news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
53,053 | Az energiatörvény módosításával a NER-hez közeli gázkereskedők veszteségeit is kompenzálhatják | Az energiatörvény módosításáról döntött a kormány gazdasági kabinetje, a részletek még nem ismertek. Szakipari körökben úgy tudják, hogy a nem lakossági áramfogyasztók „adóját” emelnék, amely a távhő rezsicsökkentést védi. Végül a NER nagy gázkereskedői veszteségeit tompíthatja. | Varga Mihály posztolt a közösségi oldalán még csütörtökön a Gazdasági Kabinet döntéseiről, itt írta, hogy az energiapiac változásaira reagálva rövidesen egy törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé. Nem kizárt, hogy ennek részeként módosíthatják a nem lakossági fogyasztók által fizetett, az áramdíjba beépített részt, amely a KÁT kasszába folyik, ebből egészítik ki a távhőszolgáltatók működési költségeit.
Ez arra enged következtetni, hogy a NER-közeli gázkereskedők veszteségeit kompenzálja a forrás. A Varga által belengetett módosítás, ha valóban ismét ennek a tételnek a megemelését jelenti, már a gázkereskedők nyomására történhet.
A kasszában a korábbi befizetésekből 42 milliárd forint volt az idei évre, erről írta a hvg.hu a közelmúltban, hogy a távhősök az összeg megduplázását látnák megnyugtatónak a zavartalan működés érdekében. Úgy tudjuk, hogy több hőszolgáltatónál is kopogtattak a gázkereskedők, hogy módosítanák a korábban már fixen kötött szerződéseiket úgy, hogy a lekötött mennyiség egy részét már a jelenlegi piaci árakon fizessék meg a távfűtő vállalatok. A lakossági távfűtés több millió köbméteres éves igényeit kielégítő mennyiség csak néhány NER-közeliként ismert nagy gázkereskedőnél áll rendelkezésre, így nem nehéz kitalálni, hogy az energiatörvényi módosítással megemelt kasszából ezeknek a cégeknek a veszteségei is csökkenni fognak.
A különös az, hogy azt a bizonyos „adót”, amivel a távhőt támogató kasszát feltöltik, június 8-án egyszer már módosították, ekkor majdnem megduplázták annak mértékét: 0,81 Ft/kWh-ról felemelték 1,45 Ft/kWh-ra. Ehhez érdemes kitérni arra, hogy a távhők májusban szerződnek a nagy gázkereskedőkkel egy éves mennyiségre. Ennek ismeretében módosítják rendre a hivatalosan kapcsolt-termelésszerkezet átalakítási támogatásnak nevezett „adót”, ez a forrása a KÁT-kasszának, amelyből a távhők működését támogatja az állam. Most úgy tudjuk, hogy ennek mértékén változtatnának újra. Ezt azért neveztük különösnek, mert az éves mennyiségre fix áron szerződnek a távhők egy gázévre, ami októbertől októberig tart, tehát elvileg jövő októberig ülhetnének a babérjaikon a szolgáltatók, hiszen jövő őszig szerződéssel lekötött gáz biztosítva van számukra, így a lakosok számára is a rezsicsökkentés.
Mivel az időjárás nagy tréfamester, előfordul, hogy félgőzzel kell fűteni télen, de jöhetnek a durva mínuszok is. Ezekre az anomáliákra is szerződnek a gázkereskedőkkel a távhők úgy, hogy 20-30 százaléknyi mozgómennyiséget is lekötnek, ezt is fix áron. A gázkereskedő ezt feltehetően nem vásárolja meg, a pluszgázt csak akkor veszi meg, ha az kell.
A szerkesztőségünkhöz eljutott információk szerint a gázkereskedők most erre a még nem beszerzett, de ha szükség lesz rá, akkor már csak borsos áron megvásárolható gázmennyiségre vonatkozó részt szeretné úgy módosítani, hogy erre a távhő fizesse meg azt az árat, amennyit ők is kénytelenek fizetni. Adott esetben ez százmilliós tétel is lehet. Megkerestük az egyik, információink szerint érintett gázcéget, az MET Holding és a Telekom tulajdonában levő E2 Hungária Kft, de nem reagáltak kérdéseinkre.
Úgy tudjuk, hogy nem minden távhőszolgáltató repesne az örömtől, hiszen a többnyire önkormányzati hátterű cégeknek ekkora összegre még fedezetük sincsen. Ráadásul információink szerint a gázkereskedők akár egyoldalúan is módosítanák a távhő szolgáltatókkal, hónapokkal ezelőtt megkötött szerződéseiket.
Egyelőre nem tudjuk, hogy hány távfűtési szolgáltatóval módosíttatnának szerződést a magán gázkereskedők, mindet megkeresnék, vagy „csak” néhányat hoznának példátlan helyzetbe, hogy a módosítás elutasítása miatt, akár egyoldalúan is módosítanák a gázvásárlásra már hónapokkal ezelőtt megkötött traktusokat. Szakipari körökből úgy tudjuk, hogy a szándék az energiaár elszabadulásának áthárítására a gázkereskedők részéről mindenképpen érzékelhető. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hvg.hu megkeresésére annyit válaszolt, hogy figyelemmel kísérik a szektort, céljuk az, hogy sem a végfelhasználói ár ne változzon, és a szolgáltatók költséghatékonysága se romoljon, az Átlátszó kérdésre viszont azt írták, hogy egyetlen szolgáltató jelezte feléjük a problémát.
A hozzánk befutott információk szerint legalább féltucatnyi szolgáltató jelezte, hogy a gázkereskedőjük megkereste őket a mozgómennyiségnek nevezett, még előttük álló gázvásárlások jelenlegi piaci áron való kifizetésével, azaz azzal, hogy ennek megfelelően módosítsák a szerződéseiket. Ez valóban a töredéke a száz körüli szolgáltatónak, ráadásul, tartva a következményektől, még a méltatlankodók sem vállalták, hogy nevesítsék a szolgáltatóikat. | https://hvg.hu/gazdasag/20211024_energiatorveny_kat_gazkereskedok | https://web.archive.org/web/20211025183122/https://hvg.hu/gazdasag/20211024_energiatorveny_kat_gazkereskedok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-energiatorveny-modositasaval-a-ner-hez-kozeli-gazkereskedok-vesztesegeit-is-kompenzalhatjak | HVG | hungarian-news | 2021-10-24 08:45:00 | [] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal"
] | [] | [
"energia",
"közmű",
"adó",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,054 | Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett | Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét. | A Határok Nélküli Teniszakadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Kisvárdától mindössze 8 kilométer távolságban található. Már másodjára drónozunk az ország ezen szegletében, legutóbb az adófizetők pénzéből Kisvárdán kiépült NER-Disneyland látványberuházásait örökítettük meg. A 300 kilométeres utat most egyrészt azért tettük meg, hogy megnézzük, hogyan öntötték formába az ország első, angol nyelvű, bentlakásos teniszakadémiáját, amihez VIP klubépületet is álmodtak.
Másrészt szerettük volna megtudni, hogy a szántóföldek melletti teniszakadémiát mennyien használják, egy év alatt sikerült-e beindítaniuk az oktatási tevékenységet. Ha már a sportiskolát felhúzó, közpénzzel kitömött Alkossunk Várost Alapítvány a közadatigénylésünkre nem reagált. Többek között azokra az adatokra lettünk volna kíváncsiak, hogy mennyien vették eddig igénybe a teniszpályákat, és ki tudják-e gazdálkodni az akadémia fenntartását, vagy ahhoz is támogatásokra van szükségük. Az alapítványnak és a teniszakadémiának írásban is elküldtük a kérdéseinket, de azokra sem érkezett válasz.
A Rétközi-tóra nem véletlenül vetett szemet a helyi elit, ami ebben az esetben csakúgy, mint Kisvárdán, Seszták Miklós, ex-fejlesztési miniszter körét jelenti. A politikus jelenleg a térség országgyűlési képviselője, akinek hála a tóhoz is ömlik a közpénz. Lenyűgöző látványt nyújt a 400 hektáron elterülő tó, ami az Országos Ökológia Hálózat magterületéhez tartozik. A most létesült teniszakadémia úgynevezett pufferterületen fekszik, ez a terület, ami védi a tó állapotát.
Hivatalos megnyitóról nem találtunk az interneten információkat, a teniszakadémiának 2020. március végén kellett elkészülnie. Annyit lehet látni, hogy 2020 júliusában elindult a Facebook-oldaluk, 2020 szeptemberében Seszták Miklós pedig azt írta az egyik bejegyzésében, hogy „Teniszélet, Rétközi-tó ON”. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy a teniszakadémia több mint egy éve megnyitotta a kapuit.
Az osztályokat még meg sem hirdették
Az akadémia honlapján azt írják, hogy várják a sportolni vágyókat, online is lehetőség van pályát foglalni. Megvan az előnye, ha valaki a semmi közepén felépült teniszpályán akar edzeni, ugyanis az online foglalórendszerben szinte lehetetlen olyan időpontot találni, ami foglalt. Egy időponton belül 13 pálya közül lehet szabadon válogatni, ugyanis ott is alig mutat foglalást a rendszer. Hasonló volt a helyzet augusztusban is, amikor jó idő volt, ősszel pedig a fedett sátorban lévő pályákon lehetne teniszezni.
Délelőtt 1600 forint/óra, délután 2000 forint/óra áron lehet sportolni a hét sima salakos pálya egyikén. Négy kemény pálya létesült, ezeknek az ára 5000 forint/óra, a szupersalakosé és a multifunkcionális gumipályáé pedig 2000-3000 forint/óra között mozog.
Ahogy a NER-es úticélok esetében lenni szokott, frissen aszfaltozott út vezet a kukoricaföldek között az akadémiához. A helyszínre ottjártunkkor busszal érkezett egy iskolás csoport edzeni. A főépület azonban (benne az iskolával, irodákkal és a 48 férőhelyes kollégiumal) még nagy valószínűséggel nem tölti be a funkcióját.
A honlapon nincs annak nyoma, hogy volt lehetőség beiratkozni a tanévre, és máshol sem láttuk jelét, hogy meghirdették volna az osztályokat.
Azt sem verték nagydobra, hogy mi is lesz pontosan a funkciója a beruházásnak. Az interneten keresgélve lehet belefutni egy interjúba a frissmédia.hu oldalán. Ebből tudhatjuk meg, hogy hat-hét sportágat akarnak az oktatásba belevinni, napi szinten a teniszt, azonkívül Kisvárda közelsége miatt a focit és a kézilabdát, a tó adottsága miatt pedig a kajak-kenut.
Teljesen angol nyelven fog folyni az oktatás, lesz egy nulladik, illetve további négy osztály. Egy osztályt 25 fővel terveznek elindítani. A kollégiumban 50 főnek tudnak szállást nyújtani, ahová Kárpátaljáról, Szlovákiából vagy a romániai magyar területekről várnak gyerekeket.
Azért sem feltételezzük, hogy a sportiskola elindult, mert a Facebook-oldalukon úgy hirdetik a kétágyas kollégiumi szobákat, hogy oda bárki foglalhat.
Jöhetnek az új Fucsovicsok
„Csodás a komplexum, a pályák borítása megegyezik a US Openével!” – mondták a környékbeli szakemberek egy kupica pálinkának tűnő ital társaságában a bejáráson.
Arra nem sok racionális magyarázatot lehet találni, hogy miért a Rétközi-tó partján, Nyíregyházától 50 kilométerre épült meg a köznek sportparadicsom. Az egyik legnaivabb magyarázat a beruházásra, hogy a szomszédos nyírségi salakról, Nyíregyházáról indult Fucsovics Márton karrierje, a sportoló jelenleg a 39. helyen áll a férfi teniszezők világranglistáján.
A fent említett interjúban sem aggódják túl a távolságokat: „100 kilométeres körzetben egy olyan komplexumot adtunk a mai nap át, hogy bárkit tudunk fogadni. Aki tényleg minőségi teniszt akar, annak nem biztos, hogy 30, 20, 50 kilométeres távolság gondot okoz”. 50 kilométer távolság oda-vissza megtéve már 100 kilométer, viszonylag szűk az a kör, akinek megérné ennyit kocsikázni, kivéve, ha jakuzzis fogadtatásban részesül.
A VIP klubépület nem fért bele 3 milliárdba
2019-ben derült ki, hogy nettó 2,4 milliárd forintból épülhet meg a sportiskola. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. által kiírt tender nyertese a Kermi-Szolg Kft. lett.
Az index.hu szúrta ki, hogy a tóhoz közeli részen VIP klubépületet terveznek. Már a szántóföldek közé megálmodott teniszakadémia is furcsának tűnt, de az épülethez tervezett medencés klubépület már egyértelműen jelezte, hogy a helyi elit kiszolgálását célozta meg a beruházás.
A látogatásunkkor a klubépület még kivitelezés alatt állt, a hozzá tartozó két pálya már készen volt, de azokat felverte a gaz, nyilvánvalóan nem használják. A többi kültéri pálya azonban karban volt tartva.
Azt 2019-ben még nem lehetett tudni, hogy a bruttó 3 milliárdos építkezés büdzséjébe belefér-e a klubépület. Utánanéztünk az építkezésnek a közbeszerzési értesítőben, és kiderült, hogy nem fért bele. A klubra egy másik közbeszerzést írtak ki, aminek az eredményét idén januárban tették közzé. A nyertes ezúttal is a Kermi-Szolg Kft. lett.
Az egyszintes, 457 négyzetméteres épület 124 millió forintba kerül az adófizetőknek.
Az újonnan kiírt közbeszerzés műszaki terveiben már csak az található meg, hogy az épületen belül lesz egy 22 négyzetméteres „lazító medence” és 47 egy négyzetméteres rekreációs tér.
A korábbi műszaki tervekben, amelyekről az index.hu számolt be, részletesebben felsorolták, hogy milyen luxus wellness-elemekkel kívánják felszerelni az épületet, még a jakuzzi típusát is előre kiválasztották. A létesítmény az akkori tervek szerint a későbbiek során egy 125 négyzetméteres kültéri úszómedencével is kiegészül.
„Megrendelő igényének megfelelően egy pezsgőmedence és egy szauna létesül, melyet kizárólag az Akadémia VIP vendégei használnak majd (…) A zártkörű használat és a kis kihasználtság miatt a választott pezsgőmedence egy feszített víztükrű, 6 fő befogadóképességű, akril bevonatú kereskedelmi forgalomban kapható termék, amely szűrő-forgató berendezéssel és különböző masszázs funkciókkal (illetve igény szerint egyéb kiegészítőkkel, pl. led világítás, hangrendszer, stb…) van ellátva.”
A pénzes polgároknak is ki kell engednie a gőzt valahol
Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy mi indokolja ezt a luxust. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, volt debreceni polgármester elárulta, hogy a teniszakadémia mintája a Santa Monica Club. „Annak az a lényege, hogy olyan sportegyesületet működtetnek Santa Monicában, ahol az olimpiai bajnokokkal az egyébként pénzes polgárok együtt edzenek, mert nekik ez a presztízs, ahhoz viszont építenek jacuzzit is… ha egyébként a kisvárdai polgárok egy része, akinek van pénze, ettől gondolja azt, hogy akkor őneki ez egy klubélet, egy társadalmi közösségi élet és a versenyzőkkel együtt van, akkor azt gondolom, ezt meg kell tenni.”
Azt a saját szemünkkel láttuk, hogy Szabolcsveresmart nem a nyírség Santa Monicája. Az 1700 fős település igen szegénynek számít.
„Mind az óvodában, mind az általános iskolában magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ennek leggyakoribb oka a családok nehéz anyagi helyzete, hiszen a település családjainak nagy része többnyire minimálbérből, munkanélküli járadékból, vagy az aktív korúak segélyéből és a gyermekek után járó támogatásokból él” – olvasható a falu honlapján.
Tökéletes gazdasági NER-körforgás
Az akadémia honlapján nem írják, hogy milyen forrásból épült fel a teniszparadicsom, az interneten ezt a három pénzforrást találtuk:
2016-ban a teniszakadémia kialakítása Rétközben 1,250 milliárd forintot kapott a Magyar Tenisz Szövetség;
A Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. „Szabolcsveresmarti Teniszakadémia” című projekt egyedi támogatásaként 1,2 milliárd forintot kapott;
2017-ben a Rétközi Teniszakadémia támogatására a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. 250 millió forintot kapott.
A teniszakadémia kiváló példa arra, hogyan válik követhetetlenné a közpénz útja az alapítványoknál.
Valamivel egyszerűbb lenne a dolgunk, ha a teniszakadémia a Magyar Tenisz Szövetség égisze alatt működne. Bár igaz, a szövetség háza táján sincs minden rendben. 2020-ban érkezett Lázár János rendet tenni, a korábbi elnök, a szintén fideszes országgyűlési képviselő Szűcs Lajos helyére. Az előző elnök idején a szövetségnél 3,8 milliárdos tartozás halmozódott fel, a zavaros helyzet miatt odáig fokozódott a feszültség a szövetségben, hogy Szűcsnek, aki 2011-től volt a Tenisz Szövetség elnöke, távoznia kellett.
A beruházás építtetője a nyíregyházi Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft., a céget 2016 decemberében alapították, tulajdonosa a nyíregyházi Alkossunk Várost Alapítvány. Az alapítvány pedig már egyértelműen Seszták Miklós kedvencei közé sorolható, ugyanis több milliárd forintos támogatást nyertek el kisvárdai projektek megvalósítására.
Az Alkossunk Várost az építtetője a kisvárdai ökofilm-parknak is, amely még az OLAF érdeklődését is felkeltette. Az alapítványt Mikucza Tamás hozta létre, aki Seszták Miklós üzleti körébe tartozó vállalkozó. A fideszes Seszták Miklósnak sem megy rosszul, a második legjobban kereső politikussá avanzsált 2020-ban.
A közpénzzel kitömött Alkossunk Várost Alapítvány 2016 után „megunta feltölteni” a honlapjára az éves beszámolót. Az alapítvány birosag.hu-n elérhető 2019-es évi beszámolóját pedig csak 2021 februárjában adta le. Ezzel is megnehezítik, hogy megtudjuk, milyen támogatásokat kaptak 2020-ban.
Ez a furcsa gazdasági körforgás itt még nem ér véget. A közbeszerzéseket elnyerő Kermi-Szolg Kft. Kerekes István tulajdonában van.
A közbeszerzést közvetetten egy olyan alapítvány írta ki, amelynek az alapítója Mikucza Tamás, majd pedig a támogatók között is feltűnnek Mikuczáék. A beruházás telkei sem az állam tulajdonában vannak: 2018-ban vásárolta meg azokat a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.
A teniszakadémia támogatói között is feltűnik a Mikucza-család. A támogatókat a honlap alján tüntetik fel, köztük találjuk a nyíregyházi F Medical Magánklinikát (korábbi nevén a FINNAMED Klinikát), aminek az ügyvezetője Mikucza Tamás.
Több mint 1 milliárd turisztikai fejlesztésre – zárt kapuk
Az alapítvány a Rétközi-tó komplex turisztikai fejlesztésére a Nemzetgazdasági Minisztériumtól 785 millió forintot kapott. A pénzből a következő projektek valósultak meg, amelyek összege – az mfor.hu gyűjtése szerint – 565 millió forint:
„Rétköz kapuja” látogatóközpont, nettó 193 millió forint;
vízibázis és rendezvényház, nettó 248 millió forint;
100 fős filagória és megfigyelőközpont, nettó 103 millió forint;
tanösvény, nettó 21 millió forint.
Ezeknél a beruházásoknál is a Kermi-Szolg Kft. volt a kivitelező.
A tó körüli túrát egy hétfői napon a „Rétköz kapuja” látogatóközpontnál kezdtük. Az interneten nem találtuk a nyomát, hogy megvalósult-e a beruházás. Az alapítvány honlapja szerint a „Rétköz kapuja” biztosítja a „komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment szolgáltatásokat”.
Az autóból kiszállva, a tó északi csücskénél megpillantottuk az épületet, reméltük, hogy odasétálva az információs pultnál tudunk tájékozódni a tó látnivalóiról, és útmutatást tudnak adni, mit merre találunk. Egy térképet is szerettünk volna kérni, hogy ne a közbeszerzési értesítőből kivadászott helyrajzi számok alapján kelljen túráznunk. A kapu viszont zárva volt, és a nyitvatartást sem tüntették fel.
A következő állomás, amit szerettünk volna megnézni, az a 100 fős filagória, a kilátó és a hobbit-szállás. A közútról egy fatábla jelzi a Bucka-Lakot, a kilátót nem, de egy tábla tiltja a behajtást azoknak, akik nem a szálláshelyre érkeztek. Biztos, ami biztos, a kocsit kint hagyva besétálunk a szántóföldek között, azonban itt is zárt ajtókat találunk.
Bucka-Lak elnevezésű „hobbit-szállás” és erdei iskola, egy másik uniós projektből, nettó 500 millió forintból valósult meg. A honlapjuk szerint az épület erdei iskolaként is működik, ennek keretében egész évben általános iskolás csoportoknak szerveznek egy hetes turnusokban programot. A szállás Facebook-oldalára feltöltött képek alapján valóban jártak iskolás csoportok a Bucka-Laknál, ahol lovaskocsikázásra és hajókázásra is volt lehetőségük.
Drónvideó: kihasználatlan a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett from atlatszo.hu on Vimeo.
A vízibázishoz és rendezvényházhoz nem találtuk meg az utat, a drónfelvételen azonban egy rövid keresés elő is bukkantak az épületek a fák között. Azt később a polgármester közösségi oldalán találtuk meg, hogy a vízibázis a Kurta kocsma melletti úton közelíthető meg. Úgy tűnik, hiába az a több mint 1 milliárd forint, amit a tó turisztikai fejlesztésére költöttek, még mindig a legbiztosabb turisztikai információs központ a helyi kocsma maradt a kistelepülésen.
Zsilák Szilvia (szöveg) – Pápai Gergely (videó)
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a Kermi-Szolg Kft. tulajdonosa Mikucza László Zsolt. A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. | https://atlatszo.hu/2021/11/05/dronvideo-uresen-all-a-24-milliard-forintbol-epult-luxus-teniszakademia-kisvarda-mellett/ | https://web.archive.org/web/20211105130236/https://atlatszo.hu/2021/11/05/dronvideo-uresen-all-a-24-milliard-forintbol-epult-luxus-teniszakademia-kisvarda-mellett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dronvideo-uresen-all-a-24-milliard-forintbol-epult-luxus-teniszakademia-kisvarda-mellett | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-05 00:00:00 | [
"Mikucza László Zsolt",
"Mikucza Tamás",
"Seszták Miklós"
] | [
"Alkossunk Várost Alapítvány",
"Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.",
"Kermi-Szolg Kft.",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)"
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"sport",
"idegenforgalom",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,055 | Változatos eszközökkel igyekszik bebiztosítani saját klientúráját a kormány a TASZ és a K-Monitor szerint | Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is. | Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.
„A kormány változatos eszközöket vet be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe” – ezzel a mondattal harangozza be a honlapján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a K-monitorral együttműködésben készített ötödik Korrupciófigyelő jelentést.
Az anyag a 2021 júniusa és szeptembere közötti időszak történéseit átvizsgálva arra jutott, hogy „a 2022-es választási év közeledtével egyre jobban felerősödtek a korábban már tapasztalt tendenciák: a kormány változatos eszközöket vetett be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe. Eközben az állami működés átláthatósága sem javult”, és „az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat egyre kevésbé leplezetten hozzák rendkívül hátrányos helyzetbe”, továbbá „hatalmas költségvetési osztogatás veheti kezdetét” részben az úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapból, részben európai uniós forrásokból.
A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről pedig itt írtunk.
A 24 oldalas, közérthetően megfogalmazott anyag első része az átláthatóságot csökkentő és a korrupció elleni fellépést nehezítő intézkedéseket tekinti át. Első helyen a járvánnyal kapcsolatos közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos tartós visszásságok állnak, például az az eset, amikor a Müller Cecília által vezett Nemzeti Népegészségügyi Központ 90 napra hosszabbította az Átlátszó adatigénylését, amelyben arról érdeklődtünk, hogy milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról.
Az is bekerült az anyagba, hogy az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. júliusban 3 hónap hosszabbítás után megtagadta a védettségi igazolványokra vonatkozó adatigénylésünket, és csak most adta ki az iratokat, miután pert indítottunk értük.
A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását…
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatigénylések válaszadási határidejének 15 napról 45 napra való meghosszabbítását lehetővé tevő kormányrendelet még mindig érvényben van, holott már az összes járványügyi korlátozást feloldotta a kormány. Az anyag emellett a járvánnyal kapcsolatos állami tájékoztatást is hiányosnak értékeli, hiszen megszüntették az Operatív Törzs napi tájékoztatóit, hétfőnként pedig összesítve közlik az előző 3 nap járványügyi adatait.
A második részben a költségvetéssel és az átlátható gazdálkodással kapcsolatos visszásságokat veszi számba a TASZ és a K-monitor. Itt foglalkoznak azzal, hogy az Európai Unió még nem hagyta jóvá az EU rendkívüli helyreállítási csomagjából igényelt összegekre vonatkozó magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, mert abból hiányolják a korrupcióellenes intézkedéseket. Szintén itt kapott helyet a 2022-es költségvetés részévé tett 550 milliárd forintos Beruházási Alap, a Magyar Falu Program, a Modern Városok Program, valamint a kormány szeptemberi, rekordösszegű devizakötvény-kibocsátása, továbbá az államháztartás rekordnagyságú, 1900 milliárd forintos hiánya.
„A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Ez jelenleg a koronavírus okozta válság elleni fellépés” – áll a jelentésben.
Az elemzés harmadik részében a tőkekoncentrációról és a közvagyon kiszervezéséről lehet olvasni. Ide került a ferihegyi repülőtér visszavásárlását célzó kormányzati szándék, a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat 35 évre szóló koncesszióba adása, a hulladékgazdálkodás kiszervezése, a vagyonkezelő alapítványoknak és egyházaknak adott hatalmas mértékű állami vagyon, valamint a kormányközeli vállalkozók által elnyert közbeszerzések és a NER-barát szervezetek, tudásközpontok állami támogatása.
A WHB 5,5 milliárd forintért újítja fel a geszti Tisza-kastélyt, ami aztán a református egyházé lesz
Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A…
A negyedik blokkban főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat érő negatív megkülönböztetésről és a Norvég Alap helyébe lépő magyar költségvetési források megkérdőjelezhető elosztásáról van szó. Itt idézik az Átlátszó augusztusi cikkét, amelyben megállapítottuk, hogy „közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból, a Városi Civil Alapból”.
A TASZ és a K-Monitor ötödik Korrupciófigyelő jelentése teljes egészében itt olvasható.
Korrupciófigyelő – ötödik jelentés by atlatszo on Scribd
A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója, és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Címlapkép: Orbán Viktor Brüsszelbe indul 2021. június 11-én (forrás: Orbán Viktor/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/04/valtozatos-eszkozokkel-igyekszik-bebiztositani-sajat-klienturajat-a-kormany-a-tasz-es-a-k-monitor-szerint/ | https://web.archive.org/web/20230719170333/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/04/valtozatos-eszkozokkel-igyekszik-bebiztositani-sajat-klienturajat-a-kormany-a-tasz-es-a-k-monitor-szerint/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valtozatos-eszkozokkel-igyekszik-bebiztositani-sajat-klienturajat-a-kormany-a-tasz-es-a-k-monitor-szerint | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,057 | Orbánt Viktort leleplezik trükkjei: "A király meztelen" | Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat. | Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.hirdetésMár Orbán Viktor sem hisz abban, hogy „a Békemenet megvédi a magyar demokráciát”. Megkezdődött a felkészülés a vereségre, kapkodva terjesztik be azokat a törvénytervezeteket, amelyekkel elvileg független intézmények Orbán-függő vezetőit betonoznák be, korlátozva egy esetleges kormányváltás utáni új kabinet mozgásterét.A minap benyújtott, 121 paragrafusból álló, cinikusan az „egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényben rendezik például több, úgynevezett önálló szabályozó szerv vezetőjének jogállását.Ezeknek persze semmi közük az igazságügyhöz, még csak nem is kapcsolódnak hozzá, ám ez ma már aligha okoz meglepetést. A Fidesz is folytatta a 2010 előtti évek általa akkor elítélt parlamenti gyakorlatát: a salátatörvényekbe gyömöszölt, egymáshoz egyáltalán nem kapcsolódó jogszabály-módosításokat.hirdetésAz önálló szabályozó szervek a központi államigazgatás intézményei közül azok, amelyek nem tartoznak a kormányzati igazgatási szervek közé. Jelenleg három ilyen van: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH).A médiahatóság elnöke már eddig is be volt betonozva 9 évre, a köztársasági elnök nevezte ki a kizárólag kormánypártok delegáltjaiból álló testület élére. Megbízatása politikai jellegének nyilvános beismerése volt, amikor a múlt héten bejelentették, hogy az eddigi elnök, Karas Monika „új kihívásokat keresve” lemondott, és az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja, ami újabb 12 évre szóló – lényegében politikai – megbízatást jelenthet a maga és a NER számára.Utóda a Médiatanács élén várhatóan Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz, így ott – miközben Karasnak már csak egy éve lenne a poszton – ismét nulláról indul majd a 9 évig ketyegő mandátumszámláló. Koltay egyébként volt már korábban a Médiatanács tagja, és a véleményalkotása messze önállóbb, mint a mindenben a kormány álláspontjához igazodó lemondott elnöké. Így, ha Orbán nem is vásárol be vele, nem biztos, hogy ugyanolyan lojalitásra számíthat tőle, mint amilyennek az elődje rendszeresen a bizonyságát adta.Nem Karácsony, Márki-Zay, de a lényeg ugyanaz:A másik két önálló szabályozó szerv – az SZTFH és a rezsiügyekért felelős energiahivatal – esetében a Fidesz a vezetők kinevezésének metódusát írná felül a beterjesztett módosítással.Eddig mindkét esetben a miniszterelnök volt a kinevező, így került az SZTFH élére néhány hete Biró Marcell; a mostani változtatás eredményeként őt és az energiahivatal elnökét, Horváth Péter Jánost is bebetonozhatnák. Kilógó lólábA tervek szerint mindkét vezetőt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, éspedig 9 évre, s egy külön paragrafusban egyből kétharmadosnak is minősítenék ezeket a kinevezéseket. Birót már csak azért is meg kell erősítenie Orbánnak, mert egy másik törvénytervezettel megszüntetik a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), valamennyi jogát és kötelezettségét, vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait átruházva a jogutódként feltüntetett SZTFH-ra.A lóláb itt is kilóg, hiszen a bányafelügyelet mint hatóság a NER-elit és személyesen az Orbán család számára különösen fontos bányászati ügyekben jár el, így esetleges jövőbeni akadékoskodásaitól is meg akarja kímélni magát a miniszterelnök.Az Állami Számvevőszék elnökének, a fideszes pártkatona Domokos Lászlónak ugyan jövőre lejárna a mandátuma, de Orbán ennek a szervezetnek az irányítását sem akarja kiengedni a kezéből. A jogszabályok szerint az ÁSZ elnöke a megbízatásának lejárta után is hivatalában marad mindaddig, amíg az Országgyűlés meg nem választja az utódját. Mivel ehhez kétharmados egyetértés kell, egyelőre nem tűnik valószínűnek Domokos távozása, még akkor sem, ha jövőre esetleg nem Orbán alakíthat kormányt.Persze jövő tavaszig még idő is van, ki lehet újabb 12 évre nevezni egy Domokoshoz hasonló NER-katonát az ÁSZ élére. Karas alelnöksége pedig abban segíthet Orbánéknak, hogy amikor e posztot idén nyáron kitalálták, a törvénymódosításba azt is belevették, hogy mindaddig az alelnök vezeti a számvevőszéket, amíg nincs meg az új elnök.Bár ma még a központi államigazgatási szervek közé tartozó úgynevezett kormányzati főhivatalok vezetőit is a miniszterelnök nevezi ki, Orbánék most ezt a szabályt is felül akarják írni. A Központi Statisztikai Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mellett ilyen szervezet az Országos Atomenergia Hivatal is.Ennek vezetője, Fichtinger Gyula a tavasszal lemondott, s Orbán szeptemberben talált rá utódjára Kádár Andrea személyében. Ám már a parlament előtt van a törvénytervezet, amely szerint 2022 januárjától kivennék a kormány alól a szervezetet, és a mindenkori miniszterelnök kinevezési jogát is megszüntetnék. A jövőben „a hivatal a függetlenségének megerősítése érdekében” átkerülne a szervezet az önálló szabályozó szervek közé, így annak elnökét szintén a köztársasági elnök nevezné ki, 9 évre megkötve ezzel a következő kormány(ok) kezét.Megkeserítheti a következő kabinet életét Orbán a Költségvetési Tanács hozzá lojális tagjain keresztül is. A háromtagú testület két tagja az ÁSZ és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, vezetője pedig az a személy, akit az államfő nevez ki e posztra; ha az ő hármasuk nem ért egyet a költségvetési törvénynek a kormány által benyújtott tervezetével, akkor azt nem hagyhatja jóvá a parlament. Költségvetési törvény nélkül pedig jócskán megnehezedik a kormányzás. A szétszakíthatatlannak tűnő hálóA kétharmad egyébként arra is jó volt a Fidesznek, hogy az ÁSZ-hoz hasonlóan azokat a szervezeteket is Orbán-kompatibilis vezetők irányítása alá vonja, amelyek elvileg függetlenek a kormányzati szférától.Ilyenek többek között a bíróságok, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda is. A Kúria elnöke tavaly óta a bírói gyakorlattal nem rendelkező, viszont Orbán-hívő jogász, Varga Zs. András, Polt Péter legfőbb ügyész pedig, akit nemrég erősítettek meg a posztján, szintén Orbán egyik leghűségesebb szövetségese. Utóbbi leváltásához a parlamentnek benyújtott törvénytervezet szerint – a kinevezéséhez hasonlóan – kétharmados többség kellene.Ezeknek a szervezeteknek a vezetői olyan hálót alkotnak, amelyet jogállami módon nagyon nehéz lesz szétszakítani, viszont – Orbán érdekében – ellehetetleníthetik egy esetleges következő kormány munkáját. Felvetődött ezért az ellenzékben, hogy nem éppen jogállami módon, de trónfosztanák az alaptörvényt és megszabadulnának Orbán embereitől is, ám ettől Jakab András alkotmányjogász a Telex számára adott interjújában óva intett.Ha felülírnák a jogállami normákat, azzal jogalapot nyújtanának bármely következő kormánynak a jogellenes cselekményekhez – érvelt Jakab, hozzátéve azonban azt is, hogy szerinte „korántsem biztos mindenkinek a feltétel nélküli hűsége, ha megváltozik a politikai gravitációs tér”, s meg kell várni, szabotálják-e a jogilag független intézmények az új kormányt. Akadékoskodhat is az elnök, ha akarA független szervezetek fideszes elfoglalása mellett a még a választások előtt megválasztandó új köztársasági elnök is jócskán megnehezítheti a leendő kormány dolgát. Az államfő az, aki – túl azon, hogy elnöki kegyelemben részesítheti például a NER bíróság által elítélt bűnözőit – jóváhagyja a törvényeket, amelyek csak ezáltal válhatnak hatályossá.Emellett neki kell aláírnia számos kinevezést, például a nagykövetekét, a honvédelmi és rendvédelmi szervek tábornokaiét is, bőven lenne tehát lehetősége akadékoskodni még akkor is, ha Orbánék nem bővítenék ki a hatáskörét a következő hónapokban.Az új államfő, akit még a mostani összetételű parlament választhat meg, azzal is keresztbe tehet a következő kormánynak, hogy a törvényeket rendre továbbküldi az Alkotmánybíróságnak, ahol szintén nagy többségben vannak Orbán káderei. E szempontból különösen érdekes lesz majd követni például Pokol Béla alkotmánybíró állásfoglalásait, aki eddig következetesen kiállt a „jurisztokrácia” ellen, azaz tagadta, hogy egy demokratikusan megválasztott, parlamenti többséggel rendelkező kormányt a „fékek és ellensúlyok” akadályozhatnak törekvéseiben.Nagy kérdés – tette hozzá –, hogy „egy esetleges többségi kormányváltás, nagyobb mértékben eltérő politikai értékvilágot a kormányprogramba emelve, miképpen tud lebénulás nélkül működni”. Hogy egy ilyen esetleges lebénulásban mi lesz majd az AB és azon belül Pokol Béla alkotmánybíró szerepe, akár már fél év múlva kiderülhet. | https://hvg.hu/360/202142__a_ketharmad_tartositasa__visszaeles_ajoggal__trukkok_szazai__granitszilardsagu_beton | https://web.archive.org/web/20211103030335/https://hvg.hu/360/202142__a_ketharmad_tartositasa__visszaeles_ajoggal__trukkok_szazai__granitszilardsagu_beton | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbant-viktort-leleplezik-trukkjei-a-kiraly-meztelen | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-24 08:15:00 | [
"Bíró Marcell",
"Domokos László",
"Fichtinger Gyula",
"Horváth Péter János",
"Kádár Andrea Beatrix",
"Karas Monika",
"Koltay András",
"Polt Péter",
"Varga Zs. András"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Költségvetési Tanács",
"Központi Statisztikai Hivatal (KSH)",
"Kúria",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat",
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)",
"Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Nemzeti Választási Bizottság / Helyi Választási Bizottságok",
"Nemzeti Választási Iroda (NVI)",
"Országos Atomenergia Hivatal (OAH)",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"bányászat",
"bíróság",
"klientúra",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"ügyészség"
] | [] |
53,058 | Közpénz-milliárdokkal támogatják, hogy a régió legelfogultabb közmédiája legyen | Magyarországon a közszolgálati média pénzköltése továbbra sem transzparens, a napirenden lévő témák pedig sokakat emlékeztetnek a szocializmusban tapasztalt tájékoztatáshoz. Ameddig a hazai közmédia egy túlfinanszírozott, és sokszor veszteséges modellben működik, addig a környező tagállamokra inkább a pénzhiány jellemző - állapította meg jelentésében a Mérték Médiaelemző Műhely. | A National Endowment for Democracy és a Mérték Médiaelemző Műhely közös jelentésében Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia médiapiaci helyzetét, és az elmúlt három évben bekövetkezett változásait vizsgálta. A nemzetközi összehasonlításból kiderült, hogy Magyarországon a közszolgálati média kiszolgáltatottá vált a politikai befolyásnak, valamint az erős túlfinanszírozás növeli a szolgáltató lojalitását a jelenlegi kormánypártok felé.
A tanulmány szerint Közép-Európában hagyományosan nagyobb a politikai beavatkozás szerepe, ugyanakkor a magyarországi közmédia állapota kiemelkedően rossz a régióban. Amíg a vizsgált országokban a szerkesztők igyekeznek ellenállni a nyomásgyakorlásnak, addig a hazai szereplőkre inkább az elfogultság, valamint a pártatlan és független műsorszolgáltatás hiánya jellemző.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. párosa olyan közszolgálati modellben működik, melynek szervezeti felépítése átláthatatlan, finanszírozása pedig nem transzparens. Előbbi felel a közmédia majdnem teljes műsorkínálatának gyártásáért, és mivel Médiatanács tagjait a kormánypárt nevezi ki, ezért gyakorlatilag lehetetlen az intézmény független ellenőrzése.
Nem sajnálják a pénzt
A fenti ábrából kiderül, hogy az MTVA kiemelten finanszírozott: 2021-ben már 117,7 milliárd forintból gazdálkodhat, valamint a központi költségvetés részesedése – ennyit ad az állam a közmédiának – a szolgáltató bevételeiből minden évben nagyon magas, jellemzően 90 százalék körüli. Az évek során növekvő tendenciát remekül szemlélteti, hogy amíg 2011-ben mindössze 30,3 milliárd volt az éves költségvetés, addig 2022-re – az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslata szerint – már 130,1 milliárdos tervezett büdzsével számolhatnak. Az országgyűlési választások évében közel 13 milliárd forinttal emelkedhet a közmédia költségvetése.
A választásokra való tekintettel sokan gyanakodnak, hogy a javaslatban szereplő gigászi összeg még növekedhet is: a 2018-as országgyűlési választás évében kiugró volt a különbség a tervezett és a teljesített összeg között. Az Országgyűlés kormánypárti többsége 80,9 milliárd forintot szavazott meg a tárgyévre, azonban közel 17 milliárddal túllépték az előirányzott költségvetést, miután a végösszeg 97,7 milliárdra rúgott – olvasható a Telex korábbi cikkében.
Pártállami időket idézi
Az elemzés szerint nem véletlen, hogy sokan állami médiaként emlegetik a csatornákat: a műsorszerkesztési gyakorlat nagyban hasonlít ahhoz, amihez a közönség a kommunizmus idején hozzászokott. Az Európai Unió folyamatos bírálata, a központi üzenetek és az oroszbarát narratívák érvényesülnek. Valamint amíg a nyíltan kormánypárti politikai elemzők rendszeresen szerepelnek, addig az ellenzéki politikusokat és független szakértőket meg sem hívják.
A médiatörvény előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, tárgyilagos és árnyalt tájékoztatás, valamint köteles beszámolni az állampolgárokat érintő helyi, országos és európai eseményekről, illetve vitás kérdésekről. Ezeknek a híreknek az ellentétes vélemények bemutatásán keresztül hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a közösség megalapozott döntéseket hozzon az információk sokszínűségének ismeretében. Ezzel szemben sokan úgy vélik, hogy többek között az ellenzéki előválasztásról – melyen több mint 800 ezer ember vett rész – sem a közmédia, sem az MTI nem vett tudomást, szinte teljesen figyelmen kívül hagyták az időszak legfontosabb belpolitikai eseményét.
A mikrofonállvány szerepet tovább erősíti a Szabad Európa oldalán megjelent hangfelvétel: a kiszivárgott anyagból kiderül, hogy a szerkesztőségi irányelv egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Eszerint a tájékoztatás hiánya nem szakmai hibák sorozatának eredménye, sokkal inkább vezetői elvárásról van szó. A közszolgálati média elfogultságát korábban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is megállapította, a 2018-as parlamenti választások vizsgálata során: az M1 szerkesztőségi tudósításaiban elfogultságot mutatott a kormánykoalíció javára, amely a híradások mintegy 61 százalékát tette ki. Ennek átlagosan a 96 százaléka pozitív hangvételű volt, míg az ellenzéknek szentelt tudósítások 82 százaléka negatív.
Torzítja a piacot
Bár a televíziós közszolgálati csatornák népszerűsége alacsonyabb – az összesített piaci részesedésük 10,3 százalék –, a hírfogyasztási szokások elemzéséből kiderül, hogy mégis a harmadik legfontosabb információforrás. Még ha az egyes csatornák nézettsége nem is kiemelkedő, a teljes közszolgálati portfólió viszonylag széles közönséget ér el. A közmédia presztízse a fiatalok körében meglehetősen alacsony, inkább az idősebb közönség ragaszkodik a hagyományos televíziós csatornákhoz és rádiókhoz.
Ugyan a tanulmány szerint a kereslet visszafogott – a televíziós és online közönségarányok nem túl magasak, ezért a piacra gyakorolt hatása csak mérsékelt –, vannak olyan területek, ahol a csatornák szerepe különösen jelentős. Az állami műsorszolgáltatók jelentős részesedéssel rendelkeznek a rádiós piacon – 2020-ban 35,8%-os közönségarányt értek el –, ezért kevés szereplővel is erősebb a pozíciójuk, aránylag nézettek (ebben hasonlít pl. Romániához). A közszolgálati sportcsatornák versenyelőnyben vannak, miután közpénzből vásárolhatnak és gyárthatnak közvetítéseket, szemben a magántulajdonban lévő vállalatokkal. Valamint a hírpiacon megkerülhetetlen MTI – amely az MTVA részeként működik, és ingyenes szolgáltatásokat kínál – kereskedelmi versenytársai az évek alatt folyamatosan megszűntek, így az állami tulajdonú hírügynökség monopolhelyzetben van. Bár a régióban előfordul, hogy a televíziócsatornák és rádióadók ugyanazon intézményhez tartoznak – Szlovákiában is hasonlóan működik –, a közszolgálati médiába integrált hírügynökség mégis hungarikumnak számít. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/kozpenz-milliardokkal-tamogatjak-hogy-a-regio-legelfogultabb-kozmediaja-legyen.739749.html | https://web.archive.org/web/20220423073941/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/kozpenz-milliardokkal-tamogatjak-hogy-a-regio-legelfogultabb-kozmediaja-legyen.739749.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenz-milliardokkal-tamogatjak-hogy-a-regio-legelfogultabb-kozmediaja-legyen | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-11-07 16:52:04 | [] | [
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
53,059 | A köztévé naponta 1,2 millió forintot fizet sminkelésre, fodrászra és ruhásra | Az állami televízióban évi bruttó 444 milliót fizetnek ki a műsorvezetők, vendégek sminkeléséért, fésüléséért és öltöztetéséért – tudatta Hadházy Ákos a közösségi oldalán. Számításai szerint így naponta 1,2 milliót fizetnek ki közpénzéből fésülésre és púderezésre. | köztelevízió;Hadházy Ákos;
2021-11-06 14:41:00
A köztévé naponta 1,2 millió forintot fizet sminkelésre, fodrászra és ruhásra
Hadházy Ákos újabb gyanús ügyről rántotta le a leplet.
Az állami televízióban évi bruttó 444 milliót fizetnek ki a műsorvezetők, vendégek sminkeléséért, fésüléséért és öltöztetéséért – tudatta Hadházy Ákos a közösségi oldalán. Számításai szerint így naponta 1,2 milliót fizetnek ki közpénzéből fésülésre és púderezésre.
"A szerződés szerint kb. 80 000 munkaórát kell szolgáltatnia a nyertes cégnek, ezek szerint óránként 5500 forintért, havi egymillióért végzik a munkájukat az MTVA sminkesei" - közölte a független képviselő. Hozzátette, a nyertes céget meghívásos közbeszerzési eljárásban hívták meg, a dokumentumok szerint egyetlen cégtől kértek ajánlatot (ez egyébként törvénytelen).
Hadházy szerint ennek megfejtése nyilván az, hogy nem a sminkesek és fodrászok keresnek ilyen jól, hanem a cég, amelyik ezeket a megbízásokat évről évre megkapja, majd továbbadja a tényleges munkát az alvállalkozóinak. Közben nyilván csinos profit keletkezik. | https://nepszava.hu/3137198_a-kozteve-naponta-1-2-millio-forintot-fizet-sminkelesre-fodraszra-es-ruhasra | https://web.archive.org/web/20230324025017/https://nepszava.hu/3137198_a-kozteve-naponta-1-2-millio-forintot-fizet-sminkelesre-fodraszra-es-ruhasra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozteve-naponta-12-millio-forintot-fizet-sminkelesre-fodraszra-es-ruhasra | Népszava | hungarian-news | 2021-11-06 00:00:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"kiszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,060 | Az Alkotmánybírósághoz fordul Angyalföld a tervezett VIP-projekt miatt | A fellépés oka, hogy a kormány meglehetősen sajátos módon építené be a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területet. | beruházás;
2021-11-05 06:40:00
Az Alkotmánybírósághoz fordul Angyalföld a tervezett VIP-projekt miatt
A fellépés oka, hogy a kormány meglehetősen sajátos módon építené be a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területet.
Alkotmányjogi panaszt nyújt be az Alkotmánybírósághoz Angyalföld önkormányzata a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt terület beépítése miatt. Az ingatlan egyik felére sportcsarnokot építene az Erdért Sportegyesület, míg a Népfürdő utcai részre az Idom Házépítő Kft. társasházat húzna fel. Mint arról már írtunk, a bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túl nagynak, környezetéhez nem illeszkedőnek találta és nem támogatta. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg, Csakhogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így a kerület elutasítása már nem akadály. A rendelet indoklása szerint „a több mint 90 millió forint értékű projekt több mint 800 új munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”.
A kormányzati beavatkozás egyébként korántsem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy ki áll a projekt mögött. A beruházó cég egyik tulajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahmikulov család cégcsoportjáé az OTP Bank részvényeinek több mint hét százaléka.
A XIII. kerület szerint nem igazán világos, hogy mire alapozza a fentieket a jogalkotó. A lakás és szállodafunkciót magába foglaló épület ugyanis nem teremthet 800 új munkahelyet, az pedig végképp értelmezhetetlen, hogy a budapesti ingatlanfejlesztés miként befolyásolná a Pest megyei munkaerőpiacot. Ráadásul a kormányrendelet még a korábbinál is eltúlzottabb beépítést tesz lehetővé a parkolóhelyek területének és a kötelező zöldterület méretének csökkentésével. A XIII. kerület azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a rendelet segítségével megvalósuló beruházás károsan befolyásolja a környék mikroklímáját, ezzel sérül a mindenkit megillető egészséges környezethez való alkotmányossági jog. Angyalföldi képviselő testülete csütörtöki ülésén a kormánypárti tagokat leszámítva támogatta az előterjesztést. | https://nepszava.hu/3137053_az-alkotmanybirosaghoz-fordul-angyalfold-a-tervezett-vip-projekt-miatt | https://web.archive.org/web/20221116042003/https://nepszava.hu/3137053_az-alkotmanybirosaghoz-fordul-angyalfold-a-tervezett-vip-projekt-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosaghoz-fordul-angyalfold-a-tervezett-vip-projekt-miatt | Népszava | hungarian-news | 2021-11-05 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. XIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,061 | Orbánék lepasszolnák a méregdrága sportpályáikat | Kibővítené a kormány azok körét, akiknek ingyen átadható állami sporttelep. Panama nem kizárt, ahogy az sem: szabadulnának a drágán épült, de fenntarthatatlan ingatlanoktól. | Varga T. Róbert;Batka Zoltán;
sportpálya;
2021-11-05 07:00:00
Orbánék lepasszolnák a méregdrága sportpályáikat
Kibővítené a kormány azok körét, akiknek ingyen átadható állami sporttelep. Panama nem kizárt, ahogy az sem: szabadulnának a drágán épült, de fenntarthatatlan ingatlanoktól.
Önkormányzatok mellett sportegyesületek, egyházak közhasznú szervezetek, így akár a nemrég százmilliárdokból létrehozott Fidesz-közeli óriásalapítványok is sportingatlanok tulajdonosaivá válhatnak a jövőben, ha vállalják, hogy 15 évig tovább működtetik az ott zajló sporttevékenységet – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea által benyújtott törvénymódosító javaslatból. A szöveg egészen pontosan „az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanokról” rendelkezik. Ez a gyakorlatban jelenthet példáéul stadiont, futballpályát, vízisporttelepet, uszodát vagy sportközpontot. Mindez nagy sportegyesületeket is érinthet, hiszen azok sokszor csak vagyonkezelői az adott ingatlanoknak.
A törvénymódosítónak – amit a Jobbik-közeli Alfahír szúrt ki először – szakmai forrásaink szerint jelenleg több olvasata is lehetséges. Egyfelől az állam így próbál spórolni: az utóbbi évek rohamos – sokszor bírált, közpénzmilliárdokért abszolvált – sportfejlesztései után a létrejött létesítmények többségének fenntartása egy-két kivételtől eltekintve veszteséges. Szakmai becslések szerint az adófizetőknek az országban meglévő összes sportingatlan és létesítmény üzemeltetése mintegy évi 50 milliárd forintjába kerül. Ezt próbálja mérsékelni az állam külső üzemeltetők bevonásával. Ugyanakkor a Mager-féle javaslat ezt úgy tervezi megoldani, hogy tisztán magánbefektetőket továbbra sem enged kapásból és közvetlenül a gyakran kifejezetten nagy értékű sportingatlanok közelébe, hanem csak a vagyontörvényben meghatározott kör szerezhet ingatlant. Mint azt a tárca lapunknak küldött szűkszavú levelében leszögezte, a szabályozás célja a „sportszakmai kontroll erősítése” azzal, hogy arra kötelezi a döntéshozót: a sporttelepként nyilvántartott ingatlanok kizárólag sportcélra legyenek ingyenesen tulajdonba adhatóak.
Ez utóbbi azonban csúsztatás: a sporttörvény jelenlegi verziója is alkalmazza ezt a kikötést, a különbség az, hogy jelenleg csak önkormányzatok kaphatnak a sok tízezer sportlétesítmény tulajdonjogából, most viszont bővül a kör. Kérdés mennyire: lapunk úgy értesült, korábban a kormány felajánlotta a fővárosi sportegyesületeknek, hogy az általuk használt ingatlanok üzemeltetését megkaphatják, saját kézbe vehetik, ami azzal kecsegtet, hogy 15 év múlva e területek a tulajdonukba kerülnek. Információnk szerint azonban a hat nagy klub egyike sem élt a lehetőséggel. Még az egyébiránt igencsak tisztességesen kistafírozott Ferencváros sem. Ezt magyarázhatja, hogy a létesítmények fenntartása olyan irdatlan összegeket emészt fel, ami még a legtőkeerősebb szervezeteket is megrendítheti.
Mindenesetre sportközgazdászok szerint a félig piaci alapú működtetés nem ördögtől való gondolat, illetve szorító szükségszerűség. Muszbek Mihály amondó, a korábbi évek rohamtempóban lezajlott sport-infrastruktúra fejlesztéseit eleve úgy tervezték, hogy azok multifunkciósak lesznek – azaz a sportközpontokat sporton kívül egyéb célra is lehet használni –, ám ezt az idő nem igazolta.mUgyanakkor igencsak szükség lenne erre: egy utánpótlásnevelő sportszervezetnek például 200-300 fiatal oktatására, edzésére alkalmas helyiségre van szüksége, amit azonban csak napi pár órában használ. A többi időben lényegében kihasználatlan az épület – említette a közgazdász, aki szerint szakmai szemmel nézve évek óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy például a stadionok tekintetében idehaza a hazai nézőszámhoz képest jócskán eltúlzott fejlesztések történtek. Ebben a helyzetben szerinte érhető, hogy a kormány valamilyen módon megnyitná az állami sportlétesítmények működtetését a magántőke előtt, azaz részben piacosítaná a létesítmény-hasznosítást. A kérdés, hogyan lehet kivitelezni: az új szereplők egyszersmind szolgálják ki a sportklubokat, egyúttal egyensúlyba hozzák a létesítmények jelenleg jócskán veszteséges működtetését és járulnak hozzá a jövőbeni fejlesztésekhez? A közgazdász úgy véli: azt nem lehet tudni, hogy a sok tízezer sportfejlesztés közül melyik lehet majd „piacképes”, ahogy a részletek sem ismertek.
Az ugyanakkor tény, hogy már idehaza is van arra példa, hogy tisztán piaci alapon is lehet sikeres sportberuházást működtetni. Muszbek emiatt arra számít, hogy ha a kormány megnyitja ezt a piacot, úgy kialakul a verseny az üzemeltető cégek között. Ez a fajta irány jótékonyan hatna az egyébként is deficites költségvetésre – tette hozzá Muszbek.
Arra a fölvetésre, hogy mi a garanciája annak, nehogy valami tessék-lássék sporttevékenység örve alatt ingatlanpanamázásba torkolljon a piacnyitás, ő és más kollégája is úgy reagált, ez meglehetősen valószínűtlen. „Eleve: ahol épített sportingatlan van – stadion, vagy bármilyen egyéb létesítmény – ott már van valamilyen infrastruktúra, nem életszerű, hogy oda más célú ingatlant is építenek” – vélekedett Szabados Gábor sportközgazdász. Ő úgy véli, hogy a most tervbe vett változtatás a sportlétesítmények túlnyomó részét nem fogja érinteni. „Bizonyos kiemelt sportingatlanoknál el tudom képzelni, hogy valamilyen, jellemzően sportszervezet elvállalja a 15 éves működtetését” – szögezte le Szabados. | https://nepszava.hu/3137051_orbanek-lepasszolnak-a-meregdraga-sportpalyaikat | https://web.archive.org/web/20220626223056/https://nepszava.hu/3137051_orbanek-lepasszolnak-a-meregdraga-sportpalyaikat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-lepasszolnak-a-meregdraga-sportpalyaikat | Népszava | hungarian-news | 2021-11-05 00:00:00 | [
"Mager Andrea"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"jogalkotás"
] | [] |
53,063 | Százszorosára nőtt a kiemelt beruházások száma a Fidesz kormányzása alatt | Tiltakozó akció indult a gyorsítósávon haladó kormányérdekeket szolgáló projektek ellen. | demonstráció;kiemelt beruházás;
2021-11-06 06:40:00
Százszorosára nőtt a kiemelt beruházások száma a Fidesz kormányzása alatt
Tiltakozó akció indult a gyorsítósávon haladó kormányérdekeket szolgáló projektek ellen.
Háromszor módosított a hatályos jogszabályokon a kormány csupán azért, hogy eredeti formájában visszaépíthesse a Külügyminisztérium egykori Dísz téren álló épületét. Azzal kezdték, hogy rekvirálták a jó ideje beépítetlen telket, amelyért cserébe a tulajdonos I. kerületi önkormányzat semmilyen kártérítést nem kapott. Amikor a kerület nem adta ki a fakivágási engedélyt, módosították a törvényt, így már nem is kell kérniük. Amikor kiderült, hogy az épülettel elfalaznák a szomszédos óvoda ablakait, jogszabályt írtak arra, hogy a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania. Mikor a kerület nem adta meg a közterület foglalási engedélyt, mivel ezzel megközelíthetetlenné vált volna a játszótér, ingyenessé és időkorlátmentessé tették a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület foglalásokat – sorolta a kiemelt beruházásokhoz köthető érdeksérelmeket V. Naszályi Márta, Budavár polgármestere a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) által indított Stop Kiemelt Beruházások országos kampány pénteki budai Várban tartott nyitórendezvényén. A jövő tavaszig tartó eseménysorozat legfőbb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások átláthatatlanságára, környezetromboló hatására, a helyi lakosok érdekeinek és a szakmai szempontoknak a semmibe vételére, valamint a projekteket kísérő visszaélésekre.
A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat szinte bármely beruházást. A listán szerepel stadion, iskolaépület éppúgy, mint metrófelújítás, útépítés, kavicsbánya nyitás, turisztikai beruházás, hotelprojekt. Az sem számít, ha magánbefektetői érdekeket szolgált a projekt. Az állami beruházások felgyorsításának jogtechnikai módszere Fürjes Balázs államtitkár nevéhez fűződik, aki a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséért felelős miniszteri biztosként 2000-ben az összes hatósági döntéshozatali folyamatot, vagyis a különféle szakhatósági engedélyek beszerzését, a szükséges konzultációkat és társadalmi egyeztetéseket egyetlen jogszabályban vont össze, hihetetlenül felgyorsítva ezzel az engedélyezési eljárást. Már a törvényjavaslatot is - akkor még példa nélküli módon - kivételes és sürgős eljárásban tárgyalta a parlament. A kormány hatályos jogszabályokat felülíró előterjesztését az ellenzék is támogatta. A Gyurcsány-kabinetnek is megtetszett a dolog. 2006-ban törvényben tették lehetővé, hogy a mindenkori kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítson nagy infrastrukturális beruházásokat. Ehhez akkor még több feltételt is szabtak, ám a következő években megkezdődött a határok tágítása, amelybe ma már szinte minden szabály felülírása belefér. A különleges státusz nem csupán felgyorsítja, de jelentősen egyszerűsíti a lebonyolítást. S ha valamibe mégis bele tudnának kapaszkodni a helyei lakosok vagy az önkormányzat, akkor gyorsan újra módosítanak a jogszabályokon.
Az új jogszabály valódi haszonélvezői azonban nem Gyurcsányék voltak. Az MSZP-SZDSZ kormány valóban csak a nagy beruházásokra húzta rá a formulát (például 4-es metró, Pécs kulturális főváros). A Fidesz-KDNP is csak 2011-ben érzett rá az ízére. 2010-ig összesen 24 projekt kapta meg ezt a státuszt, a következő évben már 729, jelenleg 3000 felett jár a számuk. Az eredeti jogszabály többszöri fideszes változtatásával az Orbán-kormány mára elérte, hogy a lakossági, a városrendezési és műemlékvédelmi szempontok, valamint az építésügyi szabályozás gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyható, ha a baráti érdekek úgy kívánják.
A módszer használatának eklatáns példája a budai Vár kormányzati ízlésre formálása. A Huszonkettesek Építész Csoport a CKA kampányához csatlakozva tiltakozik a Vár önkényes kisajátítása ellen, követelik a várnegyed átépítésének leállítását, a korszerű műemlékvédelmi felügyelőség teljes jogkörének visszaállítását, a várszoknya ligetes pihenőkert jellegének megőrzését újabb mélygarázsépítések helyett. A pénteki sajtótájékoztatón felszólaló neves építészek szerint a jelenlegi építkezések nem többek erkölcstelen és védhetetlen pénzégetésnél, szakmaiatlan blöffnél, ami ócska díszletekké változtatja a várnegyedet egy erősen vitatható történelemszemléletet tükrözve. November 19-re vitára hívták ez ügyben a Várkapitányság és az építész kamarák képviselőit. Mint mondják már eddig is nagyon sok hiba történt, de a kormány láthatóan nem áll le: elkészültek a Városligetbe szánt Új Nemzeti Galéria kiviteli tervei, miközben döntés született a Budavári Palota Magyar Nemzeti Galériának helyet adó A épületének kiürítéséről és az 1944-es állapot szerinti visszabontásáról. De bíznak b enne, hogy még sok projekt leállítható, ezért tartják fontosnak a szakmai, politikai és a civil összefogást. A probléma egyébként nem csupán esztétikai, vagy építészeti. A vár egyszerűen nem képes kormányzati skanzenként működni. Az I. kerületi önkormányzat által készíttetett hatástanulmány szerint egyszerűen nem tud ennyi ember a reggeli munkakezdéskor bejönni a várba! Nincs annyi út, nincs annyi hely. | https://nepszava.hu/3137174_szazszorosara-nott-a-kiemelt-beruhazasok-szama-a-fidesz-kormanyzasa-alatt | https://web.archive.org/web/20220627061203/https://nepszava.hu/3137174_szazszorosara-nott-a-kiemelt-beruhazasok-szama-a-fidesz-kormanyzasa-alatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazszorosara-nott-a-kiemelt-beruhazasok-szama-a-fidesz-kormanyzasa-alatt | Népszava | hungarian-news | 2021-11-06 00:00:00 | [
"Fürjes Balázs"
] | [] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"háttér",
"civilek",
"építőipar",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,064 | Karácsonyék feljelentése után nyomozást indítottak a csillaghegyi fürdő ügyében | A főpolgármester szerint az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, hanem kemény jogi munka. | Karácsonyék feljelentése után nyomozást indítottak a csillaghegyi fürdő ügyében
A főpolgármester szerint az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, hanem kemény jogi munka.
Újabb, az előző városvezetéshez kapcsolódó ügyet vizsgál a rendőrség, nyomozás indul a Csillaghegyi Árpád forrásfürdő kialakítása miatt – írta a Facebookon pénteken megjelent bejegyzésében Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint „az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka.”
A mostani ügyben a rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. Karácsony erről azt is írta, hogy „tudjuk, ismerjük már, csak a szokásos: haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát.”
A főpolgármester hozzátette, hogy több ügyben is feljelentést tettek az elmúlt két évben, ezeket jelenleg is vizsgálja a rendőrség. Ugyanakkor szerinte nincs könnyű dolguk, „hiszen ismertek a magyar igazságszolgáltatás viszonyai, a Kúria könnyebben szemet huny a fideszes ügyletek felett, ezért teszünk meg mindent, hogy olyan jogi anyagok szülessenek, amelyek még Polt Péter asztaláról sem potyoghatnak le” – írta.
2021. október. 28. 19:00 Hamvay Péter hvg360
Hann Endre: Mindig ügyeltem a Medián függetlenségére, ezért is botrányos az ElkXrtuk
"Ha egy közvélemény-kutatót elkönyvelnek az egyik oldalra, akkor a másik oldalról kevésbé állnak szóba vele, és egy idő után nem lesznek pontosak a mérései", mondja a Medián igazgatója, akinek figurája feltűnik a Kálomista-féle propagandafilmben, az ElkXrtukban. Felidézi, hogy a '90-es években szinte minden pártnak, a Fidesznek is dolgoztak, mert akkor még nem volt szétszakítva az ország. Állítja, hogy nem a Medián felmérése miatt lépett vissza az előválasztáson Karácsony Gergely. HVG-portré. | https://hvg.hu/itthon/20211029_karacsony_gergely_csillaghegyi_arpad_furdo_nyomozas | https://web.archive.org/web/20211101131819/https://hvg.hu/itthon/20211029_karacsony_gergely_csillaghegyi_arpad_furdo_nyomozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsonyek-feljelentese-utan-nyomozast-inditottak-a-csillaghegyi-furdo-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2021-10-29 17:13:00 | [] | [
"Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.",
"Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő",
"Fidesz",
"Kúria"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,065 | Kenőpénzt fogadtak el, vádat emeltek két okmányirodai ügyintéző ellen | A két alkalmazott pénzt kapott, hogy soron kívül forgalomba helyezzen vagy kivonjon autókat. | Egy autókereskedők megbízott okmányügyintézőjeként dolgozó férfi megvesztegetett két okmányirodai alkalmazottat 2016. november és 2017. április között – közölte a főügyészség.
Azt írták, hogy a férfi a hivatalos személynek minősülő ügyintézőktől gyorsított, soron kívüli eljárást kért rendszerint autók forgalomba helyezése és kivonása miatt, amiért cserébe jogtalan anyagi előnyt ígért.
Egyiküknek több tízezer forintot át is adott.
A közlemény szerint volt olyan eset, amikor a vesztegetési pénzt az ügyintéző otthoni postaládájában helyezte el.
A vád szerint a férfi összesen 47 autóval kapcsolatban kért gyorsított okmányirodai ügyintézést. A Fővárosi Főügyészség okmányirodai korrupció miatt emelt vádat ellenük.
A vádirat szerint a két ügyintéző mások javára is visszaélt hivatali helyzetével, kérésükre a közlekedési nyilvántartásból adatokat kértek le és adtak át, hogy mentesítsék az érintetteket a hivatalos ügyintézés adminisztratív terhei alól.
A Fővárosi Főügyészség hivatali vesztegetés, annak elfogadása, befolyással üzérkedés, valamint hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. | https://hvg.hu/itthon/20211028_Okmanyiroda_korrupcio_vademeles_fougyeszseg | https://web.archive.org/web/20211030213911/https://hvg.hu/itthon/20211028_Okmanyiroda_korrupcio_vademeles_fougyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenopenzt-fogadtak-el-vadat-emeltek-ket-okmanyirodai-ugyintezo-ellen | HVG | hungarian-news | 2021-10-28 11:38:00 | [] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"okmányiroda"
] | [] |
53,066 | Kapott Rogán minisztériuma 5,6 milliárdot kormányzati kommunikációra | Egyházi feladatokra is jutott 3,8 milliárd, méghozzá a gazdaság-újraindítási alapból. | Ismét költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány – derült ki a Magyar Közlönyből. A gazdaság-újraindítási programokból 26 milliárd forintot kap a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága beruházásokra és felújításokra. Félmilliárd többlet jut az Emminek „hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás” címén.
A rendkívüli kormányzati intézkedések rovatából a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának utaltak ki további 5,6 milliárd forintot „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”, egyházi működési, program és fejlesztési támogatásokra pedig 3,8 milliárdot, mégpedig immár hagyományosan a gazdaság-újraindítási alapból, bár azt még sosem indokolták meg, hogy az egyházak hogyan járulnak hozzá a gazdaság újjáindításához. | https://hvg.hu/gazdasag/20211028_kormanyzati_kommunikacio_atcsoportositas | https://web.archive.org/web/20211030213314/https://hvg.hu/gazdasag/20211028_kormanyzati_kommunikacio_atcsoportositas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kapott-rogan-miniszteriuma-56-milliardot-kormanyzati-kommunikaciora | HVG | hungarian-news | 2021-10-28 10:43:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"oktatás",
"egyház",
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"covid-19"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
53,067 | A lépés, amelytől még kevésbé lesznek átláthatók az Orbán család bizniszei is | Egy új szabály alapján akkor is Fidesz-közeli apparátus kezében lesz az ország több ezermilliárd forintot érő ásványkincsvagyonának a sorsa, amikor már akár híre-hamva sem lesz az Orbán-kormánynak. | Egy új szabály alapján akkor is Fidesz-közeli apparátus kezében lesz az ország több ezermilliárd forintot érő ásványkincsvagyonának a sorsa, amikor már akár híre-hamva sem lesz az Orbán-kormánynak.hirdetésTavaly novemberben, Rogán Antal minisztersége alá rendelve, megalakult a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely gyorsan ki is írta a több évtizedre szóló koncessziós pályázatokat a hulladékgazdálkodásra és az autópályák működtetésére.A kaszinóbizniszt pedig a szintén a bizalmi körhöz tartozó Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf párosa már 2056-ig meg is kapta. Az igazi jolly joker azonban az idén tavasszal létrehozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), amelybe szinte bármi integrálható: ezzel a hálóval igazán nagyot lehet meríteni.Az Orbán Viktor közvetlen irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kormányiroda éléről érkezett Biró Marcell által vezetett hivatal azzal indult, hogy a szerencsejáték, a dohány, a felszámolói és a bírói végrehajtói monopóliumok felügyelete lesz a dolga. Egy múlt heti törvénymódosítás tovább gazdagította a portfólióját: a bányászati ágazat is ide kerül.hirdetésBár hónapok óta hallatszottak a folyosói pletykák, hogy átalakulások lesznek a szakmai közigazgatási, felügyeleti területen, a bányavállalkozók nem ilyen változásra számítottak. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy megszüntetik a régi bányakapitányságok kormányhivatalok alá rendelését, visszaadva nekik korábbi, szakmailag megalapozottabb döntéseket lehetővé tevő szerepüket.A tervezett változással ez elvben meg is történhetne, a törvénytervezet ugyanis kiveszi a stábot a kormányhivatalok alól, és azt is az SZTFH alá rendeli. Ezzel együtt azonban a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) is megszűnik; jogutóda az új szervezet lesz.Hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, azt még nem tudni, de a szakma már annak sem örült, hogy az eljárásokat a kormányhivatalok folytatják le, mert úgy tapasztalták, hogy ezzel átpolitizálttá váltak a döntések. Most viszont a nyakukba ültetnek egy gigahatóságot, amely ugyan jóval nagyobb szabadságot kaphat, mint az elődje, de kérdéses, hogy azt mire használja.Az MBFSZ felettes szerve az innovációs tárca volt, Biró Marcell viszont már csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. Ő határozhatja majd meg például azt, hogy mely területeken lehet bányatelket koncesszióra kiírni, sőt rendeletalkotási joga is lesz. A NER-nek lejtMindez értelemszerűen a kormányzati hatáskörök szűkülését is jelenti. Bár a bányászatot érintő koncessziós eljárások továbbra is miniszteri hatáskörben maradnának, az újonnan megalakuló Koncessziós Tanács feladata az eljárások felügyelete, a koncessziós joggyakorlat kialakítása, az alapelvek betartatása.A testületnek hat tagja lesz: a Közbeszerzési Tanács és a GVH elnöke (mindkettőt tavaly nevezték ki, a következő kormányzati ciklusokon átívelő mandátummal), az SZTFH elnöke és elnökhelyettese, az innovációs miniszter, valamint a miniszterelnök.Utóbbi kettőt leszámítva ez is egy jól bebetonozott csapat képét mutatja, előrevetítve, hogy a NER-közeli vállalkozóknak akkor sem lesz nehéz dolguk, ha az engedélyeztetés meggyorsításának Orbánék alatt bevett gyakorlata – a kiszemelt bányaterülethez kapcsolódó beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítása – már nem fog működni.Egy esetleges kormányváltás után az Orbánék dominálta gigahivatalon keresztül is kiválóan érvényesíteni tudják majd a politikai-gazdasági lobbiérdekeiket.A tervezett átalakítás jelentőségét jól mutatja, hogy a ma még létező MBFSZ tevékenységi köre igen kiterjedt: az ásványi anyagok, a geotermia, a szénhidrogének nyilvántartásától azok kitermelésének szabályozásáig gyakorlatilag minden hozzá tartozik, de még a PB-gáz-palackok forgalmazását is ők engedélyezik, ellenőrzik.A bányajáradék is rajtuk keresztül jut el a központi költségvetésbe, s bár ez a tavalyi koronavírusos évben mindössze 34 milliárd forintot tett ki, normál időszakban évi 100 milliárd forintot meghaladó összegről beszélünk. És mivel a járadékszámításban szerepe van a kőolaj és földgáz árának is, jelentősége a jövőben várhatóan csak nőni fog. | https://hvg.hu/360/202142_nem_ilyen_banyalovat_akartak | https://web.archive.org/web/20211104181051/https://hvg.hu/360/202142_nem_ilyen_banyalovat_akartak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lepes-amelytol-meg-kevesbe-lesznek-atlathatok-az-orban-csalad-bizniszei-is | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-25 16:00:00 | [
"Bíró Marcell",
"Garancsi István",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Dolomit Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Koncessziós Tanács",
"Közbeszerzési Tanács",
"Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"autópálya",
"energia",
"rokonok",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"lobbi",
"bányászat",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
53,068 | Stummer szerint több mint 100 ember ellen használták itthon a Pegasust és a szerződés még most is érvényben van | Újabb részletek derültek ki a Pegagus-ügyről, miután Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke interjút adott a Partizán Spartacus műsorának. | Újabb részletek derültek ki a Pegagus-ügyről, miután Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke interjút adott a Partizán Spartacus műsorának.
Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről, az államtitoksértés határán táncolva, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.
Arra a kérdésre, hogy most akkor kinek van igaza, Kósának, hogy a Belügyminisztérium vette meg a szoftvert, vagy Vadai Ágnesnek, aki szerint nem a BM volt, Stummer azt mondta, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy a magyar állam egyáltalán megvette. Ezt Kósa Lajos kijelentette, és most már a bizottság elnökeként ő is meg tudja erősíteni. Stummer már augusztus óta erősen gyanítja, hogy az állam vásárolt a szoftverből, október közepén pedig papírt is látott erről. De egészen Kósa közléséig nem beszélhetett róla.
Egy keretszerződésről van szó, ami még élő megállapodás. Hogy jelenleg is használják-e, arra nem kaptak egyenes választ.
Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen használták eddig a Pegasust Magyarországon, Stummer azt mondta, hogy ismeri a pontos számot, száz felett van, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vetették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni”.
A nemzetbiztonsági bizottságnak hiába van ellenzéki elnöke, a bizottságban nincs ellenzéki többség. A kormánypártiak így meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, amely személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket bonyolító operatív tisztekkel, és belenézhetne az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok.
Stummer azt mondta, a következő időszakban arra fognak koncentrálni, hogy kiket figyeltek meg. Ehhez van már most is információja, „látok olyan forgatókönyvet, ami olyan újabb fordulatot eredményezhet ebben az ügyben, hogy a magyar nyilvánosság a mostanihoz képest több mindent fog tudni erről a kérdésről”.
A bizottság elnökeként a szoftver gyártójához fordul majd. Az NSO Group a 24.hu megkeresésére Kósa bejelentése után azt közölte, nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. (A program felhasználásának köre meglehetősen körbehatárolt, csak olyanok esetében lehet használni, akikkel kapcsolatban felmerül a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés gyanúja.)
Stummer a keretszerződés mellékleteit nem látta, így nem tudja azt sem, hogy mennyit költ az állam a megfigyelésekre.
Arra a kérdésre, vajon Kósa miért ismerte el, hogy a magyar állam megvette a szoftvert, Stummer azt mondta, hogy
„ha engem kérdezel, szerintem elrontotta. Volt egy gigantikus hosszúságú honvédelmi és rendészeti bizottsági ülés, Lajosunk kiment a kamerák elé, és belebakizott”. | https://444.hu/2021/11/07/stummer-szerint-tobb-mint-100-ember-ellen-hasznaltak-itthon-a-pegasust-es-a-szerzodes-meg-most-is-ervenyben-van | https://web.archive.org/web/20230127072220/https://444.hu/2021/11/07/stummer-szerint-tobb-mint-100-ember-ellen-hasznaltak-itthon-a-pegasust-es-a-szerzodes-meg-most-is-ervenyben-van | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stummer-szerint-tobb-mint-100-ember-ellen-hasznaltak-itthon-a-pegasust-es-a-szerzodes-meg-most-is-ervenyben-van | 444 | hungarian-news | 2021-11-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,069 | Kormányzati milliárdokból öntik betonba a tokaji tájat egy csúcsgazdag luxusszállodája kedvéért | Keveseknek van olyan szerencséje, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszálloda sikeres legyen. Találni azért erre remek példát, hiszen az Orbán-kormány és a tokaji önkormányzat sem sajnálja arra a közpénzt, hogy a Minaro Hotel Tokaj (a projekt korábbi elnevezése Grand Hotel Tokaj volt) felépüljön, a pihenni vágyó leendő vendégek pedig könnyen megközelíthessék az ötcsillagos épületet. | Keveseknek van olyan szerencséje, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszálloda sikeres legyen. Találni azért erre remek példát, hiszen az Orbán-kormány és a tokaji önkormányzat sem sajnálja arra a közpénzt, hogy a Minaro Hotel Tokaj (a projekt korábbi elnevezése Grand Hotel Tokaj volt) felépüljön, a pihenni vágyó leendő vendégek pedig könnyen megközelíthessék az ötcsillagos épületet. | https://444.hu/2021/11/07/kormanyzati-milliardokbol-ontik-betonba-a-tokaji-tajat-egy-csucsgazdag-luxusszallodaja-kedveert | https://web.archive.org/web/20230905150031/https://444.hu/2021/11/07/kormanyzati-milliardokbol-ontik-betonba-a-tokaji-tajat-egy-csucsgazdag-luxusszallodaja-kedveert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-milliardokbol-ontik-betonba-a-tokaji-tajat-egy-csucsgazdag-luxusszallodaja-kedveert | 444 | hungarian-news | 2021-11-07 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Posta György"
] | [
"Tokaj Csurgó Völgy Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tokaj"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"építőipar"
] | [] |
53,070 | Közpénzből gyarapodik, mégis kimaradt a vagyonnyilatkozatból a roma elnök cége | Komoly referenciákkal rendelkező cégeket vert meg közbeszerzésen a makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének és egyik képviselőjének cége, így ők nyírhatják a füvet a településen. A Gold-Pefa Kft. korábban más megbízásokat is kapott a makói önkormányzattól. Hiába sikeres azonban a cég, valamiért mégsem szerepel Petrovics Attila elnök vagyonnyilakozatában. A miértekre egyelőre nincs válasz. | „Tavaly közel nettó 35.000.000 Ft árbevételt produkált a Gold-Pefa Kft. A cég két tulajdonosa a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Petrovics Attila, valamint a szervezet egyik tagja, Farkas Tamás. Az árbevétel szinte teljes egészében önkormányzati megbízásokból származik. Ez a cég újította fel a Tulipán utcai rendelőt, de ők nyerték például a zöldterület karbantartást is. Utóbbinál emlékezetes, hogy annak ellenére nyerték meg a közbeszerzést, hogy bár az ajánlati szempont a legolcsóbb ár volt, a Gold-Pefa árajánlata versenytársaiénál magasabb volt” – írja közösségi oldalán Mucsi Tamás.
A DK makói képviselője szerint „Petrovics Attila, a cég ügyvezetője nemes egyszerűséggel kifelejtette vagyonnyilatkozatából, hogy egy közbeszerzésekkel kitömött cég tulajdonosa”. Mucsi Tamás azt is írta, hogy „ez a két ember a munka és megélhetés ura Honvéd városrészben”.
A makói zöldfelület karbantartásra májusig lehetett pályázni. Az önkormányzati közbeszerzésen négyen indultak a 35 millió forintos megbízásért. A Gold-Pefa Kft. nettó 15 forint/négyzetméter árat adott. A 2020-ban 2,2 milliárd forintos forgalmat bonyolító KIFÜ-KAR Zrt. ennél kedvezőbbet, de azt nem fogadta el az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy túl alacsony. A hómezővásárhelyi Szoliter Építőipari Kft. nettó 9,5 forintért vágta volna négyzetméterenként a füvet, de őket is kizárták: „ajánlattevő többváltozatú (alternatív) ajánlatot tett, amelyet Ajánlatkérő a felhívás II.2.9) pontjában kizárt”. A negyedik pályázó a Zöldterület Kezelő Kertészeti Kft. volt, de ők visszaléptek. Így került ki győztesen a versenyből a Roma Nemzetiségi Önkormányzat két tagjának cége, a Gold-Pefa Kft.
A Szoliter Békéscsabán sikerrel pályázott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság által kiírt közbeszerzésen. A „határnyiladék tisztítás és karbantartásra” 8-an pályáztak, a teljes terület 559 275 négyzetméter. Az első részt, a battonyait, a Szoliter nyerte: 1 millió 490 ezer forintért vállalta a 109 890 négyzetméter tisztítását, azaz négyzetméterenként nettó 13,55 forintért. A rendőrségnek nem volt kifogása ez ellen, pedig a munka nem csak fűnyírásból áll, hanem gyomeltávolításból, bozót- és cserjeirtásból, valamint bozót- és cserjevágásból is.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2018 őszén alakult újjá. A Délmagyarország akkori cikke szerint Farkas Attilát elnökké, Simon Zsolt Norbertet pedig alelnökké választotta alakuló ülésén az új makói roma nemzetiségi önkormányzat – a testület további két tagja Petrovics Attila és Petrovics Csaba. „Az új kisebbségi testület tagjai arról is döntöttek, hogy sem az elnök, sem helyettese, sem a képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat” – írta a lap. 2019-ben az önkormányzati választások után új felállásban folytatta a munkát a Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Petrovics Attila lett az elnök, de Farkas is maradt a testületben.
Zűrös cégvezető, NAV eljárások
A Gold-Pefa Kft. 2019 februárjában alakult: Petrovics Csaba, Petrovics Attila és Farkas Tamás alapította. Petrovics Csaba tulajdonrészét 2019. szeptember 26-án a NAV lefoglalta, ő 2020 februárjában ki is szállt a cégből.
A NAV 2020 júniusában hátralék miatt végrehajtást indított a cég ellen. Ezt, miután a cég fizetett, megszüntették. Egy évvel később, 2021 áprilisában a NAV adószámtörlést indított a cég ellen, amit egy hónappal később lezárt.
2021 áprilisában a cég közgyűlést tartott. A jegyzőkönyv szerint „Petrovics Attila ügyvezető ismerteti a Szegedi Törvényszék Cégbíróságának végzését, melyben
egyrészt bírsággal sújtja a társaságot, másrészt a társaság abból tudomást szerez Farkas Tamással szembeni kizárási okról.
Farkas Tamás ezt nem vitatja, és kijelenti, hogy ezen jegyzőkönyv aláírásával cégvezetői tisztségéről lemond. (…) A társaság tagjai megállapítják, hogy a társaság tulajdonába került üzletrész még mindig a társaság tulajdonában van. Akként kívánnak dönteni, hogy azt a tagok tulajdonába adják térítés nélkül.”
A jegyzőkönyv szerint „a társaság taggyűlése a társaság tulajdonában lévő 1.000.000.- Ft névértékű üzletrészt felosztja kettő darab üzletrészre, egy darab 530.000.- Ft névértékű és egy darab 470.000.- Ft összegű üzletrészre a tagok tulajdonába történő átadás érdekében. A taggyűlés az előző határozat szerint felosztott üzletrészek közül az 530.000.- Ft névértékű üzletrészt ingyenesen Petrovics Attila tag tulajdonába kerül, akinek az üzletrésze így 1. 530.000.- Ft névértékre módosul. A 470.000.- Ft névértékű üzletrészt Farkas Tamásnak adja, akinek az üzletrésze 1.470.000.- Ft névértékű üzletrészre módosul.”
Minderre a bírósági iratok szerint azért volt szükség, mivel „a bíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított a cég ellen, mert vezető tisztségviselője vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésébe ütköző körülmények merültek fel”.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy:
„(4) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült”;
„(5) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.”
Kimaradt a bevallásból
A cégnek most két tulajdonosa van: Petrovics Attila, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Farkas Tamás, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője. Utóbbi vagyoni részesedését október 28-án lefoglalta a végrehajtó.
A cég megalakulásának évében 17 millió forint bevételt ért el, 2020-ban 34 milliót. A Gold-Pefa Kft. 2020-ban 12,5 millióért újította fel a Tulipán utcai rendelőt Makón, és a járdafelújítási programban is részt vesznek a Fidesz vezette makói önkormányzatnál.
A makói közbeszerzéseken sikeres kft.-ről azonban nem árulkodik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének vagyonnyilatkozata 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben sem.
Farkas Tamás viszont szerepeltette a céget vagyonnyilatkozataiban: a 2019-ben 33 százalékos tulajdoni részt tüntetett fel, akárcsak 2020-ban. A 2021-es vagyonnyilatkozat szerint Farkas tulajdonrésze 50 százalékra nőtt.
Írtunk a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak, hogy megtudjuk, miért maradt ki a cég Petrovics Attila elnök nyilatkozataiból, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Az Átlátszó információ szerint az ügyben vizsgálat indult.
Támogatják a Fidesz programját
A Makón elvégzett munkálatok mellett Petrovicsék legutóbb akkor kerültek a hírekbe, amikor szeptemberben bejelentették, hogy a Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat Lázár Jánost támogatja.
A sajtótájékoztatóról a MakóHíradó számolt be. Mint írják: „számunkra nem az ígéretek, hanem a tettek fontosak. Minden roma érdeke, hogy Lázár Jánost támogassa! – jelentette ki a nemzetiségi önkormányzat alelnöke a hétfői sajtótájékoztatón a városban terjedő pletykákra reflektálva, miszerint önkormányzatuk a baloldali ellenzéket támogatja.”
Majd később úgy folytatják: „Petrovics Attila az alelnökhöz csatlakozva aláhúzta, valóban, a makói cigányságot nem lehet eltántorítani Lázár János országgyűlési képviselőtől és Farkas Éva Erzsébet polgármestertől. (…) Mi, cigányság, makói cigányok, támogatjuk a Fidesz programját, támogatjuk Lázár János urat és Farkas Éva Erzsébet polgármester asszonyt!” – idézik Petrovics Attila szavait. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/03/kozpenzbol-gyarapodik-megis-kimaradt-a-vagyonnyilatkozatbol-a-roma-elnok-cege/ | https://web.archive.org/web/20220207014655/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kozpenzbol-gyarapodik-megis-kimaradt-a-vagyonnyilatkozatbol-a-roma-elnok-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-gyarapodik-megis-kimaradt-a-vagyonnyilatkozatbol-a-roma-elnok-cege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-03 00:00:00 | [
"Farkas Tamás",
"Petrovics Attila"
] | [
"Gold-Pefa Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Makó"
] | [
"közbeszerzés",
"bírság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
53,071 | A ménesbirtok favoritja építheti 3,3 milliárdért a sportcsarnokot Mezőhegyesen | Rövid időn belül a harmadik közbeszerzését nyeri el a Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtokon a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. A cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, köszönhetően többek között olyan állami beruházásoknak is, amelyekben gyakran NER-cégek oldalán vett részt a társaság. Az alapítványba kiszervezett Ménesbirtokba tovább folyik a közpénz, de legalább már bejegyezték a szervezetet. | Kiderült, ki lesz a kivitelezője a Mezőhegyesi Ménesbirtokra tervezett sportcsarnoknak. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a nyertes ajánlatot a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. adta, így ők húzhatják fel a létesítményt nettó 3,3 milliárd forintért. A cég alvállalkozóként a szintén fővárosi Sta-Tech Kft.-t is bevonja a munkálatokba. Pályázott még a békéscsabai BÓLEM Építőipari Kft. is, amelynek ajánlata azonba érvénytelen lett, miután „az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre”.
A közbeszerzést a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság írta ki augusztusban. A leírás szerint a Mezőhegyesi Ménesbirtokon „előkert nélküli, szabadon álló, rendeltetése szerint sportcélokat szolgáló oktatási épület, tornacsarnok” épül. A szintek száma 4 (alagsor + földszint + emelet + tetőtér), a beépített alapterület 1350 m² , az összes hasznos alapterülete 2989 m², a tervezett építménymagasság 8,92 m.
A Ménesbirtok honlapja szerint „a létesítményben a hagyományos kézilabda- és kosárlabdapályák mellett többek között edzőterem, elektromos találatjelző gépekkel felszerelt vívópástok, automata önbiztosító rendszerrel ellátott mászófal is helyet kapnak. A sportcsarnok dimenziói és az épület térbeli elhelyezése is kifejezik, hogy építése túlmutat az iskola, de még a Ménesbirtok igényein is. A mezőhegyesi polgárok is sportolhatnak majd itt, a 350 fős lelátó alkalmassá teszi az épületet rendezvényközpont funkciójának betöltésére.”
Öntik a közpénzt Lázár János „birodalmára”
Ez a beruházás azonban csak egy a sok közül a Lázár János felügyelte ménesbirtokon. Ahogy arról korábban beszámoltunk, többek között 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot Mezőhegyesen. Az épület 150 férőhelyes, 2293 négyzetméter nettó alapterületű lesz. A háromszintes épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi majd.
1,3 milliárd forintból lesz „szállodai kényelem” a mezőhegyesi kollégiumban
1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült…
Emellett 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, a Magyarország Digitális Agrár Stratégiája helyben megvalósuló elemeire 250 millió forintot kaptak, és a tervek szerint uszoda is lesz a ménesbirtokon. Tavaly év végén a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy mindehhez 9,5 milliárd forint tőkeemelést kap a ménesbirtok.
Továbbá a tanári épület rekonstrukciója 352 millió forintba kerül, a Nonius Hotel felújítását 1,3 milliárd forintért a szegedi RZB Invest Kft. nyerte el, a Hangai fogadó épületének és környezetének rendezését pedig a HÉB Hungária Kft. végezheti 413 millió forinért.
Az Mfor összesítése szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál.
Már nem az államé
Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja. Idén tavasszal szavazta meg ugyanis a parlament, hogy a 12 állami egyetem mellett a ménesbirtok is alapítványi fenntartásba kerüljön. Lázár János szerint ugyanis ez egy erős jogi biztosíték, hogy a ménesbirtokot többé senki se vehesse el a magyaroktól és a mezőhegyesi emberektől.
Bár a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma, az érintett Jövő Nemzedék Földje Alapítványt fél évvel később, csak a napokban jegyezték be 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton. A kuratórium elnöke Lázár János lett.
Pár nappal azután egyébként, hogy az alapítványba adásról szóló törvény hatályba lépett, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 1,2 milliárd forint agrártámogatásban is részesült.
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot.
A kollégium után a sportcsarnokot is behúzták
A sportcsarnokot építő cég neve nem most bukkant fel először a Ménesbirtokkal összefüggésben. A BUILD IT Mérnökiroda Kft. végezheti ugyanis a már említett 1,3 milliárdos kollégiumbővítést is Mezőhegyesen, de oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását is ők kapták meg 580 millió forintért.
Így a cég csak a Ménesbirtokon nettó 5,2 milliárd forintos megbízást kapott.
A BUILD IT persze több más beruházásban is érdekelt, és gyakran tűnik fel NER-cégek oldalán. Mór város piacát nettó 2,5 milliárd forintból alakíthatják ki, de részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bauval.
Kétmilliárdért épít piacot Móron a NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is.
A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállalták.
A cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadt.
Katus Eszter—Segesvári Csaba | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/04/a-menesbirtok-favoritja-epitheti-33-milliardert-a-sportcsarnokot-mezohegyesen/ | https://web.archive.org/web/20230607062445/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/04/a-menesbirtok-favoritja-epitheti-33-milliardert-a-sportcsarnokot-mezohegyesen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-menesbirtok-favoritja-epitheti-33-milliardert-a-sportcsarnokot-mezohegyesen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-04 00:00:00 | [] | [
"Build It Mérnökiroda Kft."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"közbeszerzés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
53,072 | Direkt36: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is szerepel a Pegasus-listán | Vagy célponttá válhatott a technikai területen dolgozó NBSZ-es tiszt, vagy tesztelési célzattal kerülhetett a telefonjára a kémprogram. | Direkt36: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is szerepel a Pegasus-listán
Vagy célponttá válhatott a technikai területen dolgozó NBSZ-es tiszt, vagy tesztelési célzattal kerülhetett a telefonjára a kémprogram.
A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – írja a Direkt36.
A cikk szerint a telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, illetve dolgozhat ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is. A Telexen megjelent írás szerint az ugyanakkor nem világos, hogy miért szerepel a száma a listán. Két magyarázat lehet erre: vagy a tiszt maga is célponttá vált, vagy tesztelési célzattal tették a telefonjára a Pegasust. A Direkt36 szerint mindkét verzió azokat a korábbi információkat erősíti, amelyek szerint a kémprogram magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak.
Az oknyomozó portál felhívta az NBSZ-tiszt számát és közölték vele, hogy tudomásuk szerint ő a szakszolgálat munkatársa. Erre úgy reagált, hogy ha mindez valóban így van, akkor megérthetik, hogy a kérdéseikre miért nem válaszolhat. Az ügyre sem az NBSZ, sem a magyar kormány nem reagált.
Egy hete a Direkt36 arról írt, hogy Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették a Pegasus kémprogrammal.
Direkt36: A TEK korábbi főigazgató-helyettesét is megcélozták a Pegasus kémprogrammal
Az oknyomozó portál szerint Hajdu János TEK-főigazgató bizalma korábban megingott helyettesében, Bodnár Zsoltban.
A Pegasus-botrány júliusban robbant ki, mikor a Direkt36 megírta, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni az izraeli kémprogramot Magyarországon is. A célpontként kiválasztottak között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírója –, a NER-es luxusutakat leleplező fotós, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. | https://hvg.hu/itthon/20211029_nemzetbiztonsagi_szakszolgalat_tiszt_pegasus_lista | https://web.archive.org/web/20211115120333/https://hvg.hu/itthon/20211029_nemzetbiztonsagi_szakszolgalat_tiszt_pegasus_lista | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/direkt36-a-nemzetbiztonsagi-szakszolgalat-egyik-tisztje-is-szerepel-a-pegasus-listan | HVG | hungarian-news | 2021-10-29 08:21:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,073 | Erdélyi katolikus oktatási intézményekre költ 3,8 milliárd forintot a kormány | Erdélyi katolikus oktatási intézményekre költ 3,8 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből a kormány. | Erdélyi katolikus oktatási intézményekre költ 3,8 milliárd forintot a kormány
Erdélyi katolikus oktatási intézményekre költ 3,8 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből a kormány, tudta meg az RTL Híradó.
50 milliárd forint átcsoportosításáról döntöttek a héten, ennek része az egyházi programokra szánt összeg. Kormányzati kommunikációra is adnak több mint 5 és fél milliárdot, 26 és fél milliárdot pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kap. A kormány szerint minderre a járvány miatt van szükség. A DK szerint viszont a kormány önkényesen támogatja a neki tetsző térségeket és cégeket. | https://hvg.hu/itthon/20211031_Erdelyi_katolikus_oktatasi_intezmenyekre_kolt_38_milliard_forintot_a_kormany | https://web.archive.org/web/20211104034722/https://hvg.hu/itthon/20211031_Erdelyi_katolikus_oktatasi_intezmenyekre_kolt_38_milliard_forintot_a_kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdelyi-katolikus-oktatasi-intezmenyekre-kolt-38-milliard-forintot-a-kormany | HVG | hungarian-news | 2021-10-31 19:54:00 | [] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Magyar Katolikus Egyház"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"támogatás",
"PR",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19"
] | [] |
53,074 | A Fidesz gondosan kiépített korrupciós rendszere egy kormányváltást is túlélhet | Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát. | Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát.
Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora. A folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Interjú.
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence?
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk. | https://m.hvg.hu/360/20211102_ner_fidesz_korrupcio | https://web.archive.org/web/20211105063734/https://m.hvg.hu/360/20211102_ner_fidesz_korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-gondosan-kiepitett-korrupcios-rendszere-egy-kormanyvaltast-is-tulelhet | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-02 07:00:00 | [
"Domokos László",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Polt Péter"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Fidesz",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"támogatás",
"protekció",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU",
"antikorrupció",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"dohányipar",
"tudomány",
"koncesszió",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"TAO-pénzek",
"Trafikmutyi"
] |
53,075 | Megsértették a pénzmosás-megelőzési szabályokat, százmilliós bírságot szabott ki az MNB bankokra és pénzváltókra | Összesen 108,6 millió forintot számláztak ki bírságként. | Komoly bírságokat szabott ki a Magyar Nemzeti Bank bankokra és pénzváltókra, amiért azok megsértették a pénzmosás-megelőzési szabályokat. Az MNB a Takarékbankot és a Raiffeisent vizsgálta, valamint az általuk megbízott pénzváltókat, nekik összesen 108,6 millió forintot kell befizetniük büntetésként.
Az MNB
a Raiffeisen Bank Zrt.-t 16,25 millió,
a Takarékbank Zrt.-t 12,5 millió,
a Ciklámen Tourist Idegenforgalmi Zrt.-t 36,875 millió,
a Corner Trade Kft.-t 19,25 millió,
az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-t pedig 23,75 millió forintra büntette.
Az MNB közleménye szerint a bankok elégtelenül ellenőrizték pénzváltóikat, több pénzmosásgyanús ügyletet sem jelentettek, nem kérdeztek rá ügyfeleiknél a pénz forrására, és hiányos volt a szűrési és kockázatértékelési gyakorlatuk is. Az MNB állítja, hogy a most feltárt hibák ellenére a hazai pénzügyi rendszer pénzmosás-megelőzési szempontból is „stabil, megbízhatóan működik”. | https://hvg.hu/gazdasag/20211027_penzmosas_MNB_birsag | https://web.archive.org/web/20211029175200/https://hvg.hu/gazdasag/20211027_penzmosas_MNB_birsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsertettek-a-penzmosas-megelozesi-szabalyokat-szazmillios-birsagot-szabott-ki-az-mnb-bankokra-es-penzvaltokra | HVG | hungarian-news | 2021-10-27 13:38:00 | [] | [
"Ciklámen Tourist Idegenforgalmi Zrt.",
"Corner-Trade Kft.",
"IBUSZ Utazási Irodák Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raiffeisen Bank",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"pénzmosás",
"bírság",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
53,076 | Az állam teljesen felvásárolja a Kartonpackot | Másfél éve nem derült ki, miért kellett a járványra hivatkozva állami felügyelet alá vonni a Kartonpackot, de most az állam már azt a részét is felvásárolja, ami eddig nem az övé volt. | A magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végleges nyilvános vételi ajánlatot tett a Kartonpack Nyrt. részvényeirere 2 534,82 forinton - közölte a papíripari cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A tájékoztatás szerint az ajánlatot a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta.
A cégben jelenleg az MNV részesedése 91,41 százalék, a fennmaradó részvényekre mintegy 110 millió forintot letétbe helyezett az MNV az Equilor Befektetési Zrt-nél. A társaságban a Deutsche Balaton AG 7,88 százalékos részesedéssel rendelkezik. | https://hvg.hu/kkv/20211028_Kartonpack_allam_felvasarlas | https://web.archive.org/web/20211031091753/https://hvg.hu/kkv/20211028_Kartonpack_allam_felvasarlas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-teljesen-felvasarolja-a-kartonpackot | HVG | hungarian-news | 2021-10-28 21:21:00 | [] | [
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"háttér",
"covid-19",
"tőzsde",
"államosítás"
] | [] |
53,077 | Ismét hiányzó végzettség miatt írhattak át egy jogszabályt | A jelek szerint előírt szakképzettség nélkül neveztek ki vezetőt az egyik vízműcéghez, de a kormány utólag szabályossá tette a kinevezést. | Péntek este módosították a víziközmű-törvény végrehajtási rendeletét. Eddig az volt a szabály, hogy a víziközmű-szolgáltatói engedélyt kérő vállalkozás vezetőjének és annak helyetteseinek vagy valamilyen szakmérnöki végzettséget kell felmutatniuk, vagy legalább gazdasági vagy jogi felsőfokú szakképesítést.
Most viszont a kormány nemcsak azt rendelte el, hogy bármilyen felsőfokú végzettség megfelel, hanem azt is, hogy ez szombattól a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, sőt a már kiadott engedély nem vonható vissza azért, mert a vezető eddig nem felelt meg az előírt feltételnek.
Jogszabályban eléggé szokatlan megfogalmazással az olvasható a Magyar Közlönyben, hogy az eddigi szabálynak „meg nem felelés miatt közigazgatási szankció nem alkalmazható, továbbá egyéb … intézkedés nem tehető” annak érdekében, hogy betartassák a péntek estig érvényben volt előírást.
Mindebből nehéz másra következtetni, mint hogy a Közműhivatal észrevette egy cég vezetőjének nem megfelelő iskolázottságát, és vissza akarta vonni a szolgáltatói engedélyt. Az illető azonban, úgy látszik, annyira fontos a kormánynak, hogy – lényegében visszamenőleg – rendeletet módosított a kedvéért. | https://hvg.hu/itthon/20211030_Ismet_hianyzo_vegzettseg_miatt_irhattak_at_egy_jogszabalyt | https://web.archive.org/web/20220906155021/https://hvg.hu/itthon/20211030_Ismet_hianyzo_vegzettseg_miatt_irhattak_at_egy_jogszabalyt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-hianyzo-vegzettseg-miatt-irhattak-at-egy-jogszabalyt | HVG | hungarian-news | 2021-10-30 09:21:00 | [] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal"
] | [] | [
"háttér",
"közmű",
"átláthatóság",
"jogalkotás"
] | [] |
53,078 | Tovább gyorsítják a kézilabda-Eb sportcsarnokának építését | Az építkezést már korábban mentesítették az általános szabályok alól, de most újabb felmentéseket adtak egyebek közt a telkek kialakításához. Sürget az idő, januárban tartják a kézilabda Európa-bajnokságot. | Az már 2020 elején kiderült, hogy a 24 válogatott 2022. január 14. és 30. között a szervező Magyarország és Szlovákia öt városában, Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pozsonyban és Kassán játssza majd a mérkőzéseket, és az elképzelések szerint a nézők nemcsak szurkolni járnak majd ki, hanem a helyszíneken töltött idő során gasztronómiai, kulturális és zenei élményeket is szereznek, pihennek a fürdőkben, kirándulnak a környéken, vagyis akkor is kellemesen tölthetik az idejüket, amikor éppen nincsenek mérkőzések az arénákban.
Idén márciusban közölték, hogy mindjárt szerkezetkész az Üllői úti sportcsarnok, és az is megjelent, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból újabb 5,4 milliárd forintot vettek ki erre a célra.
Az már a 2019-es kormányrendeletben benne volt, hogy – a kiemelt beruházásoknál általánossá vált módon – építészeti-műszaki tervpályázati és településképi véleményezési eljárást eljárást nem kell lefolytatni, tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni. A most péntek esti rendelet ehhez hozzáteszi, az érintett ingatlanokból kialakított telkek egyidejűleg több különböző építési övezetbe is tartozhatnak, az övezeti határvonalat nem kell figyelembe venni, új építmény a telken belül jelölt szabályozási vonal és építési övezeti határ figyelembevétele nélkül elhelyezhető.
Törölték azt a feltételt, hogy a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a helyi építési szabályzatban előírt telekhatár-rendezés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, és a helyi (azaz IX. kerületi) településrendezési terv alapján előírt infrastruktúra-fejlesztések elmaradása sem lehet akadálya a használatbavételi engedélynek. A biztonság kedvéért pedig a telekalakítási közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró szakhatóságként a fideszes vezetésű V. kerület jegyzőjét jelölték ki, tehát a területileg illetékes, ellenzéki vezetésű Ferencvárosnak nem marad ebbe beleszólása. Ugyanakkor maga a kormányrendelet határozza meg aprólékosan, hogy melyik telkeken mit helyezhetnek el, kollégiumtól és szállótól a játszótérig.
Mindez már szombattól hatályos, és szokás szerint a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó. | https://hvg.hu/ingatlan/20211030_Tovabb_gyorsitjak_a_kezilabda_Eb_sportcsarnokanak_epiteset | https://web.archive.org/web/20211102234308/https://hvg.hu/ingatlan/20211030_Tovabb_gyorsitjak_a_kezilabda_Eb_sportcsarnokanak_epiteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-gyorsitjak-a-kezilabda-eb-sportcsarnokanak-epiteset | HVG | hungarian-news | 2021-10-30 09:01:00 | [] | [] | [
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Európa",
"Hajdú-Bihar megye",
"Magyarország",
"Szeged",
"Szlovákia"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"jogalkotás",
"stadion"
] | [] |
53,079 | Vétójogot kapott egy állami tőkealap a Logiscool magániskola irányításában | A nemzetközi hírű intézményben mások is fantáziát látnak, az elmúlt években már érkezett hozzá milliárdos nagyságrendű befektetés. | Szeretettel külföldről
2021.10.19. 09:00 4 perc
"Én minisztereket csinálok és buktatok" – mondta egy alkalommal az Österreich bulvárlap kiadó-főszerkesztője, Wolfgang Fellner, és ezzel nem is árult zsákbamacskát. A nagyhatalmú bulvárlap segítette a kormányfőként most megbukott Sebastian Kurzot is, ám ezzel utólag bizonyítékokkal szolgált ellene, és maga ellen is. | https://hvg.hu/360/202143_logiscool_allami_befekteto | https://web.archive.org/web/20211103140147/https://hvg.hu/360/202143_logiscool_allami_befekteto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vetojogot-kapott-egy-allami-tokealap-a-logiscool-maganiskola-iranyitasaban | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-31 16:10:00 | [] | [
"Euroventures",
"Logiscool Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"MFB Növekedési Tőkealap",
"Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)"
] | [] | [
"oktatás",
"informatika",
"tőzsde",
"tőkealap"
] | [] |
53,080 | Jövőre is rövid pórázon tartja a kormány az önkormányzatokat | Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein. | Még mindig nem végzett a kormány az önkormányzatok sanyargatásával. A minimálbér-tárgyalásokra is bevitte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), pontosabban Parragh László kamarai elnök javaslatát, mely szerint 2022-ben is fenn kellene tartani a helyi iparűzési adó (hipa) 2021-re, a járványválságra hivatkozva bevezetett felezését. A hipa adja az önkormányzatok saját adóbevételeinek 80 százalékát, így számukra óriási érvágás ez, miközben a cégeknek sokkal kisebb arányú könnyítést jelent.
A kisebb önkormányzatokat a kormány egy automatikus mechanizmuson keresztül kompenzálja az elvonásért, a nagyobbakat eseti alapon, annak függvényében, hogy melyik mennyire szorul rá a pénzre - a kormány szerint. A főváros és kerületei például egy fillért se kapnak, miközben a források szűkössége az ő működésüket, illetve jó működésüket is akadályozza: kevés pénzből csak kevesebb és rosszabb minőségű szolgáltatást képesek nyújtani, fejlesztésekre pedig gondolni se nagyon tudnak. És minél kevesebb a saját bevételük, annál kiszolgáltatottabbak a kormány kényének-kedvének. | https://hvg.hu/360/202143__onkormanyzatok_porazon__parragh_otlete__bertargyalas__adovevok | https://web.archive.org/web/20211104230554/https://hvg.hu/360/202143__onkormanyzatok_porazon__parragh_otlete__bertargyalas__adovevok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jovore-is-rovid-porazon-tartja-a-kormany-az-onkormanyzatokat | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-01 08:15:00 | [
"Parragh László",
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Magyar Önkormányzatok Szövetsége",
"Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"covid-19",
"adó",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
53,081 | Húszmilliós szponzorpénzt kapott az állami Szerencsejáték-cégtől a Rogánt és Habonyt reptető család vállalkozása | A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is. | Tavalyi árbevételének nyolcadát elérő összeget, 20 millió forintot kapott szponzorációs szerződéssel az állami szerencsejátékcég támogatásosztó leányvállalatától, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től az a magánvállalkozás, amelynek tulajdonosi köre megegyezik a Rogán Antal minisztert, illetve Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadót is reptető FLY-COOP Kft.-ével.
Mindez a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. honlapjára meglehetős késéssel felkerülő havi támogatási kimutatásokból derül ki. Ezekből vált köztudottá nemrég az is, hogy júliusban az állami cég 40 millió forinttal támogatta – már nem először – a Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA) is.
Az Aeroglobe Kft. az idén augusztusi szponzorációs szerződések listájában szerepel, méghozzá a harmadik legnagyobb összeggel, 20 millió forinttal – a támogatást a további részletek, így például a döntés indokának és céljának kibontása nélkül tüntetik fel a listában. Az Aeroglobe neve onnan lehet ismerős, hogy ez a vállalkozás üzemelteti a Budaörsi Repülőteret.
A tavaly 162 milliós nettó árbevétel mellett csaknem 39 milliós profitot termelő Aeroglobe Kft. régi repülős dinasztia által tulajdonolt családi vállalkozás. Tulajdonosai Jakab Ernő és fia. Jakab felesége és fia a tulajdonosa a 2020-as évet mintegy 2,5 milliárd forintos árbevétel mellett 127 milliós adózott eredménnyel záró FLY-COOP Kft.-nek, amelynek helikopterével Rogán Antal miniszter és felesége a Népszabadság cikke szerint 2016-ban egy lagziba utazott, de szállították már Habony Árpádot is.
A Szerencsejáték Service-től augusztusban amúgy a legtöbb pénzt, 150 millió forintot Havasi Balázs zongorista, előadóművész cége kapta. Az összeg szokásos évi juttatásnak nevezhető, hiszen ugyanennyit kapott tőlük tavaly is a Symphonic Concert Management Kft. Emellett 2020-ban a vállalkozást 35 millióval támogatta a Magyar Turisztikai Ügynökség, 50 millióval a jegybank egyik alapítványa, 17 millióval pedig a Szijjártó Péter külügyminiszter felügyelte HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. | https://hvg.hu/gazdasag/20211103_Szponzorpenz_Szerencsejatekceg_Rogan_vallalkozas | https://web.archive.org/web/20221006180747/https://hvg.hu/gazdasag/20211103_Szponzorpenz_Szerencsejatekceg_Rogan_vallalkozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszmillios-szponzorpenzt-kapott-az-allami-szerencsejatek-cegtol-a-rogant-es-habonyt-repteto-csalad-vallalkozasa | HVG | hungarian-news | 2021-11-03 16:16:00 | [
"Habony Árpád",
"Havasi Balázs",
"Jakab Ernő",
"Rogán Antal",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Aeroglobe Kft.",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fly-Coop Kft.",
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Symphonic Concert Management Kft.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
53,082 | Négy és fél év után sincs gyanúsítottja a kötvénybizniszes cég, az Arton Capital kifosztásának | A 2017-es, több százmilliós rablás elkövetői utáni nyomozás több mint 4 és fél éve folyik, de gyanúsított még mindig nincs – derült ki a belügyminiszter és a legfőbb ügyész közléséből. | Továbbra sincs kézzelfogható eredménye, így gyanúsítottja sem annak a több mint négy és fél éve folyó nyomozásnak, amelyben az Orbán-kormány letelepedési kötvénybizniszéből nagyot szakító egyik vállalkozás, az Arton Capital elleni 2017-es rablás elkövetői után kutatnak. Ez a Polt Péter legfőbb ügyész, illetve Pintér Sándor belügyminiszter államtitkárának válaszaiból derül ki, melyeket Demeter Márta ellenzéki képviselő írásbeli kérdéseire adtak november 2-án.
Ez azt jelenti, hogy nincs változás ahhoz képest, amikor ugyanezt a hvg.hu kérdezte a rendőrségtől idén május végén. A bűncselekménynek annak ellenére nincs gyanúsítottja, hogy a rendőrség kezdetben nagy erőkkel és talán még nagyobb titokban kezdte felgöngyölíteni az ügyet, miután 2017 áprilisában ismeretlenek betörtek a letelepedési kötvényeket forgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnan jelentős mennyiségű eurót loptak el, és bizalmas iratokhoz is hozzáférhettek.
Az Arton Capital Hungary Kft.-t ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába. Az ügyben már kezdetben felmerült, hogy a betörés belső munka lehetett, de legalábbis a rablókat belső ember, informátor segíthette. A betörők ugyanis a hátsó bejáraton jutottak be az irodába úgy, hogy saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, és kóddal kapcsolták ki a riasztót. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival.
A cég ügyvezetője és tulajdonosa, a bolgár származású üzletasszony Balogh Radostina – Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa – a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Pedig a kormány abban az évben már leállította a letelepedési kötvénybizniszt, ám még a hajrában, az év első 3 hónapjában (vagyis a betörés előtt) a cég több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben.
A sok ügyfél ellenére, akiknek fejenként 60 ezer eurót kellett fizetniük az Artonnak az ügyintézésért, a cégnek 2017-ben mindössze 79 millió forint árbevétele volt, holott a jutalékból 7,2 milliárd forintnak kellett volna összejönnie. Csakhogy a bevétel nem a kft.-nél jelentkezett, mivel az a kereskedési engedélyét – így az ebből befolyó bevételt – átadta egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégnek.
A kötvénybiznisznek vége, de az Arton Capital még működő cég, sőt a mérlegadatok szerint egyre jobban megy neki. Noha minimális bevétel mellett 2018-at és 2019-et, valamint 0 forint bevétel mellett a 2020-as évet is milliárdos nagyságrendű üzemi veszteséggel zárta, adózott eredménye mindhárom évben 300 millió forint fölötti pluszban volt.
Az Arton mellett a bolgár üzletasszonynak más vállalkozásai is vannak. Szintén a Hajós utca 25.-be van bejelentve például az éttermi vendéglátással foglalkozó, de veszteséges – a tavalyi évet 66 milliós mínusszal záró – Hajós Bisztró Kft., valamint a 2020 elején alapított, a tavalyi évet 3 milliós bevétel mellett 1,8 milliós profittal záró Oui ma Cuisine Kft., amelynek szintén ő a tulajdonosa. Balogh Radostina érdekeltsége egy bevétel- és profitmentes ingatlanberuházó, illetve egy cipőkereskedő cég is. | https://hvg.hu/gazdasag/20211103_Gyanusitott_nyomozas_kotvenybiznisz_Arton_Capital_kifosztas | https://web.archive.org/web/20211106181518/https://hvg.hu/gazdasag/20211103_Gyanusitott_nyomozas_kotvenybiznisz_Arton_Capital_kifosztas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-es-fel-ev-utan-sincs-gyanusitottja-a-kotvenybizniszes-ceg-az-arton-capital-kifosztasanak | HVG | hungarian-news | 2021-11-03 14:32:00 | [
"Balogh Radosztina Veselinova",
"Rogán Antal"
] | [
"Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"European Bond Program Management Consultancy [EBPMC]",
"Hajós Bisztró Kft.",
"Oui ma Cuisine Kft."
] | [
"Arab Emírségek",
"Ázsia"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"átláthatóság",
"államadósság",
"gazdálkodás",
"vendéglátás",
"klientúra",
"kereskedelem",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
53,083 | Kósa Lajos elismerte, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a Pegasus kémszoftvert | Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni". | Kósa Lajos elismerte, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a Pegasus kémszoftvert
Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni".
Pintér Sándor belügyminiszter és a Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója sem beszélt érdemben a Pegasus-ügyről, amikor az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ellenzéki tagjai erről próbálták kérdezni – számolt be a testület zárt ülése után a bizottság két ellenzéki tagja, Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) és Harangozó Tamás (MSZP).
Vadai Ágnes jelezte, hogy az ülésen e témában elhangzottakat 2050-ig titkosították, pedig nem volt bőbeszédű még a Hajdunál többet beszélő belügyminiszter sem. Az ellenzéki politikus elmondása szerint nem voltak hajlandóak elárulni, kiket hallgattak le a Pegasusszal. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is megjelent újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e.
Vadai elmondta azt is, hogy a Pegasus beszerzéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Ez az állítás annyiban újdonság, hogy a botrány kirobbanása óta eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, közelebbről valamelyik titkosszolgálat – nagy valószínűség szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – valóban beszerezte ezt a mobiltelefonokra telepíthető, az azokon megtalálható, illetve átmenő minden adatforgalmat megfigyelő, rögzítő kémszoftvert. Újságírók előtt,
az ülés után Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke maga is elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a kémszoftvert.
(Frissítés: Vadai Ágnes ezt követően arról beszélt, hogy Kósa tévedett, mert ez nem pont így hangzott el a zárt ülésen, vagyis nem a Belügyminisztériumot nevezték meg a szoftver vásárlójaként.)
Kósa kijelentette: a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni", mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna.
Vadai a hvg.hu kérdésére megerősítette: azt a tájékoztatást kapták a belügyminisztertől, hogy megtekinthetik a szerződést, de csak akkor, ha erre az amúgy kormánypárti többségű másik parlamenti szakbizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság engedélyt ad. A politikus hozzátette:
mi egyébként nem csak a szerződést, hanem a beszerzéssel kapcsolatos minden körülményt és dokumentumot is szeretnénk megismerni, ami erről a Belügyminisztériumnál fellelhető”.
Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke a betekintési engedélyre reagálva a hvg.hu figyelmét felhívta arra, hogy nem a bizottság az adatgazda ebben az ügyben, hanem „ez a Belügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat illetékessége”. Hozzátette:
a Vadai képviselőasszony által említett szerződés megismerhetősége érdekében egyébként a Nemzetbiztonsági Bizottságban tettünk és teszünk is még lépéseket”.
A Pegasus-ügy ugyanis többször volt már téma a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt is. Például egy szeptemberi ülésen is, amikor az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára nem cáfolta egyértelműen, hogy a kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottság felállítását a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig szintén 2050-ig titkosították.
Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el
Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz-KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
A Pegasus-botrány júliusban robbant ki. Akkor a Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég kémprogramját. A célpontként kiválasztott magyarok között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírói –, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. A hvg.hu pedig arról írt, hogy fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal:
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Időközben az is kiderült, hogy a valószínűsíthető megfigyeltek listáján szerepel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is. Az is a közelmúlt fejleménye, hogy a TEK korábbi főigazgató-helyettesét is megcélozták a kémprogrammal. Az ügyben már nyomozás is folyik, ezzel kapcsolatos az a hír, hogy tanúként hallgatták ki Csikász Brigitta újságírót az ügyészek – írta a Blikk, amelynek jelenleg az újságíró dolgozik. A lap szerint munkatársuk telefonjára két éve telepítették a kémprogramot, amikor még az Átlátszó munkatársa volt. | https://hvg.hu/itthon/20211104_pegasus_kemszoftver_hajdu_janos_pinter_sandor | https://web.archive.org/web/20220418055557/https://hvg.hu/itthon/20211104_pegasus_kemszoftver_hajdu_janos_pinter_sandor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajos-elismerte-hogy-a-belugyminiszterium-beszerezte-a-pegasus-kemszoftvert | HVG | hungarian-news | 2021-11-04 15:32:00 | [
"Kósa Lajos"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Fidesz",
"KDNP",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,084 | Lecserélt államtitkár került a legfontosabb feladatokat ellenőrző hatóság élére, kilenc évig le sem lehet váltani | Október 1-gyel megkezdte működését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely egészen szerteágazó területekkel foglalkozik:
-Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogutódjaként minden dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, illetve a kis- és nagykereskedelem hatósági ellenőrzésével,
-a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel, amely feladatot az igazságügyi minisztertől vesz át,
-a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával,
-a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével,
-de az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos egyes feladatokat is ez a szervezet látja el.
A hatóság önálló szabályozó szervként, a kormánytól függetlenül működik és éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlés felé. A fenti listából jól látszik, hogy egyrészt kiemelten fontos, másrészt nagyon sok pénzt jelentő területeket fog össze Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amelyet az a Biró Marcell vezet majd kilenc éven át, akit nyáron cseréltek le mint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát. | Október 1-gyel megkezdte működését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely egészen szerteágazó területekkel foglalkozik:
Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogutódjaként minden dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, illetve a kis- és nagykereskedelem hatósági ellenőrzésével,
a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel, amely feladatot az igazságügyi minisztertől vesz át,
a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával,
a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével,
de az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos egyes feladatokat is ez a szervezet látja el.
A hatóság önálló szabályozó szervként, a kormánytól függetlenül működik és éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlés felé.
A fenti listából jól látszik, hogy egyrészt kiemelten fontos, másrészt nagyon sok pénzt jelentő területeket fog össze Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amelyet az a Biró Marcell vezet majd kilenc éven át, akit nyáron cseréltek le mint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát. Biró helyére akkor Bordás Gábort nevezték ki.
Biró fizetése havi 4,5 millió forint lesz, a helyettese havi 4 milliót kap. A felügyeleti hatóság központi költségvetési szervként működik, a vezetőjét pedig csak kivételes körülmények között lehet felmenteni, vagyis ahogy a HVG írja, gyakorlatilag leválthatatlan posztjában. Biró augusztus 1-jétől miniszterelnöki megbízottként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításával kapcsolatos előkészítő munkáért felelt. | https://telex.hu/belfold/2021/10/01/egy-nyaron-lecserelt-allamtitkar-kerult-a-legfontosabb-feladatokat-ellenorzo-hatosag-elere-kilenc-evig-le-sem-lehet-valtani | https://web.archive.org/web/20221209054152/https://telex.hu/belfold/2021/10/01/egy-nyaron-lecserelt-allamtitkar-kerult-a-legfontosabb-feladatokat-ellenorzo-hatosag-elere-kilenc-evig-le-sem-lehet-valtani | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lecserelt-allamtitkar-kerult-a-legfontosabb-feladatokat-ellenorzo-hatosag-elere-kilenc-evig-le-sem-lehet-valtani | Telex | hungarian-news | 2021-10-01 22:23:00 | [
"Bíró Marcell"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.)",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága",
"Szerencsejáték Felügyelet"
] | [] | [
"szerencsejáték",
"dohányipar",
"felszámolás - végelszámolás",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,085 | Uniós tényfeltárók: Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon, nem átlátható a közpénzek elköltése | Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket. Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője. | Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.
A Zöldek francia képviselője vezette azt a tényfeltáró küldöttséget, amit az EP állampolgári jogi bizottsága küldött Magyarországra. A delegáció szerdán érkezett meg Budapestre, Delbos-Corfield elmondása szerint pedig találkoztak többek között kormánytagokkal, újságírókkal, civil szervezetekkel, kutatókkal, művészekkel, bírókkal és ellenzéki politikusokkal is.
Az EP-képviselő péntek délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a látogatásról eredetileg 2019-ben döntöttek, és 2020 márciusában utaztak volna Magyarországra, a koronavírus-járvány miatt viszont csak most volt erre lehetőségük. A látogatás célja az volt, hogy felmérjék, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek jogai és a szélesebb jogállami környezet.
Judith Sargentini 2018-as jelentése után ugyanis egy hetes cikkelyes eljárás kezdődött el a magyar kormány ellen: a riport szerint fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit. Az EP-delegáció szerint viszont az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet, erről idén júliusban – a melegellenes magyar „pedofiltörvény” miatt – egy állásfoglalást is elfogadott az Európai Parlament.
Nagyon érdeklődtek a delegáció iránt
„Nagyon zsúfolt, de eredményes volt az elmúlt három napunk. Több mint száz emberrel beszélgettünk és hallgattuk meg őket tapasztalataikról, amelyek segítenek majd árnyalt képet kialakítani arról, hogy mi történik Magyarországon a jogállamisággal és annak különböző megnyilvánulási formáival”
– mondta Gwendoline Delbos-Corfield. A delegációba a Európai Parlament összes képviselőcsoportja delegált egy-egy tagot, a radikális baloldaltól a szélsőjobboldalig. Igaz, a találkozók többségén csak a baloldali, liberális frakciók küldöttei és a jobbközép Európai Néppárt képviselője vett részt. „Reggel 8-tól este 9-ig folyamatosan találkozókon vettünk részt, de természetesen sajnáljuk, hogy nem mehettünk bele mélyebben az egyes beszélgetésekbe.”
2011 óta nem járt hasonló delegáció Magyarországon, holott „az ilyen látogatások alapvető alkotóelemei az Állampolgári jogi bizottságban végzett munkánknak”. Az eheti látogatás a hetes cikkelyes eljárás keretében jött létre, ami most az Európai Parlament után az Európai Tanács elé jutott – az eljárásban viszont az EP tanácsokat adhat a Tanácsnak, „amivel kötelességünk élni is” az EP-képviselő szerint.
„Nagyon meglepődtem, mennyire érdeklődnek irántunk, EP-képviselők iránt, nem mindenhol kapunk ekkora figyelmet”
– mondta Delbos-Corfield. Három napos látogatásuk során nemcsak információt gyűjtöttek, de próbálták felmérni „az uralkodó tendenciákat, és beazonosítani, hogy milyen körülmények között működnek a különböző kormányzati és civil szervezetek”. Elmondása szerint a látogatás után folytatják a munkát, és decemberben „egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést” terjesztenek majd be az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság állapotáról.
Nem került szóba a melegellenes törvény, de a Pegasus igen
Nem volt mindenhol egyszerű helyzetben az EP-delegáció: a zöldpárti képviselő szerint a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehéz volt szót érteni a beszélgetőpartnerekkel, sőt, „volt olyan médiaszereplő, aki beszélgetés helyett egyszerűen csak egy viccnek nevezett minket, és távozott”. Bár a héttagú delegáció szeretett volna találkozni Orbán Viktorral is, a Népszava arról írt, hogy a miniszterelnök elutasította a megkeresést. Orbán sajtófőnöke, Havasi Bertalan a Telexnek erről azt mondta:
„A kormány nevében az igazságügyi miniszter fogadja a delegációt.”
Varga Judit erről több Facebook-posztban is megemlékezett a napokban: csütörtökön arról írt, hogy a LIBE-bizottság delegációja azért jött Magyarországra, „mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény”. Szerinte az Európai Parlament „bevándorláspárti és LMBTQ-propagandát támogató többsége képtelen elfogadni, hogy mi Magyarországon megvédjük gyermekeinket és családjainkat”, a LIBE-bizottságnak pedig „nincs beleszólása abba, hogyan neveljék a magyar szülők a gyermekeiket”. A tárgyalóbizottsággal Varga csütörtök délután találkozott, posztja szerint „maréknyian” álltak fel „egy sereggel szemben”.
Delbos-Corfield elmondása szerint viszont a melegellenes magyar törvényről nem volt szó a kormánnyal való tárgyalások során, a delegáció ugyanis a Sargentini-jelentésben megfogalmazott pontokra akart kitérni – 2018-ban pedig még előjele sem volt annak, hogy a magyar kormány a melegeket tenné a kormányzati kommunikáció célkeresztjébe. Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb ügye, a Pegasus-botrány viszont szóba került a találkozókon:
„Több kérdés is volt a Pegasusról, a kormánykritikus (és több esetben megfigyelt) média és a civil szereplők felé, ahogyan az igazságügyi miniszter felé is. Varga Judit szerint a parlamentnek erről küldtek információkat, de nem tud többet erről nekünk nyilatkozni, és egyébként is az adatvédelmi hatóságok kezében van az ügy”
– mondta az EP-delegáció vezetője, aki szerint a Pegasus-üggyel viszont még foglalkoznia kell az Európai Parlamentnek – ugyanis egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a magyar kormány az uniós kormányok közül egyedüliként újságírókat és közszereplőket figyelt meg a kémszoftverrel.
Varga Judit mellett az EP-képviselők találkoztak többek között Pintér Sándor belügyminiszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és a Médiatanács tagjaival is, akiket a médiapluralizmusról kérdeztek:
„Szerintük többféle nézetű média is létezik Magyarországon, ami mutatja a pluralizmust. Amikor viszont rákérdeztünk arra, hogy a közszolgálati médiában, az állami médiában fontos közéleti szereplők egyáltalán nem jutnak szóhoz, azt válaszolta a Médiatanács, hogy nem az ő feladatuk, hogy biztosítsák azt, hogy mindenki egyenlő arányban jusson szóhoz a közmédiában.”
Gwendoline Delbos-Corfield szerint ráadásul a delegáció arra jutott – az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséhez hasonlóan –, hogy 2018 óta csak tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon: „Történtek ugyan fejlemények, mint például a reformok az igazságügyi rendszerben, ezek azonban nem tették függetlenebbé a bíróságok működését. Nem lett transzparensebb a közpénzek elköltése sem, a vagyonkezelő alapítványok létrejötte komoly aggodalomra ad okot, a veszélyhelyzet folyamatos fenntartása miatt pedig több politikai döntést is úgy hozhat meg a kormány saját hatáskörben, amit alapvetően nem indokol semmi.
Fontos, hogy tudjuk, hova kerülnek az uniós források, hiszen ezeknek a jó és átlátható felhasználása rendkívül fontos minden tagállam számára. Elkerülhetetlen a transzparencia, de nem kaptunk érdemi garanciát erre, így ez továbbra is aggaszt minket.”
Az EP-képviselő szerint nincs is az Európai Unióban vita arról, mit jelent a jogállamiság: „Bírói függetlenség, szabad média, szabad választások – ez a jogállamiság. 2004-ben, amikor Magyarország az unióba lépett, akkor elfogadta ezeket az értékeket, és mindannyiunk számára kötelező betartani ezeket.” | https://telex.hu/belfold/2021/10/01/europai-parlament-hetes-cikkelyes-eljaras-delegacio-jogallamisag | https://web.archive.org/web/20221004062638/https://telex.hu/belfold/2021/10/01/europai-parlament-hetes-cikkelyes-eljaras-delegacio-jogallamisag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-tenyfeltarok-romlik-a-jogallamisag-helyzete-magyarorszagon-nem-atlathato-a-kozpenzek-elkoltese | Telex | hungarian-news | 2021-10-01 22:30:00 | [] | [] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"covid-19",
"belföld",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,086 | Rogán Antal és Mészáros Lőrinc bizalmasainak üzleteire is fény derül a legújabb offshore-kiszivárgásban | 2016 május végén: az offshore cégek elleni fellépésről vitáztak a magyar képviselők. Míg Dömötör Csaba a kormány offshore-ellenes intézkedéseit taglalta, nyolcezer kilométerrel távolabb, a Brit-Virgin-Szigeteken egy offshore szolgáltatásokra szakosodott cég épp az utolsó simításokat végezte egy befolyásos kormányközeli ügyvéd, Kertész Balázs karibi cégvásárlásával kapcsolatban. Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derül ki. | Éjszakába nyúlt egy parlamenti ülésnap 2016 május végén: az offshore cégek elleni fellépésről vitáztak a magyar képviselők.
Az apropót a nem sokkal korábban kiszivárgott Panama-iratok adták, amelyek addig soha nem látott részletességgel tárták fel, hogyan rejtik el vagyonukat különböző egzotikus országokban a világ vezető politikusai, nagyvállalkozók, hírességek és bűnözők.
A kormány képviselői különösen kemény szavakat használtak, és igyekeztek úgy beállítani, mintha a probléma csak a baloldali ellenzéket érintené. „Amikor 2010-ben a jelenlegi kormány hivatalba lépett, virágzott az offshore biznisz Magyarországon. (...) Az ellenzékre eddig sem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni küzdelemben. Ez azért van így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore-ügyekkel” – mondta a vitaindító beszédében Dömötör Csaba, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik államtitkára.
Míg Dömötör a kormány offshore-ellenes intézkedéseit taglalta, nyolcezer kilométerrel távolabb, a Brit-Virgin-Szigeteken egy offshore szolgáltatásokra szakosodott cég épp az utolsó simításokat végezte egy befolyásos kormányközeli ügyvéd, Kertész Balázs karibi cégvásárlásával kapcsolatban.
A Rogán Antal jobbkezeként elhíresült Kertész Balázs 2016. május 9-én vásárolta meg a Nanga Group Ltd. összes részvényét (amelyeket az iratok szerint 50 ezer dolláros, vagyis akkori árfolyamon 13,85 millió forintos értéken tartottak nyilván), és ekkor nevezték ki a cég egyedüli igazgatójának is. A brit-Virgin-szigeteki offshore szolgáltató cég májusban végezte el az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, majd június 2-án postázta Kertésznek az ezekről szóló 821 dolláros (230 ezer forintos) számlát. A cím Kertész akkori, a Parlamenthez közeli Aulich utcában található irodája volt, ahol korábban Rogán Antal és Habony Árpád is rendszeresen találkozott Kertésszel.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratokat az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat szerezte meg, és ők koordinálták a nemzetközi újságírói csapat munkáját. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész Balázs mellett offshore területen üzletelt több olyan ember, akik bár politikai tisztséget nem viselnek, fontos szerepet töltenek, illetve töltöttek be az elmúlt évtizedben felépített kormányközeli gazdasági birodalomban.
Jászai Gellért, a 4iG informatikai vállalat vezetője, korábban Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb irányítója
Nyerges Zsolt, az Orbán család régi ismerőse, korábban évekig Simicska Lajos jobbkeze volt
Horváth László, kormányközeli vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul
A kiszivárgott offshore-iratokból fény derül számos befolyásos külföldi politikus és üzletember titkos üzleteire is. Kiderült például, hogy Andrej Babis cseh kormányfő offshore cégeken keresztül vásárolt meg egy 22 millió dollár értékű, saját mozival és két úszómedencével is ellátott kastélyt a francia Riviérán. Kiszivárogtak emellett részletek Tony Blair egykori brit miniszterelnök offshore üzleteiről, valamint Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségesének pénzügyi tevékenységéről. (További részletek olvashatók a projekt nemzetközi szálairól ebben a cikkben.)
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan károsnak tartják a működésüket.
Rogán jobbkeze a karibi térségben
Amikor Kertész Balázs 2016 májusában megvásárolt egy brit-Virgin-szigeteki céget, a szélesebb nyilvánosság előtt még nem igazán volt ismert a neve. Az Index csak fél évvel később mutatta be őt részletes portréban Rogán Antal bizalmasaként: a cikk szerint Rogán belvárosi polgármestersége idején Kertész volt a befolyásos fideszes politikus „háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze”. Emellett Kertész feleségének cégére bízták Rogán találmányának hasznosítását is, Kertész egyetemi évfolyamtársának, Kosik Kristófnak az ügyvédi irodája pedig a Rogán által kezdeményezett letelepedésikötvény-üzlet egyik nagy nyertese volt.
Kertész – aki korábban maga is fideszes önkormányzati képviselő volt a Belvárosban – még az állami gázüzlethez is közel került, miután az Orbán-kormány delegáltjaként előbb bekerült a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felügyelőbizottságába, majd később az igazgatótanácsának lett a tagja. A szervezet feladata Magyarország stratégiai olaj- és gázkészletének tárolása és ennek megszervezése.
Kertésznek jelenleg többek közt vagyonkezeléssel és tanácsadással foglalkozó cégei vannak, ezeket tavaly egy gellérthegyi villába költöztette, de saját lakcímeként a svájci Zug városában található luxusotthonát tünteti fel.
A Nanga Group Ltd. megvásárlásával kapcsolatos dokumentumok között Kertész magyar útlevelének és svájci tartózkodási engedélyének másolata is megtalálható. A céget 2012-ben alapították, és egy offshore szolgáltató címére bejegyzett, számos más brit-Virgin-szigeteki cégben részvényesként feltűnő Harris Worldwide Ltd. nevű cég volt a tulajdonosa egészen Kertész 2016-os tulajdonszerzéséig.
Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol, ahogy azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa. Kertészt kerestük emailen, illetve egy levelet is hagytunk a cégei székhelyéül működő gellérthegyi villának a postaládájában, de nem érkezett tőle válasz.
Svájci számla és három offshore cég a Mészáros-birodalom intézőjénél
Részletesebb információk találhatók a kiszivárgott dokumentumokban azonban egy másik kormányközeli üzletember, Jászai Gellért üzleteiről, aki Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-Szigeteket választotta három cége számára is.
Jászai még a kétezres évek elején az ingatlanpiacon és befektetési területen szerzett ismertséget, majd az Orbán-Simicska konfliktus után épülő Mészáros-birodalom
egyik legfőbb intézőjévé vált. 2015-ben lett a Konzum Nyrt. tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója, amelybe Mészáros Lőrinc 2017 februárjában szállt be.
Ebben az időszakban, 2017 februárjában és márciusában három cég alapítását is intézték a Brit-Virgin-Szigeteken, amelyeknek – az offshore szolgáltatótól kiszivárgott e-mailek és egyéb iratok szerint – Jászai Gellért volt a végső tulajdonosa.
A cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. Ez a pénzintézet a liechtensteini VP Bank svájci leánycége, amely már 1988 óta működik. „A zürichi Paradeplatz közelében, a Talstrassén található irodáinkkal a svájci bankszíntér szívében helyezkedünk el” – áll a bank honlapján. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen „semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt”.
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az alapításukat megelőzően mekkora vagyont terveztek a cégeknek:
Albury Management Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
Crompton Finance Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
Burt Investment Ltd. – becsült vagyon: 5 millió svájci frank (1,45 milliárd forint)
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban nem találtuk nyomát. Rákérdeztünk Jászainál, hogy pontosan mely cégekben volt tulajdonrésze, de erre és a vállalatok tevékenységével kapcsolatos a kérdéseinkre nem válaszolt a 4iG.
A brit-Virgin-szigeteki cégközlöny szerint 2020 júliusában kezdeményezték mindhárom érintett offshore cég felszámolását. Ez tíz nappal az után történt, hogy Mészáros Lőrinc kiszállt a 4iG-ből, amely ezzel Jászai ellenőrzése alá került. Megkérdeztük Jászaitól, hogy ennek a két eseménynek köze volt-e egymáshoz, de a cégétől kapott válasz szerint ő akkor már nem állt kapcsolatban az offshore cégekkel. A 4iG állítása szerint ugyanis Jászainak „2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze”. Hozzátették, hogy Jászainak „nincsenek offshore érdekeltségei, és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal”.
Megkérdeztük Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre a 4iG nem válaszolt, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
A Brit-Virgin-Szigetek 2010 előtt
A kiszivárgott iratok között felbukkannak további kormányközeli üzletemberek is, akiknek korábban, 2010 előtt voltak céges érdekeltségeik a Brit-Virgin-Szigeteken.
Előkerült egy irat, amely szerint Nyerges Zsolt volt az igazgatója egy Pannone Management Limited, Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett cégnek. Az egykori szolnoki ügyvéd az Orbán család személyes barátjaként vált a Fidesz-közeli gazdasági birodalom egyik fontos szereplőjévé, és éveken át Simicska Lajos jobbkezeként tevékenykedett. A kiszivárgott irat is ebből az időszakból – konkrétan 2009-ből – származik. Ugyan a dokumentumból nem derül ki, hogy milyen tevékenységet végzett a cég, de ez az első konkrét jele annak, hogy Simicska köre is használt offshore cégeket. Nyerges a megkeresésünkre annyit közölt, hogy soha nem nyilatkozik üzleti ügyekről. A kiszivárgott iratok szerint a Pannone Managementet 2011-ben megszüntették.
Horváth László, kormányközeli vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul 2009-ben – egy ügyvéden keresztül a Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett, L.A.C. International Ltd. nevű céggel kapcsolatban e-mailezett egy offshore szolgáltató céggel. „A L.A.C. International Ltd.-nek Horváth László 2004-től megszűnésig volt igazgatója. A cég tevékenységi köre tanácsadás jellegű volt, gazdasági eseményt nem bonyolított. Sajnos már elévülési időn túli időszakról nem állnak rendelkezésre beszámolók, hogy a cég vagyoni-, pénzügyi helyzetéről hiteles információkat közölhetnék” – írta a Direkt36 kérdésére Horváth magyar cégének, a L.A.C. Holding Zrt.-nek a gazdasági vezérigazgató-helyettese. A kiszivárgott dokumentumok szerint a brit-Virgin-szigeteki céget 2010-ben, előző évi tartozásai miatt szüntették meg.
A diszkréció legmagasabb fokát ígérik
A nemzetközi piacon számos cég specializálódott arra, hogy megfelelő díj ellenében az ügyfeleik számára különböző egzotikus országokban offshore cégeket jegyezzenek be vagy vásároljanak, és ezeket kezeljék. Bár ebben az iparágban kiemelten fontos a diszkréció, az elmúlt években többször szivárogtak ki belső iratok és adatok az ilyen offshore szolgáltató cégek tevékenységéről.
Míg a 2016-ban publikált Panama-iratok csak egy szolgálató, a panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi iroda belső dokumentumait tartalmazták, a most nyilvánosságra hozott Pandora-iratokban összesen 14 offshore szolgáltató adatai találhatók.
A most kiszivárgott iratok egyértelművé teszik azt is, hogy az offshore világot nemcsak távoli, egzotikus szigetországokban működő, kétes hátterű cégek és ügyvédek tartják fenn, hanem valójában ez a rendszer része a nemzetközi pénzügyi mechanizmusoknak. Az offshore szolgáltatók nagy bankokkal és ügyvédi irodákkal működnek együtt a világ pénzügyi központjaiban. Az egyik magyar kormányközeli érintett környezetéből származó információk szerint az ő esetében is az történt, hogy a svájci bankja ajánlott neki olyan szolgáltató céget, amely el tudta intézni az offshore cégek alapítását.
A nagy pénzügyi szereplőkkel szorosan együttműködik a Trident Trust nevű cég is, amely népszerűnek bizonyult a magyar kormányközeli szereplők köreiben. Ennek a cégnek a szolgáltatásait vette igénybe Kertész Balázs, Jászai Gellért, Nyerges Zsolt és Horváth László is.
„A Trident Trust egy relatíve nagyobb szereplő” – magyarázta egy offshore szolgáltatással foglalkozó, névtelenséget kérő magyar forrás, aki hozzátette, hogy sok más cégszolgáltatóhoz hasonlóan a Trident is angolszász háttérrel indult. A kiszivárgott anyagokban a cég maga is leírja, hogy az első irodáikat a brit fennhatóság alatt álló Csatorna-szigeteken alapították még a 70-es évek végén, majd onnan terjeszkedtek tovább a karibi szigetvilágra. Ma már több mint 900 alkalmazottjuk van, és jelen vannak Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen is.
„Az ügyfeleink között megtalálhatók a világ legnagyobb bankjai, a Fortune 500 listán található cégek, valamint vagyonos magánszemélyek és családjuk is” – írja magáról a Trident az egyik kiszivárgott anyagban. A Trident nem válaszolt a Direkt36-nak a magyar kormányközeli ügyfelekkel kapcsolatban feltett kérdésekre, de egy válságmenedzselésre szakosodott londoni tanácsadó cégen keresztül küldtek egy rövid közleményt, amelyben többek között az áll: „A Trident minden egyes szolgáltatóját a tevékenységi helyén szabályozzák, és teljes mértékben elkötelezett az összes vonatkozó szabály betartására. A Trident rendszereresen együttműködik a hatóságokkal. Az ügyfeleiről a médiának nem ad ki információt”.
Kertész és Jászai karibi cégeiben a Trident egyik korábbi vezetője igazgatóként is megjelent: a svájci származású Irène Spoerry, aki 25 éven keresztül volt a Trident Trust Group ügyvezető igazgatója. (Kertész cégében Spoerry még Kertész érkezése előtt volt igazgató, míg Jászai mindhárom cégének bejegyzésekor Spoerryt jelölték meg az egyik igazgatóként.)
Jászai offshore ügyeinek intézésében emellett szerepet vállalt a – szintén Spoerry által vezetett – ciprusi Stratus Associates Limited nevű cég is, amely az alábbi szöveggel reklámozza magát a honlapján: „A Stratus Group mindig a biztonság és diszkréció lehető legmagasabb fokát biztosítja. Ügyfeleket csak ajánlás útján fogadunk. (...) A kockázatok vagy elhárításra kerülnek, vagy fel sem merülnek.”
Irène Spoerry a Direkt36 kérdésére azt írta, hogy ha bíróság kötelezi őket, akkor szívesen válaszolnak minden általunk említett kérdésre. Ennek hiányában azonban elzárkózott a részletek közlésétől, és csak annyit erősített meg, hogy a Nanga Groupnak korábban igazgatója volt, és állítása szerint már 2019-ben távozott a Jászai számára alapított offshore cégektől is. | https://telex.hu/direkt36/2021/10/03/rogan-antal-es-meszaros-lorinc-bizalmasainak-titkos-kulfoldi-uzleteire-is-feny-derul-a-legujabb-offshore-kiszivargasaban | https://web.archive.org/web/20230201121030/https://telex.hu/direkt36/2021/10/03/rogan-antal-es-meszaros-lorinc-bizalmasainak-titkos-kulfoldi-uzleteire-is-feny-derul-a-legujabb-offshore-kiszivargasaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-es-meszaros-lorinc-bizalmasainak-uzleteire-is-feny-derul-a-legujabb-offshore-kiszivargasban | Telex | hungarian-news | 2021-10-03 22:36:00 | [
"Horváth László",
"Irène Spoerry",
"Jászai Gellért",
"Kertész Balázs",
"Nyerges Zsolt",
"Rogán Antal"
] | [
"Albury Management Ltd.",
"Burt Investment Ltd.",
"Crompton Finance Ltd.",
"L.A.C. International Ltd.",
"Nanga Group Ltd.",
"Pannone Management Limited",
"Stratus Associates Limited",
"Stratus Group",
"Trident Trust",
"Trident Trust Group"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Svájc"
] | [
"offshore",
"átláthatóság",
"antikorrupció"
] | [] |
53,087 | Stummer: Több mint száz ember ellen használták a Pegasus kémszoftvert | A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János volt a Partizán Spartacus című műsorának a vendége, és a Pegasus üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy egy élő keretszerződésről van szó, aminek a mellékleteit nem látta. Stummer azóta mer bátrabban beszélni az ügyről, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos csütörtökön elismerte, hogy a kormány vásárolt a kémszoftverből. | A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János volt a Partizán Spartacus című műsorának a vendége, és a Pegasus üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy egy élő keretszerződésről van szó, aminek a mellékleteit nem látta.
Stummer azóta mer bátrabban beszélni az ügyről, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos csütörtökön elismerte, hogy a kormány vásárolt a kémszoftverből. Stummer úgy gondolja, hogy egy hosszú és fárasztó ülés végén Kósa hibázott, amikor elismerte a vásárlást. Szerinte az mindegy, hogy Belügyminisztérium volt-e a vásárló vagy más szerv.
Stummer azt is mondta, hogy hétfőn elküldi a levelét az izraeli gyártónak (NSO Group), mert arra vár választ, hogy ezt a szerződést fel lehet-e bontani, ha visszaélésszerűen használják. A politikus egyébként tudja a pontos számot, hány embert figyeltek meg: száznál is többet. Arra koncentrálnak majd, hogy minél több érintettről kiderüljön, hogy a kormány célkeresztjében volt.
A jobbikos politikus arról beszélt csütörtökön, hogy Kósa akár három év letöltendőt is kaphat, amiért beszélt a Pegasusról, mert minősített információt hozott nyilvánosságra. | https://telex.hu/belfold/2021/11/07/stummer-janos-kosa-lajos-pegasus | https://web.archive.org/web/20230324230740/https://telex.hu/belfold/2021/11/07/stummer-janos-kosa-lajos-pegasus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stummer-tobb-mint-szaz-ember-ellen-hasznaltak-a-pegasus-kemszoftvert | Telex | hungarian-news | 2021-11-07 22:49:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyarország Kormánya"
] | [
"Ázsia",
"Izrael",
"Magyarország"
] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,088 | Így foszlott szét a kormányzati ködösítés a Pegasus-ügyben | Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig. | A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöki posztját betöltő Kósa – az alábbi videóban látható – kijelentése több szempontból is jelentős fejlemény. Egyrészt Kósa nyilatkozata ellentmondott az elmúlt hónapok kormányzati kommunikációjának.
Másrészt, és ez a lényegesebb fejlemény, egészen Kósa nyilatkozatáig a Pegasus-ügyön dolgozó újságíróknak csak a célpontokról, illetve magának az eszköznek a technikai működéséről voltak információi. Az azonban hónapokon át nem derült ki, hogy ki rendelhette meg a Pegasus magyarországi célpontjainak megfigyelését. Több közvetett bizonyíték utalt arra, hogy a magyar állam áll a megfigyelések mögött, amit Kósa csütörtökön megerősített.
Bár a kiberfegyvernek minősülő izraeli eszközt – mely hozzáfér egy mobiltelefon összes adatához, sőt azt lehallgatókészülékké tudja változtatni – tucatnyi más európai uniós országban is használják, az EU-n belül eddig csak Magyarország esetében merült fel, hogy a kormánynak politikai okból kellemetlen célpontok ellen is bevetették.
Az ügyben most is több hatósági vizsgálat és nyomozás folyik. Bár az ilyen megfigyelések lehetnek jogszerűek, a Pegasus magyarországi bevetésének hátteréről egyelőre semmit sem tudunk. Nem derült még ki, hogy hány embert figyeltek meg, milyen indokkal és milyen törvényi felhatalmazás alapján.
Ebben a cikkben most összefoglaljuk, hogyan jutottunk el a botrány kirobbanásától Kósa kijelentéséig, hogy tegnap és a megelőző hónapokban milyen kérdésekre kaptunk részleges válaszokat, és mi az, amit még mindig nem tudunk.
Első nap: mindenki mást mond
Július 18-án 18 órakor a Washington Posttól a Süddeutsche Zeitungon át a Telexig egyszerre jelentek meg azok a cikkek, amelyekből kiderült, hogy a Pegasus kémszoftverrel újságírókat, médiatulajdonosokat, jogvédőket, és sok mindenki mást figyeltek meg. A témán egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat dolgozott a megelőző hónapokban, a csapat egyetlen magyarországi partnere a Direkt36 volt.
Az első cikkekből az derült ki, hogy a Direkt36 két saját munkatársa mellett több más magyar újságírót, aktivistát, médiatulajdonost és környezetüket is célba vették a Pegasusszal. Másnap Gémesi György gödöllői polgármester, illetve Bánáti János és tíz magyar ügyvéd célponttá válásáról is írtunk.
Ekkor, július 19-én érkezett az első kormányzati reakció a titkosszolgálati témákkal nem foglalkozó Novák Katalintól, aki azt mondta: „Sajtóhírekkel nem foglalkozunk!”. Az első érdemi kormányzati reakció pedig Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter teljes tagadása volt. Ő a Telex kérdésére azt állította, hogy „hétfőn reggel megkérdezte az egyetlen általa felügyelt szolgálatot, az Információs Hivatalt, amelynek a vezetője arról tájékoztatta, hogy ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, rá vonatkozó megállapodást nem kötöttek”, majd hozzátette, sem neki személyesen, sem „a kormánynak nincs tudomása ilyen típusú adatgyűjtésről”.
Ugyanazon a napon Varga Judit igazságügyi miniszter – akinek törvény szerint a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyeléseket kell engedélyezni – viszont valami egészen mást mondott a Népszava brüsszeli tudósítójának. „Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” – nyilatkozta.
Szijjártó reggeli tagadása, majd Varga részleges beismerése után még szintén aznap este Pintér Sándor belügyminiszter – Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszul – kiadott egy MTI-közleményt, melyben lényegében csak egy dolgot tagadott: azt, hogy a megfigyelések törvénytelenek lennének. Pintér azt írta, hogy
„2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak […] Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el.”
A belügyminiszter válaszában arra hivatkozott, hogy mindezt korábbi ellenőrzések is alátámasztották.
Pintér valójában úgy tagadta, hogy bármiféle törvénysértés történt volna, hogy a cikkek állításainak kivizsgálására még ideje sem volt. A belügyminiszter azonban mutatott nyitottságot erre: azt mondta, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén kész válaszolni a kérdésekre.
Felelősségtologatás, semmitmondás és hetekig tartó titkolózás
Az első cikkek megjelenése utáni hetekben a kormány tagjai próbáltak kitérni a Pegasusról szóló kérdések elől, és egymásra hárították a válaszadás felelősségét. A kormány kommunikációs stratégiája az lett, hogy miután szerintük mindenféle megfigyeléssel kapcsolatos téma minősített adat és államtitok, így az ügy részleteiről nem lehet nyilvános beszélni.
Amikor a Telex arra kérdezett rá Varga Juditnál, hogy ő engedélyezte-e például Chikán Attila vagy Varga Zoltán megfigyelését, a miniszter a helyettesére tolta a felelősséget. „Az igazságügyi minisztériumban az engedélyek ki vannak szervezve az aláírása az államtitkár úrra [...] Nézze, ezek olyan szakmai kérdések, amelyekre nekem igazságügyi miniszterként semmiféle rálátásom nincs. Én ugye a jogszabályok betartásáért felelek” – mondta Varga, majd arra utalt, hogy a téma a belügyminiszter és a kémelhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal hatásköre. „Magyarországon alkotmányvédelem zajlik. Ugye ez azt jelenti, hogy alkotmányos rend elleni, illetve minden hírszerzésgyanús tevékenységet kell vizsgálni. És ezeknek a tevékenységeknek a vizsgálatáért a szakmai irányítás a belügyminisztériumhoz tartozik és a szakszolgálatokhoz” – mondta Varga. Ezután többször előfordult, hogy Varga egyszerűen nem válaszolt a Pegasusszal kapcsolatos kérdésekre.
Pár nappal később, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktort is kérdezték a Pegasus-ügyről, ő szintén miniszterére tolta a felelősséget. „Pintér Sándor belügyminiszter mindent elmondott, amit el lehetett mondani” – mondta Orbán szűkszavúan.
Amikor azonban a Telex rákérdezett Pintérnél, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem használt és nem vett ilyen eszközt, akkor a miniszter annyit válaszolt: „Nekem ilyen kijelentésem sose volt, és most se teszem meg.” Az RTL Klub kérdésére pedig azt mondta: ha válaszolna, azzal államtitkot sértene, ezért pedig az újságírót, „mint felbújtót, felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni”.
Rögtön elgáncsolt vizsgálatok
A kormányzati stratégia másik célja az lett, hogy ne csak a nyilvánosság előtt, hanem zárt ajtók mögött is megakadályozzák a Pegasus-ügy vizsgálatát.
Az első ilyen alkalom a parlament nemzetbiztonsági bizottságának július 26-i zárt ülése volt. Ez volt az az ülés, melyet a bizottságát vezető jobbikos Stummer János – bízva a belügyminiszter ígéretében, hogy ott majd minden kérdésükre választ ad – hívott össze, csakhogy a bizottság fideszes tagjai távolmaradásukkal határozatképtelenné tették az ülést. Pintér és munkatársai hiába jelentek meg, határozatképes ülés hiányában nem lehetett őket kérdezni.
A következő ülésre pedig csak a nyári szünet után, szeptember 20-án került sor. A sorait addigra némileg rendező kormányzatot Pintér mellett a megfigyeléseket engedélyező Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselte, csakhogy az ellenzéki képviselők beszámolója szerint semmiféle érdemi választ nem kaptak tőlük a kérdéseikre. Sőt, még ezeket a válaszokat is titkosították 2050-ig.
Október 18-án a megfigyeléseket technikai lebonyolítóként végrehajtó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) székházában tartott egy harmadik, ezúttal kihelyezett ülést a bizottság. A jobbikos Stummer erről a Direkt36-nak azt mondta: ismét nem kaptak valódi válaszokat, ezért ténymegállapító vizsgálatot kezdeményezett, hogy konkrét ügyekbe is betekinthessenek, ezt azonban a Fidesz leszavazta.
Eddigre már több feljelentés alapján az ügyészség is nyomozni kezdett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, melynek során a Direkt36 újságíróit, majd többek közt a Pegasusszal szintén megfigyelt Csikász Brigitta blikkes újságírót is meghallgatták tanúként. A nyomozás a katonai ügyészhez került, ez, illetve maga a feltételezett bűncselekmény is jelezte, hogy a megfigyelési ügy mögött hivatalos személy állhat. Arról egyelőre nincs hír, hogy az ügyészség bárkit is meggyanúsított volna.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatot indított augusztus elején, hetekkel azután, hogy a hivatalt vezető Péterfalvi Attila a Pegasus-ügy kirobbanásakor elmondta: szabadságon van, és majd csak hazatérése után dönt bármiféle eljárásról. Péterfalvi később a Hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy vizsgálódásai jó részét nem is fogja nyilvánosságra hozni, Stummer János pedig a Direkt36-nak azt állította: amikor Péterfalvi is elment az NBSZ-hez kihelyezett nemzetbiztonsági bizottsági ülésre, az adatvédelmi biztosnak egyetlen érdemi kérdése nem volt a megfigyelést végző titkosszolgálathoz.
A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki képviselői mellett az MSZP-s Mesterházy Attila is vizsgálódásba kezdett és találkozókat kért az AH és az NBSZ főigazgatójától, valamint Varga Judittól, de csak az első kettő volt nyitott erre. Ahogy a nemzetbiztonsági bizottság üléseit titkosították, úgy ezeket a találkozókat is azzal kezdték, hogy Mesterházyval titoktartást írattak alá. A szocialista politikus azonban saját következtetésként azt el tudta mondani újságíróknak, hogy meggyőződése szerint a Pegasust valóban megvásárolta a magyar állam, azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működteti, és hogy mind a mai napig használják célpontok megfigyelésére.
Idő közben a Direkt36 újabb célpontok történeteit írta meg. Az ezalenyeg.hu-t kiadó Páva Zoltán és Németh Dániel fotós-újságíró esete azt támasztotta alá, hogy a Pegasust a közelmúltban, még idén nyáron is bevetették, és így jó eséllyel az eszköz most is aktív lehet. Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesének, illetve az NBSZ egyik tisztjének a kiszivárgott adatbázisban felbukkanó telefonszámai pedig csak még inkább megerősítették, hogy a magyar titkosszolgálatok állnak a megfigyelések mögött.
Kósa miatt hirtelen sokkal több mindent tudtunk meg
A kormány képviselői tehát hónapokon keresztül próbáltak elkerülni a Pegasus-ügy hátterének feltárását. Ilyen előzmények után került sor november 4-én a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésére, ahol ilyenkor szokásos módon Pintér Sándor éves beszámolóját hallgathatták meg a képviselők. A belügyminisztert Hajdu János, a TEK főigazgatója is elkísérte, a bizottság ellenzéki tagjai, a DK-s Vadai Ágnes és az MSZP-s Harangozó Tamás pedig az alkalmat megragadva a Pegasusról tettek fel rengeteg kérdést.
A hosszú és fárasztó ülés után a politikusok rögtönzött sajtótájékoztatókat tartottak, így tett Kósa Lajos is, akitől az RTL Klub riportere megkérdezte: „akkor jól értem, a Pegasus szoftver beszerzője a Belügyminisztérium?” Kósa pedig némi megakadás után azt mondta: „A Pega… igen. Igen. A Pegasus szoftver, az egy egyszerű szoftver. Ilyen sok működik, amit a nemzetbiztonsági munka során felhasználnak az erre jogosított szervek. Ebben nem látok semmi kivetnivalót”.
Kósa Lajos tehát nem csak a Pegasus használatát ismerte el, de megerősítette azt is, hogy más hasonló eszközöket is alkalmaz a magyar állam. Kósa azt is elárulta, hogy a Pegasus beszerzésekor a magyar állam vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Mindezt mindössze egy nappal azután, hogy a Pegasust gyártó NSO Groupot az Egyesült Államok szankciós listára tette, mivel a technológiájukkal megsértik az emberi jogokat.
A bizottsági ülésen szintén résztvevő DK-s Vadai Ágnes Kósa nyilatkozata után azt állította, hogy a fideszes képviselő gyakorlatilag a Pegasusról szóló szerződésből idézett, melynek tartalmáról őket az ülésen tájékoztatták. Vadai ugyanakkor helyesbítette is Kósa egyik kijelentését, mivel a beszerzést szerinte nem a Belügyminisztérium, hanem egy másik állami szerv intézte. Hogy melyik, az is hamar kiderült. | https://telex.hu/direkt36/2021/11/05/igy-foszlott-szet-a-kormanyzati-kodosites-a-pegasus-ugyben | https://web.archive.org/web/20230205135305/https://telex.hu/direkt36/2021/11/05/igy-foszlott-szet-a-kormanyzati-kodosites-a-pegasus-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-foszlott-szet-a-kormanyzati-kodosites-a-pegasus-ugyben | Telex | hungarian-news | 2021-11-05 22:58:00 | [
"Péterfalvi Attila",
"Pintér Sándor",
"Szijjártó Péter",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Magyarország Kormánya",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)"
] | [
"Ázsia",
"Izrael",
"Magyarország"
] | [
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"államtitoksértés",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,089 | Fideszes kötődésű szervezeteknek 30 millió, helyi tűzoltóknak semennyi sem jutott a megyei pályázati pénzekből | Két, fideszes kötődésű egyesületnek csaknem 30 millió forint jutott, a csömöri önkéntes tűzoltó egyesület és a polgárőrség viszont egy fillért nem kapott a fideszes többségű Pest Megyei Közgyűlés által szétosztható pályázati pénzekből. A pénz egyébként a Samsung gödi beruházásának adójából származik, amelyet a kormány elvont Gödtől, és a megyei közgyűlés kezébe adta. | Az egyik nyertes a Cs. Torna Egyesület, amelyet azért nevezünk fideszes kötődésűnek, mert a vezetője az a Bánhidi Balázs, aki 2019-ben polgármesterjelöltként indult Csömörön a Fidesz színeiben, és a kormánypárt helyi szervezetének elnöke is. Az egyesület elnöke is ő, az egykori magyar bajnok válogatott atléta, a szakosztályvezetőt pedig Bánhidi Bencének hívják.
Az egyesület autóbusz beszerzésére nyert 13,7 millió forintot. Bánhidi az egyesülettel akkor került a hírekbe, amikor a 2019-es választási kampány alatt az egyesület használatba vételi engedély nélküli álló, ipari területen lévő csarnokába vitték a gyerekeket az egy kilométerre lévő iskolából, kötelező dzsúdóoktatásra – írta akkor a Hvg. Eközben az iskolának volt saját, sportolásra alkalmas csarnoka is. Bánhidi választási veresége után – 30 százalékot kapott –, már nem ajánlotta fel az iskolának a hozzá köthető csarnokot. Igaz, egy tavalyi cikk szerint azóta a csarnoknak új tulajdonosa van, az épületet raktárként hasznosítják, fémáru tárolására. Telefonon kerestük Bánhidi Balázst, a megadott számon közölték, hogy továbbítják a megkeresést, ám a politikus cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Bánhidi 2019-ben egy költségvetési csalás vádjával indított per ötödrendű vádlottja is volt, tavaly pedig garázdaság miatt indult ellene eljárás, mert a gyanú szerint megütött egy helyi lakost. A sértett elmondása szerint egy olyan kommentet kért rajta számon Bánhidi egy áruház parkolójában, amelyet nem is ő írt. Az ügyet a rendőrség előbb lezárta, majd a sértett panasztétele után az ügyészség nyomozást rendelt el, amely azóta is folyamatban van.
A másik nyertes 15,9 milló forinttal a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány – írta októberben a 444.hu.
A szervezet nem Csömörön, hanem Dunakeszin van bejegyezve, helyben nem végez tevékenységet, a pályázat szerint azonban az elnyert összegből egy ingyenes, 24 oldalas, színes havilapot juttat el a csömöri háztartásokba.
Az alapítvány 2005-ben alakult, akkor a kuratóriumában volt Dióssi Csaba, Dunakeszi jelenlegi fideszes polgármestere. Az alapítvány kuratóriumának jelenlegi elnöke Benkovics Boglárka, aki a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt. Az iroda korábbi neve Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda volt. Tuzson Bence államtitkár 2014-ben szállt ki a vállalkozásból. Biczi Tamás pedig Kötter Tamás néven a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja – írta róla az Ezalenyeg.hu.
Önkéntes tűzoltóknak, sportegyesületnek, táncosoknak nem jut
Miközben a két, Csömörhöz nem vagy kevéssé köthető egyesület majdnem 30 milliót kapott, fél tucat helyi kulturális és sportszervezet, valamint az önkéntes tűzoltók és polgárőrség semennyit.
„Nyolc éve működünk, többnyire a hivatásos tűzoltók előtt kiérünk helyszínre” – mondta a 28 önkéntessel működő Csömöri Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka. Szőke Zoltán szerint nagy szükség lett volna az önkormányzattól kapott szertár felújítására, mert az épület beázik, fűtés nincsen benne, márpedig fontos lenne, hogy megfelelő körülmények között állhassanak készenlétben.
„Az önkormányzat segített, hogy ne fagyjunk meg” – mondta, de az épület energetikai felújítására a pályázaton megigényelt 20 millió forint jelentette volna a megoldást. Elmondása szerint jó pályázatírójuk volt, aki ingyen segített az egyesületnek. Hogy milyen szempontok szerint bírálhatták el a páláyzatokat, azt Szőke nem kommentálta. „Politikamentes szervezet vagyunk, azért jöttünk létre, hogy ne legyen tűz miatt haláleset Csömörön” – mondta, megjegyezve, hogy épp egy tragikus haláleset után alakult meg az egyesület. „Van bőven feladatunk, akár a tűz oltását is elkezdjük, volt, hogy a kisebbeket el is oltottuk, mielőtt lángra kapott volna az egész épület vagy a hivatásosok kiértek volna” – mondta az önkormányzat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság forrásaiból működő egyesület vezetője.
Nem kapott semmit a megpályázott 1,6 millió forintból a hagyományőrző Tiszta Tánc Színház Egyesülete sem. Az egyesület alelnöke elmondta: egy kistérségi fesztivált szerveztek volna jövő márciusra, ahol a csömöri énekkar, táncosok, zenészek együtt léphettek volna fel. Hogy milyen szempontok vezérelhették a közgyűlést a pénz szétosztásakor, azt Szeltner László sem akarta kommentálni. „Kultúrával foglalkozom, a jövőben is a kultúra közelében kívánok maradni” – mondta. Könnyen lehet, hogy a fesztiválra nem lesz pénz a pályázati összeg híján, de még nem tett le arról, hogy más forrásból, talán az önkormányzat segítségével mégis összehozzák a rendezvényt.
Szintén nem jutott egyetlen forinthoz sem a pályázati pénzből többek között | https://telex.hu/belfold/2021/11/07/csomor-palyazat-pest-megyei-kozgyules-fidesz-penzosztas | https://web.archive.org/web/20221209190603/https://telex.hu/belfold/2021/11/07/csomor-palyazat-pest-megyei-kozgyules-fidesz-penzosztas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-kotodesu-szervezeteknek-30-millio-helyi-tuzoltoknak-semennyi-sem-jutott-a-megyei-palyazati-penzekbol | Telex | hungarian-news | 2021-11-07 23:07:00 | [
"Bánhidi Balázs",
"Benkovics Boglárka",
"Dióssi Csaba",
"Kötter Tamás",
"Tuzson Bence"
] | [
"Biczi és Turi Ügyvédi Iroda",
"Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda",
"Cs. Torna Egyesület",
"Fidesz",
"Közép-magyarországi Régióért Alapítvány",
"Pest Megyei Közgyűlés"
] | [
"Csömör",
"Dunakeszi",
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"civilek",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
53,090 | A városi fertőzöttség döntés-előkészítő adat, ezért nem áruljuk el – közölte a kormányhivatal | Miután a kormány bejelentette, hogy a munkáltatók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként, a polgármestereknek is dönteniük kell arról, hogy ezt elrendelik-e a hivatalaikban és az önkormányzati fenntartású intézményekben. Csakhogy a különböző járványügyi statisztikákhoz a polgármesterek nem férnek hozzá automatikusan, sőt több esetben akkor sem, ha hivatalos úton kérvényezik azok kiadását. Hogyan döntenek ilyen körülmények között? | Hétfőn egy fideszes polgármester, Csach Gábor ritkaságszámba menő járványügyi adatokat közölt a Facebookon az általa vezetett Balassagyarmat helyzetéről. Ebből a posztból kiderült többek között, hogy
október 22. és november 1. között 14 Covid-fertőzöttet és további 17 kontaktszemélyt azonosítottak a hatóságok (a polgármester még arról is pontosan beszámolt, hogy melyik iskola melyik osztályának diákjai, illetve melyik szupermarket dolgozói kerültek karanténba);
a kórházban fekvő 54, Nógrád megyei koronavírus-fertőzött beteg közül hatan voltak balassagyarmatiak hétfőn;
november 1-én már kétszer annyi beteg volt, mint egy héttel korábban,
a fertőzöttség pedig lassan emelkedik, a mozgó átlagon számított napi új fertőzésszám 1,2 volt hétfőn.
Mivel ilyen részletességű adatokat az operatív törzs nem tesz nyilvánossá, megkerestük Csach Gábor, hogy arról érdeklődjünk, ő kitől és mikor kapta meg a posztjában ismertetett statisztikákat. A balassagyarmati polgármester annyit válaszolt a kérdéseinkre, hogy
"Ez a munkám. :)"
Emellett hivatkozott egy tavalyi, Népszavának adott nyilatkozatára, amiben arról beszélt, hogy szerinte "minden polgármester kolléga kisebb-nagyobb utánajárással meg tudja szerezni ezeket az adatokat, ha akarja", és felsorolt néhány intézményt (kormányhivatal, szakképzési centrum, tankerület, önkormányzati intézmények) amelyek adatot szolgáltattak neki.
Csach a hétfői Facebook-bejegyzésében arról is írt, hogy egyelőre nem írnak elő oltási kötelezettséget az önkormányzati intézményeinkben, de felmérést készítenek az oltottsági állapotról, és ezen adatok ismeretében később intézményenként döntenek a kérdésben.
A balassagyarmati helyzetet ismertető bejegyzés után a Telex 17, különböző méretű város polgármesternél érdeklődött arról, hogy
rendelkezésükre állnak-e hasonló adatok,
a jogszabály adta lehetőséggel élve kötelezővé fogják-e tenni az önkormányzati fenntartású intézményekben a koronavírus elleni védőoltást,
mi alapján döntenek arról, hogy elrendeljék-e az oltási kötelezettséget az önkormányzati fenntartású intézményekben.
Székesfehérváron, ahol Cser-Palkovics András személyében fideszes polgármester vezeti a várost, az önkormányzat nem kap meg hivatalosan a Balassagyarmaton nyilvánosságra hozott adatokhoz hasonló számokat. Cser-Palkovics ugyanakkor arról tájékoztatta a Telexet, hogy rendszeresen egyeztet a járványkezelésben érintett hatóságokkal, intézményekkel és szervezetekkel, ez alapján hoz döntéseket.
Ebben a városban, miután egyeztettek az önkormányzati intézmények és vállalatok vezetőivel, az a döntés született, hogy egyelőre sem a polgármesteri hivatal, sem az önkormányzati intézmények, sem az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok munkatársai számára nem tesszik kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást. Ezzel párhuzamosan viszont "minden lehetséges fórumon azt kérjük azonban az emberektől, hogy oltassák be magukat" – írta Cser-Palkovics a kérdéseinkre reagálva.
Szombathely polgármestere, Nemény András hiába kért már október 27-én adatokat a helyi oltási munkacsoport vezetőjétől, Harangozó Bertalan kormánymegbízottól, november 3-án még nem kapta meg azokat. (Úgy tudja, hogy nem a kormánymegbízottra kell várni, hanem arra, hogy ő a feletteseitől engedélyt kapjon az adatok közlésére.) Az MSZP-s Nemény szerint ez azért probléma, mert a szombathelyi polgárok átoltottságával, az aktuális fertőzöttségi adatokkal, a jelenleg kórházban kezelt oltottak és az oltatlanok arányával kapcsolatos információkra is szükség lenne ahhoz, hogy az oltás esetleges kötelező elrendeléséről dönteni lehessen.
A szombathelyi polgármester amíg az adatokra várt, egyrészt összehívta a Szombathelyi Védekezést Segítő Tanácsadó Testületet, hogy a konzultáljon az oltási kötelezettségről, másrészt elmérte az átoltottság és védettség arányát Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzati intézményekben. Utóbbi eredménye azt mutatta, hogy elég magas az átoltottság, így nem teszi kötelezővé az oltás felvételét az oltatlan dolgozóknak sem a hivatalban, sem az érintett önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinál, de kéri megfontolni az oltás mihamarabbi felvételét.
Dunaújváros polgármestere, a jobbikos Pintér Tamás szintén a helyi kormánymegbízotthoz, Simon Lászlóhoz fordult adatigényléssel, ezt azonban többek között arra hivatkozva tagadták meg, hogy
a fertőzöttség döntéselőkészítést szolgáló adat, hiszen ez alapján döntik el, hogy hogyan védekezzenek a járvány ellen, így pedig tíz évig nem számít nyilvános adatnak.
A dunaújvárosi polgármesteri hivatal a Telexet arról tájékoztatta, hogy az ott dolgozók 80 százaléka megkapta a COVID elleni védőoltást, ezért ott nem terveznek szigorítást. Ugyanakkor, mivel több járványügyi intézkedést a polgármester hatáskörébe utalt a központi kormányzat, de a döntésekhez szükséges adatokat nem kapták meg, csütörtökön egyeztet a polgármester az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőivel, és velük együtt dönt arról, hogy milyen intézkedés meghozatalára van szükség.
A dunaújvárosi polgármesternek küldött kormányhivatali levél részlete – Fotó: Telex.hu
Pécs városvezetése is hasonló helyzetről számolt be. Azt írták, nincsenek abban a helyzetben, hogy alapos és felelős döntést hozzanak az önkormányzat, az intézmények, illetve az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinak kötelező oltásával kapcsolatban, mivel
"az egyre jobban terjedni látszó negyedik hullámban sem közöl a kormány semmilyen releváns járványügyi adatot a pécsi önkormányzat vezetésével".
Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba a Telexnek szintén arról írt, hogy "a jelenlegi információáramlás alkalmatlan a vírus elleni hatékony védekezéshez". Ő polgármesterként korábbi adatigényléskor azt tapasztalta, hogy rutinszerűen küldik a haladékot kérő választ az adatgazdák, így pedig csak másfél hónap csúszással kapta meg a számokat, ez pedig érdemi reagálásra nem adott lehetőséget. Az oltásról szóló kérdésre azt válaszolta:
"Tervezem a kötelező oltás bevezetését, de mielőtt ilyen döntést hoznék, konzultálni szeretnék a városban lévő orvosokkal és intézményvezetőkkel."
Baja ellenzéki polgármestere hasonló tapasztalatokról számolt be, mint Balogh Csaba. Nyitrai Klára a tavaszi hullám alatt igényelt adatokat csak nyáron kapta meg a Járási Hivataltól, de akkor sem járt nagyobb sikerrel, amikor még az első hullám alatt a bajai Szent Rókus kórház igazgatójánál érdeklődött, ő ugyanis azt tanácsolta, hogy tájékozódjon a koronavirus.gov.hu-ról.
"A legújabb rendelet, mely szerint a polgármesterek felelőssége a döntés arról, kötelező legyen- e az oltás a hivatalban dolgozó kollégák számára többféle problémát vet fel: Kinek a felelőssége, ha valaki az eredeti szándéka ellenére, egzisztenciális okokból mégis felveszi az oltást, majd a mellékhatások miatt munkaképtelenné válik? Hogyan biztosítjuk a hivatal zökkenőmentes működését, ha az elküldött kollégák helyére ,pl.a 2011 óta stagnáló illetményalap, az alacsony bérek miatt nem találunk szakembert?"
- írta Nyitrai a Telexnek. Ebben a helyzetben nincs jó döntés, megítélése szerint ráadásul adatvédelmi szempontból is aggályos annak az ellenőrzése, hogy az oltás felvétele megtörtént-e. A bajai polgármester mindenesetre szintén azon van, hogy felmérje a hivatali dolgozók oltottságát.
Velence polgármestere, Gerhard Ákos nem vezet statisztikát, nem is kapott hivatalos tájékoztatást ilyesmikről soha kormányzati hivataloktól, de a háziorvosokkal tartja a kapcsolatot és tőlük úgy értesült, hogy a nagyjából 7000 fős városban 25-30 fertőzöttről lehet tudni, közülük egy-két beteg kerülhetett kórházba.
Az egyik háziorvos praxisában 12-14 között alakul az elmúlt napokban az aktív fertőzöttek száma.
"Én úgy gondolom, hogy a járvány miatt így is elég nehéz helyzetben vannak a munkavállalók, nem akarom, hogy bárki a kötelező oltás miatt veszítse el esetleg a munkáját. Mindenki felnőtt ember, mindenki el tudja dönteni, hogy mi szolgálja az egészségét"
– nyilatkozta a Telexnek Gerhard. Velencében az önkormányzatnál nem lesz kötelező a koronavírus elleni védőoltás a dolgozók számára, de a hivatalba belépő ügyfelek számára elrendelték a kötelező maszkviselést. Az önkormányzati fenntartású intézményekben (óvodákban, könyvtárban) az intézményvezetők dönthetnek ebben a kérdésben.
A független polgármester által vezetett Miskolcról és a Fidesz-KDNP-s polgármester által vezetett Debrecenből hasonló válaszokat kaptunk amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen adatokat tudnak. Mindkét város vezetése arra hivatkozott, hogy nem adhatnak tájékoztatást ilyen adatokról, azt pedig egyik sem árulta el, hogy egyáltalán milyen típusú adatokat ismernek.
Miskolcon több városhoz hasonlóan most azt mérik fel anonim módon, hogy a polgármesteri hivatalban és a városi intézményekben mekkora az átoltottság, és ezeknek az adatoknak az ismeretében, megvizsgálva, a járványügyi kockázatot fognak dönteni "a további teendőkről".
Debrecenben ezzel szemben Papp László polgármester már döntött arról, hogy az önkormányzat nem teszi kötelezővé a munkavállalói számára a koronavírus elleni oltást. A debreceni polgármesteri hivatal keddi közleménye szerint a döntés meghozatala előtt Papp egyeztetett a munkáltatói jogkört gyakorló intézményvezetőkkel és a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetekkel, akiktől azt a tájékoztatást kapta, hogy a dolgozók közel háromnegyede már rendelkezik legalább a második koronavírus elleni védőoltással.
Megkerestük továbbá Eger, Érd, Gödöllő, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged, Székesfehérvár és Tata polgármestereit is a fenti kérdéseinkkel, tőlük a cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | https://telex.hu/koronavirus/2021/11/04/koronavirus-varosi-adatok-polgarmesterek-kotelezo-oltas | https://web.archive.org/web/20220808071445/https://telex.hu/koronavirus/2021/11/04/koronavirus-varosi-adatok-polgarmesterek-kotelezo-oltas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-varosi-fertozottseg-dontes-elokeszito-adat-ezert-nem-aruljuk-el-n-kozolte-a-kormanyhivatal | Telex | hungarian-news | 2021-11-04 23:59:00 | [
"Simon László"
] | [
"Dunaújvárosi Járási Hivatal",
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
53,091 | Ázsiai bankból vett fel 64 milliárd forintnyi hitelt a kormány egészségügyi fejlesztésekre | 183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában. | 183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. A bejelentésben elmondta, hogy az összeget „többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre és egészségügyi védőeszközök beszerzésére is fordítjuk”.
Az elhangzottak szerint a banktól származó „a piacinál kedvezőbb kamatozású forrás” az erősödő magyar–ázsiai kapcsolatoknak is köszönhető, ráadásul Varga szerint a magyar kormány abban a szerencsés helyzetben van, hogy az ázsiai régió érintettjei után elsőként nyújt nekik finanszírozási lehetőséget a bank. Röviden tehát: a kormány felvett 64 milliárd forintnyi hitelt egészségügyi fejlesztésekre egy ázsiai bankból, és ennek örülnek.
Balogh László helyettes államtitkár is megszólalt a videóban, ő elmondta, hogy remek ez a forrás, mert így több lábon állhat az egészségügy finanszírozása, és hozzátette, hogy Magyarország 2017 júniusában csatlakozott a multilaterális intézményhez (bankhoz). | https://telex.hu/belfold/2021/10/06/azsiai-bankbol-vett-fel-hitelt-a-kormany-egeszsegugyi-fejlesztesekre | https://web.archive.org/web/20230207145823/https://telex.hu/belfold/2021/10/06/azsiai-bankbol-vett-fel-hitelt-a-kormany-egeszsegugyi-fejlesztesekre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azsiai-bankbol-vett-fel-64-milliard-forintnyi-hitelt-a-kormany-egeszsegugyi-fejlesztesekre | Telex | hungarian-news | 2021-10-06 00:12:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Kína",
"Magyarország"
] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"államadósság",
"gazdálkodás",
"adósság",
"diplomácia",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
53,092 | NER-kaszinó: a Fidesz nem bízta a szerencsére, hogy kiknél üt be a nemzeti jackpot | A játéktermek üzemeltetése összefolyt a magyar foci finanszírozásával is, közben kaszinókirály lett a Borkai-jachton is felbukkanó győri ügyvéd, Andy Vajna halála után Orbán barátja és Habony-közeli figurák jelentek meg 5 budapesti kaszinó körül, a háttérben pedig megjelent Rogán Antal. | Folytatjuk a sorozatunkat azokról, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón 20-ra is bejönne a 21.
Az állami kommunikáción százmilliárdos megrendeléseket megnyerő Balásy Gyula cégei után jöjjenek a kaszinó-tulajdonosok.
Az ő kedvükért nemcsak a kocsmai félkarú rablókat, de még az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-t is eltakarították az útból, majd előzékenyen újabb és újabb milliárdokról mondott le az állam a javukra.
A játéktermek üzemeltetése összefolyt a magyar foci finanszírozásával is, közben kaszinókirály lett a Borkai-jachton is felbukkanó győri ügyvéd, Andy Vajna halála után Orbán barátja és Habony-közeli figurák jelentek meg 5 budapesti kaszinó körül, a háttérben pedig megjelent Rogán Antal.
„Mi már csak ilyenek vagyunk, fideszesek és kereszténydemokraták, hogy egy olyan világban hiszünk, ahol a szerencsejáték nem helyes dolog.” Lázár János a Parlamentben 2012. október 1-én
2012-ben látott neki a kormány a szerencsejáték-piac teljes átalakításának. Úgy indultak neki, mint olyan sok minden más ügynek, megjelöltek egy nemes célt („A pénznyerő automaták betiltása a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból volt szükséges”), majd eközben kiépítettek egy óriási bizniszt. Nem volt könnyű, többször is kellett hozzá a parlamentben a fideszes többség, de mostanra megoldották, hogy az évi több mint tízmilliárdosra hizlalt haszon megfelelő helyen landoljon.
Megvédeni a családokat
A fideszes parlamenti többség 2012 őszén rendkívüli sürgősséggel vitte végig a kocsmákban és játéktermekben villogó több ezer nyerőgép betiltását. Az indoklásba nehéz belekötni: a félkarú rablókat „kiskorúak, különböző sebezhető társadalmi csoportok vagy kóros játékszenvedéllyel élők” kontroll nélkül használhatták, segélyt, családi pótlékot beledobálva.
Nem tiltották be teljesen a nyerőgépeknek nevezett pénznyelőket, de kizárólag kaszinókban engedélyezték azok működését, arra hivatkozva, hogy ott ellenőrizhető, kik szórnak pénzt a masinákba. Ehhez még nemzetbiztonsági érveket is felhoztak.
Óriási bizniszt nyitott meg ezzel a Fidesz a kaszinóknak, törvényekkel át is alakították gyorsan a piacot. 2012-ben mindössze három kaszinó üzemelt Magyarországon. Kettő Budapesten, az egyik Andy Vajnáé volt, a másik az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-é. A harmadik Sopronban volt. (Érvényes kaszinókoncessziós szerződése volt az Eurovegas Hungary Zrt.-nek, de az osztrák-magyar határhoz álmodott bezenyei kaszinóvárosból nem lett semmi.)
A 2013. december 10-én elfogadott törvény a meglévő három mellé további kaszinók megnyitását tette lehetővé. Eszerint összesen 11 játékkaszinóra adhatnak ki koncessziót, 5 lehet Budapesten és Pest megyében, 3-3 pedig Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországon.
A naiv állami cég teljes bukása
Hogy kik üzemeltethetnek kaszinót, az nem nyílt pályázaton dőlt el. Miniszteri jóváhagyással választották ki a nyerteseket, egészen meghökkentő eredménnyel. Egyáltalán nem nyert új koncessziót a hét lehetőségre is pályázó, kaszinót már addig is működtető állami Szerencsejáték Zrt., miközben mind az öt budapesti kaszinónyitási lehetőség Andy Vajnáé lett.
Kelet-Magyarországon a háromból két kaszinókoncessziót a Szima-család kapott meg. Nekik korábban játékgépeik voltak. Országszerte onnan lehet ismerős a család feje, Szima Gábor, hogy ő volt a debreceni focicsapat többségi tulajdonosa. A kaszinóbiznisz elég egyértelműen fonódott össze a focival, a debreceni labdarúgócsapatot működtető kft. ugyanis tulajdonos lett a kaszinót működtető cégben is.
Vagyis 11 kaszinókoncesszióból 7 az első körben elment, ötöt kapott Andy Vajna, kettőt Szimáék, az állami cég pedig teljesen hoppon maradt.
A soproni kaszinó még a korábbi koncessziós szerződése alapján működhetett, ez 2015 végéig volt érvényes. A nyugati határnál lévő kaszinónak két tulajdonosa volt, 25 százalék volt a Szerencsejáték Zrt.-é, a többi a Casinos Austria International GmbH-é. A magyar állami cég aztán úgy döntött, hogy kiszáll a nyereséges üzletből, de belépett Garancsi István, Orbán Viktor barátja, aki a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül lett kaszinós. A 2016-ban újabb tíz évre meghosszabbított koncesszió így már nem az SZRT-nek, hanem Garancsinak fial. Garancsi 49 százalékos tulajdonos lett a soproni kaszinóban.
Besegít a fideszes törvénygyár | https://444.hu/2021/11/09/ner-kaszino-a-fidesz-nem-bizta-a-szerencsere-hogy-kiknel-ut-be-a-nemzeti-jackpot | https://web.archive.org/web/20230325141548/https://444.hu/2021/11/09/ner-kaszino-a-fidesz-nem-bizta-a-szerencsere-hogy-kiknel-ut-be-a-nemzeti-jackpot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-kaszino-a-fidesz-nem-bizta-a-szerencsere-hogy-kiknel-ut-be-a-nemzeti-jackpot | 444 | hungarian-news | 2021-11-09 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Kruppa Zsolt András",
"Rákosfalvy Zoltán",
"Rogán Antal",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szima Gábor",
"Zámbó István"
] | [
"LVC Diamond Kft.",
"Treff-Klub Kft."
] | [] | [
"háttér",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [] |
53,093 | Keleti portya: a lélegeztetőgépekkel nagyot hasító kínai cégnek a MÁV után a Magyar Posta is partnere lett | A lélegeztetőgépekkel bizniszelő kínai CECZ Közép-Európai Kft. ezúttal a csomagkézbesítésben látott fantáziát, ezért október 1.-től tulajdonos lett a Magyar Posta Zrt. által 2018-ban még nagy lelkesedéssel megalapított logisztikai cégben. Konkrétan a European Chinese Supply Chain Zrt.-ről van szó, amelyet az állami vállalat azért alapított két kínai partnerrel, hogy a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen, így pedig jelentős árbevétel-növekedést hozzon a Postának. | A lélegeztetőgépekkel bizniszelő kínai CECZ Közép-Európai Kft. ezúttal a csomagkézbesítésben látott fantáziát, ezért október 1.-től tulajdonos lett a Magyar Posta Zrt. által 2018-ban még nagy lelkesedéssel megalapított logisztikai cégben. Konkrétan a European Chinese Supply Chain Zrt.-ről van szó, amelyet az állami vállalat azért alapított két kínai partnerrel, hogy a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen, így pedig jelentős árbevétel-növekedést hozzon a Postának.
Mostanra viszont jelentősen átalakult a tulajdonosi szerkezet: a két kínai partner hamar távozott, így a Magyar Posta egyedüli részvényes maradt, most októbertől viszont már a European Post Service (EPS) Kft. a többségi tulajdonos, az állami vállalat pedig háttérbe szorult. Helyére az EPS két birtokosa lépett: a céget még 2019 elején a kínai hátterű CECZ Közép-Európai Kft. és a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László érdekeltségébe tartozó L.A.C. Holding Zrt. alapította, és most is ők a tulajdonosok.
A vegyesvállalat (amelynek székhelye továbbra is megegyezik a Magyar Posta központjával) célja viszont aligha változott: európai logisztikai bázis kialakítása, a Kínából érkező küldemények kezelése és továbbítása a magyar, illetve európai címzettekhez. Mindez nem működne az Orbán-kormány bábáskodása nélkül. A kínai CECZ, amely tagja a Kínai Vállalatok Magyarországi Egyesületének, és tevékenysége kiemelten kapcsolódik a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezéshez, kiváló kapcsolatokat ápol Magyarország Kormányával.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a CECZ tavaly összesen 11,8 milliárd forintért szerzett be COVID védőfelszereléseket, maszkokat és lélegeztetőgépeket. Például a Semmelweis Egyetem által kiírt tendert verseny nélkül nyerte el: 56 nem invazív és 140 invazív jellegű lélegeztetőgépet kellett leszállítani a ferihegyi repülőtérre 1,6 milliárd forintért. A jó kapcsolat az eredményes keleti portyázás után is megmaradt: a CECZ október végén jelentette be, hogy 27 milliárd forintért raktárbázist épít Vácon az E-kereskedelmi Logisztikai Parkban, a kormány pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a terjeszkedést.
A kínaiakkal pedig nemcsak az Orbán-kormány üzletel, hanem a postai csomagkézbesítő másik új tulajdonosa, a Horváth László központi cégének számító L.A.C. Holding is. Ez a hármas már korábban összebútorozott Záhonynál: a térség óriási léptékű vasúti fejlesztésére létrehozott konzorciumnak a MÁV és a L.A.C. által közösen birtokolt MÁV-Rec Kft. mellett a kínai CECZ is tagja. Így tehát már a MÁV-nak és a Magyar Postának is partnere lett a kínai cég.
Gőzerővel dolgoznak azon, hogy a kínai áru vasúton is zökkenőmentesen befuthasson Magyarországra. Ehhez azonban az oroszokkal is jóban kell lenni. Horváth László cégbirodalmának másik fontos tagja a CER Hungary Zrt. nevű magánvasút társaság. Nos, a CER és az orosz vasút (Russian Railways Holding) október végén állapodtak meg arról Moszkvában, hogy még az idén közös vállalatot hoznak létre. A feladat: a rakományszállítás szervezése a kínai tartományokból Oroszországon át Magyarországra. | https://444.hu/2021/11/08/keleti-portya-a-lelegeztetogepekkel-nagyot-hasito-kinai-cegnek-a-mav-utan-a-magyar-posta-is-partnere-lett | https://web.archive.org/web/20220123174012/https://444.hu/2021/11/08/keleti-portya-a-lelegeztetogepekkel-nagyot-hasito-kinai-cegnek-a-mav-utan-a-magyar-posta-is-partnere-lett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keleti-portya-a-lelegeztetogepekkel-nagyot-hasito-kinai-cegnek-a-mav-utan-a-magyar-posta-is-partnere-lett | 444 | hungarian-news | 2021-11-08 00:00:00 | [] | [
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"European Chinese Supply Chain Zrt."
] | [] | [
"fuvarozás - logisztika",
"klientúra"
] | [] |
53,094 | Prestige-cégeket alapított Tiborcz István hotelberuházásának közreműködője | Komonczi Zsolt azzal a cégével szállt be az új vállalkozásba, amely otthonosan mozog Marbellán, ahova Tiborcz István és családja költözött. | A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
A kritikusok és filmrajongók favoritja, Aki Kaurismäki a Hulló levelekben egy másik Finnországot mutat meg – nem alulnézetből, inkább nagyon közelről. | https://hvg.hu/360/202144_prestige_tourism_tekintelyes_csaladok_vagyonkezeloi | https://web.archive.org/web/20230905150911/https://hvg.hu/360/202144_prestige_tourism_tekintelyes_csaladok_vagyonkezeloi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/prestige-cegeket-alapitott-tiborcz-istvan-hotelberuhazasanak-kozremukodoje | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-04 12:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jean-Luc Jourdan",
"Komonczi Zsolt",
"Michel Marie Caillard",
"Tiborcz István"
] | [
"Atlantis Property",
"Bayer Construct Zrt.",
"Prestige SL Asset Holding Zrt.",
"Prestige Tourism Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"tanácsadás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"NER HOTEL"
] | [] |
53,095 | Nehéz lesz úgy orvoshoz menni, hogy ne a NER nagyágyúinak fizessünk vizitdíjat | Észrevették a magyar pénzemberek az egészségügyben és az élettudományokban rejlő profitot. Egyre több jel utal arra, hogy ennek kiaknázását az Orbán-kormány is elő akarja segíteni a hozzá közel állók számára. | Észrevették a magyar pénzemberek az egészségügyben és az élettudományokban rejlő profitot. Egyre több jel utal arra, hogy ennek kiaknázását az Orbán-kormány is elő akarja segíteni a hozzá közel állók számára.
Bár nem egészen így tervezte, végeredményben kapóra jött a koronavírus-járvány az Orbán-kormánynak. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban tucatnyi magánkórház épül ezekben a hónapokban, és ehhez semmilyen egyéb ösztönzés nem kellett, csupán az ellátatlan betegek.
A fogyasztói igény jelenleg akkora, hogy alig tudunk vele lépést tartani
– mondja az egyik legdinamikusabban fejlődő egészségügyi szolgáltató, a TritonLife-csoport holdingcégének igazgatósági elnöke és egyben alapító részvényese, Fábián Lajos.
Azt már nem ő teszi hozzá, hogy az embereknek nem is nagyon van más választásuk, hiszen – bár formálisan a Covid-veszélyre hivatkozva – az állami egészségügyi ellátás nem működik.
A 2010-ben részben éppen a két évvel korábbi vizitdíj-népszavazás szárnyán kormányra került Orbán Viktornak pont erre volt szüksége: ma már minden szereplő megváltónak tekinti azt, aki ellátja a beteget, még akkor is, ha súlyos tízezreket kell fizetni érte.
A 2008-as referendum előtt „az egészség nem üzlet” jelszóval kampányoló kormányfő három évvel ezelőtt váltott irányt, amikor közölte, hogy a magánegészségügynek is helye van a rendszerben. Addig az volt a mondás, hogy nem kell beengedni a magántőkét az egészségügybe, mert az csak kimazsolázza a nyereséges szolgáltatásokat, a neheze pedig rajtaragad az állami szolgáltatón. És tényleg, mintha már nem csak mazsolázásról lenne szó.
A TritonLife-nak például már nemcsak Budapesten van kórháza, hanem Debrecenben is. Szegeden járóbeteg-ellátást és egynapos sebészetet indított el, és néhány héten belül hasonló fejlesztés érik be Kaposvárott, később pedig lesz kórháza Miskolcon, Szombathelyen, Egerben, Kecskeméten, Győrött és Pécsett is. De a fővárosban is terjeszkednek: a Róbert és a Duna után előkészítés alatt áll a harmadik magánkórházuk, és a napokban kezdi meg a működését a járóbetegeknek szánt új klinikájuk.
Az ukrán milliárdos, Igor Jankovszkij Duna Medical Centerét idén májusban adták át. A Ferencvárosban felhúzott, nyolcemeletes, 20 ezer négyzetméteres kórházépület 14,3 milliárd forintba került. Az orosz származású Rahimkulov család a Szent Magdolna Magánkórházat vásárolta fel a hegyvidéki MOM Parkban.
Heteken belül indul az ifjabb Duda Ernő új egészségügyi vállalkozása (ő a Solvo biotechnológiai céggel már bizonyított). A Medipredict a betegségek személyre szabott előrejelzésével és megelőzésével foglalkozik majd, egyebek között génszekvenálás segítségével és a szervezet kémiai változásainak feltérképezésével. Az immár teljes egészében Csányi Sándor tulajdonában lévő Budai Egészségközpont 2023-ra ígéri új kórházát, ahogy a Maternity Magánklinika is addigra akarja két és félszeresére növelni a kapacitását.
A külgazdasági és külügyminiszter pedig éppen a napokban parolázott a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági miniszterével, Kóka Jánossal, mert az egykori szabaddemokrata politikus résztulajdonában lévő Doktor24-csoport elkezdte birtokba venni az új klinikáját Őrmezőn.
A 3000 négyzetméteres kórház 3 milliárd forintos beruházását az állam 287 millió forinttal támogatja. A Doktor24 a közelmúltban felvásárolta Béres György tatai Kastélypark Klinikáját, valamint a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet is. Az őrmezői klinikán már most százas várólista alakult ki a másfél millióba kerülő csípőprotézis-műtétre.
Az állami finanszírozás jövőjét jól jelzi, hogy a Doktor24 pályázott tíz olyan ágyra, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő fizetne a várólista-csökkentő program keretében.
Pótolnak az állam helyett
A NEAK egy hónapja nyitotta meg a tendert, amelyen az egészségügyi szolgáltatók összesen 12 milliárd forintért 7 hónapon át pótolhatják azt, amit az állami intézmények – természetesen a Covidra hivatkozva – nem tudtak teljesíteni.
Az elmúlt másfél évben az állami támogatások is megszaporodtak, mert bár az uniós pénzekből – akár vissza nem térítendő dotációként, akár kockázati tőkeként – korábban is jutott az egészségügynek, a járvány okozta társadalmi várakozások lehűtésére a kormány elindította az egészségipari támogatási programot.
Bár a nyertesek listáját ezúttal sem hozták nyilvánosságra, a szórványos információk alapján a 100 milliárd forintot közelíti a megítélt támogatások összege. Ebből részesült 406 millió forinttal a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Viresol Kft. is, hogy a visontai gyár „a járványhoz kapcsolódóan hazai alapanyagból tudja kielégíteni az etanoltermékek iránti keresletet”.
A busás haszon lehetősége olyanoknak is megmozgatta a fantáziáját, akiknek korábban nem az egészségügy volt a fő szakterületük. Így például maga Mészáros is közelebbi ismeretségbe került ezzel az ágazattal, még annál is közelebb, mint a Viresol a fertőtlenítőalapanyag-gyártással.
A felcsúti milliárdos üzlettársa egy sportolókat is ellátó, országos ortopédambulancia-hálózaton, valamint részben egy azt kiegészítő fitneszszolgáltatáson dolgozik. Ez utóbbinak a közpénzes finanszírozásáról is sikerült gondoskodni, hiszen még alig alakult meg a Streamfit Kft., Mészáros bankjának, az MKB-nak a kockázatitőke-kezelője máris odaítélt 220 millió forintot, méghozzá európai uniós forrásból.
Az öles léptekkel zajló magánkórház-fejlesztések pedig bármekkora pénzt képesek felemészteni. Kókáék mellé például egy nemzetközi tőkealap, a Value for Capital társult be, illetve az Union Biztosítóval összeállva az ellátások egészségbiztosítói finanszírozását is igyekeznek megszervezni az Első Magánegészségügyi Hálózat Zrt.-n keresztül.
A TritonLife vezetője, Fábián Lajos azt mondja, hogy a fejlesztéseket saját tőkéből és bankhitelből fedezik. Azt viszont csak cégstruktúra-változásként magyarázta, ami az elmúlt egy évben a holding tulajdonosi szerkezetében történt. Mindenesetre meglepő nevek tűntek fel az anyavállalat befektetői és tisztségviselői körében.
Ismert nevek bukkannak fel
A TritonLife központi cégének, a MedAlliance Zrt.-nek a tulajdonosai között megjelent az Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amely elvileg bárkinek a pénzét kezelheti, a megbízó kiléte bizalmi ügy, ám az elmúlt egy évben ugyanez a vállalat egyengette annak a befektetésnek az útját is, amelynek eredményeként a 168 Óra című hetilap Habony Árpád kormányfői tanácsadó grúz barátjához került.
Az Apelso vagyonkezelő egyébként a néhai MDF-es miniszterelnök, Antall József fiáé, Antall Györgyé. A MedAlliance-ban néhány százalékos részesedése van a Lexan Holdingnak is, amelynek ma ugyan már gondosan rejtik a végső tulajdonosait, ám eredetileg a nemzeti fővagyonkezelő, Szivek Norbert üzleti köréhez tartozott. A Lexan azért sem mondható kifejezetten egészségügyi szakmai befektetőnek, mert például egy értékes balatoni ingatlanegyüttesnek, a Club Aligának is a birtokosa.
A Lexan vezérigazgatója Komonczi Zsolt, aki nemcsak Szivek közeli ismerőse, hanem közreműködik Tiborcz István belvárosi szállodájának, a Hotel Dorotheának a fejlesztésében is, és mellesleg gyakran mutatkozik Marbellában, ahová a Tiborcz házaspár költözött. A Triton ingatlanjait kezelő egyik cégben június óta tulajdonos Lingvai Brigitta, aki 2017-ben eladott egy félkész visegrádi szállodát Tiborczéknak. A MedAlliance felügyelőbizottságában idén februártól egészen október elejéig tag volt Merkely Béla is, a kormány oltásösztönző programjának reklámarca, a Semmelweis Egyetem rektora.
Konkurencia nélkül könnyebb
Az elmúlt egy évben ugyanakkor nemcsak az egészségügyi szolgáltatások, hanem az élettudományi kutatások iránt is megnőtt a tőke érdeklődése. Ez nem csoda, hiszen a Covid elleni Pfizer-oltások alapjait kidolgozó BioNTech cég az idén csupán az első fél évben (forintra átszámolva) kereken ezermilliárdos nyereségre tett szert. Az elmúlt másfél évben több olyan gyógyszerkísérlet is elindult Magyarországon a Covid–19 megfékezésére, amelybe nemcsak az évtizedek óta azzal foglalkozó virológusok, immunológusok tették be a tudásukat és kisebb-nagyobb tőkéjüket, hanem a befektetők is a pénzüket.
A hagyományosan biotechnológiai befektetésekkel foglalkozó Duda Ernő ugyanakkor azt mondja, hogy originális gyógyszerekre sem a pénz, sem az idő nem elég, hiszen egy-egy fejlesztési ciklus legalább 12–15 év, és a befektetett 200–300 millió forintokkal szemben ahhoz 2-3 milliárd dollárra lenne szükség. Az étvágy azonban így is megjött, már csak azért is, mert az ügyesebb kutatók a bizniszben is értik, mi a dörgés.
A profit ígéretére pedig természetes, hogy azok a vagyonok is megmozdulnak, amelyek az elmúlt néhány évben halmozódtak fel az Orbán-kormány piaci törvényeket semmibe vevő gazdaságpolitikájának köszönhetően.
Ez a tőke pedig úgy tud a legkönnyebben érvényesülni, ha az állami egészségügy nem támaszt konkurenciát vele szemben. A Fidesz kétharmada ehhez már 2011-ben lefektette az alapokat, amikor a korábbi alkotmánnyal együtt kihajította azt az alapjogot, mely szerint a Magyarországon élőknek „joguk van a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez”.
A helyette megalkotott alaptörvény csak azt állapítja meg, hogy „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”, de azt már kire-kire rábízza, hogy azt miből finanszírozza. Hiszen pontosan tudták, milyen sikerrel revolverezték a kétezres évtizedben erre az alapjogra hivatkozva a szocialista kormányokat, hogy a társadalombiztosítás finanszírozza a legújabb eszközöket és eljárásokat is, például az akkoriban elterjedő CT-vizsgálatokat.
Arra pedig hamarosan lesz receptje az Orbán-kormánynak, hogy kin keresztül finanszírozza a magánegészségügyi ellátásokat. A jelek szerint előkészítés alatt áll az a szabályozás, amely meghatározza, hogy mely ellátások tartoznak bele alapcsomagként az állami egészségbiztosító büdzséjébe, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami szolgáltatóról van-e szó.
Mészáros Lőrinc neve alatt és a kormány segédletével már formálódik az ország egyik legnagyobb egészségbiztosítója is: a CIG Pannónia többsége már a milliárdosé, és ha az unió nem akadályozza meg, az Aegon is hozzá kerülhet. | https://hvg.hu/360/20211104_betegre_veszik_magukat | https://web.archive.org/web/20211107103953/https://hvg.hu/360/20211104_betegre_veszik_magukat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nehez-lesz-ugy-orvoshoz-menni-hogy-ne-a-ner-nagyagyuinak-fizessunk-vizitdijat | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-04 06:30:00 | [
"Antall György",
"Csányi Sándor",
"Fábián Lajos Károly",
"Habony Árpád",
"Igor Jankovszkij",
"Kóka János",
"Komonczi Zsolt",
"Lingvai Brigitta",
"Mészáros Lőrinc",
"Mihail Nyikolajevics Rahimkulov",
"Orbán Viktor",
"Shabi Michaeli",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István"
] | [
"Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Club Aliga",
"Doktor24 Medicina Kft.",
"Dorottya Investment Zrt.",
"Első Magánegészségügyi Hálózat Zrt.",
"Fidesz",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"MATERNITY Magánklinika Kft.",
"MedAlliance Holding Zrt.",
"Medipredict Kft.",
"MOM Szent Magdolna Magánkórház Kft.",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)",
"Streamfit Kft.",
"TritonLife Ingatlan Kft.",
"TritonLife-csoport",
"UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.",
"Value for Capital",
"VIRESOL Kft."
] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"covid-19",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
53,096 | Besült fővárosi e-jegyrendszer: Először szólalt meg a kivitelező cég volt magyar vezetője | A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor. | Besült fővárosi e-jegyrendszer: Először szólalt meg a kivitelező cég volt magyar vezetője
A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor.
Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda nemrég megszüntette a nyomozást az egyik legkudarcosabb fővárosi beruházás, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszere ügyében, a témában még “nyomozó” fővárosi vizsgálóbizottság november 3-i ülésén folytatódott a befuccsolt projekt körüli vihar, és a felelősök keresése. Az ülésen ismét előkerült a volt BKK-vezér által a fejlesztéssel összefüggésben megfogalmazott korrupciógyanú, amelyre az érintettek eltérően emlékeznek.
Két állítás áll szemben egymással
“Ez magyar viszonylatban is nagyon gyenge korrupciós próbálkozás volt” – mondta a hvg.hu kérdésére az ügyről Dabóczi Kálmán, a BKK volt vezérigazgatója, aki jelezte: fenntartja állítását, amit erről a befolyásolási kísérletről a fővárosi vizsgálóbizottság október 7-i ülésén mondott. Akkor arra utalt, hogy az e-jegyrendszert szállító német Scheidt & Bachmann (SB) nevű német cég hazai leányvállalatának vezetője tett neki ajánlatot. Az ülés jegyzőkönyve szerint Dabóczi azt állította:
2016 nyarán annak a cégnek a vezetője tett egy – finoman szólva is – nem félreérthető ajánlatot (…) nem nevezett meg konkrét összeget (…) az üzemeltetési konstrukcióra tett olyan javaslatot, hogy tudunk-e olyan megoldást találni, ami számomra is anyagilag megfelelő és előnyös lesz.”
A volt BKK-vezér egyébként arra is utalt, hogy e “megkeresés” után az SB-vel szemben complience-vizsgálatot (a jogszabályoknak és a belső szabályoknak való megfelelőséget vizsgáló belső ellenőrzést – a szerk.) kezdeményezett, amelynek hatására az SB “hazai ügyvezető igazgatóját vissza is húzták a projekt vezetéséből”. Bár Dabóczi nem nevezte meg, a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. ügyvezetője akkor Hraboczki Márton volt. A hvg.hu megkereste az egykori cégvezetőt, aki tagadta a vádat. Hraboczki azt mondta:
Visszautasítom ezt, ilyesmiről nem volt szó, nem is tudtam volna ilyen ajánlatot tenni, mert az anyacég döntött mindenben, nem én”.
A volt ügyvezető azt mondta, nem is tudott arról, hogy complience-vizsgálat folyt, bár elismerte, hogy “valamikor 2017-ben egy jogászunk felhívott”. Azt sem tagadta, hogy idővel hátrébb vonták a projekttől, de állítása szerint nem emiatt, hanem mert az anyacégnél számos más feladatot bíztak rá, aztán végül 2018 végén távozott is a cégtől, de állítása szerint ez is független volt a fentiektől.
Hraboczki állításával szembesítettük Dabóczi Kálmánt is, aki azt mondta: a volt ügyvezetőnek “szíve joga azt állítani, hogy nem történt ilyen, én viszont továbbra is állítom, hogy történt, de mivel ez négyszemközt hangzott el, egy állítás áll szemben egy másikkal”. Megjegyezte, hogy az e-jegyrendszer kiépítése a térség legnagyobb közlekedésfejlesztési projektje volt akkoriban, őt pedig nem egyszer találták meg ilyen megkeresésekkel, befolyásolási kísérletekkel.
Megszűnik a magyarországi leánycég
Lakatos András, a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. jelenlegi ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta: ebben a témában nem tud nyilatkozni, hiszen nem sokkal azelőtt, 2018 őszén érkezett a céghez, hogy a BKK felmondta volna az e-jegyrendszerre vonatkozó szerződést, így állítása szerint a complience-vizsgálatról sem bír információkkal. Az ügy jelenlegi állásáról pedig annyit mondott, hogy a német anyacég vitatja, hogy a BKK jogszerűen bontott szerződést, ezért is zajlik jelenleg választottbírósági eljárás. Arra a kérdésünkre, hogy miért számolják fel a magyarországi vállalkozást – a cégiratok szerint idén május 1-én indították meg a végelszámolási eljárást –, az ügyvezető azt válaszolta, hogy a projektcég “üzletileg kiürült”, nincs értelme fenntartani.
“Sok mindenkinek vannak ötletei”
A befolyásolásokra amúgy Dabóczi a vizsgálóbizottság október 7-i ülésén általánosságban is kitért: “az ember piacon dolgozik (…) amikor egy 180 milliárdos éves főösszegű céget vezet, akkor nagyon sok mindenkinek vannak ötletei, hogy hogyan lehetne azt a forrást bölcsen és okosan fölhasználni”. Jegyzőkönyvbe mondta azt is: “minden ilyen dolgot eddig is és ezután is el fogok utasítani (…) nem vagyok hajlandó semmi ilyenhez a nevemet adni, akkor sem, ha az állásomba kerül.”
Dabóczi utóbbi félmondata a vizsgálóbizottság november 3-i ülésén is előkerült, méghozzá azzal összefüggésben, hogy Tarlós István akkori főpolgármester – pontosabban az ő javaslatára a Fővárosi Közgyűlés – menesztette Dabóczit a BKK éléről. A szerdai ülésen Havasi Gábor, a testület elnöke összefüggést vélt felfedezni Dabóczi fenti állítása és menesztése között, ám ezt Dabóczi a hvg.hu-nak “félremagyarázásnak” nevezte, a vizsgálóbizottsági ülésén pedig Tarlós István is hevesen visszautasította Havasi értelmezését: “Ne állítson fel olyan összefüggést, ami nincs (…) milyen alapon, kinek a megrendelésére próbál engem (…) kikérem magamnak.”
Az ülésen egyébként Tarlós István arra is utalt, hogy főpolgármesterként nem értesült a Dabóczi által jelzett befolyásolási kísérletről. Úgy fogalmazott: “Én a cégek vezérigazgatóit több ízben összehívtam az irodámba és jeleztem, hogy ha náluk korrupciós kísérlet jelentkezik, azonnal jelezzék, és bizonnyal meg fogom védeni őket. Ez Dabóczi úrra is vonatkozott. Ha nem jelezte, hogy volt nála ilyen kísérlet, az az ő lelkiismeretét terheli.” Megkérdeztük ezután Dabóczit, hogy miért nem jelzett Tarlósnak, mire azt mondta: úgy tűnik, máshogy emlékeznek a történtekre, mert ő jelezte Tarlósnak is, és a BKK igazgatóságának is ezeket az eseteket. Sőt, – tette hozzá – “amikor ilyen befolyásolási kísérlet volt, és ezt a főpolgármesterrel tudattam, mindig a támogatásáról biztosított.”
Kinek a hibája a fejlesztés kudarca?
A vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén a korrupciós szál boncolgatása mellett leginkább az e-jegyrendszer kudarcának felelőseit keresték a jelenlévők. A témában a bizottság előtt most először megszólaló Tarlós Istvánnak is nekiszegezték a testület tagjai ezt a kérdést, bár a volt főpolgármester már az elején közölte:
Nem kihallgatásra jöttem ide, hanem beszélgetésre: kérdés-felelet játékba nem tudok belemenni”
Azért végül kapott kérdéseket és adott is válaszokat Tarlós. Elismerte, hogy “ez kétségtelenül egy kudarcos projekt lett”, de a felelősség javát a BKK-ra hárította, mondván: az ügyben több szerződés is volt, ezek legtöbbjét a BKK kötötte, a Fővárosi Közgyűlés nem is látta ezeket. A legfontosabbat, a szállítói szerződést – amit a német SB-vel kötöttek – a BKK szintén saját hatáskörben írta alá, majd többször módosította 2015-től – mondta Tarlós, hozzátéve: “ezekhez nekünk már jogi értelemben nem volt közünk, bár bizonyos felelősséggel tartozik ezért a közgyűlés és a főpolgármester is”.
Tarlós úgy emlékezett, “Dabóczi Kálmán egyetlen egy vezetői értekezleten nem hozta szóba, hogy megoldhatatlan baja lenne az elektronikus jegyrendszer kapcsán.” Hogy keletkezett-e kára a fővárosnak a bedőlt projekt után, az a volt főpolgármester szerint “nem állapítható meg, a mértéke pedig különösen nem, amíg a polgári peres eljárás nem fejeződik be”. A főpolgármester a német cég kiválasztását úgy kommentálta: “Közbeszerzési eljárásokban soha nem vettem részt. Ez a BKK önálló szerződése volt. Hogy ki ez a német kivitelező, fogalmam sincs.”
Azt is mondta Tarlós, hogy 2015 elejei hivatalba lépésekor Dabóczi "egy kész szerződést kapott”, pontosabban örökölt. Viszont – tette fel a kérdést – “Ki módosította 21-szer a szállítási szerződést? Én vagy a Dabóczi?” Ezzel kapcsolatban Dabóczi Kálmán a hvg.hu kérdésére megjegyezte: a szerződésmódosítás eljárásrendje megfelelt a szabályoknak, a BKK igazgatósága látta ezeket, magasabb szintre nem is kellett őket bemutatni. A november 3-i vizsgálóbizottsági ülésen egyébként Dabóczi állítását megerősítette a BKK akkori igazgatósági elnöke, Szegvári Péter is, aki azt mondta: a szerződésmódosításokat jóvá kellett hagynia a BKK igazgatóságnak és a felügyelőbizottságának is, ők így is tettek.
Hogy hol csúszhatott el a projekt, mi a kudarc oka, arról megkérdeztük a német cég magyar leányának a korrupciós váddal illetett volt ügyvezetőjét is, Hraboczki Márton pedig azt mondta a hvg.hu-nak:
eleinte szépen mentek a dolgok, a kudarcnak pedig több oka is volt: a BKK, a Scheidt & Bachmann, és a politika”.
Tarlós István végül a vizsgálóbizottsági ülésen meghallgatását azzal zárta: “Én nem akarom bántani Dabóczi Kálmánt, mert egy becsületes fickó, és alig hiszem, hogy egy fillér is tapad a kezéhez”. Azt is hozzátette: “Piszkosnak látszó, vagy annak mondott, tárgyilagosan nézve is nehezen átlátható ügyeket valóban nehéz tisztázni és rendbe rakni. Ezt nálam jobban senki nem tudja, akinek a 4-es metró szerződéseket kellett helyrekalapálni, erről roppant érdekes dolgokat tudok mondani”. Erre egyébként lesz is módja, mert a fővárosi vizsgálóbizottság a 4-es metró beruházást is vizsgálja majd.
E-jegy: Demszky bicskája is beletört
A kudarcba fulladt BKK-beruházás előzményeként érdemes tudni, hogy a főváros régóta tervezte az elektronikus jegyrendszert, és már korábban is történt sikertelen kísérlet ennek megvalósítására. Demszky Gábor akkori főpolgármester már 2003-ban szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus jegyrendszerről – a költségeket akkor 10-20 milliárd forintra becsülte a főváros, de úgy számoltak, ez a beruházás a bliccelők kiszűréséből származó többletbevételekből 6-7 év alatt meg is térül.
Több határidő-hosszabbítás, és a drágának talált ajánlatok érvénytelenítése után a tervezett átadás évében, 2006-ban aztán le is fújták az Elektra névre keresztelt rendszert célzó projektet. Két évvel később, 2008-ban ugyan megint bejelentették, hogy a BKV hamarosan új nemzetközi közbeszerzési pályázatot ír ki az elektronikus jegyrendszerre, ám végül ki sem írták a tendert. Amikor 2010-ben Tarlós lett a főpolgármester, és a közösségi közlekedés átszervezésével együtt Vitézy Dávid irányításával megalakult a BKK, leporolták az e-jegy ötletét.
A BKK 2011-ben több mint 300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt készített az e-jegyről, és ebben akkor 49 millió euróra (akkori árfolyamon mintegy 14 milliárd forintra) becsülték a megvalósítás költségét. Újabb két év telt el, mire a főváros megteremtette a forrást is ehhez, méghozzá hitelből. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2013-ban kötötték meg a szerződést az e-jegy projekt hitelből történő finanszírozására, méghozzá 54,5 millió euró értékben, mert ekkora a tervezett projektköltség már 67,7 millió euróra nőtt – a különbséget a főváros állta volna.
Csakhogy még ez a becslés is alultervezettnek bizonyult, mert mire 2014-ben a német Scheidt & Bachmann cég megnyerte a BKK e-jegy tenderét, az ajánlatuk 28 milliárd forintra rúgott. A projekt kezdetben jól haladt ugyan, ám 2016-ban teljesen újra kellett tervezni a közben RIGO-nak elnevezett rendszert. Jogszabályi változások miatt is, illetve kiderült, hogy a projekt "tervezése nem volt kellően megalapozott". Elvileg 2017-ben már működnie kellett volna a rendszernek, ám 2018-ban is csak részeredmények voltak, lemaradtak a megvalósítással. Végül ez a helyzet oda vezetett, hogy 2018 végén a BKK felmondta a szerződést a céggel.
Ezután menesztette Tarlós a BKK-vezér Dabóczit, majd a főpolgármester rendőrségi feljelentést is tett az ügyben – ez zárult le nemrég érdemi eredmény nélkül. Még a Tarlós-érában, 2019 elején döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy új néven újra nekifutnak a megvalósításnak, aztán a 2019 őszén hivatalba lépett Karácsony Gergely főpolgármester is megígérte, hogy lesz e-jegyrendszer a ciklus végére, de a BKK legújabb vezérigazgatója nemrég nem nyilatkozott erről túl optimistán. Közben pedig kiderült, hogy a szerződésbontás után is történtek furcsa kifizetések, sőt, a BKK-t milliárdos veszteség érhette a projekt miatt. A BKK végül csaknem 3 évvel a szerződésbontás után, idén ősszel döntött arról, hogy választottbíróság elé viszi a befuccsolt e-jegyrendszer ügyét.
Budapest már 15 éve szerencsétlenkedik vele, máshol instant siker az új buszjegyrendszer
Miközben Budapest közlekedésügyi vezetői hosszú évek óta szerencsétlenkednek az e-jegyrendszer megtervezésével, vannak városok, ahol ugyanilyen régóta jól működik a dolog. Hab a tortán, hogy az utasok számára lényegében fillérekért. | https://hvg.hu/kkv/20211106_Ejegy_korrupcio_politika_kudarc_Tarlos_BKK_fovaros | https://web.archive.org/web/20230630000742/https://hvg.hu/kkv/20211106_Ejegy_korrupcio_politika_kudarc_Tarlos_BKK_fovaros | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/besult-fovarosi-e-jegyrendszer-eloszor-szolalt-meg-a-kivitelezo-ceg-volt-magyar-vezetoje | HVG | hungarian-news | 2021-11-06 14:00:00 | [
"Dabóczi Kálmán",
"Hraboczki Márton",
"Szegvári Péter",
"Tarlós István",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)",
"Scheidt & Bachmann",
"Scheidt & Bachmann Hungary Kft."
] | [
"Budapest",
"Európa",
"Németország"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
53,097 | Magyar Mátyás ortopéd-traumatológus: Találkozott az elképzelésünk Mészáros Lőrincével | A sportegészségügybe, azon belül is a sportolók teljesítőképességének biomechanikai vizsgálatába vágott bele első egészségügyi befektetéseként, Magyar Mátyás ortopéd-traumatológussal együtt, Mészáros Lőrinc. Egy közös projektjük máris uniós pénzt kapott, ráadásul a milliárdos bankján keresztül. Interjú Magyar Mátyással. | HVG: Miként érzékeli, a koronavírus-járvány hatására vonzóbb lett az egészségügy a tőke számára?
Magyar Mátyás: Magyarországon valóban elindultak komolyabb egészségügyi befektetések és beruházások az elmúlt évben, de ez a folyamat már jóval a Covid előtt elkezdődött. A privát szolgáltatók felfedezték azokat a réseket, amelyeket az állami egészségügy nem tud megfelelő minőségben vagy megfelelő időben kezelni.
A járóbeteg- vagy a kórházi ellátás piacát csak megbolygatta a járvány: hiányosságokat és ezzel együtt új lehetőségeket hozott felszínre. Más piacainkon, például az edzőtermek esetén sokkal durvábbak a pandémia hatásai. A 2019-ben ott sportolóknak a mai napig csupán a 60 százaléka tért vissza a termekbe, amivel egy ötvenéves növekedési trend tört meg.
HVG: Az ön befektetései tehát az egészségügy mellett a sport területére is kiterjednek. | https://hvg.hu/360/20211106_Fitneszvalasz_a_Covidra | https://web.archive.org/web/20211108015858/https://hvg.hu/360/20211106_Fitneszvalasz_a_Covidra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-matyas-ortoped-traumatologus-talalkozott-az-elkepzelesunk-meszaros-lorincevel | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-06 11:00:00 | [
"Magyar Mátyás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Borsodi Sport Holding Kft.",
"DVTK (futball)",
"Fájdalom-ambulancia Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Streamfit Kft.",
"Videoton-Puskás Akadémia"
] | [
"Budapest",
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"sport",
"EU",
"covid-19",
"tőkealap"
] | [] |
53,098 | Kósa Lajos elszólása után a Pegasus gyártója szerződést is bonthat | A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével. | Kósa Lajos elszólása után a Pegasus gyártója szerződést is bonthat
A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével.
A Pegasus-kémszoftver magyarországi, állami alkalmazása azóta nem titok többé, hogy a minap Kósa Lajos fideszes politikus, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke beismerte: a magyar állam a Belügyminisztériumon keresztül vásárolta meg az izraeli NSO cég termékét, de azt hiába kérdezgetik az ellenzéki politikusok, úgysem árulják el, hogy kik ellen használták, és miért.
A Direkt36 Pegasus-botrányt kirobbantó, nyáron közzétett tényfeltáró anyaga szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai – megfigyelésére használhatták a magyar állami szervek a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele. Mindezek nyomán a 24.hu Kósa beismerése után az izraeli gyártóhoz fordult.
A lap megkérdezte, mit szólnak az NSO-nál a magyarországi fejleményekhez, lesz-e bármilyen következménye annak, hogy a magyar kormány civilek megfigyelésére is használta a szoftvert. A cég röviden reagált a kérdésekre, azt írva: „Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO
nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását.”
Az NSO-nak közel 60 partnere van 40 országból, ezek hírszerzéssel, illetve bűnmegelőzéssel foglalkozó állami szervek. A 24.hu megjegyezte, hogy a hírek szerint az együttműködést korábban Szaúd-Arábia, Dubaj, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó esetében szüntethették meg, igaz, a cég erről nem közölt konkrét információkat. Azt viszont az NSO is megemlítette válaszában: több esetben történt már olyan, hogy szerződésszegés miatt felbontották megállapodásukat állami szervekkel.
Közben a hazai ellenzék nem engedi el a témát. A Kósa vezette parlamenti bizottság DK-s tagja, Vadai Ágnes szerint az ülésen nekik nem is azt mondták, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, miközben Kósa erről beszélt. Az Országgyűlés másik illetékes szakbizottságát, a nemzetbiztonságit vezető jobbikos Stummer János szerint pedig Kósa törvényt sértett azzal, hogy minősített adatot hozott nyilvánosságra. A Demokratikus Koalíció szombaton azt közölte, hogy Vadai szerint még mindig nyitott kérdés, hogy pontosan mely szerv vásárolta meg a Pegasust és hogy mi van pontosan a szerződésben, ezért hivatalos betekintést kér az iratokba.
2021. november. 05. 07:40 hvg.hu Itthon
Pegasus-ügy: Vadai szerint nem az hangzott el a zárt ülésen, hogy a belügy szerezte be a kémszoftvert
Kósa Lajos két információt osztott meg a sajtóval, de ezek egyikét rosszul tudta – mondta a DK-s Vadai Ágnes.
2021. november. 04. 19:42 hvg.hu Itthon
Stummer a Pegasus-szerződésről: Kósával együtt vigyenek el, mert törvényt sértettünk
Kósa Lajos állítását megerősítve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke is jelezte: létezik a Pegasus-szerződés, ő látta is. Viszont ennek nyilvánosságra hozásával szerinte ugyanúgy törvényt sért, ahogy a fideszes politikus is, ezért várja, hogy mindkettejüket “elvigyék”. | https://hvg.hu/itthon/20211106_Kosa_Lajos_elszolasa_utan_a_Pegasus_gyartoja_szerzodest_is_bonthat | https://web.archive.org/web/20221209201844/https://hvg.hu/itthon/20211106_Kosa_Lajos_elszolasa_utan_a_Pegasus_gyartoja_szerzodest_is_bonthat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajos-elszolasa-utan-a-pegasus-gyartoja-szerzodest-is-bonthat | HVG | hungarian-news | 2021-11-06 10:40:00 | [
"Kósa Lajos"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"NSO Group Technologies",
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,099 | Stummer János: Még él a Pegasus-szerződés, több mint 100 ember érintett | A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Kósa Lajos bakizott, mikor beismerte, hogy az állam megvette az izraeli kémszoftvert. | Több mint 100 ember ellen vetették be itthon az izraeli kémszoftvert, a Pegaust - derült ki a Partizán műsorában, ahol Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke volt a vendég.
Stummer - noha tudja, - nem mondott pontos számot az érintetti körről, a műsorvezető, Gulyás Márton tippelésére bólintott rá. Gulyás szerette volna, ha Stummer feloldja azt az ellentmondást, hogy ki szerezte be a szoftvert (a szerződést tényét a honvédelmi bizottsági ülés után beismerő Kósa Lajos szerint a Belügyminisztérium, Vadai Ágnes DK-s politikus szerint viszont nem), azonban a jobbikos képviselő szerint nem ez a releváns kérdés. Úgy gondolja egyébként, hogy Kósa elszólása egy baki volt, nem egy elterelő hadművelet része.
Ő októberben látta a keretszerződést, amely még most is él. Összegekről nincs tudomása, nem ismeri a szerződés mellékleteit sem, úgy fogalmazott, a közepét ismeri.
Stummer szerint a fő kérdés az, hogy a szoftvert mikor, kikkel szemben, milyen felhatalmazással és milyen időszakban használták. A megfigyelti körről senki sem beszél, de egy nemzetközi újságírócsapat részeként a Direkt36 feltárta, hogy itthon újságírókat, médiatulajdonosokat, gazdasági szereplőket, ellenzéki illetve kormánypárti politikusokat is megfigyeltek vagy vettek célba a szoftverrel, sőt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje és a TEK korábbi főigazgató-helyettese is célkeresztbe került. Kósa Lajos a konkrét személyekről már nem volt hajlandó beszélni, személyiségi jogokra hivatkozva.
Stummer a műsorban arról beszélt, noha többet tud, mint amit elmondhat, sok konkrétumra ő sem kap választ a Belügyminisztériumtól vagy a szolgálatoktól. A Nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti többsége pedig nem hajlandó belemenni, hogy egy ténymegállapító bizottság vizsgálja az ügyet, amely belenézhetne aktákba, behívhatná a megfigyelést végző operatív tiszteket.
Ő hétfőn az izraeli céghez, az NSO-hoz fordul (amely szankciókat helyezett kilátásba Kósa Lajos nyilatkozata után), hogy megtudja, hogyan detektálja a cég a visszaélésszerű használatot és mit tesznek ellene.
Stummer a műsorban arról is beszélt, ők a következő időszakban arra fognak koncentrálni, hogy kit és milyen engedéllyel figyeltek meg a Pegasussal. Vannak információk a birtokában, és lát olyan forgatókönyvet maga előtt, ami újabb fordulatot eredményezhet az ügyben. | https://hvg.hu/itthon/20211107_Stummer_Janos_pegasus_megfigyeles | https://web.archive.org/web/20211125115247/https://hvg.hu/itthon/20211107_Stummer_Janos_pegasus_megfigyeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stummer-janos-meg-el-a-pegasus-szerzodes-tobb-mint-100-ember-erintett | HVG | hungarian-news | 2021-11-07 20:57:00 | [
"Kósa Lajos"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"NSO Group Technologies",
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,100 | Szijjártó a Pegasus-ügyről: az újságírói munkája miatt senkit nem figyeltek meg | Nem vette meg és nem használja a Pegasus kémszoftvert a külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatal a miniszter szerint. | Szijjártó a Pegasus-ügyről: az újságírói munkája miatt senkit nem figyeltek meg
Nem vette meg és nem használja a Pegasus kémszoftvert a külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatal a miniszter szerint.
A külügy által felügyelt Információs Hivatal nem vásárolta meg és nem használja Pegasus-szoftvert – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az RTL Híradó kérdésére.
A miniszter szerint minden megfigyelés törvényes volt Magyarországon 2010 óta, az újságírói munkája miatt pedig senkit nem figyeltek meg.
2021. november. 07. 20:57 hvg.hu Itthon
Stummer János: Még él a Pegasus-szerződés, több mint 100 ember érintett
A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Kósa Lajos bakizott, mikor beismerte, hogy az állam megvette az izraeli kémszoftvert.
2021. november. 06. 10:40 hvg.hu Itthon
Kósa Lajos elszólása után a Pegasus gyártója szerződést is bonthat
A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével. | https://hvg.hu/itthon/20211108_Szijjarto_Peter_pegasus__az_ujsagiroi_munkaja_miatt_senkit_nem_figyeltek_meg | https://web.archive.org/web/20211109123912/https://hvg.hu/itthon/20211108_Szijjarto_Peter_pegasus__az_ujsagiroi_munkaja_miatt_senkit_nem_figyeltek_meg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-a-pegasus-ugyrol-az-ujsagiroi-munkaja-miatt-senkit-nem-figyeltek-meg | HVG | hungarian-news | 2021-11-08 20:12:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Információs Hivatal (IH)",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"NSO Group Technologies"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,102 | 133 milliós támogatást kapott az alapítvány, ahol Rogán embere médiarutint szerzett | Kormányszimpatizáns tévészakértés a fő profilja az Oeconomus Alapítványnak. Az alig két éves gazdaságkutató intézet létrejötte óta összesen 133 millió forintos támogatást kapott közvetve a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Itt szerzett médiarutint Farkas Örs tájékoztatásért felelős miniszteri biztos is. A szervezet jelenlegi arca Pásztor Szabolcs, a közszolgálati egyetem docense. | Farkas Örs gazdasági szakot végzett ugyan, de bevallása szerint, nem erős a számokban. „A gazdaságtudomány az egy vállalati világnak a működtetése, a közgazdaságtudomány pedig a számok és a pénzügynek az elméleti része, én ez utóbbiban nem vagyok jó” – mesélte régi ismerősének, Bohár Dánielnek a Pesti TV egyik idei műsorában. Farkas mégis egy gazdasági kutatóintézet igazgatójaként, elemzőjeként szerepelt és szakértett rendszeresen a médiában 2019 és 2020 között.
2020 februárjában aztán kormányzati megbízást kapott: Rogán Antal kinevezte tájékoztatásügyi miniszteri biztosnak. „Elemzőből kerültem át erre a feladatra” – mondta Farkas. De már Farkas korábbi munkahelye, az Oeconomus Alapítvány működését is az a nemhivatalos támogatási program segítette, amelyről korábban már megállapítottuk, hogy célja egy Fidesz-barát, álcivil szervezetháló létrehozása, és amelynek legfőbb finanszírozója Farkas mostani felettese, Rogán Antal propagandaminisztériuma volt.
A 2019 februárjában alapított Oeconomus alig két év alatt összesen 133 millió forintot kapott a támogatásokért felelős Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA). A gazdaságkutató alapítványt szálak fűzik egy kormányközeli kommunikációs tanácsadócéghez és a jegybank alapítványi cégbirodalmához. Farkas távozása óta az Oeconomus a közmédiában rendszeres megszólaltatott beszélő fejeként Pásztor Szabolcs, a közszolgálati egyetem docense dicséri szakértőileg Orbán Viktor kormányát a nyilvánosságban.
Politikusnak mentek, nem néptáncosnak
A ma 33 éves Farkas Örsöt fiatalon szippantotta be a politika: amikor a hozzá hasonlóan aktívan néptáncoló, fideszes Tessely Zoltánt 2010-ben a bicskei választókerületben megválasztották országgyűlési képviselőnek, Farkas már a politikus munkáját segítette. Ezután, alig 24 éves korában Farkast a Fidesz-KDNP jelöltjeként választották meg szülőfaluja, Tordas önkormányzati képviselőjének.
Farkas a szorosan vett politika mellett az állami-önkormányzati cégek világában, azaz a Magyar Államvasutak (MÁV), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ingatlanfejlesztő cége és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. alkalmazásában is kipróbálta magát. Farkas a már idézett interjúban úgy fogalmazott: „az elmúlt tíz évből hetet-nyolcat a politika mellett gazdasági emberként is dolgoztam”.
A politikai karrier egészen biztos: Tessely után Hollik István, a Fidesz jelenlegi kommunikációs igazgatója vette a szárnya alá, Józsefvárosban pedig az akkori polgármester, a fideszes Kocsis Máté beosztotta az önkormányzati céges munkája mellett a saját kabinetfőnökének is. „Ez magában hordozta, hogy én a politikában fogok feladatot vállalni” – mondta erről Kovács a Pesti TV-s interjúban.
2020 februárjában, eddigi pályájának csúcsán Rogán Antal tájékoztatásügyi miniszteri biztosnak nevezte ki, azóta a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjeként szerepel több-kevesebb sikerrel. Az elmúlt tizenegy évben megszokhattuk, hogy kormányzati emberek sosem kerülnek valóban éles interjúhelyzetbe, de Farkasnak az ATV 2020 áprilisi interjúműsorában még azzal a különösebben erősnek nem mondható kihívással sem sikerült megbirkóznia, hogy a riporter előzetesen nem egyeztette vele az adásban feltett kérdéseket.
„Én az elemzői létben szereztem tapasztalatokat, a kormányzati megszólalás ilyen szempontból […] sokkal nagyobb felkészültséget és tárgyi tudást igényel” – mesélte a fiaskóról Farkas a Pesti TV-ben. De hogy jön az elemzői lét a tévérutinhoz? Hát úgy, hogy a képernyős gyakorlatot Farkas az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársaként szerezte meg a kormányzati kinevezését megelőző év során, amikor az alapítvány „igazgatójaként” és „politikai elemzőként” rendszeresen beszéltették a Fidesszel baráti médiában.
Ebben a 2019-es önkormányzati választások hajrájában a köztévének adott interjúban például – a nagyobbik kormánypárt örök kommunikációs toposzát ismételve – arról beszélt, hogy az ellenzék hátterében Gyurcsány Ferenc mozgatja a szálakat.
Jó kérdés, hogy egy gazdaságkutató alapítvány munkatársaként miért egy politikai elemző turnézta végig a médiát. Ezt a többi kérdéseinkkel együtt elküldtük Farkas részére, de sem ő, sem az Oeconomus Alapítvány, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt a levelünkre.
Véleményformáló szakértők, végeredményben közpénzből
2019 júliusában az Index szúrta ki, hogy az elvileg közszolgálati hírügynökség országos jelentőségű hírt csinált az Oeconomus kormányajnározó közleményéből, miközben az alapítványnak ekkor még egy honlapja sem volt. (Azóta lett honlap és Facebook-oldal is, utóbbi mindössze 4300 követővel).
Az alapítvány beszámolóiból pedig az is kiderül, hogy 2019-es létrejötte óta a tavalyi évvel bezárólag egy lyukas fillér árbevételt sem szereztek a piacról. Az Oeconomus működését szinte egészében az az összesen 133 millió forint biztosította, amit két tételben, támogatásként kaptak a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).
A Fidesz-közeli BLA-nak 2018 eleje óta összesen 11,3 milliárd forintot adott át támogatásként a központi költségvetés, valamint a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium, azaz a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A más bevétellel gyakorlatilag nem rendelkező BLA a beérkező összegek nagyját egyből továbbosztotta másoknak, legalább néhány esetben bizonyíthatóan Rogánék tudtával.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
A BLA éves beszámolóiból kiderül, hogy az Oeconomusnak kifizetett támogatási pénzekre mindkét tétel esetében a bevételi oldalon a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatása volt a forrás.
A BLA támogatottjainak listáját az Átlátszó megszerezte, a kedvezményezetteket áttekintve pedig azt a következtetést vontuk le, hogy a sehol meg nem hirdetetett forrásokat Fidesz-barát, álcivil szervezetháló létrehozására és feltőkésítésére fordították. A szervezetháló tagjai között több olyan, az Oeconomushoz hasonló, „szakértő” intézet található, amelyek valós funkciójuk szerint különböző témákban a kormányt dicsérik a médiában, illetve a holdudvari kádereknek nyújtanak megélhetést.
Ilyen például a BLA nem hivatalos támogatási programjából 1,6 milliárd forintot kasszírozó Alapjogokért Központ jogi elemzőintézet, a Mandiner hetilappal sokrétű kapcsolatot ápoló Drogkutató Intézet vagy a BLA-s források mellett a nemzetpolitikai állami alapból is részesedő, ezekből mindösszesen 660 millió forintot behúzó történelmi think tank, a hasonnevű folyóirat archívumát felvásárló Rubicon Intézet is.
Nem tűnik véletlennek, hogy éppen annak a Rogán Antalnak a minisztériuma finanszírozza elsősorban azt a BLA-féle támogatási programot, amelyből a később éppen Rogán által szóvivőnek kinevezett Farkas Örsnek pozíciót és médiaszereplési lehetőségeket biztosító Oeconomus is 133 millió – végeredményben közpénzből származó – forintot kapott.
2019-ben, az Oeconomus létrejöttének évében az „alapítvány működése és kapcsolódó szakmai feladatainak ellátása” tárgyban kaptak 45 millió forintot, a következő évben ugyanerre 88 milliót.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt 2019-ben gründolta Párkai Dániel ügyvéd. Az alapívány bejegyzett székhelye megegyezik Párkai ügyvédi irodájának címével. Érdekesség, hogy ugyanitt található a Clavis Consulting Kft. székhelye is – a cég legutóbbi költözésénél Párkai járt el ügyvédként.
A mintegy három éve alapított Clavis Consulting Kft. tulajdonosa Törcsi Péter, a már említett Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. A céget 2018 decemberében a Fidesz-frakció nettó 11,4 millió forintért bízta meg szaktanácsadással a Brüsszel elleni harcban.
Törcsi cége a Miniszterelnökségtől is kapott megbízásokat: egy nettó 14,5 millió forintos feladatot egy ötéves brit elemzés feldolgozására, valamint egy 2,25 millió forintos munkát Azbej Tristan üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár kommunikációs kiképzésére. Az alig hároméves Clavis tavaly 139 millió forintos forgalom mellett már 55 millió forintos profitot ért el.
Az Oeconomust háromtagú kuratórium irányítja, köztük Párkaival, valamint a Matolcsy György jegybankelnök bizalmasaként emlegetett Bánkuty Tamás Józseffel. A férfi a gazdasági minisztériumból a központi bankba is Matolcsyval tartott, az utóbbi években a jegybank alapítványaiban kapott posztokat. Tavaly a korábban a kecskeméti és szolnoki főiskolák összeolvadásával létrejött Neumann János egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába is bekerült.
Érdekesség: az Oeconomus honlapján található telefonszámot valamiért Bendarzsevszkij Anton veszi fel. A jelenleg a Magyar Nemzet újságírójaként és BLA berkein belül működő Danube Institute kutatási igazgatójaként dolgozó férfi 2015–2019 között a jegybank PAGEO nevű alapítványát igazgatta. Bendarzsevszkijtől szerettük volna megkérdezni, hogy miért nála csöng ki az alapítványi telefon, de elfogaltságára hivatkozva megszakította a hívást.
A harmadik kuratóriumi tag korábban Farkas Örs volt, ám miniszteri biztosi kinevezése után az ő helyére Kovács István jogász, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és a fideszes internethuszárokat képező Megafon Központ alapítója került. (A Megafon legutóbbi éves beszámolója alapján a Fidesz-barát véleményvezéreket fizetett Facebook-hirdetésekben toló kezdeményezésnek úgy adakoznak a magyarok, mintha nem lenne holnap: eddig összesen 251 millió forint támogatást bevételeztek magánszemélyektől).
Beszámolói szerint az Oeconomus a befolyt támogatási pénzek nagyját, mintegy 128 millió forintot el is költött a tavalyi év végéig. Ennek a nagyja (két év alatt összesen 81 millió forint) személyi kifizetésekre ment el.
Az eltapsolt millióknak nincs sok látszatja a tévés véleményformáláson kívül. Az Oeconomus Facebook-oldalán nagyjából kétnaponta jelenik meg egy új „elemzés”; ezeket tavaly gyűjteményes kötetben is kiadták. Az alapítvány legutóbbi beszámolójának szakmai része is arra helyezi a hangsúlyt: „az Oeconomus elemzéseit hétről hétre idézik a legnagyobb hazai lapok és televíziós csatornák, szakértőink pedig rendszeresen szerepelnek a médiában”.
A Fidesszel baráti médiában futtatott szakértő helyét a Rogán mellé szegődött Farkas Örstől mostanra Pásztor Szabolcs vette át. A Farkasnál valamivel nagyobb szakmaiságot mutató Pásztor a közszolgálati egyetem közgazdasági tanszékének docense, a jegybank Hitelintézeti Szemléjének korábbi szerkesztője.
Az Oeconomus honlapjára most már rendszerint feltöltik, hogy Pásztor docens mivel haknizik a közmédiában. A gazdaságkutató alapítvány elemzője a közelmúltban a jelzáloghitel-csökkentésről, a nyugdíjprémiumról és a kormány intézkedéseinek köszönhetően fokról fokra erősödő magyar gazdaságról szóló hírblokkban is megszólalt. | https://atlatszo.hu/2021/11/08/133-millios-tamogatast-kapott-az-alapitvany-ahol-rogan-embere-mediarutint-szerzett/ | https://web.archive.org/web/20211108101128/https://atlatszo.hu/2021/11/08/133-millios-tamogatast-kapott-az-alapitvany-ahol-rogan-embere-mediarutint-szerzett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/133-millios-tamogatast-kapott-az-alapitvany-ahol-rogan-embere-mediarutint-szerzett | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-08 00:00:00 | [
"Farkas Örs",
"Rogán Antal",
"Törcsi Péter"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Clavis Consulting Kft.",
"Drogkutató Intézet",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány",
"Rubicon Intézet Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"civilek",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,104 | Hódmezővásárhely honlapján nem elérhetők a 2018 óta kötött szerződések | Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke a Partizán vasárnapi műsorában hívta fel a figyelmet arra, hogy miközben Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester miniszterelnök-jelöltként az átláthatóságot hirdeti, saját városának honlapján elég nagy hiány van ebből. | „Mi egy tiszta, átlátható, tisztességes országot akarunk. Enélkül nem lesz gazdasági fejlődés sem” – mondta Márki-Zay Péter az Elszámoltatás 2022 című konferencián 2021. július 14-én. A Kutyapárton kívüli ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltje nyilatkozataiban rendszeresen emlegeti az átláthatóságot és annak fontosságát.
A Debrecinernek adott interjújában 2021 februárjában például arról beszélt, hogy „a kultúraváltás a nyugat-európai demokratikus, jogállami kultúra elterjesztését jelenti. Ebben olyan dolgok vannak, mint az átláthatóság”, majd Orbán Viktort emlegetve részletesebben is beszélt a témáról. „Úgy látom, hogy a modernitás, a Nyugat felé elköteleződés, a gazdasági hatékonyság és az átláthatóság áll az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a bezárkózás, a beszűkülés és a provinciális, gyűlöletkeltő politikát folytató gondolkodás”.
Márki-Zay miniszterelnöki programjának is része a korrupció felszámolása, amelynek egyik fontos eleme az átláthatóság. Eredményei között pedig szerepelteti, hogy Hódmezővásárhely polgármestereként 2018 óta elérte, hogy „átláthatóvá váltak a beszerzések, tiszta versenyben nyernek a vállalkozások”.
Ez azonban nem teljesen igaz, Hódmezővásárhely honlapján ugyanis nem érhetők el a 2018 utáni, 5 millió forintot elérő szerződések listái, amiket az Infotörvény szerint kötelező (lenne) közzétenni.
Erre Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) társelnöke hívta fel a figyelmet a Partizán Spartacus című műsorának november 7-i adásában, ahol Barabás Richárddal, a Párbeszéd szóvivőjével voltak Gulyás Márton műsorvezető vendégei. Gulyás annak próbált utánajárni a kérdéseivel, hogy miért nem csatlakozott az MKKP a többi ellenzéki párthoz, miért van köztük vita.
Kovács Gergő erre elmondta, hogy nem szeretnének beülni az MSZP-frakcióba, valamint felsorolta, milyen témákban nem értenek egyet a többi párttal és Márki-Zay Péterrel. A beszélgetés végén pedig Kovács közölte, hogy milyen hiányosságai vannak a hódmezővásárhelyi honlapnak.
„Amikor Márki-Zay Péter az átláthatóságról beszél, akkor tök szerencsés lenne, hogyha mondjuk Hódmezővásárhely weboldalán szerepelne 2018 óta az 5 millió forint feletti szerződések listája, ami az átláthatóságnak a legalapabb dolga, és sajnos nem így van” – mondta Kovács Gergő.
Valóban, a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján elvileg itt érhetők el a 2011 és 2020 közötti szerződések adatai. Azonban a 2018-as, 2019-es és 2020-as kiadásokat tartalmazó pdf-formátumú listákra kattintva a 404-es hibaüzenet érkezik (lásd címlapképünkön), vagyis a dokumentum nem elérhető. 2021-es szerződések pedig egyáltalán nincsenek fent a honlapon, még a hűlt helyükre mutató döglött link formájában sem.
Az MKKP-társelnöknek igaza van, az átláthatósággal kampányoló politikusként valóban nem szerencsés, hogy Márki-Zay hódmezővásárhelyi polgármesterként a saját városa honlapján se teszi közzé az önkormányzati kiadásokról szóló szerződéseket.
Ráadásul a nettó 5 millió forintot elérő vagy meghaladó szerződések listáját az Infotörvény alapján kötelező is kitenni minden közpénzből működő szervezet (önkormányzat, minisztérium, háttérintézmény stb.) és cég (pl. állami vállalat, önkormányzati vagyonkezelő stb.) honlapjára, hogy a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok könnyedén megtalálhassák őket. Ezek ugyanis közérdekű adatok, hiszen közpénzre vonatkoznak – mit vett az önkormányzat vagy minisztérium, kitől, mikor és mennyiért.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat átláthatóságának növelése érdekében közadatigénylésben kértük ki a 2018 óta kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját – kíváncsian várjuk a választ.
Frissítés 2021. 11.09. 16:20 – Cikkünk megjelenése után néhány órával a 2018-as, 2019-es és 2020-as pdf-ek linkjei már működnek, de a 2021-es szerződéslistának továbbra sincs nyoma.
Frissítés 2021.11.09. 18:30 – Megjelentek a 2021-es szerződéslisták is Hódmezővásárhely honlapján.
Címlapkép: egy nem elérhető szerződéslista linkje a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/09/hodmezovasarhely-honlapjan-nem-elerhetok-a-2018-ota-kotott-szerzodesek/ | https://web.archive.org/web/20211201215355/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/09/hodmezovasarhely-honlapjan-nem-elerhetok-a-2018-ota-kotott-szerzodesek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hodmezovasarhely-honlapjan-nem-elerhetok-a-2018-ota-kotott-szerzodesek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-09 00:00:00 | [] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [] | [
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,105 | Félreértésről beszél a rendőrség a Pest megyei kormánymegbízott személyét érintően | A rendőrségnek nincs tudomása, illetve az eddig elvégzett nyomozati cselekmények során sem nyert megállapítást olyan körülmény vagy adat, amely a névtelen bejelentésben szereplő állításokat alátámasztaná. | korrupció;Zsámbék;Tarnai Richárd;hulladéklerakó;
2021-11-05 13:31:40
Félreértésről beszél a rendőrség a Pest megyei kormánymegbízott személyét érintően
A rendőrségnek nincs tudomása, illetve az eddig elvégzett nyomozati cselekmények során sem nyert megállapítást olyan körülmény vagy adat, amely a névtelen bejelentésben szereplő állításokat alátámasztaná.
KOrábban arról írtunk, hogy korrupció gyanúja miatt folytatnak nyomozást a zsámbéki hulladéklerakó ügyében. Facebook posztja szerint a feljelentést még Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tette meg, azonban a nyomozóhatóság reakciója még őt is meglepte, ugyanis a rendőrség állítása szerint a következőket írta:
Éppen ezért az eljárást már át is tették az illetékes nyomozó ügyészségre. A független képviselő emlékeztetett, feljelentését ez év tavaszán hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és természetkárosítás miatt tette meg. A politikus szerint ugyanis napi szinten 20-30 kamionnyi háztartási és veszélyes hulladékot hordtak be az érintett területre.
Az ügyre reagálva a rendőrség a következő közleményt adta ki:
"Félreérthető tartalom a Pest megyei kormánymegbízott személyét érintően.
Az Érdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatott büntetőeljárást hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás során az ügyhöz kapcsolódóan névtelen bejelentés érkezett, melynek tartalma alapján annak vizsgálatára az ügyészség rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Ennek alapján – a bejelentés érdemi vizsgálata nélkül – az ügyet a rendőrség 2021. október 29-én kelt határozatával áttette az ügyészségre.
A rendőrségnek nincs tudomása, illetve az eddig elvégzett nyomozati cselekmények során sem nyert megállapítást olyan körülmény vagy adat, amely a névtelen bejelentésben szereplő állításokat alátámasztaná.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajnálatát fejezi ki a határozat félreértelmezhető indokolása miatt. " | https://nepszava.hu/3137107_felreertesrol-beszel-a-rendorseg-a-pest-megyei-kormanymegbizott-szemelyet-erintoen | https://web.archive.org/web/20220124232712/https://nepszava.hu/3137107_felreertesrol-beszel-a-rendorseg-a-pest-megyei-kormanymegbizott-szemelyet-erintoen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felreertesrol-beszel-a-rendorseg-a-pest-megyei-kormanymegbizott-szemelyet-erintoen | Népszava | hungarian-news | 2021-11-05 00:00:00 | [
"Tarnai Richárd"
] | [] | [
"Pest megye",
"Zsámbék"
] | [
"vesztegetés",
"hulladéküzlet",
"közigazgatás"
] | [] |
53,106 | Nem éppen azokat segítették lakhatásban, akik tényleg rászorultak volna | A rendszerváltás után növekedtek az egyenlőtlenségek a lakhatás területén, és ennek megfizethetősége nem javult érdemben. A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és nonprofit formák (pl. bérlakásrendszer) súlyos alulfinanszírozottsága, valamint az, hogy a lakáspolitikai döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez. Ezek a legfőbb megállapításai a 2021-es, lakhatási szegénységről szóló Habitat for Humanity jelentés harmadik fejezetének, ami a „Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben” címmel jelent meg. A jelentés szerzői a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítói, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba. | 2021. november 10. – 10:19
„Eladó” molinó egy budapesti lakáson 2020 októberében – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
351
A rendszerváltás után növekedtek az egyenlőtlenségek a lakhatás területén.
A megfizethetőség nem javult érdemben.
A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása.
A köztulajdonú és nonprofit formák (pl. bérlakásrendszer) súlyosan alulfinanszírozottak.
A lakáspolitikai döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez.
Ezek a legfőbb megállapításai a 2021-es, lakhatási szegénységről szóló Habitat for Humanity-jelentés harmadik fejezetének, ami a „Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben” címmel jelent meg. A jelentés szerzői a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítói, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba. A tanulmány elérhető itt.
A rendszerváltás előtt az állami szerepvállalás a lakhatás területén a korábbi időszakokhoz képest jelentősen nőtt. A Kádár-korszakban az egyik legfontosabb társadalompolitikai alapvetés a „lakáskérdés” megoldása, a lakások számának növelése és minőségük javítása volt. 1990-ben kétmillió fölé nőtt a Kádár-korszakban épült lakások száma, ennek ellenére szakértői becslések szerint
'90-ben még mindig 2-3 millió embert érintett a lakhatási szegénység, ami máig nem csökkent érdemben.
Az első Orbán-kormány még nem irtózott a bérlakásépítéstől
A rendszerváltás után megváltozott a lakhatás politikai súlya. Az önkormányzatok feladatul kapták a lakásproblémák kezelését, de ehhez nem kaptak elegendő pénzt a kormányzatoktól, az önkormányzati bérlakásszektor máig komoly gondokkal küzd, a forráshiány miatt a települések/kerületek döntő többségében nem tudja megfelelően betölteni a funkcióját.
A magyar állam a rendszerváltás utáni években visszafogta lakáscélú kiadásait, az állami lakásépítés gyakorlatilag megszűnt. Az évekig tartó sodródás után a '90-es évek második felében indult el tudatosabban a lakásfinanszírozási lehetőségeket segítő állami intézmények létrehozása. Akkor indult be az államilag támogatott lakás-takarékpénztári rendszer (1996) és a jelzálogalapú lakáshitelezés (1998), amelyek megágyaztak a rendszerváltás utáni első lakáspiaci fellendülésnek, miután a lakásépítések száma 1999-ben érte el évtizedes mélypontját.
A jelentésben azt olvashatjuk, hogy az első Orbán-kormány a rendszerváltás után először próbálkozott a lakáspolitika egységesebb kezelésével. Az új intézkedések (államilag támogatott lakáshitelek, magánlakás-építés támogatása adókedvezményekkel, panelfelújítási program) kulcsszava az öngondoskodás lett. A kedvezményezettek a (felső) középosztály tagjai voltak, azon belül is a fiatal családok, ami hozzájárult a lakhatási szegénységben élők jelentés részének társadalmi leszakadásához. Ugyanakkor az első Orbán-kormány volt az, amely a rendszerváltás után először támogatta az önkormányzati bérlakások számának növelését: három év alatt vásárlásokkal és építésekkel 11 ezer bérlakással bővült a drasztikusan lecsökkent állomány.
A tehetősebb rétegek az államilag támogatott hitelekkel, majd a (később sokszor drasztikus eladósodáshoz vezető) devizahitelekkel javítani tudták a lakáshelyzetüket, a társadalom nagyobb része azonban továbbra sem tudott jobb lakhatási helyzetbe kerülni. 2002-től aztán a baloldali kormányok idején továbbra is a magántulajdon-szerzést támogatták, és a lakhatási szegénységet érdemben nem kezelték.
Valamennyire azért próbálták szociálisan érzékenyebbé tenni a lakáspolitikai eszközök egy részét, például a szocpolt, a magánlakás-építéshez kötődő állami támogatásokat és adókedvezményeket. A lakásszegénységben élők számára megemelték a lakásfenntartási támogatást, valamint bevezették az adósságcsökkentési támogatást, 2007-től szociálisan célzottá tették a lakossági gázártámogatást. 2002 és 2008 között pedig majdnem 200 ezer háztartást érintett az egyre bővülő panelprogram, kezdetben hazai, majd uniós forrásból.
A 2008–2009-ben induló gazdasági válság hatásait tompítani próbálták a kilakoltatási moratóriummal, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és a Nemzeti Eszközkezelő programmal. A hitelválságot kezelő beavatkozások nagy része az eleve tehetősebbeket segítette. A lakásszegénységben élőket célozta az Eszközkezelő felállítása, amely több mint 30 ezer lakás állami megvásárlásával a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb állami bérlakásbővítő intézkedése volt az Orbán-kormány részéről.
Ismét a (felső) középosztálybelieknek kedveztek a döntések
2010 után több olyan támogatás is megszűnt (vagy szűkült a hozzáférés), ami a lakásszegénységben élőket segítette: ilyen volt a szocpol (megszűnt), a lakásfenntartási támogatás (szigorítás), az adósságcsökkentési támogatás (szigorítás) és a gázártámogatás (felváltotta a „rezsicsökkentés”). „A nemzeti együttműködés rendszerének szegényellenes politikai hozzáállását példázza a hajléktalan embereket és a hajléktalanságot kriminalizáló szabályozások alkotmányos szintre emelése” – olvasható a jelentésben.
A 2010-es évek második felében indult a rendszerváltás utáni második lakáspiaci fellendülés. Új formában bevezettek részben korábban is ismert lakáspolitikai eszközöket: a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a babaváró hitelt és az otthonfelújítási támogatást.
Ezek az intézkedések a (felső) középosztálybeli, többgyermekes családokat támogatják leginkább; a lakhatási szegénységben élők helyzetét rendszerszintűen figyelmen kívül hagyja a kormány. A lakáspolitikát a magántulajdonra épülő lakásrendszer védelme, a köztulajdonú vagy nonprofit bérlakásszektor elvi alapokon történő elutasítása jellemzi.
Nem volt elfogadott, átfogó koncepció
A lakásügynek az elmúlt három évtizedben nem volt a súlyának megfelelő képviselete a kormányzaton belül – írták. A lakásügy helyettes államtitkári szinten jelenleg a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárhoz tartozik, akinek 14 pontban felsorolt feladataiból pusztán egy kapcsolódik a lakásügyhöz.
Az elmúlt három évtizedben egyik kormánynak sem volt elfogadott, átfogó lakáspolitikai koncepciója.
A kormány által jelenleg otthonteremtési programnak nevezett csomag pusztán lakáspolitikai eszközök együttese, megalapozó stratégia, valamint átfogó, nyilvános hatásvizsgálata nélkül. Célok hiányában nincs mihez mérni a lakáspolitikai eszközök hatásosságát. A lakáspolitika egyedüli „sikerkritériuma” az elmúlt három évtizedben lényegében végig az volt, hogy minél több pénzt költsön el a kormány lakástámogatási célra. Az, hogy ezek a források hogyan hasznosulnak, vagy elérik-e a lakásszegénységben élőket, nem merült fel megfontolandó szempontként.
Nem igazán számított, hogy rászorulóknak megy-e a pénz
A jelentés szerzői megnézték azt is, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások mekkora részét költötték el szociális, rászorultsági alapon a döntéshozók az elmúlt három évtizedben. A köztulajdonú lakásokra költött pénz például szociálisan célzott támogatásnak mondható, hiszen így elsődlegesen rászorulók számára biztosítanak lakhatást. Az önkormányzati bérlakások építésére és fenntartására fordított pénz tehát ide sorolható, csakúgy, mint a devizahitelesek megmentését célzó, 36 ezer rászoruló háztartást elérő Nemzeti Eszközkezelő Program. Mindezekre összesen közel 1700 milliárd Ft-ot fordított az állam az elmúlt harminc évben.
Az állam lakáscélú kiadásainak gerincét azonban olyan támogatások adták, amelyek lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások (pl. szocpol, csok, kamattámogatott hitelek). Ezeknél nem nézik, hogy az illetőnek valóban szüksége van-e az állami pénzre, vagy anélkül is lenne lehetősége lakóingatlanhoz jutni. Harminc év alatt több mint 8700 milliárd forintot költött el így az állam, vagyis sokkal többet, mint a szociális alapon elköltött 1700 milliárd. (Ezek a 2020-as árakra átszámolt, azaz az inflációt is figyelembe vevő összegek.)
Mennyire megfizethető a lakhatás?
Mint a jelentés készítői írták, nehéz hosszú távon is érvényes mutatószámokat találni a lakhatás megfizethetőségét illetően, ezért több megközelítésben vizsgálták a témát, kitértek a lakásvásárlás és -bérlés megfizethetőségére, a rezsire, a lakáshitelekre és a kilakoltatásokra is.
Az jól látszik, hogy az elmúlt harminc évben válságidőszakokban javult a lakásvásárlás megfizethetősége, a gazdasági szempontból felívelő időszakokban viszont romlott. Nagyon lényeges megállapítás, hogy
az alacsonyabb lakásárakat és a megfizethetőbb lakhatást lakásépítésekkel nem lehet elérni.
Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az újlakás-építések megduplázódtak, a lakásvásárlások száma emelkedett, bővültek a lakástámogatások, miközben a megfizethetőség romlott. A 2010-es évek második felétől a lakástámogatások és a jövedelmek növekedtek, az Orbán-kormányok különböző eszközökkel igyekeznek élénkíteni az újlakás-építést, viszont a lakásárak megfizethetősége romlik.
A lakhatási költségek megfizethetősége azonban javult az alacsonyabb jövedelműek körében az elmúlt időszakban. Az Eurostat definíciója szerint a lakhatás akkor megfizethető, ha egy háztartás a jövedelmének kevesebb mint 40 százalékát költi lakhatásra. Az évezred elején még a társadalom legszegényebb ötödébe tartozók 40 százaléka, a 2010-es évek végén már csak a 20 százaléka költötte a jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra. Így a 2010-es években a lakhatási költségek megfizethetősége javult a legszegényebb háztartásokban.
A 2010-es évek második felében valamennyi jövedelmi csoport körében javultak egyes energiaszegénységi mutatók, ami elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető. Azonban a mindenkori kormányok az egyszerűbb, rövid távon politikai haszonnal kecsegtető energiaárakba való beavatkozást részesítették előnyben a hosszabb távon energiamegtakarítást jelentő programokkal szemben. Az európai uniós és a hazai klímacélok teljesítése viszont nehezen összeegyeztethető a rezsicsökkentés alapgondolatával – írták.
A lakást bérlők körében más megfizethetőségi problémák jelentkeznek, mint a tulajdonosok körében. A piaci lakbérek például sokak számára nem megfizethetőek, a 2010-es években a magánbérleti piacon nagyjából kétszeresükre emelkedtek a lakbérek.
A lakáshitelek területén javulás van, hiszen a 2010-es évek közepén százezres nagyságrendben nem tudták törleszteni a lakáshiteleiket a háztartások, az évtized végére viszont már csak a magyar lakosság 2 százalékának voltak hitel- és lakbérhátralékai a gazdasági növekedésnek és a szigorúbb hitelezésnek köszönhetően.
A kilakoltatások száma csökkent a 2008–2009-es válság időszakához képest, a 2010-es évek második fele óta évente 3000-3500 ilyen intézkedés van, azaz átlagosan mindennap majdnem 10 embert kilakoltatnak.
Több bérlakás kellene
A fejezet három fő megállapítást tesz a rendszerváltás utáni három évtizedes időszakról:
A korábbi évtizedekhez, illetve társadalmi jelentőségéhez képest a lakáspolitika sokat veszített a súlyából, és egy töredezett, többféle logika által megtépázott beavatkozási területté vált, amely nem reagál érdemben a különböző társadalmi csoportok – és különösen a szegények – lakásproblémáira.
A lakhatás területén növekedtek az egyenlőtlenségek; a lakhatási válság a rendszerváltás óta elmélyült, a lakhatás megfizethetősége nem javult érdemben, több szempontból romlott.
A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és nonprofit lakhatási formák súlyos alulfinanszírozottsága, továbbá a lakáspolitikai beavatkozások jelentős részének a tehetősebbekre való célzása.
Ezek alapján javaslatokat is megfogalmaztak a szerzők.
Átfogó, a szakma bevonásával elkészült kormányzati lakáspolitikai koncepcióra van szükség, amely kijelöli a hosszú távú kereteket.
Elengedhetetlen a lakásügy önálló képviselete kormányzati szinten: a lakáspolitikának legyen önálló államtitkára, aki érdemi módon képes alakítani a lakáspolitikát.
A lakástámogatási eszközök legyenek kiszámíthatóak, a jogszabályok ne változzanak három-négy havonta. Tartozzon hozzájuk átfogó és nyilvános monitoringrendszer, illetve működésüket rendszeresen értékelje független hatásvizsgálat.
A köztulajdonú lakásvagyont bővíteni kell, ezzel párhuzamosan a magántulajdont támogató források jelentős csökkentésére van szükség.
Közép- és hosszú távon a lakások tulajdonviszonyainak jelenlegi arányait is radikálisan módosítani kell ahhoz, hogy a köztulajdonban lévő és nonprofit bérlakásszektor érdemi bővítésével hosszú távú megoldások születhessenek a lakhatási szegénység tartós mérséklésére.
A rezsiköltségek megfizethetőségét hosszú távon biztosítani szükséges. Ennek helyes eszköze nem a rezsicsökkentés, hanem az energiaszegénység kezelése. A rezsiköltségek megfizethetőségét hosszú távú, szociálisan célzott megoldásoknak kell szolgálniuk.
A jelentést bemutató rendezvényen Kováts Bence, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa beszélt arról, hogy mire számíthatunk a következő harminc évben a lakhatási lehetőségekkel kapcsolatban, és arról is, milyen változásokra lenne szükség.
Az egyenlőtlenségek növekedni fognak.
Az ingatlan mint befektetés szerepe növekedni fog.
Emelkedni fognak az energiaárak.
Szélesedni fog az a városokhoz közeli agglomerációs gyűrű, ahol romlik a lakhatás megfizethetősége.
Magyarországon jelenleg a legkisebb a kihelyezett lakáshitelek GDP-arányos összege az EU-ban, és a hitelezésre a jövőben is oda kell figyelni, mert a szabadjára engedett lakáshitelezés rontja a megfizethetőséget és növeli a kockázatokat.
Korlátozni kellene az ingatlanspekulációt. Korlátozni kell azoknak a tevékenységét, akik befektetési céllal vesznek lakást.
A nonprofit lakásszektor szerepét növelni kellene.
Változtatni kell a lakástámogatási rendszeren. Most nagyon magas jövedelmekkel is igénybe lehet venni állami támogatásokat.
Jobban kell érvényesíteni a területi szempontokat. Például a nagyobb városokban és főként Budapesten igaz az, hogy a csok és a kamattámogatott hitelek inkább a befektetők malmára hajtják a vizet, de ez vidéken, kisebb településeken nem feltétlenül igaz.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/11/10/lakhatas-megfizethetoseg-elmult-harminc-ev-habitat-for-humanity | https://web.archive.org/web/20221128205425/https://telex.hu/gazdasag/2021/11/10/lakhatas-megfizethetoseg-elmult-harminc-ev-habitat-for-humanity | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-eppen-azokat-segitettek-lakhatasban-akik-tenyleg-raszorultak-volna | Telex | hungarian-news | 2021-11-10 10:31:34 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"infografika"
] | [] |
53,108 | A kormány lélegeztetőgép-biznisze 185 milliós profitot hozott az egyik fő megbízott cégnek | Az Európa Ázsia Kft.-nek még alkalmazottakra sem volt szüksége, hogy egy év alatt hatvanegyszeresére növekedjen az árbevétele. | kormány;lélegeztetőgép;koronavírus;biznisz;
2021-11-10 10:21:15
A kormány lélegeztetőgép-biznisze 185 milliós profitot hozott az egyik fő megbízott cégnek
Az Európa Ázsia Kft.-nek még alkalmazottakra sem volt szüksége, hogy egy év alatt hatvanegyszeresére növekedjen az árbevétele.
Jócskán a május végi határidő után adta le éves beszámolóját az egyik legnagyobb lélegeztetőgépes megbízást behúzó cég, az Európa Ázsia Kft. A biznisz egy év alatt 61-szer több árbevételt és tizenegyszeres profitnövekedést eredményezett, mindezt alkalmazottak nélkül bonyolították le – írja az mfor.hu.
A Népszava is többször foglalkozott a lélegeztetőgép-biznisszel, amelynek keretében a kormány a koronavírus-járvány magyarországi megjelenését követően mintegy 16 ezer készüléket szerzett be különböző cégeken keresztül csaknem 300 milliárd forintért, amelynek jó részével el sem tudtak számolni. S miközben a járvány legsúlyosabb időszakában alig 1600 gép volt használatban, ma is rengeteg gép porosodik a raktárakban, miközben kisebb mennyiségeket belőlük rendre elajándékoz a kormány más országoknak.
Az mfor.hu azt is felidézi, hogy a beszerzéssel megbízott társaságok zöme időre leadta a dokumentumokat, többek között a legnagyobb megbízást behúzó Fourcardinal Kft. is, ahol 49,5 milliárd forintos bevételből 15,4 milliárdos nyereség maradt a végére. | https://nepszava.hu/3137525_a-kormany-lelegeztetogep-biznisze-185-millios-profitot-hozott-az-egyik-fo-megbizott-cegnek | https://web.archive.org/web/20220626233707/https://nepszava.hu/3137525_a-kormany-lelegeztetogep-biznisze-185-millios-profitot-hozott-az-egyik-fo-megbizott-cegnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-lelegeztetogep-biznisze-185-millios-profitot-hozott-az-egyik-fo-megbizott-cegnek | Népszava | hungarian-news | 2021-11-10 00:00:00 | [] | [
"Európa Ázsia Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
53,110 | A MÁV kiszervezte Garancsi egyik cégének a Keleti pályaudvar körüli fejlesztéseket | A kormány alig egy éve 800 milliót adott erre a feladatra, tanulmányok készítésére az állami vasúttársaságnak. | MÁV;Garancsi István;ingatlanok;tanulmányok;
2021-11-04 20:56:55
A MÁV kiszervezte Garancsi egyik cégének a Keleti pályaudvar körüli fejlesztéseket
A kormány alig egy éve 800 milliót adott erre a feladatra, tanulmányok készítésére az állami vasúttársaságnak.
A kormány tavaly december végén 800 millió forintot adott arra, hogy Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a MÁV részletes megvalósíthatósági és ehhez kapcsolódó szakmai tanulmányokat készítsen a Verseny utca és Dózsa György út által határolt területek üzleti hasznosításáról – írja a hvg.hu.
Ehhez képest most a K-Monitor Facebook-oldalán közölte, hogy a MÁV közzétételi listáján most megjelent, hogy szeptemberben 63.5 millió Ft-ra le is szerződtek a Garancsi-István -féle, a Kopaszi gát melletti területeket és a Városliget melletti Dürer Kertet is beépítő Property Market Kft.-vel.
Mint írják a Property Market Kft. feladata „részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése”, pont az, amire a MÁV kapta a sok száz milliós állami forrást. | https://nepszava.hu/3137054_a-mav-kiszervezte-garancsi-egyik-cegenek-a-keleti-palyaudvar-koruli-fejleszteseket | https://web.archive.org/web/20211105132521/https://nepszava.hu/3137054_a-mav-kiszervezte-garancsi-egyik-cegenek-a-keleti-palyaudvar-koruli-fejleszteseket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-kiszervezte-garancsi-egyik-cegenek-a-keleti-palyaudvar-koruli-fejleszteseket | Népszava | hungarian-news | 2021-11-04 00:00:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"MÁV",
"Property Market Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"tanulmányírás",
"vasút"
] | [] |
53,111 | Ugyan törölték Tiborcz István üzlettársának Elios-ügyben nyakig érintett cégét | Nyoma sem maradt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság április 1-je óta egyszerűsített végelszámolás alatt állt, november 3-án pedig végleg törölték, így megszűnt létezni. A Sistrade tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd volt, aki Tiborcz István régi üzlettársa, egy iskolába járt vele, 2011-től pedig közös vállalkozást vittek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. | Nyoma sem maradt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság április 1-je óta egyszerűsített végelszámolás alatt állt, november 3-án pedig végleg törölték, így megszűnt létezni. A Sistrade tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd volt, aki Tiborcz István régi üzlettársa, egy iskolába járt vele, 2011-től pedig közös vállalkozást vittek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. | https://444.hu/2021/11/10/ugyan-toroltek-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-elios-ugyben-nyakig-erintett-ceget-de-a-panziojaba-legalabb-kozpenzbol-vehettek-uj-matracokat | https://web.archive.org/web/20221118092916/https://444.hu/2021/11/10/ugyan-toroltek-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-elios-ugyben-nyakig-erintett-ceget-de-a-panziojaba-legalabb-kozpenzbol-vehettek-uj-matracokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyan-toroltek-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-elios-ugyben-nyakig-erintett-ceget | 444 | hungarian-news | 2021-11-10 00:00:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Tiborcz István"
] | [
"Sistrade Kft.",
"Vár-Gold Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
53,112 | A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét | A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft. azóta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel, ehhez jön most az 54 milliárdos végső rekonstrukciós költség, plusz 1,2 milliárd a műszaki ellenőri feladatokra, amiket a Céh Zrt. végez. | A kormány 2015-ben határozott arról, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Pénzügyminisztériumot (akkor Nemzetgazdasági Minisztérium) visszaköltözteti a budai Várba, az „eredeti” épületébe, a Mátyás-templom mellé. A Szentháromság tér 6. szám alatt ugyanis 1904-ben impozáns palotát építettek az akkori tárcának, a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak. A Fellner Sándor tervei alapján épült ingatlan a II. világháború után súlyosan megsérült és később nem állították vissza eredeti formájába, hanem egy sokkal visszafogottabb külsőt kapott. Évekig kollégium, majd levéltár működött benne, mígnem jött az ötlet, hogy rekonstruálják Fellner tervei alapján, és visszaköltözik bele a Pénzügyminisztérium.
Az épület rekonstrukciójára a projektet koordináló, állami tulajdonban lévő PM-Tér6 Kft. 2018-ban egy nettó 9,8 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Kft. kettőssel, majd 2019-ben egy újabbat, nettó 7,2 milliárdért. Azóta a cégek bontási, homlokzati és rekonstrukciós munkálatokat folytattak, például helyreállítottak 4 műemléki, reprezentatív termet 2 milliárd forintért.
Tavaly december 30-án írta ki a PM-Tér6 a teljes épület eredeti állapotba való visszaállítására (pl. a tornyok újjáépítése) vonatkozó közbeszerzést, aminek néhány napja jelent meg az eredménye.
Az épületen eddig is dolgozó WHB-Garage páros nyerte a megbízást nettó 54,3 milliárd forintos ajánlattal.
A tenderdokumentáció szerint „a Beruházás során a Fellner Sándor által tervezett, 1906-ban épült műemléki védettségű épületszárnyak felújítása készül el nettó 24 887 m²-en, a középkori eredetű, 2 692 m² nettó területű Fortuna épület felújításával és a 11 366 m2 nettó szintterületű új épületszárny beépítésével; összesen bruttó 44 744 m² szintterületen kell XXI. századi munkakörülményeket biztosítani a minisztérium dolgozók számára”.
Az is kiderül a leírásból, hogy a Fortuna-ház mögött lesz az új, „K” jelű épület, alatta pedig egy mélygarázs. Erről egyébként már februárban írt az Építészfórum, ami látványterveket is bemutatott az új szárnyról.
A hirdetményben emellett az is szerepel, hogy „az épületben kialakításra kerül egy »NATO« helyiség”, ami a neve alapján valószínűleg egy lehallgatásbiztos szobát jelent valahol az ingatlanban.
Bejelentés a Magyar Nemzetben
Alighanem sajtótörténeti pillanat, de minimum furcsa, hogy a tender eredménye onnan derült ki először, hogy a PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója, Halmai Zoltán beszámolt róla a kormányközeli Magyar Nemzetnek még azelőtt, hogy megjelent volna a közbeszerzési értesítőben.
Halmai azt is elmondta a lapnak, hogy a beruházás mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri feladatainak ellátására kiírt eljárást pedig a Céh Zrt. nyerte 1,25 milliárd forintos ajánlattal, és tényleg: néhány nappal később ez is megjelent hivatalosan.
Az állami cégvezér arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy „a sajtóban rendre a legváltozatosabb és igen túlzó összegek jelennek meg a beruházás kapcsán”, ami szerinte amiatt volt, hogy a keretmegállapodásokban megjelölt „maximálisan kifizethető tételeket (…) összekeverték – sőt esetenként összeadták – a ténylegesen megrendelt és elvégzett munkákért kifizetett összegekkel”.
Valóban, a félreérthető közbeszerzési tájékoztatások alapján mi is írtunk olyat, hogy: „Már 18 milliárdnál tart a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban, de még nincs vége”. A tévedésért olvasóink és az érintettek szíves elnézését kérjük, bár a mostani 54 + 1,2 milliárd fényében nem volt teljesen légből kapott az akkori becslésünk.
Most viszont Halmai megnyugtatott mindenkit, hogy a „fejlesztésre a kormány eddig 25 milliárd forintnyi forrást folyósított, ennek nagyobb része azonban megvan. Az összegből 10,7 milliárd forintot fizettek ki, a fel nem használt összeg egy része visszakerül a költségvetésbe, másik részét a beruházás hátralévő szakaszában használják fel”.
Azt is kihangsúlyozta, hogy „a most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi”. Vagyis újabb tender már nem lesz elvileg, és remélhetőleg ez sem fog drágulni.
A ZÁÉV 57 milliárdért vállalta volna
A munkára a közbeszerzési adatbázis szerint a WHB-Garage pároson kívül még ketten pályáztak: a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. és a Laterex Építő Zrt. is jelentkezett.
A Laterex ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mert – bár rutinos, nagy cég, több közbeszerzéssel a háta mögött – hiánypótlási felhívásra sem nyújtott be több fontos dokumentumot.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV pedig a nyertesekénél jóval drágább, nettó 57 milliárd forintos ajánlatot tett, ezért nem ő nyerte a munkát.
Az ajánlatok elbírálásából az is kiderül, hogy a WHB alvállalkozóként bevonja a Pénzügyminisztérium újjáépítésébe a Magyar Építő Zrt.-t és a Gervi Kft.-t. A Gervi egy műszaki tanácsadással foglalkozó évi 20–30 millió forintos forgalmú kis vállalkozás, a másik alvállalkozó viszont sokkal érdekesebb.
Ugyanis a Magyar Építő Zrt. a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-n keresztül a WHB és az Épkar Zrt. tulajdona, vagyis a WHB az egyik (fél)leánycégét vonja be alvállalkozóként. A WHB egyébként a győri Paár Attila érdekeltsége, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.
A WHB sokat keres a Várban
A kormány 2014-ben fogadta el a Nemzeti Hauszmann-tervet, ami a budai Várnegyed historizáló átépítését jelenti. Ennek keretében építették újjá az egykori lovardát, a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt, valamint revitalizálták a Csikós udvart. Ezeket a munkálatokat a WHB a Laki Zrt.-vel közösen végezte többmilliárd forintért.
A Vár teljes átépítésének költsége legalább 200 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek, de szakértők szerint akár 1.000 milliárd is lehet a végösszeg.
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei from atlatszo.hu on Vimeo.
Szintén a Hauszmann-terv részeként alakították ki az egykori Karmelita-kolostorban az új miniszterelnöki irodát, ahova az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek szőnyegeket, dekorációnak pedig a Szépművészeti Múzeumból festményeket és szobrokat.
Szeretnék a Belügyminisztériumot és a Pénzügyminisztériumot is a Várba költöztetni azzal az indokkal, hogy ezek a tárcák régen is ott voltak. A belügy esetében még csak a terveknél tartanak, de már azokra is elment 1,3 milliárd forint.
A költségekkel előzetesen nem sokat törődtek: 2015-ben a Vastagbőr-blog hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány akkor úgy döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium (ma pénzügy) Várba való költöztetéséről, hogy azzal kapcsolatban semmilyen költségszámítás nem készült.
Úgy döntött a kormány 2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium Várba való költöztetéséről, hogy semmilyen költségszámítás nem készült
A „Vár-projektről” a mai napig igen kevés adat került napvilágra, miközben a vele párhuzamosan zajló Liget-projekt sokkal nagyobb figyelmet kap. Pedig a „Vár-projekt” kormányzati becsült költsége 200 milliárd forint, hangsúlyozottan becsült költsége, ami közel egyenlő a Liget-projekt 250 milliárdos árával. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/23/a-whb-es-a-garage-kft-54-milliard-forintert-rekonstrualja-a-penzugyminiszterium-epuletet/ | https://web.archive.org/web/20230422034917/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/23/a-whb-es-a-garage-kft-54-milliard-forintert-rekonstrualja-a-penzugyminiszterium-epuletet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-whb-es-a-garage-kft-54-milliard-forintert-rekonstrualja-a-penzugyminiszterium-epuletet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-23 14:48:00 | [] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"PM-TÉR6 Nonprofit Kft",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"műemlékvédelem",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,113 | Jelenleg is zajlik egy agyonhallgatott nemzeti konzultáció, az eddigiekre pedig 50 milliárd ment el | Még hó végéig kitölthető a kormány legújabb, zöldügyi nemzeti konzultációja, de mivel a témája politikailag kevéssé kiaknázható a Fidesz–KDNP számára, nem is igazán hirdetik. Bezzeg – mint megtudtuk – a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló konzultációnak csak a reklámjára 4,2 milliárdot költöttek el. | Jelenleg is zajlik egy agyonhallgatott nemzeti konzultáció, az eddigiekre pedig 50 milliárd ment el
Még hó végéig kitölthető a kormány legújabb, zöldügyi nemzeti konzultációja, de mivel a témája politikailag kevéssé kiaknázható a Fidesz–KDNP számára, nem is igazán hirdetik. Bezzeg – mint megtudtuk – a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló konzultációnak csak a reklámjára 4,2 milliárdot költöttek el.
November végéig még ki lehet tölteni a kormány legújabb nemzeti konzultációját, amely hivatalosan nem is konzultáció néven fut, hanem „párbeszéd a környezetünk védelméről”. Abban is különbözik a klasszikus nemzeti konzultációktól, hogy nem promózza az erre korábban könnyen kapható Orbán Viktor miniszterelnök, sem vezető kormánypárti politikusok, sőt nem is nagyon hirdetik, hogy e témában 12 kérdésre várnak választ az emberektől.
A „zöldügyi” konzultációt október elején jelentette be Nyitrai Zsolt fideszes politikus, aki akkor a nemzeti konzultációkhoz hasonlította az induló “online párbeszédet”, mondván: eddig 13-szor „kérték ki az állampolgárok véleményét és vették figyelembe javaslataikat a döntéseknél”. Az akcióban kulcsszerepet kapott az innovációs tárca is, amely 2019-ben már vitt online konzultációt klímatémában, amit szinte agyonhallgattak, mert csak egy EU-s kötelező projekt volt, és bevallották, hogy a válaszok nem is igazán számítanak.
A mostani akció reklámozását sem viszik túlzásba, talán azért nem, mert politikailag kevéssé érdekes, nehezen kiaknázható téma a Fidesz–KDNP számára, szemben például a migránsozós, a brüsszelezős, a sorosozós nemzeti konzultációkkal. Vagy a legutóbbi, „a járvány utáni életről szóló”, augusztus végén zárult akcióval, amelybe beilleszthette a kormány a számára fontos politikai üzeneteket a Brüsszel elleni szabadságharctól az LMBTQ-propagandán át a migránsokig, ráadásul gyermeteg emojis plakátokkal:
A kormány új plakátjain túllépett az írásbeliségen, már csak érezni kell őket
A nemzeti konzultációk önmagukban nem is lennének annyira drágák, de a reklámozásukra akármennyi pénzt el lehet költeni. A rosszul álcázott kampányoláson túl kevés hasznot hozó konzultációk kérdéseivel együtt a plakátok is egyre durvábbak lettek az évek során.
A politikailag kihasználható témák miatt mindent meg is tettek azért, hogy a „járvány utáni életről” szóló nemzeti konzultáció híre minél több emberhez eljusson, és erre nem sajnálták a közpénzt. A hvg.hu egy határidő-hosszabbítás után, végül 67 nappal a közérdekű adatigénylés benyújtása után kapott lehetőséget arra, hogy betekinthessen a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kötött, az ehhez a konzultációhoz kapcsolódó reklámszerződésekbe. Ezekből kiderül, hogy
összesen 4,2 milliárd forintot költöttek a kormány kedvenc ügynökségeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál a „járvány utáni életről” szóló nemzeti konzultáció népszerűsítésére.
A New Land Média Kft. és a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozás, a Lounge Design Kft. Balásy Gyula cégei. A fenti, 4,2 milliárdos összegért öt különböző szerződéssel is megbízott New Land megbízható beszállítója a kormánynak: a 2013-ban alapított cég 2016-tól kezdett igazán tarolni a nagy állami megbízásokon, így például a nemzeti konzultációkon. A vállalkozás árbevétele tavaly meghaladta a 70 milliárd forintot, ebből a profit több mint 3 milliárd volt. Balásy a tavalyi év után a New Land Mediából 2,28, a Lounge Designból pedig 1,92 milliárd forint osztalékot vett ki. Alig egy hónapja pedig a cégcsoport újabb, tízmilliárdos tendert nyert:
12 milliárdos tendert nyert a kormány kedvenc médiacége
A magyarországi és külföldi médiakampányokkal kapcsolatos pályázatra csak egy ajánlat érkezett, amelyet Balásy Gyula két cége konzorciumban adott be.
A legutóbbi nemzeti konzultációhoz kapcsolódó reklámok bruttó költségei:
Hirdetések online felületeken: 601 398 709 Ft
Rádióreklámok: 165 270 942 Ft
Televíziós hirdetések: 986 990 941 Ft
A konzultációs kérdések bemutatás print lapokban: 547 197 156 Ft
Oltás/Nemzeti konzultáció népszerűsítése közterületeken: 625 853 460 Ft
A konzultáció népszerűsítése a sajtóban: 488 102 272 Ft
A konzultáció hirdetései közterületeken: 534 236 295 Ft
A nemzeti konzultációs weboldal fejlesztése: 11 951 774 Ft
A hirdetési költségek mellett a legutóbbi nemzeti konzultációnak – amely online és levélalapon egyszerre zajlott – jelentős technikai költségei is voltak, ez további körülbelül 2 milliárd forintot jelenthet, mivel a mintegy 8 millió konzultációs levél és kérdőívek nyomdai előállítása és a címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, borítékok, a címzettekhez eljuttatás) az utóbbi három hasonló konzultációnál 2-2,2 milliárd forint körüli összegbe került. (A postázás ára nem szerepelt a kikért adatok között, ezért ezt a díjtételt a korábbi költségekből vezettük le.)
A legutóbbi konzultáció összköltsége tehát 6,224 milliárd forint körül alakult, és ezzel még nem is tartozik a legdrágább propagandaakciók közé. A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, ám a New Land színrelépése után, a 2017-es “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációhoz már 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult. A csúcstartó a 2020-as, a pandémiáról szóló konzultáció, ahol csak a hirdetésekre 9,6 milliárd ment el.
A legutóbbi, a “járvány utáni életről” szóló konzultációra végül – online és levélben – összesen 1,423 millió válasz érkezett, amivel a 8 millió választópolgárra vetített 17,8 százalékos válaszadási arányával a negyedik legsikeresebb lett a konzultációk sorában. E kategóriában a csúcstartó a 2017-es, a “Soros-tervről” szóló konzultáció maga 29,4 százalékos válaszadási arányával.
Ha pedig az egy válasz „elérési költségét” nézzük a teljes büdzsé alapján, akkor ez a konzultáció 4374 forintos „darabárával” is a mezőny első felébe, a drágábbak közé tartozik. Itt a közpénzfelhasználás hatékonyságának szempontjából a legrosszabbnak számító első helyet az idei első, kizárólag online kitölthető konzultáció – a harmadik járványhullám utáni “nyitásról” szóló – szerezte meg, mivel kevesen, mindössze 528 ezren reagáltak rá, így egy válasz elérési költsége magas lett: 10 882 forint.
A legutóbbival együtt immár összesen 47,75 milliárd forint közpénzt költött el a kormány az elmúlt 11 évben nemzeti konzultációkra.
2021. szeptember. 07. 14:15 Lengyel Tibor Itthon
Miután véget ért a nemzeti konzultáció, még 232 ezerrel nőtt a válaszok száma
Az utolsó pillanatban feladott levelekkel együtt végül 1,4 milliónál több válasz érkezett a legutóbbi nemzeti konzultációra, ahol több kérdésnél is 90 százalék feletti támogatást kaptak a kormány tervei. | https://hvg.hu/itthon/20211108_Felidoben_a_legujabb_nemzeti_konzultacio_az_eddigiek_osszkoltsege_kozeliti_az_50_milliardot | https://web.archive.org/web/20221019194650/https://hvg.hu/itthon/20211108_Felidoben_a_legujabb_nemzeti_konzultacio_az_eddigiek_osszkoltsege_kozeliti_az_50_milliardot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelenleg-is-zajlik-egy-agyonhallgatott-nemzeti-konzultacio-az-eddigiekre-pedig-50-milliard-ment-el | HVG | hungarian-news | 2021-11-08 15:40:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Fidesz",
"KDNP",
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"PR",
"gazdálkodás",
"EU",
"környezetvédelem",
"covid-19",
"klientúra"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
53,114 | Szikora és Lezsák 466 millióért írnak hazaszeretetre tanító musicalt | A kormány ad 466 millió forintot a produkcióra, a fővédnök Kásler Miklós lesz. Tavasszal egész Kárpát-medencében bemutatják a darabot egy turné keretében. | Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel készül musical Árpád-házi Szent Erzsébetről – közölték a produkció hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Zsuffa Tünde, Lezsák Sándor és Szikora Róbert darabját a tervek szerint február 26-án mutatják be Budapesten. A produkció a premiert követően tavasszal turnéra indul a Kárpát-medencében.
Zsuffa Tünde író, a musical alapjául szolgáló Az Ég tartja a Földet című regény szerzője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a művel rehabilitálni szeretné Gertrúd királynét, akit Erzsébet mellett szintén "a szerelem asszonyának" mutat be.
Az író szerint a készülő darab a hazaszeretetre fog tanítani.
Zsuffa elárulta, hogy a Szent Erzsébetről szóló történet megírására Szikora Róbert kérte fel. Amikor elkészült a regény, megkeresték Lezsák Sándort, hogy írja meg a dalszövegeket és a szövegkönyvet.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, író elmondta: húsz éve maga is foglalkozott Szent Erzsébet történetével, a regény pedig megerősítette abban, hogy a történetnek helye van a színpadon, és a regényből szövegkönyvet írt.
Szikora Róbert, a musical zeneszerzője elmondta: az 1970-es évek közepén született meg a Szent Erzsébet életéről szóló zene megírásának gondolata, amikor Türingiában, Wartburg várában és környékén járt. A 2000-es években kezdett el dolgozni a zenén, 2019-ben kérte fel Zsuffa Tündét a történet megírására.
A zenemű hangszerelését Kiss Gáborra bízták, a musicalben többek között Dolhai Attila lép színpadra, a további szerepekre pedig november második felében szerveznek válogatást.
A musical rendezője Cseke Péter lesz, a produkció díszletét Szendrényi Éva, jelmezeit Berzsenyi Krisztina tervezi.
A díszlet és a jelmezek a 1200-as évek elejét idézik meg, ehhez kapcsolódik a "nagyon mai zene".
Pataki András, a musical producere elmondta: a tervek szerint az előadás létrejöttét és turnéját az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 156 millió forinttal, a Miniszterelnökség mintegy 310 millió forinttal támogatja. | https://hvg.hu/kultura/20211108_Musical_hazaszeretetrSzikora_Robert_Lezsak_Sandor | https://web.archive.org/web/20211109032338/https://hvg.hu/kultura/20211108_Musical_hazaszeretetrSzikora_Robert_Lezsak_Sandor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szikora-es-lezsak-466-millioert-irnak-hazaszeretetre-tanito-musicalt | HVG | hungarian-news | 2021-11-08 19:19:00 | [
"Erdő Péter",
"Kásler Miklós",
"Lezsák Sándor",
"Szikora Róbert"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"PR",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"klientúra"
] | [] |
53,115 | Itt a lista, hogy kik nem jutottak pénzhez a jegybank kötvényprogramjából, Tiborczék is köztük vannak | Eddig csak azt lehetett tudni, hogy a NER-től sok tízmilliárd forint értékben vásárolt a jegybank kötvényeket, a Transparency International Magyarország viszont kiperelte azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek bár regisztráltak, végül mégsem jutottak pénzhez. Köztük van Tiborcz István BDPST-je, Garancsi István két társasága, ahogy a TV2 is. | Itt a lista, hogy kik nem jutottak pénzhez a jegybank kötvényprogramjából, Tiborczék is köztük vannak
Eddig csak azt lehetett tudni, hogy a NER-től sok tízmilliárd forint értékben vásárolt a jegybank kötvényeket, a Transparency International Magyarország viszont kiperelte azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek bár regisztráltak, végül mégsem jutottak pénzhez. Köztük van Tiborcz István BDPST-je, Garancsi István két társasága, ahogy a TV2 is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben indította el kötvényprogramját, azzal a céllal, hogy felpezsdítse a vállalati kötvénypiacot. A cégek korábban főként bankhiteleken keresztül jutottak pénzhez, ezen szeretett volna a Matolcsy György vezette jegybank változtatni. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében a jegybank azt vállalta, hogy cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig a másodpiacról megvásárolja.
A program elindulását követően szinte azonnal kiderült: a NER igencsak rámozdult a programra. Nekik jött talán a legjobban, mivel több olyan cég is volt, amely már nem tudta tovább növelni eladósodottságát. Gyakori volt ugyanis, hogy a politikaközeli cégek felvásárlásait kereskedelmi - gyakran szintén kormányközeli - bankok finanszírozták, ennek viszont volt egy határa. A kötvényprogram segítségével ugyanakkor új tőkét vonhattak be, akár arra, hogy korábbi hiteleiket visszafizessék, de arra is, hogy még nagyobbá nőjenek.
Nem csak a NER élt azonban a lehetőséggel - derül ki az MNB adatbázisából. A jegybank egy táblázatban gyűjti össze a kérdéses kötvényvásárlásokat, ebből kiderül nemcsak az, hogy kitől vásárolt, az is, hogy mekkora értékben. Mi most nem cég, hanem tulajdonosi kör szerint rendeztük listába a kedvezményezetteket.
A listán az első helyen a Hell Energy áll. Az energiaitalokat gyártó szikszói cégről legutóbb amiatt lehetett olvasni, mert Tatán készült szállodát építeni, egyelőre azonban a civilek megakadályozták. Az ügyről bővebben ebben a cikkünkben olvashat. De a Hellel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen hír mostanában: tulajdonosai miatt vissza kellett hívni a Forbes egyik számát, mert azt sérelmezték, hogy névvel szerepelnek a leggazdagabb magyarokat bemutató listán.
A cég korábban azt közölte, többek között gyárbővítésre használják fel a kötvénykibocsátásból befolyó, csaknem 70 milliárd forintnyi összeget - amely egyébként a cég árbevételéhez mérten is jelentős. Ez utóbbi 2020-ban 68 milliárd forint volt, 2019-ben 51 milliárd forint.
A Hellhez képest nagyjából feleannyi, de még így is jelentős forráshoz, 34,95 milliárd forinthoz jutott az MNB-től a nemrégiben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került TIGÁZ, amely így a lista 9. helyére került. A társaság a kötvénykibocsátásból befolyt összegből egy korábbi közlés szerint főként a hiteleit törlesztette.
A Mészáros-család azonban nem csak a TIGÁZ-on keresztül kapott pénzt a programból. Az Opus Globaltól további 26,8 milliárd forint, a szintén a család kötelékébe tartozó Vasútvilltől 2,1 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket az MNB. Utóbbi Mészáros vejének, Homlok Zsoltnak az érdekeltsége. Ez így már összesen 63,85 milliárd forint, amellyel Mészárosék rögtön a lista második helyére ugranak.
Előkelő helyen szerepel Orbán Viktor másik barátjának cége, a Market Építő Zrt., Garancsi István építőipari vállalkozása (29,22 milliárd forint), valamint Szíjj László cége, a Duna Aszfalt (18,1 milliárd forint). De sikeresen vett részt a programban a Rogán Antal köreihez sorolt takarítócég, a B+N Referencia Kft. (16,15 milliárd forint), és a Jászai Gellért által vezetett, gyors növekedést produkáló 4iG is (10,7 milliárd forint).
De kapott az állami MVM, illetve a Nestlé, a Mercedes és a Bayer is a kötvényprogramból - tehát a multik sem maradtak ki. A top30 így néz ki:
HELL: 65,25 milliárd forint
Tigáz, Opus Global, Vasútvill: 63,85 milliárd forint
Nestlé: 57,5 milliárd forint
Wing Holding: 52,3 milliárd forint
MOL: 50,25 milliárd forint
Cordia: 44,6 milliárd forint
GTC: 40,3 milliárd forint
Magyar Telekom: 35 milliárd forint
Richter: 35 milliárd forint
Baromfi-Coop: 33,45 milliárd forint
Market Építő: 29,22 milliárd forint
SkyGreen Buildings: 22,4 milliárd forint
Progress: 22,2 milliárd forint
Bayer: 20,75 milliárd forint
Mercedes Benz: 19,2 milliárd forint
Duna Aszfalt: 18,12 milliárd forint
Pick Szeged: 17,75 milliárd forint
Hunland: 16,55 milliárd forint
MVM: 16,45 milliárd forint
B+N: 16,15 milliárd forint
Futureal: 15,9 milliárd forint
CPI Investment: 15 milliárd forint
Kész: 14,8 milliárd forint
Forrás: 14,65 milliárd forint
Masterplast: 14,45 milliárd forint
Vajda Papír: 14,45 milliárd forint
ITK: 14 milliárd forint
Appeninn: 13,95 milliárd forint
SunDell Estate: 11,4 milliárd forint
4iG: 10,7 milliárd forint
Ezek nyilvános adatok, amiről viszont nem volt szó eddig, hogy kik maradtak ki. Azoknak a listáját az MNB nem hozza nyilvánosságra, akik regisztráltak, ám a kötvényüket mégsem jegyezte le az MNB, a Transparency International Magyarország viszont pert indított annak érdekében, hogy ez is kiderüljön.
Ez alapján vonható le ugyanis egyfajta következtetés arról, mennyiben részesültek előnyben a NER-es vállalatok. Az MNB ezt a listát nem adta ki, arra hivatkozva, hogy “a regisztrált, de a programban részt nem vevő vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala az adott vállalattal kapcsolatos negatív értékítélethez, és a vállalat hátrányos megítéléséhez vezethet, mivel azt feltételezhetik a vállalatról, hogy azért nem vesz részt a programban, mert nem tudta teljesíteni a részvétel feltételeit.”
A bíróság azonban a Transparency International Magyarország által indított perben nem fogadta el ezt az érvelést, az MNB-nek pedig ki kellett adni a listát. Ebből kiderül: jó néhány, egyértelműen NER-közeli cég van, amelyik bár regisztrált, végül nem vett, nem vehetett részt a programban. Talán a legismertebb a BDPST Zrt., Tiborcz István társasága. A vállalatot kerestük, hogy megtudjuk, mi történt, de nem reagáltak. Szintén kimaradt a programból Tiborcz István másik érdekeltsége, a Dorottya Investment - ez a cég építi át az egykori Mahart-házat a belváros közepén.
Ugyancsak a kimaradtak listáján szerepel Tiborcz barátjának és üzlettársának két társasága is. Erdei Bálintról van szó, illetve a Redwood Holdingról és a Rockwood Ingatlanról. Előbbi pályázott az Óbudai Piacra is, ám ahogy a hvg.hu megírta, addig vitáztak az önkormányzattal, hogy az végül másnak adta el. És ha már Tiborcz István: a szintén Tiborcz-üzlettárs Paár Attila Magyar Építője is hiába regisztrált egyelőre, ahogy a szintén Tiborcz-közelinek mondott Szivek Norbert-féle Lexan Holding is.
Bár regisztrált, de végül nem vett részt a programban Garancsi István, Csányi Sándor, és Hernádi Zsolt közös ingatlanos társasága, a CD Hungary. Ez az a cég, amely Tihanyban épít kastélyszállót, többek között a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának köszönhetően. A kimaradtak között van két másik Garancsi-cég is, az egyik a Garansec nevű biztonsági társaság, a másik pedig a Szinva 2001, amely ugyancsak a Csányi-Hernádi-Garancsi trió tulajdonában van. Ám ahogy fent kiderült, Orbán Viktor barátjának azért nem kell szomorkodnia, a Market Építő ugyanis végül befutott a programon.
Szintén indult, pénzt mégsem kapott eddig a TV2 Média Csoport Zrt. is, amely 30 milliárd forintnyi kötvény kibocsátását fontolgatta, ám erre máig nem került sor, nem tudni, miért.
További érdekesebb, NER-közeli cégek a kimaradók listájáról:
Continental: Lázár János barátjának, Sánta Jánosnak a dohányipari cége
Crown Holding: Mudura Sándor erdélyi milliárdos társasága
IKR Agrár: Andrej Babis cége
Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt: tulajdonosa Vida József
MMBF Földgáztároló: Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázsnak az érdekeltsége
Nem jegyezte le az MNB továbbá a MET Zrt. kötvényeit.
A teljes listát ezen a linken érhetik el., ezen megtalálható például a szállítmányozással foglalkozó Waberer's, a Wizz Air diszkont légitársaság vagy a 24.hu-t kiadó Central Media is.
Összességében tehát elmondható, hogy míg az MNB kötvényprogramjának egyik nyertese a NER, több olyan társaság is volt, amely szintén NER-közeli, de eddig hiába indult a programon. A számokat illetően pedig a következő a helyzet: összesen több mint 230 cég próbált így forráshoz jutni, ebből mintegy 160 sikeretlenül - ezek között pedig nagyobb arányban szerepelnek a nem NER-közeli cégek, mint a NER-esek. Ugyanakkor a program nyertesei között vannak NER-közeli cégek, de az egyáltalán nem mondható, hogy kizárólag ők jutottak ily módon finanszírozáshoz. Elég csak a Nestlére gondolni, amelynek a kötvényeit szintén lejegyezte az MNB (majdnem 60 milliárd forintnyit).
Az említett, kimaradt társaságok közül többet megkerestünk, érdemben viszont csak a Central Média reagált. A MET Csoport például annyit írt: “folyamatban lévő üzleti vagy pénzügyi tranzakciókról nem adhat tájékoztatást.” A Central Média viszont azt közölte: a társaság a programba a bankjai tanácsára jelentkezett, később azonban a banki finanszírozás kedvezőbb feltételei miatt mégis a banki finanszírozás mellett döntöttek.
Reagált az MNB
A Magyar Nemzeti Bank cikkünk megjelenése után reagált. Az MNB válaszában azt hangsúlyozta, a Növekedési Kötvényprogramba a regisztráció csupán a jegybank és a vállalat közötti kapcsolatfelvételt szolgálja, ugyanakkor nem jelent sem a vállalat számára kötvénykibocsátói, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank számára kötvényvásárlói kötelezettséget, a "Növekedési Kötvényprogram nevű monetáris politikai eszköznek a jegybanki honlapon elhelyezett regisztrációs felülete tehát mindössze a kapcsolatfelvételt, vagyis a program operatív lebonyolítását segíti". Mint írták, a regisztráció ennek megfelelően nem jelenti a programmal szembeni egyértelmű elköteleződést. "A Magyar Nemzeti Bank kötvényvásárlásait a Növekedési Kötvényprogram hatályos, a jegybank honlapján nyilvánosan hozzáférhető Terméktájékoztatójában foglaltak szerint hajtja végre" - tették hozzá.
A cikk a Transparency International Magyarország mentorprogramjának keretében készült. | https://hvg.hu/gazdasag/20211106_mnb_kotvenyprogram_ner | https://web.archive.org/web/20230802015924/https://hvg.hu/gazdasag/20211106_mnb_kotvenyprogram_ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-lista-hogy-kik-nem-jutottak-penzhez-a-jegybank-kotvenyprogramjabol-tiborczek-is-koztuk-vannak | HVG | hungarian-news | 2021-11-06 07:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Erdei Bálint",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Homlok Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Rogán Antal",
"Szíjj László",
"Szivek Norbert"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"B+N Referencia Kft.",
"Baromfi-Coop Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CD Hungary Zrt.",
"Dorottya Investment Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"GaranSec Zrt.",
"HELL ENERGY Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Redwood Holding",
"Rockwood Ingatlan Kft.",
"Szinva 2001 Kft.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
53,116 | Mit keres egy milliárdos covidteszt-cég egy szegény borsodi falu szélén? | A filmben felmerült két vizsgálattal kapcsolatban megkerestük a NAV-ot. Akik válaszoltak: Sem a Fer-Park 2010 ellen folyó eljárásról, sem a Minerva kft. ügyében nem adnak tájékoztatást. Írtunk a covid-teszteket megrendelő Országos Kórházi Főigazgatóságnak, hogy megismerhessük a Minerva kft.-vel kötött szerződés részleteit. Levelünkre egyelőre nem érkezett válasz. | Két éve Budapesten az ellenzék nyerte az önkormányzati választást.
Tölgyessy Péter politológus arról beszélt a Partizánon, hogy még egy olyan egyértelműen bűzlő ügyben sem sikerült politikai felelősöket felmutatni, mint a budapesti parkolás.
Egy konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogyan működik Magyarországon az elszámoltatás.
A Magyar Jeti korábbi adásai.
A filmben felmerült két vizsgálattal kapcsolatban megkerestük a NAV-ot. Akik válaszoltak: Sem a Fer-Park 2010 ellen folyó eljárásról, sem a Minerva kft. ügyében nem adnak tájékoztatást. Írtunk a covid-teszteket megrendelő Országos Kórházi Főigazgatóságnak, hogy megismerhessük a Minerva kft.-vel kötött szerződés részleteit. Levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.
Filmünkben felhasználtuk a hvg által kiderített információkat. | https://444.hu/2021/11/08/mit-keres-egy-milliardos-covidteszt-ceg-egy-szegeny-borsodi-falu-szelen | https://web.archive.org/web/20230415133014/https://444.hu/2021/11/08/mit-keres-egy-milliardos-covidteszt-ceg-egy-szegeny-borsodi-falu-szelen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-keres-egy-milliardos-covidteszt-ceg-egy-szegeny-borsodi-falu-szelen | 444 | hungarian-news | 2021-11-08 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Martos Dániel"
] | [
"Fer-Park 2010 Kft.",
"Minerva Kft."
] | [] | [
"parkolás",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
53,117 | „Mindent legyalultak, be van betonozva az egész” – videó a Fertő tavi építkezésről | Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani. | A Fertő tavi projekttel kapcsolatos visszásságokról, s az egész, természetrombolással járó luxusprojekt miatti tiltakozásokról rendszeresen beszámolt az Átlátszó az elmúlt hónapokban. Megírtuk azt is, amikor a Párbeszéd két politikusának, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselőnek és Jakál Adrien, soproni önkormányzati képviselőnek az építkezést irányító állami cég nem engedte, hogy megtekintse a helyszínt.
Kocsis-Cake az SFTFN elutasító válasza után az állami cég tulajdonosi jogait gyakorló, Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökséghez fordult, de a hivatal válaszra sem méltatta a képviselőt. Ezért ő parlamenti felszólalásban kérdezte meg arról a kormányt, hogy kisiskolások, borászok és vitorlázók után neki is megmutatják-e – a propaganda szerint a környezetre egyáltalán nem káros – állami beruházást. Végül, mint a képviselő fogalmazott, „az elmaradhatatlan sorosozás és osztrák ügynöközés után” beleegyező választ kapott.
A képviselő és stábja ekkor azonnal felvette a kapcsolatot az SFTFN-nel, s a cég november 4-ében jelölte meg a terület bemutatásának időpontját. Kocsis-Cake szerint Kárpáti Béla vezérigazgató az első perctől éreztette, hogy stábjával nem kívánt látogatók a Fertő tavi beruházás helyszínén. A bejárás után a képviselő közölte: „a nagyjából kétórás terepszemle nem keveset beigazolt korábbi félelmeimből.
A nádas-csoportoknak hűlt helye maradt, a beruházók szerint környezetterhelést nem jelentő, százszobányi négycsillagos szálloda meg fog épülni, ahogy a kibővített parkoló is.
A Zrt. állítása, miszerint a kétéltűek, hüllők élőhelye nem sérül, elég gyorsan megkérdőjeleződött, hiszen mi is láthattunk a sűrű keréknyomok közt egy otthontalan varangyot, azt pedig maga Kárpáti Béla ismerte be, hogy a fecskehotelek nem váltak be fészkeik elpusztítása után” – írta a képviselő.
Kocsis-Cake Olivio a beruházás kapcsán korábban úgy fogalmazott: „azt mi sem tagadjuk, hogy egy korszerű strandra szükség van, ahogy az ökopark is egy abszolút támogatható terv, de a helyzet egyértelmű: a Mészáros Lőrinc cége által folytatott beruházás egy luxusberuházás, amely a környezetvédelem és a valódi turisztikai érdekek helyett a felső 1% érdekeit szolgálja. További részletekkel hamarosan jelentkezünk!”
Kocsis-Cake Olivio kedd délelőtt újabb Facebook-posztban közölte: közzéteszik a Fertő tavi beruházás helyszínén készített videót, bár az SFTFN a látogatásuk utáni napon e-mailben jelezte, hogy csak az ott szóban elhangzottak írásbeli közlését engedélyezik.
„Bár a forgatási engedélyt korábban megkaptuk és a bejárás után semmi jel nem utalt erre, délután elektronikus úton jelezte a Sopron-Fertő Zrt., hogy
»a Fertő Part fejlesztés bejárása során Vezérigazgató Úr által elmondottak kizárólag az információk pontos, írásbeli visszaidézésére szolgálnak, az általa elmondottakat megvágva, szinkronszerűen nem használhatják fel«.
Igaz, hogy számos, a projektre nézve kellemetlen kérdés elhangzott, de ettől még meglepett »idegenvezetőnk«, az állami beruházást vezénylő Kárpáti Béla azonnali visszakozása; a videó megvágásának, a felvételek felhasználása tiltása pedig azért is abszurd, mert a vezérigazgató semmi kifogást nem emelt a mikrofonok használata ellen” – érvelt Kocsis-Cake.
Vágatlanul tették közzé
„Mivel a Párbeszéd a nyilvánosság pártján áll – valamint tekintettel Kárpáti Béláék aggályaira –, ezért a vágatlan videót osztjuk meg veletek. A Zrt. részéről tanúsított bizalmatlanság már az első percekben kivehető, ahogy a körbejáráson diktált feszített tempó is. A terület bemutatását még egyszer köszönjük az illetékeseknek, és azt is, hogy kérdéseinket feltehettük, azonban sajnos így is számos valótlan és szakmaiatlan állítás hangzott el – ezek cáfolataival hamarosan jelentkezem” – írta Facebook-oldalán Kocsis-Cake Olivio.
A Párbeszéd képviselője az Átlátszó kérdésére így foglalta össze a Fertő parti beruházáson tett látogatásukat: „mindent legyalultak, be van betonozva az egész. Láthatóan nem figyeltek arra, hogy megőrizzék az értékeket. Az ott látottakból teljesen világos, hogyan állnak a NER-es beruházások a környezetvédelemhez.”
Címlapkép: Fertő parti táj (forrás: Kocsis-Cake Olivio) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/09/mindent-legyalultak-be-van-betonozva-az-egesz-video-a-ferto-tavi-epitkezesrol/ | https://web.archive.org/web/20231102201939/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/09/mindent-legyalultak-be-van-betonozva-az-egesz-video-a-ferto-tavi-epitkezesrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmindent-legyalultak-be-van-betonozva-az-egeszr-n-video-a-ferto-tavi-epitkezesrol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-09 00:00:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
53,118 | Demeter Szilárdékhoz került a kisoroszi Ujváry műterem-alkotóház is | Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást akartak tartani egy ingatlannal kapcsolatban, ám erre nem került sor, cserébe pillanatok alatt Demeter Szilárdék lettek a kisoroszi Ujváry alkotóház új tulajdonosai. | Ujváry Ignác egykori alkotóháza remek helyen áll Kisorosziban. Az 1700 négyzetméteres, részben természetvédelmi területen álló, a Dunapartig leérő telken álló műteremházat 2015-ben vásárolta meg a festő leszármazottjától az önkormányzat 12 millió forintért. A műterem állapota leromlott, fel kellene újítani. Talán ezt tervezte a polgármester, Molnár Csaba is, aki később megrendelte az engedélyezési tervdokumentációt a szintén a településen élő Szily Boldizsár építésztől mondván, ha pályázatra kerül sor, rögtön be lehessen adni a terveket. Az elképzelés szerint többfunkciós kulturális térként születne újjá az épület. A tervek közt szerepelt két állandó kiállítás is: az Ujváry Emlékház, illetve a Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény.
Ám bő fél évvel később, 2020. július 15-én a képviselőtestület elé már egy olyan javaslat került, amely a Széchenyi úti ház esetleges eladásáról szólt. A dolog pikantériája, hogy a polgármester, Molnár Csaba sajtópert indított a Magyar Nemzetben megjelent cikk miatt, mely szerint Molnár értékesíteni kívánja az ingatlant. Ezt a pert a polgármester másodfokon elvesztette, és 84 ezer forint kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a bíróság.
A polgármester a 2020 júliusi képviselő-testület jegyzőkönyve alapján arról beszélt, hogy népszavazási kezdeményezéssel élt, és megítélése szerint hosszú távon fontos kérdésekben ki kell kérni a lakosok véleményét. Ebben többek között az alábbi kérdés szerepelt: „Támogatja-e Ön, hogy az önkormányzat értékesítse a 487/2 hrsz. alatti ingatlant, és a bevételből központi telephelyet létesítsen?”
A jegyzőkönyv szerint erről a polgármester az alábbiakat mondta: „Ez a kérdés nagy vihart fog verni, de miről is van szó, az ún. Ujváry-telek problémaköréről van szó. Erről nagyon sok információt kell majd átadni a későbbiekben.
Két nagyon komoly kérdésről kell dönteni, és nagyon kíváncsi vagyok a falu véleményére.
„A” variáció, hogy azt mondják, ez nekik kell. Oké, kell, tudomásul vettük. Ha kell, akkor 100 millió forint körül van ennek a felújítása, és az bizonyos terheket ró a lakosságra. Efelett el kell majd mondani, hogy mennyi hitelből kell majd felújítani, és még önkormányzati telephelyet is biztosítani kell, mert nincs telephelyünk a bölcsődeépítés miatt, és nem tudjuk a gépeinket, eszközeinket hol tárolni. Ennek a megvilágítása nem ezen a testületi ülésen fog megtörténni, nekem természetesen megvan az érvrendszerem, és el is fogom majd mondani a lakosságnak.”
A népszavazási kezdeményezést a testület egyhangúlag elfogadta, ám erre a veszélyhelyzet miatt még mindig nem kerülhetett sor.
Így váratlan fordulatként 2021. október 25-én a képviselő-testület elé került az Ujváry Alkotóház ügye. A történetbe itt egy új szereplő kapcsolódott be: a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. (PKÜ). A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-ből alakult szervezet igazgatója Mihály Erzsébet, aki korábban a Kisfaludy2030, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) támogatásfinanszírozási igazgatója volt.
A PKÜ a következő évben 5,5 milliárd forintot fordíthat kulturális intézmények fejlesztésére és fenntartására, a következő négy évben 60 milliárd forintot költhetnek a magyar kultúra megmentésére, és – ahogy a vezérigazgató asszony fogalmazott – arra, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a kultúra, és a péksüteményes zacskók hátoldalán legyen Pilinszky.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu
A budai Víziváros egyik legszebb, dunai panorámás épületének egy részét egy tavaly decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe adta. A Budapest I. kerület Bem rakpart 6. alatti Andrássy Palotában tavaly év végéig a kerületi művelődési ház működött.
Hogy miként jelent meg a cég, ha egyszer a polgármester nem akarta eladni az Ujváry-műtermet, jó kérdés. Mindenesetre Mihály Erzsébet a képviselőtestületi ülésen tette meg vételi ajánlatát a cég nevében az Ujváry Alkotóházra, 41,4 millió forintot kínálva. Az ülésen vázolt tervek szerint a dunakanyari alkotóház hallássérült gyerekek zenéhez való közelebb hozásától kezdve művészek jogi képzéséig számos rendezvénynek adna otthont – a cél egy inkubátor jellegű szellemi centrum kialakítása lenne.
A környék árait megnézve azt láthatjuk, hogy három szomszéddal arrébb egy 500 négyzetméteres telken álló, 120 nm-es házat 45,6 millióért kínálnak, egy szintén dunai telket (3600 m²) felújítandó állapotú házzal 110 millióért. A környéken lévő telkek átlagosan 28 000 Ft/m² áron vannak meghirdetve, az ingatlanok pedig 450 000 Ft/nm körül.
Cikkünk megjelenése előtt mindenesetre Buzinkay György ellenzéki képviselő egy Facebook-posztot tett közzé, amelyben többek között azt állítja, hogy a „szerződésben semmilyen olyan kikötés nincsen, ami garantálná, hogy az ingatlant nem adják tovább a jövőben, azaz simán lehet, hogy nemsokára a valós piaci értékén továbbadja a telket a PIM, akár duplaáron ahhoz képest, mint amennyit Kisoroszi keresett rajta”.
„Közeledik az igazság pillanata”
A polgármester az ülésen jelezte, „természetesen egyeztettem Szabó Istvánnal a Pest Megyei közgyűlés elnökével és Vitályos Eszterrel (Pest megye 3. számú választókerületének elnöke, a térség fideszes képviselő-jelöltje a következő választáson), aki támogatta és jónak tartja”.
Az ülés során előkerült egy újabb vételi ajánlat, ezúttal egy kisoroszi lakostól, aki szintén kulturális célra szeretné használni az ingatlant. Ezt az ajánlatot érdemben nem tárgyalták.
Molnár Bence (aki feltehetően mint a Pénzügyi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság külsős tagja vett részt az ülésen és nem más, mint Molnár Csaba polgármester fia) közölte, hogy a vételi ajánlatot Surányi Péter képviselő élettársa jegyezte. Innentől elég durva személyeskedésbe csapott át az ülés, amelynek végén kellett volna megszavazni az eladást, de egy képviselő jelezte, hogy időre lenne szüksége a döntéshez. Ezt a polgármester nem támogatta, később mégis elfogadta a felvetést.
Az ülés megkoronázásaként a polgármester közölte (57:51-től hallható), hogy: „közeledik a pillanat, amit az igazság pillanatának fogok hívni, amikor névvel és egyéb dolgokkal fel fogom tárni a lakosság előtt, hogy milyen károkat okoztak a település fejlesztésében bizonyos emberek és bizonyos csoportok, ennek a képviselőtestületen belül Surányi Péter a vezetője ennek a társaságnak. Tehát mi történt? A Szigetcsúcs-beruházást elbuktuk, a település fejlődése gyakorlatilag leállt. A hidat leállították (A Dunabogdány-Kiosoroszi közti kerékpáros híd – a szerk.) a nagydunai fejlesztést elbuktuk, a településkaput elbuktuk. És emögött gyakorlatilag egy kör van.”
Válasz helyett 45 nap
A cikk kapcsán kerestük a polgármestert, Molnár Csabát, de kérdéseinkre tőle válasz nem érkezett. Helyette a jegyző megbízásából kaptunk levelet, amely szerint töltsünk ki közérdekűadat-igénylő lapot. A levélben az is szerepel, hogy: „tájékoztatom, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott, a közérdekű adatigénylések teljesítésére irányadó rendelkezések veszélyhelyzet miatti változásáról szóló tájékoztatóban foglaltakra figyelemmel a közérdekű adat igénylés teljesítését a kérelem, formanyomtatványon történő beérkezését követő 45 belül teljesítjük”.
A válasz meglepő, ugyanis
egy információ kivételével nem kértünk ki közadatot. Formanyomtatványt nem kérhetnek, a 45 nap pedig jogellenes.
Október 29-én a képviselő-testület a másik ajánlat megtárgyalása nélkül, 3 igen 2 nem ellenében megszavazta az alkotóház és műterem PKÜ-nek adását.
A lakosság nem érti, miért nem vártak az eladással
Szombat délután leginkább gyerek- és kutyasétáltatókkal lehetett összefutni Kiosorosziban. A megkérdezettek egy része tőlünk tudta meg, mi lesz a műterem sorsa, az áron viszont mindenki meglepődött.
„Ennyiért én is azonnal megvettem volna”
– mondta egyikük. Állítása szerint a Dunára lefutó telkek a környéken nagyságrendileg többért cserélnek gazdát. „Érdekes, hogy mielőtt megvette az önkormányzat a házat, mindig felszólították a tulajt, hogy hozza rendbe a támfalakat, mióta az övék, csak a tetőhöz nyúltak hozzá, folyamatosan romlik az épület állapota” – mesélte egy felháborodott lakos.
Más szerint finoman szólva is meglepő, hogy eddig népszavazást akart a polgármester, mert kíváncsi a nép véleményére, aztán hirtelen meggondolta magát, és szabadulna a háztól. „Semmi nem sürgeti az önkormányzatot, bár láttam a képviselőtestületi ülést, amin a Petőfi Ügynökség Nonprofit Zrt. vezetője érzésem szerint erős nyomást gyakorolt a testületre, rövid határidőt szabva a döntésre. Mi lett volna, ha azt mondják, várunk még? Illetve arról senki nem beszél, mi a sorsa a hagyatéknak, ki fogja azt gondozni?” – tette a fel a kérdést egy idősebb úr.
Gombamódra szaporodnak az ingatlanok, cégek és folyóiratok Demeter Szilárd körül | atlatszo.hu
Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is.
Azt többen is kifogásolták, miért kellett sebtében dönteni, és ha eddig érdekelte a testületet, mit szeretnének a lakosok, akkor most hirtelen mi változott meg? „Most mondta Vitályos Eszter, hogy Pest megyébe rengeteg EU-s pénz érkezik, nem értem, miért nem lehet ezt megvárni, és abból felújítani az épületet, főleg, ha már vannak is tervek rá. Ha most odalökjük az államnak, ki tudja, mi lesz ebből pár év múlva? Mi a garancia, hogy kulturális központ marad?” – tette fel a kérdést egy helyi lakos.
Azt többen hangsúlyozták, hogy úgy érzik, nagy véleménykülönbség van az ideszületettek és a beköltözők közt.
Utóbbiak szerint az előbbiek mindent elfogadnak, amit a polgármester mond, és „urambátyám viszony van itt, ez egy kis falu, mindenki ismer mindenkit, sokan le vannak kötelezve Molnárnak, nem fognak semmit tenni, amit ő nem akar” – majd legyintve távoztak.
„Én nagyon örülnék, ha itt nyílna egy kiállítótér, akkor az emberek nemcsak átmennének a spiccre, vagy ebédelnének, hanem talán azt is megnéznék. De hogy egyáltalán célja-e a vásárlónak, hogy itt legyen egy Ujváry-kiállítás, arról fogalmam sincs. Kommunikáció nincs ebben a témában, nem keresett meg senki a testületből, hogy »figyelj már, van ez az eladás, mit gondolsz«, hanem pillanatok alatt döntöttek, szinte a lakosok tudta nélkül. Nincs ez így jól” – vázolta egy másik ott élő.
Egy biztos, a nevét senki nem akarta a nyilatkozathoz adni, mert ahogy egyikük fogalmazott: jobb az óvatosság.
Nyitókép: Az Ujváry Műterem (forrás: a szerző felvétele) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/10/demeter-szilardekhoz-kerult-a-kisoroszi-ujvary-muterem-alkotohaz-is/ | https://web.archive.org/web/20230328000339/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/10/demeter-szilardekhoz-kerult-a-kisoroszi-ujvary-muterem-alkotohaz-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demeter-szilardekhoz-kerult-a-kisoroszi-ujvary-muterem-alkotohaz-is | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-10 00:00:00 | [] | [
"Kisoroszi Község Önkormányzata",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt."
] | [
"Kisoroszi",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"választások - népszavazás",
"kultúra - művészet",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,119 | „Felcsúti” hitelek: Mészáros-bankok öntik a pénzt Tiborcz exkluzív projektjeibe | Bár a kormányfő vejének papíron nincs olyan érdekeltsége, amelybe ömlenének az állami források, mégsem apad ki soha a kasszája. Sőt: az elmúlt egy évben megduplázta exkluzív ingatlanjai, hoteljei számát. A kisgömböcprojekt Tiborcz Istvánék Marbellára költözésével sem állt le, és feltűnő, hogy az üzletember majd’ mindig a legnagyobb magyar közpénz-felhasználókba botlik a piacon. Vagy tőlük vesz, vagy nekik értékesít épületeket, esetleg épp együtt hasznosítanak egy-egy palotát – most épp Jászai Gellérttel közös budai villáját vettük észre. Tiborcz legjelentősebb partnere természetesen Mészáros Lőrinc, aki amellett, hogy szállodákat ad át neki, bankjai révén kölcsönökkel is elhalmozza. A 60 milliárd forintos adósságállományának 92 százaléka „felcsúti” hitelekből áll. | Amíg az ország az ellenzéki előválasztásra és utózöngéire figyelt (magunk is megénekeltük a DK-s offshore-ügyet, vagy legutóbb a Városháza-témát), a kormánypárti karaván azért haladt tovább a maga útján. Ennek egyik leglátványosabb jelensége, hogy a Mészáros Lőrinc turisztikai divíziójaként jegyzett Hunguest Zrt. váratlanul megszabadult három hegyvidéki egységtől: egy mátraházai „lifestyle” szállótól és két ausztriai síhoteltől. Melyek aztán a Tiborcz István birtokolta BDPST Group portfoliójába, azaz a miniszterelnök családi zónájába kerültek. Ugyanezen időszakban a kormányfő veje szerzett még egy belpesti, Dorottya utcai szállodát (kőhajításnyi távolságra saját, Dorothea brand alatt futó Vörösmarty téri óriáshotel-beruházásától), továbbá megvette a Szabadság térre tekintő volt Iberostar-szállót (amely viszont a szintén hozzá tartozó Adria-palotától van néhány lépésnyire). És ha már átmenetileg úgyis Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is lett hirtelen egy négycsillagos intézménye.
A gyors vagyonösszevonás és pénzköltés különösen a 2020-as „eseménytelenség” fényében tűnik már-már pánikszerűnek – legalábbis így a parlamenti választások közeledtével. Tavaly mindössze a svábhegyi Fonográf Étterem és Polgári Klub fejlesztési területe, illetve – mint most észrevettük – egy hatszobás, 309 négyzetméteres, budai, zöldmáli luxuslakás szállt át a Tiborcz-féle BDPST Zrt.-re. Ennyiről legalábbis biztosan tudunk. Ami az utóbbi társásházi ingatlanszerzést illeti, különös tranzakcióról van szó: az épület másik két, jóval kisebb albetétje ugyanis nem másé, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszere informatikai-telekommunikációs beszállítójáé, privatizátoráé, a 4iG Nyrt. nevű tőzsdei szupervállalatot jegyző Jászai Gellérté.
A zöldmáli sztoriban persze lényegét tekintve semmi újszerű nincs: az államközeli bizniszekből papíron kimaradó Tiborcz István szinte állandó ingatlanpiaci partnere a közpénz-tízmilliárdokra érdemesült „nemzeti nagytőkének”. A miniszterelnök veje például a WHB-csoportot ellenőrző Paár Attilával is használ közösen egy ügyesen privatizált palotát (amely most butikhotelként működik az Andrássy úton). De adott már el impozáns lakóépületet a budai Orbán-hegyen a Fidesz-hátország másik ismert alakjának, Nyerges Zsoltnak, továbbá a kormányzat bejáratott autópálya-építője, Szíjj László is segítette Tiborczék forrásszerzését egy visegrádi hotel gáláns megvásárlásával, majd a NER új üstököse, a Bayer Construct építőipari cég főalakja, Balázs Attila csatlakozott az „udvarhoz”.
Tiborcz István legjelentősebb ingatlanfelhajtója és banki támasza persze Mészáros Lőrinc. A már említett három hegyvidéki hotel mostani átadásának előjátékaként a felcsúti „kolléga” elsőként Tokaj-Hegyalja ékességét, az Andrássy Kúriát származtatta át a BDPST-nek. Az igazi „hazaszolgálat” persze az, hogy a Mészáros-féle Magyar Bankholding alá tartozó pénzintézetek (Takarék-csoport, MKB, Budapest Bank) szinte számolatlanul öntik a kölcsönpénzt a Tiborcz-cégeknek. Miként az alábbi összeállításunkból kiderül, a cégbírósági, földhivatali, hitelbiztosítéki nyilvántartásokban szereplő adatok alapján a BDPST Group teljes banki adósságállománya már legalább 60 milliárd forintra rúg, és ebből 55 milliárd érkezett a Mészáros-művektől. A tetemes összeg láttán megkérdeztük Tiborcz Istvánt, meddig tartja eladósíthatónak a cégcsoportját, illetve lát-e esélyt arra, hogy ezt a gyarapodó kölcsöntömeget valaha visszafizeti? A nevében válaszoló kommunikációs ügynökség leszögezte: „A BDPST Group stratégiai célja, hogy a magyarországi és nemzetközi piacon egy egyedi, megkülönböztető szállodaportfolióval jelen lévő, fontos piaci szereplő legyen. Ezt a célt szolgálják az elmúlt időszakban bejelentett akvizíciók, így a spanyolországi Los Alcazaresben megvásárolt tengerparti hotel, a két ausztriai síszálloda, valamint a Budapest belvárosában megvásárolt D8 hotel és a korábban az Iberostar által üzemeltetett butikszálloda is. A cégcsoport itthon és külföldön egyaránt keresi a további terjeszkedési lehetőségeket. Az ingatlanpiaci akvizícióinak finanszírozását – a szektorban megszokott gyakorlatnak megfelelően –saját forrásból, illetve banki finanszírozásból biztosítja, a finanszírozás részletei azonban üzleti titoknak minősülnek, így azokról nem tudunk további részleteket közölni.”
A lényeg tehát annyi, hogy ha Tiborcz Istvánék valamilyen különös oknál fogva mégsem tudnák fizetni a következő években a hiteleik törlesztőrészleteit, akkor az exkluzív ingatlanok többségénél Mészáros Lőrinc épülő bankholdingja veszi majd át a rendelkezési jogot. Vagyis a megszerzett vagyon mindenképp ugyanabban a körben marad. A felcsútiban.
A Tiborcz István-féle BDPST Group ingatlanportfoliója és adósságállománya
1. Hotel Dorothea; Budapest V., Dorottya utca 2. (kivitelezés alatt) – 40,14 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A kormány nemzetgazdasági szempontból már három éve kiemelt beruházássá minősítette a BDPST luxushotelt-fejlesztését, amely a pesti Vörösmarty térre „bekacsintó” egyik tömböt érinti. A mintegy 30 ezer négyzetméter alapterületű, a Mahart- és a Futura-házat, valamint az egykor a Pesti Hazai Első Takarékpénztár központjaként funkcionáló ingatlant is magában foglaló óriási épületegyüttes a felújítást követően felsőkategóriás designszállodaként funkcionál majd – de lesznek benne exkluzív lakások, éttermek és üzlethelyiségek is. Az itt nyíló ötcsillagos hotelt a Marriott International lánc fogja üzemeltetni az Autograph Collection Hotels márka alatt. Az érintett ingatlanok tulajdonosa a Dorottya Investment Zrt., melynek kétharmada a BDPST-csoporté, egyharmada pedig a Komonczi Zsolt által vezetett Lexan Holdingé. A majdani lakásokat értékesítő Dorottya Residences Zrt.-t ugyanilyen arányban osztották meg Tiborcz és a Komonczi–Szivek-érdekkör között. A földhivatali nyilvántartás szerint a teljes tömbre 21,54 plusz 18,6 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot. A mindösszesen 40,14 milliárd forintos hitelt a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding alá tartozó Takarékbank Zrt. biztosította.
2. D8 Hotel; Budapest V., Dorottya utca 8. (új szerzemény) – 6,7 milliárd forintnyi Mészáros-kölcsönnel. A 137 szobával rendelkező, háromcsillagos superior minősítésű szállodát Tiborczék idén vették meg – az eladó a Mammut bevásárlóközponttal hírnevet szerzett Kenyeres Sándor családja volt, aki legfontosabb érdekeltségét, a Talentis-csoportot anno Mészáros Lőrincnek értékesítette. Az ingatlan tulajdonosa a Bienvenue Kft. nevű BDPST-leánycég, működtetője a Bienvenue Üzemeltető Kft. A földhivatali nyilvántartás szerint az épületre 18,375 millió euró (mai áron 6,7 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelt a Mészáros-féle Magyar Bankholding alá tartozó MKB Bank Zrt. biztosította.
3. A volt Iberostar Grand Hotel; Budapest V., Október 6. utca 26. (új szerzemény) – 5,21 milliárd forintnyi Mészáros-kölcsönnel. A Szabadság tér sarkán álló 50 szobás szállodát idén augusztusban szerezték meg Tiborczék, és – mint ígérik – a spanyol kézből kikerült hotel „fiatalos, urbánus koncepció mentén születik újjá 2022-ben”. Az ingatlan tulajdonosa a Leonstrella Kft. nevű BDPST-leánycég, leendő működtetője pedig valószínűleg a Leonstrella Üzemeltető Kft. A földhivatali nyilvántartás szerint az épületre 14,1 millió euró (mai áron 5,16 milliárd forint) plusz 50 millió forint erejéig jegyeztek be jelzálogot. Az összesen 5,21 milliárdra rúgó hitelcsomagot a Mészáros-féle Magyar Bankholding alá tartozó Budapest Bank Zrt. biztosította.
4. Adria-palota; Budapest V., Zoltán utca 18. (felújítás alatt) – legalább 3,025 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. Az ugyancsak a Szabadság térre néző, neobarokk stílusjegyeket viselő, közel 6000 négyzetméter alapterületű épület földszintjén üzlethelyiségeket, a felsőbb szinteken lakásokat és irodákat alakítanak ki – a cikkünkben is említett Bayer Construct Zrt. kivitelezésében. A palota története nemrég önálló kötetben is megjelent, melynek társszerzője Tiborcz István – aki állítólag „a jogtörténeti források feltárásával és elemzésével, a restaurátori dokumentáció feldolgozásával járult hozzá a könyv létrejöttéhez”. Az ingatlan tulajdonosa a Z18 Ingatlanhasznosító Kft. nevű BDPST-leánycég. A földhivatali nyilvántartás szerint az épületre 3,025 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelt a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding alá tartozó Budapest Bank Zrt. biztosította – és széljegyen már az is látszik, hogy a pénzintézet egy újabb, egyelőre ismeretlen összegű kölcsönt is biztosított a projektvállalatnak.
5. Botaniq kastélyszálló; Tura, Park utca 37. – 2,31 milliárd forintos Gránit-kölcsönnel. Tiborcz Istvánék teljesen felújították az 1883-ban Schossberger Zsigmond báró megrendelésére épült neoreneszánsz stílusú, mintegy 3000 négyzetméter alapterületű kastélyt (és 10,5 hektáros parkját). Az ingatlan ma exkluzív rendezvényhelyszínként, illetve 19 szobás luxushotelként működik – és megnyitása óta több nemzetközi turisztikai díjban is részesült. A kastélyterület tulajdonosa a TRA Real Estates Kft. nevű BDPST-leánycég. A földhivatali nyilvántartás szerint az épületre 2,31 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelt az állami résztulajdonú Gránit Bank biztosította.
6. Alice Hotel; Budapest VI., Andrássy út 116. – 1,5 milliárd forintos Gránit-kölcsönnel. Az egykor Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában álló – ma már butikhotelként működő – patinás villaépületet egy különös állami liciten szerezte meg a Tiborcz István üzleti partnereként állandósult Paár Attila WHB-csoportja. Három éve aztán felerészben a kormányfő vejéé lett az 1500 négyzetméter alapterületű palota. Az ingatlan tulajdonosa a BPA116 Kft., mely a BDPST és a WHB Vagyonkezelő közös vállalkozása, a szálloda üzemeltetője pedig a hasonló szerkezetű Alice Hotel Kft. A földhivatali nyilvántartás szerint az épületre 1,5 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelt az állami résztulajdonú Gránit Bank biztosította.
7. Andrássy Kúria & Spa; Tarcal, Fő utca 94. – 0,88 milliárd forintos MFB-hitellel. Tiborcz Istvánék Mészáros Lőrinctől vették meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, majd részben már felújították a 3000 négyzetméter alapterületű szállodát – de még kültéri medencéket és rendezvényhelyszínt is kialakítanak. Annak idején ez a hotel is kapott vissza nem térítendő turisztikai pénzeket az államtól, igaz, akkor még a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos. Az ingatlan mai birtokosa a Témadesign Kft. nevű BDPST-leánycég. A földhivatali nyilvántartás szerint az épületre 0,88 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelt az állami Magyar Fejlesztési Bank biztosította.
8. Lifestyle Hotel Mátra; Gyöngyös/Mátraháza, hrsz. 7160. (új szerzemény). A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotelstől az elmúlt hetekben átvett négycsillagos szálló a Kékes lábánál található; a 2,7 hektáros területen álló 114 szobás komplexum étteremmel, bárral és wellnessrészleggel is rendelkezik. A földhivatali nyilvántartásba még nem vezették át a BDPST-csoport tulajdonszerzését, de a hotel működtetését már a Tiborczékhoz tartozó Montezuro Üzemeltető Kft. végzi. A tulajdoni lapon egyelőre az sem látszik, mekkora hitellel terhelték meg az ingatlant.
9-10. Hotel Relax Resort és a Hotel Alpenblick; Sankt Georgen ob Murau, illetve Sankt Lorenzen ob Murau, Ausztria (új szerzemények). Az ugyancsak a Mészáros-féle Hunguesttől átvett két szálloda a magyarok által különösen kedvelt muraui sírégióban található. A Relax Hotel pályaszállás, amely 91 szobával négycsillagos színvonalon várja a vendégeket, az Alpenblick Hotel pedig 43 tágas családi szobával rendelkezik. Tiborcz Istvánék már bejegyeztettek egy BDPST Mu-rau Kft. nevű leánycéget, vélhetően ez lesz közvetve a szállók tulajdonosa, a működtetést pedig a szintén BDPST-körbe tartozó HRK Management GmbH végezheti. Egyelőre nem világos, vettek-e fel hitelt az ausztriai síprojektek finanszírozására.
11. Hotel Atrio del Mar; Los Alcázares, Spanyolország (új szerzemény). A nyár közepe óta Tiborczék által üzemeltetett négycsillagos szálloda – amely a Costa del Solon, azaz a spanyol Naposparton található – 84 szobával, valamint egy 150 fős bankettszalonnal van felszerelve, a tenger pedig 300 méterre található. A hotelt a BDPST-tulajdonú, de helyi bejegyzésű Hotel Atrio del Mar SL működteti. Egyelőre nem világos, a BDPST Group vett-e fel hitelt a spanyolországi terjeszkedés finanszírozására.
12. Szabadidős komplexum a svábhegyi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén; Budapest XII., Költő utca 30-32. (tavalyi szerzemény). Tiborcz Istvánék a Piarista Rend Magyar Tartományától vették az ingatlant – és ígéretük szerint exkluzív klubot és wellnessközpontot fejlesztenek itt, amely 2023-ban nyithatja meg kapuit. A terület birtokosa a Tusculanum Hegyvidék Kft. nevű BDPST-leánycég. A tulajdoni lapon egyelőre nem látszik, mekkora hitellel terhelnék – vagy terhelték – meg az ingatlant.
13. Értékes ingatlan Zöldmálon; Budapest II., Felső Zöldmáli út 53. (tavalyi szerzemény). Az újonnan épült, háromlakásos társasház két kisebb egysége a 4iG óriásvállalatot vezető Jászai Gellért egy-egy érdekeltségéé (MAL-1-Invest Zrt., FLZM53 Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft.). A legnagyobb, mintegy 309 négyzetméteres, hatszobás, potom 107 négyzetméteres terasszal rendelkező lakás viszont 2020 augusztusa óta a Tiborcz Istváné. Pontosabban: a központi anyacég, vagyis a BDPST Zrt. tulajdona. A földhivatali nyilvántartás szerint az ingatlan nincs hitellel megterhelve.
14. Műemlékház a budai Várban; Budapest I., Fortuna utca 11. A Karmelita-kolostortól mindössze néhány száz méterre fekvő ingatlan felújítandó állapotban van; a 24.hu szerint látványos borospincét, ezen belül egy üvegfallal elválasztott, külön temperált bortrezort, valamint szivar- és moziszobát is kialakítanának a 800 négyzetméteres hajlékban. Az épület tulajdonosa az IBC Real Estate Kft. nevű BDPST-csoporttag. A tulajdoni lap szerint a ház nincs hitellel megterhelve.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#NER#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2021/11/15/felcsuti-hitelek-meszaros-bankok-ontik-a-penzt-tiborcz-exkluziv-projektjeibe/ | https://web.archive.org/web/20230905150421/https://www.valaszonline.hu/2021/11/15/felcsuti-hitelek-meszaros-bankok-ontik-a-penzt-tiborcz-exkluziv-projektjeibe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bfelcsutir-hitelek-meszaros-bankok-ontik-a-penzt-tiborcz-exkluziv-projektjeibe | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-11-15 13:04:33 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Alice Hotel Kft.",
"Bayer Construct Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"BDPST MU-RAU Kft.",
"Bienvenue Kft.",
"BPA116 Vagyonkezelő Kft.",
"Dorottya Investment Zrt.",
"Dorottya Residence Zrt.",
"Gránit Bank",
"Hotel Atrio del Mar SL",
"Hotel VSGRD Kft.",
"HRK Management GmbH",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Leonstrella Kft.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Montezuro Üzemeltető Kft.",
"Témadesign Kft.",
"TRA Real Estates Kft.",
"Tusculanum Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"WHB Vagyonkezelő Kft",
"Z18 Ingatlanhasznosító Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [] |
53,120 | Paks II: az osztrákok akarnak, a magyarok takarnak | Kifarolhatott az utolsó pillanatban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elől a hónapok óta előkészítés alatt álló, osztrák környezetvédelmi minisztériumi kérés elől, melyben Ausztria hivatalos tájékoztatást kért a tervezett új magyar atomerőművel kapcsolatban, különösen annak telephelyéül választott terület földrengés biztonságát illetően. Egy hírhedt európai szervezet viszont ettől függetlenül, bő egy tucat kérdést tartalmazó levélben arról tudakozódik, hogy az OAH korábban tényleg jól végezte-e a dolgát. | Vasárnap délelőtt jelent meg az EnergiaKlub honlapján az az írás, melyben a hónapok óta tartó paksi törésvonal-vita megértéséhez juthat ismét egy lépéssel közelebb az olvasó. A cikk azt írja, hogy a Föld Barátai (Friends of the Earth Europe, FoEE) nevű szervezet hivatalos levelet küldött az OAH-nak, melyben olyan információk kiadását kérik, amelyek segíthetnek megérteni, hogy az OAH miért adta ki a Paks II. beruházójának azt a telephely engedélyt, amit a részletes geológiai vizsgálatok gyakorlatilag kizártak.
Illetve: az OAH magyarázatát is kérik; a hivatal árulja már el, hogy milyen bizonyítékok alapján döntött úgy 2017. június 30-án, hogy zöld jelzést ad. A 16 kérdést megfogalmazó levél egyik fő tétele egy magyar kormányrendelet - e szerint “ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani” -, amely viszont a levélírók szerint bár teljesült, azt az OAH nem vette figyelembe.
A lapunk birtokába is került FoEE levélverzió, amely ugyan valószínűleg nem a végleges szöveg, de az így is nyilvánvalónak tűnik belőle, hogy az azt jegyző környezetvédő szervezetnél az érdeklődést nagyon komolyan vették. Az sem a véletlen műve, hogy a bécsi tagszervezet illetékese mellett a FoEE európai uniós központjából is szignózták a levelet; ez annak jelzése az OAH felé, hogy a témát a szervezetnél nem osztrák-magyar, hanem eu-magyar ügyként kezelik.
A levél keltezése október végi, ám a megszólítás még Hullán Szabolcsnak szól. Ez a tartalmi mondandón nemigen változtat, legfeljebb arra utal, hogy az OAH új vezetőjének szeptemberi kinevezéséről a feladók vagy nem értesültek még, vagy a levél eredetije valójában még az új elnök kinevezése előtt született, mivel Hullán jelenleg már csupán főosztályvezető (miután Fichtinger Gyula áprilisi lemondása és a Kádár Andrea szeptember végi kinevezése közötti időszakban a hivatal megbízott vezetője volt, visszasorolták a hierarchiában).
A FoEE adatigénylési dokumentuma az OAH hivatalos jelentéseiből és dokumentumaiból is dolgozott, de egy az osztrák környezetvédelmi minisztériumban készült, háromévnyi vizsgálódás után, tudományosan és szakmailag a bécsi, a jénai és a potsdami egyetemek geológiai intézetére is támaszkodva megírt jelentésből is.
Ennek az volt a konklúziója - írja az EnergiaKlub -, hogy a magyarok a szőnyeg alá söpörték a hibára utaló bizonyítékokat, és úgy kapott telephely engedélyt Paks II., hogy azt nemcsak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) iránymutatása és a Nyugat-Európai Nukleáris Szabályozó Szövetség WENRA szabályzata alapján, de a meglévő magyar regulák alapján sem kaphatta volna meg.
Amennyiben a telephely engedélyt nem tudta volna megszerezni a projekt, Paks II. más helyszínen lehetett volna, de az elejéről kell kezdeni a beruházást. Ez azt is jelenti, hogy nemhogy a telephely engedélyezési eljárás ugrana vissza a start mezőre, de a jelenleg hiánypótlási indokkal meg nem adott létesítési engedély dokumentációját is újra össze kellene állítani, be kellene nyújtani az OAH-hoz, ami beláthatatlan idejű csúszásokat eredményezhetne.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy Fichtinger Gyula hirtelen távozását több iparági forrás is összefüggésbe hozhatónak tartja a telephely engedélyezési eljárása körüli és az abból potenciálisan következhető problémákkal.
"Képes megtörni a felszínt"
A FoEE-levélben több tételnyi, magyarázatot kérő megállapítás szerepel (ábrákkal, hivatkozásokkal) arra vonatkozóan, hogy az ominózus területen elvégzett, részletes geológiai felmérések (ún. földtani lelőhely jelentés) és a kérelmet benyújtó Paks II. projektcég által leadott telephelybiztonsági jelentés dokumentumai között hogyan lehetségesek éppen azokon a pontokon drasztikus eltérések, amely alapján utóbbiból az OAH azt a következtetést vonta le, hogy az engedély megadható. (Csak hogy érthető legyen: a levél állítása az, hogy az OAH nem vizsgálódhatott elég körültekintően, mivel a jelek szerint elhitte, amit a kérelmező állított - anélkül, hogy az állításokat minden kétséget kizáróan leellenőrizte volna.)
Az engedély megtagadására akkor kerülhetett volna sor, ha a talajvizsgálatok során kiderül, hogy a telephelyen vagy annak közelében van olyan törésszakasz, amely az elmúlt 100 ezer évben “törés okozta felszíni elmozduláshoz vezetett”. Az OAH szerint nem került elő ilyen bizonyíték - miközben a részletes geológiai jelentés éppen az ellenkezőjét állítja, mivel a 2016-os paleoszeizmológiai jelentésben ott áll: 5-14 ezer évvel ezelőtti időszakban két helyen is találtak felszíni, legfeljebb 60 centiméteres (függőleges) elmozdulásokat.
Az új magyar atomerőmű építési helyszínén talált geológiai helyzetképpel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy nem önmagában a törésvonalak megléte jelenti a földrengésveszélyt, hanem az, hogy e törésvonalak vizsgálata során kiderült, hogy azok közül van, amelyik képes "megtörni a felszínt”. Ez a képesség az, ami igazán nagy veszélyt jelent, mivel a felszínen jelentkező törés az atomerőmű óriási tömegű és méretű betonépítményeiben, és azon keresztül az erőműben is kárt tehet.
A levél rákérdezett arra is, hogy mi az OAH magyarázata arra, hogy az MVM Telephelybiztonsági Jelentésének térképén nincsenek rajta az utóbbi 20 ezer év erős földrengéseinek a földtani lelőhely jelentésben szereplő tételei? És arra is, hogy az OAH biztos-e abban, hogy az engedélyt kérő által benyújtott dokumentumok tartalmaztak minden olyan földtani eredményt, amely a telephely alkalmasságának megállapításához szükséges – tekintettel arra, hogy maga a paleoszeizmológiai jelentés az engedélykérelem benyújtásakor még el sem készült - olvasható az EnergiaKlub cikkében.
Van gond - nincs gond?
A talajvizsgálattal kapcsolatos aggályokról korábban a Napi.hu is beszámolt, amikor a jelentés alapján az osztrák környezetvédelmi ügynökség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Paks II bizonyíthatóan egy aktív szeizmológiai törésvonalon fekszik, így a magyarok által kijelölt terület atomerőmű-építésre alkalmatlan. Akkor megírtuk, hogy bár az osztrákok szakértői szintű egyeztetést kértek a magyar hatóságoktól - és az Európai Bizottság is kíváncsi a magyarok válaszaira - az OAH szerint nincs semmi gond.
Az ügynek már ezt megelőzően is voltak fejezetei, több tételt az Átlátszó írt meg, többek közt azt a magyarázó interjút, amely az osztrák jelentést összeállító tudományos csapat vezetőjével, Kurt Deckerrel készült, de azt az eredetileg márciusban, a Magyar Geofizikában megjelent tanulmányt bemutató cikket is, amelyet Bodoky J. Tamás jegyez, melyben elmagyarázza, hogy mit is mutattak a geológiai kutatások, és azok eredményeit hogyan is kellene (kellett volna) szakszerűen értelmezni.
Nyáron, amikor mindez az Euobserveren is megjelent, a biztonsági kockázatokkal kapcsolatban a lapnak az OAH egy évekkel korábban kiadott sajtóközleménnyel válaszolt. Ebben azt írták, hogy a korábban ismertekhez képest nem tártak fel új kockázati tényezőket a helyszín alkalmasságának vizsgálata során, illetve hogy a kockázat kezelésére alkalmas műszaki megoldásokat mutattak be. Az OAH azt is közölte, hogy 2011-ben, Fukusima után, a stressz-teszten átment az érintett terület, s hogy az 1990-es években már magyar és külföldi szakértők vizsgálták a paksi atomerőmű területét és nem találtak bizonyítékot arra, hogy Paks I. alatt aktív törésvonal húzódna, de földrengésbiztonsági megerősítéseket is végeztek.
Az OAH és az osztrák szakemberek (forrásaink szerint nagy, sok szervezet képviselőjét tömörítő küldöttség) november közepére ezügyben tervezett találkozóját az utolsó pillanatban lefújták. Informális értesüléseink szerint azért, mert a magyar hatóság csak online tájékoztatást vállalt volna be, míg az osztrákok személyes meghallgatást, tájékoztatást és konzultációt szerettek volna elérni. A találkozó lefújását, illetve elnapolását hivatalosan még nem erősítették meg.
-x-x-x-
[A zöldszervezet oldalán megjelent írással, a FoEE levelében megfogalmazottakkal, illetve a kútba esett magyar-osztrák szakértői találkozóval kapcsolatban kérdéseket küldtünk az OAH sajtóosztályára. Amennyiben a hivatal válaszol a feltett kérdésekre, válaszaikkal frissítjük ezt a cikket.] | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/atomeromu-paks-ii-az-osztrakok-akarnak-a-magyarok-takarnak.740201.html | https://web.archive.org/web/20220531124300/https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/atomeromu-paks-ii-az-osztrakok-akarnak-a-magyarok-takarnak.740201.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paks-ii-az-osztrakok-akarnak-a-magyarok-takarnak | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-11-15 13:25:01 | [] | [
"Országos Atomenergia Hivatal (OAH)"
] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [
"energia",
"atom",
"engedély"
] | [
"Paks II"
] |
53,121 | Hadházy: Négyszeres áron számolták el az állami informatikusképzéseket | A képviselő szerint ezzel 2,25 milliárd forint kár érte a költségvetést. Az európai uniós pénzből finanszírozott informatikus-tanfolyamok ára négyszer akkora volt, mint állami finanszírozás nélkül – erről ír Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. | Az európai uniós pénzből finanszírozott informatikus-tanfolyamok ára négyszer akkora volt, mint állami finanszírozás nélkül – erről ír Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
Tavaly júliusban hirdette meg az erre vonatkozó pályázatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a felhívás akkor a képzések megvalósítását koordináló szervezeteknek úgy szólt, hogy a struktúraváltó képzéseken minimum 1000 fő oktatását kell elkezdeni, és 750 főnek kell sikeresen elvégezni a kurzusokat. A képzés maximum 12 hónapig tarthat, a kurzusoknak 2022. október 31-ig be kell fejeződnie, a képzési összeg pedig 100 százalékban ban támogatott. A kiírás szerint a képzésekre legfeljebb 4000 forint/óra/diák összeget tudnak majd elszámolni.
Hadházy most arról ír, hogy ugyanazt a képzést, amit az uniós pénzből finanszírozott, államilag támogatott rendszerben 2,56 millióért számolnak, azt az egyik képző piaci alapon mindössze 700 ezer forintért adja, vagyis
mintegy négyszeres áron számolják el ugyanazt, ha állami/uniós pénzből megy.
Hadházy hozzáteszi, a különbséget nem indokolja az, hogy a tananyagokat el kell készíteni, mivel arra külön 4 milliárd forint EU-s támogatást adott a kormány.
A képviselő számításai szerint a költségvetést így 2,25 milliárd forint kár érte.
"Valójában azonban a több ezer tanulni vágyó fiatalt, illetve az egész országot érte kár: ha nem lopták volna el a pénz háromnegyedét, akkor 1000 helyett 4000 résztvevője lehetett volna a tanfolyamoknak" – teszi hozzá.
Hadházy azt is írta, hogy az ügyet jelenteni fogja azEurópai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak és "ha az ügyvédem kapacitása bírja, feljelentést is fogunk tenni". | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-negyszeres-aron-szamoltak-el-az-allami-informatikuskepzeseket-243508 | https://web.archive.org/web/20220516225949/https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-negyszeres-aron-szamoltak-el-az-allami-informatikuskepzeseket-243508 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-negyszeres-aron-szamoltak-el-az-allami-informatikuskepzeseket | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-11-15 16:12:22 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"oktatás",
"informatika",
"támogatás",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,122 | Pert nyertünk: nem titkolhatják a szegények élelmezésére kötött szerződés részleteit | Első fokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett szerződéses táblázatát. A bíróság szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak. | „Ma is folytattuk a segélycsomagok osztását, ahol sok kedves emberrel találkozhattam” – ezt posztolta képviselői Facebook-oldalán Mihálffy Béla október végén. A Fidesz-KDNP szegedi képviselője öltönyben pakolta a biciklire a rászorulóknak szánt, uniós díszítéssel ellátott csomagot. A kisteherautó elé felállított zászlón az áll: „Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Uniós támogatását!” A program, amelynek keretében a szegényeknek szánt csomagok érkeznek, nem más, mint az RSZTOP-4.1.1. program.
A program lényege, hogy közel 10 milliárd forintot költhet el a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre, amelynek célja „Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára”. Az intézmény honlapja szerint a „kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat” osztanak. A programra 2017-ben kötöttek keretszerződést három szereplővel. A részletekről ebben a cikkben írtunk bővebben:
Egyre drágul a szociális élelmiszercsomag, tavaly negyedmillió rászorulóval számoltak | atlatszo.hu
2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
A keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne. Az „eladók nem jogosultak a termékek egységárán változtatni a jelen szerződés hatályba lépését követő 12 hónapon belül. Ezen időtartamot (ártartás időtartama) követően legfeljebb 12 havi periódusonként egyszer, a KSH által a szerződés aláírásától számított 12 hónapra közzétett, élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével történhet az áremelés, illetve a KSH által közzétett, élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex alapján adott esetben árcsökkenést kell alkalmazni. Az áremelést az Eladók a módosított egységár lista Vevő felé való írásbeli benyújtásával – valamennyi olyan adat egyidejű szolgáltatásával, melyből Vevő minden további intézkedés nélkül el tudja dönteni, hogy a módosított árlista megfelel-e fenti követelményeknek – kezdeményezik önállóan az adott 12 hónapos periódus leteltét követően” – olvasható a dokumentumban.
Megírtuk azt is, hogy a 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került: 25 százalékos narancslé, 2,8 százalékos tej, xilit alapú édesítő, méz, vaníliás karika, rizs, csigatészta, spagetti, rövidcső tészta, kukorica konzerv, étolaj, baromfi májkrém, növényi olajos szardínia, kakaós italpor, lekvár, mogyorókrém, citromlé, gulyáskrém, mazsola és sűrített paradicsom (mindenből egy darab). Ez az összeállítás 17 100 forintba került a nyertes cégnél. Ugyanez az összeállítás alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben:
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel milyen áron pályázott. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt. A csomagok viszont ennek sokszorosával drágultak. Ezért pereltünk – és nyertünk első fokon.
Ki kell adniuk az adatokat
A bíróságon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azzal kérte a közérdekű adat kiadásának elutasítását, hogy:
későn pereltünk;
a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok átadásának az üzleti titok védelme a korlátját jelenti;
a felperes (az Átlátszó) a szerződés lényeges elemeivel teljes mértékben tisztában volt, vagyis azzal, hogy a szerződés kik között jött létre, és az ellenérték összege mennyi volt, csupán az egységárakat nem ismerte az egyes termékek tekintetében;
a kiadni kért adatok nyilvánosságra hozatalához a titokgazdák nem járultak hozzá, illetve hivatkozása alátámasztására okirati bizonyítékként csatolta a kiadni kért adatokat tartalmazó táblázatokat azzal, hogy azokat a bíróság kezelje zártan.
A Fővárosi Törvényszék szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kifogásai azonban alaptalanok. Egyrészt időben pereltünk. Másrészt: „a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.”
Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja | atlatszo.hu
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
A bíróság azt is írta az ítélet indoklásában, hogy „a zártan kezelt, a per tárgyát képező adatokat tartalmazó táblázatok pedig önmagukban alkalmatlanok voltak annak alátámasztására, hogy az alperessel szerződő gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenysége szempontjából miért jelentene aránytalan sérelmet az egyes tételek nyilvánosságra kerülése, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatok összértéke eleve nyilvános”.
De továbbment a bíróság:
„sem a csatolt nyilatkozatok, sem a zártan kezelt táblázatok, sem pedig az alperes által előadottak nem indokolják a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog korlátozását”.
A bíróság azt a hivatkozást sem találta megalapozottnak, hogy a perbeli adatok kiadásával a közpénzek hatékony felhasználása, a verseny tisztasága sérülne, mivel erre az alperes csupán hivatkozott, de érdemben nem tudta alátámasztani. Önmagában az a körülmény, hogy az ajánlattevők – amellett, hogy a versenytársak ajánlatainak összértékét ismerik – az ajánlati egységárakat is utóbb megismerik, semmiképpen sem veszélyezteti a közpénzek hatékony felhasználását.”
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak 150 ezer forintos perköltséget is meg kell fizetnie, és 15 napja van a táblázat kiadására. | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/11/15/pert-nyertunk-nem-titkolhatjak-a-szegenyek-elelmezesere-kotott-szerzodes-reszleteit/ | https://web.archive.org/web/20230519095619/https://atlatszo.hu/kozadat/2021/11/15/pert-nyertunk-nem-titkolhatjak-a-szegenyek-elelmezesere-kotott-szerzodes-reszleteit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-nyertunk-nem-titkolhatjak-a-szegenyek-elelmezesere-kotott-szerzodes-reszleteit | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-15 00:00:00 | [] | [
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
53,123 | Mészáros Lőrinc vejének üzlettársa is jól járt a Vas megyei földeladásoknál – itt a legújabb Ángyán-jelentés | A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr. Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénkénti tanulmányait a 2015-2016-os földprivatizáció szerinte korrupciógyanús gyakorlatáról. Ángyán mostanra az utolsó előtti egység, Vas megye adatainak a feldolgozásával is elkészült. A legfrissebb tanulmányból kiderül: a kis, családi gazdaságok helyett itt is sokszor csak a földárverések idejére agrárvállalkozóként bejelentkező mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló, testnevelő tanár, sportmenedzser, ingatlanos nagyvállalkozó, műszaki informatikus, gépjármű javító/-karbantartó, vasárú/ruházati kis- és nagykereskedő, fogtechnikus és panziótulajdonos jutott földekhez. | „Vas megye adatai – tán a többi megyénél is határozottabban – cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 3302 hektár elkelt megyei földterület közel 95%-a, több mint 3100 hektár ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, ráadásul az európai 10–35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan alig 1 millió 390 eFt/hektárnyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 5%-ának árverésén alakult csupán ki, így az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat a kikiáltási árat csupán alig 2%-kal haladta meg” – összegzi Ángyán professzor a délnyugat-magyarországi megye adatait.
Ángyán szerint ebben a megyében is sokszor előfordult, hogy a nyertes „földművesek” valódi tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól. A volt államtitkár talált közöttük közgazdászt, mérlegképes könyvelőt, könyvvizsgálót, testnevelő tanárt, szakedzőt, sportmenedzsert, ingatlanos nagyvállalkozót éppen úgy, mint pl. műszaki informatikust, gépjármű-javítót/-karbantartót, vasárú/ruházati kis- és nagykereskedőt, fogtechnikus mestert, illetve panzió- és fogtechnikai laboratórium-tulajdonost is.
Ángyán József emlékeztet: ilyen esetekben országszerte az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaságtól távoli végzettségű, illetve foglalkozású személyek az árverések idejére mezőgazdasági főtevékenységű egyéni vállalkozói cégbesorolást szereztek, és/vagy vállalkozásaik mezőgazdasági profilokat is felvettek a tevékenységi listájukra, és ezzel – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása következtében – szerzőképes földművessé válva vettek részt az árveréseken.
A volt államtitkár minden megye adatainak feldolgozásakor ismerteti, hogyan jutottak jelentős állami földterületekhez mindenütt a politika-közeli, rokoni, baráti, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó nagyvállalkozói érdekkörök. A Vas megyei földárverések legnagyobb, politikaközeli nyertesei Ángyán József szerint az alábbi személyek és érdekeltségeik voltak:
Horváthék (410 ha, 376 mFt): Attila, a MAGOSZ-tag Vas Megyei Gazdakörök Szövetsége, valamint a Körmend és Vidéke Gazdakör elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei alelnöke, valamint üzlettárs testvére, Sándor, Körmendről illetve Nádasdról;
Dörr Marcus (574 ha, 890 mFt): a GSD cégcsoportban, az egyik legnagyobb, kiemelkedően nagy agrártámogatásokban részesülő, FIDESZ/kormány-közeli agrárholdingban érdekelt – Dorogi Árpáddal, Zsira volt polgármesterével és Zászlós Tiborral, az állattenyésztő szakmai szervezet, a MÁSZ befolyásos elnökével, a NAK alelnökével együtt. Dörr Marcus a multimilliárdos német nagyvállalkozónak, Helmut Martin Gsuknak a veje. Gsuk a GSD Pig Kft. alkalmazásában álló, magyarországi lakcímmel is rendelkező, ám ténylegesen Németországban, Lübeck közelében élő, büki magyar lakcíméről árverező osztrák mérnök, aki a földárverések, vagyis 2015 óta egyúttal juh- és kecsketenyésztő egyéni vállalkozó.
A GSD-cégcsoportról egy korábbi, a Fejér megyei földügyeket feltáró Ángyán-jelentésben ez olvasható: „a csoport »zászlóshajója« a Mezőfalvai Mg. Zrt. a Dorogi Árpád, Helmut Gsuk és Zászlós Tibor »kormány közeli« nagyvállalkozók érdekeltségi körébe tartozó tőkés társaság”. A tulajdonosokról ebben a korábbi tanulmányban így ír Ángyán József: „2001-ben a Mezőfalvai Zrt. állami cég többségi tulajdonát 4 vezető tisztségviselője – köztük Zászlós Tibor és Villányi László (lásd lentebb) a mostanihoz hasonló, igen kedvező hitelkonstrukcióval, azaz csaknem ingyen szerezte meg, majd 2006-ban eladta egy német tulajdonú cégnek.
A 9.000 hektár állami földet használó cég így került a – Helmut Gsuk német állampolgár és »magyar hangja«, Dorogi Árpád, Zsira polgármestere érdekkörébe tartozó – GSD-csoport fennhatósága alá. A privatizációt levezénylő és egyik tulajdonossá váló vezérigazgató, Zászlós Tibor, aki karrierjét a rendszerváltás előtt a Baracskai Rabgazdaság MSZMP titkáraként kezdte, ma már a német tulajdonos fennhatósága alatt vezeti a céget, és egyben az állami földek eladását kezdeményező és szorgalmazó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke.”
Ángyán József a megye „kisebb” földterületeire sikeresen árajánlatot tett árverezők között is talált politikaközeli szereplőket:
Trummer László (56 ha, 89 mFt): több mint féltucat cégben érdekelt nagyvállalkozó, 2012 óta a vagyonhasznosító Rába-Csörnöc Kft alapító társtulajdonosaként mások mellett Homlok Zsoltnak, a Fidesz/Orbán-közeli leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc multimilliárdos vejének üzlettársa Körmendről, aki 1973 és 1986 között Bebes Istvánnal, Körmend mai polgármesterével, volt országgyűlési képviselővel (Fidesz) együtt Körmend I. osztályú kosárlabdacsapatának meghatározó játékosa volt;
Rácz Dániel (45 ha, 39 mFt): sertés- és szarvasmarha-tartó, Rácz Károlynak, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete elnökének, a MAGOSZ volt megyei elnökének fia Jákról;
Molnár Miklós (43 ha, 57 mFt): közgazdász, nagyvállalkozó, 2002 óta önkormányzati képviselő, a földárverések (2015–2016) idején költségvetésért és gazdaságfejlesztésért felelős alpolgármester (Fidesz-KDNP) Szombathelyről;
Samu László (13 ha, 21 mFt): a baromfifeldolgozó Taravis Kft. gazdasági igazgatója, a Simicska-Nyerges-Fidesz-közeli multimilliárdos volt agrárérdekeltség, a Mezort-csoport több cégének első/második számú volt vezetője és/vagy társtulajdonosa Sárvárról;
Kovács Ervin Dániel (10 ha, 12 mFt): Kovács Ervin Antalnénak, a MAGOSZ-tag Vasvári Gazdakör elnökének szarvasmarha-tenyésztő egyéni mezőgazdasági vállalkozó fia Pácsonyból.
Ángyán József tanulmánysorozatának II. Megyei elemzések című része az állami földprivatizáció 2015. november 15. és 2016. július 31. között lebonyolított három hullámának árverési tényadatait vizsgálja. A volt államtitkár mások segítségével maga gyűjtötte ki a saját elemzései alapján a tanulmányaiban közzétett földeladási adatokat, mivel szerinte az időközben Nemzeti Földügyi Központtá (NFK) átnevezett Nemzeti Földalapkezelő (NFA) „elemzéseket a nyilvánosság számára nem készített és ma sem készít, sőt olyan formában és különböző adatbázisokban közölte az adatokat, amelyekből az összetartozó információk csak nehezen voltak egyesíthetők”.
Az első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tette közzé Ángyán József, majd a programzáró törvény adott év őszén való megszületését követően elkezdte a végleges megyei árverési adatok többszempontú feldolgozását és a megyei árverési zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Békés, Bács-Kiskun, Veszprém, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét követően a most közzétett legújabb – a sorban a 18. –, Vas megye árveréses állami földprivatizációs képét mutatja be.
A Vas megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:
Ángyán-jelentés Vas megye by atlatszo on Scribd
Ángyán József tanulmányai azért kulcsfontosságúak, mert már nem elérhető adatokat is dokumentálnak a földprivatizáció részleteiről. Miként a volt államtitkár emlékeztet: „mára már az alapadatbázisok is eltűntek az NFK honlapjáról, így szerencse, hogy azokat elővigyázatosságból – és persze a tényeket eltüntetni igyekvő kormányzati szándékot előre megsejtve – még időben sikerült letölteni”.
Az NFA/NFK valóban nem könnyítette meg a földárverésekkel kapcsolatos tisztánlátást: a honlapon megyénkénti bontásban és pdf-formátumban tette közzé az árverések eredményeit, ám a link ma már nem él, 404-es hibát mutat. Amikor még elérhetőek voltak az adatok, 2016 nyarán, a földeladások lezárulta után a Greenpeace fáradságos munkával táblázatba rendezte az adatokat, és átadta őket feldolgozásra az Átlátszónak. Ezt követően hosszú ideig tisztítottuk az adatokat, mert az NFA honlapján közzétett hirdetményekben rengeteg elütés és egyéb elírás volt. Ezután M. László önkéntesünk segítségével geolokációs kódokat rendeltünk a Földalapkezelő által helyrajzi számokkal azonosított földekhez, majd különböző szempontok alapján ábrákat készítettünk az adatokból.
Térképekre és ábrákra tettük a földárverések eredményeit | atlatszo.hu
2015-ben és 2016-ban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Hosszú hónapok munkája után térképeken és különböző grafikonokon mutatjuk be a földárverések eredményeit.
Frissítés 2021.12.13.: Ángyán József kérésére ma frissítettük a cikket és a beágyazott tanulmányt. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/09/meszaros-lorinc-vejenek-uzlettarsa-is-jol-jart-a-vas-megyei-foldeladasoknal-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ | https://web.archive.org/web/20211208122934/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/09/meszaros-lorinc-vejenek-uzlettarsa-is-jol-jart-a-vas-megyei-foldeladasoknal-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-vejenek-uzlettarsa-is-jol-jart-a-vas-megyei-foldeladasoknal-n-itt-a-legujabb-angyan-jelentes | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-10 00:00:00 | [
"Dorogi Árpád",
"Dörr Marcus",
"Fábián Cecília",
"Fábián Lászlóné",
"Helmut Gsuk",
"Horváth Attila",
"Koltai Bálint",
"Kovács Ervin Antalné",
"Kovács Ervin Dániel",
"Molnár Miklós",
"Rácz Dániel",
"Rácz Károly",
"Samu László (Héhalom)",
"Trummer László",
"Zászlós Tibor"
] | [
"GSD Agrárprodukt Kft.",
"Mezőfalvai Zrt."
] | [
"Vas megye"
] | [
"pályázat",
"privatizáció",
"háttér",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
53,124 | Budai Gyula feljelentést tett egy fővárosi telek eladása kapcsán | „Eljött az igazság pillanata!“ Ezzel a kommentárral posztolta ki a Fidesz országgyűlési képviselője, hogy feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, egy fővárosi ingatlan értékesítése miatt, amelyre a Városháza tervezett eladásával kapcsolatosan derült fény. | feljelentés;városháza;Budai Gyula;
2021-11-12 14:31:03
Budai Gyula feljelentést tett egy fővárosi telek eladása kapcsán
A kormánypárti politikus szerint bűncselekmény történt.
Ezzel a kommentárral posztolta ki a Fidesz országgyűlési képviselője, hogy feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, egy fővárosi ingatlan értékesítése miatt, amelyre a Városháza tervezett eladásával kapcsolatosan derült fény. A volt elszámoltatási biztos a mellékelt videóban azt mondta, befolyással üzérkedés miatt fordult a hatóságokhoz. „Szerintem bízzuk az ügy kivizsgálását a hatóságokra“ - fogalmazott. Kiderült még az is, hogy ismeretlen tettes ellen tette meg a feljelentést. Az MTI-nek nyilatkozva annyit még hozzátett, a hangfelvétel és a sajtóban megjelent információk alapján megalapozott a gyanú, hogy az ismeretlen tettesek hivatalos személyt befolyásoltak, amikor elmentek a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. épületébe és ott megállapodtak egy ott dolgozó ügyintézővel, hogy segítsen megnyerni egy pályázatot, valamint ezért a segítségért két millió forint "előleget" is elkértek.
Mint lapunk is beszámolt róla, Karácsony Gergely az üggyel kapcsolatban egy pénteki sajtótájékoztatón azt hangoztatta, „csőbe húzták” a fővárosi vagyonkezelő vezetőjét, aki olyan kijelentéseket tett, amelyek félreérthetőek voltak és nem voltak összhangban a városvezetői szándékokkal és döntésekkel. Megjegyezte, a kinevezése óta a vezérigazgatót semmiféle korrupciós vád nem érte. | https://nepszava.hu/3137821_budai-gyula-feljelentest-tett-egy-fovarosi-telek-eladasa-kapcsan | https://web.archive.org/web/20220124221841/https://nepszava.hu/3137821_budai-gyula-feljelentest-tett-egy-fovarosi-telek-eladasa-kapcsan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budai-gyula-feljelentest-tett-egy-fovarosi-telek-eladasa-kapcsan | Népszava | hungarian-news | 2021-11-12 00:00:00 | [] | [
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
53,125 | Még a választások előtt lenyeli Mészáros Lőrinc bankja a Budapest Bankot | Márciusig nyom nélkül eltűnik egy állami bank, ami ellen egy új kormány már nem sokat tehet. | választás;privatizáció;Budapest Bank;MKB;Mészáros Lőrinc;Takarékbank Zrt.;magyar bankholding;
2021-11-15 20:48:00
Még a választások előtt lenyeli Mészáros Lőrinc bankja a Budapest Bankot
Márciusig nyom nélkül eltűnik egy állami bank, ami ellen egy új kormány már nem sokat tehet.
2022 tavaszán – vagyis még a választások előtt MKB Bank Nyrt. néven egyesül az MKB és a Budapest Bank – jelentette be a Magyar Bankholding. Az eredeti tervek szerint a két bankon kívül a fúzió részese lett volna a Vida József milliárdos Mészáros Lőrinc közös érdekeltségében lévő Takarékbank Zrt. is, ám a harmadik bank beolvasztásával 2023-ig várnak – már ha egyáltalán sor kerül arra. A Budapest Bank egy száz százalékos állami tulajdonban lévő bank (volt) mindaddig, amíg a kormány azt be nem olvasztotta a Bankholdingba, amelynek többségi tulajdonosai Mészáros és Vida, míg az állam 30 százalék körüli kisebbségi jogokat kapott. Így a két NER milliárdos gyakorlatilag vásárlás nélkül ellenőrzése alá vonta az állami Budapest Bankot. A mostani bejelentésnek annyi a hírértéke, hogy nem hármas fúzióra kerül sor egyelőre, abból kimarad a Takarékbank – így a jövő évi választások előtt az eredetileg Mészáros Lőrinc ellenőrzése alatt lévő MKB lenyeli a BB-t. A Magyar Bankholding Zrt. egy jogi cég valódi banki tartalom nélkül, amely ellenőrzi a három bankot.
A Bankholding közleménye szerint az egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatja működését. A Takarék Csoport 2023 második negyedévében csatlakozik a fúzióhoz. Eközben folyamatosan zajlik az egységes banki működés kialakítása. A bankcsoport jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplője mérlegfőösszeg alapján, ezen felül a legnagyobb fiók- és ATM hálózattal is rendelkezik. Számos területen piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon.
A bankholding közleménye nem szól arról, hogy miért pont a választások előtt kerül sor az akcióra, de arról sem, hogy miért marad ki abból időlegesen a Takarékbank. Korábbi lapinformációk szerint lehetett tudni, hogy túl nagy falat a három bank összegyúrása, ezért választhatták a két jobb állapotban lévő bank részfúzióját, aminek eredményeképp a választásokig egyszerűen eltűnik egy állami bank, amelynek értékét 220 milliárd forintra becsülték. A BB magánosításából az államnak egy fillér bevétele nem lesz, hanem a Bankholdingból kap 30 százalékos résztulajdont, ám ennek birtokában is a többségi tulajdonosok bármikor leszavazhatják a kormány képviselőjét. | https://nepszava.hu/3138090_meg-a-valasztasok-elott-lenyeli-meszaros-lorinc-bankja-a-budapest-bankot | https://web.archive.org/web/20230129120204/https://nepszava.hu/3138090_meg-a-valasztasok-elott-lenyeli-meszaros-lorinc-bankja-a-budapest-bankot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-a-valasztasok-elott-lenyeli-meszaros-lorinc-bankja-a-budapest-bankot | Népszava | hungarian-news | 2021-11-15 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"MKB eladása"
] |
53,126 | Mészáros Lőrinc 22 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert, ebből fejleszheti Lázár János mezőhegyesi birtokát | A gázszerelőből milliárdossá váló üzletembernek a jelek szerint csak az ébredés lehet nehéz, a többi megy magától. | Lázár János;Mészáros Lőrinc;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2021-11-12 12:26:35
Mészáros Lőrinc 22 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert, ebből fejleszheti Lázár János mezőhegyesi birtokát
A gázszerelőből milliárdossá váló üzletembernek a jelek szerint csak az ébredés lehet nehéz, a többi megy magától.
- derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett értesítőből.
Eszerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki a tendert, melyen történetesen a felcsúti oligarcha érdekeltségében álló cég adta be a legjobb ajánlatot. Az összeg nettóban értendő. | https://nepszava.hu/3137797_meszaros-lorinc-22-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-ebbol-fejleszheti-lazar-janos-mezohegyesi-birtokat | https://web.archive.org/web/20220124221248/https://nepszava.hu/3137797_meszaros-lorinc-22-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-ebbol-fejleszheti-lazar-janos-mezohegyesi-birtokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-22-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-ebbol-fejleszheti-lazar-janos-mezohegyesi-birtokat | Népszava | hungarian-news | 2021-11-12 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"közbeszerzés",
"klientúra"
] | [] |
53,128 | Rogán irodája 800 millióért szerződtetett tanácsadókat az utak koncesszióba adásához | Gyorsított közbeszerzési eljárással választotta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda a Deloitte Zrt.-t pénzügyi, míg a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda jogi tanácsadásra, nettó 400-400 millió forintért. A tanácsadás a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adásához szükséges. | A két gyorsított közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő - a Rogán Antal kabinetminiszter irányítása alatt álló - Nemzeti Koncessziós Iroda tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az augusztus közepén meghirdetett gyorsított eljárások indoka az volt, hogy "a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására irányuló tevékenységre vonatkozó koncessziós beszerzési eljárás 2021. június 9. napján megindításra került, melyre tekintettel az eljárással kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások igénybevétele soron kívül szükségessé vált."
Az első közbeszerzés a pénzügyi tanácsadást tartalmazza. Az ajánlatkérő a nyertestől - többek között - a következőket várja el: a hazai és nemzetközi gyakorlat vizsgálata, összegzése, koncesszióstruktúra, illetve üzletág-értékesítési modell pénzügyi kiértékelése, üzleti modellek kidolgozása, összhangban a hatályos jogszabályi-, társadalmi- közpolitikai feltételrendszerrel.
Ezt a nettó 400 milliós keretszerződést - egyedüli ajánlattevőként - a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. nyerte, vele október 6-án szerződést is kötött az iroda.
A második közbeszerzés a jogi tanácsadást tartalmazza. Itt a nyertes feladata az egyes koncessziós tevékenységekre vonatkozó jogi hatástanulmányok, koncessziós stratégiák kidolgozása, jogi döntés-előkészítő dokumentumok elkészítése, továbbá közreműködés a koncessziós eljárásokra vonatkozó egységes vagy speciális jogi eljárásrend kialakításában.
Szintén egyedüli ajánlattevőként itt a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda nyerte a szintén nettó 400 milliós keretszerződést, amelyet október 13-án kötött meg vele az ajánlatkérő.
A Napi.hu szeptember végén közölte, hogy hivatalosan is lezárult részvételi szakasz a 35 éves autópálya-koncesszió pályázati eljárásában. Három cég jutott tovább a második, ajánlattételi szakaszra. A három cég a következő: | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/tanacsadok-koncesszios-iroda-gyorsforgalmi-uthalozat-kiszervezese-kozbeszerzes.740322.html | https://web.archive.org/web/20220513045404/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/tanacsadok-koncesszios-iroda-gyorsforgalmi-uthalozat-kiszervezese-kozbeszerzes.740322.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-irodaja-800-millioert-szerzodtetett-tanacsadokat-az-utak-koncesszioba-adasahoz | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-11-16 15:39:19 | [] | [
"Deloitte",
"DLA Piper Posztl Nemescsói Győrfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"tanácsadás",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
53,129 | Elhasalt a bíróságon a vagyonnyilatkozati botrányba keveredett Baranyi Krisztina | Harmadfokon is pert nyert a PestiSrácok.hu kiadója Baranyi Krisztinával szemben, akiről korábban azt írtuk, ahhoz képest, hogy a kormánypártok vélt vagyonosodási ügyein gyakorta rugózik az Együtt korrupcióügyi szakszóvivője, Baranyi Krisztina, saját magával szemben már kevésbé szigorú ilyen téren és kihagyta 40 milliós Duna-parti lakását a vagyonnyilatkozatából. A korrupcióvadász politikus igencsak rosszul viselte, hogy a saját trükközését nyilvánosságra hozta a sajtó, ezért a témában íródott 5 cikkünket sérelmezve bíróságra vonult, a harmadfokon eljáró Kúria határozata szerint azonban az összes írásunk kiállta a valóság próbáját– szemben Baranyi érvélésével.
(Baranyi Krisztina vagyonnyilatkozatában egyébként szerepel a kérdéses ingatlan: https://budapest.hu/Documents/Vagyonnyilatkozatok_2021/K%C3%A9pvisel%C5%91k/Baranyi%20Krisztina.pdf - K-Monitor) | Harmadfokon is pert nyert a PestiSrácok.hu kiadója Baranyi Krisztinával szemben, akiről korábban azt írtuk, ahhoz képest, hogy a kormánypártok vélt vagyonosodási ügyein gyakorta rugózik az Együtt korrupcióügyi szakszóvivője, Baranyi Krisztina, saját magával szemben már kevésbé szigorú ilyen téren és kihagyta 40 milliós Duna-parti lakását a vagyonnyilatkozatából. A korrupcióvadász politikus igencsak rosszul viselte, hogy a saját trükközését nyilvánosságra hozta a sajtó, ezért a témában íródott 5 cikkünket sérelmezve bíróságra vonult, a harmadfokon eljáró Kúria határozata szerint azonban az összes írásunk kiállta a valóság próbáját– szemben Baranyi érvélésével.
A történet előzménye, hogy 2016 november 30-án került széljegyre Baranyi Krisztina tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme a földhivatalban egy XX. kerületi, újépítésű lakópark egyik ingatlanjára. Baranyi, aki akkor az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője, egyúttal pedig a párt korrupcióügyi szóvivője is volt, a Dunától karnyújtásnyira lévő, impozáns környezetben fekvő Dunaparti Lakóparkban jutott hozzá egy 74 négyzetméteres, kettő szobás plusz kettő félszobás, 15 négyzetméteres terasszal ellátott ingatlanhoz a földhivatali nyilvántartás szerint. A probléma mindezzel csupán annyi, hogy az akkor nagy korrupcióvadászként fellépő Baranyi Krisztina 2016-os évről készített vagyonnyilatkozatában nem tüntette föl a lakásvásárlást, noha az adásvételi szerződést abban az évben ütötték nyélbe, és már novemberben széljegyre került a tulajdonjog-bejegyzési kérelme. A helyi Fidesz akkor jelezte, a képviselői tiszteletdíjából kétséges, hogy hogyan tudott megvásárolni egy ilyen nagy értékű ingatlant Baranyi, az ügy kivizsgálására pedig összehívták a ferencvárosi önkormányzat vagyonnyilatkozat-ellenőrző és összeférhetetlenségi bizottságának rendkívüli ülését. A ferencvárosi képviselő-testület zárt ülésén egyhangúlag – az ellenzéki képviselők szavazataival – elfogadta a bizottság határozat-tervezetét, amely fölszólította Baranyi Krisztinát, hogy a törvénysértő helyzetet haladéktalanul orvosolja.
Az ügy láthatóan rosszul érintette a szólásszabadság és átláthatóság ferencvárosi fároszát, ezért a bírósággal szerette volna elnémíttatni az ügyről tudósító portálokat, köztük a PestiSrácok.hu-t. Keresetében Baranyi azt kifogásolta, hogy azt írtuk: “40 millió forintért vásárolt ingatlant hagyott ki a vagyonnyilatkozatából”. Állítása szerint az idézet, amely több a témában megjelent cikkben is megjelent, hamis. Emellett Baranyi azt is kifogásolta, hogy az egyik témában írt cikkünkben úgy fogalmaztunk, “meghamisította a vagyonnyilatkozatát”.
Utóbbi kapcsán a korábban eljáró bíróság megállapította a jogsértést, harmadfokon azonban győzött a sajtószabadság: a Kúria indokolása szerint a PestiSrácok.hu cikkeiben egyértelműen közügyről van szó, a felperes vagyonnyilatkozata szabadon elemezhető, kritizálható, a közszereplő felperest pedig fokozott tűrési kötelezettség terheli, amelynek egyetlen korlátját az emberi méltóságának védelme jelenti. A kifejtett kritika lehet pontatlan, értéktelen, de nem jogsértő, ha nem sérti meg a jóhiszeműség követelményét. A hiányos vagy pontatlan vagyonnyilatkozat kapcsán akár élesen megfogalmazott kritika sem lépi túl a szabad véleménynyilvánítás kereteit.
A másodfokú bíróság tételesen elemezte az egyes cikkeket és az I. rendű alperes által közzétett írások kapcsán azt állapította meg, hogy azok általában részletesen bemutatták a kialakult helyzetet, követhető volt az, hogy miből vonták le a felperesre nézve negatív következtetéseket, főként a bizottsági határozat, illetve az annak nyomán született képviselő- testületi döntés kellő alapot képeztek a levont következtetésekhez
-olvasható az indokolásban.
A bíróság tehát egyértelmű ítéletet mondott: a PestiSrácok.hu cikkei megállják a helyüket, Baranyi érvelése azonban nem.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Iskolában a mudi megalázóan gyorsabban tanul, mint a "szokásos" munkakutyák, a lényegesen kisebb mosóerejű dobermannok és hatósugarú német juhászok. Élénk vérmérséklete ellenére nagyon szófogadó, lakásban is ideális társ, a maga tízkilós testtömegével keveset eszik, de ha megtanítjuk rá, megfogja a postást. | https://pestisracok.hu/elhasalt-a-birosagon-a-vagyonnyilatkozati-botranyba-keveredett-baranyi-krisztina-a-torvenyszek-mindenben-portalunknak-adott-igazat/ | https://web.archive.org/web/20211207215011/https://pestisracok.hu/elhasalt-a-birosagon-a-vagyonnyilatkozati-botranyba-keveredett-baranyi-krisztina-a-torvenyszek-mindenben-portalunknak-adott-igazat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhasalt-a-birosagon-a-vagyonnyilatkozati-botranyba-keveredett-baranyi-krisztina | pestisracok.hu | hungarian-news | 2021-11-16 21:02:00 | [
"Baranyi Krisztina"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
53,130 | Közpénzből vehette meg a fideszes Tiba István fociklubja az árverezett stadion harmadát | Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát. | Volt egyszer egy balmazújvárosi fociklub, mely a mérhetetlen állami pénzpumpa és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének törzszülötte lett. A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon.
Ezt a lehetőséget ismerte fel 2011-ben a balmazújvárosi Tiba István, fideszes országgyűlési képviselő, és úgy döntött, a hajdúsági kisváros - ahol csak kicsivel laknak többen, mint a szintén NER-szülött csapattal rendelkező Kisvárdán - megérdemel egy NBI-es focicsapatot. Az akkor NBII-ben játszó csapat végül 2016-2017-es bajnokságban harcolta ki magának a feljutást, az NBI-es éra azonban tiszavirág életű volt.
Pedig Tiba István mindent megtett: még törvénymódosító javaslatot is elfogadtatott az országgyűléssel, hogy a sportklubok mentesüljenek a játékosaik bére utáni adófizetéstől, ezzel is jelentős megtakarítást biztosítva számukra. Az más kérdés, hogy az így felszabaduló összegeket jellemzően visszaforgatták a bérekbe. Egyébként Tiba Istvánék sem szerénykedtek, hiszen az átlagfizetés az NBI-es szezon kezdetén egymillió forint volt a csapatnál, a legjobban fizetett játékos pedig több mint 2 millió forintot vihetett haza. Hiába azonban a magasabb bérigényű minőségibb játékosok leigazolása, a csapat nem tudott bent maradni az NBI-ben. Ez pedig gyakorlatilag a közelgő haláltusa első jele volt.
Anyagilag ugyanis sem az NBII-ben, sem pedig az NBI-ben nem tudtak nyereségesen működni. A 2017/18-as szezon 58 milliós veszteségét az NBI-ben 1,8 milliós mínuszra javították. Bár a magasabb osztályban való szerepléshez nagyobb költségvetés is társult, a szponzorok hiánya meglátszott a számokon is, ez pedig nem is meglepő. A TAO támogatási rendszer ugyanis leépítette a szponzori piacot. Ha ugyanis egy cég már a TAO-n keresztül támogatta az adott csapatot - ellenszolgáltatás nélkül - semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy szponzorként is megjelenjen. Főleg nem akkor, ha egy olyan csapat mögé kellett volna beállni, mely az NBI legkisebb marketingértékével bírhat. Csak példaként, az akkor még stabil NBI-es, nem túl távoli Debrecennek sem sikerült évek óta maga mellé állítani egy főszponzort (azóta némiképp már változott a helyzet, hogy a debreceni klub tulajdonosi háttere átalakult 2020-ban).
A focicsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. gazdálkodását tehát nem tette helyre az NBI, sőt, a kiesés után csak szaparodtak a problémák. Igaz, ez nem volt független attól a ténytől sem, hogy időközben lecserélődött az addig támogató városvezetés. Az NBII-be való visszatérés a korábbiaknál is kedvezőtlenebb helyzetet teremtett és rögtön 216 milliós gigaveszteséget termelt a Kft. A városvezetés ugyan az ésszerűséget szem előtt tartva, a pazarlást elkerülve igyekezett valamennyire támogató magatartást tanúsítani és adott 22 millió forintos segítséget, ez nem oldotta meg a problémákat.
Pedig dúskáltak a közpénzben
Talán ez a történet nem is kavarna akkora port, ha a piaci viszonyok között mindez például a nem megfelelő cégvezetés és gazdálkodás eredménye lett volna. Pedig ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat. Ebből más mellett a stadionban a helyi termálvizet használó pályafűtést alakítottak ki - az ötlet hátterében az MLSZ általános előírása állt. A termálvizes pályafűtés üzemeltetését különösen gazdaságosnak nevezték, ennek ellenére, amikor 2017 februárjában a hó és jégpáncél miatt el kellett halasztani a nyitómeccset, a klub azzal indokolt, hogy
"a stadion rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat nem tud bevállalni. A játéktér többcentis jégtakaróval fedett, a talaj pedig 40 cm mélyen van átfagyva, amelyet egy-két napos fűtéssel nem lehetett volna felolvasztni."
A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére.
Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben.
Elárverezték a stadiont
A felszámolási eljárás részeként értelemszerűen a Kft. stadionban lévő tulajdonrészét is áruba bocsátották idén év elején. A pályázatot február 5-én hirdették meg és 22-ig lehetett rá licitálni. Az eljárás során a balmazújvárosi sporttelep 34/100 tulajdoni hányadát hirdették meg.
"Az ingatlanon a Balmazújváros Sport Kft által TAO és Kormányzati támogatásokból megvalósult tárgyi eszköz és építési beruházásokkal együtt." - olvasható a kiírásban.
A területen sportálya van, négy oldalról lelátóval, van egy öltöző, tornaterem, vannak rekreációs helyiségek és a telek északnyugati részén egy befejezetlen uszoda.
Kalapács alá kerültek még az élőfüves pálya karbantartásához való gépek, berendezések, egy Volkswagen Transporter, egészségügyi rekreációs eszközök és az ingatlan részét képező beruházások.
A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost.
A sportegyesület már régóta próbálta magának megszerezni a rengeteg állami pénzből felújított sportinfrastruktúrát. A 444 cikkéből derült ki, hogy a cég felszámolása előtt időkben Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."
Ha kerülőúton is, de látszólag sikerült privatizálnia Tiba Istvánnak a kétmilliárd forint közpénzt felemésztő ingatlan harmadát.
Honnan volt erre pénz?
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy kisköltségvetésű sportszervezetnek hogy lehetett majdnem 200 millió forintja ingatlanvásárlásra? A szervezet beszámolói és közhasznúsági jelentései szerint ugyanis 130-150 milliós bevétellel gazdálkodik évente (ez az MLSZ-től, valamint az önkormányzattól érkezett), az előző évek eredményeit halmozó soron pedig nem szerepel több néhány tízmillió forintnál. Világos, hogy ezek az összegek nem biztosítanak kellő fedezetet az ingatlanvásárlásra úgy, hogy a napi működési költségekre is jusson forrás.
Tavaly novemberben viszont megjelent egy kormányhatározat, mellyel az Emberi Erőforrások Minisztériuma 150 millió forint támogatást adott a Balmazújvárosi Football Clubnak. A támogatás jogcíme a következő volt:
A Balmazújvárosi FC utánpótlás csapatai számára sportlétesítmény beruházás támogatására.
Ez az összeg meg is jelent a klub 2020-as beszámolójában, egyrészt a mérleg pénzeszközök során: a korábbi 29,4 millió forint 206,7-re ugrott, másrészt pedig a beérkező támogatások részletezésekor. Eszerint 2020-ban egy forintot sem használtak fel a támogatásból, másrészt azt írják:
"terveink között szerepel, hogy több csapatunk is osztályt vált és NBI-es és NBII-es bajnokságokban versenyezhessenek tovább játékosaink. A támogatás ezen feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztést teszi lehetővé."
Megkérdeztük a BFC-t, helyes-e a következtetésünk, miszerint az EMMI-től érkező támogatás biztosította a fedezetet a stadion harmadrészének megszerzéséhez, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amennyiben nem helyes a következtetés, kíváncsiak voltunk arra is, hogy akkor miből tudtak licitálni az árverésen. Ha megérkezik a válasz, természetesen frissítjük vele cikkünket.
Mindenesetre mind a dátumok, mind az összegek és az elérhető beszámolókban szereplő összegek azt támasztják alá, hogy Tiba István fociegyesülete közpénz segítségével magánosította a szintén tetemes közpénzből korszerűsített sportinfrastruktúra harmadnyi tulajdonrészét. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-vehette-meg-a-fideszes-tiba-istvan-fociklubja-az-arverezett-stadion-harmadat.html | https://web.archive.org/web/20220629071346/https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-vehette-meg-a-fideszes-tiba-istvan-fociklubja-az-arverezett-stadion-harmadat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-vehette-meg-a-fideszes-tiba-istvan-fociklubja-az-arverezett-stadion-harmadat | mfor.hu | hungarian-news | 2021-11-17 12:17:00 | [
"Tiba István"
] | [
"Balmazújváros FC",
"Balmazújváros Sport Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
53,131 | Semmi sem drága a kormánynak, ha a nyugdíjasok szavazatáról van szó | Valamennyi elődjére rálicitálva hajt a nyugdíjasok voksaiért Orbán Viktor, aki egyébiránt főúri keggyé tette annak eldöntését, mikor spórol rajtuk, és mikor oszt nekik alamizsnát. | Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök. | https://hvg.hu/360/202144__nyugdijpremium__valasztasi_csalik__feri_batyam__szertorna | https://web.archive.org/web/20211108000538/https://hvg.hu/360/202144__nyugdijpremium__valasztasi_csalik__feri_batyam__szertorna | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/semmi-sem-draga-a-kormanynak-ha-a-nyugdijasok-szavazatarol-van-szo | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-06 08:15:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Egészségbiztosítási Alap",
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"PR",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"nyugdíj",
"jogalkotás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
53,132 | A Mészáros és Mészáros Kft. fejlesztheti a Mezőhegyesi Ménes Birtokot | Csaknem 22 milliárd forintos közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc érdekeltsége. | A Mészáros és Mészáros Kft. fejlesztheti a Mezőhegyesi Ménes Birtokot
Csaknem 22 milliárd forintos közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A Mészáros és Mészáros Kft. nyerte a nettó 21 899 987 550 forintos ajánlatával az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kiírt „Mezőhegyesi Ménes Birtok tervezés és kivitelezés” tendert.
A közbeszerzésről szóló hírt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. tette közzé a Budapesti Értéktőzsde oldalán, mivel a Mészáros és Mészáros Kft. a tulajdonába tartozik. A tenderen a tájékoztatás szerint a legjobb ár-érték arányú ajánlatot tette a kft., ezért lett a cég a nyertes.
2021. szeptember. 01. 10:56 hvg.hu Gazdaság
Lázár János összehozta a kisgazdákat és a nagybirtokosokat Mezőhegyesen, az alapítványban is helyet kapnak
Lázár János egybeterelte Mezőhegyesen az elvileg a kisgazdaságokat képviselő MAGOSZ-t és a nagybirtokot megtestesítő Csányi Sándort. Erről a mezőhegyesi középiskolai tanévnyitón beszéltek az érintettek szerdán, miközben reggel egy lapértesülésből az is kiderült, hogy a szövetségre lépők ülhetnek a Ménesbirtokot átvevő alapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába. A tanévnyitón Csányi Sándor bevallotta azt is, hogy nem könnyű Lázárral együtt dolgozni.
2021. november. 03. 11:23 hvg.hu Vállalkozás
A Rózsadombon lesz a központja a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő alapítványnak
Fél évvel a hivatalos bejelentés, és egy hónappal a kuratóriumi tagok nyilvánossá tétele után, október 27-én bejegyezték a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t az államtól átvevő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. A szervezet székhelyét 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton jegyezték be. | https://hvg.hu/gazdasag/20211112_meszaros_es_meszaros_kft_mezohegyesi_menes_birtok | https://web.archive.org/web/20211201162226/https://hvg.hu/gazdasag/20211112_meszaros_es_meszaros_kft_mezohegyesi_menes_birtok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-es-meszaros-kft-fejlesztheti-a-mezohegyesi-menes-birtokot | HVG | hungarian-news | 2021-11-12 15:14:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"közbeszerzés",
"klientúra"
] | [] |
53,133 | Mészáros Lőrinc nem kaphat stadiont ajándékba, de azért jó üzletekre van kilátás | A sporttelepekkel folytatódhat a közvagyon kijátszása a köz felügyelete alól, a kedvezményezettek a bőkezűen dotált, baráti klubok és szövetségek lehetnek. | A sporttelepekkel folytatódhat a közvagyon kijátszása a köz felügyelete alól, a kedvezményezettek a bőkezűen dotált, baráti klubok és szövetségek lehetnek.
Valódi háttérhatalom épül Magyarországon: az Országgyűlés fideszes többsége szakmányban szervezi ki az állami vagyonelemeket és funkciókat a mindenkori kormány alól. Ennek részei a sokasodó koncessziós szerződések vagy az állami felsőoktatás jó részének átadása pártközeli kurátorok irányította alapítványoknak. S ebbe a sorba illeszthető a sporttörvény Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter által beterjesztett módosítása is, amely lehetővé tenné, hogy az állam ne csak önkormányzatok tulajdonába adjon sporttelepeket.
Arról azért nincs szó, hogy Mészáros Lőrincnek is odaajándékozhatnák mondjuk a Papp László Sportarénát. Azért sem, mert azt nem sporttelepként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, hanem egyéb épületként. De ennél fontosabb, hogy az állami vagyonról szóló törvény tételesen felsorolja, kiknek lehet egyáltalán bármit ingyenesen átadni; magánszemélyeknek, vállalkozásoknak semmit. Ez persze elvileg könnyen megváltoztatható, gyakorlatilag azonban vélhetően nem csekély felháborodást váltana ki a választópolgárokban a közvagyon ennyire szemérmetlen kijátszása.
Szerepelnek azonban a listán az önkormányzatok mellett az egyházak és a közhasznú szervezetek is, márpedig utóbbiak közé tartoznak a kormány szívéhez oly közel álló sportklubok és -szövetségek, illetve vagyonkezelő alapítványok is.
A sporttelepként bejegyzett telkek nem komoly infrastruktúrával felszerelt stadionok, hanem például csónakházak, füves focipályák. De azért bőven akadnak köztük értékesek is: a fővárosi Hegyvidéki Önkormányzat például épp 12 ezer négyzetméteres ingatlanját igyekszik elpasszolni 850 millió forintért.
Összességében, országos szinten pedig már komoly vagyonról van szó, ami most a kormánytól elvileg független, mégis baráti kezekbe vándorolhatna. Kaphatnának belőle akár az egyetemi, akár más, teljesen új alapítványok, s persze a szinte kizárólag fideszes potentátok, kormányközeli üzletemberek irányította egyesületek és egyéb sportszervezetek. Az állami vagyon ilyen kiszervezését már jól bejáratták, ráadásul ez viszonylag könnyen magyarázható is, hiszen a kormány nem „elkótyavetyéli” az ingatlanokat, hanem arra – papíron – nagyon is érdemes szereplőket gazdagít velük.
Mager Andrea sajtóosztálya szerint a törvénymódosítás-csomagban nem az a fontos, hogy a sporttörvény átruházást taglaló részéből kikerül az önkormányzatok kizárólagossága, hanem az, hogy az állami vagyonról szólóba bekerül: sporttelepként bejegyzett állami ingatlant csak sportcélra lehet ingyenesen tulajdonba adni.
„A szabályozás célja a sportszakmai kontroll további erősítése” – válaszolták a HVG kérdésére. Ez viszont felesleges duplikációnak tűnik, hiszen a sporttörvényben már benne van, hogy az új tulaj köteles 15 évig elsődlegesen sportcélra használni a megkapott telepet. Ez a kikötés a módosítás után is megmaradna, eltűnne viszont az a korlátozás, hogy ebben a másfél évtizedben az ingatlant csak miniszteri engedéllyel lehet megterhelni – például hitellel. A jövőben tehát kedvezményezettek kibővített köre kaphatna az államtól ingyen sporttelepet, amire szállodát ugyan nem építhetne, hitelfedezetként viszont használhatná.
Az állam jelenleg is két kézzel szórja a pénzt a sportra, különösen a látványcsapatsportokra, leginkább a labdarúgásra. Mind a GDP, mind az összes állami kiadás arányában messze Magyarország költi a legtöbbet erre az egész Európai Unióban. Egyelőre nem világos, hogy egy más színezetű kormány és parlamenti többség hogyan alakítaná át a sportfinanszírozási struktúrákat, de valószínűnek tűnik, hogy szűkebb esztendők várnának a sport világára. Márpedig az állami támogatások visszavágása több egyesületnek akár a működőképességét is veszélyeztetné. Ilyen helyzetben minden ingatlan jól jönne – különösen, ha még hitelek felvételét is segítené. | https://m.hvg.hu/360/202145__sportfinanszirozas__arnyekallam__nemzeti_vagyon__telepesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-nem-kaphat-stadiont-ajandekba-de-azert-jo-uzletekre-van-kilatas | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-11 13:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"koncesszió",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció",
"stadion",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
|
53,134 | 0, azaz nulla honvédelmi sportközpont készült el, a haverok viszont jól jártak | Három éve működniük kellene a „hazafias szempontból fontos” sportokat oktató intézményeknek, s noha az alapkőletételek nagy csinnadrattával lezajlottak, még az érintett önkormányzatok sincsenek képben, mi a helyzet az építkezésekkel. | Három éve működniük kellene a „hazafias szempontból fontos” sportokat oktató intézményeknek, s noha az alapkőletételek nagy csinnadrattával lezajlottak, még az érintett önkormányzatok sincsenek képben, mi a helyzet az építkezésekkel.
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat.
A benzinkúton és a bankfiókban nem fogjuk érezni az infláció csökkenését. A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásait a magyar autógyártás is megszenvedi. Novák Katalin nyitott hozzáállását dicsérte a halálos beteg Karsai Dániel. Donald Trump tarolt az elnökválasztási csata nyitányán. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://m.hvg.hu/360/202145__loterprogram__hazafias_neveles__elakadt_beruhazasok__nagyobb_afustje | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/0-azaz-nulla-honvedelmi-sportkozpont-keszult-el-a-haverok-viszont-jol-jartak | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-16 07:00:00 | [
"Mihály Csaba",
"Szijjártó Péter",
"Végh Gábor"
] | [
"Andrame-Bau Kft.",
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Honvédelmi Sportszövetség",
"Műszaki Fejlesztési",
"Pharos ’95 Kft.",
"Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"Trend Építő Zrt.",
"Ventus Építő Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja",
"Balassagyarmat",
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Dunakeszi",
"Nógrád megye",
"Pest megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szarvas",
"Szigetvár",
"Újfehértó"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"közmű",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések",
"honvédelem",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,135 | Zajlik az élet a Porsche Hungária volt vezetőjének balatoni érdekeltségeinél | Új cég működteti Eppel János és családja balatonfüredi hotelérdekeltségeit. | Valóban olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk? Kiszámoltuk, mennyire kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha most mennénk egy hétre kikapcsolódni. | https://m.hvg.hu/360/202145_aura_fured_terjeszkedes_abalatonnal | https://web.archive.org/web/20231228065938/https://m.hvg.hu/360/202145_aura_fured_terjeszkedes_abalatonnal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zajlik-az-elet-a-porsche-hungaria-volt-vezetojenek-balatoni-erdekeltsegeinel | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-15 12:00:00 | [
"Eppel János"
] | [
"Hotel & More Szállodák Zrt."
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"EU",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"TAO-pénzek"
] |
53,136 | Sok tízmilliárdot fizethet a kormány a megsemmisített földszerződések miatt | Az Európai Bíróság döntése után két és fél évvel salátatörvénybe csomagolta a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel rendezi a földtörvény hét évvel ezelőtti, kifogásolt rendelkezését, amellyel törölték a haszonélvezeti jogot. Az igényeket csak jövőre lehet benyújtani, így a következő kormány fizethet. | Sok tízmilliárdot fizethet a kormány a megsemmisített földszerződések miatt
Az Európai Bíróság döntése után két és fél évvel salátatörvénybe csomagolta a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel rendezi a földtörvény hét évvel ezelőtti, kifogásolt rendelkezését, amellyel törölték a haszonélvezeti jogot. Az igényeket csak jövőre lehet benyújtani, így a következő kormány fizethet.
Keményen küzdött a kormány a zsebszerződések ellen, de a fürdővízzel a gyereket is kiöntötte, bár ezt máig nem ismerte el. Már 2013-ban a Büntető Törvénykönyvbe is bekerült a rosszhiszemű szerződéskötések büntetése, de a szintén 2013-ban megszavazott, 2014 májusában hatályba lépő Földforgalmi Törvényben visszamenőlegesen eltörölték a termőföldekre nem közeli hozzátartozók javára bejegyzett haszonélvezeti jogot. Az Európai Unió Bírósága már két és fél éve meghozta azt a döntést, hogy korrigálni kell a törvényt. A magyar kormány akkor azzal támadott vissza, hogy az EUB a spekulánsokat támogatja, aztán kormánybiztost is kineveztek a terület vizsgálatára, végül a magyar kormány most lépett. A 2014-ben kiebrudaltak kérhetik a törölt haszonélvezeti joguk visszajegyzését, vagy kaphatnak kompenzációt. Az igényeket jövő júliustól lehet benyújtani, a következő kormány fizet.
A 2014-es lépéssel elsődlegesen a külföldieket akarták távol tartani a magyar termőföldtől, de az előbbi jogi konstrukcióval több magyar állampolgár is élt, így őket is érintette a haszonélvezeti jog törlése. Az már inkább csak pikáns, hogy az uniós tagállami polgárokat igyekeznek távol tartani a termőföldtől, de a kormány bejelentette pár hónapja, hogy létrehoznak egy magántőkealapot, amelynek célja a külföldi földvásárlás. Igaz, ezt visszavonták, miután a szlovákok nekimentek emiatt a magyar kormánynak. Ezzel együtt még működik az áprilisban létrehozott másik, Eximbank által létrehozott tőkealap, amellyel a külföldi élelmiszeripari beruházásokat támogatnák.
Egy tollvonással semmissé tették a szerződéseket
Az Európai Unióhoz csatlakozás után még türelmi időt kaptak az újonnan belépő országok, csak 2014-ben nyitotta meg Magyarország is a termőföldek vásárlása előtt az utat, uniós magánszemélyek, bizonyos korlátok mellett vehettek földet. Nem csak nálunk igyekeznek a kormányok akadályokat beépíteni a földvásárlás előtt, az egész Unióban különleges, érzékeny témaként kezelik a földterületeket.
Az mégis kiverte a biztosítékot még a magyar Földforgalmi Törvény 2014-es hatálybalépésekor, hogy a termőföldre a nem közeli hozzátartozók javára bejegyzett haszonélvezeti jogot egy tollvonással eltörölték anélkül, hogy a kártalanításról rendelkezett volna egyetlen passzus is. Akkor (és most is) az a kormány kommunikációja ezzel kapcsolatban, hogy a külföldi spekulánsokkal szemben védik a magyar termőföldet. Ez a védelmi reakció annyiban megalapozott, hogy bár az elmúlt években évente lényegében 7-10 százalékkal emelkednek a magyar földárak, mégis még mindig jóval olcsóbb, mint Nyugat-Európában, ezzel csábítva a spekulánsokat a vásárlásra. Ugyanakkor 2014-ben, nemcsak külföldi állampolgárok, de magyarok is nehéz helyzetbe kerültek még akkor is, ha már évtizedekig agrártevékenységet folytattak a kiebrudalásukat megelőzően. A 2014-es törvény egy hónapot adott az ügyletek rendezésére.
Kalandos jogi kanyarok
Az Európai Bizottság már a törvény keletkezésének pillanatában is jelezte a magyar kormány felé, hogy ez a jogalkotás szembe megy az uniós alapelvekkel, elsődlegesen a szabad vállalkozást sértik, de a magyar törvény visszamenőleges hatályával is kiszámíthatatlan környezetet teremt, valamint a kártalanítást is hiányolták. Az Európai Unió Bíróságán több szálon is futott az ügy, magánszemélyek pere is került a luxemburgi bíróság elé, de az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen ebben a témában, és szintén az Európai Unió Bíróságához fordultak.
Az egyik esetben, a Segro-ügyként megismert perben 2018. március 6-án született ítélet, mely kimondja, hogy a vitatott szabályozás a tőke szabad mozgását korlátozza. Egyebek mellett pedig úgy ítélték meg, hogy a külföldiek hátrányos megkülönböztetését is jelenti, mivel a magyar állam sokáig tiltotta a külföldiek termőföld befektetéseit, így a vállalkozás egyetlen módja a haszonélvezeti jog létesítése volt, és pusztán ezért volt több tagállami polgár ebben a jogviszonyban. Ugyanakkor egyáltalán nem zárható ki az ügyben, hogy a szabályozás szerinti, haszonélvezeti jog megszerzésére meghagyott egyenesági leszármazott nem spekulatív céllal szerződött.
A precedens értékű ítéletre a magyar kormány nem reagált, de az Európai Bizottság által az EUB elé vitt ügyben is megszületett az ítélet 2019 májusában. Közben fut egy másik ügy is, amelyben jövőre hozhat ítéletet a luxemburgi bíróság, itt arról fognak dönteni, hogy a magyar szabályozást korrekcióra bíró ítéletek vajon a nem pert indító érintettekre is érvényes-e. Ez utóbbi persze már nem olyan fajsúlyú, mint a 2018-as ítélet, hiszen az Európai Bizottság keresetében hozott döntéssel ez is eldőlt, ezért is módosíthatja a kormány az erre vonatkozó törvényt, amit egy salátatörvényben nyújtottak be egy héttel ezelőtt.
Ezrek állhatnak majd sorba kompenzációért, a következő kormány fizet
Két lehetőséget is felkínál a módosító javaslat: vagy igényelhetik a haszonélvezeti jog visszajegyzését, vagy kompenzációt kaphatnak. Csak majd jövő év júliusától nyújthatók be az igények, fél év lesz az ügyek lebonyolítására 2022-ben. A visszajegyezhetőséget az ingatlannyilvántartó hatóság vizsgálja, az eredményt az egész procedúrát lebonyolító Nemzeti Földügyi Központnak adja át, az igénylőknek ide kell benyújtaniuk a kérelmeiket is. Azt, hogy a következő kormánynak mennyit kell majd kompenzációként kifizetni, még becsülni is alig lehet, egy hektárra vetítve az akkor földterület értékének megfelelő huszadrészt veszik alapul (tehát a kiindulásnál már eleve a jelenlegi értéknél kevesebb lesz az alap, de szakértők szerint ez így szabályos).
Az Európai Bíróságig eljutó pereskedő cégek ügyvédje azt nem akarta elárulni, hogy ügyfelei esetében mekkora területről van szó, de az interneten fellelhető dokumentumokból két dolog is kiderül. Az egyik az, hogy az abban feltüntetett helyrajzi számok fele már nem fellelhető a nyilvános adattárban, ami miatt nyilván a visszajegyezhetőség vizsgálata sem lesz könnyű. A másik pedig az, hogy csak a megnézhető helyrajzi számok alatti terület majd 200 hektár. Az ügyet ismerő ügyvéd szerint viszont ezek között van olyan, amely osztatlan birtokon belül található, márpedig ha ez így van, akkor még csavarosabb a történet, hiszen az osztatlan birtokok felszámolása éppen most zajlik.
A módosító kizárja a rosszhiszemű igényeket, mint például, a Segro-perben 2018. március 6-i ítélete után (amivel felmerült a kárpótlás lehetősége) létesített haszonélvezeti jog. Az időközben kisajátított föld akadálya a visszajegyezhetőségnek. A kompenzáció az egyévi érték legfeljebb 15-szöröse lehet, ez nem rossz pénz. Csak sematikusan számolgathatunk: egy 100 hektáros terület 2014-es értéke az akkori átlagos földárakkal kalkulálva, 100 millió forint, ennek egyévi értéke 5 millió. Ha egy igénylő a törlés idején 25 évesnél fiatalabb volt, vagy cég az igénylő, akkor 15-szörös szorzóval számolva, 75 millió forint kompenzációt kaphat (ha idősebb volt, akkor kevesebbet, sávosan határozza meg a módosító a szorzót korcsoportonként), 35-55 év közöttiek esetén 45-55 millió forint körüli összeg jön ki. Csupán ezer igénylőre ez 60 milliárd forint lehet az átlagokat számolva, de többek szerint jóval nagyobb lesz az igénylők száma. | https://hvg.hu/gazdasag/20211113_foldszerzodes_kormany_europai_birosag | https://web.archive.org/web/20211113131100/https://hvg.hu/gazdasag/20211113_foldszerzodes_kormany_europai_birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-tizmilliardot-fizethet-a-kormany-a-megsemmisitett-foldszerzodesek-miatt | HVG | hungarian-news | 2021-11-13 11:00:00 | [] | [
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Nemzeti Földügyi Központ"
] | [
"Magyarország"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"mezőgazdaság",
"bírság",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [] |
53,137 | Sokba fájhat, hogy a magyar kormány nem tett eleget egy uniós bírósági ítéletnek | A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat. | Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, és pénzbírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek. Az ítéletet tavaly decemberben hozták meg, ezzel zárták le a 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A döntés szerint a 2016 júliusában bevezetett és 2017 márciusában az egész ország területére kiterjesztett úgynevezett visszakényszerítések az uniós jogba ütköznek. Négy és fél év alatt a rendőrség adatai szerint közel ötvenezer embert kényszerítettek Szerbiába, sokszor erőszakot alkalmazva. Az ítélet ellenére ez a gyakorlat folytatódott, emiatt ez év elején példátlan módon az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex kivonult Magyarországról, mert nem akartak uniós jogot sértő műveletekben részt venni.
A témához tartozik, hogy a kormány bezáratta a tranzitzónákat is, holott erre semmilyen döntés nem kötelezte, a bíróság más ügyekben annyit állapított meg, hogy a 30 napon túli fogvatartás ezekben a zónákban jogellenes.
A mostani eljárásban átalány megfizetésére kötelezhetik a magyar kormányt. Erre van friss példa: Lengyelországot két ügyben is napi egymillió eurós tételt kell megfizetésére kötelezték. A gyakorlat az, hogy az átalányt az ítélet kihirdetésének napjától kell fizetni, vagyis már most 11 hónapnyi tételnél tartunk.
Amennyiben egy tagállam nem fizet – mint ahogy a lengyel kormány már ki is jelentette –, akkor az országnak járó uniós forrásokból is le lehet vonni ezt az összeget.
A magyar kormány 2021. február 25-én az Alkotmánybíróság elé terjesztette az ügyet, jelezve, hogy annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek. Ez a forgatókönyv hasonló a lengyel eljárásra, ahol szintén az alkotmánybíróság döntésére hivatkozva tagadták meg egyrészt az ítéletben foglaltak teljesítését, másrészt az átalánybüntetés kifizetését. | https://hvg.hu/eurologus/20211112_Sokba_fajhat_hogy_a_magyar_kormany_nem_tett_eleget_egy_unios_birosagi_iteletnek | https://web.archive.org/web/20211210115408/https://hvg.hu/eurologus/20211112_Sokba_fajhat_hogy_a_magyar_kormany_nem_tett_eleget_egy_unios_birosagi_iteletnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokba-fajhat-hogy-a-magyar-kormany-nem-tett-eleget-egy-unios-birosagi-iteletnek | HVG | hungarian-news | 2021-11-12 14:32:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"ítélet/döntés",
"bírság",
"EU",
"diplomácia"
] | [] |
53,138 | 41 milliót kapott végkielégítésként Karas Monika, az NMHH októberben lemondott vezetője | 2013 augusztusában választották a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének Karas Monikát, mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új országgyűlésnek kellett volna szavaznia róla. Karas azonban októberben lemondott, így ismét a jelenlegi kormánypárti többség dönthet arról, ki irányítsa a médiát a következő kilenc évben. Karas nem távozott üres kézzel: a 24.hu információi szerint jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén.
A portál azt írja, Karas csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában, az Állami Számvevőszék alelnökeként viszont máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult – ez megegyezik eddigi fizetésével. Karas összesen bruttó 61,6 millió forintot kapott, vagyis a nettó lelépési pénze 40 964 000 forint. | https://m.hvg.hu/itthon/20211115_NMHH_vegkielegites_Karas | https://web.archive.org/web/20211115085254/https://m.hvg.hu/itthon/20211115_NMHH_vegkielegites_Karas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/41-milliot-kapott-vegkielegiteskent-karas-monika-az-nmhh-oktoberben-lemondott-vezetoje | HVG | hungarian-news | 2021-11-15 06:50:00 | [
"Karas Monika"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"média",
"juttatás",
"végkielégítés"
] | [] |
|
53,139 | A Fidesz szerint 150 milliós bírság lett a fővárosi „villamosmutyi” vége | A fővárosi Fidesz itt a frankfurti villamosok beszerzésével kapcsolatos ügyre gondol. | A frankfurti villamosok beszerzése ügyében 150 millió forint bírságot szabtak ki a BKV-ra és a készenléti rendőrség is nyomoz – közölte a budapesti Fidesz szombaton a Facebookon. Ezek voltak azok a használt járművek, amelyek 7 milliárd forintos beszerzéséről a nyáron jelentek meg hírek.
A budapesti Fidesz szerint bár közgyűlést is összehívhatott volna megvitatni a kérdést, Karácsony inkább nem bízta a véletlenre, egy személyben döntött. Továbbá hamar kiderült, hogy Frankfurt is azért selejtezte le a villamosokat, mert azok nem klimatizálhatók, ezért nyáron nagy bennük a forróság. Már nyáron gyanús volt, hogy a közbeszerzés jogszerűtlenül lett kiírva, már a kiírás során előkészítve a frankfurti villamosok számára a sikeres pályázást – írták. A BKV később úgy reagált, téves hírek jelentek meg, és valójában lehet klímát tenni a frankfurti villamosokba.
A mostani bejegyzésben a főváros Fidesz úgy fogalmazott, „most mindez bebizonyosodott: a Közbeszerzési Döntőbizottság több súlyos jogsértést is feltárt a BKV-nál a villamosmutyival kapcsolatban. Nemcsak 150 millió forintos bírságra kötelezte, de a Készenléti Rendőrség is nyomozást rendelt el „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett gyanúja miatt”. | https://hvg.hu/itthon/20211113_fidesz_bvk_frankfurti_villamos_birsag | https://web.archive.org/web/20211114225334/https://hvg.hu/itthon/20211113_fidesz_bvk_frankfurti_villamos_birsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-szerint-150-millios-birsag-lett-a-fovarosi-bvillamosmutyir-vege | HVG | hungarian-news | 2021-11-13 12:31:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"bírság",
"közlekedés",
"koncesszió"
] | [] |
53,140 | Végkielégítés és kártalanítás címén nettó 41 milliót kapott az NMHH lemondott elnöke | Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével. | Bruttó 61,6 millió forintot kapott végkielégítés és kártalanítás jogcímen Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács október 31-i hatállyal lemondott elnöke a 24.hu számítása szerint. A nettó lelépési pénz így 40 964 000 forint.
Az NMHH lapunknak küldött válasza alapján az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg. Mivel Karas (miután 2019 nyarán a fizetését egy csapásra több mint a háromszorosára emelte az Országgyűlés) havi bruttó 4 millió forintot keresett az NMHH, illetve havi 400 ezret a Médiatanács elnökeként, azaz bruttó 8,8 millió forint végkielégítést kapott.
A médiatörvény szerint az NMHH és a Médiatanács elnökére elhelyezkedési tilalom vonatkozik. A jogszabály alapján egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt, rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként hozott döntése érintette, és ilyen gazdasági társaságban részesedést sem szerezhet. Emiatt – miként azt az NMHH lapunknak küldött válasza is tartalmazza – Karas Monika kártalanításban részesült. A médiatörvény alapján ennek összege a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének felel meg.
Karas Monika nettó bére havi 2 660 000 forint volt NMHH-elnökként (ha semmilyen kedvezményt nem vett igénybe), és havi nettó 266 000 forint a Médiatanács vezetőjeként. Ez alapján összesen
netó 35 112 000 forint kártalanítást utaltak távozásakor a számlájára. Ha ehhez hozzáadjuk végkielégítése nettó összegét, akkor 40 964 000 forint jön ki.
Az NMHH tájékoztatása szerint Karas „egyéb bérjellegű kifizetésben nem részesült”.
A bő 35 millió forinttal ellentételezett elhelyezkedési tilalom egyébként különösebben nem nehezítette meg – a médiahatóság tájékoztatása szerint amúgy is „új szakmai kihívásokat” kereső – Karas Monika dolgát, hiszen novembertől az Állami Számvevőszék alelnökeként dolgozik tovább, miután igent mondott Domokos László elnök, korábbi fideszes országgyűlélési képviselő felkérésére.
A számvevőszékről szóló törvény szerint a 12 évre kinevezett alelnök havi keresete a megelőző év havi bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetének tíz és félszerese. A KSH közlése szerint 2020. január és december között a bruttó átlagkereset 403 600 forint volt. Karas Monika tehát havonta bruttó 4 237 800 forintot keres ezentúl – majdnem pontosan ugyanannyit, mint az NMHH és a Médiatanács vezetőjeként. | https://24.hu/belfold/2021/11/15/karas-monika-nmhh-asz-vegkielegites-kartalanitas/ | https://web.archive.org/web/20230208175319/https://24.hu/belfold/2021/11/15/karas-monika-nmhh-asz-vegkielegites-kartalanitas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegkielegites-es-kartalanitas-cimen-netto-41-milliot-kapott-az-nmhh-lemondott-elnoke | 24.hu | hungarian-news | 2021-11-15 00:00:00 | [
"Domokos László",
"Karas Monika",
"Simicska Lajos"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"média",
"végkielégítés",
"klientúra"
] | [] |
53,141 | Tarlósék mellett az ellenzék is vastagon benne volt a budapesti patkányirtás árának elszállásában | 2018 óta egy új szereplő, az RNHB Konzorcium végzi Budapesten a patkánymentesítést. Egy olyan közbeszerzésen nyertek, amelyet később a bíróság érvénytelennek nyilvánított. A Karácsony Gergely vezette főváros 2020-ban felbontotta velük a szerződést, de aztán ismét velük szerződött. Csakhogy így több pénzt kell patkányirtásra fordítani, a fertőzöttségi szinttől függetlenül, sőt a főváros átvállalta a szolgáltatótól a patkányészlelésekkel kapcsolatos ügyintézést is. A RNHB Konzorcium egyik tagjának az ügyvezetője a DK politikusa, aki az ellenzék közös jelöltjeként megnyerte az előválasztást Békés megyében. | „Az előző városvezetés érvénytelen közbeszerzése miatt most nekünk kell kártérítést fizetnünk” – írta Karácsony Gergely a Facebook-oldalán azt követően, hogy a Kúria jogerős ítéletében megállapította: a Fővárosi Önkormányzat még Tarlós István idején egy érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest „patkánymentes állapotának fenntartására” kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé.
Néhány fontos dolog viszont nem szerepelt a főpolgármester bejegyzésében:
egyrészt még zajlott a per, amikor a Fővárosi Önkormányzat az eredetileg 2022-ig szóló szerződés ellenére új közbeszerzési eljárást hirdetett a patkányirtási feladatok ellátására 2020 őszén. Ezt szintén az a RNHB Konzorcium nyerte, amelynek 2018-as ajánlatát a mostani jogerős ítélet érvénytelenné nyilvánította. Ez úgy történhetett meg, hogy a jogtalanul megkapott megbízás teljesítésével a konzorcium olyan referenciát szerzett, amivel az újabb (még a jogerős döntés előtt lezongorázott) tenderen megalapozottan indulhatott.
Az igazsághoz az is hozzátartozik: 2018-ban Karácsony is megszavazta, hogy ez a konzorcium végezze a patkányirtást.
A tender körüli mizériát már csak azért sem lehet kizárólag a Fidesz ügyének tekinteni, mert az RNHB Konzorcium egyik tagjának, a Bogármérnökség Kft.-nek az ügyvezetője Leel-Őssy Gábor, a DK politikusa, aki győzött az ellenzéki előválasztáson, így Békés megye 3-as számú körzetében, Gyulán ő indulhat a Fidesz jelöltje ellen.
Leel-Őssy Gábort telefonon kerestük, de a konzorcium szakmai vezetőjéhez, Takács Zoltánhoz irányított minket.
Ez egy szakmai kérdés, semmi mást nem tudok ehhez hozzátenni
– nyilatkozta Leel-Őssy, amikor a politikai szálra kérdeztünk rá.
Nem drágult a patkányirtás – ezt már Takács Zoltán jelentette ki, de később így fogalmazott:
ebben az évben lett egy új szerződés megkötve, amit már egy teljesen új metódus szerint írtak ki, és ezért is kerül valamennyivel többe.
Takács Zoltán elárulta azt is, hogy a Kúria döntése nem érte őket váratlanul.
Már nincs patkányfertőzöttségi elvárás
A Bábolna Bio 47 éven keresztül végezte a budapesti patkánymentesítést, ezért volt meglepő, hogy 2018-ban a Főpolgármesteri Hivatal által kiírt közbeszerzési eljáráson nem ezt a céget hirdették ki győztesnek. Igaz, az RNHB Konzorcium alacsonyabb összegű ajánlatot tett, de azóta már több százmillió forint rendkívüli többletforrást kellett biztosítani számukra a patkányirtásra. Így az önkormányzat végül többet költött a szolgáltatásra, mintha a Bábolna Bio ajánlatát fogadta volna el.
A mostani jogerős ítélet szerint a konzorcium benyújtott referenciái nem feleltek meg a kiírásnak. Az ennek ellenére a megbízást elnyerő RNBH 2018 júliusának végén megkezdte a patkányirtást. Akkortól kezdve pedig megugrott a patkánybejelentések száma. 2017 októberében, amikor még a Bábolna Bio végezte a fővárosi patkányirtást, a patkányészlelésről szóló bejelentések száma 601 volt. Egy évvel később már 1371 bejelentés érkezett Budapesten ugyanebben a hónapban, míg 2019-ben 1015.
Ez azt jelenti, hogy 2019-re kifejezetten súlyossá vált a patkányhelyzet Budapesten, Zuglóban például előfordult, hogy a rágcsálók miatt nem mehettek óvodába a gyerekek. Habár az irtást azóta végző konzorciummal a fővárosi önkormányzatnak 2022-ig érvényes szerződése volt, Karácsony Gergelyék már korábban jelezték, hogy váltani szeretnének. A főpolgármester a patkánymentesítési tender miatt feljelentést is tett, akkor azt mondta, nyilvánvaló, hogy azok, akiknek ez a dolga lett volna, nem végezték el a nyertes cég referenciáinak ellenőrzését. A rendőrség végül nem nyomozott az ügyben, az új közbeszerzést pedig ismét az RNBH Konzorcium húzta be.
Ebből következően még két évig továbbra is az RNHB Konzorcium látja el a patkányirtási feladatokat Budapesten. Az új szerződésben komplexebb műszaki tartalom szerepel, hatékonyabb irtási folyamatot határoztak meg, ellenőrizhetőbbé tették a konzorcium működését, illetve „keményebb feltételek mentén” ellenőrzik az irtást – ezt közölte a Főpolgármesteri Hivatal idén márciusban, az ezúttal sikeresen lezárult közbeszerzési eljárást követően.
Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy a korábbi szerződésekkel ellentétben az önkormányzat most már semmilyen patkányfertőzöttségi elvárást nem támaszt a szolgáltatóval szemben. Úgy tudjuk, a főpolgármester kapott is egy levelet a Bábolna Biotól, hogy ezzel a szakmai tartalommal nincs rendben a tender, ám a kiíráson nem módosítottak.
Bármennyi is tehát a patkány, a konzorcium megkapja a pénzét az irtásért.
Ezt Takács Zoltán is megerősítette, aki úgy fogalmazott: a mostani ciklusban mindegy, milyen a fertőzöttség, de szerinte az egyértelműen csökken.
A Fővárosi Önkormányzat anyagilag jobban járt volna, ha fenntartja a 2018-as szerződést annak lejártáig, 2022-ig. Azután, hogy 2020-ban új szerződést kötöttek, több pénzt kell patkányirtásra fordítaniuk, ráadásul a fertőzöttségi szinttől függetlenül fizetniük kell, sőt a főváros átvállalta a szolgáltatótól a patkányészlelésekkel kapcsolatos ügyintézést is.
Megkérdeztük a városvezetést, hogy milyen adatok állnak az önkormányzat rendelkezésére a patkányészlelésekről, illetve hány bejelentés érkezett az önkormányzathoz az észlelések kezelésének átvétele óta. A bejelentések száma az alábbiak szerint alakult:
Rákérdeztünk arra is, hogy mennyit fizetett ki irtásra eddig az önkormányzat az RNHB Konzorciumnak. A válaszból kiderül, hogy 2018. július 19. óta (azaz az előző szerződés hatályba lépésétől) összesen
1 milliárd 161 millió forintot.
A Bábolna Bio 2018-as ajánlata nettó 253,56 millió forint volt évente. Az RNBH Konzorcium ennél alacsonyabb ajánlatot tett, nettó 205,02 millió forinttal számoltak. Csakhogy a Fővárosi Önkormányzat által 2018 végén 648 millió forint többletforrást szavazott meg a patkányirtásra. Az RNBH Konzorcium 2021-es vállalási ára pedig már évi nettó 354 millió forint.
És azt még nem tudni, mekkora összeg lesz a Bábolna Bio kártérítési igénye a bírósági döntés után. | https://24.hu/belfold/2021/11/16/fovaros-patkanyirtas-tender-fertozottseg-babolna-rhnb-konzorcium-tarlos-karancsony/ | https://web.archive.org/web/20220407022839/https://24.hu/belfold/2021/11/16/fovaros-patkanyirtas-tender-fertozottseg-babolna-rhnb-konzorcium-tarlos-karancsony/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tarlosek-mellett-az-ellenzek-is-vastagon-benne-volt-a-budapesti-patkanyirtas-aranak-elszallasaban | 24.hu | hungarian-news | 2021-11-16 00:00:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Leel-Őssy Gábor",
"Takács Zoltán",
"Tarlós István"
] | [
"Bogármérnökség Kft.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"RNHB Konzorcium"
] | [
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,142 | A bíróság szerint nyilvánosságra kell hozni a visszatartott kórházi járványadatokat | Alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban, mondta ki a Fővárosi Törvényszék. | Alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban,
mondta ki a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság elsőfokú ítélete szerint a hivatalnak ki kell adnia napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. Egy másik eljárásban ugyanígy döntött a bíróság a március-áprilisi időszakkal kapcsolatban is.
Ezeket a számokat most nemhogy kórházanként, de még összesítve sem ismerjük. A kormány csak néhány alkalommal, külön kérésre hozta nyilvánosságra, hogy egy-egy napon hány fertőzöttet ápoltak intenzív osztályon. A lélegeztetőgépen levők számát ugyan naponta közlik, de nem mindenkinek van szüksége lélegeztetőgépre, aki intenzív ápolásra szorul.
Az adatok birtokában tisztábban láthatnánk az intenzív osztályok leterheltségét, és hogy milyen területi különbségek vannak ebből a szempontból. Fontos lenne ezt minél részletesebben elemezni, mivel tudjuk: tavaly szeptember óta szinte megszakítás nélkül erőn felül dolgoznak ezeken az osztályokon.
Az OKFŐ még fellebbezhet, elviheti az ügyet másodfokra, és akár a Kúriára is. Most a szeptember-márciusi időszakról szóló perről írunk részletesen, amiben Takács Pétert, a hivatal főigazgató-helyettesét is meghallgatták.
Elküldték a honlapot, ami semmire nem ad választ
Március 8-án közérdekű adatigénylésben kértük a hivataltól a számokat, amire 24-én érkezett válasz: 45 nappal meghosszabbították a válaszadás határidejét. Papíron ezt akkor tehetik meg, ha az eredeti teljesítés miatt nem tudnák ellátni a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataikat. A járvány kirobbanása óta látjuk, hogy az állami szervek szívesen élnek ezzel a lehetőséggel.
Egy hónappal később, április 26-án egymondatos válasz érkezett a főigazgatóságtól:„Hivatkozással a 2021. márc. 08. napján benyújtott közérdekű adatkérésére, kérem, hogy az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt.”
Csakhogy ez az oldal egyetlen általunk feltett kérdésre sem adott választ, így kénytelenek voltunk bíróságra menni. A hivatal erre beadott egy ellenkérelmet, amiben már azt állították, hogy a kért adatok egy része nincs is meg náluk.
A szerdán kihirdetett ítélet indoklásakor a bíró elfogadhatatlannak és rosszhiszeműnek nevezte a hivatal eljárását, a 45 napos határidő kihasználását pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kategóriájába sorolta ebben az esetben.
A bíró szerint az eljárás során világosan kiderült, hogy napi és kórházankénti bontásban is rendelkeznek a covidos betegszámokkal.
Ezt Takács Péter is elismerte a meghallgatásán, de a kórházankénti adatokról azt mondta: „(...) más kérdés, hogy tároltuk-e azokat, az én vezetésem alatt álló szervezeti egységben biztosan nem”.
Elmondása szerint a jelentések emailben érkeznek be a kórházaktól, és bár a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket. A bíró az ítélet indoklásakor „teljesen súlytalannak” nevezte ezt az érvet.
Ehhez képest a meghallgatás végén, amikor a bíró tételesen végigkérdezte az összes kért adatot, mindegyikről azt mondta, hogy nem áll rendelkezésre. (Kivéve az ágyak kihasználtságáról szóló részt, amire azt mondta, elérhető nyilvánosan.)
Amit kértünk, de nem tudnak kiadni
A napi betegszámok mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol, mikor, mennyi fertőzött halt meg. Mivel nincs bizonyíték arra, hogy az OKFŐ valóban rendelkezik ezekkel az adatokkal, elálltunk a keresetnek ettől a részétől.
Takács elmondása szerint csak a betegszámok változását látják, azt nem, hogy egy adott kórházban éppen mennyien haltak meg vagy mehettek haza gyógyultan.
Ugyanígy az ápoló-beteg arány változását sem ismerhetjük meg. Az OKFŐ-nél tudják ugyan, hogy egy-egy kórházban mennyi ápoló dolgozik, és azt is, hogy mennyi beteget ápolnak, de valójában helyben dől el, hogy mennyi beteg jut egy-egy ápolóra, hiszen ez például a kórtermek nagyságától is függ.
Takács azt mondta, utólag sem gyűjtöttek ilyen adatokat.Ez azért lényeges, mert a súlyos betegek túlélési esélye jelentős részben attól is függ, hogy elegendő szakképzett ápoló tud-e figyelni rájuk. Ezek szerint erről továbbra is egyéni beszámolókra kell támaszkodnunk, ami szintén nem egyszerű, mert hivatalosan a különböző kórházakban dolgozó orvosok sem oszthatják meg egymással a statisztikáikat. (Amikor tavaly novemberben intenzíves orvosok terveztek ilyesmit egy nyilvános fórumon, rájuk szóltak felülről, hogy ne tegyék.)
Emiatt nincs olyan szereplő, akinek pontos képe lenne az országos helyzetről, az orvosok pedig nem nyilatkozhatnak névvel a saját adataikról. | https://444.hu/2021/11/19/a-birosag-szerint-nyilvanossagra-kell-hozni-a-visszatartott-korhazi-jarvanyadatokat | https://web.archive.org/web/20221127155057/https://444.hu/2021/11/19/a-birosag-szerint-nyilvanossagra-kell-hozni-a-visszatartott-korhazi-jarvanyadatokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-birosag-szerint-nyilvanossagra-kell-hozni-a-visszatartott-korhazi-jarvanyadatokat | 444 | hungarian-news | 2021-11-19 00:00:00 | [] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
53,143 | 19 milliárd forint értékben ajándékoztunk el koronavírus-vakcinákat és lélegeztetőgépeket a járvány alatt | A koronavírus-járvány kezdete óta több alkalommal találkozhattunk olyan hírekkel, hogy jelentős mennyiségű oltóanyagot vagy épp lélegeztetőgépet adtunk más országoknak. Összegyűjtöttük, hogy idén novemberig pontosan hány ilyen tranzakcióra került sor és milyen értékben. Az adatokból az látható, hogy a Magyarországra érkezett vakcinák közül 4 milliót továbbadtunk más országoknak. A 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek nagy része raktárban áll, de a kormány ingyen is osztogatja: eddig 11,7 milliárd forint értékben adott túl rajtuk, legalábbis több száz darabon. | 15 országnak összesen 4 millió „magyar” vakcina jutott
A Népszava írta meg augusztus végén, hogy nagyjából 4,5 milliárd forint értékben ajándékozott el oltóanyagot a kormány, melyek többsége Sinopharm volt. Az azóta eltelt időben tovább folytatódott az eladásuk, illetve elajándékozásuk, ezért összegyűjtöttük és térképen is ábrázoltuk, hogy pontosan hová és milyen értékben mentek a novemberig ajándékba adott vakcinák.
A vakcinák beszerzési ára hivatalos adatok szerint a következőképpen alakult: a legolcsóbb a brit-svéd AstraZeneca, egy adag mindössze 1,78 euróba kerül. Ezt követi az egydózisú Janssen 8,5, majd a Pfizer 15,5 euróval. A Szputnyik V a kormány által nyilvánosságra hozott szerződés alapján 19,9 dollár volt, ami mostani árfolyamon számolva megközelítőleg 17,18 euró, míg a Moderna ára 19 euró. (Nemrég a Financial Times megírta, hogy az új uniós vakcinaszállítmányok árát megemeli a Pfizer és a Moderna, az előbbi 19,9, utóbbi 25,5 euróba fog kerülni, a gyártók azonban nem kommentálták a lap értesüléseit.) Messze a legdrágábban beszerzett oltóanyag a Sinopharm volt, ami adagonként 31,5 euróba került. Nem ez volt egyébként az egyetlen gond a kínai vakcinával, a beszerzésének körülményeikről márciusban írtunk az Átlátszón.
A más országokba küldött vakcinákat három csoportba oszhatjuk: a legtöbb esetben mindenféle ellentételezés nélkül, azaz ingyen a rendelkezésükre bocsátotta a kormány a koronavírus elleni oltóanyagokat. Összesen 12 ilyen alkalomról tudunk, így jutott koronavírus elleni vakcinához többek között Egyiptom és Észak-Macedónia, illetve három afrikai ország.
Az elajándékozott vakcinák darabszáma meghaladja a 2 milliót, összértékük pedig 28,5 millió euró, azaz 10,3 milliárd forint.
Érdekesség, hogy a kormány (túl a legolcsóbb vakcina logikusnak tűnő elajándékozásán) pont a legdrágábban beszerzett kínai oltást ítélte adományozásra alkalmasnak: több mint 820 ezer dózist adott át ingyen belőle, ami 25,9 millió eurónak, azaz 9,3 milliárd forintnak felel meg. Kapott belőle a kínai vakcinát szintén használó Montenegró és Bosznia-Hercegovina, illetve Ruanda és Gambia is. A legújabb hírek szerint pedig Törökországnak is adtunk belőle, hogy a Türk Tanáccsal közösen a leginkább rászoruló afrikai országoknak juttassák majd el.
Elajándékozott vakcinák 2021. május és november között
Négy esetben olyannal is találkoztunk, hogy beszerzési áron eladták az itthon feleslegesnek ítélt vakcinákat. Portugália, Szlovénia, Thaiföld és Vietnám összesen 1 millió adag AstraZenecát és 100 ezer Janssent vásárolt meg, melyek összértéke 2,63 millió euró (nagyjából 95 millió forint).
A harmadik kategóriába azok az oltóanyagok kerültek, amelyeket csak kölcsönbe adott a kormány. Csehország több alkalommal is kapott kölcsön vakcinát, legnagyobbrészt Pfizert (550 millió adagot), illetve egy keveset az egydózisú Janssenből, de Szlovéniának is adtunk AstraZenecát egy alkalommal. A kölcsönkapott oltóanyagok egy részét év végéig kell visszaadni Magyarországnak. A kölcsönzött vakcinák értéke 9,8 millió euró, azaz 3,5 milliárd forint.
Az eddig Magyarországra érkezett 25,9 millió adag koronavírus elleni vakcina 16,7 százalékát, valamivel több, mint 4 millió adag oltást adott tovább külföldre a kormány, melyek több mint fele (55,4%-a) adomány volt, vagyis semmit nem kellett érte fizetnie a megajándékozott félnek.
Mi magyarázhatja a kormány bőkezűségét?
Az AstraZeneca és a Pfizer továbbadására magyarázattal szolgálhat a lejárati határidő: mindkét oltóanyag viszonylag rövid ideig, fél évig használható fel. Gulyás Gergely is megerősítette ezt nyáron, amikor elmondta, hogy olyan készletekből kölcsönöznek vakcinát más országoknak, amelyeknek a szavatossági ideje a közeljövőben lejár, így mi is jól járunk, mert olyanokat kapunk majd vissza, amelyek tovább eltarthatók.
A leghosszabb szavatossági ideje a Sinopharmnak és a Janssennek van, mindkettő két évig használható fel. Emellett mint írtuk, a kínai oltóanyag volt egyben a legdrágább is, ezért figyelemreméltó, hogy az ingyen adott vakcinák jelentős része ebből a típusból származott.
Beérkezett, beadott és fel nem használt vakcinák az oltóanyag típusa szerint
Az is biztos ugyanakkor, hogy Magyarországon jóval több vakcina van jelenleg, mint amennyit a közeljövőben fel tudnánk használni, különösen, hogy május óta egyre inkább lelassult az oltás üteme: az 5,5 millió beoltott elérése után csak fél évvel később sikerült átlépni az újabb milliót – november 17-i adat szerint eddig 6 millió 8 ezer fő kapta meg legalább az egyik dózist az országban. Vagyis az utóbbi időben jellemzően mindössze 4-5 ezer új oltott jut egy napra.
A november 9-ig beérkezett vakcinák alig több mint felét (53%-át) használtuk fel, jelenleg 9 milliónál is több vakcina áll raktárban, ami 81 milliárd forintnak felel meg. Ebből csak a kínai 35 milliárdot ér.
Legkevesebbet a Janssenből és a AstraZenecából használtunk: az egyadagos Janssen esetében az elérhető vakcinák mindössze 7,4%-a fogyott el, brit-svéd oltóanyagból 27%. Az adatokból az is látható, hogy az orosz Szputnyik V szinte teljesen elfogyott már, és az eddig beérkezett Pfizer felét is felhasználtuk – újabb szállítmány azonban nem sokáig várható már, hiszen hazánk Európában egyedüliként nem csatlakozott a közös uniós vakcinabeszerzéshez, amivel a nyugati oltóanyagok utánpótlását lehetne majd biztosítani.
Gulyás Gergely a döntést a még rendelkezésre álló készletek nagyságával indokolta, amiből szükség esetén mindenkit újra lehet oltani, később pedig a debreceni vakcinagyárban elérhető lesz a saját oltóanyagunk is – igaz, azokat egyelőre még nem sok tagállam fogadja el.
A kormány szabadulna a lélegeztetőgépektől is
A vakcinák elajándékozása mellett arról is gyakran hallhattunk az utóbbi időben, hogy szabadulni szeretne a kormány a 16 ezer lélegeztetőgép egy részétől, amit még a járvány első hulláma alatt szerzett be, és a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint 300 milliárd forintba került, azaz darabonként közel 20 millió forintot fizettünk értük.
A lélegeztetőgép-beszerzéssel a Direkt 36 foglalkozott részletesen tavaly nyáron. Az Eurostat adatai alapján megírták, hogy március és június között az összes EU tagállam közül Magyarország költött a legtöbbet a Kínából érkező lélegeztetőgépek importjára. Ekkor hazánk 1410 euró/kg-os áron jutott hozzá az eszközökhöz, a második legmagasabb egységár (373 euró/kg) Szlovéniában volt, ahol júliusban kormányválság alakult ki a túlárazott lélegeztetőgép-beszerzések miatt.
Már arról sem volt egyszerű adatot szerezni, hogy hány lélegeztetőgépet szerzett be a magyar kormány a koronavírus-járvány első hulláma alatt. Végül az MSZP EP képviselője, Ujhelyi István több, közérdekű adatigénylést követően megkapta a Külügyminisztériumtól a pontos számokat, kiegészülve azoknak a cégeknek a listájával, akitől vettük a gépeket.
Az eredeti tervek ennél jóval kevesebb lélegeztetőgép beszerzéséről szóltak, a legrosszabb forgatókönyvre készülve Orbán Viktor eredetileg 8000 darabos lélegeztetőgép-kapacitást tartott szükségesnek, ám a Külügyminisztérium végül több mint 16 ezret rendelt, hogy 10 ezer biztosan megérkezzen. (A járvány csúcsán, idén március-áprilisban egyébként a lélegeztetőgépen lévők maximális száma 1530 körül volt.)
Azt egyelőre nem tudni, mi lesz a maradék, felesleges készülékek sorsa. Tavaly októberben a HVG úgy értesült, hogy a külügyi tárca megkérte a magyar külképviseleteket, hogy próbálják meg eladni a „készleten felüli” nagyjából nyolcezer lélegeztetőgépet, ám azt már a Transparency International tudta meg februárban, hogy ez a kezdeményezés nem járt sikerrel. Így a több százmilliárdért beszerzett lélegeztetőgépek nagy része továbbra is raktárban porosodik annak ellenére, hogy a tárolásuk sem éppen olcsó mulatság. Júniusban megírtuk, hogy több mint 13 ezer készülék tárolása két telephelyen történik, nettó havi 15 millióért. Háromezer készülék pedig magyar egészségügyi intézményekbe került.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ…
Ajándék lélegeztetőgép közel 12 milliárdért
Az RTL Klub számolt be arról május elején, hogy összesen 425 lélegeztetőgépet ajándékozott el a magyar kormány . A csatorna összesítése szerint ez azt jelenti, hogy nagyjából 8 milliárd forint értékben adott át gépeket a kormány ingyen más országoknak. Az azóta eltelt időben pedig tovább folytatódott az ajándékozás: novemberig összesen 595 készüléket bocsátott a magyar kormány más országok rendelkezésére, amelyek összértéke számításaink szerint 11,7 milliárd forint.
Elajándékozott lélegeztetőgépek 2020. október és 2021. október között
A legtöbb lélegeztetőgépet (150 darabot) Csehország kapta, az összes elajándékozott készülék 25,2%-át, de 100 feletti a Szerbiába és Ukrajnába juttatott gépek száma is.
A legtöbb gépet Európába küldtük (összesen 7 országba), emellett kapott még az ajándékból 2 afrikai és 5 ázsiai ország. Öt esetben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a készülékeket a NATO részére biztosította a kormány. | https://atlatszo.hu/adat/2021/11/18/19-milliard-forint-ertekben-ajandekoztunk-el-koronavirus-vakcinakat-es-lelegeztetogepeket-a-jarvany-alatt/ | https://web.archive.org/web/20231207154524/https://atlatszo.hu/adat/2021/11/18/19-milliard-forint-ertekben-ajandekoztunk-el-koronavirus-vakcinakat-es-lelegeztetogepeket-a-jarvany-alatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/19-milliard-forint-ertekben-ajandekoztunk-el-koronavirus-vakcinakat-es-lelegeztetogepeket-a-jarvany-alatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-18 00:00:00 | [] | [
"Külügyminisztérium",
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
53,144 | Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz | Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak. | Korábban írtunk arról, hogy a beruházást irányító állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (Sopron-Fertő Zrt.) egy országgyűlési képviselőtől és egy önkormányzati képviselőtől is megtagadta a belépést a Fertő tavi építkezés területére. A Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio végül egy parlamenti felszólalása után bebocsátást kapott a tóparti beruházásra. A látogatáson a cég vezetője kísérte végig.
Az erről készült vágatlan videó alapján az általunk megkérdezett környezetvédelmi szakemberek szerint szakmai tévedésekkel, csúsztatásokkal, mellébeszéléssel teli tájékoztatást kapott a képviselő a Sopron-Fertő Zrt. vezetőjétől.
„Itt soha nem is éltek partifecskék”
– emelte ki az Átlátszó kérdésére Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője a beruházást irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője szájából elhangzott, a szakmai tudás hiányáról árulkodó egyik tévedést. Kárpáti Béla ugyanis a videóban úgy fogalmaz, hogy „visszajöttek a partifecskék”, és hogy „partifecske-sávot létesítenek”. Holott a zöldszervezet agrárkampány-felelőse szerint a Fertő tónál nem is ez a fecskefaj, hanem két másik: füstifecskék és molnárfecskék fészkelnek.
„Mindent legyalultak, be van betonozva az egész” – videó a Fertő tavi építkezésről | atlatszo.hu
Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani.
Rodics Katalin szerint nem igaz többek között Kárpáti Béla azon állítása sem, hogy a beruházás során kialakítandó területen ugyanannyi zöldterület lesz, mint amennyi volt. A Greenpeace szakértője szerint ez „úgy hazugság, ahogy van”, mert a betonnal, térkővel nem burkolt részek sem maradnak meg a természetes állapotukban, hiszen a nádast is kiirtották.
A cégvezető arról is beszél, hogy az építkezést folyamatos biomonitoring kíséri. Rodics ezt is kétségbe vonja, hiszen mint fogalmaz,
„senki nem tudja mikor és hol történik ez a monitorozás, hol vannak erről a jegyzőkönyvek, mit monitoroznak pontosan és hol.
Pedig ennek megvannak a szabályai, hogyan kellene történnie. A Greenpeace korábban sikertelenül kérte az agrárminisztertől, hogy megismerhessék ezeket a monitorozási jegyzőkönyveket. Ráadásul felmerül a kérdés, hogy mire is használhatók ezek az esetlegesen valóban létező monitorozási eredmények. Elvettek a tóból egy jelentős darabot. Azon nem lesz élővilág. A feleslegesen túlméretezett létesítményhasználók pedig újabb és újabb terhelést fognak jelenti a tóra, amit most még nem lehet monitorozni” – véli Rodics.
Kárpáti Béla azt is állítja, hogy a nádas valamiféle gátja volt annak, hogy vizet kapjon terület, s a mostani bolygatásnak köszönhetően „fontos madarak is visszajöttek, mint például a gólyatöcs”. Rodics szerint „márpedig ez a terület egy tökéletes, természetes összhangban működő élőhely volt, amelyben minden élőlény, madár »fontos« volt, és ezt most az építkezéssel tönkretettek. Egyáltalán milyen kategória a »fontos« madár?” – teszi fel a kérdést Rodics.
„Teljesen elpusztítják ezt a természetes területet”
A Greenpeace szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy az olyan mondatok, mint „természetvédelmi cél, hogy az iszap kikerüljön a tóból” – önmagában jelzi a cégvezető természetvédelemhez való hozzáállását, felkészületlenségét. A cégvezető azzal érvel, hogy „hidro-kotrás szükséges a strandon 2-3 évente, hogy ne legyen hígiszap, mert ez az osztrák strandon is így van”, s hogy ez a Fertő vízminőségének a fenntartását fogja szolgálni.
„Talán a fecskék voltak a leglátványosabbak, de az egész élőhely érték volt, az iszappal együtt, ami tele volt élőlényekkel, és egy teljes tápláléklánc alapjául szolgál.
Azért is hívják Fertőnek, mert mocsaras terület, nem csak nyílt víz, és mert iszapos.”
Rodics szerint az olyan elszólások, mint hogy „kis, tiszta vizű tavacskákat alakítanak ki a gyerekeknek, stb.” bizonyítják, hogy a beruházással teljesen elpusztítják ezt a természetes területet. A cégvezető azon mondatára, hogy „kotrás hiányában itt nem alakult ki olyan élővilág, ami jó lett volna”, Rodics Katalin újabb kérdéssel reagált: „Kinek lett volna jó? Az élővilág számára eddig is jó volt, márpedig egy nemzeti parkban, azé az elsőbbség és nem Kárpáti Béláé.”
Kárpáti szerint a Fertő tavi fejlesztésre társadalmi igény volt. A Greenpeace szakértője ezzel szemben emlékeztet: a helyiek tiltakozása kísérte az egész beruházást a kezdetek óta. A tönkretett fecskefészkekről annyit mond a vezérigazgató, hogy az általuk épített „fecskehotel remek”, és hogy a madarak „visszajárnak táplálkozni”. Az viszont tény, és kérdésre ezt az igazgató is elismerte, hogy egyetlen fecske sem fészkelt az általuk kihelyezett hotelekben.
„Hogyan is fészkelhetett volna?” – kérdezi Rodics Katalin, ha a beruházással a füsti fecskéket üldözték el, a hoteleket pedig molnárfecske fészkekből alakították ki, újabb bizonyítékaként a teljes hozzá nem értésüknek. Ráadásul, ezeket az állandó teherautó-forgalmat bonyolító poros, zajos út mellé helyezték.
Felújítás kellett volna, nem nagyberuházás
Rodics szerint nem állják meg a helyüket Kárpáti kijelentései a sétahajókról és a kikötőről sem (ti. hogy a kikötő átlagos méretű), és az az állítása is sántít, miszerint „a beruházás a nemzeti park turisztikai célra kijelölt területén van”.
„Igen, a korábbi strand tényleg ezen a területen volt, ezt kellett volna megfelelően felújítani, mint azt eredetileg tervezték is, de végül egy jóval nagyobb területet még hozzácsaptak és tönkretettek. Milyen érv az, amit a vezérigazgató felhozott 100 szobás 4 csillagos hotel és az apartmanházak közvetlenül a vízpartra építésének indoklására? A vezérigazgató szerint a vízpartra építés terve bizonyult a legjobbnak, mert itt fért el a szálloda úgy, hogy az ökocentrumnak is legyen helye.”
A Greenpeace szakértője szerin a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak már eddig is voltak alkalmas épületei és a helyi természeti értékeke bemutatására, nem volt szükség erre a nagyberuházásra ilyen okból sem. Ráadásul ezt az eddigi információk szerint nem is a Nemzeti Park Igazgatóság fogja üzemeltetni, ami a fentiek tükrében előrevetíti a várható szakmai színvonalat is.
Vannak már a környéken sokcsillagos szállodák is bőven, a régió eddig is jól kiszolgálta a turisztikai igényeket. A strandra valóban ráfért volna – a helyiek szerint is – a felújítás, de nem ekkora terület elpusztításával és hatalmas épületkomplexum létrehozásával. Rodics emlékeztet: már a cégvezető által adott magyarázatból látszik, hogy kétséges az az állítás is, hogy „a vízpart nem lesz elzárva az emberektől, mert besétáló mólók lesznek, és a szálloda terasz része is szabadon látogatható lesz, meg a kikötő mólója is. És a többi?”
Téves a hivatkozás az osztrák részen korábban történt káros építkezésekre is: a Greenpeace szakértője szerint azokra még a terület nemzeti parkká nyilvánítása előtt került sor. Ráadásul a természetes élőhelyek különbözősége is fontos: a sodródás, széljárás miatt a magyar oldalon alakult ki az a különleges élővilág, aminek védelme kiemelten fontos, az iszapos, mocsaras, nádasos rész. Rodics Katalin szerint a tó tervezett vízpótlása (a Mosoni-Dunából) a Fertő tó vizének speciális összetétele miatt sem jó ötlet. Ráadásul a szárazabbá váló, melegedő klíma miatt a Dunában is egyre kevesebb a nyári időszakban a víz.
Elvezetik a Mosoni-Dunát az osztrák határig, a Fertő tó vizét is innen akarják pótolni | atlatszo.hu
A kormány tervei szerint a Lébény-Hanyi főcsatornát meghosszabbítják Ausztriáig, hogy a Duna vizével öntözzék a Jánossomorja környékén lévő és a szomszédos osztrák földeket. Környezetvédők szerint ez már önmagában rossz ötlet, de szó van arról is, hogy a Jánossomorjánál épülő új csatornából, Duna-vízzel pótolják a Fertő tó vizét, ami végzetes lehet a teljesen más kémiai összetételű víz ökoszisztémájára – legalábbis a zöldek szerint.
A természetvédő így foglalta össze a véleményét a bejáráson elhangzottakról: „a nemzeti park nem turisztikai központ, célja az ott található élővilág háborítatlan védelme”. Rodics szerint különösen felháborító, hogy az egyre súlyosbodó klíma- és ökológiai válság idején egyáltalán felmerül valakiben a tavak feltöltögetése, több száz fős szálloda és vitorláskikötő építése a partra, ami ha el is készül, óriási terhelést jelent majd, és súlyosan még tovább károsítja az ott lévő élővilágot (forgalom, szennyvíz, tömeges látogatások, stb.). „El kellene fogadni végre, hogy a természet önmagában érték, a mi életünknek is az alapja, ne akarjunk ebből még további hasznot húzni.”
Megkérdőjelezhető valóságtartalmú tájékoztatás
„A Sopron-Fertő Zrt. vezetője megkérdőjelezhető valóságtartalmú állításaival félrevezette, félretájékoztatta a beruházást végigjáró országgyűlési képviselőt és ezzel akadályozza őt a tisztességes munkavégzésében” – mondta a látogatásról készült videó alapján Kun Zoltán természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület egyik alapítója.
A szakember szerint nem igaz Kárpáti Béla állítása, hogy a beruházás a nemzeti park turisztikai hasznosítására kijelölt részén történik, hiszen a nemzeti parknak még nincs elfogadott övezeti besorolása.
Szerinte az sem igaz, hogy az osztrák és a magyar vízügy is hozzájárult a beruházáshoz, mivel – hangsúlyozza Kun – az osztrák vízügy a vízjogi engedély megújítását a hozzáférhető adatok alapján nem támogatta, de ezt a magyar vízügyi hatóság figyelmen kívül hagyta.
Kun azt állítja, hogy a szálloda és az apartmanház-sor vízpartra építésével figyelmen kívül hagyták a felszíni vizek parti sávjának a védelmét előíró, 83/2014-es kormányrendeletet. A szakértő az Átlátszónak úgy fogalmazott: téved vagy mellébeszél a Sopron-Fertő Zrt. vezetője, amikor azt mondja a beruházást megtekintő országgyűlési képviselőnek, hogy a csatorna vízellátásával nem lesz gond, mert közvetlen kapcsolatban van a tó nyílt vízfelszínével.
Ehelyett Kun szerint az igazság az, hogy a legutóbbi világörökségi találkozón – október 10-én – a magyar és az osztrák fél is elismerte, hogy a Fertő tó vízszintjével gondok vannak.
A beruházás befejezése után ráadásul a vízszintet a turisztikai igényhez fogják igazítani, ami nem biztos, hogy megfelel az EU-s Víz Keretirányelv alapján előírt ökológiai elvárásoknak.
Kun Zoltán így fogalmazott: „a természeti értékek megőrzése és azok bemutatása helyett a nemzeti parkot pusztán díszletként használják egy oda nem illő, teniszpályás, sportcentrumos, szállodás nagyberuházáshoz. A Fertő-Sopron vezetője elismer több, a környezetvédők által korábban sejtett részletet: például azt, hogy a beruházás elriasztotta a madarakat a nemzeti parki területről, s hogy a fecskehoteleket nem használták a fecskék.”
A nádas kiirtása kapcsán a szakértő kiemelte, hogy Kárpátinak igaza van abban, hogy a nád nem fokozottan védett vagy Natura 2000-es terület (bár a beruházás Natura 2000-es, nemzeti parki és ramsari védettségű területen folyik), ugyanakkor hozzátette: „persze, egy nádas is lehet fokozottan védett, ha olyan értéket képvisel egy területen, amit fontos megvédeni (pl. a benne fészkelő madarak vagy ott lakó és szaporodó hüllők és kétéltűek miatt). Vagyis Kárpáti Béla úr csúsztat és mellébeszél, mert szerintem míg igaza van abban, hogy a nádas mint élőhely nem szerepel az Élőhelyvédelmi Direktívában, attól egy nádas még lehet természetes élőhely az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) szerint. Az, hogy az adott élőhelytípus nem szerepel a direktíva mellékletében, még nem jelenti azt, hogy nem Natura 2000-es terület, és az, hogy nem fokozottan védett, még nem jelenti azt, hogy lehet ott szállodát építeni” – mutatott rá Kun Zoltán. | https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/17/diszletkent-hasznaljak-es-tonkreteszik-a-nemzeti-parkot-a-luxusberuhazashoz/ | https://web.archive.org/web/20230206190014/https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/17/diszletkent-hasznaljak-es-tonkreteszik-a-nemzeti-parkot-a-luxusberuhazashoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/diszletkent-hasznaljak-es-tonkreteszik-a-nemzeti-parkot-a-luxusberuhazashoz | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-17 00:00:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nemzeti park"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
53,145 | Egymilliárdos hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség a Csillaghegyi strand felújítása kapcsán | Karácsony Gergely főpolgármester október végén jelentette be, hogy feljelentésük nyomán rendőrségi nyomozás indult a Csillaghegyi strand 2017-es fejlesztésével kapcsolatban. Az Átlátszó birtokába került ez a feljelentés, aminek alapján a rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozni kezdett. A dokumentum alaposan részletezi a projekt körüli anomáliákat, a strandot kezelő fővárosi fürdőcég akkori vezetője szerint viszont Karácsony hazudik, a beruházással minden rendben volt. A kivitelezést végző Kalotherm Zrt.-t hiába próbáltuk reagáltatni: a 2020 novembere óta felszámolás alatt álló cég e-mail címe nem működik. | Karácsony Gergely főpolgármester október végén jelentette be, hogy feljelentésük nyomán rendőrségi nyomozás indult a Csillaghegyi strand 2017-es fejlesztésével kapcsolatban. Az Átlátszó birtokába került ez a feljelentés, aminek alapján a rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozni kezdett. A dokumentum alaposan részletezi a projekt körüli anomáliákat, a strandot kezelő fővárosi fürdőcég akkori vezetője szerint viszont Karácsony hazudik, a beruházással minden rendben volt. A kivitelezést végző Kalotherm Zrt.-t hiába próbáltuk reagáltatni: a 2020 novembere óta felszámolás alatt álló cég e-mail címe nem működik.
A beruházás idején a Fidesszel jó kapcsolatban lévő Tarlós István volt a főpolgármester, a Csillaghegyi strandot működtető fővárosi tulajdonú fürdőcég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója pedig Szőke László volt. Szőkét 2020 elején váltotta le a 2019-ben megválasztott új főpolgármester, Karácsony Gergely, miután kiderült, hogy a BGYH a választások környékén kiírt egy közpénzpazarló közbeszerzést. De kezdjük az elején.
A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő BGYH 2016 szeptemberében közbeszerzést írt ki az Árpád Forrásfürdő - közismert nevén Csillaghegyi strand - fejlesztésére. A nyílt tendert három ajánlattevő közül a Kalotherm Zrt. nyerte nettó 3,1 milliárd forintos árajánlattal, a BGYH 2016 decemberében kötött vele szerződést. A Kalotherm tulajdonosa akkor Szabó Lajos, a BGYH vezére Szőke László, a főpolgármester pedig a Fidesz-közeli Tarlós István volt.
A 2019-es választáson Tarlóst legyőzte az ellenzék jelöltje, Karácsony Gergely, az új városvezetés bizalma pedig hamar megingott a BGYH-t 2010 óta eredményesen vezető Szőkében. Kiderült ugyanis, hogy a rábízott fővárosi fürdőcég az önkormányzati választás környékén (a felhívást 2019. október 10-én adták fel, és két nappal a voksolás után, október 15-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben) kiírt egy 200 milliós médiatendert, amit nonszensz módon a legdrágább ajánlat nyert volna. Emiatt 2019 végén a tendert a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, 2020 elején pedig a Főváros menesztette Szőkét.
Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester 2021. október 29-én jelentette be a Facebook-oldalán, hogy feljelentésük nyomán rendőrségi nyomozás indult a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő kialakítása miatt. A bejegyzéshez mellékelt rendőrségi irat szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak, Karácsony pedig megosztott néhány részletet: "haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát".
Bő 1 milliárdos kár érhette a BGYH-t
Az Átlátszó birtokába került a feljelentés, amit a Szőke tavalyi leváltása óta Szűts Ildikó vezetőségével működő BGYH tett a Csillaghegyi strand 2017-es fejlesztése ügyében. A feljelentést folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének és jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének gyanúja miatt tette a BGYH a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) ismeretlen tettes ellen.
A 34 oldalas dokumentumban azonban szerepelnek nevek, többek között Szőke Lászlóé is, hiszen a kérdéses időszakban ő volt a BGYH vezére. Szőke egyébként Karácsony Gergely rendőrségi nyomozásról szóló bejelentése után a kormányközeli Magyar Nemzetnek adott nagyinterjúban bizonygatta, hogy Karácsony hazudik, a fürdőfejlesztéssel minden rendben volt.
A BGYH jelenlegi vezetése azonban másként gondolja. A nyomozás alapjául szolgáló feljelentés szerint ugyanis
a fővárosi fürdőcéget összesen legkevesebb 1,1 milliárd forint kár érte a beruházással összefüggésben.
Az összeg több tételből tevődik össze, és már külön-külön is minimum érdekes mindegyik. A nagyon alapos átvizsgálás alapján készült feljelentés szerint ugyanis a projektnél minden volt, ami csak egy nagy közpénzes projektnél előfordulhat: áremelkedés, kötbér-elengedés, duplának tűnő kifizetések, alvállalkozókkal trükközések, eltűnt csempék, hiányos papírok.
Fakivágásos előzmények
A fővárosi fürdőcég 2016 decemberében kötött szerződést a Kalotherm Zrt.-vel, majd 2017. január 26-án Tarlós István akkori főpolgármester, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Óbuda-Békásmegyer országgyűlési képviselője és Szőke László, a BGYH akkori vezérigazgatója lerakta a 3,1 milliárdos beruházás alapkövét. Egy hónappal később, 2017. február végén elmentünk a helyszínre megnézni, hogy halad a beruházás. Azt láttuk, hogy az ünnepélyes keretek között, kamerák előtt lerakott alapkő mellett már csak egy szék van. Az építkezés akkor még nem kezdődött el, viszont az előkészületei már zajlottak: kivágtak egy csomó fát.
Látogatásunk előtt közadatigénylésben kértük ki a BGYH-tól a Kalothermmel kötött szerződést és a fürdőkomplexum terveit. Videóriportunk után néhány nappal megkaptuk a BGYH-tól a beruházással kapcsolatos dokumentumokat, melyekben 246 fa kivágásáról volt szó, és ezt közzé is tettük a videóval együtt.
Hárommilliárd forintos fürdőberuházás keretében 246 fát vágnak ki a Csillaghegyi strandon | atlatszo.hu
Hárommilliárd forintos fürdőberuházás keretében 246 fát vágnak ki a Csillaghegyi strandon
Cikkünk megjelenése után a területileg illetékes Óbuda-Békásmegyer önkormányzat akkori sajtófőnöke felháborodott levélben közölte, hogy nem 246 fát vágnak ki a fürdőkomplexum miatt, hanem csupán 124-et. Ugyanis bár az önkormányzat adta ki a 246 fa kivágásával számoló építési engedélyt, ezt a mennyiséget az építtető önként lecsökkentette.
Már a közbeszerzés is vitás volt
Ahogy azt 2017-ben megírtuk, a Kalotherm viszonylag simán nyerte el a Csillaghegyi strand fejlesztésére vonatkozó közbeszerzést: rajta kívül ajánlatot tett még a West Hungária Bau (WHB) Kft. és a ZÁÉV Zrt. is, de mindkét céget hiánypótlásra szólította fel a BGYH. A dokumentáció szerint a WHB nem teljesítette ezt határidőben, ezért az ajánlata érvénytelen lett.
A ZÁÉV teljesítette ugyan a hiánypótlást, de így sem nyert, mert a Kalothermnél bő 400 millióval drágább, nettó 3,58 milliárd forintos ajánlatot tett. Ezután a ZÁÉV előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a BGYH-hoz arra hivatkozva, hogy a Kalotherm érvénytelen ajánlattal nyerte meg a tendert. Az Átlátszó megkeresésére a ZÁÉV azt közölte, hogy kérelmüket a BGYH két nappal később elutasította.
Menet közben megdrágult
A feljelentés szerint azonban a Kalotherm tendernyerésével nem volt minden rendben: a cég a munkát nettó 3,1 milliárd forintos ajánlattal nyerte el, amiből 2,8 milliárd volt az alapprojekt ára, 50 millió az 1-es opciónak megjelölt napelemes rendszerre ajánlott ár és 245,8 millió volt a 2-es opcióként megjelölt gyermekparadicsom, szerkezetkész étterem és szaunavilág kialakításának ajánlati ára. Ez az utóbbi a feljelentés szerint 50 százalékkal olcsóbb volt, mint a többi pályázóé, és ez vezetett a Kalotherm győzelméhez a közbeszerzésen.
Viszont - ahogy az nagyon gyakran előfordul közpénzes munkáknál - a szerződést menet közben többször módosították, és végül jelentősen megnövekedett a projekt ára. Először csak a kötelező jogszabályi változásokat vezették át, másodszor kitolták a véghatáridőt, és kivették a harmadik részszámla kifizetésének feltételei közül a medencecsarnok átadását, a harmadik szerződésmódosítással pedig nettó 3,48 milliárd forintra emelték a projekt árát az építőipari drágulásra és munkaerőhiányra hivatkozva.
Munkaerőhiány miatt 366 millió forinttal drágul a csillaghegyi strandberuházás | atlatszo.hu
A rendkívüli piaci változások, alapanyag hiány bekövetkezése miatt a teljesítés jelentősen megdrágult.Az ajánlattétel időpontjában az élőmunkának munkaerőhiány miatt fellépő drasztikus emelkedése nem volt tervezhető. A felsorolt költségnövekedést okozó körülmények a szerződés aláírásakor nem voltak előreláthatóak."
A feljelentés szerint ezzel a drágulással az alapprojekt és a 2-es opció ára is emelkedett, utóbbi pedig akkora összegre, amennyiért a közbeszerzésen a Kalotherm versenytársai is elvállalták volna. Vagyis vélhetően a Kalotherm ezt a pályázatában alulárazta, és ezzel nyert, majd utólag megemelték az összeget.
A BGYH feljelentése szerint 13,5 százalékkal drágult a projekt a szerződésmódosításokkal, és az áremelkedés nem került alátámasztásra semmilyen számítással. Az egyéb - lentebb kifejtett - kifizetésekkel együtt pedig összesen 22,6 százalékkal drágult a kivitelezés, amely így összesen 4,1 milliárd forintba került a BGYH-nak.
Duplán kifizetett munkák
A feltételezett bő 1 milliárdos kárértékből közel 328 millió forintot tesznek ki azok a munkák, amiket a feljelentés szerint a BGYH keresztközbeszerzések révén kétszer fizetett ki.
Az egyik ilyen kerete a CREO-TEAM Kft. által 2018 júniusában elnyert nettó 1,5 milliárd forintos tender, ami a BGYH kezelésében lévő fürdőkben végzendő felújítási és javítási feladatokra szólt. A feljelentés szerint azonban a cég a Csillaghegy Árpád Forrásfürdő területén a Kalothermmel párhuzamosan dolgozott, és beruházási feladatokat is végzett.
Például 239,6 millió forintért út-és parkolóépítést, ami teljesen azonosnak tűnik a Kalothermnek kifizetett végösszegben majdnem pont ekkora áron szereplő kertépítéssel. Ráadásul a BGYH-nál a CREO-TEAM Kft. számláin kívül semmilyen dokumentáció (pl. költségvetés, átadás-átvétel) nincs a cég ezen tevékenységéről, így nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy egyáltalán végzett-e bármilyen munkát.
A másik ilyen dupla munka a feljelentés szerint a Thermo Épgép Kft. által 2018 májusában elnyert, gépész javítási munkák és uszodagépészeti felújítási munkák elvégzésére szóló, nettó 200 millió forint keretösszegű tender keretében történt. A rendelkezésre álló iratok szerint ugyanis a Thermo Épgép a Kalothermmel - és ugye a CREO-TEAM Kft.-vel is - párhuzamosan szintén végzett beruházási feladatokat. A cégnek a feljelentés szerint 3,8 millió forintot fizettek ki olyan munkákra, amiket a Kalothermnek kellett volna elvégeznie, és ki is fizettek neki (is).
A CREO-TEAM Kft.-nek és a Thermo Épgép Kft.-nek adott megrendelések és teljesítésigazolások közös jellemzője, hogy azokat ugyanaz a személy írta alá: SZ.B. vezető munkavállaló, aki 2014-ben került a BGYH-hoz, előtte pedig a Kalothermnél dolgozott.
2019 áprilisában, amikor a fürdő már kész volt, de a Kalotherm még hibajavításokat végzett, a Thermo Épgép elnyerte a BGYH nettó 1,5 milliárd forint keretösszegű közbeszerzését, amelynek tárgya gépész javítási munkák, uszodagépészeti és távvezeték karbantartási és felújítási munkák elvégzése volt.
Ehhez képest azonban a feljelentés szerint a Kalothermmel és a CREO-TEAM Kft-vel párhuzamosan beruházási munkákat is végzett, például kerti csapokat épített ki 1,3 millió forintért, de elvégzett és kiszámlázott olyan feladatokat is, amiket a Kalothermnek kellett volna jótállás keretében megcsinálnia. Az iratok szerint ebből a keretszerződésből minimum 8,7 millió forintot fizetett ki a BGYH a Thermo Épgépnek olyan munkákra, amiket a Kalothermnek is kifizetett.
A CREO-TEAM Kft. tulajdonosa a BGYH-s szerződések idején és azóta is Kapus József és Kapus Péter. A Thermo Épgép Kft. Ihász Ferenc és Orosz Zoltán birtokában volt akkoriban, és van jelenleg is. A két cég és tulajdonosaik között nincs a cégadatbázisban látható kapcsolat.
Hiányzó csempék és járólapok
Szintén a duplázó kategóriába sorolható az a tény, hogy a feljelentés szerint a BGYH 2018-ban 154 millió forintért rendelt csempéket és járólapokat a Cser-Fa Kft.-től, de a kapcsolódó dokumentumok (megrendelők, számlák és szállítólevelek) súlyosan hiányosak. Az például nem látszik bennük, hogy a cég pontosan mi alapján, kivel egyeztetve és milyen termékeket szállított, ha szállított egyáltalán.
Annyi mindenesetre kiderül belőlük, hogy bő 84 millió forint értékű terméket a Cser-Fa elvileg a Kalothermnek szállított le, holott annak a BGYH a Csillaghegyi fürdőfejlesztési projektben kifizette a csempézés-járólapozás anyagköltségét is.
A feljelentés szerint tehát a BGYH kétszer fizette ki a termékeket, ráadásul ismeretlen a második adag sorsa.
Felmerülhet a gyanú, hogy a második körös rendelés nem is került leszállításra, vagy ha igen, akkor a Kalothermhez ment, és ki tudja, mi lett vele. További három esetben, összesen 1,4 millió forint értékben pedig a Cser-Fa Kft. elvileg a CREO-TEAM Kft. részére szállította le a BGYH által megrendelt és kifizetett termékeket.
A Cser-Fa Kft. a beruházás idején Csorba Ferencné és Csorba Erika tulajdonában volt, utóbbi 2018 óta egyedül birtokolja a céget.
Elengedett kötbér
A BGYH feljelentésében feltételezett bő 1 milliárd forint kár további jelentős részét teszi ki az, hogy a Kalotherm 138 napos késéssel végzett a projekttel, ezért 381 millió forint késedelmi kötbért kellett volna fizetnie, ám a BGYH ezt nem érvényesítette. Ráadásul a fővárosi fürdőcégnél semmilyen irat nincs erről, tehát
nem tudni, hogy ki, mikor és miért döntött úgy, hogy nem kérik el a 381 milliós kötbért a Kalothermtől.
Van egyébként lehetőség kötbér-elengedésre "nyomós, méltányolandó indokok fennállása esetén", ám a BGYH-nál ilyeneket sem dokumentáltak. Viszont a feljelentés szerint a BGYH saját szabályzata szerint ekkora összegű kötbér elengedését engedélyeztetnie kellett volna a Budapest Városüzemeltetési Holding Zrt.-vel (BVH) mint a beruházást engedélyező szervvel, de ez sem történt meg.
A projekt tényleg sokat csúszott: Tarlós István ex-főpolgármester az alapkőletételen 2018 tavaszi átadást emlegetett,de végül csak 2018. október 31-én nyitották meg az Árpád Forrásfürdőt. Érdekesség, hogy Tarlós a megnyitón arról beszélt, hogy a beruházás értéke 3,9 milliárd forint volt - holott a közbeszerzési értesítőben áremelkedéssel együtt is csak 3,48 milliárd szerepel.
Kicserélt alvállalkozók
A BGYH mostani feljelentése azonban nem csak a pénzügyi anomáliákkal foglalkozik. Az is olvasható benne, hogy a Kalotherm a 2019 elején benyújtott végszámlában 281,4 millió forint alvállalkozói teljesítést jelölt meg, és mellékelte hozzá az alvállalkozók nevét, valamint az általuk elvégzett munkák összegét.
Csakhogy a Kalotherm által megjelölt 49 alvállalkozóból 13 nem szerepelt az e-naplóban, tehát nem volt jogosult munkavégzésre, másrészt az általuk elvégzett munkák nem kerültek feltüntetésre.
Amikor a BGYH ezt jelezte a cégnek, a Kalotherm villámgyorsan küldött egy módosított listát, amin a 13 alvállalkozót kicserélte 14 másikra, a munkájuk értékét pedig pont ugyanannyiban, 46 061 128 forintban jelölte meg, mint korábban a 13-ét.
A feljelentés szerint nyilvánvaló, hogy a Kalotherm által benyújtott valamelyik alvállalkozói lista valótlan volt, hiszen az összegek megegyeztek, de ugyanazokat a munkákat nem végezhette el a 13 vagy 14 fős kör is. A BGYH nem törődött ezzel a furcsasággal akkor, átultalta a végszámla összegét - benne a 46 milliós alvállalkozói díjjal - a Kalothermnek.
Viszont ezután a Kalotherm elküldte a BGYH-nak a banki igazolást az alvállalkozók kifizetéséről, az ott megjelöltek pedig nem voltak azonosak a Kalotherm által leadott módosított listán szereplőkkel.
A feljelentés szerint 4 olyan alvállalkozó részére is történt kifizetés, aki nem szerepelt az e-naplóban, és a Kalotherm a BGYH jelzésére lecserélte a végszámlához csatolt alvállalkozói listán. De voltak olyanok is, akiket feltüntettek a listán, ám a részükre történő kifizetés igazolása nem történt meg.
A végszámla mellé bejelentett alvállalkozói teljesítések, illetve az utalások és a ténylegesen, igazoltan elvégzett munkák között nagyjából 12 millió forint eltérés van a BGYH feljelentése szerint.
Ennél is durvább, hogy bő 200 millió forint sorsa finoman szólva is kérdéses: a BGYH nyilvántartásai szerint
a Csillaghegyi strand felújítása során összesen 1,7 milliárdot fizettek ki alvállalkozóknak, de ebből 217 milliót olyanoknak, akik nem szerepeltek az e-naplóban, vagyis hivatalosan nem végeztek munkát, így pénzt sem kaphattak volna.
Felszámolás alatt a Kalotherm
Azt nem tudni, hogy mire jut a rendőrségi nyomozás a strandfelújítás kapcsán, de a kivitelező cég azt már valószínűleg nem éri meg. A Kalotherm Zrt. ellen ugyanis az Opten adatbázisa szerint 5 végrehajtási eljárás van folyamatban, és 2020 novembere óta felszámolás alatt áll.
A céget még kft.-ként alapító Szabó Lajos (az Árpád Forrásfürdő befejezése után nem sokkal) 2019 áprilisa óta már nem tulajdonos, a bíróság által kirendelt felszámoló, az Ariadné Válságkezelő Kft.-t pedig árulja a kalothermes járműveket és ingatlanokat.
Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk a Kalothermnek a BGYH feljelentésével és a csillaghegyi strand felújításával kapcsolatban, de a cégadatbázisban megadott email-címéről "nem elérhető" hibaüzenettel visszapattant a levelünk.
A Kalotherm rengeteg közpénzes megbízást nyert el az évek során, és a BGYH-nak is régi partnerei voltak: ők újították fel a Gellért, a Lukács, a Rudas és a Széchenyi gyógyfürdőt is. Árbevétele 2016-ban és 2017-ben nettó 4 milliárd forint körül volt, 2018-ban már 6,3 milliárd, 2019-ben azonban már csak 2,4 milliárd, 2020-ban pedig csupán 846 millió forint. A csökkenő bevételek meglátszottak az adózott eredményen is: 2016 és 2018 között a cég 30-40 millió forint nyereséget termelt, 2019-ben és 2020-ban viszont már 1-1 milliárd forint körüli veszteséget hozott össze.
Az, hogy valami baj van, 2020 őszén lett nyilvánvaló, amikor a Szeged-Csanádi Egyházmegye közölte, hogy a Kalotherm -ami még 2019 tavaszán nyerte el a munkát nettó 1,7 milliárdos ajánlattal - abbahagyta a szegedi dóm felújítását, és 2020. október 8-án levonult a munkaterületről. 2020 decemberében a kormányközeli Pesti Srácok arról írt, hogy Szabó Bálint szegedi független önkormányzati képviselő feljelentése nyomán emiatt a rendőrség csalás gyanújával nyomozást indított, de az ügy állásáról azóta nincs hír.
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Élménymedence a csillaghegyi strandfürdő új fürdőegységében az avatás napján 2018. október 31-én (forrás: Mónus Márton/MTI) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/19/elszamoltat-a-fovaros-egymilliardos-hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoz-a-rendorseg-a-csillaghegyi-strand-felujitasa-kapcsan/ | https://web.archive.org/web/20230413121403/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/19/elszamoltat-a-fovaros-egymilliardos-hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoz-a-rendorseg-a-csillaghegyi-strand-felujitasa-kapcsan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardos-hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoz-a-rendorseg-a-csillaghegyi-strand-felujitasa-kapcsan | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-19 00:00:00 | [
"Csorba Erika",
"Csorba Ferencné",
"Ihász Ferenc",
"Kapus József",
"Kapus Péter",
"Orosz Zoltán",
"Szabó Lajos",
"Szőke László"
] | [
"Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.",
"Creo-Team Kft.",
"Cser-Fa Kft.",
"Kalotherm Építőipari Zrt.",
"Thermo Épgép Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"fürdő",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,146 | Úgy került Mészároshoz, majd Tiborczhoz egy hotel, hogy évek óta bűnügyi zár alatt van | A szálloda valaha a Quaestor érdekeltsége volt, majd többször is gazdát cserélt a brókerház botrányának kirobbanása óta. | Egy mátraházai szálloda úgy cserélt gazdát már többször is, hogy bűnügyi zár alatt van – írja a 24.hu.
A cikk szerint a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotel Mátra nemrég került a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Hotel Management Kft.-hez, a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotelstől vették meg. Tavaly a szállodalánc egy 820 millió forintos támogatáshoz is hozzásegítette a hotelt, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség 17,7 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami forrást osztott ki a Mészáros-érdekeltségű szálláshelyeknek.
A mátraházi hotel azonban évek óta bűnügyi zárlat alatt van a 24.hu szerint, mivel a Quaestor érdekeltsége volt, és 2015-ben, amikor a Tarsoly Csaba által irányított brókercég becsődölt, annak ingatlanjait zár alá vette a rendőrség. Mint a cikkben írják, a zárlattal a Quaestor-ügy indulásakor megakadályozhatták például, hogy a brókercég maga adja el az ingatlanokat, anélkül, hogy a károsultak követeléseit kielégítené.
A portál szerint a korlátozó rendelkezéseket az épület tulajdoni lapján az elmúlt hat évben több bejegyzésben megerősítették. Legutóbb idén júniusban jelezték, hogy a zárlat hatályban van. Az ingatlan azonban kikerült a quaestoros Bérc Hotel Kft. tulajdonából és egy Mészáros Lőrinc-közeli cég szerezte meg.
A Quaestor-csoport 2011-ben átépítette a hotelt, akkor került rá az Unicredit Bank kb. 4,5 milliárd forintos jelzáloga, amit a pénzintézet már 2015-ben értékesített, a Hórusz Faktorház Zrt. vette meg. Utána a Csík Zoltán-féle Wellnesshotel Építő Kft. nevére kerültek a jogok, ami először a Mészáros és Mészáros Kft., majd a szintén Mészáros-tulajdon Talentis Group Zrt.-hez került, az üzemeltetés végül a Hunguesthez.
Csík Zoltán szerint elemezték a helyzetet és arra jutottak, hogy az ingatlannak nem volt köze bűncselekményekhez, a Bérc Hotel Kft. nem folyt bele az anyacég pénzügyeibe, ezért nem születhet olyan döntés, hogy elkobozzák azt. | https://hvg.hu/ingatlan/20211117_szalloda_bunugyi_zar_questor_matrahaza | https://web.archive.org/web/20211117094518/https://hvg.hu/ingatlan/20211117_szalloda_bunugyi_zar_questor_matrahaza | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-kerult-meszaroshoz-majd-tiborczhoz-egy-hotel-hogy-evek-ota-bunugyi-zar-alatt-van | HVG | hungarian-news | 2021-11-17 07:41:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tarsoly Csaba",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Hotel Management Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Gyöngyös",
"Heves megye"
] | [
"csődbűntett",
"támogatás",
"klientúra",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [] |
53,147 | Ángyán-jelentés: A Vas megyei földárverések mutatják meg legélesebben a NER hűbéri rendszerét | Vas megyében ugyan kevesebb állami földet árvereztek el, mint másutt, de az eredményekben nyomon követhető az Orbán–Simicska-háború is. | A 2015. februári G-nap után kiírt földárveréseken dobra verték Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek által művel állami területek jelentős részét, bár a közel 13 ezer hektáros területre még vagy 30 évre érvényes bérleti szerződések voltak érvényesek. A megyében öt évvel ezelőtt meghirdetett 9410 hektárnak alig több, mint a harmada kelt el. Ebből legalább 2000 hektár 9 nagy érdekeltséghez került – derül ki Ángyán József elemzéséből. A területeket művelő nagy agrárcégek egy része azóta már Mészáros Lőrinc cégbirodalmát gyarapítja.
A volt államtitkár évek óta elemzi a nagy vihart keltett földárveréseket, a jövő év első felében az utolsó megyére is sor kerül, majd végül egy kötetben is megjelenhet. Ángyán a Greenpeace Magyarországgal közösen elemzi az eredményeket, amelyeknek forrásai a Nemzeti Földalap Földügyi Központtá alakulása után elérhetetlenné váltak, de a vizsgálat okán a csapat ezeket még korábban letöltötte a felületről.
Vas megyében két kiemelkedő nagyságú területhez is „csókosok” jutottak, a GSD Csoportban érdekelt Helmuth Gsuk veje, Dörr Marcus 574 hektárt vásárolhatott, míg a MAGOSZ-hoz bekötött Horváth család 410 hektárt szerzett az árverésen. A kisebb, 50-60 hektáros területek zömét is Fideszhez közel állók szerezték meg. Ángyán szerint a meghirdetett 9410 hektár kétharmada azért nem kelhetett el, mert egyfelől nagy részletekben hirdették meg a területeket, így a kisebb gazdálkodók még csak labdába sem tudtak volna rúgni pénz híján, másfelől pedig nem tarthatták tanácsosnak beszállni a nagyok közötti osztozkodásba.
2001-ben privatizálta az első Orbán-kormány a piszkos tizenkettőnek nevezett állami gazdaságokat, így került Simicska Lajos érdekeltségébe például a Lajta-Hanság, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., vagy a Szombathelyi Tangazdaság. A 2015-ös árveréseken ezeket a birtokokat bocsátották az első körökben árverésre, de sok terület nem kelt el. A gazdasági társaságok 2019 óta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Csoport tagjai. A GSD Csoport egyik cége Mezőhegyesig ment, 2019-ben itt alapították meg a Mezőhegyesi Agrár Zrt.-t, amelynek a Beta Center Kft. felerészben tulajdonosa. | https://hvg.hu/gazdasag/20211110_Angyan__jelentes_vas_megye | https://web.archive.org/web/20211110163057/https://hvg.hu/gazdasag/20211110_Angyan__jelentes_vas_megye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/angyan-jelentes-a-vas-megyei-foldarveresek-mutatjak-meg-legelesebben-a-ner-huberi-rendszeret | HVG | hungarian-news | 2021-11-10 15:05:00 | [
"Ángyán József",
"Dörr Marcus",
"Helmut Gsuk"
] | [
"Beta Center Kft.",
"GSD Agrárprodukt Kft.",
"MAGOSZ",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Orsz Szövetsége (Magosz)",
"Mezőhegyesi Agrár Zrt.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Nemzeti Földügyi Központ",
"Talentis Agro Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] | [
"Vas megye"
] | [
"privatizáció",
"háttér",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
53,148 | Meglepően magabiztos Tiborcz: Michelin-minősítésre pályázik legújabb éttermével | Csodálatos helyszínen nyílt meg a héten két étterem is, dacolva a világjárvány tombolásával: az egyik a kormányfő vejének kastélyában, a másik a kormányfő tudós tanácsadóinak palotájában. | Csodálatos helyszínen nyílt meg a héten két étterem is, dacolva a világjárvány tombolásával: az egyik a kormányfő vejének kastélyában, a másik a kormányfő tudós tanácsadóinak palotájában. | https://m.hvg.hu/360/202146__gasztronomia__tiborcz_es_batthyany__ed_sheeran_szavazott__nerszajnak_ingere | https://web.archive.org/web/20211118092319/https://m.hvg.hu/360/202146__gasztronomia__tiborcz_es_batthyany__ed_sheeran_szavazott__nerszajnak_ingere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meglepoen-magabiztos-tiborcz-michelin-minositesre-palyazik-legujabb-ettermevel | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-18 06:30:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal",
"Tiborcz István"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Miniszterelnökség",
"Várkapitányság Zrt."
] | [
"Budapest",
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"támogatás",
"PR",
"covid-19",
"vendéglátás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"hitelezés",
"NER HOTEL",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
53,149 | A Mol-alapítványé lehet az egykor az Alkotmánybíróságnak szánt esztergomi palota | Az állami Mol-részvényeiből gründolt vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában Mol-vezetők mellett többek között a kultúrpolitikus Demeter Szilárd is tag. | Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás. | https://m.hvg.hu/360/202146_mol_gyarapodik_azalapitvanyi_vagyon | https://web.archive.org/web/20211118171005/https://m.hvg.hu/360/202146_mol_gyarapodik_azalapitvanyi_vagyon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mol-alapitvanye-lehet-az-egykor-az-alkotmanybirosagnak-szant-esztergomi-palota | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-18 12:00:00 | [
"Demeter Szilárd"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Mol-Új Európa Alapítvány"
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"műemlékvédelem",
"támogatás",
"önkormányzat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,150 | Kiderült, Jakab Péter egyértelműen hazudik | Bizonyítékok vannak arra, hogy Jakab Péter és a kamulakás tulajdonosa régi jó barátok. Ahogy arról beszámoltunk, a Jobbik elnöke lebukott, hogyan csal az Országgyűlés által neki bérelt lakással. Bár azt nyilatkozta, nem ismeri a tulajt, kiderült, hogy hazudik! | Bizonyítékok vannak arra, hogy Jakab Péter és a kamulakás tulajdonosa régi jó barátok. Ahogy arról beszámoltunk, a Jobbik elnöke lebukott, hogyan csal az Országgyűlés által neki bérelt lakással. Bár azt nyilatkozta, nem ismeri a tulajt, kiderült, hogy hazudik!
Mint ismeretes, a Jobbik két vezető politikusa kereste meg a Bors szerkesztőségét leleplező dokumentumokkal arról, hogy a pártelnök hogyan csal az Országgyűlés által neki bérelt lakással. Csak látszólag bérli, azt kiadták egy harmadik személynek, hogy dupla pénzt vágjanak zsebre.
A Bors újságírói ezután lekérték annak a lakásnak a tulajdoni lapját, amelyet Budapesten, a XI kerületben, a Fraknó utcában bérel az Országgyűlés Hivatala, évi közel 3 millió forintért.
A hivatalos dokumentum szerint a lakás tulajdonosa K. Emese, aki Miskolcon az Eper utcában lakik. Márpedig az Eper utca alig 3 percre van Jakab Péter miskolci otthonától.
Hogy a Jobbik elnöke és a kamulakás tulajdonosa, valamint családjaik régi jó barátok, azt Facebook bejegyzések, fotók, posztok tucatjai is bizonyítják. Ezeket a dokumentumokat a Bors munkatársai lementették és ügyvédi letétbe helyezték, ha a perrel fenyegetőző Jakab Péter továbbra is hazudik. | https://www.borsonline.hu/aktualis/jakab-peter-jobbik-ingatlan/247098 | https://web.archive.org/web/20211213233736/https://www.borsonline.hu/aktualis/jakab-peter-jobbik-ingatlan/247098 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-jakab-peter-egyertelmuen-hazudik | Bors | hungarian-news | 2021-11-20 22:27:06 | [
"Jakab Péter"
] | [
"Jobbik",
"Országgyűlés Hivatala"
] | [] | [
"támogatás",
"juttatás"
] | [] |
53,151 | Milliárdos lopást szúrhatott ki az állami finanszírozású informatikusképzésben Hadházy Ákos | A magyar állam ezer informatikusnak finanszírozott gyorstalpaló tanfolyamot EU-s pénzből. Azonban csodás módon a finanszírozott tanfolyamok ára négyszer annyi lett, mint ugyanaz állami finanszírozás nélkül, írja hétfő reggeli Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
"Az óraszám, a tematika ugyanaz, de 1000 Ft/óra az ár, ha a tanuló fizeti és 4000 Ft/óra, ha az állam! A költségvetést így 2,25 milliárd(!) kár érte. (A különbséget nem indokolja az, hogy a tananyagokat el kell készíteni, mivel arra külön 4 milliárd EU-s támogatást adott a kormány.)"
Hadházy a posztjához screenshotokat is csatolt, amelyiket ugyanaz a cég kínál most 700 ezer forintért, amely a támogatott szoftvertesztelő képzést 2,5 millióért végezte. | A magyar állam ezer informatikusnak finanszírozott gyorstalpaló tanfolyamot EU-s pénzből. Azonban csodás módon a finanszírozott tanfolyamok ára négyszer annyi lett, mint ugyanaz állami finanszírozás nélkül, írja hétfő reggeli Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
"Az óraszám, a tematika ugyanaz, de 1000 Ft/óra az ár, ha a tanuló fizeti és 4000 Ft/óra, ha az állam! A költségvetést így 2,25 milliárd(!) kár érte. (A különbséget nem indokolja az, hogy a tananyagokat el kell készíteni, mivel arra külön 4 milliárd EU-s támogatást adott a kormány.)"
A független országgyűlési képviselő azt írja Facebook-posztjában, hogy valójában azonban a több ezer tanulni vágyó fiatalt, illetve az egész országot érte kár: ha nem lopták volna el a pénz háromnegyedét, akkor 1000 helyett 4000 résztvevője lehetett volna a tanfolyamoknak. Mivel tudjuk, mekkora szükség lenne informatikus „technikusokra”, nem nehéz belátni, milyen kárt okozott ez a csalás az ellopott pénzen kívül is, mutat rá Hadházy.
Hadházy a posztjához screenshotokat is csatolt, amelyek nagy része egyébként a Korrupcióinfó honlapján található meg: egy szerződést a támogatott tanfolyamról és sok képernyőfotót piaci tanfolyamok árairól, ezek között olyat is, amelyiket ugyanaz a cég kínál most 700 ezer forintért, amely a támogatott szoftvertesztelő képzést 2,5 millióért végezte.
A képviselő elmondása szerint az ügyet jelenteni fogja az OLAF-nak és nincs kizárva az sem, hogy feljelentést is tesz. (A jelek szerint amúgy a tanfolyamot elvégezte Zuschlag János is, ezt egy egészen amatőr módon kiküldött, a GDPR követelményekre fittyet hányó körlevélből lehet megtudni, fűzi még hozzá.)
Az oldalon az információt szolgáltató tanuló leveleit is közli, amiből kiderül, hogy szívatták a hallgatókat agyba-főbe, hogy a végén csak ezren maradjanak (a 60 ezer jelentkezőből), és kevesebb bajlódás legyen velük. | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardos-lopast-szurhatott-ki-az-allami-finanszirozasu-informatikuskepzesben-hadhazy-akos.html | https://web.archive.org/web/20211115141543/https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardos-lopast-szurhatott-ki-az-allami-finanszirozasu-informatikuskepzesben-hadhazy-akos.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/milliardos-lopast-szurhatott-ki-az-allami-finanszirozasu-informatikuskepzesben-hadhazy-akos | mfor.hu | news | 2021-11-15 10:51:00 | [] | [
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH)"
] | [] | [
"oktatás",
"informatika",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,152 | Közpénzből vehette meg a fideszes Tiba István fociklubja az árverezett stadion harmadát | Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.
A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon.
ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat.
A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére.
Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben.
A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost.
Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez." | Volt egyszer egy balmazújvárosi fociklub, mely a mérhetetlen állami pénzpumpa és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének törzszülötte lett. A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljonEzt a lehetőséget ismerte fel 2011-ben a balmazújvárosi Tiba István, fideszes országgyűlési képviselő, és úgy döntött, a hajdúsági kisváros - ahol csak kicsivel laknak többen, mint a szintén NER-szülött csapattal rendelkező Kisvárdán - megérdemel egy NBI-es focicsapatot. Az akkor NBII-ben játszó csapat végül 2016-2017-es bajnokságban harcolta ki magának a feljutást, az NBI-es éra azonban tiszavirág életű voltPedig Tiba István mindent megtett: még törvénymódosító javaslatot is elfogadtatott az országgyűléssel, hogy a sportklubok mentesüljenek a játékosaik bére utáni adófizetéstől, ezzel is jelentős megtakarítást biztosítva számukra. Az más kérdés, hogy az így felszabaduló összegeket jellemzően visszaforgatták a bérekbe. Egyébként Tiba Istvánék sem szerénykedtek, hiszen az átlagfizetés az NBI-es szezon kezdetén egymillió forint volt a csapatnál, a legjobban fizetett játékos pedig több mint 2 millió forintot vihetett haza. Hiába azonban a magasabb bérigényű minőségibb játékosok leigazolása, a csapat nem tudott bent maradni az NBI-ben. Ez pedig gyakorlatilag a közelgő haláltusa első jele voltAmikor még minden szép volt (Fotó: MTI) Amikor még minden szép volt (Fotó: MTI)Anyagilag ugyanis sem az NBII-ben, sem pedig az NBI-ben nem tudtak nyereségesen működni. A 2017/18-as szezon 58 milliós veszteségét az NBI-ben 1,8 milliós mínuszra javították. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-vehette-meg-a-fideszes-tiba-istvan-fociklubja-az-arverezett-stadion-harmadat.html | https://web.archive.org/web/20220629071346/https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-vehette-meg-a-fideszes-tiba-istvan-fociklubja-az-arverezett-stadion-harmadat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/kozpenzbol-vehette-meg-a-fideszes-tiba-istvan-fociklubja-az-arverezett-stadion-harmadat | mfor.hu | news | 2021-11-17 11:25:00 | [
"Tiba István"
] | [
"Balmazújváros FC",
"Balmazújváros Sport Kft."
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"stadion",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
53,153 | 204 ezer forintot kér az SZFE, hogy kiadja az oktatói állományára vonatkozó adatokat | Tovább folytatjuk az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkek írását. Ezúttal arról szerettünk volna többet megtudni, hogy hány olyan oktató van a felsőoktatási intézményekben, akiket alacsonyabb munkaköri beosztásban foglalkoztatnak, mint azt képzettségük indokolttá tenné. Az egyetemek többsége gond nélkül teljesítette erre vonatkozó, mindössze három rövid kérdésből álló közérdekű adatigénylésünket, és el is küldték a kért számokat. A Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ugyanakkor több mint 200 ezer forintot kér az adatok kiadásáért. | Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogyan alakulnak a magyar fizetések más országokkal való összevetésben. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt.
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a képzettségénél alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket.
Felsőoktatásban oktatók garantált bruttó havi fizetése
Az előrelépés feltételeit egyrészt a felsőoktatási törvény, másrészt az egyetemek szervezeti és működési szabályzata határozza meg, ez utóbbi felülírja az előbbit. (A törvény szerint ha valaki doktorál, akkor három év után tanársegédből egyetemi adjunktussá kellene átsorolni. Ha valaki habilitál, akkor egyetemi tanárrá válhat, de sok helyen ezt már a docensektől is elvárják.)
Közérdekű adatigénylésben kerestük meg a magyar egyetemeket, hogy megkérdezzük: pontosan hány főből áll a tanári kar és milyen az oktatók megoszlása az alábbi fokozatok szerint: tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár.
Arra is rákérdeztünk, hogy a teljes tanári karból jelenleg:
– hány tanársegéd rendelkezik három évnél régebbi PhD-val;
– hány habilitált oktató rendelkezik docensnél alacsonyabb fokozattal.
Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A legtöbb egyetem gond nélkül, a 15 napos határidőn belül teljesítette adatigénylésünket, egyelőre csupán két intézmény, a Neumann János Egyetem és a BGE kért újabb 15 napot az adatok mennyiségére való hivatkozással – igaz, utóbbi végül a határidő leteltét nem várta meg, hamarabb elküldte a kért számokat.
Olyan válaszra azonban nem volt példa más helyen, mint amit a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől (SZFE) kaptunk a napokban.
Az SZFE ugyanis közölte, hogy közel 204 ezer forintot kérnek az adatigénylésünk megválaszolásáért.
Küldtek egy táblázatot is arról, hogy miként sikerült kikalkulálniuk ezt az összeget. A nem túl egyszerűen értelmezhető (vélhetően excelből bemásolt) táblázat alapján azt látjuk, hogy a költséget az egyetem szerint az indokolja, hogy hosszú időbe telne lekérdezni az oktatói nyilvántartást, és az általunk kért módon csoportosítani azt. A munkaerő-ráfordítást 46 órában, ennek díját pedig 202 400 forintban határozták meg.
Emellett az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó, illetve annak kézbesítési költségét 1580 forintban állapítják meg, holott adatigénylésünkre a többi egyetemhez hasonlóan elegendő lenne egy írásos dokumentum vagy Excel-táblázat elküldése elektronikusan.
Figyelemreméltó, hogy a hasonló témában született, nyári adatigénylésünket gond nélkül megválaszolta az SZFE is: akkor szintén az egyetem tanári karáról kértünk információkat, egészen pontosan arra kérdeztünk rá, hogy az egyetem oktatói közül mennyi a főállású, illetve a külsős oktató, valamint az oktatók közül hányan tanítanak ellentételezés, díjazás nélkül. Az egyetem akkori leveléből kiderült, hogy 191 oktató tanít az egyetemen (ami egyébként megválaszolja a mostani egyik kérdésünket is a háromból, vagyis már csak a tanársegédekre és docensekre vonatkozó kérdésekre várnánk választ).
Összehasonlításképp: az ELTE-n, a Miskolci Egyetemen, a BME-n, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen, de még a Semmelweisen is 1200 felett van az oktatók száma, vagyis egészen pontosan 10-szer annyian tanítanak ezekben az intézményekben, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Így minden bizonnyal több időbe is telt átnézni a nyilvántartásokat
mégsem állapított meg egyik intézmény sem költségtérítést adatigénylésünk teljesítéséhez.
Nemrég az erzsébetvárosi önkormányzat kért volna közel félmilliót azért, hogy a kerületi cégek átvilágításáról szóló jelentését kiadja, az erről beszámoló cikkünk megjelenése után azonban Niedermüller Péter, a kerület polgármestere úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a kért dokumentumokat.
Niedermüller Péter nyilvánosságra hozza a 484 ezer forintos átvilágítási jelentéseket | atlatszo.hu
Nyilvánosságra hozza az erzsébetvárosi önkormányzat azokat a céges átvilágítási jelentéseket, amelyeket az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kért ki. Korábban az önkormányzat még 484 ezer forintot szeretett volna kapni az iratok anonimizálásáért.
Címlapkép: Facebook/Színház- és Filmművészeti Egyetem | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/11/22/204-ezer-forintot-ker-az-szfe-hogy-kiadja-az-oktatoi-allomanyara-vonatkozo-adatokat/ | https://web.archive.org/web/20211122145212/https://atlatszo.hu/kozadat/2021/11/22/204-ezer-forintot-ker-az-szfe-hogy-kiadja-az-oktatoi-allomanyara-vonatkozo-adatokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/204-ezer-forintot-ker-az-szfe-hogy-kiadja-az-oktatoi-allomanyara-vonatkozo-adatokat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-22 00:00:00 | [] | [
"Színház- és Filmművészeti Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"adatigénylés"
] | [] |
53,154 | A Budai Vár után Balatonaligán folytatódik a kiemelt beruházások elleni kampány | A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán. | November 5-én, a Budai Várban zajló építkezések elleni tiltakozással indult el az az országos kampány, melyet a kiemelt beruházások ügyében kezdeményezett a Civil Kollégium Alapítvány Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhelye.
A STOP! Kiemelt beruházások néven elindított kampány szervezői több hónapig tartó országos terepmunka, kérdőívezés és szakértőkkel zajló egyeztetések után álltak a nyilvánosság elé.
„A civil szervezetekkel való munkánk során azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok esetben ott indult helyi tiltakozás a beruházások ellen, ahol a kiemelt státusz felgyorsította az engedélyezést, és kizárta a folyamatból a beleszólás lehetőségét” – mondta el Horváth Balázs, a kampány egyik szervezője a november 5-ei demonstráción tartott sajtótájékoztatón.
Az Alapítvány munkatársai által összeállított, a kiemelt beruházásokról szóló kérdőívet – a szervezőket is meglepő módon – több mint ezer ember töltötte ki. A véleményezők súlyos kritikákat fogalmaztak meg: kifogásolták többek közt, hogy
a jelenlegi szabályozás a kiemelt beruházások számára egy átlagos magánépítkezésnél is enyhébb követelményeket ír elő, továbbá a lakossági és szakmai véleményeket, a környezet- és műemlékvédelmi szempontokat szinte teljesen kiiktatják az engedélyezés során.
„Állami szintű korrupciókat leplez és tesz feltárhatatlanná!”, „csak arra jó, hogy az Orbán-kormány visszaéljen vele” – ilyen és ehhez hasonló sarkos véleményeket is megfogalmaztak a kérdőív kitöltői, akik közül több százan jelezték, hogy aktívan bekapcsolódnának a munkafolyamatba.
Törvényesített törvénytelenségek
A kampány szervezői felülvizsgálnák a kiemelt beruházásokról szóló, többször módosított törvény jogosultságát is. A 2006-ban elfogadott jogszabály a kiemelt státusszal eredetileg az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását könnyítette meg az engedélyeztetési eljárások lerövidítésével.
De már az eredeti törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. A törvényben szereplő feltételeken aztán fokozatosan lazítottak: az engedélyezési határidőt rövidebbre szabták, csökkentették a beruházások előírt nagyságára vonatkozó követelményeket is. Viszont a 2010 előtti kormányok csak indokolt esetben alkalmazták ezt az eszközt az engedélyezés felgyorsítására, négy év alatt összesen 24 esetben.
Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével viszont gyakorlatilag megszűntek a kiemeltté válás feltételei: bármilyen típusú és bármilyen apró beruházás esetén alkalmazható a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” státusz.
Mára az ilyen beruházások száma meghaladja a háromezret, ráadásul az ezekhez kapcsolódó útépítések, közmű- és infrastruktúra-fejlesztések is automatikusan kiemeltté válnak. A kormánydöntéseket ugyanakkor semmiféle szakmai vagy társadalmi egyeztetés nem előzi meg, az érintettek csak a rendeletek megjelenése után vagy épp újsághírekből értesülnek arról, hogy mi épül a településükön.
Kiemelt beruházások esetén érvényét veszti minden olyan törvényi előírás vagy jogszabály, ami akadályozná az építkezés megvalósítását. A beépítési és zöldfelületi arányokat, az épületmagasságot minden esetben a beruházók igényeihez szabja a magyar kormány, fittyet hányva a hatályos törvényekre. „Természetesen” nem kell figyelembe venni a helyi településrendezési szabályokat, előírásokat sem.
A folyamat minden egyes eleme előre eldöntött, a helyi önkormányzatot és a lakosságot kizárják az engedélyezési és megvalósítási folyamatból is. Viszont a kormánypárti önkormányzatokra komoly feladat hárul: igazolniuk kell, hogy a megvalósuló kiemelt beruházás közérdekeket szolgál. Ez viszonylag könnyű feladat, hiszen egy iskolai tornaterem megépítése, egy templomfelújítás vagy egy új uszoda kedves lehet a helyieknek – habár lényegében megmagyarázhatatlan, milyen nemzetgazdasági szempont miatt lettek kiemeltek ezek a beruházások.
Nehezebb a helyzet, ha a kiemelt beruházás jelentős lakossági érdeksérelemmel, természetvédelmi vagy műemléki értékek pusztításával jár, mint például a Fertő tavi beruházás esetében.
A Budai Várnegyed mint kormányzati skanzen
A Budai Vár átalakítása során a kiemelt beruházásokkal járó összes jogsértést elkövették, mondták el a várbeli építkezések ellen tiltakozó Huszonkettesek nevű építészcsoport tagjai.
A minisztériumok Várba költöztetése és a kulturális intézmények onnan való kiűzése, a Várnegyed történelmietlen átépítése elleni fellépés nem előzmények nélküli. A Mindent a maga helyén! petíciót az építész és művészettörténész szakma legkiválóbbjai fogalmazták meg 2016-ban. A szakmai és a lakossági tiltakozást azonban a kormányzat akkor is félresöpörte és azóta is semmibe veszi.
„Küzdenünk kell azért, hogy a Vár a közt szolgálja, ne pedig a hatalom kényszerének behódolva a múlt szorongató díszletévé épüljön át!”– fogalmazták meg a neves építészek, miért érezték szükségét a közös kiállásnak és a tiltakozó demonstrációnak.
Róth János arról beszélt, hogy a kiemelt kormányzati beruházások kizárják az alkotói pályázatok lehetőségeit, és a direkt megbízások korrupt világát erősítik, miközben jórészt figyelmen kívül hagyják a társadalmi igényeket, sőt, még az elemi városrendezési és építészeti szempontokat is. Vincze László szerint az érintett önkormányzatoknak, a helyi jegyzőnek és a főépítésznek sincs beleszólása a folyamatba, miközben a hazai műemlékvédelmet is teljesen felszámolta a kormányakarat.
Az is elhangzott, hogy a várbeli építkezések költsége az elkövetkező években eléri a 340 milliárd forintot; az építkezések folyamatos drágulásáról és az átalakítások vitatható voltáról az Átlátszóban is számos cikkben beszámoltunk.
„Ami ma a Várban történik, az mindennel ellenkezik, amit tanultunk, amit mestereink gondoltak az építészetről, s amit mi magunk is hiszünk és tanítunk” – mondta el Kalmár László, aki funkciótlan díszleteknek, szakmaiatlan blöffnek minősítette a megvalósult és tervezett épületeket. Az építész szerint sokak érzékenységét sérti a Budai Vár 1944-es épületeinek, hatalmi szimbólumainak visszaépítése, amiről sem szakmai, sem társadalmi párbeszéd nem folyt.
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei | atlatszo.hu
Csomay Zsófia azokhoz kívánt szólni, akiket a Nemzeti Hauszmann Program tetszetős látványtervei megtévesztenek, és akiknek a múltra való visszaemlékezés elhomályosítja az igazságérzetét. Csomay szerint az a szándék, hogy a Várnegyed 1944 és 1989 közti időszaka többé „ne létezzen” az emberek tudatában, elhibázott döntés. A legjobb építészek és művészettörténészek dolgoztak ebben az időszakban a várbeli építkezéseken, és ennek eredményeként lett 1987-ben a Várnegyed UNESCO Világörökségi helyszín. Róth János ehhez hozzátette, hogy törvénysértő módon még mindig nem készült el az UNESCO által előírt, a budapesti városkép megőrzését biztosító kezelési terv, amely szigorú szabályokat tartalmazna a világörökségi területeken zajló projektek hatásvizsgálatáról.
Elfogyott az UNESCO türelme Magyarországgal szemben, veszélyben Budapest világörökségi címe | atlatszo.hu
A 2019 áprilisi ellenőrzéskor azt tapasztalta az UNESCO -küldöttség, hogy több olyan építési projekt van Budapesten a világörökségi helyet érintő területeken, melyekről egyáltalán nem kapott előzetes tájékoztatést a szervezet (Például az Andrássy úti világörökségi terület magzónájában álló Paulay E. utca 52-es épület lebontása – a műemléki jelentőségű területként védett magterületen álló épület bontása példa nélküli cselekmény -, és az Operaház „renoválása”.)
A Huszonkettesek szeretnék azt is elérni, hogy a Magyar Építész Kamara (MÉK) is véleményt mondjon a várbeli építkezésekről. Egy épület védelmében a MÉK már szót emelt: a Szentháromság téren álló, Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján az 1970-es években épült diplomata lakóház védelem alá helyezését kérték.
A Balaton-part maradjon közterület
Az építészek november 19-ére szakmai vitára hívták a Várkapitányság Zrt.-t. S bár az esemény elmaradt, a Várkapitányság végül igent mondott az építészcsoport felkérésére. Így hamarosan végre valódi szakmai és nyilvános vitára kerülhet sor a budai Vár ügyében.
A demonstráción Molnos Attila ismertette a Huszonkettesek építészcsoport közös nyilatkozatát, melyet petícióként is közzétettek:
„Követeljük a Várnegyed hatalmi szimbólumként történő átalakításának, a jövő nemzedékét súlyosan terhelő emlékezetpolitikai pénzköltésnek és minisztériumi irodák létesítésének leállítását!
A döntéshozó haladéktalanul orvosolja a világörökségi státusszal kapcsolatos jogsértő mulasztását!
A szakmai és társadalmi nyilvánosság mellett, átfogó hatástanulmányok után alakítson ki új távlati tervet a Várnegyed eredeti léptékének és kulturális funkciójának megtartásával!
Állítsuk vissza a korszerű műemlékvédelmi felügyelőség teljes jogkörét és a háború után, neves építész elődeink által megtervezett, a Várnegyed léptékéhez igazodó alkotások méltóságát!
Őrizzük meg a várszoknya ligetes pihenőkert jellegét újabb mélygarázsépítések helyett!
Követeljük a Várfal-sétány keleti és nyugati oldalának teljes közterületi kiépítését a megkezdett sétányok folytatásával!”
A STOP! Kiemelt beruházások aktivistái a budai Várban zajlott kampánynyitó esemény után más helyszíneken is demonstrációkkal kívánják felhívni a figyelmet a kiemelt beruházások okozta károkra.
Emellett szakértőket, további beruházás-károsult lakosokat és helyi önkormányzatokat kívánnak bevonni egy közös cselekvési terv kidolgozásába. Ehhez a politikusokat is csatlakozásra hívták: nyílt levélben szólították meg a politikai pártokat, hogy vegyenek részt a kiemelt beruházások felülvizsgálatát és a törvényes működés helyreállítását célzó közös munkában.
Az országos demonstráció következő helyszíne november 26-án Balatonaliga lesz, az eseményt a Civil Kollégium Alapítvány aktivistái az Aligai Fürdőegyesülettel közösen szervezik.
A civilek a beruházás kiemelt státuszával kapcsolatos aggályaikon túl amiatt is tiltakoznak, hogy a Balaton-parti települések közül Aliga lehet az első, ahol megszűnik a szabad parthoz jutás lehetősége. A közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó Club Aliga területét és környezetét a kormány 2020-ban tette kiemelt nemzetgazdasági beruházássá, és a Magyar Turisztikai Ügynökség révén közel 10 milliárdot juttatott annak fejlesztésre. A régi, esetenként műemlék-jellegű épületek nagy részét már le is bontották, helyükre pedig új, vízig érő parcellákon álló nyaralók és szállodakomplexum épülhet.
Az ügylet nyertesei a NER kedvenc oligarchái: az egykori pártüdülő területét 2007-ben vette meg a PRO-Mot Hungária Kft., amelybe 2018-ban bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. Magántulajdonba került a közvetlen tóparti, 37 hektáros terület, de emellett a cég megszerezte egy állami tulajdonban lévő 10 hektáros terület vagyonkezelési jogát is. Az állam ugyanakkor kikötötte, hogy a 10 hektárból 7 hektárt (utak, parti sétányok, móló, közpark) közterületként kell kialakítani és a balatonvilágosi önkormányzat tulajdonába kell adni.
Csakhogy a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet szerint a Club Aligában található telkek, valamint az azokból telekformálással kialakításra kerülő parcellák közterületként, illetve közútként nem jelölhetők ki. A közterületek kialakításának tiltása forgalomképes, értékesíthető ingatlanná tette az egykori kijelölt közterületeket. Vagyis fennáll a veszélye, hogy a Club Aliga teljes területe magánterületté válik, állítja az Aligai Fürdőegyesület, amely petíciót is indított a közterületek kisajátítása ellen.
„Ezzel az Aligai Fürdőegyesület által a rendszerváltás után kiharcolt közterületi státusz 17 év elteltével ismét a semmibe veszhet. A magántulajdonos azt is megteheti, hogy szétszabdalja, darabokban kiárusítja a több mint 2 km hosszan húzódó partszakaszt, vagy lezárja a rajta keresztülhaladó utakat. Mivel Aligán ez az egyetlen partszakasz, ahol le lehet jutni a vízhez, ebben az esetben a helyieknek abszurd módon a szomszédos településre kellene utazniuk, ha strandolni, korcsolyázni szeretnének, vagy csak úgy lesétálnának a vízhez. Ahogy a rendszerváltás előtti MSZMP üdülő fénykorában is tenniük kellett” – mondja az egyesület elnöke, Bukovszki András.
Címlapkép: Egyed Péter | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/22/eleg-volt-az-uram-batyam-vilagbol-a-budai-var-utan-balatonaligan-folytatodik-a-kiemelt-beruhazasok-elleni-kampany/ | https://web.archive.org/web/20211122142907/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/22/eleg-volt-az-uram-batyam-vilagbol-a-budai-var-utan-balatonaligan-folytatodik-a-kiemelt-beruhazasok-elleni-kampany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-budai-var-utan-balatonaligan-folytatodik-a-kiemelt-beruhazasok-elleni-kampany | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-22 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"műemlékvédelem",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
53,155 | Rászálltak a pilótára, aki a fideszes elit repülőútjait figyelte. Aztán feltűnt a Pegasus-célpontok között is | Az exújságíró-pilóta mégis azért gyanakszik arra, hogy médiás kapcsolatai miatt kerülhetett célkeresztbe, mert legalább egy esetben biztosan ez történt. Évekkel ezelőtt ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei személyesen találkoztak vele, hogy megkérjék, Orbán Viktor miniszterelnök magánrepülőzésével kapcsolatban ne adjon újságíróknak információkat. Később olyan is előfordult, hogy egy megfigyelőkocsinak tűnő jármű parkolt le állandó lakcíménél. Pegasus-célponttá válása idején pedig éppen az egyik magyar titkosszolgálat ültette le több alkalommal is elbeszélgetni. (...) Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus. | Pető György, az egykori ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta 2021 nyarán felhívta az egyik magyar titkosszolgálat központi telefonszámát. Pető olvasta a Direkt36 első cikkeit a Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelésekről, és miután korábban többször megkörnyékezték őt is különféle magyar nemzetbiztonsági szervek, feltámadt benne a gyanú, hogy esetleg ő is célponttá vált.
Egy olyan titkosszolgával akart beszélni, aki évekkel korábban kapcsolatba lépett vele, és akivel többször személyesen is találkoztak. „Másnap a titkosszolga egy mobilszámról vissza is hívott. Megkérdeztem tőle: biztos, hogy nem tettetek semmit a telefonomra?” – idézte fel a nyári beszélgetést Pető György. A titkosszolga azt válaszolta neki, esküszik, hogy soha semmit nem csinált a telefonjával.
Az évek óta pilótaként dolgozó egykori tévés riporternek jó volt a megérzése: a telefonszáma valóban szerepel abban a kiszivárgott, összesen több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázisban, mely számokat az izraeli NSO Group ügyfelei Pegasus-megfigyelés célpontjának választottak ki. Kósa Lajos fideszes képviselő nemrég elismerte, hogy Magyarország megvásárolta a kémszoftvert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt, hogy a Pegasus-megfigyelésekről szóló hírek közt „van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja” a megjelent beszámolóknak.
Pető érthetetlennek tartja, miért került a biztonsági szervek célkeresztjébe, mivel a munkájának és ügyfeleinek nincs magyarországi kötődése. „Szerintem én senkinek nem lehetek érdekes” – mondta. Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálatokat valójában Pető máig élő médiás kapcsolatai érdekelték.
Pető György karrierjét a kilencvenes években a Magyar Televízióban kezdte, majd 1997 és 2000 között az akkor induló RTL Klub riportere lett. Dolgozott az RTL Klub New York-i tudósítójaként is, majd a Helyszíni Szemle című bűnügyi magazin műsorvezetőjeként stábjával bűnesetek helyszíneire mentek ki forgatni.
A pilótavizsgát már a '90-es években letevő Pető később a médiát otthagyva inkább főállásban is repüléssel kezdett el foglalkozni. Kommunikációs igazgató lett a légügyi hatóságnál majd a Budapest Airportnál, jelenleg pedig pilótaként repül külföldön.
Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak. Petőt legutóbb például idén tavasszal olyan cikkek megírásakor keresték meg szakértőként, melyek feltárták, hogy az OE-LEM lajstromszámú, a NER-elit által gyakran használt magángép a vírushelyzet szempontjából veszélyesnek minősülő Dubajba indult. Ekkor az is kiderült, hogy a gépen Mészáros Lőrinc és későbbi felesége, Várkonyi Andrea utazhattak.
„Nincs semmilyen motivációm, ha tudok, segítek. Ezek publikus adatok, és érthetetlen a titkolózás a magánrepülőzéssel kapcsolatban” – mondta a Direkt36-nak Pető azokról a nyílt forrásból is elérhető repülési adatokról, melyeket olykor segít értelmezni újságíróknak. Ezeket az információkat bárki láthatja a repülők útvonalait követő applikációk segítségével.
„Semmi leleplezés nincs ebben. Nem titkos információkat osztottam meg. Ha valaki ennyire aggódik, hogy a privát repülései kiderülnek, akkor ne használjon magánrepülőt.”
Pető ezenkívül tévékben, rádiókban is rendszeresen feltűnik vendégként, ahol szintén repülési témákban kérdezik, és ezeknek a politikához többnyire semmi közük. Nemrég például az RTL reggeli műsorában többek közt arról beszélt, hogy a repülők hajtóművének van egy speciális festése, amivel a madarakat próbálják elijeszteni.
Az exújságíró-pilóta mégis azért gyanakszik arra, hogy médiás kapcsolatai miatt kerülhetett célkeresztbe, mert legalább egy esetben biztosan ez történt. Évekkel ezelőtt ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei személyesen találkoztak vele, hogy megkérjék, Orbán Viktor miniszterelnök magánrepülőzésével kapcsolatban ne adjon újságíróknak információkat. Később olyan is előfordult, hogy egy megfigyelőkocsinak tűnő jármű parkolt le állandó lakcíménél. Pegasus-célponttá válása idején pedig éppen az egyik magyar titkosszolgálat ültette le több alkalommal is elbeszélgetni.
Attól még, hogy egy telefonszám feltűnik a kiszivárgott adatbázisban, még nem biztos, hogy sikerrel fel is törték a telefont. A készülékek utólagos vizsgálatával azonban számos esetben ezt be lehetett bizonyítani. Pető iPhone-ját is megvizsgáltuk az Amnesty International technikai szakértői segítségével, ám az elemzés nem mutatta ki a kémszoftver nyomait.
Ennek lehet az a magyarázata, hogy végül a Pegasus üzemeltetői úgy döntöttek, mégsem törik fel a telefonját. De az is lehetséges, hogy megpróbáltak behatolni a telefonjába, csak egyszerűen technikai okok miatt ezt nem sikerült végrehajtani. Petőt ugyanis 2018 őszén és 2019 tavaszán éppen akkor célozták meg a kémszoftverrel, amikor munkája miatt külföldre repült és jórészt Magyarországon kívül tartózkodott. A Pegasusnak ismert egy technikai korlátja: a kémszoftvert gyártó izraeli NSO az eszközt elhárítási, nyomozati célokra adja el külföldi államoknak, és csak különleges esetben engedélyezi ügyfelei számára, hogy külföldön tartózkodó célpontra is kémkedjenek vele. Az pedig már korábban is előfordult magyar célpontok készülékének vizsgálatakor, hogy amikor külföldön tartózkodtak, olyankor a Pegasus sem futott a telefonjukon.
Ez történt például Németh Dániel fotós-újságíróval is, aki a fideszes elit külföldi utazásainak feltárásán dolgozott. Németh akkor vált célponttá, amikor idén nyáron éppen Mészáros Lőrinc családja és más kormányközeli üzletemberek dél-olaszországi luxusjachtos, magánrepülős nyaralását dokumentálta a Partizánnak. A fotós-újságíró telefonjának technikai elemzése kimutatta, hogy a Pegasus nyomai épp akkor szűntek meg telefonján, amikor egy hajnali géppel Budapestről Olaszországba indult.
Az Amnesty International egyik szakértője a Direkt36-nak ugyanakkor elmondta, hogy az elemzésük egy módszertani probléma miatt nem is lehetett teljes körű. Pető ugyanis a készülékére már letöltötte az operációs rendszernek éppen a Pegasus miatt kiadott biztonsági frissítéseit. Az Apple az iOS 14.7.1-es verziófrissítésével azonban nem csupán az iPhone-ok napvilágra került biztonsági réseit foltozta be, de azt is lehetetlenné tette, hogy azonosítani lehessen az egyik legismertebb Pegasus-behatolást, mely az iMessage üzenetküldő applikáció hibáit használja ki.
A magyar kormány nem reagált a Pető célponttá válásával kapcsolatos kérdéseinkre.
Randevú a terrorelhárítókkal
2015. január 11-én vasárnap a világ vezetői Párizsban gyűltek össze, hogy pár nappal a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni iszlamista terrortámadás után egy megemlékező tömegfelvonuláson vegyenek részt. Ott volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki magával vitte Trócsányi László igazságügyi minisztert és Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját is.
Pető Györggyel ekkor léptek először kapcsolatba a magyar biztonsági szervek. A pilóta visszaemlékezése szerint azzal irányította magára a hatóságok figyelmét, hogy elkezdett utánanézni annak, vajon Orbán Viktor hogyan, mivel utazhatott Franciaországba.
Egy, a repülők útvonalait regisztráló, nyílt adatokkal dolgozó adatbázisból gyorsan összerakta, hogy jó eséllyel a Csányi Sándor vezette OTP-csoporthoz tartozó Air Invest magángépén érkezhetett Párizsba, hiszen a miniszterelnök azt korábban is használta. Még egy dolog feltűnt neki: hogy Orbán a magángéppel nem Budapestre utazik vissza, hanem a nemzetközi pénzügyi világ egyik központjába, a svájci Zürichbe. Mivel Pető a karrierváltása ellenére napi kapcsolatban maradt számos újságíróval, ez a felfedezése is hamarosan megjelent hírként. Később Orbán sajtósai a zürichi kitérőt el is ismerték, de azzal magyarázták, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) gálája miatt ment Svájcba.
Még a hír megjelenésének napján, tehát vasárnap délután Pető családi ismerőseinél ebédelt, amikor feltűnt neki, hogy a házzal szemben és a hozzá tartozó telek túloldalán egy-egy fehér furgon parkol, benne két-két férfival. Pár perc múlva megcsörrent a telefonja. „Azt mondták, hogy a Terrorelhárítási Központtól keresnek, mert szeretnének velem elbeszélgetni, és ha nem működöm együtt, akkor bevisznek” – idézte fel a telefonhívást Pető.
Végül abban maradtak, hogy aznap este 18 órakor az Aréna Plázában találkoznak. Két bőrdzsekis figura várt rá a Pizza Hut gyorsétteremben. A TEK-esek kifejtették neki, hogy veszélybe sodorta Orbán Viktor miniszterelnök életét azzal, hogy az útvonaláról információkat osztott meg a médiával. Hozzátették, hogy ez adott esetben akár terrorcselekmény előkészületének is számíthat, majd végül nyomatékosan megkérték Petőt, hogy többet ne csináljon ilyet, amit ő meg is ígért nekik.
Pető nem gondolja, hogy akkoriban állandó figyelés alatt állhatott, mivel erre szerinte semmivel nem adott okot sem akkor, sem azóta. Arra gyanakszik, hogy inkább valamelyik újságírót vagy szerkesztőséget figyelhették meg, és rajtuk keresztül találtak el hozzá is.
A 2015 eleji incidensnek egy jó pár évig semmilyen érzékelhető következménye nem lett. Pető nem adott többé tippet a miniszterelnök magánrepülőzéseinek útvonaláról, amikor viszont újságírók megkeresték a kérdéseikkel, ha tudott, segített. Pár évvel később azonban ismét volt egy furcsa epizód az életében, amely mögött szintén a nemzetbiztonsági szolgálatokat sejti.
Megfigyelőkocsi a régi ház előtt
2018. július 10-én Pető családja régi házához indult, hogy az ott tárolt biciklijét elhozza. 13 óra után pár perccel érkezett meg, és már akart is volna beparkolni a ház udvarára – csakhogy a kocsibeállót egy Ford Tourneo típusú furgon állta el. Petőnek két dolog lett igazán gyanús. Az egyik, hogy bár nyár közepe volt, a furgon tetejére egy olyan zárt csomagtartó volt erősítve, amilyet Pető korábban leginkább télisport-eszközök szállításakor látott. A másik, hogy a dobozból oldalt ujjnyi vastag kábelek lógtak ki és mentek be az utastérbe. Pető gyorsan készített pár fotót a Fordról, melyeket később a Direkt36-tal is megosztott:
Ezután kiszállt a kocsijából, hogy odamenjen a Fordhoz bekopogni az ablakon és megkérdezni, kit keresnek, és segíthet-e. Ketten ültek a furgonban, elöl a sofőr, mögötte a hátsó ülésen pedig egy másik férfi, laptoppal az ölében. Meglepődtek a kopogtatáson, majd gyorsan el is hajtottak. Pető a Direkt36-nak elmondta: nem volt emlékei szerint semmilyen közvetlen előzménye a furgon felbukkanásának, de a felbukkanását magyarázza, hogy a régi családi házban volt a bejelentett hivatalos lakcíme.
Miután a fotón látszik a furgon rendszáma, az Ügyfélkapu segítségével lekérdeztük az autó műszaki adatait. A lekérdezés furcsa eredményt hozott: a kocsinak nincs eredetiségvizsgálata, nincsenek okmányadatai, még műszaki vizsgája sem volt az idei évig, és bár 2012-es gyártmány, csak 2021-ben állították forgalomba.
„Ilyen gyanús adatlapot magánszemély nem tud összehozni” – mondta egy, a Direkt36 által megkérdezett gépjárműszakértő. Legalább ilyen furcsa azonban, hogy míg Pető fotóján a rendszám egy Fordon van rajta, a lekérdezés szerint az idéntől már egy Mazda3-hoz tartozik.
Nem jellemző, de elviekben lehetséges egyik autóról a másikra átvinni rendszámokat: például, ha az egyiket totálkárosra törik és kivonják a forgalomból, vagy ha a rendszámot egyedi rendszámként megvásárolják és függetlenítik a kocsitól. Utóbbinak a lekérdezésben nincsen nyoma, ráadásul az átvitel a szakértő szerint úgy történt meg, mintha direkt ügyeltek volna rá, hogy Mazda a gyártási évével (2012) passzoló, „visszadátumozott”, feltűnésmentes rendszámot kapjon. A forgalmi rendszámok kezdőbetűi alapján ugyanis be lehet lőni, hogy azokat melyik évben adták azt ki: a szóban forgó M-es kezdetű rendszám kb. 2013-as lehet, míg 2020-tól napjainkig már S-es rendszámokat adnak ki. „Olyan, mintha egy normál Ford kisbuszt kivontak volna a forgalomból, hogy aztán abba zombiként belebújjon ez a Mazda” – magyarázta a szakértő.
Több volt titkosszolgát is megkérdeztünk, hogy találkoztak-e munkájuk során hasonló furgonnal, és hogy vajon mire lehet jó egy kocsi tetejére szerelt csomagtartó. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik már leszerelt munkatársa elmondta, hogy ilyen autót nem feltétlenül csak a titkos megfigyeléseket a többi szolgálat és hatóság számára elvégző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), de például az AH is használ olykor. „A kocsi fémből van, a tetődoboz műanyagból, kevésbé árnyékol, ezért érdemesebb abban tartani a technikát” – magyarázta a volt titkosszolga. Ez a technika pedig bármi lehet: antenna a wifihálózat monitorozásához vagy éppen a házban elrejtett mikrofon jelének vételéhez, esetleg átjátszótorony, amire aztán a környék mobiltelefonjai felcsatlakoznak, és amivel akár be nem regisztrált mobiltelefonok azonosítóit (IMEI és IMSI számait) is be lehet gyűjteni.
A megfigyelőkocsinak látszó furgon feltűnését követően pár hónappal célozták meg Pető György készülékét a Pegasusszal, majd hamarosan ismét felbukkantak a magyar titkosszolgálatok emberei.
Jelentkezik ismét a titkosszolgálat
2019 őszén Pető Györgyöt ismét találkozóra hívták telefonon – ezúttal azonban nem a TEK, hanem egy másik magyar titkosszolgálat. Hogy melyik, és hogy ezután pontosan mi történt, arról Pető azért nem számolhatott be, mert elmondása szerint titoktartást írattak alá vele. Annyit elárult, hogy megítélése szerint őt valójában egy fedősztorival keresték meg azért, hogy ürügyet teremtsenek több olyan személyes találkozóra, melynek során őt különféle módokon átvizsgálhatták. Pető ennek az okát sem igazán értette, mivel szerinte róla semmiféle hasznos információt nem tudhattak meg, ráadásul mindenben együttműködött.
Ezek a találkozások nem voltak fenyegetők, kifejezetten próbáltak barátságosak lenni vele. Ezek során ugyanakkor az is megtörtént, hogy a titkosszolgálat egy olyan szituációt teremtett, ahol Petőnek ki kellett adnia a kezéből az iPhone-ját. Bár azt mondták neki, hogy a beszélgetés érzékenysége miatt azt biztonságosan elzárják és senki nem fér majd hozzá, valójában nem tudja, hogy hosszú órákon keresztül mi történt a készülékkel.
A Direkt36 kérdésére két, korábban az AH-nál dolgozó titkosszolga is elmondta: a szolgálatnál teljesen bevett gyakorlat, hogy valakitől kicsalják a telefonját. Például azt mondták egy célszemélynek, sőt meg is mutatták neki, hogy a telefonját berakják egy széfbe, valójában azonban a technikai munkatársak onnan nem sokkal később kivették, gyorsan feltörték, majd minden fontosabb adatot átmásoltak róla. Vagy éppen a reptéren egy szúrópróbaszerű vámvizsgálatnak álcázott akcióban öt percre elvették a telefont, majd egy hátsó szobában gyorsan leszívták róla az információkat.
„Mi sem volt egyszerűbb ennél, iPhone-nal, bármivel meg lehet csinálni. Az ilyesmihez még egy Pegasus sem kellett” – mondta az egyik volt titkosszolga, hozzátéve, hogy egy szintén izraeli eszköz segítségével a telefont lezáró jelkód vagy ujjlenyomatkód feltörése sem okozott problémát.
Ez volt tehát az oka annak, hogy Pető a telefonja feltörésére gyanakodott, majd a Pegasus-ügy kirobbanása után ezért feltételezte, hogy ő maga is célponttá válhatott. Ezután kereste meg és vonta kérdőre a vele korábban kapcsolatban lévő titkosszolgálatot, melynek tisztje letagadta, hogy bármit csináltak volna a mobiltelefonjával.
Miután Kósa Lajos nyilvánosan elismerte, hogy a magyar állam használja a Pegasust, Pető ismét megpróbálta felhívni a titkosszolga mobilszámát. A szám akkor már nem élt.
Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus. „Olvastam, hogy milyen iszonyat drága valakit megfigyelni ezzel a kémszoftverrel, hogy kb. 10-20 millió forint. Ha a pénzt felét inkább ideadnák nekem, felőlem akár be is kamerázhatják a lakásomat” – mondta a Direkt36-nak. | https://telex.hu/direkt36/2021/11/22/a-biztonsagi-szervek-raszalltak-a-pilotara-aki-a-fideszes-elit-repuloutjait-figyelte-aztan-feltunt-a-pegasus-celpontok-kozott-is | https://web.archive.org/web/20230205131904/https://telex.hu/direkt36/2021/11/22/a-biztonsagi-szervek-raszalltak-a-pilotara-aki-a-fideszes-elit-repuloutjait-figyelte-aztan-feltunt-a-pegasus-celpontok-kozott-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/raszalltak-a-pilotara-aki-a-fideszes-elit-repuloutjait-figyelte-aztan-feltunt-a-pegasus-celpontok-kozott-is | Telex | hungarian-news | 2021-11-22 12:19:00 | [] | [
"NSO Group Technologies",
"Terrorelhárítási Központ (TEK)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,156 | Lehetetlen kiigazodni a határon túlra adott magyar közpénzszázmilliárdok kusza rendszerén | A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be. | Úgy tűnik, a szlovák kormánynak elege lett abból, hogy Budapest a tudomása nélkül költ el jelentős mennyiségű magyar közpénzt Szlovákia területén. A szlovák külügyminiszter, a karrierdiplomatából lett politikus, Ivan Korčok, akit az SaS kormánypárt jelölt a tisztségbe, idén október ötödikén közölte Szijjártó Péterrel: nincs rendben, hogy Pozsony tudomása és beleszólása nélkül áramlik a magyar közpénz Szlovákiába. Korčok ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországról érkező támogatások, beruházások keretrendszerét a Magyar–Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság dolgozza ki. Szijjártó meg is ígérte, teljesítik a szlovák fél kérését, egyelőre azonban nem tudni, hol tart a folyamat. Juraj Tomaga, a szlovák minisztérium szóvivője erről annyit mondott, a gazdaságfejlesztési támogatások keretrendszeréről a két kabinet által megbízott kormánybiztosok fognak megállapodni. „A tárgyalásuk előkészítése folyamatban van” – tette hozzá.
Korčok az Új Szónak adott interjújában azt állítja, a Szlovákiába érkező magyarországi pénz jelentős részéről nem is tudnak, több beruházásról például csak a sajtóból értesültek. Valóban áttekinthetetlen, hogy összességében mennyi forrás áramlik Budapestről, milyen formában, milyen döntések nyomán és kritériumok mentén érkeznek az adóforintok Dél-Szlovákiába. A pénzek ugyanis főként a szlovákiai magyarok lakta régióba kerülnek, és csak a sajtó által végzett feltáró munkából lehet képet kapni arról, mekkora összegekről van szó, illetve mire költik azokat.
Egy vaskos kiadás, ami mindig év közben hízik
A magyar állami nemzetpolitika legerősebb lába a Bethlen Gábor Alap (BGA), amelyet 2011-ben hozott létre a Fidesz-kormány azzal a céllal, hogy támogatásokat nyújtson „a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében”. Az alapot kezelő zrt. bőséges költségvetési forrásból gazdálkodik minden évben, a 2020-as költségvetésben eredetileg 46,5 milliárd forint volt betervezve számára, de az év közbeni átcsoportosítások révén a végösszeg ennek többszöröse, 140 milliárd forint lett. Ez rekordösszeget jelent az alap fennállása óta (egy olyan évben, amikor a koronavírus-járványra hivatkozva milliárdos elvonásokkal sújtottak hazai települési önkormányzatokat), a tervezett ráfordítás és a tényleges költés közötti radikális eltérés azonban nem újdonság. A BGA megalapítása óta minden évben rutinszerűen alultervezik az ide jutó támogatás mértékét, és mind a ráfordított összeg, mind az alultervezés mértéke növekvő trendet mutat.
Hogy a BGA-támogatások célországok szerint mire mennek és miként oszlanak meg, azt a szervezet közhasznúsági mellékletéből (a 2020-as itt olvasható) és megkötött szerződések alapján lehet összerakni. A költéseket idén alaposan fedolgozta a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) nemzetközi újságírócsapat a támogatási szerződések áttekintésével. Arra jutottak, hogy a rendszer nem túl átlátható: miközben a 2011–2020-as időszakban 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született összesen döntés a BGA-nál, a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepel szerződéses támogatásként.
Tekintélyes összegről van tehát szó, amelynek nagyobb részét nem pályázati úton, hanem úgynevezett egyedi támogatási kérelmek alapján adják. Ez a rendszer már ismerős lehet a Magyar Turisztikai Ügynökség pénzosztási gyakorlatából: lényege, hogy a kérelmező megindokolja, miért volna szüksége az adott összegre, aztán – nyilvánosan nem átlátható szempontok alapján – az adott állami szerv dönt róla, megkaphatja-e.
A BGA esetében ez a szerv nem is a cégen belül keresendő, a kérelmek a Miniszterelnökség alá tartozó, Potápi Árpád vezette nemzetpolitikai államtitkárságra érkeznek be, innen már „szakmai javaslattal” ellátva mennek vissza a BGA-hoz, az alapkezelőre lényegében a lebonyolítás marad. Az alábbi kategóriákban lehet pénzt kérni: oktatási és egyházi intézmények támogatása, kisebbségi jogvédelem, rendezvényszervezés, ingatlanfejlesztés és -rehabilitáció, illetve a rejtélyes „egyéb” kategória.
Ilyen egyedi kérelmek alapján osztott pénz tette ki 2020-ban a nemzetpolitikai célú támogatások 92 százalékát, 117 milliárd forintot (közel 323 millió eurót).
A pénz legnagyobb része a legnépesebb határon túli magyar kisebbséghez, Erdélybe vándorol, a Felvidékre jóval kevesebb jut. Az ICJK számításai szerint a BGA megalapítása óta 1,9 és 28 millió euró (mai árfolyamon 687 millió és 10,1 milliárd forint) között szóródik minden évben a Szlovákiába küldött támogatás, ami összességében az évek alatt több mint 144 millió eurót (avagy több mint 52 milliárd forintot) tett ki. 2020-ra 9,1 milliárd forintot (25,3 millió eurót) számoltak össze a tényfeltáró projektben, ez nagyjából egybevág a BGA tavalyi közhasznúsági mellékletéből összerakható adattal.
Klientúraépítés tapad a létszükséglethez
Az ICJK által megkérdezett felvidéki magyar szereplők összességében úgy vélekedtek, hogy a magyar állami támogatás sok esetben létfontosságú. Ennek segítségével tartanak fenn ugyanis egy sor olyan – valódi funkcióval bíró – szervezetet, amely a szlovák állami költségvetésből nem jut forráshoz. Azt azonban többen problémának látják, hogy a dotációk elosztása politikailag torz.
„Igen, Dél-Szlovákiát diszkriminálják, de a megoldás nem a támogatások ellenőrizhetetlen ideöntése, melyeket nem a minőség, hanem az ideológia alapján osztanak szét, és amely deformálja a gazdasági és a kulturális versenyt”
– mondta erről Petőcz Kálmán politológus, korábbi diplomata az ICJK-nak. Berényi József, az Összefogás MKP-platformjától viszont az Új Szónak azt emelte ki: kettős mércének tartja, hogy a Szlovákiába érkező magyar közpénzeket sokkal szigorúbban vizsgálják, mint például az állítólagos holland állami támogatással az országban megvalósuló befektetéseket. Illetve arról beszélt, hogy ha lennének szlovákiai támogatások, akkor a helyi kisebbségi szervezetek azt is szívesen igénybe vennék, de nincsenek, ezért rá vannak utalva a magyarországi és uniós pénzekre.
Az erős politikai szál (vagy egy kicsit direktebben fogalmazva: a klientúraépítés) tetten érhető abban, hogy nagy összegek vándorolnak olyan szervezetekhez, amelyeket a Fidesszel stratégiai viszonyt ápoló politikusok vezetnek. A Magyar Közösség Pártjából kikerült politikusok szerepe itt szembeötlő: a minden évben normatív támogatásban részesülő Csemadok (ez a felvidéki magyarok legnagyobb közművelődési szervezete) élén Báros Gyula MKP-s politikus áll, míg a Pro Civis társulást Őry Péter, az MKP korábbi OT-elnöke vezeti. A szintén rendszeresen dotált Szövetség a Közös Célokért elnöke Gubík László, az MKP ifjúsági társszervezetének vezetője, ő 2014-ben a Fidesz listáján indult az EP-választáson. Orosz Örs, a „szlovákiai Tusványosként” ismert gombaszögi tábort szervező Sine Metu Polgári Társulás vezetője a szlovákiai magyar pártok összeolvadása előtt az Összefogás párt alelnöke volt, Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója pedig a párt elnöke. Mindketten szerepet vállalnak a nemrég létrejött egyesült szlovákiai magyar pártnak, a Szövetségnek a vezetésében. A Sine Metu egyedi kérelem alapján 64 millió forinthoz jutott 2020-ban a BGA-tól.
Iskolatáska és néhány tízezer forint
Klasszikus értelemben vett közpénzen túl – a sportcélú tao-pénzek példájából ismert konstrukcióhoz hasonlóan – állami, illetve a kormánnyal jó viszonyra törekvő magánvállalatok is küldenek pénzt a határon túlra, erre példa a Rákóczi Szövetség esete. Ez a szervezet jelentős támogatási programokat valósít meg Szlovákia területén, tevékenysége középpontjában a külhoni magyar családok magyar nyelvű iskolaválasztása áll. 2019-ben 9000 határon túli fiatal magyar család kapott babanaplót, karácsony előtt 22 ezer külhoni magyarul beszélő óvodásnak küldtek „jelképes ajándékot”, az iskolásoknak pedig iskolatáskát adtak ajándékba. Illetve több mint 400 helyszínen 9000 magyar iskolakezdőnek adtak át ösztöndíjat. Ez utóbbi összege minden tanévben 22 400 forint (61 euró).
Forrásainak nagyobb része a BGA-tól érkezik, az alap 2020-as beszámolója szerint 5,3 milliárdot juttatott a Rákóczi Szövetségnek (a szövetség csak 2,36 milliárd forintról számolt be, ami Csáky Csongor elnök tájékoztatása szerint a BGA döntése és a folyósítás időpontja közti különbségből adódik). Ezen kívül 1,6 milliárd forintot (közel 4,4 millió euró) kaptak egy rendezvényközpont felújítására és további 1,6 milliárd forintot az ahhoz tartozó sportkomplexum fejlesztésére, közölte a szervezet elnöke. Kisebb részben állami/államközeli vállalatoktól és települési önkormányzatoktól érkezik a Rákóczi Szövetség bevétele. A szervezet éves beszámolójából kiderül, hogy például az MVM és annak leányvállalatai, a Richter, a Mol, a Béres, az OTP is támogatják a szervezetet, de külön megemlítik az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Országgyűlés Hivatalát is, ami a BGA-n túli közpénzek érkezésére utal. Csáky elmondta, 2020-ban a Rákóczi Szövetség 15 millió forint (kb. 41 ezer euró) támogatást kapott állami vállalatoktól.
Ami itt is megkerülhetetlen: foci és média
A Bethlen-pénzek elméleti fő iránya hiába az oktatás, a kultúra és egyház, az összegekből olyan határterületekre is jut bőven, mint a média vagy a sport – politikai szempontból hasonlóan torz eloszlásban, mint ami a civil életnél megfigyelhető. A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) üzemelteti a Fidesz-kompatibilis Felvidék.ma portált, és bár arról külön nincs adat, mennyit fordítanak erre a célra a közpénzes támogatásból, azt lehet tudni, hogy a SZAKC az évtized folyamán több mint félmilliárd forintot kapott csak a BGA-tól.
A 2017-ben létrejött Pro Media Alapítványt rögtön 1,5 millió euróval támogatta az alapkezelő, ez alá a szervezet alá tartozik a 2018-tól üzemelő ma7.sk és a Magyar7 nyomtatott hetilap. A Pro Media ügyvezetője, Puskás Attila azt nyilatkozta az őt megkereső ICJK-soknak: azzal a nem titkolt céllal hozták létre a médiacsaládot, hogy „kiegyenlítsék a Felvidék egyoldalú médiatérképét, és hogy a konzervatív értékek hangja is hallható legyen”. A gyakorlatban ez leginkább azt jelenti, hogy a regnáló magyar kormánnyal kritikus írásokkal nemigen találkozni ezekben a sajtótermékekben. Az alapítvány BGA-n keresztül folyósított magyar állami támogatása 2020-szal bezárólag már több mint 1,5 milliárd forintra rúg az összesítés szerint, ami a hazai kormányközeli médiaköltésekhez képest aprópénz, a szlovákiai magyar piacon azonban komoly nagyságrendet képvisel. És még ehhez jönnek hozzá olyan kisebb halak, mint pl. 2020-ban a Mária Rádió Mirjam Polgári Társulás 6 millió forintja a Mária Rádió működtetésére (ezekről a Bumm.sk írt részletekbe menően).
A másik kiemelt terület a futball, azon belül is különösen Világi Oszkár csapata, a dunaszerdahelyi DAC. A Slovnaft vezérigazgatójaként, a Mol igazgatósági tagjaként és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi tagjaként is ismert felvidéki milliárdos jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, a miniszterelnök futballszenvedélyében is osztozik (épp a napokban derült ki, hogy valószínűleg a Győri ETO-ba is bevásárolja magát). A DAC az elmúlt 3 év leforgása alatt összesen több mint 4,7 milliárd forintnak megfelelő eurót kapott a magyar államtól a BGA-n keresztül, amit a csapat tájékoztatása szerint az akadémiai nevelésre fordítottak.
Ennyire nem, de azért meglehetősen jól járt a Bethlen alapnak köszönhetően a komáromi KFC labdarúgóklub is, ők 9 millió eurós támogatásban részesültek. A szlovákiai sporttámogatás a magyar kormány álláspontja szerint azért indokolt, mert kapcsot látnak benne a határon túli és a magyarországi magyarság között. „A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében” – magyarázta Orbán Viktor a DAC Academy megnyitóján.
Átláthatatlan tízmilliárdok gazdaságfejlesztésre
A határon túlra ömlő magyar közpénzek egy másik kategóriáját jelentik a gazdaságélénkítő támogatások, amelyek más konstrukcióban és más intézményeken keresztül hozzáférhetők, mint a Bethlen-pénzek. A tavalyi évben ezen a területen is hasonló nagyságrendről beszélünk (a tényleges költést és az alábecslés mértékét tekintve is), mint a Bethlen esetében: a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatása költségvetési soron 118 milliárd forint kiadás szerepel, holott eredetileg 32,5 milliárddal terveztek erre a célra.
A gazdaságfejlesztési támogatásokat a BGA-pénzekkel ellentétben pályáztatják, a folyamatot olyan intézmények vezénylik le, mint a hazai közbeszédben keveset szereplő, de hatalmas pénzek fölött diszponáló CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. A szervezeti szinten a Külügyminisztérium alá tartozó CED Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását látja el, ennek részeként a határon túli, nagyrészt magyarok lakta régiókban is osztanak pénzeket. A CED által koordinált Felvidéki Gazdaságélénkítő Program kommunikációját a Baross Alapítvány viszi Szlovákiában, a nevét innen kapó Baross pályázati rendszeren keresztül 2019 óta közel 44 millió euró (mai árfolyamon több mint 16 milliárd forint) magyar közpénzt osztottak szét dél-szlovákiai vállalkozók között – amint azt az Új Szóban már értékeltük, szlovákiai mércével átláthatatlan rendszerben. A Baross Alapítvány vezetője Iván Tamás, az MKP korábbi parlamenti képviselőjelöltje, a támogatásokat pedig a Baross Gábor Tervben foglalt elvek alapján ítélik oda, amit többek közt Farkas Iván, a Szövetség MKP-platformos elnökségi tagja dolgozott ki.
A CED-en átfolyó támogatásokról a nyilvános adatok alapján nem egyértelmű, milyen szempontrendszer alapján ítélik oda őket, sőt, még az sem, hogy ezt milyen döntőbizottság teszi – így aztán arra nem volt mód, hogy a nyertesek esetében kizárjuk az esetleges összeférhetetlenséget. Közérdekű adatigénylést kezdeményeztünk a CED-nél, amellyel meg szerettük volna tudni egyebek mellett a bírálók kilétét, a bírálat szempontjait, illetve szívesen megismertük volna néhány kiemelten nagy összeget nyert pályázat tartalmát. Adatigénylésünkre azonban csak kisebb részben kaptunk kielégítő választ.
A nyertes pályázatokról például azt közölték, hogy „semmilyen részük tekintetében nem nyilvánosak”, ezért a CED-nek „nem áll módjában kiadni őket”. Magyarán nem tartozik a nyilvánosságra, hogy egészen pontosan milyen projektekre kapnak egyes pályázók akár 400-500 millió forint adófizetői segítséget.
Aki mélyebbre akar ásni a témában, annak céginformációs rendszerekből kell kinyernie legalább annyit, mivel foglalkozik és kinek az érdekeltsége egy-egy nyertes cég – cikksorozatunk következő részében bemutatjuk a Baross-pályázatok néhány nagyobb haszonélvezőjét.
A bírálók nevének kiadását első körben érdekes indoklással tagadta meg a cég: közölték, hogy ők más cégekkel kötnek szerződést a pályázatok elbírálására, az értékelést effektíve elvégző személyekkel pedig a megbízott cégek állnak jogviszonyban, „így az értékelést végző magánszemélyek nevét a személyes adatok védelmének érdekében nem áll módunkban kiadni”. Miután ezt a választ kaptuk, eljárást kezdeményeztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, aminek hatására a CED végül elküldte az értékelésre szerződött partnervállalatok nevét és a velük kötött szerződéseket – ezekről sorozatunk következő, kimondottan a CED-pályázatokkal foglalkozó részében számolunk be. A konkrét pályázatokat vagy legalább azok egyrészét azonban a NAIH közbenjárása ellenére sem nézhettük meg, ami maximum magyar fejjel megszokott dolog; Szlovákiában az ehhez hasonló információk nincsenek elzárva a nyilvánosságtól.
Mindennapi felújításunk
A kormány idén március 31-én döntött arról, hogy elindítja a Magyar Templomfelújítási Programot, amelynek keretében 25,8 milliárd forintot (kb. 73,7 millió euró) költenek szakrális épületek helyreállítására. Ebből 1400 magyarországi és 400 határon túli templom felújítását valósítják meg, a program Szlovákiát is érint: oda 1,5 milliárd forintot (4,3 millió euró) küldenek, amelyből 96 településen 101 templomot újítanak fel, írta a Denník N szlovák lap.
A lappal a pozsonyi kulturális minisztérium, amely egyébként az ottani templomfelújításokért felel, azt közölte, nem tudtak a magyar kormány ezen tevékenységéről, mindezt annak ellenére, hogy a Budapestről érkező 1,5 milliárd forint (4,3 millió euró) több, mint amit a szlovák tárca évente a szakrális épületek rekonstrukciójára költ.
Martin Kramara, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője a templomfelújításokra adott magyarországi támogatások igénylésével kapcsolatban annyit mondott, a magyar kormány tisztviselői időnként meghívják a szlovákiai magyar hívek pasztorációjával megbízott püspökségek helynökeit, akikkel arról tárgyalnak, Budapest milyen műemlékek felújítására adna pénzt. A kassai katolikus főegyházmegye ígéretet kapott a magyar féltől arra, hogy a kelet-szlovákiai Nagytárkány, Nagykapos és Csicser községek templomai 540 ezer és 1,4 millió forint közötti (1500–4000 euró) támogatást kapnak helyreállítási és restaurálási munkálatokra. A kassai görögkatolikus egyházmegye 63,5 millió forintos (175 640 euró) támogatást kapott, amelyet hat település templomának felújítására fordítanak.
Kramara úgy tudja, ezeket a forrásokat a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósítják, és a kassai görögkatolikus egyházmegye szóvivője, Martin Mráz is arról beszélt nekünk, hogy ők a Bethlen Gábor Alaphoz folyamodtak támogatásért. A Magyar Templomfelújítási Programnak azonban magánál az alapnál nem találtuk nyomát. Az viszont igaz, hogy az alap már a program indulása, az erről szóló márciusi kormányhatározat megszületése előtt is adott pénzt szakrális épületek felújítására. A magyar kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra a felújítandó vagy már rekonstruált szakrális épületek listáját. A dotációs rendszerről érdeklődtünk az ügyben a Miniszterelnökségnél, ahol a kérdéses terület Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár hatáskörébe tartozik, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Külügyes ingatlanvásárlások
Először a szlovák Denník N, majd a Ján Kuciak Oknyomozó Központ is beszámolt róla, hogy a magyar kormány közvetlenül és egy állami alapítvány cégén keresztül is vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket.
A Kassa belvárosában lévő egyik ingatlant idén január 11-én vásárolta meg egy Manevi nevű cég. A vállalat a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdonát képezi. Az alapítványt a magyar kormány hozta létre, majd közel 44 millió euró értékben juttatott neki állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit. Olyan állami vállalatokról van szó, amelyek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak. A tranzakció után ugyanis a két céget már nem tartják nyilván a magyar külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. Ennek ellenére a két céget kezelő alapítvány kuratóriumában Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti. Idén februárban ugyancsak a Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan. A magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egykori épületéről van szó. Hasonlóképpen Trencséntyeplic városában a Vlára fürdőház is a Manevi tulajdonába került.
A magyar cégnek van egy szlovákiai leányvállalata is, a Manevi SK s.r.o., amelynek Dunaszerdahelyen van a bejegyzett székhelye. Ez utóbbinak egy magyar állampolgár, Kőváry Dénes a vezetője, míg az igazgatója Rigó Tibor dunaszerdahelyi vállalkozó. A Manevi SK tulajdonába került az az ipolysági Árpád-kori alapokkal rendelkező premontrei kolostor, amelynek a megvásárlását a szlovákiai Sine Metu Polgári Társulás kezdeményezte. A társulást a közelmúltban egyesült szlovákiai magyar párt, a Szövetség vezető tisztségviselője, Orosz Örs irányítja.
A magyar állam ugyanakkor közvetítő nélkül vásárolt meg további két kassai épületet becslések szerint 3-4 millió euró értékben: egy régi polgári házat, illetve a Csáky–Dessewffy-palotát, amelyben egy ideig a Szlovák Alkotmánybíróság is székelt. Az ICJK szerint a két ingatlan a magyar külügyminisztérium tulajdonában van, de a tárca egy további kassai épületet is tulajdonol. A Sme napilap úgy tudja, a magyar állam Besztercebányán és Tornalján is vásárolt egy-egy műemlék épületet.
Pályázat nélkül
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programon keresztül tavaly 3,7 milliárd forintot (kb. 10,3 millió euró) osztott ki határon túli projektek támogatására, írta meg korábban a Hvg. Ennek az összegnek a legnagyobb része Erdélybe került, de szlovákiai politikaközeli vállalkozóknak is jutott belőle. Az első körben mindegyik vállalkozás 15 millió forintot (kb. 41 ezer euró) kapott, mint kiderült, ez a pénz a projektek megvalósítási tanulmányának díja volt. Ebben a fordulóban nyert támogatást a már említett Világi Oszkár érdekeltségébe tartozó két cég is.
A második körben aztán egy szlovákiai magyar vállalkozó, Bott Frigyes cége 109 millió forintot (közel 300 ezer euró), Bauer Ildikó vállalkozása 158 millió forintot (433 ezer euró) kapott – előbbi egy borbemutató és panzióépületre, utóbbi pedig egy családi pincészetre a szlovákiai Fűr községben. Bauer Ildikó már korábban is politizált, jelenleg a nemrég alakult szlovákiai magyar párt, a Szövetség vezető tisztségviselője. A határon túli támogatásokra a Kisfaludy programban nem írtak ki pályázati felhívást, Bauer Ildikó ezzel kapcsolatban az Új Szónak azt mondta, ők önállóan fordultak az intézményhez a terveikkel.
Míg a tavalyi támogatottak listája rendkívül hosszú, több mint 190 oldal, addig az idei lezárt pályázatok felsorolása alig két oldalt tesz ki. Ez utóbbi azonban valószínűsíthetően még bővülni fog. A 24.hu viszont arról számolt be, hogy a kedvezményezettek között már most sok kormányközeli vállalkozót találni. A határon túli szereplők a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Program 2021-es évadában is kaptak támogatást. A listában szerepel egy Ride More Activity Center nevű cég, valószínűsíthetően egy csíkszeredai vállalkozás, amely közel 260 millió forintot (kb. 712 ezer euró) kapott, míg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek 84 millió forint (kb. 230 ezer euró) támogatás jutott. Az utóbbi kulturális, szociális és politikai szervezetként határozza meg magát, jelöltjei választásokon indulnak. Szlovákiai kedvezményezettet nem sikerült beazonosítanunk. Ahogy azt a 24.hu is kiemeli, a program honlapján elérhető adatokból nem derül ki, milyen csatornán jelentkeztek a támogatottak a pénzekre, milyen kritériumok alapján ítélték oda nekik a támogatást, és pontosan mire kapnak közpénzt.
Végtelen történet
A határon túli régiókba, azon belül a Dél-Szlovákiába áramló magyar közpénz teljes feltérképezése a magyarországi támogatási rendszer átláthatatlansága miatt szinte lehetetlen feladat. Ahogy arról fent írtunk, az egyes pénzcsatornák egyenként is nagyon kevés információt osztanak meg arról, kinek mire, és mi alapján adnak forrásokat, de az sem nyilvánvaló, hogy hány ilyen csatorna van.
A felsoroltakon kívül ugyanis Szlovákiában is működik a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz, pontosabban annak vezetőjéhez, Demeter Szilárdhoz köthető Előretolt Helyőrség című irodalmi lap. Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is adtak támogatást Szlovákiába. 2015 és 2017 között az észak-komáromi Selye János Egyetem például 684 ezer eurós dotációt kapott a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványtól. Ezen kívül vannak még a határon átnyúló ún. Interreg pályázatok, amelyek keretében a magyarországi és a szlovákiai oldalon is jelentős beruházások valósulnak meg – de hogy összesen mennyit költünk egy évben erre a területre, azt talán még a magyar kormány sem képes számon tartani. | https://telex.hu/gazdasag/2021/11/19/magyar-kozpenze-szlovakiaban-1-resz-bethlen-gabor-alap-ced-kft-ingatlanvasarlas-templomfelujitas-rakoczi-szovetseg-klienturaepites | https://web.archive.org/web/20221209060410/https://telex.hu/gazdasag/2021/11/19/magyar-kozpenze-szlovakiaban-1-resz-bethlen-gabor-alap-ced-kft-ingatlanvasarlas-templomfelujitas-rakoczi-szovetseg-klienturaepites | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehetetlen-kiigazodni-a-hataron-tulra-adott-magyar-kozpenzszazmilliardok-kusza-rendszeren | Telex | hungarian-news | 2021-11-19 12:33:00 | [
"Báros Gyula",
"Bauer Ildikó",
"Bott Frigyes",
"Csáky Csongor",
"Gubík László",
"Iván Tamás",
"Magyar Levente",
"Mózes Szabolcs",
"Őry Péter",
"Puskás Attila",
"Soltész Miklós",
"Szijjártó Péter",
"Világi Oszkár"
] | [
"Baross Alapítvány",
"Bethlen Gábor Alap",
"CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.",
"Csemadok",
"FC DAC 1904 Dunaszerdahelyi labdarúgó klub",
"Felvidék.ma",
"Felvidéki Gazdaságélénkítő Program",
"Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Komáromi FC labdarúgó klub",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Külügyminisztérium",
"ma7.sk",
"Magyar Közösség Pártja",
"Magyar Templomfelújítási Program",
"Magyar7 hetilap",
"Manevi Zrt.",
"Mária Rádió Mirjam Polgári Társulás",
"Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC)",
"Pro Civis Társulás",
"Rákóczi Szövetség",
"Ride More Activity Center",
"Selye János Egyetem",
"Sine Metu Polgári Társulás",
"Szövetség a Közös Célokért"
] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"diplomácia",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
53,157 | Az Óbudai Egyetem alapítványának adja a római-parti csónakházakat és üdülőtelepeket az állam | Egy, már a Parlament előtt lévő salátatörvénnyel újabb ingatlanokat terveznek ingyenesen átadni az idén felállított egyetemi alapítványoknak. A Római-parton az Óbudai Egyetem újabb nagy, egybefüggő telkeket kap, a még állami tulajdonban lévő kevés megmaradt csónakház közül több is hozzájuk kerül. A helyi civilek az evezőskultúra jövőjét féltik, az egyetemek szerint azonban nincs miért aggódni: a sport- és rekreációs funkciót akarják erősíteni, és mindenkivel készek együttműködni. A kerületi önkormányzat írásos garanciákat szeretne. | Palkovics László ITM-miniszter terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, amellyel újabb ingatlanokat kaphatnak az idén felállított egyetemi alapítványok. Az államtól az áprilisban alapítványokhoz került egyetemek ingyenesen kapnak állami tulajdonú ingatlanokat. A vagyonkezelő alapítványok a nekik juttatott vagyonnal gazdálkodhatnak, az már nem számít közvagyonnak, elvileg akár el is adhatják.
Augusztusban már 13 római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemnek: a Testnevelési Egyetem négy olyan telket kapott meg, amelyeknek idáig is ők voltak a használói, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványának juttatott a kormány. Az alapítvány kuratóriumának elnöke egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter. A most a Parlament előtt lévő törvényjavaslat újabb hét ingatlant juttatna az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kálmán alapítványnak a Római-parton. A korábban alapítványi tulajdonba került 39 ezer négyzetméternyi ingatlan után ezzel újabb 40 ezer négyzetméternyit adna át az állam. Ez összesen nyolc hektár a Római-part értékes területén, és mivel több érintett ingatlan egymással határos, így három nagyobb összefüggő terület is alapítványi tulajdonba kerül.
Elprivatizálták a Duna-partot
Ennek már városfejlesztési szempontból is lehet jelentősége, különösen egy olyan érzékeny területen, mint a Római-part. Óbuda Duna-parti része még úgy is őrzi sajátos atmoszféráját, hogy nagyjából minden rossz megtörtént vele a rendszerváltás óta, ami egy ennyire jó adottságú pihenő-rekreációs övezettel történhetett a ráeresztett ingatlanfejlesztések, a politikai kiárusítás és a gyakorlatban alig működő védelem mellett. A papíron üdülőnek hazudott lakóparkok, a változtatási tilalom ellenére kiadott építési engedélyek, a nem eléggé szabályozott vendéglátás úgy formálták át a Rómait, hogy abban egyszerre jutott diadalra a szándékos lerohasztás, a gagyi és a magánosítás – és közben mégis ad még mindig egy olyan természetközeliséget és vízparti szabadságélményt, amit Budapesten egyetlen más hely sem.
Hogy a Római-part milyen sok embernek fontos, azt a Tarlós-féle mobilgát elleni tiltakozások is megmutatták. A városrész jövőjéről most a Főváros készít új fejlesztési koncepciót, ami egyszerre szól az árvízvédelemről és a közösségi tervezésről. Ez még nincs kész, de az árvízvédelemre várhatóan nem a partvonalon, hanem beljebb, a Nánási úton tesznek majd javaslatot, és az is egyértelmű, hogy a közösségi és rekreációs funkciókat akarják erősíteni. A III. kerületi önkormányzat is hasonló irányban gondolkodik: szeretnék megakadályozni a telkek további aprózódását, nem akarják, hogy a lakófunkciók további teret nyerjenek, és szeretnének szélesebb partmenti sávot biztosítani, ahol később esetleg rendes sétaút, külön kerékpárút és futópálya is kialakítható.
A fejlesztési lehetőségeket behatárolja, hogy a Római-parton egyre kevesebb az állami tulajdonú ingatlan. 1990-ben még az ingatlanok több mint 70 százaléka állami volt ebben az övezetben, de az arány az elmúlt évekre 24 százalékra csökkent. Az újabb eladások és vagyonátadások ezt viszik még tovább. 2018-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő áron adta el egy magánbefektetőnek az MNB bő kéthektáros volt üdülőjét és csónakházát, a mostani alapítványi vagyonátadásokkal (ezek összesen nyolc hektárt tesznek ki) már csak 10-15 százalék marad állami tulajdonban.
Ezzel párhuzamosan szűntek meg sorban a Rómain a csónakházak. Ezekből a háború előtt még ötven volt, akadt olyan óriás is köztük, ahol 350 kielboatnak volt helye. A szocializmusban ezek mellé jött még a több száz vállalati üdülő rengeteg kisebb csónakháza. Mint Kecskés Zoltán, a Római-parti csónakházak anno oldal szerkesztője a Telexnek mesélte, a rendszerváltás után a csónakházak sorban tűntek el. Tipikus volt a vasúti hídhoz közeli Vadkacsák sorsa, amiből a kétezres években lakópark lett. A régi nagyok közül utoljára a Podoletz-féle, később Bíbic I. néven ismert csónakházat bontották le a helyi védettség ellenére, a helyére csónakházra hajazó homlokzattal új lakóház épült.
Délibáb és állami csónakház az egyetemi alapítványnak
Mostanra a Római-parton már tíz csónakház sem működik a hajdani sok tucatból: a hagyományosok közül a legnagyobbak a Csillag, a Hattyú, a Béke, valamint a magánkézben lévő Külker, a KSH és a Multi SE, illetve van még egy-két, vízisporttal is foglalkozó, SUP, kajak-kenu bérlést biztosító telep. Ezek közül három van állami tulajdonban, illetve volt idáig: a Csillagot a Parlament előtt lévő törvényjavaslat most készül átadni az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak. Ők kapják meg a Bíbic csónakház még álló, de használaton kívüli épületét is, ami csónakházként jelenleg azért sem használható, mert elé építettek egy büfét. Szintén az Óbudai Egyetemé lesz több, korábban meghatározó, és részben még ma is működő üdülőépület a Rómain: a Délibáb I-II. üdülőtelep, az elvarázsolt hangulatú Csillagtelep, a Tropical-telep, de a hatvanas években épült, már vagy tíz éve használaton kívüli Lidó szálloda is. Valamikor ehhez is tartozott csónakház, de arra már alig lehet ráismerni.
Ezek a Római közfunkcióit és vízisportját korábban meghatározó épületek előreláthatóan most mind az Óbudai Egyetem alapítványához kerülnek, további telkekkel, például a Kupak és Dugó Bár, vagy a helyben népszerű Gyradiko giroszosnak helyt adó ingatlanokkal együtt. Szintén megkapják a KSH volt sporttelepét, amit néhány hónapja a Pénzügyőr SE használ. Ez a hely nem csak az evezősöknek fontos: idén nyáron közel fél évszázad után először nyílt legális szabadstrand a Duna fővárosi szakaszán, a strand bázisául ez a sporttelep szolgált.
Azzal, hogy az összesen húsz ingatlan az államtól alapítványi tulajdonba megy át, az eddigi használati és bérleti szerződések megszűnnek, a korábbi funkciók csak akkor maradhatnak meg, ha az egyetemek fenntartói nyitottak lesznek újabb megállapodásra. Több érintett ingatlan idáig nem volt kihasználva, többre ráférne a komolyabb felújítás, és az is, hogy élettel töltsék meg. Az egyetemi átvételnek tehát lehetnek pozitív hatásai is. A helyi civilek között vannak, akik reménykednek, többen azonban attól tartanak, hogy az állami ingatlanok átadásával visszaszorulhat a közösségi, a sport és rekreációs funkció, és reális veszélyt látnak abban, hogy a megkapott ingatlanokkal az egyetemi alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt akár el is adhatják a jövőben, és végül mégis lakóparkok és szállodák épülnének.
A Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport augusztusban nyílt levélben fordult a két egyetemhez, és akkor a Testnevelési és az Óbudai Egyetem is arról biztosította őket, hogy nincs eladási szándékuk, a megkapott ingatlanokat sport- és rekreációs célra kívánják használni, „figyelemmel a Római-part hagyományaira és a természeti környezet megóvására”.
Most, hogy újabb ingatlanokat tervez az állam átadni, a két egyetem vezetése egy civilek által szervezett online fórumon részletezte az elképzeléseit. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy ők lényegében ugyanazt akarják, mint a civilek, a céljuk, hogy a sport, oktatás és rekreációs lehetőségek bővüljenek. Gyakorlatilag olyan vízi bázist akarnak kialakítani, ahol a kajak-kenu mellett van helye a már hosszabb ideje defenzívában lévő evezésnek is. Versenysportban is gondolkodnak (megalapítják a TFSE evezős szakosztályát), egyébként pedig a Római-partot akarják a rekreáció szak központjává tenni, és itt lenne a sportszervező szakosok gyakorlati helye is. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora azt ígéri, ők is kizárólag sport és rekreációs célra használják majd az ingatlanokat, a kerékpár szövetséggel és az evezős szövetséggel is lesz megállapodásuk, saját regattában vagy sárkányhajóban is gondolkodnak, és alapvetően az egyetemi sportolási lehetőségeket akarják bővíteni.
A kerület garanciát akar, az egyetem előbb parlamenti szavazást
Kívülről nézve ehhez kicsit soknak tűnhet a hamarosan a birtokukba kerülő hét hektárnyi terület, de a két egyetem határozottan az együttműködési szándékát hangsúlyozza, már megkeresték a Pénzügyőr SE-t és a helyben jobban beágyazott Külkert is. „Minket is meglepetésként ért a dolog, talán az egyetemeket is, hogy hirtelen a kezükbe esik több római-parti telek” – mondta a Telexnek Nagy Ferenc, a Külker Evezős Klub tagja, a Római egyik jól ismert régi evezős arca. Szerinte az ingatlanátadás lehetőséget és veszélyt is jelent: jó esetben kialakulhat újra a Rómain az egyetemi evezősport, de nem tudni, nem lesznek-e egyszer kénytelenek eladni az egyetemek az ingyen kapott állami ingatlanokat. „Régóta szorgalmazzuk, hogy legyen újra egyetemi evezés, de ehhez nem csak ingatlan kell, hanem szakemberek, pénz és hosszú távú elkötelezettség is. Leginkább egy mindenkinek szóló vízisport akadémiát szeretnénk létrehozni, ahol a tömegsportot tudnánk főleg fejleszteni. Kérdés, hogy van-e erre nyitottság az egyetemi alapítványokban.”
Hogy az egyetemek mennyire nyitnák ki a vízisportot a Római-part kedvelőinek, még nem tudni. Amíg hivatalosan nincsenek birtokon belül, az Óbudai Egyetem sem a mostani bérlőkkel, sem a kerületi önkormányzattal nem akar tárgyalni. A helyi civilek viszont garanciákat szeretnének.
„Civil javaslatunk, hogy az egyetemi alapítványok kezdeményezzék a tulajdonukba átkerült telek funkciójának átminősítését az építési szabályzatban, a működő csónakházakat nyilváníttassák védetté, és őrizzék meg a jövő generációi számára”
– írja állásfoglalásában a Maradjanak a Fák a Rómain. Ők olyan fejlesztési tervet szeretnének látni az egyetemektől a telkekre, aminek a közösségi tervezésű Római-part Jövőképe dokumentum lenne az alapja. Azt kérik, hogy ennek kidolgozásába konzultációs joggal vonják be a civil partvédők képviselőit is.
Hasonló célja van az óbudai önkormányzatnak is. „Megnyugtató volt, amit mondtak a rektorok, de örülnénk, ha ezek le is lennének írva, mert adódhat olyan helyzet pár év múlva, hogy a fenntartó esetleg mégis el akarja adni az ingatlanokat. Ezért velük egyetértésben szeretnék megerősíteni a szabályozást” – mondta a szerdai fórumon Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester. A kerület azt szeretné, hogy az egyetemi alapítványok is támogassák a szabályozási terv szigorítását, hogy a Római-part érintett részén kizárólag sport, oktatás és rekreációs célú hasznosítás lehessen. Azt kérik, hogy az egyetemek adják át közforgalmi használatra azt a részt, ahol az ingatlanok rálógnak a sétányra, hogy az alapítványi tulajdonba kerülés ne lehessen akadálya a Római-part közösségi fejlesztésének. A csónakházak védettségét is megerősítenék, ami, amilyen késő, annyira sürgető lenne, hogy a Római ne veszítse el teljesen a régi arcát. | https://telex.hu/belfold/2021/11/20/romai-part-csonakhazak-vagyonatadas-egyetemi-alapitvany-varga-mihaly | https://web.archive.org/web/20230129151406/https://telex.hu/belfold/2021/11/20/romai-part-csonakhazak-vagyonatadas-egyetemi-alapitvany-varga-mihaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-obudai-egyetem-alapitvanyanak-adja-a-romai-parti-csonakhazakat-es-udulotelepeket-az-allam | Telex | hungarian-news | 2021-11-20 13:02:00 | [] | [
"Óbudai Egyetem",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Testnevelési Egyetem",
"Testnevelési Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,159 | Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja. | Az Átlátszó is beszámolt október elején arról, hogy a Kaposvárra, a fürdő mellé tervezett 120 szobás, négycsillagos, wellness szállodát – habár még sem a finanszírozásról, sem a kivitelezésről nem volt döntés – már 15 évre kibérelhette a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc nettó 21 780 000 000 forintért.
Időközben a projekt kicsit átalakult: a szállodaépítéshez még hozzácsapták a fürdő részbeni felújítását második ütemben, így a beruházás végösszege nettó tizenhárom milliárd forint lett. Ezért már érdemes lesz a nyertes, köztudomásúan Mészáros-érdekeltség ZÁÉV Zrt.-nek felvonulnia.
Kaposvárnak (de leginkább Szita Károly örökös polgármesternek) vagy másfél évtizedes álma valósul meg azzal, ha megépül az objektum, amelyre a város saját erőből képtelen lett volna. Miután eddig egy, a saját tőkéjét kockáztatni szándékozó szállodaiparos sem tűnt fel a somogyi megyeszékhely meglehetősen sekély gazdasági horizontján, maradt a szerintünk az EU versenyszabályait „erősen horzsoló megoldás”: az állam ad az önkormányzatnak egy kalap pénzt, amellyel a NER egyszemélyes „nemzeti tőkésosztályának” szállodacége erősen helyzetbe lesz hozva tizenöt évre.
Némileg emlékeztet az eljárás arra, ahogyan 2013-ban a csőd szélén tántorgó helyi húsipari céget, a Kométát megmentették: a kormány adott közel hárommilliárd forintot Kaposvárnak közelebbről meg nem jelölt „fejlesztési célokra”, amelyből a város kétmilliárdért tulajdonrészt vásárolt a cégben. Tudomásunk szerint hivatalosan senki nem mondta meg Szitáéknak, hogy ezt kell tenniük, de az időbeli és oksági összefüggés nyilvánvaló volt. A lassan magához térő Kométa aztán az elmúlt években fokozatosan kivásárolta az önkormányzatot, de a saját lábra állás nem ment volna a piaci folyamatokat befolyásoló közvetett állami támogatás nélkül.
Nem meglepő, hogy kaposvári szállodaprojektbe senki nem akart befektetni: a város idegenforgalmi teljesítményét semmi nem jellemzi jobban, mint az, hogy – 2018-as adat, az utolsó előtti „békeév” – nem fért be az első százba az idegenforgalmi adóbevételt tekintve. Az azévi, 16,7 milliós teljesítmény kevesebb mint 42 ezer vendégéjszakát takar, miközben a Hunguest csak ettől a szállodától ötvenezer vendégéjszakát vár évente.
A szállodával kapcsolatban azonban már kezdettől komoly aggályok merültek fel.
A 120 szobás létesítmény egy keskeny sávon a fürdő és a vasút között épül majd, miután a közvetlen átjárásról a fürdőbe érthető okokból nem akartak lemondani. Korábban a fürdőtől nyugatra elterülő parkból akartak kihasítani egy darabot, de Orbán Viktor közbeszólt: a Modern Városok Programban meglepetésként „kapott” a város egy versenyuszodát, s annak is közvetlen kapcsolatban kellett lennie a meglévő fürdő-uszodakomplexummal.
Miután a fürdőt délről a Kapos folyó, északról a vasút, nyugatról az új versenyuszoda fogja közre, nem maradt más, mint a keleti oldalon egy keskeny terület. Az állami főépítész ugyan aggályosnak ítélte, hogy a szobák ablakai egy vasúti rendezőpályaudvarra nézzenek, és a por-, valamint zajterhelés is vélhetően nagyobb lesz, mint egy ilyen minőségű hotelnél megengedhető volna. Bár papíron igyekeznek figyelembe venni megjegyzéseit, az eredeti terveken érdemben nem változtattak.
Kinek hoz hasznot?
Az önkormányzat nettó százhúsz milliós koncessziós díjat kap 180 hónapig (tehát 15 évig évente), ami a 13 milliárdos beruházási összegnek kevesebb mint egy százaléka. Ennél bármilyen pénzügyi befektetés sokkal jobb: a Magyar Állampapír Plusz egységesített értékpapír mutatója (EHM) 4,95%, tehát a hozam 643 millió, s egy idegenforgalmi beruházástól elvárható, hogy ennél jobban jövedelmezzen.
A Mészáros Lőrinchez köthető cégek viszont kétszeresen is jól járnak.
Egyrészt nem kell hitelt és kamatokat fizetniük, másrészt jó esetben akár azonnal nyereségre tehetnek szert a kaposvári szállodából az alacsony koncessziós díj miatt. A terv a szálloda megfelelő forgalmára egyrészt a versenyuszodában megrendezendő nemzetközi versenyek sora, és az, hogy szezonálisan valóban jelentős kereslet van Magyarországon olyan wellness-hétvégékre, ahol a vendégek ki sem mozdulnak, csak a szálloda és a fürdő szolgáltatásait élvezik. Kérdés, hogy jó-e ez a város többi vendéglátójának.
Információink szerint a projekt finanszírozás szempontjából még pontosan ott tart, mint az általunk többször tárgyalt Deseda-kempingé: azaz nincs hivatalos kormánydöntés a támogatásról, de „az ügy jól áll”.
Kétszer is megtervezték, mégsem elég a pénz a Deseda kemping felújítására | atlatszo.hu
Nem hirdettek győztest a Kaposvár melletti mesterséges tó, a Deseda melletti, egykor jó hírűnek számító kemping újjáépítésének közbeszerzési eljárásában, miután a legjobb ajánlat is jóval több mint egymilliárddal múlta felül a rendelkezésre álló összeget. A beruházás sorsa így hosszú időre eldőlni látszik, hiába kötött az önkormányzat az üzemeltetésre már 2018-ban szerződést egy Mészáros Lőrinc-közeli idegenforgalmi céggel.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Szita Károly, Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP) a szövetség 51. közgyűlésén a veszprémi polgármesteri hivatalban 2018. február 8-án (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/15/meszarosek-tizenot-evre-kibereltek-majd-kozpenzbol-megepithetik-a-superior-hotelt/ | https://web.archive.org/web/20221208030713/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/15/meszarosek-tizenot-evre-kibereltek-majd-kozpenzbol-megepithetik-a-superior-hotelt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-tizenot-evre-kibereltek-majd-kozpenzbol-megepithetik-a-superior-hotelt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-15 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"fürdő",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"koncesszió",
"NER HOTEL"
] | [] |
53,160 | Voksturizmus: lakcímet vettek maguknak néhány tízezer forintért | Ennek azért – is – van különös jelentősége, mert a határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező szavazók levélben szavazhatnak, és csak listára voksolhatnak. Ám ha rendelkeznek magyarországi lakcímmel, akkor már élhetnek állampolgári jogukkal az önkormányzati választáson és az országgyűlésin is. Utóbbin ráadásul úgy, hogy az egyéni jelölt neve mellé is behúzhatják az ikszet. | A Szabolcs-Szatmár Bereg megyei községben, Barabáson bezárt a bánya és a kocsma is, egyik régi vegyesboltját is lassan teljesen benövi már a gaz. – Itt megszűnt minden – mondja Fekete Imre az ukrán–magyar határ mentén meghúzódó település egyik kisboltjának teraszán. Ha nem húznának el autók mellettünk az átkelő felé, akkor azt is hallanánk, ahogy szél zizegteti az asztalterítőt, olyan nagy itt a csend. Nagy és nyomasztó. Imrétől azt kérdezzük, miként lehetséges, hogy ebben a rogyadozó házakkal teli, magára hagyott faluban a Belügyminisztérium adatai szerint 2014-től 2019-ig 145 százalékkal nőtt lakosság száma.
„Minden harmadik ház ukráné”
– Innen halnak kifele, onnan meg jönnek, és itt vesznek házat – mutat az alig fél kilométerre fekvő ukrán határ felé Imre. Akik pedig szavai szerint „jönnek”, azok a Kárpátalján élő kettős állampolgárok, később egyenesen úgy fogalmaz: „minden harmadik ház ukráné”. Hogy mindez miért történik, azt ugyanazzal magyarázza Fekete Imre, később csatlakozó asztaltársa, Varga Ferenc, a Barabás utolsó előtti házában élő Pusoma József és a falu másik végén élő Bulyáki Gusztáv is.
Az ok a nyugdíjturizmus. Még mindig hatályban van ugyanis az az 1963-as törvényerejű rendelet, amelynek értelmében az 1991-ben felbomlott Szovjetunió utódállamai, Oroszország és Ukrajna állampolgárai járulékbefizetés nélkül is jogosultak a magyar szociális ellátásra, így öregségi nyugdíjra is. Méghozzá nem is akármilyenre, ugyanis, ahogy az egyik névtelenséget kérő barabási asszony fogalmazott: „odaát aztán tényleg mindenről lehet egy kis pénzéért papírt szerezni”, még arról is, hogy főmérnök, könyvelő vagy éppen boltvezető volt az egyébként, mondjuk, gyári munkásként dolgozó igénylő. Így aztán a magyar állam úgy fizeti ki nekik az itteni főmérnöki, könyvelői, boltvezetői nyugdíjat, hogy a kárpátaljai gyári munkás életében nem fizetett járulékot a honi költségvetésbe. Ez pedig feszültséget okoz a térségben, így Barabáson is, hiszen a jellemzően tsz-nyugdíjból vagy éppen közmunkából élő, szegény beregi falvakban egyre több szó esik arról, hogy mennyit kap kézhez egy nyugalmazott főmérnök, könyvelő, boltvezető.
– Le vagyok százalékolva, így kapok 35 ezret havonta. Két év múlva megyek nyugdíjba, harminchárom évet dolgoztam le, szerte az országban. Ők meg jönnek, és felveszik a nagy pénzt – panaszolja Bulyáki Gusztáv.
– Mennyit kapnak kézhez, mekkora az a nagy pénz? – kérdezzük.
– Százon alul talán egynek sincs a nyugdíja. Hát ilyen itt a helyzet – állapítja meg Gusztáv, miközben elnyomja cigarettáját egy rozsdás konzervdobozban.
Szótlanul bök állával a szemben lakó szomszédja felé. – Ott is ukránok laknak egyébként. De nincsenek itthon, idén jó, ha kétszer láttam őket – mondja mosolyogva. Magyar nyugdíjra egyébként úgy lehet szert tenni, ha az igénylő lemond az ukrán járandóságáról, és kivált egy magyar lakcímkártyát, vagyis Magyarországra költözik. Ezt a folyamatot eleve alaposan meggyorsította, hogy 2010 óta lényegesen könnyebb magyar állampolgárságot kérniük azoknak a magyarságukat dokumentummal igazolni tudó embereknek, akik a Trianonban elszakított országrészen, így például Kárpátalján élnek. Ám mindehhez még ingatlant sem kell vásárolni itthon, elég csak papíron bejelentkezni Magyarországra.
„Egyetlen öregasszony lakott benne, mégis vagy huszonketten jöttek szavazni onnan”
– Az embereknek itt nincs pénzük, úgyhogy megkeresték őket az ukránok, hogy nem jelentkezhetnének-e be a házukba, tíz-húsz-harmincezer forintért – meséli Pusoma József, aki szerint ez a bejelentkezős módszer 4-5 éve volt jellemző, ma már inkább megveszik az ingatlanokat a kettős állampolgárok. Ő ugyancsak szegénynek mondja magát, de állítja: az ő házukba egyetlen „ukrán” sincs bejelentve, nemhogy huszonkettő. Ez utóbbi, Barabáson lévő házról és lakóinak megdöbbentő számáról a tizenhat évig szavazóköri biztosként is tevékenykedő Fekete Imre mesélt nekünk.
– Egyetlen öregasszony lakott benne, ezt mindenki tudta, mégis vagy huszonketten jöttek szavazni onnan. Amikor kiállítják a választásról a papírt, nem tűnik fel senkinek, hogy ebben valami nem stimmel? – céloz Imre alighanem a választói névjegyzékre, a dokumentumra, amelyben egyre csak nőtt a barabásiak száma, bezárt italboltok és munkahelyek ide, elhagyatott házak oda, szegénység és közmunka amoda. 2014-ről 2018-ra például 286 fővel több ember szerepelt a település választói névjegyzékében.
Idáig mindez közokirat-hamisításnak minősült volna, ám november 16-án a parlament megszavazta Semjén Zsolt törvényjavaslatát, amelynek értelmében immár nem szükséges, hogy a magyar lakcímre bejelentkező személy életvitelszerűen az anyaországi címen éljen. „Nem vezethet a lakcím adat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban” – fogalmaz az előterjesztő. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet értelmezésében ez azt jelenti, hogy a lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, és azzal, hogy már azt sem várja el az állam, hogy az állampolgár a bejelentett lakcímén éljen, már nem minősülnek fiktívnek ezek a „lakóhelyek”, és ami a legfontosabb: a TASZ szerint így nem is lesz büntethető sem a bejelentő, sem a bejelentkező. „A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” – fogalmaz a módosító kapcsán kiadott közleményében a civil szervezet.
„Nyugdíjosztáskor jönnek még, meg idősek napján”
Ennek azért – is – van különös jelentősége, mert a határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező szavazók levélben szavazhatnak, és csak listára voksolhatnak. Ám ha rendelkeznek magyarországi lakcímmel, akkor már élhetnek állampolgári jogukkal az önkormányzati választáson és az országgyűlésin is. Utóbbin ráadásul úgy, hogy az egyéni jelölt neve mellé is behúzhatják az ikszet.
– Ezenkívül nyugdíjosztáskor jönnek még, meg idősek napján, amikor eszem-iszom van a művelődési házban – mondja Varga Ferenc.
Ezért vet fel kérdéseket az a levél, amit 770 ezer címre postázott ki a minap a Nemzeti Választási Iroda. A levelet dr. Nagy Attila, az NVI elnöke jegyzi, első oldalán arról tájékoztatja a határon túl élő választópolgárt, hogy a címzett „korábbi regisztrációja alapján szerepel a központi névjegyzékben” és így jogosult részt venni a soron következő magyarországi választáson. A második oldal azzal kezdődik, hogy „Ön, mint magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár”, ami azért érdekes, mert számos határon inneni postaládába dobtak be a minap ilyen levelet, az NVI szerint összesen 31 ezret, ebből értesülésünk szerint Barabáson több tucatot vitt ki a kézbesítő. Volt aztán olyan ingatlan – egyébként még csak nem is az ukrán határral közvetlenül határos, Vásárosnamény központú, hanem a Nyírbátor környéki választókerületben -, ahova egész köteggel vitt ki belőle a postás.
A címzettek között pedig forrásunk szerint volt nem egy „szlávos hangzású” név is, ami feltehetően annak köszönhető, hogy a magyar állampolgárságot ezen a vidéken olyan könnyű felvenni, hogy még magyarul se kell tudni hozzá. A választó által „korábban bejelentett értesítési címre” kiküldött levél célja amúgy az, hogy lehetőséget adjon a regisztrált szavazónak, hogy jelezze, mely címre kéri kipostázni a „csak listás” szavazólapot. Az NVI-től többek között azt kérdeztük ezért, hogy miként mehetett ki magyarországi címre olyan levél, ami kimondottan azoknak szól, akiknek nincs magyar lakcímük? Sajtóosztályuktól azt a választ kaptuk, hogy az értesítők nem lakcímekre, hanem a regisztráció során megadott értesítési címekre mentek ki, valamint a „nem regisztrált, külföldön élőként nyilvántartott, de magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezők is magyar címen kapták meg a levélszavazási értesítőt”.
„A falu fele odaátról van már”
Az NVI Sajtó tájékoztatása szerint „természetesen” egyszer szavazhatnak azok a kettős állampolgárok, akiket levélben értesített most az NVI. Mert hiába, hogy a levélszavazathoz szükséges regisztráció során opcionális, hogy valaki személyi azonosító, vagy magyar személyi igazolványszámot, vagy útlevélszámot, vagy jogosítványszámot ad, az NVI ellenőrzi az adatait az adott okmánynyilvántartásban, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (SZL) is. A központi névjegyzéket pedig minden nap összevetik az SZL-lel, hogy a regisztrált választópolgárok között ne szerepelhessen magyarországi lakcímmel rendelkező személy.
A barabásiak mindenesetre arról meséltek nekünk, hogy ha „az ukránnak” van magyarországi lakcíme, akkor az illető átjön a határon, hogy voksoljon a szavazás napján. Azt mindenesetre senki nem tudta nekünk megmondani, hogy életvitelszerűen mennyien élnek Barabáson.
– A falu fele odaátról van már – becsülte meg Bulyáki Gusztáv, és ugyan más szavakkal, de ugyanezt az 50-50 százalékos leosztást említette nekünk a településen mindenki. Majd szinte mindegyikük más településnevet említett a környékből, mondván, hogy ott is ez megy, nem csak Barabáson.
A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a helykozijarat [at] gmail [dot] com címre. | https://hang.hu/helykozijarat/lakcimet-vettek-maguknak-nehany-tizezer-forintert-133522 | https://web.archive.org/web/20220707013038/https://hang.hu/helykozijarat/lakcimet-vettek-maguknak-nehany-tizezer-forintert-133522 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/voksturizmus-lakcimet-vettek-maguknak-nehany-tizezer-forintert | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-11-20 18:35:00 | [] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"választások - népszavazás",
"jogalkotás"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.