news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
53,161 | A takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott | A B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt. | Nem lenne meglepő, ha a B+N Referencia Zrt-nél valahol el lenne téve emlékbe egy kinyomtatott példány a Közbeszerzési Értesítő tavalyi 223-as lapszámából. A szinte napra pontosan egy éve, 2020 november 17-én megjelent értesítőben ugyanis két olyan tender eredménye is szerepelt, amelyeket az eredetileg takarítással foglalkozó cég húzott be. Ekkor már nem számított újdonságnak, hogy a kormányközeli vállalat tarol a közbeszerzéseken, az a bizonyos lapszám mégis szintlépés volt. A két megbízás összértéke ugyanis a 118 milliárd forintot közelítette. Ennyi állami megrendelést az előző négy évben összesen nem kapott a társaság.
Egy év alatt közel 500 milliárd
A két hatalmas tender azonban így is csak a nagy menetelés kezdete volt. Azóta a B+N további több mint egy tucat közbeszerzést nyert el, köztük egy 300 milliárdosat is.
Az elmúlt 12 hónapban így összesen közel 480 milliárd forintnyi állami megbízást kapott.
Ez NER mértékkel nézve is hatalmas összeg, még akkor is, ha a megállapodások egy része egy évnél hosszabb időre szól. Csak összehasonlításképpen: a kormány házi autópályaépítője, a Szíjjártó Pétert jachtoztató Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt ugyanebben az időszakban önállóan 104 milliárdig jutott, és még a más cégekkel közösen elnyert gigaberuházásokkal sem tudta hozni a B+N szintjét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Szijjártó a jachtján ült, a cége napi 70 milliót kaszáltA járvány sem vetette vissza a kormány kedvenc autópálya-építő cégének teljesítményét: a Duna Aszfalt 2020-ban is megdöntötte a magyar építőipar minden korábbi rekordját.
A felfutás annak fényében is érdekes, hogy a B+N tényleg nem új motoros a NER-ben. A vállalatot, illetve jogelődjét a B+N Kft-t még 1998-ban alapították, és több mint egy évtizedig egy galgahévízi család kezében volt. 2009-ben azonban gazdát cserélt a cég. Ekkor jelent meg a tulajdonosok között a jelenlegi egyedüli részvényes Kis-Szölgyémi Ferenc, illetve üzlettársaként a nagyon erős kormányzati kötődésekkel rendelkező Tombor András. Tomborról akkor derült ki végérvényesen, hogy a Fidesz legbelső köreihez van bekötve, amikor a kormánypárt kommunikációját irányító Habony Árpád NAV-vizsgálatakor részben a tőle kapott 20 millió forintos kölcsönnel magyarázta életvitelét.
Tombor egyébként nem maradt sokáig a cégben, két évvel később
Kis-Szölgyémi már Simicska Lajos üzleti körével birtokolta közösen a vállalatot.
Nagyjából ekkor kezdődött meg a cég felfutása is, aminek évi több százmilliós hasznát egészen 2015-ig élvezhették Simicskáék. Orbán Viktor és az egykori Fidesz pénztárnok Simicska összebalhézása után azonban a teljes vállalat Kis-Szölgyémihez került.
A bővülés ezt követően sem lassult. A B+N Referencia Zrt. 2010 és 2020 között árbevételét több mint negyvenszeresére, adózott nyereségét pedig százszorosára növelte. Az így elért 67 milliárdos forgalom azonban biztosan még mindig nem a csúcs, sőt lényegében elenyészőnek tűnik az elmúlt egy évben elnyert 480 milliárdnyi állami megrendeléshez képest.
A B+N egyébként épp a napokban számolt be róla, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint a társaság Európában a tizenharmadik, a közvetlen térségünkben pedig a második legnagyobb árbevételű létesítménygazdálkodó.
Nem csak takarítanak
A B+N ugyanis már jó ideje így, és nem takarítócégként határozza meg magát. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eredeti profil ne lenne meghatározó továbbra is a vállalat életében. A már emlegetett tavalyi megbízások közül a kisebbik is ilyen munka volt: a MÁV-Start személyszállító vasúti járműveinek tisztítását bízták rájuk. Méghozzá ha minden jól megy, három évre – ahogy még tavalyi cikkünkben bemutattuk – elég elszállt árakon, összesen 18 milliárdért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElszállt árakon takarítja egy kormányközeli cég a MÁV vonataitA MÁV-nak majdnem ötször annyit kell fizetni a WC-papírért, mint négy éve, a WC-tartályok ürítése és a kártevőirtás pedig közel duplájára drágult 2016 óta.
Szintén kifejezetten takarítási feladat az eddigi legnagyobb állami megbízásuk: 300 milliárd forintos, négy éves keretszerződés alapján takarítanak és fertőtlenítenek az ország 93 kórházának 372 telephelyén, több mint 3,5 millió négyzetméteren.
Sok szerződésük azonban túlmutat a sima takarításon. Több mint száz állami ingatlanban végeznek például felújítási, javítási és karbantartási munkákat, valamint kártevőirtást, de nyújtanak kertészeti és parkfenntartási szolgáltatásokat is állami intézményeknek, összesen közel 160 milliárdért*Az előző 12 hónapban a legnagyobb megbízásokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF) kapták a 300 milliárdos kórházi, illetve az együttesen közel 160 milliárdos központi ingatlanos szerződések is ilyenek voltak.. Emellett a Fradinál sem csak takarítást, hanem lényegében teljes üzemeltetést vállaltak a népligeti sportpályákon 3,6 milliárdért.
A társaságnál lapunk kérdésére azt írták, hogy a takarítás és az üzemeltetés bevételi megoszlása nagyjából 50-50 százalék. A cég ugyanakkor láthatóan a komplexebb szolgáltatások irányába igyekszik elmozdulni. Az idén felvásárolták a világ egyik legnagyobb létesítményüzemeltetője, az ISS csoport magyar, cseh, szlovák, román és szlovén érdekeltségeit, és épp most olvasztották be a B+N-be Kis-Szölgyémi egy másik építményüzemeltetéssel foglalkozó vállalatát.
Rengeteg állami megbízás
Bár utóbbi igazából csak egy technikai lépésnek tűnik, a tranzakció miatt le kellett adni bizonyos iratokat, és ezekből elég sok minden kiderül arról, hogy kiknek is dolgozik a B+N. A cég vevőállománya alapján elég egyértelmű, hogy az elmúlt egy év 480 milliárdnyi megbízásán túl is rengeteg állami megrendelésük van. A 2020 végi adatok alapján dolgoztak
az Alkotmányvédelmi Hivatalnak,
az Antenna Hungáriának,
a 12. kerületi önkormányzat több szervezetének,
a Budapesti és az Országos Rendőr-főkapitányságnak,
a Magyar Közútnak,
a Postának,
az MVM-csoport különböző cégeinek,
a NAV-nak,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak,
a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-nek,
a Volánbusznak,
a Szépművészeti Múzeumnak,
a minisztériumi felügyelet alatt álló Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft-nek,
sőt még a fővárosi vagyonkezelőnek is.
Emellett volt egy 116 millió forintos követelésük a 2017-es vizes vb-t szervező vállalattal szemben is, amit viszont az azóta megszűnt cég valószínűleg nem fizetett ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétezer forint volt hárommilliárdos tartozásra a legkínosabb állami cég számlájánA vizes vb szervezője annyit késett a beszámoló elkészítésével, hogy mire leadta, már az az eljárás is megszűnt, amit elvileg erre alapoztak.
A dokumentumokból azonban az is kiderül, hogy a B+N egyáltalán nem kizárólag állami megrendelésekből él. A partnerei között szép számmal akadnak NER-cégek, hazai nagyvállalatok és multik leánycégei is. Dolgoztak például a Richter Gedeonnak, az Egisnek, a GYSEV-nek, az elektronikai termékeket gyártó Jabil Circuit-nak, illetve a Molnak, és az OTP-csoport több vállalatának. Utóbbi cégek vezetői saját érdekeltségeiknél is foglalkoztatták őket, a vevők között ugyanis feltűnt például a Csányi Sándor tulajdonában lévő Sole-Mizo és az a Dunakeszi Járműjavító Kft. is, amelynek tavalyi tulajdonosváltása kapcsán többször előkerült Hernádi Zsolt Mol vezér neve.
Sosem találkozott Rogánnal
Utóbbi vállalat már teljesen egyértelműen NER-cég, hiszen egyik tulajdonosa közvetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf, egykori londoni magyar nagykövet, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi üzlettársa, és nem mellesleg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. Nem járműjavító az egyetlen erősen kormányközeli vevője a B+N-nek: a társaság dolgozott a Mészáros-közeli Budapest Banknak és a szintén a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő Publimont Kft-nek is.
A B+N tehát elég jól be van kötve a NER-be.
A rengeteg állami és több kormányközeli megbízás mellett ezt erősíti az is, hogy az Airport Service Budapest Zrt. nevű vállalatot az ország talán két legfontosabb biztonsági cégével, a Civil Zrt-vel, és a Valton-Sec Zrt-vel közösen birtokolják. A Civil Zrt. egy időben Pintér Sándor belügyminiszter cége volt, vezetője pedig most is Pintér egyik korábbi államtitkára, míg a Valton Varga Lajos és Bessenyei István cége, ők külön-külön szoros kapcsolatban vannak a kormányzat legfontosabb szereplőivel. Vargáról például az index korábban azt írta, hogy állítólag bármikor bárkit felhívhat az Orbán, Lázár, Rogán hármasból.
A B+N szempontjából közülük valószínűleg Rogán Antal a legfontosabb.
A cég kapcsán ugyanis jellemzően a Habony-Rogán vonal jön elő, mint kormányzati kapcsolódási pont,
elsősorban Kis-Szölgyémi Ferenc és Tombor András közös üzleti múltja miatt. Ezt a kötődést erősítheti a Dunakeszi Járműjavító Kft-vel való kapcsolat is. Kis-Szölgyémi ugyanakkor a Telexnek korábban azt nyilatkozta, hogy bár Tombor Andrással három évig együtt dolgozott a Multireklámban, de már nincsenek jóban, 5 éve nem beszéltek, Rogán Antallal pedig még sohasem találkozott.
A vállalattól azt is megkérdeztük, hogy minek köszönhetik a rengeteg állami megrendelést, de erre érdemben nem kaptunk választ. Mindössze annyit reagáltak, hogy „az állami megrendelések mellett a B+N szolgáltatási tevékenységében tradicionálisan erős a vállalati szektor”. Az általunk is említett partnerek mellett a Telenort, a Sanofit, és az Unilevert is megnevezték.
Szerintük egyébként az állami és magánbevételek aránya 41-59 százalék a társaságnál.
Azt azonban nem kívánták elárulni, hogy ez a bevétel 2021-ben összesen mennyi lehet majd.
Frissítés – cikkünk megjelenése után a vállalat az alábbi reagálást küldte el, amelyet változtatás nélkül közlünk:
„A B+N – amely több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a létesítménygazdálkodás területén – az elmúlt években komoly bővülésen ment keresztül, itthon és külföldön egyaránt. A COVID nagy kihívást jelentett társaságunk számára, de ezzel párhuzamosan jelentős piaci lehetőségeket is nyitott. Evidens, hogy a fertőtlenítés, higiéniai szolgáltatások iránt a járvány miatt nagy mértékben megnőtt a kereslet.
Az FM cégek esetében az állami szereplők a világ minden országában a legnagyobb megrendelők. Adódik ez abból az egyszerű tényből, hogy az állam mindenhol messze a legnagyobb ingatlantulajdonos. E törvényszerűség alól nem képeznek kivételt a közép-kelet-európai régió országai – így Magyarország – sem. Büszkék vagyunk rá, hogy régiós és európai mértékkel mérve is jelentős céggé váltunk, több mint 10.000 munkavállalónknak biztosítva megélhetést.
A kórházi takarítások finanszírozására elnyert összeg egy 3+1 évre lehívható keretösszeg, melynek mértéke a feladat mennyiségéhez, minőségéhez és időtartamához igazodik. Fontos megemlíteni, hogy a 2021 tavaszi pályázati kiírásban szereplő – cégünk számára kötelező érvényű – takarítási és higiénia tevékenység jóval sokrétűbb, magasabb szintű szolgáltatást követel meg a jelenlegi kórházi gyakorlatnál. Meggyőződésünk, hogy az új – országos, standardizált – rendszer a gyógyító személyzet és a betegek kórházi fertőzésekkel szembeni biztonságának javulását jelenti. Mindez fokozottan fontos a jelenlegi pandémiás helyzetben. A legkorszerűbb módszerek és technológiák alkalmazásával, kizárólag bejelentett munkavállalók alkalmazásával dolgozunk azon, hogy a betegek és egészségügyi dolgozók biztonságát a legmagasabb szinten garantáljuk az általunk takarított kórházakban.” | https://g7.hu/vallalat/20211119/a-takaritoceg-amely-egy-ev-alatt-kozel-480-milliard-forintnyi-allami-megrendelest-kapott/ | https://web.archive.org/web/20231208233501/https://g7.hu/vallalat/20211119/a-takaritoceg-amely-egy-ev-alatt-kozel-480-milliard-forintnyi-allami-megrendelest-kapott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-takaritoceg-amely-egy-ev-alatt-kozel-480-milliard-forintnyi-allami-megrendelest-kapott | G7 | hungarian-news | 2021-11-19 12:08:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Pintér Sándor",
"Rogán Antal",
"Simicska Lajos",
"Tombor András",
"Varga Lajos"
] | [
"Airport Service Budapest Zrt.",
"B+N Referencia Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"MÁV Start Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,162 | Milliárdok úsztak el az elakadt vagy rosszul megtervezett geotermikus projektek miatt | Egy szakmai szervezet szerint lezüllesztik az iparágat a lazuló követelmények, a rosszul kiírt pályázatok. A kormány viszont a támogatási rendszerrel tenné vonzóvá a befektetőknek a beruházásokat. Magyarország a geotermikus energia hazája lehetne, ám a kapacitásnak legfeljebb a 10-15 százaléka hasznosul. | Minősíthetetlennek nevezte a geotermikus távfűtésekre kiírt pályázatokat és azok megvalósulásának egy részét is februári hírlevelében a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE). Tavaly novemberben Kádár Andrea, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára egy konferencián azt elismerte, hogy lassan halad a geotermikus energia szektor fejlesztése, de szerinte ennek egyik oka, a befektetők elmaradása a jelentős földtani kockázat miatt, és ezt egy stabil támogatási mechanizmussal ki lehet küszöbölni. Az MGTE elnökségének állásfoglalása szerint inkább az előkészítésre kellene nagyobb gondot fordítani.
A zászlóshajó
Magyarország geotermikus potenciáljának jelenleg legfeljebb a 10-15 százaléka hasznosul, lényegében egyetlen geotermikus erőmű üzemel, a turai
- ezt a tavaly novemberi szakmai konferencián ismerte el az ITM államtitkára. Ráadásul, úgy tudjuk, itt sem minden valósult meg, amit tervezett a Turawell Kft: üvegház nem épült, a három támogatóként beharangozott cégből az egyik azóta megszűnt, de wellnessközpont építéséről sem hallottunk. Tavaly augusztusban írt alá együttműködési megállapodást az erőművet működtető cég a várossal, hogy a Szent István Egyetemmel (ami azóta alapítványi gigaegyetemmé alakult) és a kínai testvéregyetemekkel együttműködve összehangolják a fejlesztéseiket, hogy a már működő erőmű „teljesítményét” hasznosítsák a lakossági távhő, és a turizmus területén.
Az erőművet, amit egyébként kiemelt beruházásként kezelt a kormány, egy szingapúri befektető belépésével sikerült megvalósítani, a KS-Orka 51 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Turawell Kft-ben. A cégadatok szerint a Turawell kötelezettségei 2017-ben 2 milliárd forintra nőttek, majd 2019-re majdnem megduplázódott az összeg. Az Opten cégadatai szerint az egyik alapító 2019-ben kiszállt a cégből, maradt a szingapúri befektető.
Furcsa pályázatok
A Magyar Geotermális Egyesület szerint, míg a 2007-14 között kapott egy lendületet a geotermikus szektor, addig az utóbbi uniós ciklusban kevés és szakmailag sem megfelelő távhő pályázatot írtak ki. A MGE elnöke már 2017-ben is figyelmeztetett egy nyilatkozatban arra, hogy különböző csatornákon bizonyos projektek továbbra is hozzájutnak akár jelentős összegű támogatásokhoz, viszont ezeknek a projekteknek az előkészítése, tervezése, a lehetséges kockázatok felmérése, értékelése és kezelése nem megfelelő. Ezt az ágazatban dolgozók közül többen is megerősítették, példának hozva azt, hogy a támogatások mértékét egy-egy projektnél a megtermelt energiához igazították, és nem ahhoz, hogy mennyi fogyasztást tudnak valósan kielégíteni. A pályázatok elnyeréséhez hatástanulmányt sem kellett benyújtani. A nyilatkozatot jegyző elnökség szerint a hibás támogatási gyakorlat több ízben vezetett rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez. Két projektet nevesítenek, a még az előző ciklusban megvalósult nagyszénásit, a most záruló ciklusban indult kiskunhalasit, de ahogy korábban írta a hvg.hu, a tótkomlósi is megfenekleni látszik.
A 2014-2020 közötti ciklusban kifejezetten távfűtés céljára kiírt pályázat kettő volt, egy fejlesztésre, bővítésre, és egy kifejezetten megújulókra kiírt. Az utóbbira meghirdetett KEHOP 3.5.2 kiírásra hat város jelentkezett, köztük Kiskunhalas, Kecskemét, Kaposvár, Kisvárda, Mátészalka és Tótkomlós is, 9 projektet pedig Szeged egymaga vitt el. Mátészalkát a napokban jelentették készre, a szegedi programmal 27 ezer lakást fűtenének fel, és más intézmények számára is elegendő hő termelődne, két projekt már próbaüzem alatt van, összességében közel 50 százalékos a program készültsége, elvileg nyárra kell elkészülnie. Több program billeg.
Fúrtak, de lakossági távfűtés egyelőre sehol
A Turawell Kft. egyik alapítója 2017-ben, mielőtt kilépett volna a cégből, és mielőtt még a turai erőmű elkészült volna, már Tótkomlóson győzködte a képviselőtestületet, hogy vágjanak bele a városi geotermális projektbe. Itt az ülés jegyzőkönyve szerint a turai beruházást hozta példának, arról beszélt, hogy ott wellnessközpont és üvegház is épül majd az erőmű átadását követően.
Tótkomlóson KEHOP pályázaton nyertek 2,5 milliárd uniós forintot az összesen 4 milliárd forintos beruházásra, hogy termálkutakat fúrjanak, és a kinyert energiával fűtsenek lakásokat, intézményeket. Itt a turai projektet bonyolító cég, a Turawell Kft. magyar tulajdonosi érdekköre alapított közös céget az önkormányzattal, a Geothermál Green Kft-t. A hvg.hu tavaly írt arról, hogy a lakossági fogyasztók és az intézmények rákötése is kétséges, az előbbieké azért, mert sokba kerülne, az utóbbiaké pedig azért, mert egy másik energiahatékonysági pályázat nem engedi, hogy egy párhuzamos uniós fejlesztéssel kiváltsák azt.
Egy hónap múlva lejár a megvalósítás határideje, amit a járványra hivatkozva toltak el márciusra. Egyelőre röviden sikerült beszélnünk a projektet bonyolító cég vezetőjével telefonon, aki annyit mondott, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson.
A Zsana–Kiskunhalas, 4 milliárd forintos összköltségvetésű programra a Zsana Geotherm Kft. nyert KEHOP pályázaton 2,5 milliárd forintot. A támogatási döntést már meghozták 2017-ben, a közbeszerzést is kiírták, egy német céget választottak kivitelezőnek 2019 novemberében. Mégis áll a dolog, feltételezhetően azért, mert időközben szabálytalansági eljárás indult: az Irányító Hatóság megállapítása szerint 1,2 milliárd forintot vissza kell fizetnie a kedvezményezett Zsana-Geotrem Kft-nek, amelynek a zsanai önkormányzat is tulajdonosa volt, a cég tavaly óta kényszertörlés alatt van. A zsanai polgármester, Visnyei Miklós viszont azt mondta a hvg.hu-nak, hogy sínen van az ügy, nyáron már elkezdődhet a projekt, a szabálytalansági eljárásról pedig azt mondta, hogy időközben tisztázódtak a dolgok.
Az már csak meglepő volt inkább, hogy a zsanai polgármester állítása szerint szinte semmit nem tudott arról a projektről, ami az egyik több geotermális beruházást is menedzselő cég honlapján szerepel. Az Eu-Fire Kft az EGT-alapból (Izland, Norvégia és Liechtenstein közös támogatási alapja) kapott egy 1,2 milliárdos összköltségvetésű projektre 460 millió forintot arra, hogy Kiskunhalas térségében kutakat fúrjon megvizsgálni, a kisváros átállítható-e geotermális távfűtésre.
Az Eu-Fire Kft, ahogy Kiskunhalason is megjelent, úgy Kecskeméten is felmérte a helyzetet. A cég honlapja szerint 8 projektben vettek, vagy vesznek részt, és a kilencedik a békési csúcsprojekt.
Koronaékszer?
2013-ban, az Európai Bizottság alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására kiírt, úgynevezett NER300 demonstrációs projektjében a magyar befutó az EU-Fire Kft és az izlandi tulajdonú Mannvit Kft konzorciuma lett, 39 millió eurót nyertek a Battonya és Mezőkovácsháza között tervezett EGS (javított hatékonyságú geotermikus rendszerű) erőműre, amellyel 20 éven át évi 11,8 MW áramot termelnének, és amellyel környékbeli lakások távfűtését, illetve mezőgazdasági vállalkozások hőenergia igényét elégítenék ki. A hvg.hu két évvel ezelőtt írt a 2014-ben kiemelt projektté minősített beruházásról, mivel 2019 végére elvileg el kellett volna készülnie az erőműnek.
Akkor a projektgazda azt válaszolta megkeresésünkre, hogy rövidesen megindul a beruházás, de úgy tudjuk, azóta sincs helyben látható jele annak, hogy ott készülne valami. Az uniós dokumentumok szerint újabb határidő-módosítást kérhettek, mivel jelenleg a határidő 2023 vége. Most is megkerestük a céget, de az egy hete elküldött kérdéseinkre még nem válaszoltak kérdéseinkre.
Az élet nem áll meg a szektorban, a Mecsekérc Zrt, amely az egyelőre félkész kiskunhalasi projektben a kutakat készítette, már Békéscsabán fogott bele a 2,5 milliárd forintos termál távhő programba. Mórahalmon, ahol korábban az intézményi fűtésre szabott kaszkádrendszert építettek, most nemzeti forrásból kaptak 1,5 milliárd forintot, hogy új kút fúrása mellett, egy mintaprojektet készítsenek, hogyan kell egy kisvárost felfűteni termálvízzel. Soha nem késő.
(Kiemelt képünk illusztráció) | https://hvg.hu/kkv/20210227_Elgozolgo_milliardok_Billegnek_a_geotermikus_tavhoprojektek | https://web.archive.org/web/20231024103912/https://hvg.hu/kkv/20210227_Elgozolgo_milliardok_Billegnek_a_geotermikus_tavhoprojektek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-usztak-el-az-elakadt-vagy-rosszul-megtervezett-geotermikus-projektek-miatt | HVG | hungarian-news | 2021-02-27 12:41:00 | [] | [
"EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Mecsekérc Zrt.",
"Turawell Kft.",
"Zsana Geotherm Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"környezetkárosítás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
53,163 | Kitiltották az üzeméből a stratégiai cég vezérét | Már nem mehet saját vállalatának gamma sugársterilizálójának közelébe az egyszer használatos orvosi eszközöket és műtéttechnikai termékeket gyártó Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nagy Antal a 24.hu-nak azt mondta: az állami felszámoló által hozott biztonsági őrök elfoglalták a cég termékeinek fertőtlenítésére használt nagy értékű nukleáris berendezést, őt pedig lényegében kitiltották az üzemegységből. | Már nem mehet saját vállalatának gamma sugársterilizálójának közelébe az egyszer használatos orvosi eszközöket és műtéttechnikai termékeket gyártó Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nagy Antal a 24.hu-nak azt mondta: az állami felszámoló által hozott biztonsági őrök elfoglalták a cég termékeinek fertőtlenítésére használt nagy értékű nukleáris berendezést, őt pedig lényegében kitiltották az üzemegységből.
A korlátozó intézkedést a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. hozta, amely nagy erőkkel, közel húszfős csapattal vonult ki a debreceni vállalathoz, miután a Dispomedicort a kormány június végén rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű céggé nyilvánította. A Debreceni Törvényszék a rendelet megjelenését követően „levette” az eljárásról az addigi felszámolót, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kezébe adta az ügyet.
A Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint a kiemelt besorolással az volt a kormány célja, hogy „reorganizációhoz szükséges” lépéseket tegyen a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalat ügyében, Nagy Antal viszont attól tart, hogy nem a 70 alkalmazottal működő cég életben tartása, hanem a cégvagyon megszerzése a cél – miként azt a HVG is megírta.
A 24.hu márciusban írt arról, hogy a steril orvosi eszközök, biztonsági injekciós tűk és műtéti szettek gyártására szakosodott vállalat is azok közé a cégek közé került, amelyekhez az operatív törzs – nemzetgazdasági fontosságuk miatt – katonai kapcsolattartókat küldött a koronavírus-járvány kezdete után.
A Dispomedicor több mint fél évszázados múltra tekint vissza, és az egyik legjelentősebb magyar hátterű szereplő az ágazatban. A cég forgalma néhány éve még meghaladta az évi 4 milliárd forintot, 250 munkavállalója volt, ám a koronavírus-járvány kitörésének idején már hónapok óta csődeljárás alatt állt. Az egyik kereskedelmi bankkal zajló vitájukban az operatív törzstől is kértek segítséget, de akkor nem érkezett válasz a budapesti központból. A bíróság június elején rendelte el a felszámolást.
A kormány viszont július 20-án beszállt a pénzügyi gondokkal küzdő vállalat ügyébe, de Nagy Antal szerint rossz helyre „címezte” a rendeletet: a Dispomedicor Zrt. „csődeljárás alatt” elnevezésű cég ugyanis jogilag már nem létezett, amikor a Magyar Közlönyben közzétették a dokumentumot. A cégnek július közepétől Dispomedicor Zrt. „felszámolás alatt” a hivatalos neve. Ez ugyan apró problémának tűnhet, de a cégjog nem véletlenül tesz különbséget a két jogi állapot között, más szabályok vonatkoznak a felszámolásba került cégekre. Nagy szerint a Debreceni Törvényszék gazdasági kollégiuma jogszerűen nem „javíthatta volna ki a rendeletet” az alapján, hogy „biztos erre gondolt a kormány”, ezért úgy véli, jogsértő volt az állami felszámoló kijelölése, így a Nemzeti Reorganizációs Kft. jelenleg nem vehetne részt az eljárásban. A vállalatnak elmondása szerint nincs lehetősége felülvizsgáltatni a bíróság döntését.
A kormány a nyár elején tette lehetővé, hogy államosíthassák a csődbe ment stratégiai cégeket. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára módosították a csődtörvényt, amely most már úgy szól: az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg.
A stratégiai cégnél indított eljárásról megkérdeztük a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
Fotó: Dispomedicor Zrt. gamma sugársterilizáló berendezés | https://24.hu/belfold/2020/08/04/dispomedicor-felszamolas-kormany/ | https://web.archive.org/web/20211127094837/https://24.hu/belfold/2020/08/04/dispomedicor-felszamolas-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitiltottak-az-uzemebol-a-strategiai-ceg-vezeret | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-04 13:27:00 | [] | [
"Dispomedicor Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
53,164 | 200 MILLIÓ FORINTÉRT SEMMISÍT MEG KÖZEL 5 MILLIÁRDÉRT VETT PCR-TESZTEKET A KORMÁNY | Hetek óta próbáljuk szóra bírni az állami szerveket, hogy számoljanak be arról, miért, és mekkora mennyiségben semmisítenek meg PCR-teszteket a járvány kellős közepén. Információink szerint közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le az állam. | Jelen információ |
Olvasási idő kb. 6 perc
Hetek óta próbáljuk szóra bírni az állami szerveket, hogy számoljanak be arról, miért, és mekkora mennyiségben semmisítenek meg PCR-teszteket a járvány kellős közepén. Információink szerint közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le az állam.
Úgy tudjuk, hogy az Országos Kórház Főigazgatóság különböző típusú PCR-teszteket megsemmisítését rendelte el. A munkát a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.
Megbízható forrásunk állítja, hogy nagyságrendileg 5 milliárd forint értékű tesztet semmisítenek most meg.
Mint ismert, tavaly, a kapkodó és átláthatatlan kormányzati beszerzések idején nem csak lélegeztető gépeket vásárolt nagy mennyiségben a kormány, hanem PCR-teszteket is. Ahogy azt korábban már megírtuk, a milliárdos beszerzést a Külügyminisztérium bonyolította.
Mi kerül ebből most a kukába? Úgy értesültünk, hogy a Fosun típusú tesztből – ennek darabja 6070 forint volt – 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén március vége, április elején jártak le. A Clinomics termékéből 161 millió forintért vásárolt, ennek darabára 2593 forintba került és 2021. április 20-án jártak le. A külügyi tárca vett továbbá 1,355 milliárdért a Maccura tesztjéből is – ennek darabjáért 4106 forintot fizetett a magyar állam – azaz a magyar adófizetők. A Maccura-k is idén tavasszal, azaz április 7 és 13 között jártak le. Éppen, amikor a harmadik hullám tombolt az országban. Ezek a tesztek landolnak most a kukában.
Információinkat különös óvatossággal kezeltük, ezért az Országos Kórházi Főigazgatósághoz fordultunk. Megkérdeztük, hogy
1) milyen, a Covid-19 járvánnyal összefüggésben beszerzett eszközöket selejteznek le,
2) hány darab eszközről van szó, illetve
3) hány forintba kerültek az adófizetőknek a megsemmisítendő/megsemmisített eszközök.
Szürreális és egyoldalú levelezés alakult ki lapunk és az OKF között. Az állami szerv hosszas hallgatást követően a közérdekű adatigénylés határidejének lejártát megelőző napon a következőket válaszolta:
„Az 1., 2. és 3. kérdés tekintetében az Állami Egészségügyi Tartalékra, annak mennyiségére és összegére vonatkozó adatok ellátás biztonsági szempontból döntés előkészítését megalapozó olyan stratégiai adatok, amelyek további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják, valamint amelyek megismerése az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék. Erre tekintettel az Info tv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján az 1., 2. és 3. kérdésre az adatkérelmét elutasítjuk.”
A kormányzat szerint tehát a súlyos járvány idején, az adófizetők pénzén megvásárolt, majd a hanyagságból (vagy a rossz beszerzési stratégia miatt) kukába kerülő PCR-tesztek sorsáról feltett kérdések veszélyeztetnék az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szervet a feladatellátásban.
A megsemmisítendő (vagy már megsemmisített) PCR-tesztekkel kapcsolatban nem is az a legelkeserítőbb, hogy milyen drágán szerezte be a külügy ezeket az eszközöket, hanem az, hogy az emberek nem használhatták őket. Pedig a családok erőn felül fizetnek akkor, ha a munkájuk, vagy egyéb előírás miatt szükségük van PCR-tesztelésre. Az állam ezeket a teszteket egy forinttal sem támogatja, a piacon pedig 14 ezer és 19 ezer forint között kell fizetni értük. Ezek az árak még egy középosztálybeli családnak is brutálisak, ha rendszeresen kell tesztelni, és különösen megterhelő kiadást jelent, ha több családtagot érint az ismétlődő tesztelés.
Idén tavasszal, amikor a harmadik hullám kezdődött, akkor minden teszt segíthetett volna abban, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy megfertőzhetnek-e másokat, vagy nem. Ha a kormány ingyen szétosztogatja a raktáron álló készletet, akkor is sokkal hasznosabban költi el az adófizetők pénzét, mint amikor az eszközök megsemmisítését rendeli el.
Ugyanis nem csak akkor kerültek pénzbe a tesztek, amikor a külügy megvásárolta őket, hanem akkor is, amikor kukába kerülnek. A megbízható forrásunk által megerősített információnk szerint a SEPTOX Kft. darabonként 206 forintért semmisíti meg a kidobásra ítélt teszteket.
Vagyis: megsemmisítenek közel ötmilliárd forint értékben vásárolt tesztet, a megsemmisítésre pedig 206 millió forintot költenek el.
Cikkünk megjelenése után a következő tájékoztatást kaptuk levélben a SEPTOX KFT. ügyvezetőjétől:
“A 206 Ft/db megsemmisítési díj téves. Az ajánlatot (mert szabályszerű ajánlatkérés és erre adott ajánlat alapján rendelték meg a megsemmisítést) nem darabra, hanem tömegre adta cégünk, megnövelve a szállítás költségével.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy NEM ÁFA körbe bejelentkezett megrendelőről van szó, így az adatokban eleve eltérés lehet, hiszen a SEPTOX Kft. nettó árakkal számol, amit a megrendelő OKFŐ nem igényelhet vissza, így nála ez többlet költségként jelentkezik.
Megjegyzem, hogy a nettó megsemmisítési díj kg-ra vetített díja nem áll messze az Önök hírében szereplő Ft/db ártól.
Az ajánlat és a megsemmisítési jegyzőkönyv OKFŐ általi kiadáshoz a SEPTOX Kft. teljes mértékben hozzájárul.”
Hajlik-e az iráni rendszer vagy törik?
Krajczár Gyula
Az Iránban szeptember óta tartó tüntetések nyomán az ország főügyésze, Mohammad Jafar Montazeri bejelentette, hogy megszüntetik az úgynevezett erkölcsi rendőrséget, s elkezdik tanulmányozni a nők nyilvános kendő- és ruhaviselési szabályait tartalmazó törvényt. Most még nehéz megítélni, hogy tényleges, komoly engedményről van-e szó. Az biztos, hogy a lázongások egyelőre nem enyhülnek, s a rezsim egyre szélesebb skálán keresi a normalizálás eszközeit.
Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat
Krajczár Gyula
Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.
Szégyenpadra ültetett nemzet
Vásárhelyi Mária | https://jelen.media/kozelet/200-millio-forintert-semmisit-meg-kozel-5-milliardert-vett-pcr-teszteket-a-kormany-2557 | https://web.archive.org/web/20221206042724/https://jelen.media/kozelet/200-millio-forintert-semmisit-meg-kozel-5-milliardert-vett-pcr-teszteket-a-kormany-2557/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-millio-forintert-semmisit-meg-kozel-5-milliardert-vett-pcr-teszteket-a-kormany | Jelen | hungarian-news | 2021-11-23 22:05:14 | [] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"covid-19"
] | [] |
53,165 | Nagy fehér borítékban vitték Simonkának a visszaosztott 40 százalékot | Simonka György Polt Péter legfőbb ügyésznek is nekiment keddi tárgyalásán, ahol viszont újabb részletek derültek ki arról, hogyan kellett visszaosztani neki a túlárazott projektekből befolyó pénzt. | Immár hatósági eljárás közben elkövetett kétrendbeli vesztegetéssel is vádolja az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt – derült ki kedden a Fővárosi Törvényszéken. A kormánypárti képviselőt eredeti bíróságra került büntetőügyében bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják, ennek legújabb, keddi tárgyalási napja pedig két felvonásból állt a bíróságon.
Az ügyészség ugyanis előbb egy előkészítő ülés keretében ismertette az új, Simonkát vesztegetéssel összefüggésbe hozó vádiratot: eszerint amikor a képviselő megtudta, hogy az általa szervezett bűncselekmények miatt különböző eljárások indultak,
két embert is megpróbált befolyásolni, hogy számára kedvező vallomásokat tegyenek.
Ez a két személy T., a Paprikakert TÉSZ Kft. tisztségviselője és K. T. közbeszerzési tanácsadó volt, akik a Simonka és 32 társa ellen folyó alapügy vádlottjai – a büntetőeljárás 2017 végén, 2018 elején jutott abba a fázisban, hogy a nyomozóhatóságok házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le és letartóztatták T.-t. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) szerint Simonka pénzt ajánlott T.-nek és K. T.-nek a számára kedvező vallomásért.
A vádirat szerint T. feleségét Simonka egy közvetítőn keresztül kereste meg, és felajánlotta neki segítségét, de egyben pénzt is ajánlott, amit azonban az előzetes letartóztatásban lévő férfi neje nem fogadott el. K. T. viszont igen, a vádirat szerint ő 5 millió forintot kapott a Simonkának tetsző vallomásért, úgyhogy
az ügyészség K.-t vesztegetés elfogadásával, a kormánypárti képviselőt pedig bűnszervezetben elkövetett két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűncselekménnyel is vádolja.
Az előkészítő tárgyaláson az ügyészség indítványozta, hogy egyesítsék a vesztegetési ügyet Simonka másik, folyamatban lévő alapperévvel, ezt a bíróság meg is tette.
Simonka és K. ugyanakkor tagadta az új vádakat. A képviselő ezzel kapcsolatban nem tett vallomást, de még nyáron igen – ezt most a bíró fel is olvasta –, ebben Simonka arról beszélt, hogy mentelmi joga második kikérésekor
a legfőbb ügyész, Polt Péter „félrevezette a törvényhozás mentelmi bizottságát, míg a mentelmi bizottság ezt mindenfajta ellenőrzés nélkül az országgyűlés plenáris ülése elé terjesztette”.
Mindezt akkori vallomásában „félelmetesnek” nevezte Simonka, egyben elképesztőnek azt, hogy „egy iratellenes ügyészi kezdeményezés átmegy a teljes rendszeren”. Tény, hogy kora nyáron a parlament a legfőbb ügyész kezdeményezése nyomán másodjára is felfüggesztette Simonka mentelmi jogát.
Simonka szerint a vesztegetési ügy „egyetlen bűnöző vallomására épül, aki csak magát menti”, védője, Erdei Zoltán pedig arról beszélt, hogy rossz ügyszámra hivatkoztak a mentelmi jog újbóli kikérésénél, ami súlyosan iratellenes. Az ügyvéd szerint az is szabályellenes, hogy ekkor úgy hallgatták le Simonkát, hogy nem volt meggyanúsítva, nem kért erre engedélyt a vádhatóság, s mindezt egy akkor mentelmi joggal rendelkező politikussal szemben alkalmazták. Kovács Zoltánt, az ügy egyik koronatanúját ugyanis ekkor lehallgató berendezéssel látta el az ügyészség, így szereztek számos bizonyítékot, az ügyvéd szerint jogellenesen. Simonka szerint pedig azért logikátlan azzal vádolni őt, hogy 2018-ban lefizette K. T.-t, mert a közbeszerzési szakember már 2017-ben a hatóságok kihallgatták, vagyis nem lett volna értelme utólag lefizetni.
Negyven százalékos visszaosztás
A keddi tárgyalási nap második részében Sz. Nórát, egy szegedi építési vállalkozás ügyvezetőjét, az ügy egyik vádlottját hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa. A nő azt vallotta, hogy cége több munkát is végzett a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek, de a nő édesapja, Sz. Róbert, aki ugyancsak a vádlottak padján ül,
megegyezett Simonkával, hogy a megvalósítandó projekteket túlárazzák, és az így elnyert összeget 40 százalékát visszaadják Simonkának.
A visszaosztott összeget összességében „bődületesen nagynak” nevezte Sz. Nóra, de most a bíróság kérdésére nem tudta megmondani, hogy az valójában mekkora is lehetett. A megvalósított beruházások között volt a Szegedi Vadaspark kalandparkká fejlesztése, amelynek kapcsán a Szegedi Járásbíróság előtt jelenleg is külön büntetőper zajlik.
Sz. Nóra elmondta, hogy apja és ő egyeztetett Simonkával, valamint egyik emberével, Kovács Zoltánnal, hogy a visszaosztás éppen esedékes részlete mekkora összeg legyen, és mikor vigyék Medgyesbodzásra, Simonka cégeinek főhadiszállására. A nő a vallomásában azt mondta, a kezdeteknél számára nem volt világos, hogy túlárazott beruházásokról és 60-40 százalékos elosztásról van szó, erről menetközben tájékoztatta őt édesapja.
Az előző tárgyalási napon ugyanerről a metódusról beszélt G. András, a hódmezővásárhelyi ENORA Kft. ügyvezetője is, aki Simonkával szintén sok beruházásban működött együtt. Ennek a cégnek 45 százalékot kellett visszajuttatnia az országgyűlési képviselőnek.
Pénzek, nagy, fehér borítékban
Most a vádirat ismertetése után apa és lánya is beismerték bűnösségüket, és elmondásuk szerint őszinte, feltáró vallomást tettek.
A visszaosztott pénzeket minden esetben nagy fehér borítékokban vitték Simonkának, amelyet személyesen soha nem ő vett át, de mindig is egyértelmű volt, hogy hozzá kerül.
Korábbi vallomások szerint az ilyen pénzeket Simonka felesége és unokahúga vette át, most azonban bővült a kör, hiszen Sz. Nóra azt mondta, előfordult, hogy Simonka sofőrje, B. Richárd vette át a visszaosztott pénzt.
Érdekes részlettel szolgált Sz. Nóra arról is, hogy a visszaosztás nem mindig csak készpénzben és fehér borítékban történt, hanem akár úgy is, hogy követelésvásárlásban vettek részt vagy Simonka, vagy az embere, Kovács Zoltán utasítására. Ezzel pedig – ha közvetetten és saját korábbi szándékaiktól függetlenül is, de – az irányított csődbe vitt Magyar Termés TÉSZ Kft. értékes vagyonelemeinek kimentésében segédkeztek.
Korábban írtunk róla, hogy a vádirat szerint a fideszes képviselő úgy intézte az ügyeket, hogy az összeomló cégbirodalom legértékesebb elemei a saját érdekeltségi körébe kerüljenek. Amikor pedig 2017 végén és 2018 elején az ügycsoportban elkezdődtek a házkutatások és letartóztatások, akkor Simonka azt üzente Sz. Nórának és apjának, hogy
„hallgatni kell és el kell tüntetni mindent.”
Simonka: „kitalált mese”
Sz. Nóra bíróság előtt tett vallomása után Simonka tizenhárom oldalas észrevételt tett. Ennek lényege, hogy tagadja a visszaosztást, hozzátéve, hogy a bűncselekmények gyanúját egyetlen ember, Kovács Zoltán vallomására alapozza az ügyészség, aki vádalkut kötött a hatósággal és a saját bőrét menti. Kovácsot ráadásul Simonka előszeretettel nevezi Lázár János szomszédjának, a két fideszes parlamenti képviselő ugyanis híresen rossz viszonyban van egymással.
A dél-békési kormánypárti képviselő szerint a rá nézve terhelő vallomásokat tevő vádlottak és tanúk Kovács kottájából játszanak. „Ebből is látszik, hogy történetük valóságalapja csak egy kitalált mese, és egyetlen céljuk, hogy bűnösnek vallják magukat egy felfüggesztett büntetés indítványért cserébe” – olvasni Simonka írásbeli észrevételében, amelyet a Narancs.hu munkatársának is átadott.
Simonka meggyőződése, hogy az ügyészség, valamint a vádlottak egy része mindenképpen bűnösnek akarja látni, s ezért meg is tesznek mindent. A fideszes képviselő forgatókönyve szerint az ellene fordult egykori embere, Kovács Zoltán azzal hívta fel az ügyben érintett embereket: „Tanú vagy gyanúsított akarsz lenni? Ha tanú, kövesd az én példámat, intézek neked időpontot, tedd, amit mondok, tereljük Simonkára a dolgot és a továbbiakban nem kell tartanod a zaklatástól.”
A büntetőper szerdán folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nagy-feher-boritekban-vittek-simonkanak-a-visszaosztott-40-szazalekot-243746 | https://web.archive.org/web/20221017152021/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nagy-feher-boritekban-vittek-simonkanak-a-visszaosztott-40-szazalekot-243746 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-feher-boritekban-vittek-simonkanak-a-visszaosztott-40-szazalekot | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-11-23 22:17:15 | [
"Kiss Tamás (Simonka)",
"Kovács Zoltán (Simonka)",
"Simonka György",
"Tóth Szilveszter"
] | [
"ENORA Kft.",
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
53,167 | Máig nem valósult meg a geotermikus fűtési rendszer Tótkomlóson | Jelen állás szerint mégsem geotermikus energia fűti majd az itteni lakóingatlanokat és önkormányzati intézményeket. Az időközben 6 milliárdra drágult terv anno szépen indult, de mára a projekt létrehozására alakult cégből is ki akar szállni az önkormányzat. A polgármester sem a beruházásról, sem a beruházóról nem tud érdemit mondani, mert nincs párbeszéd közöttük. | A lakosság jelentős része, valamint az önkormányzati intézmények is csatlakozhatnak majd a költségcsökkentő geotermikus fűtési rendszerre. Megújuló energiaforrással elégíti ki helyi hőigényét a Békés megyei Tótkomlós – szóltak a győzelmi jelentések 2018 augusztusában, amikor a Magyar Építők című lap arról számolt be: Tótkomlós is átáll a megújuló energiaforrásra. Mint írták, a dél-békési kisváros geotermikus fűtési rendszerére kiírt ajánlati felhívás két termelő és két visszasajtoló kút létesítését célozza meg, valamint a kapcsolódó geotermikus fűtési rendszer tervezését és kivitelezését.
A térség akkortájt roppant agilis, időközben azonban már a vádlottak padjára került kormánypárti képviselője, Simonka György (Fidesz-KDNP) közösségi oldalán számolt be a 2,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló geotermikus beruházásról. Bejegyzése szerint a fejlesztéssel az 5700 lakosú településen több mint 800 család csatlakozhat a melegvíz-ellátásra, mely csökkenti a fűtési költségeiket. Ezen kívül az önkormányzat intézményei, és vállalkozások is csatlakozhatnak erre a rendszerre.
De az is kiderül, hogy a projekt az EU által támogatott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretein belül a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a Geothermal Green Energy Kft. beruházásában valósul meg. A geotermikus rendszer főbb elemeit a termelő- és visszasajtoló kút, valamint a kutakat és a hőközpontokat összekötő csővezetékrendszer adja majd.
Minősíthetetlen a helyzet
Mint azt a Narancs.hu kiderítette, a geotermikus fűtési rendszerről először 2012-ben tárgyalt a tótkomlósi képviselő-testület, azóta közel tíz év telt el. A Geothermal Green Energy Kft.-t a közbeszerzési pályázaton nyertes Turawell Kft. és a projekt kedvezményezett települése, Tótkomlós közösen hozta létre még az előző önkormányzati ciklusban. Ekkor Garay Rita (Fidesz-KDNP) volt a város polgármestere. Ám maga a település nem pályázott és nem nyert forrásokat. A projekt összköltségét évekkel ezelőtt 4 milliárd forintra becsülték, befejezését pedig 2020-ra. A helyi önkormányzat a közös projektcég létrehozásába 100 ezer forintot tett be, míg a törzsvagyon 27,5 millió forint – tudtuk meg Zsura Zoltán (Mindenki Magyarországa Mozgalom) polgármestertől, aki 2019 ősze óta vezeti Tótkomlóst.
Idén februárban a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE) hírlevele minősíthetetlennek nevezte a geotermikus távfűtésekre kiírt pályázatokat és azok megvalósulását. Tavaly novemberben Kádár Andrea, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára egy konferencián elismerte, hogy lassan halad a geotermikus energia szektor fejlesztése, de szerinte ennek egyik oka a befektetők elmaradása a jelentős földtani kockázat miatt, amit viszont stabil támogatási mechanizmussal ki lehet küszöbölni. Erről a hvg.hu adott hírt szintén februárban.
Visszatérve az MGTE által kifogásoltakra: a szervezet szerint a lakossági fogyasztók és az intézmények rákötése is kétséges a fűtési rendszerekre. Az előbbieké azért, mert sokba kerülne, az utóbbiaké pedig azért, mert egy másik energiahatékonysági pályázat nem engedi, hogy egy párhuzamos uniós fejlesztéssel kiváltsák azt. A járvány miatt a megvalósítás határidejét kitolták 2021. márciusra. Akkor azt mondta a projektet bonyolító cég vezetője a hvg.hu újságírójának telefonon, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson.
A csővezetékrendszerből egy méter sem épült meg
Ám ami akkor több mint kétséges volt, ma bizonyság. Nyolc hónappal vagyunk a meghosszabbított befejezési határidő után, s mint Zsura Zoltán tótkomlósi polgármester elmondta,
azon kívül hogy megfúrtak két termelő és két sajtoló kutat, nem történt semmi.
Annyit tud, hogy a kútfúrások nyomán bőven 100 fok feletti és nagy kapacitásúak a kutak, amelyeket 2200 méter mélyre fúrtak. „A településen kiépítendő és a házakhoz, valamint az önkormányzati intézményekhez eljutó csővezetékrendszerből egyetlen méternyi sem épült meg, s vélekedésem szerint erre már nincs is valós esély” – osztotta meg véleményét a polgármester a Narancs.hu-val.
Zsura Zoltán felidézte: az eredetileg 4 milliárd forintra tervezett beruházás kivitelezőjének képviselőivel polgármestersége két éve alatt egyszer találkozott. Semmilyen érdemi információja nincs a projektről, nincs semmilyen párbeszéd és információátadás a projektgazda és a kedvezményezett település között, noha közös céget is alapítottak a beruházás érdekében. „Az ügy odáig jutott el, hogy az elkövetkező testületi ülések egyikén kezdeményezni fogom: kilépünk a közös cégből és az abba befizetett 100 ezer forintot is visszakérjük a Turawell Kft.-től” – mondta Zsura Zoltán. A polgármester hozzátette, az elmúlt években ellenzéki képviselőként figyelemmel kísérte a helyi geotermikus rendszer megvalósításának ügyét. Megjegyezte, kezdetben nagyon kedvező jelzőszámokat mondtak a képviselőknek az illetékesek, de viszonylag gyorsan kiderült, hogy a geotermikus rendszerre történő rácsatlakozás ingatlanonként borsos összegbe kerül. Ez pedig a hátrányos helyzetű település háztulajdonosainak többsége nem engedheti meg magának.
Zsura Zoltán tótkomlósi polgármester
Forrás Tótkomlós Mindannyiunké/Facebook
Hadházy Ákos és a battonyai példa
A kezdetben 4 milliárd forintra becsült beruházás bekerülési értéke felment nettó 5 milliárd 105 millió forintra, azaz meghaladta a bruttó 6 milliárdot. A teljes képhez hozzátartozik, hogy minderről a napi.hu még 2019 januárjában számolt be, azóta pedig az építőipari árak jócskán elszálltak, így minden bizonnyal még nagyobb összeggel kellene számolni az esetleges megvalósítás esetén.
Az ügyben kerestük a nyertes projektgazdát, a Turawell Kft.-t, de többszöri próbálkozás ellenére nem skerült őket elérni a cég központi telefonszámán. A Nemzeti Cégtár szerint a cégjegyzésre egy kínai üzletember, Zhou Ming jogosult, akinek neve mellett egy sanghaji elérhetőséget adtak meg.
Nemrégiben Hadházy Ákos a Tótkomlóshoz közeli Battonyán tárt fel hasonló esetet, és ennek kapcsán utalt a tótkomlósi példára is. A képviselő szerint Battonyán semmi nem lett a 13 milliárd forint uniós támogatást nyert hőerőműből. Ott azonban még a termelő és sajtoló kutakat sem fúrták meg, így a geotermikus rendszer kiépítésére nyolc éve elnyert közel 6 milliárd forint sorsra ismeretlen. A tótkomlósi eset kísértetiesen hasonlít a battonyaihoz, azzal a különbséggel, hogy itt a beruházásnak a kezdőlépése a kutak fúrásával megtörtént. Ám azóta semmi más, miközben a megvalósítás meghosszabbított határidején is jóval túl vagyunk. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maig-nem-valosult-meg-a-geotermikus-futesi-rendszer-totkomloson-243715 | https://web.archive.org/web/20220528040745/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maig-nem-valosult-meg-a-geotermikus-futesi-rendszer-totkomloson-243715 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maig-nem-valosult-meg-a-geotermikus-futesi-rendszer-totkomloson-1 | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-11-23 22:56:31 | [] | [
"Geothermal Green Energy Kft.",
"Turawell Kft."
] | [
"Békés megye",
"Tótkomlós"
] | [
"támogatás",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,168 | Bemutatjuk Demeter Szilárd birodalmának sokmilliárdos ingatlanvagyonát | Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett. | Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye. A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól.
Az átcsoportosított intézmények mellett a Demeter Szilárd vezetése alatt álló szervezetek (az idén bejelentett Magyar Kultúra Alapítvány és az alá szervezett nonprofit cégek) milliárdos értékű nemzeti vagyont is kapnak, köztük különösen értékes ingatlanokat. Az alábbi ábrán láthatók a legértékesebb, korábban állami tulajdonú ingatlanok, amelyekhez Demeter cégei hozzájutottak:
A cikkben részletesen is bemutatjuk a Demeter-féle birodalom kiépülését és a most megszerzett ingatlanvagyont.
Kultúrharcos múzeumigazgató
Amikor a korábban lapszerkesztőként és a Századvég Alapítvány munkatársaként ismert Demeter Szilárd 2018-ban átvette a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetését,
már egy országos intézményhálózat élére került, hiszen a PIM több településen is rendelkezik tagintézményekkel.
Hozzá tartozik a Kassák Múzeum, az Ady Endre Emlékmúzeum, a Jókai Mór Emlékszoba, a Kazinczy Ferenc Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeuma, a Mesemúzeum és Műhely.
Az előző főigazgatót, Prőhle Gergelyt azután mentette fel az intézményt felügyelő Kásler Miklós miniszter, hogy a Magyar Nemzet cikksorozatában támadták a munkáját. A Kinek a kulturális diktatúrája? című cikkeket író Szakács Árpád azt kifogásolta, hogy szerinte Prőhle megjelenési lehetőséget ad „balliberális és kormányellenes” művészeknek. (Szakács Árpád egyébként később nem volt elégedett Demeter Szilárd munkájával sem, márciusban nyíltan bírálta az aktuális kultúrpolitikát is, ezúttal eredmény nélkül. Szakács egyébként legutóbb egy oltásellenes rendezvény felszólalójaként tűnt fel: a Mi Hazánk Mozgalom politikusai és ismert vírustagadó influenszerek mellett tiltakozott a kormány járványkezelése ellen).
Alig fél évvel Demeter Szilárd hivatalba lépése után világossá vált, hogy a kormánynak nagyretörő tervei vannak a PIM-mel: a hvg.hu hozta nyilvánosságra „a PIM hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról” szóló kormányzati előterjesztést, amely azt írta, a múzeumot „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” kell változtatni.
Az előterjesztés eképpen határozta meg az új PIM céljait: „Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat”.
Szintén 2019-ben a PIM korábbi, 2,9 milliárd forintos költségvetését megduplázták, három évre összesen 17 milliárd forintos támogatást biztosítottak. Emellett a PIM átvette a korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felügyeletét is, amely ezután az irodalmi programok mellett újságíróképzést is indított.
Bejelentkezett a kastélyokért
Még ugyanebben az évben a PIM kezelésébe került a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza (Károlyi-palota) is – Demeter Szilárd szervezete ekkor még nem lett tulajdonosa az 1300 négyzetméteres állami ingatlannak, csak a tulajdonosi jogot gyakorolhatta a szerződés értelmében. Az átadáskor azt is bejelentették, hogy 1,2 milliárd forintból felújítják az épületet. Nem sokkal később a PIM közölte, hogy Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) néven új nonprofit szervezetet hoznak létre, amelynek célja a kortárs magyar irodalom népszerűsítése lesz itthon és külföldön is. Az alapításról szóló tanácskozáson a PIM közleménye szerint Orbán Viktor személyesen vett részt.
Az Opten céginformációs rendszerének adatai szerint a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t több mint 183 milliós kezdőtőkével alapították, és
2020-ban a kezelésében lévő vagyon (ingatlanok, pénzeszközök) értéke a 6 milliárd forintot is meghaladta.
A 2020-as évben újabb nagyszabású terv került nyilvánosságra, ami ezúttal – a dokumentumot nyilvánosságra hozó Index szerint – személyesen Demeter Szilárdhoz volt köthető (Demeter akkor annyit ismert el, hogy „látott ilyen előterjesztést). A terv egy Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó nevű csúcsintézmény létrehozását javasolta, aminek elnöke a PIM főigazgatója lenne, és amelyben valamilyen formában részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány.
A Diákvárosba terveztek beruházást, de jött a Fudan
Az elképzelésben szerepelt az ún. Magyar Nyelv Házának létrehozása is, amely „az anyanyelvi kultúra központjaként mutatná meg a magyar nyelv világteremtő erejét”. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy egy teljesen új, zöldmezős ingatlanba költözne a teljes Országos Széchenyi Könyvtár és maga a PIM is, ami kiköltözne mostani, Károlyi utcai központjából (érdekesség, hogy ezt akkor a Diákváros-projekt részeként gondolták megvalósítani – most viszont úgy tűnik, ebben a formában a Magyar Nyelv Háza végül nem valósul meg, valószínűleg azért, mert azóta a Diákvárosnak tervezett terület nagy részét inkább a Fudan Egyetemnek adná a kormány).
Az előterjesztés emellett a PIM alá rendelte volna a már említett Cseh Tamás Archívumot és több szakmai ösztöndíj működtetését, amelyek a Cseh Tamás Archívumhoz hasonlóan a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) tartoztak.
További mérdföldkő volt az előterjesztésben, hogy a PIM közvetlenül bejelentkezett számos ingatlanért:
Demeterék kiszemelték például a MANK tulajdonában álló Galyatetői alkotóházat, a Balatonfüredi fordítóházat, valamint az állami tulajdonú Óbudai Zichy-kastélyt,
ahol jelenleg is működik a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum.
Még annál is többet kapott, mint amennyit kért
A következő év tavaszán, azaz 2021-ben végül jelentős részben meg is valósult a fenti terv, sőt, Demeter Szilárd még sok szempontból jobban is járt az eredeti előterjesztésnél.
Áprilisban a parlament megszavazta több ezermilliárd értékű közvagyon alapítványokba való kiszervezését. A törvény elrendelte a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozását is,
amely a korábban javasolt Anyanyelvi Kulturális Társulás utódjának tekinthető. Az alapítvány alá sorolták a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t is. A vagyonkezelő induló tőkéje 600 millió forint, de persze nem ennyiből fedezi minden projektjét, hanem az államtól még számos beruházásra (ingatlanfelújítások, építkezések stb.) további milliárdokra számíthatnak.
Októberben az alapítványt már hivatalosan is bejegyezték, és kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd lett. A kuratórium további tagjai: Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója; Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője; Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.
Paloták, kastélyok
A törvény azokat az ingatlanokat is Demeter Szilárd egyik szervezetének juttatta, amelyekre előzőleg bejelentkeztek, és még ezeken felül is néhányat. Tavasszal a Petőfi Irodalmi Ügynökség tulajdonába került összesen 20, korábban állami tulajdonú ingatlan. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. (PIÜ) 2021 júniusában megszűnt, Demeter Szilárd elmondása szerint azért, mert időközben olyan feladatokat kapott, amelyekre a korábbi elnevezés és forma már nem lett volna elegendő, jogutódja egy nonprofit zrt., a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (PKÜ) lett. Az eredeti Petőfi Ügynökség tevékenységi köreként még csak PR és kommunikációs szolgáltatásokat regisztráltak, a jogutód profiljában azonban már szerepel többek között újság- és könyvkiadás, múzeumi tevékenység, kulturális képzés és oktatást segítő tevékenység.
A kulturális ügynökség bejegyzett tevékenységi körei között meglepő elemeket is találunk, például járművezető-oktatást, munkaerőkölcsönzést, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást, valamint alapkezelést.
Az már kevésbé meglepő, hogy az új Petőfi Ügynökség, a PKÜ tevékenységei közé bekerült az ingatlankezelés, -bérbeadás és -üzemeltetés, hiszen a cég megörökölte elődje ingatlanvagyonát is. Ennek része a 2500 négyzetméteres, a Bem rakparton álló Andrássy-palota is, amelynek egyébként már december óta vagyonkezelője volt a Demeter-féle cég.
Az ingatlan értéke ma bőven egymilliárd forint felett lehet: a kultúrközpontként működtetett épületrészt az I. kerület önkormányzata korábban 895 millió forintért adta el az államnak,
ami a mostani polgármester, V.Naszályi Márta szerint jóval a piaci ár alatt volt, és jelentős vagyonvesztést jelentett a kerületnek.
Az Andrássy-palotában az átadásról szóló törvény alapján található iroda, üzlethelyiség, de több kiadható lakás is. Az is tudható, hogy az épület felújításra szorul, a korábbi kormánynyilatkozatok alapján erre a jövőben még mintegy 800 millió forintot fordíthatnak.
A budai palotába egyébként pár éve még Andrássy-emlékmúzeum létrehozását tervezték, és 2018-ban ezt a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak is nyilvánította egy kormányrendelet. A múzeum előkészítésére azóta milliókat költöttek, azonban úgy tűnik, ebből mégsem lesz semmi.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu
Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok…
Demeter Szilárd a HVG-nek azt mondta: ehelyett az épületet „igényes rock-dzsessz központtá formálják, és Cseh Tamás Archívum is helyet kap benne”.
A portfólió másik ékköve az Óbuda Fő terén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély.
Egyelőre bizonytalan, hogy a kastélyt hogyan hasznosítaná Demeter cége, szeptemberben a Telexnek csak annyit mondott, szeretné, „ha az épületegyüttes az igényes és minőségi kultúra otthonává válna”. A helyzet azért is bonyolult, mert az épületben most is több kulturális intézmény működik, és ennél is nagyobb probléma, hogy a területének közel felében önkormányzati intézmények – ráadásul egy ellenzéki önkormányzatéi – működnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek bármilyen formában maradhatnak-e majd az épületegyüttesben.
A Zichy-kastélyt az Andrássy-palotához hasonlóan szintén rekonstruálhatják: 2018-ban már megjelent egy erre vonatkozó megvalósítási tanulmány az óbudai városfejlesztő cég honlapján, itt egy ilyen projekt bruttó összköltségét 8,875 milliárd forintra becsülték.
Vizoviczki egykori birodalmát is megkapja
A fentieknél is értékesebb lehet a Hajógyári-sziget közel harmadát kitevő 30 hektáros terület, összesen 8 ingatlan, amely szintén a PKÜ-höz kerül. A területhez tartoznak a római kori Hadrianus-villa romjai, és még számos műemlékstátuszú épület, valamint azok a területek, ahol korábban a börtönre ítélt Vizoviczki László szórakozóhelyei működtek.
Demeternek már az átadás előtt voltak tervei a Hajógyári-szigettel: 2020-ban a könnyűzenéért felelős miniszteri biztosként részt vett egy stratégia kidolgozásában, amelynek része volt egy itteni könnyűzenei központ felépítése is.
Erre a célra a Petőfi Irodalmi Ügynökség számára már a vagyonátadás előtt 23 milliárd forintot különített el a kormány 5 évre.
Szintén teljes mértékben Demeter Szilárd birodalmáé, a Petőfi Ügynökség tulajdona lett az Írószövetség székháza, valamint a Szegedi Irodalmi Rezidensház is.
Alkotóházak: százmilliós bevétel, millárdos állami kiadás
A korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonában álló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) megszerzésével Demeter Szilárd alapítványa szintén egy igen értékes ingatlanportfólióra tett szert. A mai MANK elődjét, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt megszüntető 2011-es kormányhatározat alapján akkor
közel 8 milliárd forintot ért az az ingatlanvagyon, ami a jelenlegi szervezethez került.
Ez elsősorban az ország számos részén található, alkotóművészeti célra rendelt ingatlanokból áll, azaz művésztelepekből, bérelhető műtermekből és alkotóházakból.
A MANK 2021-es üzleti terve tételesen fel is sorolja az ingatlanvagyont: a portfólióból érdemes kiemelni a zsennyei, hédervári és szigligeti alkotóházat (utóbbi a korábbi Puteani-Esterházy-kastély), a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelepet és a Hódmezővásárhelyi Művésztelepet, valamint a MANK két szentendrei galériáját. A MANK ingatlanjainak nagy részét most is rendszeresen hasznosítják valamilyen kulturális célra, vagy bérbe adják, így ezeknél nagy átalakítás nem várható, azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az idei üzleti terv több ingatlan közelgő felújításával számol.
Érdekesség, hogy a dokumentum a MANK tulajdonaként tünteti fel a Budapest X. kerületi, Szállás utca 4-6. alatti ingatlant is, ahol információink szerint nem működik semmilyen művészeti intézmény. A 4-es házszám alatt egy használtautó-kereskedés található, a 6-os házszámon pedig a Bábolna Bio kártevőirtó cég székhelye található – ez utóbbi végezte évtizedekig Budapesten a patkányirtást, 2018-ban viszont jogszerűtlenül veszítették el a megbízást.
Az alkotóházak működtetése és az ingatlankiadás nyomán a MANK tavaly több mint 100 millió forint bevételről számolt be, de állami támogatásként ennek közel tízszeresét kapta.
Ám a PKÜ nem csak kap, hanem vásárol is ingatlanokat: legutóbb a kisoroszi Ujváry Alkotóház került a birtokukba, amit 41,4 millió forintért vettek meg az önkormányzattól.
Demeter Szilárdékhoz került a kisoroszi Ujváry műterem-alkotóház is | atlatszo.hu
Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást akartak tartani egy ingatlannal kapcsolatban, ám erre nem került sor, cserébe pillanatok alatt Demeter Szilárdék lettek a kisoroszi Ujváry alkotóház új tulajdonosai. Ujváry Ignác egykori alkotóháza remek helyen áll Kisorosziban.
Az alapítványi kiszervezéssel az a hálózat, amelyet Demeter Szilárd megkap, valószínűleg még egy esetleges kormányváltás után is érintetlen maradna, megtartva tekintélyes ingatlanvagyonát is. Ugyanis nem sokkal azelőtt, hogy a korábbi állami vagyontárgyakat alapítványoknak adták át, az Országgyűlés módosította az alaptörvényt, hogy a közfeladatot ellátó alapítványok működéséhez ezután csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Azaz a kormánybiztos és más, Fidesz-közeli szereplők leváltása a vagyonkezelők éléről, kétharmados parlamenti többség híján aligha lehetséges, az általuk kezelt vagyon pedig legfeljebb visszavásárlás útján kerülhetne újra állami tulajdonba. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/23/bemutatjuk-demeter-szilard-birodalmanak-sokmilliardos-ingatlanvagyonat/ | https://web.archive.org/web/20230523150218/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/23/bemutatjuk-demeter-szilard-birodalmanak-sokmilliardos-ingatlanvagyonat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bemutatjuk-demeter-szilard-birodalmanak-sokmilliardos-ingatlanvagyonat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-23 00:00:00 | [
"Demeter Szilárd"
] | [
"Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"infografika",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,169 | Tíz milliárddal drágábban újíthatják fel a Heim Pál gyermekkórházat Mészárosék | Két rutinos pályázó nyerte a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet felújítására kiírt tendert. A közbeszerzésen ezúttal közösen induló cégek már jól ismertek a piacon: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család Épkar Zrt.-je lett a befutó. Még úgy is ők nyertek, hogy a becsült összegnél 10 milliárd forinttal drágábban vállalták a munkát. | Két rutinos pályázó nyerte a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet felújítására kiírt tendert. A közbeszerzésen ezúttal közösen induló cégek már jól ismertek a piacon: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család Épkar Zrt.-je lett a befutó. Még úgy is ők nyertek, hogy a becsült összegnél 10 milliárd forinttal drágábban vállalták a munkát.
A "Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztés I. ütem: "B" épület: új gyermeksürgősségi - baleseti - sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése" tárgyú beruházás generálkivitelezői feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet áprilisban. A jelentkezőknek egy hónapjuk volt, hogy beadják ajánlataikat. Három cég pályázott, a nyertesek nevét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. és az Épkar Zrt. a tervezettnél drágábban: 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért végezheti el a munkát.
A kettős a SWIETELSKY Magyarország Kft.-t és a Laterex Építő Zrt.-t utasította maga mögé a versenyeljárás során. Ők még drágábban vállalták volna a feladatot: a Swietelsky nettó 32,2 milliárd forintos, a Laterex nettó 33,5 milliárdos ajánlatot tett. A projekt európai uniós alapokból finanszírozott (EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001).
A nyertesek feladata lesz a "Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (Gyermekkórház) fejlesztés I. ütem: "B" épület: új gyermeksürgősségi - baleseti - sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése" tárgyú beruházás generálkivitelezői feladatainak ellátása. "A kivitelezés a Gyermekkórház és a környező városrész folyamatos rendeltetésszerű működésének biztosítása mellett, az épületre és a környezetre és a városrészre vonatkozó munkaszervezési, műszaki ütemezési előírások betartásával valósítandó meg" - olvasható a dokumentumban.
A felújítási beruházás alapparaméterei a következők:
pince, földszint, 7 emelet (tetőszinttel együtt): összesen 9 db használati szintű, új építésű egészségügyi ellátást szolgáló épület minden szakágra kiterjedő, rendeltetésszerű használatra alkalmas megépítése összesen 20 694 m² összes bruttó szintterülettel, összesen 16 731 m² nettó hasznos alapterülettel.
Az alagsorban kiszolgáló műszaki területek, gépészeti és villamossági központok létesülnek, a földszinten SBO és Trauma osztály lesz, CT, MRI, röntgen vizsgálókkal, elkülönítőkkel és kórtermekkel. Az első emeleten 8 db műtőt, valamint fekvőbeteg osztályokot építenek összesen 124 ággyal. A további szinteken: "2. em.: intenzív terápiás, 3. em.: traumatológiai, 4. emelet: sebészeti, 5. em.: fül- orr- gégészeti, 6. em.: urológiai osztályok. 6. emeleten központi sterilizáló, 7. emeleten lépcsőházi tetőkijárat építendő".
A 7. emeleti tetőszinten Heliport (mentőhelikopter leszálló) is lesz komplett rámparendszerrel együtt 572,93 m² bruttó alapterülettel.
Az új épületet zártsorúan össze kell építeni és össze kell nyitni a meglévő "A" épülettel. A teljesítés véghatárideje a munkaterület átadásától számított 21 hónap.
A Heim Pál mellett több másik kórház is megújul. Az erről szóló határozat októberben jelent meg a Magyar Közlönyben. Akkor a Portfolio.hu azt írta, a kórházfelújítási program második üteméhez összesen 14,805 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.
Van mit a tejbe aprítani
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV gyakran kap nagy összegű állami megbízásokat. Ők építhetik fel például nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat, de a zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is.
Szintén érintettek a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében, emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el. Sőt, a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek szintén a Magyar Építő Zrt.-vel együtt. Legutóbb a kaposvári 120 szobás, négycsillagos szálloda kapcsán írtunk róluk:
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu
A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 72,9 milliárd forint volt, a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, míg tavaly 52,7 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos adózott eredményt értek el.
Az Építő- és épületkarbantartó Zrt.-t (Épkar) sem kell azonban félteni. A cég szintén gyakran felbukkan a tendernyertesek között, néha éppen a ZÁÉV mellett. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építhette összesen 10,6 milliárdért. Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar | atlatszo.hu
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét. A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A jelenleg 181 főt foglalkoztató zrt.-nek 2016-ban 3,8 milliárdos éves forgalma volt, majd ez először 16 milliárdra, aztán 25,5 millárdra nőtt. 2019-ben ugyan csökkent kicsit a nettó árbevételük, 19,7 milliárdra, de az adózott eredményük még így is 2,8 millárd forintra rúgott. Tavaly 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt értek el.
A cég tulajdonosa a SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft., ami a Szeivolt-család tulajdonában van. Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
Katus Eszter | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/23/tiz-milliarddal-dragabban-ujithatjak-fel-a-heim-pal-gyermekkorhazat-meszarosek/ | https://web.archive.org/web/20230205195512/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/23/tiz-milliarddal-dragabban-ujithatjak-fel-a-heim-pal-gyermekkorhazat-meszarosek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-milliarddal-dragabban-ujithatjak-fel-a-heim-pal-gyermekkorhazat-meszarosek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-24 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szeivolt István"
] | [
"Épkar Zrt.",
"SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
53,170 | Újabb 700 millió forintot költhet a 2020-as Trianon-emlékév hirdetéseire Schmidt Mária alapítványa | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) nettó 700 millió forintos keretösszeget fordíthat a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára. A Schmidt Mária történész által vezetett alapítvány által kiírt nyílt közbeszerzésen újból a kormánypropagandát gyártó Balásy Gyula két cége lett a befutó. Igaz, 2020 már elmúlt, de a programok még nem értek véget: például az emlékévhez rendelt utazó kiállítás jelenleg is látogatható. | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) nettó 700 millió forintos keretösszeget fordíthat a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára. A Schmidt Mária történész által vezetett alapítvány által kiírt nyílt közbeszerzésen újból a kormánypropagandát gyártó Balásy Gyula két cége lett a befutó. Igaz, 2020 már elmúlt, de a programok még nem értek véget: például az emlékévhez rendelt utazó kiállítás jelenleg is látogatható.
700 millió forintot költhet a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára – derült ki a keddi uniós közbeszerzési közlönyből.
A nyílt közbeszerzési eljárásra csak egyetlen ajánlat érkezett be, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosától, akik így könnyedén el is nyerték a megbízást. Mindkét cég Balásy Gyulaé, aki vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozóként uralja az állami hirdetési piacot. Az ő cégei valósítják meg évek óta az aktuális kormánykampányokat, a kék alapon különböző szövegezésű, jelenleg „állítsunk meg valakit” és „Magyarország előre megy” feliratú plakátokat is.
A cégek a 700 millió forintos keretösszegből finanszírozhatják a megyei és országos lapokban, közterületi és online hirdetési felületeken, TV-ben, rádióban lemenő reklámokat.
A megbízás kiterjed többek között a kreatív tervezésre és megvalósításra, valamint a gyártásra is. A szerződést 2021. szeptember 23-án kötötték meg.
A New Land Media Kft. szekere 2017-ben lódult meg igazán: a cég nettó árbevétele 2016-ban „csupán” 1,5 milliárd forint volt, 2017-ben viszont ez az érték 25,8 milliárd forintra ugrott. 2020-ban pedig már a 70 milliárdos nettó árbevétel 3 milliárdos adózott eredménnyel társult. A cégadatbázis szerint nagyon megéri sorosozni, 2017–2020 között a cég 218 milliárd forint nettó árbevételt, és közel 20 milliárd forint nyereséget ért el.
Közel 26 milliárd forintot kaptak Balásy Gyula cégei a kormányzati szervek kommunikációjára | atlatszo.hu
Az állami szervezetek és cégek kommunikációs feladatainak ellátására közel 26 milliárd forintot fordított a kormány a második negyedévben, a munkákat Balásy Gyula cége, azaz a kormányzati propaganda number one ügynöksége végezte el. A keretszerződés miatt csupán egy szűk kör tagjai foglalkozhatnak az állami szervek kommunikációjával.
A tavalyi évfordulót korlátozta a világjárvány
Lassan másfél éve, 2020. június 4-én volt a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója, a kormány a 2020-as évet A Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította. A KKETTK 2020-ban a 10 milliárdos keretből 2,9 milliárdot kapott az emlékévre. Idén márciusban írtunk arról, hogy nettó 630 millió forintot fordított a közalapítvány a pedagógus-továbbképzésre az emlékévhez kapcsolódóan.
Igaz, 2020 már elmúlt, de a programok nem értek még véget, például az emlékévhez rendelt utazó kiállítás jelenleg is látogatható. A Tolna megyei teol.hu-n olvasható indoklás szerint a kort felidéző tárlat bemutatását jelentősen korlátozta a világjárvány, ezért azt 2021 őszétől 2022 őszéig tekinthetik meg az érdeklődők tizennyolc megyeszékhelyen. Ez az a kiállítás, ami egymilliárd forintba kerül az adófizetőknek, és egyedüli ajánlattevőként a köveskáli székhelyű Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. szervezheti meg.
Közalapítványból fideszes magánalapítvány
2021. május végén számolt be arról az mfor.hu, hogy az egyetemekhez hasonlóan vagyonkezelő lett Schmidt Mária közalapítványa. Semjén Zsolt április végén nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot. Az alapítványt „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként” vették bírósági nyilvántartásba. A nevéből pedig kihúzták a „közt”, most már Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány néven fut. Mindez annak a folyamatnak a része, amin keresztül a Fidesz átmenti az állami vagyont a fideszes magánalapítványokba.
Az alapítvány évek óta jelentős költségvetési támogatást kap, tavaly összesen 9,3 milliárd forint jutott neki a büdzséből, miközben tombolt a koronavírus-járvány az országban.
2020 áprilisában pedig két budai ingatlant adott ingyen az állam a Schmidt Mária-féle alapítványnak.
Az alapítvány fölött egy öttagú kuratórium őrködik, amelynek korábban tagja volt Szájer József is, mielőtt közismert okokból lemondott volna. Az alapítványhoz tartozik a Terror Háza mellett a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet is.
Nem ez az első eset az alapítványnál, hogy egy emlékév vége után drágulnak a kiadások. 2017-ben az 1956-os emlékév 400 millió forintos reklámszerződése 600 millió forintra emelkedett. Azt a közbeszerzést szintén Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerte el. Az első világháborús emlékévre félmilliárdot költöttek Schmidt Máriáék, a 2017-es közbeszerzést egyetlen ajánlattevőként szintén Balásy Gyula két cége nyerte.
Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu
Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/24/ujabb-700-millio-forintot-kolthet-a-2020-as-trianon-emlekev-hirdeteseire-schmidt-maria-alapitvanya/ | https://web.archive.org/web/20231223102035/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/24/ujabb-700-millio-forintot-kolthet-a-2020-as-trianon-emlekev-hirdeteseire-schmidt-maria-alapitvanya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-700-millio-forintot-kolthet-a-2020-as-trianon-emlekev-hirdeteseire-schmidt-maria-alapitvanya | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-24 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Schmidt Mária"
] | [
"Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft.",
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés",
"kultúra - művészet",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,171 | Állítják, borítékban vitték Simonkának a pénzt, de személyesen sosem vette át | Sz. N. elmondása szerint ugyanis a 40 százalékos különbözetet vissza kellett juttatni Simonkának – ám azt ő sosem személyesen vette át. Sz. felidézett egy esetet, amikor apjával együtt – akinek egy cége szintén részt vett a projekt megvalósításában – elmentek Medgyesbodzásra, az irodába, ahol Simonka várta őket. „Apa átnyújtotta a nagy fehér borítékot, amire Simonka azt mondta, add oda, akinek akarod.” Ezután behívták „Ricsit", Simonka sofőrjét, aki átvette a pénzzel teli borítékot, Simonka ekkor már nem volt bent. Sz. szerint Simonka nem akarta tanúk előtt átvenni a pénzt, „de tudtuk, hogy azért vagyunk ott, hogy neki ezt eljuttassuk.” A nagy fehér boríték azonban – a vádlott vallomása szerint – csak egyik módja volt a valójában fel nem használt pályázati pénzek visszacsorgatásának. | „Mindenkinek vannak haragosai” – mondta a bíróság folyosóján Simonka György, az ellene folyó per folytatására várva azután, hogy a bíróság az eddigi – a vád szerint költségvetési csalással összefüggő – ügyével egyesítette azt az augusztusban indított pert, amelyben az ügyészség vádja szerint a fideszes képviselő vesztegetéssel próbálta befolyásolni a tanúkat. Simonka a bírósággal közölte: sem ezt, sem a többi vádat nem ismeri el, bűncselekményt nem követett el, pénzt nem adott át, a vád olyan vádlottak állításain alapul, akik így akarják menteni magukat más bűncselekmények következményei alól. Emellett közölte: több napig tartó vallomást kíván tenni.
A szünetben arra a kérdésre, hogy tervezett vallomásában érinti-e Lázár Jánost, közölte: „A mai vallomásban nem.” (A kérdés előzménye, hogy a miniszterelnökséget 2018-ig vezető miniszter, jelenleg Csongrád megyei egyéni képviselő és kormánymegbízott a Telexnek adott interjújában közölte: az a baj Simonkával, hogy „közénk került.” Erre Simonka azzal reagált, hogy „én Lázár Jánosról regényt tudnék írni, úgyhogy ha valakinek csöndben kellene maradnia, az pont ő”, úgy csinál, mintha „nem vett volna részt azokban a dolgokban, amiket most szid.”)
A folytatásban a bíróság kikérdezhette az utolsó vádlottat is, aki a tárgyalásokon eddig nem beszélt. Sz. N. annak a cégnek az ügyvezetője volt, amelyik részt vett a szegedi Vadasparkba tervezett Kalandozoo Kalandpark és egy őshonos állatokat bemutató állatfarm pályázati pénzből való megépítésében. Előbbire 277, utóbbira 300 millió forint pályázati pénz jutott. Sz. N. vallomást nem kívánt tenni, de a bírói kérdésekre részletesen válaszolt.
Sz. N. és édesapja két vállalkozása vett részt a két beruházás megvalósításában. A megrendelő a Paprika Kertész Kft. volt. „Elgondolkodott azon, hogy egy zöldségekkel, gyümölcsökkel foglalkozó cég miért építtet kalandparkot?” – kérdezte a bíró, mire a nő nemmel felelt.
„Az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét” – emlékeztette őt a bíró, megjegyezve, hogy mostani válaszaiból nem derült ki, hogy ez a bűnösség miben áll.
„Magasabb árban volt a költségvetés meghatározva, mint amibe a kivitelezés valójában került. Az utolsó költségvetési kimutatás szerint 40 százalékkal több volt meghatározva” – foglalta össze a lényeget Sz. – Meg kellett csinálni a költségvetést, kivitelezői program segítségével ez megtörtént. A szerződéskötésnél is ez az összeg volt, de később láttam, hogy a számlákból nem mindent fordítottunk a kivitelezésre.”
„Apám azt mondta, hogy ezt el kell vinnünk Medgyesbodzásra, állítsak ki egy számlát, kiállítom, el kell vinni, el kell vinni, nem kérdezek vissza” – írta le a helyzetet a vádlott.
Nagy fehér boríték és követelésvásárlás
Elmondása szerint ugyanis a 40 százalékos különbözetet vissza kellett juttatni Simonkának – ám azt ő sosem személyesen vette át. Sz. felidézett egy esetet, amikor apjával együtt – akinek egy cége szintén részt vett a projekt megvalósításában – elmentek Medgyesbodzásra, az irodába, ahol Simonka várta őket. „Apa átnyújtotta a nagy fehér borítékot, amire Simonka azt mondta, add oda, akinek akarod.” Ezután behívták „Ricsit", Simonka sofőrjét, aki átvette a pénzzel teli borítékot, Simonka ekkor már nem volt bent. Sz. szerint Simonka nem akarta tanúk előtt átvenni a pénzt, „de tudtuk, hogy azért vagyunk ott, hogy neki ezt eljuttassuk.” (Szintén vádlott édesapja nem tudta emlékeiben felidézni a jelenetet.)
Sz. emlékei szerint „Gyurit” az ügyben érintett társai gyakran „Sas” néven emlegették.
A nagy fehér boríték azonban – a vádlott vallomása szerint – csak egyik módja volt a valójában fel nem használt pályázati pénzek visszacsorgatásának: Sz. elmondása szerint egy vállalkozással kölcsönszerződést is kötöttek – kölcsönként megjelölve utaltak át a cégnek pénzt –, valamint követelést is vettek egy csődbe ment kft.-ből.
„Ez a követelésvásárlás arról szólt, hogy a 40 százalékot, mínusz a már átadott készpénzt így adjuk vissza” – állította Sz.
Ez papíron összesen 150 millió forint volt, de azt Sz. nem tudta megmondani, hogy a teljes összeget átutalták-e ezen a címen. (A csődbe ment cég ügyében ma is kapnak papírokat a bíróságtól a felszámolásról, de pénzt onnan mindeddig nem kaptak.)
Több ügyből még mindig nincs vádemelés
Simonka szerint Sz.-ék állításai ellentmondástól hemzsegnek, a visszaosztás vádját abszurdnak tartja.
Szerinte lényegi kérdésekre nem tudott válaszolni Sz. „azért, mert ilyen részletesen nincs kidolgozva a sztori. Az egész egy mese.”
Arra a korábbi bírói felvetésre, hogy miért vág bele egy zöldségekkel, gyümölcsökkel foglalkozó cég egy kalandpark létrehozásába, Simonka azt mondta: a pályázati pénzt épp mezőgazdasági tevékenységeket folytató cégeknek szánták, azzal, hogy „több lábra állhassanak”, „tevékenységüket a turizmussal összekapcsolva megerősítsék őket”.
A kalandpark egyébként nem működik.
Nem csupán a több projektet tartalmazó, összesen 1,4 milliárd forintos költségvetési csalás vádjával zajló per az egyetlen, amelyben Simonkát a hatóságok érintettnek tartják. Ettől az ügycsoporttól ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozata alapján elkülönítették azokat a projekteket, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében szerzett forrást a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás.
Simonka szerint kérdés, hogy ebből ügy lesz-e, mert 2017 februárjában kezdődött nyomozás, amelynek két és fél év alatt le kellett volna záródnia „a törvény szerint”, márpedig abból a nyomozásból az azóta eltelt időben sem lett vádemelés.
Simonka: Ha valaki kapott pénzt, az a koronatanú volt
Simonka szerint a kalandpark projektnél egyértelműen látszik, hogy Sz.-ék nem vele, hanem azzal a K. Zoltánnal dolgoztak együtt, aki jelenleg az ügy koronatanúja. Sz.-ék vallomásából kiderült, hogy K. Zoltán felelt a részletekért, hozzá kellett fordulni kérdésekkel, de szerintük „látszott, hogy Simonka a főnök”. Simonka szerint nem igaz, hogy ő bármikor megállapodott volna Sz.-ékkel arról, hogy a pénz egy bizonyos részét át kellene adniuk neki. „Ha visszaadtak, akkor azt legfeljebb K.-nak adhatták vissza, akinek a számláján 100 millió forintot találtak, mégsem teszi fel azt a kérdést senki, hogy az miből van.” Megjegyezte, hogy a vádlottak is utaltak arra, hogy volt, amikor K.-nak adták a pénzt, csak arra hivatkoznak, hogy akkor is tudni lehetett, hogy a pénz végül Simonkához jut.
„A bűncselekmény gyanúját egyetlen ember vallomására alapozzák, K.-éra, majd ő kvázi agitálva járja a további terhelteket, és mutatja nekik az utat, amivel egy vádalku keretén belül menekülhetnek ki ebből az ügyből. Ennek elsődleges előfeltétele, hogy olyan bűncselekményt ismerjenek be, amelyre Simonka György bujtotta fel őket és csak így menekülhetnek meg a gyanúsítotti vagy vádlotti eljárásból. K. pedig elintézi nekik, hogy mérsékelt büntetést kérjen rájuk az ügyészség” – mondta Simonka.
Simonka: Az ügyészség félrevezette a mentelmi bizottságot
Simonka nemcsak a költségvetési csalás vádját és a vesztegetést tartja megalapozatlannak, de szerinte az ügyészség már a képviselői mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelemkor is hibázott:, sőt: „Az ügyészség félrevezette az országgyűlés mentelmi bizottságát,” amely ennek alapján szavaztak a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, állítja Simonka.
„Félelmetesnek tartom, hogy iratellenes indítványt terjesztettek az országgyűlés elé… és az adatellenes indítványt nem ellenőrizve adták ki a mentelmi jogomat” mindez „a legmagasabb közjogi méltóságokon is ellenőrzés nélkül ment át” – olvasta fel a bíró Simonka korábbi szavait.
A védelem szerint az is aggályos, hogy Simonka ellen valójában már jóval azelőtt zajlott az adatgyűjtés, hogy egyáltalán kérték volna képviselői mentelmi jogának felfüggesztését a parlamenttől. Az ügyvéd kérvényezte több bizonyítékként felhasznált hangfelvétel kizárását is az eljárásból, mert „beazonosíthatatlan számunkra, hogy ez az elkülönített ügyszám mikor jött be az eljárásba.” Az ügyvéd szerint az ügy elkülönítése tehát eleve törvénytelen, és a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelemben is rossz ügyszámra hivatkozott az ügyészség. | https://telex.hu/belfold/2021/11/23/simonka-gyorgy-birosag-vesztegetes-vad | https://web.archive.org/web/20230415160150/https://telex.hu/belfold/2021/11/23/simonka-gyorgy-birosag-vesztegetes-vad | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allitjak-boritekban-vittek-simonkanak-a-penzt-de-szemelyesen-sosem-vette-at | Telex | hungarian-news | 2021-11-23 13:23:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás",
"Paprika Kertész Kft."
] | [
"Békés megye",
"Csongrád megye",
"Medgyesbodzás",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"támogatás",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
53,172 | Milliárdos megbízás: a Mészáros-gyerekek cége is profitál a kórházfelújításokból | Épp csak egy napja írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család ÉPKAR Zrt.-je 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért dolgozhat a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet „B” épületén, máris újabb tendert húztak be a két családhoz köthető cégek a kórházfelújítások kapcsán. Ezúttal a Mészáros-gyerekek FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je kapott megbízást intézményfelújításra az Épkarral közösen. | A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. márciusban írt ki közbeszerzési eljárást az „MVP – Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése, tervezés, kivitelezés” fővállalkozási szerződés keretében történő megvalósítására Székesfehérváron. A nyerteseket a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé.
Az ekr.gov-ra is feltöltött dokumentumokból kiderül, hogy a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., valamint a budapesti Építő- és Épületkarbantartó Zrt. közös ajánlata bizonyult a legjobbnak, így velük kötöttek szerződést. Pályázott még a miskolci PEKA BAU 2000 Kft. is (9 791 997 346 forinttal), de mivel az elbírálásnál a legjobb ár-érték arány volt az elsődleges szempont, a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazására tekintettel az ő ajánlatukat nem vették figyelembe.
A Mészáros-gyerekek és a Szeivolt-család cégei így nettó 8,6 milliárd forintért végezhetik el a beruházást.
A munkálatokba alvállalkozókat is bevonnak: a GAV-ART STÚDIÓ Kft.-t és a Magyar Építő Zrt.-t nevezték meg a pályázatukban.
A FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. feladata lesz a Modern Városok Program keretében a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése a következők szerint:
6366 m² nettó alapterületű új belgyógyászati épület felhúzása (új L épület) pulmonológia, onkológia és infektológia funkciókkal (vizsgálók, kezelők, megfigyelők, laborok, kórtermek,kiszolgáló helyiségek: vizesblokkok, várók/társalgók, közlekedők, 2 db füstmentes lépcsőház, irodák/dolgozók, tárolók, raktárak, öltözők, egyéb járulékos helyiségek, műszaki egységek), 112 db fekvőbeteg ágyszámmal, 3 használati épületszinttel plusz 1 gépészeti épületszinttel.
Továbbá teljeskörű akadálymentesítés 2 db füstmentes lépcsőházzal, 6 db felvonóval, illetve az építendő épület helyén lévő elavult épületek elbontása. Feladatuk lesz még a meglévő, 975 m² nettó alapterületű, időjárás elleni védelemmel ellázott zárt összekötő híd/folyosó rekonstrukciója is.
Megtorpanás után rekordbevétel
Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapították meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. A következő évben a nettó árbevétel 3,2 milliárd forint lett, ami közel háromszorosa az előző évinek. Az adózott eredmény 2016-ra 319 millió forintra nőtt.
A növekedés 2017-ben sem állt meg: a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forint volt a haszon. Ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta, a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt. Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest. A zrt. éves nettó bevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra. Ez a tendencia ugyan 2019-ben megtorpant (az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra), tavaly gyorsan helyreállt a rend.
2020-ban a Mészáros-gyerekek cége 44,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított 4,2 milliárdos adózott eredmény mellett.
A sikerhez vélhetően hozzájárultak a nagy összegű állami beruházások is. Abból ugyanis bőven jutott a felcsúti cégnek az elmúlt években. Többek között ők készíthették elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig majdnem 12 milliárd forintért építhetnek szakgimnáziumot. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és ők írhatták alá a tatabányai csarnok kivitelezésének szerződését is. A Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
A Swietelsky Kft.-vel 25 milliárd helyett 40 milliárdért újítják fel az Iparművészeti Múzeumot, míg a nemzeti filmstúdiót a Market Zrt.-vel és a Duna Aszfalttal közösen 30 milliárdért fejleszthetik. A telki futballparadicsomon közel kétmilliárd forintért dolgozhatnak, de a felcsúti víztározó turisztikai célú fejlesztése is rájuk hárul, akárcsak a felcsúti iskola megépítése 4,5 milliárd forintért.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért | atlatszo.hu
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van.
Szeretik a közös munkát
Az Építő- és Épületkarbantartó Zrt.-t (ÉPKAR) sem kell azonban félteni. A cég szintén gyakran felbukkan a tendernyertesek között, nem ritkán NER-cégek oldalán. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építhette összesen 10,6 milliárdért.
Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen. Legfrissebb tendernyerésükről pedig tegnap számoltunk be: a ZÁÉV-vel közösen nettó 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért dolgozhat az ÉPKAR a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet B épületén.
Tíz milliárddal drágábban újíthatják fel a Heim Pál gyermekkórházat Mészárosék | atlatszo.hu
Két rutinos pályázó nyerte a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet felújítására kiírt tendert. A közbeszerzésen ezúttal közösen induló cégek már jól ismertek a piacon: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család Épkar Zrt.-je lett a befutó. Még úgy is ők nyertek, hogy a becsült összegnél 10 milliárd forinttal drágábban vállalták a munkát.
A jelenleg 181 főt foglalkoztató zrt.-nek 2016-ban 3,8 milliárdos éves forgalma volt, majd ez először 16 milliárdra, aztán 25,5 millárdra nőtt. 2019-ben ugyan csökkent kicsit a nettó árbevételük, 19,7 milliárdra, de az adózott eredményük még így is 2,8 millárd forintra rúgott. Tavaly 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt értek el.
A cég tulajdonosa a SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft., ami a Szeivolt-család tulajdonában van. Az ÉPKAR Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/24/milliardos-megbizas-a-meszaros-gyerekek-cege-is-profital-a-korhazfelujitasokbol/ | https://web.archive.org/web/20211124133224/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/24/milliardos-megbizas-a-meszaros-gyerekek-cege-is-profital-a-korhazfelujitasokbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-megbizas-a-meszaros-gyerekek-cege-is-profital-a-korhazfelujitasokbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-24 00:00:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
53,173 | Nincs megállás: újabb iparágakat kebeleznek be a NER-elit titkos magántőkealapjai | Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek. | Ehhez képest a Nemzeti Együttműködés Rendszere csak kitermelte a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat építhet. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak ezek az úgynevezett magántőkealapok; idén tavaszig a számuk a hatvanat is meghaladta, mostanra pedig – a friss nemzeti banki nyilvántartások szerint – már 78 van belőlük.
Félreértés ne essék, a magántőkealap, mint nemzetközi térben is ismert „cégforma”, nem eleve bűnben fogant, akár lehetne rendeltetésszerűen is használni. Eredetileg olyan pénzgyűjtő, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan az alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket.
Csakhogy Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkelapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok. Akiknek a kiléte a törvény erejénél fogva titkos,
ahogy főszabályként azt sem tudhatjuk, miféle pénzeket „mostak bele” ezekbe a kasszákba. Mindenesetre nincs kizárva, hogy a zsákokban túlárazott állami tenderekből, letelepedési bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből kinyert tíz- és százmilliárdok „csörögnek”. E konstrukciók igazi haszna pedig valószínűleg az, hogy egy rejtett tulajdonosnak (nevezzük például M. L.-nek) így lehetnek bármit finanszírozó pénzintézetei és akár egymással „rivalizáló” vállalatai – ezekbe nem tud belekötni a pénzügyi felügyelet, a versenyhivatal vagy a nagypolitika. Egy banktulajdonos például csak rendkívül szigorú és visszafogott keretek között hitelezheti saját cégeit, hogy ne kövessen el bűncselekményt, ám ha mind a bank, mind az általa finanszírozott vállalkozás különböző magántőkealapokon nyugszik, nincs előtte igazi akadály – még akkor sem, ha a mélyben a tényleges tulajdonosi szálak összeérnek.
Mindezek tükrében különösen feltűnő, hogy magántőkealapokat idehaza tényleges – kormányzattól független – piaci szereplők alig-alig kezelnek. Ahogy az írásunk végén szereplő leltárból kiderül, a most aktív 78 magántőkealap 70 százalékát, szám szerint 55 darabot menedzselnek olyan alapkezelő cégek, amelyek Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és a Matolcsy család legszűkebb környezetéhez tartoznak, illetőleg Rogán Antal köreihez kapcsolhatók – hiszen ők egyben a kabinetminiszter kormányzaton és parlamenten „átvert” saját projektjeinek (letelepedésikötvény- és lakáslottó-konstrukció) haszonélvezői is. Persze az összes (78) és a legbarátibb (55) magántőkealapok különbségét jelentő 23 egységet is jórészt hatalomhoz lojális kezelők irányítják – cikkünk végén ezt is darabról darabra bizonyítjuk.
Mindazonáltal nem a magánalapok aktuális száma az igazán fontos, hanem az, hogy pontosan mire használják őket a „láthatatlan kezek”. Márpedig idén tavasz óta szinte minden magyar stratégiai ágazatot eluralt a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. A következő pontokban sorra vesszük tehát, hogyan kezdtek neki magántőkealapos technikával a pénzintézeti piac, az autópálya- és telekommunikációs szektor gyökeres átalakításának, miként „titkosítják” tovább a Covid-biznisz kulcsvállalatát, hogyan vitték haza szinte a teljes pulykafeldolgozó-ipart, patinás jegybanki ingatlanok tömegét és például a Budapesti Metropolitan Egyetemet. Illetve azt is, mi köze van egymáshoz Rogán Antalnak és Gattyán Györgynek.
I. Milyen újabb szektorokat foglaltak el az elmúlt hónapokban a magántőkealapok?
Cikkünk első, idén májusi részében már felsoroltuk, addig az időpontig milyen gigavállalatokat, ingatlanérdekeltségeket épített magántőkealapokra az úgynevezett nemzeti nagytőke. Ilyen talapzaton nyugszik Mészáros Lőrinc tőzsdei zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. – benne építőipari óriásvállalatokkal, tűzhelygyárral, szállodalánccal, élelmiszerfeldolgozó-üzemekkel. Közvetve szintén magántőkealapok tulajdonolják a felcsúti milliárdos ásványvíz-érdekeltségeit, Andrássy úti villasorát, budai ingatlanegyüttesét, irodaházait, a Tigáz és a Titász nevű energiacégeket, naperőműprojekteket, részben a TV2 Média Csoportot és reklámcégeket, flakonfeldolgozót, eszéki fociklubot, piacot, banki részesedéseket. A többi NER-milliárdos is szorgosan használja a titkos pénzalapokat például hotel-, sörfőzde-, magánklinika- és sportcentrum-birtoklásra, egyebekre. Az első cikkünk óta eltelt hat hónapban pedig az alábbi szektorokkal folytatódott a magántőkealapos „honfoglalás”:
– Pénzintézeti piac: Noha az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport fúzióját megvalósító Magyar Bankholdingot, vagyis az OTP-t követő második konglomerátumot látszólag kilenc érdekeltség birtokolja, az elmúlt hetekben ezeket a cégeket is jórészt magántőkealapokra helyezték, és letisztultak a belső erőviszonyok. Mészáros Lőrinc alapjainak (Global Alfa, Metis, Metis 2, Eirene) majd’ 50 százaléka van a holdingcégben, az államnak szűk egyharmada, a Matolcsy-közelieknek (Aurum, Uncia) pedig bő 23 százaléka.
– Autópálya-koncesszió: Az Orbán-kabinet világossá tette, hogy még a választások előtt „bérbe adná” a hazai gyorsforgalmiút-hálózatot, és azt is meghatározná, kik fejleszthetnek sztrádát a következő években. A végső döntés még nincs meg, de a legesélyesebb jelölt alighanem a Mészáros Lőrinc és Szíjj László által kezelt magántőkealapokból álló konzorcium (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via).
– Telekommunikáció, informatika: Az állami Antenna Hungáriát is benyelni – értsd: privatizálni – készülő távközlési gigász, a 4iG Nyrt. épp most jelentette be, hogy miközben egy német hadicéggel is társul, a többségi kontroll marad a Tiborcz Istvánnal közös társasházat fenntartó Jászai Gellértnél. Pontosabban nála és az általa kezelt magántőkealapoknál (iG Com, Manhattan).
– Covid-piac: Bár a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég, a Danubia Pharma Kft. épp beolvad a tulajdonosába – azaz felszívódik –, a Syntonite Med Zrt. nevű anyacég hasít tovább. Utóbbit épp most helyezték olyan magántőkealapok (Grado, Fidenza) birtokába, amelyeket a Rogán-féle letelepedésikötvény-biznisz egyik kulcsszereplője, Földvári Gábor kezel.
– Pulykafeldolgozó-ipar: A szarvasi Gallicoop után nemrég a kecskeméti Gallfood Kft.-t is Mészáros-környéki magántőkealapok (Prime Deal, Béta, Takarék Mezőgazdasági) vették át. Ez a két nagy integrátor-vállalat fedi le a teljes hazai vágópulyka-termelés és -vágás kétharmadát.
– Atomerőművi piac: Korábban Mészáros Lőrinc egy cseh partnerrel összeállva tervezett minél nagyobb részt hasítani a Paks2-beruházásból. Most nyáron azonban kiszálltak a külföldiek a közös cégből, és a felcsúti „erőtér” a magántőkealapon (Status Next) nyugvó Status KPRIA Zrt. keretei között egyedül viszi tovább a projektet.
– Napelemparkok: Mint augusztusban megírtuk, Tiborcz István köre sorjában veszi át a naperőmű-óriásprojekteket Orbán Viktor török barátjától, Adnan Polattól. A felvásárolt szolárparkok egy részének végső haszonhúzója „természetesen” egy magántőkealap (Central European Opportunity).
– Hulladékgazdálkodás: Mivel az autópályákhoz hasonlóan ezt a területet is „koncessziósítják”, a felsőelit elkezdett bevásárolni a hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltségekből, hogy legalább alvállalkozói szinten megjelenhessen a bizniszben. Az imént említett magántőkealap (Central European Opportunity) például nemrég egy Global Refuse Holding Zrt. nevű társaságba szállt be – amely eddig inkább Békéscsaba környékén volt csak aktív.
– Irodaház- és ingatlanpiac: Tavaly eladási hullámba került az MNB – a jegybanki alapítványok több ingatlanuktól is megszabadultak. Végül több ilyen Millenáris-környéki, belvárosi, budai vári ingatlan (Lövőház utca 39., Kálmán Imre 20., Úri utca 72.) landolt a mára az Inforparkban is érdekelt SkyGreen Buildings Kft.-nél. Amely társaság időközben véletlenül Tiborcz-közeli magántőkealapokra (Sky I., Sky II.) helyeződött. Ezzel párhuzamosan más értékes MNB-alapítványi épületek is „privatizálódtak” – konkrétan a Matolcsy család köreihez tartozó magántőkealapok (Arezzo, Felis) segítségével.
– Egyetemi szféra: Nyár végén az érintettek azt kommunikálták, hogy kínai kézből az MNB alapítványi érdekeltségéhez kerül a Budapesti Metropolitan Egyetem. A valóságban azonban egy olyan magántőkealapra (Közép-Európai III.) szállt az iskolát fenntartó Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., amelynek kezelője nem a jegybank és vidéke, hanem egy Matolcsy-körbe sorolható magánérdekeltség, a Quartz Befektetési Alapkezelő.
– Labdarúgás: Korábban Mészáros Lőrinc egyik közvetlen érdekeltsége és a felcsúti fociklub addigi nemzetközi igazgatója alapította meg azt a BePro Career Agency Kft. nevű játékosügynökséget, amely most nyáron részben egy „baráti” magántőkealapra szállt (Prime Property). Érdekesség, hogy a kft. jogi képviselője egy ideig Schmidt Ádám, a miniszterelnök mai sportügyi főtanácsadója volt.
– Mások „megsegítése”: A Rogán Antal-közeli „lakáslottós” vállalkozók Carion-csoportjának magántőkealapja (Columbus) részben az állami Eximbank pénzeivel tölti fel a kiszemelt piaci szereplőket. Ilyen szerencsében részesült egyebek mellett a lapunk által Tiborcz-partnerként azonosított Balázs Attila egyik cége, a Batlas Holding, amely Hargita megyei, gyergyóremetei nagyberuházásokat futtat. Továbbá az a „NAV-üldöztetett” Gattyán György is, aki újabban mintha politikai-kormányfőjelölti ambíciókkal bírna, és hangsúlyozza, hogy a regnáló kormánnyal igazából nincs jó viszonyban.
Nos, a cégbírósági adatok arról tanúskodnak, hogy a regnáló kormány által is pénzelt Rogán-holdudvari Columbus Magántőkealap konkrétan 900 millió forint pénzbeli hozzájárulással segítette meg Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-jét.
Hogy a Columbus-féle Netlock-tőkésítés után a csúcsmilliárdos a Fidesz érdekében vagy ellenében száll-e be (ha tényleg beszáll) a politikába, olvasóink fantáziájára bízzuk.
II. Magántőkealap-leltár 2021 őszén
• A Mészáros Lőrinchez legközelebb álló érdekeltségek – 7 alapkezelőnél összesen 25 magántőkealap
A felcsúti üzletember közvetlenül két alapkezelőt irányít: az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, amely már nyolc magántőkelapot menedzsel (Konzum PE, Status Energy, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Opus New Way, Opus Bridge), a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t, amely alá öt magántőkealap tartozik (Status MPE, Status Next, Ekho, Status Food, Status Property). Mészáros Lőrinc szűkebb holdudvarának is vannak alapkezelői: a vele régóta üzlet-, jacht- és repülőtársi viszonyt ápoló Szíjj László Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-je immár négy magántőkealapot kezel (Themis, Via, Cronus, Vesta). A négy magántőkealappal (Béta, Nuk3, Dine&Fun, Nuk5) „gazdálkodó” Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. korábban az MKB kötelékébe tartozott, tavaly kiszervezték, és most a legnagyobb közvetett tulajdonosa a volt bankvezér – és Mészáros-bizalmas – Balog Ádám. A Mészáros Lőrinc állandó ügyvédjeként ismert, illetve a fideszes médiaholdingot alapítói jogait is gyakorló Kertész József Tamás a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-t vette a nevére – és vele két magántőkealapot (Prime Deal, Prime Property). A Mészáros-féle bankholdingba betagozódó Magyar Takarékszövetkezeti Banknak is van egy DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. nevű cége, amely egy magántőkealapot (Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési) tart a portfoliójában. A Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.-ben pedig áttételes tulajdonos a Takarék-érdekeltségekkel intenzíven együttműködő Bene Gábor. A társaság egy magántőkealapot gondoz (Singulium).
• A Tiborcz István holdudvarában lévő egységek – 3 alapkezelőnél 13 magántőkelalap
A kormányfő vejével aktív üzleti és irodapartneri kapcsolatot ápoló Szécsényi Bálint Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-je ez idő tájt öt magántőkealapot kezel (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai V., Közép-Európai VI.). Az ugyancsak Szécsényi-befolyás alatt álló Equilor Alapkezelő Zrt. négy magántőkealappal rendelkezik (Sky I., Sky II., Equilor II., Central European Opportunity). Mindeközben a Mészáros Lőrinc mellől önállósult, Tiborcz Istvánnal közös budai társasházat birtokló Jászai Gellért iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-je immár négyre tornászta fel a magántőkealapjai számát (Repro I., Manhattan, iG Tech, iG Com).
• A Rogán Antalhoz vagy Habony Árpádhoz családilag, illetőleg a letelepedési kötvények és a lakáslottó révén kapcsolható potentátok érdekeltségei – 5 alapkezelőnél 11 magántőkealap
A Rogán Antal első feleségének mostani párja által vitt, részben az állami Eximbank forrásaival gazdálkodó GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. három magántőkealapot menedzsel (GBP, Exim Exportösztönző, Klasszikus Iparágak). A „lakáslottós” vállalkozók Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.-jének egyetlen magántőkealapja (Columbus) szintén az Eximbank partnereként működik. A letelepedésikötvény-programban is kiemelt szerephez jutott Földvári Gábor, a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. ura, aki most öt magántőkealappal robbant be a piacra (Etna, Como, Fidenza, Grado, Livorno). Ugyancsak a letelepedési üzlet miatt lett országos híre a Liberty Assets Zrt. nevű alapkezelőt birtokló, és ezen keresztül egy magántőkealapot (Kecskemét Prémium Ipari Park) is terelgető Boros Attilának. A magát Habony Árpád bajtársaként azonosító volt londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf – aki nem mellékesen Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje – pedig a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel és az alá tartozó magántőkealappal (TripleHill I.) van jelent ebben a klubban.
• A Matolcsy családdal rokonítható „leágazások” – 1 alapkezelőnél 6 magántőkealap
A jegybankelnök Matolcsy Ádám nevű fiához, pontosabban az ő barátjaként és üzleti előkóstolójaként emlegetett Száraz Istvánhoz köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. hat magántőkealapot futtat (Uncia, Felis, Arezzo, Bremdal, Aurum, Közép-Európai III.).
• A hatalomhoz többé-kevésbé lojális üzletemberek egységei – 8 alapkezelőnél 19 magántőkealap
A NER-től eredetileg független, de a rendszerrel egyre több üzletet kötő Jellinek Dániel Diófa Alapkezelő Zrt.-je – amely Mészáros Lőrinc közeléből került át hozzá – már három magántőkealapot tudhat magánál (Nivala, Gordiusz, Főnix). Jellinek másik cége, az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. szintén három magántőkealapot gondoz (Lindewitt, Indotek-Ventures Alpha, Riverland). Mindeközben Hernádi Zsolt Mol-vezér is aktív ezen a piacon; a birtokában lévő Gran Private Equity Zrt. két magántőkealappal büszkélkedhet (Solva, Solva II). A Lead Ventures Alapkezelő Zrt. két magántőkealapját (Enter Tomorrow Europe, Voyager) a Mol és az állam pénzintézetei hozták helyzetbe. Mindeközben a Csányi Sándor fémjelezte OTP-csoportba tartozó PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél öt magántőkealap van (Regionális, Zöld, Regionális II., Partner, Digitális I.). A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot működtető, Lázár János elnökölte alapítvány kurátora, Kerezsi Miklós birtokolja azt a Hodler Alapkezelő Zrt.-t, amely egy – részben állami hátterű – magántőkealapot menedzsel (Európa Agrár- és Élelmiszeripari). Ugyancsak egy magántőkealapja (Start Future) van az Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek, amely Braun Márton volt fideszes képviselő, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetőjének családjához tartozik. A hatalmi logika felől kevésbé értelmezhető Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két magántőkealappal foglalkozik (Impact Ventures I., Impact Ventures II.).
• Jegybanki, állami szervek – 3 alapkezelőnél 4 magántőkealap
Az MNB-alapítványok vagyonával gazdálkodó Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. két magántőkealapot irányít (Optimum Ventures, Optimum Ventures II.). Az állami tulajdonú Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél egy magántőkealap van (MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós), ahogy a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél is (Gazdaságfejlesztési).
Nyitókép: MTI nyomán
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#Gattyán György#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER | https://www.valaszonline.hu/2021/11/26/magantokealap-opus-global-status-capital-equilor-ikon-alapkezelo-tenyfeltaras/ | https://web.archive.org/web/20230515223000/https://www.valaszonline.hu/2021/11/26/magantokealap-opus-global-status-capital-equilor-ikon-alapkezelo-tenyfeltaras/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-megallas-ujabb-iparagakat-kebeleznek-be-a-ner-elit-titkos-magantokealapjai | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-11-26 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Balog Ádám",
"Bene Gábor",
"Boros Attila",
"Braun Márton",
"Földvári Gábor",
"Gattyán György",
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Jellinek Dániel",
"Kerezsi Miklós",
"Kertész József Tamás",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Száraz István",
"Szécsényi Bálint",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Batlas Holding",
"BePro Career Agency Kft.",
"Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Danubia Pharma Kft.",
"DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Global Refuse Holding Zrt.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Hiventures Zrt.",
"Hodler Alapkezelő Zrt.",
"iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.",
"Közép-európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Lead Ventures Alapkezelő Zrt.",
"Liberty Assets Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"NetLock Kft.",
"Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"SkyGreen Buildings Kft.",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Syntonite Med Zrt.",
"Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"energia",
"média",
"rokonok",
"informatika",
"atom",
"hulladéküzlet",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"strómanok",
"covid-19",
"élelmiszeripar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"koncesszió",
"tőkealap",
"napelem / megújulók"
] | [] |
53,174 | A fülkeforradalom felfalja sajátjait: bevált receptek alapján viszik Fidesz-közeliek cégeit is | Fidesz-barát vállalkozások kezdenek még nagyobb kormányközeli üzletemberek felvásárlásának tárgyává válni. Noha a kleptokrácia működése látens, elterjedése olyan széles körű, hogy létezését már a nyilvánosság előtt is tényként kezelik. | 2021.11.25. 05:30
Fidesz-barát vállalkozások kezdenek még nagyobb kormányközeli üzletemberek felvásárlásának tárgyává válni. Noha a kleptokrácia működése látens, elterjedése olyan széles körű, hogy létezését már a nyilvánosság előtt is tényként kezelik.
Megsorozták Orbán Viktort az Európai Parlamentben a belga elnökség nyitányán
Európai Unió
2024.01.18. 16:304 perc
A pókasszony pszichéje – Louise Bourgeois-kiállítás a bécsi Belvedere-ben
2024.01.17. 16:306 perc | https://m.hvg.hu/360/20211125_fulkeforradalom_Fidesz_uzlet_felvasarlas_kleptokracia_Vitezy_Tamas_Meszaros_Lorinc_Garancsi_Istvan_Orban_Viktor#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsle | https://web.archive.org/web/20211125220235/https://m.hvg.hu/360/20211125_fulkeforradalom_Fidesz_uzlet_felvasarlas_kleptokracia_Vitezy_Tamas_Meszaros_Lorinc_Garancsi_Istvan_Orban_Viktor#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsle | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fulkeforradalom-felfalja-sajatjait-bevalt-receptek-alapjan-viszik-fidesz-kozeliek-cegeit-is | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-25 06:30:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Duna Center Therm",
"Duna Center Therm Kft.",
"Hungarikum Alkusz Kft.",
"Kontúr Csoport Kft.",
"Nagymester-csoport",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"hirdetés",
"atom",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
53,175 | A Kórházi Főigazgatóság a piaci ár többszöröséért bérel parkolóhelyeket | A hivatalos magyarázat szerint azért, mert ezek vannak a Belügyminisztérium közelében, ami most átvette az OKFŐ irányítását az Emberi Erőforrások Minisztériumától. | mélygarázs;bérlés;túlárazás;
2021-11-22 18:02:27
A Kórházi Főigazgatóság a piaci ár többszöröséért bérel parkolóhelyeket
A hivatalos magyarázat szerint azért, mert ezek vannak a Belügyminisztérium közelében, ami most átvette az OKFŐ irányítását az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) idei szerződéslistájából kiderül, hogy évi bruttó 10,7 millióért, azaz a piaci ár többszöröséért bérelnek 3 darab parkolóhelyet a vezetőknek a Szent István téri mélygarázsban. A leírás alapján azért, mert ez van a Belügyminisztérium közelében, ami most átvette az OKFŐ irányítását az Emberi Erőforrások Minisztériumától - derült ki Tompos Márton bejegyzéséből.
A Momentum szóvivője több furcsaságra is felhívta a figyelmet a szerződés kapcsán, melyek közül a legfontosabb: a Gresham (a mélygarázs tulajdonosa) autónként 81 500 forintért ad bérbe parkolóhelyeket egy hónapra, amire 5 százalék kedvezmény jár, ha egy évre béreli valaki. Azaz egy évre - három autóra vetítve -, a kedvezménnyel együtt mindössze 2 787 300 forintba kerülne a parkolóhely. | https://nepszava.hu/3138708_a-korhazi-foigazgatosag-a-piaci-ar-tobbszoroseert-berel-parkolohelyeket | https://web.archive.org/web/20220406150946/https://nepszava.hu/3138708_a-korhazi-foigazgatosag-a-piaci-ar-tobbszoroseert-berel-parkolohelyeket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korhazi-foigazgatosag-a-piaci-ar-tobbszoroseert-berel-parkolohelyeket | Népszava | hungarian-news | 2021-11-22 00:00:00 | [] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,176 | Orosz milliárdok és Rahimkulov-szál a Rozsdaövezetben | Két év után a kormány kijelölte az első rozsdaövezeti akcióterületet: az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét lehet fejleszteni. | oroszok;
2021-11-10 06:20:00
Orosz milliárdok és Rahimkulov-szál a Rozsdaövezetben
Két év után a kormány kijelölte az első rozsdaövezeti akcióterületet: az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét lehet fejleszteni.
Figyelemre méltó, hogy a területre idén februárban 7 millió euró – mintegy 2,5 milliárd forint jelzálogot jegyeztetett be – a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov egyik érdekeltsége. Ez azért is érdekes, mert a most kijelölt terület szomszédságában Ruszlan Rahimkulov vállalkozása építhet nagy társasházat a kerületi önkormányzat tiltakozása ellenére, kormányzati támogatással. Emiatt Angyalföld alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mire most a kormány egy olyan szomszédos beruházást emel ki, ahol megint csak felbukkan a Rahimkulov család neve.
Az első rozsdaövezeti akcióterületnek kijelölt angyalföldi ingatlan két részből egyesítették tavaly, így a tulajdoni lap szerint egy 8 hektár 2649 négyzetméteres egybefüggő fejlesztési terület jött létre a Váci út, a Turbina utca és a Rákospatak között. Az ingatlan egy része – a Váci út felőli nyerstégla homlokzatú, Alpár Ignác tervezte, 1890-91-ben megépült műhelyekből és irodaépületből álló együttes – műemléki védettséget élvez. A terület értékét növeli a Váci útra nyíló hosszú – 50 méteres – homlokzata.
A kormányrendeletben megjelölt helyrajzi számú ingatlan jelenlegi tulajdonosa a Pacont Kft., amelynek végső tulajdonosa a zürichi Harlach AG és Neweuropepartners AG. A területet kisebbik részének megvásárlásakor Benny Iggland, a Pacont vezetője azt mondta, hogy cégük hosszú távú nagy értékű beruházásokban gondolkodik és ezért frekventált ipari területeket vásárol meg, ahol a „területhez kötődő korlátozások miatt a folyamat sok évig is eltarthat”. Megérte a várakozást. Az iparterület elsőként került fel a rozsdaövezeti akcióterületek listájára és a beruházást rögtön nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a kormány. Az, hogy pontosan mi épülhet a volt ipartelepen, nem derül ki, a rendelet melléklete csak „ingatlanfejlesztésre irányuló beruházásnak” nevezi, ahol lakó, kereskedelmi, vendéglátó- szálláshely, oktatási, sport és vegyes rendeltetésű épületek is felhúzhatóak. Megkérdeztük a céget a terveiről, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
A fejlesztők megkapják a szokásos könnyítéseket: nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, mellőzhetőek az országos és a kerületi építési szabályozások, ezek helyett a rendeletben meghatározott „sajátos beépítési szabályokat” kell alkalmazni. Így például az épületmagasság elérheti a 65 métert, ami akár 20 emeletes torony építését is lehetővé teszi. Az új épület homlokzati szélessége akár 120 méter lehet, míg zöldfelületből elég 25 százalék, az új lakások 50 négyzetméternél kisebbek is lehetnek.
A XIII. kerületi ellenzéki vezetésű önkormányzatot váratlanul érte a döntés, egyelőre nem tudják, hogy mi lesz a korábban erre a területre kötött településrendezési szerződés sorsa, illetve milyen fejlesztési szándékkal áll majd elő a befektető. A kerületi aggodalmakat növeli, hogy a terület háta mögött lévő Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt terület Népfürdő utcai részére hatalmas társasházat húzna fel az Idom Házépítő Kft., amelynek terveit a kerületi tervtanács korábban épp a túlépítés miatt elutasította, mire a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet. A döntés miatt Alkotmánybírósághoz fordultak.
A két történet itt össze is ér. A társasházépítő cég egyik tulajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov. (A Forbes idei összesítése szerint a Rahimkulov testvérpár Timur és Ruszlan Rahimkulov vagyonkezelő vállalkozása vezeti a legértékesebb hazai családi cégek listáját.) Ruszlan Rahimkulov másik cége –, a telektulajdonos Pacont Kft-hez hasonlatosan – a Váci úti iparterületen álló irodaházba bejegyzett Southblaze idén februárban 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be a most akcióterületté nyilvánított ipartelepre. | https://nepszava.hu/3137509_orosz-milliardok-es-rahimkulov-szal-a-rozsdaovezetben | https://web.archive.org/web/20220818023321/https://nepszava.hu/3137509_orosz-milliardok-es-rahimkulov-szal-a-rozsdaovezetben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orosz-milliardok-es-rahimkulov-szal-a-rozsdaovezetben | Népszava | hungarian-news | 2021-11-10 00:00:00 | [
"Ruszlán Rahimkulov"
] | [] | [
"Bp. XIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,177 | Feljelentéskiegészítést rendelt el a rendőrség a Kövér László kabinetfőnöke által használt budai villa ügyében | Az épületet eredetileg olyan pénzből vették, melyet a határon túli magyaroknak szántak. | Árpási Bence;
rendőrség;Kövér László;határon túli magyarok;
2021-11-19 14:59:49
Feljelentéskiegészítést rendelt el a rendőrség a Kövér László kabinetfőnöke által használt budai villa ügyében
Az épületet eredetileg olyan pénzből vették, melyet a határon túli magyaroknak szántak.
- közölte a legfőbb ügyész egy írásbeli kérdésre válaszolva.
A DK-s Vadai Ágnes azt követően fordult Polt Péterhez, hogy - mint a 24.hu oknyomozó cikke alapján lapunk is beszámolt róla - a házelnök közvetlen munkatársának, Veress Lászlónak családja lakik abban a II. kerületi villában, melyet a határon túli magyarság tehetséggondozásával foglalkozó Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány vásárolt meg 2019-ben 240 millió forintért. A pénzből egy Audi A6-osra is futotta, mellyel az alapítvány vezetője, Visontai Kálmán közlekedik.
„Az esettel kapcsolatban nyilvánvalóan túl sok az egybekapcsolódó és több különböző aspektusban is Kövér László személyéhez köthető semmivel nem magyarázható és elfogadhatatlan »különös véletlen«, így mindezek alapján nem csak az etikátlanság, az erkölcstelen politikai mutyizás és az informális összejátszás ténye, hanem a jogszabályok és az alapítványi támogatásokkal és gazdálkodással kapcsolatos törvényi előírások több bűncselekményt is megvalósítható tényállásszerű, szándékos, jogellenes és bűnös kijátszásának megállapíthatósága is felmerülhet“ - vélekedett az ellenzéki politikus.
Az ügyben korábban a Népszava is megkereste a nyomozóhatóságot, mely azt közölte egy érdeklődésünkre, hogy „a feljelentésben foglaltakat a Készenléti Rendőrség Nyomozó Iroda vizsgálja“. Az egymondatos válaszban amúgy egy szóval sem említik meg a képviselői válaszban olvasható feljelentéskiegészítést. Utóbbit egyébként akkor rendelik el a hatályos szabályozás szerint, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet dönteni. Ennek során adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti.
A feljelentés kiegészítésének határideje egy hónap. | https://nepszava.hu/3138488_feljelenteskiegeszitest-rendelt-el-a-rendorseg-a-kover-laszlo-kabinetfonoke-altal-hasznalt-budai-villa-ugyeben | https://web.archive.org/web/20220929174241/https://nepszava.hu/3138488_feljelenteskiegeszitest-rendelt-el-a-rendorseg-a-kover-laszlo-kabinetfonoke-altal-hasznalt-budai-villa-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelenteskiegeszitest-rendelt-el-a-rendorseg-a-kover-laszlo-kabinetfonoke-altal-hasznalt-budai-villa-ugyeben | Népszava | hungarian-news | 2021-11-19 00:00:00 | [
"Veress László"
] | [
"Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány"
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
53,178 | Atommatek sok mínusszal | A következő évtizedekben 6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelésére és Paks2 megépítése. Ebből 400 milliárd gyűlt össze eddig, 3600 milliárd orosz hitel, a többi még kérdés. | Paks;bővítés;
2021-11-22 07:30:00
Atommatek sok mínusszal
A következő évtizedekben 6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelésére és Paks2 megépítése. Ebből 400 milliárd gyűlt össze eddig, 3600 milliárd orosz hitel, a többi még kérdés.
– Ne higgye, hogy a kormány közelében vagy éppen a projekttel foglalkozók körében olyan sokan elleneznék, hogy ezeket elmondtam – zárta a beszélgetést a magán- és az állami szférában egyaránt dolgozó energetikai szakember, miután vagy tucatnyi érvet sorolt fel a paksi atomerőmű bővítése ellen. Kezdve azzal, hogy az új blokkok építésére kiszemelt telephely az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők szerint sem alkalmas az atomerőmű létesítésére, mivel egy geológiai törésvonalon fekszik. Ráadásul olyan közel van a régi erőmű négyes blokkjához, hogy már az építkezés során kiszivattyúzott talajvíz és a hatalmas földmozgatás is „kibillentheti” Paks1 biztonsági jelzőrendszerét, ami blokkolná az erőművet és némi túlzással fél Magyarország áram nélkül maradhatna. A rossz helyszínválasztás ugyanakkor a projekt leállítása esetén jó ürügy lehetne a magyar fél számára az oroszok által indítandó esetleges perben, hiszen a telephelyet ők is jóváhagyták.
A másik gond, hogy költségkímélés okán az új blokkokat is a Duna vizével hűtenék. Csakhogy a folyó vízhozama már a meglévő atomerőmű hűtéséhez is éppen csak elég, az elmúlt nyarakon már gondot okozott a visszavezetett hűtővíz miatti túlmelegedés, ami a folyó élővilágát veszélyeztetheti. Az orosz fél által bemutatott tervekben szereplő műszaki megoldások már a bővítésről szóló döntéshozatalkor sem voltak a legkorszerűbbek, azóta pedig jórészt meghaladottá váltak. (Erre utal az ugyanolyan technológiájú orosz atomerőmű építésének elhúzódó engedélyezése Finnországban, ahol áprilisban újabb csúszást jelentettek, mivel a projekt engedélyezési dokumentációjának “szükséges szintre emelése” a vártnál tovább tart.)
Paks2 folyamatos csúszása – Lázár János 2014-ben még 2023-as átadást emlegetett, Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter már 2029-2030-at mondott – más okból is problémás. A projekt a múló évek alatt elvesztette azt a nem túl erős társadalmi és politikai támogatást is, amit korábban élvezett. Bécsben még az új vasútállomás-építéséhez is kialakítottak egy pártközi szövetséget – példálózik a Népszavának nyilatkozó – neve elhallgatását kérő –, az erőmű bővítés ügyére rálátó szakember.
Kitért arra is, hogy az orosz hitel is sokkal kevésbé tűnik már „attraktívnak”, mint a szerződés aláírásakor. A beruházás „fix áras” szerződéses értéke 12,5 milliárd euró, mai árfolyamon több mint 4500 milliárd forint. A megvalósításhoz 10 milliárd eurós, azaz 3600 milliárd forintos, 30 éves futamidejű hitelt vett fel a kormány, mintegy 4 százalékos kamatra. Erre rakódnának rá 2032-től Paks1 leszerelésének költségei. A régi blokkok engedélyei ugyanis 2032-2037 között lejárnak. A szakemberek már évek óta pedzegetik, hogy lenne lehetőség a hosszabbításra. Kóbor György, a Paks1-et üzemeltető MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója idén szeptemberben nyilvánosan is felvetette, hogy vizsgálják az üzemidő-hosszabbítását - ma már nem ő a cégcsoport vezetője. Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős – a műszaki megoldások miatt Sülivel sokat vitázó - volt államtitkár már egy évvel ezelőtt távozott, de új vezetője van az időközben a kormányról leválasztott Országos Atomenergia Hivatalnak is (OAH).
Kádár Andrea, aki hivatalba lépése után egy nappal hiánypótlást rendelt el Paks2 létesítési engedélye kapcsán, a Portfóliónak azt mondta, hogy a hosszabbítás nincs az asztalon, de az erre vonatkozó eljárást elég négy évvel korábban megkezdeni. Mártha Imre egykori MVM vezérigazgató, ma a fővárosi közműholding vezetője az Indexnek azt mondta: az eddig végrehajtott első üzemidő-hosszabbításokkal 2032-2037-ben még csak 50 évesek lesznek Paks1 működő blokkjai, de a világban több helyen 60-80 éves üzemidőket futnak.
Az üzemidő hosszabbítás két szempontból érdekes: egyrészt a két atomerőmű együttesen több áramot termelne, az egyre bővülő naperőmű-fejlesztésekkel – amibe Ruszlán Rahimkulovtól Adnan Polaton át Tiborcz István üzleti köréig mindenki beszállt már –, mint amennyit az ország fel tudna használni. Csakhogy Paks2 megvalósítását vélhetőleg újra megígérte az ősszel Moszkvában Szijjártó Péter külügyminiszter, akit a napokban tüntetett ki barátságrenddel Vlagyimir Putyin. Ráadásul az új erőmű-projekten a NER is hízik: a Kalocsa-Paks Duna-hidat és a kapcsolódó úthálózatot a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Zrt. építi 92 milliárd forintért, a Mészáros és Mészáros Kft. a Tiborczhoz közel álló Paár Attila cégével, a WHB-val közösen építhet felvonulási épületeket Paks2-höz 3,4 milliárd forintért. Mészáros cégei ezenfelül is több milliárdos értékű atom-megbízást zsebelhettek be eddig. Bár létesítési engedély nincs, a Roszatom már megrendelte a gödörásást. Igaz, az új blokkok építésének előkészítését jelentő 22 méteres gödör helyett az OAH „csak” egy 5,5 méter mély, közel 1000 méter hosszú és 420 méter széles gödör kiásására adott engedélyt.
Másrészt, ha Paks1 tovább működik, akkor az erőmű leszerelésének költsége is később jelentkezik. S ez nem kis pénz. A bezárás előkészítésért és lebonyolításáért felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) közép- és hosszútávú terve szerint a bezárás és a nukleáris hulladék elhelyezése és tárolásának költsége 2021-es bázisáron 1787 milliárd forint; 2021 és 2084 között évi 18-60 milliárd forint. Ennek fedezésére 1998-ban létrehoztak egy elkülönített állami pénzalapot, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amelybe a szennyező fizet elv alapján a Paksi Atomerőmű évente egy bonyolult képlet alapján 8-35 milliárdot fizet be, ezenfelül a megtakarítás a felhalmozódott pénzállomány kamatával és az állami befizetésekkel gyarapodik. Utóbbi kettő az elmúlt években nem volt túl sok, hiszen a jegybanki alapkamat meglehetősen alacsony volt, az állami befizetések pedig nem voltak bőkezűek. Így 2011-től reálértéken erőteljesen csökkenni kezdett a KNPA-ba befolyó bevétel. Kivéve a múlt évet, amikor a kormány 72,3 milliárd forintos egyszeri költségvetési befizetéssel 400 milliárd forintra tornászta fel az alap záróegyenlegét.
A leszerelési költségeknek eddig kevesebb, mint a negyede gyűlt össze. A tervezett bezárásig pedig már csak 10 év van hátra. Azaz a 25-30 milliárdos erőművi befizetésekkel és a 14-16 milliárdos kiadással jó, ha 150 milliárd összegyűlik az állami támogatások nélkül: ez együtt is legfeljebb a 30 százaléka a várható költségeknek. Ráadásul a pénz mintha csak „papíron” létezne. A felhalmozott tartalék a KNPA számláján jelenik meg, de ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az összeg valóban rendelkezésre áll. Az Állami Számvevőszék egy korábbi jelentésében azt írta, hogy „a KNPA jövőbeni kiadásokra – a folyó bevételek és kiadások különbözeteként – gyűjtött megtakarítását az Alap Kincstárnál vezetett számlájának egyenlege mutatja, amely államháztartási szinten nem jelentkezik megtakarításként”. A Greenpeace szerint a bezáráshoz szükséges összeget ilyen formán az állami költségvetésből kell majd előteremteni.
Az ügyben megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, amely meglehetősen homályos választ adott kérdéseinkre, köztük a valós megtakarítás meglétére is. Azt írták: „Az államháztartási számvitelről szóló szabályoknak megfelelően készítik el és küldik meg az érintettek részére az általuk kezelt elkülönített állami pénzalapok költségvetési beszámolóját. A Magyar Államkincstár havonta tesz közzé adatokat az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének teljesítéséről, valamint az alapok egyenlegéről. A KNPA pénzeszközei a kincstári egységes számlán elkülönítetten vannak nyilvántartva.” Vagyis az alapban felhalmozott pénz benne van a nagy közös állami pénztárcában. Ha mondjuk államkötvényben lenne, akkor a bezárás után a költségvetés egyik zsebéből kellene áttenni a másikba. De akkor lenne legalább lenne egy másik zseb. | https://nepszava.hu/3138627_atommatek-sok-minusszal | https://web.archive.org/web/20221005221902/https://nepszava.hu/3138627_atommatek-sok-minusszal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atommatek-sok-minusszal | Népszava | hungarian-news | 2021-11-22 00:00:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"energia",
"atom",
"klientúra",
"erőmű",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Paks II"
] |
53,179 | Vitézy Tamás a HVG-nek: "Töredék áron elvették a ma 300 millió eurót érő vagyonomat" | Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet. | Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet.hirdetésAligha tűnt fel bárkinek is egy tavaszi hírecske a horvát sajtóban arról, hogy a Eurobridge Medical Innovation nevű magyar cég megveszi a zágrábi tőzsdén jegyzett Jelsa szállodavállalat 82 százalékát. Utóbbihoz tartozik a Hvar szigeten lévő Hotel Hvar és a Fontana apartmankomplexum.Az elvben humánegészségügyi ellátással foglalkozó vevő tulajdonos-vezetője idén májustól Vitézy Tamás. Az akvizíció azonban akadályba ütközik, mivel a Jelsa részvényeit eladó Adriatiq Islands Group augusztus óta csődeljárás alatt áll, mint ahogyan az egyik kisebbségi tulajdonos, az Aquamarine is.A csődben lévő két horvát vállalat történetesen Vitézy érdekeltsége, vagyis az üzletember az irányítása alól kicsúszott saját vagyonát szeretné kimenekíteni.S a 74 éves Vitézy Tamás volt az is, aki a minap két bejegyzésben fakadt ki a közösségi oldalán arról, hogyan fosztotta ki őt egy erre szakosodott, szerinte az igazságszolgáltatás befolyásolására is képes bűnbanda.hirdetésHatalmas vagyont veszített el a korábban a gazdaglistákon is szereplő milliárdos, főképpen horvátországi ingatlanokat. A kohómérnök Vitézy, akit a bátyja első felesége révén Orbán Viktor tágabb rokonságához sorolnak, a legkülönfélébb üzletekből gazdagodott meg a kétezres évtized elejére: foglalkozott energiakereskedelemmel, konzerviparral, gumival – még Puch Lászlóval, az MSZP egykori pénztárnokával is társult. Ő adta ki a Fideszt támogató Helyi Théma hetilapot is, ami szintén csődbe jutott.A vízparti idegenforgalmi üzletekbe Kerekes Lászlóval közösen vágott bele, együtt építették újjá a balatonfűzfői vitorláskikötőt, ami ma Kerekesé.A horvát célpontokhoz az ottani privatizációban jutottak hozzá, félmillió négyzetméter tengerparti területen 112 ezer négyzetméternyi szállodához és két jachtkikötő (Primosten, Tribunj) koncessziós jogához. Átverés vagy a szokásos üzlet?Csakhogy ezekhez az üzletekhez Vitézy vállalkozásai hatalmas hiteleket vettek fel, elsősorban a Raiffeisen Banktól, amelyeket nem tudtak visszafizetni. Ekkor érkezett az ingatlanfejlesztéseiről ismert, de ez időben már a magyar piacon az egyik legnagyobb, vállalatokkal szembeni banki követeléseket vásárló Indotek-csoport feje, Jellinek Dániel Bohemian Financing nevű cége, amely Vitézy szerint csúnyán átverte őt.Partnerséget, a hitelei átütemezését ígérte, de egy több évig tartó folyamat után – mint Vitézy mondja – bagóért megszerezte a követeléseket és a hozzájuk tartozó jelzálogjogot, megvesztegette a munkatársait, ellene fordította például Kerekest, megszegte a szerződéseket, és a lakásmaffiához hasonló módon jutott birtokon belülre. „A 2008 utáni ingatlankrach tett be nekem, mint bárki másnak. Egy kis jóindulattal, banki eszközökkel kezelni lehetett volna az adósságot. Ehelyett töredék áron elvették tőlem a ma 300 millió eurót érő vagyonomat”– állítja Vitézy a HVG-nek.Hogy mennyiért, azt csak tippelni lehet, a Napi.hu szerint a Bohemian 2019-ben névértéken mintegy 100 millió eurónyi, részben már 2014 óta befagyott követelést vett meg a bankoktól, s az ilyesféle portékáért 10–30 százaléknál többet nem szoktak fizetni.Vitézy Tamás a Fidesz önkormányzati választási eredményváróján 2019-ben.Túry GergelyA pikánsabb részletekről, például arról, hogy állítása szerint milyen törvénytelenségeket követtek el ellene a felszámolók, majd a történtek miatt indult perekben a bírók, a feljelentései kapcsán pedig az ügyészek, Vitézy nem nyilatkozik. Mint mondja: ennyi idősen nem kispályás már, mindenről vannak dokumentumai, s a kellő időben nyilvánosságra is hozza azokat.Mintha ezúttal összebeszélt volna Jellinekkel, aki szintén korainak tartja, hogy konkrétumokat említsen. A HVG kérdéseire sajtórészlege annyit írt, hogy Vitézy horvát cégei csődben voltak vagy felszámolásra jutottak, s ők hitelezőként úgy jártak el ezekben az eljárásokban, ahogyan mindig is szoktak.Vagy a felszámoló által értékesített vagyon vételárából részesültek, vagy átvették a jelzálogjoggal érintett vagyonelemeket, amelyeket fejlesztenek. Ám attól elzárkóztak, hogy elmondják, mely vagyonelemeket szereztek meg végül. Így az sem derült ki, mi lesz a Hvar szigeten lévő létesítményekkel, amelyeket a horvát cégiratok szerint még mindig a Raiffeisen Bank jelzálogjoga terhel.Csavar a történetben, hogy a hitelek felmondása után maga az Orbán-kormány is késznek mutatkozott megmenteni Vitézy horvát birodalmát, legalábbis Seszták Miklós fejlesztési miniszter az állam szempontjából „figyelmet érdemlő befektetésnek” titulálta azt. Át is világíttatták, ám 2018-ban Fónagy János, a nemzeti vagyon dolgaiban illetékes államtitkár már azt mondta, nem foglalkoznak az üggyel.Vitézy szerint kínos sajtóvisszhangja lett volna, ha az állam húzza ki a bajból Orbán Viktor rokonát, az Indotek válasza alapján viszont az állam is „menthetetlennek tartotta ezeket az érdekeltségeket”. Bukott ember felé nincs gesztusA HVG egyik informátora szerint azonban osztottak-szoroztak. Ha az állam befektetőként, egy rakás pénzzel belép az üzletbe, azt publikusan kell végrehajtania, hiszen mindenki odafigyel rá. Egyszerűbb „beküldeni” egy magánvállalkozót, aki nem közpénzből él, és akinek a tranzakciói üzleti titkok. Később pedig annak adják el a megszerzett vagyont, akinek csak akarják, akár a kormányfő legszűkebb köreinek is. „Vitézyt eredetileg nem kifosztották, hanem valószínűleg megmentették”– vélekedik.A temérdek visszafizetetlen bankhitel ugyanis akár a csődbűntett vagy csalás gyanúját is felvethette volna, a horvát hatóságoknál is. Feltehetően volt valamiféle egyezség arról, hogy a horvátországi vagyon egy része nála maradhat, amit aztán nem tartottak be, mondván: bukott embernek nem tesznek gesztusokat.Erre utal például az, hogy a Hvaron vásárolni szándékozó Eurobridge vagyonát, ami egyébként 20 milliárd forintnyi követelés egy meg nem nevezett adóssal szemben, néhány héttel az után lefoglalta a végrehajtó, hogy Vitézy belépett a cégbe.Bizonyára az sem véletlen, hogy Vitézy épp Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt berobbanása után pakolt ki, s eddig egyedülálló módon még bírókat is megvádolt maffiamódszerekkel. És bár az általa bemutatott maffia – ha valóban létezik – nem működhetne a hatalom támogatása nélkül, a HVG-nek leszögezte: a megfoghatatlan NER-hez tartozókat nem azonosítja a Fidesszel, amelyet ma is szívvel-lélekkel támogat. | https://hvg.hu/360/20211117_Vitezy_a_HVGnek_Toredek_aron_elvettek_a_ma_300_milliot_ero_vagyonomat | https://web.archive.org/web/20211125233209/https://hvg.hu/360/20211117_Vitezy_a_HVGnek_Toredek_aron_elvettek_a_ma_300_milliot_ero_vagyonomat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vitezy-tamas-a-hvg-nek-toredek-aron-elvettek-a-ma-300-millio-eurot-ero-vagyonomat | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-17 15:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Orbán Viktor",
"Vitézy Tamás"
] | [
"Bohemian Financing Zrt.",
"Eurobridge Medical Innovation Kft.",
"Indotek Zrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Magyarország"
] | [
"ingatlan",
"energia",
"média",
"rokonok",
"vesztegetés",
"zsarolás",
"idegenforgalom",
"bíróság",
"élelmiszeripar",
"vendéglátás",
"klientúra",
"hitelezés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
53,180 | Igazi NER-karrier: a cég, amelyiknek minden összejön, de leginkább az állami milliárdok | Hogy jön össze a termálfűtés a génmegőrzéssel, a szikegyártással, kármentesítéssel, a szürkemarhával és a borászattal? Az EU-Fire Kft. mindre vállalkozott, csak közben abból a projektből, amelyikre 40 millió eurós uniós támogatást kapott tíz évvel ezelőtt, és amiből 7,3 milliárd forintot le is hívtak, semmi nem lett, és az már biztos, hogy Battonyán nem is lesz. | Igazi NER-karrier: a cég, amelyiknek minden összejön, de leginkább az állami milliárdok
Hogy jön össze a termálfűtés a génmegőrzéssel, a szikegyártással, kármentesítéssel, a szürkemarhával és a borászattal? Az EU-Fire Kft. mindre vállalkozott, csak közben abból a projektből, amelyikre 40 millió eurós uniós támogatást kapott tíz évvel ezelőtt, és amiből 7,3 milliárd forintot le is hívtak, semmi nem lett, és az már biztos, hogy Battonyán nem is lesz.
Munkahelyet, olcsó energiát, közvilágítást is ígért hat évvel ezelőtt a mezőkovácsházai fórumon az EU-Fire Kft. akkori ügyvezető igazgatója, Kovács Péter a helyi polgármesterrel és a kormányhivatal vezetőjével. Akkor engedélyezte a bányakapitányság azt a kutatási projektet, amelyben egy földhőerőmű építésére vállalkozott az EU-Fire EGS Hungary konzorcium, benne a magyar tulajdonú EU-Fire-rel. A helyi tudósítás szerint 116 milliárd forintos beruházáshoz az Európai Unió a NER 300 program keretében megítélt 39 millió eurót (akkori árfolyamon kb. 12 milliárd forintot), ennek egy részét, a cégbeszámolók szerint 7,38 milliárdot előlegként le is hívhattak.
Most az erőmű sehol nincs, a Viharsarokban a koncessziós területen mintha még a földet sem bolygatták volna meg. A cég honlapja szerint a Viharsarokban már nem is fog megépülni, közel tíz év után más helyet keresnek.
A startnál Simicska is benne volt a konzorciumban
Az EU-Fire a földhőprojektre a pályázatot a Közgéppel és egy kővágószőlősi szakmai céggel együtt nyújtotta be 2011-ben. Ennek első körben a magyar állami szervek szűrőjén kellett átmennie, a NER 300 program ugyanis olyan nagyprojekteket támogat, amely mögött állami garancia is áll. Az EU-Fire egy 2011-es prezentációjában azt ismertette, hogy a Közgéppel együtt jutottak át a nemzeti előminősítésen, és várják az Európai Bizottság döntését. Két évvel később, egy másik prezentációból kiderül, hogy az EU-Fire Kft az izlandi vállalat magyar leánycégével, a Mannvit Kft.-vel közösen egy projektcéget hoztak létre, és a magyar állammal a hátuk mögött 2012 decemberében elnyerték a geotermális kategóriában a legjobb minősítést, így a közel 40 millió eurót is.
A finanszírozást is részletezik a prezentációban: 40 százalékát az EU állja, és ehhez kell biztosítani a 60 százalékot úgy, hogy a pályázó áll 1,5 milliárd forintot, bankhitelből, kötvénykibocsátásból 8,3 milliárdot, kockázati tőkéből 8,7 milliárdot pedig fedeznének. A 2013-as árfolyamon számolt 31 milliárd forintból 7,7 milliárd forintnak maradt nyoma, ezt a projektcég, az EU-Fire EGS Hungary Kft. kötelezettségei között tartják számon. Ebből a cégből a Mannvit kiszállt már évekkel ezelőtt, úgy tudjuk, hogy ők dolguk végeztével távoztak.
A NER 300 programban elnyert projekt megvalósítása önmagában is kihívás, de a pénzügyi konstrukció sem volt egy életbiztosítás, akkori árfolyamon nagyjából 20 milliárdot kellett volna előteremteni hitelekből, illetve befektetőt kellett volna találni. Az sem könnyítette meg a dolgukat, hogy időközben bedőlt a Dél-Dunántúli Takarékbank Zrt. is, ugyanis a szolnoki bányakapitányság 2015 júniusában kiadott kutatási engedélyéből kiderül, hogy a projekt bankgaranciáját a Dél-Dunántúli Takarékbank Zrt. adta volna. A cégcsoport beszámolóiból is kitűnik, hogy ha szakmailag előrehaladt volna a battonyai projekt, akkor is rezegne a léc a finanszírozás miatt. Az pedig elég bizarr, hogy az állami tulajdonú Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promociós Kft. 2017-ben, amikor elvileg már működnie kellett volna az erőműnek, egy közbeszerzésen megbízta az EU-Fire Kft.-t egy hatástanulmány készítésével, hogy az EGS erőmű hatásait vizsgálják meg.
A projekt elbukását a cég a honlapján a térség adottságaira vezeti vissza. Mint írják: az "elvégzett sokrétű és átfogó geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott fúrási pont alatt olyan geológiai formáció van, amely kockázatossá tenné a kút lemélyítését és a mesterséges rezervoár kialakítását. Ezért olyan szakmai döntés született, amely szükségessé teszi új terület kiválasztását, ahol a projekt az eredeti elképzelések szerint tud megvalósulni. A projektet tehát egy másik régióba kell átvinnünk, ahol nem áll fent ez a geológiai anomália."
Megkerestük az EU-Fire-höz köthető cégekben többnyire ügyvezetői posztot betöltő Kovács Imrét és fiát, Kovács Pétert, aki az EU- Fire Kft.-t 2012–15 között vezette, mi lesz az erőművel, az Európai Uniótól erre kapott milliárdokkal. Megkeresésünkre Kovács Péter reagált. A battonyai erőművel kapcsolatban ő azt hangsúlyozta, a projekt nem tart ott, hogy a milliárdok visszafizetése felmerülne, új helyszínt keresnek az EGS erőműnek. Azt mondta, hogy az EU a NER 300 programban újszerű, üzletileg önállóan még nem működőképes projekteket támogatott. A cég az elmúlt években az országban három nagy kiterjedésű területen kutatott, amelyek a megjelölt mélységben feltáratlanok voltak. (A szerkesztő megjegyzése: Az egyik terület a makói árok volt, ahol a kanadai Falcon 20 évvel ezelőtt 3–4 kilométeres mélységben végzett kutatásokat.) Ezután az országban elsőként kapott a cég geotermális koncessziós jogot a battonyai hátságra, a talajvizsgálatok során derült ki, hogy az eddig ismeretlen mélységtartományokban olyan geológiai formációk vannak, amely nem teszi lehetővé az adott technológiát.
Az biztos, hogy a tervek szerint Battonyán nem lesz EGS erőmű, de kérdés, lesz-e másutt. Az projekthez meg kellene szerezni a koncessziót egy másik területen, azt engedélyeztetni, mindezt aligha lehet tető alá hozni az EU által engedélyezett 2023. decemberi, már többször is módosított határidőig.
Pedig a cégcsoport virágzik: egészségiparban, mezőgazdaságban, borászatban, turizmusban is utaznak a honlapjuk szerint, az anyacég az idén egymilliárd forint osztalékot is kifizetett. 600 milliós árbevétellel 145 millió forint nyereséget produkált, majd 1,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek 2021-ben. Az MTI egy júniusi tudósítása szerint a Nyírségben a kormány az EU-Fire Kft. három beruházását is támogatta, a közel 10 milliárd forint 80 százaléka, azaz nagyjából 8 milliárd forint, az állami támogatás.
Pénzeső
Azt szakipari körökben sem tudták elmondani, honnan bukkant elő az üstökösként felívelő cég, amely 2007-ig EU-Bau Buildings néven, építőipari cégként működött. A sikerek mindenesetre egymást követték 2010 után. Csongrád városában adtak át még 2012-ben egy közel félmilliárd forintos termálrendszer-fejlesztést, de ennek több éves előkészítésében egy, a szakmában ismert cég vett részt, majd egy évvel az átadás előtt bevásárolta magát a szintén a Kovács család tulajdonában levő EU-Term Kft. Ettől kezdve bekerült a termálban utazó üstökös referenciái közé a csongrádi projekt.
Nem ez azonban a Kovács család egyetlen érdekeltsége. Az EU-Fire-nek tucatnyi leányvállalata van, ezek többsége alvó cégnek tűnik, a legtöbbnek árbevétele sincs. Ezekben általában 100 százalékos tulajdonrésze van az anyacégnek, a kecskeméti, kiskunhalasi, mátészalkai, és mosonmagyaróvári önkormányzatok pedig 1–15 százalékig részesek azokban a leányokban, amelyeket elvileg a távfűtés geotermális alapokra helyezésére hoztak létre. Ez Kiskunhalason és Kecskeméten nem jött össze, ezekről a hvg.hu írt korábban, de a tervezésre itt is kapott százmilliókat az EU-Fire Kft.
Mátészalkán 336 millió forint uniós támogatásból termálfűtő rendszert épített az EU-Fire leánycége. A városban súlyosan szennyezettként számontartott terület kármentesítésében is részt vesznek a cég szakemberei, erre a kormány adott másfél milliárd forintot.
Mosonmagyaróváron 3 milliárd forintból eddig a kutat és a visszasajtolókat fúrták meg, a távvezeték és az erőmű megépítése még várat magára.
Heves megyében, Kisfüzesen, a ma már Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem égisze alatt működő keszthelyi mezőgazdasági karral, és az Agrárkutatási és Innovációs Központtal közösen nagyfehér hússertés génmegőrzési projektben is benne vannak Kovácsék. A 2017-ben alapított Agro Prospect Kft. sertés-génmegőrző programjáról a kisfüzesi önkormányzati lap májusban írta meg, hogy elindult a beruházás, ezt is onnan tudták meg ők is, hogy az építési engedélyeket a település jegyzője adta ki. Menyhárt Balázs polgármester annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy ők is csak annyit látnak: elkezdődött az építkezés.
Az agrárvállalkozás ügyvezetője nyár óta az a Magyar András, aki a NER 300 programban befutó projektcég, az EU-Fire EGS Hungary Kft.-nek is az ügyvezetője október óta. A férfit nem tudtuk elérni, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, aki a neve és lakcíme alapján elérhetőséget közlő oldal szerint állattenyésztéssel foglalkozik.
Mátészalkán és Kocsordon épül az orvosi gumikesztyűket, szikéket és ollókat gyártó üzem is, amelyre szintén a Kovács Imre tulajdonában lévő családi vállalkozás kapott milliárdokat, áprilisban Varga Mihály pénzügyminiszter is közölt erről egy videót.
Júniusban a HVG is rácsodálkozott, hogy az egészségiparban a 100 milliárdos keretből olyan cégek is kaptak pénzt az államtól, amelyeknek addig semmi közük nem volt az ágazathoz. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára ironikusan meg is jegyezte, hogy azért örülnek a forrásoknak, mert tényleges gyártók is hozzájuthattak a pénzhez.
Hadházy Ákos most Mátészalkán szerette volna megnézni, hogyan áll az építkezés, de feltehetően az egyik tulajdonos nem volt túl készséges. A képviselő azt próbálta megtudni, hogyan állnak az államilag támogatott beruházások, de ahogy a felvételekből kiderül, nem fogadták kitörő örömmel. A képviselő posztjában mindenesetre beszámolt arról: Mátészalkán sincsen még működő gyár, csak egy nagy csarnok áll félkészen, ahogy a szomszédos Kocsordon is azt tudta megállapítani, hogy semmilyen termelés nem folyt, bár az üzemcsarnokban ott voltak a Varga Mihály áprilisi videóján látszó gépek, de nem működtek, és alapanyagoknak sem volt nyoma. Mint írta: az egész üzemben két ember tartózkodott.
Erre a posztra reagált indulatosan Varga Mihály, amelyben azzal védi meg a beruházást, hogy már le is gyártottak ott 100 ezer orvosi eszközt, amelyek egy részét a miskolci kórházban használnak fel. Szerdán Hadházy egy olyan videót posztolt, amelyen viszont az látszódik a háttérben, ahogy Kovács Imrével, a cég képviselőjével beszél, hogy jelenleg is folyik az építkezés.
Azt, hogy a kocsordi üzemben gyártás folyik, kérdésünkre Kovács Péter is elmondta, hozzátéve, a gyár teljesen automatizált, robotos kiszolgálással működik, már 50 millió forint értékben gyártottak eszközöket. A mátészalkai üzem 80 százalékos készültségi fokban van – tette hozzá. | https://hvg.hu/kkv/20211125_eu_fire_orvosi_muszerek_geotermikus_eromu | https://web.archive.org/web/20221115135327/https://hvg.hu/kkv/20211125_eu_fire_orvosi_muszerek_geotermikus_eromu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igazi-ner-karrier-a-ceg-amelyiknek-minden-osszejon-de-leginkabb-az-allami-milliardok | HVG | hungarian-news | 2021-11-25 15:52:00 | [
"Kovács Péter (EU-FIRE Kft.)"
] | [
"Agro Prospect Kft.",
"Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt.",
"EU-Bau Buildings Kft.",
"EU-Fire EGS Hungary Kft.",
"EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft.",
"EU-Term Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promociós Kft.",
"Mannvit Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Battonya",
"Békés megye",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Heves megye",
"Kecskemét",
"Kiskunhalas",
"Kocsord",
"Mátészalka",
"Mosonmagyaróvár",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"pályázat",
"egészségügy",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"élelmiszeripar",
"koncesszió",
"hitelezés"
] | [] |
53,181 | Balaton környéki fejlesztésekről és korrupciós ügyekről érdeklődik az unió | Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét. | Pénteken hivatalos levélben szólította fel az Európai Bizottság Magyarország és Lengyelország kormányát, hogy adjon számot a jogállami feltételrendszer előírásaival kapcsolatban. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra.
A Politico újságírói megszerezték a leveleket, szerintük ezek az írások informálisan ugyan, de tulajdonképpen a jogállamisági eljárás kezdetének vehetők. Az Európai Bizottság szerint többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupciós ügyek nem hatékony üldözése, valamint a közbeszerzések hiányosságai veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit. A Magyarországnak írt levélben, amelyet Gert-Jan Koopman költségvetési főigazgató írta alá, 16 konkrét kérdést intéztek a magyar hatóságokhoz. A kérdések olyan témákat érintenek, mint az összeférhetetlenség problémái, hogy ki részesül az uniós támogatásokból, és hogy milyen felülvizsgálati lehetőségekre van mód a független bíróságokon.
Az unió aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években többször előfordult, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatott kezdett egy Magyarországot érintő ügyben, mire a magyar kormány inkább kivonta az adott projektet az uniós finanszírozás alól, és a hazai költségvetésből fizette. Ez a gyakorlat a levél szerint rossz hatással volt a az Európai Bizottság ellenőrzési gyakorlatának, és az OLAF-vizsgálatainak elrettentő erejére.
A Politico szerint a levél kitér a Balaton környéki fejlesztések kérésére is, utalva azokra az aggodalmakra, melyek szerint Orbán Viktor barátai és rokonai kaptak uniós támogatásokat a térségben. Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy közölje a balatoni projektek finanszírozására fordított uniós forrásokból származó összegeket, és nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét. Továbbá arra kérték a magyar kormányt, hogy jelezze, hogy milyen intézkedéseket tettek „a budapesti repülőtér esetleges részvényeladásaival kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség megelőzése és kezelése érdekében”. A levél kitér az Országos Bírói Tanács elnökének túlhatalmára is.
A jogállamisági feltételrendszer lényege az, hogy egy állam addig nem részesülhet uniós forrásból, amíg megsérti a jogállamiság normáit, az EU ugyanis nem lát garanciát arra, hogy a források elcsalása ellen garancia lenne az országban. A 2021-től induló uniós költségvetés és helyreállítási program keretében elfogadott feltételrendszer jogszerűségét vitató magyar és lengyel kormány az EU Bíróságától kért véleményt, amely a jövő év elejére várható (a luxembourgi testület főtanácsnoki véleményét, amely általában megegyezik a későbbi ítélettel, decemberben hozzák nyilvánosságra). | https://hvg.hu/gazdasag/20211121_Balaton_kornyeki_fejlesztesekrol_es_korrupcios_ugyekrol_erdeklodik_az_unio | https://web.archive.org/web/20211204222629/https://hvg.hu/gazdasag/20211121_Balaton_kornyeki_fejlesztesekrol_es_korrupcios_ugyekrol_erdeklodik_az_unio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balaton-kornyeki-fejlesztesekrol-es-korrupcios-ugyekrol-erdeklodik-az-unio | HVG | hungarian-news | 2021-11-21 10:44:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Országos Bírói Tanács"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"antikorrupció",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
53,182 | A kormány 5,2 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot hajt végre Ugandában | Szijjártó Péter azt mondta: a cél a migráció megállítása. | Magyarország Ugandában hajtja végre eddigi legnagyobb nemzetközi gazdaságfejlesztési programját a migráció megállítása érdekében – mondta az MTI szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető ugandai kollégáját, Odongo Jeje Abubakart fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „jelenleg a migráció és az azzal szoros összefüggésben lévő terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt Európa biztonságára”, márpedig ezek egyik elsődleges forrása Afrika.
A kormány úgy véli, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a helyiek számára az otthon maradást, és ebben fontos szövetségesek az ezen dolgozó, állampolgáraikat megtartani kívánó afrikai országok.
Szijjártó arról beszélt, hogy a kormány álláspontja szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, ezért 5,2 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot hajtanak végre magyar finanszírozással és kivitelezéssel a világon az egyik legtöbb menekültet és migránst befogadó Ugandában.
Kiemelte, hogy magyar víztisztítási megoldásokkal jelenleg 160 ezer napi ívóvízellátását biztosítják egy menekülttáborban, emellett mobil egészségügyi konténereket szállítottak, valamint magyar kardiológiai eszközökkel szerelnek fel egy kampalai kórházat. Továbbá magyar cégek kiberbiztonsági központot hoztak létre, felállították a menekültek és migránsok biometrikus nyilvántartásai rendszerét, illetve a turisztikai szektor fejlesztését is támogatja Magyarország.
A tárcavezető arról számolt be, hogy a program folytatódni fog, a magyar Eximbank pedig 46 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar vállalatok szerepvállalásának támogatására. Hozzátette, Magyarország emellett Németországgal is együttműködik a Szanitáció milliók számára nevű fejlesztési programban, amelynek keretében 300 millió forinttal járult hozzá iskolák és kórházak higiéniai körülményeinek javításához.
Végezetül hangsúlyozta, hogy Uganda hosszú távú gazdasági fejlesztésére van szükség, ezen a téren pedig a kétoldalú együttműködés egyik fő területe a mezőgazdaság korszerűsítése. Ennek érdekében Magyarország agrárszakképzést kezdett az országban, szakemberek tucatjait látva el máris versenyképes tudással. Ezen felül évente húsz ugandai hallgató tanulhat magyarországi egyetemeken állami ösztöndíjjal, s a nagy érdeklődést jelzi, hogy idén 122-en jelentkeztek ezekre a helyekre.
Odongo Jeje Abubakar megköszönte Magyarország támogatását, és méltatta, hogy a déli és a keleti nyitás stratégiája is hozzájárul a globális együttműködéshez a közös kihívások megoldása érdekében. Kijelentette, hogy a járvány elleni küzdelemben a védőoltás a legfontosabb eszköz, de önmagában nem elegendő, ugyanis a vakcinák még nem elérhetők azonos módon világszerte mindenhol. | https://hvg.hu/gazdasag/20211122_uganda_magyar_kormany_gazdasagfejlesztes | https://web.archive.org/web/20211122181417/https://hvg.hu/gazdasag/20211122_uganda_magyar_kormany_gazdasagfejlesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-52-milliard-forintos-gazdasagfejlesztesi-programot-hajt-vegre-ugandaban | HVG | hungarian-news | 2021-11-22 13:05:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [
"Afrika",
"Magyarország",
"Uganda"
] | [
"oktatás",
"egészségügy",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"covid-19",
"vízügy",
"hitelezés"
] | [] |
53,183 | "Másoknak sokba kerül a terjeszkedés a biztosítási piacon, Mészárosnak egy telefonba" | Az elmúlt nagyjából nyolc évben megszokhatta a konkurencia, hogy a magyar piacon már ebben az üzletágban sincs érdemi verseny. | Nem sajnálja a pénzt a kormány arra, hogy visszaszerezze a Budapest Airport üzemeltetési jogát, ami azonnali pénzszivattyúként is működik majd a hozzá közel állók számára. A biztosítási piacon máris arról pletykálnak, hogy a repülőtérnek is új biztosítási alkusza lesz a külföldi tulajdonosok bizalmát élvező nagy, nemzetközi cég helyett, méghozzá a Mészáros Lőrinc-Keszthelyi Erik-oligarchakettős tulajdonában álló Hungarikum.
Orbánék akkor is nyerhetnek Ferihegy megvételén, ha a választásokon veszítenek
Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt.
Az elmúlt nagyjából nyolc évben megszokhatta a konkurencia, hogy a magyar piacon már ebben az üzletágban sincs érdemi verseny: a Hungarikum erőből visz mindent, amivel pénzt lehet keresni. Először "csak" az állami és az önkormányzati - azaz a hatalom által közvetlenül befolyásolható - cégekre csaptak le, újabban azonban már mindent, a kisvállalati szektor és a lakosság biztosításainak szervezését is maguk alá söprik. A tisztességes versenyen kívüli gyarapodásnak többféle módja van: el lehet venni az ügyfelet, meg lehet szerezni az egyes ügyfélcsoportokra szakosodott, profi alkuszokat. Piactorzítás ez a javából, ami gyakorlatilag akadálytalanul zajlik. A számok önmagukért beszélnek. | https://hvg.hu/360/202147_nem_disznolab | https://web.archive.org/web/20211126222118/https://hvg.hu/360/202147_nem_disznolab | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masoknak-sokba-kerul-a-terjeszkedes-a-biztositasi-piacon-meszarosnak-egy-telefonba | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-26 13:00:00 | [
"Garancsi István",
"Keszthelyi Erik",
"Lampert György",
"Mészáros Lőrinc",
"Óvári Gábor",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"EuroBond Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Hungarikum Alkusz Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft.",
"Insurance Partner Kft.",
"Reticulum Insurance Biztosítási Alkusz Kft.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
53,184 | Orbán Viktor a klímavédelemre adott 200 milliárdból is választási voksokat venne | Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására. | 2021.11.12. 06:00
2021.11.12. 07:18
Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására. | https://hvg.hu/360/20211112_Nem_egy_levegot_szivnak | https://web.archive.org/web/20220331162610/https://hvg.hu/360/20211112_Nem_egy_levegot_szivnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-a-klimavedelemre-adott-200-milliardbol-is-valasztasi-voksokat-venne | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-12 07:00:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"energia",
"pályázat",
"háttér",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"környezetvédelem",
"napelem / megújulók"
] | [] |
53,185 | Mészáros Lőrinc újabb milliárdos ingatlanüzlet mögött bukkant fel | Sokmilliárdos vagyonú ingatlanforgalmazó cég ügyvezetői tisztségét kapta meg egy volt kormánytisztviselő, miután a birtokába került vasúttervező céget eladta Mészáros Lőrincnek. | A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek. | https://hvg.hu/360/202146_hermina_lomza_property_egy_meszarosfelvasarlas_farvizen | https://web.archive.org/web/20211204223133/https://hvg.hu/360/202146_hermina_lomza_property_egy_meszarosfelvasarlas_farvizen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-ujabb-milliardos-ingatlanuzlet-mogott-bukkant-fel | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-20 08:30:00 | [
"Gombai Gabriella",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Romhányi Péter László"
] | [
"Hermina Lomza Property Kft.",
"Kontúr Csoport Kft.",
"Prime Property Magántőkealap",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
53,186 | A Fideszhez bekötött vállalkozók aranykora volt a NER 12 éve | 2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”. | 2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.hirdetés„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – mondta Lánczi András, a Századvég Alapítvány nevű fideszes agytröszt akkori elnöke 2015-ben. Az elhíresült nyilatkozatában a filozófus, a Corvinus Egyetem későbbi rektora persze nem arra gondolt, hogy a Fidesz korrupt lenne, hanem arra, hogy fontos neki a hazai vállalkozói réteg megerősítése, emiatt korrupciót emlegetni „politikai nézőpont”, „valójában a korrupció szó mitikussá tételéről van szó”.Lánczinak nem volt igaza: a korrupciónak van ugyan egy tágabb, hétköznapi értelme, ám az nem áll távol egyes nagyon jól körülhatárolt – bár nem feltétlenül korrupciónak nevezett – bűncselekményektől és szabálysértésektől. A köznyelv korrupciónak nevez bizonyos eljárási szabálytalanságokat is.Abban viszont igaza van, hogy a Fidesz számára 2010 óta kiemelten fontos egy „hazai” vállalkozói réteg megerősítése. 11 évvel később pedig megállapítható: abban a projekt sikeres volt, hogy egy típusú „hazai” vállalkozói réteg mindenképpen megerősödött. Ez a réteg hazainak hazai, de tagjai szinte kivétel nélkül kiváló, sőt nem kevés esetben rokoni vagy baráti kapcsolatban vannak prominens fideszes politikusokkal. Abból, hogy nincs ítélet, nem következik, hogy nem volt bűnAz is tény, hogy a „hazai vállalkozói réteg megerősítése” közben nagyon kevés bűncselekményre, szabálysértésre vagy eljárási szabálytalanságra derült egyáltalán fény. Vagy ha fény derült is, nagyon kevés ügy jutott olyan szakaszba, hogy bármilyen hatóság, különösen a Polt Péter vezette ügyészség eljutott volna a szankcionálásig.hirdetésErre kiváló példa az Elios közvilágítási megrendeléseinek ügye.Az akkoriban a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cégnek juttatott milliárdos uniós támogatásokkal kapcsolatban az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF számtalan szabálytalanságot tárt fel.Sőt, a szervezet által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál.Annak ellenére, hogy az OLAF az ügyet az utolsó csavarig feltárta, annak Magyarországon soha nem lett semmiféle nyilvános következménye se a vállalkozó, se az érintett állami tisztségviselők oldaláról. Illetve lett, a problémás projekteket elvileg az unió utófinanszírozta volna, azonban a kormány inkább ki se küldte a számlákat Brüsszelbe, a 13 milliárd forintos cechet így nem a német, hanem a magyar adófizetők állták.Az azonban, hogy alig akad olyan ügy, amiben bármilyen bíróság vagy hatóság döntést hozott volna, Brüsszel szerint inkább a magyar ügyészség gyakorlatára utal, nem pedig arra, hogy ne történtek volna korrupciós bűncselekmények vagy a köznyelvben korrupciónak nevezett szabálysértések és szabálytalanságok.Néha még Fidesz-közeli körökből is érkeznek vádak, legutóbb Vitézy Tamás nagyvállalkozó állította NER-lovagokat nevesítve, hogy elválasztották a horvátországi turisztikai cégétől, amihez az elkövetők ügyészektől és bíráktól kaptak segítséget. Furcsa közbeszerzésekHivatalosan tehát kevés a problémás ügy a „hazai vállalkozói réteg megerősítése” körül, akadnak azért enyhén szólva gyanús mozzanatok és állapotok. Ott van például Simicska Lajos és az ő (immár csak volt) építőipari vállalata, a Közgép. Amely (természetesen tökéletesen szabályosan) egymás után nyerte az állami közbeszerzéseket és kapta a megrendeléseket.A sikerszériának "fatális véletlen" folytán nagyjából épp abban a pillanatban szakadt vége, amikor Simicska 2015 februárjában hangosan és nagy nyilvánosság előtt gecinek nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt: a Közbeszerzési Hatóság (utóbb megfellebbezett és megsemmisített döntésével) azért zárta ki három évre az állami tenderekből a céget, mert a Győr-Gönyü kikötőre beadott pályázatában "hamis adatokat szolgáltatott" egy hajó méretével kapcsolatban.Ekkor a Közgép 48 közbeszerzésben volt érintett, ezek közül egy másik nagyberuházás, az M4 autópálya építése a kormány közlése szerint kartellgyanú miatt, valójában azért állt le, mert kiderült: az EU túlárazottnak ítélte a fejlesztést, és nem hajlandó kifizetni az arra korábban megítélt támogatást.A közbeszerzések fontos terepei a „vállalkozói réteg megerősítésének” pusztán azért, mert a nagy értékű állami megrendelésekre közbeszerzést kell kiírni. Mondhatni: egyszerre nagyot szakítani csak közbeszerzésen lehet.És a szóban forgó „vállalkozói réteg” nyerte is szépen a közbeszerzéseket, arra is akadt példa, hogy a cégek bevétele szinte teljes egészében ilyen megbízásokból származott. Míg 2005 és 2009 között összesen csak 154 közbeszerzési szerződést nyert egy jól meghatározható, Fidesz-közeli vállalkozói kör, addig a 2010 utáni korszakban már évente majdnem ennyit – derült ki a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) elemzéséből. A legnagyobb értékű közbeszerzések körében 2015-2018 között tízszeresére nőtt az évi átlagos szerződésszámuk a 2010 előtti helyzethez képest.A CRCB egy másik elemzése szerint látszik, hogy a korrupciós kockázat mértéke és az MGTS+ csoport (Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska és Társaik) győzelmei között összefüggés van: akkor nyerik a legtöbbet a haveri cégek, amikor a legkisebb a verseny. De hogyan szűkíthető a verseny?Elvileg a közbeszerzési eljárásoknak az volna a lényegük, hogy átláthatóak és maximalizálják a versenyt, így biztosítják, hogy mindig a legjobb ár-érték arányú ajánlatot adó szereplő kapja a megbízást. Ennek a vállalkozói rétegnek persze ezt is sikerült kijátszania. Különösen egy olyan szektorban, mint az építőipar, ahol a nagy megrendelésekért csak néhány versenyző szokott ringbe szállni generálkivitelezőként, az iparág cégeinek nagy része pedig az ő alvállalkozóikként jut a megbízások közelébe.Az egyik megoldás – a pletykák szerint – az irányított közbeszerzés, amikor a feltételeket a kiíró úgy fogalmazza meg, hogy annak csak egy, vagy legfeljebb néhány ajánlattevő tudjon megfelelni. Például ha egy állami cég azt akarja, hogy X cég nyerje el a megbízást, elég olyan referenciát kérnie, amivel (legalábbis Magyarországon) csak X rendelkezik. A gyanú szerint ehhez hasonló mechanizmus működött az Elios-ügyben.Szintén előfordul – a pletykák szerint – olyan, hogy a versenyzők összebeszélnek egymással, leosztják, melyik állami beszerzést melyikük fogja megnyerni. Ennek több formája elképzelhető, esetleg indulnak egymás ellen, de előre egyeztetik, ki adja az olcsóbb ajánlatot, vagy nem is indulnak egymás ellen, sőt, egymás alvállalkozóiként szerepelnek különböző közbeszerzéseken.Akárhogy is, 2022-re az építőipar (legalábbis a magasépítési piac) meghatározó szereplői a Fideszhez közeli üzleti körök, elsősorban Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei, valamint a hozzájuk közel állók vállalkozásai lettek. Mészáros gyerekei sem panaszkodhatnak (ld. Fejér-B.Á.L. Zrt.), illetve vasútépítési fronton a veje, Homlok Zsolt is fontos szereplővé vált.Azt azért nem lehet mondani, hogy a külföldi szereplők teljesen kiszorultak volna, a legnagyobbak közt továbbra is ott van az osztrák hátterű Strabag és a Swietelsky. De eléggé úgy fest – bár nincs rá semmi bizonyíték – hogy a Fidesz-közeli építőipari nagyvállalatok kis túlzással csak azt nem nyernek meg, amit nem akarnak. Akik rejtőzködnekA nagyok mögött megbújva működik egy másodvonalbeli Fidesz-közeli vállalkozói réteg. A megbújást és a másodvonalat szó szerint kell érteni, ők ugyanis nem indulnak közbeszerzéseken, így formailag nem kapnak állami megrendeléseket. Alvállalkozóként persze dolgozhatnak állami projekteken, de ez már az esetek nagy részében nem nyilvános.E kör emblematikus figurája Orbán Győző, akinek bányacégei mesésen jól teljesítenek, véletlenül épp mióta a fia a miniszterelnök. Közbeszerzésen sose indulnak, de az Orbán-kövek mégis eljutnak állami nagyberuházásokra.Itt érdemes megemlíteni az ingatlanpiacot, egész pontosan a prémium ingatlanok, vendéglátóipari egységek és szállodák körét, amiben vastagon benne van egy fiatal (vagyis talán inkább már középkorú) Fidesz-közeli vállalkozói kör. Beleértve a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt, aki rendszeresen üzletel Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel, a felcsúti dollármilliárdos ugyanis a szálloda- és ingatlanpiacon is aktív (persze esetében alig van a gazdaságnak olyan szegmense, ahol ne lenne jelen).A prémium ingatlanok piacán nincsenek ugyan nagy állami megrendelések (így persze közbeszerzések sem, amikhez arccal, névvel oda kellene állni), vannak viszont kiváló állami támogatások, ha esetleg valaki egy jobb sorsra érdemes kastélyt mentene meg az enyészettől, vagy szállodát fejlesztene – önzetlenül persze, pusztán a turizmus fejlesztésének érdekeit szem előtt tartva. Fejlődéshez kell a hitelAz ingatlanfejlesztésekhez az sem hátrány, ha akad bank, amelyik finanszírozást nyújt. A nemrég feleségével, Orbán Ráchellel és gyerekeivel (állítólag csak ideiglenesen)Spanyolországba költözött Tiborcz az elmúlt időszakban elég jelentős terjeszkedést hajtott végre. Ahogy a Válasz Online összeszedte: nagyrészt a Mészáros Lőrinc köreihez köthető nemzetstratégiai bankholding bankjaitól kap kölcsönöket. A BDPST Group 60 milliárdos banki adósságállományából 55 milliárdot kaptak a Magyar Bankholding tagintézményeitől (Takarék-csoport, MKB, Budapest Bank).„Ha Tiborcz Istvánék valamilyen különös oknál fogva mégsem tudnák fizetni a következő években a hiteleik törlesztőrészleteit, akkor az exkluzív ingatlanok többségénél Mészáros Lőrinc épülő bankholdingja veszi majd át a rendelkezési jogot. Vagyis a megszerzett vagyon mindenképp ugyanabban a körben marad. A felcsútiban” – jegyzi meg a lap.Apropó Magyar Bankholding: a három pénzintézet egyesülése után a második legnagyobb bank egyértelműen a Fidesz gazdasági holdudvarához fog tartozni, de továbbra is a Csányi Sándor irányította OTP marad a legnagyobb bank.Csányi nem Fidesz-vállalkozó, abban az értelemben, ahogy Tiborcz vagy Mészáros, vagyis nem a Fidesz-érában és nem a fideszes politikai kapcsolatainak köszönhetően jutotta el oda, ahova. Azzal azért nem lehet vádolni, hogy ne ápolna jó kapcsolatot a párt vezetőivel, illetve személyesen a miniszterelnökkel, az ország leggazdagabb embere titulustól őt megfosztó Mészáros Lőrinccel azonban már nem ennyire jó az üzleti kapcsolat.Mint nemrég a Portfoliónak fejtegette – ezúttal a gázszerelőből milliárdossá érett felcsúti vállalkozó élelmiszeripari próbálkozásaira utalva: "bár jó a kapcsolatom Mészáros Lőrinccel, azt kívánom, hogy ez is sikertelen legyen". És mellé más isAkadnak aztán olyan Fidesz-közeli vállalkozók, akiket az állam direktben segít sikereikhez. Közülük elsősorban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjét, a volt londoni nagykövetet, Szalay-Bobrovniczky Kristófot érdemes kiemelni. Az ő cége, a a HSC Aerojet Zrt. veszi meg a a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárat. Ehhez az állami Magyar Fejlesztési Bank 150 millió euró hitelt ad, a magyar állam pedig kezességet a hitelfelvételhez.Szalay-Bobrovniczky másik nagy üzlete a Transmashholding Hungary (TMH) Kft. A vállalat tulajdonosa felerészben az orosz Transzmas-csoport (illetve annak Svájcban bejegyzett tagja, a TMH International AG), felerészben a Magyar Vagon Zrt. Utóbbi egyedüli tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf.A TMH Kft. egy nagy üzlet kellős közepén van: a Transzmas-csoport tagjaként összesen 1300 vasúti kocsit szállít le Egyiptomnak. Az üzlet a cégnek 58 milliárd forint árbevételt hozott 2020-ban. A biznisz értéke összesen egymilliárd euró, a fedezetet a magyar és az orosz exportfinanszírozási bankok együtt biztosítják az egyiptomi félnek.Magyarán a magyar és az orosz eximbankok adnak hitelt Egyiptomnak, amiből az vasúti kocsikat vesz egy orosz–magyar vegyesvállalkozástól, amiből annak már az első évben keletkezett 8 milliárd forint nyeresége. Az orosz–magyar vegyesvállalkozás magyar részről a kormányszóvivő férjét jelenti.A Fidesz-kormányzat nem csak hitellel, kezességgel és kapcsolatokkal tudja segíteni a szerencsés vállalkozókat, hanem néha komplett cégekkel, állami együttműködéssel.Ott van például a 4iG, az állami informatikai közbeszerzések üdvöskéje, amely nem mellesleg egy ideig Mészáros-érdekeltség volt, jelenleg pedig Mészáros exjobbkeze, Jászai Gellért többségi tulajdonában és irányítása alatt áll. És hogy a határ a csillagos ég, az is mutatja, hogy immár űrkutatási babérokra tör. Mellesleg augusztus végén jelentették be, hogy a magyar állam együttműködési megállapodást kötött a 4iG-val, amely többségi tulajdont szerez a a tisztán állami tulajdonban lévő Antenna Hungaria telekommunikációs (és rendezvényszervező) cégben. Az elveszett médiaMint látható, mára a magyar gazdaságnak alig akad olyan szegmense, ahol ne lennének minimum fajsúlyos szereplők a Fideszhez közel álló, és a legtöbb esetben 2010 óta magasra jutott vállalkozók.A fenti felsorolásból talán csak az agrárium maradt ki, pedig ott is nagy játékosok a Fidesz-közeli vállalkozók (szó szerint, nagy földterületekkel). És itt is számtalan esetben merül fel a gyanú, hogy az állami földek árverezése nem úgy történt, ahogy kellett volna. Legalábbis különös, hogy az elárverezett állami földterület csaknem kétharmada fideszes politikusok, családtagjaik és bizalmasaik, illetve egykori állami gazdasági vezetők, agrár-nagyvállalkozók kezére került – írta meg a Népszabadság még 2016-ban.Népszabadság már nincs – nem mondhatni, hogy törvénytelenül szűnt meg, de legalábbis furcsán – ugyanakkor a média egyike azoknak a szektoroknak, ahol nincsenek jelentős, Fidesz-közeli vállalkozók. Most legalábbis így van, történt ugyanis 2018-ban, hogy számtalan Fidesz-közeli vállalkozó, egyszer csak úgy döntött: elajándékozzák médiavállalkozásaikat egy alapítványnak, a KESMA-nak.Jelentős vagyonról és a magyar média nagy részéről van szó, egyebek mellett az összes megyei napilapról, a Hír Tv-ről, az Origo portálról és a sor hosszan folytatható. Az egyetlen jelentős, Fidesz-közeli, nem KESMA-s médium a TV2 (amely Vida József érdekeltsége – Vida Mészáros földije, a Takarék-csoport vezetője).Persze nem tilos dolgokat ajándékozni, de azért legalábbis felmerül, hogy a KESMA ajándékozói voltaképpen csak helytartói voltak a vagyonnak, amitől olyan készségesen megváltak. A magyar média nagyjából felét lefedő fúziót jó eséllyel el kellett volna kaszálnia a Médiahatóságnak, vagy ha nem annak, akkor a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH). A kormány azonban nemzetstratégiai érdekké nyilvánította az ügyletet, ezzel kivonta az ellenőrzések alól. Gazdasági verseny – hivatal?Az, hogy a KESMA-fúzió létrejöhetett, különösen pikáns annak fényében, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. 2017-ben nem kapott engedélyt, hogy bevásárolja magát a 24.hu-t is kiadó Central Digitális Média Kft.-be. A fúziót a GVH azért tiltotta meg, mert a médiahatóság Médiatanácsa nem adta meg a szükséges szakhatósági hozzájárulást. Utóbbi pedig azért tett így, mert szerinte túl nagy piaci koncentráció alakult volna ki (a KESMA-énál sokkal kisebb) fúzió miatt.A KESMA-ügy a legjobb példája annak, hogyan gyűrte maga alá és/vagy üresítette ki a Fidesz az elvileg független hatóságokat, intézményeket. A GVH a KESMA-ügyben tehetetlen volt, ahogy egyébként a Mészáros-közeli MKB-BB-Takarékbank fúzió ügyében is, amit szintén „nemzetstratégiai érdekre” hivatkozva vont ki az ellenőrzések alól a kormány.A hatóság működésében azonban olyan mozzanatok is akadnak, amelyek mögött direkt kormányzati erőszaktól független részrehajlás gyanúja merül fel.Ha már a médiapiacnál tartunk, 2016-ban a GVH például gond nélkül áldását adta rá, hogy a Mészáros-féle Opimus Press felvásárolja a Mediaworksöt, amivel a hazai médiapiac második legnagyobb cégét hozta létre (a Mediaworks lett később a KESMA-birodalom központi cége). A versenyhivatal akkor sem akadékoskodott, amikor a G-nap, illetve a Fidesz 2016-os választási győzelme után Simicska Lajos eladta tekintélyes cégbirodalmát Nyerges Zsoltnak.Vagy amikor a Mészáros-féle Opus Nyrt. megvásárolta az ország legnagyobb földgázelosztóját, a Tigázt. Vagy amikor a szintén Mészáros-érdekeltség Hungarikum Alkusz minősített befolyást szerzett a CIG Pannónia Életbiztosítóban. | https://m.hvg.hu/360/20211123_NER_12_ev_hazai_Fideszkozeli_vallalkozok_gazdagods_korrupcio_kozbeszerzes#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_11_23&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20211123163559/https://m.hvg.hu/360/20211123_NER_12_ev_hazai_Fideszkozeli_vallalkozok_gazdagods_korrupcio_kozbeszerzes#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_11_23&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszhez-bekotott-vallalkozok-aranykora-volt-a-ner-12-eve | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-23 06:30:00 | [
"Garancsi István",
"Homlok Zsolt",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Polt Péter",
"Simicska Lajos",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Aero Vodochody",
"Antenna Hungária Zrt.",
"BDPST Group",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fidesz",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"HSC Aerojet Zrt.",
"Hungarikum Alkusz Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Közgép Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Opimus Press Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft.",
"Transzmasholding"
] | [
"Afrika",
"Egyiptom",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország",
"Svájc"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"autópálya",
"energia",
"pályázat",
"háttér",
"média",
"rokonok",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"csalás",
"gazdálkodás",
"EU",
"bányászat",
"antikorrupció",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"vasút",
"vendéglátás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"kastély",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő",
"NER HOTEL"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
53,187 | Nonprofitként folytatja Vidnyánszky színháztörténeti múzeuma | Az új vállalkozás a Vidnyánszy irányította – az SZFE-t is fenntartó – alapítvány, az SZFA tulajdona, és van két jelentős ingatlana. | Megbolygatta a kelet-ázsiai régiót észak-koreai és vietnámi látogatásával Vlagyimir Putyin, aki más-más dolgot kapott a két országtól, s a kavarásával Kínát is bosszanthatja.
Három településen is a Megoldás Mozgalom jelöltjei nyerték el a polgármesteri megbízatást az önkormányzati választásokon. A pártnál most egymilliárd forintra pályázhatnak, hogy "mintatelepüléssé" változtassák községüket.
Martonvásár, illetve a Brunszvik család közeli kapcsolata Ludwig van Beethovennel közismert. A zeneszerző több művet is ajánlott Bruszvikéknak, és járt a kastélyban is. A Nemzeti Filharmonikusok július 6-án is feleleveníti Beethoven emlékét. | https://m.hvg.hu/360/202146_oszmi_szinhaztorteneti_muzeum | https://web.archive.org/web/20211121125516/https://m.hvg.hu/360/202146_oszmi_szinhaztorteneti_muzeum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nonprofitkent-folytatja-vidnyanszky-szinhaztorteneti-muzeuma | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-21 08:30:00 | [
"Vidnyánszky Attila"
] | [
"Déryné Művészeti Kft.",
"Színház- és Filmművészetért Alapítvány",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem"
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
53,188 | Német hadiipari óriás szállhat be a NER-közeli 4iG-be | Előzetes, nem kötelező erejű megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG; a megállapodás értelmében a düsseldorfi székhelyű, védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó globális vállalat két tranzakcióval együttesen 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG Nyrt.-ben | Előzetes, nem kötelező erejű megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG; a megállapodás értelmében a düsseldorfi székhelyű, védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó globális vállalat két tranzakcióval együttesen 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG Nyrt.-ben – közölte a 4iG csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a befektetéssel a Rheinmetall célja, hogy a jövőben a 4iG váljon a legfőbb digitalizációs és informatikai partnerévé.
Részletezik, hogy a 4iG jogi, pénzügyi, illetve kereskedelmi átvilágításának, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok megfelelően a Rheinmetall AG tőzsdén kívüli ügylet (OTC) keretében a KZF Vagyonkezelő Kft.-től vásárolna 4iG részvényeket.
A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zártkörű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne. Az előzetes megállapodás szerint a tervezett ázsiós alaptőkeemelés 670 forint kibocsátási értékű 4iG részvények forgalomba hozatalával valósulna meg. A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tervezett tőkeemelés hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona és 4iG Nyrt. fölötti kontrollja nem változna érdemben – olvasható a közleményben.
Kiemelték, hogy az előzetes megállapodás szerint a tranzakciók lezárását követően a Rheinmetall (51 százalék) és a 4iG Nyrt. (49 százalék) közös tulajdonában lévő informatikai vállalatot hoznak létre. Az alapítók célja, hogy a 4iG a közös platformcégen keresztül szolgálja ki a Rheinmetall magyarországi és egyéb érdekeltségeinek komplex informatikai igényeit, illetve a társaság a hadiipari és védelmi informatikai megoldások fejlesztésében is részt vegyen. Ennek megfelelően a közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló, és a világ egyik legmodernebb harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól.
A partnerség az első években Magyarországra és a Rheinmetall közép-kelet-európai érdekeltségeire vonatkozik, amelyet a felek fokozatosan terjesztenek majd ki a Rheinmetall teljes nemzetközi hálózatára. Az együttműködés nagy mértékben támogatja a 4iG növekedési stratégiáját, melynek célja, hogy a társaság a távközlési szegmens mellett informatikai szolgáltatásaival is megjelenjen a nemzetközi piacokon – írják a közleményben.
Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója a bejelentés kapcsán hangsúlyozta: a Rheinmetall AG-val kötött előzetes megállapodás jelentős mértékben támogatja nemzetközi terjeszkedési elképzeléseiket a technológiai szektorban. Megtisztelőnek nevezte, hogy a világ egyik vezető vállalata stratégiai befektetési célpontként tekint a 4iG csoportra, és részt kíván venni a vállalat növekedési stratégiájának megvalósításában. A Rheinmetall befektetési szándéka pozitív visszajelzést jelent abban is, hogy megalapozott és értékteremtő stratégiával rendelkeznek a hazai és nemzetközi piacokon – tette hozzá az 4iG elnök-vezérigazgatója.
Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója a közleményben kiemelte, részvételük a 4iG-ben a Rheinmetall digitalizációs stratégiájának szerves részét képezi, amely egyben Magyarország iránti különleges elkötelezettségük jele is. A Rheinmetall az elmúlt években nagy előrelépést tett annak érdekében, hogy nemzetközi vállalattá váljon, ami azt jelenti, Németországon kívül az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Magyarországon is új piacokat szerezett. Ezekben, illetve más nyugati országokban a Rheinmetall aktívan részt vesz a helyi gyártási és K+F folyamatokban – mutatott rá a Rheinmetall AG vezérigazgatója.
A közlemény szerint az átvilágítás, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok, illetve a szükséges vállalati jóváhagyások eredményétől függően a tőkeemelésben részvevő felek tulajdonukba kerülő részvénycsomagra legalább 1 éves értékesítési tilalmat (lock-up) vállalnak. A stratégiai ágazatokra vonatkozó, Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó magyar szabályozásnak megfelelően a Rheinmetall tulajdonszerzése a Belügyminisztérium (BM) engedélyével valósulhat meg, a tervek szerint 2022 január végéig. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/25/4ig-rheinmetall-befektetes-nem-kotelezo-ereju-megallapodas/ | https://web.archive.org/web/20220602033753/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/25/4ig-rheinmetall-befektetes-nem-kotelezo-ereju-megallapodas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemet-hadiipari-orias-szallhat-be-a-ner-kozeli-4ig-be | 24.hu | hungarian-news | 2021-11-25 00:00:00 | [
"Armin Papperger",
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Alpac Capital",
"IG COM Magántőkealap",
"KZF Vagyonkezelő Kft.",
"Rheinmetall AG"
] | [] | [
"informatika",
"tőkealap"
] | [] |
53,189 | Újabb fenyegetés Bige Lászlónak: az állam átveheti a műtrágyagyára üzemeltetését | A Nitrogénművek Zrt. közleményt adott ki a magyarországi műtrágyaellátásról és -gyártásról. Az előzmény, hogy mint a közleményben írják, az Agrárminisztérium 2021. november 19-én egyeztetett a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival arról, „hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya”. | A Nitrogénművek Zrt. közleményt adott ki a magyarországi műtrágyaellátásról és -gyártásról. Az előzmény, hogy mint a közleményben írják, az Agrárminisztérium 2021. november 19-én egyeztetett a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival arról, „hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya”. „Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a magyar gazdálkodók műtrágyaellátásának biztosítására” – áll az agrokep.hu portálon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a gazdálkodók elvárják, hogy a magyar műtrágyák az országban maradjanak. „Ha a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László úr így folytatja (műtrágyaexporttal és áremeléssel), akkor komolyabb állami beavatkozásra lehet szükség.” Sőt, arra is felhívták a figyelmet, hogy az állam átveheti a gyár üzemeltetését annak érdekében, hogy a műtrágya termelést állami ellenőrzés alá vonják.
A Nitrogénművek Zrt. fentiekkel kapcsolatban az alábbiakat közli: a társaság már jóval korábban, szeptember végén jelezte aggodalmát a piaci instabilitás és a felmerülő kockázati tényezők miatt, megkeresve az Agrárminisztériumot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Ennek ellenére a céget, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg.
A Nitrogénművek Zrt. egész évben maximális kapacitással üzemelteti a gyárat. A gyár éves tervezett karbantartási ciklusa 2021 júniusában volt, 6 hétig tartott. Februárban és a harmadik negyedévben két rövidebb, nem tervezett leállás történt. A Nitrogénművek Zrt. az egekbe szökő energiaárak miatt kora ősszel négy hétre felfüggesztette kereskedelmi tevékenységét, amit 2021 októberétől újraindított.
A társaság folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak, közép-európai piaci árszinten. 2021-ben történelmileg kiemelkedően magas műtrágyaárakat tapasztalhattunk globális szinten, ami a 2016-2020 közötti időszak nyomott műtrágya átlagárnak és az ezt követő alacsony iparági befektetési szintnek az eredménye. A Nitrogénművek Zrt. mindenkor az elfogadott üzleti tervet követi az export mennyiség allokációja során. Azokat a havi mennyiségeket, amelyekre nincs kereslet egy adott piacon, átcsoportosítja azokra az országokra, ahol felmerül rá igény.
A Nitrogénművek Zrt. vezetése azt javasolja magyarországi és külföldi vásárlóinak, hogy a műtrágya kijuttatási szezon kezdete előtt vásárolják meg a szükséges mennyiséget. Ezzel elkerülhetik a 2022. első negyedévére várható szállítási problémákat és biztosíthatják maguknak, hogy a megvásárolt műtrágya ára az aktuális termelési költségekhez igazodjon.
Bármilyen kiviteli tilalom súlyosan sértené az uniós jogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 35. cikkét. Kiviteli tilalom az EUMSz 36. cikkére és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva nem indokolható – hangsúlyozta Bige László cége.
A Nitrogénművek Zrt. biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy a cég eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért. A vállalat 2021. november 1. és 23. között 89 ezer tonna műtrágyát szállított közvetlenül csak a hazai végfelhasználóknak, miközben ugyanebben az időszakban 87 ezer tonnát gyártott.
A műtrágya ára egyébként nagyon megdrágult, négyszer többet kell érte fizetni, mint tavaly.
Az áremelkedés mögött részben a földgáz árának emelkedése van. Minden egyes euró növekedés a földgáz árában 4 euró növekedést jelent a pétisó tonnájának önköltségi árában. Vagyis például egy 21 eurónyi drágulás 84 euróval teszi drágábbá a pétisó előállítását egy tonnára vetítve – mondta még októberben elején Bige László a Portfolio.hu-nak.
Bige László, illetve cégcsoportja évek óta a hatóságok össztűzében áll, legutóbb kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, és nem ez az egyetlen vesztegetési ügy, amivel szorongatják a milliárdost. A műtrágyakirály birodalmáról és hányattatásairól részleteket itt és itt olvashat.
A Nitrogénművek Zrt.-t 14 milliárd forintra bírságolta kartellezésért októberben a Gazdasági Versenyhivatal, miközben a KITE Mezőgazdasági Zrt., Csányi Sándor OTP-vezér agrárbirodalmának legnagyobb cége megmenekült a kartelltagokat sújtó, milliárdos büntetéstől. A Partizán Spartacus című műsorában Bige László a versenyhivatal gigabírsága kapcsán úgy fogalmazott, hogy nincs köze a valósághoz, politikai ügyről van szó, tönkre akarják tenni őket. „Ez a kormánynak egy gazdaságvédelmi akcióterve, amiben úgy gondolják, hogy eljött az ideje annak, hogy minket tönkre tegyenek és aztán elosztanak egymás között.”
A versenyhivatal nagy bírságától függetlenül a Csányi-Bige meccs még nem ért véget. Bigéék évekkel ezelőtt kártérítési pert indítottak, mert a cseles tulajdonosváltás után a KITE Zrt. nem kért többé a Nitrogénművek műtrágyájából, és ez érzékeny veszteséget okozott a műtrágyakirálynak. A hírek szerint a kártérítési per tétje a kartellbüntetéshez fogható, 10 milliárd forint körüli összeg. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/26/bige-laszlo-allam-atveheti-nitrogenmuvek-uzemelteteset/ | https://web.archive.org/web/20230328164153/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/26/bige-laszlo-allam-atveheti-nitrogenmuvek-uzemelteteset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fenyegetes-bige-laszlonak-az-allam-atveheti-a-mutragyagyara-uzemelteteset | 24.hu | hungarian-news | 2021-11-26 00:00:00 | [
"Bige László"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"államosítás"
] | [] |
53,190 | Leplezetlenül nyomják a fideszes propagandát az állami civilpénzből | A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forint támogatást kapott a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapból. Ebből a pénzből 12 polgári estet szerveznek a Balaton-parti városban, kettő már le is ment. A közpénzből megtámogatott beszélgetéseken kiderült, hogy Budapesten borzalmas állapotok vannak, a Pesti TV munkatársai pedig azt is elárulták: fél évük van minden rosszat kideríteni Márki-Zay Péterről. | Miután kiderült, hogy Magyarország végleg lemondhat a Norvég Alap forrásairól, a helyére állított, a Miniszterelnökség által biztosított támogatásból meghirdették a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot. Ez az összeg a magyar adófizetők pénzéből van, és a külföldi támogatással ellentétben egyedül a kormány alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. dönthetett a kedvezményezettek köréről. A Válasz online és az Átlátszó is arról írt korábban, hogy a pénzeket a kormánypárt kampányához használják majd fel.
Azt nem tudjuk, hogy mindenhol kampánycélokat szolgálnak-e a kiosztott milliók, de az biztos, hogy Fonyódon igen. A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forintos támogatásban részesült, az egyesület elnöke, Farkas Gábor fideszes önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta: ebből a pénzből egy Polgári Estek Fonyódon elnevezésű rendezvénysorozatot szerveztek meg. Két esemény már le is ment, és az látszik, hogy
leplezetlen módon tolják meg közpénzből a Fidesz-propagandát az ingyenes eseményeken.
Az első esten Szentesi Zöldi László kormánypárti újságíró beszélgetett Rudán Joe énekessel. Hamar rátértek a politikára, miután Szentesi feldobta, hogy sorsdöntő választás előtt vagyunk, hiszen látni, milyen erők szövetkeztek a világban.
Rudán arról kezdett el beszélni, hogy annak idején beleugrottak egy svájci frank alapú lakáshitelbe, és csak az Orbán-kormánynak köszönhetik, hogy kimásztak belőle. Később arról beszélgettek, hogy milyen jól élnek a magyarok, jöttek is az érvek: tele vannak az utak, az autópályák, a bevásárlóközpontok, az embereknek sokkal több pénze van, mint 10-12 éve. Kitárgyalták azt is, hogy jó szakembert alig lehet találni, és mindenkinek van munkája, „a pedagógusoknak a kormány hatszor emelte a fizetését”, de rendezték a béreket az egészségügyben is, majd jót mulattak azon, hogy Gyurcsányék idejében 300 forintos vizitdíj volt.
Mi a tétje a választásnak?
– kérdezte Szentesi. Rudán szerint elég csak megnézni Budapestet, ő járt ott párszor, nem lehet közlekedni, kosz van, nem lehet parkolni. Nem látja, hogy épült volna valami Budapesten.
Ám ha marad ez a kormány, akkor épülnek, szépülnek a dolgok, ha váltás lesz, akkor „minden le fog zombulni” – foglalta össze gondolatait a zenész. Szentesi arról beszélt a közönségnek, hogy hatalmas erők mozdultak meg, és már globális érdek az Orbán-kormány elmozdítása. „Ezt talán nem kellene hagynunk”, tette hozzá.
A második esten a Pesti TV két munkatársát látta vendégül Farkas Gábor. Az eseményen ott volt Móring József Attila fideszes országgyűlési képviselő és Fonyód kormánypárti polgármestere, Hidvégi József is. (Ők láthatók a kiemelt képünkön.) Bohár Dánielt és Szarvas Szilvesztert először arról kérdezték, hogyan készülnek az „üldözéses interjúk”, majd Bohár elmondta, mennyire szeretett fonyódi gimnazistaként Siófokra elmenni és berúgni.
Majd ők is rátértek a lényegre.
Mekkora tétje van a választásnak? Mit kell tenni ahhoz, hogy megvédjük az értékeinket, az életünket?
– kérdezte a helyi fideszes politikus.
Bohár elmondta, hogy nemcsak a gazdaságunk, hanem az identitásunk is erősödik. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy ha ma elmegy egy magyar ember külföldre, büszkén vállalhatja, hogy magyar. „Most már tudják, hogy hol van Magyarország, tudják, hogy Orbán a miniszterelnök” – tette hozzá.
Szarvas Szilveszter arról beszélt, nagy tragédia, hogy már nem Tarlós István Budapest főpolgármestere. Szerinte elég megnézni, mi történt a fővárosban, és abból már látni is, mi a jövő évi választás tétje. A beszélgetésben kész tényként kezelték, hogy Karácsonyék el akarták adni a Városházát, Szarvas így tájékoztatta a fonyódiakat a fővárosi fejleményekről:
Budapest szörnyű állapotba került, és most a Városházát fogják ellopni, és zsebre tenni az abból járó összegeket.
Majd felhívta a figyelmet arra, hogy „ezeknek” még véletlen se adjunk hatalmat. „Kik a bábfigurák? Milyen embereket keres a baloldal?” – tette fel a kérdést a beszélgetést levezénylő Farkas Gábor.
Arra jutottak, hogy Karácsony és Márki-Zay Péter is egy báb, akiket bármikor le lehet venni a sakktábláról és „Gyurcsány már üzent is Márki-Zaynak, hogy ne nagyon pattogjon”. Márki-Zaynak felrótta Farkas, hogy Brüsszelben tárgyalt, és azt állította, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester ki akarja szolgálni a liberális nagytőkét.
Bohár szerint Márki-Zay egy lényegtelen karakter, és nem ő az ellenfél, sőt nagyobb összeget tenne arra, hogy februárban már nem ő lesz a miniszterelnök-jelölt. Felidézte azt is, hogy sokszor kérdezik tőle, hogy „ezt a propagandát hogyan tudjuk csinálni”.
Itt majd nem nagyon kell csinálni propagandát, mert ez olyan hülye, hogy magát képes kinyírni azzal, hogy csak beszéli a hülyeségeket
– jelentette ki meglepő őszinteséggel Bohár. Szarvas pedig elárulta, nekik mi a feladatuk most:
Nem ez volt a képlet, nem ezt akarták, a másik négy közül akartak valakit. Erre nekünk is kell készülni, mert ő azért egy sötét ló, de most lesz fél évünk mindent kideríteni róla. Készülni kell Márki-Zayra, egy szövetségi kapitány pedig akkor tudja felkészíteni a csapatot, ha tudja, ki az ellenfél.
Ami az előválasztás többi jelöltjét illeti, Szarvas Szilveszter Fekete-Győr Andrást a világ legbutább kisfiújának nevezte, Karácsonyt a nagymamák kedvencének, Jakab Pétert pedig körömtépőnek.
A Polgári Estek Fonyódon rendezvénysorozat következő vendége december 3-án Varga Miklós lesz. Farkas Gábort lapunknak elmondta, hogy jelenleg Eperjes Károllyal tárgyalnak, és szeretnék majd vendégül látni Mocsay Lajost és Csókay András professzort is a 12 előadásból álló eseménysorozaton. Arra a kérdésünkre, nem gondoltak-e esetleg arra, hogy a fonyódiakkal a másik oldal álláspontját is megismertetik a közpénzből tartott rendezvényen, a fideszes politikus így reagált:
Az egyesület 15 eseményre pályázott, ebből 12 polgári estet, két polgári pikniket és egy szezonindító sajtótájékoztatót tartanak. Farkas elmondta, hogy a 8 millió forint reklámra, az előadókra, a fellépőkre és a vendéglátásra megy el. | https://24.hu/belfold/2021/11/27/varosi-civil-alap-fonyodi-polgari-egyesulet-polgari-estek-kormanypropaganda/ | https://web.archive.org/web/20230209131419/https://24.hu/belfold/2021/11/27/varosi-civil-alap-fonyodi-polgari-egyesulet-polgari-estek-kormanypropaganda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leplezetlenul-nyomjak-a-fideszes-propagandat-az-allami-civilpenzbol | 24.hu | hungarian-news | 2021-11-27 00:00:00 | [
"Bohár Dániel",
"Farkas Gábor (Fonyód)",
"Hidvégi József",
"Móring József Attila",
"Rudán Joe",
"Szarvas Szilveszter",
"Szentesi Zöldi László"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Fonyódi Polgári Egyesület",
"Norvég Alap",
"Pesti TV"
] | [
"Fonyód",
"Somogy megye"
] | [
"média",
"támogatás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,191 | Német világcég vásárolta be magát a 4iG-be | A Rheinmetall AG megveszi a Jászai Gellért-féle magyar cégnek a negyedét. A német hadiipari óriás és a 4iG egy közös informatikai vállalatot is létre fog hozni. | Háromoldalú előzetes megállapodást kötött Jászai Gellért befektető társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a szintén Jászai-féle 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG. A német világcég részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG-ben, amellyel a társaság legnagyobb nemzetközi stratégiai befektetőjévé válhat – közölte a 4iG csütörtök reggel.
A közlemény szerint a düsseldorfi székhelyű, nemzetközi védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó globális vállalat két tranzakcióval szerzi meg a 4iG több mint egynegyedét. A befektetéssel a Rheinmetall célja, hogy a jövőben a magyar cég a legfőbb digitalizációs és informatikai partnerévé váljon – írják.
A Rheinmetall AG a KZF Vagyonkezelő Kft.-től vásárolna 4iG részvényeket. A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zárt körű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne.
Az előzetes megállapodás szerint a Rheinmetall (51 százalék) és a 4iG Nyrt. (49 százalék) közös tulajdonában lévő informatikai vállalatot hoznak létre. A közlemény szerint az alapítók célja, hogy a 4iG a közös platformcégen keresztül szolgálja ki a Rheinmetall magyarországi és egyéb érdekeltségeinek komplex informatikai igényeit, illetve a társaság a hadiipari és védelmi informatikai megoldások fejlesztésében is részt vegyen.
Az is kiderült, hogy a közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól.
A közlemény szerint a Belügyminisztériumnak engedélyt kell adnia a tranzakciókra, ami január végéig történhet meg.
A Rheinmetallnak több magyarországi érdekeltsége van már és a kormánnyal több szerződést kötött. Tavaly augusztusban jelentették be egy 700 milliárd forintos program indítását, amelynek keretében gyalogsági harci járműveket gyártanak majd Zalaegerszegen. Kaposváron egy 30-50 milliárdos hadiipari gyárat épít a Rheinmetall Hungary Zrt., emellett például radarok vásárlását is bejelentette a Magyar Honvédség az óriásvállalat kanadai cégétől. | https://hvg.hu/kkv/20211125_rheinmetall_4ig_reszveny_jaszai_gellert | https://web.archive.org/web/20221105192417/https://hvg.hu/kkv/20211125_rheinmetall_4ig_reszveny_jaszai_gellert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemet-vilagceg-vasarolta-be-magat-a-4ig-be | HVG | hungarian-news | 2021-11-25 09:39:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Alpac Capital",
"IG COM Magántőkealap",
"KZF Vagyonkezelő Kft.",
"Magyar Honvédség",
"Rheinmetall AG",
"Rheinmetall Hungaria Zrt."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"informatika",
"tőzsde",
"fegyver - hadiipar",
"tőkealap"
] | [] |
53,192 | Már nem nyomoznak a Mátrai Erőműnél történt környezetkárosítás miatt | Napokon át folyt bűzös, habos víz a Bene patakba Detknél. Több feljelentés is született az ügyben, legtovább foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoztak, de nem találtak felelőst. | Megszüntették a nyomozásokat a Mátrai Erőműnél történt környezetkárosítás ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válaszából, amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére adott.
2019 július végén Detknél, a Mátrai Erőmű közelében napokon át bűzös, habos víz folyt a Bene-patakba, majd került az ottani víztározóba. A katasztrófavédelem egy határozatából derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, az erőmű területén működő búzafeldolgozó, a Viresol Kft. okozta a tömeges halpusztuláshoz és rosszullétekhez vezető szennyezést.
Több feljelentést is tettek az eset után, környezetkárosítás, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt rendeltek el nyomozást. Polt válasza szerint gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.
Az is kiderült, hogy a nyomozó hatóságok legtovább foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt folytattak eljárást, de ezt idén október 5-én a szakértői vélemények kiegészítése után szintén megszüntették. | https://hvg.hu/kkv/20211125_nyomozas_matrai_eromu_kornyezetkarositas | https://web.archive.org/web/20230601102107/https://hvg.hu/kkv/20211125_nyomozas_matrai_eromu_kornyezetkarositas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-nem-nyomoznak-a-matrai-eromunel-tortent-kornyezetkarositas-miatt | HVG | hungarian-news | 2021-11-25 18:51:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [] | [
"környezetkárosítás",
"erőmű",
"ügyészség"
] | [] |
53,193 | 50 ezer forintért állított ki hamis védettségiket egy orvosi asszisztens | Az esettel kapcsolatban további 16 ember ellen is eljárás indult. | A rendőrség november 23-án hajnalban tartott házkutatást Gyöngyösön és környékén, ahol védettségi igazolványokat, készpénzt, valamint elektronikai eszközöket foglaltak le.
A police.hu oldalon azt írták, hogy a rendőrök előállítottak egy 41 éves orvosi asszisztenst és a 47 éves segítőjét, akik ellen védettségi igazolással való visszaélés, valamint vesztegetés elfogadása miatt indult eljárás.
A tájékoztatás szerint a két nő 2021 májusa és júliusa között – az eddigi információk alapján – közel 90 személynek állított ki hamis és valótlan tartalmú védőoltásról szóló igazolást, és valótlan adatokat rögzítettek egy központi rendszerben, így a megrendelők később jogosulatlanul jutottak hozzá védettségi igazolványukhoz.
A két nő az igazolás kiállításáért, közvetítőn keresztül akár 50 ezer forintot is kapott, amit egymás között szétosztottak. A gyöngyöshalászi és a gyöngyösi lakost őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.
A bűncselekménnyel összefüggésben további 16 emberrel szemben indult büntetőeljárás. | https://hvg.hu/itthon/20211124_hamis_vedettsegi_igazolas | https://web.archive.org/web/20211124145656/https://hvg.hu/itthon/20211124_hamis_vedettsegi_igazolas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-ezer-forintert-allitott-ki-hamis-vedettsegiket-egy-orvosi-asszisztens | HVG | hungarian-news | 2021-11-24 09:50:00 | [] | [] | [
"Gyöngyös",
"Gyöngyöshalász",
"Heves megye"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
53,194 | Másfél év késéssel próbál rendezni a kormány egy alkotmányos mulasztást | Az Alkotmánybíróság 2020 elején mondta ki: kompenzálni kell az üzleti lehetőségeiktől megfosztott e-cigi-kereskedőket. A határidő 2020. június 30. volt. Most, 2021 végén talán sikerül kárpótolni az érintetteket, ha nem mentek már rég tönkre. | Az Ab másfél éve kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy „az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról”. Amikor 2013-ban állami koncesszióhoz kötötték a teljes dohány-kiskereskedelmet, az érintett vállalkozásoknak legalább elvi lehetőségük volt koncesszióra pályázni. Az e-cigi-államosítás érintettjeinek már nem volt erre lehetőségük.
Egy év késéssel, idén júniusban már nekifutottak a kérdés rendezésének. Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy rengeteg témáról szóló salátatörvénybe beillesztett egy paragrafust azoknak az anyagi kompenzálásáról, akik 2016. május 20-án jogosultak voltak elektronikus cigaretta, utántöltő flakon vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására, de e jogukat az említett törvény miatt elveszítették. Eszerint ha a vállalkozó 2013., 2014. és 2015. évi árbevételének legalább 10%-a ilyen termékekből származott, utólag megkaphatja az e termékek eladásából szerzett, adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeget. Ezt október 31-ig lehetett kérni.
Úgy látszik, utólag tűnt fel valakinek, hogy ehhez a részletszabályokat nem alkották meg. A kormány ugyanis most kér felhatalmazást erre, egyúttal kitolva a határidőt 2022. január 31-ig. Nyáron a pénzügyminiszterre bízták, hogy döntsön a kompenzációs kérelmekről, most azonban úgy fogalmaznak, hogy a későbbi kormányrendelet mondja meg, kié a döntés joga. Ezt az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter semmivel nem indokolja, mint ahogy azt sem, hogy miért fél év múlva kell pótolni a rendeletalkotási felhatalmazást. Arról sem szól az indoklás, hogy érkeztek-e kérelmek az október végi határidőig, és ha igen, mennyi és mekkora összegre.
A törvényhozás áttekinthetetlenségére jellemző, hogy ezt a módosítást egy „Egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról” című törvényjavaslatban rejtették el, amely szól még egyebek közt a lovasterápiáról, a Nemzet Művésze díjról, a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség újabb ingatlanokhoz juttatásáról és a lakástörvény módosításáról. Ezáltal teljesen követhetetlenné válik a jogszabályok változása, és olyan kormánytag „veszi a nevére” a tervezetet – ezúttal a Miniszterelnökséget vezető miniszter –, akinek a benne szereplő témák egy részéhez semmi köze a kormányon belüli munkamegosztásban. | https://hvg.hu/gazdasag/20211124_alkotmanyos_mulasztas_e_cigaretta | https://web.archive.org/web/20220123015300/https://hvg.hu/gazdasag/20211124_alkotmanyos_mulasztas_e_cigaretta | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-ev-kesessel-probal-rendezni-a-kormany-egy-alkotmanyos-mulasztast | HVG | hungarian-news | 2021-11-24 08:34:00 | [] | [
"Alkotmánybíróság",
"Magyar Országgyűlés"
] | [] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"dohányipar",
"kereskedelem",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [] |
53,195 | A kormányfő barátjának cégét is bevonták a MÁV ingatlanbizniszébe | Budapestnek a Keleti pályaudvar mellett fekvő értékes területein kezd ingatlanhasznosításba és fejlesztésbe a MÁV-East Kft., Garancsi István Property Market Kft.-je az előkészítésben vesz részt. | Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Mire jut ma az Európai Unió és a magyar kormány Ukrajna ügyében, ezt elemzi, tárgyalja, járja körül többek közt a Washington Post, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Politico. Az EUobserverben nyilatkozó Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa szerint a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a Konzervatívok és Reformerek-frakcióba invitálja a Fideszt. A Donald Trump esetleges győzelme utáni helyzetet elemzi a Guardian és a Washington Post. | https://hvg.hu/360/202147_maveast_indul_azingatlanbiznisz | https://web.archive.org/web/20211127011406/https://hvg.hu/360/202147_maveast_indul_azingatlanbiznisz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyfo-baratjanak-ceget-is-bevontak-a-mav-ingatlanbizniszebe | HVG360 | hungarian-news | 2021-11-26 16:00:00 | [
"Fürjes Balázs",
"Garancsi István",
"Kertész Péter"
] | [
"MÁV",
"MÁV-East Kft.",
"Property Market Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
53,196 | Per alatt áll Bayer Zsolt olcsón bérelt várnegyedi lakása | Az önkormányzat a lakáscsere-szerződést vitatja, könnyen lehet, hogy a jobboldali megmondóembernek el kell hagynia az ingatlant. | Per alatt áll Bayer Zsolt olcsón bérelt várnegyedi lakása
Az önkormányzat a lakáscsere-szerződést vitatja, könnyen lehet, hogy a jobboldali megmondóembernek el kell hagynia az ingatlant.
Az I. kerületi bíróságon kérte Bayer Zsolt kormányközeli publicista lakáscsere-szerződésének megszüntetését – derült ki V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester a Spirit FM-en elhangzott szavaiból, amit az atv.hu vett észre. „Folyamatban van a per, egy bírósági tárgyalás volt, további tárgyalás lett kitűzve” – mondta a Várnegyed polgármestere.
V. Naszályi hozzátette: ha az önkormányzat nyeri a pert, akkor Bayernek el kell hagynia az ingatlant, a lakást ezt követően pályázaton hirdetik meg, hogy egy kerületi család költözhessen be oda. Az I. kerületben a múlt héten lépett életbe az új lakástörvény. V. Naszályi azt mondta, az önkormányzatnak fél éves határideje van arra, hogy meghatározzák a publicista lakásának árát, ha jelentkezik valaki annak megvásárlására.
Beperli Bayer Zsoltot az I. kerület
A publicista szerint az Index ügye a kormánynak jött rosszul, a hírhedt budai lakásbérlését máshogy nem lehetett volna megoldani, és ha leülne Tóta W. Árpáddal beszélgetni, nem egy anyázással nyitná a diskurzust.
A polgármester hozzátette: közbeszerzésen fogják kiválasztani azt a céget, amely az ingatlanbecslést fogja elvégezni, és azokat is, akik a társasházzá alakításnak a műszaki dokumentációját elvégzik.
Bayer Zsolt: Nehogy már nekem az Orbán Viktor intézi a vári lakást, mert mindjárt felzokogok
A publicista szerint az Index ügye a kormánynak jött rosszul, a hírhedt budai lakásbérlését máshogy nem lehetett volna megoldani, és ha leülne Tóta W. Árpáddal beszélgetni, nem egy anyázással nyitná a diskurzust.
Ahogy arról korábban a hvg.hu is beszámolt, Bayer Zsolt családja két lakáshoz is hozzájutott a Várban, mindkettőt ugyanazért a faházért cserélték el. Bayerről még korábban kiderült, hogy mindössze havi 32 ezer forintért bérel egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakást az Úri utcában. A bérleti joghoz lakáscserével jutott: az ingatlanért egy 70 négyzetméteres pilisszentkereszti faházat adott, ami két hónappal a csere után már ismét családja tulajdonában volt. | https://hvg.hu/itthon/20211126_bayer_budai_var_lakas_per | https://web.archive.org/web/20230506121802/https://hvg.hu/itthon/20211126_bayer_budai_var_lakas_per | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/per-alatt-all-bayer-zsolt-olcson-berelt-varnegyedi-lakasa | HVG | hungarian-news | 2021-11-26 14:14:00 | [
"Bayer Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,197 | Közel milliárdos pénzügyi segítség lehet a kapcsolat Gattyán cége és a NER között | A Válasz Online cégbírósági adatokra hivatkozva azt írja, hogy egy, a Rogán Antal holdudvarához tartozó magántőkealap pénzt adott a milliárdos egyik vállalkozásának. | Kapcsolatot talált a Nemzeti Együttműködés Rendszere és az újabban politikai babérokra törő milliárdos, Gattyán György között a Válasz Online. A lapnak erről abban a cikkében lehet olvasni, amely sorra veszi a 78 Magyarországon működő magántőkealap közül azt az 55-öt, amelyet Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.
A Válasz Online azt írja: a Rogán Antal propagandaminiszter holdudvarához tartozó, a regnáló kormány által is pénzelt Carion-csoport magántőkealapja, a Columbus a cégbírósági adatok tanúsága szerint
900 millió forint pénzbeli hozzájárulással segítette meg Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-jét.
A lap emlékeztetett: Gattyán, aki a napokban azzal állt elő, hogy pártot tervez alapítani és indulna a jövő évi parlamenti választáson, a nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy nincs igazából jó viszonyban a kormánnyal. | https://hvg.hu/kkv/20211126_gattyan_gyorgy_rogan_antal_holdudvar_ner_magantokealap | https://web.archive.org/web/20220207112859/https://hvg.hu/kkv/20211126_gattyan_gyorgy_rogan_antal_holdudvar_ner_magantokealap | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-milliardos-penzugyi-segitseg-lehet-a-kapcsolat-gattyan-cege-es-a-ner-kozott | HVG | hungarian-news | 2021-11-26 13:16:00 | [
"Gattyán György",
"Rogán Antal"
] | [
"Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Columbus Magántőkealap",
"Fidesz",
"NetLock Kft."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"tőkealap"
] | [] |
53,198 | Fél éve alapított vagyonkezelő cégnek adják el a taszári repülőteret | A kormány pályáztatás nélkül jelölte ki a vevő céget, amelynek végső tulajdonosa nem ismert. | Egy csütörtök késő este közzétett kormányhatározat szerint a kabinet „egyetért a taszári repülőtér területének kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében”, és ezért úgy döntött, hogy az állami tulajdonban lévő, részletesen felsorolt ingatlanrészeket „versenyeztetés mellőzésével, legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken” értékesíteni kell.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert megbízták, hogy ez év végéig gondoskodjon az adásvételi szerződés megkötéséről az SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-vel.
Erről a cégről annyi tudható, hogy fő tevékenysége a vagyonkezelés, 2021. május 27-én alapították, jegyzett tőkéje 5 millió forint. Vezérigazgatója Cseke István, pápai üzletember. Létszámáról nincs adat. Az Opten céginformációs szolgálat szerint „nem jeleníthető meg végső tulajdonos”, aminek oka lehet például, hogy „ellentmondásos a közzététel, vagy végső tulajdonos nem képezhető a körbetulajdonlások miatt”.
Az egykori katonai repülőteret, miután a honvédség kivonult onnan, megpróbálták eladni, de sikertelenül.
A mostani kormányhatározat a 35 helyrajzi számon felsorolt telkekről azt mondja, hogy ezek „a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában” állnak. | https://hvg.hu/ingatlan/20211126_vagyonkezelo_ceg_eladas_taszari_repuloter | https://web.archive.org/web/20230401152413/https://hvg.hu/ingatlan/20211126_vagyonkezelo_ceg_eladas_taszari_repuloter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fel-eve-alapitott-vagyonkezelo-cegnek-adjak-el-a-taszari-repuloteret | HVG | hungarian-news | 2021-11-26 10:02:00 | [
"Cseke István"
] | [
"SGF Silu Global Fund Holding Zrt.",
"Taszári Repülőtér"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"háttér",
"átláthatóság",
"repülőtér / légügy",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,199 | Jogerős: ki kell adni a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés vállalkozói szerződéseit | A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat. | Több mint 700 milliárd forint közpénzbe kerül, mégse tudunk semmit róla, mi az? A Budapest–Belgrád vasútfejlesztésről van szó, amely hiába Magyarország egyik legjelentősebb fejlesztése, minimális információk keringenek róla.
Azt például tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc egyes cégei részt vesznek a beruházásban, azt viszont nem, hogy rajtuk kívül még kikkel kötöttek szerződést, mire és milyen értékben.
A hvg.hu éppen ezért döntött úgy, hogy közérdekű adatigénylést nyújt be az ügyben, amelyben az alábbi adatokat kérte: a projektgazda Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződéseket, valamint az alvállalkozók listáját, feltüntetve, hogy a cégek a projekt hány százalékáért felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzés értékéből.
Mivel az adatokat nem kaptuk meg, a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd segítségével pert indítottunk. A pert első fokon elbuktuk, a másodfokon döntő bíróság viszont nekünk adott igazat, az ítélet jogerős: ki kell adni a szerződéseket. Az ügyben döntőnek bizonyult, hogy
bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amely alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylést, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a megtagadást.
Az adatok akkor tarthatóak vissza, ha azok "Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen, külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetik".
A döntést a külügyminiszter hozza meg, miután beszerezte Kína álláspontját. Azt viszont, hogy az adat kiadása tényleg veszélyes, nem elég csak bemondani, indokolni is kell. Ez viszont ebben az esetben nem történt meg. A bíróság csak egy levelet kapott, amely arról szól, Szijjártó Péter úgy döntött, az adatok nem kiadhatóak. Hogy miért, azt pedig később sem tudták megmagyarázni. A választ pedig így a bíróság "olyan mértékben általánosnak találta, hogy abból nem vezethető le, a magyar alvállalkozók neve, a teljesítésért fennálló százalékos felelősségük és ugyancsak százalékos részesedésük adatainak nyilvánossága mennyiben jár a fentiekben körülírt veszélyeztetéssel" – áll az ítélet indoklásában.
"Közhely, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok megismerhetősége alapvető fontosságú a hatalom elszámoltatása és civilek által történő ellenőrzése érdekében, amint az is, hogy a kormányok mindig is igyekeztek kibújni a polgárok vigyázó tekintete alól. A Budapestet Belgráddal összekötő vasútpálya fejlesztése 750 milliárd forintba fog kerülni, a kormány azonban trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk. Akik ráadásul nem is jogosultak arra, hogy megismerjék a költések részleteit, mert, úgymond, nem is magyar közpénztől, hanem kínai hitelről van szó" – kommentálta a döntést Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Ligeti hozzátette, a magyar kormány nagyon félti a nemzeti szuverenitást, legalábbis akkor, ha a pillanatnyi érdekeit ez szolgálja, ezúttal azonban mégsem volt annyira büszke, hiszen törvénybe iktatták, hogy a magyar külügyminiszternek a Kínai Népköztársaságtól kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy kiadhassa a vasútberuházás részeként kötött szerződések adatait. Ám ma már jogerős ítélet van arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium törvénysértő módon tagadta meg a kért adatok kiadását, és semmilyen módon nem igazolta, hogy Magyarországnak bármilyen érdeke sérülne attól, hogy kiderül, kik kapták az államtól az esztelenül drága beruházás alvállalkozói megbízásait.
A Budapest–Belgrád vasút alapkövét idén októberében tették le. A felújítás összköltségét 750 milliárd forintra becsülik. A pénz 85 százalékát kínai hitelből fedezik, a fennmaradó 15 százalék önrész. A kivitelezőket 2019-ben választották ki, a közbeszerzést a kínai vasúttársaságot képviselő China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. nyerte, magyar részről pedig Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt. A közbeszerzés dokumentumait 10 évre titkosította az Országgyűlés.
Azt nem tudni, a 2019 óta eltelt időben kikkel kötöttek szerződést a munkákra, és milyen értékben, az alvállalkozók kapcsán is csupán annyi derült ki: nemcsak fővállalkozóként, alvállalkozóként is a Mészáros család érdekeltségei kapnak megbízásokat. Az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt., és a Vasútvill. | https://hvg.hu/gazdasag/20211126_budapest_belgrad_itelet_transparency | https://web.archive.org/web/20220210113828/https://hvg.hu/gazdasag/20211126_budapest_belgrad_itelet_transparency | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-ki-kell-adni-a-budapestnbelgrad-vasutfejlesztes-vallalkozoi-szerzodeseit | HVG | hungarian-news | 2021-11-26 12:19:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Szijjártó Péter"
] | [
"China Railway Electrification Engineering Group Kft.",
"China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [
"Ázsia",
"Európa",
"Kína",
"Magyarország",
"Szerbia"
] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"hitelezés",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
53,200 | Ha győz az ellenzék, a NER-milliárdosoknak vallaniuk kellene titkos trezorjaikról | Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában. | A budai Rózsadombon ezekben a hetekben is szorgosan dolgoznak a hatvanas évek egyik nívós középületének felújításán, amely több mint fél évszázadon át a Magyar Tudományos Akadémia kémiai kutatóintézetének otthonaként szolgált (lásd a fenti képen). Azt azonban nem tudni, végső soron kinek a megbízásából renoválják a több milliárd forint értékű, Pusztaszeri úti ingatlant, mert amióta az MTA eladta, átlagosan évente egyszer gazdát cserélt, és végül egy olyan magántőkealap szippantotta magába, amely anonimitást garantál a befektetőinek.
Bár ez a 2015-ben elindított befektetési forma csak szűk körben népszerű, a magántőkealapok ezermilliárdos vagyont rejtenek. Így nem csupán azt nem lehet megtudni, kié az ország egy-egy ikonikus épülete vagy százmilliárdos forgalmat lebonyolító vállalata, de még olyan vagyonelemek is ismeretlenekhez kerülhetnek, mint az ország autópályáinak üzemeltetésére kiírt koncesszió joga.
Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
Az MTA-tól 2015-ben még a Magyar Nemzeti Bank alapítványa vette meg a rózsadombi ingatlant 2,7 milliárd forintért. Az alapítvány - tartva magát ahhoz az elhíresült mondathoz, hogy az alapítványi vagyon elvesztette közpénz jellegét - hamarosan tovább is adott a jószágon, amely először a letelepedési kötvényeken gazdagodó Földvári Gábornak, majd a jegybankelnöki fiú barátjának, Száraz Istvánnak a kezelésébe került. Utóbbi gyakran megfordul Tiborcz István és Orbán Ráhel társaságában is. Ezen a ponton azonban a tulajdonosnak már nyoma is veszett, a birtokos után vizslató szemek legfeljebb információmorzsákra bukkanhatnak. | https://hvg.hu/360/202141__elrejtett_vagyonok__kormanyvaltasfrasz__uri_becsuletszo__nem_teszik_akirakatba | https://web.archive.org/web/20211106130824/https://hvg.hu/360/202141__elrejtett_vagyonok__kormanyvaltasfrasz__uri_becsuletszo__nem_teszik_akirakatba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-gyoz-az-ellenzek-a-ner-milliardosoknak-vallaniuk-kellene-titkos-trezorjaikrol | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-15 06:30:00 | [
"Adnan Polat",
"Földvári Gábor",
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Sájer Gábor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Száraz István",
"Szécsényi Bálint",
"Szíjj László",
"Tiborcz István",
"Valkó Mihály"
] | [
"Cronus Magántőkealap",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Equilor I. Magántőkealap",
"G-Epsilon PSZTSZR Kft.",
"Jupiter Solution SolarPark Kft.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Opus Bridge Magántőkealap",
"Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Opus New Way Magántőkealap",
"Opus Via Ingatlanhasznosító Kft.",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Vesta Magántőkealap"
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"autópálya",
"energia",
"rokonok",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"idegenforgalom",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"koncesszió",
"tőkealap",
"NER HOTEL"
] | [] |
53,201 | Orbán újabb rendeletben tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek | A rendelet lényegében meghosszabbítja az eredeti döntést, és közben tovább szűkíti a települések pénzügyi mozgásterét. | Újabb, az önkormányzatokat érintő rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben csütörtök este, melyből egy korábbi döntés meghosszabbítása olvasható ki. A rendelet azt mondja ki, hogy a kormány
jövőre sem engedi, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket. Ez pedig még jobban leszűkíti az önkormányzatok mozgásterét.
Hasonló döntést hoztak tavaly decemberben is, arra hivatkozva, hogy ez „biztosítja a lakosság, a családok és a vállalkozások védelmét”.
A most kiadott, „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló kormányrendelet” címen történt módosítás így néz ki, ha a tavalyihoz hasonlítjuk:
„1. § (1) A 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2. napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
(2) Az önkormányzatnak a 2020. december 2. napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben is biztosítania kell.
(3) A települési önkormányzat a 2021. évre és a 2022. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.”
Az újabb rendeletet is Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, és péntektől, azaz mától hatályos. | https://hvg.hu/gazdasag/20211126_orban_viktor_rendelet_ado_adoemeles_onkormanyzatok | https://web.archive.org/web/20220127002954/https://hvg.hu/gazdasag/20211126_orban_viktor_rendelet_ado_adoemeles_onkormanyzatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-ujabb-rendeletben-tiltotta-meg-az-onkormanyzatoknak-hogy-adot-emeljenek | HVG | hungarian-news | 2021-11-26 06:58:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"covid-19",
"adó",
"jogalkotás"
] | [] |
53,202 | Egy meg nem valósult nagyberuházás: bíróságon a jászberényi Malom-ügy | A napokban elkezdődött a Szolnoki Törvényszéken az úgynevezett jászberényi Malom-ügy pere. A tét óriási. Nem csak közel 1 milliárd forintról szól, hanem arról is, hogy ki kit győz le. Győz-e a jobbikos polgármester, aki felmondta a projekt kivitelezési szerződését, vagy győz a városban ellenzékben lévő Fidesz. | Mióta a jobbikos Budai Lóránt Jászberény vezetője, azóta folyamatosan támadja a városvezetést az önkormányzati választáson vesztes Fidesz. Most az úgynevezett Malom-ügy van napirenden. A projekt története évekre nyúlik vissza. A beruházás jelenleg áll, mivel a kivitelezővel szerződést bontott a város 2019-ben felálló új vezetése. Ettől nagyon bepöccent a helyi Fidesz, szerintük ez kárt okoz a városnak. Időközben ugyanis kiderült, a 800 milliós támogatást vissza kell fizetni. Az önkormányzati Fidesz-frakció ezt a hullámot lovagolja meg, illetve védi a beruházást. Nem véletlenül, hiszen az a fideszes polgármester, Szabó Tamás regnálása alatt indult el, felvetve ezzel akár az ő felelősségét is.
Viszont a város sem hagyta annyiban, beperelte a kivitelezőt. A tét minimum 660 millió visszaszerzése. A perben követelik a meghiúsulási kötbért (ami közel 345 millió forint), valamint a teljesítéssel nem fedezett vállalkozói díj visszafizetését (csaknem 315 millió). A kivitelező EcoSaving Kft. egyébként nem képviseltette magát a tárgyalás első napján.
Közben a helyi Fidesz ugyancsak a napokban a Malom-projekt ügyében ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, melyet egyből a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségnek küldtek el.
A Malom-projekt elindul...
A korábbi, fideszes városvezetés azt az álmot szőtte 2015-ben, hogy a 120 éves úgynevezett Fecske-malomból (az egykori jászberényi Fecske család által alapított malom) konferencia- és rendezvényközpontot alakít ki. A megvalósításra pályázatot adtak be 2016 nyarán, egy évvel később hagyták jóvá a támogatói döntést, a szerződés 2017. augusztus elején lépett hatályba. Ebben többször is módosították a tervezett befejezés időpontját. A legutolsó módosítás szerint a projekt befejezésének határideje 2021. február 28. lett volna.
A támogatási összeg 800 millió forint volt, amit 2017. szeptember 1-jén a városnak átutaltak. Úgy tűnt, sínen van a projekt. Ám igazából innentől kezdődtek a bonyodalmak. Már a pályázati eljárás is furcsának tűnt a mostani városvezetés szerint. Ugyanis az egyik ajánlattevő (ezek között volt a későbbi nyertes, az EcoSaving Kft.), sem jelent meg a munkaterület bejárásán. A mostani városvezetés úgy véli, a pályázati anyagok is azt mutatják, hogy az EcoSaving Kft. nem rendelkezett a feladat elvégzéséhez szükséges kapacitással.
Azt is kifogásolják, hogy a pályázati anyagok között az ajánlattevő EcoSaving Kft. semmilyen rá vonatkozó referenciát nem csatolt. Szokatlan, hogy az EcoSaving Kft. jegyzett tőkéje 2015 óta változatlanul mindössze 5 millió forint. A beruházás megkezdése előtt a cég a szerződésben szereplő összeg, több mint 1 milliárd forint 25 százalékát megkapta előlegként. A kivitelezési szerződést 2019. július elején írták alá. A jelenlegi városvezetés szerint ez a kontraktus egyértelműen hátrányos volt az önkormányzat számára. Úgy vélik, azzal, hogy az előlegként megfizetett összeggel csak az utolsó díjrészletben kellett volna elszámolni, a vállalkozót az utolsó 25 százaléknyi teljesítésre semmi nem kényszerítette.
2019. október elején a vállalkozó azt kérte, hogy díjkövetelésének zálogként történő lekötéséhez az önkormányzat járuljon hozzá. A kérést sietve, már másnap teljesítette is az akkori polgármester. Ezután viszont az önkormányzatnak nem volt lehetősége arra, hogy a vállalkozói díj kifizetését akár hibás, akár késedelmes teljesítés esetén visszatartsa, azzal kapcsolatban bármilyen jogcímen beszámítással éljen.
Budai Lóránt (b) a tárgyalás első napján a Szolnoki Törvényszéken
Fotó: A szerő felvétele
A per első napján Budaiék kiemelték, hogy a sürgősen kiadott hozzájárulás után az önkormányzat egy olyan céggel szemben kényszerül perben érvényesíteni követelését, amelynek likviditási mutatói kizárják azt, hogy egy megítélt követelést végre lehessen hajtani. Ha a hozzájárulás nem történik meg, úgy az önkormányzat kötbér, illetve egyéb igényét a vállalkozói díjjal szemben jogosult lett volna érvényesíteni.
... és megreked
Visszatérve a beruházás krónikájához: a 2019-es önkormányzati választáson - megismételt voksolás után - Budai Lóránt lett Jászberény polgármestere. 2020-tól pedig folytatódtak a kivitelezői akadályközlések a beruházással kapcsolatban, míg végül májusban statikai problémák miatt leállították az építkezést. Egyúttal igazolták, hogy a teljesítés elérte a 25 százalékot. A szerződés értelmében az önkormányzat semmilyen indokkal nem tagadhatta meg a számla kifizetését, szerintük pont a vállalkozói díjkövetelés elzálogosítása miatt. Ezért kifizettek több mint 287 millió forintot. A témával ugyancsak foglalkozó Mandiner erről azt írja, Gedei József DK-s alpolgármester vizsgálatot kért a kifizetés miatt; nehezményezte ugyanis, hogy nem kérdezték meg a véleményét az ügyben.
A felperes önkormányzat szerint az EcoSaving a kivitelezés megkezdése után tíz hónappal nem hivatkozhatott arra, hogy az általa átvett és megismert tervek, költségvetés ellentmondásos vagy hiányos. Amúgy pedig a feltárt „tervhibákról”, valamint egyéb „zavaró körülményekről” csak hónapokkal később született akadályközlés.
2020. július elején az önkormányzat azonnali hatállyal megszüntette a szerződést.
A városvezetés ugyanis nem látott esélyt arra, hogy a munka egy esetlegesen meghosszabbított határidőre elkészül. Szerintük egyértelmű volt, hogy az EcoSaving Kft. létszámhiánnyal küzd, a munkavégzés irányítása nem megoldott, az építési napló felületesen és hiányosan vezetett, az elvégzett munkákhoz kapcsolódó műbizonylatok, teljesítmény nyilatkozatok, hulladékbizonylatok hiányoznak. A városvezetés úgy látta, az EcoSaving Kft.-nek nem is volt szándéka a szerződés teljesítése, hiszen az előleggel, az első díjkifizetéssel és az elzálogosítással az elvégzett munkához képest már jelentős profitot termelt.
Bár a kivitelező a szerződés megszüntetését tudomásul vette, és megígérte, hogy a munkaterület átadja és elszámol, mégsem így történt, sőt megtiltották a tulajdonos önkormányzatnak a területre történő belépést. A Malom-projekt területét végül idén január elején vette vissza a városvezetés közjegyző jelenlétében. Az önkormányzat itt nem állt meg, január 11-én feljelentést tett hivatali visszaélés miatt.
Mivel a kivitelezés és a munkaterület átadásának késedelme miatt új közbeszerzési eljárást nem lehetett kiírni, emiatt a Pénzügyminisztérium a támogatási szerződést október végén felbontotta. A már átutalt támogatási összeget és annak kamatait az önkormányzatnak nagy valószínűséggel vissza kell fizetnie. Az önkormányzat ez ellen jogorvoslattal élt.
Az önkormányzat a tárgyalás során hangsúlyozta, a vállalkozó már a kivitelezés megkezdésétől alacsony hatásfokkal dolgozott, ráadásul 2020 nyarától már senki sem dolgozott a munkaterületen. A vállalkozó a munkát megszervezni nem tudta, szakmailag sem volt alkalmas ilyen volumenű beruházás kivitelezésére. Az önkormányzat felmérte, a beruházás 22,6 százalékban készült el, ráadásul úgy, hogy arra a teljesítési idő 80 százalékát fordították. A tárgyalást vezető bíró ismertetése alapján viszont a vállalkozó szerint a készültségi fok 30,4 százalék, továbbá különböző jogcímeken még 226 millió forintot követel az önkormányzattól.
A felperes „csak úgy mellékesen” megjegyezte, hogy a Terület- és Település-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (IH) egy éven át nem vett tudomást a projekt leállásáról. Nem működött együtt az önkormányzattal annak érdekében, hogy a kivitelezést folytatni lehessen és az új kivitelező mielőbbi kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárást kiírhassák. Szerintük az IH a hallgatásával az önkormányzatot bizonytalan helyzetben tartotta, majd a később megindult eljárásokban épp azt rótta fel, hogy nem tett meg mindent a projekt folytatása érdekében. Többekben ezzel kapcsolatban felmerült,
a Fidesznek talán kapóra is jött, hogy bedőlt a projekt, hiszen felhasználhatja a jövő évi választás egyik kiemelt témájaként.
„Ha én maradtam volna a polgármester...”
A per első napja utrán után Budai Lóránt ezt írta közösségi oldalán: „Ma délelőtt a Malom egykori kivitelezője ellen, a vállalkozói díj visszafizetése és kötbér megfizetése iránt indított per meghallgatásán jártam. Sajnálatos módon az EcoSaving sem személyes, sem jogi képviselet útján nem jelent meg a tárgyaláson, így az álláspontunk ismertetése után véget ért a meghallgatás. Folytatás januárban.” Később, amikor a Fidesz-frakció a feljelentést megtette, azt írta: „A jászberényi Fidesz frakció feljelentést tett Malom-ügyben. A vád: hűtlen kezelés. Tették mindezt úgy, hogy ők voltak azok, akik hirtelen gyorsasággal, az elbukott választások előtt két nappal lemondtak arról, hogy a város akár hibás, akár késedelmes teljesítés esetén visszatartsa a kifizetést. Kíváncsian várom a fejleményeket.”
Megszólalt az ügyben Pócs János fideszes országgyűlési képviselő is, aki a Jászsági Térségi TV-ben azt mondta, szégyen a Jászságnak és a megyének, hogy az „ablakon bedobott pénzzel” nem tudott élni, és hogy nem hallgattak a tanácsaira. A Mandiner cikkében pedig a korábbi fideszes városvezető, Szabó Tamás, aki aláírta a szerződést, azt mondta: „Ha én maradtam volna a polgármester, nem történt volna meg a törvénytelen szerződésbontás és ez a beruházás már rég elkészült volna!”
A jászberényi Fidesz-frakció sajtótájékoztatón közölte, hogy feljelentést tesznek a Malom-ügyben
Forrás: Facebook
A megörökölt projektet a város szeretné befejezni.
(Címlapképünkön: helyszínbejárás a Malomnál. Forrás: Facebook) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-meg-nem-valosult-nagyberuhazas-birosagon-a-jaszberenyi-malom-ugy-243780?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR3zOZUBXm4RlH61Na | https://web.archive.org/web/20231223144610/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-meg-nem-valosult-nagyberuhazas-birosagon-a-jaszberenyi-malom-ugy-243780 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-meg-nem-valosult-nagyberuhazas-birosagon-a-jaszberenyi-malom-ugy | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-11-30 10:06:35 | [] | [
"EcoSaving Kft.",
"Jászberény Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Jászberény"
] | [
"hűtlen kezelés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
53,203 | Csaknem 4 milliárd forint TAO-pénzt öntöttek tavaly Orbán Viktor kedvenc focicsapatára | A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá.
Összességében tíz év alatt taózásból
356,7 milliárd forintot kapott a magyar foci,
míg kézilabdára 213,9 milliárd,
kosárlabdára 149,8 milliárd,
vízilabdára 93 milliárd
jégkorongra 78,4 milliárd forint ment ez idő alatt.
A tao-programhoz négy éve csatlakozó röplabda 31,2 milliárd forintnak örülhetett eddig. | A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek, derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu körkérdésére.
A taózásnak a koronavírus-évad se tett be. Viszont a top kedvezményezett sportágak listájának élén bizonyos elmozdulások figyelhetők meg, a 2020/21-es idényre a kéziszövetség 23,8 milliárd, míg a korábban legtöbbet kapó Magyar Labdarúgó Szövetség 21,5 milliárd forint lehívásáról számolt be.
Egyelőre valószínűleg nem helycseréről van szó, hanem arról, hogy az MLSZ-nél lassabban számolják el a társasági adóból származó támogatásokat, mert egy évvel ezelőtt is úgy tűnt, a kézilabda lesz a fő kedvezményezett, de idővel a foci csak lehívott annyi pénzt, hogy megint az végzett az élen a szezon végén. A 24.hu szerint a tendencia azonban egyértelmű: míg a program első éveiben háromszor annyi pénz jutott a labdarúgásra, mint a második legnépszerűbb látványcsapatsportra, mostanra a különbség már csak másfélszeres.
Ha csak az egyes klubokat nézzük, akkor továbbra is az Orbán Viktor által életre hívott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:
tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá.
Jellemzően korábban is a FUNA volt a legtaózottabb taócélpont, ez alól csak a 2019/2020-as évad jelenti a kivételt, amikor Orbán Viktor eggyel ezelőtti kedvenc fociklubja, a Fehérvár több pénzt kapott. Ők akkor azonban kétszer annyi közpénzt – 2 milliárd 584 millió forintot – gyűjtöttek, a FUNA meg csak 1 milliárd 323 milliót. Most a Fehérvár javára mindössze 108,5 millió forintot hagyott jóvá a szövetség, és egyelőre ezt az összeget sem hívta le a klub.
Összességében tíz év alatt taózásból | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozel-4-milliard-forint-tao-penzt-ontottek-tavaly-orban-viktor-kedvenc-focicsapatara.html | https://web.archive.org/web/20230321084658/https://mfor.hu/cikkek/makro/kozel-4-milliard-forint-tao-penzt-ontottek-tavaly-orban-viktor-kedvenc-focicsapatara.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/csaknem-4-milliard-forint-tao-penzt-ontottek-tavaly-orban-viktor-kedvenc-focicsapatara | mfor.hu | news | 2021-11-22 08:21:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"juttatás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
53,204 | Újabb NER-kötődés a Gattyán-birodalomban | Ahhoz képest, hogy állítása szerint elégedetlen a politikai elittel és a kormánnyal sincs jó viszonyban, több szálon kötődik a jelenlegi hatalomhoz a pártalapítást, harmadik utat belengető milliárdos üzletember, Gattyán György. | Gattyán György; NER;
2021-11-26 19:59:21
Újabb NER-kötődés a Gattyán-birodalomban
Ahhoz képest, hogy állítása szerint elégedetlen a politikai elittel és a kormánnyal sincs jó viszonyban, több szálon kötődik a jelenlegi hatalomhoz a pártalapítást, harmadik utat belengető milliárdos üzletember, Gattyán György. A felnőtt tartalmat szolgáltató internetes oldalakból gazdagodó Gattyán György egyik cége, az elektromos aláírást lehetővé tevő Netlock Kft. a Válasz online kutatása szerint még az év elején 900 millió forintos támogatást kapott egy Rogán Antal kabinetminiszterhez közeli magántőkealaptól, illetve az állami Eximbanktól. Az állami pénzintézet által működtetett Columbus Magántőkealap társtulajdonos is lett a Netlock Kft.-ben. A cég honlapjáról kiderül az is: a Netlock a Magyar Villamos Műveknél és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél is működtet belső ügyfélszolgálati rendszert, továbbá a cég referenciái között szerepel a Szerencsejáték Zrt.
Azt lapunk írta meg korábban, hogy Gattyán az év elején egy céget is eladott egy Fidesz-közeli ügyvédi irodának. A Gattyán-cégeket korábban is tömörítő Docler Holding honlapján furcsa mód máig a céghálózat részeként jelzik az Imperial Galactica nevű Kft.-t, amit azonban cégbírósági iratok szerint az év elején megvett a kormányzathoz sok szálon és százmilliós megrendeléseken keresztül kötődő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda két tulajdonosa. A gazdát cserélt cég a Gattyán Györgynek százmilliárdokat hozó pornográf oldalhoz kötődött: a LiveJasmin szerzői jogait birtokló WebMindLicenses Kft. volt az egyik előző tulajdonosa.
A Fidesz-közeli ügyvédeket megkérdeztük, hogy miért volt számukra annyira vonzó a nulla árbevételű, veszteséges, NAV-nyomozásokban érintett Imperial Galactica Kft., ám nem kaptunk nem választ.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az RTL Klubnak arról beszélt, hogy szerinte meglehet, Gattyán György esetleges indulása a Fideszt segítené. | https://nepszava.hu/3139169_ujabb-ner-kotodes-a-gattyan-birodalomban | https://web.archive.org/web/20220124232303/https://nepszava.hu/3139169_ujabb-ner-kotodes-a-gattyan-birodalomban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ner-kotodes-a-gattyan-birodalomban | Népszava | hungarian-news | 2021-11-26 11:49:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Imperial Kft.",
"NetLock Kft."
] | [] | [
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
53,205 | Matolcsy még nem gyanakszik | Az MNB "egyelőre" nem gyanít a Mol-részvény piacán bennfentes kereskedelmet. A társaság vezérigazgatója az árfolyamot igencsak megrogyasztó üzemanyagár-befagyasztási döntés előtt négy nappal kétszázmilliónyi olajpapírján adott túl. | Matolcsy György;MSZP;tőzsde;MOL;tőkepiac;Tóth Bertalan;bennfentes kereskedelem;
2021-11-25 20:25:31
Matolcsy még nem gyanakszik
Az MNB "egyelőre" nem gyanít a Mol-részvény piacán bennfentes kereskedelmet. A társaság vezérigazgatója az árfolyamot igencsak megrogyasztó üzemanyagár-befagyasztási döntés előtt négy nappal kétszázmilliónyi olajpapírján adott túl.
Egyelőre nem merült fel piaci visszaélés gyanúja az üzemanyagár-plafonról szóló kormánydöntés nyilvánosságra hozatala előtti Mol-részvénykereskedelem kapcsán - közölte csütörtökön a tőzsde felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank Tóth Bertalan írásbeli kérdésére. Az MSZP társelnöke azt tudakolta, hogy a kormánybejelentés előtti két hét során történhetett-e bennfentes kereskedelem a papírokkal, tekintve, hogy az azt követő, gyors árcsökkenés előrelátható volt. Bár az ellenzéki politikus nem említi, ugyanazon hét elején az olajcsoport vezérigazgatója, Molnár József kétszázmillió forint értékben adott el Molt, a csütörtöki záróárnál közel 9 százalékkal drágábban. Matolcsy György tájékoztatása szerint a jegybank piaci vizsgálatai, a nyilvános adatok és beszerzett információk nem teszik szükségessé piacfelügyeleti eljárás indítását. Az elnök ugyanakkor biztosít afelől, hogy gyanú esetén elkötelezettek az azonnali vizsgálat mellett. A jegybank jelenleg is gyűjti az adatokat - teszi hozzá Matolcsy György. | https://nepszava.hu/3139050_matolcsy-meg-nem-gyanakszik | https://web.archive.org/web/20220124224805/https://nepszava.hu/3139050_matolcsy-meg-nem-gyanakszik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-meg-nem-gyanakszik | Népszava | hungarian-news | 2021-11-25 00:00:00 | [
"Molnár József"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bennfentes kereskedelem",
"kereskedelem"
] | [] |
53,206 | Zugló megtelt, a kavicskirály mégis építkezhet | Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre Zuglóban. Az önkormányzatnak nem osztanak lapot az ügyben. | Zugló;Bosnyák tér; NER;
2021-12-01 07:00:00
Zugló megtelt, a kavicskirály mégis építkezhet
Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre Zuglóban. Az önkormányzatnak nem osztanak lapot az ügyben.
– A Bosnyák térre tervezett új városközpont egy alternatív jövőt kínál, ami egészen biztosan jobb lesz, mint a jelen – jelentette ki Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere az önkormányzati és magánbefektetői terveket bemutató lakossági fórumon. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi balkáni állapotokat fel kell számolni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk.
– Nincs ideális megoldás, erős kompromisszumokat kell kötni – ismerte el Horváth. Az első kényszer mindjárt abból adódik, hogy a kerületi önkormányzat még a korábbi fideszes polgármester idején, 2006-ban eladta a Bosnyák tér mögötti három külön helyrajzi számon szereplő 6,8 hektáros területet, így az önkormányzatnak kevés beleszólása maradt abba, hogy mi épüljön ott. Ráadásul a kormány rögtön az önkormányzati választások után nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást. Ez pedig azonkívül, hogy gyorsítósávra tette a projektet, egyúttal felmentés is a kerületi építési szabályok alól. – A kormányhatározat 4000 lakás építését teszi lehetővé a területen, de a cég önkorlátozó módon csak 950-et épít – közölte Horváth Csaba. Csakhogy az előző kerületi főépítész már 2019-ben azt mondta: Zugló megtelt.
A kormányzati kegy nem véletlen. Az ingatlant 2018-ban megvette a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. A cég pozíciói – aligha függetlenül a cégvezető-tulajdonos Balázs Attila Orbán Viktor kormányfő vejéhez fűződő üzleti kapcsolatától – sokat javultak az elmúlt években. Legutóbb a hazai kavicsbányászat jövőjét bízta rá a kormány a Kiskunlacháza melletti hatalmas bányaterület átadásával. A bánya és városközpont mellett a Bikás park melletti lakópark is kiemelten fontos lett. De ez valójában csak a záróakkord volt. A projekthez eredetileg a kerület hozzájárulását is meg kellett szereznie a beruházónak. A Bayer kétes alkut ajánlott: 150 millió forintot ad a kerületnek, ha az önkormányzat lemond 600 millió forintos kötbérköveteléséről és településrendezési szerződés keretében módosítja az ingatlanra vonatkozó építési szabályokat. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester (ma Budapest főpolgármestere) vezette képviselő-testület a bizonytalan kimenetelű nemzetközi pertől tartva elfogadta az ajánlatot.
A 250 milliárdosra becsült beruházáshoz a Zaha Hadid Architects építésziroda szállítja a terveket. A zuglóiakat kevéssé hatotta meg a dolog. A társadalmi egyeztetés kipipálására összehívott lakossági fórumon már a terv-prezentációt is hangos bekiabálásokkal akasztották meg. Holott a projektvezető nagyon szépeket mondott: a területen ugyan épül 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület, de olyan forgalmi modellt sikerült kidolgozniuk, hogy mindez nem okoz majd dugókat. A Rákos-patakot is revitalizálják majd (másfél hete Karácsony Gergely a helyi erős ember Tóth Csabával együtt eregetett papírhajókat a patak újjászületett darabkáján), de a prezentáció vége felé kiderült, hogy az új épületek közé bevezetett „patak” valójában nem az élővíz, hanem forgatott vizű mesterséges csatorna. A zöldterület nagysága körüli is furcsa számjáték zajlott: 16 ezer négyzetméternyi új zöldterület létesül, de a városközpont 31 ezer négyzetméter parkosított területtel bővül, sőt a közterületekkel együtt 58 ezer a zöld.
– Ebbe vélhetőleg a zöldtetőket is beleszámították, mert a beruházás első ütemében mintegy 95 százalékos beépítettséggel számolnak. Mindeközben szó sem esik a beépítés túlzott mértékéről, hatalmas mélységéről, magasságáról, és a zöld tető, valamint a valóságos talajba gyökerező növényzet hasznosságának különbözetéről – hívta fel a figyelmet a kerületben élő Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő, aki különösen aggasztónak tartja, hogy az ingatlant több telekre, a beépítést pedig négy ütemre szabdalták fel, amelyek beépítését külön-külön engedélyeztetik. Ezzel a várható, egymást erősítő káros környezeti hatások nem vizsgálhatóak egyben. A 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés a városvédő szerint teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben. Kevesli a tervezett parkolószámot és erősen alulbecsültnek tartja a várt forgalomnövelő hatást. Azt pedig kifejezetten aggasztónak találja, hogy terület felső részétől néhány tíz méterre lévő Rákos-patak esetleges áradását teljességgel kizártnak nevezik az előzetes dokumentációban, miközben legutóbb 2015-ben öntött ki. Ráadásul akkor még nem volt úgy beépítve a környezete, mint most, így a talaj tetemes mennyiségű vizet tudott befogadni. A burkolt felületek túlzott növekedésével azonban ez a lehetőség is csökkent, a már most terhelhetőségének maximumán járó csatornahálózat pedig aligha lesz képes elvezetni egyre gyakoribbá váló felhőszakadások idején alázúduló csapadékot.
Mindezek ellenére az illetékes környezetvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartotta szükségesnek, mondván a csaknem 7 hektáros terület „faltól-falig beépítésének” nincs jelentős környezeti hatása. Az persze nem kizárt, hogy mire a kerület összeszedi a piac, a szakrendelő és az új városházát befogadó tömb megvalósításához szükséges jelenleg 15 milliárdra becsült költségét, nyilvánvalóvá válik a túlépítés és a káros hatások, így éppen a közérdekű beruházás akad majd fenn a hatósági szűrőn. | https://nepszava.hu/3139461_zuglo-megtelt-a-kavicskiraly-megis-epitkezhet | https://web.archive.org/web/20220526013808/https://nepszava.hu/3139461_zuglo-megtelt-a-kavicskiraly-megis-epitkezhet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuglo-megtelt-a-kavicskiraly-megis-epitkezhet | Népszava | hungarian-news | 2021-12-01 12:53:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Bayer Construct Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,207 | Elképesztő indoklással védte meg a rendőrség a sokszorosan túlárazott maszkgyártó gépet | A friss rendőrségi határozatból derült ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni. Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért. | A friss rendőrségi határozatból derült ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.
Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni.
Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért.
A magyar hatóságok meghökkentő indoklásokkal szüntették meg a költségvetési csalás gyanújával indult nyomozásokat.
Ritka az olyan, költségvetési csalás - és indirekt módon korrupció - gyanúját felvető ügy, amiben olyan világosan ismerhetők a tények, mint Orbán miniszterelnök maszkgyártó csodagépének ügyében, és amiben a hatóságok ennek ellenére ilyen nyíltan tagadnák meg a közbelépést.
Csodagyerek, csodaló, csodamasina
A sztori azzal indult, hogy Orbán Viktor miniszterelnök FB-oldalán tavaly, 2020. április 4-én közzétettek egy videót, ami arról szólt, hogy a kormányfő a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatva megtekintette azt a rabok által működtetett, nemrég beszerzett kínai maszkgyártó gépsort, ami - a filmben ez többször elhangzik - havonta 2,8 millió maszkot képes gyártani.
Augusztus végére kiderült, hogy ez a szám nem volt tűpontos. Az ügyet kapásból büdösnek érző Hadházy Ákos független képviselő érdeklődésére ekkor derült ki, hogy a szerkezet a valóságban az ígért mennyiség egyhatodát, havi 450 ezer darabot képes legyártani.
Ezen a ponton úgy tűnt, hogy az ügy a propaganda nagyotmondásáról szól. De másfél hónappal később, 2020 októberének elején kiderült, hogy valószínűleg sokkal komolyabb dologról: extrém, 4-5-10-szeres túlárazásról lehet szó.
Ekkorra derült ki ugyanis Hadházy és az RTL Klub érdeklődése nyomán, hogy szintén kínai, hasonló kapacitású maszkgyártó gépeket az üzlet megkötésének idején, majd az év során végig, tizedáron lehetett találni kínai online piactereken. Az persze egy dolog, hogy mennyiért raknak ki valamit, de több olyan magyar üzletember is jelentkezett ekkor, akiknek konkrét üzleti ajánlataik voltak hasonló kínai gépekre, vámmal és szállítással együtt is töredékáron.
A sátoraljaújhelyi eszközt nem maga a BV vásárolta Kínából, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vette meg, a TMT Technics nevű közvetítő magáncég segítségével. Ez a TMT Technics, melynek egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke, a járvány legnagyobb kormányközeli nyertesei közé tartozik, a lélegeztetőgép-beszerzési akcióban ők hozták be a legtöbbet, 1200 darabot. Ami elképesztő profitot hozhatott nekik. Bár a pontos adat nem ismert, a 24.hu korábbi cikke szerint a kormányközeli lélegzetetőgép-bizniszben résztvevő 10 legnagyobb cég közül az a 7, amely határidőre leadta az éves beszámolóját, összesen 28,3 milliárd forint tiszta nyereséget ért el tavaly. | https://444.hu/2021/12/01/elkepeszto-indoklassal-vedte-meg-a-rendorseg-a-sokszorosan-tularazott-maszkgyarto-gepet-az-allamnak-kozel-haromszoros-aron-tovabbado-ceget | https://web.archive.org/web/20231230082617/https://444.hu/2021/12/01/elkepeszto-indoklassal-vedte-meg-a-rendorseg-a-sokszorosan-tularazott-maszkgyarto-gepet-az-allamnak-kozel-haromszoros-aron-tovabbado-ceget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkepeszto-indoklassal-vedte-meg-a-rendorseg-a-sokszorosan-tularazott-maszkgyarto-gepet | 444 | hungarian-news | 2021-12-01 00:00:00 | [
"Tóth László (TMT Technics)"
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"TMT Technics Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"covid-19",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,208 | A sárvári földek Simicskától Mészáros Lőrinchez való vándorlásának története | A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását. | A Fidesz most, pár hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt több olyan döntést is hozott, amivel magukat és hátországukat akarják anyagilag bebiztosítani.
Napjainkban éppen törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az állami tulajdonú sportlétesítményeket ingyenesen magánkézbe adhassák. Ezeknek a lépéseknek azonban voltak már előzményei.
A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását.
Azt is megnézzük, hogy a sokmilliárdos cégek kézről-kézre adásáról mennyit tudnak a helyiek, és mi a véleményük róla.
Privatizálták az állami gazdaságokat, hogy kijátsszák a földtörvényt
A 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, amikor már világossá vált, hogy vesztenek, váratlanul 12 állami gazdaságot privatizált a Fidesz-kormány. A gazdaságokat az Antall-, és a Horn-kormány addig állami tulajdonban tartotta, ám ekkor az Orbán-kormány ingyen átadta őket a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). A cél az volt, hogy még a kormányváltás előtt magánkézbe kerüljenek.
Az állami tulajdonú MFB végre is hajtotta a privatizációt. A mezőgazdasági társaságokat több mint hétmilliárd forinttal kevesebbért adták át az új tulajdonosoknak, mint amilyen értékben az ÁPV Rt. nyilvántartotta a vagyonukat.
A 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormány feljelentést is tett emiatt. Az ORFK azonban megszüntette az eljárást, arra hivatkoztak, hogy a privatizációs törvény nem zárja ki, hogy egy állami bank magánosítson.
A 12 állami gazdaság közül hármat – a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-t, a Szombathelyi Tangazdaság Rt.-t, valamint a Lajta-Hanság Rt.-t – Simicska Lajos, és az ő egyik közeli üzlettársa, Nyerges Zsolt vásárolta meg. A Győr-Moson-Sopron megyei Lajta-Hanság Rt. valószínűleg úgy került a képbe, hogy területei határosak a Sárvári Mezőgazdasági Rt. területeivel, így egy egységet képeznek vele.
A cégek értékét az adta, hogy közvetlenül a privatizáció előtt kapták meg állami tulajdonú szántók, erdők bérleti jogát 50 évre. Akkor már hatályos volt az a törvény, amely magánszemélyek számára megtiltotta az állami földtulajdonok megvásárlását. Ezt azzal lehetett kikerülni, hogy olyan mezőgazdasági cégeket vásárolnak meg, amelyeknek hosszú távú földbérleti jogot kaptak.
Simicska érzelmileg is vonzódott a térséghez
Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna egyébként ebből a térségből, pontosabban Szelestéről származik. Állítólag ez volt az egyik oka, hogy Simicska szemet vetett az itteni területekre. Már korábban is kialakított egy panziót Szelestén, amit felesége után Zsuzsanna Hotelnek nevezett el. (A hotel ma is működik, de a szomszédos Festetics-kastélyhoz tartozik, és közös üzemeltetőjük van.)
2004-ben aztán mindhárom gazdaságot bevitték a Mezort-csoportba, ahol Nyerges Zsolt lett az igazgatóság elnöke. Ezzel a Nyugat-Dunántúl északi részén kialakult egy Simicska és Nyerges kezében lévő összefüggő birodalom. Ez az óriáscég alapvetően mezőgazdasággal foglalkozott, de az erdőgazdálkodás, vadászat és az ehhez tartozó turizmus is jól jövedelmezett. A Mezort Zrt. a legnagyobb mezőgazdasági és vadásztatási cég lett a régióban, sárvári központtal.
Simicska amúgy is kedvelte a várost és környékét, az a hír járta, hogy ide járt pihenni. Sárváron, szintén a Mezort tulajdonában lévő Vadkert fogadóban külön lakosztálya volt és itt tartották a lánya esküvői buliját. A híressé vált fogadóba 2012-ben mi is elmentünk, kipróbáltuk a konyháját, megnéztük a helyet, ahol rendszeresen összegyűlnek a NER prominens alakjai.
Mert időközben a fogadó és környéke a birodalom egyik ékköve lett, ahol rendszeresen láttak vendégül „fontos embereket”. Simicska a fogadó mellett lovardát is épített, s ezt a helyet választotta 2014-ben – 15 év után – hogy a lovarda, vagyis a Vadkert major átadóján újra megjelenjen a nyilvánosság előtt.
Az átadó nagy médiaesemény lett, prominens emberek felvonulásával. Ekkor készült egy fotó, amin Ágh Péter, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője együtt látható az üzletemberrel. A fotót Ágh a Facebookra is kiposztolta, amit később valószínűleg igencsak megbánt – el is távolította az oldaláról. Ugyanis amikor Simicska szembefordult Orbánnal, sokszor használták ezt a képet a közösségi oldalakon és a médiában illusztrációként.
A Mezort-birodalom miatt bukott el a vát-porpáci repülőtér terve?
Az akkori szóbeszéd szerint Simicska annyira ragaszkodott a vadászaton alapuló birodalmához, és akkora befolyása volt a kormánypolitikára, hogy 2009 környékén még a Sárvár közelében fekvő Vát és Porpác közé tervezett kereskedelmi repülőtér tervét is megvétózta. Mondván, hogy a repülőgépek zavarták volna a vadak nyugalmát.
Egy másik információ szerint fontosabb indok volt, hogy egy gazdasági érdekcsoport lépett közbe, és az ország másik felén szerették volna ezt a reptértervet megvalósítani. Ám nem sikerült nekik.
(A Vát-Porpáci repülőtér történetét alul, keretes írásunkban olvashatja.)
Megy a hatalom, megy a vagyon...
2015 februárjában Simicska hirtelen szembefordult Orbán Viktorral és a Fidesszel. Állítólag azért, mert a miniszterelnök egyre barátibb kapcsolatokat ápolt az oroszokkal és ezzel ő nem értett egyet.
Simicska némi harc után kipottyant a Fidesz belső köréből, csak idő kérdése volt, mikor teszi rá valaki a kezét a gazdasági érdekeltségeire.
Első lépésként 2016 júliusában Simicska elbukta Vas megyei vadászterületeit. A megye északkeleti részén 14 ezer hektáron volt eddig vadászati joga a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nek, ezeket egyetlen éjszaka alatt vonta meg tőlük a vadászati hatóság.
A vadászati jog értékes dolog, hiszen a joggal rendelkező vadásztársaságnak az adott területre monopóliuma van, és őt illeti a bérvadásztatásból, vadgazdálkodásból származó bevétel is. Vas megye északkeleti része értékes vadászterület, és ez nem csak vadászati, hanem egyéb idegenforgalmi bevételeket is generál.
Ezért is volt komoly érvágás, amikor a cég 14 ezer hektárjának vadászati jogát több darabra osztották, és a szomszédos területek vadásztársaságaihoz csatolták. Ráadásul egy törvénymódosítás után a vadászati jogokat már húsz évre adják a korábbi tíz helyett.
A második lépés akkor jőtt, amikor a 2018-as országgyűlési választásokon a Fidesz ismét kétharmados győzelmet aratott. Nem sokkal később Simicska bejelentette, hogy szinte minden érdemi üzleti érdekeltségétől megválik, és ismeretlen áron eladja ezeket régi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. A döntés érintette Simicska építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit, így a Mezort Zrt.-t is
Megérkezett Mészáros Lőrinc
A Mezort rövid idő alatt kétszer is tulajdonost váltott. 2018 októberében az ügyvédként ismert Vörös József lett a tulajdonos, őt Mészáros Lőrinc befektetéseihez közelálló személynek tartják. De nagyon gyorsan megint új tulajdonosa lett a cégnek, megérkezett Mészáros Lőrinc, aki az országban több helyen is felvásárolta az egykori Simicska-érdekeltségeket.
A céginformációs adatok szerint a cégcsoport 2017-ben 10 milliárdos éves árbevételt produkált, ezen belül az ernyőcégként működő Mezort Zrt. 2,5 milliárd, a Lajta-hanság Zrt. 3,6 milliárd, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 3,2 milliárd, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. mintegy 2 milliárd forint árbevételt ért el.
De ekkor már meg voltak számlálva a Mezort napjai. A céget 2019 szeptemberében beolvasztották a 2018 februárjában alapított, felcsúti székhelyű Talentis Agro Zrt.-be.
A Talentis Agro Zrt. tavaly több mint félmilliárd forint hasznot hozott
A Talentis Agro Zrt. részvényeinek minősített többsége Mészáros Lőrinc tulajdonában van, a részvénytársaság igazgatóságának tagja ifjabb Mészáros Lőrinc, és Vida Ildikó, a NAV egykori elnöke is.
Az ernyőszervezetként működő részvénytársaságba - a fentebb említett vasi és Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokkal együtt - összesen 15 mezőgazdasági céget vontak össze. A cégcsoport adózott eredménye 2019-ben 101 millió 171 ezer, 2020-ban 570 millió 697 ezer forint volt.
Itt tartunk most. A történet jól szemlélteti, hogyan változnak a meghatározó tulajdoni viszonyok, ha az egyik fideszes oligarcha összetűzésbe kerül a párt legfelsőbb vezetésével, és helyette egy másik lép be a belső körbe.
Megkérdeztük: Mit gondolnak erről a sárváriak?
Szóval nagy dolgok történtek politikai érdekek mentén a vagyonbeszerzés és vagyonvándorlás ügyben Sárváron és környékén. Kíváncsiak voltunk, hogy a helyiek mennyire ismerik a történetet, és mi a véleményük róla. Ezért elmentünk Sárvárram, ahol ezt a videót készítettük:
Érdekes lesz majd, hogy a jövő évi országgyűlési választások környékén elindulnak-e hasonló mozgások az oligarchák között.
(A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.) | https://www.nyugat.hu/cikk/fidesz_oligarchak_sarvar_mezogazdasag_simicska_meszaros_lorinc | https://web.archive.org/web/20221203013055/https://www.nyugat.hu/cikk/fidesz_oligarchak_sarvar_mezogazdasag_simicska_meszaros_lorinc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sarvari-foldek-simicskatol-meszaros-lorinchez-valo-vandorlasanak-tortenete | nyugat.hu | hungarian-news | 2021-12-01 20:51:54 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos"
] | [
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Mezort Zrt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Vas megye"
] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"vadászat",
"klientúra"
] | [] |
53,209 | Több száz milliós haszonra tehetett szert a fővárosi ingatlanmutyi egyik vevője | "Az úgynevezett jutalékos rendszerben működtetett fővárosi ingatlanmutyi egyik szereplője rögtön dupla áron próbált túladni egy 256 millió forintért megvásárolt telken. Anonymus legújabb felvételén az álarcos alak 13 olyan ingatlant nevezett meg, amelyeken fű alatt adhatott tovább a főváros. Az Istenhegyi úti 844 négyzetméteres telek is korrupciós módon cserélhetett gazdát - tudta meg a Mediaworks Hírcentrum." | Az úgynevezett jutalékos rendszerben működő fővárosi ingatlanmutyi eladói és vásárlói oldalának is busás hasznot hozhatnak a korrupciós tranzakciók. Az Anonymus által közzétett hangfelvételekből már korábban kiderült, hogy a mások mellett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közreműködésével üzemelő rendszerben a vételár 10 százalékát kitevő jutalékért – vagyis csúszópénzért – személyre szabott pályázatokat írnak ki több százmilliós, illetve több milliárdos ingatlankora. A kért összeget kéz alatt leszurkoló pályázó így teljesen biztosra veheti, hogy ő nyeri el az ingatlan vételi jogát.
Most az derült ki, hogy a korrupciós módon megszerzett ingatlanokat akár többszörös áron értékesíthetik tovább.
Kedden reggel Anonymus újabb felvételt hozott nyilvánosságra, amelyben 13 olyan ingatlant nevezett meg, amelyet a főváros feltételezhetően áruba bocsátott.
Ezek egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62., amely egy 844 négyzetméter területű „kivett beépítetlen terület”.
A főváros honlapja szerint a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg az ingatlant bruttó 256,5 és millió forintért. Nem sokkal azután, hogy 2020. október 16-án a cég neve került a tulajdoni lapra, több mint a vételár duplájáért kezdték el árulni az ingatlant.
A Magyar Kérfarkú Kutyapárt szúrta ki, hogy idén januárban a telket 1,5 millió euróért akarták továbbértékesíteni, ami akkori árfolyamon mintegy 540 millió forintot tett ki. Hogy végül elkelt-e az ingatlan, illetve, hogy mennyit fizettek érte, azt nem tudni, ugyanis Magyarországon a magánszereplők közti ingatlaneladások szerződései nem nyilvánosak.
A Nagy-Verecke Property Kft.-ről azt tudni, hogy 2019 februárjában alapították, s fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A cég székhelye jelenleg a II. kerületi Gárdonyi Géza út egyik házának pincéjébe van bejegyezve. A cég nettó árbevétele 2019-ben és 2020-ban is nulla forint volt, vagyis addig nem végzett érdemi tevékenységet. A Kft. jegyzett tőkéje a kezdeti 3 millió forintról 2020. 12. 18-án közel 90-szeresére, 259,5 millió forintra ugrott. Az elképesztő tőkeemelés mértéke megegyezett a fővárosi önkormányzat által eladott ingatlan vételárával. A cég tulajdonosa a Redimmocorp Ingatlanfejlesztő Zrt., amelynek vezérigazgatója egyben a Nagy-Verecke Kft. ügyvezetője is. A Redimmocorp egyébként Pálos Titusz Zoltán ingatlanmogul érdekeltségébe tartozik. | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20211201-tobb-szaz-millios-haszonra-tehetett-szert-a-fovarosi-ingatlanmutyi-egyik-vevoje | https://web.archive.org/web/20230610203526/https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20211201-tobb-szaz-millios-haszonra-tehetett-szert-a-fovarosi-ingatlanmutyi-egyik-vevoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-millios-haszonra-tehetett-szert-a-fovarosi-ingatlanmutyi-egyik-vevoje | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2021-12-01 21:03:03 | [
"Kiss Ambrus"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Nagy-Verecke Property Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,210 | A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjai, pedig Szlovákiában és Romániában több értékes épületet is vett | A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre viszont 30 nap gondolkodás után azt válaszolta a Manevi, hogy nincs külföldi ingatlanja. Pedig a tulajdoni lapok szerint van, több is. Találtunk egy eddig nem ismert beszerzést is: idén nyáron egy nagyváradi műemlék szállodát vett meg a Manevi romániai leányvállalata. Fontos lenne, ha tisztázná a cég az állítása és a tények közti ellentmondást, mert a közérdekű adatok eltitkolása vagy meghamisítása bűncselekmény. | A kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt egy 2020-as törvénnyel hozta létre a kormány, és egyúttal nekiajándékozott két állami céget, a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t is. Mindkettőnek voltak addigra külföldi ingatlanjai, de a Manevi azóta létrehozott egy-egy leányvállalatot Szlovákiában és Romániában is, amik további épületeket vettek.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos. A kuratórium tagjai Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
Nagybevásárlás Romániában
2018-ban számoltunk be arról, hogy a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a Manevi üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adásvételi szerződés kiadását, és a NAIH elfogadta ezt az érvelést, de a cégbeszámolókból annyit megtudtunk, hogy papíron 1,2 milliárd forintot ér a lepusztult állapotú romániai szálloda. Az épület felújítása még mindig nem kezdődött el, de a helyi polgármester szerint 2022 tavaszán végre elrajtol a renoválás.
Idén májusban, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány bejegyzése kapcsán pedig megírtuk, hogy – az akkor elérhető információk alapján – még milyen külföldi ingatlanok vannak a Manevi birtokában.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.
Egészen impozáns lista: a szatmárnémeti Pannónia Szálló mellett a romániai Máramarosszigeten található Korona Szálló, valamint a szintén Romániában található zsibói Wesselényi-kastély, és egy, a horvátországi Eszék történelmi belvárosában álló műemlék épület szerepel rajta.
Romániai lapértesülések szerint emellett a Manevi 2019-ben megvett egy impozáns műemlék épületet Nagykárolyban is, amit az akkori nyilatkozatuk szerint vélhetően szállodaként akarnak működtetni a felújítás után.
Helyi lapok információi szerint a Manevi továbbá két aradi műemlék, a Fehér Kereszt Szálló (Hotel Ardealul) és az azzal gyakorlatilag szemközt található Hirschl-színház után is érdeklődik.
Nyáron megvették a nagyváradi Park Szállót is
Mostani kutatásunk során találtunk egy eddig nem ismert Manevi-ingatlant is.
2021 áprilisában jegyezték be a Manevi Zrt. romániai leányvállalatát, a Manevi Pro Transilvania s.r.l. nevű céget. A román ingatlannyilvántartás szerint 2021 nyarán pedig ez a cég lett a tulajdonosa a Nagyváradon található Park Szállónak. Az épület a romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01075 sorszámon szerepel.
Az Adatbank nevű romániai magyar lexikon szerint a barokk palota 1785-ben épült, amikor gróf Teleki Sámuel főispán lett az épületnek helyet adó telek tulajdonosa. A palota 1833-ban gróf Rhédey Ádám tulajdonába került, aki egy részét átengedte a Bihar Megyei Nemzeti Kaszinónak. Ezután több tulajdonosváltást követően az épület 1909-ben a Weiszlovits-családé lett, akik a földszinten üzlethelyiségeket, az emeleten pedig szecessziós stílusú szállodai szobákat hoztak létre. A belső mellett a homlokzatot is megváltoztatták, és az átformált ingatlan 1915-ben nyitott meg Park Szálló (románul Hotelul Parc) néven.
Az Erdély Online idén áprilisi cikkében írt arról, hogy elkezdődött a rendkívül rossz állapotú – akkor még 8-9 tulajdonos kezében lévő – műemlék felújítása. Ehhez először is meg kellett erősíteni a megsüllyedt épület alapjait, ezután pedig a homlokzat helyreállítását tervezték. A renoválást vélhetően a Manevi is folytatni fogja majd.
Ingatlanszerzések Szlovákiában is
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén szedte össze, hogy a romániai bevásárlások mellett milyen épületeket szerzett meg a Manevi és a magyar külügyminisztérium Szlovákiában is.
Az ICJK kiderítette, hogy a Manevi Zrt.-nek van két ingatlana Pozsonyban, a Nyerges utcában (Sedlárska ulica) és a Védcölöp utcában (Palisády). Ezek a Magyar Nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének egykori épületei, és a szlovák ingatlannyilvántartás szerint mindkettő 2021 februárjában került a Manevi Zrt. tulajdonába.
Ráadásul 2021. február elején bejegyezték a Manevi szlovákiai leányvállalatát, a dunaszerdahelyi székhelyű Manevi SK s.r.o.-t. A szlovák ingatlannyilvántartás szerint pedig 2021. március 2-án és március 8-án a Manevi SK tulajdonába került az ipolysági premontrei kolostor és az azt övező telek.
Orosz Örs, a három magyar pártból létrejött Szövetség párt elnökségi tagja 2020 decemberében számolt be arról a Facebookon, hogy az általa vezetett Sine Metu Polgári Társulás megvásárolta az ipolysági kolostort, és szeretnék megmenteni az épületet. Idén augusztusban pedig közölték, hogy a Manevi SK befektetőként szerepel a projektben. Az ICJK viszont kinyomozta, hogy ennél jóval többről van szó: a cégé lett a kolostor.
Szintén a Manevi SK a tulajdonosa egy Kassa óvárosában lévő műemléknek, ami közvetlenül a Szent Erzsébet-dóm mellett található. Emellett a Manevi SK tulajdonában van a Trencséntyeplic városában található Vlára Fürdőház is.
A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjaik
A jelen cikkhez szükséges kutatómunka kezdetén, 2021. szeptember 16-án közadatigénylésben kértük ki a Manevi Zrt.-től a tulajdonában lévő külföldi ingatlanok listáját.
Kértük, hogy tüntessék fel az ingatlanok pontos címét, az értékét, a tulajdonbakerülés dátumát, a tulajdonszerzés fajtáját (vásárlás, ajándék, csere), vásárlás esetén a vételárat és az eladót, a tervezett hasznosítási módot, a hasznosítás (becsült) költségét és a használatbavétel tervezett dátumát.
Az Infotörvényben megszabott 15 napos határidő utolsó napján, október 1-én Oláh Zsanett, a Manevi vezérigazgatója meghosszabbította az adatigénylés határidejét még 15 nappal. Oláh indoklása szerint erre azért volt szükség, mert az adatigénylés teljesítése a cég „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”.
Ehhez képest a hosszabbítás leteltével, október 16-án a remélt lista helyett meglepő módon az alábbi válasz érkezett tőle az igénylésünkre:
„Társaságunk tulajdonában nem áll külföldi ingatlan.”
Az adatigénylésre érkezett válasz ellentétes az általunk beszerzett, a Manevi Zrt.-t és leánycégeit tulajdonosként több ingatlan esetén ma is szerepeltető külföldi ingatlannyilvántartási adatokkal. Ennek az ellentmondásnak a mielőbbi feloldása különösen azért volna fontos a Manevi részéről, mert a közérdekű adatoknak az adatigénylő elől való eltitkolása, közérdekű adat meghamisítása és hamis vagy hamisított közérdekű adat hozzáférhetővé tétele egyaránt bűncselekmény.
A Manevi válasza után ugyanis még egyszer lekértük a tulajdoni lapokat, hátha időközben változás történt, de nem így van.
A szlovák ingatlannyilvántartás szerint az adatigénylés idején a Manevi Zrt. volt a tulajdonosa két pozsonyi ingatlannak: az egyik a Nyerges utcában (Sedlárska ulica), a másik a Védcölöp utcában (Palisády) található.
A román ingatlannyilvántartás szerint pedig továbbra is a Manevi által megvásárolt Dacia SA birtokolja a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót, emellett a Manevi a tulajdonosa a zsibói Wesselényi-kastélynak, a máramarosszigeti Korona Szállónak, a nagykárolyi műemléknek, valamint a Manevi román leánycége, a Manevi Pro Transilvania birtokolja a nagyváradi Park Szállót.
A fentiek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Átlátszó adatigénylésére adott válasz – hogy finoman fogalmazzunk – nem tükrözi a valóságot. Az pedig meglehetősen életszerűtlen lenne (és számos további, még messzebbre vezető kérdést vetne fel), ha a tájékoztatás azért lenne valótlan, mert a Manevi nem tud arról, hogy milyen ingatlanjai vannak külföldön. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/25/a-manevi-szerint-nincsenek-kulfoldi-ingatlanjai-pedig-szlovakiaban-es-romaniaban-tobb-ertekes-epuletet-is-vett/ | https://web.archive.org/web/20230206004416/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/25/a-manevi-szerint-nincsenek-kulfoldi-ingatlanjai-pedig-szlovakiaban-es-romaniaban-tobb-ertekes-epuletet-is-vett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-manevi-szerint-nincsenek-kulfoldi-ingatlanjai-pedig-szlovakiaban-es-romaniaban-tobb-ertekes-epuletet-is-vett | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-25 00:00:00 | [] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Pro Transilvania s.r.l.",
"Manevi SK s.r.o.",
"Manevi Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"üzleti titok",
"adatigénylés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,211 | „Elmúltnyolcév” újratöltve: ismét közpénzből kampányol a CÖF | „Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika. | „Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika.
November 24-én, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében tartották meg a Civil Összefogás Fórum rendezvénysorozatának, az úgynevezett Civil Akadémiának az aktuális rendezvényét. Az esemény színpadán a Békement-szervezők jól ismert emblémáján kívül ott volt a Magyar Szerencsejáték Zrt. molinója is, hiszen a rendezvénysorozat nagyrészt az állami vállalat pénzéből valósult meg.
A közjó érdekében
Az Átlátszó októberben írta meg, hogy a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapjára felkerült egy szerződéslista, amely szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. A listából nem derült ki, pontosan mire fordították a támogatást, csak azt, hogy úgynevezett szponzorálási szerződés részeként kap pénzt a Fidesz-közeli szervezet.
Újabb 40 millió forintot kapott a CÖF a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.
Később a civilosszefogas.hu-ra felkerült meghívók arra utaltak, hogy a támogatást az úgynevezett Civil Akadémia rendezvénysorozatra is fordították. A meghívókon kiemelt támogatóként a Szerencsejáték Zrt. mellett szerepelt egy másik állami vállalat, a Magyar Fejlesztési bank (MFB) neve is. Arról elsőként, augusztusban a K-Monitor számolt be, hogy az MFB 25,4 millió forint támogatást adott a CÖKA-nak. Később az MFB az Átlátszó kérdésére azt mondta, hogy Csizmadia László,
a CÖF-CÖKA elnöke azért igényelt közpénzt, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
Az eddigiek alapján a „közjó érdekében végzett tevékenység” valójában a Fidesz melletti, még burkoltnak sem nevezhető kampányrendezvények szervezését jelenti. A Civil Akadémia korábbi rendezvényeire még csak a kormánypárti elkötelezettségű közszereplőket (pl. Bayer Zsolt, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő) hívta meg, a november 24-i budai állomáson viszont már egy kormánytag, Dömötör Csaba parlamenti államtitkár volt a vendég.
A Mindnyájunknak el kell menni! címmel rendezett előadáson az államtitkár és a CÖKA-elnök Csizmadia László hamar nyilvánvalóvá tette, hogy a tételmondat a jövő évi választásokra vonatkozik, és leginkább arról beszéltek, milyen üzenetekkel kell a Fidesz mellett kampányolni.
Nem ellenzék, ellenség
Itt túl sok meglepetés nem hangzott el: a résztvevők az elmúlt években már számtalanszor hallott üzeneteket ismételték el a migrációról, a „Brüsszel elleni szabadságharcról” és Gyurcsányról. Ami talán mégis váratlan volt, hogy Dömötör Csaba többet beszélt arról, mit tettek rosszul több mint 10 évvel ezelőtt a szocialista kormányok, mint arról, mit csinált azóta az Orbán-kormány. Ezt azzal indokolta, hogy elmondása szerint
„már 2002-ben is láthattuk, hogy az eredmények kommunikációja önmagában nem hat”, ezért azt kell hangsúlyozni, milyen fenyegetést jelent, ha a másik oldal kerül hatalomra.
Az előadás így is sokszor olyan volt, mintha nem a 2022-es, hanem a 2010-es vagy ’14-es választás kampánya alatt hangzott volna el: a résztvevők hosszasan ostorozták a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok gazdasági intézkedéseit, sőt, Dömötör Csaba egyszer még a Horn-kormány alatti privatizációig is visszanyúlt. Ezzel szemben a mostani ellenzéki miniszterelnökjelöltje, Márki-Zay Péter neve egyszer hangzott csak el.
Bár Dömötör Csaba az előadáson egyszer úgy fogalmazott, „a mi politikai közösségünkben minden generáció megtalálja a helyét”, a közönség döntően nyugdíjaskorú volt, és a múltba utaló üzenetek sem az elsőszavazókat célozták.
Az ellenzéki összefogásról akkor esett csak szó, amikor a műsorvezető, a Hír TV-ről ismert Szabó Anett azt kérdezte: ha ennyire egyértelmű, hogy a Fidesz felvirágoztatja az országot, hogy lehet mégis kiélezett ma a politikai verseny? Dömötör Csaba erre két választ adott: az egyik maga az összefogás, az, hogy most korábban egymással ellenséges pártok együttműködnek, másrészt pedig az, hogy „nagy nemzetközi szereplők” is beavatkoznak a kampányba, természetesen a nemzeti kormány megbuktatása céljából.
A műsorvezető egyébként egyik kérdésébe ágyazva kifejtette: szerinte az ellenzéket már pontosabb lenne ellenségnek nevezni. Csizmadia László később ugyanezt a kifejezést használta.
Azon kívül, hogy az embereket bizonyos rosszindulatú, idegen erők megtévesztik, az államtitkár és a CÖKA-elnök sem talált más okot arra, hogy miért szavazhat bárki is a Fidesz ellen. Valamelyest kritikaként csak az hangzott el, hogy az Orbán-kormány alatt valóban nem sikerült felelősségre vonni a 2006-os rendőri túlkapásokért és a korábbi kormányok korrupciós ügyeiért felelős szereplőket.
Dömötör Csaba gyorsan megjegyezte, hogy a kormány e téren minden tőle telhetőt megtett, rengeteg feljelentést tettek, de a bíróságok nem dolgoztak elég alaposan. Csizmadia László pedig azt mondta: a probléma már oda vezethető vissza, hogy Sólyom László az alkotmánybíróság tagjaként nem engedte át a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot (ez nem teljesen világos, hogy kapcsolódik a 2006-os túlkapásokhoz, hiszen Sólyom László a ’90-es években volt az alkotmánybíróság tagja, és a törvény az 1989 előtti állami bűncselekmények büntetéséről szólt).
Újabb békemenetet és nemzeti kiskereskedelmi láncot ígérnek
A rendezvényen jól érződött, hogy a Fidesz a jövő évi választásra nem tudott olyan uralkodó témát találni, mint amilyen 2018-ban a migráció volt. Ezt igazolja a Policy Solutions nemrég megjelent közvélemény-kutatása is, ami azt mutatta, hogy mostanra a migrációt csak a választók kis része (mintegy 10 százaléka) tartja releváns problémának Magyarországon, a mostani választási kampányra kiszemelt újabb ellenségképző narratívát, az „LMBTQ-propagandát” pedig náluk is kevesebben.
A CÖF rendezvényén ezeknél sokkal nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitika, leginkább a Fidesz és a 12 évvel ezelőtti kormányok politikájának összehasonlításaként – ahogy a Policy-féle felmérés is arra mutat, hogy az emberek leginkább a magas megélhetési költségek, az alacsony fizetések és az egészségügy alacsony színvonala miatt aggódnak.
Dömötör Csaba ezzel együtt nem igazán beszélt a jövőben tervezett gazdasági intézkedésekről, bár az elhangzott, hogy
más stratégiai ágazatok (köztük a média) után remélhetőleg sort kerít a kormány a kiskereskedelmi láncok „nemzeti kézbe” helyezésére is.
Csizmadia László pedig arról beszélt, jövő tavasszal jöhet egy új békemenet, és hogy hamarosan megjelenik egy könyv, ismét csak a Gyurcsány-korszakban elkövetett törvénytelenségekről.
A mostani Civil Akadémia nem az első alkalom, ahol a CÖF-CÖKA állami cégek pénzéből kampányol a Fidesz mellett. 2016-ban a szervezet két részletben összesen 170 millió forintot kapott, szintén a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Ugyanebben az évben a szintén állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 508 millió forint közpénzzel támogatta a CÖF-CÖKA működését, ebből a pénzből fizették például a Brüsszelben tartott tüntetésük költségeit.
Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért | atlatszo.hu
Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.től az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.
Címlapkép: a Civil Akadémia rendezvényének plakátja (forrás: civilosszafogas.hu) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/26/elmultnyolcev-ujratoltve-ismet-kozpenzbol-kampanyol-a-cof/ | https://web.archive.org/web/20231010234935/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/26/elmultnyolcev-ujratoltve-ismet-kozpenzbol-kampanyol-a-cof/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belmultnyolcevr-ujratoltve-ismet-kozpenzbol-kampanyol-a-cof | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-26 00:00:00 | [
"Csizmadia László"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
53,212 | Többszáz millió forintba kerül a sörpavilon és a WC a városligeti hőlégballon mellett | 660 millió forintra drágult a hőlégballonhoz épülő WC és sörpavilon ára a Városligetben. A kivitelezést egyedüli ajánlattevőként az Aktuál Bau Kft. nyerte el. A beruházást a Liget beépítését ellenzők csak mint a „méregdrága vurslit” emlegetik, ugyanis a többszázmilliós keretből egy 83 négyzetméteres sörpavilonra és egy 71 négyzetméteres WC-re futotta. A beruházó indoklása szerint „a Ligetvédők agresszív tevékenységei” miatt volt szükség a kamerákra és az őrtornyok építésére. Az ügyben megkerestük a volt Ligetvédőket, és kilátogattunk a helyszínre megnézni, hogyan áll az építkezés és a köré épített erőd. A Városliget Zrt. elárulta, hogy a Mimóza dombon, az új turistacsalogató beruházások miatt tíz fát téptek ki a földből és ültettek odébb. *Cikkünk megjelenését követően a Városliget Zrt. jelezte, további munkálatokat is végeznek a 660 millióból. | A Városligetbe megálmodott hőlégballon melletti nyilvános WC és a sörpavilon ára nemrég 575 millió forintról 660 millió forintra emelkedett – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A pályázat nyertesét idén áprilisban tették közzé az értesítőben: az Aktuál Bau Kft. lett a befutó. Nagy verseny nem volt, a cég egyedüli pályázóként indult, a szerződést 2021 januárjában kötötték meg. A Városliget megújításáért a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felel, ők írták ki ezt a közbeszerzést is.
660 millióból egy 83 négyzetméteres sörpavilon és egy 71 négyzetméteres WC épül
Kimentünk a helyszínre megnézni, hogy áll a több száz milliós építkezés, amit a Ligetben zajló fejlesztéseket nyomon követő Facebook-csoportokban csak mint „méregdrága vurslit” emlegetnek. A beruházás a Kós Károly sétány, a Hermina út és a Konrad Adenauer út által határolt területen, az úgynevezett Mimóza dombon valósul meg.
A korábban természetközeli parkrészt körbekordonozták, sok fát átültettek, lebetonozták a terület egy részét, és lassan elkészülnek az épületekkel. Az egyszerű körépületeket elnézve valóban nem mondanánk meg, hogy azok több száz millió forintba kerültek.
A sörpavilon (ami az E1 jelzést viseli) nettó alapterülete 83 négyzetméter, az illemhelyé (ami pedig az I16 jelet) 71 négyzetméter. A sörpavilonban igen kicsi lesz a fogadótér, így a vendégek elsődlegesen az épület körül kialakított teraszon fognak fogyasztani. A födém magashullámú trapézlemezből áll, amin lapos zöldtető lesz.
A vendégek fizetős beléptetőkapun keresztül látogathatják majd meg a női, férfi, családi vagy akadálymentesített mosdók egyikét. A nyilvános mellékhelyiség nagyobbik belső területe csak napközben tart nyitva. Az illemhely kívülről megközelíthető akadálymentes mosdója viszont majd 0-24 órában üzemel.
A tér közepén egy körbebetonozott mélyedést találunk, ide fog kerülni minden bizonnyal a domb fő látványossága, a városnéző hőlégballon, ami köré a vendégeket kiszolgáló építmények létesülnek. A hőlégballonnal nem lehet majd sétarepülni, felemelkedni lehet vele, gyönyörködni a panorámában, és visszaereszkedni, majd pedig inni egy sört. És utána el lehet menni WC-re is.
A cég már épített WC-t a Városligetben. A nyíregyházi Aktuál Bau többségi tulajdonosa Hársfalvi Gergely. 2020-ban a cég 19 milliárd forint nettó árbevételt ért el, az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forint volt. A kft. dolgozott már korábban a Ligetben: a napi.hu számolt be arról, hogy 778 millióért építettek büfét és WC-t összesen 449 négyzetméteren. Az Egészségkert és Piknikkert (mint vendéglátóhely), az ezeket kiszolgáló illemhely, továbbá egy nyilvános WC összesen 312 négyzetméter alapterületen valósult meg. A sportcélú létesítményeket pedig egy akadálymentes, női- és férfi öltöző szolgálja ki illemhellyel, 137 négyzetméter alapterületen. A közbeszerzést 2019-ben nyerték el.
A Városligetbe tervezett WC-k (forrás: Kiviteli terv)
Az üzemeltetésre kiírt pályázatot visszavonták
A sörpavilon üzemeltetésére korábban kiírtak egy pályázatot a Liget Budapest kissé kaotikus oldalán, azonban azt júliusban visszavonták.
A szerződést 10+5 évre tervezték kötni. A visszavont dokumentumban a pavilon bérleti díja minimum nettó 550 ezer és 800 ezer forint/hónap között lett megállapítva, a teraszt közterület-használati díjért adták volna bérbe, ami egy hónapban nettó 2500 forint/négyzetméter árat jelentett. A terasz az épületekhez képest elég nagy, 353 négyzetméter lesz.
Kikötötték a jószomszédi viszonyt is, ugyanis a „Nyertes Pályázó köteles a Bérlemény szomszédságába tervezett gázballon kilátó üzemeltetőjével az elvárható mértékig együttműködni a zavartalan üzemeltetés érdekében”. A pályázó vendéglátóipari tevékenységből származó, 2019-es nettó árbevételét 250 millió forintban határozták meg feltételként. Az elvárások között szerepel, hogy a sörözőben csapolt sörök, sörkülönlegességek, pet palackos üdítő italok, ásványvizek, gyümölcslevek házi szörpök és limonádék, palackozott szeszes italok, kávé- és tea különlegességek legyenek elérhetőek. Az ételeknél pedig elvárás a 3-4 féle meleg grillétel, sörkorcsolyák, szendvicsek, pogácsák és perecek kínálata.
„A Ligetvédők agresszív tevékenységei” miatt is drágult a beruházás
A 85 millió forintos drágulás indokai között a következőket találtuk a közbeszerzési értesítőben:
a zöldfelület helyreállítási munkái nem szerepeltek korábban a vállalkozó feladatai között, mert azt a megrendelő a Főkert Zrt.-vel kívánta elvégeztetni, akik azonban ezeket a munkákat kapacitás hiányában nem tudták vállalni;
süllyedő hulladéktárolókról inkább felszíni hulladéktárolókra váltanak;
biztonságtechnikai pótmunkák a Ligetvédők agresszív tevékenységei miatt.
Megkerestük a Városliget Zrt.-t, hogy pontosan milyen biztonságtechnikai pótmunkák váltak szükségessé, és hogy a Ligetvédők pontosan milyen agresszív tevékenységet folytattak a sörpavilon és az illemhely körül.
Letakarták meg nem is
A válaszból kiderült, hogy a pótmunka a következő elemekből állt össze:
munkaterületet figyelő kamerák és a hozzá tartozó infrastruktúra kiépítése;
a munkaterületen elhelyezett kitekintő állomások építése, ahonnan az őrök figyelni tudják a kerítést rongáló személyeket;
világítás kiépítése a teljes munkaterület megvilágítására, annak céljából, hogy éjjel is a teljes terület belátható legyen;
őrző-védő személyzet létszámának megnövelése;
munkaterületet határoló megerősített kerítés építése.
A helyszínen a Konrad Adenauer út felől az építkezéseknél megszokott OSB lapokból összeállított kordonokkal találkoztunk. A hátsó részen mobilkerítéseket állítottak fel, amelyeknek viszont csak a felét takarták le fekete színű, belátásgátló szövettel. Ezen a részen különösen furcsán festenek az őrtornyok.
Az internetes kommentektől is megijedtek
A Városliget Zrt. az Átlátszónak küldött levelében már nem a Ligetvédőkről beszélt, hanem a fejlesztéseket elutasító emberekről, akik megpróbáltak bejutni az építkezési területre: „a korábban már megvalósult, illetve jelenleg kivitelezés alatt álló fejlesztések tapasztalata az, hogy
a közönségforgalomtól elzárt munkaterületekre folyamatosan megkísérelnek bejutni a fejlesztéseket elutasító személyek, engedély nélkül.
Mindezek során az illetéktelenek gyakran a biztonsági kordonokat megbontják, áthelyezik, a takarófóliákat felszakítják. Az ilyen magatartások azon túl, hogy hátráltatják a kivitelezési folyamatokat, jelentős élet- és vagyonbiztonsági kockázatot is jelentenek. Tekintettel arra, hogy a Liget Budapest Projekt engedéllyel rendelkező kert- és tájépítészeti feladatainak, illetve az E1 és I16 jelű, a Nagyjátszótér mellett is megtalálható formában megvalósuló illemhelyek és kávézó kivitelezésének meghiúsításával fenyegető szervezkedés indult különböző internetes felületeken, melynek nyomán megsokszorozódtak a békés és szabályszerű kereteket túllépő birtokháborítási esetek, szükségessé vált a hivatkozott parkfejlesztés emelt szintű biztonsági őrzése.”
A főváros kordonbontást ígért
Ami ezen kívül ráijeszthetett a Városliget Zrt.-re, az az volt, hogy a főváros vezetői tavasszal felpaprikázták magukat, és le akarták bontani a kordonokat. A kormány és a főváros közti konfliktus lényege az volt, hogy miközben a beruházónak az új épületre érvényes építési engedélye van, a főváros Városligeti Építkezési Szabályzatában ez az építkezési hely nem szerepel – mondta el korábban a Klubrádiónak Kerpel-Fronius Gábor.
Súlyos környezetkárosítások és törvénysértések jellemzik a Liget Projekt építkezéseit | atlatszo.hu
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Karácsony Gergely és Kerpel-Fronius Gábor nyílt levelet küldött Gulyás Gergelynek. Az üzenetben leírták, hogy 2020. szeptember 20-án a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását, amelyben törölte a VÉSZ-ből azokat az építési helyeket, ahol még nem kezdődött meg építkezés. Többek között a vendéglátóhely építési helyét is. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nem kívánt épületeknél a kordonokat kezdjék el lebontani, vagy a főváros kénytelen lesz erről saját hatáskörben intézkedni, és kiszámlázni ennek költségét a Városliget Zrt.-nek.
A Ligetvédők feloszlottak 2018-ban
Felvettük a kapcsolatot a Ligetvédőkkel, akik közölték, hogy 2018-ban feloszlottak, azóta már kevesebben követik a Városligetben történő eseményeket. Lengyel Péter „volt Ligetvédő” elmondta, hogy nem volt semmilyen szervezett akciójuk a Mimóza dombnál, emlékeztet arra, hogy
az alapelveik közül az egyik legfontosabb az erőszakmentesség.
A hőlégballon üzemeltetésére kiírt pályázat során még homályos választ adtak a pályázók fákat firtató kérdéseire: a Zrt. azt kommunikálta akkor, hogy a „helyszínen lévő fák kezelése a kiíró feladata”. A Városliget Zrt. a kérdéseinkre elárulta, hogy a területen folyó parkfejlesztés során „egyetlen fát sem vágtak ki, 10 példányt pedig helyben átültettek, eredményesen és biztonságosan”. Az a műholdfelvételeken is látszódik, hogy a hőlégballon területéről is költöztettek arrébb fákat, amik útban voltak.
Lengyel Péter a faátültetésekkel elég szkeptikus, ugyanis az egy veszélyes mutatvány, sok esetben nem élik túl a fák a beavatkozást, főleg akkor, ha a fák nincsenek megfelelően előkészítve. „Februárban húzták fel a kerítést, stikában, néhány nap alatt kihúztak 8-10 fát a helyükről” – mondta Lengyel Péter. A főváros ígéreteiben is csalódott, az általuk beharangozott kordonbontás is elmaradt, az indított pert is elvesztették az ügyben.
91 fát költöztetnek át a Ligetben, de a Városliget Zrt. titkolja a helyszíneket | atlatszo.hu
Egy tavalyi szerződés értelmében 200 millió forintért helyeznek át idős fákat a Városligetben: a most megjelent tájékoztató szerint 86 darab fát ültetnek át, 5 darab fának pedig az előkészítését kell megvalósítani. Az idős fák átültetését legalább 80 százalékos eredési eredménnyel kell elvégezni, vagyis 20 százalékuk elpusztulásával számolnak. Az uniós értesítő szerint 2020. II. negyedévében a keretmegállapodás alapján 22 millió forint került lehívásra. Azt viszont még továbbra sem tudni, hogy a Liget melyik területéről és hova ültetik át az idős fákat.
Ő is látta a kordonok mögött felhúzott 4-5 őrtornyot, amikre szerinte nem egy életbiztosítás felmászni. 12 darab kamerát számolt össze a kerítésen, „a kapunál lévők valószínűleg működnek, a többi viszont kamukamerának tűnik”.
Lengyel Péter hiányolja a Ligetben zajló beruházásnál a szakmaiságot. Arról is beszámolt, hogy a közművek fektetése közben nemrég eltaláltak egy vízvezetéket, „mint egy kis csatorna, 500 méter hosszan megtelt a kiásott árok vízzel”. Azt egyébként a közbeszerzési értesítőben lehet megtalálni, hogy a WC-hez és a pavilonhoz tartozó közművesítést szintén közpénzből oldották meg, része volt egy nagyobb 2 milliárdos projektnek.
Egy OSB-lapba tákolt ATM a Városliget legújabb gyöngyszeme | atlatszo.hu
ATM-et építettek be az egyik teraszos vendéglátóhely OSB-falába a Városliget közepén. Mivel a helynek túl kicsi az egykori trafóház, az épület mögött egy konténert is elhelyeztek, azt álcahálóval takarták le, a bokrok között pedig a szemeteseket tárolják. Mindez a 23 milliárdból épülő Magyar Zene Háza mellett található.
A ballont a közmédia egyik műsorbeszállítója fogja üzemeltetni
A ballonról a városligeti fejlesztéseket kritikusan figyelő varosliget.info nevű oldal adott először hírt. A kilátó kötelekkel lesz a talajhoz rögzítve, 25 főt tud egyszerre szállítani, és 150 méter magasra tud emelkedni. A kilátó a millenniumi ünnepségeket és Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi. A Nagyjátszótéren már helyet kapott egy festmény által inspirált mászóka.
Az azonnali.hu írta meg, hogy a pályázati felhívásról viszonylag nehezen lehetett értesülni, ami szerint a nyertesnek 10+5 évre adják bérbe a területet. A pályázat szerint az üzemeltetőnek havi 600 ezer és 1,2 millió forint közterülethasználati díjat kell megfizetnie. A Városliget Zrt. a nyereségből is kap néhány százalékot. A pályázat nyertese telepíti a ballont és a szükséges infrastruktúrát. A leírás szerint a tároló helyiségeket, a személyzet tartózkodó helyiségeit és kötelezően előírt WC-t a pályázó feladata lesz létesíteni csakúgy, mint ezek közművekkel való ellátását biztosítani.
A turistacsalogató ballon-kilátó a tervek szerint tömegeket fog vonzani. Az üzemeltető évi 80 ezer látogatóval számol. A BallonKilátó Zrt.-t az e-cégjegyzék szerint 2020. április 23-án jegyezték be, vagyis vagy nem sokkal a pályázat kiírása után, vagy nem sokkal előtte – mutatott rá az Azonnali. A cég vezérigazgatója, Závodszky Zoltán János aki egy rövid ideig az MTVA vezérigazgatóhelyettese volt, egy másik cége pedig a TV2 és a közmédia számára gyárt műsorokat.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kivitelezés alatt a Mimóza dombon található WC, és a mögötte lévő sörpavilon (fotó: Átlátszó)
Frissítés (2021.11.29. 17:33): A Városliget Zrt. cikkünk megjelenését követően jelezte, hogy a cikk azt sugallja, mintha az általuk kiírt közbeszerzés alapján a nyertes kivitelező a teljes vállalkozási díjért csupán egy 83 négyzetméteres, és egy 71 négyzetméteres épületet építene fel.
Elmondásuk szerint ezzel szemben a valóság az, hogy „a hivatkozott épületek megvalósítása a közbeszerzés szerződéses összegének mintegy felét teszik ki. Mindezek mellett a teljes közbeszerzés tartalmazza a vendéglátó épület komplett konyhatechnológiai berendezésit (mely az eddigi ütemek során nem a generálkivitelezés részeként épült), a Mimóza dombként ismert 10.000 m2-es parkterület teljes tájképi rehabilitációját, tereprendezéssel, föld- és kertészeti munkákkal; a területet átszövő sétány-úthálózatok kialakítását, a meglévő aszfaltos sétány felújítását, utcabútorok telepítését (padok, hulladékgyűjtő, kutyapiszok gyűjtő). A közbeszerzés tartalma továbbá magában foglalja a vonatkozó organizációt, illetve a FŐKERT egykori, jelentősen leromlott állapotú 1400 m2-es városligeti telephelyének bontását épületekkel, kerítésekkel és közművesítéssel, és a teljes terület helyreállítását humuszolással és füvesítéssel.” | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/29/660-millio-forintba-kerul-a-sorpavilon-es-a-wc-a-varosligeti-holegballon-mellett/ | https://web.archive.org/web/20230403201140/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/29/660-millio-forintba-kerul-a-sorpavilon-es-a-wc-a-varosligeti-holegballon-mellett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbszaz-millio-forintba-kerul-a-sorpavilon-es-a-wc-a-varosligeti-holegballon-mellett | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-29 00:00:00 | [
"Hársfalvi Gergely",
"Závodszky Zoltán"
] | [
"Aktual Bau Építőipari Kft.",
"BallonKilátó Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
53,213 | A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet. Múlt héten egy nagyváradi szállodát találtunk a cég nevén, most pedig rábukkantunk arra, hogy a népszerű turistalátványosságnak számító Gyilkos-tó mellett is megszerzett két turisztikai ingatlant a romániai Manevi-leány, a Manevi Pro Transilvania. | A Wikipedia szócikke szerint az erdélyi Hargita megyében található Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban. A tó 1837-ben keletkezett a közeli Gyilkos-kőről lecsúszó törmelék következtében, ami elzárta több patak útját; eredeti neve Veres-tó, ezt jelzi a román neve is, mert a víz színe az egyik patak vasat tartalmazó hordaléka miatt vöröses. A Gyilkos nevet vagy a hegyről, vagy azért kapta, mert a legenda szerint a völgybe omló törmelék annak idején az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét. A belefolyó patakok fokozatosan töltik fel hordalékukkal, így a tó mérete egyre kisebb: felülete az eredeti 320 ezer helyett már csak 110 ezer négyzetméter körül van.
A közel ezer méteres tengerszintfeletti magasságon fekvő tó kedvelt kirándulóhely, hiszen páratlan látványt nyújtanak a fölé/köré magasodó hegycsúcsok, és a tóból meredező facsonkok, amik a keletkezésének mementói.
A tó és környéke közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik, az ide látogató turistáknak pedig a Békás-szoros felé vezető út mentén épült ki üdülőtelep éttermekkel és szállodákkal.
2021 nyarán a Manevi Pro Transilvania s.r.l., a Manevi Zrt. román leányvállalata két szállodát vett meg a Gyilkos-tó közelében.
A romániai ingatlannyilvántartás szerint 2021. július 23-án lett a Manevi-cég a Hotel Turist tulajdonosa. A 3 csillagos szálloda körülbelül 1 kilométerre van a Gyilkos-tótól, és közel 50 szobába várja a vendégeket. A hotel Facebook-oldalán látható fotók a belsejéről is: étterem, medence és konditerem is van benne.
Szintén 2021. július 23-án került egy másik közeli szálláshely, a Napsugár villa (Vila Raza Soarelui) is a Manevi Pro Transilvania s.r.l. tulajdonába. Ezt egy régebbi leírás 80 fős panzióként említi, de már egy ideje zárva van. A Google egyébként kissé vicces módon Sunbeam Resort/Complex néven ismeri, és bár sajnos utcaképet nem készített róla, egy felhasználó feltöltött fényképének köszönhetően megnézhetjük.
Hét romániai ingatlanról tudunk
Ahogy arról korábban már több cikkben is beszámoltunk, az egykor állami tulajdonú, ám idén tavasszal a kormányközeli emberekkel feltöltött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott Manevi Zrt. több külföldi ingatlant vett az évek során közvetve vagy közvetlenül.
A beszerzés 2017-ben kezdődött, amikor a Manevi megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. Azóta a Manevi Zrt. megvette még a zsibói Wesselényi-kastélyt, a máramarosszigeti Korona Szállót és egy nagykárolyi műemléket.
Nemrég pedig megírtuk, hogy a 2021 áprilisában bejegyzett román leánycége, a Manevi Pro Transilvania 2021 nyarán megvette a Nagyváradon található Park Szállót. Ehhez jön még hozzá a két hotel a Gyilkos-tónál, tehát jelen ismereteink szerint a Manevi Zrt. romániai leányvállatának 3 ingatlan van a birtokában.
A román cégjegyzékben 2021. november közepén feltüntetett bejegyzés szerint a Manevi Pro Transilvania birtokában 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van.
Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyi a nagyváradi szálloda és a két Gyilkos-tó közeli hotel összértéke. A Manevi eddigi gyakorlatából kiindulva az is lehetéges, hogy a romániai leányvállalat vett még valamit, amit eddig nem jelentettek be, és nem is talált még meg a sajtó. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/29/a-gyilkos-tonal-is-vett-ket-ingatlant-a-manevi-romaniai-leanycege/ | https://web.archive.org/web/20221209195955/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/29/a-gyilkos-tonal-is-vett-ket-ingatlant-a-manevi-romaniai-leanycege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gyilkos-tonal-is-vett-ket-ingatlant-a-manevi-romaniai-leanycege | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-29 00:00:00 | [] | [
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Pro Transilvania s.r.l.",
"Manevi Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,214 | Hamarosan kezdődhet a szállodaépítés a Fertő tónál, gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt az állatok miatt | A gigantikus beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket arra a tenderre, amelynek keretében megvalósulnak majd a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületek. A kiírás szerint azért kell sietni, mert ha egy kicsit is szünetel az építkezés a Natura 2000 besorolású területen, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja”. Összesen 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. | Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A projekt azóta sokadt haladt előre: a magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve tavaly elkezdte a beruházást. A vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, letarolták a nádast, és lebontatták az ikonikus cölöpházakat, majd november elején videón láthattuk, hogy gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a „turisztikai fejlesztés” miatt.
A jelek szerint hamarosan kezdődhet a tényleges építkezés is a területen: az uniós közbeszerzési értesítőben ugyanis megjelent a kiírás, amelyben az SFTFN a szállások és egyéb ingatlanok kivitelezőjét keresi.
A rövid meghatározás szerint a Fertő tavi vízitelep komplex fejlesztése II. ütem keretében „a Fertő tó partján lévő Sopron-Fertő Vízitelep környezetének fejlesztése, az ország legnagyobb vidéki turisztikai fejlesztéseként, 100%-os kormányzati támogatással valósul meg. A beruházás célja, hogy a korábbi vízitelep területének kibővítésével magas színvonalú, közösségi célú turisztikai vonzerőt jelentsen a helyi, a hazai és a külföldi látogatók számára egyaránt. A fejlesztés részeként közösségi terek jönnek létre, emellett szálláshelyek és vendéglátóipari helyek létesülnek, strand és vízisport lehetőségek épülnek majd.”
„A terület Natura 2000 besorolású” – olvasható a leírásban.
Ez azonban nem akadálya annak, hogy rengeteg nagy épületet húzzanak fel a partra, ugyanis a dokumentum szerint a beruházás teljes területe 527,7 ezer m², és ebből a teljes beépített terület 34 ezer m² (lesz). Jelen tender keretében pedig 45 projektelem valósul meg, melyből 12-nek a hasznos alapterülete meghaladja a 600 m²-t.
Az alábbi dolgok megépítésére keresnek kivitelezőt:
két motel, az egyik 1490 m², a másik 1593 m² hasznos alapterülettel
682 m² hasznos alapterületű vízisport épület
3638 m² alapterületű és 2556 m² vízfelületű medencék
egyszintes fürdőház 131 m² hasznos alapterülettel
egyenként 72 m² hasznos alapterületű strandpavilonok összesen 12 117 m² hasznos alapterülettel (ez 168,29 darabra jön ki, ami elég furcsa)
a kemping területén 1 db 1014 m² hasznos alapterületű fogadóépület, 1 db 1224 m² hasznos alapterületű kiszolgáló épület és 37 db bungaló
vitorlás klub rendeltetésű építmény 1951 m² hasznos alapterülettel
egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont és hozzá 2 db üzemi épület
26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel
ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel és 299 fő maximális látogatói létszám befogadására alkalmas módon, 1394 m² zöldtetővel
monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 95 szobával és 300 adagos főzőkonyhával
strand (kültéri fitnesszel) és kiszolgáló, valamint szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű szabadonálló beépítésű építmény, ideértve 200 fő befogadására alkalmas, 300 adagos főzőkonyhával rendelkező étterem és látogatóközpont
bekötőút, feltáróút, autóbusz-megállóhely, kerékpárút, járda, parkolóhelyek, gyalogos és közúti híd, közművek.
Az SFTFN alábbi videóján láthatók a látványtervek:
Az SFTFN 2021. november 25-én adta fel a hirdetményt, és az ma, november 30-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. A tender nyílt, tehát elvileg bárki jelentkezhet rá, aki megfelel a műszaki és gazdasági követelményeknek. Viszont nincs sok idő pályázni, mert gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt, és csupán
2021. december 17-ig lehet benyújtani az ajánlatokat.
A leírás szerint az állatok miatt kell sietni: „a természetvédelmi és Natura 2000 oltalom alatt álló fejlesztési terület jelenlegi, mélyépítési üteme a szerződés szerint 2022. április 17-én zárul, de egyes területrészek már a nyár végétől végleges állapotba kerültek. A természetvédelmi szakmai állásfoglalások szerint kiemelten fontos a munkavégzés, továbbá a fejlesztés folyamatosságának biztosítása, valamint a szünetmentesség lehetővé tétele a kivitelezési ütemek között, továbbá a végleges állapotba került területek továbbépítése során. Elsősorban az állatvilág védelme szempontjából szükséges lenne a folyamatos jelenlét, tevékenység, munkavégzés az egész fejlesztési területen, ugyanis 2021 év tapasztalatai alapján, ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi.”
Címlapkép: a fertőrákosi fogadóterület látványterve (forrás: SFTFN/Fertő Part/Facebook) | https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/30/hamarosan-kezdodhet-a-szallodaepites-a-ferto-tonal-gyorsitott-eljarasban-keresik-a-kivitelezot-az-allatok-miatt/ | https://web.archive.org/web/20221128071424/https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/30/hamarosan-kezdodhet-a-szallodaepites-a-ferto-tonal-gyorsitott-eljarasban-keresik-a-kivitelezot-az-allatok-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamarosan-kezdodhet-a-szallodaepites-a-ferto-tonal-gyorsitott-eljarasban-keresik-a-kivitelezot-az-allatok-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-11-30 00:00:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Fertőrákos",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"állami / önkormányzati vállalat",
"NER HOTEL"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
53,215 | A Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace a magyar állam ellen | „Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. | „Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
Tavaly októberben az Átlátszó is beszámolt arról, hogy akkor úgy tűnt, az utolsó per is lezárult a földmutyik történetének egyik első és legegyértelműbb példájának tekintett ügy, az egykori kishantosi biogazdaság évtizedeken át bérelt földjeinek elvétele és beszántása kapcsán.
Tizenöt éven át több mint 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban „Kishantos”). A földbérlet-pályázatokon 2013-ban a gazdaság összes addig bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg a mai napig.
A kishantosiak szerint a korábban általuk bérelt és művelt földek pályázatása során több szabályszegés is történt, többek között az Ángyán-jelentésekben is leírt módokon. A mintagazdaság vezetői erről az akkori agrárminisztert, Fazekas Sándort is tájékoztatták (PDF), de választ azóta sem kaptak erre a megkeresésükre. Igaz, az általuk kifogásolt földbérleti szerződést a bíróság később semmisnek ítélte a kishantosiak kifogásaival összhangban.
2014. április 12-én az új bérlők „művelésbe vétel” címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi 117 millió forint értékű növényállományát. Elpusztították az őszi búzát, amit júniusban már aratni lehetett volna, az őszi borsó vetőmagot, a facéliát, a frissen vetett napraforgót, a lent. A kishantosiak szerint pedig az ekkor még folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, maguk döntöttek – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül, és két hónappal az aratás előtt elpuszították az Ökológiai Mintagazdaság növényeit.
A magyar állam úgy vélte, hogy a területet védeni próbáló kishantosiaknak és környezetvédőknek kellene megfizetniük az ellenük kirendelt biztonsági cég kiszállásának költségét: 14 millió forintot és ennek kamatait. A pert első-, majd másodfokon is a civilek nyerték, ma pedig a Kúria is nekik adott igazat.
Ács Sándorné az Átlátszó kérdésére így fogalmazott a mai ítélet kihirdetése után:
„Annyi negatív dolog es igazságtalanság történt az elmúlt évek alatt. Csoda, hogy végre a törvények és a józan ész alapján született ítélet, ami végre lezárta ezt a szégyenletes pert. Már az is szégyenletes volt, hogy minden valós indok nélkül »magánhadsereget« vetettek be civilek ellen a kishantosi tüntetéseken. Külön örülök, hogy bizonyítottság hiányában utasították el az állam felülvizsgálati kérelmét. Az igazság és a törvényesség győzedelmeskedett.”
Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság | atlatszo.hu
Régóta zajlik a hidegháború a Mezőfalvai Zrt. és Kishantos között. A kishantosi területek, és a népfőiskolának otthont adó kúria korábban az akkor még állami tulajdonú Mezőfalvi Kombináthoz tartoztak. A vadászkastélyként használt kishantosi kúria, majd és az ökológiai mintagazdaság földjeinek bérleti jogát állami döntés alapján kapta meg Kishantos, és ezzel keresztezte a Mezőfalvai Zrt.
Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a zöldszervezet nevében kísérte végig a kishantosi pereskedést. A szervezet a kezdetektől támogatta a kishantosiak próbálkozását, hogy bizonyítsák az igazukat. Rodics így nyilatkozott a Kúria ítéletét követően:
„Nagyon boldogok vagyunk, az ilyen eseménynek visszaadják az ember hitét, hogy megmaradt a jogállamiság morzsája Magyarországon. Kegyetlen dolog volt ezt végigjárni, csöndben ülni a háttérben, és hallgatni a sokszor nyilvánvaló hazugságokat. Ma kiderült: vannak még tisztességesen működő bíróságok.”
Címlapkép: Ács Sándorné és Rodics Katalin a Kúria ítélethirdetése után (fotó: Átlátszó/Horn Gabriella) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/30/a-kurian-is-gyozott-kishantos-es-a-greenpeace-a-magyar-allam-ellen/ | https://web.archive.org/web/20230602180728/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/30/a-kurian-is-gyozott-kishantos-es-a-greenpeace-a-magyar-allam-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kurian-is-gyozott-kishantos-es-a-greenpeace-a-magyar-allam-ellen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-12-01 22:11:12 | [] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"civilek",
"környezetvédelem"
] | [
"Kishantos",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
53,216 | A szlovákiai Manevi-cég kiszemelt egy újabb értékes ingatlant, és tulajdonost cserélt | A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. | A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa.
Ney Béla építész tervei alapján, 1844-ben készült el a Komáromi Első Takarékpénztár kétemeletes épülete a korábbi Aranykeresztes ház helyén Észak-Komárom (ma Komarno) szívében, a Klapka téren. A bérházként is üzemelő ingatlanban szállt meg 1848 őszén Kossuth Lajos, hirdeti a falán 2002-ben elhelyezett emléktábla. A II. világháború után államosították, és sokáig rendelőintézet működött benne. Innen ered, hogy a helyiek máig annak szlovák megfelelőjén, „Poliklinika” néven ismerik és emlegetik a városháza közvetlen közelében álló épületet.
2003 körül az egészségügyi szolgáltatás megszűnt benne, majd Nyitra megye tulajdonába került, és a már egyébként sem túl jó állapotban lévő épület az állagmegóvási munkák hiánya miatt még jobban romlani kezdett. Hosszas előkészület után a megyétől 2012-ben az észak-komáromi (Komarno) önkormányzat tulajdonába került: ekkor 797 ezer euróra becsülték az értékét, és a város ugyanakkora értékben adott érte cserében telkeket a megyének – többnyire olyanokat, amelyeken megyei tulajdonú épületek álltak.
Azonban mire a városé lett a Poliklinika, évtizedes elhanyagoltságában már rettenetesen lepusztult, és a felújítására az önkormányzatnak sem volt pénze. Emiatt 2013-ban megpróbálták eladni, de nem jártak sikerrel, 2016-ban pedig a magyar kormányt is megkeresték segítségért.
1,5 milliárd forint támogatásról tárgyaltak
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára 2016 januárjában tett látogatást Szlovákiában, a komáromi városházán. A megbeszélésen Knirs Imre alpolgármester beszámolója szerint átadták Potápinak a Poliklinika felújításának terveit, mert „a magyar államnak létezik egy kerete, amelyből a határon túli történelmi vonatkozású épületek rendbe hozatalát finanszírozza”. Knirs szerint a renoválási költségeket akkor 5 millió euróra, vagyis 1,5 milliárd forintra (300-as árfolyammal számoltak – a szerk.) saccolták.
A Komárom Online 2016 februárjában készült videójában jól látszik, hogy mennyire borzalmasan lepusztult volt már akkor is a valaha gyönyörű épület:
Potápi Árpád látogatása után 2 hónappal, 2016 március végén Észak-Komáromban járt Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram lebonyolításáért felelős miniszteri biztosa is. Virág a szlovákiai város önkormányzatával tárgyalt az egykor jobb napokat látott Poliklinika felújításáról, amihez Csémy Imre építész Komarno megbízásából már a látványterveket is elkészítette.
A megbeszélés kapcsán Knirs Imre alpolgármester a Szia Komárom nevű portálnak azt mondta, hogy Virág Zsolt azért ment el megnézni az épületet, mert Magyarország felelősséget érez iránta, és a magyar kormány már készített egy költségvetést is, ami szerint 1,4–1,6 milliárd forintra lenne szükség a felújításhoz.
„A tárgyalások jó irányba haladnak, bízok benne, hogy sikerül megszerezni ezt az összeget” – mondta Knirs, aki Csémyvel együtt belülről is megmutatta a katasztrofális állapotú Poliklinikát Virág Zsoltnak.
Virág látogatása után nemsokkal Knirsék Lezsák Sándort, a Magyar Országgyűlés fideszes alelnökét fogadták, akivel arról tárgyaltak, hogy milyen oktatási funkciót lehetne megvalósítani az épületben, ami így egy fiatalokkal teli központ lehetne, amelyre „mindkét Komárom büszkén tekint”.
Nem sikerült megállapodni
A kecsegtető kilátások ellenére azonban nem történt semmi előrelépés a Magyarország anyagi támogatásából való felújítás ügyében. A szóbeszéd szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a magyar kormánynál pénzért lobbizó Knirs alpolgármesteri megbízását 2017. december 1-jével visszavonta Komarno akkori polgármestere.
Némi várakozás után, 2019-ben ismét megpróbálta eladni a Poliklinikát az önkormányzat. A versenytárgyalásra azonban csak egy ajánlat érkezett, és azt a képviselőtestület elutasította, mert a jelentkező mindössze 80 ezer eurót (akkori árfolyamon kb. 26 millió forint) kínált az épületért, amit 4-5 csillagos szállodává akart átalakítani.
2020-ban aztán Komarno önkormányzata elhatározta, hogy megpróbálja saját forrásból felújítani az épületet, és az ehhez szükséges tervdokumentáció elkészítésére 120 ezer eurót (kb. 42 millió forint) szavazott meg a képviselőtestület. Idén nyár elején hirdettek eredményt a tenderen: a korábbi látványterveket készítő Csémy Olivér és Csémy Krisztián cége, az Akvadrát s.r.o. tette a legkedvezőbb ajánlatot, így ők nyerték a megbízást.
Az önkormányzat a Ma7.sk információi szerint egyébként mindössze 31 775 ezer eurót (kb. 11 millió forint) költött 2012 óta (amióta a tulajdonába került) a Poliklinika „felújítási munkálataira”: az ereszek tisztítására, az ablakok bedeszkázására, a tetőzet foltozgatására, a veszélyes homlokzati elemek és a potyogó vakolat elszállítására.
2021 augusztusában azonban Komarno jelenlegi polgármestere, Keszegh Béla már arról beszélt, hogy az építőanyagok drágulása miatt a Poliklinika felújítása a korábbi 5 millió helyett már 7 millió euróba (kb. 2,5 milliárd forint) is kerülhet.
Ez az összeg pedig még tovább emelkedhet, ugyanis 2021 szeptemberében egy civil szervezet beadványa nyomán a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal megindította a közigazgatási eljárást a volt Poliklinika nemzeti kulturális műemlékké nyilvánításának ügyében, és az épület az eljárás lezárultáig is műemléki védettséget élvez. Emiatt pedig Keszegh szerint a belsejét sokkal kötöttebben lehet csak átalakítani, ami jelentős költségnövekedést okoz, és a már készülő terveket is át kell variálni.
Bejelentkezett érte a Manevi SK, és 268 ezer euróért megveheti
„Ráadásul közben a dunaszerdahelyi címre idén februárban bejegyzett Manevi SK elnevezésű társaságtól ajánlatot kaptunk az ingatlan megvásárlására. (…) Annak hatására majd kiírunk egy nyilvános versenytárgyalást, vagyis az ingatlant nem adjuk el azonnal a magyarországi érdeklődőnek” – mondta Szabó Ingrid hivatalvezető a Ma7-nek 2021. november 12-én. Nyilatkozata alapján egyébként a hivatalvezető úgy tudja, hogy a Manevi SK tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., „tehát a vételi ajánlat nem közvetlenül a magyar kormánytól érkezett”.
Szabó hozzátette, hogy a helyzetet tovább bonyolítja az, hogy mivel a Poliklinika műemlék, a szlovák államnak elővásárlási joga van rá, ezért még a versenytárgyalás kiírása előtt levélben fel kellett ajánlani a megvételét a szlovák kulturális minisztériumnak, aminek 30 napja van válaszolni. „A Manevi SK-val pedig tudattuk, hogy a városi önkormányzat tegnap döntött az eladási szándékról, s meg kell várnunk a minisztérium reagálását” – magyarázta a hivatalvezető a lapnak.
Valóban, a 2021. november 11-i ülésen Komarno képviselőtestülete egyhangúlag megszavazta, hogy versenytárgyalást írjanak ki a Poliklinika épületére 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Knirs Imre képviselő, aki korábban alpolgármesterként az épület magyar állami pénzből való felújítását igyekezett kijárni, a FelvidékMa beszámolója szerint a Manevi SK kapcsán aggodalmát fejezte ki, hogy egy mindössze fél éve bejegyzett cég érdeklődik az ingatlan után, és ki tudja, mit fog vele csinálni.
A testületi ülés videóközvetítésén 17:54-től hallhatók Knirs Imre fenntartásai a Poliklinikával kapcsolatban: a képviselő megkérdezte a testületet, hogy tudják-e, hogy valójában kinek is akarják eladni az épületet, mert ő utánanézett az év elején alapított cégnek.
„Romániában is több ingatlant megvásároltak, az egész tevékenységük abból állt, hogy ottani épületeket gyakorlatilag lezártak, meg bedeszkázták az ablakokat” – mondta Knirs.
A képviselő itt nyilván a Manevi SK-t alapító Manevi Zrt.-ről beszélt, ami közvetve vagy közvetlenül több ingatlant is megvásárolt Erdélyben az elmúlt években. Knirs aggodalmai pedig egyáltalán nem alaptalanok, az Átlátszó Erdély ugyanis néhány napja mutatta be, milyen siralmas állapotban van a Manevi által 2017-ben megvásárolt szatmárnémeti Pannónia Szálló, amihez azóta sem nyúltak hozzá.
Így rohasztják Erdély egyik legszebb magyar épületét – Átlátszó Erdély
Nézd meg kívül-belül, hogyan esik szét a szatmárnémeti Pannónia szálló, melyet a magyar állam négy éve megvett, de hagyta tovább rohadni. Kaptunk néhány fotót a szatmárnémeti Pannónia-szálló jelenlegi állapotáról, muszáj megmutassuk őket. Közben pedig mesélek a csodálatos épület múltjáról és jelenéről. 1897-ben a városi elöljárók körében olyan ötlet vetődött fel, hogy szállót és vigadót kellene építeni Szatmárnémeti főterén.
Kovács Dávid képviselő azonban igyekezett megnyugtatni Knirs Imrét. A videón 41:44-től látható hozzászólásában Kovács elmondta, hogy ő tudja, ki áll a Manevi SK mögött, „és szerintem mindenki tudja”. Ezután utalt a magyar államra, majd tanácsot adott Knirsnek:
„Eljutottunk oda, hogy végre az jön az épületért, akit szerettél volna te is, hogy jöjjön az épületért. Tehát szerintem keresd fel Németh Szilárd államtitkár urat, és ő majd elmagyarázza neked bővebben.”
Az nem világos, hogy a Fidesz alelnökeként és a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkáraként Németh Szilárdnak mi köze lehet a Manevi SK szlovákiai ingatlanterveihez, de az biztos, hogy ismerik egymást Knirs Imrével. Idén áprilisban a Németh Szilárd Facebook-oldalán közzétett fénykép szerint Hidvégi Vincével, a KDNP sportbizottságának és a Wichmann Tamás Vízi Sporttelep elnökével hármasban egyeztettek „a kárpát-medencei összmagyar diáksportjáról” (sic!) Budapesten, a Németh által alapított Kozma István Magyar Birkózó Akadémián.
A szlovák kulturális minisztériumnak 2021. november 28-ig kellett válaszolnia, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával a komarnoi Poliklinika kapcsán. Két nappal a határidő után, 2021. november 30-án Szabó Ingrid hivatalvezető az Új Szó megkeresésére elmondta, hogy a tárca először e-mailben, majd hivatalos levélben is jelezte, hogy a szlovák állam nem akarja megvenni az ingatlant.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat hamarosan kiírja a versenytárgyalást a november 11-i testületi ülésen elfogadott 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron, és január 15-ig várják a jelentkezéseket. Ha a Manevi SK teszi a legjobb ajánlatot, vagy nem pályázik más rajta kívül, akkor övé lehet a Komarno belvárosában található impozáns épület.
Már a Comitatus a Manevi SK tulajdonosa
A szlovákiai cég addig sem tétlenkedett, amíg a Poliklinika sorsára várt: a helyi cégnyilvántartás szerint 2021. november 17. óta a Manevi SK tulajdonosa már nem a Manevi Zrt., hanem a Comitatus-Energia Zrt., egy másik volt állami cég.
Ezzel tulajdonképpen nagy változás nem történt, hiszen a magyar kormány döntése értelmében a Manevi és a Comitatus is egyaránt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványé lett 2021 márciusában. Vagyis a Manevi SK szlovákiai ingatlanjai továbbra is a kormányközeli személyekkel feltöltött vagyonkezelő alapítvány tulajdonában vannak.
A Manevi SK ingatlanjait a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén szedte össze, és kutatásuk során azt is kiderítették, hogy idén februárban a Manevi Zrt. is vett két ingatlant Pozsonyban, amelyek a Magyar Nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének épületei voltak régebben. Az ICJK kutatása óta azonban ezek esetében is változás történt:
2021. november 23-án a Manevi SK tulajdonába került a Nyerges utcában (Sedlárska ulica) és a Védcölöp utcában (Palisády) található ingatlan is.
Jelen ismereteink szerint tehát a Manevi SK-nak összesen 5 ingatlana van Szlovákiában: a kassai műemlék, a trencséntyeplici fürdő, az ipolysági kolostor és a két pozsonyi épület. Hamarosan pedig kiderül, hogy megveszik-e melléjük a volt Poliklinikát Komarnoban.
Az adatigénylésünkre nem válaszolt a Comitatus
Most, hogy már a Comitatus-Energia Zrt. a Manevi SK tulajdonosa, közvetve a Comitatusé birtokába kerültek a szlovákiai ingatlanok is. Ez pedig jelentős portfolió-növekedést jelent, a cégnek ugyanis eddig „csak” egy termálfürdője volt Lendván, Szlovéniában.
Erről még 2018-ban számoltunk be, amikor szárnyra kapott a hír, hogy az akkor még állami tulajdonban lévő Comitatus-Energia Zrt. megveszi 9 millió euróért a háromcsillagos Hotel Lipát is tartalmazó Terme Lendava turisztikai komplexumot. A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Comitatus-Energia Zrt. által megvásárolt lendvai üdülőközpont közelében egy fociakadémia van, amihez dől a magyar közpénz. Az NK Nafta 1903 nevű lendvai focicsapatnak 2017-től Végh Gábor, a ZTE többségi tulajdonosa az elnöke.
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában | atlatszo.hu
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány ingatlanjai után folytatott jelen kutatásunk kezdetén, 2021. szeptember 16-án (a Manevihez hasonlóan) közadatigénylésben kértük ki a Comitatustól is a cég tulajdonában lévő külföldi ingatlanok listáját.
Kértük, hogy tüntessék fel az ingatlanok pontos címét, az értékét, a tulajdonbakerülés dátumát, a tulajdonszerzés fajtáját (vásárlás, ajándék, csere), vásárlás esetén a vételárat és az eladót, a tervezett hasznosítási módot, a hasznosítás (becsült) költségét és a használatbavétel tervezett dátumát.
Adatigénylésünkre a 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, október 1-jén a magyar állam tulajdonában lévő Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft. válaszolt. Azt írták, hogy igénylésünk náluk landolt, és nekik nincsenek külföldi ingatlanjaik, a Comitatus-Energia Zrt.-re vonatkozó adatokkal pedig nem rendelkeznek.
Október 6-án ismét elküldtük adatigénylésünket a zrt.-nek egy új e-mailre, de semmilyen választ nem kaptunk azóta sem, hiába küldtünk október 29-én emlékeztető üzenetet is.
Vett egy szőlőt Szlovéniában a Comitatus
Máshonnan azonban sikerült megtudnunk némi újdonságot. Amikor ugyanis (legutóbb 2021 májusában) írtunk a Comitatus-Energia Zrt.-ről, még nem volt elérhető a cég előző évi beszámolója. Azóta azonban közzétették az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában, és a hozzá csatolt 2020-as kiegészítő melléklet két új információt is tartalmaz.
Az egyik az, hogy a Comitatus-Energia Zrt. a lendvai wellness-központot birtokló szlovéniai leánycége, a Terme Lendava d.o.o. alaptőkéjét megemelte 2 millió euróval (kb. 700 millió forint): „2 000 e EUR tőkeemelést hajtott végre az Alapító által tőketartalékba juttatott befizetésen keresztül”.
A másik újdonság pedig egy ingatlanvásárlás.
„A társaság 2020. augusztus 21-én kelt adásvételi szerződéssel 167-CENTIBA-CSENTE kataszteri községben földterületet vásárolt. A földterület egy része szőlőültetvény.”
A Wikipedia szócikke szerint Csente (1974-ig Csentevölgy, szlovénül: Čentiba) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik. Lendvától 5 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik, lakossága tavalyi adatok szerint körülbelül 800 fő.
A Comitatus-Energia Zrt. 2020-as kiegészítő mellékletében az olvasható még a csentei/centibai földvásárlással kapcsolatban, hogy „a szüretelésből nyert must feldolgozás után megfelelő minőségi átvétel során raktárra vétele megtörtént, késztermékként értékesíthető”.
Kíváncsian várjuk, hogy a cég 2021-es beszámolójából milyen eddig ismeretlen ingatlanvásárlások derülnek majd ki jövőre, amikor közzéteszik. Könnyen lehet, hogy addigra a Manevi SK megveszi a komárnói Poliklinikát, és esetleg még mást is. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/01/a-szlovakiai-manevi-ceg-kiszemelt-egy-ujabb-ertekes-ingatlant-es-tulajdonost-cserelt/ | https://web.archive.org/web/20221128090533/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/01/a-szlovakiai-manevi-ceg-kiszemelt-egy-ujabb-ertekes-ingatlant-es-tulajdonost-cserelt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szlovakiai-manevi-ceg-kiszemelt-egy-ujabb-ertekes-ingatlant-es-tulajdonost-cserelt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-12-01 22:17:41 | [
"Németh Szilárd"
] | [
"Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft.",
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Manevi SK s.r.o.",
"Manevi Zrt.",
"Terme Lendava d.o.o."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,217 | Magánnyomozókat bíznak meg fideszes körökből ellenzéki politikusok magánéletének feldolgozására | A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. | A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. | https://m.hvg.hu/360/20211201_Titkosszolgalat_fidesz_ner_megfigyeles_ellenzek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_01&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20211201104608/https://m.hvg.hu/360/20211201_Titkosszolgalat_fidesz_ner_megfigyeles_ellenzek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_01&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magannyomozokat-biznak-meg-fideszes-korokbol-ellenzeki-politikusok-maganeletenek-feldolgozasara | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-01 06:30:00 | [] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"Fidesz",
"Talentis Protect Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [] |
53,218 | Gattyán Györgynek 60 milliárd oka lehet kormányközeli üzleteket kötni | Az adóhivatal által évek óta szorongatott Gattyán Györgynek több kormányközeli üzlete is van, az ellenzék viszont távolságtartó a szexbizniszben meggazdagodott milliárdossal. Ebből nem olyannak tűnik, mint aki valóban függetlenként tűzte politikai zászlajára a digitalizációt. | Könnyen magával rántja az örvény azokat az egyetemistákat, akik pénzért vagy kalandvágyból szexchatelést kínáló honlapoknál vállalnak munkát. Sokan tanulmányaik végeztével sem hagynak fel a tevékenységgel, hiszen százezreket is megkereshetnek. | https://m.hvg.hu/360/20211201_Pillangohatas | https://web.archive.org/web/20211201154812/https://m.hvg.hu/360/20211201_Pillangohatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gattyan-gyorgynek-60-milliard-oka-lehet-kormanykozeli-uzleteket-kotni | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-01 11:00:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Csányi Sándor",
"Demján Sándor",
"Gattyán György",
"Habony Árpád",
"Kubatov Gábor",
"Rogán Antal",
"Sárhegyi Zoltán",
"Szijjártó Péter"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Columbus Magántőkealap",
"Docler Holding",
"Ferencvárosi Torna Club",
"Fidesz",
"Imperium Galactica Kft.",
"Jasmin.com",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzetközi Teqballszövetség",
"NetLock Kft."
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"támogatás",
"sport",
"lobbi",
"adó",
"tőkealap"
] | [] |
53,219 | Állami milliárdokból újul meg a keszthelyi szálló, a hasznot milliárdosok arathatják le | Mészáros Lőrinc helyett Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila üzemelteti majd a Hotel Helikont, amelyben tulajdonosi érdekeltsége is van. | Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt. | https://m.hvg.hu/360/202148_hotel_helikon_szallodauzemelteto_atveszik_meszarostol | https://web.archive.org/web/20211202203032/https://m.hvg.hu/360/202148_hotel_helikon_szallodauzemelteto_atveszik_meszarostol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-milliardokbol-ujul-meg-a-keszthelyi-szallo-a-hasznot-milliardosok-arathatjak-le | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-02 14:00:00 | [
"Fintha-Nagy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
53,220 | Épületes húzás Mészáros Lőrinctől, ahogy beszállt a geodétabizniszbe | Mészáros Lőrinc csöndben felvásárolta az egyik legnagyobb múltú magyar geodéziai vállalat felét. Ez nemcsak újabb közbeszerzések besöprésében vagy a milliárdos földbirtokainak gyarapításában segíthet, hanem egy remek helyen fekvő ingatlan sorsát is kijelölheti. | Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle.
Sem tudományosan, sem a gyakorlatban nem igazán új, hogy betegek vagy sérültek az agyhullámaik felhasználásával számítógépezzenek vagy mozogjanak, de elképzelhető, hogy az újabb agyi implantátum valamikor piacképes termékhez vezet. | https://m.hvg.hu/360/20211202_Geodeziai_es_Terkepeszeti_Zrt_Meszaros_Lorinc_Farkas_Imre_foldmeres_foldugy_ingatlan#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_02&utm_content= | https://web.archive.org/web/20231123165847/https://m.hvg.hu/360/20211202_Geodeziai_es_Terkepeszeti_Zrt_Meszaros_Lorinc_Farkas_Imre_foldmeres_foldugy_ingatlan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epuletes-huzas-meszaros-lorinctol-ahogy-beszallt-a-geodetabizniszbe | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-02 06:30:00 | [
"Balázs Attila",
"Farkas Imre",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Attila",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Geodézia és Térképészeti Zrt.",
"Geodézia Immo Kft.",
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Földügyi Központ"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Bakonszeg",
"Békés megye",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Jánossomorja",
"Mezőhegyes",
"Pest megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Tiszalök"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"közmű",
"mezőgazdaság",
"útépítés",
"vasút",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
53,221 | A Merkel-éra utolsó ajándékával foglal el megbonthatatlan hadállást Orbánék liblingje | Egy esetleges kormányváltás után is biztonságban lesz a 4iG, Mészáros Lőrinc korábbi érdekeltsége, amelyet nemzetközi multivá tesz az állami segítség és a német hadiipari óriás, a Rheinmetall tőkéje. | A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek. | https://m.hvg.hu/360/202148_a_megbonthatatlan_magyarnemet_baratsag#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_02&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20211201193334/https://m.hvg.hu/360/202148_a_megbonthatatlan_magyarnemet_baratsag#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_02&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-merkel-era-utolso-ajandekaval-foglal-el-megbonthatatlan-hadallast-orbanek-liblingje | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-01 15:10:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Rheinmetall AG"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Németország"
] | [
"közbeszerzés",
"k+f",
"privatizáció",
"oktatás",
"informatika",
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"átláthatóság",
"távközlés / telekommunikáció",
"bankok - pénzintézetek",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"közigazgatás",
"fegyver - hadiipar",
"tőkealap"
] | [] |
53,222 | Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea | Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG. | Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea
Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat épp most írja be magát a magyar cégtörténelembe, tán még soha senkinek nem sikerült ekkora fejlődést produkálnia ilyen rövid idő alatt.
A legújabb fejlemény, hogy bejelentették: lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően 2022. januárjában zárulhat.
„A Digi megvásárlása több szempontból is meghatározó stratégiai előrelépést jelent társaságunk számára” – mondta a megállapodásról Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „Az RCS & RDS médiakonszernnel kötött sikeres megállapodásnak, illetve az elmúlt időszakban a telekommunikációs iparágban végrehajtott hazai és nemzetközi akvizícióinknak köszönhetően
egy új regionális távközlési csoport alapköveit raktuk le az elmúlt nagyjából egyéves periódusban.
Jönnek a német páncélosok
Kevesebb, mint egy héttel korábban pedig azt jelentették be, hogy a német Rheinmetall AG megveszi a Jászai Gellért-féle magyar cég negyedét. A német hadiipari óriás és a 4iG egy közös informatikai vállalatot is létre fog hozni. A Rheinmetall AG Jászai Gellért KZF Vagyonkezelő Kft.-jétől vásárolna 4iG részvényeket. A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zárt körű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne.
A közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól. A Rheinmetall Kaposváron is épít egy gyárat, a Magyar Honvédség pedig eurómilliárdokért vásárol a német cégtől gyalogsági harcjárműveket, harckocsikat és önjáró lövegeket.
A 4iG a Rheinmetall-bejelentéssel egy napon hozta nyilvánosságra az év első kilenc hónapjára vonatkozó jelentését, miszerint konszolidált értékesítési nettó árbevétele 58 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, elérte az 53 milliárd forintot. A pénzügyi és értékcsökkentési leírások előtti eredmény 22,1 százalékkal 3,53 milliárd forintra emelkedett, az egy részvényre jutó nettó eredmény 52 százalékkal 31 forintra nőtt. Hozzátették, hogy az egy részvényre jutó saját tőke 142 százalékkal 130 forintra emelkedett.
Enyhe kifejezés, hogy a 4iG hasít, a cég árbevétele 2017-ben még mindössze 314 millió forint volt, amire 186 millió forint veszteség jutott. A vállalat működése 2018-ban fordult nyereségbe, 2019-től pedig szárnyal, abban az évben már 40 milliárdos árbevétel mellett 3,5 milliárd profitot ért el.
Nem kell magyarázkodni Mészáros miatt
A 4iG 2018-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, egész pontosan tőzsdei holdingjába, az Opus Globalba. 2019 júniusban viszont az egykori felcsúti polgármester váratlanul megvált a társaságtól, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérthez került, aki korábban a Mészáros-birodalom működtetője volt, saját bevallása szerint Mészáros jobbkeze.
Akkoriban kilátásban volt, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a nálánál sokkal nagyobb T-Systemset – az üzlet végül kútba esett. Egyes vélemények szerint azért volt szükség a 4iG kiszervezésére Jászai Gellért alá, hogy a német tulajdonú Magyar Telekom mégse az Orbán Viktor strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrincnek adja el a leányvállalatát.
A T-Systems-üzlet ugyan meghiúsult, ugyanakkor sikerült bevonni a (szintén német) Rheinmetallt a 4iG-be.
Ebből a szempontból szintén nem mellékes, hogy az egyik vezető német hadiipari nagyvállalat nem Orbán Viktor strómanjával bútorozik össze.
Hanem Orbán Viktor strómanjának volt érdekeltségével, aminek többségi tulajdonosa és vezetője Orbán Viktor strómanjának exjobbkeze. Ez még mindig nem fest valami jól, legalábbis azok szemében, akiket zavar, hogy a fideszes gazdasági holdudvar lassan elhomályosítja a napot. Ugyanakkor az ügy problémás mivoltát még a magyar közvéleménynek sem egyszerű elmagyarázni, a németről nem beszélve.
Mindenesetre adva, hogy milyen megállapodásokat ütött nyélbe a magyar állam a Rheinmetallal az elmúlt években, és hogy milyen formális és informális kapcsolatban van a 4iG-vel, aligha életszerű, hogy az üzlet a magyar kormány tevékeny közreműködése és jóváhagyása nélkül valósulna meg. Legalábbis utóbbi persze a német kormányra is igaz.
Az állami közbeszerzések nagy nyertese
Különösen, hogy a 444.hu korábban arról írt, személyesen Orbán Viktor döntött úgy, hogy Jászai vegye át a céget. A lap forrásai szerint Orbán több dolog miatt is így döntött: egyrészt távolabb akarta tartani az informatikai szektort a családi ügyektől, mert nem akart még egy OLAF-vizsgálatot; másrészt a T-Systems német anyavállalata, a Deutsche Telekom nem akart Mészárosékkal közvetlenül üzletelni; harmadrészt az Opus-birodalom elkezdett kezelhetetlenül nagyra nőni, ami szükségszerűen bizonyos pénzek elfolyásával járt, ezért Mészárosnak több biznisztől is meg kellett válnia.
Eközben a Fidesz politikai felügyelet alá vonta az állami informatikai beszerzések piacát. Rogán Antal minisztériuma 2018 nyarán megkezdte a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) előkészítését, amely az összes állami vállalat, intézmény és minisztérium 15 millió forintnál nagyobb értékű informatikai megrendelési igényét (gépparkok és szoftverlicencek beszerzésétől bármilyen informatikai rendszer átalakításáig) vizsgálat alá vonja, a 250 millió forintnál drágább beszerzésekről pedig az erre a célra létrehozott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) dönthet, a végső szó ezekben az esetekben is Rogáné.
A 4iG szépen kapja is az állami megrendeléseket, nyeri a közbeszerzéseket. Jászai Gellért maga beszélt a HVG-nek arról 2021 őszén, hogy
a cég 2020-as bevételeinek 73 százaléka kötődött közvetlen vagy közvetett formában az állami szektorhoz.
Ebben azonban szerinte semmi meglepő nincs, hiszen az informatikai piacon Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is az állam a legnagyobb megrendelő, s nemcsak a hazai piacvezető, hanem a nemzetközi multinacionális vállalatok bevételeinek a többségét is az állam biztosítja.
Ez persze bizonyos szintig igaz, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a 4iG hivatalosan is a magyar állam stratégiai partnere (erre még visszatérünk). Se amellett, hogy az elmúlt években olyan mesés növekedést produkált, amire egyik más informatikai vállalat sem volt képes nemhogy Magyarországon, de a régióban sem.
A cég a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában is sikeresen vett részt – vagyis jegybanki támogatással tudott forrásokat bevonni a növekedéshez.
Az állam (a kormány) összebútorozik a 4iG-vel
Márpedig a kulcsszó évek óta a növekedés. És nem (csak) arról van szó, hogy a 4iG bevétele és profitja egyre nő – kisgömböcként fal fel más cégeket. 2020-ban még a belföldi terjeszkedés volt elsősorban terítéken, 2021-ben azonban a cégvezetés ígéretének megfelelően beindultak a külföldi akvizíciók.
A legfontosabb beszerzés kétség kívül, hogy az állam a „stratégiai partnerség” jegyében többségi tulajdont ad a 4iG-nek az Antenna Hungariában. Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén.
Igazi nagyhalakat kebelez be
A 4iG (és az Antenna Hungaria) portfoliója mára meglehetően kiterjedt. A 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt., valamint a New Space Industries Zrt. 2020 nyarán jelentették be, hogy CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. (CarpathiaSat Zrt.) néven közös vállalatot hoznak létre. Azzal a céllal, hogy a társaság 2024-ben Föld körüli pályára állítsa és hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, valamint kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját.
Előzetes megállapodást kötött a 4iG Nyrt. arról, hogy megveszi a Hungaro DigiTel Kft. többségi tulajdonát – jelentette be a cég 2021 februárjában. Magyarország vezető műholdas távközlési szolgáltatójának 50 százalékban az Antenna Hungaria volt a tulajdonosa, tőlük egy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt meg a 4iG. A másik 50 százalék a Portuguese Telecommunication Investments Kft.-é volt, ez teljes egészében a 4iG-hoz került.
2021 júniusában érkezett a bejelentés: a 4iG és két leányvállalata a Hungaro DigiTel, valamint a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel. A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold üzemeltető és szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait.
Akadtak kisebb beszerzések
Korábban szerzett a 4iG kiberbiztonsági céget is, a TR Consult Kft. személyében. 2020 októberében az INNObyte Zrt. 70 százalékos tulajdonrészét szerezték meg. Az INNObyte a contact center szolgáltatások, az üzleti intelligencia, tesztautomatizáció, mesterségesintelligencia-fejlesztés, az adatbázis-megoldások specialistája. A vállalat megrendelései elsősorban a telekommunikáció, az autóipar, az egészségügy, az agrárinformatika, közigazgatás, pénzügyi és banki informatika, valamint az egyházi digitalizáció területéről származnak.
2020 decemberében pedig az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. száz százalékára tették rá a kezüket. 2021 januárjában a 4iG Nyrt. adásvételi szerződést kötött az ipari, mezőgazdasági, tudományos és védelmi célú, rotormeghajtású drónok tervezésével, gyártásával foglalkozó Rotors and Cams Zrt. (RaC Zrt.) 24 százalékos kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlására.
2021 októberében írták alá a montenegrói Telenor adásvételéről szóló szerződést a 4IG Nyrt. és az eddigi tulajdonos PPF Telecom Group vezetői.
A Digi megvásárlása kapcsán kiadott közleményben azt ígérték, a 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja majd telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A közlemény szerint a fúzió eredményeként új regionális távközlési holdingvállalat jön majd létre, amelynek hazai érdekeltségei (Antenna Hungária, DIGI, Invitel, Invitech, AH Net) a nyugat-balkáni régióban folyamatban lévő akvizícióknak köszönhetően, további távközlési vállalatokkal egészülhetnek ki. | https://hvg.hu/kkv/20211130_4ig_novekedes_jaszai_gellert | https://web.archive.org/web/20211202000940/https://hvg.hu/kkv/20211130_4ig_novekedes_jaszai_gellert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bejott-a-4ig-nak-a-sajat-labra-allas-a-rheinmetall-utan-itt-az-ujabb-trofea | HVG | hungarian-news | 2021-11-30 10:57:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Fidesz",
"Rheinmetall AG"
] | [] | [
"informatika",
"támogatás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra"
] | [] |
53,223 | Az állam az utolsó leheletet is kiszorította volna Kishantosból, de nem sikerült | Az állam 14 millió forintért pereskedett hat éven át, ennyit akartak kipréselni a kisemmizett kishantosi gazdaságból, nem is akármilyen címen. Elbukták a pert. | Nem csak a földet vette el az állam a Kishantosi ökogazdaságtól lassan már hét évvel ezelőtt, de még azoknak a biztonsági őröknek a bérét is velük fizettették volna meg, akik a tüntető civileket tartották távol az új gazdáktól, ez utóbbiról itt írtunk részletesen. Bár egy másodfokú ítélet után abban bíztak a kishantosiak, hogy ettől a számukra nagy tehertételtől megszabadultak, mégis csalódniuk kellett, ugyanis az állam még felülvizsgálati keresetet is benyújtott, így a Kúrián végződött az ügy. Most a Kúria is a kishantosiaknak adott igazat.
Lassan már történelem lesz, amikor 2012-ben pályázatra írta ki az állami földalap a kishantosi mintagazdaság földjeit. A birtokot gyakorlatilag felszabdalták, és olyan cégek között osztották szét, amelyek közül többen még csak földet sem láttak nagyon korábban. Az ökogazdaság próbálta jogi úton védeni a birtokot, de a jogszerűség látszatára is alig adva, beszántotta az új bérlő a növényeket. Ekkor vonultak civilek a földekhez, hogy legalább a bíróságon folyamatban levő birtokvédelmet biztosítsák a gazdaságnak. Az új bérlő ellencsapásul egy őrző-védő szolgálatot bízott meg, hogy az ő zavartalan tevékenységét biztosítsa a földeken. Ennek az őrző-védő szolgálatnak a költségeit akarták bevasalni a kishantosi ökogazdaságon, ez a per húzódott hat éven át, és ebben az ügyben ment el a falig az állam, egészen a Kúriáig, hogy még ezt a 14 millió forintot bevasalja a gazdaságon. A Kúria azonban a kishantosiaknak adott igazat. A gazdaság 17 perben volt érintett az állami földpályázatok óta, lényegében a földszerződésekkel kapcsolatos pereket elveszítették.
„Itt egy új világnak kell eljönnie ahhoz, hogy egyáltalán remény legyen arra, hogy Kishantos visszakapja a földjeit” – válaszolta Ács Sándorné, az ökogazdaság vezetője arra a kérdésre, hogy abban vajon bízik-e, hogy a földjeiket visszakapják. | https://hvg.hu/kkv/20211201_Az_allam_az_utolso_leheletet_is_kiszoritotta_volna_Kishantosbol_de_nem_sikerult | https://web.archive.org/web/20211202120517/https://hvg.hu/kkv/20211201_Az_allam_az_utolso_leheletet_is_kiszoritotta_volna_Kishantosbol_de_nem_sikerult | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-az-utolso-leheletet-is-kiszoritotta-volna-kishantosbol-de-nem-sikerult | HVG | hungarian-news | 2021-12-01 09:49:00 | [] | [
"Kúria"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"mezőgazdaság",
"civilek",
"környezetvédelem"
] | [
"Kishantos",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
53,224 | Rétvári Bence az általa is irányított Emmitől milliókat kapott a kampányeseményeire | 8 millió forint támogatást kapott a Dunakanyari Védegylet Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumától még a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszaka előtt, amiből egyebek mellett azokat a Váci Polgári Esteket is megtartották, amely köztudottan a KDNP-s országgyűlési képviselő, Rétvári Bence kampányeseményének számított. | Rétvári Bence minisztériuma támogatta a politikus néhány kampányeseményét
Rétvári Bence minisztériuma támogatta a politikus néhány kampányeseményét 8 millió forint támogatást kapott a Dunakanyari Védegylet Alapítvány az EMMI-től. A minisztérium államtitkára, Rétvári Bence szerint nincs azzal semmi probléma, ha egy szervezet támogatást kap a minisztériumtól egy olyan rendezvényre, ahol mellékesen ő a fő meghívott.
A televízió közérdekű adatigénylése nyomán derült ki, hogy
a Vác és térsége országgyűlési képviselőjének kampányeseményei állami támogatásból valósultak meg 2017 és 2019 között.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány eseményein Rétvári mellett olyan, a kormánypártokhoz kötődő ismert emberek tették tiszteletüket, mint Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, vagy éppen Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.
Az elszámolás alapján videógyártásra csaknem 400 ezer forintot, míg drónra 220 ezret költöttek el. A legtöbb pénz rendezvényszervezésre ment el, összesen közel 3 millió forint.
Az összegben a leadott számlák alapján terembérlés és a catering - amelyért egymillió forintot fizettek -, nem volt benne.
Az N1TV később Vácon érte utol Rétvári Bencét, ahol az államtitkár éppen a helyi önkéntes tűzoltó egyesületnek adott át egy használt kisbuszt. A szervezet elnöke, Terna István a sajtóeseményen elmondta, sikeres pályázatukkal összesen 4.900.000 forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyertek.
A televízió riportere megkérdezte az Emmi államtitkárától, hogy személyesen részt vett-e a 8 millió forint odaítélésében, ám Rétvári azt mondta, ezek a támogatások mindig az érvényes jogszabályok és kormányhatározatok alapján működnek.
Közölte, ő parlamenti államtitkár a minisztériumon belül, így az feladatait a saját szabályzatuk rögzíti, más foglalkozik a sport, kulturális, egészségügyi, vagy éppen a szociális támogatásokkal.
Rétvári nem tartja összeférhetetlennek, hogy ő az által is vezetett minisztérium pénzt adott ezekre az eseményekre.
Mint fogalmazott,
"kampányeseményeket pártforrásokból finanszírozunk, de vannak olyan közösségi események, amelyeknek jó részére engem is el szoktak hívni különböző szervezetek."
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet ezeket a kifizetéseket úgy szétválasztani, hogy még véletlenül se merüljön fel annak a gyanúja, hogy kampányfinanszírozás zajlik, Rétvári Bence azt mondta:
"Nagyon sok eseményen van ott az ember. Szerintem minden képviselőnek ez a kötelezettsége. Úgy tudjuk ezeket megkülönböztetni, hogy a kampányesemények, kampányidőszakban vannak."
Az említett támogatásból egyébként adventi gyertyagyújtást is rendeztek.
Lapunk megkereste az előválasztáson Pest megye 4-es számú választókerületét megnyerő jobbikos Inotay Gergelyt, hogy megkérdezzük, mit gondol Rétvári ügyéről. Mint mondta,
majdnem két kisbuszt lehetne vásárolni a Rétvári évekkel ezelőtti kampányára eltapsolt pénzből.
Az ellenzék közös jelöltje kiemelte, Vácon alpolgármesterként azon dolgozik, hogy az ilyen rejtett, vagy nem annyira rejtett kampánytámogatásokat megszüntessék és ezek útján minden lehetséges módon elvágják, illetve, hogy ezek elszámoltathatók legyenek.
"Az a célunk, hogy 2022 áprilisában ezen a rendszeren is változtassunk"- tette egyértelművé.
A Dunakanyari Védegylet Alapítványról Inotay elmondta, ők szervezik Rétvárinak Vácon a kampányeseményeit.
"A Váci Polgári Estek elején minden esetben kőkemény kormánypropaganda megy, aztán a második részben a jelenlegi városvezetés munkáját kritizálják élesen, minősítik a jelenlévő nem kormánypárti hallgatók elbeszélése szerint"
- fogalmazott a politikus.
Mint mondta, olyan is történt, hogy Rétvári az anno éppen frissen megválasztott váci püspököt hívta meg a Vác-Dunakanyar színházba - ahová régebben szervezték ezeket a polgári esteket -, miközben az intézmény nem is fogadhatna be politikai rendezvényt, illetve politikai jellegű szervezet nem is bérelhetné. | https://alfahir.hu/2021/12/02/retvari_bence_dunakanyari_vedegylet_alapitvany_emmi_kampanyesemeny_allami_tamogatas | https://web.archive.org/web/20220809130827/https://alfahir.hu/2021/12/02/retvari_bence_dunakanyari_vedegylet_alapitvany_emmi_kampanyesemeny_allami_tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/retvari-bence-az-altala-is-iranyitott-emmitol-milliokat-kapott-a-kampanyesemenyeire | alfahir.hu | hungarian-news | 2021-12-03 00:03:20 | [
"Rétvári Bence"
] | [
"Dunakanyari Védegylet Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek"
] | [] |
53,225 | Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának | Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty Internationalre mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben. | Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty Internationalre mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben.
Július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíró-hálózat tényfeltáró cikksorozata arról, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg egy izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel.
A Pegasus-ügyben - amit magyar oldalról a Direkt36 göngyölített fel - az elmúlt hónapokban kiderült, hogy magyar üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek a szoftverrel.
Időközben Kósa Lajos elismerte azt is, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a programot a gyártó NSO-tól. A Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt állította, hogy nem igaz.
Péterfalvi Attila nem szakította meg nyaralását az ügy miatt, így az adatvédelmi vizsgálat eleve csak augusztus végén kezdődhetett meg. Akkor az adatvédelmi biztos azt ígérte, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást, jóllehet ez csak annyit jelentene, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta arra az engedélyt.
De Péterfalvinak nem sikerült a munka végére érni. November elején a biztos még nem tudta megmondani, mikor végeznek.
A hvg.hu most ismét megkérdezte Péterfalvit, hogyan halad a munka, mire a biztos azt válaszolta, szinte kész van, minden rendelkezésre áll, de nem tudja befejezni a vizsgálatot, mivel az Amnesty International jogvédő hálózat nem bocsátja rendelkezésére annak a 300 célszemélynek a nevét, akiket Magyarországon megfigyelhettek.
Az Amnesty úgy jön képbe, hogy a szervezet kiberegysége, a berlini székhelyű Security Lab vizsgáltat be a telefonokat, amikre a kémprogramokat telepítették. Péterfalvi valamiért mégis az Amnesty Magyarországnál kopogtatott az adatokért, és nem a nemzetközi irodánál, így nem is tudott hozzájutni a számokhoz.
„Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e” - mondta a biztos a hvg.hu-nak, bár ebből nem derült ki, hogy az eddig nyilvánosságra került nevek és adatok alapján miért nem lehet érvényes megállapításokat tenni.
Az Amnesty oldaláról mindenesetre azt közölték a hvg.hu-val, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a biztos felvette-e a kapcsolatot a nemzetközi irodájukkal.
Péterfalvi azt mondta még a lapnak, hogy készül egy nyilvános verziója a jelentésnek és egy olyan is, amit nemzetbiztonsági okból nem lehet majd nyilvánosságra hozni. | https://444.hu/2021/12/02/peterfalvi-attila-lassan-fel-eve-keptelen-vegere-jutni-a-pegasus-ugy-vizsgalatanak | https://web.archive.org/web/20230324195507/https://444.hu/2021/12/02/peterfalvi-attila-lassan-fel-eve-keptelen-vegere-jutni-a-pegasus-ugy-vizsgalatanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peterfalvi-attila-lassan-fel-eve-keptelen-vegere-jutni-a-pegasus-ugy-vizsgalatanak | 444 | hungarian-news | 2021-12-02 00:00:00 | [
"Péterfalvi Attila"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)"
] | [] | [
"titkosszolgálat",
"adatvédelem"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
53,226 | A visegrádi termálvizet megcsapolva, közpénz-milliárdból építheti át a lepencei strandfürdőt a NER-közeli | Keveseknek van olyan szerencséjük, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszállodájuk sikeres legyen - írtuk meg ebben a cikkünkben a Minaro Hotel Tokaj kapcsán. De még kevesebbeknek lehet olyan szerencséjük, hogy Magyarország kormánya és az illetékes helyi önkormányzat azért is mindent megtegyen, hogy a magántulajdonukban lévő prémium strandfürdő is sikeres legyen. | Keveseknek van olyan szerencséjük, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszállodájuk sikeres legyen - írtuk meg ebben a cikkünkben a Minaro Hotel Tokaj kapcsán. De még kevesebbeknek lehet olyan szerencséjük, hogy Magyarország kormánya és az illetékes helyi önkormányzat azért is mindent megtegyen, hogy a magántulajdonukban lévő prémium strandfürdő is sikeres legyen.
Pedig találni erre példát. Mintegy három-négy év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a munkagépek a Dunakanyarban is, mert a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő (VLVS) Kft. kiírta a Lepence strandfürdő kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárást - derül ki a november 30-i Közbeszerzési Értesítőből. Ennek még örülni is lehetne, hiszen Magyarország egyik legismertebb és legértékesebb területén fekvő strandját már 2007-ben bezárták, és azóta erősen lepusztult, így viszont jó esély van arra, hogy 2023-ban újra megteljen fürdőzőkkel.
De természetesen jelentős részben közpénzből épül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatok keretében még 2019-ban 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott a VLVS Kft.-nek. A cég akkor még a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül Szepesi Richárdhoz és feleségéhez, Kante Awához tartozott. Szepesi akkor lett ismert, amikor egy tokaji hotelt eladott Mészáros Lőrincnek.
Tavaly nyáron azonban Jellinek Dániel ingatlanguru cége, az Indotek Group által 24 százalékban tulajdonolt Appeninn Holding Nyrt. (amelynek 2018-ig meghatározó tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc, majd utána, 2020-ig, Jellinek érkezéséig Tiborcz István) 75 százalékos tulajdonos lett a Dreamland Holdingban, így pedig a VLVS is a csomag része lett. Szintén ekkor lett az ország kilencedik leggazdagabb emberének érdekeltsége a Tokaj Csurgó Völgy (TCSV) Kft. is, amely a cikk elején említett tokaji luxusszállodát építi a világörökségi tájba szintén milliárdos kormányzati támogatásból. Az Indotek csoportról az volt a legutóbbi hír, hogy az Orbán-kormánnyal és a Mol-lal konzorciumban a ferihegyi reptér új tulajdonosa is lehet.
Már csak az a kérdés, hogy ki lesz a lepencei strandfürdő kivitelezője. A közbeszerzési felhívásból eleve kiderül, hogy a VLVS a tendert feltételesen indította meg, ugyanis további támogatási igényt nyújtott be , amit ha esetleg nem kapna meg Jellinek Dániel céges érdekeltsége, akkor eredménytelen lehet az eljárás. Szigorúak a pályázati feltételek is, hiszen csak olyan cég vállalhatja a munkát, amelynek az elmúlt három évben legalább 1,5 milliárd forint árbevétele volt magasépítésből.
Szépek a tervek, szépen illeszkedik a tájba. Nem egy vízicsúszdás élményfürdőt kell elképzelni
- mondta lapunknak a visegrádi turizmust jól ismerő forrásunk. | https://444.hu/2021/12/03/a-visegradi-termalvizet-megcsapolva-kozpenz-milliardbol-epitheti-at-a-lepencei-strandfurdot-a-ner-kozeli-ingatlanmogul | https://web.archive.org/web/20230905152245/https://444.hu/2021/12/03/a-visegradi-termalvizet-megcsapolva-kozpenz-milliardbol-epitheti-at-a-lepencei-strandfurdot-a-ner-kozeli-ingatlanmogul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-visegradi-termalvizet-megcsapolva-kozpenz-milliardbol-epitheti-at-a-lepencei-strandfurdot-a-ner-kozeli | 444 | hungarian-news | 2021-12-03 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.",
"Visegrád Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Visegrád"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,227 | Luxuslakóházként árulták a Gyermekmentő Alapítvány volt központját | Miközben milliárdok folytak át az alapítványok kezén, különböző ingatlanok kerültek az alapítványi tagok, majd onnan új vevők/bérlők tulajdonába. A birosag.hu-ra feltöltött dokumentumokban a szervezeteknél látszólag nincs nyoma az adásvételből befolyó összegeknek vagy épp értékcsökkenésnek, és a (még létező) szervezetet is hiába kerestük emiatt. | A Pest megyei Csobánkán három ház is kötődik két kétes múltú alapítványhoz, illetve az azokban közreműködő emberekhez.
Az egyik ház az új építésű részen található Kerekdombi utca 6. Az 1334 nm-es telken elhelyezkedő 140 négyzetméteres házat, vagyis annak telkét 2018-ban vásárolta meg a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2019 júniusában az ingatlant az alapítvány kurátora, Gombár Györgyi és Lhotsky András vásárolta meg. A telken 2020 szeptemberében jegyezte be a földhivatal lakóház létesítését.
A mellette lévő Kerekdombi utca 4. számú ház szintén a Gyermekmentő Alapítvány tulajdonában volt: 2018-ban vásárolták meg, majd 2021 februárjában egy magánszemélynek értékesítették.
A szintén a településen, de nem annyira felkapott részen egy harmadik ingatlan is kötődik Gombár Györgyi nevéhez. A Muskátli utca 1. szám alatt álló házat 2016 februárjában vásárolta meg az Országos Állatmentő Alapítvány, amelynek kuratóriumában többek közt Gombár Györgyi és Lhotsky András foglalt helyett. Az alapítvány 2021 májusában megszűnt. Gombár 2019. június 28-án vásárolta meg az ingatlant.
Megnéztük közelebbről is a házakat.
Műfű és panoráma
A Kerekdombi utca 6. számon lévő telken 2020-ban egy 140 nm-es luxus lakóházat húztak fel, amit nemrég még 180 millió forintért kínáltak eladásra. A hirdetés szövege szerint a 360 fokos állandó panoráma, a szubalpin klíma és a kiépített elektromos gyorstöltő mellett jó hír lehetett a természetet utáló jövőbeli tulajdonosnak, hogy „a kert java műfűvel borított, így télen-nyáron zöld és gondozásmentes”. A házat emellett „kulturált és igényes környezetben, fantasztikus szomszédokkal, igazi »Lila akác köz« hangulattal” hirdették.
A hirdetés azonban ma már nem elérhető az ingatlan.com oldalán.
Ahogy írtuk, az ingatlan a Gyermekmentő Támogató Alapítványtól annak két tagjához, Gombár Györgyihez és Lhotsky Andráshoz került. Arról, hogy végül sikerült-e eladniuk a házat, vagy mégsem értékesítik, egyelőre nem árulkodnak a tulajdoni lapok. Azt sem tudni, hogy a két alapítványi tag mennyiért vette meg az alapítványtól az ingatlant.
Milliárdos támogatások folytak át a szervezeteken
Gombár a Gyermekmentő Támogató Alapítvány mellett az alapítója, illetve kurátora volt a daganatos.hu-nak és az Országos Állatmentő Alapítványnak is.
Mindhárom alapítvány többszáz millió forint SZJA 1 százalékos felajánlásban részesült az évek alatt, összesen több milliárd forintot bezsebelve. Azt, hogy mennyire végeztek/végeznek valós tevékenységeket az alapítványok, nehéz megítélni, de az biztos, hogy a KEHI vizsgálata után feljelentést tettek ellenük költségvetési csalás gyanújával. A NAV is kutakodni kezdett, és két éven át nem is gyűjthettek 1 százalékot. Azóta minden megy a régiben, az alapítványokat újra lehet támogatni.
Kennelek igen, kutyák nem
Igaz, az Országos Állatmentő Alapítvány közben (2020 nyarán) megszűnt. A szintén csobánkai, Muskátli utca 1. szám alatti ingatlan 2016 februárjában került az alapítvány tulajdonába, majd három évvel később, 2019-ben került át Gombár Györgyi nevére.
Az Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén még 2018-ban járt a 444.hu, kutyákat keresve, de egy darabot sem találtak.
Ez azóta sem változott: a Muskátli utcai ingatlant 2018 óta rendbe tették, szigetelték, a 444.hu videójában látható tábla is eltűnt róla. Ottjártunkkor az ott lakók nem is tudták, hogy egy alapítványnak kéne ott lennie, elmondásuk szerint körülbelül egy éve bérlik Gombártól a házat. Egy utcában lakó, épp arra sétáló elmondta, hogy ugyan volt pár kennel korábban a kertben, de kutyákat soha nem látott ott.
„Ezek csak azért voltak berakva, hogy mutogatni lehessen őket, de kutyák sosem voltak itt”
– mondta, majd elsétált.
Nem sokat tudni az adásvételekről
A harmadik érintett ház a Kerekdombi utca 4. Egy ideig ez (is) volt a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye, ami most a szilvásváradi Patak utca 29-ben található, egy parasztházban. (Ennek tulajdonosa az Alapítvány, 2020-ban vásárolták meg.)
A Kerekdombi 4. szám alatti, a gyermekmentő alapítvány által 2018 októberében megvásárolt telekre tavaly decemberre fel is épült egy ház, majd két hónappal az ingatlannyilvántartásba felvezetés után gazdát is cserélt. Így elvileg az alapítványnak csak az eladásból jó (?) bevétele keletkezhetett – ez azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint nem derül ki a bevallásból, ahogy a másik két ingatlan értékesítéséből származó bevétel vagy értékcsökkenés sem.
A 2020-as évi éves beszámoló alapján egyébként a Gyermekmentő Támogató Alapítvány kuyaterápiás foglalkozásokat tartott, valamint szorongásos gyerekek számára pónilovak bevonásával állatsimogatást, a stresszoldásra. Ezeket a prevenciós tevékenységeket az Oktató és Felvilágosító Központban valósították meg, és a támogatások összesen 1000 gyereket értek el.
A két telek (Kerekdomi 4. és 6.) között, a házak háta mögött most (is) pónik tanyáznak. A szépen rendben tartott karámban lévő állatok lehetnek a simogatnivaló pónik, és ez lehet az az 1000 nm-es terület, ami a luxuslakóház hirdetésében is szerepel. Ugyanakkor az alapítvány honlapján kutyaterápiás foglalkozást és életmentő tanfolyamot hirdet gyerekeknek csobánkai helyszínnel. Hogy pontosan hol, az nem derül ki a felhívásból.
Jelöltként is indult
Gombár Györgyi 2019-ben elindult az önkormányzati választásokon, a bemutatkozó plakátja szerint eddig 899 millió forintot költöttek daganatos és leukémiás gyerekek kezelésére, valamint megelőzésre, és Csobánkán is megkezdték egy rehabilitációs ház kialakítását, „amelyre vitathatatlanul szüksége lenne a családoknak”. A bemutatkozásból az is kiderül, hogy bár jelenleg sminktetoválóként dolgozik, korábban ingatlanfejlesztésben és pénzügyi területen ért el sikereket. Gombár Györgyi nem jutott be a testületbe, infomációnk szerint Csobánkán él családjával.
Kétszer is kerestük a Gyermekmentő Támogató Alapítványt hivatalos elérhetőségén, ám megkeresésünkre nem reagáltak. A szervezettől ezt kérdeztük,
miért nem találtuk meg a cégbírósági beszámolókban az ingatlanok értékesítését,
miért döntöttek az eladás mellett, és miért épp az alapítványhoz közel álló személyek vették meg őket,
mennyi bevétele keletkezett az eladásokból az alapítványnak.
Nyitókép: A Kerekdombi utca 6. Csobánkán (forrás: a szerző felvétele) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/02/luxus-lakohazkent-arultak-a-gyermekmento-alapitvany-volt-kozpontjat/ | https://web.archive.org/web/20211202123313/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/02/luxus-lakohazkent-arultak-a-gyermekmento-alapitvany-volt-kozpontjat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxuslakohazkent-arultak-a-gyermekmento-alapitvany-volt-kozpontjat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-12-02 00:00:00 | [
"Gombár Györgyi",
"Lhotsky András"
] | [
"Gyermekmentő Támogató Alapítvány"
] | [
"Csobánka",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
53,228 | A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat a kormánykritikus RTL Klubnak is | Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált. | Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált.
Konkrétan a Honeycomb Hungary Kft.-ről van szó, amelynek az Orbán-kormány volt londoni nagyköveteként is ismert Szalay-Bobrovniczky a résztulajdonosa a VBPS Kft.-n keresztül. A Honeycomb egy angol vállalat, a magyar leánycéget 2018 májusában alapították, például film-, videó- és televízióprogram terjesztéssel foglalkozik, és pénzügyileg valósággal szárnyal. Míg 2019-ben csak 691 millió forint forgalomnak örülhettek, addig 2020-ban már az egymilliárd forintot is meghaladta a bevétel, és 555 millió forint profitot könyvelhettek el. | https://444.hu/2021/12/06/a-kormanyszovivo-ferjenek-cege-kezbesitheti-a-reklamokat-a-kormanykritikus-rtl-klubnak-is | https://web.archive.org/web/20230320150649/https://444.hu/2021/12/06/a-kormanyszovivo-ferjenek-cege-kezbesitheti-a-reklamokat-a-kormanykritikus-rtl-klubnak-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyszovivo-ferjenek-cege-kezbesitheti-a-reklamokat-a-kormanykritikus-rtl-klubnak-is | 444 | hungarian-news | 2021-12-06 00:00:00 | [
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Honeycomb Hungary Kft."
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"informatika",
"hirdetés"
] | [] |
53,229 | Parlamenti segítséggel százmilliók visszafizetését próbálta megúszni Simonka György egykori cége | A kormánypárti politikus volt cége a képviselő által elért jogszabály-módosításra hivatkozva kerülte volna el a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését. | Több mint 410 millió forint állami támogatás visszafizetését próbálta elkerülni az egykor Simonka György fideszes képviselő érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. A társaság olyan jogszabály-módosítások alapján próbálta megúszni a szabálytalanul felhasznált pénzek visszafizetését, amiket Simonka ért el a parlamentben – értesült a 24.hu.
A Transparency International (TI) Magyarország által kiperelt adatokból derült ki, hogy a korábban a kormánypárti politikus résztulajdonában álló cég összesen 30 kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz. Ezek célja az volt, hogy a mára felszámolás alatt álló Paprikakert TÉSZ Kft. által igénybe vett, és szabálytalanul elköltött összesen 413 977 888 forint támogatást ne kelljen visszafizetni az államnak.
Az említett – jelenleg is Simonka családtagjai résztulajdonában álló – cég a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló rendelet módosítására hivatkozva kezdeményezte a visszafizetés elkerülését.
Ez az egyik olyan jogszabály, amelynek módosítását Polt Péter legfőbb ügyész szerint Simonka György érte el a parlamentben, hogy elkerülje a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Minderre már a Békés megyei országgyűlési képviselő és 32 társa ellen korrupciós és más bűncselekmények miatt megfogalmazott vádirat is utalt, ám azt csak később tisztázta a legfőbb ügyész, hogy pontosan mely jogszabályok esetében ért el módosítást Simonka.
Igaz, a történtek ellenére a Paprikakert TÉSZ Kft.-t visszafizetésre kötelezték, így a vádhatóság szerint tulajdonképpen nincs ügy, bár az nem derült ki, hogy a pénzt ténylegesen visszafizette-e a társaság. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mert a szintén a Simonka ellen szóló vádak fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. esetében korábban kiderült, hogy az állam kicsúszott a határidőből, és egymilliárd forint közpénz veszett oda a jelenleg is Simoka résztulajdonában álló társaságban.
Szintén a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálták a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban a bűncselekmény gyanúját, és azt kizárták. „A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel”– írták, megerősítve, hogy a jogszabályok módosítása után a Simonka irányítása alatt álló termelői szervezetek kérték a támogatások visszakövetelését előíró határozatok visszavonását, ez azonban nem történt meg.
A jogalkotásban résztvevők felelősségét Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vetette fel, szerinte a módosításokat jegyző képviselőket felelősségre kellene vonni. A fideszes Jakab Istvánnak – az Országgyűlés alelnöke –, Győrffy Balázsnak – aki képviselő és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke –, valamint Fazekas Sándornak mint volt agrárminiszternek ott lenne a helye a vádlottak padján Simonka mellett Hadházy szerint.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak elmondta, nem érthető, az ügyészség miért ilyen engedékeny ebben az ügyben, hiszen ha nem is közvetlenül, de Simonka mégiscsak arra irányuló kísérletet tett, hogy a parlamenti képviselőként kezdeményezett jogszabálymódosítás révén a hozzá köthető cégek kibújhassanak a szabálytalan pénzfelhasználás miatt elrendelt visszafizetési kötelezettség alól.
Ráadásul – mint mondta – a szóban forgó cégek a visszafizetés alól történő mentesítést kérelmezték is, tehát nem rajtuk, hanem az államkincstár éberségén múlt, hogy az adófizetőket nem érte újabb több száz millió forintos kár. Ligeti kiemelte, a korrupció ellenes civil szervezet örül annak, hogy az állam ezúttal résen volt, de Simonka Györgynek önmagában azért is a bíróságon kellene számot adnia, hogy tett egy ilyen kísérletet.
Képzeljük el, hogy valaki besurran egy bank trezorjába, de nem sikerül elvinnie az ott őrzött százmilliókat, mert elkapják a biztonságiak. Vajon helyeselhetnénk-e, ha ebben az esetben a hatóságok azt mondanák: végülis nem okozott kárt, tehát nem történt lopás, ezért inkább borítsunk fátylat a történtekre. A helyes válasz nyilván csak nemleges lehet
– mondta Ligeti.
A Paprikakert TÉSZ Kft. visszafizetés elkerülésére irányuló kérelmei közt a legkülönbözőbb tételek bukkannak fel az irodabútortól kezdve a targoncáig. De nem akarták visszafizetni azt az ötmillió forintos összeget sem, amit egy Volkswagen Phaeton típusú, prémium kategóriás személyautóra költöttek. Ez azért érdekes, mert Simonka György egy időben éppen ilyen járművel közlekedett.
Az említett jogszabály-módosítás okán egyébként a Paprikakert TÉSZ Kft.-n kívül további hét cég próbálta elérni, hogy ne kelljen visszafizetni a szabálytalanul felhasznált támogatásokat. A társaságok kérelmeinek összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, ám a legnagyobb összeg, csaknem 414 millió forint, visszafizetését Simonka egykori érdekeltsége szerette volna megúszni.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 nyarán közölte, hogy Simonka György és 32 társa ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Kiderült, Simonka György családtagjainak is a vádlottak padjára kell ülnie. Beszámoltunk arról is, hogy Simonka mellett további két fideszes országgyűlési képviselő rokonai is vádlottak lettek: Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének és Varga Gábor hozzátartozóinak is felelniük kell a bíróság előtt. | https://24.hu/belfold/2021/12/02/simonka-gyorgy-bekes-megye-pusztaottlaka-paprikakert-tesz-magyar-allamkincstar-transparency-international/ | https://web.archive.org/web/20230128202251/https://24.hu/belfold/2021/12/02/simonka-gyorgy-bekes-megye-pusztaottlaka-paprikakert-tesz-magyar-allamkincstar-transparency-international/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parlamenti-segitseggel-szazmilliok-visszafizeteset-probalta-meguszni-simonka-gyorgy-egykori-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-12-02 00:00:00 | [
"Kerényi János",
"Simonka György",
"Varga Gábor"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [] | [
"mentelmi jog",
"klientúra"
] | [] |
53,230 | Kicsoda Gansperger Gyula, aki a Fidesz főkönyvelőjéből lett a Városháza-ügy kulcsszereplője? | Végigvesszük, mit csinált az elmúlt harminc évben Gansperger Gyula, a Fidesz egykori pénzembere, aki a kormánymédiában naponta csöpögtetett információk szerint a híd a Városháza állítólagos eladása kapcsán a befektető és a főváros között, és ő vonta be egykori főnökét, Bajnai Gordont is a történetbe. Nem úgy tűnik, hogy a volt Simicska-tanítvány, az első Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójaként szolgáló Gansperger balraátot vett volna. | Már tíz évvel ezelőtt is fogatlan oroszlán volt
– így beszélt Gansperger Gyuláról a november eleje óta csöpögtetett és teljesen valószínűleg még mindig ki nem bontott Anonymus-sztori kapcsán lapunknak a főszereplő egyik régi üzletfele, miután a kormánymédia olyan hangfelvételeket közölt, amelyeken a hírekből jó másfél évtizede eltűnt egykori Fidesz-főkönyvelő, a privatizációs ügynökség volt vezetője, illetve – mások mellett – Bajnai Gordon is hallható. Forrásunk az ő szerepéről úgy vélekedett: csőbe húzták.
Hogy a Városháza-ügyben valójában mi a pontos szereposztás, az még megfejtésre vár, ám az biztos: Bajnai arra nem számított, hogy beszélgetésük részletei kiszivárognak a sajtónak. Még a hangfelvételek megjelenése előtt, ám már a helyszínen készült lesifotós kép publikálását követően közölt Facebook-bejegyzésében arról írt: a tárgyaláson világossá tette, hogy ebben az ügyben nincs befolyása, közvetítői szerepe, és szerinte egy ilyen fejlesztés „csak átfogó politikai konszenzus mellett, és teljesen átlátható folyamatban lehetne egyáltalán megfontolás tárgya a döntéshozók részéről”. Interjúnkban pedig válaszolt lapunk minden felvetődő kérdésére. Ganspergerhez fűződő kapcsolatáról például azt mondja:
Gansperger Gyula nem a barátom. Egykori kollégám, akivel egy nehéz időszakban a Wallis-cégcsoport reorganizációját vittük közösen néhány évig. (…) A „Gyula régi harcostársam” mondat talán valóban túl költőire sikeredett, és igazából azt a célt szolgálta, hogy indokoljam a vendéglátómnak, hogy miért is fogadtam el általa a meghívást.
Gansperger az egyik felvételen a polgármesteri hivatal korrupciószagú ingatlaneladási gyakorlatáról beszél. A naponta kerekedő történet eddig odáig jutott, hogy
a Városháza impozáns, de irodaként drágán fenntartható ingatlana iránt az orosz-magyar Rahimkulov testvérpár érdeklődött,
az ő cégcsoportjukkal működik együtt Gansperger cége ipari infrastrukturális és ingatlanfejlesztési projektekben, így az egykori pártfőkönyvelő hívta Rahimkulovékhoz Bajnait, akinek kormányzati apparátusából ketten is Karácsony Gergely főpolgármester közelében dolgoznak most.
Karácsonyék feljelentést tettek, és azt állítják, több lehetőséget vizsgáltak meg az ingatlan jövőjével kapcsolatban, de nem adják el a Városházát. Végül annyit elismertek, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezetője, Barts J. Balázs „túl sok információt osztott meg” a Városháza épülete iránt érdeklődőkkel, ezért fegyelmit kapott.
Bajnai cáfolta, hogy érdemben intézkedett volna, ráadásul szerinte titkosszolgálati módszerekkel követték és hallgatták le. Ő szintén feljelentést tett, illetve tudatta, szeretné ha a vágatlan felvétel nyilvánosságra kerülne, hogy mindenki megtudhassa, valójában mit mondott. Mint interjúnkban fogalmazott: „És ez a szövegösszefüggésből kiforgatott pár zavarosan vágott félmondat jó példája annak, hogyan követ el bűncselekményt a hamisító Anonymus, akivel szorosan együttműködve a NER-propaganda most azon serénykedik, hogy a fehérből feketét, a partizánból kurtizánt csináljon.”
A bajtársiasság légköre mindenesetre egyre kevésbé lengi be az ügyet, amely miatt magyarázkodni kényszerült a főpolgármester.
Ami tény: Gansperger köre már üzletelt a Karácsony vezette fővárosi önkormányzattal, amikor a Grébics Ingatlan Zrt. a XXII. kerületben megvehetett egy 7400 négyzetméteres ingatlant. A Grébicset Gansperger alapította, de 2018 óta már nem ő, hanem az a Szabó Gergő jegyzi, aki több cégben is üzlettársa.
Az ingatlanügyletek sosem álltak távol Ganspergertől, aki végzettsége szerint közgazdász, valaha könyvelőcéget vitt, de az egy ideje a családja nevén van. Karrierje kezdetén a Fidesz holdudvarához tartozó cégek mellett a Mammut bevásárlóközpont befektetőinek ingatlanszerzésén fáradozott (lásd bővebben keretes írásunkat), a 2000-es években topmenedzserként mutatkozott óriáscégeknél, az utóbbi 10-12 évben pedig különböző üzletágakban villantak meg vagyonkezelői, érdekeltségei az informatikától a geotermiáig terjednek. A legutóbbi időkben a patinás Ganz-cégek reinkarnálásán munkálkodik, és energetikai cég is került a portfóliójába: az Ener-con Trade Zrt.-t 2015-ben alapították, és 2017 óta foglalkozik villamosenergia-kereskedelemmel. Gansperger több cég, köztük a bécsi Constans Beteiligungs GmbH közbeiktatásával, közvetetten érdekelt benne.
Az Ener-con honlapja egészen az Elios-ügyig repít vissza, legalábbis annyiban, hogy háttérbázisaként a Grep Green Public Lighting Zrt.-t jelöli meg, annak résztulaj igazgatósági tagja, Makra Attila egy időben az Ener-con igazgatóságát elnökölte (a honlapon most is így szerepel). A Grep Green neve felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának az Elios-ügyről készített jelentésében, amelyben szervezett csalás gyanúját vetette fel az OLAF, és 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. Az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios ügyében a Grep Green a díszletnek bevetett versenytársak között bukkant fel. Később, az Elios hibernálódása után azzal került be a hírekbe, hogy még az Eliosnál is drágábban dolgozott Érden.
Gansperger, a topmenedzser
„Igazi Simicska-tanítvány, a pénz érdekli, ugyanúgy, mint a mesterét, és simán képes 180 fokot váltani tárgyalás közben, akár balos kuncsafttal bizniszelni, ha az nagyobb haszonnal kecsegtet” – osztotta meg tapasztalatát egy, korábban Ganspergerrel is üzletelő informátorunk. Erre a képességére szükség is volt. 2001 márciusában távozott az ÁPV Rt. éléről, Simicska Lajos pedig addigra már inkább Nyerges Zsoltra támaszkodott a pénzügyekben, így Gansperger bár kegyvesztett nem lett, nem került komolyabb funkcióba a Fidesz közelében. A hírekből is éppúgy eltűnt, ahogy a fantomcégügyek szereplői Kaya Ibrahimtól Schlecht Csabáig.
2003-ban Bajnai Gordon, a Wallis vezére emelte magához, olyannyira, hogy 2006-ban ő váltotta a vezérigazgatói poszton. Hogy ez balraátot jelentett volna Ganspergernél, azt sokan vitatják, mondván, a szocialista kötődésűnek elkönyvelt Wallis-csoport bőven termelt vezetőket a közhivataloknak és állami tulajdonú cégeknek, ugyanakkor befogadta az onnan érkezőket is, jobbról és balról vegyesen. Bajnai Gansperger mellett olyan, a partvonalra szoruló fideszeseket is felelős pozícióba emelt, mint Wachsler és Fürjes Balázs, aki Deutsch Tamás-féle sportminisztérium miniszteri biztosaként dolgozott 2002 előtt. Hogy a két irányba építkezés tudatos üzletpolitika volna, Bajnai tagadta, minapi interjúnkban azt mondta:
Ahogy én annak idején megismertem, mindig is határozottan jobboldali érzelmű ember volt. Aminek az én szememben az üzleti tevékenység, a szakértelem szempontjából nincs jelentősége. Megjegyzem, azokban az években a Wallisban dolgozott Wachsler Tamás és Fürjes Balázs is, de ezért őket nem emlegetik baloldaliként.
Ugyanakkor a Wallis-alapító Noah M. Steinberg úgy fogalmazott: „Az ingatlanpiac több mint négyéves ciklusokban működik, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyik vagy másik oldalhoz húzzunk.”
Gansperger 2007-ben átszegődött a Wallis Ingatlan konkurensének számító Kész Kft.-hez, de a kitérő rövidre sikeredett. Később felbukkant a Synergonnál, ám ebből sem lett hosszú távú együttműködés, igaz, ez már egy másik korszakhoz tartozik, amikor a kockázati tőkebefektetések felé fordult.
2006-ban Medgyessy Péterrel együtt beválasztották a Mol tőzsdei leánya, a TVK igazgatóságába, ami akkoriban komoly apanázzsal járt, évi 50 ezer euró (akkor 14 millió forint) tiszteletdíjat jelentett. A TVK-nál a Fidesz újbóli hatalomra kerülése után sem köszöntek el Ganspergertől, sőt 2013-ban már a Synergon igazgatótanácsi tagjaként is kapott tiszteletdíjat.
Az új Fidesz-érában ha pozíció nem jutott is Ganspergernek, haraphatott egy darabot az uniós pénzekből. A Jeremie-programból oszthatott milliárdokat a Morando Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-vel. A Morandót még 2008-ban gründolták, és Gansperger üzlettársa volt benne Orbán Viktor egykori miniszterelnöki tanácsadója, Tombor András és a századvéges Heim Péter is. Az alapkezelő összesen több mint 4 milliárd forint uniós forrást helyezhetett ki ígéretes vállalkozásoknak, a nemes céltól azonban némileg eltért a megvalósulás: a 444.hu cikke szerint a támogatott cégek között bőven akadtak olyanok, amelyek a Morando tulajdonosi és befektetői köreihez kötődtek.
Gansperger a geotermia-bizniszbe is belekóstolt, a makói ügylet azonban bűnügyi fordulatot vett. A HVG egy rendőrségi kutakodás kapcsán számolt be a gyanúról, amely szerint az egykori Fidesz-főkönyvelőhöz köthető Geoterm Invest Kft. tisztségviselői egy közgyűlési jegyzőkönyv meghamisításával szorították ki az alapítókat a Materm Kft. ügyvezetéséből.
A nyelviskolától a Ganzig
Az évek során igen tarka portfóliót hozott össze Gansperger, résztulajdonos például egy nyelviskolában, a International House Language School Kft.-ben, egy sor vagyonkezelő, illetve tanácsadó cégben, az utóbbi években pedig ráfordult a Ganz maradványaira is. 2017-ben beszállt a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.-be, ahol Szabó Gergővel osztoznak az ügyvezetői poszton, és már 2 milliárd forint fölé tornázták a forgalmat. 2020-ban alapították meg a Ganz Járműjavító és Karbantartó Kft.-t, amelyben Gansperger ügyvezető, résztulajdonos pedig a régi harcostárs Grácsmann Tibor. Vele már a fideszes idők hajnalán, a pártszékházas szatellitcégekben is közösködtek.
A pártfőkönyvelőt évtizedek óta ismerők szerint ez is azt támasztja alá, hogy „a boltot” most is régi embereivel viszi, így furcsa volna újonnan baloldali üzletemberként jellemezni.
Egyik volt üzlettársa szerint jelentős vagyont szedett össze, ő BMW-ről, puccos budakeszi ingatlanról beszélt lapunknak, és szerinte a volt pártfőkönyvelő bőven megengedhetné magának azt, hogy nyugdíjba menjen; számára nem is világos, miért nem vonult már vissza az üzleti élettől. Mint mondta: „A vagyona csak hízik, és nem tudja abbahagyni.”
A cikk készítésekor kerestük Gansperger Gyulát is, ám hívásunkra, üzenetünkre nem reagált. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/30/gansperger-fidesz-fokonyvelo-korrupcio-varoshaza/ | https://web.archive.org/web/20230331170711/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/30/gansperger-fidesz-fokonyvelo-korrupcio-varoshaza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kicsoda-gansperger-gyula-aki-a-fidesz-fokonyvelojebol-lett-a-varoshaza-ugy-kulcsszereploje | 24.hu | hungarian-news | 2021-11-30 00:00:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Barts J. Balázs",
"Gansperger Gyula",
"Grácsmann Tibor",
"Győri Tibor",
"Heim Péter",
"Makra Attila",
"Ruszlán Rahimkulov",
"Simicska Lajos",
"Tiborcz István",
"Timur Rahimkulov",
"Tombor András"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"B-Reklám Kft.",
"Burginvest",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Ener-con Trade Zrt.",
"Ganz Járműjavító és Karbantartó Kft.",
"Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.",
"Geoterm Invest Kft.",
"Grébics Ingatlan Zrt.",
"Grep Green Public Lighting Zrt.",
"International House Language School Kft.",
"KÉSZ Kft.",
"Materm Kft.",
"Millennium Vagyonkezelő és Befektető Rt.",
"Morando Kockázati Tőkealap Kezelő",
"Wallis cégcsoport"
] | [] | [
"klientúra"
] | [
"\"Városháza-ügy\""
] |
53,231 | Számítógép-nagykereskedelembe is belefog Rogán grúz barátja | Shabtai Michaeli üzletfelei közé tartozik a szintén grúz Irakli Rekhviashvili, aki korábban 12 éven át Soros alapítványánál dolgozott. | Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
"Van-e a házasságon kívüli - akár homoszexuális - partnerkapcsolata? Nevezze meg!"
belpolitika
2024.07.19. 04:307 perc
Elkezdődött a nevelőszülők átvilágítása, amelyhez képest még a képviselők nyilatkozattétele is csak tapintatos érdeklődés. Fizetségük beígért emelésének pedig csak a töredékét kapták meg az érintettek.
A túlnépesedés helyett már a Föld lakosságának csökkenésével riogatnak
világ
2024.06.30. 08:306 perc
Jelentős mértékben csökken a globális termékenységi ráta, és az évtizedeken belül fogyásnak induló népesség új társadalmi és gazdasági kihívások elé állítja a világot.
Kim Dzsong Un odavan a luxuskategóriás "orosz Rolls-Royce-ért", kapott is párat ajándékba Putyintól
világ
2024.06.27. 15:354 perc
A sértődött képviselő a Fidesz ellen szavazóknak, a Duma Aktuál a magyarok ellen fogadóknak üzent verssel
Duma Aktuál
2024.06.26. 17:302 perc
Kihozta a választás estéje a művészt Tasó Lászlóból, a képviselő verses idézettel üzent a nyíradonyiaknak, amiért azok leváltották a Fideszt. Ebből merített ihletett a Duma Aktuálban Litkai Gergely, aki verset írt mindazoknak, akik az Európa-bajnokságon valamiért a magyar válogatott vereségére akarnának fogadni. | https://hvg.hu/360/202148_psmtechnik_rogangruzbaratjae | https://web.archive.org/web/20211207120851/https://hvg.hu/360/202148_psmtechnik_rogangruzbaratjae | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamitogep-nagykereskedelembe-is-belefog-rogan-gruz-baratja | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-03 12:15:00 | [
"Berki Zsolt",
"Irakli Rekhviashvili",
"Rogán Antal",
"Shabtai Michaeli"
] | [
"Natali Properties Kft."
] | [
"Ázsia",
"Grúzia",
"Magyarország"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"média",
"informatika",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
53,232 | HVG Top 500: osztalékleltár – ilyen az, amikor az oligarchák szerények | Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész. | 2021.12.03. 13:00
2022.11.14. 14:57
Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész. | https://hvg.hu/360/20211203_Top_500_kormanyfokozeli_cegek_osztalekleltara__ilyen_az_amikor_az_oligarchak_szerenyek | https://web.archive.org/web/20231130130822/https://hvg.hu/360/20211203_Top_500_kormanyfokozeli_cegek_osztalekleltara__ilyen_az_amikor_az_oligarchak_szerenyek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hvg-top-500-osztalekleltar-n-ilyen-az-amikor-az-oligarchak-szerenyek | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-03 14:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Balázs Attila",
"Emőri Gábor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Jellinek Dániel",
"Keszthelyi Erik",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Beatrix",
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Sánta János",
"Schmidt Mária",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szeivolt István",
"Szíjj László",
"Tiborcz István",
"Vámosi-Nagy Zsolt",
"Veréb Balázs",
"Veszelovszki László",
"Vida József"
] | [
"Alfa 2020 Zrt.",
"Appeninn Vagyonkezelő Holding",
"B+N Referencia Zrt.",
"Bayer Construct Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Béta 2020 Zrt.",
"Bpart Gavia Kft.",
"Bpart Tower Kft.",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Continental Dohányipari Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"E-Milorg Kft.",
"Épkar Zrt.",
"Fehérvár FC Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Gamma 2020 Zrt.",
"Gamma Zrt.",
"Hódút Freeway Kft.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"i-Cell Mobilsoft Zrt.",
"Kopaszi Gát Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"LVC Diamond Kft.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Takarék",
"Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. (Matak)",
"Magyar Vakond Kft.",
"Market Építő Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"New Land Media Kft.",
"New Wave Media Group Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Publimont AG",
"Publimont Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Talentis Agro Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"Tradis Kft.",
"Tradis Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"Vakond Via Kft.",
"Ventas Coffee Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"energia",
"takarítás",
"háttér",
"média",
"rokonok",
"informatika",
"egészségügy",
"mezőgazdaság",
"atom",
"sport",
"útépítés",
"bányászat",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"vasút",
"repülőtér / légügy",
"covid-19",
"vendéglátás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"szerencsejáték",
"dohányipar",
"jármű / gépgyártás",
"tőkealap"
] | [] |
53,233 | Már 56 gyanúsítottja van a Mozaik utcai vizsgaállomás vesztegetési ügyeinek | Autónként legalább 5000 forint volt a tarifa, hogy zökkenőmentes legyen az ügymenet. | Újabb gyanúsítottakat hallgattak ki a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az elmúlt hetekben a Mozaik utcai vizsgaállomáson történt visszaélések miatt - közölte a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. A tavaly kirobbant korrupciós esetről a hvg.hu is írt, amikor a nyomozok nyáron megszállták a legfontosabb budapesti központi vizsgaállomást és ezt követően 20 hivatalos személy ellen indult eljárás.
A korrupciós ügyben tovább folyt a nyomozás, most újabb 36 embert gyanúsítottak meg. A gépjárművek vizsgáztatatásában résztvevő adminisztratív ügyintézők a gyanú szerint alkalmanként legalább 5000 forintért adtak jogtalan előnyt egy-egy vizsgán. Az ügyintézők összesen mintegy 300 millió forint vesztegetési pénzt adtak tavaly július eleje előtt a vizsgabiztosoknak, akik a pénzt egymás között elosztották, illetve abból a vizsgaállomás egyes dolgozóinak is adtak.
Az újonnan kihallgatott személyek között volt, aki elismerte a bűncselekményt. | https://hvg.hu/cegauto/20211203_Mar_56_gyanusitottja_van_a_Mozaik_utcai_vizsgaallomas_vesztegetesi_ugyeinek | https://web.archive.org/web/20230601100640/https://hvg.hu/cegauto/20211203_Mar_56_gyanusitottja_van_a_Mozaik_utcai_vizsgaallomas_vesztegetesi_ugyeinek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-56-gyanusitottja-van-a-mozaik-utcai-vizsgaallomas-vesztegetesi-ugyeinek | HVG | hungarian-news | 2021-12-03 15:10:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
53,234 | Budai villát vett Áder János klímavédelmi alapítványa | A köztársasági elnök alapítványának cége megvette a Pasaréti úti villát, Lázár János alapítványa pedig beköltözött. | A budai villában így már két alapítvány is működik, mindkettő közpénzzel kitömött. Alig egy hónapja írta meg a hvg.hu, hogy egy budai villába jegyezték be a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. Most a Tordai Bence felfedezés nyomán, az RTL Klub híradójából az is kiderült, hogy a Pasaréti úti villát, a szintén állami támogatással működő Kék Bolygó Alapítvány vásárolta meg.
A híradónak az évi másfél milliárd forint közpénzből támogatott alapítvány azzal indokolta a villavásárlást, hogy a három év alatt megtakarított pénzből megszerzett ingatlan bevételt jelent majd, hiszen az irodaházként működő villa bérlői díjat fizetnek a környezetvédelmi alapítványnak. Ezek szerint a szintén közpénzből működő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is piaci árat fizet majd a bérletért.
Tordai az RTL Klubnak azt mondta, hogy azért aggályos az ingatlanügylet, mert ezzel lényegében a közpénz átcsúszik a magántulajdon tartományába.
A Pasaréti úti villába költöztették át a Kék Bolygó Alapítvány tőkealapját kezelő KBKB Alapkezelő Zrt-t is. Ennek az élére került nyáron az uniós ügyeket koordináló, júliusban lemondott helyettes államtitkár, Dányi Gábor, aki már akkor is a Miniszterelnökségen koordinálta az uniós ügyeket, amikor azt még Lázár János vezette. A tőkealap három kategóriában finanszíroz befektetéseket, a növekvő cégek fejlesztéseit 350 millió forint feletti összeggel is támogatják. Olyan fejlesztések is prioritást élveznek, amelyeket a V4, vagy balkáni országokban terveznek a cégek. A legnagyobb támogatást a nemzetközi piaci terjeszkedéshez igényelhetnek akár élelmiszeripari cégek is.
A Kék Bolygó Alapítványt 2016-ban 85 millió forinttal alapította meg a köztársasági elnök, majd 2018-ban 234 millió, 2019-ben 419 millió, 2020-ban pedig egymilliárd forint közpénzt kapott a szervezet, a bevételek mellett inkább kiadásaik voltak. A budai villa vételárát ebből gazdálkodták ki az RTL Klub híradójának kérdésére adott válaszukban.
A Jövő Nemzedék Földje | https://hvg.hu/ingatlan/20211203_RTL_Klub_Budai_villat_vasarolt_Ader_Janos_kornyezetvedelmi_alapitvanya | https://web.archive.org/web/20220113140842/https://hvg.hu/ingatlan/20211203_RTL_Klub_Budai_villat_vasarolt_Ader_Janos_kornyezetvedelmi_alapitvanya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budai-villat-vett-ader-janos-klimavedelmi-alapitvanya | HVG | hungarian-news | 2021-12-03 16:27:00 | [
"Áder János",
"Dányi Gábor",
"Lázár János"
] | [
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"KBKB Alapkezelő Zrt.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"környezetvédelem",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
53,235 | A Rózsadombon lesz a központja a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő alapítványnak | Fél évvel a hivatalos bejelentés, és egy hónappal a kuratóriumi tagok nyilvánossá tétele után, október 27-én bejegyezték a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t az államtól átvevő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. A szervezet székhelyét 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton jegyezték be. | Egy hónappal azután nyújtották be a bejegyzési kérelmet, hogy már a kuratóriumi tagok neve is nyilvánosságra került, a cégbíróság október 27-én jegyezte be a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, a létesítő okirat kelte október 25-e. A kuratórium elnöke, nem meglepetésre, Lázár János lett, aki három éve kormánybiztosként irányítja a 10 ezer hektáros gazdaságot, és tulajdonosi jogokat gyakorolva költötte és költi az állami költségvetésből a birtokba tolt tízmilliárdokat. A mezőhegyesi mezőgazdasági középfokú intézmény névadójának szeptember eleji időpontjára már éppen az is ismertté vált, hogy kik lesznek a most bejegyzett alapítványi kurátorok, illetve a felügyelőbizottság tagjai. Az alapítvány cél szerinti besorolásaként a cégbírósági bejegyzésben az áll, hogy a szervezet, a gazdaságfejlesztési és munkaügyi tevékenységen belül, az idegenforgalom fejlesztését, a munkanélküliség kezelését és a szociális foglalkoztatást is szem előtt tartja.
A Ménesbirtokon dolgozók létszáma igen hektikusan alakult az elmúlt években: Lázár János kormánybiztossá való kinevezése után nagyjából 100 dolgozótól azonnal megváltak, majd a létszám a vetőmagüzem franciáktól való visszavásárlása után megugrott, de 2021 első negyedévében 401, második negyedévében 457, harmadik negyedévében 605 főt foglalkoztattak a honlapon közzétett létszámadatok szerint. A második-harmadik negyedévi felfutás nyilván a nyári idénymunkának köszönhető, erre lehet következtetni a béradatokból is, a legutóbbi negyedévben egy főre havi 94 ezer forint bér jut. Helyi forrásaink szerint inkább elküldtek dolgozókat az üzemtől, mintsem felvettek volna, ráadásul, a fluktuáció elég nagy, többek szerint nem helyieket vesznek fel többnyire, aminek oka valószínűleg a munkahely betöltéséhez szükséges képzettség hiánya.
A szeptemberben már megismertek szerint Lázár mellett helyet kapott a kuratóriumban Csányi Attila, Csányi Sándor fia, aki a Bonafarm ügyeit viszi, és a Ménesbirtok igazgatótanácsának is tagja már egy ideje, ahogy Kerezsi Miklós is, aki egyébként évtizedek óta külföldi akvizíciókat is bonyolító agrárvállalkozó. Újnak számít, legalábbis a Ménesbirtok történetében Balczó Barnabás. Balczó a Miniszterelnökséget 2018-ig vezető Lázár kabinetfőnöke volt, jelenleg az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója, de időközben saját, vidékfejlesztési nagyberuházásokkal összefüggő, projektfinanszírozással és menedzsmenttel foglalkozó céget alapított, amely éppen Lázár választókerületében, Makón kapott több megbízást felzárkóztató projektek, illetve energetikai közbeszerzések lebonyolítására. A kuratóriumban kapott helyet a NAK elnöke, Győrffy Balázs is. Az FB be, a korábbi hírek szerint, a MAGOSZ elnök Jakab István mellett a kisváros polgármestere, Pap István is bekerült.
Míg korábban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közzétette honlapján a cég szerződéseit, most a tavalyi és az idei évben ez elmaradt. | https://hvg.hu/kkv/20211103_A_Rozsadombon_lesz_a_kozpontja_a_mezohegyesi_Menesbirtokot_kezelo_alapitvanynak | https://web.archive.org/web/20211203165311/https://hvg.hu/kkv/20211103_A_Rozsadombon_lesz_a_kozpontja_a_mezohegyesi_Menesbirtokot_kezelo_alapitvanynak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rozsadombon-lesz-a-kozpontja-a-mezohegyesi-menesbirtokot-kezelo-alapitvanynak | HVG | hungarian-news | 2021-11-03 11:23:00 | [
"Balczó Barnabás",
"Csányi Attila",
"Győrffy Balázs",
"Jakab István",
"Kerezsi Miklós",
"Lázár János"
] | [
"Bonafarm Bábolna Takarmány Kft.",
"Bonafarm-csoport",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"MAGOSZ",
"MFB Invest Zrt.",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Budapest",
"Mezőhegyes"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
53,236 | Kormánybarát bringakölcsönző nyílt a Balatonnál | Rendezvényszervezői alaptevékenységre újabb vállalatot alapított a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány. | Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most a kínból, a pulykabuktából, a rejtőzködőből, az apróságokból és a pocóból kellett dolgoznia.
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk. | https://hvg.hu/360/202148_balatonbike365_kormanybaratbringakolcsonzo | https://web.archive.org/web/20211206070914/https://hvg.hu/360/202148_balatonbike365_kormanybaratbringakolcsonzo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanybarat-bringakolcsonzo-nyilt-a-balatonnal | HVG360 | hungarian-news | 2021-12-04 08:30:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Princzinger Péter",
"Somlyai Zoltán",
"Tiborcz István"
] | [
"Balatonbike365 Nonprofit Kft.",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány"
] | [
"Balatonföldvár",
"Balatonfüred",
"Keszthely",
"Somogy megye",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"sport",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
53,237 | 7 milliárd forintot ad a kormány arra, hogy Budapesten lehessen a Színházi Olimpia | Az 1994-ben Görögországban kitalált rendezvényt a Nemzeti Színházban összekötik majd a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) tízéves, illetve Madách Imre születésének 200. évfordulójával. | Egy péntek este közzétett kormányhatározat „elismerve a Színházi Olimpia 2023. évi magyarországi megrendezésének kiemelt kultúrstratégiai jelentőségét, továbbá nemzeti identitásunk és nemzeti értékeink a nemzetközi közösséggel való megismertetése fontosságában játszott szerepét”, a jövő évi költségvetésből 560 millió, a még nem létező 2023-asból pedig 6,2 milliárd forint központi forrást utal ki erre a célra.
A határozat a szokásos módon fogalmaz: „felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával – gondoskodjon” ezen összegek rendelkezésre állásáról. Arra nem utal a kormány, hogy mindez már a következő parlamenti ciklust és a következő – lehet, hogy a mostanival azonos, de lehet, hogy tőle eltérő – kormány időszakát érinti. | https://hvg.hu/itthon/20211204_7_milliard_forintot_ad_a_kormany_arra_hogy_Budapesten_lehessen_a_Szinhazi_Olimpia | https://web.archive.org/web/20211204221924/https://hvg.hu/itthon/20211204_7_milliard_forintot_ad_a_kormany_arra_hogy_Budapesten_lehessen_a_Szinhazi_Olimpia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/7-milliard-forintot-ad-a-kormany-arra-hogy-budapesten-lehessen-a-szinhazi-olimpia | HVG | hungarian-news | 2021-12-04 07:59:00 | [
"Vidnyánszky Attila"
] | [
"Színházi Olimpia"
] | [
"Magyarország"
] | [
"támogatás",
"diplomácia",
"kultúra - művészet"
] | [] |
53,238 | 42 milliárd forintot tol az állam a Mátrai Erőműbe | Tavaly vették meg Mészáros Lőrinctől a 43 milliárdos veszteséget termelő erőművet. | Az ellenzéket hosszan bíráló Facebook-videóban jelentette be Horváth László fideszes országgyűlési képviselő, hogy a kormány döntése értelmében 42 milliárd forintot kap a Mátrai Erőmű.
Horváth szerint az ország biztonságos energia-ellátásához nélkülözhetetlen a Mátrai Erőmű működése.
Az erőmű 73 százalékát Mészáros Lőrinc és üzleti köre 5,9 milliárd forintért vette meg 2018-ban az államtól, és még abban az évben a tulajdonosok 11,2 milliárdos osztalékot vettek ki az eredménytartalék terhére, majd tavaly az MVM visszavette Mészáros tőzsdei érdekeltségétől, az Opustól, illetve egy szintén Mészároshoz köthető magántőkealaptól 17,4 milliárdért.
A külső adósságok miatt a vételár valójában 44 milliárd forint volt. Nyáron az MVM Magyar Villamosművek korábban azt közölte, év végéig elkötelezett a működés további finanszírozása mellett. A plusz kormányzati támogatás valószínűleg ezért kellett. | https://hvg.hu/kkv/20211205_42_milliard_forintot_tol_az_allam_a_Matrai_Eromube | https://web.archive.org/web/20230113125125/https://hvg.hu/kkv/20211205_42_milliard_forintot_tol_az_allam_a_Matrai_Eromube | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/42-milliard-forintot-tol-az-allam-a-matrai-eromube | HVG | hungarian-news | 2021-12-05 13:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű",
"tőkealap"
] | [] |
53,239 | Nem tetszik az izraeli katonáknak, hogy magyar oligarcháké lenne egy ottani űrvállalkozás | A Spacecom 51 százalékának megvásárlásáról a 4iG-vel írt alá szándéknyilatkozatot a cég. | Az izraeli védelmi erők illetékesei erős ellenérzéseiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar 4iG megvenné az izraeli, kommunikációs műholdakat üzemeltető Spacecomot. A Haaretz szerint ők elsősorban Mészáros Lőrinc nevét emlegetik a magyar térfélen, a 4iG Jászai Gellérthez köthető [nyitóképünkön], Mészáros tavaly nyáron ugyanis eladta tulajdonát Jászai Gellértnek.
Akárhogy is, az izraelieknek nem tetszik, hogy Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha vinné azt a céget, amely az ottani hadsereggel is együttműködik. Utóbbi körülmény miatt egyébként a védelmi minisztériumnak rá is kell bólintania az ügyletre, ami így kérdésessé vált.
A védelmi tárca vezetése stratégiai fontosságúnak ítéli meg a szatellites céget, amelyet nem kellene idegeneknek átengedni. „Ez egy bizarr megállapodás, amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és demokráciaellenes entitások kezébe adná” – fogalmazott a lapnak egy katonai forrás. Az informátorok egyébként magát Orbánt sejtik a vásárlás mögött, és felemlegetik, hogy Mészáros korábban többek között a miniszterelnököt említette gazdagodása okaként – szerencséje és „a jóisten” mellett.
(A cikk Mészáros Lőrincre vonatkozó részét megjelenés után pontosítottuk.) | https://hvg.hu/kkv/20211205_Nem_tetszik_az_izraeli_katonaknak_hogy_magyar_oligarchake_lenne_egy_ottani_urvallalkozas | https://web.archive.org/web/20211206004749/https://hvg.hu/kkv/20211205_Nem_tetszik_az_izraeli_katonaknak_hogy_magyar_oligarchake_lenne_egy_ottani_urvallalkozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tetszik-az-izraeli-katonaknak-hogy-magyar-oligarchake-lenne-egy-ottani-urvallalkozas | HVG | hungarian-news | 2021-12-05 13:17:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Spacecom"
] | [
"Ázsia",
"Izrael",
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"diplomácia",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
53,240 | A Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezi Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését | Közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tettek Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. | Közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tettek Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben. Völner a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetének pedig 2015-től az elnöke. A Magyar Hajózási Országos Szövetséget szintén 2015-től vezeti elnökként.
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll. | https://444.hu/2021/12/07/a-legfobb-ugyeszseg-hivatali-vesztegetes-miatt-kezdemenyezi-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-joganak-felfuggeszteset | https://web.archive.org/web/20230925194327/https://444.hu/2021/12/07/a-legfobb-ugyeszseg-hivatali-vesztegetes-miatt-kezdemenyezi-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-joganak-felfuggeszteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legfobb-ugyeszseg-hivatali-vesztegetes-gyanuja-miatt-kezdemenyezi-volner-pal-mentelmi-joganak-felfuggeszteset | 444 | hungarian-news | 2021-12-07 00:00:00 | [
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
53,241 | Hivatali vesztegetés miatt függeszthetik fel Völner Pál mentelmi jogát | Völner a Legfőbb Ügyészség szerint rendszeresen pénzt fogadhatott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. | Völner Pál országgyűlési képviselő, igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országgyűlés elnökénél Polt Péter legfőbb ügyész. Völner 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanúként merült fel, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Amit Völner csinált, az a Legfőbb Ügyészség szerint vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagos elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúját kelti. Eljárást azonban csak akkor tudnak Völner ellen indítani, ha az Országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az utóbbi napokban jelentősen dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar körül: korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő írta meg, hogy a testület elnöke, Schadl György ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, az elnököt pedig le is tartóztatták. | https://m.hvg.hu/itthon/20211207_volner_pal_mentelmi_jog | https://web.archive.org/web/20211207115043/https://m.hvg.hu/itthon/20211207_volner_pal_mentelmi_jog | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-vesztegetes-miatt-fuggeszthetik-fel-volner-pal-mentelmi-jogat | HVG | hungarian-news | 2021-12-07 08:32:00 | [
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"\"Városháza-ügy\""
] |
53,242 | Dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője körül | A Központi Nyomozó Főügyészség a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője, Schadl György és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte a tulajdoni lapok szerint – közölte közösségi oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. | Az már egy ideje kérdés, hogy mi folyik Schadl György körül, Hadházy Ákos már Polt Péter legfőbb ügyészt is kérdezte a témában, aki azonban minősített adatokra hivatkozva megtagadta a válaszadást – írja az mfor.hu. A képviselő szerint azonban a büntetőeljárás megindulása immár tényként kezelhető a zár alá vételek alapján. Hadházy azt is felveti: a Központi Nyomozó Főügyészség illetékességi esetei közül csak a kormánytag megvesztegetése lenne életszerű. Hivatalos tájékoztatás mindenesetre továbbra sem érhető el a hetek óta húzódó ügyben.
Mint a 24.hu emlékeztet, Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón árulta el, tud arról, hogy Schadl György MBVK-elnököt letartóztatták, azt mondta, erről újsághírekből értesült.
Ugyanakkor a miniszter válaszáig csupán annyi jelent meg (elsőként a Blikkben), hogy egy vezetőt tartóztattak le a köztestületnél, az nem, hogy konkrétan kit. Ennek ellenére Gulyás a válasza alapján tudta, hogy Schadlről van szó, akit – mint mondta – „valamilyen korrupciós ügy miatt” tartóztathattak le, de részleteket nem tudott mondani, ezért irányított bennünket a Belügyminisztériumhoz. | https://hvg.hu/gazdasag/20211205_Dagad_a_botrany_a_Birosagi_Vegrehajtoi_Kar_vezetoje_korul | https://web.archive.org/web/20211209140914/https://hvg.hu/gazdasag/20211205_Dagad_a_botrany_a_Birosagi_Vegrehajtoi_Kar_vezetoje_korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dagad-a-botrany-a-birosagi-vegrehajtoi-kar-vezetoje-korul | HVG | hungarian-news | 2021-12-05 12:41:00 | [
"Schadl György"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás"
] | [
"\"Városháza-ügy\"",
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,243 | Már épül a kilátóteraszos étterem a felcsúti kisvasútnál | A csónakázó tó és a mesterséges sziget már kész, most a híd is épül hozzá. Mészárosék cége építi, állami támogatásból. | Már épül az étterem, kilátóterasszal a felcsúti kisvasút helyi állomása mellett és készül a híd, amely a szomszédos csónakázó tó közepén álló mesterséges szigethez vezet - közölte az RTL Klub Híradója. A tavat pár éve uniós támogatásból alakították ki. Most ennek a turisztikai fejlesztésére ad másfél milliárd forintot az állam. A beruházást Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége végzi. Hadházy Ákos független képviselő szerint aki ezt kitalálta, az elvesztette a józan ítélőképességét.
Lapunk írta meg, hogy a záportárózót úgy alakítják ki, hogy abból csónakázótavat csináljanak, többfunkciós sportpályával, kilátóval, étteremmel. | https://hvg.hu/gazdasag/20211204_Mar_epul_a_kilatoteraszos_etterem_a_felcsuti_kisvasutnal | https://web.archive.org/web/20220510123952/https://hvg.hu/gazdasag/20211204_Mar_epul_a_kilatoteraszos_etterem_a_felcsuti_kisvasutnal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-epul-a-kilatoteraszos-etterem-a-felcsuti-kisvasutnal | HVG | hungarian-news | 2021-12-04 20:03:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,244 | Milliókat érő végrehajtói praxisok állhatnak Völner Pál vesztegetési ügye mögött | Sokáig nem lehetett érteni, hogy október 1-től miért egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. Most már azonban nem lenne meglepő, ha köze lenne ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére. | Sokáig nem lehetett érteni, hogy október 1-től miért egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. Most már azonban nem lenne meglepő, ha köze lenne ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az ügyészségi közlemény szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. Völner nemcsak sima képviselő, hanem az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
Ez a végrehajtóbotrány már hónapok óta dagad. Az ügyészség által emlegetett MBVK-elnököt Schadl Györgynek hívják, aki amúgy a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területének végrehajtója. Ide tartozik Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős, Telki, Tök és Zsámbék. November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A hírek szerint a házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók. A 24.hu cikke szerint november 12-e óta teljes a hírzárlat arról, hogy büntetőeljárás alá vonták az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt.
A csendet Hadházy Ákos független képviselő törte meg, amikor december 4-én arról posztolt, hogy Schadl ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozhat, ugyanis a főügyészség néhány napja a végrehajtói kar elnöke és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte a tulajdoni lapok alapján.
A végrehajtó hetek óta elérhetetlen, így a letartóztatásáról szóló hírek is igazak lehetnek. A büntetőeljárás ténye pedig a fentiek alapján egyértelmű. Még izgalmasabb, hogy a nyomozó szerv a Központi Nyomozó Főügyészség. A szervezet honlapján olvashatóak azok a kiemelt ügyek, amelyeknél ők az illetékesek. Nyilván nem jön szóba például a bíró elleni emberölés, a felsorolt esetek közül csak a kormánytag megvesztegetése életszerű
- írta Hadházy Ákos. Szerinte tény, hogy a végrehajtói karban a trafikosztáshoz hasonló átrendeződés folyt az elmúlt években. Sok végrehajtótól elvették a jogot, mert nem volt jogi diplomájuk. Hozzátette: egyrészt vicc, hogy enélkül is űzhették ezt a szakmát, másrészt viszont az így felszabadult zsíros bizniszért megindult a harc. Hadházy azt is írta: több helyről érkezett, bár meg nem erősített információ, de könnyen elképzelhető: Schadl pénzért adhatta a végrehajtói helyeket, de ehhez az Igazságügyi Minisztérium egyik vezetője felé is tejelnie kellett.
Kérdés, hogy Schadl mit mondott az ügyészségnek az elmúlt egy hónapban.
A végrehajtói helyeket nagyjából úgy kell elképzelni, mint a háziorvosi praxisokat. Az MBVK honlapján most is elérhető egy szeptember 17-én önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére kiírt pályázat, amiben 35 végrehajtót keresnek többek között a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellé, több kerületi bíróság mellé, valamint például a debreceni vagy a székesfehérvári járásbíróság mellé.
Sokat érnek ezek a helyek. Például a budaörsi SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett. | https://444.hu/2021/12/07/milliokat-ero-vegrehajtoi-praxisok-allhatnak-volner-pal-vesztegetesi-ugye-mogott?fbclid=IwAR3FGlMRZ4poko_Chvu1SdqoEBIVP8qnbgmtv8kidukR1Qb86sVQ8DJkVgo | https://web.archive.org/web/20231207155150/https://444.hu/2021/12/07/milliokat-ero-vegrehajtoi-praxisok-allhatnak-volner-pal-vesztegetesi-ugye-mogott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokat-ero-vegrehajtoi-praxisok-allhatnak-volner-pal-vesztegetesi-ugye-mogott | 444 | hungarian-news | 2021-12-07 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Schadl és Társa Végrehajtó Iroda"
] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"bíróság",
"közigazgatás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,245 | Hetek óta titkolóznak a hatóságok Völner Pál vesztegetési ügyében | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat - írja a hvg.hu a Völner-ügy előzményeit áttekintő cikkében. Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyminiszter-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kedden indítványozta a Legfőbb Ügyészség, mert azzal gyanúsítják, hogy 2019 óta alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, az MBVK elnökétől. | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat - írja a hvg.hu a Völner-ügy előzményeit áttekintő cikkében. Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyminiszter-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kedden indítványozta a Legfőbb Ügyészség, mert azzal gyanúsítják, hogy 2019 óta alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, az MBVK elnökétől.
Arról, hogy Schadllal valami nincs rendben, a 24.hu írt először november elején. A lap fülest kapott a végrehajtó letartóztatásáról, de az információt nem tudták megerősíttetni, bármelyik illetékes szervhez is fordultak. November 12-én aztán a Blikk írta meg, hogy „az MVBK egyik magas beosztású vezetője” épp a feleségével tartott Dubajba, amikor letartóztatták a repülőtéren. Az illetékes szervektől azonban ők sem kaptak semmilyen tájékoztatást, tényleg mindenre kiterjedő hírzárlatot rendelhettek el az ügyben. Ugyanakkor sem a 24.hu, sem a Blikk nem tudta elérni Schadlt, mobilja ki volt kapcsolva, irodájában szünetelt az ügyfélfogadás.
Ezek után hetekig nem szivárogtak újabb információk az ügyről, és egy, a 24.hu birtokába került hangfelvétel szerint ennek oka az is, hogy a végrehajtói kar egyik vezetője egy szűk körű megbeszélésen maga is beszél a hírzárlatról, és hallgatóságát munkaügyi következményekkel fenyegeti arra az esetre, ha valami mégis kiszivárogna.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közben írásban kérdezte az eljárásról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki a múlt csütörtökön annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében nincs lehetősége válaszolni. Ebben már az is beszédes volt, hogy tagadni Polt már nem tudott.
Ezen a napon már Gulyás Gergely is válaszolt a kormányinfón egy ezzel kapcsolatos kérdésre, és Schadl nevét ugyan nem említette, de annyit elismert, hogy tud az ügyről, az újságban olvasta, és „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt a letartóztatás. Hadházy az Azonnalinak adott interjújában ekkor már beszélt a kenőpénzekről, és arról is, hogy a szálak az Igazságügyi Minisztérium felsővezetéséig nyúlhatnak.
A hvg.hu szerint a botrány valószínűleg mostanra duzzadt akkorára, hogy nem lehetett tovább titokban tartani, ezért az ügyészség a dolog elé menve maga dobta be kedden Völner nevét, és a politikus azóta le is mondott minisztériumi poszjairól. | https://444.hu/2021/12/07/hetek-ota-titkoloznak-a-hatosagok-volner-pal-vesztegetesi-ugyeben | https://web.archive.org/web/20221202093537/https://444.hu/2021/12/07/hetek-ota-titkoloznak-a-hatosagok-volner-pal-vesztegetesi-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetek-ota-titkoloznak-a-hatosagok-volner-pal-vesztegetesi-ugyeben | 444 | hungarian-news | 2021-12-07 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,246 | Ki ez a Völner Pál, az eddigi legmagasabb beosztású fideszes kormányzati figura, akit korrupcióval gyanúsítanak? | Orbánnal egyidős, ő is jogász, és ő is a Bibó Szakkollégiumba járt. Olyan magas, mint egy kosaras. Havi 3 millió körül keresett, plusz költségtérítés. A titkosszolgálatok vezetőin kívül ő tudta talán a legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. | Orbánnal egyidős, ő is jogász, és ő is a Bibó Szakkollégiumba járt.
Olyan magas, mint egy kosaras.
Havi 3 millió körül keresett, plusz költségtérítés.
A titkosszolgálatok vezetőin kívül ő tudta talán a legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
“A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik tanultunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szemben.”
Amikor Völner Pál ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára 2017. szeptember 20-án ilyen jogászosan kioktató modorban válaszolt Staudt Gábor jobbikos képviselő korrupcióról szóló napirend előtti felszólalására, még nem sejthette, hogy pár év múlva azon kevés kormánypárti képviselők egyike lesz, akiknek a legfőbb ügyész a mentelmi joga felfüggesztését kéri. Völner ráadásul nem mezei képviselő, hanem tapasztalt kormányzati káder: a NER-korszak hajnalán négy évig volt közlekedési államtitkár az akkori fejlesztési minisztériumban, most pedig már hat éve parlamenti államtitkár az igazságügyi tárcánál.
Utóbbi minőségében az elmúlt években ő volt az, aki főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter helyett aláírta a lehallgatási jóváhagyásokat, napi 3-5 alkalommal adva engedélyt a hazai titkosszogálatoknak titkos megfigyelésre és információgyűjtésre. Mint a Pegasus-ügyben kiderült, több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták ellen.
Még egy bibós
Völner Pálénál tökéletesebb politikai pedigréje a NER koordináta-rendszerében egyszerűen senkinek sem lehet. | https://444.hu/2021/12/07/ki-ez-a-volner-pal-az-eddigi-legmagasabb-beosztasu-fideszes-kormanyzati-figura-akit-korrupcioval-gyanusitanak | https://web.archive.org/web/20221128075545/https://444.hu/2021/12/07/ki-ez-a-volner-pal-az-eddigi-legmagasabb-beosztasu-fideszes-kormanyzati-figura-akit-korrupcioval-gyanusitanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-ez-a-volner-pal-az-eddigi-legmagasabb-beosztasu-fideszes-kormanyzati-figura-akit-korrupcioval-gyanusitanak | 444 | hungarian-news | 2021-12-07 00:00:00 | [
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés"
] | [] |
53,247 | Elvett 36 milliárdot, vagy adott 30 milliárdot? A Bige Lászlóra zúduló össztűz mögött hatalmas erők játszmái | Bige László, a műtrágyakirály cégcsoportja 11 milliárd forintos versenyhivatali bírságot kapott, majd az elmúlt napokban a kormány agrárpolitikusai azt harsogták: Bige 36 milliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak, és a mostani magas műtrágyaárakért is ő felel. Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk. | 2021. december 8. – 07:04
Bige László, a Bige Holding Csoport elnök vezérigazgatója a Bige Holding cégcsoport által adományozott laboratóriumi eszközök ünnepélyes átadásán, Nyíregyházán 2020. április 24-én – Fotó: Balázs Attila / MTI
1902
Bige László, a műtrágyakirály cégcsoportja 11 milliárd forintos versenyhivatali bírságot kapott, majd az elmúlt napokban a kormány agrárpolitikusai azt harsogták: Bige 36 milliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak, és a mostani magas műtrágyaárakért is ő felel. Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy Bige László műtrágyagyártó cégcsoportja kartellezett. Ezt a vádat Bige tagadja, és a döntést majd bíróságon támadja meg – állították nekünk a Nitrogénművek vezetői. Ha esetleg a bírósági döntés majd nem találja megalapozottnak a versenyhivatali döntést, akkor teljesen átalakul a helyzet. Igen ám, de a politika nem vár erre, máris felkapta a kérdést, és ezért érdemes megnézni, hogy vajon a versenyt torzító megállapodások a végfogyasztóknak is kárt okoztak-e, vagy éppen őket hozták kedvezőbb helyzetbe.
A sör példáján
Képzeljük el, hogy egy átlagos doboz sör 200 forint, de egy füstős alagsori szivarszobában összegyűlnek a sörgyártók, és (horizontálisan) megállapodnak, hogy mindenki egyszerre emeljen 20 százalékkal árat, és folytassák úgy a versenyt. Az átlagár 240 forint lesz, a fogyasztó kénytelen lesz többet csengetni.
De van olyan kartell is, hogy egyetlen gyártó megkeresi az összes nagy láncot, diszkontot, (vertikális) megállapodást kötnek, a sörgyár megígéri, hogy amennyiben a jövőben csak tőle vásárol mindenki, akkor ő a nagy mennyiségből fakadó méretgazdaságosság miatt 180 forintért is tudná adni a sört. A verseny ismét sérül, a gyártó és a láncok összefogásával a többi gyártó kiszorul, de a végfogyasztói ár ebben az esetben inkább csökken.
Össztűz Bige Lászlóra
Ez a kis versenyjogi bevezető azért készült, mert a kormány és a propagandamédia intenzíven rámozdult Bige Lászlóra, az ország egyik leggazdagabb emberére, a műtrágyát gyártó Nitrogénművek-csoport tulajdonosára, akinek cégeit több mint 11 milliárd forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Elsősorban a vezető agrárpolitikusok, így Nagy István agrárminiszter az itt olvasható Fb-bejegyzésében, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke, illetve Farkas Sándor parlamenti államtitkár beszéltek arról, hogy Bige Nitrogénművek-csoportja 36 milliárd forintot vont el a magyar gazdatársadalomtól. A miniszter azt is elárulta, hogy miért gondolja ezt.
„Bige László a gazdák és a magyar családok kárán nyerészkedik, és tenné ezt tovább. Agrárminiszterként, a magyar kormány tagjaként ezt nem hagyhatom”
– mondta. Előkerült egy aktuális, a jelenlegi magas műtrágyaárakkal és generált áruhiánnyal kapcsolatos vád is, mi ebben a cikkben inkább az első pontra fókuszálunk, de azért természetesen a második kérdésre is rákérdeztünk a Nitrogénművek vezetőinél, illetve különböző forrásainknál.
A műtrágyakirály érvei
Maga Bige László válaszleveleiben leszögezte, hogy a miniszter félrevezeti a közvéleményt. Ő másfajta logikát mutatott be, e szerint
Nyugat-Európához viszonyítva majdhogynem mindig olcsóbb volt a műtrágya Magyarországon,
mintegy 29,9 milliárd forinttal segített a magyar gazdáknak az olcsóbb műtrágya eladásával németországi kollégáikhoz viszonyítva,
a pétisó (CAN) európai ára tonnánként 610–625 euró, a végfelhasználói ár 700-800 euró, a Bige-csoport ehhez képest tonnánként 585 euró áron szállítja csomagolva a végfelhasználók udvarára.
Az üzengetésnek voltak személyeskedőbb részei is mindkét oldalról. Cikkünk későbbi részében a Nitrogénművek vezetői majd részletesen is tisztába teszik a műtrágya árának az összetevőit, a dráguló földgáz, áram és szén-dioxid-kvóta vagy a gyengülő forint hatásait, de egyelőre ezt most hagyjuk, inkább nézzük meg, hogy vajon honnan is jöhet ez a bizonyos 36 milliárd forintos szám.
A GVH döntése
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán két igazán fontos anyag olvasható az ügyről, egy összefoglaló közlemény és egy közel 250 oldalas, részletes indokolás.
Ezen „hősiesen” megpróbáltuk végigrágni magunkat, de mivel a személynevek és az üzleti titkot jelentő gazdasági adatok nem olvashatók, elég nehéz a 36 milliárd forint nyomára bukkanni.
Ami biztos, hogy a GVH rekordbírságot, összesen 14,1 milliárd forintot rótt ki kartellezés miatt, ebből 11,056 milliárd forintot Bige László érdekeltségei kaptak (a Nitrogénművek, az NZRT-Trade, a Bige Holding és mások), míg a jogsértést elismerő, amerikai hátterű Cargill Magyarország 1,946 milliárd forintot (azt, hogy az amerikai cég is elismerte a jogsértést, úgy is lehet értelmezni, hogy azért az nem valószínű, hogy alaptalan mese lenne a kartellezés), a jogsértést mindvégig vitató Hőgyészi Agrokémiai Kft. 1,138 milliárd forintot fizethet. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó KITE Mezőgazdasági Zrt. viszont (mint amolyan bűnbánó pentito) teljesen megúszta az ügyet, de erről majd később.
A vélelem
Ha Bige László cégei és egykori társai nem kartelleznek, akkor pontosan nem tudhatjuk, hogy mi történt volna a piacon, tényleg 36 milliárd forinttal több maradt volna a gazdák zsebében, vagy nem. Erre a kérdésre senki sem tudja a választ, csakhogy van egy „de”.
Mindenképpen szögezzük le gyorsan, hogy valójában nem tudjuk, hogy Nagy István miniszter és társai mire alapozták az összeget. Megpróbáltuk ugyan megkérdezni a minisztériumot, de nem kaptunk választ. Nézzük az opciókat!
Az nem tűnik valószínűnek, hogy ilyen konkrét összeget úgy mondanak be, hogy valaki a hasára csapott.
De az sem realisztikus, hogy egy komoly közgazdászcsapat elemezte hetekig a régi tettek károkozását a gazdákra nézve.
A legvalószínűbb az, hogy a szám a versenytörvény egy passzusából ered.
Bizonyos kartelltípusokra – például amelyekben felmerül a piacfelosztás vagy a vertikális ármeghatározás – a törvény megfogalmaz egy vélelmet, e szerint nagyon leegyszerűsítve a fogyasztók által megfizetett végső árból 10 százalék lehetett a kartell miatt fizetett felár. Egyetlen, de fontos mondatról van szó, idézzük pontosan ezt a bizonyos 88. paragrafust:
„Kartellel okozott versenyjogi jogsértés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozás által alkalmazott árat tízszázaléknyi mértékben befolyásolta.”
Mi lett volna, ha?
Counterfactual, vagy magyarul kontrafaktuális (a valóság ellentettje). Az angol jog így hívja ezt a becslést. Vagyis ha ez a 36 milliárd forintos szám megalapozott, akkor valakik (vélhetően maga a GVH) megnézte, hogy a jogsértés időszakában (2009–2016) mennyi műtrágyát adtak el Magyarországon a tiltott megállapodások égisze alatt (ez lehet nagyjából 360 milliárd forint), és ennek a tizede lehetett az emlegetett összeg.
Mint hallottuk, a nemzetközi versenyjogban egyébként nagyon ritka az ilyen pontos, százalékos vélelem, de például a román versenyjogban is van ilyen.
Ez a konkrét szám egyébként arra szolgál, hogy amennyiben valaki kártérítést kér a kartellezés miatt, akkor ebből a vélelemből kell kiindulni. Ilyenkor megfordul a bizonyítási teher, a kartellezőnek kell bizonyítania, hogy ennél valójában kevesebbet „nyerészkedett”. Ismereteink szerint ilyen per van például folyamatban a Magyar Állam és az egykori autópálya-kartell-ügy érintettjei között is, vagy egy évtizede.
Csak hogy egy példán keresztül érthetőbb legyen: ha az állam által megpályáztatott autópálya 100 milliárd forintba került, de kiderül, hogy a pályázaton induló útépítők összejátszottak, akkor meg kell fordítani a bizonyítási terhet: bizonyítsa a győztes cég, hogy nem okozott 10 milliárdos kárt az államnak, vagy fizessen.
A mai árak és a Nitrogénművek reakciója
Az agrárpolitikusok azzal is támadták a Nitrogénműveket, hogy jelenleg miattuk ilyen drága a műtrágya. Megkerestünk több általunk ismert vezetőt a Bige-birodalomban, a Nitrogénművek válaszaiban leszögezte, hogy a Bige család és a Nitrogénművek ellen folyó kormányközeli médiahadjárat minden valóságalapot nélkülöz.
Mint hallottuk, a GVH-s döntés bírósági úton megtámadható (többen is megerősítették, hogy meg is támadják), ahol majd a GVH-nak bizonyítani kell az állításait. A Nitrogénművek szerint a 36 milliárd egy elképzelt szám, ami politikai motiváció szüleménye.
„Ezzel szemben a valóság az, hogy az elmúlt tíz évben átlagosan 18 százalékkal adtuk olcsóbban a műtrágyát a hazai piacra, mint az a körülöttünk lévő uniós piacokon. Tehát nem megkárosítottuk, hanem versenyelőnyhöz juttattuk a magyar gazdákat. Az év minden napján értékesítünk műtrágyát a magyar gazdáknak. Az elmúlt hónapban rekordmennyiséget. Decemberben lesz két nap, amikor a tavaszi szezonra a teljes termelésünket leköthetik a magyar gazdák és kereskedők. Ez a két nap, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, kifejezetten a magyar felhasználókat hozza helyzetbe, ugyanis elsőbbséget élveznek” – közölték.
Az árszint
A Nitrogénművek kiemelte, hogy a műtrágya fő gyártási költségei (90 százalékban) gáz, áram és kvóta.
A gáz 2020 decemberében átlagosan 16–18 euró/Mwh volt, az idén decemberben 85–95 euró/Mwh.
Az áram tavaly ilyenkor 48–50 euró/Mwh volt, jelenleg 240 euró/Mwh
A szén-dioxid-kvóta 2020 decemberében 32 euró/tonna volt, jelenleg 80 euró/tonna.
„És közben a forint is sokat gyengült, csak a tisztánlátás végett a GVH a 2009 és 2016 közötti időszakot vizsgálta. Tehát egy öt évvel ezelőtt lezárult vizsgálatnak mi köze van a mai műtrágyaárakhoz?” – írta nekünk a Nitrogénművek.
Az árakba nagyon nem mennénk bele részletesen, de a nitrogén típusú műtrágya commodity termék. Van tőzsdei jegyzése, és két fő riportja van, az IHS Markit Fertecon és a CRU Fertilizers. A pétisóban a Germany CIF Inland CAN Bulk ára a meghatározó, ezek alapján Magyarországon az esetek többségében a végfelhasználó udvarán, csomagolásban lévő műtrágya olcsóbb, mint Németországban a kikötői.
A Nitrogénművek azt kifejezetten sérelmezi, hogy olyan nyilatkozatok is születnek, hogy nem is csak a műtrágya, de az élelmiszer is a cég miatt drágul. Valójában, ami ma a polcokra kerül, az még az előző aratásból gyártott termények inputárait tükrözik. Jövő nyáron-ősszel, amikor a mostani rekord-energiaárakon legyártott műtrágya és aratott terményárak feldolgozási költségei beépülnek, akkor a kenyér és egyéb élelmiszer révén nagyon erős inflációt fogunk látni az élelmiszereknél.
Mit is tettek a kartellezők?
Sokat írtunk már a GVH-döntés következményeiről, de kevesebb szó esett arról, hogy maga a GVH mégis mit állapított meg. A GVH anyagaiból kiindulva, ebben az ügyben nagyon röviden annyi történt, hogy Magyarország egyetlen nagy műtrágyagyára (a Nitrogénműveknek a nitrogénműtrágyák piacán 50–70, a komplex műtrágyák között 10–30 százalékos részesedése volt) stratégiai keretszerződéseket kötött egyes viszonteladó partnereivel.
„Ezekben meghatároztak a viszonteladási és a végfelhasználói árakat, illetve valószínűsíthetően partnerenként jelentős mértékben meghatározták az évente kötelezően megvásárolandó és értékesítendő minimum termékmennyiséget, a más tagállami gyártóktól, forgalmazóktól történő beszerzés (import) korlátozása érdekében” – erre következtet a GVH.
A Nitrogénművek emellett duális disztribúciót végzett a piacon, ez olyan, mintha a Nike maga is eladna cipőket, de nagykereskedőket is kiszolgálna, a Nitrogénművek eladott a nagy partnereinek, de Genezis néven egy saját agrárintegrátort is épített.
A 250 oldalas anyag nagyon részletes, még azt is lehet mondani, hogy „izgalmas” olvasmány, vannak benne védett tanúk, lefoglalt levelezések, szerződések, üzletkötői találkozók jegyzőkönyvei és a vizsgált felek védekezése is kibontakozik, akik a GVH-s lépéseket külön is megtámadták, legyen szó a razziaszerű rajtaütésről vagy a tanúmeghallgatásokról.
A fő károsultak
Az ügy érdekessége, hogy bizonyos szempontból annak során a Fidesz ismert üzeneteinek kedves folyamat játszódott le, vagyis nemzeti cégek jártak jól a külföldi cégek ellenében. A nemzeti érdekvédelem a regionális versenytársakat sújtotta. A környéken nagyjából országonként egy nagy műtrágyacég van, és Bige László és társai főleg ezeket próbálták távol tartani, vagyis
a szlovákiai, vágsellyei Duslót (Andrej Babiš vállalkozását),
az osztrák, linzi Borealist,
a romániai, marosvásárhelyi Azomurest, amely éppen leállt a magas inputköltségek miatt,
a szerbiai, pancsovói Azotarát és
a horvát, kutinai Petrolkemiját.
A környéken még az orosz és az ukrán cégek, valamint az Olaszországban gyártó norvég Yara jön szóba mint versenytárs értékesítő.
Az agrárintegrátorok
A legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Nitrogénművek régóta ellenfelek.
Az integrátorpiacon óriási cégek vannak, egy-egy ilyen gigantikus integrátor a gazdáknak vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket és mezőgépeket (inputokat) ad, és a termények értékesítésében (output) is segít, majd elszámol velük. Több tíz-, akár százmilliárdos cégekről van szó. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, a cseh miniszterelnök Andrej Babišnak pedig van integrátora (Agrotec) és szlovák műtrágyacége (Duslo) is. Sőt, már Mészáros Lőrincék csoportja is bejelentkezett a piacra, a Talentis Agro létrehozott egy Agro Link nevű integrátorcéget. A négy nagy erőcsoport (illetve ötödikként az Axiál nevű cég) uralja a magyar mezőgazdaságot, és közülük főleg Csányi és Bige háborúznak.
A Csányi–Bige viszony
A műtrágyaügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hosszú éveken át nyomozott, de azt csak a végső anyagokból lehet biztosan látni, hogy az ügy során a KITE (Csányi Sándor nádudvari cége) „önfeljelentést” tett, így ez a társaság végül mentesült is a büntetés alól. Ez egy bevett eljárás, mert a versenyhatóságok ezzel ösztönzik a kartellek bejelentését.
A történet onnan indul, hogy valaha Bige László cégei és a KITE agrárintegrátor együttműködtek. Amikor a KITE eladóvá vált, Bige László és Csányi Sándor egy visszafogottnak egyáltalán nem nevezhető harcba kezdett a cégért (erről könyvet lehetne írni), amit végül Csányi nyert meg.
Egy átmeneti szereplő (Guba Sándor) után Csányi Sándor egy ponton már nyíltan KITE-tulajdonos lett. Képzeljük el ezt a pillanatot! Bige László és Csányi Sándor már egy ideje harcban álltak egymással, nyíltan nem kedvelték egymást. A Nitrogénművek és a KITE hamar csatába is indult, a két cégnek volt szerződése, de a Nitrogénművek már drágábban adta volna a tulajdonosváltás után a műtrágyát, így a KITE-nek már nem kellett az áru, felmondta a szerződését, mire a Nitrogénművek kötbért követelt, és beperelte a KITE-t.
Ki nyomja meg a gombot?
Közben Csányi átvilágította a cégét, és már vagy tudta, vagy észrevette, hogy a társaság régóta (tiltott rendszerben) együttműködött az ellenfelével. A KITE új vezetői azt találták, hogy itt volt egy kartell, és léptek.
Bige László mindig elmondja, hogy sokféle ügye (a versenyhivatali mellett van hűtlen kezelési büntetőügye és környezetvédelmi eljárása is) mögött Csányi Sándor támadásait sejti, aki ezt mindig határozottan visszautasítja. Az, hogy miképpen indultak Bige büntetőügyei, nem tudjuk, de itt, vagyis a versenyügyben tényleg látszik a Csányi-szál. Vélhetően a felek (Nitrogénművek és a KITE) tudhatták, hogy óriási kockázatot futnak egymással. Vagy reménykedhettek, hogy a másik nem megy el a GVH-hoz, vagy előbb kellett előrántaniuk a coltot és tüzelni. A KITE ezt tette, feljelentette önmagát és a jogsértést, így végül az együttműködésért mentesült a bírság alól.
Kinek éri meg feladni magát?
A magyar versenyjogban aki először, önként feltár egy kartellügyet, az bizonyos feltételek mellett száz százalékban mentesülhet a bírság alól, erről kaphat is egy végzést. Ez az úgynevezett engedékenységi kérelmező, aki elismeri a jogsértést és feltárja azt. Ha pedig már elindult az eljárás, még mindig lehet ilyen engedékenységi kérelmet beadni, de csak egy bizonyos szakaszig. A második önfeladó már csak 30–50 százalékos engedményt kaphat a bírságból, míg a harmadik legfeljebb 30 százalékig kaphat kedvezményt.
A többiek pedig már nem kapnak semmit, ezért van olyan európai versenyhivatal, ahol blokkolóóra működik, ne legyen vita később arról, hogy ki érkezett be hamarabb a hivatalba. Ebben az ügyben csak egy ilyen önfeladó szereplő volt, a KITE, de emellett született egy egyezség is. Az amerikai Cargill és a GVH egy idő után megegyeztek, ilyenkor a cég a bizonyítékok láttán elfogadja, hogy megfogták, lemond a bírósági eljárás jogától. És mivel a felek így hamarabb lezárhatják az ügyet, az egyezséget kötő szintén kap valami csökkentést, de legfeljebb 30 százalékot enged el a hivatal.
A közintézmények hitelvesztéséről
A politika mindenképpen látványosan ráhajtott erre az ügyre, az agrártárca nyomában a sajtó elkezdte azt harsogni, hogy lám egy ilyen ember, vagyis Bige László, aki a gazdákat megkárosította, „ebből a pénzből” támogatta Márki-Zay Pétert.
Ezt mennyire tartjuk gyakori eljárásnak? Korábban volt kartellügye a bankoknak is.
Emlékeznek olyanra, hogy a Pénzügyminisztérium vagy a Magyar Nemzeti Bank arról publikált, hogy az OTP ebből a pénzből támogatta a magyar labdarúgást vagy a Puskás Akadémiát?
Vagy kapott súlyos bírságot a Magyar Telekom is, de ilyenkor nem állt ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy micsoda botrány, hogy a T-csoport közben a Fradit vagy Ákost szponzorálta.
Végül beszéljünk a hazai közintézmények hitelességéről, hibákról, anomáliákról. Legyen a példánk a telefonunk ujjlenyomatos (biometrikus) azonosítási rendszere.
Kétféle hiba is elképzelhető egy ilyen folyamatban, az is, ha a rendszer elfogadja egy olyan felhasználó ujjlenyomatát, amit nem kellett volna elfogadnia, ez a téves elfogadás (false acceptance), de az is hiba, ha a telefonunk minket, azaz a jogos felhasználót is visszautasítja tévesen (false recognition).
Magyarországon mindenféle közintézménytől (Gazdasági Versenyhivatal, Állami Számvevőszék, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Közbeszerzési Döntőbizottság, ügyészségek, bíróságok, pályázati zsűrik) azt szeretnék elvárni, hogy pártpolitikától függetlenül (pártatlanul), azaz igazságosan hozzanak döntéseket. Csak aztán az a tapasztalat, hogy ezek az intézmények mégis szelektíven végzik a dolgukat, azaz bizonyos cégeket, személyeket, pártokat trendszerűen nem bántanak, másokat viszont kifejezetten szúrós szemmel vizsgálnak.
A médiában a kritikus sajtótermékek (RTL Klub, Central) összefonódása nem szabályos, a kormányt támogató oldalon pedig hatalmas konglomerátum alakulhat ki.
Simicska Lajos egy ideig igazi közbeszerzési bajnok volt, majd amikor kritikus lett, hirtelen egyes referenciának megadott szerb hajók fedélzetmérete miatt kapott egy komoly kizárást.
Van olyan párt, amelyik súlyos büntetést kap, mert kedvezményes plakáthelyeket kap, a kormánypárt politikai üzenetei pedig adófizetői pénzen lephetik el az óriásplakátokat.
Szóval, ha van egy ilyen alapvető szelekció, akkor kétféle torzulás is felmerül a rendszerben.
Ha a független intézmények igazságtalan döntést hoznak, akkor az természetesen nagy baj.
De egy olyan anomália is megjelenik a rendszerben, hogy a rossz tapasztalatok miatt, ha esetleg az intézmények jól végzik a dolgukat, akkor is azt gondolhatja a közvélemény, hogy már megint politikai üldöztetés áldozata lett a megbüntetett cég.
Tüzelj előre!
Arra természetesen nem vennénk a bátorságot, hogy a versenyhivatali vizsgálatot dicsőítsük vagy kritizáljuk, de nézzük most azt, hogy milyen stratégiát érdemes választani, ha valaki ellen egy ilyen készül.
Vegyünk egy példát a nagypolitikából, az amerikai–magyar viszonyból. A 2016-os, de a 2020-as amerikai elnökválasztás finisében is Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokakat meglepett azzal, hogy nyíltan kiállt Donald Trump várható győzelme mellett. Elhibázott döntésnek tűnt, hiszen nem a republikánus jelölt volt az esélyes, de valójában gyaníthatóan tudatos stratégia lehetett.
Ha ugyanis Donald Trump végül nyer, politikailag jövedelmező lehet a harcos kiállás már korán, az esélytelenség idejében.
Ha pedig a demokraták futnak be, ők eleve sem szimpatizáltak Orbánnal, minden későbbi negatív lépés, egy esetleges szankció vagy erőteljes kritikus megfogalmazás betudható annak, hogy „igen, persze, ezt azért kapjuk, mert mi Trumpnak drukkoltunk”. Érdemes megfigyelni, hogy a Fidesz a következő magyar választás előtt is már külföldi beleszólással riogat, ha esetleg egy amerikai korrupcióellenes lépés valóban bekövetkezne, lehet mondani: na lám, mi megmondtuk.
Azt szintén nem tudhatjuk, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Bige László azért kezdett el nyíltabban politizálni, izgalmas Partizán-interjút adni, az ellenzéki Márki-Zay Pétert támogatni, mert a magyar közállapotok megváltoztatása mély meggyőződése. Vagy az is lehet, hogy Bige dörzsölt, tudja, hogy amennyiben a folyamatban levő büntetőügyét vagy a most taglalt versenyhivatali eljárást politikai indíttatású folyamatnak állítja be, azzal előre megmagyaráz egy-egy ítéletet a közvéleménynek, a dolgozóinak, a partnereinek, akár önmagának.
A történet végül is mindenképpen Magyarország szomorú kórisméje: akkor is, ha egy vizsgálat valóban politikailag motivált, de akkor is, ha szakmailag teljesen megalapozott, csak utána kap politikai optikát.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/08/csanyi-sandor-bige-laszlo-agrarminiszterium-gvh | https://web.archive.org/web/20221001200147/https://telex.hu/gazdasag/2021/12/08/csanyi-sandor-bige-laszlo-agrarminiszterium-gvh | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elvett-36-milliardot-vagy-adott-30-milliardot-a-bige-laszlora-zudulo-ossztuz-mogott-hatalmas-erok-jatszmai | Telex | hungarian-news | 2021-12-08 08:07:00 | [
"Bige László"
] | [
"Bige Holding Kft.",
"Cargill Magyarország Zrt.",
"Hőgyészi Agrokémiai Kft.",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"mezőgazdaság",
"bírság",
"vegyipar",
"kereskedelem",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
53,248 | Soproni: Egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai | Ismét jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Hatvani Csaba terézvárosi MSZP-elnök Andrássy úti ingatlanmutyijának ügyében, megint a VI. kerületi önkormányzat javára döntöttek – jelentette be a Facebookon Soproni Tamás, a kerület polgármestere. Soproni szerint ha nem lépnek az ügyben, akkor 14 millió forintot bukna a kerület. Az ítélet szerint Hatvani és Bálint György, a kerület MSZP-s képviselője fedezetelvonó szerződést kötöttek, azaz Hatvani pont akkor vett fel jelzáloghitelt a szigetszentmiklósi ingatlanára, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták. | Ismét jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Hatvani Csaba terézvárosi MSZP-elnök Andrássy úti ingatlanmutyijának ügyében, megint a VI. kerületi önkormányzat javára döntöttek – jelentette be a Facebookon Soproni Tamás, a kerület polgármestere. Soproni szerint ha nem lépnek az ügyben, akkor 14 millió forintot bukna a kerület.
Az ítélet szerint Hatvani és Bálint György, a kerület MSZP-s képviselője fedezetelvonó szerződést kötöttek, azaz Hatvani pont akkor vett fel jelzáloghitelt a szigetszentmiklósi ingatlanára, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták. Az ügyről részletesebben ebben a cikkben írtunk.
A polgármester azt írja, hogy egyik szeme ugyan nevet, de a másik sír, ugyanis szomorú, hogy
„egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai. Hogy a saját érdekét az általa képviseltek érdeke elé helyezi”.
Azt gondolja, hogy „morális bukásával, méltatlanságával rontja az ellenzék megítélését és ezzel a 2022-es kormányváltás esélyét”. Soproni azt is írta, hogy Bálint bosszúhadjáratot indított ellene, ezért – többek között – az MSZP-s képviselő szerinte hátráltatja az önkormányzat munkáját. Elszomorítja, hogy az MSZP-s frakció együtt szavaz a Fidesszel.
„Nem tudok, és nem akarok együtt dolgozni és közösséget vállalni olyan politikussal, aki a Fidesszel közösen támadja koalíciós partnereit, akinek bosszúszomjas vagdalkozása az építőmunkánkat nehezíti, aki nem különb azoknál, akik ellen küzdünk”
– írta Soproni a bejegyzésében. | https://telex.hu/belfold/2021/12/06/terezvaros-andrassy-ut-ingatlan-hatvani-csaba-balint-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-itelet | https://web.archive.org/web/20221209045605/https://telex.hu/belfold/2021/12/06/terezvaros-andrassy-ut-ingatlan-hatvani-csaba-balint-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-itelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soproni-egy-ujabb-szocialista-kepviselorol-bizonyosodott-be-hogy-nem-kulonb-mint-a-ner-politikusai | Telex | hungarian-news | 2021-12-06 10:43:00 | [
"Bálint György",
"Hatvani Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
53,249 | Mozaik utca: 250 milliós fogás, 20 érintett, korrupt vizsgabiztosok | Július 7-én, reggel rendőrautók érkeztek a budapesti Mozaik utcában található hatósági műszaki vizsgaállomásra. A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata miatt zár alá vették a helyet, miután a vizsgaállomást felügyelő kormányhivatal feljelentést tett visszaélés gyanúja miatt. Az ügyészség másnap kiadott közleménye szerint a vizsgaállomás emberei összefonódtak az autós alvilággal, 250 millió forint összértékű lefoglalásról, tizenkét belsős érintettről és összesen húsz gyanúsítottról írnak a hivatalos közleményben. | Összehangolt ügyészségi akció van folyamatban – ezt a választ adta az Index megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség a Mozaik utcai hatósági vizsgaállomással kapcsolatban, miután egy olvasónk, illetve a Totalcar.hu megírta, hogy július 7-én reggel rendőrautók érkeztek a budapesti vizsgaállomásra, és lezárták azt.
A Totalcar.hu azt írja, hogy a Mozaik utcai Magyarország egyik legnagyobb forgalmú vizsgaállomása, a Budapest Fővárosi Kormányhivatalának felügyelete alá tartozik, akárcsak a Vas Gereben utcában található másik fővárosi állomás. Ezzel a két hellyel együtt összesen huszonkilenc hatósági vizsgaállomás működik Magyarországon.
Az állomások más országból származó használt autók honosításával, vizsgáztatásával is foglalkoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség későbbre ígért pontosabb tájékoztatást az akcióról.
Frissítés: A kormányhivatal kezdeményezte a vizsgálatot
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedésfelügyeleti Főosztályának több dolgozójával szemben a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések gyanúja miatt, áll a budapesti kormányhivatal közleményében. A vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal kezdeményezte.
A közszolgáltatásba vetett bizalom további erősítése érdekében Budapest Főváros Kormányhivatala továbbra is mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal. Budapest Főváros Kormányhivatala az ügyben megtette a megfelelő jogi és működéséhez szükséges szervezési intézkedéseket - írták. | https://index.hu/belfold/2020/07/07/ugyeszseg_akcio_mozaik_utca_vizsgaallomas/ | https://web.archive.org/web/20220928130718/https://index.hu/belfold/2020/07/07/ugyeszseg_akcio_mozaik_utca_vizsgaallomas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mozaik-utca-250-millios-fogas-20-erintett-korrupt-vizsgabiztosok | totalcar | hungarian-news | 2020-07-07 09:12:00 | [] | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"közlekedés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
53,250 | Újabb 36 embert gyanúsítottak meg a Mozaik utcai műszaki vizsgaállomás 300 milliós vesztegetési ügyében | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban újabb harminchat embert gyanúsított meg; így már összesen 56 gyanúsítottat hallgattak ki – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken. A gyanú szerint a járművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők megállapodtak a vizsgáztatást végzőkkel abban, hogy nekik a vizsgáztatási, ellenőrzési hivatali eljárásukkal összefüggésben alkalmanként legalább 5000 forintot fizetnek. | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban újabb harminchat embert gyanúsított meg; így már összesen 56 gyanúsítottat hallgattak ki – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken.
A gyanú szerint a járművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők megállapodtak a vizsgáztatást végzőkkel abban, hogy nekik a vizsgáztatási, ellenőrzési hivatali eljárásukkal összefüggésben alkalmanként legalább 5000 forintot fizetnek.
Az ügyintézők így összesen mintegy 300 millió forint vesztegetési pénzt adtak át a vizsgáztatást végző embereknek, akik a pénzt egymás között elosztották, illetve abból a vizsgaállomás egyes dolgozóinak is részesedést adtak. Az újonnan kihallgatott gyanúsítottak között volt, aki elismerte a bűncselekmény elkövetését. | https://telex.hu/belfold/2021/12/03/ujabb-36-embert-gyanusitottak-meg-a-mozaik-utcai-muszaki-vizsgaallomas-300-millios-vesztegetesi-ugyeben | https://web.archive.org/web/20220123092556/https://telex.hu/belfold/2021/12/03/ujabb-36-embert-gyanusitottak-meg-a-mozaik-utcai-muszaki-vizsgaallomas-300-millios-vesztegetesi-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-36-embert-gyanusitottak-meg-a-mozaik-utcai-muszaki-vizsgaallomas-300-millios-vesztegetesi-ugyeben | Telex | hungarian-news | 2021-12-03 09:20:00 | [] | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"közlekedés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
53,251 | Tizenhárom őrző-védő cég vezetőjének letartóztatását indítványozta az ügyészség | A NAV nyomozói és a Készenléti Rendőrség munkatársai összehangolt akcióban az országban több helyszínen tizenöt személyt állítottak elő, és közülük hat személyt vettek őrizetbe költségvetési csalás bűntettének gyanújával – írta közleményében a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség. A megalapozott gyanú szerint az őrzés-védelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetniük, igénybe vették egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét. | A NAV nyomozói és a Készenléti Rendőrség munkatársai összehangolt akcióban az országban több helyszínen tizenöt személyt állítottak elő, és közülük hat személyt vettek őrizetbe költségvetési csalás bűntettének gyanújával – írta közleményében a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.
A megalapozott gyanú szerint az őrzés-védelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetniük, igénybe vették egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét.
A bűnszervezet által nyújtott szolgáltatás lényege szerint a megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát, bár részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezésére a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.
A bűnszervezet több tagja került letartóztatásba, így annak irányítói, az alattuk végrehajtói szinten levők, a cégeket biztosító ügyvéd és más érintettek. A keddi akcióban tizenhárom, a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő vagyonvédelemmel foglalkozó cég öt vezetője, a cégek közötti pénzt mozgató személyt vettek őrizetbe, míg további kilenc személyt előállítottak és gyanúsítottként kihallgattak. A most végrehajtott akcióval érintett cégek több mint két milliárd forinttal károsították meg az állami költségvetést.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárásban a főügyészség a hat gyanúsított letartóztatásának egy hónapra történő elrendelést a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta. | https://telex.hu/belfold/2021/12/02/orzo-vedo-cegek-letartoztatas-csongrad | https://web.archive.org/web/20230127144912/https://telex.hu/belfold/2021/12/02/orzo-vedo-cegek-letartoztatas-csongrad | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenharom-orzo-vedo-ceg-vezetojenek-letartoztatasat-inditvanyozta-az-ugyeszseg | Telex | hungarian-news | 2021-12-02 09:34:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"őrzés-védés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
53,252 | Völner-ügy: hónapok óta figyelte a gyanúsítottakat a Nemzeti Védelmi Szolgálat | Kedden derült ki, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. | Kedden derült ki, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner, aki az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára abban az ügyben érintett, ami miatt letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. A gyanú szerint Völner a Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Nem sokkal azután, hogy megjelent a legfőbb ügyész tájékoztatása, Völner Pál lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben jelentette be, hogy lemond államtitkári posztjáról.
A 24.hu megtudta, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást. Azt megelőzően – tehát a nyár folyamán is – a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett felderítést, amely nyomán ősszel a KNYF nyomozni kezdett.
A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy a nyomozás során eddig tizenkét személyt, köztük nyolc végrehajtót és egy végrehajtó helyettest hallgattak ki gyanúsítottként. Közülük hatan letartóztatásban vannak, egy további gyanúsított pedig bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll. | https://24.hu/kozelet/2021/12/07/volner-pal-allamtitkar-vesztegetes-nemzeti-vedelmi-szolgalat-gyanusitott-ugyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20230329062420/https://24.hu/kozelet/2021/12/07/volner-pal-allamtitkar-vesztegetes-nemzeti-vedelmi-szolgalat-gyanusitott-ugyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-ugy-honapok-ota-figyelte-a-gyanusitottakat-a-nemzeti-vedelmi-szolgalat | 24.hu | hungarian-news | 2021-12-07 00:00:00 | [
"Polt Péter",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
53,253 | A legfőbb ügyész hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a Fidesz-kormány államtitkárát | Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. | Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Mint írják, Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
A végrehatjói kar elnökének letartóztatásáról lapunk számolt be:
A legfőbb ügyészség közleménye szerint Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti
– írták
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Hozzátették, az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Mint arról beszámoltunk, hetek óta teljes hírzárlat övezte, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a hírek szerint Schadl Györgyöt a repülőtéren fogták el feleségével együtt, amikor épp Dubaiba készültek utazni. Azóta kerestük az ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mellett kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget, a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint a kormány részéről Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, az igazságügyi tárcától pedig semmilyen válasz nem érkezett.
Polt Péter legfőbb ügyész pedig Hadházy Ákos kérdésére tagadta meg a választ. Majd Polt azt jelezte, minősített adatokra hivatkozva nem adott választ, ám hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg. Azt, hogy valóban az ügyészség indított nyomozást a végrehajtók elnökével szemben onnan derült ki, hogy az KNYF zárolta Schadl ingatlanait.
Schadl György mobiltelefonja hetek óta ki van kapcsolva, és nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
Figyelemre méltó, hogy miután 2016-ban Schadl Györgyöt kinevezték a kar élére az Igazságügyi Minisztérium és a köztestület addigi hűvösnek mondható kapcsolata sokat javult. Erről az MBVK belső lapjában többször publikáló Völner Pál is beszámolt. A 2018 decemberében kiadott karácsonyi különszámban az államtitkár azt írta:
A végrehajtók szabad döntése volt, hogy a Kar elnökségében más szellemiségű végrehajtókat, a szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapatot szeretnének látni. Elnök úr meghívásának eleget téve több találkozón és rendezvényen is részt vettem az elmúlt években, ahol előadásokat hallgattam meg a végrehajtói munkáról, és a jövőbeni elképzeléseket is megismerhettem. Úgy vélem, hogy az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány. A köztünk lévő bizalom újraépítése egy biztos alap lehet a további szakmai építkezéshez. | https://24.hu/kozelet/2021/12/07/polt-peter-inditvany-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-jog-felfuggesztes-vegrehajto/ | https://web.archive.org/web/20230128201346/https://24.hu/kozelet/2021/12/07/polt-peter-inditvany-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-jog-felfuggesztes-vegrehajto/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legfobb-ugyesz-hivatali-vesztegetes-elfogadasaval-gyanusitja-a-fidesz-kormany-allamtitkarat | 24.hu | hungarian-news | 2021-12-07 00:00:00 | [
"Polt Péter",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,254 | Hetek óta teljes a hírzárlat a végrehajtók elnökének letartóztatásáról | A legfőbb ügyész, a bíróság és a minisztérium is hallgat róla, hogy az igazságszolgáltatás egyik fontos testületének elnöke rács mögé került. | Csaknem egy hónapja teljes a hírzárlat arról, hogy büntetőeljárás alá vonták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, Schadl Györgyöt. Hozzá közel álló jogászok, ügyvédek, végrehajtók úgy tudják, hogy az elnököt november elején tartóztatta le a rendőrség. Három hete még sikerült telefonon elérnünk Schadl helyettesét, Lukács Tamás MBVK-alelnököt, aki akkor nem cáfolta az információnkat, de közölte, az ügyben a végrehajtói kar központi irodáján kell érdeklődnünk, az MBVK viszont a mai napig nem reagált a levelünkre.
Schadl mobilja már hetek óta ki van kapcsolva, és az elnök nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint
„technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A hírek szerint a házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók. Ez a leírás illik Schadl Györgyre, hiszen felesége, Schadl-Baranyai Helga szintén végrehajtóként tevékenykedik Gödöllőn. Úgy tudjuk, vele szemben nem történt kényszerintézkedés, amit az is alátámaszt, hogy „állandó helyettesként” nemrég átvette Schadl György végrehajtói irodáját.
Az elnök helyettesítéséről egy birtokunkba került hangfelvételen is beszélnek az MBVK hivatalában. A szűkkörű megbeszélésen rögzített felvételen az hallható, hogy az egyik vezető arról ad tájékoztatást: teljes hírzárlat van az ügyben, amit mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak következményei lesznek.
Az a kikötés, hogy semmilyen kommunikáció ne menjen ki, ha ez utólag, akár fél év múlva is kiderül, annak nem lesz túl jó vége munkaügyi szempontból. Ez az üzenet mindenkinek
– hangzik el a felvételen. Az egyik résztvevő azt is hozzátette, hogy a végrehajtói karban Schadl helyettesítését majd megoldja az elnökség.
A hírzárlat a jelek szerint nemcsak a végrehajtói karra, hanem a teljes igazságszolgáltatásra is vonatkozik. Az MBVK után kerestük kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint az Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, sőt magyarázatot sem az elutasító válaszokra.
A KNYF szűkszavúan annyit közölt: „kérdéseire tájékoztatás nem adható.” A Fővárosi Törvényszék, ahol az eljárás alá vont személyekkel szembeni kényszerintézkedésről, így a letartóztatásokról döntenek, azt írta:
A megkeresésében foglalt kérdésekre a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya nem tud válaszolni.
Írtunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának is, hogy interjút kérjünk Schadl Györgytől. A szervezet kérelmünkre nem azt közölte, hogy nincs Schadl György nevű fogvatartott, hanem azt:
tájékoztatjuk, hogy interjúkérelmét nem áll módunkban teljesíteni.
Az Igazságügyi Minisztérium egyáltalán nem reagált a kérdéseinkre.
A nagy hallgatást végül csütörtökön Polt Péter törte meg. A legfőbb ügyész Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő parlamenti kérdéseire első körbenmegtagadta a válaszadást, majd egy nappal később egy MTI-közleményben kifejtette a titkolózás okát is. Polt a büntetőeljárásról szóló törvényre, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényre hivatkozott.
A büntetőeljárásról szóló törvény hivatkozott része szerint az ügyészség és a nyomozóhatóság megtagadja a tájékoztatást, ha az a minősített adat védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, illetve ha a tájékoztatás „sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét”. A minősített adat védelméről szóló jogszabály hivatkozott passzusa pedig arról szól, hogy az adat nyilvánosságra hozatala károsítja a „minősítéssel védhető közérdeket”, és az adat megismerhetősége meghatározott ideig korlátozható.
Polt hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a kérdésre, tud-e a kormány arról, hogy letartóztatták a végrehajtói kar vezetőjét, úgy válaszolt, az újságban olvasta, és „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt, de részleteket nem mondott, szerinte abban a belügyminiszter illetékes. (És mint említettük, Schadl neve nem jelent meg a Blikk cikkében.)
Információink szerint az ügyben nyomozás zajlik, amelynek során házkutatást is tartottak, méghozzá egy Városmajor utcai irodaházban, ahol a Schadl házaspár egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. A rendőrségi intézkedés ottjártunkkor is zajlott, amit a helyszínen készült fotók is bizonyítanak.
Schadl 2015-ben lett a kar elnöke, miután egy komoly, belső tisztogatással járó átszervezéssel megszüntették a végrehajtók korábbi szervezetét, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát. Ezt megelőzően az Igazságügyi Minisztérium folytatott hosszas kommunikációs hadjáratot a jelentős önállósággal rendelkező kamarával szemben, majd jogszabály-módosításokkal megnyirbálták a szervezet jogosítványait, és végül teljesen felőrölték a régi vezetést. | https://24.hu/belfold/2021/12/02/birosagi-vegrehajto-elnok-schadl-gyorgy-letartoztatas-polt-peter-hirzarlat/ | https://web.archive.org/web/20230920105740/https://24.hu/belfold/2021/12/02/birosagi-vegrehajto-elnok-schadl-gyorgy-letartoztatas-polt-peter-hirzarlat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetek-ota-teljes-a-hirzarlat-a-vegrehajtok-elnokenek-letartoztatasarol | 24.hu | hungarian-news | 2021-12-02 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Schadl-Baranyai Helga"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,255 | Sokba kerültek a táncoló pingvinek – elítélték a szegedi vadasparki mutyi vádlottjait | Különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség egy olyan ügyben, amely jól példázza, milyen módszerekkel igyekeztek a kormánypárthoz közel álló vállalkozók az uniós támogatásokat megcsapolni. A Szegedi Vadaspark területén megvalósuló játszótérre és interaktív látogató-tájékoztató kialakításra megítélt támogatás jelentős hányada ugyanis köddé vált. | Az ügy előzménye: 265 millió forintból – benne 185 millió forintnyi uniós forrásból – épített játszóteret a Szegedi Vadasparkban egy, a kormánypárthoz közel álló, korábban több trafikos koncessziót elnyerő szegedi vállalkozó cége. A beruházás megvalósult, ám a létrejött produktum és a bekerülési költségek között első ránézésre is komoly különbség volt. A gyanús ügyletek miatt Ménesi Imre, MSZP-s önkormányzati képviselő feljelentést tett az ügyészségnél és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és sok más hasonló üggyel ellentétben, ebben az esetben a hazai nyomozás, majd a vádemelés sem maradt el.
Az uniós támogatást elnyerő Titán Project’s House Kft. ügyvezető-tulajdonosa az a V. Rezső volt, aki az általa szerkesztett Szóda című lapban a város szocialista vezetését kőkeményen ostorozta a 2014-es választási kampányban. V. jó kapcsolatokat ápolt Gyimesi Lászlóval, aki a Fidesz helyi elnöke volt akkoriban. Ráadásul a 2010-es önkormányzat választás után megnyílt a lehetősége a szegedi jobboldalnak arra, hogy beleszóljon a városi cégek működésébe, a helyi projektek leosztásába, hiszen a közgyűlésben a Jobbik egy szem képviselőjének támogatásával többségük volt a testületben, bár továbbra is Botka László volt a polgármester.
V. és társai komoly politikai támogatást tudhattak maguk mögött, amikor a játszótér és az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását kezdték tervezni. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez (DARFÜ) nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést pedig 2013. januárban írták alá. A beruházás viszonylag gyorsan megvalósult, hiszen Gyimesi ugyanennek az évnek a nyarán adta át az 500 négyzetméteren elterülő létesítményt. A 265 milliós össz0költségből a kivitelező Titán Project’s House Kft. felépített egy fajátékokból álló játszóteret, 50 tablet beszerzésével és egy szoftver fejlesztésével pedig egy interaktív állatkerti séta lehetőségét is biztosította a látogatóknak.
Két szerződés, egy off-shore cég
Az igazi fordulatok azonban csak ezt követően jöttek az ügyben. Az eredeti szerződésben a legnagyobb tételt a játszótér építésére fordították volna, hiszen erre a célra 185 millió forint állt rendelkezésre, a Flamingó névre keresztelt szoftverre pedig 52 milliót állítottak be. Ennek a későbbiekben azért lett jelentősége, mert a nyomozás során a DARFÜ-nél lefoglalt szerződésben már 154-83 millió volt az arány a Flamingó javára. A dokumentumot ellenjegyző ügyvéd a tárgyaláson azt vallotta, fogalma sem volt róla, hogy van egy ilyen változat is, ő csak az eredetit ismeri. Amikor a bíró a vádlottakat arról faggatta, hogyan történhetett meg, hogy milliós tételek cserélődtek fel, akkor V. arra célzott, szerinte az ügynökségnél manipuláltak a számokkal.
„Én azt nem tudom, mit barkácsoltak a DARFÜ-nél”
– mondta a bírónak. Később azt az indokot hozta fel, hogy a projekt tételeit egy csomagban kezelték, így az utólagos bontásnak nincs jelentősége.
A bíróság szerint a tételek megcserélése mögött az a szándék rejlik, hogy egy szoftver értékének megítélése jóval szubjektívebb, mint egy játszótéré, így a Flamingóra rá lehetett fogni, hogy egy értékes szellemi termék. A hosszúra nyúlt bizonyítási eljárás legfontosabb kérdése az volt: valójában mennyire eredeti a szoftver, és annak mekkora lehetett a piaci értéke akkor, amikor üzembe helyezték. Mivel az eredeti forráskódot tartalmazó CD azóta se került elő, az ügybe bevont informatikai szakértők kénytelenek voltak a köztes állapotból kiszámolni, szerintük mennyi munkaóra áll a termék mögött, illetve, mennyire lehetett volna továbbfejleszteni, ha a projekt nem bukott volna meg csúfosan.
A másodrendű vádlott annak az informatikai cégnek volt a vezetője, amely a vádirat szerint 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 százaléka volt csak. Gaudi Tibor bíró az ítélet indoklásakor megjegyezte: összesen 264 millió forint állt rendelkezésre, melyből három tétel alapján a játszótérre nagyjából 15 milliót, a Flamingó szoftverre mintegy 13 milliót, egyéb eszközbeszerzésre és tereprendezésre körülbelül 11 milliót költöttek. A fennmaradó összeg különböző számlázási trükkök miatt eltűnt, így komoly kárt okoztak a vádlottak Magyarország és az Európai Unió költségvetésének.
Az ügybe bevont, és többször meghallgatott informatikai szakértők is hasonló véleményen voltak, hiszen számításaik szerint maximum 13 millió forint a Flamingó valós értéke. A vádlottak valószínűleg érezték, hogy a bíróság előtt nem áll meg az állításuk, mely szerint ez egy nagyon új és rendkívül eredeti szoftver, ezért a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése végett valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre.
Egy utólag manipulált szoftver
A bíróság szerint, amikor már folyt a nyomozás a szoftver ügyében, a vádlottak igyekeztek utólag „felturbózni” a Flamingót, hogy az korát megelőző, rendkívül értékes innovációnak tűnjön. Itt került a képbe a Csenki Krisztián (későbbi nevén Maximilian Sheffield) nevű személy, akinek a vád szerint az lett volna a feladata, hogy utólag „feljavítsa” a szoftvert, ellássa azzal az arcfelismerő (VR) technológiával. Csenki már korábban is a rendőrség látókörében volt, és szegedi tanú-meghallgatására is rendőrök kíséretében érkezett meg Budapestről. A vallomástételét követő nap a házi őrizetből ismeretlen helyre távozott, így Csenki után csak a vallomása maradt, ami nem igazán erősítette a három vádlott állítását, amely szerint ez egy korát megelőző startup termék, amelyben komoly potenciál van, csak a botrány kirobbanása miatt nem tudták azt értékesíteni a nemzetközi piacon.
A korrupciógyanús ügy kipattanása egyébként elsöpörte magát a Titan Project's House Kft-t is, mivel azt tulajdonosa eladta, majd a céget fel is számolták.
A játszótérnek és az interaktív látogatóközpontnak is csak a nyomai maradtak a vadasparkban.
Igaz, egy flamingót ábrázoló tábla még mindig emlékeztet a történtekre. A bizonyítási eljárás során a védelem legfőbb érve az volt, hogy a Flamingó egy olyan startup, amely megelőzte a korát. Például olyan mutatványokra volt képes, hogy a tabletek képernyőjén pingvinek táncoltak, és a látogató a digitális technológia segítségével akár meg is etethette őket.
Az ellentmondások és viták nem csupán a Flamingó szoftver kapcsán merültek fel, hanem a játszótér kivitelezése miatt is. A cég által megbízott műszaki ellenőr vallomásából kiderült, számos szabályt megszegtek az építés során. A projekt műszaki ellenőrzését végző szakembernek például már akkor leigazolt bizonyos teljesítéseket, amikor még szerződése sem volt V. Rezső cégével. A műszaki ellenőrt a tárgyaláson szembesítették azzal is, hogy a Flamingó program készültségi állapotát is leigazolta, noha ő építészmérnök, a szoftverfejlesztéshez vajmi keveset ért. Később az is kiderült, hogy a programot fejlesztő cég vezetőjével, H. Gáborral korábban nem is találkoztak, pedig egy dokumentum szerint együtt ellenőrizték a projektet. Az igazolásokat azért kellett lóhalálában gyártani, mert csak így lehetett folyamatosan lehívni a DARFÜ-től az uniós pénzeket. V. Rezső ehhez hozzátette, hogy minden uniós projekt esetében így megy a „lepapírozás”, ezért nem kell csodálkozni, ha néha nem stimmelnek aláírások és dátumok.
Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark vezetője egy korábbi tárgyaláson tett vallomásában egy másik visszásságra világított rá. Őt még 2012-ben kereste meg Gyimesi László, akkori önkormányzati képviselő a kormánypárt helyi elnöke, hogy adják bérbe azt az 500 négyzetméteres területet, melyen uniós forrásból megvalósítják a játszóteret és az interaktív látogatói sétát. Jelezte, hogy 100 százalékos önkormányzati cég vezetőjeként a városi közgyűlés határozatait hajtja végre, ezért miután a testület elfogadta az előterjesztést, havi 650 ezer forintért bérbe adta a területet. Ő nem látta működés közben a Flamingó programot, ám az elképzelést jónak találta. Kezdetben meg is érkezett a pénz a Vadaspark számlájára, ám később elmaradt a bérlő a fizetéssel.
2014-ben a bérleti díj csökkentését kérte a Titán, ám önkormányzati jóváhagyás híján a könnyítést nem tehette meg az intézmény. Később felszámolási eljárást indítottak a cég ellen, majd később a játszóteret a tartozás fejében 7 millió forintért megvásárolták. Az interaktív rész ekkor már nem működött tökéletesen, de ezt a projektet is átvette később a vadaspark. Mivel időközben V. megvált a cégétől, Vepriknek semmilyen kapcsolata nem volt már ekkor az eredeti bérlőkkel. Felmerül a kérdés, ha olyan sikeres beruházás volt ez, és olyan nagy lehetőségeket rejtett magában a Flamingó szoftver, miért vált fizetésképtelenné az a cég, amely jelentős uniós támogatásból hozott létre egy fizetős szolgáltatást a forgalmas Szegedi Vadaspark közepén.
Ítélet két és fél év után
A Szegedi Törvényszék ítélete alapján V. Rezső elsőrendű vádlott 3 év 3 hónap börtönbüntetést kapott folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntette miatt. A másodrendű vádlott H. Gáborra bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év 5 hónap börtönbüntetést rótt ki a bíróság. A harmadrendű vádlott D. Zoltán szintén bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év és 2 hónap börtönbüntetést kapott. Mivel mindhárman voltak előzetes letartóztatásban, a büntetésükből ezt az időszakot levonják. Mindhárman felelős cégvezetőként követték el a bűncselekményeket, ezért 5 évre eltiltották őket attól, hogy vezető beosztást viseljenek gazdasági tevékenységet végző cégeknél. Hosszabb-rövidebb időre a közügyektől is eltiltották őket. Ezen kívül különböző mértékű pénzbüntetéssel is sújtotta az ítélet vádlottakat. Az ügyész, az első- és másodrendű vádlottak három nap gondolkodási időt kértek, hogy elfogadják-e az ítéletet, vagy fellebbeznek.
(Címlapképünkön a Szegedi Vadaspark elefántháza. Fotó: Rosta Tibor/MTI) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sokba-kerultek-a-tancolo-pingvinek-eliteltek-a-szegedi-vadasparki-mutyi-vadlottjait-244082 | https://web.archive.org/web/20220704123409/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sokba-kerultek-a-tancolo-pingvinek-eliteltek-a-szegedi-vadasparki-mutyi-vadlottjait-244082 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokba-kerultek-a-tancolo-pingvinek-n-eliteltek-a-szegedi-vadasparki-mutyi-vadlottjait | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-12-04 00:14:00 | [
"Csenki Krisztián",
"Gyimesi László",
"Vahl Rezső"
] | [
"Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft.",
"Szegedi Vadaspark",
"Titan Project's House Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"pénzmosás",
"csalás",
"EU",
"építőipar",
"felszámolás - végelszámolás",
"OLAF-vizsgálat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"játszótér",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vadasparki játszótér"
] |
53,256 | Völner Pál az avantgarde pénzügyi megoldásokkal államtitkár lett, majd a gyanúsításig jutott | Völner Pál pályáját az APEH-nál kezdte, majd önkormányzati és országgyűlési képviselő lett. A 2006-os fideszes vereség után Komárom-Esztergom megye önkormányzat vezetőjeként vívott fontos harcokat, élt olyan szokatlan pénzügyi megoldásokkal, mint a hitelfelvétel helyetti kötvénykibocsátás. Lendületes politikusnak ismerik, aki ha valamihez nem értett, akkor menedzserként oldotta meg a problémát, de verhetetlen volt, ha "jogászkodni" kellett. Nem ijedt meg a politikai harcoktól, de a könnyed kommunikáció nem állt neki jól. Viszont bármikor volt egy váratlan trükkje. | A kedden az ügyészség által meggyanúsított és vesztegetési ügye miatt lemondott Völner Pál közéleti pályája - egykori és jelenlegi kollégái beszámolói alapján - legalább annyira ellentmondásos, mint amennyire másodvonalbeli politikusnak tűnt.
Két egykori beosztottja például teljesen ellentétes jellemrajzot adott róla:
Amennyire értett bármihez, annyira nem értett semmihez, de valahogy mindent megoldott
- mondta egyikük.
Kiváló jogász ravasz húzásokkal és jó stratéga. Előbbi tulajdonságai miatt tökéletes volt Varga Judit mellé
- írta le a másik ex-kolléga.
Abban viszont mindenki egyetértett, hogy nem egyszer bizonyította be, hogy nehéz sarokba szorítani, vagy lehetetlen helyzetbe hozni, jóval ügyesebb politikus, mint sok más, nála jóval ismertebb államtitkár vagy akár miniszter.
Pedig pályáját - noha a Fidesz alapításában kulcsfontosságú - Bibó Szakkollégiumban kezdte az 1962-es születésű politikus, aki akkor még nem a közélet felé fordult. Miután 1988-ban elvégezte a jogi egyetemet, az APEH Pest megyei Adófelügyelőségén dolgozott, utána céges jogász lett a nyergesújfalui Eternit Vállalatnál. Később 1998-ban önálló ügyvédi irodát nyitott, amikor is bekerült a település önkormányzatába független képviselőként. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi sportegyesület elnöke volt, rendszeresen részt vett karitatív akciókban.
Igazán csak helyi ügyekkel foglalkozott, de 2004-ben részt vett a helyi Fidesz megalapításában. Viszont innentől kezdve indult felfelé politikai pályája: 2005-ben, amikor a Holcim Zrt. bejelentette, hogy egy 60 milliárdos beruházással új cementgyárat építene, akkor ügyesen "feltalálta magát" a kirobbanó konfliktushelyzetben. A szomszédos települések ugyanis nem akarták az ipari parkba épülő üzemet, mert ott veszélyes anyagok kezelésével - lényegében porrá égetésével - gyártsanak cementet. Tát és Mogyorósbánya képviselő-testülete határozattal utasította el a cementgyár létesítését, Tokodon és Tokodaltárón pedig a többi településhez hasonlóan aláírásgyűjtés indult a tervezett beruházás ellen, de közben Nyergesújfalunak sok munkahelyet és hatalmas bevételt jelentett volna az üzem.
Völner erre a képviselőtársait meggyőzte a Településfejlesztési bizottság tagjaként, hogy szavazzák meg a beruházást, de ahhoz ne járuljanak hozzá, hogy ott veszélyes hulladék égetésével állítsanak elő cementet. A projekt végül a tiltakozások ellenére is átment, néhány engedményt tett csak a cég. Az már nem rajta múlt, hogy a 2008-as pénzügyi válságra hivatkozva végül nem kezdődött meg a gyárépítés.
A mindennapos harcokon edződött
Nem sokkal később a 2006-os választáson már a Fidesz jelöltjeként indult, de ekkor még elbukott Komárom-Esztergom megye 4. számú választókerületében, az MSZP-s Zatykó János nyert ellene, viszonylag simán. Viszont még abban az évben sikerült előrébb lépnie: az önkormányzati választások után a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés többségi, fideszes frakciója Völner Pált jelölte elnöknek. Innentől kezdve még az országos politikában is látványossá vált a tevékenysége.
Belement komolyabb csatákba az MSZP-SZDSZ-kormánnyal szemben: 2007-ben megyei vezetőként kifogást nyújtott be a szociális törvény módosítása ellen, mely a legtöbb intézményben megduplázta az idősotthonok térítési díját. Rendre csatákat vívott, hogy a kormányzat elvonta a támogatásokat a megyéktől, volt, amikor azt a játszmát is felvállalta, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó intézményeknél megszüntette az étkezési hozzájárulást, valamint a közoktatási intézmények működési költségeinek csökkentésére hivatkozva nélkül beszántotta az OKJ-s szakképzéseket és a felnőttképzések finanszírozását is elvágta. Végig arra hivatkozott, hogy a központi kormányzat 500 millió forintot elvont a költségvetésükből, ügyesen támadta ezzel az MSZP-SZDSZ-koalíciót, napokig témát adva a Fidesznek.
Régebbi kollégái szerint viszont nem ezzel bizonyította igazi rátermettségét, hanem amikor a "semmiből" szerzett pénzt a megyei önkormányzatnak. Még 2007 októberében bejelentette, hogy 4 milliárd forintos kötvény kibocsátásáról döntött a közgyűlés az elmúlt évek hiteleinek kiváltására, valamint az uniós források pályázásához és igénybevételéhez szükséges önrész biztosítására. Az avantgarde pénzügyi megoldással Völner fele akkora kamatot vállalt, mint az elérhető és a már meglévő hitelek esetében, ráadásul a futamidő így 20 év lehetett.
Olyan, mint a birkózó, akinek szólnak, hogy csalás, ha olajjal keni be magát, erre 5 perc múlva visszajön tokától bokáig bezsírozva. Ha nem vehetett fel hitelt, akkor kötvényeket bocsátott ki.
- jellemezte egy akkoriban a környezetében dolgozó forrásunk, aki szerint nem egyszer rántott elő ilyen megoldásokat.
Később, a 2010-es választási kampányban az MSZP ezt megpróbálta ellene fordítani: egy Narancsvidék című kiadványban azzal támadták Völnert, hogy regnálása alatt 5,6 milliárd forintra hízott alatta a megyei önkormányzat hitelállománya. Az Országos Választási Bizottságnál (OVB) megtámadta a kiadványt, azonban végül arra jutottak, hogy hiába csak 953 millió forint van feltüntetve a költségvetésben, a kötvényeket is lehet hitelnek nevezni. A 2014-es önkormányzati konszolidációnál végül 8,38 milliárd forintot vállalt át az állam, ami a nagyvárosok és a megyék sorában is tekintélyes összeget jelentett.
Viszont már a 2010-es OVB-határozat sem törte meg Völner Pál lendületét, mert új kampánytémát talált magának. Az MTI az év januári tudósítása szerint a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést miután egy birtokába került iratra hivatkozva azt állította, hogy a MÁV utasítást adott a szünetelő személyszállítási vonalakon a jelzőberendezések január 31-e utáni leszerelésére és olyan intézkedésekre, amelyek nehezítik a személyszállítás újraindítását. Megígérte, hogy a frissében bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitását a Fidesz kormányra kerülése után felül fogják vizsgálni.
Forrásaink szerint akkoriban még nem volt teljesen eldöntve, hogy kikből áll majd az új Orbán-kormány - amelynek a megalakulását már biztosra vették a Lendvay utcában -, de a négyéves megyei csatározásaival, az ügyes kötvénykibocsátással (amire alig volt akkoriban példa máshol), valamint a MÁV támadásával felhívta magára a jövendőbeli miniszterelnök figyelmét is. Így meg is hívták egy személyes egyeztetésre, ahol már szóba került, hogy államtitkárként számítanak rá.
Viszont ekkor már erős ember volt a megyében, és ottani beágyazottsága nem kopott meg az évek alatt. Még az esztergomi önkormányzat Fideszen belüli konfliktusa sem gyengítette a helyzetét 2010-2011-ben. Ekkor derült ki például, hogy a megbukott Meggyes Tamás polgármesternek tulajdonított, az őt kritizálók fekete listájára is feltette Völner Pált az akkori sajtóbeszámolók szerint. Hogy ezt mivel érdemelte ki pontosan, soha nem derült ki.
Teljesült az ígéret, a keze alá került a MÁV
A 2010-es kormányváltás után infrastruktúráért felelős államtitkárnak nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). Ahogy június 2-án átvette a posztot, már sajtótájékoztatón jelentette be - miután az M6-os autópályán keletkezett beszakadás egy esőzés után -, hogy a teljes ppp-konstrukcióban épült szakaszt, valamint az összes ilyen szerződést felülvizsgálják. Aztán az Orbán-kormány hosszú ideig támadta is ezt a speciális koncessziós megoldást.
Még 2010. júliusban azt is kijárta, hogy öt vasúti mellékvonalon újrainduljon a személyszállítás, amellyel részben teljesítette is kampányígéretét, valamint segített erősíteni a Fidesz-KDNP támogatottságát vidéken. Később pedig további kistérségi járatokat indított újra, még ha aztán ezek csak napi egy-egy járatpárra ritkultak.
"Jól felismerte, hogy ahol egyáltalán nem járt a busz, ott megbecsülik azt is, ha csak reggel és este, de megáll valami" - magyarázták az intézkedései politikai lényegét. Akik lapunknak jellemezték, úgy tapasztalták, hogy a közlekedéspolitikába inkább beletanult, mint mestere lett volna.
Az segítette az infrastruktúráért felelős poszton, hogy az energetikában a Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkárral volt régre visszanyúló kapcsolata, aki mindig kisegítette magyarázatokkal. Máskor pedig egyszerűen az erőforrásokra és azok ügyes felhasználására figyelt.
"Nem azzal állt neki a MÁV átalakításának, hogy bemagolta volna a vasúti közlekedésszervezést, hanem fogta a szerződéseket, ha talált egy felesleges alvállalkozót, akkor leépítette. Külön cég takarítja a vonatokat? Inkább vegyünk tisztítószereket!" - hangzott egy példa a stratégiájára, amellyel sok kormányzati presztízsfeladatot megoldott. Sokan mondták, hogy ügyesen bánt a forrásokkal, és ha fejleszteni kellett valamit, akkor talált rá pénzt, EU-s támogatásokat, ha meg kellett állapodni a gáztranzitokról, talált rá módot.
Érdekesség, hogy 2015 óta Völner Pál az elnöke a Magyar Hajózási Országos Szövetségnek is, de nem ez töltötte ki minden szabadidejét. Nem úgy fiának, aki a magyarországi dunai hajózási piac egyik fontos szereplője: a Magyar Narancs korábbi cikke szerint együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart Portot, amelynek ő az egyik kisebbségi tulajdonosa is a Tagba Kft. révén.
Várományosa volt a miniszterségnek, de elég volt a helyettesség is
Völner végül a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormányból kimaradt. Egy ideig alelnöke volt a parlamenti gazdasági bizottságnak, de komolyabb feladatot nem kapott, pedig forrásaink szerint úgy tűnt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba kerülhet. Aztán 2015 októberében végül mégis ennek jogutódjában kapott helyet parlamenti államtitkárként, ahol Répássy Róbertet váltotta. A lapunknak nyilatkozók szerint elődjénél lényegesen taktikusabb és rátermettebb politikus, amire szükség is volt, mivel ekkor tombolt a Quaestor-ügy, valamint a devizahitelesek ügyére is megnyugtató megoldást kellett kitalálni. A magáncsőd intézményéből például állítólag Völner próbált egy elérhetőbb konstrukciót faragni, még ha ez végül nem is sikerült tökéletesre (az első években alig éltek az emberek e lehetőséggel.)
A sors iróniája, hogy gyakorlatilag ahogy kinevezték, az első, a köztévének adott interjújában már megemlítette, hogy azt a végrehajtói törvényt is vizsgálni és módosítani kell, amely most közvetve a lemondásához vezetett, és ami az állítólagos vesztegetési ügyéhez kapcsolódik. De a közvélemény jobban emlékezhet rá, hogy beleállt az uniós menekültügyi kvótaperbe, ha kellett Soros György szervezeteit és Brüsszelt is kritizálta. Viszont általában ebben a jogi érvelés jutott neki, a minisztérium háttéranyagokba is ezeket gyűjtette ki egy-egy interjú előtt. "Nem állt jól neki az, ami a Németh Szilárdnak, hogy sorosozik, meg terroristás vicceket süt el, és ezt ő is tudta" - mondta egy forrásunk.
Nem lett miniszter, de egyszer csak olyan szerepbe került
Trócsányi László igazságügyi miniszter távozása után, amikor az exminisztert a 2018-as kormányalakítás után Brüsszelben uniós biztosként képzelte el Orbán Viktor, úgy tűnt, hogy Völner futhat be a helyére.
Varga Judit sokkal jobb választás volt, mert nem kerülte a nyilvánosságot és nem állt neki jogszabályokat mondani az interjúkban, nem beszélt olyan unalmas dolgokat, mint "a vesztegetésben aktív és passzív jogi alakzatokat kell megkülönböztetni" - értékelték egy korábbi parlamenti antikorrupciós nyilatkozatát idézve, hogy végül miért kapta meg inkább a háttérpozíciót. Mások szerint ezzel a könnyedebb és közérthetőbb stílusú Vargát jól kiegészítette a szárazabb szakmaiságával az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként.
Viszont így sem vonta ki magát az alól, hogy ne álljon bele médiaszereplésekben a migrációellenes témákba, a Czeglédy-ügybe, ha kellett, az ellenzék szapulásába. Élesen is fogalmazott, de a stílusához a szakpolitika jobban passzolt.
Így hiteles arca tudott lenni a Büntető törvénykönyv, a Polgári perrendtartás, vagy a Végrehajtói törvény átdolgozásának. Igazán egyik ügy sem keltett erős hullámokat, tehát sok szempontból jól hozta a feladatot.
A legtöbben pont akkor ismerték meg a nevét, amikor kiderült, hogy nemcsak az unalmasan hangzó jogszabályok kidolgozásával foglalkozik: Varga Judit miniszter a Pegasus-ügy kirobbanásakor elmondta, hogy valójában Völnerre delegálta a lehallgatási engedélyekről való döntést.
Nem igazán voltak ügyei
Bár a legutóbbi időszakban mellette dolgozók nem kívántak nyilatkozni a mostani vesztegetési ügyről, mely szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György rendszeresen 2-5 milliós összegeket adott neki, hogy "bizonyos kéréseket teljesítsen". Volt olyan, aki szerint ugyan a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozásának voltak jelei, amiről azt hitték, hogy a Pegasus-ügy nyomozásával lehet kapcsolatban, de részleteket nem mondott, és senki nem erősítette meg ezt az állítást.
Csak annyi látszik ezt alátámasztani, hogy 24.hu úgy értesült, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást.
Azt viszont elmondták, hogy nem tartozott a hivalkodó politikusok közé. "Nem helikopterrel járt dolgozni, de még extrém drága karórákkal sem villogott" - mondták róla, hozzátéve, hogy inkább egy fiatalos jogász nagypapa érzetét kelti, mintsem újgenerációs vagyonhalmozónak látszana.
Volt olyan régebbi ismerőse, aki szerint az ügy túl "pitinek" hangzik a politikushoz képest: "sokkal ügyesebb és kifinomultabb megoldásai voltak akkor is, ha törvényekről volt szó, akkor is, ha egy szerződéssel volt problémája." Mások úgy vélték, hogy más ügyekben merészkedhet túl messzire, és ebbe csak belekeveredett, vagy belerántották.
Völner Pál mentelmi jogáról a jövő hét elején dönthet a parlament, a Polt Péter legfőbb ügyész vezette hatóságok ekkor léphetnek tovább az ügyében. Maga a politikus azt közölte lemondásáról kiadott közleményében, hogy "nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit". | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/volner-pal-lemondas-eletrajz-nyomozas-vizsgalat-komarom-esztergom-megye.741712.html | https://web.archive.org/web/20230328152342/https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/volner-pal-lemondas-eletrajz-nyomozas-vizsgalat-komarom-esztergom-megye.741712.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-az-avantgarde-penzugyi-megoldasokkal-allamtitkar-lett-majd-a-gyanusitasig-jutott | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-12-09 00:34:22 | [
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] | [
"háttér",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
53,257 | Terebélyesedik az Orbán családdal üzletelő vállalkozó közpénzből felfutott cégbirodalma | Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba. Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket. | Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba.
Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket.
A cégcsoport fellendülése azóta is töretlen. Az IMG Solution az elmúlt három évben is rendszeresen kapott állami megrendeléseket – többek között a NAV-tól és a MÁV-csoporttól –, továbbá bekerült számos tízmilliárdos nagyságrendű állami keretmegállapodásba. Ez azt jelenti, Szentgyörgyi cégei szerepelnek azon vállalkozások között, amelyektől az állami intézmények – például minisztériumok, kórházak, kormányhivatalok – beszerezhetik az informatikai eszközeiket és szolgáltatásaikat.
Szentgyörgyi üzleti birodalma újabb cégekkel is bővült az elmúlt években. Ezek közül a leginkább kiemelkedő az informatikai piacon már régóta meghatározó Traco Zrt., amely 2019-ben került Szentgyörgyi érdekeltségébe. A cég azóta is gyakori nyertese állami pályázatoknak.
Szentgyörgyinek jelenleg összesen hat olyan cége van, amelyek megtalálhatóak állami pályázatok nyertesei közt. Ezek a cégek 2019-ben és 2020-ban is 14 milliárd forint körüli árbevételt termeltek, a nyereségük pedig mindkét évben egymilliárd forint felett volt.
Megkerestük Szentgyörgyi Gábort és ifj. Orbán Győzőt is, de egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Az IMG felemelkedése és a birkózó kapcsolat
A jelenleg 40 éves Szentgyörgyi Gábor 2009-ben alapította meg az IMG Solutiont két üzlettársával. Ebben az időben még az egyik nagy informatikai- és irodatechnikai cégcsoportnál, a Bravogroupnál dolgozott, ahonnan néhány évvel később, az IMG felívelésének idején lépett ki. A fellendülés az után indult meg, hogy a cég 2013-tól elkezdett sikerrel szerepelni nagy állami közbeszerzéseken.
Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Korábban ez a folyamat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetésével működött, ma pedig a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) látja el az informatikai keretbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat. Ez az intézmény kiír egy pályázatot, amelynek a nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek. Az egyes állami szervek – például a kormányhivatalok vagy kórházak – pedig ezektől a nyertes cégektől rendelhetnek később termékeket.
Ahogy a Direkt36 egy korábbi cikkben bemutatta, az IMG Solution fellendülésével párhuzamosan kezdtek el terjedni a piacon azok az információk, hogy Szentgyörgyi kapcsolatban áll a miniszterelnök öccsével, ifjabb Orbán Győzővel. Számos, az informatikai piacon tevékenykedő forrás mondta azt akkor a Direkt36-nak, hogy állami partnereik 2013 körül jelezték nekik, hogy megjelent a beszállítói piacon új szereplőként az IMG Solution, és tudomásuk szerint a cég kötődik a miniszterelnök testvéréhez.
Ahogy azt korábban megírtuk, az első kimutatható kapcsolat Szentgyörgyi és ifj. Orbán Győző között a birkózás volt. Korábban mindketten űzték ezt a sportot, és mindketten tisztségviselők voltak a birkózó szakosztállyal is rendelkező NIKÉ Sportegyesületben.
Beszámoltunk arról is, hogy az évek során Szentgyörgyi és ifjabb Orbán Győző kapcsolata egyre szorosabbá vált. Legutóbb azt tártuk fel, hogy Szentgyörgyi egy más jellegű érdekeltsége, az Energép Kft. nevű építőipari cég az Orbán család egyik birtokán hozott létre telephelyet, ahol céges dokumentumok és a helyszínt ismerő források szerint műanyag-feldolgozással foglalkoznak majd.
Ezzel párhuzamosan Szentgyörgyi informatikai cégcsoportja még nagyobb magasságokba ért az elmúlt pár évben. A vállalkozásai 15 újabb keretmegállapodásba kerültek be 2020 óta. Ezek közt kifejezetten nagy összegű programok is előfordulnak: idén júliusban például 120 milliárd, szeptember végén pedig 200 milliárd forint értékben kötöttek meg egy-egy ilyen megállapodást.
Szentgyörgyi érdekeltségein kívül még számos más cég is szerepel a keretmegállapodásokban, tehát várhatóan osztozniuk kell velük az ezen belül elköltött pénzeken. Arról ugyanakkor nincsenek nyilvánosan hozzáférhető információk, hogy pontosan mennyi pénzhez is jutnak ezekből a keretmegállapodásokból. A szerződéseket központilag bonyolító Digitális Kormányzati Ügynökség ugyanis nem tesz közzé a honlapján erről szóló adatokat, és nem adták ki az adatokat a Direkt36 kérésére sem.
Korábban egy adatkérési per eredményeként sikerült hozzájutnunk azoknak a 2013 és 2018 közötti informatikai keretmegállapodásoknak a részleteihez, amelyekben az IMG Solution részt vett. A 13 szóban forgó keretmegállapodásból az IMG összesen 6,2 milliárd forintos bevételt termelt – ezzel pedig ez lett a nyolcadik legjobban teljesítő cég a keretszerződésekben megjelenő 169 vállalkozásból.
Az IMG Solution a keretmegállapodásokon kívül is szép számmal kap megrendeléseket. A beszerzési dokumentációk szerint 2019 óta csaknem 2 milliárd forint értékben nyert el szerződéseket (időnként konzorciumok tagjaként) olyan állami cégektől és intézményektől, mint például a MÁV, a NAV, vagy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség. Sikerei az éves bevételein is látszanak; habár 2012-ben még csak 46 millió forintos árbevételt ért el, ez az összeg tavaly már 10,4 milliárd forintra nőtt. Ez kilenc év alatt 227-szeres növekedés.
Szentgyörgyi cégcsoportjához több kisebb bevételű érdekeltség is tartozik. Ilyen például az IMG Solution egyik leányvállalata, a webshopja szerint még vécépapír árusítással is foglalkozó Green Office Solutions Kft.. Ez a cég keretmegállapodásokban ritkán bukkan fel, egyénileg azonban többször is kaptak megbízást például az állami egészségügy terén – összesen csaknem 60 millió forintért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek irodaszert és papírárut, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek pedig takarítási szolgáltatást biztosítottak.
Két másik cég, az MPS eXpert Kft. és a Pegasus Informatikai Kft. általában az IMG-vel együtt szerepel az informatikai keretmegállapodásokban, bár jóval szerényebben: az MPS eXpert 2013 és 2018 között összesen öt, a Pegasus pedig 2017- és 18-ban három ilyen nagyobb informatikai beszerzésben bukkant fel.
Bővülő cégbirodalom
A Szentgyörgyi-cégbirodalom az elmúlt években néhány nagyobb vállalkozással is bővült: 2018 őszén a VRS Magyarország Kft.-vel, 2019 őszén pedig a Traco Zrt.-vel. Mindkét cég már régóta meghatározó szereplője a magyar informatikai piacnak, és gyakori beszállítói voltak állami intézményeknek már az előtt is, hogy Szentgyörgyi érdekeltségébe kerültek.
A Szentgyörgyi-birodalomhoz kerülésük idején mindkét cég benne volt már nagy, több évre szóló állami keretbeszerzésekben. A Traco Zrt. különösen sikeres ezen a téren: 2017-től kezdve idén őszig összesen 16 beszerzésben jelent meg a cég. Emellett, hasonlóan az IMG Solution-hoz, a keretmegállapodásokon kívül is kap állami megbízásokat Például 3,7 milliárd forintért szállított a MÁV-nak jegykiadó automatákat, majd a Szentgyörgyi-birodalomhoz való kerülése után további 339 millióért pedig a HungaroControl Zrt.-nek teljesített egy megbízást egy konzorcium tagjaként. | https://telex.hu/direkt36/2021/12/09/terebelyesedik-az-orban-csaladdal-uzletelo-vallalkozo-kozpenzbol-felfutott-cegbirodalma | https://web.archive.org/web/20230323015302/https://telex.hu/direkt36/2021/12/09/terebelyesedik-az-orban-csaladdal-uzletelo-vallalkozo-kozpenzbol-felfutott-cegbirodalma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terebelyesedik-az-orban-csaladdal-uzletelo-vallalkozo-kozpenzbol-felfutott-cegbirodalma | Telex | hungarian-news | 2021-12-09 09:48:00 | [
"Orbán Győző ifj.",
"Szentgyörgyi Gábor"
] | [
"Energép Kft.",
"IMG Solution Kft.",
"MPS eXpert Kft.",
"Pegasus Informatikai Kft.",
"Traco Zrt.",
"VRS Magyarország Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rokonok",
"informatika",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
53,258 | Négymilliárd forintnyi euró ment Magyarországról a szlovén jobboldali SDS pártsajtójának egy helyi lap szerint | Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano. A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be. | Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano.
A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.
A portál szerint az R-Post-R több mint 700 ezer eurót kapott a Habony Árpád alapította Nouvelle Media nevű cégtől, és 160 ezer eurót a Yozzi Global Trade Kft.-től, ami mögött Bonyár Miklós, korábban MSZP-közelinek mondott vállalkozó áll. Ezen kívül a cég 2017 márciusa és 2019 januárja között több mint hatmillió eurót kapott két magyar cégtől, a Belfrytől és a Riposttól. Az R-Post-R ezt a pénzt teljes egészében az SDS propagandasajtójának utalta át – írják. A Ripost ma már a KESMA alá tartozik, az egy ideje Aczél Zoltán vezette Belfryről pedig a G7 írta azt korábban, hogy 2016 és 2018 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, és több szálon is kapcsolódik a Mészáros-csoporthoz és Szíjj Lászlóhoz.
Schatz a fideszes üzleti körök balkáni médiatérfoglalásának egyik figurája, egy Habony-közeli céggel együtt vásárolta be magát saját érdekeltsége a Nova24tv-be, ami szintén a szlovén SDS párt médiabirodalmához tartozik. A Necenzurirano szerint a Nova24TV 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországtól. Ebbe az az időszak is beletartozik, amikor Aleš Hojs volt a Nova24Tv ügyvezető igazgatója. Ma már ő Szlovénia belügyminisztere, így ő irányítja a rendőrséget is, ami 2018-ban, még egy másik belügyminiszter alatt vizsgálódni kezdett az SDS körüli gyanús pénzmozgásokban.
A portál szerint kérdéses, hogy Magyarország miért küldött ennyi pénzt az említett szlovén médiacégeknek, amikor ezeknek a sajtótermékeknek nincs nagy közönségük. Hozzáteszik azt is, hogy a dokumentumok alapján kijelenthető, ezeket a médiumokat a Magyarországról érkezett pénzek tartják el.
Azt is írják, a felsorolt médiumok a 2018-as választások előtt segítették is az SDS kampányát, fizették a párt Facebook-hirdetéseit. Szerintük ez azt jelenti, hogy a Magyarországról érkezett pénzek egyenesen az SDS kampányára mentek.
A portál szerint az ügyben egy független vizsgálatot kéne indítani, ami azt is kideríthetné, ezek a pénzek valóban magyar pénzek-e, vagy egy esetleges pénzmosásból származnak. Mint írják, a hatóságok annyit kiderítettek, hogy több alkalommal a magyar számlákról érkező pénzeket a szlovének továbbutalták Szlovákiának, ők azt továbbutalták Magyarországnak, majd innen megint Szlovéniába mentek az utalások. | https://telex.hu/kulfold/2021/12/08/szlovenia-sds-orban-viktor-kormany-penz-media | https://web.archive.org/web/20221209201554/https://telex.hu/kulfold/2021/12/08/szlovenia-sds-orban-viktor-kormany-penz-media | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negymilliard-forintnyi-euro-ment-magyarorszagrol-a-szloven-jobboldali-sds-partsajtojanak-egy-helyi-lap-szerint | Telex | hungarian-news | 2021-12-08 10:24:00 | [
"Aczél Zoltán",
"Aleš Hojs",
"Bonyár Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Schatz Péter"
] | [
"Belfry",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Nouvelle Media",
"Nova24TV",
"R-Post-R d.o.o.",
"Ripost Média Kft.",
"Yozzi Global Trade Kft."
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Szlovénia"
] | [
"pártfinanszírozás",
"média",
"támogatás",
"pénzmosás",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [] |
53,259 | Két szobor árát eltitkolták, három szobrot „kölcsönkaptak” a vadászati kiállításra | Véget ért a dámszarvasok párzása, így már semmi sem akadályozta a vadászati kiállítást rendező, állami tulajdonú Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t abban, hogy válaszoljon a meghosszabbított adatigénylésünkre. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a „szobrok” címszóval feltüntetett, bruttó 240 millió forint csak a bőgő szarvasbika árát takarta. Kiderült ugyanis, hogy eddig elfelejtették feltüntetni a honlapjukon szereplő szerződéslistában két állatszobornak (a vizslának és a nyúlnak) a bruttó 14 milliós árát. | Ez eddig három, de a kiállításra összesen hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós, kormányközeli szobrász. Megtudtuk, hogy további három szobrot csak „kölcsönkaptak”, így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek. Az pedig további kérdezősködésre sem derült ki, hogy kitől kérték kölcsön őket. Négy alkotásnak a további sorsa is ismeretlen. Az biztos, hogy a szarvaskapu Keszthelyre kerül, a barnamedve pedig L. Simon Lászlónak tetszett meg, így az alkotásnak a Velencei-tónál létesült Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolánál találtak helyet.
Október 7-én küldtünk el egy adatigénylést a vadászati kiállítást rendező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nek. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az a hat állatszobor, amit Szőke Gábor Miklós szobrász készített a kiállításra. A Totem névre keresztelt szarvaskapun kívül a Vizslató Fátyol (vizsla), a Hajtás közben (nyúl), a Ne igyál előre a medve bőrére! (medve), a Zrínyi halála (vaddisznó), és A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket (csodaszarvas) címet viselő alkotások ára érdekelt minket.
Végre már a dámszarvasok párzása sem foglalja le az állami cég alkalmazottait
A cégtől október 22-én kaptunk választ, az indoklás, amivel 45 napra hosszabbították a válaszadást, a veszélyhelyzettel való visszaélés talán eddigi legpofátlanabb esete volt.
Arra hivatkoztak, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban már véget ért.
Ráadásul október közepén már vidéken is véget értek a programok, csupán egy esemény húzódott el október 23-ig, a dámbarcogás hallgatása kisvasútról, ahol a patások nászának jellegzetes hangzását lehetett megismerni.
A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | atlatszo.hu
„Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.
A dámszarvasok párzási időszaka november végéig tartott, addigra sikerült az állami tulajdonban lévő cégnek is lezavarnia az adatigénylésünket. A kért adatokat tartalmazó válasz november 24-én landolt a postaládánkban. Megkaptuk a Dantebirodalom Kft.-vel kötött szerződést is, a cég fele Szőke Gábor Miklós tulajdona.
„Társaságunk az alábbi 3 db szobrot rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól: Totem, Hajtás közben, Vizslató Fátyol. A fennmaradó szobrokat kölcsönkaptuk a kiállításra, így azok áráról sajnos nincs tudomásunk”
– olvasható a válaszban.
A most megkapott adatokból végre az kiderült, hogy
a két kisméretű köztéri szobor, a nyúl és a vizsla mindösszesen nettó 11 millió (bruttó 14 millió) forintba került.
Megfeledkeztek két szobor áráról
Azért adtunk be közérdekű adatigénylést az ügyben, mert az állami cég a honlapján közzétett táblázatban nem közölte egyértelműen a szobrok árait.
Májusban egy másik adatigénylés segítségével tudtuk meg, hogy mennyibe került a bőgő gímszarvasbika fejszobra. „A Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint + ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írták akkor a válaszban.
Az 5 millió forint feletti szerződéseket tartalmazó táblázat egészen addig stimmelt, amíg szeptemberben a 444.hu munkatársa el nem ment Szőke Gábor Miklós szobrász csepeli műhelyébe, ahol további szobrok (az inaló nyúl, üvöltő medve, csodaszarvas, vadászkutya) tűntek fel. Október végén pedig a vadászati kiállításon még egy vérrel megfröcskölt vaddisznót is találtunk. A szobrokat Szőke Gábor Miklós készítette, de azt nem lehetett tudni, hogy mennyit fizettek értük.
Bár újabb szobrok kerültek elő, de a szerződéseket tartalmazó táblázatban nem volt más összeg a Dantebirodalom Kft. neve mellett, csak a nettó 189 millió forint.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu
Megnéztük az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpót, ami a 17 milliárdos vadászati kiállításnak nyújt otthont három héten keresztül. A 240 millió forintba kerülő bőgő szarvasbikával együtt összesen hat Szőke Gábor Miklós-alkotást számoltunk össze, sőt, 16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész.
A két kisméretű köztéri szobor árának szerepelnie kellett volna az Egy a Természettel Nonprofit Kft. honlapján, ugyanis külön-külön is többe kerültek- mint 5 millió forint (a dokumentum korábbi verziója itt érhető el). Mindhárom szoborra ugyanakkor kötötték meg a szerződést.
A szerződéseket tartalmazó táblázatot az adatigénylésünket követően módosították, most már két tétel szerepel a Dantebirodalom Kft. neve mellett.
A „szobrok készítése” tehát csak egyetlen szobrot takart. (A legutóbbi módosításnál egyébként néhol teljesen olvashatatlanná vált a dokumentum.)
L. Simon Lászlónak megtetszett a barnamedve
A szerződésben egyedül a szarvaskapu-szobornál jelölték, hogy először a Hungexpón állítják ki, majd a szobor Keszthelyre kerül. A másik két szobornál viszont csak az szerepel, hogy azok Budapesten belül kerülnek elhelyezésre. Azt nem tudni, hogy ez csak a Hungexpón való kiállítást jelentette-e.
Jelenleg csak két szobor sorsa ismert a világkiállítás után, a Totem állandó köztéri szoborként Keszthelyre kerül, ahol a Vadászati Múzeum parkjában helyezik el. A múzeum közösségi oldalára még nem töltöttek fel képet az alkotásról.
Az ismeretlen összegből készült és az ismeretlen megrendelőjétől a kiállításra kikölcsönzött barnamedvét pedig Kápolnásnyéken, a Velencei-tó partján állították fel, persze nem azért, mert a tó partján autentikusnak számít az állat. A szobor a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpontja elé került. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány több ponton is kötődik az Orbán-kormány volt kulturális államtitkárához, L. Simon Lászlóhoz, aki a Hungexpón berendezett egyik vadászkiállítás kurátora is volt.
L. Simon László Facebookon mondott köszönetet a szoborért vadásztársának, Kovács Zoltán kormánybiztosnak, aki a világkiállítás szervezéséért felelt.
„Népfőiskolánk ikonikus állata a barnamedve, így a szobor nem is állhatna jobb helyen” – olvasható indoklásként a Népfőiskola Facebook-oldalán.
Nem árulták el, hogy mi lesz a többi szobor sorsa
A szerződés szerint a szerzői jogi védelem alá eső alkotások áthelyezéséről értesíteni kell a szobrászt. „Bármelyik szobor esetleges lebontására, megsemmisítésére vonatkozó igény esetén is előzetesen értesíteni kell a művész Szőke Gábor Miklóst, akinek az értesítéstől számított 30 napja van saját költségén, az adott szobor elszállítására.” Ez a bekezdés arra utal, hogy a szerződés megkötésekor nem döntötték el a két megrendelt köztéri szobor, a nyúl és a vizsla sorsát, sőt, a szerződés szerint a szobrok végső esetben az alkotónál is kiköthetnek.
Megkerestük Szőke Gábor Miklóst, megkérdeztük, hogy hová lesz kihelyezve a többi négy szobor. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a többi három szobrot (medve, vaddisznó, csodaszarvas) ki rendelte meg, és hogy ezeknek a szobroknak mennyi volt a nettó ára.
Választ nem kaptunk, de a szobrász korábban a Mandinerrel szóba állt, és azt nyilatkozta, hogy „a világkiállítás apropóján felújított Hungexpo-épületek és -szobrok sem semmisülnek meg az esemény után. A Totem és másik öt szobrom egész évben megtekinthető lesz”. A Velencei-tó Magazinnak pedig azt nyilatkozta, hogy:
„A vadkan mentéjét kivéve mindegyik szobrot úgy alakítottam ki, hogy időjárásállóak, akár kültéren is elhelyezhetőek legyenek, így a világkiállítás végeztével is állandóan megtekinthetőek lesznek Magyarország különböző kulturális intézményeiben.”
Az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t is megkértük, hogy pontosítsák az adatigénylésnél adott válaszukat azokkal az információkkal, hogy kitől kérték kölcsön a szobrokat, de választ természetesen nem kaptunk.
A hétmilliós kutyaszobor a világkiállítás előtt a virágkarneválon bulizott
Arra is rákérdeztünk, hogy az F3 pavilon előtti kutyaszobrot ki készítette és mennyiért, ugyanis az stílusában különbözik Szőke Gábor Miklós alkotásaitól. A válaszból kiderült, hogy az F3 pavilon előtti „kutyaszobor” a debreceni virágkarneválra készült.
„Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás virágkocsijának része volt. A kérdéses alkotást is tartalmazó művészeti installációért társaságunk nettó 7.200.000 Ft összeget fizetett ki, amely többek között tartalmazta a tervezési, statikai feladatok elvégzését, a vasváz elkészítését, a virágok válogatását és beszerzését, festését, tűzését, a művészeti kivitelezés díját, valamint a virágkarneválon történő bemutatás költségét is” – írta a cég. | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/03/ket-szobor-arat-eltitkoltak-harom-szobrot-kolcsonkaptak-a-vadaszati-kiallitasra/ | https://web.archive.org/web/20230518005957/https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/03/ket-szobor-arat-eltitkoltak-harom-szobrot-kolcsonkaptak-a-vadaszati-kiallitasra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-szobor-arat-eltitkoltak-harom-szobrot-bkolcsonkaptakr-a-vadaszati-kiallitasra | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-12-03 00:00:00 | [
"Szőke Gábor Miklós"
] | [
"Dantebirodalom Kft.",
"Egy a Természettel Nonprofit Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
53,260 | Összesen 16 külföldi ingatlanja van a közpénzzel kitömött alapítványnak, amit Szijjártó Péter helyettese vezet | Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is. | 2020 júniusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEÉÖMA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter adott elő a képviselőknek.
Szijjártó felszólalásában arról beszélt, hogy az alapítvány „a közép-európai térség egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozásban jelentőséggel bíró épületek, építmények megőrzéséhez való hozzájárulás”. A külügyminiszter nem titkolta, hogy a nemes célhoz esetleg meg kell venni majd pár ingatlant: „Mindehhez szükség van sok esetben ezen épületek és építmények közvetlen vagy közvetett módon történő megvásárlására is.”
Indulásnak bő 15 milliárdnyi ajándék
Bár volt néhány ellenzéki kérdés és ellenvetés a KEÉÖMA létrehozásával kapcsolatban, de nem meglepő módon mindkét kormánypárt, a KDNP és a Fidesz is támogatta az ötletet, majd az országgyűlés – melyben a kormánypárti képviselők vannak többségben – megszavazta, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó törvény. A kormány az alapítványnak indulásként két állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény) ajándékozott.
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt, és 2012-ben került állami tulajdonba. Az Opten adatbázisa szerint 2016 óta csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013-ban átneveztek Manevi Zrt.-re. A Comitatushoz hasonlóan 2016 óta veszteséges.
A KEÉÖMA létrehozásáról szóló törvény után bő fél évvel, 2021 februárjában megszületett az alapítvány alapító okirata, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből 600 millió készpénz, a többi részvény: a Manevi részvényei 11,2 milliárd, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
Még 6,6 milliárd szenteste és 18 milliárd a Gazdaságvédelmi Alapból
2020 szeptemberében egy kormányhatározat „a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében” 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, azaz éppen szentestén született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
2021 júniusában, bejegyzése után 3 hónappal a KEÉÖMA ismét egy hatalmas összeget kapott: a Privátbankár vette észre, hogy a kormány egy határozattal 18 milliárd forint alapítói adományt juttat az alapítvány „javára, céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” a Gazdaságvédelmi Alapból.
4 országban 16 ingatlanról tudunk
Májusban megírtuk, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.
A KEÉÖMA azonban nem elégedett meg ennyivel: ősszel kezdődött kutatásunk során cikksorozatban jártunk utána, hogy jelenlegi információink szerint hol miket vettek még.
Először bemutattuk, hogy bár a Manevi Zrt. szerint nincsenek külföldi ingatlanjaik, valójában több is van a nevükön Romániában. Továbbá az áprilisban bejegyzett romániai leányvállalatuk (Manevi Pro Transilvania) idén nyáron megvette a nagyváradi Park Szállót is, emellett a februárban létrehozott szlovákiai leánycégük (Manevi SK) is több épületet vett.
A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjai, pedig Szlovákiában és Romániában több értékes épületet is vett | atlatszo.hu
A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is.
Ezután beszámoltunk arról, hogy a romániai Manevi-cég két további ingatlant vett idén nyáron. A romániai ingatlannyilvántartás szerint a népszerű kirándulóhelynek számító Gyilkos-tó közelében elhelyezkedő két szállodát szereztek meg, és a román cégnyilvántartás szerint összesen 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van a Manevi Pro Transilvania nevén.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
Legutóbb pedig arról írtunk, hogy a szlovákiai leánycégnek, a Manevi SK-nak november közepe óta már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. Azt is bemutattuk, hogy a Manevi SK egy újabb műemlék épületet szeretne megvenni Szlovákiában, a volt Poliklinikát Komárnóban. A szlovákiai cég tulajdonosváltása kapcsán pedig arról is beszámoltunk, hogy a Comitatus vett egy földterületet Szlovéniában, a lendvai wellnessközpont melletti Centiba/Csente községben.
A szlovákiai Manevi-cég kiszemelt egy újabb értékes ingatlant, és tulajdonost cserélt | atlatszo.hu
A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet.
Mindeközben az Átlátszó Erdély utánajárt egy szóbeszédnek, és kiderült, hogy igaz: a Manevi Pro Transilvania vett egy újabb ingatlant Romániában. Bár tulajdonképpen egy romról van szó, ugyanis a Borszéken található egykori Remény Szálló helyenként a pincéig beszakadt. Az 1889-90 körül épült hotel az ásványvizéről híres népszerű erdélyi üdülőtelep legelengásabb épülete volt fénykorában, most azonban egyesek szerint annyira reménytelen a felújítása, hogy inkább le kéne bontani.
Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét – Átlátszó Erdély
Azt hallottuk, a Manevi megvette Borszéken a volt Kaszinó épületét, és a sípálya mellett épít egy ötcsillagos szállót. A kaszinóról neten szinte semmit nem találtunk, ezért nem tudtuk beazonosítani az épületet. Így nem tudtuk kikérni a telekkönyvét sem, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy tényleg megvette a Manevi.
Ezzel együtt összesen 8 darabra emelkedett a Romániában lévő ingatlanok száma, további 5 van Szlovákiában, 2 Szlovéniában és 1 Horvátországban a KEÉÖMA birtokában a jelenlegi ismereteink szerint. Ezeknek bizonyítottan az alapítványnak adott cégek és azok leányai a tulajdonosai a helyi ingatlannyilvántartások szerint, azonban Magyarországhoz hasonlóan ezekben a földhivatali adatbázisokban sem lehet a tulajdonos nevére keresni, tehát elképzelhető, hogy vannak még olyan épületei a KEÉÖMA-Manevi-Comitatus hálónak, amelyekről egyszerűen nem tudunk.
Viszont ez sem kevés: összesen 4 országban 16 ingatlan. A könnyebb átláthatóság kedvéért térképre tettük őket, a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Pozsonyban kettő van, a két hotel a Gyilkos-tónál, illetve a lendvai fürdő és a csentei föld pedig nagyon közel van egymáshoz – ezek csak nagyításkor látszanak egymástól elkülönülten.
Horvátországban és Szerbiában is van már leánycég
Ahogy a térképen is jeleztük, az általunk még májusban bemutatott eszéki műemlék épület már nem közvetlenül a Manevi Zrt. tulajdonában van. A horvát ingatlannyilvántartás szerint 2021. október 25-e óta az épület tulajdonosa már a Manevi Jagera d.o.o. nevű cég.
A májusban bejegyzett cégnek pedig nem meglepő módon a Manevi Zrt. a tulajdonosa a horvát cégnyilvántartás szerint. A horvátországi leányvállalat valószínűleg az Eszék történelmi belvárosában álló műemlék címéről kapta a nevét, hiszen az a Lorenza Jagera utcában található. A 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből egy februárban kiírt tender szerint egy négycsillagos szállodát szeretne csinálni a Manevi.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2…. by atlatszo
De nem csak Horvátországban terjeszkedik a Manevi, hanem – ahogy azt a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén bemutatta – Szerbiában is van már egy leányvállalata. Ahhoz köthető ingatlant nem talált az ICJK, mostani kutatásunk során azonban mi rábukkantunk egy újdonságra a céggel kapcsolatban.
A 2021 áprilisában bejegyzett Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o cégirataiban november közepén feltűnt egy komoly összeg a szerb cégnyilvántartásban: a 2021. október 28-i döntés értelmében a Manevi Zrt. a szerb leánycég alaptőkéjét 1000 szerb dínárról (kb. 3 ezer forint) közel 400 ezer dínárra (kb. 1,2 milliárd forint) emelte. Annak egyelőre nincs jele, hogy a szerb Manevi-cégnek lenne bármilyen ingatlana, de lehetséges, hogy egy tervezett közelgő vásárlás indokolta a tőkeemelést.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek tehát jelen ismereteink szerint már összesen 6 leányvállalata van külföldön: a Manevinek 4 (Romániában 2, Horvátországban és Szerbiában 1-1), a Comitatusnak pedig 2 (Szlovákiában és Szlovéniában is 1-1). A könnyebb átláthatóság és érthetőség kedvéért az alábbi ábrán felrajzoltuk az alapítvány céghálóját és a cégek által birtokolt külföldi ingatlanokat.
A kép kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
Leválthatatlan, Fidesz-közeli kuratórium
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés szólt az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a KEÉÖMA is a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) egyike. Ez azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a KEÉÖMA a nekiadott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány közfeladatai a törvény szerint:
1. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei fennmaradásának, megőrzésének, megóvásának – azok állagmegóvásával, felújításával, fejlesztésével, fenntartásával történő – biztosítása és ezáltal kulturális célú megismerhetőségének, látogathatóságának és kutathatóságának biztosítása és ezek feltételeinek megteremtése, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok biztosítása;
2. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei területén oktatási, kulturális, tudományos kutatási tevékenységet ellátó szervezetek, személyek támogatása;
3. az 1. pont szerinti közfeladata ellátásához kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység ellátása;
4. az 1–3. pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és rendezvények szervezése, a közönséget vonzó online jelenlét megteremtése.
Az alapítványnak nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, gyakorlatilag azt csinál a kormánytól kapott állami támogatással, amit csak akar.
„Elvesztette közpénz jellegét” – ez a 2016-os gyöngyszem (amit Kósa Lajos részletesen is kifejtett) írja le legjobban a kekva-rendszer lényegét. Bár ezt a szándékot akkor, a Magyar Nemzeti Bank felhőtlenül költekező alapítványai esetében elkaszálta az Alkotmánybíróság, a Fidesz a kekva fogalmának megalkotásával törvénybe tudta iktatni a módszert, amivel pártközeli magánkezekbe kerül az állami vagyon.
Arról ugyanis természetesen gondoskodtak, hogy megbízható, kormány- és/vagy pártközeli emberek vezessék az összes kekvát. Nincs ez másként a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány esetében sem: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos.
A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
A kekva annyira önálló szerv, hogy a mindenkori kormány nem tud beleszólni a későbbiekben a kuratórium összetételébe, például ha valaki kiesik közülük, akkor a többiek választanak a helyére valakit. Vagyis az államtól való teljes függetlenség nem csak a pénzköltés ellenőrizhetetlensége miatt jelent nagy veszélyt, hanem személyi ügyekben is: a Fidesz sem tudja majd leváltani egy, esetleg kegyvesztetté váló emberét, de kormányváltás esetén is maradnak a fideszesek a közpénzzel kitömött alapítványoknál, például Szijjártó helyettese a KEÉÖMA élén. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/08/osszesen-16-kulfoldi-ingatlanja-van-a-kozpenzzel-kitomott-alapitvanynak-amit-szijjarto-peter-helyettese-vezet/ | https://web.archive.org/web/20231025060540/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/08/osszesen-16-kulfoldi-ingatlanja-van-a-kozpenzzel-kitomott-alapitvanynak-amit-szijjarto-peter-helyettese-vezet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszesen-16-kulfoldi-ingatlanja-van-a-kozpenzzel-kitomott-alapitvanynak-amit-szijjarto-peter-helyettese-vezet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-12-08 00:00:00 | [
"Jákli Gergely",
"Kiss-Parciu Péter",
"Magyar Levente",
"Pacsay-Tomassich Orsolya",
"Szijjártó Péter",
"Virág Zsolt"
] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o.",
"Manevi Jagera d.o.o.",
"Manevi Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat",
"infografika",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,261 | Állami támogatásokból növekszik Áder János klímavédelmi alapítványának vagyona | Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1 milliárd forint feletti állami támogatást kapott, és idén áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják. | Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.
A KBKA célja az alapító okirat szerint:
„A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Ennek érdekében az alapítvány kiemelten támogatja:
– a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának kialakítását és fejlesztését,
– a társadalom környezettudatosságának fejlesztését,
– a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatását, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását,
– a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”
Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) 2019-ben 1,5 milliárd forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől. Akkor megírtuk, hogy az alapítvány ezt közvéleménykutatásra, konferenciák szervezésére, oktatási segédanyagokra, ösztöndíjakra, vállalkozások díjazására, újságíróképzésre, és nemzetközi médiakampányra készült elkölteni. Írtunk arról is, hogy a KBKA 2019-ben rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra – 250 millió forint értékben – egy olyan céggel is (On Ad Production Kft.) szerződött, amely ellen korábban több végrehajtási eljárás is indult.
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa | atlatszo.hu
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa
1,5 milliárdos villa a Pasaréti úton
Míg az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdos közpénzes támogatással gazdálkodhat, az egyik legismertebb környezetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége évente 5-6 millió forintos központi költségvetési és önkormányzati támogatást kap. Az összes magyarországi zöldszervezet számára elérhető legjelentősebb költségvetési támogatás, az Agrárminisztérium által szétosztott Zöld Forrás pályázat keretében például idén összesen 70 millió forint kerül szétosztásra.
Nem csoda tehát, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) másfél milliárd forintért vett meg egy budai irodaházat a Pasaréti úton.
Erről az épületről november közepén írta meg a HVG, hogy ide lett bejegyezve egy budai székhelyű szervezet, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami megkapta a korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát. Ez a Pasaréti út 59. alatti, közel 1500 négyzetméter területű irodaház a székhelye a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) egyik cégének, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek (KBKB).
Novemberben megkerestük a KBKA-t, hogy megismerjük a Pasaréti úti ingatlan adásvételi szerződését. Másodszori kérésre meg is kaptuk a dokumentumot, bár abból (adatvédelmi okokra hivatkozva) kitakarták az ingatlan eladójának a nevét, annak ellenére, hogy ez az információ a földhivatali adatbázisban mindenki számára elérhető.
A szerződésből kiderült, hogy a vételár 1 milliárd 520 ezer forint volt, és a telek mérete 2501 négyzetméter.
Az irodaházat a KBKA egyik cége, a Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. (KBKC Kft) vette meg, az ingatlan eladója a HPV Hungary Építő és Szervező Kft. (június óta: Vitela Építő és Szervező Kft.) volt. Utóbbi a tulajdoni lap szerint korábban a Külügyminisztériumtól vásárolta meg az ingatlant. A Vitela tulajdonosa, a szlovéniai (lendvai) lakcímmel is rendelkező Vida István és családja. (Az irodaházról további képek az eladó cég weboldalán tekinthetők meg.)
Adatvédelemre hivatkozva titkolózik az alapítvány
Az Áder-alapítványtól szerettük volna megtudni azt is, hogy mennyi bérleti díjért és kiknek adják bérbe az irodahelységeket, de a cég ügyvezetője, Csepreghy Nándor (aki az alapítvány igazgatója is) a megkeresésünkre erről csak annyit árult el, hogy a bérlők között van többek között az Áder János és a felesége által alapított Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért nevű szervezet, valamint több cég.
„Megtisztelő érdeklődésére a KBKC Kft. törvényes képviselőjeként az alábbiakról tájékoztatom. Az ingatlan megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést mellékelten megküldöm Önnek, amelyből társaságunk eltávolította a hozzájárulás hiányában ki nem adható személyes adatokat. A szerződésből meg tudja ismerni az ingatlan alapterületét és az érte fizetett vételár összegét is. Az ingatlant a KBKC Kft. irodaházként üzemelteti, a bérleti és üzemeltetési díjakat a szokásos piaci áron megállapítva. A KBKC Kft. mint bérbeadó nincsen felhatalmazva arra, hogy a bérlőknek az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény hatálya alá eső üzleti titkát képező adataikat – ideértve a személyüket és az általuk fizetett bérleti díjat – Önnel megossza, kérem ennek szíves tudomásulvételét.
Ez alól egy esetben tud kivételt tenni: az ingatlanból 100 négyzetméter irodaterületet a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért használ székhelyként, amelyért az alapítvány arányos üzemeltetési díjat fizet, bérleti díjat nem. Az ingatlanon található épületek nettó alapterülete 1256,31 négyzetméter + 10,44% közös területi hányad” – írta Csepreghy.
Elegáns Duna-parti iroda, havi 2,7 millió forintért
Maga a KBKA nem a Pasaréti úti saját irodaházukban működik, hanem az MNB-alapítvány cége által birtokolt épületben bérel Duna-parti irodát, a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2. alatti épület teljes 5. emeletét.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy mint ezt annak idején az RTL Klub kiderítette, a Kék Bolygó Alapítvány a 350 négyzetméteres irodáért havi 2,7 millió forintot fizet. Kérdésünkre Csepreghy Nándor most arról tájékoztatott, hogy ezt az irodát az Optimum-Delta Ingatlanbefektetési Kft.-től bérlik, egy 2018 novemberében kötött bérleti szerződés alapján, amelynek keretében a KBKA alapítvány havi 25,3 EUR/m²/hó bérleti díjat, továbbá 5,5 EUR/m²/hó üzemeltetési díjat fizet, a bérleti díj teljes összegét azonban nem árulta el.
Az Optimum-Delta tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány cége, az OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.
A KBKA igazgatójától megtudtuk azt is, hogy az alapítványnál jelenleg törzsállományban 29 kolléga dolgozik, emellett a gyakornoki programok idejére a fiatal kutatókat is állományba veszik.
A civilszervezetek online bírósági adatbázisában közzétett beszámolókból kiderül, hogy az alapítvány 2020-ban 1 milliárd 350 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnökségen keresztül az adófizetőktől: szakmai programokra, kutatásokra, rendezvényekre, tananyag-fejlesztésre, klímavédelmi tőkealap működtetésére. Ebből az összegből az alapítvány tavaly közel 700 millió forintot használt fel.
A KBKA kapott továbbá – ugyancsak a Miniszterelnökségtől – 1 488 900 000 forintot szintén szakmai tevékenységre (könyvkiadás, ösztöndíjprogram, tőkealap létrehozására).
Az éves beszámolóból kiderül, hogy az alapítvány vezető tisztségviselőinek fizetésére tavaly 18 millió 512 ezer forintot költöttek, kétszer annyit, mint 2019-ben.
A KBKA alapítvány volt a szakmai partnere a Nemzetgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozónak. A szervezet 2019-es és 2020-as évre vonatkozó beszámolója itt elérhető,
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak a két cége (KBKC Kft., KBKB Zrt.) mellett egy kockázati tőkelapja is van, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap. Az alapítvány beszámolója szerint ennek a létrehozására azért volt szükség, hogy ezen keresztül támogatni tudjanak klímavédelmi projekteket, vállalkozásokat.
Az alap nyilvántartásba vételekor vállalt teljes vagyon 10%-át, azaz összesen 500 000 000 forint 50%-át a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt, 50%-át a Pénzügyminisztérum vagyonkezelésében lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonában álló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap teljesítette. A tőkelap létrehozását tavaly 5 milliárd forinttal támogatta a kormány, és mint azt a 24.hu megírta, a tőkealap idén újabb 5 és fél milliárd forintnyi támogatást kapott. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/09/allami-tamogatasokbol-novekszik-ader-janos-klimavedelmi-alapitvanyanak-vagyona/ | https://web.archive.org/web/20230607161738/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/09/allami-tamogatasokbol-novekszik-ader-janos-klimavedelmi-alapitvanyanak-vagyona/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatasokbol-novekszik-ader-janos-klimavedelmi-alapitvanyanak-vagyona | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-12-09 00:00:00 | [
"Áder János",
"Csepreghy Nándor",
"Vida István"
] | [
"HPV Hungary Építő és Szervező Kft.",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Optimum-Delta Ingatlanbefektetési Kft.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért",
"Széchenyi Tőkelap Kezelő Zrt.",
"Vitela Építő és Szervező Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"környezetvédelem",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.