news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,739 | Fiúk a kavicsbányában | Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé. Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe. | Szalai Anna;bánya;Tiborcz István;2021-07-12 06:20:00Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóéÚjabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbeA kormánydöntéssel több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az egyedi rendelkezéssel a hatalmas, több mint 438 hektáros, részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították, ahol egyenként 500 négyzetméteres épületek húzhatóak fel. A „beruházással érintett ingatlanok (…) területein ásványi nyersanyag kitermelésére és feldolgozására, humusz és meddő depónia elhelyezésére, bányászati hulladék kezelésére, valamint járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetőek”Még ennél is fontosabb, hogy a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá válik, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen ugyanis rendszeresen felléptek a környezetvédő szervezetek. (A Levegő Munkacsoport a kiskunlacházi bányanyitás ügyében is fellépett.) A területen korábban bányászati jogot szerző cég, a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) leányvállalatának így hiába volt bányászati joga, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük, így a bányát sem nyithatták meg a törvényben meghatározott 5 éves alattA bányászati jogot egyébként a Telex beszámolója szerint annak lejárta előtt a DDC megpróbálta átjátszani a Hódút Freeway Kft.-nek, amely a Szijj László érdekeltségbe tartozó Duna Aszfalt tulajdonában van, de a manőver megakadt a bányafelügyeleten. Ebből azért már kiolvasható volt, hogy a kormánynak saját tervei vannak a bányával, hiszen Szijj a NER oszlopos tagja, akinek adriai jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter is pihengetett. Sőt Szijj cégét meg sem hívták a bányaterület kitermelési jogának értékesítésére kiírt zárt körű tenderre. Nem ez az egyetlen különlegesség az ügylet körül. Sőt valójában nem is ez volt az első lépés az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagnak számító kavics és homok hazai bányászatának NER-érdekkörbe vonzására. (Orbán Viktor édesapjának bányacége kőkitermelésre szakosodott.)A kormány még az önkormányzati választások előtt, 2019 nyarán tette meg az első lépéseket. Egy júliusi kormányrendelet arra kérte fel Palkovics László akkor is minisztert, hogy állítsa össze azoknak a közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen növelhető, egyúttal beharangozta a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásainak módosítását annak érdekében, hogy az építőipar elengedhetetlen alapanyagaiból legyen elég. Holott akkor még szó sem volt az építőanyag-árak elszabadulásáról, bár ennek egyik faktora éppen a kormány által meghirdetett otthonteremtési támogatás, amely óriási lakossági keresletet generált a továbbra is pörgő állami beruházások mellettAz Átlátszó már akkor attól tartott, hogy ezek az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni, miközben a környezetvédők kezdhetnek aggódni a jogszabályok egyszerűsítése miatt. S lőn: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke még azon a nyáron eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit, amivel lehetővé vált, hogy a lakosság, illetve a környezetvédelmi szervezetek már csak akkor értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról, ha az már meg is kapta az engedélyt. A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen – köztük Kiskunlacházán – rögvest meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások. A már említett, friss kormányrendelet-módosítás egyébként azt is kimondja, hogy a különleges szabályok a már megkezdett eljárásokra is vonatkoznak, így a kiemelt üggyé vált kiskunlacházi és délegyházi bányák engedélyezése pillanatok alatt lepöröghet. (A nyitást legkésőbb 2022 tavaszára teszi a bányászati jogot most megszerző cég.) S ha mindez nem lenne elég: eljáró hatóságként azt a Pest megyei kormányhivatalt jelölték ki, amely a Sára Botond vezette fővárosi hivatallal együtt ritkán tesz keresztbe a kormánynak kedves beruházásoknakMindezzel tág teret nyitottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a kiskunlacházi bányaterület kitermeléséi jogának értékesítésére idén kiírt zárt körű tender győztesének. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte el. (A Telex információját a Portfóliónak megerősítette a cég. A cégről keretes írásunkban olvashat.)Itt ismét érdemes megállni egy pillanatra, mivel a kormány-játszma újabb legójához érkeztünk. A koronavírus járvány egymást követő hullámai alatt az Orbán-kabinetnek jutott ideje arra is, hogy rendeletben módosítsa a bányászatról szóló törvényt. A „nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében” lehetővé tette, hogy bányászati jogot zárt körű eljáráson értékesíthesse, amelyen eleve csak azok a cégek vehetnek részt, amelyeket az állami tulajdonos meghív. Másrészt lehetővé vált a bányászati jog bérbeadása is, így a tulajdonjog az államnál marad, de egy bánya esetében ez nem sok haszonnal jár, hiszen a visszavétel után rekultiválni kell a meddővé vált bányaterületet. A rendelet egyébként arra is alkalmas, hogy a magánkézben lévő bányákat az állam felvásárolhassa: bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – az állam elővásárlási jogot jegyezhet beKözben – könnyen elérthető jelzésként – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével – például az ügyben feltűnt Duna-Dráva Cement Kft.-vel – szemben, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt, az eljárás még zajlik. Júniusban pedig közleményben tudatta, hogy „a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amelynek elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.” | https://nepszava.hu/3125951_fiuk-a-kavicsbanyaban | https://web.archive.org/web/20230324033129/https://nepszava.hu/3125951_fiuk-a-kavicsbanyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiuk-a-kavicsbanyaban | Népszava | hungarian-news | 2021-07-12 00:20:00 | [
"Balázs Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Kvarchomok Kft.",
"Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunlacháza",
"Pest megye"
] | [
"rokonok",
"engedély",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,740 | Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra | Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg. | civilek;adomány;Orbán Balázs;
2021-07-05 20:11:51
Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra
Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét.
Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.
Ahogyan arról beszámoltunk, a kormány múlt héten – az érintettek számára váratlanul – módosította a civil szervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendeletet. Az új szabályozás szerint az egyesületeknek, alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük közhasznúsági jelentésükben, hogy kitől mennyi pénzt kaptak: ily módon teljesen megszűnik a névtelen adományozás lehetősége.
A kormánynak mintha az lenne a célja, hogy önkorlátozásra késztesse, elrettentse az adományozástól az embereket – nyilatkozta lapunknak Kapronczay Stefánia, az egyik tiltakozó szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. A Miniszterelnökség kérdésünkre az átláthatósággal indokolta a döntést, ugyanakkor a Népszavának pénteken küldött válaszában nem adta jelét annak, hogy a kormány máris a rendelet módosításának módosítását tervezné.
Márpedig a jelek szerint pontosan ez történik. Az atv.hu vette észre, hogy Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár a közösségi oldalán közölte: az 500 ezer forint alatti adományok esetén a kormány egy újabb rendeletmódosítással továbbra is lehetővé teszi a felajánlók névtelenségét.
Orbán Balázs állításának tükrében ismét megkérdeztük Kapronczay Stefániát. „Facebook-bejegyzésben nem alkotunk jogot” – bírálta az államtitkár eljárását a TASZ ügyvezető igazgatója, aki szerint ebből az látszik, hogy „ami itt folyik, az nem jogalkotás”. Mindaddig nem akarja minősíteni az új szabályozást, amíg annak szövegét a kormány nem hozza nyilvánosságra, tehát nem lehet tudni, pontosan mi és hogyan változik. (Hétfő kora délután, amikor Kapronczay Stefániával beszéltünk, az államtitkár által kilátásba helyezett legújabb rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.)
Demeter Áront, az Amnesty International Magyarország programvezetőjét arra kértük, induljunk ki abból a feltételezésből, hogy – az államtitkár ígéretének megfelelően – az ismét módosítandó jogszabályba bekerül a névtelenséget biztosító 500 ezer forintos adományozási összeghatár. Demeter Áron szerint ezzel nem oldódik meg a legfőbb probléma: a rendelet továbbra is alkalmas lesz arra, hogy elriasszon támogatókat. Egyébként sem látja legitim alapját annak, hogy a kormány miért éppen 500 ezer forintig akarja lehetővé tenni a névtelen adományozást.
Orbán Balázs megállapítását, hogy a kormánynak „nem célja a más szervezetekre, például a pártalapítványokra vonatkozó szabályokhoz képest szigorúbb szabályok megalkotása”, az Amnesty programvezetője nehezen tudja értelmezni. Az egyesületek és alapítványok (jellegüknél, tevékenységi körüknél fogva) különböznek akár a pártoktól, akár a pártalapítványoktól. A civil szervezetek esetében éppen ezért nem lehet pártokkal vagy pártalapítványokkal érvelni, nem lehet ugyanazokat a jogszabályi feltételeket alkalmazni rájuk. Nem véletlen – hangsúlyozta Demeter Áron –, hogy a civil szerveződések működésére külön törvény vonatkozik. | https://nepszava.hu/3125358_civiltorveny-ket-lepes-elore-egy-hatra | https://web.archive.org/web/20210929022310/https://nepszava.hu/3125358_civiltorveny-ket-lepes-elore-egy-hatra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civiltorveny-ket-lepes-elore-egy-hatra | Népszava | hungarian-news | 2021-07-05 00:29:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"A kormánykritikus civilek elleni kampány"
] |
52,741 | Ingatlanmutyi, bocsánatkérés vagy büntetőper: ellenzéki belháború Zuglóban | Horváth Csaba, a XIV. kerület MSZP-s polgármestere adott ultimátumot az előválasztáson momentumos támogatással induló Hadházy Ákosnak. | Zugló;feljelentés;Horváth Csaba;ingatlaneladás;Hadházy Ákos;
2021-08-17 22:12:21
Ingatlanmutyi, bocsánatkérés vagy büntetőper: ellenzéki belháború Zuglóban
Horváth Csaba, a XIV. kerület MSZP-s polgármestere adott ultimátumot az előválasztáson momentumos támogatással induló Hadházy Ákosnak.
Valótlan állításaiért haladéktalanul kérjen bocsánatot minden zuglói polgártól és Zugló önkormányzatától, és adjon ki erről közleményt – szólította fel Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek írt, a Népszavához eljuttatott nyílt levelében Horváth Csaba, a XIV. kerület szocialista polgármestere. Ellenkező esetben jó hírnév megsértése miatt feljelenti ellenzéki társát.
A parlamenti képviselő ugyanis korábban Facebook-bejegyzésben foglalkozott azzal, hogy szerinte az ellenzéki vezetésű és többségű zuglói képviselő-testület kedden átláthatatlan ügylettel, rendkívüli ülésen csökkentett áron tervezte eladni a kerület egyik legértékesebb telkét Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának. Ezt itt foglalta össze. Mint azonban kiderült, a keddi ülésre a zuglói képviselők többsége nem ment el, a döntést szeptemberre halasztották. | https://nepszava.hu/3129664_ingatlanmutyi-bocsanatkeres-vagy-buntetoper-ellenzeki-belhaboru-zugloban | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanmutyi-bocsanatkeres-vagy-buntetoper-ellenzeki-belhaboru-zugloban | Népszava | hungarian-news | 2021-08-17 00:34:00 | [] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
52,742 | Szabadulna a VDSZ vezetősége a balatoni üdülőjétől, ám a tervezett ingatlancsere kiütötte a biztosítékot | „A balatonvilágosi üdülő mindkét szomszédságában tulajdonosváltás történt, mindkét tulajdonos kifogásolta az épületeink állagát, esztétikai látványát”. Ezzel a gondolattal vezették be a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökségi ülésre készült előterjesztésben a Balatonvilágoson lévő, két épületből álló, közvetlen vízparttal rendelkező üdülő eladását, illetve elcserélését 6 darab 35 négyzetméteres teraszos, új építésű apartmanra, valamint 12 parkolóra és egy tárolóra." | szakszervezet;feljelentés;üdülő;Balatonlelle;Balatonvilágos;
2021-08-12 06:40:00
Szabadulna a VDSZ vezetősége a balatoni üdülőjétől, ám a tervezett ingatlancsere kiütötte a biztosítékot
Az ügyben már feljelentés is született.
„A balatonvilágosi üdülő mindkét szomszédságában tulajdonosváltás történt, mindkét tulajdonos kifogásolta az épületeink állagát, esztétikai látványát”. Ezzel a gondolattal vezették be a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökségi ülésre készült előterjesztésben a Balatonvilágoson lévő, két épületből álló, közvetlen vízparttal rendelkező üdülő eladását, illetve elcserélését 6 darab 35 négyzetméteres teraszos, új építésű apartmanra, valamint 12 parkolóra és egy tárolóra. A szakszervezet jelenlegi üdülőjében egyébként – honlapjuk tanúsága szerint – összesen 12 szobában 42 fő elhelyezésére van lehetőség, szintenként közös zuhanyzókkal, valamint társalgóval és fedett terasszal. Ezeket cserélnék el az előterjesztés szerint az üdülőjük déli telekszomszédja által Balatonlellére tervezett apartmanokra, amelyek a 2000 négyzetméteres Lellemarine Resort-ban lesznek.
Az ügyvezető elnökség meg is tekintette az új lellei helyszínt, csakhogy az indítványban szereplő fotón egy üres zöld telek látható. A beruházó ígérete szerint a lakóparkon belül két földszintes apartmanház épül a VDSZ tagjainak, akik az üdülőkomplexum többi vendégével közösen használhatják majd a resort privát strandját, a gyermekmedencét, a rekreációs központot, a bárt és a grillteraszt.
A régi balatonvilágosi üdülőnek ez lenne az utolsó szezonja, mivel a határozati javaslat szerint idén szeptemberben át kellene adni a területet a beruházónak. Ugyanakkor az új apartman-telep – a beruházói ígéret alapján – jövő május végére készülhet el. A köztes időben a beruházó letétbe helyezné a világosi ingatlan vételárát – nettó 250 millió forintot – és a kivitelezés lebonyolításáig 50 millió forintos letéti garanciát biztosít. Az elnökség álláspontja szerint ez az „egyetlen megvalósítható verzió”, ami megszabadítja a szakszervezetet a világosi üdülő folyamatos felújítási terhétől, ráadásul korszerű új üdülőhöz juttatja a tagságot, amit télen is használhatnak.
Az ügylet miatt a szakszervezeti vagyon sérelmére elkövetett csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a VDSZ tagszervezete, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) két vezetője, akik korántsem tartják olyan jó üzletnek a dolgot. A világosi üdülő valóban eléggé retró, de olcsó, saját vízpartja van, családias üdülési lehetőséget nyújt a szakszervezeti tagoknak, akik a „társasházként működő üdülőt” aligha tudják a korábban megszokott módon használni. Ráadásul Balatonlelle messzebb van és várhatóan a bérleti díj is magasabb lesz.
De vannak formai kifogásaik is. A feljelentésben írtak szerint többszöri kérésre sem kapták meg a cseréről döntő elnökségi ülés jegyzőkönyvét, illetve a határozat teljes szövegét. Ezeket a a VDSZ dokumentumtárába sem töltötték fel, így a tagság sem ismerheti meg. Véleményük szerint eleve szabálytalanul hívták össze az elnökségi ülést, a meghívóban csupán az ingatlan hasznosítása szerepelt, a háttéranyagok hiányosak voltak, mindössze egy összegzés készült. Az elnökség tagjainak – olvasható a feljelentésben – nem volt idejük egyeztetni erről a tagsággal, ráadásul a döntést nem előzte meg a piac feltérképezése, így nyilvános versenyeztetés sem volt. A feljelentést tevő Hajdú Roland, a VDSZ elnökségi tagja és Radics Gábor, a GSZSZ elnöke hiányolja a független értékbecslést és a szerződéses garanciákat, valamint sérelmezik, hogy a vevő már azelőtt tulajdonosa lesz a világosi üdülőnek, hogy a csereépületet átadták volna. Abban sem bíznak, hogy a beruházó tartani fogja a jövő év tavaszára ígért határidőt tekintettel arra, hogy az idei építőipari árrobbanás felforgatta a piacot, a beruházások csúsznak. Mint írták: „A szakszervezeti tagság körében óriási a felháborodás, hogy az 1949 óta tulajdonukat képező egyetlen közvetlen vízpart üdülő »átjátszásra került« a tudtuk és belegyezésük nélkül”.
Az üggyel kapcsolatban a Népszava megkereste Székely Tamást, a VDSZ elnökét is, aki jelezte, hogy a héten „20 ember németországi munkájával kapcsolatban” Münchenben tartózkodik, „célzottnak” tartott kérdéseinkre nem kaptunk választ. | https://nepszava.hu/3129043_szabadulna-a-vdsz-vezetosege-a-balatoni-udulojetol-am-a-tervezett-ingatlancsere-kiutotte-a-biztositekot | https://web.archive.org/web/20230604194012/https://nepszava.hu/3129043_szabadulna-a-vdsz-vezetosege-a-balatoni-udulojetol-am-a-tervezett-ingatlancsere-kiutotte-a-biztositekot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadulna-a-vdsz-vezetosege-a-balatoni-udulojetol-am-a-tervezett-ingatlancsere-kiutotte-a-biztositekot | Népszava | hungarian-news | 2021-08-12 00:41:00 | [
"Székely Tamás"
] | [
"Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ)"
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"csalás",
"gazdálkodás",
"szakszervezet"
] | [] |
52,743 | Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz | Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon. | Batka Zoltán;M. László Ferenc;
politika;Facebook;Állami Számvevőszék;politikai kampány;médiahirdetés;Koncz Zsófia;
2021-08-12 06:00:00
Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz
Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit.
Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon. Az ÁSZ annak ellenére sem talált semmi szabálytalanságot, hogy Koncz Zsófia 2020. augusztus közepe és a választás napja között csak Facebook-hirdetésekre összesen 5,6 millió forintot költött, miközben a törvényben engedélyezett plafon 5 millió.
A költés nagysága már tavaly komoly vihart kavart, több civil szervezet, így a korrupció ellen küzdő K-Monitor is bejelentést tett. Ám a volt fideszes honatya, Domokos László által vezetett ÁSZ most végül arra jutott, hogy minden rendben volt, holott a hivatalosan elismert 4,6 milliós kampányköltéssel szemben a valóságban a sajtó és a civilek számításai, becslései szerint a különböző felületeken a Fidesz legalább 10,2 millió forintot költött, ami a kampánykeret dupláját. Az RTL kérdésére, hogy miért nem számították bele a közösségi médiás hirdetéseket, az ÁSZ azt válaszolta: „a jelenlegi magyar jogszabályok alapján nem értelmezhetőek”.
– A közösségi médiás költések egyfajta szürkezónát képeznek. Más állami szervek is nehezen birkóznak meg azzal, hogy egy nem Magyarországon bejelentett multicégénél elköltött forintok hogyan ellenőrizhetőek és kérhetőek számon – fejtette ki az RTL Klub híradójának kedden Merényi M. Miklós, a K-Monitor elemzője.
Egyébként erre a jelenségre az ÁSZ már egy tavalyi tanulmányában is felhívta a figyelmet, hiszen nem kell választási szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: nemcsak a Facebookon, de a Youtube-on egymást érik a politikai hirdetések. Sőt a két platform az átláthatóság jegyében külön oldalt tart fenn, ahol bárki megnézheti: ki, mennyi pénzért helyez el náluk közéleti reklámokat. Az ÁSZ elemzésében megállapította, hogy mégsem lehet politikai hirdetésnek tekinteni ezeket, mivel a választási eljárási törvény definíciója a „sajtótermékekben” feladott hirdetéseket nevesíti, márpedig a közösségi média nem tekinthető annak. Való igaz, az egész világon éles vita folyik arról, hogy a hagyományos sajtó tartalmait csak közvetítő platformok médiának tekinthetők-e, hiszen még ők maguk is tagadják, hogy azok lennének. Egyébként az ÁSZ állítja, amúgy sem tud mit kezdeni a Facebook adataival, mivel ők csak a kampányelszámolásban benyújtott költségeket vehetik górcső alá, s ha a közösségi médiás kiadásaikat ebbe nem írják bele a szervezetek, akkor – mint hangsúlyozták – tehetetlenek, hiszen a számvevőszék nem nyomozó hatóság.
– Kétségtelen, hogy a törvény betűje szerint nem minősülnek politikai hirdetésnek a Facebookon elhelyezett reklámok, de a szabályozás fölött eljárt az idő, évekkel ezelőtt illett volna módosítani. Másrészt attól még, hogy a Facebook-hirdetést nem nevesíti a törvény, nyilvánvalóan kampányeszközről van szó, az így elköltött összegeket bele kellene számítani a kampánykiadásokba – kommentálta László Róbert az ÁSZ döntését. A Political Capital (PC) választási szakértője szerint a jelenlegi kormányoldal nagyságrendekkel több anyagi erőforrás felett rendelkezik, mint az ellenzék pártjai, így nem elsősorban lustaságból, hanem politikai érdekből nem szorgalmazzák a jogszabály módosítását.
Az agyunkba döngölik magukat
Ugyan az ÁSZ azt állítja, nincs jogköre eljárni az ügyben, egyáltalán nem mindegy, miként kategorizálják Magyarországon a közösségi médiában megjelent hirdetéseket, s ez hogyan befolyásolja a népakarat alakulását. A Népszava gyűjtése szerint már most is ömlik ezekre a felületekre a pártoktól a pénz, holott a 2022-es választási kampány hivatalos kezdete még messze van.
Csak a Facebookon a Fidesz közel 158 millió forint értékben hirdetett 2019 áprilisa óta. Ebben benne van a két évvel ezelőtti önkormányzati, illetve a Koncz Zsófia megválasztásához vezető időközi voksolás kampánya is. Viszont jól mutatja, mennyire feltekerték a közelmúltban a hangerőt, hogy a Facebook hivatalos hirdetéstára szerint az utóbbi hét napban 2,6 milliót költöttek. A Youtube-ot is magába foglaló Google-csoportnál pedig 2019 márciusa óta 66,2 millió forint értékben helyeztek el politikai reklámot. Mint arról a Telex nemrég beszámolt, a Gyurcsány Show nevű hirdetéssel egész Európa legdrágább politikai Youtube-kampányát futtatta a Fidesz május-júniusban.
S ezekben az összegekben nincsenek benne azok a pénzek, amiket a párt szatellitszervezetei, egyes politikusai költenek. Mint ismert, kifejezetten a kormánypárti vélemények, influencerek „felhangosítására” hozták a Megafon Digitális Inkubátor Központot, amely a két IT-s óriáscégnél eddig összesen közel 7 millió forintot költött. Lényegében a párt szócsöveként funkcionáló Hír Tv a Facebookon 382 milliót, a közösségi médiában külön műsort indító Rákay Philip pedig 19,9 milliót. Az egyik legaktívabb facebookozó fideszes politikus, Varga Judit eddig 5,1 milliót költött el arra, hogy követőit jobban elérje üzeneteivel, Novák Katalin pedig 1,3 millióért tolta meg a posztjait az utóbbi években.
Persze az ellenzéki pártokat sem kell félteni. Az elmúlt három esztendőben az öt frakcióval bíró parlamenti párt (Jobbik, DK, MSZP, LMP, Párbeszéd) – jelenlegi árfolyamon – 142 millió forintot költött a Facebookon és a Google csatornáin. Közülük is kiemelkedik a két legnagyobb hirdető, a Demokratikus Koalíció (42,6 millió) és a Jobbik (40). A parlamenten kívüli Momentum még náluk is aktívabb a két platformon: több mint 60 millióért reklámozta magát.
Ahogy a Fidesz, úgy az ellenzékiek sem feltétlenül maguk költenek, a különféle baloldalhoz kötődő szervezetek, híroldalak is besegítenek. Ahogy a politikusok is pörgetik az oldalaikat, főleg az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek. A ő költési toplistájuk 2019 óta: a DK-s Dobrev Klára (47,5 millió), a MSZP-P-s Karácsony Gergely (43 millió), a momentumos Fekete-Győr András (10,1), a jobbikos Jakab Péter (10,1 millió), az MMM-s Márki-Zay Péter (6 millió). Hirdetési szempontból az ÚVP-s Pálinkás József szinte inaktív a Facebookon, eddig csak 25 ezer forintot fordított erre.
E felületeken ezek a milliós összegek óriásinak számítanak, hiszen egy-egy kisebb vállalkozás pár tízezer forintból több százezer felhasználót is el tud érni. Ahogy egy reklámszakember lapunknak fogalmazott, jó célzással – ami többek között az életkor, az érdeklődési terület, a lakhely alapján is történhet – egymillió forinttal akár annyi embert el lehet érni, mint egy milliárdos óriásplakát-kampánnyal. Persze lényeges különbség, hogy míg a hagyományos felületekre fordított pénzek egy része – a pártközeli, most már zömében NER-érdekeltségben lévő cégeken keresztül – visszafolyatható politikusi zsebekbe, a közösségi média hirdetései viszont a két amerikai céget gazdagítják. | https://nepszava.hu/3129063_hivatalosan-meg-nincs-kampany-de-mar-most-omlik-a-kozossegi-mediaba-a-partok-kasszajabol-a-penz | https://web.archive.org/web/20230402030744/https://nepszava.hu/3129063_hivatalosan-meg-nincs-kampany-de-mar-most-omlik-a-kozossegi-mediaba-a-partok-kasszajabol-a-penz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatalosan-meg-nincs-kampany-de-mar-most-omlik-a-kozossegi-mediaba-a-partok-kasszajabol-a-penz | Népszava | hungarian-news | 2021-08-12 00:47:00 | [
"Domokos László",
"Koncz Zsófia"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Fidesz"
] | [] | [
"kampányfinanszírozás",
"jogalkotás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
52,744 | A Fudan alapítványa közel 14 milliárd forintnyi állami telket és közpénzt kap | Az alapítvány alapító okirata arról is rendelkezik, hogy ezt a vagyont már nem vonhatja el, nem követelheti vissza senki.
A Fudan-projektet a Fidesz esetleges választási veresége ellen védi, hogy a kormány az alapítvány kezdeti vezetésének kinevezésével le is mondott az alapítói jogosítványairól – pontosabban a kuratóriumra ruházta azokat. | Hétfőn jegyezte be a bíróság a Fudan Hungary Egyetem Alapítványt, melynek a magyar állam egy sor budapesti ingatlant ingyenesen, alapítói vagyonjuttatással ad majd át. Ezek azok a zömmel csepeli telkek, melyekre a Diákváros nevű kollégium-komplexumot tervezték volna, aminek jelen állás szerint végül meg kell majd elégednie egy az eredetinél jóval kisebb területtel, mintegy a Fudan sarkában.
Az Átlátszó most alapítványi iratok alapján arról ír, hogy a Fudannak juttatandó telkek összértékét összesen 13 milliárd 310 millió forintra taksálja a kormány.
Ezt a számot eddig nem lehetett tudni, a nyilvánosságra került iratokon is csak nagy, piros kérdőjelek szerepeltek az ingatlanok értéke helyén, jegyzi meg a lap.
A Fudan-alapítvány alapító okirata azt is kimondja, hogy „az alapító (…) az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza”.
Az Átlátszó szerint az általuk megismert alapító okiratból az is kitűnik, hogy a kormány összesen eddig 13,9 milliárd forintnyi vagyon juttatására vállalt kötelezettséget, úgy, hogy még egy kapavágás sem történt a Diákvárostól elvett, Fudannak szánt területen.
A Fudan-projektet a Fidesz esetleges választási veresége ellen védi, hogy a kormány az alapítvány kezdeti vezetésének kinevezésével le is mondott az alapítói jogosítványairól – pontosabban a kuratóriumra ruházta azokat. A szervezetet eszerint főnöklő kuratórium és a szokásoshoz képest szintén extra jogokkal felvértezett felügyelőbizottság összetételéről nem a kormány, hanem ennek a két testületnek a tagjai dönthetnek a jövőben.
Fudan-közeli fejlemény, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán megszavazta a 2023-as budapesti atlétikai vb megrendezéséhez szükséges hozzájárulás visszavonását.
Erre azért kapacitálta a testületet Karácsony Gergely főpolgármester, mert elmondása szerint a kormány felrúgta a Budapesttel kötött alkuját, melyben az ország vezetése a világbajnokság fővárosi támogatásáért cserébe mások mellett azt is garantálta, hogy nem fudanosítja el a Diákvárost. | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-fudan-alapitvanya-kozel-14-milliard-forintnyi-allami-telket-es-kozpenzt-kap.html | https://web.archive.org/web/20230323175012/https://mfor.hu/cikkek/makro/a-fudan-alapitvanya-kozel-14-milliard-forintnyi-allami-telket-es-kozpenzt-kap.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fudan-alapitvanya-kozel-14-milliard-forintnyi-allami-telket-es-kozpenzt-kap | mfor.hu | hungarian-news | 2021-09-01 13:51:00 | [] | [
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,745 | Óriási vasúti munkát nyert Mészáros Lőrinc cége, közel 338 milliárdért | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nyerte meg a Déli Körvasút legnagyobb kivitelezési pályázatát, nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlatával, írja a 24.hu.
A lap szerint Mészáros az öccse, Mészáros János cégét, a Híd-Tám Kft.-t is bevette a munkába alvállalkozóként, valamint az egykori Simicska-birodalom ékkövét, a Közgép Zrt.-t is, mely egy ideje már szintén Mészárosékhoz tartozik. Ugyancsak alvállalkozóként segít majd be a szintén Mészáros-érdekeltség V-Híd Vagyonkezelő. Mellettük ugyanilyen szerepben segíti a munkát az Apáthy Endre érdekeltségében lévő, legutóbb a Lánchíd felújításával reflektorfénybe került A-Híd Zrt. és a MÁV-leányvállalat MÁV FKG Kft. is. | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nyerte meg a Déli Körvasút legnagyobb kivitelezési pályázatát, nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlatával, írja a 24.hu.
A lap szerint Mészáros az öccse, Mészáros János cégét, a Híd-Tám Kft.-t is bevette a munkába alvállalkozóként, valamint az egykori Simicska-birodalom ékkövét, a Közgép Zrt.-t is, mely egy ideje már szintén Mészárosékhoz tartozik. Ugyancsak alvállalkozóként segít majd be a szintén Mészáros-érdekeltség V-Híd Vagyonkezelő. Mellettük ugyanilyen szerepben segíti a munkát az Apáthy Endre érdekeltségében lévő, legutóbb a Lánchíd felújításával reflektorfénybe került A-Híd Zrt. és a MÁV-leányvállalat MÁV FKG Kft. is.
A kivitelezéshez keretében Kelenföld és Ferencváros állomások között harmadik (illetve egyes helyeken negyedik) vágányt építenek, a meglévő vágányokat pedig felújítják.
A Közvágóhídnál és Újbudán Nádorkert néven új megállóhelyek épülnek, zajvédő-falakat húznak fel. Csaknem 13 kilométer új vágányt és 16 új vasúti kitérőt kiviteleznek, 6 új vasúti hídrendszert építenek ki: a Gubacsi út felett, a Soroksári út felett, a Budafoki út felett, a Szerémi út felett, a Fehérvári út felett és a Bartók Béla út felett. Mészárosék készítik el a kiviteli terveket és az ő dolguk lesz az engedélyeztetési eljárások kezelése is. A kivitelezés záró dátumaként 2027. december 31-et jelölték meg. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/oriasi-vasuti-munkat-nyert-meszaros-lorinc-cege-kozel-338-milliardert.html | https://web.archive.org/web/20230328155619/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/oriasi-vasuti-munkat-nyert-meszaros-lorinc-cege-kozel-338-milliardert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-vasuti-munkat-nyert-meszaros-lorinc-cege-kozel-338-milliardert | mfor.hu | hungarian-news | 2021-09-06 14:30:00 | [
"Apáthy Endre",
"Mészáros János",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"MÁV FKG Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
52,746 | Felmentették Kiss Szilárdot a vesztegetés vádja alól | Bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették Kiss Szilárd volt agrárattasét és társait a vesztegetés vádja alól szerdán délelőtt a Kecskeméti Törvényszéken.
Az ügy három vádlottját – Kiss Szilárd, a Mezőgazdasági Minisztérium akkori miniszteri megbízottja mellett Sziky Gyulát, a Nyíregyházi Spartacus FC volt tulajdonosát és Gellért Imrét, az egykori Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét – 2015 elején tartoztatták le. | Bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették Kiss Szilárd volt agrárattasét és társait a vesztegetés vádja alól szerdán délelőtt a Kecskeméti Törvényszéken.
Az ügy három vádlottját – Kiss Szilárd, a Mezőgazdasági Minisztérium akkori miniszteri megbízottja mellett Sziky Gyulát, a Nyíregyházi Spartacus FC volt tulajdonosát és Gellért Imrét, az egykori Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét – 2015 elején tartoztatták le.
A vádirat szerint a Kiss Szilárd érdekeltségébe tartozó Monte Tokaj borászati vállalkozás 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől. A kölcsönt a cég nem fizette, az összeg a takarékszövetkezet 2012-es bedőlésével már 600 millió forintot tett ki. A követelés, a fedezettel együtt, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került. Kiss Szilárd ekkor felkereste Sziky Gyulát — aki tudomása szerint ismerte az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjét –, hogy áron alul szerezze vissza a tokaji birtokot.
Mivel a vádlottak mindvégig tagadták a bűnösségüket, bizonyítékul csak a lehallgatási anyagok szolgáltak, amelyek szerint Sziky többször tárgyalt Kiss Szilárd megbízásából Gellért Imrével. Megállapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sziky Gyula ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer eurós vételáron. Az ügyészség szerint Sziky további 40 millió forint kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek, ha a vételár alatt vásárolhatják vissza az ingatlanokat.
2018. június 12-én a Kecskeméti Járásbíróságon a három vádlottat felmentették, mert a bíróság úgy ítélte meg, a lehallgatási anyagokat Kiss Szilárd és Gellért Imre esetében nem lehet felhasználni, mert azok készítését Sziky Gyula ellen rendelték el, egy másik büntetőügyben. A bíróság azt is kimondta:
a lehallgatási anyag kizárásával csak annyit lehet bizonyítani, hogy Sziky Gyula átvett Kiss Szilárdtól 40 millió forintot.
2019. június 27-én a Kecskeméti Törvényszék Koncz Levente vezette büntetőtanácsa hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Kimondta egyúttal, hogy a bíróság által engedélyezett lehallgatás anyagát Sziky Gyulán kívül másokra vonatkozóan is fel lehet használni.
A két ítélet ellentmondásossága miatt az ügy a Szegedi Ítélőtáblára került, ahol úgy döntöttek, nem szükséges az új eljárás, mivel az elsőfokú bíróság már teljes körűen bizonyított, ezért másodfokon kell meghozni a jogerős végzést. Az ügy így újra visszakerült ahhoz a tanácshoz, amely a hatályon kívüli végzést hozta.
A háromtagú bírói tanács szerdán a vádlottakat jogerősen felmentette, mondván, bár a lehallgatási anyagok felhasználhatóak, azokból kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a bűnösségüket, ezért bizonyítottság hiányában ejtette a vádat. A jogerős ítélet egyben utat nyit arra, hogy a felmentettek kártérítésre perelhetik az államot az előzetes letartóztatásban töltött hónapokért.
Kissel szemben – akinek közös cége volt Oroszországban Mészáros Lőrinccel és megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon – két évvel ezelőtt már lezárták azt a nyomozást, amely azért indult, mert a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán ezerszám intézték oroszoknak, köztük alvilági figuráknak a schengeni vízumokat.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI | https://24.hu/belfold/2020/10/07/kiss-szilard-vesztegetes-felmentes/ | https://web.archive.org/web/20201127052115/https://24.hu/belfold/2020/10/07/kiss-szilard-vesztegetes-felmentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentettek-kiss-szilardot-a-vesztegetes-vadja-alol | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-07 09:54:00 | [
"Gellért Imre",
"Kiss Szilárd Miklós",
"Sziky Gyula"
] | [
"Monte Tokaj",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [] | [
"vesztegetés",
"szőlő - borászat",
"ítélet/döntés",
"hitelezés"
] | [] |
52,747 | Matolcsy unokatesvéréé és a békési Mészáros Lőrincé a leégett malom | A békési Mészáros Lőrincnek is hívott milliárdos vállalkozóé, Barkász Sándoré, valamint Szemerey Zoltáné, Matolcsy György unokatesvéréé a kedden Békéscsabán leégett ikonikus műemléképület, az István-malom – derül ki a lapunk által megismert adatokból. | A békési Mészáros Lőrincnek is hívott milliárdos vállalkozóé, Barkász Sándoré, valamint Szemerey Zoltáné, Matolcsy György unokatesvéréé a kedden Békéscsabán leégett ikonikus műemléképület, az István-malom – derül ki a lapunk által megismert adatokból.
Az épület az István Malom Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonában áll, amelynek ügyvezetője Barkász Sándor és Hégely Sándor. Barkász másik, jóval ismertebb cége a Békés Drén Kft., amely az utóbbi években gyakran nyert közösen közbeszerzéseket az igazi Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel együtt.
Milliárdosok magántulajdona
A Hvg tavalyi cikke szerint a Békés Drén korábban a Közgéppel, a Simicska Lajos körüli birodalom zászlóshajójával is nyert közösen tendereket. Sőt „a békési Mészáros Lőrinc” még Felcsúton is beruházhatott az igazi Mészáros Lőrinc polgármestersége idején: az árvízcsúcscsökkentő tározó rekonstrukcióját nyerte el majdnem 170 millió forintért 2017 tavaszán. Barkász már 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme idején sem volt akárki, cége abban az évben több mint 2 milliárd forint árbevételt ért el. Aztán az Orbán-kormány idején innen is volt feljebb: 2014-ben a forgalma meghaladta a 9 milliárd, 2015-ben pedig a 19,3 milliárd forintot. Ezután aztán a Mészáros és Mészárosnál is megjelentek ezek a tevékenységi körök, és ő is kihasított egy jó nagy szeletet a tortából. A Békés Drén bevétele Mészáros vízügyi előretörésével párhuzamosan megzuhant, a 2015-ös 19,3 milliárd forint után 2016-ban kevesebb mint a tizedére, 1,9 milliárdra esett – igaz, 2017-ben 3,6 milliárdig kapaszkodott vissza.
A 24.hu tavaly nyáron számolt be arról, hogy azért nem kell aggódni a békési vállalkozóért, ugyanis együtt tovább szárnyal a két cég: közösen nyerték el a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukcióját a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. –vel, a beruházás értéke pedig 899 millió forint.
Az István Malom Kft. tulajdonosai között szerepel egy másik cég, a Csabai Vagyonkezelő Kft., annak tulajdonosa szintén Barkász Sándor és Hégely Sándor, illetve egy Figura Ferenc nevű vállalkozó. Utóbbinak a Mezőhegyesi Ménesbirtok feldarabolása idején került elő a neve, mivel – a Hvg szerint – két állami pályázaton összesen 130 hektárnyi földhöz jutott a területből Figura pályázatokkal foglalkozó cége. A Hvg azt írta: a végegyházi vállalkozó 2011 és 2013 között 270 millió forint körüli összeget nyert közbeszerzéseken, többnyire hirdetmény nélküli pályázatokon. Többek között projektmenedzseri feladatokat lát el a Szeged-Csanádi Egyházmegye kiemelt projektjében, a Dóm turisztikai attrakciók fejlesztési beruházásában, valamint a gyulai Almásy-kastély felújításában.
Kiégett a békéscsabai István-malom | Magyar Hang
Kigyulladt az egykori István-malom műemléki épülete kedd délután Békéscsabán, a belvárosban található ipari műemlék teljes terjedelmében ég - jelentette a helyszínről az MTI tudósítója. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, a környéket a rendőrség lezárta. Sérültekről nincs információ. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kiemelt fokozatú tűzesethez hét településről érkeztek tűzoltók.
Az István Malom Kft.-ben a vagyonkezelő cégen kívül még három magánszemély is tulajdonrésszel bír, ezek egyike Szemerey Zoltán, aki Matolcsy György jegybankelnök unokatesvére. Szemerey Zoltán Szemerey Tamással együtt 2017 nyarán lett a Pécsi Sörgyár 99 százalékos tulajdonosa, és a cég, amely 2016-ban még félmilliárd forint veszteséget termelt, 2017-ben már 264 millió forint profitot hozott.
Állami segítségben bíznak
A milliárdos vállalkozók korábbi megbízásait elnézve könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy nincsenek rossz kapcsolatai az Orbán-kormánnyal, így nem lepődnénk meg, ha az állam a segítségükre sietne. Békéscsaba fideszes képviselője ugyanis állami támogatást remél a felújításhoz, noha az épület gazdag üzletemberek magántulajdonában volt, és biztosítással is rendelkeztek.
Herczeg Tamás az MTI tudósítása szerint szerdán rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte: felvette a kapcsolatot Takács Árpáddal, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjével. A kormánymegbízott szakértőcsoport létrehozását kezdeményezte, hogy megállapítsák, mekkora kár keletkezett, illetve egyáltalán felújítható-e a kiégett hatszintes épület.
Herczeg Tamás közölte azt is: a tulajdonosoktól megtudta, hogy az ingatlannak van biztosítása, ám hogy az mire terjed ki, arról nincsenek még pontos információi. A város egyébként korábban a több éve üresen álló épület közösségi hasznosítását tervezte a tulajdonosokkal együttműködve, szerinte az épület új funkciójának megteremtése már eleve milliárdos nagyságrendű költséget igényelt volna.
Adakozhatnak a polgárok
A keddi tűz után többen felajánlották anyagi segítségüket – folytatta Herczeg –, egy magánszemély például 150 ezer forintot. A képviselő azt tervezi, hogy folyószámlát nyitnak a közösségi adományoknak. Erre a számlára ő maga 200 ezer forintot tervez befizetni.
Megszólalt István Malom Kft. képviselője, Hégely Sándor is. Az MTI-nek azt mondta, hogy komoly terveik voltak az épület hasznosítására, és a helyszínen követte, hogyan „porladnak szét” az álmaik. „Végig azért izgultam, hogy ne legyenek személyi sérülések, s hogy ne omoljon össze az épület” – tette hozzá. Az ingatlan évek óta üresen állt, de Hégely Sándor nem tudta megmondani, hogy áramtalanítva volt-e. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy telephely-biztosításuk van, de hogy az pontosan mire terjed ki, azt még vizsgálják. | https://hang.hu/belfold/matolcsy-unokatesveree-es-a-bekesi-meszaros-lorince-a-leegett-malom-106013 | https://web.archive.org/web/20230428202524/https://hang.hu/belfold/matolcsy-unokatesveree-es-a-bekesi-meszaros-lorince-a-leegett-malom-106013 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-unokatesveree-es-a-bekesi-meszaros-lorince-a-leegett-malom | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-05-22 10:22:00 | [
"Barkász Sándor",
"Figura Ferenc",
"Szemerey Zoltán"
] | [
"István Malom Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
52,748 | Minden gyanúsított vagyona zár alá került az Aranyhajó-ügyben | A hűtlen kezelési ügyben az utolsó fellebbezést is elutasította a bíróság.
Már három gyanúsított vagyonát vették zár alá Pécsen, ahol az Aranyhajó-ügy még mindig borzolja a kedélyeket. | Már három gyanúsított vagyonát vették zár alá Pécsen, ahol az Aranyhajó-ügy még mindig borzolja a kedélyeket. A PécsMa cikke arról ír, kettejük vagyonának zár alá vétele már korábban jogerősen megtörtént, most a harmadik gyanúsított fellebbezését is elutasította a bíróság.
A cikk felidézi az előzményeket. 2020 januárjában tett feljelentést a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH Zrt.) igazgatója két ügyben is, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Az egyik az Aranyhajó fogadó eladása volt, ahol három embert gyanúsítottak meg.
Az egyikük a lap szerint K. Mónika ügyvéd, akit különösen nagy értékű sikkasztással és haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaéléssel gyanúsítanak. A PVH volt vezetője is gyanúsított lett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, a harmadik személy pedig bűnsegédként működhetett közre.
Az eljárások miatt a pécsi önkormányzat vagyonhasznosító cége, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. mindhárom gyanúsított esetén vagyoni zár alá vételt kezdeményezett, összesen 276 millió forint értékben. A Kaposvári Járásbíróság ennek helyt is adott, majd a harmadik gyanúsított (a cég korábbi gazdasági vezetője) fellebbezését elutasította a Kaposvári Törvényszék. Nála üzletrészeket, egy bankszámlát és egy gépkocsit vettek zár alá. | https://24.hu/belfold/2021/09/01/pecs-aranyhajo-ugy-vagyon-zar-ala-vetel/ | https://web.archive.org/web/20231018101619/https://24.hu/belfold/2021/09/01/pecs-aranyhajo-ugy-vagyon-zar-ala-vetel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-gyanusitott-vagyona-zar-ala-kerult-az-aranyhajo-ugyben | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-01 00:00:00 | [] | [
"Pécsi Vagyonhasznosító Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"sikkasztás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,749 | Homályban a milliárdos ingatlanügyek: hat éve nem tartja be saját döntését a Belváros | Még a fideszes kormányhivatali vezető is jelezte a kormánypárti önkormányzatnak: a törvények arra valók, hogy betartsák azokat.
2015. szeptember 1-jétől, azaz immár hat éve kellene a honlapján közzétennie a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzatnak az általa eladott összes ingatlan adatait, csakhogy ez a mai napig nem történt meg. | 2015. szeptember 1-jétől, azaz immár hat éve kellene a honlapján közzétennie a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzatnak az általa eladott összes ingatlan adatait, csakhogy ez a mai napig nem történt meg. Minderről Csonka Krisztiántól értesült a 24.hu, aki jelenleg a kerület tulajdonosi-, elidegenítési- és lakásbizottságának baloldali ellenzék által delegált tagja, és az ügyben másfél évvel ezelőtt kormányhivatali vizsgálatot is kezdeményezett. Ez a hetekben zárult le, komolyan vehető eredmény nélkül.
Nem tartják be a határozatot
2015. május 14-én ezt a határozatot szavazták meg a Belvárosban:
Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testülete 15 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja, hogy 2015. szeptember 1-től a tulajdonában (résztulajdonában) található ingatlan vagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések időpontját, megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő feleket, a szerződés értékét, az ingatlan természetbeni elhelyezkedését, helyrajzi számát, az ingatlan forgalmi értékét a szerződés létrejöttétől számított 30 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal internetes portálján közzé kell tenni oly módon, hogy az ott közzétett szerződések közzétételi helye elérhető legyen a www.belvaros-lipotvaros.hu főoldaláról, valamint a szerződések a későbbiekben kereshetőek legyenek legalább a szerződés időpontja, tárgya, értéke, az ingatlan 10 természetbeni elhelyezkedése, helyrajzi száma, valamint a szerződést kötő felek szerint. A közzétételről a polgármester gondoskodik 2015. szeptember 1-i hatályba lépéssel.
Ritka pillanat volt, lévén az ellenzéki és a fideszes képviselők egybehangzóan voksoltak.
A 2015. májusi döntéssel ellentétben ugyanakkor a belvárosi honlapon egyelőre csak az értékesített lakáscélú ingatlanok adatai szerepelnek. Ezek az eladásoknak csupán egy részét teszik ki, hiszen a nem lakáscélú ingatlanok (azaz üzlethelyiségek és irodák, esetleg pincék) adatai nem találhatók meg itt. Ezekkel lenne teljes a sajtóban 2014-től egyre nagyobb nyilvánosságot kapó, több milliárdos bevételt jelentő belvárosi ingatlanügyek részleteinek mindenki által böngészhető „kifüggesztését” (helyrajzi szám, becsült érték, eladási érték, utca, szerződő fél stb.), ám ez több mint fél évtized alatt sem történt meg ebben a menüpontban.
Két éve még ez volt az indok
Miután a 2015-ös döntés után eltelt négy év, és még 2019 márciusában sem történt meg az említett adatok kifüggesztése, az akkor még önkormányzati képviselő, LMP-s Csonka Krisztián rákérdezett, hogy mi tart ilyen sokáig. Az ülés jegyzőkönyve szerint azt is megkérdezte, az önkormányzat mikorra tervezi, hogy betartja a saját határozatát, és teljes körű tájékoztatást nyújt a témában.
Balla Valéria fideszes alpolgármester valamivel több mint három és fél évvel a döntés után azt mondta, hogy a nem lakáscélú ingatlanok adatainak feldolgozása
nagy munka.
A teljes válasz a jegyzőkönyv szerint így hangzott: „a nem lakás célú ingatlanoknál – mivel az adatbázis sokkal nagyobb, mint a lakásoknál – a teljes adatbázist át kell tekinteni. Amikor az Állami Számvevőszék volt itt vizsgálaton a testület elé be is került az intézkedési tervbe az, amit a számvevőszék is kért, és egyet is értenek vele, hogy a földhivatali nyilvántartás és a saját nyilvántartásuk közti egyezőséget teremtsük meg. Ez egy nagy munka.” A fideszes alpolgármester továbbá informatikai okokkal is magyarázta a három és fél éves késlekedést.
Ez immár lassan két és fél éve volt.
Az ülésen Csonka Krisztián nem tudta elfogadni ezt az érvelést, mert mint mondta, „2015 óta nagyon jól működik a lakáscélú ingatlanok szerződéseinek feltöltése, úgyhogy ez egy folyamatos feltöltés, nem egyszerre kell nagyon sokat feltölteni, hanem mindig az éppen aktuális mennyiséget. Összességében szerinte több lakást adtak el az elmúlt négy évben, mint nem lakáscélú helyiséget. Tehát ha erre lett volna szándék, hogy ez megtörténjen, akkor megtörténhetett volna, és nem egyszerre kellene 4 év termését feltölteni.”
Ráadásul a 24.hu becslése szerint a szóban forgó, tehát a 2015 őszétől eladott, nem lakáscélú ingatlanok száma több tucatban, de legfeljebb százas nagyságrendben mérhető, tehát ennyi ingatlannak az adatait kellene összeszedni. Erre nem képes közel hat éve a hivatal. És hiába van szó évi akár több milliárd forintos bevételről a nem lakáscélú értékesítéseknél, a konkrét számok, összegek továbbra is csak a testületi jegyzőkönyveket böngészve kereshetők ki.
Sára Botond: nem vagyunk illetékesek, de azért…
Miután az önkormányzat még további egy évig nem hajtotta végre a saját határozatát, 2020 februárjában a korábbi képviselő a fővárosi kormányhivatalhoz fordult. Innen 2020 nyarán azt a választ kapta, hogy tájékozódnak az ügyről, és a kerület polgármesteréhez fordulnak. Csonka ehhez képest több mint egy év után, most augusztusban kapta meg a hivatalvezető, Sára Botond válaszát – akit a Fidesz Józsefvárosban készül indítani a jövő tavaszi parlamenti választáson, és korábban a VIII. kerület polgármestere is volt, de 2019 őszén alulmaradt az önkormányzati választáson.
A felelet lényege az, hogy miután tájékoztatást kértek a kerülettől, a kormányhivatalban rájöttek, hogy az ügyben nincs hatáskörük. Sára a levélben arra hivatkozott, hogy a hivatal törvényes lehetőségei nem terjednek ki „az önkormányzati döntések végrehajtásának vizsgálatára.” Azt ugyanakkor elismerte a korábbi józsefvárosi polgármester, hogy az önkormányzatot a „szerződések, megállapodások vonatkozásában elektronikus közzétételi kötelezettség terheli.” Ezentúl pedig – írta Sára – a „vonatkozó jogszabályi előírások megfelelő alkalmazásának szükségességére és a közzétett információk naprakészen tartásának kötelezettségére” felhívta a belvárosi jegyző figyelmét.
Sára elmondása szerint erre azt a választ kapta, hogy idén ősszel, október körül – azaz több mint hat év elteltével – felkerülhetnek az adatok.
Csonka ennek ellenére továbbra is úgy véli, hogy egyértelmű a dolog: „van a képviselő-testületnek egy határozata, amit a hivatal nem tart be, tehát jogellenesen járnak el, és nincs, aki emiatt az orrukra koppintana, ezért már-már úgy érezhetik, hogy bármit megtehetnek.” | https://24.hu/belfold/2021/09/01/belvaros-fidesz-ingatlan-jogellenes/ | https://web.archive.org/web/20230528094020/https://24.hu/belfold/2021/09/01/belvaros-fidesz-ingatlan-jogellenes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/homalyban-a-milliardos-ingatlanugyek-hat-eve-nem-tartja-be-sajat-donteset-a-belvaros | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-01 00:00:00 | [
"Balla Valéria",
"Sára Botond"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Fővárosi Közigazgatási Hivatal"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,750 | Kórházaknak szállítana be a NER titokzatos milliárdosa, állami támogatást és nyomott árú telket kapott hozzá | Továbblép az 56 milliárdos forgalmat összeszedő Magno Studio Kft., ehhez komoly állami segítséget és nyomott áru telkeket kapott. | Bátor Söröző – ez a felirat áll azon a nyíracsádi házon, amelyiken kívülről semmi sem utal arra, hogy egy milliárdos állami támogatást bezsebelő cég, a Miller Industries Hungary Textilipari és Kereskedelmi Kft. székhelye. Az 1,2 milliárd forintos támogatás az Egészségipari Támogatási Programból (ETP) érkezett, amit tavaly indítottak a koronavírus-járvány árnyékában az egészségügyi termékeket előállító hazai cégek beruházásainak segítésére.
A Miller Industries Hungary Kft. a Somogy megyei Marcaliban kétmilliárd forintot fektet be, ebből 1,2 milliárd forint az állami támogatás: egyszer használatos műtéti eszközöket és izoláló szetteket, valamint hialuronsav-termékeket gyártanak majd. Nem csak az államtól kapott támogatást a Miller Industries, Sütő László, Marcali fideszes polgármestere a Sonline.hu cikkében arról beszélt, hogy a cég kedvezményes áron jutott hozzá két, összesen egyhektáros telekhez a keleti ipari parkban. Szerettük volna megtudni, hogy milyen eljárás után és mekkora kedvezményt adott az önkormányzat a cégnek, de levelünket válasz nélkül hagyták.
Pedig érdekes lett volna minél több részletet megtudni arról, mivel érdemelte ki a bizalmat a vállalkozás, a külső szemlélő számára ugyanis a Miller Industries eddigi tevékenysége nem utal egészségipari tapasztalatokra. Főtevékenysége divat-és formatervezés, tevékenységi körei közé csak februárban vették fel a gyógyszerkészítmények, illetve orvosi eszközök gyártását, négy hónappal azelőtt, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette az ETP-ből elnyert támogatást. Amikor pedig Marcali fideszes polgármestere javaslatot tett a vevőkijelölésre az ipari parkban található ingatlanra, még csak egy hónapja utalt bejegyzés a cég tevékenységei között egészségipari feladatokra.
A cég eddigi gazdálkodása alapján sem kézenfekvő, hogy milliárdos állami támogatásra érdemesítsék: a csúcsévben, 2020-ban 124 millió forint árbevételt és 1,3 millió adózott eredmény ért el. Hivatalos elektronikus elérhetőségként egy gmailes címet adott meg, honlapját hiába kerestük, eddigi tevékenységére leginkább az utal, hogy alapítója az a Molnár Tímea, aki többek között a francia luxustermékeket gyártó Monclernek és a Max Marának is bedolgozó Tim-X Group varrodalánc tulajdonosa. Molnár a céget Szécsi Ildikónak (később Czehelnik-Szécsi Ildikó) adta el, aki tavaly novemberben továbbértékesítette azt.
A Miller Industries Kft. székhelye Nyíracsádon:
A jelenlegi tulajdonos személye segítheti a megértést: Varga Mihály bejelentésekor a Miller Industries Kft. már hét hónapja a Magno Studio Kft.-n keresztül Horváth László érdekeltségében állt. A Magno Studio Kft. az egyik legtitokzatosabb, a NER-hez köthető cég: honlapja nincsen, tulajdonosáról nyilvános képeket, megszólalásokat nem lehet találni. Mindennek ellenére a cég bő öt év alatt csaknem 56 milliárd forintnyi bevételre tett szert, tavaly 16,6 milliárdos értékesítés mellett 1 milliárd 142 millió forintos hasznot ért el, ráadásul úgy, hogy az Opten céginformációja szerint mindössze három főt foglalkoztat.
Ügyvédhez futnak a szálak
A titokzatos – a Hvg.hu szerint korábban egy békásmegyeri panelban élő – Horváth László tavaly november 25-én a Magno Studióval nemcsak a nyíracsádi textilcéget szerezte meg, hanem ugyanazon a napon a pécsi Real Emboss Kft.-t is. Utóbbit Kiss Viktortól vásárolta meg. A nyilvánosan elérhető adatok szerint Kiss egy adó-és ingatlanügyekre specializálódott ügyvéd, aki körül szinte pókhálószerűen szövődnek olyan cégügyek, amelyeknek a szálai több esetben az adóparadicsomként számon tartott Seychelle-szigetekre vezetnek. Kiss Viktor maga is érintett offshore-hátterű cégben, ügyvezetője a székhelyszolgáltatást is nyújtó Nemzetközi Adó- és Ingatlantanácsadó Kft.-nek, amelynek tulajdonosa egy Seychelle-szigeteki vállalkozás (a Mahéban bejegyzett International Tax & Property Consulting Inc.). Az offshore-céget Kiss Viktor képviseli. Ezt a székhelyszolgáltatást veszi igénybe a Sarka Kata által ügyvezetett, offshore háttérű Smart Development Kft. is. A magyar cég tulajdonosa a Seychelle-szigetekre bejegyzett SMT DEV Ltd., amelynek valódi tulajdonosát nem ismerjük, de kézbesítési megbízottja ugyancsak Kiss Viktor. A székhelyszolgáltató Bartók Béla úti címére jegyezték be a megalapításakor a Miller Industries Kft.-t is. A textilcéget Horváthnak eladó Czehelnik-Szécsi Ildikó tevékenységének nyilvánosan elérhető nyomai gyakorlatilag nincsenek, cégadatokból az látszik, hogy Sarka Kata tőle vette át a Smart Development ügyvezetését 2017-ben. Sarka pedig annak a Rogán-Gaál Cecíliának az üzlettársa, aki – mint említettük – az állami cégek által támogatott sportversenyeken keresztül köthető össze Horváth Lászlóval.
Horváth Lászlónak ugyancsak van egy offshore-hátterű érdekeltsége, amelyben ügyvezető. A Chorio Kft. tulajdonosa az a SMT DEV Ltd.-vel egy Seychelle-szigeteki címen működő Cover Design Ltd., amelynek magyarországi megbízottja Kiss Viktor volt (jelenleg pedig feltehetően a testvére, Kiss Gergely). Horváth László építési cége szintén ezen a székhelyen működik.
Úgy tűnik, hogy Kiss Viktor a Miller Industries Hungary Kft. életében is aktívan részt vesz. Bár a cég kérdéseinkre hetek elteltével sem válaszolt, levelünk elküldése után néhány nappal érdekes cikk jelent meg a Matolcsy György jegybankelnök véleménycikkeit is közlő Növekedés.hu-n. Az írásban a Miller Industries tulajdonosáról, illetve annak előéletéről, közpénzes ügyeiről egyáltalán nem tesznek említést, a megszólaló Kiss Viktor, a cég projektmenedzsereként nyilatkozik. A cikkből kiderül, hogy a cég döntően az állami kórházak számára gyárt majd egyszer használatos műtéti eszközöket, izoláló szetteket és bár egészségügyi tapasztalatuk nincs, varrodai nagyon is van, „így voltaképpen csak a sterilizálás az”, amit meg kellett oldaniuk. Kiss Viktor szerint cél és egyúttal elvárás is, hogy elsősorban a hazai igényeket elégítse majd ki a cég a megfizethető, itthoni gyártásból származó termékekkel. Állítólag az árakat is ennek megfelelően kalkulálták, így a jelenlegi költségek feléért-harmadáért juthatnak tőlük műtéti szettekhez az egészségügyi intézmények a központi közbeszerzésen keresztül.
A szövevényes kapcsolatokat itt nézheti át, az egyszerűség kedvéért a székhelykapcsolatokat nem jelöltük:
Kérdéseinket elküldtük a Pénzügyminisztériumnak és a Miller Industries Hungary Kft.-nek is, leveleinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Hiába kerestük Kiss Viktort is, így arra sem kaptunk lehetőséget, hogy megszólaltassuk az offshore-cégek végső tulajdonosait. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/31/miller-industries-magno-studio-kiss-viktor/ | https://web.archive.org/web/20211016174846/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/31/miller-industries-magno-studio-kiss-viktor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korhazaknak-szallitana-be-a-ner-titokzatos-milliardosa-allami-tamogatast-es-nyomott-aru-telket-kapott-hozza | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-31 00:00:00 | [
"Horváth László",
"Kiss Gergely",
"Kiss Viktor",
"Molnár Tímea",
"Sütő László",
"Szécsi Ildikó",
"Varga Mihály"
] | [
"Chorio Kft.",
"Magno Studio Kft.",
"Miller Industries",
"Nemzetközi Adó- és Ingatlantanácsadó Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"Real Emboss Kft.",
"SMT DEV Ltd."
] | [
"Marcali",
"Somogy megye"
] | [
"egészségügy",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,751 | Bakonyi földesúr lett Rogán Antal utódja, csak az nem látszik, honnan volt rá pénze | Megduplázta földbirtokait az elmúlt években Szentgyörgyvölgyi Péter, ám a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozatait átböngészve nem találni a közel 30 hektár pénzügyi fedezetét. Kérdéseinkre hónapok óta nem reagál a kerületvezető. | A Fővárosi Közgyűlés polgármester tagjai rendre 5-6 oldalas vagyonnyilatkozatokkal szerepelnek az önkormányzat honlapján, egyikük vagyonnyilatkozatának terjedelme azonban jócskán túllép az átlagon: a Belvárost igazgató Szentgyörgyvölgyi Péter 12 oldalas bevallásában nemcsak a csatolt, közel két tucat darabból álló föld- és ingatlanvagyon a szembetűnő, de az értékpapírokban, takarékbetétben pihentetett vagyonának nagysága is.
Indiántábor és földügy
Rogán Antal utódja 2014 óta vezeti az V. kerületet, előtte alpolgármesterként egy önkormányzati céget is irányított, illetve egy kis, a többi közt italszolgáltatással foglalkozó családi vállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője volt. Rogánhoz képest Szentgyörgyvölgyi visszahúzódóbb karakterű politikus, magánéletéről, de még tanulmányairól sem igen találni újságcikket. A kerületi honlap sem árul el róla semmit. Egy 2014-es bejegyzés szerint korábban szociális munkás diplomát szerzett, mindemellett cukrász és aranykalászos gazda.
Az, hogy a Belváros vezetője szoros kötődik a Bakonyhoz, egy 2012-es Blikk-cikkből tudható. Ez azt derítette ki, hogy Szentgyörgyvölgyi – aki akkor a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetője volt – az állami földpályázaton húsz éves haszonbérleti jogot nyert egy 30 hektáros szántóra. Igaz, erről a sajtó érdeklődésekor – Rogán Antal kérésére – lemondott. „Azért pályáztam, mert nagyon jó lehetőség lett volna, gyerekkorom óta járok Bakonybélbe, lovakat is tartok itt” – magyarázta a lapnak Szentgyörgyvölgyi, aki két év múlva lett polgármester.
Helybéliektől úgy tudjuk, hogy a politikusnak korábban meghatározó életélménye volt a Cseh Tamás-féle bakonyi indiántábor, sőt a megyei lap 2017-es cikkében az indiánszerelésbe bújt polgármesterről is látható fotó (a csoportkép jobb alsó részén, barna nadrágban guggol az akkor még hosszú hajú Szentgyörgyvölgyi). Vagyonnyilatkozata alapján 2011-ben már vásárolt ott földet, és ezen a területen alakította ki birtokát és istállóját, tudomásunk szerint lovait is ott tartja. Jelentős földvásárlásai voltak azonban a polgármesteri időszaka alatt is.
Kétharmadnyi Margitsziget
Az elmúlt években annyival nőtt bakonybéli földvagyona, hogy mára a Margitsziget kétharmadának megfelelő, közel
60 hektárnyi területet birtokol
összesen.
Megnéztük, hogy az elmúlt években mennyi bevallott jövedelme volt a kerületvezetőnek, ezt pedig összevetettük azzal, hogy mennyivel nőtt megtakarítása, és hogy mennyit érhet a 2019-ben, illetve 2020-ban tulajdonába került földvagyon. A földek értékét helyi forrásunk, illetve egy mindenki számára elérhető piaci árkalkulátor alapján számoltuk ki (amely nemcsak földtípus, hanem irányítószám alapján hozza ki a becsült összegeket), és összességében több tízmillió forintos különbséget láttunk.
Cikkünkben három, általunk elérhető dokumentumból dolgoztunk: Szentgyörgyvölgyi Péter
2018 januárjában,
2020 januárjában,
valamint 2021 januárjában leadott vagyonnyilatkozatából.
Jelentős vagyongyarapodás
A 2018 elején leadott nyilatkozata szerint így festett a belvárosi polgármester anyagi helyzete:
bruttó 997 ezer forintot kapott havonta polgármesterként. Ez nagyjából évi nettó 8 millió forintot jelenthet.
Egyéb bevétele, cége, üzleti tevékenysége nem volt, és ma sincs.
49,6 millió forint megtakarítással rendelkezett (ez 19,85 millió forintnyi befektetési jegyből, egy 5,75 milliós takarékbetétből, valamint egy 24 milliós követelésből állt össze).
A tartozása 40,93 millió forint volt, magánszemély és bank felé.
Ehhez képest azt látjuk két évvel később Szentgyörgyvölgyi
megtakarításai (értékpapír, takarékbetét, követelés) 56,68 millió forintra nőttek,
mindeközben tartozása 38,73 millióra csökkent.
Vagyis amíg 2018-ban és 2019-ben hozzávetőleg 16 millió forintnyi jövedelme lehetett, sikerült hétmillióval növelnie a befektetéseit, illetve 2,2 millióval csökkentenie tartozását.
Azaz „minden más” kiadásának ki kellene jönnie a fennmaradó hétmillió, azaz két évre számolva havi 300 ezer forintból (ide számolva a több mint százezres költségtérítését is).
Csakhogy a két vagyonnyilatkozat leadása közt Szentgyörgyvölgyi vásárolt még közel 25 hektár földet Bakonybélben. Ráadásul a birtok őrzése, a lovak állandó felügyelete, gondozása sem jelentéktelen költség, a földek műveltetéséről, gondozásáról nem is beszélve.
Egész pontosan 2019-ben vásárolt
3,43 hektár erdőt,
1,6 hektár legelőt,
8,65 hektár legelőt,
9,78 hektár legelőt,
0,5 hektár rétet
és 0,28 hektár vízmosást.
A földek pontos vételárát nem ismerhetjük (számos tényező függvénye), de helyi forrásból úgy tudjuk, arrafelé egy hektár föld jó esetben kétmillió forintot is érhet. Egy tavaszi kifüggesztésből, illetve egy pár hónapos bakonybéli szerződésben azt láttuk, hogy egy 1,43 hektáros legelőt ötmillió forintért adtak el, ami közel hárommilliós hektárankénti árat jelent. Ennél jóval szerényebben számol az internetes kalkulátor, ami szerint annyi erdőt, rétet, illetve legelőt Bakonybélben, amit Szentgyörgyvölgyi összevásárolt, 23,3 millió forintért lehetett megvenni 2019-ben. Ez tehát valamivel alacsonyabb, mint egymilliós hektárárral számol, magyarán, ha a piaci becslésekre hagyatkozunk, akkor a befektetések, a törlesztés, valamint az egyéb kiadások után még ennyit kellett volna a fizetéséből kiszorítania Szentgyörgyvölgyi Péternek. Csakhogy
ezt az összeget 16 millió forintból képtelenség előállítani.
Szentgyörgyvölgyi vagyonbevallásból egyébként az derül ki, hogy a bakonyi földvásárlások tíz évvel ezelőtt kezdődtek. 2011-ben több darabban valamivel több mint 12 hektárt, 2012-ben 7,6 hektárt, 2016-ban 11,4 hektárt, 2017-ben pedig 0,56 hektárt vett.
Természetesen adódhatnak olyan bevételei egy politikusnak, amelyek nem feltétlenül jövedelemből származnak, és emiatt nem kell feltüntetni őket a vagyonnyilatkozatban. Örökölhet, családi ajándékot kaphat, de találhat pénzt az utcán, nyerhet esetleg szerencsejátékon, jól fialhatnak a meglévő befektetései és így tovább. Éppen ezért még júniusban kétszer is rákérdeztünk az V. kerületnél, hogy miből finanszírozta ezeket a földvásárlásokat a polgármester, és megkértük, árulja el, mennyibe kerültek az egyes földdarabok. Hónapokig nem kaptunk választ a kérdéseinkre, amelyeket szeptemberben ismét feltettünk, de továbbra sem érkezett reakció.
Bakonybéli lakcím, belvárosi munkahely
2020-ban aztán újabb földgyarapodás történt. A polgármester megtakarítása lényegében nem változott, a tartozása bő 800 ezer forinttal csökkent.
Vett viszont
egy 2,62 hektáros
és 2,4 hektáros szántót,
valamint az utóbbival összekapcsolva egy 0,428 hektáros rétet.
Mindez a kalkulátor szerint 6,23 millió forintba kerülhetett. Ezek szerint tehát a fizetésének szinte egészét erre költhette Szentgyörgyvölgyi Péter, ami nem tűnik életszerűnek. Legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a polgármester összesen 62 hektár föld tulajdonosa Bakonybélben. Csak összehasonlításképp: az általa irányított V. kerület 260 hektár nagyságú.
Az Opten céginformációs rendszerében Szentgyörgyvölgyi Péter egyéni vállalkozóként egy bakonybéli tanyára bejegyzett lakcímmel szerepel. Azt is megkérdeztük az V. kerülettől, hogy a polgármester életvitelszerűen is a Veszprém megyei településen él-e, és onnan jár-e be igazgatni a Belvárost, de erre sem kaptunk választ. Az Opten adatai szerint ugyanakkor Szentgyörgyvölgyi vállalkozóként lótenyésztéssel foglalkozik, ám az nem derül ki az adatbázisból, hogy ebből származik-e bevétele.
A helyiek között akadt, aki meg tudta mutatni, hol van a falu határában lévő, egy meredek úton megközelíthető Szentgyörgyvölgyi-birtok, amelynek bejáratát „magánterület” tábla jelzi. A légifelvételből úgy tűnik, a területen több épület is található: lakóingatlannak látszó és gazdasági egyaránt. A földhivatali dokumentumokból pedig az derül ki, hogy a közel 11 hektáros birtokon egy magánszemély részére 167 négyzetméternyi területre földhasználati jogot jegyeztek be 2014-ben, és ő egy lakóingatlant is birtokol ezen a területen. | https://24.hu/belfold/2021/09/13/bakony-fold-belvaros-szentgyorgyvolgyi-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20221130171429/https://24.hu/belfold/2021/09/13/bakony-fold-belvaros-szentgyorgyvolgyi-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bakonyi-foldesur-lett-rogan-antal-utodja-csak-az-nem-latszik-honnan-volt-ra-penze | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-13 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Bakonyerdő Zrt.",
"Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft."
] | [
"Bakonybél",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Veszprém megye"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
52,752 | Két év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használata ügyében | „A nyomozás továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt” – írta a 24.hu kérdésére a BRFK. Még mindig felderítési szakaszban jár az eljárás, amelynek arról kell döntenie, bűncselekmény történt-e akkor, amikor az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló cég szerződés nélkül használta az állami tulajdonban lévő Duna Arénát. A 24.hu 2017. márciusában küldte az első kérdést az ügyben, Szabadai Viktor és Csárdi Antal az ügyben tett feljelentései 2019. ősziek, de már annak is majd egy éve, hogy az ügyészség utasította a rendőrséget a nyomozás folytatására, miután megpróbálták lezárni az eljárást. | A nyomozás folyamatban, felderítési szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt – a rendőrség és az ügyészség egyaránt erről írt a 24.hu-nak, amikor arról érdeklődtünk, hol tart az a nyomozás, amelyet Hosszú Katinka cégének Duna Aréna-használata ügyében folytatnak. Immár majdnem egy éve, hogy az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrségnek az eljárás megszüntetéséről szóló határozatát. Az ügyészségi dokumentumban akkor az állt:
Az iratok felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság a tényállást nem tisztázta teljes körűen, így e vonatkozásban az eljárás megszüntetése törvénysértő volt, ezért a megszüntető határozat hatályon kívül helyezéséről döntöttem.
Az eljárás annak nyomán kezdődött, hogy Szabadai Viktor, a Liberálisok és Csárdi Antal, az LMP politikusa is feljelentést tett 2019 őszén, miután a 24.hu feltárta, hogy Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft. nevű cégének nem volt bérleti vagy használati szerződése az akkor a Duna Arénát működtető Bp2017 Kft.-vel, amelynek gazdasági igazgatója az azóta világszerte körözött Balogh Sándor volt. Lapunk 2017 márciusa óta próbálta megtudni, milyen feltételekkel kapott helyet a vállalkozás az állami létesítményben: közérdekű adatigénylések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése, a bíróság jogerős ítélete után végül végrehajtóval érkeztünk a Bp2017 Kft. székhelyére, ennek köszönhetően kaptuk meg a megállapodások listáját. Ezen nem szerepelt a felek közötti, az uszoda használatára vonatkozó szerződés.
Az ügyben tett feljelentések hűtlen kezelésre és közérdekű adattal való visszaélés bűntettére vonatkoztak. Amikor a rendőrség – az ügyészség szerint törvénysértően –megszüntette az eljárást, úgy indokolt, hogy a közérdekű adattal való visszaélés bűncselekménye nem valósult meg, miután az adatgazda a végrehajtási eljárásban végül kiadta a kért dokumentumot. A hűtlen kezelés pedig – egy akkor előkerült szerződés alapján – nem valósulhatott meg, mert a Bp2017 Kft. bizonyos esetekben adhatta ingyen is az uszodát, így ezzel nem okozott vagyoni hátrányt.
Ám ez az indoklás további kérdéseket vetett fel, merthogy a 24.hu a végrehajtási eljárásban megkapott egy szerződéslistát a Bp2017-től, melyen nem volt olyan megállapodás, amely igazolná, hogy ingyen kapta az uszodát az Iron Corporation, azaz a közérdekű adatot vagy visszatartották, vagy valóban nem volt ilyen megállapodás a használatról. Az ügyészség egy évvel ezelőtti föllépésének köszönhetően még vizsgálják, történt-e törvénysértés, ám gyanúsítotti kihallgatásig még nem jutottak a sajtóban négy és fél éve, a hatóságoknál két éve tartó ügyben. | https://24.hu/belfold/2021/09/02/hosszu-katinka-duna-arena-iron-corporation-brfk-ugyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20230127213944/https://24.hu/belfold/2021/09/02/hosszu-katinka-duna-arena-iron-corporation-brfk-ugyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-alatt-nem-jutottak-gyanusitotti-kihallgatasig-a-hosszu-katinka-ceg-duna-arena-hasznalata-ugyeben | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-02 00:00:00 | [
"Balogh Sándor",
"Hosszú Katinka",
"Shane Tusup"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Iron Corporation Kft."
] | [] | [
"sport",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,753 | A szegedi kormánybiztos cége bonthatja a műegyetem épületét és a Goldmann menzát | Nemesi Pál cége, a Ferroép Zrt. nyerte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem V2 jelű villamoskari épülete és a hozzá kapcsolódó Goldmann menza bontási munkálatait. | Nemesi Pál cége, a Ferroép Zrt. nyerte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem V2 jelű villamoskari épülete és a hozzá kapcsolódó Goldmann menza bontási munkálatait.
A közbeszerzési tájékoztató oldal adatai szerint a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos cége 643 millió forintos ajánlattal jutott hozzá a megrendeléshez. Érdemes megemlíteni, hogy a Ferroép ajánlatával többek között Mészáros Lőrinc gyerekeinek építőipari vállalkozását, a felcsúti székhelyű Fejér-B.Á.L. Zrt.-t ütötte el az üzlettől.
A 24.hu egy éve írta meg, hogy hivatalosan eldőlt: lebontják a Petőfi híd budai hídfőjéhez közel eső BME-s épületeket. 2019-ben az intézmény kancellárja, Kotán Attila még a rekonstrukciót tartotta a legjobb opciónak, tavaly augusztusban azonban megváltozott a koncepció: az egyetem a kormányzati segítséggel épülő Innovációs és Fejlesztési Központjának csinál helyet.
Nemesi Pál vállalkozó 2019-ig direktben nem vállalt szerepet a politikában, az önkormányzati választás előtt azonban, miután a Fidesz nem talált megfelelő jelöltet, elvállalta, hogy a kormányoldal támogatásával elindul Botka Lászlóval szemben a szegedi polgármesteri székért. Nemesi a választást jelentős különbséggel elvesztette ugyan, de a Fidesz nem maradt hálátlan. | https://24.hu/belfold/2021/09/06/szegedi-kormanybiztos-muegyetem-goldmann-menza/ | https://web.archive.org/web/20211019235144/https://24.hu/belfold/2021/09/06/szegedi-kormanybiztos-muegyetem-goldmann-menza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szegedi-kormanybiztos-cege-bonthatja-a-muegyetem-epuletet-es-a-goldmann-menzat | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-06 00:00:00 | [
"Kotán Attila",
"Nemesi Pál",
"Orbán Viktor"
] | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Ferroép Zrt."
] | [] | [
"oktatás",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,754 | Budakalász vizsgálja, hogyan vehették meg Gerendaiék 118 millióért a Lupát | A budakalászi önkormányzat napirendre vette a Lupa-tó 2017-es eladásának kivizsgálását. A település weboldalán megjelentetett összefoglaló szerint a Göbl Richárd polgármester vezette, civilekből álló testület a Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosával négy éve megkötött üzlettel folytatja az előző városvezetés idején történt ingatlanértékesítések átvilágítását. | A budakalászi önkormányzat napirendre vette a Lupa-tó 2017-es eladásának kivizsgálását. A település weboldalán megjelentetett összefoglaló szerint a Göbl Richárd polgármester vezette, civilekből álló testület a Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosával négy éve megkötött üzlettel folytatja az előző városvezetés idején történt ingatlanértékesítések átvilágítását.
A Rogán László vezette korábbi képviselő-testület 2017 februárjában zárt ülésen döntött a bányató budakalászi területre eső részének eladásáról. Az összefoglalóban emlékeztetnek arra, hogy a korábbi alpolgármester, Ercsényi Tiborné néhány héttel az adásvétel előtt még 136 millió forintos árajánlatról beszélt, ám a 20 hektáros ingatlan végül 118 millió forintért kelt el úgy, hogy a vételárat részletekben fizethették ki a vevők.
Az ingatlanügyeket egy ideiglenes bizottság vizsgálja, amelyet Kóder György képviselő, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vezetője irányít.
A bizottság korábban egy önkormányzati telek eladását tekintette át, ahol szintén azt gyanították, hogy a végső eladási ár jóval alacsonyabb volt, mint az ingatlan valós piaci értéke. A feltárt eredmények alapján Göbl Richárd májusban úgy döntött, hogy Budakalász kárigény érvényesítésére polgári peres eljárást is indít.
Kóder György a Facebookon bejegyzésben elmondta: Budakalászon a 2011 Egyesület egyik választási ígérete volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják:
A Lupa tóval kapcsolatos a vizsgálatnak is az a célja, hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat. Ha szükséges, a korábbiakhoz hasonlóan ezt az igazságügyi ingatlanszakértői anyagot is továbbítani fogjuk az illetékes hatóságnak, a nyomozás onnantól az ő feladatuk.
Bár Gerendai Károly, a vevő cég társtulajdonosa a vizsgálatot támogatja, az önkormányzat ezzel kapcsolatos kommunikációja nem esett jól a vállalkozónak.
Gerendai a 24.hu-nak küldött levelében azt írta: „soha semmilyen mutyiban nem akart, nem akar részt venni”.
Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tó résszel önmagában nem mentünk volna semmire.
Gerendai azt írta: az Óbuda Zrt. nevű magáncégtől szintén megvásárolták a tó teljes területének a maradék 80 százalékát. Ez a cég is szakértői értékbecslés alapján határozta meg a vételárat, mégsem volt magasabb, mint az önkormányzaté.
Szerintem még jól emlékezhet minden környékbeli rá, milyen volt a helyzet, mielőtt megvásároltuk az önkormányzati területet. Életveszélyes és tilos volt a tóban úszkálni, mégis főként fürdőzésre használták a bányatelek ezen részét, ahol emellett sajnos az autó mosástól az illegális szemétlerakásig rendszeres környezetkárosítás is zajlott. … Szerintem, ha van igazi nyertese ennek az ügynek, azok a Budakalásziak, hiszen nemcsak egy jelentős összeghez jutott a város, az addig csak veszteséget okozó, abban a formában használhatatlan telkéért, de innentől sem a kialakítás, sem az üzemeltetés költségeit nem a helyieknek kellett állniuk, mégis hozzájutottak egy országos hírű és kiemelkedő minőségű strand és szabadidő centrumhoz, amit ráadásul jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe a környékbeli lakosok.
A bányató szentendrei oldalán már 2016-ban megnyitott a Lupa-strand. A strand működése 2017-ben 432,6 millió, majd dinamikus növekedés után 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt hozott a Lupa Strand Kft.-nek a nyilvános cégadatok szerint. | https://24.hu/belfold/2021/09/07/budakalasz-vizsgalat-gerendai-karoly-lupa-to/ | https://web.archive.org/web/20230323022105/https://24.hu/belfold/2021/09/07/budakalasz-vizsgalat-gerendai-karoly-lupa-to/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budakalasz-vizsgalja-hogyan-vehettek-meg-gerendaiek-118-millioert-a-lupat | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-07 00:00:00 | [
"Ercsényi Tiborné",
"Gerendai Károly",
"Rogán László"
] | [
"Lupa Strand Kft.",
"Óbuda Zrt."
] | [
"Budakalász",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,755 | Tervezik a tihanyi lakótelepeket | Tihanyban van a Balaton partján egy elhanyagolt, erdős-mocsaras terület, ahova a közeljövőben akár 500 lakással lakóparkok, 120 szobás szálloda, mélygarázsok és parkolók épülhetnek. A fideszes polgármester vezette önkormányzat, miután jelentős területeket adott el magánbefektetőknek, növelte a beépíthetőséget. Tósoki Imre most közvetíteni próbál a tiltakozó helyiek és a befektetők között, bár a végső döntés már nem az ő kezében van. | Augusztus 14-én a szervezők szerint mintegy 450 ember gyűlt össze a tihanyi révnél, hogy az úgynevezett Kenderföldeken tervezett beruházás ellen tüntessen. A demonstrációt a Révbe Érünk Egyesület szervezte, egy fiatal, párhónapos formáció, ami a szívén viseli e terület sorsát.
A Kenderföldek a Tihanyi-félsziget déli, valóban elvadult csücske, ami pár évtizede még egy mocsaras vidék volt, most már összefüggő erdő. Egy 22 hektáros területről beszélünk. Tulajdonjogilag igen tagolt a környék, van állami, önkormányzati és magántulajdonú része, mindegyikben közös, hogy szinte valamennyi területre van fejlesztési koncepció (lásd lentebbi térképünket). A közeli Club Tihany munkásszállójánál 2400 négyzetméteren 3 emeletes lakóházakat; egy szomszédos 5,4 hektáros területen ingatlanfejlesztők 22 épületben 388 lakásos lakóparkot és egy 120 szobás wellnessközpontot; a volt Lovarda helyén 2200 négyzetméteren körülbelül 110 lakást, valamint mélygarázsokat, mólót, illetve a Balaton Kapuja projekt keretében (ezt a civilek lényegében nem kifogásolják) látogatóközpontot és parkolókat alakítanának ki az erdős területen.
A Révbe Érünk Egyesület elnöke, D. Molnár György szerint Tihany mindegyik része megsínylené, ha lakótelepeket építenének a faluba, erre az egyetlen szabad terület jelenleg ugyanis épp egy összefüggő erdőség. „Ha tök üres lenne, akkor is rizikós lenne a beruházás” – mondja a 24.hu-nak a szervezet elnöke, aki szerint az összes projektet egybeszámítva legalább 500 új lakásról lehet szó, miközben Tihanyban 800-1000 állandó lakos, és 1500-2000 üdülőtulajdonos lehet.
A legnagyobb építkezés a Félsziget Resort Kft. tulajdonában álló 5,4 hektáros ingatlanon lenne, ahol ha nem is az eredetileg belengetett 388 lakásos komplexumot, de D. Molnár információi szerint továbbra is egy 340 lakásos lakóparkot terveznek, mélygarázzsal, szállodával. Az érintett területen 10,5 méteres építménymagasságot engedélyeztek, tehát akár négyszintes házakat is felhúzhatnak majd. A projekt tíz év alatt, több lépcsőben valósulna meg.
A szóban forgó 1841/23. helyrajzi számú ingatlan korábban az önkormányzaté volt, aztán egy cégbe apportálták azt, végül 2018-ban eladták. Az önkormányzat évek alatt, többször módosította a helyi építési szabályzatot, 20-ról 30 százalékra ugrott a beépíthetőség, 55-ről 40 százalékra csökkent a zöldfelület a területen. A terepszint alatti maximális beépítettség a tervezett mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott.
Az eredeti tervek szerint a tervezett 593 parkolóhelyből 339 került volna a mélygarázsba (ez egy mocsaras terület, szóval gyakorlatilag oldalról és alulról is víz övezné a garázst). Mindez sok fa kivágásával járna, több védett faj is veszélybe kerülhet, amiket amúgy a környezetvédelmi hatásvizsgálat is felsorol, majd mégis azt jelzi, hogy ennek ellenére semleges lesz a beruházás hatása az élővilágra.
Tósoki Imre, Tihany fideszes polgármestere augusztus 12-i videoüzenetében arról beszélt, hogy a magántulajdonú területeken az építési és környezetvédelmi hatóságok döntik el, mi épülhet. A Révbe Érünk Egyesület vezetője szerint az önkormányzat a lakossági tiltakozást érzékelve igyekszik közvetíteni a befektető és a civilek között, de a dolog innentől valóban nagyon nehéz. „Most már elég nehéz lenne azt mondani, hogy itt volt egy elfogadott beépítési szint, de most mégsem lehet annyit építeni” – mondta a 24.hu-nak D. Molnár György, aki szerint
a polgármester jogilag nem is tud mit tenni. Az építési engedélyt a megyei kormányhivatal adja ki.
A civilek azt szeretnék, ha kétéves építési moratóriumot rendelnének el, és ezalatt döntenének arról, mi legyen a terület sorsa. „Több fideszes képviselő is mellettünk áll, támogatják az ügyünket” – jelentette ki D. Molnár György. A polgármester azonban – miként azt a civil szervezet vezetőjétől megtudtuk – nem tud döntést hozni a moratóriumról, csak akkor, ha minden érintett, tehát a beruházó is önként vállalja ezt.
A polgármester a 24.hu-nak írásban kifejtette, a beruházóban „van készség az egyeztetésre, a kompromisszumok keresésére”. Szerinte a Kenderföldek egy „lepusztult, elhanyagolt” térség most, ráadásul Tihanynak nagyon jó lenne egy egész évben működő, színvonalas szálloda, ennek jobban is örülnének, mint az apartmanoknak. Szerinte a 20 százalékos beépíthetőség miatt nem lesz túlépítve a környék, ráadásul az apartmanok tulajdonosai úgyis csak az év egy részében üdülnek majd itt, nem terhelik meg az infrastruktúrát. Hozzátette:
A nemzeti park mellett mi is éberen figyelünk a környezet megóvására, sőt minőségének javítására is.
A Félsziget Resort a 24.hu-nak kiemelte, hogy a telek több évtizede építési teleknek számít, ahol minden szabályozást betartva fognak építkezni. „A tervezés még folyamatban van, a tervekről az önkormányzattal és az illetékes hatóságokkal is konzultálunk” – írták. Az építéskor figyelembe veszik majd, hogy Tihany forgalmi terhelése elég nagy nyáron, de az építési hulladékoktól is megtisztítják majd a területet, fákat fognak telepíteni. Az üzemeltetéshez fog kapcsolódni a megújuló energiaforrások, valamint az összegyűjtött esővíz öntözési használata is.
A lakóparkot egy olyan területen át lehetne megközelíteni a Balaton felől, ami most egy önkormányzati tulajdonú mocsár, Tósoki Imre polgármester szerint nem védett. D. Molnár György szerint viszont ez egy védett nádas, aminek átminősítésére elindítottak bár egy eljárást, a civilek azonban ezt megakasztották. Bíznak benne, ha a közvetlenül partmenti területet sikerül megvédeniük, az egész lakópark eladhatósága csökkenne, és ez önmérsékletre sarkallhatná a beruházót. Így összegezte a helyzetet a Révbe Érünk Egyesület elnöke:
Abban bízunk, hogy a beruházók olyan emberek, akik nemcsak a profitmaximalizálásban érdekeltek, hanem abban is, hogy amit ők csinálnak, arra évtizedek múltán is büszkék tudnak majd lenni. | https://24.hu/belfold/2021/09/08/tihany-lakotelep-kenderfoldek-tosoki-revbe-erunk-felsziget-resort/ | https://web.archive.org/web/20221130071212/https://24.hu/belfold/2021/09/08/tihany-lakotelep-kenderfoldek-tosoki-revbe-erunk-felsziget-resort/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tervezik-a-tihanyi-lakotelepeket | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-08 00:00:00 | [
"Futó Péter",
"Járosi Tamás",
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyíri Viktor",
"Tósoki Imre"
] | [
"Félsziget Resort Kft.",
"Félsziget Villapark Zrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,756 | Balaton-part: kiderült, kinek adta el az állam félmilliárdért a balatonberényi gyermeküdülőt | Sorra adja el az állam a Balaton-parti ingatlanokat befektetőknek. Most éppen a balatonberényi gyermeküdülőnek lett új tulajdonosa, a szálak Debrecenbe és Liechtensteinbe vezetnek. | Még június közepén derült ki, hogy sikeres volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverése, ahol 527 millió forintért vitte el egy licitáló az állami tulajdonban lévő balatonberényi gyermeküdülőt. Eddig nem lehetett tudni, hogy ki a vevő, de az MNV most kérdésünkre elárulta, hogy kit rejt az ismeretlen licitáló.
A Balatonberény, Hétvezér u. 8. szám alatt található, ,,kivett üdülőépület, udvar” megnevezésű ingatlan 1/1 tulajdoni hányada és az ingatlan működtetéshez szükséges ingóságok esetében 2021.augusztus hó 2. napján adásvételi szerződés került megkötésre az Aranypart Ingatlanfejlesztő Alappal. A Vevő 2021. szeptember hó 2. napján birtokba vette az ingatlant és az ingatlan működtetéshez szükséges ingóságokat
- közölte az állami vagyonkezelő.
A nyugat.hu írta meg, hogy a balatonberényi gyermeküdülő évtizedekig a Vas megyei önkormányzat tulajdona volt, és a vasi gyerekek kedvezményes üdültetésére használták. A Fidesz-kormány 2012-ben kitört államosítási és központosítási lázában a megyei önkormányzatokat kiüresítették, vagyonukat államosították. Erre a sorsra jutott a sok szombathelyi és Vas megyei gyerekkori emlékeiben szereplő berényi üdülő is. A kormány központosította a gyermeküdültetést is, és ezt a feladatot az Erzsébet-programra bízta, amit a Nemzeti Üdülési Alapítvány (NÜA) működtetett. A következő három évben az üdülő tényleg működött , nyaraltak ott gyerekek, akiket az Alapítvány utalt be. 2016-ban viszont már nem szerepelt az Erzsébet-táborok között a berényi üdülő. Most pedig eladták félmilliárd forintért.
A vevő pedig az Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap, amely a debreceni Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik.
A tulajdonosok a fordulónapon kizárólag külföldi illetőségű személyek
- olvasható a Divinus Zrt. tavalyi beszámolójában.
Nyilvános adatokból még annyit lehet tudni, hogy a tulajdonos a liechtensteini Bethesda Establishment, de 2015-ig Disznós Zoltán milliárdos üzletember érdekeltsége volt, aki most is tagja a cég felügyelő bizottságának. Disznós Zoltán lányának tulajdonában van a debreceni Divinus Hotel Kft., amely 2019-ben egymilliárd forintos forgalom mellett 17 millió forint nyereséggel zárt, tavaly viszont csak félmilliárd forint volt a forgalom és minimális a nyereség, viszont a Magyar Turisztikai Ügynökség által bonyolított Kisfaludy-pályázaton 360 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Divinus luxusszálloda fejlesztésére.
Lapunk írta meg korábban, hogy a balatonszemesi és balatonboglári kemping után a siófoki Hotel Mólót is eladta az állam. A három objektumból álló Balatoni-csomag értékesítéséből összesen 3,5 milliárd forint folyt be az árveréseken. A balatonberényi üdülő eladásával pedig így már 4 milliárd forintról lehet beszélni.
Ennél sokkal nagyobb üzlet, hogy több évnyi sikertelen próbálkozás után júniusban már sikerült eladnia az államnak az Andrássy út 73-75. alatti MÁV-székházat és a siófoki Erzsébet szállodát (korábban Hotel Aranypart) is. A csomagból a MÁV-székház 6,3 milliárd forintot, míg a siófoki szálloda 2 milliárd forintot ért az MNV értékbecslése szerint. Egyelőre még mindig nem ismert, hogy ki az új, közös vevő.
Társaságunk az árverés lezárását követően megkereséssel élt az elővásárlási joggal érintett ingatlanok vonatkozásában az elővásárlásra jogosultak felé. Az elővásárlásra jogosultak az MNV Zrt.-hez közelmúltban eljuttatott nyilatkozataik szerint elővásárlási jogukkal nem kívántak élni, így a nyertes árverezővel az adásvételi szerződés megkötése folyamatban van. A vevő személyéről az adásvételi szerződés megkötése után tudunk tájékoztatást nyújtani
- tájékoztatta lapunkat az MNV.
Az Andrássy úti palota kiváló adottságokkal rendelkezik, a hatalmas épület 5902 négyzetméteres és ötszintes, több, mint 10 éve üresen áll. Míg a siófoki szálloda lokációja szintén pazar, a Balatontól egy 30 méteres parti sáv választja el. | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/balaton-part-kiderult-kinek-adta-el-az-allam-felmilliardert-a-balatonberenyi-gyermekudulot.html | https://web.archive.org/web/20211127014438/https://privatbankar.hu/cikkek/makro/balaton-part-kiderult-kinek-adta-el-az-allam-felmilliardert-a-balatonberenyi-gyermekudulot.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balaton-part-kiderult-kinek-adta-el-az-allam-felmilliardert-a-balatonberenyi-gyermekudulot | Privátbankár | hungarian-news | 2021-09-13 16:54:47 | [
"Disznós Zoltán"
] | [
"Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Balatonberény",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,757 | Kinőtt egy vendégház a cecei fideszes képviselő birtokán, de a bevallásából kimaradt | Vendégházat talált Hadházy Ákos Cece külterületén, amely Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában van. Az alig néhány éve, minden bizonnyal pályázati pénzből felhúzott épület azonban kimaradt a kormánypárti politikus egyébként igen terjedelmes vagyonnyilatkozatából. | Vendégházat talált Hadházy Ákos Cece külterületén, amely Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában van. Az alig néhány éve, minden bizonnyal pályázati pénzből felhúzott épület azonban kimaradt a kormánypárti politikus egyébként igen terjedelmes vagyonnyilatkozatából.
A kormánypárti politikus elismerte, hogy a terület valóban az őve, a vendégházhoz azonban állítása szerint nincs semmi köze, bérleti szerződéssel került a szántóföldjére.
Hadházy szerdai Facebook-posztja szerint a kormánypárti képviselő vagyonbevallásában a rengeteg földterület, szőlő és erdő mellett csupán egy tanyának nevezett, 220 négyzetméteres épület szerepel a vagyonelemek között. Ez a képviselő lakóháza, amely egy szintén jelentős méretű birtokon áll. A szomszédságban található 3,2 hektáros területen kinőtt hatalmas vendégházat – amely 2017. augusztus 1-je óta fogadja vendégeit – viszont sehol sem tüntette fel a fideszes politikus. A politikus 2020-as vagyonnyilatkozata szerint ez a 2000-ben vásárolt terület csak szántóból, szőlőből és nádasból áll.
A tulajdoni lapon viszont egyértelműen feltüntették, hogy Varga a szántóterületet „szálláshely” címszó alatt is hasznosítja.
Hadházy szerint a booking.com oldalon – ahol a terület helyrajzi száma is megtalálható – az olvasható, hogy a vendégházat a Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (DMTDM) Egyesület üzemelteti. Az egyesület, amelyet a képviselő felesége, anyósa és sógornője gründolt, 2013-ban 50 milliós EU-támogatást kapott, a Darányi-tervből pedig további 8 millió forinttal támogatták.
A DMTDM honlapja szerint az alapítók között ott volt Varga képviselő felesége és több rokona, sőt a szintén általuk létrehozott Bikácsi Nőegylet is.
A szállásfoglalási oldal adatai szerint egyébként a nem igazán frekventált helyen fekvő vendégház árait sem igazán vendégcsalogató módon alakították ki. A ház ugyanis csak egyben bérelhető ki éjszakánként 90 ezer forintért, és legalább két éjszakát kell lefoglalnia annak, aki minden áron ott akar megszállni.
Bár 2015 óta „működnek”, a booking.com-on csak ketten értékelték a szállást, abból az egyik stílusa alapján könnyen lehet, hogy a vendéglátó volt maga, a másik egy odatévedt francia, aki panaszkodik a vihar után szinte járhatatlan földútra…
– írta Hadházy hozzátéve, hogy az EU-s nyilvántartásban nincsen nyoma annak, hogy az egyesület mire kapta az 50 milliós támogatást. A közbeszerzési értesítő szerint annyi biztos, hogy 20 milliót költöttek a székhelyük felújítására, 19 milliót pedig „az egyesület munkájához szükséges eszközökre”. Az ellenzéki képviselő szerint így nem tudni, hogy a hatalmas vendégház miből épült.
A 24.hu megkereste Varga Gábor képviselőt, hogy vajon miért nem tüntette fel a birtokára épített vendégházat a vagyonnyilatkozatában.
A képviselő válaszában azt írta:
A vendégháznak helyt adó teleknek vagyok csak a tulajdonosa több mint 20 éve, amelyet a beruházást végző egyesület bérleti szerződésben rögzített feltételekkel bérel tőlem néhány éve. Az ingatlanon felépített vendégháznak nem vagyok tulajdonosa semmilyen arányban, a vendégház építési beruházását nem én végeztem, ebből kifolyólag ahhoz semmilyen Európai Uniós és hazai költségvetési támogatást nem vettem igénybe.
Varga szerint a telek és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga teljesen elkülönül egymástól, ez az oka, hogy miért nem szerepelteti a vagyonnyilatkozatban a házat. | https://24.hu/belfold/2021/09/08/hadhazy-akos-varga-gabor-cece-vendeghaz/ | https://web.archive.org/web/20220508221845/https://24.hu/belfold/2021/09/08/hadhazy-akos-varga-gabor-cece-vendeghaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinott-egy-vendeghaz-a-cecei-fideszes-kepviselo-birtokan-de-a-bevallasabol-kimaradt | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-08 00:00:00 | [
"Koncz-Völgyi Tímea",
"Konczné Kasos Erika",
"Varga Gábor",
"Vargáné Koncz Erika"
] | [
"Bikácsi Nőegylet",
"Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület"
] | [
"Cece",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"idegenforgalom"
] | [] |
52,758 | Egy ingatlanos cég kérte, a Miniszterelnökség pedig azonnal jóváhagyta egy Király utcai műemlékház eladását | A Gulyás Gergely vezette, műemlékvédelemért is felelős Miniszterelnökség a Sunbelt Property Ingatlanforgalmazó Kft. augusztus 31-én beérkezett kérelmére még aznap, augusztus 31-én jóváhagyta, hogy a cég megvásárolja a Király utca 27-es szám alatti védett műemlék besorolású bérházat. | A Gulyás Gergely vezette, műemlékvédelemért is felelős Miniszterelnökség a Sunbelt Property Ingatlanforgalmazó Kft. augusztus 31-én beérkezett kérelmére még aznap, augusztus 31-én jóváhagyta, hogy a cég megvásárolja a Király utca 27-es szám alatti védett műemlék besorolású bérházat.
A 24.hu információi szerint a szokatlan gyorsasággal kiadott állásfoglalás váratlanul érte az ellenzéki irányítású erzsébetvárosi önkormányzatot, mert Gulyás Gergely egyszer már foglalkozott a közel 190 éves épület ügyével, és akkor ellenkező értelmű döntést hozott. A 2019. december 4-én született, és személyesen Gulyás által szignált miniszteri nyilatkozat indoklása szerint a házat nem szabad értékesíteni, mert a szomszédos épületekkel együtt, egy tulajdonosi kézben olyan „nagy ingatlanstruktúrát” képezne, amelyet nyilvánvalóan nem lehetne használni anélkül, hogy a védettséget élvező épületekben „jelentős beavatkozás” történjen.
A Miniszterelnökség építészeti és örökségvédelmi helyettes államtitkársága által – Gulyás nevében – kiadott mostani állásfoglalása arra nem tér ki, hogy miért változott meg hirtelen a hivatalos álláspont.
A DK-s Niedermüller Péter által irányított önkormányzat továbbra sem szándékozik eladni az ingatlant, sőt hosszabb ideje perben áll a kormányzati hozzájárulást kérő Sunbelt Propertyvel és a nagyjából azonos tulajdonosi hátterű Sunbelt Garden Kft.-vel, amelyek jelenleg 18 milliárd körüli, havonta mintegy 600 millió forinttal növekvő összeget követelnek a kerülettől.
A Király utca 25., 27. és 29. szám alatti házak, valamint a velük szomszédos, játszótérként funkcionáló telek zavaros, több mint másfél évtizede húzódó eladási ügye tavaly novemberben került újra felszínre. Akkor került a nyilvánosság elé, hogy a cégek – az akkori állás szerint – közel 10 milliárd forintos kötbérköveteléssel álltak elő, amivel azonnal csődbe dönthették volna a kerületet.
A két cég azt állítja, hogy a VII. kerület előző, fideszes vezetése, élén az azóta kormányhivatali vezetővé kinevezett Vattamány Zsolt polgármesterrel, a 2019-es önkormányzati választás előtt kötelezte magát az ingatlanok átadására. Ez azonban nem történt meg, Vattamányék ugyanis olyan rövid határidőkre vállalták a lakók kitelepítését és a különböző adminisztrációs intézkedések lebonyolítását, hogy azok egy része már az önkormányzati választás előtt lejárt.
Az ügylet Niedermüllerék állítása szerint nem szerepelt a választást követő átadás-átvételben, így mire szembesültek az óriási ütembe növekvő kötbérrel, az már megközelítette az ingatlanokért eredetileg felajánlott 2,6 milliárdos árat. A cégek már 2019 végén is szinte ingyen juthattak volna a Király és Kazinczy utca sarkán fekvő meglehetősen nagy, összefüggő területhez. A kerület azonban eleve semmisnek tartja a Hunvald György polgármesterségének idejéből eredeztetett ügyletet.
A Fővárosi Törvényszéken szerdán újabb fordulót tartanak a cégek és az önkormányzat között zajló perben. | https://24.hu/belfold/2021/09/09/erzsebetvaros-miniszterelnokseg-kiraly-utca-27-muemlek/ | https://web.archive.org/web/20221202104133/https://24.hu/belfold/2021/09/09/erzsebetvaros-miniszterelnokseg-kiraly-utca-27-muemlek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ingatlanos-ceg-kerte-a-miniszterelnokseg-pedig-azonnal-jovahagyta-egy-kiraly-utcai-muemlekhaz-eladasat | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-09 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Hunvald György",
"Ladvenszky Levente",
"Molnár Attila Jenő",
"Molnár Merse Tamás",
"Vattamány Zsolt"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Sunbelt Garden Kft.",
"Sunbelt Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,759 | Vizsgálnák, hogyan kerülhetett olyan vendégház a fideszes képviselő földjére, ami nem az övé | A Transparency International adatigényléssel próbálja meg tisztázni, milyen jogi konstrukcióban kerülhetett Varga Gábor Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő cecei földjére egy EU-s támogatásból épített kétszintes vendégház, ami nem az övé. | A Transparency International adatigényléssel próbálja meg tisztázni, milyen jogi konstrukcióban kerülhetett Varga Gábor Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő cecei földjére egy EU-s támogatásból épített kétszintes vendégház, ami nem az övé.
A 24.hu szerdán számolt be arról, hogy a kormánypárti politikus tulajdonában lévő földbirtokára egy – jó részt a képviselő rokonaiból álló – turisztikai egyesület 2015-ben uniós támogatásból építtetett szálláshelyet, Varga azonban azt állítja, hogy a jakuzzival felszerelt, kétszintes, ötszobás épülethez neki semmi köze.
A kormánypárti politikus azt írta lapunknak, hogy az elsőként Hadházy Ákos független képviselő által bemutatott vendégház bérleti szerződéssel került a szántóföldjére, más a tulajdonosa, és ez az oka, hogy a képviselői vagyonbevallásában csak a földet tüntette fel, a házat nem.
Varga a Fidesz tehetős földbirtokos képviselői közé tartozik, jelenleg 43 kisebb-nagyobb méretű földterülettel rendelkezik, amelyek között egy 24 hektáros erdő is van. A vendégházat egy olyan, 3,2 hektáros, eredetileg szántóból, szőlőből és nádasból összetevődő területen húzták fel, ami a képviselő családi házától – ez a vagyonbevallásában tanyaként van feltüntetve – néhány száz méterre található.
A Transparency International jogértelmezése szerint nehezen tartható Varga érvelése, mert jogi szempontból a földhivatalnak is megküldött szerződés hiányában az épület tulajdonjoga azé, akié az épület alatt fekvő telek. A tulajdoni lap tanúsága szerint viszont az elmúlt fél évtizedben nem lett elkülönítve a vendégház a képviselő földjétől. Egy 2016-os földhivatali bejegyzésben csak azt tüntették fel, hogy „szálláshely, szolgáltató épület” került a szántóföldre,
arra azonban semmi sem utalt, hogy a kettőnek más lenne a tulajdonosa.
Az épületet működtető Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület tagjainak nagy része Varga rokonságából áll. Az egyesület elnöke, Koncz-Völgyi Tímea, a képviselő sógornője, az alapítók között pedig ott van a képviselő felesége és anyósa, Vargáné Koncz Erika és Konczné Kasos Erika is. Rajtuk kívül a tíz alapító közül két cég és egy nőegylet is közvetlenül köthető vagy köthető volt a Koncz-rokonsághoz.
A 24.hu kereste a Dél-Mezőföld Egyesületet, hogy megtudjuk, milyen forrásból, milyen tulajdoni konstrukcióban és milyen bérleti szerződéssel építették a fel a házat. A vendégház telefonszámán azt közölték, hogy írásban minden kérdésre válaszolnak, de válasz aztán nem érkezett.
A képviselő rokonsága más ügyletek kapcsán már két éve bekerült a hírekbe: Konczék ugyanis érintettek Simonka György békési fideszes képviselő büntetőperében. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt került a vádlottak padjára Varga Gábor apósa, Koncz Gyula, valamint sógora, Koncz Ákos is. A vád szerint Konczék közreműködése nyomán 259 millió forint vagyoni hátrány érte az Európai Uniót, ők maguk pedig 17 millió forintot kerestek a túlárazott eszközbeszerzéseken. Koncz Gyula egy ideig előzetes letartóztatásban is volt. Varga Gábort 2019-ban azt mondta lapunknak: | https://24.hu/belfold/2021/09/11/vendeghaz-varga-gabor-hadhazy-transparency-cece/ | https://web.archive.org/web/20221130172930/https://24.hu/belfold/2021/09/11/vendeghaz-varga-gabor-hadhazy-transparency-cece/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalnak-hogyan-kerulhetett-olyan-vendeghaz-a-fideszes-kepviselo-foldjere-ami-nem-az-ove | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-11 00:00:00 | [
"Koncz Ákos",
"Koncz Gyula",
"Koncz-Völgyi Tímea",
"Konczné Kasos Erika",
"Simonka György",
"Varga Gábor",
"Vargáné Koncz Erika"
] | [
"Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület"
] | [
"Cece",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"idegenforgalom"
] | [] |
52,760 | Az állam átvette a Róbert Károly Meddőségi Centrum irányítását | Egy hétfőn, a Magyar Közlönyben megjelent és reggel nyolckor hatályba lépett kormányrendelet szerint az állam átvette Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft. irányítását. | Egy hétfőn, a Magyar Közlönyben megjelent és reggel nyolckor hatályba lépett kormányrendelet szerint az állam átvette Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft. irányítását.
A rendelet szerint a kormány a cég feletti irányítás állam általi megszerzését „tekintettel a népességfogyás hatékony megállításának és a meddőségi kezelések széles körben elérhetővé tételének szükségességére közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősíti”.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfő délelőtt közölte, hogy Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytatott a Róbert Károly Magánkórházzal a meddőségkezelési területei állam általi átvételével kapcsolatban. A magánkórház a meddőségi eljárásokat egy újonnan létrehozott gazdasági társaságba szervezte, amelynek tulajdonjogát a magyar állam – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján – megvásárolja. Az állami tulajdonszerzéssel egyidejűleg a magánkórház ezt a tevékenységét megszünteti, tudatták.
A közlemény szerint a nemzetstratégiai jelentőségű ügylet eredményeként a társaság teljes körű meddőségi kezelést fog nyújtani a betegek részére állami finanszírozás mellett. Hozzátették, a kapcsolódó, 2020. év elején már megjelent jogszabályok folytatásaként így tovább erősödik az állami szerepvállalás az újonnan létrehozott állami meddőségkezelési centrum, a Róbert Károly Meddőségi Centrum közfinanszírozott működésével. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/06/robert-karoly-meddosegi-centrum-allam-atvetel/ | https://web.archive.org/web/20230328051451/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/06/robert-karoly-meddosegi-centrum-allam-atvetel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-atvette-a-robert-karoly-meddosegi-centrum-iranyitasat | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-06 00:00:00 | [
"Mager Andrea"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"államosítás"
] | [] |
52,761 | Mészárosék 337 milliárdért dolgoznak Budapest utóbbi száz évének legjelentősebb vasúti munkáján | Hónapok óta várják a Déli Körvasút legnagyobb kivitelezési pályázatának eredményét az infrastrukturális fejlesztések iránt érdeklődők: az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlatával vitte el a megbízást. | Hónapok óta várják a Déli Körvasút legnagyobb kivitelezési pályázatának eredményét az infrastrukturális fejlesztések iránt érdeklődők: az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlatával vitte el a megbízást. A projektről Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója úgy fogalmazott, a kivitelezéssel az utóbbi száz év legjelentősebb budapesti vasúti fejlesztése kezdődik.
Nem meglepő módon a munkába Mészáros a családot is bevette, ajánlatában alvállalkozóként jelölte meg az öccse, Mészáros János tulajdonában lévő Híd-Tám Kft.-t, a Közgép Zrt., az egykori Simicska-ékkövet, amely mára a Mészáros-birodalom része lett, és az ugyancsak Mészáros-érdekeltség V-Híd Vagyonkezelőt is. Mellettük ugyanilyen szerepben segíti a munkát az Apáthy Endre érdekeltségében lévő, legutóbb a Lánchíd felújításával reflektorfénybe került A-Híd Zrt. és a MÁV-leányvállalat MÁV FKG Kft. is.
A kivitelezéshez keretében Kelenföld és Ferencváros állomások között harmadik (illetve egyes helyeken negyedik) vágányt építenek, a meglévő vágányokat pedig felújítják.
A Közvágóhídnál és Újbudán Nádorkert néven új megállóhelyek épülnek, zajvédő-falakat húznak fel. Csaknem 13 kilométer új vágányt és 16 új vasúti kitérőt kiviteleznek, 6 új vasúti hídrendszert építenek ki: a Gubacsi út felett, a Soroksári út felett, a Budafoki út felett, a Szerémi út felett, a Fehérvári út felett és a Bartók Béla út felett. Mészárosék készítik el a kiviteli terveket és az ő dolguk lesz az engedélyeztetési eljárások kezelése is. A kivitelezés záró dátumaként 2027. december 31-et jelölték meg. A részletekről itt olvashat bővebben.
Jelenleg külön projekt keretében folyamatban van a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése, ezt a közbeszerzést Mészáros üzleti partnerének a cége, a Duna Aszfalt Zrt. vitte el 36 milliárd forintért.
A Kelenföld-Ferencváros megaprojektre Mészárosék mellett egyetlen ajánlattevő volt, a Dömper Kft.-ből, a Subterra-Raab Kft.-ből, illetve a Pannon-Doprastav Kft.-ből álló SSD Konzorcium, amely 345 milliárd 21,8 millió forintért vállalta volna a munkát.
Hogy érzékeltessük a nyertes ajánlat nagyságát: a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárd forintot visz el várhatóan. Az egyik fővállalkozó ugyancsak Mészáros Lőrincék cége, az RM International, alvállalkozónak pedig jellemzően ugyancsak szintén Mészárosék cégeit vonták be, például az R-Kord Kft.-t, a V-Híd Kft.-t. vagy a Fejér B.Á.L. Zrt.-t. Erről itt olvashat bővebben: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/06/meszaros-v-hid-deli-korvasut/ | https://web.archive.org/web/20230326115157/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/06/meszaros-v-hid-deli-korvasut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-337-milliardert-dolgoznak-budapest-utobbi-szaz-evenek-legjelentosebb-vasuti-munkajan | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-06 00:00:00 | [
"Apáthy Endre",
"Mészáros János",
"Mészáros Lőrinc",
"Vitézy Dávid"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"Budapest Fejlesztési Központ",
"Híd-Tám Kft.",
"Közgép Zrt.",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,762 | Rendőrség: Nem történt bűncselekmény a Hernádi család esztergomi bizniszében | Történt jogsértés a Hernádi család esztergomi ingatlan bizniszénél?
Ezt a kérdést tette fel Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője augusztus 19-én Polt Péter legfőbb ügyésznek. | Történt jogsértés a Hernádi család esztergomi ingatlan bizniszénél?
Ezt a kérdést tette fel Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője augusztus 19-én Polt Péter legfőbb ügyésznek. A politikus a 24.hu két nappal korábbi cikkére hivatkozott, amelyben arról írtunk, hogy óvatos becslés szerint is több százmillió forintos haszonnal értékesíthet dunai panorámás építési telkeket Esztergomban Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona, Bacsa György érdekeltsége.
A mára húsz telekre felszabdalt egykori Gyopár kemping területéről van szó, melynek megvásárlása a 24.hu információja szerint családi segítséggel lett bombaüzlet: a több mint kéthektáros telket ugyanis Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester előterjesztésére minősítették belterületté, ezzel pedig jelentősen megnőtt az értéke. Hernádi Ádám nem más, mint a Mol elnök-vezérigazgatójának unokaöccse.
A külterületű Gyopár kempinget 2016-ban vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól a BSP Ingatlanberuházó Kft. Ez a cég egy másik társaságon keresztül Bacsa Györgyé, mellette Sasvári Viktor, a Fidesz akkori helyi önkormányzati képviselője is tulajdonos volt. Az ő szerepe azért érdekes, mert az ingatlan megvásárlásakor Esztergom városának elővásárlási joga volt a területre, amiről azután mondott le, hogy az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága erre a döntésre jutott. A testületben ült Sasvári is, aki tehát egyben a vásárló cég tulajdonosa volt, ám összeférhetetlenség az önkormányzati jegyzőkönyv szerint nem merült fel. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/06/hernadi-csalad-esztergom-buncselekmeny-hianya-vadai-agnes-polt-peter/ | https://web.archive.org/web/20220709012252/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/06/hernadi-csalad-esztergom-buncselekmeny-hianya-vadai-agnes-polt-peter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorseg-nem-tortent-buncselekmeny-a-hernadi-csalad-esztergomi-bizniszeben | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-06 00:00:00 | [
"Bacsa György",
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt",
"Polt Péter",
"Sasvári Viktor"
] | [
"BSP Ingatlanberuházó Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"ügyészség"
] | [] |
52,763 | Így terjeszkedik Esztergomban a NER-közelbe került magyarországi McDonald’s | Majdnem 60 millió forintot költene arra Esztergom, hogy McDonald’s épüljön a belvárosban. A fideszes többségű önkormányzat előre megállapodna a Fidesz-közeli beruházóval, pedig csak nyílt pályázat után lehet dönteni a terület hasznosításáról. | Esztergom önkormányzata 27 millió forintért megvásárolt három épületet, amit pár héttel később további 31 millió forintért már le is bontana
Az értékes belvárosi ingatlanon McDonald’s étterem épülne
Az ingatlan hasznosításáról csak nyílt pályázat útján dönthet az önkormányzat, mégis úgy tűnik, már megvan a nyertes
A magyarországi McDonald’s-ek tulajdonosa Scheer Sándor, a közbeszerzéseken taroló Market Zrt. társtulajdonosa és vezetője
Esztergom polgármestere a fideszes Hernádi Ádám, a Mol-vezér Hernádi Zsolt unokaöccse
Hernádi Zsolt üzleti partnere Scheer Sándornak, és a Mol-vezér Esztergomban is komoly pozíciókkal rendelkezik
Az önkormányzat megpróbálta eltitkolni, hogy létezik a McDonald’s felépítését célzó tervezet
Kérdéseinket elküldtük a polgármesternek, választ egyelőre nem kaptunk
Tavaly augusztusban készült el az új, vasútállomás mellé épült buszpályaudvar Esztergomban. Így a régi, belvárosi Simor János utcai végállomásra már nem volt szükség. A terület, amin a régi buszállomás épületei állnak, az önkormányzaté, míg az állomás kiszolgáló épületei a Volánbusz tulajdonában vannak.
A fideszes Hernádi Ádám vezette esztergomi önkormányzat 2020. december 4-én kért egy árajánlatot az immáron használaton kívüli épületek megvásárlására. Mivel az árajánlat 20 millió feletti értékről szólt, a vásárlásról a polgármester nem, csak a képviselőtestület dönthetett.
Hernádi Ádám így a július 8-ra összehívott rendkívüli közgyűlés elé terjesztette be javaslatát, hogy a város vegye meg a régi buszpályaudvar három épületét összesen 27 millió forintért. Az előterjesztésből az nem derült ki, hogy miért van szüksége a városnak az épületekre.
Miniszteri engedély
Az viszont már jelezte, hogy háttérben komolyabb érdekek húzódnak, hogy Hernádi polgármester Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztertől kért külön engedélyt ahhoz, hogy versenyeztetés nélkül vehessék meg az állami cég tulajdonában lévő ingatlanokat.
A miniszter az engedélyt megadta, a fideszes Alberti Péter vezette Pénzügyi és Jogi Bizottság elnökének szavaiból pedig valami olyasmire lehetett következtetni, hogy szerinte elkerülhetetlen, hogy a város tulajdonába kerüljenek az épületek.
„Nem áll rendelkezésre olyan tartalom, ami alapján más fajta megoldás lehetne alkalmazni a helyzet megoldására, ami mindenképpen indokolt, hogy a városé legyen” – fogalmazott Alberti a jegyzőkönyv szerint. A fideszes többségű testület meg is szavazta az épületek megvásárlását, és egészen szeptember 10-ig kellett várni arra, hogy kiderüljön, valójában miért volt szükség az ügyletre.
Az előterjesztés
Ekkor került fel az önkormányzat honlapjára az az előterjesztés, amiből kiderül: McDonald’s éttermet akarnak építeni régi buszvégállomás helyére. A részletes, szerződéstervezetet is tartalmazó előterjesztés azóta lekerült a honlapról, de a Szabad Európához így is eljutott ebből egy példány. Az előterjesztésről szeptember 16-án dönt a képviselő-testület (17. pont).
Az előterjesztés szerint a magyar McDonald’s-eket üzemeltető cég július 15-én kereste meg az önkormányzatot, hogy éttermet szeretne nyitni a 2043 négyzetméteres Simor János utcai helyszínen: pont egy héttel az után, hogy a testület döntött az ott álló ingatlanok megvásárlásáról.
A befektetői logika érthető, hiszen ahogy az ingatlanokra adott értékbecslés is írja: „Az ingatlan településen belüli lokációja jónak tekinthető, ugyanis a központtól délre, kb. 600-700 méterre fekszik, a korábbi buszpályaudvar területén, a piac közelében, egy kereskedelmi szempontból értékesebb területen”.
Az ügymenetre pedig magyarázatot adhat, hogy 2019-ben vette át a magyar McDonald’s-ek üzemeltetését Scheer Sándor, a számos nagy közbeszerzést elnyerő Market Zrt. alapító vezérigazgatója. Hernádi Ádám pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér unokaöccse, korábban dolgozott többek között a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is. (Scheer Sándorról és Hernádi Ádámról kicsit részletesebben olvashat keretes írásunkban).
Hernádi Ádám előterjesztése szerint az egy évvel korábban még használatban lévő, két hónappal még „mindenképpen” megvásárolandó – és augusztus 30-án meg is vásárolt – épületek „elhanyagolt, avult állapotban vannak és kihasználatlanok”, ezért épp kapóra jött Scheer cégének kérelme, hogy felhúzhassanak egy gyorséttermet a belvárosban. (Nem sokkal korábban még a MOME hallgatóit kérték fel, hogy készítsenek terveket a Simor János utca felújítására)
Scheer Sándor és Hernádi Ádám
2019 februárjában vette át a magyarországi McDonald’s éttermek működtetését a Progress Étteremhálózat Kft, ami Scheer Sándor cége. Scheer 48 milliárdosra becsült vagyonával a 29. leggazdagabb magyar, a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatója, Garancsi Istvánnal társtulajdonosa. A Market mára az ország egyik legnagyobb építő cége, olyan nagyberuházások kivitelezője, mint a Duna Aréna, a székesfehérvári hokicsarnok, de több focistadiont is ők építettek. Mészáros Lőrinc cégével közösen építik újjá a Citadellát, legnagyobb futó projektjük pedig a 120 méter magas Mol-tornyot is magában foglaló BudaPart a Kopaszi gáton. Scheer más módon is üzleti kapcsolatban van a Mol-vezér Hernádi Zsolttal. A Market építi ugyanis Hernádi Zsolt legújabb, esztergomi szállodáját, amihez több milliárd forinttal járult hozzá a magyar állam.
Ezzel pedig meg is érkeztünk Esztergomba. Hernádi Ádám 2019-ben, 34 évesen lett a város polgármestere, a Fidesz jelöltjeként. Neki addigra már komoly múltja volt a közigazgatásban: döntéshozóként részt vett a botrányt kavart „trafikmutyiban”, aztán tanácsadó lett a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki kabinetirodán. Később a Magyar Turisztikai Ügynökséghez került, így dolgozott annál a cégnél is, amelytől Hernádi Zsolt Mol-vezér cége is nyert vissza nem térítendő támogatást – arra az esztergomi szálló felépítésére, amit a Market húzott fel.
Hernádi Zsolt, Hernádi Ádám nagybátyja immáron három szállodát is birtokol Esztergomban, az egyik hotel vendégei ingyen használhatják az önkormányzat élményfürdőjét. Augusztusban pedig Hernádi Ádám közbenjárásával vontak belterületbe egy olyan panorámás esztergomi telket, ami egyébként a családja érdekeltségéhez tartozik.
A polgármester azt javasolja, hogy a földterület maradjon önkormányzati tulajdon, a pár héttel korábban 27 millió forintért megvásárolt épületeket az önkormányzat saját költségen bontassa el további 31 millió forintért (+ áfa), majd adja bérbe a területet a McDonald’s-et üzemeltető Scheer-féle Progress Étteremhálózat Kft-nek.
Ezen túl a helyi építési szabályzatot is módosítani kell, annak érdekében, hogy megépülhessen a gyorsétterem, mert az nagyobb volna, mint a buszpályaudvar épületei.
Furcsaságok
Az Önkormányzat és a Progress között kötendő, a Szabad Európa birtokában lévő megállapodás-tervezet ezen túl is több furcsaságot tartalmaz. Egy önkormányzati terület hasznosításáról csak nyílt pályázat útján lehet dönteni, de az önkormányzat már annak kiírása előtt megállapodást ír alá egy céggel, amelyik majd használni kívánja a területet.
Az önkormányzat ráadásul számos fontos részletet is előre közöl a pályázatról a megállapodásban Scheer Sándor cégével, így például az elbírálás szempontjait és a becsült bérleti, földhasználati díjat is. Igaz, hogy a megállapodás-tervezet szerint az csak akkor lép életbe, ha az „önkormányzat a 3. pont szerinti nyilvános versenytárgyalást lefolytatja, melynek során a Befektető nyertes ajánlatot tesz”, de a Progress is vállalja a szerződés szerint, hogy indul a pályázaton és minden szükséges hiánypótlásnak eleget tesz.
Az ingatlanok megvásárlásának (27 millió) és bontásának (31 millió + áfa) költségén felül minden más, bontás közben felmerülő költséget is Esztergom fizet. Cserébe a Progress a közművekkel kapcsolatos költségeket, és az érintett utcaszakasz felújítását vállalja.
Ha pedig aláírás után a gyorsétterem az önkormányzat miatt nem tud megnyitni, 25 millió forintos kártérítést köteles fizetni Scheer cégének – ilyen feltétel például az új (kifejezetten a McDonald’s-re szabott) építési szabályzat elfogadása.
Noha a végső bérleti, földhasználati díj mértéke elvileg csak a nyílt versenytárgyaláson dőlne el, az önkormányzat közli, hogy évi 7,5 millió forint körül alakul annak várható értéke. Fizetni pedig csak akkor kell elkezdeni, ha az étterem felépült és a használatbavételi engedélyt is megkapta. Az építkezés ideje és az üzemelés megkezdése előtt tehát ingyen használná Scheer cége a város kiemelt területén fekvő önkormányzati ingatlant.
A Progress és az önkormányzat nagyon szerette volna, ha titokban marad a megállapodás. A megállapodás-tervezetben ugyanis az áll, hogy az „Önkormányzat kötelezi magát, hogy minden tervet, továbbá a McDonald’s Étterem építésével kapcsolatos minden információt… különösen, de nem kizárólagosan jelen szerződés létét és tartalmát üzleti titokként megőriz”. Valamint: az „Önkormányzat alkalmazottai kizárólag akkor jogosultak – titoktartási megállapodás megkötését követően – a bizalmas információkhoz hozzáférni, ha ez az együttműködés teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges.”
Kérdéseinket elküldtük Hernádi Ádámnak is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A polgármestertől egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy mi volt a cél a régi buszpályaudvar épületeinek megvásárlásával, hogy mennyire általános gyakorlat, hogy az önkormányzat kötbérrel terhelt kötelezettséget vállal jövőbeli döntéseire, illetve hogy miért akarták eltitkolni a közvagyon hasznosításáról szóló tervezet részleteit. | https://www.szabadeuropa.hu/a/esztergom-mcdonalds-scheer-hernadi/31462116.html | https://web.archive.org/web/20230130212632/https://www.szabadeuropa.hu/a/esztergom-mcdonalds-scheer-hernadi/31462116.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-terjeszkedik-esztergomban-a-ner-kozelbe-kerult-magyarorszagi-mcdonaldrs | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-09-16 11:32:50 | [
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt",
"Scheer Sándor"
] | [
"Esztergom Város Önkormányzata",
"Market Építő Zrt.",
"McDonald's Kft.",
"Progress Étteremhálózat Kft.",
"Volánbusz Zrt."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"engedély",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,765 | A hamis érettségis ügye után lemondott posztjáról a sümegi polgármester élettársa | Lemondott posztjáról a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ igazgatója, a sümegi polgármester élettársa, Szabó Krisztina, miután fél évvel ezelőtt megállapították, hogy hamis az érettségije. Az érettségi bizonyítványát ekkor a Pécsi Járásbíróság el is kobozta. | Lemondott posztjáról a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ igazgatója, a sümegi polgármester élettársa, Szabó Krisztina, miután fél évvel ezelőtt megállapították, hogy hamis az érettségije. Az érettségi bizonyítványát ekkor a Pécsi Járásbíróság el is kobozta.
Lemondását maga Szabó jelentette be a szakellátó Facebook-oldalán. Mint írja, őt a koronavírus-járvány közben ellene „rendkívül agresszív politikai célzatú lejárató hadjárat” indult a helyi ellenzéki arcoktól, „mely értelemszerűen nem pusztán az én vezető feladataim ellátását nehezítette meg, de jelentősen befolyásolta az egész szervezet működését is. Míg más településeken tapssal jutalmazták a járványhelyzetben helytálló orvosokat és egészségügyi dolgozókat, addig Sümegen a dolgozók ismeretlen személyektől kritikátlan hangvételű leveleket kaptak, és a közösségi portálon végzettségüket és alkalmasságukat kérdőjelezték meg”. Mint írja, ezután feljelentették, „hogy egy 26 éves, megsárgult okiraton vitatkozzon két okiratszakértő”.
Szabó ehhez azt is hozzátette, felmondása után felmondott a kardiológiai és gasztroenterológiai osztály egy-egy szakorvosa és két irodai munkatárs is.
A település fideszes polgármestere, Szabó élettársa, Végh László a Telexnek pedig minderről csütörtökön Szabóhoz hasonlóan azt írta, a felmondás „indoka az ellene immár egy éve folyó politikai indíttatású lejárató kampány volt”.
Maga Végh László szeptember 10-én mondott le a kistérségi elnöki pozíciójáról, és mint írja, a Kistérségi Társulás aznapi ülésének napirendjén „nem szerepelt igazgató asszony esetleges menesztése”. | https://telex.hu/belfold/2021/09/16/sumeg-polgarmester-elettars-hamis-erettsegi-lemondas | https://web.archive.org/web/20220928000633/https://telex.hu/belfold/2021/09/16/sumeg-polgarmester-elettars-hamis-erettsegi-lemondas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hamis-erettsegis-ugye-utan-lemondott-posztjarol-a-sumegi-polgarmester-elettarsa | Telex | hungarian-news | 2021-09-16 22:25:00 | [
"Szabó Krisztina"
] | [] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"egészségügy",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
52,766 | A kormány visszamenőleg belenyúl a hitelmoratórium elszámolásába egyes hiteltípusoknál | Kellett hozzá némi idő, de a kormány talán kezdi felfogni, hogy a nagy sikerként hirdetett moratóriummal sok szerencsétlen adós elég rosszul járt, például azok, akik a hitelkártya-adósságukat nem fizették meg. Mit tesz erre a kabinet? Gyorsan kihirdeti egy visszamenőleges érvényű jogszabályban, hogy nem is tartoznak annyival az emberek, mert itt egy új rendelet, fizessenek inkább a bankok, és nagyon gyorsan számolják újra, hogy kinek jár vissza pénz. A kormány szerda este a Magyar Közlönyben két új rendeletet jelentetett meg, az 536/2021. és az 537/2021. számút a hiteltörlesztési moratóriumról. | A kormány szerda este a Magyar Közlönyben két új rendeletet jelentetett meg, az 536/2021. és az 537/2021. számút a hiteltörlesztési moratóriumról. Az Orbán Viktor által szignált szabályok közül az első aligha okozott meglepetést, arról szól, hogy milyen rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. Ma már azért a legtöbb adós vélhetően felfogta, hogy ha tud, érdemes fizetni, mert irdatlan nagy szívás hosszasan beleragadni ebbe a helyzetbe, de akinek nincs más megoldása, annak tényleg nincs más megoldása.
Sokkal meglepőbb viszont a második rendelet, amelyet
a természetes személyek hitelkártya-szerződésére, valamint
a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésére (folyószámlahitel) kell alkalmazni.
Itt az látszik, hogy a kormányban valaki rájött, hogy amennyiben a moratórium alatt valakinek ketyeg a szerződés szerinti (ezekben az esetekben jellemzően magas) kamata, akkor bár a bankok kamatos kamatot nem számíthatnak fel, annál nagyobb ajándékot nem is lehet adni a bankrendszernek, mint a haladék felé terelni az adósokat, mert majd az adósok jó nagy veszteségeket szenvednek el.
Ezért a kormány úgy döntött, hogy ennyit mégse fizessenek a haladékosok: nekik valami kisebb kamatot lehessen meghatározni. Ezért a bankok gyorsan számítsák ki, hogy a piaci átlagos kamatnál többet vagy kevesebbet számolnak fel, és ha többet, akkor legyen inkább az a kisebb kamat releváns. A bankok ezzel nemcsak pénzügyi terhet kaptak a nyakukba, hanem ügyintézésit is: 60 napjuk van, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel, és fizessenek azoknak, akiknek ez jár.
Vicces esettanulmány
A szemünk előtt követhető végig egy nagyon érdekes esettanulmány az át nem gondolt intézkedések mintapéldájaként: a magyar hitelmoratórium. Az ilyen történetek érdekes jellemzője, hogy a felszínen végig sikerként is eladható.
Világbajnok a magyar moratórium, világszinten is ez sikerült a legjobban – ilyen felcímekkel lehet írni róla, itt van például a Magyar Nemzet friss cikke.
Valójában a folyamat mentén végig nem lehetett tudni, hogy minden értelmes szakcikk és kijózanító figyelmeztetés ellenére a döntéshozók tényleg végig nem értették ennek a haladéknak a matematikáját. Azt hitték, hogy a kritikus sajtó csak riogat, vagy ami még rosszabb, előre elhatározták, hogy látszatsikert kovácsolnak abból, hogy
ez itt Európa leghosszabb moratóriuma;
ennyi meg ennyi milliárdot hagytunk a családoknál;
és ha esetleg az ügyfél elkezdené megérteni, hogy még jóval hosszabb adósságcsapdába került, akkor majd legfeljebb utólag módosítjuk a feltételeket.
A fizetési haladékról sokat írtunk
A „Most jött a döbbenet: súlyos ára volt a hitelmoratóriumnak” című írásunkban megpróbáltuk világosan leírni, hogy bár a bankok és a pénzügyi újságírók igyekeztek jó előre figyelmeztetni a moratórium hátulütőire, mégis a magyar ügyfelek csak nagyon későn, az úgynevezett lezáró levelek elolvasásánál eszméltek.
Ekkor szembesültek azzal, hogy amennyiben 10 hónapig nem fizették a kamatokat, akkor nem 10 hónappal nőtt meg a hitelük futamideje, hanem akár 13-14, egyes esetekben 25-30 hónappal is. Ha pedig egy hosszabb és nagyobb hitelnél haladékot kértek, akkor lehet, hogy sok millió forinttal kell majd többet fizetni a bankoknak.
A bankok nyeresége az égben
A bankok pedig köszönték szépen, 2021-ben soha nem látott féléves nyereséget értek el. Természetesen, hiszen a haladék miatt az ügyfelek nem építették le a hitelállományaikat, a bankok a fellendülés során új hiteleket is folyósítottak, és bár a haladék alatt kamatos kamatot nem számolhattak fel, így is sokkal nagyobb állomány után szedhettek kamatokat.
Erről itt írtunk is. Vicces volt, hogy valamikor pár hónapja azért megváltozott a tónus, az MNB hirtelen már nem azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy tévesek azok a sajtóhíresztelések, hogy nagyon megnyúlna a törlesztés, hanem végre már arról is kommunikált, hogy aki tud, kezdje már meg a törlesztést.
Korábban, például Nagy Márton alelnök idejében azért a lépések következményeit pontosabban kiszámolták, itt egy ideig volt egy nagy félreértés, hogy „nem fog fájni” a moratórium, utána nehéz volt hirtelen arra kérni mindenkit, hogy fizessen már végre, mert baj lesz.
A fordulat
Pedig a dráma ekkor már világított. Az első, vagyis a „moratórium 1” elnevezésű, 2020. március 18-tól 2020. december 31-ig tartó haladék után ugyanis elindult a „moratórium 2” is , de az első időszakról a bankok értesítőket, úgynevezett lezáró leveleket küldenek. Sokan megdöbbentek, amikor elolvasták, hogy miképpen módosult a szerződésük.
Ha valaki haladékban volt végig, akkor nem 10 hónappal a korábban tervezett lejárat után fut ki a hitele, hanem a futamidő évekkel is meghosszabbodhat, és a nominálisan visszafizetendő kamat milliókkal nőhet.
Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB nem adott megtévesztő információkat, az úgynevezett haladék alatt az ügyfél közgazdaságilag jól járt, hiszen a meg nem fizetett kamat elporlasztott törlesztőrészleteit kell majd a későbbiekben úgy törleszteni, hogy az ügyfeleknek a haladék után sem emelkedhet meg a havi törlesztőrészletük, ezért sok hónapra elosztva jönnek ki a rémisztő számok.
Nem mutatjuk be a vonatkozó számpéldákat, sokszor megtettük. A lényeg, hogy az ügyfeleknek a felismerés tényleg mellbevágó lehetett. Csakhogy emiatt a bankok tényleg nem okolhatók, bár örökre ők lesznek a bűnbakok, de ők csak végrehajtották a jogszabályokat.
A lakosság pedig vélhetően ezt az egészet csak elenyésző mértékben értette, a kormányzat, illetve az MNB azzal hibázott, hogy általában úgy beszélt a haladékról, mint egy nagy „vívmányról”, büszkén mondták el, hogy milyen sokan élnek vele, milyen kivételes hosszúságú a magyar haladék.
Írhattuk sokszor, hogy
azoknak, akiknek teljesen befagytak a jövedelmei, a hiteltörlesztési moratórium nagy segítség, és egyfajta kényszerű választás is.
Azoknak azonban, akik szabadon dönthetnek, folytatják-e a régi mederben a törlesztést, vagy haladékot kérnek, mérlegelniük kell, és mivel nem érdemes nagyon megnyújtani a kellemetlen adósi létet, aki tud, annak érdemes fizetnie.
Éljen a nép!
Olyan ez, mintha arról születne döntés, hogy mostantól a gáz és az áram kerüljön inkább feleannyiba, és a szolgáltatók visszamenőlegesen fizessenek vissza pénzt, ráadásul annak többet, aki többet égette a villanyt. Vagy vitatná azon intézkedés jogosságát, hogy a sör is kerülhetne 100 forinttal kevesebb pénzbe? Ha az elmúlt évben két sört ivott, visszakap 200 forintot, ha ezret, visszakap 100 ezret.
Visszamenőleges? Na és? Hatósági? Jó, de az embereknek kedvez, lehet a válasz. Valójában viszont nem minden embernek. (Arról nem is beszélve, hogy – a fenti példánál maradva – a sörgyár mondhatja ugyan, hogy ez egy visszamenőleges szabályozás, de akkor majd kimondja a jogszabály, hogy nem a múlt árait változtatták meg, hanem „csak úgy” kell fizetni.) Mert ha most a kormány úgy dönt, hogy a lakosság egy részét mégis mentesíti a terheinek egy része alól, az nemcsak egy nyilvánvaló utólagos belenyúlás egy szerződésbe, hanem másrészt megint az örök kormányzati moral hazard.
Ha valaki számolt, korrekten utánajárt a moratórium következményeinek, dönthetett úgy, hogy bár neki is nehézségekbe ütközik a hitelkártya-adósságának a megfizetése, de valahogy kiszenvedi a tartozás törlesztését. Megint azok érezhetik arcul csapva magukat, akik komolyan vették a kormányzat matekját, elhittek egy törvényt, nem feltételezték, hogy majd utólag megint rádob a kormány egy adag terhet a bankokra.
Félreértés ne essék, nem az első fél évben 405 milliárd forintos nyereséget realizáló bankokat kell sajnálni, ezt irreális elvárni a szavazóktól, sokkal inkább a jogbiztonságot, és azt, hogy valaha majd legyen olyan, hogy a magyar lakosságnak a meglevő, mindenki számára elérhető információk alapján kelljen felelős pénzügyi döntést hoznia. | https://telex.hu/gazdasag/2021/09/15/meglepo-szabaly-a-kormany-belenyul-a-moratorium-elszamolasaba | https://web.archive.org/web/20230330074226/https://telex.hu/gazdasag/2021/09/15/meglepo-szabaly-a-kormany-belenyul-a-moratorium-elszamolasaba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-visszamenoleg-belenyul-a-hitelmoratorium-elszamolasaba-egyes-hiteltipusoknal | Telex | hungarian-news | 2021-09-16 22:29:00 | [] | [] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"jogalkotás"
] | [] |
52,768 | Hogyan váltunk öt állami egyetem országává? | A következő hetekben a felsőoktatásban is kezdetét veszi az idei tanév, látszólag változatlanul. Hogyan alakult át mégis az egyetemi oktatás nagy része szeptember elsejére? A 2018 óta folyó felsőoktatási modellváltás eredményeként az idei tanévre 38-ból összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt országszerte – ezek is kizárólag Pest megyében. (...) Az új modell első nagyobb stratégiai együttműködését a Mészáros Csoport kötötte öt egyetemmel. (...) jelenleg kiszámíthatatlan, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek a felsőoktatás ilyen típusú átalakításának. | Korábban kifejtettük, hogy milyen folyamatok következménye a modellváltás, és hogyan értelmezhető a struktúraváltás nemzetközi kontextusban. Most megnéztük, hogy 2018-hoz képest hogy néz ki Magyarország egyetemi térképe, hogyan változott az állami és a nem állami fenntartású egyetemek aránya, és milyen foglalkozású vezetők kerültek az egyetemi kuratóriumok élére.
„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása
2021. január elején jelent meg a hír , hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt.
Az egyetemi modellváltás terve még 2018-ban született meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. Lényege, hogy a korábban állami, az ITM (Innovációs és Technológiai Minisztérium) által fenntartott intézményekben külön-külön vagyonkezelő alapítványokat hoz létre az állam, amelyek az egyetem új fenntartójaként működnek. Tehát: kivonja az egyetemeket a közfelügyelet alól. Az ITM olyan érveket sorolt fel a struktúraváltás mellett, mint „a társadalmi és gazdasági igényekre való rugalmasság, a piac és az egyetemek közötti együttműködések létrejötte, az egyetemi autonómia mértékének növekedése, egyszerűbb döntéshozatal, olcsóbb működés, önálló bérstratégia az egyetem dolgozói számára”.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az év elején azt nyilatkozta, hogy a modellváltás kizárólag akkor valósul meg, ha az egyetemek maguk döntenek így, széleskörű egyeztetés után. Kézenfekvő ellenpélda viszont erre az SZFE esete: hosszantartó tiltakozást követően került az egyetem alapítványi fenntartásba. Ezenfelül több egyetem, például a Debreceni Egyetem is sikertelen petíciót indított az alapítványi modell ellen.
A lehetséges kockázatokról, az új modell hátrányairól a struktúraváltás kapcsán alig esett szó. A modellváltó egyetemek az alapítványokon keresztül továbbra is állami pénzből működnek, biztosítanak állami finanszírozású helyeket a tanulóknak, csakhogy a költségvetésük teljesen más keretek között kerül meghatározásra. Az állami egyetemek egy évre előre elfogadott állami költségvetés alapján működnek, az alapítványi egyetemek költségvetése ezzel szemben 15-25 éves hosszú távú, ezen belül 3-5 éves rövid távú keretszerződések formájában szerveződik meg. Ilyen módon kiszámíthatatlanabb az állami hozzáállás hosszú távon, jelentős az anyagi bizonytalanság.
A struktúraváltással együtt, az érintett egyetemeken dolgozó tanárok, kutatók is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek – elveszítik közalkalmazotti státuszukat, és egyszerű munkavállalókká válnak, ha pedig valaki nem vállalná ezt az új jogállás szerinti foglalkoztatást, akkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár neki.
Állami és nem állami fenntartású egyetemek megoszlása
A legelső modellváltó egyetemnek a Budapesti Corvinus Egyetem tekinthető, 2019 júliusában kerül alapítványi fenntartásba. Több mint egy évvel később, 2020 augusztusában egyszerre 6 egyetem váltott fenntartót: az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem. 2020 szeptemberében a tiltakozás ellenére a Színház- és Filmművészeti Egyetem is modellváltáson megy keresztül. A Szent István Egyetem több intézménnyel egyesülve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven kerül az alapítványi intézmények listájára. 2021 nyarán szeptember elsejéig bezáróan 12 egyetemen történik fenntartó váltás – érintett a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Pannon Egyetem. Létrejön ezzel egyidőben az alapítványi Tokaj-Hegyalja Egyetem. Ilyen módon szeptemberre 5 darab állami fenntartású egyetem marad Magyarországon.
Magyarországi egyetemek fenntartó szerint 2018-ban és 2021-ben
Az említett egyetemeket térképen ábrázoltuk. Piros pont jelöli az állami, kék pont a nem állami finanszírozású egyetemeket. A bal felső sarokban található keresőben konkrét intézményekre is rá lehet keresni a térképen. A 2018-as és a 2021-es állapotot összehasonlítva nagyon látványos, hogy miként tűntek el az ország különböző pontjain az állami egyetemek.
Ami az új modellben talán a legaggasztóbb lehet, az az alapítványok élén álló kuratóriumok hatalma és összetétele. Az öt fős kuratóriumok tagjait az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelöli ki. A törvény gyakorlatilag minden hatalmat a kuratórium kezébe ad – a kuratórium fogadja el az intézmény költségvetését, az éves beszámolóját, a szervezeti és működési szabályzatát, az intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét. Ezen felül a rektor kinevezésébe is komoly beleszólásuk van.
A kuratóriumi tagok foglalkozás szerinti megoszlása
Legnagyobb arányban az alapítványok élén kormányközeli személyek (miniszterek, kormánypárti polgármesterek és politikusok), valamint üzletemberek, cégvezetők állnak. A 105 kuratóriumi tagból mindössze 27 fő akadémikus vagy tanár. A 21 modellváltó egyetem kuratóriumába maga a rektor pedig csak 6 esetben került bele. Két kuratóriumi hely esetében pedig még ismeretlen, hogy ki fogja betölteni a pozíciót.
A kuratóriumi tagok között alapítványi vezetői posztot tölt be többek között Süli János a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Stumpf István az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, Varga Judit igazságügyi miniszter, Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár. A politikai szféra és az oktatás ilyen mértékű összefolyása jelentősen veszélyeztetheti az egyetem autonómiáját.
A kuratóriumi tagságért fizetésben is részesülnek, bár nem mindenki veszi fel az összeget, de a képviselők vagyonnyilatkozatából kiolvasható, hogy akár 1 millió forintot meghaladó tiszteletdíjban is részesülhetnek.
Mennyit kerestek a kormánytagok az elmúlt tíz évben?
A 2020 év végi vagyonnyilatkozatok szerint a kormánytagok többsége 2-3 millió forintot meghaladó havi bruttó jövedelemmel rendelkezett, de akadt 6…
Az új modell első nagyobb stratégiai együttműködését a Mészáros Csoport kötötte öt egyetemmel: a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemmel, a Neumann János Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, valamint az Óbudai Egyetemmel. Az együttműködés célja „a campusokon folyó kutatásfejlesztések elősegítésén túl a közös termékfejlesztéseken át gyakorlati képzés biztosítása, valamint a doktori képzés támogatása, megnyitva ezzel a hallgatók számára a sikeres karrierutat”. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a Mészáros Csoport szakembereit bevonják az oktatási folyamatokba, továbbá gyakorlati lehetőségeket biztosítanak a hallgatók számára. A gyakornoki idő alatt a Mészáros Alapítvány programja ösztöndíjat is biztosít, a legjobban teljesítő hallgatók számára pedig hosszú távú munkalehetőséget is kínál. A támogatás egyik feltétele, hogy az ösztöndíjas diákok évente egyszer részt vesznek a Mészáros Alapítvány által szervezett komplex programon.
A Magyarországon megvalósított alapítványi fenntartású modell nemzetközileg ritkának számít, Európában csak Finnországban figyelhető meg hasonló kezdeményezés, de ez sem egyezik teljesen a magyar rendszerrel, így jelenleg kiszámíthatatlan, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek a felsőoktatás ilyen típusú átalakításának.
Pete Luca – Szabó Krisztián | https://atlatszo.hu/adat/2021/09/10/hogyan-valtunk-ot-allami-egyetem-orszagava/ | https://web.archive.org/web/20230607145312/https://atlatszo.hu/adat/2021/09/10/hogyan-valtunk-ot-allami-egyetem-orszagava/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-valtunk-ot-allami-egyetem-orszagava | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-10 08:24:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"infografika"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,769 | Kétmilliárdért épít piacot Móron a NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás | A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is. A kft. éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt. | Mór Város Önkormányzata írta ki a közbeszerzést a város piacának kivitelezésére márciusban. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, ebből a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek.
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a nyertes cég feladata lesz a Mór, 2570/1, 2570/2 és 2568/3 helyrajzi számú területen mélygarázst, piacot, irodaházat és üzleteket magában foglaló épületegyüttes, dísztér, felszíni utak és parkolók építése, továbbá a műemléki volt istállóépület külső felújításának kivitelezési munkái.
Bár a projekt a Mór városközpontjának integrált fenntartható és zöld megújítása című pályázat része, első ránézésre nem sok zöld lesz benne: a többfunkciós dísztér létrehozásakor a leírás szerint kb. 3100 m² alapterületen díszburkolattal ellátott tér és épület körüli járda létesül, viszont csak kb. 178 m² zöldfelületet alakítanak ki.
A beruházás nettó 2,5 milliárd forintos költségeit uniós forrásból (TOP) állják.
A kivitelező BUILD IT Mérnökiroda Kft.-ről épp a napokban írtuk meg, hogy elnyertek egy nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon.
1,3 milliárd forintból lesz „szállodai kényelem” a mezőhegyesi kollégiumban
1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült…
A BUILD IT idén harmadik közbeszerzését húzza be, tavaly ötöt nyert el. Részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bau-val. A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik. Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását kapták meg 580 millió forintért, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállalták.
A cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására (forrás: epiteszforum.hu) | https://atlatszo.hu/2021/09/14/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas/ | https://web.archive.org/web/20231010073842/https://atlatszo.hu/2021/09/14/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-14 08:39:00 | [
"Paár Attila",
"Sárkány Márk",
"Tiborcz István"
] | [
"Build It Mérnökiroda Kft.",
"Mór Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Mór"
] | [
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,772 | Zenélhetnek, csak jó lenne még hozzá egy fotó a helyi fideszessel | Őszi Hacacáré néven jelentett be a kormány országos rendezvénysorozatot, amellyel az összetartozást és a bajba jutott zeneipart kívánják megsegíteni. Csakhogy hamar kiderült, hogy a rendezvényeket véletlenül sem ellenzéki, hanem fideszes vagy független vezetésű településeken tartják, a fellépő zenészeket pedig a helyi politikusok reklámtáblának használnák. A Magyar Turisztikai Ügynökség – amelynek logója szerepel a programsorozat honlapján – nem hajlandó elárulni, hogy mennyi pénzből és kik bonyolítják le a közpénzből szervezett állami road show-t. Zeneipari szereplők szerint valójában egy Raktárkoncert 2.0-ról van szó. | Nemrég jelentette be Szentkirályi Alexandra kommunikációért felelős kormánybiztos, hogy Őszi Hacacáré néven koncertsorozatot indít a kormány. Szentkirályi azzal indokolta a programsorozat elindítását, hogy „közösen megünnepeljük az összetartozást”, és hogy ez egy remek alkalom, hogy a zenészek és a közönség újra egymásra találhassanak.
Azóta kiderült, hogy a nagy állami hacacárénak helyszínt adó települések kivétel nélkül fideszes vezetésűek, vagy olyan független polgármester vezeti azokat, akit nem lehet ellenzékinek nevezni. A háttérben az állhat, hogy a kormány könnyed őszi szórakozásba akarja csomagolni a saját 2022-es választási kampányát.
A tervek szerint 130 állomása lesz a koncertsorozatnak, és minden helyszínen két előadó lép fel. Mivel augusztus végén kezdődött a program, azóta több koncertet meg is tartottak már. A fellépők között pedig nemcsak a NER-hez szokásosan dörgölőző előadókat és zenekarokat találni, mint Ákos, a Tankcsapda vagy Nagy Feró, hanem számos más ismert vagy ismertebb előadót is. A részletes listát az Őszi Hacacáré honlapján lehet elérni.
Az egyáltalán nem szokatlan, hogy a kormány tömegrendezvényeket szervez, ahogy az sem, hogy a programsorozat mögött – a honlap alapján – a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) áll. Ezzel kapcsolatban kerestük az MTÜ-t, de cikkünk megjelenéséig mindössze annyit válaszoltak a kérdéseinkre, hogy „a program lebonyolítása nem a Magyar Turisztikai Ügynökség hatáskörébe tartozik, kérjük kérdéseikkel forduljanak az illetékeshez”.
Az MTÜ lekoptató válasza azért is meglehetősen furcsa, mert azt nem állítják, hogy nem ők lennének a programsorozat megrendelői, csak azt, hogy nem ők végzik a lebonyolítást. Hiába kérdeztünk vissza, hogy akkor az MTÜ-nek mi köze a projekthez, és egyébként is, kik akkor az illetékesek a lebonyolítással kapcsolatban, erre már nem reagáltak semmit. Pedig az MTÜ logója az egyetlen, ami szerepel az Őszi Hacacáré honlapján, illetve több fideszes politikus is arról írt a Facebookon, hogy külön köszönik az MTÜ-nek a program megszervezését. Mint például Végh László, Sümeg fideszes polgármestere, aki posztjában az MTÜ-nek köszönte meg a koncertek szervezését és lebonyolítását.
Korábban az MTÜ állt a raktárkoncertek mögött is, ahol a Hétköznapi Csalódások koncertjét egész egyszerűen kicenzúrázták. Ahogy megírtuk a Telexen, a raktárkoncerteknél a korábban műsorszórással foglalkozó, jó ideje állami kézben lévő Antenna Hungáriát mesterségesen tették meg a magyar rendezvényipar megkerülhetetlen szereplőjének. Hiába kerestük Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt, és írtunk újra az MTÜ-nek, a kormány egész egyszerűen nem hajlandó elárulni, hogy kik és milyen pénzből szervezik a mostani 130 állomásos állami road show-t. Pedig még a kormányközeli KESMA alá tartozó Feol megyei portál is úgy jellemezte az eseménysorozatot, hogy „a Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett ingyenes koncertek”.
Az Őszi Hacacáréval kapcsolatban hamar feltűnt, hogy ahhoz képest, hogy országos programsorozatról van szó, a meghirdetett helyszínek között kizárólag fideszes vezetésű településeket találni, vagy olyanokat, ahol papíron független a polgármester, de kötődik a kormánypárthoz. Ez egyáltalán nem kuriózum, 2020 decemberében derült ki, hogy csak azok az önkormányzati fenntartású koncerthelyszínek és/vagy művelődési házak kaptak az 1,4 milliárd forintos klubtámogatási keretből, amelyeknek önkormányzata fideszes vagy független vezetésű, ellenzéki városok önkormányzati pályázóinak kereken nulla forint állami pénz jutott. Ezzel kapcsolatban is kerestük a szervezőket és a lebonyolító cégeket (Antenna Hungária, VEG, MTÜ), de nem kaptunk választ. Az viszont feltűnt, hogy az elmúlt pár napban nem kerültek fel új programhelyszínek a honlapra, és a jelenlegi állás szerint szeptember 5-én minden meghirdetett Őszi Hacacáré-koncertet lenyomtak már (cikkünk megjelenésekor frissült végül a honlap új dátumokkal, fellépőkkel és helyszínekkel). Ez alig pár tucat fellépést jelent, ami nagyon messze van a Szentkirályi Alexandra által meghirdetett 130 állomástól.
Számos iparági szereplővel és érintettel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy valószínűleg nem véletlen, hogy az Őszi Hacacáré helyszínei között szintén nem találni ellenzéki vezetésű településeket. Szó sincs arról, hogy terület vagy kulturális pozíció alapján válogatták össze a településeket, hiszen vannak nagyobb, az átlaghoz képest aktívabb koncertkultúrával rendelkező települések, mint Sopron, Kapuvár vagy Keszthely, de javarészt egészen pici helyekre viszi a kormány az Őszi Hacacárét, mint Nagybajom, Öskü vagy Felsőnyék. Próbáltunk arra is választ kapni, hogy az MTÜ mi alapján válogatta össze a településeket, de erre sem reagált érdemben a szervezet.
Ahogy az cikkünkből később kiderül, a látszólag teljesen véletlenszerű helyszínkiválasztás mögött az állhat, hogy az ott fellépő előadók ismertségét kihasználva a helyi fideszes vagy fideszes kötődésű polgármesterek és országgyűlési képviselők kampányát erősítsék. Mivel az iparág szereplői tartanak a kormányzati retorziótól, illetve a szerződésszegéstől, ezért forrásaink kizárólag név nélkül szólaltak meg a Telexnek. Ebből kifolyólag a forrásvédelem érdekében semmilyen zenekar vagy előadó nevét nem közöljük, ahogy más beazonosítható részleteket sem, mint az adott koncert helyszíne vagy időpontja.
„Annyit mondtak, hogy egy adott időpontban és településen kellene fellépni, és hogy ez egy önkormányzati rendezvény lesz állami pénzből. Azt viszont nem tették hozzá, hogy a koncert egy Őszi Hacacáré nevű állami road show részeként jönne létre” – ezt egy zenei menedzser mondta nekünk, akinek a produkciója végül azért nem vállalta a fellépést, mert arra a dátumra már volt másik koncertjük. Hozzátette, hogy örül, mert tudomása szerint több olyan előadó és zenekar is van, akik csak jóval később, a fellépésük vagy a szerződésük aláírása után tudták meg, hogy milyen eseményen kell részt venniük. Akármelyik érintett zenekarral vagy előadó képviseletével beszéltünk, mindenki azt állította, hogy felkéréskor ezt az apró információt nem közölték velük, így annak tudatában vállalták el a fellépést, hogy ez csak egy sima önkormányzati buli lesz.
A szervezés ebből a szempontból is teljesen szembemegy a piaci normákkal, még akkor is, ha a pandémiás időszak miatt egyébként is speciális helyzetben van az iparág. Ekkora koncertsorozatot nagyon nem szokás pár nappal az adott rendezvények előtt elkezdeni szervezni, pláne nem egy 130 állomásos megarendezvényt, hiszen a magyar zenekaroknak hónapokra előre lekötött fellépéseik vannak, a nyár vége még pont belecsúszik a fesztiválszezonba, az ősz pedig tradicionálisan a klubturnék időszaka. Olyan esetekről is tudunk, ahol a helyi városvezetés még csak nem is tudott a koncertről, amikor a menedzsment már a részletek miatt kereste őket.
Ami sokkal megdöbbentőbb az Őszi Hacacáréval kapcsolatban, hogy több, egymástól független forrásunk is azt állítja, hogy
a zenészeket arra próbálták rávenni vagy bizonyos esetekben kötelezni, hogy fotózkodjanak a helyi polgármesterrel vagy országgyűlési képviselővel.
Akik javarészt mind fideszesek vagy Fidesz által támogatott függetlenek.
Ezzel kapcsolatban többféle beszámoló is eljutott hozzánk. Bizonyos előadóknál ugyanis beleírták a szerződésbe, hogy a fellépésért cserébe
vállalniuk kell egy 15 perces közönségtalálkozót,
a helyi sajtó rendelkezésére kell állni,
és fotózkodni kell a rajongókkal.
Ahogy egy forrásunk fogalmazott, ilyen kitétel egyáltalán nem szokványos a magyar piacon, és maximum zárt körű, céges magánrendezvényeken szoktak ehhez hasonló kikötéseket tenni. A zenekarok egyébként szívesen részt vesznek ilyeneken, hiszen a rajongókkal való fotózkodás vagy a médiamegjelenés abszolút része a munkájuknak, azonban többen erősen a szívükre vették, hogy a szerződés ezen paragrafusára hivatkozva próbáltak előadókat rávenni arra, hogy ugyan menjenek már óda lőni egy szelfit a polgármesterrel vagy másik politikussal. Tudunk olyan esetekről, amikor erre nem volt hajlandó az előadó, mondván, az teljesen más, ha a zenésszel készít fotót egy rajongó, és az, ha egy politikus a saját népszerűségének növelésére használja fel a fellépőt szelfinek álcázva. Ami ennél is súlyosabb, hogy voltak olyanok, akiket már eleve úgy kerestek meg, hogy a koncertért cserébe be kellene vállalni majd egy közös fotót a helyi polgármesterrel és a térség országgyűlési képviselőjével.
Beszéltünk azonban olyan zenekarral vagy zenekari képviselővel is, aki semmi hasonló kéréssel vagy szerződésbeli paragrafussal nem találkozott, és mindenféle politikai befolyásoltság nélkül letudta a koncertjét a napokban. Mivel a Gold Recordnak egy tucat előadója fellép a rendezvénysorozaton, náluk próbáltunk érdeklődni, hogy van-e ilyen kitétel a szerződésekben.
„A szerződés kapcsán az üzleti titoktartás kötelez, de azt elmondhatom, hogy egyáltalán nincs olyan benne, ami kötelező politikussal való fotózásról szólna. A közönségtalálkozó amúgy minden koncert része” – írták nekünk válaszukban. A Gold Record volt az egyetlen, amely egyébként válaszolt a megkereséseinkre.
Van azonban egy oldala a témának, amivel viszonylag keveset foglalkozik a sajtó. A pandémiás időszak miatt a magyar zenészek nagy része teljesen legatyásodott, csak azok tudtak nagyjából a pénzüknél maradni, akik az elithez tartoznak. Az elithez tartozó előadók azonban sokszor hatalmas stábbal dolgoznak, és ezek a háttéremberek ugyanúgy bevétel nélkül maradtak, csak ők nem bízhattak a jogdíjkifizetésekben vagy más egyéb forrásokban. Nem véletlen, hogy sok előadó úgy vállalta a raktárkoncertezést is, hogy a gázsit egy az egyben a bajba jutott stábjuknak ajánlották fel.
Ezért az idei évben minden előadó elvállalt szinte bármilyen fellépést, ami egy kis bevétellel járt. Ugyan viszonylag sok fesztivált megtartottak, de nem az összeset, és a nyári időszak rettentően fontos, mert ebben a három hónapban keresi meg a legtöbb sikeres zenekar az éves bevétele túlnyomó részét. A klubkoncerezés nagyobb rizikó, mert sokszor a jegyeladástól is függ a gázsi, plusz a negyedik hullám és az ezzel járó lehetséges korlátozások megint elég sötét jövőt jósolnak az iparágnak. Ilyen helyzetben mindenkinek kapóra jön egy szimpla falunap vagy önkormányzati rendezvény, amelyeken az esetek túlnyomó többségében semmilyen politikai szerepvállalást nem várnak el, de még csak egy szelfit sem a polgármesterrel. És mivel állami pénzről van szó, a fellépők az ilyen rendezvényeken bőven megkapják a piaci áruk teljes részét, sőt akár a dupláját vagy tripláját is bizonyos esetekben. És mivel ezek ingyenes rendezvények, sok zenekarnak még arra is jók ezek a bulik, hogy új közönséghez juthassanak el élőben.
Még a leghangosabb kormánykritikus előadók is vállalnak állami rendezvényeket, hiszen ezeknek csak elenyésző részén történik tényleges pártpropaganda, vagy ha esetleg egy ilyen eseményről van szó, azzal előre tisztában vannak az érintettek. Az Őszi Hacacáré esetében több zeneipari szereplő és érintett is sérelmezte, hogy a szükséges tudnivalók visszatartásával rettentően inkorrekt helyzetbe kényszerítették őket, a fotózkodásra vonatkozó külön paragrafus, és annak szándékos, politikai célú félreértelmezése pedig csak olaj a tűzre.
A politikusokkal való szelfizéssel kapcsolatban volt olyan forrásunk, aki arra is figyelmeztetett, hogy attól függetlenül, hogy előadóról megjelenik egy közös fotó valamilyen helyi politikussal, nem jelenti azt, hogy a zenekar egyáltalán tudatában volt az egész helyzetnek. „Lejön a zenész a színpadról, még ver a szíve, teljesen az adrenalin hatása alatt van, mire odalép hozzá egy random ember, hogy helló, közös kép. Nyilván abban a pillanatban nem tudja felmérni, hogy az illető mondjuk egy helyi politikus, aki már posztolja is fotót a közösségi oldalaira. És ilyenkor nem teheted meg, hogy felszólítod, hogy vegye le a képet” – magyarázta nekünk az egyik forrásunk.
Hogy a zenészekről és fideszesek képviselőkről készülő szelfik pontosan milyen indíttatásból készültek el, azt szinte képtelenség bizonyítani, hiszen a politikus mondhatja, hogy puszta rajongásból volt a helyszínen, a zenész pedig azt, hogy fogalmuk sem volt, kivel fotózkodtak. Egyedül azt nem mondhatják, hogy ez benne volt a szerződésükben, hiszen ezzel megszegnék azt. Ettől függetlenül nagyon feltűnő, hogy az elmúlt napokban megszaporodtak az ehhez kapcsolódó bejegyzések.
Sárváron például Ágh Péter helyi országgyűlési képviselő és Kondora István polgármester szelfizett az Őszi Hacacárén a rendezvényen fellépő Lóci játszik zenekarral és Lábas Viki énekesnővel a Margaret Islandből. Még külön kis grafikát is készítettek, amelyen kiemelik a két előadó nevét ugyanazzal a betűtípussal, mint Ágh Péterét. Ugyanez a történet Tessely Zoltánnal is, aki a Gárdonyhoz tartozó térség országgyűlési képviselője, és a Facebookon számolt be lelkesen az eseményről, köztük a fellépőkkel készült fotókkal, mint Kállay-Saunders András és az Intim Torna Illegál.
V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő ugyan szelfi nélkül, de kifejezetten lelkes posztban, saját gyártásúnak tűnő koncertfotókkal köszönte meg a Pál Utcai Fiúk és a Chain Bridge Pop koncertjét. Navracsics Tibor, a tapolcai választókerület 2022-es országgyűlési jelöltje pedig egy olyan fotóval köszönte meg B. Nagy Réka fellépését Révfülöpön, ahogy éppen szívélyesen kezet fog az énekesnővel. A révfülöpi beszámoló azért is különösen érdekes, mert fellépett Császár Előd is, akivel ugyan Navracsics nem készített közös fotót, és még csak nem is említette külön, cserébe fentmaradt az örökkévalóságnak az a páratlan jelenet, ahogy az előadó a nagyjából hat darab emberből álló közönsége előtt próbál működő kábelt találni a színpadon.
Egyébként Navracsics nemcsak Révfülöpön tűnt fel, hanem Sümegen is, legalábbis ez derül ki a település fideszes polgármesterének, Végh Lászlónak a posztjából, aki a New Level Empire koncertjén fotózott, a posztjában pedig nem volt rest megköszönni a szervezést és lebonyolítást az MTÜ-nek, illetve megköszönte Navracsicsnak is, hogy a helyszínen köszönthette.
A lendületnek pedig itt még nincs vége, Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő két posztot is szentelt az alsóörsi hacacárénak, az egyik posztban egy közös fotót mutatott meg a helyszínen fellépő Caramellel, majd egy másik posztban azt is tudatja a követőivel, hogy kinek is köszönhető az ingyenes buli a városban.
„A koronavírus-járvány számtalan negatív velejárójának egyike, hogy az elmúlt időszakban elmaradtak a koncertek, a fesztiválok, a búcsúk, a falunapok. Így Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket fellépéseket pótolja, ezzel is segítve a magyar zenészeket” – írja Kontrát, aki egyértelműen a zenésszel való szelfizés nagymestere a mezőnyben, mert még Kollányi Zsuzsi énekesnővel is lőtt egy közös képet. A fideszes politikus fotóiból az is kiderül, hogy Kontrát mellett a színpadon szerepelt Hebling Zsolt, Alsóörs független polgármestere is. Mindent elmond az a tény is, hogy a kormányközeli KESMA-hoz tartozó helyi megyei lap, a Veol is úgy számolt be a rendezvényről, hogy a cikkükben szereplő képgalériában először Kontrátot és Heblinget mutatták pár fotón keresztül, és csak utána a koncertfotókat Caramelről.
A recept ebből a szempontból rettentően előnyös a kormány számára.
Az adófizetők pénzéből kvázi falunapokat szerveznek kizárólag a kormánynak kedves településekre
azzal a jelszóval, hogy megsegítik a nehéz helyzetbe jutott zenészeket, de közben arra használják a helyzetet, hogy a 2022-es választáson induló politikusaik népszerűségét és online elérését erősítsék.
Ezzel a pénzzel kapcsolatban a Music Hungary magyar zenei szervezet nyílt levélben fordult Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgatóhoz még augusztus közepén, hogy megérdeklődjék, ez a majdnem 5 milliárd forintos állami támogatás pontosan hogyan, kikhez és miként kerül majd. A levelet egyébként Kádár Tamás, a Sziget főszervezője és a szervezet társelnöke írta alá.
„A Magyar Turisztikai Ügynökség által koordinálandó támogatás tényleges hatékonyságának megítéléséhez fontos lenne látnunk azt, hogy az e célra elkülönített 4,9 milliárd forintból arányaiban mekkora rész marad a rendezvényeket lebonyolító, nem könnyűzenei szervezeteknél (pl. önkormányzatok), mekkora részt kapnak a fellépő előadóművészek, illetve a zenei produkciók más szakmai közreműködői (menedzsmentek, szervezők, technikusok, szállítók, hangosítók stb.). Ugyancsak látnunk kellene, van-e lehetőség a programba való jelentkezésre, mik ennek a feltételei, vagy azt az MTÜ saját hatáskörben állítja-e össze.”
A Music Hungarytól megerősítették, hogy sem Guller, sem az MTÜ nem reagált azóta sem a szervezet levelére. Az pedig látszik, hogy nincs semmilyen hivatalos kommunikáció az általuk felvázolt problémákkal kapcsolatban, vagyis nem tudni, ki milyen részben részesül a pénzből, kik a lebonyolítók és hogyan lehet bekerülni a programba.
Azt viszont megtudtuk, hogy projekt lebonyolításáért az MTÜ mellett az Antenna Hungária és/vagy a Visual Europe Group (VEG) áll. Ezt a két céget nem kell külön bemutatni, hiszen részletesen foglalkoztunk a raktárkoncertekről szóló cikkünkben azzal, hogyan tette a kormány mesterségesen megkerülhetetlen rendezvénypiaci szereplővé az Antenna Hungáriát, és rajta keresztül a VEG-et is. Információink szerint a komplett Őszi Hacacáré az Antenna Hungária szervezése, és – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „egy ilyen kvázi utazó road show-t nem annyira drága leszervezni, a helyszíneken látható kisebb színpadok és annak technikája a stábbal és szállítással együtt egy napra 2-3 millió forint lehet, ha nagyon messzi helyszínre kell vinni az eszközöket. Ehhez képest az egész projektre 4,9 milliárdot költhet el az MTÜ.”
A bejelentés szerint 130 állomása lesz az Őszi Hacacárénak, és ha nagyon egyszerűen számolunk, az Antenna Hungária és/vagy a VEG-re eső rendezvénytechnikai lebonyolítás nem kerülhet 400 millió forintnál többe összesen. Erre rájön a fellépők gázsija, akik minimum a piaci árat, vagy annál többet kérhetnek el, és minden helyszínen két koncertet tartanak, jellemzően egy főfellépővel és egy előzenekarral. A honlapon szereplő fellépők között találni olyat, akik 300-400 ezer forintért léphetnek fel, és olyat is, akinek 3-5 millió forint körül van a piaci értéke, így meglehetősen nehéz megtippelni, mennyi lehet a zenészekre eső összeg. Pláne úgy, hogy a legtöbb program be sincs még jelentve.
De ha azt mondjuk, hogy minden helyszínen a zenekari gázsi nagyjából 2 millió forint körül mozog (sok már meghirdetett program fellépőinél ez az összeg piaci alapon irreálisan magasnak számít), akkor sem haladja meg az összpénz a 3 milliárd forintot. Így minimum 1-1,5 milliárd forintnyi közpénz van, amelynek útjáról vagy hátteréről semmit sem tudni, mindössze azt, hogy valamilyen úton-módon el lesz költve. A raktárkoncerteknél is 5,3 milliárd forintos keretösszeggel gazdálkodhattak, de abból csak 2 milliárd juthatott a fellépőknek, 3 milliárd az Antenna Hungáriához. Iparági forrásaink azt is elmondták, hogy itt is attól tartanak, mint raktárkoncertek esetében, hogy pár milliós rendezvényeket súlyos milliárdokból valósítanak meg, a pénznek egy komoly részéről pedig nem tudni, hogy kihez vándorol végül.
Hogy mennyire tudatos az Antenna Hungária piactorzító hatása az állam részéről, leginkább az írja le jól, hogy hiába tiltakoztak sokan a raktárkoncertek lebonyolítása miatt, mondván, ezzel például nem segítik ki a klubokat, a fesztiválszervezőket vagy a rendezvénytechnikai cégeket és dolgozókat, az Őszi Hacacáré pontosan ugyanezen rendszer szerint működik. Tudomásunk szerint nincs semmilyen más piaci rendezvényszervező bevonva a projektbe az Antenna Hungárián (AH) és/vagy a VEG-en kívül (sajnos egyik cég sem válaszolt a kérdéseinkre), ráadásul köztéri koncertekről van szó, így sem a fesztiválok, sem a haldokló klubok nincsenek megsegítve, ahol egyébként van megfelelő színpadtechnika ilyen kis haknik lemenedzselésére.
Ez megint azt bizonyítja, hogy a rendezvénypiacon szereplő független cégek, amelyek a pandémia miatt már így is a csőd szélén táncolnak, nemhogy segítséget vagy támogatást nem kapnak az államtól, de az ingyenes rendezvényekkel és az AH/VEG páros bevonásával még el is veszik annak az esélyét, hogy városi rendezvényekre megrendelést kapjanak. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy hamarosan azoknak is az AH/VEG párossal kell dolgozni, akik alapvetően független cégekkel szerződnének, mert meghal a konkurencia a nagy állami szereplőn kívül.
„Az meg csak tényleg hab a tortán, hogy az ingyenes koncertekkel rontják a klubok túlélési esélyeit is, hiszen ha el tudsz menni ingyen Demjénre vagy Zsédára, akkor később nem akarsz majd pár ezer forintért jegyet venni valahol máshol a koncertjére” – mondta az egyik forrásunk, aki nemes egyszerűséggel „szabadtéri raktárkoncerteknek” hívta az Őszi Hacacárét.
Úgy tudjuk, hogy az Őszi Hacacáré fellépőinek szervezését Rózsa Istvánra bízták, aki évtizedek óta egy sor veterán zenész menedzselését vagy zenekiadását intézi. Rózsa volt az, aki 2014-ben több cégén keresztül 58 millió forint állami támogatást kapott, 2016-ban majd 2017-ben pedig 25-25 millióst az akkori emberierőforrás-minisztertől, Balog Zoltántól, aki miniszteri hatáskörben osztotta ki a pénzt, tehát nem pályázati úton, hanem Balog választása alapján került a pénz Rózsa különböző projektjeihez. Rózsa nem mellesleg az ATV igazgatósági tagja, korábban pedig a csatorna elnöke volt.
A 444 2018-as cikkében részletesen is írnak Rózsáról, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt sokáig Gyurcsány Ferenccel és Mesterházy Attilával, ismeri Rogán Antalt, illetve beszélő viszonyban van Orbán Viktorral, akivel a Heti Válasz korábbi cikke szerint 20 éve együtt fociznak. A Heti Válasz archívumát egyébként épp a napokban tették elérhetetlenné. A 444-es cikkből egyébként az is kiderül, hogy Rózsa kulcsszerepet játszhatott a kormánypárt és a baloldali pártok közti kommunikációban korábban.
Rózsa emellett régi motoros a szakmában, ő volt az egyik központi figurája a raktárkoncertes toborzásoknak is. Akkor ugyebár három részre osztották a fellépőket (fesztiválzenekarok, mulatós zenészek és „legendák”), és Rózsának volt az a feladata, hogy behúzza a programba az öreg veteránokat, mint mondjuk Demjén Ferenc vagy Charlie.
„Rózsa István a hanglemez és koncert műfajban három évtizedes tapasztalattal rendelkezvén több, ma is népszerű előadó felfedezésével és pop-rock zenei ikonok menedzselésével vált ismertté” – ezt egyébként Szentkirályi Alexandra mondta a Blikknek, megerősítve azt az információt, hogy Rózsa felelt a raktárkoncerten fellépő produkciók leszervezésének egy részéért. A hírek szerint az Őszi Hacacáréból kihagyták a raktárkoncertek fellépőszervezésében tevékenyen részt vevő Fásy Ádámot és Lobenwein Norbertet, és kizárólag Rózsára bízták a fellépőhelyek feltöltését. Viszont több forrásból is úgy tudjuk, hogy voltak előadók, akiket nem Rózsa, hanem egy másik szakmai veterán, Varga Géza hívott fel a koncertek lehetőségével. Vargáról egyébként azt mondták többen, hogy éveken át dolgozott Rózsával, és valószínűleg így kerülhetett bele a projektbe. Vargáról azt írja a Music Hungary honlapja, hogy 2018 óta a Gold Record merchandisingért felelős divízióját vezeti. Kerestük a Gold Recordot, akiktől azt a választ kaptuk, hogy Varga nem az alkalmazottjuk, de a vállalkozói szerződésük részleteit nem tudják megosztani.
Az eddig meghirdetett állami koncertek fellépőlistáját böngészve kiderül, hogy javarészt a Mistral Music és a Gold Record előadói szerepelnek. Ezen normál esetben teljesen természetes, hiszen ezekhez a cégekhez több tucat magyar előadó tartozik, azonban arányaiban nézve mégis nagy ez a szám, pláne úgy, hogy felmerül az összeférhetetlenség lehetősége. A Gold Recordtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az általuk felléptetett partnerzenekarok koordinálásán kívül nem vesznek részt a esemény szervezésében. Tudomásuk szerint az eseménysorozatra a legtöbb koncertszervezéssel foglalkozó cég fog koncertet szervezni.
Az eddig (szeptember 5-ig) meghirdetett 56 eseményen 49 zenekar vagy előadó lép fel (többen vannak, akik kétszer is), ezeknek a felét a Mistral (12 fellépő) és a Gold Record adja (13) a honlapjukon szereplő, szerződött előadóikat soroló lista alapján. Ráadásul van több olyan, aki két alkalommal is fellép, mint a New Level Empire, a Chain Bridge Pop vagy Kállay-Saunders András. A rendezvénysorozat honlapján nem szerepelnek még ugyan, de Szentkirályi Alexandra a bejelentéskor azt ígérte, hogy fellép még Charlie, a Tankcsapda, a Neoton, a Beatrice, Ákos és Vastag Csaba is.
Érdekesség még, hogy Rózsának van egy külön kiadója, Rózsa Records néven, és olyan, az Őszi Hacacárén fellépő előadók zenéit jelentette itt meg (a Discogs szerint) a '90-es évek óta, mint Császár Előd, Demjén Ferenc, a Tankcsapda vagy Charlie. Szintén felveti az összeférhetetlenséget, hogy Varga a rendezvénysorozaton fellépő Szikora Róbert és az R-Go menedzsere. Demjén fellépéseit pedig egy Rózsa Records-ös emailcímen keresztül lehet megszervezni.
Kérdéseinkkel kerestük az Antenna Hungáriát, az MTÜ-t, a Visual Europe Groupot, illetve Varga Gézát és Rózsa Istvánt is, de ahogy a raktárkoncertek esetében, úgy most sem kaptunk semmilyen reakciót a kérdéseinkre. Kerestük volna Rózsa Istvánt is, akinek nincs publikusan fellelhető elérhetősége, a hozzá kapott telefonszámunk pedig egy éve már más nevén van. | https://telex.hu/komplex/2021/09/08/oszi-hacacare-fidesz-mutyi-koncert-1 | https://web.archive.org/web/20230921102204/https://telex.hu/komplex/2021/09/08/oszi-hacacare-fidesz-mutyi-koncert-1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zenelhetnek-csak-jo-lenne-meg-hozza-egy-foto-a-helyi-fideszessel | Telex | hungarian-news | 2021-09-08 09:24:00 | [
"Guller Zoltán",
"Rózsa István",
"Varga Géza"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Fidesz",
"Gold Record",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Mistral Music",
"Rózsa Records",
"Visual Europe Group Kft."
] | [
"Felsőnyék",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Kapuvár",
"Keszthely",
"Nagybajom",
"Öskü",
"Somogy megye",
"Sopron",
"Tolna megye",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"versenykorlátozás - kartell",
"protekció",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
52,773 | Matolcsy Ádám barátjáé lett a közpénzből épített luxusétterem a Várkert Kaszinóban | Pintér Máté cége 306 millió forintért, hitel nélkül vásárolta meg a jegybanki pénzből létrehozott Vízház Gasztronómia Zrt.-t. Az üzletember több szálon is kötődik a jegybankelnök fiának baráti köréhez. | A jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjához, Pintér Mátéhoz került a jegybanki alapítványok pénzéből megvásárolt, majd felújított Várkert Kaszinóban lévő Felix Kitchen & Bart üzemeltető cég, a Vízház Gasztronómia Zrt.. A tranzakció nem az Ybl Miklós által tervezett épületet, hanem a brandet, az étterem bérleti jogát, a fogyó- és tárgyi eszközöket foglalta magában, valamint a 15 millió forintnyi árukészlet.
Pintér Mátét már a megnyitás után a Felix ötletgazdájaként jellemezték, bár az étterem hivatalos dokumentumaiban sohasem bukkant fel a neve. Az idén azonban a Felix Gastronomy Kft. nevű vállalkozásán keresztül 306 millió forintot fizetett az éttermet üzemeltető cégért, közlése szerint banki hitel nélkül. Kérdésünkre a fővárosi gasztronómiában egyre aktívabb üzletember nem erősítette meg, hogy Matolcsy Ádámmal baráti kapcsolatban vannak, érdeklődésünket azzal hárította el, hogy magánéletéről nem szívesen nyilatkozna.
A Felix története elválaszthatatlan a jegybanki alapítványoktól, Pintér pedig Matolcsy Ádám köreitől.
2018-ban 350 millió forintos uniós támogatást nyert el a Hübris Projekt Kft. sörfőző üzemek berendezésére. A Magyar Narancs cikke szerint a Hübris Farkas Tímea szüleinek érdekeltsége – Farkas Tímea pedig Pintér Máté felesége. A Hübris egy olyan balatonkenesei címre volt bejegyezve a cikk írásakor, ami az ifjabb Matolcsyval jó viszonyt ápoló Száraz István-féle Frank Digital kreatív ügynökség tulajdonában állt. A cég korábban Matolcsy Ádámtól bérelt egy 2,7 hektáros területet.
Pintér Mátét már ekkor a Matolcsy Ádám körüli baráti társaság oszlopos tagjaként említették: a Macesz Huszár belvárosi étteremben üzlettársa volt Száraz Istvánnak, Száraz és Pintér egy ideig együtt vitték a Raqpart szórakozóhelyet üzemeltető Harang Kft.-t is. A Macesz Huszárt – új nevén a Macesz Bistrót – idén szerezte meg Pintér, a zsidó étterem mögött álló cég már a Felix Gastronomy Kft..
Pintér Invest Befektetési Kft. nevű cége 891 millió forintos hitelt kapott a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás által felügyelt Növekedési Hitelbanktól (NHB) luxuslakások kialakítására a Vörösmarty téri Kasselik-házban.
2016-ban a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) 10,5 millió eurót, azaz több mint 3 milliárd forintot fizetett az Ybl Vízház épületéért, ismertebb nevén a Várkert Kaszinóért, amely az alapítvány ingatlanfejlesztő cége, a Vízház Zrt. tulajdonába került. A jegybank alapítványainak állítólag azért volt szükségük az üresen álló épületre, hogy ott tudományos konferenciákat, kortárs képzőművészeti kiállításokat és rendezvényeket tarthassanak. Az eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként működő Vízház felújítására a PADI 600 millió forintot szánt, azonban a költségek végül csaknem 1 milliárd forintra ugrottak. A munkálatok a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán nem voltak közbeszerzés-kötelesek.
A felújítás 2017 januárjában kezdődött, és nagyjából egy évig tartott, ezután az épület Budai Kreatív Ház néven kulturális és családi programok helyszíne volt. 2018-ban a kormánypárti lapok – köztük az akkor még Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Origo – lelkendezve cikkeztek az épület átadásáról. A sajtóbejáráson a 444.hu szerint kulturális és közösségi térként hirdették a megújult palotát, az kimaradt a híradásokból, hogy a felújítás-átalakítás jelentős része egy luxusétterem kivitelezését fedte le. 2019-ben aztán – kissé profilidegen módon – Felix néven nyitott prémium kategóriás éttermet a jegybanki alapítvány a közpénz-milliárdokból megvásárolt és felújított épületben.
Az éttermet hamar a szívébe zárta a NER-elit, posztolt innen Sarka Kata, a Valton őrző-védő cégéről is ismert Bessenyei István felesége, és Rogán-Gaál Cecíliának, Rogán Antal második (volt) feleségének a leánybúcsúját is itt tartották. A Felix vendégei között tudhatta például Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is, aki a tavalyi karantén idején is megfordult itt, igaz, a hivatalos magyarázat szerint csak elvitelre vett ebédet magának.
Bár a 2016-os közlés szerint az épületre a banki alapítványok „hosszú távú, biztonságos befektetésként” tekintettek, ezt a közelmúlt eseményei cáfolni látszanak: a Hvg.hu derítette ki, hogy számos más, közpénzből megvásárolt és felújított épülethez hasonlóan a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. ezen is túladott. A Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt.-t – benne a patinás épülettel – 2020 januárjában szerezte meg a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap, amely az Equilor Alapkezelőnél van. Kérdésünkre az Optima Befektetési Zrt. közölte: ingatlanbefektetési tevékenységükről leválasztották „a profilidegen vendéglátóipari tevékenységet”, de gondoskodni kívántak a ház vendéglátási funkciójának beindításáról, „amely a korábbi évtizedekben mindig is része volt az épület működésének.”
„A Félix megnyitását követően a tartós járványhelyzet derékba törte a sikeres indulást. Az étterem hónapokon keresztül kényszerűségből zárva volt a pandémia miatt, a társaság veszteségesen működött. Emiatt a tulajdonos 2020 végén a Vízház Gasztronómia Zrt. értékesítése mellett döntött. A cégre az a Felix Gastronomy Kft. adott vételi ajánlatot, amely korábban a Félix vendéglátóipari koncepció kialakításában és üzemeltetésében tanácsadóként segédkezett. A tulajdonos által elfogadott vételár 306 millió forint volt. Ez alapján történt meg az adásvétel, amelynek részét képezte az étterem bérleti szerződése és a Félix márka is” – közölte kérdésünkre az Optima Befektetési Zrt., hozzátéve: a cég értékesítését indokolttá tette az is, hogy „az Optima befektetési tevékenységének alapvetően nem része a vendéglátás, ezzel eleve csak időlegesen, a Vízház újraindításához kapcsolódóan kívánt foglalkozni.”
A jelek szerint kivásárlás és szétválasztás ide vagy oda, a Vízház Ingatlan Zrt. és a Pintér Máté tulajdonába került Vízház Gasztronómia Zrt. között nem lehet túl nagy a távolság, mindkét cég vezetője ugyanaz: Németh Gergely. Pintér Máté kérdésünkre közölte: a jövőben az étterem funkciója nem változik, terveik szerint – amennyiben a következő hónapok vírushelyzete engedi – további bővítések lesznek a vendéglátó, rendezvény funkcióhoz kapcsolódóan „ezzel a most alkalmazott közel 70 alkalmazotton felül további munkahelyeket teremtve.”
Az étterem megvásárlásának célja, hogy egy fenntartható, sikeres vállalkozásként üzemeljünk sok évig tovább közel száz embernek munkát adva. Valamint egy olyan kulturális, gasztronómiai hubot teremtve, ami nem csak Közép-Kelet Európában egyedülálló, de méltó a történelmi épülethez, és szerves része az európai gasztronómiai életnek. Fontos megemlíteni, hogy a Felix Kitchen and Bar 2019 májusában nyitott, tehát nem egészen egy évet élt meg bezárás és vírus nélkül. Sok ember rengeteg befektetett munkája ment volna kárba, ha nincs folytatás. Nem beszélve az így megmentett jelenleg 70, a jövőben közel száz munkahelyről
– fogalmazott Pintér Máté. | https://24.hu/belfold/2021/09/15/felix-etterem-matolcsy-pinter-mate/ | https://web.archive.org/web/20230905144841/https://24.hu/belfold/2021/09/15/felix-etterem-matolcsy-pinter-mate/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-baratjae-lett-a-kozpenzbol-epitett-luxusetterem-a-varkert-kaszinoban | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-15 00:00:00 | [
"Farkas Tímea",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Németh Gergely",
"Pintér Máté",
"Száraz István",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap",
"Felix Gastronomy Kft.",
"Frank Digital Kft.",
"Harang Kft.",
"Hübris Projekt Kft.",
"Invest Befektetési Kft.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI)",
"Vízház Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"vendéglátás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,774 | Nem ad magyarázatot bakonyi földjeinek titkáról a fideszes polgármester, szerinte mégis minden rendben van | Kedd este végre megszólalt 60 hektárnyi bakonyi földje kapcsán Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belváros fideszes polgármestere. | Kedd este végre megszólalt 60 hektárnyi bakonyi földje kapcsán Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belváros fideszes polgármestere.
Hétfőn írtuk meg, hogy Rogán Antal utódja az elmúlt években úgy vásárolt mintegy 30 hektár földet Bakonybélben, hogy annak anyagi fedezete, költsége nem olvasható ki a vagyonnyilatkozatából. Az említett földnagyság értékének (mintegy 25-30 millió forintnak) ugyanis valamiképp nyoma kellene, hogy legyen a vagyonnyilatkozatban, mint költségnek, de nincs így, legalábbis nem látható a dokumentumokban. A részletekért olvassa el tegnapi cikkünket:
Éppen ezért még júniusban kétszer is rákérdeztünk az V. kerületnél, hogy miből finanszírozta ezeket a földvásárlásokat a polgármester, mert a vagyonnyilatkozatából nem derül ki, és megkértük, árulja el, mennyibe kerültek az egyes földdarabok. Hónapokig nem kaptunk választ a kérdéseinkre, amelyeket szeptemberben ismét feltettünk, de továbbra sem érkezett reakció.
Hétfő óta egyébként eddig Szentgyörgyvölgyi sem szólalt, de kedd este a Magyar Nemzetben egy rövid nyilatkozatot tett közzé. Ettől azt remélhettük, hogy magyarázatot ad arra, hogy a földeket miből vásárolhatta, hogy mennyibe kerültek ezek a földek, és mi a helyzet a vagyonnyilatkozattal.
Azonban nem ez történt.
Szentgyörgyvölgyi ugyanis meg se próbálta a vagyonnyilatkozatában nem látszó pénzügyi fedezetet megmagyarázni, egyszerűen kijelentette: ő semmi szabálytalanságot nem csinált, és lezárja az ügyet.
Sem a kerületben, sem máshol nem volt titok a családunk több évtizedre visszanyúló bakonybéli kötődése, ami minden egyes vagyonnyilatkozatomban egyértelműen szerepel és nyomon követhető. A vagyonnyilatkozatomat mindig a szabályoknak megfelelően benyújtottam – ahogy a sajtó is megírta – teljes részletességgel, mindenre kiterjedően, akár 12 oldalas bevallás formájában, hiszen nincsen mit titkolnom.
És bár azt írja, hogy nincs mit titkolnia, nem árulja el, hogy a földeket miből vásárolta, és hogy mennyi volt az áruk.
Rogán Antal utódja hozzátette: a politikai csatározásoktól, ahogy eddig, úgy a továbbiakban is elhatárolódik, ezért nem kívánja azzal segíteni az ellenzék kampányát, hogy reagáljon a vádaskodásaikra. „Én inkább a belvárosiakkal közös sikereinkre, a fejlesztéseinkre, az V. kerületiekért végzett munkámra összpontosítok, ahelyett hogy mások lejáratásából próbálnék előnyt kovácsolni magamnak. Ezzel a magam részéről egyszer s mindenkorra lezártnak tekintem ezt az ügyet.”
Az ügy kapcsán a Momentum a rendőrséghez fordult, az MSZP pedig kivizsgálná a polgármester vagyonosodásának módját.
Csütörtökön egyébként ülést tart a belvárosi önkormányzat, és várhatóan újabb önkormányzati ingatlanok értékesítéséről döntenek majd. | https://24.hu/belfold/2021/09/14/fidesz-belvaros-polgarmester-bakony-reakcio/ | https://web.archive.org/web/20221129020346/https://24.hu/belfold/2021/09/14/fidesz-belvaros-polgarmester-bakony-reakcio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-ad-magyarazatot-bakonyi-foldjeinek-titkarol-a-fideszes-polgarmester-szerinte-megis-minden-rendben-van | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-14 00:00:00 | [
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [] | [
"Bakonybél",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,775 | Nem megy el a vizsgálóbizottság ülésére a fideszes polgármester, hogy elárulja, honnan lett pénze a bakonyi birtokaira | Rogán Antal utódja látványos vagyongyarapodását tisztázták volna, de Szentgyörgyvölgyi Péter pont nem ér erre rá. | Csütörtök délután került szóba a belvárosi önkormányzat ülésén a kerület fideszes polgármesterének hirtelen vagyongyarapodása, amiről a hét elején a 24.hu számolt be.
Ennek a lényege röviden az, hogyha évekre visszamenően megnézzük Szentgyörgyvölgyi Péter vagyonnyilatkozatait, abban nem található meg a nyoma, hogy miből vásárolt magának mintegy 30 hektárnyi földet a Bakonyban. Ez ugyanis jelentős, több tízmilliós költség, ám ez kiadásként nem jelenik meg Rogán Antal utódjának vagyonbevallásában. Hónapok óta próbáltunk választ kapni kérdéseinkre, de érdeklődésünkre június óta nem kaptunk semmilyen reakciót a Belvárostól. Kedd este a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott rövid nyilatkozatot Szentgyörgyvölgyi Péter, amelyben ugyanakkor egyetlen érdemi részletet nem tisztázott, de a maga részéről lezárta az ügyet.
A tegnapi önkormányzati ülés előtt a fideszes többségű testület ellenzéki tagjai kezdeményezték, hogy a vagyonnyilatkozati bizottság vizsgálja meg Szentgyörgyvölgyi Péter vagyongyarapodását a jövő héten a Belvárosban. A csütörtöki ülésen épp ezért a Momentum képviselője, Szigeti Flóra érdeklődött a polgármesternél, hogy elmegy-e az ülésre. A válasz (a felvétel végén hallható a 15. perctől) ez volt:
A meghívót nem kaptam, de kedden-szerdán nem fogok ráérni
– kezdte Szentgyörgyvölgyi Péter. A polgármester azzal folytatta, hogy szeretné lezárni az ügyet, mert „én mindent pontosan, aprólékosan leírtam”, szerinte amúgy akkor lenne valós ez a probléma, hogyha valamit nem vallott volna be a nyilatkozatában a vagyonelemei közül. „Nyilatkoztam, elmondtam, mit gondolok a dologról, ezt vagy tudomásul veszik, vagy nem.” Ezután rátért, hogy a vagyonnyilatkozatával és a bakonyi földjeivel kapcsolatos érdeklődés mögött valójában pusztán pártpolitikai érdekek állnak. „A baloldal most egy jól működő kerület vezetését támadja, de talán ezt nem így kéne megoldani ezt, nem így kéne ezt a harcot megvívni. Lesz majd önkormányzati választás és akkor majd a szavazók döntenek” – fejezte be válaszát. (Helyesbítés: cikkünk első változatában a linkelt, rossz minőségű videófelvétel alapján azt írtuk, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter megkapta a meghívót, de a belvárosi polgármester jelezte felénk, hogy nem kapta meg. Elmenni ugyanakkor továbbra se fog – leveléből legalábbis erre lehet következtetni.)
Szigeti Flóra azt mondta a 24.hu-nak az ülés után, hogy „azt a kérdést szerettük volna a polgármesterhez intézni, hogy milyen jogcímeken szerezte a vagyonát, és honnan származó jövedelemből. Ahhoz, hogy ismét legyen bizalom a politikusokban és a politikában, elengedhetetlen, hogy átlátható legyen a választott politikusok vagyongyarapodása.”
Az ügyben korábban már a Momentum rendőrséghez fordult, az MSZP pedig a fővárosi közgyűlésben is indítana vagyonosodási vizsgálatot Szentgyörgyvölgyi Péter ügyében. | https://24.hu/belfold/2021/09/17/fidesz-polgarmester-fold-vizsgalat-belvaros/ | https://web.archive.org/web/20230131210713/https://24.hu/belfold/2021/09/17/fidesz-polgarmester-fold-vizsgalat-belvaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-megy-el-a-vizsgalobizottsag-ulesere-a-fideszes-polgarmester-hogy-elarulja-honnan-lett-penze-a-bakonyi-birtokaira | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-17 00:00:00 | [
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [] | [
"Bakonybél",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,776 | Lemondott az AJTK több vezetője is, mióta a Direkt36 megírta, hogyan szórták a közpénzt az intézetnél | Lemondott az Antall József Tudásközpont (AJTK) teljes, háromtagú felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György, a kormánypárti médiában rendszeresen szereplő biztonságpolitikai elemző. Az érintettek megerősítették lemondásukat a Direkt36-nak. | Lemondott az Antall József Tudásközpont (AJTK) teljes, háromtagú felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György, a kormánypárti médiában rendszeresen szereplő biztonságpolitikai elemző. Az érintettek megerősítették lemondásukat a Direkt36-nak.
Nem akartak részletesen nyilatkozni, de többen utaltak arra, hogy a döntésükben szerepet játszott, hogy a Direkt36 feltárta: a kormányközeli politikaelemző intézetnél a vezetőség szívesen költötte a közpénzt például luxusutazásokra, az igazgató egyre magasabb fizetésére, drága tárgyakra, PR-szerződésekre. Többen hangsúlyozták, hogy már nem állnak kapcsolatban Antall Péter igazgatóval (a néhai miniszterelnök fiával).
A Direkt36 májusban mutatta be az AJTK költekezésének visszásságait, a szervezetet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatta az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján többek között arról írt a Direkt36, hogy az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, ha közelről akarod látni, hogyan tárunk fel ilyen ügyeket!
A szervezet családi üzlet is: Antall Péter felesége az intézet igazgató-helyettese, ott dolgozik a feleség ikertestvére is. Tavaly Antall Péter juttatása már havi átlagban 6,9 millió forintra rúgott. Azt is kiderítettük, hogy miközben a kormányzattól évente százmilliós nagyságrendben kapott pénzt az alapítvány, mégis súlyosan eladósodott. Annyira, hogy végül közpénzből kellett kihúzni az adósságcsapdából.
Április végén megjelent cikkünk nyomán a Miniszterelnökség – az AJTK működésének fő támogatója – vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az AJTK a „jó gazda gondosságával” költötte-e a rábízott közpénzt. A Miniszterelnökségnél többször érdeklődtünk a vizsgálat állásáról, de eddig egyszer sem kaptunk választ. A NAV is adóellenőrzést indított az AJTK gazdálkodása ügyében, ez azonban adótitok, így konkrétumokat nem lehet tudni arról, hogy mire bukkant az adóhatóság.
Az első távozó alapítványi vezető Antall Pál volt, aki az igazgató, Antall Péter rokona, és még áprilisban, cikkünk megjelenése előtt mondott le a felügyelőbizottsági elnöki posztról. A Direkt36 akkor már dolgozott a témán, és több kérdéssel is megkerestük az alapítványt, de Antall Pál azt mondta, hogy részben személyes okokból távozott, és nem tudott róla, hogy tényfeltáró írás készül az AJTK költekezéséről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy belső fórumokon korábban rendszeresen felhívta a vezetőség figyelmét a „prudens működésre”. Antall Pál azt mondta, sem az alapítvánnyal, sem Antall Péterrel nincs kapcsolata a lemondása óta.
A felügyelőbizottság következő tagja, Kállay Péter ügyvéd viszont már júniusban, cikkünk megjelenése után mondott le a felügyelőbizottsági tagságáról. Megkeresésünkre azt mondta, azért mondott le, mert lemondott az elnök is. A felmerült problémákat szerinte ki kell vizsgálni, de ezen túl nem akart nyilatkozni.
Ezután a felügyelőbizottság harmadik tagja is lemondott. Bartos Zoltán egyiptológus szintén szűkszavúan nyilatkozott, azt mondta, részéről ez egyéni döntés volt, amelyhez „volt némi köze” a megjelent sajtóhíreknek, de leginkább annak, ahogyan az alapítvány a megjelent híreket kezelte.
Bartos nem akarta részletezni, hogy pontosan mi volt a problémája Antallék reakciójával. Az alapítvány közleményben reagált a megjelent anyagra, amelyben többek között azt írták, hogy „az AJTK-t tudatosan lejárató, gazdálkodását és működését rossz színben feltüntető cikkek létrejöttét az alapítvány a közelgő választási kampányok sajnálatos velejárójának tekinti”, de cikkeink konkrét állításaival szemben nem kértek helyreigazítást, és pert sem indítottak.
A teljes felügyelőbizottság mellett távozott Nógrádi György, a kuratórium elnöke is. Bár az AJTK-t Antall Péter irányítja igazgatóként, a kuratóriumi elnök hivatalosan a legfontosabb vezető tisztségviselő az alapítványban, övé a felelősség a szervezet működéséért, ő írja alá például a beszámolókat, támogatási szerződéseket és egyéb hivatalos iratokat is. A 2020-as évről szóló, júniusban közzétett alapítványi éves beszámolón például még az ő aláírása szerepel.
Megkeresésünkre Nógrádi azt mondta, július 23-án mondott le. Nógrádi azt nem tudta megmondani, hogy lemondása óta megválasztották-e az utódját. Annyit mondott, hogy levelet írt Antall Péternek, amelyben megírta az okait, de erről nem akar nyilatkozni.
Nógrádi György a kormánypárti sajtóban rendszerint biztonságpolitikai szakértőként szokott szerepelni, bár az Index egy korábbi cikke szerint tudományos tevékenységet nem végez, inkább médiaszereplései vannak. 2014 óta volt tagja az AJTK kuratóriumának, és azóta lett a vezetője, hogy 2017 áprilisában Becsey Zsolt előző elnököt visszahívták a tisztségéből. Becseynek az után kellett távoznia, hogy átnézte az alapítvány iratait, a gazdálkodását, és jelezte az aggályait a finanszírozó, vagyis a Miniszterelnökség felé. Nógrádi az azóta eltelt időben vezette a kuratóriumot, több, az alapítvány ügyeit közelről ismerő forrás és saját bevallása szerint is nagyon jó kapcsolatban van az igazgatóval.
Nógrádi azt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bár évekig viselte a tisztséget, egy fillért sem kapott a kuratóriumi elnökségért. Ugyanakkor a Direkt36 által korábban megszerzett belső dokumentumok azt mutatják, hogy Nógrádi számára is előnyösek voltak az AJTK vezetésében eltöltött évek. A neve többször felbukkan az iratokban: látszik, hogy a munkautak egy részén ő is részt vett – például 2016-ban egy skandináv körutat tettek Antall Péterrel kapcsolatépítés céljából –, időnként állták a konferenciákhoz kapcsolódó szállásköltségét – például a bálványosi szabadegyetem idejére –, étkezését. A biztonságpolitikai elemző saját alapítványa, a 2019-ben bejegyzett Blue Shield Hungary Alapítvány idén februárig az AJTK székhelyén működött, és kuratóriumának tagja volt Antall Péter. Nógrádi erre a Direkt36-nak úgy reagált, hogy ennek nincs jelentősége, mert nem járt költséggel.
Az Antall József Tudásközpont nem reagált a felügyelőbizottság és a kuratóriumi elnök távozásával kapcsolatos kérdéseinkre. | https://444.hu/2021/09/17/lemondott-az-antall-jozsef-tudaskozpont-tobb-vezetoje-is-miota-a-direkt36-megirta-hogyan-szortak-a-kozpenzt-az-intezetnel | https://web.archive.org/web/20230604014942/https://444.hu/2021/09/17/lemondott-az-antall-jozsef-tudaskozpont-tobb-vezetoje-is-miota-a-direkt36-megirta-hogyan-szortak-a-kozpenzt-az-intezetnel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-az-ajtk-tobb-vezetoje-is-miota-a-direkt36-megirta-hogyan-szortak-a-kozpenzt-az-intezetnel | 444 | hungarian-news | 2021-09-17 00:00:00 | [
"Antall Pál",
"Antall Péter",
"Bartos Zoltán",
"Kállay Péter",
"Nógrádi György"
] | [
"Antall József Tudásközpont Alapítvány"
] | [] | [
"civilek",
"gazdálkodás",
"utazás"
] | [
"Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései"
] |
52,777 | Ez már tényleg rendszerszintű korrupció: a kultúrkasszát is megfúrták a Fidesz „civiljei” | Két hete még nem tudtuk, hogy második fejezete is lesz a központi közösségi források pártcélú hasznosításáról szóló kutatásunknak. Az első felvonásban bizonyítottuk, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsák, a Városi Civil Alap szinte csak Fidesz-segédszervezeteknek osztott sok pénzt. Ráadásul nem valamiféle normatív rend szerint, hanem választókerületi logika alapján – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. Most pedig azt igazoljuk, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatási keretéből is elhalmozták ugyanezeket a pártközeli egyesületeket, alapítványokat. Listánkban olyan „civil, kulturális” érdekeltség is szerepel, amelynek létesítő okiratba foglalt célja „a Fidesz–KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása”. | Ahogy szeptember elején is felidéztük, a magyar kormányzat nem tartott igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdos civil alkassza szétosztásába szerinte ideológiailag vállalhatatlan szervezetek is beleszólnának, sőt: „nyilvánvalóan” politikai alapon szelektálnának. Majd a kabinet fogta magát, a Miniszterelnökség által biztosított forrásból meghirdette maga a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapját (VCA), és ellenkező előjellel úgy szelektált politikai alapon – a norvégoknál messze durvábban, „meghosszabbítva Bicskéig” –, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés tankönyvi esete látszik kirajzolódni.
És ez nem holmi dobálózás a büntetőjog fogalomkészletével. A Fidesz általában figyel arra, hogy törvényileg is megágyazzon a vagyonkiszervezéseknek – így kaphatott például nemrég 35 éves kaszinókoncessziót a „nemzeti nagytőke”, illetve ilyen módszerrel került közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokba a magyar állam egy része. Olyan magyar jogszabály azonban nincs, amely szentesítené, hogy egy civil alap a gyakorlatban „Választókerületi Pártalapként” működjön, és de facto majdnem mindenki csak a helyi fideszes parlamenti képviselők és jelöltek érdekei szerint nyerhessen állami pénzt (kampány)buszra, (kampány)kommunikációra és (kampány)rendezvényekre.
Két hete az első mélyfúrásunk során a VCA-nyertesek listáján szereplő hétszáz szervezet mindegyikének kikerestük a székhelyét a bírósági nyilvántartásból, majd választókerületenként csoportosítottuk a győzteseket. Egyértelműen kiderült, hogy nem valamiféle országos norma szerint osztódtak el a civil pénzek, hanem választókerületenként eltérő módon – viszont abban egységes volt a gyakorlat, hogy a körzetek legnagyobb nyertesei között messze túlreprezentáltak a Fidesz hatalmi céljaihoz illeszkedő „civilek”.
Előző cikkünk megjelenése után véletlenül „szembejött” egy másik győzteslajstrom, pontosabban kettő – ezért született most meg ez a második fejezet. A kormány ugyanis nemcsak a Norvég Alap forrásai helyére tett új pénzeszsákot, hanem az előadó-művészeti szervezetek számára nyújtott, majd két éve megszüntetett tao-támogatást is felváltotta egy egyedi forráselosztási rendszerrel. A program gazdája itt nem a VCA-val maradandót alkotó Miniszterelnökség, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a lebonyolító szervezet pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET). Az Emmi eddigi döntési listáinak zöme többé-kevésbé vállalható és átlátható: sokféle színház, táncegyüttes, egyéb művelődési intézmény működését finanszírozzák – részben vagy egészében – ebből a kasszából.
Csakhogy az idén júniusban kihirdetett 1/b jelű, valamint a júliusi 1/c megnevezésű sikerjelentésen már ránézésre hemzsegtek az ilyen-olyan életmódi, hagyományőrző, ifjúsági vagy nyugdíjasszervezetek. Vettünk hát egy mély levegőt, és összeolvastuk a drámaian pártosra sikeredett VCA-listát és az EMET fenti két döntési csomagját. Ahogy írtuk, elvileg két különböző minisztérium határozott a támogatásokról – saját belső szabályok szerint. Elvileg. A gyakorlatban viszont az történt, hogy – mint alább egyenként is végigbogarászható – összesen 130 olyan egyesületet és alapítványt azonosítottunk, amely egyaránt szerepel VCA és az EMET lajstromain. Csak azért nem többet, mert a városi alap – a nevéből adódóan – kizárólag a nagyobb településeket célozta, az előadó-művészeti szervezetek kultúrtámogatásában viszont ott vannak a falvak is. Ami a lényeg, hogy a 130 duplán finanszírozott érdekeltség 80 százalékánál találtunk valamilyen fideszes kötődést. Jellemzően országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi képviselők zsebszervezeteiről van szó, bár megengedjük: a nyertesek között akadnak valódi és fontos tevékenységet folytató egyesületek is, de aligha ez lehetett a kiválasztás legfőbb szempontja.
Személyes kedvencünk az alábbi felsorolásban a 99. pont alatt szerénykedő diósdi Pro Civitate – A Városért Egyesület, amelynek létesítő okiratba is foglalt célja „a Fidesz–KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása”. Továbbá az itt a 70. számon feltűnő, hivatalos elérhetőségként egy fideszes mailcímet megadó tatabányai Hétvezér Egyesület. A csúcskategóriás pályázatnyerők között „természetesen” ott találjuk a Semjén Zsolték harsonájaként funkcionáló Vasárnap.hu kiadóját, továbbá Tessely Zoltán, Vécsey László, Szabó Zsolt, Tasó László parlamenti képviselők, vagy épp a vádlotti sorban lévő Simonka György udvartartását – és jószerivel csak a „futottak még” kategóriás győzteseknél látszik néhány valóban független, tisztán kulturális egység.
Összegezve: előfordulhat, hogy alulról nézve ez nem korrupció, hiszen a pályázók csak jelentkeztek a meghirdetett kiírásokra. Ám a korábbi és a mostani cikkünkben feltárt ténytömeg ismeretében lehetetlen, hogy ne legyen egy „láthatatlan kéz” vagy hivatali hatalmasság, aki épp a közelgő választásokra optimalizálja az állam civil és kulturális támogatási rendszerét.
A Városi Civil Alapból és azelőadó-művészeti szervezetek idei többlettámogatásából egyaránt részesülő alapítványok, egyesületek – és az elnyert pénzeik (forintban)
(VCA = Városi Civil Alap, EMET = Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn keresztül)
1. 23 millió – Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli Vasárnap.hu kiadója; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Liturgia és profán harmóniája a zenében” címszóval
2. 23 millió – Pannónia Szíve Alapítvány, 2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től a Pannónia Szíve program népszerűsítése
3. 23 millió – Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó út 10.; a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Érdi Szomszédünnepekre”
4. 23 millió – Bonum Publicum Egyesület, 2141 Csömör, József Attila u. 8.; a szervezet vezetője, Mavrák Krisztina a fideszes parlamenti képviselő, Vécsey László munkatársa; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Kultúrával az újranyitásért” jeligére
5. 23 millió – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Természet a zenében” címszóval
6. 23 millió – „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3534 Miskolc, Előhegy u. 1/a.; a szervezet elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Télköszöntő vigadalomra”
7. 23 millió – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től az egyesület 2021. évi programjaira
8. 23 millió – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.; a szervezetet vezető Sárosiné Hőh Henriett férje megyei tisztifőorvos; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től a „Covid-helyzet okozta társadalmi problémák kezelése kulturális programok megvalósításával” jogcímen
9. 23 millió – Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok út 8/A. 3/1.; a szervezet vezetője a Komárom város és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, Vizeli Csaba; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től az intézmény szakmai programjának támogatására
10. 23 millió – Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület, 2711 Tápiószentmárton, Bartók Béla út 6/A.; a szervezetet tavaly jegyezték be, vezetője, Bohacsek Jánosné korábban a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület titkára volt; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től nyugdíjasházra
11. 22,94 millió – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg; 14,94 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től kulturális fesztiválra
12. 22,34 millió – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid; 14,34 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től zenés irodalmi napokra
13. 21,1 millió – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon; 15 millió a VCA-ból, 6,1 millió az EMET-től roma közösségek kulturális programjaira
14. 21 millió – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen; 15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től kulturális programokra
15. 21 millió – mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt; 15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től rockfesztiválra
16. 21 millió – Nagyatádi Erdélyi Kör, 7500 Nagyatád, Dózsa Gy. u. 34.; a szervezet elnöke, Orbán Csaba a Fidesz régi alapembere Nagyatádon; 15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től Kós Károly-emlékévre
17. 20,99 millió – Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán; 14,99 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től közösségi kultúrára
18. 20 millió – Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, 4400 Nyíregyháza, Damjanich út 4-6.; ismert fideszes család áll a szervezet mögött; 15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től nyugdíjas Ki-Mit-Tud?-ra
19. 20 millió – Kontaktus Egyesület, 4400 Nyíregyháza, Móra Ferenc út 11/a.; 15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „szépkorúak sportversenyére”
20. 19,96 millió – Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja; 14,96 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től hagyományőrző Fesztiválra
21. 19 millió – Putnok Városért Egyesület, 3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től krumplifesztiválra
22. 19 millió – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes önkormányzati képviselő Kazincbarcikán; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től családi napra
23. 19 millió – Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete, 2370 Dabas, Bartók Béla út 31.; Fidesz-szövetséges szervezet Dabason; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től sportágválasztó napra
24. 19 millió – Szeretem Polgárdit Egyesület, 8154 Polgárdi, Batthyány u. 9.; a szervezet a Fidesz által támogatott polgármester, Nyikos László „civil” hátországát jelenti; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től őszi vigasságokra
25. 19 millió – Barcsi Turisztikai, Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, 7570 Barcs, Báthori I. u. 6.; a tavaly bejegyzett egyesület a barcsi fideszes városvezetés partnerszervezete; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től ifjúsági programokra
26. 19 millió – Szóda Lokálpatrióta Érdekvédelmi Egyesület, 2170 Aszód, Papföldi út 27.; a szervezet erős kapcsolatokat épített a térségi Fidesz-vezetőkkel; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től kulturális napokra
27. 18,25 millió – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán; 14,75 millió a VCA-ból, 3,5 millió az EMET-től „hétvégi kavalkádra”
28. 18 millió – Élet Forrása Egyesület, 4481 Nyíregyháza, Fejedelem út 1.; Vinnai Győző fideszes parlamenti képviselővel kooperáló szervezet; 10 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „a művészet gyógyító ereje” című programra
29. 17,86 millió – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán; 15 millió a VCA-ból, 2,86 millió az EMET-től aratónapra
30. 17 millió – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László mellől indult; 12 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től ifjúsági rendezvényekre
31. 17 millió – Nők Együtt Sikeresen Egyesület, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 92/C. II/7.; az egyesület minden tisztségviselője (Pataki Gabriella, Manyaszekné Várnai Judit, Tóth Szilvia) egykori vagy jelenlegi fideszes önkormányzati vagy politikai munkatárs Siklóson; 10 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től „Borkultúra női szemmel” jeligére
32. 17 millió – „Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére; 15 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től „Bükki vigasságokra”
33. 16 millió – Dunamenti Polgári Egyesület, 7130 Tolna, Mikszáth u. 9.; a szervezet elnöke a város fideszes alpolgármestere; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től közösségépítésre
34. 16 millió – Női Erőforrás Társaság Egyesület, 9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 29.; a szervezet korábbi elnöke Varga Zsoltné Szalai Piroska volt, aki később Varga Mihály pénzügyminiszter környezetében folytatta; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „a családokat érintő kihívások a XXI. században” címszóval
35. 16 millió – Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület, 9700 Szombathely, Középhegyi út 5.; a szervezet elnöke, Sátory Károly fideszes önkormányzati képviselő a városban; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től családi napra
36. 16 millió – Polgári Egyesület Szombathelyért, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 25. I/5.; egyértelműen fideszes hátterű szervezet; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Hit és értékek” programra
37. 16 millió – Szentendre Barátai Egyesület, 2000 Szentendre, Deli Antal u. 44/2.; a szervezetet elnöklő Benes Edvárd az egyik új „közérdekű” vagyonkezelő alapítvány kurátora; 11 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „A jazz mindenkié” sorozatra
38. 16 millió – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.; a szervezet elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki festményt készíttetett Kósa Lajosról és más fideszes városi vezetőkről (korábban maga is megyei képviselő volt); 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Őszi ízek fesztiváljára”
39. 16 millió – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2.; az alapítvány az imént említett Aba-Horváth István ingatlanában működik; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Együtt lenni jó!” programokra
40. 16 millió – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.; a szervezet elnöke, M. Román Béla korábban fideszes helyi képviselő volt; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től közösségi rendezvényekre
41. 16 millió – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet vezetője, Gmoser András fideszes önkormányzati képviselő, az alelnök, Szedmák Tamás pedig alpolgármester Kiskőrösön; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től családi hétvégére
42. 16 millió – Soli Deo Gloria Közösség, 2336 Dunavarsány, Habitat u. 10-12.; a fideszes parlamenti képviselő, Bóna Zoltán édesapjának református közösségét segítő szervezet; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „államalapításunk közös megünneplése a kárpát-medencei magyar testvértelepüléseinkkel”
43. 16 millió – Jobb Bajáért Polgári Egyesület, 6500 Baja, Nagy István u. 33/A.; a szervezet a helyi Fidesz bejáratott partnere; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től borfesztiválra
44. 16 millió – Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, 2903 Komárom, Koppány vezér út 201.; a 2019-ben a szervezet alelnökeként nyilatkozó Vajda Bence ma fideszes önkormányzati képviselő Komáromban; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től közösségi rendezvényekre
45. 16 millió – Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület, 7900 Szigetvár, Turbéki u. 82.; a szervezet alapítója volt Fazekas Róbert, a helyi Fidesz-frakció vezetője; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től hagyományőrző előadásokra
46. 16 millió – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Andrásvári u. 33.; a győri fideszes városvezetés által is támogatott egyesület; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től rockfesztiválra
47. 15,73 millió – Patrióta Civil Kurázsi Közösségi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Egyesület, 6000 Kecskemét, Homokkő u. 1/C. B. II/4.; az idén bejegyzett egyesület eddig a fideszes vezetésű önkormányzat partnereként mutatta meg magát; 7,73 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „A tehetség sokszínű, adj neki teret!” rendezvényre
48. 15 millió – Ökotudatos Fiatalokért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Vértanú u. 23.;a szervezet elnöke, Fromvald Júlia Flóra az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kötelékében kiszervezett állami feladatot hajt végre; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „KultALBA” című rendezvényre
49. 15 millió – Fiatalok Fehérvárért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Budai u. 14. fszt./1.; ez a szervezet is köthető Fromvald Júlia Flórához; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „CultBurg” című rendezvényre
50. 15 millió – A Mi Városunk Egyesület, 6500 Baja, Kölcsey Ferenc u. 42. fszt./7.; a szervezet működteti a helyi Fidesz-közeli amve.hu portált; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „társadalmi kohézió erősítésére gasztronómiai rendezvény által”
51. 15 millió – Ficsak Székesfehérvár Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Újbányai u. 9.; az alapítványt létrehozó Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete egyértelműen köthető a Fideszhez; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Kultúra és Család” jeligére
52. 15 millió – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet elnöke szinte kizárólag kormányzati és fideszes tartalmakat oszt meg a közösségi médiában; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „fiataloknak szóló e-sport rendezvény megvalósítására”
53. 14 millió – Csabai Jövőért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kastély u. 18.; az egyesület a békéscsabai Fidesz partnerszervezete; 8 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től közlekedési vetélkedőre
54. 13,85 millió – Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete, 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zsilinszky út 20.; a szervezet elnöke Cseuz Zsolt fideszes önkormányzati képviselő; 5,85 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től egyesületi célokra
55. 13 millió – Cegléd Kapuja Polgári Egyesület, 2738 Cegléd, Tarló u. 3.; a szervezet titkára, Ferenczi Norbert fideszes önkormányzati képviselő Cegléden; 8 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től nótaestekre
56. 13 millió – Pillér Egyesület, 7621 Pécs, Rákóczi út 55. fszt. 7.; a szervezet elnöke, Konkoly Gergő a Baranyai Megyei Közgyűlés fideszes tagja; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től a roma kultúra megismertetésére
57. 13 millió – Lajta Kamra Termelőkért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Tízház u. 24.; Kránitz Roland kuratóriumi elnök egyben dohánybolt-tulajdonos is lehetett Mosonmagyaróváron; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től jazzpiknikre
58. 13 millió – Dunaföldvári Kertbarátok Városvédő Egyesülete, 7020 Dunaföldvár, Felső Bölcske u.18.; 8 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „45 éve Dunaföldváron” rendezvényre
59. 13 millió – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.; 8 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „kulturális és zenei kavalkádra”
60. 13 millió – Gyöngyszív Közéleti Roma Nők Egyesülete, 4026 Debrecen, Csokonai u.44. fszt/4.; a szervezet elnöke, Horváth Andrea a debreceni roma önkormányzatot vezető Aba-Horváth István helyettese; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Szívvel lélekkel a családokért!” programra
61. 13 millió – „Több lábon” Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Szent László tér 4.; a szervezet elnöke, Csalló Gábor a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara térségi vezetője; bejáratott kapcsolata van a város parlamenti képviselőjével, az agrárminiszter Nagy Istvánnal; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Lajta Party 7végére”
62. 12,5 millió – iGenerációért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25.; 5,5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től kulturális programokra
63. 12 millió – Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „közösségépítő kulturális rendezvényekre”
64. 12 millió – Sygeth Civitas Egyesület, 7900 Szigetvár, Zárda u. 1. I/4.; a szervezet motorja a fideszes Simon János; 5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től kulturális programokra
65. 12 millió – Floriana Egyesület, 8083 Csákvár, Kiss Ernő u. 4.; a szervezet elnöke, Knausz Imre Csákvár fideszes alpolgármestere; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től egyesületi célokra
66. 12 millió – Ligetaljai Kerékpáros Egyesület, 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.; a fideszes parlamenti képviselőként jegyzett Tasó László partnerszervezete; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Nyírség és Érmellék kulturális értékeinek bemutatására”
67. 12 millió – Kosztolányi Dezső Céltársulás Egyesület, 7622 Pécs, Mártírok útja 42. III tt./7.; egyértelműen fideszes háttérszervezet; 5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től civil fesztiválokra
68. 12 millió – Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, 5540 Szarvas, Tanya III. kk. 411.; a szervezet elnöke, Závoda Ferenc helyi fideszes önkormányzati képviselő; 4 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Hagyományőrzés aratástól-adventig” jeligére
69. 12 millió – Vörös Sárkány Kulturális Egyesület, 7631 Pécs, Nagypostavölgyi út 49.; a szervezet elnöke, Tóth Róbert fideszes színekben indult a legutóbbi önkormányzati választáson; 5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től „Kertvárosi napra”
70. 12 millió – Hétvezér Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; az egyesület fideszes e-mail-címet adott meg elérhetőségként; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Cool-túra” címszóval
71. 12 millió – Mosonmagyaróvár és Környéke Nyugdíjas Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.; 4 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „az egyesület kulturális, hagyományőrző csoportjainak támogatására”
72. 12 millió – Gyöngyöshermán-Szentkirály Szabadidő- és Sportegyesület, 9700 Szombathely, Bogáti u. 74.; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től családi napra
73. 11,76 millió – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a fideszes Klausmann Viktor háttérintézménye volt a 2019-es önkormányzati választás előtt; 7,95 millió a VCA-ból, 3,81 millió az EMET-től „kulturális és közéleti előadói estekre”
74. 11,5 millió – Dunakanyar Művészeti Egyesület, 2600 Vác, Bottyán u. 61.; Kásler Miklós miniszter személyes támogatottja; 3,5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Zenélő Dunakanyar” programra
75. 11 millió – Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület, 5800 Mezőkovácsháza, Kodály u. 9.; a szervezet szerepel a vádlotti sorban lévő fideszes Simonka György körüli hálóban; 5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től szabadidős tevékenységre
76. 11 millió – Szerencsi Polgári Együttműködés Egyesület, 3900 Szerencs, Kórház köz 2.; a szervezet elnöke a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt; 5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től „koncertre polgári körökben”
77. 11 millió – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán; 8 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „online kulturális hálózat kiépítésére”
78. 11 millió – Roma Inkubátor Művészeti Egyesület, 2700 Cegléd, Szép u. 15.; a szervezet elnöke, Jakab István a ceglédi roma önkormányzat elnöke; 8 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „roma művészek felzárkóztató támogatása” címén
79. 10,96 – Kanizsa Lovasklub Sportegyesület, 8800 Nagykanizsa, Kisfaludy út 30.; a szervezet képviselője, Dobri Lajos a város fideszes polgármesterének javaslatára tavaly állami kitüntetést vett át Áder Jánostól; 2,96 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től klubrendezvényekre
80. 10,55 millió – Otthonunk Komárom Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok útja 66. 1/2.; a szervezet elnöke, Zsédenyiné Horváth Krisztina a fideszes vezetésű önkormányzat által birtokolt Komáromi Városgazda Kft. programszervezője; 2,55 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „közösségi rendezvényekre az újranyitás tükrében”
81. 10 millió – Hajdúböszörményi Polgári Szövetség Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Bíró Péter u. 46.; a szervezet egyik alelnöke Fórizs László, aki egyben fideszes alpolgármester, a másik alelnök pedig Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő; 2 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Ismét a programoké a főszerep a Hajdúságban” jeligére
82. 10 millió – Ibrányi Polgári Kör Egyesület, 4484 Ibrány, Palocsa u. 18.; Kovács Ferenc elnök az ibrányi képviselőtestület fideszes tagja; 5 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „közösségépítő programokra”
83. 10 millió – Szolnoki Művészeti Egyesület, 5000 Szolnok, Gutenberg tér 12/12.; a szervezet elnöke az a Pogány Gábor Benő, akinek tárlatát és intézményét Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége nyitotta meg; 2 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Nyárzáró Művészeti Fesztiválra”
84. 10 millió – Taksonyi Lokálpatrióta Egyesület, 2335 Taksony, Baross tér 5.; a szervezet alelnöke, Wágnerné Bartha Zsuzsanna a fideszes vezetésű taksonyi önkormányzat alpolgármestere; 6 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Lokálpatrióta Rendezvényekre”
85. 10 millió – Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület, 8790 Zalaszentgrót, Csáfordi út 25.; a szervezet képviselője, Horváthné Németh Zsuzsanna korábban fideszes polgármesterjelöltként is indult a térségben; 4,5 millió a VCA-ból, 5,5 millió az EMET-től kulturális programokra
86. 10 millió – Tapolcai Értékmegőrző Egyesület, 8300 Tapolca, Fő tér 7 4; Neszler Imre Attila elnök aktívan együttműködik a térség fideszes parlamenti képviselőjével; 4 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től „kultúrtörténeti előadásokhoz kapcsolódó e-bike-, illetve pincetúrákra”
87. 10 millió – Vacsiköz Fejlődéséért Egyesület, 6000 Kecskemét, Gázló u. 7.; 5 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től családi rendezvényre
88. 9,5 millió – Körös-Torok Kultúrájáért Egyesület, 6640 Csongrád, Körös-torok üdülő-telep 53.; 3,5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től művészeti programokra
89. 9,5 millió – Civil Fórum Padragkútért, 8451 Ajka-Padragkút, Iparos u. 5.; 3,5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től saját célokra
90. 9,1 millió – Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete, 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 4.; a szervezet elnöke, Szegedi Dezsőné korábban a Fidesz-közeli az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolna Megyei Szervezetének képviselője volt; 8 millió a VCA-ból, 1,1 millió az EMET-től „Bukovinai székelyek menekülési útvonala Zalába” programra
91. 9 millió – Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület, 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 12.; a szervezet elnöke, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő; 5 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től alkotótáborra
92. 9 millió – Ezerszín, Ezernyi Szív Egyesület, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16-18.; a Fidesszel szövetséges Polgári Salgótarjánért Alapítvány partnerszervezete, a székhelyük is megegyezik; 4 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „Gasztronómiai Barangolásra”
93. 9 millió – Békés Megyei Polgári Összefogásért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kis-Tabán u. 5.; a szervezet elnöke, Horváth László békéscsabai fideszes önkormányzati képviselő; 3 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től „időskorúak kulturális rendezvényeire”
94. 9 millió – Nép és Gazdakör Pilis, 2721 Pilis, Dózsa György u. 2.; a szervezet elnöke, Laczkóné Bálint Erika fideszes képviselőjelöltként indult a legutóbbi önkormányzati választáson; 8 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től szüreti bálra
95. 9 millió – Pécsi Munkás Sport Club Egyesület, 7621 Pécs, Jókai tér 5.; a szervezet elnöke, Rabi Csaba Fidesz-közeli vállalkozóként szerepel a pécsi közéletben; 6,5 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től programszervezésre
96. 9 millió – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.; 7 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től kulturális napokra
97. 8,95 millió – Csimota Jövő Egészségmegőrző és Kulturális Alapítvány, 4225 Debrecen, Október 6. u. 65.; Kárándi Renáta elnök egy címre van bejelentve a debreceni vagyonvédelmipiac-felosztás egyik meghatározó alakjával, Miterli Györggyel; 1 millió a VCA-ból, 7,95 millió az EMET-től saját célokra
98. 8,5 millió – Bátaszéki Székelyek Baráti Köre, 7140 Bátaszék, Szent I. tér 7.; a szervezet elnöke, Molnár Péter Fidesz-színekben indult a legutóbbi önkormányzati választáson; 6 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től „felkészülés minősítésre” címen
99. 8,3 millió – Pro Civitate – A Városért Egyesület, 2049 Diósd, Jókai u. 13., egyértelmű Fidesz-segédszervezet; 4,5 millió a VCA-ból, 3,8 millió az EMET-től „Szent István Diósdon” jeligére
100. 8 millió – Hatodik Tálentum Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; a szervezet háttere lényegében megegyezik a szintén tatabányai, fideszes kötődésű Hétvezér Egyesületével; 5 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „Önkéntesek Világnapjára”
101. 8 millió – Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület, 7300 Komló, Vörösmarty u. 11.; az elnök, Orsós Ferenc Fidesz-jelöltként indult az önkormányzati választásokon (és élelmiszeradományokat használt kampánycélra), majd be is jutott a testületbe; 5 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től folklórfesztiválra
102. 8 millió – Felső-Kiskunsági Turisztikai Egyesület, 6090 Kunszentmiklós, Mészöly Pál u. 10.; Horváth Eszter Andrea elnök a fideszes polgármesteri vezetéshez tartozik a hivatal munkatársaként; 3 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től egyesületi programokra
103. 8 millió – Pannon Kapu Kulturális Egyesület, 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7.; a fideszes vezetésű szentgotthárdi önkormányzat kulturális partnerszervezete; 4 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Történelmi Napokra”
104. 7,93 millió – Kákafoki Horgász Egyesület, 5400 Mezőtúr, Földvári u. 15.; 2,93 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től hagyományőrző fesztiválra
105. 7 millió – Vésztőért Városfejlesztési Egyesület, 5520 Vésztő, Wesselényi út 19.; az egyesület a Fidesz partnerszervezete; 4 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től közösségi rendezvényekre
106. 7 millió – Tegyünk Izsákért Egyesület, 6070 Izsák, Szabadság tér 1.; a szervezet elnöke, Boldoczki Tímea fideszes jelöltként indult a 2019-es önkormányzati választáson; 5 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től sportnapra
107. 6,5 millió – Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesülete, 8500 Pápa, Toldi u. 5.; a szervezet elnöke Mógor-Schmidt Katalin – az egyesületet Kövér László házelnök is támogatta személyes keretéből; 3,5 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től koncertekre, hangszerre és digitális kottaolvasóra
108. 6 millió – Patrióta Békéscsaba Mozgalom Egyesület, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 21.; a szervezet aktív kapcsolatot ápol Herczeg Tamás fideszes parlamenti képviselővel; 3 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „Jótékonysági Focikupára”
109. 6 millió – Hagyományok Hegye Egyesület, 8500 Pápa, Hantai malom 1.; a helyi fideszes önkormányzat partnerszervezete; 3,5 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től „A történelem viharai Pápán” című programra
110. 6 millió – Jó itt élni! Lokálpatrióta, Kulturális és Városfejlesztő Egyesület, 2230 Gyömrő, Szent István út 31.; a szexorgiáival lebukott Gyenes Levente a gyömrői polgármester szervezete – elvileg ő a Fidesz ellenfele volt; 4 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től kulturális rendezvényekre
111. 5,5 millió – Bajnóca Néptánc Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Halász u. 22.; 3,5 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től térségi népzenei találkozóra
112. 5 millió – Óvári Ferenc Baráti Kör Veszprém, 8200 Veszprém, Mártírok u. 11.; Baumgartner Lajos elnök korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Veszprémben; 3 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től „Közösségformáló programok megvalósítására”
113. 5 millió – Rábaköz Öröksége Alapítvány, 9330 Kapuvár, Fő tér 22.; 3 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től népművészeti programokra
114. 4,74 millió – Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület, 4150 Püspökladány, Kaán Károly út 54.; 3,74 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től „Márton napi libaságokra”
115. 4,48 millió – A Kecskeméti Kodály Iskoláért Alapítvány, 6000 Kecskemét, Dózsa György út 22.; 2,48 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től a szervezet saját céljaira
116. 4,2 millió – Bihari Természetbarát Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.; 2,5 millió a VCA-ból, 1,7 millió az EMET-től „Környezetkulturális napra”
117. 4 millió – Pápa Város Vegyeskara Egyesület, 8500 Pápa, Huszár lakótelep 3.; a szervezet elnöke, a Schmidt Dezső Gusztávné a Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesületénél emlegetett Mógor-Schmidt Katalin édesanyja. 1,5 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től jubileumi évre
118. 3,66 millió – Szekszárdi Nyugdíjas Polgári Egyesület, 7100 Szekszárd, Mészáros Lázár u. 7.; a szervezet elnöke, Bóvári Jánosné a korábban említett Szegedi Dezsőnéhez hasonlóan a Fidesz-közeli az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolna Megyei Szervezetének exképviselője; 1,66 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től kulturális programokra
119. 3,44 millió – Derecskéért Civil Összefogás Egyesület, 4130 Derecske, Köztársaság u. 107.; 0,24 millió a VCA-ból, 3,2 millió az EMET-től „Megújulás a civil összefogásban” címszóval
120. 3,41 millió – Zene a Fiatalokért Egyesület, 4150 Püspökladány, Kalapács u. 34/1.; 2,41 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től kulturális napokra
121. 3 millió – Csongrádi Múzsa Művészeti Egyesület 2000, 6640 Csongrád, Vasvirág u. 40.; 2 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től „művészeti koncertre”
122. 3 millió – Püspökladányi Kossuth Olvasókör, 4150 Püspökladány, Bocskai u. 48.; 2 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től évzáró gálaműsorra
123. 3 millió – Hétkerék Közösségfejlesztő, Hagyományőrző, Természetbarát Egészségvédő Turisztikai Sportegyesület, 6760 Kistelek, Kisteleki Ede u. 15.; 2 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től „hagyományőrzés a jégen” rendezvényre
124. 3 millió – „Szandaszőlősért” Egyesület, 5008 Szolnok, Simon Ferenc út 32.; a szervezet elnöke, Hegyiné Mladoniczki Éva volt Fidesz-jelölt helyben; 1,5 millió a VCA-ból, 1,5 millió az EMET-től „Újrahangolva” programra
125. 2,98 millió – Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület, 4150 Püspökladány, Szabó Pál u. 24.; 2 millió a VCA-ból, 0,98 millió az EMET-től közösség fejlesztésre
126. 2,8 millió – Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete, 5000 Szolnok, Kisgyep u. 24.; 1,5 millió a VCA-ból, 1,3 millió az EMET-től „Szolnok Idősként is Megbecsülve” program
127. 2,7 millió – Bihari Népművészeti Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Tavasz krt. 10.; a szervezet elnöke, Kolozsvári István anno Fidesz-jelöltként is működött; 2 millió a VCA-ból, 0,7 millió az EMET-től „Bihar népművészeti értékeinek bemutatására”
128. 2,68 millió – Borosjenői Kádár István Hagyományőrző Íjász Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.; 1,08 millió a VCA-ból, 1,6 millió az EMET-től „Megidézett középkor” programra
129. 2,45 millió – Körös Menti Hagyományőrző Lovas Klub, 4138 Komádi, Fő u. 125.; a szervezetben elnökségi tag Héder Zoltán Bálint, Komádi fideszes alpolgármestere; 0,45 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től lovasszínházi előadásra
130. 1 millió – Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, 8500 Pápa, Varga u. 5.; a szervezet elnöke Schmidt Orsolya, a Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesületénél emlegetett Mógor-Schmidt Katalin testvére. 0,5 millió a VCA-ból, 0,5 millió az EMET-től „Hagyományőrzés a művészetek útján” témára
Nyitókép: AFP/Photononstop nyomán
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#civil alap#korrupció#NER | https://www.valaszonline.hu/2021/09/15/varosi-civil-alap-rendszerszintu-korrupcio-kulturkassza-fidesz-civiljei/ | https://web.archive.org/web/20231008125938/https://www.valaszonline.hu/2021/09/15/varosi-civil-alap-rendszerszintu-korrupcio-kulturkassza-fidesz-civiljei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-mar-tenyleg-rendszerszintu-korrupcio-a-kulturkasszat-is-megfurtak-a-fidesz-bciviljeir-1 | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-09-15 13:34:00 | [
"Simonka György",
"Szabó Zsolt",
"Tasó László",
"Tessely Zoltán",
"Vécsey László"
] | [
"A Mi Városunk Egyesület",
"Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület",
"Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület",
"Barcsi Turisztikai",
"Bátaszéki Székelyek Baráti Köre",
"Békés Megyei Polgári Összefogásért Egyesület",
"Békéscsabai Turisztikai Egyesület",
"Bicskei TC",
"Bonum Publicum Egyesület",
"Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete",
"Cegléd Kapuja Polgári Egyesület",
"Csabai Jövőért Egyesület",
"Cselekvő Fiatalokért Egyesület",
"Csimota Jövő Egészségmegőrző és Kulturális Alapítvány",
"Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete",
"Dunakanyar Művészeti Egyesület",
"Dunamenti Polgári Egyesület",
"Élet Forrása Egyesület",
"Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület",
"Első Nyírségi Fejlesztési Társaság",
"Emberi Erőforrás Támogatáskezelő",
"EU-Roma Országos Egyesület",
"Ezerszín Ezernyi szív Egyesület",
"Felső-Kiskunsági Turisztikai Egyesület",
"Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete",
"Fiatalok Fehérvárért Egyesület",
"Ficsak Székesfehérvár Alapítvány",
"Fidesz",
"Gasztronómiai és Kulturális Egyesület",
"Gúth-Keled Egyesület",
"Hagyományok Hegye Egyesület",
"Hajdúböszörményi Polgári Szövetség Egyesület",
"Hatodik Tálentum Egyesület",
"Hétvezér Egyesület",
"Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület",
"Ibrányi Polgári Kör Egyesület",
"Jász Nemzet Egyesület",
"Jó itt élni! Lokálpatrióta",
"Jobb Bajáért Polgári Egyesület",
"Kanizsa Lovasklub Sportegyesület",
"KDNP",
"Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület",
"Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület",
"Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület",
"Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület",
"Kontaktus Egyesület",
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Közösen a Fejlődésért Egyesület",
"Kulturális és Városfejlesztő Egyesület",
"Lajta Kamra Termelőkért Alapítvány",
"Ligetaljai Kerékpáros Egyesülete",
"Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület",
"Márai Sándor Kulturális Polgári Kör",
"Martonvásári Kulturális Egyesület",
"Miniszterelnökség",
"Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület",
"Mosonmagyaróvár és Környéke Nyugdíjas Egyesület",
"mÓZDulj meg Egyesület",
"Nagyatádi Erdélyi Kör",
"Nép és Gazdakör Pilis",
"Női Erőforrás Társaság Egyesület",
"Nők Együtt Sikeresen Egyesület",
"Öko-Plan Egyesület",
"Ökotudatos Fiatalokért Egyesület",
"Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület",
"Összefogás Egyesület (Érd)",
"Összefogással Barcikáért Egyesület",
"Otthonunk Komárom Egyesület",
"Óvári Ferenc Baráti Kör Veszprém",
"Pannon Kapu Kulturális Egyesület",
"Pannónia Szíve Alapítvány",
"Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület",
"Pápa Város Vegyeskara Egyesület",
"Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesülete",
"Patrióta Békéscsaba Mozgalom Egyesület",
"Patrióta Civil Kurázsi Közösségi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Egyesület",
"Pécsi Munkás Sport Club Egyesület",
"Pillér Egyesület",
"Polgári Egyesület Szombathelyért",
"Pro Civitate – A Városért Egyesület",
"Putnok Városért Egyesület",
"Református Szalon Egyesület",
"Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány",
"Soli Deo Gloria Közösség",
"Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Közhasznú Egyesület",
"Szandaszőlősért Egyesület",
"Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület",
"Szekszárdi Nyugdíjas Polgári Egyesület",
"Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület",
"Szentendre Barátai Egyesület",
"Szerencsi Polgári Együttműködés Egyesület",
"Szeretem Polgárdit Egyesület",
"Szóda Lokálpatrióta Érdekvédelmi Egyesület",
"Szolnoki Művészeti Egyesület",
"Taksonyi Lokálpatrióta Egyesület",
"Tapolcai Értékmegőrző Egyesület",
"Tegyünk Izsákért Egyesület",
"Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete",
"Városom szeretlek Egyesület",
"Vésztőért Városfejlesztési Egyesület",
"Vörös Sárkány Kulturális Egyesület",
"Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület",
"„Élhető Diósgyőrért” Egyesület",
"„Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület",
"„Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület",
"„Több lábon” Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"kultúra - művészet",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"Városi Civil Alap"
] |
52,778 | Elfogtak a rendőrök egy 71 éves háziorvost, mert oltatlanoknak adott védettségi igazolványt | Elfogtak a rendőrök egy 71 éves háziorvost, aki a gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttatott védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást, közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján. | Elfogtak a rendőrök egy 71 éves háziorvost, aki a gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttatott védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást, közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult nyomozás adatai szerint a háziorvos előzetes egyeztetés után személyesen fogadta a jelentkezőket a rendelőjében, ahol beoltottként rögzítette őket az egészségügyi adatbázisban, így jogosulttá váltak a védettségi igazolványra.
A nyomozók szerdán, a rendelőjében fogták el az orvost, és védettségi igazolással való visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. Az oltás nélkül védettségi igazolványhoz jutó embereket felbujtóként hallgatták ki. (MTI) | https://444.hu/2021/09/17/elfogtak-a-rendorok-egy-71-eves-haziorvost-mert-oltatlanoknak-adott-vedettsegi-igazolvanyt | https://web.archive.org/web/20220521033827/https://444.hu/2021/09/17/elfogtak-a-rendorok-egy-71-eves-haziorvost-mert-oltatlanoknak-adott-vedettsegi-igazolvanyt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogtak-a-rendorok-egy-71-eves-haziorvost-mert-oltatlanoknak-adott-vedettsegi-igazolvanyt | 444 | hungarian-news | 2021-09-17 00:00:00 | [] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
52,779 | Újra bíróság előtt az üllői polgármesteri hivatalban történt víziközmű-zsarolás ügye | Két éve írtunk arról, hogy egy üllői lakost, Fricsovszky-Tóth Pétert – aki azóta önkormányzati képviselő lett a településen, s most az országgyűlési választásokon is indul – megzsarolták és megfenyegették, mert egy víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének feltárni. A bíróság két év után most végre tárgyalni fogja az ügyet, a társulat botrányokkal kísért tevékenységét azonban még mindig nem sikerült teljes körűen feltárni és nyilvánosságra hozni. | 2019-ben számoltunk be arról, hogy az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat nem az arra kötelezettektől akarta behajtani az 1,3 millió forintos társulati hozzájárulás díját, illetve a beszedett pénzekből nemcsak a víz- és csatornahálózatot kiépítését akarta finanszírozni, hanem a teljes közművesítést és az útépítést is. Viszont amikor Fricsovszky-Tóth Péter üllői lakos – aki jelenleg önkormányzati képviselő a településen – számon akarta kérni a társulat ügyvezetőjén a szabálytalan működést, a férfit a polgármester irodájába szervezett találkozón megzsarolták és durván megfenyegették. Fricsovszky-Tóth az ügyben feljelentést tett a rendőrségen Szabó Zsolt, a víziközmű-társulat ügyvezető igazgatója és dr. Szikora Gábor, az önkormányzat ügyvédje és a társulat jogi képviselője ellen, a polgármesteri irodában történteket ugyanis rejtett kamerával rögzítette.
A rendőrség azonban nem látott bűncselekményt az ügyben és megszüntette a nyomozást; szintén eredménytelen volt a sértettnek a Monori Járási Ügyészségen tett panasza. A Monori Járásbíróság azonban befogadta Fricsovszky-Tóth magánvádlóként tett feljelentését, ám eddig csupán egyetlen tárgyalásra került sor. Ahol aztán nem történt semmi érdemi előrelépés:
a tárgyalást ugyanis elnapolták, arra hivatkozva, hogy a Monori Járásbíróság nem kapta meg sem a rendőrségtől, sem az ügyészségtől a nyomozati anyagot.
A feljelentést tevő Fricsovszky-Tóth Péter most azt reméli, végre érdemben fognak foglalkozni az üggyel. Szerinte fontos lenne az is, hogy teljeskörűen átlátható legyen az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulata által történt károkozás, valamint az is, hogy az eseményekben mennyi az üllői önkormányzat felelőssége.
Kezességet vállaltak
A Sportliget Lakóparkot érintő botrányos közművesítés története több mint másfél évtizedre nyúlik vissza. Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy az üllői önkormányzat 2004-ben kötött szerződést egy Simex-Bau Kft. nevű céggel egy új sportcsarnok és egy sportpálya megépítésére. A cég a sportlétesítményeket ingyen húzta volna fel, cserébe a település telkeket adott a cégnek, hogy aztán ezeket a Simex-Bau közművesítés és az út leburkolása után felparcellázva értékesíthesse.
A Simex-Bau Kft.-ről azonban 2006-ban kiderült, hogy mégsem kíván tőkét fektetni ebbe a projektbe, ehelyett egy víziközmű-társulat létrehozásával, társulati hitel-finanszírozással kívánja elvégezni a vállalt beruházásokat. A hitelt pedig a felparcellázott területen élő, a víziközmű törvény szerint kötelezően társulati taggá váló ingatlantulajdonosok fizetnék meg érdekeltségi hozzájárulás formájában.
Mivel azonban a víziközmű-társulat önmagában nem volt hitelképes, az önkormányzat – igaz, hosszas testületi vita után – készfizető kezesség vállalást tett a felvett 298 milliós hitel mögé.
Mindezt ráadásul úgy, hogy a társulat a víz- és a csatornahálózat létesítése mellett elvállalta a közvilágítás, a villamosenergia- és gázhálózat, valamint az út megépítését is. Holott a víziközmű-társulatok elsődleges, törvényben meghatározott célja a közmű- és az ivóvízhálózat kiépítése és üzemeltetése, illetve a csapadékvíz elvezetésének a megoldása. Egyéb feladatokat csak akkor vállalhatnak, ha azt a tagok megszavazzák. Ha ez nem történik meg, a társulat csak a vízközművek kialakításáért szedhet a tagoktól érdekeltségi hozzájárulást, a képviselő-testület pedig csak erre vállalhat kezességet. Az üllői képviselő-testület ennek ellenére beleegyezett a kezesség vállalásába.
Aztán a felvett összeget a társulat elköltötte, ám a követő években nem történtek meg, vagy nem megfelelő minőségben történtek meg az ígért fejlesztések a lakóparkban.
Majd a fejlesztéseket vállaló Simex-Bau Kft. 2009 decemberében felszámolás alá került, 2015-ben pedig meg is szűnt. Az addig elkészült közművek és utak állapotáról az üllői önkormányzat 2010-ben egy igazságügyi műszaki szakértői véleményt készíttetett. Ebből Fricsovszky-Tóth Péter szerint egyértelműen kiderült, hogy a közművek és az utak minősége kifogásolható volt. Ezután a társulat közgyűlése új tisztségviselőket választott, akik túlnyomórészt az önkormányzat alkalmazásában álló személyek voltak; a társulat jogi képviselője például az a dr. Szikora Gábor lett, aki az üllői önkormányzat jogi képviselője is egyben.
Perek sora
Fricsovszky-Tóth, aki nem értett egyet a társulat átláthatatlan gazdálkodásával, aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy tagként a törvényben meghatározott módon a víziközmű-társulat elnöke lehessen. Miután a megfelelő számú aláírást összegyűjtötte, értesítette a helyi képviselő-testületet és a társulat vezetését a szándékairól. Ekkor hívta be őt a társulat ügyvezetője, Szabó Zsolt a polgármesteri hivatalba, ahol dr. Szikora Gáborral együtt megzsarolták és megfenyegették abból a célból, hogy ne vállalja el az elnöki tisztséget. A férfi valóban elállt a szándékától, ezt azonban elsősorban várandós felesége nyugalma érdekében tette.
A víziközmű-társulat azonban ezután sem tudott sikeresen működni, 2017 márciusában megkezdődött a végelszámolása. A lakók által jogtalannak tartott érdekeltségi hozzájárulás miatt több per is indult, amelyekben a bíróság kimondta, hogy mivel a felperesek az első tulajdonostól, a Simex Bau Kft.-től vették meg az ingatlanukat, a víziközmű társulatnak azzal szemben kellett volna érvényesítenie a fizetési kötelezettséget.
Adatokat és felelősöket követel a képviselő
A társulat 2020-as megszűnése után a kezességet vállaló önkormányzatnak kellett átvennie a társulat követelés-állományát, így az érdekeltségi hozzájárulás befizetését vitató lakosok már az önkormányzattal pereskednek. Az elhúzódó perek elkerülése céljából az önkormányzat 2020 februárjában módosította a vagyonrendeletét, és peren kívüli megegyezést ajánlott fel. Ebben a hátralék egy részének elengedését és részletfizetési lehetőségeket biztosított azoknak a lakóparki lakosoknak, akik a társulatnak eddig nem fizették be a közműfejlesztési hozzájárulást.
Viszont Fricsovszky-Tóth Péter – aki a 2019-es önkormányzati választáson bekerült az üllői képviselőtestületbe, jelenleg pedig az országgyűlési képviselő-választás egyik ellenzéki jelöltje – úgy véli: sem a víziközmű-társulat ügyében általa kezdeményezett rendkívüli testületi ülésen, sem azóta nem kaptak a lakosok megfelelő válaszokat számos kérdésre. Szerinte nem készült pontos elszámolás a társulat tevékenységéről, nem vizsgálták ki a közműhálózat minőségét, s arra sincs válasz, hogy miért kell azokért a silány minőségű beruházásokért is fizetnie a lakosoknak, amelyeket nem is végezhetett volna el a társulat. Emellett a képviselő szerint a lakóparki ingatlanok másod- és többedleges tulajdonosai, akik abban a tudatban vásárolták meg lakásaikat, hogy nincs rajta teher, szintén károsultjai az ügynek. Fricsovszky-Tóth Péter szerint az önkormányzat felelőssége vitathatatlan, és minden adatot nyilvánosságra kellene hozni a társulat működéséről ahhoz, hogy végre valóban tisztán lehessen látni az ügyben.
Címlapkép: Az üllői városháza madártávlatból (forrás: Youtube/Williams Televízió és Rádió) | https://atlatszo.hu/2021/09/09/ujra-birosag-elott-az-ulloi-polgarmesteri-hivatalban-tortent-vizikozmu-zsarolas-ugye/ | https://web.archive.org/web/20230529220139/https://atlatszo.hu/2021/09/09/ujra-birosag-elott-az-ulloi-polgarmesteri-hivatalban-tortent-vizikozmu-zsarolas-ugye/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-birosag-elott-az-ulloi-polgarmesteri-hivatalban-tortent-vizikozmu-zsarolas-ugye | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-09 00:00:00 | [
"Szabó Zsolt",
"Szikora Gábor"
] | [
"Simex-Bau Kft.",
"Üllő Város Önkormányzata",
"Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat"
] | [
"Pest megye",
"Üllő"
] | [
"közmű",
"zsarolás",
"önkormányzat",
"vízügy",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,780 | Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa | A Nagykőrösi Kinizsi ezen a néven 1951 óta játszott a megyei futball bajnokságokon. A Pest megyei város számára a brand körülbelül olyan volt, mint Kispestnek a Honvéd vagy Székesfehérvárnak az azóta szintén tulajdonost és nevet változtató Videoton. A patinás múltú csapat a tavalyi Megye-III bajnokságon még részt vett, idén azonban láthatólag végleg eltűnt a város életéből: a bírósági nyilvántartások szerint a futball és röplabda szakosztályt fenntartó sportegyesület váratlanul nevet változtatott, és a székhelyét is más településre tette át, a klubháza pedig az önkormányzathoz került. Csakhogy az a székhely, ahová a Kinizsit – új nevén Roma-Gól SE-t – hivatalosan bejegyezték, aligha képes befogadni egy sportcsapatot, ráadásul az egyesület még mindig nem számolt el a százmilliós adósságaival, és azt sem tudni biztosan, hol vannak az elődjétől átvett buszok és sportszerek.
Költséges klubház
A Kinizsi SE kálváriája 2020 elején kezdődött. Az azt megelőző évben az egyesület még bizakodva tekinthetett a jövőbe, hiszen mintegy 380 millió forintból, fele részben önkormányzati, fele részben az ide irányított társasági adóból (TAO) származó forrásból új székház építésébe kezdett büfével, konferenciateremmel, nézőtérként is funkcionáló tetőterasszal, masszázshelyiséggel és orvosi szobával. 2020 januárjában azonban Sohajda Márk, a sportegyesület képviselője, aki emellett fideszes önkormányzati képviselő és Nagykőrös jogi, gazdasági és közbeszerzési bizottságának vezetője, egy szurkolói ankéton azt jelentette be: a Kinizsi adóssága oly mértékűvé vált, hogy a megye I-ben induló, hivatásos focistákból álló labdarúgó csapat nem tudja tovább folytatni a bajnokságot, sőt, az új klubház befejezése is veszélybe került.
A híradások szerint a gyűlésen Sohajda Márk és helyettese, Veszprémi Zsolt elmondták: a klub folyamatosan veszteséget termelt, és a környékbeli vállalkozók közül nem volt olyan, aki szponzorként hajlandó lett volna beszállni a csapat fenntartásába. Hozzátették, az előző klubvezetés nem számolt el megfelelően a kapott TAO-pénzekkel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) felé: korábban a klub pályavilágítás kiépítésére kapott 9 millió forint támogatást, ez azonban nem készült el, ezért a szövetség 30 millió forintot követelt vissza (az eredeti, 9 millió forintos támogatáshoz folyamatosan növekvő büntetőkamatok is hozzáadódtak). Ráadásul az MLSZ a székházra szánt TAO-pénzt is visszatartotta, amíg a korábbi adósságot nem sikerült rendezni.
Szíjj Lászlóék támogatása
A beszámolók szerint a fórumon felszólalt Czira Szabolcs polgármester, aki azt mondta, nem is tudott a 30 milliós tartozásról (bár polgármester már akkor is ő volt), és ha tudott volna, nem ítél meg önkormányzati támogatást a klubház építésére. Azt is ígérte, személyesen jár el az MLSZ-nél abban a reményben, hogy a Kinizsi tartozását és a klubház ügyét szétválasztják, majd a klub a Nagykőrösi Önkormányzati Hírek című lapban bejelentette, hogy költségcsökkentésként visszalépnek a megye I-es bajnokságtól, és csak a megye III-as, csupa nagykőrösi játékosból álló csapatukat („Kinizsi kettő”) és az utánpótlás csapatokat versenyeztetik tovább.
Bár a tartozás miatt a Kinizsi akkori vezetői az előző klubvezetést hibáztatták, áprilisban a Magyar Röplabda Szövetség is arról tájékoztatta a Heti Hírek című helyi lapot (a Heti Hírek a városban ellenzékinek számító Jobb Nagykőrösért Egyesülethez áll közel), hogy ők is közel 24 millió forint TAO-pénzt követelnek vissza a Kinizsitől – a röplabda-szakosztály fejlesztésére a sportegyesület már Sohajda Márkék irányítása alatt, 2017-ben és 2019-ben igényelt TAO-támogatást.
A helyzet végül odáig fajult, hogy az MLSZ feljelentést tett az egyesület ellen, és felfüggesztette a még hátralevő TAO-pénzek folyósítását is.
Így viszont elvileg az önkormányzati sporttámogatás sem járt volna a klubnak, mivel annak a TAO volt a feltétele. A klubházat végül nagy nehezen sikerült megépíteni, az MLSZ a HVG-nek adott tájékoztatása szerint azért, mert a klub időközben részletfizetési engedményt kért és kapott az adóhivataltól, ezzel a köztartozás papíron megszűnt, így a Labdarúgó Szövetség is folyósította a TAO-pénz befagyasztását.
Itt érdemes megemlíteni, hogy – ahogy a nagykőrösi fideszes polgármester, Czira Szabolcs a képviselő-testület egy 2018 februári ülésén elmondta – a TAO-támogatást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa ajánlotta fel. Szíjj László 2020-ban az ország 4. leggazdagabb embere volt, az Orbán-kormányok ideje alatt Mészáros Lőrinc visszatérő üzlettársaként szerzett közpénz-vagyonokat: 2010 szeptembere és 2019 között a Duna Aszfalt Mészáros cégeivel közösen több mint 2000 milliárd forint értékben nyert meg közbeszerzéseket. A nagykőrösi polgármesterhez Szíjj Lászlót családi kapcsolatok is fűzik, egyik lányát Czira Szabolcs fia vette feleségül.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere | atlatszo.hu
Kinizsiből Roma-Gól
A sportegyesületről a koronavírus-járvány alatt sokáig nem érkeztek hírek. Papíron a csapat az önkormányzattól független civil egyesületként működött 2011 óta, bár az önkormányzat fideszes tagjai vezető pozíciókat kaptak a szervezetben. Idén februárban, ahogy a Heti Hírek felfedezte, a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület hirtelen kikerült a birosag.hu civilszervezet-nyilvántartásából. A sportklub egykori adószámára rákeresve már egy új szervezet, a Roma-Gól Sportegyesület szerepelt, ám az adatokból kiderült, hogy a Kinizsi változtatott nevet. Az itt található adatok alapján az aktuális alapszabályt, vagyis a Kinizsi költözését és a névváltoztatását február 26-án szavazta meg az egyesület közgyűlése.
A birosag.hu nyilvántartásából kiderül az is, hogy a sportklub székhelyét egy 4500 fős pest megyei község, Kóka egy külterületén található ingatlanba tették át.
A civil szervezetekről szóló jogszabály alapján a közgyűlés összehívására az elnöknek, Sohajda Márknak volt jogköre.
Az újonnan bejegyzett sportegyesület célja a nyilvántartás szerint „a Kóka és a környező települések lakóinak, elsősorban roma fiataljainak labdarúgásra történő ösztönzése, tehetséggondozása, versenyek szervezése, az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása, és a sporton keresztül a fiatalok és rajtuk keresztül a családok egészséges életre való nevelése”. Arra azonban, hogy félévnyi működés után valóban végez-e ilyen tevékenységet az egyesület, semmi sem utal.
Zágráb Nándor, a Jobb Nagykőrösért nagykőrösi képviselője a Jobbik Pest megyei elnöke, aki sokat foglalkozott a Kinizsi SE sorsával, az Átlátszónak azt mondta: úgy tűnik, az adótartozásokkal és TAO-visszafizetési kötelezettséggel terhelt egyesületet Sohajda Márkék cégtemetőbe küldték.
Tanyaházba költözött, valós tevékenységet nem folytat
Kókán megtaláltuk a Roma-Gól SE székhelyét. Az úgynevezett egyesületi iroda az Isaszegi utca végén található. Mint kiderült, a félig vakolatlan épületet valójában tanyának használják, a tulajdonosa az udvarban nevel több jószágot.
Ottjártunkkor a telken dolgozó, Bélaként bemutatkozó férfi megerősítette, hogy valóban ebbe a házba jegyezték be a Roma-Gól SE-t, ám az épületben nem működik iroda vagy bármiféle, az egyesülettel kapcsolatos tevékenység. Ő maga elmondása szerint nem is tagja az egyesületnek, neki igazából semmi köze a Roma-Gólhoz, és leginkább az állattartásból él. Mint mondta, az egyesület elnöke, Matyi József sem szokott a székhelyen tartózkodni, csak egyfajta postafióknak használja az ingatlant.
„A posta szokta hozni a levelet a Roma-Gólnak, azokért néha el szoktak jönni” – mondta Béla.
A férfi egyébként arról nem tud, hogy végezne bármilyen, sporttal kapcsolatos tevékenységet az egyesület. Elmondása szerint azon túl, hogy a vezetők felvették a leveleket, nem látta, hogy szerveztek volna meccseket, edzéseket a kókai fiataloknak, vagy hogy történt volna bármilyen előkészület egy kókai sportklub elindítására.
Kókán nem sikerült olyan embert találnunk, aki hallott volna arról, hogy a Roma-Gól bármilyen sporteseményt szervezett volna a helyi fiataloknak. A legtöbben magáról a sportegyesületről is akkor hallottak először.
Az Isaszegi utca lakói jobban informáltak voltak, de ők is csak a bejegyzés körüli botrány miatt, ami másokat is idevonzott. Például Zágráb Nándor nagykőrösi önkormányzati képviselőt, aki szintén felkereste az állítólagos székhelyet. Arról, hogy a roma fiataloknak szerveznének-e valakik sportolási lehetőségeket, szintén nem hallottak, egy idősebb férfit kivéve, aki azt mondta: „szóban volt csak ilyen ígéret, de nem lett belőle semmi”. Elmondása szerint a roma önkormányzat sem kapott semmilyen megkeresést az ügyben. Egy járókelő úgy tudja, az SE vezetőit „adócsalás miatt keresték”, de van, aki szerint lefoglalták az ingatlant és minden ott lévő ingóságot.
Cégtemető, lecserélt mobilszám
A Roma-Góllal kapcsolatban megtalálható nevek egyébként a kókaiaknak nem csengtek ismerősen. A helyi könyvelőiroda munkatársa kérdésünkre azt mondta, Matyi József, Máté András Béla, Kovács Norbert nem itteni vállalkozók, hozzájuk még nem jöttek ügyeket intézni.
Matyi József nevén az Opten céginformációs rendszerében több Pest megyei céget találunk, többek között Kókán, Sülysápon és Üllőn. Ezek a cégek mostanra megszűntek, felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak. A cégtörténetek alapján a vállalkozások nagy részében Matyi József több éves működés után tűnt fel, majd nem sokkal később a bíróság a vállalkozásokat kényszertöröltette, vagy adószámát felfüggesztette.
Az Optenen több cég történetében is azt láthatjuk, hogy a bíróság a képviselőket a megadott címükön nem tudta elérni, a cég telephelyein pedig semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeztek.
Matyi Józsefet a bíróság 2014-ben öt évre el is tiltotta attól, hogy gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, illetve közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.
A Kinizsi/Roma-Gól SE jelenlegi elnökét interjú céljából telefonon kerestük, amire ő kezdetben nyitottnak mutatkozott. Később azonban elérhetetlenné vált, majd a telefonszámát is lecserélte: amikor legközelebb hívtuk a számát, a telefont már egy másik férfi vette fel, aki azt mondta, pár napja vette az előfizetését a Vodafone-tól, és már mások is keresték a számon Matyi Józsefet.
Az önkormányzaté lett a klubház
Továbbra is nyitott kérdés, hogy a mostanra feltehetően behajthatatlanná vált tartozás hogyan, milyen költségek miatt halmozódott fel, és hogy mi lett a Kinizsi vagyontárgyainak (csapatbuszok, sportszerek) sorsa. Az egyesület teljes eszközkészletének értéke az Opten adatai szerint 146 625 000 forint volt 2019-ben, ennél frissebb beszámolót a céginformációs rendszer alapján nem nyújtottak be.
A közel 400 milliós, 2021-re felépült klubház sorsa ismert. Az azt felépítő cég az EU-Építő Kft. az elszámolási vita alatt még le is lakatolta az épületet, de ahogy a cég ügyvezetője, Simon János az Átlátszó kérdésére elmondta, később sikerült megegyezni, és mostanra az egyesületnek nincs tartozása a kft. felé. A klubház azóta már nem a sportegyesület, hanem az önkormányzat tulajdonában van – nem sokkal az építés után a csapat egyszerűen átruházta azt a városra, és most az önkormányzattól bérli az újonnan létrehozott csapat, a MozGo Nagykőrös.
Mivel a Kinizsit akkor már adótartozás terhelte, a manőver vélhetően arra szolgált, hogy megakadályozza a klubház lefoglalását és elárverezését egy végrehajtási eljárásban. Azonban ahogy arra Zágráb Nándor önkormányzati képviselő felhívta a figyelmet, a székház átjátszásakor a sportegyesületet ugyanazok vezették, akik az önkormányzat pénzügyeiért is felelősek voltak.
A vagyonátadáskor a sportegyesület képviseletére Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés jogi, gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke volt jogosult. A személyi összefonódások miatt Zágráb szerint a NAV megvizsgálhatja akár a klubház épületének lefoglalását is. A 2021. június 24-i közgyűlésen szóba is került, előfordulhat-e, hogy az ingatlant lefoglalja a NAV, amire a klubház ügyeiben aktívan részt vevő polgármester, Czira Szabolcs kitérő választ adott.
Havi 700 ezerbe került egy ifi-röplabdás edzése
Kérdéses még, hogy a Kinizsi/Roma-Gól fantomizálódása előtt mire mentek el a milliós állami és önkormányzati támogatások. Lapunk megszerezte a csapat az MLSZ-nek és a Magyar Röplabda Szövetségnek bemutatott, TAO-támogatásokról szóló előzetes elszámolásait, ezekből részben képet kaphatunk a csapat kiadásairól.
A dokumentumok alapján a Kinizsi költségvetése 2017-ben még csak 17 millió volt, 2018-ban már 83, 2019-ben pedig 65 millió. Az emelkedés főként a TAO-támogatásnak köszönhető, és még nem tartalmazza a klubház építési költségeit.
A Röplabda Szövetségtől az SE a 2017-ben és 2019-ben kért és kapott TAO-támogatást, hogy kineveljék a város női utánpótlás-csapatait, több korcsoportban is. 2017-ben több mint 21 millió, 2019-ben 67 millió forintot. 2017-ben az összeg több mint felét „sportszakemberek személyi jellegű ráfordításaira” költötték, így az SE ilyen jellegű kiadásai 2017-ről 2018-ra rendkívüli mértékben növekedtek: 2 millióról 17 millióra. A röplapdás projektben való részvételért az SE technikai vezetője (Veszprémi Zsolt) és a sportszervező-sportmunkatársként feltüntetett tag (az MLSZ-es iratok Sohajda Márkot tüntetik fel ugyanezzel a titulussal) kapta a legmagasabb díjazást, havi 300 ezer forintot, míg az ezdők 150 ezret kerestek.
Ahogy az iratokból kiderül, a 2017 és 2020 közötti időszakában 39 versenyengedéllyel rendelkező játékos röplabdázott Nagykőrösön, vagyis egy fiatal sportoló felkészítése havonta mintegy 700 ezer forintba került az adófizetőknek.
Vitamincsomagok milliókért
Az MLSZ-től a 2017-2018-as évadra, utánpótlás-fejlesztésre és tárgyi eszközök beszerzésére 33+33 millió forintot vettek fel. Ebből összesen 42 játékost készítettek fel, a röplabda-szakosztályhoz hasonlóan nagyrészt középiskolás lányokat.
A kisebb kiadási tételek között szerepel még vitamincsomagok vásárlása a sportolóknak, a két évben összesen 1,5+2,35 millió forint értékben.
Nagykőrösi, nevüket nem vállaló források szerint ezek a készítmények a Forever Living Products étrendkiegészítői voltak: ez a vállalat MLM-rendszerben kínál termékeket, a Forever Living saját magazinjában megjelent cikk alapján az SE technikai vezetőjének, Veszprémi Zsoltnak az édesanyja az MLM-cég egyik menedzseri szintű értékesítője. Veszprémi Zsolt és Sohajda Márk nem erősítette meg vagy cáfolta ezt az értesülést.
Az anyagbeszerzés nagyrészt két csapatbusz beszerzését jelentette, emellett informatikai eszközöket is vásároltak. Az egyesület vezetői a focis projekten is jól kerestek: a technikai vezető az évben 450 ezret, Sohajda Márk 281 ezres havi juttatást kapott, az edzők pedig 120 ezer forintot. További 15 millió forintot költöttek sportszerek vásárlására.
A 2019-es évadban az MLSZ további 27 milliós TAO-támogatást engedélyezett. Az évben a sportszakemberek fizetése volt a legnagyobb kiadás, ezen belül ismét a vezetők juttatása volt a legmagasabb (200 ezer havonta).
További 7 milliót költöttek újabb sportszerek beszerzésére.
Ugyanebben az évben Sohajda Márk és Veszprémi Zsolt a beszédes Sport Transfer Kft. néven jegyeztek be saját vállalatot. A cég azonban nem volt hosszú életű: az Opten adatai szerint egy évvel az alapítás után már törölték az adószámát, miután az előző üzleti évet 3 milliós veszteséggel zárta.
Az SE korábbi vezetőit e-mailben és telefonon is kértük, hogy küldjék el, honnan vásároltak a TAO-támogatásokból sportszereket és vitaminokat az adott időszakban, mi volt az elszámolási vita oka az MLSZ-szel és a Röplabda Szövetséggel, illetve hogy Matyi Józsefékkel hogyan kerültek kapcsolatba. A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.
Augusztusban a Fidesz megerősítette, hogy az egykori Kinizsi Sportegyesület két képviselőjét kinevezték a helyi pártszervezet vezetőinek: Körtvélyesi Attila a nagykőrösi Fidesz elnöke, Sohajda Márk az alelnöke lett.
Címlapkép: Öltözői csendélet 2020. február 22-én a Nagykőrös-Abony mérkőzés előtt (forrás: a MozGo Nagykőrös Labdarúgó Klub Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/09/06/eltunt-tao-penzek-fantomizalodott-sportegyesulet-a-nagykorosi-kinizsi-sorsa/ | https://web.archive.org/web/20211025190935/https://atlatszo.hu/2021/09/06/eltunt-tao-penzek-fantomizalodott-sportegyesulet-a-nagykorosi-kinizsi-sorsa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-tao-penzek-fantomizalodott-sportegyesulet-a-nagykorosi-kinizsi-sorsa | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-06 00:00:00 | [
"Matyi József"
] | [
"Nagykőrösi Sportegyesület",
"Roma-Gól Sportegyesület"
] | [
"Kóka",
"Nagykőrös",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"adósság"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
|
52,781 | Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.
Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.
Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.
Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.
Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.
Végtelen történetek
Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik.
1. Öveges-program
A legrégebbi a 2014-ben indult Öveges-program, amelynek során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatásból 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A pénz törvénysértő felhasználására az OLAF is felfigyelt, Hadházy Ákos parlamenti képviselő folyamatosan tárta fel a részleteket, és még a Miniszterelnökség vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat állapított meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Idén tavasszal, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra. Hadházy szerint ez vicc, „hiszen pl. csak a 43 résztvevő polgármesternek tudnia kellett a manipulációkról”.
2. Híd a munka világába
A másik régóta húzódó ikonikus ügy a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt, amire az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére az EMMI kifizetett 2,5 milliárd forint EU-s támogatást. A programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához. A konzorciumvezető az ORÖ volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyik háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).
A „Híd a munka világába” 2013. november 1-jén indult. A programra eredetileg 5 milliárd forintot szánt a kormány, ám a botrányok miatt 2015 szeptemberében 2,5 milliárdra csökkentették a támogatás összegét. 2016 tavaszán az EMMI megszüntette az egész programot, és visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet érdemi munkát nem végzett, és az állástalan romák nem kerültek be a munkaerőpiacra, miközben a projektre több mint 2 milliárd forintot költöttek el.
Az EMMI-vizsgálat során az ORÖ több dokumentumot nem tudott bemutatni, mert az iratokat akkorra már lefoglalták a NAV nyomozói. Bár az adóhivatal 2015-ben még nem tartotta indokoltnak, hogy költségvetési csalás ügyében nyomozzon, a Fővárosi Főügyészség utasította rá. Így indult meg 2015 májusában a nyomozás, ami azóta is tart, és még 2022 júniusáig húzódhat. Eddig 5 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, de Farkas Flórián ÖRO-elnök egész biztosan nincs köztük, mert országgyűlési képviselőként (a Fidesz padsoraiban ül a parlamentben) védi a mentelmi jog.
3. Szajol-Püspökladány vasútvonal
Ennél is rosszabbul áll a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításának ügyében indult eljárás: a 2015-ben indult nyomozásról 2019 óta semmi hír nem került napvilágra.
A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki a tendert két részben. A Szajol-Kisújszállás szakaszt az SZ-K-2011 Konzorcium nyerte el 49,6 milliárd forintért, a Kisújszállás-Püspökladány közötti pályafelújítást pedig a K-P-2011 Konzorcium kapta meg 49,9 milliárdért. Mindkét konzorciumot a Közgép, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta. A projekt része volt a két szakasz felújítása után a biztosító- és a távközlési berendezések, valamint a felsővezeték-rendszer cseréje, amit a Thales Austria Gmbh és a Közgép tulajdonában lévő Dunántúli Kft. végzett.
A Vasútépítő Kft. ügyvezetője a vizsgált időszakban a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István volt. A Közgép tulajdonosa az akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel még nagyon jó kapcsolatban lévő Simicska Lajos volt, a Szentesi Vasútépítő Kft. pedig a Strabag-csoporthoz tartozott.
A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal megújítása a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az utóbbi állta a 161 milliárd forintos beruházás 85 százalékát. A projektre szánt összeg egyébként eredetileg 137,4 milliárd forint volt, de a kormány a kivitelező cégek kihirdetése előtt 2 nappal megemelte az összeget 24,3 milliárd forinttal. A pluszpénz a Közgépnek kedvezett, mert mindkét szakaszra vonatkozóan az eredetileg becsült értéknél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. Az OLAF jelzése alapján a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt elrendelte az ügyben a nyomozást, amit azóta is végez a NAV.
4. Orbán Viktor fogorvosa
Öt évvel ezelőtt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island-csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást.
Azóta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. A büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
5. Rogán Antalék találmánya
Az akkor még létező Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A Rogánék találmányához hasonló, és azzal szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az OLAF büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV 2018 januárja óta nyomoz az ügyben. Fejlemény még nincs.
6. Microsoft licenszvásárlások
2019 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 között. Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.
Az amerikai tőzsdefelügyelet az ügy érintettjeként a NAV-ot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is megnevezte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2019 augusztusában jelentette be, hogy nyomozást indított az ügyben, ám egy év alatt sem találtak gyanúsítottat.
Gyorsan lezárva
A hosszú évekig húzódó eljárások szöges ellentétei azok az ügyek, amelyekben hipp-hopp, néhány hónap alatt lezárták a nyomozást a magyar hatóságok – általában azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény. Sokszor annak ellenére állították ezt, hogy az OLAF is összeírta a kifogásait, és laikusok számára is egyértelműen látható módon nem stimmelt valami. A jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 9 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Elios
Talán ez a legismertebb az összes közül: a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak volt cége, az Elios Zrt. 2010 és 2016 között többnyire az önkormányzatok által elnyert európai uniós forrásból (de volt, ahol bankhitelt vettek fel a célra) korszerűsítette a közvilágítást 35 magyarországi településen.
Az OLAF ellenőrei a projektek vizsgálata során arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak. Az EU csalás elleni ügynökségének jelzésére 2018 januárjában a Legfőbb Ügyészség nyomozást indított, de az eljárást még ugyanazon év novemberében lezárták „bűncselekmény hiányában” úgy, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
2. A 4-es metró
A másik közismert ügy az európai uniós támogatású projektek állatorvosi lova, a 10 évig húzódó, sokszorosára dráguló beruházás, a 4-es metró kivitelezése. Az építkezés a szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az OLAF arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér.
Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a 2017 elején indult nyomozást végül a Nemzeti Nyomozó Iroda „bűncselekmény hiányában” 2019 májusában megszüntette.
3. Budapest Szíve
A főváros V. kerületében, a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák megújítására szolgáló, és a belváros forgalomcsökkentését célzó beruházás 15 milliárd forintos költségéből 9,9 milliárd volt az uniós támogatás. A program 2007-ben indult: két projektet, a Március 15. tér és környékének megújítását, valamint a Károly körút felújítását a fővárosi önkormányzat indította el. A beruházások 2011-ben a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek. A projekt idején a fideszes Rogán Antal volt az V. kerület polgármestere (2006—2014), és a program elindulásakor az SZDSZ-es Demszky Gábor volt a főpolgármester, akit a fideszes kötődésű Tarlós István váltott 2010-ben.
Az EU elég korán, már a második ütem elindulása előtt felfigyelt a projektre, és jelezte az aggályait. Az Európai Bizottság ugyanis irányítottnak találta a Budapest Szíve Program 2009-es közbeszerzési eljárását, és kilátásba helyezték, hogy fele-fele arányban összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot szabnak ki a fővárosra és az V. kerületi önkormányzatra. Az OLAF 2014 végén lezárta a nyomozást, és 2015 januárjában a magyar ügyészséghez fordult. Ennek nyomán a Fővárosi Főügyészség 2015 márciusában elrendelte a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya aztán 2017 májusában megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény gyanúja nem merült fel”.
4. Mátrai Erőmű
2020 márciusában az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) 17,44 milliárd forintért megvásárolta a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladékfeldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, az Opus Global Nyrt.-től és a Status Energy Magántőkealaptól. Mészáros érdekeltségei korábban 10-12 milliárdért vették a Mátrai Erőművet és a Geosolt, és a vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki az új tulajdonosainak, vagyis Mészároséknak. Aztán az erőmű veszteséges lett, és mégis az eredeti vételár közel kétszereséért értékesítették az államnak.
2020 februárjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Mátrai Erőmű állami megvásárlása miatt. Néhány hónappal később, 2020 májusában azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
5. Provital
A közbeszerzési tanácsadó cég és jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. több fideszes önkormányzatnak és nagy állami projekteken is dolgozott. A zrt.-vé alakulás előtt tulajdonos volt benne Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnök, aki 2010-ben lett az uniós pénzek elosztásáért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese. Homolya kiszállása óta aMészáros Lőrinc érdekeltségeiben fontos pozíciókat betöltő dr. Antal Kadosa Adorján a Provital tulajdonosa.
Hadházy Ákos akkor még LMP-s, ma már független országgyűlési képviselő 2018-ban számolt be arról, hogy Szekszárd és Kaposvár önkormányzata duplán fizetett a Provitalnak közbeszerzési tanácsadásért. Az OLAF emiatt, valamint a cég Homolya tulajdonlása idején végzett tevékenysége és a szekszárdi Elios-ügyben való közreműködése miatt is vizsgálódott a Provital után. Polt Péter 2018 elején közölte, hogy a NAV nyomoz a Provital önkormányzati szerződései miatt, de az eljárást 2018. június végén megszüntették azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény nem volt megállapítható”.
6. Lószolárium
2018 áprilisában írta meg a Hvg.hu, hogy hivatalosan iskolások és lovas szakemberek képzésére építették bő 45 millió forint állami és uniós támogatásból a tápiószentmártoni lovasközpontot, az ingatlant azonban a valóságban a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje használja. Az ünnepélyes megnyitóra és a támogatás felhasználásának igazolására állítólag „mindent úgy dobtak össze”, például a bemutatás idejére a lószoláriumot is csak kölcsönkérték egy lovardától.
A cikk nyomán 2018 májusában nyomozni kezdett a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt, azonban 2019 decemberében megszüntették az eljárást azzal az indokkal, hogy az adóhatóság nyomozói „nem találtak bizonyítékot arra, hogy költségvetési pénzt a jóváhagyott céltól eltérően használtak volna fel, vagyis nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
7. Nyíregyháza-Sóstó
2015 őszén az Átlátszó számolt be arról, hogy Nyíregyházán a 2,1 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott turisztikai projekt során akár 1 milliárdos kár is keletkezhetett a túlszámlázások (például darabonként 637 ezerért elszámolt, ám 7500 forintért kapható halogén lámpák) miatt.
Cikkünk után több feljelentés is érkezett a projekt miatt a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészségre, és költségvetési csalás gyanújával rendelték el a nyomozást. Az eljárást azonban nagyon hamar, 2017. június elején le is zárták bűncselekmény hiányában. A nyíregyházi ügyészség indoklása szerint például a pár ezer forintos lámpák azért voltak drágák, mert a beépítési anyagköltségük darabonként több mint 600 ezer forint.
8. Biodóm
A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a Pannon Park és annak központi építménye, a 17 ezer négyzetméter alapterületű, 4 „üvegbuborékból” álló Biodóm kivitelezése 2017-ben kezdődött el. 2012-ben Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója még arról beszélt, hogy a Pannon Park 12—15 milliárd forintba fog kerülni, de a kivitelezést 2017-ben már nettó 32,7 milliárdos ajánlattal nyerte el a Market Zrt., ami a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége. Aztán 2019 decemberében Persányi közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park és a Biodóm befejezéséhez.
A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezután elrendelte a Biodóm-projekt átvilágítását, több szabálytalanságot talált a FÁNK működésében, és 2021 januárjában feljelentést is tett a főváros a horribilis drágulás miatt hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség azonban bűncselekmény hiányában augusztusban már le is zárta a nyomozást.
9. A 3-as metró szerelvényei
A fővárosi közlekedési vállalat, a BKV és az orosz Metrovagonmash 2015 augusztusában, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármestersége idején írta alá a budapesti 3-as metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújításáról szóló szerződést. Az orosz cég 219,1 millió euróért (mintegy 69 milliárd forintért) vállalta a 37, egyenként hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A főváros 2019-ben megválasztott új vezetése ezt az ügyet is kivizsgáltatta, majd feljelentést tett miatta 2021 márciusában, de a rendőrség ezt az eljárást is lezárta augusztusban bűncselekmény hiányában.
Nem is indult nyomozás
Az elhúzódó vagy épp gyorsan lezárt eljárások mellett jelentős számban vannak olyan esetek is, amikor hiába tesz valaki feljelentést, a hatóságok nem indítanak nyomozást. Az összesítésünkben bemutatott 20 ügyből 5 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Budapest-Belgrád vasútvonal
A kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel építi a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely amelynek kivitelezésében Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek több érdekeltsége is részt vesz. 2020 áprilisában írták alá a hitelszerződést, május közepén pedig a kormány 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést azzal az indokkal 2020 júniusában, hogy a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett”. Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők”.
2. Lélegeztetőgépek vásárlása
Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. Ezután a Demokratikus Koalíció feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mert a párt szerint a kormány „brutálisan túlárazva” vásárolta meg a készülékeket. A feljelentést azonban az NNI 2020 októberében elutasította arra hivatkozva, hogy a DK-s Varju László képviselő nem szolgáltatott elég bizonyítékot, illetve hogy a túlárazott lélegeztetőgépek ügyében már érkezett más megkeresés is Polt Péter legfőbb ügyészhez. A gépek többsége egyébként a beszerzése óta raktárban áll.
3. Tiborczék szállodabiznisze
2020 júniusában az Mfor írta meg, hogy a visegrádi hegyoldalban évek óta félkészen, tájsebként álló hotelt tulajdonló cégből (HOTEL VSGRD Kft.) hatalmas osztalékot vett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt., aminek a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz köthető BDPST Zrt. a többségi tulajdonosa. Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy egyetlen kapavágás nélkül, pusztán az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen, aminek ma már egy, Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap a tulajdonosa. A cikkek után a Párbeszéd feljelentést tett, mert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre gyanakodott, de a KNYF elutasította a feljelentést.
4. TAO-támogatások Felcsútra
2021 márciusában a 444 írt egy cikket A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz címmel. Az anyag nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki a levelet feljelentésként értékelte, és a NAV-hoz továbbította. Az adóhatóság azonban június elején elutasította Vadai feljelentését „mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik”.
5. A KLIK szoftverügye
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő 2017 decemberében feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, mert úgy vélte, hogy a Klebelsberg Központ (KLIK) milliárdos értékben vásárolt több különböző méregdrága informatikai rendszert, de nem üzemelte be őket, sőt, újabb hasonlókat vett helyettük.
A Fővárosi Főügyészség azonban 2018 januárjában elutasította Hadházy feljelentését arra hivatkozva, hogy még a bűncselekmény gyanúja is hiányzik. Viszont Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter elismerte, hogy az uniós pénzből vásárolt szoftverek többsége nem készült el vagy használhatatlan. Emiatt a KLIK-nek 1,2 milliárd forint EU-s támogatást vissza kellett fizetnie.
Az EU sem elégedett Polt Péterékkel
A lezárt, elhúzódó vagy el sem indított nyomozások többségében közös, hogy legalább egy ismert politikus, vagy annak valamilyen rokona, esetleg barátja érintett bennük. Az érintettek többnyire (de nem kizárólag) a kormánypárthoz köthetők, a feljelentéseket pedig leggyakrabban az ellenzék tagjai teszik.
A Népszava 2020 októberében készített összesítése szerint azonban hiába szórja az ellenzék a vizsgálandó témákat az ügyészségnek, ott valahogy megakadnak a dolgok. A lapnak küldött válaszok alapján az ellenzéki pártok és politikusaik 2014 és 2020 között összesen 119 feljelentést tettek – vagy közvetlenül, vagy Polt Péter akként értékelte a neki küldött írásbeli kérdést, és továbbította valamelyik nyomozóhatóságnak (pl. NAV, ORFK, NNI). A 119 feljelentésből azonban mindössze 30 esetben indult nyomozás, amiből 10 jelenleg is tart, de vádemelési javaslatig egyik ügy sem jutott el.
Felmerül a gyanú, hogy esetleg politikai alapon szelektálnak az ügyek között. Lehetséges ez egyáltalán? És ha igen, milyen módon kivitelezhető?
Magyarország 2019-es konvergenciaprogramját véleményezve született ez a dokumentum, ami az Európai Unió ajánlásait tartalmazza a magyar kormánynak. Ebben az ügyészséggel kapcsolatban (16-os pont) ez olvasható:
„Továbbra is aggályos a korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása. Számos mutató arra utal, hogy az elmúlt években Magyarországon fokozódott a korrupció kockázata. A korrupciós kockázatok és a favoritizmus torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják.
Az ügyészség működése alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelem szempontjából. Bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának.
Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.”
Az Európa Tanács által 1999-ben létrehozott korrupcióellenes intézmény, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) egyebek között az alábbiakat kifogásolja a magyar ügyészség működésével kapcsolatban:
1. A parlamenti kisebbség akadályozhatja, hogy mandátuma lejártát követően új legfőbb ügyészt válasszanak. Megfelelő parlamenti többség híján Polt Péter mandátumának lejártát követően sem tudna új legfőbb ügyészt választani a kormányon lévő párt.
2. Nincs szigorúan szabályozva, hogy milyen feltételek mellett lehet ügyeket áthelyezni egyes ügyészek között. Így könnyen elvonható egy nyomozás egy túlságosan buzgó ügyésztől, ha nem szándék, hogy az eljárás érdemi eredménnyel záruljon.
3. Az ügyészségen belül zajló fegyelmi eljárásokat az ügyészségi hierarchián belül kezelik, célszerű lenne kivonni a hierarchia elől ezeket az eljárásokat. Enélkül egy felettes ügyész ugyanis fegyelmi eljárásokon keresztül ellehetetleníthet ügyészeket, amennyiben azok nem kellően lojálisak, vagy nem kívánatos eredményekkel zárják a nyomozást.
Ezeket a kritikákat a GRECO először 2015-ben fogalmazta meg, amikor összesen 18 ajánlást tett Magyarország részére, ám azokból a magyar kormány még csak 5-öt hajtott végre. A GRECO megállapításai forrásul szolgáltak az ún. Sargentini-jelentéshez is.
Judith Sargentini holland EP-képviselő 2018-ban készítette el jelentését, amelyben 68 oldalon több területet megvizsgált, és az anyag alapján javasolta az Európai Parlamentnek annak kimondását, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, amelyeket tagállamként be kellene tartania. Itt összefoglaltuk a Sargenti-jelentést röviden és közérthetően.
Az Európai Parlament 2018. szeptember közepén kétharmados többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést, vagyis az EP-képviselők többsége szerint nem megfelelően működik Magyarországon a demokrácia. A jelentés elfogadásával az EP megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást hazánkkal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt.
A magyar kormány azt hangoztatta, hogy csak bevándorlásellenessége miatt támadja Magyarországot az EU, ahol egyébként mindenki Soros György zsebében van. Még plakátkampányt is indítottak Sargentini és Soros ellen 6 milliárd forint közpénzből.
Az ügyészség 2018 októberében reagált a Sargentini-jelentés rá vonatkozó részeire. A hosszú közlemény röviden összefoglalva arról ír, hogy Polt Péter hivatala szerint minden rendben van Polt 9 évre történő kinevezésével, és csak parlamenti kétharmaddal lehetséges leváltásával, valamint az ügyészség működésével.
Azóta az ügyészség függetlensége fontos témája lett az EU-s helyreállítási alapról folyó tárgyalásoknak is. Az Európai Unió ugyanis a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott egy átmeneti ösztönző csomagot, amelynek legnagyobb részét, vagyis 672,5 milliárd eurót a Recovery and Resilience Fund (RRF), azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teszi ki. Ebből 312,5 milliárd eurót támogatásként, 360 milliárd eurót hitel formájában vehetnének fel a tagállamok.
Annak érdekében, hogy tényleg a válságból való kilábalást segítse a pénz, az arra pályázó országoknak ki kell dolgozniuk egy úgynevezett „Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet” – ez a HET, amit az EU értékel. A források meghatározott részét kell például klímavédelmi intézkedésekre és digitális fejlődésre költeni, de Magyarországtól elvárják a korrupcióellenes intézkedéseket is.
A magyar kormány 2021 áprilisában úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán 43%-át (2500 milliárd forintot) szeretné felhasználni, tehát csak a vissza nem térítendő támogatást kéri. Elemzők szerint ennek az az oka, mert Orbánék nem akarnak Brüsszellel vitázni a pénz felhasználásáról.
A magyar kormány többször átdolgozott helyreállítási tervét azonban még nem fogadta el az EU: július végén 2 hónappal meghosszabbították a magyar HET értékelését. A Fidesz-kormány szerint a döntés mögött politikai okok, jelesül a gyermekvédelmi/melegellenes törvénnyel kapcsolatos brüsszeli lobbiérdekek húzódnak. Hosszas huzavona várható: a K-Monitor néhány napja összegezte az EU által elvárt korrupcióellenes intézkedéseket és a magyar kormány ezzel kapcsolatos ígéreteit.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én (forrás: Bruzák Noémi/MTI) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/09/16/elszabotalt-nyomozasok-20-fontos-ugy-ami-megakadt-az-ugyeszsegen/ | https://web.archive.org/web/20230413121403/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/09/16/elszabotalt-nyomozasok-20-fontos-ugy-ami-megakadt-az-ugyeszsegen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszabotalt-nyomozasok-20-fontos-ugy-ami-megakadt-az-ugyeszsegen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-16 00:00:00 | [
"Farkas Flórián",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Híd a Munka Világába Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Legfőbb Ügyészség",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Provital Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"ügyészség"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása",
"Budapest Szíve program",
"Négyes metró",
"Öveges-program (akta)"
] |
|
52,782 | Guller Zoltán: régi adósságot törleszt a kormány, amikor közpénzből felújítja Mészáros Lőrinc szállodáit | Kiderül például, hogy a hévízi Hunguest Hotel Panoráma felújítása összesen 1,8 milliárd forintba került, ehhez a kormány 458 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást adott. Tehát a felújítás költségeinek negyedét közpénzből fedezték. Ezt a régi adósságot törlesztettük akkor, amikor ezt a tájsebet, közösen a Hunguesttel, Magyarország Kormánya felújítja, és a 208 szoba 21. századi követelményeket fog nyújtani.
Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. volt tavaly tavasszal: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.
Szintén állandó tagja a leggazdagabb magyaroknak Széles Gábor, aki a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, de az SGHTHERMÁL Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő Kft. 101 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a zalacsányi Batthányi Kúria és kastélyszálló fejlesztésére. 149 millió forintba került, tehát a költségek 68 százalékát az adófizetők állták.
Meggyes Tamás kampányfőnöke és fideszes önkormányzati képviselő is volt: a GUPLAS Vagyonkezelő Kft. és az Immo-Granum Kft. nevű cégei 144 és 134 millió forintot kaptak. Az most derült ki, hogy az Immo-Granum fejlesztése összesen 268 millió forintba fog kerülni, tehát a kiadások 50 százalékát fedezik közpénzből. Ennyi pénzből épül meg 2023-ra az új, 8 szobás, négycsillagos panzió Esztergom főterén. | Videókkal és fotókkal gazdagon illusztrált új honlapon büszkélkedik el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azzal, hogy az elmúlt években a Kisfaludy-pályázatokon keresztül a kormány vissza nem térítendő állami támogatásokkal finanszírozta Magyarország leggazdagabb embereinek szállásfejlesztéseit is. Kiderül például, hogy a hévízi Hunguest Hotel Panoráma felújítása összesen 1,8 milliárd forintba került, ehhez a kormány 458 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást adott. Tehát a felújítás költségeinek negyedét közpénzből fedezték.
Hosszú évtizedek óta a felújítása ennek a hotelnek elmaradt. Ezt a régi adósságot törlesztettük akkor, amikor ezt a tájsebet, közösen a Hunguesttel, Magyarország Kormánya felújítja, és a 208 szoba 21. századi követelményeket fog nyújtani
- fogalmazott Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Hunguest Hotel Panoráma bejárása közben készült videón.
A felvételből nem derült ki, de lapunk már megírta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ által a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. volt tavaly tavasszal: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel. A kivitelező kilétét homály fedi, a Hunguest korábban csak annyit árult el lapunknak, hogy a hét szállodafelújítási projekt kivitelezői az építőipari szektor több évtizedes múlttal rendelkező jelentős szereplői.
Szintén állandó tagja a leggazdagabb magyaroknak Széles Gábor, aki a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, de az SGHTHERMÁL Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő Kft. 101 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a zalacsányi Batthányi Kúria és kastélyszálló fejlesztésére. A cég tulajdonosa pedig az SGH Vagyonkezelő Kft. közbeiktatásával Széles Gábor. Az most derült ki, hogy a teljes projekt 149 millió forintba került, tehát a költségek 68 százalékát az adófizetők állták. A közpénzt pedig a következőkre fordították: felújították a kastély homlokzatát, szaunavilágot alakítottak ki és napágyakat szereztek be.
A változatosság kedvéért olyan beruházás is akad, ahol a költségek felét fizették az adófizetők. Azt már korábban megírtuk, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Két panziót is építhet például Esztergomban Horváth Mihály, aki a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás kampányfőnöke és fideszes önkormányzati képviselő is volt: a GUPLAS Vagyonkezelő Kft. és az Immo-Granum Kft. nevű cégei 144 és 134 millió forintot kaptak. Az most derült ki, hogy az Immo-Granum fejlesztése összesen 268 millió forintba fog kerülni, tehát a kiadások 50 százalékát fedezik közpénzből. Ennyi pénzből épül meg 2023-ra az új, 8 szobás, négycsillagos panzió Esztergom főterén.
Már elkészült viszont két Kisfaludy-beruházás is Balatonszemesen. Szeptember közepén nyit a Kistücsök panzió a híres étterem mellett: a Gastrogold Vendéglátó Kft. 315 millió forintot kapott az MTÜ-től, a két tulajdonos Csapody Balázs és Béres József. Kettejük közül Béres József a gazdagabb, hiszen a Béres Gyógyszergyár Zrt. 2020-ban rekord évet zárt: az árbevétel a 2019-es 13,3 milliárd forintról 20,1 milliárd forintra ugrott, míg a profit 1,5 milliárd forintról 4,7 milliárd forintra gyarapodott. Októbertől pedig már lehet szobát foglalni az OTP balatonszemesi hoteljébe. A legnagyobb hazai bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány.
A kormány szerint nincs ezzel semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dőlt el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. | https://mfor.hu/cikkek/makro/guller-zoltan-regi-adossagot-torleszt-a-kormany-amikor-kozpenzbol-felujitja-meszaros-lorinc-szallodait.html | https://web.archive.org/web/20220531115742/https://mfor.hu/cikkek/makro/guller-zoltan-regi-adossagot-torleszt-a-kormany-amikor-kozpenzbol-felujitja-meszaros-lorinc-szallodait.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/guller-zoltan-regi-adossagot-torleszt-a-kormany-amikor-kozpenzbol-felujitja-meszaros-lorinc-szallodait | mfor.hu | hungarian-news | 2021-09-14 11:34:00 | [
"Béres József",
"Csapody József",
"Dömötör Csaba",
"Horváth Mihály",
"Meggyes Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Széles Gábor"
] | [
"Gastrogold Vendéglátó Kft.",
"GUPLAS Vagyonkezelő Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"IMMO-GRANUM Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"SGHTHERMÁL Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,783 | Ez az alapítványba rejtett gyártelep került elő Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói vitáján | Az amúgy sem baráti beszélgetésen a hangulat akkor vált dermesztően feszültté, amikor Hadházy arról az alapítványról kérdezte Tóth Csabát, amit a szocialista képviselő bizalmasai hoztak létre 2012-ben Zalaegerszegen. Tóth igyekezett elintézni annyival, mindehhez semmi köze, és próbálta elterelni a szót, pedig az Első Lépés Inkubátorház Alapítvánnyal egy olyan 26 ezer négyzetméteres gyártelepet vettek meg, amire később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. | Zuglóban annyira elmérgesedett az előválasztási vita Hadházy Ákos és Tóth Csaba között, hogy még a szomszédos választókörzetben is a szocialista képviselő miatt kellett magyarázkodniuk a jelölteknek. A Tóth Csabát támogató pártok eddig azzal védték a döntésüket, hogy a képviselő ellen csak gyanúsítgatások hangzottak el, bizonyítékok nincsenek. De a pénteki képviselőjelölti vitán Hadházy azt mondta, hogy súlyos dokumentumokat kapott Tóthról.
Az amúgy sem baráti beszélgetésen a hangulat akkor vált dermesztően feszültté, amikor Hadházy arról az alapítványról kérdezte Tóth Csabát, amit a szocialista képviselő bizalmasai hoztak létre 2012-ben Zalaegerszegen. Tóth igyekezett elintézni annyival a kérdést, hogy mindehhez semmi köze, és próbálta elterelni a szót, pedig az Első Lépés Inkubátorház Alapítvánnyal egy olyan 26 ezer négyzetméteres gyártelepet vettek meg, amire később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. A vita után Hadházy az erről szóló dokumentumokat is feltöltötte az oldalára. Most ezek alapján mutatjuk be, eddig mi derült ki Tóth Csaba telekügyéről.
A részletekről rögtön a vita után próbáltuk megkérdezni a szocialista képviselőt is, de lényegében csak annyit mondott, ennek az ügynek „semmi köze Zuglóhoz és az előválasztáshoz”. Szerinte egy ilyen előválasztási vitában azért nem lehet felhozni az ügyet, mert sem az alapítványnak, sem a cégeknek nincs közük önkormányzatokhoz vagy állami cégekhez. Pedig az alapítványt három olyan férfi vezeti, akik Tóth Csaba 2014-es megválasztása óta fontos szerephez jutottak Zuglóban.
Hajdú Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként a kerületben,
Békefi László Zugló átláthatósági biztosa,
Funtig Zoltánt pedig a parkolási díjak behajtásával bízta meg a kerület. Az ügyvéd annak ellenére, hogy az MSZP-hez kötődött, 2014-ben dolgozott az Emminek, majd a Kliknek is, valamint az állami földekből is jutott neki 84 hektár Veszprém megyében.
Saját maguknak adták kölcsön a kölcsön kapott pénzt
Az Első Lépés Inkubátorház Alapítványt 2012-ben hozták létre 100 ezer forintos induló vagyonnal, majd 2013-ban megvettek egy gyártelepet a XXII. kerületi Gyár utcában. A beszámolójuk szerint ugyanebben az évben 111,2 milliós rövid lejáratú hitelt kaptak, ami a vételár lehetett, mivel más tevékenységet nem végeztek. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint nem sokkal később pont 111,2 millió forint erejéig jegyeztek be jelzálogjogot Funtig Zoltán cégének, az Employers Consulting Kft.-nek, vagyis innen lehetett az alapítványnak pénze a gyártelepre.
Az Employers Consulting Zuglóban sem ismeretlen, 2010 előtt tanácsadói szerződése volt az MSZP-s vezetésű zuglói önkormányzattal, ami miatt a fideszes vezetés vizsgálatot is indított.
A cég ügyvezetője a gyártelep megvásárlásának idején még mindig Tóth Csaba egyik MSZP-s bizalmasa, Menyhárt Bizsán volt. A 2000-es évek elején Menyhárt volt Tóth Vas megyei irodavezetője a tömeges beléptetési botrány idején, amikor a helyi pártszervezet egy péntek este alatt 40-ről 500 fősre duzzadt. 2003 végén az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta Tóthékat, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe. Végül a teljes Vas megyei szervezetet feloszlatták.
A 111,2 millió forintot az Employers Consulting nem sokkal korábban kaphatta, mert Tóth Csaba cégének, a Tigris-1993 Kft. 2013-as beszámolója szerint ebben az évben pont 111,2 millió forint értékben adtak valakinek tartós kölcsönt.
A Tigris három évvel később meg is jelent a gyártelep tulajdoni lapján, 2016-ban Funtig cége 111,2 millió forint erejéig átadta Tóth Csaba cégének a gyártelep jelzálog- és vételi jogát, ami azt jelenti, hogy a szocialista képviselő cége bármikor megszerezhetné a több százmilliót érő gyártelepet, addig viszont nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában a saját tulajdonaként. Tóth Csaba 2010 óta folyamatosan bent ül a parlamentben az MSZP képviselőjeként, évente kell vagyonnyilatkozatot kitöltenie.
Tehát annyi biztos, hogy Tóth cége már 2013-ban 111,2 milliós hitelt adott ki, majd ugyanebben az évben Funtig cégénél is megjelent egy ugyanekkora összeg, végül a 111,2 millió az alapítvány 2013-as beszámolójában jelent meg rövid lejáratú hitelként. Hogy Tóth Csabát már az alapítványi vásárlás előtt is érdekelte a gyártelep, arra egy olyan levél utal, amit Hadházy az oldalán tett közzé a vita után. Ez alapján az MSZP-s képviselő már 2012 nyarán értékbecslést kért az ingatlanra az adásvételi tárgyalások előkészítéséhez, aztán valamiért mégsem a saját cége vette meg a telepet. Megjelent viszont a bizalmasának a cége, majd a frissen létrehozott alapítvány. Funtigék alapítványának éves beszámolóiból az látszik, hogy a gyártelep megvásárlása óta érdemi tevékenységet nem végzett, csak az amortizációt írják le minden évben.
Ipari méretű csizma az asztalon
A Zugló Tv-ben zajló vitában Hadházy Tóth Csaba és a moderátorok igyekezete ellenére többször visszatért a gyártelep ügyére, amiről az MSZP-s képviselő sokadik nekifutásra annyit mondott el, hogy az elmúlt 20 évben valóban komoly ingatlanportfólió jött össze a cégénél, „de ennek semmi köze az én képviselői munkámhoz, és semmi köze Zuglóhoz. Akkor lenne igaza, ha nekem bármi módon lenne az önkormányzathoz vagy bármilyen állami céghez kötődésem, megbízásunk, megrendelésünk, és abból bármit kerestünk volna. Tehát azt a szememre vetni, hogy esetleg a piacon bármilyen ingatlanügyletekkel foglalkozik bárkinek a cége, semmi köze ehhez. Hogy kerül a csizma az asztalra?”
Hadházy Ákos szerint az egész konstrukció arra jó, hogy Tóth Csaba el tudjon titkolni egy több százmilliós vagyonelemet, de akár az adóelkerülés vagy a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „Van egy alsó hangon 500 millió forintot érő gyártelep, ahol ő - nem tisztességesen, de ügyesen - úgy intézte, hogy ez a vagyon az érdekkörébe került, teljes befolyása van erre a vagyonra, de nem szerepel sem a vagyonnyilatkozatában, sem pedig a céges adatbázisban” -mondta Hadházy a vita után a 444-nek .
Jakab Péter bejelentette, hogy a Hadházy által bemutatott dokumentumok alapján etikai vizsgálatot kezdeményez Tóth Csaba ellen.
Tóth Csaba nyilatkozatot adott ki „a hazudozásokkal, csúsztatásokkal szemben”. Ebben azt írja, hogy „vagyonnyilatkozatom minden tényt és adatot hiánytalanul tartalmaz, nincs semmilyen eltitkolt vagyonom, minden vizsgálat elé nyugodt szívvel állok, elszámolni valója annak, azoknak van, akik nemtelen eszközökkel akarnak lejáratni.” | https://444.hu/2021/09/19/ez-az-alapitvanyba-rejtett-gyartelep-kerult-elo-hadhazy-akos-es-toth-csaba-zugloi-vitajan | https://web.archive.org/web/20230320134442/https://444.hu/2021/09/19/ez-az-alapitvanyba-rejtett-gyartelep-kerult-elo-hadhazy-akos-es-toth-csaba-zugloi-vitajan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-az-alapitvanyba-rejtett-gyartelep-kerult-elo-hadhazy-akos-es-toth-csaba-zugloi-vitajan | 444 | hungarian-news | 2021-09-19 00:00:00 | [
"Békefi László",
"Funtig Zoltán",
"Hajdu Flórián",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"Első Lépés Inkubátorház Alapítvány",
"Employers Consulting Kft.",
"Tigris-1993 Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"ingatlan",
"hitelezés"
] | [] |
52,784 | A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg | A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel. | A Tocsik-ügy előzményei egészen 1989-ig nyaráig nyúlnak vissza. A Németh-kormány idején elfogadott úgynevezett átalakulási törvény ugyanis az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földeket a helyi önkormányzatok tulajdonába adta:
Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg.
Sikerdíj részesedés lealkudásáért
Az induló önkormányzatok feltőkésítését célzó törvényt az Antall-, a Boross-, majd a Horn-kormány is igyekezett „elszabotálni”. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) és jogelődjei (ÁVÜ, ÁV Rt.) sajátságosan értelmezték a vagyonátadást: úgy gondolták, hogy nem az átalakított cég vagyonmérlegében szereplő tiszta földértéket kell átadniuk, hanem csak a különféle terhekkel csökkentett üzletrészt. Ez az eredetileg számolt összegnek úgy harmada-negyede volt. Így aztán a vagyonátadás a Csepi Lajos ÁVÜ-vezérről elnevezett matematikai képlettel kurtítva indult meg. Az állami privatizációs szervezet machinációját a Legfelsőbb Bíróság zárta rövidre, miután 1995. november 9-én helyt adott a dunaújvárosi önkormányzat keresetének, és arra kötelezte az ÁPV Rt.-t, hogy a Dunaferr-ügyben az eredeti követelés teljes összegét – hárommilliárd forintot – fizesse meg a városnak.
Ekkortájt lépett színre Tocsik Márta, aki az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudásáért átlagosan tíz százalék sikerdíjat kötött ki, amit az ÁPV Rt. igazgatótanácsa jóváhagyott. Tocsik összesen 804 millió forintot vett fel a vagyonkezelőtől.
A közvetítésemmel létrejött szerződéseket a kormány határozatban ismerte el. Az első csomag 14 önkormányzat 114, a második több mint 200 önkormányzat 544 szerződését tartalmazta. Az általam elkészített nyolc csomag együttesen mintegy 800 önkormányzatot érintett.
Deutsch szellőztet, Horn beáldoz
1996. szeptember 19-én robbant ki a botrány. Ezen a napon jelent meg A megtakarító címmel a Figyelő című gazdasági hetilap cikke arról, hogy az ÁPV Rt. külső szakértő bevonásával próbál egyezségre jutni az önkormányzatokkal. A „külső szakértő” dr. T. M.-ként szerepelt az írásban. A szerzők maguk is azt hitték, hogy cikkük feledésbe merül, ám következményei példátlanok voltak.
Szeptember 24-én Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő szellőztette meg az ügyet a parlamentben:
Közel egymilliárd forintot kapott kézhez dr. Tocsik Márta és a megkötött megállapodások alapján hozzá megbízhatónak tetsző kalkulációk alapján év végéig még közel kétmilliárd forintot, azaz összesen hárommilliárd forintot fog kapni dr. Tocsik Márta.
Az eset kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel. Az ügy folyományaként Horn Gyula miniszterelnök megvált Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől, a büntetőeljárás megindítását követően pedig az ÁPV Rt. igazgatósági tagjait is menesztették.
A hosszas vizsgálódás során több politikailag pikáns részlet is napvilágra került. Kiderült, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György „SZDSZ-hez közeli vállalkozó” 1996 tavaszán benyújtották a számlát Tocsik Mártának, aki fizetett. Először Vitos Zoltán, az Arány Rt. vezetője kereste fel a jogásznőt, és Boldvaira hivatkozva „alvállalkozónak” ajánlkozott, amiért az első csomagért kapott sikerdíj harmadát követelte. Tocsik felhívta Boldvait, aki megerősítette az „ajánlatot”, de arra kérte a jogásznőt, ne hívogassa telefonon, különösen ne a Köztársaság téri irodájában, inkább Vitossal tartsa a kapcsolatot. Másnap a jogásznő pontosan 118 337 261 forintot utalt át az Arány Rt. bankszámlájára. Májusban Budai hívta meg Tocsik Mártát a Bajor Sarok Sörözőbe, ahol Boldvai előtt újabb „alvállalkozót” ajánlott, és közölte, hogy ha nem utalja át a második csomagért kapott sikerdíj felét, akkor elveszíti megbízását. Tocsik Márta ezúttal is pontosan fizetett: az Arány Rt.-nek és a Budai György által megjelölt újabb „alvállalkozónak”, az Utilitas Rt.-nek utalt át egyenként 112 276 700 forintot.
Felmentés, kizárás, visszavonás, elítélés
A Tocsik Márta elleni büntetőper 1997. november 27-én indult meg. Diós Erzsébet, a bírói tanács elnöke így emlékezett vissza az ügyre:
Több polgári jogásszal is konzultáltam, mi a sikerdíj lényege. Azt mondták, több mindenből tevődik össze, de a lényege az eredmény és nem az, hogy mennyi munkát fektetnek be. A felmentő ítélet indoklásában több oldalon keresztül érveltem a sikerdíjról.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú, 1999. február 8-án hozott nem jogerős ítéletében – Orosz Balázs hathatós védői munkájának is köszönhetően – bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Mártát. A bíróság ugyancsak felmentette az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát, Liszkai Pétert, illetve volt elnökét, Szokai Imrét is. Boldvai Lászlót viszont üzérkedés miatt tízhavi letöltendő fogházbüntetésre ítélték. A technikai lebonyolítást segítő Vitos Zoltánt fél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére, míg Budai Györgyöt ugyancsak hat hónap letöltendő fogházra, két év közügyektől eltiltásra és ötmillió forint vagyonelkobzásra ítélték.
2000 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet,
A megismételt elsőfokú eljárás során Tocsik Márta visszavonta az 1996. október 15-e éjjelén adott úgynevezett pizsamás vallomását, amelyben többek között azt részletezte, hogy Boldvai és Budai hol, mikor és miként jelentette be az igényét az ÁPV Rt.-től kapott sikerdíjának meghatározott hányadára.
A Fővárosi Bíróság Kenéz Andrea vezette tanácsa 2002. március 18-án pontosan ellentétes ítéletet hozott, mint a korábban eljáró tanács. Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt bizonyítottság hiányában felmentették a befolyással üzérkedés vádja alól, viszont Tocsik Mártát, akit ekkor már Szőgyényi József ügyvéd védte, hűtlen kezelés bűntette miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forint vagyonelkobzásra, Liszkai Pétert bűnsegédként három év hat hónapra, Szokai Imrét pedig négy év hat hónapra ítélték.
A jó erkölcs és a társadalom rosszallása
Egy év múlva jött az újabb csavar a büntetőperben. 2003. április 8-án a Legfelsőbb Bíróság másodfokon, jogerősen felmentette a csalás vádja alól Tocsik Mártát, akit azért magánokirat-hamisításért 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélt. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Tocsik Márta önhibáján kívül igen súlyos bűncselekmény vádjával csaknem hét éve állt büntetőeljárás alatt. Szokai Imrét hanyag kezelés miatt egy év hat hónap, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg Boldvai László és Budai György első fokon hozott felmentő ítéletét helyben hagyta. Vagyis
Ami az ügy polgári peres szálát illeti, megszületett a magyar igazságszolgáltatás történetének egyik legvitatottabb indoklása. 2002. október 22-én ugyanis a Legfelsőbb Bíróság a felperes Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére hozott részítéletében úgy döntött: bár jogszabályba nem, de a jó erkölcsbe ütköznek az alperes ÁPV Rt., illetve Tocsik Márta közötti szerződések, így kimondta azok semmisségét. A magyarázat szerint tudniillik a szerződés
a társadalom rosszallását váltotta ki.
A kérdés eztán már úgy hangzott, mennyit kell a jogásznőnek visszafizetnie a sikerdíjból. A Fővárosi Bíróság 2007-ben első fokon úgy ítélte meg, hogy mind 804 milliót és annak 1996 óta számított kamatait. A Fővárosi Ítélőtábla egy év múlva viszont újraszámolta a követelést, és arra jutott, hogy „csak” nettó 578 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatát kell az ÁPV Rt.-nek megfizetni, míg bruttó 80,7 millió forint jár a jogásznőnek az elvégzett munkája után. Ezt a döntést pedig a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 28-án jóváhagyta. Hidasi Gábor, Tocsik Márta utolsó ügyvédje megerősítette:
A jogerős polgári peres bírósági ítélet értelmében ügyfelem nyugdíjából kezdték el vonni a visszafizetendő sikerdíjat.
Epilógus
Az évek óta betegeskedő Tocsik Márta hosszan tartó szenvedés után 2013. március 24-én halt meg a siófoki kórházban. Halála idején már nem folyt ellene peres eljárás. A család csornai síremlékén szülei neve mellett csupán a „Leányuk” felirat utal Tocsik Mártára, aki 1997-ben adott első és utolsó interjújában így vallott meghurcoltatásairól:
A sajtó, a tévé, a rádió éjjel-nappal emlegette a nevemet, mint egy háborús bűnösről, úgy beszéltek rólam. Vizsgálatok halmaza indult ellenem és fenyegetések tömkelegét kaptam. Ki az, akinél mindez nem idézett volna elő sokkos állapotot, amikor egy sima válás is idegösszeomláshoz vezethet.
A Tocsik-per átrajzolta a politikai térképet. Az ügyet leleplező Fidesz megerősödve került ki a történetből, az MSZP-re ráégett a korrupció gyanúja, az SZDSZ elindult a lejtőn. Kis János, a párt alapító tagja és első elnöke így írt erről a Beszélőben: | https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/09/19/a-tocsik-per-sikerdij-amely-partokat-rengetett-meg/ | https://web.archive.org/web/20221004205100/https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/09/19/a-tocsik-per-sikerdij-amely-partokat-rengetett-meg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tocsik-per-sikerdij-amely-partokat-rengetett-meg | Index | hungarian-news | 2021-09-19 16:56:05 | [
"Boldvai László",
"Budai György",
"Liszkai Péter",
"Tocsik Márta",
"Vitos Zoltán"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Arány Rt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"csalás",
"ügyvédek"
] | [] |
52,785 | Vörös báró a parlamentben: felesége okozta Boldvai László bukását | Az egykori MSZP-s politikus, Boldvai László nem aprózta el, karrierje tele volt sötét ügyekkel. A KISZ-titkárként kezdő szocialista országgyűlési képviselő már a kilencvenes években belekeveredett egy százmilliós ügybe, először elítélték, később viszont felmentették. A politikus bukását azonban felesége hozta el, aki nyakig benne volt az offshore bizniszben. | Boldvai László politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, a gimnázium KISZ-titkára volt. 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján KISZ-titkára lett, végül 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979-ben Kiváló Ifjúsági Vezető, 1984-ben KISZ Érdemérem kitüntetéseket kapott.
1979-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 9-én átlépett a Magyar Szocialista Pártba, 1989-től 1995-ig Nógrád megyei elnök, 1992-től országos ügyvivő, 1994 októberétől a párt kincstárnoka volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon felkerült az MSZP országos listájára is. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szintén jelölték az MSZP országos listáján, mandátumát Nógrád megye 1. sz., Salgótarján központú választókerületében, a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve szerezte. A törvényhozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott, 1995. február 15-ig a bizottság alelnöke volt; tagja volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságnak. Az MSZP-frakcióban a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője is volt.
Boldvai 2014-ig volt országgyűlési képviselő szocialista színekben, MSZP-s párttagságát 2016-ban adta vissza, később mutatjuk, miért.
Érintettség a Tocsik-ügyben
A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta (1952–2013) ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
Az ügyben Boldvai Lászlót, illetve Budai Györgyöt, a SZDSZ-szel kapcsolatban álló üzletembert is megvádolták, mindkettejük esetében befolyással való üzérkedés volt a vád.
Utóbbiak a vád szerint felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy részét adja át nekik, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele.
1996. október 20-án az MSZP frakcióülést tartott, amelyen Boldvai is részt vett. Az MTI akkor úgy értesült, hogy a szocialista párt pénztárnoka a zárt ajtók mögött tartott egész napos tanácskozáson leszögezte: az MSZP-nek nincs köze a Tocsik-ügyhöz.
December 20-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát. 1997. január 20-án az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag javasolta a parlamentnek, hogy függessze fel Boldvai mentelmi jogát.
A Tocsik-ügy miatt az Országgyűlés felállította az úgynevezett ÁPV Rt.-bizottságot. 1997 januárjában Kiss Ernő rendőr dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója ismertette a részleteket. Kiderült, hogy vallomásokkal és okiratokkal is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Boldvai Lászlóval és Budai Györggyel, akik közölték a jogásznővel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott megbízást csak akkor tarthatja meg, ha a privatizációs részvénytársaságtól kapott megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át.
1997. február 4-én a Országgyűlés kedden a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, mindössze 3 nem és egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László mentelmi jogát.
A Fővárosi Bíróságon 1998. február 14-én hallgatták volna meg Boldvai tanúvallomását, azonban a meghallgatás a szocialista politikus betegsége miatt elmaradt. Február 23-án végül a bíróság ismertette Boldvai nyomozati vallomását, amelyből kiderült, hogy
Nyomozati vallomása szerint Boldvai László soha nem ígérte Tocsik Mártának, hogy bármely állami vagy más szervnél latba veti befolyását az érdekében. Boldvai László soha olyan kijelentést nem tett, hogy Tocsik Márta csak akkor tarthatja meg az ÁPV Rt.-nél a megbízási jogviszonyát, ha őt ebbéli törekvésében pártpolitikusként támogatja. Boldvai nyomozati vallomása a továbbiakban tartalmazza: Budai Györgyöt mint üzletembert ismeri, a viszonyuk „merőben társasági”. Budai Györggyel sem Boldvai Lászlónak, sem az MSZP-nek semmiféle szerződése, megállapodása vagy bármi néven nevezendő ügylete soha nem volt.
Az éveken át tartó perben Fővárosi Bíróság végül első fokon felmentette Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vád alá helyezett vezetőit,
A Tocsik-ügyben a másodfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) bonyolította le. 2000 februárjában az LB hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján már zsarolással vádolták Boldvait és Budait.
A pernek 2002-ben lett vége, az elsőfokú ítéletben a bíróság Tocsikot négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte,
Egy évvel később az LB felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Boldvaiék is megúszták.
Kulcsár Attilával hozták kapcsolatba
2003-ban a Blikk című lap arról számolt be, hogy Boldvai László felesége, Konti Csilla a K&H Equities-botrányban elhíresült Kulcsár Attila ügyfele volt. A szocialista képviselő sajtótájékoztatót hívott össze, és közölte: az állítás hamis, nem felel meg a valóságnak. Elmondása szerint sem neki, sem feleségének, sem üzleti, sem magánkapcsolata nem volt Kulcsár Attilával.
Azonban ez nem volt feltétlenül igaz.
Az Index is arról értesült, hogy a rendőrségnek átadott ügyféllistán szerepelt Boldvai feleségének a neve. A portál érdeklődésére a politikus elismerte, hogy felesége hat éve a K&H Equities ügyfele, ám mint mondta, normál állampolgárként, nem kiemelt ügyfélként, és nem Kulcsár Attilánál vezette számláját a brókercégnél.
Mesés palota Salgótarjánban
A kétezres évek második felében Boldvai építkezni kezdett Salgótarjánban. Az MSZP-s politikus mert nagyot álmodni, a Blikk szerint egy 3000 négyzetméteres telekre 1050 négyzetméteres palota került. A lap megjegyezte, hogy az egykori pártpénztárnok korabeli vagyonnyilatkozata szerint csak 440 ezer forintos képviselői fizetéséből, illetve tanár felesége jövedelméből él, egy másik ingatlant adtak el a ranchért. Boldvai a lapnak azt mondta, hogy a palotát a salgótarjáni lakásuk eladásából és a vagyonnyilatkozatában is szereplő egyéb megtakarításaiból, más családi megtakarításokból és hitelfelvételből építi. Az ingatlan értéke 200 millió forint körül mozoghat.
Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.
Offshore-ozott a kedves feleség
2016-ban végül kiborult a bili, és talán válaszok is születtek arra a kérdésre, hogy miből futja Boldvaiéknak a luxuséletre.
A Direkt36 robbantotta a hírt, hogy Boldvai felesége, Konti Csilla 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Szamoa szigetére bejegyzett Tanka Ltd. nevű cégben.
A társaság a csendes-óceáni szigetországban ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta. Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derült ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.
2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. (2012-ben megszűnt) főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint „saját tulajdonú ingatlan adásvétele” volt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting.
Az is kiderült, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló privát bankoknak. A pénzintézet nem válaszolt a portál által feltett kérdésekre, ahogy Boldvaiék sem.
Céges iratokból viszont kiderült, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Tanka megállapodott a C.I.P II. Kft. korábbi tulajdonosával, hogy 151 ezer eurót fizet a magyar cégért. A Direkt36 megjegyezte, hogy
a magyar cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a Tanka később több mint 140 millió forintot tolt bele a C.I.P. II. Befektetési Kft.-be tulajdonosi kölcsönként, illetve úgynevezett pótbefizetésként.
A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka azt kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.
Konti Csilla épp ezen a napon lett a számlát vezető Tanka Ltd. tulajdonosa a részvénykimutatás szerint.
Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még. | https://888.hu/gazemberek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-bukasat-4261346/ | https://web.archive.org/web/20221201032610/https://888.hu/gazemberek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-bukasat-4261346/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-laszlo-bukasat | 888 | hungarian-news | 2020-07-15 17:09:00 | [
"Boldvai László",
"Budai György",
"Konti Csilla",
"Kulcsár Attila"
] | [
"C.I.P II. Befektetési Kft.",
"K&H Equities",
"MSZP"
] | [] | [
"offshore"
] | [
"Kulcsár-ügy",
"Tocsik-ügy"
] |
52,786 | Vörös báró a parlamentben: felesége okozta Boldvai László bukását | Az egykori MSZP-s politikus, Boldvai László nem aprózta el, karrierje tele volt sötét ügyekkel. A KISZ-titkárként kezdő szocialista országgyűlési képviselő már a kilencvenes években belekeveredett egy százmilliós ügybe, először elítélték, később viszont felmentették. A politikus bukását azonban felesége hozta el, aki nyakig benne volt az offshore bizniszben. | Boldvai László politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, a gimnázium KISZ-titkára volt. 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján KISZ-titkára lett, végül 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979-ben Kiváló Ifjúsági Vezető, 1984-ben KISZ Érdemérem kitüntetéseket kapott.
1979-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 9-én átlépett a Magyar Szocialista Pártba, 1989-től 1995-ig Nógrád megyei elnök, 1992-től országos ügyvivő, 1994 októberétől a párt kincstárnoka volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon felkerült az MSZP országos listájára is. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szintén jelölték az MSZP országos listáján, mandátumát Nógrád megye 1. sz., Salgótarján központú választókerületében, a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve szerezte. A törvényhozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott, 1995. február 15-ig a bizottság alelnöke volt; tagja volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságnak. Az MSZP-frakcióban a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője is volt.
Boldvai 2014-ig volt országgyűlési képviselő szocialista színekben, MSZP-s párttagságát 2016-ban adta vissza, később mutatjuk, miért.
Érintettség a Tocsik-ügyben
A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta (1952-2013) ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
Az ügyben Boldvai Lászlót, illetve Budai Györgyöt, a SZDSZ-szel kapcsolatban álló üzletembert is megvádolták, mindkettejük esetében befolyással való üzérkedés volt a vád.
Utóbbiak a vád szerint felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy részét adja át nekik, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele.
1996. október 20-án az MSZP frakcióülést tartott, amelyen Boldvai is részt vett. Az MTI akkor úgy értesült, hogy a szocialista párt pénztárnoka a zárt ajtók mögött tartott egész napos tanácskozáson leszögezte: az MSZP-nek nincs köze a Tocsik-ügyhöz.
December 20-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát. 1997. január 20-án az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag javasolta a parlamentnek, hogy függessze fel Boldvai mentelmi jogát.
A Tocsik-ügy miatt az Országgyűlés felállította az úgynevezett ÁPV Rt.-bizottságot. 1997 januárjában Kiss Ernő rendőr dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója ismertette a részleteket. Kiderült, hogy vallomásokkal és okiratokkal is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Boldvai Lászlóval és Budai Györggyel, akik közölték a jogásznővel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott megbízást csak akkor tarthatja meg, ha a privatizációs részvénytársaságtól kapott megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át.
1997. február 4-én a Országgyűlés kedden a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, mindössze 3 nem és egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László mentelmi jogát.
A Fővárosi Bíróságon 1998. február 14-én hallgatták volna meg Boldvai tanúvallomását, azonban a meghallgatás a szocialista politikus betegsége miatt elmaradt. Február 23-án végül a bíróság ismertette Boldvai nyomozati vallomását, amelyből kiderült, hogy
Nyomozati vallomása szerint Boldvai László soha nem ígérte Tocsik Mártának, hogy bármely állami vagy más szervnél latba veti befolyását az érdekében. Boldvai László soha olyan kijelentést nem tett, hogy Tocsik Márta csak akkor tarthatja meg az ÁPV Rt.-nél a megbízási jogviszonyát, ha őt ebbéli törekvésében pártpolitikusként támogatja. Boldvai nyomozati vallomása a továbbiakban tartalmazza: Budai Györgyöt mint üzletembert ismeri, a viszonyuk "merőben társasági". Budai Györggyel sem Boldvai Lászlónak, sem az MSZP-nek semmiféle szerződése, megállapodása vagy bármi néven nevezendő ügylete soha nem volt.
Az éveken át tartó perben Fővárosi Bíróság végül első fokon felmentette Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vád alá helyezett vezetőit,
A Tocsik-ügyben a másodfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) bonyolította le. 2000 februárjában az LB hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján már zsarolással vádolták Boldvait és Budait.
A pernek 2002-ben lett vége, az elsőfokú ítéletben a bíróság Tocsikot négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte,
Egy évvel később az LB felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Boldvaiék is megúszták.
Kulcsár Attilával hozták kapcsolatba
2003-ban a Blikk című lap arról számolt be, hogy Boldvai László felesége, Konti Csilla a K&H Equities-botrányban elhíresült Kulcsár Attila ügyfele volt. A szocialista képviselő sajtótájékoztatót hívott össze, és közölte: az állítás hamis, nem felel meg a valóságnak. Elmondása szerint sem neki, sem feleségének, sem üzleti, sem magánkapcsolata nem volt Kulcsár Attilával.
Azonban ez nem volt feltétlenül igaz.
Az Index is arról értesült, hogy a rendőrségnek átadott ügyféllistán szerepelt Boldvai feleségének a neve. A portál érdeklődésére a politikus elismerte, hogy felesége hat éve a K&H Equities ügyfele, ám mint mondta, normál állampolgárként, nem kiemelt ügyfélként, és nem Kulcsár Attilánál vezette számláját a brókercégnél.
Mesés palota Salgótarjánban
A kétezres évek második felében Boldvai építkezni kezdett Salgótarjánban. Az MSZP-s politikus mert nagyot álmodni, a Blikk szerint egy 3000 négyzetméteres telekre 1050 négyzetméteres palota került. A lap megjegyezte, hogy az egykori pártpénztárnok korabeli vagyonnyilatkozata szerint csak 440 ezer forintos képviselői fizetéséből, illetve tanár felesége jövedelméből él, egy másik ingatlant adtak el a ranchért. Boldvai a lapnak azt mondta, hogy a palotát a salgótarjáni lakásuk eladásából és a vagyonnyilatkozatában is szereplő egyéb megtakarításaiból, más családi megtakarításokból és hitelfelvételből építi. Az ingatlan értéke 200 millió forint körül mozoghat.
Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.
Offshore-ozott a kedves feleség
2016-ban végül kiborult a bili, és talán válaszok is születtek arra a kérdésre, hogy miből futja Boldvaiéknak a luxuséletre.
A Direkt36 robbantotta a hírt, hogy Boldvai felesége, Konti Csilla 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Szamoa szigetére bejegyzett Tanka Ltd. nevű cégben.
A társaság a csendes-óceáni szigetországban ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta. Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derült ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.
2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. (2012-ben megszűnt) főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint "saját tulajdonú ingatlan adásvétele" volt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting.
Az is kiderült, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló privát bankoknak. A pénzintézet nem válaszolt a portál által feltett kérdésekre, ahogy Boldvaiék sem.
Céges iratokból viszont kiderült, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Tanka megállapodott a C.I.P II. Kft. korábbi tulajdonosával, hogy 151 ezer eurót fizet a magyar cégért. A Direkt36 megjegyezte, hogy
a magyar cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a Tanka később több mint 140 millió forintot tolt bele a C.I.P. II. Befektetési Kft.-be tulajdonosi kölcsönként, illetve úgynevezett pótbefizetésként.
A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka azt kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.
Konti Csilla épp ezen a napon lett a számlát vezető Tanka Ltd. tulajdonosa a részvénykimutatás szerint.
Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még. | https://888.hu/gazemberek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-bukasat-4261346/ | https://web.archive.org/web/20221201032610/https://888.hu/gazemberek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-bukasat-4261346/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-laszlo-bukasat-1 | 888 | hungarian-news | 2020-07-15 17:09:00 | [
"Boldvai László",
"Budai György",
"Konti Csilla",
"Kulcsár Attila"
] | [
"C.I.P II. Befektetési Kft.",
"K&H Equities",
"MSZP"
] | [] | [
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Kulcsár-ügy",
"Tocsik-ügy"
] |
52,787 | Fojtófogás - Bosszúhadjárat a nem fideszes vezetésű települések ellen | Anyagi ellehetetlenítés, feladatkörök elvétele, a mozgástér szűkítése új törvényekkel és Fidesz uralta intézményekkel, a napi munka szabotálása, rágalmazó, lejárató kampányok – így tenné tönkre a Fidesz és kormánya azokat az önkormányzatokat, ahol tavaly ősz óta az ellenzék fontos pozíciókat szerzett. Sorra vesszük, miként írja felül a központi hatalom a választói akaratot. | A választott eszköz függ a település méretétől, de a jelek szerint mindegy, hogy a fővárosról vagy néhány száz fős faluról van szó: ha a Fidesz egy éve valahol elveszítette a helyhatósági választásokat, mindent bevet azért, hogy a rosszul döntő lakosságot móresre tanítsa. E hadjáratot a fideszes vezetésű helyhatóságok autonómiája is alaposan megsínyli – az ő mozgásterük éppúgy szűkül, mint a nem fideszes településeké, még ha a fejlesztési források odacsoportosítása talán feledtetheti is a sérelmeket.
A tavaly októberi önkormányzati választások óta az országban 25, két kivétellel (Jászárokszállás, Mohács) 5000 fő alatti településen lehetetlenült el annyira az önkormányzati munka, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát. Mindez nem független attól, hogy az elmúlt tíz évben egyre jobban beszűkültek a polgármesterek és a képviselő-testületek döntési és finanszírozási lehetőségei, a kistelepülések pedig egyre inkább a kormánytól váltak függővé.
Kistelepülések: brutális üzenetek
Az önkormányzatok finanszírozását 2013-ban alakította át a kormány, ekkor a lakosságszám szerinti normatív támogatási rendszert felváltotta a feladatalapú finanszírozás, amelyben az állam főleg kötött felhasználású támogatásokat biztosít számukra például köznevelési, szociális és gyermekjóléti, gyermekétkeztetési és kulturális feladatok ellátására. Bár e rendszerben is működik kiegyenlítő mechanizmus (a kevés adóbevétellel rendelkező települések valamivel többet, a több adóbevétellel rendelkezők valamivel kevesebbet kapnak), az önkormányzatok forrásai így is meglehetősen szűkösek, és legfeljebb helyi adók kivetésével tudják azokat bővíteni. A legtöbb kistelepülés azonban ezzel a lehetőséggel is csak alig tud élni – arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben még ezen adóbevételek egy részétől is elestek.
A választási kampányokban a polgármesterjelöltek keze így meg van kötve; fejlesztéseket legfeljebb a kormány által megnyitott pályázati pénzekből, illetve a településre vitt – egyre inkább a kormányhoz kötődő – beruházásokból tudnak megvalósítani, ha nem akarják a végtelenségig terhelni a lakosokat és a helyi vállalkozókat adókkal. A költségvetésben meghatározott állami támogatás mellett jelenleg a Magyar Falu Program nevű pályázati rendszer a lehetséges fő kiegészítő pénzforrás a kistelepülések számára.
A Magyar Falu Programot a Modern Városok Program mintájára tavaly február végén indították el az 5000 lakos alatti települések számára. A múlt évben összesen mintegy 65 milliárd forintot osztottak szét ennek keretében, 2020-ra és 2021-re pedig 90-90 milliárdot terveztek be rá a költségvetésben. A programban céltámogatásokra lehet pénzt elnyerni: a kormány olyan feladatokra ad ennek keretében néhány millió forintokat, mint járda, út vagy híd építése, felújítása, orvosi rendelők felújítása, közterület karbantartására szolgáló eszközbeszerzés (például fűnyíró vásárlása), iskola-, óvoda-, tornaterem- vagy játszótér-felújítás, temetőrendezés. Magyarul az önkormányzatoknak a legalapvetőbb helyi karbantartási feladatok ellátásához is a kormánynál kell pénzért kuncsorogni.
A finanszírozási rendszer a helyi politikai lehetőségeket is beszűkíti: nagy terveket nem lehet megvalósítani, a polgármesterek legfontosabb feladata a pályázatok beadásán kívül leginkább a lobbizás a falu mellett – fotózkodás és smúzolás a helyi nagyemberekkel, hogy ők utána támogassák a falu pályázatait a fővárosban. Bár a G7.hu tavaly októberben arról közölt elemzést, hogy a fideszes polgármesterek nem feltétlenül tudtak több támogatást kiharcolni a településeiknek az előző ötéves ciklusban – vagyis jórészt még azelőtt, hogy a Magyar Falu Program jelentős változásokat hozott volna –, és a függetlenek ugyanúgy be tudják adni a pályázatokat, kistelepülési szinten mégis az a legfontosabb választási érv a fideszes vagy Fidesz-közeli polgármesterek mellett, hogy ők több forrást tudnak a településre vinni.
„Előttem a feladat – mögöttem a kormány” – ezzel a szlogennel kampányolt (végül sikertelenül) a fideszes támogatással induló Grenyó János a Nógrád megyei Cserhátsurány polgármesteri pozíciójáért az október eleji időközi választáson, miután a képviselő-testület feloszlatta magát. „A kormány csak a komoly, mindenki érdekét szolgáló, életképes fejlesztési koncepcióval rendelkező, együttműködni képes vezetést támogatja: nem a 10 hónap után sértődötten önmagukat feloszlató településvezetőket. Igenis fontos tehát, hogy ki most (és ki lesz) Vizsoly első embere” – érvelt maga mellett az újraválasztásért kampányoló fideszes Palotás András.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban a független többségű testület mondta ki a választások után 10 hónappal, hogy nem tud tovább együtt dolgozni a fideszes polgármesterrel, míg Cserhátsurányban az 1990 óta regnáló KDNP-s polgármestert leváltó független politikust próbálták elmozdítani a képviselő-testület feloszlatásával. A vizsolyihoz hasonló forgatókönyv zajlott le Etyeken (erről részletesen írtunk korábban, lásd: Választáson kívüli módszerek, Magyar Narancs 2020. augusztus 13.), illetve Balatonfűzfőn is, ahol a testület önfeloszlatása után a Fidesz az újrainduló polgármestert, Szanyi Szilviát támogatta, aki a hétvégén nyert is. A testület feloszlatását kezdeményező független képviselők mindhárom helyen a polgármester sajátos vezetési stílusát és a településen eluralkodó egyre rosszabb légkört kifogásolták; több helyen bevett módszer a nem fideszes képviselők módszeres lejáratása.
A független polgármesterek ellehetetlenítése szintén több helyen előfordult (Cserhátsurány mellett Balatonberényben, Agyagosszergényben, Csanádpalotán, Tiszacsegén és Vizsláson). Ezeknél a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező képviselők legfőbb érvei a több esetben évek óta a települést vezető polgármesterek ellen szintén az, hogy „nem hoznak elég fejlesztést” a faluba, de többször hivatkoztak generációváltásra vagy egyszerűen nézetkülönbségekre, mondván, a testület nem tud együtt dolgozni a polgármesterrel.
„A Polgármester Úr és a mi önkormányzati felfogásunk és gyakorlata közötti különbözőségről, melyet próbálkozásaink ellenére nem sikerült áthidalni, és amely ma már akadálya a falu fejlődésének” – írták a balatonberényi képviselők a települést 2006 óta függetlenként vezető Horváth Lászlóról. „Mondjuk ki, ha a négy képviselő összefog, megbuktathatják a megválasztott polgármestert” – mondta a Kisalföldnek a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényt 2014 óta vezető független Szalai Istvánné, miután a képviselő-testület négy fideszes tagja a „dinamizmus hiányára” hivatkozva megszavazta a testület feloszlatását. Tiszacsegén a 2011 óta pozícióban lévő fideszes polgármestert tavaly felváltó Fekete Gergőt mozdították el egy volt fideszes képviselőnő vezetésével és a testület feloszlatásával. „Megkérdeztem az egyik, Gergő mellől kihátráló képviselőt, hogy akkor mi lesz, ha megint Gergő nyer és ne adja Isten, újra bekerülnek ők is? A válasz az volt: »akkor ugyanígy felállunk«” – írta egy helyi lakos a Facebookon, egy másik pedig arról írt, a volt polgármester azt próbálja elérni, hogy a település csak akkor kapjon támogatást, ha ő nyer.
A kormánytól függő finanszírozási rendszer anomáliái miatt a polgármesterek másik lehetősége a falvak fejlesztésére a pályázati pénzek mellett az, ha nagyberuházásokat engednek be a településükre – még a független településvezetőknek is megéri, ha támogatják ezeket, mert munkahelyeket teremtenek, bevételt hoznak, jó esetben pedig a beruházónál sikerül elérni azt is, hogy fejlesszen valamit a faluban. A legtöbb polgármester ezért nem próbálja akadályozni a beruházásokat – habár úgy tűnik, nem is nagyon lehet. Például a 2002 óta hivatalban lévő szigligeti független polgármester, Balassa Balázs és a helyi képviselő-testület azzal az indokkal mondott le posztjáról, hogy „bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben, úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre”.
Bár Pilismaróton a lakosok tiltakozása miatt a helyi bányaberuházás mellett álló fideszes támogatású polgármester előbb lemondott, majd a testület is feloszlatta magát, hogy a bányáról végül egy újonnan megválasztott testület dönthessen, ez a ritkább eset – a településvezetők a legtöbbször zöld jelzést adnak a legkülönfélébb beruházásoknak, pártállástól függetlenül.
A jelen önkormányzati rendszerben ugyanis az önállóságra törekvő polgármesterek is kényszerpályákon mozognak, az uram-bátyám viszonyokon változtatni akaró vagy a gyanús pénzügyeket megpiszkáló polgármesterek és képviselők pedig ugyanúgy bukásra vannak ítélve helyi szinten, mint azok, akik a rendszertől függetlenül próbálnának bevételhez jutni vagy csak védenék a saját településüket.
A megyék élesztése
Idén tavaszig a megyei önkormányzatoknak túl sok lapot nem osztott az Orbán-kormány, feladataik az elmúlt évek során jócskán beszűkültek, jellemzően kádertemetők lettek. A megyei önkormányzat funkciója alig volt több annál, mint hogy fizetést biztosítson a megyei képviselőknek és elnököknek. (A megyei önkormányzat képviselőire a fővárosiak és a megyei jogú városok polgárai nem szavazhatnak, így ezek a testületek maximum 3,7 millió ember voksai alapján állnak föl; ráadásul a részvétel a helyhatósági választásokon a kisebb településeken általában nem magas.) Azt, hogy a megyei önkormányzatok az előző évek feladatelvonásait követően semmit sem csináltak, jól mutatja a G7 pénzügyi elemzése: eszerint 2018-ban a 19 megyei önkormányzat összesen 4,7 milliárdot költött, szinte csak a képviselők fizetésére és a működési költségekre.
A 2019-es önkormányzati választás során a 23 megyei jogú város közül 10-ben született ellenzéki, és összesen 48 tízezer főnél nagyobb lélekszámú városban nem fideszes (ellenzéki összefogású vagy független) győzelem – viszont mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű maradt. A kormány ezért az elmúlt hónapokban revitalizálta az intézményt: olyan jogokkal ruházta fel, amelyek megadását az ellenzéki vezetésű települési önkormányzatok ellehetetlenítésén kívül semmi más nem indokol. Jó példa Göd: a kormány áprilisban váratlanul különleges gazdasági övezetté nyilvánította a 2019 őszén megválasztott polgármester, a momentumos Balogh Csaba által irányított városban lévő Samsung gyár területét. Így pedig az ellenzéki vezetésű település akár a gyár által fizetendő iparűzési adó egészétől is eleshet – a megyei önkormányzat ugyanis ezt tetszés szerint oszthatja szét az alá tartozó települések között.
A rendelet szerint a kijelölt területeken bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát a Pest Megyei Önkormányzat kapja meg, és itt a helyi adóztatás joga is átszáll a megyei közgyűlésre, amely ezenkívül új adókat is kivethet. A kijelölt területeken a kormány, majd a megyei önkormányzat új településrendezési, beépítési, örökségvédelmi, környezetvédelmi szabályokat állapíthat meg. Göd polgármestere a rendelet hírére úgy reagált akkor, hogy ez halálos ítélet a városa számára. A polgármester szerint a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. „A jövőben pedig sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek” – írta akkor Balogh Csaba a közösségi oldalán.
Májusban aztán jött Semjén Zsolt törvényjavaslata, mely szerint az egész országra kiterjeszthető a gödi modell. Júniusra meg is szavazták a törvényt, amelynek értelmében a kormány bárhol (kivéve a főváros, illetve megyei jogú városok területén) kijelölhet különleges gazdasági övezetet, nem is kell olyan nagy beruházásnak lennie, mint Gödnél, ahol 100 milliárd forintban állapították meg a beruházási összköltség küszöbét; most már elég, ha a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás legalább 5 milliárd forintos. „A törvényjavaslat elfogadása esetén az (…) 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony” – írta akkor közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Schmidt Jenő, a szervezet elnöke – aki egyébként Tab fideszes polgármestere – korábban arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó csökkentése szinte minden önkormányzat költségvetésébe léket üt, de sok településvezetésnek fog komoly problémát okozni az idegenforgalmi adó és a parkolási bevételek elmaradása is.
A kormány egyéb módokon is számottevően szűkítheti a települési önkormányzatok mozgásterét, mégpedig a hangzatos Modern Városok Programmal (MVP). A K-Monitor Blog még nyáron arról írt, hogy jelentős lassulások és aránytalanságok tapasztalhatók a 2017-ben indult programban: van olyan város, ahol az állami ígéretekből még semmi sem valósult meg (ez az ellenzéki vezetésű Szeged). Orbán Viktor 2015 elején jelentette be a programot, s az 2017-ben „indult el” több mint 250 projekt ígéretével, amelyek összesen 3500 milliárd forintból valósulnának meg 2022-ig. A K-Monitor által kikért adatokból jól látszik, hogy a legtöbb elakadt projekt ellenzéki vezetésű városokban van: Salgótarjánban, ahol 2014 óta ellenzéki a polgármester, 18 projekt várat még magára, az elmúlt években pedig egyetlen fejlesztés lett csak kész: a 21-es főút M3 autópálya és Salgótarján közt 2×2 sávra bővítése. A második helyen Szeged áll 16 eddig nem megvalósult projekttel. Itt 2002 óta nem fideszes a vezetés, és Botka Lászlót nem sikerült 2019-ben sem legyőznie a Fidesznek, pedig elég sok energiát szántak a megbuktatására. A szomorú rangsor harmadik helyét Hódmezővásárhely foglalja el 15 befejezetlen projekttel. A már elkészült fejlesztések szempontjából a legjobban Dunaújváros áll (bár ott is ellenzéki a vezetés), majd Nyíregyháza (2010 óta fideszes a polgármester) és a fideszes „mintaváros” Debrecen, illetve Kaposvár következik.
„A kormány több mindent elvesz tőlünk, ami a korábbi ígéretekben szerepelt. Ilyen például a Modern Városok Programban elindult Minőségi Otthoncsere Program, amelynek következtében 33 önkormányzati tulajdonú bérház áll üresen, ahova rászoruló családokat költöztetnénk – de nem tehetjük, mert az ehhez szükséges dokumentumot Gyopáros Alpár, a program vezetője nem írja alá” – mondta el lapunknak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester. A városvezető beszámolt további elvonásokról is, ezek olyan projekteket érintenek, amelyek korábban szerepeltek az MVP hódmezővásárhelyi fejlesztései között. Ilyen volt például új könyvtár és tudásközpont létrehozására szánt 5 milliárd forint, amelyet végül blokkolt a kormány, de hasonló a helyzet az iskolafelújítási projekteknél is. Márki-Zay egy júniusi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az ellenzéki városvezetők sorra kapnak jelzéseket a Fidesz térségbeli országgyűlési képviselőjétől vagy éppen Gyopáros Alpártól, a Modern Városok Program felelősétől: ezen üzenetek lényege, hogy amelyik polgármester politikai szerepet vállal, annak a városa nem fog fejlődni, nem kap támogatást, így a koronavírus-járvány miatt kiesett és elvont bevételei hiányában akár csődbe is mehet. A baj csak akkor kerülhető el, ha az adott polgármester nem támadja a Fideszt – állította bejegyzésében Márki-Zay. Mivel ő már 2019 előtt is polgármester volt (időközin választották meg 2018 februárjában), erre a ciklusra nem is számolt kormányzati támogatással, ezért olyan elemeket vett be a programjába, amelyeket az önkormányzat saját erőből is meg tud valósítani: például a belváros újratervezése, parkosítás, és folyamatban van az ingyenes buszhasználat is.
Bukott fideszesek vigaszága
Miskolcon is hasonló eset fordult elő: áprilisban elállt a kormány a korábban beígért Diósgyőri vár rekonstrukciójának 1,5 milliárd forintos pályázatától, amelynek a kivitelezést elindító támogatói nyilatkozatát korábban már alá is írta a Miniszterelnökség. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt (amikor még fideszes volt a városvezetés) a kormány további milliárdokkal bővítette a felújítás büdzséjét: 10 milliárd pluszt ítéltek meg a fejlesztésre. Ettől ugyan nem esik el a mostani városvezetés, de a 2016-ban elnyert 1,5 milliárd forinttól igen, amiből a vár külső rekonstrukcióját finanszírozták volna. A sor folytatható: Pécs sem kap meg korábban megígért forrásokat, ezért az önkormányzat honlapján október elején megjelent egy számláló, amely azt mutatja, hány napja és mennyivel tartozik a városnak a kormány. A Modern Városok Program kormány és Pécs közötti 2020. évi támogatási szerződését tekintve a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. (ZSÖK) és a Pannon Filharmonikusok Zenekar (PFZ) idei működtetésére – lapzártánkkor – már 134. napja nem utalta át az Emmi az ígért közel 2 milliárd forintot. A megállapodás 2015-ben jött létre és tíz évre szól az MVP keretén belül, amely szerint minden év június 1-jéig Pécsnek meg kell kapnia a pénzt. A minisztérium tavaly nem ült ennyit rajta: az akkor még fideszes vezetésű Pécsnek áprilisban átutalta az esedékes összeget.
Az MVP történetében újabb fordulat következett idén augusztusban, hiszen a kormány arról döntött, hogy módosítja a programra vonatkozó kormányrendeletet, és a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás. Szeptemberben pedig szintén a megyei önkormányzatokat érintő döntés született, a kormány négy gazdaságfejlesztési zónát hozott létre – ezek az egész országot lefedik, kivéve Pest megyét, Budapestet és a megyei jogú városokat –, s az élükre kormánybiztosokat nevezett ki. Noha a rendeletben az szerepel, hogy a kormánybiztosok az érintett települési önkormányzatokkal is egyeztetnek a fejlesztésekkel kapcsolatban, úgy tűnik, ebben a történetben főleg a megyei önkormányzatoknak osztottak lapot – Schmidt Jenőtől úgy tudjuk, egyelőre nem keresték meg a települési önkormányzatokat. Az első ülésen is a megyei képviselők és elnökök vettek részt. Apróságnak tűnhet, de beszédes, hogy a kormánybiztosok irodája a régiók megyeházában lesz, s ennél is érdekesebb a kijelölt biztosok névsora. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett, Északnyugat-Magyarországot Navracsics Tibor kapta, a Dél-Dunántúl felelőse pedig Mikes Éva egykori pécsi alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő és államtitkár, aki később kiszállt a politikából, és legutóbb egy pécsi önkormányzati cég jogi igazgatója volt (jelenleg már nem az). A legérdekesebb Dél-Alföld kormánybiztosa: ő Nemesi Pál, aki tavaly a Fidesz által támogatott független jelöltként sikertelenül indult el Botka László ellen a szegedi polgármesterségért.
(A főváros helyzetével következő számunkban foglalkozunk – a szerk.) | https://magyarnarancs.hu/belpol/fojtofogas-134206 | https://web.archive.org/web/20221129181356/https://magyarnarancs.hu/belpol/fojtofogas-134206 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fojtofogas-bosszuhadjarat-a-nem-fideszes-vezetesu-telepulesek-ellen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-11-22 20:37:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
52,788 | Az állampárti propaganda tette sokszoros milliárdossá a rejtőzködő Balásy Gyulát | Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón? Vannak, róluk indítunk egy sorozatot. Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni. Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost. | Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón?
Vannak, róluk indítunk egy sorozatot.
Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni.
Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost.
Ha van csoda, akkor ez biztosan az. Van egy Moonlight Event nevű cég, rendezvényszervezéssel foglalkozik.
2011-ben alakult, évekig nem mutatott fel semmi jelentőset. 2017-ben még csak 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt.
2018-ban beszállt egy új tulajdonos, és a bevétel már abban az évben hirtelen a 235-szörösére, 989 millióra ugrottak, állami cégeknek köszönhetően.
2019-ben is folytatódott a fantasztikus katapultálás, 2,4 milliárd forintnyi megrendelés találta meg a Moonlightot. Ez a cég 2017-es árbevételének a 581-szerese.
Aztán jött a rendezvényszervezők fekete éve: 2020. A koronavírus-járvány miatt bizonytalanná vált minden, az év nagy részében eleve tilos volt rendezvényeket szervezni, abban a kis időben pedig, amikor lehetett, mindenki óvatos volt, előkészületekre sem volt idő, megint jött a zárás.
De a Moonlighton ez karcolást sem ejtett: a cég 2020-ban még tovább tudta növelni a bevételeit, nem is kevéssel, az előző évi megrendelések 60 százalékával folyt be több pénz. A szinte rendezvények nélküli tavalyi évet - bár a raktárkoncerteknél ott voltak - 3,8 milliárddal árbevétellel zárták. Ez a 2017-es 917-szerese. Akkora szerencséjük volt, hogy egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe is bevették őket, az Antenna Hungária Zrt.-t segítik az állami rendezvények lebonyolításában alvállalkozóként.
Hogyan nőhet több mint 900-szorosára három év alatt egy cég árbevétele? Gyanúnál kicsit több, hogy ennek közel lehet ahhoz, hogy időközben a cég tulajdonosa lett Balásy Gyula, és azonnal felsorakoztak a megrendelők között állami cégek. És nem a Moonlight Balásy egyetlen cége, ahol ilyen csodák történnek.
A 42 éves Balásy a NER egyik legvisszahúzódóbb alakja. Keveset tudni róla, amit igen, az nem különösebben izgalmas. Ami a cégeivel történik, az helyette is elárul mindent arról, hogy a Fidesz hogyan képzeli el a pártállam által irányított piacot.
Ki készíti a Soros-plakátokat?
Az egy dolog, hogy az Orbán-Rogán-Habony műhelyben kitalálják a sokadik kormányzati kampányt, ami egyre lebutítottabb üzenetekkel célozza meg az embereket. De az újabb állítsunk meg valakit plakátokat valakinek meg is kell tervezni, legyártatni, aztán ki is kell rakatni az ország minden sarkába. És ezen nagyon sokat lehet keresni.
Kommunikációs területen Balásy cégei 2015-ig kispályások voltak a NER akkori két kegyeltjének, Kuna Tibornak és Csetényi Csabának az érdekeltségeihez képest. Utóbbiak megfogták a közpénzisten lábát, amikor a kormány 2014 végén úgy döntött, hogy az összes állami kommunikációra szánt pénzt egy kalapba dobja. A kormány ezt két dologgal indokolta.
Az egyik magyarázat az volt, hogy a teljes állami szféra (szervezetek, intézmények, minisztériumok, vállalatok) „olyan kommunikációs tevékenységet végezzen, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal”. Ez - mint látjuk - számos esetben megegyezik a Fidesz céljaival.
A másik - és ezt a viccet teljesen komoly arccal dobták be - a spórolás. Majd spórolás helyett nekiláttak két kézzel szórni a kommunikációs pénzeket, és 1,5 év alatt elköltötték az eredetileg három évre szánt 75 milliárdos keretet. Nem az történt, hogy a hátralévő másfél évben akkor nem kommunikáltak egyáltalán, hanem újra és újra feltöltötték az egyre bővített keretet.
Még álversenyt is kreáltak. 2015-ben közbeszerzésen kiválasztottak három céget, akik körön belül kerültek. Ők versenyezhettek aztán már konkrét ajánlatokkal konkrét feladatokra az összevont kommunikációs keretre. Itt tényleg elég széles a spektrum, kampányok megtervezése, legyártása és azok elhelyezése óriásplakátokon vagy sajtóhirdetésekben MVM-hirdetésektől a vizes világbajnokságon át a vegytiszta állami, kékplakátos propagandáig.
Az első keretszerződés alapján a kiválasztott, körön belül került három cég közül a Mindshare valódi piaci szereplő volt, nemzetközi háttérrel. A másik kettőnek viszont (Csetényi Csaba, valamint Kuna Tibor cégei) nem nemzetközi szakmai háttere, hanem fideszes politikai hátszele volt. Ez meg is látszott abból, hogy a három cég milyen arányban kapta meg a feladatokat. A Csetényi-Kuna tandemhez képest feltűnően kevés feladatot elnyerő Mindshare ki is szállt egy évvel később.
Az ő helyükre lépett be 2016-ban az addig alvállalkozóként be-be szálló Balásy Gyula, és innen számára álomszerűen alakult minden.
Rövid időn belül Csetényi és Kuna is kegyvesztett lett ugyanis a Fidesznél. Szinte minden megbízást a frissen érkező Balásy cégei nyertek, miközben a kommunikációs keretet újra és újra feltöltötte a kormány tízmilliárdokkal, ahogy egyre több Soros-, Brüsszel- és mindenellenes plakát jelent meg az utcákon.
Csetényi és Kuna bukása után a kormányzat már nem is vesződött olyan formaságokkal, hogy versenyt mímelve kiválasszanak három céget. Papíron is egyedül maradtak Balásy cégei, hogy rajtuk keresztül költsék el a hatalmasra duzzadó állami kommunikációs keretet.
Balásy eleinte két céggel szállt be. A Lounge Design-t alapította 2010 nyarán az édesanyjával , akit 2011 februárban Balásy felesége váltott. Majd 2015-ben a feleség is távozott a tulajdonosok közül, és a cég 100 százalékban Balásyé lett.
Íme az állami megrendelések jótékony hatása: Balásy cége, a Lounge Design 2016-ban került az állami kommunikációs kalap belső körébe, majd lett egyre inkább egyeduralkodó. A 2015-ös nettó 392 milliós árbevétel robusztus emelkedéssel tavaly már 10 milliárdosra duzzadt.
De nem csak egy cégről van szó. Balásy másik cége, a New Land Media is kiválasztott lett. Ezt a céget Mamusits Péterrel közösen alapította 2013 nyarán, 2016-ban azonban itt is ő lett az egyedüli tulajdonos. Ezután nagyon beindult ez a cég is, de olyannyira, hogy ahhoz képest a Lounge Design 10 milliárdja aprópénznek tűnik: évente már 70 milliárdos megbízást kap.
Négy év alatt 218 milliárd forintnyi munka találta meg a New Land Mediát. Ennek nagyon nagy százaléka állami megrendelőtől.
Vagyis az történt, hogy a kormány összevonta a teljes kommunikációs keretét, rövid ideig álversenyen kiválasztott baráti cégeken keresztül költötte el azt, azóta pedig a látszatot sem fenntartva két, egyetlen ember 100 százalékos tulajdonában lévő céget tömnek folyamatosan évi 80 milliárdos megbízásokkal. | https://444.hu/2021/09/20/az-allamparti-propaganda-tette-sokszoros-milliardossa-a-rejtozkodo-balasy-gyulat | https://web.archive.org/web/20230601084523/https://444.hu/2021/09/20/az-allamparti-propaganda-tette-sokszoros-milliardossa-a-rejtozkodo-balasy-gyulat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allamparti-propaganda-tette-sokszoros-milliardossa-a-rejtozkodo-balasy-gyulat | 444 | hungarian-news | 2021-09-20 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Csetényi Csaba",
"Kuna Tibor"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Lounge Homes Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Moonlight Event Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Viharbükk Residence Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
52,789 | Orbán Viktor intézi, hogy bukása esetén is meghatározó gazdasági háttérhatalma legyen | Legyen szó hulladékgazdálkodásról, kaszinóról, vasútvonalról vagy atomerőműről is, a NER-oligarcháknak áll a zászló. A kormány ugyanakkor a jövő év tavaszán lejáró kormányzati ciklust átívelve hozza helyzetbe Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és társaikat. | A fővárosi déli körvasút munkálatai előreláthatóan 2027 végéig húzódnak, és nem ez az egyetlen, a közelmúltban indított távlatos, nagyszabású projekt. Olyan, ami egyebek közt arra is alkalmas, hogy a mostani kormány kegyeltjeit még jóval a jövő évi választás után is "etesse" - akkor is, ha a tavasszal fordul a politikai széljárás. Orbánék viszonylag gyors egymásutánban határoztak például három értékes koncesszió megpályáztatásáról.
Déli körvasút: Mészáros Lőrinc bemutatja, mekkora túlárazással dolgoznak a kormánykedvencek
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
Az autópályák kezelését és fejlesztését, a hulladékgazdálkodást és a kaszinóüzemeltetést is kiszervezik - utóbbit már ki is szervezték - vállalkozó szellemű szerencséseknek. Ehhez a járvány alatt alig észrevehetően, salátatörvényekbe és miniszteri rendeletekbe dugva, alaposan átszabták az állami koncessziók szabályozását, valamint rendkívül széles portfólióval, erős jogkörökkel és 9 évig leválthatatlan elnökkel létrehoztak egy felügyeleti hatóságot. | https://hvg.hu/360/202137_kasszakulcskerdes | https://web.archive.org/web/20231111230811/https://hvg.hu/360/202137_kasszakulcskerdes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-intezi-hogy-bukasa-eseten-is-meghatarozo-gazdasagi-hatterhatalma-legyen | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-17 11:00:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"LVC Diamond Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Roszatom",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Európa",
"Kína",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"autópálya",
"háttér",
"támogatás",
"protekció",
"átláthatóság",
"atom",
"hulladéküzlet",
"útépítés",
"vasút",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,790 | Déli körvasút: Mészáros Lőrinc bemutatja, mekkora túlárazással dolgoznak a kormánykedvencek | Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába. | A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap. | https://hvg.hu/360/202137__deli_korvasut__hizo_oligarchak__tavlatos_penzszivattyu__vaspalya_aranyaron | https://web.archive.org/web/20220314130702/https://hvg.hu/360/202137__deli_korvasut__hizo_oligarchak__tavlatos_penzszivattyu__vaspalya_aranyaron | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deli-korvasut-meszaros-lorinc-bemutatja-mekkora-tularazassal-dolgoznak-a-kormanykedvencek | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-16 11:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Budapest Fejlesztési Központ",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"MÁV",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Budapest",
"Európa",
"Kína",
"Magyarország",
"Szerbia"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"protekció",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
52,791 | Tavaly 269 milliárd forintunk párolgott el állami cégek-ingatlanok "kezelésén" | A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb. Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre. (...) Az állami vagyon kezelése a kormány legszűkebb körének hitbizományává vált - vélik szakértők. (...) A képviselők nem hogy a több tízmilliárdos titkosított üzletek részleteihez, de az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos alapvető adatokhoz sem mindig jutnak hozzá. | vagyonkezelés;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;állami vagyongazdálkodás;
2021-09-18 10:00:00
Tavaly 269 milliárd forintunk párolgott el állami cégek-ingatlanok "kezelésén"
A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb.
Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre.
Az állami vagyonkezelés soha nem számított kiemelkedően jövedelmezőnek. A tevékenység inkább viszi a pénzt, ha csak nem áll a házhoz néhány jelentősebb magánosítási vagy koncessziós bevétel. Az elmúlt hat évből három-három mutatott nyereséget, illetve veszteséget. Ám a hat év egyenlege így is mínusz 300 milliárd forint. Vagyis ennyi közpénzt igényelt a rendszer fenntartása.
Ráadásul az egyenleg még tovább romolhat. Idén ugyanis az eddig meghatározó osztalékbevételeket biztosító Mol és Richter utolsó állami papírjait is kormányközelinek tartott "közcélú alapítványoknak" ajándékozták. Mára 2-3, szabad szemmel is látható nyereségre képes cég maradt állami körben. Ilyen az MVM Csoport, a Szerencsejáték Zrt. vagy a légiforgalmi irányítást végző Hungarocontrol.
Az állami vagyon értéke tavaly év végén – papíron – 10 477 milliárd forintot tett ki. Ez 283 milliárd forinttal haladja meg az előző év végi értéket. Az alig 32 oldalas beszámoló tanúsága szerint a növekedés zömét a tavaly megépített utak teszik ki. Erre csak tavaly több mint 300 milliárdot fordított a központi költségvetés. A vagyonmérleget 401 milliárddal rontotta viszont a Mol- és Richter-részvények, illetve más ingatlanok és a egyéb cégrészek elajándékozása az alapítványoknak. A beszámoló ennek részleteiről hallgat. Cégvásárlások ugyanakkor 44 milliárddal javították a mérleget. Bár az anyag e kört sem egyértelműsíti, más forrásból tudható, hogy közegészségügyi vállalkozás meddőségi centruma került az államhoz. Az MNV-jelentés a további kiadásokat sem részletezi.
A holding tavaly összesen 55 milliárd forinttal emelte az állami cégek tőkéjét. A legnagyobb tétel az Expo Park Kft.-nek juttatott 35 milliárd. Ez a cég birtokolja a Hungexpo területét, ahol az elmúlt évek során a kormány - a napokban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusra és a Vadászati Világkiállításra hivatkozva - mintegy 60-70 milliárdos fejlesztést hajtott végre. Igaz, a Hungexpo hasznosítási, illetve a bevételtermelő vásárok rendezési joga egy francia cégé. Így az adófizetők aligha reménykedhetnek a beruházások érdemi megtérülésében.
A MNV-beszámoló szerint a a NET Életjáradék Zrt. 8 milliárd forint tőkeemelést kapott. Az FHB Bank egykori cége ingatlanokért életjáradékokat folyósít. Mérlege tanúsága szerint ugyanakkor az állami juttatás tavaly még kevéssé hasznosult.
Két légiipari cég is a kedvezményezettek közé tartozott. Az STU Repülés-technológiai Felületkezelő Kft.-t 2019-ben alapította az állam. A nyolcfős cég tavaly 4,44 milliárdot kapott. Az STU tervei szerint a Gyulán berendezkedő Airbus Helicopter Hungary Kft. beszállítójává válna. A ferihegyi bázisú Aeroplex Kft. 2,4 milliárdot kapott az államtól. Az utolsó állva maradt Malév-cég polgári forgalomban használatos Airbusok és Boeingek karbantartásával-szerelésével foglalkozik, az utóbbi években évi pár százmillió forintos nyereséggel.
Az MNV könyvvizsgálója, az Ernst&Young az elmúlt évekhez hasonlóan idén is csak korlátozások mellett hagyta jóvá a beszámolót. Visszatérő lépésük oka, hogy a könyvvizsgáló nem lát rá a más állami vagyonkezelőkhöz - például a Miniszterelnökséghez vagy közvetlenül Mager Andreához - tartozó cégkörre. | https://nepszava.hu/3132564_tavaly-269-milliard-forintunk-parolgott-el-allami-cegek-ingatlanok-kezelesen | https://web.archive.org/web/20220527051708/https://nepszava.hu/3132564_tavaly-269-milliard-forintunk-parolgott-el-allami-cegek-ingatlanok-kezelesen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-269-milliard-forintunk-parolgott-el-allami-cegek-ingatlanok-kezelesen | Népszava | hungarian-news | 2021-09-18 11:39:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,792 | Szeretettel a Vajdaságból: Hangzatos ígéretek és álomvasutak Budapest és Belgrád között | Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz. | Miután a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt közös levélben tájékoztatta a kínai elnököt arról, hogy bármelyikük választási győzelme esetén a Fudan Egyetem mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának haladéktalan leállítását is vállalja, jogosan merül fel a kérdés: szerbiai oldalról egyáltalán van-e értelme folytatni ezt a projektet, amíg ki nem derül, ki nyeri a jövő évi magyarországi választásokat?
A vasútfejlesztés köztudottan méregdrága beruházás, és mi van, ha a szerb fővárosból kiinduló csillogó-villogó új sínpár, nos, ha nem is a semmibe, de mindenesetre nem a szomszédos ország fővárosába vezet? | https://hvg.hu/360/20210628_Szeretettel_a_Vajdasagbol | https://web.archive.org/web/20210703225631/https://hvg.hu/360/20210628_Szeretettel_a_Vajdasagbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeretettel-a-vajdasagbol-hangzatos-igeretek-es-alomvasutak-budapest-es-belgrad-kozott | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-29 11:00:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Európa",
"Kína",
"Oroszország",
"Szeged",
"Szerbia"
] | [
"háttér",
"protekció",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"vasút",
"belföld",
"klientúra",
"hitelezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
52,793 | Belterjes tranzakciókkal támogatják egymást NER-közeli vállalkozások | A kapcsolati hálóban feltűnik két milliárdos, Vida József és Mészáros Lőrinc, valamint az átalakult Indexbe is beszállt Vaszily Miklós. | 2021.09.02. 10:30
A kapcsolati hálóban feltűnik két milliárdos, Vida József és Mészáros Lőrinc, valamint az átalakult Indexbe is beszállt Vaszily Miklós.
Ennél rosszabb kampánynyitást nehezen képzelhetett volna magának Karácsony Gergely
vélemény
2024.01.26. 14:286 perc
Pár hónappal az önkormányzati választás előtt egymást érik az olyan fővárosi közlekedési ügyek és botrányok, amelyekben éppen Karácsony Gergely főpolgármester lehetséges kihívója, Vitézy Dávid tud avatott szakértőként fellépni. A tömegközlekedési járatritkítás témájában pedig senki által ki nem kényszerített bénázást láthatunk a fővárostól és a BKK-tól, amit betetőzött egy pulykahasonlat. | https://hvg.hu/360/202135_iko_broadcast_musoron_vannak | https://web.archive.org/web/20220211101059/https://hvg.hu/360/202135_iko_broadcast_musoron_vannak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belterjes-tranzakciokkal-tamogatjak-egymast-ner-kozeli-vallalkozasok | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-02 12:30:00 | [
"Kovács Gergely Csaba",
"Mészáros Lőrinc",
"Vaszily Miklós",
"Vida József"
] | [
"IKO Broadcast Centrum Kft.",
"IKO Holding Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Pesti TV",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"protekció",
"átláthatóság",
"klientúra",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [] |
52,794 | Mészáros Lőrincet most éppen Pakson érte utol a közpénzzápor | Mutatjuk, milyen tendert nyert ma el a miniszterelnöki jóbarát, a nemzet gázszerelője. A Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Tiborcz István volt üzlettársa érdekeltségébe tartozó West-Hungária Bau Kft. húzhatja fel a paksi atomerőmű új portáját - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A közel 3,4 milliárdos biznisz keretében ennek a két vállalkozásnak lesz a feladata az F7 jelű új portaépület teljes körű megvalósítása - beleértve ebbe a közművesítést vagy éppen a hírközlési-, tűzjelző rendszer kialakítása. | közbeszerzés;paksi atomerőmű;Mészáros Lőrinc;
2021-09-17 12:24:21
Mészáros Lőrincet most éppen Pakson érte utol a közpénzápor
Mutatjuk, milyen tendert nyert ma el a miniszterelnöki jóbarát, a nemzet gázszerelője.
- derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közel 3,4 milliárdos biznisz keretében ennek a két vállalkozásnak lesz a feladata az F7 jelű új portaépület teljes körű megvalósítása - beleértve ebbe a közművesítést vagy éppen a hírközlési-, tűzjelző rendszer kialakítása.
Az indoklás szerint a kormányközeli páros adta be a legalacsonyabb ajánlatot a projektre, ezért nyerhették ők a gyorsított tárgyalásos eljárásban megtartott közbeszerzést. A kiírás azt is valószínűsíti, hogy alvállalkozók bevonására is szükség lesz. | https://nepszava.hu/3132483_meszaros-lorincet-most-eppen-pakson-erte-utol-a-kozpenzapor | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincet-most-eppen-pakson-erte-utol-a-kozpenzzapor | Népszava | hungarian-news | 2021-09-17 11:51:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"atom",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
52,795 | Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal | Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle. | Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről tavaly ősszel távozott Kiss Zoltánt és a szervezet jelenlegi főigazgatóját, Bárdos Szabolcsot is megbeszélésre hívták a Belügyminisztériumba, amikor a hazai és a nemzetközi sajtóban kirobbant a Pegasus-ügy – értesültünk két, egymástól független forrásból.
Úgy tudjuk, a szolgálatokat azért érintette kínosan a botrány, mert a Pegasusszal nemcsak ellenzékinek tartott üzletembereket vagy éppen kormánykritikus újságírókat figyelték meg, hanem szép számmal akadtak a megfigyeltek között olyanok, akik a Fidesz és a NER gazdasági holdudvarához tartoznak. A botrány kirobbanásakor pedig nyilvánvalóvá vált: a NER-es emberekről gyűjtött érzékeny adatok ugyanúgy külföldön landolhattak, mint azok az információk, amelyek arról a több mint 300 emberről keletkeztek, akik magyarországi célpontként kerültek fel a listára. Ezért aztán az Alkotmányvédelmi Hivatal berkein belül információnk szerint most azt vizsgálják, kik állhattak a kiszivárogtatások mögött.
Nem valószínű, hogy ezt éppen a magyar szolgálatok fogják megfejteni, de egy dolog biztos: a botrány azoknak a piaci szereplőknek is ártott, akik izraeli haditechnikai eszközökkel házalnak különféle államoknál, mert ezek után ezerszer is meggondolja egy szolgálat, hogy tőlük vásárol-e ilyen eszközöket. De izraeli belviszályt és amerikai titkosszolgálati játszmát is sejtenek a szivárogtatás hátterében.
Úgy tudjuk, az izraeli NSO-tól a Pegasus kémszoftvert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vásárolta meg, a beszerzést pedig a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is jóváhagyta, tehát az a testület, amelyben az ellenzék is képviselteti magát. A vásárláskor kötött szerződésben feltehetőleg nem szerepelt, hogy a Pegasusszal gyűjtött adatok külföldre (Izraelbe) kerülhetnek, ez csak akkor esett le a belügyeseknek, amikor a nemzetközi botrány kirobbant. Igaz, több, egykor a titkosszolgálatoknál vezető beosztásban dolgozó forrásunk is azt állítja: az ilyen típusú eszközöknél annak a rizikóját, hogy az adatok külföldre kerülnek, igenis számításba kell venni. Még 2010 előtt történt például, hogy két hazai titkosszolgálat rivalizálása során az egyik szolgálat – bizonyítván, hogy a másik mennyire sebezhető – megszerezte egy másik szolgálat adatait, de később kiderült, hogy a lopáshoz használt külföldi szoftver az információkat külföldre továbbíthatta.
Ugyanakkor van olyan egykori titkosszolga, aki a hvg.hu-nak azt fejtegette: az lett volna életszerűtlen, ha egy olyan cég, amelyik ki tudta fejleszteni a Pegasust, éppen arról ne gondoskodott volna, hogy a használata közben szerzett adatokat ő maga is megszerezze. De akadnak olyan titkosszolgálati szakértők is, akik azért csóválják a fejüket, mert éppen azt tartják különösnek, hogy egy ilyen csúcseszközt úgy fejlesztett ki az NSO, hogy az olyan nyomokat hagy maga után, amikre még hónapokkal a használata után is rá lehet bukkanni.
A Pegasust alkalmazó országok nemzetbiztonsági érdekeit mindenesetre sérti, hogy a kémszoftverrel szerzett adatok (de akárcsak a telefonszámok) külföldre kerültek. Főleg azok az adatok, amelyek a kormánypárthoz köthető gazdasági holdudvar figuráiról keletkeztek. Abban, hogy a NER köreihez köthető személyek is a célpontok között vannak, voltaképpen semmi meglepő nincsen, hiszen azzal, hogy a gazdaság jelentős része a fideszes potentátok kezében összpontosul, az ő ellenőrzésük is érdeke a kormányzatnak. Ráadásul nemzetbiztonsági szempontból könnyebb is igazolni azt, miért fontos, hogy ezek a sokszor stratégiai ágazatokban felbukkanó személyek a szolgálatok látókörében legyenek.
Noha már közel két hónapja, július 22-én rendelt el nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Pegasus-ügyben, de egyelőre úgy tűnik, az ügyészek nem kapkodják el a vizsgálatot. „Az ügyben eddig hat feljelentés érkezett. Az eddigi eljárásban több újságíró tanúként történő kihallgatása és adatkérések történtek, gyanúsított nincs az ügyben” – közölte a hvg.hu megkeresésére dr. Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Bár a nyomozást jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt rendelték el, valójában a vizsgálat egyelőre csak arra irányul, hogy kiderüljön: történt-e egyáltalán bármilyen bűncselekmény vagy sem. Tehát az ügyészeknek azt kellene vizsgálni, hogy ha folyt is titkos információgyűjtés bizonyos személyek, köztük újságírók, kormánykritikus vagy éppen ellenzéki üzletemberek ellen, akkor az jogosulatlanul történt-e vagy jogszerűen.
Egy ilyen vizsgálat nem lenne túl bonyolult, legalábbis elméletileg nem kellene annak lennie. A Pegasus ugyanis egy olyan, az izraeli NSO cég által fejlesztett kémszoftver, amelyet csak államok vásárolhatnak meg, márpedig információnk szerint néhány évvel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) megvásárolta ezt a terméket. Tehát ha használták a Pegasust, akkor az ügyészek előtt nem ismeretlen az a szerv, amelyik ezt megtehette és ahol érdeklődhetnek.
Ha ugyanis egy rendvédelmi szerv vagy valamelyik hazai titkosszolgálat élni kívánt a Pegasus kínálta lehetőséggel, akkor az NBSZ-től kellett megrendelnie a megfigyelést. Persze csak azután, hogy magát a megfigyelést (lehallgatást) Varga Judit igazságügyi miniszter jóváhagyta. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a rendvédelmi vagy titkosszolgálati szervnek a munkatársa, aki így akart adatokhoz jutni, először “házon belül” szerzi meg a jóváhagyást az adott szervezet vezetőjétől, majd ez a vezető terjeszti fel a kérelmet a miniszternek. Miután a miniszter a kérelmet engedélyezi, az NBSZ nekilát a munkának.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a Pegasus alkalmazásának nyomait utólag az állami szerveknél nem lehet eltüntetni. Nyoma maradt a titkos információgyűjtést megrendelő szervezetnél, nyoma maradt a minisztériumban és nyoma maradt az NBSZ-nél is. Bár elméletileg nincs kizárva, hogy a botrány kirobbanása után a titkos információgyűjtést megrendelő szerv megsemmisítette az így szerzett információkat vagy dossziékat (és ezek párhuzamosan megsemmisültek az NBSZ-nél is), ám az ilyen típusú anyagok megsemmisítésének szigorú szabályai vannak, így tehát annak is nyoma marad, ha megsemmisítik azokat. Arról nem is beszélve, hogy ha a Pegasus esetében valamelyik távközlési vállalatot is megkeresték az állami szervek, ahogy azt az “egyszerű” telefonlehallgatáskor teszik, akkor az adott távközlési vállalatnál is megmarad valamiféle titkos dokumentáció erről.
Ám mindez azt is jelenti, hogy ha a Pegasus bevetéséhez a miniszter megadta az engedélyt, akkor a szoftvert alkalmazó NBSZ nem követett el bűncselekményt, hiszen jogosultan, a miniszteri engedély birtokában végezte a titkos információgyűjtést. És ez esetben a megfigyelést megrendelő állami szerv sem követett el törvénysértést, hiszen a miniszteri engedély birtokában rendelte meg az NBSZ-től a megfigyelést.
Egyetlen esetben történik bűncselekmény: ha a miniszternek előterjesztett kérelemben olyan valótlan tények vannak, amelyek félrevezetik a minisztert, aki így aláírását adja egy olyan titkos információgyűjtéshez, ami amúgy törvénytelen lenne. Ám az ilyen kérelmeket “okosan” is meg lehet fogalmazni. Egy titkosszolgálat ugyanis a rendőrséggel ellentétben a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ezért azok, akikről információkat gyűjt (akár külső engedélyhez kötött eszközökkel), nem is feltétlenül követnek el bűncselekményt. És mivel a titkosszolgálatoknak a kormányzat, azaz a politika ad feladatokat, ezért olyan emberek is a szolgálatok látókörébe kerülhetnek, akik valójában semmilyen veszélyt nem jelentenek az országra, legfeljebb csak a kormányzatra.
Igaz, az igazságszolgáltatásnak, így az ügyészségnek is adna egy kapaszkodót az, hogy a Pegasust elméletileg csak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben lehetne felhasználni. Bár úgy tudjuk, a magyarországi célpontok közül sokan valóban köthetők szervezett bűnözői körökhöz, ha az ügyészség akár csak egyetlen olyan célpontot is talál, aki nem, akkor már akár bizonyítani is lehetne, hogy az érintett szolgálat visszaélt a kémszoftverrel. Ám abból, hogy az ügyészség közel két hónap alatt még csak pár tanút hallgatott ki, nem úgy tűnik, hogy túlságosan sietnének az ügy feltárásával.
Az ügyészségen kívül viszont csak egyetlen külső kontroll létezne, de az is politikai: a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Ez a testület azonban a kormányzati többség miatt alkalmatlan arra, hogy a feladatát egy ilyen súlyos ügyben ellássa. A Pegasus-ügyet elméletileg ki tudnák vizsgálni, gyakorlatilag azonban nem: egy ténymegállapító bizottság felállításával nézhetnének csak be a parlamenti képviselők azokba az iratokba, amelyek a megfigyelt személyekről készültek. Ezeknek az iratoknak az alapos vizsgálata alapján lehetne megállapítani, hogy történtek-e visszaélések, ám egy ilyen ténymegállapító bizottság felállítását a testület kormánypárti többsége nem fog megszavazni.
Úgy tudjuk, a testület szeptemberi ülésére Pintér Sándor belügyminiszter várhatóan elmegy, így ha a bizottsági munkát a Fidesz nem bojkottálja, akkor akár még válaszolhat is az ellenzéki tagok kérdéseire. A testület munkáját ismerő forrásaink szerint ha Pintér elmegy és esetleg válaszol is a kérdésekre, akkor sem lesznek beljebb az ellenzéki tagok, akik az elmúlt időszakban amúgy sem erőltették a Pegasus-ügyet. Ennek hátterében az is állhat, hogy az ellenzéki tagok a botrány kirobbanása óta rájöttek: az előző ciklusban, a Pegasus beszerzésekor a bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúlag hagyták jóvá azt, hogy az NBSZ beszerezze a kémszoftvert, ami politikailag akkor is kínos rájuk nézve, ha amúgy azt nem kötötték az orrukra, hogy később mire használták az eszközt.
Az ellenzéki politikusok közül egyelőre csak az MSZP-s Mesterházy Attila próbálja ébren tartani a témát, de neki eleve esélye sincsen komolyabban utánajárni a történetnek, mert bár átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, de nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Noha Mesterházy találkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével, Bárdos Szabolccsal, utóbbi érdemi információt nem árult el neki, és szinte kizárt, hogy az NBSZ-t irányító Szabó Hedvig bőbeszédűbb lesz. Vele szerdán találkozott volna Mesterházy, de az NBSZ vezetője a megbeszélést áttette jövő hétfőre. | https://hvg.hu/itthon/20210917_Sajatjait_is_megfigyelte_az_allam_a_Pegasussal | https://web.archive.org/web/20220209035357/https://hvg.hu/itthon/20210917_Sajatjait_is_megfigyelte_az_allam_a_Pegasussal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-a-ner-kozeli-figurakat-is-megfigyelte-a-pegasusszal | HVG | hungarian-news | 2021-09-17 11:19:00 | [
"Bárdos Szabolcs",
"Pintér Sándor",
"Varga Judit"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"Belügyminisztérium (BM)",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség",
"Fidesz",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)",
"NSO Group Technologies"
] | [
"Ázsia",
"Izrael",
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"informatika",
"civilek",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés",
"ügyészség"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,796 | Újabb egészségügyi céget gründolt Mészárosék DVTK-s üzlettársa | Magyar Olivér Mátyás szekere jól fut, egy másik új cégébe a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó MKB Bank kockázati tőkealapja szállt be. | A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | https://m.hvg.hu/360/202137_magyar_mento_foci_es_egeszsegugy | https://web.archive.org/web/20231211112624/https://m.hvg.hu/360/202137_magyar_mento_foci_es_egeszsegugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-egeszsegugyi-ceget-grundolt-meszarosek-dvtk-s-uzlettarsa | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-19 13:40:00 | [
"Magyar Olivér Mátyás",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"DVTK (futball)",
"DVTK Kft.",
"Fájdalom-ambulancia Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Streamlift Kft."
] | [] | [
"informatika",
"egészségügy",
"sport",
"tőkealap"
] | [] |
52,797 | Szűk körben cserélget gazdát a szőlő, amelyben a kormányfő felesége is tulajdonos volt | Vida József bankár kezelésébe került az egykor Lévai Anikó birtokában is volt szőlőtermesztő vállalkozás többsége. | 2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.
Negyedszázada nem volt olyan veszélyben Bosznia-Hercegovina egyben maradása, mint most. A szerbek azzal fenyegetőznek, hogy kivonulnak a szövetségi intézményekből.
Egyszerre okoz fennakadásokat a gyógyszergyártásban és megugró keresletet a patikákban a világjárvány. Ez meggátolja az állandósulni látszó, olykor nehezen menedzselhetővé duzzadó gyógyszerhiány leküzdését.
Kurz csak a hírnök volt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski oldalán. Ők hárman meglehetősen korán hadállásba vonultak Európa szétverésére, a társadalom nevében keménységet tanúsítottak a gyengék és az idegenek ellen. Hogy irányvonalukból menetközben fősodor lett, arra Kurz fura módon mindig is büszke volt, írja a Süddeutsche Zeitung elemzője. | https://hvg.hu/360/202137_szarhegy_dulosarazsadanytokajhegyalja_bizalmi_vagyon | https://web.archive.org/web/20211215170935/https://hvg.hu/360/202137_szarhegy_dulosarazsadanytokajhegyalja_bizalmi_vagyon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szuk-korben-cserelget-gazdat-a-szolo-amelyben-a-kormanyfo-felesege-is-tulajdonos-volt | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-16 16:00:00 | [
"Kántor Andrea",
"Kékessy Dezső",
"Lévai Anikó",
"Madarász László",
"Orbán Viktor",
"Vida József"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Patricius Borház Kft.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [
"Bodrogkisfalud",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
52,798 | Őrző-védők döntöttek Dunaújvárosban | Tegnap nagy számú kidobó mutatta be egy kusza helyzetű hőközpontnál, ki az úr a háznál: a NER vagy az ellenzéki városvezetés. Tegnap ismét Dunaújvárosban villoghattak gyúrótermi eredményeikkel a hazánkban portyázó őrző-védő alakulatok. Igaz, most éppenséggel nem a Dunaferr elfoglalására, hanem a Fidesz-közeli vállalkozó, Pomázi Csaba érdekeltségi körébe tartozó egyik hőközpont védelmére sorakoztak fel. Az élőerő ezúttal megtette hatását. Így az állami MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató (MVM OTSZ) Zrt. munkatársai nem szerezhettek érvényt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt heti, tegnapi hatályú határozatának: a rendőri jelenlét ellenére nem vették át az irányítást a II. számú hőelosztó, vagyis a város hő- és melegvízszolgáltatása felett - tudtuk meg Pintér Tamástól, az összellenzéki Rajta, Újváros Egyesület színeiben politizáló polgármestertől. | energetika;Dunaújváros;távhő;
2021-07-02 07:00:00
Őrző-védők döntöttek Dunaújvárosban
Tegnap nagy számú kidobó mutatta be egy kusza helyzetű hőközpontnál, ki az úr a háznál: a NER vagy az ellenzéki városvezetés.
Tegnap ismét Dunaújvárosban villoghattak gyúrótermi eredményeikkel a hazánkban portyázó őrző-védő alakulatok. Igaz, most éppenséggel nem a Dunaferr elfoglalására, hanem a Fidesz-közeli vállalkozó, Pomázi Csaba érdekeltségi körébe tartozó egyik hőközpont védelmére sorakoztak fel. Az élőerő ezúttal megtette hatását. Így az állami MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató (MVM OTSZ) Zrt. munkatársai nem szerezhettek érvényt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt heti, tegnapi hatályú határozatának: a rendőri jelenlét ellenére nem vették át az irányítást a II. számú hőelosztó, vagyis a város hő- és melegvízszolgáltatása felett - tudtuk meg Pintér Tamástól, az összellenzéki Rajta, Újváros Egyesület színeiben politizáló polgármestertől.
Pintér Tamás a szolgáltatás sorozatos kimaradásaira hivatkozva - a veszélyhelyzetre tekintettel első körben egy személyben - április végén felmondta az 1998-ban 25 évre kötött szerződést a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató (DVCSH) Kft.-vel. Bár a cégtöbbség papíron a helyhatóságé, a Pomázi Csabához köthető kisebbségi tulajdonosok irányítási jogai miatt szerinte nem kapnak hozzáférést a könyvekhez. A közműhatóság a felmondásra hivatkozva múlt hét csütörtökön július 1-i hatállyal visszavonta a DVCSH szolgáltatási engedélyét, a tevékenységet az állami MVM oroszlányi fűtőcégének átadva.
A papírok tanúsága szerint a DVCSH minden lehetséges módon ellenáll. Így a hatóságnak előzetesen kerek perec kijelentették: nem adják át a jogokat és nem vonulnak le. Dolgukat könnyíti, hogy az elmúlt évtizedek során a városi vagyonkezelő, a DVG hőrendszere, valamint a DVCSH és a hőtermelést végző (egyszersmind DVCSH-résztulajdonos) Pomázi-cég, az Energott tulajdoni, üzemeltetési és egyéb viszonyai szinte kibogozhatatlanul összefonódtak. Egyes szakértők szerint a közműhatóság határozatával bevárhatná az esetleges bírósági eljárások jogerős lezártát. A Fejér Megyei Kormányhivatal szintén Pomáziék hóna alá nyúlt, "felhívásában" törvénytelennek nyilvánítva a polgármester lépését. A hatóság szerint ugyanis a veszélyhelyzet nem indokolt feltétlenül ilyen egyszemélyi döntést. (Igaz, Pintér Tamás szerint lépését azóta a közgyűlés is szentesítette.) A MEKH indoklásában szokatlanul élesen kelt ki a "társhatóság" lépése ellen, mondván, annak nincs joghatálya, mert ilyen ügyekben kizárólag a közműhivatal dönt. És még csak ezután jött a különleges térségi gazdasági övezetet kijelölő, a települést több százmillióval megrövidítő, váratlan kormánydöntés.
A levelezgetés után tegnap - némi nyers erő bevonásával - végül megmutatkozott, ki is az úr a háznál. A kora délelőtti órákban ugyanis az MVM OTSZ képviselői kivonultak a DVCSH helyi távhőellátási központjához azzal a céllal, hogy a határozatnak érvényt szerezve átvegyék az irányítást. Az ingatlannál ugyanakkor nagy számú őrző-védő útjukat állta - tudtuk meg a helyszínen szintén jelen lévő polgármestertől. Ezután kihívták a rendőrséget, amely szintén nagy erőkkel vonult ki. Ám miután egyeztettek a jelen lévőkkel, levonultak. Értesülésünk szerint a DVCSH-Energott képviselői arra hivatkoztak, hogy csak tulajdonukat védik. Bár Pintér Tamás elismeri, hogy az elmúlt évek során több eszköz valóban ködös úton Pomáziékhoz került, a szolgáltatás központi berendezéseit változatlanul a városi vagyonkezelő birtokolja, amikhez az ott lévőknek kötelességük hozzáférést biztosítani.
Ebből a szempontból voltaképp fura, hogy tegnap fennakadás nélkül folytatódott a város mintegy 20 ezer távhőfelhasználójának ellátása. A DVCSH változatlan honlapján lapzártánkig semmi nem utalt arra, hogy a cégtől a hatóság tegnapi hatállyal megvonta szolgáltatási jogát: várják a hibabejelentéseket, küldik a számlát. Pintér Tamás megerősítette: a DVCSH önhatalmúlag folytatta tovább a szolgáltatást. Ezt jogászaik közüzem megzavarásaként értékelik, de állítólag a másik fél is tett feljelentést.
A folytatást illetően Pintér Tamás arra szorítkozott, hogy bár az eszközöket birtokló - korábban a szolgáltatás átvételére is készülő - DVG munkatársai minden segítséget megadnak, a helyzet rendezése elsősorban a közműhatóság és az MVM OTSZ asztala. Tudomása szerint az MVM OTSZ tárgyal a Dunaferr területén üzemelő ISD Powerrel a melegvíz biztosításáról. Némiképp magyarázhatja ugyanakkor Pomáziék határozottságát, hogy helyi erőműveik hőleadás nélkül üzemképtelenekké válnak.
Pintér Tamás úgy a kormányhivatali kiállás, mint a gazdasági övezet elképzelése mögött Dorkota Lajos korábbi fideszes országgyűlési képviselőt, a város egykori alpolgármesterét, a megyei kormányhivatal, majd a MEKH exvezetőjét sejti. Az érintett a feltételezést megkeresésünkre élesen visszautasította.
Az üggyel kapcsolatos tegnapi megkeresésünkre lapzártánkig sem a MEKH, sem az MVM, sem a DVCSH, sem az Energott nem válaszolt. | https://nepszava.hu/3124994_orzo-vedok-dontottek-dunaujvarosban | https://web.archive.org/web/20221130161724/https://nepszava.hu/3124994_orzo-vedok-dontottek-dunaujvarosban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orzo-vedok-dontottek-dunaujvarosban | Népszava | hungarian-news | 2021-07-02 13:37:00 | [
"Dorkota Lajos",
"Pomázi Csaba"
] | [
"Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft.",
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"közmű",
"engedély",
"őrzés-védés",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,799 | Dunaújváros bevette saját hőközpontját | A dunaújvárosi hőszolgáltatás folytatására kijelölt önkormányzati vagyonkezelő ezúttal sikerrel foglalta el a Fidesz-közeli Pomázi Csabához köthető, őrző-védők sorfalával védett hőközpontot. A júliusi, első, kudarcos kísérlet után szerdán az önkormányzati tulajdonú Dunaújvárosi Vagyonkezelő (DVG) emberei sikeresen törték át a Fidesz-közeli Pomázi Csabához kötődő helyi hőközpont előtt újból felsorakozott kidobósorfalat - derült ki az RTL Klub szombati tudósításából. Igaz: a nyár közepi esettel szemben a kiérkező rendőrök ezúttal segítettek érvényt szerezni a hatósági határozatnak. | Dunaújváros;távhő;őrző-védő;
2021-09-19 18:08:45
Dunaújváros bevette saját hőközpontját
A dunaújvárosi hőszolgáltatás folytatására kijelölt önkormányzati vagyonkezelő ezúttal sikerrel foglalta el a Fidesz-közeli Pomázi Csabához köthető, őrző-védők sorfalával védett hőközpontot.
A júliusi, első, kudarcos kísérlet után szerdán az önkormányzati tulajdonú Dunaújvárosi Vagyonkezelő (DVG) emberei sikeresen törték át a Fidesz-közeli Pomázi Csabához kötődő helyi hőközpont előtt újból felsorakozott kidobósorfalat - derült ki az RTL Klub szombati tudósításából. Igaz: a nyár közepi esettel szemben a kiérkező rendőrök ezúttal segítettek érvényt szerezni a hatósági határozatnak. Miután ugyanis Pintér Tamás ellenzéki polgármester a távhő- és vízszolgáltatás kimaradásaira hivatkozva tavasszal felmondta a Pomázi Csaba-érdekeltségű Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltatóval kötött, 2023-ig érvényes szerződést, a közműhatóság július végén - július 1-i hatállyal visszamenőleg - a DVG-t jelölte ki a folytatásra - tudtuk meg Medgyesi Miklós önkormányzati szóvivőtől. A helyi kormányhivatal által is segített Pomáziék ugyanakkor pereltek és fizikailag sem adták át a folytatáshoz szükséges hőközpontot. Igaz: az elmúlt közel negyed század során Pomázi és a város közművei igencsak összefonódtak. A DVG az "elfoglalt" hőközpontot az onnan kiszerelt alkatrészek miatt jelen állapotában használhatatlannak tartja. | https://nepszava.hu/3132652_dunaujvaros-bevette-sajat-hokozpontjat | https://web.archive.org/web/20220929184424/https://nepszava.hu/3132652_dunaujvaros-bevette-sajat-hokozpontjat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dunaujvaros-bevette-sajat-hokozpontjat | Népszava | hungarian-news | 2021-09-19 13:44:00 | [
"Pomázi Csaba"
] | [
"Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft."
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"közmű",
"őrzés-védés",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,800 | Pegasus-ügy: Pintér és Völner is elment a bizottság ülésére, de 2050-ig titkosították az ott elhangzottakat | Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait. A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület. Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította. | Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait.
A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület.
Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert
az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.
Azt azonban el tudta mondani, miről nem volt szó. „Nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években” – fogalmazott a Jobbik politikusa. Állítása szerint se Pintér Sándortól, se Völner Páltól nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert újságírók és politikusok megfigyelésére.
Ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP), ezt azonban a kormánypárti képviselők leszavazták. A bizottság elnöke szerint azért lett volna fontos a ténymegállapító bizottság felállítása, mert tagjai betekintést kaptak volna az ügyre vonatkozó iratokba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásában, és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna nyilatkozatot tenni.
Arra azonban Stummer állítása szerint Pintér Sándor nyitott volt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, ahol tájékozódhatnak a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.
Molnár: Titkolnak és ködösítenek az ügyben
Molnár Zsolt az ülés egyetlen pozitívumaként azt tudta csak megemlíteni, hogy határozatképes volt a bizottság, és eljöttek a meghívottak is. Ami utána történt, arról egyrészt azért nehéz beszélni az MSZP-s képviselő szerint, mert szigorú minősítés alatt van a zárt ülés jegyzőkönyve, másrészt ténymegállapító bizottság nélkül nehezen látható az ügy vége. „Mi állítjuk, hogy nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.”
Az ügy végére Molnár szerint csak két dolog tehetne pontot: az egyik egy korrekt ténymegállapító bizottság, amit a kormánypárti képviselők leszavaztak, a másik pedig a 2022-es kormányváltás.
„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben”
– tette hozzá. Molnár később újságírói kérdésre azt is mondta, az ülésen kezdeményezte, hogy az elhangzottak bizonyos részére oldják fel a titkosítást, és az szerinte nagyon sok kérdésre választ adhatott volna. Ám erre nem volt lehetőség.
Ungár Péter felidézte, hogy a kormánytagok és fideszes képviselők többször is arról beszéltek a médiában, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet védelme érdekében kémszoftvert kell használni egyes emberek megfigyelésére. „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van” – fogalmazott például Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban júliusban.
„Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével”
– fogalmazott az LMP képviselője a sajtótájékoztatón. Ez az, amire állítása szerint nem kaptak választ a bizottság hétfői ülésén.
Ungár szerint kérdéses, hogy a sajtóban megjelent megfigyeléseket az alapozta-e meg, hogy külföldi titkosszolgálatok érzékeny adatokat próbáltak szerezni, vagy csak Orbán Viktor és köre számára valaki kellemetlen dolgokat tett. Az első szerinte indokolt, sőt, fontos, a második eset azonban megindokolhatatlan.
Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke hétfőn megbeszélést folytatott Szabó Hedviggel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) vezetőjével, majd sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy az NSZ vezetője garanciát vállalt arra, hogy a szervezet soha senkit nem hallgatott le engedély nélkül.
„A főigazgató azt mondta, hogy egy kormányváltás esetén is százszázalékosan vállalja állításának igazságtartalmát”
– közölte a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az NSZ a más szervezetek, például az ügyészség vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal által megrendelt operatív akcióknak csak a technikai feltételeit biztosítja, és az így nyert információk elemzése sem a szakszolgálatnál történik meg. A megfigyelések jogszerűségért tehát nem az NSZ, hanem a megrendelő felel. A lehallgatások döntő többségét a bíróságok engedélyezik, kisebb részét pedig az igazságügyi miniszter – magyarázta.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az igazságügyi minisztertől máig nem kapott időpontot a Pegasus-üggyel kapcsolatos, általa kezdeményezett megbeszélésre. Arra volna kíváncsi, hogy a miniszter mikor, milyen elvek alapján ad ki engedélyt titkos megfigyelésre.
Júliusban nem volt határozatképes a bizottság
Pintér Sándort, Szijjártó Pétert, Benkő Tibort és Varga Juditot is meghívja a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 20-i ülésére Stummer János, erről beszélt nemrég egy interjúban a bizottság jobbikos elnöke.
Már a júliusi ülésen is meghallgatták volna a kormány több tagját a Pegasus kémszoftverről, és Pintér Sándor belügyminiszter el is ment, ám a Fidesz–KDNP négy bizottsági tagja távol maradtak, így nem volt határozatképes a testület.
Szijjártó Péter Kötcsén azt ígérte két hete, hogy az Információs Hivatal vezetője válaszolni fog a nemzetbiztonsági bizottságnak, ha a Pegasusszal kapcsolatban kérdésük van. Arra a felvetésre, hogy korábban a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem tudta meghallgatni a bizottság a lehallgatási ügyben esetlegesen érintett szerveket, vezetőket, a külügyminiszter azt mondta, szerinte a bizottság vezetőjének (a jobbikos Stummer János) felelőssége, hogy a bizottságot működtesse.
Mi is az a Pegasus-ügy?
Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.
A kormány először ezt tagadta, később azonban lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket. | https://telex.hu/belfold/2021/09/20/nemzetbiztonsagi-bizottsag-pegasus-stummer-janos-pinter-sandor-varga-judit | https://web.archive.org/web/20230327202224/https://telex.hu/belfold/2021/09/20/nemzetbiztonsagi-bizottsag-pegasus-stummer-janos-pinter-sandor-varga-judit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasus-ugy-pinter-es-volner-is-elment-a-bizottsag-ulesere-de-2050-ig-titkositottak-az-ott-elhangzottakat | Telex | hungarian-news | 2021-09-20 13:59:00 | [] | [
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság",
"Parlament"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatgyűjtés",
"jogalkotás",
"ügyészség"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,801 | Hamis érettségi: lemondott a sümegi polgármester élettársa a rendelő éléről | Szabó Krisztina szeptember 15-én mondott le a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ vezetői posztjáról, döntését a rendelő Facebook-oldalán jelentette be. Szabó Krisztina a fideszes városvezető, Végh László élettársa. Ugyanabban az évben, 2014-ben került vezetői pozícióba, mint amikor Végh Lászlót megválasztották polgármesternek. A lemondás mögött a hamis érettségije körül kialakuló országos botrány áll.
Szabó Krisztina hosszú posztban búcsúzott el. Beszámolt arról, hogy egy lejárató kampány indult ellene, miközben a nevéhez fűződik az intézmény gazdasági helyzetének a stabilizálása, és hogy új szakrendelések indulhattak el. Szabó Krisztina azt is állítja, hogy a botrány kirobbantása mögött álló Kovács Mihály jogosulatlanul jutott hozzá a diplomái másolatához
„Az a Kovács Mihály, aki állításával ellentétben, – miszerint engem bármilyen rendőrség buktatott volna le – saját maga jelentett fel, hogy egy 26 éves megsárgult okiraton vitatkozzon két okiratszakértő, melyből ő önös politikai céltól vezérelten országos botrányt kelthet.”
A posztban arról is beszámol, hogy a kardiológiai és gasztroneterológiai szakterületek szakorvosai és két irodai munkatárs adták be a felmondásukat.
A polgármester szerint élettársa távozása után csökkenni fog az egészségügyi ellátás színvonala.
„Igen, biztos vannak akik most pezsgőt bontanak.. No hát lássuk.. (sic!) De minden sümegi és kistérségi lakos tudni fogja, kinek »köszönheti« a sümegi kistérségi egészségügyi ellátás várható mélyrepülését!” – olvasható Végh László Facebook-oldalán.
Hamis érettségi
A nyomozásról a 168 óra számolt be először 2020 őszén. Akkor azt írták, a gyanú szerint hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be Szabó Krisztina, amikor felvételizett a Pécsi Tudományegyetemre, amiből az is következik, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú képesítéssel sem rendelkezik.
Az érettségi botrány idén tavasszal vált még inkább kellemetlenné, amikor
a Pécsi Rendőrkapitányság megállapította, hogy a sümegi polgármester élettársának hamis az érettségi bizonyítványa.
A rendőrségi határozatot az Élhetőbb Városért Egyesület juttatta el a lapunkhoz, amelynek az elnöke Kovács Mihály. Kovács az egyesület színeiben indult korábban a sümegi polgármester-választáson. A rendőrségi nyomozás végén megállapították, hogy az okirat-hamisítás büntethetősége időközben elévült. Az egyesület viszont azt követelte, hogy Szabó Krisztina azonnal távozzon.
Rendőrség: hamis a polgármester élettársának, a Szakellátó Központ vezetőjének érettségije
A Pécsi Rendőrkapitányság megállapította, hogy a sümegi polgármester élettársának hamis az érettségi bizonyítványa. Az igazságügyi okmányszakértői vélemény alapján a bélyegzőnyomat…
Navracsics is felszólalt
A Magyar Narancs írta meg, hogy a botránysorozattól nem függetlenül a Fidesz választókerületi elnököt váltott néhány hónapja. A politikai nagyágyúnak számító Navracsics Tibor váltotta Fenyvesi Zoltánt. Navracsics Tibor szeptember 2-án arra kérte Végh Lászlót, hogy a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnökeként vizsgálja ki Szabó érettségi ügyét a következő ülésen.
A Magyar Narancs szeptember 10-én számolt be arról, hogy Végh László szintén megvált a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnöki pozíciójától.
Méltatlansági eljárást akartak
A településen már több furcsa ügy is napvilágot látott, ami miatt kellemetlenné vált a helyi polgármester a Fidesznek. A Pénzügyminisztérium súlyos büntetést szabott ki a Ramassetter Látogatóközpont és a várhoz vezető szerpentinen épült középkori piac miatt. Mindkét esetben visszafizetteti a teljes támogatási összeget a fideszes vezetésű önkormányzattal.
A tárca összesen több mint 120 millió forint visszafizetésére kötelezte Sümeget.
Az indoklás szerint a közbeszerzés során az önkormányzat nem biztosította a tiszta, befolyástól mentes verseny feltételeit.
Az Élhetőbb Városért Egyesület méltatlansági eljárást is kezdeményezett a polgármesterrel szemben, azonban azt a fideszes többségű képviselő-testület azt leszavazta.
Címlapkép: Jobboldalt Szabó Krisztina, a szürke öltönyben, középen Végh László (forrás: Facebook/Sümeg Városi Televízió) | https://atlatszo.hu/2021/09/16/hamis-erettsegi-lemondott-a-sumegi-polgarmester-elettarsa-a-rendelo-elerol/ | https://web.archive.org/web/20211028024840/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hamis-erettsegi-lemondott-a-sumegi-polgarmester-elettarsa-a-rendelo-elerol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamis-erettsegi-lemondott-a-sumegi-polgarmester-elettarsa-a-rendelo-elerol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-16 00:00:00 | [
"Szabó Krisztina",
"Végh László"
] | [] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
|
52,802 | Kinizsi-ügy: nemcsak a focicsapat került cégtemetőbe | Az Átlátszó megszerezte az MLSZ-től a TAO-tartozások miatt cégtemetőbe küldött nagykőrösi focicsapat, a Kinizsi SE – illetve új nevén Roma-Gól SE – elszámolásait. Az iratok alapján a csapat a 2014 és 2018 között kapott TAO-pénzekkel nem tudott elszámolni, és a nekik számlázó cégek nagy része ellen hamarosan kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult. | Ahogy korábban megírtuk, a nagy múltú Nagykőrösi Kinizsi sportklub egyesülete több száz millió forint TAO-támogatást vett fel, ám később a pénzzel nem tudott elszámolni a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Röplabda Szövetség felé, ezért a sportszervezetek visszakövetelték a támogatást, és befagyasztották a további TAO-pénzek utalását. Tavaly januárra az MLSZ már 30 millió, a Röplabda Szövetség 24 millió forintot követelt az egyesülettől.
Fantommá vált sportklub
A tartozások és a források leállítása különösen rosszkor jött a csapatnak, amely ekkoriban kezdett új klubház építésébe közel 380 millió forintból, és a költségeket felerészben önkormányzati sporttámogatásból, felerészben az ide irányított TAO-forrásból kívánták fizetni. Utóbbi hiányában nem tudták kifizetni a központot építő vállalkozót, aki lelakatolta az épületet. Végül a nagykőrösi polgármester, Czira Szabolcs közbenjárására volt szükség, akit nem mellesleg családi kapcsolat fűz a TAO-támogatást felajánló Szíjj Lászlóhoz, az egyik leggazdagabb kormányközeli üzletemberhez.
Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa | atlatszo.hu
Több mint százmillió forintos TAO- és önkormányzati támogatás lehívása után cégtemetőben végezte a nagy múltú Nagykőrösi Sportegyesület. A TAO-pénzekből magas díjazást kapott az egyesület képviselője, aki egyben fideszes közgyűlési képviselő is. A TAO-pénzeket később visszakövetelte az MLSZ és a Röplabda szövetség, de a tartozásokat aligha lehet behajtani, miután a csapat jogutódja egy másik településre, egy faluszéli tanyaépületbe tette át a székhelyét, új vezetője pedig köddé vált.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végül részletfizetést engedélyezett, és folyósította a klubházra szánt TAO-pénzt, így ki tudták fizetni a vállalkozót, és át tudták adni a központot. A részletfizetés lehetőségével azonban úgy tűnik, nem élt az egyesület. Ehelyett nem sokkal a székház-ügy lezárása után a Kinizsi Sportegyesület neve eltűnt a bírósági regiszterből, és ugyanazon az adószámon a helyi lap, a Heti Hírek egy Roma-Gól SE nevű szervezetet talált.
Mint kiderült, a Kinizsi utolsó taggyűlésén a tagság új alapszabályt fogadott el, amellyel minden jel szerint cégtemetőbe küldték az adótartozással terhelt egyesületet. A szervezet székhelyét egy 4500 fős Pest megyei községre, Kókára tették át, és a vezetést új elnökségnek adták át.
Az elnöknek kinevezett vállalkozó nevén az Opten adatbázisa szerint több kényszertörölt, vagy felszámolás alatt álló cég található, és az egyesület, a kókai emberek elmondása szerint, semmilyen érdemi tevékenységet nem végez.
Az egyesület képviseletére az átadáskor Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés jogi, gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke volt jogosult.
Lapunk Kókán megtalálta a Roma-Gól SE székhelyét, amely valójában egy félig vakolatlan tanyaépület a falu szélén, egy földutas utcában. Az egyesület új tagjaival nem találkoztunk, az ott lévő férfi elmondása szerint a házat csak postafióknak használják, egyébként nem szoktak ott dolgozni. Az új elnöktől előbb sikerült interjút kérni, később azonban elérhetetlenné vált, majd a mobilszámát is megváltoztatta.
A Kinizsi egyes ingóságait, nagykőrösi források szerint, lefoglalta a NAV, de a legértékesebb vagyontárgyat, az új klubházat még a Roma-Góllá alakulás előtt átjátszották az önkormányzatnak, és azóta a várostól bérli azt az újonnan alakított nagykőrösi sportklub, a MozGo-Nagykőrös SE.
Megerősítette az MLSZ, hogy legalább 30 millió forinttal tartoznak
Még a nagykőrösi csapatról szóló cikk megjelenése előtt közérdekű adatigénylést küldtünk az MLSZ-nek, amiben a fennálló tartozásról érdeklődtünk, és arról, hogyan számolt el az (akkor még) Kinizsi Sportegyesület a TAO-támogatásokkal. Válaszul az MLSZ főtitkára, Vági Márton azt írta: az egyesülettől a Szövetség valóban több mint 30 millió forint TAO-támogatást követel vissza.
A tartozást a NAV Pest megyei igazgatóságának adták át behajtásra, amely 12 havi részletfizetést engedélyezett. Ennek ellenére a 30 milliós tartozás továbbra is kifizetetlen.
Az MLSZ emellett elküldte a TAO-támogatási programok összesített elszámolási táblázatait a 2014-től 2017/2018-as évadig tartó időszakra vonatkozóan. Az egyesület a 2018/2019-es időszakra is kapott támogatást, ám az MLSZ közlése szerint az ekkori program ellenőrzése még folyamatban van, így az ekkori táblázatokat nem áll módjukban elküldeni. 2019-ben a csapat további 67 millió forint TAO-támogatást kapott, és ha ebben az évben is hasonlóan számoltak el a pénzzel, mint az azt megelőző években, tovább nőhet a csapat köztartozása, amit persze behajtani ugyanúgy nem lehet a cégtemetőből.
Gyanús véget ért vállalkozások
Az elszámolásokból kiderül, hogy több cég, amelyeknek a Kinizsi a TAO-támogatásokból fizetett, nem sokkal a csapattal kötött üzlet után szintén lehúzta a rolót.
Az elszámolási papírokban összesen 16 cég és egyéni vállalkozó neve szerepel, ezek közül 9 jelenleg kényszertörlés vagy felszámolás alatt áll.
Ilyen például a Printal Kft., amelynek egy 2016-os elszámolás szerint több mint 3 milliót fizetett a Kinizsi pályafelújításért. Az Opten adatai szerint a kft. szerepel(t) az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listáján, ezért 2017 novemberében eljárás indult a felszámolása érdekében.
Még különösebb a TRANSPAN Kft. sorsa, amelytől az elszámolás szerint sportfelszerelést vásárolt a Kinizsi SE. A kft.-t az Opten szerint 2015 júniusában jegyezték be, egy évvel később pedig már sportszereket szállított a nagykőrösi csapatnak. 2019-ben aztán a NAV hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban törölte az adószámát, és elrendelte a kényszertörlését. A társaság állandó tagjaként az Opten egy embert, bizonyos Nyagui Iosifot jelöli meg, akinek elérhetőségeként egy romániai cím szerepel.
Nem ez a cég az egyetlen, amelynél külföldi illetékességű cégvezető jelenik meg.
Az elszámolásokban felbukkan két cég (GRISCO ID és Grinmi Gold), ahol a norvégiai lakcímű Grindaker Milan szerepel ügyvezetőként. Mindkettő kényszertörlés alatt áll, előzőleg, 2016-ban és ’17-ben pedig személyszállítás és „sportlétesítmény bérlése” címszóval állítottak ki számlát a Kinizsinek. Az nem világos, hogy a Grinmi Gold Kft.-től milyen sportlétesítményt bérelhettek, a kft.-ről az interneten a puszta cégadatokon kívül semmi sem lelhető fel. Szintén személyszállításért számlázott 2018-ban egy ukrajnai című vállalkozó cége, az Anis Transport Kft. A vállalkozást 2018-ban jegyezték be, ebben az évben már számlát állított ki a nagykőrösi csapatnak, majd 2020-ban adóhátralék miatt a cégbíróság elrendelte a kényszertörlését.
2017-ben a csapatnak a Zvetec Kft. számlázott közel kétmillió forintot edzőtábor szervezéséért. Alig egy év múlva a cég ügyvezetője, és egyben egyedüli tagja egy Udvardi Richard nevű személy lett, aki az Opten adatai szerint Izraelben él, és jelenleg cégvezetéstől való eltiltás hatálya alatt áll. Udvardi nevén még két cég szerepel a cégadatbázisban, ezek szintén kényszertörlés alatt állnak. A Zvetec címkapcsolatai is beszédesek: amikor hogy Udvardi átvette a vállalkozást, a székhelyét átjelentették a Budapest 15. kerületi Drégelyvár utca 49-es címre.
A cím egy panelházra mutat, ahova az Opten adatai szerint 72 vállalkozást (egyéni vállalkozást és kft.-ket) jelentettek be. A kft.-k nagy része szintén felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll.
Az MLSZ irataiból kiderül az is, hogy a Kinizsi a vizsgált időszakban igen hiányos beszámlókat mutatott be, valójában a TAO-támogatások nagy részével egyáltalán nem tudott elszámolni. Valószínűleg ez volt a fő oka annak, hogy az MLSZ visszakövetelte a kifizetéseket. Egyes kiadásoknál semmilyen bizonylat, máskor pedig a teljes, lehívottként feltüntetett összegnek csak kis részéről mutatott be bizonylatot az egyesület. 2018-ban például személyszállítás címén több mint 7 millió forintot hívott le a csapat, de a bemutatott bizonylatok összege kevesebb mint egymillió forintot tesz ki. A fel nem használt támogatásokból azonban az iratok alapján csak mintegy 400 ezer forintot fizettek vissza, a további, milliós nagyságrendű összegeket nem tudni, mire költötték.
Címlapkép: MLSZ.hu | https://atlatszo.hu/2021/09/16/kinizsi-ugy-nemcsak-a-focicsapat-kerult-cegtemetobe/ | https://web.archive.org/web/20221208185738/https://atlatszo.hu/2021/09/16/kinizsi-ugy-nemcsak-a-focicsapat-kerult-cegtemetobe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinizsi-ugy-nemcsak-a-focicsapat-kerult-cegtemetobe | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-16 00:00:00 | [
"Grindaker Milan",
"Nyagui Iosif",
"Udvardi Richard"
] | [
"Anis Transport Kft.",
"Grinmi Gold Kft.",
"GRISCO ID Kft.",
"Kinizsi SE",
"Printal Kft.",
"Roma-Gól SE",
"TRANSPAN 2015 Kft.",
"Zvetec Kft."
] | [
"Kóka",
"Nagykőrös",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"adósság",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,803 | Engedély nélkül épült focipálya Biatorbágyon, a kormányhivatalig érnek a szálak | Év elején számoltunk be arról, hogy egy védett forrás mellé építettek műfüves focipályát Biatorbágyon. A festői környezetbe megálmodott focipálya miatt lebontották a domboldal egy részét, miközben se fakivágási, se építési engedély nem kellett a beruházáshoz. Tarjáni István, Biatorbágy fideszes polgármestere januárban megerősítette lapunknak, hogy a pálya építésével összefüggő munkák nem voltak engedélykötelesek.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | atlatszo.hu
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A lakosok több fotót is készítettek a földmunkákról, amelyek alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet. A helyiek a mai napig nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül, és hogy a környezeti hatásvizsgálat már csak a dózerolás után készült el. A domb elbontásáról egy drónos imázsfilm is készült.
Szél Bernadett: kellett volna az építési engedély
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő beleállt az ügybe, és feljelentést tett környezetkárosítás miatt. A rendőrség áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, ami ellen a képviselő panaszt nyújtott be. Az ügyészség ezt elutasította, és azzal az érveléssel jött, hogy Szél Bernadett nem tekinthető sértettnek. Habár a döntés ellen fellebbezni már nem lehetett, a nyomozás dokumentumait mindenképp látni akarta.
A képviselő július végén kapott nyomozati anyagokat. Szél Bernadett akkor egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy különválasztották a tereprendezésre és építési törmelék elszállítására, illetve magára a focipálya építésére kért engedélyeket. A képviselő ezután kikérte az építésiengedély-kérelmeket is.
Szél Bernadett szeptember 8-án új fejleményekkel jelentkezett, azt mondta, elvégezte a rendőrség munkáját, és azt állítja, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal hibázott.
„Az önkormányzat a kérelemben jelezte, hogy »mivel a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak«. Ehhez képest a kormányhivatal azt válaszolta, hogy »a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek. Megállapítottam, hogy a tárgyi kérelemben eljárni hatóságunknak nincs hatásköre«. Ami egyszerűen nem igaz: a rendelet szerint »a természetes terepszint építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása« építésiengedély-köteles tevékenység, és a beadott tervrajzokból is látszik, hogy a hegyoldalt mintegy 5 méterrel tolták le” – olvasható a képviselő posztjában.
Közel öt métert vájtak ki a domboldalból
A Szél Bernadett által kikért dokumentumok között megtalálható a tereprendezés és építési törmelék elszállításának, illetve a műfüves pálya építésének az engedélyezési tervdokumentációja. (Az iratokat ide töltötte fel.) Mindkét dokumentum legelején olvasható, hogy „a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak”, illetve azt is leírták, hogy „jelen esetben az első fejlesztési cél egy nagyméretű labdarúgó pálya építése”.
A műfüves pálya metszetén pedig látható az is, hogy 4,62 métert vájtak ki a domboldalból.
2020 őszén a kormányhivatal ennek ellenére mégis azzal utasította el az építési engedély iránti kérelmet, hogy „a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek”.
A építésügyi kormányrendelet – 312/2012. (XI. 8.) – meghatározza azokat az eseteket, amikor nem szükséges építési engedély. A kormányrendelet valóban kimondja, hogy bizonyos feltételek esetén sportpályát lehet engedély nélkül építeni: „park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése”.
Azonban ha tovább olvasunk, látjuk, hogy a terepszintet nem lehet csak úgy drasztikusan megváltoztatni. A törvény szerint nem szükséges építési engedély a következőhöz: „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához”.
Nemrég letartóztatták a Pest Megyei Kormányhivatal néhány munkatársát
Az ügyben megkerestük a kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük hibáztak-e, amikor úgy ítélték meg, nincs szükség építési engedélyre, illetve miért döntöttek úgy, hogy a tereprendezés nem számít engedélyköteles tevékenységnek, miközben az sportpályaépítéssel függött össze. Választ azonban nem kaptunk.
A Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal nemrég azzal került be a hírekbe, hogy letartóztatták az építési osztály négy munkatársát. Az ügyészség „üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt” indított nyomozást. Tarnai Richárd 2010–2014 között Kispest országgyűlési képviselője volt a FIDESZ-KDNP színeiben. A lenti képen épp Semjén Zsolttal, az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesével borult össze az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás emlékerdőavatásán Gödöllőn.
Címlapkép: A pályaépítést megelőző földmunkák (fotó: egy biatorbágyi lakos felvétele) | https://atlatszo.hu/2021/09/15/engedely-nelkul-epult-focipalya-biatorbagyon-a-kormanyhivatalig-ernek-a-szalak/ | https://web.archive.org/web/20230330045311/https://atlatszo.hu/2021/09/15/engedely-nelkul-epult-focipalya-biatorbagyon-a-kormanyhivatalig-ernek-a-szalak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/engedely-nelkul-epult-focipalya-biatorbagyon-a-kormanyhivatalig-ernek-a-szalak | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-15 00:00:00 | [] | [
"Pest Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Biatorbágy",
"Pest megye"
] | [
"sport",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"mulasztás"
] | [] |
|
52,804 | Kétmilliárdért épít piacot Móron a NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás | A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is. A kft. éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt. | A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is. A kft. éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőttMór Város Önkormányzata írta ki a közbeszerzést a város piacának kivitelezésére márciusban. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, ebből a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnekAz uniós közbeszerzési értesítő szerint a nyertes cég feladata lesz a Mór, 2570/1, 2570/2 és 2568/3 helyrajzi számú területen mélygarázst, piacot, irodaházat és üzleteket magában foglaló épületegyüttes, dísztér, felszíni utak és parkolók építése, továbbá a műemléki volt istállóépület külső felújításának kivitelezési munkáiBár a projekt a Mór városközpontjának integrált fenntartható és zöld megújítása című pályázat része, első ránézésre nem sok zöld lesz benne: a többfunkciós dísztér létrehozásakor a leírás szerint kb. 3100 m² alapterületen díszburkolattal ellátott tér és épület körüli járda létesül, viszont csak kb. 178 m² zöldfelületet alakítanak kiA beruházás nettó 2,5 milliárd forintos költségeit uniós forrásból (TOP) álljákA kivitelező BUILD IT Mérnökiroda Kft.-ről épp a napokban írtuk meg, hogy elnyertek egy nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon1,3 milliárd forintból lesz „szállodai kényelem” a mezőhegyesi kollégiumban 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült…A BUILD IT idén harmadik közbeszerzését húzza be, tavaly ötöt nyert el. Részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bau-val. A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik. Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását kapták meg 580 millió forintért, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállaltákA cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadtA cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására (forrás: epiteszforum.hu)Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2021/09/14/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas/ | https://web.archive.org/web/20231010073842/https://atlatszo.hu/2021/09/14/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-14 00:00:00 | [] | [
"Build It Mérnökiroda Kft.",
"Mór Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Mór"
] | [
"közbeszerzés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,805 | 43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak. | A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát nettó 43 milliárd 415 millió forintért építheti fel a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. A munka eredetileg becsült értéke 43 milliárd 465 millió forint volt, a közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki tavasszal. A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be. Indult még a tenderen a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy 43,8 milliárdos ajánlattal, a Laterex Építő Zrt. pedig érvénytelen ajánlatot tett.
A nyertes WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.
A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere. A cég éves forgalma 2018-ban nettó 50 milliárd forint, 2019-ben már 61,6 milliárd volt, a nyeresége pedig ebből 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd forint lett. Számos más állami megbízást is nyertek az elmúlt években: ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen.
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB….
Uszoda és tornacsarnok is épül a gigászi sportakadémián
Az akadémia főépülete 19 ezer négyzetméter nettó alapterületű, pince+földszint+2 emeletes lesz, és a következő funkciókat tartalmazza:
az uszodában: 10 pályás 50 méteres versenymedence, 15 méteres tanmedence, 250 fős fix lelátó,
wellness részleg: finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel,
a multifunkciós tornacsarnokban: kézilabda pálya és 250 fős mobil lelátó, vagy két darab kosár-/röplabda pálya,
ergo-, cross-fit-, kondicionáló terem, valamint fallabda pálya,
a kültéren: street workout pálya, strandkézilabda pálya, 400 méteres rekortán futópálya, 20×40 méteres műfüves labdarúgó pálya, két darab teniszpálya (fűthető mobil sátorral),
3 szintes kollégium 66 kollégiumi szobával.
A pince és földszintes, 8 ezer négyzetméteres kajak-kenu épület fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint kajak-kenu és evezős hajótárolóként funkcionál.
Eredetileg a Hajógyári-szigetre tervezték
A sportközpont eredetileg Budapesten a Hajógyári-szigeten épült volna meg, a mobilgáttal együtt (utóbbi miatt 1000 fát vágtak volna ki). 2020 őszén derült ki, hogy nem épül meg a mobilgát, ugyanis a főváros és a helyi önkormányzat sem akarta védmű miatt beáldozni a fákat. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt nyilatkozta, a kormány hamis indokkal vitte el a Hajógyári-szigetről a Velencei-tóhoz a Kovács Katalin-féle akadémiát, ugyanis a főváros támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá.
A sportközpont végül Sukoró külterületén valósul meg. Az uniós közbeszerzési értesítő leírása szerint kivágják a megmaradó erdősávokban (telekhatár mentén és partmenti részeken) az elvadult, elhalt növényzetet és sarjakat.
Vízutánpótlásra nincs pénz
Miközben a beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, a Velencei-tó megmentésére egyelőre 10 milliárd forintot sem áldoz a kormány. A tó a rekordalacsony vízszint és a tonnaszámra pusztuló halak miatt került a figyelem középpontjába a nyáron. A tó megmentése 40 milliárd forintból lenne megoldható, erre azonban jelenleg a kormány nem kíván költeni. A Vízügy a Pátkai- és a Zámolyi-tározó kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot, de még erre sincs évek óta fedezet.
A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu
A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik.
Miközben a vízügyesek uniós forrásokban reménykednek, az Átlátszónak nyilatkozó szakember szerint július óta inkább pocsolya, mint élővíz a tó.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője és Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok magyar kajakozó 2020 őszén. (forrás: Tessely Zoltán/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/09/20/434-milliard-forintbol-epiti-a-velencei-tonal-a-kajak-kenu-kozpontot-az-egyik-ner-ceg/ | https://web.archive.org/web/20231207154508/https://atlatszo.hu/2021/09/20/434-milliard-forintbol-epiti-a-velencei-tonal-a-kajak-kenu-kozpontot-az-egyik-ner-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/434-milliard-forintbol-epiti-a-velencei-tonal-a-kajak-kenu-kozpontot-az-egyik-ner-ceg | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-20 00:00:00 | [] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Sukoró"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,806 | Paks II. – Mészárosék újabb milliárdos tendert húztak be, most portát építenek | Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerte el az új atomerőmű-blokk kapcsán. A Mészáros és Mészáros Kft. Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen húzhat fel egy portát. A közbeszerzés gyorsított és tárgyalásos volt. | Gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy paksi beruházás kivitelezőiről. A kiírás szerint erre azért került sor, mert a korábban ugyanilyen tárgyban indult biztonsági beszerzési eljárás eredménytelen lett, az idő azonban sürget.
Mint írják: „a Paks2 atomerőművi blokkok építésének terület-előkészítési feladatai között szerepel az új F7 jelű portaépület és a hozzá tartozó előszűrő épület, kerékpártároló, valamint a csatlakozó utak, térburkolatok minden szakágra kiterjedő építési-szerelési munkáinak elvégzése, melyet határidőre kell elkészíteni.
Ezek késedelme esetén veszélybe kerül a Paks2 atomerőművi blokkok építési munkáinak határidőre történő teljesítése.”
A tender kiírása szerint a műszaki részletek egyeztetése után a Paksi Atomerőmű Zrt. a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kívánta választani, azt azonban nem tudni, hogy összesen hány gazdasági szereplővel tárgyaltak. Az biztos, hogy ajánlatot csak a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) duó nyújtott be az uniós közbeszerzési értesítő szerint, és így ők meg is nyerték a kivitelezést. A szerződés eredetileg becsült összértéke nettó 3,3 milliárd forint volt, Mészárosék pedig nettó 3,4 milliárdért vállalták a munkát.
A nyertes páros feladata lesz az F7 jelű új portaépület teljeskörű kivitelezése utakkal, rendészeti beléptető és objektumvédelmi rendszerek kiépítésével, valamint a holttérmentes megfigyelőrendszer bővítésével együtt.
Potyognak a milliárdok
Mészáros Lőrinc cégei gyakran nyernek tendereket a paksi atomerőmű fejlesztéseivel összefüggésben: januárban egy nettó 2,5 milliárdos megbízást kaptak; a közbeszerzési eljárás akkor is gyorsított és tárgyalásos volt. 2019 végén három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Egy hónappal korábban pedig a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken….
A WHB sem panaszkodhat: számtalan egyéb közpénzes megbízásuk mellett ők építhetik nettó 2,6 milliárd forintért az Erőmű Beruházási Központját is.
120 milliárdot már elköltöttek
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál. Tavaly decemberben írtuk meg, hogy 120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks II. projektben.
„Reális a földrengés veszélye Paksnál”
Mindezt annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve. Dr. Kurt Decker, a bécsi egyetem geológusa az Átlátszónak azt mondta, lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephely biztonsági jelentés között, a törésvonalat jelenleg is aktívnak és kapabilisnek kell tekinteni, és reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról | atlatszo.hu
Kurt Decker: Két ok miatt fontosak a tektonikus törésvonalak az ilyen létesítmények esetében: az első, hogy ez egy úgynevezett aktív törésvonal lehet, amely epizodikusan mozog, és az epizodikus mozgásával egy ilyen törésvonal földrengéseket okozna. A földrengés, a földrengés talajmozgása pedig fenyegetést vagy veszélyt jelentene a nukleáris üzemre nézve.
Címlapkép: A WHB zászlói lobognak az Erőmű-beruházási Központ építésének területén (forrás: paks2.hu) | https://atlatszo.hu/2021/09/20/paks2-meszarosek-ujabb-milliardos-tendert-huztak-be-most-portat-epitenek/ | https://web.archive.org/web/20230605113945/https://atlatszo.hu/2021/09/20/paks2-meszarosek-ujabb-milliardos-tendert-huztak-be-most-portat-epitenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paks-ii-n-meszarosek-ujabb-milliardos-tendert-huztak-be-most-portat-epitenek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-20 00:00:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"atom",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Paks II"
] |
52,807 | Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam | Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű. | Az idei első félévben valószínűleg nem nagyon volt olyan hét, amikor ne termelt volna hatalmas veszteséget a Mészáros Lőrinctől tavaly állami tulajdonba vett Mátrai Erőmű. A hatalmas bukásra számítani lehetett, az erőmű ugyanis rengeteg szén-dioxidot bocsát ki, az ehhez szükséges kvóta pedig rendkívüli mértékben megdrágult. Arra azonban, ami nyáron történt, valószínűleg már csak nagyon kevesen számítottak.
Néhány hete ugyanis hatalmasat fordult a piac, és jelen állás szerint nyereségesen működhet a vállalat.
Márpedig erre az elmúlt években nem igazán volt példa.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2017 óta minden évben veszteséges volt, és az erőművet üzemeltető vállalat eredménye a 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt.
Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, a veszteséges működés az uniós szén-dioxid-kvóták árának 2018-tól a közelmúltig is kitartó gyors emelkedése miatt borítékolható volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam 43 milliárdos veszteséget vállalt át Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége.
2020 elején ezért is kavart elég nagy vihart, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) megvásárolta az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta az erőmű megvásárlását, hogy a korábbi tulajdonos az erőmű bezárását fontolgatta, amiért az EU „büntető kvótákat” léptetett életbe. Emellett pedig azt emelte ki, hogy az állami szerepvállalás az erőműben dolgozók munkahelyeinek védelme érdekében is indokolt volt.
Az indoklásból azonban több viszonylag fontos részlet is kimaradt. Például az, hogy 2017-ben a vállalat közgyűlése még Mészárosék részvételével döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak, amiből Mészárosék üzleti köre 8 milliárd forinthoz jutott. Mindezt ráadásul annak az 57 milliárdos eredménytartaléknak a terhére fizették ki, amit a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű modernizációjához szükséges beruházásokra gyűjtött össze az évek során.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
De nemcsak az volt tudható a tulajdonosváltás idején, hogy az erőmű korszerűsítésre szorul, hanem az is, hogy egy 2017-es döntés*2017 közepén az Európai Unió úgy döntött, hogy 2021-től kezdve minden évben 2,2 százalékkal csökkenti a rendelkezésre álló kreditek mennyiségét a rendszerben. alapján, valamint az egyre melegebb nyarak miatt növekvő energiakereslet következtében drágulni fognak az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) a szén-dioxid-kvóták, azaz a nagy szennyezők által kötelezően beszerzendő szennyezési jogok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?
A korábbi német tulajdonos, az RWE viszont nemcsak a modernizációs alap felduzzasztásával, hanem a kvótadrágulás elleni lépésekkel is hozzájárult az erőmű felelős gazdálkodásához. A németekkel kötött kedvező ügyletnek köszönhetően ugyanis az erőmű 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jutott hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Így lehetséges, hogy a 2020-as beszámolója alapján a kvótaköltség megugrása csak kis részben járult hozzá az erőmű masszív, csaknem 43 milliárd forintos veszteséghez.
Elkerülheti az erőmű a kvótaapokalipszist
A veszteség legnagyobb részét a cég vagyontárgyainak újraértékelése okozta. Ez alapján az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal volt kevesebb 2020-ban, mint az azt megelőző évben. A másik nagy veszteségnövelő tétel abból jött ki, hogy a cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit. Ebből 12 milliárd forintos pluszköltség keletkezett (és ezek mellett a bánya bezárására és a munkavállalók számára is tettek félre pénzt). Az áram ára közben viszonylag alacsony maradt, ezáltal a cég árbevétele nem változott érdemben az előző évekhez képest.
A Mátrai Erőműnél azért kiemelkedően fontos a szén-dioxid-kvóta, mert az erőmű rendkívül sok szén-dioxidot bocsát a levegőbe. A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint egy megawattóra áram előállítása (ez egy átlagos magyar háztartás szűk félévnyi fogyasztása) ebben az erőműben egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.
Üzleti szempontból ez addig nem jelentett problémát, amíg egy megawattórányi áramot 40-50 euróért lehetett eladni, a kvóta ára viszont a 10 eurót sem érte el. A határ azonban nagyjából 35-40 eurós különbségnél lehet: a lapunknak nyilatkozó szakértők körülbelül ennyire becsülték az erőmű kvóta nélküli működési költségét. Valaska József, az erőmű korábbi vezérigazgatója már öt éve arról beszélt (pdf), hogy az akkori 40 euró körüli villamosenergia és 9 eurót közelítő kvótaárfolyam mellett a „szénalapú áramtermelés nem termel nyereséget”. Korábban pedig azt nyilatkozta, hogy ha a kvótaárak elérnék a tonnánként 15-20 euró körüli szintet, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormánynak lett volna eszköze Mészáros Lőrincék fenyegetésével szemben, de nem élt veleCsak Mészárosék befektetésének értéke csökkent volna, különben mindenki jól jár, ha a kormány él a jogaival.
Ezt a szintet már 2018 nyarán elérték, ám akkor egyrészt még volt a németek kedvező áron beszerzett kvótájából, másrészt az értékesített áram ára is viszonylag magasra ugrott, így a termelés nem volt folyamatosan veszteséges. A kvótaárak azonban ezt követően is szép fokozatosan kúsztak felfelé, miközben az áramár inkább ereszkedett. Így amikor kiderült, hogy az állam megveszi az erőművet az abból jelentős pénzeket kisöprő Mészáros Lőrinctől, a két árfolyam közötti különbség már messze elmaradt a profitabiliátáshoz szükséges 40 eurótól.
Mindezt úgy, hogy egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért még 2020-ban is szinte egész évben kevesebb mint 30 eurót kellett fizetni. Ez persze a néhány éve rettegett 15-20 euró közötti szinthez képest nagyon sok,
az idei árrobbanás fényében azonban a Mátra szempontjából még mindig kifejezetten kedvező volt.
A kvótaár ugyanis 2021-ben soha nem látott mértékben nőtt. Márciusban átlépte a 40 eurót, májusban az 50-et, most pedig már 60 felett jár. Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa egy júniusi előadásában azt mondta, hogy addigra egyértelműen a kvóta lett a legfontosabb költségtényező a Mátrai Erőműnél.
Ez olyannyira így volt, hogy tavasszal akadtak olyan napok, amikor elvileg többet kellett fizetni egy tonna szén-dioxid kibocsátásának lehetőségéért, mint amennyibe egy megawattóra áram került. Ilyen elméleti körülmények között a Mátrai Erőműnél csak a szén-dioxid–szennyezés elviszi a teljes bevételt, és akkor még nem bányásztak szenet, és nem fizettek az alkalmazottaknak, az egyéb költségekről nem is beszélve.
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2021 első fél évében durván veszteséges lehetett a Mátrai Erőmű működése. Ha az aktuális kvóta- és villamosenergia-árakkal, illetve a szakértők által becsült 35-40 eurós működési költséggel számolunk, akkor az első hat hónapban nagyjából 9 és 11 milliárd forint közötti veszteséget termelhetett a cég.
Senki nem számított egy ilyen fordulatra
Nagyjából ekkor azonban elég nagy fordulat következett be a piacon, méghozzá a földgáz árának emelkedése miatt. Az olyan szenes erőművek számára, mint a Mátra, a legfontosabb versenytársak a gázos létesítmények, így a földgáz ára jelentősen befolyásolja működésüket és profitabilitásukat. A szén-dioxid-kvóta drágulása mellett az előző években a legnagyobb kihívást épp ez jelentette.
A földgáz ára ugyanis – elsősorban az amerikai kitermelés növekedése miatt – hosszú évek óta csökkent, a járvány, illetve az amiatt hozott korlátozó intézkedések pedig csak fokozták ezt a folyamatot, történelmi mélypontra lökve az európai tőzsdei árfolyamokat. Ilyen körülmények között pedig egy szenes erőmű nem igazán tudott versenyezni a fajlagosan szén-dioxidból is kevesebbet kibocsátó gázerőművekkel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden úgy alakult a világban, hogy a kormány a kedve szerint játszhasson a rezsivelNem valószínű, hogy a következő másfél-két évben túlzottan emelkedjen a földgáz ára. Ez a kormány kezére fog játszani a következő választás előtt.
Arra, hogy ebben bármi érdemi változás következne be, szinte senki nem számított. Tavaly a lapunknak nyilatkozó szakértők még egybehangzóan azt mondták, hogy a „következő másfél-két évben valószínűleg nem fog számottevően növekedni a földgáz ára”.
De növekedett. Jelenleg majdnem négyszer annyit kell fizetni a földgázért, mint az év elején, és a drágulás az elmúlt hetekben gyorsult csak be igazán: nagyjából egy hónap alatt másfélszeresére emelkedtek az árak. Ez pedig természetesen jelentősen megnövelte a gázerőművek működési költségeit, és így az áram árát is.
A villamosenergia az idén egész évben a gázzal párhuzamos drágult. Egy megawattóra áram ára jelenleg már több mint kétszerese a januári és nagyjából háromszorosa az egy évvel ezelőtti szintnek. Mindez a Mátra szempontjából azt jelentette, hogy bár a szén-dioxid-kvóta drágulása miatt nőttek a költségei, mivel a konkurenseknél még nagyobb volt a költségnövekedés, így a szénerőmű versenyképessége javult, a bevételei pedig egy pont után gyorsabban emelkedtek a kiadásoknál. Ennek eredményeként pedig akkor, amikor a gáz ára teljesen elszállt – magával rántva az áramárakat is -, a Mátrai Erőmű működése hosszú évek után először valószínűleg profitábilis lett.
Számításaink szerint június-júliusban lehetett a fordulat, augusztusban pedig már masszívan nyereséges lehetett az erőmű. Ennek megfelelően a termelés is növekedett, jelenleg nagyjából ötödével-hatodával haladja meg az első félévi átlagot.
Más kérdés, hogy korábban – vélhetően a kedvezőtlen piaci helyzet miatt – annyira visszafogták az erőművet, hogy az ott előállított villamosenergia mennyisége még így is messze elmarad a korábbi években megszokottól.
A Mátra azonban még ilyen termelési szint mellett is 2-3 milliárdos pluszban lehet eddig a második félévben.
Persze ez, ahogy az első féléves veszteség is, csak egy elméleti szám. A villamosenergia piaca ugyanis nem úgy működik, hogy a cégek a termelés pillanatában adják el az áramot, és a szén-dioxid-kvótát sem akkor veszik, amikor kibocsátják a gázt. A villamosenergiát az azt felhasználó cégek hónapokra, vagy akár évekre előre leköthetik a kereskedőknél, amelyek ennek megfelelően szerződnek az erőművekkel. Sőt, a lakosság fogyasztását is nagy pontossággal meg lehet becsülni.
Így elég biztosan lehet tudni, hogy egy adott időpontban mennyi áramra lesz szükség Magyarországon, és meg lehet tervezni a termelési kapacitásokat. Ez azért is fontos, mert nem kell fel-le csavargatni az erőműveket, és a termelés sokkal olcsóbb.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanaz a baj a megújulókkal, mint amiért nem alszik el otthon a lámpádVan egy nagy kádunk kismillió lefolyóval és jó néhány csappal, annyi a feladat, hogy mindig ugyanannyi víz legyen benne.
Ennek megfelelően a Mátrai Erőmű sem valószínű, hogy az aktuális piaci árakon értékesít, és a szén-dioxid-kvóta egy részét is biztosan előre megvették. Elvileg tehát előfordulhat, hogy mivel már tavaly vagy az év elején alacsonyabb árak mellett eladták a kapacitást, a megugró áramár hasznát most nem, vagy csak részben tudják élvezni. Ez magyarázhatná, miért pörög fel a vártnál lassabban az erőmű a hirtelen kedvezőbbé váló piaci körülmények mellett. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy hónapokkal ezelőtt az aktuális piacinál olcsóbban szereztek be szén-dioxid-kvótát, ami pedig arra lehet magyarázat, miért nem szüneteltették a termelést a legrosszabb időszakban sem.
Az MVM-csoportot, illetve a Mátrai Erőművet kérdeztük arról, hogy milyen szerződési feltételek mellett értékesítik a termelt villamosenergiát, hogyan alakult a kvótagazdálkodásuk, miért termeltek az idén ennyire keveset, illetve arra is kíváncsiak lettünk volna, mennyi lehet a cég árbevétele és eredménye 2021-ben. A kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
A szénerőműveknek jól, a klímának rosszul jöhet a piaci fordulat
Az ugyanakkor biztos, hogy a jelenlegi helyzetnek, ha rövid távon nem is, de a későbbiekben kedvező hatása lesz az erőmű működésére. Ha most a korábban kötött megállapodások miatt azonnal nem is tudja teljes egészében kihasználni a piaci helyzetet a cég, a jövőben termelt áramot eladhatják kedvező feltételekkel. Nemcsak az úgynevezett spot, tehát azonnali villamosenergia ára emelkedett ugyanis, hanem a jövőbeli termékeké is. A piac működését egyébként elég jól mutatja, hogy az elmúlt hetek kivételével az idén az egyéves (tehát egy év múlva „leszállított”) áram ára mennyire együtt mozgott szén-dioxid-kvótáéval.
Mindez azt is jelenti, hogy a Mészáros-időszak hagyatékától sem szabadult még meg teljesen a Mátrai Erőmű. Ahogy azt már említettük, az áram és a kvóta árfolyama közötti különbség nagyjából akkor csökkent tartósan és jelentősen a Mátra működtetéséhez szükséges megawattóránként 35-40 euró alá, amikor kiderült: az állam átvenné a nem túl jó kilátásokkal rendelkező, rendkívül szennyező erőművet a cégből milliárdokat kisöprő Mészáros Lőrinctől.
A tranzakció zárásakor pedig a bezuhanó áramár miatt már nagyon rossz volt a helyzet. A lenti ábrán zölddel jelöltük az aktuális áramárat, tehát az erőmű egy egységnyi villamosenergia előállításán keletkező bevételét, halvány lilával pedig a kedvezőbb, míg sötéttel a kedvezőtlenebb költségszintet, ami ugyanennyi áram előállításánál felmerül. Jól látható, hogy amióta Mészáros Lőrinc megegyezett az eladásról az állammal, egészen a mostani fordulatig elvétve voltak csak olyan hetek, amikor legalább a kedvezőbb költségszintet elérte a villamosenergia ára.
Összességében tehát az látszik, hogy az állam tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget vállalhatott át Orbán Viktor barátjától a Mátrai Erőmű tényleg kifejezetten botrányos megvásárlásával.
A mostani helyzetben azonban kissé kozmetikázhatnak ezeken a számokon.
Ha pedig tartósan kedvező marad a piaci környezet, akkor az elbukott milliárdok jelentősebb része is visszajöhet. Ez közpénzgazdálkodási szempontból jó – vagy legalábbis a korábbihoz képest kevésbé rossz – hír. Környezet- és klímavédelmi szempontból azonban már sokkal kevésbé az.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egyTöbb mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt. | https://g7.hu/vallalat/20210917/kozmetikazhatjak-a-tizmilliardos-veszteseget-amit-meszaros-lorinctol-vallalt-at-az-allam/ | https://web.archive.org/web/20230328191631/https://g7.hu/vallalat/20210917/kozmetikazhatjak-a-tizmilliardos-veszteseget-amit-meszaros-lorinctol-vallalt-at-az-allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozmetikazhatjak-a-tizmilliardos-veszteseget-amit-meszaros-lorinctol-vallalt-at-az-allam | G7 | hungarian-news | 2021-09-17 13:23:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [] |
52,808 | Szíjj László cége építi a békéscsabai járdákat, a 2,3 milliárdból 377 milliót már elvittek | Még 2017-ben szerződött négy céggel 10 milliárdos közút- és járdafelújítási programra Békéscsaba önkormányzata, így a tavaly kormányhatározatban odaítélt 2,3 milliárd forintért is ezek a cégek indulhattak. Az első – három részből álló – kiírás nyertese a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút lett: összesen nettó 377 millióért dolgozhatnak. | „A magyar kormány által biztosított 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő forrásból, járdahálózat-fejlesztési program indult el Békéscsabán. Az első ütem 35 utcát érint” – ezzel a felvezetővel számol be a békéscsabai járdaépítésről a koroshircentrum.hu. A portál a Fidesz-KDNP által támogatott polgármestert, Szarvas Pétert idézi, miszerint „Békéscsaba történelmében a legnagyobb járdafejlesztési projekt vette kezdetét. Békéscsabán a magyar kormány eddig még soha nem támogatott ilyen mértékű járdafejlesztést”. Arról is írtak, hogy „összesen 150-160 utcát, járdaszakaszt érint a fejlesztés és körülbelül 70 000 négyzetméternyi területről van szó”.
A Magyar Építők is írt erről, de még tavaly novemberben, amikor kormányhatározatban kapott pénzt a város. Ők 80 kilométernyi járdával számoltak. A két cikk közös pontja, hogy a kivitelezőről nincs hír.
Pedig lehetne. A város a közbeszerzést a júniusi közgyűlésen tárgyalta. A feltöltött jegyzőkönyv szerint a közbeszerzésen csak azok indulhattak, akikkel 2017-ben egy keretszerződésben már megállapodott a város. Az immár 4 éves dokumentum szerint 10 milliárdos keretszerződést kötöttek a Hódút Kft.-vel, a PENTA Kft.-vel, a SADE-Magyarország Kft.-vel és a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel. Ketten a négyesből NER-közeliek. A Penta Kft.-ről töbször is írtunk: 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, de tavaly is kapott egy hatmilliárd forintos megbízást Dunakeszi önkormányzatától.
A Hódút Kft. pedig – a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül – a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
A négy pályázó közül a Hódút Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot (nettó 71 261 494 + nettó 83 036 528 + nettó 223 251 426 Ft), de nem tudni, pontosan mekkora felújítandó mennyiségre. Ezt az önkormányzattól is hiába kértük. A teljes 2,3 milliárdos keret a 70 ezer négyzetméternyi felújítással számolva 32 800 forintos négyzetméter árat jelent.
Nem ez az első projektje Szíjj Lászlónak Békéscsabán. Legutóbb arról írtunk, hogy sikeresen pályáztak kerékpárút építésre, és így nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég akkor úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
Van, ahol beszédesebbek
A Közbeszerzési Értesítő szerint szintén járdafelújításra írt ki idén tendert a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. A több részből álló beszerzésben a Szedreskerti lnd., Ligetsor 7-9., járda felújítására 190 m² mennyiségben 31 476 forintos négyzetméter árral szerződtek, míg Viziváros, Sarló u., járdafelújításra 325 m²-re 24 915 forintos négyzetméter árral.
A Városgazda XVIII. kerület NZrt. „hozzávetőlegesen 8009 fm (11212,6 m²) járdafelújításra” 20 ezer forint/négyzetméteres árral szerződött. A kerület közbeszerzéséből kiderül, ezért a munkáért elvárják a régi járda teljes felületén aszfaltburkolat bontását, a régi járda szegélyeinek bontását, a járdafelújításhoz kapcsolódó gépi földmunkát, a kikerülő sitt-, aszfalt- és betontörmelék szállító eszközre rakodását. Az aszfaltburkolat bontását átlag 5 centiméter vastagságban, a földtükör kiemelését 25 centiméter vastagságban, kerti szegély építését 100x5x20 cm-es kerti szegélykőből, beton burkolatalap építését 10 centiméter vastagságban és az újraaszfaltozást 5 centiméter vastagon, AC-04 aszfaltból.
A békéscsabai városvezetés a Hódút Kft.-vel kötött járdafelújítási szerződéseiből ezek a részletek nem derülnek ki. Az viszont igen, hogy a munkára a kivitelezőnek 400 napja van, és az is szerepel benne, hogy „a kivitelezési munkákat a jelen szerződés rendelkezései, valamint a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletben meghatározottak szerint kell elvégezni”. Utóbbit hiába kértük az önkormányzattól.
Címlapkép: Szíjj László száll le egy magángépről Lubumbashiban 2019 novemberében. Világos öltönyben René Hutton-Mills fogadja (forrás: Facebook/Nickson Chilangwa) | https://atlatszo.hu/2021/09/21/szijj-laszlo-cege-epiti-a-bekescsabai-jardakat-a-23-milliardbol-377-milliot-mar-elvittek/ | https://web.archive.org/web/20221208172231/https://atlatszo.hu/2021/09/21/szijj-laszlo-cege-epiti-a-bekescsabai-jardakat-a-23-milliardbol-377-milliot-mar-elvittek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijj-laszlo-cege-epiti-a-bekescsabai-jardakat-a-23-milliardbol-377-milliot-mar-elvittek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-21 00:00:00 | [] | [
"Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Penta Általános Építőipari Kft.",
"Sade-Magyarország Mélyépítő Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,809 | Az előválasztásról szóló Facebook-posztja miatt veszíthette el állását | Ulveczki Mihály nyugdíjasként dolgozott az üllői önkormányzathoz tartozó Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél. Elmondása szerint több mint 6 éve, 2015 áprilisában kezdte meg munkáját az üllői önkormányzatnál karbantartói munkakörben, határozatlan idejű szerződéssel, ekkor még közalkalmazottként. Ugyanebben az évben, július 1.-től létrejött a Városgondokság és az Üllői Városfejlesztő Kft. egybeolvadásával – a város honlapja szerint az önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedésével – az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft., így júliustól ott folytatta a munkáját, később már nyugdíjasként, szintén határozatlan idejű szerződéssel.
Munkaviszonyának azonban elmondása szerint hirtelen, mindenféle hivatalos indoklás nélkül lett vége idén augusztus 30-án.
Bajt okozó Facebook-kommentek?
A kirúgásnak azonban voltak bizonyos előzményei tavaly. Mihály szavaiból kiderül, hogy áprilisban a kft. vezetője, Szabó Zsolt behívatta magához az irodába.
„Közölte velem, hogy a KFT önkormányzati tulajdon és én, mivel önkormányzati dolgozó vagyok, nem tehetek ilyen nyilatkozatot. Hiába bizonygattam, hogy semmilyen titkot, kárt okozó, önkormányzatot sértő, becsmérlő kijelentést nem tettem” – fejtette ki Mihály. Elmondása szerint a beszélgetés során egyszer sem ejtette ki a száján az ügyvezető a Facebook szót, csak azt mondta, hogy olyan dolgokat közölt, ami nem tetszik a hivatalnak, így először nem is értette, miről van szó. Csak mikor hazaért, akkor döbbent rá, hogy nem is a bejegyzéseivel volt a probléma, hanem a hozzászólásokkal.
Mihály ugyanis az alpolgármester, Fehér Imre koronavírus-járványhoz kapcsolódó kormányzati beszerzéseiket dicsőítő (egyébként a Fidesz által közzétett, az alpolgármester által csak megosztott) posztok alatt fogalmazott meg kérdéseket, kritikákat április közepén.
Szerinte más oka nem lehetett a beszélgetésnek, mert utána behívták egy másik munkatársát is, akinek minden valószínűség szerint csak annyi volt a bűne, hogy Mihály egyik, az alpolgármester posztja alá írt kritikus hangvételű kommentjét lájkolta. Bár a munkatársa ezt neki már nem erősítette meg, annyit mondott csak, hogy apróságok miatt hívták be. Azonban amikor újra megnézte a szóban forgó kommentet, „már nem volt rajta a tetszik”.
A nagyjából 12 ezres lakosságú Pest megyei település élén a korábbi polgármester elhalálozása miatt kiírt 2007-es időközi választás óta a függetlenként, de a Fidesz támogatásával induló Kissné Szabó Katalin áll. Kissné legutóbb, a 2019-es önkormányzati választáson a szavazatok 57%-át szerezte meg az ellene az Üllő Te Vagy egyesület színeiben induló Fricsovszky-Tóth Péterrel szemben, aki jelenleg önkormányzati képviselő, illetve az ellenzéki előválasztáson is indul a körzetben, a Jobbik, DK, LMP és MMM támogatásával. A város alpolgármestere a már említett fideszes Fehér Imre. Az önkormányzati tulajdonú Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója Szabó Zsolt, üzemeltetési vezetője Harai István.
Elbocsátás hivatalos indoklás nélkül
Megtudtuk tőle azt is, hogy bár nem érezte úgy, hogy bármi rosszat követett volna el, ezután mégis beszüntette a kommentelést, posztolást hasonló témákban, elmondása szerint azért is, mert sok volt a dolga.
Végül idén augusztus közepén tört meg a jég. Ennek oka az Üllői Hírmondó augusztus 14.-i száma volt. (A Hírmondó Üllő Város Önkormányzatának a lapja, amely a kiadó, a Régió Lapkiadó Kft. honlapjának beszámolója szerint évente 11 alkalommal jelenik meg, és „minden üllői kül- és belterületen lévő háztartásba eljut”.)
„Felháborított, hogy Üllőről az üllői lakosoknak szóló újságban nem szerepel az előválasztásról, a Jobbik pártvezető érkezéséről semmi. Gondoltam, a saját Facebook-oldalamon kiegészítem az újságot, annak hiányos tájékoztatását” – magyarázta Mihály.
Véleményt ugyan nem alkotott, de két, a privát Facebook-profilján közzétett bejegyzésben röviden beszámolt az idén ősszel esedékes előválasztásról, a jelöltek személyéről, valamint egy nappal később a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, Jakab Péternek, és a Jobbik által támogatott Fricsovszky-Tóth Péternek a városban tartott utcafórumáról is posztolt.
Miután visszatért szabadságáról, augusztus 30-án hétfőn bement dolgozni, reggel azonban rögtön az a hír fogadta, hogy Szabó Zsolt „magához rendelte”. Mint mondja, a megbeszélésen Szabó mellett a kft. két további dolgozója, Zsigmond Attila és Harai István is jelen volt. Az ügyvezető igazgató beküldte a tárgyalóba, majd közölte vele: „most jött el az ideje, hogy elváljunk egymástól”.
Ezt követően be is vitték neki a munkaviszony megszüntetéséről tájékoztató dokumentumot, amely kimondja: a nyugdíjasként dolgozó Mihály munkaviszonyát „indoklás nélkül, azonnali hatállyal, 35 napos felmondási idővel, 2021. október 5. napjára” felmondással megszüntetik. A dokumentum ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy a munka törvénykönyve szerint „a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül”. A felmondási idő alatt Mihályt felmentették a munkavégzés alól.
A Városüzemeltetés egykori, elbocsátott munkavállalója az Átlátszónak elmondta: munkájával korábban soha nem volt probléma, soha nem marasztalták el.
Megkérdeztük Mihályt arról is, hogy mik a további tervei. „Bíróságra nem akarok elmenni, mert pénzem sincs rá… Én nagyon szívesen dolgoztam a nyugdíj mellett, de én már oda vissza nem akarok menni, főleg ilyen társaságba.
„Ez engem lelkileg összetört teljesen. Én ott dolgoztam hat évig. Előtte is dolgoztam mint közmunkás, azelőtt meg gépkocsivezető voltam, soha nem volt semmi gondom, problémám senkivel, meg velem sem, a munkámmal. Úgy jött ez az egész, mint a hideg víz” – mondta Ulveczki Mihály.
Nem árultak el részleteket
Kerestük az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-t, hogy korábbi munkavállalójukról, illetve elbocsátásának okairól, körülményeiről kérdezzük a céget. Emellett azzal kapcsolatban is érdeklődtünk, mi állt a Mihály által említett, tavaly áprilisi elbeszélgetés hátterében, és azt a kérdést is feltettük, hogy milyen szabályok, korlátozások vonatkoznak a munkavállalók munkaidőn túli magatartására, illetve a privát oldalon történő politikai véleménynyilvánításra.
Szabó Zsolt, a kft. ügyvezető igazgatója konkrét válaszokat nem adott kérdéseinkre, csupán arról tájékoztatott, hogy mivel személyes adatokra irányult kérdésünk, arra csak abban az esetben tud válaszolni, ha „az érintett személy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazást ad, és az erre vonatkozó teljeskörű vagy részleteiben pontosan megjelölt tartalmú felhatalmazást Társaságunk rendelkezésére bocsátja”.
Azt azonban megtudtuk tőle, hogy a kft. valamennyi munkavállalóját külön iratban tájékoztatja a személyiségi jogok munkaviszonyból eredő korlátozásról.
Ennek utolsó pontjáról Szabó Zsolt azt írta az Átlátszónak, hogy a munkáltató csak a legszűkebb körben korlátozza és konkretizálja elvárásait, vagyis
csak olyan magatartás, véleménynyilvánítás tanúsítása kerülendő a munkavállaló számára, ami alkalmas a munkáltató jó hírének, gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Üllő önkormányzati képviselője, Fricsovszky-Tóth Péter nemrég szintén beszámolt Mihály esetéről a Facebookon. Az Üllő elnevezésű csoportban nyílt levelet tett közzé, a település polgármesterének címezve, amelyben az Üllő te vagy egyesület rendkívüli képviselői testületi ülés összehívását kérte szeptember 9-én.
Telefonon sikerült beszélnünk a képviselővel, aki beszámolt az ügy fejleményeiről. Megtudtuk tőle, hogy
a TASZ elvállalta Ulveczki Mihály ügyét, így ingyenes jogi segítséghez juthat.
A rendkívüli ülés összehívásával kapcsolatban azonban nincsenek fejlemények. „Jelen pillanatban még húzzák az időt.” Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint egyébként 15 napja van az ülés összehívására Kissné Szabó Katalinnak, „tehát elvileg még nem lógott ki belőle, csak úgy lenne tisztességes, hogyha rögtön, ha ilyen igény érkezik, teljesíti azt” – fogalmaz a képviselő.
Üllő polgármesterével is felvettük a kapcsolatot, hogy többet tudjunk meg arról, pontosan mi áll Mihály azonnali elbocsátásának hátterében, van-e annak köze az általa a közösségi oldalon közzétett, politikai hangvételű bejegyzéseihez. Feltettük azt a kérdést is, hogy a cégnél töltött nagyjából 6 éve alatt volt-e bármikor panasz korábbi munkavállalójuk személyére vagy munkavégzésére. Tudni szerettük volna azt is, hogy milyen irányelveik vannak a munkavállalók közösségi oldalakon tett, munkaidőn túli, magánszemélyként történő véleménynyilvánításával kapcsolatban.
Kissné Szabó Katalin az Átlátszónak küldött válaszlevelében kérdéseinkre mindössze annyit írt, hogy hogy Ulveczki Mihály elbocsátásával kapcsolatban az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját kell keresnünk, ugyanis ő tud érdemben válaszolni rá. Arról is érdeklődtünk, hogy mikor hívhatják össze a rendkívüli képviselő testületi ülést, amire az a válasz érkezett, hogy arra a szervezeti működési szabályzatban foglaltak szerint fog sor kerülni.
Nem ez az egyetlen ügy egyébként a közelmúltból, ami az önkormányzati tulajdonú Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját, Szabó Zsoltot érinti. Két éve írtunk arról az Átlátszón, hogy Fricsovszky-Tóth Pétert megzsarolták és megfenyegették, mert a városi víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének (Szabó Zsoltnak) feltárni. Az ügy újabb fejleményeiről pedig az elmúlt napokban számoltunk be:
Újra bíróság előtt az üllői polgármesteri hivatalban történt víziközmű-zsarolás ügye
Két éve írtunk arról, hogy egy üllői lakost, Fricsovszky-Tóth Pétert – aki azóta önkormányzati képviselő lett a településen, s most…
Címlapkép: Facebook/Üllő Város Önkormányzata | https://atlatszo.hu/2021/09/21/az-elovalasztasrol-szolo-facebook-posztja-miatt-veszithette-el-allasasat-az-ulloi-onkormanyzati-ceg-munkavallaloja/ | https://web.archive.org/web/20220120201038/https://atlatszo.hu/2021/09/21/az-elovalasztasrol-szolo-facebook-posztja-miatt-veszithette-el-allasasat-az-ulloi-onkormanyzati-ceg-munkavallaloja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elovalasztasrol-szolo-facebook-posztja-miatt-veszithette-el-allasat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-21 00:00:00 | [
"Szabó Zsolt"
] | [
"Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft."
] | [
"Pest megye",
"Üllő"
] | [
"foglalkoztatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
52,810 | Feudális szemétkirályságot hoz létre a kormány Magyarországon | A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz. | A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében. | https://m.hvg.hu/360/202136__hulladekgazdalkodas__allamositas_es_maganositas__korben_forgo_szemet__kukakiralysag | https://web.archive.org/web/20231220152311/https://m.hvg.hu/360/202136__hulladekgazdalkodas__allamositas_es_maganositas__korben_forgo_szemet__kukakiralysag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feudalis-szemetkiralysagot-hoz-letre-a-kormany-magyarorszagon | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-09 11:00:00 | [] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
52,811 | A vadászati világkiállítás árából 800 település lenne megmenthető árvíztől és aszálytól | Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése. | Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak. | https://m.hvg.hu/360/202135__szarazsag_es_arviz__filleres_projektek__hol_apenz__az_igeret_zoldje | https://web.archive.org/web/20211027034400/https://m.hvg.hu/360/202135__szarazsag_es_arviz__filleres_projektek__hol_apenz__az_igeret_zoldje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vadaszati-vilagkiallitas-arabol-800-telepules-lenne-megmentheto-arviztol-es-aszalytol | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-07 17:00:00 | [] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Bátya",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Csongrád megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Pest megye",
"Püspökszilágy",
"Rákócziújfalu",
"Ruzsa",
"Tiszatarján"
] | [
"ingatlan",
"PR",
"gazdálkodás",
"vadászat",
"környezetvédelem",
"vízügy",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,812 | Deutsch Tamás: Megkezdte az OLAF a vizsgálódást Cseh Katalin ügyében | Deutsch augusztus elején tett bejelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt. | Megkezdte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a vizsgálódást Cseh Katalin ügyében - közölte Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő. A politikus augusztus elején tett bejelentést az OLAF-nál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt.
Deutsch Tamás azt írta: „Kiderült ugyanis, hogy egy Cseh Katalin vezette cég és a Cseh család cégének üzleti köre a hazai fejlesztési forrásokat és az uniós támogatásokat rendszerszintűen megcsapoló céghálózatként működött". Kiderült az is - tette hozzá -, hogy Cseh Katalin 2013 és 2018 között olyan céget vezetett, amely a magyarországi olimpia megszervezésére hivatkozva nyert EU-s pénzeket, és úgy vezette ezt a céget ebben az időszakban, „hogy mindeközben pártjával megfúrta a magyar olimpiát 2017-ben". Deutsch szerint az a technológia, amelynek kifejlesztésére a Cseh család cége jelentős uniós pénzt nyert, már korábban is létezett, sőt a család vállalkozásához kapcsolódó céghálózaté volt.
Deutsch Tamás közölte: az OLAF levélben arról tájékoztatta, hogy megkezdte „a Cseh Katalin-ügy" vizsgálatának előkészítését, és ehhez további adatokat és információkat is kért „a korrupciógyanús ügyről". Az OLAF nyilvánvalóan illetékes az ügy kivizsgálásában, hiszen uniós intézmény tagja (jelen esetben az Európai Parlament képviselője) érintett az ügyben, és a Cseh Katalin által vezetett cég, illetve „a megalapozott gyanú szerint a céghez kapcsolódó vállalkozásokból álló céghálózat uniós források elnyerése érdekében játszott össze csalárd módon" - tudatta Deutsch Tamás. | https://hvg.hu/itthon/20210905_Deutsch_Tamas_Megkezdte_az_OLAF_a_vizsgalodast_Cseh_Katalin_ugyeben | https://web.archive.org/web/20211105120841/https://hvg.hu/itthon/20210905_Deutsch_Tamas_Megkezdte_az_OLAF_a_vizsgalodast_Cseh_Katalin_ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deutsch-tamas-megkezdte-az-olaf-a-vizsgalodast-cseh-katalin-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2021-09-05 10:52:00 | [
"Cseh Katalin"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
52,813 | Már legalább 41 milliárd ment el nemzeti konzultációkra, és a legújabb árát még nem is tudjuk | Alig 15 százalékos válaszadási arányával csupán a középmezőnyben végzett az elmúlt 11 év 11 nemzeti konzultációja között a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló állami levelezés. A sorosozós, brüsszelezős, migránsozós kampány ára még nem ismert, de a többi viszont már biztosan elvitt 41 milliárdot. | Már legalább 41 milliárd ment el nemzeti konzultációkra, és a legújabb árát még nem is tudjuk
Alig 15 százalékos válaszadási arányával csupán a középmezőnyben végzett az elmúlt 11 év 11 nemzeti konzultációja között a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló állami levelezés. A sorosozós, brüsszelezős, migránsozós kampány ára még nem ismert, de a többi viszont már biztosan elvitt 41 milliárdot.
A legújabb nemzeti konzultáció válaszainak elemzésével, kiértékelésével még adós a kormány, de azt már tudjuk, hogy az augusztus végén lezárult akció kevéssé mozgatta meg az embereket. Pedig még Orbán Viktort is bevetették. A miniszterelnök Facebook-videóban töltötte ki a kérdőívet, és mást is erre buzdított, mert a cél, hogy “a legnagyobb egyetértésben hozhassuk meg a hazánk számára fontos döntéseket”.
Az egyetértés biztosan nagy lesz, de a válaszadók száma nem kiemelkedő. Pedig a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően beindított, a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció nem is startolt rosszul: az első egy hónap számai alapján még a 11 eddigi konzultáció között a második helyen állt óránkénti 760-as válaszszámával. A következő szűk egy hónapban nőtt is ez a szám, végül a teljes idő alatt átlagosan 886 válasz futott be óránként, így lett 1,191 millió válasz.
Más korábbi konzultációk azonban még jobban hajráztak, emiatt az összes válasz alapján ez a mostani akció már csak a középmezőnybe fér bele, és végül csak a 6. lett. Ugyancsak a 6. helyezést ért el, ha a megszólítottak – a konzultációkon ez általában, de nem kizárólag a mintegy 8 millió választópolgár – számához viszonyítjuk az 1,191 millió választ, ami 14,9 százalék. Az elmúlt évek 11, hasonló konzultációja közül a legsikeresebb, a 2017-es, Soros-tervről szóló csaknem kétszer ennyi embert ért el: annál 29,4 százalék volt a válaszadói arány, a válaszolók száma pedig 2,356 millió.
Ha az eddigi nemzeti konzultációkat összehasonlítjuk, akkor nem csak az egyes alkalmakkor beérkezett válaszok száma mutat nagy szórást – ennek oka az is, hogy változó hosszúságúak voltak a konzultációk, valamelyik csak egy hónapos volt, de többnek is meghosszabbította a határidejét a kormány a nagy érdeklődés miatt a Fidesz kérésére. Legalább ennyire
változó volt a kormányzati levelezések költsége is: a tízmilliós összegtől 10 év alatt eljutottunk a tízmilliárdosig.
A 2010-es “fülkeforradalom” után ismét hivatalba lépő Orbán-kormány az első hivatalos kormányzati konzultációt – melyben a nyugdíjasokat kérdezték arról, mit várnak az új kormánytól – 2010-ben még nem állami pénzből, hanem Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő közlése szerint a Fidesz pártkasszájából fizették. Igaz, az nem is került sokba, mert a csak az öregségi nyugdíjasoknak, 1,7 millió példányban postázott konzultációs ívek összköltsége állítólag csak 17 millió forint volt.
Az új Alaptörvényről szóló 2011-es akció már mind a 8 millió választót megszólította, és emiatt többe is került, 705 millióba. A 917 ezer válasz alapján (11,4 százalékos válaszadási arány) az egy reakció elérési költsége így 769 forint lett. Az akcióra fordított közpénzzel még példásan elszámolt a kormány: a költséglistából kiderül, hogy borítékolásra és adatfeldolgozásra kismamákat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztattak, a stáb élelmezése pedig egymillió forintba került.
A még abban az évben megrendezett újabb, szociális témákról szóló konzultációra már 789 milliót költött a kormány, és ekkor lépte át a visszaküldött kérdőívek száma először az egymilliós álomhatárt (1,143 millió válasz érkezett, ami 14,3 százalékos arány), emiatt egy válasz elérési költsége 690 forint lett. Ehhez képest kudarcos volt a következő, a gazdaságról szóló 2012-es konzultáció, ahol a 8 millió megszólítottból csupán 699 ezer válaszolt (8,7 százalék), miközben a költségek először mentek egymilliárd forint fölé (1,2 milliárd), így a válaszonkénti költség is magas lett, 1719 forint.
A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, illetve külön 44 millióért küldött Orbán köszönőleveleket a válaszolóknak.
Három év kihagyás után, 2015-ben rendeztek újabb konzultációt, akkor a “bevándorlásról” – ez volt az, ahol a kérdésekben összemosták a menekülttémát a terrorizmussal, és heves vitákat váltott ki a "Ha Magyarországra jössz..." szövegű plakátkampány is. A 960 milliós technikai költségeket ekkor 381 millióval dobta meg a reklám. Ekkor vezették be az online kitöltést, bár csak 57 ezren éltek vele, így összesen 1,311 millió válasz érkezett (ez az addigi legjobb, 16,3 százalékos válaszadási arányt hozta), egy válasz elérési költsége pedig az 1,341 milliárdos büdzsé alapján 1022 forintra jött ki.
Két év kihagyás után, 2017-ben jött az “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultáció. Ez az 1,688 millió válasszal, 21,1 százalékos válaszadási aránnyal lett minden idők második legsikeresebb kormányzati akciója. De ennek ára is volt: az elszámolás szerint a technikai költség 1,3 milliárd volt (ebből 960 ezerért látták el a kérdőíveket Braille-írással), emellé pedig brutális összegű, 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult (ebből 5,04 milliárd ment buzdító üzenetekre, további 2,16 milliárd a lezárás után “eredménykommunikációra”). Ekkor kezdődött a “sorosozás”:
tele volt az ország az “Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú kék óriásplakátok mellett a “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” hirdetésekkel, rajtuk a kormány szerint az illegális migrációt támogató üzletember portréjával.
Az összesen 8,5 milliárdos összköltségű nemzeti konzultációban egy válasz elérési költsége jelentős összegre, 5035 forintra ugrott.
Még 2017-ben újabb, már kifejezetten Soros Györgyre kihegyezett nemzeti konzultációt indított a kormány, az állítólagos “Soros-tervről”, ami a Fidesz szerint azt jelentette, hogy Soros migránsok millióit akarja betelepíteni. Ezt a hamis állítást a kormány és a Fidesz politikusai, megmondóemberei országszerte 164 településen, 208 nyilvános fórumon, 54 “előadóval” igyekeztek sulykolni, de erre csak összesen 40 ezer ember volt kíváncsi.
Sokkal többen töltötték ki viszont a konzultációs ívet: összesen 2,356 millióan, ami a 29,4 százalékos válaszadási aránnyal minden idők legsikeresebb konzultációja volt (ezúttal is lehetett online tölteni, 175 ezren tettek így). Érdekesség, hogy voltak igen meglepő kilengések a válaszoknál:
volt olyan nap, amikor 323 ezernél is több válaszlevél érkezett, a netes kitöltéseknél viszont csak 7351 volt a napi rekord.
A Soros-konzultáció megihlette a mémgyárosokat, sőt az Ostobák zenekar rajzfilmes videoklipet is készített a Soros György! című számához:
A sikernek ezúttal is nagy ára volt: a “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció költsége megközelítette a 10 milliárdos határt. A technikai költségek meghaladták a 2 milliárd forintot, reklámhadjáratra pedig minden korábbinál többet, 7,5 milliárd forintot költött közpénzből a kormány (reklámkampányra 5,03 milliárdot, “eredménykommunikációra” további 2,46 milliárdot). Emiatt a rekordszámú válasz ellenére az egy válasz elérési költsége is magas lett, 4053 forint.
Visszafogottabb érdeklődés kísérte a 2018-as, a “családok védelméről” szóló nemzeti konzultációt, amelyre csupán 1,382 millió válasz érkezett, ami 17,3 százalékos válaszadási arányra volt elég. A technikai költségek ennél mintegy 2,2 milliárd forintra jöttek ki, de a pontos reklámköltség nem ismert, így a csak a részköltség alapján számolt 1573 forintos válaszonkénti elérési költség is jóval nagyobb lehetett ténylegesen.
Egy év konzultációs szünet után tavaly következett az újabb kormányzati levelezés, ami a járványvédelmi intézkedésekről szólt. Eredetileg nem erről tervezték indítani, be is jelentették, hogy a téma – addig szokatlan módon – egy jogerős bírósági ítéletről szól majd, miután Orbán Viktor a gyöngyöspatai iskolákban szegregált oktatást elszenvedő romáknak megítélt bírósági kártérítést munka nélkül szerzett pénznek nevezte.
A pandémia azonban felülírta a terveket, így a járvány elleni védekezésről szólt a konzultáció, amire 1,682 millió válasz érkezett (részben online), ezzel pedig minden idők harmadik legnépszerűbbje lett 21 százalékos válaszadási aránnyal.
A költségek ekkor lépték át először a 10 milliárdos lélektani határt (a 11,5 milliárdos büdzséből 9,6 milliárdot költöttek reklámra), így nem csoda, ha egy válasz elérési költsége 6837 forintra jött ki.
Ezt követte az idei első, kizárólag online kitölthető nemzeti konzultáció, amely már a harmadik járványhullám utáni “nyitásról” szólt. Ez – talán emiatt is – az eddigi legrosszabb eredményt hozta: 6,6 százalékos volt a válaszadási arány, mivel összesen 528 ezren reagáltak. Ráadásul még úgy is sokba került, hogy az online felület “frissítése” csak 15,5 millió volt, mivel reklámra viszont 5,731 milliárd ment el. Ez alapján egy válasz elérési költsége is nagyon magas lett: 10 882 forint.
A legújabb, augusztus 25-én zárult nemzeti konzultáció amolyan “best of” témájú lett, hiszen olyan, korábbi alkalmakkor már kipróbált témákat vegyített benne a kormány, mint a sorosozás, brüsszelezés vagy a migránsozás, miközben hivatalosan a járvány utáni életről szólt. A kapcsolódó reklámkampány újdonsága volt, hogy viccesnek szánt emojikkal üzent. Az ismét papíron (és online is) kitölthető kérdőívekre 1,191 millió válasz érkezett, ami 14,9 százalékos válaszadási arányt jelent, az egy válaszra eső elérési költség nem tudható, mivel egyelőre nem ismert, mennyibe került az akció – a költségek megismerésére a hvg.hu nemrég közérdekű adatigénylést adott be. Enélkül is több mint 41 milliárd forint közpénzt költött el a kormány az elmúlt 11 évben nemzeti konzultációkra.
A kormány új plakátjain túllépett az írásbeliségen, már csak érezni kell őket
A nemzeti konzultációk önmagukban nem is lennének annyira drágák, de a reklámozásukra akármennyi pénzt el lehet költeni. A rosszul álcázott kampányoláson túl kevés hasznot hozó konzultációk kérdéseivel együtt a plakátok is egyre durvábbak lettek az évek során. | https://hvg.hu/itthon/20210903_Nemzeti_konzultacio_41_milliard | https://web.archive.org/web/20230325013454/https://hvg.hu/itthon/20210903_Nemzeti_konzultacio_41_milliard | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-legalabb-41-milliard-ment-el-nemzeti-konzultaciokra-es-a-legujabb-arat-meg-nem-is-tudjuk | HVG | hungarian-news | 2021-09-03 18:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
52,814 | A Fidesz 56 milliós frakcióülése után a Mol-vezér szállodájában csöröghet a kassza | Míg az ellenzéki oldalon pénzszűke korlátozza a lehetőségeket, a kormánypártnál hatalmas méreteket öltött a pénzszórás, a Fidesz kihelyezett júniusi frakcióülése minden korábbinál sokkal többe került. Hamarosan jön a következő, amelyet várhatóan Esztergomban, a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt egyik szállodájában tartanak majd meg. | Míg az ellenzéki oldalon pénzszűke korlátozza a lehetőségeket, a kormánypártnál hatalmas méreteket öltött a pénzszórás, a Fidesz kihelyezett júniusi frakcióülése minden korábbinál sokkal többe került. Hamarosan jön a következő, amelyet várhatóan Esztergomban, a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt egyik szállodájában tartanak majd meg.
A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg. | https://hvg.hu/360/202135__fideszfrakcio__rekordkoltes__aranyeso__a_penz_nem_szamit | https://web.archive.org/web/20231220043759/https://hvg.hu/360/202135__fideszfrakcio__rekordkoltes__aranyeso__a_penz_nem_szamit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-56-millios-frakcioulese-utan-a-mol-vezer-szallodajaban-csoroghet-a-kassza | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-02 14:00:00 | [
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Fidesz",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Gran Spa & Sport Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Solva Magántőkealap",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás",
"vendéglátás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,815 | Ángyán József szerint tizedannyian sem jutottak földhöz, mint amennyit a kormány állít | A földárveréseket elemző volt államtitkár szerint a 30 ezer földműves helyett mindössze 3758-an jutottak birtokhoz a néhány évvel ezelőtti Földet a gazdáknak programban. Ángyán József az adatok megyénkénti feldolgozásának lassan a végéhez érkezik, Szabolcs után már csak két megye marad hátra. | Mostanra az árverési dokumentumok is lekerültek a földügyi központ honlapjáról, Ángyán József a Greenpeace csapatával azért tud még dolgozni az elemzésen, mert korábban már mentették az adatokat. A második Orbán kormány agrárügyi államtitkára 2012-ben mondott le posztjáról, mert már akkor kiderült számára, hogy a korábban egyeztetett, családi gazdaságokat támogató program helyett egy birtokkoncentrációt generáló földpolitikát támogat a kormány.
Miután 2015-16-ban lebonyolították a Földet a gazdáknak program földárveréseit, a volt államtitkár nekifogott a licit eredményeinek elemzésébe, a megyénkénti feldolgozásokból az derül ki, hogy zömmel a tehetősebb gazdálkodók, közvetetten agrárcégek tudták gyarapítani a földvagyonukat. Az elmúlt tíz évben erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agárgazdaság működik. Ángyán az eddig feldolgozott adatok alapján, ami az összes árverési eredmény 96 százaléka, azt is állítja, hogy összesen 3758 gazda jutott a programban összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezren jutottak 2-2 földrészlethez. (Feltehetően a tárca a 3 hektár alatti területek eladását is beszámítja, amelyeket folyamatosan meghirdettek.) A professzor most a szabolcsi helyzetet elemezte, ami főbb tendenciáiban az eddigiekkel megegyezik.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a meghirdetett 4334 hektárból 4034 hektár kelt el a 2015–16-os árveréseken. A licitre bocsátott terület 54 százaléka, 2200 hektár 18 gazdához került, közülük tízen 100 hektárnál nagyobb területre licitáltak, és nyertek. A maradék 46 százaléknyi területen osztozott 114 gazdálkodó. Ángyánék vizsgálatai szerint Szabolcsban is főként a kormányhoz közeli gazdák, cégek nyertek az árveréseken, de itt volt arra is példa, hogy olyan agrárcéghez kerültek nagy birtokrészek, amelyek tulajdonosai a baloldali politikai elithez tartoznak. Ráadásul a területek felében még csak licitálás sem volt, a kikiáltási áron, hozzávetőleg 1,3 millió forintos hektáronkénti áron keltek el. Az elemzés azt is megállapítja, hogy bár Szabolcsban kevésbé volt jellemző, mint más megyékben az, hogy az agráriumtól teljesen távol eső szektorban tevékenykedők vettek földet, de azért itt is akadt a licitálók között adószakértő, szakács, internetes kereskedő.
A licitáló gazdálkodók közül többen cégek tulajdonosi köréhez tartoznak, így például a Tedej holding tulajdonosai Szabolcsban 603 hektár földet vásárolhattak, de a cég hajdúsági érdekeltségei is jelentős földet szereztek meg. A cég főtulajdonosa a baloldali kötődésű Bódi László. Ángyán véleménye szerint ők azért is kerülhettek a nyertesek közé, hogy hivatkozni lehessen rájuk, bizonyítva azt, hogy nem csupán kormánypárti vállalkozók juthattak birtokhoz. Jelentősebb területhez, 184 hektárhoz jutott az Ófehértón önkormányzati képviselőként is tevékenykedő gazdálkodó, Tóth Sándor és családja. Ángyán szerint a Budai Gyula rokonainak, Gerzsánszkiéknak a tulajdonában levő céget, az Agrivikk Kft.-t éppen a licitek elindulása előtt vették meg a működő cégük, a Sirokkó Kft. mellé.
Ángyán József a Greenpeace támogatásával folytatja a munkát, két megye van hátra, a teljes munka 2022 tavaszára készülhet el. | https://hvg.hu/gazdasag/20210901_Angyan_Jozsef_foldarveres_Szabolcs_Szatmar_Bereg | https://web.archive.org/web/20210901085029/https://hvg.hu/gazdasag/20210901_Angyan_Jozsef_foldarveres_Szabolcs_Szatmar_Bereg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/angyan-jozsef-szerint-tizedannyian-sem-jutottak-foldhoz-mint-amennyit-a-kormany-allit | HVG | hungarian-news | 2021-09-01 09:54:00 | [
"Ángyán József"
] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"privatizáció",
"háttér",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
52,816 | Európai Törvényszék: Hozzáférhetővé kell tenni az Elios-ügy aktáit | Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását. | Az Elios Zrt. több magyarországi település közvilágításának korszerűsítését végezte el. A munkával kapcsolatban azonban nagyon sok minőségi kifogás érkezett, illetve felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak. Mivel a korszerűsítéshez uniós forrásokat is igénybe vettek, az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) is nyomozást indított. Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a jelentést. Magyarországon azonban semmilyen büntetőjogi felősségrevonás nem történt, a 13 milliárd forintos EU-s hozzájárulásról pedig a magyar kormány lemondott, mert nem nyújtott be ezekre a tételekre számlát.
A közvilágítási projekt egyik érintettje volt a Pest megyei Gyál, ahonnan egy civil aktivista az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozással, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Az érintett ezt követően fordult az Európai Törvényszékhez és kérte ennek az OLAF-döntésnek a hatályon kívül helyezését.
Az uniós bíróság megállapította, hogy főszabály szerint az OLAF valóban joggal hivatkozhat arra, hogy az adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. Ugyanakkor a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok – jogsértés hiányában – nem indítottak semmilyen eljárást ebben az ügyben. Márpedig ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozásai adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást. Előtérbe kerül viszont ezzel párhuzamosan az uniós intézmények munkájának átláthatósága. A Törvényszék tehát megállapította, hogy az OLAF tévesen alkalmazta a hozzáférés iránti kérelem elutasítását, az erre vonatkozó döntést megsemmisítették, az OLAF-nak pedig ki kell adnia az iratokat.
Ez azonban még várathat magára. A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz. | https://hvg.hu/eurologus/20210901_Hozzaferhetove_kell_tenni_az_Eliosugy_aktait | https://web.archive.org/web/20220205122422/https://hvg.hu/eurologus/20210901_Hozzaferhetove_kell_tenni_az_Eliosugy_aktait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/europai-torvenyszek-hozzaferhetove-kell-tenni-az-elios-ugy-aktait | HVG | hungarian-news | 2021-09-01 11:46:00 | [
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Gyál",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
52,817 | Megyei közgyűlési döntés Csongrádban: Egy szegedi lakos 53 ezer forintot, míg egy mórahalmi 794 ezer forintot ér | A 2021-27-es ciklus TOP Plusz pályázati keretének elosztásáról döntött a fideszes többségű megyei közgyűlés úgy, hogy lakosságarányosan sokkal többet címeztek Mórahalomnak, és Makónak, mint az ellenzéki Szegednek és Hódmezővásárhelynek. | A TOP Plusz keret felosztásáról döntöttek csütörtökön a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat képviselői, a testületben alig vannak ellenzéki politikusok, így csont nélkül megszavazták, hogyan osszák fel a 85,7 milliárd forintos keretet. Bár maga a keret néhány milliárd forinttal több, mint az előző ciklusban, most ennek az összegnek a 9,9 százalékát utalná Szegednek a megyei önkormányzat, a 8,5 milliárd forint lakosságarányosan számolva azt jelenti, hogy egy szegedire 53 ezer forint jut, számolta ki a szeged.hu. 5 milliárd forintot kapna e szerint az elosztás szerint a hozzávetőleg 7 ezer lakosú Mórahalom, és 10 milliárdot Makó, ahol 22 ezren élnek. Így jön ki az, hogy Mórahalmon 794 ezer forint jutna egy ott élőre, Makón is jóval több, mint egy szegedi polgárra.
A megyei közgyűlési döntésről a szeged.hu tudósított, a szegedi alpolgármester szerint nem lejátszott a pénz elosztása, hiába szavazta azt meg a megyei közgyűlés. Nagy Sándor a hvg.hu-nak elmondta, írásban is jelezték, hogy nem fogadják el a területfejlesztési keret felosztását. Hódmezővásárhely is jóval kevesebb pénzt kaphat a megyei ajánlás szerint, erről a hodpress.hu számolt be.
Békésben már szintén döntött a megyei közgyűlés a szóban forgó forrásokról, itt a sajtóban az jelent meg, hogy a keret 20 százalékát a hátrányosabb helyzetű térségek kaphatják pluszban. Nagy Sándor, szegedi alpolgármester szerint a békésiek döntése legalább szakmai érvelésnek tekinthető, de szerinte a csongrádi tervezetből hiányoznak a konkrétumok.
A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés már tavaly ősszel letett egy Integrált Területfejlesztési Programot, most a pénzügyminiszter, és az Irányító Hatóság által első körben már jóváhagyott felosztást szavaztatták meg, legalábbis a megyei önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentumokból ez derül ki. A tervezetben az is szerepel, hogy a turizmusfejlesztés, a kormányzat számára kiemelt feladat, a Szegedet és a térséget, amelybe Mórahalom és Makó, és Mezőhegyes is beleértendő, a kormány kiemelt turisztikai célterületté nyilvánította. Ezt azért emeljük ki, mert bár a területfejlesztési TOP forrásokat az előző ciklusban is a megyékkel egyeztetve kellett elosztani, ez alól ugyan a megyei jogú városok kivételt jelentettek, de a kiemelt célterületként lehatárolt övezet akár megyei hatáskör is lehet. Pontosan az nem derült ki, hogy miért a megyei közgyűlés döntött a megyei jogú városok pénzéről. Nagy Sándor is erre is utalt, amikor megjegyezte, hogy a megyei közgyűlés képviselőinek megválasztásába a megyei jogú városok polgárai nem is szólhatnak bele, így ebből az is következne logikusan, hogy a pénzük felett ne is a megye diszponáljon. | https://hvg.hu/gazdasag/20210910_Megyei_kozgyulesi_dontes_Csongradban_Egy_szegedi_lakos_53_ezer_forintot_mig_egy_morahalmi_794_ezer_forintot_er | https://web.archive.org/web/20220207124531/https://hvg.hu/gazdasag/20210910_Megyei_kozgyulesi_dontes_Csongradban_Egy_szegedi_lakos_53_ezer_forintot_mig_egy_morahalmi_794_ezer_forintot_er | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megyei-kozgyulesi-dontes-csongradban-egy-szegedi-lakos-53-ezer-forintot-mig-egy-morahalmi-794-ezer-forintot-er | HVG | hungarian-news | 2021-09-10 18:48:00 | [] | [
"Csongrád-Csanád Megye Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely",
"Makó",
"Mórahalom",
"Szeged"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
52,818 | Megint „elszámolta” magát a kormány: az eredetileg tervezett sokszorosa ment az egyházaknak és a határon túlra | Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán. | “A magyar külpolitika mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután fogadta az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottját. A tárcavezető alapvetően nem a pénzről beszélt, de akár beszélhetett is volna: a kormány enyhén szólva nem fukarkodott 2020-ban (sem), ha a határon túli támogatások osztogatásáról volt szó.
Bort iszik, vizet prédikál
A határon túlra irányuló támogatások osztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alap, illetve az azt kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). A BGA közhasznúsági jelentésének tanúsága szerint az alap kiadási előirányzata 2020-ban 140,6 milliárd forint volt, amiből összesen 140 milliárd forint kifizetés teljesült is. A központi költségvetésben a Bethlen-alapon túl is vannak határon túli programok, de ez a legnagyobb és központi eszköz.
Igaz, a 140 milliárdban nemcsak a szó szoros értelmében vett határon túli támogatások vannak benne, hanem például a működési kiadások és az iskolások kirándulásait finanszírozó Határtalanul-program. Ezek azonban kis részét teszik ki az alapnak, a legnagyobb szelet, 2020-ban 128 milliárd forint a “nemzetpolitikai célú támogatások”.
Lehet persze amellett érvelni, hogy Magyarország részéről erkölcsös és hasznos támogatni a határon túli kisebbségeket, területeket. Bár tegyük hozzá, a magyar kormány ugyanakkor kikéri magának, hogy egy tőle független szervezet támogatásokat osszon Magyarországon, így esett el hazánk a Norvég Alap pénzeitől. Egyébként a szomszédos országokban sem feltétlenül nézik jó szemmel a Budapestről odaosztott pénzeket. Ludovic Orban román miniszterelnök augusztus elején azt nyilatkozta,
a támogatások nem nyújthatók etnikai alapon, azoknak minden román állampolgárt kell célozniuk.
Odáig azonban nem ment el, hogy elítélje a Magyarországról érkező támogatásokat.
Évek óta nem sikerül előre eltalálni a számot
Nehéz belátni, hogy a határon túli támogatások kiosztásakor miért kell immár hosszú évek óta a tervezett költségeket többszörösen túllépni. Avagy megfordítva, miért nem lehet már az első pillanattól magasabb összeggel tervezni az alap büdzséjét a központi költségvetésben. 2020-ban a Bethlen-alap összbüdzséje eredetileg 46,5 milliárd forint volt, ez hízott az év végére a háromszorosára.
A “nemzetpolitikai támogatások” előirányzata 37,8 milliárdról hízott 127,7-re, vagyis több mint háromszorosára.
És ez a helyzet nem egyedi, hanem menetrendszerű, az alap keretét 2016 óta sikerül minden évben többszörösen túlkölteni. A “nemzetpolitikai támogatásoknál” maradva, a bő háromszoros túlköltés még csak nem is rekord, 2016-ban 12 milliárd helyett ment el 59, egy évvel később pedig 22 helyett 81. Ugyanakkor
a 127,7 milliárdos kiadás eddig a valaha volt legnagyobb.
És minden bizonnyal ugyanez lesz a helyzet idén is, a 2021-es központi költségvetésbe sikerült mindösszesen 25 milliárd forint “nemzetpolitikai támogatást” betervezni a Bethlen-alaphoz, az alap összkiadásához pedig 31,5 milliárdot.
Kérjetek és adatik néktek
A menetrendszerű túlköltekezés magyarázata, hogy
az alapon átfolyó pénzek nagy része nem pályáztatás útján kerül a kedvezményezettjéhez, hanem egyedi támogatási kérelem alapján. 2020-ban összesen 117 milliárd forint ment ki ilyen módon.
Ezek a kérelmek nem a BGA-hoz, hanem a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a Bethlen-bizottság már “szakmai javaslattal ellátva” kapja meg és hagyja jóvá őket. A kormány aztán határozattal átcsoportosítja a szükséges forrást a központi költségvetésben a Bethlen-alaphoz. Az alap 2020-ban az immár szintén szokványos, és a pandémiában sem elmulasztott nagy évvégi kormányzati pénzszórás egyik nyertese volt, december 24-én 64 milliárdot kapott.
Egyebek mellett az alábbi projektek kapta pénzt egyedi kérelemre:
Az Erdélyi Református Egyházkerület 650 millió forint támogatásban részesült az Ajtoni Magyar Református Családgondozó Központ megvalósításának folytatására. (Ugyanerre a projektre a megelőző évben is járt támogatás, akkor 250 millió.)
A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete az „Összefogás Háza” felépítésének és a kapcsolódó eszközfejlesztések támogatása céljából 128 millió forint támogatásban részesült.
A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány működésre és eszközfejlesztésre 600 millió forint támogatásban, valamint a nemzetpolitikai államtitkárság “szakmai iránymutatása” alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 300 millió forint támogatásban részesült. (A hokiakadémiára 2019-ben 420 millió forint ment.)
A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 419,9 millió forint támogatásban részesült az iskola épületének felújítása, valamint atlétikai és multifunkcionális pálya kialakítása céljából.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 800 millió forint támogatásban részesült a Szatmárnémeti Református Gimnázium felújításának folytatására.
A Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem a 2020. évre vonatkozóan összesen 3,5 milliárd forint támogatásban részesült. A szervezet az államtitkárság “szakmai iránymutatása” alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,8 milliárd forint támogatásban részesült.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2,5 milliárd forint támogatásban részesült a 2020. évi működésének, programjainak és fejlesztéseinek megvalósítása céljából. A főiskola előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,2 milliárd forint támogatásban részesült.
Ami az egyedi támogatások kiosztásának földrajzi megoszlását illeti, messze Erdély a legnagyobb kedvezményezett:
Egyház, sok pénz
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. portfoliója az elmúlt években az alap kezelésén messze túlmutató feladatokkal bővült. 2018 folyamán kapta meg az egyházi és (a roma nemzetiség kivételével) a nemzetiségi támogatások kezelését. 2019 január elsejével pedig átvette a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatainak kezelését. Ezek szintén tízmilliárdos keretek, amely összegek nincsenek benne a fent részletezett Bethlen Gábor Alapban.
2020-ban nem csak a határon túli támogatások büdzséje szállt el durván, de az egyházi támogatásoké is. Sőt ami azt illeti, azoké még sokkal durvábban,
a 24,5 milliárdos keret a végére 180 milliárd forintra hízott. Ami több mint hétszeres növekedés.
Az ok nagyjából ugyanaz, mint a határon túli támogatások esetben. Az egyházi támogatásokon belül leginkább az “egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” keret teljesült túl, 7,3 milliárd forint helyett 85,6 folyt ki. Ebből egyedi döntés alapján 84,6 milliárd forint, 145 támogatói okirattal, az államtitkárság 38 döntést kezdeményezett.
Az “egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzat 810 millió forint helyett 27,6 milliárd forintra teljesült. Lényegében a teljes összeg egyedi támogatási kérelemre. Az “egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatása” előirányzat 12 milliárd forint helyett 53,5 milliárdra teljesült.
Az egyházi és a határon túli támogatások együttesen mintegy 250 milliárd forinttal teljesültek túl.
Ez már az államháztartás léptékében is egy szabad szemmel jól látható szám: 2020-ban a költségvetés hiánya 5549 milliárd forint volt (miután a kormány hagyta elszállni – a fele épp decemberben jött össze, jórészt a nagy év végi pénzszórásnak köszönhetően). A kormány a járványválság előtt már épp azon volt, hogy az éves hiányt mindössze pár száz milliárd forintra szorítsa le, ezzel érdemben csökkentve az államadósságot.
Vagy egy konkrét (még ha kicsit demagóg is) példa: az egészségügyben végrehajtott jelentős bérfejlesztés 300 milliárd forinttal terheli a központi költségvetést. Jelentős emelést az orvosok kaptak, a szakdolgozók nem.
(Kiemelt képünkön: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt) | https://hvg.hu/gazdasag/20210906_A_kormany_a_jarvany_alatt_sem_sajnalta_a_penzt_az_egyhazaktol_es_a_hataron_tulrol | https://web.archive.org/web/20231030210218/https://hvg.hu/gazdasag/20210906_A_kormany_a_jarvany_alatt_sem_sajnalta_a_penzt_az_egyhazaktol_es_a_hataron_tulrol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-belszamoltar-magat-a-kormany-az-eredetileg-tervezett-sokszorosa-ment-az-egyhazaknak-es-a-hataron-tulra | HVG | hungarian-news | 2021-09-06 11:05:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola",
"Erdélyi Református Egyházkerület",
"Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete",
"II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola",
"Királyhágómelléki Református Egyházkerület",
"Mens Sana Alapítvány",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)",
"Sapientia Alapítvány",
"Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem",
"Sapientia Erdélyi Tudományegyetem"
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Románia",
"Szerbia",
"Szlovákia",
"Szlovénia",
"Ukrajna"
] | [
"pályázat",
"oktatás",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
52,819 | Először látható a 9. leggazdagabb magyar "együtt mozgása" kormányközeli körökkel | Az Auchanba bevásárolni készülő Jellinek Dániel Indotek-csoportja nagy ingatlanfejlesztésbe foghat a fővárosi hegyvidék nemrég még állami tulajdonú telkén. | Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | https://hvg.hu/360/202136_kosar_ziccerbol_jellinek_daniel | https://web.archive.org/web/20220331200111/https://hvg.hu/360/202136_kosar_ziccerbol_jellinek_daniel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eloszor-lathato-a-9-leggazdagabb-magyar-egyutt-mozgasa-kormanykozeli-korokkel | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-10 11:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Szécsényi Bálint",
"Tiborcz István"
] | [
"Appenin",
"Appeninn BLT Kft.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Appeninn Nyrt.",
"Appeninn Vagyonkezelő Holding",
"Auchan Kft.",
"Bayer Construct Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Club Aliga",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Equilor I. Magántőkealap",
"Indotek Zrt.",
"Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.",
"Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap"
] | [
"Balatonfüred",
"Budapest",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"közlekedés",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hitelezés",
"tőkealap",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,820 | Csaknem 150 új templom épült fel NER-ben | Itthon és a Kárpát-medence magyarlakta területein folyt az építkezés, több ezer templom újult meg. HVG-Ténytár. | Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti.
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez. | https://m.hvg.hu/360/202136_toronyirant_templomepites_renovalas_kormanyzati_tamogatassal | https://web.archive.org/web/20220208024822/https://m.hvg.hu/360/202136_toronyirant_templomepites_renovalas_kormanyzati_tamogatassal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaknem-150-uj-templom-epult-fel-ner-ben | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-12 11:10:00 | [] | [
"Magyar Evangélikus Egyház",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Református Egyház",
"Magyarországi Görögkatolikus Egyház"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Európa",
"Fejér megye",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Magyarország",
"Nógrád megye",
"Pest megye",
"Románia",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szerbia",
"Szlovákia",
"Tolna megye",
"Ukrajna",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"egyház",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,821 | Hiába tiltakozott az önkormányzat a túlméretezett lakóház ellen, a kormány elintézte, hogy még nagyobb lehessen | A XIII. kerületben, a Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagálysétány utca által határolt telken egy olyan épületet akartak felhúzni, ami szembement a kerület építési szabályzatával, mivel jóval nagyobb lett volna, mint ami korábban állt ott. A nagy tömegű lakóház koncepciótervét idén májusban a Kerületi Tervtanács sem támogatta, ezért új terv készítését kérte a tervezőtől. | A XIII. kerületben, a Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagálysétány utca által határolt telken egy olyan épületet akartak felhúzni, ami szembement a kerület építési szabályzatával, mivel jóval nagyobb lett volna, mint ami korábban állt ott. A nagy tömegű lakóház koncepciótervét idén májusban a Kerületi Tervtanács sem támogatta, ezért új terv készítését kérte a tervezőtől.
A visszafogottabb tervek nem futottak be, viszont szeptember 6-án megjelent egy kormányhatározat, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlanfejlesztést, így pedig az önkormányzat szerint az épület a korábban sem támogatott elképzelésnél még hatalmasabb lehet, településképi szempontból nem fog illeszkedni a kialakult környezethez, és nincs összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel.
A beépíthetőség 10 százalékkal növekszik (mintegy 1240 m2),
a zöldfelületi minimum 5 százalékkal csökken (mintegy 620 m2),
az előírt parkolóhelyek 70 százalékát kell csak biztosítani.
A változtatások alapján azt írják, hogy így kis méretű, élhetetlen lakások lesznek kialakíthatók, akár teljesen északi tájolással. A zöldfelületi minimum csökkentésével, a zöldtetők megváltoztatott kedvezőbb beszámíthatóságával a klímavédelmi szempontok nem érvényesülnek. Úgy érzik, az önkormányzat kezéből kivették a településképi véleményezés lehetőségét, nem biztosított az épület környezethez való illeszkedése.
A XIII. kerületi önkormányzat szerint a döntés teljesen szakmaiatlan, semmibe veszi a Kerületi Építési Szabályzat előírásait, a városfejlesztési, illeszkedési szempontokat, a kormány pedig a befektetők érdekeit és a profit maximalizálását szolgálja ki a környék lakosaival szemben.
Felszólítják a kormányt és a beruházás koordinációjára kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat, hogy a befektetőkkel szemben a környéken élők érdekeit tekintsék elsődlegesnek, a Kormány helyezze hatályon kívül a rendeletét, és ne vonja ki a hatályos kerületi építési szabályozás alól a beruházást. | https://444.hu/2021/09/21/hiaba-tiltakozott-az-ellenzeki-onkormanyzat-a-tul-nagyra-tervezett-lakohaz-ellen-a-kormany-elintezte-hogy-meg-nagyobb-lehessen | https://web.archive.org/web/20221027101350/https://444.hu/2021/09/21/hiaba-tiltakozott-az-ellenzeki-onkormanyzat-a-tul-nagyra-tervezett-lakohaz-ellen-a-kormany-elintezte-hogy-meg-nagyobb-lehessen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-tiltakozott-az-onkormanyzat-a-tulmeretezett-lakohaz-ellen-a-kormany-elintezte-hogy-meg-nagyobb-lehessen | 444 | hungarian-news | 2021-09-21 00:00:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"jogalkotás"
] | [] |
52,822 | Továbbra sem válaszolnak a kérdésekre Orbán római útjáról | A párbeszédes Szabó Tímea arról kérdezte írásban a honvédelmi minisztert, hogy megírtuk, hogy Orbán Viktor családjával együtt Rómába utazott egy, a honvédség tulajdonában álló repülőgéppel: Horvátországból utazott el és érkezett meg a miniszterelnök, ahol magáncélú programot bonyolított. | A párbeszédes Szabó Tímea arról kérdezte írásban a honvédelmi minisztert, hogy megírtuk, hogy Orbán Viktor családjával együtt Rómába utazott egy, a honvédség tulajdonában álló repülőgéppel: Horvátországból utazott el és érkezett meg a miniszterelnök, ahol magáncélú programot bonyolított.
Azt írja, egy ilyen út ezzel a repülőgéppel 9 millió forintba kerül. A kérdése:
Mennyibe került, és ki állta a miniszterelnök családjának római útját?
Miért Horvátországban vették fel és vitték vissza őket, ahol egyébként magáncélú programot bonyolítottak?
Miért honvédségi repülőgéppel szállították őt és családját?
Németh Szilárd, a honvédelmi miniszter helyettese a válaszában lényegében azt írta: a hivatalos utak nyilvánosak, de a magánprogramok nem, vagyis nem válaszol arra, hogy miért Horvátországban vették fel őket honvédségi géppel. | https://444.hu/2021/09/21/tovabbra-sem-valaszolnak-a-kerdesekre-orban-romai-utjarol | https://web.archive.org/web/20230905153258/https://444.hu/2021/09/21/tovabbra-sem-valaszolnak-a-kerdesekre-orban-romai-utjarol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-sem-valaszolnak-a-kerdesekre-orban-romai-utjarol | 444 | hungarian-news | 2021-09-22 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"utazás"
] | [] |
52,823 | Csak a fideszes kerületeknek osztott ki fejlesztési pénzeket a kormány | Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között. | 2021 szeptember 21., 20:42
comments 5
Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között.
Az V. kerület önkormányzata 3 972 000 000 forintot kapott útfelújításra (polgármester: Szentgyörgyvölgyi Péter - Fidesz-KDNP);
A X. kerület önkormányzata 1 009 000 000 forintot kapott az újhegyi orvosi rendelő felújítására, az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő fejlesztésére, a sportliget fejlesztésére és egy földút szilárd burkolattal történő ellátására (polgármester: D. Kovács Róbert Antal - Fidesz-KDNP)
A XVII. kerület önkormányzata 3 281 181 434 forintot kapott a Rákoshegyi Közösségi Ház fejlesztésére, útfelújításra; földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Horváth Tamás- Fidesz-KDNP )
A XX. kerület önkormányzata 911 220 081 forintot kapott a Kossuth Bölcsőde fejlesztésére, a pesterzsébeti Duna-parti sétány fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Szabados Ákos - független, de a Fidesz támogatta)
A csepeli önkormányzatnak 2 314 000 000 forint jutott útfelújításra és földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Borbély Lénárd - Fidesz–KDNP)
A XXII. kerület önkormányzata 600 milliót kapott az Elágazás park fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Karsay Ferenc - Fidesz–KDNP)
A XXIII. kerületi önkormányzat pedig informatikai fejlesztésre és játszótér kialakítására kapott 230 540 027 forintot. (polgármester: Bese Ferenc független, de a Fidesz támogatta) | https://444.hu/2021/09/21/csak-a-fideszes-keruleteknek-osztott-ki-fejlesztesi-penzeket-a-kormany | https://web.archive.org/web/20230905150310/https://444.hu/2021/09/21/csak-a-fideszes-keruleteknek-osztott-ki-fejlesztesi-penzeket-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-fideszes-keruleteknek-osztott-ki-fejlesztesi-penzeket-a-kormany | 444 | hungarian-news | 2021-09-21 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"önkormányzat",
"közigazgatás"
] | [] |
52,824 | 800 milliós költségvetést kap Kásler álma, a Magyarságkutató Intézet | A kormány novemberben bólintott rá a magyar őstörténet-kutatás legújabb tudományos központjának tervére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy a területet „modern interdiszciplináris módszerekkel” tárják majd fel. | A kormány novemberben bólintott rá a magyar őstörténet-kutatás legújabb tudományos központjának tervére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy a területet „modern interdiszciplináris módszerekkel” tárják majd fel.
A 24.hu – és a Magyar Idők – információi szerint már megszületett a döntés arról, ki irányítja az intézetet.
A miniszter nem tudományos körökből választott vezetőt, hanem a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályán találta meg a számára leginkább megfelelő személyt Horváth-Lugossy Gábor József személyében.
Horváth-Lugossy főigazgató feladata lesz, hogy a mintegy 100 fősre tervezett MI-t menedzselje, amihez 800 millió forintos működési keretet szavazott meg a kormány.
Az eredetkérdés és a nyelvrokonság tavaly vált hirtelen politikai üggyé, amikor Orbán Viktor miniszterelnök egyszer csak szakított az eddig tudományos közmegegyezéssel, és kirgizisztáni látogatásán a tudományosan elfogadott finnugor helyett türk nyelvrokonságról beszélt a vendéglátóknak. Kásler Miklós miniszter ezt követően októberben jelentette be, hogy olyan intézet létrehozására tett javaslatot, ahol tényleg tudományos alapossággal járnak majd a végére a „régi türk–finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”.
Az intézet feladata egyebek között a magyarság őstörténete, a honfoglalás, a magyar középkor kutatása, vallástörténeti, néprajzi és népzenei kutatás, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében, továbbá a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból, és minderről angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása. | https://24.hu/belfold/2019/01/04/kasler-miklos-magyarsagkutato-intezet-turk/ | https://web.archive.org/web/20221117163028/https://24.hu/belfold/2019/01/04/kasler-miklos-magyarsagkutato-intezet-turk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-millios-koltsegvetest-kap-kasler-alma-a-magyarsagkutato-intezet | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-04 14:36:00 | [
"Horváth-Lugossy Gábor",
"Kásler Miklós"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyarságkutató Intézet"
] | [] | [
"történelem",
"klientúra",
"tudomány",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,825 | Ismét megnéztük, mire költött a Szász Jenőnek gründolt kutatóintézet | Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit. | https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | https://web.archive.org/web/20230327092926/https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet-2 | Azonnali | hungarian-news | 2020-07-09 15:21:00 | [
"Szász Jenő"
] | [
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI)"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"takarítás",
"gazdálkodás",
"tanulmányírás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
|
52,826 | Elindult Kásler Magyarságkutató Intézete, a szakma nem ismeri a kinevezett vezetőjét | Január elsején hivatalosan felállt a Magyarságkutató Intézet, az új, Emmi alá tartozó intézmény, amit Kásler Miklós miniszter leginkább az őstörténet megújításával összefüggésben szorgalmazott. Kásler a finnugor rokonsággal szemben az „alternatív” nézetek pártolója, a nevében korábbi időszakokat idéző „magyarságkutatás” a szívügye. A rapid pályázatban kiválasztott vezető már megvan, a kutatóknak azonban teljesen ismeretlen. | Dr. Horváth-Lugossy Gábor lett a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A november közepén kiírt vezetői pályázatnak az ünnepek alatt hozták ki az eredményét. Azt már a kiírásban sejteni lehetett, hogy nem szakmai jelölt fogja vezetni a Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek kedves területet, ugyanis ott a történészek mellett kifejezetten jogászok indulását is lehetővé tették. A jogi végzettségű, a nyilvánosság előtt ismeretlen Horváth-Lugossy korábban több helyen is dolgozott az államigazgatásban, volt az NFM-ben, miniszteri kabinetfőnök és a KSH-ban is többek között.
A Válasz Online információi szerint Horváth-Lugossy a Magyar Idők kultúrharcos cikksorozatáról elhíresült Szakács Árpád közeli barátja és üzleti partnere: Horváth-Lugossy annak a társasházkezelő cégnek a tulajdonosa, ahol korábban Szakács is dolgozott, a tulajdoni lap szerint pedig Szakács könyvkiadó cége, a Kárpátia Studió Horváth-Lugossy lakásában működik. Ez azt jelenti, hogy a Magyarságkutató újdonsült vezetőjének a lakásából adják ki többek között a trianonos összeesküvés-elméletekben és áltudományos alternatív történelemben utazó Raffay Ernő könyveit.
Hogy ténylegesen ki fogja szakmai szempontból irányítani a 800 millió forintos költségvetéssel induló intézményt, még nem tudni, ahogy végső helye sincs még a Magyarságkutatónak. Egyelőre a Várban, az Úri utcában van a székhelyük, ott, ahonnan a levéltárnak előkészítetlenül, az iratállományt veszélyeztetve kellett kiköltöznie – de kérdés, hogy az egyáltalán most beköltözhető-e. Az intézet állományát egyelőre kb. százfősre tervezik, ennek fele az eddig önálló Nyelvstratégiai Intézetből kerül ki, melyet a most felálló Magyarságkutatóba integrálnak.
Az új intézetnek a kiírás szerint egy sor témakör tartozik a profiljába. A honfoglalás előtti magyar történelem, a magyar őstörténet és középkor interdiszciplináris kutatása, néprajzi és népzenei kutatások mellett oktatás, képzés, kulturális és zarándoklatturizmus szervezése is tartozik többek között hozzájuk, valamint „a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban”.
Hogy a kásleri felfogásban a magyar őstörténet nem utolsósorban mai identitáskérdés, már eddig is többször kiderülhetett. Az onkológusból lett miniszter korábban is szeretett megszólalni a legkülönbözőbb témákban, és a magyar őstörténetről is megvan a maga véleménye. Szívesen él olyan hangsúlyokkal, amelyek a tudományos főárammal szemben az „alternatív őstörténészek” laikus vízióira rímelnek: a finnugor nyelvrokonság megkérdőjelezése, a hun leszármazás és a magyarság keleti kapcsolatainak preferálása, miközben nem utasítja el azokat az összeesküvés-elméleteket, melyek az akadémiai közegben valamilyen egyoldalú, a nemzet igaz történetét elhallgatni akaró hatalmat látnak.
Korábban ezek a nézetek, bár szám szerint elég népszerűek, inkább csak a „történelmi alvilág” környékén terjedtek. Káslerrel azonban lett egy óvatos felső támogatójuk – egy időben azzal, hogy a keleti diplomáciában Orbán Viktor is egyre inkább él olyan áltudományos fordulatokkal, mint hogy „a magyar a türk nyelvekkel áll rokonságban”. Kásler Miklós leginkább azzal hökkentette meg (nem sokkal a választások és a miniszteri kinevezése előtt) a tudományos közvéleményt, hogy egy formálisan általa vezetett genetikai kutatás után bejelentette:
az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
A tömörségében is meglepően sok nonszenszt tartalmazó állítás akár egyszeri rossz fogalmazásnak is tekinthető lenne, de a miniszter más nyilatkozatai is sajátos őstörténeti elképzelésekről tanúskodnak.
A Magyarságkutató Intézetről Kásler azt mondta, hogy az „véget vetne a régi türk–finnugor vitának”. Az ambiciózus tervet árnyalja, hogy a tudomány szerint ilyen vita már legalább száz éve nincs, a nyelvrokonság csak az áltudományban utazók számára maradt kérdéses. Ettől függetlenül persze az etnogenezis, az őstörténet és a korai magyar történet rengeteg izgalmas, válaszra váró kérdést rejt magában, amelyek kutatásra érdemesek. Az is biztos, hogy – ez Káslerék egyik érve az új intézet mellett – szükséges a jobb együttműködés az egyes tudományágak között. A korábban domináns nyelvtörténet és az írott forrásokon alapuló történettudomány mellett az utóbbi évtizedben egyfelől a régészet, másfelől az archeogenetika biztat nagyon izgalmas új eredményekkel – a magyarok nyugatra vándorlásával és a honfoglaló népesség összetételével kapcsolatban már most is fontos, új eredmények vannak.
A fura, hogy az Emmi nem a meglévő tudásközpontokra épít, hanem létrehoz egy teljesen új, közvetlenül a minisztérium alá tartozó intézetet. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy nem egészen egy éve a kormányzat már létrehozott egy, a szakmában ellentmondásosan megítélt és némi gyanakvással szemlélt másik képződményt, a magyarságkutatóéhoz egészen hasonló profillal. Ez a László Gyula Intézet, amelynek tényleges szakmai tevékenységéről azóta sem tudni semmit, de szintén lényegében az MTA-val szemben kívántak vele egy ellenbázist csinálni.
Emmi-közeli forrásokból megtudtuk, hogy tervben is van a László Gyula Intézet integrálása, eszerint az a közeljövőben már a Magyarságkutató intézet alá fog tartozni. A minisztérium nemzetközi, többek között német, brit, finn példákkal indokolja, hogy saját maguk alá, nem pedig mondjuk az MTA-hoz rendelték a Magyarságkutatót.
Borítókép: Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének részlete MTI Fotó: Koszticsák Szilárd | https://index.hu/techtud/2019/01/04/kasler_miklos_magyarsagkutato_ostortenet_emmi_horvath-lugossy_gabor/ | https://web.archive.org/web/20230921092601/https://index.hu/techtud/2019/01/04/kasler_miklos_magyarsagkutato_ostortenet_emmi_horvath-lugossy_gabor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elindult-kasler-magyarsagkutato-intezete-a-szakma-nem-ismeri-a-kinevezett-vezetojet | Index | hungarian-news | 2019-01-04 16:40:00 | [
"Kásler Miklós"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyarságkutató Intézet"
] | [] | [
"történelem",
"tudomány",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,827 | Mindent tagad a milliárdos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba | Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt. ügyében a Kecskeméti Törvényszéken folyó tárgyaláson, szerdán tagadta, hogy egy osztrák bankfiókban talált, nagyságrendileg tízmillió forint értékű aranylemezek a magánvagyonát képeznék. Állítása szerint az a Human Operator Zrt. megtakarításainak egyik formája, a vásárlásról pedig az igazgatóság tagjai döntöttek, ő csak német tudása miatt vett részt a tranzakcióban. | Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt. ügyében a Kecskeméti Törvényszéken folyó tárgyaláson, szerdán tagadta, hogy azok a nagyságrendileg tízmillió forint értékű aranylemezek, amelyeket egy osztrák bankfiókban találtak, a magánvagyonát képeznék. Állítása szerint az a Human Operator Zrt. megtakarításainak egyik formája; a vásárlásról az igazgatóság tagjai döntöttek, ő pedig csak némettudása miatt vett részt a tranzakcióban.
Az ügyvédiiroda-vezetőként, valamint szombathelyi önkormányzati képviselőként és bizottsági elnökként is dolgozó elsőrendű vádlott a tárgyaláson úgy fogalmazott:
nem azért nem találtak bűncselekményből származó vagyont, mert olyan ügyesen elrejtettem, hanem mert nincs.
Ugyanakkor jogi nonszensznek nevezte, hogy a vádhatóság az ő és két tulajdonostársa, valamint az általa vezetett ügyvédi iroda részére folyósított kölcsönt „bűncselekményből származó gazdagodásként” állítja be. Mint mondta, a kölcsönszerződések mögött polgári jogi megállapodások állnak „valós fedezetekkel”.
Az ügyvédi iroda munkatársai pedig a Human Operator Zrt. jogi feladatait ellátva nagyrészt ledolgozták a tartozást. A fennmaradó összeget a mai napig folyamatosan törlesztik
Az elsőrendű vádlott és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség 2019 februárjában a Szegedi Törvényszéken. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése és a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A Surányiné Pólik Edina vezette tanács előtt zajló tárgyaláson a politikus-jogász a rendszeres, nagy összegű készpénzfelvételekkel kapcsolatosan kifejtette: az iskolaszövetkezetek révén havonta mintegy 4500-5500 munkavállaló dolgozott a közvetítésükkel, akiknek mintegy 200 millió forint volt a bére. A dolgozók nagy része készpénzben kapta meg járandóságát, mivel vagy nem volt bankszámlaszáma, vagy nem adta meg. Így kapta meg pénzét a felnőtt munkavállalók egy része is, mert sokaknak inkasszóval terhelt volt a számlája. Kifizetésük havonta mintegy 30 millió forint, éves szinten pedig mintegy 360 millió forint készpénzmozgást igényelt. A vád szerint a Human Operator Zrt. két generál-alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vagy csak részben vallották be, és elmulasztották azokat befizetni. A bűnszervezet mintegy 6 milliárd 215 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Czeglédy Csaba szerint „a fordított áfa kérdése jól mutatja a jogi környezet bizonytalanságát”, hiszen gyanúsításakor, 2017 nyarán az ügyészség olyan NAV-os határozatokra hivatkozott, amelyeket a NAV saját hatáskörében már visszavont – tette hozzá. Kifejtette: az Európai Unió Bíróságának határozata alapján jogellenesen állították ki megbízóiknak a fordított adózás szerint a számlákat, mert az egyenes adózás szerint kiállítottak voltak jogszerűek. A vádhatóság szerint azonban
az a bűnös magatartás, hogy a Human Operator Zrt. egyenes adózás szerint kiállított számlákat fogadott be.
A jogász-politikus hozzátette: a Human Operator Zrt. nem igényelt vissza a számlák alapján áfát, bár az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében ezt jogszerűen megtehette volna. Összegzésként elmondta: mivel 2015-ben a Human Operator Zrt.-nek nem keletkezett áfabefizetési kötelezettsége, így nem is károsíthatta meg a költségvetést.
Az ügy harmadik vádpontjával kapcsolatban úgy fogalmazott: „2018 márciusában azért gyanúsították meg gazdasági csalással, hogy ismét őrizetbe vehessék”. Mint mondta, Szombathelyen akkor egy nap alatt összegyűlt a képviselőjelöltségéhez szükséges aláírás, így ismét megillette volna a mentelmi jog. Így fordulhatott elő, hogy március 1-jén mentelmi joga folytán szabadlábra helyezték, majd március 2-án, mivel költségvetési csalás miatt már nem tehették, gazdasági csalás ügyében ismét őrizetbe vették – tette hozzá.
Tavaly januárban a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A tárgyalás csütörtökön folytatódik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán | https://pestisracok.hu/czegledy-csaba-tagadja-hogy-aranylemezek-tartoznanak-a-maganvagyonahoz/ | https://web.archive.org/web/20211018013019/https://pestisracok.hu/czegledy-csaba-tagadja-hogy-aranylemezek-tartoznanak-a-maganvagyonahoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindent-tagad-a-milliardos-adocsalassal-vadolt-czegledy-csaba | pestisracok.hu | hungarian-news | 2021-09-22 21:14:02 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
52,828 | Kitört a botrány Iregszemcsén, az előző polgármester a vízdíjszámláról adott jutalmat saját magának | – Tizenkilencmillió forintot szavazott meg magának a volt polgármesterünk és a képviselő-testület 2016 márciusában. Minderről községünk jelenlegi vezetője, Tóth Szabolcs számolt be a testület 2019. őszi megalakulása után tartott közmeghallgatáson. A polgármester megjegyezte, hogy a részletek még számára sem tiszták – mondta a Blikknek Farkas János, a Tolna megyei község egyik önkormányzati képviselője, aki feljelentést tett az ügyben.
– Azt viszont Tóth Szabolcs megemlítette, hogy a jutalmat a víziközműszámláról fizették ki, és másfél év múlva utalták oda vissza. Ez szerintem bűncselekmény, hiszen a jutalomként felvett összeg olyan forrásból lett kifizetve, amelynek a célja ettől eltérő volt – magyarázta Farkas.
Hogy miért kellett a víziközműszámlához nyúlni, ami nem a városvezetés jutalmazását szolgálja, illetve miért csak másfél év után került oda vissza az összeg, egyelőre nem tisztázott, legalábbis a helybeliek előtt. A rendőrség viszont talált rajta fogást, hiszen a nyomozás után vádemelési javaslattal éltek.
Ez is érdekelheti: Letartóztatták Siklósnagyfalu polgármesterét: sikkasztással gyanúsítják
Az önkormányzati képviselő hozzátette, hogy a kifogásolt jutalommal kapcsolatban felmerült az is, hogy a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hamis. Az egyik ügyészségi határozatban az áll, hogy a volt jegyzőt gyanúsítottként is kihallgatták a közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
– Mondtam is a jegyzőnek, „figyeld meg, börtönbe fogsz még kerülni”, de nem hallgatott rám – mesélte lapunknak Farkas.
A volt és a jelenlegi polgármester, valamint az előző jegyző megkeresésünkre eddig még nem reagált. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság az iratokat 2021. augusztus 4-én a Paksi Járási Ügyészségnek küldte meg.
Rejtegetik az iratokat
Büntetőeljárás folyt közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt is, amelyet végül tavaly márciusban bűncselekmény hiánya miatt megszüntettek. Farkas János a településen megvalósított csatornaberuházással kapcsolatban több visszaélés-gyanús dologra bukkant. „Mivel szerettem volna ezekben tisztábban látni, közérdekű adatigényléseket nyújtottam be a jegyzőhöz, ám a kért dokumentumokat a mai napig nem kaptam meg” – tette hozzá. | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/iregszemcse-polgarmester-jutalmazas-feljelentes-nyomozas-kozokirat-hamisitas/fm5fcgs | https://web.archive.org/web/20221203082728/https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/iregszemcse-polgarmester-jutalmazas-feljelentes-nyomozas-kozokirat-hamisitas/fm5fcgs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitort-a-botrany-iregszemcsen-az-elozo-polgarmester-a-vizdijszamlarol-adott-jutalmat-sajat-maganak | Blikk | hungarian-news | 2021-09-23 00:00:00 | [] | [] | [
"Iregszemcse",
"Tolna megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
|
52,829 | A legkínosabb információkat takarta ki a Fudan-iratokból a kormány | Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki - derítette ki a Direkt36. | Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki - derítette ki a Direkt36.
A Direkt36 még áprilisban robbantotta ki a Fudan-ügyet belső dokumentumok, többek közt a február 24-i kormányülésre készült minisztériumi előterjesztés alapján. A cikkből derült ki, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését. Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, és nagyrészt kínai hitelből valósulhatna meg, amit Magyarország fizetne.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, ha közelről akarod látni, hogyan tárunk fel ilyen ügyeket!
A cikk megjelenése után az ellenzék többek között azzal támadta a Fudan-projektet, hogy a beruházással a kormány kínai gazdasági-politikai érdekeknek szolgáltatja ki, és eladósítja az országot. A kormány ezekre a kritikákra többek közt azzal reagált, hogy még semmi sem dőlt el, se a hitelről, se a kivitelezésről nem állapodtak még meg senkivel.
Karácsony Gergely főpolgármester közérdekű adatigényléssel kérte ki még áprilisban a kínai egyetem építéséről hozott kormányzati határozatokat. Három hónappal később, július közepén a Miniszterelnöki Kormányiroda úgy küldte el a kért szövegek egy részét, hogy abból bekezdéseken, oldalakon keresztül több dolgot kitakartak.
2021 július 12., 12:53
Még azt is kitakarták, hogy ki készítette az anyagot, ami alapján a kormány stratégiai együttműködést köt a kínai egyetemmel.
Karácsony ugyanazokat az iratokat kapta meg cenzúrázva, amiket korábban a Direkt36 megszerzett. A két verziót összehasonlítva könnyen beazonosítható, milyen információkat tartott túlságosan érzékenynek a kormány. Az egyik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) az előterjesztésen dolgozók közül néhány ember neve. Illetve minden olyan szövegrész, amely egyértelműen arra utal, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből akarja megvalósítani a beruházást, ráadásul egy kínai céggel már megkezdte a projekt előkészítését.
Ezek a kitakart részek cáfolják Palkovics László, az ITM vezetőjének állításait, aki az elmúlt hónapokban például többször is letagadta, hogy csakis Kínától vehetnék fel az építkezéshez szükséges sok száz milliárdos hitelt.
“Kaptunk ajánlatokat kínai és más bankoktól, cégektől” - mondta a miniszter az Indexnek április végén, később pedig a ferencvárosi kerületi lapnak állította azt, hogy “fogunk kérni ajánlatot európai bankoktól, az EBRD például tipikusan alkalmas erre”.
Palkovics előterjesztése valójában bekezdéseken keresztül részletezi, hogy “a beruházás megvalósításához, a beruházási összeg 80%-át kitevő mértékben, a China Development Bank kedvező feltételek mellett hitelt tud nyújtani”, majd az előterjesztés legvége oldalakon át ismerteti a Kínai Fejlesztési Bank konkrét előzetes hitelajánlatát. A főpolgármesternek elküldött verzióból ezek a részek is mind kimaradtak.
A Miniszterelnöki Kormányiroda nemcsak a kínai finanszírozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivitelezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat ajánlata, mely 338 milliárd forintért, az ITM 540 milliárdos számításánál olcsóbban húzná fel a kampuszt (a Direkt36 ezt az ajánlatot is bemutatta már az ügyet kirobbantó cikkében).
A kormányiroda a cenzúrát azzal magyarázta, hogy “a kitakart adatok az üzleti titok körébe tartoznak, valamint (…) további döntések megalapozását szolgálják”. Karácsony szerint viszont “a letakart részeket a magyarok orrára nem akarják kötni, a kínaiak viszont nyilvánvalóan ismerik a részleteket. Suttyomban akarják eladósítani az országot, titokban akarják szolgálni a magyar fiatalok helyett a kínai befolyást” - írta Facebookján a főpolgármester.
A fővárosi önkormányzat a Direkt36 megkeresésére elmondta, hogy szerintük a kitakarásokon túl az ITM formailag sem teljesítette a közérdekű adatigénylést, ezért Karácsony a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordul. | https://444.hu/2021/09/23/a-legkinosabb-informaciokat-takarta-ki-a-fudan-iratokbol-a-kormany | https://web.archive.org/web/20230905153042/https://444.hu/2021/09/23/a-legkinosabb-informaciokat-takarta-ki-a-fudan-iratokbol-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legkinosabb-informaciokat-takarta-ki-a-fudan-iratokbol-a-kormany | 444 | hungarian-news | 2021-09-23 00:00:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] | [] | [
"oktatás",
"építőipar",
"diplomácia",
"hitelezés",
"adatigénylés"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,830 | Boldog István EU-s pályázatokról ad tájékoztatást polgármestereknek | Pazar posztot rakott ki Facebookra Boldog István fideszes országgyűlési képviselő. Arról a Boldog Istvánról van szó, akit az ügyészség a kabinetfőnökével, Fehér Petrával és másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolt meg hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt. | Pazar posztot rakott ki Facebookra Boldog István fideszes országgyűlési képviselő.
Arról a Boldog Istvánról van szó, akit az ügyészség a kabinetfőnökével, Fehér Petrával és másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolt meg hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.
A vád szerint a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Egy másik vádpont szerint a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog István országgyűlési képviselői kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.
Az Országgyűlés áprilisban felfüggesztette Boldog mentelmi jogát. Júniusban a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog István és Fehér Petra is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.
Múlt héten volt a per előkészítő ülése. Ezen mindent beismert a Boldog-ügy egyik vádlottja, első fokon 2 év felfüggesztettet kapott. Bár nagy szerepe nem volt a közbeszerzések manipulálásban, G. Vanda több hónapig volt előzetesben, miközben Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett.
Mivel Boldog ártatlannak vallja magát, ezért a rendes tárgyalás is megkezdődik majd, de legkorábban csak januárban. Vagyis esély sincs rá, hogy a választások előtt ítélet szülessen a fideszes képviselő korrupciós ügyében.
Na, és akkor így érkeztünk el Boldog István posztjához. Ebben a fideszes képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy hamarosan indul a TOP Plusz átfogó fejlesztési csomag, „amely óriási lehetőség lesz térségünk összes települése számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a térségünk polgármesterei a lehető legalaposabb tájékoztatást kapjanak a programról, mert így a települések számára a legjobb pályázati konstrukciókat nyújthatják be a programban. Mindent megteszünk azért, hogy térségünk tovább fejlődjön!” | https://444.hu/2021/09/23/az-ugyeszseg-azzal-vadolja-hogy-eu-s-palyazatokbol-kert-vissza-penzt-polgarmesterektol-de-boldog-istvan-ezzel-mit-sem-torodve-eu-s-palyazatokrol-ad-tajekoztatast-polgarmestereknek | https://web.archive.org/web/20231017094647/https://444.hu/2021/09/23/az-ugyeszseg-azzal-vadolja-hogy-eu-s-palyazatokbol-kert-vissza-penzt-polgarmesterektol-de-boldog-istvan-ezzel-mit-sem-torodve-eu-s-palyazatokrol-ad-tajekoztatast-polgarmestereknek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boldog-istvan-eu-s-palyazatokrol-ad-tajekoztatast-polgarmestereknek | 444 | hungarian-news | 2021-09-23 00:00:00 | [
"Boldog István"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
52,833 | Kétszer kétmillió forintot és birkapörköltet kért ügyfelétől egy korrupt ügyvéd | Korrupció miatt indult eljárás egy szolnoki ügyvéd ellen a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye szerint. Miután 2011-ben megkereste őt egy férfi, akinek a lánya ellen közúti baleset okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt indult büntetőeljárás, az ügyvéd azt ajánlotta neki, hogy kétmillió forintért cserébe elintézi, hogy ne vegyék el a lánya jogosítványát, és csak pénzbüntetést kapjon. | A férfi kifizette a pénzt az ügyvédnek, aki ezek után kért egy fazék birkapörköltet is, amit még az ítélethirdetés előtt meg is kapott.
2014-ben aztán újra megkereste ezt az ügyvédet a férfi, akinek most nem a lánya, hanem a testvére ellen indult büntetőeljárás ittas vezetés miatt. Az ügyvéd ebben az esetben is felajánlotta a segítségét újabb kétmillió forintért cserébe.
Az nem derült ki, hogy a pénzen felül ebben az esetben is kért-e birkapörköltet, csak azt tudni, hogy nem ismerte el tettét és panasszal élt a gyanúsítás ellen. | https://444.hu/2021/09/24/ketszer-ketmillio-forintot-es-birkaporkoltet-kert-ugyfeletol-egy-korrupt-ugyved | https://web.archive.org/web/20231003073410/https://444.hu/2021/09/24/ketszer-ketmillio-forintot-es-birkaporkoltet-kert-ugyfeletol-egy-korrupt-ugyved | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszer-ketmillio-forintot-es-birkaporkoltet-kert-ugyfeletol-egy-korrupt-ugyved | 444 | hungarian-news | 2021-09-24 00:00:00 | [] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"vesztegetés",
"ügyvédek"
] | [] |
52,834 | Az MVM fontolgatja a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását | A geopolitikai helyzet megváltozásával indokolja Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy elgondolkoztak a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításán. A Mátrai Erőmű visszavásárlásával, mely egyelőre több tízmilliárdos mínuszt hozott, szerinte a jövőt vettük meg, a tőzsdére lépés pedig azért szükséges első hazai közvállalatként, mert az MVM gyakorlatilag kinőtte a hazai piacot. Nagyinterjú. | Mikortól érdemes böngészni a tőzsdei közleményeket, mikor lép tőzsdére az MVM?
A tőzsdére lépésről a tulajdonos, a magyar állam dönt. Nekünk azokat a munkákat kell elvégeznünk, amik lehetővé teszik a tőzsdei jelenlétet. December közepén teszünk egy tőzsdeképességi jelentést a tulajdonosnak a hitelminősítésről, a belső folyamatokról, az elvégzett szervezeti módosításokról. Onnantól a tulajdonoson múlik, hogy mikor indul a kibocsátás.
A portfóliótisztításon, a hitelminősítők pozitív bírálatán túl mi kell még a részvénykibocsátáshoz?
A fentiek mellett például publikálható formába kellett önteni a stratégiánkat, új szervezeti és működési szabályzatot írni, rengeteg feladatunk volt. Illetve már idénre vonatkozóan IFRS-sztenderdre állunk át.
Mióta és miért tervezték a tőzsdei bevezetést?
Alapvetően finanszírozási kérdés miatt indítottuk el a folyamatot. Az MVM finanszírozását euró- és forintalapú hitelek, banki megállapodások biztosítják. Viszont elértünk egy olyan méretet, amikor látni lehetett, hogy több finanszírozási pillérre van szükség. Ezért készítettünk egy finanszírozási útitervet, ennek volt a része a szeptember eleji, 55 milliárd forint névértékű kötvénykibocsátás is.
Az MVM az első közvállalat, mely kötvényt bocsátott ki. Miért döntöttek úgy, hogy ha adósságot kell vállalni, akkor ez ilyen módon történjen?
Nyilván ez egyfajta felkészülés is volt a tőzsdei megjelenés előtt. Az is biztos volt, hogy a másodpiacon azok a befektetők jegyzik le majd a kötvényeket, akik eddig is finanszíroztak bennünket. Itt a futamidő igazán érdekes. A bankpiacokon 5-7 éves futamidejű kötvények érhetőek el, a kötvénypiacon viszont ennél jóval hosszabb futamidőre is van kilátás, ezért is léptünk ebbe az irányba, hiszen a mi finanszírozási ciklusunk jellemzően hosszú, mert hosszú élettartamú hálózati, erőművi eszközöket biztosítunk belőlük.
A kötvénykibocsátás nemcsak az eszközök finanszírozásáról szólhat, hanem a felvásárlásokhoz szükséges forrásról is: tavaly ősszel az MVM megvette a legnagyobb cseh földgázszolgáltatót, az Innogy Ceská Republikát, idén januártól pedig üzemel a krki cseppfolyósgáz-terminál (LNG). Ezek a tervezett első lépések a régiós terjeszkedésben; mik a további célpontok, és mely piacokon?
Ha eszközalapú elköteleződésről beszélünk, az 2014-ben kezdődött, egy pici erdélyi vízerőműről van szó. A markáns megjelenés az valóban az ön által említett csehországi vásárlás és horvátországi megjelenés volt. Az új stratégiánk egyik fontos eleme a külföldre lépés volt, majd a regionális terjeszkedés a szomszédos országok piacainak elemzését követően. Elsősorban a V4-országokat és a Nyugat-Balkánt, vagyis Szerbiát, Boszniát, Észak-Macedóniát céloztuk meg, illetve Romániát. Az MVM egyébként mára már 23 országban van jelen, amelynek zöme európai ország, de Kínában is van érdekeltségünk.
Kérem, hogy szűkítsük a kört, hol vásárol legközelebb az MVM?
Részleteket nem említhetek. Év végéig 2-3 tranzakciót látok, ami befejeződhet.
Rendben. Más: Mészáros Lőrinc cége, az Opus 2017-ben 5,9 milliárd forintért vette az RWE Mátrai Erőműben birtokolt többségi részvénycsomagját, amit a magyar állam 2020-ban az összes külső és egyéb adóssággal együtt mintegy 22 milliárdért vásárolt vissza, úgy, hogy 2017 óta minden évben veszteséget termel az erőmű, tavaly 42 milliárd forintot. A magyar energiaellátásban megkérdőjelezhetetlenül fontos az erőmű szerepe, de egyelőre nem tűnik úgy, mintha jól járt volna így ezzel az állam. Hogy látja?
Hadd pontosítsam viszont, hogy a biomasszát előállító Geosolt, a mélyépítő céget, az erőmű-karbantartót, az összes leányvállalatot megvettük a Mátrai Erőművel együtt. Én úgy látom, hogy egy nagyon szerethető projektet nyertünk meg. Nagyon nagy lehetőségek, hozamok rejlenek benne, az értékelés mögött ezek is meghúzódtak. Az erőmű megszerzésével olyan támogatásokhoz is hozzájuthatunk, amikhez egyébként nem lett volna lehetőségünk. Az egész értéklánc cash flow-ja, termelt értéke jóval meghaladja a vételárat: ha úgy tetszik, nem a Mátrai Erőmű múltját, hanem a jövőjét vettük meg.
Ebben igaza van, de a külső adósságok kifizetése, a lignit kivezetése, az átállás gázüzemre, a rekultiváció óriási összeget emészt fel, plusz a szén-dioxid-kvóta ára is elkezdett emelkedni, ráadásul korábban talán olcsóbban meg lehetett volna venni az erőművet. Ha valóban arra keressük a választ, hogy jó üzletet kötött-e az állam, akkor tulajdonképp azt érdemes megnézni, volt-e bárki más, aki kifizetett volna ennyi pénzt egy ilyen állapotú erőműre, volt-e versenytárs, aki komoly potenciált látott a Mátraiban?
Sokszor hallom, hogy az adófizetők pénzéből vásároltuk az erőművet, de mi egy fillér adófizetői pénzt sem kaptunk. Nem szorulunk rendszeres költségvetési támogatásra, mi fizetünk be 240-250 milliárdot évente a költségvetésbe adók, járulékok formájában. A Mátrai Erőmű felvásárlásának lezárulta, tavaly március óta 4,5-5 milliárdos költséget tudtunk megtakarítani. Ahogy említette, a növekvő kvótaárak miatt biztosítani kell a működést, hiszen Észak-Magyarország, illetve Kelet-Budapest, Zugló és Kerepes energiaellátása másképp nem megoldott. Emellett olyan gazdasági lehetőségek is megnyíltak a felvásárlással, amikbe most még nem szeretnék belemenni. Az energetikában betöltött szerepén kívül a Mátrai Erőmű egyébként a térség egyik legfontosabb munkáltatója. Ezért sem mindegy, hogy mi lesz a sorsa. A North Hungary in Transition (LIFE) projekt keretében az erőmű aktív szerepet vállal a térségi munkahelyek megőrzésében és fejlesztésében is.
Az adás-vétel kockázatelemzését a PWC végezte, ám rengeteg kitakart rész van a dokumentumban. Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan emiatt pert indított az MVM ellen, kérve a kitakarásmentes verziót, s a Fővárosi Ítélőtábla első fokon helyt adott ennek, másodfokon elutasította, az indoklás lényege a nemzetbiztonsági érdek volt. Milyen nemzetbiztonsági érdeksérelmet lát abban, hogy – mondjuk – én elolvasom a PWC teljes kockázatelemzését?
A tranzakcióink részleteinek nyilvánosságra hozása nem szerencsés, mert ez komoly versenyhátrányt jelent számunkra piaci szereplőként, illetve egy átvilágítási dokumentum részletes megállapításai rossz kezekben ellátásbiztonsági és így nemzetbiztonsági kockázatokat hordozhatnak. Ugyanakkor tudjuk, hogy vannak az állami tulajdonból adódó kötelezettségeink is, ezért az adásvétel alapadatait teljesen nyilvánosságra hoztuk, illetve a kért dokumentumokat is megismerhetővé tettük bizonyos részek kitakarásával.
Miközben tervezett javítás alatt állt a Mátrai 5. blokkja, problémák adódtak a gőzturbinával, s emiatt leállt a 3. és a 4. blokk. Mi volt a meghibásodás pontos oka, egyáltalán: milyen állapotban van most az erőmű?
Az erőmű 60 éves, emberi léptékkel nézve 110-120 éves, fogalmazzunk úgy, hogy nem mai gyerek, egy ilyen korú ember is be-bevonul a kórházba, mert kezelésre szorul. Az 5. blokkon éves tervezett karbantartást végeztünk, míg másik két kisebb blokkon váratlan alkatrész-meghibásodás történt emlékeim szerint. A mi megközelítésünkben ezek teljesen normális üzemi események.
Ezek miatt döntöttünk úgy, hogy a két nagyon öreg 100-as blokkot leállítottuk, a három 200-as pedig működik, az egyik mindig tartalékban van. Az új kazántelepet is azért létesítettük, hogy ha az összes blokkunk állna, a gőzellátást akkor is biztosítani tudjuk, el tudjuk látni az ipari parkot hővel, villannyal.
A 2017-es, még a Mészáros-időszakból származó víz- és légszennyezési ügyben indult új eljárással a mostani vezetésnek még van dolga?
Nincs, lezárult, a környezetvédelmi hatóság teljesítettnek tekinti az ezzel kapcsolatos előírásokat.
A nemzeti klímaterven belül a legnagyobb teher a legnagyobb ÜHG-kibocsátó szektorra, az energiaszektorra hárul, teljesen át kell alakulnia a szektornak, a szénnek 2040-re el kell tűnnie. A verebek azt csiripelik, hogy az ITM a korai cselekvés stratégiát választja. Hogy lehet teljesíteni a szigorú menetrendet?
Időarányosan messze túlteljesítjük a 2030-as fotovoltaikus vállalásokat (6500 megawatt), már most 2300 körül járunk, a napelemes célkitűzéseket 2024–25-re el fogjuk érni. A nukleáris létesítmények kapacitásfenntartása, a hidrogén alternatív felhasználásával kapcsolatos előkészítői munka, kísérletek szintén dinamikusan haladnak, európai mércével mi most igen jól állunk az ÜHG-kivezetésben. A Mátrai Erőművön kívül nincs szenes-lignites kapacitás, amit ki kellene vezetni.
Forduljunk Paks felé: többéves csúszásban van a Paks II. projekt, az orosz hitel törlesztését is csak 2031-ben kell elkezdeni 2026 helyett, a blokk termelését a törlesztés megkezdéséhez kötötték. Ennek tükrében elgondolkodott azon az MVM, hogy az energiaellátási biztonság érdekében az 1-es blokk 2032-ben lejáró engedélyére kér egy 10 éves hosszabbítást?
A Paks II beruházás nem az MVM Csoporthoz tartozik, ugyanakkor a nukleáris kompetenciák terén megkerülhetetlenek vagyunk. Teljesen más a geopolitikai környezet, mint amikor döntés született a Paks II-es beruházásról. Európában mindenhol felgyorsult a szenes erőművek kivezetése. Ilyen értelemben az, aki nukleáris kapacitást épít, geopolitikai erőt létesít. Mivel energetikai szempontból lenne értelme, tulajdonosi oldalról nálunk is felvetődött, hogy vizsgáljuk meg a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításának a lehetőségét.
Ez a fő kérdés: bírják-e még 2042-ig az alkatrészek?
Így van. A mai Paksi Atomerőmű nem ugyanaz, mint amit anno megépítettek. Folyamatosan fejlesztjük, modernizáljuk, így a mai napig az egyik legbiztonságosabb létesítmény. A normál fejlesztéseken túl bizonyos elemeket a fukusimai események után javítottunk, cseréltünk, most is folyamatban van egy kiemelt irányítástechnikai rekonstrukció.
Plusz ott van a kereskedelemtechnikai kérdés, hogy a termelt villanyáramnak hol lesz a helye, ha tovább termelnek a blokkok, és itt már az egész régiót figyelembe véve kell gondolkodni.
A szlovák atomerőmű-fejlesztés folytatásáról nagy viták zajlanak, a cseheknél hasonló helyzet van, pótolniuk kell a kieső szenes kapacitást is. A horvátok, a szerbek aktív megújulóenergia-fejlesztésbe fogtak, a szerbeknek, a bosnyákoknak – közeledve az EU-hoz – szintén gondolni kell a szenes erőművek leszerelésére. Meglátjuk, mit tudunk csinálni a plusz 10 évvel, ha folytatódik a termelés, de mivel a világ energiaigénye évről évre növekszik, az alaperőművek által termelt energia felértékelődik. Plusz ott van egy hasonló mélységű jogi munka is, amit a jogászainknak a korábbi üzemidő-hosszabbításkor el kellett végezniük. Ezen is át kell rágni magunkat. Ez egy összetett és hosszabb folyamat. Döntés rövid távon nem várható.
Az Óbudai Gázgyár kármentesítése mikor kezdődhet el? Fónagy János egy parlamenti kérdésre azt a választ adta, önök egy monitoringrendszerrel kezdik meg a szennyezett talaj feltárását, és egy jóváhagyás már megvan ehhez, a Fővárosi Önkormányzaté még nincs. Hogy áll az ügy?
Úgy, ahogy ön most felvázolta.
Ennyi?
A gázgyár kármentesítése európai szinten is az egyik legbonyolultabb feladat. Az üzem 1984-ben állt le, a kármentesítési ügy a 80-as évek vége óta húzódik, és most már kicsit személyes ügyemnek is érzem, hogy lezárjuk, pedig ez egy örökölt dolog, amit anno a Főgáz megvásárlásával kaptunk. Elég komplex a megoldás, mert a terület fővárosi és Graphisoft-tulajdon, ám kármentesíteni nekünk kell, de mások hozzájárulása is szükséges ehhez. A technológiát már kiválasztottuk, de kell a helyi civilek, a kerület, a kerületi lakosok, a főváros és a Graphisoft egyetértése ahhoz, hogy biztosan ezzel a technológiával kezdjük-e meg a kármentesítést. Fontos szempont a finanszírozás is, hiszen ez Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása lesz. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az unió ne adna ehhez forrást.
Akkor most arra is várunk, hogy valaki ellenőrizze, igényelhető-e erre uniós támogatás?
Mivel nem ön-, hanem közérdekű beruházásról van szó, kell hogy legyen uniós lehetőség, ahonnan érkezhet forrás, és persze kell a konszenzus az összes szereplő részéről is.
Legalább elindult már valamilyen egyeztetés a szereplők, vagyis a főváros, az MVM, a civilek, a kerület, a Graphisoft képviselői között?
Folyamatosak az egyeztetések a felek között.
Korábban a részben állami tulajdonú Richter és az állami tulajdonú Mol biztosított részvénypakettet a Semmelweis és a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány működéséhez. Az MVM is tervez pénzt adni egyetemfenntartásra?
15 egyetemmel van különböző stratégiai vagy projektalapú megállapodásunk, de nincs ilyen tervünk, nincs napirenden ez a kérdés.
(Borítókép: Kóbor György. Fotó: Bodnár Patrícia / Index) | https://index.hu/gazdasag/2021/09/24/kobor-gyorgy-interju-matrai-eromu-paks/ | https://web.archive.org/web/20221004195418/https://index.hu/gazdasag/2021/09/24/kobor-gyorgy-interju-matrai-eromu-paks/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-mvm-fontolgatja-a-paksi-atomeromu-uzemidejenek-hosszabbitasat | Index | eu-news | 2021-09-24 16:12:03 | [] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"átláthatóság",
"atom",
"gazdálkodás",
"tőzsde",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
52,835 | Évente egymilliárdból fogják ellenőrizni a pedagógusokat | A közlönyből derült ki, hogy indul a tanárok komplex ellenőrzése, de hogy ez mit takar, azt senkivel nem egyeztették. | A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bukkant rá arra a kormányhatározatra, amely szerint a kormány évente közel egymilliárd forintot fordít arra, hogy az Emmi végre tudja hajtatni a pedagógusok „komplex ellenőrzését”.
„A Kormány egyetért a tanfelügyeleti rendszer folyamatainak áttekintésével, tevékenységének megerősítésével” – olvasható a Magyar Közlönyben, ahol az is kiderül, hogy a pénzügyminiszternek ennek érdekében a 2021-es évre 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió forintot kell biztosítania a költségvetésben erre a célra.
A PDSZ hangsúlyozza, senki sem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel arról, hogy vajon mi szükség van egy, a „pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésére” szolgáló új fajta ellenőrzésre. Máig nem tudni, mit takar az évi egymilliárd forintos ellenőrzési forma.
„Az intézményeknek nem új ellenőrzésekre, és az azokkal kapcsolatos adminisztrációra van szükségük! Nem különmunkával kellene szorongatni őket, hanem hagyni kellene, hogy most, amíg még lehet, ledolgozhassák a felhalmozott hátrányt a tanulókkal. Ehhez szakmai szabadságra és nyugalomra lenne szükség, már amennyire a meghosszabbított járványügyi vészhelyzetben ez egyáltalán lehetséges – és ha már segíteni ezt a munkát a kormány nem képes, legalább ne akadályozza azt” – írja a PDSZ. Kifejezetten cinikus dolognak tartják, hogy ismeretlen célú és tartalmú, megfélemlítő ellenőrzésekre költenek milliárdokat akkor, amikor a kormány nem képes régi adósságát, a bérrendezést sem végrehajtani. | https://hvg.hu/elet/20210921_Evente_egymilliardbol_fogjak_ellenorizni_a_pedagogusokat | https://web.archive.org/web/20210922205145/https://hvg.hu/elet/20210921_Evente_egymilliardbol_fogjak_ellenorizni_a_pedagogusokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evente-egymilliardbol-fogjak-ellenorizni-a-pedagogusokat | HVG | hungarian-news | 2021-09-21 10:04:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"oktatás",
"átláthatóság",
"jogalkotás"
] | [] |
52,836 | Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el | Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították. | Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el
Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
Elmentek ugyan a kormánypárti politikusok, sőt a belügyminiszter és az igazságügyi tárca államtitkára is a Pegasus-ügyben vizsgálódni kívánó Nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésére, ahol végre konkrétumok is elhangzottak a témában, csakhogy ezeket azonnal titkosították is 2050-ig – számolt be az ülésen történtekről tájékoztatóján Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke.
Előrelépés ugyan, hogy a héttagú testület – ebből négyen kormánypártiak – ülésére a Fidesz–KDNP-s tagok végre megjelentek – szemben a júliusi hasonló alkalommal, amikor távolmaradásuk miatt határozatképtelen volt az ülés. Ezúttal viszont feltehették az ellenzéki tagok kérdéseiket a Pegasus-botránnyal kapcsolatban a két illetékes tárca képviselőjének: Pintér Sándor belügyminiszternek és Völner Pálnak, az igazságügyi tárca államtitkárának, aki Varga Judit miniszter korábbi közlései szerint helyette szokta aláírni az ilyen, titkosinformáció-gyűjtésre feljogosító engedélyeket.
A válaszokkal azonban – legalábbis Stummer János beszámolója szerint – nem lehettek igazán elégedettek, mert “nem hangzott el válasz arra, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen kémprogram beszerzés az utóbbi években, továbbá egyértelmű cáfolat nem volt a belügyminisztertől és az államtitkártól sem arra, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az eszközzel az utóbbi években”. Stummer hozzátette:
ennél többet nem is mondhat, mert az ülésen, a Pegasus napirendi pontot érintően elhangzottakra maximális, 2050 év végéig szóló minősítést, vagyis titkosítást kért a minisztérium.
A bizottság sajtótájékoztatót tartó három tagja – Stummer János mellett Ungár Péter (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) – arra is javaslatot tett az ülésen, hogy a Pegasus-ügy feltárásával a testületen belül külön vizsgálóbizottság foglalkozzon. Paritásos – két ellenzéki, két kormánypárti taggal bíró – ténymegállapító albizottságra tettek javaslatot, de Stummer szerint “ez nem kapott megfelelő támogatást” – ahhoz ugyanis kormánypárti tagok szavazata is kellett volna.
A ténymegállapító albizottság betekintést kaphatott volna a titkosszolgálatoknál fellelhető, az ügyben releváns iratokba, meghallgathatta volna a szolgálatok munkatársait, nekik pedig kötelességük lett volna megjelenni és adatokat szolgáltatni, nyilatkozatokat tenni – sorolta Stummer, mi mindent érhetett volna el az albizottság, így viszont semmi mozgástere nem lesz.
Stummer annyit jegyzett meg, hogy a belügyminiszter “arra mutatott nyitottságot, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál kihelyezett ülést tarthasson a bizottság a titkos információgyűjtés jelenlegi alkalmazásáról, hasonlóra 2014-ben már volt példa”. Az MSZP-s Molnár Zsolt arról beszélt, hogy a zárt ülésen elhangzottakról a titkosítás miatt nem beszélhetnek, a ténymegállapító albizottság nélkül pedig ez a téma “hitvita marad” ellenzék és kormánypártok között. Hozzátette:
nem kaptunk válaszokat, amit pedig kaptunk, az nehezen ellenőrizhető, ezért erősödik a gyanú, hogy titkolnak és ködösítenek az ügyben.
A bizottság harmadik ellenzéki tagja, Ungár Péter is azt mondta, “megy az egymásra mutogatás és a ködösítés”, miközben ő arra lenne kíváncsi, hogy az amúgy a nemzet érdekében indokolható titkos információgyűjtés “vajon mennyiben a nemzet érdeke, és mennyiben Orbán Viktoré”.
A Pegasus-botrány júliusban robbant ki. Akkor a Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég kémprogramját, vagyis a Pegasust. A célpontként kiválasztott magyarok között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírói –, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
2021. szeptember. 17. 11:19 Dezső András Itthon
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
2021. szeptember. 20. 09:21 hvg.hu Itthon
Ma várják a kormány erősembereit a Pegasus-üggyel kapcsolatos ülésre – de vajon elmennek?
Az elhangzottaktól függetlenül is vizsgálatot kezdeményeznek Stummer Jánosék. | https://hvg.hu/itthon/20210920_Pegasusugy_2050_titkos_vizsgalobizottsag_FideszKDNP | https://web.archive.org/web/20220131174220/https://hvg.hu/itthon/20210920_Pegasusugy_2050_titkos_vizsgalobizottsag_FideszKDNP | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasus-ugy-volt-bizottsagi-ules-de-2050-ig-titkos-mi-hangzott-el | HVG | hungarian-news | 2021-09-20 12:37:00 | [
"Pintér Sándor",
"Völner Pál"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság",
"Parlament"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatgyűjtés",
"jogalkotás",
"ügyészség"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,837 | Lemondott posztjáról a sümegi polgármester hamis érettségivel lebukott élettársa | Szabó Krisztina politikai célzatú lejárató hadjáratról írt. | Lemondott a Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetői pozíciójáról Szabó Krisztina, döntését a szervezet Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra. A bejegyzésében a döntésének indokait is megjelölte, szerinte agresszív, politikai célzatú lejárató hadjárat indult ellene.
Szabóról – aki a város fideszes polgármesterének, Végh Lászlónak az élettársa – tavasszal derült ki, hogy hamis érettségi bizonyítvánnyal kapta meg a kinevezést. A Pécsi Járásbíróság később el is kobozta a dokumentumot.
Az ügyben a helyi ellenzék vezetője Kovács Mihály tett feljelentést közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt. Mire a nyomozás véget ért, és megállapítást nyert, hogy az okirat hamis, a büntethetőség már elévült. A Magyar Narancs által akkor idézett jogászok szerint azonban érvénytelennek kell tekinteni azt a két diplomát, amelyeket Szabó azóta megszerzett, és amelyek munkakörének betöltéséhez kellettek.
Mindezek ellenére Végh László a rendőrségi határozat megszületése után két héttel 861 ezerről több mint 1,6 millió forintra emelte Szabó fizetését.
A polgármester ellen augusztusban – nem csupán e miatt az ügy miatt – méltatlansági eljárást kezdeményezett az ellenzék a kormánypárti többségű közgyűlésben, amit azonban megúszott. A minap azonban lemondott a kistérségi elnöki tisztségről. Akkor a döntését a 24.hu-nak azzal magyarázta, hogy lehetőséget akar adni másnak is „ennek a nagyon szép, ám embert próbáló feladatnak az ellátására”. | https://hvg.hu/itthon/20210915_sumeg_szabo_krisztina_vegh_laszlo | https://web.archive.org/web/20220208162348/https://hvg.hu/itthon/20210915_sumeg_szabo_krisztina_vegh_laszlo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-posztjarol-a-sumegi-polgarmester-hamis-erettsegivel-lebukott-elettarsa | HVG | hungarian-news | 2021-09-15 22:20:00 | [
"Szabó Krisztina",
"Végh László"
] | [
"Fidesz",
"Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"rokonok",
"egészségügy"
] | [] |
52,838 | Fintorogva, de lenyeli a bankszövetség a kormány hitelmoratórium-békáját | Elfogadják a kormány döntését a moratórium meghosszabbításáról és a hitelkártya- és folyószámlahitel-kamatok visszamenőleges csökkentéséről, de előbbinek elnyújtását sokallják, utóbbit pedig méltánytalannak tartják. | Fintorogva, de lenyeli a bankszövetség a kormány hitelmoratórium-békáját
Elfogadják a kormány döntését a moratórium meghosszabbításáról és a hitelkártya- és folyószámlahitel-kamatok visszamenőleges csökkentéséről, de előbbinek elnyújtását sokallják, utóbbit pedig méltánytalannak tartják.
Támogatja a magyar bankszektor, hogy a hitelmoratóriumot a rászorultsági elv bevezetése mellett meghosszabbítsák, de jelezték, ez a bankok számára további jelentős pénzügyi teherrel jár - derül ki a Magyar Bankszövetség elnökségének csütörtöki közleményéből.
A Bankszövetség azt ajánlja, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését.
A moratórium igénybevétele fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.
- írták.
A kormány ismét módosította a hitelmoratórium szabályait
A törlesztési moratórium október 31-ig tart változatlan feltételek mellett, és jövő júniusig még nem is ér véget azok számára, akik a pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott rászorultsági szempontoknak megfelelnek. A kamat azonban a moratórium alatt is gyűlik, és a hosszan tartó program már jóval nagyobb terhet rak később az adósokra.
Emlékeztettek, hogy a bankszektor a rekordszintű hitelezésekkel sokat tett a magyar gazdaság „V” alakú kilábalása érdekében, miközben a gazdaság többi szereplőjéhez képest közvetlen pénzügyi támogatást nem kapott és az adósokért a régió többi országához képest “már eddig is sokkal hosszabb időre, sokkal nagyobb mértékben állt ki”. Emellett emlékeztettek arra is, hogy tavalyi 55 milliárd forint extra adót befizettek a gazdaság védelmére.
Azt is tudomásul vették, hogy a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást. Ezzel kapcsolatban azonban jelezték,
‘A moratórium kezdetétől többször felhívtuk a kormányzat figyelmét a hitelkártya és a folyószámlahitel moratóriumból való kihagyására. Méltánytalan ezen hitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő.
A kamatok számítása szerződésszerűen történt, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bankszektor az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatta a moratóriumba került tartozásuk kamatozásáról, így felelős döntést tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni. A döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket” - írták.
Vége a hitelmoratóriumnak, megint a tücskök járnak jól, nem a hangyák
November 1-től vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat. A végén ráadásul még visszamenőleg csavart egyet a konstrukció egyik legvitatottabb pontján.
Jelezték, hogy továbbra is elengedhetetlennek tartják az eredményes együttműködést a kormányzat és a bankszektor között.
2021. szeptember. 14. 12:05 Bank360.hu Gazdaság
A millió forintos kérdés: mennyibe kerül végig bent maradni a meghosszabbított moratóriumban?
A törlesztési moratórium október 31-ig tart változatlan feltételek mellett, és jövő júniusig még nem is ér véget azok számára, akik a pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott rászorultsági szempontoknak megfelelnek. A kamat azonban a moratórium alatt is gyűlik, és a hosszan tartó program már jóval nagyobb terhet rak később az adósokra. Két konkrét hitelre számolták ki a Bank360 elemzői, hogy mekkora jövőbeni teherrel néz szembe, aki továbbra sem fizeti a törlesztőit.
2021. szeptember. 14. 17:01 hvg.hu Vállalkozás
A Bankszövetség a havi törlesztő felemeltetését javasolja a moratóriumból kilépőknek
Novembertől csak azok maradnak a hiteltörlesztési moratóriumban, akik rászorulnak és kérik. Ahogy a felügyeletet ellátó jegybank, úgy a Bankszövetség is azt tanácsolja, aki tud, folytassa a törlesztést, sőt előtörlesszen vagy emeltesse fel a részletét. A hitel ugyanis a moratórium alatt is kamatozik. | https://hvg.hu/gazdasag/20210916_magyar_bankszovetseg_hitelmoratorium_kamatcsokkentes_kormany | https://web.archive.org/web/20211223181626/https://hvg.hu/gazdasag/20210916_magyar_bankszovetseg_hitelmoratorium_kamatcsokkentes_kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fintorogva-de-lenyeli-a-bankszovetseg-a-kormany-hitelmoratorium-bekajat | HVG | hungarian-news | 2021-09-16 18:59:00 | [] | [
"Magyar Bankszövetség",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
52,839 | A magyarok nem bíznak a kormányukban, ha uniós pénzről van szó | Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság. | A magyarok nem bíznak a kormányukban, ha uniós pénzről van szó
Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérésének közzétételét azért időzítették mostanra, mert jövő héten az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen elmondja az unió helyzetét bemutató, elemző State of the Union című beszédét. A közvélemény-kutatást valamennyi uniós tagállamban reprezentatív mintán végezték el, az eredményeket hetven oldalon foglalták össze.
Kiderült, hogy az európai polgárok egyértelműen támogatják a Next Generation EU programból folyósítandó uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. A felmérés szerint a polgárok 85 százaléka ért egyet ezzel (Magyarországon 84 százalék).
Ötből hárman (60 százalék) gondolják azt, hogy a Next Generation EU programok segítenek országuknak leküzdeni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat (Magyarországon 64 százalék). Az EU-ban a válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 64 százalék) véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni hazájuknak. Talán ennek is a következménye, hogy az európaiak 53 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról, és csak 19 százalékuk kedvezőtlenül.
Magyarországon továbbra is az uniós átlag feletti, 60 százalékos az EU pozitív megítélése.
Átlagosan az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka viszont kétségének adott hangot. Az egyes országok értékei között jelentős különbségek mutatkoznak.
A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a legtöbben (74 százalék), a legkevesebben Szlovéniában (24 százalék). Magyarországon a válaszadók 28 százaléka ez az arány, ez a 27 ország közül a 25. helyre elegendő.
Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A migrációt az európai válaszadók 27 százaléka tartja fontos területnek, Magyarországon ez az arány csak 20 százalék.
A demokrácia és a jogállamiság csak az uniós szavazók 19 százaléka szerint kiemelt téma, a magyar adat azonban 38 százalék – ez a legmagasabb az országok közül. (A második helyen a lengyelek vannak 37 százalékkal.)
Az EU-ban ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy az Uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. A tagállamok adatai között kisebb eltérések vannak csak, Magyarországon például a válaszadók 77 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal.
Az Európai Parlament egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az EU újjáépítési alapjaiból ne részesüljenek olyan kormányok, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeket és nem védik meg a jogállamiságot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Aki következetesen aláássa az EU értékeit, az ne számítson EU-s pénzalapokra”
– mondta a kutatás kapcsán az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.
Érdekesség, hogy az uniós polgárok közül a magyarok tartják a legkevésbé fontosnak, hogy a demokráciának, az emberi jogoknak és a jogállamiságnak tiszteletben tartását prioritásként kezelje az EU a nagy nemzetközi szereplőkkel, például az USA-val, Oroszországgal, Törökországgal vagy Kínával fenntartott kapcsolataiban.
Meglehetősen negatívan ítélik meg a magyar választók az országban zajló folyamatokat. 64 százalék szerint ugyanis rossz irányba mennek a dolgok, hasonló a lengyel adat is. A legpesszimistábban a szlovákok, akiknek 66 százaléka volt ezen a véleményen.
Bár a kormányzati kommunikáció ennek szöges ellentétét állítja, de a magyarok az oltási kampány terén sokkal elégedettebbek az EU-val, mint saját vezetésükkel. A magyar válaszadók 40 százaléka szerint kezelte jól ezt a területet a kormány, míg az EU-val 49 százalék elégedett.
2021. szeptember. 07. 12:17 EUrologus EUrologus
Brüsszel pénzügyi szankciót javasol a lengyel igazságszolgáltatási reform miatt
Hiába döntött így nyáron az Európai Bíróság, Lengyelország nem változtatott a bírák fegyelmi tanácsának működésén. Brüsszel újabb eszközhöz nyúl, pénzbüntetés kiszabását javasolja. A lengyel igazságszolgáltatási reform évek óta konfliktusos téma, emiatt indult meg Varsóval szemben az EU alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárás.
2021. szeptember. 06. 12:30 EUrologus EUrologus
Az írek és a csehek is költhetik a helyreállítási forrásokat – a magyarok megint nem kaptak pénzt
Már 18 tagállam számára vált elérhetővé a források lehívása. | https://hvg.hu/eurologus/20210910_A_magyarok_nem_biznak_a_kormanyukban_ha_unios_penzrol_van_szo | https://web.archive.org/web/20210910085227/https://hvg.hu/eurologus/20210910_A_magyarok_nem_biznak_a_kormanyukban_ha_unios_penzrol_van_szo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyarok-nem-biznak-a-kormanyukban-ha-unios-penzrol-van-szo | HVG | hungarian-news | 2021-09-10 10:07:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU",
"covid-19"
] | [] |
52,840 | Bilincsben vittek el két, hálapénz elfogadásával gyanúsított budapesti orvost | A két fővárosi orvosnő és egy asszisztens ellen nyomoz a rendőrség. | Előállították és gyanúsítottként hallgatták ki két fővárosi kórház főorvosát és egyikük asszisztensét, miután a rendelőjükben közel 200 olyan üres borítékot találtak, amelyekben a gyanú szerint a páciensek hálapénzt adtak át nekik – olvasható a Police.hu-n.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán azután indult nyomozás az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán.
A megalapozott gyanú szerint egy fővárosi kórház két főorvosa június és augusztus között több alkalommal pénzt vett át a rendelésen megjelenő betegektől. A pénzből az asszisztens is részesült.
A két orvost és az asszisztenst 14 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják megalapozottan. Vallomást nem tettek, az eljárás során szabadlábon védekeznek. | https://hvg.hu/gazdasag/20210910_halapenz_budapest_foorvos_asszisztens | https://web.archive.org/web/20210917142304/https://hvg.hu/gazdasag/20210910_halapenz_budapest_foorvos_asszisztens | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bilincsben-vittek-el-ket-halapenz-elfogadasaval-gyanusitott-budapesti-orvost | HVG | hungarian-news | 2021-09-10 15:11:00 | [] | [
"BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztály",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"antikorrupció",
"hálapénz",
"NVSZ-vizsgálat"
] | [] |
52,841 | Az ellenzék jelölteket gyűjt, a Fidesz pénzt és állampolgárságot oszt a választásokra | Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért. | Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.
A világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalat támadnak a stratégiai helyen lévő Jemenből a húszik, akik az amerikai és brit haditengerészettel is dacolnak.
Most egyetlen Covid-gyógyszer látszik alkalmasnak a súlyos esetek megelőzésére, de idehaza nem lehet hozzájutni. Külföldön viszont megesik, hogy felhasználatlanul maradnak a raktárkészletek.
A megoldások könyve filmrendező főhőse a nagy mű vágyálmát kergeti, és egy ponton még Sting is felbukkan. | https://m.hvg.hu/360/202136__erdelyi_kampany__semmi_sem_draga__kulhoni_szavazok__hatartalan_ner | https://web.archive.org/web/20210914192350/https://m.hvg.hu/360/202136__erdelyi_kampany__semmi_sem_draga__kulhoni_szavazok__hatartalan_ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ellenzek-jelolteket-gyujt-a-fidesz-penzt-es-allampolgarsagot-oszt-a-valasztasokra | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-13 07:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Csák János",
"Csányi Attila",
"Csányi Sándor",
"Csizmadia Imre",
"Győrffy Balázs",
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Kajzinger Gábor",
"Kerezsi Miklós",
"Kiss Alpár",
"Lantos Csaba",
"Lázár János",
"Piskolty Tibor",
"Rogán Antal",
"Vida József"
] | [
"4iG Nyrt.",
"AVI Mures Srl.",
"Bank of China",
"Batlas Holding",
"Bayer Construct Zrt.",
"Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"East Silodep Srl.",
"Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap",
"Eurotrans Alapítvány",
"Fidesz",
"Hodler Capital Kft.",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.",
"PlazmonTech Kft.",
"Pro Economica Alapítvány",
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)"
] | [
"Békés megye",
"Európa",
"Mezőhegyes",
"Románia",
"Szerbia"
] | [
"pályázat",
"egyház",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"diplomácia",
"klientúra",
"tőkealap",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,842 | 3 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól az a cég, amelynek repülőjével Szijjártó utazott | https://rtl.hu/rtlklub/hirek/ceg-3-milliard-forint-tamogatas-a-kormanytol-repulojevel-szijjarto-peter-pozsony | https://web.archive.org/web/20211103124107/https://rtl.hu/rtlklub/hirek/ceg-3-milliard-forint-tamogatas-a-kormanytol-repulojevel-szijjarto-peter-pozsony | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/3-milliard-forint-tamogatast-kapott-a-kormanytol-az-a-ceg-amelynek-repulojevel-szijjarto-utazott | RTL Klub | hungarian-news | 2021-09-26 21:40:18 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"WELLIS Zrt"
] | [] | [
"támogatás",
"utazás",
"repülőtér / légügy"
] | [] |
||
52,843 | Orbán Ráhelnek egy jól ismert magyar étteremoligarcha készíthette elő a terepet Marbellában | Nemcsak a város egykori gengsztermúltja vonzhatta Marbellába Orbán Viktor lányát, Ráhelt és családját, sokkal inkább tűnik egy tudatos üzleti húzásnak a kivándorlás. Mondhatunk akár vagyonmentést is - ha már az ellenzék annyira hangoztatja a NER-elit pénzügyi elszámoltatását. | A héten robbantották a hírt, miszerint Orbán Ráhel és Tiborcz István Spanyolországba költözött. Majd sok érdekes részlet is kiderült: a miniszterelnök unokájának éves tandíja kétmillió forint lesz, illetve Marbella nemcsak európai bűnözőinek, de a NER kegyeltjeinek is a menedéke már hosszú-hosszú évek óta.
Azonban kár lenne azt feltételezni, hogy a már hetek óta Spanyolországban élő saját lábukra állt párt ne az újabb üzlet motiválná. Már pénteken kiszúrta az Index, hogy a költözés valószínűleg a Tiborcz többségi tulajdonában álló BDPST Group első külföldi szállodavásárlásával is összefügghet, amelyet több akvizíció is követhet. A portál hivatkozik a cég csütörtöki közleményére, miszerint
július 15-e óta a spanyolországi Los Alcazares település egyik négycsillagos szállodáját üzemelteti a BDPST Group szállodaüzemeltetési és szállodafejlesztési tanácsadó cégének egyik társasága. Egy 84 szobás, étteremmel és bárral, valamint 150 fős bankett-teremmel rendelkező hotelről van szó.
Íme:
Érdekes, hogy a BDPST valamiért nem közölte, hol van a Tiborcz-cég első spanyolországi szállodája, de a fotó alapján sikerült beazonosítani; a Los Alcázares-i Hotel Atrio del Marról van szó (itt a booking.com link, annak, aki utazna), amely öt kilométerre található San Javier repterétől, és pár perc sétára a tengerparttól. Bár Marbellától távolabb van, de a BDPST ígérete szerint lesznek még hotelek, amelyeket átvesznek.
Mint a Balaton
"Úgy kell elképzelni ezt az egész környéket ott Marbellán, mint mondjuk a Balaton egyik partját: egy szinte egybefüggő szakasz az egész, több kisebb-nagyobb településsel"
- így hozta közelebb a NER-befektetők számára a 2018 nyarán még szűznek számító spanyolországi területet Zsidai Roy. A Zsidai Csoport "irdatlan tempóban" történő terjeszkedéséről szóló Origo-interjúból kiderül, hogy Orbán Ráhel mentora, és a fideszes vezetésnek köszönhetően komoly fővárosi étteremhálózatot összevásárló Zsidai Roy szépen belakta Marbellát.
"Egy gasztronómiai negyedet szerettünk volna létrehozni, ami nem újdonság számunkra, hiszen a Várban, a Gozsduban és a Kempinskiben is ezt csináljuk már. Azt mondtuk, hogy ezt máshol is meg lehet csinálni, hiszen van csomó szuper saját brand-ünk. (...) Az egész recepciót áttelepítettük, álmodtunk egy szenzációs bárt a lobby-ba, új funkciót adtunk a tereknek, szóval drasztikusan hozzányúltunk a helyiségekhez. Kvázi a teraszt is bevontuk a belső térbe érdekes architekturális megoldásokkal. Egy elhagyatott teraszrészre álmodtuk meg a Baltazárt, amely területnek elképesztő képességei voltak, lévén egy kifelé nyíló térről van szó, amely egészen a medencébe nyúlik. Tiszta növény az egész, borzasztó buja, szuper hangulata van."
Az újjászületett szállodáról a büszke Zsidai-csoport ezt a videót tette közzé még 2018-ban:
Zsidai Roy cége jelenleg is 13 budapesti éttermet üzemeltet, miközben egy másik érdekeltségén keresztül olyan százmilliós tenderek is beestek neki, mint amikor 65,4 millió forintért az Operaháznak, 39,3 millióért pedig az Erkel Színháznak szállíthatott új, illetve használt konyhafelszerelést. Emlékezetes mekkora botrány lett abból is, amikor kiderült, hogy a NER egyik legismertebb étteremoligarchája az I. kerület korábbi fideszes vezetésű önkormányzatától nagyon kedvezményes áron bérelt lakásból alakított ki butikhotelt a budai Várban, a Mátyás templom tőszomszédságában: Zsidainak összesen havi 126.126 forint bérleti díjat kellett fizetnie, miközben a butikhoteleivel egyetlen nap alatt megkereste az egész havi bérleti díját.
Sztáréttermeknek dolgozik Orbán lánya
Ma viszont azt is elmondhatja magáról mester (Zsidai Roy) és tanítványa (Orbán Ráhel), hogy útjuk ismét keresztezte egymást, igaz, most már a spanyol tengerparton. A múlt ugyanis régóta közös. Még a Bors számolt be arról 2014-ben, a "Sztáréttermeknek dolgozik Orbán lánya" című cikkében, hogy
"egyre magasabbra ível Orbán Ráhel karrierje a vendéglátásban. A Corvinus Egyetemen végzett fiatal lány 2012 óta dolgozott a Kempinski Hotelben, mint sales manager-, azaz értékesítésivezető-gyakornok. Nemrég azonban átigazolt egy jóval magasabb pozícióba: a linkedin.com álláskereső közösségi portálon lévő profilja szerint – ahol a Ráhel helyett az angolosabb Rachelként regisztrált – jelenleg a híres étteremcsoport, a Zsidai Group alkalmazásában áll."
Persze a miniszterelnök lányát nemcsak a Kempinski- és Zsidai-múlt fogja segíteni, hanem a 2016-ban elvégzett svájci École Hoteliere Lausanne turisztikai magánegyetemének Executive MBA (EMBA) 12 hónapos mesterképzése is, amelyért (valaki) 15 millió forint tandíjat fizetett. | https://alfahir.hu/2021/09/26/orban_rahel_zsidai_roy_tiborcz_istvan_marbella_sapnyolorszag | https://web.archive.org/web/20221202002547/https://alfahir.hu/2021/09/26/orban_rahel_zsidai_roy_tiborcz_istvan_marbella_sapnyolorszag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahelnek-egy-jol-ismert-magyar-etteremoligarcha-keszithette-elo-a-terepet-marbellaban | alfahir.hu | hungarian-news | 2021-09-26 16:40:00 | [
"Tiborcz István",
"Zsidai Zoltán Roy"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [
"Európa",
"Spanyolország"
] | [
"rokonok",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,844 | Gyárfás-per: folytatódik a tárgyalás, vérre menő harcról, háborús állapotról beszélt a tanú a Nap TV-nél | Gyárfás Tamás cégének egyik igazgatójának és egyben tanácsadójának meghallgatásával folytatódik a Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolásával kapcsolatos büntető tárgyalás ma a Fővárosi Törvényszéken. A tanúként idézett egykori vezetőt az eredendően Nap Tévé tulajdonában lévő RTV műsorújság eladásával kapcsolatos részletekről faggatja a bírói tanács, illetve a vád képviselője. | Gyárfás Tamás cégének egyik igazgatójának és egyben tanácsadójának meghallgatásával folytatódik a Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolásával kapcsolatos büntető tárgyalás ma a Fővárosi Törvényszéken. A tanúként idézett egykori vezetőt az eredendően Nap Tévé tulajdonában lévő RTV műsorújság eladásával kapcsolatos részletekről faggatja a bírói tanács, illetve a vád képviselője.
Az eddigi vallomások szerint Gyárfás Tamás cége úgy adta el az újság kiadási jogát a Fenyő János által vezetett VICO cégnek, hogy tudott arról: a tulajdonosi jogokat gyakorló közmédia nem fogja meghosszabbítani a kiadási jogokat. Ebből adódott a két médiavezér közötti konfliktus.
Ráadásul nagyságrenddel nagyobb összeget fizetett ki Fenyő cége 1993-ban az újság kiadói jogáért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, erről pedig a háttérben állapodtak meg a felek - állította egy másik tanú. A szerződésben ugyanis 20 millió forint volt, ugyanakkor a VICO meghallgatott pénzügyi vezetője szerint a valós összeg 150 millió körüli összeg volt. A tanú szerint Fenyő becsapva érezte magát, hogy ennyi pénzt fizetett ki, miközben az eladó tudta, hogy a kiadói jogokat nem fogják meghosszabbítani.
Gyárfás Tamás vitatta ezt az állítást.
Ezután a Gyárfás Tamás tulajdonában lévő Nap TV kettéválasztásáról, és Fenyő új cége befolyásának megerősödéséről szólt a kihallgatás. „Komoly konfliktus alakult ki, vérre menő harc, háborús állapot” volt a most meghallgatott tanú szerint. Fenyő ezt tetézte azzal, hogy más főszerkesztőben gondolkodott Gyárfás helyett a Napkeltében, s más is lett az adás főszerkesztője.
Gyárfás mostani válasza szerint azonban ezzel ő nem járt rosszul anyagilag, hiszen költségektől szabadult meg, miközben bevételei nem csökkentek. Erkölcsi sérelmek viszont érték, ezért lépett annak érdekében, hogy visszaálljon az eredeti állapot, ami 1997-ben meg is történt.
A vád szerint éppen az RTV újság kiadási jogának eladásakor alakult ki konfliktus a két cégvezér között. Ahogy Fenyő egyik beidézett munkatársa mondta: a VICO tulajdonosa becsapva érezte magát, s ez után vált stratégiájává, hogy Gyárfást támadják.
A bíróság felolvasta Fenyő Gyárfásnak küldött levelét is: "Egy fillért sem fizetek ki neked, csak akkor ha Rádió legalább egy évre meghosszabbítja a kiadási jogunkat" - írta benne Fenyő.
Gyárfás Tamás ugyanakkor a tárgyalás szünetében beszélt a Blikknek arról, hogy szerinte az elhangzottak azt igazolják, a konfliktusokat sikerült rendeznie Fenyővel.
- Fenyő Jánossal szemben számomra a viták a választott bíróság döntése alapján 1996. október 11-én lezárultak. A döntés a Nap TV mellett szólt, 1997. január 1-től az MTV elnöke felmondott Fenyő János cégének, a Stáb TV-nek, újra kizárólagosan a Nap TV készítette az MTV reggeli műsorát - mondta lapunknak, hozzátéve, hogy ez már jóval a gyilkosság előtti időszakra esett. - Ügyvédjeink révén Fenyő Jánossal megállapodást kötöttünk, a peres ügyekben megegyeztünk, írásban leszögeztük, hogy a továbbiakban egymás jóhírének keltésére törekszünk. Én komolyan vettem a megállapodást.
Mint ismert, Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Rohácot. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gyarfas-tamas-portik-tamas-per-folytatodas/xyxtrs2 | https://web.archive.org/web/20210928085112/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gyarfas-tamas-portik-tamas-per-folytatodas/xyxtrs2 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyarfas-per-folytatodik-a-targyalas-verre-meno-harcrol-haborus-allapotrol-beszelt-a-tanu-a-nap-tv-nel | Blikk | hungarian-news | 2021-09-28 12:52:00 | [
"Fenyő János",
"Gyárfás Tamás",
"Portik Tamás"
] | [
"Vico-csoport"
] | [] | [
"média",
"maffia"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.