news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,083 | Magyar Hang-főszerkesztő: Zsebbe akart vissza pénzt az egyik fontos uniós intézmény közvetítője, ha hirdetnek nálunk | György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője szerint miután ők erre nemet mondtak, az EU nem költ náluk, és nem támogatja őket. A Media1 kérdezte György Zsombort az ügy kapcsán. | „Az európai álom. Váltsuk valóra”
– ezzel a címmel jelent meg egész oldalas hirdetés kedden a Népszavában és a Magyar Nemzetben az Európai Bizottság a NextgenerationEU helyreállítási tervéről – számolt be a minap a Magyar Hang internetes oldala, a hang.hu a hvg.hu nyomán.
A hvg.hu kérdésére az Európai Bizottság közölte, hogy központi uniós kampányról van szó, az újsághirdetések EU-szerte összesen 941.500 euróba (átszámítva hozzávetőlegesen 336 millió forintba) kerülnek. Mint írták, a legtöbb tagállamban a két vezető országos politikai napilapban jelennek meg a hirdetések, nincs ez máshogy Magyarországon sem. Az egész oldalas hirdetéseket összesen két alkalommal helyezik el a Népszavában és a Magyar Nemzetben, a második két nap múlva, május 15-én jelenik meg, ezután a közösségi médiára fókuszál majd az Európai Bizottság.
Mivel az Európai Bizottság többször is aggodalmát fejezte ki a magyar sajtószabadság és médiapluralizmus kapcsán, a hvg.hu rákérdezett az intézménynél, nem tartják-e ellentmondásosnak a kormányközeli (a KESMA-hoz tartozó) Magyar Nemzetben elhelyezett fizetett hirdetéseket. Az Európai Bizottság válaszában azt írta, az alapján döntöttek az elhelyezésről, hogy a hirdetések az olvasók széles körét érjék el, függetlenül a politikai nézeteiktől.
„A választás semmilyen módon nem azonosul bármely újság szerkesztői nézőpontjával” – közölték.
Magyar Hang főszerkesztő: mi is majdnem kaptunk egyszer hirdetést az EU-ból, de nem voltunk hajlandók visszaosztani a pénzből
György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője azzal a megjegyzéssel osztotta meg a hírt a Facebookon hivatalos újságírói oldalán, hogy a Magyar Hang elmúlt 3 évében (most lesz épp az évfordulójuk) egyszer majdnem hirdetett az egyik fontos brüsszeli intézmény a lapban,
csakhogy miután jelezték, hogy „a közvetítő cég munkatársa zsebbe visszakér pénzt, mi meg ilyet nem játsszunk”, ebből sem lett semmi.
A Magyar Hang főszerkesztője hozzátette, egyetlen peták hirdetés vagy pályázati pénz, vagy bármiféle támogatás sem érkezik hozzájuk a brüsszeli intézményrendszertől, ehhez képest: „nem úgy a kormány szócsövéhez.”
György Zsombor ezután még az EU-t bírálva megjegyezte:
„Mi mást lehet mondani: köszi a szökőkutakat.”
Kerestük az ügyben a Magyar Hang főszerkesztőjét, hogy pontosan melyik uniós intézménynél, illetve mely közvetítőcégnél fordult elő velük ez, hogy vissza kellett volna osztani a hirdetési pénzből.
A főszerkesztő a Media1-nek azt mondta erről, egy olasz hátterű cég kereste meg őket azzal az előző európai parlamenti kampány idején, hogy az Európai Parlament hirdetését közvetítenék a Magyar Hangnak, de a cég embere ennek feltételéül szabta, hogy osszanak vissza számára a pénzből.
Bejelentették az ügyet
György Zsombor elmondása alapján jelezték az esetet az érintett uniós intézménynek, ahol vizsgálatot ígértek a közvetítőcég ügyében. Arról a főszerkesztő a mai napig sem tud, mi lett a vizsgálat eredménye, egyáltalán lett-e ténylegesen vizsgálat azután, hogy jelezték az ügyet. Mindenesetre a jelzésük ellenére látták annak idején György Zsomborék más lapokban végül azt a hirdetést, amit nekik kellett volna lehozniuk.
A főszerkesztő kérdésünkre azt mondta, nem tud arról, hogy a Népszava és a Magyar Nemzet számára ki intézte a most megjelent hirdetéseket. Feltételezése szerint nem ugyanaz a cég, amely annak idején a Magyar Hang számára az ajánlatot tette. Ezeket a szolgáltatókat közbeszerzési eljárásokkal időnként lecserélik, illetve több céggel is dolgoznak uniós szinten – mondta.
Vagyis azt azért György Zsombor sem állította lapunknak, hogy a Magyar Nemzet és a Népszava esetében valamiféle visszaélés, visszaosztás történt. Ettől függetlenül azért azt érdekesnek találja, hogy miközben az Európai Bizottság a szavak szintjén folyamatosan aggodalmát fejezi ki a médiaszabadság ügyében, amikor arról kell dönteni, hogy például beteszik-e a Magyar Hangot piaci alapon, a prémium előfizetői bázisuk alapján a hirdetési büdzséjükbe, akkor esetükben valahogy ez sosem történik meg.
Még több hír található a Media1-en!
Borító: Magyar Hang egy újságosnál. Fotó: Ladányi András / Media1 | https://media1.hu/2021/05/13/magyar-hang-foszerkeszto-zsebbe-akart-vissza-penzt-az-egyik-fontos-unios-intezmeny-kozvetitoje-ha-hirdetnek-nalunk/ | https://web.archive.org/web/20230206061236/https://media1.hu/2021/05/13/magyar-hang-foszerkeszto-zsebbe-akart-vissza-penzt-az-egyik-fontos-unios-intezmeny-kozvetitoje-ha-hirdetnek-nalunk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-hang-foszerkeszto-zsebbe-akart-vissza-penzt-az-egyik-fontos-unios-intezmeny-kozvetitoje-ha-hirdetnek-nalunk | Media1 | hungarian-news | 2021-05-13 11:49:49 | [] | [
"Európai Bizottság"
] | [] | [
"média",
"vesztegetés",
"hirdetés",
"EU"
] | [] |
52,084 | Cirkuszi fűvédő: a kultúráért felelős államtitkár számára jól ismert cég nyerte a megbízást | Márciusban számoltunk be arról, hogy a nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el.
A nemzeti cirkuszcég előadásokat akar tartani a stadionokban, fűvédőt vesznek 288 millióért
A nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el. Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
A nyílt pályázatra két cég jelentkezett. A Filó és Társa lett nyertes, ugyanis az értékelési szempontokra tekintettel (költségek, jótállás, leszállítás határideje) a legkedvezőbb ajánlatot tette. A szentendrei Cory Car Kft. ajánlatát nem vonták be a bírálat körébe, ugyanis az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.
A pályázatot elnyerő cégről nem sokat lehetett eddig hallani, az olvasóink viszont felhívták a figyelmünket arra, hogy
a békéscsabai cég nem ismeretlen Fekete Péter számára, aki jelenleg az EMMI kultúráért felelős államtitkára, illetve a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos.
Hogyan kapcsolódik az EMMI a fűvédős tenderhez? A cégadatbázis szerint a pályázatot kiíró, hosszú nevű állami cég az Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. volt, amelynek a tulajdonosa a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Utóbbi a magyar államé, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képvisel, a felettes, felügyeleti és törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
„A nyertes Filó és Társa gyártotta a díszletet a Békéscsabai Jókai Színház számára, ahol korábban Fekete Péter államtitkár úr igazgató volt. Ebben a cikkben pedig egy szép államtitkári oklevelet is tart a kezében a cég vezetője” – írta olvasónk.
Fekete Péter hosszú évekig (2007–2015 között) vezette a Békéscsabai Jókai Színházat. A Jászai-díjas rendező 2015. július 31-én távozott, utána művészeti tanácsadóként tevékenykedett a színházban.
A Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi igazgatója adta át Filó Attilának 2019-ben Fekete Péter elismerő oklevelét, „a kultúra és színházművészet, a színházi produkciók létrehozásának segítése terén kifejtett több évtizedes megbízható és eredményes munkájáért”– olvasható a színház honlapján. A Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. többségi tulajdonosa Filó Attila (67 százalék), a másik tulajdonos Filó Tünde (37 százalék).
A közbeszerzési értesítőben három olyan pályázatot találunk, amit a Filó és Társa nyert el a békéscsabai intézményben.
2015. július 23-án írt alá egy szerződést Fekete Péter és Filó Attila, a cég 24,6 millió forintért készíthetett díszletet a színház számára. A megállapodás megkötése csupán néhány nappal Fekete távozása előtt történt.
2015-ben a színház díszleteinek a karbantartására 22 millió forintot kapott a cég, ezt a szerződést még szintén Fekete írta alá.
2016-ban 16,5 millió forintot kapott a cég, újból karbantartásra.
A cég végezhette el 2019-ben a nagyszínpad felújítását is.
Levélben kerestük meg a békéscsabai céget, arra voltunk kíváncsiak, honnan értesültek a pályázatról és milyen a kapcsolatuk Fekete Péterrel, az EMMI kultúráért felelős államtitkárával. A cég cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Fekete sem hagyta ki a cirkuszművészet kormányzati megszállását
A Színház.net cikke szerint a NER kultúrpolitikájának fontos törekvése, hogy minden művészeti ágat kormányzati kinevezett irányítson. A cirkusz jelenleg Fekete Péter felségterülete, neki jutott a főszerep, amikor a kormány úgy döntött megreformálja a teljes cirkuszművészeti ágat – írja a portál.
Fekete 2015-ben hagyta ott a békéscsabai igazgatói posztot, amikor is „a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos” lett belőle, majd az év közepén megnyerte a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.) igazgatói pályázatát, decemberre pedig kinevezte magát a Fővárosi Nagycirkusz élére. Amikor otthagyta a békéscsabai igazgatói posztot, akkor azt nyilatkozta, hogy
„a kormány tervei szerint egy új nemzeti előadó-művészeti központ jön létre, amelynek az egyik lába Békéscsaba lesz”.
2011 és 2018 között az EMMI Színházművészeti Bizottság tagja is volt, mielőtt kinevezték volna kultúráért felelős államtitkárrá. A Nemzeti Színház átadását, az Alföldi-Vidnyánszky-váltás idején Fekete Péter miniszteri biztosként segítette. A sajtóban nem véletlenül hívják „Vidnyánszky jobbkezének”.
Fekete Péter 2018 óta az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként végzi munkáját és jelenleg is a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segíti a cirkuszművészet ügyét. A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t 2019-ben átnevezték Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.-re, az intézményt jelenleg Dr. Borsós Beáta vezeti.
Fekete munkája kifizetődő volt, tavaly áprilisban a kormány nem feledkezett meg a cirkuszosok támogatásáról. A koronavírus-járvány idején a kormány 1 millió euróval támogatta meg a magyar cirkuszművészeket.
A kormánypárt színházguruja elfoglalta az egyetemet is – utánajártunk Vidnyánszky Attila jövedelmeinek
Vidnyánszky Attila a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a párt hátszelével fokozatosan átvette a magyar színházi szakma feletti irányítást. Ennek legutolsó lépése, hogy őt nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet tulajdonló alapítvány kuratóriumának vezetőjévé.
Átlátszó
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára. Forrás: Facebook | https://atlatszo.hu/2021/04/21/a-kulturaert-felelos-allamtitkar-szamara-ismeros-ceg-nyerte-el-a-cirkuszos-kozbeszerzest/ | https://web.archive.org/web/20210516063535/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-kulturaert-felelos-allamtitkar-szamara-ismeros-ceg-nyerte-el-a-cirkuszos-kozbeszerzest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cirkuszi-fuvedo-a-kulturaert-felelos-allamtitkar-szamara-jol-ismert-ceg-nyerte-a-megbizast | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-21 00:00:00 | [
"Fekete Péter"
] | [
"Filó és Társa Bt."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
52,085 | Megunták, hogy kiárusítják a Velencei-tó partszakaszait, tüntetnek a civilek – levélben | Az elmúlt egy évtizedben hatalmas változásokon ment keresztül a Velencei-tó és a közvetlen part menti területei. A 2006 óta regnáló fideszes polgármester, Tóth István eladta a Gárdonyi félszigetet, az Agárdi Hajóállomás melletti vízparti ingatlant, a városi tulajdonban álló, de Velencefürdőn található part menti területet, valamint a Tópart utcában található vízkapcsolatos közpark és a Pisztráng Kemping közelében megtalálható szabadstrand egy részét. Utóbbit a Fejér Megyei Kormányhivatal szerint is jogszabálysértő módon. Az eladott vízparti ingatlanok mérete összesen több mint 237.000 m².
A megmaradt szabadstrandok közül a Panoráma partszakasz üzemeltetését és a környezetében található fizetős parkoló területét átjátszotta egy helyi önkormányzati képviselőnek.
Az Agárdi szabadstrand egy részének használatát pedig éppen ezekben a napokban lehetetlenítik el, hiszen betonfallal kerítették el a partot.
Az Agárdi szabadstrandot mint az utolsó ingyenesen fürdésre használható, városi fenntartás alatt álló területet több esetben is megpróbálta értékesíteni a jelenlegi városvezetés, ahogy két esetben a Gárdonyi Hajóállomás eladására is pályázatot írtak ki.
A szabadstranddal annak ellenére sem járt sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították, hogy vonzóvá tegyék a befektetők számára. A jelenlegi fákkal sűrűn ültetett parkoló területét lakótelepi minősítésű területté változtatták, 10,5 méteres beépítési magassággal, 30%-os beépíthetőséggel, zártsorú településközpont vegyes övezet besorolással.
Törvénytelenül köthetett szerződést hatvan évre a gárdonyi önkormányzat egy veszteséges céggel
Nem túl stabil hátterű céggel kötött hatvan évre bérleti szerződést a gárdonyi önkormányzat egy part menti beruházáshoz. A végrehajtásokkal megterhelt Kft. veszteséges, de állítólag hitelből és befektetői hozzájárulásból igazi „Sport várost” hozna létre a gárdonyi szabadstrandon több száz millió forintból.
A sikertelen eladási kísérletek után a szabadstrand egy részét a városvezetés 60 évre bérbe adta 8,4 millió forintért egy vállalkozásnak. Majd itt is úgy módosították az építési szabályzatot, hogy az új tulajdonos lehetőséget kapjon egy háromszintes, 400 négyzetméter alapterületű apartmanház felépítésére az addig építési tilalom alatt álló területen.
Éppen ezért a Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Továbbá a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is
törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében.
Az elmúlt évben a városi tulajdonban álló, fizetős strandok építési szabályzatában is jelentős változtatásokat eszközölt a polgármester és az általa vezetett képviselő-testület. A Napsugár strand esetében a beépítési százalékot 15%-ról 30%-ra emelte, ahogy a Park strandon is, de ott a legnagyobb beépítési magasságot is növelte 10,5 méterre. Mindkét terület esetében megszüntette a parttól számított 30 méteres építési tilalmat.
Tüntetnek, aláírást gyűjtenek – a gárdonyi tószakaszt nem engednék „elbalatonosítani”
Ez a nyár különösen forró hangulatú a Velencei-tó déli partján: Gárdonyban egyelőre civil összefogásban tiltakoznak a part további beépítése ellen. A polgármester szerint ez csak hisztéria, a ballibeláris erők hadjárata, az önkormányzat valójában értelmes, a település egészének javára váló fejlesztéseket kíván végrehajtani a saját területein. Végigkövettük, mi történt eddig az ügyben.
A Sirály strandon a tóparti zöldterületből, településközponti funkcióval ellátott, lakóházas és szálláshellyel rendelkező szolgáltató terület lett, a Pisztráng Kemping körül eladott területeket az értékesítés után szállás, vendéglátás övezetbe sorolta át 30% beépíthetőséggel, 9,5 méteres legnagyobb építménymagassággal.
Az Állami Főépítész, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Környezetvédelmi Főosztálya is ellenvéleményt fogalmazott meg a változtatások miatt, és azok hatását vizsgáló tanulmány elkészítésére kérték az önkormányzatot, miután a tervezett módosítások tekintetében jelentős környezeti hatás várható. Emiatt környezet- és település-egészségügyre kiterjedő környezeti hatásvizsgálat lefolytatását tartották szükségesnek.
Mindezek ellenére Tóth István polgármester saját hatáskörben, a rendkívül jogrend adta lehetőségeivel élve úgy döntött, szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyta az állami szervek kérését, hatástanulmányt nem készíttetett.
Minden adatigénylésért pénzt kér a parti területeket eladogató gárdonyi önkormányzat
Csak látszólag csitultak el a kedélyek az utóbbi hónapok felzúdulása után, amelyet az váltott ki a gárdonyiak körében, hogy a polgármester – a járványveszélyre hivatkozva – személyes döntéseket hozott egyes tóparti területek eladásáról. A tiltakozók – túl a demonstrációkon – mostanra jobban megszervezték magukat, és immár közadatigénylésekkel igyekeznek kikényszeríteni az átláthatóságot.
Betelt a pohár
Bár a veszélyhelyzetben tilos a gyülekezés, és személyesen demonstrálni sem lehet, a Civilek a Velencei-tóért csoport aktivistái és a Gárdonyi Közlöny Facebook-oldal szerkesztői úgy gondolták, nem lehet szó nélkül elmenni az évek óta tartó és most felgyorsuló folyamatok mellett. Ezért úgy döntöttek, hogy egy szokatlan akcióra hívják mindazokat, akik megvédenék a Velencei-tavat a természetrombolástól, a környezetpusztítástól, az építkezésektől és a betonozásoktól.
A tiltakozás a világhálón zajlik „levéltüntetés” formájában.
„A megmozdulás lényege, hogy mindenki, akinek fontos a Velencei-tó állapotának megőrzése, annak védelme, az küldje el az alábbi egy mondatot április 23. és április 30. között Gárdony országgyűlési képviselőjének ([email protected]) és polgármesterének ([email protected]), másolatban pedig a szervezőknek ([email protected]). A mondat a következő:
»Tiltakozom a Velencei-tó partjának a kormányzati szakértők véleményét is semmibe vevő beépítése és kiárusítása ellen!«
Lássák Gárdony városának vezetői és a térség fejlesztésért felelősök, hogy a Velencei-tó nem egy szűk kör kiváltsága, hanem az egész ország természeti kincse. A Velencei-tó Magyarországé, benne minden magyar emberé. A Velencei-tó mindenkié!” – hangsúlyozták az Átlátszónak a szervezők.
Gárdonyi Közlöny
Nyitókép: Levéltüntetést szerveznek a gárdonyi döntéshozók, köztük Tóth István polgármester ellen. | https://atlatszo.hu/2021/04/23/meguntak-hogy-kiarusitjak-a-velencei-to-partszakaszait-tuntetnek-a-civilek-levelben/ | https://web.archive.org/web/20210928230508/https://orszagszerte.atlatszo.hu/meguntak-hogy-kiarusitjak-a-velencei-to-partszakaszait-tuntetnek-a-civilek-levelben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meguntak-hogy-kiarusitjak-a-velencei-to-partszakaszait-tuntetnek-a-civilek-n-levelben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-23 00:00:00 | [
"Tóth István"
] | [
"Gárdony Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Gárdony"
] | [
"privatizáció",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"vízügy"
] | [] |
|
52,086 | Idősotthonokban megfertőződött és elhunyt ápoltak kapcsán nyomoz a rendőrség | Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint néhány félig vagy teljesen illegálisan működő kaposvári idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött koronavírussal, s több mint egyharmaduk elhunyt. Az ügyben a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat, két intézményt kiürítettek. Az otthonok vezetőit korábban már megbírságolták, miután „bejegyzés nélküli szolgáltatást” végeztek. | Nemrég Szél Bernadett független képviselő – időhúzó bürokratikus akadékoskodás után – megkapta az országos tisztifőorvostól a bentlakásos szociális és gyermekvédelmi ellátó helyekre vonatkozó országos COVID-fertőzöttségi és haláleseti adatokat. Erről ebben a cikkben számoltunk be:
A koronavírus-járvány minden negyedik áldozata szociális intézmény lakója volt
Több hónapon át tartó levelezést követően a Nemzeti Népegészségügyi Központ teljesítette Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylését és elküldte neki a szociális otthonok koronavírus fertőzöttségi és halálozási adatait, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a második hullám sokkal súlyosabban érintette ezeket az intézményeket, mint az első.
Miután a helyi hatóságok semmit nem közöltek, ebből az egyetlen forrásból tudható, hogy a járvány során a 322 férőhellyel rendelkező kaposvári idősgondozó intézményekben összesen huszonnégyen hunytak el a COVID-fertőzéssel összefüggésben, ám a Müller Cecíliától oly nehezen kicsikart adatsor lehet, hogy csupán a jéghegy csúcsa. Az Átlátszóhoz eljutott információk szerint ugyanis néhány helyi (félig vagy teljesen illegálisan működő) idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött, s több mint egyharmaduk elhunyt. Az ügyben a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat.
Illegális otthonok
A Google tanúsága szerint utoljára 2010 környékén irányult jelentősebb sajtófigyelem az illegális idősotthonokra, amelyekben az önkormányzati vagy egyházi intézményeknél jelentősen rosszabb körülmények között éltek idős emberek. Jellemzően jóval olcsóbbak voltak a legális otthonoknál, így azok is igénybe tudták venni, akik a drágábbat nem engedhették meg maguknak, viszont az önkormányzati ellátásért hiába álltak sorba.
Kaposváron 2010-ben az akkori illetékes, az Állami Foglakoztatási Szolgálat adatai szerint egy magánszemély négy helyszínen összesen 62 idős embert gondozott, hiányos feltételek mellett.
Ezeken az inkább elfekvőnek tekinthető szálláshelyeken – miután a hatóság nem ellenőrzi a működésüket – sem az étkezés minősége, sem a higiénés körülmények nem felelnek meg az előírásoknak.
A szolgálat akkori, 2010-es adatai szerint húsz magyarországi illegális idősotthonból öt Kaposváron működött, ebből négyet V. S.-né magánszemély üzemeltetett. A hatóság bírságokat szabott ki és kötelezte az „elkövetőket” a tevékenység beszüntetésére, akikről viszont már akkor is köztudott volt, hogy eszük ágában sincs abbahagyni: vagy teljesen illegálisan vagy más, például napközbeni ellátásra szóló engedély birtokában folytatják. Néhány hónap múlva, 2011-ben megállapították, hogy V. S.-né „nem tett eleget” a jogerős határozatban foglaltaknak, s ezért újabb bírságok kiszabására került sor.
Illegális idősotthon üzemeltetésért csak bírság?
Még nem tudtam magamban eldönteni, hogy melyik a vérlázítóbb: a hazai rabszolgatartás vagy az illegális idősotthonok. Jelenleg úgy néz, a magyar állam egyikkel sem tud mit kezdeni. Nézzük most eme utóbbit, az illegális idősotthonokat. „Az idős emberek mocskos szobákban éltek, nem kaptak rendszeresen enni, többeket a kiszáradás fenyegetett.
Azt, hogy ezeknek mekkora foganatja volt, az mutatja, hogy a kormányhivatal határozatait böngészve 2018-ban ismét találkozhatunk ugyanezzel az „üzleti körrel”, amely Kaposvár esetében V. S.-nét és fiát, ifj. V. S.-t jelenti, akik haladván a korral, jogi személyiségű vállalkozások mögé rejtőztek.
Aratott a koronavírus a zsúfolt épületekben
A Szociális Portálon folyamatosan közzéteszik azoknak a szervezeteknek és személyeknek a nevét, akik ebben a körben követnek el szabálysértéseket. V. S.-né „egyéni vállalkozó” mellett – ugyanazon a három lakcímen – a Humán Ápolás Nonprofit Kft. és az Idősgondozás 2012 Közhasznú Nonprofit Kft. lett a terhelt (400+500+500 ezer forint értékben) „bejegyzés nélküli szolgáltatás” miatt.
Szociális igazgatási bírság 92/L. § 1. a) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot szabhat ki a szociális szolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel történő bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében – különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél – eljáró személlyel szemben.
A cégadatbázisból kiderül, hogy az említettek mellett még két kft., az Alex-Kapos és a Reál Gondozás Kft. van ebben a tulajdonosi körben: V. S.-né és fia, s bár a cégek fő tevékenysége minden esetben „idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása”, engedély egyikük esetében sincs erre – legalábbis a szociális portál intézménykeresője szerint. Árbevételük viszont van.
Székhelyük, a Humán Ápolás Nonprofit Kft. kivételével, a hírhedt Veszprém utca 14., de a céginformációkból az is hamar kiderül, hogy a Humán Ápolás korábbi székhelye ugyanitt volt, míg 2020 nyarán át nem került egy horgosi (Szerbia) lakcímű nő, Kolompár Erika nevére, és korábban az ügyvezetője is V. S.-né volt. (A kft. ellen 2020 novemberében végrehajtási eljárás indult, amely jelenleg is hatályos.)
A vállalkozások nem szárnyaltak különösebben, 4–6 millió forint körüli árbevételük volt az elmúlt években. Ezt persze a tevékenységből adódóan nehéz ellenőrizni, hiszen a legtöbb esetben minden jel szerint engedély nélkül végezték, nem lehet tudni, hogy mikor épp mennyi ápoltjuk volt. Információink szerint azonban nem is ez az igazi „bóni” az idősgondozásban:
számos esetben eltartási szerződést kötnek idős emberekkel, akik aztán „szabad akaratukból” laknak ezekben az ingatlanokban, nem gondozási szerződés alapján.
Ez viszont már hosszú távon sok tíz-, esetleg százmilliós haszonnal kecsegtet, amiért érdemes nyolc-tízévente néhány százezres bírságot kockáztatni. Az általunk megkérdezett szociális területen dolgozó szakemberek, jogászok szerint viszont szinte kizárt, hogy mindeközben jelentős számú „Nokiás doboz” ne került volna megfelelő kezekbe.
Ha volt biznisz, aminek a járvány második hulláma kegyetlenül véget vetett, az mindenképpen a félig vagy teljesen illegális idősotthon-üzemeltetés. A rossz elhelyezési körülmények, az összezártság, a higiénia hiánya itt rombolt a legtöbbet, s mindez a jelentős számú, egy címre kért COVID-tesztek alapján derült ki.
A hozzánk eljutott információk szerint a három helyszínen élő összesen huszonhét idős gondozottból húszan fertőződtek meg és tízen hunytak el.
Tizenhetüket hatósági intézkedéssel átszállították más, legálisan működő intézménybe. A helyszíneken (Veszprém utca, Hunyadi utca) ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanok üresek, de néhány jel, pl. a bejáratra kifüggesztett, hozzátartozóknak szóló felirat is arról tanúskodik, hogy itt nemrég – még a járvány idején is – idősgondozás folyt.
Megkérdeztük a Somogy Megyei Kormányhivatalt és a Rendőr-főkapitányságot, és mindkét hatóság – igaz, módfelett szűkszavú közleményben – válaszolt, amellyel elismerték, hogy
a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat.
A bűncselekmény gyanújából – miután az engedély nélküli tevékenység csupán szabálysértés – valószínűsíthető, hogy az eljárás összefügg a halálesetekkel.
Próbáltuk elérni az érintett idősotthonok vezetőit, de a megadott telefonszámon nem vették fel, a két címen pedig senkit sem találtunk.
Nyitókép: Az egyik kiürített intézmény Kaposváron, a Veszprém u. 14-ben. Forrás: Huszka Imre. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2021/04/23/idosotthonokban-megfertozodott-es-elhunyt-apoltak-kapcsan-nyomoz-a-rendorseg/ | https://web.archive.org/web/20210727093246/https://orszagszerte.atlatszo.hu/idosotthonokban-megfertozodott-es-elhunyt-apoltak-kapcsan-nyomoz-a-rendorseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/idosotthonokban-megfertozodott-es-elhunyt-apoltak-kapcsan-nyomoz-a-rendorseg | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-23 00:00:00 | [] | [
"Alex-Kapos Kft.",
"Humán Ápolás Nonprofit Kft.",
"Idősgondozás 2012 Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Reál Gondozás Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Magyarország",
"Somogy megye"
] | [
"covid-19"
] | [] |
52,087 | Új sportcsarnok és három focipálya épül Pécsett nettó 2 milliárd forintért, de stadiont is ígérnek | Nettó 2 milliárd 79 millió forintért építheti fel a budapesti B Build & Trade Kft. Pécsett az új sportcsarnokot és három sportpályát – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A tender eredményéről a Napi.hu számolt be először.
A közbeszerzést a Pécsi Vasutas Sportkör (röviden: PVSK) írta ki, a beruházás a PVSK centenáriumi infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódik, amely 4,6 milliárd forintból valósul meg. A sportkör 2019-ben ünnepelte 100 éves fennállását, a sportegyesület 13 szakosztályt működtet és 1200 sportolót tömörít.
A közbeszerzési értesítő szerint a mostani sportberuházás a Verseny u. 11. szám alatti ingatlan keleti felén valósul meg, a korábban elbontott stadion helyén.
Középen a centerpálya kerül elhelyezésre, ettől délre a két műfüves kispálya, nyugatra a lelátó épülete, míg északra és keletre az újonnan épülő csarnoképület fogja keretezni.
A beruházás során 800 férőhelyes lelátó is épül a nagy labdarúgó pálya mellett.
A közel 4 000 négyzetméter alapterületű csarnoképület „A” épületrészében lesz a judo és ökölvívó szint, a „B”-ben a labdarúgó csarnok, „C”-ben az atlétika csarnok, a „D”-ben pedig a vendégszurkolói vizesblokk.
A munka elvégzésére kicsivel több mint egy éve van a beruházónak. A nyílt eljárásra öt ajánlat érkezett be: a pályázaton részt vett a pécsi Géplak Kft., a siklósi VivaPalazzo Zrt., a budapesti Grabarics Kft. és az isaszegi Everling Építő Termelő és Szolgáltató Kft. A B Build & Trade Kft. nyújtotta be közülük a legolcsóbb ajánlatot, a munka eredetileg becsült összértéke 200 millió forinttal drágább volt, mint a nyertes ajánlat.
A bemutatott látványtervről már korábban megvalósultak beruházások. 2019-ban adták át a Pécsi Vasutas Sportkör mintegy 1,2 milliárd forintból épült multifunkcionális kosárlabda-munkacsarnokát, ami 2020 óta viseli a Szamosi Nándor Sportcsarnok nevet. Az épület szintén a B Build & Trade Kft. kivitelezésében készült el. A sportcsarnok a sötétszürke tetejű, nagy épület a képen.
A látványterv jobb felső sarkában látható az atlétikai pálya, aminek a felújítása már 2018-ban megvalósult, az a beruházás 130 millió forintba került.
A veszélyhelyzet idején is jut sportra
A Pécsi Vasutas Sportkört erősíti Rákossy Balázs, aki a PVSK társadalmi elnöke. A pécsi születésű politikus 2018 májusától a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Rákossy Balázs pár hónapja Facebookon köszönte meg azt a
150 millió forintos rendkívüli támogatást, amit kedvenc sportegyesülete kapott a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzálására.
Ezt megelőzően az id. Dárdai Pál Labdarúgó Akadémia beruházáshoz a Kormány 1706/2020. (X. 29.) határozata szerint – az eddigi 2 168 256 000 forint központi költségvetési támogatáson felül – 800 millió forint többletforrást is biztosítottak.
A pécsi labdarúgó akadémiára járvány idején is újabb 800 millió forintot ad a kormány
Szeptemberben még azzal számolt a Pécsi Sport Nonprofit Zrt., hogy a járványkezelés miatt a beruházás II. üteméhez szükséges forrást elvonhatják, azonban a kormány még a koronavírus-járvány második hullámának közepén is további százmilliókat ad erre a célra, a korábban már biztosított több mint kétmilliárd forint mellé.
Korábban maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is ellátogatott a pécsi turnéja közben (2017-ben) a PVSK sporttelepére. Az akkor készült felvételeken még az azóta elbontott stadion is látható.
A városban azonban egy még nagyobb beruházás készülődik. Tavaly ősszel derült ki, hogy nyolcezres focistadion épül Pécsett. Egyes kalkulációk szerint 22 milliárd forintba kerülhet majd a teljes pécsi beruházás, a stadion UEFA 4. kategóriájú lesz. Az aréna a PMFC (Pécsi Mecsek FC) számára készül, miután a csapatnak sikerült feltornáznia magát az NB II-be.
Közben szavazást indítottak a városban, hogy épüljön-e Pécsett új labdarúgó-stadion. Az online-szavazást Mellár Tamás pécsi parlamenti képviselő és a Párbeszéd Baranya megyei szervezete indította. Március végéig több mint kétezren nyilvánítottak véleményt az ügyben, 80 százalék mondott nemet a stadionra. A tervezésre – úgy tűnik – nem írnak ki pályázatot, mivel a kispesti Bozsik-stadion adaptálják Pécsre, s ez komoly idő- és pénzmegtakarítást jelent a Népszava cikke szerint.
Egy közös támogatói levélben foglaltak szerint Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere is támogatja az új stadion építését.
A volt ralibajnok cége szárnyal Pécsett
A B Build & Trade Kft. Pécs egyik liblingje, ha beruházásokról van szó. A budapesti székhelyű cég 2019-ben 4,2 milliárd nettó árbevételt és 563 millió forint adózott eredményt ért el, míg 2018-ban 3,8 milliárd nettó árbevétel mellett 81 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2016-ban még csak 5 millió forint nyereségük volt 751 millió forintos forgalom mellett.
A cég tulajdonosa Benik Balázs terepralibajnok, akinek a cége akkor tűnt fel a médiában, amikor az Átlátszó megírta, hogy Bánki Erik fideszes képviselő családja uniós pénzből szépíti lovardáját. A B Build & Trade Kft. összesen három közbeszerzést nyert el Bánkiék lovas projektjében.
Egy terepralibajnok cége építhet 4,3 milliárd forintért négycsillagos hotelt Pogányban
A budapesti székhelyű B Build & Trade Kft. korábban Bánki Erik feleségének épített lovardát. A 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szállodára a Balatoni Turizmus Szövetség elnökének, Hoffmann Henriknek a cége tavaly nyert el egy 3,9 milliárd forintos állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán.
A cég nyerte el az új pécsi vásárcsarnok megépítésére kiírt 3 milliárd forintos közbeszerzést is, nemrég pedig arról számoltunk be, hogy a terepralibajnok cége építhet 4,3 milliárd forintért négycsillagos hotelt a Pécs melletti Pogányban. Korábban szintén a B Build & Trade Kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezhette el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Orbán Viktor 2017-ben látogatott el a PVSK telephelyére. (Fotó: Facebook/Rákossy Balázs) | https://atlatszo.hu/2021/04/28/uj-sportcsarnok-es-harom-focipalya-epul-pecsett-netto-2-milliard-forintert-de-stadiont-is-igernek/ | https://web.archive.org/web/20210917091136/https://orszagszerte.atlatszo.hu/uj-sportcsarnok-es-harom-focipalya-epul-pecsett-netto-2-milliard-forintert-de-stadiont-is-igernek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-sportcsarnok-es-harom-focipalya-epul-pecsett-netto-2-milliard-forintert-de-stadiont-is-igernek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-28 00:00:00 | [] | [
"B Build&Trade Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"sport"
] | [] |
|
52,088 | Pályázati pénzből újítottak fel egy magánfarmhoz vezető utat, ami Seszták volt üzlettársának cégéé | A polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt egyszemélyben döntött a Széppataki út 600 méteres szakaszának leaszfaltozásáról. Az út végén található farm Seszták Miklós egykori üzlettársának cégéé. A település vezetője szerint azért volt szükség az út felújítására, mert ezzel segíti az önkormányzat a munkahelyteremtést. | Tavaly április végén írtunk egy kis határmenti településről, és az ottani erős emberről, Hetei Zoltánról. Hetei úr, aki korábban Esztergomban szervezett rendezvényeket, családjával Letkésre költözött, és egy farmot vásárolt, hogy állatokat tartson ott. Gyorsan beilleszkedett, és szerencsés is volt, mert a falu határában álló farmjához vezető utat a polgármester saját hatáskörben rendbe hozatta.
Pályázati pénzből újítottak fel egy magánfarmhoz vezető utat, ami Seszták volt üzlettársának cégéé | atlatszo.hu
Most ismét előkerült Hetei neve, egy sokkal komolyabb történetben. A 444 kiszivárgott nyomozati anyagok alapján készült cikksorozata szerint 2019 óta nyomoz az adóhatóság egy adócsalási ügyben, melynek egyik érintettje Sz. Szabolcs, fedőnevén Madár. Ő irányította a szervezet áfacsaló részlegét. A három és fél év alatt több mint 19 milliárd forintról számlát kiállító számlagyárosok közül Sz. Szabolcs telefonját lehallgatták, így került a képbe Hetei Zoltán, akivel gyakran egyeztetett telefonon. Hetei egyik cége, a Moriani Consulting Kft. a NAV szerint haszonhúzó cég volt az ügyletekben.
Gergő segít ahol tud
A számlagyár utáni nyomozás keretében Hetei telefonhívásait szintén lehallgatták. A lehallgatási jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Fideszhez regisztrált telefonszámon egyeztetett a vállalkozó egy pályázat kapcsán.
A vállalkozó egy Gergő nevű férfivel egyeztetett több alkalommal. Január 11-én G., egy a Fidesz nevén lévő telefonszámról hívta fel Heteit tájékoztatva őt arról, hogy február 1-től lehet pályázni a Szobi járásban 25 millió forintig. G. megkéri Heteit, hogy ellenőrizze, biztosan tudnak-e pályázni, mert „ az kellemetlen, amikor utólag kiderül, hogy valami technikai akadály van, vagy valami nem stimmel”. Majd tájékoztatja G.-t, hogy még nem döntötte el, melyik cégükkel pályáznak, de az állatkerthez fognak vásárolni dolgokat. G. ekkor azt mondja: „Szívesen segítünk, csak a héten kéne nekem egy cégnév.” A leirat szerint ezt Hetei „nyájasan megköszöni”.
A jegyzőkönyvek szerint ezt a telefonszámot Bajor Gergő használta, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára és egyben Rétvári Bence, a térség képviselőjének jobbkeze is.
Bajorral több mindenről egyeztettek, Hetei még egy letkési családról is jelentett, akik nem elég, hogy a rendszert meg a Fideszt fikázzák, még az oltással is elégedetlenek.
Február 17-én Bajor rákérdezett, hogy beadták-e a szobi pályázatot, mert az mindjárt lejár. Hetei SMS-ben tájékoztatta G.-t, hogy épp feltöltik a pályázatot, majd megköszönte a segítséget. Erről feleségét is értesítette.
De arról sem felejtette el tájékoztatni Bajort, hogy megkerestük Letkés polgármesterét, egy útfelújítással kapcsolatban, mely Heteit is érintette.
Nem telt el két hónap, és Hetei értesítette feleségét, hogy megkapták a 25 millió forintot. „Előbbit K. unottan nyugtázza” – áll a jegyzőkönyvben.
Minden út a Széppatak farmra vezet
Heteinek nagy szerencséje volt, a település 2020-ban két út felújítására nyert pénzt, és az egyik – hogy, hogy nem – pont az ő portájához vezeti a látogatókat. A tanya ugyan távol esik mindentől, de ez nem jelentett gondot a polgármester, Huszák Tamás számára a tekintetben, hogy pont ez jelölje ki felújítandónak, a veszélyhelyzet alatt, egyszemélyben kiválasztva a felújítandó utakat.
Tavalyi cikkünk megírásakor megkérdeztük a polgármestert, miért pont a település szélén a semmibe vezető út felújítására esett a választás. Akkor úgy indokolta a döntést, hogy egy állatkert, illetve panzió létesül a területen, ahol a munkavállalók helybeliek lesznek, így az útfelújítás segíti a munkahelyteremtést. Egy évvel később, a 444 által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderült, hogy Hetei Zoltán nemcsak állattenyésztéssel foglalkozott, hanem kapcsolatban állt Sz. Szabolccsal, és így került az adóhatóság látókörébe.
A főleg rendezvényszervezéssel foglalkozó egykori rallyversenyző Esztergomban volt különösen aktív, két cégét a (Moriani Kft.-t és a Baunsback Hungary Kft.-t) is támogatta az ottani önkormányzat. Bár anno több képviselőt is felhívtunk az ügyben, hogy megtudjuk, mennyire értenek egyet a gyér forgalmú út felújításával, senki nem akart megszólalni az ügyben. A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján kiderült, többen is referáltak Heteinek a megkeresésünkről.
Huszák Tamás polgármester sem mert önállóan nyilatkozni nekünk az ügyben, ő is tájékoztatta Heteit megkeresésünkről.
Majd a polgármester megírta a válaszlevelet, és átküldte Heteinek ellenőrzésre.
Úgy tűnik, a vállalkozó elégedett volt a teljesítménnyel, megdicsérte a polgármestert, majd némi változtatást javasolt.
Hetei pedig boldogan újságolja Sz. Szabolcsnak, hogy képviselő lett (egy lemondott önkormányzati képviselő helyett került be a letkési testületbe), és cikkünkre úgy reagál, hogy micimackós pólóban fog bemenni az első testületi ülésére.
Bár kerestük Letkés polgármesterét, Huszák Tamást, nem emlékezett rá, milyen ruhadarabban érkezett meg végül a testületi ülésre Hetei Zoltán.
Címlapfotó: Fidelitas Vác/Facebook | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/19/fejtorest-okozott-a-falu-eros-embereinek-az-atlatszo-erdeklodese-felhivtak-a-fideszt/ | https://web.archive.org/web/20230328220255/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/19/fejtorest-okozott-a-falu-eros-embereinek-az-atlatszo-erdeklodese-felhivtak-a-fideszt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyazati-penzbol-ujitottak-fel-egy-maganfarmhoz-vezeto-utat-ami-sesztak-volt-uzlettarsanak-cegee | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-29 00:00:00 | [
"Hetei Zoltán",
"Huszák Tamás"
] | [
"Morinari Kft.",
"Széppatak Farm Kft."
] | [
"Letkés",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"útépítés"
] | [] |
52,089 | Büdös kommunista – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában. A volt alpolgármester perrel is fenyegetőzött, miközben párttársa, a frakcióvezető Simó Károly még az internetre is feltöltötte vagyonnyilatkozatát, holott ez nem is lett volna kötelessége. | A jelek szerint meglehetősen érzékenyen érintette Bács István fideszes volt érdi alpolgármestert az Átlátszó munkatársa által rutinszerűen elküldött, a politikus által a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönéről szóló kérdése.
„Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt”
– kezdte levelét Bács István, majd így folytatta:
„Mivel elegem van a sorozatos rágalmaiból és hazugságaiból, figyelmeztettem, ha csak egy szó valótlanságot leír velem kapcsolatban, vagy velem kapcsolatba hozható természetes illetve jogi személyekről, vagy csak sejteti ezeket, akkor először a koszos ingjét, utána a szakadt gatyáját, végezetül pedig a lyukas cipőjét is leperlem önről. Fentiekre tekintettel kérem soha többet ne zaklasson megkereséseivel”.
Levele elejéhez Bács – a forrás megjelölése nélkül – mottót is biggyesztett: „A mai liberalizmus a kommunizmus mutációja”.
Megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit a volt alpolgármester
Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020 elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre.
Nincs nyoma a kölcsönöknek
A fideszes politikus nem sokkal a választási vereség után, 2019. november elején alapította meg Aequivalentia nevű egyszemélyes kft.-jét.
A csonka üzleti évről leadott 2019-es – nyilvános, interneten elérhető – beszámoló szerint 3,5 millió forint nettó árbevétel mellett 3 millió forint adózott nyereséget ért el a cég. A tárgyi eszközök rovatban 35 millió forintot tüntettek fel. Az év hátralévő időszakában nyújtott 38 millió forintos tagi kölcsönt a cégének, amelynek „épületépítési projekt szervezése” a bejegyzett főtevékenysége.
A cégek beszámolóit általában május végén teszik közzé. Bács cége a 2020-as évről szóló beszámolót – törvény adta jogával élve – már március elején elkészítette. A kiegészítő mellékletben erről ez olvasható: „figyelemmel a Társaság viszonylagos homogén tevékenységére, üzleti (vevő és szállítói) kapcsolataira, ezen belül a hosszabb pénzügyi átfutási időt igénylő külföldi partneri körére, valamint a könyvvizsgálói hitelesítés időszükségletére (…) a tárgyévet követő május 30-ig a Cégbíróságnál letétbe helyezendő éves beszámoló elkészítésének időpontját március 02. napjában határozta meg”.
2020-ban a nettó árbevétel már 12 millió forintra rúgott, az adózott eredmény azonban 600 ezer forintra csökkent. A tárgyi eszközök értéke 75 millió forintra emelkedett, és ebben az évben a Bács által a cégének adott kölcsön összege is 71,5 millió forintra emelkedett az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerint. A politikus egyik évben sem vett ki osztalékot az Aequivalentiából.
Ezen összegek forrását azonban nem találtuk az 2019-es és 2020-as évről leadott nyilvános vagyonnyilatkozataiban, ezért küldtük el kérdéseinket a volt alpolgármesternek, jelenleg fideszes önkormányzati képviselőnek.
A vagyonnyilatkozatok itt, itt, itt és itt megtekinthetők.
Nyugtalan kommunisták
Bács István a jelek szerint meglehetősen ellentmondásosan viszonyul az önkormányzati vagyonnyilatkozati nyilvánosság alapelveihez, amelyeket 2011-ben Orbán Viktor kormánya iktatott törvénybe.
A fideszes politikus ugyanis nem először kommunistázik a vagyonnyilatkozatával összefüggésben. Amikor 2019 decemberében Érd jegyzője közölte, hogy egy meg nem nevezett személy kikérte a választási bukása után tett vagyonnyilatkozatát, akkor ezt írta a Facebookon egy kacsintós emotikonnal megtoldva: „A kommunisták nem nyugszanak…”.
Amikor 2011-ben az Orbán-kormány belügyminisztere beterjesztette az önkormányzatokról szóló törvény javaslatát, akkor annak normaszövegében vagy indokolásában egy szó sem volt arról, hogy kommunisták nyugtalanságára utalna a vagyonnyilatkozatok megismerésével összefüggő állampolgári jogok gyakorlása.
Éppen ellenkezőleg: a Pintér Sándor által jegyzett szövegben ez olvasható:
„a helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági szempontból történő biztosítása érdekében a Javaslat részletesen tartalmazza a vagyonnyilatkozattételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket”.
Bács fideszes frakciótársa, Simó Károly ennek megfelelően nyilvánosságra is hozta az interneten a teljes vagyonnyilatkozatát (a parlamenti képviselőkével szemben az önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármester vagyonnyilatkozatát nem kötelező megjelentetni az interneten) és feltüntette korábban az alpolgármesteri jövedelmét is. Az ugyancsak fideszes Antunovits Antal pedig a jobb érthetőség érdekében olykor kifejezetten plasztikus magyarázatokkal szolgált vagyoni helyzetének részleteiről.
Bács ebből a szempontból alighanem a legjobb tanítványa a volt fideszes polgármester T. Mészáros Andrásnak, akinek a vagyonnyilatkozatát sok éve csak a Kúrián befejeződő persorozat után adta ki e-mailben a polgármesteri hivatal.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali és legalább 6 000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
T. Mészáros András sem ment egyébként a szomszédba egy kis gyalázkodásért, amikor az Átlátszó rámutatott, hogy 3,4 millió forintnyi jövedelmet egész egyszerűen kifelejtett a vagyonnyilatkozatából. A Fidesz érdi elnökének nem az volt a reakciója, hogy elnézést kért az adófizető állampolgároktól, hanem lealjasozta az Átlátszó munkatársát.
Fotó: Bács István beszédet mond 2017-ben a Magyar Kultúra Napján. Forrás: Érdi Médiacentrum | https://atlatszo.hu/2021/04/30/budos-kommunista-valaszolta-a-71-millios-tagi-kolcsonrol-erdeklodo-munkatarsunknak-az-erdi-fideszes-politikus/ | https://web.archive.org/web/20211023143806/https://orszagszerte.atlatszo.hu/budos-kommunista-valaszolta-a-71-millios-tagi-kolcsonrol-erdeklodo-munkatarsunknak-az-erdi-fideszes-politikus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budos-kommunista-n-valaszolta-a-71-millios-tagi-kolcsonrol-erdeklodo-munkatarsunknak-az-erdi-fideszes-politikus | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-30 00:00:00 | [
"Bács István"
] | [] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"adatigénylés"
] | [] |
52,090 | Kétszázötven forintos asztali naptárra is jutott a foglalkoztatásra szánt uniós pénzből | 421 millió forint uniós támogatást költött el a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai Járási
Foglalkoztatási Paktumban a megyei kormányhivatal, a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A 3 éves programban többek között jutott naptárra, egy félkész honlapra, és önkormányzati tulajdonú cég is kapott pénzt. Volt, ahol 271 főt vontak be munkaerőpiaci programokba, 149 fő jutott álláshoz, de ebből a támogatás után hat hónappal már csak 30 fő dolgozott.
„A konzorciumi partnerek együttműködéseként, a foglalkoztatókkal együttműködve, a foglalkoztatási paktum helyi szinten képes hatékony lépéseket tenni a két járás területén a foglalkoztatás elősegítésére, fejlesztésére” – így foglalja össze célját honlapján a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai járási Foglalkoztatási Paktum.
A projektre 421 millió forintos uniós támogatást költöttek el 2018 és 2021 között.
A pénzt Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (BKMKH), a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által létrehozott Konzorcium kapta.
Nem csak foglalkoztatásra jutott
A forrás legnagyobb részét a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (BKMKH) kapta meg: 310 millió forintról dönthettek. Közadatigénylésünkre azt írták: „173 munkáltató részesült bér jellegű támogatásban, amely által összesen 256 fő munkavállaló elhelyezkedése valósult meg. A támogatások összköltsége 274.077.480 Ft-ot tett ki, illetve ezen felül egy fő képzése valósult meg 210.372 Ft összegben”.
A kormányhivatal szerződéseiből kiderül, hogy az uniós támogatásból irodaszerbeszezésre 2,2 milliót, bútorokra 739 ezer forintot, számítógépekre és azok bővítésére 386 ezer forintot költöttek, és a foglalkoztatásra szánt pénzből jutott egy lézernyomtató 27 ezer forintos tonerjére is. Emellett vettek egy multifunkciós nyomtatót 731 ezer forintért és 11 ezer forintért apróságokat is.
Például 254 forintos naptárból 2 darabot, 2260 forintos Varázslatos tájakon falinaptárból egyet, 1000 forintos zsebnaptárból pedig kettőt.
A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulástól is közadatigénylésben kértük, mire költötték az uniós forrást. Facebookon azt közölték, 271 főt vontak be munkaerő-piaci programokba, 149 fő jutott álláshoz. „Az álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma pedig 30 fő” – a többieket csak a támogatás idejéig foglalkoztatták.
A szerződések alapján, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.-vel szerződtek befektetésösztönző tevékenységek ellátására 8,4 millió forintért. Ebből 916 ezer forint ment „projektjavaslatok besorolásának prezentációja, forrásallokáció tervezetre”, 2,2 millió a „térség üzleti infrastruktúra adatainak feltöltése a bacsinvest.hu oldalra”-feladatra. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 100%-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdona.
Korábban a bacsinvest.hu oldalon 13 befektetésre kínált területet tartottak nyilván, a címoldali menüpontok közül az Ipari parkok Bács-Kiskun megyében egy másik oldalra vitt, ahol a projektről és a befektetőbarát településekről sem lehet megtudni semmit. A területfejlesztési cégnek a megyei önkormányzat a tulajdonosa. A szerződést 2019. 08. 29-én kötötték. A honlap cikkünk megjelenésekor egyáltalán nem működött.
A kistérség szintén a megyei önkormányzat cégénél költött el további 7,5 millió forintot: ebből két online rendezvényt szerveztek, alkalmanként közel 500 ezer forintért. De jutott tanulmányra 4,3 millió forint és újabb 2,2 millió a „térség üzleti infrastruktúra adatainak feltöltése a bacsinvest. hu oldalra”- feladatra is. Utóbbi szerződést 2021. 02. 15-én kötötték.
A kistérség kommunikációs feladatait a Dél-Alföldi Térségfejlesztő Kft. látta el 2,5 millió forintért. A cégnek azok az önkormányzatok részben a tulajdonosai, akik a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulást alkotják.
Kiskunfélegyháza önkormányzata a törvényes határidő lejárta után sem válaszolt közadatigénylésünkre.
Nyitókép: A Varázslatos tájakon falinaptár reklámja a Naptárkirály.hu oldalon. | https://atlatszo.hu/2021/05/04/ketszazotven-forintos-asztali-naptarra-is-jutott-a-foglalkoztatasa-szant-unios-penzbol/ | https://web.archive.org/web/20210928220022/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ketszazotven-forintos-asztali-naptarra-is-jutott-a-foglalkoztatasa-szant-unios-penzbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszazotven-forintos-asztali-naptarra-is-jutott-a-foglalkoztatasra-szant-unios-penzbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-04 00:00:00 | [] | [
"Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal",
"Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata",
"Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat"
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
|
52,091 | Tovább bővül a Samsung gigagyára, pedig még az első üzemnek sincs meg minden engedélye | Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt. Az éjjel-nappal működő üzem zajszennyezése hosszú ideje pokollá teszi a lakosok egy részének életét, és egyelőre nincs garancia arra, hogy a helyzet a bővítés után nem lesz még rosszabb. | Hónapok óta jelennek meg a nemzetközi sajtóban hírek arról, hogy a Samsung SDI 850 millió dollár értékű beruházást tervez Gödön, hogy második magyarországi gyárát is megépítse. Mivel a cég erről a beruházásról nem tett hivatalosan bejelentést, a Samsung sajtóosztályát kerestük meg információkért, s mivel nem válaszoltak, az összes megadott elérhetőségen próbálkoztunk. Tudni szerettük volna, hogy az eddig megvalósult és a most tervezett beruházásból mi készült el, és melyik fázisánál tart az első és a második gyár építése. Ám hetek óta sem írásban, sem telefonon nem kapunk választ.
A tervezett építkezés helyszínén viszont iszonyatos tempóban zajlanak a földmunkák, április 30-án pedig az építési engedélyt is kiadták az újabb felső küszöbértékű veszélyes üzemre.
Csakhogy jelenleg még zajlik ennek a második gyárnak a katasztrófavédelmi eljárása. Ennek részeként április 30. és május 3. között telefonos közmeghallgatásra került sor: a veszélyhelyzet miatt a lakosok csupán telefonon, három perces hívás keretében tehettek fel kérdéseket. S mivel a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta a Samsung-beruházás ügyeit Pest megye önkormányzata intézi, egy megyei telefonszámot kellett hívni. Péntektől vasárnapig hangpostafiókra lehetett felmondani az üzeneteket, hétfőn pedig személyesen is fogadták a hívásokat. A feltett kérdésekre május 5-én, a Pest megyei önkormányzat csatornáján adnak válaszokat az illetékesek, majd május 12-ig döntenek a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról.
Bővítés zajlik, vagy új gyár épül? Nehéz egyértelműen megállapítani. A Samsung-beruházás számára ugyanis szinte „szobánként” adják ki az építési engedélyeket, s ezekhez a különböző szakhatóságok rendre a hozzájárulásukat adják. Majd a Samsung egy idő után módosíttatja az épületek terveit. Így a meglévő egyes számú gyár minden épülete utólagos bővítésen esett át az elmúlt három év során. A második gyár építési engedélyezése még bonyolultabban zajlik. Erre az új gyárra, amelyhez 80 hektár plusz területet vásárolt meg a Samsung, már tavaly tavasszal kiadták az építési és a katasztrófavédelmi engedélyt. A pandémiás helyzetre hivatkozva azonban az új gyártócsarnokot és elektrolittárolót mégsem kezdték el megépíteni. Ugyanakkor a tüzivíz-tározók, raktárak, víztározók elkészültek az új fejlesztési területen. Majd kiderült, hogy ezek a megépült létesítmények tulajdonképpen az első gyárhoz is tartoznak. Most pedig új tervek készültek a második üzemre is. „A világjárvány alatt a Samsung felülvizsgálta az új gyárra vonatkozó elképzelését” – olvasható a katasztrófavédelmi engedélyezéshez készült dokumentumban. Eszerint már nem „különálló gyárként” kívánják megvalósítani az új üzemet, mint ahogy korábban tervezték, hanem a meglévő, egyes számú gyár „bővítéseként”. Ennek érdekében telekösszevonást kértek, s az eddigi két gödi telephelyüket egy helyrajzi számra vonta össze a Földhivatal. Így néha még második gyárnak, máskor bővítésnek nevezik a most megépíteni kívánt gyárépületeket. S hogy meddig tart még a gigaberuházás további terjeszkedése? Nem tudni, de a most kb. 500 ezer négyzetméteresre tervezett gyárkomplexum vélhetően nem a végleges állapot. Legalábbis ez derül ki a Biztonsági jelentésből, ami azt állítja, hogy a telekösszevonással létrejött 115 hektáros telephelyen „további távlati kapacitásnövelő beruházásokra marad lehetőség”.
A vonatkozó jogszabály szerint azonban meghatározott határértéket elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és létesítmény építése esetén az építési engedély iránti kérelemhez eleve mellékelni kell a katasztrófavédelmi engedélyt.
Márpedig a Samsung SDI újabb felső küszöbértékű veszélyes üzemében – amely csupán 500–1000 méterre épül a gödi lakóövezettől – további 3500 tonna veszélyes anyagot és 760 tonna elektrolitot fognak felhasználni,
ezért az építése katasztrófavédelmi engedély-köteles.
Az akár formalitásnak is tekinthető közmeghallgatás persze nem lehet szokatlan a gödiek számára, hiszen eddig sem sűrűn értesítették őket a különböző döntésekről a beruházás kapcsán. Nem túl következetes tájékoztatásban azonban volt részük: 2020 őszén például az első gyár váratlanul bejelentett bővítését azzal indokolta a Samsung képviselője, hogy a második gyár megépítéséről nem döntött a Samsung. Azóta nemcsak a döntés született meg az új gyárról, de a most közzétett Biztonsági jelentés szerint új tervek alapján nagyobb kapacitású üzemet kívánnak építeni.
Ugyanakkor a folyamatos zajszennyezésben élő gödiek továbbra is hiába küldik a panaszaikat a hatóságoknak. Bár a Samsungot a panaszok miatt zajcsökkentés végrehajtására kötelezte a hatóság, ám épp a panaszt benyújtók lakóhelyén nem végeztek zajmérést, s hivatalosan nincsenek is benne a gyár zajvédelmi hatásterületében – írtuk meg korábban.
Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak
A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán.
Pedig az Alsógöd felé terjeszkedő gyárban a meglévő zajforrások mellé újak is létesülnek, többek közt három, összesen 130 MWth hőteljesítményű gázkazán. Emellett az összes tervezett földgáz-, víz- és áramvezeték, valamint egy földgáz-átadó létesítmény is a gyár alsógödi lakóövezet felőli oldalán fog megépülni. És itt épül egy új, 2×2 sávos autóút is, amelyen naponta több száz kamion fog közlekedni, tovább növelve a zajszintet.
Engedélyek nélkül is
A magyar hatóságok viszont látszólag rendkívül együttműködőek a Samsunggal. Az eddig megépült gyáregységeket például használatbavételi engedélyek nélkül is engedik működni. A cég ugyanis 2020 decemberében visszavonta a gyár „B” és „C” zónájának használatbavételi engedélyezési kérelmét.
Ennek értelmezéshez tudni kell, hogy ezek a gyáregységek még az építkezés 2. és 3. ütemében épültek, jelenleg pedig már a 6. ütemnél és a „K” zóna építésénél tart a beruházás. Használatbavételi engedélyt viszont a nyilvánosan elérhető adatok szerint csak az 1. ütemben épült üzemrész, az egyes számú gyár elektrolittárolója és az oktatóépület kapott.
Arra a kérdésre, hogy mely gyáregységek rendelkeznek egyáltalán hatályos használatbavételi engedéllyel, a Kormányhivatal több mint három hónapja nem ad választ. Az erre vonatkozó decemberi adatigénylés válaszadási határidejét először 45 napra hosszabbította meg a Kormányhivatal, de a határidő letelte után sem válaszolt. Emiatt az adatigénylést benyújtó Göd-ÉRT Egyesület februárban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, ám eddig a NAIH sem küldött értesítést a vizsgálat eredményéről.
Hasonlóan „szemérmesek” a hatóságok a Samsungra kirótt építésügyi bírságok tekintetében: az Átlátszó erre vonatkozó adatigénylésére kétszer 45 napra hosszabbította meg a határidőt a Pest Megyei Kormányhivatal.
A gödiek számára viszont a gigaberuházás környezeti hatásai elleni védekezés tűnik igazán reménytelennek. Környezetvédelmi engedélyt ugyanis az újabb gyárhoz sem írtak elő, hatásvizsgálat lefolytatását a hatóságok nem tartották szükségesnek. Így hiába épülnek a meglévő gyár mellé újabb légszennyező pontforrások és több ezer tonna veszélyes anyag raktározását és feldolgozását biztosító létesítmények, a két gyár együttes környezeti hatását fel sem mérik.
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
Nyitókép: Porfelhő borítja a Samsung-gyár melletti munkaterületet. Fotó: Bodnár Zsuzsa | https://atlatszo.hu/2021/05/04/tovabb-bovulo-a-samsung-gigagyara-pedig-meg-az-elso-uzemnek-sincs-meg-minden-engedelye/ | https://web.archive.org/web/20230403201130/https://atlatszo.hu/2021/05/04/tovabb-bovulo-a-samsung-gigagyara-pedig-meg-az-elso-uzemnek-sincs-meg-minden-engedelye/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-bovul-a-samsung-gigagyara-pedig-meg-az-elso-uzemnek-sincs-meg-minden-engedelye | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-04 00:00:00 | [] | [
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"bírság",
"engedély",
"adatigénylés"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
52,092 | Varga Mihály volt szobatársának cége közel 10 milliárdért építhet termálfürdőt és szállodát | 9 milliárd 683 millió forintért nyerte el a fehérgyarmati termálfürdő és szálloda tervezését és kivitelezését a budapesti Garage Ingatlanfejlesztő Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közbeszerzést Fehérgyarmat Város Önkormányzata írta ki. Az ország keleti csücskébe tervezett szállodában 72 szoba kap helyet. A hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel, sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul.
A Fehérgyarmati Strandfürdő területén jelenleg két termál-, két gyermek- és egy úszómedence található. A termálmedencébe érkező víz 2002-ben gyógyvíz minősítést kapott, ami mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas.
A mintegy 10 ezer lakosú Fehérgyarmat jelenlegi strandja elsősorban a helyi igényeket elégíti ki. Igazi ritkaság, ugyanis kevés 1000 forint alatti termálvizes fürdő működik Magyarországon, egy felnőtt számára a fürdőbelépő 2020-ban csupán 900 forint volt.
A 2020-as önkormányzati tájékoztatási dokumentációból kiderül, hogy
a tervezett szálloda és wellnessfürdő megvalósítása érdekében módosítani kell a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot.
A jelenlegi strand és a mellette elhelyezkedő sportpálya területéből hoztak létre egy közel 3 hektáros új telket. A telkeket részben beépítésre nem szánt különleges területből, beépítésre szánt különleges területté sorolták.
A budai Várban is dolgozik a cég
A nyílt eljárásra csupán ez az egy ajánlat érkezett, a Garage Kft.-től, amelynek tulajdonosa Szabó Zoltán.
A cég nettó árbevétele 5 év alatt hatszorosára nőtt.
2015-ben a kft. nettó árbevétele még csak 679 millió forint volt, 2019-ben ez a szám 4,2 milliárd forintra ugrott. A cég adózott eredménye 2015-ben 19 millió forint volt, ami 2019-ben 324 millió forintra nőtt.
„Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van” – derítette ki korábban a Magyar Narancs.
Nemrég az Átlátszó is megírta, hogy mitől szárnyal a cég. A WHB és a Garage Kft. például 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét a Budai Várban. A két cég 2018 óta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel.
A kft. egy másik nagyberuházáson is dolgozott: 2017-ben megnyerte a WHB Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás időközben nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra drágult.
A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét
A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft.
„Nullás brikettgyár”
A cég már többször dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező kft. építhette fel – egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért – a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton.
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. Végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre, ami egy idő után, az uniós vállalások ellenére, semmi bevételt nem termelt – a Magyar Narancs cikke szerint. A furcsa brikett-bizniszről az Átlátszó is írt.
Habony hitelezője a brikett-bizniszben
Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
Szabó Zoltánnak kastélya is van a megyében: az üzletember cége, a Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben kapott 194 millió forint uniós támogatást, amiből a Nagyaron található Luby Kastélyt újította fel és egy illatozó rózsakertet is kialakított. A kastélyban jelenleg múzeum és étterem üzemel, de esküvőt és különböző rendezvényeket is szerveznek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A fehérgyarmati termálfürdő és szálloda látványterve. (Forrás: Engedélyezési Terv) | https://atlatszo.hu/2021/05/06/varga-mihaly-volt-szobatarsanak-cege-kozel-10-milliardert-epithet-termalfurdot-es-szallodat/ | https://web.archive.org/web/20210922203138/https://orszagszerte.atlatszo.hu/varga-mihaly-volt-szobatarsanak-cege-kozel-10-milliardert-epithet-termalfurdot-es-szallodat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-mihaly-volt-szobatarsanak-cege-kozel-10-milliardert-epithet-termalfurdot-es-szallodat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-06 00:00:00 | [
"Szabó Zoltán (Garage)"
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Fehérgyarmat",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő"
] | [] |
|
52,093 | Kósa Lajost 63-an jelentették fel a francia bank miatt, de az ügyészség mindent elutasított | A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál jelentették fel Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt, amiért az állítólagos csengeri örökösnőtől elfogadta a francia Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) tulajdonának 24,09 százalékát, az ügyészség szerint viszont nem is történt semmi. A nyomozást megszüntették, nincs bűncselekmény. | „Európa leggazdagabb emberei közé tartozhatott volna Kósa Lajos fideszes képviselő, ha teljesültek volna az általa aláírt ajándékozási szerződések! Egy pezsgő Bernard Arnault-val, a Louis Vuitton elnökével, egy hétvégi golfozás Amancio Ortegával, a Zara urával, mindez talán csak karnyújtásnyira lehetett volna, ha bármi is igaz lett volna abból, amivel a politikust etették. A csengeri örökösnő, Sz. Gáborné, aki elhitette a volt debreceni polgármesterrel, hogy mesés örökség jogosultja, ugyanis több ajándékozási szerződést is kötött vele 2016 januárjában. Az egyik alapján Kósa menő nyugati bankár lehetett volna, miután övé lett volna az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka. A Blikk birtokába került szerződés szerint Kósa az ajándékot »köszönettel elfogadta« a szélhámosnőtől, aki azt állította a bepalizott politikusnak, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban” – írta a Blikk februárban.
A cikk után 63-an jelentették fel Kósa Lajost hamis tanúzás gyanúja miatt, tudta meg az Átlátszó az egyik feljelentőtől.
Az NNI-nek küldött irat szerint „a rendelkezésre álló adatok alapján Pomy Collingwood és további magánszemélyek, 2021. március 14–18. közötti időszakban e-mailben feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen Kósa Lajos országgyűlési képviselőt érintően hamis tanúzás bűntett elkövetésének gyanúja miatt.
A feljelentések adatai szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály, Kiemelt Ügyek Osztálya előtt 29022/57/2018. bü. számon, P. Mária (korábbi nevén Sz. Gáborné) ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt nyomozás lefolytatására került sor. Ezen eljárásban a 2019. március 6-án foganatosított tanúkihallgatás alkalmával Kósa Lajos a 29022/57-1393/2018. bü. számon készült jegyzőkönyv szerint, a hamis tanúzás tilalmára való felhívást követően úgy nyilatkozott, hogy Sz. Gáborné a részére nem ajándékozott készpénzt, vagy más egyéb vagyontárgyat.”
Majd úgy folytatódik a dokumentum, hogy „a feljelentők álláspontja szerint a hamis tanúzás bűncselekmény elkövetésének gyanúját kelti Kósa Lajos tanúként tett vallomása, mivel az elé tárt okiratokban ennek ellenkezője került rögzítésre. Kósa Lajos a tagadó kijelentését az elé tárt bizonyítékok eredményeként sem módosította, nem vonta vissza, így az a következtetés vonható le, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett a büntetőeljárásban.”
Az NNI ezért az ügyet áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészséghez.
Az ügyészség alig egy hónap alatt döntött is: a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt Kósa ellen tett feljelentést – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – elutasította.
Az ügyészség indoklása szerint „az Sz.-né által megíratott közjegyzői okiratokban foglaltakból soha nem valósult meg semmi. Ugyanez igaz a magánokiratra is.”
A nyomozók szerint megállapítható, „hogy az ajándékozási szerződések megkötésére 2016. január 19-én, míg a tanúkihallgatásra 3 évvel később, 2019. március 6-án került sor. Ez utóbbi időpontban az ajándékozási szerződésekben az ajándékozó által vállalt kötelezettségeknek (az osztalék és a részvényvagyon átruházásának) a szerződés szerint végbe kellett volna már mennie, erre azonban nem került sor. Kósa Lajos az ajándékozási szerződésekben ígért ajándékot nem kapta meg és a tanúkihallgatás időpontjában már nyilvánvaló volt, hogy a Szabó Gáborné által állított külföldi örökség nem létezik, az ajándékozási szerződésekben állított részvényvagyonnal a valóságban nem rendelkezik és soha nem is rendelkezett.”
A KNYF azt is írta a feljelentőknek, hogy „mindezekből következően nem valótlan Kósa Lajos tanúként tett azon nyilatkozata, hogy nem kapott sem készpénzt, sem vagyontárgyat ajándékba Sz. Gábornétól, miként a nyomozó hatóság által beszerzett okiratok is csupán arra utalnak, hogy a tanúkihallgatást megelőzően 3 évvel Sz. Gáborné részvény, illetve osztalékvagyon ígéretét adta Kósa Lajosnak, azonban a ígért vagyonszerzésre nem került sor”.
A KNYF szerint ezért „a fentiek alapján a feljelentett cselekmény nem valósítja meg sem a hamis tanúzás bűntettét, sem más bűncselekményt, ezért a feljelentést bűncselekmény hiányában el kellett utasítani”.
Címlapkép: Orbán Viktor és Kósa Lajos az Operatív Törzs ülésén 2021. január 23-án (fotó: Kósa Lajos/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/05/11/kosa-lajost-63-an-jelentettek-fel-a-francia-bank-miatt-de-az-ugyeszseg-mindent-elutasitott/ | https://web.archive.org/web/20210918105620/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kosa-lajost-63-an-jelentettek-fel-a-francia-bank-miatt-de-az-ugyeszseg-mindent-elutasitott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajost-63-an-jelentettek-fel-a-francia-bank-miatt-de-az-ugyeszseg-mindent-elutasitott | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-11 00:00:00 | [
"Kósa Lajos"
] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"csalás",
"hamis tanúzás"
] | [] |
52,094 | Megvalósulhat az alsóörsi polgármester álma: egy zöld benzinkút a védelmi erdő helyén | Tavaly számoltunk be arról, hogy Alsóörsön, a Balaton-parton egy erdős területre építenének benzinkutat. Azt a Mobil Petrol Kft. által finanszírozott telepítési tanulmánytervből lehetett megtudni, hogy a benzinkút megépítése milyen hátrányosan hatna a környezetre.
A zöldfelület nem is annyira a benzinkút épülete miatt, hanem leginkább a hozzá vezető útburkolat miatt csökkenne.
„A töltőállomás megépítése, a működtetéshez szükséges viszonylag nagyméretű burkolt felület következtében a meglévő növényzet, fák jelentős része kivágásra kerül, ami által a terület környezeti terhelése jelentősen növekszik, a levegő, a talaj és a vizek terhelése növekszik, a vízháztartás megváltozik, a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisül a növényzet kiirtása, a terület széttagolása, burkolása által” – olvasható a tanulmánytervben.
Valóságos kiserdőt vágnának ki Alsóörsön egy új benzinkút kedvéért, helyiek tiltakoznak
Kérdéses összefonódások, településéstervezési kiskapuk övezik annak a tervezett benzinkútnak a történetét, amit Alsóörsre építene egy beruházó. Ellenzői szerint a települést olajbűzzel, zajjal árasztaná el a benzinkút, aminek a kedvéért valóságos kis erdőt akarnak kivágni, és a helyi szabályozási tervet is módosítani kellene.
Hebling Zsolt, a Fidesz által támogatott független polgármester 2018 óta, azaz a kezdetektől fogva teljes vállszélességgel támogatja a benzinkút megépítését. A benzinkút terve már 2020 elején igen előrehaladott állapotban volt. Az 5 086 négyzetméteres telek korábban az önkormányzaté volt, tavaly nyáron adták el a Mobil Petrolnak 23 millió forintért (4500 forint/négyzetméteráron). Azonban a környék üdülőtulajdonosai csak ősszel értesültek a tervekről, és tiltakozásul petíciót indítottak a beruházás ellen.
A benzinkút-promóternek beálló polgármester azóta szakadatlanul pózol a benzinkútnak szánt területtel, szerinte nem lesz káros környezeti hatása a benzinkút építésének.
Hangsúlyozza, hogy aki ellenzi a benzinkutat, az „hisztériát” kelt, hiszen csupán hét juharfa és nyolc akácfa esne áldozatul.
Alsóörs alpolgármestere is kiment egy videóssal a helyszínre, ahol elmondta, hogy a területnek az égvilágon semmi funkciója nincs, nem mellesleg egy „vaddisznótanya”, ugyanis ott élnek a vaddisznók.
A polgármester „példa nélküli közvélemény-kutatást” írt ki
A benzinkút megvalósítása azonban egy kis problémába ütközött, ugyanis az ingatlan a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerint védelmi erdő besorolású terület, amire módosítás nélkül nem lehetne csak úgy felhúzni egy benzinkutat, még akkor sem, ha az az önkormányzat szerint „környezetbarát és zöldbe ágyazott” lesz.
A benzinkút jelentős változást hoz a városszéli telek látképében: a tervek szerint az új, úgynevezett Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben a legnagyobb beépíthetőség 20 százalék lenne, a legkisebb zöldfelület aránya 30 százalék, a legnagyobb burkolt felület nagysága pedig 50 százalék.
A HÉSZ módosítása előtt pedig valamilyen formában meg kell kérdezni a lakosok véleményét. Tavasszal a polgármester „példa nélküli közvélemény-kutatást” írt ki.
Hebling Zsolt 2021 januárjára ígérte a kérdőív kiküldését, ami végül áprilisra tolódott. 2021. április 30-án összesítették a beérkezett szavazatokat. Az önkormányzat honlapja szerint:
kiküldtek 3 644 szavazószelvényt;
határidőre 1 795 válaszboríték érkezett vissza;
az érvényes szavazólapok száma: 1 588, amelyből az IGEN szavazatok száma 1 177 (74,1 %), a NEM szavazatok száma 411 (25,9 %).
Ha egy kicsit utánaszámolunk, akkor látjuk, hogy
az összes szavazásra jogosult 32 százaléka a benzinkút megépítése mellett, 11 százaléka a beruházás ellen voksolt, 51 százaléka nem ment el szavazni, közel 6 százalék pedig érvénytelenül szavazott.
A benzinkút ügyében mindvégig magabiztosan nyilatkozó polgármester azt írta az eredményhez: „Bízunk benne, hogy mindenki elfogadja a többség véleményét, mint ahogy mi is elfogadtuk volna, ha az érintettek nagyobb része nem támogatná a fejlesztést”. A helyszínen készült önkormányzati videó szerint
a polgármester a közjegyző válla mögött figyelte a szavazatszámláló bizottság munkáját.
Torzít az eredmény?
A leendő benzinkút környékén élő üdülőtulajdonosok, akik nem szerettek volna még egy környezetbarát benzinkutat sem, felvetették, hogy a polgármester egy új műfajt („példa nélküli közvélemény-kutatást”) hozott létre, aminek kénye-kedve szerint írta meg a szabályait.
Mivel a benzinkút az üdülőtelepen fog megépülni, a Veszprém megyei állami főépítész azt kérte, hogy különösen a Vadtelepen élők véleményét kell megkérdezni.
Az ellenzők nehezményezik, hogy az állandó lakosok által lakott ingatlanokban minden szavazókorú szavazati jogot kapott, a nyaralóingatlanok esetében azonban csak 1 szavazatot lehetett leadni a tulajdonos után. A vadtelepi nyaralók körülbelül 220 ingatlant takarnak, ami csupán 220 szavazat.
„A petíció személyes aláírásgyűjtésekor a vadtelepiek mintegy 60%-át elértük 2020. szeptember-októberében, és 98 százalékuk elutasította a benzinkutat. Nincs 100%-ban igazságos megoldás, ezért javasoltuk az 1 ingatlan 1 szavazat módszert, amit méltányosnak gondoltunk. Az önkormányzat válasza azonban kimerült abban, hogy véleményük szerint nem”
– mondja Huszár Péter üdülőtulajdonos.
Az általuk kívánt civil kontrol sem valósult meg, hiszen többszöri kérésük ellenére sem engedte be a polgármester a civileket a szavazatszámláló bizottságba. „Ki lettünk zárva teljesen. Soha nem tekintettek partnernek minket, a benzinkút NEM érdekeltjeit.”
A kiküldött kérdőívek mellé a polgármester csatolta a saját levelét, amiben csak az építkezés előnyeiről számol be, az ellenzők véleménye nem kapott helyet, ezért ők saját szórólapot készítettek, és azt osztották szét a településen.
A benzinkút ellenzői attól félnek, hogy ez az új műfaj egy új módja lesz annak, hogy a polgármesterek saját szabályaik szerint szerezzenek legitimitást bármilyen építkezéshez.
Továbbá aggasztónak találják, hogy a pályázati kiírásban nem szerepelt, meddig kell üzemeltetni a benzinkutat. Most a védett erdőből átminősítéssel gazdasági területet csinálnak, aztán abból már sokkal könnyebben lehet mondjuk lakópark, amiből sokkalta nagyobb pénzt lehet csinálni.
„Igenis van funkciója a védelmi erdőnek, ahogy a neve is mutatja: védelmi erdő. Véd a vasút zajától, a fesztiválok porától-zajától, oxigént termel, számtalan állatnak (köztük védett hüllőknek), növényeknek évtizedek óta élőhelye. És szép, zöld, természetes. A benzinkútban mi a »zöld«? Legfeljebb a színe. Amikor az önkormányzat azt hangoztatja, hogy ez egy bozótos, dzsindzsa, elhanyagolt terület, akkor a saját munkájukat minősíti? Ugyanis 2020 augusztusáig az önkormányzat tulajdonában volt a terület” – mondja Huszár Péter.
Mézesmadzag: egy új gyalogátkelő
„Véleményem és tapasztalatom szerint a nyaralótulajdonosok többsége korrektnek tartja az eljárást, hiszen mindösszesen egy kis létszámú ellenző tartja azt manipulatívnak. A valótlan információkon alapuló petíció – amelyet nem tart hitelesnek az önkormányzat – szerint is azt kérték, kérdezzük meg a lakosság véleményét. Mi úgy döntöttünk, hogy az állandó lakosokon kívül, akik minket megválasztottak, a közteherviselésben résztvevő ingatlantulajdonosokat is megszólítjuk, akik egyébként többen vannak, mint lakosaink!
Pont akkor lett volna igazságtalan a közvélemény-kutatás, ha ezt az arányt tovább rontottuk volna olyan esetekkel, ahol pl. nyolcan, vagy többen résztulajdonosok”
– mondta lapunknak Hebling Zsolt.
Arra a kérdésünkre, hogy a civilek miért nem delegálhatnak valakit a szavazatszámláló bizottságba, nem kaptunk érdemi választ: „A szavazatszámláló bizottság civilekből áll, akik már korábban bizonyítottak választások esetén, felesküdött lakosok. Közjegyző felügyeli a vélemények feldolgozásának, számlálásának folyamatát, aki az adatvédelmi szabályok betartását is ellenőrizni fogja (anonimitás).”
A polgármester szerint a kísérőlevél nem véleményt tartalmaz, hanem tényeket, illetve azt, hogy mi vezette a testületet ahhoz, hogy egyhangúlag folyamatosan kiáll a számos előnnyel járó beruházás mellett. A település vezetője szerint az ellenzők érvek helyett folyamatosan valótlanságokkal próbálták a véleményeket befolyásolni, amely bizonyítható.
A polgármestertől megtudtuk, hogy
bár a környezetvédelmi, természetvédelmi főosztály, a vízügyi hatóság és a Nemzeti Park sem tartja szükségesnek, az állami főépítész igen, így készülni fog környezeti hatástanulmány.
A polgármester válaszából kiderül, hogy a vezetés évek óta tud arról, hogy gyalogosan nem biztonságos az átkelés, de az elmúlt évek alatt nem tudták ezt a problémát megoldani, úgy tűnik, ehhez egy egész benzinkút kell. A kérdőív mellé postázott levélben a polgármester egyenesen életveszélyesnek nevezi az átjárást a főúton.
„Sok éven keresztül kezdeményeztük a vadtelepi szakaszon a forgalom lelassítását, hiszen állami területekről van szó. Eddig azt értük el, hogy sebességkorlátozás van érvényben. A vasút villamosítás kapcsán is jeleztük ezen kérésünket. A létesítmény esetleges megjelenésével a teljes csomópont tervezése megtörténne, és a jelentős összegű finanszírozás is megoldódna. Ha nem valósul meg a benzinkút, akkor is azon fogunk dolgozni, hogy biztonságban átjussanak a helyiek a part felé” – írta a polgármester.
Címlapkép: Hebling Zsolt 2020 őszén a telek előtt. Fotó: Alsóörsért közösen / Facebook | https://atlatszo.hu/2021/05/12/megvalosulhat-az-alsoorsi-polgarmester-alma-egy-zold-benzinkut-a-vedelmi-erdo-helyen/ | https://web.archive.org/web/20221202140339/https://atlatszo.hu/2021/05/12/megvalosulhat-az-alsoorsi-polgarmester-alma-egy-zold-benzinkut-a-vedelmi-erdo-helyen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvalosulhat-az-alsoorsi-polgarmester-alma-egy-zold-benzinkut-a-vedelmi-erdo-helyen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Alsóörs",
"Veszprém megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem"
] | [] |
|
52,095 | Közel 14 milliárdból épül stadion Nyíregyházán, de akár 19 milliárd is lehet a vége | Tovább folytatódik a stadionépítés Magyarországon: ezúttal Nyíregyháza került sorra, ahol nettó 13,8 milliárd forintból épül a sportlétesítmény az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. kivitelezésében. A végösszeg azonban 19 milliárd is lehet, mert márciusban Orbán Viktor miniszterelnök ennyire emelte a stadionra fordítható keretet. Alvállalkozóként a Magyar Építő Zrt. is részt vesz a projektben. | Az uniós közbeszerzési értesítőben május 10-én megjelent tájékoztató szerint az Építő-és épületkarbantartó Zrt. (Épkar) nyerte a Nyír-Wetland Generál Zrt.-vel közösen a nyíregyházi stadion tervezési és kivitelezési feladatok elvégzésére vonatkozó tendert. Az UEFA II-es sportlétesítmény építésére 2020. szeptemberben írták ki a közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) által közzétett hirdetmény szerint a munkálatok a labdarúgó stadion fővállalkozói szerződés keretében történő tervezési és kivitelezési feladatait, a létesítményhez kapcsolódó külső közműcsatlakozások, tér- és útburkolatok, térépítészeti/kertépítészeti feladatok megvalósítását foglalják magukban.
Stadionépítési láz a járvány idején: a sportarénák 2020-ban is nyelték a százmilliárdokat
Az elmúlt évben négy nagy budapesti, illetve főváros környéki sportberuházást követtünk nyomon és néztünk meg közelebbről drónnal. Közülük két látványberuházás horribilis összegekbe kerül az adófizetőknek. A kétszázmilliárdos atlétikai stadionra és a százmilliárdos kézilabdacsarnokra annyi pénzt költ a kormány, mintha 2020-ban nem is lett volna járvány.
A tenderdokumentációból kiderül az is, hogy a tervezési feladat nem más, mint egy 12 200,90 m² bruttó szintterületű labdarúgó stadion, továbbá egy kétszintes kiszolgáló melléképület megalkotása, illetve a tervdokumentáció elkészítése.
A kivitelezési munkálatok közé tartozik a meglévő, régi stadion elbontása (amelyből a tervek szerint egyedül a nyugati lelátó egyes szerkezeti elemei maradnak meg), a használatbavételi engedély megszerzése és menedzselése, valamint a tervdokumentáció alapján a rendeltetésszerű használatra alkalmas, „kulcsrakész” kivitelezés megvalósítása.
A stadion 8 150 fő befogadására lesz alkalmas.
A 10 160 m² alapterületű műfüves és élőfüves labdarúgó sportpálya mellett közönségforgalmi területek, technikai helyiségek, sajtóközpont, TV-stúdió és elsősegély-helyiségek kialakítására is sor kerül majd.
A nyertes ajánlatot az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. adta be közösen, a BMSK május 3-án kötötte meg velük a szerződést. A nettó 13,79 milliárdos beruházás alvállalkozók bevonásával valósul meg, akik többek között a tervezési, bontási, elektromos munkákban, valamint a környezetrendezésben, zsaluzásban és szigetelésben is részt vesznek.
Az ajánlatok összegzéséből kiderül, hogy alvállalkozóként a Magyar Építő Zrt. és a Linera Mérnöki Iroda Kft. fog résztvenni a projektben.
19 milliárd is lehet a végösszeg
A kormány eredetileg 10,32 milliárd forintos keretet biztosított a jelenleg NB II-ben játszó Nyíregyházi Spartacus FC otthonának szánt sportlétesítményének megépítésére. Egy márciusban megjelent kormányrendelettel az előkészítésére és megvalósítására fordítható keretösszeget Orbán Viktor 19,1 milliárd forintra emelte. A határozat szerint a pénzügyminiszternek idén 607 milliót kell átcsoportosítania a Gazdaságvédelmi Alapból a stadion megépítésére.
Vagyis ha kihasználják a teljes, 19,1 milliárdos keretet, akkor a nyíregyházi lehet az egyik legdrágább magyar stadion.
A nyíregyházi stadion építéséért nem volt nagy tolongás, a nyílt eljárásra a nyertes ajánlattevőkön kívül mindössze két ajánlat érkezett: a debreceni székhelyű Hunép Építőipari Zrt.-től, valamint a miskolci PEKA BAU 2000 Építőipari, Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től.
Nem ez az első alkalom, hogy az Épkar Zrt. stadionépítésben érdekelt: a cég többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építheti összesen 10,6 milliárdért. Az Opten adatai szerint a budapesti székhelyű vállalkozás 2019-ben 19,7 milliárdos nettó árbevételt ért el, nyeresége 2,8 milliárd forint volt.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét.
Az alvállalkozóként közreműködő Magyar Építő Zrt. a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB) és az Épkar Zrt. tulajdonában van. A Magyar Építő szintén sok állami megbízást kapott már, nevükhöz fűződik például a Nyugati Pályaudvar tetőszerkezetének felújítása közel 9 milliárd forintért, a Puskás Aréna építése, és a Szépművészeti Múzeum 8 milliárdos rekonstrukciója is.
A nyíregyházi stadion építéséért felelős másik építőipari vállalkozás, a Nyír-Wetland Generál Zrt. a Nyír-Wetland Szolgáltató Kft.-n keresztül a nyíregyházi Zemenszky Rita és Zemenszky Márió többségi tulajdonában van. A zrt. 2020 októberében alakult át kft-ből zártkörűen működő részvénytársasággá. Nettó árbevétele tavaly 14 millió, 2019-ben 13,2 millió volt, adózott eredménye pedig 2020-ban 1,6 millió forint volt, az azt megelőző évben pedig 221 ezer forintos profitot termelt. A nyíregyházi stadion építéséből származó bevétel tehát valószínűleg jelentősen meg fogja dobja a cég mérlegét.
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A nyíregyházi stadion látványterve (forrás: nyiregyhaza.hu) | https://atlatszo.hu/2021/05/12/kozel-14-milliardbol-epul-stadion-nyiregyhazan-de-akar-19-milliard-is-lehet-a-vege/ | https://web.archive.org/web/20210918111229/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kozel-14-milliardbol-epul-stadion-nyiregyhazan-de-akar-19-milliard-is-lehet-a-vege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-14-milliardbol-epul-stadion-nyiregyhazan-de-akar-19-milliard-is-lehet-a-vege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-12 00:00:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Linera Mérnöki Iroda Kft.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Nyír-Wetland Kft."
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"stadion"
] | [] |
52,096 | A rendőrség nem hajlandó nyomozni Sinopharm-ügyben – de van ennél nagyobb baj is | A Nemzeti Nyomozó Iroda minden feljelentést elutasított, amely a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezetének tisztázására, tehát Magyarország Alaptörvényének betartására és betartatására irányult – értesült a Válasz Online. Ám van ennél nagyobb baj is: a WHO a benyújtott bizonyítékok alapján „nagyon kevéssé biztos” abban, hogy a Sinopharm-oltóanyag megvédi a 60 éven felülieket és/vagy a krónikus betegeket a koronavírus hatásaitól. | Szűk egy hónapja jeleztük, hogy a Sinopharm-sagát feldolgozó korábbi cikkeink nyomán bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával. Ugyanis hozzánk hasonlóan ő is úgy látta: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
Tényi gyors választ kapott az NNI korrupciós bűnözés elleni osztályától: „Beadványát hatóságunk megvizsgálta, és megállapította, hogy annak tartalma alapján teljes terjedelmében lefedi egy korábbi feljelentésben szereplő történeti tényállásban foglaltakat, újabb, büntetőjogilag relevanciával bíró tényeket, adatokat nem tartalmaz. Erre figyelemmel beadványa nem tekinthető újabb feljelentésnek, az alapján sem nyomozás elrendelésének, sem feljelentés elutasításának nincs helye.” A rendőrség azt is közölte, az azonos tartalmú korábbi feljelentést már elutasították.
A nyilvánosságnak egyelőre tehát csak áttételes információi lehetnek arról, hogy kik húzhatnak anyagi hasznot a hiperdrága kínai vakcinák behozatalából. Ami biztos: a Danubia Pharma Kft. jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. A társaság ügyvezetője be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosai nem ők, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. Hogy kik lehetnek ezek a befektetők? Minden jel arra utal, hogy a tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora. Az eddigi legközvetlenebb bizonyítékunk erre a kapcsolatra, hogy a Danubia ügyvezetője, a titokzatos Tuza Máté a Szeverényi-érdekeltségek bejáratott könyvelési szolgáltatója.
Ám a Tényi-féle bejelentés rendőrségi elutasításánál van nagyobb baj is. A magyar kormányzat által is sokszor hivatkozott Egészségügyi Világszervezet (WHO) eredetileg április végére tervezte a Sinopharm-oltóanyag vészhelyzeti engedélyéről szóló döntést, ám ez eddig elmaradt. Helyette megjelent egy elemzésük az oltóanyagról, amelyben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a „nagyon bizonyosak vagyunk” és a „nagyon kis mértékben vagyunk biztosak” közötti skálán értékelték a kínai vakcinát. Ami szerintük nagyon biztos, hogy a vakcina a 18-59 éves egészségeseket megvédi a fertőzéstől. Ennyi a jó hír. Nagyon kevéssé biztos azonban, hogy védi
a 60 év felettieket
és a 60 év alatti társbetegségben szenvedőket.
Vagyis azokat, akiket százezer-, milliószámra oltottunk. Tehát nagy tömegben vannak olyan oltott, idős és/vagy krónikus beteg emberek Magyarországon, akik azt hiszik, védettek, de ez egyáltalán nem biztos. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a WHO szerint nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina
a Covid súlyos formáitól is véd,
ellenáll-e a mutánsvírusoknak,
és ami a legsúlyosabb, hogy biztonságos-e az idősek és a társbetegségben szenvedők számára.
A magyar hatóságoknak tehát azonnal vészhelyzeti forgatókönyvet kellene alkotniuk. A kínaival oltott időseknek és a fiatalabb krónikus betegeknek pedig úgy kell védekezniük, mintha nem lennének oltva.
Nyitókép: Sinopharmmal oltanak egy idős asszonyt Makón április 27-én (fotó: MTI/Rosta Tibor)
#nyomozás#rendőrség#Sinopharm | https://www.valaszonline.hu/2021/05/04/a-rendorseg-nem-hajlando-nyomozni-sinopharm-ugyben-de-van-ennel-nagyobb-baj-is/ | https://web.archive.org/web/20230328163503/https://www.valaszonline.hu/2021/05/04/a-rendorseg-nem-hajlando-nyomozni-sinopharm-ugyben-de-van-ennel-nagyobb-baj-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-nem-hajlando-nyomozni-sinopharm-ugyben-n-de-van-ennel-nagyobb-baj-is | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-05-04 00:00:00 | [
"Szabó László (KKM)",
"Szeverényi Márk",
"Tuza Máté"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Syntonite Med Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"strómanok",
"covid-19"
] | [] |
52,097 | Azzal vádolták meg a Budapesten bújkáló Gruevszkit, hogy ellopta a pártja adományait és ingatlanokat vett belőle | A pártjának folyósított adományokat ellopva, egy Belize-i offshore cég közbeiktatásával vásárolt több ingatlant az észak-macedón fővárosban az ország volt miniszterelnöke a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség friss vádirata szerint - írja a Balkan Insight. | A pártjának folyósított adományokat ellopva, egy Belize-i offshore cég közbeiktatásával vásárolt több ingatlant az észak-macedón fővárosban az ország volt miniszterelnöke a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség friss vádirata szerint - írja a Balkan Insight.
Az ügyben hat személyt - Gruevszkit, az unokatestvérét, üzlettársait és munkatársait - vádoltak meg. Azzal vádolják őket, hogy illegális forrásból származó összegekből, egy pénzmosási akció keretében, egy karibi offshore cég közbeiktatásával a valós tulajdonos, Gruevszki személyét elkendőzve vásároltak meg több építési telket és épületet Szkopje központjában, a főváros egyik elegáns külvárosában és Krushevo városában.
A vádirat szerint az országot irányító politikus 2012-ben szemelte ki az első telket. A miniszterelnök ekkor megkérte a titkosrendőrség fejét, Saso Mijalkovot, aki egyébként az unokatestvére, hogy segítsen neki úgy megvenni az építési területet a pártkasszából kivett pénzből, hogy a személye rejtve maradjon. Mijalkov megkereste egy Belize-i offshore cég macedón tulajdonosát és letárgyalta vele, hogy az falból alapít egy észak-macedón céget, amely megvásárolja az ingatlant. Gruevszkiék a vád szerint 2015-ben rávették a miniszterelnök egyik üzletember ismerősét, hogy az ő cége vásárolja fel az offshore cég helyi leányának részvényeit.
Gruevszki 2016-ig maradt hatalomban, hogy 2018-ban egy kétéves börtönbüntetés elől Budapestre szökjön, ahol politikai menedékjogot kért és kapott. | https://444.hu/2021/05/13/azzal-vadoltak-meg-a-budapesten-bujkalo-gruevszkit-hogy-ellopta-a-partja-adomanyait-es-ingatlanokat-vett-belole | https://web.archive.org/web/20230330083428/https://444.hu/2021/05/13/azzal-vadoltak-meg-a-budapesten-bujkalo-gruevszkit-hogy-ellopta-a-partja-adomanyait-es-ingatlanokat-vett-belole | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/azzal-vadoltak-meg-a-budapesten-bujkalo-gruevszkit-hogy-ellopta-a-partja-adomanyait-es-ingatlanokat-vett-belole | 444 | world-news | 2021-05-13 00:00:00 | [
"Nikola Gruevszki"
] | [] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"rokonok",
"pénzmosás"
] | [] |
52,098 | Mészárosék apránként az egykori Simicska-cégek emlékét is kiradírozzák | Miután Simicska Lajos a legutóbbi országgyűlési választások eredményét látva végül feltette a kezét, és végleg visszavonulót fújt, búcsút intett valaha virágzó cégbirodalmának is. Orbán Viktor egykori leghatalmasabb szövetségesének vállalatai közvetítő emberek révén a miniszterelnök jelenlegi leghatalmasabb szövetségeséhez, Mészáros Lőrinchez kerültek, aki csakhamar el is kezdte beolvasztani az új szerzeményeket. Utoljára tavaly ősszel írtunk Orbán barátból lett ellensége cégeinek bedolgozásáról, most pedig megnéztük, mi történt azóta a maradékkal. Nincs meglepetés: a folyamat folytatódott, így Mészárosék lassacskán a Simicska-birodalomnak még az emlékét is kiradírozzák. | Miután Simicska Lajos a legutóbbi országgyűlési választások eredményét látva végül feltette a kezét, és végleg visszavonulót fújt, búcsút intett valaha virágzó cégbirodalmának is. Orbán Viktor egykori leghatalmasabb szövetségesének vállalatai közvetítő emberek révén a miniszterelnök jelenlegi leghatalmasabb szövetségeséhez, Mészáros Lőrinchez kerültek, aki csakhamar el is kezdte beolvasztani az új szerzeményeket. Utoljára tavaly ősszel írtunk Orbán barátból lett ellensége cégeinek bedolgozásáról, most pedig megnéztük, mi történt azóta a maradékkal. Nincs meglepetés: a folyamat folytatódott, így Mészárosék lassacskán a Simicska-birodalomnak még az emlékét is kiradírozzák.
Mezőgazdaság
Simicska Mezort Általános Befektetési Zrt.-je még 2019. szeptember 30-án beolvadt a Mészáros-féle Talentis Agro Zrt.-be. Az alá tartozó Mezort-Agro Termelő és Szolgáltató Kft. sorsa pár hónappal később pecsételődött meg, január elseje óta végelszámolás alatt áll, és jogutód nélkül fog megszűnni. Ugyanígy jár a MóriczFarm Kft. is, mely a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. érintésével érkezett meg a Talentis zsebébe. Ennek a cégnek az ügyvezetői körében korábban Mészáros Lőrinc mindhárom gyereke megfordult, az év első napja óta azonban itt is folyik a végelszámolás.
A szintén a Mezorthoz - vagyis most már a Talentishez tartozó Óvár-Agro Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. azonban, egyelőre úgy tűnik, megmarad: tavaly június elsején kapott új vezérigazgatót Purgai Ferenc személyében. Purgai Simicska-túlélő, Orbán Viktor korábbi oligarcha-szövetségesének embereként még a Mezortot vezette, az új, felcsúti oligarcha-szövetséges pedig a Talentis Agro Zrt. igazgatóságában is helyet osztott neki.
Változások a Dráva Kalásznál is
A Dráva Kalász Zrt. nem Simicska tulajdona volt, hanem élből Mészárosé, de az elmúlt év során ebben a vállalatban sem állt meg az élet. Mészáros Beatrix, aki 2017. áprilisától másfél éven át ült az igazgatósági tanácsban, végül 2019. március 22-én távozott posztjáról, és a Dráva Kalász még ezen a napon elköltözött Debrecenből, hogy Fegyvernek érintésével tovább álljon a fővárosba, ahol egy pillanatra megpihent a Királyi Pál utcában, hogy végül, 2019. december 19-én a József körút 69. szám alatt érjen révbe.
Mészáros Lőrinc tavaly májusban ki is szállt a cégből, mint tulajdonos, helyére december 19-én egy Temunovic Petar nevű üzletember érkezett, aki még aznap a vezérigazgatói székbe is beült.
Tavaly áprilisban kivitték a Dráva Kalász alól a Fénykalász-Ker Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t. Ennél a cégnél a Mészáros-lány 2017. áprilisától 2019. áprilisáig volt ügyvezető. A Fénykalász-Ker tavaly december kilencedikén pénzbeöntést kapott, jegyzett tőkéjét 3 millióról 250-re pumpálták. A röpke Mészáros Beatrix-korszak kezdete óta tulajdonos benne a Búzakalász 66, említett korszak vége óta pedig a Talentis Agro is rendelkezik felette.
A Dráva Kalász-tulajdon Kunhalom Tej Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t elengedik Mészárosék. A céget fizetésképtelenség miatt felszámolták - igaz, ez a folyamat még 2018. március 22-én kezdődött, majd tavaly márciusban ért véget.
A Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt. alá tartozó, az egykori Metropol ingyenes napilapot kiadó MTG Metro Gratis Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tavaly december 20. óta végelszámolás alatt van, jogutód nélkül szűnik meg. Így járt a szintén Megapolis-tulajdon sonitusMedia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is, őket tavaly október elsején kezdték el végelszámolni, jogutód itt sem lesz.
A Magyar Nemzet napilap és online verziója, az mno.hu egykori kiadócége, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. sem menekült meg a kasza elől. A szintén megapolisos céget, mely vezetőségében Liszkay Gábor és Simicska fia, Simicska Ádám Lajos is megfordult, tavaly november elseje óta végelszámolás radírozza.
A Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft., melyet korábban saját nevén is birtokolt mind Simicska, mind Mészáros, tavaly április 30-án került Tima Jánoshoz, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesteréhez, aki bejáratott Mészáros-szövetségesként már amúgy is számos cégben van benne közvetlenül tulajdonosként, vezetőségi tagként vagy közvetetten, egy másik cégén keresztül.
Nem menekült meg viszont Lánchíd Rádió Kft. alá tartozó Lánchíd Kereskedőház Kft., tavaly április elsején végelszámolás alá került.
Reklám
Simicska volt óriásplakátos cége, a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonosai között 2019. december 16. óta ott figyel Mészáros ismert vasútépítő vállalata, a V-Híd Építő Zrt. is. A Publimont másik tulajdonosának, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-nek tavaly április óta részvényese Mészáros. A Publimont harmadik tulajának, a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft.-nek szintén volt olyan korszaka, amikor Simicska, majd Mészáros is nyíltan, saját nevén tulajdonolta - most a Pro-Ráta Holding Zrt.-hez tartozik.
Mészáros Lőrinc Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-je alá tartozott 2019. július ötödikéig a Patient Media Kiadó- és Szolgáltató Kft., aztán megváltak tőle. De a cég még mindig aktív.
Nem úgy az Euro Publicity-tulajdon VM Eger Hirdetésszervező, Hirdetésközvetítő és Tanácsadó Kft., melynél tavaly november elsején kezdték meg a végelszámolást. A cég jogutód nélkül szűnik meg.
Ingatlan
Csintalan Sándor egykori cége, a Rác-Ing Ingatlanhasznositó-Beruházó Kft. 2019. szeptember 30-án beolvadt a Pro-Aurumba. Ugyanezt tette ugyanezen a napon a szintén ingatlanok adásvételével foglalkozó BREDA-2000 Vagyonkezelő és Befektető Zrt. is.
Témadesign: Mészárostól Tiborczhoz
Nincs köze Simicskához, de az elmúlt év egyik ismert Mészáros-közeli céges történése, így ne maradjon ki: a miniszterelnöki vő, Tiborcz István BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-je tavaly november 13-án megvette a Mészáros Gasztro Kft. alá tartozó, ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó Témadesign Kft.-t. A Témadesign a tulajdonosa a tarcali Andrássy Rezidenciának, így Tiborcz gyakorlatilag egy ötcsillagos szállodát vásárolt, amihez, mint megírtuk, 881 millió forint banki kölcsönt kapott.
Soha nem volt Simicska-érdekeltség, de a teljesség kedvéért:
Megkavarták a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. tulajdonosi szerkezetét
A céget a kezdetekkor még Mészáros a saját nevén birtokolta, aztán berakta a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. zsebébe, innentől pedig viszonylag aktív ide-oda rakosgatás kezdődött, a lényeg, hogy a tagok között most a Talentis, az R-Kord, a Mészáros és Mészáros, valamint a Fejér-B.Á.L. szerepel. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-aprankent-az-egykori-simicska-cegek-emleket-is-kiradirozzak.html | https://web.archive.org/web/20221206215524/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-aprankent-az-egykori-simicska-cegek-emleket-is-kiradirozzak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-aprankent-az-egykori-simicska-cegek-emleket-is-kiradirozzak | mfor.hu | hungarian-news | 2020-02-21 22:56:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Tima János"
] | [
"Búzakalász 66 Kft.",
"Dráva Kalász Zrt.",
"Lánchíd Rádió",
"Megapolis Media Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"mezőgazdaság"
] | [] |
52,099 | Nem árulja el a kedvezményezett, hogy kik működtetik közpénzből a fideszes mémoldalt | Két lényegi elemmel egészítette ki a Patrióta Európa Mozgalom mémoldalnak juttatott közpénzekről szóló korábbi cikkünket a történetben a pénzek címzettjeként szereplő egyesület. Egyrészt, hogy a fideszes mémeket posztoló Facebook-oldal még Balog Zoltán ideje alatt tartozott hozzájuk. Másrészt, hogy az egyesületnek csatornázott, a mémoldalnak szánt közpénzeket arra fordították. A részleteket és a Facebook-oldal szerkesztőinek nevét azonban nem árulták el. | A szóban forgó, egyébként Orbán Viktor évértékelő beszédeinek szervezőjeként is ismert Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) cikkünk megjelenése után válaszolt a neki küldött emailre. Ezt írták:
„A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 2019 második felétől a Patrióta Európa Mozgalomtól különváltan működik. Ezen időpontot követően a Patrióta Európa Mozgalom működésére nézve nem rendelkezünk információkkal. A 2019. évben kapott 5,8 millió forint összegű, a Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldalára igényelt támogatást e célra fordítottuk”.
Ezután a következő tisztázó kérdéseket küldtem az MPEE-nek:
„Számomra nem világos, hogy pontosan mire fordították az 5,8 millió forint közpénzt. Le tudnák ezt írni tételesen? Van esetleg erről egy szerződés, vagy hasonló, aminek elkérhetném a másolatát?
Önök úgy írnak a Patrióta Európa Mozgalomról, mintha az egy létező dolog lenne. Kérem, árulják el: mi az? Kik vesznek benne részt? Rendelkezik jogi személyiséggel? Hol lehet megtalálni?
Amikor még nem működött Önöktől különváltan a Patrióta Európa Mozgalom, akkor kik szerkesztették a Facebook-oldalt?”
A viszontválaszban Vizkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára és az egyesület jelenlegi elnöke a következőket írta:
„Megerősítem, hogy a kérdésében jelzett 5,8 millió forintot a Patrióta Európa Mozgalom céljaira fordítottuk, ami szerepeltettünk mérlegbeszámolónkban. További, részletező kérdései olyan információkra irányulnak, amelyek magánszemélyek egyes adatait is érintik vagy érinthetik, így kérem, fogadja el, hogy ezeket nem áll módomban nyilvánosságra hozni.”
Az MPEE válaszaiból legelsősorban azt lehet kihámozni, hogy a fideszes mémoldal 2019 első felével bezárólag működött az egyesületen belül, vagyis a történethez legközelebb álló politikus nem az elnökséget csak 2019 májusa óta betöltő Vizkelety, hanem a pozíciót korábban betöltő Balog Zoltán korábbi humánerőforrás-miniszter, jelenleg református püspök.
Ha jól értjük, a válaszokból emellett az derül ki, hogy Vizkelety ideje alatt az 5,8 millió forinttal kitömött mémoldal szerkesztői távoztak az egyesület köreiből. Azt viszont Vizkelety nem árulja el, hogy kik is azok.
A Batthyány Lajos Alapítványon keresztül jönnek a közpénzek
A Patrióta Európa Mozgalom (PEM) hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik. Az irgalmatlan mémdömping egy része értéksemleges kulturális tartalom, egy másik része direkten politikai jellegű. Ez a mém például egy választási kampány ideje alatt szidta a Fidesz jelöltjének ellenfelét:
A Batthyány Lajos Alapítvány 2019-ben adott 5,8 millió forint támogatást az egyesületnek a Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése címen.
A Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) pedig onnan van pénze, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától adományként. A BLA legutolsó, 2019-es beszámolójából kiderül, hogy ebben az évben összesen 3,53 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától, míg ezen kívül gyakorlatilag semmilyen bevétellel nem rendelkezett.
A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény felada a kormánykommunikáció összehangolása. „Nagy része van abban Rogán Antalnak is, hogy választók többször is a Fidesz-KDNP-t hatalmazták meg azzal, hogy vezesse az országot” – nyilatkozta nemrégiben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Telexnek. „Az ő dolga, hogy az egész magyar társadalomhoz eljussanak az üzenetek” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégiben szintén a Telexnek.
Közpénzből osztotta az oroszbarát és fideszes mémeket egy facebookos propagandaoldal
A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képet oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.
A korábban is Fidesz-közelinek számító BLA 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban „hétköznapi” alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament. Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amikkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz egy választási vereségtől tartva.
Korábban a BLA támogatásait derítettük fel az Alapjogokért Központ beszélő fejeinek juttatott százmilliók, az Orbán Gáspár alapította JÖSZ Alapítvány által fenntartott szakkollégium üzemeltetésére adott tízmilliók, és az angol nyelvű orbánista hírszájt, a Remix mögött is.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Címlapkép: Martina Stoesselt ábrázoló kép alapján | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/13/nem-arulja-el-a-kedvezmenyezett-hogy-kik-mukodtetik-kozpenzbol-a-fideszes-memoldalt/ | https://web.archive.org/web/20230518010008/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/13/nem-arulja-el-a-kedvezmenyezett-hogy-kik-mukodtetik-kozpenzbol-a-fideszes-memoldalt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-arulja-el-a-kedvezmenyezett-hogy-kik-mukodtetik-kozpenzbol-a-fideszes-memoldalt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-14 15:47:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"Magyar Polgári Együttműködés Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"kampányfinanszírozás",
"dezinformáció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,100 | Újabb csapás az önkormányzatokra: kincstári vizsgálatot is kaphatnak kormányzati parancsra | Előbb a Magyar Államkincstár, aztán az Állami Számvevőszék is vizsgálhatja egy adott helyi önkormányzat gazdálkodását az illetékes kormányhivatal kezdeményezésére. | Újabb eszköz lesz a kormány kezében arra, hogy nyomást, kontrollt gyakoroljon a helyi önkormányzatokra. Eddig leginkább pénzügyi eszközökkel tudták csökkenteni a helyhatóságok mozgásterét, most a bürokratikus, ellenőrzési vonalon gyarapodott a rendelkezésre álló kormányzati eszköztár.
A kormány ugyanis az eddiginél is szigorúbban ellenőrizheti a helyi önkormányzatok gazdálkodását - derül ki a 2022-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatból, amit Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtott be a parlamentnek. A dokumentum szerint a kormányhivatalok - amelyek törvényességi felügyeletet látnak el a helyi önkormányzatok felett - kezdeményezhetik, hogy a Magyar Államkincstár ellenőrizze az önkormányzatok gazdálkodását. Eddig ezt csak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kezdeményezhették. A jövőben viszont az ÁSZ-vizsgálatot a kincstári ellenőrzés eredményétől függően kérhetik.
A változás lényege, hogy az államkincstárnak eddig is feladata volt a helyi önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának felülvizsgálata, de erről saját hatáskörben, önállóan döntöttek, és nem a kormányhivatal kérhette a vizsgálatot. A kormányhivatalokat politikusok vezetik, élükön a kormánymegbízott áll. Utóbbikat pedig Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki személyesen még 2018. júniusában.
Ennek megfelelően többnyire fideszes múlttal rendelkező személyekről van szó. Legutóbb éppen a fővárosi kormánymegbízottat nevezte ki a kormányfő: Sára Botond tölti be a kulcsfontosságó pozíciót tavaly januártól, aki korábban fideszes polgármester volt Józsefvárosban.
a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára lehetővé teszi a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatásának az Állami Számvevőszéknél történő kezdeményezése mellett – időben azt megelőzően – a Magyar Államkincstár ellenőrzésének a kezdeményezését
- szerepel a törvényjavaslatban.
A Magyar Államkincstár élén is új vezető áll. Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán jelentette be április 6-án az új elnököt: az új vezető Bugár Csaba közgazdász, aki Varga Mihály szerint az elmúlt 30 évben komoly tapasztalatra tett szert, többek között a Diákhitel Központ Zrt. és az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója is volt. Kinevezéséhez viszont módosítani kellett az erre vonatkozó kormányrendeletet. A hvg-hu írta meg, hogy Bugár Csabának nincs közigazgatási gyakorlata, ezért beírták a rendeletbe, hogy a pénzügyi is jó.
Pénzügyi-satu
Orbán Viktor kormányfő épp a napokban döntött az önkormányzatok kompenzációjáról. Meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a lapunk által megkérdetett önkormányzatok, hogy a kormány mindössze 23 milliárd forinttal kompenzálja 27 település veszteségeit. Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések egyike volt, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére (1 százalékra) csökkentették.
A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány automatikus kompenzációt ad két részletben (júniusban és októberben), de a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintették át. Mintegy 70 nagyobb önkormányzat (ebbe a fővárosi kerületek is benne vannak) közül végül csak az említett 27 kapott kompenzációt, amiből általános működési kiadásokra is költhetnek. Nem kapott támogatást Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Siófok, Tatabánya és Budapest.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége részben sikernek éli meg a 25 ezer fő feletti települések kompenzációját, ugyanakkor sajnálattal állapították meg, hogy a kormány ismételten megosztotta az ország önkormányzatait.
Nem egészen érthető, hogy Magyarország kormánya milyen elgondolás mentén osztotta szét azt a mintegy 23 milliárd forintot, amit 27 település kapott meg, a közel 70-ből. Míg a kormány az adóerő képességgel indokolja döntését, ennek erősen ellent mond, hogy az egyik leggazdagabb település Debrecen részesült a legnagyobb kompenzációban, mintegy 3 milliárd forintban. Szintén érdekes, hogy míg Eger kompenzációja 900 millió forint, addig a városban található Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Hunguest Hotel 2,8 milliárd forintos támogatást kapott
- közölte a MÖSZ. Hozzátették: továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy elérjék, a 2021-ben a kormány által elvett források 2022-ben visszakerüljenek az önkormányzatokhoz.
Vélemény:
A kormány eddig főleg gazdasági érvekkel igyekezett alátámasztani az önkormányzatiság újabb és újabb korlátozását, de nehéz nem észrevenni, hogy politikai szándék is meghúzódik a háttérben: az autonómia csorbítása. Ez szemléletbeli kérdés is: minél inkább demokratikusabb és korrupciómentesebb egy berendezkedés, a kormány annál több feladatot és forrást hagy helyi szinten, hiszen megbízik abban, hogy a helyiek jobban tudják, mire van szükségük. Ha viszont a kormány inkább a központosításban hisz, akkor több hatalmat tart meg magánál.
A 2019-es önkormányzati választáson a vártnál jobban szerepelt az ellenzék, azóta pedig több hangszeren játszik a kormány, ha az önkormányzatok vegzálásáról van szó. A leglátványosabban mindez Budapesten látszik, ahol kreatív magyarázatokkal milliárdokat vontak el, ellenben létrehoztak egy kvázi párhuzamos főpolgármestert Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár személyében, aki sorra jelentheti be a látványos és drága kormányzati beruházásokat (bár a hatásköréből a Diákvárost és a Fudan Egyetemet kivették), míg Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármesternek csak a panaszkodás és a tiltakozás marad.
Most egy újabb eszközzel bővült a kormányzati repertoár, amit bármikor aktiválni lehet, de puszta léte is figyelmeztetés: ha nem viselkedtek jól, akkor előbb kincstári vizsgálatot kaptok, aztán pedig számvevőszékit kormányhivatali kérésre. Nem vitás, hogy az önkormányzatok világában is bőven van mit vizsgálni, hiszen ahol közpénz van, ott visszaélések is vannak, de hosszasan tudnánk sorolni azokat az állami cégeket, kormányzati szerveket és ügynökségeket, ahol szintén lenne dolguk az önálló és politikától mentesen tevékenykedő kincstári és számvevőszéki ellenőröknek, de nekik sem pénzügyi elvonásoktól, sem hatósági fenyegetéstől nem kell tartaniuk. Még egy ideig, hiszen jövőre választások lesznek, ahol bármi megtörténhet. | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormanyhivatalok-mar-kincstari-es-szamvevoszeki-vizsgalatot-is-kuldhetnek-egy-onkormanyzat-nyakara.html | https://web.archive.org/web/20221004141737/https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormanyhivatalok-mar-kincstari-es-szamvevoszeki-vizsgalatot-is-kuldhetnek-egy-onkormanyzat-nyakara.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-csapas-az-onkormanyzatokra-kincstari-vizsgalatot-is-kaphatnak-kormanyzati-parancsra | mfor.hu | hungarian-news | 2021-05-14 15:57:23 | [] | [] | [] | [
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
52,101 | Jogerősen pert nyert a DK az Állami Számvevőszék ellen | Jogerősen pert nyert a Demokratikus Koalíció az Állami Számvevőszék ellen - közölte a párt. A per előzménye, hogy 2018-ban tűz ütött ki a DK székházában, gyakorlatilag minden megsemmisült. A párt állítása szerint az Állami Számvevőszék ennek ellenére az elégett iratok eredeti példányát követelte tőlük, "minimális türelmet sem tanúsítva." | Az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint közleménye szerint a Demokratikus Koalíció gazdálkodását évek óta törvénysértések, szabálytalanságok jellemzik. Azt írta, a párt gazdálkodását bemutató jelentések nyilvánosak, az pedig előremutató, hogy a pártnál mostanra megteremtették a törvényes gazdálkodás alapvető kereteit. | https://hvg.hu/itthon/20210516_Jogerosen_pert_nyert_a_DK_az_Allami_Szamvevoszek_ellen | https://web.archive.org/web/20210623174407/https://hvg.hu/itthon/20210516_Jogerosen_pert_nyert_a_DK_az_Allami_Szamvevoszek_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-pert-nyert-a-dk-az-allami-szamvevoszek-ellen | HVG | hungarian-news | 2021-05-16 12:35:02 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Demokratikus Koalíció (DK)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
52,102 | Kiemelt fontosságú rendezvény lett az Eucharisztikus Kongresszus és a Vadászati Világkiállítás | A rendezvényt a Magyar Honvédség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosítja. Az egészségügyi biztosításért Kásler Miklós felel. Közreműködik még a rendezésben az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Eucharisztikus Kongresszust szeptember 2-4., a Vadászati Világkiállítást szeptember 25. és október 14. közt tartják Budapesten. Utóbbi rendezvény költsége több drágulási kör után most 67 milliárd forinton áll. Mindkét esemény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt lelkes vadász elnökének szívügye. | A szerda esti Magyar Közlöny egyik rendeletében a kormány kiemelt fontosságú rendezvénnyé nyilvánította az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és a 2021. évi „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítást. A rendeltben a kormány ezen túl egyetért azzal, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. vonja be a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságát az Eucharisztikus Kongresszus lebonyolításába.
A rendezvényt a Magyar Honvédség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosítja. Az egészségügyi biztosításért Kásler Miklós felel. Közreműködik még a rendezésben az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Eucharisztikus Kongresszust szeptember 2-4., a Vadászati Világkiállítást szeptember 25. és október 14. közt tartják Budapesten. Utóbbi rendezvény költsége több drágulási kör után most 67 milliárd forinton áll. Mindkét esemény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt lelkes vadász elnökének szívügye. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiemelt-fontossagu-rendezveny-lett-az-eucharisztikus-kongresszus-es-a-vadaszati-vilagkiallitas.html | https://web.archive.org/web/20210625125306/https://mfor.hu/cikkek/makro/kiemelt-fontossagu-rendezveny-lett-az-eucharisztikus-kongresszus-es-a-vadaszati-vilagkiallitas.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiemelt-fontossagu-rendezveny-lett-az-eucharisztikus-kongresszus-es-a-vadaszati-vilagkiallitas | mfor.hu | hungarian-news | 2021-04-29 15:27:00 | [] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"egyház",
"támogatás",
"juttatás",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,103 | Viszi a NER az Andrássy úti palotákat is | Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is. | Andrássy út;
2021-05-17 06:00:00
Viszi a NER az Andrássy úti palotákat is
Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is.
Az Orbán-kormány és NER-lovagjai egymás után kebelezik be Budapest patinás negyedeit. A recept ugyanaz: az ingatlanokat árverésen, kézen-közön, cserével, vásárlással vásárolják fel, ha kell kiebrudalnak könyvtárat, múzeumot, más cégeket, majd – esetenként állami forrásokból – felújítják és magukra csukják az ajtót. A felújított villák, paloták közül néhány sokcsillagos hotelként születik újjá, a java azonban cégközponttá, különféle alapítványok domíniumává, kormány által preferált intézmények székhelyévé avanzsál és onnantól a kivételezett kevesek zárt világává alakul át.
Az Orbán-kormány gazdasági holdudvarának Andrássy úti térnyerése valójában már az első fideszes kabinet felállása előtt megkezdődött, bár néhányan akkor még vélhetőleg nem is sejtették, hogy egykoron a Nemzeti Együttműködés Rendszerének oszlopos tagjai lesznek. De persze volt, aki készült a szerepre. Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje, a Fidesz egyik alapítója, több milliárdos állami megbízási szerződés haszonélvezője jelenleg országgyűlési képviselőként, a törvényalkotási bizottság alelnökeként szünetelteti ügyvédi tevékenységét az SBGK ügyvédi irodában, amelynek alapító tagja. A 113-as szám alatti villa még 1993-ban került az SBGK nevére. (A sugárúton egyébként ezenfelül számos a NER világban jól mozgó ügyvédi iroda található.)
Néhány házzal lejjebb, a 105. szám alatti épületben egy új NER-játékos, Várkonyi Andrea médiacége, a Whitedog költözött. Mészáros Lőrincz menyasszonya csak bérli az ingatlant, tulajdonosa a leendő férj egyik érdekeltsége a Konzum PE magántőke alap. Legutóbb a túloldalon lévő Kogart-házat vette meg az egykori gázszerelő. Az Mfor értesülése szerint Mészáros 5 milliárd forintért vette meg egyik legjelentősebb magángyűjteménynek - Kovács Gábor kollekciójának - is helyet adó épületet. Ennél jóval szerényebb üzlet volt a kávéfőzőiről ismert Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. egykori mintaboltjának és három másik ingatlannak tavalyi megvásárlása az Andrássy út 57-ben. A Mészáros cégközpont egyébként a szomszédos Dávid-házban működik. A 2400 négyzetméteres irodaházat 2018-ban az akkor még Mészároshoz tartozó Appeninn Holding vette meg egy cég üzletrészeként 2,2 milliárdért. A cégbe 2018-ban Tiborcz István – Orbán veje – is bevásárolta magát ingatlanos cége, a BDPST Zrt. révén. Tavaly azután mindketten eladták az Appeninn részvényeiket, de az ingatlan egy projektcégen keresztül a másik villához hasonlatosan Mészáros tulajdonában maradt, amelynek egy részét Jellinek Dániel ingatlanmogul vásárolta meg.
Jellinek is szerzett magának egy ingatlant a sugárúton. A kormánypárti Hassay Zsófia vezette előző terézvárosi testület ugyanis két, perekben visszaszerzett ingatlant is dobra vert. Az Andrássy 21. szám alatti épületet ugyanaz a cég vette meg másodszor is, azután tulajdonost váltott és a Gellért szállót is birtokló Jellinek Dániel ingatlanmogulhoz került. Az épület egyelőre üres, erősen leromlott állapotban van.
A Hassay által újra dobra vert másik ház a Andrássy út 47. Az 1878-ban épült neoreneszánsz-eklektikus palotát első körben az Ennet Kft. vette meg 2004-ben 150 millióért, de 16 évi pereskedés után a szerződést semmisnek nyilvánították, az épület visszakerült az önkormányzathoz, amely 2017-ben ismét eladhatta azt. Ezúttal a BBID Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, amely nettó 1,2 milliárd forintot fizetett érte. Tavaly kezdtek hozzá a felújításhoz, a felső szinteken prémium lakások lesznek, alul boltok és étterem. A céget egyébként felesben Dicső László és Balázs Attila birtokolja, utóbbi Tiborcz István üzlettársa.
Egy Hősök teréhez közelebbi épületen – Andrássy út 116. - viszont régi üzlettársával Paár Attilával, a NER egyik sokat foglalkoztatott kivitelező cégének, a West Hungária Bau (WHB) Kft. tulajdonosával osztozik. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját első körben Paár cége vette meg 723 millióért 2017-ben, majd Tiborcz is beszállt az ingatlant birtokló cégbe és közösen butikhotellé alakították át. Tavaly meg is nyílt. Tiborcz ezenfelül egy teljes emeletet is vett az Oktogonhoz közeli 43-as szám alatti házban, a BDPST székhelyének szánta, de végül máshová költöztette.
A NER-világ három másik oszlopos tagja – Hernádi Zsolt MOL-vezér, Garancsi István, aki többek között az Orbán-kormány agyonfoglalkoztatott kivitelező cégének, a Market Építő Zrt-nek. a tulajdonosa, valamint Csányi Sándor, az OTP első embere – három egykori bérpalotát is megszerzett a sugárúton, méghozzá potom áron. Az Andrássy út 8. és 52. alatti épületeket eredetileg három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra cserélte el az önkormányzat. Hassayék itt is panasszal éltek, de az ügyészség ezeket a szerződést nem bolygatta. Az épületek akkor már a triász érdekeltségében voltak. A palotákban elegáns szállodákat alakítanak ki, akárcsak az Andrássy út 3. szám alatti épületben. Utóbbi 2005-ös adásvételből is bírósági ügy lett, Garancsit is behívták tanúskodni, mivel a CD Comission Kft.-nek az érintett időszakban éppen ő volt az ügyvezetője, de ezt se kapta vissza az önkormányzat. Ebből is hotel lesz. Csányi egyébként az egykori Lukács cukrászda épületére is szemet vetett, de a Miniszterelnökség 3 milliárdos áron elorozta előle. A manőverre egyébként azért volt lehetősége, mivel az Orbán-kormány döntése nyomán a világörökségi területeken az államnak elővásárlási joga van, amivel alkalomadtán élnek is.
Így történt ez a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) volt székházával is. A kormány 2 milliárdért megvette, majd 4 milliárdért felújíttatta a Magyar Művészeti Akadémiának. A Kodály Köröndtől nem messze a 100-as szám alatti, 1890-ben miniszterelnöki rezidenciának épült házban kapott helyet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. (RETÖRKI), amelynek felügyeletét a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány látja el.Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke. Az épületet nagy erőkkel újítják.
A MÁV egykori Andrássy úti székházától viszont évek óta hiába próbálnak megszabadulni. Az 1876-ban épült irodaház, 2008 óta üresen áll. Legutóbb a várbeli Burg Hotellel egy csomagban hirdették meg. Azt tavaly decemberben megvette az MNB alapítványa, de az Andrássy úti épület nem kellett senkinek. Most ismét csomagban kínálják 12 másik ingatlannal együtt 14,66 milliárd forintért.
A sorsára vár a 80-82-es szám alatti két erősen leromlott állapotú épület is, amelyeket Schmidt Mária és Ungár Péter közös ingatlanvállalkozása a BIF Zrt. vett meg azzal, hogy szállodává alakítják, de egyelőre nyoma sincs munkáskezeknek.
Új kérője lehet hamarosan a Párisi Nagyáruháznak is. Az eredetileg kaszinónak épült házat Goldberger Sámuel nagykereskedő alakította át áruházzá 1911-ben, a háború után Divatcsarnok néven működött egészen az 1991-es bezárásáig. Az üres épületet 2006-ban az ORCO vette meg, gyönyörűen felújíttatta, majd csődvédelmet kért. Az épületet előbb az MFB Ingatlanfejlesztési Zrt.-hez került, majd 2016-ban a Divatcsarnok Projekt Zrt. vette meg. A cég igazgatóságának elnöke Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán Lázár János exminiszter vadásztársa. A tulajdonosa pedig Max Turnauer bécsi iparmágnás, akivel Lázár elmondása szerint bizalmas viszonyban áll. Nem is kellett több ahhoz, hogy 2018-ban 10 százalékos tulajdonrészt vásároljon a cégben. Turnauer tavalyi halála új helyzetet teremthet.
S végezetül megérkezett a NER sugárútjára a várban már jócskán bevásárolt MNB Pallas Athéné alapítványa is, amely a romániai ingatlanmogul Mudura Sándor érdekeltségi körébe tartozó cégtől vette meg 2017-ben 5 milliárdért a Párisi Nagyáruházzal szemközti épületet, az Andrássy 40-42-t. Ám alig két év múlva eladták a Seven House Ingatlanhasznosító Kft-t és vele a két épületet a GARDA ingatlanalapnak, amelynek kezelése nem sokkal később a Száraz István egykori Origo-tulajdonoshoz köthető, az MKB Bankban is részvényes Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél landolt. A hírek szerint Száraz baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival. | https://nepszava.hu/3119850_viszi-a-ner-az-andrassy-uti-palotakat-is | https://web.archive.org/web/20220626232125/https://nepszava.hu/3119850_viszi-a-ner-az-andrassy-uti-palotakat-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viszi-a-ner-az-andrassy-uti-palotakat-is | Népszava | hungarian-news | 2021-05-17 11:27:12 | [
"Balázs Attila",
"Csányi Sándor",
"Dicső László",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Schmidt Mária",
"Száraz István",
"Tiborcz István"
] | [
"CD Comission Kft.",
"Divatcsarnok Projekt Kft.",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Market Építő Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"infografika"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
52,104 | Orbán Győző eladta egyik cégét: tisztán 800 millió forinthoz juthatott | Egy jól prosperáló, 13 éves családi alapítású cégtől vált meg a miniszterelnök édesapja Orbán Győző az idén év elején. A tranzakció tavasszal zárulhatott le, ekkor történt meg a tulajdonosváltás bejegyzése is a cégkivonatba. Az ügyleten sok százmilliós tiszta nyereségre tehetett szert Orbán Győző, miközben a cég nem került túlságosan messze az Orbán-családtól. | Az Orbán-család cégbirodalma nem nevezhető nagynak, ám annál jövedelmezőbbnek. Most azonban a négy cégből álló cégháló még kisebbre szűkült köszönhetően annak, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző eladta az egyik kizárólagos tulajdonában álló cégét, a Nehéz Kő Kft.-t - vettük észre a társaság cégkivonatában.
A 2008 januárjában bejegyzett Orbán-család által, konkrétan a kormányfő öccse, Orbán Áron által alapított Nehéz Kő Kft. 13 év után került új tulajdonoshoz.
A cég azonban nem került nagyon messze az Orbán-családtól, 2021. április 16-ától kezdődően a NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. a tulajdonos, aki át is nevezte a társaságot FuvarozNak Kft.-re.
A NAKK létrejötte egyébként szintén Orbán Áronnak köszönhető, ezt még 2016-ban alapította Bihari Lajossal közösen, aki mára egyedüli részvényese lett a cégnek. Róla azt írta korábban a G7, hogy a MÁV-nál töltött be különböző vezető gazdasági pozíciókat, emellett minden bizonnyal az Orbán-család bizalmi embere is, hiszen 2016-tól kezdődően ő a most eladott Nehéz Kő Kft. ügyvezetője is.
Drága volt a Nehéz Kő
A jól prosperáló társaság nem kevés pénzért cserélt gazdát - ezt már a cégbírósági dokumentumokból tudtuk meg. A leadott papírok alapján
a vételár kereken 750 millió forint volt, mely egy bruttó összegnek felel meg, ami azt jelenti, hogy nem a teljes összeg került Orbán Győzőhöz. A dokumentumok alapján a NAKK egyébként hitelből fedezte a vételárat, melyet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank biztosított számára.
A 750 milliós vételárból 644,1 millió forintot utaltak át a kormányfő édesapjának, 105,9 millió forint pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak ment közterhek címén.
Bár első ránézésre furcsának tűnhet, hogy vajon miért utal a vevő a NAV-nak is az eladó mellett, a jelek szerint nincs emögött rendkívüli történés. Az történhetett ugyanis, hogy mivel Orbán Győző magánszemélyként és egyedüli tulajdonosként adta el a céget, az így befolyt összeg szja-köteles jövedelemnek minősül.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a vételár és a törzstőke különbözete árfolyamnyereségként keletkezik, ami után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie az eladónak, vagyis ebben az esetben Orbán Győzőnek. A cég törzstőkéje 44 millió forint, a 750 milliós eladási ár közötti differencia 706 millió, aminek 15 százaléka pontosan megegyezik azzal az összeggel, amit a szerződés alapján a vevő a NAV-hoz utal el.
A tisztán 644,1 millió forint vételár mellett még az osztalékra is igényt tart Orbán Győző. A dokumentumok szerint ez bruttó 185,7 millió forint, vagyis ezután még szintén adófizetési kötelezettség keletkezik. A hatályos jogszabályok értelmében az osztalék után 15 százalék szja-t és szociális hozzájárulási adót kell fizetni, ám utóbbinak van egy felső határa. A minimálbér 24-szereséig kell 15,5 százalékot adózni.
Ha a cégbírósági dokumentumban szereplő 185,7 milliós osztalékra vetítjük, akkor összesen 29,4 millió forint közterhet kell befizetnie a miniszterelnök édesapjának. Adózás után így tisztán maradhat 156,3 millió az osztalékból.
A dokumentumokban szereplő adatok és az adózási jogszabályok alapján adódó számokat összeadva összesen 800,4 milliós jövedelem adódik, amiből arra lehet következtetni - mivel nem tudjuk, milyen tételek változtathattak még az összegen -, hogy a miniszterelnök édesapját 800 millió forint körüli összeg illethette meg.
Az osztalék nagyságából kiindulva azt feltételezhetjük, hogy nem lehetett rossz és a koronavírus-járvány által nagyon terhelt éve a Nehéz Kő Kft.-nek. A cég ugyan a 2020-as éves beszámolóját még nem adta le - erre még bőven van is ideje a május 31-i határidőig -, a 2019-es beszámoló is alátámasztja ezt az iménti feltételezést.
Osztalékfizetés ugyanis jellemzően két forrásból történhet; egyrészt az adózott eredményt veszik ki osztalék formájában a tulajdonosok, másrészt a korábbi évek eredményeit tartalmazó eredménytartalékból is történhet osztalékfizetés. 2019-ben azonban ezen a soron a most kifizetésre került összeg töredéke volt, csupán 885 ezer forint. Egyéb nagy összegű tartalékkal - mint például lekötött tartalék vagy tőketartalék - nem rendelkezett a Kft.
Milliárdos bevételek, több százmilliós nyereségek
A Nehéz Kő Kft. szekere az elmúlt pár évben futott fel igazán, már rendre pár milliárdos árbevételekhez jut az éves beszámolók alapján, melyből a végén néhány százmilliós tiszta, adózott nyereség marad. Ez pedig akár jelentősebb osztalék kifizetésére is megteremtette a lehetőséget.
Jelenleg elérhető legutóbbi, 2019-es beszámolója alapján 2,9 milliárd forint árbevétel folyt be a cég kasszájába, igaz, ezzel szembe 2,48 milliárd forint anyagjellegű ráfordítás plusz 237,6 millió forint személyi jellegű ráfordítást kellett finanszírozni. Végeredményben 139 millió forint adózott eredmény maradt a cégben, melyet teljes egészében kifizettek osztalékként, sőt, még az eredménytartalékból kivett a miniszterelnök édesapja 885 ezer forintot, így összesen 139,994 millió forint osztalékfizetés történt a 2019-es év után.
Orbán Győző és az Orbán-család más tagjai is tulajdonosként rendre jelentős osztalékokat vettek ki a Nehéz Kő Kft.-ből.
Az éves beszámolókban szereplő adatok alapján 2008-tól kezdődően összesen 1,47 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok a cégből. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-gyozo-eladta-egyik-ceget-tisztan-800-millio-forinthoz-juthatott.html | https://web.archive.org/web/20220521193812/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-gyozo-eladta-egyik-ceget-tisztan-800-millio-forinthoz-juthatott.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-gyozo-eladta-egyik-ceget-tisztan-800-millio-forinthoz-juthatott | mfor.hu | hungarian-news | 2021-05-17 11:40:33 | [
"Orbán Győző"
] | [
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"bányászat"
] | [] |
52,105 | Tiborcz István édesanyja is beszállt a mezőgazdasági bizniszbe | Újév napján alapított új, mezőgazdasági céget Tiborcz Eszter, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A Velencei-tó mellett fekvő Nadapra bejegyzett Rekettyés-Agro Kft.-ben január végén kisebbségi tulajdonosként jelent meg Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja. | Újév napján alapított új, mezőgazdasági céget Tiborcz Eszter, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A Velencei-tó mellett fekvő Nadapra bejegyzett Rekettyés-Agro Kft.-ben január végén kisebbségi tulajdonosként jelent meg Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja.
Kérdéseinkre Tiborcz Eszter közölte: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben „annak családi jellegét erősíti.”
Célunk, ahogy eddig is, ezt követően is jó minőségű és biztonságos mezőgazdasági alapanyagok előállítása. Olyan magyar és uniós támogatásokat veszünk igénybe, amelyek valamennyi, jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő számára elérhetőek
– fogalmazott válaszában.
Tiborcz Eszter 2012-ben 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg az állami földbérleti pályázatokon: négy beadott pályázatának mindegyikével nyert, ráadásul úgy, hogy mind a négy alkalommal az üzleti tervre kapható, szubjektív pontokkal szerezte meg a területeket. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Az Átlátszó korábbi cikke szerint a bevásárláshoz az ekkor részben állami kézben lévő Gránit Bank nyújtott segítséget: Tiborcz Eszter 167 millió forint hitelt kapott földvásárlásra (öccsével és édesapjával összesen 568,9 millió forintnyi kölcsönt kaptak a Gránittól a Fejér megyei földprivatizációra). A hitelbiztosítéki nyilvántartásban a 167 milliós hitel még mindig látható, Tiborcz Eszter a hiteleket firtató kérdésünkre annyit közölt, hogy a cégük pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – ide értve a hitelállományra vonatkozókat is – üzleti titoknak minősülnek.
A földterületek jövedelmezőségéről nem sokat lehet tudni, a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján közzétett, a mezőgazdasági támogatásokat bemutató összegzése szerint Tiborcz Eszter idén 19,1 millió forint kárenyhítési juttatást kapott, illetve 180 ezer forintot ítéltek meg számára termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatására. A kárenyhítési juttatás a 2020-as évre vonatkozik, ezt Tiborcz Eszter válasza szerint „az egész országot sújtó aszálykárok miatt” vették igénybe. A MÁK adatbázisa szerint az idén megítélt összegekkel együtt 2016 óta Tiborcz Eszterhez összesen 135,3 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós, illetve költségvetési forrásból.
Ezek egy része tehenek után járt, ezért rákérdeztünk, hogy hány állatról van szó, de erre nem kaptunk választ.
A család többi tagjához is milliók érkeztek
Tehenei pedig nem csak neki, hanem öccsének is vannak, a tavaly kifizetett támogatások alapján Tiborcz Istvánnak legalább 74 állata lehet. Ezt az összeget a Magyar Hang a 2020-ban megítélt támogatások alapján számolta ki. A miniszterelnök veje 2020-ban összesen 26,8 millió forintot kapott a különböző mezőgazdasági alapokból.
A MÁK frissített adatbázisa szerint idén sem állt el a pénzcsap: Tiborcz István márciusig összesen 13,3 millió forintot kapott: 10,9 millió forintot az Európai Uniótól területalapú támogatásként, 2,3 millió forintot pedig kárenyhítésre, államháztartási forrásból. Ugyancsak kárenyhítésre kapott 12,4 millió forintot Tiborcz István édesapja, Dr. Tiborcz Sándor.
Összesítésünk szerint Tiborczékhoz 2016 óta, az idén kifizetett összegekkel együtt összesen 352,2 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós és hazai alapokból. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/13/tiborcz-istvan-edesanyja-is-beszallt-a-mezogazdasagi-bizniszbe/ | https://web.archive.org/web/20230609110840/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/13/tiborcz-istvan-edesanyja-is-beszallt-a-mezogazdasagi-bizniszbe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-edesanyja-is-beszallt-a-mezogazdasagi-bizniszbe | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-13 00:00:00 | [
"Tiborcz Eszter",
"Tiborcz István",
"Tiborcz Sándor István",
"Tiborcz Sándor Istvánné"
] | [
"Rekettyés-Agro Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Nadap"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
52,106 | Fideszes polgármesterek is kiakadtak az önkormányzati lakások kényszereladásától, ezermilliárdos vagyon a tét | Böröcz László fideszes képviselő javaslata alapján a bennlakók 15-30 százalék kedvezménnyel vehetnék meg önkormányzati bérleményüket. A hatalmas kedvezmény a másik oldalon a közvagyon ugyanilyen mértékű csökkenését okozná, nem beszélve a kiárusítást követő lakhatási problémákról. | Durva becslések szerint ezermilliárd forint értékű vagyontömegről van szó, és olyan javaslatról, amely eredetileg a budai Várban található műemlék ingatlanokban élő bérlők érdekében született, de Böröcz László fideszes képviselő (aki az I. és az V. kerületet magában foglaló választókerületben indul a jövő évi választáson – egy olyan körzetben, amelyet meglepetésre veszített el a Fidesz 2018-ban) nem állt meg itt: indítványa a teljes önkormányzati bérlakásszektort érinti. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, a Várban kormánypárti potentátok sora szerzett önkormányzati bérlakást, amit most a legrosszabb esetben harmadáron megvehetnek. A lehetőséget ugyan kiterjesztette a javaslat, de ettől még nyilvánvaló, hogy a legalább egymillió forintos négyzetméterenkénti árú Várbeli lakás vevője a 70 százalékos kedvezménnyel lényegesen többet kapna ajándékba, mint egy józsefvárosi garzon bérlője.
Az újabb forrásfosztás és a lakásgazdálkodás ellehetetlenítése miatt még fideszes berkekben is elégedetlenséget váltott ki Böröcz terve. A lakásprivatizációs javaslatot egyszerűen marhaságnak nevezte Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere, és Székesfehérvárt irányító párttársa, Cser-Palkovics András is felemelte a szavát a terv ellen. Kizárólag a tulajdonosnak van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni, ezért nem helyes, hogy „az Országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről” – fogalmazott, és jelezte, hogy „szakpolitikai javaslatokat” tesz az ügyben Böröcznek.
Százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra
Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van, amiből 3400-ben laknak bérlők. Összesen 150 ezer négyzetméternyi ingatlan a tét, az árverések azt mutatják, hogy az önkormányzati lakások 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – összegezte kérdésünkre Pikó András, a kerület független polgármestere. Ennyit tenne megvásárolhatóvá a Böröcz-féle javaslat. Ugyanakkor – hangsúlyozza Pikó – a kerület minden évben jelentős összeget költ a lakásállományra, tavaly például 420 millió forintot. Az összeg nagyjából fele a lakásokra, fele a társasházak felújítására, rehabilitálására ment, a bérleti díjból befolyó összeg pedig nem fedezi ezeket a költségeket, erre külön kell költeniük.
Innen indít a polgármester, amikor arról kérdezzük, milyen következményekkel járhat a bérlakások kedvezményes értékesítése. A VIII. kerület ugyanis jelentős összeget költ ezeknek a lakásoknak és házaknak a karbantartására, lévén, sok köztük a rossz műszaki állapotú, a felújítások nélkül pedig lakhatatlanná is válhatnak. „Azok, akik most töredékáron megvásárolnák az ingatlanjukat, nem feltétlenül tudják, hogy a rezsin túl milyen más terheket vesznek a nyakukba, melyeket eddig az önkormányzat állt. A hátralékadatokból úgy látjuk, hogy a bérlők közel harmada küzdhet jelentős anyagi, akár napi megélhetési gondokkal. Nekik az alacsony bérleti díj mellett a rezsi kifizetése is kihívás. Ők aligha tudnak karbantartásra, felújításra költeni, ha valamilyen hitelből megveszik a lakást.”
Pikó a lakásmaffia megjelenésén túl a befektetőknél is lát veszélyt.
Egy egész tömböt töredékáron tudnak majd megszerezni úgy, hogy megveszik a lakások egy részét, és elég különböző közgyűlési döntésekkel szép lassan kiszorítaniuk a többi lakót, hogy végül az övék az egész ház, hogy lebonthassák, és új társasházat építhessenek helyette. Ez is komoly kockázat.
A polgármester úgy látja, ha törvény lesz a Böröcz-féle javaslatból, az „a Józsefváros, amit ismerünk, rövid időn belül el fog tűnni. Sokan kerülnek végül utcára, és egy kezelhetetlen társadalmi probléma alakul ki Budapesten, mert nem lesz olyan önkormányzat, amely ezt a réteget be tudja fogadni. Már most százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra a VIII. kerületben.”
Pikó szerint „az olcsó lakás, az olcsó lakhatás a társadalmi béke garanciája. Nemcsak a szegényeknek, alacsony jövedelműeken segít, de a fiataloknak is az életkezdésben. Ha megszavazzák a javaslatot, akkor nem lesz olcsó lakhatási lehetőség Magyarországon.”
Ezermilliárdos közvagyont árusíthatnak ki
A VIII. kerületben tehát 90 milliárdos, országosan pedig – konzervatív becsléssel is – sok száz, de akár ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a fideszes javaslat.
A KSH adatai szerint
2019-ben 105 174 önkormányzati tulajdonú lakás volt Magyarországon, ennek mintegy fele Budapesten. Az évről évre csökkenő tendenciát jelzi, hogy ez a szám 2014-ben 113 209 volt.
Ezek közül 2019-ben 84 237-et adtak bérbe az önkormányzatok.
Szociális helyzet alapján 45 341-t, ez a szám 2016-ban még valamivel több mint 59 ezer volt. Magyarán három év alatt a szociális alapon bérbe adott lakások száma a negyedével esett.
A KSH szerint amíg az önkormányzatoknak 2014-ben 17 milliárd 982 millió forint bevételük volt bérleti díjból, ez 2019-re 20 milliárd 316 millióra nőtt. Azaz miközben az önkormányzatok eladogatják a lakásaikat, a bérleti díjat összességében mégis növelni tudták.
Budapesten a legmagasabb az önkormányzati lakások aránya a teljes ingatlanállományon belül. Beszédes ugyanakkor, hogy ez az arány a 2004-es 7,6 százalékról 2019-re 4,5 százalékra esett.
A hivatalos statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a 80 ezres önkormányzati lakásnyi állomány jó részét értékesíthetik. Azért jórészt, mert a Böröcz-féle javaslatban vannak kivételek: nem vásárolhatók meg például azok, amelyek bontásra vagy felújításra váró épületben vannak, a műteremlakások, a nyugdíjasházban lévők, illetve az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok.
A közvagyon elherdálása
Felelőtlen, és embertelen helyzetet teremt – foglalta össze véleményét Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője a javaslatról. A tetemes diszkont miatt nem kétséges, hogy a bérlők (vagy az őket felhasználó „befektetők”) kapnak a vételi lehetőségen, így jóformán megszűnhet az önkormányzatok lakásgazdálkodása.
Gémesi minősíthetetlennek nevezte, hogy egy képviselői indítvánnyal, mindenféle egyeztetés nélkül dönthetnek az ügyben. Ez a helyhatóságok utolsó tartaléka, amivel adott esetben megsegíthették a hitelkárosultakat, vagy szociális probléma esetén fedelet biztosíthattak a település lakóinak – villantotta fel, miért létfontosságú az önkormányzati lakásvagyon. Törvény ugyan nem kötelezi az önkormányzatokat a lakhatás megoldására, ugyanakkor jogos elvárás, hogy ha például leég valakinek a háza, a helyhatóság el tudja helyezni a bajbajutottakat. Fiatal házasoknak pedig nagy segítség, ha a piacinál alacsonyabb önkormányzati lakbért fizethetnek, így összespórolhatják a pénz egy részét a saját lakásra – mondta Gödöllő polgármestere.
Hogy egyáltalán jogszerű-e az önkormányzati vagyont törvénnyel így elvonni, arról Gémesi úgy foglalt állást, erősen súrolja az alkotmányosság határát, de szakértők még vizsgálják ezt a kérdést.
„A végsőkig küzdeni fogok, védeni fogom a többi állampolgár vagyonát” – jelentette ki. Levezetése szerint ugyanis az egyes települések lakóinak a vagyonáról van szó, aminek a hozadékából vagy az eladásából nekik kellene részesedniük: utat építeni, települést fejleszteni, és nem elherdálni. „Elfogadhatatlan az ilyen kampányízű pártpolitikai döntés, más vagyonán szavazatokat venni” – indokolta ellenérzését.
Hamis érvelés, hogy 1993-ban a mostani törvényjavaslathoz hasonló értékesítés történt. Az Antall-kormány idején valóban olcsón vásárolhattak a lakók, de leromlott épületekben, és a vevőkre várt a társasházak teljes felújítása, jelentős jövőbeni költséget vállaltak be az alacsony vételár fejében. Azóta viszont az önkormányzatok sokat invesztáltak, sok helyütt megtörtént a fűtéskorszerűsítés, szigetelés, homlokzatfelújítás – érvelt a 15-30 százalékos diszkontár ellen.
Gémesi szerint azért tisztességtelen a törvényjavaslat, mert akár néhány havi bérlés után, hozzáadott érték és munka nélkül hoz helyzetbe egyeseket, és juttatja őket áron alul olyan vagyonhoz, amit mások egy élet munkájával érhetnek csak el.
„Nem járulok hozzá, hogy elkótyavetyéljék a város vagyonát, ami egyben nemzeti vagyon is” – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere. Településén a bérlakás-értékesítés kényszere azt jelentené, hogy egymilliárd forintnyi vagyonért jó, ha 250-300 millió forint befolyna. Tab 2001-ben vágott bele a bérlakásépítésbe (akkoriban jól működött a Fidesz bérlakásprogramja), a 131 lakásból 90 az utóbbi tizenöt évben épült vagy újult meg. Schmidt a törvényjavaslatból a legsúlyosabbnak a közvagyon elherdálását tartja.
Abban bízik, hogy az Országgyűlés többsége józanul dönt a kérdésről, mérlegelve, mekkora kárt okoz, és mi a hozadéka a javaslatnak, amelyről semmilyen előzetes egyeztetés nem folyt az önkormányzatokkal.
A lakáseladásból befolyt összegeket a mostani szabályok szerint az önkormányzatoknak külön számlán kell tartaniuk, és abból bérlakásokat lehet csak finanszírozni. Vagyis a kótyavetyéből becsorgó aprópénzből kellene ezután kezelni a bérlakásproblémát. Ráadásul meglehet, hogy az ellenérték vontatottan érkezik, a törvényjavaslat szövege alapján legalábbis mód lenne arra, hogy 10 százalék letétele után a vételárat 25 év alatt törlesszék az eddigi bérlők. A jelenlegi, 5 százalékos pénzromlás mellett ez jó opció a vevők számára, tekintve, hogy kamatról nincs szó a tervezetben.
Ha a kiárusítás után eltűnnek az önkormányzati bérlakások, kilátástalan helyzetbe kerülnek azok, akik nem tudnak piaci árat fizetni az albérletért. Schmidt Jenő szerint a maximum 30 (de akár 15) százalékos áron történő vásárlási lehetőségre sokan rá fognak mozdulni, mindenekelőtt a lakásmaffia. Akiket megtalál a maffia a bérlakásra szorulók közül, azok hamarosan az utcára kerülnek, vagy jó esetben valamelyik kistelepülésen kötnek ki, lerongyolódott, 2-3 millió forintért elérhető ingatlanokban – vélekedett.
Kiskapuk tágra nyitva
Böröcz László javaslata – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – sok mindenben merít a belvárosi lakásprivatizálás hagyományaiból, ugyanakkor van legalább egy jelentős különbség. Mégpedig az, hogy az V. kerületi lakásrendelet alapján a nagy kedvezménnyel megvásárolt lakásokra „öt év elidegenítési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni”. Ez a lépés elvileg akadályt gördít az olyan rafinált ügyletek elé, amikor valaki nagy kedvezményre jogosultként megvásárolja az ingatlant, amit aztán rövid időn belül piaci áron továbbad – a különbözetet pedig zsebre teszi.
Böröcz javaslatában ilyen elidegenítési tilalmat nem találtunk. Ez azt jelenti, hogy a töredékáron megszerzett lakást azonnal elkezdhetik árulni piaci áron. Vegyünk egy nagyon rossz állapotban lévő, ám nem rossz elosztású, és nem rossz helyen fekvő budapesti lakást. Az ilyen, teljes műszaki felújítást, nyílászáró-cserét igénylő lakások ára a megvásárlás előtti értékbecslésnél már eleve alacsony, ebből jönnek le a kedvezmények, így szinte fillérekért hozzájuthat a bérlő. Aztán semmi nem gátolja abban, hogy a megszerzett ingatlant rögtön továbbadja egy vállalkozónak pár millió forint jutalom ellenében A vállalkozó az aprópénzen szerzett lakást felújítja, és az eredeti vételárhoz képest többszörös áron elkezdi árulni – hacsak ő maga nem adja ki piaci áron.
A fent leírt eshetőség egyelőre feltételezés, de a törvényjavaslatban nincs garancia arra, hogy ez vagy akár ennél cifrább eset ne következzen be. Gondoljunk az olyan alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott, ilyen-olyan kölcsönökből élő emberekre, akiktől egyszer csak azt kéri hitelező vagy egy távoli ismerős, hogy vegyék meg a lakást az önkormányzattól, majd rövid úton kirakják őt onnan. A lakásmaffia leleményességét ismerve nem zárható ki, hogy ilyen történetek is megessenek.
A Város Mindenkié aktivistája a benyújtott törvényjavaslat egyik nagy veszélyét éppen ebben látja. Őze Sándor szerint az – általa 1000-1500 milliárd forint értékűre saccolt – országos bérlakás-állomány egy része ugyanis „befektetők, rosszabb esetben a lakásmaffia kezére fog kerülni.”
Szerinte abszurd és életszerűtlen feltételezés egy nagyobb összeg előteremtését, vagy akár hitelfelvételt elvárni a lakások megvásárlásához olyan lakosoktól, „akiknek a bérlakás puszta fenntartása, a számlák befizetése is nehézséget okoz.” Az újabb privatizálási hullám velejárója az lesz, folytatja, hogy az önkormányzatoknál csak az üresen álló, illetve nehezen, esetleg egyáltalán nem értékesíthető lakások maradnak olyan lakókkal, akik a bérlők anyagilag leggyengébb csoportját alkotják. „Azaz az önkormányzatoknak az eddiginél is kevesebb érdekük lesz abban, hogy ezeket a lakásokat kiadják, és a legrosszabb anyagi helyzetben lévő csoportokkal továbbra is foglalkozzanak.”
A lakhatási válságból történő kilábalás pillére lehetett volna egy jól működtetett bérlakásrendszer, de az ingatlanokat már a ’90-es években elkezdték kiárusítani, ezt a tendenciát a mostani javaslat még magasabb fokozatra kapcsolja, tovább növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket, olyanoknak kedvezve, akiknek azért akad valamilyen tőkéjük. Mindeközben az építkező, tudatos lakáspolitikát ellehetetleníti – foglalta össze Őze.
Alkotmánysértő a benyújtott javaslat – állította az Utcajogász önkéntes jogásza a 24.hu-nak. Szatmári Andrea szerint a tulajdonhoz való jogot sérti a Böröcz-féle indítvány, amennyiben az önkormányzati vagyon terhére juttat vagyonhoz másokat, illetve az önkormányzatokat a saját vagyonuk értékesítésére kötelezi. Szatmári szerint az is probléma, hogy a javaslat egységesen kényszeríti eladásra a helyhatóságokat, olyanokat is, amelyek korábban maguk építettek bérlakásokat, hogy orvosolják a kerületi lakhatási gondokat, vagy saját költségünkön jelentős lakótömb-rehabilitációba fogtak – azaz nem az államtól korábban megkapott lakásvagyont kellene kedvezményesen eladniuk, hanem olyan ingatlanokat is, amelyeket ők maguk hozták létre, vagy amelyekbe jelentős összeget invesztáltak. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/17/onkormanyzati-lakasok-eladasa-berlok/ | https://web.archive.org/web/20221003190431/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/17/onkormanyzati-lakasok-eladasa-berlok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-polgarmesterek-is-kiakadtak-az-onkormanyzati-lakasok-kenyszereladasatol-ezermilliardos-vagyon-a-tet | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-17 00:00:00 | [
"Böröcz László"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat"
] | [] |
52,107 | Rájár a rúd Dunaújvárosra: egy titkos terv alapján milliárdos forrást vonnának el az ellenzéki várostól | Nem elég az ISD Dunaferr rémálma, egy titkos elképzelés szerint a rácalmási és az iváncsai ipari parkok, vagyis többek között a Hankook gumigyár és a most épülő SK Innovation akkumulátorgyár iparűzési adóbevételeiből is kiszorulna a város. | Dunaújváros megyei jogú város attól tart, hogy a kormány azt készíti elő, hogy jelentős forrásokat vonjon el a várostól. Készült ugyanis egy nem nyilvános jelentés, amelyben Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke azt javasolja, hogy a kormány hozzon létre különleges gazdasági övezetet Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával.
Hol van itt Dunaújváros?
Dunaújváros számára azért lenne rendkívül káros az övezet létrehozása, mert Iváncsával és Rácalmással is szerződése van a városnak arról, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park által fizetett iparűzési adó 50 százaléka Dunaújvárost illeti.
Utóbbiban a koreai SK Innovation 681 milliárd forintos gigaberuházással teremtene 2500 főnek munkahelyet az új akkumulátorgyárban, emellett a mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyártó török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos fejlesztése is itt készül, annak 150 új munkahely lehet a következménye.
A titkos előterjesztés szomorú félmondata utal arra (igaz csak feltételes módban), hogy az iváncsai cégek alkalmasak lehetnek a csődközeli ISD Dunaferr munkavállalóinak átvételére, vagyis ez alapján az anyagot készítők aligha látnak sok esélyt a megmentésre.
Menne a központba
Ha különleges gazdasági övezet alakul, akkor a Fejér Megyei Önkormányzat lesz jogosult az iparűzési adó beszedésére és annak további elosztására. A Hankook esetében ez már idén félmilliárd forintos kiesést jelentene a városnak, az iváncsai ipari parkban egyelőre a beruházások zajlanak, az ottani cégek még nem termelnek.
A lépéssel természetesen Rácalmás és Iváncsa is elesne az eddig általa beszedett iparűzési adótól, de egy hasonló eset (Göd) példája alapján, ők kompenzációt remélhetnek, ám a jobbikos vezetésű Dunaújváros onnantól már csak abban bízhat, hogy az iváncsai vagy a rácalmási településvezetés jóindulatú lesz velük is.
Az indokolás szerint amúgy
„a különleges gazdasági övezetek kijelölésével a nagyberuházások gyorsabban, hatékonyabban valósulhatnak meg, továbbá bővülhetnek, ezzel hozzájárulva a térség fejlődéséhez”.
Ilyen folyamatot, amikor egy ellenzéki vezetésű várostól a kormány elvonja az emblematikus gyár területét és adóját, éppen a másik nagy akkumulátorfejlesztés, vagyis a gödi Samsung SDI (szintén dél-koreai projekt) kapcsán láttunk, ott 390 milliárd forintos fejlesztéssel 1200 új munkahely nyílik meg.
Az általunk elért háttéranyag szerint Orbán Viktor 2016. május 31-én még a Modern Városok Program dunaújvárosi állomásán jelentette be, hogy a kormány támogatja egy dunaújvárosi ipari park létrehozását. Ez volt a bejelentés legnagyobb tétele.
Felmerült, hogy állami területen, Dunaújváros-Pálhalmán, a büntetés-végrehajtás földjein létesüljön a park, de végül Cserna Gábor, Dunaújváros akkori fideszes polgármestere 2017. október 4-én jelezte, hogy mivel Dunaújvárosnak nincs erre szabad földje, Iváncsával egyeztetve, utóbbi közigazgatási területén belül kívánja megvalósítani az ipari parkot.
Érdekesség, hogy végül Iváncsán sem állami területre, hanem korábban magánkézben levő területre épült a park (az 500 hektárosra ígért park végül 108 hektár lett), amely dunaújvárosi pénzből valósult meg, mondhatjuk, hogy ez Dunaújváros ipari parkja, csak nem Dunaújváros területén van, így az 50-50 százalékos megosztás nem is tűnt annyira kedvezőnek Dunaújváros szempontjából, Pintér Tamás, a 2019-ben megválasztott új dunaújvárosi polgármester meg is próbált erről egyeztetni, de nem ért el sikert, most úgy tűnik, hogy teljesen kihúzzák a beruházás leendő jövedelmét a várostól.
Helyi forrásunk szerint a területen a török gyár épülete már áll, jövőre elindulhat termelés, 2023-tól, vagyis még ebben a ciklusban lehet iparűzési adó is. Az SK Innovation sokkal nagyobb munka, de rohamléptekkel elindult. Iváncsán van is ebből némi palotaforradalom, rengeteg gép sürög-forog, mint a hangyák, de akkora port csinálnak, hogy teljesen belepik a környéket.
Rácalmás
Hasonló volt a helyzet korábban Rácalmással is. Itt egy 2003-ban a két település között létrejött szerződés értelmében a területen befolyt iparűzési adó 65 százalékát Rácalmás Dunaújvárosnak adja át. A park szintén nem dunaújvárosi közigazgatású terület, de a városhoz sokkal közelebb van, mint Rácalmáshoz, amely csak kilométerekkel arrébb kezdődik, ezért Dunaújváros végezte a terület közművekkel való ellátását, és a föld egy része is dunaújvárosi tulajdonú volt, csak éppen Rácalmás közigazgatási területén.
Amikor a Hankook elkezdett termelni, ez a 65-35 százalék volt a bevételmegosztás. Rácalmás azonban később tiltakozott, jelezte, hogy Dunaújváros nem teljesített minden vállalt fejlesztést, így 2010 decemberében 50-50 százalékra módosították a bevételmegosztást.
A jövő
Ha megvalósul Molnár Krisztián előterjesztése, Dunaújváros önkormányzata egy fillért sem fog kapni abból az iparűzési és építményadóból, ami ezen a területen befolyik majd, hiába jött létre maga az ipari park Dunaújváros pénzéből.
A Hankooktól befolyó pénzek, az eleve felére apadt iparűzési adó, valamint a gépjárműadó elvonása nagyon jelentős kiesést jelent a városnak, amelynek helyzete az ISD Dunaferr vergődése miatt mind bevételi (adók), mind kiadási (szociális kiadások) oldalon még rosszabbra fordul, ha a cég nem menthető meg. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/17/rajar-a-rud-dunaujvarosra-egy-titkos-terv-alapjan-milliardos-forrast-vonnanak-el-az-ellenzeki-varostol | https://web.archive.org/web/20230128055056/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/17/rajar-a-rud-dunaujvarosra-egy-titkos-terv-alapjan-milliardos-forrast-vonnanak-el-az-ellenzeki-varostol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rajar-a-rud-dunaujvarosra-egy-titkos-terv-alapjan-milliardos-forrast-vonnanak-el-az-ellenzeki-varostol | Telex | hungarian-news | 2021-05-17 15:51:38 | [] | [
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"önkormányzat",
"adó",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
52,108 | „Nem volt szó arról, hogy legyünk kiegyensúlyozottak” – így képzi a NER a jövő újságíróit | Állami milliárdokból indult újságíróoktatás 2019-ben, ám a képzés körül nagy a titkolózás. A Szabad Európa az elmúlt hónapokban több olyan diákkal is beszélt, akik részt vesznek vagy részt vettek az oktatásban, ezen beszélgetések alapján született meg ez a cikk. Természetesen próbáltuk elérni a tanulmányi igazgatót is, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben kapunk, írásunkat természetesen frissítjük.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója 2019 nyarán jelentette be, hogy intézménye átvette a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN). A főigazgató akkor arról beszélt, hogy az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre. | Állami milliárdokból indult újságíróoktatás 2019-ben, ám a képzés körül nagy a titkolózás. A Szabad Európa az elmúlt hónapokban több olyan diákkal is beszélt, akik részt vesznek vagy részt vettek az oktatásban, ezen beszélgetések alapján született meg ez a cikk. Természetesen próbáltuk elérni a tanulmányi igazgatót is, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben kapunk, írásunkat természetesen frissítjük.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója 2019 nyarán jelentette be, hogy intézménye átvette a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN). A főigazgató akkor arról beszélt, hogy az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre.
Még mindig 2019-ben, de már szeptemberben Toót-Holló Tamás a program egyik vezető oktatójaként osztott meg részleteket az akkor induló képzésről. (Toót-Holló Tamás 2013-tól négy évig volt az MTI főszerkesztője, ezzel az időszakkal is foglalkoztunk a hírügynökségnél zajló munkát bemutató cikkeinkben. 2017-ben a Mediaworks központi online szerkesztőségének alapító főszerkesztője lett, jelenleg a Magyar Nemzet főszerkesztője, és a „nemzeti érdekeket” képviselő újságírókat tömörítő Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.)
Toót-Holló Tamás akkor már arról beszélt, hogy a piaci igények szülték meg a kezdeményezést, mert nincsenek szerkesztőségi munkára érett fiatalok. A Magyar Nemzet főszerkesztője azt ígérte, hogy a poroszos szemlélettel szemben angol típusú „tehetséggondozást” szeretnének megvalósítani, egyénre szabott fejlesztési tervvel, sőt még az időbeosztást is a csoport összetételéhez fogják igazítani.
A képzés második évére már mindenkinek gyakornoki helyet ígért valamelyik „nagy médiumnál”, a képzéshez pedig olyan mértékű ösztöndíjat, ami a bérminimumhoz mérhető.
A kezdeti hírverés ellenére azóta is nagy a csönd az NTGN médiaképzése körül. A Szabad Európának azonban sikerült beszélnie több olyan diákkal, aki részt vesz vagy vett korábban az NTGN valamelyik képzésén.
Ebből az derül ki, hogy a „piaci igény” a kormánypárti sajtót és a közmédiát jelenti, az egyénre szabott tehetséggondozás helyett a diákok szerint a káosz, a poroszos tanári hozzáállás érvényesül, ugyanakkor az ösztöndíj valóban tisztességes.
Az NTNG első csoportjai el is indultak 2019 őszén, ezért megpróbáltunk utánajárni, milyen valójában a képzés. Az elmúlt hónapok során több tucat diákot kerestünk meg, a többség elutasított, vagy egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre. Volt, aki csak annyit mondott, a képzés jó, de a kérdéseinkre már nem volt hajlandó válaszolni.
Miután elkezdtünk érdeklődni a diákoknál, Gáspár Kinga tanulmányi igazgató e-mailben figyelmeztette az összes diákot, hogy ne nyilatkozzanak senkinek a képzésről, a közösségi médiában se osszanak meg semmit az NTGN-ről, mert azzal szerződést szegnek.
Mindezek ellenére mintegy féltucat volt vagy jelenlegi diákkal tudtunk hosszabban beszélgetni, ezek alapján készült ez a cikk. Többször is kerestük Gáspár Kingát, hogy feltegyük neki kérdéseinket, de megkeresésünkre semmilyen formában nem reagált.
Kétmilliárd forintos állami támogatásból
Az NTGN 2018 és 2021 eleje között majdnem 2 milliárd forint állami támogatásban részesült, amiből felépítettek több multimédiás tantermet, tévé- és rádióstúdiót is, ezeket azonban a járvány miatt csak pár hónapig tudták használni a diákok.
Az NTGN költéseinek legnagyobb része a személyi kifizetésekre megy el, ami alatt az alkalmazottak és a tanárok fizetését, valamint a programban részt vevő diákok ösztöndíját kell érteni.
Ez utóbbi havi nettó 200 ezer forintot jelent, ami már elég ösztönző sokaknak, hogy akkor is bent maradjanak a programban, ha kevéssé érzik jól magukat benne, vagy egyáltalán nem is érzik szakmailag hasznosnak. A Szabad Európának nyilatkozó diákok ugyanis kevésbé voltak lelkesek, mint az NTGN honlapján megszólaló társaik.
A médiaképzésre forrásaink Facebook-hirdetésben bukkantak, de akadt olyan is, akinek ismerőse ajánlotta a lehetőséget. A felvételi során nem volt elvárás, hogy a jelentkezők kormánypártiak legyenek.
„Kimondva nincs, de mindenki tudja, hogy honnan van a pénz, kik a vezetők, és a nevében is benne van, hogy nemzeti. Innentől kezdve mindenki tudja, hogy ez mit jelent”
– hangzik egy jellemző hozzáállás, így aki be akart kerülni a képzésbe, az már a felvételi során is kerülte a kormánykritikát.
Amit minden beszélgetőpartnerünk kiemelt, az az oktatás feltűnő szervezetlensége. A tanárok dolgát nem könnyítette meg, hogy a járvány miatt távoktatásra kellett átállni, de a gond nem is ebből származott, hiszen a tanárok idővel „belejöttek” a Skype-on való tanításba.
Nagyobb probléma volt a képzésekben résztvevők egybehangzó állítása szerint, hogy amikor elindult az oktatás, még nem tudták, meddig tart a képzés. Ennek megfelelően pár havonta új szerződést kötöttek az NTGN-nel, és csak majd’ egy évvel a képzés elindulása után derült ki, hogy 1,5 éves az oktatás.
Mivel nem lehetett tudni, hány félévig tart a képzés, a diákok nem kaptak sem tantervet, sem felvilágosítást az elvárásokról. Annak sem találtuk nyomát, hogy milyen szinten van akkreditálva a képzés, és hogy a végzősök milyen bizonyítványt vagy oklevelet kapnak.
A képzés során szó sem volt az előzőleg megígért – és az NTGN által szerződésben is vállalt – egyéni tanrendről. Erre már csak azért is szükség lett volna forrásaink szerint, mert több csoportban is vegyesen vannak teljesen kezdők és sokéves tapasztalattal rendelkező újságírók. Mivel a program célja a határon túli magyarok támogatása, a legtöbb csoportban több határon túli fiatal is lehetőséget kapott.
„Havonta, kéthavonta kapunk új órarendet. A felvételikor még azt mondták, munka mellett is el lehet végezni a képzést, de a gyakorlatban erre már nem voltak tekintettel. Mindig arra hivatkoztak, hogy ez egy ösztöndíjas program, így nem tudják figyelembe venni, ha valakinek munkája van”
– fogalmazott az egyik diák.
Kirúgások
Forrásaink szerint nem ritka, hogy egy vagy több tanulót kitesznek a csoportból, és ennek oka nem mindig egyértelmű. „Nem lehet tudni, miért tették ki, nekünk nem mondtak a tanárok semmit. Az egész a közös csetből derült ki, hogy ő még nem kapott szerződést a következő hónapokra, miközben mi már igen. A többi tanár is tőle tudta meg, hogy a következő hónapban már nem folytatja, senkinek nem mondtak semmit hivatalosan” - mondta az egyik diák. Volt, aki úgy fogalmazott, nem lehet tudni, miért kerültek ki páran a képzésből, „valami olyasmit mondtak nekik, hogy nem látták rajta a fejlődést, az elköteleződést. De ezt bármelyikünkre rá lehetne fogni. Szerintem csak azt akarták megmutatni, hogy tényleg ki lehet kerülni a programból, és így a többiek majd jobban összeszedik magukat.”
„Nem kötelező részt venni a képzésen”
Az elvárásokkal kapcsolatban a diákokkal csak annyit közöltek, hogy a házi feladatokat meg kell csinálni – de sokszor még az sem volt egyértelmű, mi a házi feladat. Hivatalosan ugyanis nem az számít megoldandó házinak, amiben óra végén a tanárral megállapodtak, hanem az, amit Gáspár Kinga programigazgató küld ki központilag, e-mailben.
Az így kiküldött feladat pedig nem mindig egyezik azzal, amit a tanár mond, ráadásul néha napok is eltelnek az óra és a házi feladatok kiküldése között, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés idő marad a beadásra, számoltak be a diákok.
A poroszos oktatási felfogást többen is kifogásolták a diákok közül. „Nagyon kemények, időnként már-már abuzívak a tanáraink. Olyan elvárások vannak, hogy kezdőként arra legyek képes, amire ő több évtized után.”
Más pedig azt emelte ki, hogy rossz a kommunikáció az NTNG-felől, és ha valamiben félreértés alakult ki a diákok és a tanárok között, fel sem merült, hogy a tanárok hibázhattak: „Éreztették az alá-fölé rendeltségi viszonyt. Ha jeleztük, hogy sok a feladat, vagy olyat kérnek, ami túl nehéz, akkor azt mondták, hogy ez az elvárás, és nem kötelező részt venni a képzésen.”
Ők tanítanak
Az NTGN honlapján csak a „szakvezetőket” sorolják fel. A magazin újságírás szakért felelős Dzselik Magdolna a Mediaworksnél dolgozik, a televíziós képzést vezető Gulyás István a közszolgálati M5-nél műsorvezető, a sportos Gulyás László pedig a mai napig a közmédia (M4, Kossuth Rádió) munkatársa. A rádiós képzést vezető Németh Miklós Attila a Kossuthnál töltött hosszú évek után került az ECHO Tv-hez, az utóbbi években pedig a közmédia híradóit felügyelte. Az alapozó újságírást Takács Zoltán, a Mediaworkshöz tartozó 24 Óra főszerkesztője viszi. Úgy tudjuk, rajtuk kívül is csupa közmédiás és Mediaworksnél dolgozó ember oktat, például Horváth Ágnes (Kossuth Rádió), Pósa Árpád (Mediaworks, ő lehet a főszerkesztője annak a hamarosan induló ingyenes lapcsaládnak, amit az ellenzéki vezetésű városokban tervez indítani a kormányközeli kiadó), Nagy Zoltán (Magyar Nemzet newsroom rovatvezető), Rácz Ria (MTI rovatvezető) vagy Mayer Erika (a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke, a szervezet az ő ügyvédi irodájába van bejegyezve).
Az egyik csoport tanulói mind arról számoltak be, hogy semmilyen elméleti alapoktatásban nem részesültek. „Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között. De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni.”
Volt, aki úgy fogalmazott, hogy „gondolkodásra nem nagyon késztetnek minket, kész tények elé vagyunk állítva. Megadják, miből hogyan, mit kell összerakni, nem hagynak szabadon dolgozni. De ez jellemző a mai magyar közmédiára is.”
Nemcsak az elméleti, de a gyakorlati oktatásban is jelentkeztek hiányosságok forrásaink szerint: „Sok mindent nem tanítottak meg, elvárták, hogy megcsináljuk az anyagokat olyan minőségben, ahogy ők tudják több évtizedes tapasztalattal. Kevés segítséget kaptunk a házik megoldásához.”
A diákoknak elvileg minden hónapban kellene értékelést kapni a teljesítményükről, de ilyet senki nem kapott azok közül, akikkel sikerült beszélnünk. Az elmondások alapján csak a tanártól függ, hogy kapnak-e egyáltalán bármiféle visszajelzést.
Van, aki korrektül értékel, és van, aki csak a rosszat emeli ki egy-egy feladat értékelésekor. De az is előfordult, hogy a nagy, több órás munkával elvégzett feladatról hónapokkal a leadás után sem érkezett semmi hír.
„Amikor interjút kell csinálni esetleg egy híres emberrel, rendre megkérdezik, hogy hol fog megjelenni? Nagyon kellemetlen, hogy erre mi nem tudunk mit mondani, mert a legtöbb amit ezzel kapcsolatban nekünk ígérnek, hogy majd »kikerül az NTGN által nyújtott nyilvánosság terébe«, ezt pedig még mi sem tudjuk értelmezni” – fogalmazott egyik interjúalanyunk.
Az NTNG megújult honlapja szerint most már strukturáltabban indulnak a képzések. Egy féléves alapozó újságírás képzés után lehet „szakirányt” választani. Az online, rádiós, televíziós és magazin újságírás képzés további 1,5 évig tart. Külön képzik a sportújságírókat (2 év), az operatőröket (2 év), valamint a vágókat (1 év)
A politika is közbeszól
Ami a politikai nyomást illeti, csoportonként vagy szakonként eltérő lehet, hogy mennyire konkrétak az elvárások. A tanári névsor, illetve az állami finanszírozás fényében teljes függetlenségre nem is számítottak a diákok: „Van olyan tanár, aki nem nagyon titkolja, hogy a »nemzeti« oldalhoz tartozik, de velünk szemben nincs ilyen elvárás. Biztatnak, hogy mondjuk el a saját véleményünket, de azért felmerül, hogy tényleg lehetek-e őszinte. Próbálunk elővigyázatosak lenni.”
Volt, aki azt mondta, a hírszerkesztésnél tapasztalta, hogy „puhán” ugyan, de megjelenik a propaganda. „Nem volt szó arról, hogy legyünk kiegyensúlyozottak, kérdezzük meg a másik oldalt is. Eleve MTI-s hírekből kel kiindulnunk, arról pedig tudjuk, hogy ritkán szólaltatnak meg ellenzéki politikusokat, kormánykritikus anyagokat pedig szinte soha nem jelentetnek meg. Az is igaz, hogy finoman be lehet tenni kritikus hangokat az anyagainkba, az ilyet még soha nem tették szóvá.”
Egy másik csoportba járó diák már határozottabb elvárásokról számolt be: „Eleinte nem kértek annyira durvákat, pénz is jól jött, meg nem is voltak nyilvánosak az anyagaink. De aztán már elég egyértelművé tették, mik az elvárások, dicsérő cikket kellett írni például Szijjártó Péterről, hogy milyen jól tárgyalt a BMW-vel. Az is feladat volt, hogy Fekete-Győr Andrásról, a Momentum elnökéről írjunk minél durvább dolgokat. Azt is elmondták, nem baj, ha nem igaz, amit írunk. Ez pont akkor volt, amikor Fekete-Győr egy hosszú élő bejelentkezést tartott a Facebookon, és az egész kormánysajtó rávetette magát, hogy mibe lehet belekötni.”
„Nem mondták ki konkrétan, mi az elvárás, de azért a kezdetektől tudni, mi a felállás. Eleve nem is írunk olyat, ami esetleg visszás lehetne. Ilyen értelemben igen, van öncenzúra. De ezt legalább mi, diákok egymás között meg tudjuk beszélni. A többségnek ez nem tetszik, de szeretnének bent maradni. Lehet hasznos dolgokat is tanulni, meg a pénz is jól jön. De ha nagyon durván propaganda dolgokat kell írni, ahhoz már nem szívesen adjuk a nevünket.”
Hamar világos lett tehát mindenkinek, mi az elvárás a csoportban. „Amikor kirobbant a Szájer-botrány, a következő órán az volt az első kérdés, hogy milyen fontos hírek történtek az előző napokban. Na, akkor volt pár perc mély hallgatás, aztán kiderült, hogy a Fradi BL-meccse a Barcelona ellen volt a legfontosabb hír.”
Később már határozottabbak lettek az elvárások. „Az volt a mondás, hogy nincsen független újságírás, minden ideológiának van alárendelve, és ezzel semmilyen gond nincsen. Amikor valaki azon retteg a cikkélesítésnél, hogy akkor vajon ideológiailag mindent megfelelően írt-e, nem lesz ebből gondja, az nem újságírás.”
Ők képzik az írókat is
Az NTGN nemcsak annyiban kötődik a Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) irodalmi tehetséggondozóhoz, hogy a Demeter Szilárd vezette PIM alá tartozik a két cég vezetése, de még a logójuk is azonos. Mindkét cégben Timár Alpár László az ügyvezető (ő korábban a Vegyépszer romániai részlegét vezette, Demeter Szilárdhoz és Orbán János Déneshez hasonlóan a kolozsvári irodalmi élet ismert alakja). Petróné Varga Edit korábban szintén a Vegyépszerben dolgozott, és az NTGN mellett az íróakadémia ügyeit is viszi annak honlapja szerint. Hasonlóan mindkét helyen felbukkan Harmos Beáta Ildikó neve is, aki a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője. Ezt a céget a határon túli, a magyar kormánnyal jó kapcsolatban lévő magyar nyelvű sajtótermékek támogatójaként jellemezte az Átlátszó Erdély.
A KMTG eddigi egyetlen projektje az Előretolt Helyőrség nevű íróakadémia, melyet Orbán János Dénes (a Magyar Idők - Magyar nemzet volt rovatvezetője. Demeter jóbarátja) vezet. Az íróakadémia 2017-es felbukkanása óta milliárdos állami támogatásban részesült, és hatalmas erőforrásaival nem csak felkavarta a kortárs irodalom állóvizét, de jelentős térfoglalást is végrehajtott a többi, nagyobb múlttal rendelkező írószervezet kárára.
Utánpótlás a kormánymédiának
Sokan csalódtak a képzésben, a szervezetlenség és egyes tanárok hozzáállása miatt pedig demotiválónak érzik a hangulatot. Az oktatók nagy része valóban tapasztalt szakember, de sokaknak elavult a tudása, van, aki a tanításhoz nem ért, de olyan is van, akinek politikai elvárásai vannak, derült ki a képzésben részt vevők elmondásából.
„Volt több olyan óra is, ahol tényleg sokat tanultunk, de mindent összevetve 30 százalékát tanultam meg annak, mint amennyit ennyi idő alatt meg lehetett volna tanulni”, amihez azért az is hozzájárulhatott, hogy a járvány miatt az amúgy tényleg modern és jól felszerelt stúdiót egyáltalán nem vagy korlátozottan lehet csak használni tavaly óta.
A képzésben résztvevők mind arról számoltak be, az volt a benyomásuk, hogy a közmédiába illetve a Mediaworks kiadványaiba keresnek utánpótlást. Ezt nem csupán az oktatói névsor miatt gondolták így, de az oktatás jellegéből és a tanárok elejtett megjegyzéseiből is. „Kicsit olyan, mintha valakit csak erre a fajta nézőpontra meg játéktérre akarsz nevelni, hogy a Kossuthba, közszolgálatiba el tudj menni jó katonának.”
Volt, aki sarkosabban fogalmazva azt mondta a Szabad Európának, „ez nem újságíró-képzés, ez propagandista képzés”. Ezen túl oktatók többször is tettek rá utalást, hogy aki jól teljesít, az kaphat szerződést az MTVA-nál vagy a Kossuth Rádiónál, mondták forrásaink.
Ezek után egyetlen cikket találtunk, amit az NTGN diákjai írtak, egy focista pályaképét bemutató origós cikk alatt összesen nyolc diák neve található. Az NTGN honlapján nevüket nem vállalva csak monogrammal szereplő diákok dicsérik a képzést, és számolnak be arról (sok helyesírási hibával), milyen munkalehetőségek nyíltak meg előttük a képzésnek köszönhetően.
Legtöbben a közmédiát jelölik meg új munkahelyként, de van, aki a Tv2-nél, a Mediaworks valamelyik megyei lapjánál, a Magyar Nemzetnél vagy épp az MTA-tól elvett kutatóintézeteket összefogó Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat titkárságán kapott lehetőséget.
Volt olyan diák, aki úgy fogalmazott, hogy láthatóan nem újságírókat akarnak képezni, hanem hírolvasókat, hírszerkesztőket, akik olyan anyagokat csinálnak, ami a mostani rezsimnek megfelel. „De hogy milyennek kellene lennie egy képzésnek, azt már nem tudják, nekem inkább csak egy pénztemetőnek tűnik. De nyilván kellenek a friss arcok a közmédiába, és a választások előtt a többi kormánymédiában is több lesz a munka, és szükség van olyan emberekre, akik hajlandók ezt csinálni.”
„Maga az elképzelés nem rossz, jó lenne, ha lenne egy jó ilyen képzés. Sok hasznos dolgot tanultam, de azért az itt összeszedett tudással nem venném fel magam. Ez a képzés már nem motivál, ha nem lenne az ösztöndíj, már nem lennék benne” – mondta egy másikuk. „Sokan úgy vagyunk a képzésen, hogy már csak a pénzért csináljuk, nekem személy szerint nem tesz hozzá túl sokat az életemhez.”
Rejtőzködnek
Kerestük e-mailben és telefonon is az NTGN tanulmányi igazgatóját, ám Gáspár Kinga nem reagált megkeresésünkre. Üzenetet is hagytunk neki egy kollégájánál, és próbáltunk vele kapcsolatba lépni a fenntartón keresztül is. E-mailünkre a PIM azt írta, hogy ők nem illetékesek, de továbbítják megkeresésünket. Kérdéseink egy részét ezért közérdekű adatigénylés formájában is elküldtük az NTGN vezetőjének, várjuk a reakciót. Az NTGN honlapján ezt írja a képzéseiről:
A színvonalas média szakmai munkára való alkalmasság és tudás megszerzésének leghatékonyabb módja az egyéni tehetséggondozásra épülő felkészítés. Erre a módszertani alapra épül a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. minden programja, így az alapozó újságíró tehetséggondozási program is.
Programjaink alappillére a gyakorlat: a szakmai ismeretek átadása gyakorlati foglalkozások keretében zajlik, és a tehetséggondozási folyamatban az egyéni teljesítmények alapján mérjük a fejlődést.
Ez pedig egy válogatás az NTGN honlapján szereplő beszámolókból, amiben diákok írják le tapasztalataikat. (A nevüket nem vállaló leendő újságírók írásait betűhíven, de rövidítve közöljük, minden bejegyzést itt lehet elolvasni.)
T. G. I. – Online újságírás szakirány
Ezelőtt úgymond magazinos újságíró volt, havilapokba írtam, online kritikai portálokra, nem ismertem egy napilap szerkesztősének pörgését. A képzésnek köszönhetően nem csak, hogy sok olyan műfajjal megbarátkoztam, amit addig csak elméletben ismertem, hanem hála az órai és a házi feladatoknak, megtanultam gyorsan, lényegretörően aktualitásokról írni.
D. G. – Online újságírás szakirány
A képzés felülmúlta az elvárásaimat. Sajnos megszokott, hogy a képzések általában csak a promóciós anyagokban tartalmazzák az ígért „gyakorlatközpontú oktatást”, miközben a valóságban pusztán elméleti ismereteket adnak át. Erre sikeresen rácáfolt az NTGN képzése, ahol az elméleti háttértudás mellett a legnagyobb hangsúlyt a gyakorlati oktatás kapta. A gyakorlati tapasztalatokat ráadásul a szakma jelenleg is aktív krémjétől kapjuk. Az elméleti órák nem magáról az újságírásról szóltak, inkább olyan háttértudással vérteztek fel, ami révén magasabb minőségű munkák kerülhetnek ki a kezeink közül.
Jelenleg a Magyar Nemzet külpolitikai rovatában kezdem gyakorlatomat. Itt várhatóan a szerkesztőségi munka és a naprakész újságírás mikéntjét tapasztalom majd meg. A külpolitikai rovat nagy kihívást fog számomra jelenteni, ugyanis nagy háttértudást igényel.
Sz. G. – Alapozó újságírás tehetséggondozási program
A gyakornoki programban a Mediaworks Hungary központi szerkesztőségéhez kerültem, Czirják Imréhez. Az NTGN programja alatt megszerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy el tudjam végezni a kiadott feladatokat.
Megtanulhattam továbbá az írás azon eszközeit, melyekkel érdekesebbé és figyelemfelkeltővé tehető az adott cikk. Nagyon hasznomra válik, hogy különbséget tudok tenni a tény és a vélemény műfajok között. Ezen felül vélhetően jóval lassabban tudnám csak megírni a kért cikkeket, hiszen a képzés ahhoz is hozzájárult, hogy egyre magabiztosabban és gördülékenyebben tudjam kifejezni magam.
G. J. – Alapozó újságírás tehetséggondozási program
A Magyar Nemzet belpolitika rovatában kaptam helyet mint gyakornok. A program néhány hónapig fog tartani, mely során betekintést fogok kapni a szerkesztés folyamatába, valamint tartalmat fogok előállítani.
A gyakorlat még éppen hogy csak elkezdődött, ezért a munkám hatékonyságáról egyelőre nem tudok sokat elmondani. Az első feladatok – hírügynökségi hírek készítése, véleménycikk megírása – jól sikerültek, és bátran mondhatom, hogy ezekkel valószínűleg nem boldogultam volna, ha az NTGN képzésének keretében nem tanulom meg az ilyesfajta írások elkészítésének szabályait.
Nagy hasznát vettem annak a képzés során kapott instrukciónak is, hogy törekedjek a figyelemfelkeltésre, válasszak ki a címkészítés során olyan lényegi üzenetet, tartalmat, amik megragadják az olvasó figyelmét. Illetve az egész írást is úgy készítsem el, hogy az olvasó érdeklődését a cikk végéig folyamatosan fenntartsam. Az az észrevételem, hogy a lapnál, ahol vagyok, ez szintén kulcsfontosságú.
Bár a Szabad Európa megkeresésére a Demeter Szilárd vezette PIM-től azt a választ kaptuk, hogy ők nem illetékesek, cikkünk megjelenése után a Mandineren megjelent rövid írásában Demeter mégis számonkérte a cikkünket átvevő médiumokat, hogy ők miért nem keresték meg a PIM-et, és emiatt propagandának nevezte őket.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | https://www.szabadeuropa.hu/a/nemzeti-ujsagiro-kepzes-ntgn/31251366.html | https://web.archive.org/web/20221202035829/https://www.szabadeuropa.hu/a/nemzeti-ujsagiro-kepzes-ntgn/31251366.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bnem-volt-szo-arrol-hogy-legyunk-kiegyensulyozottakr-n-igy-kepzi-a-ner-a-jovo-ujsagiroit | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-05-17 17:30:44 | [
"Demeter Szilárd",
"Toót-Holló Tamás"
] | [
"Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft.",
"Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft."
] | [] | [
"oktatás",
"média",
"dezinformáció"
] | [] |
52,109 | Tiborczék terjeszkednek a Balaton-felvidéken | Panorámás szántója és gazdasági épülete lett Tiborcz Péternek, a kormányfői vő testvérének. A főként informatikai cégekben tevékenykedő üzletember a Balaton-felvidéki Dörgicsére költözött, onnan igazgatja cégeit, illetve felügyeli az MKB Bank informatikai szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatát, az MKB Digitalt. | olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.13. 12:00
Panorámás szántója és gazdasági épülete lett Tiborcz Péternek, a kormányfői vő testvérének. A főként informatikai cégekben tevékenykedő üzletember a Balaton-felvidéki Dörgicsére költözött, onnan igazgatja cégeit, illetve felügyeli az MKB Bank informatikai szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatát, az MKB Digitalt.
A dörgicseieknek már korábban meggyűlt a bajuk a fővárosi betelepülőkkel, ők ugyanis szőlőket látnak a domboldalban, nem panorámás nyaralókat. A Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság a HVG-től értesült arról, hogy immár Tiborcz Péter is falubeli, úgyhogy ettől függetlenül is úgy látták, ismét lépniük kell. A jövő hétvégére már korábban kitűzték az újabb taggyűlés időpontját, jelenleg ugyanis tehetetlennek tűnnek a betelepülőkkel szemben.
Tavaly nyáron az gerjesztett indulatokat, hogy egy vállalkozó át szerette volna minősíttetni a szőlőt kertes mezőgazdasági területté, hogy apartmanházakat húzhasson fel rajta.
Lázadnak a balatoni falvak, de bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek
Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | https://hvg.hu/360/20210513_Tiborczek_terjeszkednek_a_Balatonfelvideken | https://web.archive.org/web/20210618070344/https://hvg.hu/360/20210513_Tiborczek_terjeszkednek_a_Balatonfelvideken | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborczek-terjeszkednek-a-balaton-felvideken | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-13 14:00:00 | [
"Hersics Péter",
"Nagy Hunor Szilárd",
"Tiborcz Péter"
] | [
"Group Now Kft.",
"Hungarian Trade Centre Ltd.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MKB Digital Zrt.",
"TransCon Húngaro Zrt."
] | [
"Dörgicse",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,110 | Újabb tízmillárdok mentek a Paks II.-re felvett orosz hitel törlesztésére | A tranzakció lebonyolításához az állam megemelte a beruházó cég alaptőkéjét. | Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://hvg.hu/360/20210324_PAKS_II_jokora_tokeemeles | https://web.archive.org/web/20210506135212/https://hvg.hu/360/20210324_PAKS_II_jokora_tokeemeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-tizmillardok-mentek-a-paks-ii-re-felvett-orosz-hitel-torlesztesere | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-24 12:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Duna Center Therm",
"Mecsekérc Zrt.",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Szentinel Kft."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"atom",
"gazdálkodás",
"hitelezés",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
52,111 | Legalább 12 milliárdot szórhat el a kormány a szinte semmire se jó védettségi kártyákra | A plasztiklapok nem tükrözik a védettséget, a világ nagy részén el sem fogadják, és rövidesen app helyettesíti. Az előállító cégben vezető tisztségviselő Stumpf István kormánybiztos. | A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele. | https://hvg.hu/360/20210514_vedettsegi_igazolvany__megtevesztes__kartyatrukk__biznisznek_klassz | https://web.archive.org/web/20210623183703/https://hvg.hu/360/20210514_vedettsegi_igazolvany__megtevesztes__kartyatrukk__biznisznek_klassz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legalabb-12-milliardot-szorhat-el-a-kormany-a-szinte-semmire-se-jo-vedettsegi-kartyakra | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-14 07:00:00 | [
"Erdős Ákos",
"Pintér Sándor",
"Stumpf István",
"Stumpf János"
] | [
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.",
"Belügyminisztérium (BM)",
"IdomSoft Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"MÁV",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,112 | A paksi bővítésen híznak az oroszok, több nagy nyugati cég és a NER is | Hiányoznak még engedélyek Paks ll. megépítésére, de a kormány dolgozik a megoldáson, melyen Mészáros Lőrinc és társai már biztosan nyernek. | olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.15. 05:15
Hiányoznak még engedélyek Paks ll. megépítésére, de a kormány dolgozik a megoldáson, melyen Mészáros Lőrinc és társai már biztosan nyernek. | https://hvg.hu/360/202119_aktiv_zona | https://web.archive.org/web/20210623191435/https://hvg.hu/360/202119_aktiv_zona | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-paksi-bovitesen-hiznak-az-oroszok-tobb-nagy-nyugati-ceg-es-a-ner-is | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-15 07:15:00 | [
"Cseh Tamás",
"Kovács Sándor (Paks)",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Bauen Control Kft.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Duna Center Therm Kft.",
"Framatome",
"General Electric (GE)",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Paks Város Önkormányzata",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Roszatom",
"Sáncberg Kft.",
"Siemens AG",
"Titan–2"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kalocsa",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"támogatás",
"atom",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Paks II"
] |
52,113 | Visszavonták a régi civiltörvényt, és egyben elfogadták az újat | „Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak. | A parlament kormánypárti többsége ma megszavazta az új civiltörvényt, ami hatályon kívül helyezte a korábban az unió által is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított civiltörvényt. 136 igen, 28 nem, 30 tartózkodó szavazat érkezett a jogszabályra.
A kormány április 21-én adta be azt a javaslatot, amelynek értelmében hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont a helyébe lépő szabályok szerint 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék.
Az Európai Bizottság a kezdetektől fogva elítélte a kormány korábbi civiltörvényét, már 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak a kormány ellen. Mivel a magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, és nem adott kielégítő választ a felvetett kérdésekre, az Európai Bíróság elé került az ügy. Tavaly nyáron mondták ki, hogy a magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal.
„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.
A magyar kormány az ítélet ellenére csak most helyezte hatályon kívül a törvényt, pedig októberben tárgysorozatba vették már azt az ellenzéki indítványt, amely eltörölte volna a szabályozást. A jogszabály szerint fel kellett volna tüntetniük az 500 ezer forintnál nagyobb támogatást nyújtó adományozók nevét és a támogatás pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon is közzétettek volna.
Egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére?
A régi civiltörvény helyébe lépő új törvény a civilek szerint aggályokra ad okot. A 19 civil szervezet – köztük a Helsinki, az Amnesty, a Greenpeace, a Transparency – által aláírt közleményben azt írják egyrészt, hogy a civil szervezetek átláthatóságát e törvény nélkül is garantálják a hatályban lévő jogszabályok, gazdálkodásukról szabadon lehet tájékozódni a kötelezően benyújtandó beszámolóikból, melyek elérhetők a bíróság honlapján is.
„A javaslat címe (»a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról«️) már önmagában is félrevezető. Egy egészséges demokráciában a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a minket érintő ügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége. Egy civil szervezet pedig nem más, mint ezen polgárok közös célért tevékenykedő közössége” – írják.
A közleményt aláíró szervezetek hozzáteszik: „További aggályokat szül, hogy a törvényjavaslat szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezentúl évente vizsgálná a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő körülbelül négyezer egyesületet és alapítványt. A javaslat szerint azonban a vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznének ez alól, annak ellenére, hogy egy részük az állami adóbevételek terhére jut kiugró mennyiségű közpénzhez. Ráadásul az ÁSZ alapvető rendeltetése a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének az ellenőrzése. Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére.”
TASZ: Az új civiltörvény Alkotmányellenes
A törvény elfogadása után a TASZ hosszabb állásfoglalást közölt a civiltörvény legújabb verziójáról, amelyben többek között azt írják, „a hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt”.
Hozzáteszik: „meggyőződésünk, hogy az új törvény nem csak alkotmányellenes, hanem ez az alkotmányellenesség a törvény hatályba lépésével egyúttal alapjogok kézzelfogható sérelmével is jár majd. A törvénnyel az állam beavatkozik az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába, és károsan hat a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és így a demokratikus nyilvánosság egészére nézve is. | https://telex.hu/belfold/2021/05/18/parlament-fidesz-civiltorveny-szavazas | https://web.archive.org/web/20230206191613/https://telex.hu/belfold/2021/05/18/parlament-fidesz-civiltorveny-szavazas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavontak-a-regi-civiltorvenyt-es-egyben-elfogadtak-az-ujat | Telex | hungarian-news | 2021-05-18 11:59:44 | [] | [] | [] | [
"civilek",
"EU",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"A kormánykritikus civilek elleni kampány"
] |
52,114 | Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig | Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról. | Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Majdnem szó szerint az egy évvel ezelőtti választ adta a Fővárosi Főügyészség a hvg.hu kérdésre, hogy hol tart a Híd a munka világába program ügyében még 2015-ben indult nyomozás.
A nyomozó hatóság öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként
– írta rövid válaszában Bagoly Bettina sajtószóvivő, csaknem szó szerint egyezően azzal, amit 2020 áprilisában az ügy után érdeklődő független Hadházy Ákos kérdésére válaszolt a legfőbb ügyész.
Amit Polt Péter akkor úgy fogalmazott, hogy „a vádemelés kérdésében jelenleg nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani”, azt a szóvivő most, egy év elteltével így írta le:
Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli.
A nyomozás során a magyarázat szerint „elsőként a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket, majd folytatni kell a nyomozást addig, amíg eldönthető, hogy az ügyben vádemelésnek vagy más intézkedésnek van helye”.
Az öt kihallgatott gyanúsított között egyelőre biztosan nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, Farkas Flórián. A visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) vezető fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől – ahogy történt anno a többi, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított szintén fideszes képviselő, Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esetében. A miniszterelnök korábbi romaügyi tanácsadójával kapcsolatban azonban nem kezdeményezett eddig ilyet Polt Péter.
A Farkas Flórián kihallgatását, illetve mentelmi joga esetleges felfüggesztését firtató kérdésünket az ügyészségi szóvivő azzal hárította el, hogy
konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésére sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módunkban válaszolni.
A büntetőeljárási törvény főszabályként az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 évet szab a nyomozás határidejeként, amely ez ügyben 2021 decemberéig tarthat – ám ez még mindig nem garancia rá, hogy Farkas Flórián ügye a 2022-es választás előtt újabb korrupciós vádakkal árnyékolja be a Fidesz kampányát. A határidőt ráadásul egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügyészség.
A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira már 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. Az összegből az ORÖ-nek végül azonban csak 300 millió forintot kellett kifizetnie, az önkormányzatot ugyanis – a nyilvánvalóan a botrány elkerülésére – 1,3 milliárd forinttal kisegítette a kormány.
A költségvetési csalás gyanúját felvető ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, majd nem sokkal később az az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el sem ment el az első érintetti meghallgatására. A másodikra végül Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nyomására igen, de sokáig semmilyen hír nem érkezett, hogy mit tárt fel a csalás elleni hivatal vizsgálata. A projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet összefoglalóját 2019-ben a 24.hu hozta nyilvánosságra, idézve a dokumentum általános megállapításait, miszerint
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni.
A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az előírt irodahálózatot sem építették ki.
A gellérthegyi irodához hasonlóan négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy bútorüzletet vásároltak 25 milliótért, ami csak további több tízmilliós felújítás után lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására.
A hátrányos helyzetű romákat a programba bevonni hivatott mentorokként többségében az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel.
A nagy számú toborozott jelentkező csak papíron létezett, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött, nem vett részt semmilyen képzésben.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott beszerzésekkel kapcsolatban, ezekből tizenegyben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Az elszámolásra benyújtott, összesen 1,6 milliárd forintnyi tételekről pedig azt írta a csalás elleni hivatal, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa. | https://hvg.hu/itthon/20210518_nyomozas_hid_a_munka_vilagaba_farkas_florian | https://web.archive.org/web/20230320162854/https://hvg.hu/itthon/20210518_nyomozas_hid_a_munka_vilagaba_farkas_florian | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-eve-tart-a-nyomozas-a-hid-a-munka-vilagaba-ugyeben-de-meg-mindig-nem-jutott-el-farkas-florianig | HVG | hungarian-news | 2021-05-18 12:02:09 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"EU",
"szociál",
"OLAF-vizsgálat"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
52,115 | 800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt | Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett. | 800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt
Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
A koronavírus-járvány kitörése után az állam szinte rögtön előállt több támogatási programmal, a cél az volt, hogy segítsék a bajba került vállalkozásokat. A bérkompenzáció mellett indított projekteket a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is, a két szervezet százmilliárdokat fordított erre a célra.
A programok jórészt mindenkinek szóltak, ennek megfelelően megérkeztek a kasszához a NER-hez köthető cégek is, a pénz egy része hozzájuk került. A lóláb leginkább a Magyar Turisztikai Ügynökségnél lógott ki, amely a válság kezdete után nem sokkal jelentette be, kik és mennyi pénzben részesültek abból a forrásból, amelyet szállodaépítésre, -bővítésre, -felújításra szántak.
A programot még a járvány előtt írták ki, de egyértelmű volt, hogy ebben a helyzetben kiemelt szerepe lesz abban, hogy a padlóra került ágazat vállalkozói hogyan élik túl a 2020-as évet. Bő 83 milliárd forintot osztottak ki, a listát a 24.hu összesítette. Így derült ki, hogy a legnagyobb nyertes Mészáros Lőrinc lett: az Opus Global Nyrt.-n keresztül a felcsúti dollármilliárdos érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállodájának felújítására összesen 17,7 milliárd forintot kapott, akkora támogatás senkinél sem landolt, mint az ország legnagyobb turisztikai vállalkozójánál.
A nyertesek között volt Garancsi István Market-alapító, Csányi Sándor OTP-vezér és Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató tihanyi projektje, egy Szíjj Lászlóhoz, a Duna Aszfalt vezetőjéhez köthető cég keszthelyi, bükfürdői és soproni beruházásai, de kapott pénzt Tiborcz István üzleti partnere, Paár Attila is.
A lista így alakult:
Mészáros Lőrinc érdekeltségei, 17,7 milliárd forint: Hunguest Hotels 14 vidéki szállodájának felújítása
Garancsi István, Csányi Sándor, Hernádi Zsolt érdekeltsége, a CDHT Hotel Projekt Kft., 8,6 milliárd forint: Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítése
Szíjj László érdekeltsége, az Advenor Hotel Kft., 8 milliárd forint: ötcsillagos keszthelyi hotel fejlesztése (4 milliárd forint), Greenfield Hotel Bükkfürdő felújítása (2 milliárd forint), soproni Hotel Promus Winehouse, Conference & Spa kialakítása (2 milliárd forint)
Paár Attila érdekeltsége, a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., 3,987 milliárd forint: keszthelyi Helikon Hotel felújítása
Ezzel pedig el is vitték a források majdnem felét. A turisztikai ügynökség emellett kompenzációt is kínált az elmaradt foglalások után, az egyik legnagyobb nyertes – szintén a 24.hu cikke szerint - itt is Mészáros Lőrinc lett: a Hunguest Hotels kilenc szállodája kapott pénzt, közel 300 millió forintot.
Az MTÜ mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium is indított programot a vírus miatti visszaesés hatásainak ellensúlyozására. A legnépszerűbb az úgynevezett versenyképesség-növelő támogatási program volt – még úgy is, hogy ez az MTÜ-nél forgó összegeknél szerényebb támogatásokat kínált. Első körben például maximum 287 millió forintot lehetett nyerni. A forrásból beruházásokat kellett megvalósítani, a feltételek között szerepelt továbbá, hogy a társaságok megtartsák a bázislétszámot.
Ezen a programon jóval kisebb arányban szerepelt a NER, bár az nem egészen világos, hogy ezeket a cégeket mennyiben érintette a koronavírus-járvány. Mészáros Lőrincnek két társasága nyert, a keményítőgyártó Viresol és a kukoricafeldolgozó Kall Ingredients, Garancsi Istvánnak egy érdekeltsége, a pénzszállító Criterion. Fent van a listán továbbá Matolcsy György fiának cége, a Balaton Bútor, és a nyertesek közé befért még a felcsúti stadion pályáját építő Pharos '95, vagy épp a Valton-Sec biztonsági cég. A másik, nagyvállalatoknak szóló program listáján pedig egyetlen, klasszikus NER-es céget sem találtunk.
Viresol Kft. (Mészáros Lőrinc): 220,1 millió forint
Kall Ingredients Kft. (Mészáros Lőrinc: 67,1 millió forint
Criterion Kft. (Garancsi István): 287,2 millió forint
Balaton Bútor Kft. (Matolcsy Ádám): 287 millió forint
Pharos '95 Kft.: 213,4 millió forint
Valton-Sec: 282,4 millió forint
Az is igaz viszont, hogy a jackpotot nem ezek a programok jelenthették, sokkal inkább a közbeszerzések. Összesen hat építőipari céget néztünk meg (Szíjj László Duna Aszfaltját, a Mészáros család főbb érdekeltségeit, a Mészáros és Mészáros Kft.-t, az R-Kordot és a Fejér B.Á.L.-t, illetve Garancsi István Market Zrt.-jét és Paár Attila WHB nevű vállalatát), amelyek már-már rekordösszegű tenderen futottak be.
Tavaly április óta mintegy 800 milliárd forint értékben hoztak el megrendeléseket egyedül vagy konzorciumban.
Ebben vannak olyan keretszerződések is, amelyeknek a végösszege később dől el, ám ha ezektől megtisztítjuk az adatot, akkor is jelentős összeget kapunk: így több mint 500 milliárd forintról van szó.
A legtöbb pénzt a Duna Aszfalt hozta el egyedül, illetve konzorciumban, a keretmegállapodásokkal együtt mintegy 580 milliárd forintot, anélkül 310 milliárdot. Keretmegállapodás alatt a Magyar Közút Zrt. gigatenderét értjük, az állami cég bizonyos időszakonként ír ki közbeszerzéseket az országos úthálózat felújításaira. Az országot több részre osztják, ezekre területeként 60-80 milliárd forintnyi forrást szánnak. A legutóbbi ilyen tenderen 2020 decemberében hirdettek nyerteseket, a keretösszeg 400 milliárd forint volt.
A Duna Aszfalt négy területen lett nyertes, ami összesen 270 milliárd forint értékű munkát jelent. Ezért viszont még versenyezniük kell a további nyertesekkel, köztük a Strabaggal, a Colassal és még két társasággal, így ebben az esetben egyáltalán nem biztos, hogy az összes pénzt a Duna Aszfalt hozza el.
Egyedüliként futott be ugyanakkor Szíjj László vállalata más, szintén sok tízmilliárd forintos közbeszerzésen – és ezt már biztosra is vehetik, itt már nem kell versenyezniük senkivel. Ilyen a paksi atomerőmű-beruházással összefüggésben épülő Duna-híd. A híd Kalocsa és Paks között épül, amelyhez úthálózatot is kell építkezni. Mindkét munkát a Duna Aszfalt nyerte, ezzel pedig egy 92 milliárdos megbízás lett az övé.
Majdnem ugyanennyi pénzt, 90,5 milliárdot fizet a Duna Aszfaltnak és a vele együtt induló Strabagnak a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M6 autópálya Bóly–Ivándárda közötti, 20 kilométernyi autópálya megépítéséért. Ez az M6-os horvát határig vezető szakaszát jelenti. Az eredetileg becsült értéknél 12 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert a két cég.
A társaság további, 10 milliárd forint feletti közbeszerzései:
44 milliárd forint: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában döntően új nyomvonalon létesül négysávos út 36 kilométeren Pápa és Győr között. A Pápa és Tét közötti déli szakaszt a Duna Aszfalt építi, továbbá azt a bekötőutat is, amely a pápai repteret csatolja be a 83-ashoz.
21 milliárd forint: szintén a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában négysávos út épül Borsodban, 20 kilométeren
11,4 milliárd forint: tesztpálya kivitelezési munkái Zalaegerszegen (ezzel kapcsolatban még egy közbeszerzés szerepel a Duna Aszfalt neve mellett, hasonló értékben, az viszont nem egyértelmű, hogy a két közbeszerzés különálló-e, vagy ugyanazt takarja, így azt nem számoltuk).
A Duna Aszfalthoz képest a Mészáros család érdekeltségei már-már szégyenben is maradtak az általuk összesen elnyert 140 milliárd forint értékű közbeszerzéssel. A különbség oka, hogy nekik 2020-2021-ben nem voltak százmilliárd forint körüli projektjeik. De panaszkodni ők sem panaszkodhatnak. Az R-Kord például 47,2 milliárd forintot kapott a Strabag Rail nevű céggel konzorciumban a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítására, további 24,2 milliárd forintot pedig a Budapest–Hegyeshalom közötti vasúthálózaton végzett munkáira.
A Mészáros és Mészáros Kft. 9,3 milliárd forintért folytathatja a Fertő tavi átépítéseket, ezekről ebben a cikkben olvashatnak, a Fejér B.Á.L. pedig 17,5 milliárd forintért dolgozhat az Országos Széchényi Könyvtár raktárán. Utóbbit a WHB-val közösen vitték el, amely összesen ezen kívül további 63 milliárd forintot nyert. Legnagyobb munkájuk 54,3 milliárd forint, és a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének felújítását foglalja magában. A WHB ezt konzorciumban nyerte el egy másik céggel.
A Market hozzájuk képest keveset nyert, összesen 15,8 milliárd forintot. Ezt három tenderrel húzta be, ebből a legnagyobb, 14,9 milliárdos volt, és a Citadella felújítása a feladat – egy másik céggel, a ZÁÉV-val közösen.
A közbeszerzések listáját erről a linkről tölthetik le. | https://hvg.hu/kkv/20210514_800_milliard_forintnyi_kozbeszerzest_nyert_a_NER_a_koronavirusvalsag_alatt | https://web.archive.org/web/20210622120807/https://hvg.hu/kkv/20210514_800_milliard_forintnyi_kozbeszerzest_nyert_a_NER_a_koronavirusvalsag_alatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-a-ner-a-koronavirus-valsag-alatt | HVG | hungarian-news | 2021-05-14 06:30:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Varga Lajos",
"Végh Gábor"
] | [
"Adventor Hotel Kft.",
"Balaton Bútor Kft.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Criterion Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Kall Ingredients Kft.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"Pharos ’95 Kft.",
"Valton-Sec Zrt.",
"VIRESOL Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,116 | Nem tetszik az Orbán-kormánynak a szakmai szöszmötölés Paks II. ügyében | A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be. | A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be. | https://hvg.hu/360/202119__paksi_beruhazas__hianyos_tervek__nyomas_alatt__folozesi_ido | https://web.archive.org/web/20210623190919/https://hvg.hu/360/202119__paksi_beruhazas__hianyos_tervek__nyomas_alatt__folozesi_ido | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tetszik-az-orban-kormanynak-a-szakmai-szoszmotoles-paks-ii-ugyeben | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-15 07:00:00 | [
"Fichtinger Gyula"
] | [
"Miniszterelnökség",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Országos Atomenergia Hivatal (OAH)",
"Roszatom"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"vesztegetés",
"atom",
"gazdálkodás",
"engedély",
"diplomácia",
"klientúra",
"hitelezés",
"erőmű",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Paks II"
] |
52,117 | Magyar foci jövőre: Szíjj László kis csapata játszik Szíjj László nagy csapata ellen | Miközben Szíjj László legnagyobb csapata az Európa Ligában indul. | Vasárnap végleg eldőlt, hogy az idén a Budafok mellett DVTK kénytelen búcsúzni a magyar labdarúgó élvonaltól. A miskolci csapat így a 2021-22-es szezonban az NB II-ben szerepelhet, ami azonban könnyen összeférhetetlen helyzetet eredményezhet.
Miközben ugyanis a Diósgyőr felülről zuhant vissza a másodosztályba, a kormány kedvenc útépítőcége, a helyi Duna Aszfalt által szponzorált Tiszakécske alulról közelíti azt. Utóbbi csapat nyolc ponttal vezeti az NB III keleti csoportját, és bár a bajnokságból még hátravan öt forduló, ekkora előnyről inkább az lenne meglepetés, ha nem jutna fel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódjaTöbb mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.
Két csapatban is érdekelt
Aki ismeri a hazai építőipar és a magyar futball tulajdonosi viszonyait, ezen a ponton már sejtheti, hogy a Tiszakécske feljutása miért lenne probléma. A csapatot működtető gazdasági társaságot ugyanis a Duna Aszfalt nem csak szponzorálja, hanem a vállalat több mint 90 százaléka is az állami megrendelésekkel kitömött útépítő vállalkozás birtokában van. A Duna Aszfalt többségi tulajdonosa pedig Szíjj László, aki nemrégiben a diósgyőri futballcsapatot fenntartó vállalatban is részesedést szerzett. Ráadásul a DVTK-ban egy olyan, kifejezetten hosszú céghálón keresztül vásárolta be magát, amelynek a Duna Aszfalt is a tagja.
Magyarul: ha a Tiszakécske feljut, akkor
az NB II-ben két olyan csapat is lesz, amelyben a kormány kedvenc útépítőcégén keresztül tulajdonos az egyik leggazdagabb magyar, a Szijjártó Péter külügyminisztert is jachtoztató Szíjj László.
Ezt pedig a versenyt kiíró szövetségek nem szeretik. Ha ugyanis valakinek két csapat működésére is ráhatása van, akkor felmerülhet a csalás gyanúja. Például a közös meccsükön az egyik együttes direkt átengedhetne pontokat a másiknak, ha a feljutás vagy éppen a bennmaradás miatt szüksége lenne rá.
Ennek megfelelően erre a jogi helyzetre a Magyar Labdarúgó Szövetség versenykiírása is kitér. Az MLSZ szabályzata szó szerint úgy fogalmaz, hogy az azonos bajnokságban induló csapatok „közös irányítás/felügyelet” alá nem tartozhatnak, ez pedig nem azt jelenti, hogy valakinek ne lehetne két csapatban is részesedése. Némileg leegyszerűsítve: csak az azonos többségi tulajdonos kizáró tényező.*Az MLSZ hatályos klublicenc szabályzatában szó szerint ez szerepel:
egyetlen azonos versenyen induló más sportszervezet sem tartozik a licencessel/licenckérelmezővel közös irányítás/felügyelet alá. Ebben az összefüggésben a közös felügyelet/irányítás azt jelenti, hogy egy természetes vagy jogi személy több sportszervezet vonatkozásában, közvetve vagy közvetlenül:
– a részvényesek szavazati jogának a többségével rendelkezik, vagy
– jogosult arra, hogy az adminisztratív, vezető és felügyelő bizottságok tagjait kinevezze vagy visszahívja, vagy
– részvényes és ezen sportszervezet többi részvényesével kötött megállapodás értelmében a részvényesek szavazati jogának a többségével rendelkezik.
NER-futball deja vu
Szíjj László pedig csak a Tiszakécskében többségi tulajdonos, a DVTK-ban nem. A diósgyőri csapatot működtető cég több köztes vállalaton keresztül, nagyobb részben Magyar Olivér Mátyásé, és csak kisebb részben a tiszakécskei vállalkozóé. Magyar Olivér Mátyásnak azonban nem ez az egyetlen kötődése ehhez az üzleti körhöz: az egészségügyi vállalkozásokban érdekelt ortopéd orvosnak Szíjj László közeli barátjával, Mészáros Lőrinccel is van közös cége.
Azzal a Mészáros Lőrinccel, aki tavaly nagyon hasonló helyzetben (igaz két ligával feljebb) kénytelen volt túladni egyik focicsapatán. A felcsúti milliárdos az Európa Ligában induló Eszéknek tulajdonosa, a szintén EL-selejtezős Puskás Akadémia focicsapatát birtokló alapítványnak pedig elnöke volt, ez pedig az európai szövetség szabályai szerint összeférhetetlen. Ezért 2020 nyarán túladott az Eszéken, igaz a csapat – ahogy erről akkor beszámoltunk – így sem került túl távol tőle. Sőt igazából minden jel arra utalt, hogy továbbra is ő tartja kezében az együttest, a csapat honlapján még hónapokkal később is tulajdonosként hivatkoztak rá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató EszékenAz eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
Szíjj László esetében azonban előfordulhat, hogy még erre sem lesz szükség. Mivel papíron nem irányítja a Diósgyőrt, így elvileg csak ez alapján az MLSZ-nek nem kellene megtagadnia az indulást egyik csapattól sem. A szövetség egyébként még április elején a Tiszakécskének meg is adta az NB II-es licencet, az akkor még bennmaradásra is esélyes Diósgyőrnek pedig az NB I-est. Így jelen állás szerint úgy tűnik, hogy
a következő szezonban játszhat Szíjj László kisebb csapata Szíjj László nagyobb csapata ellen az NB II-ben.
Közben Szíjj László legnagyobb csapata ismét nekifuthat az Európa Ligának. Mészáros Lőrinc kiszállása után ugyanis egyedüli magánszemély tulajdonosként a felcsúti milliárdos tiszakécskei üzlettársa maradt benn az eszéki futballcsapatban, amely ebben az szezonban is kiharcolta a nemzetközi kupaszereplést. | https://g7.hu/vallalat/20210506/magyar-foci-jovore-szijj-laszlo-kis-csapata-jatszik-szijj-laszlo-nagy-csapata-ellen/ | https://web.archive.org/web/20230330205531/https://g7.hu/vallalat/20210506/magyar-foci-jovore-szijj-laszlo-kis-csapata-jatszik-szijj-laszlo-nagy-csapata-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-foci-jovore-szijj-laszlo-kis-csapata-jatszik-szijj-laszlo-nagy-csapata-ellen | G7 | hungarian-news | 2021-05-06 13:24:00 | [
"Magyar Olivér Mátyás",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"DVTK (futball)",
"NK Osijek"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Európa",
"Horvátország",
"Tiszakécske"
] | [
"sport",
"klientúra"
] | [] |
52,118 | Fiktív beköltözők miatt lőtt ki az egyik legszegényebb magyar régió lakosságszáma | A magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése után az ukrán határ menti falvakban nőtt a leginkább a népesség egész Magyarországon. | Az elmúlt évtizedben több mint 200 ezerrel csökkent a magyarországi népesség, volt azonban három megye, ahol nőtt a lakosság. Az egyik ilyen a leggazdagabb magyar megye, Győr-Moson-Sopron, ahova a keleti országrészből érkezők mellett egyre több szlovákiai költözik át.
Szintén nőtt a lakossága Pest megyének, ahova jelentős számban érkeznek Budapestről. A legnépszerűbb agglomerációs települések, mint Diósd, Nagykovácsi vagy Telki lélekszáma közel 30 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben. A harmadik megye, ahol az évtized nagy részében nőtt a lakosság, az ország egyik legszegényebb régiója, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Ez elsőre azért is hathat meglepőnek, mert elterjedt nézet, hogy a belső migráció iránya keletről nyugatra tart Magyarországon. Ahogy a következő ábra is mutatja, a KSH adatai alapján valóban létezik összefüggés egy megye gazdasági helyzete és lakosságának változása között: minél szegényebb egy megye, annál nagyobb mértékben csökken a lakossága.
Ettől a trendtől leginkább két megye tér el. Egyrészt Pest, ahol az ingázók nagy aránya torzítja a lakosság tényleges gazdasági helyzetét (az alvóvárosok lakói sok esetben a budapesti GDP-t növelik). Másrészt a korábban említett Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek úgy nőtt a népessége 2011 és 2018 között, hogy a hozzá hasonló gazdasági helyzetben lévő megyék lakossága jellemzően 5-6 százalékkal csökkent.
Szabolcs-Szatmár-Bereg lakosságának alakulását a gazdasági tényezők helyett sokkal inkább ehhez a két dátumhoz kapcsolódó politikai történések befolyásolták: a 2011-től megkönnyített kettős állampolgárság és a 2018-as választás. Ezt a jelenséget járta körbe a Partizán múlt héten megjelent, választási visszaélésekről szóló sorozatának két része, amelyek lényege így foglalható össze:
A kettős állampolgárság megkönnyítésével 2011 óta számos visszaélés történt az Ukrajnával szomszédos magyarországi régióban. Ukrajnában szervezett hálózatok telepedtek rá olyan hamis papírok készítésére, amelyekkel magyar állampolgárságot lehet igényelni. Magyarul nem beszélők, magyar felmenőkkel nem rendelkezők széles rétegei jutottak magyar állampolgársághoz.
Egy hatvanas évekből származó szociális egyezmény alapján, ha valaki országot vált Magyarország és Ukrajna (illetve Oroszország) között, akkor teljes mértékben igénybe veheti a másik ország szociális ellátórendszerét (ha lemond az anyaországi ellátásról). Ha tehát egy Ukrajnában élő magyar állampolgárságot és állandó lakcímet szerez Magyarországon, a magyar állampolgárokhoz hasonlóan részesülhet állami egészségügyi ellátásban és nyugdíjban.
A videók szerint a magyar állampolgárságot szerző ukránok egy része ráállt arra, hogy ezt a lehetőséget kihasználva az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjhoz jusson hozzá. Az egyik megszólaló szerint Záhonyba 550-600 ukrajnai költözött át papíron, de 80-90 százalékuk csak a nyugdíjért jár át. Gyakori, hogy nem is jönnek át személyesen, hanem összeáll 15-20-30 ember, és megbíz valakit, hogy vegye fel egy automatából mindnyájuk nyugdíját. Egy megszólaló szerint a falujában rendszeresen kiürítik ilyenkor az automatát egy-egy hasonló tömeges pénzfelvétellel.
Emellett vannak, akik a nyugdíjjal is csalnak. A magyar nyugdíj megállapításánál nem a korábbi keresetet veszik figyelembe, hanem egy adott foglalkozás normája alapján számolnak. Emiatt több hálózattól is lehet venni hamis papírokat vezetői pozíciókról: például a gyári munkásoknak gyárigazgatói papírokat állítanak ki, ami értelemszerűen magasabb nyugdíjjal jár.
Mivel az állampolgárság mellett állandó lakcímre is szükség van, számos település lakossága jelentős mértékben nőtt a határ közelében. Tucatszámra voltak bejelentve ukrajnaiak bozóttal benőtt romos vagy akár lebontott házakba, és voltak olyan ingatlanok is, ahová több mint háromszáz embert jelentettek be (olykor kihasználva az ingatlantulajdonosok kiszolgáltatottságát, tájékozatlanságát).
A térségbe bejelentett, de valójában nem ott lakó, sokszor magyarul sem beszélő embereknek a különböző választásokon is jelentős szerepük van. Többen beszéltek arról, hogy cetlikre írják fel nekik, hogy kire szavazzanak, a parlamenti választás idején pedig ki volt adva a határőröknek, hogy mindenkit gyorsan engedjenek át. Emellett Kárpátalján egyházi és politikai szervezeteken keresztül buzdítottak szavazáson való részvételre.
A megkérdezettek közül volt, aki szerint 8-10 ezer fiktív áttelepülés történhetett az elmúlt tíz évben, más 15-20 ezerre becsülte ezt a számot. A Jobbik szabolcsi elnöke szerint a vásárosnaményi választókerület településeinek kétharmada lehetett érintett.
Az ukrán határ mellett elterülő vásárosnaményi választókerületben valóban jelentős a lakosságszám változása. A Belügyminisztérium adatai szerint a terület 89 településének 76 százalékában nőtt a lakosság 2011 és 2018 között. Ez egészen kirívó Kelet-Magyarország egyéb részeihez képet. Például egész Békés megyében nem volt olyan település, ahol bármennyivel nőtt volna a lakosság ezen időszakban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján legközelebb Baranya és Békés áll. Előbbiben 7,1, utóbbiban 6,6 százalékkal csökkent a lakosság ez idő alatt. Ahogy a cikk elején lévő ábrán látszik, még a Szabolcs-Szatmárnál számottevően gazdagabb megyék lakossága is jellemzően 5 százalékkal csökkent.
Ha Szabolcs-Szatmár lakosságszáma is hasonló trendet követett volna (tehát 5 százalékos csökkenést), népessége nem 6 ezerrel nőtt volna az érintett időszakban, hanem 29 ezerrel csökken. Ha tehát csupán a hasonló helyzetű megyékből indulunk ki, a fiktív ukrán betelepülők létszáma a 30 ezret is meghaladhatta.
Még szembetűnőbbé válik a valószínűtlen népességnövekedés, ha települési szintből indulunk ki. 2011 és 2018 között a két leggyorsabban növekvő település egyaránt az ukrán határ mentén fekszik: a korábban 600 fős Kispalád népessége közel 120 százalékkal nőtt, a hasonló méretű Beregsurányé pedig 97 százalékkal. A 13 legnagyobb mértékben bővülő magyar település közül 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az ukrán határ melletti régió egyébként az egyik legszegényebb rész az országban. | https://g7.hu/kozelet/20210510/fiktiv-bekoltozok-miatt-lott-ki-az-egyik-legszegenyebb-magyar-regio-lakossagszama/ | https://web.archive.org/web/20230802094236/https://g7.hu/kozelet/20210510/fiktiv-bekoltozok-miatt-lott-ki-az-egyik-legszegenyebb-magyar-regio-lakossagszama/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-bekoltozok-miatt-lott-ki-az-egyik-legszegenyebb-magyar-regio-lakossagszama | G7 | hungarian-news | 2021-05-10 13:34:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Ukrajna"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"választások - népszavazás",
"nyugdíj",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
52,119 | Visszavonta a Kósa Lajosnak ígért eurómilliókról szóló közokiratot a csengeri örökösnő | Kósa Lajos tanúmeghallgatását kéri a „csengeri örökösnőként” ismertté vált P. Mária az ellene hivatalosan 780 millió forint csalás vádjával tartott mátészalkai per harmadik napján. Az 57 éves, korábban uborkát termesztő nő fenntartja, hogy senkit nem csapott be az ötmilliárd eurós örökség ígéretével: olyan iratok alapján tartja valósnak a németországi és svájci örökséget, amelyekről éveken át senki sem mondta, hogy valótlan. A fideszes politikus hivatalos megállapodásokban vállalta, hogy segítséget nyújt a vagyon megfelelő befektetéséhez, és elfogadta, hogy P. Mária több millió eurós ajándékot adjon át neki, ha a titokzatos vagyon megérkezik. | 2021. május 18. – 12:25
Fotó: Huszti István / Telex
1963
Kósa Lajos tanúmeghallgatását kéri a „csengeri örökösnőként” ismertté vált P. Mária az ellene hivatalosan 780 millió forint csalás vádjával tartott mátészalkai per harmadik napján. Az 57 éves, korábban uborkát termesztő nő fenntartja, hogy senkit nem csapott be az ötmilliárd eurós örökség ígéretével: olyan iratok alapján tartja valósnak a németországi és svájci örökséget, amelyekről éveken át senki sem mondta, hogy valótlan. A fideszes politikus hivatalos megállapodásokban vállalta, hogy segítséget nyújt a vagyon megfelelő befektetéséhez, és elfogadta, hogy P. Mária több millió eurós ajándékot adjon át neki, ha a titokzatos vagyon megérkezik.
Elutasította a bíróság, hogy találkozhasson a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben lévő P. Máriával az LMP parlamenti képviselője, Csárdi Antal, valamint Juhász Péter. Az Együtt egykori elnöke több anyagot készített a vádemelés ellenére is sok homályos részlettel teli, a Fidesz vezető politikusát, Kósa Lajost is érintő ügyben, ezek tisztázására kérték, hogy beszélhessenek a csengeri örökösnővel. Az indoklás szerint azonban a fogvatartott közepes biztonsági kockázati besorolást kapott, így „a fenti személyekkel való kapcsolattartásnak biztonsági kockázata van” – ezzel kezdődött a csengeri örökösnő perének harmadik tárgyalási napja a mátészalkai városi bíróságon. (A per első és második napjáról itt olvashatja beszámolónkat.)
Korábbi cikkünkben névhasonlóság miatt tévedésből valótlanul állítottuk, hogy P. Mária egy időben Helmeczy László helyett Hauser Tibort bízta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Hauser Tibor ügyvéd soha nem látta el P. Mária védelmét. Hauser Tibor így nem javasolta P. Máriának a vallomása visszavonását, és nem tett ígéretet neki, hogy ekkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végig. A valóság ugyanis az, hogy Hauser Tibor P. Máriát nem ismeri és vele megbízási kapcsolatban soha nem állt. A tévedésért minden olvasónk és különösen Hauser Tibor elnézését kérjük.
Az ügyészség szerint P. Mária (korábban Sz. Gáborné, született M. Mária) valótlanul állította, hogy ötmilliárd eurós (!) örökség vár rá. Csalást azzal követett el, hogy a vagyon megszerzéséhez szükséges költségekre hivatkozva kölcsönöket kért ismerőseitől, összesen 780 millió forint értékben. A vád szerint az asszony tudta, hogy az örökség nem létezik.
Egyelőre nem világos, hogy az ügy egyetlen vádlottja, aki saját bevallása szerint 15 éve még uborkát termesztett, néhány éve még sms-t sem tudott írni, hogyan tudott megtéveszteni ügyvédeket, jegyzőket, banki vezetőket, Kósa Lajost, aki hat éven át rendszeresen találkozott vele az örökség ügyében. Nem ismert, hogy honnan érkeztek a jogi nyelven írt francia és német papírok.
P. Mária szerint ha nincs örökség, akkor őt is megtévesztették „nála nagyobb tudású emberek” éveken át. Elismerte, hogy kért vagy olykor kérés nélkül fogadott el pénzbeli segítséget ismerőseitől az örökség megszerzése érdekében, de mindig abban a hiszemben, hogy a hagyatékból azt kamatostul visszafizeti.
A vádlott ezúttal is elmondta, hogy a sértettek nem maguktól jelentkeztek a rendőrségen, volt olyan kölcsönadó is, aki fenntartja, hogy nem tekinti magát sértettnek. Több kölcsönadónak adott is vissza pénzt – részben az örökség címén érkező 2-3 ezer eurós adagokból –, másrészt, vannak olyan, magukat sértettnek nevezők, akiktől P. Mária szerint nem kapott pénzt. „Mi bizonyítja, hogy én kaptam tőlük pénzt?” – kérdezte a vádlott.
Hallgassák meg Kósa Lajost
Fenntartotta kérését P. Mária, hogy ügyében hallgassa ki a bíróság Kósa Lajost. Debrecen egykori polgármestere, a Fidesz egyik alelnöke éveken át volt kapcsolatban az asszonnyal – akinek az ügy kirobbanása óta korábbi férje és egyik fia is öngyilkos lett. Kósa svájci bankban is járt közösen P. Máriával az örökség ügyében. A vádlott szerint Kósa Spéder Zoltánhoz is elvitte, hogy az akkor még az üzletember irányítása alatt lévő FHB Bankban számlát nyissanak.
„Indítványozom, hogy Kósa Lajost hallgassák meg tanúként. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező politikus, milyen tények és bizonyítékok győzték meg arról, hogy az én örökségem valós és létezik? Milyen információk alapján kötött közjegyző és ügyvéd előtt velem szerződéseket az örökség kapcsán? Én Kósa Lajost nem csaptam be, nem vagyok csaló” – mondta P. Mária, akit Kósa csalónak nevezett.
P. Mária hiányolta a vádiratból Kósát, aki a nyomozóknak tett tanúvallomásában elismerte, hogy volt Svájcban a csengeri örökösnővel, többször találkozott vele Magyarországon is, és közjegyző előtt hitelesített papírokon tudomásul vette, hogy több millió eurós ajándékot kap szűkebb családi környezete, ha a hagyaték megérkezik.
Igaz, P. Mária elismerte, hogy ezt önként kezdeményezte, és Kósa nem kért tőle pénzt.
Aki engem börtönbe juttatott, ne kapjon ajándékot
P. Mária kötött hasonló ajándékozási szerződést Kósa és egykori felesége, majd Kósa édesanyja javára is, de rajtuk kívül Kósa egyik közelebbi ismerősével, Órendi Mihállyal, a magyar korcsolyaszövetség néhány éve lemondott elnökével. (Ő annak az ügyvédnek a sógora, akihez P. Mária elment a hagyaték ügyében jogi segítséget kérni azután, hogy 2008-ban a csengeri polgármesteri hivatalon keresztül megkapta a hagyatékról szóló levelet Svájcból.)
P. Mária újra elmondta: visszavonja a 2019. január 18. és április 16. között tett vallomásait, amelyekben arról beszélt, hogy Kósa Lajos nem érintett az ügyben. Azokat ugyanis korábbi ügyvédje kérésére tette, aki azt javasolta, vonja vissza a Kósát érintő részeket, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhessen. „Én erre kaptam ígéretet, hogy 2019. március 7-én kiengednek. De nem engedtek ki, ezért a vallomásomat már írásban is visszamondtam. Szabályosan mondjam azt, hogy becsaptak”
– mondta P. Mária, aki ennek alapján hiányolta, hogy a Kósára vonatkozó részek nincsenek a vádiratban.
Egyúttal bejelentette azt is, hogy visszavonja az ajándékozási köziratokat, így azokat is, amelyek Kósa Lajos környezetének ígérnek több millió eurós ajándékot. P. Mária szerint ez azért fontos, mert ha mégis érkezne vagyon, akkor azok jelenleg érvényesíthetők lennének, de nem akarja, hogy a vagyont gyermekeitől vonják meg, „ha vele bármi történne.”
„Ne tudja senki érvényesíteni több millió eurót”, aki „sértettnek vallotta magát, engem meg börtönbe juttatott” – mondta a nyíregyházi bv. intézetből ügyvédjével, Helmeczy Lászlóval együtt online bejelentkező P. Mária.
Ügyvédje jelezte: továbbra sem világos, hol követte el a csalást védence. Ez a kérdés különösen a Kiskun Tender Kft. ügyében fontos. Ennek a kft.-nek a 68,3 millió forintos kölcsöne indította el az egész eljárást, amely a csengeri örökösnő ügyévé kerekedett ki.
A kft. úgy került a képbe, hogy képviseletében egy férfi – a bíróság őt később hallgatja ki – azzal kereste meg a nőt, hogy Kósa Lajossal való ismeretségét felhasználva segítsen elintézni egy vitát a kft. és a debreceni önkormányzat egyik cége között. P. Mária 18 hónapon át rendszeres utalásokkal kapott 68,3 millió forintot, amelyet elmondása szerint részben közvetítővel, részben közvetlenül Kósának adott át.
Csak az utalások megkezdése után egy évvel kérte a kft., hogy P. Mária erről kölcsönszerződést kössön, amit – korábbi állítása szerint Kósával konzultálva – aláírt. Valamivel később a kft. a pénzt visszafizetését kérte, és mivel ez nem történt meg, indult el az eljárás. Erre hivatkozva adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot is P. Mária ellen, aki ekkor Svájcban tartózkodott.
Mindig a futár hozott pár ezer eurót
P. Mária kezén nemcsak a Kiskun Tender Kft. nevében érkező 68 millió folyt át, de a hagyaték kezelőitől is érkezett pénz, egy futáron keresztül.
P. Mária a futárról elmondta, általában a hét elején sms-ben, telefonon vagy emailben értesítették, hogy hol és mikor kell átvennie a pénzt. Egy részét a hagyaték kezelésének ügyében továbbítania kellett, volt, hogy ezt is futárnak adta át.
„Alkalmanként 3-5 ezer eurót hoztak, talán egy alkalommal hatezer eurót. Minden esetben egyedül vettem át a pénzt, arról elismervényt nem kaptam, csak alá kellett írnom egy kis készüléken” – hangzott el P. Mária vallomásából a bíró felolvasásában. „A helyszínre minden esetben Pólus Péter vitt el, ő a kocsiban maradt. Az átvett valutát szinte mindig Pólus Péter váltotta be, és az átváltott pénzt adta át nekem” – mondta.
A nyomozati anyagból kiderül, hogy a megadott időpontok és helyszínek többségében valóban váltott be valutát a megnevezett férfi, aki a közelmúltban feleségül vette P. Máriát, és mellesleg az asszony kiskorú fiának keresztapja is. (Az egykor jól menő vállalkozóé volt Gödön a Pólus Palace, amely azonban 2012-ben csődbe ment. P. Mária egy alkalommal bejelentkezett a hitelező banknál, hogy tud vevőt szerezni a komplexumra, így a bank várt a végrehajtással. Később kiderült, P. Mária nincs abban a helyzetben, hogy megvegye az ingatlant, és befektetőt sem tud hozzá szállítani.) A házassáról P. Mária elmondta: névleges, a célja az, hogy amíg ő őrizetben van, addig kiskorú fiának tudjon segíteni a keresztapja, Pólus Péter. P. Mária szerint alaptalan az ügyészség gyanúja, hogy mindez csak azért történt, hogy Pólusnak ne kelljen vallomást tennie, elvégre három alkalommal ezt megtette e nyomozás során.
Betűzze le az apja nevét
A perben – ahol tanúmeghallgatásokra a csúszások miatt még nem került sor – először jutottunk el az ügyészség kérdéseihez:
„Mi az ön édesapja neve?” A kérdésre kissé gyakorlatlanul lebetűzte P. Mária a német nevet. (P. Mária elmondása szerint a hagyaték ügyéig mást hitt édesapjának, azt, akitől eredeti vezetéknevét is kapta.)
„Beszél ön idegen nyelvet?” P. Mária oroszul tanult az iskolában, ebből emlékszik egy kevésre, és „németül ragadt rá valami a svájci fogdában”. „Akkor hogy beszélt Olga Shieldsszel, akiről vallomásában azt mondta, hogy telefonon beszéltek?” – kérdezte az ügyész. „Elmondtam és Kósa Lajos vallomásában is benne van, hogy Olga Shields tud magyarul.”
A triviális dolgokon való átzökkenés után kulcskérdés is felmerült, erre a válasz volt kevésbé egyértelmű: P. Mária állítása szerint az Erste bankos számlájára már 2009-ben ötmilliárd forint érkezett. Ebből levett „nem tudom, százegynéhány milliót”, amiből adósságait rendezte, felújította a házát és anyósáét, „próbáltunk élni”. Végül P. Mária szerint az ötmilliárd forint többi részét a Deutsche Bank visszavonta, mondván, idő előtt küldték a hagyatéki előleget.
Ezeknek a pénzmozgásoknak azonban az ügyészség szerint nincsen nyomuk ezen a számlán. Az ügyész elmondása szerint a védelem azt állítja, hogy „az Erste Bank kiadta a számlaforgalmi adatokat, amelyek azt tanúsítják, hogy önnek több milliárd forint érkezett a szánlájára. Mikor csatolják be ezeket a számlaforgalmi adatokat?” Erre P. Mária ügyvédje vette át a szót, közölve, hogy a banktól nincs információjuk, van viszont egy idős oknyomozó, „nagyon segítőkész ember, aki talán korábban ügyész, ügyvéd, vagy nyomozó lehetett”, rendszeresen írt az ügyvédnek, olyan részleteket tudva az ügyről, amelyeket legfeljebb P. Mária ismerhetett. Ennél közelebbi viszont nem derült ki a védelem szerint egy rövid időre átutalt pénzről.
P. Mária szerint fontos iratok eltűntek a nyomozati anyagból, a számlaforgalomról – volt egy beázás is. A vádlott szerint nemcsak ezek az iratok hiányoznak, hanem azok a 2015-ös tanúvallomások is, amelyek abban az ügyben keletkeztek, amely szintén csalás vádjával indult, végül azonban bűncselekmény hiányában lezárult. Ezek az iratok akkor semmisültek meg, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi, Aradi utcai épülete beázott. P. Mária ügyvédje szerint igazolható, hogy ezek a tanúvallomások egyszer valóban megvoltak, majd eltűntek, ám megsemmisülésük miatt nem derül ki, hogy pontosan mi volt bennük. P. Mária szerint minden eltűnik, ami legalább azt igazolná, hogy ő jóhiszemű volt, és valóban hitt az örökségben.
Az ügyészség arra is kíváncsi volt, hogy ha valóban jött ötmilliárd forint, amit a bank visszahívott, akkor nem kérték-e vissza azt a százmillió forint feletti összeget, amelyet P. Mária elköltött. „Nem” – mondta P. Mária, aki szerint ezt a hagyatékának ügyében megbízott ügyvéddel a bank is közölte.
Marad előzetes letartóztatásban P. Mária
Elutasította a bíróság a védelem indítványát arra, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessen. Az indoklás szerint a bűnismétlés lehetősége és a szökés is veszélye is fennáll.
Az ügyvéd szerint meglepő, hogy három évvel a nyomozás megkezdése után is tart az ügyészség a vádlottól, „hiszen minden jól fel van derítve, nem?”. Majd ezután az ügyvéd – aki egykor a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke volt, de 2001-ben elhagyta a pártot, 2018-ban pedig a DK jelöltjeként indult – nevek nélkül is érthető, de egy büntetőügyben talán kevéssé megszokott politikai utalásokat tett az indítvány védelmében:
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2021/05/18/csengeri-orokosno-per-harmadik-nap-birosag | https://web.archive.org/web/20221206173035/https://telex.hu/belfold/2021/05/18/csengeri-orokosno-per-harmadik-nap-birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavonta-a-kosa-lajosnak-igert-euromilliokrol-szolo-kozokiratot-a-csengeri-orokosno | Telex | hungarian-news | 2021-05-18 13:37:30 | [
"Kósa Lajos",
"Kósa Lajosné Bacskó Katalin",
"Matkó Mária (P. Mária)",
"Orendi Mihály"
] | [
"Kiskun Tender Kft."
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"közjegyző"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
52,120 | Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban | A hivatalos adatok szerint Bulgáriában 17 ezer ember veszítette életét eddig a koronavírus-járványban, ami népességarányosan a hatodik legtöbb a világon. Ténylegesen azonban ennél is sokkal többen halhattak meg a koronavírus miatt az országban. Egy napokban megjelent tudományos publikáció szerint globálisan a harmadik legtöbb áldozatot szedte a járvány Bulgáriában, de még az sem kizárt, hogy végül az első helyen végeznek ezen a szomorú listán. Különösen, hogy az oltásokkal sem állnak jól: mostanáig nagyjából minden nyolcadik felnőtt jutott csak vakcinához, ez pedig az egész Európai Unióban a legalacsonyabb átoltottság.
A bolgár kormány láthatóan tehát nincs a helyzet magaslatán járványkezelésben, ez azonban mintha senkit nem érdekelne. Az országban áprilisban parlamenti választásokat tartottak, és bár a másfél éves megszakítással 2009 óta hatalmon lévő kormánypárt sok szavazót veszített, így is első helyen végzett. Ráadásul a kabinet, illetve az Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló Bojko Boriszov kormányfő népszerűségvesztését sem a koronavírus-helyzet okozta, a járvány ugyanis nem igazán volt téma a választások előtt. Az elmúlt években felnövő új ellenzéki pártok szinte kizárólag a maffiaszerűen felépülő politikai elit korrupciójára építették kampányukat.
Rengeteg áldozat
Bár a helyi operatív törzs és a kormányzat által közölt adatok ezt elrejtik, de Bulgáriában tényleg hatalmas pusztítást végzett a járvány. Az ottani második hullám szinte pontosan egybeesett a magyarországival, és a hivatalos adatok szerint népességarányosan nagyjából ugyanannyi áldozatot is követelt. A többlethalálozási számok azonban már teljesen másról tanúskodnak.
Bulgáriában tavaly novemberben volt olyan hét, amikor közel két és félszer annyian veszítették életüket, mint ami az évnek abban a szakaszában megszokott.
Ilyen valószínűleg világszinten is csak Spanyolországban fordult elő még 2020 tavaszán. Magyarországon a lényegében azonos hivatalos adatok ellenére például ugyanebben az időszakban 60 százalékkal ugrott meg a halálozás.
Azóta ott is volt egy harmadik hullám – az is nagyjából akkor, amikor Magyarországon –, és bár hivatalosan Bulgáriában tavasszal kevesebben veszítették életüket, mint itthon, valószínűleg ez sem igaz. A Washingtoni Egyetem egy napokban publikált tanulmányban úgy becsülte, hogy Bulgáriánál világszerte csak Azerbajdzsánban és Bosznia-Hercegovinában volt több áldozata a járványnak, de azokban az országokban még nagyobb a bizonytalanság az adatközlés körül.
Az itthoninál is több a szívbeteg
A katasztrofális járványhelyzetben egész biztosan komoly szerepe volt a bolgárok általános egészségügyi helyzetének. Korábban írtunk róla, hogy a magyar megyékben is elég jelentős eltérés van a Covid túlélési esélyeiben, és ez az esély erősen együtt mozog néhány betegség elterjedtségével. Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik. Ez részben magyarázhatja a kedvezőtlen hazai adatokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.
Akkor azt írtuk, hogy az elmúlt években nálunk az összes halálozás több mint 60 százaléka volt köthető olyan betegségekhez, amelyek a megyei adatok alapján növelhetik a végzetes kimenetelű koronavírus-fertőzés esélyét. Bulgáriában pedig ez az arány – elsősorban a rengeteg szív- és érrendszeri megbetegedés okozta halálozás miatt – még magasabb, több mint 70 százalék, amely messze a legtöbb az egész EU-ban.
De a bolgárok tényleg minden egészségügyi és élettartamra vonatkozó mutatóban rendkívül rosszul állnak. Az egész EU-ban náluk a legmagasabb a halálozási ráta, illetve a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, és csak két balti államban élik meg kisebb eséllyel az emberek a 65 éves kort, mint náluk. Ráadásul ez utóbbi ellenére rendkívül elöregedett a társadalom, kifejezetten magas a medián életkor, a lakosság fele 41 évnél idősebb, 35 százalékuk pedig már 55 éves is elmúlt (pdf).
Se teszt, se lezárások
Egy ilyen alaphelyzetben sikerült a helyi kormányzatnak tényleg eléggé félrekezelnie a járványt. Sokat elárul, hogy uniós szinten Bulgáriában végezték népességarányosan a legkevesebb tesztet, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy a szűrést a járvány felfutása idején sem sikerült rendesen felpörgetni.
Az őszi időszakban kiugrónak számított, és nagyon nagy fertőzöttségi szintre utalt, hogy több régiós országban, például itthon, illetve a cseheknél is egy-másfél hétre 30 százalék fölé emelkedett a pozitív tesztek aránya. Ez az a mutató, amelynek az Egészségügyi Világszervezet szerint 5 százalék alatt kellene lennie a járvány kézben tartásához, így ugyanis megfelelő kontaktuskutatással és elkülönítéssel hatékonyan lehet harcolni a járvány ellen.
A bolgároknál akkor másfél hónapig lett nagyjából minden harmadik teszt pozitív, a csúcson pedig egy ideig 40 százalék felett is volt a pozitivitási ráta. Ennél csak Lengyelország produkált rosszabb számokat, ami arra utal, hogy Bulgáriában nagyon sok eset maradhatott rejtve, és a járvány kiterjedtebb volt, mint a régió nagy részében.
Ennek ellenére a kormányzat a lezárásokkal is elég óvatosan bánt. Bulgáriában az országok korlátozó intézkedéseinek szigorúságát mérő, az Oxfordi Egyetem által összeállított 0 és 100 közötti index legmagasabb értéke október eleje óta 61 volt, miközben a többi régiós országban 80 körül alakult ugyanez. Ha csökkentett kapacitással, de november végéig – tehát a tomboló járványban is – nyitva voltak a mozik, színházak, múzeumok, és tulajdonképpen korlátozás nélkül lehetett vendéglátóhelyekre is járni*A nyitva tartást korlátozták némileg.. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, akkor náluk is bezártak ezek az intézmények, de már január elején újranyithattak, sőt a szállodák vendéglői már karácsonykor is 50 százalékos kapacitáson működhettek. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)
Ennek az eredménye pedig valami egészen döbbenetesen magas halálozás lett az országban. November-decemberben volt egy hathetes időszak, amikor több mint kétszer annyian veszítették életüket Bulgáriában, mint amennyien az évnek abban a szakaszában szokták. Ennyire magas többlethalálozás – és főleg ilyen hosszan – egyetlen uniós országban sem volt a járvány kitörése óta. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)
A döntéshozók ráadásul a jelek szerint az őszi járványhullámból sem tanultak. Bár a tesztelést tavasszal – amikor ismét rohamosan kezdett terjedni a koronavírus – már jobban sikerült felpörgetni, de a védekező intézkedésekkel ekkor sem léptek időben. Sőt, március végén, a pandémia csúcsán konkrétan lazításokat jelentett be az egészségügyi miniszter.
Nincs még egy ilyen ország
A történethez hozzátartozik, hogy mindez alig egy héttel a választások előtt történt, tehát sokkal inkább a választói elvárásoknak szólt, mintsem a járványhelyzetnek. Bulgáriában ugyanis április negyedikén parlamenti választásokat tartottak, az egyre kevésbé népszerű kormánypárt szempontjából pedig logikus lépésnek tűnt a lazítások bejelentése, mivel
a katasztrofális járványkezelés és a rengeteg áldozat ellenére egyáltalán nem ez volt a kampányidőszak fő témája.
A választások előtti hónapok ugyanis egyértelműen a kormány, vagyis sokkal inkább a teljes politikai elit korrupciójáról szóltak, és a kampányt főleg a parlamenten kívüli új pártok tematizálták. A közhangulatról sokat elárul, hogy a felemelkedő politikai erők közül a legvisszafogottabb az Igen, Bulgária! volt a névválasztásnál, de a legerősebb új párt, a Van Ilyen Nép eredetileg Nincs még egy ilyen ország néven futott volna, csak utóbbit nem jegyezték be. A Takarodj Maffiát pedig valószínűleg egyáltalán nem kell magyarázni.
Az új pártok azonban nem csak a kormány ellen kampányoltak a korrupció felszámolásával. Bár Bojko Boriszov miniszterelnöknek és környezetének is voltak botrányai,
a bolgároknak a tényleg maffiaszerűen felépülő oligarchák és korrupt kormánypárti, illetve ellenzéki vagy álellenzéki politikusok alkotta teljes elitből van elege.
A mostanáig második legnagyobb parlamenti pártnak számító szocialisták körül ugyanúgy voltak korrupciós balhék, mint a papíron a kisebbségeket – elsősorban a törököket – képviselő, de Boriszov kormányát kívülről támogató DPS nevű képződmények. Sőt, tavaly épp utóbbi vezetője miatt robbant ki korrupcióellenes tüntetéshullám az országban (az Index akkor részletesen bemutatta az ország nehezen átlátható hatalmi viszonyait).
Egy rockzenész dönthet kormányt
Mindezek fényében a választások egyetlen igazán nagy meglepetése az lehetett, hogy a DPS nem bukott a korábbiakhoz képest. Boriszov pártja mandátumai ötödét vesztette el, a szocialisták pedig alig több mint feleannyi helyet szereztek csak a parlamentben, mint négy éve. Bekerült viszont a parlamentbe az Igen, Bulgária, illetve a Takarodj Maffia is. Az egykori rockzenész, az elmúlt években Bulgária legnézettebb talkshow-ját vezető Sztaniszlav „Szlávi” Trifonov által irányított Van Ilyen Nép pedig második számú erővé lépett elő a választásokat még így is megnyerő Boriszovék után.
A rockzenész*Lent egy koncertfelvétele, ami alapján azért ez a jelző némileg leegyszerűsíti a zenei besorolást. pártjának szereplése pedig elég jól megmutatja, hogy mennyire nem a koronavírusról és a járványkezelésről szóltak a választások. A Van Ilyen Nép felől ugyanis egyes beszámolók szerint egy időben még Covid-szkeptikus hangokat is lehetett hallani.
A járvány így nagyjából annyiban befolyásolta a választásokat, hogy lényegében egyáltalán nem volt személyes kampányolás (ami sokat dobhatott a pártját és politikai üzeneteit saját talkshow-jában is promótáló Trifonov sikerén), és mindenki arra számított, hogy alacsony lesz a részvétel. Végül azonban még utóbbi hatás sem volt annyira erős, mint előzetesen várták. Bár kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve, de nem látványosan, és a szocialisták gyenge szereplésében ugyan része lehetett az idősebbek távolmaradásának, ám ez is inkább csak egy sejtés, rajtuk valószínűleg érdemben semmi nem segített volna.
Mindenesetre a politikai közhangulat és az áprilisi választási eredmények elég hamar patthelyzethez vezettek.
Végül senki nem tudott kormányt alakítani, így júliusban újabb választások lesznek.
A járvány azonban azóta sem lett politikai téma, pedig most is lenne miről beszélni. Az egy dolog, hogy Boriszov nem sokkal a választások után feloszlatta a helyi operatív törzset, ám ennél is nagyobb probléma, hogy az országban egyáltalán nem halad az oltási program.
Sehogy nem halad az oltás
Az országban múlt hét végéig a felnőtt lakosság nagyjából 11 százaléka kapta meg az oltást, azaz a teljes népességben a 10 százalékot sem éri el az átoltottság, ami messze a legalacsonyabb az egész európai unióban. Ráadásul egyelőre az időseknek is csak nagyon kis hányada védett, sőt Bulgária az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol
a 80 feletti korosztály átoltottsága még az átlagnál is alacsonyabb.
Persze a kormány eleinte próbálta másra kenni, hogy az oltási program nemzetközi összevetésben is nagyon lassan halad. Bár Boriszov Orbán Viktorhoz hasonlóan papíron jobbközép kormányt vezet, sőt neki kommunista múltja is volt, ennek ellenére sokkal inkább Európa-párti politikát folytat, mint a Fidesz. Így a bolgár kormány esetében nem lehetett az egészet „Brüsszel” nyakába varrni, inkább a szállításokkal elmaradó Astrazenecát próbálták megtenni meg bűnbaknak.
A gond csak az, hogy Bulgáriában még azokat az oltásokat sem sikerült beadni, amelyek már megérkeztek az országba. Az uniós adatbázis szerint az összes már leszállított vakcina alig több mint 40 százalékát használták fel, ami messze a legalacsonyabb Európában. A második helyen ezen a listán a lettek állnak, de már náluk is a kiosztott mennyiség 71 százaléka elfogyott. Ráadásul pont az Astrazeneca oltásokat használják fel a leglassabban: azoknak még csak a 38 százalékát sikerült beadni Bulgáriában.
Éppen ezért valószínűleg az sem használna, amivel – talán egyetlen járvánnyal kapcsolatos kampánytémaként – a szocialisták jöttek elő, jelesül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is szerezzen be orosz vakcinát is. A nyíltan oroszbarát szocialisták (akiknek a vezetője részben azon veszett össze a párt másik erős emberével, hogy isteníti Orbán Viktort is) valószínűleg inkább politikai okokból tolják a témát. Ennek megfelelően jó eséllyel nem is lesz belőle semmi, főleg, hogy a parlament is leszavazta, mondván, Bulgáriában nem lehet olyan oltást engedélyezni, amit az Európai Gyógyszerügynökség nem hagy jóvá.
Ezek alapján az Európai Unióban egyértelműen Bulgáriát fenyegeti legjobban egy súlyosabb negyedik hullám, és egyelőre sok jel nem utal arra, hogy a politikai vezetés aktívan tenni próbálna ez ellen. Miközben a régiós országok többsége sokkal magasabb átoltottság és kedvezőbb járványhelyzet mellett is csak óvatosan lazít, náluk május elején – 50 százalékos kapacitással – a zárt szórakozóhelyek is megnyitottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltakAz euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet. | https://g7.hu/vilag/20210514/senkit-nem-erdekel-a-jarvany-a-kozeli-orszagban-ahol-a-legtobben-halhattak-meg-covidban/ | https://web.archive.org/web/20230610013951/https://g7.hu/vilag/20210514/senkit-nem-erdekel-a-jarvany-a-kozeli-orszagban-ahol-a-legtobben-halhattak-meg-covidban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/senkit-nem-erdekel-a-jarvany-a-kozeli-orszagban-ahol-a-legtobben-halhattak-meg-covidban | G7 | eu-news | 2021-05-14 13:42:00 | [] | [] | [
"Bulgária",
"Európa"
] | [] | [] |
|
52,121 | Folyamatosan hágja át a tőzsdei szabályokat az állami többségű Kartonpack | A magyar állam a veszélyhelyzetre hivatkozva a többségi tulajdonába vont egy tőzsdei céget, a debreceni Kartonpack Nyrt.-t. A vadászati világkiállítás szervezői által vezetett cég nem tart közgyűlést, nem ad ki időszaki riportokat, az elmúlt két évről nincsen elfogadott beszámolója. Az MNB figyelmeztet, illetve büntet. Mi történik? | A Budapesti Értéktőzsde sok különleges képződménye között talán az egyik legfurcsább a debreceni Kartonpack Nyrt. A dobozgyártó cég működik, vannak munkavállalói, állítólag indul tendereken, amelyeken nyereget is, vannak viszonylag új gépei, de a működéséről egyáltalán nem tájékoztatja a befektetőket. Sem a 2019-es, sem a 2020-as üzleti évéről nincsen elfogadott beszámolója, a részvények kereskedése tavaly május 11. óta szünetel.
Mivel nem adtak le éves jelentést sem, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 18-án ezt a céget, illetve az OTT-One Nyrt.-t is egy-egymillió forintra büntette.
Állami többség
Pedig a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), vagyis maga a magyar állam a vezető tulajdonosa. A BÉT honlapja szerint 61,8 százalékban az MNV a tulajdonos, de az állam nem tett vételi ajánlatot akkor, amikor átlépte a 33 százalékos tulajdoni hányadot. Erről itt írtunk részletesen.
Az állam mellett 29,6 százalékban Fintha-Nagy Ádám ügyvéd a részvényes, igaz, róla a minket tájékoztató érintettek úgy tudják, hogy a tulajdonszerzése miatt elítélték egy büntetőperben.
Hogy ez így van-e, azt szintén nem tudhatja a tőzsdei közvélemény biztosan, legalábbis mi nem találtunk olyan közleményt, amelyben a cég közölt volna valamit a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos eljárás lezárásáról.
Az ügyvéd maga szintén nem kommentálta nekünk a kérdést, elértük ugyan, de ő kategorikusan elzárkózott attól, hogy bármelyik kérdésünkre mondjon valamit.
Végül vannak német és magyar kisrészvényesek, akik teljesen tanácstalanul néznek, hogy akkor most mi is van a részvényükkel, hogy szűnt meg a papír kereskedése, ára, hová illant a befektetők tájékoztatása.
Nagyon kevés az érdemi információ
Megpróbáltuk elérni a cég befekteti kapcsolattartóját, de Regász Alajos válaszait is nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy amit a befektetők egyidejű tájékoztatásának jegyében a cég megtehetett, azt megfelelő hivatkozásokkal kitette a BÉT honlapjára közlemények formájában. Regász Alajos annyit azért mondott, hogy
a cég dolgozik azon, hogy a társaság elmaradt beszámolói előálljanak.
A Budapesti Értéktőzsde válaszaiban elmondta, hogy a részvények kereskedését 2020. május 11. napján a kereskedési idő kezdetétől a határozatban foglalt felszólításnak megfelelő, a 2019. pénzügyi évről készített éves jelentés közzétételéig, továbbá az ezen időpontig esetlegesen keletkező valamennyi rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség maradéktalan teljesítéséig felfüggeszti. Mindezek alapján a felügyelet dönthet a kereskedés ismételt visszaállításáról.
Háttérbeszélgetések
Ezek után megpróbáltunk háttérbeszélgetéseket is kezdeményezni, illetve az említett tőzsdei közleményekből kiindulni.
A cég életére rálátó forrásunk szerint a két mérleget vélhetően egyben fogják megpróbálni elfogadni, az auditfolyamat a vége felé közeledik, szerencsére a társaságnál nagy vevőelpártolás nincs. A cég megpróbál már professzionálisabban dolgozni, úgy ajánlatokat tenni, hogy a cégvezetés ne csak az iparági tapasztalataira hagyatkozva tippeljen a jó ajánlati árról, hanem azt érdemi analitika, megfelelő kalkuláció előzze meg. Vagyis a jövőben már nem lesz elég a kristálygömb, hanem szofisztikált elemzés előzi meg az ajánlatokat.
Igaz, egy másik forrásunk ehhez hozzátette, hogy ez jól hangzik, de erre leginkább azért van szükség, mert amikor tavaly a koronavírus rendkívüli szabályaira hivatkozva a céget bekebelezte az állam, a cégvezetésből elküldték a hozzáértő szakembereket, és „jöttek a vadászok”.
Vadászatis arcok
De kik azok a „vadászok”? Ezt inkább képletesen kell érteni. Arról a 24.hu írt nemrégiben, hogy a Kartonpack vezetését ellepték a Vadászati Világkiállítás szervezői. A hamarosan megrendezendő nagy esemény jelentős és vitatott kiadásait kezelő Egy a Természettel Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági elnöke, Mancsiczky László debreceni ügyvéd lett a Kartonpack egyik igazgatósági tagja.
Az Opten szerint a korábban az MFB Zrt.-nél, illetve az MFB Invest Zrt.-nél aktív Regász is vezető a kiállításos cégben,
Végül a Kartonpack elnök-vezérigazgatója, a szintén ex-MFB-s Uszkay-Boiskó Sándor is benne volt az Egy a Természettel Nonprofit cég vezetésében, de az ő képviseleti joga tavaly év végéhez közeledve már kifutott.
Mi történhet itt?
Beszámolók egyelőre azért nincsenek, mert a cég könyvvizsgálója, a BDO nem fogadta el a 2019-es mérleget, és így már dupla csúszásban van a társaság, mert se a tavalyelőtti, se a tavalyi évét nem tudta lezárni.
A könyvvizsgálója korábban a 2019. évre vonatkozóan véleménynyilvánítás visszautasítását mondta ki,
„vizsgálataink során nem tudtunk kellő bizonyosságot szerezni arra vonatkozóan, hogy a konszolidációba bevont leányvállalatok pénzügyi adatai megbízhatóak és teljeskörűek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban.”
A mostani közgyűlési szezonban úgy tűnt, hogy a cég újra nekifut legalább a 2019-es mérleg elfogadásának, de legutóbb már arról adott ki tájékoztatást a Kartonpack, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva, nem tartja meg az április 30-i közgyűlését.
Három találgatás
Viszont amíg a cég nem tart közgyűlést, illetve nem számol be arról, hogy miképpen áll, mennyire van termelése, forgalma, nyeresége, addig csak találgatások vannak arról, hogy mi történhetett:
az egyik szerint az MNV rájött, hogy mivel nem tett vételi ajánlatot a kisebbségi részvényeseknek, ő nem szavazhatna jogszerűen, ezért inkább lefújta a plénumot.
a másik híresztelés szerint a Kartonpack új vezetése visszalépett egy 600 millió forintos választottbírósági követeléstől (ez az EcoSolifer Modulgyártó, új nevén az EcoSolifer Heterojunction 40 százalékára vonatkozott volna, és senki nem tudja, hogy ezt miképpen lehetne lekönyvelni),
de olyan pletykát is hallottunk, hogy a 2018-as üzleti évig rendre nyereséges cégnél talán mégsincs minden rendben a folyó működéssel, és 2019-re, vagy 2020-ra már súlyos veszteségeket szenvedett el a cég.
Nincs ajánlat
Mindenesetre a kisrészvényesek az új állami tulajdonostól sem tájékoztatást, sem vételi ajánlatot nem kapnak egyelőre.
Pedig amikor egy tőzsdei cégben valaki 33 százalékos részesedést szerez, akkor a többi befektetőnek, legkésőbb 15 napon belül fel kell ajánlania, hogy megveszi az ő papírjaikat is.
A Magyar Állam nem tett vételi ajánlatot a többi részvényesnek. Az MNV Zrt. szerint az éves beszámolók helytállósága nem áll fenn, jelenleg a nyilvános vételi ajánlathoz szükséges transzparens ár nem meghatározható, a Tpt. 72. § szerinti valós átlagár számítás nem elvégezhető, így az MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében nincs olyan helyzetben, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyen.
Teljes tanácstalanság
A magyar tőkepiaci közösség pedig csak néz, hogy mégis miképpen történhet meg az, hogy az állam birtokolta tőzsdei cégnél se mérleg, se riportok, se kereskedés.
A Magyar Nemzeti Bank előbb 2021 márciusában felszólította a céget, hogy 8 napon belül intézkedjen.
Arról nincs nyilvános bejelentés, hogy megtörtént-e az intézkedés. kerestük a meghatározó intézményeket (BÉT, MNB) is az ügyben. A tőzsde válaszolt, az MNB külön nem, de az említett büntetés már a kérdéseink elküldése után jelent meg, annyi azért kiderült belőle, hogy a felügyelet is foglalkozik az üggyel.
Azt is igyekeztünk megtudni, hogy vajon, ha a mulasztást nem a magyar állam, hanem egy magánbefektető követte volna el, akkor is ilyen magas lenne mindenhol a türelmi küszöb? Szerintünk nem valószínű. A tőzsde annyit deklarált, hogy | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/18/folyamatosan-hagja-at-a-tozsdei-szabalyokat-az-allami-tobbsegu-kartonpack | https://web.archive.org/web/20220925101608/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/18/folyamatosan-hagja-at-a-tozsdei-szabalyokat-az-allami-tobbsegu-kartonpack | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folyamatosan-hagja-at-a-tozsdei-szabalyokat-az-allami-tobbsegu-kartonpack | Telex | hungarian-news | 2021-05-18 13:41:00 | [
"Fintha-Nagy Ádám",
"Mancsiczky László",
"Regász Alajos",
"Uszkay-Boiskó Sándor"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"átláthatóság",
"tőzsde",
"klientúra",
"államosítás"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,122 | Féláron vették meg Széchenyi István hagyatékát a gyanú szerint bűnszervezetben bedöntött banktól | Árverésen értékesítettek egy olyan, a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt. | Árverésen értékesítettek egy olyan, gróf Széchenyi Istvánhoz és a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt. Bár az eljárás kiértékelése még nem zárult le, az 50 millió forintra értékelt gyűjtemény jó eséllyel gazdát cserél, érkezett ugyanis egy 25 milliós ajánlat, márpedig épp ennyi volt a minimálár.
A Széchenyi Bank az egykor az Államadósság Kezelő Központot is vezető, de jelenleg épp a bank körüli botrányok miatt bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Töröcskei István pénzintézete volt. Töröcskei sokáig jó kapcsolatot ápolt a Fidesz felső köreivel, Simicska Lajos embereként emlegették, a Hír TV-ben például évekig társtulajdonosok voltak az egykori Fidesz-pénztárnokkal.
Az üzletember egy cégén keresztül 2010-ben vásárolt egy pénzintézetet, amelyet aztán már alatta neveztek át Széchenyi Bankra. Ahogy arról a 24.hu a bank történetét összefoglaló cikkében beszámolt: bár a hitelintézetnél már a kezdetektől súlyos szabálytalanságok voltak, a hatóságok és a kormányzat eleinte nemcsak szemet hunyt ezek felett, de 2013 közepén 3 milliárd forintért az állam még kisebbségi tulajdonosként is beszállt a bankba.
Egy évvel később aztán valami megváltozott: a pénzügyi felügyeletet végző jegybank vizsgálódni kezdett a pénzintézetnél, és 2014 végére számos szabálytalanságot tárt fel. Némileg leegyszerűsítve arra jutottak, hogy Töröcskeiék olyan cégeknek hagytak jóvá banki hiteleket, amelyekhez üzleti érdekük fűződött, ezt pedig tiltja a törvény. Az ügyben azóta már vádemelés is történt: az ügyészség szerint a bank ugyanis olyan cégeket hitelezett, amelyek nem juthattak volna kölcsönhöz, és amelyek ennek megfelelően nem is fizették vissza a pénzt, hanem szépen továbbutalták más cégeknek. A bűnszervezet a gyanú szerint több mint hatmilliárd forintos kárt okozott, Töröcskeire az ügyész két és fél év letöltendő börtönt kért.
Időközben a bank felszámolás alá került, a meglévő vagyont pedig a felszámoló elkezdte értékesíteni. Több gépkocsit és hitelezett cégekkel szembeni százmilliós követelést is eladtak már, akad azonban olyan követeléscsomag is, amin nem sikerült túladni.
Ahogy eddig a ki tudja honnan a bank tulajdonába került Széchenyi-hagyatékon sem. Az 56 különböző tárgyból álló csomagot már kétszer megpróbálták eladni, de sem 50, sem 40 milliós minimálár mellett nem kellett senkinek. Harmadik nekifutásra április végén 25 millióért hirdették, ennyiért pedig már érkezett is egy ajánlat.
Ha ezt elfogadják, akkor a vevő mások mellett megszerez több kéziratot, közöttük számos Széchenyi István által írt levelet, a Szózat kottájának első kiadását 1858-ból, egy Himnusz kottát 1857-ből, több korabeli könyvet, köztük a Széchenyi István által írt Hitel második kiadását, egy a grófot ábrázoló ismeretlen szerző által készített akvarellt és egy a Lánchidat ábrázoló fotót is az 1870 es évekből. | https://g7.hu/penz/20210512/felaron-vettek-meg-szechenyi-istvan-hagyatekat-a-gyanu-szerint-bunszervezetben-bedontott-banktol/ | https://web.archive.org/web/20230328081730/https://g7.hu/penz/20210512/felaron-vettek-meg-szechenyi-istvan-hagyatekat-a-gyanu-szerint-bunszervezetben-bedontott-banktol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felaron-vettek-meg-szechenyi-istvan-hagyatekat-a-gyanu-szerint-bunszervezetben-bedontott-banktol | G7 | hungarian-news | 2021-05-12 13:44:00 | [
"Töröcskei István"
] | [
"Széchenyi Bank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
52,123 | Rogánék ügynökségének adnak tanácsot azok, akik miatt egymilliárd euróra büntették Magyarországot | Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik. | Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
Az állami ügynökség mintegy 1100 szervezet – költségvetési szervek, intézmények, állami cégek – informatikai beszerzését menedzseli, hivatalosan azért, hogy a „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat”. A közbeszerzési tanácsadónak
több száz milliárdos beszerzéshez lesz köze, a dokumentációban legalábbis 3500 (köz)beszerzési eljárás lefolytatásáról, benne húsz keretmegállapodásról van szó – az utóbbiak becsült értéke egyenként meghaladhatja az 50 milliárd forintot.
Ezek szerint az Aponius megbízása 36 hónapja alatt jó sok és nagy méretű közbeszerzéshez ad majd szaktanácsot. A szerződésből az derül ki, hogy a cég 25 ezer forintos óradíjért vállalta a munkát, a keretszerződés teljes összege viszont nem szerepel a dokumentumban. A méretre csak abból lehet következtetni, hogy az egyedi projektek esetében 30 százalékos, a keretmegállapodás meghiúsulása esetére 150 millió forint kötbért kötöttek ki. Megkérdeztük a DKÜ vezérgazgatóját, Koszorus Lászlót, mennyit szántak a tanácsadásra, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt.
Akármennyi pénzről lesz szó, az biztos, hogy nem egyedül viszi el az Aponius, alvállalkozóként bevonja a Csendes Consulting Zrt.-t, Gacsályi Bélát, a Mátyus Ügyvédi Irodát és az ODC Open Doors Consulting Kft.-t.
Az ügynökség pályázatára egyébként négyen aspiráltak, de az eredményhirdetés szerint minden vetélytárs elhullott, mert érvénytelen ajánlatot tett. A Procura Consulting Kft. és a Kelemen Zoltán ügyvéd nem nyújtotta be a kért hiánypótlást, a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarához sorolt Ész-Ker Zrt. pedig tanácsadói pályázatok esetében ritka ok miatt zuhant ki: aránytalanul alacsonynak ítélték a vállalási árát.
Azért nem csúszott le az Ész-Ker sem a tanácsadói bizniszről teljesen. Labdába rúgott a pályázat második részében, amely közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szól. Itt a nyertes nettó 14900 forintos óradíjjal a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda lett, és alvállalkozóként bevitte a projektbe az Ész-Ker Zrt., a Dr. Takács Éva Ügyvédi Iroda és a Dr. Pete Judit Ügyvédi Iroda mellett.
Úgy tűnik tehát, nem ártott meg az udvari tanácsadóknak, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter másfél éve kipenderítette őket az uniós támogatású közbeszerzések tanácsadói pozíciójából. A 4,8 milliárd forintos gigamunkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK volt. Bajkai Fidesz-alapító, az egyik legjobban kereső honatya, az irodában 20,5 százalékos tulajdonos, de évek óta szünetelteti praxisát. Ugyanakkor nem tartja magát távol a közbeszerzésektől, cégérdekeltsége révén egyre több állami megrendelést nyer el.
A trió arra szerződött 2016-ban Lázár János kancelláriájával 4,8 milliárd forintért, hogy őrködnek az uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett. Az eredmény azonban lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egy milliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország. Ezt nemrég Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese megerősítette a Portfoliónak. Ahogy korábban megírtuk, ez azt jelentette, hogy minden tizedik eurót vissza kellett fizetni, és ezen felül egyedi ügyekben további „pénzügyi korrekciót” is be kellett vállalni, vagyis a szankció összességében biztosan meghaladta a 400 milliárd forintot.
Az említett tanácsadói megbízás az Európai Bizottság által kifogásolt projektek listáján volt, de úgy tudjuk, nem kellett miatta büntetést fizetni, mert nem is küldték ki Brüsszelbe a számlákat, azt a magyar költségvetésből állták. A résztvevőknek nem esett bántódásuk, és most az állami informatikai beszerzések körül tüsténkedhetnek. Mindössze annyi eltéréssel áll fel a csapat, hogy a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Zrt. mellett ezúttal nem Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK, hanem Bajkai cégérdekeltsége, az Aponius Consulting Kft. a befutó. | https://24.hu/kozelet/2020/02/24/bajkai-istvan-rogan-antal-tanacsadas-buntetes/ | https://web.archive.org/web/20230920052434/https://24.hu/kozelet/2020/02/24/bajkai-istvan-rogan-antal-tanacsadas-buntetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roganek-ugynoksegenek-adnak-tanacsot-azok-akik-miatt-egymilliard-eurora-buntettek-magyarorszagot | 24.hu | hungarian-news | 2020-02-24 13:48:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Gacsályi Béla",
"Rogán Antal"
] | [
"Aponius Consulting Kft.",
"Csendes Consulting",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"ODC Open Doors Consulting Kft.",
"SBGK Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"tanácsadás",
"ügyvédek",
"klientúra"
] | [] |
52,124 | Tízezer forint bevételből is lehet 1,2 milliárd profitot csinálni, csak egy elszúrt állami sportprojekt kell hozzá | Egy elfelejtett, két állami cég közötti jogvita éledt fel, és ebből profitált nagyot a 2017-es világbajnokságot szervező, rengeteg botránnyal érintett Bp2017 Kft. | Tizenhét napon belül háromszor számolt be pénzügyi helyzetéről a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. Az állami céget 2019 végén nem először akarták megszüntetni, és a folyamat közben nem először döntöttek úgy, hogy inkább mégis megtartják. A vállalat végelszámolását félbehagyták, ám az így is túlcsúszott az egy éven, így a társaság először egy egyéves, majd egy háromnapos, végül pedig egy kéthetes időszakról adott le beszámolót. Adófizetői szemmel nézve sok köszönet egyikben sem volt.
Túlárazás, botrányok, elfogatóparancs
Külső szemlélők számára, és sportszakmai szempontból egyaránt sikeres volt a 2017-es budapesti vizes világbajnokság. A Bp2017 Kft. működése azonban még az elmúlt évek korrupciós ügyei közül is kiemelkedik, mert ennél a társaságnál végig lehetett követni, hogyan tűnt el jelentős mennyiségű közpénz, és a szereplők között több olyan is akad, akik ellen rendőrségi, vagy bírósági eljárás folyik.
A meglehetősen bonyolult történet főbb eseményei a következők:
A vb előtt és után hónapokig attól volt hangos a sajtó, hogyan szálltak el az eredeti többszörösére a költségek, és hogyan drágult naponta tíz-százmilliókkal az esemény.
Már akkor látszott, hogy a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Az esemény népszerűsítésére milliárdokat költöttek el a Fidesznél akkor még jól fekvő Kuna Tibor cégbirodalmánál, de ebből semmi nem jutott országimázs-építésre, ami még a cég környékén és felsőbb politikai körökben is konfliktusokhoz vezetett.
Ebből a botrányból is kiemelkedik az az elvileg 3 perces „utókommunikációs” film, amelyet a piacihoz képest durván százszoros áron, 230 millió forintért gyártott le szintén Kuna Tibor cége.
Kuna Tibornak azóta áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia, cégbirodalma pedig összeomlott.
A szervezők az eseménnyel kapcsolatos szállodai foglalásokat is elrontották, emiatt a vb konkrétan visszavetette a budapesti turizmust.
A Bp2017 Kft. fizetni sem akart a hoteleknek, amelyek közül több végül engedett a nyomásnak.
A szállodákkal ezt a vállalat pénzügyi igazgatója, Balogh Sándor tárgyalta le, akiről kiderítettük, hogy részben egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter Mager Andrea lakásán működtetett egy, az államot százmilliókkal megkárosító céghálót.
Balogh Sándor ellen azóta hat elfogatóparancsot adott ki a rendőrség, több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, de ő külföldre menekült.
Időközben az is kiderült, hogy Balogh Sándor az ismerőseinek és saját érdekeltségeinek is játszott át közpénzt a Bp2017 gazdasági vezetőjeként.
Ahogy az is, hogy a vb-ért felelős miniszter, az azóta a kormányból eltávolított Seszták Miklós köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől.
Ilyen előzmények után döntött úgy még 2019 végén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy a céget végelszámolással meg kell szüntetni. Arról már korábban is írtunk, hogy a Bp2017 Kft-be az eljárás alatt is öntenie kellett a pénzt az állami tulajdonosnak, mivel a vállalat rengeteg tartozást halmozott fel, amit nem volt miből kifizetni. A végelszámolás első évében 110 millió forint tőkét tett az állam a vállalatba. Erről azonban már akkor sejteni lehetett, hogy nem lesz elég, hiszen a társaság kasszájában alig 9 millió forint csilingelt, miközben üzleti partnerei egy éven belül több mint 3 milliárd forintot vártak volna.
A vállalat egyébként ebben az egy évben az eszközeinek egy részét is kiárusította. Sok pénz azonban ebből sem folyt be, amiben szerepe lehetett, hogy igencsak áron alul adták el őket. Az értékesített eszközökért mindössze durván 80 millió forintot kaptak, miközben a vállalat könyvei szerint több mint 210 milliót értek*Ráadásul ez nettó érték, tehát már amortizációt is elszámoltak rá, az eredeti beszerzési értékük a 400 millió forintot közelítette..
Mozgalmas volt az év vége
Időközben Kásler Miklós 2020 végén úgy határozott, hogy a Bp2017 Kft. mégis megmarad, így félbeszakadt a végelszámolás. A döntés azonban már későn jött ahhoz, hogy egy lépésben le lehessen zárni az ügyet. Az eljárás ugyanis három nappal túllógott az egy éven, így miután a cég készített egy beszámolót a 2019. december 15. és 2020. december 14. közötti egy évről, kénytelen volt még egy másikat is legyártani – a 2020. december 15 – 17. közötti három napról. Ebben a rövid időszakban túl sok minden nem történt, de külső szolgáltatásokra 2,7 millió forintot 72 óra alatt is sikerült elköltenie a vállalatnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy tüntetik el egy nagy sportrendezvény költségét egy állami cégbenAz Antenna Hungáriával 20 milliárd forintért megvetették a vizes vb-hez szükséges eszközöket, majd éveken keresztül állami megrendelésekkel ellentételezik az összeget.
Az igazi pénzeső azonban csak ezután érkezett meg. A társaság a törvényi előírásoknak megfelelően egy harmadik beszámolót is leadott a 2020-as évéről, amely azonban így náluk csak két hetet takart: a 2020. december 18. utáni időszakot. Ez a két hét azonban üzleti szempontból a vállalat történetének minden bizonnyal legeredményesebb időszaka volt. A Bp2017 Kft. ugyanis csak 10 ezer forint árbevételt ért el, de ehhez 1,2 milliárd forintos adózott eredmény járult.
A magyarázat pedig az, hogy valaki – minden bizonnyal az állam – átvállalt egy 1,5 milliárd forintos tartozást a vállalattól.
Korábban már írtunk róla, hogy a vizes vb szervezőjének komoly elszámolási vitája volt a szintén állami tulajdonban lévő Antenna Hungáriával (AH), amely még a vb alatt milliárdos értékben nyújtott szolgáltatásokat a szervezőknek. A szolgáltatás ellenértékét azonban a Bp2017 Kft. nem fizette ki. Az AH pár éve a beszámolójában hosszan ostorozta is ezért a vállalatot, és jogi eljárást indított, ami állami cégek között nem éppen megszokott dolog.
Egy ideig – legalábbis a hivatalos iratokból – úgy tűnt, hogy az Antenna Hungária végül lenyeli a veszteséget, és így megoldódik az elszámolási vita. Több forrásból is azt hallottuk azonban, hogy a konfliktus valójában folyamatosan fennállt, és ezt erősíti, hogy a Bp2017 Kft. jótevője épp az AH 1,5 milliárdos követelését vállalta át. Ráadásul az Antenna Hungária ennél jóval több pénzt követelne. A legutolsó beszámolóból ugyanis az is kiderül, hogy a két cég közötti jogvita sem szűnt meg: az AH 2,42 milliárd forintnyi vállalkozói díj megfizetéséért perel.
Mindenesetre az átvállalt tartozással kicsit sikerült javítani a Bp2017 Kft. csapnivaló likviditási helyzetén. A vállalatnak így már “csak” 1,9 milliárd forintnyi éven belül lejáró kötelezettsége van, és szinte pontosan ennyi olyan eszköze, amely vagy készpénz, vagy papíron gyorsan azzá tehető. Némi üröm az örömben, hogy ebből csak 100 millió forint ténylegesen készpénz, és az is csak azért, mert ebbe a két hétbe a tartozásátvállalás mellé még egy 100 milliós állami tőkeemelés is belefért. A maradék 1,8 milliárd nagy része pedig két olyan mobilmedence, amelyet – legalábbis a beszámolók tanúsága alapján – már évek óta tervez pénzzé tenni a cég, eddig nem sok sikerrel.
Mindez azért is problémás, mert a medencék állapota biztosan nem javult az elmúlt négy évben. Most például megsemmisülés címén 22 millió forintnyi olyan eszközt vezettek ki a könyvekből, amit korábban pont ezeknél a medencéknél tartottak nyilván.
Összességében tehát nem lenne meglepő, ha a Bp2017 Kft. a jövőben is további segítségre szorulna, és így négy évvel a vizes világbajnokság után is tovább égetné a közpénzt. | https://g7.hu/vallalat/20210517/tizezer-forint-bevetelbol-is-lehet-12-milliard-profitot-csinalni-csak-egy-elszurt-allami-sportprojekt-kell-hozza/ | https://web.archive.org/web/20220820020729/https://g7.hu/vallalat/20210517/tizezer-forint-bevetelbol-is-lehet-12-milliard-profitot-csinalni-csak-egy-elszurt-allami-sportprojekt-kell-hozza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizezer-forint-bevetelbol-is-lehet-12-milliard-profitot-csinalni-csak-egy-elszurt-allami-sportprojekt-kell-hozza | G7 | hungarian-news | 2021-05-17 14:00:00 | [
"Balogh Sándor",
"Kuna Tibor",
"Seszták Miklós"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"támogatás",
"hirdetés",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
52,125 | A marmonkannás sportnap és a kétmilliós séta után összeomlottak az uniós százmilliókat felnyaló alapítványok | Két éve járták be a médiát az uniós támogatásokból szervezett sportnapok képei a marmonkannákat kerülgető bicklisekről. Azóta egy gyanúsítottat hallgattak ki. | Az elmúlt években számos emlékezetes módját láthattuk az uniós támogatások kreatív felhasználásának. Ilyen volt az alföldi szánkópálya, a kilátókkal teleszórt falu, az évi négy ember által kipróbált biciklis kalandpark vagy a lejtő nélküli bobpálya. Azonban ezek mellett is az újdonság erejével hatottak azok a fotók, amelyek két éve a 444-en jelentek meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő révén az átlagosan egymillió forintért rendezett sportnapokról.
A korszakos képeken például egy budi előtt fociznak gumilabdával, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel vagy éppen szőlőmunkásokat tornáztatnak “prevenciós célú egészségfejlesztésként”. A legszegényebb településeken szervezett sportnapokra összesen 450 millió forint uniós támogatást nyert el a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány.
Az RTL Klub beszámolója a tragikomikus képekről.
Ahogy bemutattuk, nem ez volt az egyetlen alapítvány, amely megkérdőjelezhető módon használta fel a szabadidősport népszerűsítéséért járó uniós támogatásokat. A Harmadik Évezred Innovációs Alapítványhoz több ponton köthető*A Harmadik Évezredet az Utak és Esélyek Alapítvány vezetőjének egyik rokona alapította; A Harmadik Évezred székhelye ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház volt; Mindkét alapítvány vezetője óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban. Utak és Esélyek Alapítvány szintén 450 millió forintot nyert el, és például kétmillió forint közpénzből szervezett egy kétórás erdei sétát.
A 444 cikke után mindkét alapítvány Facebook oldala elérhetetlenné vált, az EMMI szigorú ellenőrzést ígért, Hadházy Ákos pedig feljelentést tett az egyik alapítvány ellen. Hiába telt el azonban több mint két év, eddig semmilyen konkrétumot nem lehetett hallani a hatósági eljárásokról.
Az EMMI nem közölte eddig, hogy mi lett a szigorú ellenőrzés eredménye, és a mostani megkeresésemre sem válaszolt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazbanGrandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.
A Hadházy által tett feljelentés sorsáról annyit tudtam meg a Debreceni Járási Ügyészségtől, hogy a NAV helyi igazgatósága büntetőeljárást folytat a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvánnyal összefüggésben
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt.
Az ügyészség még annyit írt, hogy az eltelt időben egy gyanúsítottat hallgattak ki, és a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor az Utak és Esélyek Alapítvánnyal kapcsolatban nem tudnak folyamatban lévő büntetőeljárásról. 2019 őszén arról jelent meg egy hír, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF nyomozást indított a Harmadik Hullám Innovációs Alapítvány által felhasznált támogatás ügyében. Az OLAF-ot megkérdeztem, hogy hogyan áll a nyomozás, de azt írták, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy válaszoljanak a kérdéseimre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy állami program, amit nem az oligarchákra szabtak, és rögtön jobbak is az eredmények6 milliárd forint állami támogatással 11 inkubátorcég eddig 139 startupot segített elindulni, a kétes hírű Jeremie programhoz képest sokkal nagyobb sikerrel.
A két alapítvány az azóta közzétett beszámolók alapján az elmúlt években az uniós támogatásokon kívül nem jutott jelentős bevételhez. Az Utak és Esélyek Alapítványnak éveken át nem volt bevétele, mielőtt 2018-ban megkapta a 450 milliós támogatás első részletét. A következő évben azonban megint teljesen visszaesett a bevétele, mindössze 3,4 millió forintra tett szert (szintén állami forrásból).
A 2016-ban alapított Harmadik Évezred Innovációs Alapítványnak lényegében csak az uniós támogatásból származott bevétele.
Miután 2018-ban megkapta az uniós támogatás első részletét, 2019-ben már csak 3,5 millió forint bevétele volt, tavaly pedig 10 ezer forint. Kerestem az alapítványt is, de nem válaszoltak, az Utak és Esélyek Alapítványhoz pedig nem találtam elérhetőséget, miután már a honlapja sem működik. | https://g7.hu/kozelet/20210517/a-marmonkannas-sportnap-es-a-ketmillios-seta-utan-osszeomlottak-az-unios-szazmilliokat-felnyalo-alapitvanyok/ | https://web.archive.org/web/20220819014229/https://g7.hu/kozelet/20210517/a-marmonkannas-sportnap-es-a-ketmillios-seta-utan-osszeomlottak-az-unios-szazmilliokat-felnyalo-alapitvanyok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-marmonkannas-sportnap-es-a-ketmillios-seta-utan-osszeomlottak-az-unios-szazmilliokat-felnyalo-alapitvanyok | G7 | hungarian-news | 2021-05-17 14:07:00 | [] | [
"Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"sport",
"EU",
"rendezvényszervezés",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
52,126 | Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz | A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása „természetesen” magát a közalapítványokat mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”. | adócsomag;adócsökkentés;vagyonkezelő;közalapítvány;adózás; NER;szochó;
2021-05-18 06:20:00
Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz
Több adótörvényt is módosítatna a kormány a vagyonkezelő alapítványok adózásának optimalizálásához.
Adócsökkentésekről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament elé beterjesztett jövő évi adócsomag kapcsán, ám mégsem ez, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok a leggyakrabban visszatérő fogalom a 114 oldalas tervezetben, amelynek tárgyalását ma kezdi meg a parlament. A Pénzügyminisztérium most adóoldalról igyekszik megtámogatni az elmúlt hetekben a Fidesz által létrehozott és azok kuratóriumait pártmunkásokkal feltöltött vagyonkezelő közalapítványok működését. A cél az, hogy ezen alapítványok a lehető legkevesebb adót fizessék. Ennek érdekében módosul, az illetéktörvény, a társasági adótörvény, és még az energiaellátók különadója is. E két utóbbira például azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.
A kormány illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit a kormány ezen alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokolt.
A nem közalapítványokat érintő legnagyobb adócsökkentésre 2022 júliusáig várni kell a cégeknek, akkor fél százalékponttal, 15 százalékra csökken az úgynevezett szociális hozzájárulási adó – ez a cégek társadalombiztosítási adója. Ugyanekkor beolvad a szochóba a szakképzési hozzájárulás, de facto ez további 1,5 százalékpontos adócsökkentést jelent a cégeknek. Ezzel egy újabb kisadó tűnik el a magyar adórendszerből – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Az adótanácsadó szerint ez a legérdemibb változás a kormány adócsomagjában, ezen túl inkább jogtechnikai változtatásokat tartalmaz, bár az átalányadózás és a transzferárazás területén is felfedezhetünk majd újdonságokat – tette hozzá.
Kiszélesítik az átalányadózás választására jogosult egyéni vállalkozók körét, mivel a jelenlegi 15 millió forintos bevételi határ helyett jövőre már akár az éves minimálbér összegének tízszereséig (a jelenlegi minimálbér alapján közel 20 millió forint bevételig) élhetnek az egyéni vállalkozók ezzel az egyszerűsített adózási módszerrel. Az átalányadózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó a bevételből főszabály szerint 40 százalékos költséghányad szerinti költséget számolhatnak el. Bagdi Lajos felhívta továbbá a figyelmet, hogy a módosítási javaslat szerint az éves minimálbér feléig nem is kellene egyáltalán személyi jövedelemadót fizetni és adókedvezményeket is igénybe lehetne venni.
A rájuk eddig kivetett pénzügyi különadót eltörlik, amit Varga Mihály azzal indokolt, hogy ezen szervezetek (is) részt vesznek a „gazdaság újraindításában”, ez pedig láthatóan elegendő ok az adómentesítésre, ugyanis ennél részletesebb magyarázat nincs sem az általános, sem pedig a részletes indoklásban.
Választási év ellenére a magánszemélyek nem kapnak ajándékot a kormánytól: azért akadnak kivételek, például a kriptonvalutákkal üzletelő magánszemélyeknek az árfolyamnyereség után elég lesz a jövőben 15 százalékos jövedelemadót fizetniük, azaz nem kell a 15,5 százalékos szochot is megfizetni. Ezen túl az szja- törvényt csak technikailag módosítja a kormány, például nem kell minden évben nyilatkozni a négygyermekes nőknek az szja-mentességről, az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el, illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.
Igaz, egyelőre a dohány és alkoholtermékek jövedékiadó-emelése sem szerepel a tervekben, holott az idén ez több alkalommal is emelkedik, illetve már emelkedett is, annak érdekében, hogy az elérje az uniós minimumot, így várhatóan jövőre erre bizton nem lesz szükség.
Könnyebbséget jelent viszont, hogy a jövőben az adóhatóság nem kerekítheti föl vagy le a gépjárműadó összegét. A gépjárműadót és annak beszedését idén elvonta az önkormányzatoktól a kormány, azt első ízben idén a NAV szedte be, az adóhivatal viszont a kirótt adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kerítette – így volt olyan adózó, akinek gépjárműadója akár több száz forinttal is emelkedhetett (másnak pedig csökkenhetett), amely sokak kedvét borzolta, ugyanakkor az államnak egy fillér nyereséget nem hozott, ezért a gépjárműadó esetében a kerekítési szabályt eltörli a javaslat. | https://nepszava.hu/3120005_adocsokkentes-ner-modra-ha-nekunk-nem-is-az-alapitvanyoknak-konnyebb-lesz | https://web.archive.org/web/20230327073438/https://nepszava.hu/3120005_adocsokkentes-ner-modra-ha-nekunk-nem-is-az-alapitvanyoknak-konnyebb-lesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsokkentes-ner-modra-ha-nekunk-nem-is-az-alapitvanyoknak-konnyebb-lesz | Népszava | hungarian-news | 2021-05-18 14:08:00 | [] | [] | [] | [
"adó",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,127 | Az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint is földrengésveszélyes a paksi atomerőmű telephelye | A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük. | 2016. október 27-én az MVM Paks II. Zrt. telephelyengedély iránti kérelmet nyújtott be a Paksi Atomerőmű melletti területen egy új atomerőmű (Paks II) építésére. Az engedélyezési eljárás megalapozásaként a kérelmező átfogó geológiai kutatást végzett, amely eredményét számos megbízott földtani szakértő által elkészített Földtani Kutatási Program Zárójelentés (Zárójelentés), valamint arra alapozva az MVM Paks II Zrt. által elkészített Telephely Biztonsági Jelentés tartalmazza.
A földtani Zárójelentés Paks II telephely környezetében szerkezetileg összefüggő, DNY-ÉK irányú, aktív törészónákat azonosít, beleértve a németkéri vetőket, a Bonyhádi-törést, Kapos-vonalat és Dunaszentgyörgy-Harta törészónákat.
Ez utóbbi törészóna közvetlenül a Paks II tervezett telephelye és a meglévő atomerőmű alatt fut.
A fenti törésvonalak mentén bekövetkezett, szeizmotektonikailag aktív mozgások bizonyítékai közé tartoznak az elmozdult negyedidőszaki üledékek (geofizikai, geológiai és fúrási adatfelvételekben részletesen dokumentálva), a felszíni elmozdulásokat jelző geomorfológiai megfigyelések (morfológiai lépcsők, vetők a szélhordta üledékekben, a vízfolyások morfológiája), valamint a korábbi jelentős földrengések paleoszeizmológiai bizonyítékai, amelyeket 14 különböző helyszínen írtak le.
Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
A Zárójelentésben felsorolt adatok közül a legjelentősebb a Pa-21-II paleoszeizmológiai feltárás, amely a Dunaszentgyörgy-Harta törészóna egyik oldalelágazását mutatta ki a Paksi Atomerőműtől 0,7 km-re és a Paks II. tervezett telephelyétől 1 km-re. A feltárás során 12 földfelszínt elmozdító törést észleltek, amelyek két különböző földrengés során keletkeztek, mintegy 20 000 és 19 000 évvel ezelőtt. Az egyik dokumentált földtani szerkezet egy negatív virágszerkezet, amely a tanulmány szerzőinek értelmezése szerint egy M ≥6-os földrengés során keletkezett és egy körülbelül 0,3–0,4 m vízszintes felszíni elmozdulást jelez.
A tanulmány készítői arra a következtetésre jutnak, hogy a Paks II telephelyen áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta törészónát nemcsak aktív törésvonalnak, hanem olyan törésvonalnak is kell minősíteni, amelynek megvan az a képessége („capable”), hogy földfelszíni elmozdulást hozzon létre.
A NAÜ definíciója szerint az aktív törésvonalak azok a tektonikus szerkezetek, amelyeken a geológiai közelmúltban elmozdulás történt, és amelyek a nukleáris létesítmény biztonsága szempontjából releváns időn belül előreláthatólag újra elmozdulhatnak. Az aktív törésvonalakon belül a kapabilis törésvonalak („capable faults”) azok, amelyek számottevő potenciállal bírnak a földfelszínen vagy annak közvetlen közelében elmozdulások okozásához.
A földfelszínt elmozdítani képes törések („capable faults”) okozta veszélyeztetettség a magyar nemzeti előírások szerint is kizáró kritérium az atomerőmű-telephely létesítésénél. A 118/2011. sz. kormányrendelet 7.3.1.1100. számú követelménye szerint, ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.
Paks II környékén található aktív törészónák bizonyítékait, valamint a Dunaszentgyörgy-Harta törészónában lévő, a földfelszín elmozdítására képes törések bizonyítékait az MVM Paks II Zrt. készített Telephely Biztonsági Jelentés nem teljeskörűen és/vagy helytelenül mutatja be. A Telephely Biztonsági Jelentés figyelmen kívül hagyja a földtani Zárójelentés egyes releváns eredményeit, így a tervezett telephely környezetéből származó paleoszeizmológiai adatokat, valamint a földtani Zárójelentés adataitól eltérő képet ad a Dunaszentgyörgy-Harta törészóna telephelyen belüli állapotáról és kiterjedtségéről.
A Telephely Biztonsági Jelentés alapvetően leírja ugyan a telephely közelében lévő Dunaszentgyörgy-Harta törészóna menti negyedkori elmozdulások bizonyítékait, nem tartalmazza a Pa-21-II kutatóárokból származó paleoszeizmológiai adatok átfogó és elfogulatlan bemutatását. A Telephely Biztonsági Jelentés következtetése, miszerint „a komplex vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a kutatási területen százezer éves időskálán bekövetkező szeizmikus események nem képesek a felszín szignifikáns elvetésére, azaz a törési síkok nem tekinthetők kapabilisnek”, nem egyeztethető össze a földtani Zárójelentés adataival.
A tanulmány szerzőinek véleménye szerint a Telephely Biztonsági Jelentés és a földtani Zárójelentés következtetései közti eltérések ellentmondanak a helyes tudományos gyakorlat elveinek.
Egy új tanulmány szerint elmismásolták a paksi földrengésbiztonságról szóló földtani kutatást
Egy frissen megjelent geofizikai tanulmány a Paks-II atomerőmű telephelyének az először az Átlátszó által kiperelt földtani kutatási adatainak elemzése során arra a következtetésre jut, hogy az MVM által 8 milliárd forintért elvégeztetett földtani és geofizikai vizsgálat nem bontotta ki az igazság minden részletét a telephely alatt húzódó aktív törésvonallal, a neotektonikus Dunaszentgyörgy-Harta vetőzónával kapcsolatban.
A Magyar Atomenergia Ügynökség (OAH) 2017. június 30-án adta ki a Paks II. Atomerőmű telephelyengedélyét. Az engedély kiadása a fent említett földtani szerkezetek és hozzájuk kapcsolódó, a telephely biztonságát érintő problémák, különösen földfelszíni elmozdulásra képes törészónákra vonatkozó információk figyelembevétele nélkül történt. Az engedély kiadása során szintén nem vették figyelembe a magyar kormányrendelettel szemben keletkező ellentmondást sem, miszerint az állandó földfelszíni elmozdulás lehetőségét tudományos bizonyítékokkal ki kell zárni.
A telepengedély-határozattal ellentétben a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a földtani Zárójelentésben és Telephely Biztonsági Jelentésben dokumentált geológiai és geofizikai adatok nem elegendőek ahhoz, hogy telephelyen a földfelszín állandó elmozdulásának lehetőségét a 118/2011. számú kormányrendelet 7.3.1.1100 számú követelménye szerint kizárják. Mivel a Dunaszentgyörgy-Harta törészónában, amely a meglévő atomerőmű és Paks II tervezett telephelye alatt húzódik, a telephely közvetlen közelében három zavarzónát fedeztek fel, egyedül csak a 85 m hosszú Pa-21-II paleoszeizmológiai kutatóárokban végzett vizsgálat nem lehet elegendő arra, hogy megbízhatóan és átfogóan fel lehessen mérni a nyilvánvalóan aktív törészóna összes elágazódásának földfelszíni elmozdulási potenciálját.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a Pa-21-II kutatóárokból származó paleoszeizmológiai adatok megerősítik olyan törések létezését, amelyek Paks II telephely közvetlen közelében találhatók és képesek elmozdítani a földfelszínt. Ezek a bizonyított elmozdulások a Dunaszentgyörgy-Harta törészóna részét képezik, a paksi telephelyen folytatódnak, és az elmúlt mintegy 20 000 évben ismételten és jelentősen elmozdították a földfelszínt. A töréseket ezért a NAÜ meghatározása szerint kapabilisnek („capable fault”) kell minősíteni.
A tanulmány tehát végső soron arra a következtetésre jut, hogy több mint kétséges a nukleáris biztonság követelményeiről szóló 118/2011. sz. magyar kormányrendelet 7.3.1.1100. számú követelményének teljesíthetősége. A Paks II telephelyen bekövetkező tartós földfelszíni eltolódás lehetősége tudományos bizonyítékok alapján megalapozottan nem zárható ki. Paks II. telephelyét ezért alkalmatlannak kell tekinteni.
Kurt Decker és Esther Hintersberger tanulmánya teljes terjedelmében elérhető itt (PDF). | https://atlatszo.hu/2021/05/17/az-osztrak-kornyezetvedelmi-hatosag-szerint-is-foldrengesveszelyes-a-paksi-telephely/ | https://web.archive.org/web/20210517144225/https://atlatszo.hu/2021/05/17/az-osztrak-kornyezetvedelmi-hatosag-szerint-is-foldrengesveszelyes-a-paksi-telephely/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-osztrak-kornyezetvedelmi-hatosag-szerint-is-foldrengesveszelyes-a-paksi-atomeromu-telephelye | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-17 15:16:00 | [] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [] | [
"energia",
"atom",
"engedély"
] | [
"Paks II"
] |
52,128 | Az ELTE-s gólyatáboros botrányba belebukott egykori HÖK-elnök cégei taroltak a kulturális alap pályázatán | A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton. | Megjelentek az eredmények a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kifejezetten startupokra kiírt pályázatára. Az NKA 100 millió forintot osztott szét a pályázók között, akik mind valamilyen zenei vagy zeneipari fejlesztésre kértek és kaptak is pénzt.
A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.
A zenei startupokra kiírt pályázat még 2020 végén jelent meg kifejezetten azzal a céllal, hogy piacserkentéssel segítse a zenei startupokat a járvány idején. A pályázat elbírálása már az NKA és az érintett kollégiumok tisztújítása után történt, hiszen nemrég az egykori óbudai polgármester, Bús Balázs lett az NKA alelnöke, illetve változások voltak a NAK alá tartozó könnyűzenei támogatási programnál, a Hangfoglalónál és a Könnyűzene Kollégiumánál. E szervezetek tagjai bírálták el az említett pályázatot is, aminek részeként 100 millió forintot osztottak szét.
A pályázat egyik legfőbb furcsasága egyértelműen az volt, hogy a Hangfoglaló honlapján szereplő kiírásban egyértelműen jelezték, hogy 5 millió forintra lehet maximálisan pályázni. Ez később – valószínűleg valamikor december környékén – kikerült a pályázat szövegéből, és a mostani linken ez már nem is szerepel. Az internet azonban nem felejt, és megtaláltuk a kiírás eredeti verzióját:
Magyarul a Hangfoglaló útközben mindenféle külön kommunikáció nélkül változtatott a pályázati kiíráson, hogy a pályázok 5 millió forintnál többet is tudjanak igényelni akár. És vannak olyan esetek, ahol olyan pályázók kaptak legalább ekkora összeget, akik valamilyen módon kötődnek Demeter Szilárd holdudvarához. És három cégben megjelenik vagy megjelent valamilyen formában Bubla Áron is.
A Passeum 10 millió forintból valósíthatja meg a magyar popkulturális értéktárat.
Az Appsters 5 millió forintból fejleszthet komplex jegyértékesítési rendszert.
A Bandme zeneipari szolgáltatók kommunikációs és értékesítési tevékenységét segítő online platform rendszerfejlesztésére és piaci bevezetésére pályázott, és kapott 5 milliót.
A működő honlappal sem rendelkező Soundcam Productions pedig 8 millió forintból indíthat Padavan néven tehetséggondozó portréműsort.
FRISSÍTÉS: A Bandme képviselői felvették velünk a kapcsolatot, és azt a tájékoztatást adták, hogy a „Bandme Kft. alapításakor nem új Kft.-t hoztunk létre, hanem egy teljesen üres projektcéget alakítottunk át. Az eredeti tulajok 100%-ban eladták az üzletrészüket, így nem tulajdonos a Passeum sem a Kft-ben.” Ezért a Bandme-re vonatkozó rész a cikk eredeti formájához képest át lett szerkesztve.
Az első három cégben tulajdonosként van feltüntetve az a Bubla Áron, akit azután rúgták ki az ELTE ÁJK-ról, hogy HÖK-elnökként megpróbált eltussolni egy gólyatábori szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyet. Az Opten szerint Bubla az egyik tulajdonosa és cégvezetője az Appstersnek és a Passeumnak is, illetve utóbbi cégen keresztül köze lehetett valamilyen formában a Bandmehez is.
Bubla életútja meglehetősen kalandosan alakult azóta, hogy az ELTE-s ügybe belebukott, és kizárták az egyetemről. Ahogy azt megírtuk korábban, a kizárása után az Emmi alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kezdte el alkalmazni, de ahogy az Emmi akkori minisztere, Balog Zoltán erről tudomást szerzett, azonnal kirúgták. Külön pikantériája a sztorinak, hogy az NKA az Emmi alá tartozik, és most ez a szervezet ítélt meg 20 millió forintot Bubla különböző cégeinek. Bubla egyébként nem ismeretlen a Fidesz közelében sem, korábban Vattamány Zsolt kampányát segítette a VII. kerületben.
Bublának különösen az Appsters nevű cége az, ami feltűnően jól fekszik a közbeszerzéseknél, olyannyira, hogy legutóbb ők fejlesztették az ellenzéki IX. kerület honlapját is. Ez azonban kis tétel ahhoz képest, hogy az egykori Index-alapító Nyírő András cége 2010 óta több mint 300 millió forint értékben nyert közbeszerzést az Átlátszó 2016-os cikke szerint. Csak az MTVA 130 millió forint értékben bízta meg az Appsters különböző munkákkal, de dolgoztak a Terror Házának, a Városliget Zrt.-nek, a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak, illetve 17 millió forint értékben az óbudai önkormányzatnak is.
Annak az óbudai önkormányzatnak, ahol a jelenlegi NKA-alelnök Bús Balázs volt a polgármester.
Az Appsters egyébként nem csak Bubla személye és a kormányközeli megbízások miatt érdekes. Hiába volt évek óta 180-200 millió forintos forgalmuk, 2019-ben két ügyvezetőt is váltott a cég: Nyírő András és Lozsádi Dániel (aki az A38-hoz tartozó Zászlóshajó Kft. jelenlegi ügyvezetője) helyére érkezett Bubla Áron és Bognár Botond, utóbbi az A38 tulajdonosának, Bognár Attilának a fia.
Az A38 az elmúlt években központi szerepet kapott Demeter Szilárd kultúrpolitikai törekvéseiben. Először Hajónapló néven indított a Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új műsort és kulturális portált a hajóról, majd később a saját zenekara is fellépett az A38-on egy olyan rendezvényen, amelynek a PIM és az NKA is támogatója volt. Később aztán az is kiderült, hogy hiába volt óriási NER-nyomulás a kormány raktárkoncertes projektje, és cenzúrázták ki például a Hétköznapi Csalódások koncertjét, az NKA megtámogatta még 133 millió forintot az A38-hoz, hogy folytassák a programot Raktárplusz néven. Legutóbb pedig hivatalossá vált, hogy a 2022-től megújuló Petőfi Rádió és Petőfi TV az A38-ra költözik, illetve Demeter nagyon szeretné, ha a Hajógyári-szigeten épülő kulturális központjához felúsztatnák a hajót a Margit hídtól az Árpád hídig.
Bognárnak nemcsak Demeternél vannak jó kapcsolatai, hanem kifejezetten jó kapcsolatot ápol Bús Balázzsal is, akivel januárban még együtt szelfiztek Nagymaroson, ahol Bognár fiának több cége is be van jegyezve, és egy vendégházat is üzemelnek. Ezenkívül a meglehetősen furcsán elbírált klubtámogatásoknál is jól járt, hiszen az A38 mellett az a Szigliget Várudvar Kft. is kapott 30 millió forint klubtámogatást, ahol 2020-tól tartottak volna először rendes élőzenei programokat, csak aztán ezt keresztülhúzta a Covid. Az A38 társszervezőként vett részt a projektben, a jegyeket pedig nem más értékesítette, mint a Passeum, amelynek Bubla Áron az egyik tulajdonosa. Az eredeti tervek szerint a szigligeti várudvarban fellépett volna Demeter Szilárd zenekara, illetve az Emmi Előadó-művészeti Főosztályának vezetője, Ragány Misa is. Nem mellesleg Bognár felesége is NKA kollégiumi tag, méghozzá miniszteri hatáskörben kinevezett személyként a Képzőművészeti Kollégium tagja.
A Passeum, az Appsters és a Bandme céghálója az Optenben több helyen is összeér, de Bubla Áron az egyetlen, aki mindháromban betölt vagy betölthetett valamilyen tisztséget vagy tulajdonosi szerepet.
Érdekesség még egyébként, hogy az Appsters komplex jegyértékesítési rendszer fejlesztésére pályázott, miközben a Passeum foglalkozik alapvetően ilyen szolgáltatással, bár a referenciájuk azért nem túl veretes. Apró részlet, hogy ebben a cégben is van összefonódás az A38-cal, hiszen az Opten szerint 2017 és 2019 között a Passeum ügyvezetője az a Soós Balázs volt, aki jelenleg is az A38 booking managereként dolgozik.
Itt felmerül a kérdés:
ha valakinek egy cége foglalkozik online jegyértékesítési rendszerrel, akkor miért pályázik egy másik cégével ugyanilyen szolgáltatás lefejlesztésére?
Ez ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy ha az Appstersnek már van egy működő jegyértékesítési rendszere, akkor miért ne akarná azt használni a Passeum, ha a két cégnek közös tulajdonosa is van vagy volt (Bubla az Opten szerint március 3-ig volt a Passeum egyik ügyvezetője). A Passeum ugyan 5 millió forintot kapott a rendszer fejlesztésére, de egy hozzáértő forrásunk szerint „pár százezer” forintba kerülne az egyik cég rendszerét beépíteni a másikba.
Van azonban sokkal egyértelműbb összeférhetetlenség is, méghozzá a Soundcam Productions 8 millió forintos tételénél. Már az nagyon furcsa, hogy a Soundcam úgy kapott 8 milliót, hogy például a szintén online koncertekben utazó Open Music Channel (Frisk Media) mindössze 1,25 milliót. Hiába utazik hasonló szolgáltatásban a két cég, a Soundcamnek volt egy pici előnye a konkurenciához képest:
a cég videóinak műsorvezetője teljesen véletlenül Demeter Szilárd zenekarának, a Loyalnak a billentyűse, Solymosi Kata.
Ebben a videóban épp ő konferálja fel a következő vendéget, itt pedig már Demeter Szilárddal és Megadja Gáborral zenél a Loyal billentyűseként az A38-on, amelyről külön felvételt is készített a PIM alá tartozó Hajónapló.
A pályázatot egy négytagú zsűri bírálta el, két embert adott a Könnyűzene Kollégiuma és kettőt a Hangfoglaló. Előbbit Muraközy Péter (Akvárium) és Galambos Nándor (Ismerős Arcok), utóbbit pedig Cselőtei László (HammerWorld) és Dénes Adél (Hangfoglaló) képviselte. Dénes Demeter bizalmi embere, és
Vagyis a Soundcam Productions úgy kapott 8 millió forintot az NKA-tól, hogy az egyik kollégiumi tag zenekarának billentyűse az említett cégnek dolgozik. | https://telex.hu/belfold/2021/05/18/nka-bubla-aron-bus-balazs-tamogatas-startup | https://web.archive.org/web/20230922045724/https://telex.hu/belfold/2021/05/18/nka-bubla-aron-bus-balazs-tamogatas-startup | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elte-s-golyataboros-botranyba-belebukott-egykori-hok-elnok-cegei-taroltak-a-kulturalis-alap-palyazatan | Telex | hungarian-news | 2021-05-18 15:51:45 | [
"Bognár Botond",
"Bubla Áron",
"Bús Balázs",
"Demeter Szilárd",
"Solymosi Kata"
] | [
"Appsters Kft.",
"Fidesz",
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)",
"Visual Europe Group Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"klientúra",
"hallgatói önkormányzat"
] | [] |
52,129 | Tíz évig titkos az egészségügy átalakításáról megrendelt tanulmány | Nem árulja el a Belügyminisztérium, milyen tanulmányt kapott 277 millió forintért. | Tíz évig nem nyilvános az a tanulmány, amelyet a Boston Consulting Group Kft. készített a Belügyminisztérium megrendelésére nettó 277 millió forintért. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérte ki a tanulmány részleteit egy írásbeli kérdésben, de Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta neki:
az érintett dokumentumok a Kormány számára készített, olyan döntés-előkészítő adatokat tartalmazó iratok, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak.
A minisztérium "stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az eü. ágazatban" tárgyú szerződést kötött, erről, valamint a Boston Consulting Group "tanulmány és vezetői összefoglaló készítése a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról" című dokumentumáról nem adnak ki adatokat.
A képviselő azt is megkérdezte, hogy milyen szerződéses kapcsolatban áll a BM és a Boston Consulting Group, valamint hogy hány esetben bízta meg ezt a céget a minisztérium, de ezeket a kérdéseket az államtitkár már válaszra sem méltatta. | https://hvg.hu/gazdasag/20200826_egeszsegugy_atalakitas_tanulmany_titkos | https://web.archive.org/web/20210518142408/https://hvg.hu/gazdasag/20200826_egeszsegugy_atalakitas_tanulmany_titkos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evig-titkos-az-egeszsegugy-atalakitasarol-megrendelt-tanulmany | HVG | hungarian-news | 2020-08-26 16:12:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Boston Consulting Group"
] | [] | [
"egészségügy",
"tanulmányírás",
"államtitok"
] | [] |
52,130 | Törvénybe iktatják, hogy Orbán Ráhel köre minősítheti Tiborcz István szállodáit | Egymilliárd forint uniós pénzből dolgozta ki a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy miként vegye el a szállodaszövetségtől a szálláshelyek minősítését, és adja át egy olyan társaságnak, amely nagy többségében Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti köreiből kerül ki. | 2021.05.15. 07:30
Egymilliárd forint uniós pénzből dolgozta ki a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy miként vegye el a szállodaszövetségtől a szálláshelyek minősítését, és adja át egy olyan társaságnak, amely nagy többségében Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti köreiből kerül ki. | https://hvg.hu/360/20210515_Torvenybe_iktatjak_hogy_Orban_Rahel_kore_minositheti_Tiborcz_Istvan_szallodait | https://web.archive.org/web/20221119115130/https://hvg.hu/360/20210515_Torvenybe_iktatjak_hogy_Orban_Rahel_kore_minositheti_Tiborcz_Istvan_szallodait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenybe-iktatjak-hogy-orban-rahel-kore-minositheti-tiborcz-istvan-szallodait | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-15 09:30:00 | [
"Könnyid László",
"Orbán Ráhel",
"Princzinger Péter",
"Somlyai Zoltán",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) Nonprofit Kft.",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,131 | Átszervezés, kiszervezés: a turizmusban is megkerülhetetlenné válhat a NER | Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni. | 2021.05.06. 05:00
2021.05.06. 07:33
Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni. | https://hvg.hu/360/202118__ujraindulo_turizmus__megint_alapitvanyok__rahel_vedjegye__magukat_minositik | https://web.archive.org/web/20210619082450/https://hvg.hu/360/202118__ujraindulo_turizmus__megint_alapitvanyok__rahel_vedjegye__magukat_minositik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atszervezes-kiszervezes-a-turizmusban-is-megkerulhetetlenne-valhat-a-ner | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-06 07:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Dolina Tamás",
"Fiák Krisztina",
"Könnyid László",
"Kovács Ákos (énekes)",
"Lobenwein Norbert",
"Orbán Ráhel",
"Oszkó-Jakab Natália",
"Princzinger Péter",
"Somlyai Zoltán",
"Szabó László (MTT)",
"Tiborcz István",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Magyar Turisztikai Program Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Moonlight Event Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Visual Europe Group Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"lobbi",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,132 | Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál | Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében. | Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál
Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében.
Megjelent a lista az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő oldalán arról, kik mennyi támogatást kapnak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a független, a szabadtéri, a nemzetiségi színházak és a zeneművészeti szervezetek között. A független színházak támogatásának a rendszerét tavaly változtatta meg a kormány úgy, hogy arról még az érintett szervezetek is csak a kiírt pályázatból értesültek: a Fideszben kudarcként értékelt önkormányzati választások után, a főváros és a kormány alkujának részeként a budapesti székhelyű szervezetek egy független kuratóriumhoz kerültek, a vidékiek pedig a kormány által kijelölthöz (noha ebben a szférában valójában semmi jelentősége nincs a székhelynek, saját színházépületek híján). Érvényesült is a jelenlegi politikai klíma papírformája: több ellenzéki város színházi intézményei vagy kormánypártisággal nem vádolható szervezetei feltűnően rosszul jártak. És a tendencia idén is folytatódott.
Mindeközben a most támogatottak között találni olyan szervezeteket, amelyek elvileg nem is kaphattak volna, és a kifizetésekről döntő kuratóriumban is ülnek olyanok, akiket a törvény szerint nem is lett volna szabad felkérni. A szakma egyik fontos fesztiválját pedig a megszűnés szélére sodorta a döntés, amely ellen Alföldi Róbert is felszólalt.
Műsor nincs, csak bűncselekménygyanú
Az idei támogatási listában a legfeltűnőbb rész az, hogy a 30 éves, nemzetközi és országosan elismert fellépőket és sokszor telt háznyi közönséget vonzó, jellemzően a társadalmi problémákra figyelmet irányító előadásokat meghívó Thealter fesztivál szervezőjének, a szegedi MASZK Egyesületnek idén egyetlen forint támogatást sem szavazott meg a kuratórium. A döntés még a tavalyihoz képest is meglepő: a tavalyelőtt még 21,5 milliós támogatásra jogosult egyesület tavaly már csak 7 millió forintot kapott. Hogy egyetlen forintot se kapjanak, és a kuratórium úgy ítélje meg, még a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot se érje el a szervezet pályázata, arra 1995 óta egyszer sem volt példa, márpedig a szervezet működésében idén sem történt változás.
Ahogy azt a szervezet „A szőnyeg szélén Egyesületünk” című cikkében is leírja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt sem hozta nyilvánosságra, milyen szempontok alapján ítélték ennyire csapnivalónak a pályázatukat; az ügyben a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közérdekű adatigénylést nyújtott be. A szeged.hu egy podcastben kérdezte az ügyről a fesztiválon korábban többször is fellépő színész-rendezőt, Alföldi Róbertet, aki azt mondta,
egyértelműen ideológiai döntés a kormányzat részéről a támogatás megvonása:
„Ez egy logikus lépés: miért adna a kormány arra pénzt, ami nem azt szajkózza, amit ő elvár? Az, hogy a társadalom vagy a színházi szakma ezt az elmúlt években hagyta, hagytuk, az szerintem sokkal szomorúbb.” Azóta támogatói, szolidaritási gálaestet szerveztek a Thealter megmentéséért Szegeden.
Mindehhez adalék, hogy az ügyre rálátó forrásaink szerint a vidékiekről, a szabadtéri és a nemzetiségi színházakról döntő kuratórium tagjai nem voltak valós döntési helyzetben a támogatások megítélésekor: nem meghozniuk, hanem jóváhagyniuk kellett a döntéseket.
Különösen érdekes az elvitathatatlan szakmai múlttal rendelkező fesztivál hanyagolása annak függvényében, hogy milyen szervezeteket talált támogatásra méltónak a kuratórium. Ott van például a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesületet is, amely a cégadatok szerint kizárólag sporttevékenységet végez, létrejöttének célja pedig többek között lovas oktatás és a lovardák akkreditálása volt; lovas színházi működésnek nem találni nyomát.
A lovas szervezet nem is pályázhatott volna, hiszen sem nem művészi, sem nem közhasznú szervezet, noha ez a pályázás feltétele, mégis megítéltek számukra 15 millió forintot.
Mindezt úgy, hogy a cégadatbázis szerint a szervezet mindössze 2019-ben számolt be bevételről, az pedig 18,5 millió forint volt. A bírósági adatok szerint folyamatban van a szervezettel szemben végrehajtási eljárás is.
Szintén nyert a Nagyvilágban a Magyar Kultúráért Közhasznú Egyesület, amelynek 5 milliós támogatást ítéltek meg annak ellenére, hogy tevékenységének semmi nyoma nincs az interneten, leszámítva egy 2014-es, a tao-támogatásokkal történt visszaéléseket taglaló cikket, amely „bűncselekménygyanúsnak” nevezte, hogy az egyesület 2012-ben 67 milliós jegybevételre hivatkozva 42,9 millió forint tao-támogatást igényelt és kapott, noha valójában abban az évben az összes bevételük 28 millió forint volt.
Annak pedig, hogy az egyesület működésének nyomai nem lelhetőek fel a neten, önmagában kizáró oknak kellene lennie, hiszen épp a fiktív, tao-lenyúlásra létrejött cégek kiszűrése érdekében vezették be az úgynevezett küszöbkritériumokat, azaz hogy a pályázóknak legyen honlapjuk, ahol nyilvánosan követhető a műsoruk és az éves beszámolójuk. Ennek megléte már a pályázati kiírás szerint is kötelező. A hasonló visszaélésekre hivatkozva törölte el a kormány a színházak tao-támogatását is, amellyel egyelőre úgy tűnik, a legrosszabbul nem az ügyeskedők, hanem a – kormánytól is – független színházak jártak.
Szintén ötmilliós támogatást kap az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft., a cég, amelyről a legutolsó elérhető hír, hogy hűtlen kezelés miatt tettek ellenük büntetőfeljelentést, az eggyel korábbi hír pedig, hogy a pécsi önkormányzat vizsgálata súlyos problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező kft. működésében, például dupla kifizetések gyanúja merült fel, de a vizsgálatban szó volt 60 millió forint kiszámlázásáról is ellenőrizhető teljesítési igazolások nélkül. Azóta nem jött hír arról, hogy a nyomozást megnyugtatóan lezárták volna. Az Aktor támogatásáról egyébként egészen a legközelebbi múltig még a kormánytól független, budapesti kuratórium döntött volna, csakhogy a cégadatok szerint épp a pályázás előtt, március 8-án törölték a budapesti székhelyet, így azóta gárdonyi, azaz vidéki kft.-ről beszélhetünk.
Vidnyánszky embere is gyanúba került a POSZT-pénzek lenyúlása ügyében
Büntetőfeljelentést tett a Zsolnay Negyed vezetője költségvetési csalás gyanúja miatt. Az a cég lehet érintett, amely Szabó Lászlónak, a Magyar Teátrumi Társaság titkárának a résztulajdonában van. UPDATE: Szabó visszautasít minden vádat, "nekem eddig csak pénzembe volt a cég" - mondja.
Megfelel a jogszabályi kötelezettségnek
A problémák már a pályázati eredmények kihirdetése előtt elkezdődtek. A Független Előadó-művészeti Szövetség, a magyar független színházi szféra legfontosabb – a kormányhoz nem köthető – érdekvédelmi ernyőszervezete, amely 49 szervezetet képvisel a pályázók közül, már februárban levélben fordult az államtitkársághoz, elküldve a FESZ hivatalos e-mail-címeit, „tekintettel arra, hogy második éve nem kapjuk meg a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési pályázatára javasolt kurátorok névsorát”, pedig az előadó-művészeti törvény szerint erről kötelező a szakmai szervezetekkel egyeztetni.
Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár minderre különös, merészebben fogalmazva cinikusnak is nevezhető választ adott. A hvg.hu birtokába került levélben Latorcai közölte: az erről szóló törvény csak „általános jelleggel rögzíti”, hogy kötelező bevonni a folyamatba az előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezeteit, konkrét szervezeteket azonban a kormányrendelet nem nevesít, csak azt mondja ki, hogy „nem egy, hanem több érdekképviseleti szervet szükséges felkérni”, azaz „megfelel a jogszabályi kötelezésnek”, ha nem az érintettek teljes körét vonják be a véleményezésbe, csak azokat, amelyek a kormány szerint „az adott területre legnagyobb rálátással és legnagyobb gyakorlattal rendelkeznek”. A levél szerint nyolc ilyen nagy tudású szervezettel egyeztettek, de hogy melyek ezek, azt nem árulták el a FESZ-nek.
Pedig a FESZ igénye a névsor megismerésére nem pusztán elméleti kérdés volt: a szervezet már tavaly is felhívta a figyelmet arra, hogy
a vidékiekről döntő kuratórium névsora törvénysértő.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis rögzíti: „Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.” Bár a kuratórium névsorát azóta sem hozták nyilvánosságra, a hvg.hu értesülései szerint ugyanazokról van szó, akikről tavaly is: Bán Teodóráról, Dósa Zsuzsannáról, Kiss Jánosról, Somogyi-Tóth Dánielről és az új SZFE-n is nagy szerepet kapó Zalán Jánosról.
A listából két név biztosra vehető: Bán Teodóráé és Dósa Zsuzsannáé. Azt ugyanis még a nyilvános döntési lista „megjegyzés” rovata is rögzíti, hogy az ő „személyükben érintettség áll fenn” egyes döntésekben: amikor a kuratórium a saját intézményeik támogatásáról döntött. Hogy hogyan kerülhetett be a kuratóriumba olyan tag, aki a törvény szövegével ellentétesen érintett, arra nincs magyarázat.
Dósa Zsuzsanna a Szarvason működő, szlovák nemzetiségi Cervinus Teatrum művészeti igazgatója; ennek ellenére a színház sikerrel pályázott a nemzetiségi színházi kategória (holtversenyben) legmagasabb támogatására, 22 millió forintra.
Szintén pályázott a szabadtéri színházak számára elérhető támogatásra Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője, bár a kuratórium nem szavazott meg támogatást az intézménynek (ami aligha jelenti azt, hogy a kormánynak igen fontos színház, amely a Karácsony és a Fidesz közti alkuk egyik gyújtópontja volt, ne kapna a jövőben valamilyen támogatást).
Kivéreztetésre ítéltetve
Mindehhez képest a teljes átláthatóságra törekvő, döntési folyamatait nyilvánosan elérhető cikkben dokumentáló budapesti kuratórium „csak” súlyos szakmai problémákat nevez meg az említett cikkben. Mint írják, az új rendszer eleve alkalmatlan a valós színházi folyamatos követésére, hiszen teljesen rugalmatlan: az előző évi keretösszeget kell szétosztani, függetlenül attól, hogy esetleg újabb és újabb társulatok alakulnak, mások fejlődnek, nőnek. De arra is alkalmatlan, hogy akár csak kijavítsa az anomáliákat: a pályázati kiírásból eredő tavalyi problémák miatt erre az évre két nagy, valójában budapesti, de eddig az ügyvezető vidéki címére bejegyzett színházi szervezet is átjegyezte a székhelyét Budapestre, hogy az megfeleljen a valóságnak, ami kapásból azt jelenti, hogy több pályázó között kellett elosztani ugyanazt a pénzt.
A kurátorok így arra kérték a minisztériumot, a forráshiány miatt pótolják ki a keretösszeget 45 millió forinttal. Összehasonlításul: a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nkft.-je 25 millió forint támogatást kapott, tehát szó sincs hatalmas alamizsnáról. (Vidnyánszkyék szervezete bár Budapestre van bejegyezve, a támogatásáról a vidéki kuratórium dönt, ugyanis a kormány indoklás nélkül az ő kezükbe adta a szabadtéri színházakat, a Teátrumi Társaság pedig szervez szabadtéri fesztivált is. Itt valamiért már nem volt fontos a székhely.)
A többletforrás mellett azt is kérték, legalább hadd csoportosíthassák a rendelkezésre álló összeget a kategóriák (Színház I. és II, Tánc, Forgalmazói) között. A kormány a többletforrástól elzárkózott, és információink szerint az átcsoportosításra is csak nagy nehezen állt rá. Mindezek miatt a kurátorok ezt a következtetést vonták le:
Így az idén elkerülhetetlenül mészárosmunkát végeztünk. Sokadszorra jelezzük, hogy a terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett.
Borítókép: László Lili és Vilmányi Benett a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda Mi és ők című előadásában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: | https://hvg.hu/kultura/20210512_fuggetlen_szinhazak_tamogatasa_emberi_eroforrasok_miniszteriuma_emmi_visszaelesek_gyanus_palyazatok | https://web.archive.org/web/20230120125435/https://hvg.hu/kultura/20210512_fuggetlen_szinhazak_tamogatasa_emberi_eroforrasok_miniszteriuma_emmi_visszaelesek_gyanus_palyazatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kivereztetes-es-torvenytelenseg-problemas-penzosztas-a-fuggetlen-szinhazaknal | HVG | hungarian-news | 2021-05-12 06:30:00 | [
"Bán Teodóra",
"Dósa Zsuzsanna",
"Somogyi-Tóth Dániel",
"Vidnyánszky Attila",
"Zalán János"
] | [
"Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Nagyvilágban a Magyar Kultúráért Közhasznú Egyesület",
"Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,133 | Egy új törvényjavaslat szerint kedvezményes áron vehetnék meg a bérlők az önkormányzati bérlakásokat | A benyújtott törvényjavaslat szerint a bérlőknek a legrosszabb esetben az ingatlan értékének a 30 százalékát kell kifizetniük. Ha egy összegben rendezik, akkor még olcsóbb lehet. | Kedvezményes áron, a lakás értékének 30 százalékáért megvásárolhatók lehetnek a jövőben az önkormányzati bérlakások – derül ki a Parlament honlapjára felkerült törvényjavaslatból. A Böröcz László fideszes képviselő által jegyzett javaslat szerint azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk.
Azt írja, hogy a vételi jog a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, illetve ezeknek a személyeknek az egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét illeti meg.
A törvényjavaslat részletesen kitér a lakások árára is. Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell a vételi joggal rendelkezővel közölni hat hónapon belül, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az állam fogja megállapítani.
A vételárat a forgalmi érték 30 százalékában állapítja meg a törvényjavaslat, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy évet. Azonban minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ára, de nem lehet kevesebb az értékének a 15 százalékánál. Az is egy kitétel, hogy ha a vételárat egy összegben fizetik ki, akkor a vételár mértéke a megállapított összeg 70 százaléka.
A javaslat szerint azok a bérlők addig nem élhetnek a vásárlási jogukkal, amíg adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása van.
Az indoklásban Böröcz azt írta, a javaslatának az a célja, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont.
Két hete még csak a budai Vár bérlakásainak, illetve a műemléki védettség alatt álló ingatlanok megvásárlásáról beszélt Böröcz a törvényjavaslata kapcsán. | https://hvg.hu/ingatlan/20210512_onkormanyzati_berlakas_borocz | https://web.archive.org/web/20211108035943/https://hvg.hu/ingatlan/20210512_onkormanyzati_berlakas_borocz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-uj-torvenyjavaslat-szerint-kedvezmenyes-aron-vehetnek-meg-a-berlok-az-onkormanyzati-berlakasokat | HVG | hungarian-news | 2021-05-12 10:05:00 | [
"Böröcz László"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,134 | Mégis osztoznia kell a területen a Fudan Egyetemnek és a Diákvárosnak | Bár korábban a kormány azt állította, hogy a Fudan nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a két beruházás egy komplexumként épül meg, a sportcsarnokot és a konferenciaközpontot közösen kell majd használniuk. A benyújtott törvényjavaslat már ki is jelöli, hogy mely állami tulajdonú területeket kapná meg ingyen az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Alapítvány. | Mégis osztoznia kell a területen a Fudan Egyetemnek és a Diákvárosnak
Bár korábban a kormány azt állította, hogy a Fudan nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a két beruházás egy komplexumként épül meg, a sportcsarnokot és a konferenciaközpontot közösen kell majd használniuk. A benyújtott törvényjavaslat már ki is jelöli, hogy mely állami tulajdonú területeket kapná meg ingyen az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Alapítvány.
Percre pontosan egyszerre – kedd éjjel 23:37-kor – nyújtotta be a kormány a Fudan Hungary Alapítvány létrehozásáról és a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslatait az Országgyűlésnek.
Áprilisban a Direkt36 derítette ki, hogy a kormány az egyébként világszinten kiemelkedő, de nyíltan kommunista és lehallgatási botrányokkal terhelt kínai Fudan Egyetemnek tervez campust építeni 550 milliárd forintos kínai hitelből Budapest azon részén, amely jelenleg éppen a Diákváros nevű lakhatási és infrastrukturális projektnek van fenntartva.
A benyújtott törvényjavaslatokból most az is kiderül, hogy pontosan mely területeket adja át az állam a Fudannak, de akadnak még más meglepetések is. Bár korábban Palkovics László miniszter határozottan állította, hogy a Fudan egyáltalán nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ma reggeli közleményében elismerte:
a Fudan Egyetem és a Budapest Diákvárosnak lesznek olyan kiszolgáló funkciói, melyeken osztozniuk kell majd, ilyen például a sportcsarnok és a konferenciaközpont.
Összességében szerintük ez azt jelenti, hogy a Fudan és a 8500 egyetemi hallgató kollégiumi elhelyezését biztosító Diákváros ugyanazokat a feladatokat ellátva, egymást erősítve épülhet fel.
Hozzátették azt is, hogy a Diákváros kiemelten közérdekű beruházásként, a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változásokhoz igazodó törvényi rendelkezések alapján valósulhat meg. Palkovics László a korábbi kormánydöntéseknek megfelelően pedig teljes egészében állami tulajdonú, jórészt beépítetlen területeket javasol a majdani alapítvány tulajdonába adni.
Állami tulajdon
A Fudan Hungary Alapítvány létrehozásáról és a neki történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat kedd éjjel benyújtott szövege arra kéri az Országgyűlést, hatalmazza fel a kormányt, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában létrehozza az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, és az alapító okiratban jelölje ki annak kuratóriumát.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a Fudan Hungary Alapítványt az állam vagyonjuttatással, támogatással és adománnyal biztosítja.
A Fudan részére az állam öt saját tulajdonú ingatlant adna át, jellemzően a rozsdaövezetben: ezek a Csepel rakparton, a Helyi kikötő úton és a Hídépítő utcában találhatók. Palkovics közleményében azt írta: ezek a korábbi kormánydöntéseknek megfelelően teljes egészében állami tulajdonú, jórészt beépítetlen területek.
Azzal azonban, hogy a kormány kifejezetten állami tulajdonú területeket jelölt ki, tovább nehezíti a IX. kerület dolgát, amely helyi népszavazást tervez a Fudan Egyetem ügyében.
A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló, szintén kedd éjjel benyújtott törvényjavaslatban a kormány leszögezi, hogy az kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, a helyszínt és a közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a kormány rendeletben jelöli ki.
A törvényjavaslat részletesen kimondja azt is, hogy a projektet elveszik az előkészítő BFK Budapest Fejlesztési Központtól, és átadják a jogutódnak, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak, a továbbiakban ők rendelkeznek az ingatlanokról. A beruházás során létrehozott épületek, építmények, illetve egyéb vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek.
A benyújtott javaslat módosítaná a Budapest törvényt is, és kiemelten közérdekű beruházássá minősíti a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési programot. Emellett rendelkezik a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, ennek részeként a Budapesti Atlétikai Stadion, annak épületében kialakításra kerülő óvoda, szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai edzőcsarnok, valamint az ezek összeköttetését biztosító gyalogos és kerékpáros hidak, kapcsolódó sport- és rekreációs létesítmények, a területen található műemléki épületek felújításáról és funkcióváltásáról.
Forrnak az indulatok
Az ITM szerda reggeli közleményében leszögezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester előtt nyitva áll a lehetőség, hogy akár már a jövő hétre tervezett egyeztetésen javaslatot tegyenek a diákvárosi projektelemek elhelyezésére, az önkormányzati tulajdonú területek felsőoktatási célú hasznosítására.
Karácsony Gergely hétfőn már közölte, szerinte nem őt kell tájékoztatni a kínai egyetem Magyarországra telepítésének körülményeiről, hanem minden magyar polgárt, különös tekintettel a budapestiekre. „Hiszen őket, minden egyes magyart készül eladósítani a kormány 500 milliárd forinttal Kínának a Kínai Kommunista Párt iránymutatásai alapján működő egyetem érdekében” – írta.
A benyújtott törvényjavaslat és Palkovics reggeli kijelentése azért is ellentmondásos, mert április 15-ei sajtótájékoztatójukon az akkor még a projektért felelős Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója azt magyarázták, a kínai campusnak külön helyet találtak a Déli Városkapu projekt sarkában, a Diákváros és a Fudan Egyetem építése pedig nem is érintik egymást.
A terveket és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanok sorsát ebben a cikkünkben magyaráztuk el részletesen:
Diákváros a Fudan árnyékában: Budapest új városnegyede vagy Palkovics ékszerdoboza?
A Déli Városkapu Fürjes Balázs szerint Budapest aranytartaléka, ennek ellenére a Diákváros csak az elkaszált budapesti olimpia hagyatékaként épülhet meg itt. A Fudan Egyetem érkezése a kormány szerint nem veszélyezteti a projektet, az urbanisztikai tervek viszont másról árulkodnak, Palkovics kezébe kerülve pedig szinte teljesen átláthatatlan, milyen projekt valósul meg Dél-Pesten.
A beruházást mindössze két nappal később, április 17-én vették el Fürjestől, és adták Palkovics Lászlónak kormánybiztosi feladatként. A miniszter azonban a Hír Tv-ben szintén azt állította, hogy a két projekt teljesen független egymástól. Az ATV-nek pedig azt mondta, „nem semmi” ajánlatot fog tenni Karácsony Gergelynek és Baranyi Krisztinának, hogy „Budapest ékszerdoboza” épülhessen meg a Déli Városkapunál.
Baranyi Krisztina akkor Facebook-oldalán úgy fogalmazott, az innovációs és technológiai miniszter kijelentése zsarolással ér fel, szerinte a Fudan terveivel a kormány felrúgja a közös megállapodást a terület felhasználásáról és hatalmas adósságot zúdít az országra.
Hasonlóan reagált Palkovics szerdai nyilatkozatára Karácsony Gergely főpolgármester is, aki kitartott korábbi álláspontja mellett, és azt mondta: a Budapesti Diákváros egyetlen négyzetméterét sem adják semmiféle ékszerdobozért cserébe.
Palkovics a múlt héten viszont már azt is bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá minősítse a Fudan Egyetem budapesti campusának építését. Gulyás Gergely a Kormányinfón már egyértelművé tette: ha olyan előterjesztés érkezik, hogy legyen kiemelt beruházás a Fudan megépítése, akkor a kormány „készen áll” erre. | https://hvg.hu/itthon/20210512_Fudan_Egyetem_Diakvaros_osztozas_epuletek_Palkovics | https://web.archive.org/web/20210831183529/https://hvg.hu/itthon/20210512_Fudan_Egyetem_Diakvaros_osztozas_epuletek_Palkovics | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megis-osztoznia-kell-a-teruleten-a-fudan-egyetemnek-es-a-diakvarosnak | HVG | hungarian-news | 2021-05-12 13:17:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"diplomácia",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,135 | Már neve is van Tiborcz Istvánék új hoteljének | Az Andrássy úton található szálloda üzemeltetője ugyanis az Alice Hotel Kft. lett. | A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra.
Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre. | https://hvg.hu/360/202012_alice_hotel_orban_unokajarol_elnevezve | https://web.archive.org/web/20220902012434/https://hvg.hu/360/202012_alice_hotel_orban_unokajarol_elnevezve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-neve-is-van-tiborcz-istvanek-uj-hoteljenek | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-19 12:00:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Paár Attila",
"Somlyai Zoltán",
"Tiborcz István"
] | [
"Alice Hotel Kft.",
"BDPST Hotel Management Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"TRA Real Estates Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,136 | Megállapodott a Fudan Egyetem a kínai állampárti propagandával az együttműködésről | A China Media Grouphoz tartozik a Kínai Központi Televízió, a Kínai Nemzeti Rádió és a Kínai Nemzetközi Rádió nemzeti holdingjaként. Palkovics László korábban azt mondta, semmiféle ideológiai oktatás nem lesz az egyetemen. | Teljes stratégiai és együttműködési partneri kapcsolatokról szóló megállapodást írt alá a kínai Fudan Egyetem és a China Media Group – közölte Facebook oldalán a Kínai Nemzetközi Rádió.
Azt írták, hogy ebből az alkalomból május 10-én ünnepi eseményt is tartottak, amelyen Shen Haixiong, a Kínai Kommunista Párt Propagandaosztályának vezetőhelyettese, egyben a CMG vezetője, Jiao Yang a Fudan Egyetem KKP bizottságának titkára is megjelent és beszédet is tartottak. Hozzátették, hogy az eseményen hivatalosan megalakult a CMG–Fudan Nemzetközi Sugárzások Kutatóközpont is.
A napi.hu azt írta, hogy a China Media Group, más néven Kína Hangja a Kínai Népköztársaságban a rádiós és televíziós műsorszórás révén az uralkodó állami médiacég. 2018. március 21-én alapították a Kínai Központi Televízió, a Kínai Nemzeti Rádió és a Kínai Nemzetközi Rádió nemzeti holdingjaként.
Korábban Palkovics László azt mondta, hogy nem lesz semmiféle ideológiai oktatás az egyetemen, annak ellenére, hogy a Fudan Egyetem módosított alapító okiratába is beleírták, hogy az egyetem a kommunista pártot szolgálja, és Hszi-Csing Pin kínai elnök is azt mondta, hogy a Kommunista Párthoz hű diákokat kell nevelni az intézményben. Szijjártó Péter külügyminiszter is azt közölte, hogy "nem kell félni tőle", ha a Kínai Népköztársaság egyeteme folytat diplomáciai képzést Budapesten.
A parlament Nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai szerint az intézmény nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizhetetlen kapcsolati hálókat alakít ki, ami komoly hírszerzési tevékenységre utal, ezért beidézték a testület elé Palkovics Lászlót.
A Nemzetbiztonsági bizottság május 4-i ülésén meghallgatták volna, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal mit tud mondani a Fudan Egyetem ügyében, de a bizottság kormánypárti tagjai – köztük Halász János fideszes alelnök – hivatali elfoglaltságaikra hivatkozva nem jelentek meg, így az ülés határozatképtelenné vált.
A kormány tavaly döntött arról, hogy a sanghaji központú intézmény 2024-ben Budapesten nyitná meg első önálló európai campusát, de ez csak nemrég, a Direkt36 cikke nyomán látott napvilágot. Az oknyomozó portál arról számolt be, hogy a létesítmények megépítésére Magyarország óriási kínai hitelt tervez felvenni – az ázsiai ország 450 milliárd forintot kölcsönözne, az állam pedig további 100 milliárd forintot biztosítana –, a kivitelezésre pedig a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat tett ajánlatot.
Az is kiderült, hogy a Fudan Hungary Egyetemet a kormány a Diákváros területére tervezi. Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely népszavazást helyezett kilátásba a Fudan miatt. Palkovics László innovációs miniszter, aki a Diákváros–Fudan projektért felelős miniszteri biztos is, hetekkel ezelőtt az atv.hu-nak azt nyilatkozta, tárgyalni akar Karácsonnyal és Baranyival. A ferencvárosi polgármester azt mondta, hogy elmegy, de "nem sok jóra számít", a főpolgármester pedig azt közölte, szerinte nem őt kell tájékoztatni a kínai egyetem Magyarországra telepítésének körülményeiről, hanem "minden magyar polgárt, különös tekintettel a budapestiekre". | https://hvg.hu/itthon/20210511_Strategiai_egyuttmukodes_partneri_kapcsolat_Fudan_Egyetem_China_Media_Group | https://web.archive.org/web/20210618062005/https://hvg.hu/itthon/20210511_Strategiai_egyuttmukodes_partneri_kapcsolat_Fudan_Egyetem_China_Media_Group | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megallapodott-a-fudan-egyetem-a-kinai-allamparti-propagandaval-az-egyuttmukodesrol | HVG | hungarian-news | 2021-05-11 18:23:00 | [] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Fudan Egyetem"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"diplomácia",
"önkormányzat",
"hitelezés"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,137 | Hamarosan gabonát is arathat a Fidesz-közeli ügyvédcsalád | Agrárpozícióikat is erősítik Sárhegyi Zoltánék, akik legutóbb a balatonvilágosi, végül megbukott társasházépítés tervével kerültek fókuszba. | Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki - jogosan -, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk. | https://hvg.hu/360/202118_bakonyveg_ugyvedekbol_gazda | https://web.archive.org/web/20210621022614/https://hvg.hu/360/202118_bakonyveg_ugyvedekbol_gazda | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamarosan-gabonat-is-arathat-a-fidesz-kozeli-ugyvedcsalad | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-10 10:00:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Habony Árpád",
"Rábely Balázs",
"Sárhegyi István",
"Sárhegyi Zoltán"
] | [
"Bakonyvég Mezőgazdasági Kft.",
"Zétavár Szabadidő Sport és Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Csesznek",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"informatika",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [] |
52,138 | Mészáros arat: ez az, ami biztos biztosítási piacon | Magyarország leggazdagabb embere most az agrárbiztosítások területére fókuszál. | Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat
gazdaság
2024.07.03. 10:359 perc
Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.
Paul Auster regénye a 2008-as hitelválság leghitelesebb amerikai krónikája
programajánló - kritika
2024.06.23. 16:003 perc
Az idén április 30-án elhunyt regényíró 2010-es műve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A Sunset Park a válság és az elidegenedés miatt szétdobált életek krónikája.
Egy új ragtapasszal az is megszólalhat, aki egyébként nem tud
tech
2024.07.14. 13:451 perc
Kémfilmek okoskütyüit idéző orvosi segédeszközt fejlesztenek a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói: egy többrétegű rugalmas ragtapasszal segítenék a beszéd- vagy hangképzési problémával küzdők megszólalását.
Bloomberg-összefoglaló: Az orbáni ingázó diplomácia dühíti az EU-t, és nehéz helyzetbe hozza a szövetségeseket
lapszemle
2024.07.09. 05:303 perc
Annak, hogy a magyar kormányfő gyors egymásutánban elment Moszkvába, majd Pekingbe, egy közös jellemzője volt: meglepte az ország nyugati szövetségeseit. Egyben felháborította őket, viszont erősíti a saját helyzetét.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás. | https://hvg.hu/360/202118_hunagrar_biztositasi_alkusz_meszaros_arat | https://web.archive.org/web/20210623182651/https://hvg.hu/360/202118_hunagrar_biztositasi_alkusz_meszaros_arat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-arat-ez-az-ami-biztos-biztositasi-piacon | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-18 11:10:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunagrár Biztosítási Alkusz Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,139 | Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk | Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények. | Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni. | https://hvg.hu/360/202118__kozalapitvanyok__kuratorok__elvtarsak__hu_beresek | https://web.archive.org/web/20210623175219/https://hvg.hu/360/202118__kozalapitvanyok__kuratorok__elvtarsak__hu_beresek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egyetemek-helyett-a-fideszesekkel-feltoltott-kuratoriumoknak-lesz-autonomiajuk | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-07 06:30:00 | [
"Csányi Sándor",
"Cser-Palkovics András",
"Csizmadia Norbert",
"Fazekas Sándor",
"Hernádi Zsolt",
"Jellinek Dániel",
"Kovács Ferenc (Fidesz)",
"Lázár János",
"Martonyi János",
"Matolcsy György",
"Mikes Éva",
"Nagy István (Fidesz)",
"Navracsics Tibor",
"Orbán Gábor",
"Stumpf István",
"Szemereyné Pataki Klaudia",
"Szijjártó Péter",
"Trócsányi László",
"Varga Judit",
"Varga Mihály",
"Vida József"
] | [
"Állatorvostudományi Egyetem",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Budapesti Gazdasági Egyetem",
"Fidesz",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Miskolci Egyetem",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Neumann János Egyetem",
"Nyíregyházi Egyetem",
"Óbudai Egyetem",
"Pannon Egyetem",
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.",
"Soproni Egyetem",
"Széchenyi István Egyetem",
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)",
"Testnevelési Egyetem",
"Tokaj-Hegyalja Egyetem"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baranya megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Fejér megye",
"Gödöllő",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Kecskemét",
"Miskolc",
"Pécs",
"Pest megye",
"Sárospatak",
"Sopron",
"Szeged",
"Székesfehérvár",
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,140 | Több mint 10 milliárd forintot kap a református egyház | A pénz a felekezet „beruházásaira és fejlesztéseire” megy. | A pénzt közelebbről meg nem határozott „beruházásaira és fejlesztéseire” kapja a néhány hónapja Balog Zoltán volt Fidesz-képviselő és volt miniszter által vezetett felekezet.
Az erről szóló kormányhatározat külön meghatározza, hogy a 10,5 milliárd forintból 1,4 milliárd jut a Magyarországi Református Egyház egészének, további összegek pedig külön-külön a négy egyházkerületnek, valamint kiemelten a Balog Zoltán zsinati lelkészi elnök mint püspök által vezetett Dunamelléki Egyházkerülethez tartozó Baranyai Egyházmegyének. Ezen kívül 900 millió forinttal szerepel a listán a romániai, nagyváradi székhelyű Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek valaha Tőkés László volt a püspöke.
A kiutalás forrása a költségvetés Gazdaságvédelmi Alap fejezete, azon belül a Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok alcím Egyházi működési, program és fejlesztési támogatások jogcímcsoportja. | https://hvg.hu/gazdasag/20210507_reformatus_egyhaz_gazdasagvedelmi_alap | https://web.archive.org/web/20210621021105/https://hvg.hu/gazdasag/20210507_reformatus_egyhaz_gazdasagvedelmi_alap | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-10-milliard-forintot-kap-a-reformatus-egyhaz | HVG | hungarian-news | 2021-05-07 08:46:00 | [
"Balog Zoltán"
] | [
"Királyhágómelléki Református Egyházkerület",
"Magyar Református Egyház"
] | [
"Baranya megye",
"Európa",
"Románia"
] | [
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,141 | Nem árulják el, mennyiért vette meg a Mathias Corvinus Collegium az Aranybika szállót | Csak annyit közöltek, hogy szerintük korrekt megállapodás született. | Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg a debreceni Aranybika szállót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) – számolt be az RTL Híradó a riportjában. Annyit írtak a csatorna kérdésére, hogy korrekt megállapodás született.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön jelentette be, hogy a patinás Aranybika szálló lesz a jövőben az MCC tehetséggondozási és oktatási programjainak debreceni központja. Először a szálloda új szárnyát alakítják át, addig a régi szállodarészben kezdődik meg a képzés, amely később a felújított részben működik tovább. Ezután következik a régi épület felújítása, amelyet ismét szállodaként fognak működtetni. | https://hvg.hu/ingatlan/20210507_Mathias_Corvinus_Collegium_Aranybika_szallo | https://web.archive.org/web/20220701163846/https://hvg.hu/ingatlan/20210507_Mathias_Corvinus_Collegium_Aranybika_szallo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-aruljak-el-mennyiert-vette-meg-a-mathias-corvinus-collegium-az-aranybika-szallot | HVG | hungarian-news | 2021-05-07 19:40:00 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"tőzsde",
"klientúra",
"tudomány",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,142 | Okoskutyaház is született az Orbán Ráhel barátnője által vezetett ügynökség programjában | Bata-Jakab Zsófia úgy vélte, hogy az inkubációs programban magas minőségű, innovatív és szériaérett termékek születtek. | Intelligens, önfenntartó kutyaház és kézmozdulatokkal vezérelhető lámpa is született a Magyar Divat & Design Ügynökség Design LAB inkubációs programjában – mondta Bata-Jakab Zsófia, az ügynökség vezérigazgatója a Figyelő hetilapnak adott interjújában.
Bata-Jakab – aki egyébként Orbán Ráhel egykori évfolyamtársa – elmondta, olyan pályaműveket vártak a programra, amelyek versenyképesek és a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Azt is hozzátette a lapnak, hogy az ehhez biztosított támogatási keret fedezte az előállítás, a munkabér, a tervezői díj, az eszköz- és anyagbeszerzés értékét. Bata-Jakab Zsófia szerint több mint negyven egyedi, magas minőségű, innovatív, szériaérett termék született, és az alkotások esetében kivétel nélkül megfigyelhető a funkcionalitás, az esztétika és az innováció kiváló ösztönzése.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a programban – melyben gyártók és formatervezők dolgoztak együtt – készült magyar tervezésű és gyártású darabok bebizonyították, hogy hazánk alkotói még mindig Közép-Európa élmezőnyébe tartoznak. | https://hvg.hu/kkv/20210506_okoskutyahaz_orban_rahel_divat_ugynokseg | https://web.archive.org/web/20210506123852/https://hvg.hu/kkv/20210506_okoskutyahaz_orban_rahel_divat_ugynokseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/okoskutyahaz-is-szuletett-az-orban-rahel-baratnoje-altal-vezetett-ugynokseg-programjaban | HVG | hungarian-news | 2021-05-06 11:53:00 | [
"Bata-Jakab Zsófia",
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
52,143 | Elbontják az erdőpusztító Csipak-villát | Tordai kikérte a kormányhivatal határozatát, ami szerint az építtetőnek április 21-től számítva 90 napon belül el kell bontani az épületet és az ahhoz kapcsolódó építményeket. A határozatban több szabálytalanságot is megemlítenek, az épület több szempontból is eltér az eredeti tervrajzoktól. Például nagyobb lett, mint ahogy ígérték, a parkolókat sem úgy alakították ki, mint az tervben volt, extra fürdőszoba került a szivarszobához, és több ponton is erdőt kellett pusztítani ahhoz, hogy a villa a jelenlegi formájában megépülhessen. | A kormányhivatal elbontatja a hármashatár-hegyi Csipak-villát – jelentette be Tordai Bence a Facebookon. A képviselő március végén kérdezte meg az agrárminisztert, hogy mikor bontják el a villa garázsát, de akkor nem kapott konkrét választ.
A Telex már március 26-án küldött kérdéseket a villa ügyében, amikre azóta sem kaptunk hivatalos választ. Arról, hogy hogyan is épült meg az a villa, valamint az építéssel járó környezetkárosításról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Tordai kikérte a kormányhivatal határozatát, ami szerint az építtetőnek április 21-től számítva 90 napon belül el kell bontani az épületet és az ahhoz kapcsolódó építményeket. A határozatban több szabálytalanságot is megemlítenek, az épület több szempontból is eltér az eredeti tervrajzoktól. Például nagyobb lett, mint ahogy ígérték, a parkolókat sem úgy alakították ki, mint az tervben volt, extra fürdőszoba került a szivarszobához, és több ponton is erdőt kellett pusztítani ahhoz, hogy a villa a jelenlegi formájában megépülhessen.
Csipak Péter korábban felfüggesztett börtönt kapott természetkárosítás miatt. | https://telex.hu/belfold/2021/05/19/csipak-villa-bontas-tordai-bence | https://web.archive.org/web/20230604145118/https://telex.hu/belfold/2021/05/19/csipak-villa-bontas-tordai-bence | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbontjak-az-erdopusztito-csipak-villat | Telex | hungarian-news | 2021-05-19 15:14:00 | [
"Csipak Péter"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"környezetkárosítás"
] | [
"Csipak-villa"
] |
52,144 | Ezermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögött | A magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg. | Nem nagyon volt olyan meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, amely ne tűnt volna fel az NK Osijek szponzorfalán azóta, hogy Mészáros Lőrinc megvette az eszéki focicsapatot. Az együttes mögött jelenleg is ott áll a hazai építőipar krémje: a szektorból több mint egy tucat támogatójuk van. Az érintett vállalatok közös jellemzője, hogy hatalmas összegben nyertek el magyar közbeszerzéseket az elmúlt években.
Milliárdok magyar szponzoroktól
A korábban komoly anyagi gondokkal küzdő NK Osijek pénzügyileg nagyon látványosan megtáltosodott, mióta Mészáros Lőrinc 2016 elején bevásárolta magát a csapatba. Az együttest fenntartó cég 2013-ban még alig 8 millió kunát költött, a kiadások azonban már a Mészáros Lőrinc érkezése környéki években kilőttek, és azóta is meredeken emelkedtek. A csapat büdzséje*A játékostranszferek nélkül., 2019-ben már a 100 millió kunát azaz akkori árfolyamon a 4,5 milliárd forintot közelítette.
Bár a bevételek nem minden évben fedezték a költségeket, a csapat kasszájába így is évről évre több pénz folyt be, jelentős részben az egyre bőkezűbb szponzoroknak köszönhetően.
Az Eszék már 2017-ben és 2018-ban is nagyjából 2 milliárd forintnyi szponzori és reklámbevételhez jutott, 2019-ben pedig még ezt is meg tudták fejelni egymilliárddal.
A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé a csapat, de egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez a trend folytatódna, és tavaly még több pénzhez jutottak volna a támogatóktól.
A NK Osijek mögé ugyanis egyre több, kifejezetten jól menő magyar építőipari cég áll be. Már két éve is írtunk róla, hogy a hazai közbeszerzéseken jól teljesítő építőipari vállalatok valamiért nagyon kedvelik Mészáros Lőrinc csapatát, azóta azonban ez még szembetűnőbb lett.
Mindenki Horvátországban épít márkát
Az nem meglepő, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és a szintén a család tulajdonában álló Fejér B.Á.L. illetve Záév támogatja a csapatot, még akkor sem, ha Mészáros Lőrinc papíron már nem is tulajdonosa az NK Osijeknek. A felcsúti milliárdos ugyanis tavaly kényszerűségből kiszállt a csapatból. Mivel az Eszék és a Felcsút is jogot szerzett arra, hogy az Európa Liga selejtezőjében induljon, az UEFA előírása szerint pedig ugyanabban a sorozatban nem szerepelhet két azonos tulajdonosi körhöz köthető csapat, ezért Mészáros Lőrincnek választania kellett. El is adta részesedését az Eszékben, amely azonban nem került túl távol tőle. Sőt a csapatnál még hónapokkal később is tulajdonosként hivatkoztak rá, holott a Mészáros-csoport tájokoztatása szerint a felcsúti milliárdos akkor már csak főszponzor volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató EszékenAz eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
Mészárosék építőipari cégeihez hasonlóan szintén nem meglepő a kormány kedvenc autópályaépítője, a Duna Aszfalt feltűnése a szponzorfalon. Az NK Osijekben ugyanis a Duna Aszfalt tulajdonosa Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is részvényes.
Az eszéki csapat azonban valamiért nem csak a tulajdonosai érdekeltségeinek volt vonzó, hanem a hazai építőipar lényegében összes fontos szereplőjének. Csak az elmúlt szűk egy évben féltucat új szektorbeli magyar vállalat jelent meg, vagy tűnt fel újra az együttes szponzorai között, így jelenleg már 14 ilyen vállalat támogatja az együttest.
Köztük van a közbeszerzéseken sokáig furcsa tulajdonosi háttérrel hasító Belfry, az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltségébe tartozó PreBeton, a Borkai botrányban is előkerült, illetve Orbán Viktor vejével is üzletelő WHB, vagy éppen a Puskás és az Atlétikai stadionokon, valamint a Liget projekt több óriásberuházásán is kaszáló Magyar Építő.
Utóbbi két cég ráadásul nem is először tűnik fel a szponzorok között: 2016-2017-ben már támogatták a csapatot, majd eltűntek egy időre, hogy az elmúlt hónapokban újra előkerüljenek. Hasonló időszakos építőipari szponzorból több is volt Eszéken: a közbeszerzéseken szintén jól teljesítő két nemzetközi csoport, a Strabag és a Swietelsky, illetve a sportpályaépítésre szakosodott Pharos 95 és a Puskás Stadionon szintén dolgozó Föld-Trans 2001 Kft. ugyancsak megjelent egy időben a szponzorfalon.
Ezermilliárdokat fizet nekik az állam
Az eddigiekből is jól látszik, hogy az eszéki focit főleg olyan építőipari cégek tartják jó befektetésnek, amelyek rendszeresen húznak hasznot valamilyen módon magyarországi közbeszerzésekből. Gyűjtésünk szerint a csapatot jelenleg támogató 14 cég 2018 eleje óta közel háromszáz magyar közbeszerzésen futott be. Már ez is elég döbbenetes szám, de ennél is elképesztőbb, hogy csak
ez a 14 vállalat, tehát az Eszék építőipari szponzorai egyedül, vagy egymással karöltve összesen 1100 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el az elmúlt szűk három és fél évben.
Ebben az összegben azok a projektek, amelyeken más vállalatokkal osztoznak, még benne sincsenek. Nem Eszék szponzorokkal konzorciumban további 1300 milliárd forintnyi munkát kaptak a magyar államtól.
A legtöbb pénz – partnerek nélkül is közel 600 milliárd forint – közvetlenül Szíjj László, és a Mészáros-család vállalataihoz folyt. A közbeszerzések harmadik legnagyobb haszonélvezője, ugyanakkor talán már kevésbé ismert, pedig neki három érdekeltsége is támogatja az Eszéket. A győri Paár Attila neve a Borkai botrányban is előkerült, és az ő egyik cége vette meg hárommilliárd forintért a miniszterelnök veje, Tiborcz István szintén közbeszerzéseken felhizlalt vállalatát.
Paár érdekeltségei ugyan önállóan is jól teljesítettek a közbeszerzéseken, de az igazán nagy megbízásokat jellemzően nem egyedül, hanem egy partnerrel közösen húzta be. Ez a partner pedig nagyon sok esetben Mészáros Lőrinc valamelyik cége volt. A Magyar Építő 2018 eleje óta például csak a Fejér B.Á.L-lal és a Záév-vel közösen nyert konzorciumban, velük viszont 188 milliárd forintnyi munkát. A WHB pedig a Mészáros és Mészáros Kft-vel, valamit szintén a Fejér B.Á.L-lal együtt húzott be 50 milliárdnyi megbízást. Az ugyancsak Paár érdekeltség Fodor Kft. kisebb hal, abban azonban nem különbözik két nagyobb testvérvállalatától, hogy szeret Mészáros érdekeltségekkel együtt indulni közbeszerzéseken.
A többi Eszék szponzor ugyan közel sem kapott ennyi állami megbízást, de többségükre igaz, hogy amikor magyar állami projekteken dolgozott, akkor azt nem ritkán szintén a Mészáros-Szíjj körrel közösen tette. Az Euroaszfalt például 2018 eleje óta 66 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el konzorciumban, ebből 54 milliárdot a Mészáros és Mészáros Kft-vel.
A Hazai Építőgép Társulás egyik legnagyobb, 4 milliárdos fejlesztése pedig a Duna Aszfalt szűkebb hazájában, Tiszakécskén volt, ráadásul részben pont a DA-val közösen végezték el a munkát. A Bayer Construct ugyan 2018 óta nem nyert közbeszerzést, de korábban ők is dolgoztak Mészárosékhoz köthető cégnek alvállalkozóként: Balázs Attila, a vállalat vezérigazgatója egy interjúban maga nyilatkozta azt, hogy a részben a Záév által épített Puskás Stadion szerkezetépítésének 40 százalékát ők végezték.
Ugyancsak nem vitézkedett a közbeszerzéseken a PreBeton, de abban a csoportban, amelyhez tartoznak, ez nem is az ő feladatuk. A vállalat ugyanis a Market Építő Zrt. leánycége, utóbbi társaság pedig már 100 milliárdos nagyságrendben húzott be állami tendereket az elmúlt években. | https://g7.hu/vallalat/20210518/ezermilliard-forint-magyar-allami-megrendeles-all-a-ner-horvat-focicsapatanak-tamogatasa-mogott/ | https://web.archive.org/web/20221205143322/https://g7.hu/vallalat/20210518/ezermilliard-forint-magyar-allami-megrendeles-all-a-ner-horvat-focicsapatanak-tamogatasa-mogott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezermilliard-forint-magyar-allami-megrendeles-all-a-ner-horvat-focicsapatanak-tamogatasa-mogott | G7 | hungarian-news | 2021-05-18 15:34:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Belfry-csoport",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NK Osijek",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,146 | 31 milliárd forintnyi vízipari megrendelést nyert el a Mészáros és Mészáros Kft | Újabb hatalmas megrendeléseket nyert el az Opus érdekeltségi körébe tartozó ipari vállalat, a Mészáros és Mészáros Kft., a három vízipari projekt összértéke meghaladja a 31 milliárd forintot – derül ki a közleményből. | Újabb hatalmas megrendeléseket nyert el az Opus érdekeltségi körébe tartozó ipari vállalat, a Mészáros és Mészáros Kft., a három vízipari projekt összértéke meghaladja a 31 milliárd forintot – derül ki a közleményből.
Az Opus közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. újabb nagyprojekteket nyert el, ezúttal a víziparban: az Ország Vízügyi Főigazgatóság által kiírt "MVP-Szeged, csapadék-és tisztított szennyvíz elvezetés" közbeszerzési eljárást nettó 8 036 749 985 forintos ajánlatával az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt "Tatabánya A projekt-ivóvíz... | https://www.portfolio.hu/uzlet/20210519/31-milliard-forintnyi-vizipari-megrendelest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-kft-483832 | https://web.archive.org/web/20210925065426/https://www.portfolio.hu/uzlet/20210519/31-milliard-forintnyi-vizipari-megrendelest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-kft-483832 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/31-milliard-forintnyi-vizipari-megrendelest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-kft | Portfolio | hungarian-news | 2021-05-19 16:32:12 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Vabeko Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vízügy"
] | [] |
52,147 | Borbás Marcsi és Laposa Bence mellett cégvezetéstől eltiltott képviselő is az MTÜ fizetett tanácsadója | A Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadóinak negyede több százmilliós támogatást is kapott az állami szervezettől. Laposa Bence és Zoób Kati mellett Fidesz-tagok is vannak a tanácsadói listán, például a hozzájuk hasonlóan vissza nem térítendő támogatásban részesülő Rókusfalvy Pál. | Zoób Kati, Rókusfalvy Pál és Laposa Bence nem csupán jókora állami támogatást kapott érdekeltségeivel a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, de havi fizetésért is dolgozik az MTÜ-nek, tudta meg a 24.hu.
Miután megírtuk, hogy Laposa vállalkozásai úgy kaptak összesen 143 millió forint közpénzt, hogy a badacsonyi borász a turisztikai ügynökség tanácsadója, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Guller Zoltán vezette állami ügynökséghez. Azt szerettük volna megtudni, hogy Laposán kívül még kik azok, akik pénzért adnak tanácsokat az MTÜ-nek.
2018-ban egyszer már kikértük a szakértők névsorát, most viszont arra is rákérdeztünk, hogy az érintettek mióta segítenek az MTÜ-nek. Így kiderült, hogy a három évvel ezelőtti adatigénylésünkre meglehetősen hiányos válaszokat kaptunk. Borbás Marcsi például az MTÜ mostani válasza szerint 2017 óta dolgozik tanácsadóként a turisztikai ügynökségnek havi 300 ezer forintért. A köztévé műsorvezetőjének nevét viszont a 2018-as adatigénylésünkre adott válaszban nem említették.
Borbás kérdésünkre, hogy milyen feladatot végez tanácsadóként, illetve hogy milyen témákban ad tanácsokat az MTÜ-nek, így válaszolt:
24 éve kutatom, járom az országot, és műsoraimon keresztül bemutatom a felkutatott értékeket a nagyközönségnek. Ezért kértek fel arra, hogy az így szerzett tudásommal segítsem a lehetséges belföldi turisztikai célpontok kialakítását mind a gasztroturizmus, mind a meglévő néphagyományok, mind a természeti értékek és épített örökségek területén.
A három évvel ezelőtti adatigénylésünkre érkezett válaszban nem szerepelt Haffner Adrienne neve sem, aki a mostani táblázat szerint nemcsak az MTÜ legrégebbi tanácsadója, de ő kapja a legtöbb fizetést is, havi bruttó 600 ezer forintot. Haffner 2015 óta dolgozik az ügynökségnek. Nem sok információt találni róla az interneten, de annyi biztos, hogy a HÍR-MÉDIA 2002 Regionális Hírszolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, e-mail címe pedig a [email protected], vagyis nem túlzás azt állítani, hogy köze van a kormánypárthoz. Kérdéseinkre a cikkünk megjelenésééig nem válaszolt, így egyelőre azt sem tudtuk meg, ő-e az a Haffner Adrienn, aki a kuratóriumi tagja a médiahatóság korábbi elnökének emlékére létrehozott Szalay Annamária Média Alapítványnak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség legújabb tanácsadója Rókusfalvy Pál műsorvezető, kommunikációs szakember, borász. Rókusfalvy 2020 elején csatlakozott a tanácsadói csapathoz, munkájáért bruttó havi 500 ezer forintot kap. Emellett 400 millió forint állami támogatásban is részesült tavaly: a korábbi rádiós az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére kapott pénzt. A műsorvezető kérdésünkre azt mondta:
Feladataim a személyi, külső-belső kommunikációs tanácsadás, illetve kiemelten foglalkozom a hazai borturizmussal, a bormarketinget és borkommunikációt érintő szakterülettel.
A Fideszbe 2003-ban belépő Rókusfalvyról tavaly írtuk meg, hogy az egyik cégével 2,2 milliárd forintért kommunikál az államnak.
A korábbi adatigénylésünkre küldött válaszként Zoób Kati nevét sem tüntette fel az MTÜ, holott Guller Zoltán egy 2018-as megnyitón már említette, hogy a divattervező is az MTÜ tanácsadói közé tartozik. A vezérigazgató ekkor beszélt először arról, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is „javaslatokat küld” a turisztikai ügynökségnek, egyúttal a tanácsadói munka hasznosságáról is beszélt.
Ez egy nagyon fontos munka, hiszen ez a tevékenység a következő 20-30 évben meg fogja határozni a Magyarországról kialakult képet. Alapvetően a saját kollégáim munkájára számítok, de ahhoz hogy minél jobbat tudjunk létrehozni, tanácsadókkal is együtt dolgozom, említettem Zoób Kati, nevét, Zoboki Gábor vagy éppen Káel Csaba nevét, akik azt gondolom, hogy a saját területen maradandót alkottak. És van néhány fiatal, Berecz István vagy éppen Orbán Ráhel – sokan vannak egyébként ők, akik szabadidejükben mindenfajta jogviszony megkötése nélkül, ellenszolgáltatás nélkül tanácsokat és javaslatokat küldenek a Nemzeti Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a külföldi országmárkával kapcsolatos kérdésekben
– mondta Guller.
Zoób Kati viszont a miniszterelnök lányával ellentétben havi 300 ezer forintos díjazásért ad tanácsokat. A divattervező ugyanakkor 811 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kapott az ügynökségtől arra, hogy Balatonfüreden elhelyezze divatgyűjteményét, és egy alkotóházat hozzon létre. Zoób a 24.hu-nak a támogatásról korábban azt mondta: dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is. Neki is küldtünk kérdéseket a tanácsadói munkájával kapcsolatban, de nem reagált arra, hogy pontosan miben számít szakértelmére az MTÜ.
Sikota Krisztina Anna XII. kerületi fideszes képviselő két éve került be az MTÜ tanácsadói testületébe, szakértői munkájáért havi 300 ezer forint juttatást kap. Vagyonbevallása szerint a Szerencsejáték Zrt.-nél is szakértői feladatokat lát el, a társadalmi tanácsadó testület tagja, havi 200 ezer forintért. A Budavári Palota és környezetében található állami tulajdonú műemlék ingatlanok, így a Várkert Bazár vagyonkezelésével foglalkozó Várkapitányság vezérigazgató-helyetteseként pedig havi 1,6 millió forintot keres, annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2017-ben öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Az eljárást az adóhatóság kezdeményezte, miután Sikota Krisztina bt.-je több mint 700 ezer forint köztartozást halmozott fel.
Laposa Bence 2019-ben csatlakozott az MTÜ tanácsadói csapatához, és 300 ezer forint juttatást kap havonta. Ebben az évben sokáig úgy tűnt, hogy a badacsonyi borász folytatja helyi képviselői munkáját, de végül az önkormányzati választás előtt visszalépett. Egy 2019. szeptemberi Facebook-bejegyzésében azt írta, felkérést kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, „melynek keretében lehetőségem nyílik a balatoni, badacsonyi turizmus fejlesztése érdekében tovább dolgoznom”. A borász Guller Zoltán levelét is csatolta, aki a felkéréskor a többi között azt írta: „Az MTÜ egy olyan Szakmai Tanácsadó Testületet hozott létre, amely tevékenységével, tanácsaival segíti a vezérigazgató munkáját, működését.”
Azt követően, hogy megírtuk, a Balatoni Körhöz tartozó vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója, a borász a 24.hu-nak adott interjújában így fogalmazott az MTÜ-nek végzett munkájával kapcsolatban:
Általában olyan embereket kérnek fel tanácsadói pozícióra, akik a helyi viszonyokat segítenek adaptálni a fejlesztési programba. Ez egy külső megbízás, nincs irodám Budapesten a Kacsa utcában. Stratégiai kérdésekben tudok ötleteket adni. (…) Azon dolgozom, hogy a Balaton imázsa önállóan is értelmezhető legyen, és próbáljuk meg megfogalmazni, hogy mit tud adni az itt lévők és az ide látogatók számára. Az az álmom, hogy a Balatonról úgy tudjunk beszélni, mint Toszkánáról.
Laposa a munkafolyamatról elmondta, habár Guller Zoltánnal ismerik egymás telefonszámát, de a felmerülő ötleteket, javaslatokat munkacsoportokban dolgozzák ki.
Noha vannak ellentmondások az MTÜ 2018-as és 2021 adatigénylésünkre küldött válaszaiban, a táblázatok alapján több olyan tanácsadó is van, aki megőrizte pozícióját.
Zoboki Gábor és Káel Csaba továbbra is MTÜ-tanácsadóként dolgozik. Előbbi Ybl-díjas építész, jelentősebb munkái közé tartozik a Művészetek Palotája és a Nemzeti Táncszínház megtervezése, de tervezett kulturális központot a kínai Sencsenben is. Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója. Forgatott filmet Orbán Viktor amerikai útjáról, ő rendezhette a vizes vb nyitóünnepségét is, ami után bő fél évvel kulturális és turisztikai nagykövetnek nevezték ki. Korábbi cikkünkben tanácsadói munkájának lényegét így foglalta össze: „rendszeres tanácsadással segítem az ügynökség munkáját, elsősorban a szakterületemet, a kulturális szektort érintő témákban és kérdésekben”. Káel havi bruttó 360 ezer, Zoboki Gábor 300 ezer forint díjazást kap az ügynökségtől.
Szintén az MTÜ tanácsadója maradt:
Herczeg Ágnes, a Pagony táj- és kertépítész iroda vezetője, aki továbbra is havi 300 ezer forintért ad tanácsokat. Az ő nevéhez fűződik például a felcsúti futballkomplexum kertjének tervezése.
Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember. Volt Orbán Viktor szövegírója, majd dolgozott több minisztériumnak is, később a magyar téli olimpiai csapat sajtóattaséja, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs és marketingvezetője. a kormányfő feleségével, Lévai Anikóval is jó viszonyt ápol. Díjazása neki is havi 300 ezer forint.
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója 2018 óta szintén havi 300 ezer forintért ad tanácsokat.
Walton Tamás marketing- és kommunikációs szakember „személyi, külső-belső kommunikációs, marketingkommunikációs tanácsadást” végez 2018 óta havi 550 ezer forintért.
2018-as adatigénylésünk óta már nem az MTÜ tanácsadója:
Csák János, aki Vezette a Molt, a Matávot és volt londoni nagykövet is, a Heti Válasz korábbi tulajdonosa. A 24.hu két éve interjút készített vele.
Folly Réka: a Folly arborétum örököse; az MTÜ az arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztésére 475 millió forintot ítélt meg tavaly.
Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa,
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, aki a budai Várbeli beruházásokat menedzselő, súlyos szabálytalanságokat produkáló miniszterelnökségi cégnél dolgozott, és a Vár turisztikai stratégiájának elkészítését segítő tanácsadó testületnek segített
Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas és Magyar Érdemkereszttel kitüntetett népzenész, érdemes művész.
Kiemelt képünkön: Borbás Marcsi, Zoób Kati, Rókusfalvy Pál és Sikota Krisztina. | https://24.hu/belfold/2021/05/19/magyar-turisztikai-ugynokseg-mtu-tanacsadok-rokusfalvy-pal-zoob-kati-laposa-bence-borbas-marcsi/ | https://web.archive.org/web/20221202060614/https://24.hu/belfold/2021/05/19/magyar-turisztikai-ugynokseg-mtu-tanacsadok-rokusfalvy-pal-zoob-kati-laposa-bence-borbas-marcsi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borbas-marcsi-es-laposa-bence-mellett-cegvezetestol-eltiltott-kepviselo-is-az-mtu-fizetett-tanacsadoja | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-19 00:00:00 | [
"Csák János",
"Folly Réka",
"Guller Zoltán",
"Gyutai Csaba",
"Haffner Adrienne",
"Herczeg Ágnes",
"Káel Csaba",
"Kieselbach Tamás",
"Laposa Bence",
"Molnár-Bánffy Kata",
"Orbán Ráhel",
"Pál István Szalonna",
"Rókusfalvy Pál",
"Sikota Krisztina Anna",
"Vitézy Dávid",
"Walton Tamás",
"Zoboki Gábor",
"Zoób Kati"
] | [
"HÍR-MÉDIA 2002 Regionális Hírszolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"tanácsadás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,148 | Több száz milliárdot vernek el Rogánék propagandára a ciklus végéig | A kormány dicséretét sulykoló kommunikációs gépezet egyértelműen a „baráti” beszállítókat és médiafelületeket részesíti előnyben. | Az ideinél szűk 6 milliárd forinttal kevesebbet irányoztak elő Rogán Antal minisztériumának kormányzati kommunikációra a 2022-es költségvetésben, de így is 18 milliárd forint mehet erre a célra. (Valamint további 11 milliárd "kiemelt társadalmi kapcsolatokra".) A kampányok büdzséje 2017 óta nem volt ennyire alacsony - de eddig sem nagyon sikerült tartani az előzetes terveket.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda Rogán vezetésével 2015 végén állt fel, azóta minden évben kap pénzt hirdetési, kommunikációs kampányokra. Az első teljes évben "szerény" 10 milliárd forintot, azután viszont folyamatosan emelkedett az összeg, 2019-ben már a 30 milliárdot közelítette. 2020-ban és 2021-ben 23,9 milliárd forintot irányoztak elő - ehhez képest kell érteni a 2022-re betervezett 18 milliárd forintos summa alacsonyságát. | https://hvg.hu/360/202119__propaganda__rogan_kaszal_es_tejel__koltsegvetes_2022__kihangositva | https://web.archive.org/web/20220925103450/https://hvg.hu/360/202119__propaganda__rogan_kaszal_es_tejel__koltsegvetes_2022__kihangositva | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-milliardot-vernek-el-roganek-propagandara-a-ciklus-vegeig | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-17 11:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Horváth László",
"Rogán Antal"
] | [
"Central Médiacsoport",
"Magno Studio Kft.",
"Media Dynamics Kft.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft.",
"Origo Zrt.",
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
52,149 | "Rablóprivatizáció" – felvásárlási hullámot is hozhat az új lakástörvény | Ha az Országgyűlés elfogadja, jelentős kedvezménnyel juthatnak lakáshoz azok, akik most önkormányzati bérlakásban laknak, függetlenül attól, hogy egy penészes, nyirkos ingatlanról van-e szó, vagy egy műemlékről a Budai Várban. | Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedden éjszaka benyújtotta a lakástörvény módosítását. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy azok, akik műemléki védettség alatt álló önkormányzati lakást bérelnek, az ingatlant kedvezményesen megvehetik. Ilyen lakások zömmel a budai Várban vannak, ezeket ugyanis 1990 után nem lehetett privatizálni, így önkormányzati tulajdonba kerültek.
Ehhez képest az új szabályozás úgy szól, hogy
ha a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony legalább 2020. december 31. napjától fennáll, abban az esetben az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott lakásra vételi jog illeti meg a bérlőt.
Vagyis nemcsak azok járhatnak jól, akik műemléki lakásban laknak, hanem lényegében mindenki, aki 2020. december 31-e előtt önkormányzati lakásra bérleti szerződést kötött.
Azért járhatnak jól, mert a módosítás, ha elfogadja a parlament, a lakás forgalmi értékének 30 százalékában állapítja meg a vételárat. Az összeg még ennél is alacsonyabb lehet, attól függően, hogy a bérlő mióta lakik az ingatlanban: évenként egy százalékkal csökken a vételár, ami legfeljebb a lakás értékének 15 százalékáig csökkenthető. Ahhoz tehát, hogy valaki a maximális kedvezménnyel élni tudjon, legalább 15 éve bérlőnek kell lennie. A tervezetben benne van az is, hogy aki egy összegben fizet, csak a kedvezményes vételár 70 százalékát kell állnia.
A 24.hu számolta ki, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti: Budapesten egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást az abban 15 éve lakó bérlő egy összegben 5 millió 250 ezer forintért vásárolhat meg, vagyis a piaci ára 10,5 százalékáért.
A tervezett módosítás szerint nem lehetne megvenni
a felújításra vagy bontásra kijelölt épületben, vagy rehabilitációs területen lévő lakást,
szolgálati, vállalati bérlakást,
elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakást,
nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást,
műteremlakást.
De akkor mi lesz a műemlékvédelmi lakásokkal?
Az állam a rendszerváltozás után lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként épült ingatlanok privatizációját: átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért. A vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehetett eddig, és lehet ezután is elidegeníteni.
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-es határozata azonban úgy szól, hogy a Várnegyed lakásai az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részét képezik. A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. És érint a mostani szabályozásban is. A benyújtott szövegben ugyanis az szerepel, hogy „helyi önkormányzat rendelete lakáscélú műemléképületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet”. Vagyis az ezeket bérlők is élhetnek vételi jogukkal. Vége az „örökbérletnek”, a várbeli lakások jelentősen alacsonyabb összegű havi bérleti díjának.
A budai Várban bérelt ingatlanok kapcsán több botrány is kirobbant az elmúlt években. A hvg.hu is többször írt már arról, hogyan jutottak ingatlanhoz a Várban a közélet prominens alakjai. Írtunk arról, hogy Szijjártó barátja is rendkívül alacsony áron bérel lakást, ahogy arról is, hogy Palkovics László egy győri panelt adott a várbeli lakásáért cserébe. De van itt ingatlanja Bayer Zsoltnak is.
Hogyan jutottunk idáig?
V. Naszályi Márta, a Budai Várat is magába foglaló I. kerület polgármestere az önkormányzati választáskor azt ígérte, kezdeményezi fogja, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük. A programjában egyébként az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot, és differenciálják a lakbéreket.
Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítésének, de a tervezetből kiszivárgó részletek felháborodást keltettek. A bérlők például azt sérelmezték, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint, hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába, ami önmagában jelentős ugrás. A polgármester úgy érvelt, a lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, ennek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, a bérlakások fenntartása évi 500 millió forintos veszteséget jelentett a kerületnek.
Böröcz László az Indexnek korábban azt állította, a várbeli bérlők közül sokan megkeresték, miután az I. kerületi önkormányzat új lakásrendelet megalkotásán kezdett el dolgozni. Erre válaszul született meg a lakástörvény módosítása, amire egyébként a politikus a tervezett módosítás indoklásban ki is tér. Úgy fogalmaz, hogy a törvényjavaslattal a jogalkotó egy történelmileg előállt helyzetet is orvosolni kíván. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt.
A módosítás által bevezetett szabályok azt kívánják többek között biztosítani, hogy azok, akik az 1990-es években hozott korlátozások miatt nem élhettek vételi jogukkal, most hasonló feltételekkel tehessék ezt meg, mint korábban a velük hasonló helyzetben lévő bérlők országszerte.
Az értékbecslés és az adásvételek lebonyolítása az önkormányzatok feladata lesz, ami nem elhanyagolható kiadás az anyagiakban egyébként sem bővelkedő intézményeknek. Az új szabályozás szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kérelem benyújtásától számítva 6 hónapja lesz az önkormányzatnak, hogy a lakás megállapított forgalmi értékét közölje. Ellenkező esetben az állam elvégzi helyettes az értékbecslést, de ennek költségét az önkormányzatra terheli.
A polgármesterek tiltakoznak
Kerestük az I. kerületi polgármestert, hogy megtudjuk, hogyan érinti a kerületet és az önkormányzatot az új rendelkezés. V. Naszályi Márta szerint
a kormány bebetonozza a lakhatási szegénységet Budapesten.
Úgy véli, a tervezett módosítás pont azokat az embereket hagyja magára, akik a leginkább rászorulnának a segítségre. "A törvény felszámolná az önkormányzati lakásállományt, ezáltal ellehetetlenítve azt, hogy a kerületek és a városok segítsenek azoknak az embereknek, akik sose juthatnának egyébként lakáshoz. Az önkormányzatok innentől kezdve nem érdekeltek abban, hogy lakásokat építsenek, és hogy bérbe adják azokat az arra rászorulóknak, mert a kormány bármikor elveheti őket" – érvel.
Pikó András, józsefvárosi polgármester a Facebookon reagált. Azt írta, szerinte "elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada – lehet, hogy az elején sok boldog lakástulajdonos fog majd a Fideszre szavazni, de a fővárosi épületállomány műszaki színvonalát is kalkulálva később örömmel szabadulnak majd az olcsón megszerzett vagyontárgytól a piaci ár alatt is."
A törvényváltozást az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntésének tartja. Kiemeli, hogy Józsefvárosban nagyjából négy és fél ezer önkormányzati bérlakás van. „Budapesten itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya”, penészes, nyirkos, több mint 100 éves épületekben lévő komfort nélküli vagy alig komfortos lakásokról van szó. „Pár millióért, kölcsönből, alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma is napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már biztosan nem lesz forrásuk – ők is gyorsan pénzért kívánják majd tenni. Ez vagy sikerül majd, vagy nem” – zárja.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény hiába rendelkezik úgy, hogy „műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében a fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg”, az új szabályozással a Fővárosi Önkormányzat elveszíti elővásárlási jogát a bérlők vételi jogának gyakorlása esetén. | https://hvg.hu/ingatlan/20210512_Rabloprivatizacio__befektetoi_korok_felvasarlasat_hozhatja_az_uj_lakastorveny | https://web.archive.org/web/20220325002954/https://hvg.hu/ingatlan/20210512_Rabloprivatizacio__befektetoi_korok_felvasarlasat_hozhatja_az_uj_lakastorveny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rabloprivatizacio-n-felvasarlasi-hullamot-is-hozhat-az-uj-lakastorveny | HVG | hungarian-news | 2021-05-12 16:45:00 | [
"Böröcz László"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,150 | Böröcz nem tartja elképzelhetetlennek, hogy változtassanak az általa benyújtott új lakástörvényen | Azt visszautasította, hogy a budai Várnegyed kormányközeli lakásbérlői kedvéért hoznák ezt a törvényt. | A lakástörvény most ismert módosítási javaslata, az megítélésem szerint elfogadhatatlan, magam sem értek vele egyet
– nyilatkozta Papp László debreceni fideszes polgármester az RTL Híradónak. Arról a törvényjavaslatról nyilatkozott, amit múlt héten Böröcz László kormánypárti parlamenti képviselő nyújtott be, és amely 10,5–30 százalékos áron tenné megvásárolhatóvá az önkormányzati bérlakásokat azok bérlői számára. Ha a bérlő ajánlatot tesz, a javaslat jelen formája szerint azt mindenképpen el kellene fogadnia az önkormányzatnak.
A javaslat így elfogadása esetén Papp szerint több milliárd forintos vagyonvesztést okozna Debrecennek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslatról még egyeztet a kormány az önkormányzatokkal. Arról, hogy a kormánypárti javaslatot fideszes városvezetők is kritizálják, a polgármester azt mondta, szerinte a normálisan működő pártoknál mindig vannak vélemények és ellenvélemények, most is ezek ütköztetése folyik történik.
Egy tucat polgármesterrel beszélt már Böröcz László a törvénymódosításról – mondta el a képviselő ugyancsak az RTL Híradónak. Próbálta megvilágítani a szempontjait, ezek egyrészét el is fogadták. A polgármesterek saját javaslatokat is tettek, ezekről Böröcz azt mondta:
Mi ezeket a javaslatokat természetesen megvizsgáljuk, és amennyiben úgy látjuk, hogy ez összhangban van a törvény céljával, vagy javít magán a törvényen, akkor még az is előfordulhat, hogy elfogadjuk őket.
A képviselő szerint a polgármesterek kivennének bizonyos ingatlanokat a privatizációval érintettek köréből, de részleteket nem árult el. Azt pedig visszautasította, hogy a budai Várnegyed kormányközeli lakásbérlői kedvéért hoznák ezt a törvényt. 60 ezer ember lakhatásáról van szó, nem egy-kettőéről – mondta erre.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy visszavonja a javaslatát, Böröcz azt mondta nem, most is kitart mellette. | https://hvg.hu/ingatlan/20210517_lakastorveny_privatizacio_borocz_papp_laszlo_debrecen | https://web.archive.org/web/20210619221207/https://hvg.hu/ingatlan/20210517_lakastorveny_privatizacio_borocz_papp_laszlo_debrecen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borocz-nem-tartja-elkepzelhetetlennek-hogy-valtoztassanak-az-altala-benyujtott-uj-lakastorvenyen | HVG | hungarian-news | 2021-05-17 17:39:00 | [
"Böröcz László"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,151 | A Palkovics-trükk: így nyomja le ellenfeleit a kormány végrehajtóembere | A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént. | A Palkovics-trükk: így nyomja le ellenfeleit a kormány végrehajtóembere
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.
„Tekintsünk el attól, hogy itt megegyezésről van szó: ha része lett volna a Fudan a Diákvárosnak, akkor az a 2019-es megbeszélések során kiderült volna” – mondta a hvg.hu-nak hétfőn Baranyi Krisztina. Igaz, Palkovics szerint a projektet jóváhagyó megbeszélés prezentációjában az szerepelt, hogy egyetemvárost építenek, nem diákvárost, így szerinte nem csorbul a korábban kitalált koncepció.
Ferencváros polgármestere szerint ugyanakkor teljesen kézzelfogható, hogy a tárgyalások a kormány és a főváros között a Fudan Egyetem és a Diákváros sorsáról csupán a látszat kedvéért nevezhetők egyeztetésnek, ugyanis az elmúlt egy hónapban olyan írásos megállapodások és törvényjavaslatok születtek, amelyek lényeges vita nélkül kényszerpályára tehetik a Diákváros-projektet.
Amikor április elején kiderült, hogy a kormány kínai hitelből tervez kampuszt építeni a sanghaji Fudan Egyetemnek, mindezt ráadásul a terv szerint 8-12 ezer diáknak otthont adó leendő városrész, a dél-pesti Diákváros területén, az ITM-et vezető Palkovics László szinte azonnal megígérte, hogy a magyar tanulóknak élhető lakhatást biztosító beruházást egyáltalán nem befolyásolja a Fudannal kötött megállapodás.
A dolgok azonban szinte napok leforgása alatt rohamtempót vettek. A Diákváros a Budapest Fejlesztési Központtól az ITM kezébe került, kiszivárogtak az első tervrajzok a térhódító Fudan-kampuszról, múlt szerdán pedig konkrét törvényjavaslat született a kínai egyetemről, amelyből kiderült, hogy a kormány tervei szerint gyakorlatilag semmisnek lehet tekinteni a fővárossal kötött megállapodásokat a Diákvárosról, az ugyanis csak a kijelölt terület töredékét fogja megkapni.
Ezek után úgy tűnik, folytatódik az elmúlt években látott trend:
ha egy projekt Palkovics László és az ITM oltalma alá kerül, onnantól lehet tárgyalni, csak nem érdemes.
Palkovics a megoldóember szerepét tölti be a kormányban, az előre eldöntött átalakítások végrehajtása viszont messzebbre nyúlik vissza, mint a 2019-es MTA-ügy, amikor a kormány Palkovics ígérete ellenére vette el a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit – mondta megkeresésünkre Szűcs Zoltán Gábor politológus.
Az ITM vezetője 2014-ben még felsőoktatási államtitkárként állt bele az első komolyabb reformba, az egyetemi kancellári rendszer bevezetésébe. Szűcs Zoltán Gábor szerint érdemes erre tekinteni az egyetemi autonómia felszámolásának kezdőpontjaként: azzal, hogy a kormány 2015 elejétől kancellárokat nevezett ki a felsőoktatási intézmények élére, gyakorlatilag megkezdte azok gazdasági kézivezérlését. Úgy tudni, Palkovics már ekkor nagyon ellentmondásos benyomást tett az egyetemi vezetőkre, hol hangsúlyozva együttműködési szándékát, hol arra célozva, hogy mindenkinek jobb lesz, ha nem mondanak neki ellent. Ezt követően fokozatos átalakítások jöttek a rektorok összetételében is, így ami idén történik egyetemi modellváltás címszó alatt, azt inkább lehet az állami rendszer újragondolásának nevezni, tényleges egyetemi autonómiáról ugyanis már régóta nincs szó Szűcs szerint.
Bár arról keveset tudunk, hogy Palkovics személyiségéhez mennyire illik a rá kiszabott feladatkör, Szűcs szerint az biztos, hogy a politikai-gazdasági profiljához jól passzolnak a rábízott projektek. Palkovicsnak erős, leginkább műszaki víziója van a tudományok szerepéről, kutatási céljait pedig gazdasági integrációs tervek motiválják – azaz minden tettével a technológiai fejlődést és a gazdaságot kívánja szolgálni. Szűcs szerint ez önmagában nem rossz hozzáállás, viszont a tényleges tudományos életnek csak kis szeletére alkalmazható, ez pedig az MTA és a CEU-ügyekben, de még a Fudan kérdésében is jól látható.
Palkovics jelentősebb kormányzati projektjei
– Palkovics László 2014-ben csatlakozott a kormányhoz a Knorr-Bremse német nagyvállalattól, ugyanebben az évben felsőoktatási államtitkárként végrehajtotta az egyetemi kancellári rendszer bevezetését.
– 2017-től Palkovics oroszlánrészt vállalt a CEU elűzésében, elsőként ismerte be, hogy az átalakított felsőoktatási törvény a „Soros-egyetemre” lett tervezve.
– Mindeközben részt vett más oktatási reformokban is, kezdetben az Emmi oktatási államtitkáraként, majd az ITM vezetőjeként: Palkovics dolgozott többek közt az új Nemzeti Alaptanterven és a szakképzés átalakításán is.
– 2019-ben szinte egy emberként küzdött meg az MTA-val a kutatóintézeteiért.
– Palkovics vitte a hátán az egyetemi modellváltást, amelynek egyetlen kisebb akadálya az SZFE-ügy volt, ám ez inkább járt szakmán belüli összetűzésekkel, mint Palkovics személyes küzdelmeivel.
– 2021 tavaszán pedig személy szerint Palkovicshoz került a Diákváros és a Fudan Egyetem kérdése.
Palkovics, tartva magát a saját és a kormány elképzeléseihez, sosem akarja meggyőzni az adott közeget, helyette inkább átláthatatlan helyzeteket teremt: megpróbálja hol megnyugtatni, hol kooptálni, hol egyszerűen elnyomni a másik oldalt, egyszóval kifárasztani az ellenfeleit. A kormány reformjai általában el vannak rejtve a nyilvánosság elől, az embereknek nincs lehetősége megfogalmazni sikerkritériumokat, az ilyen átláthatatlan folyamatok végrehajtásában pedig nagyon otthon van Palkovics – fogalmaz Szűcs.
A Magyar Tudományos Akadémia átalakításánál vált először a nyilvánosság számára is láthatóvá, miről van szó, amikor Palkovics „tárgyal” valakivel. A 2018-as választásokat követően jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és kapott azonnali vezérszerepet a tudományos életben. Első körben a kutatási finanszírozásokat vállalta át, és került célkeresztbe egyúttal az MTA azzal a kimondatlan céllal, hogy a kormány dönthessen arról, milyen kutatásokra és mennyi pénzt ad. Palkovics 2018-ban még megnyugtatta az Akadémia elnökségét:
"Nincs semmiféle olyan szándék, hogy az Akadémia működési módját bárki megváltoztassa. Nem akarja a minisztérium megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, nem akarja a minisztérium a kutatóintézetek irányítását átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
Mire azonban az erről szóló hangfelvétel kiszivárgott 2019 közepén, a helyzet már egészen másról szólt. Az egyeztetések zsákutcába futottak, a kormány pedig úgy döntött, erőszakkal nyomja le az Akadémia torkán az akaratát: így jött létre 2019 augusztusára az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, és került a többségében a kormány által kinevezett vezetésű intézmény hatáskörébe az MTA összes kutatóintézete.
Palkovics egyébként a CEU kiebrudalása közben is váltig állította, hogy az egyetem nem költözik sehová – ez egyébként azóta is gyakran felbukkan a kormányzati kommunikációban, mondván az egyetemnek maradtak magyar akkreditációval rendelkező programjai –, bár, ahogy Szűcs Zoltán Gábor is hangsúlyozza, ebben az esetben sokkal inkább volt szó politikai, ideológiai célokról, mintsem az ITM hatáskörébe tartozó döntésekről.
Az egyetemek alapítványi átalakítása viszont egy az egyben az ellenfél kifárasztására játszó Palkovics-trükköt mutatta, Szűcs szerint ráadásul sokkal szofisztikáltabban, mint az MTA esetében. Mire a felszínre került a téma, az egyeztetések egyes egyetemeken már javában folytak fenntartóváltásáról, a modellváltó intézmények listája 2020 végére tízfősre bővült, majd 2021 januárjában még hét egyetemről derült ki, hogy beállhat a sorba. A fenntartóváltás papíron minden egyetemen önálló döntésen alapult, jóllehet, a válaszadásra az intézmények rendkívül rövid határidőket kaptak, a direkt ráhatás, vagy anyagi nyomás alá kerülő egyetemek pedig sokszor az oktatóik akarata ellenére is a modellváltás mellett szavaztak. A jelek szerint az ITM-en belül egyébként nem volt kérdés arról, hogy milyen válasz érkezik az intézményektől,
Palkovics minisztériumának kiszivárgott prezentációi szerint ugyanis hiába történik az egyetemek „kérésére” az átalakítás, a kormányban már kész tényként kezelték az összes kérdéses egyetem átstrukturálását.
Szűcs Zoltán Gábor szerint az egyetemi modellváltás és a Fudan ügyében van egy nagyobb, rendszerszintű összeférhetetlenség is a valótlan ígéreteknél, amely végül mégiscsak rávilágít arra, hogy nem Palkovics kezében futnak össze a szálak. Szűcs szerint a kormánynak (beleértve Palkovics irányvonalát) évek óta kiemelt célja a felsőoktatás nemzetközi színvonalának emelése, ezért is indultak el egyre nagyobb ösztöndíjprogramok a külföldi hallgatók bevonzására, illetve kapott nagy vagyont az elsőként magánkézbe kerülő Corvinus Egyetem, hogy megerősítse nemzetközi „business school” karakterét. Bár az általános modellváltásban megközelítőleg sincs annyi pénz, mint a Corvinus esetében, a magyar egyetemek új struktúrája azokat a külföldi példákat másolja, ahol fontos gazdasági szerepet kap a felsőoktatás, és vele együtt emelkedik is a színvonal nemzetközi téren. Éppen ezért tűnik érthetetlennek a Fudan Egyetem meghívása: egy nagy külföldi játékos érkezése teljesen szembemegy Palkovics eredeti elképzeléseivel, és egyedül a kormány saját céljai tudnak bármilyen magyarázattal szolgálni egy, a tudományos és gazdasági víziójukkal ennyire ellentétes folyamatra. | https://hvg.hu/itthon/20210518_palkovics_itm_targyalas_orbankormany | https://web.archive.org/web/20220622070331/https://hvg.hu/itthon/20210518_palkovics_itm_targyalas_orbankormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-palkovics-trukk-igy-nyomja-le-ellenfeleit-a-kormany-vegrehajtoembere | HVG | hungarian-news | 2021-05-18 12:05:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Fudan Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Közép-európai Egyetem (CEU)",
"Magyar Tudományos Akadémia (MTA)"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"diplomácia",
"tudomány",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,152 | Amióta az állam átvette a Kartonpackot, nem készült egy beszámoló sem, bírságolt az MNB | Ritkán történik meg, hogy a jegybank egy állami többségi tulajdonú céget bírságoljon a szabálytalanságok miatt, de most egymillió forintra büntette az MNB a Kartonpackot. | Amióta az állam átvette a Kartonpackot, nem készült egy beszámoló sem, bírságolt az MNB
Ritkán történik meg, hogy a jegybank egy állami többségi tulajdonú céget bírságoljon a szabálytalanságok miatt, de most egymillió forintra büntette az MNB a Kartonpackot.
A Magyar Nemzeti Bank 1-1 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a Kartonpack és az OTT-ONE tőzsdei kibocsátókat, mert nem tették közzé az éves jelentéseiket határidőn belül.
A Kartonpack története azért különösen érdekes, mert egy olyan cégről van szó, amelyben a legnagyobb tulajdonos a magyar állam – a Budapest Értéktőzsde honlapján lévő adatok szerint a részvények 61 százaléka az állami MNV Zrt.-é. A céget tavaly áprilisban a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva állami felügyelet alá vették, de hogy miért volt szüksége az államnak a járvánnyal összefüggésben egy dobozgyárra, az sem akkor, sem azóta nem derült ki. Ez után a kirendelt kormánybiztos gyorsan leváltotta a vállalat vezetőit. Még abban a hónapban új könyvvizsgálót választottak, az éves beszámoló elfogadását határidőn túlra, az auditálási feladatok elvégzése utánra ígérték – emiatt már akkor felfüggesztették a tőzsdei kereskedést a cég részvényeivel.
Csakhogy a beszámoló nem készült el azóta sem: nemhogy a 2019-ről szóló jelentéssel nem készültek el, a 2020-as első félévit sem adták le.
Az MNB a kedden közzétett határozatában ismételten felszólította a Kartonpackot, hogy legkésőbb december 31-ig tegye közzé 2019. és 2020. évi éves jelentését, illetve a 2020. I. félévéről készített féléves jelentését. A rendszeres tájékoztatási kötelezettségének megsértése miatt a jegybank 1 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a cégre.
2020. június. 15. 07:00 Gyenis Ágnes hvg360
Nyertek a kisbefektetők az einstandolt Kartonpack ellen, de az állam keresztbe tehet nekik
Többéves bírósági küzdelem után érte el a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete, hogy gyakorolhatja tulajdonosi jogait a Kartonpackban, csakhogy az közben állami irányítás alá került, s a jelek szerint lényegében a vészhelyzet lefújása után is ott marad.
2020. május. 11. 08:24 hvg.hu Vállalkozás
Felfüggesztette az MNB az állami gyámság alá vont Kartonpack tőzsdei kereskedését
Nem készült el időre a cég az éves jelentéssel. Amíg az nincs meg, nem lehet a tőzsdén kereskedni a részvényeivel. | https://hvg.hu/kkv/20210518_kartonpack_mnb_birsag | https://web.archive.org/web/20211031115829/https://hvg.hu/kkv/20210518_kartonpack_mnb_birsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amiota-az-allam-atvette-a-kartonpackot-nem-keszult-egy-beszamolo-sem-birsagolt-az-mnb | HVG | hungarian-news | 2021-05-18 11:46:00 | [] | [
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OTT-ONE Nyrt."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"átláthatóság",
"bírság",
"tőzsde",
"klientúra",
"államosítás"
] | [] |
52,153 | A kormány elcsatolná minden idők legnagyobb beruházását a helyi önkormányzatoktól | Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte. | A kormány elcsatolná minden idők legnagyobb beruházását a helyi önkormányzatoktól
Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.
Különleges gazdasági övezetté minősítheti a kormány az iváncsai ipari parkban létesítendő akkumulátorgyárat – derül ki a hvg.hu birtokába jutott előterjesztésből. A hvg.hu információi szerint az előterjesztést a kormány május 19-ei, szerdai ülésére tűzték napirendre. A javaslat szerint az új különleges gazdasági övezetet a „Duna mente Fejér megye” nevet kapná. A különleges gazdasági övezetekről szóló 2020 közepi – sok vitát kiváltott – törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról.
A kormány „elkötelezett a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése mellett, így folyamatosan vizsgálja a törvény rendelkezéseivel összhangban különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségeit. Jelenleg még nem született döntés új különleges gazdasági övezet kijelöléséről” – közölte a Miniszterelnökség a hvg.hu kérdésére.
Az előterjesztés (amelyről a Telex is beszámolt) szerint a dokumentum a Miniszterelnökségen készült, a Fejér megyei közgyűlés elnöke kezdeményezésére. A közgyűlés elnöke a fideszes Molnár Krisztián, a legutóbbi önkormányzati választáson a húsz megyei képviselői helyből 14-et a Fidesz–KDNP szerzett meg, a DK és a Momentum 2-2-t, míg a Válasz és a Mi Hazánk 1-1 mandátumot.
A gazdasági övezet kialakítása a törvény értelmében a kormány hatásköre, az érintett önkormányzatokkal mindössze egyeztetni szükséges. A kormányzati előterjesztés készítői az annak részét képező egyeztetési lapon beikszelték, hogy a megyei önkormányzat egyetért a javaslattal, továbbá a települési önkormányzatok közül az iváncsai, a rácalmási, az adonyi és a kulcsi is. Nem világos, hogy zajlottak-e valódi egyeztetések e önkormányzatokkal –
úgy tudjuk, érdemi egyeztetésekre még nem került sor.
A dunaújvárosi önkormányzatot pedig nemhogy az egyeztetésekből hagyták ki, de a közeli nagyvárosról az előterjesztésben említés is alig esik. Pedig Dunaújváros enyhén szólva érintett az ügyben – erre még visszatérünk.
Száz hektár, sok száz milliárd forint
Az biztos, hogy nem kevés pénzről van szó. Jun Kim, a dél-koreai SK Innovation elnök-vezérigazgatója és Szijjártó Péter külügyminiszter 2021 elején közösen jelentették be, hogy a cég két komáromi akkumulátorgyára után felépít egy harmadikat is Magyarországon. A tervek szerint az új üzem Iváncsán fog megvalósulni 2,3 milliárd euróból (körülbelül 680 milliárd forintból) – ez lesz az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. Az egységet 700 ezer négyzetméteren fogják felhúzni, várhatóan 2500 embernek ad majd munkát, kapacitása évi 30 gigawattórányi akkumulátor lesz – vagyis a nagyobb akkumulátorgyárak közé fog tartozni. Egy ideje szóltak arról találgatások, hogy az SK tovább bővítene Komáromban, mivel az elektromos autók iránt Európában nőni fog a kereslet. Végül Iváncsát választották, mert az kiváló logisztikai helyszínen található és rendelkezésre áll a megfelelő számú, kellően képzett munkaerő is.
A kormányzati előterjesztést április 30-ra dátumozták, és külön kiemelik benne, hogy az akkumulátorgyár azért is rendkívül fontos, mert „lehetőséget biztosít a csődközeli ISD Dunaferr munkásainak szükség esetén az elhelyezkedésre is”.
Az új gazdasági övezet nem csak az iváncsai akkumulátorgyárat foglalná magában, hanem az iváncsai ipari park másik nagy, folyamatban lévő beruházását, a török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos mezőgazdaságigépalkatrész-üzemét is. Plusz a rácalmási Hankook-gumigyárat, illetve a Hankook folyamatban lévő bővítését. A Hankook saját telephelyére kívánja áttelepíteni a raktározást, ezért egy 8 milliárd forintos beruházás keretében raktárakat akar építeni.
Ezeket az előterjesztés értelmében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánítaná, vagyis e beruházások számos engedélyezési és adminisztrációs könnyítést kapnának.
A gazdasági övezet pedig jóval nagyobb lenne e beruházásoknál, kiterjedése több mint 100 hektárt érne el, vagyis nem csak a fenti cégeket és nagyberuházásokat érintené, hanem sok másikat – most, de legfőképpen a jövőben.
Göd talán a pénz szűk felét visszakapja
Nyilvánvaló, hogy ekkora cégek és gyárak jelentős adóbevételeket generálnak mind a központi költségvetésnek, mind a helyi önkormányzatoknak. Egyelőre Magyarországon egy különleges gazdasági övezet van, a gödi, amit elsősorban a Samsung-gyár miatt a kormány 2020-ban hozott létre. Először rendeletileg, majd az övezetekről szóló törvény országgyűlési elfogadása után annak hatálya alatt. Az adóhivatal adatai szerint 2020-ban összesen 627 millió forint helyi adót szedtek be:
építményadó: 123 531 000 forint,
telekadó: 30 272 000 forint,
helyi iparűzési adó: 472 988 034 forint.
A Népszava februárban egy birtokába jutott megyei közgyűlési előterjesztés alapján arról írt, hogy a megye összesen 1,8 milliárd forint bevételt vár iparűzési adó jogcímen a 2020-as évre az övezetből, és ennek körülbelül 40 százaléka kerülne Gödre. Ráadásul jórészt nem az önkormányzathoz, hanem pályázatokon keresztül helyi szervezetekhez. A pénzből jut a tágabb értelemben vett környék egyéb településeire: Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, Veresegyház.
A kormány eredeti érve a különleges gazdasági övezetek mellett épp az volt, hogy megyei szinten jobban és igazságosabban szét lehet teríteni az egy-egy nagyvállalattól, ipari parkból befolyó bevételeket. Ugyanez az érv az új Duna mente övezet előterjesztésében is ismétlődik. Az érv persze nem teljesen irracionális, amellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hogy
a megyei önkormányzatokban a Fidesznek kivétel nélkül többsége van, míg a helyi önkormányzatokból a legutóbbi választáson sokat elvesztett.
Például Göd vezetése sem fideszes.
Dunaújvárosnál azonban már most bonyolultabb a helyzet. A Hankook gyára ugyanis Rácalmás közigazgatási területén fekszik, de részben a dunaújvárosi önkormányzat birtokában lévő területeken. És anno a terület rendezését és közművesítését részben Dunaújváros végezte el. Ezért a két önkormányzat közt szerződés van érvényben, amelynek értelmében fele-fele arányban osztoznak a területről befolyt iparűzési adón.
Az elmúlt években ez mindkét önkormányzat számára egymilliárd forint körüli bevételt jelentett – ennek fényében legalábbis érdekes, hogy Dunaújvárost egyeztetésre sem méltatja az előterjesztés.
Igaz, ahogy Göd, Dunaújváros vezetése sem fideszes. Dunaújvárosnak ráadásul Iváncsával is ugyanilyen megosztási szerződése van az iváncsai ipari parkra. És ugye ott minden idők legnagyobb beruházása készül.
Sok pénzt kell még az akkugyár alá tolni
Persze nem meglepő, hogy a kormány (és a megyei önkormányzat) elcsatolnák az akkumulátorgyárat a helyi önkormányzatoktól. Már azon túl, hogy Dunaújváros ellenzéki, Iváncsa pedig független vezetésű. Mindenféle multik mindenféle óriásberuházásait a kormány hatalmas összegekkel támogatja, mind szó szerint, pénzbeli juttatásokkal, mind értékes infrastruktúrafejlesztésekkel.
Az SK Innovation helyszínválasztásában a kiváló lokáció mellett alighanem szerepe volt a magyar állam által ígért támogatásnak – az összeget Szijjártó Péter nem árulta el, annyit mondott, hogy ez is minden idők legnagyobbja lesz.
Vagyis biztosan 22 milliárdnál magasabb számról van szó, eddig ugyanis ez volt a legnagyobb ilyen támogatás.
Ezen túl biztos, hogy szükség lesz infrastruktúrafejlesztésekre, az ipari park jelen állás szerint például nem tudná ellátni az üzem energiaigényét. Az illetékes minisztériumok vizsgálják, pontosan milyen fejlesztésekre lesz szükség, ez után lesz döntés arról, mit valósít meg az állam, és mit az önkormányzat – mondta korábban a HVG-nek Molnár Tibor polgármester. A fejlesztések még további tízmilliárdokat vihetnek el. A BMW például csak 12 milliárd forint direkt támogatást kap debreceni gyárára, azonban ennek még közel tízszeresét költi az állam és az önkormányzat a területhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekre. | https://hvg.hu/gazdasag/20210517_dunaujvaros_ivancsa_kulonleges_gazdasagi_ovezet | https://web.archive.org/web/20230621132206/https://hvg.hu/gazdasag/20210517_dunaujvaros_ivancsa_kulonleges_gazdasagi_ovezet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-elcsatolna-minden-idok-legnagyobb-beruhazasat-a-helyi-onkormanyzatoktol | HVG | hungarian-news | 2021-05-17 17:00:00 | [] | [
"Duna mente Fejér megye",
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat",
"Göd Város Önkormányzata",
"Hankook",
"ISD Dunaferr Zrt.",
"Samsung",
"Yaris Kabin Hungary Kft."
] | [
"Ázsia",
"Dél-Korea",
"Dunaújváros",
"Fejér megye",
"Göd",
"Iváncsa",
"Pest megye",
"Rácalmás",
"Törökország"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"diplomácia",
"önkormányzat",
"adó",
"jármű / gépgyártás",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
52,154 | Megbírságolta az MNB a lélegeztetőgép-vásárlás egyik szereplőjét | Az éves beszámoló elmaradásáért büntetett a jegybank. | Két, egyenként egymillió forintos bírságot szabott ki kedden a Magyar Nemzeti Bank olyan cégekre, amelyek a határidőre nem tették közzé az éves beszámolójukat. A Kartonpack megbírságolásáról külön írtunk – ez az ügy azért figyelemre méltó, mert egy olyan cégről van szó, amelyet tavaly a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva átvett az állam, azóta történtek azok a szabálytalanságok, amelyek miatt a bírság járt. A másik megbüntetett vállalat, az OTT-ONE Nyrt. neve is ismerős lehet azoknak, akik a járvány körüli híreket figyelték:
ez a cég a lélegeztetőgép-beszerzés egyik – igaz, nem a legnagyobb – szereplője.
A magyar kormány korábban rajtuk keresztül is szerzett gépeket Kínából. Csakhogy problémás összefonódásokat találtunk: a hvg.hu, illetve a hvg360 írta meg tavaly júliusban, hogy az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezheti a kínai lélegeztetőgépeket.
Miután ezt megírtuk, az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy az összeférhetetlenségről a sajtóból értesült, a cég „elzárkózik az efféle összeférhetetlen tevékenységtől”, és visszahívják az érintett felügyelőbizottsági tagot. | https://hvg.hu/kkv/20210518_mnb_ott_one_birsag_lelegeztetogep | https://web.archive.org/web/20210623022914/https://hvg.hu/kkv/20210518_mnb_ott_one_birsag_lelegeztetogep | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbirsagolta-az-mnb-a-lelegeztetogep-vasarlas-egyik-szereplojet | HVG | hungarian-news | 2021-05-18 13:08:00 | [
"Martonicz Dániel"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OTT-ONE Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"bírság",
"EU",
"bennfentes kereskedelem",
"covid-19",
"tőzsde",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,155 | Orbánra, Pintérre és Poltra hivatkozva vitte a 100 milliókat, alsónadrágban vitte el a rendőrség | A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt, amiben több 100 millió forintot kértek egy vállalkozótól, ügyvédek közreműködésével – közölte az ügyészség. | A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt, amiben több 100 millió forintot kértek egy vállalkozótól, ügyvédek közreműködésével – közölte az ügyészség.
A nyomozó főügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében kedden 12 helyszínen összehangoltan motozott, kutatott, és foglalt le dolgokat, majd 7 embert kihallgatott gyanúsítottként. Videó is készült egy alsónadrágos férfi őrizetbe vételéről és egy BMW lefoglalásáról.
Orbán és Pintér nevében zsaroltak
A megalapozott gyanú lényege szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával (köztük két ügyvéddel) egy vállalkozótól a kérésükre kb. 800 millió forintot kapott. Az elkövetők arra hivatkoztak, hogy a pénzből Pintér Sándor belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás. Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével kedvezően befolyásolják.
A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárását. Az ügyvéd arra hivatkozott, hogy az ügylethez Orbán Viktor miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és egy magas beosztású NAV-vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.
Az ügy felderítésében, a bűnügyi akció előkészítésében és végrehajtásában a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a NAV is közreműködött. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére több 100 millió forint értékben biztosított vagyontárgyakat.
A nyomozó főügyészség elrendelte mindegyik elkövető őrizetét, és indítványozza a letartóztatásukat, erről a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. | https://444.hu/2021/05/19/orbanra-pinterre-es-poltra-hivatkozva-vitte-a-100-milliokat-alsonadragban-vitte-el-a-rendorseg | https://web.archive.org/web/20220629062021/https://444.hu/2021/05/19/orbanra-pinterre-es-poltra-hivatkozva-vitte-a-100-milliokat-alsonadragban-vitte-el-a-rendorseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanra-pinterre-es-poltra-hivatkozva-vitte-a-100-milliokat-alsonadragban-vitte-el-a-rendorseg | 444 | hungarian-news | 2021-05-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
52,156 | Itt vannak a pontos adatok: arcpirító, mennyiért tankolnak a magyar képviselők | Az adatok szerint Hörcsik Richárd fideszes képviselő az abszolút rekorder, igaz, ő az egyik legtávolabbi lakhellyel rendelkező politikus, a Budapesttől 250 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen él. Hörcsik összesen 3,6 millió forintnyi benzint töltött bele autójába. 2020 júniusában például csaknem 289 ezer forintért tankolt, átlagosan havonta 225 ezerért csorgatta a naftát a kocsiba. | Tövig nyomták a gázt képviselőink az elmúlt másfél évben: 2020-ban összesen 153 millió, idén április végéig 46 millió forintot költöttek a közpénzből feltöltött benzinkártyáikról. A Blikk által az országgyűléstől kikért listából kiderült, 199 képviselőből 125 használja rendszeresen tankoláshoz a kártyáját.
Az adatok szerint Hörcsik Richárd fideszes képviselő az abszolút rekorder, igaz, ő az egyik legtávolabbi lakhellyel rendelkező politikus, a Budapesttől 250 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen él. Hörcsik összesen 3,6 millió forintnyi benzint töltött bele autójába. 2020 júniusában például csaknem 289 ezer forintért tankolt, átlagosan havonta 225 ezerért csorgatta a naftát a kocsiba.
A KSH szerint a nettó átlagkereset havi 275 ezer forint volt idén februárban, a magyarok pedig havonta 13 200 forintot költenek közlekedésre átlagosan. A Hörcsik Richárd által elköltött összegből egyébként mintegy 119 ezer kilométert is elvezethetett a képviselő, ami nagyjából a föld egyenlítői kerületének háromszorosa.
Hörcsik Richárd benzinfogyasztását firtató kérdéseinkre a Fidesz-frakció sajtóosztálya csak ennyit válaszolt: „Minden képviselő a törvényben meghatározott értékig jogosult üzemanyagkártyára, a frakció pedig aktív és lelkiismeretes képviselői munkát vár el.”
Az ugyancsak fideszes Bíró Márk csaknem egy évtizede nem szólal fel a parlamentben, az utakon viszont annál aktívabb: mintegy kétmillió forintért tankolt. A képviselő listáról került be a parlamentbe, vagyis nem kell járnia választókerületét. Választ azonban nem kaptunk a Fidesz-frakciótól, hogy merre autózik ennyit a politikus.
A független Hadházy Ákos szintén csaknem kétmillió forintot költött benzinre. Ez nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy az utóbbi időben nem jár be a parlament üléseire. – Valóban nem járok be a parlamentbe, legfeljebb szavazáskor, helyette inkább az országot járom. Tisztában vagyok vele, mennyi a benzinköltségem.
Amikor nincs járvány, akkor általában a Szekszárd távolságára kiszámolt keretemet túl is lépem, ilyenkor saját pénzből tankolok a hivatalos utakra is. A járvány hónapjaiban viszont előfordult, hogy maradt pénz hónap végén a kártyámon – mondta a Blikknek Hadházy.
Voltak viszont képviselők, akik nem igényeltek ebben az időszakban benzinkártyát (53 fő), sőt, visszaadták azt (16 fő). Utóbbiakra példa Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki szóvivőjén keresztül lapunkkal közölte: 2021 első negyedévében 42 758 forintot költött benzinre abból a keretből, amit számára a DK frakcióvezetőként biztosít. „Fontos hangsúlyozni, hogy ez a pénz a frakciókeretből ment, tehát nem a parlamenti keretet terheltük ezzel” – tették hozzá.
Nem kaphat mindenki
Üzemanyagkártyát az a képviselő kaphat, aki nem kap szolgálati autót állami tisztségéért. Meg kell jelölnie azt az autót, amit ő és családtagja használni fog. A kártya keretét sávos rendszerben számítják ki, lakhely szerint: egy budapesti képviselő például havi 2500 kilométerre elegendő üzemanyag értékét kapja meg, míg egy, a fővárostól több mint 300 kilométerre élő honatya esetében ez már 6500 kilométer. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/tankolas-politikusok-magyar-parlament-benzinpenz/yljxrfd | https://web.archive.org/web/20220608191537/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/tankolas-politikusok-magyar-parlament-benzinpenz/yljxrfd | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-vannak-a-pontos-adatok-arcpirito-mennyiert-tankolnak-a-magyar-kepviselok | Blikk | hungarian-news | 2021-05-20 10:51:41 | [
"Apáti István",
"Barcza Attila",
"Dankó Béla",
"Gyüre Csaba",
"Hörcsik Richárd",
"Kovács József",
"Simon Miklós",
"Tasó László",
"Tiba István",
"Tilki Attila"
] | [
"Parlament"
] | [] | [
"juttatás",
"utazás"
] | [] |
52,157 | Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van. A két céget – s velük az ingatlanjaikat – a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a kormány márciusban. A Manevi azóta vett egy romániai kastélyt is. | Miközben itthon sok esetben a kormány fütyül a műemlékvédelemre, egy tavalyi törvénnyel létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, hogy a régió „egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények” fennmaradását, megőrzését, fenntartását segítse.
Két állami cég egy alapítványnak
Az alapítvány létrehozásáról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, Szijjártó Péter külügyminiszter adta elő, aztán az országgyűlés megszavazta, a köztársasági elnök kihirdette, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben.
Természetesen az állam nem egy üres alapítványt hozott létre, hanem állami vagyont ajándékozott neki: két vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény).
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt és 2012-ben került állami tulajdonba. A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé, de az azelőtti öt évben végig csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013 átneveztek Manevi Zrt.-re. A 2020-as mérlege még a Manevinek sem nyilvános, de a korábbi öt évben a Comitatus-Energiához hasonlóan veszteséges volt.
2020 szeptemberében egy kormányhatározat „a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében” 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, szenteste született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
Bár a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvény tavaly született, a szervezet létrejötte sokáig húzódott: alapító okirata 2021 februárjában kelt, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből a fentebb is említett 600 millió készpénz, a többi részvény:
a Manevi részvényei 11,2 milliárd forint, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos. A kuratórium tagjai Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (vélhetően azonos az Eximbank vezérigazgatójával) és Virág Zsolt (aki feltehetően azonos a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosával).
Az alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés rendelkezett az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány is a 33 közfeladatellátó alapítvány egyike.
A lendvai fürdő és két romániai szálloda
Az alapítványnak adott két cég több külföldi ingatlannal is rendelkezik.
2018-ban írtunk arról, ami 2019-ben valósult meg: a Comitatus megvásárolta a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpontot. A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. A lendvai üdülőközpont vételára a Hvg.hu cikke szerint közel 3 milliárd forint volt.
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Szintén 2018-ban számoltunk be arról, hogy a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a Manevi üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adásvételi szerződés kiadását, és a NAIH elfogadta ezt az érvelést, de a cégbeszámolókból annyit megtudtunk, hogy papíron 1,2 milliárd forintot ér lepusztult állapotú romániai szálloda.
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
2020 decemberében – ahogy arról akkor a Napi.hu beszámolt – a Manevi közbeszerzést írt ki a romániai Máramarosszigeten (Sighetu Marmației) található Korona Szálló (Hotel Coroana vagy Tisa) műemléki rekonstrukciójához kapcsolódó tervezési feladatainak ellátására.
A tenderleírás szerint a műemlék ingatlan „jelenleg használaton kívüli, elhanyagolt állapotban van. Az Ingatlan teljes felújításának eredményeképpen az Ingatlanban ismét egy működő és magas színvonalú 28 szobás (4 lakosztály, 16 superior és 8 standardszoba), 4 csillagos besorolású szálloda alakítandó ki, bárral, sörkerttel, étteremmel, kerthelyiséggel”.
Az ajánlatok összegzése szerint a tervezési megbízást három pályázó közül a DMB Műterem Kft. nyerte nettó 89 millió forintos ajánlattal. A közbeszerzési adatbázisban elérhető egy koncepcióterv, ami bemutatja a Korona Hotel jelenlegi állapotát és az átalakítási terveket. A fotókkal tűzdelt dokumentum szerint az épület nincs túl jó állapotban.
Máramarossziget, Korona Hot… by atlatszo
Az ottani kollégáknak köszönhetően megtudtuk, hogy a romániai ingatlannyilvántartás szerint a Manevi tulajdonjogát 2019 decemberében jegyezték be a Korona Hotelre, ami támpontot nyújt az ingatlan vételárára vonatkozóan. A Manevi 2019-es beszámolójában ugyanis az szerepel, hogy abban az évben a cég egy ingatlant szerzett be, amelynek az értéke a fordulónapon, vagyis 2019. december 31-én nettó 250 millió forint volt.
A horvátországi műemlék
Közel két hete, 2021. május elején pedig nyilvánosságra került a Manevi egy újabb külföldi ingatlana. Az európai közbeszerzési értesítőben ugyanis megjelent egy arról szóló tájékoztatás, hogy eredménytelen lett egy tender, amit a Manevi egy horvátországi ingatlan átépítéséhez kapcsolódó tervezési feladataira írt ki február elején.
Az Eszék történelmi belvárosában, a Lorenza Jagera u. 2. szám alatt található ingatlan a horvát jogszabályok szerint műemlék. Egy 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből és udvarból áll. A Manevi célja az, hogy átalakítsa egy négycsillagos szállodává, amelyben összesen 23 szoba és lakosztály, étterem, valamint rekreációs és spa-részleg (medence, szauna, masszáshelyiség, szépségszalon) is van.
Ez minden bizonnyal nem lesz könnyű munka, hiszen az a tenderleírásban is olvasható, hogy az épület még sosem üzemelt szállodaként, ezért nincs benne recepció, étterem, konyha, de nincsenek szobák és liftek sem, vagyis teljesen át kell alakítani. A közbeszerzési adatbázisban elérhető egy 22 oldalas dokumentum is, ami ismerteti az épület jelenlegi állapotát és az átalakítási elképzeléseket is. Ebből az iratból az derül ki, hogy az épület homlokzatát, ablakait és tetőjét is fel kell újítani, a szállodafunkcióhoz pedig át kell építeni nagyjából minden szegletét, és ráadásul parkolója sincs, ami elég hátrányos a vendégforgalom szempontjából.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2. leírás és koncepció by atlatszo on Scribd
Május elején emailben érdeklődtünk a Manevi Zrt.-nél, hogy mikor és milyen módon került a birtokukba az eszéki ingatlan. Kértük, hogy ha vásárlásról van szó, szíveskedjenek közölni a vételárat, az eladó nevét, és az adásvétel dátumát. Levelünkre két hét elteltével az alábbi választ kaptuk:
„Az ingatlant 2020 augusztusában vásárolta meg a cég, a tulajdonostól a piaci viszonyok figyelembevételével kialkudott és értékbecsléssel alátámasztott vételáron. Az adásvételi szerződés alapján társaságunkat titoktartási kötelezettség terheli, mely alól az eladó nem adott felmentést, így ennél konkrétabb adatokat nem közölhetünk.”
A horvát ingatlannyilvántartásból az ottani újságírókollégák segítségével lekért tulajdoni lapon az szerepel, hogy a Manevi 2020. július végén lett az eszéki ingatlan tulajdonosa, ami addig az ALLEGHENY FINANCIAL d.o.o. nevű cég birtokában volt. A horvát cégnyilvántartás szerint annak tulajdonosa pedig a svájci Allegheny Financial SA vállalat, aminek igazgatója Dominique Christian Tinguely, a tulajdonosa azonban nem szerepel a svájci cégadatbázisban.
Két ingatlan mellett fociakadémia van
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Comitatus-Energia Zrt. által megvásárolt lendvai üdülőközpont és a Manevi birtokába került eszéki műemlék közelében is egy-egy magyar közpénzből növekvő fociakadémia van.
Mészáros Lőrinc 2016-ban vette meg az NK Osijek nevű eszéki focicsapatot, tavaly nyárig tulajdonos volt benne, azóta pedig egy másik NER-közeli vállalkozó, Szíjj László lépett a helyére. Egy nemzetközi projekt keretében külföldi újságírókkal együttműködve 2021 elején összesítettük, hogy az eszéki csapat az elmúlt 10 évben közel 6 milliárd forintot kapott a magyar államtól.
Politikai befolyásszerzésre használják Orbánék a külhoni magyarok állami támogatását
A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba.
Az NK Nafta 1903 nevű lendvai focicsapatnak 2017-től Végh Gábor, a ZTE többségi tulajdonosa az elnöke. Azóta szárnyal ez a klub is: kutatásunk szerint az elmúlt 10 évben Szlovéniába áramlott 17,4 millió eurónyi magyar állami támogatás 60 százalékát kapta a csapat, ami fociakadémiát épít. Végh Gábor egyébként annyira jóban van a NER-rel, hogy Mészáros Lőrinc lányával együtt utazott a Mészáros, Szíjj és Orbán Viktor miniszterelnök által is használt magánrepülőgéppel.
Oláh Zsanett a Manevi élén
Ahogy fentebb említettük, a Fidesz-kormány egy 2020-ban hozott törvénnyel rendelkezett a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról, ám azt csak 2021. március 3-án jegyezte be a bíróság. Ezután két nappal, március 5-én a kormány akaratának megfelelően az alapítvány lett a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. tulajdonosa.
A Comitatus-Energia Zrt.-ben nem hozott nagy változást, hogy a frissen bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány lett a tulajdonosa. Maradtak ugyanazok a felügyelőbizottsági tagok és a vezérigazgató sem változott: utóbbi 2020 októbere óta Kővári Dénes, aki korábban feltűnt már a Maneviben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ben, és a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-ben is.
Kővári 2019 decemberétől vezérigazgatója volt a Manevi Zrt.-nek, de ez a megbízatása 2021 áprilisában véget ért. Ugyanis nagyjából másfél hónappal azután, hogy a Manevi a KEEÖMA tulajdona lett, a cég vezérigazgatója Oláh Zsanett lett.
A nő azonban már 2021 januárjában – amikor még az állam volt a tulajdonos – feltűnt a Maneviben, mint cégjegyzésre jogosult más munkavállaló.
A vajdasági származású Oláh széleskörű céges tapasztalattal rendelkezik: 2014-ben tagja volt Orbán Viktor Dél-Koreába látogató üzleti küldöttségének, 2015-ben pedig kinevezték az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatójává.
A folyamatosan veszteséget termelő MNKH-t a kormány 2018-ban megszüntette – összeolvasztotta saját leányvállalatával és létrehozta a két cégből a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.-t.
Oláh Zsanett azonban nem került az utcára: Mészáros Lőrinc tiszapüspöki izocukorgyára, a Kall Ingredients Kft. ügyvezetője lett 2018. október közepén, és az is maradt egészen 2019. június végéig.
Senkit nem hagynak az út szélén: Mészáros Lőrinc mentőövet dobott a bukott állami cégvezérnek
Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt vezérigazgatója irányítja október 15-től az Opus Global-csoport gigantikus, állami pénzekkel felturbózott izocukorgyárát – vette észre az Átlátszó.
Ráadásul – ahogy azt nemrég a 24.hu megírta – a HEPA 2019 októberében az Oláh tulajdonában lévő, Etyekre bejegyzett Földszint1 Kft.-nek nettó 6 millió forintos szakértői megbízást adott.
Oláh Zsanett aztán 2020 júliusában ügyvezetője lett, majd októberben többségi tulajdonrészt szerzett a júliusban alapított Highlights of Hungary Nonprofit Kft.-ben, amelyben tulajdonostársa a cégalapító Remete Tibor és a Fidesz-közeli Böszörményi-Nagy Gergely.
Egy romániai kastélyt is megvett a Manevi
Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal járt körbe a hír a magyar sajtóban az MTI nyomán, hogy a Manevi tulajdonába került a zsibói Wesselényi-kastély is. A romániai műemlék épület jelenlegi tulajdonosát jelző, szerdán kiállított telekkönyvi kivonatot a kastélyt eladó örökös, Janicskó András juttatta el az MTI-nek. Janicskó közel egy évtizede árulta az ingatlant, mert nem tudja fenntartani és felújítani – az ára közben 1,5 millió euróról 800 ezerre (288 millió forintra) csökkent.
A román törvények szerint a kastélyra elővásárlási joga volt a Kulturális Minisztériumnak, a Szilágy Megyei Tanácsnak és a Zsibói Polgármesteri Hivatalnak, a Szilágy Megyei Tanács pedig meg is akarta venni, de lecsúszott róla. Janicskótól április 20-án megvette az ingatlant 800 ezer euróért a kolozsvári Micro Vision Consult Kft. üzleti tanácsadó cég, és rögtön tovább is adta a Manevinek. A Szilágy Megyei Tanács alelnöke azt nyilatkozta a Maszolnak, hogy a bírósághoz fognak fordulni az ügyben.
A Wikipédia ismertetője szerint „a Zsibón található Wesselényi-kastélyt Erdély egyik legszebb barokk épületeként tartják számon, amely a Szilágyság egyik legmeghatározóbb kulturális öröksége. A kastély építését 1778-ban kezdték el, mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély 1810-re készült el teljesen. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos”. A Maszol arról is ír, hogy az államosítás után a kastélyt megrongálták, aztán iskola, majd pionírok háza és múzeum lett belőle.
Arról nincs hír, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott Manevi Zrt.-nek milyen tervei vannak a zsibói kastéllyal.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A horvátországi adatokkal az Oštro, a romániai adatokkal az Átlátszó Erdély segített. Címlapkép: A cikkben említett négy ingatlan, a Hotel Korona, a Hotel Pannónia, a Terme Lendava és az eszéki épület. | https://atlatszo.hu/2021/05/20/ket-allami-ceggel-negy-draga-kulfoldi-ingatlant-adott-egy-alapitvanynak-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20220425062458/https://atlatszo.hu/2021/05/20/ket-allami-ceggel-negy-draga-kulfoldi-ingatlant-adott-egy-alapitvanynak-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-allami-ceggel-negy-draga-kulfoldi-ingatlant-adott-egy-alapitvanynak-a-kormany | Átlátszó Oktatás | hungarian-news | 2021-05-20 10:30:00 | [
"Oláh Zsanett"
] | [
"ALLEGHENY FINANCIAL d.o.o.",
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Dacia SA",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Zrt.",
"Micro Vision Consult Kft."
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Románia"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"klientúra",
"kastély",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,158 | Furcsa juttatások a képviselőknél: hivatali autó és benzinkártya is egyszerre? | A parlamenti képviselők átlagot többszörösen is meghaladó fizetésük mellé többféle nagy összegű juttatásban is részesülhetnek. Ezeket vettük most górcső alá. | Az Országházban tevékenykedő honatyák és honanyák fizetése bruttó 891 ezer és 1,7 millió forint között mozoghat attól függően, hogy képviselői pozíciójuk mellett vállalnak-e bármilyen szerepet, tisztséget frakciókon belül, illetve bizottságokban. A fizetés mellé azonban több más juttatásban is részesülhetnek a képviselők, bár ezek igénybevételének megvannak a maguk szabályai. Szükség esetén a telefonok, laptopok és más elektronikai napi használatú cikkek mellé kaphatnak
bérelt lakást,
bérelt irodát,
benzinkártyát,
és egyes pozíciókhoz autóhasználati jog is jár.
Azt, hogy ki, mit igényel, nagyban meghatározza a lakóhelye, valamint a saját és családja tulajdonában álló ingatlanok elhelyezkedése is. Egy debreceni képviselőnek jó eséllyel nincs fővárosi ingatlanja, ezért teljes joggal fizet neki az állam egy bérelt lakást. A saját autóval megtett utazás ellentételezéseként pedig szintén megalapozottan igényel üzemanyagkártyát az Országgyűlés Hivatalától.
A vagyonnyilatkozatban feltüntetett juttatások összegzése alapján azt kaptuk, hogy a 199 képviselő körében
a legnépszerűbb juttatás az üzemanyagkártya, ezt ugyanis 122-en kérték.
Ennél valamivel kevesebb képviselőnek, 113-nak irodát is bérel az állam,
72 képviselőnek biztosít az állam bérelt lakást,
21 képviselő a betöltött tisztsége alapján személygépjármű használatára jogosult,
8 képviselő kéri juttatásként a közösségi közlekedés költségtérítését,
és mindössze 3 olyan személy van, aki a klasszikusra esküszik és tömegközlekedési bérletet kért a munkáltatójától.
Bérletet az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és Varga László, valamint a fideszes Varga Mihály, pénzügyminiszter igényelt. A két MSZP-s képviselő azonban nem elégszik meg a BKV-bérlettel, hiszen mellé üzemanyagkártyát is igényeltek. A jogszabályok ezt azonban nem zárják ki, sőt.
Az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó paragrafusa alapján ugyanis az üzemanyagkártyán lévő összegből az elektromos autó töltésének költsége, útdíjak mellett helyi és helyközi bérletet is lehet finanszírozni. Üzemanyagkártyát egyébként nemcsak a saját tulajdonban lévő autóhoz igényelhetnek a képviselők, hanem a hozzátartozójuk használatában lévő autóhoz is. Így lehetséges az, hogy a vagyonnyilatkozatok alapján 30 olyan képviselő igényelt benzinkártyát, akinek a tulajdonában nincs autó.
Ennél sokkal faramucibb és furcsább a helyzet azokban az esetekben, amikor a betöltött pozícióhoz hivatali autó is jár a képviselőknek, amelynek költségeit teljesen vagy részben az állam fedezi és személyes célokra is használhatnak. Ilyen pozíció például a frakcióvezetői tisztség vagy az Országgyűlés alelnöki posztja.
A vagyonnyilatkozatokban feltüntetett juttatások összesítése során ugyanis találtunk 10 olyan képviselőt, aki hivatali autót és üzemanyagkártyát is egyaránt feltüntetett juttatásként. Ez már csak azért is furcsának tűnik elsőre, mert üzemanyagkártyát saját, vagy hozzátartozói tulajdonban lévő autóhoz lehet igényelni, a hivatali autó költségeit pedig az állam fedezi. A pártonként szerinti lebontás alapján
5 fideszes honatya él mindkét lehetőséggel, Halász János, Kövér László, Németh Szilárd, Németh Zsolt és Völner Pál,
2 MSZP-s képviselőnél, Harangozó Tamásnál és Tóth Bertalannál (ezzel kapcsolatos friss információk cikkünk végén olvashatók)
2 jobbikosnál, Gyöngyösi Mártonnál és Sneider Tamásnál,
valamint a DK-s Gyurcsány Ferencnél találtunk még ilyen furcsa juttatáshalmozást (az ezzel kapcsolatos friss információk szintén a cikkünk végén olvashatók)
Ezzel a probléma csak annyi, hogy az Országgyűlésről szóló törvény kimondja:
"Nem jogosult az Országgyűlés Hivatala által biztosított üzemanyagkártyára az a képviselő, aki e törvény, illetve az állami vezetői juttatásokra vonatkozó jogszabály vagy más jogszabály alapján személygépkocsi használatára jogosult".
Szerettük volna megkérdezni a juttatások ilyen szintű halmozásának jogszerűségéről a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző Mentelmi Bizottságot, ám egyik megkeresésünkre sem érkezett válasz a cikkünk megjelenéséig.
Cikkünk megjelenése után az MSZP sajtóosztálya szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben kért pontosítást. Mint írják, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a cikkben szereplő benzinkártyát - a frakció által biztosított gépkocsi átvételekor - leadták, azaz a kettős felhasználásra nem került sor. A cikkük alapját képező vagyonnyilatkozatokat természetesen képviselőink helyesbítik - írták. A DK Gyurcsány Ferenc esetében arról tájékoztatta kollégánkat, hogy a frakció által bérelt autót használ, a képviselőknek járó benzinkártyát nem vette fel, Vadai Ágnes pedig csak BKV-bérletet igényelt, benzinkártyát szintén nem.
Frissítés 2
A vagyonnyilatkozatokban foglaltakkal ellentétben az Országgyűlés sajtóirodája cikkünk megjelenése után arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a cikkben nevesített képviselők egyike sem vette igénybe az üzemanyagkártya juttatást. Az országgyűlés frakciói saját pénzügyi keretük terhére biztosítanak gépjárművet és hozzá üzemanyagkártyát a frakciók tisztségviselőinek, és így jár el az Országgyűlés Hivatala az állami vezetői juttatásra jogosult Országgyűlés elnöke és alelnöke esetében is. | https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/furcsa-juttatasokat-a-kepviseloknel-hivatali-auto-es-benzinkartya-is-egyszerre.html | https://web.archive.org/web/20211209074252/https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/furcsa-juttatasokat-a-kepviseloknel-hivatali-auto-es-benzinkartya-is-egyszerre.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-juttatasok-a-kepviseloknel-hivatali-auto-es-benzinkartya-is-egyszerre | mfor.hu | hungarian-news | 2019-02-20 10:59:00 | [] | [
"Parlament"
] | [] | [
"juttatás",
"utazás"
] | [] |
52,159 | Kétmilliárdos jégcsarnok épül egy hokicsapatnak, pedig csak néhány lakos akart csúszkálni | A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat. | A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat.
XVI. kerületi lakosok kerestek meg minket, hogy a volt Mátyásföldi repülőtér mellett jégcsarnok építése zajlik.
„A létesítmény az önkormányzat szerint a kerületi lakosok csillapíthatatlan korcsolyázási vágyait fogja kielégíteni, valójában azonban nem valós helyi igényeket fog szolgálni, hanem a Sportországi Cápák elnevezésű jégkorongcsapat edzéseit és meccseit bonyolítják majd benne. De a valós helyi igények esetén is problémás lenne a helyszín, és a durva plusz teher a környékre, környezetre nézve. A jégcsarnokot az önkormányzattól rendkívül kedvezményes feltételekkel vásárolt telken építi egy egyesület TAO-pénzből. Egy korábban nyugodt, és rendkívül nehezen megközelíthető helyen, a lakossággal való egyeztetés nélkül.”
Fotó: Google Earth
Nyugodt kertváros vagy tömegeket vonzó beruházások? A telek a volt Mátyásföldi repülőtér bejárata előtt található. A kertvárosban a repülőtér és a környezetének fejlesztése vagy a terület parkos, nyugodt állapotának a megőrzése a kérdés. Az évtizedek óta használaton kívüli repülőtér az ország első nemzetközi repülőtere volt, ahol ma már csak repülőmodell-reptetés folyik, a környéken élők pedig parkként használják. A XVI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló volt repülőteret az önkormányzat szeretné beépíteni, legalábbis a 2016-os településfejlesztési koncepció szerint a terület kiváló lehetőség „nagy forgalmat vonzó kulturális és rekreációs létesítmény együttes elhelyezésére”. A kertvárosban lakók egy része viszont inkább a jelenlegi állapotában szeretné megőrizni. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szerint a repülőtér egyenesen helyi védelemre és természetvédelmi kezelésre lenne érdemes. A képen a szomszédos reptér bejárata.
1,5 milliárd TAO-t még nem tudtak feltölteni
Az interneten nem találtuk nyomát, hogy mennyi TAO-támogatásból, azaz közpénzből épül a jégcsarnok, ezért kimentünk a helyszínre, ahol szintén nem volt semmilyen tábla, egy rózsaszín felirat csupán azt jelezte, hogy hol a bejárat.
Megkeresésünkre a Sportország SC Sportklub közölte, hogy „a TAO-pályázat nettó 1,5 milliárd Ft beruházásról készült, amelyhez valamennyi saját erő is felszámolásra kerül.
A beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd Ft lehet, amely a létesítmény minden szükséges funkcióját fedezi”.
Megkérdeztük a Magyar Jégkorong Szövetséget (MJSZ-t) is, hogy mennyi TAO-pénzből épül a jégcsarnok. Ők ennél magasabb összegről számoltak be: a Sportország SC neve alatt három pályázat fut a jégcsarnokhoz köthetően, mindösszesen 2 123 011 944 forint értékben. Ugyanakkor a fenti összegből 1 450 000 000 forintot még nem tudott feltölteni a sportszervezet, elsősorban az időközben lecsökkentett TAO keret miatt – írta az MJSZ.
Ezek után szerettük volna megtudni, hogy a csarnok teljes kivitelezése valójában mennyibe közpénzbe fog kerülni.
„A komplett csarnok 100%-ban kivitelezve valóban 2,1 milliárdból valósul meg,
amint sikerül feltölteni a teljes TAO keretet. Az, hogy a TAO keretet nem tudjuk feltölteni, az abból ered, hogy az MJSZ lényegesen több pályázatot hagyott jóvá, mint amennyi a kerete volt, és még az is csökkentve lett ettől az évtől 20%-kal” – pontosított a második megkeresés után a sportklub.
Drága díszlet a világvégéhez: gaz borítja a focipályát a szigetszentmiklósi szellemstadionban
A 3,5 milliárdosra tervezett projektre eddig 1,5 milliárdot költöttek, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták. A megfeneklett beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Megnéztük a stadiontorzót, amit illegális hulladéklerakónak használnak.
A Sportország SC-től azt is megtudtuk, hogy a kivitelezést a Sankó-Ép Kft. végzi, és mivel a pályázatban nem volt előírás a nyilvános közbeszerzés, ezért a piacon található kisebb kivitelezőket keresték meg, tudván, hogy ők kisebb költségekkel számolnak. Ugyanakkor a TAO-feltöltés bizonytalansága miatt is sok cég visszalépett a kivitelezők közül.
A Sankó-Ép Kft. több sportberuházásnál is dolgozott, részt vett például a Puskás Aréna szerkezetépítésében és megnyerte az OTP-székház monolit vasbeton szerkezetépítési munkáit is. A budapesti cég tulajdonosa Ilyés Sándor, a kft. 2019-ben 9,7 milliárd forintos nettó árbevételt és 1 milliárd forintos adózott eredményt ért el.
A telket szintén TAO-pénzből tervezik kifizetni az önkormányzatnak, amihez igen kedvezményes feltételek mellett jutott a sportegyesület. A telket 152 040 000 Ft + Áfa összegért vették meg, a pénzt pedig 15+3 év alatt kell kifizetniük. „A telek árát a társvállalkozó saját erőből fizeti ki, aki az inflációval is számol és az önkormányzattal történt megállapodás szerinti ütemezésben kívánja azt rendezni. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamathoz van kötve” – árulta el a beruházó. A jégcsarnok üzemeltetésében a tervek szerint az önkormányzat nem vesz részt.
Fagyi helyett fagylatgyár
Az önkormányzati képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint nagy vitát kavart a jégcsarnok és a kedvezményes részletfizetéssel önkormányzattól vásárolt telek ügye. Mizsei László, a Lehet Más A Politika XVI. kerületi önkormányzati képviselője azért szólalt fel, mert szerinte
túllő a célon ez az egész beruházás, ami onnan indult ki, hogy a helyiek szerettek volna korcsolyázni a helyi tavon.
„Ugye mindenki emlékszik arra, hogy onnan indult el ez az egész dolog, hogy pár ember szeretett volna csúszkálni a Naplás-tavon, de nem lehetett, mert az nem a mi területünk. És életveszélyes lett volna, nem tudtuk volna garantálni, és innentől kezdve indult el az ötletelés, hogy hol lehetne a kerületben, a kerületieknek csúszkálnia télen. Hogyha erre alkalmas idő van. Ezután jött képbe az, hogy ideiglenes pályákat kellene csinálni, akkor jött képbe az a vállalkozó, aki vállalkozott arra, hogy egy ideiglenes pályát föl is építene, akivel aztán jól össze is vesztünk, más okokból. Ő visszalépett, és innentől kezdve elszabadultak a lovak és most már nemcsak csúszkálásról van szó, amit a környező kerületekben már bárhol megtehetne bárki, aki erre vágyik feltétlenül, mert már lassan minden környező kerületben van ilyen lehetőség. Most már ott tartunk, hogy egyenesen jégcsarnokot akarunk építeni… Ne vegyünk fagylaltgyárt akkor, hogyha fagyit akarunk enni” – mondta az ülésen Mizsei László.
A másfél-kétmilliárdos tervezett költség egyébként nem egyedi: 2017-ben írtunk arról, hogy Biatorbágyon 1,5 milliárd forintból épül jégcsarnok, aminek nagy része TAO-támogatás, de az önkormányzat is ad bele pénzt. Nem sokkal később pedig kiderült, hogy a Biatorbágytól mintegy 17 kilométerre fekvő Érden is lehet jégcsarnok 1,5 milliárd forintból. Azóta az érdi meg is épült, de a biatorbágyi még nem – ott most egy műfüves focipálya építése borzolja a helyiek és a környezetvédők kedélyét.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el.
Nincs rá garancia, hogy a helyiek is használhatják
Megkérdeztük az önkormányzatot és a sportklubot, hogy a helyiek csúszkálhatnak-e a jégen. A válaszokból kirajzolódik, hogy a csarnok a Sportországi Cápák hokicsapatának lesz az új otthona, ahol edzéseket és mérkőzéseket fognak tartani. Jelenleg a játékosok többsége más kerületekből származik, de az a cél, hogy az egyesületet főként helyi gyerekekkel töltsék fel.
„A jövőben szeretnénk elsődlegesen a kerületi gyerekeket bevonni az egyesület életébe. (…) Számítunk a számtalan óvodásra, a jelentős számú környékbeli általános iskolák és gimnáziumok tanulóira, de a BGE diákjaira is. Ezzel azt reméljük, hogy rövid időn belül a jégcsarnok nem egy idegen test lesz az itteni kerületeknek, hanem a sporttársadalmi élet szerves részévé válik”
– írta a sportklub.
A Sportországi Cápák jelenleg 145 leigazolt játékossal működnek. A helyi lakosok csúszkálására semmi írásbeli garancia nincsen, mivel a jégcsarnokban és a telekben nincs önkormányzati tulajdon, az kizárólag a sportklub jóindulatától fog függeni. „A szabad jégidőben közönségkorcsolyát is tervezünk hétvégenként, amennyiben igény lesz rá, amelynek díjtétele jelenleg még nem kidolgozott” – mondta a sportklub.
Az alpolgármester, Szász József a válaszában kitért arra, hogy „2019 nyarán egy több pontból álló kérdéssort juttatunk el minden kerületi polgár postaládájába, amelyek közé a fentebbi indokok alapján bekerült a jégcsarnok megvalósításának lehetősége is. A visszaérkező nagyszámú támogató válasz miatt került bele a jelenlegi önkormányzati ciklus megvalósítandó projektjei közé a jégcsarnok”.
A nemzeti konzultációk óta tudjuk, hogy nem mindegy, hogy teszik fel a kérdést, ezért rákérdeztünk, hogy mi szerepelt a konzultációs íven. „Sajnos a feltett kérdésre már pontosan nem emlékszem, de a választási programunkba így került be: 15. Bővítjük a kerületi fitneszpark-hálózatot, támogatjuk kézilabda csarnok és jégcsarnok építését” – írta az alpolgármester.
200 nézőre maximum 30 autóval számolnak hétvégén
A helyi lakosok nem véletlenül aggódnak a megnövekvő autóforgalom miatt. A telek megközelítése tényleg körülményes, a GPS földutakat ajánlott fel, ami személyautóval járhatatlan lett volna. Így maradt a kertvárosi lakóházak felőli megközelítés, ahonnan két út vezet a csarnokhoz. Az egyik út (Légcsavar utca) olyan keskeny, hogy két autó nem fér el rajta, a másik út (Újszász utca 45/B. lakótelep) nyugodt, fás, ötszintes panelházak között vezet.
Az alpolgármester azt mondta a lapunknak, hogy „a végleges útvonal a Légcsavar út felől biztosítható, amelynek felújítása a közeljövőben várható”.
Az út kiszélesítése további fakivágásokkal jár majd, ugyanis az út mindkét oldalán fák állnak.
A sportklubtól megtudtuk, hogy „az edzések várhatóan a 16:00 – 20:00 óra között szerveződnek. 20.00 – 23:00 óra között pedig amatőr jégkorongot tervezünk rendezni. Az edzések hossza egy óra, az edzéseken kb. 25-30 gyerek vesz részt. Ehhez a létszámhoz – a csoportos gépkocsi használat miatt – 15-20 gépkocsi tartozhat. Az edzők (2-4 fő) és az adminisztráció (1-2 fő) 4-8 óra hosszat tartózkodnak a majd a jégcsarnokban. Hétvégeken 2-3 mérkőzéssel lehet számolni, amely 2 vendégcsapat buszát és 2 x 10-15 hazai gépkocsit jelenthet”.
„Nagy tömegeket vonzó, profi rangadók, randalírozó drukkerekkel nem lesznek. A csarnokban a tervezett ülőhely száma csupán 200 db, a maximális látogatói létszám kb. 250 fő lehet, amiben a pályán lévők és a személyzet is benne van” – mondta az alpolgármester.
Hétvégén 200 nézőre 30 darab autóval számolni azonban komoly alulbecslés lehet még akkor is, ha lesz, aki a tömegközlekedést veszi igénybe.
Amikor rákérdeztünk a parkolóhelyek számára, a gépjárművek száma rögtön megduplázódott, ugyanis ott már 62 autóval számolnak. Sajnos olyan is ritkán történik, hogy öten ülnek egy autóban. „Eredetileg a jégcsarnok befogadóképességéhez előírt parkolószámot terveztük (200 fő, 5 fő/autó = 40 parkoló), de megelőzve a parkolási problémákat kibővítjük 62 parkolóra.”
A kertvárosban a hétvége igen forgalmas lesz, ugyanis akkor 2-3 mérkőzéssel számolnak, nem is beszélve azokról a „százakról”, akik az alpolgármester szerint rendszeresen, kedvtelésből korcsolyáznának és akik a sportklub elmondása szerint szintén hétvégén vehetik igénybe a létesítményt.
Dőltek a fák a jégcsarnok építése miatt
„Csatolva küldök két képet, hogy szemléltessem, mi volt korábban ezen a területen, bármi valósul is meg, attól csak jobb tud lenni, mint ami korábban volt”
– írta a sportklub.
Ezzel a mondattal egyrészt az önkormányzatnak adott egy gyomrost a beruházó, ugyanis a telek korábban önkormányzati tulajdon volt és zöldhulladéklerakóként működött.
A képek alapján viszont bútorlapok és gumiabroncsok is tornyosultak a telken.
Másrészt a Google műholdfelvételei szerint a jégcsarnok helyén és a környezetében korábban számos fa állt.
Azt megdöbbenve láttuk a terepen, hogy
a fák egy jelentős része kivágásra került, ugyanis útban voltak a sportberuházásnak.
A fák ugyan eltűntek, de az az utcáról is jól látszik, hogy a gumiabroncsok továbbra is ott tornyosulnak a kapu mellett, a bokorba dobálva. | https://atlatszo.hu/2021/05/19/ketmilliardos-jegcsarnok-epul-egy-hokicsapatnak-pedig-csak-nehany-lakos-akart-csuszkalni/ | https://web.archive.org/web/20210925083223/https://atlatszo.hu/2021/05/19/ketmilliardos-jegcsarnok-epul-egy-hokicsapatnak-pedig-csak-nehany-lakos-akart-csuszkalni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardos-jegcsarnok-epul-egy-hokicsapatnak-pedig-csak-nehany-lakos-akart-csuszkalni | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-19 14:41:00 | [] | [
"Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata",
"Sankó-Ép Kft.",
"Sportország SC"
] | [
"Budapest"
] | [
"sport",
"önkormányzat",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,160 | Bíróság elé állítják a korrupt hatósági állatorvost | Középarányosan, halmazati büntetésül hét és fél év szabadságvesztést kaphat az a bíróság elé állított hatósági állatorvos, aki megbukott a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatán. | az utóbbi években erre szakosodott elkövetők – az exportengedélyeket kiállító hatósági állatorvosokkal összejátszva – egyre több kölyökkutyát szállítottak ki és értékesítettek külföldön úgy, hogy azok az előírt kort és fejlettségi szintet nem érték el, a szükséges oltásokat és esetenként az azonosító chipeket sem kapták meg. | https://magyarnemzet.hu/belfold/birosag-ele-allitjak-a-korrupt-hatosagi-allatorvost-9826838/ | https://web.archive.org/web/20210920024749/https://magyarnemzet.hu/belfold/birosag-ele-allitjak-a-korrupt-hatosagi-allatorvost-9826838/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-ele-allitjak-a-korrupt-hatosagi-allatorvost | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-05-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"egészségügy"
] | [] |
52,161 | Navracsics Tibor vezetésével megalakult a modellváltó Pannon Egyetem kuratóriuma | Az öttagú kuratóriumban Navracsics mellett helyet kapott
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának korábbi igazgatója,
Dr. Gaál Zoltán aki 1998 és 2007 között az egyetem rektora volt,
Pápai Tamás, a veszprémben is jelen lévő Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója,
és Garancsi Mária közgazdász, akit a veszprémi gazdasági élet meghatározó szereplőjeként mutatta be a kuratóriumi elnök, aki korábban részt vett a Pannon Egyteem gazdasági tanácsában is. | A veszprémi Pannon Egyetem is aközött az újabb 11 egyetem között lesz, amelyek a tervek szerint szeptember 1-től alapítványi magánegyetemekké alakulnak át. Az átalakulásról, az egyetemet a jövőben fenntartó alapítvány kuratóriumának megalakulásáról tartottak sajtótájékoztatót pénteken.
A kuratórium elnöke Navracsics Tibor, a Fidesz talán legfontosabb veszprémi politikusa, aki 2010-től az Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere, 2014-től pedig külügyminisztere volt, majd az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosaként dolgozott. Navracsics azt mondta, a kuratórium mai megalakulása csak egy állomás a kuratórium és az egyetem munkájában, már hónapok óta egyeztetnek az egyetem vezetésével, hogy kialakítsák majd azt az új modellt, amelyben az egyetem szeptembertől működik majd. Az öttagú kuratóriumban Navracsics mellett helyet kapott
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának korábbi igazgatója,
Dr. Gaál Zoltán aki 1998 és 2007 között az egyetem rektora volt,
Pápai Tamás, a veszprémben is jelen lévő Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója,
és Garancsi Mária közgazdász, akit a veszprémi gazdasági élet meghatározó szereplőjeként mutatta be a kuratóriumi elnök, aki korábban részt vett a Pannon Egyteem gazdasági tanácsában is.
Garancsi Mária nemcsak névrokona az Orbán Viktorral remek kapcsolatokat ápoló Garancsi Istvánnak, hanem a nővére, aki több cégben is tulajdonos, ezek között pedig van, amelyik tíz év alatt 44, a veszprémi önkormányzat által kiírt pályázatot nyert el.
Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a kuratórium tagjai havi egymillió forintos tiszteletdíjat kapnak majd, amit ő elnökként nem fog fölvenni. A sajtótájékoztatón jelent volt Stumpf István, az egyetemi modellváltás lebonyolításával megbízott miniszteri biztos is, aki a felsőoktatási modellváltást a Klebelsberg Kuno reformjai óta legjelentősebb oktatási reformnak nevezte, sőt, talán Klebelsberg 2.0-nak is lehet nevezni azt a változást, ami zajlik. Mint mondta, az újabb 11 modellváltó egyetemmel szeptembertől már 21 egyetem kerül ki az államháztartási törvény hatálya alól, és csak 5 egyetem marad állami fenntartásban. A 11 újabb egyetemről szóló törvény hamarosan a parlament elé kerül majd.
Stumpf azt is elmondta, hogy az egyetemekkel 2021 szeptemberében köt majd hosszútávú finanszírozási szerződést az állam. És bár nem tud az állam minden modellváltó egyetemnek olyan nagy vagyont adni, mint tette a Budapesti Corvinus Egytemnek, a finanszírozás kiegészítésére dolgoznak olyan javaslatokon, mint az egyetemi kötvények kibocsátása vagy az egyetemi tao bevezetése. | https://444.hu/2021/03/26/navracsics-tibor-vezetesevel-megalakult-a-modellvalto-pannon-egyetem-kuratoriuma | https://web.archive.org/web/20220705072809/https://444.hu/2021/03/26/navracsics-tibor-vezetesevel-megalakult-a-modellvalto-pannon-egyetem-kuratoriuma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/navracsics-tibor-vezetesevel-megalakult-a-modellvalto-pannon-egyetem-kuratoriuma | 444 | hungarian-news | 2021-03-26 20:58:00 | [
"Garancsi Mária"
] | [
"Pannon Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
52,163 | "Halott várost csinált a polgármester Nagykállóból" - EU-s százmilliók nyomában | Juhász Zoltán, Nagykálló fideszes polgármestere onnan lehet ismerős a közvélemény számára, hogy ő az a polgármester, akinek a településén zajló gyanús folyamatokról is csak a Sargentini-jelentés és Soros György jutott eszébe 2018 októberében az N1TV kamerája előtt. Az akkor magából kikelve vádaskodó fideszes politikus portáján azóta sem mennek sokkal jobban a dolgok, és százmilliós európai uniós támogatások tűnnek el indokolatlan vagy enyhén szólva is megkérdőjelezhető beruházásokra. | Juhász Zoltán, Nagykálló fideszes polgármestere onnan lehet ismerős a közvélemény számára, hogy ő az a polgármester, akinek a településén zajló gyanús folyamatokról is csak a Sargentini-jelentés és Soros György jutott eszébe 2018 októberében az N1TV kamerája előtt. Az akkor magából kikelve vádaskodó fideszes politikus portáján azóta sem mennek sokkal jobban a dolgok, és százmilliós európai uniós támogatások tűnnek el indokolatlan vagy enyhén szólva is megkérdőjelezhető beruházásokra.
Amikor arról értesülünk, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban továbbra is minden látható eredmény nélkül tűnnek el a megállítandó Brüsszelből érkező eurómilliók, a településen már otthonosan mozgó N1TV-vel karöltve kocsiba pattanunk, és meglátogatjuk a kistérségi központot.
A több mint kétórás út alatt tévés kollégáink korábbi videójával hangoljuk magunkat arra, mi is vár majd ránk:
!(youtube-video://qx1S4j5v5JE)
Célba érve egy forgalmas, de a főutcától valamivel kijjebb már kifejezetten csöndes, álmos vidéki városban találjuk magunkat.
Első utunk rögtön Nagykálló nem éppen legelőkelőbb városrészébe, az Akácos úti cigánysorra vezet.
Welcome to the jungle
Itt található ugyanis az a roma közösségi ház és kulturális központ, amit még nyolc évvel ezelőtt adtak át, 553 millió forint európai uniós támogatásból. A Nagykállói Hírmondó 2011 májusi száma hosszan sorolja, milyen előnyökkel is jár majd a környéken lakók számára a lelakott parasztházból főnixmadárként újjászülető létesítmény, ahol a közösségépítés mellett a "kisebbségi érdekek érvényesítése" játssza majd a főszerepet. A promóciós cikk külön kiemeli, mekkora hangsúlyt fektetett az önkormányzat arra, hogy a központ környezetét is rendbe tegyék:
"Szeretnénk, ha a programok, foglalkozások mellett, a közösségi házhoz tartozó földterület is egy virágzó kertté válna, mely gyümölcseivel megtermelheti a közösségi élet - esetleges közösségi főzések - alapjait is"
- hangoztatta dr. Török László, akkori jegyző az átadás alkalmából.
Nyolc évvel később a szóvirágokban lefestett, idilli állapot helyett kifejezetten lesújtó kép fogad minket, amikor leparkolunk a méretes gazzal benőtt, szétbontott kerítésű, feltűnően zárva lévő közösségi ház mellé, melynek kertjéből heverésző kóbor kutyák mustrálnak minket egykedvűen.
Jövetelünket némileg nagyobb érdeklődéssel kíséri két környékbeli cigányasszony, akik elmondják:
a közösségi ház szinte folyamatosan zárva van.
"Egy évben egyszer, ha kinyitják. Roma oktatási központnak építették, de itt aztán sosincs semmi"
- panaszolja nagy buzgalommal az egyik asszony, aki szerint legfeljebb akkor látják belülről az épületet, ha a polgármester vendéget hoz, akinek eldicsekedhet a város nagyszerű vívmányával. Ilyenkor gyorsan összehúzzák a szemetet, felkapálják a kertet, majd minden marad a régiben.
Az elvadult udvarra mutatva azt is elárulja: ők már számtalanszor kérték az önkormányzattól, hogy némi pénzért cserébe rendben tarthassák a kertet, de ettől a városvezetés mindig határozottan elzárkózott. Inkább hagyták szétzülleni a portát.
A másik cigány nő arról beszél, hogy az üzemeltetésével megbízott önkormányzati alkalmazottnak úgy kell rimánkodni, hogy egyszer-egyszer kinyissa az épületet, hogy a gyerekek használhassák a benti számítógépeket.
Az asszonyok szerint a térség cigány önkormányzatának képviselőinek sem engedik, hogy használják, vagy egyáltalán megnézzék a "közösségi" házat.
A mi megjelenésünket viszont kiemelt érdeklődés övezi: egy hófehér autó épp csak leparkol tőlünk pár méterre a nem éppen a forgalom epicentrumát képező zsákutcában, a benne ülő két figura alaposan végigmér minket, és már tolatnak is vissza, hogy hamarosan eltűnjenek valamelyik keresztutcában. Érezzük, hogy szívesen látják az érdeklődőket.
A halott város
Következő utunk egy újabb önkormányzati projekthez vezet: az eredetileg az ipari park területére szánt, most pedig valahová az Isten háta mögé eldugott, leendő vállalkozói inkubátorház építési területére.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében már 2018-ra beígért, több mint 3000 négyzetméteres csarnokrendszer elvileg a helyi kis- és középvállalkozások számára nyújtana fejlődési és kiugrási lehetőséget, ám
a potom 661 millió forintos uniós támogatásból épülő komplexum helyén még mindig nincs semmi.
Jobban mondva, ez így nem teljesen igaz:
a területre vezető poros dűlőút mellett hegyekben áll a szemét, amit a ráhordott, parlagfűvel és egyéb gyomokkal benőtt föld sem képes teljes mértékben eltakarni.
Arra, hogy itt bármiféle munkálatok zajlanak, mindössze az úttal párhuzamosan ásott árok szolgál szomorú bizonyítékként, ami már-már földtani szakszerűséggel tárja föl előttünk a méretes kupacok alá nem túl nagy precizitással eltüntetett hulladék különféle rétegeit.
A helyiek szerint a vállalkozásfejlesztés bölcsőjéül kijelölt, egyébként elég körülményesen megközelíthető telek jelenleg csupán az egerek és a patkányok kiapadhatatlan forrásaként funkcionál.
Olajügyben úszhat el Nagykálló fideszes vezetése | Alfahír
Olajügyben úszhat el Nagykálló fideszes vezetése
Egy környéken sétáló idősebb férfi eleinte bizalmatlanul méregeti kis csapatunkat, ám miután szóba egyedünk vele, felbátorodik, és keserűen mesélni kezd:
"Nem épül itt semmi, csak a pénzt szórják erre is. Úgy volt, hogy eredetileg az ipari parkba húzzák föl az inkubátorházat, aztán inkább eldugták ide, hogy ne legyen szem előtt a lopás."
Hozzáteszi, hogy a városban nagyon sokan nincsenek megelégedve a fideszes Juhász Zoltán teljesítményével:
"Halott várost csinált a polgármester Nagykállóból. Úgy hírlik, neki köszönhető, hogy nem itt épült meg a LEGO-gyár, de a börtönépítést is ellenezte, pedig az 500 új munkahelyet adott volna."
A férfi szerint viszont, amiből a Juhásznak nincs személyes haszna, azt elfelejteti a város.
"Nem is értem, hogy nem látja ez a város, hogy nem Nagykállóért dolgozik, hanem saját magáért..."
- mondja legyintve az úr, aki ezzel búcsút is vesz tőlünk.
Egy sörfőzde a papának, lehetőleg a luxusnyaraló mellé
Hamarosan elindulunk az uniós támogatásokat fekete lyukként nyelő település következő szégyenfolt-koncentrátuma felé: a Bocskai Domb Vendégházhoz.
A szintén egy poros dűlőút mellett, de talán Nagykálló egyik legszebb kilátását kínáló magaslatának tetején fekvő turisztikai létesítménybe nem valami egyszerű a bejutás. Nekünk sajnos nem is sikerül, annak ellenére sem, hogy a gondnoktól először ígéretet kapunk erre. Az idős férfitól arról érdeklődünk, vajon mennyibe kerül egy éjszaka a nyaralóban, de erről nem tud felvilágosítást adni, egy valamit azonban megtudunk tőle:
"Most úgyis tele az egész spanyol vadászokkal, egy tűnyi helyünk sincs."
A szintén uniós forrásokból épült luxusingatlan gyalogos bejárata egyébként nincs nyitva, a magas deszkakerítésen egyetlen bejutási lehetőségként funkcionáló automata kapu is makacsul zárva marad, hiába csöngetünk többször is. Valószínűleg a rövid út alatt, míg a telek hátsó traktusaitól a főbejáratig jutunk, közölték a felvigyázóval, hogy esze ágában se legyen beereszteni minket.
De nem maradunk sokáig látnivaló nélkül, hiszen a kívülről erődítményszerű, belül viszont minden földi jóval kitömött vendéglátóhellyel szemben épül
a fideszes polgármester édesapjának sörfőzdéje, szerény, 183 millió forintnyi uniós keretből.
Mielőtt közelebbről is szemügyre vehetnénk az építkezést, hatalmas terepjáró rohan át közöttünk az úton, nem éppen a KRESZ által lakott területen engedélyezett sebességgel, hangosan dudálva, mindannyiunkat beterítve az út porával. A sofőrben a város első emberének testvérét véljük felismerni, de biztosak persze nem lehetünk, mert a böhöm járgány már hetedhét határon túl száguld, még mindig ingerült dudaszóval megörvendeztetve a környéket.
A kisebb irodaház méretű családi sörfőzde egyébként már egész pofásan halad: van négy fal, két emelet, padló, plafon, ami kell. Az biztos, hogy jobban áll, mint a 2018-ra ígért inkubátorház.
Az egyelőre csupasz falak körül serénykedő munkásoknak jöttünkre hirtelen az épület hátsó szekciójában akad dolguk, rajtuk kívül pedig egy teremtett lélekkel sem találkozunk. A spanyolok valószínűleg épp az aktuális vadászkalandot pihenik ki, az üdülőövezetben pedig a madár se jár, így inkább mi is odébb állunk, hiszen van még megtekintésre érdemes pénztemető a városban.
Trónok harca-díszlet a '80-as évekből
Utolsóként Nagykálló egyik legvagányabb látványosságát, a Harangodi tó melletti Téka Népművészeti Tábor helyszínét keressük föl.
A gyönyörű természeti környezet valamennyire feledteti a nap eddigi, szomorú tapasztalatait. A '80-as évekre jellemző, szocreál esztétikába öntött, ősmagyar jellegűnek szánt tábori épületek mellett bóklászva a környékre jellemző, kiterjedt ürgepopuláció, és önfeledten pihenő fiatalok mellett haladunk el. A sűrű erdőben a szintén vitatott anyagi ráfordítással épült erdei iskolát is megpillantjuk.
A meglehetősen fura közvilágítási megoldások - vasrudakkal átütött, kiszáradt fák szolgálnak villanyoszlopként a rudak végére kábelkötözőkkel felerősített lámpatestek számára - bizarr jellegükkel még fényes nappal is szemet szúrnak. Erre az innovációra a Tiborcz István-féle Elios is méltán büszke lehetne.
De utunk még ennél is jóval beljebb visz minket a hangulatos, dimbes-dombos tisztás vége felé, egész a rengeteg torkáig, a két, elrozsdált kapuval közrefogott, kiszáradt fűvel jócskán benőtt focipályán túlra. Itt egy igencsak kopottas faházikó oldalára erősítve hirdeti a tábla:
Ennél már csak akkor lenne kevésbé szem előtt, ha elásták volna. A tájékoztatóból egyébként csak az nem derül ki, hogy a helyszínen ez pontosan milyen fejlesztések formájában valósult meg, illetve ide pontosan mekkora összeg csordogálhatott az uniós pénzcsapokból.
Széttekintve mondjuk az ismeretterjesztő céllal létesített energiaösvény, mára legfeljebb Braille-szakértők számára olvasható, foghíjas tábláin, vagy a masszív, bár festéket és lakkot talán a felállításuk óta nem látott faépítményeken, mi olyan 500 forintra tippelünk...
A hosszúra nyúlt felfedezőút végét mi más is koronázhatná meg, mint az a rendkívül gyanús zöld színű autó, ami padlógázzal iramodik el a környékről, mikor meglátja, hogy kifelé sétálunk a tábor területéről.
Hiába, no, egyesek szeretik tudni, kik mozognak Nagykállón. Példás, hogy néhányan ennyire figyelnek a közbiztonságra, bár csak a polgármesteri hivatal falain belül is legalább ennyire vigyáznának arra, hogy a rendelkezésre álló források a nagykállóiak igényeit és életminőségük tényleges javulását szolgálják.
!(youtube-video://fHOcGWqraRE)
Akkor kamerázhatnának, ha nem álltak volna Soros mellé! | Alfahír
A furcsán kezelt uniós pénzekkel kapcsolatban Nagykállóban megtudta az N1TV, hogy az önkormányzati területeken a parlagfű Soros miatt nő ember méretűre. Az uniós pénzből fejlesztett vitorlázásra alkalmas tóban pedig Sargentini miatt nincs víz. | https://alfahir.hu/2019/04/23/nagykallo_fidesz_unios_penzek_korrupcio_juhasz_zoltan_n1tv | https://web.archive.org/web/20230127233854/https://alfahir.hu/2019/04/23/nagykallo_fidesz_unios_penzek_korrupcio_juhasz_zoltan_n1tv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halott-varost-csinalt-a-polgarmester-nagykallobol-eu-s-szazmilliok-nyomaban-1 | alfahir.hu | hungarian-news | 2019-04-23 01:03:00 | [
"Juhász Zoltán",
"Simon Miklós"
] | [
"Nagykálló Önkormányzata"
] | [
"Nagykálló",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"szociál",
"önkormányzat"
] | [] |
52,164 | Olajügyben úszhat el Nagykálló fideszes vezetése | Olajozó polgármester és képviselők, Nagykállóban több mint tíz évig ment a biznisz. A banda egykori tagja most kitálal. A bűnbánó képviselő részletes vallomása arról, hogyan lopták az üzemanyagot évekig az önkormányzat cégén keresztül. | https://alfahir.hu/hirek/olajugyben_uszhat_el_nagykallo_fideszes_vezetese | https://web.archive.org/web/20220629133854/https://alfahir.hu/olajugyben_uszhat_el_nagykallo_fideszes_vezetese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olajugyben-uszhat-el-nagykallo-fideszes-vezetese | alfahir.hu | hungarian-news | 2015-06-15 01:06:00 | [] | [
"Nagykálló Önkormányzata"
] | [
"Nagykálló",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"juttatás",
"utazás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
52,165 | Habony és Hernádi körei startoltak rá a vasúti ágazatra | A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak – mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban – arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata – nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel. | A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak - mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban - arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata - nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel. | https://hvg.hu/360/202120__rail_cargo__matrai_eromu__teruletfoglalas__sinre_tettek | https://web.archive.org/web/20210521231818/https://hvg.hu/360/202120__rail_cargo__matrai_eromu__teruletfoglalas__sinre_tettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-es-hernadi-korei-startoltak-ra-a-vasuti-agazatra | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-20 10:28:00 | [
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Illés Tamás",
"Komondi Zsolt",
"Lantos Csaba",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Tiszolczi Renáta"
] | [
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"MET Power AG",
"MMV Magyar Magánvasút Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
52,166 | Tiborcz és köre az MFB hitelprogramjának egyik nagy nyertese | A brit tulajdonos 2019-ben adta el Budapest egyik legismertebb szállodáját, a Gellért Hotelt. A vevő az Indotek Csoport volt, amelynek többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, Magyarország egyik leggazdagabb embere. A hotel eladását akkor nyilvánosan is bejelentették, azt azonban most derítette ki a Direkt36, hogy az adásvételt szinte teljes egészében az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozta. A bank az üzlethez 8,8 milliárd forintos hitelt nyújtott. | A brit tulajdonos 2019-ben adta el Budapest egyik legismertebb szállodáját, a Gellért Hotelt. A vevő az Indotek Csoport volt, amelynek többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, Magyarország egyik leggazdagabb embere. A hotel eladását akkor nyilvánosan is bejelentették, azt azonban most derítette ki a Direkt36, hogy az adásvételt szinte teljes egészében az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozta. A bank az üzlethez 8,8 milliárd forintos hitelt nyújtott.
Bár Jellinek nem tartja magát kormányközeli üzletembernek, több nyoma is van annak, hogy az elmúlt években szoros üzleti kapcsolatot alakított ki Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. Jellinek mellett pedig más olyan üzletembereket is milliárdos kölcsönökkel segített az állami bank az elmúlt néhány évben, akik üzleti kapcsolatban állnak Tiborczcal.
A bank hitelezéséről nyilvánosan elérhető adatok szerint az MFB 2019 óta legalább 58 milliárd forint hitelt adott összesen Tiborcznak és a hozzá köthető üzletemberek cégeinek. Jellinek mellett például a Puskás Aréna építésében résztvevő, Tiborcz mellett Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila cégei legalább 38,9 milliárd forintnyi hitelt kaptak.
A 58 milliárd forint jelentős összeg az MFB hitelportfoliójában. A bank legutóbbi beszámolója szerint az MFB hitelállománya 2020-ben 1100 milliárd forint volt. A cégeknek folyósított hitelek azonban ebből mindössze 451 milliárdot tettek ki.
Tiborcz és ismerősei más módon is hozzájutottak állami kölcsönökhöz. A jegybank tavaly tavasszal elindított egy programot, amelynek az volt a célja, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került kisebb vállalkozásokat kedvezményes hitelekkel segítsék. A Direkt36 mutatta be, hogy a program keretében milliárdos hiteleket kapott Tiborcz és több, hozzá köthető vállalkozó cége is.
Jellinek cégcsoportja a megkeresésünkre azt közölte: az Indotek minden esetben megpályáztatja a bankokat, a kiválasztás során pedig a finanszírozás költsége mellett figyelembe vesznek más szempontokat is, például a hitelbírálat hosszát. Ezek alapján esett a választásuk az MFB-re. Azt is közölték, hogy Jellinek üzleti döntései függetlenek a politikától, ő kizárólag az üzletre fókuszál. Tiborcz cégcsoportja, a BDPST szintén azt írta, hogy a beérkező ajánlatok közül választják ki, hogy mely bankok finanszírozását veszik igénybe. A BDPST a hitelkonstrukciók részleteiről arra hivatkozva nem árult se semmit, hogy azok üzleti titoknak minősülnek. Balázs Attila cégcsoportja azt válaszolta, hogy minden beruházásuk finanszírozása törvényesen zajlott. Az MFB nem reagált a kérdéseinkre.
Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Támogasd a Direkt36-ot!
Állami hitelek nyomában
Az MFB feladata a saját honlapja szerint az, hogy „a hazai vállalkozások illetve magánszemélyek számára kedvező konstrukciójú hiteleket” biztosításon. A bank működését ismerő források szerint ez azt jelenti, hogy ha az MFB egy projektben gazdaságfejlesztési lehetőséget lát, akkor a kereskedelmi bankokkal szemben nagyobb kockázatú hiteleket is bevállal. Így például a piacinál olcsóbban adja a hitelt vagy a különböző feltételeket - például futamidőt, fedezetet – a vállalkozásoknak kedvezőbben szabja meg.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává váló Tiborcz két ingatlanprojektjéhez is MFB-s hitelt kapott. A budapesti Vörösmarty tér melletti szállodafejlesztéshez 8,4 milliárdos, egy, a tokaji borvidéken található szálloda megvásárlásához pedig 881 millió forintos kölcsönt kapott.
Az MFB szerint banktitok, hogy mely cégeknek adnak hitelt, ahogy az is, hogy ezeket a hiteleket milyen feltétellel folyósítják. Így az sem nyilvános, hogy Tiborcz István cégcsoportja milyen feltételekkel jutott hozzá az MFB-s hitelekhez.
Az MFB által kihelyezett hitelek között azonban vannak olyanok, amelyek fedezeteként a hitelt felvevő cégekre vagy azok leányvállalataira jegyeztek be zálogjogot. A jelzálog megjelenik a cégek adataiban, a Direkt36 most az ehhez kapcsolódó hiteleket összesítette. Számításunk szerint az MFB 2017 óta 27 vállalkozásnak összesen 130 milliárd forintnyi ilyen hitelt helyezett ki. Ezeknek a hiteleknek pedig valamivel kevesebb mint a fele ment Tiborczhoz és az üzlettársaihoz.
Gellért Szálloda MFB-s hitelből
Az egyik ilyen hitelt Jellinek Dániel Indotek nevű cégcsoportja kapta a budapesti Gellért Hotel megvásárlásához. Az ingatlanokkal, banki követelésekkel foglalkozó vállalkozó az ország egyik leggazdagabb embere. A Forbes magazin 50 leggazdagabb magyart bemutató listáján 2019-ben 107,5 milliárdosra becsült vagyonával a 10., 2020-ban pedig 140 milliárddal a 11. helyen szerepelt.
A Direkt36 mostani kutatása szerint azonban a Gellért Hotel megvásárlásához ő is igénybe vette az állami tulajdonú MFB segítségét. Jellinek cégcsoportja 2019 júniusában jelentette be a szálloda megvételét. Az üzlet a vele egy épületben lévő Gellért gyógyfürdőre nem vonatkozott, az továbbra is fővárosi tulajdonban maradt. Az Indotek akkor azt közölte, hogy a szálló felújítását is tervezik, a vételárról és a finanszírozásról viszont nem árultak el részleteket.
Erről azonban több érdekes információt is tartalmaz az a levél, amelyet a szálloda korábbi brit tulajdonosai írtak 2019 júniusában a kormány képviselőinek és annak a XI. kerületnek, ahol a szálloda található. Ebben tájékoztatták az érintetteket az elővásárlási jogukról. A levelet nem a nyilvánosságnak szánták, erre utal, hogy minden oldalán a „szigorúan bizalmas!” felirat olvasható, miközben a kerület belső informatikai rendszerébe feltöltött irat egyszerű internetes kereséssel is elérhető.
A dokumentum szerint Jellinek cége nem magát az ingatlant vásárolta meg, hanem egy vállalkozást, amely birtokolja a hotelt annak minden bútorával, felszerelésével együtt. Ennek a Dome Kft. nevű cégnek a vételára nettó 27 millió euró, akkori folyamon számolva kb. 8,9 milliárd forint volt. Ebből Jellinek cégének 1,5 millió euró (kb. 500 millió forint) előleget kellett megfizetnie az adásvételi szerződés aláírása utáni napokban. A dokumentum azzal számolt, hogy a fennmaradó rész átutalása 2019 decemberében történik meg.
Addigra Jellinek cégcsoportja a hotelvásárlás finanszírozására egy komolyabb hitelt kapott az MFB-től. Az egyik Indotek-cég pénzügyi beszámolója szerint a kölcsön összege 8,8 milliárd forint volt. A cégbíróságon elérhető dokumentumok is megerősítik, hogy ekkora volt a hitel összege. Ezek szerint a hotelvásárlással összefüggésben 26,73 millió euró értékben jegyeztek be az MFB javára jelzálogjogot ugyanerre a cégre. A dokumentumokból a hitelkonstrukció részletei, például a kamat mértéke és az egyéb feltételek nem derülnek ki.
Az Indotek a megkeresésünkre azt írta, hogy a hotel vételára üzleti titok. Hozzátették, hogy a projekt teljes értéke jóval magasabb az általunk leírtaknál, mivel a hotelt luxusszállodává akarják alakítani, ami rendkívül költségigényes.
Megvette, eladta, majd újra megvette
Jellinek azután lett országosan ismert vállalkozó, hogy az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel. Jellinek a nyilvános megszólalásaiban igyekszik tompítani politikai kapcsolatainak a jelentőségét. A Forbesnak idén arról beszélt: nem tartja fairnek, hogy NER-es üzletemberként emlegetik, ő ugyanis mindkét oldallal megtalálja a hangot, nem érdekli a politika, és csak az üzletre fókuszál.
A Gellért megvásárlásával nagyjából egy időben azonban Tiborcz Istvánnal is közvetlen üzleti kapcsolatba került. Jellinek egyik vállalkozása a balatonfüredi kikötőt üzemeltető Solum-Investet ekkoriban adta el Tiborcz egyik cégének. A Solum-Investnek korábban Orbán Viktor egykori szövetségese, a később vele konfliktusba kerülő Simicska Lajos volt a tulajdonosa. Simicska a Fidesz 2018-as választási győzelme után eladta érdekeltségeit, a Solum-Investet pedig több tulajdonosváltás után 2019 januárban Jellinek vette meg.
A céget azonban egy évvel később eladta. Nagyjából egy hónappal a Gellért megvásárlására kapott MFB-hitel folyósítása után, 2020 januárjában a tőzsdén jegyzett Appeninn ingatlanos cégnek adta el a Solum-Investet. Az Appeninnek ekkor Tiborcz István és a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc volt a legjelentősebb tulajdonosa. Tiborcz 2020 áprilisában úgy döntött, hogy kiszáll az Appeninnből, a részvénycsomagját Jellinek vásárolta meg, aki ezzel újra tulajdonos lett a Solum-Investben is.
Jellinek azon kívül, hogy Tiborczcal üzletelt, komoly állami támogatásokhoz is jutott. Ő volt az egyik nagy nyertese a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programjának. Az állami ügynökség célja az volt, hogy a magyarországi turizmust támogassa, a tavaly közzétett pályázati eredmények alapján azonban a legnagyobb összegű támogatásokat kormányközeli vállalkozók kapták. A Jellinek résztulajdonában álló cégek, mint például a Solum-Invest, összesen több mint 36 milliárd forintos támogatást nyertek a program keretében.
Jellinek cégcsoportja ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az Appeninnbe való bevásárlásuk miatt lettek tulajdonosok több, támogatást elnyerő cégben is. Hozzátették, a támogatásokról szóló pályázatok még azelőtt lezajlottak, hogy Jellinek 24 százalékos részesedést szerzett volna az Appeninnben.
A Mandiner szerint Jellinek a Magyar Turisztikai Ügynökséget irányító Guller Zoltánnal együtt kerülhet be a szintén alapítványi tulajdonba kerülő Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumába. A kormány egyetemátalakítási terveivel összefüggésben létrejövő alapítványokat a kuratóriumok irányítják, ezekbe Orbán Viktor szerint a kormányzat „nemzeti szemlélettel” rendelkező embereket delegál.
Az üzletember akkor is felhívta magára a figyelmet, amikor a Bloomberg tavaly októberben megírta, hogy egy Jellinek által vezetett, a Molt is magába foglaló konzorcium vételi ajánlatot tett a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportra. Az amerikai hírügynökség szerint a vételi ajánlat egybevágott a magyar kormány törekvéseivel, amely korábban sikertelenül próbálta visszaszerezni a repteret. Jellinek később megerősítette, hogy az ügyben tárgyalt a kormánnyal, amely segítséget is ígért neki.
A Direkt36-nak egy Jellinek üzleti tevékenységét ismerő forrás azt mondta, hogy a vállalkozó közel került Tiborcz Istvánhoz. Tiborcz és Jellinek vállalkozásai ezen kívül ugyanannak a PR cégnek, a Goodwill Communications Kft.-nek a szolgáltatásait veszik igénybe.
38,9 milliárd hitel egyetlen cégcsoportnak
Nem Jellinek az egyetlen Tiborcz környezetében, aki jelentős állami banki hitelt kapott. A kedvezményezettek közé tartozik Balázs Attila építőipari vállalkozó is. Balázs cégei részt vettek a Puskás Aréna 2017-ben induló építésében, de az üzletember az állami építkezések mellett feltűnt a balatonfüredi kikötő adásvétele során is. Amikor Jellinek 2020 januárjában eladta a Solum-Investet, akkor a cégben nemcsak az Appeninn, hanem vele együtt Balázs Attila is tulajdont szerzett. Miután pedig tavaly tavasszal Mészáros Lőrinc is kiszállt az Appeninnből, a részesedését Balázs vásárolta meg.
Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Támogasd a Direkt36-ot!
A Direkt36 összesítése szerint Balázs cégeinek legalább 38,9 milliárdnyi hitelt nyújtott az elmúlt években az MFB. A budapesti Bikás park melletti Vaba Apartments nevű lakópark építésében részt vevő két cége összesen 13,3 milliárd forintot kapott. A lakópark projektet a kormány tavaly nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Egy harmadik cége pedig 15 milliárdos kölcsönt kapott 2020 márciusában a Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen található építőipari üzemének fejlesztésére. A településen a cégcsoportnak több gyára is van, az egyik üzem 2018-as felavatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett.
Az MFB hitelezte Tiborcz egyik közeli ismerősének üzlettársát, Czéh-Tóth Márkot is. Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy Czéh-Tóth az egyik pécsi szállodájának felújítására kapott tavaly tavasszal egymilliárdos nagyságú hitelt a jegybank kedvezményes hitelprogramjának keretében. Ez egy jegybank által refinanszírozott hitel volt, ami ez esetben azt jelentette, hogy a jegybank előbb az MFB-nek hitelezett, amely ezután adta tovább a hitelt Czéh-Tóth két cégének. | https://444.hu/2021/05/21/tiborcz-es-kore-az-mfb-hitelprogramjanak-egyik-nagy-nyertese | https://web.archive.org/web/20230905153820/https://444.hu/2021/05/21/tiborcz-es-kore-az-mfb-hitelprogramjanak-egyik-nagy-nyertese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-es-kore-az-mfb-hitelprogramjanak-egyik-nagy-nyertese | 444 | hungarian-news | 2021-05-21 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Indotek Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
52,167 | Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben | A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy el: 550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba". | költségvetés;újraindítás;2022;Paks 2;Budapest-Belgrád;Fudan Egyetem;
2021-05-21 06:20:00
Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben
550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba".
A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy. Az elmúlt években a kormány jelentősen visszavette az általa beterjesztett költségvetési törvény információtartalmát, ezzel csökkentette annak ellenőrizhetőségét és egyben növelte saját mozgásterét. A kabinet ezt annak biztos tudatába teheti meg, hogy a Fidesz-frakció minden elé tett javaslatot visszakérdezés nélkül megszavaz.
A jövő évi költségvetés tervezetében a GUA-n belül 550 milliárd forintot különített el a kormány a „beruházási alapban”. Ez az összeg a GDP egy százalékára rúg, ám az indoklásból nem derül ki, hogy a kormány pontosan milyen célokra akarja azt elkölteni. Csupán annyi tudható, hogy a kormány a már megkezdett és majd ezután eldöntendő fejlesztésekre kéri a pénzt, ami példátlan még az Orbán-kormány rendkívül laza államháztartási gazdálkodási gyakorlatában is, ugyanis eddig a parlament soha nem adott a GDP egy százalékára rúgó biankó csekket semelyik kormány kezébe. Ha a parlament ezt ebben a formában megszavazza, akkor azt a kormány tényleg arra költi amire akarja. Egyébként a büdzsében nincsenek nevesítve olyan nagy értékű, látványos beruházások, amelyek már folynak: a Pénzügyminisztérium az elmúlt hetekben kötött 54 milliárd forintos közbeszerzési szerződést az új várbeli épületének felújításra.
Ennek a hatalmas pénznek láthatóan nincs fedezete a 2022-es büdzsében, de például a Diákvárossal vagy az azt kiszorító Fudan-kampusszal kapcsolatban sem különítettek el 2022-re egyetlen fillért sem, így nagy valószínűséggel többek között ilyen, az adófizetők által nem támogatott beruházásokat is az Alapból finanszírozna kormány. További 68 milliárd forintot kér a kabinet a parlamenttől a „gazdaság-újraindítási programokra” – úgy, hogy egy árva szót sem szólnak arról, hogy mire is fordítanák ezt a pénzt. Hasonló a helyzet a Magyar Falu Program 93 milliárdjával és Modern Városok program 50 milliárdjával. Még egy projektlistát sem kaptak a képviselők, hogy mire megy, vagy mire mehet el ez a pénz. Ráadásul arra sincs garancia, hogy a Magyra Falu Program minden egyes forintja a falvakba kerül, mert ha gondol egyet a kormány egy kormányhatározattal gyakorlatilag felülírhatja a költségvetési törvényt, és ehhez még rendkívüli jogrend (egészségügyi vészhelyzet) sem feltétlenül szükséges a megengedő államháztartási gazdálkodási szabályok miatt.
Az viszont nagyon világosan kiderül a büdzsé tervezetéből, hogy a Paks 2 építésére jövőre már 270 milliárdot költenének, ami azt feltételezi, hogy jelentősen felgyorsítanák az építkezéseket. Ugyanis az elmúlt években nem volt olyan év, amikor száz milliárdnál lényegesen nagyobb összeget elköltöttek volna a bővítésre.
Nagy számok szerepelnek a GUA közlekedési projektjeiben is: 201 milliárdot különítenek el közúti fejlesztésekre, ebből 150 milliárd forint megy - a szintén nem részletezett -, már folyamatban lévő „kiemelt közúti” fejlesztésekre. Ezen felül 45 milliárdból „kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztéseket” valósítanak meg. A vasútfejlesztéseket nem aprózza el a kormány: e célra jövőre 201 milliárdot költenek, ebből 162 milliárdot elvisz a NER-milliárdosok és a kínai cégek által építendő Budapest-Belgrád vasút – igaz ebből a hazai forrás alig 1,5 milliárd forint, a kínai hitelből pedig csak jövőre 155 milliárdot hívnak le. A fennmaradó szűk 40 milliárdból 12,4 megy BMW-gyár vasúti kapcsolataira, 2 milliárd a fővárost elkerülő V0 koncepció tervezésére, 4,6 milliárdból pedig a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő villamos-vasúti kocsik (tramtrainek) vásárlását támogatják. | https://nepszava.hu/3120426_bianko-csekk-a-kormanynak-szazmilliardok-sorsa-nem-vilagos-a-koltsegvetesben | https://web.archive.org/web/20230206171743/https://nepszava.hu/3120426_bianko-csekk-a-kormanynak-szazmilliardok-sorsa-nem-vilagos-a-koltsegvetesben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bianko-csekk-a-kormanynak-szazmilliardok-sorsa-nem-vilagos-a-koltsegvetesben | Népszava | hungarian-news | 2021-05-21 10:18:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,170 | Kovács Zoltán feleségének üzlettársa milliókat kapott a vadászati kiállítást szervező cégtől | Kovács Róbert csak néhány hete szállt ki a Kovács Zoltán feleségével közös cégükből, miközben 2019 februárja óta felügyelőbizottsági tag a vadászati világkiállítás lebonyolítására létrejött állami kft.-ben. A rendezvényért kormánybiztosként épp a kommunikációs államtitkár felel. | Orbán Viktor 2018 végén nevezte ki a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosává Kovács Zoltán egykori kormányszóvivőt, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt. Néhány hónap múlva az állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. céget alapított a vadászati világkiállítás lebonyolítására: az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t 563 millió forintos alaptőkével hozták létre.
A cég létesítő okirata alapján a felügyelőbizottságban már ekkor, 2019 februárjában pozíciót és havi bruttó 250 ezer forintos apanázst kapott Kovács Róbert, aki az Opten szerint
kinevezésekor már csaknem egy éve a vadászati kiállításért felelős kormánybiztos Kovács Zoltán feleségének, Szikora Lindának az üzlettársa volt a Kartal-Ép Kft.-ben.
Szerettük volna megtudni az MNV Zrt.-től, hogy milyen szempontok, referenciák alapján választották ki az Egy a Természettel Nonprofit Kft. vezetőit, fb-tagjait, de nem kaptunk érdemi választ, csak annyit közöltek, hogy „a döntés-előkészítés során nem merült fel jogszabályon alapuló összeférhetetlenség a megválasztani javasolt tisztségviselők tekintetében.”
Együtt üzletelnek, együtt vadásznak
A kartali céget Kovács Róbert alapította 2017 februárjában, a korábban fideszes politikusként is jegyzett Szikora Linda 2018 áprilisában szállt be – rögtön ügyvezetőként –, majd idén áprilisban teljesen átvette a Kartal-Ép Kft.-t. A vállalkozás ekkor – Kovács Róbert távozásával – új nevet, székhelyet, és az addigi vezetékes távközlés helyett új főtevékenységet kapott: a Násfa-Hunyor Kft. (az Instagram-oldala szerint Kovács Zoltán két kutyáját hívják így) már Óbudán működik, fő tevékenysége az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de tevékenységi körei közé felvették a kommunikációt is. A vállalkozás eddig nem mondható túl sikeresnek: alapítása óta mindössze 1,5 millió forint bevételt sikerült összehoznia – igaz, a cég tavalyi adatait még nem látjuk.
Kovács Zoltán nem csak a felesége révén ismerheti Kovács Róbertet. Ezen a 2019-es videón – amelyet még felügyelőbizottsági kinevezése előtt készítettek egy jótékonysági bálon – Kovács Róbert mint a kartali Virágospusztai Vadásztársaság elnöke, Kovács Zoltán a társaság alelnökeként nyilatkozik. A fideszes politikus a Régió Plusz Televíziónak arról beszélt: 2016-ban az új vadászati törvény szellemében alakult meg a vadásztársaság, amely 4000 hektáron működik, ennek nagyobb része mezőgazdasági terület. Vadászati jogot húsz évre kaptak.
Nemrég számoltunk be róla, hogyan költi a pénzt az egyre dráguló vadászati kiállítást levezénylő Egy a Természettel Kft.: százmilliók mennek egy fideszes kötődésű ügyvédi irodának, jut közpénz a kormányközeli Hír TV-nek és a leginkább a TV2 és a Takarékbank tulajdonosaként ismert Vida József szakácskönyvére is. Ekkor írtunk arról is, hogy az fb-tagok erős átfedésben vannak a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly áprilisban állami kézbe adott debreceni Kartonpack Nyrt. új vezetőségével.
Az elnök a Fidesz-tag Mancsiczky László debreceni ügyvéd, aki nem veszi fel tiszteletdíját. Mancsiczky Kósa Lajos Fidesz-alelnök ügyvédjeként is megnyilvánult, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja. Tavaly a debreceni Kartonpack Nyrt. igazgatósági tagja lett.
Regász Alajos az MFB Zrt.-nél, majd az állami tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt.-nél tevékenykedett. Szintén igazgatósági tagi megbízást kapott a debreceni dobozipari cégnél.
Tavaly februárig az ugyancsak MFB-s múlttal rendelkező Uszkay-Boiskó Sándor is ott ült a vadászati kiállítást szervező cég felügyelőbizottságban, ő tavaly április óta a kormány döntése alapján a Kartonpack Nyrt. igazgatósági elnöke és vezérigazgatója.
Hogy kartonpackos munkájukról milyen bizonyítványt lehetne kiállítani, arról a Telex cikke árulkodik, az állami kézbe vett Kartonpack Nyrt. folyamatosan megszegi a tőzsdei szabályokat, emiatt már bírságot is kapott, ugyanis nem tartanak közgyűlést, nem adnak ki időszaki riportokat, és az elmúlt két évről nincs elfogadott beszámolójuk.
Kovács Zoltán politikai karrierje egyébként Debrecenben indult, sőt az Opten szerint bejelentett címe még mindig Hajdú-Bihar megyében van, bt.-s érdekeltsége is itt működik. Az államtitkár tavaly november óta duplán kormánybiztos, ekkor döntöttek úgy, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kormányzati feladatainak szakmai koordinációjával is ő foglalkozik a jövőben. Ezt a rendezvényt ugyancsak az Egy a természettel Nonprofit Kft.-re bízták. A várható költségekről itt írtunk:
Kérdéseinket elküldtük Kovács Zoltán államtitkárnak, cégén keresztül Szikora Lindának, korábbi cégénél megadott email címére Kovács Róbertnek, illetve az Egy a Természettel Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait gyakorló Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/24/kovacs-zoltan-felesege-vadaszati-kiallitas/ | https://web.archive.org/web/20231021223844/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/24/kovacs-zoltan-felesege-vadaszati-kiallitas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kovacs-zoltan-felesegenek-uzlettarsa-milliokat-kapott-a-vadaszati-kiallitast-szervezo-cegtol | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-24 00:00:00 | [
"Kovács Róbert",
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Mancsiczky László",
"Regász Alajos",
"Szikora Linda",
"Uszkay-Boiskó Sándor",
"Vida József"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Kartal-Ép Kft.",
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Násfa-Hunyor Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,171 | Értéktelen, alvó cégért fizethettek sok százmillió forintot Mészáros Lőrincék | Megtérülő befektetési lehetőséget láthattak Mészáros Lőrincék egy alcsútdobozi kft.-ben. Bár a cég maga hivatalosan is értéktelen, a benne lévő ingatlanvagyon sokat érhet, és a későbbiekben még annál is többet. | Mészáros Lőrinc herceghalmi anyavállalata, a Talentis Group Zrt. április végén újabb leányvállalattal gyarapodott. A cégkivonatok tanúsága szerint
2021. április 21-én egyedüli tulajdonosa lett az egykoron alcsútdobozi székhelyű Réz-hegy Településfejlesztő Kft.-nek.
A cég gazdálkodása alapján az évek óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban vegetál, ugyanis egy forint árbevételt nem termelt a Réz-hegy Településfejlesztő Kft. Utoljára ilyenre 2013-ban volt példa, az akkori éves beszámolója szerint 4,2 millió forintot könyveltek el egy telekértékesítésnek köszönhetően. Mint írták:
"társaságunk 2013-ban ingatlan-beruházással foglalkozott, Alcsútdoboz Rézhegy-alján a társaság tulajdonában lévő területen, az idei évben 1 telket tudtunk értékesíteni".
Bár az amúgy saját tulajdonú ingatlan adásvétellel főtevékenységként foglalkozó Réz-hegy Településfejlesztő Kft. immár hetedik éve nem jutott árbevételhez, valamiért mégis megérte átvenni a céget a korábbi tulajdonosoktól.
A Kft. többségi tulajdonosa az alcsútdobozi önkormányzat volt, ők a 3 milliós pénzbeli törzstőkéből 2,24 milliót adtak, a maradék 740 milliót pedig a Quintas 99 Üzletviteli Tanácsadó Kft. tette be. A pénzbeli hozzájárulás mellett 139 millió forint értékű telekapport növeli tovább a Kft. törzstőkéjét, mely így összesen 142 milliót tesz ki.
És pont ez a telekapport az, ami miatt megérhette megvenni a Réz-hegy Településfejlesztő Kft.-t. Az önkormányzati dokumentumok és a fellelhető információk alapján Rézhegy egy átalakulásra váró szőlőhegyi terület, ahol az önkormányzat 2002-ben lakópark építésébe kezdett, az alapozó munkákat el is végezték. Az ingatlan szomszédos a pár éve már Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Pannónia Golf és Country Clubbal.
Vételár: pár millió forint
Abból kiindulva, hogy az elmúlt 7 évben gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett a társaság, feltételezhetjük, hogy a lakópark projekt valahol elakadhatott. Ez pedig indokolhatta az értékesítési szándékot is, de bővebb információért az alcsútdobozi önkormányzathoz fordultunk kérdéseinkkel. A polgármester, Tóth Erika válaszában rögzítette: az önkormányzat üzletrészt értékesített, nem ingatlant.
"Nem a társaságot, hanem a társaságban fennálló önkormányzati üzletrészt értékesítettük. A társaság évek óta veszteséges volt, jelentős mértékű adóssággal terhelt. Az értékesítést megelőzően könyvvizsgálói vagyonértékelést végeztettünk, mely szerint a cég értéke nulla forint. Az üzletrészt 7,8 millió forint összegért értékesítettük".
Az értékesítésről válasza szerint a település vagyonrendeleti előírásainak megfelelően több alkalommal nyilvános hirdetményt tettek közzé, melyre bárki tehetett ajánlatot.
Tájékoztatása szerint az önkormányzatnak nem volt semmilyen külön feltétele az ingatlan további hasznosítását illetően, bár ezúttal is nyomatékosította: üzletrészt adtak el, nem ingatlant. A vevő terveit pedig nem ismerik.
Ennek fényében joggal merül fel a kérdés, ha az ingatlanvagyont kivették a cégből, miért érné meg egy teljesen üres, értéktelen céget megvenni. Sejtésünket azt illetően, hogy az ingatlan is gazdát cserélt, a vevő, a Talentis Group válasza erősítette meg.
"A Talentis Group Zrt. tulajdonosának - elkötelezett patriótaként – kiemelten fontos a térség fejlesztése, értékteremtő beruházások megvalósítása, munkahelyek biztosítása, illetve az ott élő fiatalok életkezdésének, egyetemi tanulmányainak támogatása. A Társaság ezen szellemiséghez és a társaság üzletpolitikájához illeszkedve vásárolta meg a Réz-hegy Területfejlesztő Kft.-t, illetve a tulajdonában lévő alcsútdobozi területeket" - tájékoztatta lapunkat a Mészáros Csoport.
Bár szerettük volna megtudni, hogy milyen terveik vannak a területeket illetően, erre a kérdésünkre nem érkezett válasz. Ahogy a pontos vételárra irányulóra sem. Viszont a megismert számok alapján mindössze 10 millió forintos nagyságrend sejthető.
Ha az alcsútdobozi önkormányzat 74,6 százalékos tulajdonrészéért 7,8 milliót fizetett a Talentis Group, akkor a kisebbségi tulajdonos üzletrészéért megközelítőleg 2,6 milliót kellett kifizetni. Vagyis
a vevő 10,4 millió forintos vételárért vásárolt meg egy hivatalosan nulla értékű céget. Valójában azonban jóval többet fizethettek ki ennél az összegnél.
Több százmilliót is fizethettek
Az alcsútdobozi ingatlan tehát 139 millió forintos értéken került be a cégbe, a meglehetősen szűkszavú éves beszámolók szerint a társaság 352,6 millió forint értékű készletet, forgóeszközt tart nyilván. A mérleg másik oldalán pedig jelentős tartozásról árulkodnak a számok, több mint 367 millióról.
A kiegészítő melléklet szerint ennek zöme, 366 millió forint hosszú lejáratú kötelezettség, mely teljes egészében tagi és egyéb kölcsönből adódik. Bár a kölcsönök ennél részletesebb tagolását nem tették közzé, tehát nem tudni, mekkora hányadot tesz ki a tagi kölcsön. Márpedig üzletrész értékesítése előtt ezt mindenképp ki kell egyenlíteni, tehát feltételezhető, hogy a Talentis Group a 10,4 milliós vételárnál többet fizetett ki.
Mfor-vélemény
A számok alapján azonban elsőre egyáltalán nem világos, miért vett egy csak 132 milliós ingatlannal rendelkező alvó céget a Talentis, amelyen dupla akkora tagi és egyéb kölcsön volt, amit vélhetően tulajdonszerzés előtt ki kellett egyenlítenie. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az ingatlanfejlesztés megtérülése idővel bőven visszahozza a most kifizetett pénzt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ertektelen-alvo-ceget-vettek-sok-szazmillio-forintert-meszaros-lorincek.html | https://web.archive.org/web/20221021181825/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ertektelen-alvo-ceget-vettek-sok-szazmillio-forintert-meszaros-lorincek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertektelen-alvo-cegert-fizethettek-sok-szazmillio-forintot-meszaros-lorincek | mfor.hu | hungarian-news | 2021-05-25 12:16:10 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Pannónia Golf & Country Club",
"Réz-hegy Településfejlesztő Kft.",
"Talentis Group Zrt."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,172 | Saját családi cégétől vett lakásokat Dunakeszi polgármestere, a CSOK-ot is felvette hozzá | Tízlakásos társasházat építtetett Dunakeszin a polgármester családjának cége, hogy minden családtag kapjon egy lakást. Dióssi Csaba előbb a társaság vezetőjeként megépíttette a házat, majd kiszállt a cégből, és még a CSOK-ot is felvette, hogy a családi vállalkozástól megvehesse a lakásokat. | Tízlakásos társasházat építtetett az elmúlt években Dunakeszin egy Dióssi Csaba polgármesterhez köthető társaság, így a polgármester gyerekei is kaptak lakást – értesült a Narancs.hu. Az ingatlan a Google Maps utcakép alkalmazásának 2013-ban készült felvételei alapján akkor még csak épült, azonban a napokban a helyszínen járva megbizonyosodtunk róla, hogy mostanra elkészült.
Családi vállalkozás
Dunakeszi fideszes polgármestere, a négygyerekes Dióssi Csaba 2011-es vagyonnyilatkozata szerint 2004-ben vásárolt egy 1699 négyzetméteres, akkor még beépítetlen építési telket a városban, ami az azóta felépült társasház tulajdoni lapja szerint megegyezik az ingatlan területével. Az építettő az 1996-ban alapított Turan Bt. volt, amelynek vezető tisztségviselői feladatait egészen 2016-ig Dióssi látta el, jelenleg az 1997-es születésű, tehát 24 éves fia az ügyvezetője és tulajdonosa, a kültagok között pedig a polgármester közel 80 éves édesapja is feltűnik.
A dokumentumok szerint Dióssi Csaba és az apja fejenként 5-5 lakást tulajdonol a társasházban, melyek között vannak közel 60, 70 és 100 négyzetméteresek is.
A tulajdoni lapok szerint a társasház nyolc lakását 2017-ben, kettőt pedig 2019-ben vásárolták meg a családi cégtől, a Turan Bt.-től.
Kövér László házelnök (j) átadja a a Befogadó magyar település díjat Dióssi Csabának, Dunakeszi polgármesterének a Parlament Delegációs termében 2014. március 13-án. Az elismeréssel a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) olyan hazai településeket díjazott, amelyek sokat tettek a fogyatékossággal élő emberek integrációjáért és az esélyegyenlőségükért
Fotó: Soós Lajos / MTI
CSOK-ot vettek fel
A Dióssi tulajdonában lévő ingatlanok szerepelnek az idei vagyonnyilatkozatában is. A polgármester hivatali jövedelme jelenleg bruttó 820 ezer forint, ezen felül ingatlan-bérbeadásból további bruttó 905 ezer forintot keres. A dunakeszi lakásokon túl egy budapesti lakásban és egy szigetmonostori üdülőben tulajdonrészes, jelenleg gazdasági társaságban nincs tisztsége és érdekeltsége. Állampapírban jelentős megtakarítása van (62 millió forint), de komoly tartozás (21,5 millió forint) is terheli. A tulajdoni lapokon nem találtuk nyomát nagyobb hitelnek, de egy 9,8 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) fel van tüntetve.
A Turan Bt. székhelye is a társasház egyik lakásába van bejegyezve, viszont az elérhető cégadatok szerint legalább 2016 októbere óta nincs alkalmazottja. A fő tevékenységének a „máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás” van feltüntetve, de ezekkel együtt számos különféle kapcsolt tevékenység (többek között ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, szabadidős képzés, fényképészet, szoftverkiadás stb.) olvasható a cégadatbázisban.
Az elmúlt években a cégnek néhány millió forintos árbevétele volt, kivéve 2017-ben és 2019-ben, amikor nettó 202 és 60 millió forintot sikerült elérnie (ebben a két évben vásárolt lakásokat Dióssi és apja a cégtől). Nem találtunk a társasághoz tartozó web- és közösségi oldalt, illetve a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása szerint nem nyert állami pályázaton, ami érthető is, hiszen a fideszes polgármesterhez köthető. Így viszont azt nem tudtuk megállapítani, hogy milyen konkrét projekteket bonyolított le a Turan Bt., csak a tíz lakásos társasház építettése ismert számunkra.
Kérdéseinkre nem válaszolt, helyette interjút adott a helyi lapnak
Úgy értesültünk, hogy Dióssi a családtagjai számára is vásárolt/építtetett lakásokat a társasházban. Ezt az információt nem erősítette meg a lapunknak a polgármester, aki nem reagált a kérdéseinkre. Ugyanakkor még cikkünk megjelenése előtt „életútinterjút” adott a helyi Dunakeszi Postnak, amelyben a családi hátteréről, a magánszférában eltöltött időszakáról, politikai pályájáról, valamint a lakásokról is beszél.
Ebben Dióssi Csaba azt mondta, hogy egy családi ház „komfortját feladva egy társasházat építettünk, hogy együtt maradhassunk a gyerekekkel, de meglegyen az önállóságuk. Így édesapám is ide költözhetett. Három generáció él együtt, egymásra számítva, mégis külön.”
Az interjúban felmerül az is, hogy a helyi ellenzék „2015-ben tüntetett a lakások előtt”, de a polgármester akkor nekik nem magyarázta el a családi ingatlanok körüli helyzetet. Dióssi ezt azzal hárította el, hogy az ellenzék nem is volt arra kíváncsi, hogy mi a valóság.
Takarékoskodtak
Bár a Narancs.hu-nak a társasház finanszírozással kapcsolatos kérdéseire nem reagált, Dióssi az interjúban azt mondta, hogy az apja eladta budai lakását a költségek fedezése miatt, és amúgy is régóta készültek az építkezésre, „lényegében másfél évtized előzte meg a projekt megvalósítását”.
„Gyerekkoromban is egyszerű takarékos életet élt a család. Ugyanakkor olyan feladatokat láttam el az életben, ami azért magas jövedelmet biztosított, és a megtakarításainkat korábban is ingatlanokba fektettük. Az építkezés során arra volt szükség, hogy eladjuk a családi ingatlanokat, konkrétan egy nagyobb telket és a lakásokat” – mondta a polgármester.
Az interjúban Dióssi azt is elismerte, hogy a társasházat a saját cége húzta fel. „A kilencvenes évek közepétől volt egy jól működő betéti társaságunk édesapámmal, műszaki munkák sorával.
Azzal építettük, majd amikor kiszálltam a cégből megvettem a lakásokat. Így még a CSOK-ot is fel tudtam venni hozzá teljesen szabályosan”.
Állítása szerint a cégből egy új jogszabály miatt lépett ki, amely kimondta, hogy polgármester nem végezhet más keresőtevékenységet. „Ugyan osztalékot nem vettem ki, munkavállaló pedig nem voltam, így vélhetően jogi szempontból nem lett volna gond, de nem akartam támadási felületet adni politikai ellenfeleimnek” – mondta Dióssi. (A polgármester a mostani vagyonnyilatkozata szerint egyébként jelenleg végez „más keresőtevékenységet”, hiszen ingatlan bérbeadásból havi több mint 900 ezer forintot visz haza.)
Bár az interjúban Dióssi több, a Narancs.hu által feltett kérdésre is válaszolt, több dolog is homályos maradt. Ugyanis arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy mennyibe került a beruházás, milyen „műszaki munkákat” végzett a családi cég, mit kezd az apja a saját lakásaival, illetve ha egyszer már felépítették a társasházat, akkor utána miért vásárolták meg a lakásokat, tehát miért „fizettek értük kétszer”, és ha már így történt, akkor mennyibe kerültek, ahogyan azt sem említi, hogy a Turan Bt. tulajdonosa és ügyvezetője a fia.
Nem mellesleg az interjúban „sok kis lakásról” beszélnek, miközben a tíz ingatlan összesen közel 700 négyzetméter nagyságú, és csak Dióssi tulajdonában van két több mint 100 és három közel 70 négyzetméteres.
Nem ez az első alkalom, hogy megkerestük a polgármestert, és ő inkább más felületen reagált a válaszadás helyett. Még tavaly nyáron értesültünk róla, hogy egy rendezvényen Dióssi Csaba elkapta a koronavírust, amiről kérdésünk elküldése után a Facebookra tett ki egy szűkszavú nyilatkozatot. | https://magyarnarancs.hu/belpol/sajat-csaladi-cegetol-vett-lakasokat-dunakeszi-polgarmestere-a-csok-ot-is-felvette-hozza-238381 | https://web.archive.org/web/20221011101054/https://magyarnarancs.hu/belpol/sajat-csaladi-cegetol-vett-lakasokat-dunakeszi-polgarmestere-a-csok-ot-is-felvette-hozza-238381 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-csaladi-cegetol-vett-lakasokat-dunakeszi-polgarmestere-a-csok-ot-is-felvette-hozza | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-05-25 12:21:30 | [
"Dióssi Csaba"
] | [
"Turan Bt."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"hitelezés"
] | [] |
52,174 | Felszámolták az Erzsébet-utalványok forgalmazóját, forrás nélkül maradt a nyugdíjasok üdültetése | Végelszámolással megszűnt az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., így forrás nélkül maradt a nyugdíjasok szociális üdültetése. A korábbi évek kimutatásai szerint a nyaraltatásra szánt pénzekből bőven jutott NER-közelieknek is. | Végelszámolással megszűnt az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., így forrás nélkül maradt a nyugdíjasok szociális üdültetése. A korábbi évek kimutatásai szerint a nyaraltatásra szánt pénzekből bőven jutott NER-közelieknek is.
Tudja valaki, mikor lehet majd jelentkezni az idei Erzsébet-programra? – szinte mindennap felteszik ezt a kérdést a szociális üdültetéssel foglalkozó Facebook-csoportokban, hivatalos helyről azonban még senki sem kapott választ. Az érdeklődés nagysága jól mutatja, sokan csak akkor engedhetnek meg maguknak néhány napos belföldi nyaralást, ha azt az állam is támogatja.
Lapunk információi szerint azonban végnapjait éli a rendszerváltás óta létező szociális üdültetési rendszer eddigi formája: a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők számára meghirdetett programok idén kifutnak, így ők könnyen pihenési támogatás nélkül maradhatnak.
A Népszava korábbi cikke szerint már tavaly is csak 6500 nyugdíjas élhetett a lehetőséggel, miközben az elmúlt években még több tízezren vették igénybe a kedvezményt. – Elképzelhető, hogy idén még kiírnak valamilyen pályázatot a maradék pénz terhére, de állami támogatás nélkül jövőre már szinte biztosan nem lesz fedezet erre. A pontos pénzügyi helyzet majd az üdültetés szervezéséért felelős Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) május végi kuratóriumi ülésén derül ki – fogalmazott forrásunk. (A gyerekek pihenési támogatását az elmúlt években áttették az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz, így ezek a programok továbbra is működnek.)
A nyugdíjasokat és a fogyatékkal élőket érintő üdültetési kassza akkor ürült ki szinte teljesen, amikor a nemzetközi bíróság döntése következtében a kormány kénytelen volt megszüntetni a program pénzügyi alapját adó Erzsébet-utalványokat. A magyar állam ugyanis ezzel jogszerűtlenül hozta előnybe a hazai cégeket a multikkal szemben. A szelvényeket árusító Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. azonban az üdültetési rendszer alapját jelentette: a cég a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában volt, az értékesítéséből származó bevételt pedig – a működést leszámítva – csak kedvezményes nyaraltatásra lehetett költeni.
Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. megszüntetését még tavaly kezdeményezték, idén januárban pedig a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ki is vezette a cégjegyzékből a vállalatot. A zárómérleg adatai szerint a 2020-as évet mínusz egymilliárdos adózás előtti eredménnyel zárták. A cég felszámolása ugyanakkor azt is jelentheti, hogy rejtve marad a korábbi költések egy része, a vállalatot ugyanis igen sok bírálat érte a nehezen átlátható kiadások miatt. (A lapunk által ismertetett adatokat – amelyek a támogatási szerződésekre terjednek ki, tehát nem az összes kiadásra – csak többéves jogi eljárás után adta ki az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.)
Az a beszámolókból, valamint a cégmérlegekből már kiderült, hogy az utalványok forgalmazásából 2015 és 2018 között nagyjából 6,5–12 milliárd közötti árbevétel keletkezett évente, miközben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak (a 2016-os évet leszámítva) csak évi nagyjából 2 és 4,5 milliárd forint közötti bevétele keletkezett a kapcsolt vállalkozásokból.
A kiperelt támogatási szerződések azt mutatják – bár mindenre nem adnak magyarázatot –, hogy az üdültetésen kívül másra is jutott. A kedvezményezettek között több színház is megtalálható, valamint az az Oikosz Alapítvány is, amely az utalványforgalmazótól kapott 10 millió forintos támogatását Stefka István Ötvenhat arcai című könyvének megjelentetésére fordította. Az alapítvány a Pesti Srácok című kormánypárti portállal működtet közös gyakornoki programot, és jelenleg az Oikosz képviselője Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója, Szarvas Szilveszter, a portál hírigazgatója és Nagy Ervin egykori politikus, filozófus is.
Hat évvel ezelőtt például százhúsz millió forintot kapott az Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért nevű szervezet, amelynek azóta Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter lett a vezető lelkésze. A pénzt akkor karitatív célokra, programszervezésre, tanulmányi ösztöndíjra, valamint a gyülekezet épületében található orgonára költötték.
Jutott 20 millió forint a Magyar Ház Alapítványnak is, amely – 2015-ös beszámolója szerint – abban az évben egyebek mellett a Szkítia-Ker Kft.-nek adott támogatást a magyar történelemmel kapcsolatos könyvek kiadására. Az alapítvány értékesíti egyébként – tavalyi közzétételük szerint – a Magyar Demokrata című lap tartalmait is.
A lista szerint tízmillió forintot kapott 2017-ben az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. is, amelynek vezetője a cég adatok szerint az a Rózsa István, aki az ATV igazgatóságának is tagja. Megkérdeztük, hogy a vállalat mire fordította a pénzt, ám lapzártánkig nem érkezett válasz.
A Sztehlo Lili Kulturális Egye[1]sületnek is jutott 1,5 millió forint, a szervezet vezetője Bernyák Adrienn XII. kerületi fideszes politikus. Az egyesület arra az évre vonatkozó beszámolójából nem derült ki, mire ment az összeg, de más helyen a nagyobb eredményeik között említik, hogy pótolták a II. világháborúban elpusztult Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom Szent Erzsébet-üvegablakát.
Képzőművészeti célokra ment az a 45 millió forint is, amelyet a Belvedere Meridionale Alapítvány kapott: a szervezet az Árpád és vezérei szoborkompozíció elkészítésére fordította az összeget.
Kiszervezték a teljes vagyont
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány anyagi elsorvasztása több évtizeden keresztül folyt, és részt vett benne mindkét politikai oldal, valamint némelyik szakszervezet is. A kormányzati döntések jóváhagyását ugyanis időnként a szervezet kuratóriumában lévő érdekképviseletek egy része is támogatta. (A 12 tagú testület felét a kormány, másik felét a szakszervezetek töltik fel tagokkal.)
A rendszerváltás után az alapítványra bízott állami üdülővagyont lényegében teljesen kiszervezték, a Hunguest-szállodák néven ismert ingatlanok egy része például – Leisztinger Tamás milliárdos üzletember érintésével – már Mészáros Lőrinc oligarcha érdekeltségébe tartozik. A kiárusítás nemcsak az üdülőkre, hanem az alapítvány által használt ingatlanokra is kiterjedt, a földhivatali papírok szerint ugyanis már eladták a szervezet budapesti Hermina úti, valamint Podmaniczky utcai ingatlanait is. Az ezekért kapott összeget a korábbi hírek szerint beforgatták az üdültetési programokba.
A fonyódi és a zánkai gyereküdülőket sem az MNÜA kapta meg az államtól, hanem az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz játszották át teljesen ingyen. Felújításuk jelenleg is folyik több mint 20 milliárd forintos állami támogatásból, az ügylet pikantériája pedig az, hogy néhány év múlva akár el is adhatják az ingatlanokat. Ez az alapítvány is kötődik a kormánypártokhoz: az alapítói jogokat a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged–Csanádi egyházmegye intézményfenntartója gyakorolja, amelynek főigazgatója a Fidesz korábbi szegedi polgármesterjelöltje, Kothencz János.
Az üdültetési rendszer ugyan több milliárd forintos állami támogatást is kap évente, de ezek az összegek ma már nem a Guller Zoltán vezette Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz ömlenek, hanem az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz. Az Erzsébet ifjúsági- és gyermek táborok támogatására a jövő évi költségvetésben 4,3 milliárd forintot különítettek el.
Támogatott szervezet (év)Összeg (forint)Alsózsolcai Kézilabda Sport Klub (2015)3 762 500Belvedere Meridionale Alapítvány (2015)45 000 000Jót s Jól Szatmári Kistérségben (2015)20 000 000Magyar Diáksport Szövetség (2015)15 000 000Magyar Ház Alapítvány (2015)20 000 000Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2015)30 000 000OIKOSZ Alapítvány (2015)10 000 000Pesti Magyar Színház (2015)40 000 000Snétberger Zenei Tehetség Alapítvány (2015)5 000 000Szolnoki Szigligeti Színház (2015)19 999 838Erzsébet Üzemeltető Kft. (2015)110 000 000Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért (2015)120 000 000Veszprémi Petőfi Színház (2015)78 905 000Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2015)1 870 000 000Holnapocska Közhasznú Kft. (2016)3 500 000Magyar Diáksport Szövetség (2016)15 000 000Magyar Lovasíjász Akadémia (2016)1 000 000Magyar-Német Ifjúsági Egyesület (2016)15 000 000Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2016)27 174 258OGYÉI (2016)30 000 000Szolnoki Szigligeti Színház (2016)20 000 000Veszprémi Petőfi Színház (2016)80 000 000Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2016)1 725 000 000Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2017)16 000 000Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. (2017)10 000 000Sztehlo Lili Kulturális Egyesület (2017)1 500 000Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2018-2020)4 150 000 000 | https://hang.hu/belfold/2021/05/25/felszamoltak-az-erzsebet-utalvanyok-forgalmazojat-forras-nelkul-maradt-a-nyugdijasok-udultetese/ | https://web.archive.org/web/20210525201453/https://hang.hu/belfold/2021/05/25/felszamoltak-az-erzsebet-utalvanyok-forgalmazojat-forras-nelkul-maradt-a-nyugdijasok-udultetese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamoltak-az-erzsebet-utalvanyok-forgalmazojat-forras-nelkul-maradt-a-nyugdijasok-udultetese | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-05-25 12:26:30 | [
"Bernyák Adrienn",
"Rózsa István",
"Stefka István"
] | [
"Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.",
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.",
"Magyar Ház Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA)",
"Oikosz Alapítvány",
"Szeged–Csanádi Egyházmegye",
"Szkítia-Ker Kft.",
"Sztehlo Lili Kulturális Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [] |
52,175 | Ugyanaz a cég újítja fel a jegybank székházát, amelyik nyaralót épített Matolcsy György fiának | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának költsége 54 milliárd forint - közölte a jegybank a honlapján kedden. A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemléképület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi. | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának költsége 54 milliárd forint - közölte a jegybank a honlapján kedden. A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemléképület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.
Az erről kiadott közlemény szerint a felújításra a jegybank a Raw Development Kft-vel kötött generálkivitelezői szerződést.
Ez a cég korábban azzal került be a hírekbe, hogy megbízást kapott a jegybank alapítványaihoz tartozó ingatlanok átalakítására jó pénzért, miközben több erős szálon is Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez kötődött. Amikor a Raw Development Kft-t 2014-ben létrehozták, egyedüli tulajdonosa az a Lakásépítő T.2-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. volt, amit 2001-es alapítása óta Szemerey Tamás és egy másik cégen keresztül felesége is tulajdonolt egészen 2013 végéig. Aztán kiderült, hogy Matolcsy György fiának nyaralót és luxusloftot is kivitelez, egy másik Szemerey-kötődésű céggel pedig várbeli luxushotel-apartmant fejleszt. | https://444.hu/2021/05/25/ugyanaz-a-ceg-ujitja-fel-a-jegybank-szekhazat-amelyik-nyaralot-epitett-matolcsy-gyorgy-fianak | https://web.archive.org/web/20230812143700/https://444.hu/2021/05/25/ugyanaz-a-ceg-ujitja-fel-a-jegybank-szekhazat-amelyik-nyaralot-epitett-matolcsy-gyorgy-fianak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyanaz-a-ceg-ujitja-fel-a-jegybank-szekhazat-amelyik-nyaralot-epitett-matolcsy-gyorgy-fianak | 444 | hungarian-news | 2021-05-25 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"építőipar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
52,176 | KIDERÜLT, KINEK A STRÓMANJAI A FEJÉR MEGYEI FÖLDVÁSÁRLÓK | Jókora földekkel lettek gazdagabbak néhányan az őszi földárveréseken Fejér megyében. Mindenki csak találgatott. Vajon kik lehetnek a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt, akik egyenként 600-700 millió forintot tudtak elkölteni állami földek megvásárlására? | Decemberben rejtélyes üzletemberek vásároltak földeket az államtól több száz millióért. Aztán egy hónapja tulajdonost cseréltek a cégek, amelyek addig ezeken a területeken gazdálkodtak. A szálak Garancsi Istvánnál futnak össze. Ezzel éppen a szocialistákhoz közelállónak mondott Leisztinger Tamás agrárüzletének negyedét hasította ki.
Jókora földekkel lettek gazdagabbak néhányan az őszi földárveréseken Fejér megyében. Mindenki csak találgatott. Vajon kik lehetnek a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt, akik egyenként 600-700 millió forintot tudtak elkölteni állami földek megvásárlására?
Az is feltűnt sokaknak, hogy mintha nem lenne véletlen, miből szemezgetnek. Ezer hektárt is meghaladó szerzeményeik egytől-egyig olyan birtokokból álltak, amelyeket ugyanaz a cégcsoport bérelt az államtól. Ez a cégcsoport pedig Leisztinger Tamáshoz kötődött, egy évvel ezelőttig övé, azóta pedig a vele üzleti kapcsolatban álló Nana Eleké volt az Agárdi Farm, valamint a Selymes-, a Baráka-, a Tükrös- és a Cserepes-major.
Mára kiderült, mi vagy pontosabban ki lehet az akció mögött. Március 25-én ugyanis új tulajdonos jelent meg ezekben a volt Leisztinger-cégekben, méghozzá a GyTT Agrár Kft. A 2015 decemberében alapított cégben a "Gy" betű a fentiekből már ismert Gyalog Zsoltra utal, míg a két "T" betű Tamási Lászlóra és Telek Csaba Péterre.
Március végére Gyalog Zsoltot a tulajdonosi poszton egy még fontosabb személyiség váltotta, aki nem más, mint Garancsi István. Ő az, aki a Videoton focicsapatának tulajdonosaként az elmúlt években az építőipartól a gáziparon keresztül a reklámiparig egyre-másra gyarapította üzletrészeit és vagyonát.
Garancsi István (balra) Csányi Sándor és Orbán Viktor társágában
A bennfenteseknek persze már Tamási és Telek neve is sokatmondó volt, hiszen mindketten jelen vannak Garancsi cégeiben. A Duna Takarék Bankban például Telek Csaba Péter, Garancsi korábbi agáráüzleteiben pedig Tamási László segítette a legmagasabb körökben is megforduló vállalkozót.
Gyalog Zsolt esetében apró szépséghiba, hogy egy 628 ezer forintos adótartozásért kényszertörölték egy másik cégét, és emiatt 2015 januárjától öt évre eltiltották az ügyvezetéstől. Amikor Garancsi István március 7-én beszállt a GyTT-be, Gyalog el is hagyta a kft-t.
Mi lett Garancsié?
Garancsi István ezzel a manőverrel megszerezte Leisztinger Tamás korábbi agrárvállalkozásainak mintegy negyedét, amely decemberig több ezer hektár földet bérelt az államtól, és azon termesztett növényeket, nevelt szarvasmarhákat. Nem utolsósorban pedig besöpörte az uniós agrártámogatásokat.
Ha egyenként végignézzük az öt agrárvállalkozás 2015-ben kapott támogatásait, akkor az összesített eredmény 883 millió forint. Leisztingernek persze még így is bőven maradt agárcége, az Alcsiszigeti és a Komáromi például tavaly együtt több mint 2,8 milliárd forint támogatást zsebelt be.
Leisztinger Tamás a diósgyőri focicsapat tulajdonosaként éppen a napokban találkozott Orbán Vikorral a DVTK edzőközpontjának átadásán
Az Agárdi Farm és a négy major 2015-ös üzleti eredményéről még nincsen utolérhető adat, viszont 2014-ben együttesen 3,7 milliárd forint árbevételre tettek szert, amiből mintegy 700 millió forint profit keletkezett. (Leisztinger ebből tavaly 330 millió forintot osztalékként ki is vett.)
A bérelt föld és az üzlet tehát jól fialt. Most ebből - legalábbis részben - Garancsié lett az üzlet, míg a Fejér megyében elterülő földek jelentős része még mindig állami, amiért aranykoronánként évente 1250 forintot kell fizetni. A birtok egy része pedig már olyan személyek tulajdonában van, akik a jelek szerint kötődnek Garancsi Istvánhoz.
Az őszi földárverésen Gyalog Zsolt 510 hektárt szerzett meg (egyelőre nem tudni, miként sikerült túllendülnie a 300 hektáros korláton). Gyalog még tavaly alapított egy céget, a Cserepes Agrár Kft.-t, amelyben immár két tulajdonostársa van. Fonyó Gábor a liciteken 270 hektárt szerzett meg, Fehér Zsolt pedig 233 hektárt.
A sor azonban itt még nem ér véget, hiszen az Eppel-családdal is van üzleti kapcsolatuk egy cégen keresztül. Eppel Dániel Soma és Eppel Krisztián Péter éppúgy a Cserepes-major, a Baráka és az Agárdi Farm területeit vásárolta fel 270, illetve 261 hektárt), mint Gyalogék. Édesapjuk, Eppel János pedig tavaly júliusban gründolt egy vállalkozást, az IVF Holding Zrt.-t Gyaloggal, Fonyóval és Flier Nikolettel.
Orbán Viktor Flier János marhatelepének avatóján
Ez utóbbi név nem véletlenül ismerős a földügyekben elmélyültek vagy éppen Nárcisz kutya iránt érdeklődők számára. A Flier-család szoros üzleti, baráti kapcsolatban áll az ugyancsak felcsúti Mészáros Lőrinccel és személyesen Orbán Viktorral, valamint a kormányfő feleségével, Lévai Anikóval.
Úgy tűnik, a sikeres árverési licitálás után Garancsiék kellően vonzó üzleti ajánlatot tudtak tenni Leisztinger Tamás érdekkörének, így idén már hozzájuk folyhat be az uniós agrártámogatás és a cégek árbevétele. Az alkunak könnyen része lehetett az a fideszes törvénymódosítás, amely alapján az új földbirtokosok lehetőséget kaptak rá, hogy emeljék a bérleti díjakat. A korlát csak annyi volt, hogy ha az emelés mértéke 20 százalék fölött van, akkor a bérlő felmondhatja a szerződést.
Garancsi Istvánnak egyébként nem ez az első olyan üzlete, amelyet Leisztinger nyomdokán járva köt meg. Garancsi decemberben szerezte meg a budapesti Kopaszi-gátnak egy értékes ingatlanát. Ezeken a területeken korábban Leisztinger is üzletelt Újbuda akkor még szocialista városvezetésével. | https://vs.hu/gazdasag/osszes/kiderult-kinek-a-stromanjai-a-fejer-megyei-foldvasarlok-0414#!s0 | https://web.archive.org/web/20160415042044/https://vs.hu/gazdasag/osszes/kiderult-kinek-a-stromanjai-a-fejer-megyei-foldvasarlok-0414 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-kinek-a-stromanjai-a-fejer-megyei-foldvasarlok | VS.hu | hungarian-news | 2016-04-14 16:31:00 | [
"Eppel Dániel Soma",
"Eppel János",
"Eppel Krisztián Péter",
"Flier Nikolett",
"Gyalog Zsolt",
"Leisztinger Tamás",
"Nana Elek",
"Tamási László",
"Telek Csaba Péter"
] | [
"Cserepes Agrár Kft.",
"GYTT Agrár Kft.",
"IVF Holding Zrt."
] | [
"Fejér megye"
] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
52,177 | Rogán Antal még itt ünnepelte házassági évfordulóját, most 79 milliót kapott a balatonfüredi luxusszálloda | A diósgyőri focicsapat vezetősége és egy balatonfüredi luxusszálloda tulajdonosa is vissza nem térítendő állami milliókból bővítheti a panzióját. Erdélybe is jut a pénzből. | Így 2020 vége felé lett nyilvánosan elérhető a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program több 2019-es pályázatának eredménye és rögtön előkerültek újabb érdekes nevek és összegek a nyertesek listájáról.
Többször megírtuk már, hogy általánosságban elmondható: az Orbán-kormány olyan fejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Most is több ilyen vállalkozóra bukkantunk, akik vissza nem térítendő állami támogatással egészítették ki a beruházásuk költségvetését.
Például a Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között található az E 55 Tanácsadó Kft., amely 79 millió forintot kapott a 4 csillagos Villa Vitae szálloda fejlesztésére kapacitásbővítéssel. A Villa Vitae egy balatonfüredi luxusszálloda, amit tehát közpénből bővíthet a szerencsés tulajdonos.
A helyről annyit lehet tudni, hogy több, mint 400 milliós uniós támogatást kapott és a Porsche Hungária ügyvezetője, Eppel János és családja építette. Tartozik hozzá több medence, mozi, saját tó is. Még 2017-ben a Rogán-házaspár (már elváltak) még itt ünnepelte tizedik házassági évfordulóját. Rogán Antal pedig az a miniszter, aki az MTÜ felett a kormányzati kontrollt végzi.
Az E 55 Tanácsadó Kft. Eppel János és családja tulajdonában van, a cég birtokolja a Villa Vitae Kft.-t is, amely tavaly 289 millió forintos forgalom mellett 25 millió forintos nyereséggel zárt. Eppel János nem csak a vissza nem térítendő 79 millió forintnak örülhetett 2019-ben, hanem annak is, hogy a Porsche Hungaria Kft. árbevétele 2019-ben elérte a 400 milliárd forintot, a nyereség pedig 2,3 milliárd forint lett.
A Villa Vitae pedig még idén januárban a győri médiabál egyik támogatója volt, amit már nem a szexbotrányba és korrupciógyanús ügyekbe keveredett és lemondott Borkai Zsolt volt győri polgármester nyitotta meg, hanem Dézsi Csaba András, a Fidesz akkori polgármester-jelöltje (aki később nyert is).
Szeretik a focit
Diósgyőrben is van minek örülni, hiszen az MTÜ 155 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást utalt oda a Sunny Hillside Szolgáltató Kft.-nek egy háromcsillagos panzió létrehozására Tokaj - Hegyalja szívében. A 2017-ben alapított cég az Esszencia Invest Zrt.-én keresztül Sántha Gergely, Szabó Zsolt és egy Svájcban bejegyzett cég tulajdonában van. Sántha Gergely pedig nem más, mint a DVTK elnöke, akit nyáron választottak be a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) elnökségébe, ahol Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő az elnök. Szabó Zsolt pedig 2016-ban a a DVTK egészségügyi vezetője lett.
Lapunk írt róla, hogy 2015 óta nem igényelt olyan sok TAO-támogatást a diósgyőri focicsapat mögött álló gazdasági társaság, mint a legutóbbi szezonban. A Diósgyőr Futball Kft.-nek a 2019/2020-as szezonban 640,8 millió forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a szövetség. Az elképzelések szerint egy minimum kétszintes sporthotelt építenek, az emeleten 26-30 szobával, a földszinten pedig konferenciatermek, reggeliző és pihenőhelyiség kap helyet.
Határon túl | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rogan-antal-itt-unnepelte-hazassagi-evfordulojat-most-79-milliot-kapott-a-balatonfuredi-luxusszalloda.html | https://web.archive.org/web/20220911132449/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rogan-antal-itt-unnepelte-hazassagi-evfordulojat-most-79-milliot-kapott-a-balatonfuredi-luxusszalloda.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-meg-itt-unnepelte-hazassagi-evfordulojat-most-79-milliot-kapott-a-balatonfuredi-luxusszalloda | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-06 17:35:00 | [
"Eppel János",
"Sántha Gergely"
] | [
"E 55 Tanácsadó Kft.",
"Sunny Hillside Szolgáltató Kft.",
"Villa Vitae Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,178 | Exkluzív: 43 titkos pénzalapot kezel a NER felsőelitje | Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié. | Nemrég magunk is hangot adtunk annak, miféle perverz privatizációs hullámot indított el a kormányzat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének kiépítésével. Ám azok az egységek legalább nem titkosak – pontosan tudjuk, ki hozta létre őket (a kormányzat), s tudjuk azt is, ki rendelkezik majd az államról lehasított vagyontömeg fölött (jellemzően olyanok, akikben Orbán Viktor megbízik). Ezzel szemben létezik egy cégforma, amelyet lehetne akár rendeltetésszerűen is működtetni – ám idehaza inkább visszaélésszerűen, politikai indíttatású, „arc nélküli” bevásárlásokra használják.
A nemzetközi térben is létező magántőkealapok eredetileg olyan pénzgyűjtő entitások, amelyek esetében az üzleti döntéseket szigorúan az alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkelapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok. Akiknek a kiléte a törvény erejénél fogva titkos, ahogy főszabályként azt sem tudhatjuk, miféle pénzeket „mostak bele” ezekbe a kasszákba. Elképzeléseink persze lehetnek: a túlárazott állami óriástenderekből, az egykori letelepedési kötvényes varázslatokból, vagy a kaszinóüzemeltetésből kinyert tíz- és százmilliárdok is becsatornázódhatnak ilyesfajta „zsákokba”. S miközben egy banktulajdonos normál esetben csak rendkívül szigorú és visszafogott keretek között hitelezheti saját cégeit, egy magántőkealapon nyugvó pénzintézet nyilván nagyvonalúbban finanszírozhat egy másik magántőkelapra épített gigavállalatot – akkor is, ha a mélyben egyébként mindkét oldalon Mészáros Lőrinc-típusú figurák húzzák a hasznot.
Nem állítjuk persze, hogy csak a magántőkealapok segítségével lehet elrejtőzni a nyilvánosság értő és érdeklődő szemei elől. Máig létezik az offshore-ozás (ebben az esetben „egzotikus” országokban működő, névtelenséget biztosító érdekeltségeket használnak hazai üzletekhez), a klasszikus strómanos megoldás (melynek szélsőséges formája, amikor például egy hajléktalan nevére jegyeznek be egy céget), akadnak rejtett tulajdonosokkal működő részvénytársaságok (ahogy megírtuk, ilyen a kínai vakcinát hazánkba juttató vállalkozás) és persze asztalfiókban tartott opciós szerződésekkel is homályban lehet maradni. Mindazonáltal a legfeltörhetetlenebb és legjogszerűbb még mindig a NER-elit által már-már üzemszerűen használt magántőkealap.
Mindez azért különös, mert a 2010-es parlamenti választás előtt a Fidesz még sajtótájékoztató-folyamok segítségével karaktergyilkolászta a korrupt, titkolózó, offshore-ozó, tulajdonos-rejtegetésben élenjáró baloldalt. Sőt: hatalomra kerülve Magyarország Alaptörvényébe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A párt gazdasági énjeként működő Simicska Lajos kiesése után a kormányzat már ügyet sem vetett az alkotmányos alapelvekre: milliárdos megbízásokra és vissza nem térítendő állami támogatásokra kezdte érdemesíteni a Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Matolcsy György, Habony Árpád, Hernádi Zsolt és Jászai Gellért körül sűrűsödő magántőkealapok – pontosabban: az azokra épített cégek – jelentős részét.
A Válasz Online a nemzeti bank hatályos nyilvántartásaiból összeszedte, pontosan hány magántőkealapot kezelnek mostanság a bejegyzett alapkezelők. Ahogy az alábbi gyűjtés igazolja, a Covid-időszakban nagyon megszaporodtak az efféle titkos-bizalmas kasszák: számuk mára a hatvanat is meghaladja, s ebből 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel (önmaga vagy más, akár politikai főemberek megbízásából, ezt nem tudhatjuk), de persze a többi sem esett messze a hatalomtól. Egy-egy kegyelmi pillanatban néhány nagyágyú elismeri, hogy nála vannak valamely magántőkealap befektetési jegyei – ilyen már Mészáros Lőrinccel is megesett –, de ha másnap vagy harmadnap továbbszármaztatta ezeket, arról már nem értesülhet a nagyérdemű.
Az alábbiakból kiderül viszont, hogy az új házasságra készülő üzletember nem csak magánéleti értelemben hagyja el Felcsút községet a főváros kedvéért. Időközben annyi vállalatot gründolt, hogy immár három budapesti irodaházból (a Váci utcai MKB-bázisról, az Andrássy út 59.-ből és a Hermina út 17. alatti toronyépületből) kénytelen irányítani a birodalmat – s ezeknek néhány áttételen keresztül mind egy-egy magántőkealap a tulajdonosa. Mindez akár történelmi „igazságtételként” is leírható folyamat, hiszen az MKB-központ (alias tiszti kaszinó) az 1990-es évek elején a Fidesz–MDF-székházügyletek egyik kulcsingatlana volt. Sőt: a mostani magántőkealapos beszerzések egy másik gyöngyszeme, az Andrássy út 105. alatti palota is állomásozott már időlegesen Orbán Viktor pártjánál az ősidőkben. Mindez persze csak jelképnek erős. A valóságban legalább ezerszer ennyi értéket habzsolt be a magántőkealapok képében mutatkozó „kisgömböc” – a már unalomig ismert javakon felül például ásványvízüzemet, tévét, volt Simicska-társaságot, pulykafeldolgozót, eszéki fociklubot, a Kolosy téri piacot, szállodákat, nyugdíjasházat, tésztagyárat, a neves MészárSteak-hentesboltokat, Balaton-parti telkeket – és még a Marczibányi téri sportcentrumot is. (Aki a teljességre törekvő pontos listára kíváncsi, alább kedvére bogarászhat.)
⃰
Magántőkealapok a hatalom közelében
I. Mészáros Lőrinc alapkezelői
• Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.: A felcsúti milliárdos tulajdonában lévő cég öt magántőkelapot irányít. A 2016. februári bejegyzésű Metis Magántőkealap (1.) és a 2017 júniusában indult Metis 2 Magántőkealap (2.) közvetlenül és közvetve mindösszesen 15,99 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkezik az MKB, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Budapest Bank fölött „ernyősködő” Magyar Bankholding Zrt.-ben. A 2016 júliusától funkcionáló Konzum PE Magántőkealap (3.) a Mészáros-birodalom zászlóshajójaként ismert Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa. Ezen a talapzaton nyugszik tehát a tőzsdei részvénytársaság leányaként ismert Mészáros Építőipari Holding (benne például az infrastruktúra-beruházó Mészáros és Mészáros Kft.-vel, valamint a vasúti óriásprojekteken dolgozó R-Kord Kft.-vel), több élelmiszeripari feldolgozóüzem (Viresol, Kall Ingredients), a Wamsler nevű tűzhelygyár, továbbá a Hunguest Hotels-szállodalánc és a Balatontourist-kempinghálózat. Ugyancsak a Konzum PE birtokolja az ország egyik legnagyobb ásványvizes érdekeltségét megszerző Aqua Lorenzo Kft.-t. S közvetve szintén ez a magántőkealap ellenőriz több patinás Andrássy úti ingatlant: konkrétan az 57., az 59., a 105. és a 112. szám alattiakat. A 105-ös már az 1990-es évek elején is Fidesz-vagyonkörbe tartozott, a 112-es, vagyis a Kogart ház pedig épp a minap került be a Mészáros-féle „kiskosárba”. Hazánk legnagyobb vezetékes földgázelosztója (Tigáz) és az ország észak-keleti ötödének villamosenergia-ellátója (Titász, E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.) mögött a 2017 októberében startolt Status Energy Magántőkealap (4.) kezd „felsejleni”, s ugyancsak ez az alap uralja a halmajugrai és bükkábrányi naperőműprojekteket. Idén áprilisban regisztrálták még a Global Alfa Magántőkealapot (5.) is, de erről egyelőre nem tudhatjuk, mi a célja.
• Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: Mészáros Lőrinc második számú alapkezelője alá ugyancsak öt magántőkealap tartozik. A 2017. augusztusi keltezésű Status MPE Magántőkealap (6.) áttételesen résztulajdonosi és beszállítói oldalon is jelen van a TV2 Média Csoportban, valamint a kereskedelmi adó és a közmédia reklámidejét értékesítő atmedia Kft.-ben. A tavaly márciusban indult Status Next Környezetvédelmi Magántőkealappal (7.) Mészáros a hulladékgazdálkodó gigászként ismert Envirotis Holdinghoz jutott hozzá – de ezt az érdekeltséget nemrég továbbadta régi bizalmasának, Halmi Tamásnak. Szintén a Status Next-körbe sorolták a fent említett ásványvizes bizniszt kiegészítő Greenpet Recycle flakonfeldolgozót, továbbá a Szabadics-csoporttal közös Azbeszt Diagnosztika Kft.-t. A 2020 júliusában regisztrált Ekho Magántőkealap (8.) egyfelől a Simicska Lajostól megörökölt Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-t vásárolta fel, de erre a pénzalapra épült az a cég is, amely Mészáros Lőrinc új – Várkonyi Andreára hangolt – budai villaegyüttesét birtokolja. A tavaly szeptemberben létrehozott Status Food Magántőkealap (9.) a pulykaiparban szárnyaló Gallicoop megvételében segédkezett, a 2020. novemberi bejegyzésű Status Property Magántőkealap (10.) pedig a közelmúltban vette magához az egykori Fidesz–MDF-ingatlanügyekben is szereplő Váci utcai MKB-palotát. Utóbbi alap közvetve a Budaörs és Törökbálint közötti, az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszánál lévő Akron Park Irodaházat is birtokolja.
II. A Mészáros-holdudvar további alapkezelői
• Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: A cég korábban a felcsúti milliárdos MKB Bankjának kötelékébe tartozott, tavaly kiszervezték, de maradt az üzletember közelében – és jelenleg négy magántőkealapot kezel. A 2019 áprilisában startolt Béta Magántőkealap (11.) szintén közreműködött a fent említett Gallicoop-ügyletben, valamint taktikai okokból Mészáros eszéki fociklubja is erre az egységre szállt. A tavaly júniusban gründolt Nuk3 Magántőkealap (12.) egy piac-, állam- és NER-kompatibilis takarítócégben szerzett részesedést, a júliusban létrehozott Dine&Fun Magántőkealap (13.) a Kolosy téri piacot nyelte be, a novemberben regisztrált Nuk5 Magántőkalap (14.) pedig programozó és ingatlanos vállalkozásokat hódított meg.
• Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.: A társaságot a Mészáros Lőrinc állandó ügyvédjeként működő Kertész József Tamás vette a nevére, de a két magántőkealapot gondozó cégben kisebbségi tulajdonos a szintén a jogászcsapathoz tartozó Lacfi Endre is. Utóbbi a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatói kabinetfőnökeként még az akkori hatalmat szolgálta. A tavaly novemberben létesített Prime Finance Magántőkealap (15.) két érdekeltségén keresztül összesen 1,86 százaléknyi Magyar Bankholding-részvénycsomagot tudhat magáénak. A 2020 decemberében életre hívott Prime Property Magántőkealap (16.) pedig az Ajtósi Dürer sor–Hermina út kereszteződésében magasodó irodaházat szerezte meg a közelmúltban.
• Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.: A Mészáros Lőrinccel régóta üzlet-, jacht- és repülőtársi viszonyt ápoló Szíjj László cége két magántőkealapot kezel. A 2017. májusi bejegyzésű Themis Magántőkealap (17.) egyrészt a vissza nem térítendő állami turisztikai milliárdokat Keszthelyre, Sopronba és Bükfürdőre csatornázó Adventor Hotel Kft. tulajdonosaként vált ismertté. A Themishez továbbá egy kecskeméti szállodaprojekt, egy szegedi nyugdíjas-lakócentrum, egy budapesti mérnökcég, valamint logisztikai és tésztaipari érdekeltségek is tartoznak. A 2018 augusztusában indított Eirene Magántőkealap (18.) pedig a Magyar Bankholding 3,29 százaléka felett rendelkezik.
• DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: A bankholdingba betagozódó Magyar Takarékszövetkezeti Bank cége a 2018 novemberében „élesített” Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealapot (19.) kezeli. Ez az alap ugyancsak részt vett a nagy Gallicoop-beszerzésben.
• Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.: A vállalatban áttételes tulajdonos a Takarék-érdekeltségekkel intenzíven együttműködő Bene Gábor. A társaság által tavaly június óta kezelt Singulium Magántőkealapnak (20.) egyelőre nincs „szabad szemmel” látható leányvállalata – de nyilván még lehet.
• Diófa Alapkezelő Zrt.: A társaság Mészáros Lőrinc közeléből került a NER-től eredetileg független, de a rendszerrel egyre több üzletet kötő Jellinek Dániel csúcsmilliárdoshoz. A 2020 júliusában bejegyzett Nivala Magántőkealap (21.) még a „felcsúti korszakban” vásárolta meg a Hévízen ötcsillagos szállót fejlesztő – és nem mellékesen: vissza nem térítendő turisztikai milliárdokban fürdő – Event Horizon Capital Zrt.-t.
• Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.: Jellinek Dániel másik cége két – érdemi aktivitásra váró – magántőkealapot gondoz. A 2020. novemberi indítású Lindewitt Magántőkealapot (22.) és az idén áprilisi Indotek-Ventures Alpha Magántőkealapot (23.).
III. Tiborcz István-környéki alapkezelők
• Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.: A vállalat a kormányfő vejével aktív üzleti és irodapartneri kapcsolatot ápoló Szécsényi Bálint résztulajdonában áll – és ez idő tájt öt magántőkealapot kezel. Az elsőként, 2017 decemberében létrehozott Közép-Európai I. Magántőkealap (24.) a Dürer Kert helyszínén épülő iroda- és lakókomplexum projektgazdája (Garancsi István társaként), de egy kommunikációs tanácsadó cégben is van részesedése. A 2018. szeptemberi bejegyzésű Közép-Európai II. Magántőkealap (25.) a befektetési szolgáltatásokkal foglalkozó Equilor-csoport – és ezzel áttételesen az alább említendő Equilor Alapkezelő – meghatározó tulajdonosa. A 2019 júliusában indított Közép-Európai IV. Magántőkealap (26.) funkcióját nem tudtuk azonosítani, a novemberben startoló Közép-Európai V. Magántőkealap (27.) viszont egy balatonhenyei – Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter váratlan megjelenésével színesített – gigaépítkezés miatt be-bekerült a sajtóba. Utóbbi pénzalapot egyébként a budai Hegyvidék és Rózsakert bevásárlóközpontokban működő MészárSteak-hentesüzletek mögött is megtaláltuk. A tavaly augusztusban regisztrált Közép-Európai VI. Magántőkealap (28.) küldetése viszont egyelőre ismeretlen.
• Equilor Alapkezelő Zrt.: Az ugyancsak Szécsényi Bálint-befolyás alatt álló érdekeltség három friss, idén márciusban indított „zsákot” kezel: a Sky I. Magántőkealapot (29.), a Sky II. Magántőkealapot (30.) és az Equilor I. Magántőkealapot (31.). Előbbiekről egyelőre nem tudunk bővebbet, utóbbi viszont beszállt egy olyan társaságba, amely online ügyfélazonosítási megoldást szállít a „fél bankszektornak”.
IV. A Matolcsy családdal „rokonítható” alapkezelő
• Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.: A hat magántőkealapot kezelő cég Matolcsy György jegybankelnök Ádám nevű fiához, pontosabban az ő barátjaként és üzleti előkóstolójaként emlegetett Száraz Istvánhoz köthető. A 2019 májusától aktív Uncia Magántőkealap (32.) közvetve azt a Blue Robin Investments S.C.A.-t birtokolja, amelyé a Magyar Bankholding 10,82 százaléka. A 2019. júniusi Felis Magántőkealap (33.) részben magát az alapkezelőt is tulajdonolja, de például van sörfőzdéje és bárja is. A tavaly májusban regisztrált Arezzo Magántőkealap (34.) egyebek mellett a Vár aljában lévő egyik műemléképületet szerezte meg, de panorámás, vízparti telkekhez is hozzájutott a Matolcsy család második otthonaként ismert Balatonakarattyán. Az idén februártól Quartz-kézben lévő Bremdal Magántőkealap (35.) és az áprilistól működő Aurum Magántőkealap (36.) tevékenységét egyelőre homály fedi, ám a Szécsényi Bálintéktól épp most átvett Közép-Európai III. Magántőkealapnak (37.) van egy fejfájás-elhárításra szakosodott magánklinikája, illetve ide tartozik a Marczibányi téri sportcentrum is.
V. A Habony-bajtársak alapkezelője
• TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: A jelenleg csak egyetlen magántőkealapot kezelő társaság tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet (Habony Árpád bizalmasa). A 2019 novemberétől működő TripleHill I. Magántőkealap (38.) a Szabolcs utcai hajléktalankórház ügyében emlegetett belpesti OGYÉI-irodaépület közvetett tulajdonosa.
VI. Hernádi Zsolt alapkezelője
• Gran Private Equity Zrt.: A Mol-vezér cége két magántőkealapot vett gondozásba. Lényegében a 2016 decemberében létesített Solva Magántőkealapon (39.) nyugszik az esztergomi szállodaipar – vagy legalábbis a helyi élményfürdővel összekötött Portobello Wellness & Yacht Hotel, illetőleg az állami turisztikai pénzekből épült Grand (Mária Valéria) Hotel. A 2019. júniusi indulású Solva II Magántőkealap (40.) egyelőre vagyonkezelő vállalkozásokat birtokol.
VII. Jászai Gellért alapkezelője
• iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.: A Mészáros Lőrinc mellől önállósult üzletember vállalkozása három magántőkealap felett diszponál. A 2018. januártól futó Repro I. Magántőkealap (41.) ingatlanhasznosító cégek mögött sejlik fel – például a Normafa út 7. számú telek közvetett birtokosaként. A 2019 februárjától aktív Manhattan Magántőkealap (42.) a Jászai által vezetett 4iG Nyrt. informatikai mamut egyik kistulajdonosa, a 2019. augusztusi születésű iG Tech Magántőkealap (43.) viszont egyelőre nem hagyott nyomot a nyilvánosságban.
+ Átláthatóbban működő alapok és alapkezelők
• A fentiek mellett akadnak transzparensebb, a befektetési alapok eredeti funkcióját beteljesíteni igyekvő magánalapok is, amelyeknél legalább sejthető, tudható a tőke eredete. Az állami tulajdonú Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is irányít például egy magántőkealapot, közbenaz OTP-csoportba tartozó PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ötöt, a jegybanki alapítványokhoz rendelt Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. kettőt, a Mol által „feltöltött” Lead Ventures Alapkezelő Zrt. szintén kettőt, s ugyanígy az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. is kettőt. Fut még két alapkezelő, amelyek tulajdonosaik révén Rogán Antal kabinetminiszterhez köthetők, ám mivel ezeknek állami „indíttatású” alapokat szerveztek ki, a hátterük nem annyira titkos. Az egyik a Rogán első feleségének mostani párja által vitt GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a maga három magántőkealapjával, a másik a „lakáslottós” vállalkozók Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.-je egy magántőkealappal.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Aréna nyitóünnepségén 2014. április 21-én. (Fotó: MTI/Beliczay László)
#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor | https://www.valaszonline.hu/2021/05/19/exkluziv-43-titkos-penzalapot-kezel-a-ner-felsoelitje/ | https://web.archive.org/web/20230830083747/https://www.valaszonline.hu/2021/05/19/exkluziv-43-titkos-penzalapot-kezel-a-ner-felsoelitje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/exkluziv-43-titkos-penzalapot-kezel-a-ner-felsoelitje-1 | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-05-19 00:00:00 | [
"Bene Gábor",
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Jellinek Dániel",
"Kertész József Tamás",
"Lacfi Endre",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Száraz István",
"Szécsényi Bálint",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Arezzo Magántőkealap",
"Aurum Magántőkealap",
"Béta Magántőkealap",
"Bremdal Magántőkealap",
"DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Dine&Fun Magántőkealap",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Eirene Magántőkealap",
"EKHO Magántőkealap",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Equilor I. Magántőkealap",
"Felis Magántőkealap",
"Global Alfa Magántőkealap",
"Gran Private Equity Zrt.",
"iG Tech Magántőkealap",
"iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.",
"Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Közép-Európai I. Magántőkealap",
"Közép-Európai II. Magántőkealap",
"Közép-Európai III. Magántőkealap",
"Közép-Európai IV. Magántőkealap",
"Közép-európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Közép-Európai V. Magántőkealap",
"Közép-Európai VI. Magántőkealap",
"Lindewitt Magántőkealap",
"Manhattan Magántőkealap",
"METIS II. Magántőkealap",
"Metis Magántőkealap",
"Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Nivala Magántőkealap",
"Nuk3 Magántőkealap",
"Nuk5 Magántőkalap",
"Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Prime Finance Magántőkealap",
"Prime Property Magántőkealap",
"Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Repro I. Magántőkealap",
"Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Singulium Magántőkealap",
"Sky I. Magántőkealap",
"Sky II. Magántőkealap",
"Solva II Magántőkealap",
"Solva Magántőkealap",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Status Energy Magántőkealap",
"Status Food Magántőkealap",
"Status MPE Magántőkealap",
"Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap",
"Status Property Magántőkealap",
"Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap",
"Themis Magántőkealap",
"TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"TripleHill I. Magántőkealap",
"Uncia Magántőkealap"
] | [
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
52,179 | Közvilágítás: az Elios alvállalkozójával kötött szerződést az ellenzéki pécsi városvezetés is | Villamos létesítmények üzemeltetésére írt ki közbeszerzést az önkormányzat tulajdonában lévő Biokom Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft idén. februárban. A pályázat eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A leírás szerint Pécs Megyei Jogú Város területén található valamennyi közvilágítási körzet, összesen 20 272 db közvilágítási, valamint 467 tér- és díszvilágítási berendezés üzemeltetése, karbantartása lesz a nyertes cég feladata.
„A szolgáltatás magában foglalja a közvilágítási berendezések aktív elemei elvárt üzemkészségének biztosítását, működőképességének ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos üzemviteli, karbantartás és üzemzavar-elhárítási feladatok elvégzését, a működésképtelenné vált aktív elemek cserjét, valamint a hibacím bejelentés fogadásának biztosítását” – áll a tájékoztatóban.
Ennek értelmében a szerződésbe tartozik a fényforrások és lámpatestek, valamint a díszvilágítási berendezések (kivéve a karácsonyi díszvilágítás) üzemeltetése és karbantartása a tartozékaikkal együtt az alábbiak szerint:
karbantartás, csere, pótlás, felújítás előzetes terv szerinti elvégzése,
hibaelhárítás elvégzése,
nyilvántartás, leltár vezetése,
hibabejelentés fogadása.
A Biokom minderre nettó 154,8 millió forintot fizet a kivitelezőnek.
A kiírásra öt cég jelentkezett: a budapesti Project Light HUNGARY Kft., a szintén fővárosi MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., a pécsi Treszner Villamosipari, Szolgáltató Kft., megkésve az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint a pécsi SMHV Energetika Kft. Ez utóbbi lett a tender nyertese.
Az Elios állandó alvállalkozója volt
A cég neve ismerős lehet azoknak, akik figyelemmel kísérték az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios diadalútját a közvilágítás-korszerűsítések kapcsán szerte az országban. A témával az Átlátszó akkoriban sokat foglalkozott, sőt, azt is megírtuk, hogyan szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését.
A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben
Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.
A szabálytalanságokkal tűzdelt projektek főszereplője, az Elios Zrt. a pécsi közvilágítás korszerűsítésében is érdekelt volt, a háttérben pedig az akkori fideszes polgármester, Páva Zsolt mozgatta a szálakat.
Ahogy azt nemrég megírtuk, a Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios.
A 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazta a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderült belőle, hogy a projektet maga Páva Zsolt javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.
Páva Zsolt először azt javasolta az előterjesztésében, hogy a korszerűsítés első ütemében a lámpák nagyjából egyharmadát cseréljék ki, és közölte, hogy a beruházás becsült költsége 900 millió forint lesz. Arról viszont egy szót sem írt, hogy ezt a kalkulációt mire alapozza. A megbízást pedig az Elios nyerte el.
A dokumentumok alapján Pécsett is jól bevált partnerével dolgozott az Elios: a pályázatában alvállalkozónak jelölte meg az SMHV Kft.-t, korábbi nevén Simó Kft.-t.
Ez az a cég, amely a mórahalmi közvilágítás-projektre az Elios ellen pályázott, majd az OLAF helyszíni ellenőrzésekor ezt letagadta. De az uniós ellenőrök azt is megállapították, hogy a mórahalmi szerződésben szereplő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső, a Simó/SMHV ügyvezető-tulajdonosa készítette, és ő írta alá a pályázati terveket is. Az SMHV az Elios alvállalkozójaként vett részt a közvilágítás korszerűsítésben Kalocsán, Siklóson és Tamásiban, de felbukkant a neve a mezőhegyesi projekt kapcsán is.
Átnéztük a pécsi Elios-ügy aktáját: Páva Zsolt fideszes polgármester volt a projekt szekértolója
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios.
Pécsi pályázatában az Elios azt írta, hogy az SMHV a munkák 10,98 százalékát fogja elvégezni, és ez a kivitelezés esetében nagyjából így is történt. A nettó 14 millió forintért kiszámlázott kiviteli tervből azonban 4 millió volt az Elios, és 10 millió forint az SMHV része.
A pécsi projektből összesen nettó 800,4 millió forint jutott az Eliosnak és nettó 94,2 millió az SMHV Kft.-nek.
A dokumentumokból az is kiderült, hogy a lámpákat a GE Hungary szállította az Eliosnak a beruházáshoz nettó 163,9 millió forintért.
Roszabbul láttak, mint korábban
2015 márciusának közepén a pécsi projekt a végéhez közeledett, már csak az átadás-átvétel volt hátra. Az önkormányzat ekkor – a városüzemeltetésért felelős cége, a Biokom Kft. jelzése alapján – szólt a kivitelezőnek, hogy valami nem stimmel az új lámpákkal, mert több zebránál romlott a gyalogosok észlelhetősége.
„A tegnapi VBB ülésen is elhangzott a közlekedési hatóság és a rendőrség részéről, hogy több gyalogos-átkelőhelynél romlott a gyalogosok észlelhetősége, és kérték az összes tavaszi felülvizsgálatát. Kérem, hogy az átadási jegyzőkönyvben ez szerepeljen. Nyilván rosszabb nem lehet a régitől”
– írta a Biokom illetékese március 12-én az önkormányzatnak.
Az észrevételre az Elios alvállalkozója, az SMHV Kft. reagált: azt írták, hogy „a közvilágítás-korszerűsítésnek nem volt feladata a projekt által érintett gyalogátkelőhelyek szabványosítása”, és a projekt által érintett területen található 285 zebra között vannak olyanok (darabszámot nem közöltek), amelyeknél nem megfelelő a lámpák elhelyezkedése. Ezeknél – mint írták – a gyalogátkelő környezetének megfelelő lámpákat terveztek, hogy a kiemelő világítással ne hozzanak létre negatív kontrasztot, és később ajánlott kiegészítő világítást létrehozni.
A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város
Az már nagyjából tudható, hogyan tarolta le az Elios Zrt. a közvilágítás-korszerűsítési piacot, a szereplők és a módszerek többé-kevésbé ismertek. De vajon mi lett az eredménye a tízmilliárdnyi beruházásnak? Az elmúlt hetekben 2500 kilométert autóztunk, kéttucatnyi városban forgattunk, és megmértük az Elios Zrt. által telepített új lámpák fényerejét.
2015. március 17-én megtörtént az átadás-átvétel, az önkormányzat leigazolta, hogy az Elios rendben elvégezte a munkát. A gyalogosok láthatóságának romlása nem került bele a jegyzőkönyvbe. A probléma egyébként nem egyedi: több, az Elios által korszerűsített közvilágítású településen panaszkodtak arra, hogy éjszaka rosszabbul látni, mint korábban.
Mentek még egy kört
Páva Zsolt fideszes polgármester azonban vélhetően elégedett volt a projekttel, ugyanis bő egy évvel később előállt azzal az ötlettel, hogy folytassák a pécsi közvilágítás korszerűsítését. A közgyűlés 2016. június 23-i ülésére benyújtott előterjesztésében azt javasolta, hogy a projekt II. ütemében szereltessenek fel 12 337 darab új, LED-es lámpatestet (12 190 darab régi lámpa cseréje és 147 darabos bővítés) 10 éves lízing konstrukcióban.
Páva Zsolt azt is közölte, hogy a II. ütem becsült költsége 1,4 milliárd forint, de az összeget alátámasztó kalkulációt ismét nem nyújtott be.
Akárcsak az első ütemnél, az összeg nagysága miatt kormányzati jóváhagyásra volt szükség. A pécsi Elios-aktában található levél szerint a fideszes polgármester Lázár János akkori kancelláriaminiszternek is írt, hogy megkapja a város a szükséges hozzájárulást.
A kormányzati jóváhagyás minden bizonnyal meg is született, mert 2016. november végén kiírták a közbeszerzést a közvilágítás-korszerűsítés II. ütemére, amelyet egyetlen jelentkezőként a K&H Bank nyert el.
A K&H ajánlatából kiderül, hogy a bank három céget vont be alvállalkozónak: az Eliost, az SMHV-t és az Isor 2000 Bt.-t.
Vagyis ők végezték a tényleges munkát, a bank fizetett nekik, az önkormányzat pedig 10 éven keresztül törleszt a banknak.
Többször is nekifutottak
Természetesen megkerestük az új, ellenzéki városvezetést, valamint az önkormányzati céget, a Biokomot, hogy megtudjuk, miért esett a választás éppen az SMHV Energetika Kft.-re, amely köztudottan érintett volt az Elios-botrányban. Az ellenzéki összefogás ugyanis éppen az ilyen mutyik miatt nyerhetett Pécsett, azt ígérve, hogy a jövőben ilyenekre nem kerül sor. Ennek fényében pedig elég visszásnak tűnik a mostani döntés.
Einstandok, közvilágítás- és buszbotrány vetett véget a Fidesz uralmának Pécsett
Nem tolerálta tovább a pécsi lakosság, hogy a fideszes városvezetés balhés ügyletei miatt hátrányt szenvedjen a város, és lecserélte képviselőit. Komlón ellenzéki többségű testületet kapott az újraválasztott polgármester, a kormány kudarcos uszodaépítési projektje pedig ráégett a sásdi városvezetésre. Választási körkép Baranya megyéből.
Kérdéseinkre Meixner Barna, a Biokom ügyvezető igazgatója adott részletes választ.
Az igazgató elmondta, hogy a szóban forgó eljárás előkészítése több nagyváros gyakorlatának megismerésén alapul, az előkészítés több mint 8 hónapot vett igénybe. Pécs önkormányzatának két fontos célja volt a pályázattal: hogy tiszta verseny, nyílt beszerzés legyen, és hogy műszakilag megfelelő, költséghatékony és megbízható szolgáltatáshoz jussanak a pécsiek. A jogi előkészítés során minden felmerülő kérdést 2-2 független jogi szakértővel egyeztettek, az eljárás minden uniós és magyar előírásnak megfelel.
Meixner Barna kiemelte, hogy a lehető legköltséghatékonyabb városüzemeltetés érdekében a pályázói javaslatokat is igyekeztek beépíteni a későbbi kiírásba.
A Pécs MJV közvilágításának karbantartására vonatkozó feladatok ellátása tárgyában a közbeszerzési eljárást 2019. októberében írták ki először. „Az eljárás ajánlattételi szakaszában 27 db kérdés érkezett ajánlattevőktől a beszerzés műszaki tartalmára vonatkozóan, így azok szakmai elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy az eljárás eredményes lefolytatása érdekében a beszerzés műszaki tartalmának meghatározását számos kérdésben pontosítani, kiegészíteni szükséges. Fentiekre tekintettel a közbeszerzési eljárás visszavonásra került” – írta az igazgató.
Ezek után a Pécs Megyei Jogú Város területén található valamennyi közvilágítási körzet, összesen 20 272 közvilágítási, valamint 467 tér- és díszvilágítási berendezés (aktív és passzív elemek) üzemeltetésére, karbantartására ismételten kiírt közbeszerzési eljárás 2020 decemberében indult meg.
„Ezúttal is több olyan kérdés érkezett az ajánlattevőktől, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a kiírásban megjelölt ajánlattételi alkalmassági feltételeken módosítani szükséges, mert világítótestekre vonatkozó referenciadarabszámok még mindig versenykorlátot jelenthetnek” – magyarázta Meixner Barna.
Így ezt az eljárást is visszavonták, majd ismételt egyeztetésre került sor a potenciális ajánlatadókkal.
Az új nyílt eljárás a 2021. február 4-én megjelent hirdetménnyel indult. Az igazgetó szerint „a minél szélesebb verseny érdekében módosított referenciára tekintettel, az eljárásra 10 érdeklődő is jelentkezett, melyből 5 nyújtott be ajánlatot”.
Végül csak az SMHV lett a befutó
A sok újratervezés után aztán a Biokom eljutott ugyanoda, ahol annak idején abbahagyták: ismét az SMHV Energetika Kft. kapta a megbízást.
„A közpénzek hatékony felhasználására figyelemmel az értékelési szempontok közül 95 súlyszámot kapott a nettó ajánlati ár. A legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat értékelési szempontjára tekintettel megállapításra került, hogy az eljárásban a legjobb ajánlatot az SMHV Energetika Korlátolt Felelősségű Társaság nyújtotta be. Az SMHV Kft. ajánlati ára, az aktív elemek karbantartásának tekintetében 8%-kal, éves szinten nettó 3 M Ft-tal, bruttó 3,9 M Ft-tal (a városüzemeltetési költségek a városi költségvetésben bruttó összegként szerepelnek) kedvezőbbek a 2015. évben kialakult, és eddig alkalmazott árakhoz képest” – sorolta az érveket a Biokom ügyvezető igazgatója.
Meixner Barna szerint az eljárás során kiegészítő tájékoztatás iránti igények ugyan érkeztek, viszont előzetes vitarendezési kéréssel egyetlen ajánlattevő sem élt, ahogy a Közbeszerzési Hatóság lektora a hirdetményellenőrzési feladata során sem tett semmilyen versenykorlátozó észrevételt.
„A SMHV Kft. ajánlattevő nem állt kizáró okok hatálya alatt, a szakmai vizsgálat során alkalmasnak minősült a szolgáltatás elvégzésére, így mint a legjobb ajánlatot nyújtó nyertes ajánlattevővel meg kellett kötnünk a vállalkozási szerződést”
– hangsúlyozta az igazgató.
Nincs rájuk panasz
Meixner Barna hozzátette, a közvilágítás karbantartási érdemi feladatokat, munkákat 2013 óta a Pécs Közvil 2013 Konzorcium keretében ténylegesen az SMHV Kft. végezte, karbantartási munkáikkal szemben szakmai kifogás nem merült fel, így biztosítottnak látják a feladat megfelelő színvonalú ellátását.
„A led technológiájú világítótestek kiépítésére vonatkozó korábbi beszerzés körülményeivel, illetve azzal, hogy annak idején miért nem nagyobb fényerejű lámpatestek kerültek beszerzésre a korábbi városvezetés által, a Biokom Nkft. nem kívánt foglalkozni, nem is foglalkozhatott, fentiekben részletezettek szerint a jogi lehetősége sem lett volna meg, hogy a nyílt közbeszerzési eljárásban ne a kiírásnak mindenben megfelelő, legjobb ajánlatot adó vállalkozást hirdesse ki nyertesnek” – szögezte le az igazgató.
Erdélyi Katalin – Katus Eszter
Nyitókép: A pécsi Széchenyi tér éjszaka. Forrás: Youtube/Kovács Lajos | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/05/14/kozvilagitas-az-elios-alvallalkozojaval-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-pecsi-varosvezetes-is/ | https://web.archive.org/web/20211027000411/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kozvilagitas-az-elios-alvallalkozojaval-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-pecsi-varosvezetes-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozvilagitas-az-elios-alvallalkozojaval-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-pecsi-varosvezetes-is | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-14 00:00:00 | [] | [
"Biokom Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.",
"SMHV Energetika Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
|
52,180 | DK: Az Országos Vérellátó Szolgálat áron alul adta el a magyar vérplazmát | A Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az Országos Vérellátó Szolgálat által a magyar vérplazma eladására kötött szerződéssel kapcsolatban – írja a DK közleménye.
A párt szerint az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) előző főigazgatója 2017-ben a világpiaci szinttől elmaradó áron kötött szerződést a magyar vérplazma eladására. Ez a szerződés 2019 nyarán lejárt, ám az időközben kinevezett főigazgató, Bayerné dr. Matusovits Andrea, Bayer Zsolt jobboldali publicista felesége újabb pályázat meghirdetése nélkül három évre meghosszabbította azt – áll a közleményben. | A Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az Országos Vérellátó Szolgálat által a magyar vérplazma eladására kötött szerződéssel kapcsolatban – írja a DK közleménye.
A párt szerint az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) előző főigazgatója 2017-ben a világpiaci szinttől elmaradó áron kötött szerződést a magyar vérplazma eladására. Ez a szerződés 2019 nyarán lejárt, ám az időközben kinevezett főigazgató, Bayerné dr. Matusovits Andrea, Bayer Zsolt jobboldali publicista felesége újabb pályázat meghirdetése nélkül három évre meghosszabbította azt – áll a közleményben.
A DK közérdekű adatigényléssel fordult az OVSZ főigazgatójához, akitől azt akarták megtudni, hogy „tényleg áron alul adták-e el a magyar vérplazmát magáncégeknek, a magyar államot megkárosítva”. A párt szerint a főigazgató arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást, hogy a szerződésben foglaltak nyilvánosságra kerülése üzleti veszteséget okozhatna a cégnek. A DK végül perelt, és nyert.
„A megkapott szerződésekből kiderült, hogy az új szerződés 78 euró/kg-ban határozza meg a vérplazma árát, miközben a vérplazma világpiaci ára 110 euró/kg körül mozgott az elmúlt években” – írja a DK közleménye.
Állításuk szerint a magyar állam így minden kiló eladott vérplazmán több mint 30 eurót, vagyis több mint 11 ezer forintot, évente pedig közel 1 milliárd forintot bukott. A szerződés évente 85 tonna vérplazma eladásáról szólt.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Országos Vérellátó Szolgálatot, amint választ kapunk, frissítjük a cikket. | https://telex.hu/belfold/2021/05/23/dk-feljelentes-orszagos-verellato-szolgalat-verplazma-eladas-aron-alul | https://web.archive.org/web/20221129145437/https://telex.hu/belfold/2021/05/23/dk-feljelentes-orszagos-verellato-szolgalat-verplazma-eladas-aron-alul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dk-az-orszagos-verellato-szolgalat-aron-alul-adta-el-a-magyar-verplazmat | Telex | hungarian-news | 2021-05-23 00:00:00 | [
"Bayerné dr. Matusovits Andrea"
] | [
"Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ)"
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [] |
52,181 | Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja | Hónapokig titkolta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, hogy pontosan mit tesznek az egyre dráguló, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, ezért közérdekű adatpert indítottunk. A végül kiadott – az egyes közbeszerzésekhez tartozó – listák alapján az látszik, hogy az uniós pénzből fizetett segélycsomagok jelentősen megdrágultak. Pedig a keretszerződés szerint árat emelni csak a KSH mutatói alapján lehetne. | Alig több élelmiszer a csomagokban, cserébe brutális drágulás – így lehet összefoglalni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól kapott adatokat. Az intézmény ellen azért indítottunk közérdekű adatpert, mert megtagadták a választ arra az igénylésünkre, hogy mi került az egyre drágábban összeállított csomagokba, amit uniós pénzből rászorulóknak osztanak.
Januárban bemutattuk, hogy 2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Az adatokat összevetve megállapítottuk, hogy a csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Akkori gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és voltak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
Egyre drágul a szociális élelmiszercsomag, tavaly negyedmillió rászorulóval számoltak
2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre közel 10 milliárd forintot költhet el , amelynek célja Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára. Az intézmény honlapja szerint a „kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat” osztanak.
Azt az előző cikkünk írásakor is tudtuk, hogy az egyes közbeszerzések különböző csomagokat takarnak, csakhogy az első közadatigénylésünkre az SZGYF mindössze egy összeállítást küldött el. Januári cikkünkhöz az SZGYF által közreadott termékek árát több nagykereskedelmi, valamint egy kiskereskedelmi vállalkozás honlapján is megnéztük. Ezek olyan árak, amelyek nem tartalmaznak mennyiségi kedvezményt, vagyis bárki megkaphatja ennyiért az árut. Arra jutottunk akkor, hogy a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal kevesebb, mint a nyertesé.
Újabb közadatigénylésünkben újra az összeállításokat kértünk, amire az SZGYF azt válaszolta, „ezen közérdekű adatigénylése tekintetében a Főigazgatóság 2020. november 20-án megküldte válaszát, mellékletként csatolva hozzá az összeállított élelmiszercsomag termékeit tartalmazó táblázattal”. Így „a jelen kérdés tekintetében a Főigazgatóság tájékoztatja, hogy a korábbi adatigénylése óta a kért adatokban változás nem történt”.
Kimaradt adatok
Csakhogy ez nem igaz, hiszen az adatokat elsőre nem adták ki. A második levél – ami azután érkezett, hogy a Fővárosi Törvényszék értesítette a főigazgatóságot a perről – már azt tartalmazta, hogy „a Főigazgatóság ismételten megvizsgálta az adatigénylési kérelmét, és a kérelmének első részében igényelt adatok tekintetében megállapította, hogy
a Főigazgatóság korábban valóban nem teljeskörűen küldte meg az adatigénylésben szereplő dokumentumokat”.
A főigazgatóság ezután megküldött összeállításából kiderült, hogy négy alkalommal írtak ki közbeszerzést és három alkalommal történt szállítás.
Az első csomagba 18 terméket raktak. A teljes csomag ára a közbeszerzésen – amiben a szállítás és a haszon is benne van – bruttó 6 565 forint volt. A másodikban szintén 18 tétel volt, de már nem tartalmazta a szállítást. A harmadik újra 18 tétellel szerepelt – a közberzés nyertese bruttó 12 537 forintos ajánlatot adott. A negyedikre – 21 tételre – pedig bruttó 17 100 forintosat. A közbeszerzési keretszerződést három cég nyerte: a Káta-Mill Plusz Bt., az Enger Kft. és a NATUR-ROST. Utóbbit 2019-ben kizárták a tenderből, az árak pedig elszabadultak.
Majdnem kétszer drágább
A csomagok árát az egyik szegedi nagykereskedelmi üzlet áraival hasonlítottuk össze 2021 májusában. Az arányok a következők lettek:
Az első, 2018-ban megrendelt csomagba az alábbi termékek kerültek: 1,5%-os tej, liszt, cukor, porcukor, méz, rizs, rövidcső tészta, tarhonya, zöldbab konzerv, szárazbab, étolaj, kakaós italpor, lekvár, gulyáskrém, mazsola, sűrített tej, sűrített paradicsom, löncshúskonzerv. Mindenből 1 darab. A második esetben, 2019-ben nem szállítottak.
A 2020-as árakat korábban bemutattuk: a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal kevesebb volt, mint a nyertesé.
A 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került: 25 százalékos narancslé, 2,8 százalékos tej, xilit alapú édesítő, méz, vaníliás karika, rizs, csigatészta, spagetti, rövidcső tészta, kukorica konzerv, étolaj, baromfi májkrém, növényi olajos szardínia, kakaós italpor, lekvár, mogyorókrém, citromlé, gulyáskrém, mazsola és sűrített paradicsom (mindenből egy darab).
Ez az összeállítás 17 100 forintba került a nyertes cégnél. Ugyanez az összeállítás alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben.
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
Nyitókép: A kormány plakátjait idéző üzenet van az élelmiszer-adományok dobozán, pedig az egészet az EU fizeti – írta a Magyar Nemzet 2017-ben. Fotó: Balázs Attila/MTI | https://atlatszo.hu/2021/05/20/pereltunk-igy-derult-ki-hogy-brutalisan-dragul-a-szegenyek-unios-penzbol-osszeallitott-csomagja/ | https://web.archive.org/web/20210924083028/https://orszagszerte.atlatszo.hu/pereltunk-igy-derult-ki-hogy-brutalisan-dragul-a-szegenyek-unios-penzbol-osszeallitott-csomagja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pereltunk-igy-derult-ki-hogy-brutalisan-dragul-a-szegenyek-unios-penzbol-osszeallitott-csomagja | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-20 00:00:00 | [] | [
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] | [
"Magyarország"
] | [
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,182 | Szennyezheti a környezetet a zsámbéki hulladéktelep, nem adják ki a vizsgálati dokumentumokat | Az Átlátszó idén januárban számolt be arról, hogy Zsámbékon jelent meg az a cég, amely a nagy lakossági ellenállást kiváltó pilisi bányanyitási tervét végül feladta. Megírtuk, hogy a zsámbéki önkormányzat egy korábban bezárt szemétlerakó területének rekultivációjára kötött szerződést a C&C Property Holding Kft.-vel. Majd miután a cég a rekultivációra hatósági engedélyt kapott, a lerakó kapacitásának megháromszorozását, valamint kohósalak, fémöntvények és műanyag begyűjtését és hasznosítását is kérvényezte.
Megírtuk, hogy a környezetvédelmi eljárás megindulásakor megkerestük az önkormányzatot. Tudni szerettük volna, mi a véleményük az évi 171 ezer tonnára történő kapacitásbővítésről, ami a C&C Kft.-vel kötött szerződésükben nem szerepelt. 2016-ban még a hulladéklerakó évi 60 ezer tonnára való bővítését sem támogatták, hivatkozva a Natura 2000-es terület közvetlen közelségére.
A zsámbéki polgármester, Horváth László (Fidesz-KDNP) többszöri megkeresésünkre sem reagált, a jegyzőtől pedig csak azt a választ kaptuk (2020 novemberében), hogy a veszélyhelyzet miatt a képviselő-testület nem tárgyalja a környezetvédelmi eljárás ügyét. A kapacitásbővítésre 2020. december 11-én kiadott határozatból aztán kiderült, hogy
a jegyzői állásfoglalás szerint a kérelmet benyújtó cég tevékenysége nem ellentétes a Helyi Építési Szabályzattal;
vagyis a zsámbéki önkormányzat támogatását adta a bővítéshez.
Műanyag, salak, hamu
Cikkünk megjelenése után kikerült az önkormányzat honlapjára egy lakossági tájékoztató a szeméttelepről, amit a C&C Property Holding Kft. kérésére az Átlátszó is leközölt. A tájékoztató szerint a közadatként kikért hatósági döntéseket a cikkben az „Átlátszó újságírónője szakmaiatlanul értelmezte” – a tájékoztató szerint ugyanis a telep „rekultiválandó lerakó” jogi státusszal rendelkezik, s oda kommunális vagy veszélyes hulladék nem kerülhet, s nem is kerül.
A cég – illetve a polgármester – azt is írta, hogy a volt szeméttelepre nem szállítanak kohósalakot sem, „csak a cég országos engedélyében szerepel, hogy ezzel az anyaggal is foglalkozhat”. Állításuk szerint a területre fél millió köbméter földet és inert-hulladékot szállítanak be, és ha nem emelték volna meg 60-ról 170 ezerre az évi beszállítható mennyiséget, akkor ez folyamat közel 10 évig tartana. Így viszont 3 év alatt véget érhet, és „többé nem lesz gondunk a szeméttelepünkkel” – olvasható a közleményben.
Az inert hulladék olyan hulladék, amely nem ég és „nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget”. Az inert hulladék lényegében mentes az ásványi nyersanyag-kitermelésben és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsak lehetnek. Az inert hulladék majdnem azonos az építési és bontási hulladékkal, de az inert hulladék ennél tágabb kategória. Forrás: 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről – 2. melléklet/IV.
Az kétségtelen, hogy valóban több hatósági döntés született a telep kapacitásbővítésére vonatkozóan, ezt azonban csak egy újabb adatigénylésből tudtuk meg. A cég kérelmére ugyanis december 29-én egy módosított határozat is született, mely a kohó, salak, hamu gyűjtésének engedélyezése mellett évi 1 000 tonna műanyag hasznosítását is engedélyezte. Ebből a határozatból azonban az is kiderül, hogy a cég kérelmére november 26-tól december 27-ig a környezetvédelmi eljárás szünetelt.
Vagyis a Pest megyei Kormányhivatal december 11-én nem is adhatott volna ki határozatot egy szüneteltetett eljárás idején, ráadásul az ügyintézés 45 napos határideje sem járt még le.
Mindenesetre cikkünk megjelenéséig sem a december 11-i, sem a december 29-i kapacitásbővítést engedélyező határozat nem került fel az önkormányzat honlapjára. Kérdésünkre, hogy az engedélyező határozatot hol tette közzé az önkormányzat, csak hosszas levelezés után kaptunk választ s egy Kormányhivatalnak küldött igazolást.
Eszerint az engedélyező határozatot egyrészt kifüggesztették a Városházán, ahol előre egyeztetett időpontban meg lehetett tekinteni; ezen kívül közterületen, a Zsámbék, Magyar utca 1. számnál lévő hirdetőtáblán is ki lett függesztve a hirdetmény. A Magyar utca 1. számú háznál azonban nincs hirdetőtáblája az önkormányzatnak, amint az fotóinkon is látszik.
Nem vizsgálták ki a panaszokat
A lakossági panaszok azonban nemcsak a határozatok kiadásának és közzétételének módját kifogásolták. A panasztevők szerint az igazi baj az, hogy az engedélytől eltérően a telepre hónapok óta olyan vegyes tartalmú hulladékot szállítanak be nagy mennyiségben, amely súlyosan károsíthatja a környezetet. Különösen a szomszédos Natura 2000-es területre jelenthet veszélyt, hogy oda a szemétlerakóból a csurgalékvíz kifolyhat.
Az egyik Pest Megyei Kormányhivatalnak benyújtott és szerkesztőségünknek is eljuttatott, fotókat is tartalmazó lakossági panaszbejelentés azt állítja, hogy a 2018-ban bezárt telepről nem szállították el az évekig ott halmozódó kommunális és veszélyes hulladékot. A bejelentés szerint a frissen beszállított hulladékot sem darálják le, és nem alakítják ki a megfelelő rekultivációs rétegrendet. A telep vízlefolyása nem megoldott, a víz a szomszédos szántóra folyik; a szeméttelepen kialakított, már meglévő vízgyűjtő szivattyúrendszer nem működik. A felszín alatti vízkészlet így veszélyben van – olvasható a hatóságnak benyújtott panaszban.
A panaszt azonban nem látta szükségesnek kivizsgálni a Környezetvédelmi Hatóság. Indoklásuk szerint a végleges rétegrendet 2022. április 30-ig kell a cégnek kialakítania, addig pedig
külső szemlélő „egzakt pontossággal” nem tudja megállapítani, hogy az ott lévő szemetet kivonták-e már a hulladék-státuszból.
A hatóság azzal is igyekezett megnyugtatni a bejelentőt, hogy a telepen két vízfigyelő monitoring kút működik, és további két kút kialakítása van folyamatban, a felszín alatti vizek így nem károsodhatnak.
Csakhogy az Átlátszó által a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kikért adatok szerint a telepet működtető cég sem a meglévő kutak műszaki felülvizsgálatát nem kérvényezte – pedig a kiadott engedély ezt előírta számára –, sem új kutakra nem kért vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság szerint viszont a cégnek 2021. március 1-ig kötelezően be kell nyújtania a telepről szóló éves összefoglaló jelentését, abban pedig a monitoring-eredmények is szerepelni fognak.
A C&C Kft. azonban március 1-ig nem nyújtotta be ezt az éves jelentést a telep hulladékgazdálkodásáról – tudtuk meg az adatigénylésünkre május 3-án érkezett válaszból. Az elmaradt jelentés pótlására május 4-ig kötelezte a céget a környezetvédelmi hatóság. Hogy a benyújtásra végül sor került-e, újabb adatigényléssel próbáljuk megtudni – bár vélhetően erre is csak 45 napra hosszabbított határidővel, többszöri levélváltás után kapunk majd esetleg választ.
Feljelentést tettek
A zsámbéki telepen szerettünk volna személyesen is körülnézni. Annál is inkább, mert a cég kereskedelmi igazgatójának, Lehrfeld Attilának egy ismerőse telefonon megkereste e sorok íróját és találkozóra invitálta. A telep megtekintésének egyeztetett időpontjait viszont Lehrfeld úr sorra lemondta. Ezt követően februárban és márciusban levélben is kértünk új időpontot a telep megtekintésére. A kereskedelmi igazgató ekkor azt a válaszolta, hogy ő készséggel megmutatja a rekultiváció folyamatát, ha előzetesen megkapja a neki szánt kérdéseket. Viszont miután ezeket a kérdéseket is megküldtük számára, már nem válaszolt a megkeresésünkre.
A hulladéktelep ügye ezt követően eljutott Szél Bernadett országgyűlési képviselőhöz is. A képviselő április 22-én a fotókat készített a lerakó állapotáról, amit a Facebook-oldalán osztott meg, majd feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Bár Szél Bernadett ígéretet kapott Lehrfeld Attila igazgatótól a telep megtekintésére, végül őt sem engedték be a területre. A képviselő május 5-én egy újabb posztban és egy feljelentés-kiegészítésben számolt be arról, hogy milyen állapotokat tapasztalt, s hogy szerinte a telepen nagy mennyiségű földdel próbálják az addig szabálytalanul behordott hulladékot elrejteni.
A feljelentéshez mellékelt fotókon és videókon teherautókkal behordott és a telepen leborított, szeméttel teli műanyag zsákok, kommunális és – vélhetően – veszélyes hulladékok láthatók. Egy térképes ábra azt is megmutatja, hol rejtették föld alá a bontatlan műanyag zsákokat, s hogy a szomszédos, Natura 2000-es besorolású Nyakas-tető szarmatavonulatát veszélyeztető csurgalékvíz a telep melyik részén található.
Horváth László, Zsámbék polgármestere a Facebook-oldalán reagált a lerakóval kapcsolatos panaszokra és feljelentésre: szerinte a telepen rendben folyik a rekultiváció, és Szél Bernadett „bizonyítékok nélkül”, politikai céllal folytat hangulatkeltést, hogy „Zsámbék jó hírét tépázza”. A polgármester szerint az ő kezében ott vannak azok a hatósági jegyzőkönyvek és vizsgálati dokumentumok, amelyek igazolják, hogy minden rendben zajlik a telepen.
Horváth Lászlót mi is többször kerestük, végül telefonon sikerült elérni. Ekkor viszont kijelentette, hogy jelen sorok írójával nem kíván kommunikálni.
A helyzet tisztázása érdekében a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület egy állásfoglalást tett közzé, majd egy határozatban fordult Horváth Lászlóhoz. Ezekben kérik a polgármestert, hogy hozza nyilvánosságra az eddigi hatósági ellenőrzések dokumentumait és a telep működéséről szóló éves összefoglaló jelentést. Ezen kívül javasolják, hogy az önkormányzat alkalmazzon független műszaki ellenőrt, s az eltűnt térfigyelő kamerák helyére helyeztessen fel újakat.
Kérik azt is, hogy az önkormányzat vetessen vízmintákat a telepen lévő monitoring kutakból és független, akkreditált laboratóriumban vizsgáltassa be azokat.
„A rendelkezésünkre álló, nem teljes körű ismeretek és dokumentumok alapján nem zárható ki a régóta tartósan fennálló felszín alatti vízszennyezés ténye”
– figyelmeztet a Tájvédelmi Egyesület.
Az aggodalomra valóban lehet ok: az Átlátszó által kikért dokumentumok szerint ugyanis utoljára 2015-ben adott le éves jelentést a telepet akkor üzemeltető BIO-RECycling Kft. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint pedig a monitoring kutak vízmintájában többféle anyag – klorid, foszfát, nitrit, szulfát, ammónia, nátrium – mennyisége haladta meg a határértéket, a víztoxikológiai vizsgálat szerint pedig a kutak vize mérgezőnek bizonyult. A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a kapott értékek miatt a monitoring-vizsgálatokat félévente el kell végezni. Ezt követően azonban nincs semmilyen újabb vizsgálatról nyilvános adat.
Ráadásul a következő években az akkor még szemétlerakóként működő telepre az engedélyezett mennyiség sokszorosát, több tízezer köbméter, veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladékot szállítottak be. Emiatt a BIO-RECycling Kft.-t 2016-ban félmillió forintra, 2017-ben pedig egymillió forintra büntette a környezetvédelmi hatóság, majd 2018-ban eltiltotta a céget a hulladékgyűjtéstől és bezáratta a lerakót.
A terület rekultiválására engedélyt kapó C&C Property Holding Kft. működését azonban vélhetően nem előzte meg a terület műszaki állapotának vizsgálata – legalábbis az általunk kikért adatok szerint 2016 és 2020 között végzett monitoring-vizsgálatról nincs a hatóság birtokában dokumentum, a telep 2020 utáni ellenőrzéséről pedig egyelőre szintén nem közöltek adatokat.
Közreműködött Dohi Gabriella
Nyitókép: Kezeletlen hulladék a zsámbéki lerakóban. A fotók forrása Szél Bernadett feljelentése. | https://atlatszo.hu/2021/05/20/szennyezheti-a-kornyezetet-a-zsambeki-hulladektelep-nem-adjak-ki-a-vizsgalati-dokumentumokat/ | https://web.archive.org/web/20211105150929/https://orszagszerte.atlatszo.hu/szennyezheti-a-kornyezetet-a-zsambeki-hulladektelep-nem-adjak-ki-a-vizsgalati-dokumentumokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szennyezheti-a-kornyezetet-a-zsambeki-hulladektelep-nem-adjak-ki-a-vizsgalati-dokumentumokat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-20 00:00:00 | [] | [
"C&C Property Holding Kft."
] | [
"Pest megye",
"Zsámbék"
] | [
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás"
] | [] |
|
52,183 | A sértettek sem hiszik el a csengeri örökösnő elleni vádiratot | Furcsán alakult a bíróságon a 780 millió forintos csalással vádolt csengeri örökösnő perének első tanúmeghallgatási napja. A sértettek nem érezték magukat annyira sértettnek, mint a nyomozáskor tett tanúvallomásaikban. Jelezték, hogy maguktól nem akartak feljelentést tenni a Kósa Lajost is érintő ügyben, amelyben az ötmilliárd eurós hagyaték megszerzéséhez és kezeléséhez segítséget ígért a Fidesz alelnöke a korábban uborkát termesztő csengeri asszonynak. Továbbra is kérdés, hogyan mozgathatta az ügyészség szerint egyedüli elkövetőként a szálakat P. Mária, aki saját bevallása szerint pár éve még sms-t sem tudott írni, és aki a nyomozás kezdete óta elveszítette férjét és egyik fiát. Hivatalosan mindketten öngyilkosok lettek. | „Feleségem, szüleim, nagyszüleim is adtak pénzt Máriának. Másoktól kértem kölcsön, hogy tudjak neki adni.”
„Haragszik Máriára?”
„Nem”
– egy jellemző párbeszéd a csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária ügyében az ügyvéd és a sértett között a mátészalkai városi bíróságon a per negyedik napján. Ez volt az első alkalom, hogy tanúként megjelentek azok, akiket a vádirat sértetteknek, csalás áldozatainak tekint.
Eszerint P. Mária (a vádirat korábbi szakaszaiban Sz. Gáborné, aki azóta saját bevallása szerint névházasságot kötött az ügy egyik érintettjével), egy hamis, csaknem ötmilliárd eurós örökségre hivatkozva megtévesztette a sértetteket, akiktől nagyobb összegeket kért a hagyaték megszerzéséhez azzal az ígérettel, hogy bőségesen megtéríti majd a segítséget.
Csengerről Svájcig kellett érnie P. Mária kezének
Az ügy egyetlen vádlottja P. Mária. Továbbra sem világos, hogy ha az ügyészség álláspontja helytálló, hogyan szervezhette meg a nyelveket nem beszélő 57 éves csengeri asszony a német, francia nyelven írt, hivatalosnak tűnő iratokat, hogyan asszisztáltak mindehhez tíz éven át ügyvédek, közjegyzők, vagy épp Kósa Lajos, aki Svájcban is járt P. Máriával banki képviselőknél, és fogadta el közokirattal hitelesítve több százmillió forintos ajándék ígéretét. (A Fidesz alelnökének bíróság előtti meghallgatását már kezdeményezte a védelem, a bíróság azonban még nem döntött arról, hogy Kósa nyomozóknak tett korábbi tanúvallomásán túl sor kerül-e az idézésre.)
A per első, második és harmadik napjáról itt olvashat bővebben.
A fentiek tisztázásához nem jutottunk közelebb, ellenkezőleg, tovább bonyolódott a képlet a sértettekkel.
Akik vagy nem tekintik magukat sértettnek, vagy nem biztosak benne, hogy P. Mária nem maga is áldozata valami nagyobb volumenű átverésnek, vagy nem is biztosak abban, hogy a hagyaték nem létezik.
Ellentétben azzal, ahogyan a nyomozás idején elmondott vallomásaikban van: ott egyértelműen – az ügyvéd szerint meglepően azonos szóhasználattal – többen arról beszélnek, hogy P. Mária tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta őket – azaz jogi végzettség nélkül szabatosan megfogalmazták a csalás tényállását a vallomásaikban. A bíróság előtt sokkal árnyaltabban fogalmaztak, és kifejezetten higgadtan beszéltek az esetenként százmilliós tételt meghaladó veszteségeikről. Volt, aki ebben a helyzetben is úgy beszélt P. Máriáról, hogy a nyíregyházi bv-ből online bejelentkező nő – aki két éve van előzetes letartóztatásban és a bíróság legutóbb is elutasította, hogy szabad lábon védekezhessen – meghatottságában elsírta magát.
„Egyszerű, szerethető embereknek ismertük meg, közel is kerültünk hozzájuk. Mi sem voltunk soha gazdagok, ezért megértettük, hogy ha valaki örökséghez szeretne jutni, ahhoz pénzre van szüksége. Próbáltuk segíteni őket elejétől fogva” – mondta az egyik sértett, elismerve, hogy „jelentős erkölcsi és anyagi hátránya” származott az ügyből, de mégsem érzi úgy, hogy P. Máriával szemben polgári perben követeléssel kellene élnie.
„Velem kapcsolatos cselekmény miatt nem kérem Marika megbüntetését” – mondta a vádiratban csalás áldozatának tekintett sértett.
„Szerintem Marika egyedül ezt a bonyolult, több országot érintő, jól egymásra épülő történetet egyedül nem találhatta ki, és nem tudta volna végigvinni”
– mondta. De azt, hogy ki találhatta ki, továbbra is kérdés, feltéve, ha nincs alapja az ötmilliárd eurós, légitársaságot, banki résztulajdont, ingatlanok sokaságát érintő vagyonnak, amelynek kezelésére és megfelelő magyarországi befektetésére Kósa Lajos is vállalkozott volna, éveken át kapcsolatot tartva az asszonnyal, akit az egykori debreceni polgármester a nyilvánosság előtt csalónak nevezett.
Kósa erősítette a bizalmat mindenkiben
„A papírok hitelesnek tűntek számunkra. A hitelességet növelte, hogy ott volt Péteri István ügyvéd, Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnökének irodája (ahol több ajándékozási közokirat is született – a szerk.), aztán Órendi Mihály, Kósa László is erősítette bennünk a hitet, hogy a hagyaték létező dolog. Semmi kételyünk ezzel kapcsolatban nem merült föl. Utánanéztünk a neveknek, cégeknek, arról győződtünk meg, hogy ezek létező személyek, létező intézmények. Ha azok sem kételkedtek, akiknek lehetőségük lett volna utánanézniük, mi miért tettük volna? Lehet, hogy ez naivság, de mi egy pillanatig nem kételkedtünk a hagyaték létezésében. Ezért is segítettük Marikáékat, ameddig tudtuk” – mondta az egyik sértett.
A keddi meghallgatás különlegessége, hogy a megjelent sértettek egyike sem tett magától feljelentést, a nyomozók keresték fel őket, sokakkal együtt, akiknél lekövethető volt, hogy adtak át pénzt P. Máriának. És utólag sem szívesen vállalták, hogy sértetteknek tekintsék őket.
Az ember azt gondolná, hogy legalább azok között van feszültség, akik egymást vonták bele a sok tízmilliós kiadásokba, de a bíróságon szemmel látható volt, hogy erről nincsen szó. A sértettek tudta és jelenlegi hite szerint is ügyvédi költségekre, a hagyatéki ingatlanok kezelésére, illetékekre ment el az általuk adott pénz.
Volt, aki legfeljebb azt sajnálta, hogy másoktól is kölcsönt kért az ügyre, egyébként nem zárja ki, hogy a dolog mégis beérik, és a hagyaték mégis eljut az örököshöz.
Mindezt pénzzel napi szinten foglalkozó vállalkozók mondják, akik sokszor bármiféle papír nélkül adtak hol P. Máriának, hol egymásnak, hogy a pénzt megint csak P. Máriának adhassák. Vagy valamilyen megbízottnak, például a sajtóban már az üggyel kapcsolatban megjelent Czakó Jánosnak, aki a 2019-es önkormányzati választások előtt a Fővárosi Közterület-fenntartó Hulladék Begyűjtési és Szállítási Igazgatóságon belül működő ellenőrzési csoport vezetője volt. (Czakó tízmilliót vett át készpénzben egy „háromajtós Opel Corsában” az egyik sértettől a tanúvallomás szerint.)
Hittek, mert hinni akartak?
Hogy sértettek-e, vagy sem a megidézett tanúk, azért is fontos, mert ettől függ a büntetési tétel is, és beszűkíti a szabadlábra helyezés lehetőségeit is a védelem számára. Pedig többen a dolgot a bíróság előtt is letudták volna annyival:
„Ha van hagyaték, akkor megtérül, ha nincs, akkor úgysem lesz kitől visszakérni. Nincs kárigényem” – mondta egy sértett, aki 27 millió forintot tolt 10 év alatt az ügybe. A két család között szoros baráti kapcsolat alakult ki az örökség lehetőségének felvillanása óta. Az ő vallomásának volt a legváltozatosabb íve, megmutatva azt is, milyen motivációk állhatnak egy-egy ilyen, kívülről irracionálisnak tűnő támogatás mögött, túl azon, hogy esetleg az ember már fut a pénze után.
A férfi részben a bíróságon elmondott, részben korábbi vallomása alapján kifejezetten nehéz helyzetbe került azzal, hogy az átadott pénz nincs a kezében. Gyümölcstermesztéssel foglalkozik, de pályázatoktól esett el, mert nem maradt azokhoz indulótőkéje.
Lassan azonban kiderült, hogy korábban már végrehajtás fenyegette, anyagi nehézségei voltak, amelyekhez kiutat kínált volna a csengeri örökségből való részesedés, ugyanis egy ajándékozási okiratban P. Mária 100 milliót ígért a férfinak és családjának. Később azt is elismerte, hogy valamennyit – szerinte talán 2 és fél milliót – P. Mária visszaadott. (Vallomásában ennek ellenére a férfi 27 milliós kárt jelölt meg.) P. Mária szerint egyébként jóval többet adott vissza, emlékeztetett arra, hogy a sértett végrehajtás alá vont autóját is pótolta, és a szintén végrehajtás alá került otthonukra is sikerült haladékot kérnie. A férfi arra nem tudott válaszolni, hogy ha ilyen súlyos anyagi gondjai voltak és vannak, miért nem azokat törlesztette az átadott 27 millióból ahelyett, hogy P. Máriának ajándékozta volna papírok nélkül.
Mindezzel együtt ő is csak annyit mondott P. Mária felelősségével kapcsolatban, hogy csak akkor bűnös, ha tudta, hogy nincs vagyon, akkor nem, ha őt is átverték, és valakik kihasználták.
„Maga szerint van bárki a teremben, aki meg tudja mondani, hogy ez a vagyon létezik, vagy nem?”
„Nem tudom” – mondta a sértett.
Honnan jöttek az emailek?
„Nagyon nagy hiányérzetem van” – mondták a vádirattal kapcsolatban többen a sértettek közül. Egyikőjük azt kifogásolta a bíróság előtt, hogy továbbra sem derült ki, honnan jöttek ez eredeti emailek arról, milyen újabb fizetendő tételt kell teljesíteni a hagyaték megszerzése érdekében.
Más azt hiányolta, hogy az ügyészség nem hallgatta ki azokat, akikkel P. Mária találkozott – és akikről nemcsak ő, de Kósa Lajos is elismeri, hogy találkozott velük –, többek között annak a két svájci banknak a vezető képviselőjével, akik számlanyitásról tárgyaltak a csengeri asszonnyal, vagy épp a P. Mária szerint egy budapesti közjegyzőirodában megfordult Wolfgang Schaubléval – aki akkor a német kormány hivatalban lévő pénzügyminisztere volt – és két gyermekével, akik – megint csak a nő vallomása szerint – a csaknem ötmilliárd eurós hagyaték kezelőiként vannak megjelölve. P. Mária több svájci, franciaországi és német ügyvédet is megnevezett vallomásában, akiktől utasítást kapott a fizetnivalók teljesítésére vonatkozóan, ám őket sem hallgatták ki a nyomozók. Nem világos, miért vették komolyan a svájci bankokban a csengeri asszonyt, ha az egész történetnek ő az egyedüli értelmi szerzője, működtetője, bűnsegédek és társtettesek nélkül.
A tárgyalás június 9-én folytatódik. Kósa mellett egyelőre nem hallgatták ki azt a férfit sem, aki annak a kft.-nek a képviseletében adott 68,3 millió forintot tucatnyi tételben a csengeri örökösnőnek, amelynek kezdeményezésére végül elindult a nyomozás, amelynek révén sértettekké váltak azok az emberek, akiknek egy része a P. Máriának nyújtott sokmilliós segítségnyújtás után sem érzi magát sértettnek. | https://telex.hu/belfold/2021/05/25/a-sertettek-sem-hiszik-el-a-csengeri-orokosno-elleni-vadiratot | https://web.archive.org/web/20230130182829/https://telex.hu/belfold/2021/05/25/a-sertettek-sem-hiszik-el-a-csengeri-orokosno-elleni-vadiratot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sertettek-sem-hiszik-el-a-csengeri-orokosno-elleni-vadiratot | Telex | hungarian-news | 2021-05-25 00:19:00 | [
"Czakó János",
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)",
"Orendi Mihály"
] | [] | [] | [
"csalás",
"ügyvédek",
"ajándék",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"közjegyző"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
52,184 | Költségvetési csalásban érintett cég nyert korábban több milliárd forint értékben közbeszerzéseket Komlón | Büntetőjogi intézkedés alá vonták 2021. május 11-én a budapesti székhelyű Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot – derült ki cégközlönyből. Bár a dokumentum – azon túl, hogy az eljáró hatóság a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága – egyéb részleteket nem tartalmaz, a cégbíróság adatai további támpontot adnak.
Az ügyszám alapján 2018-ban induló nyomozás költségvetési csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik hat cég, köztük a Benkala Kft. ellen, amelyet „haszonhúzó” cégként jelöltek meg az iratban. Hogy az ügy jelenleg hol tart, arra a cég korábbi tulajdonos-ügyvezetőjével kapcsolatban felröppenő hírek adhatnak választ.
A komlói 7300.hu írta meg május 13-án, hogy őrizetbe vettek egy helyi nagyvállalkozót költségvetési csalás gyanúja miatt. A hírt a portálnak Polics József, Komló polgármestere (Fidesz-KDNP) is megerősítette. A lap azért kereste meg az önkormányzatot, mert a vállalkozóhoz köthető cég(ek) – amelyeknek ma már nem tulajdonosa vagy tisztségviselője – több helyi (uniós támogatottságú) beruházásban is érdekelt(ek), így felmerült a kérdés, hogy mindez milyen kihatással lehet a városban jelenleg is futó projektekre.
Erre akkor Komló polgármestere nem tudott válaszolni, csupán annyit közölt, hogy nincs tudomása arról, hogy önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódóan bármiféle vizsgálat folyt volna a hivatalos szervek részéről. Legalábbis az önkormányzatot a cikk megjelenéséig az adóhatóság, az ügyészség és más hivatalos szervek sem keresték meg ezzel kapcsolatban.
Közbeszerzések milliárdokért
A Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. az elmúlt években számos beruházást nyert a komlói önkormányzattól, sőt, a legtöbb nagy beruházásban érdekelt volt a társaság. Vélhetően emiatt a helyiek „komlói Mészáros Lőrinc” néven is emlegetik a korábbi cégvezető-tulajdonost, aki 2021 januárjában lépett ki a vállalkozásból.
Hogy megtudjuk, mennyire van igazság a ráragasztott névben, közadatigénylésben kértük ki az önkormányzat szerződéseit.
Az Átlátszónak megküldött listából kiderült, hogy a vállalkozó – általunk megjelölt – 3 cégével összesen 24 szerződést kötött Komló Város Önkormányzata és a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 2015 és 2020. június 23. között (vagyis részben abban az időszakban, amikor a nyomozás már folyhatott). Ebből a Benkala Kft. kapta a megbízások közel felét, 11 darabot, összesen 2 157 753 169 forint értékben. (A többi vállalkozásával 50 602 087 forintra szerződtek.) Ebben a listában nem szerepel a komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola bővítése és átalakítása című projekt, mivel arra a fenntartó egyházzal kötött szerződést a cég 1 157 722 068 forint értékben.
A teljes összeg azóta tovább nőt: legutóbb áprilisban nyert a Benkala Kft. a komlói önkormányzattól közbeszerzést a TOP-3.2.1-16-2017-00004 pályázat keretében, amely során óvodák akadálymentesítését kell elvégezniük 5 363 402 forintért.
Vagyis a cég 3 milliárd forintot meghaladó közbeszerzést nyert el Komlón az elmúlt öt évben.
A beruházások között olyan jelentős projektek szerepelnek, mint a piac felújítása, a Vállalkozók Házának és a hozzá kapcsolódó szabadidőparknak vagy épp a buszpályaudvarnak az építése.
A cég forgalma 2018-ban 2,3 milliárd, míg 2019-ben 2 milliárd forint volt, az adózott eredmény 53,8 millió, majd 263 millió forint lett az Opten adatbázisa szerint. Az e-beszámolóra feltöltött dokumentum alapján a társaság tavaly 40 000 000 forint osztalékot fizetett ki, a 2019. évi adózott eredményt eredménytartalékba helyezte.
Körhintacsalás bűnszervezetben
„Egy komplex, uniós és hazai cégekből felépített hálózaton keresztül csalt el csaknem 650 millió forint áfát egy dél-dunántúli bűnszervezet, melynek vezetőit a napokban vette őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)” – adta hírül a hatóság május 19-én.
A NAV leírása szerint a műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó, baranyai és budapesti székhelyű társaságok a nagyobb haszon reményében körhintacsalásba kezdtek. „A gyanú szerint fizetendő áfájukat egy többszintű, valós tevékenység nélküli számlázási láncolaton keresztül csökkentették, a belföldi hálózatot uniós, szlovák és osztrák továbbszámlázó cégekkel egészítették ki.
A színlelt termékértékesítések utáni jogtalan áfa-visszaigényléssel csaknem 650 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.”
Arra, hogy valami nem a szabályoknak megfelelően zajlik, az Online Számla rendszer is utalt, ahol a számlaadatok elemzésével láthatóvá váltak az adóelkerülésre utaló mintázatok és összefüggések.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján a bűncselekmény-sorozattal összefüggésben 10 gyanúsítottat – strómanokat és a valódi haszonhúzókat – állítottak elő és hallgattak ki, közülük a bíróság 4 fő letartóztatását már el is rendelte.
„A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók 1,5 milliárd forint értékű vagyont biztosítottak: 14 ingatlant, 32 gépjárművet, továbbá céges tárgyi eszközöket és 52 millió forint céges számlapénzt foglaltak le vagy vettek zár alá.”
A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt folyik, az elkövetők akár 20 év szabadságvesztésre is számíthatnak.
Információink szerint ezen ügy kapcsán állították elő a komlói vállalkozót is, akit tudomásunk szerint azóta előzetes letartóztatásba helyeztek. Mindezt azonban a NAV nem erősítette meg, miután „adóigazgatási és büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhat nyilvánosságra”.
Nem állnak le a munkálatok
Felkerestük a komlói önkormányzatot, hogy megtudjuk, mi lesz a jelenleg futó buszpályaudvar és a Juhász Gyula utcai beruházás munkálataival. Hasonló kérdéseket tettük fel e-mailben a Benkala Kft.-nek is. Utóbbi cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, de Polics József, Komló polgármestere közleményt adott ki, amelyben a cég jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatója is megjelent.
Eszerint a szerződésekhez kapcsolódó ütemtervek és véghatáridők betartása „nem kockázatos, a cég rendelkezésére állnak részben azok az anyagi források, továbbá mind a tárgyi, mind a humán erőforrás, mely szükséges a beruházások szerződés szerinti teljesítéséhez”.
Polics József hangsúlyozta,
a jelenlegi hatósági intézkedések nincsenek hatással a folyamatban lévő beruházásokra,
a fejlesztési források rendelkezésre állnak, és ha szükséges, akkor akár a szerződések módosításával is biztosítani fogják a projektben dolgozók kifizetését és a zavartalan munkavégzést.
Nyitókép: Az uniós forrásból épülő komlói buszpályaudvar. A szerző felvétele. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2021/05/25/koltsegvetesi-csalassal-erintett-ceg-nyert-korabban-tobb-milliard-forint-ertekben-kozbeszerzeseket-komlon/ | https://web.archive.org/web/20211027085255/https://orszagszerte.atlatszo.hu/koltsegvetesi-csalassal-erintett-ceg-nyert-korabban-tobb-milliard-forint-ertekben-kozbeszerzeseket-komlon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalasban-erintett-ceg-nyert-korabban-tobb-milliard-forint-ertekben-kozbeszerzeseket-komlon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-25 00:00:00 | [] | [
"Benkala Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Komló"
] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
52,185 | Majdnem 12 milliárd forintért épít Biatorbágyon szakgimnáziumot a Mészáros-gyerekek cége | A Pest megyei településen otthonosan mozgó Fejér-B.Á.L Zrt. nettó 11,6 milliárd forintért nyerte el a közbeszerzést: korábban 6 milliárdért épített iskolát a városban. A Mészáros-gyerekek cégének most egy 18 tantermes szakgimnáziumot, egy tornateremet és egy focipályát kell felhúznia Biatorbágyon. A középiskola egy békés lakópark szomszédságában épül fel, de a lakóknak korábban sikerült megfúrniuk, hogy legalább MLSZ-focipálya ne épüljön pár méterre a házaktól. | A Pest megyei településen otthonosan mozgó Fejér-B.Á.L Zrt. nettó 11,6 milliárd forintért nyerte el a közbeszerzést: korábban 6 milliárdért épített iskolát a városban. A Mészáros-gyerekek cégének most egy 18 tantermes szakgimnáziumot, egy tornateremet és egy focipályát kell felhúznia Biatorbágyon. A középiskola egy békés lakópark szomszédságában épül fel, de a lakóknak korábban sikerült megfúrniuk, hogy legalább MLSZ-focipálya ne épüljön pár méterre a házaktól.
Nettó 11 603 566 919 forintért tervezhet és építhet szakgimnáziumot a Mészáros-gyerekek cége Biatorbágyon – derült ki az uniós közbeszerzési közlöny pénteki számából. A nyílt eljárásra csupán két ajánlat érkezett be: a nyertes Fejér-B.Á.L Zrt. mellett indult a tenderen a NER másik nagyágyúja, a West Hungária Bau Kft. (WHB) is. A Paár Attila érdekeltségébe tartozó vállalkozás a Fejér-B.Á.L-nál csak kicsivel lőtte magasabbra a költségeket: nettó 11 650 024 079 forintos ajánlatot nyújtott be, s ezzel alulmaradt.
Az ajánlatkérő az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK). A megbízás a Biatorbágy Szakgimnázium tervezésére és kivitelezésére szól. A munka részeként egy
18 tantermes szakgimnáziumot, tornateremet és kiszolgáló funkciójú helyiségeket kell tervezni – zöldmezős beruházásként.
Az iskola területe összesen 11 716 m², a tornaterem 1 118 m² lesz. Megvalósul egy labdajátékokra alkalmas, 1 056 m²-es sportpálya, mellette egy ötsávos síkfutó pálya, körülötte pedig egy futókör és futó-távolugró pálya létesül.
A beruházással érintett zöldmezős terület összesen 18 105 ha. (A zöldmezős beruházás a korábban mezőgazdasági művelés alatt álló földterület felhasználásba vételét takarja, új infrastruktúra és új épületek létrehozásával.) A munkára 480 munkanap áll rendelkezésre.
2020-ban a Magyar Közlönyből derült ki, hogy
a beruházás keretében megvalósításra kerülő szakképző intézmény fenntartója a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet lesz.
A telkeket összesen 105 millió forintért vette meg 2016-ban az önkormányzat.
A kertvárosban lakók nem akarták, hogy a szomszédjukban MLSZ-pálya épüljön
A közbeszerzési tájékoztató szerint a kivitelezés helyszínei a Biatorbágy 9554/2, 9554/1, és 04/25 helyrajzi számú ingatlanok. Ha megnézzük a térképen, akkor látjuk, hogy ez
a háromszög alakú terület Biatorbágy északi részén, egy új építésű lakópark közvetlen szomszédságában található.
Az eredeti tervek szerint egy MLSZ-pálya is épült volna a kertes házaktól pár méterre.
Egy 2020-as jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a környéken lakók felháborodtak a tervezett beruházás miatt. A lakosok féltek a rájuk zúduló pluszforgalomtól és attól, hogy az ingatlanuk veszít az értékéből. Nem értették, hogy miért nem lehet távolabb építeni a létesítményeket a lakóházaktól. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy a törvényi előírások miatt a város nem tud észak felé bővülni. A lakóparktól északra az átlagosnál jobb minőségű termőföldek találhatók.
Az eredetileg ide tervezett futballedzőközpont azonban áthelyezésre került a Forrás utca végére, ahol szintén lakossági tiltakozást váltott ki, és még egy védett forrást is veszélyeztethet.
Az MLSZ-pálya azonban mindezek ellenére Biatorbágy iharosi városrészén nemrég megépült.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el.
A Mészáros-gyerekek cége 6 milliárdért épített iskolát a városban
A Fejér-B.Á.L Zrt. már ismerős terepen mozog Biatorbágyon. 2019-ben írtuk meg, hogy nettó 6 milliárd forintért épít iskolát a településen a Mészáros-gyerekek cége. Nemrég számoltunk be arról is, hogy ez a cég építheti nettó 17,5 milliárd forintért az Országos Széchényi Könyvtár raktárát Piliscsabán.
Hatmilliárdért építenek iskolát Biatorbágyon a Mészáros-gyerekek
Bánhorváti Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2020 évi vagyon nyilatkozatai Covid-szerződések Covid-szerződések Csekély összegű támogatásokról szóló polgármesteri döntések Ingatlanvásárlás és szerződés Eldugult víznyelő
A 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Dr. Mészáros Beatrix, ifj. Mészáros Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes) tulajdonában áll. A cég 2019-ben 17 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el, amiből 1,5 milliárd lett az adózott eredménye vagyis haszna. 2018-ban a nettó árbevétele közel 23 milliárd forint volt, ami akkor közel 6 milliárd forint nyereséggel járt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A középiskola 2018-as látványterve. (Forrás: Tectum Art Kft. / biatorbágy.hu) | https://atlatszo.hu/2021/05/25/majdnem-12-milliard-forintert-epit-biatorbagyon-szakgimnaziumot-a-meszaros-gyerekek-cege/ | https://web.archive.org/web/20211017114419/https://orszagszerte.atlatszo.hu/majdnem-12-milliard-forintert-epit-biatorbagyon-szakgimnaziumot-a-meszaros-gyerekek-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majdnem-12-milliard-forintert-epit-biatorbagyon-szakgimnaziumot-a-meszaros-gyerekek-cege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-25 00:00:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Biatorbágy",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
52,186 | Megcsapolt kassza, visszafolyatott támogatások - 800 milliárdnyi közpénzt címkéztek át | Egy klubvezető bemutatta lapunknak, milyen módszerekkel lehet az eredendően utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre fordítható tao-pénzeket „átzsilipelni” profi sportra. A társaságiadó-felajánlás (tao) keretében a cégektől származó bevételek nagyjából harmadát nem az eredetileg igényelt célokra használhatták fel annál a sportklubnál, amelynek dokumentumai, elszámolásai a Népszava birtokába kerültek. | TAO;trükkök;TAO-pénzek;
2021-05-25 06:00:00
Megcsapolt kassza, visszafolyatott támogatások - 800 milliárdnyi közpénzt címkéztek át
Egy klubvezető bemutatta lapunknak, milyen módszerekkel lehet az eredendően utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre fordítható tao-pénzeket „átzsilipelni” profi sportra.
A társaságiadó-felajánlás (tao) keretében a cégektől származó bevételek nagyjából harmadát nem az eredetileg igényelt célokra használhatták fel annál a sportklubnál, amelynek dokumentumai, elszámolásai a Népszava birtokába kerültek. Az iratok alapján megkerestünk olyan klubdolgozókat, akiknek a neve mellett a munkakörükhöz, feladatukhoz képest feltűnően nagy, több százezres kifizetések szerepeltek, és volt aki – igaz, névtelenséget kérve – elismerte: a pénznek valójában csak egy részét tarthatja meg, a többit vissza kell adnia, hogy azt másra használják fel klubon belül.
Megkerestük a szervezet vezetőjét, aki azt mondta: a tao-rendszer kiskapuit kihasználva tudják életben tartani a klub profi csapatát. Szerinte azonban nem csak ők élnek ezekkel a „megoldásokkal”, hanem szinte minden sportklub. Ezért vállalta, hogy – ha csapata nevét, városát, de még a sportágat sem nevezzük meg cikkünkben –, akkor tételesen bemutatja, miként lehet visszaélni a tao-támogatásokkal, s milyen módszerekkel irányítják át a klubok az eredendően utánpótlásra fordítandó tíz- és százmilliókat a profi sportba.
– A társasági adó sportcélú felhasználása 2011 óta lehetséges – kezdte a sportvezető. – A kezdetek igazi aranykornak számítottak: mindenki annyi taóra pályázott, amennyire csak tudott, ráadásul létszám alapján ítélték meg a támogatást, ami azt jelentette: minél több gyereket tudott egy klub magához csábítani, annál nagyobb összegre számíthatott. Az egyesületek tömeges látszatigazolásokba kezdtek, s így elvileg azonnal igazolást is nyert a tao, hiszen látványosan megugrott az igazolt utánpótláskorú versenyzők száma.
– Persze csak papíron – jegyezte meg a klubvezető. – Azok az egyesületek, melyeknek jó kapcsolataik voltak egyes iskolákkal, akár az intézmény összes diákját leigazolták. Akadt olyan fővárosi klub, amely a kerületében lévő összes iskolában eljátszotta ezt.
Hogy ez a trükkös megoldás nemcsak fővárosban dívott, bizonyítja, hogy egy vidéki iskolában a szülők az igazgatóhoz fordultak, amikor év elején az osztályfőnökök kiosztották az átigazolási lapokat, amelyek egy helyi klubhoz láncolták volna a gyerekeiket. A felháborodás után az egyesület azonnal visszakozott.
– A sportági tömegesítés után a versenyeztetett csapatok után lehetett taózni – folytatta sportági vezető. – De ezt is ki lehetett játszani: sok gyerek több korosztályban is szerepelt, s egy hétvégén akár két-három mérkőzésen, tornán is pályára lépett, így újabb szigorításként meghatározták a csapatonkénti maximális létszámot. Ez azokon a településeken, ahol több taós klub is működött, problémát okozott, ugyanis hirtelen kevés lett a gyerek. De így is volt, aki több sportágban le volt igazolva. Két évvel ezelőtt aztán a kormány sportáganként maximálta az éves taokeretet, így a létszámokkal már nem volt értelme bűvészkedni.
Ettől kezdve még nagyobb lett a tétje a pályázati anyagoknak, így megnőtt a jelentősége a taóra specializálódott vállalkozásoknak. Ezek egy része csak a pályázatok elkészítésére állt rá – a 2 százalékos megbízási díj az esetenként több százmilliós tendereknél szép summa –, sok vállalkozás viszont a pályázati anyag mellett tao-támogatások megszerzését is vállalta, magyarán azt, hogy kijárja az adófelajánlást az egyes cégeknél.
– Egy nagyobb klubnál, ahol százmilliós a tét, a teljes támogatási összeget ismerős vállalkozásoktól szinte lehetetlen lehívni, az pedig valószínűleg csak Felcsúton, a Puskás Akadémiánál fordul elő, hogy a cégek maguk jelentkeznek, hogy odaadnák a pénzüket – állította a klubvezető. – A támogatási pénzek begyűjtése tehát igencsak nehézkes, s itt tűnnek el az első tízmilliók. A taózó cégek ugyanis rájöttek, szüksége van rájuk a kluboknak, s ezt ki is használják: a teljes lehívható összeg 12,5 százaléka úgynevezett kiegészítő támogatás, amellyel nem kell tételesen elszámolni. Jellemzően a cégvezetők ezt elkérik. Egy százmilliós tao esetében ez 12,5 millió forint, amit a cégnél eltesz valaki. Minimum ugyanezt kérik a közvetítőcégek is, ám mivel nekik is vissza kell osztani a taózó vállalkozásnak, így esetükben 15-20 százalék a tarifa. Utóbbi esetben máris borult minden az egyesületnél, hiszen ebben az esetben olyan pénzeket folyatnak vissza, amikről már tételesen el kellene számolni.
A tao ráadásul teljesen leépítette a szponzori oldalt, ugyanis a cégek úgy veszik: társasági adójuk átadásával letudták támogatási kötelezettségüket, ami a profi csapatoknál komoly gond: egyrészt a tao majdani kivezetése után rettenetesen nehéz lesz visszahozni a régi szponzorokat, másfelől a taóból papíron nem lehet fizetni a játékosokat. Elvileg legalábbis.
– A pályázatban rengeteg különböző kategória van, amire pénzt lehet kérni, s természetesen mindenki beírja az ezekre igényelhető maximális összeget – magyarázta a klubvezető. – A fizetésekre a teljes összeg 70 százaléka fordítható. A legtöbb feladatkör végzettséghez kötött, de ezt is ki lehet játszani. Néhány évvel ezelőttig például semmi sem tiltotta, hogy a profi csapat tagjait az utánpótlásban foglalkoztassák, így a nagyobb fizetést kérő játékosokat falból beírták edzőnek vagy szakmai vezetőnek valamelyik utánpótláscsapathoz. Esetenként többhöz is. Edzői végzettségnek elég volt egy okj-s tanfolyam. A játékos pedig megbízási szerződéssel felvett csapatonként 300-400 ezer forintnyi bért, amely az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján adózik. Ha nem volt valakinek edzői papírja, arra is találtak megoldást: a technikai vezetői, szertárosi, adminisztrátori, sportigazgatói, kommunikációs munkatársi pozíciókhoz nem írtak elő végzettséget. Volt olyan futballklub a Dunántúlon, amelynek a csodájára jártak: minden utánpótláscsapatnál dolgozott vezetőedző, egy vagy két pályaedző és technikai vezető. Nagyjából 150 gyerekkel foglalkoztak, de 80 fős stábot számoltak el a taóban. Persze furcsa lett volna, ha egy játékos a saját klubjában, mondjuk, szertáros, ezért vidéken bevett szokás volt, hogy különböző sportágak cserélgetik a sportolójukat. A vízilabdázó a kézilabdásoknál szertáros, a kézicsapat átlövője pedig sportszervező a kosarasoknál. A technikai személyzet is sokszor csak fedőfoglalkozás, tudok olyan egyesületről, ahol a kommunikációs stáb tagjai szertárosként, sportigazgatóként vagy statisztikusként szerepelnek a tao-elszámolásban.
Persze minden játékost nem lehet kifizetni utánpótláscsapat-posztokkal. Éppen ezért figyelnek oda a klubok, hogy a pályázatokban kihasználják a 70 százalékos bérkeretet. Ami papíron azt jelenti, hogy a gyerekeknek hetente háromszor edzést tartó tréner 300-400 ezer ekhós bért kap, ami nettó 255-340 ezer. Ugyanők a tao előtt bőven 100 ezer alatt, jellemzően 30-50 ezerért dolgoztak, így könnyedén beleegyeznek, hogy fizetésük 40-60 százalékát visszaosszák. Vagy készpénzben, vagy egy, a klubtól elvileg független számlára utalva. S ugyanígy visszaosztják ekhós fizetésük jelentős részét a szintén mellékállásban dolgozó technikai személyzet tagjai is, akik szintén több százezer forintokkal szerepelnek a könyvelésben.
– Egy ügyes klubvezető a fizetésekre fordítható pénzek felét, egy óvatosabb a harmadát tudja így átcsoportosítani a profi csapathoz – állította informátorunk. – Átlagosan a játékosok bérének harmadát ki lehet hozni a taóból áthozott összegből. De ebből fizetik a klubok a sportolóik albérletét, sőt, sokszor még a csapatbusz tankolását is. A játékosok partnerek, hiszen még a 15 százalék ekhót sem vonják le tőlük. S nemcsak a magyarok, a külföldiek is simán aláírnak ilyen feltételekkel. Ha nem lenne taó, a labdarúgás és a kézilabda kivételével a klubok nem tudnák megfizetni a játékosok mai igényeit. Vagyis kijelenthető: az utánpótlásra szánt taopénzek nélkül profi klubok sora szűnne meg, illetve válna amatőrré. Más kérdés, ha összeszámoljuk, 100 millió forintnyi taóból a valóságban átlagosan 45-50 millió kerül eredeti helyére, az utánpótláshoz.
800 milliárdnyi átcímkézett közpénz
Az Orbán-kormány 2011-ben hozott rendeletével tette lehetővé, hogy a cégek társasági és osztalékadójukat (tao) a költségvetés helyett a látvány-csapatsportágak képviselőinek adják. Kezdetben a labdarúgás, a kézi-, a kosár- és a vízilabda, valamint a jégkorong tartozott a kedvezményezettek közé, 2017-től hatodik sportágként a röplabda is taotámogatott lett. A taót az utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre és -üzemeltetésre lehet fordítani, a profi csapatok játékosainak és edzőinek bérére viszont nem használható.
Noha a kormány, illetve Orbán Viktor is többször úgy nyilatkozott, a tao nem közpénz, hiszen a vállalkozások az általuk megtermelt vagyon egy részét adják a sportkluboknak – emiatt több egyesület nem volt hajlandó elárulni, mekkora összeget taózott –, a Székesfehérvári Törvényszék egy 2016-os ítéletében kimondta, a tao a cégek adójának egy része, ami az államot illeti meg. Vagyis közpénz.
Tavaly év végéig a hat látványsportágba nagyjából 800 milliárd forint taotámogatás áramlott – a pontos összeget az elhúzódó elszámolások miatt nem lehet tudni. A legnagyobb summa – 2019 végéig –, 320 milliárd forint a labdarúgásnak jutott, a kézilabda 179, a kosárlabda 121, a vízilabda 85, a jégkorong 62, a röplabda 21 milliárddal gazdagodott. Az egyesületek közül abszolút nyertes az Orbán Viktor alapította, felcsúti Puskás Akadémia, amely tavaly év végéig közel 35 milliárd forint taotámogatásban, vagyis a teljes tao négy százalékában részesült. | https://nepszava.hu/3120652_megcsapolt-kassza-visszafolyatott-tamogatasok-800-milliardnyi-kozpenzt-cimkeztek-at | https://web.archive.org/web/20230322064428/https://nepszava.hu/3120652_megcsapolt-kassza-visszafolyatott-tamogatasok-800-milliardnyi-kozpenzt-cimkeztek-at | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megcsapolt-kassza-visszafolyatott-tamogatasok-800-milliardnyi-kozpenzt-cimkeztek-at | Népszava | hungarian-news | 2021-05-26 14:30:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,188 | NER-közeli reptérmentés bármi áron | Tiborcz István és Mészáros Lőrinc hévízi, keszthelyi turisztikai érdekeltségei is jól járhatnak azzal, hogy a járvány alatt az állam megvette a régóta vegetáló sármelléki légikikötőt. | járvány;sármelléki repülőtér;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2021-05-26 06:20:00
NER-közeli reptérmentés bármi áron
Tiborcz István és Mészáros Lőrinc hévízi, keszthelyi turisztikai érdekeltségei is jól járhatnak azzal, hogy a járvány alatt az állam megvette a régóta vegetáló sármelléki légikikötőt.
Különösebb feltűnés nélkül vette meg szinte teljesen a Balatontól, Keszthelytől, Hévíztől alig néhány kilométerre fekvő, hányatott sorsú sármelléki repteret az állam a pandémia alatt. Még novemberben a Hévíz-Balaton Airport üzemeltetési jogait birtokló cég 90 százalékát vette meg az állam a fideszes vezetésű hévízi önkormányzattól. Idén áprilistól pedig a repülőtéri ingatlanok kerültek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vagyonkezelésébe Széles Gábor nagyvállalkozótól. A felvásárlás több részlete homályos, az MTÜ és a hévízi önkormányzat egy hónap alatt sem válaszolt kérdéseinkre. Azt viszont pontosan tudni, hogy kik lehetnek a nyertesei a több szempontból is meglepő állami befektetésnek.
Ahhoz, hogy érthető legyen, miért tűnik pénzügyileg váratlannak és kockázatosnak az állam közbelépése, fontos felidézni a reptér utóbbi évtizedeit. A szovjet csapatok kivonulása után több kísérlet is történt a Balaton Airport nyereséges üzemeltetésére, ám hiába érkeztek a kilencvenes évek első harmadától rendszeresen charterjáratok, sőt, a kétezres évek közepétől már menetrendszerinti gépek is, eddig mindenki elbukott, aki megpróbálta nyereségesen működtetni a légikikötőt. Pedig nem volt kevés a próbálkozó.
Az üzemeltetési jogot 1995-ben kapta meg Sármellék és a szomszédos Zalavár önkormányzata: a települések eleinte maguk próbálták működtetni a repteret, majd anyagi okokból 99 évre bérbe adták az ír-magyar tulajdonosi hátterű Cape Clear Aviation Kft.-nek. A cég több mint 2 milliárdos befektetéssel teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a Balaton Airportot, ekkor Ryanair-gépek is landoltak itt, de a gazdasági válság után 2009-ben felszámolás indult a társaság ellen. A reptér ekkoriban többször is bezárt, pedig a környékbeli önkormányzatok, főként Keszthely és Hévíz, illetve a fürdőváros vállalkozói többször is tízmilliókkal támogatták meg működését, hiszen számukra turisták ezreit jelentette még a veszteséges légikikötő is. Később a soha meg nem valósuló balatoni attrakcióiról híres-hírhedt SCD Csoporthoz tartozó FB Airport Kft. vette bérbe a légibázist ötven plusz ötven évre. Hiába ígértek azonban „húsz év bohóckodást után” profi üzemeltetést, és 300 ezres utaslétszámot, bő egy év után ezt a céget is felszámolták. 2012-ben Hévíz város vállalta a reptér üzemeltetését, két év alatt 174 milliót költött működtetésre, de a reptér jövője így is bizonytalan maradt. Bonyolította a helyzetet, hogy Hévíz csak az üzemeltetés jogát szerezte meg: a reptéri ingatlanok sokasága és a kiszolgáló technika – a korábbi felszámolás során – a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft.-hez került 2014-ben, akkori sajtóhírek szerint 703 millióért. A nagyvállalkozó új légitársaság megalapítását vizionálta a reptérre, és óriási fejlesztést ígért.
Ezeket az ígéreteket nem váltotta be, de közben azért keresett valamennyit. Hévíz önkormányzata ugyanis évi 30 millióért bérelte a Széles-cégtől a létesítményeket. Hévíz egyébként forrásaink szerint évi mintegy 50 millió költött a reptér működtetésére, emellett általában évi 120-130 millió forintos kormányzati segítségre is számíthatott a város ehhez a feladathoz. Így sem sikerült azonban nyereségessé tenni az üzemeltetést, az utaslétszámot a megálmodott 150 ezer ötödére-hatodára sikerült csak feltornászni.
Mindebből az látszik: a repteret kétszer próbálták önkormányzat és kétszer magáncég működtetésében rentábilissá tenni, ám ez állami támogatással sem sikerült. Ennek tükrében kérdéses, hogy akkor most miért lát még mindig fantáziát a reptérben az állam. Erről is érdeklődtünk az MTÜ-nél, de az először több mint egy hónapja elküldött kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat. Hévíz önkormányzata először részletes válaszokat ígért és türelmet kért, majd három héttel később azzal tért ki a tájékoztatás alól: „Az országos sajtóval nem Hévíz tartja a kapcsolatot a repülőtér témájában.” Mivel Hévíz a hallgatást választotta, az sem derülhetett ki: mi lett annak a 6,6 milliárd forintnak a sorsa, amit még 2016-ban ígért fejlesztésre a kormány? Az ígért beruházásoknak 2021 végére kellene befejeződniük, ám ottjártunkkor nyomát sem láttuk a projekteknek.
Az tudható, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 114 millió forintért vette meg a sármelléki repülőteret üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. 90 százalékos tulajdonrészét Hévíztől. Arról, hogy miért fizettek ennyit, miért épp ennyit fizettek egy vegetáló reptér üzemelteltetési jogáért, hallgat az MTÜ. Ahogy arról is, mennyit fizettek Széles Gábornak az ingatlanokért és a kiszolgáló technikáért. A vételárról a vállalkozó sem beszélt, csak korábbi szerepéről nyilatkozott lapunknak.
– Annak idején valóban azért vásároltam meg az ingatlanrészeket, mert úgy gondoltam, személyes anyagi beszállásommal elő tudom segíteni, hogy a reptér forgalma fellendüljön, s a Balaton nyugati része is könnyen elérhető legyen a turisták számára – mondta a Népszavának Széles Gábor, és azzal folytatta: – Azért döntöttem most az eladás mellett, mert az üzemeltető cégben többségi tulajdonos állam a járvány utáni időszakra rendelkezik egy olyan fejlesztési tervvel, melyet támogatok, egyúttal jelezték, megvásárolnák a részem, így egyesítve végre a reptér tulajdonviszonyait, vagyis az infrastruktúrát és az üzemeltetést.
A létesítmény további működtetése fontos Hévíznek és Keszthelynek, bár arról nem találni nyilvános felmérést, hogy a keletkező – most már az államot terhelő – veszteséget közvetett módon milyen arányban fedezné a kifejezetten a légi összeköttetés miatt érkező turisták költése, illetve annak adótartalma. Ami biztos: az állam sokat kockáztat a reptér megvásárlásával azért, hogy a térség turisztikai vállalkozói később több-kevesebb vendéget nyerjenek. Itt érdemes megemlíteni. A kormányfő barátjának és vejének is több érdekeltsége van a térségben. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának Hévízen és Keszthelyen is vannak szállodái, Tiborcz Istvánnak pedig a Balaton-parti városban.
Szellemváros a terminál körül
Mintha egy szellemvárosba tévedne az ember, amikor lekanyarodik a reptérre a főútról. A viszonylag modern terminálhoz ugyanis az egykori szovjet bázis lassan pusztuló, üres épületei között kanyarogva jutni el. Az egykori lakótelep, a közösségi ház, az orvosi rendelő, a tornacsarnok, az iskola, a parancsnoki épület, a fürdő, a garázsok bő harminc éve vívják harcukat a természettel, s láthatóan vesztésre állnak. Az ideiglenesen évtizedeken át hazánkban állomásozó szovjet csapatok helyi alakulata, az 515., majd 5. vadászezred utolsó MIG-29-es gépei 1990. október 4-én hagyták el a 29 esztendővel korábban birtokba vett támaszpontot, s bár a bázis hasznosítására megannyi ötlet született, a kisvárosnyi laktanya azóta dacol hasztalan a flórával és a faunával.
Az épületek közötti területet visszahódították a fák és a bokrok, helyenként áthatolhatatlan dzsungellé gabalyodva, s már a betonon, sőt, néhol az épületek tetején, egyes helyiségeiben is otthonra leltek. Ahogyan a rókák, nyulak, nyestek, s a közeli Kis-Balaton megannyi élőlénye is beköltözött, nyomaik keverednek a hajdani megszállókéval, s az azóta a laktanyát ideig-óráig használókéval. Utóbbiak közöl láthatóan a hajléktalanok és a fémgyűjtők okozták a legnagyobb pusztítást, mindent vittek, amiért a MÉH-ben fizetnek. Paint ballosok nyomait mutatják a feliratok, s a festékfoltok a falakon, az ajtókon, az ablakokon, eklektikusan keveredve a hajdani szovjet emlékekkel. Cirill betűs feliratokat böngészünk, s kiderül, az úthoz legközelebbi sorház első lépcsőházának második emeletén az egyik másfél szobás lakásban Szmirnovék laktak, a nyomok alapján két gyerekkel. Az osztálytermekben a táblákon néhány krétanyom őrzi az utolsó tanórák és eligazítások nyomát. Előbb-utóbb azonban az utolsó feliratok is elhalványulnak. Lassan pusztul kétszáz hektárnyi területen 177 épület. | https://nepszava.hu/3120829_ner-kozeli-reptermentes-barmi-aron | https://web.archive.org/web/20220629170858/https://nepszava.hu/3120829_ner-kozeli-reptermentes-barmi-aron | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-kozeli-reptermentes-barmi-aron | Népszava | hungarian-news | 2021-05-26 14:36:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Széles Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"Hévíz-Balaton Airport Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"SGH Aviation Hungary Kft."
] | [
"Hévíz",
"Sármellék",
"Zala megye"
] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"repülőtér / légügy",
"klientúra"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.