news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
53,879 | Az OLAF vizsgálatot indított a négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében | Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított „az egészen pofátlan módon, négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében” – írta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki az ügyet korábban feltárta. | 2022 március 16., 09:25
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított „az egészen pofátlan módon, négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében” – írta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki az ügyet korábban feltárta.
Hadházy azt írja, a kár bizonyíthatóan minimum 2,25 milliárd forint volt, és így a 4000 informatikus helyett csak ezret képeztek ki. „A primitív csalás lényege annyi volt, hogy ugyanazt a tananyagot négyszer annyiért adták el a cégek, ha az EU-s pénzből az állam finanszírozta a képzést, ahhoz képest, mint ha piaci alapon, a tanulónak kellett volna kifizetni” – írja Hadházy, aki a posztja végén így viccelődött:
„Az idióta Anonymus képet azért tettem ide, hogy hátha akkor a propaganda sajtó is lehozza a tényt: a kormány asszisztálásával milliárdokat loptak az informatikai képzés ürügyén.” | https://444.hu/2022/03/16/az-olaf-vizsgalatot-inditott-a-negyszeresen-tularazott-informatikai-kepzesek-ugyeben | https://web.archive.org/web/20230905145321/https://444.hu/2022/03/16/az-olaf-vizsgalatot-inditott-a-negyszeresen-tularazott-informatikai-kepzesek-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-olaf-vizsgalatot-inditott-a-negyszeresen-tularazott-informatikai-kepzesek-ugyeben | 444 | hungarian-news | 2022-03-16 14:00:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"informatika",
"EU",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
53,880 | Víztározó: a vidék zöldbárója engedély nélkül csapolja a Rinya-patakot? | Egyelőre nincs válasz a címben feltett kérdésre, amely nagyon foglalkoztatja a környék, különösen a tizenegyezres lélekszámú kisváros, Nagyatád közvéleményét. A helyi önkormányzati lapban, az Atádhíren több írás is foglalkozott azzal, hogy a város határában létesített hatszázezer köbméteres, majdan a környező földek öntözésére szolgáló tározó valójában még át sincs adva, ugyanakkor jelentős mennyiségű, egyes információk szerint 350 ezer köbméternyi vizet már kinyertek a környék egyetlen jelentős felszíni vízforrásából. | A cég a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjainak tulajdonában van. A családhoz köthető cégháló szerezte meg Somogy megyében a legnagyobb – 900 hektárt meghaladó – területet a 2015-2016-ban lebonyolított állami földárveréseken. Ángyán József tanulmánya szerint a megyében összesen 11 külföldi vagy kettős állampolgár jutott állami földekhez. Az általuk megvett, 918 hektárnyi termőföld a megyében elárverezett összterület 7,6 százalékát tette ki.
A Claessens család számos cége kapott a szokásos agrárpénzeken felüli támogatást, köztük az Agrár Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kisbaráti sertéstelepének fejlesztésére 1,9 milliárd, a Claessens Általános Mezőgazdasági Kft. pedig szarvasmarhatartó telepének fejlesztésére 1 milliárd forintot.
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot.
A szóban forgó víztározó is részben állami támogatásból épült a cég honlapjának tanúsága szerint. A 12 hektáros vízfelületű tározóról a cég kezdettől azt mondta, hogy a vízkivétel szigorúan csak a téli-kora tavaszi vízbő időszakban, bizonyos vízhozam felett indul meg, s a víz földalatti csővezetéken, átemelő szivattyúval jut a tárolóba.
A Claessens cégcsoport közleménye szerint a Nagyatád és Ötvöskónyi között elterülő termőföldek vízellátásának biztosítására automatizált öntözőrendszert létesít. A beruházás része a nagyatádi elkerülő út mellett épülő 12 hektáros víztározó, amelyet a Rinya-patakból nyert, kizárólag magas vízállás melletti, jellemzően téli és kora tavaszi hasznosítatlan többletcsapadékkal kíván feltölteni. Az öntözőrendszer létrehozásának célja, hogy az aszályos időszakban is megfelelő legyen a földek vízellátása, ezzel biztosítva a zavartalan élelmiszer- és takarmányalapanyag termelést. Összesen közel 300 hektár szántóföld öntözése válik megoldottá a beruházás megvalósításával. A víztározó lehetővé teszi, hogy csapadékmentes időszakban is megfelelően működjön az öntözőrendszer. A 600 ezer m³ víz befogadására alkalmas tározó zárt rendszerű, amelyet védőgát vesz körbe. A részben állami támogatásból megvalósuló beruházás összköltségvetése 1,5 milliárd forint. Ennek 50 százalékát a víztározó építésére, míg az összeg fennmaradó hányadát az öntözéses technológia kiépítésére fordítja a vállalat.
A város és a környék lakói kezdettől fogva aggódtak többek közt a város határában lévő halastavak vízellátása miatt, ám megnyugtató válaszokat nem kaptak a kérdéseikre senkitől, ugyanis
a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak” minősítette a projektet,
így a szabályok szerint csupán egyszerűsített engedélyezési eljárás zajlott. A város önkormányzata például csak az engedély kiadása után értesült hivatalosan arról, hogy a határában milyen jelentős, a felszíni vizeit érintő beruházás zajlik.
Miután a beruházás még nincs átadva, logikusnak látszott az is, hogy próbaüzem és a végleges engedélyek híján nem tölthetnék a tározót, ám már most jelentős mennyiségű víz került bele. A körzetben élő, Jobbik-listán bejutott képviselő, Ander Balázs és az Atádhír munkatársai próbáltak utánajárni annak, hogy milyen jogalappal történik a tározó töltése, de világos válasz egyelőre nem született.
„Nem történik vízkivétel”
A Claessens Group azt állítja: miután nincs még átadva a létesítmény, a kivitelező a terület gazdája, aki szerint a kivett vízmennyiség csupán a tározó kibélelésére szolgáló fólia leterhelésére, helyben tartására szolgál, s miután ezt megoldották, 2022. január 18. óta nem történt vízkivételezés.
Az Atádhír megkereste a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot is: a vonatkozó kormányrendelet szerint „vízkivétel csak a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését követően lehetséges”, kivéve a próbaüzemet, ahhoz viszont külön passzus szükséges a vízügyi hatóságtól, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól – jött a válasz.
Felkerestük ezért a hatóságot, hogy megtudjuk, kapott-e a Claessens cégcsoport vagy az általuk megbízott kivitelező engedélyt a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, és ha igen, pontosan mire. Válaszukban azt írták: „a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a vízhasználat gyakorlására a véglegessé vált vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kerülhet sor. Az öntözésfejlesztési beruházás kivitelezése még folyamatban van, műszaki átadás-átvétel még nem történt, jelenleg a babócsai Rinya patakból vízkivétel nem történik.”
Az Atádhír.hu-nak is újra válaszoltak – egy mondattal többet. Eszerint: „a vízügyi hatóság a kivitelezést helyszíni ellenőrzés keretében két alkalommal vizsgálta,
a második ellenőrzés során a kivitelezés alatt álló víztározónál a vízjogi létesítési engedély tervdokumentációjában foglaltaktól eltérő állapotot tapasztalt.
A jogszerű állapot helyreállítására a vízügyi hatóság intézkedik, jelenleg a babócsai Rinya patakból vízkivétel nem történik.”
Az azonban, hogy mit jelent a jogszerű állapot helyreállítása, vagy hogy mennyi víz van jelenleg a tározóban, nem derült ki.
Nem a falu gazdag, csak a cégnek megy jól
Épp a Claessens családdal kapcsolatos az a napokban megjelent hír, miszerint egy kicsiny, 164 lelkes dél-somogyi községben, Somogycsicsón volt az országban a legmagasabb tavaly az egy főre jutó osztalékjövedelem, 7 millió forint – ez derült ki a NAV adataiból, amielyeket a GKI adott közre. Az árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből származó jövedelmekről van szó, melyek nem épp a szegényebb rétegekre, s a leginkább leszakadó térségekre jellemzőek.
Somogycsicsó csupán abban különbözik környező sorstársaitól, hogy itt van a székhelye a Claessens Group agrárcsoport több cégének, pl. a Csicsó Pig Kft.-nek, amely hatmilliárdos árbevételével és ezen képződött nyereségével magyarázatot ad az egész országon végigfutó szenzációra.
A szóban forgó 1,14 milliárd forint a cégek tulajdonosai, a 25 éve Magyarországon élő családtagok által kivett, vélhetően tetemes osztalékok összege, nem beszélve esetleges egyéb befektetéseikről. Ez az egyik legkisebb község lélekszámához viszonyítva valóban meglepő nagyságú, ám mindez csupán a statisztika csodája: ha a Claessens család tagjai történetesen Budapesten élnek, ahol 1,7 millióval kell osztani, az eredmény 675, azaz hatszázhetvenöt forint volna. Mindenki maradna a pénzénél, csak egy néhány másodperces szenzációval lennénk szegényebbek.
Nyitókép: A víztározónál zajló építkezés (forrás: Kiss Tibor) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/03/06/viztarozo-a-videk-zoldbaroja-engedely-nelkul-csapolja-a-rinya-patakot/ | https://web.archive.org/web/20221126125646/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/03/06/viztarozo-a-videk-zoldbaroja-engedely-nelkul-csapolja-a-rinya-patakot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viztarozo-a-videk-zoldbaroja-engedely-nelkul-csapolja-a-rinya-patakot | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-06 00:00:00 | [] | [
"Claessens-group"
] | [
"Nagyatád",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"engedély",
"vízügy"
] | [] |
53,881 | Még mindig százmilliókkal tartoznak az államnak az ajánlóíveket tömegével eltüntető kamupártok | Nemsokára újra választ az ország, ám a 2018-as országgyűlési választás idején kiosztott bírságoknak továbbra is csak a töredékét sikerült beszednie az államnak. A pénzbüntetések 78 százalékát mindössze három párt kapta, ám egyetlen forintot sem fizettek be belőle. | Az rtl.hu számolt be róla először, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján az április 3-i országgyűlési választás kapcsán két pártort is – a Megoldás Mozgalmat és a Kétfarkú Kutya Pártot – egymillió forint feletti összegre bírságoltak a helyi választási bizottságok, amiért nem vitték vissza időben az általuk felvett üres ajánlóíveket.
Összesen 6 576 000 ezer forint bírságot szabtak ki 9 jelölő szervezetre és független képviselőjelöltekre, ami nagyságrendekkel marad el a 2018-as országgyűlési választáson ajánlóívek miatt kirótt büntetésektől. Négy éve több mint ötször annyi pártot bírságoltak meg, mint 2022-ben, ráadásul azokból a bírságokból alig sikerült valamit behajtani.
Az rtl.hu a Nemzeti Választási Iroda által kiadott, a 2021. decemberi állapotot mutató adataiból megtudta: összesen 716 847 419 forint választási bírsággal tartozik még 51 párt a magyar államnak azon 100 párt közül, amelyeket nyilvántartásba vettek a 2018-as országgyűlési választásokra.
Ezek alapján három és fél év alatt csupán 6,4 millió forintot sikerült behajtani az összesen kirótt 723,3 millió forint bírságból. Egyetlen kivétellel az összes, 999 rendbeli bírságot a határidőre le nem adott ajánlóívek miatt szabták ki, kizárólag a Momentumot büntette meg a választási bizottság a kampányszabályok megsértése miatt a 65 megbírságolt párt közül.
De mire kell az ajánlóív?
A hatályos választási törvény értelmében ha valaki egy választókerületben 500 érvényes választópolgári ajánlást szerez, egyéni képviselőjelöltté válik. Az ajánlásokat, azaz a választópolgárok nevét, lakcímét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását hitelesített ajánlóíveken lehet gyűjteni. Aki képviselőjelöltté válik, egymillió forintos kampánytámogatást kaphat az államtól, amit felajánlhat az őt jelölő pártnak. A 2018-ban hatályos jogszabály szerint ha ez a párt legalább 27 választókerületben tudott egyéni képviselőjelöltet, és így országos listát is állítani, akkor további 149 millió forintos kampánytámogatást zsebelhetett be.
A 2022-es országgyűlési választásokra azonban a kormánypártok szigorították a választási törvényt: 27 helyett már 71 egyéni jelöltre volt szüksége 14 megyében és a fővárosban egy pártnak ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Ennek határideje február 26-án zárult le, mindössze hét párt vagy pártszövetség ugrotta meg az akadályt, a Kétfarkú Kutya Pártnak szinte csak az utolsó pillanatban sikerült. Az országos listaállításért pedig az eddigieknél immár jóval nagyobb támogatás, csaknem 400 millió forint jár a kampányköltségekről szóló törvény alapján.
Négy évvel ezelőtt az úgynevezett kamupártok – tehát a kizárólag az állami kampánytámogatás megszerzése miatt alakult, valódi politikai tevékenységet nem végző pártok – illegálisan megszerzett adatokkal, például más pártok ajánlóíveinek lemásolásával vagy korábbi névjegyzékek felhasználásával és az aláírások meghamisításával tudták megszerezni képviselőjelöltjeik számára az induláshoz szükséges 500 ajánlást.
Ezt támasztja alá, hogy ezen pártok jelöltjei közül lényegében senki sem tudott az országgyűlési választások során legalább 500 szavazatot szerezni a saját választókerületében, azaz jóval kevesebben szavaztak rájuk, mint ahány ajánlást leadtak az indulásukhoz.
Az ajánlóívek másolásának módszere a mostani választási kampányban is előkerült: a Kétfarkú Kutya Párt számolt be róla március elején, hogy az ajánlásgyűjtés során számos jelöltjük kapott „nagyon furcsa felajánlásokat sokszor ismeretlen emberektől”, hogy gyorsan tudnak sok ajánlást szerezni, ezért üres ajánlóíveket kértek a jelöltektől. A párt azonban gyanút fogott, és arra kérték jelöltjeiket, hogy dokumentálják az eseteket, és a felajánlott ajánlásokat érvénytelenítsék. A gyanús önkéntesek között volt, aki egy nap alatt 700 aláírást gyűjtött össze, ami kiugróan soknak számít. A hozott íveken viszont sehol nem volt alul jelezve, ki gyűjtötte az aláírásokat, amelyek sokszor ugyanolyanok voltak.
Az ajánlásokkal kapcsolatos ügyeskedés, azaz választási csalás miatt a 2018-as választások előtt is sokan megdöbbenve vették észre saját, hamisított aláírásukat akár több párt ajánlóívén is. Az Index 2020 januári cikke szerint egy pócsmegyeri nő adatai és aláírása nem kevesebb, mint 19 olyan párt ajánlóívén tűnt fel, amelyek ívét saját bevallása szerint nem írta alá. A rendőrség azonban ebben a konkrét esetben, illetve több más hasonló ügyben is eredménytelenül zárta le a nyomozást.
Hasonló ügyek az idei kampányban is napvilágra kerültek: az oltásellenes Gődény György Normális Élet Pártja nevű szervezete a helyi választási bizottság feljelentése szerint Budapest 4-es számú választókerületében olyan ajánlóíveket adott le, amelyeken elhunyt emberek adatai és aláírásai szerepelnek. Ugyancsak a Normális Élet Pártja, valamint a Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom került elő Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentésében. A politikus azért fordult a rendőrséghez, mert Pest megye 2. számú választókerületében az említett két párt nyilvántartásba vett jelöltjeinek ajánlásai között elhunyt személyek adatai is szerepeltek.
A Gődény-párt listájára egyébként korábban választással kapcsolatos csalásban érintett emberek is felkerültek: a lista harmadik helyén szereplő Seres Mária ellen költségvetési csalás miatt emeltek vádat azután, hogy 2014-ben indult a parlamenti választáson, ahol nem érte el a bejutási küszöböt, de a támogatást sem fizette vissza, ezért 117 millió forint eltulajdonításával vádolják, írta a Telex. De szerepel a listán a Közös Nevező 2018 nevű párt alapítója, Harkai Bulcsu Bánk is, akinek Gődényhez is köthető egykori pártja 153 millió forintos támogatást nem fizetett vissza, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult eljárás ellene.
Elhunytak aláírása szerepelt a Megoldás Mozgalom józsefvárosi jelöltjének ajánlóívein is a helyi választási bizottság feljelentése szerint, egy, az RTL Híradónak nyilatkozó férfi pedig mindkét fenti párt székesfehérvári jelöltjének ajánlóívén felfedezte a nevét, noha egyikükét sem írta alá.
A visszaéléseket nagyban segíti, hogy a választási jogszabályok megengedik a többes jelölést, azaz egy választópolgár több párt ajánlóívét is aláírhatja, a helyi választási bizottságok pedig csak véletlenszerűen ellenőrzik az íveken szereplő aláírások hitelességét.
Ajánlóív-biznisz
A helyi választási irodáktól átvett ajánlóíveket a pártoknak mindenképpen le kellett (volna) adniuk, a végül üresen maradtakat is. A pártok több száz ilyen ívet is átvehetnek a jelöltállítási időszakban, általában jóval többet, mint amennyit végül ténylegesen felhasználnak, ezek pedig sok száz aláírásgyűjtő aktivista kezén is átmehetnek. Így információink szerint még a parlamenti pártok esetében is szinte kivédhetetlen, hogy több ajánlóív is elvesszen, elkeveredjen vagy tönkremenjen.
Olyan eset is előfordult már, hogy egy aktivista elhagyta a táskáját, amiben több tucat ajánlóív volt.
A négy éve megbüntetett kamupártok azonban szinte kivétel nélkül elmulasztották határidőre leadni a felvett ajánlóíveiket. Közülük is kiemelkedik három alakulat, így ez a három kapta arányaiban a legtöbb bírságot is: az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt csaknem az összes bírság felét, 358,3 millió forintot halmozta fel, miután 75 alkalommal büntették meg őket az ajánlóívek késlekedő vagy elmaradt leadása miatt. A második legtöbb büntetést az Elégedetlenek Pártja kapta, 106 millió forintot, a harmadik helyre pedig az Oxigén Párt futott be 102,3 millió forint bírsággal. Ezekből a büntetésekből a mai napig nem fizettek be egyetlen forintot sem az államkasszába. A 19 párt ajánlóívén feltűnt pócsmegyeri nő adatai és aláírásai egyébként ott voltak az Elégedetlenek Pártja és az Oxigén Párt egy-egy képviselőjelöltjének ajánlóívein is.
Csakhogy a bírságrekorder pártok egyike sem tudott országos listát állítani, pedig 2018-ban ezt 13 kamupárt-gyanús szervezet is megtette, több százmillió forintnyi kampánytámogatást bezsebelve. Az ebből a szempontból abszolút rekorder Összefogás Párt a K-Monitor cikke szerint még 2020 októberében is több mint 315 millió forinttal tartozott a költségvetésnek, mivel a választáson országosan nem érték el az egy százalékos eredményt, márpedig ebben az esetben vissza kellett volna fizetniük a kiutalt kampánytámogatást. A Transparency International által a Magyar Államkincstártól kiperelt, 2020 őszén nyilvánosságra hozott adatok szerint csaknem 3 milliárd forintnyi kampánytámogatás szívódott fel a „kamupártoknál”, ide értve az egyéni jelöltjeiktől és a pártok által közvetlenül kapott támogatást is.
A bírságrekorder pártok közül az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt mindössze 3 egyéni képviselőjelöltet tudott állítani, a 3 milliós kampánytámogatásból pedig összesen 168 szavazót tudtak meggyőzni. Az Elégedetlenek Pártja 5 jelöltet (244 szavazat), az Oxigén Párt pedig csupán 1 jelöltet volt képes indítani, utóbbi 37 szavazatot kapott. Vagyis utólag sem tűnik túl észszerűnek, hogy ilyen mennyiségben vettek fel ajánlóíveket. Hacsak eleve nem azzal számoltak, hogy elegendő számú ajánlást tudnak szerezni valamilyen titokzatos forrásból.
A bírósági adatbázis alapján mindhárom bírságrekorder párt továbbra is működik. És úgy tűnik, a valódi politikai tevékenység és szervezeti háttér látszatát sem kellett mutatniuk: a 2018 elején alakult Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt székhelye például egy Tolna megyei község külterületén, egy rozzant épületbe van bejelentve.
Csaknem egymilliót fizetett a Momentum
Az NVI által kiadott adatok további érdekességeket tartalmaznak: a parlamenti pártok közül az LMP még mindig tartozik 40 ezer forinttal a rájuk 2018-ban kiszabott, összesen 490 ezer forintos bírság után, amit az ajánlóíveik visszaszolgáltatásának késése vagy elmaradása miatt kaptak. Az rtl.hu érdeklődésére az LMP közölte: a 2018-as választások után az aláírásgyűjtő ívek hiánya miatt kiszabott bírságokat korábban rendezte, az általunk kapott adat valószínűleg adminisztrációs hiba miatt került az NVI rendszerébe, máskülönben a NAV már érvényesítette volna a tartozást. Hozzátették, hogy az ajánlóíveket a jelölő szervezet által meghatalmazott személyek vehették át a helyi választási irodákban, és általánosságban 20-30%-kal több ajánlóívet vettek fel a szükségesnél.
Az NVI adatai szerint az időben vissza nem szolgáltatott ajánlóívek miatt a Jobbik 290 ezer, az MSZP 280 ezer, a Fidesz 160 ezer, a Demokratikus Koalíció pedig 150 ezer forintos bírságot kapott négy éve. A parlamenten kívüli, mérhető támogatottsággal bíró és már a 2018-as választásokon is indult pártok közül a Momentum kapta a legtöbb bírságot (egy alkalommal a választási kampányszabályok megsértéséért, 17-szer az ajánlóívek miatt), 930 ezer forintot, őket követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 420 ezer forinttal. Az említett pártok hiánytalanul befizették az összes bírságukat. | https://rtl.hu/valasztas-2022/2022/03/16/kamupartok-tartozas-ajanloiv | https://web.archive.org/web/20221129051810/https://rtl.hu/valasztas-2022/2022/03/16/kamupartok-tartozas-ajanloiv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-mindig-szazmilliokkal-tartoznak-az-allamnak-az-ajanloiveket-tomegevel-eltunteto-kamupartok | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-03-16 22:54:54 | [] | [
"Elégedetlenek Pártja",
"Élhetőbb Boldog Magyarországért Párt",
"Jóléti Magyarországot Párt",
"Magyarországi Cigánypárt",
"Oxigén Párt"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"bírság",
"választások - népszavazás",
"adósság",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
53,882 | Jogerős: a kormány nem titkolhatja, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett | A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született. | A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják a teljes magyar hulladékgazdálkodást. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak.
Ez már a második ilyen jellegű ítélet, miután tavaly októberben szintén arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány. Az NKI azonban fellebbezett, ennek a pernek ma volt a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: ki kell adni az adatokat.
Mindkét esetben arról van szó, hogy nagyon hosszú időtávra a kormány által kiírt pályázaton nyertes magáncég végezheti a hulladék kezelését és elszállítását, illetve a gyorsforgalmi utak üzemeltetését és építését az egész országban. Hogy miért van erre szükség, egyáltalán miért éri ez meg az államnak és az adófizetőknek, azokból a számításokból derülhet ki, amelyeket a koncessziós iroda eltitkolt.
Nem kell közbeszerzést kiírni 35 évig
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője szerint a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
„A koncesszió jogosultján kívül csak az a cég lehet alvállalkozó, amely feltehetően jó kapcsolatainak köszönhetően megbízást kap a koncesszión nyertes társaságtól. Egy esetleges kormányváltás esetén az új kabinetnek nem lesz beleszólása a magyarországi gyorsforgalmi utak építésébe” – tette hozzá. De a közvélemény sem fog hozzájutni alapvető információkhoz, mivel a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonnak ki a közbeszerzések alól.
Nagy Gabriella hangsúlyozta: a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton ajánlatot tevő cégek mind be fogják árazni, ezért feltételezhető, hogy a végeredmény jóval drágább lesz, mintha egy-egy kisebb, időben jobban belátható szakaszokban versenyeztetné meg a tevékenységeket a kormány.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Mit mond a bíróság?
A Fővárosi Törvényszék októberi ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani a gyorsforgalmi utak koncesszióba adásáról szóló számításokat. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat.
A múlt heti tárgyaláson egy másik ügyben – amely a hulladékgazdálkodás szintén 35 éves koncesszióba adásáról szólt – már egy fokkal aktívabb volt az NKI. Ebben az esetben megkísérelte a bizonyítást. A kormányszerv becsatolt a törvényszéknek egy 43 oldalas dokumentumot bizonyítás gyanánt. Ilyenkor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes TI nem. A bíróság szerint azonban a 43 oldalból negyven teljesen ki volt takarva, csupán három oldal volt, ahol nem minden volt kitakarva, de számadatok ezen a három oldalon sem látszódtak.
„Az NKI több mint meglepő módon a zárt adatkezelést is kreatív módon értelmezte. Dacára annak, hogy a zártan benyújtott előzetes számításokat csak a bíróság ismerheti meg, az alperes szinte mindent kitakart belőle” – mondta a Szabad Európának Karsai Dániel ügyvéd, a felperes TI jogi képviselője.
Az ügyvéd szerint a bíróság kifejtette, hogy a több mint negyvenoldalas anyagból csak hármat tudott elolvasni, vagyis az NKI megfosztotta a törvényszéket attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait – hiszen ahhoz a teljes iratot ismernie kellett volna a bíróságnak. „A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte” – tette hozzá Karsai Dániel.
A koncessziós beszerzési eljárás során egyetlen pályázatot írnak ki. Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, hogy kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban azokat vagy kivel szerződik az adott településen a szemétszállításra. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek.
Mészáros-közeli cégek és a Mol
A hulladékgazdálkodásra egyedül a Mol jelentkezett. Ahogy az Átlátszó.hu beszámolt róla, a kiírás előzménye az a tavalyelőtt novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja.
A gyorsforgalmi utak üzemeltetésére három cég adott be pályázatot: ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna. A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért.
A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig akarta megkötni az autópályák esetében. Az ebben az ügyben a mai napon született jogerős döntés értelmében az NKI az ítélet kézbesítését követően 15 napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek szerinte igazolják, hogy mindez miért jó a magyar embereknek. Kerestük az NKI-t és a felügyelő szervet, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/jogeros-a-kormany-nem-titkolhatja-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-koncesszio-mellett/31757685.html | https://web.archive.org/web/20230925074033/https://www.szabadeuropa.hu/a/jogeros-a-kormany-nem-titkolhatja-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-koncesszio-mellett/31757685.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-a-kormany-nem-titkolhatja-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-sztradakoncesszio-mellett | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-03-17 16:41:16 | [] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"átláthatóság",
"útépítés",
"koncesszió",
"adatigénylés"
] | [] |
53,883 | Ingyenlaptop aranyáron: ki jár jól az állami pályázattal? | Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra. | Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré.
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény.
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | https://hvg.hu/360/202209__ingyenes_laptopok__tetszelgo_kepviselok__ki_jart_jol | https://web.archive.org/web/20220430222045/https://hvg.hu/360/202209__ingyenes_laptopok__tetszelgo_kepviselok__ki_jart_jol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyenlaptop-aranyaron-ki-jar-jol-az-allami-palyazattal | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-16 15:45:00 | [
"Barna Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Neuman Péter",
"Vida József"
] | [
"Delta Systems Kft.",
"Delta Technologies Nyrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Fidesz",
"Klebelsberg Központ",
"Kúria",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kiskunhalas",
"Miskolc",
"Pest megye",
"Szentendre"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"informatika",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,884 | Hadházy Ákos a járványhelyzet miatt nem kaphat választ az építési hatóságtól Rogán Cecília tihanyi ingatlanjáról | A képviselőnek azt írta az építési hatóság, hogy csak a választás után tudják megmondani, van-e építési engedélye Rogán Antal volt feleségének. | „A veszprémi ÉPÍTÉSI HATÓSÁG ANNYIRA KÜZD A JÁRVÁNY ELLEN, hogy csak A VÁLASZTÁS UTÁN LESZ IDEJE megmondani, ROGÁN CECÍLIÁNAK VAN-E ENGEDÉLYE egy vadonatúj villát építeni Tihanyban (az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott nemzeti park területén)” – erről írt vasárnapi Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
A független képviselő korábban adatigényléssel fordult az építési hatósághoz, mert szerinte „a propagandaminiszter korábbi felesége három emelet magas paravánnal próbálta elrejteni, hogy „felújítás” címén vadonatúj villát épít a tihanyi védett területen”. | https://hvg.hu/kkv/20220313_hadhazy_akos_rogan_cecilia_tihany_ingatlan_nyaralo | https://web.archive.org/web/20220402135623/https://hvg.hu/kkv/20220313_hadhazy_akos_rogan_cecilia_tihany_ingatlan_nyaralo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-a-jarvanyhelyzet-miatt-nem-kaphat-valaszt-az-epitesi-hatosagtol-rogan-cecilia-tihanyi-ingatlanjarol | HVG | hungarian-news | 2022-03-13 12:03:00 | [
"Rogán-Gaál Cecília"
] | [] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"környezetvédelem",
"adatigénylés"
] | [] |
53,885 | Ab: A Kabinetiroda a kötelességét teljesítette, amikor az ellenzéket bírálta | A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést. | A per tárgya az volt, hogy tartalmazhatnak-e a kormány tájékoztató e-mailjei az ellenzéket bíráló kijelentéseket. A Kúria az egyik kijelentésről („Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”), kimondta, hogy a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria szerint
„kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonnal panaszt tett az Alkotmánybíróságon, mert szerinte a Kúria „megsértette a Kormány tisztességes eljáráshoz való jogát”. A tilalom ugyanis Rogán Antal hivatala szerint csak a jelölő szervezetek bírálatára vonatkozik, de a tájékoztató levél egyetlen jelölő szervezetet sem nevezett meg, csak általában utalt az ellenzékre, ami nem választójogi fogalom. „A kormányzati állásponttól eltérő vélemények cáfolata nélkül a Kormány nem tudná ellátni a hiteles tájékoztatási feladatát.”
Az Alkotmánybíróság pénteken hozott, de szokatlan módon szombaton közzétett határozata Rogánék érveit fogadta el. Juhász Miklós, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre alkotmánybírók és az előadóként szereplő Sulyok Tamás Ab-elnök szerint a Kúria jogértelmezése „kirívóan hibás”, mert nem vette figyelembe, hogy a kormány „tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. A hírlevél célja az volt, hogy tájékoztassa az állampolgárokat arról, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, mivel Magyarország célja Magyarország békéjének megőrzése.”
Ennek az Ab szerint nincs köze a választási kampányhoz, hiszen „a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra”. Továbbá a szövegben szereplő „ellenzék” szó „sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a Kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként”. Így a kormány hírlevele „nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget … sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében”.
Ennek alapján az Ab a Kúria Alaptörvény-ellenesnek minősített döntését megsemmisítette, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem sértett törvényt. | https://hvg.hu/itthon/20220312_Az_Ab_szerint_a_Kabinetiroda_a_kotelesseget_teljesitette_amikor_az_ellenzeket_biralta | https://web.archive.org/web/20220527022218/https://hvg.hu/itthon/20220312_Az_Ab_szerint_a_Kabinetiroda_a_kotelesseget_teljesitette_amikor_az_ellenzeket_biralta | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ab-a-kabinetiroda-a-kotelesseget-teljesitette-amikor-az-ellenzeket-biralta | HVG | hungarian-news | 2022-03-12 11:09:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,886 | Nevet változtatott a 19 milliárdos számlagyárral összefüggésbe hozható cég | A Sys IT Services Kft.-t a jövőben Alpha-ess Hungary Kft.-ként lehet megtalálni. | Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk.
A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye. | https://hvg.hu/360/202210_sys_it_services_nevvaltozas | https://web.archive.org/web/20220401171843/https://hvg.hu/360/202210_sys_it_services_nevvaltozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nevet-valtoztatott-a-19-milliardos-szamlagyarral-osszefuggesbe-hozhato-ceg | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-12 11:30:00 | [
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba",
"Pintér Sándor",
"Tarlós István",
"Tasnádi László",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"Alpha-ess Hungary Kft.",
"Belügyminisztérium (BM)",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"MSZP",
"SIS Parking Kft.",
"SYS IT Services Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
53,887 | Casa nostra: a Comói-tó partján bérel villát a külügy Csiszár Jenőnek | A milánói főkonzul új rezidenciája a diplomáciai szokásjogtól eltérően a főkonzulátus székhelyétől 60 kilométerre van. Csiszár Jenőnél értesülésünk szerint tavaly a Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult. | A HVG birtokába jutott dokumentumok szerint a milánói főkonzulátus a korábbiaknál valamelyest drágábban bérel ingatlant a főkonzul számára, méghozzá egy olyan üzletembertől, akinek magyarországi terjeszkedését a diplomáciai képviselet egyengeti. Csiszár Jenő főkonzul rezidenciája így nem Milánóban, a főkonzulátus közvetlen közelében van, hanem attól egyórás autóútra, a Comói-tó partján áll, és ott élvezi a diplomáciai védelmet. A 350 négyzetméteres, 13 helyiségből álló, úszómedencés villa mellett egy tóparti stég könnyíti meg a gyönyörködést a festői környezetben, a svájci Alpoktól néhány kilométerre.
A HVG információi szerint az eljárást a római magyar nagykövet is kifogásolta, mert Csiszár sem a római képviseletet, sem a fogadó állam hatóságait nem tájékoztatta a terveiről. A főkonzul ugyanakkor intenzív kapcsolatokat ápol a comói üzleti és közélet szereplőivel, köztük egy olyan pénzügyi tanácsadóval, Stefano Noschesével, akit néhány évvel ezelőtt egy pénzmosási ügyben vádoltak meg az olasz hatóságok (a nyitókép bal szélén, Csiszár Jenő mellett). | https://hvg.hu/360/20220316_Casa_nostra | https://web.archive.org/web/20220405105053/https://hvg.hu/360/20220316_Casa_nostra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/casa-nostra-a-comoi-to-partjan-berel-villat-a-kulugy-csiszar-jenonek | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-16 09:20:00 | [
"Csiszár Jenő",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Fidesz",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Európa",
"Olaszország"
] | [
"gazdálkodás",
"juttatás",
"diplomácia",
"klientúra"
] | [] |
53,888 | A kormány nem titkolhatja tovább, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett | Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat. | A Szabad Európa cikke alapján két per is zajlik. Mint arról a Telex is részletesen beszámolt, a kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését (erről itt és itt is írtunk), illetve a hulladékgazdálkodást (erről pedig itt és itt olvashat).
A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság a két ügy közül most a sztrádakoncesszióban döntött jogerősen úgy, hogy a Nemzeti Koncessziós Irodának közölnie kell, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az útépítést és üzemeltetést, de halad előre a másik ügy is.
Az információkat korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.
Tavaly októberben eleve arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány, de az NKI fellebbezett, ennek a pernek volt most a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: 15 napon belül ki kell adni az adatokat.
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője elmondta a Szabad Európának, hogy
a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Az Alaptörvény garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat. | https://telex.hu/gazdasag/2022/03/17/a-kormany-nem-titkolhatja-tovabb-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-sztradakoncesszio-mellett | https://web.archive.org/web/20221128214205/https://telex.hu/gazdasag/2022/03/17/a-kormany-nem-titkolhatja-tovabb-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-sztradakoncesszio-mellett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-nem-titkolhatja-tovabb-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-sztradakoncesszio-mellett | Telex | hungarian-news | 2022-03-17 07:34:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"útépítés",
"koncesszió"
] | [] |
53,889 | Horváth Csaba részletes vallomásban írta meg az ügyészségnek, miért hazugság szerinte a korrupciós vád | Hosszú, hétoldalas szövegben írta le álláspontját Horváth Csaba, Zugló ellenzéki polgármestere arról, hogy egy tanúvallomás miatt belekeveredett egy korrupciógyanús ügybe. A szöveget elküldte a sajtónak, és írásbeli vallomásként elküldte az ügyészségnek is. Emlékeztetőül: egy nagy számlagyáras nyomozás során az egyik gyanúsított, Fuzik Zsolt azt vallotta, hogy korrupciós pénzeket fizettek Horváthnak, mint ahogy több másik MSZP-s politikusnak is. | Hosszú, hétoldalas szövegben írta le álláspontját Horváth Csaba, Zugló ellenzéki polgármestere arról, hogy egy tanúvallomás miatt belekeveredett egy korrupciógyanús ügybe. A szöveget elküldte a sajtónak, és írásbeli vallomásként elküldte az ügyészségnek is.
Emlékeztetőül: egy nagy számlagyáras nyomozás során az egyik gyanúsított, Fuzik Zsolt azt vallotta, hogy korrupciós pénzeket fizettek Horváthnak, mint ahogy több másik MSZP-s politikusnak is. Az ügyészség azóta gyanúsítottként hallgatta ki Horváthot. Az ügyről itt olvashatja el a cikkeinket.
Horváth a dokumentumban továbbra is mindent tagad, azt írta, soha nem követett el bűncselekményt, nem kért és nem kapott pénzt senkitől. A részletekről azt írta, hogy
Fuzikot csak 2016-ban ismerte meg.
Fuzikkal többször találkozott, ekkor Fuzik több, használható információt is adott neki a fideszes fővárosi ügyekről (lásd az alábbi képet). Több ilyen találkozón Tóth Csaba is ott volt.
A szóban forgó időszakban Horváth a fővárosi közgyűlésben ült, nem volt köze Zuglóhoz, zuglói döntéshozatalhoz.
2020-ban megszűnt a kapcsolata Fuzikkal.
Az ügyészség mindeddig nem adott át Horváthnak érdemi információkat az ügyről, így a terhelő bizonyítékokról sem közöltek semmit, illetve Fuzik Zsolt vallomását sem küldték el neki.
A gyanúsításban egy kivétellel nem szerepel, hogy Fuzik szerint mikor adta át a kenőpénzeket, a megnevezett egyetlen konkrét alkalommal pedig Horváth szerint ő bizonyíthatóan nem találkozhatott Fuzikkal.
Fuzik szerinte vádalkut kötött, és úgy tudja, külföldre távozhat a magyar hatóságok engedélyével.
Kéri a Fuzikkal való szembesítést.
Este Horváth az ATV Egyenes Beszéd című műsorában volt vendég, itt megismételte a fő állításokat, azt mondta, a Fidesz „nokiásdobozos” ügyet kreált, hogy aztán azt lehessen mondani, hogy „nem zörög a haraszt”. Holott – mondta Horváth – már senki nem emlékszik, hogy a nokiásdobozos vallomásról kiderült, hogy hamis vallomás volt.
A Fidesz módszere, hogy az ilyen ügyekkel bizonytalanítsa el a választókat, akik majd erre azt mondják, hogy az ellenzék sem különb, mondta Horváth.
A Fuziktól kapott információk kapcsán úgy fogalmazott, Fuzik egy időben a belső informátora volt, akit természetesen nem nevezett meg soha a nyilvánosságban. | https://telex.hu/belfold/2022/03/17/horvath-csaba-fuzik-zsolt-korrupcios-vad-vallomas-tagad | https://web.archive.org/web/20230128201030/https://telex.hu/belfold/2022/03/17/horvath-csaba-fuzik-zsolt-korrupcios-vad-vallomas-tagad | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horvath-csaba-reszletes-vallomasban-irta-meg-az-ugyeszsegnek-miert-hazugsag-szerinte-a-korrupcios-vad | Telex | hungarian-news | 2022-03-17 07:39:00 | [
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [] |
53,891 | Horváth: Soha nem üzérkedtem a befolyásommal | A zuglói polgármester közzéteszi a vele kapcsolatos ügy dokumentumait, és kéri, szembesítsék az egyik tanúval. | Horváth Csaba cáfolja az őt ért vádakat, miszerint 2016-ban egy társával a fizető parkolási rendszer üzemeltetésére olyan gazdasági társaságot keresett volna, amely a nyereség felét visszaadja nekik.
A zuglói polgármester csütörtöki közleménye szerint ő három hét után sem kapta meg az ügyészségtől azokat a dokumentumokat, amelyek a gyanúsítás jogosságát bizonyítanák. Állítja, meggyanúsítása minden alapot nélkülöz, az ügyészség pedig „továbbra is nemtelen módon szivárogtat, lebegtet”.
Annak érdekében, hogy ártatlanságát bizonyítsa, Horváth Csaba úgy döntött, hogy az ügyben eddig megszerzett minden információt közzéteszi, és elküldi a Központi Nyomozó Főügyészségnek is.
Arra is kéri a vádhatóságot, hogy az ellene szerinte hamisan tanúskodó Fuzik Zsolttal szembesítsék. Megemlíti, Fuzik vallomását sem kapta meg, hiába kérte, miközben az ügyről beszámoló újságok idézhettek is belőle.
Horváth csatolja a közleményhez a vallomását, amelyben kijelenti, semmilyen bűncselekményt nem követett el, nem kért és nem is kapott semmilyen pénzt a tevékenységével kapcsolatban, sosem üzérkedett a befolyásával, és egyébként sem volt döntési, intézkedési jogosultsága, hatásköre a zuglói parkolási ügyekkel kapcsolatban.
„A hamis vallomást tevő Fuzik Zsolt 2016. március 5-én egy baráti házaspár születésnapi eseményén jött oda hozzám és mutatkozott be nekem. Fuzik Zsolt velem kapcsolatos első hazugsága az, hogy 2009 óta ismertük egymást, hiszen 2016-ban ismeretlenként mutatkozott be nekem. 2016 tavaszától kezdődően számos információval keresett meg Fuzik Zsolt, amely információk egy része azonban már az átadáskor elavult volt, de rendszeresen voltak konkrét és használható információi politikai ellenfeleimről, ami fenntartotta az érdeklődésemet és emiatt többször is találkoztam vele. (...) Fuzik vallomásának teljes hiteltelenségét és valótlanságát jól mutatja, hogy a gyanúsításban írt pénzátadásoknak – egy kivételtől eltekintve – az időpontja ismeretlen, az összegek pedig nincsenek konkrétan meghatározva. Fuzik vallomását és ezáltal a gyanúsításban írtakat zárja ki, hogy az egyetlen pénzátadásra vonatkozó időpont napján bizonyíthatóan nem találkozhattam, nem találkoztam Fuzikkal. Ez is azt bizonyítja, hogy az ügyészség nem ellenőrizte Fuzik vallomását” – írja Horváth.
Horváth kiszivárgott információkra hivatkozik, mely szerint az ellene tanúskodó férfi egy 19 milliárdos csalási ügyben vádalkut köthetett, ez befolyásolhatta a vallomását.
Leadkép: Horváth Csaba (MSZP), Zugló polgármestere beszédet mond a felújított Tábornok utcai szakrendelő átadásán Zuglóban 2021. november 8-án. Fotó: MTI/Mónus Márton | https://magyarnarancs.hu/belpol/horvath-soha-nem-uzerkedtem-a-befolyasommal-247063 | https://web.archive.org/web/20220702060555/https://magyarnarancs.hu/belpol/horvath-soha-nem-uzerkedtem-a-befolyasommal-247063 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horvath-soha-nem-uzerkedtem-a-befolyasommal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-17 17:48:00 | [
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"vesztegetés",
"parkolás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"csalás"
] | [] |
53,892 | Adatvédelmi eljárás indul Gődényék pártja ellen | A NAIH szerint a Normális Élet Pártja valószínűleg jogsértően gyűjtött adatokat. Ezt magyarázta korábban a Csirkeember és a Momentum hajdú-bihari jelöltje is. | Adatvédelmi eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Normális Élet Pártja valószínűsíthetően jogsértő adatgyűjtése ügyében – tudatta a NAIH csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a NAIH az eljárásban ideiglenes intézkedésként elrendelte a párt internetes oldalán gyűjtött személyes adatokat tartalmazó adatbázisok, nyilvántartások lefoglalását, továbbá megtiltotta az internetes oldalon a személyi azonosító további gyűjtését, és az eddig gyűjtött személyi azonosító adatok tárolásán kívüli bármely kezelését a hatóság eljárásának lezárásáig.
A NAIH intézkedésének előzménye, hogy idén több bejelentés kifogásolta a párt internetes oldalán folyó adatgyűjtés jogszerűségét.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Csirkeembere szembesítette is Gődény Györgyöt azzal, hogy eljárásuk nem épp korrekt:
A párt „Kérjük adja meg a pontos adatait, és ezzel támogassa az országgyűlési képviselőjelöltünket” cím alatt a többi között a személyi azonosító személyes adatot is gyűjtötte, kötelezően megadandó adatként. Ezt korábban a Momentum is szóvá tette:
A hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi azonosító (korábbi személyi szám) átadására, illetve megadására a polgár a személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi törvény szerint csak a népszavazási kezdeményezés, európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást, illetőleg a választási eljárásban jelöltajánlást gyűjtő szerv és a polgár kezdeményezési, jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles.
„Választási időszakban különösen figyelni kell a személyi azonosító célhoz kötött és jogszerű felhasználására, illetve az ezt veszélyeztető műveletekre. Figyelemmel arra, hogy a párt esetében a személyi azonosító gyűjtésére nem a fentiekben megjelölt jogszabályban kiemelt eljárások keretében került sor, így jogsértés valószínűsíthető, ezért a NAIH hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított” – áll a hatóság közleményében.
A NAIH felhívta az állampolgárok figyelmét arra, hogy személyes adataikat – különösen a személyi azonosítójukat – tudatosan, és csak abban az esetben adják meg, ha meggyőződtek az adatvédelmi garanciák meglétéről. | https://magyarnarancs.hu/belpol/adatvedelmi-eljaras-indul-godenyek-partja-ellen-247066 | https://web.archive.org/web/20220422185519/https://magyarnarancs.hu/belpol/adatvedelmi-eljaras-indul-godenyek-partja-ellen-247066 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adatvedelmi-eljaras-indul-godenyek-partja-ellen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-17 18:43:00 | [
"Gődény György"
] | [
"Normális Élet Pártja"
] | [] | [
"választások - népszavazás",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [] |
53,893 | 1,8 millióra büntették Demeter Mártát hivatali visszaélés miatt | A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános. Demeter Márta és védője fellebbezett. | Bűnösnek mondta ki a hivatali visszaéléssel gyanúsított Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselőt a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken.
A vádirat szerint Demeter Márta 2018 szeptemberében országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. A vádirat rögzíti: amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, nem nyilvános adatokat adott ki.
Az Országgyűlés - Polt Péter legfőbb ügyész indítványa nyomán - 2019. július 12-én függesztette fel Demeter Márta képviselői mentelmi jogát.
Demeter Mártát 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélték. Az MTI közlemény szerint a pénzbüntetés 1 napi tételének összegét 6 ezer forintban állapították meg. Így nem fizetés esetén ez alapján kell azt 1-1 napi szabadságvesztésre átváltani.
A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indokolás zárt ülésen hangzott el.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, Demeter Márta és védője azonban fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős. | https://magyarnarancs.hu/belpol/18-milliora-buntettek-demeter-martat-hivatali-visszaeles-miatt-247075 | https://web.archive.org/web/20220414062907/https://magyarnarancs.hu/belpol/18-milliora-buntettek-demeter-martat-hivatali-visszaeles-miatt-247075 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/18-milliora-buntettek-demeter-martat-hivatali-visszaeles-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-18 10:58:00 | [
"Demeter Márta"
] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"adatvédelem"
] | [] |
53,895 | Anonymous a baloldali vezetésű III. kerület korrupciós pénzeinek visszaosztásáról mutatott be egy felvételt | Az álarcos alak ízelítőként egy videót is közzétett, amelyen elmondása szerint Patek és üzlettársa éppen az óbudai önkormányzat megbízásaiból „visszafelé irányuló” pénzekkel számol el. | A képsorok alapján Patek és egy számunkra beazonosíthatatlan személy egy kocsiban ülve ad, illetve vesz át több mint négymillió forintot. A rejtett kamerával készített felvételen jól látható, ahogy a pénzkötegeket rakosgatják egy papírzacskóba. A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy további összegek várhatók.
Ma átküldött egy hatmilliósat a… Csak vissza kell adnom a pénzt a fontos embernek
– hangzott el. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki lehet a szóban forgó fontos ember, de Anonymous arra figyelmeztetett, jobb, ha mindenki igazat mond, hozzátéve, „még nagyon az elején vagyunk”.
Az álarcos figura egy korábbi üzenetében már jelezte, hogy Patek Gáborról, Fischer Lászlóról és Deák Róbertről, illetve a III., a XVIII. és a XIX. kerületben végzett tevékenységükről fog beszélni.
Patekről köztudott, hogy az MSZP-s Gajda Péter jobb keze, bizalmasa volt, egy ideig a kispesti polgármester kabinetfőnökeként is dolgozott. Nevét főként akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor 2019-ben kiszivárogtak azok a kispesti hanganyagok, amelyeken Lackner Csaba helyi baloldali önkormányzati képviselő – bódult állapotban – részletesen beszámolt a kerület korrupciógyanús ügyleteiről.
Pateket vélhetően személyes szálak kötik Fischer Lászlóhoz és Deák Róberthez, hiszen mindhárman egymás Facebook-ismerősei. A cégadatok áttekintését követően pedig kiderült, hogy Fischer László ügyvédnek és Deák Róbertnek van egy közös vállalkozása, a RF Production Hungary Kft. A céget nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után hozták létre, főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik.
A társaság számos megrendelést is kapott a Kiss László DK-s polgármester vezette III. kerületi önkormányzattól.
Fischer Lászlónak ugyanakkor van egy közös vállalkozása Kiss László polgármester feleségével is. A Sight-Tech Hungary Kft.-ben Fischer és Polyák-Kiss Ágnes egymást követték az ügyvezetői székben; jelenleg mindketten a gazdasági társaság tulajdonosai, Fischer pedig a cég ügyvezetője.
A kft. már eddig is több önkormányzati megrendelést kapott.
A Mediaworks Hírcentruma már napokkal ezelőtt kérdéseket juttatott el a III., a XVIII., és a XIX. kerületi baloldali vezetésű önkormányzatokhoz azt tudakolva, hogy milyen kapcsolatban állnak Patek Gáborral, Deák Róberttel, illetve Fischer Lászlóval, ám idáig egyik önkormányzat sem válaszolt a megkeresésünkre. Szerkesztőségünk most Patek Gábort, a kerületi korrupciós ügyek egyik főszereplőjét is keresi.
Szeretnénk megtudni, hogy honnan származtak a felvételen látható milliók, illetve, hogy ki az a fontos ember, akinek pénzt kellett adni. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/anonymous-a-baloldali-vezetesu-iii-kerulet-korrupcios-penzeinek-visszaosztasarol-mutatott-be-egy-felvetelt | https://web.archive.org/web/20230923151556/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/anonymous-a-baloldali-vezetesu-iii-kerulet-korrupcios-penzeinek-visszaosztasarol-mutatott-be-egy-felvetelt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/anonymous-a-baloldali-vezetesu-iii-kerulet-korrupcios-penzeinek-visszaosztasarol-mutatott-be-egy-felvetelt | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-03-18 00:00:00 | [
"Deák Róbert",
"Fischer László",
"Gajda Péter",
"Patek Gábor"
] | [] | [] | [
"önkormányzat"
] | [] |
53,896 | Felszámolás alá került a Szabó Zsolt fideszes képviselő körzetében a semmiből közbeszerzéseket nyerő cég | Van egy különös választókerület, a Heves megyei 3-as. Itt Szabó Zsolt fideszes képviselőé a parlamenti mandátum. Van minden, ami egy politikai szappanoperához kell: cselszövés, leszámolás, intrika, most már gazdasági realitás is. | Van egy különös választókerület, a Heves megyei 3-as. Itt Szabó Zsolt fideszes képviselőé a parlamenti mandátum. Van minden, ami egy politikai szappanoperához kell: cselszövés, leszámolás, intrika, most már gazdasági realitás is.
Korábban súlyos fideszes belháború színesítette a helyi közéletet Hatvanban, amikor Szabó Zsolt összeveszett a város – akkor még – fideszes polgármesterével, Horváth Richárddal, miután az kirúgta Szabó emberét a városházáról.
Ezután váratlanul Hatvan elkezdte sorra bukni az EU-s pályázatokat. Emiatt az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nyíltan be is szólt Szabónak, aki azzal vágott vissza, hogy szó sincs arról, hogy ő hatvani pályázatokat siklatna ki.
Szabó mindezek ellenére maradt a Fidesz jelöltje a 2018-as országgyűlési választáson, és nyert is. A háború folytatódott, a Fidesz számára kellemetlen végkifejlettel az önkormányzati választáson elvesztették Hatvant. Szabó ugyanis elérte, hogy pártja ne támogassa az addig fideszes Horváth-ot a 2019-es önkormányzati választáson, a hivatalban lévő polgármester így aztán független jelöltként verte meg nagyon a Fidesz új jelöltjét.
De most nemcsak Hatvan városa, hanem a környező települések is rosszul járhatnak az uniós pályázatokon, és itt szintén felbukkan Szabó Zsolt a háttérben.
A minipiacok, amiket nem rakna ki a pultra az EU
Minden választókerületre igaz, de a hatvanira – mint azt a városi fideszes belháború is megmutatta – különösen áll, hogy az uniós pályázatok mennyire fontos részei a helyi politikának. Kampányolni lehet a fontosság érzetével, szinte személyes ajándékként bejelenteni, ha egy település nyer egy pályázaton, de akár az ügyészség figyelmét is fel lehet kelteni, ha a vádhatóság szerint visszaosztós, a győzteseket kiválasztó pályázati rendszert üzemeltet valaki parlamenti képviselőként, mint történt az Boldog István esetében.
A Hatvan környéki TOP-os pályázatokat a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. intézte. Ezt a céget – mint Ludas polgármesterének, Vargáné Csengeri Mónikának egy 2018 márciusi testületi ülésen elmondott szavaiból kiderült – azért hozta létre Szabó Zsolt „államtitkár és a mérnökök”, hogy a Heves 3. választókerülethez tartozó települések ügyei egy kézben legyenek. Szabó úgymond felajánlotta a 36 településnek, hogy lépjenek be.
A polgármester aztán még egyszer elmondja, nem az ő döntése volt, hogy beszálljanak a cégbe, az államtitkár ajánlatát fogadták el, de szerinte ez segít nekik.
A figyelem 2020-ban fordult a választókerület TOP-os pályázataira. Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra – párhuzamban állítva ezt a vádemelésig jutó Boldog István körzetében kialakult módszerrel – , hogy az önkormányzatok EU-beruházásainál (építések, energetikai felújítások) 18 településen ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre. Ezek közül legtöbbször egy papíron turbinagyártással foglalkozó cég, a Moviád-Energy Kft nyert.
A másik nagy nyertes a JRM Produkció. Ez a cég korábban azzal került be a hírekbe, hogy kartellezett az MTVA által kiírt közbeszerzési eljárásokon, de egészen nevetségesen amatőr módon, és 82 millióra büntették őket. A cég a köztévétől eljutott odáig, hogy energetikai felújításokban, piac- és kerékpárút-építésekben nyert megbízásokat és közbeszerzéseket Hatvan környékén. A budapesti cég csak és kizárólag ebben a választókerületben nyert közbeszerzést, nyolc Hatvan környéki településen (Adács, Boldog, Ecséd, Nagyréde, Pélyi, Szűcsi, Tarnaörs, Zaránk).
Volt köztük piacépítés is, Tarnaörsön és Boldogon is. Ezek az elhíresült minipiacok 100 százalékos EU-s pénzből készülnek a korábbiak felújításával, de elég kevés esetben látszik, hogy valóban szükség lenne rájuk, és egy elég jól körülhatárolható kör nyerte el a munkákat. Nyert a Moviád Energy Kft. (2018 után egyetlen kivétellel csak ebben a választókerületben nyert közbeszerzést), a JRM Produkció Kft. (csak itt nyert) és a MEDIBAU Kft., ők is feltűnően sikeresek voltak Hatvan környékén.
De nemcsak az feltűnő, hogy kik nyertek, hanem az is, hogy kiket hívtak meg vattának a köz- vagy sima beszerzésekre. (25 millió forintig nem kellett kiírni közbeszerzést a piacépítésre, hanem egyszerű beszerzés keretében, három árajánlat bekérésével választották ki a kivitelezőt.) Számos név visszaköszön, köztük olyanok is, akiket meghívtak, de eszükbe sem jutott elindulni.
A TOP-os pályázatok nagyon jelentős részénél (piacépítés, energetikai felújítások) a projektmenedzsment a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. volt, az a cég, ami Szabó ötletére egy kézbe vette a 36 település hasonló ügyeit.
Hadházy szerint „a települések – kötelező módon – meghívtak ugyan ajánlattételre 5 céget, azonban a) ezeknek – törvénytelenül – semmilyen építőipari referenciájuk nem volt, többségük semmilyen valódi tevékenységet nem végzett. Többségük budapesti székhelyszolgáltatónál bejegyzett, telephellyel nem rendelkező cég
A meghívott kamucégek többsége be sem adott ajánlatot. A cégek többségét csak ebben a választókörzetben hívták meg ajánlattételre, máshol soha nem keresték csoda (nem csoda, hiszen nem létező cégek) – ez közvetett bizonyíték a politikusi részvételre”.
A 24.hu egy éve látogatta meg a piacokat vagy azok helyét. A boconádi polgármester, Kis István azt mondta akkor, hogy nekik inkább út kellett volna, mint piac. Viszont „ha megkeresnék magát azzal, hogy építhet valamit, ami a távlati tervei között szerepel, akkor visszautasítaná?”. Arra a kérdésre, hogy ki kereste meg a polgármestert a pályázati lehetőséggel? „A képviselő úr szólt, hogy van egy ilyen pályázati lehetőség” – árulta el, Szabó Zsoltra utalva.
Beütött a baj
A három kiválasztott cég egyike, a JRM Produkció Kft. a verseny nélküli közbeszerzések ezüstérmese lett Szabó választókörzetében: 13 közbeszerzésen összességében 669 millió forint értékben húzott be közbeszerzéseket, úgy, hogy 3 alkalommal még ellenfele sem volt (tehát egyedül pályázott), 8 alkalommal pedig csak egy további céggel kellett „versenyeznie” – írta Hadházy. A kerékpárút- és piacfejlesztéseket, valamint az intézményi energetikai felújításokat elnyert cég azonban felszámolás alá került.
Kevés volt a Hatvan környékén állandóan fújó hátszél, a cégnek nem voltak olyan tartalékai, amik stabilizálták volna. A JRM Produkció tulajdonosa, Rácz Gábor azt mondta a lapunknak, hogy egy Corvin-negyedes építkezésben nem kapták meg a pénzüket, ami miatt ők sem tudtak kifizetni egy másik céget, és felszámolás indult ellenük. Hogy mi lesz most az önkormányzatokkal, arra azt mondta, hogy „a felszámolónak a kompetenciája, megoldani ezeket a dolgokat”.
Kerestük a felszámolót többször levélben és telefonon, de nem kaptunk választ tőle, hogy mi várható a hatvani projekteknél.
Boros Tamás, a Heves Projekt Regionális Gazdaságfejlesztési Kft. vezetője azt mondta a lapunknak, hogy ők csak a pályázatokat bonyolították, de arra nincs hatásuk, hogy az önkormányzatok kivetnek-e kötbért a késve befejezett munkákra vagy hogy hogyan tudják rendezni a félbeszakadt projekteket.
A probléma az, hogy az önkormányzatok, illetve a projektbe behúzott polgármesterek csapdába kerültek. A szerződések megkötése (2019-2020 eleje) óta az egekbe repültek az építőipar árai, annyi tartalékuk ezeknek a kis településeknek pedig nincs, hogy a különbözetet ki tudják fizetni. Ugyanakkor határidőre el kellene készülni, hogy az EU ne vonja vissza a támogatást.
Ecséd polgármestere, Maksa Mátyás elismerte, hogy a Gyöngyszem Óvoda Infrastrukturális fejlesztése nem készült még el. Arra a kérdésre, hogy fizettetnek-e kötbért a kivitelezővel, azt válaszolta, hogy „ez már üzleti titok, úgyhogy erre már nem kell válaszolnom, ugye?”. Azzal „teljesen tisztában ” van, hogy a JRM Produkció Kft. jelenleg felszámolás alatt áll. „Nem reménykedek semmiben, van egy törvény és a törvény betartása kötelező mindenkinek. Úgy gondolom, hogy a törvény szabályozza ezeket a kérdéseket, hogy mit kell tennünk ilyenkor és megtettük azokat a lépéseket, amiket megtehetünk és kötelező is megtenni” - felelte, amikor a megoldási lehetőségekről kérdeztük.
Zaránkon van, ami megvalósult a beruházásokból, mondta Urbán László polgármester, de amikor megkérdeztük, hogy mi valósult meg és mikor, arra
már nem válaszolt. Azt mondta, olyan helyen van, ahol nem tud beszélni, de hívjuk vissza, és akkor szívesen válaszol. Ezután már nem sikerült többet megtudni tőle.
Az adácsi kerékpárút fejlesztése „nem valósult meg még. Sajnos nem”, ismerte el Soha Márton, a település fideszes polgármestere. Tudnak arról, hogy a
JRM Produkció Kft felszámolás alatt áll. Soha azt azért megjegyezte, hogy a szerződést nem ő, hanem az elődje, Ócsai László kötötte meg. Pesszimista abban, hogy sikeres lehet a kötbér érvényesítése, „mert szerintem nincsen semmi vagyona ennek a cégnek és hiába adom én be a kötbérigényemet, az csak egy fölösleges nekifutás lesz, a felszámolásban is az utolsók között leszünk”. Szerinte ez egy szélmalomharc, nem arról van szó, hogy veszni hagynák a település pénzt. „Beadhatjuk az igényt, csak attól tartok, hogy csak költségbe verjük magunkat, és mégsem lesz majd semmi.” Hogy milyen remények vannak a befejezésre? „Vannak tárgyalások, ígéretek is vannak, hát reméljük, hogy be tudjuk fejezni.”
Szűcsi polgármestere, Hordósné Kovács Krisztina elmondása szerint a művelődési ház fejlesztése befejeződött, a helyi gazdaságfejlesztési projekt nem. Itt a szerződésnek megfelelően szerződést bontott az Önkormányzat, és a kötbérigényét benyújtotta. Az új kivitelező kiválasztása az eredeti pályázat forrásának terhére, és a fennmaradó műszaki tartalomra fog megtörténni. Azt még nem tudja, hogy emiatt növekedtek-e a költségek az eredeti árajánlathoz képest.
Tarnaörsön a tarnaörsi szociális alapszolgáltatások és a helyi gazdálkodás fejlesztése nevű két beruházás egyike sem valósult meg, ismerte el Almádi János polgármester. Tudnak a JRM felszámolásáról. „Abban reménykedünk, hogy megvalósulhatnak [a beruházások]. Mi a JRM Produkció Kft.-vel szerződést bontottunk 2021. elején.” Megtették a jogi lépéseket és bejelentették kötbérigényüket a felszámolónak. „Kvázi hitelezőként a felszámolási eljárásban részt veszünk a továbbiakban is. Túl nagy remény ennek az igényünknek a kielégítésére a felszámolási eljárás keretében nincsen, bár a felszámoló olyan tartalmú levelet juttatott el hozzánk, amelyben arról tájékoztatott, hogy a JRM Produkció Kft. menedzsmentje igyekszik megegyezni a hitelezőivel. Nyilván erre sincs túl nagy remény, de hát ugye mi közpénzzel bánunk, nem tehetjük meg, hogy bármilyen követelésünkről lemondunk még akkor sem, ha eléggé reménytelen a dolog, és egyébként ez ugye további plusz kiadásokkal jár az önkormányzat számára” – mondta.
Ők elindítanak egy újabb közbeszerzési eljárást, remélik, hogy ez sikeres lesz, és a Magyar Államkincstárhoz fordulnak forrásráemelési igénnyel, „mert hát közben az építőipari költségek jelentősen emelkedtek, megduplázódtak vagy még ezt meghaladóan is emelkedtek ” . Reményeik szerint sikeres eljárás esetén megvalósulhat a beruházás. „Ha nem így lesz, akkor nyilván nem, mert az önkormányzat saját erőből nem fog tudni hozzátenni semennyit sem, merthogy nincs miből” - mondta Almádi.
Hadházy egyébként még tavaly feljelentést tett a Heves megyei TOP-os pályázatok miatt, az OLAF érdeklődését felkeltette, a magyar ügyészség is nyomoz. Tavaly nyári közlése szerint három polgármestert gyanúsítottként, hatot pedig tanúként hallgattak ki. | https://444.hu/2022/03/21/felszamolas-ala-kerult-a-szabo-zsolt-fideszes-kepviselo-korzeteben-a-semmibol-kozbeszerzeseket-nyero-ceg | https://web.archive.org/web/20230325232413/https://444.hu/2022/03/21/felszamolas-ala-kerult-a-szabo-zsolt-fideszes-kepviselo-korzeteben-a-semmibol-kozbeszerzeseket-nyero-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamolas-ala-kerult-a-szabo-zsolt-fideszes-kepviselo-korzeteben-a-semmibol-kozbeszerzeseket-nyero-ceg | 444 | hungarian-news | 2022-03-21 00:00:00 | [
"Csengeri Mónika",
"Szabó Zsolt (Fidesz)"
] | [
"Fidesz",
"Heves Projekt Kft.",
"JRM Produkció Kft.",
"MEDIBAU Kft.",
"MOVIÁD Kft."
] | [
"Hatvan",
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"építőipar",
"önkormányzat",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
53,897 | Összesen 55 millió forintért adott el egy teljes épületet a Belváros szívében az V. kerületi önkormányzat | Néhány év alatt, több részletben szabadult meg a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészétől, méghozzá a piaci ár töredékét könyvelve el bevételként. Az eset a belvárosi ingatlaneladási módszer tankönyvi példája, és az sem elhanyagolható, kinek a kezébe került végül a romos épület és az értékes telek, amelyre ma már szabadon építkezhetnek. | Összesen 55,6 millió forintért adta el több körben a fővárosi V. kerületi, azaz a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészét, részben a maradék 8 százalék tulajdonosának, aki ezzel aprópénzért építheti be a Városháza mellett fekvő 340 négyzetméteres telket.
A Gerlóczy utca 3. alatti romos épület 2020 végén került teljes egészében egy cég tulajdonába, és az önkormányzat által bevételként elkönyvelt összeggel szemben, egy szakmai portál négyzetméterár-adatai alapján a lehető legrosszabb esetben is legalább 280 millió forintot érhet. Ha pedig az új tulajdonosok lebontják a műemlék státusz alól frissen kivont épületet és építkeznek a telken, akkor ennek a többszörösét is visszahozhatja.
Tankönyvi eset lehet
A Gerlóczy utcai ház esete nem az első, amikor Belváros-Lipótváros Önkormányzata a piaci ár töredékéért válik meg ingatlanjaitól. Az iroda- és üzlethelyiségek tömeges eladása még abban az időben kezdődött, amikor Rogán Antal volt a polgármester, a kiárusítás üteme pedig azóta sem lassult.
Az önkormányzat honlapján 2015 novembere óta vezetik az eladott ingatlanok listáját, az azóta eltelt hét évben pedig 192 tétel gyűlt össze úgy, hogy a lista valószínűleg nem teljes. Ugyanakkor az egyik oldalról Gerlóczy utca 3., a másik oldalról Vitkovics Mihály utca 6. számú, közvetlenül a budapesti Városháza mellett található telek és a rajta álló épület eladása vélhetően tankönyvi eset.
Itt egyébként a második világháború előtt patinás, háromemeletes bérház állt. Az épület a világháborúban bombatalálatot kapott, később pedig elbontották az emeleteit, és csak a földszintet meghagyva alakítottak ki benne üzlethelyiségeket és hozzájuk tartozó raktárakat.
A Magyar Narancs korábbi cikke szerint az épület Gerlóczy utca felőli üzlethelyiségében a kétezres években francia és kézműves sajtokat árultak, a Vitkovics Mihály utcai oldalon pedig Intérieur néven üzemelt papírbolt. A sajtbolt tulajdonosa szerint aztán 2010 után a Rogán Antal vezette önkormányzat annyira megemelte a bérleti díjukat, hogy el kellett költöznie, és ugyanakkor zárt be a papírbolt is. 2008-ban lett bérlő az épületben a később nagy szerepet játszó Duó Consulting Kft., amely 2016-ban csere útján meg is szerezte az ingatlan 8 százalékát kitevő, 24 négyzetméteres üzletrészt. A sajtbolt és a papírbolt bezárása után az épületben működő üzlet már nem nyílt, mégis egymást követték a semmilyen látható gazdasági tevékenységet nem végző bérlők.
A Duó Consulting Kft. aztán 2018-ban került a Polimetrikus Ingatlanhasznosító Zrt. tulajdonába, ami Rogán Antal jobbkeze, Kertész Balázs (volt) sógorának, Pozsgai Péternek a cége. Az ingatlan pedig innentől gyorsított ütemben kezdte elveszíteni köztulajdon jellegét.
A bérlőknek járó kedvezményes áron a Duó Consulting 2018-ban megvásárolt az ingatlanból további 85 négyzetmétert 16,77 millió forintért, azaz 197 ezer forintos négyzetméteráron, miközben a Belváros közepén ekkoriban már 1-1,5 milliót is el szoktak kérni egy négyzetméterért. Két évvel később a Duó tulajdonosa, a Polimetrikus Zrt. szerzett meg az ingatlanból 93 négyzetmétert, szintén a piaci ár töredékéért, még alacsonyabb négyzetméteráron, mindössze 15 millió forintért.
Időközben az épületből 13,4 millió forintért 53 négyzetmétert vásárolt meg egy Kontakt Mobil Rendszerház Kft. nevű, egy székhelyszolgáltatóra bejegyzett, amúgy veszteséges informatikai cég is, amelynek egyetlen tulajdonosa Örményi Viktor, akié az In-Kal őrző-védő óriáscég is.
Az utolsó 51 négyzetmétert pedig 10,3 millió forintért szerezte meg egy All General Szolgáltató Kft. nevű cég, amely a vásárlás évében, 2020-ban összesen 264 ezer forintos bevételt és 126 ezer forintos veszteséget könyvelt el.
És hogy mi volt a közös ezekben az üzletekben? Egyrészt az, hogy az eladásokat az önkormányzat oldaláról minden esetben Siroki Attila, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő vezetője intézte. Másrészt, hogy az ingatlannak – szokás szerint – mindegyik részét ugyanaz az értékbecslő becsülte fel, és az eladással is minden esetben ugyanaz az ügyvéd, dr. Sándor Sz. Zsolt volt megbízva.
Na de kinek a kezébe került?
Az önkormányzatnak tehát sikerült messze a piaci ár alatt, több részletben, négy különböző cégnek eladnia az épület teljes egészét. Mindez akár jelenthette volna a valóban romos állapotban lévő, műemlékvédelem alatt álló, tehát csak engedéllyel lebontható épület történetének végét is.
2020 végén azonban apport, azaz társas vállalkozáshoz való tárgyi hozzájárulás révén egyszerre az egész ingatlan a frissen létrehozott GTHREE Property Kft. tulajdonába került át, amely ezzel megszerezte az egész 340 négyzetméteres telket a 306 négyzetméteres épülettel együtt.
A GTHREE Propertyt pedig megint csak az állami megbízásokban nem szűkölködő In-Kal-tulajdonos, Örményi Viktor vezeti, akit korábban már Matolcsy Ádám köreivel is összefüggésbe hoztak.
Innentől már csak egy akadály állt az előtt, hogy az új tulajdonos építkezni kezdhessen a teljes egészében megszerzett ingatlan területén. Ez pedig a rajta álló, műemléki környezetnek minősülő, földszintes épület volt, amely a Városháza közvetlen szomszédsága miatt a településkép fontos részének számít, így törvényi védelem alatt áll.
Ez az akadály gördült el végül tavaly decemberben az ingatlanprojekt elől, amikor kiadták az 1868-ban épült házra a bontási engedélyt.
Hogy a telek önmagában, beépíthető állapotban mennyit ér, azt nehéz megmondani, de a 306 négyzetméteres ingatlan piaci árára lehet tippelni. Az ingatlan.com gyűjtése szerint ugyanis az ötödik kerületben az ingatlanok átlagosan négyzetméterenként 1,26 millió forintba kerülnek, de még Belváros-Lipótváros legolcsóbb ingatlanjáért is négyzetméterenként 921 ezer forintot kérnek. Ha figyelembe vesszük a Gerlóczy utca 3. alatti ház rossz állapotát és a kerületben használt legalacsonyabb árral számolunk,
a ház értéke akkor is csaknem 282 millió forintra jön ki, ez pedig valószínűleg jóval elmarad a beépíthető telek piaci árától.
A szerencsés vevők tehát a legpesszimistább becslések szerint is az értéke kevesebb mint negyedéért jutottak az ingatlanhoz.
A Belváros ingatlanügyeit már a Fővárosi Önkormányzat is vizsgálóbizottságban elemzi. Az önkormányzati ingatlanok áron alul való eladását ugyanis a „belvárosi módszerként” elhíresült, helyi rendeletekkel legalizált szabályozás segíti elő, amely – noha sok esetben elővásárlási joga lett volna a Fővárosi Önkormányzatnak – lényegében kiiktatta a közvagyon funkció megóvását érintő szempontokat.
Botrányok ellenére is hasít a módszer
A módszer lényege, hogy ha valaki bérleti jogot szerez az önkormányzati lakásokban, üzlet- vagy irodahelyiségekben, egyetlen évvel később egy becsült árhoz képest jelentős kedvezménnyel vásárolhatja meg az ingatlant. Az önkormányzat ugyanis még saját értékbecsléséhez képest is 30 százalékos kedvezménnyel adja az ingatlanokat olyan vállalkozásoknak, amelyek korábban már bérelték azt.
Ezzel a módszerrel söpörtek ki az V. kerület tulajdonából 2020-ban is egy sor ingatlant, abban az évben csak a harmadik, novemberi körben 16 iroda- és üzlethelyiséget 2,7 milliárd forintért. Tavaly szeptemberben aztán a fideszes többségű közgyűlésnek is háromszor kellett szavaznia, mire átment a következő, 2,1 milliárdos ingatlancsomag eladásáról szóló javaslat, amit decemberben újabb 1,3 milliárdos portfólió követett.
A ma már „nemzetközinek” és nyíltnak nevezett pályázatok lebonyolításával rendre Sándor Sz. Zsolt ügyvédet bízza meg a fideszes vezetésű önkormányzat, aki a néhány tízezer forintos ár helyett 2020-ban például 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze 5 napon át, akkor is 2-2 órás időintervallumot biztosított. Magyarán nagyon úgy tűnt, hogy az eladásra kínált ingatlanokról eleve csak egy bizonyos kör szerezhetett tudomást.
És a gyakorlat a helyi ellenzék rendszeres tiltakozása, valamint a botrányok ellenére sem változott semmit: 2021-ben az elvileg nyílt és nemzetközi ingatlanpályázatok még mindig nem voltak rendesen meghirdetve, a határidők irreálisan rövidre voltak szabva, ennek megfelelően pedig a legtöbb üzlet- vagy irodahelyiségre csak egy ajánlat érkezett. Mindeközben a belvárosi köztulajdont legalább egy éve bérlőknek természetesen továbbra is jár a 30 százalék kedvezmény. | https://telex.hu/belfold/2022/03/20/osszesen-55-millio-forintert-adott-el-egy-teljes-epuletet-a-belvaros-sziveben-az-v-keruleti-onkormanyzat | https://web.archive.org/web/20221202121956/https://telex.hu/belfold/2022/03/20/osszesen-55-millio-forintert-adott-el-egy-teljes-epuletet-a-belvaros-sziveben-az-v-keruleti-onkormanyzat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszesen-55-millio-forintert-adott-el-egy-teljes-epuletet-a-belvaros-sziveben-az-v-keruleti-onkormanyzat | Telex | hungarian-news | 2022-03-20 13:17:00 | [
"Kertész Balázs",
"Örményi Viktor",
"Pozsgai Péter",
"Rabb István",
"Rogán Antal",
"Sándor Sz. Zsolt",
"Siroki Attila",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"All General Kft.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Duó Consulting Kft.",
"GTHREE Property Kft.",
"Kontakt-Mobil Zrt.",
"POLIMETIKUS Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
53,898 | Számlagyár: a korrupció egyes informatikai projekteknél már nem is versenyelőny, hanem alapelvárás | Ha kimaradsz a rendszerből, tiszta maradsz, csak éppen megrekedsz a kisebb informatikai megbízásoknál, a lakossági és a kisvállalati ügyfeleknél. Ha a nagyok között szeretnél focizni, akkor benne kell lenni a korrupciós mechanizmusokban, vagy legalábbis cinkosan félre kell nézni, állítják szereplők. Miért és hogyan működhetett a hatalmas szigetszentmiklósi számlagyár ennyire kiterjedten? Hatalmas költségvetési károkat okozó, rendkívül kiterjedt számlagyárat leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint arról a Telex is részletes cikkben számolt be, ez az az ügy, amelyben 2021. június 15-én nyomozók jelentek meg olyan jól ismert hazai informatikai cégeknél is, mint a T-Systems Magyarország Zrt., a 4iG Nyrt., az állami Antenna Hungária Zrt., a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. | 2022. március 21. – 09:32
A T-Systems székháza a Könyves Kálmán körúton – Fotó: Jászai Csaba / MTI / Bizományosi
2512
Ha kimaradsz a rendszerből, tiszta maradsz, csak éppen megrekedsz a kisebb informatikai megbízásoknál, a lakossági és a kisvállalati ügyfeleknél. Ha a nagyok között szeretnél focizni, akkor benne kell lenni a korrupciós mechanizmusokban, vagy legalábbis cinkosan félre kell nézni, állítják szereplők. Miért és hogyan működhetett a hatalmas szigetszentmiklósi számlagyár ennyire kiterjedten?
Hatalmas költségvetési károkat okozó, rendkívül kiterjedt számlagyárat leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint arról a Telex is részletes cikkben számolt be, ez az az ügy, amelyben 2021. június 15-én nyomozók jelentek meg olyan jól ismert hazai informatikai cégeknél is, mint
a T-Systems Magyarország Zrt.,
a 4iG Nyrt.,
az állami Antenna Hungária Zrt.,
a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft.
A 444.hu alapos cikksorozatban is bemutatott részleteket a számlagyár működéséről, például itt és itt.
Mi ezúttal a cikkben érintett vállalkozások több munkatársával, exmunkatársával folytatott háttérbeszélgetések segítségével igyekeztünk megérteni, hogy miként élik meg diplomás, a saját szakmájukban elismert, nagy tudású szakemberek, informatikusok, cégvezetők, hogy a legkomolyabb hazai infokommunikációs projektek közben primitív korrupciós mechanizmusokba keverednek, arra kényszerülnek, hogy a vállalkozói láncokba „gagyi” számlagyárakat is bevegyenek. Mint hallottuk:
„Ez valóban rémes, akárki nyeri április 3-án a parlamenti választásokat Magyarországon, ezen változtatni kell, mert mind mértékében, mind gyakorlatában az informatika ma már ugyanolyan fertőzött lett, mint az erről eddig ismert iparágak, például az építőipar.”
Jól meg vagyunk fizetve
Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ez a kérdés a korrupció mentén is felvethető.
Vagyis, aki bérből és fizetésből élő állami, önkormányzati tisztviselő, vagy egy közösségi, de akár magáncégnél informatikai vezető, ő vajon megszédül, amikor egy informatikai beruházásnál milliárdokról dönt, és ő várja el a korrupciót?
Vagy a szállítók próbálnak így piacon maradni, versenyelőnyhöz jutni, egy-egy magánszemély megkenésével hosszú távú szállítási, üzemeltetési munkát szerezni?
Akárhogy is kezdődött, ma egy hazai informatikai vezető megélésében a logikai lánc valahogy úgy indul, hogy a magyar hátterű, de főleg a multinacionális informatikai cégek vezetői nagyon jól meg vannak fizetve,
„magas a fizetésem, van bónuszom, jár a céges autó, a céges telefon, a céges minden”.
Csakhogy a cégvezetők bekerülnek egy elvárási spirálba is, növelni kell a forgalmat, el kell érni a tervet, meg kell haladni a korábbi év nyereségét. De ehhez, mivel a hazai informatikai feladatok döntő részben közösségi finanszírozásúak, olyan dolgokban is részt kell venniük a szállítóknak, amit amúgy nem szeretnének. Ez nyíltabban azt jelenti, hogy bizonyos ügyleteket korrupciós folyamatokkal, tiltott keretrendszerén belül kell végigcsinálni.
Ha az olyan egyszerű lenne…
Csak közben a korrupció lebonyolítása ma már egyáltalán nem olyan egyszerű. Ennek is sok oka van:
A legnevesebb vállalatok sokszor magas transzparenciát megkövetelő, tőzsdén jegyzett cégek. Ha nem is a mostani számlagyáras esetre gondolunk, emlékezhetünk, hogy korábban volt ilyen története a fekete kasszát működtető Siemensnek, a balkáni ügyekbe keveredő Deutsche Telekomnak, de a magyar állami megrendelések kapcsán a Microsoftnak is.
Ha esetleg nem is tőzsdei kibocsátóról van szó, a legnagyobb informatikai és távközlési cégeket, illetve az ilyen projekteket a média mindig intenzíven követi.
Az adóhivatal eszközrendszere is rengeteget fejlődött, a NAV „mindent lát”, mivel az adóhivatal sok pénzt tud megfogni a költségvetésnek, kiváló szakemberek és fejlett informatikai rendszerek, automatizmusok szűrik ki a fiktív számlázást, az adócsalást, a nem életszerű gazdasági kapcsolatokat.
De emellett is mindenhol villog egy figyelmeztető lámpa, elég lehet egy olyan jóérzésű munkatárs, vagy egy korrupcióellenes civil, aki meri használni a névtelen bejelentővonalakat, fejlődött az az infrastruktúra, amivel, ha bárkinek a tudomására jut a korrupció, arról jelzést adhat.
Aranyat ér, ha van egy szisztéma
A fenti ellenőrzési mechanizmusok miatt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek üzlethez is szeretnének jutni, de az oly értékes reputációjukat sem szeretnék lerombolni, nagyon sokat ér, ha valaki kívülre helyezi, eltávolítja a korrupciós mechanizmusokat a cégtől. Az időről időre felbukkanó óriási számlagyárak (a szolnoki, a sülysápi, most a szigetszentmiklósi központtal működő) híre hamar elterjed, igény van rájuk, és hirtelen nagyon sokan kezdik használni őket, óriási, milliárdos forgalom alakul ki, ami azonnal a lebukás kockázatát is elkezdi növelni.
Ahogy egy forrásunk mondja,
„egy ilyen bulit az egytollú indián nem tud megcsinálni”.
Vagyis a számlagyáraknak a szervezők, az elkövetők szempontjából van egy súlyos büntetőjogi minősítési következményük, ezek mindig folytatólagos, több ember együttműködésén alapuló szisztémák, vagyis a költségvetési csalást az elkövetők bűnszervezetben vagy bűnszövetségben követik el.
Erről itt olvasható dr. Szép Árpád Olivér ügyvéd leírása, de kiemelhető, hogy a bűnszervezet:
három vagy több személyből álló,
hosszabb időre,
hierarchikusan szervezett,
konspiratívan működő csoport,
amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények (legalább két ilyen bűncselekmény) elkövetése.
Ezek a feltételek egy nagyobb költségvetési csalás elkövetésére alapuló számlagyárnál jóformán alapkövetelmények.
Hogy épül fel?
De most ne a számlagyárakban alul dolgozó kis halakkal foglalkozzunk, hanem nézzük meg azt, hogy miképpen épül fel a nagy informatikai megrendeléseknél a korrupciós lánc.
Munka van. A kilencvenes évektől a rendkívül elmaradott magyar állami és vállalati szférában szinte mindenhol ki kellett alakítani a vállalatirányítási rendszereket, pénzügyi, könyvelési, HR-es modult kellett kiépíteni, de a modernizáció, a digitalizáció azóta is kiemelt cél. Ha eljön egy nagy informatikai feladat, előbb-utóbb majd nyer egy olyan fővállalkozó, aki alvállalkozók bevonásával elvégzi a feladatot. Nézzünk meg a szakemberek elmesélése szerint egy jellemző feladat-megosztási láncot, ha a projektben korrupciós elem is van.
A szállítói oldal tetején áll a fővállalkozó, a licenctulajdonos, a „validátor”, ő hitelesíti az egész folyamatot, ő maga ugyanis nagy, nemzetközi cég, jó adózó. Minden munkatárs legálisan dolgozik, van megfelelő compliance osztály, bejelentő vonal, a cég sokat beszél a tiszta működésről. Valójában persze csak outsourcingolja, letolja a korrupciót, mert az is korrupciónak számít, ha egy cég tud arról, és diszkréten elnéz felette. A fővállalkozó mindenesetre nagyon magas áron dolgozik, elad licencet, bizonyos munkákra talán még tanácsadót is delegál.
A második vonalban még mindig erős, de már inkább magyar cégek dolgoznak. Ezeket a visszatérő partnereket a fővállalkozó bevizsgálja, ők a szakterület specialistái, sokat dolgoznak, sok emberórát is adnak, értenek a feladathoz, és ha lehet, távol tartják magukat a közvetlen korrupciótól.
A harmadik, negyedik körben vannak a takarítócégek, a reklámcégek, illetve azok az informatikai cégek, amelyek vagy üresek (nincs is szakemberük), vagy valójában szakmailag gyengék, de vállalnak feladatokat, azért számláznak, és abból olykor korrupciós kifizetéseket is menedzselnek. A probléma csak az, hogy a rendszer ki van zsigerelve, mindenki leveszi a hasznát, kéri listaárát, a munkadíját, a valóban elvégzett munka ellenértékét a megfelelő nyereséggel, így az utolsó kör sokszor csak abból él, abból korrumpál, ha azt a bizonyos 27 százalékos forgalmi adót is megdézsmálja, vagyis adót csal. Ehhez azonban kell még egy szereplő.
Végül vannak a láncban a „hülyegyerekek” (elnézést a kifejezésért, de tényleg így hallottuk), ezek azok a kalandorok, akik előbb-utóbb mindig megbuknak, 1-2, jobb esetben 3-4, legjobb esetben 5 év után. Ők olyan gátlások nélküli emberek, akik nyíltan „pénzeznek”, akik kapcsolatot ápolnak a számlagyárakkal. Vagy adrenalinfüggők, vagy azt hiszik, hogy ők majd okosabbak lesznek a többieknél, esetleg olyan emberek, akiknek megér pár év „királyság” (gyors és könnyű pénz, sportautó, tengerentúli utazások, csajozás) egy súlyos börtönbüntetést is, de akik a rendszer közepén vannak, és valamiért fétisszerűen vonzódnak a parkolókhoz, ahol milliós készpénzkötegeket adnak át zacskókban.
Miért viszi el egyedül?
A „hülyegyerek” maga is egy bizonyos szintig áldozat, mert ugyan szinte nyíltan bűnöző, még ha egy furcsa kódnyelven úgy beszél, mintha valami hasznos vagy legalábbis kötelező feladatot látna el. Annyiban azonban áldozat, hogy a rendszerek bukása után jellemzően ő viszi el a balhét.
Pedig arról, hogy a rendszerben
van alkotmányos költség,
van gépzsír,
hogy komoly emberek Signalon (mobilapplikáció, kommunikációra) olyanokat kérdeznek, hogy „hanyas a lábad, ötvenes?”,
mindenki tud, ezt a szervezetek legtöbb szintje valamiképpen sejti, akár látja is, de van egy közös megértés is erről.
„Ez így működik, de valamiből haza kell vinni a fizetést, ha lehet, mi maradjunk tiszták, de a cégünk nem a rendszer megváltoztatásán ügyködik, hanem azon, hogy reputációvesztés nélkül ellavírozzon ebben a posványban.”
Mi van, ha borul?
Na de mi van, ha borul minden? A szervezők ugyanis nem szégyenlősek, mindenki ismeri őket, két-három menő budai kávézóban és étteremben tárgyalnak, vallják, hogy az informatikában látszani is kell.
A résztvevőkben él egy bizalom, hogy tőlük ez az egész távol van, valamivel fogható a „hülyegyerek töke”, nem márt be másokat. Ez néha bejön, tényleg volt olyan az elmúlt években, aki még időben külföldre szökött, szomorúbb eset volt, amikor mást, így egy híres egykori focistát meggyilkoltak, más pedig annyira lelkes volt, hogy bevonta az „adóoptimalizációs rendszerébe” a saját családtagjait is, és azzal lehetett fogni, hogy
„ha elviszed egyedül, akkor a fiad, vagy az édesanyád nem fog ülni”.
A nagy projektek gazdái pedig nem hibáznak, hozzájuk nem lehet berohangálni táskákkal, sok az áttétel, a védelmi vonal, a külföldi találkozó. A nagy cégek is profik, gyorsan reagálnak (lásd Microsoft-ügy, Deutsche Telekom), ha kirobban egy korrupciós botrány, azonnal fizetnek, ha kell, azonnal elengedik a vezetőiket, csak reputációba hasító botrány ne alakuljon ki.
Komoly hátrány ez Magyarországnak
Vannak azonban a közvetlenül beboruló embereken, cégeken kívül járulékos veszteségek is. Néha elhasal egy-egy projekt, ami önmagában is kudarc, de emellett ilyenkor borul a korábbi matek is.
Nagyon nehéz kezelni a „behivatkozókat”, vagyis azokat a rendszeresen felbukkanó haszonlesőket, akik valamire vagy valakire hivatkozva nyújtják a markukat, és nagyon komoly ismeret kell ahhoz, hogy a cégek megállapítsák, hogy csak egy kóklerről van szó, vagy „komoly emberről”, aki valóban képes megakadályozni egy-egy projektet.
„Én nem azon csodálkoztam mostanában, hogy ilyen van, inkább azon, hogy ez mennyire elfajult, ez sokszor már az uniós forrásokat is veszélyezteti. Egyszerűen nem tartható, hogy a korrupció ma már nem a versenyhelyzetet javítja, hanem sokaknál alapelvárás.”
Hallottunk olyat, hogy van betyárbecsület, az összekacsintás megvan,
„holló a hollónak nem vájja ki a szemét, mi is eljárunk egy másik cég korrupcióval megszerzett üzletének az eredményhirdetésére, ők is eljönnek”.
Ha pedig mindenki lead, akkor abban lehet bízni, hogy akár nyerhet a szakmailag jó is, mert ő sem ad kevesebbet vagy többet, mint a másik. Ha tendert lehet nyerni korrupcióval, az rosszabb, mert akkor nem a jó szállít, hanem a legkorruptabb.
Az azonban biztos, hogy ezeket a bátran járkáló, pénzező embereket is kedvelik a rendszerben, hatékonyak, és annyiban megbízhatóak, hogy jellemzően betartják, amit ígérnek, ér valamit a szavuk.
Hogy tartja fenn az állam a működését?
Ahogy a szakemberek a korrupciós mechanizmusról beszélnek, felmerül a kérdés, hogy de mégis így miként készülnek el egyáltalán Magyarországon projektek, miért nem buknak le gyakrabban korrupt vezetők.
A fő metódus az, hogy elválik a megrendelői oldalon az, hogy ki adja a szakmaiságot, ki adja a forrást, illetve ki vállalja a politikai felelősséget. Ha pozitívak akarunk lenni, ez az oszd meg és uralkodj, ez a súlyok és ellensúlyok rendszere még működhet is, mátrixszemléletben enged több kontrollpontot, de azért még így is sok a különös folyamat. Ezt az összejátszást így írta le egy forrásunk:
„Te itt engedsz, én ott engedek, majd az ígéretek földjén mindent elrendezünk.”
Hallottunk olyan érvet is, hogy a szektort annyiban tönkreteszi a korrupció, hogy a legjobb szakemberek ezért is mennek el Nyugatra. Miközben az, hogy a jó szakemberek elmennek, természetesen nem unikális, a pincérek, a nővérek, a szakácsok, a kőművesek és a pénzügyesek is elmennek.
Mindenesetre ma a magyar piacon az alakult ki, hogy az állami cégeknél dolgozó IT-sok, megrendelők, vezetők jól fizetettek, de az igazi szaktudást birtokló cégek mégis a magánpiacon vannak, őket végül nem lehet kihagyni, és tényleg csak sok pénzért lehet megvásárolni.
A számlagyár
A most lebukott számlagyárnál unikális, hogy sok az önkormányzatokhoz kapcsolódó közlekedési, parkolási projekt. Ennek az a különlegessége, hogy változnak a szereplők, a cégeken, cégcsoportokon, de politikai klientúrákon is áthúzódó ügyekben nincs akkora központi erő, „nincs kétharmad”, ebben pedig mindig van némi kockázat is, az újak visszanéznek a régiekre, új tisztviselőkkel kell megállapodni.
Különösen érzékeny, hogy a túlárazott informatika olykor nagyon szűk büdzsékből hiányzik. Ahogy egyik forrásunk meséli, az informatikában
van a beruházás (CAPEX)
és van az üzemeltetés (OPEX).
Előbbire talán még érkezik uniós forrás, de az utóbbi már jellemzően saját forrást igényel.
Az állam pedig válogatós, nagyon szereti a közvetlen pénzügyi bevételekkel járó informatikát jól menedzselni, traffipax, útdíj, online számlázás, NAV, ezek jól működnek, ahogyan a kötelezők is (például okmányok kiadása, egészségügyi rendszer). A legrosszabbak a kifejezetten korrupcióvezérelt projektek, amelyek olykor tényleg a falnak mennek, rengeteget költenek rá, de végül nem is működnek.
Megbeszélve
A meghekkelt tenderek különösen vicces része, hogy miközben zajlik egy korrupciós vonal, addig párhuzamosan halad egy teljesen transzparens, hivatalos eljárás is. A kettőt néha nem könnyű összefésülni.
A gyártó azzal tud játszani, hogy annak ad nagyobb diszkontot, aki megnyerte az ügyet, vagyis akinek van „megállapodása”. A tenderkiírás feltételei mindig lehetnek finoman testreszabottak.
De olyan helyzet is akad, amikor az IT-cég szakmai munkatársa csak azt észleli, hogy nem jut be a javaslatával, ajánlatával, prezentációjával a potenciális megrendelőhöz tárgyalni,
„ne haragudjon, nagyon sok dolgom van”,
majd megint
„ne haragudjon nagyon sok dolgom van”
– hallják azok, akik az operatív részletekről beszélgetnének, majd jön egy telefon:
„köszönöm, most ráérek”.
Ekkor lehet tudni, hogy a pénzügyi részt elrendezték a felek.
Néha vannak vicces elemek is, például egy legendás hardverszállításnál, amikor megvolt, hogy ki nyerhet, de egy másik induló a bruttó ár helyett tévedésből a nettó árat írta be, így a nyilvános borítékbontásnál őt kellett kihozni győztesnek.
De az is emlékezetes hazai eset volt, amikor egy IT-cég munkatársa egy katonai projektnél a tárgyalóteremben felejtette a táskáját. Kiderült, hogy a táskában jár a diktafon, ez egy HM-cégnél kifejezetten nehezen elsikálható botrány volt.
Legendája, jó anekdotája mindenkinek van, de azért azt is érzik a forrásaink, hogy amikor a régi sztorikon mosolyognak, nem önfeledt a nevetés, nem a régmúlt ködébe vesző jelenségekről van szó, hanem a jelenről is. A módszerek persze változnak, de az összkép nem lett pozitívabb.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2022/03/21/szamlagyar-a-korrupcio-egyes-informatikai-projekteknel-mar-nem-is-versenyelony-hanem-alapelvaras | https://web.archive.org/web/20230905151914/https://telex.hu/gazdasag/2022/03/21/szamlagyar-a-korrupcio-egyes-informatikai-projekteknel-mar-nem-is-versenyelony-hanem-alapelvaras | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamlagyar-a-korrupcio-egyes-informatikai-projekteknel-mar-nem-is-versenyelony-hanem-alapelvaras | Telex | hungarian-news | 2022-03-21 14:47:00 | [
"Katzenbach Imre"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"SYS IT Services Kft.",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"parkolás",
"versenykorlátozás - kartell",
"pénzmosás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
53,899 | Szinte teljesen kiszervezte a szürkezónába az online kampányt a politika | Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe. | „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat”
– így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála.
Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe – ez azok után lett érzékeny kérdés, hogy a 2020-as borsodi időközi választáson a fideszes jelölt, Koncz Zsófia csak a Facebookon többet költött, mint elvileg a teljes kampányára szabad lett volna neki. Ennek akkor nem lett semmilyen következménye, sőt, közel egyéves huzavona után egy olyan ÁSZ-nyilatkozattal lett lezárva az ügy, hogy „a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé”. Na, ez változott meg idén, és kíváncsian vártuk, hogyan reagálnak a politikai szereplők az új játékszabályokra.
Bár a Facebook az egyik legfontosabb kommunikációs és hirdetési felület is a politika számára, azt azért ne felejtsük el, hogy az itt elköltött pénz csak egy szelete a kampányköltségeknek. A tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtóban megjelenő reklámok, az óriásplakátok, szóróanyagok, a kampányesemények költségei mind-mind efölött vannak még, és elvileg mind bele kell férniük az említett, jelöltenként hatmilliós összegbe.
A kampányidőszak hivatalosan február 12-én indult el, onnantól számít bele minden elköltött forint a törvényben meghatározott keretbe. A Facebook Ad Library adatbázisa pár nap késéssel frissül, így most jutottunk el addig, hogy látjuk a papíron 50 napig tartó kampány első hónapjában elköltött pénzeket.
Első körben lássuk, hogyan alakult a kampány első 30 napjában a pártok facebookos reklámköltése:
Ez közel 300 millió forint, abból bő 120 millió az ellenzéknél, 82 a kormányoldalon, 56 Gattyánnál és 28 a Mi Hazánknál. (Az ellenzéki oldalon kicsit kusza a helyzet, a hirdetések nagy részét az ellenzéki összefogás adta fel, de a pártok külön is akcióztak, illetve Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt is.)
Az eloszlás kicsit meglepő, az összeg kicsit magas (napi 10 millió forint átlagban!), de azért alapvetően semmi extrém: kampány van, nagy a tét, mindenki bedob mindent, amit csak tud.
A látszat valóban ez, de ahogy már a cikk címe is sugallta, érdemes egy szinttel mélyebbre menni, és körülnézni az olyan hirdetéseknél is, amit az egyes politikai erők nem vettek a nevükre, de attól még az ő üzeneteiket közvetítik.
Előre, nem hátra
Ott van rögtön a Megafon Központ és környéke, az Aktuális és a Budapest beszél nevű Facebook-oldalak. (Előbbi mögött egy megafonos influenszer, Filep „A kopasz oszt” Dávid cége áll, utóbbinak a YouTube-hirdetéseit fizeti olykor a Megafon; szóval a 100 százalékig egyező mondanivalón bőven túl is vannak összefonódások.) Nos, ez a kör a kampány első 30 napjában 324 millió forintot költött Facebook-hirdetésre, vagyis többet, mint a választáson induló összes párt és pártszövetség összesen. Napi átlagban több mint 10 millió forinttal hajtották meg a Megafon-univerzum üzeneteinek terjedését.
Haladjunk tovább a hagyományos média kormánybarát birodalmához. Itt a Mediaworks a legnagyobb hirdető, különféle kiadványainak szponzorált posztjait egy hónap alatt 202 millió forint fűtötte. Ennek felét a Mandiner és a Magyar Nemzet vitte el (60, illetve 42 millió), a maradék nagy részét a megyei lapok, fejenként 2-3 milliós költéssel. De a fideszes média további ékkövei sem szerénykedtek: az Origo 48 milliót hirdetett el, a Metropol 30-at, a Ripost 21-et. Pár kisebb szereplővel (Pesti Srácok, Pesti TV, Hír TV, Hirado.hu stb.) együtt máris 316 millió forint összköltésnél járunk. Ez persze nem 100 százalékban politikai témákra ment, de az esetenként pénzzel megtolt bulvártartalmak mellett azért inkább az volt a jellemző, hogy tucatnyi szerkesztőségnek jusson eszébe egyszerre ugyanazt a politikai üzenetet hirdetésbe önteni – ami véletlenül mindig pont egybevágott a kormány aktuális mondanivalójával.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek a több tízmilliós havi hirdetési összegek mennyire aránytalanul magasak a reklámozó online lapok méretéhez képest. Természetesen nem tudhatjuk, hogy 40-50-60 millió forint hogyan aránylik az adott lapok költségvetéséhez, de ha a Telex átláthatósági jelentéséből indulunk ki, ez nagyságrendileg egy hozzánk hasonló méretű lap teljes havi fenntartási költsége. Még furább lesz a kép, ha megnézzük, hogy a hatalmas hirdetési pénzek milyen hatással voltak az olvasottságra. A Gemius hivatalos adatai szerint, a januári átlagot véve alapul, a hirdetésekkel felturbózott kampányidőszakban a Mandiner és az Origo kb. napi 100 ezerrel, a Magyar Nemzet 25 ezerrel tudta növelni a napi átlagos olvasószámát. A Ripost és a Metropol még csökkent is. Ráadásul ebben az időszakban az orosz–ukrán háború már alapban megdobta a hírportálok olvasottságát, a nagyobb lapok (24.hu, Index, Hvg.hu, 444, Telex) olvasottsága hirdetés nélkül is 130-140 ezerrel nőtt napi átlagban ugyanezt a két időszakot összehasonlítva.
Piaci alapon tehát nem igazán tűnik észszerűen elköltöttnek ez a rengeteg pénz.
Csak felfelé
De az ellenzéki oldalon is megvannak a nem hivatalos csatornák a politikai üzenetek nagyon sok pénzzel való felerősítésére. A propaganda legnagyobb gravitációs központja itt az Ezalényeg-birodalom (kb. 80 oldalból álló vidéki hálózat, Ez van, Vélemény Klub, Röviden.info, Pegazusinfo, Covidoltás.info, Lényeglátók stb.), ami a kampány első 30 napjában 162 millió forintot hirdetett el.
Ehhez még vegyük hozzá az Erősítő nevű oldal 92 millióját, a Nerpédia 10 millióját és Antsi 4 millióját, amivel a teljes szürkezónás ellenzéki kampányköltés máris 268 millió forintra ugrik – ami több mint kétszer annyi, mint amit az egyesült ellenzék pártjai hivatalosan, a saját nevük alatt Facebook-hirdetésre költöttek.
Itt talán Antsi, alias Krizsán Anita a legfurább anomália. Ő tavaly, az ellenzéki előválasztás idején robbant be a köztudatba egy nem hivatalos Márki-Zay-kampányhimnusszal, és azóta 14 millió forintért hirdette a posztjait a Facebookon. Ez főleg annak tükrében tűnik egészen indokolatlannak, hogy egyébként csak 9000 követője van a Facebookon, a YouTube-on kb. 1000 feliratkozója (általában YouTube-videókat linkel a hirdetéseiben), a videói nagy része pedig 1-2 ezres nézettségig jut mindössze. Cikkünk megjelenése után egyébként külön posztban szögezte le, hogy a magánvagyonából fizeti a facebookos hirdetéseit.
Minden törvényes, nincs itt semmi látnivaló
Akad még a rendszerben pár többmilliós tétel, mint például a kormány hivatalos oldalán elköltött 22 millió, a Fidelitas 14 milliója vagy az Alapjogokért Központ 4 milliója, de a nagyságrendeken és a trendeken ezek már nem változtatnak különösebben.
Ha a hivatalosan nem a pártok kampányának számító, de az üzeneteikre mégis nagyon-nagyon erősen rímelő hirdetéseket is belevesszük a kalapba, a kampány első 30 napjának facebookos reklámköltése már bő 1,2 milliárd forint, az eloszlása pedig így néz ki:
Írjuk fel tanulságnak, hogy: | https://telex.hu/belfold/2022/03/18/szinte-teljesen-kiszervezte-a-szurkezonaba-az-online-kampanyt-a-politika | https://web.archive.org/web/20230323172041/https://telex.hu/belfold/2022/03/18/szinte-teljesen-kiszervezte-a-szurkezonaba-az-online-kampanyt-a-politika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinte-teljesen-kiszervezte-a-szurkezonaba-az-online-kampanyt-a-politika | Telex | hungarian-news | 2022-03-18 15:01:00 | [
"Filep Dávid",
"Koncz Zsófia"
] | [
"Aktuális Média Nonprofit Kft.",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Budapest Beszél",
"Ez a Lényeg (újság)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
53,900 | TEK-esek csaptak le hajnalban Katzenbach Imre gyilkosaira, Curtis testvére az egyik gyanúsított | Az Eclipse-ügy 2010 március közepén robbant ki, miután az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be az ügy felderítéséről. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve mintegy két hónappal korábban – vagyis mintegy három hónappal az eltűnését követően – merült fel az egyik céggel kapcsolatban. A vámosok szerint megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára. A volt sportoló még 2009-ben tűnt el a XVII. kerületi otthonából. | Kommandósok csaptak le kedd hajnalban Budapesten és Gyömrőn azokra a férfiakra, akiket azzal gyanúsítanak, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt megölték az MTK volt labdarúgóját, Katzenbach Imrét.
A volt sportoló még 2009-ben tűnt el a XVII. kerületi otthonából. A rendőrség már a kezdetektől gyanította, hogy a futballista nem saját elhatározásából tartózkodhat ismeretlen helyen, hanem bűncselekmény áldozata lett.
A kitartó körözési munka és a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés eredményeképpen 2019-ben Baranyajenő térségében megtalálták Katzenbach földi maradványait, és a szakértők megállapították, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett. A rendőrség tavaly decemberben gyanúsítottként hallgatta ki a jelenleg is jogerős szabadságvesztését töltő H. Attilát.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztálya egyszerre több helyszínen tartott elfogásokat ma hajnalban a TEK-kel összehangolt akció során.
A Budapesten és Gyömrőn most elfogott három személy közül a 49 éves Sz. Lajost és az 51 éves L. Istvánt a bűncselekmény konkrét elkövetésével, míg harmadik társukat, a szintén 51 éves H. Lászlót, mint felbujtót gyanúsították meg kedden a nyomozók. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda őrizetbe vette a három férfit és kezdeményezte a letartóztatásukat. A Pesti Srácok információi szerint az egyik emberöléssel gyanúsított férfi az ismert rapper, Curtis testvére, aki korábban hivatásos katona volt.
A hvg.hu még 2010 március végén írt arról, hogy titokzatos módon tűnt el Katzenbach Imre, az Eclipse-ügyben körözött volt MTK-s labdarúgó. A férfi a Mercedesét és személyi iratait hátrahagyva vált köddé néhány nappal a születésnapját követően. A sportoló 1964. szeptember 20-án született, eltűnésekor – egyezően a rendőrség közleményében foglaltakkal – 45 éves volt.
Az Eclipse-ügy 2010 március közepén robbant ki, miután az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be az ügy felderítéséről. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve mintegy két hónappal korábban – vagyis mintegy három hónappal az eltűnését követően – merült fel az egyik céggel kapcsolatban. A vámosok szerint megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára.
Az Eclipse-ügy büntetőpere 2012 márciusában kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság szerint a 2003-ban alapított Eclipse Zrt. a gépkocsik eredetiségvizsgálata, a biometrikus útlevelek és más projektek kapcsán 2004 után jelentős informatikai jellegű állami megbízásokat nyert el.
A cég vezetői, annak érdekében, hogy a tízmilliárdos nagyságrendű árbevételük után fizetendő áfa mértékét csökkentsék, 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették. Így több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse. A vádiratban többször az egyik alvállalkozó cég ügyvezetőjeként említették Katzenbach Imrét, mint ismeretlen helyen tartózkodó személyt. | https://24.hu/belfold/2021/05/11/katzenbach-imre-emberoles-tek-elfogas/ | https://web.archive.org/web/20210620020542/https://24.hu/belfold/2021/05/11/katzenbach-imre-emberoles-tek-elfogas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tek-esek-csaptak-le-hajnalban-katzenbach-imre-gyilkosaira-curtis-testvere-az-egyik-gyanusitott | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-11 15:12:00 | [
"Katzenbach Imre"
] | [
"Eclipse Informatikai Rt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"informatika"
] | [] |
53,901 | Közpénzből kampányesemény? Rétvári Bence, aki az állami támogatások fényében tündököl | Vácon akad bőven szervezet, amik szívesen jelentkeznek be állami pénzekből megvalósítható jótékonysági akciók megszervezésére. A térségben jelen van a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól 15 millió forintnyi támogatást kapott 2020-ban a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program keretében. A Dunakanyari Védegylet Alapítványt 2017-ben az erős KDNP pártkötődéssel bíró Szabadságvédő Alapítvány hozta létre, melynek akkori kuratóriumi elnöke, a karrierjét Rétvári Bencével együtt az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségében (IKSZ) kezdő Pálfalvi Milán volt. De érdemes megemlíteni a Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátorát is, Bajor Gergő Pétert, aki a KDNP frakciójának a parlamenti titkára. Utóbbit 2017-ben jegyezték be, jelenleg pedig a zebegényi János-hegy utca 12. szám alatt található. De nem ez az egyedüli alapítvány, amit erre a címre jegyeztek be. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány által 2018-ban 150 ezer Ft alapítói vagyonnal létrehozott Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak is itt található a székhelye. | Nagyon sok minden bűzlik Rétvári Bence környékén, hiszen azt tapasztaljuk, hogy államtiktár úrnak a minisztérium szervez közpénzből úgynevezett "kulturális rendezvényeket", amelyeket Rétvári kampányrendezvénnyé alakít, tehát lényegében közpénzből kampányol több százmillió forint értékben - kezdte vasárnap délutáni váci sajtótájékoztatóját Jakab Péter, ahol Inotay Gergely, az Egységben Magyarországért helyi jelöltje társaságában beszélt a Rétvárihoz köthető ügyekről.
Bár Jakab Péternek a sajtótájékoztatón nem volt elég ideje kifejteni az eset részleteit, megpróbáltunk utánajárni, hogy pontosan mely alapítványokról van szó, kik elnökölnek az élükön, civil és közösségi projektek címszó alatt milyen állami támogatásokhoz jutottak, illetve miként segíthetik Rétvári Bencét a kampányidőszakban.
A krumpliosztogatás hagyatéka
Rétvári Bence körül nem ez az első eset, amikor tiltott pártfinanszírozással vádolják meg. 2018-ban valószínűsíthetően a kormánypárt legfőbb fegyverét vette elő, az ingyenes krumpliosztogatást. Akkor a KDNP-s politikustól Szél Bernadett próbálta kideríteni, hogy közpénzből osztott-e Vácon krumplit a rászorulóknak, de Rétvári konkrétumokat nem volt hajlandó elárulni. Akkor azzal szerelte le Szélt, hogy "az ellenzéki párt is jobban tenné, ha hasonló kérdések helyett inkább jótékonysági akciókat szervezne".
Vácon akad bőven szervezet, amik szívesen jelentkeznek be állami pénzekből megvalósítható jótékonysági akciók megszervezésére. A térségben jelen van a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól 15 millió forintnyi támogatást kapott 2020-ban a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program keretében. A Dunakanyari Védegylet Alapítványt 2017-ben az erős KDNP pártkötődéssel bíró Szabadságvédő Alapítvány hozta létre, melynek akkori kuratóriumi elnöke, a karrierjét Rétvári Bencével együtt az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségében (IKSZ) kezdő Pálfalvi Milán volt. De érdemes megemlíteni a Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátorát is, Bajor Gergő Pétert, aki a KDNP frakciójának a parlamenti titkára. Utóbbit 2017-ben jegyezték be, jelenleg pedig a zebegényi János-hegy utca 12. szám alatt található. De nem ez az egyedüli alapítvány, amit erre a címre jegyeztek be. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány által 2018-ban 150 ezer Ft alapítói vagyonnal létrehozott Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak is itt található a székhelye.
Az 1,2 milliárdról indult, majd 3,5 milliárdra duzzadt pavilon felújítása
Ennek az alapítványnak az alapító okirata szerinti fő célja, hogy felújítsa és „közösségi térré alakítsa” a zebegényi Milleniumi Dohány Pavilont. A 2020. évi költségvetésből már konkrét kormányzati támogatási összeget, 1,2 Milliárd Ft-ot is kapott erre a célra. Az 1,194 milliárdról szóló támogatói okiratot alig három hónappal később már módosították is és ez az összeg nettóvá vált, azaz nem tartalmazza a 27%-kos ÁFÁ-t. Egy további, 2021. májusában keltezett módosításával pedig a támogatás összegét több mint nettó 2,77 milliárdra emelték. Az alapítvány így összesen mintegy 3,52 milliárd forintért újíthatja fel a Milleniumi Pavilont. A pavilon felújításából egyelőre annyi valósult meg, hogy az ingatlant 2021. májusában Zebegény polgármestere kivonta a helyi védettség alól, miközben megkezték a Zebegény központjából a János-hegy utcához (a Milleniumi Pavilonhoz) vezető út felújítását.
A látszólag két évig alvó projekttel rendelkező Milleniumi Pavilon Alapítvány első kurátora Dr. Ábrahám Katalin volt, aki 2010-2014 között Budapesten újbudai önkormányzati képviselő volt a Fidesz-KDNP frakciójában, és ebben az időszakban együtt dolgozott, az akkor még Újbuda országgyűlési képviselőjeként tevékenykedő Rétvári Bencével.
A közpénzek megjelenésével osztódásnak induló alapítványok
A lepusztult állapotú Millenniumi Dohány Pavilon tulajdoni lapja is tartogat meglepetést. Ebből kiderül, hogy a tulajdonosa egy harmadik alapítvány, mégpedig a siófoki székhelyre bejegyzett, szintén „közhasznú” státuszú Családháló Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Dr. Ábrahám Katalin, de korábban a szabadságvédő-alapítványos Pálfalvi Milán is ide eköthető volt. A Családháló Alapítvány hozzájuthat olyan pénzekhez és adományokhoz is, mint például a Szerencsejáték Zrt. 8 milliós, a Csoóri Sándor Program 40 milliós, vagy éppen a Családbarát Magyarország Nkft. támogatásai.
A Családháló Alapítványnál nem kevés közpénz landolt az utóbbi években. 2018-ban többek között az EMMI-től 137 millió forintot célzottan, kifejezetten a pavilon megvásárlására kapott. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány ezzel szinte egyidőben alapította a Milleniumi Pavilon Alapítványt, amelynek céljaként a pavilon felújítását jelölték meg. Tehát az ingatlan megvásárlását teljes egészében vissza nem térítendő állami támogatásból finanszírozta a Családháló Alapítvány, a felújítását pedig már egy másik, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak adott több milliárd forintos költségvetési támogatása fedezi.
Vagyis az ingatlannak egy alapítvány a tulajdonosa, de azt egy másik alapítvány által létrehozott harmadik alapítvány által alapított negyedik alapítvány készül felújítani.
Az osztódással szaporodó alapítványok szinte mindegyikét 100-200 ezer forint közötti alapítói hozzájárulással hozták létre és többségük úgynevezett zárt alapítványok. Ez azt jelenti, hogy a működésükre az alapítón és az általa kinevezett kurátoron kívül másnak semmilyen befolyása, rálátása nem lehet. A zárt alapítványok adományokat sem gyűjthetnek. Kizárólag az alapító által rendelkezésre bocsájtott alapítói vagyonnal gazdálkodhatnak. Természetesen valamennyi alapítvány alapító okiratában és pályázataiban megkérdőjelezhetetlenül társadalmilag fontos, hasznos és messzemenően támogatandó feladatok és célok szerepelnek. Ugyanakkor az is látható, hogy a nemes célkitűzések közpénzekből történő támogatása túlárzottaknak tűnnek.
Rétvári Bence, a megnyitók királya és sztárvendégei
Ahogy azonban mondani szokták nem számít hogyan valósul meg az adott tender, csak meglegyen, amint pedig ez megtörténik jön Rétvári Bence és ünnepélyes keretek között beszédet mond, fotózkodik vagy szalagot vág, ha arról van szó. Rétvári így az utóbbi években fővédnökként jelenik meg a választókerületében szinte minden eseményen.
Az egyik legfontosabb, Rétvári rendszeres fővédnöki szerepléseit biztosító szervezet a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, amely Rétvári választókerületében különféle események szervezőjeként jelenik meg és amely különböző jogcímeken (pályázatok, egyedi támogatások) begyűjti ezekre a közpénzeket.
Saját pénzügyi beszámolói szerint a 2018. és 2020. közötti három évben összesen több, mint 90 millió Ft támogatást gyűjtött be az alapítvány, aminek csaknem 80 %-ka központi költségvetési támogatás volt.
Az alapítványhoz kapcsolódó, egyik legnagyobb költségvetésű esemény az Ipolyfeszt. Tagadhatatlan, hogy a fesztivál néhány olyan, valóban színvonalas kulturális programot is eljuttat e kistelepülésekre, amelyek ott más módon valószínűleg nem lennének elérhetők. Az már más kérdés, hogy milyen áron. Az Ipolyfeszt költségvetése feltehetően többszöröse annak, mint amit a körzet kis falvainak önkormányzatai összesen tudnak költeni kulturális rendezvényekre egy évben. Ezt a fesztivált már kétszer is megrendezték, egyszer 2019-ben, majd 2021-ben. Természetesen teljes egészében közpénz-támogatásokból.
Gondosan kiválasztott, "baráti" fellépőkkel. Nagy Feró és az EU-s és állami tízmilliókból csodazongorát megálmodó, szintén Kossuth-díjas Bogányi Gergely például 2019-ben, néhány hónappal a fesztivál után már Rétvárival együtt buzdítottak a nemzeti konzultáció kitöltésére,
ahogy a DJ Szövetség elnöke "Spigiboy" Spiegelhalter László, Vácrátót független polgármestere is számos alkalommal kifejezte Rétvári iránti feltétlen lojalitását. Valamennyien az Ipolyfeszt és más, Rétvári által fővédnökölt rendezvények rendszeres szereplői.
Rétvári nemcsak az Ipolyfeszt, de például a családi kerékpáros túraként megszervezett Börzsönyring fővédnökségét is szívesen vállalta. A Börzsönyring tulajdonképpen egy 90km-es kerékpár túra-útvonal, amit kijelöltek, elneveztek és feltábláztak, majd egy kerékpártúrát szerveztek rá. Magát a kerékpáros túranapot a Dunakanyari Védegylet Alapítvány potom néhány millió forintból összehozta.
Az azonban máig titok, hogy a Rétvári 2017. november 20-i parlamenti felszólalásában említett, a kormány által a Börzsönyring kerékpáros útvonal kiépítésére megszavazott 1,5 milliárd kormányzati támogatás kihez került és mire ment el.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány szervezett Váci Polgári Esteknek nevezett beszélgetős aktuálpolitikai tájékoztatókat és más kulturális rendezvényeket is. Természetesen közpénzből, civil szervezeteknek kiírt pályázati és egyedi támogatásokból finanszírozva. Az alapítvány 2021-ben például az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságától kapott 8 millió forintot még az előadó-művészeti szervezetek támogatására szánt keretből is. Sőt, a szintén az EMMI-hez tartozó Sportért Felelős Államtitkárság is megajándékozta 5 milliós támogatással "futballcsapat, mint utánpótlás-nevelő műhely szakmai program" kidolgozására. De a térség Rétvári által megnyitott programjai közé sorolhatnánk még a nagymarosi VéNégy Fesztivált, a 2021. szeptember 3-án a váci kórház dolgozóinak rendezett gálaműsort, a "Köszönjük Magyarország!"-ot", vagy a Duplakanyar futóversenyt, a szlovák határon átnyúló útvonallal és a Duna alatti közműalagúton átkeléssel.
Mindegyik eseménynek a közös pontja, hogy Rétvári nem a humántárca államtitkáraként, hanem a körzet országgyűlési képviselőjeként, azaz pártpolitikusként üdvözölte a jelenlévőket.
Az alapítványok és a rendezvények körüli kérdések kapcsán felkerestük az EMMI-t és Rétvári Bencét is. Az esetleges válaszukról - ami nem valószínű - a cikkünk folytatásában számolunk majd be.
Bezárul a kör: Rétvári Bence az általa is irányított Emmitől milliókat kapott a kampányeseményeire
Mint arról az N1TV a napokban beszámolt, 8 millió forint támogatást kapott a Dunakanyari Védegylet Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumától még a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszaka előtt, amiből egyebek mellett azokat a Váci Polgári Esteket is megtartották, amely köztudottan a KDNP-s országgyűlési képviselő, Rétvári Bence kampányeseményének számított. | https://alfahir.hu/2022/03/21/retvari_bence_vac_pest_4_alapitvanyok_kozpenz_fovednok_dunakanyari_vedegylet_alapitvany | https://web.archive.org/web/20220704152000/https://alfahir.hu/2022/03/21/retvari_bence_vac_pest_4_alapitvanyok_kozpenz_fovednok_dunakanyari_vedegylet_alapitvany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-kampanyesemeny-retvari-bence-aki-az-allami-tamogatasok-fenyeben-tundokol | alfahir.hu | hungarian-news | 2022-03-21 21:53:08 | [
"Rétvári Bence"
] | [
"Dunakanyari Védegylet Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz",
"KDNP",
"Milleniumi Pavilon Alapítvány",
"Szabadságvédő Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"klientúra"
] | [] |
53,902 | Közmunkásokkal rakatják ki a fideszes jelölt plakátjait Pándon | „A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” - írta Szabó Rebeka a Facebookon ahhoz a videóhoz, amit - a felvétele elhangzó beszélgetés alapján - Pándon vehettek fel. | „A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” - írta Szabó Rebeka a Facebookon ahhoz a videóhoz, amit - a felvétele elhangzó beszélgetés alapján - Pándon vehettek fel.
Az Egységben Magyarországért aktivistái a Pest megye 10-es választókerületében induló Szabó Rebeka plakátjait tették ki, amikor megszólították a fideszes Pogácsás plakátjaival érkezőket. A beszélgetésből kiderült, hogy közmunkásokról van szó, akiknek az a feladata, hogy a március 15-ére kitett zászlókat szedjék be, és a fideszes jelölt plakátjait tegyék ki. Ezért külön pénzt nem kapnak.
Felhívtuk Lázók József polgármestert, hogy miért von be közmunkásokat a kampányba, de elhárította a megkeresésünket azzal, hogy a választásról nem kíván nyilatkozni. Próbáltuk felhívni a figyelmét arra, hogy a közmunkások kirendelése plakátozásra mégiscsak a választási kampány része, de hajthatatlan volt, és csak azt ismételgette, hogy a választásról nem nyilatkozik. | https://444.hu/2022/03/22/kozmunkasokkal-rakatjak-ki-a-fideszes-jelolt-plakatjait-pandon | https://web.archive.org/web/20221208034101/https://444.hu/2022/03/22/kozmunkasokkal-rakatjak-ki-a-fideszes-jelolt-plakatjait-pandon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozmunkasokkal-rakatjak-ki-a-fideszes-jelolt-plakatjait-pandon | 444 | hungarian-news | 2022-03-22 00:00:00 | [
"Lázók József",
"Pogácsás Tibor"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Pánd",
"Pest megye"
] | [
"foglalkoztatás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,903 | Megvan a botrány első áldozata, felfüggesztették a pécsi tanársegéd vizsgáztatási jogát | Felfüggesztették a vizsgáztatási jogát Mészáros Pál Emilnek, annak a tanársegédnek, aki nem tagadta, hogy a magyar bírósági végrehajtói kamara elnöke, Schadl György kérésére valóban segítette, hogy Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet. | Ungár Tamás;
Pécs;vizsgálat;PTE;
2022-01-17 12:45:49
Megvan a botrány első áldozata, felfüggesztették a pécsi tanársegéd vizsgáztatási jogát
Az ügyben vizsgálat indult.
Felfüggesztették a vizsgáztatási jogát Mészáros Pál Emilnek, annak a tanársegédnek, aki nem tagadta, hogy a magyar bírósági végrehajtói kamara elnöke, Schadl György kérésére valóban segítette, hogy Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet. Ezt válaszolta megkeresésünkre a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, Fábián Adrián. A 24.hu közben megírta, hogy hivatásetikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja miatt az ügyben vizsgálat indított.
Mészáros Pál Emil a dékánnak azt mondta, anyagi haszna nem származott a segítségnyújtásból, baráti szívességet tett, amit már nagyon megbánt. (Arról nem szólt, hogy mit bánt meg, a segítséget vagy a lebukást.)
A vizsgálat – természetesen – nemcsak a tanársegédet és a történetben ugyancsak szerepet játszó hivatalvezetőt, Kovács Bélát érinti, hanem azokat is, akik érdemi vizsga nélkül tovább engedték Nagy Ádámot. Az is elképzelhető, hogy a vizsgálat során újabb Schadl György által ajánlott nevekre is fény derül.
Amúgy a pécsi jogásztársadalom nem fogadta meglepetéssel a történetet. Az általunk megkérdezett jogászok egyöntetűen arról beszéltek: évtizedek óta hallani arról, hogy Pécsen a befolyásos emberek jogi karon tanuló kollégái, barátai, rokonai közül néhányan vizsgateljesítmény nélkül abszolválnak féléveket vagy jutnak diplomához. | https://nepszava.hu/3143576_pte-vizsga-botrany-meszaros-pal-emil-nagy-adam | https://web.archive.org/web/20230905151814/https://nepszava.hu/3143576_pte-vizsga-botrany-meszaros-pal-emil-nagy-adam | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-a-botrany-elso-aldozata-felfuggesztettek-a-pecsi-tanarseged-vizsgaztatasi-jogat | Népszava | hungarian-news | 2022-01-18 00:00:00 | [
"Mészáros Emil Pál",
"Nagy Ádám",
"Schadl György"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"oktatás",
"ítélet/döntés",
"klientúra"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,904 | Jogerős ítélet született Mager Andrea ellen, ki kell adni az MVM-es határozatokat | A vagyonminiszternek ki kell adnia az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-2020-as, tulajdonosi határozatait a szöveg eltakarása nélkül. Az előzmények tükrében azonban lehet még számítani trükkre ennek megtagadásáért. | MSZP;MVM;állami vagyon;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;Mager Andrea;
2022-02-09 07:00:00
Jogerős ítélet született Mager Andrea ellen, ki kell adni az MVM-es határozatokat
A vagyonminiszternek ki kell adnia az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-2020-as, tulajdonosi határozatait a szöveg eltakarása nélkül. Az előzmények tükrében azonban lehet még számítani trükkre ennek megtagadásáért.
A Fővárosi ítélőtábla kedden változtatás nélkül helyben hagyta Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli vagyonminiszternek az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi joggyakorlói (egyedi részvényesi) határozatai kiadásáért indított perben a felperes, Tóth Bertalan MSZP-társelnök számára kedvező, első fokú ítéletet - tudtuk meg az ellenzéki politikustól.
Bár a vagyonminiszter felülvizsgálati kérelemmel még fordulhat a Kúriához, a Lesenyei Terézia vezette tanács döntése jogerős és végrehajtható. Az ítélet írásbeli kézbesítését követő 15 napon belül Mager Andreának meg kell küldenie a pártelnök számára megítélt, kitakarásmentes iratokat.A Fidesz-kormánynak ki kell adnia, milyen tulajdonosi döntéseket hozott 2019-ben és 2020-ban az MVM Zrt.-vel kapcsolatban - üdvözölte a döntést lapunknak Tóth Bertalan. Az ellenzéki honatya elvárja, hogy Mager Andrea haladéktalanul teljesítse a bíróság jogerős ítéletét, tartsa be a törvényeket és fejezze be a titkolózást. Mindenkinek joga tudni, miért, hogyan és kinek akarja átjátszani a Fidesz az egyik legértékesebb nemzeti vagyonunkat - fogalmazott a társelnök.
A papírokból ki kell derülnie például, hogy mikor és milyen határozatok születtek a Mátrai Erőmű megvásárlásával Mészáros Lőrinc veszteségeinek pótlására vagy hogyan készítették elő a köztulajdonban álló MVM magánosítását - közölte. Tegyük egyértelművé: az MSZP nem támogatja az MVM privatizálását, legyen szó akár tőzsdei eladásról, akár egy esetleges kiszervezésről egy fideszes magánalapítványba - szögezte le az ítélet kapcsán Tóth Bertalan. A társelnök a győzelemről ma Facebook-posztban is hírt ad.Tóth Bertalan elsősorban a Mátrai Erőmű botrányos tavalyelőtti megvásárlásához kapcsolódóan igényelt adatokat, részint az állami vevőtől, az MVM-től, illetve a cég állami tulajdonosi jogait gyakorló - a legfontosabb döntéseket egyedül meghozni hivatott - Mager Andreától.
A megszólított felek eddig csak trükkösen, vagyis leginkább sehogy nem teljesítették a társelnök iratkiadási megkeresését. Tavaly év elején Tóth Bertalan parlamenti kérdésére a vagyonminiszter megküldte az általa kiadott 2019-es és 2020-as "részvényesi" határozatok címeit, amelyek ugyanakkor nem utaltak az MVM-re vagy a Mátrai Erőműre. Erről szóló tudósításunk másnapján Mager Andrea a Magyar Nemzeten keresztül megüzente, hogy „részvényesi” határozataik csak az állami cégholdingra, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre (MNV) vonatkoznak, az MVM tulajdonosi jogait pedig Mager Andrea az MNV-től már négy éve magához vonta. A társelnök arról, hogy természetesen nem csak az MNV-s döntéseket igényelte, hosszas levelezésbe bonyolódott Mager Andreáékkal.
A vagyonminiszter először a veszélyhelyzetre hivatkozva haladékot, majd a fáradalmaik költségtérítése fejében 259 ezer forintot kért. Tóth Bertalan perre vitte az ügyet, melynek során Mager Andreáék már 426 ezer forintos igényt nyújtottak be. Bár a per során, tavaly júliusban elküldték a szocialista politikusnak MVM-mel kapcsolatos határozataik címeit, azok között továbbra sem szerepelt Mátrai Erőműre utaló döntés. (Igaz, több tétel is "titkos" megjelölést kapott.) Tavaly októberben aztán a Fővárosi Törvényszék első fokon, helyt adva Tóth Bertalanéknak, a kért adatok kitakarásmentes megküldésére kötelezte a vagyonminisztert. A vita egyébként jórészt a költségtérítés mértékről zajlott, amiben a pártelnök végül 54,4 ezer forint megtérítését vállalta. (Igaz, Mager Andrea pedig 127 ezer forint perköltséggel neki tartozik.) Maga az iratkiadási igény kevesebb hangsúlyt kapott, amit így a bíróság fennakadás nélkül megítélt. | https://nepszava.hu/3145884_mager-andrea-fovarosi-itelotabla-mvm-hatarozat | https://web.archive.org/web/20230202021427/https://nepszava.hu/3145884_mager-andrea-fovarosi-itelotabla-mvm-hatarozat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-itelet-szuletett-mager-andrea-ellen-ki-kell-adni-az-mvm-es-hatarozatokat | Népszava | hungarian-news | 2022-02-08 00:00:00 | [
"Mager Andrea"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,905 | Elmarasztalták a pándi polgármestert, aki közmunkásokkal plakátolt a Fidesznek | A Pest megyei 10. választókerület választási bizottsága reggel egyhangúan elmarasztalta Lázók József pándi polgármestert egy videófelvétel alapján, amin jól látható, hogy közmunkások helyezik ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait – tájékoztatta lapunkat Tóth Kálmán, az MKKP delegáltja. | A Pest megyei 10. választókerület választási bizottsága reggel egyhangúan elmarasztalta Lázók József pándi polgármestert egy videófelvétel alapján, amin jól látható, hogy közmunkások helyezik ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait – tájékoztatta lapunkat Tóth Kálmán, az MKKP delegáltja.
Pénzbírságot, tekintettel az érintett terület nagyságára és a kevés érintett választópolgárra, nem tartott célravezetőnek és indokoltnak sem a bizottság, ebben minden tag egyetértett. Pogácsás Tibor, a Fidesz jelöltjének felelősségét nem állapították meg, erre vonatkozóan bizonyíték nem volt.
Mint arról beszámoltunk, közmunkások helyezték ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait a Pest megyei Pándon. Lázók József polgármester megbízásából dolgoztak – ezt ők maguk ismerték be egy videóban, amit Pogácsás ellenfele, Szabó Rebeka aktivistái készítettek Pest megye 10. választókerületében.
Azt a feladatot kapták, hogy szedjék le a március 15-i megemlékezés után a zászlókat, és a helyükre kerül a fideszes plakát az oszlopokon. Azt is megkérdezték az önkormányzati dolgozóktól, hogy mennyi pluszpénzt kapnak a munkáért, mire azt válaszolták: semmit, ez a közmunka része. | https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/22/elmarasztaltak-a-pandi-polgarmestert-aki-kozmunkasokkal-plakatolt-a-fidesznek | https://web.archive.org/web/20220412113846/https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/22/elmarasztaltak-a-pandi-polgarmestert-aki-kozmunkasokkal-plakatolt-a-fidesznek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmarasztaltak-a-pandi-polgarmestert-aki-kozmunkasokkal-plakatolt-a-fidesznek | Telex | hungarian-news | 2022-03-22 08:10:00 | [
"Lázók József",
"Pogácsás Tibor"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Pánd",
"Pest megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"választások - népszavazás",
"közszolgák a kampányban"
] | [] |
53,906 | Két perc alatt elérhetik majd az M1-es autópályát a pátyiak | A 6,7 milliárd forintos beruházás három részből áll, az M1-es lehajtója mellett megépül a pátyi nyugati elkerülő út, és felújítják a Pátyot Telkivel összekötő utat is. A kivitelező a Mészáros és Mészáros Zrt., a munka költsége 4,4 milliárd forint, és várhatóan idén decemberre készül el. A beruházást a magyar állam finanszírozza. | Összekötő út épül az M1-es autópályánál lévő Sasfészek-tó pihenőhely és a Pest megyei Páty között, a beruházás alapkövét kedden tették le az MTI szerint.
A 6,7 milliárd forintos beruházás három részből áll, az M1-es lehajtója mellett megépül a pátyi nyugati elkerülő út, és felújítják a Pátyot Telkivel összekötő utat is.
A NIF Zrt. honlapján lévő tájékoztatás szerint az első ütemben a Sasfészek pihenő csomópontjától egy 800 méter hosszú 2x1 sávos új út létesül két körforgalommal.
A második ütem egy 1,6 km hosszú 2x1 sávos új utat, két körforgalmat és egy szintbeni csomópontot tartalmaz a Kölcsey utcánál. A Rákóczi utcában majdnem másfél kilométeren rendbe teszik az útburkolatot.
A kivitelező a Mészáros és Mészáros Zrt., a munka költsége 4,4 milliárd forint, és várhatóan idén decemberre készül el. A beruházást a magyar állam finanszírozza. | https://telex.hu/belfold/2022/03/22/m1-es-autopalya-paty-lehajto-elkerulo-utepites-sasfeszek | https://web.archive.org/web/20220625170535/https://telex.hu/belfold/2022/03/22/m1-es-autopalya-paty-lehajto-elkerulo-utepites-sasfeszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-perc-alatt-elerhetik-majd-az-m1-es-autopalyat-a-patyiak | Telex | hungarian-news | 2022-03-22 08:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"útépítés",
"klientúra"
] | [] |
53,907 | „Semmilyen gazdasági tevékenységet nem végző” cégben tűnt fel a zűrös váci fociügy fideszes főszereplője | Pető Tibor nem tüntette fel céges érdekeltségét a vagyonnyilatkozatában. Érdeklődésünkre azt felelte, a tulajdonrészét már értékesítette, de a nyilvános adatok szerint még résztulajdonosa a cégnek. Közben a városban egy nyolclakásos társasház megépítésével hozták összefüggésbe, és a „váci fociügy” és körülötte sűrűsödik. | 2022 elején kellett leadniuk az önkormányzati képviselőknek a vagyonnyilatkozatukat. Mivel Vác Város Önkormányzata ezeket nem töltötte fel a honlapjára, közérdekű adatigényléssel fordultunk a városvezetéshez, hogy megnézzük Pető Tibor korábbi fideszes alpolgármester vagyonnyilatozatát.
A dokumentum szerint Petőnek van egy tavaly vásárolt két hektáros szántója, egy személygépjárműve, egy motorcsonakja, valamint egy veszpája. Pénzintézettel szemben (adóstársként) közel 6, magánszeméllyel szemben 21 millió forint tartozása van, és az önkormányzati képviselői tiszteletdíján túl a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) elnöki tisztsége után kap bruttó 510 ezer forint havi fizetést.
Ugyanakkor Pető Tibor a vagyonnyilatkozata azon részét áthúzta, amely a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozik, amiből arra lehetne következtetni, hogy nincs ilyen neki.
Viszont a céginformációs adatbázis adatai szerint résztulajdonosa egy bizonyos BHV Property Solutions Kft.-nek.
A tagsági jogviszony tavaly februárban kezdődött. A cégben feltűnnek más, a helyi közéletben szereplő figurák. Pető mellett. Bodonyi Béla az egyik ilyen, aki a város kulturális bizottságának tagja volt. Ő is megjelenik azon az elhíresült felvételen a korábbi alpolgármesterrel együtt, amelyen a Fidesz 2018-as választási győzelme után többek azt skandálják: „Egyszerűen senkik vagytok, hej, hej!” Bodonyi egyik cége a Start Hibo Kft., aminek társulajdonosa és ügyvezetője, Hisbéli András szintén tagja a BHV Property Solutions Kft.-nek. A társaság negyedik tagja pedig az Újpest egykori focistája, Steidl Sándor, aki a VVLSE sportigazgatója.
Megkerestük Pető Tibort. A volt fideszes alpolgármester közölte,
„az említett cég megalakulását követően semmilyen gazdasági tevékenységet nem végzett, a tulajdonrészemet pedig névértéken értékesítettem”.
Ez viszont azt jelenti, hogy a változást még nem jegyezték be, hiszen a céginformációs adatbázis szerint Pető jelenleg résztulajdonosa a társaságnak.
Miért érdekes Pető vagyona?
Pető Tibor 2019 októberéig, az önkormányzati választásig volt a város alpolgármestere, de listáról bekerült a képviselő-testületbe kormánypárti képviselőként. A múlt évben többször is foglalkoztunk az ún. „váci fociüggyel”; a Pető által vezetett VVLSE 2016-2017 környékén részben önkormányzati forrásokat felemésztve összesen több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott egy akadémia létrehozására és a helyi stadion felújítására. Előbbi esetében a munkák már a kezdeti fázisban elakadtak, utóbbi meg még mindig nem készült el. Időközben az önkormányzat arról döntött, hogy visszakér 73 millió forintnyi támogatást, amit az egyesület nem teljesített határidőre.
Az előző év végén a VVLSE berkein belül korábban működő Vác FC volt vezetői arról vallottak, hogy az egyesület vezetői havi „nem hivatalos összegeket” követeltek tőlük. Mindezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Kíváncsiak voltunk rá, hogy vajon amíg a helyi fociberuházások akadoznak, addig hogyan változott Pető Tibor vagyona. Így bukkantunk rá, hogy kihagyta a BHV Property Solutions Kft.-ben lévő érdekeltségét a vagyonnyilatkozatából.
Nem mellesleg Pető tavaly szeptemberéig a Fidesz váci szervezetének elnöke is volt, azóta Szádoczki Imre tölti be ezt a posztot (az új elnök szintén látható az „Egyszerűen senkik vagytok...”-videón). Utánajártunk annak is, mivel foglalkozik az egykori polgármester most, hogy már nem vezeti a helyi Fideszt.
Pető, az építettő?
Túl sok információ nem található a BHV Property Soluions Kft.-ről. A céginformációs adatbázis adatai szerint 2017-ben alapították. Főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adás-vétele, de az elmúlt három évben nem termelt egyetlen forint árbevételt sem, az üzemi eredménye is mínuszos volt. Arra csak májusban derül fény, hogy a múlt évben hogyan teljesített a cég, hiszen akkor kell majd leadni a társaságoknak a beszámolójukat. Ugyanakkor 2017-ben vételi szándéknyilatkozatot tett a városban található Karacs Teréz Kollégium épületére, amit végül nem vásárolt meg.
Érdekesség, hogy a váci Jobbik a közelmúltban közleményben felszólította Pető Tibort, tisztázza, hogyan szerepelhet egy belvárosi társasház építtetőjeként a neve egy hivatalos dokumentumon, miközben a vagyonnyilatkozata alapján ezt nem engedhetné meg magának. Tótváradi-Nagy Bence önkormányzati képviselő egyebek mellett a sajtótájékoztatón azt mondta, „Pető Tibor elnökli a váci fociklubot is, ami több száz millió forintos városi támogatással nem tud elszámolni”.
A Narancs.hu-hoz eljutott dokumentumok szerint 2021 januárjában valóban benyújtottak egy meglévő lakóépület részleges bontására vonatkozó, településképi bejelentési eljáráshoz szükséges kérelmet, amin építtetőként Pető Tibor van feltüntetve. Ugyanerre az ingatlanra a Pest Megyei Kormányhivatalhoz is benyújtottak egy bontási engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmet, az építésügyi nyilvántartás szerint májusban született – vélhetően jóváhagyó – érdemi döntés. Novemberben pedig egy önkormányzat tervtanácsának nyújtottak be nyolclakásos társasház építési engedélyre vonatkozó adatlapot, amin egy bizonyos Pető Lászlóné van feltüntetve építtetőként, viszont a dokumentumon megadott telefonszám megegyezik Pető Tiboréval.
„Én megértem, hogy elkezdődött a kampány és valamivel a jobbikos képviselők igyekeznek elterelni antiszemita botrányaikról a figyelmet, de ez a közlemény alaptalan, követethetetlen és hazug, éppen mint a Jobbik politikája, mióta balliberális pártnak állt!”
– írta Pető Tibor megkeresésünkre. Hozzátette, nem épít társasházat, és a VVLSE pedig több mint egy éve leadta elszámolásait az önkormányzatnak.
„Amennyiben a jobbikos képviselőknek társasházépítéssel, annak finanszírozásával kapcsolatos tanácsokra van szükségük, javaslom vessék fel a témát egy összefogás frakcióülésen, több képviselőtársuk avatott a kérdésben! Tudom, hogy kampány van, de kérem vegyék komolyan képviselői munkájukat! Ez már nem egy egyszerű röplapszerkesztési feladat!” – fogalmazott.
A napokban egy másik, Pető Tiborral kapcsolatba hozható ügyről számoltunk be. | https://magyarnarancs.hu/belpol/semmilyen-gazdasagi-tevekenyseget-nem-vegzo-cegben-tunt-fel-a-zuros-vaci-fociugy-fideszes-foszereploje-246398# | https://web.archive.org/web/20230307065513/https://magyarnarancs.hu/belpol/semmilyen-gazdasagi-tevekenyseget-nem-vegzo-cegben-tunt-fel-a-zuros-vaci-fociugy-fideszes-foszereploje-246398# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bsemmilyen-gazdasagi-tevekenyseget-nem-vegzor-cegben-tunt-fel-a-zuros-vaci-fociugy-fideszes-foszereploje | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-21 20:00:00 | [
"Pető Tibor"
] | [
"Fidesz",
"Vác Város Labdarúgó Sportegyesület"
] | [
"Pest megye",
"Vác"
] | [
"támogatás",
"sport",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
53,908 | Nem hagyják magukat a balatonvilágosiak a Club Aliga ügyében | Két héttel a választások előtt tulajdonost váltott az egykori aligai pártüdülőt fejlesztő projektcég. A balatonvilágosi polgármester pénteken rendkívüli képviselő-testületi ülésen próbált a befektetőknek kedvező határozatokat elérni. | Többek között azt kezdeményezte Takács Károly független polgármester, hogy a testület tárgyaljon a Club Aliga befektetőivel, és hogy a település ne kezdeményezzen alkotmánybírósági normakontrollt a tervezett fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet miatt. Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, önkormányzati képviselő azt mondta a magyarnarancs.hu-nak: azt gyanítja, a polgármester bennfentes információk birtokában terjesztette a szerinte aggályos javaslatot a testület pénteki ülése elé „olyan indoklással, mintha csak a befektetők, immár az új tulajdonosok diktálták volna".
A péntek reggeli rendkívüli ülésen Takács Károly kezdeményezése nem járt sikerrel, mivel a képviselők egyhangú szavazással levették a napirendről a témát. Bukovszki lapunknak elmondta, hogy „az előterjesztés kézhez vétele utáni másfél napban fellármáztam, akit csak lehetett, elhívtam a jegyzőt is az ülésre a siófoki közös önkormányzati hivatalból. Végül az az érvem hatott, hogy a szervezeti és működési szabályzatunk szerint öt nappal korábban meg kéne kapnunk az előterjesztéseket, ezt pedig csak másfél nappal az ülés előtt vettük kézhez. Nem értem a sietséget. Talán az új tulajoknak akart megfelelni a polgármester a csütörtöki bejelentés után mindjárt másnap reggel?”
Választás előtti tulajváltás a projektcégben
Csütörtökön írta meg ugyanis a Portfolio, hogy az egykori aligai pártüdülő területén fejlesztéseket tervező projekttársaságnak, a PRO-MOT Hungária Kft-nek új tulajdonosa lett, miután a Bayer Property Kft. megvásárolta az Appeninn BLT Kft.-től a PRO-MOT 75%-os, illetve a Lexan Alifa Kft.-től a 25%-os tulajdonrészét.
2019 tavaszáig Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincznek is volt érdekeltsége az Appeninnben. Szállodát és üdülőkomplexumot terveztek 2020 augusztusában, amikor a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította a Club Aliga „fejlesztését”, aminek „eredményeként” a beruházó nem köteles közutakat létesíteni és a vízhez lejutást biztosítani a helyiek számára. Az Aligai Fürdőegyesület egyik tagja akkor azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: „A szomszéd idős hölgy sírva fakadt, amikor elmondtam neki, mi készül. Amikor előbb 1 milliárd, majd 7,3 milliárd forintot kapott a beruházás a Kisfaludy-programból, majd előbb Mészáros, azután Tiborcz is kiszállt a »buliból«, még jobban megijedtünk, mert attól tartottunk, itt valami akkora nagy disznóság készül, hogy valakik nem akarják, hogy ennek a két névnek köze legyen hozzá, legalábbis amíg a botrány el nem ül…”
Beleállnak
Bukovszki András szerint a tulajdonosváltásban szerepe lehet annak is, hogy a helyi civilek, például az ő egyesületük is demonstrációkkal, fórumokkal, valamint beadványok sorával „kellemetlenkedik” a befektetőknek. Legutóbb például azért támadták meg a 47 hektáros üdülőkomplexum fejlesztésének környezetvédelmi hatástanulmányát, mert szerintük az több ponton is jogszabályt sért, így például akkor, amikor védett épületek elbontását tervezik, vagy az ugyancsak helyi védelem alatt álló aligai magaspart részleges elbontását, néhány üdülőépület felhúzása érdekében. „Szerintem megunta az Appeninn a Club Aliga körüli, általunk keltett lármát, ez nekik már üzletileg sem volt kedvező – így az alelnök. – De persze nem tudjuk még, hogy kit kaptunk most meg új partnerként.”
Bukovszki András
Bukovszki András szerint Takács Károly független polgármester a befektetők érveit ismételte meg. „Bár a polgármester szerint a Club Aliga fejlesztése ellen vagyunk és hangulatkeltő rémképekkel traktáljuk a nyilvánosságot, a fejlesztés szükségességét senki sem vitatja. Mi azt akarjuk, hogy valaki garantálja: a helyiek, ahogy eddig, továbbra is használhatják a Club Aliga közútjait, továbbá lejuthatnak a parti sétányra, a strandra. A fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet azonban egyértelműen leszögezi: a 47 hektáros területen közutak nem maradhatnak, a parti sétányt meg beépíthetik. Az előző tulajdonos, az Appeninn képviselője ha máshogy nem is, legalább szóban ígéretet tett: ezek a szerzett jogaink nem csorbulnak. De mi, a helyieket képviselő civilek kezdettől fogva azt kérdezzük: ki garantálja ezt nekünk? És ha tulajdonosváltás lesz, akkor mi kötelezi az újakat az előző szóbeli ígérvény betartására? Ez most be is következett:
megtörtént a tulajdonosváltás, az újakat nem ismerjük, kíváncsian várjuk az álláspontjukat.
Ami pedig az alkotmányossági normakontrollt illeti, azt szeretnénk bizonyítani, hogy a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító kormányrendelet alkotmányellenesen korlátozza Balatonvilágos önkormányzatát, lakosságát. Visszavonását legfeljebb még a kormánytól lehetne kérni. Egyelőre szerintünk nincs miről tárgyalnunk a befektetőkkel, hiszen ők nem tudnak kormányrendeletet se módosítani, se visszavonni.”
Az egyesületi vezető–önkormányzati képviselő arra is emlékeztetett: őt és két másik képviselőtársát a polgármester és három képviselő már hónapokkal ezelőtt kizárta a Club Aligával folytatott tárgyalásokból, amikor azok az előző tulajdonos kérésére bennfentesi-titoktartási nyilatkozatot írtak alá, Bukovszki és két társa viszont erre nem volt hajlandó. Az állampolgári jogok biztosa Bukovszkiék kizárását aggályosnak minősítette, a helyzet azonban azóta se változott.
Lapunk írásban megkérdezte Takács Károlyt, Balatonvilágos polgármesterét, hogy miért volt szükség a falu képviselő-testületének azonnali állásfoglalására, egyeztetett-e előzőleg az új tulajdonosokkal. Választ eddig nem kaptunk; ha megérkezik, közöljük.
Újak vagy régiek?
Az új többségi tulajdonos, a BAYER Property Ingatlanfejlesztő Zrt. egyedüli részvényese a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt., amelynek jelenleg egyedüli részvényese Balázs Attila. Az Erdélyből elszármazott vállalkozó nevével találkozhattunk már a Club Aliga sztoriban. A Forbes szerint „az Appeninn Nyrt. tulajdonosa a Puskás Stadionon is dolgozó, top100-as építőipari cég feje, Balázs Attila a hozzá köthető Zinventive befektetőcégen keresztül, illetve a dollármilliárdos Csányi Sándor bankjának ingatlanalapja, az OTP Ingatlanbefektetési Alap, ami még 2018 márciusában vette meg tőzsdén kívüli ügyletben a cég 5,92 százalékát a Mészáros-féle Konzumtól.” A Bayer Construct feltűnően sok állami beruházást végez. Ők építették többek között az Etele Plázát, a Puskás Arénát, a Ludovika Campust, az MTK Stadiont, ők alakíthatták át a balatonfüredi mólót, de határon túli pályázatokon is nagyokat nyertek.
Mi lehet a tulajdonosváltás oka a hivatalos magyarázaton túl, miszerint az Appeninn ezentúl másra szeretne koncentrálni? Egyesek szerint az, hogy az új tulajdonost nem köti a régi tulajdonos említett szóbeli ígérete, azaz hogy a lakosság az „ingatlanfejlesztés” után is szabadon lejuthat a partra. Kerestük a Bayer Propertyt a cégjegyzékben megadott e-mail címen. Levelünket látták, de nem válaszoltak. Azt szerettük volna megtudni, felvették-e már a kapcsolatot Balatonvilágos és Balatonaliga önkormányzatával/fürdőegyesületével a Club Aliga miatt. Tudomásuk van-e arról, hogy a PRO-MOT Hungária Kft. milyen kötelezettségvállalásokat tett a parti terület lakossági megközelítésével és a tervezett közutak ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatban? Ha ezekről a vállalásokról tudnak, azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik-e el? Szándékukban áll-e biztosítani Balatonaliga és Balatonvilágos lakosságának, üdülőtulajdonosainak a parti sáv, illetve a strand térítésmentes megközelítését?
A Club Aliga 37 hektárjának tulajdonjogát és 10 hektárjának vagyonkezelői jogát megszerző, korábban a Mészáros–Tiborcz kettős, majd Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. tervezett beruházását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította. A befektetők több részletben mintegy 10 milliárd forintnyi állami támogatást nyertek el a projektre. Az Aligai Fürdőegyesület egyebek közt sérelmezi, hogy a fejlesztőnek nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat, akár 6-8 emeletes monstrumokat is építhet a partra. Az MSZMP-üdülő idején az objektum a nemzeti vagyon része volt, állami tulajdon. Most magántulajdonba került 37 hektár, és tartani lehet tőle, hogy a még állami tulajdonban maradt 10 hektáros területet is privatizálják a Club Aliga jelenleg közút minősítésű útjaival és a helyiek által is használt strandjával, parti területeivel együtt. Az 1940-es évek végén Rákosiék államosították Balatonaliga központi, vízparti területeit, sajátították ki lakóingatlanjait és alakították ki a pártüdülőt, a mai Club Aligát úgy, hogy a településnek gyakorlatilag nem hagytak szabad Balaton-partot.
Mást és mást látnak a képviselők
A térség egyéni országgyűlési képviselője a fideszes Witzmann Mihály, de pártlistán parlamentbe jutott jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita is a választókerületért dolgozik. Április 3-án egymás ellenfelei lesznek.
Witzmann 2020. augusztus 27-i posztjában arról számolt be, hogy balatoni ügyekről egyeztetett a Miniszterelnökségen. Abban maradtak, hogy „hamarosan sor kerülhet egy személyes konzultációra, amelyen a balatonvilágosi önkormányzat, az Aligai Fürdőegyesület, a beruházó és a Miniszterelnökség képviselői, valamint jómagam is jelen leszünk. A cél továbbra is változatlan: a Club Aliga területének méltó, színvonalas szolgáltatásokat teremtő, a világosi lakosokat, üdülőtulajdonosokat is szolgáló, valamint a helyi közösséget új munkahelyekkel és adóbevételekkel támogató megújítása.” Szeptemberben az egyeztetés megtörtént, de annak eredményéről nem számolt be.
A fideszes képviselő egy évvel később tért vissza a témára: 2021 októberében azt írta, hogy bár nem hívták, de elment a Fürdőegyesület prezentációval egybekötött fórumára. Ott megtudta, hogy „a Club Aliga helyett Aligaliget nevet viselő komplex beruházás mindenki számára nyitott és elérhető lesz a főszezonban és azon kívül is! (…) A zöld felületek megtartása és a ligetszerű, barátságos, környezetbarát kialakítás a projekt egyik fő prioritása. A fejlesztéssel több száz új munkahely jön létre, és a helyi önkormányzat, illetve vállalkozások bevételei is emelkedni fognak. (…) A vízparti sétány a jövőben is elérhető lesz.”
Sem korábban, sem két héttel ezelőtti bejegyzésében nem említi viszont, hogy a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította a Club Aliga „fejlesztését”.
Megkérdeztük Witzmann Mihályt, hogy a PRO-MOT Kft. korábbi balatonaligai kötelezettségvállalása (a lakosság lejárhat a partra) meghiúsul-e, illetve hogy bejegyzik-e az ingatlannyilvántartásba a szükséges közutakat. A képviselő nem válaszolt lapunknak.
Potocskáné Kőrösi Anita is figyelemmel kísérte a Club Aliga sorsát. 2021. október 7-én Witzmannhoz hasonlóan ő is részt vett a lakossági fórumon, de mintha egy teljesen más eseményen járt volna a beszámolója szerint. „A Club Aliga régmúlt emlékeinek eltörlése állhat a befektető érdekében, erre történt több utalás is a tegnapi tájékoztatón, amit közel két év után hívtak össze.A fejlesztő PRO-MOT is meglepődhetett a nagy lakossági érdeklődéstől, mert hiába rakták – nyilván szándékosan – csütörtök 11:30-ra a fórumot, sok nyaralótulajdonos így is ezért utazott Balatonvilágosra, hogy végre tájékoztatást kapjon, hogy mi lesz a közutakkal a területen. A színes-szagos prezentáció persze kínosan kerülte ezt a kérdést. Az érdeklődők joggal emelkedtek szólásra, hogy végre erről beszéljenek, mert itt mindenkit az érdekel: KÖZÚTON megközelíthető lesz-e a strand és a Balaton-part. A válasz elterelő volt, mint ahogy fideszéknél szokás.”
A jobbikos képviselő 2021. november 29-én az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén többek között
Rogán Antalt is kérdezte a Club Aligáról, a közutak és közparkok jövőbeni helyzetéről, amire konkrét garanciát (legyen az ingatlannyilvántartásban bejegyezve a közérdekű státusz) Rogán nem tudott adni.
Potocskáné szerint ebben is a befektetői érdekek szem előtt tartása érhető tetten.
Az érintett településeken arra kíváncsiak az emberek, mi lehet a valódi oka a választás előtt két héttel lezajlott tulajdonoscserének. Bukovszki András szerint „nyilvánvaló, hogy komoly erőkkel állunk szemben, s aligha tévedünk, ha úgy véljük, április 3-án így vagy úgy, de a mi harcunk is eldől”.
Lapunk írásban megkérdezte Takács Károlyt, Balatonvilágos polgármesterét, hogy miért volt szükség a falu képviselő-testületének azonnali állásfoglalására, egyeztetett-e előzőleg az új tulajdonosokkal.
A cikkünk megjelenése után érkezett polgármesteri válasz arra nem tért ki, hogy miért volt szükség azonnali állásfoglalásra Club Aliga-ügyben, arra pedig, hogy egyeztetett-e előzőleg a tulajdonosokkal, azt felelte írásos válaszában: „A kérdés nem igényelt egyeztetést a tulajdonossal, így arra nem került sor.”
A Club Aligával számos cikkben foglalkozott a Narancs.hu; legutóbb ezt írtuk a témában: | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-hagyjak-magukat-a-balatonvilagosiak-a-club-aliga-ugyeben-247109 | https://web.archive.org/web/20220703111527/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-hagyjak-magukat-a-balatonvilagosiak-a-club-aliga-ugyeben-247109 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hagyjak-magukat-a-balatonvilagosiak-a-club-aliga-ugyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-19 17:51:00 | [
"Balázs Attila",
"Takács Károly"
] | [
"Balatonvilágos Község Önkormányzata",
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Club Aliga",
"Lexan Holding Zrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
53,909 | Törvénytelen hálapénz a Fidesz „civiljeinek” – újabb 4,8 milliárd a kampányfinisben | Idén februárban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség újra kinyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – ám a törvényben előírt egy hónap helyett ezúttal két hetet adtak a pályázatok benyújtására. Ahogy tavaly feltártuk, ez az a forrás, amelyet nem valamiféle normatív rend, hanem a fideszes választókerületi elnökök, képviselőjelöltek kampányérdekei szerint szórtak szét. A mostani kiírásban szereplő újabb 4,8 milliárd forint elosztásáról a napokban döntenek. | Hogy miért foglalkozik a Válasz Online – immár visszatérően – az úgynevezett Városi Civil Alap (VCA) pénzosztásaival? Mert a kormányzat ennek a típusú forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az nem kérdés, hogy a kabinet tett lépéseket ezen akciók jogszabályszerűsítésére. A VCA gyakorlata azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszerében érvényes törvényi rend szerint is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít: elvileg tehát bűnt követ el, aki állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem a 2022-es parlamenti voksoláson induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva oszt el.
Márpedig a VCA első körének tavalyi elemzésekor egyértelműen igazoltuk, hogy az eredménylista kizárólag választókerületi logika alapján értelmezhető. Nem pusztán arról van szó, hogy jórészt fideszes hátterű alapítványok, egyesületek vitték el az időközben kiiktatott Norvég Alap civil kasszájának „pótlására” szolgáló 4,4 milliárd forintos magyar állami összeg tetemes részét. Hanem arról, hogy nem születtek országosan egységes támogatási kategóriák, választókerületenként eltérő elosztási mintázatot azonosítottunk; Miskolcon és Hatvanban például 15-15 milliónként szórták szét a rendelkezésre álló összeget, Szombathelyen 8-8, Törökszentmiklóson 5,85-5,85 milliónként, miközben a berettyóújfalui vagy a hajdúszoboszlói körzetben megszámlálhatatlan mennyiségű szervezet kapott százezres tételeket.
Mára az is kiderült, hogy a Miniszterelnökség nem tántorodott el a folytatástól a saját „szörnyszülötte” láttán. Idén február 2-án meghirdette a VCA második körét, immár 4,8 milliárdos keretösszeggel. Itt az eredménylistát még nem látjuk, de már a kiírás is ellentétes a hatályos jogszabályokkal. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis „a pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre”, ennek ellenére most csak bruttó kéthétnyi időablakot nyitottak – február 2. és február 18. között – a pályázatok benyújtására.
A fenti rendeletben ugyan van olyan kitétel, hogy „ha a pályázat céljára tekintettel indokolt”, a támogató eltérhet a legalább harminc napos intervallumtól – csakhogy a tavalyi VCA-kiírás még a jogszabályszerű egy hónapos határidővel dolgozott, most pedig nem indokolta meg senki a sietség okát. Úgyhogy az előzmények alapján mi csak arra tudunk gondolni, hogy a kormányzat a 2021-ben folyósított „kampányrásegítő” támogatások után még ebben a ciklusban ki akarja fizetni a hálapénzt is a hozzá lojális, választókerületi értelemben hasznos egyesületeknek, alapítványoknak. (E feltételezésünket erősíti, hogy a háttérben több olyan civilszervezeti vezetővel beszéltünk, aki előző cikkünk után felkereste a nála regnáló fideszes választókerületi elnököt, és megkérdezte: mit kell tennie ahhoz, hogy a VCA következő köreiből esetleg ő is részesüljön? A válaszok leírására forrásaink egyelőre nem adtak engedélyt, de annyit elárulunk: egy olyan képviselőjelölt sem akadt, aki azt mondta volna, hogy ő nem illetékes a témában.)
Az első VCA-körben egyébként szervezetenként maximum 15 millió forintot lehetett nyerni például buszra, ingatlanra, kommunikációra – azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra –, a mostani második fordulóban legfeljebb „csak” 11 millió járhat hasonló célokra. Ám ez utóbbi tétel is közel háromszorosa a normál állami civil pályázatokon elnyerhető összegeknek – és miközben utóbbiaknál gyakran több tízezer karakteres indoklást kell írni a beadványokhoz, a pártlogika szerint működő VCA mindössze kétezer karakternyi szöveget kér. Melyben elvileg ki kellene térni a kétéves időtartamú projektek céljaira, célcsoportjaira, szellemi hasznosulására, valamint a résztvevő szakemberek és/vagy eszközök ismertetésére és minden egyéb releváns körülményre. Ez nyilván vicc, tehát már maga a VCA-pályáztatás folyamata garantálja, hogy ne normativitásra törekvő szakmai döntések szülessenek.
A helyzet megítélését tovább súlyosbítja, hogy – mint még tavaly egy másik cikkben jeleztük – a VCA első köre mellett időközben a kultúrkasszát is megfúrták a Fidesz kedvenc egyesületei, alapítványai. Konkrétan arról van szó, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma is nyitott egy olyan alkasszát – az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) közvetítésével –, amelyből a kormánypárt hasznos civiljeit extrán jutalmazták. Innen maximum 8 millió forintot lehetett lehívni, tehát az igazi nagymenők már 15 plusz 8, azaz összesen 23 milliós bevétellel a hátuk mögött várják a VCA második fordulójának ünnepélyes eredményhirdetését.
Az újabb döntési lista publikálásáig az eddigieknél is extrémebb tényekkel igazoljuk, hogy a „civil” alap első köre a közérdek helyett – döntően – egészen más célokat szolgálhatott. Egyrészt összefésültük korábbi listáinkat, és 118 olyan szervezetet találtunk, amely a VCA és/vagy az EMET említett forrásaiból tavaly 15 és 23 millió forint közötti pénzt gyűjtött be. Ezután megnéztük, hogy a 118-ak közül hányan szerepelnek az adóhivatal „1 százalékos” nyilvántartásában – hiszen értelemszerűen azok az igazán bevetett, múlttal is rendelkező, valós tevékenységet folytató civil egységek, amelyek évről évre ráhajtanak az állampolgárok 1 százalékos felajánlásaira. Megdöbbenésünkre a 118-ból mindössze 38-an részesültek az adóbevallók tavalyi rendelkezéseiből, és ezek között csak öt olyan szervezet akadt, amelyet huszonöt főnél többen támogattak az 1 százalékos csatornán keresztül. Ezek az adatok önmagukban bizonyítják tehát, hogy a legszerencsésebb VCA-győztesek alig-alig végeznek valódi, klasszikus, a „szélesebb néptömegek” által is értékelt civil munkát. És miközben egy átlagos falusi tűzoltóegyesületnek is van legalább harminc-negyven 1 százalékos felajánlója, a kormányzat által „túlszeretett” klubok csak elvétve büszkélkedhetnek efféle társadalmi megbecsültséggel.
A 118-ak között szerepel például az a Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület is, amelyet korábban csak laza szálakon tudtunk a Fideszhez kötni. Mára azonban minden lepel lehullt: a szervezetet átnevezték Best Budának Egyesületre, új ügyvezetőt is kapott N. Szász Adrián személyében, aki amellett, hogy a Fidelitas közép-magyarországi regionális igazgatója, egyben a XII. kerületben parlamenti képviselőjelöltként induló Fürjes Balázs személyi titkára is (a Budapest Fejlesztési Központhoz tartozó e-mailcímmel). Ugyancsak ott van a 118-as körben két XIV. kerületi társaság, a Mentor Közéleti Kulturális, Sport Egyesület és az Alsórákosi Civil Egyesület is. Ezeket ugyanazok a személyek menedzselik vagy vezették korábban, akik a Hadházy Ákos elleni szórólapos kampányt is futtatják Zuglóban a – VCA-forrásból szintén részesült – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány égisze alatt.
Mindazonáltal a 118-as elitklubnak is vannak még elitebb, csúcskategóriás tagjai, melyek az alábbi listában is szerepelnek. Konkrétan 19 olyan szervezetet találtunk, amely a VCA–EMET-alapokból tavaly legalább 20–23 millió forintot „zsákolhatott”. Ezeknek mind írtunk egy-egy e-mailt, melyben a nekik kiutalt közpénzek felhasználásáról érdeklődtünk. (Mivel a legtöbbjüknek honlapja sincs, az internet különböző zugaiból bányásztuk elő a vezetőik elérhetőségét). A 19-ből öt méltatta válaszra lapunkat – az alábbi listában közöljük is mondandójukat. Ezek megítélését pedig olvasóinkra bízzuk…
⃰
A NER által leginkább „túljutalmazott” alapítványok és egyesületek – az a 19 szervezet, amely a 2021-es Városi Civil Alapból (VCA) és az előadó-művészeti szervezetek tavalyi többlettámogatásából (EMET) összesen legalább 20 millió forintra érdemesült
1. Kovács K. Zoltán Alapítvány (Budapest) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a KDNP-közeli szervezet a „politikai kereszténység” médiumaként ismert Vasárnap.hu kiadója; kurátora a Miniszterelnökség irányítása alatt álló Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója, Kovács-Pifka Péter
Az alapítás ideje: 2018. április
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 102,8 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 16 felajánló támogatta
2. Pannónia Szíve Alapítvány (Bicske) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet első képviselője a Felcsút községet is magában foglaló választókerület parlamenti képviselője, Tessely Zoltán volt, jelenleg pedig a politikus jobbkeze, Strommer Mátyás viszi az alapítványt
Az alapítás ideje: 2020. október
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 0 forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Strommer Mátyás azt írta lapunknak, hogy az elnyert összegből készítették el a most megjelenő „Pannónia Szíve – harmincöt település felemelkedésének krónikája” című képes albumot. A 2022-es VCA-pályázaton 11 milliós összeget próbálnak nyerni, egyelőre várják az eredményt.
3. Összefogás Egyesület (Érd) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere
Az alapítás ideje: 1997. november
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 12,8 millió forint
4. Bonum Publicum Egyesület (Csömör) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet vezetője, Mavrák Krisztina a fideszes parlamenti képviselő, Vécsey László munkatársa
Az alapítás ideje: 2016. július
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 1,5 millió forint
5. Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület (Hatvan) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); ez a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
Az alapítás ideje: 2014. október
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 15,4 millió forint
6. „Élhető Diósgyőrért” Egyesület (Miskolc) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet nemrég leköszönt elnöke Seresné Horváth Zsuzsanna, korábbi fideszes önkormányzati képviselő
Az alapítás ideje: 2011. június
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 0 forint
7. 23 millió – Martonvásári Kulturális Egyesület (Martonvásár) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet a már említett Tessely Zoltán választókerületében működik, az egyesületet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő
Az alapítás ideje: 1997. június
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 7,9 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 8 felajánló támogatta
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Tóth Andrásné tájékoztatása szerint egyesületük régóta kiemelt partnere a város önkormányzatának és kulturális központjának. A VCA-pályázatot kommunikációs projektekre – nagyobbrészt kiadványkészítésre és munkabérre – nyújtották be, melyeket 2022 áprilisától valósítanak meg. A 2022-es VCA-pályázaton is indultak.
8. Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület (Gyula) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezetet elnöklő Sárosiné Hőh Henriett vállalkozói szerződéses viszonyt létesített a fideszes vezetésű várossal, férje pedig megyei tisztifőorvos
Az alapítás ideje: 2019. december
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 28 ezer forint
9. Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület (Komárom) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet képviselője, Vizeli Csaba a fideszes vezetésű Komárom és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, a város marketingcégének felügyelőbizottsági tagja
Az alapítás ideje: 2003. november
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 134,9 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 47 felajánló támogatta
10. 23 millió – Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület (Tápiószentmárton) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a kormány bő egy éve határozatban biztosított 50 millió forintot a szervezetnek a helyi nyugdíjasközpont kialakítására, az egyesület vezetője, Bohacsek Jánosné korábban a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület titkára volt
Az alapítás ideje: 2019. december
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 50,3 millió forint (melyből 50 millió a fenti kormányzati forrás)
11. Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület (Nyíradony) – 22,94 millió forint (14,94 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); az éppen egy wellnesshotel-beruházást futtató szervezetet Tasó László fideszes parlamenti képviselő alapította
Az alapítás ideje: 1992. január (még Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság néven)
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 51,2 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 3 felajánló támogatta
12. Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület (Mór) – 22,34 millió forint (14,34 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
Az alapítás ideje: 2009. június
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 22,9 millió forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Az egyesület válaszában az szerepel, hogy kommunikációs tevékenységekre – bértámogatásra, imázsvideós tartalmakra – nyerték a pályázatot, mellyel a turizmusból élő tagjaikat népszerűsítik majd a szezon kezdetétől.
13. Református Szalon Egyesület (Miskolc) – 21,1 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6,1 millió az EMET-től); a szervezet első elnöke Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő volt, mai vezetője pedig Nánási-Kocsis Norbert, aki szintén kormánypárti politikus (önkormányzati képviselőként működött Miskolcon)
Az alapítás ideje: 2017. február
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 4,7 millió forint
14. Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület (Szeged) – 21 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen – e minőségében együtt is szerepelt a most parlamenti képviselőjelölt Bartók Csabával –, jelenleg pedig a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója
Az alapítás ideje: 2020. december
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 0 forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Berta Márk tájékoztatása szerint céljuk a fiatalok lelki-, testi- és táplálkozási fejlődésének segítése, tavasztól ebben a témakörben lesznek rendezvényeik. Mára elkészült a Facebook-oldaluk – melynek cikkünk írásakor nulla követője volt –, illetve weblapjuk. Utóbbin érdemi tartalom egyelőre nincs, csak két blogbejegyzés, melyek közül az egyik a Semmelweis Egyetem témába illő írásának laza „átköltése”.
15. mÓZDulj meg Egyesület (Ózd) – 21 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
Az alapítás ideje: 2012. július
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 5,1 millió forint
16. Nagyatádi Erdélyi Kör (Nagyatád) – 21 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezet elnöke, Orbán Csaba a Fidesz régi alapembere Nagyatádon
Az alapítás ideje: 2000. október
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 4,7 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 3 felajánló támogatta
17. Békéscsabai Turisztikai Egyesület (Békéscsaba) – 20,99 millió forint (14,99 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
Az alapítás ideje: 2009. szeptember
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 17,4 millió forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Opauszki Zoltán tájékoztatása szerint az elnyert összegből turisztikai marketingkampányokat fognak futtatni – április végétől – a város vonzerejének növelése érdekében.
18. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (Nyíregyháza) – 20 millió forint (15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től); a szervezet mögött az ismert fideszes Petneházy család áll
Az alapítás ideje: 1994. szeptember
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 401,9 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 2 felajánló támogatta
19. Kontaktus Egyesület (Nyíregyháza) – 20 millió forint (15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től); az imént említett Első Nyírségi Fejlesztési Társaság partnerszervezete
Az alapítás ideje: 2009. január
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 146,1 millió forint
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
#civil#Fidesz#Magyarország#NER | https://www.valaszonline.hu/2022/03/18/torvenytelen-halapenz-a-fidesz-civiljeinek-ujabb-48-milliard-a-kampanyfinisben/ | https://web.archive.org/web/20230929223843/https://www.valaszonline.hu/2022/03/18/torvenytelen-halapenz-a-fidesz-civiljeinek-ujabb-48-milliard-a-kampanyfinisben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenytelen-halapenz-a-fidesz-bciviljeinekr-n-ujabb-48-milliard-a-kampanyfinisben | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-03-18 00:00:00 | [] | [
"Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület",
"Békéscsabai Turisztikai Egyesület",
"Bethlen Gábor Alap",
"Bonum Publicum Egyesület",
"Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület",
"Első Nyírségi Fejlesztési Társaság",
"Gúth-Keled Egyesület",
"Kontaktus Egyesület",
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület",
"Martonvásári Kulturális Egyesület",
"Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület",
"mÓZDulj meg Egyesület",
"Nagyatádi Erdélyi Kör",
"Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület",
"Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület",
"Összefogás Egyesület (Érd)",
"Pannónia Szíve Alapítvány",
"Református Szalon Egyesület",
"„Élhető Diósgyőrért” Egyesület"
] | [
"Magyarország"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"civilek",
"klientúra"
] | [
"Városi Civil Alap"
] |
53,910 | Időhúzásra játszva titkolják a tankerületi vezetők milliós motivációs jutalmait | A tankerületi központok a veszélyhelyzetre hivatkozva húzzák a válaszadást arra a kérdésre, hogy az elmúlt év végén milyen összegű motivációs jutalmakat kaptak az intézményvezetők, valamint az országos és területi oktatásirányítás vezetői. A pedagógusokat meg bejglivel, esetleg pár ezer forintos könyvutalvánnyal „jutalmazták”. | A közelmúltban több, a gyulai tankerülethez tartozó tanár kereste meg a Narancs.hu-t azzal, hogy az elmúlt legalább másfél évben a tankerületek vezetői és munkatársai, valamint a hozzájuk tartozó oktatási intézmények vezetői jelentős jutalmakat vettek fel, például a múlt év végén ún. motivációs jutalomként. A lapunkhoz forduló tanárok úgy érzik, megalázó fizetésért és pluszjuttatás nélkül viszik hátukon az oktatást, míg a vízfejnek számító tankerületi központok és az ezeket számos esetben kritikátlanul kiszolgáló intézményvezetők jókora jutalmakban részesülnek.
Ezt követően még január 31-én közérdekű adatigényléssel fordultunk Teleki-Szávai Krisztinához, a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjéhez, amelyben a vezetők és a pedagógusok jutalmainak összege felől érdeklődtünk. Szabatos levelünkre azonban még februárban elutasító választ kaptunk a tankerület vezetőjétől, melyből megtudtuk, hogy
igényünk „ határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását,
így az igénynek, vagy az igény teljesítésének megtagadásáról szóló értesítés megküldésének 45 napon belül teszek eleget”. Arról viszont semmit nem árult el a hivatalnok, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét veszélyeztetné a közérdekű adatkérés. A tavaly őszi és a mögöttünk hagyott téli járványhelyzetben – minden egészségügyi és szakmai érv ellenére –, a kormány és az oktatásügy irányítói akkor is kitartottak a jelenléti oktatás mellett, amikor az online oktatás sokkal célszerűbb lett volna, akár részlegesen is. Márpedig legfeljebb az online oktatás róhatott volna többletfeladatokat az oktatásban dolgozókra – ámbár akkor is sokkal inkább az intézményekre, mint a tankerületekre vagy a Klebelsberg Központra.
A saját maga szabta 45 napos határidő lejártakor, március 17-én újabb levelet kaptunk Teleki-Szávai Krisztinától, amely szinte szó szerint megegyezett a korábbival. Az új elem annyi volt, hogy a válaszadást újabb 45 nappal meghosszabbítja. Az indoklás ugyanaz volt, a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátásának” veszélyeztetése. Nehéz elhessegetni a gyanút, az időhúzás egyetlen célt szolgál: azt, hogy az április 3-i parlamenti választás előtt ezek az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra.
A visszautalt összeg
Utóbb kiderült, hogy ugyancsak közérdekű adatkéréssel fordult a Klebelsberg Központhoz és az összes tankerületi központhoz Tóth Endre – a Momentum oktatáspolitikusa, az ellenzéki szövetség egyik fővárosi országgyűlési képviselőjelöltje – és néhány párttársa. Ők arra voltak kíváncsiak, hogy a vezetőket is beleértve tavaly hány kormánytisztviselő részesült motivációs elismerésben a kormányzási igazgatásról szóló törvény idevágó passzusai alapján a Klebelsberg Központban és a tankerületeknél. Azt is firtatták, hogy mekkora összeget fizettek ki ezen a címen osztályvezetői, főosztályvezetői, elnökhelyettesi, tankerületi igazgatói szinten, valamint a Klebelsberg Központ elnökének. Ám Tóth Endre sem kapott érdemi választ sehonnan, ő is azt tapasztalta, hogy a tankerületek az időhúzásra játszanak.
A Momentum oktatáspolitikusa lapunknak elmondta, nem igaz, hogy a beosztott tanárok semmit nem kaptak: néhány pedagógus és tantestület arról számolt be, hogy őket a múlt év végén két bejglivel vagy néhány ezer forintos könyvutalvánnyal „motiválta” a területileg illetékes tankerületi központ. A hozzájuk eljutott információk arról szóltak, hogy „nagy pénzsöprés volt tavaly évvégén”, amikor is
egyes vezetők milliós, a középvezetők 500–800 ezer forintos, míg mások néhány százezer forintos pluszjuttatásban részesültek.
„Egy fővárosi iskolában dolgozó tanárnak tavaly év végén a fizetésén túl több mint félmillió forintot utaltak a számlájára. A pedagógus ezt nem tudta mire vélni, de örült a pluszpénznek. Ám hamar kiderült, hogy csupán tévedésből, névazonosság miatt kapta ezt a pénzt, amelynek valódi címzettje a területileg illetékes tankerület egyik középvezetője volt. Ezért vissza kellett utalnia a pénzt. Mindenesetre ez is bizonyíték arra, hogy 2021 decemberében valóban adtak jutalmat az oktatásirányítás különböző szintjein dolgozóknak” – mondta lapunknak Tóth Endre. Azt is megjegyezte, hogy a Klebelsberg és a tankerületi központok időhúzása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információ-szabadság Hivatalhoz fordulnak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/idohuzasra-jatszva-titkoljak-a-tankeruleti-vezetok-millios-motivacios-jutalmait-247161 | https://web.archive.org/web/20220628192635/https://magyarnarancs.hu/belpol/idohuzasra-jatszva-titkoljak-a-tankeruleti-vezetok-millios-motivacios-jutalmait-247161 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/idohuzasra-jatszva-titkoljak-a-tankeruleti-vezetok-millios-motivacios-jutalmait | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-23 12:07:00 | [
"Teleki-Szávai Krisztina"
] | [
"Gyulai Tankerületi Központ",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"juttatás",
"adatvédelem",
"adatigénylés"
] | [] |
53,911 | Minden bokorban - Fideszes álcivil szervezetek a választási kampányban | Elszipkázott Samsung-adóbevételek, minisztériumi források jutottak el olyan szervezetekhez, amelyek a kampányban a fideszes képviselőket segítik. Az ÁSZ mindezt tétlenül nézi, a Fidesz pedig egyéb módszerek mellett álcivilek finanszírozásával veszi semmibe a kampányköltési plafont. | Különleges gazdasági övezetté nyilvánították 2020-ban egy kormányrendelettel a gödi Samsung SDI-gyárat. Ezzel a település elvesztette területeinek 20 százalékát, ahol a vállalat a kormány határtalan támogatását élvezve bővítheti üzemét. Fontos további következmény, hogy a Samsung által fizetett iparűzési adóbevételek innen kezdve nem az ellenzéki irányítású Gödhöz, hanem a fideszes irányítású Pest Megye Önkormányzatához kerültek. (Arról pedig karácsonykor írtunk, hogy a Samsung építkezése és a vele járó iparosodás hogyan hat a Dunakanyarban élőkre, lásd: „Tíz éven belül katasztrófa várható”, Magyar Narancs, 2021. december 15.).
Elsőként számoltunk be online cikksorozatban a múlt év végén arról, hogy Pest Megye Önkormányzata felállított egy 419 millió forintból gazdálkodó ún. civil támogatási alapot, amelyből több környező település, így Göd mellett Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Sződ, Sződliget és Veresegyház civil és egyházi szervezetei részesülhetnek (lásd: Furcsa alapítványokhoz csordogálnak…, magyarnarancs.hu, 2021. október 13.). Már akkor látni lehetett, hogy kisebb-nagyobb pénzek (pár milliótól 20 millió forintig) Fidesz-közeli alapítványoknál, egyesületeknél kötnek ki.
Médiumok, rendezvények
A pályázati felhívás szerint a támogatott projekteket 2022. március 31-ig kell megvalósítani, ezért februárban már kellett valamilyen nyoma lenni annak, hogy a szervezetek miképpen használták fel a forrásokat. Nem csalódtunk, ugyanis azt tapasztaltuk, hogy megannyi, a Samsung SDI Pest megyei térségének két fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence és Tuzson Bence számára kedves program valósult meg. A Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot nyert el, s abból egy immár több mint tízezer Facebook-követővel rendelkező, Rétvárit éltető portált indított be 0627.hu néven. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány majdnem 16 millió forintot kapott, s ebből Csömörön ad ki egy Tuzsont propagáló röplapot, az Itt lakunk – Csömört. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület 7,6 millió forintból gondozza a főleg Balogh Csaba gödi momentumos polgármestert szapuló Térségi tényeket. Kampányidőszakban két Ismerős Arcok-koncertet is szerveztek; az egyiket Fóton, a másikat Sződligeten – a Fóti Hagyományokért Alapítvány és az Aktív Dunakanyar Alapítvány egyaránt 20-20 millió forintot nyert el az alapból. Az előbbi koncertnek helyt adó rendezvénynek Tuzson Bence, utóbbinak Rétvári Bence volt a fővédnöke, az eseményeket a nevükkel ellátott hirdetésekkel promózták. De az elmúlt hónapokban volt olyan Samsung-támogatott fánk- és lecsófesztivál, veteránautós-találkozó, emlékfutás és vállalkozók bálja is, ahol a két képviselő közül valamelyik a tiszteletét tette. Az Aktív Dunakanyar Alapítvány március 26-án szombaton, egy héttel a választások előtt Őrbottyánban szervez tavaszi fesztivált, ahol fellép az Ocho Macho, a rendezvény fővédnöke pedig Rétvári lesz.
A „civil” szervezeteken keresztül zajló kampányolás korántsem ért véget; 100 millió forint feletti olyan forrást számoltunk össze, ami vélelmezhetően Fidesz-közeli helyre ment. Elképzelhető persze, hogy vannak olyan jól álcázott további szervezetek, amelyek tevékenységét nem sikerült feltárni, pedig a támogatásból ott is a kormánypárti képviselők választási kampányát segítik. Érdekes kivétel egy bizonyos Cs.Torna Egylet, amelyet Bánhidi Balázs, a Fidesz 2019-es csömöri polgármesterjelöltje vezet. Az egyesület 13 millió forintot kapott kisbusz beszerzésére. Némi kutatás után kiderült, hogy Bánhidit az ügyészség költségvetési csalással vádolja, és végrehajtandó szabadságvesztést kért rá. Az ezzel foglalkozó cikkünk megjelenése után a Fidesz csömöri szervezete Bánhidit leváltotta elnöki posztjáról; értesüléseink szerint az ügyészség a férfi egy másik, a rendőrség által korábban lezárt garázdaság miatti ügyét újranyitotta.
Alighogy befejeztük említett cikksorozatunkat, Pest Megye Önkormányzata egy újabb, ezúttal 300 millió forintos keretösszegű támogatásfordulóról döntött. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület 11 plusz 6,5 millió forintot kapott, utóbbi összeget a már elindított Térségi tények működtetésére és fejlesztésére. A Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület, amely a Rétvári fővédnökölte veterántalálkozót gründolta még tavaly, most 13,7 millió forintért szervezhet hagyományőrző találkozókat, foglalkozásokat és tarthatja karban a székhelyét. A Tuzson Bence beszédével elstartoló vállalkozók bálját szervező Természetesen Dunakesziért Egyesület 17,6 millió forintban részesült, amiből egy kétnapos rendezvényt hozhat tető alá. | https://magyarnarancs.hu/belpol/minden-bokorban-247201# | https://web.archive.org/web/20220630020213/https://magyarnarancs.hu/belpol/minden-bokorban-247201# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-bokorban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-23 21:00:00 | [
"Bánhidi Balázs",
"Rétvári Bence",
"Tuzson Bence"
] | [
"Aktív Dunakanyar Alapítvány",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Bethlen Gábor Alap",
"Cs. Torna Egylet",
"Dunakanyar Média Alapítvány",
"Dunakanyari Védegylet Alapítvány",
"Emberi Erőforrás Támogatáskezelő",
"Fidesz",
"Fóti Hagyományokért Alapítvány",
"Kisvárosunkért Egyesület",
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Összefogás Óbudáért Egyesület",
"Pest Megye Önkormányzata",
"Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány",
"Polgári Összefogás a Városért Egyesület",
"Polgári Salgótarjánért Alapítvány",
"Rombauer Alapítvány",
"Szövetségben A Gödöllőiekért egyesület"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
53,912 | Civil támogatásokkal, más pénzével büszkélkedik Tuzson Bence a Facebookon | A Gödtől elvett Samsung-adóbevételekből támogatták a képviselő által említett szervezeteket. | „Támogatjuk a sportot! 12 millió forintos támogatást kapott a veresegyházi Futsal Tanoda Sport Club! Gratulálok!” – írta a minap a Facebookon Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő, aki Pest megye 5. számú választókerületében indul a választáson. A bejegyzésből nem derül ki, hogy a támogatás milyen projekt részeként érkezik a futsal egyesülethez. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy valamilyen állami/kormányzati program, támogatás áll a háttérben, amit esetleg a képviselő harcolt ki, de nem erről van szó.
A Narancs.hu cikksorozatban számolt be arról, hogy a gödi Samsung SDI-adóbevételekből működő, Pest Megye Önkormányzata által fenntartott civil támogatási alapból olyan egyesületek, alapítványok kaptak támogatást, amelyek később egyebek mellett fideszes képviselőket propagáló médiumokat és kampányolásra is alkalmas rendezvényeket szerveztek. Persze nem kizárólag ilyen szervezetek kaptak pénzt különböző projektek megvalósítására. A múlt év végi 419 millió forintos pályázati kör után néhány hete 300 millió forint sorsáról döntött a megyei önkormányzat.
Tuzson a közelmúltban több bejegyzést is elhelyezett a Facebook-oldalán, amelyekben a támogatott projektekről számolt be. Mint írta,
„20 millió forint támogatást kapott a Fót Sportegyesület, melyet öltözőfelújításra költenek majd. Gratulálok!”
„Támogatjuk a sportot! Közel 20 millió forintos támogatást kapott a Dunakeszi Diák és Szabadidő Kajak Klub, amit eszközbeszerzésre és korszerűsítésre fordítanak majd. Gratulálok!”
„17 millió forintos támogatást kapott a veresegyházi Forrás Közhasznú Egyesület, amiből jótékonysági hagyományőrző napot szerveznek majd. Gratulálok!”
„9 millió forintos támogatást kapott a Váci Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület, amit Göd és környéke biztonságának védelmére használnak majd fel. Gratulálok!”
„12 millió forint támogatást kapott a Dunakeszi Református Egyházközség, amit ifjúsági foglalkozások megszervezésére és fejlesztésére használnak majd fel! Gratulálok!”
„17,5 millió forint támogatást kapott a Természetesen Dunakesziért Egyesület, amelyet családoknak szóló, egészséges életmóddal foglalkozó rendezvényre fordítanak majd. Gratulálok!” (Ez az egyesület egyébként szervezett egy vállalkozók bálját, ahol Tuzson is megjelent, beszédet mondott.)
„Közel 7 millió forintos támogatást kapott a Szeretem Dunakeszit Egyesület, amiből családi KRESZ-napot szerveznek majd. Gratulálok!”
A képviselő nem tagja Pest Megye Önkormányzatának, viszont a bejegyzéseiből nem derül ki, hogy a szervezetek a civil támogatási alap forrásaiból részesültek. Erre viszonylag könnyű magyarázatot találni: az alap a gödi Samsung SDI gyár adóbevételeiből működik, amit eredetileg az ellenzéki vezetésű Göd Város Önkormányzatát illette meg, viszont 2020 áprilisában egy kormányhatározat értelmében különleges gazdasági övezetnek minősítették az üzem területét, majd a helyi iparűzési adó a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzatához kerül. (Ezt a témát a karácsonyi lapszámunkban dolgoztuk fel átfogóan). | https://magyarnarancs.hu/belpol/civil-tamogatasokkal-mas-penzevel-buszkelkedik-tuzson-bence-a-facebookon-247235 | https://web.archive.org/web/20220630012437/https://magyarnarancs.hu/belpol/civil-tamogatasokkal-mas-penzevel-buszkelkedik-tuzson-bence-a-facebookon-247235 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-tamogatasokkal-mas-penzevel-buszkelkedik-tuzson-bence-a-facebookon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-23 17:35:00 | [
"Tuzson Bence"
] | [
"Pest Megye Önkormányzata"
] | [
"Dunakeszi",
"Fót",
"Göd",
"Pest megye",
"Vác"
] | [
"civilek",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
53,913 | Leállíthatták a NAV-vizsgálatot a számlagyár ügyében | A 4iG és a tavaly nyáron leleplezett számlagyár vezetői telefonon egyeztettek a cég ellen indult NAV-vizsgálat leállításáról, majd arról beszéltek, ez sikerülhetett is – derül ki az ügyben lehallgatott telefonbeszélgetésekből. Hadházy Ákos úgy véli: eszerint az adóhatóság leállíthatott olyan nyomozásokat, amelyek túl közel kerültek a kormányközeli cégekhez. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a beszélgetések után váratlanul és indoklás nélkül leváltották a NAV vezetését. | https://rtl.hu/hirado/2022/03/23/4ig-szamlagyar-adohatosag-nav-nyomozas-hadhazy-akos | https://web.archive.org/web/20230606033645/https://rtl.hu/hirado/2022/03/23/4ig-szamlagyar-adohatosag-nav-nyomozas-hadhazy-akos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leallithattak-a-nav-vizsgalatot-a-szamlagyar-ugyeben | RTL Klub | hungarian-news | 2022-03-23 10:14:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
|
53,914 | Durva korrupció a DK-s vezetésű Pestszentlőrincen is | Az álarcos alak ma reggel olyan, vágatlan hangfelvételt tett közzé, amelyen Patek Gábor éppen arról tart előadást, hogy Pestszentlőrincen a DK-s polgármesterrel, az alpolgármesterrel együtt miként csapolják meg a XVIII. kerületi ingatlanfejlesztési projekteket. Ebben a „jutalékos rendszerben” lakásokkal fizetnek. | Anonymous több mint egy hete önkormányzati korrupciós ügyek feltárását ígérve jelentette be, hogy Patek Gáborról, Fischer Lászlóról és Deák Róbertről, illetve a III., a XVIII. és a XIX. kerületben végzett tevékenységükről fog beszélni. Az álarcos alak Óbuda után ma a DK-s vezetésű XVIII. kerülethez érkezett, ahol ismét Patek Gábor a főszereplő.
A most nyilvánosságra került vágatlan hanganyag szerint a Pestszentlőrincen az Üllői úton zajló ingatlanfejlesztések után komoly pénzek vándorolnak a kerületi vezetőkhöz, illetve az ügyeket egyengető háttéremberekhez, akik az engedélyek beszerzésében és a gyors, olajozott ügymenet biztosításában játszanak szerepet.
A szóban forgó felvételen Patek Gábor egy ismeretlen személynek azt ecsetelte, hogy egy Üllői út 323. szám alatt épülő nyolcvanhat lakásos beruházásból négy lakást tudtak maguknak kikanyarítani.
Ebből kettőn a helyi polgármester és az alpolgármester, kettőn pedig Patekék osztozhatnak.
Patek említést tett egy Üllői út 357. szám alatti 46 lakásos projektről is. – Ha kisebbek a méretek, akkor ugye mégsem tudsz olyan mértékű kérést megfogalmazni. Mert akkor nem jön ki gazdaságosságilag […]. Ez minket is kicsit frusztrált. Kerestük a vevőjelölteket, és a végén leakasztottunk egy f…szit, dr. Sziszák Györgyöt, zseniális csóka – idézte fel a történteket.
Patek szavaiból végül kiderült, hogy egy jól kieszelt hitelkonstrukcióval és egy túlárazással ebből a beruházásból is sikerült visszakapni a négy lakást.
– Az lett a deal, hogy ugyanúgy négy lakás, kettő az adó fölfele, amit ugye a vezetők fele. Polgi, alpolgi izé meg kell hagyni. […] De ott megint kettő ingyent tudtunk a Bacsikkal kiugrasztani magunknak. És arra meg most szerződtünk le azon Innok-konferencián, úgyhogy igazából az van, hogy ez is egy ilyen szép kövér szám lesz – dicsekedett el Patek Gábor.
A baloldali háttérember arról is beszámolt, hogy szerinte a XVIII. kerületi vezetők, beleértve a DK-s polgármestert is, meglehetősen elégedettek a munkájával.
– A Szaniszló Sanyi reggel ment ott Kispesten, megállt, meghívott egy croissant-ra, mondom, mi ez a nagy barátság – emlékezett vissza a történtekre Patek Gábor.
Hat és fél hektár
A sajtóban fellelhető információk szerint egyébként a XVIII. kerületi városrehabilitációs program keretei között az Üllői út mentén több hektárnyi területet építenek be. Az önkormányzat nagyjából három tucat fejlesztési területet kínál az ingatlanfejlesztőknek, és vállalja azt is, hogy részt vesz a tervek kidolgozásában. A befektetők toborzásához nagy elánnal fogott hozzá a kerület, február 17-én rendezték meg a Patek Gábor által is említett Innok-konferenciát, ahol bemutatták a program részleteit. Itt megtartott beszédében Szaniszló Sándor DK-s polgármester arról számolt be, hogy a kijelölt hat és fél hektáron kétszázezer négyzetméter lakás, üzlethelyiség és különböző beruházás valósulhat meg. Az első fejlesztés alapkövét éppen a napokban tették le – Kunhalmi Ágnes MSZP-s társelnök jelenlétében – az Üllői út 323–325. szám alatti ingatlanon.
Mostani videójában Anonymous beszélt arról is, hogy minden bizonyítékot eljuttat a nyomozó hatóságoknak, vagyis a baloldali kerületi korrupció résztvevői nem kerülhetik el a felelősségre vonást.
Karácsony Gergely neve itt is felbukkan
Anonymous elmúlt napokban több videót is közzétett. Ezek egyikében egy olyan, rejtett kamerával készített felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Patek Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint kenőpénzzel számolt el. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott összegekről volt szó.
Anonymous később több dokumentumot is közzétett, amelyek azt bizonyítják, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nyári előválasztási kampányát is Patek Gábor intézte. Egy 2021. augusztus 26-i e-mail szerint Patek a Key Price Kft. nevében eljárva kért ajánlatot és elérhető felületlistát száz óriásplakát elhelyezésére. Azt írta, hogy megrendelőként a Párbeszéd Magyarországért Pártot tüntessék fel, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a végfelhasználó a 99 Mozgalom lesz, „amely jelenleg nem jogi személy”.
Mint köztudott, a megrendelő, vagyis a Párbeszéd egyik társelnöke Karácsony Gergely főpolgármester, aki nyáron az MSZP, a PM és az LMP közös támogatottjaként még harcban állt a kormányfőjelölti posztért, ám októberben váratlanul visszalépett Márki-Zay Péter javára. A párt másik társelnöke az a Szabó Tímea, aki a korrupciós ügyletek miatt már említett III. kerületben a baloldal közös képviselőjelöltje. A végfelhasználóként említett 99 Mozgalom szervezte Karácsony előválasztási kampányát.
Az üzlet meg is valósult, hiszen Anonymous az erről szóló számlát is mellékelte. A JCDecaux Hungary Zrt. által kiállított bizonylat szerint a 123 hirdetési felületért csupán 5,2 millió forintot kellett fizetni, hiszen az 51 millió forintos árból a Key Price Kft. csaknem 46 millió forint engedményt kapott. Az álarcos alak szerint az, hogy Patek ilyen mértékű kedvezményt tudott elintézni, „nem teljesen szabályos”.
Patekről köztudott, hogy az MSZP-s Gajda Péter jobbkeze, bizalmasa volt, egy ideig a kispesti polgármester kabinetfőnökeként is dolgozott. Nevét főként akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor 2019-ben kiszivárogtak azok a kispesti hanganyagok, amelyeken Lackner Csaba helyi baloldali önkormányzati képviselő – bódult állapotban – részletesen beszámolt a kerület korrupciógyanús ügyleteiről. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/durva-korrupcio-a-dk-s-vezetesu-pestszentlorincen-is | https://web.archive.org/web/20221007110221/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/durva-korrupcio-a-dk-s-vezetesu-pestszentlorincen-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durva-korrupcio-a-dk-s-vezetesu-pestszentlorincen-is | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-03-24 17:17:55 | [
"Patek Gábor",
"Szaniszló Sándor"
] | [
"Budapest Főváros XVIII. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. XVIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
53,915 | Matolcsy Ádám & Co., az élet közpénzben lubickoló császárai | 1,3 milliárdos budai villába költözött be egy időre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám és családja. A villát 2015-ben a Matolcsy György vezette jegybank alapítványa úgy vette meg, hogy Matolcsy György épp a szomszédos Gereben utca 6. szám alatt lakott. Az épület jelenlegi tulajdonosa egy magántőkealap, amit egy Száraz István érdekeltségébe tartozó alapkezelő kezel. Száraz az ifjú Matolcsy közeli barátja, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereinek győztese. Matolcsy Ádám és barátai az élet császárai 2022 Magyarországán. | 1,3 milliárdos budai villába költözött be egy időre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám és családja.
A villát 2015-ben a Matolcsy György vezette jegybank alapítványa úgy vette meg, hogy Matolcsy György épp a szomszédos Gereben utca 6. szám alatt lakott.
Az épület jelenlegi tulajdonosa egy magántőkealap, amit egy Száraz István érdekeltségébe tartozó alapkezelő kezel. Száraz az ifjú Matolcsy közeli barátja, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereinek győztese.
Matolcsy Ádám és barátai az élet császárai 2022 Magyarországán.
Imádják a luxusautókat, a drága órákat, a magánrepülőgépet és a közpénzt. Kijut mindből bőven.
„Most már az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy azért vették meg azt a szép, aranyozott csaptelepes-szalonos villát a meghirdetett áron felül a Matolcsy György és a Bogár László-féle eszmék propagálására, mert Matolcsy György maga gyakran elhalad a szóban forgó épület mellett, és megtetszett neki”
- írta 2015 augusztusában Kasnyik Márton a 444-en, és még nem is sejthette, néhány évvel később milyen pontosan fején találja a tízkarátos aranyszöget.
Az MNB 28 milliárd forintos tőkéjéből működő Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) eredetileg ahhoz keresett ingatlant, hogy megfelelő helyen kezdhesse meg oktatási-kutatási tevékenységét. 2015 nyarán vették meg a villaépületet, ami a Gereben utca és a Mátyás Király útja között áll, és oldalról az Alkony út határolja. Kasnyik és olvasói azt hihették, hogy Matolcsynak nincs kedve a reggeli dugóban rostokolni, és munkahelynek szánja a patinás villaépületet.
Az épületet végül nem használták kutatási központként, és négy év után továbbadták egy kevésbé szem előtt lévő ingatlankezelőnek. 2019 novemberében jegyezték be az új tulajdonos Seven House Kft. tulajdonjogát a tulajdonlapon. Ezt az ingatlanhasznosító céget 70-30 arányban két magántőkealap tulajdonolja.
A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét 2014-ben a kormánytöbbség úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson. Ebben az esetben így is nagyon egy irányba mutatnak a jelek. A két tőkealapot kezelő Quartz Alapkezelő éveken keresztül Száraz István, Matolcsy Ádám közeli barátjának tulajdona volt, a Dry Immo Zrt.-n ill. DryCom Kft. nevű vállalatain keresztül. A villa adás-vétele előtt Száraz kiszállt a Dry Immóból és annak többségi tulajdonjogát az ingatlant vásárló egyik magántőkealapra (Felis) ruházta át. Ezzel sajátos módon a magántőkealap saját alapkezelőjének tulajdonosa lett.
A Dry Immo azon a Wesselényi utcai címén székel, ahova Száraz maga is be van jelentve, a cég vezérigazgatója továbbra is ő, az alapkezelő kisebbségi tulajdonosa pedig másik cége, a DryCom Kft. maradt. A magántőkealap, a Quartz, egy DryCom-cég és a Seven House Kft. ráadásul mind ugyanazon a Lövőház utcai címen vannak bejegyezve, a Millenáris Irodaházban. A Quartz egyértelműen Száraz érdekeltsége.
Ugyan az ingatlanárak legalább 20 százalékkal mentek fel 2015 és 2019 között Budapesten, a közvetlen tulajdonos - Seven House Kft. - könyvelésében bruttó 1.1 milliárd értéken szerepel az ingatlan, azaz a jegybanki alapítványnak a vételi árnál nagyjából 200 millióval sikerült olcsóbban eladni az épületet. Azt az épületet, aminek értéke ez idő alatt konzervatív becslések szerint is 200-300 millióval emelkedhetett.
Matolcsy Ádám az RTL-nek február közepén azt nyilatkozta, hogy korábban lakott az ingatlanban, de jelenleg nem lakik ott. Az épületet a riport szerint épp felújítják. A jegybankelnök fia azt is elújságolta a tévének, hogy a tulajdonos rugalmas, akár néhány hónapra és rendezvényekhez is szívesen kiadja neki az épületet, ezért lehet, hogy még visszaköltözik.
A 444 kérdésére Matolcsy azt mondta, nem Szárazzal tárgyalt az árról, és nincs is tudomása arról, hogy barátjának, Száraz Istvánnak bármilyen befolyása lenne az ingatlan kezelése felett. Tájékoztattuk róla, hogy van.
Szélárnyékban
Matolcsy Ádám saját elmondása szerint már 18 évesen bizniszelt: informatikus bátyjával állítólag tíz-húsz fős irodák informatikai rendszereit rakták össze, mielőtt figyelme a szépségipari bútorok piaca felé fordult, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdett. Egyik első interjújában - a néhai Magyar Időkben -, már-már self-made manként adta elő magát.
Ez nem áll rettenetesen közel a valósághoz. Ifjabb Matolcsy 1986-ban született, a NER első éveiben csak húszas évei derekán járt, apja jegybankelnöki kinevezésekor - 2013-ban - még megilletődött ábrázattal sorakozott Áder János hivatalában. Korábban, amíg apja nemzetgazdasági miniszterként a kormány tagja volt, nemigen lehetett hallani a nevét. 2015 telén aztán váratlanul egy milliárdos forgalmú bútorgyár - a Balaton Bútor - tulajdonosa lett. A vétel nem véletlenül keltett feltűnést: az ifjabb Matolcsy tulajdonában álló Glamorous Kft. nála tízszer nagyobb vállalatot vett meg a Fotextől.
A vevő egy későbbi PR-interjújában azt állította, hogy a tulajdonos maga kereste meg a pénzügyi válság után alaposan megtépázott céget, amit akkor Várszegi Gábor fia, Várszegi Dávid menedzselt. Az üzletet Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitelbank hitelezte (NHB), a forrást pedig Matolcsy György emblematikus programja, a Növekedési Hitelprogram (NHP) biztosította.
Szemerey 2014-ben vette meg a piacon elérhető legkisebb bankot, az Evobankot, amit szinte azonnal NHB-ra keresztelt át. Az új tulajdonos ezzel világosan kijelölte, hogy csak NHP-hitelekkel foglalkoznak majd, jóllehet a fókusz valójában ennél is szűkebb volt: 30-40 milliárd forintosra becsült betéti- és állampapír állományuk szinte egészében MNB-alapítványoktól származott. Azoktól az MNB-alapítványoktól, amiket a jegybank a devizahitelek forintosításából keletkezett több tízmilliárdos árfolyamnyereségből hozott létre. A minibank a befolyt néhány tízmilliárdból aztán olyan cégeket kezdett el hitelezni, amik személyesen a tulajhoz kötődtek. Többnyire családi cégeket.
Így nem csoda, hogy a másod-nagybácsi kitartóan támogatta az ifjú Matolcsy szárnypróbálgatásait: 2016-ban - akkori áron - 200 milliós loftlakást kapott a rokon használatra a pesti rakparton, aminek 50 milliót költött felújítására az akkor még Szemerey tulajdonában lévő Raw Development ingatlanfejlesztő Kft. Ugyanez a cég működött közre annak a gazdasági épületnek a felújításában is, amit az ifjú Matolcsy néhány évvel korábban vásárolt Balatonfüreden.
Matolcsy Ádámot ismerői fesztelen, baráti környezetben olykor kellemetlenül harsány figuraként írják le, aki tisztában van kivételes helyzetével, és nem szégyenlős, ha befolyását és hatalmát érzékeltetni kell. Fontos számára a jókedv, de legalább ennyire fontos, hogy környezete előtt világosak legyenek a társaságon belüli erőviszonyok. Sokáig barátai szélárnyékában gyarapodott, a pénzügyekben és papírmunkában pedig nagy súllyal támaszkodott régi cimborájára, Száraz Istvánra, akivel kamaszkoruk óta egyazon baráti társaság tagjai, és rendszeresen nyaralnak közösen a világ legkülönbözőbb pontjain.
„Istvánnal sok átfedés van baráti társaságaink között, közel tíz éve ismerjük egymást, és régóta figyelemmel kísérem a sikereit. Sok közös van bennünk, a kapcsolatunk barátinak mondható, de nem vagyunk napi kapcsolatban” | https://444.hu/tldr/2022/03/24/matolcsy-adam-co-az-elet-kozpenzben-lubickolo-csaszarai | https://web.archive.org/web/20220324124113/https://444.hu/tldr/2022/03/24/matolcsy-adam-co-az-elet-kozpenzben-lubickolo-csaszarai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-co-az-elet-kozpenzben-lubickolo-csaszarai | 444 | hungarian-news | 2022-03-24 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.",
"DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.",
"Evobank Zrt.",
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB Ingatlan Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Raw Development Kft.",
"Raw Facility Management Kft.",
"Seven House Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"média",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bennfentes kereskedelem",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
53,916 | Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf | A BKV egykori informatikai igazgatóját és társait bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják. Az ügyben olyan óriásoknál tartottak házkutatást, mint a T-Systems, a 4IG és az Antenna Hungária. De az adócsalás csak a hab volt a tortán. A számlagyár mögött kiterjedt korrupciós hálózat sejlik fel. Valami nem kerek a szocialisták elleni korrupciós vádakkal. | Folytatódik a Fuzik Zsolt-féle számlagyárról szóló sorozatunk.
A BKV egykori informatikai igazgatóját és társait bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják.
Az ügyben olyan óriásoknál tartottak házkutatást, mint a T-Systems, a 4IG és az Antenna Hungária.
De az adócsalás csak a hab volt a tortán.
A számlagyár mögött kiterjedt korrupciós hálózat sejlik fel.
Valami nem kerek a szocialisták elleni korrupciós vádakkal.
A Sorozat korábbi részei: 1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat 3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed” 4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„
Fuzik Zsoltot és Varga Gergelyt 2021. június 16-án 24 órára összezárták a győri börtön 5-ös zárkájában. A két férfi gyanakodott, hogy lehallgatják őket, ezért papíron, írásban kommunikáltak. Fuzik Zsolt, akit társai csak Nagymesterként emlegettek, különböző nagyvállalatokat és azokhoz kapcsolódó neveket írt egymás alá. Hogy milyen céllal írta a listát, arról a két férfi vallomása szögesen ellentétes. Varga azt állítja, hogy Fuzik arra akarta rávenni, hogy a felsorolt cégekkel és nevekkel kapcsolatos sötét ügyeket vállalja magára, Fuzik ezzel szemben azt állítja, hogy csak azt szedték össze, hogy melyik vállalatnál kivel köthettek az érdekeltségébe tartozó cégek szerződést, illetve ki volt a vállalatoknál a kapcsolattartó.
Hogy a számlagyárról szóló bűnügy két gyanúsítottja közül melyik mondott igazat, azt nem tudjuk, de az jól látszik a kihallgatási anyagukból, hogy arra számítottak, ez a büntetőeljárás más irányt vehet a későbbiekben, és túlmutathat majd a szervezett áfacsaláson.
Hab a tortán
„Az áfa elcsalása csak a hab a tortán. Igaz, jó vastag hab.”
Így fogalmazott a Fuzik Zsolt-féle számlagyár ügyéről egy forrásunk, aki belülről is jól ismeri a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsított társaságot. Egy három milliárdos projektnél az elcsalható áfa elérheti a 810 millió forintot is, ami készpénzben már azokban a magas körökben is komoly tétel, ahol Fuzikék mozogtak. A NAV nyomozóit kizárólag a hab érdekelte, tehát a feltételezett bűnszervezet adócsalásai. Nem foglalkoztak a tortával, az ügy során többször felmerülő túlárazásokkal és a vallomásokban vissza-visszatérő korrupciós szálakat sem bolygatták. Ez nem az ő területük. De a nyomozati anyagból, a lehallgatási jegyzőkönyvekből, a nyilvánosságra került vallomásokból és az érintettekkel folytatott beszélgetésből nyilvánvaló, hogy a csoport fő tevékenysége bőven túlmutatott a gyanúban megfogalmazott adócsaláson. Távolról nézve ahhoz hasonlítható a hatóság hozzáállása, mint mikor Al Caponet sem korrupcióért, sem gyilkosságért, sem tiltott szerencsejátékért, sem csempészésért nem tudták felelősségre vonni, így végül csupán adócsalásért ítélték el. De a maffiózó birodalma így is összeomlott. Ez az ügy nyilván nem hasonlítható a világ leghíresebb bűnözőjének büntetőeljárásához, de az áfacsalás, amivel gyanúsítják a számlagyárosokat, biztosan nem lehetett a szervezet fő tevékenysége. | https://444.hu/tldr/2022/03/25/az-ugyfeleket-egy-ablaktalan-helyisegben-fogadtak-aminek-az-alpadlojaba-volt-rejtve-a-szef | https://web.archive.org/web/20230905151638/https://444.hu/tldr/2022/03/25/az-ugyfeleket-egy-ablaktalan-helyisegben-fogadtak-aminek-az-alpadlojaba-volt-rejtve-a-szef | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyfeleket-egy-ablaktalan-helyisegben-fogadtak-aminek-az-alpadlojaba-volt-rejtve-a-szef | 444 | hungarian-news | 2022-03-25 00:00:00 | [
"Fuzik Zsolt",
"Tóth Csaba (MSZP)",
"Varga Gergely (ügyész)"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Euro One Számítástechnikai Zrt.",
"SIS Parking Kft.",
"SYS IT Services Kft.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"Wind IP 21 Kft."
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"parkolás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
53,917 | Egy hatalmas korrupciógyanús tétel volt a magyar egészségügy legnagyobb fejlesztése az elmúlt 20 évben | Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek. | Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Még a kelet-közép-európai régióban is teljesen egyedi módon hazánk volt az egyetlen olyan ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Pedig már húsz évvel ezelőtt sem tartoztunk az élmezőnybe. A járvány látványos fordulatot hozott az addigi trendben, ebben azonban komoly szerepe volt a botrányos lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Az OECD adatai szerint 2002-ben a nemzeti össztermék 5 százalékát költötte a magyar állam egészségügyi kiadásokra. Ez akkor a régiós középmezőnyhöz volt elég: a V4-ek közül a csehek jóval többet, a lengyelek jóval kevesebbet fordítottak a szektorra, míg a szlovákok nagyjából ugyanennyit. Kissé eltérő számokkal, de hasonló képet mutat az Eurostat adatai alapján számolt GDP-arányos mutató is. Utóbbiból az is látszik, hogy az uniós átlagtól már akkor masszívan elmaradtunk, a románokat viszont még messze megelőztük.
A következő években – elsősorban a Medgyessy-kormány (egyébként a konszenzus szerint többnyire elhibázottnak tartott) száznapos programja eredményeként – látványosan nőttek az egészségügyi kiadások*Az OECD szerint GDP-arányosan még a cseheket is megelőztük. Ekkor is jól látszott már azonban, hogy ez részben a rendkívül hatékonytalanul, és nagyon nagy újraelosztással működő állam miatt van így. Az összes állami költésen belül ugyanis még a jelentős növekedéssel is kifejezetten alacsony volt az egészségügyre szánt pénz. Ez egyébként már korábban is szembetűnő volt, hiszen míg 2002-ben a GDP-hez viszonyított költésben messze előztük Romániát, az összes állami kiadás arányában előttünk jártak. A 2002 utáni növekedés pedig nagyjából arra volt elég, hogy az ekkor épp visszaeső Romániát megelőzzük.
A gyarapodás egyébként az egészségügyi béremelés eredményeként elsősorban a fekvőbeteg-ellátást érintette, de a járóbeteg-ellátásra és a gyógyszerekre, illetve egyéb egészségügyi felszerelésekre is többet költött az állam, mint korábban.
Ez a trend azonban nem volt tartós. Az egészségüggyel sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány-kormány nem tudott mit kezdeni. Egy-másfél évente váltották egymást a miniszterek, a tárcát összesen hét politikus vezette 2002 és 2010 között, a szektor kezelése pedig összességében abszolút kudarc volt a baloldali kormányoknak.
A GDP-hez és az összes állami kiadáshoz viszonyított
egészségügyi költés már a 2008-as válság előtt a 2002-es szint alá esett vissza, és egészen a világjárványig meg sem tudta közelíteni a húsz évvel ezelőtti szintet.
Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az egészségügy a 2010-es kormányváltás után is mostohagyermek maradt. A Fidesz igazából meg sem próbálta kezelni az ágazat strukturális problémáit: az előző 12 évet a lassú leépülés jellemezte. Az állami kiadások nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2019-re történelmi mélypontra süllyedt: az OECD adataiból az látszik, hogy még a Bokros-csomag idején is magasabb volt.
A koronavírus-járvány azonban újabb látványos változást hozott a trendekben. Az OECD-nél sajnos pont a magyar adatok hiányoznak még 2020-ra, az Eurostat szerint azonban ebben az évben harmadával nőttek a magyar állam egészségügyi kiadásai. Nem meglepő módon 2020-ban mindenhol látványos növekedés volt, a magyar ugrás azonban nemzetközi szinten is kiemelkedő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünkA teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy a járvány jótékony hatásaként a kormány több évtizedes elmaradásra reagált, de sajnos nem erről van szó. A növekedés nagy része ugyanis egész biztosan a pandémiához kötött botrányos eszközbeszerzéseknek köszönhető. A túlárazva, erősen korrupciógyanúsan vásárolt lélegeztetőgépekre önmagában 300 milliárd forint ment el, ami a kórházi kiadások 2020-as növekedésének nagyjából a 40 százaléka*Mivel a beszerzések kórházakban használt eszközöket érintenek, ezért az Eurostat által is használt COFOG besorolásban ezek nem a „gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, felszerelések” kategóriában, hanem a fekvőbeteg-ellátásnál jelennek meg..
Az ágazat többi területén pedig – ahogy a fenti ábrán is látszik – sokkal kisebb volt a bővülés. Mindez azt jelenti, hogy
a magyar egészségügy elmúlt 20 évének egyértelműen leglátványosabb fejlesztése nagyrészt egy korrupciógyanús eszközbeszerzés volt.
Magyarországnak ezzel sikerült visszaelőznie Lengyelországot, illetve legalább a GDP-arányos költésben Romániát is.
A 2020-as ugrás így jelentős részben egyszeri hatás, az orvosok bérének 2021-ben megindított emelése azonban valószínűleg tartósan növeli majd a hazai egészségügyi kiadásokat. Más kérdés, hogy mivel ennek nagyságrendje összevethető a botrányos lélegeztetőgép-vásárlásokkal, a 2020-as szintről valószínűleg ennek eredményeként sem fogunk tartósan elrugaszkodni. | https://g7.hu/adat/20220319/egy-hatalmas-korrupciogyanus-tetel-volt-a-magyar-egeszsegugy-legnagyobb-fejlesztese-az-elmult-20-evben/ | https://web.archive.org/web/20230201000241/https://g7.hu/adat/20220319/egy-hatalmas-korrupciogyanus-tetel-volt-a-magyar-egeszsegugy-legnagyobb-fejlesztese-az-elmult-20-evben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-hatalmas-korrupciogyanus-tetel-volt-a-magyar-egeszsegugy-legnagyobb-fejlesztese-az-elmult-20-evben | G7 | hungarian-news | 2022-03-19 11:16:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
53,918 | Hihetetlen vagyonokat loptak ki Oroszországból, de a háború előtt ez nem zavarta a pénzeket fogadó Nyugatot | Hirtelen mindenki feleszmélt, egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában. | Az orosz oligarcha egy olyan kifejezés, amiről sokaknak valószínűleg az ízléstelen, elképesztő mértékű pénzszórás jut eszébe. Talán csak Oroszországban nincsenek azzal tisztában, hogy mennyire kirabolja a politikai és gazdasági elit az országot. A nyugati szankciók miatt most egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.
Hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik el a vagyon Oroszországban, azt az alábbi grafikon mutatja meg. A Forbes a világ 500 leggazdagabb milliárdosát rangsoroló listája alapján kutatók által készített adatbázisban az látható, hogy ezek a szupergazdagok az adott ország GDP-jének mekkora részével rendelkeznek. (Oroszország adata kékkel látható.)
Csupán 24 orosz oligarcha mondhatta magáénak 2021 elején az orosz GDP ötödét.
Igaz, mindez már csak a múlt: a nyugati országok által kivetetett szankciók néhány nap alatt a milliárdosok vagyonának ötödét, 83 milliárd dollárt radíroztak le a Bloomberg gyűjtése szerint. Ez pedig még csak a kezdet, a szankciók hatására egyrészt vagyonuk egy jelentős részét el fogják kobozni vagy zár alá veszik nyugaton, illetve a – háború elhúzódása, a szankciók hosszas érvényben maradása esetén – borítékolható orosz gazdasági összeomlás miatt az otthoni vagyonelemeik is el fognak értéktelenedni.
Oroszországnál is nagyobb vagyoni koncentráció csak olyan adóparadicsomokban látható, mint a Kajmán-szigetek vagy Monaco. Grúzia és Ciprus pedig egyetlen dollármilliárdosával került fel a listára. A szupergazdagoknak is csak a krémje azonban az, aki felkerül erre az ötszáz fős listára.
Nemcsak a vagyoni különbségek óriásiak, hanem a jövedelmek is extrém módon a szupergazdagoknál koncentrálódnak. Az ENSZ adatai alapján még inkább látható, mennyire lerabolják a gazdagok a társadalmat Oroszországban. 119 országra érhető el adat arról, hogy a leggazdagabb egy százalék a jövedelem mekkora részét szerzi meg.
Oroszországban a 19. legnagyobb volt a világon a jövedelmi különbség. A jövedelmek ötödét a leggazdagabb egy százalék teszi zsebre.
A grafikonon kiemeltük Magyarországot is, nálunk fele akkora a jövedelmi egyenlőtlenség. Fontos kiemelni, hogy nem egy-egy év kiugró adatairól van szó, hanem egy teljes évtized átlagáról.
A jelentősebb országok közül a neoliberalizmus kísérleti terepének tekinthető, a tavaly decemberi választásokkal – talán pont emiatt – radikális baloldali politika felé forduló Chilében és a vagyonok adózatlan elfedéséről híres Egyesült Arab Emirátusokban vannak még magasabb jövedelmi egyenlőtlenségek. Illetve ez a kevés mutató egyike, amiben Oroszország az Egyesült Államok nyomába érhet: csak 0,3 százalékponttal marad le.
Afrikai diktatúrákkal esik egy kategóriába a putyini orosz diktatúra a jövedelmi egyenlőtlenségek terén. Ez nem véletlen, hiszen ahogy a legszegényebb országokban is gyakran csak a bányaiparból, kormányzati kapcsolatok segítségével lehet ilyen vagyonokat felhalmozni, Oroszországban sem az innovatív üzleti ötletek, lehengerlő menedzsmentképességek és az üzletépítés a vagyonosodás útja, a rendszer ajándékáról van szó a hű kiszolgálóinak.
Orosz oligarchavagyonok, európai pénzmosás
Nem sok mindent lehetne azonban Oroszországban kezdeni ilyen bődületes vagyonnal. A luxus életkörülményeket főként Európában és az Egyesült Államokban keresték a putyini rendszer kegyeltjei. Az orosz milliárdosok úgy tudták felvásárolni a londoni luxusingatlanokat, a svájci és osztrák síterepeket, a Riviéra és Toscana villáit, hogy igazság szerint mindenki tudta, hogy nem igazán legális forrásból származó vagyonokról van szó, de a gigantikus összegek felett mindenki szemet hunyt.
Azt szinte lehetetlen megmondani, hogy mekkora illegális vagyon hagyta el Oroszországot az elmúlt évtizedekben, de minden forrás szerint nagyobb összegről van szó, mint a 155 milliárdos magyar GDP. A Global Financial Integrity kutatóintézet legutolsó tanulmánya 2013-ig mérte fel ezt. Akkor azt találták, hogy 1994 és 2011 között 212 milliárd dollárnyi vagyont menekítettek külföldre. Ez az akkori orosz GDP 10 százaléka volt, és a putyini kleptokrácia csak ezután vett igazi lendületet.
A jelentés részletesen bemutatja azokat a módszereket, amivel a vagyont kimenekítették Oroszországból – a legkedveltebb eljárás az egyetlen érdemi orosz exporthoz, a nyersanyag-kereskedelemhez kötődik. Nem túl szofisztikált módon az orosz cégek a szóban forgó tételeket egy holland vagy ciprusi leányvállalatnak adják el a világpiaci ár alatt, majd azok értékesítik tovább. Így a vagyon már nem Oroszországban marad, hanem legálisan európai lesz. Nem véletlen, hogy a Global Financial Integrity jelentése Ciprust az oroszok pénzmosógépének nevezte.
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy milyen gyorsan és milyen óriási vagyonokat loptak el Oroszországban. Gabriel Zucman, Filip Novokmet és Thomas Piketty kutatásai alapján az látható, hogy a Szovjetunió összeomlása után gyorsan leépült az állami vagyon, a háztartási vagyon bővülésénél is gyorsabban nőtt azonban a külföldre menekített offshore vagyonelemek értéke.
Az orosz offshore vagyonok értéke megközelítette az állam vagyonának nagyságát, nem túlzók tehát azok az állítások, amik úgy állítják be, hogy egyszerűen ellopták az oligarchák az államot.
Gabriel Zucman és szerzőtársainak egy másik kutatása arra a következtetésre jutott, hogy az orosz vagyon 60 százalékát külföldön tartották 2016-ban. Ez egészen döbbenetesen magas szám. A GDP arányában a külföldön, offshore tartott vagyon az egyik legmagasabb a világon Oroszországban. Csak Szaúd-Arábia, Venezuela és az Egyesült Arab Emirátusok előzi az oroszokat.
A vagyonok elrejtéséhez bonyolult cégstruktúrára van szükség, hogy az oligarchák üzlettársai vagy a vagyonukat megalapozó állami hatalmasságok ne láthassanak tisztán. A vagyonok adóparadicsomokba és a valódi tulajdonost elrejtő országokba menekítése nemcsak orosz probléma, de minden más jelentős gazdasághoz képest kimagasló Oroszországban.
Az orosz szupergazdagok a nemzeti vagyon példátlanul nagy részét szerezték meg, és ennek is kiemelkedő részét menekítették külföldre.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a lakosság leggazdagabb tízezrede a vagyon mekkora részével rendelkezett 2000 és 2009 között. Oroszországban ez az európai országokhoz képest háromszoros volt, az Egyesült Államokhoz viszonyítva pedig másfélszeres. A vagyon több mint felét tartották külföldön, ami nemcsak arányában, de nominálisan is példátlanul magas.
A Deutsche Bank elemzői pedig azt is ki tudták mutatni, hogy az orosz offshore vagyon java része a londoni pénzügyi világba talált utat.
Hirtelen eszmélő britek
A drága és hatékony tanácsadók abban voltak az oligarchák segítségére, hogy elrejtsék a valós tulajdonost, segítettek megkerülni a harmadik országból érkező vevőkre vonatkozó korlátozásokat. De talán ennél is fontosabb, hogy rejtve maradhatott a vagyonuk nemcsak a nyugati, de az orosz kíváncsiskodók előtt is.
Boris Johnson brit miniszterelnök azt ígéri a friss szankciók kapcsán, hogy ennek most vége. A brit Nemzeti Bűnügyi Ügynökség egy kleptokrácia akciócsoportot állít fel, hogy a tulajdon matrjoska babáját felnyissák. Jobb későn, mint soha, de civil szervezetek, kutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot, hogy a tisztázatlan eredetű pénzekkel szembeni fellépés hiánya gazdasági, társadalmi és nemzetbiztonsági téren is óriási kockázat.
Oligarchákra szabott letelepedési kötvények
Az Egyesült Királyság, Málta és Ciprus kezdett ugyanis bele abba, hogy gazdag külföldieknek uniós útlevelet ígért jelentős befektetések esetén – és nem voltak túl finnyásak azzal kapcsolatban, hogy ez a pénz miből származott. Magyarországon az óriási társadalmi felháborodás és az uniós nyomás miatt a kormány végül felszámolta azt a letelepedési kötvényt, amivel 20 ezren jutottak be az EU-ba. Ezzel is számos, a putyini rendszer oszlopos tagjának tekinthető szereplő jutott magyar útlevélhez. Mindez azonban eltörpül a britek aranyvízum-programjához képest.
A Wired 2020-as cikke szerint legalább 3 ezer orosz oligarcha jutott be az Egyesült Királyságba 2015-ig, míg az Euractive szerint 2020-ig 2581 ez a szám. Ezekhez képest se kevés az az 1295 orosz, aki a magyar letelepedési kötvénnyel jutott be az EU-ba, ahogy az korábbi cikkünkből kiderült.
Teljesen egyértelmű volt az Egyesült Királyságban, hogy a 2 millió fontos befektetésért cserébe kínált ajtó a nagyvilágra az oligarcháknak szuper üzlet, mégis hiába hívták fel rengetegen a nemzetbiztonsági kockázatokra a figyelmet, még a Szergej Szkripal elleni novicsokos, 2018-as támadás után is vígan mehetett tovább az üzlet.
Ahogy a The Scotsman cikke kiemeli, az aranyvízumokat nem Putyin erőltette rá az Egyesült Királyságra. A Chatham House 2021 decemberében elkészült jelentése szerint 1998 és 2017 között a volt Szovjetunió korrupt utódállamaiból, Azerbajdzsántól Oroszországig a diktatúrákat fenntartó politikusok és oligarchák közel száz értékes ingatlant vásároltak fel 2 milliárd font értékben. Ahogy a jelentés fogalmaz:
a szabályok hatékony végrehajtásának hiánya és az önszabályozásra való hagyatkozás az Egyesült Királyságot a piszkos pénzek menedékévé tette.
Az oligarchák pedig alaposan belekezdtek a felvásárlásba: a Financial Timesban közzétett adatok szerint Angliában és Walesben az orosz címmel bejegyzett tulajdonosok száma 2010-ben még száz alatt volt, 2016-ban 716 felett.
Ez pedig csak a jéghegy csúcsa: a Transparency International 2016-os adatai szerint összesen 4,4 milliárd font értékben vásároltak oligarchák visszás forrásokból ingatlanokat az Egyesült Királyságban. Ezek pedig csak a legfeltűnőbb esetek, mert egy másik elemzés szerint összesen 8 milliárd font ingatlannal és befektetéssel rendelkeznek csak az oroszok az Egyesült Királyságban. Az oligarchák ilyen óriási mértékű vagyonának kiebrudalása még pozitív hatással is lehet: egyesek a fojtogatóan magas londoni ingatlanárak visszaesését várják tőle, bár persze nem az átlagemberek számára elérhető kategóriákban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSérülékeny az orosz gazdaság, de csak a földgáz bojkottjával lehetne földre kényszeríteniAz eddigi szankciók sok kárt okoztak az orosz gazdaságnak, de gyorsan kizárólag azzal lehetne rajta nagyot ütni, amit Európa csak végső esetben engedhet meg magának.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrosz oligarchát gazdagítanak az egyik legnagyobb boltlánc vásárlói NémetországbanA nálunk is jelen lévő Metro részben orosz befektetőknek adta el az egyik vezető német hipermarketláncot. | https://g7.hu/vilag/20220314/hihetetlen-vagyonokat-loptak-ki-oroszorszagbol-de-a-haboru-elott-ez-nem-zavarta-a-penzeket-fogado-nyugatot/ | https://web.archive.org/web/20230320163915/https://g7.hu/vilag/20220314/hihetetlen-vagyonokat-loptak-ki-oroszorszagbol-de-a-haboru-elott-ez-nem-zavarta-a-penzeket-fogado-nyugatot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/hihetetlen-vagyonokat-loptak-ki-oroszorszagbol-de-a-haboru-elott-ez-nem-zavarta-a-penzeket-fogado-nyugatot | G7 | world-news | 2022-03-14 11:19:00 | [] | [] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Európa",
"Oroszország"
] | [] | [] |
53,919 | Rogán ügyvédjének kölcsönéből segítették Orbán szlovén barátjának kampányát | A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát. | Választások előtti tőkeemelés Rogán ügyvédjének kölcsönéből
Egy magángépen Habony Árpáddal
Hatósági vizsgálat a szokatlan pénzmozgások miatt
Átlagos ügyvédnek tartja magát a Rogánnak és Habonynak dolgozó Kosik Kristóf
Kosik Kristóf és a letelepedési kötvények
12 millió euró Magyarországról közvetlenül a pártmédiába
Rejtélyes hirdetők a Balkánon
Működésben a gépezet: pártkampány és gyűlöletbeszéd
A cikk elkészítésében közreműködött Borut Mekina, a szlovén Mladina újságírója.
2018. március 14-én lemondott Miro Cerar szlovén miniszterelnök, az előrehozott választásokat pedig hamar ki is tűzték június elejére. Nagy lehetőség volt ez Orbán Viktor szlovén szövetségesének, hiszen Janez Janša ekkor ellenzékben volt pártjával, az SDS-szel. Minden segítségre szüksége volt tehát Janšának, és a kampány miatt hirtelen pénzt kellett juttatni a pártjához kötődő médiagépezetnek is. A kiadók ugyanis eddigre csődközelbe kerültek, a fizetéseket sem tudták időben átutalni. Az SDS pártsajtója ekkor már magyar kezekben volt, és Magyarországról érkezett a segítség is. Kosik Kristóf, a Rogán Antalnak és Habony Árpádnak valamint a letelepedési kötvényeket áruló cégeknek is dolgozó ügyvéd utalt át összesen egymillió eurót Schatz Péternek és Adamik Ágnesnek, az SDS-közeli tévét és újságokat tulajdonló befektetőknek. Mindez a Szabad Európa és a szlovén Mladina birtokába került dokumentumokból derül ki. Lapunk megkeresésére Kosik nem kívánta kommentálni az ügyletet.
Az egymillió euró továbbutalásával már csak a magyar választásokat kellett megvárnia Schatzéknak. Április 10-én aztán Schatz Péter személyesen keresett fel egy közjegyzőt és fizetett be 380 ezer eurót, hogy azzal tőkét emeljen Ripost Založništvo nevű cégében. Húsz perccel később Schatz üzlettársa, Adamik Ágnes is megjelent ugyanannál a közjegyzőnél, és befizetett 403 ezer eurót a Crecol Media nevű szlovén reklámcégének. Adamik pár nappal korábban macedón médiacégének tőkéjét is megemelte 175 ezer euróval.
Ahogy az később kiderült, a friss tőke azonnal működésbe is lépett, a pártmédia megmenekült a csődtől, így segíteni tudta Janša kampányát. A választásokon az SDS kapta a legtöbb szavazatot.
A birtokunkba került dokumentumokból az is kiderül, hogy nemcsak Kosik, de egy másik, Habony Árpáddal szintén közeli kapcsolatban lévő ügyvéd is segítette a magyarok szlovéniai médiabevásárlását.
A nagy bevásárlás
Ahogy arról annak idején az Átlátszó és a Magyar Narancs is beszámolt, 2017-ben nagy médiabevásárlásba kezdtek Habony Árpád, illetve hozzá közel álló üzletemberek Szlovéniában és Macedóniában. Mindkét országban pártmédiát vásároltak a magyar üzletemberek. Olyan tévécsatorna, online és nyomtatott újság került a birtokukba, amely közvetlenül támogatja Orbán Viktor jobboldali szövetségeseit. A magyar üzletemberek épp akkor érkeztek, amikor mind a szlovén Janez Janša, mind a macedón Nikola Gruevszki ellenzékben volt, és a pártmédiák forrásai elapadtak (az már más kérdés, hogy Janša azóta ismét miniszterelnök lett, Gruevszki viszont a rá váró börtönbüntetés elől kénytelen volt elmenekülni, és épp Budapesten talált menedéket).
Szlovéniában először Habony Árpád, a szintén Habony-közeli Hankó Gabriella, valamint Schatz Péter vásárolt tulajdonrészt Janša pártjának (SDS) tévéjében, a Nova24TV-ben. Az ehhez szükséges vételárat Varga Károly fizette ki készpénzben egy maribori bankfiókban. Vargának hivatalosan semmi köze nem volt azokhoz a cégekhez, akiknek a nevében befizette az akkori árfolyamon 250 millió forint körüli vételárat. Varga milliárdos építőipari nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc és Szíjj László korábbi üzlettársa.
Schatz megvásárolta az SDS pártlapjának, a Demokracijának a kiadóját is 630 ezer euróért. A Szabad Európa és a szlovén Mladina birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a bevásárlást segíthette egy Békés Balázs nevű ügyvéd. Schatz cége ugyanis 2017 decembere és 2018 júniusa között hat részletben összesen 47380 eurót utalt Békés magyarországi számlájára.
Később Adamik Ágnes is beszállt a NovaTV-be, és alapított egy reklámcéget Szlovéniában, a Crecol Médiát. (Adamik 2020 eleje óta Kovács Ágnesként szerepel a cégnyilvántartásban, de a könnyebb érthetőség miatt maradunk az Adamik névnél.)
Békés Balázs és Habony Árpád magángépen érkezett Budapestre Makaóból
A Schatznak bedolgozó Békés Balázs ügyvéd, nemzetközi adótanácsadó több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik. Korábban a külföldi adóeltitkolás módjairól és az osztrák banktitokról is nyilatkozott az ATV-nek. Ennél azonban még érdekesebb, hogy a Magyar Nemzet 2017-ben lencsevégre kapta Békést, amint Habony Árpád és Demján Sándor leszállt egy Makaóból Budapestre érkező magángépről. Békés aztán Habony testőrének társaságában szállt be az Orbán tanácsadójára váró autóba. A lap információi szerint Habonyék a letelepedési kötvények miatt jártak Ázsiában.
Békés munkatársai is közel állnak a kormányhoz. Tanácsadócégének egyik jogásza épp idén év elején igazolt át a Pénzügyminisztériumba. Békés tavaly augusztusban alapított egy bizalmi vagyonkezelő céget, ebben üzlettársa az a Billwachs Tibor, aki a kormányközeli Hír TV rendszeres pénzügyi szakértője. A vagyonkezelő neve Sine qua non trust – a latin kifejezés azt jelenti, hogy a bizalom nélkülözhetetlen.
Schatz és Adamik a szlovén bevásárlással egy időben tulajdonosa lett egy sor, korábban Gruevszkihez tartozó médiacégnek is. Schatzé lett az országos Alfa TV a hozzá tartozó honlappal, Adamik pedig három kiadón keresztül összesen nyolc weboldal birtokosa lett. Adamik és Schatz korábban a magyar köztévében kollégák voltak. Az immáron magyar tulajdonban lévő szlovén és macedón tévék és weboldalak továbbra is a nacionalista jobboldalt támogatják.
Mind a szlovén, mind a macedón médiapiac nagyon kicsi, ráadásul a magyarok által megvásárolt kiadványok mindkét országban kicsinek számítanak. Ezért, valamint a tévék, újságok egyes pártokat támogató tartalma miatt szakértők egyértelműen politikai motivációt sejtenek a beruházások mögött. Ráadásul ezek a kiadványok nem tarthatók el a piacról. A cégek körüli furcsa pénzmozgások felkeltették a helyi hatóságok figyelmét is.
Hatósági vizsgálatból derült fény a furcsa pénzmozgásokra
A szlovén pénzügyminisztérium pénzmosás elleni hivatala ezért vizsgálatot is indított az érintett cégek ügyében. Elsősorban a szlovén Ripost (új nevén R-Post-R), Schatz Péter és Adamik Ágnes pénzügyeire voltak kíváncsiak. Ennek a vizsgálati anyagnak egy része került lapunk birtokába. Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy elsősorban Magyarországról finanszírozták a szlovén és a macedón pártmédiák fenntartását, és hogy a pénzek elosztója az R-Post-R.
A dokumentum legérdekesebb része annak az egymillió eurónak az útja, amelyről cikkünk elején írtunk. Schatz Péter és Adamik Ágnes ugyanaznap ugyanabban a ljubljanai bankfiókban nyitott számlát, mindketten saját nevükre, személyes pénzügyeik intézésére.
Mindkét számlára ugyanaznap, 2018. március 29-én érkezett egy-egy nagyobb összeg Kosik Kristóf ügyvédtől. Schatz Péternek 400 ezer eurót (akkori árfolyamon ez 125 millió forint) utaltalt Kosik kölcsönként. Adamik Ágnes 598 ezer eurót (akkor 187 millió forint) kapott Kosiktól „bevétel külföldről” közleménnyel.
Ebből a pénzből aztán Adamik április 3-án 175 ezret továbbutalt Macedóniába, egyik ottani médiacége, az Adinamik Media tőkeemelésére. Aztán egy héttel később, ahogy azt már fent említettük, április 10-én előbb Schatz fizetett ki 380 ezer eurót a Kosiktól kapott pénzből az R-Post-R tőkeemelésére, majd Adamik – szintén a Kosiktól érkező forrásból – 403 ezer eurót fizetett be a szlovén Crecol Media számlájára (magukról a tőkeemelésekről korábban már beszámolt a Magyar Narancs).
A pénzmozgások időzítése a szlovén választások miatt érdekes, hiszen épp ebben az időszakban mondott le Miro Cerar szlovén miniszterelnök és írták ki az előrehozott választásokat. Ráadásul az SDS pártmédiája eddigre csődközeli helyzetbe került. A Nova24TV weboldalát működtető cég számláján már csak 8556 euró volt (2,6 millió forint akkori árfolyamon). A tévét és a Demokracija hetilapot kiadó cég is hasonló anyagi helyzetben volt, a birtokunkban lévő dokumentumok szerint mindkét cégnél csúsztak a fizetések. A Kosiktól induló pénz egy része azonnal meg is érkezett a bajban lévő cégekhez, ahol rögtön elkezdtek fizetést utalni a munkatársaknak. Többen egyből kéthavi bért kaptak, ami arra utal, hogy ezzel elmaradásban voltak a kiadók. Így az SDS pártsajtója életben tudott maradni, és komolyan segítette Janez Janša pártjának kampányát (hogy hogyan és milyen eredménnyel, arra még visszatérünk).
Megkeresésünkre Kosik Kristóf nem árult semmit arról, milyen viszonyban van Schatz Péterrel és Adamik Ágnessel, az ügyvédi titoktartásra hivatkozva még azt sem erősítette meg, hogy ismeri a két személyt. Szintén az ügyvédi titoktartásra hivatkozott, amikor a Schatznak és Adamiknak utalt egymillió euróról kérdeztük. Amikor megemlítettünk neki, hogy előttünk van egy, az utalást bizonyító dokumentum, annyit mondott, hogy semmi olyan nincs az ügyben, amit ne lehetne vállalni, de a titoktartás miatt nem mondhat semmit. De miért érdekes Kosik Kristóf?
Átlagos ügyvédnek tartja magát Kosik Kristóf
Kosik Kristóf ügyvédi karrierje szinte elválaszthatatlan Rogán Antaltól, irodája milliárdos bevételhez juthatott a letelepedési kötvényekből (a kötvénybizniszről és Kosik szerepéről cikkünk végén talál összefoglalót).
A Kosik Ügyvédi Iroda korábban egy perben képviselte magát Rogán Antalt, de dolgozott Habony Árpádnak személyesen, és a miniszterelnöki tanácsadócégnek is (az ügyvédi iroda járt el a Habony Modern Media Group nevű cég ügyeiben, valamint maga Kosik Kristóf vásárolta meg a Habony által útjára indított 888.hu oldal domainjét is). Az ügyvédi iroda képviselte a kormánylap Magyar Időket, és számos alkalommal kapott megbízást a korábban Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzattól (lásd például itt, itt, itt és itt).
Az Országgyűlés honlapjára feltöltött szerződéslista szerint a Kosik Ügyvédi Iroda dolgozott a Fidesz képviselőcsoportjának 2014-ben és 2015-ben, amikor épp Rogán volt a Fidesz frakcióvezetője. Miután pedig Rogán a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lett, onnan is kapott megbízást Kosik irodája 2016-ban. A fővárosban Tarlós István főpolgármester állította meg a Kosik Ügyvédi Iroda nyomulását, amikor megtiltotta a főváros központi közbeszerzési cégének. Kosik Kristóf volt a tulajdonosa annak a máltai bejegyzésű cégnek is, amelynek a birtokába került a pesti Belváros egyik különösen értékes ingatlana. A Zrínyi utcai épületet egy emlékezetesen furcsa árverésen, áron alul adta el az állam, és azóta is Habony ismerőseinek tulajdonában van.
2013 körül az ő ügyvédi irodájában kezdett dolgozni Kertész Balázs. Kosik és Kertész egyetemi évfolyamtársak voltak, mindketten 2000-ben diplomáztak a Pázmány jogi karán. Rogán Antal rejtélyes ügyvédjéről még az Index közölt részletes portrét. Ebből kiderül, hogy Kertész – gimnáziumi barátja, Gyürk András révén – még a Fidelitasban került szoros kapcsolatba Rogán Antallal a kilencvenes években (Gyürk ma is kiemelt szerepet játszik Rogán mellett a Fidesz kampánygépezetében), innentől pedig Kertész karrierje szorosan követte Rogánét. Kertész képviselő lett az V. kerületben, és egyebek mellett intézte a kerület botrányos ingatlaneladásait is. Kertész neve már a kétezres évek elején felmerült a K&H-féle brókerbotrány nyomozati anyagában az akkori sajtóértesülések szerint. A cikkek arról szóltak, hogy Rogán és Kertész is haszonélvezője volt a Kulcsár Attila nevéhez fűződő sikkasztásnak, és a nyomozati anyagban szerepelt egy feljegyzés, amely „Rogán Antal pénzügyi bonyolítójaként” hivatkozik Kertészre.
A nyilvánosságot kerülő ügyvédé az Aulich utcai iroda, ahová az Index által közölt videófelvételek alapján 2015-ben egymás után ment be Kertész Balázs, Rogán Antal és Habony Árpád, és amely előtt fajsúlyos grúz üzletemberek és volt politikusok is tárgyaltak. Kertész ebben az időben a Kosik Ügyvédi Iroda ügyvédje volt.
Megkeresésünkre Kosik azt mondta, minden nyilvános azzal kapcsolatban, hogy a Kosik Ügyvédi Iroda milyen munkát végzett Rogán Antalnak, Habony Árpádnak, illetve az V. kerületnek. E munkákkal együtt sem tartja magát bennfentes ügyvédnek, úgy véli, teljesen átlagos ügyvédi iroda az övé.
Kosik 2019-ben szállt ki az ügyvédi iroda napi ügyeinek intézéséből, 2020 eleje óta ügyvédi tevékenységét is szünetelteti, de az irodának továbbra is tagja. Immáron felesége vezeti az irodát, Kosik Barbara már korábban is több fontos ügyben képviselte az iroda ügyfeleit. Maga Kosik Kristóf legutóbb azzal került a hírekbe, hogy megtalálta a legendás gitáros, Radics Béla hangszerét. Az utóbbi időben rendszeresen feltűnik a kormánybarát Pesti TV képernyőjén, ahol a kormány politikáját támogató kijelentéseket tesz. Ebben a portréinterjúban (ahol a politikai kapcsolatai szóba sem kerülnek) például hosszan fejtegeti hogy ma már „a lázadás a normalitás”, és hogy ő heteroszexuális keresztényként, akinek családja van és munkából él, a világ legnagyobb kisebbségéhez tartozik. Ugyanitt beszél arról, hogy ma már 95 százalékban rockzenésznek tartja magát, és szerinte John Lennontól az Imagine egy „sátánista induló”.
12 millió euró Magyarországról
A szlovén hatósági vizsgálatból az is kiderül, hogy Schatz úgy nyitotta meg a számlát az R-Post-R (akkor még Ripost néven futó) cégének, hogy azon várhatóan évi százezer eurós forgalom lesz. Ehhez képest már az első másfél évben 5,2 millió euró ment át a számlán. 2017 márciusa és 2018 júniusa között a legnagyobb bevétel, összesen 2,2 millió euró Schatz magyarországi cégétől, a Ripost Médiától érkezett. 1,68 millió euró érkezett a magyar Belfry PE Kft.-től, hétszázezer euró a magyar Nouvel Media Kft.-től (ez a magyar Riposthoz hasonlóan Schatz Péter és Ómolnár Miklós cége volt), és kilencvenezer euró a magyar Yozzy Global Trade Kft.-től. Tavaly év végén a szlovén Necenzurirano már a 2020 márciusáig tartó időszakot is figyelembe véve arról írt, hogy
az R-Post-R (és azon keresztül a szlovén és a macedón jobboldali pártmédia) összesen 12 millió eurót kapott Magyarországról. Hatmillió euró érkezett a magyar Riposttól és a Belfrytől, 160 ezer a Yozzytól, és mint írtuk, hétszázezer a Nouvel Médiától. Az R-Post-R bevételeit szinte teljes egészében tovább is utalta Észak-Macedóniába és Szlovéniába, a Schatz, illetve Adamik tulajdonában álló médiacégekbe. A számok arra utalnak, hogy ezeket a cégeket szinte kizárólag az R-Post-R tartotta el.
A Schatz és Adamik többségi tulajdonában lévő Nova24-hálózat (amely a Nova24TV, a hozzá tartozó weboldal és mintegy húsz helyi híroldal fenntartója) éves fenntartása egymillió euróba kerül a 2018–2019-es adatok alapján. A kiadások a választási évben megugrottak, de ez nem meglepő, hiszen propagandakiadványok fenntartásáról van szó. A dokumentumok szerint a piaci hirdetésekből érkező bevétel mértéke elenyésző. A Nova24 bevételeinek mintegy harminc százaléka érkezett szlovén állami cégektől (Telecom, állami vasút, Mercator), hetven százaléka, azaz évi mintegy hétszázezer euró viszont Magyarországról. Ennek fő forrása az R-Post-R, illetve Crecol volt. Ezt alátámasztja a Necenzurirano cikke is, amely szerint 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió euró érkezett a cégbe Magyarországról.
A Direkt 36 arról írt, hogy a furcsa pénzmozgások a macedón hatóságok figyelmét is felkeltették. A vizsgálat szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága többszörösen szabálytalannak tartja az utalásokat. A gyanú szerint a kifizetések mögött nem volt valódi tevékenység. A szokatlan utalások „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utalnak”, állt a hatósági dokumentumban.
Rejtélyes reklámozók
Elsőként a Magyar Narancs írt arról, hogy Adamik macedón weboldalain magyar cégek hirdetései fogadják a látogatókat. Az Olivery horvát olívaolajat árult, de a cég termékeit Magyarországon nem igazán lehetett kapni. A Yozzy Global Trade ajándéktárgyakat, hűtőmágnest hirdetett, a Cibi többször felhasználható szalvétát, a Skin Delight pedig kozmetikumot próbált eladni Észak-Macedóniában. A lap akkor elérte a két elsőként említett cég tulajdonosát. Az olívaolajas Pacsay Péter annyit mondott, hogy egy ismerőse ajánlotta neki a hirdetési lehetőséget, de részletekbe nem bocsátkozott. A Yozzy tulajdonosa, Bonyár Miklós is egy ismerősére hivatkozott, de ő sem mondta el, ki volt az. Azt viszont elárulta, hogy Schatz Pétert ismeri.
Szlovéniában kezdett hirdetni az ott még jelen sem lévő Belfry-csoport. A cég sokáig egy osztrák ügyvédé volt, de aztán Aczél Zoltán vette a nevére. A Belfryről a G7 írt részletesen. Ebből az derül ki, hogy Aczél sokáig a Strabag lobbistája volt, a Belfry pedig 2016 és 2018 között összesen mintegy háromszázmilliárd forintnyi építőipari közbeszerzést nyert el a Strabag konzorciumi partnereként. Alvállalkozóként rendre Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László cégeit alkalmazta a Belfry.
Működésben a Habony-közelből érkező eurók
Schatzék szlovén médiája nem csak egyoldalú cikkekkel és tévéműsorokkal segítették az SDS választási kampányát. A lapok fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben terjesztették a párt reklámjait.
Több szervezet is annyira gyűlöletkeltőnek találta a habonyi médiagépezetet, hogy kampányt indítottak annak érdekében, hogy felelős cég ne hirdessen náluk. A Magyar Narancs akkori gyűjtése alapján egyes címek és írások még a magyar kormánysajtóhoz szokott szemnek is durvák („A külföldi média figyelmeztetése: Ne érjünk hozzá a migránsokhoz, parazitával fertőzöttek!”; „A melegeknek nincsenek emberi jogaik”; „A feminizmus és a melegek rosszabbá teszik a világot”; „A gonosz zsidó milliárdos, Soros György”), de hasonló színvonalú álhíreket is közöltek a lapok. Írtak például arról, hogy egy migráns megpróbált megerőszakolni egy gyereket. Valójában sem a rendőrség, sem más nem hallott hasonló esetről a környéken.
Több jel is utal arra, hogy Habonyék nem csak a médián keresztül segítették Janša kampányát. Az SDS egy, a Magyarországon már ismerős nemzeti konzultációt postázott ki a választóknak, a párt STOP feliratú migránsellenes választási plakátja pedig épp úgy nézett ki, mint a magyar kormány akkori választási reklámja. Orbán Viktor személyesen is részt vett az SDS egyik választási nagygyűlésén, ahol felszólalt Janša mellett. A választásokon végül az SDS kapta a legtöbb voksot, de mégsem Janša alakíthatott kormányt, mert egyik párt sem akart koalícióra lépni a szélsőséges politikussal. Marjan Šarec miniszterelnök 2020 tavaszi lemondását követően végül Janša lett a miniszterelnök.
A letelepedési kötvények és Kosik
Az igazán nagyot a letelepedési kötvényekkel szakíthatta a Kosik Ügyvédi Iroda, akár tízmilliárd forintot is kereshetett négy év alatt. A kötvényprogramot még Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnökeként kezdeményezte 2012 őszén. Ennek lényege az volt, hogy azok a külföldiek, akik 250-300 ezer euróért vásároltak államkötvényt, tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez juthattak Magyarországon. Így az egész Európai Unióban szabadon mozoghattak és üzletelhettek, ráadásul a családtagjaikat is hozhatták magukkal.
A kötvényeket azonban nem a magyar állam árusította, hanem a Rogán által kiválasztott, jellemzően offshore-, így ismeretlen tulajdonosi hátterű cégek. Az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek között felosztották a földrajzi régiókat, így mindenkinek monopóliuma volt a kötvényárusításra a saját területén. A G7 számításai szerint a magyar állam 17 milliárd forintot bukott a 2013 és 2017 között futó programon, a közvetítőcégek viszont 162 milliárdos bevételre tehettek szert. 6543 ember vásárolt ilyen kötvényt (családtagjaikkal együtt összesen 19.838 ember jutott letelepedési engedélyhez), ők negyven–hatvanezer eurós szolgáltatási díjat fizettek a közvetítőcégeknek, akik zsebre tették a kötvények után járó, átlagosan 29 ezer eurós kamatot is (a kötvény tőkéjét a vásárlók visszakapták).
Kosik Kristóf kezdetektől benne volt a kötvénybizniszben. Az Index és a Magyar Nemzet is arról írt, hogy az ő ügyvédi irodája szövegezte meg a letelepedési kötvények forgalmazásáról szóló jogszabálytervezetet. Később aztán kiderült, hogy a Kosik Ügyvédi Iroda több kötvényforgalmazó cégnek dolgozik, és arról is szóltak cikkek, hogy kötvényenként Kosik ötezer eurót számláz ki adminisztrációs díjként. Erről elsőként a Figyelő írt, később a Magyar Nemzet egy szerződés részleteit is nyilvánosságra hozta, amely a lap szerint mindezt bizonyítja. A szerződés szerint a kötvényt árusító cég ötezer eurót számolt fel ügyvédi díjként az ügyfeleinek.
Megkeresésünkre Kosik Kristóf telefonon azt mondta: sok valótlanság jelent meg a sajtóban az irodájáról a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban. Szerinte nem igaz, hogy ötezer eurót kapott volna az ügyvédi irodája ügyfelenként. Kosik szerint az ezt bizonyítani hivatott képen két szerződés van összemontírozva: az egyiken valóban az ő aláírása szerepel, de az ötezer euró már egy olyan szerződésből van kifotózva, amelyhez neki (illetve ügyvédi irodájának) semmi köze. (Erről a képről van szó.)
Kérdésünkre ugyanakkor azt nem tagadta, hogy ügyvédi irodájának volt köze a letelepedési kötvényekhez, de részleteket nem árult el. Azt mondta, ő, illetve irodája 2002 óta jár el idegenrendészeti ügyekben, a világ minden tájáról voltak ügyfelei, és a mai napig vannak ezzel kapcsolatos ügyeik.
A Magyar Nemzetnek a kínai piacon egy ideig kötvényt áruló Euro-Asia Investment nevű cég vezetője arról beszélt, hogy hiába volt saját ügyvédje, Kosik irodáját kellett megbíznia a kötvényüzlettel kapcsolatos ügyekben. A Direkt36 arról írt, hogy az Oroszországban és a posztszovjet térségben működő VolDan is Kosikékkal dolgoztatott. Sőt az egyetlen magyar bejegyzésű kötvényes cég, az Arton Capital ügyeit is Kosikék intézték. Az arab országokban értékesítő Arton arról is emlékezetes, hogy rejtélyes módon betörtek budapesti belvárosi irodájába, és készpénzt, valamint az ügyfeleik adatait is tartalmazó számítógépet vittek el.
(Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzet cikkeinek máshol archivált verzióit linkeltük. Miután ugyanis a lap visszakerült a Fidesz vonzáskörzetébe, a kormánypártra nézve kínos cikkek eltűntek az archívumból.) | https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-jansa-rogan-habony-kosik/31768274.html | https://web.archive.org/web/20231208101358/https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-jansa-rogan-habony-kosik/31768274.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-ugyvedjenek-kolcsonebol-segitettek-orban-szloven-baratjanak-kampanyat | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-03-25 12:45:00 | [
"Adamik Ágnes",
"Békés Balázs",
"Bonyár Miklós",
"Janez Janša",
"Kosik Kristóf",
"Schatz Péter",
"Varga Károly"
] | [
"Szlovén Demokrata Párt (SDS)"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
53,920 | Kaáli Nagy Géza: Fillérre kiszámolták, mennyi egy lombikbébi-kezelés önköltségi ára | A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére. A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését. „Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre” – írta Kaáli Nagy Géza. | „Az utóbbi napokban több újságcikk is megjelent a meddőségi centrumok állami tulajdonba kerülésével és irányításának átszervezésével kapcsolatban, meglepetésemre, az állami monopólium kialakításának indokai között felbukkantak olyan utalások, amelyek szerint gazdasági-finanszírozási visszaélések tették azt szükségessé” – írja az MTI OTS-ben kiadott levelében prof. dr. Kaáli Nagy Géza, a korábbi Kaáli Intézet, az intézet jogutódjaként működő Dunamenti REK Reprodukciós Központ tulajdonosa.
A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését.
„Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre” – írta Kaáli Nagy Géza, aki azt is megjegyzi, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetve annak jogelődje, az OEP határozta meg a lombikbébi kezelések valós belekerülési költségét.
„Magyarul: fillérre kiszámolták mennyi egy kezelés önköltségi ára. Ebből a meghatározott összegből kellett – szektor semlegesen – mind az állami, mind a finanszírozott magánintézeteknek gazdálkodniuk”
– írja a professzor, és azt is hozzáteszi, hogy korábban lehetett tudni, hogy évente hány lombikbébi-kezelést finanszíroz az állam, és azt is, hogy ezek eredményeként hány gyermek születik.
„Kifejezetten sajnálom, hogy ezt manapság titokban tartják” – zárja levelét a professzor.
A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére. | https://telex.hu/belfold/2022/03/24/mesterseges-megtermekenyites-allami-meddosegi-klinika-kaali-intezet-kaali-nagy-geza | https://web.archive.org/web/20230127143018/https://telex.hu/belfold/2022/03/24/mesterseges-megtermekenyites-allami-meddosegi-klinika-kaali-intezet-kaali-nagy-geza | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaali-nagy-geza-fillerre-kiszamoltak-mennyi-egy-lombikbebi-kezeles-onkoltsegi-ara | Telex | hungarian-news | 2022-03-24 12:52:00 | [
"Vesztergom Dóra"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [] | [
"rokonok",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [] |
53,921 | Az Alkotmánybíróság továbbra is úgy gondolja, rendben van a kormányzati hírlevél | A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” (...) Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott, mint március 13-án: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. | A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság, szerintük rendben volt, majd a dolog eljutott a Kúriáig, ott azonban úgy ítélték meg március 5-én hozott ítéletükben, hogy a koronavírusos hírlevélben küldött mondattal a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.
A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, ami március 12-i döntésével megsemmisítette a Kúria döntését, mondván, Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról.
A Kúriához más kérelmezők (pártok) is fordultak, ugyanazon rész miatt egy február 25-i hírlevél kapcsán. A kifogástevők egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, miszerint a kormányzati hírlevélben szereplő mondattal – „éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik” – választási törvényt sértett a kormány, a kormányzat eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben feltüntetve.
A Kúria március 9-i döntésében kimondta, hogy a kifogásolt szövegrész megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság úgy fogalmaz:
„Ahogy az előzményi ügyben, úgy ebben az ügyben született támadott döntésben sem vette a Kúria kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor”.
Az Ab szerint a Kúria nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. | https://telex.hu/belfold/2022/03/24/az-alkotmanybirosag-tovabbra-is-ugy-gondolja-rendben-van-az-ellenzek-elleni-kampanyszoveget-tartalmazo-kormanyzati-hirlevel | https://web.archive.org/web/20230526175127/https://telex.hu/belfold/2022/03/24/az-alkotmanybirosag-tovabbra-is-ugy-gondolja-rendben-van-az-ellenzek-elleni-kampanyszoveget-tartalmazo-kormanyzati-hirlevel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-tovabbra-is-ugy-gondolja-rendben-van-a-kormanyzati-hirlevel | Telex | hungarian-news | 2022-03-24 13:00:00 | [] | [
"Alkotmánybíróság"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,922 | A közmédiában tapasztalt rendszerszintű politikai elfogultságról ír időközi jelentésében az EBESZ | Az EBESZ-jelentésben azt írják, hogy „a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem”, és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést. | Februárban derült ki, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes körű választási megfigyelőt küld Magyarországra az áprilisi választásra, de már a jövő hétvégén esedékes parlamenti választás előtt is készült időközi jelentés, amit a napokban adtak ki, és amiről a Népszava is beszámolt.
A jelentésben azt írják, hogy „a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem”, és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést.
Az időközi jelentésben arról is írnak, hogy az ellenzéki pártok aggódnak a plakáthelyek egyenlőtlen előosztásával a kampányban, és kitérnek benne arra is, hogy a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályban nem térnek ki a „pártokon kívüli felek” költéseire, pedig az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban. Ezek sokszor kifejezetten az ellenzéki szövetséget támadó üzeneteket közvetítenek.
A népszavazásról azt írják, hogy az arra fordítható kampányköltések legmagasabb összegét nem határozták meg, közzétételére sincs semmiféle kötelezettség. A szervezet időközi jelentése szerint sem a kormány, sem a választási hatóságok számára nem írták elő a kiegyensúlyozott tájékoztatást a gyermekvédelminek mondott törvény ügyében. Az általuk megkérdezettek többsége szerint a választói névjegyzék megbízható, de többen aggasztónak tartják a lakóhely definíciójának közelmúltbeli módosítását amiatt, hogy könnyen átjelenthetővé váltak emberek a billegő körzetekbe.
A jelentésben kitértnek a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók szavazási nehézségeire is: ők ugyanis a külföldön élőkkel szemben nem szavazhatnak levélben, csak személyesen külképviseleten. A közszolgálati médiáról azt írták, hogy „rendszerszintű politikai elfogultság” figyelhető meg, és a közmédiában gyakorlatilag nem jelennek meg ellenzéki politikusok – ezt az EBESZ március 3-a óta monitorozza.
A Fideszhez közeli Alapjogokért Központ hétfőn este már kommentálta is a jelentést, azt írták, „(…) megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban (…)”, illetve hogy „a szervezet lényegében a magyarországi ellenzék által széles körben terjesztett félinformációkat és csúsztatásokat ismétli meg erősen bürokratikus nyelvezettel”. | https://telex.hu/belfold/2022/03/23/ebesz-fidesz-allami-media-jelentes | https://web.archive.org/web/20230410161621/https://telex.hu/belfold/2022/03/23/ebesz-fidesz-allami-media-jelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozmediaban-tapasztalt-rendszerszintu-politikai-elfogultsagrol-ir-idokozi-jelenteseben-az-ebesz | Telex | hungarian-news | 2022-03-23 13:06:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"média",
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
53,923 | Novák Katalin sógornője került a meddőségi szektor élére | Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője. | Még a múlt hétvégén lebegtette meg az Demokratikus Koalíció a hírt, hogy a köztársasági elnökké választott Novák Katin sógornője, a szülész-nőgyógyász Vesztergom Dóra kapta meg az állami kézbe vont lombikszektort – őt nevezték ki a január 31-i utasítás szerint létrehozott, országos hatáskörű Humánreprodukciós Igazgatóság megalapítására. Ezt az OKFŐ honlapján elérhető dokumentum is bizonyítja.
A 24.hu már Novák Katalin kinevezése előtt kereste emiatt az Országos Kórházi Főigazgatóságot, de nem kaptak választ, ahogyan Vesztergom Dóra sem reagált a megkeresésükre. A lap cikke szerint a Humánreprodukciós Igazgatóság az Országos Kórházi Főigazgatóság részeként jött léte, és idetartozik több stratégiai kérdés a meddőségi beavatkozásokkal kapcsolatban – ilyen például az ágazati szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés vagy épp az adatszolgáltatás.
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője.
Vesztergom Dóra Novák Katalin bátyjának a felesége, és korábban dolgozott beosztott orvosként is a Kaáli és a Dévai Intézetben, de a cikk szerint vezetői posztot sehol sem töltött be. | https://telex.hu/belfold/2022/03/23/vesztergom-novak-katalin-meddosegi-klinika | https://web.archive.org/web/20230202082240/https://telex.hu/belfold/2022/03/23/vesztergom-novak-katalin-meddosegi-klinika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novak-katalin-sogornoje-kerult-a-meddosegi-szektor-elere | Telex | hungarian-news | 2022-03-23 13:12:00 | [
"Novák Katalin",
"Vesztergom Dóra"
] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"rokonok",
"egészségügy",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
53,924 | Mészáros Lőrinc fejleszti Bicske közlekedését, aminek Orbán Győző örül a legjobban | Orbán Viktor apjának bányaérdekeltségei fölözhetik le annak előnyeit, hogy Orbán Viktor régi barátjának érdekeltségei rendezkednek Bicske környékén. Persze jól járt a harcostárs, Mészáros Lőrinc is, aki eközben hozzájutott egy ipari parki területhez Felcsút közelében. Utóbbi mellesleg a környezetet is szennyezi. | Orbán Viktor apjának bányaérdekeltségei fölözhetik le annak előnyeit, hogy Orbán Viktor régi barátjának érdekeltségei rendezkednek Bicske környékén. Persze jól járt a harcostárs, Mészáros Lőrinc is, aki eközben hozzájutott egy ipari parki területhez Felcsút közelében. Utóbbi mellesleg a környezetet is szennyezi. | https://m.hvg.hu/360/202211__bicskei_terjeszkedes__meszaros_ugyletei__szennyezett_terulet__kinyilt_abicske#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_03_23&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20220413034835/https://m.hvg.hu/360/202211__bicskei_terjeszkedes__meszaros_ugyletei__szennyezett_terulet__kinyilt_abicske#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_03_23&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-fejleszti-bicske-kozlekedeset-aminek-orban-gyozo-orul-a-legjobban | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-23 06:30:00 | [
"Komjáthy Péter",
"Mészáros János",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Pálffy Károly",
"Simicska Lajos",
"Széplaki Árpád",
"Szíjj László",
"Tessely Zoltán",
"Teszár Tamás"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Felcsúti Ipari Park Kft.",
"Híd-Tám Kft.",
"HM EI Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Földügyi Központ",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Bicske",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Gánt"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"közmű",
"támogatás",
"hulladéküzlet",
"sport",
"útépítés",
"EU",
"juttatás",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
53,925 | Ujhelyi feljelentést tesz, mert a kormány titkolja a nemzeti rákellenes program adatait | A szocialista EP-képviselő szerint az sem kizárt, hogy a kormány hazudott, és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia. | Büntetőfeljelentést tesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sorozatos, közérdekű adatokkal történő visszaélése miatt Ujhelyi István, az MSZP–Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
Az ellenzéki politikus a Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a járványkezeléssel összefüggő, az oltottsági, valamint a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos adatok után most a nemzeti rákellenes program megismerhetőségét tagadta meg tőle az Emmi.
A képviselő szerint a hatalom által az adófizetők pénzéből megrendelt különféle adatok, dokumentumok közérdekűek és közkinccsé kell válniuk. A Fidesz-kormány azonban sportot űz abból, hogy ezeket az adatokat nem hozza nyilvánosságra.
Ujhelyi István közölte, az Európai Unióban most formálódik az európai rákellenes stratégia, és ebbe akkor lehet sikerrel beépíteni a magyaroknak fontos elemeket, ha a kapcsolódó kormányzati dokumentum megismerhető.
Megjegyezte, nem tud másra gondol, mint arra, hogy a kormány hazudott és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.
Az EP-képviselő ismertetése szerint 2020-ban az EU-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, 1,3 millió ember – köztük több mint kétezer fiatal – halt meg ilyen betegségben. Ha nem tesznek most határozott lépéseket, akkor a rákos megbetegedések száma 24 százalékkal emelkedik 2035-re.
Hozzátette: az európai rákellenes programra négymilliárd euró lesz.
Szólt arról is, hogy Magyarország vezeti a rák miatti halálozási statisztikát Európában; rákos megbetegedésben százezer lakosból 336 hal meg, míg ez az adat például Ausztriában 234, Belgiumban 230. | https://m.hvg.hu/itthon/20220316_ujhelyi_adatigenyles_nemzeti_rakellenes_program | https://web.archive.org/web/20220412024803/https://m.hvg.hu/itthon/20220316_ujhelyi_adatigenyles_nemzeti_rakellenes_program | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujhelyi-feljelentest-tesz-mert-a-kormany-titkolja-a-nemzeti-rakellenes-program-adatait | HVG | hungarian-news | 2022-03-16 11:29:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
53,926 | Eldőlt, hogy nem épülhet meg Finnországban a Paks II. mintaprojektjének számító atomerőmű | „Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni. Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A két új magyar blokk előkészületi munkáira az állam már elköltött 300 milliárd forintot, de a háborús helyzet könnyen fajulhat odáig, hogy a nukleáris technológia területe is szankciók alá kerül, illetve hogy nem lesz jó ötlet biztonságpolitikai szempontból a Roszatommal együttműködni. | „Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki a 444 beszámolója szerint Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. Lintilä a parlamentben beszélt arról, hogy a beruházásnak befellegzett, de ezt eddig is lehetett sejteni, a finn kormány ugyanis rögtön az orosz invázió kezdete után elkezdett látványosan kihátrálni a Paks II. mintaprojektjeként számon tartott erőmű projektje mögül.
A Hanhikivi-1 engedélyezési eljárása előbb kezdődött, mint Paks II.-é, de Magyarországhoz hasonlóan, ott sem született meg a létesítési engedély a háborúig. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni.
Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A jogsértés szerintük abban áll, hogy miután az orosz hadsereg elfoglalta, a Roszatom a szakemberei erőszakkal átvették a zaporozzsjai atomerőmű felügyeletét Ukrajnában.
Arról még nincs álláspontja a kormánynak, hogy lesz-e másik, adott esetben más cég által épített erőmű a Hanhikivi-1 projekt helyett. Ez attól is függ, hogy a Roszatom hajlandó-e túladni az erőművet építtető cégben lévő részvényein, és a többi tulajdonosnak mik a szándékai a céggel – számolt be a 444 cikke. | https://telex.hu/gazdasag/2022/03/23/finnorszag-hanhikvi-atomeromu-roszatom-nem-epitheti | https://web.archive.org/web/20230403230025/https://telex.hu/gazdasag/2022/03/23/finnorszag-hanhikvi-atomeromu-roszatom-nem-epitheti | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eldolt-hogy-nem-epulhet-meg-finnorszagban-a-paks-ii-mintaprojektjenek-szamito-atomeromu | Telex | hungarian-news | 2022-03-25 13:19:44 | [] | [
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [
"Magyarország",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"energia",
"ítélet/döntés",
"atom"
] | [
"Paks II"
] |
53,927 | „Csendestárs” segíti az uniós pénzköltést Simon Miklós körzetében | Legyen szó bicikliút-, játszótér- vagy parképítésről, a nyíregyházi székhelyű B-N Corporation Kft.-re mindig lehet számítani. A cég egymás után kapta az ajánlattételi felhívásokat Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő dél-nyírségi választókerületének önkormányzataitól a különböző beruházásokra. Ám a B-N Corporation kicsit mindig drágábban dolgozna, mint riválisai, ezért mindig lemarad. Így a cégnek sosem kell megépítenie semmit. Mondjuk, nem lett volna könnyű dolguk, ha nyernek, a kft.-nek ugyanis az ügyvezetőn kívül egyetlen alkalmazottja sincs a cég adatbázis szerint. | A B-N Corporation feltűnően aktív Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os választókörzetében, de a furcsa „csendestárs” szerepnél sosem vitte többre. Ez a korábbi nyírbogáti polgármester, Simon Miklós körzete. A politikus főként arról nevezetes, hogy miután felesége lett a település polgármestere, saját férjének adott díszpolgári címet.
Az érintett uniós beruházásokban egyébként az is közös, hogy – egytől eltekintve – az a debreceni Debköz Közbeszerzési Tanácsadó Kft. felel a lebonyolításukért, amelynek egyik tulajdonosát és ügyvezetőjét, K. Ferencet éppen közbeszerzésekkel való visszaéléssel gyanúsították meg. Pontosabban azzal, hogy előnyért cserébe verseny nélkül folytatott le közbeszerzési eljárásokat Boldog István fideszes képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetében. Egyébként éppen kutakodásunk idején írta meg a Népszava, hogy Simon Miklós választókerületében is Boldog István körzetéhez hasonló módon dönthettek a pályázati pénzekről és a kivitelezőkről.
A lapunk által vizsgált közbeszerzésekben azért szúrt szemet a B-N Corporation, mert Simon körzetében feltűnően szorgalmasan kapta az ajánlattételi felhívásokat, de soha egyetlen nyertes pályázatot sem tudott beadni. Tavaly összesen nyolc különböző meghívásos tenderre tett ajánlatot a Balázs Zsolt ügyvezető tulajdonában álló cég: Fábiánházán az iskola és a polgármesteri hivatal korszerűsítésére, Nyírderzsen útépítésre, Újfehértón játszótér kialakítására, Nyírlugoson emlékház-felújításra és parképítésre, Kislétán piac létesítésére.
Fogy a levegő Kétpó fura ura körül? | Magyar Hang
Továbbra is rács mögött maradnak a fideszes Boldog István körüli figurák.
Az ilyen pályázatokon már a kiírásban kikötik az elbírálás szempontjait. Az alacsonyabb ár mellett külön számít az aktuális munkának megfelelő szakmai tapasztalat is. Noha a B-N Corporationnek papíron egyetlen alkalmazottja sincs, a cég a közbeszerzési iratok szerint mégis úgy pályázott, hogy van az előírásban megkívánt szakembere, sőt több is. Nyírlugos több részre bontott, 263 milliós beruházásában – amelyben termelői piacot is létrehoznak – például 3 mélyépítésben jártas szakemberről adott számot. Ennek ellenére érvényesnek találták a cég ajánlatát. A megrendelést különben a nyíregyházi Köz-Ép-Út Építő Kft. kapta.
A közbeszerzési adatbázis alapján a beruházásokon jól körülhatárolható körből kerülnek ki a nyertesek: a B-N Corporation asszisztált már a Köz-Ép-Út Kft. mellett a szintén nyíregyházi gyökerű Ventus Építő Kft., a nyírbogáti Sandhal Kft., a nagykállói Diamond-Út Kft. és a Unio Aszfalt Kő Kft. győzelméhez is.
A Diamond-Út sikere azért is érdekes, mert egyetlen alkalmazottat foglalkoztat, ennek ellenére – mint azt a Népszava is észrevette – Kislétán rengeteg munkája volt: szolgáltatóházra, piaccsarnokra és öt szociális bérlakás felhúzására is futotta az erejéből tavaly. Így nem tudni, valójában ki építette meg ezeket. A három – összesen 175 millió forintos – beruházás lebonyolításáért ugyanakkor nem a Debköz, hanem a nyíregyházi Best Offer Kft. volt felelős. Az Unio Asztfalt Kő Kft. pedig úgy kapott meg több nyírderzsi megrendelést, hogy papíron egyetlen alkalmazottja sincs, és az októberi szerződéskötés óta kétszer rendeltek el végrehajtást a céggel szemben.
A B-N Corporation azonban a jelek szerint ott segít, ahol tud. A legérdekesebb e szempontból az állami sportlétesítményeket kezelő, fővárosi Nemzeti Sportközpontok egyik tendere, amelyet a dobogókői Báró Eötvös Loránd Menedékház felújítására írtak ki. Egy kivételtől eltekintve csupa olyan cég kapott meghívást, amelynek tulajdonosai között nyíregyházi és debreceni lakhelyű személyek vannak. A B-N itt is érvényes ajánlattal állt elő, de a munkát 60 millió forintért az a Ventus Építő Kft. kapta, amelynek tulajdonosa a nyíregyházi Vinnai Ottilia, és amely igen sikeres a szóban forgó dél-nyírségi választókerületben is. A közbeszerzést egyébként egy fővárosi ügyvédi iroda bonyolította.
A B-N Corporation különben korábban uniós pályázatok lebonyolításáért is versengett – ott is kevés sikerrel. 2015-ben egy másik nyíregyházi céggel nyert a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás pályázatán. Kerestük Balázs Zsolt ügyvezető-tulajdonost, akitől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy van az, hogy miközben mindig lemarad néhány millióval a megrendelésekről, mégis lelkesen pályázik.
Balázs Zsolt kérdésünkre azt írta, mint ügyvezető új területeken próbál munkát keresni, ám sajnos nem minden ajánlata nyer. A kivitelezés nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a közbeszerzések lebonyolítása. Azt ugyanakkor nem tudta megmondani, miért ilyen népszerű a cége a választókerület önkormányzatai körében, ezt tőlük kell megkérdezni. Leszögezte: nem áll kapcsolatban a Debköz Kft.-vel. A kiírásokban szereplő, szakemberekre vonatkozó kérdésünkre pedig azt közölte, a cég alvállalkozókkal dolgozik
Szabadultak az előzetesből
A Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő választókerületében is feltűnően sokat dolgozó Debköz Közbeszerzési Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője, K. Ferenc a napokban szabadult az előzetes letartóztatásból. Arról, hogy az egyébként jó nevű szakember érintettje a Boldog István jobbkezeként emlegetett Fehér Petra ügyének, lapunk írt elsőként. Mint a bíróság közölte, a gyanú szerint K. Ferenc az előre megbeszéltek szerint jogtalan előnyért kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat Boldog István választókerületében. K. nem hagyhatja el lakhelyét.
Nem hosszabbították meg a törökszentmiklósi képviselő, Fehér Petra előzetes letartóztatását sem. A nyomozó hatóság szerint Fehérnek fontos szerepe lehetett abban a Boldog körzetében kialakított, felülről irányított hálózatban, amely döntött az uniós források felhasználásáról. Pontosabban arról, hogy mely cégek kaphatják az önkormányzatoktól a megbízást. A nyomozó hatóság úgy véli, Fehér az irányított közbeszerzéseken jogtalan előnyre tett szert. Fehért többek között hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, K. Ferencet pedig bűnsegédként, előnyért, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják. Egyébként rajtuk kívül további három személyt is gyanúsítottként hallgattak ki.
Ennek a cikknek a rövidített, nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg, 2020. március 6-án. | https://hang.hu/belfold/csendestars-segiti-az-unios-penzkoltest-simon-miklos-korzeteben-113979 | https://web.archive.org/web/20231209102511/https://hang.hu/belfold/csendestars-segiti-az-unios-penzkoltest-simon-miklos-korzeteben-113979 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bcsendestarsr-segiti-az-unios-penzkoltest-simon-miklos-korzeteben | Magyar Hang | hungarian-news | 2020-03-06 13:24:00 | [
"Balázs Zsolt",
"Simon Miklós"
] | [
"B-N Corporation Kft.",
"Debköz Kft.",
"Köz-Ép-Út Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
53,928 | Hadházy: Vizsgálja az OLAF a négyszeresen túlárazott informatikai képzéseket | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki az ügyet korábban feltárta, a Facebookon közölte, hogy az OLAF vizsgálatot indított az informatikai képzések ügyében. | Hadházy Ákos korábban részletesen írt az európai uniós pénzből, az állam által finanszírozott informatikai képzésekről. Kiderítette, hogy az EU-s forrásból támogatott tanfolyamok négyszer annyiba kerültek (4000 forint/óra), mint ha a tanulók piaci alapon maguk fizették volna a tanórákat. Az óraszám és a tematika ugyanaz mindkét esetben, és Hadházy a Korrpucióinfón tavaly novemberben azt közölte, hogy a nagy árkülönbséget az sem indokolja, hogy a tananyagokat el kell készíteni, mivel arra külön 4 milliárd forintnyi EU-s támogatást fordítottak.
„A kár bizonyíthatóan minimum 2,25 milliárd forint volt. Még nagyobb baj, hogy így a 4000 informatikus helyett csak ezret képeztek” – írta a képviselő.
Tavalyi cikkében a politikus már jelezte, hogy az ügyet jelenteni fogja az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), és ha az ügyvédje kapacitása bírja, akkor feljelentést is fog tenni a túlárazott képzések miatt.
Most azt közölte, hogy „az egészen pofátlan módon” négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében az OLAF vizsgálatot indított. | https://hvg.hu/gazdasag/20220316_Az_Europai_Csalas_Elleni_Hivatal_vizsgalja_a_negyszeresen_tularazott_informatikai_kepzeseket | https://web.archive.org/web/20220418050511/https://hvg.hu/gazdasag/20220316_Az_Europai_Csalas_Elleni_Hivatal_vizsgalja_a_negyszeresen_tularazott_informatikai_kepzeseket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-vizsgalja-az-olaf-a-negyszeresen-tularazott-informatikai-kepzeseket | HVG | hungarian-news | 2022-03-16 11:41:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"informatika",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,929 | Demeter Mártát 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélték hivatali visszaélés miatt | A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indoklás zárt ülésen hangzik el. | Demeter ügyében 2019-ben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügy lényege, hogy Demeter 2018 őszén az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként írásbeli kérdésekkel fordult miniszterekhez, azt tudakolva, hogy miért utaztatták törvénytelenül Orbán Viktor kormányfő lányát a honvédség Airbusával. A képviselő minderről a közösségi oldalán is beszámolt.
Kiderült azonban, hogy ilyen nem történt, mert valójában egy Orbán vezetéknevű magyar katona és családja tartózkodott a repülőgépen, engedéllyel.
A Fidesz az eset után feljelentette az LMP-s képviselőt, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. Utóbbi azt állapította meg, hogy a Demeter által megtekintett honvédségi iratokban a névazonosságon kívül semmilyen más olyan tény vagy körülmény nem szerepel, amiből arra lehetne következtetni, amire a politikus jutott.
Az ügyben később a házelnök javaslatára a parlament felmentette Demeter Mártát bizottsági alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárása során nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg vele kapcsolatban. A mentelmi jogát is felfüggesztették a képviselőnek. | https://hvg.hu/itthon/20220318_demeter_marta_honvedseg_airbus_orban_katona_csalad_vezeteknev | https://web.archive.org/web/20220407170925/https://hvg.hu/itthon/20220318_demeter_marta_honvedseg_airbus_orban_katona_csalad_vezeteknev | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demeter-martat-18-millio-forint-penzbuntetesre-iteltek-hivatali-visszaeles-miatt | HVG | hungarian-news | 2022-03-18 10:20:00 | [
"Demeter Márta"
] | [
"LMP"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"adatvédelem"
] | [] |
53,930 | Fut Tiborcz volt eliosos üzlettársának szekere, de a járvánnyal meggyűlt a baja | Erdei Bálint cégcsoportjának a Fagyöngy Lakópark lakásainak eladása már az első évben hozott majdnem egymilliárdos profitot, egy másik projekttel viszont majdnem megégette magát. | Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen – főképpen budai – ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók.
A kritikusok és filmrajongók favoritja, Aki Kaurismäki a Hulló levelekben egy másik Finnországot mutat meg – nem alulnézetből, inkább nagyon közelről. | https://m.hvg.hu/360/202211_fagyongy_invest_karpotlas_ajarvanyert | https://web.archive.org/web/20220409095051/https://m.hvg.hu/360/202211_fagyongy_invest_karpotlas_ajarvanyert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fut-tiborcz-volt-eliosos-uzlettarsanak-szekere-de-a-jarvannyal-meggyult-a-baja | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-19 11:30:00 | [
"Csányi Sándor",
"Erdei Bálint",
"Tiborcz István"
] | [
"Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Fagyöngy Invest Ingatlanhasznosító Kft.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Redwood Holding",
"Resonator Kft.",
"Rockwood Ingatlan Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"egészségügy",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"covid-19",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
53,931 | Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje | Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. | A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
A balatoni nádasok feltérképezését több évtizede végző szakember elmondta, öt évenként mérik fel a tó növényzetét. A légifelvételeket összehasonlítva látható, hogy a térképezések alapjául szolgáló 2015-ös felvételekhez képest 2020-ra jelentősen nőtt a "nádirtási aktvitás" - fogalmazott. Míg 2015-ben 4 hektárnyi területről pusztították ki a nádast 72 helyszínen, öt évvel később már újabb 28,2 hektárnyi területről tűnt el a növény újabb 826 helyszínt érintve a nádasövben.
A Balaton medrében lévő nádasokban létesült stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések a 2015-ös felvételek szerint 41,8 hektárnyi területet érintettek 1993 helyszínen. 2020-ra további közel 20 hektárnyi nádasöv vált áldozattá, újabb 1408 helyszínen - mondta Pomogyi Piroska. A két felmérés során az összesen 3400 helyszínen beazonosított nádkárosítások háromnegyedét a szárazföldről induló stégbejárók adják - hangsúlyozta.
Mint kifejtette, a nádasok károsításának tilalmáról korábban a 2000. évi CXII. törvény rendelkezett. Ez volt az úgynevezett Balaton-törvény, amit követően a 2019. március 15-től életbelépett területrendezési törvény védi a nádasokat. "Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. A stégbejárók, feltöltések, nyiladékok számának növekedése miatt sok helyen romlik a nád minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásukhoz vezet" - figyelmeztetett.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) MTI kérdéseire adott válaszaiból kiderül, hogy a balatoni stégekhez kiadott mederbérleti engedélyek száma évről évre nő, amelynek nagyságrendjét jogszabály nem maximálja.
Míg 2013-2016 között évente átlagosan 277 engedélyt adtak ki, 2017-2021 között ez a szám több mint duplájára, 583-ra emelkedett. Egy-egy ilyen engedély öt évre szól, így 2021-ben maximum 2915 balatoni stég rendelkezhetett engedéllyel, amelyek harmada-negyede stégbejáró - a megadott adatok szerint. A nádtérképezésekhez készített 2020-as légifotókon jóval több mint kétszer ennyi stégbejárót számláltak - Pomogyi Piroska közlése szerint. Ezek alapján több az illegális, mint a legális stégbejáró a Balatonon.
A mederbérleti engedélyeket kiadó vízügy sem hatósági, sem szankcionálási jogkörrel nem rendelkezik. Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor (független) ezért tett bejelentést 35 mederfeltöltés ügyében a hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelemhez tavaly év elején. Mivel érdemi lépés nem történt az ügyekben, a közelmúltban a Belügyminisztériumhoz fordult. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár napokban megérkezett válasza szerint komplexen kell kezelni a kérdést a Balatonon, amihez figyelembe kell venni az új, még nem hatályos nádtérképet, és a készülő új vízparti terveket is - számolt be a polgármester. | https://m.hvg.hu/zhvg/20220312_Balatoni_kiirtott_nadas_hidrobiologus | https://web.archive.org/web/20220401141349/https://m.hvg.hu/zhvg/20220312_Balatoni_kiirtott_nadas_hidrobiologus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-alatt-hetszeresere-nott-a-kiirtott-balatoni-nadas-nagysagrendje | HVG | hungarian-news | 2022-03-12 08:56:00 | [] | [] | [] | [
"környezetkárosítás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
53,932 | A háború véget vethet a magyar letelepedési kötvényes mutyihoz hasonló programoknak az EU-ban | A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog. | 2022.03.21. 18:30
2022.03.21. 18:41
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog. | https://m.hvg.hu/360/20220321_Europai_Unio_aranyvizum_orosz_ukran_konfliktus_Europai_Parlament | https://web.archive.org/web/20220411103512/https://m.hvg.hu/360/20220321_Europai_Unio_aranyvizum_orosz_ukran_konfliktus_Europai_Parlament | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-haboru-veget-vethet-a-magyar-letelepedesi-kotvenyes-mutyihoz-hasonlo-programoknak-az-eu-ban | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-21 19:30:00 | [
"Atiya Khoury",
"Rami Makhlouf",
"Rogán Antal",
"Salmo Bazkka"
] | [] | [
"Ázsia",
"Bulgária",
"Ciprus",
"Egyesült Királyság",
"Európa",
"Málta",
"Oroszország",
"Szíria"
] | [
"offshore",
"átláthatóság",
"civilek",
"EU",
"diplomácia",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
53,933 | A külvilág számára egyelőre ismeretlen forrásból vett pénzgyárakat Tiborcz István | Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre. | Családon belül is zsugáznak a vagyonelemekkel" - értékelte cinikusan egy pénzügyi szakember a hírt, hogy Tiborcz István egy komoly alapkezelőt, a Diófát is megvette a Gránit Bankban frissen szerzett érdekeltsége mellé. Nem csekély tételről beszélünk: a Diófa által menedzselt különféle befektetési alapokban 360 milliárd forintnyi vagyon - főként ingatlan - fekszik, az egyéb szolgáltatásokat is beleértve pedig összesen 460 milliárd forint sorsáról döntenek.
Az eladó sem kispályás: az ingatlanmogul Jellinek Dániel, aki 2020 elején a Takarék-csoporttól vásárolta meg a Diófát azzal, hogy hosszú távú tervei vannak vele. Új menedzsmentet szerződtetett; a felügyelőbizottság elnöke például Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, a kormányfő gazdaságpolitikai főtanácsadója. Mint a 444.hu a 2020-as beszámolóból kiszúrta: ők kezelik a kormányzati támogatással épülő hévízi ötcsillagos szállodát finanszírozó Nivala Magántőkealapot vagy a választásokon induló Gattyán György lakásportfólióját.
Fogadásokat lehetne kötni arra, mire kell az ingatlan- és idegenforgalmi biznisz mellé rohamtempóban pénzügyi lábat is növesztő Tiborcz Istvánnak a Diófa. | https://m.hvg.hu/360/20220323_Kinyilott_a_diofa_megvettek | https://web.archive.org/web/20220413131027/https://m.hvg.hu/360/20220323_Kinyilott_a_diofa_megvettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kulvilag-szamara-egyelore-ismeretlen-forrasbol-vett-penzgyarakat-tiborcz-istvan | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-23 13:30:00 | [
"Balázs Attila",
"Barna Zsolt",
"Gattyán György",
"Hegedüs Éva",
"Jellinek Dániel",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Márton",
"Nagy Róza",
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal",
"Szepesi Richárd",
"Tiborcz István",
"Vécsey Róbert"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Auchan Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Dreamland Holding Zrt.",
"E.P.M. Kft.",
"Gránit Bank",
"Indotek Zrt.",
"Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyarország Kormánya",
"MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Nivala Magántőkealap",
"Tiberis Digital Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Eger",
"Európa",
"Heves megye",
"Hévíz",
"Oroszország",
"Pest megye",
"Somogy megye",
"Szántód",
"Tokaj",
"Visegrád",
"Zala megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
53,936 | Csak a választások után tárgyalják Hajnal és a GVH perét | Hajnal Miklós ellenzéki képviselő arra kérte a bíróságot, kötelezze rendes vizsgálatra a versenyhivatalt Mészáros és Tiborcz építkezéseinek ügyében. | A Momentum politikusa tavaly augusztusban feljelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tevékenységével kapcsolatban, kartellgyanút említve.
Hajnal emlékeztetett, hogy a Testnevelési Egyetem felújítására vonatkozó kiírást úgy nyerte meg Mészáros Lőrinc egyik cége, hogy csak ketten pályáztak, a másik résztvevő Tiborcz István kft.-je volt. Utóbbi hiányos pályázatot adott be, a hiánypótlást azonban nem töltötte ki jól, ezért Mészáros cége nyerte a 23 milliárdos munkáért folyó versenyt.
Hajnal Miklós nem hiszi el, hogy valaki véletlenül vétene ilyen amatőr hibát egy ekkora értékű megbízásért folyó versenyben. Gyanúsnak találta azt is, hogy mindez egy héttel az után történt, hogy a két nagyvállalkozó cégei közösen megnyertek egy másik állami megbízást, 26 milliárdért.
A GVH 60+60 nap után válaszolt. Azt írta, Hajnal beadványa nem elég részletes, ezért nem indít vizsgálatot.
Hajnal ezek után pert indított a versenyhivatal ellen. Arra kérte a bíróságot, semmisítse meg a GVH elutasító döntését, és kötelezze vizsgálatra.
A Hegyvidék és Bel-Buda ellenzéki képviselőjelöltje most arról számolt be a közösségi oldalon, hogy megkapta a bíróság válaszát: „Most kaptam az értesítést: a bíróság kitűzte a tárgyalást a Gazdasági Versenyhivatal kontra Hajnal ügyben, időpontja április 7. Érdekes módon a tavaly nyáron beadott ügyben pont 4 nappal futunk ki a tárgyalással a választások időpontjához képest.” | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/csak-a-valasztasok-utan-targyaljak-hajnal-es-a-gvh-peret-247266 | https://web.archive.org/web/20220702050628/https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/csak-a-valasztasok-utan-targyaljak-hajnal-es-a-gvh-peret-247266 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-valasztasok-utan-targyaljak-hajnal-es-a-gvh-peret | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-24 19:01:00 | [] | [
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"közigazgatás hallgatása",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
53,937 | A háború ellenére sem farol ki az oroszokkal közös vasúti bizniszéből Szalay-Bobrovniczky Kristóf | Pedig kockázatos lehet a projekt, az orosz partnercég két vezetője is rajta van az USA szankciós shortlistjén | Az ukrajnai háború ellenére zavartalanul folytatja a közös munkát Szalay-Bobrovniczky Kristóf vállalata, és a legnagyobb orosz vasútijármű-gyártó.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének befektetési cége, a Magyar Vagon Zrt. a Transmashholdinggal közösen még 2019-ben nyert el egy egymilliárd euró értékű tendert, mely keretében 1300 vasúti kocsit kell legyártaniuk az egyiptomi állami vasúttársaságnak.
Miközben a nyugati vállalatok egymás után számolják fel az oroszokkal közös érdekeltségeiket, ez a projekt halad tovább, pedig az erkölcsi aggályok mellett az a tény is óvatosságra intheti Szalay-Bobrovniczkyt, hogy a TMH négy végső tulajdonosa közül kettő, Iszkander Mahmudov és Andrej Bokarev rajta van az USA listáján, mely azokat az üzletembereket gyűjti, akik akár a következő körben megkaphatják a maguk gazdasági szankcióit. | https://m.hvg.hu/kkv/20220323_oroszokkal_kozos_vasuti_biznisz_SzalayBobrovniczky_Kristof | https://web.archive.org/web/20220413183057/https://m.hvg.hu/kkv/20220323_oroszokkal_kozos_vasuti_biznisz_SzalayBobrovniczky_Kristof | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-haboru-ellenere-sem-farol-ki-az-oroszokkal-kozos-vasuti-bizniszebol-szalay-bobrovniczky-kristof | HVG | hungarian-news | 2022-03-23 13:53:00 | [
"Andrej Bokarev",
"Iszkander Mahmudov",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra"
] | [
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft."
] | [
"Afrika",
"Egyiptom",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"diplomácia",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás"
] | [] |
53,938 | Közmunkások rakják ki a fideszes jelölt kampányplakátjait Pándon | „A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” | „A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” – ezt írta a Facebookon kedden délelőtt Szabó Rebeka, a Párbeszéd politikusa, aki egy videót is mellékelt ehhez. A felvétel az azon elhangzottak alapján Pándon készülhetett.
Az Egységben Magyarországért aktivistái a Pest megye 10-es választókerületében induló Szabó plakátjait helyezték ki, amikor összetalálkoztak néhány közmunkással, akik – Szabó posztja szerint – munkaidőben a fideszes jelölt, Pogácsás Tibor plakátjait tették fel az oszlopokra.
Az a beszélgetésből derült ki, hogy a közmunkások a március 15-ei zászlókat jöttek levenni, valamint a fideszes jelölt plakátjait felrakni. Azt mondták: ezért plusz pénzt nem kapnak. | https://m.hvg.hu/itthon/20220322_szabo_rebeka_pand_plakat_fidesz_kozmunkasok | https://web.archive.org/web/20220412063351/https://m.hvg.hu/itthon/20220322_szabo_rebeka_pand_plakat_fidesz_kozmunkasok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/kozmunkasok-rakjak-ki-a-fideszes-jelolt-kampanyplakatjait-pandon | HVG | world-news | 2022-03-22 12:42:00 | [
"Lázók József"
] | [] | [
"Pánd",
"Pest megye"
] | [
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"közszolgák a kampányban"
] | [] |
53,939 | Csak Mészáros Lőrinc ad munkát felesége, Várkonyi Andrea reklámügynökségének | A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy. | 2022.03.18. 06:00
A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy.
Befektetés, hobbi, újrakezdés – mesélnek a magyarok, akik nélkül nem működne a turizmus Ausztriában
2024.01.24. 05:3014 perc | https://m.hvg.hu/360/202211__whitedog__varkonyi_andrea__rejtelmes_reklamceg__mint_afeher_kutya#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_03_18&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20220407140119/https://m.hvg.hu/360/202211__whitedog__varkonyi_andrea__rejtelmes_reklamceg__mint_afeher_kutya#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_03_18&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-meszaros-lorinc-ad-munkat-felesege-varkonyi-andrea-reklamugynoksegenek | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-18 07:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Mészáros Lőrinc",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"New Land Media Kft.",
"TV2 (televízió)",
"Whitedog Media Kft."
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"juttatás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,940 | Orbán veje és tanácsadója váratlanul egy közös cégben találták magukat | Tiborcz István és Nagy Márton közösen dolgozhatnak a Diófa Alapkezelő felvirágoztatásán. | A háborús események és a március 15-i ünnepségek árnyékában egy jelentős üzleti megállapodás jött létre az elmúlt napokban a magyar piacon, amellyel tovább bővült a magyar kormányfő családjának vagyona. Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltsége, a Budapest Capital Zrt. ugyanis megállapodást írt alá arról, hogy megveszi a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt.-t Jellinek Dániel üzletembertől.
A családi ezüst az elmúlt időszakban látványos gyarapodásnak indult, szállodaipari és bankpiaci befektetések (Gránit Bank) kerültek Tiborczék birtokába. Most pedig egy alapkezelővel teljesedett ki a portfólió. Érdekessége az üzletnek, hogy a csomag részeként a miniszterelnök gazdasági tanácsadójával is bővült az Tiborcz-birodalom: Nagy Márton hivatalosan tavaly ősz elején csatlakozott a cég felügyelőbizottságához. Jellinek Dániel akkoriban így nyilatkozott a változásról a privátbankár.hu oldalnak: „A szakemberek köre valóban tovább bővült, néhány hete ugyanis Nagy Márton, volt jegybanki alelnök csatlakozott a társasághoz, felügyelőbizottsági elnökként. Úgy gondolom, hogy Márton makrogazdasági és gazdaságpolitikai tapasztalata, valamint piaci szemlélete nagymértékben támogatja majd a Diófa működését.”
Nagy Márton sokáig dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, már Simor András elnöki ideje alatt is fontos szerepe volt a monetáris politika alakításában. Ambiciózus, becsvággyal teli szakembernek tartották, akinek hasznos meglátásai vannak. Amikor Simort Matolcsy György váltotta a jegybank élén, Nagy kitartott az intézmény mellett, és ezt szakmai karrierje megsegítésével hálálta meg Orbán Viktor kedvenc gazdaságpolitikusa. Alelnökként egy időben a monetáris politika legfőbb stratégájaként tekintettek rá a Szabadság téren, akihez olyan intézkedések voltak köthetők, mint a kedvezményes kamatozású vállalati hitelprogramok bevezetése.
Idővel azonban megromlott a viszony az elnök és beosztottja között, Nagynak szakmailag szűkössé kezdett válni a tér a jegybankban, és a Matolcsy által szabott iránnyal sem tudott maradéktalanul azonosulni. Ez a feszültség oda vezetett, hogy Nagynak távoznia kellett az MNB-ből. Tekintélyéről sokat elárul, hogy kegyvesztettként nem tűnt el a süllyesztőben, hanem Orbán Viktor maga mellé emelte tanácsadónak. Ezt követte a Diófa Alapkezelő felkérése a felügyelőbizottságba.
A helyzet tehát úgy áll, hogy a miniszterelnök veje egy olyan cégben lett tulajdonos, amelyben a miniszterelnök egyik legfontosabb tanácsadója vállalt nemrég tisztséget. Természetesen ez önmagában nem szül összeférhetetlenséget, mégis felvet kérdéseket, hogy a kormányzati döntésekre – kiemelten a pénzügyiekre – rálátó, azokban közreműködő, a beosztásánál fogva tájékozottabb kormányfői tanácsadó informális helyzetelőnybe hozhatja a versenytársakhoz képest a kormányfő vejének érdekeltségét. | https://hvg.hu/kkv/20220316_Orban_veje_es_tanacsadoja_varatlanul_egy_kozos_cegben_talaltak_magukat | https://web.archive.org/web/20220422095849/https://hvg.hu/kkv/20220316_Orban_veje_es_tanacsadoja_varatlanul_egy_kozos_cegben_talaltak_magukat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-veje-es-tanacsadoja-varatlanul-egy-kozos-cegben-talaltak-magukat | HVG | hungarian-news | 2022-03-16 13:17:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Nagy Márton",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Capital Zrt.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Tarragona Holding Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"rokonok",
"tanácsadás",
"idegenforgalom",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap",
"NER HOTEL"
] | [] |
53,941 | Több milliós órákat vásároltak közpénzből a II. kerület egyik cégénél „időmérő eszköz” gyanánt | Összesen 450 millió forintnyi közpénzt költött el a II. kerületi önkormányzat egyik cége az előző vezetés idején luxusutazásokra, hotelszámlákra, Rolex-órára. A polgármester közlése szerint a cég mostani vezetése feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. | Valaki több milliós luxusórákat vett, luxushotelekben szállt meg a társaival, és milliós luxusruhákat vásárolt a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. előző ügyvezetőjének regnálása alatt – írja Őrsi Gergely (képünkön) II. kerületi polgármester.
Őrsi elmondása szerint az ügyben elrendelt könyvvizsgálói eljárás megdöbbentő eredménnyel zárult. Az uszodaberuházásért is felelős cég korábbi vezetésének időtartama alatt valakik a rendelkezésre álló dokumentumok, bizonylatok tanúsága szerint milliós luxusórákat, külföldi meccsbelépőket és első osztályú repülőjegyeket vásárolhattak, illetve luxushotelekben tölthették az idejüket a kerületi adófizetők pénzén.
Időmérő eszközként tüntettek fel például egy 2018-ban vásárolt 18600 eurós, azaz 6 061 326 forintos Hublot Big Bang karórát. A dolog érdekessége, a nyilvánvalón túl, hogy Őrsi a posztjához csatolt egy fényképet, ahol a sportközpont egy korábbi vezetőjének a karján pont egy ugyanilyen óra látható. De vásároltak egy még drágább, 11,5 milliós Rolexet is – derült ki a dokumentumokból.
A könyvvizsgálat végére az derült ki, hogy az előző vezetés regnálása alatt valakik 450 millió forintnyi közpénzt vertek el luxusszállodákra, utazásokra, luxuscikkekre és világszínvonalú sporteseményeken való részvételre. A II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. mostani vezetése ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen. | https://hvg.hu/itthon/20220317_Orsi_korrupci_sportkozpont_luxusutazas_luxuscikkek | https://web.archive.org/web/20220412095149/https://hvg.hu/itthon/20220317_Orsi_korrupci_sportkozpont_luxusutazas_luxuscikkek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-millios-orakat-vasaroltak-kozpenzbol-a-ii-kerulet-egyik-cegenel-bidomero-eszkozr-gyanant | HVG | hungarian-news | 2022-03-17 15:21:00 | [] | [
"II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft."
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
53,942 | Dr. Fehér Farkas Ügyvédi Iroda – jön a TV2 új telenovellája | Egy kormányhoz közel álló cég állami pénzt is kap egy cégről szóló sorozat forgatókönyvének fejlesztésére. | A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
A hobbiterepjárók, azaz az SUV-járművek uralják a nemzetközi és a hazai piacot, ám a térnyerésükhöz az is kellett, hogy az új generációs kocsik csak halványan emlékeztessenek az elődökre, a második világháborús katonai terepjárókra.
Hároméves színész- és rendezőképzést indít ősztől a Jurányi Házban Bodó Viktor színész, rendező. Többek között Máté Gábor, Mácsai Pál, Székely Kriszta és Polgár Csaba tanítja majd a hallgatókat, akik az Örkény és a Katona József Színházban, valamint külföldön szerezhetnek gyakorlatot. Bodó Viktorral Matalin Dóra beszélgetett a tervezett képzésről.
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes - ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik "melléktermékéből". És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről. | https://hvg.hu/360/202212_feher_farkas_allamilag_tamogatott | https://web.archive.org/web/20220416142838/https://hvg.hu/360/202212_feher_farkas_allamilag_tamogatott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dr-feher-farkas-ugyvedi-iroda-n-jon-a-tv2-uj-telenovellaja | HVG360 | hungarian-news | 2022-03-25 14:00:00 | [] | [
"Fehér Farkas Sorozat Projekt Kft.",
"IKO Holding Kft.",
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"kultúra - művészet"
] | [] |
53,944 | Újabb álomhatárt értünk el: egymilliárd forint felett a Megafon facebookos reklámköltése | A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon. | A Megafon központ nevét valószínűleg ma már csak az nem hallotta Magyarországon, aki tudatosan és szigorúan tartja magát távol a politikától, a közélettől, és a Facebooktól egyaránt. Ezt az ismertséget leginkább pénzzel érték el, méghozzá nagyon sok pénzzel: a szervezet már röviddel a megalakulása, azaz 2020 nyara után a legnagyobb magyar facebookos reklámozók közé emelkedett.
A Megafon eredeti célja az volt, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen”, vagyis egy ingyenes képzés keretében jobboldali-konzervatív értékrendű embereket tanítsanak meg arra, hogy hatékonyabban kommunikáljanak a közösségi médiában. Erre az indoklásuk szerint azért volt szükség, mert a közösségi médiaplatformokat üzemeltető nagy techcégek tudatosan elnyomják a jobboldali hangokat. Ezt az elméletet egyébként nem támasztják alá sem Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a témába vágó nemzetközi kutatások – sőt, a Twitter saját belső felmérése éppen hogy azt mutatja, hogy a konzervatív véleményeket favorizálja az algoritmusuk.
Bár egy hónappal az indulás után a Megafon vezetője azt nyilatkozta, hogy óriási az érdeklődés, és több mint kétezren jelentkeztek a képzésre, a szervezet aktivitása hamar elment abba az irányba, hogy 10-12 „véleményvezér” posztjait hirdessék rengeteg pénzzel. Ők jellemzően a kormánybarát médiából kikerülő arcok, akik nagyon sokat posztolnak Facebookon, a mondandójuk mindig 100%-osan egybevág a kormányéval, és jellemzően a videós bejegyzéseiket teríti nagy pénzekért a Megafon. Bár a Facebook, mint hirdetési felület legfőbb előnye, hogy nagyon jól lehet a reklámokat egyes célcsoportokra targetálni, a megafonos hirdetések általában nem élnek ezzel az eszközzel, inkább szőnyegbombázás jelleggel, minél több ember hírfolyamába próbálják bejuttatni az üzenetet, válogatás nélkül. Sikerrel:
egy-egy szponzorált Megafon-videó nézettsége a milliós nagyságrendet is túllépheti, miközben ugyanezeknek az oldalaknak a hirdetés nélkül futó videói általában csak pár tízezerig jutnak.
A Facebook az Ad Library felületén, mindenki számára elérhetően tartja nyilván a politikai-közéleti hirdetések részleteit, ezen a platformon szépen végigkövethető, hogyan vált a Megafon kevesebb mint ké év alatt a magyar mezőny messze legnagyobb facebookos hirdetőjévé. Az 500 milliós határt éppen a tavalyi év utolsó napján lépték át, és ezt most kevesebb mint három hónap alatt sikerült megduplázni. Az egymilliárdot március 24-én lépte át az összesített számla, vagyis idén 83 nap alatt, napi átlagban 6 milliós költéssel futott a Megafon. És ez csak a hirdetések ára, nincs benne a videók forgatási költsége, vagy az oldalakat karbantartó háttérszemélyzeté (a megafonos Facebook-oldalak darabját 10-18 adminisztrátor kezeli).
Így oszlik el az egymilliárd forint a megafonos influenszer-propagandista oldalak között (ha egy név többször szerepel, az azt jelzi, hogy az illetőnek több szponzorált oldala is van – jellemzően a „liberális cenzúrára” hivatkozással szokták törölni a régit, és újat indítani):
Deák Dániel219 825 495 FtDéri Stefi148 387 811 FtTrombitás Kristóf124 509 521 FtRákay Philip114 828 981 FtRákay Philip111 939 880 FtBohár Dániel89 653 158 FtKonverzió (Dávid Bence)55 597 467 FtKötter Tamás43 276 128 FtBohár Dániel30 631 075 FtBohár Dániel27 823 507 FtKorondy Tamás13 374 870 FtMegafon (központi oldal)13 262 860 FtA kopasz oszt (Filep Dávid)8 073 301 FtKovács István (a Megafon vezetője)1 826 501 Ft
Ez összesen 1 003 010 555 forint. A magyar hirdetési toplistán ezzel toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt.
A toplistán aztán a Fidesz következik (412 millió), aztán az Aktuális nevű – egyébként erősen Megafon-közeli – oldal (270 millió), majd az ellenzék narratíváját terjesztő Erősítő (228 millió) és Ezalényeg (206 millió – bár itt a teljes, kb. 80 aloldalból álló hálózat összes költése 430 millió).
A Facebook Ad Library 2019. áprilisa óta tartja számon a felületen megjelenő politikai hirdetéseket. Ezalatt a három év alatt magyar nyelvű, magyar felhasználókra célzott, ilyen tartalmú reklámokra 6 952 637 071 forint ment el. Idén év elején ez a számláló 4,1 milliárdnál járt, vagyis
2022-ben eddig kb. 2,8 milliárd forinttal gazdagította a magyar politika a Facebookot. Ennek a 18%-át költötte egymagában a Megafon.
Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk.
A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon. | https://telex.hu/belfold/2022/03/28/ujabb-alomhatart-ertunk-el-egymilliard-forint-felett-a-megafon-facebookos-reklamkoltese | https://web.archive.org/web/20221213194145/https://telex.hu/belfold/2022/03/28/ujabb-alomhatart-ertunk-el-egymilliard-forint-felett-a-megafon-facebookos-reklamkoltese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-alomhatart-ertunk-el-egymilliard-forint-felett-a-megafon-facebookos-reklamkoltese | Telex | hungarian-news | 2022-03-28 15:07:20 | [
"Bohár Dániel",
"Dávid Bence",
"Deák Dániel",
"Déri Stefi",
"Filep Dávid",
"Korondy Tamás",
"Kötter Tamás",
"Kovács István Gergely (Alapjogokért)",
"Rákay Philip",
"Trombitás Kristóf Keresztély"
] | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [
"média",
"támogatás",
"PR",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,945 | 8,7 milliárd forint pályázati pénzt csalt el egy banda, 67 emberrel szemben emeltek vádat | Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették. | Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-vel. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják.
A vádirat szerint a bűnszervezet irányítója társaival 2010-től egy hierarchikusan felépülő, konspiratívan működő szervezetet hozott létre, amelyet csaknem nyolc éven át működtetett. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának nyomozása a bűnszervezet vezetője által irányított cégcsoport 19 nyertes pályázatát érintette. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették.
A közlemény szerint a bűnszervezet irányítója a lehető legnagyobb pályázati összeg lehívása érdekében túlárazott számlákat használt fel, valójában azonban a projektek megvalósítását a lehető legkisebb összeg ráfordításával oldotta meg.
A pályázó cégek a legtöbb esetben nem, vagy csak részben rendelkeztek a pályázathoz szükséges önerővel. A bűnszervezet vezetője költségnemenként meghatározta azt is, hogy az elfogadott pályázati összeg helyett ténylegesen mennyit szán anyag- és eszközbeszerzésre, az alvállalkozóknak és szállítóknak kifizethető díjakra, azaz a projekt tényleges megvalósítására.
A pályázatok során benyújtott túlárazott számlák és a projektek megvalósításának tényleges költsége közötti különbözet egy, a bűnszervezet keretei között működő számlagyáron keresztül készpénzben jutott vissza a cégcsoport valamely tagjához. Az ügyészség a bűnszervezetben elkövetőkre fegyházbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy feltételes kedvezménnyel nem szabadulhatnak. Emellett vagyonelkobzást kezdeményez valamennyi vádlottal szemben a bűnszervezet ideje alatt szerzett vagyonra, továbbá a bűncselekménnyel szerzett gazdagodás erejéig, 17 céggel szemben pedig pénzbírság kiszabására tett indítványt. | https://telex.hu/belfold/2022/03/28/8-7-milliard-forint-unios-palyazati-penzt-csalt-el-egy-bunbanda-67-emberrel-szemben-emeltek-vadat | https://web.archive.org/web/20230127150636/https://telex.hu/belfold/2022/03/28/8-7-milliard-forint-unios-palyazati-penzt-csalt-el-egy-bunbanda-67-emberrel-szemben-emeltek-vadat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/87-milliard-forint-palyazati-penzt-csalt-el-egy-banda-67-emberrel-szemben-emeltek-vadat | Telex | hungarian-news | 2022-03-28 15:16:23 | [] | [] | [
"Európa",
"Magyarország"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
53,946 | Schadl–Völner-ügy: Három gyanúsítottat kiengedtek a letartóztatásból | A Schadl–Völner-ügy három gyanúsítottja esetében megszüntették a letartóztatást, ők most már szabadlábon védekeznek. Schadl György az egyike annak a három embernek, akik továbbra is letartóztatásban maradtak. Az ő esetében legutóbb – az ügyészség indítványának megfelelően – 2022. május 8-ig hosszabbították meg a letartóztatást. | A Schadl–Völner-ügy három gyanúsítottja esetében megszüntették a letartóztatást, ők most már szabadlábon védekeznek, közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az rtl.hu-val. A legutóbbi tájékoztatás szerint február elején még hatan voltak a gyanúsítottak közül letartóztatásban.
A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől. Az ügyben tizenhárom embert hallgattak ki gyanúsítottként, többségükben végrehajtókat.
Schadl György az egyike annak a három embernek, akik továbbra is letartóztatásban maradtak. Az ő esetében legutóbb – az ügyészség indítványának megfelelően – 2022. május 8-ig hosszabbították meg a letartóztatást. | https://telex.hu/belfold/2022/03/25/schadl-volner-ugy-letartoztatas-harom-embert-kiengedtek | https://web.archive.org/web/20221209202958/https://telex.hu/belfold/2022/03/25/schadl-volner-ugy-letartoztatas-harom-embert-kiengedtek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadlnvolner-ugy-harom-gyanusitottat-kiengedtek-a-letartoztatasbol | Telex | hungarian-news | 2022-03-25 15:29:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
53,947 | Nem cáfolja a bennfentes NER-cég, hogy letartóztatták a vezetőit | Nem cáfolta lapunknak küldött válaszában a NER- és Mészáros Lőrinc-közeli Eurovéd Security nevű őrző-védő vállalkozás, hogy március első felében előzetes letartóztatásba kerültek a vállalat vezetői. A felcsúti-bicskei cég emberei védték például a tavalyi Mészáros-Várkonyi esküvőt, de ők őrzik az Orbán Viktor hétvégi háza mellé épült felcsúti stadiont is. Úgy értesültünk, hogy a NAV több száz millió forintnyi készpénzt foglalt le a házkutatások során. Közben, mintha semmi sem történt volna, a fideszes önkormányzat és más NER-érdekeltségek tovább foglalkoztatják a vállalkozást. | Kellemes, vénasszonyok nyara-szerű időjárás volt tavaly szeptember 24-én, amikor végre egybekelt az Orbán Viktorral való kapcsolatának köszönhetően néhány év alatt középszerű vállalkozóból Magyarország leggazdagabb emberévé váló felcsúti oligarcha és Várkonyi Andrea korábbi hírolvasó. A nagyszabású lakodalmat az alcsúti arborétumban tartotta az ifjú pár, a helyszínt az esemény előtt és után „technikai okok miatt” lezárták az egyszerű, a botanika iránt érdeklődő polgárok elől.
A Magyar Hang olvasóit jelen sorok szerzője tudósította a helyszínről. A lagzi nyugalmát biztosító cég jól láthatóan mindenre gondolt. Amikor az egyik, az arborétumhoz közeli, az erdő közepén található buszmegállóban megálltam egy pillanatra, öt másodperc alatt ott termett a semmiből egy keménykötésű biztonsági ember, aki ugyan előzékenyen, de határozottan kérdezte meg a szekuritisok tételmondatát: „Segíthetek?”. A „segítőkész” úr az Eurovéd Security Zrt. logóját viselte magán, az egész esküvőt ők biztosították: ők voltak a beengedőemberek, és ők járőröztek látványosan az arborétum belső útjain. Jól érezhetően roppant fontos volt nekik, hogy minden flottul működjék, semmi és senki se zavarhassa meg a újdonsült házaspár első közös óráit, valamint a népes és díszes násznép nyugodt szórakozását.
Az Eurovéd korábban is feltűnt már a Mészáros-Várkonyi házaspár életében: tavaly volt hír, hogy egy nyolcszáz kilós óriáspáncélszekrényt emeltek be – daruval – a pár új budapesti, XII. kerületi luxusvillájába. A szerelmi fészek előtt biztonsági őr posztolt, aki az érkezőknek megtiltotta, hogy képeket készítsenek az épületről. Ez a biztonsági ember is az Eurovéd Security Zrt-hez tartozott.
Ugyanez, a Blikk által egy szeptemberi cikkben eufemisztikusan „Mészáros Lőrinctől nem messze állónak” minősített cég őrzi és védi a felcsúti oligarcha bicskei magántavát, ahol a miniszterelnököt is többször látták a helyiek és amelyről két éve nagy port kavart (és rendőrségi vegzálást hozó) cikkben tártuk fel, hogy két harckocsit állomásoztatnak ott.
A 24.hu tavalyi cikke sorolja a bicskei központú Eurovéd további megbízásait. Már működésük első évében megkapták Mészáros Lőrinc tihanyi nyaralójának és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának az őrzését, azóta pedig a Mészáros-cégbirodalom más részei, köztük a hotelek és az irodaházak biztonságát is az Eurovéd szavatolja. A vállalat honlapján tovább listázzák a referenciáikat, melynek többsége a NER-hez kötődő őrző-védő feladat. Ők gondoskodnak például a korábban a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Appeninn irodaházak rendjéért, de állami megrendeléshez is jutottak: partnereik között megtaláljuk a száz százalékban állami tulajdonú Eximbankot, míg a bicskei fideszes önkormányzat a botrányokkal terhelt hulladékcége, a Zöld Bicske őrzését bízta rá. A Tessely Zoltán fideszes képviselő által elnökölt Bicskei TC sportklubot pedig támogatta az Eurovéd.
Az Eurovéd 2016-tól 2020-ig szédítő ütemben növekedett: megötszörözte forgalmát, az utolsó elérhető, 2020-as beszámolójában már 1,4 milliárd forintos bevételt mutatott ki.
Tavaly nyáron nagy meglepetésre a NER-közeli biztonsági cégek közül is az egyik legbarátibbnak tűnő vállalkozás vezetőjét, a magát a Liget-projektben és a dunaújvárosi Vasműben is exponáló, focimeccsek biztosítását ellátó Tóth Csabát őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága. A NAV akkori közlése szerint Tóthék őrzés-védelemmel foglalkozó „bűnszervezete” csaknem egymilliárdos kárt okozott a költségvetésnek. Később az Átlátszó írta meg, hogy Tóthék partnereire a cikk megfogalmazása szerint a „különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal rendelkező” Eurovédnek fájt a foga. Az Átlátszó kérdésére az Eurovéd ügyvezetője, Benedek Imre akkor azt mondta, hogy az Eurovédnek Tóth emberei segítettek be korábban a felcsúti Puskás Akadémia meccseinek biztosításában, magyarán volt üzleti kapcsolat a két cég és érdekkör között.
Az idén március elejének egyik kora reggelén aztán információink szerint a NAV és a társhatóságok kiszálltak az Eurovéd felcsúti és bicskei illetőségű vezetőihez is.
Az ügyészség – cégnevet nem említő – szűkszavú közleménye szerint a cégek több, mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek 2017. és 2021. között; három vezetőt őrizetbe vettek. A lapunkhoz eljutott információk szerint köztük van T. N. cégtulajdonos, és rokona, B. I., aki vezérigazgatóként tevékenykedett. Később a bíróság – egyelőre nem jogerősen – elrendelte mindhármójuk előzetes letartóztatását. Az érintettek fellebbeztek. Az ügyészség azt is megjegyezte, hogy az összehangolt nyomozati cselekmények keretében több száz millió forint, valuta, ékszerek, gépkocsik, üzletrészek és bankszámlák lefoglalása vagy zárolása történt meg. Lapunk hatósági és helyi forrásai szerint az Eurovéd-vezetők lakásain lefoglalt készpénz az ötszáz millió forintot is elérte.
Felcsúton és környékén az a pletyka terjed, hogy az atombiztos fideszes és – ahogy fent az Átlátszót idéztük: „különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal” rendelkező Eurovéd vezetőinek letartóztatását „rendszeren belüli” pozícióharc előzte meg, továbbá Tóth Csaba sem örült neki, hogy rástartoltak az ő cégének korábbi partnereire.
Kérdéseket küldtünk az Eurovéd Security Zrt-nek, arra gondolván, egy ilyen válsághelyzetben a vállalkozásnak is az az érdeke, hogy megnyugtassa a piaci partnereit, ennek pedig a legjobb eszköze a nyilvánosság és az átláthatóság. A válaszuk az „Eurovéd Pénzügy” elnevezésű feladótól, „Eurovéd Security Zrt.” aláírással érkezett. A cég válaszában nem cáfolta, hogy az ügyészség közleményében szereplő cégek egyike az Eurovéd. Úgyszintén nem cáfolták lapunknak a kérdések között küldött állítását, miszerint T. N. tulajdonos, valamit B. I. igazgató előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság nyomozási bírója. Az utóbbira csak annyit reagáltak, hogy a Zrt.-k vezetését általánosságban igazgatótanács vagy vezérigazgató látja el.
Rákérdeztünk az ügyészség és a NAV állításaira is. Arra kértük a céget, hogy amennyiben nem ismerik el az ügyészségi közleményben szereplő 3 milliárd forintos költségvetési kárt, akkor cáfolják azt. Erre sem reagáltak, csupán annyit írtak, hogy az Eurovédnek nincs 3 milliárdos adótartozása, azonban ilyet nem is állít a NAV és az ügyészség sem, és mi sem kérdeztünk ilyesmit. A Mészáros-közeli őrző-védő vállalkozás hozzátette, hogy ők minden adókötelezettséget határidőre teljesítenek, és azt is hangsúlyozták a Magyar Hangnak küldött közleményükben, hogy „gazdasági társaságunk mind a mai napon is működik, ellátja üzleti partnerei felé a törvényekben és a hatályos jogszabályokban maghatározott módon”.
Az Eurovéd vezetőire irányuló érdeklődésünkre is csak félrebeszélést kaptunk válaszul. A házkutatások és a több száz milliós lefoglalások kapcsán azt írta a cég, szerintük „nem közérdekű információ, hogy magánszemélyek mekkora összegű készpénzt vagy egyéb ingóságokat tartanak otthonaikban”. A letartóztatások indoka után is érdeklődtünk, az azt elrendelő bíróság és az ügyészség egyöntetű álláspontja szerint ugyanis az valamennyi gyanúsított esetében a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye volt. Emellett valamennyiük esetében az is megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén meg nem engedett módon próbálnák meg befolyásolni a bizonyítást. Erre az Eurovéd úgy reagált, hogy nincs tudomásuk szökni próbáló vagy elrejtőző személyekről a Zrt.-jük vonatkozásában (ezt letartóztatásban nehézkes is volna megtenniük), sem olyan személyekről, akik bármilyen bűnt vagy bűnismétlést követtek volna el. (Ilyet sem állít sem a bíróság, sem az ügyészség, csupán azt, hogy ennek elkerülése érdekében tartják szükségesnek a letartóztatást.) | https://hang.hu/belfold/euroved-138717 | https://web.archive.org/web/20220701223116/https://hang.hu/belfold/euroved-138717 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-cafolja-a-bennfentes-ner-ceg-hogy-letartoztattak-a-vezetoit | Magyar Hang | hungarian-news | 2022-03-29 10:38:02 | [] | [
"Bicskei TC",
"Eurovéd Zrt.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"őrzés-védés",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
53,948 | Putyin hekkerei is látják a magyar külügy titkait, az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket | Szijjártó Péter amikor megkapta az orosz kitüntetését, akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is. | 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte magyar kollégája, Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet. Bár az érdemrendet Lavrov adta át, annak odaítéléséről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött. Nem véletlenül, hiszen a földgömböt körbe ölelő olívaág-koszorút formázó medál – hátoldalán a cirill betűs felirattal: „Béke és Barátság” – a legmagasabb orosz állami kitüntetés, amit külföldi kaphat.
„Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére – szövetségesi kötelezettségeink tiszteletben tartásával párhuzamosan – fenn tudtuk tartani a nemzeti érdekeinknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésünket Moszkvával” – dicsekedett a kitüntetésével a magyar külügyminiszter Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.
Egy, a birtokunkba jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. A külügy kommunikációs csatornáinak orosz feltöréséről többek közt olyan volt állami tisztviselők osztottak meg velünk részleteket, akik az incidenst közvetlenül ismerő tisztviselőktől értesültek azokról.
Volt titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hekkercsoportjai állnak. Ezek a hekkerek egyrészt a korábban Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek, másrészt az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak. A források elmondása szerint a magyar állami szervek régóta és jól ismerik őket, mivel már legalább egy évtizede folyamatosan támadják a kormányzati hálózatokat. A hazai orosz támadások legtöbbször más NATO-s országok elleni hekkelésekkel függenek össze, és a támadások beazonosításában a nyugati szövetség tagjai rendre együttműködnek, információkat osztanak meg.
A magyar diplomácia a külügyi hálózatok feltörésével gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára. Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy, ráadásul mindez egy nagyon érzékeny időszakban történik. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt. Eközben nincs semmi jele annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt.
A Direkt36 a magyar külügy elleni orosz titkosszolgálati műveletet és annak legalább egy évtizedre visszanyúló előzményeit, illetve a feltáró-elhárító intézkedések elégtelenségét a külügyes dokumentumok, illetve több mint harminc háttérbeszélgetés segítségével rekonstruálta. Például olyan volt magyar titkosszolgálati tisztekkel is beszéltünk, akik munkájuk során foglalkoztak az orosz hírszerzéssel, és konkrét információkkal rendelkeznek számos, ebben a cikkben bemutatott esetről. A kibertámadás minisztériumi kezeléséről pedig a külügyminisztérium belső ügyeit ismerő források osztottak meg velünk információkat.
A KKM-nek, a Belügyminisztériumnak – mely a kibervédelemért és kémelhárításért elsősorban felel –, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéseket küldtünk a cikk minden fontosabb állításáról még múlt héten. Ezekre egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.
Nem szóltak a külügyes dolgozóknak, hogy már rég fertőzöttek a számítógépeik
2021 őszétől korábban szokatlan körlevelek jelentek meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső levelező listáin. Míg a minisztérium dolgozói korábban elvétve kaptak csak ilyen kiberbiztonsági témájú emaileket, tavalytól pár heti rendszerességgel küldtek a minisztérium dolgozóinak ilyeneket.
A Direkt36 által megszerzett egyik külügyminisztériumi körlevél szerint 2021. november 11-én jelentették be, hogy „a Minisztérium informatikai- és kiberbiztonságának megerősítése céljából kidolgozás alatt áll a KKM Kibervédelmi Projektje”. Első lépésként megadtak egy központi emailcímet, ahová a külügyesek „a kiberbiztonsággal kapcsolatos (pl. phishing email, DDOS támadás, zsaroló vírustámadás, jelszó szivárgás, adatszivárgás) bejelentéseit” várják.
Karácsony előtt a minisztérium már egy utasítást is kiadott a külképviseleteknek, melyben szigorította a mobiltelefonok hivatali munkára való használatát, majd 2022. január 7-én a kibervédelmi felelős leszidta a munkatársakat, amiért nem tartják azt be. „A KKM információ- és kiberbiztonságának növelésének érdekében végzett technikai vizsgálatok kimutatták, hogy a KKM hivatali levelezése nem kizárólag az arra engedélyezett típusú eszközökön és programok használatával folyik” – áll a Direkt36 által megismert minisztériumi belső levélben.
A külügyben a levelek miatt egyre többen kezdett el gyanakodni rá, hogy elég komoly lehet a baj. A minisztérium belső ügyeit ismerő egyik forrás akkor még azt gondolta, hogy talán a kínaiak törték fel a külügy rendszerét. Erre az egyik minisztériumi körlevél is utal: „Mérhető mennyiségű, bizonyítottan Kína irányába személyes adatokat rejtett módon kommunikáló eszközök is használatban vannak. Ilyenek, többek között (a teljesség igénye nélkül): Huawei (ZTE), Honor, Xiaomi, Wiko, OnePlus”.
Ez a megjegyzés nem csak azért figyelemre méltó, mert a kormányzati kommunikáció súlyos sebezhetőségére hívja fel a figyelmet. A levél azért is érdekes, mert kiderül belőle, hogy a kormány tisztában van a kínai eszközök által jelentett biztonsági kockázattal, miközben évek óta tagadja, hogy ez probléma lenne, és a kínai telekommunikációs eszközök használatának egyik legnagyobb támogatója Európában. Szijjártó például számtalanszor kiállt a Huawei mellett és állította, hogy a kínai cég eszközei semmiféle kockázatot nem jelentenek.
A külügyes körlevelek más sérülékenységekről is beszámolnak. Az egyik szerint egy belső vizsgálat azt is kimutatta, hogy sokan előszeretettel használják az amerikai BlueMail nevű levelező klienst, ami szintén veszélyes. A kibervédelmi felelős szerint a BlueMail „a beírt jelszavakat nyíltan tárolja; rengeteg programozási hibával rendelkezik, ami egy támadás során könnyen kihasználható; három különböző szerverre folyamatosan küldi a mobilkészülék adatait”.
A kínai eszközökkel szemben óvatosságra intő levél után mindössze egy héttel, 2022. január 14-én egy másfajta fenyegetésről szóló figyelmeztetést adott ki széles körben a KKM. Eszerint egy adathalász üzenet „a héten több külképviseleten is megjelent”. Az angol nyelvű adathalász email azt állította, hogy a címzett @mfa.gov.hu-s, azaz minisztériumi emailfiókjához tartozó jelszava hamarosan lejár, ezért módosítani kell azt. „A beírt jelszavak automatikusan hozzárendelésre kerülnek a támadó e-mail címhez, melyek azonnal illetéktelenekhez kerülnek, akik azzal könnyedén hozzáférést szerezhetnek a postafiók teljes tartalmához” – áll a figyelmeztető körlevélben.
A minisztérium Kiberbiztonsági Projektjét azonban korántsem csak a tudatosság növelése miatt indították, és a belső vizsgálatok sem csupán potenciális kockázatokat tártak fel. 2021 második felére az is nyilvánvalóvá vált a tárca vezetése számára, hogy a minisztériumi rendszerek aktív, súlyos fertőzöttsége mögött orosz hekkerek állnak – állította a Direkt36-nak több olyan korábbi magyar állami tisztviselő, akik az orosz műveletet közvetlenül ismerő kollégáktól tudtak meg részleteket, vagy korábban foglalkoztak orosz hírszerzéssel kapcsolatos területtel.
A hekkereknek a korábbi magyarországi és nemzetközi kibertámadásokból ismert módszerei, a fertőzés technikája, valamint az általuk hagyott egyéb nyomok (IP-címek, hálózati forgalom kiindulása és célja, a célpontok) alapján a külügyes támadás felderítésében érintett szervek számára kezdetektől egyértelmű volt, hogy az orosz titkosszolgálatok támadták meg a magyar külügyet. Például a nyomok egy része olyan más NATO-s országok elleni ismert támadással függött össze konkrétan vagy mutatott kísérteties hasonlóságot, melyekről már korábban kiderült, hogy Oroszország állt mögöttük.
A fertőzés részben adathalász támadásokkal és vírusokat tartalmazó email-csatolmányokkal került be a magyar külügyminisztériumba, majd szétterjedt a teljes belső hálózaton – a Bem téri minisztérium és a több mint 90 külképviselet több mint 150 objektumának számítógépei mind-mind érintettek. A volt tisztiviselők szerint a fertőzés már hosszú évek óta lappangott, és azt annyira későn fedezték fel, hogy utólag már nem is lehet teljeskörűen megmondani, milyen pontokon és hányféle módon másztak be az oroszok a külügy rendszereibe.
A minisztérium belső ügyeit ismerő források szerint Szijjártó Pétert és a külügy felső vezetését a hálózatok biztonságáért felelős szervek legalább fél éve tájékoztatták a felfedezésről, de azóta már Pintér Sándor és a Belügyminisztérium irányítói is tisztában vannak a részletekkel az általuk felügyelt titkosszolgálatokon keresztül. A kiberbiztonság felelőse a külügyön belül a minisztérium Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztálya (BITÁF) valamint a tárcához tartozó polgári hírszerzés, az Információs Hivatal (IH), összkormányzati szinten pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Több volt titkosszolga szerint azonban a kormányzati hálózatokat fenntartó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), illetve a kémelhárítás, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is foglalkozik az incidenssel.
Szijjártó tavaly december elején a parlament nemzetbiztonsági bizottságában elmondta, hogy a kolóniavédelemért – vagyis külföldön működő magyar nagykövetségek nemzetbiztonsági védelméért – is felelős IH egy új koncepciót dolgozott ki a védelem megerősítésére, és „az erre vonatkozó munka a tervek alapján idén meg is kezdődött”. Azt is hozzátette, hogy az IH-ban is „több intézkedést tettünk a belső biztonság erősítésére.” Azt ugyanakkor nem említette, hogy ennek bármiféle kibertámadáshoz lenne köze.
Ugyanezen a bizottsági ülésen Pintérnek is volt egy aggodalmakat jelző megjegyzése. Miután elmondta, hogy a magyar kibervédelemért „teljes egészében” az általa felügyelt NBSZ felel, azt is hozzátette, hogy „ettől függetlenül minden egyes területi szervnek a kibervédelmi feladatait végre kell hajtani, mert az kevés, ha van egy központi elképzelés, de az egyes munkatársaink nem fordítanak kellő figyelmet a számítógépes, internetes használatra”.
Míg azonban Szijjártóék már jó ideje tisztában vannak a kockázatokkal, a külügyi apparátusnak a figyelmeztető körleveleken túl azt már nem árulták el, hogy a mindennapi munkaeszközeik és a külügyminisztériumi hálózatok már jó ideje kompromittálódtak. Ráadásul az orosz titkosszolgálat kizárása a magyar külügy hálózataiból rendkívül lassan halad, és a folyamat a mai napig nem fejeződött be. Volt titkosszolgálati tisztek szerint ennek oka többek közt a széttöredezett és lassú döntéshozatal, valamint a szakemberhiány.
Pedig a magyar kormányzat és a magyar külügy elleni orosz kibertámadások már legalább egy évtizede érkeznek.
Az oroszok ki-be mászkáltak a rendszerbe
Az orosz hekkerek éppen úgy láttak mindent a magas rangú magyar kormányzati tisztviselő számítógépén, mintha fizikailag is ott ültek volna a székében a monitor előtt, Magyarországon. 2012 őszén egy TeamViewer nevű, távoli hozzáférést lehetővé tevő alkalmazás módosított verzióját telepítettek fel tudta nélkül a számítógépére, amivel gyakorlatilag mindent – dokumentumokat, jelszavakat, rendszerbeállításokat, hálózati kapcsolatokat – láttak.
A csaknem egy évtizeddel ezelőtti orosz kibertámadásnak nem ő volt az egyetlen magyar kormányzati áldozata, de a célpontok közt nem is csak magyarok voltak. Pár hónappal később, 2013 februárjában egy NATO- és EU-tagország moszkvai nagykövetsége is áldozatul esett a később TeamSpy néven emlegetett támadási módszernek, csakúgy, mint többek közt francia és belga kutató- és oktatási intézmények. A támadás részletei később egy szakértői elemzésben jelentek meg anonimizált formában.
A hatalmas kiterjedtségű orosz TeamSpy-támadást nem a nyugati országok elhárítása, hanem a magyar Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) kibervédelmi központjának (NBF CDMA) szakemberei fedezték fel, mondta egy, az esetet ismerő kiberbiztonsági szakember. A 2011-ben létrejött magyar központ minisztériumok és állami szervek felett állva gyűjtötte össze a szaktudást és kibervédelmi képességet, pár évvel később pedig már a NATO kibervédelmi munkacsoportját is egy magyar vezette.
Az esetet jól ismerő kiberbiztonsági szakember szerint a TeamSpy-támadásra a magyarok agresszív visszatámadással reagáltak. Feltörték az oroszok támadó infrastruktúráját, beazonosították a többek közt orosz és ukrán internetkávézókból tevékenykedő orosz hekkereket, ráadásul megszerezték a TeamSpy-támadások célpontlistáját is. NATO-s partnerekkel közös akcióban, az áldozatok gépeibe belépve a világ minden pontján egyszerre kapcsolták le a fertőzött gépeket, elvágva az orosz hekkereket rengeteg információtól. Egy ilyen művelet komoly szervezést és szakértelmet igényel, ami a Direkt36 több kiberbiztonsággal foglalkozó és az esetet is ismerő forrása szerint mutatja, hogy milyen fejlett volt akkoriban még a magyar kibervédelem.
A 2010-es elejétől kezdtek el az orosz titkosszolgálatok – főként a belső elhárítás (FSZB) és a katonai hírszerzés (GRU) – igazán ráfeküdni a hekkertámadásokra. „Oroszország számára a kiberhadviselés egy állandó információs hadviselés részét képezi. Ez a hadviselés abból indul ki, hogy a nyugati világ alá akarja ásni Oroszország hatalmi pozícióját, és végső soron az ország alávetésére irányuló átfogó és folyamatos tevékenységet folytat” – mondta a Direkt36-nak Buda Péter, az AH volt nemzetbiztonsági főtisztje.
Mivel az oroszok a NATO-t egyszerűen az Egyesült Államok katonai érdekérvényesítő eszközének tartják, ezért Buda szerint kiberkémkedésük „fő célja a képességek és szándékok folyamatos monitorozása mellett a NATO-szövetség egységének esetleges megbontására alkalmas információk, érdekellentétek felderítése”. Az oroszok által is űzött, Advanced Persistent Threatnek (APT; „előrehaladott, állandó fenyegetés”) nevezett kiberkémkedési módszer pedig nem azonnali, látható károkozásra törekszik, ahogy mondjuk egy sima hekkertámadás, hanem a célba vett informatikai rendszeren belüli tartós jelenlétre.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök már nagyban a keleti nyitás politikáját hirdette, a GRU és az FSZB orosz hekkerei – az APT28 és APT29-ként ismert csoportok – ugyanúgy ellenségként kezelték és támadták Magyarországot, mint más EU- és NATO tagállamokat. Az Orbán-kormány egyik akkori tisztviselője elmondta, hogy 2012-2014-ben a magyar Külügyminisztérium mellett a Belügyminisztériumot, sőt a Honvédelmi Minisztériumot is kompromittálták a hekkerek, akik a nyomok alapján és a nemzetközi partnerekkel való információcsere alapján szintén az oroszok lehettek.
„Misspelling domaineről jöttek például a támadások, ilyen volt mondjuk a mail.hm.qov.hu, GOV helyett QOV-val” – idézte fel a volt tisztviselő. Ha valaki rákattintott erre a jelszóhalász emailre, a minisztérium lemásolt oldalára jutott el, ahol bejelentkezési adatokat kértek tőle. Erről a támadásról 2016-ben egy kiberbiztonsági elemzőcég hozott nyilvánosságra részleteket, köztük képernyőmentéseket.
A második Orbán-kormány idején a Külügyminisztériumot és képviseleteit érő kiterjedt orosz támadásról azonban semmi sem került korábban nyilvánosságra. „A teljes külügyi háló minden végpontját megfertőzték, mindenki érintett volt. Az oroszok konkrétan ki-be mászkáltak a rendszerbe domain adminisztrátori jogosultsággal” – mondta az Orbán-kormány volt tisztviselője. Állításait olyan volt titkosszolgálati tisztek is megerősítették, akik orosz hírszerzéssel kapcsolatos területtel is foglalkoztak. A külügy rendszereinek integritását 2013 körül sikerült helyreállítani.
Hogy az oroszok miféle kiberbiztonsági hiányosságokat használhattak ki, arról számos történetet osztottak meg források. Egy volt magyar diplomata például felidézte, hogy pár évvel ezelőtt még államtitkári szinten is meg lehetett beszélni munkaügyeket Facebook Messengeren – vagyis egy olyan nem biztonságos csatornán, ahol egyáltalán nem lenne szabad ilyenről kommunikálni, és amit hekkerek az elmúlt években számtalanszor fel is törtek. Egy másik pedig azt, hogy korábban a KKM gépein az egyik alap belépési jelszó az volt, hogy „titkosXX” (két azonos szám). „Ha pedig meg kellett változtatni, akkor a szám mindig egyel nőtt. De azért ’a biztonság kedvéért, nehogy elfelejtsük’ alapon több titkárság, illetve osztott gép is inkább megtartotta az eredeti jelszót” – tette hozzá a volt diplomata.
Ráadásul a mai napig elérhető online több olyan, évekkel ezelőtti hekkertámadásokból származó adatbázis, melyben magyar külügyesek emailcímei mellett jelszavak is szerepelnek. A Direkt36 például korábban egy magyar nagykövet elérhetősége után kutatva nem csupán a diplomata privát címét találta meg egy sima Google kereséssel, de egy hozzá tartozó „punci..” kezdetű jelszót is.
Az Orbán-kormány egy, az orosz kibertámadásokat ismerő volt tisztviselője azt is elmondta, hogy az oroszok a 2010-es évek első felében nem csak a magyar külügy saját dokumentumait csapolták meg. A fertőzött kormányzati gépek egy részét egy zombihálózatba csatlakoztatták, majd arról támadtak tovább más, Moszkva számára érdekesebb NATO-tagországokat (a zombihálózatok olyan gépeket és eszközöket jelentenek, melyek felett a hekkerek távolról titokban átvették az irányítást, és melyekről összehangolt támadásokat indítanak). Előfordult, hogy a magyarországi fertőzést egy azon keresztül megtámadott NATO-s harmadik ország vette észre először – kifele ugyanis IP-címek alapján ilyenkor úgy tűnik, mintha a magyar minisztérium gép lenne a támadó.
„Fontos érteni, hogy Magyarország nem a fő célpontja ezeknek a támadásoknak, hanem egyszerűen annyira rossz a biztonsági szintje a magyar állami- és magáninfrastruktúráknak, hogy itt a legkönnyebb bejutni” – mondta a jelenségről egy kiberbiztonsági szakember.
Az NBF kibervédelmi központjának akkori vezetője, Frész Ferenc egy 2015-ös előadásában beszélt arról, hogy munkájuk jórészt ezeknek a sérülékenységeknek a kezeléséről szólt. Csakhogy ekkorra már az NBF kibervédelmi központja gyakorlatilag megszűnt. Frész az előadásában azt állította: úgy szétverték a magyar kibervédelmet, hogy azzal teljesen megszűntek Magyarország védelmi képességei, és „orosz gazdasági nyomásra történt mindez”. Azt nem fejtette ki, hogy ezt mire alapozza, és a Direkt36 megkeresésére sem kívánta az akkori állítását kommentálni.
A magyar politika látványos oroszbarát fordulata 2014-ben állt be, miután Orbán és Putyin bejelentették a paksi bővítésről kötött megállapodásukat, majd a külügy vezetését a kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkező Szijjártó Péter vette át. 2014 novemberében a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet vezetőjét leváltották, az intézményt bevitték a Belügyminisztérium alá, pár hónappal később pedig átszervezésre hivatkozva felmondtak a kibervédelmi központ munkatársainak.
Egy, az esetet ismerő kiberbiztonsági szakember értelmezése szerint a magyar kibervédelemre az Orbán-kormány a magyar-orosz közeledés kerékkötőjeként kezdett tekinteni, és többek közt a paksi bővítésről szóló megállapodás hozott negatív fordulatot. Egy másik kiberbiztonsági szakember ezt azzal egészítették ki, hogy a kibervédelmisek azzal is elszigetelték magukat, hogy kendőzetlen stílusban, „diplomáciázás nélkül” tárták a különféle minisztériumok elé, hogy milyen kritikus sérülékenységekre bukkantak a kormányzati hálózatokban.
A harmadik Orbán-kormány idején a kibervédelmi feladatokat így a Belügyminisztérium alá tartozó szervek vették át, elsősorban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Csakhogy a kibervédelmi központ megszüntetése után valójában mindegyik titkosszolgálati és állami szerv elkezdett egy kicsit kibervédemi feladatokkal foglalkozni. Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője szerint ennek az lett a következménye, hogy a különféle szervek rendszeresen egymásra mutogatnak és a másikra várnak, egymástól elszigetelten működnek, olykor pedig még kifejezetten rivalizálnak is.
A következő nagy orosz támadási hullám meg is mutatta az új felállás gyengeségeit.
Beindul „az intézményi kussolás”
Amikor egy 2016 novemberi reggelen a Külgazdasági és Külügyminisztérium tisztviselője benyitott Bem téri minisztériumi irodájába, rögtön észrevette, hogy az íróasztaláról eltűnt a számítógépe. „Első körben csak meglepődtem. Odamentem a titkárnőnkhöz, hogy mi történt, mert gép nélkül nem tudok dolgozni” – emlékezett vissza a Direkt36-nak az akkori külügyes tisztviselő. A titkárnőnek annyit sikerült kiderítenie, hogy a számítógép vírusos lett, és érkezik majd helyette valamikor egy másik.
A vírus egy fertőzött emailen keresztül jutott be a számítógépbe még 2016 októberében – osztott meg részleteket az esetről egy volt magyar titkosszolgálati tiszt. Az oroszok a külügyes tisztviselőt egy olyan, spearphishingnek nevezett megoldással vezették félre, amelynek a lényege, hogy egy megtévesztő, személyre szabott emailt szerkesztettek. Az emailről ebben a konkrét esetben úgy tűnhetett első blikkre, mintha a NATO brüsszeli központjának egyik dolgozója küldte volna. Ilyen emailcím és ilyen nevű személy valójában nem szerepel a NATO brüsszeli központjának címadatbázisában, de már a cím formátuma sem stimmelt – mondta a Direkt36-nak egy volt NATO-s tisztviselő.
A feladó keresztneve azonban teljesen megegyezett a külügyes tisztviselő egy közeli külföldi ismerősének nevével. „A név megtévesztő lehetett, és nyilván automatikusan kattintottam. A NATO is ügyes húzás volt, ha nem a név, akkor meg emiatt kattintok” – mondta a volt tisztviselő, aki szerint az email tartalma teljesen érdektelen volt, és nem emlékszik már rá, hogy a levélen belül linkre vagy csatolmányra kattintott-e.
„Semmi gyanús nem történt a kattintás után, nem jelentek meg kis halálfejek” – tette hozzá. Még a gépe eltűnésekor sem gondolt semmi rosszra, csak akkor, amikor később az IH vizsgálódni kezdett, azonban még ez is számára megnyugtató – őt bármilyen gyanú alól felmentő – eredménnyel zárult. Második körben viszont betoppantak az AH kémelhárító tisztjei is, akik két körben ültették le elbeszélgetni, és másodszor már egy hazugságvizsgáló gépre is rákötötték. Azt próbálták kiszedni belőle, vajon Oroszországnak kémkedik-e.
Egy volt magyar titkosszolga szerint az emailes átverés minden eleme az eltervezett pszichológiai hatás részei voltak, azért, hogy a célpont mindenképp megnyissa a levelet. A forrás azt is hozzátette, hogy az orosz titkosszolgálat ekkor már jó ideje tanulmányozta a külügyi tisztviselő környezetét, kapcsolatait és érdeklődését. Ezt onnan tudja, hogy minderről a brit titkosszolgálat osztott meg információkat az AH-val, az pedig szólt erről az IH-nak és az NBSZ-nek is. A Direkt36 megkérdezte erről a brit nagykövetséget, de egyelőre nem válaszoltak.
Az email megnyitásával nem csak a külügyi tisztviselő saját gépe fertőződött meg. „Egy polipszerű vírus volt, ami egy gépen behatol, majd eljut a rendszeren keresztül az összes többihez” – mondta. Ezt azonban ő is csak később, informálisan, magas rangú kormányzati kapcsolatain keresztül tudta meg. Akkor egy kormányzati ismerősétől az az információ jutott el hozzá, hogy legalább húsz másik külügyes is érintett. Olyanok kaptak hasonlóan személyre szabott, fertőzött emaileket, akik például NATO-val, biztonságpolitikával, a kelet-európai térséggel foglalkoztak. „Nekem az ismerősöm azt mesélte, hogy több ponton próbálkoztak az oroszok, és én csak az egyik voltam” – tette hozzá a volt külügyi tisztviselő.
A 2016-os időszak magyarországi orosz kibertámadásairól Bencsik Balázs, a szakszolgálaton belül létrejött Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója a Tusványosi Szabadegyetemen árult el információkat 2017 nyarán. Minisztériumot nem nevezett meg, de azt állította, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztások előtt gyanús tevékenységet fedeztek fel egy magyar kormányzati szerveren, mely Hollandiába és Németországba továbbított adatokat. Később pedig már arra is rájöttek, hogy az amerikai Demokrata Párt szervereit is feltörő orosz hekkercsoportokkal állnak szemben.
Bencsik a magyar kormányzati rendszerek elleni hasonló támadásokról azt mondta, hogy azok „gyakoriak és folyamatosak”, de nem elsősorban Magyarország ellen irányulnak. Például állítása szerint a 2016-ban feltört magyar kormányzati szervert is arra használták az oroszok, hogy álcázzák („IP-cím maszkolás”) az Egyesült Államok elleni támadásukat az elnökválasztási kampány idején. Vagyis megint ugyanazt csinálták az oroszok, mint a külügynek a 2012-13 körüli feltörésekor, és ismét más NATO-tagországok elleni hekkertámadásra használták a feltört magyar kormányzati számítógépeket.
Az oroszok nem csak a magyar külügyet támadták: ugyanebben az időszakban a cseh külügyminisztérum is nagyon hasonló orosz támadás alatt állt, aminek a részletei a cseh kémelhárítás (BIS) 2017-es évkönyvében jelentek meg. Az oroszok 2016 eleje óta legalább 150 cseh külügyi tisztviselő emailfiókjához fértek hozzá, ahonnan időszakosan minden információt leszívtak. Ezzel párhuzamosan 2016 decemberétől a cseh külügy több száz emailfiókja ellen egy eltérő típusú, kevésbé szofisztikált „brute force” támadás is indult, amikor a támadó az összes lehetséges bejelentkezési kulcsot kipróbálja.
Lubomír Zaorálek akkori cseh külügyminiszter 2017 elején elárulta, hogy vezető cseh diplomaták tucatjainak emailfiókjába férkőztek be a támadók, az ellopott információk egy része NATO-s és EU-s témákat érintett. A Neovlivni.cz cseh oknyomozó oldal szerint még Zaorálek és államtitkárai fiókjait is feltörték, és dokumentumok ezreit töltötték le. A BIS szerint a cseh külügy emailfiókjainak kompromittálása „számos kulcsfontosságú szempontból egybevág más hasonló kiberkémkedésekkel, melyek más európai országokban folytak”.
Míg a csehek a nyilvánosságot választották, az Orbán-kormány a 2012-2014-es magyar esetekhez hasonlóan a külügy rendszereit 2016-ban érő kibertámadásokat is elhallgatta a nyilvánosság elől. „Ment az intézményi kussolás” – fogalmazott a fertőzött emailt megnyitó volt külügyes, akit a kémelhárítók pár hónappal később nemzetbiztonsági kockázattá minősítették. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységét vagy a kapcsolatait valamiért nem találták összeegyeztethetőnek a minisztériumi munkájával, és erre hivatkozva kirúgták a külügyből.
Annak ellenére tették ezt, hogy az eset részleteit szervezetük belső információi alapján ismerő volt titkosszolgálati tisztek azt állították a Direkt36-nak: a vizsgálatok igazolták, hogy a külügyi tisztviselő nem játszott össze az oroszokkal, egyszerűen csak rákattintott a levélre. Később ráadásul egy másik NATO-s európai ország kormányzatának kezdett dolgozni, melynek a nemzetbiztonsági átvilágításán már gond nélkül átment.
„Sajnos több áldozatot is kinyírtak” – mondta az Orbán-kormány egy volt tisztviselője, aki közvetlenül ismert ilyen eseteket. Szerinte az AH több alkalommal is kémgyanúval indított vizsgálatot és rúgatott ki minisztériumi alkalmazottakat, akik fertőzött leveleket nyitottak meg. „Egyszerűen nem hiszik el, hogy ezeket a támadásokat tényleg mindenféle pattanásos szentpétervári gyerekek csinálják” – magyarázta. A forrás szerint ez alapvetően annak köszönhető, hogy a Belügyminisztérium rendőri vezetői mentalitással kezeli még a kibervédelmet is: „Mit csinál egy rendőr? Kapásból intézkedni kell, meg fizikailag is fülön csípni valakit” – fogalmazott.
A kattintgató dolgozók kirúgása azonban nem segített a támadásokat megállítani.
Ablaktalan titokszobákba is bejutottak az oroszok
Teljesen zárt, ablak nélküli, vagy lefüggönyözött „VKH-szoba” a világon mindenhol található, ahol működik magyar külképviselet, még a legeldugottabb országokban is. Ezek a helyiségek őrzik a zárt rendszerű Védett Külügyi Hálózat (VKH) végpontjait, vagyis azokat az üzeneteket rejtjelező számítógépeket, melyekhez elviekben semmiféle külső eszközt nem lehet csatlakoztatni, magyarázta az Orbán-kormány egyik volt nagykövete.
A VKH-szobákat akkor használják a külügy munkatársai és a magyar diplomaták, ha államtitoknak számító nemzeti, NATO-, vagy EU-információkat akarnak közölni kollégáikkal és feletteseikkel. Ezekbe a szobákba „csak érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel, és külön kártyás jogosultság birtokában, vagy a biztonsági vezető írásbeli engedélyével és kísérettel lehet belépni” – áll a külügy biztonsági szabályzatában.
Aki bejut ebbe a rendszerbe, „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű magyar államtitkokhoz és szövetséges információkhoz is hozzáférhet. Ezek a törvény szerint olyan minősített adatok, melyeknek nyilvánosságra vagy illetéktelen személyekhez kerülése hátrányosan érintené vagy károsítaná a közérdeket, titkosításuk pedig alapból 10, illetve 20 évre szól.
A volt nagykövet felidézte a kommunikáció nehézkes folyamatát. Ha egy diplomata üzenni akar a VKH-n, akkor beviszi a szobába a papíron készített jegyzetét, a klaviatúrán begépeli az üzenetet számítógépbe, majd a rendszer azt egy véletlenszerűen generált egyedi kóddal titkosítja. A papíron lévő jegyzetet meg kell semmisíteni. A VKH-helyiségbe se mobiltelefont, se más elektronikus eszközt nem szabad bevinni. A rendszer pedig naplózza, ki mennyi időt tölt bent a szobában, ki milyen anyaghoz kért hozzáférést.
Az orosz titkosszolgálat a VKH-t már az első, 2010-es évek eleji nagyobb támadási hullámban sikerrel feltörte, árulta el a Direkt36-nak az Orbán-kormány egy, az esetet közvetlenül ismerő volt tisztviselője, amit olyan akkori magyar diplomaták is megerősítettek, akik szintén hallottak az incidensről. A volt kormánytisztviselő elmondta, hogy 2013 körül ezért a világ összes VKH-szobájában, a Bem téri minisztériumban és a magyar külképviseleteken is kicserélték a gépeket, amivel helyreállították a hálózat sértetlenségét. Az Orbán-kormány volt nagykövete felidézte, hogy neki azzal magyarázták a cserét a minisztérium biztonsági főosztályának hozzájuk kiutazó emberei, hogy a régi eszközök elavultak, ezért a hálózatot teljesen lecserélik.
A majdnem tíz évvel ezelőtti gépcsere nem sokáig oldotta meg a problémát. Több, a külügy elleni kibertámadást hivataluk érintettsége miatt ismerő volt titkosszolga is azt állította a Direkt36-nak, hogy a VKH-t az elmúlt években ismét feltörték az oroszok informatikai eszközökkel. A parlament külügyi bizottságának egyik tagja a VKH sérülékenységével kapcsolatban felidézte: magyar diplomaták már legalább másfél éve jelezték, hogy a rendszer ismét elavult, nem biztonságos, és emiatt kértek is pénzt a VKH fejlesztésére.
Több beszámoló alapján azonban a rendszer fizikai biztonságával is akadtak gondok, ám arról nincs információnk, hogy ezek a legutóbbi betöréshez hozzájárultak-e.
Az Orbán-kormány volt nagykövete szerint például tipikusan ilyen probléma volt, hogy a biztonságos VKH-szobát távoli képviseleteken nem mindig sikerült megfelelően kiépíteni. A külügyi bizottság tagja ezt megerősítette, azzal kiegészítve, hogy maguk az építkezések is további kockázatot jelentettek – például egy átépítés során felügyelet nélkül heverhetett VKH-gép a munkaterületen. Egy volt külügyes tisztviselő pedig egy olyan incidensről számolt be még a 2010-es évek első feléből, amikor tudomása szerint egy közép-ázsiai magyar képviseleten felfeszítve találták a VKH-helyiség ajtaját. Egy hasonló eset nyilvánosságot is kapott még 2017-ben. Az üzbegisztáni képviselet diplomatája akkor hiába jelzett súlyos biztonsági hiányosságokat Szijjártóéknak, annyi választ kapott informálisan, hogy „állítsd le magad”.
Az orosz titkosszolgálatok a VKH feltörésével az azon továbbított dokumentumok közül bármihez hozzáférhettek. Hogy téma szerint pontosan milyen anyagok is kompromittálódtak, és mikor, arról a Direkt36-nak részleteket eláruló források nem mondtak konkrétumokat. A VKH-n továbbított minősített dokumentumok ugyanakkor nem csupán magyar forrásból származó információkat tartalmaznak. A tárca biztonsági szabályzata szerint érkeznek például bizalmas NATO-s és EU-s dokumentumok is, illetve az Orbán-kormány volt nagykövete hozzátette, hogy ezen a csatornán érkeznek különféle NATO-s vagy EU-s tárgyaláson elhangzottakat lejegyző magyar jelentések is.
A VKH-n is továbbított „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű információknál azonban léteznek még szigorúbban védett, alapértelmezésben harminc évig titkos információk is. Ezek kapják meg a „titkos” vagy „szigorúan titkos” minősítést. Az Orbán-kormány volt nagykövete szerint az általa vezetett képviseletre nem érkeztek ilyenek a VKH-n. A legsúlyosabb államtitoknak számító iratokhoz szerinte legfeljebb a Bem téri minisztériumban fér hozzá egy szűk belső kör, külön csatornákon, ahogy azt a minisztérium biztonsági szabályzata is előírja. A Direkt36-nak arról nincs információja, hogy ezek a még érzékenyebb csatornák is kompromittálódtak volna.
Egy, az incidensről közvetett információkkal rendelkező volt titkosszolga szerint a VKH sértetlenségét 2022 február környékén elvileg sikerült ideiglenesen helyreállítani, ám a mostanra elavult VKH-gépeket még nem cserélték le. Azt is hozzátette, hogy a külügy normál belső hálózata viszont továbbra is fertőzött maradt.
A Direkt36-nak 2022 februárjában még féltucatnyi EU-s és NATO-s tagállam diplomatája is azt állította, hogy a magyar külügy részéről nem kaptak semmiféle hivatalos tájékoztatást sem az orosz kibertámadás tényéről, sem annak súlyosságáról, sem arról, hogy az érintett-e NATO-s és EU-s információkat. „Magától értetődő lenne, hogy ha egyedül nem vagy képes felszámolni a fertőzést, segítséget kérsz a szövetségesektől. Legfeljebb abban az esetben nem szólsz nekik, ha rögtön el tudod hárítani a támadást” – mondta erről egy volt NATO-s tisztviselő. Szerinte az észak-atlanti szövetségen belül ráadásul „van olyan gentlemen’s agreement, hogy ha tudod, hogy a hálózatod fertőzött, akkor megpróbálod kizárni belőle a NATO-t érintő dokumentumokat”. Egy EU-s ország magas rangú diplomatája viszont arról beszélt, hogy egy kormány mérlegelhet, mit oszt meg és mit nem, nincsenek ugyanis konkrét előírások.
A diplomáciához képest azonban a kémelhárítás szempontjából jóval egyértelműbbek a szabályok. „Minden sebezhetőség, ami lehetővé teszi a szövetségi rendszer védett adatainak kompromittálását, utólag nehezen jóvá tehető kárt okoz” – mondta a Direkt36-nak Buda Péter volt AH-s főtiszt. Szerinte a védett informatikai rendszer támadásának elhárítása elsődleges fontosságú kellene hogy legyen. Ha a gyors elhárítás mégis elmarad, az akarva vagy akaratlanul a támadó fél érdekét szolgálja.
A titkolózó magyar diplomáciával ellentétben a magyar kémelhárítás azonban már korábban értesítette a partnereket a külügy kompromittálódásáról.
Egy sör mellett végül csak elmondták a magyar kémelhárítók, hogy baj van
2021 őszén Európa titkosszolgálatainak képviselői ismét összegyűltek a Berni Klub elnevezésű fórumon, hogy átbeszéljék az aktuális problémákat, melyek között az elsőszámú téma már akkor Oroszország volt. A Berni Klub a nyugati elhárítószervek egyik legfontosabb információmegosztó fóruma, ahol a 27 EU-tagország, valamint Norvégia, Svájc és Nagy-Britannia képviselteti magát, és ahová többek közt az amerikaiakat és a kanadaiakat, olykor még az izraelieket is meg szokták hívni. A fórum magyar résztvevője az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Ezúttal nem vezetői szintű találkozóra gyűltek össze a titkosszolgák, hanem egy alacsonyabb, szakmai szintű tanácskozásra. Ilyenkor a meghívott résztvevők olyan középvezetők, mondjuk kémelhárítási igazgatók, akik tisztában vannak egy-egy fontosabb művelet részleteivel, és azokat meg tudják beszélni a külföldi kollégákkal. A lényeg azonban nem a viszonylag formális és általános napközbeni konferenciaprogram, hanem az a közös esti vacsora és sörözés, ahol sok érdekes információ elhangzik.
Egy a tavaly őszi találkozón történeteket közvetve ismerő volt titkosszolga a Direkt36-nak azt mondta, hogy az AH képviselője is ekkor, a hivatalos megbeszéléseket követő informális iszogatáskor árulta el a nyugati kollégáknak, hogy a magyar külügyminisztériumot minden jel szerint rendkívül súlyos orosz támadás érte. Válaszul több európai résztvevő rögtön elkezdte sorolni, hogy náluk is hányszor, hányféle módon próbálkoztak az elmúlt időszakban oroszok.
Akkor a legfrissebb eset épp Németországé volt, ahol a német választási kampányban feltörték Bundestag-képviselők és más politikusok emailfiókjait, amit az oroszok „dezinformációs és befolyásolási műveletekkel ötvöztek” az NBSZ kibervédelmi intézetének weboldalán közölt beszámoló szerint. Hasonló orosz kibertámadások érték az elmúlt években Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát vagy éppen Lengyelországot is. Ezek az EU-s államok nagyjából azonos protokoll szerint kezelték a kiberkémkedést: a bajt észlelték, hozzáfogtak a gyors elhárításhoz, közben információkat osztottak meg szövetségeseikkel, majd a történteket végül nyilvánosságra hozták, és tiltakoztak Oroszországnál.
A volt titkosszolga szerint az AH képviselője nem a Külügyminisztérium vagy az Orbán-kormány külön hivatalos utasítására osztott meg információkat a Berni Klub tagjaival. „Az AH-nak alapvető érdeke, hogy információt osszon meg, mert ha nem ad, akkor ő sem kap” – mondta erről egy, korábban a hivatallal is kapcsolatban álló kiberbiztonsági szakember.
Ott lebeghetett a magyar elhárítás szeme előtt elrettentő példaként Ausztria esete is, akiket megbízhatatlanságuk miatt pár évvel ezelőtt gyakorlatilag felfüggesztettek a klubban. „A NATO számára éppen az elmúlt jónéhány évben az egyik legkiemeltebb terület éppen az orosz kibertámadások elhárításában való szövetségi szintű együttműködés erősítése lett” – magyarázta az orosz ügyekben történő információmegosztás fontosságáról Buda Péter volt AH-s főtiszt.
A Berni Klub találkozóját követően az elmúlt hónapokban a magyar külügy feltörésének híre már jóval szélesebb körhöz, kül- és biztonságpolitikai témákkal foglalkozó szakemberekhez, köztük külföldiekhez is eljutott. „Ma már teljesen köztudott az európai hírszerző közösségben, hogy az oroszok feltörték a magyar külügyminisztériumot, és rengeteg magyar külképviselet is kompromittálódott” – mondta egy EU-tagállam nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó tisztviselője, aki erről saját intézményétől értesült még 2022 januárjában.
Az Orbán-kormány a titkos információmegosztáson túl azonban látványosan tartózkodik az orosz hírszerzői aktivitással szembeni nyílt fellépéstől. Korábban a Direkt36 például kiderítette, hogy a Magyarországon tetten ért orosz kémek sorsa mindig „csendes kiutasítás” lesz, azaz egyszerűen hazaküldik őket, és sosem hozzák az eseteket nyilvánosságra.
Az egyetlen magyar kivételről, a Szkripal-mérgezés után kitiltott budapesti orosz diplomata esetéről pedig megírtuk, hogy Budapest és Moszkva direkt úgy vezényelték le a kitiltást és ellenkitiltást, hogy azzal a ne okozzanak kárt a baráti kapcsolatokban. Budapestről például egy olyan oroszt utasítottak ki, aki amúgy is befejezte diplomáciai kiküldetését és készülődött hazautazni.
Az orosz kémügyek puha kezelésére egészen látványos példák is akadnak. A volt moszkvai diplomata Kiss Szilárd például azután is pozíciójában maradhatott, hogy kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésen orosz titkosszolgálati kapcsolatai miatt. A kémkedés előkészítéséért azóta már el is ítélt Kovács Béla volt EP-képviselőről pedig Szijjártó Péter korábban azt nyilatkozta még a régi Indexnek, hogy az ügyet egyik korábbi orosz nagykövetnek sem hozta fel. Kovács azóta Moszkvában él és tanít, illetve napjainkban épp orosz propagandaoldalakon elemzi az Ukrajna elleni inváziót. | https://telex.hu/direkt36/2022/03/29/putyin-hackerei-is-latjak-a-magyar-kulugy-titkait-az-orban-kormany-evek-ota-nem-birja-elharitani-oket | https://web.archive.org/web/20230210054843/https://telex.hu/direkt36/2022/03/29/putyin-hackerei-is-latjak-a-magyar-kulugy-titkait-az-orban-kormany-evek-ota-nem-birja-elharitani-oket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/putyin-hekkerei-is-latjak-a-magyar-kulugy-titkait-az-orban-kormany-evek-ota-nem-birja-elharitani-oket | Telex | hungarian-news | 2022-03-29 11:15:00 | [
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"informatika",
"diplomácia",
"titkosszolgálat"
] | [] |
53,949 | A családi birtokhoz vezető utat is megvette Tiborcz István apja | Tiborcz Sándor István, a miniszterelnök vejének apja megvásárolta az államtól azt az utat, amely az Orbán Ráhel esküvőjének is helyszínt adó családi birtokra vezet – derült az rtl.hu által megismert szerződésből. A családot korábban zavarták az újságírók, de most már kellő távolságban tarthatják a kíváncsiskodókat: az adásvétellel ugyanis szinte teljesen elzárták a külvilágtól a Tükröspusztaként is ismert területet. | Magánterület, behajtás csak engedéllyel
– ez a figyelmeztetés és egy több méter magas kapu fogadja azokat, akik a Csabdi határában lévő útról megpróbálnak lekanyarodni a Tiborcz család tulajdonában lévő birtokra. Az oda vezető, nagyjából 2 kilométer hosszú (a földhivatali lap szerint 37 ezer négyzetméteres) útszakasz néhány évvel korábban még állami tulajdonban volt, ám 2017 őszén megvásárolta a miniszterelnök vejének apja 15,8 millió forintért.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverést hirdetett, licitálni csaknem három napon keresztül lehetett, ám feltehetően nem volt nagy az érdeklődés, mert az út végül kikiáltási áron kelt el.
Az adásvétellel szinte teljesen elzárták a kíváncsi szemek elől a Tiborcz család (Tiborcz Sándor István, Tiborcz István és Tiborcz Eszter) tulajdonában lévő, Tükröspusztaként is emlegetett tanyát, egy másik oldalról ugyanis szintén tiltó tábla – „Kutyákkal őrzött magánterület!” – fogadja az érkezőket.
A birtok egyébként onnan is ismert, hogy itt rendezték a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek és Tiborcz Istvánnak az esküvőjét. Az eseményről tudósító újságírók az akkor még állami kézben lévő, saját használatú útnak minősülő szakaszon gyülekeztek volna, ám a 444.hu cikke szerint a biztonsági őrök lezárták az utat arra hivatkozva, hogy az privát terület. Akkor még nem volt az, azonban néhány évvel később valóban magánkézbe került.
„A násznép az ország egyik legkátyúsabb útján fogja megközelíteni a lakodalom helyszínét. A közvetlenül az érintett tanyához vezető úton semmiféle kátyúzás, állagjavítás nem történt” – fogalmazott az esküvő előtt Havasi Bertalan, a kormányfő sajtósa.
Azóta viszont – legalábbis amíg belátható a szakasz – felújították az utat. A munkát a vásárlás után végezték el, az árverési hirdetményben ugyanis arra is kitértek, hogy a négy méter széles úttest rossz műszaki állapotban van.
Lapunk Tiborcz István vállalatán, a BDPST Zrt.-n keresztül megkereste Tiborcz Sándor Istvánt is, akinek a válaszát kérésére teljes terjedelmében közöljük:
„Tájékoztatjuk, hogy a levelében említett útszakaszt az MNV nyilvános pályázata keretében vásárolta meg dr. Tiborcz Sándor István. A pályázatnak minden részlete transzparens módon elérhető az arra szolgáló hivatalos felületeken.
A korábban jelentősen elhanyagolt állapotú útszakasz több tükröspusztai ingatlannal határos. Az adásvételt követően saját költségből valósította meg a felújítását dr. Tiborcz Sándor István,
az immáron magántulajdonban lévő felújított út pedig szívességi alapon továbbra is hozzáférhető.
Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy dr. Tiborcz Sándor István nem közszereplő, így a nyilvános gazdasági tevékenységén kívül eső, személyét érintő információk és adatok nem publikusak”.
A Tükröspusztától néhány kilométerre található egy másik birtok, amely Tiborcz-tanyaként vált ismertté, de már nincs a család tulajdonában: az ingatlant ugyanis – mint arról korábban a Magyar Hang beszámolt – eladták, ám Tiborcz István állítása szerint ennek nincs semmi köze ahhoz, hogy családjával Marbellára költözött.
„Szó sincs arról, hogy felszámolom a magyarországi érdekeltségeimet” – fogalmazott a lapnak a miniszterelnök veje, aki azt is elmondta, hogy csak átmenetileg települtek Spanyolországba.
Láthatatlan birtok
Tükröspuszta elszigeteltségét az új dróntörvény is segíti: a tavaly januárban életbe lépő változtatások következtében ugyanis öt és kilencven nap közötti elzárással büntethető, aki egy drónnal más lakását vagy az ehhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti. Ha a képeket meg is osztja a nagy nyilvánosság előtt, akkor egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Tiborcz Sándor István korábban orvos szakértőként dolgozott Szombathelyen. Cége az ES Hungary, amely más néven egykor temetkezési és kegyeleti szolgáltatásokat nyújtott, ma viszont már „egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet” folytat. A cégadatok szerint az utóbbi években nem bonyolított jelentős forgalmat, az árbevétel 15-30 millió forint körül alakult. A vállalat székhelye Tükröspusztára van bejegyezve, ahol sokáig lovas klubot is üzemeltettek. | https://rtl.hu/belfold/2022/03/29/tukrospuszta-a-csaladi-birtokhoz-vezeto-utat-is-megvette-tiborcz-istvan-apja | https://web.archive.org/web/20221023211215/https://rtl.hu/belfold/2022/03/29/tukrospuszta-a-csaladi-birtokhoz-vezeto-utat-is-megvette-tiborcz-istvan-apja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csaladi-birtokhoz-vezeto-utat-is-megvette-tiborcz-istvan-apja | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-03-29 12:57:59 | [
"Tiborcz Sándor István"
] | [
"ES Hungary Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Csabdi",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"rokonok"
] | [] |
53,950 | Bemutatjuk az online lejárató kampányok új csodafegyverét | Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól. | 2022. március 30. – 07:06
Illusztráció: FIllér Máté / Telex
1625
A politika rengeteg pénzt fordít online hirdetésekre, csak a Facebookon milliárdos összegek mennek el a választási kampányban a pártok üzeneteinek sulykolására.
Erre rengeteg csatorna létezik; mi most egy eddig jobbára rejtetten működőt mutatunk be ezek közül.
Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre.
Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél.
Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.
„Ha Jámborra szavazol, Gyurcsányra szavazol!!!” – hirdeti egy Facebook-poszt egy olyan, hivatalos beállítások szerint „színészi” oldalon, ami magát „Nem is Jámbor” néven nevezi. Jámbor Andrást, az ellenzéki összefogás józsef- és ferencvárosi jelöltjét már az oldal profilképén és borítóképén is összemontázsolták Gyurcsány Ferenc képével, de akinek ebből még nem lenne egyértelmű az oldal célja, azt a hivatalos leírás eligazítja:
„Az oldal célja, hogy bemutassa Jámbor Andrást, a baloldal józsefvárosi és ferencvárosi országgyűlési képviselőjelöltjét, egy hithű kommunistát, aki azon mesterkedik, hogy Józsefvárost és Ferencvárost Gyurcsány lábai elé dobja.”
Ezt a Facebook-oldalt 2022. február 19-én, vagyis már a hivatalos kampányidőszakban hozták létre. Egy hónap alatt mindössze hétszer posztolt, kevesebb mint száz követőt szerzett, interakciót (kommentet, megosztást, lájkot) pedig alig, szám szerint 592-t tudott kiváltani a facebookozókból. Ugyanakkor március 20-áig csaknem 900 ezer forintot költött már fizetett hirdetésekre. Ez alapján úgy tűnik, nem igazán a lájkvadászatban utazik, inkább arra törekszik, hogy minél több emberhez eljuttassa a bejegyzéseit, amiknek egytől egyig az a céljuk, hogy elrettentsék a szavazókat Jámbortól.
Hogy az oldalt kik működtetik és honnan származik a Facebook-hirdetéseikre költött összeg, nem lehet tudni. A Facebook nyilvános adatbázisából csak az derül ki, hogy három magyar felhasználó rendelkezik admin jogosultsággal, illetve, hogy milyen telefonszámon (aminek később még lesz jelentősége), emailcímen és weboldalon keresztül lehetne őket elérni. Elvileg. De hiába próbálkoztunk a megadott adatokkal, sem telefonon, sem sms-ben, sem emailben nem sikerült felvenni a kapcsolatot senkivel.
A Jámbor lejáratására specializálódott oldal az egyik leglátványosabb példája az ellenzéki jelöltek ellen kampányoló Facebook-oldalak jelenségének, de messze nem az egyetlen. A kampányidőszakban, politikai témájú Facebook-hirdetések monitorozásával a Telex összesen 45, hasonló logika szerint kampányoló oldalt talált.
Ezek együtt 42 különböző országgyűlési egyéni választókerületet, vagyis a 106 választókörzet több mint harmadát fedik le. Közös bennük, hogy mindig a Fidesznek kedvező narratívákat tolnak, és az is, hogy a transzparenciát biztosítani hivatott, nyilvános Facebook-hirdetési adatbázis ellenére sem lehet tudni, hogy kik állnak mögöttük, kik gondozzák és kik pénzelik őket.
Honnan lehet felismerni?
Mivel az organikus elérésük nagyon kicsi, a hirdetéseik pedig célzottan egy-egy körzet lakóira lőnek, így más nem is látja őket, ezért nem könnyű kiszúrni az ilyen oldalakat. Nem is mind frissen létrehozott (a legrégebbi, az Otthonom Pécs például 2009-es, a legtöbb 2017–18 tájékáról származik). Akad ugyan néhány olyan példa, ami már az elnevezésében is az adott választókerület ellenzéki képviselőjelöltje ellen kampányol (pl. a Szél Bernadettre ráállt Ellenszél vagy a Hiller István igazi arca), de a mezőnyben ez a ritkább stratégia. Gyakoribb, hogy a névválasztás a környékre, esetleg egy helyi nevezetességre utal (pl. Vasi Srácok, Kaposvári Fricska, A Tűztorony hangja, Tétény vezér), vagy hogy nem is a választókerülethez köthető (pl. Csak Szólok, vagy A szomszédja már tudja – Ön is tudja meg). Vannak olyan oldalak, amelyek bejegyzéseikben többet foglalkoznak általánosságban az ellenzék gyepálásával, és gyakran osztják tovább a Facebook-hirdetésekre amúgy is milliárdos vagyont eltapsoló Megafon-központ influenszereinek tartalmait, de arra is akad példa, hogy elsőre simán csak egy Fidesz-szimpatizáns helyi hírgyűjtőnek tűnik az adott oldal.
A kevésbé egyértelmű eseteket is rokonítja azonban az első példánkkal, ha végignézzük az elmúlt hónapok hirdetéseit. Ilyenkor szinte mindig azt látjuk, hogy a reklámokban leginkább az adott választókerület ellenzéki jelöltjét igyekeznek lejáratni.
Hasonló típusú, személyre szabott, de az ellenzék szekerét toló oldalt, amely egy-egy választókörzet kormánypárti képviselőjelöltje elleni kampányra specializálódott volna, nem találtunk a hirdetéstárat böngészve. Ami ehhez a legközelebb áll ezen az oldalon, az az ellenzéki üzeneteket sulykoló egyik legnagyobb oldal, az „Ez a lényeg” vidéki fókuszú, részben településekre, részben megyékre targetált, nagyjából 80 Facebook-oldalt tartalmazó hálózata.
A kampányidőszakban feltűnt a szintén ellenzéki irányultságú „Ez kell” magazin is, amely minden megyét külön oldallal igyekszik lefedni. Ezek a szereplők is komoly összegekkel hirdettek a kampányhajrában (a vidéki oldalaikon átlagosan félmillió forintot költöttek egy hónap alatt), de sem az oldalak maguk, sem a hirdetéseik nem irányultak az adott környék kormánypárti jelöltjének direkt lejáratására.
Ennek mi értelme?
Unalomig ismételt mondás, hogy a 2022-es választási kampány legfontosabb terepe a Facebook, ennek számos aspektusával foglalkoztunk mi is már Lájkbajnokság sorozatunkban, és azon túl is. Bár a kormány üzeneteit közvetítő szereplők folyamatosan a Facebook „cenzúrájára” panaszkodnak, mivel nagyjából 7 millió magyar felhasználót lehet itt elérni, nem mondhatnak le a hazánkban legnépszerűbb közösségi médiás felületről. A Hundub becsődölése után végleg teljes fordulatszámmal fordultak rá a szürkezónás, hivatalosan nem pártokat képviselő szereplők felépítésére, így jött létre az úgynevezett NER-metaverzum.
Az, hogy a kampányköltések törvényileg maximalizáltak, a gyakorlatban semmi hatással sincs azokra a felületekre, amelyek hivatalosan nem köthetők pártokhoz vagy politikusokhoz. Ahogy arról korábban már írtunk, ennek megfelelően oldaltól függetlenül igaz, hogy szinte teljesen kiszervezte a szürkezónába az online kampányt a politika. De ha a nagyobb, jól bejáratott propagandaoldalak ilyen nagy fordulatszámmal pörögnek, mi értelme lehet egészen kicsi (javarészt néhány száztól pár ezerig terjedő) követőtáboroknak külön a Fidesznek kedvező tartalmat gyártani?
Ha követőbázis építésére fókuszálnának ezek a projektek, az is felmerülhetne, hogy környékbeliekhez könnyebb kapcsolódni, mint például egy országos célközönséggel dolgozó, nagyobb propagandaoldalhoz. A lejárató kampányban aktív oldalak egy részén az látszik, hogy igyekeznek egyfajta lokális identitást is kihasználni vagy felépíteni úgy, hogy a kormányváltáson dolgozó Egységben Magyarországért ellen irányuljon. Ez azonban a kisebbség az általunk megtalált oldalak között, mint ahogy az is elvétve fordul elő, hogy a lejárató oldalak kifejezetten helyi ügyeket tematizálnának.
Egyértelműen előny viszont a lokális fókusz a fizetett hirdetések esetében: mivel a Facebookon a reklámok földrajzi hely alapján jól célozhatók, kisebb összegeket költve is hatékonyan tudják ezek az oldalak elérni adott ellenzéki politikusok potenciális és így eltántorítandó szavazóit. A választás nem feltétlenül a pártokra leadott szavazatokon, hanem az egyéni jelöltek eredményein fog eldőlni – figyelmeztet minden közvélemény-kutatás. Az egyéni jelöltekre célzó, személyre szabott lejárató oldalak létezése azt mutatja, hogy ezt a politika is pontosan tudja.
Mennyit költöttek az elmúlt hónapban?
A lejárató oldalak február 17. és március 18. közötti 11 millió forint körüli összköltése eltörpül ahhoz képest, hogy a hivatalos kampányidőszak első hónapjában a Facebookon 1,2 milliárd forint ment el a magyar választók meggyőzésére. De az egy-egy választókerületre lövő kampányüzenetek nagyon könnyen célozhatók, így nagyságrendekkel hatékonyabbak lehetnek, mintha csak úgy beleöntenék őket a Facebookba. A Telex által azonosított, ellenzéki jelölt ellen kampányoló oldalak közül huszonhatnak volt 100 ezer forint feletti és hétnek 500 ezer forint feletti a havi költése. Ebben az időszakban a legtöbbet, 1,6 millió forintot V-Akták fizette ki a Facebookon, de 1 millió felett költött az Öreg Huszár is.
(Az, hogy a listánkon alulreprezentáltak a fizetett hirdetésre most nem költő oldalak, nem azt jelenti, hogy a valóságban is ilyen kevés lehet az egy-egy ellenzéki jelölt ellen hirdetések nélkül kampányoló oldal. Pusztán arról van szó, hogy elsősorban nem ezekre koncentráltunk a gyűjtésnél, így az itt szereplőkkel csak véletlenszerűen találkoztunk.)
Átvert Elek
Mivel más techóriásokhoz hasonlóan a Facebook is rengeteg támadást kapott korábban azért, mert teret enged a dezinformációnak és a politikai manipulációnak, 2019 tavaszán a cég úgy döntött, nyilvánossá teszi, milyen politikai-közéleti témájú hirdetésért ki fizet neki, mennyit, és azért cserébe milyen elérést kap. Ezeket az adatokat bárki böngészheti a Facebook Ad Library oldalán, de ahogy azt ebben az esetben tapasztaltuk, ez nem jelent valódi transzparenciát. Bár a hirdetési fiók regisztrációjához megadott adatok közül általában a telefonszám, az emailcím, a weboldal és bizonyos esetekben még a valós fizikai cím is nyilvános – ha ezeken nem érhető el senki, akkor
ennek nem sokkal több az értelme, mint ha a Facebook bemondásra elhinné, és büszkén közölné is, hogy az alábbi politikai hirdetés feladója: Átvert Elek.
És ez nem is túlzás: az Arató Gergely ellen kampányoló, X.ᴛʀᴀ néven futó oldal hirdetéseit például a „Team Gyurcsány” fizette, az adatok között pedig a „[email protected]” cím szerepel.
A beazonosított 45 oldal közül 35-nél szerepel telefonos elérhetőség, ezeket végighívva kiderült, hogy:
2 oldal esetében nyilvános telefonfülkék számát adták meg, a Kaposvári Fricskát egy csombárdi, a Kommegmondót pedig egy komáromi benzinkútnál található készülékről regisztrálták,
8 szám már nem él, vagy ki sem csengett, 12 nem volt bekapcsolva, de még a maradék 13, kicsengő telefonszám között is 4 olyan elérhetőség akadt, amit soha nem vettek fel,
az összesen 9, biztosan élő telefonszám esetéből két alkalommal a szám tulajdonosa azt állította, semmit nem tud semmilyen Facebook-oldalról, és fogalma sincs arról, hogyan tudta bárki jóváhagyni (sms-ben vagy telefonon) ezt az elérhetőséget az adott oldal Facebook-hirdetési fiókjának regisztrációjakor,
mindössze négy olyan telefonszámot találtam, ahol legalább azt megerősítették, hogy valóban él, és az adott oldalhoz tartozik ez az elérhetőség.
Telefonos zsákutcák
Mindössze hét lejárató oldal hirdetési adatai közt megtalálható telefonszámon sikerült egyáltalán odáig eljutnom, hogy beszéltem valakivel, akinek talán lehet köze ahhoz a Facebook-oldalhoz, amellyel kapcsolatban kerestem. Közülük öten egyszerűen letették a telefont, miután megtudták, hogy miről érdeklődnék, és többé nem vették fel, illetve sms-re sem reagáltak:
BalonKabáthoz megadott számon egy férfival tudtam beszélni, aki nem mutatkozott be. Ő azt állította, hogy nincs köze az oldalhoz, és pont akkor bontotta a hívást, amikor elmondtam, hogy a Facebook nyilvános adatbázisa szerint valaki valamikor ezt a számot márpedig hivatalosan visszaigazolta.
A Fehérvér hangjához tartozó számon szintén egy férfi vette fel, ő bemutatkozott, viszont amint meghallotta az oldal nevét, mindenféle reakció nélkül letette, még mielőtt a kérdést befejezhettem volna, és elérhetetlenné vált.
Elértem azt a Bozóky Gergőt is, aki még 2020-ban, az időközi önkormányzati választáson, egy narancssárga plakátokkal, illetve kormányközeli figurák támogatásával kampányoló, furcsa formációban volt „messziről jött” képviselőjelölt Balatonszepezden. Hiába interjúztam vele két éve személyesen, most lecsapta a telefont és elérhetetlenné vált, miután megtudta, hogy a BALfake – Soha többé Baloldal nevű oldal miatt keresem.
A Palotai Poloska számán egy nő válaszolt a hívásomra, aki nem lepődött meg azon, hogy emiatt az oldal miatt keresik, sőt, meg is erősítette nekem, hogy jó helyen járok, de közölte, hogy nem akar kérdésekre válaszolni. Amikor arról érdeklődtem, hogy az oldal hat különböző adminja közül esetleg akadhat-e más, akivel beszélhetnék, letette a telefont.
A Csak Szólokhoz tartozó telefonszámon egy olyan férfival beszéltem, aki tudta, milyen oldalról van szó, de arra hivatkozva, hogy épp dolgozik, visszahívást ígért, majd letette. Később hiába próbálkoztam sms-ben és emailben is, többé nem sikerült elérnem.
A legtovább talán abban a két esetben jutottam, ahol egy-egy helyben ismert rádiós arcig vezettek a szálak. A soproni Brenner Koloman ellen kampányoló, A Tűztorony hangja nevű oldal számán elértem valakit, aki bemutatkozott, és megadta egy helyben ismert, Rádió 1-es műsorvezetővel megegyező nevű férfi telefonszámát, azt ígérve, hogy ő tud válaszolni az oldallal kapcsolatos kérdéseimre. A történet innen a fentiekből már ismert mederben folyt tovább: az új kontaktot hiába hívtam, a régi is elérhetetlenné vált.
A Vasi Srácok telefonszámán a Hit Rádió egyik műsorvezetőjével tudtam beszélni, aki először nem tudta, miről van szó, később visszahívott és előadott egy történetet, amely szerint magánvállalkozóként segített valakinek egy honlap elindításban és facebookos hirdetési platform kezelésben, de hogy kinek, azt kliensi titoktartásra hivatkozva nem árulta el. Állítása szerint február elején át lett irányítva a kapcsolattartásra megadott szám az ő privát számára, és úgy tűnik, elfelejtették visszaállítani. „Tartalmi dolgokkal és hirdetés-elindítással” sem foglalkozott, és „túl sok kapcsolattartási információt egyébként nem adtak meg, talán egy emailcímet” a megrendelői, magyarázta a telefonban. Arról érdeklődött, hogy milyen ügy kapcsán merült fel ez az oldal, amit egyébként ő maga, személy szerint „viccesnek és humorosnak” tart és megígérte, hogy ha sikerült elérni a megrendelőit, akkor továbbítja feléjük, hogy kerestem őket, de végül innen sem jutottam tovább.
A Fidesz szekerét tolják
A lejárató oldalakon néhány esetben látszik, hogy nem személyes ellenszenv mozgatja őket egy-egy jelölt ellen, hanem egyértelműen a Fidesz malmára akarják hajtani a vizet, bárki is az ellenfél. Ennek leglátványosabb példája a Voksoló, ami eredetileg Gér Mihályra volt ráállva, de miután ő visszalépett, egyből váltottak, és az új ellenzéki jelölt, Szabó Rebeka lett a célpontjuk. De megemlíthetjük az Öreg Huszárt is, ami egyszerre szól V. Naszályi Márta I. kerületi ellenzéki polgármester, illetve Csárdi Antal ellenzéki képviselőjelölt ellen. Vagy a Cívis Polgárt, ami egyszerre két debreceni választókörzet ellenzéki jelöltjét is igyekszik lejáratni.
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis kinek éri meg az időt, pénzt és energiát egy-egy olyan, nem túl népszerű oldal fenntartása, amelyek egyes választókörzetekre fókuszálva kampányolnak az ellenzék ellen. Az is érdekes kérdés, hogy van-e bármi összefüggés ezek között a nagyon hasonló logika mentén működő, hasonló hirdetésekkel operáló oldalak között. Az biztos, hogy bár egyértelműen a Fidesz kampányát erősítik, hivatalosan nem fideszesek, és nincs egyértelműen kimutatható kapcsolatuk a kormánypárttal. Az is látszik ugyanakkor, hogy
a kormány holdudvarába tartozó propagandagépezetbe több lejárató oldal is erősen betagozódik azzal, hogy rendszeresen továbbosztják, időnként a helyi ellenzéki jelöltre aktualizálják a megafonos, kormánypárti influenszer-hadosztály tartalmait,
találtunk kapcsolatot két teljesen különböző oldal adatai között: a bevezetőben bemutatott Nem is Jámborhoz ugyanaz a telefonszám tartozik, mint amelyik a 2017-ben indult és jelenleg a momentumos Tóth Endre ellen kampányoló Tétény vezér hirdetési adatainál szerepel,
és találunk egy olyan példát is, amikor a jelenleg lejárató oldalként használt felületet eredetileg egy fideszes színekben induló politikus nevében hozták létre: a Godó Beatrix ellen kampányoló Salgótarjáni Aktuális 2015-ben még „Simon Tibor polgármesterjelölt” néven futott.
A Salgótarjáni Aktuális nevű oldallal kapcsolatban elértük a pártpolitikától visszavonult, ma kormánytisztviselőként dolgozó Simon Tibort, aki megerősítette, hogy az oldalt 2015-ben az időközi polgármester választási kampány idején a választási kampánystábja hozta létre (ő ekkor fideszes színekben indult polgármesterjelöltként Salgótarjánban). Úgy tudta, hogy az időközi választás után ez az oldal törlésre került, neki pedig nincs köze hozzá 2016 februárja óta. A Facebook nyilvános adatai szerint az oldal nevét 2016 márciusában változtatták meg „Polgári Salgótarjánért”-ra, a jelenlegi nevét pedig 2021 februárjában kapta meg.
A legfurcsább kérdés mindenesetre az, hogy mitől tartanak ennyire azok, akik ezeket az oldalakat üzemeltetik és finanszírozzák. Miért teljesen elérhetetlenek a nyilvánosság számára, miért bújnak látszathonlapok, külön fizetett hirdetéskezelők és nyilvános telefonfülkéhez tartozó, visszakövethetetlen számok vagy egyszer használt SIM-kártyák mögé, amikor a politikai üzeneteik (és hirdetéseik) a 12 éve hatalmon lévő NER-t támogatják? Vajon ki elől és miért bujkálnak?
(Az adataink forrása a Facebook nyilvános hirdetési adatbázisa, a Facebook Ad Library. A cikkben szereplő összes olyan Facebook-oldallal megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, amely adott fel fizetett hirdetést. Amennyiben volt nyilvánosan elérhető, élő telefonszámuk, telefonon és sms-ben is kerestük őket, ha volt emailcímük, levélben is elküldtük a kérdéseinket nekik. Azokat az oldalakat, amelyek esetében a hirdetés feladójaként egyetlen magánszemély neve szerepelt és nem volt elérhetőség, Facebook-üzenetben kerestük. A cikk megjelenéséig azonban egyetlen reakció sem érkezett ezekre a megkeresésekre.)
Partnereinktől | https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/30/lejarato-facebook-oldalak-online-kampany-ellenzeki-kepviselok-fidesz | https://web.archive.org/web/20230910024332/https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/30/lejarato-facebook-oldalak-online-kampany-ellenzeki-kepviselok-fidesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bemutatjuk-az-online-lejarato-kampanyok-uj-csodafegyveret | Telex | hungarian-news | 2022-03-30 11:09:00 | [] | [
"Fidesz",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"nyomásgyakorlás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,951 | A fideszesek fújták le a nemzetbiztonsági bizottság ülését, miután szóba került a külügyet ért kibertámadás | Közbeszerzési kérdések miatt javasolt még múlt héten a választás hetére egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a bizottság négy fideszes tagja, csakhogy halaszthatatlan kampányfeladatokra hivatkozva lemondták az ülést kedden, miután Stummer János jelezte nekik: a Direkt36 magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadámadásról szóló cikkét követően várják az ülést, és meghívnák arra a kibervédelmi intézet vezetőségét is, hogy számoljanak be a történtekről. | Közbeszerzési kérdések miatt javasolt még múlt héten a választás hetére egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a bizottság négy fideszes tagja, csakhogy halaszthatatlan kampányfeladatokra hivatkozva lemondták az ülést kedden – erről Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke beszélt a Klubrádiónak.
Stummer szerint az ülést azután fújták le, hogy jelezte nekik: a Direkt36 magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadámadásról szóló cikkét követően várják az ülést, és meghívnák arra a kibervédelmi intézet vezetőségét is, hogy számoljanak be a történtekről. A jobbikos elnök szerint kedden délután derült ki, hogy az ülés elmarad, miután Halász János alelnök felhívta, és azt mondta: mind a négyüknek halaszthatatlan közfeladatai vannak, ezért az ülés elmarad. | https://telex.hu/belfold/2022/03/30/fidesz-nemzetbiztonsagi-ules-elmarad | https://web.archive.org/web/20221007182717/https://telex.hu/belfold/2022/03/30/fidesz-nemzetbiztonsagi-ules-elmarad | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszesek-fujtak-le-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag-uleset-miutan-szoba-kerult-a-kulugyet-ert-kibertamadas | Telex | hungarian-news | 2022-03-30 11:28:49 | [
"Halász János"
] | [
"Nemzetbiztonsági Bizottság"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"informatika",
"átláthatóság",
"diplomácia",
"titkosszolgálat"
] | [] |
53,952 | A CIG Pannónia Életbiztosító kifizeti a teljes nyereségét osztalékként | A CIG 320 forint körüli aktuális tőzsdei árára vetítve ez 5 százalék feletti osztalékhozam. Az osztalék nagyobbik része, az 54 millió darab részvénnyel rendelkező Hungarikum Biztosítási Alkuszra (Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségéhez) jut. A CIG nemrégiben azt közölte, hogy 80 milliós megbízást nyert el a Groupama társaként a Miniszterelnöki Kormányiroda központi gyermekbiztosítási tenderén. | Részvényenként 18 forint osztalékot fizet a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A 94,4 millió részvényre vetítve ez 1,7 milliárd forintos kifizetés, amely meghaladja a társaság egyedi, 1,2 milliárd forintos adózott eredményét, azaz némileg az eredménytartalékba is belemar.
A cégcsoport konszolidáltan ugyanakkor 1,7 milliárd forintos nyereséget ért el, így a csoportszintű eredmény már gyakorlatilag fedezi az osztalékfizetést.
A CIG 320 forint körüli aktuális tőzsdei árára vetítve ez 5 százalék feletti osztalékhozam. Az osztalék nagyobbik része, az 54 millió darab részvénnyel rendelkező Hungarikum Biztosítási Alkuszra (Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségéhez) jut.
Eddig a kisrészvényesek számára kérdéses lehetett, hogy fizet-e a cég osztalékot, mert voltak olyan bejelentett tervei, hogy fejlődik, akár akvirál, vagy éppen lakossági vagyonbiztosítási üzletágat is épít, ezek a tervek pedig enni kérnek, igaz a cégnek így is komoly tartalékai maradtak.
Korábban amúgy már volt ilyen üzletága a biztosítónak, de azt eladta az Aegonnak.
Egy új üzletág felépítése mindig nehéz, a biztosító ugyanis nagyon méretgazdaságossági üzem, hiszen 10 ezer ügyfélre is szinte ugyanazokat a funkciókat fel kell építeni, mint 200 ezer ügyfélre, utóbbinál persze sokkal jobb a nyereséghányad.
A CIG jövőjét meghatározza, hogy amikor a Bankholding felépül, a bank hálózata mennyire fog biztosítási termékeket értékesíteni, ezeket ki kell alakítani, megfelelő oktatás, értékesítői képességek is kellenek hozzá.
A CIG azért addig is nyer állami szerződést, mégha nem is a világ legnagyobb üzlete, de a CIG nemrégiben azt közölte, hogy 80 milliós megbízást nyert el a Groupama társaként a Miniszterelnöki Kormányiroda központi gyermekbiztosítási tenderén. | https://telex.hu/gazdasag/2022/03/29/a-cig-pannonia-eletbiztosito-kifizeti-a-teljes-nyereseget-osztalekkent | https://web.archive.org/web/20221209201203/https://telex.hu/gazdasag/2022/03/29/a-cig-pannonia-eletbiztosito-kifizeti-a-teljes-nyereseget-osztalekkent | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-cig-pannonia-eletbiztosito-kifizeti-a-teljes-nyereseget-osztalekkent | Telex | hungarian-news | 2022-03-29 11:28:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,953 | „Ez nem a jogállamiságról szólt” – Vadász Viktor a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről | Az uniós támogatások korrupt kormányokkal szembeni védelme a kulcs az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatához – mondja Vadász Viktor, aki évekig a magyar bírói függetlenségért folyó küzdelem egyik élharcosa volt az Országos Bírói Tanács szóvivőjeként. Aztán váratlanul bírói tisztjéről is lemondott és Németországba költözött, hogy idén januártól az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként folytassa pályáját. Tőle kértünk tehát segítséget, hogy megértsük, mit jelent Magyarország és Lengyelország pervesztése az uniós bíróságon. A tét az uniós támogatások egy részének elvesztésénél is nagyobb. Ha megrendül Magyarországgal szemben a többi tagállam bizalma, az a vegyesvállalatokra, a vegyes házasságokra, de még a határon átnyúló bűnözésre is hatással lehet. Interjú. | – A teljes 850 kilométert, vagy csak az utolsó százat tette meg az El Caminóból?
– Honnan hallott erről?
– Újságíró volnék, és nem fordul elő túl gyakran, hogy valaki a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt induljon zarándokútra.
– A harmadik El Caminóm volt, de az első téli, így most csak az utolsó 280 kilométeres szakaszt tettem meg.
– Megdöbbentünk, amikor hírét vettük, hogy lemondott bírói pozícióról. Az elmúlt években az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjeként ön jelenítette meg a bírói függetlenségért folytatott harcot.
– Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne hátrafelé nézzen. Mielőtt Németországba költöztem, lezártam magamban ezeket a dolgokat. Persze tudtam, hogy a tárgyalóterem, a tárgyalás, a bírói létnek ez a fele hiányozni fog. Szépnek élem meg azt a tizenhárom esztendőt, amelynek jelentős részében ítélkező bíró voltam.
– Talán nem haszontalan visszamennünk az időben, hogy az összefüggéseket megértsük. 2019 áprilisában járunk, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, az állam által kinevezett vezető (ma alkotmánybíró) sorban nyilvánítja eredménytelennek a bírói vezetői pályázatokat. Ön a bírák által választott tanács szóvivője, a két szervezet napi harcától hangos a sajtó. És ekkor megpályázza a Fővárosi Törvényszék elnöki székét…
– Fel tudtam persze mérni: ha Handó Tünde dönt a pályázatról, akkor nem sok esély van arra, hogy én legyek a törvényszék elnöke.
– És ő döntött. Eredménytelennek nyilvánította. Azért ön is nyert egy fontos ütközetet: a törvényszék bírái nem Handó jelöltjét, hanem önt támogatták. Több száz bíró volt jelen, és dörgött a vastaps a teremben.
– A bírák kétharmada támogatott. Mindig szívesen fogok emlékezni erre a szavazásra. Fontos állomás volt abban a küzdelmes időszakban.
– Összefügghetnek ezek az elkeseredett hazai bírósági ütközetek a múlt héten jóváhagyott uniós döntéssel, hogy pénzeket vonhassanak meg tagállamoktól a jogállamiság sérülése esetén?
– A közvélemény valóban úgy értelmezte, hogy jogállamisággal kapcsolatos döntés született. Ám ez nem így van.
– Miről van szó hát?
– Az Európai Unió Bírósága nem a jogállamiságot, hanem a költségvetést védő mechanizmusról döntött. Az EU a saját költségvetését kívánja óvni azzal, hogy szankciókat helyez kilátásba, ha egy tagállamban a jogállam sérülékenysége miatt a védelmi mechanizmusok nem megfelelőek.
– Tehát a korrupcióról van szó.
– Igen, alapvetően. És a korrupció üldözésének hiányáról. Most nem általában a jogállamiságról, hanem az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés rendszerszintű hatékonyságáról, és csak egyetlen szempontból vizsgálva: hatékonyan védik-e a tagállamok az EU költségvetését, forrásait, támogatásait.
– Amikor közéleti vitákat folytatunk, azt halljuk, hogyan ne lenne Magyarország jogállam, hiszen nálunk nem börtönöznek be ellenzékieket, nem lövik le a bírókat. Tisztázzuk tehát: a jogász számára mit jelent a jogállamiság fogalma?
– A jogállam a hatalmi ágak szétválasztásán alapul. Működik a demokratikusan megválasztott, átláthatóan működő, plurális törvényhozó szerv, a parlament. A végrehajtó hatalomnál, a kormányban és a közigazgatásban érvényesül a hatalom önkényességének tilalma. A kormány nem tudja uralni a többi ágat a fékek és ellensúlyok rendszerének köszönhetően. A harmadik elem pedig a független és pártatlan igazságszolgáltatás.
– A hatalom az Országos Bírósági Hivatalon (OBH) keresztül beleszól a bírósági vezetők kinevezésébe. Ez a baj?
– Igen, többek között az is baj, ha ebbe bele tud szólni, bár 2019 óta valamelyest javult a helyzet nálunk: az összbírói értekezletek által támogatott jelöltek pályázatát az OBH elnöke már nem nyilvánítja érvénytelenné. Ám önmagában a magyar bírói függetlenség megsértése nem lenne elég ahhoz, hogy a bíróság múlt heti döntése alapján az úgynevezett kondicionális rendeletet alkalmazni lehessen.
– Mert összefüggésben kell állnia a korrupcióval?
– Igen. A döntés csak annyiban érinti az igazságszolgáltatás függetlenségét övező vitákat, ha kimutatható lesz, hogy a nyomozóhatóság, az ügyészség nem megfelelően végzi a munkáját, a hatalom beleszól a nyomozásokba, vagy a bíróságok képtelenek hatékony jogorvoslatot biztosítani ilyen ügyekben, és ezáltal komoly kockázata van annak, hogy az uniós pénzek védelme nem megfelelő egy adott országban.
– A szankciók is anyagi természetűek.
– Igen, az uniós támogatások egy részének megvonása.
– De hogyan lehet ezt bizonyítani? Valaki elnyer egy uniós pályázatot, akár többszáz millió forint értékben, majd nem épül meg a „pályamű”, nincs üzem, netán a vendégházról kiderül, hogy a család maga használja. Sajtóhír megjelenik ugyan erről, de nyomozás nincs. Szinte kizárt, hogy legyen egy hangfelvétel, levél, bármilyen bizonyíték a nyomozás gátlásáról.
– Félreérti a helyzetet. A mostani rendelet alapján nem konkrét ügyeket vizsgálnak majd, hanem az igazságszolgáltatási rendszerben levő elvi lehetőségét annak, hogy intézményi okokból nem működik megfelelően.
– És az elég?
– Elég lehet. Fontos azonban leszögezni, hogy az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki múlt heti döntésében, hogy Magyarországon vagy Lengyelországban vannak ilyen gondok. Most egy elvi jellegű döntés született arról, hogy az eljárás lefolytatható, összeegyeztethető az unió alapszerződésével és a jogállamiság elvével. Lényeges az is, hogy a döntés nem ellenünk irányul: az Európai Bizottság bármelyik uniós állam kapcsán elindíthatja a vizsgálatot, ha úgy látja, hogy megvan az összefüggés, amiről beszélünk. Vagyis, hogy azért nem megfelelő az unió pénzügyi érdekeinek védelme, mert rendszerszintűek a problémák, például nem biztosított a bíróság függetlensége.
– Lassan felnő egy nemzedék, amely folyton azt hallja, hogy ilyen jelentés, meg olyan, elmarasztalják Magyarországot, és végül nem történik semmi. Megint elindul egy hosszú hercehurca?
– Lényegesen gyorsabb intézkedés várható. A Bizottság jelzi a tagállamnak az eljárás megindítását és legalább egy, legfeljebb három hónapot biztosít, hogy a tagállam korrekciós mechanizmusokat elindítson.
– Magyarul?
– Intézkedjen, kiküszöbölje a hibát. Ha nem teszi meg, vagy az intézkedéseket a Bizottság nem tartja megfelelőnek, akkor az ügyet továbbadja az Európai Tanácsnak, a kormányfőkből álló testületnek, és javaslatot tesz arra, hogy milyen szankciórendszer lépjen életbe. Jóval gyorsabb tehát a hetes cikkely immár negyedik éve húzódó eljárásánál, ahol egyhangú döntés kell a szankciók alkalmazásához. Itt egyszerű többség is elég.
– Nem segít tehát a borítékolható lengyel vétó, mint a hetes cikkelyes eljárás esetében.
– Nem. Azért azt még hozzá kell tennem, hogy az egész jogállamisági krízis kapcsán folyamatosan
van egy olyan személyes benyomásom, hogy a jogászoktól, bíráktól várják sokan annak a helyzetnek a megoldását, amit alapvetően a politikusok okoztak. Nem teljesen fair ez így.
– Nemcsak a jogászokban lehet kellemetlen érzés, az átlagemberben is, hiszen a bírósági döntés kapcsán mégiscsak a hazánk kerül szégyenpadra, a mi jogállamiságunkról folyik a vita. Miközben azt is szeretnénk, ha véget érne a kijelölt oligarcháknak adott közbeszerzések, a profit közös eljachtozásának, elmagánrepülőgépezésének kora.
– Kicsit érdemes eltávolodni a konkrét ügytől, és a tényekre koncentrálni. Folyamatosan arról beszélünk, hogy a hazánkkal szemben történik valami, de ezek az eszközök nem rólunk szólnak, még ha hajlamosak is vagyunk magunkat a középpontba állítani. Nemcsak Magyarország és az EU között létezik ilyen feszültség.
– Persze, ott vannak még a lengyelek, kettőnkre találták ki az egész eljárást.
– Azt gondolja, hogy csak Magyarországon és Lengyelországban létezik korrupció? Máshol nincs feszültség az igazságszolgáltatás rendszere körül? A tagállamok érdeke máshol is ellentétbe kerülhet az unióéval, máshol is hallható olyan értelmezést, hogy az unió korlátozza a nép által megválasztott kormányt vagy parlamentet. Ez valós konfliktus. Minden kormány, minden parlamenti többség szeretné maga alakítani a demokratikus berendezkedés helyi intézményeit. A tagállami szuverenitás és az uniós jog között mindig van és lesz feszültség. A vita nem Magyarországon kezdődött, és nem is itt fejeződik be. A német alkotmánybíróság például néhány éve ugyancsak szembement az Európai Unió Bíróságának döntésével.
– A hitelfelvétel kapcsán azt vitatva, az európai vagy a német jognak van-e elsőbbsége.
– Igen, az uniós jog az aduász, amely mindent visz. A tagállamok szuverenitása és az uniós jog közötti viszony, a tagállami és az uniós hatáskör kérdése a lengyel, a német, az olasz, a román és a magyar alkotmánybíróság egyes döntéseiben is megjelent.
– A magyar kormányfő dzsihádról beszél hazánk ellen, még annak kérdése is felvetődött, vajon évértékelő beszédében belengette vagy sem az unióból való kilépés lehetőségét. Ez is általános lenne?
– A németek is politikai vita részeként élték meg az alkotmánybíróságuk döntését, a lengyel kormány pedig szintén úgy érvel: olyan igazságszolgáltatási rendszert alakítanak ki, amilyet szeretnének; olyan fegyelmi rendszerrel, amilyet szeretnének, mert nekik erre felhatalmazásuk van a választópolgáraiktól.
– Merthogy az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör.
– Valóban az.
– Milyen szerencse, hogy az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyettese ül velem szemben. Ha ez így van, akkor az unió milyen alapon szól bele mégis jogállamisági kérdésekbe?
– Mert az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése vagy a közös pénz nem megfelelő felhasználása egy határok nélküli egységes Európában a többi tagállamra is kihat, ezért ebbe van beleszólása az Európai Uniónak. A feltételeket pedig nem csak a csatlakozáskor, hanem folyamatosan biztosítani kell a tagállamoknak.
– Mégis mi köze van annak a többi tagállamhoz, hogy a lengyel fegyelmi kamara tagjait a parlament választotta meg és nem a bírák maguk közül? Vagy hogy a magyar parlament a bírák választott testületének kifejezett ellenzése dacára nevezi ki a Kúria új elnökét?
– Ez azt okozhatja, hogy a bírák nem lesznek függetlenek a politikai behatásoktól. A lengyeleknél például nem biztosított a független jogorvoslat a bírák számára, ha az igazságügyi miniszter egy-egy nem kívánt döntésük miatt el akarja távolítani vagy meg akarja félemlíteni a bírákat.
– Hátrányos lehet ez a lengyeleknek, és értem, hogy Magyarországnak sem jó, ha a bírák önképviseleti szervére, a bírói tanácsra olyan nyomás nehezedik, hogy hirtelen sok választott tagnak lesz egészségügyi, családi problémája, vagy megpályáz egy németországi állást, és lemond a pozíciójáról.
– Ez a személyes döntésem volt, nem presszióból mondtam le.
– Akkor is pályázott volna, ha elnyeri a Fővárosi Törvényszék elnöki címét, amiben a bírák kétharmada támogatta? Vagy ha nem „száműzik” a Markó utcai főépületből a Fő utcába, a katonai bírák közé, hogy ne legyen annyira szem előtt?
– Előttem a bírósági karrierutak valóban lezáródtak, de nem éreztem magam száműzöttnek, szép élményeim kötődnek ahhoz az épülethez is, és nem menedékkérelmet nyújtottam be, hanem egy vezetői állást pályáztam meg Németországban.
– Ott tartottunk, hogy mi köze az uniónak a magyar ügyekhez. Lényegében ön is ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor, aki szerint az EU úgy gondolja „a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet (…) az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei.”
– Valóban vitatható, mennyiben van beleszólása az uniónak az igazságszolgáltatás rendszerének kialakításába. Ám ha a rendszer hibás működése elér egy olyan pontot, amelytől már nem biztosítható többé a független bíráskodás, akkor az Európai Uniónak igenis van beleszólása.
– Miért lenne, ha az igazságszolgáltatás tagállami hatáskör? Nincs olyan, hogy egy szintig tagállami, azután meg már uniós. Miből vezeti ezt le?
– A saját példámból. Amikor magyar bíróként döntéseket hoztam, az kötelező és végrehajtható volt az unió minden országában. A német vagy a holland rendőrnek, büntetés-végrehajtási intézménynek ugyanúgy kellett kezelnie az én magyar ítéletemet, mintha egy német vagy holland bíró határozata lett volna.
– Hogyan került az ön határozata egy német rendőr vagy börtönőr kezébe?
– Ha például elfogatóparancsot állítottam ki egy magyarországi ügy kapcsán egy német állampolgárral szemben, akkor a német állam kérdés nélkül adta ki az illetőt, hogy lefolytathassam az eljárást vele szemben. Mi alapján? A kölcsönös bizalom alapján, mert a magyar bíró független, és ugyanolyan tisztességes eljárást fog biztosítani az uniós állampolgároknak, mint a német, holland, spanyol vagy olasz bíróság, mert ez egy közös nevező, közös alap, a közös értékeink része. Benne is van az EU alapszerződésében.
– Azért ritkán adott ki német állampolgárra elfogatóparancsot, nem?
– Nem, ez nem kivételes helyzet, ez az unió, mint jogi intézményrendszer működésének egyik alapja. Ha egy magyar bíró elrendeli egy olyan cég felszámolását, amelynek németországi vagyona is van, akkor a döntés erre is vonatkozik. Ha a bíró elhelyezte a vegyes állampolgárságú házasságban született gyereket, akkor nem kérdezte meg a másik állam, milyen eljárásban döntöttek így, hanem elfogadták. Az unióban működő közös piachoz szükséges a tőke, a munkaerő szabad áramlása, de a bűnözés sem áll meg a határon. Különböző állampolgárságú emberek házasodnak egymás között, gyermekeik lesznek, elválnak. A cégek befektetnek az unió többi tagállamában. Ám ennek a szabadságnak a legfőbb akadálya, ha az ítéletek hatása csak a határig terjed, és kölcsönös megfeleltetési eljárásra lenne szükség egymás ítéleteinek elfogadásához. Tehát
a szabadságunk feltétele, hogy egyenrangúnak tudjuk elfogadni a másik bíróság döntését.
– Vagyis a bírói függetlenség nem belügy, tényleg kihat az unió egészére, s ha elvész a bizalom, az mindannyiunk életére hatással lehet?
– A határozatok kölcsönös elismerésének rendszerén már évekkel ezelőtt megjelentek a repedések, és ezek most már inkább árkok. Emlékszik az embertelen hazai börtönviszonyok miatt kirótt strasbourgi szankciókra?
– Hogyne. 2020-ban még nemzeti konzultációt is tartottak arról, hogy több mint tízezer rab kért kártérítést a magyar államtól a börtönök túlzsúfoltsága miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján.
– Nézzük ennek a másik oldalát. Kiadtam az elfogatóparancsot, és a másik ország észleli, hogy nem lesznek biztosítva az alapvető emberi jogok az adott országban a végrehajtás során, mert az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a magyar helyzet egyes esetekben embertelen bánásmódnak minősülhet. A másik ország bírója nem adja ki az állampolgárát, mert fennáll annak reális veszélye, hogy nem biztosítunk számára minimális emberi bánásmódot. Ez egy jelentős repedés, és ha szétnyílik, annak nagyon komoly gazdasági, bűnüldözési és családjogi következményei lehetnek az egész unió számára.
– Térjünk vissza a bírói függetlenség kérdésére. Elvi lehetőségről beszélt, de hallott olyan is, hogy a bírákat közvetlen politikai nyomás éri? Hogy odaszólnak fentről, milyen ítéletet várnak?
– Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban az első kérdés: eljut-e a bíróságra egy ilyen ügy. Ha nem, mindegy mi van a bíróságon.
– Ha nincs nyomozás, nincs vádemelés, nincs ítélet sem.
– Így van. A következő fontos kérdés: Magyarországon érhet-e retorzió egy bírót, ha például közbeszerzési, uniós támogatási ügyben előzetes döntéshozatali kérdéssel fordul az Európai Unió Bíróságához. Indulhat-e ezért fegyelmi eljárás ellene, elveszítheti-e a bírói státuszát, mert alkalmatlannak minősítik egy nem tetsző döntés után?
– Az előzetes döntéshozatali kérdés azt jelenti, hogy van egy magyar jogszabály, ami ellentétesnek látszik az uniós joggal, és a bíró erre akar rákérdezni az uniónál?
– Igen, és az unió bírósága erre azt mondhatja: ha nem oldható fel az ellentmondás, az uniós jog elsőbbsége alapján a bíró hagyja figyelmen kívül a magyar törvényt.
– Mert az uniós jog az erősebb. Ahogy korábban fogalmazott: az aduász.
– Ilyenkor úgy kell meghozni a döntést, mintha a magyar mondat a törvényben – ebből a szempontból – nem létezett volna.
– Egyébként ugye Vasvári Csabára célzott, az OBT jelenlegi szóvivőjére, aki ellen fegyelmi eljárást indítottak egy ilyen kérdésért, majd a közfelháborodás hatására visszavonták?
– Igen, és a sajtóhírek szerint egy bírónőt hasonló előzmények után távolítottak el a bírói karból. Alkalmatlannak nyilvánították. Korábban a menekültüggyel kapcsolatos szabályozás miatt tett fel kérdést az Európai Unió Bíróságának. Ha ilyen miatt retorzió érhet egy bírót, akkor ennek komoly következményei lehetnek bármely ügyben.
– Akkor is, ha ezek a döntések nem a korrupcióval voltak kapcsolatosak?
– Igen, megkérdezhetik a magyar kormánytól: milyen korrekciós intézkedéseket tett annak érdekében, hogy ilyen egy költségvetési csalás, közbeszerzés vagy uniós támogatás miatt indult ügyben ne fordulhasson elő. A következő fontos pont lehet a bírói kirendelések ügye, amikor nem átlátható módon derül ki, ki fogja tárgyalni az ügyet. Vagy itt van a jutalmazás kérdése: ha év végén a bírák annak alapján kapnak jutalmat, ki szimpatikus az elnök úrnak és elnök asszonynak, akkor állampolgárként nem biztos, hogy örülnöm kell annak, ha pont a jutalmazott kedvenc tárgyalja a közbeszerzési, adó- vagy büntetőügyemet.
– Mekkora értékről beszélünk? Egy nagyobb bonbonról?
– A havi javadalmazással összemérhető összegekről. Az objektív, átlátható jutalmazási rendszer hiányáról. Tessék megnézni, kik osztják a jutalmakat, szabadon rendelkezve róluk.
– Az elnökök.
– Akik nagyrészt ugyanazok, akik aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben az OBT bírák által választott tagjait lemondásra szólították fel. Egyvalamire jók voltak ezek a levelek: bizonyítékul szolgáltak arra, hogy Magyarországon a rendszer nem megfelelően működik. Nincsenek garanciák, nincs korlátozva a bírósági elnökök hatalma. Az unió szempontjából egyszerű a kérdés: van vagy nincs szankció arra, ha egy bírósági elnök megsérti a bíróságok integritását? Ha azt ígéri, hogy ellehetetlenít egy bírót, vagy ha adatokat gyűjt arról, mely bírák tagjai a Magyar Bírói Egyesületnek?
– Vagyis a szakmai érdekvédelmi szervüknek.
– Igen. Ebben az ügyben az adatvédelmi hatóság megállapította a jogsértést és bírságot szabott ki a törvényszékre.
– Akkor minden rendben, nem?
– Nem tudjuk, volt-e bármilyen következménye a törvénytelen adatokat gyűjtető törvényszék elnökére, még azt sem, hogy ki fizette ki a bírságot: ő vagy a törvényszék.
– Összefoglalva: miután kiderült, hogy az unió a hetes cikkely alapján nem tudja megrendszabályozni a magyarokat és a lengyeleket, most innovációba kezdett, alkotott egy olyan rendeletet, amely alapján nem húzható el évekig az eljárás. Az EU-s források elapadása a választások előtt így sem lesz érezhető, ugye?
– Ez egy politikai feltételezés, amelyre nem kívánok reagálni. Az Európai Tanács, mint politikai döntéshozó által kialakított eljárási rend szerint, ha az Európai Bizottság levele megérkezik, onnantól indul a magyar fél reagálási határideje, amely legalább egy hónap.
– Ilyen levél még nincs.
– Nincs.
– A rajtvonalnál sem állunk még. Fáj majd, esetleg, de csak jóval a választások után.
– Nyilván Lengyelországnak is fáj a napi egymillió eurós büntetés, amit egy kötelezettségi eljárás miatt róttak ki rá. A mostani rendelet ennél is súlyosabb: egy tagállam versenyképességére jelentősen kiható elvonásokat tartalmazhat. Viszont látni kell azt is, hogy
az egész Európai Unió jövője múlik azon, sikerül-e ezeket a repedéseket megszüntetni. Mindenkinek az az érdeke, hogy változtassunk. Az Országos Bírói Tanács számtalan javaslattal élt az igazságszolgáltatás kapcsán. Lenne mihez nyúlni.
– Végül is sikerült az El Caminón meggyőznie magát, hogy távozása nem megfutamodás volt?
– Nagy megtiszteltetés, hogy hatvan pályázó közül engem választottak az Európai Jogi Akadémia igazgató-helyettesének. Egyrészt fontosnak tartom a bírák, ügyészek és ügyvédek uniós jogi továbbképzését, másrészt 42-43 évesen már arra is gondol az ember, ha sokáig kell egy monoton, kihívások nélküli munkát végeznie, előbb-utóbb kiég. Én pedig még szeretném odatenni magam, és így tekintek erre a lehetőségre. Sajnálom persze, hogy az OBT-ben dolgozó bíró kollégáimat hátra kellett hagynom, de továbbra is figyelem a döntéseiket. És: büszke vagyok rájuk.
Vadász Viktor az interjút nem az Európai Jogi Akadémia képviseletében adta, saját véleményét fogalmazta meg.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#Európai Bíróság#Európai Unió#jog#jogállamiság#Lengyelország#Magyarország#Vadász Viktor | https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/ | https://web.archive.org/web/20230322121027/https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bez-nem-a-jogallamisagrol-szoltr-n-vadasz-viktor-a-magyar-kormany-unios-pervesztesenek-hattererol | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-02-22 11:51:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"antikorrupció",
"bíróság",
"jogalkotás"
] | [] |
53,954 | Pénzért életet – így növeszti nagyra a kormány a magánegészségügyet | Az elviselhetetlen hosszúságúra nőtt várólisták miatt tömegek vándorolnak a magánegészségügybe, hogy pénzért vegyék meg azt, amit a járulékukért egyszer már megvásároltak. Hova jutott a magyar egészségügy 12 év alatt azzal, hogy alapjaiban fordították ki a sarkaiból? Százmilliárdokból újultak meg a kórházak, eltűnt a hálapénz, történelmi béremelés történt, mégis a magánrendelőkbe áramolnak a betegek. Közben még a visegrádi négyek mögött is leszakadtunk a közegészségügy finanszírozásában, és a magyarok költik a legtöbbet zsebből a gyógyulásukra. De miért támogat az állam fizetős magánegészségügyi szereplőket százmilliókkal, ahelyett, hogy az általa fenntartott egészségügyet rakná rendbe? | A várólisták hossza
A várólisták jelzik, milyen a közfinanszírozott egészségügy ellátásokhoz való hozzáférés. Ha a várakozási idő hosszú, az egészséget veszélyeztető, azzal az állam a magánszolgáltatókhoz tereli a biztosítottakat. Az elmúlt években pontosan ez történt.
Nem azért, mert az emberek inkább fizetnek, csak ne kelljen súlyos betegként reggel héttől délután kettőig várni, hogy sorra kerüljenek. Nem is a kényelemért, mert bőr fotelben szeretnének pihenni egy magánklinikán a beavatkozás után. Az ok egyszerűbb: nem akarnak hónapokig, évekig fájdalomban, mozgáskorlátozással vagy súlyos szívbetegséggel élni. Magánorvoshoz fordulnak, mert egyébként hosszú ideig ellátatlanok maradnának.
A Fidesz hatalomra kerülése előtt, még a Heti Válaszban összesítettük a leghosszabb kórházi várakozási időket, sokkoló volt már akkor is. A hat legkirívóbb adat közül most vasárnap még úgy találtuk a NEAK honlapján, hogy öt esetében hosszabb a várakozási idő, mint 2010-ben volt. Kedden este azután meglepve vettük észre, hogy megszüntették az országos várólistát: egyetlen adatot sem találtunk a vasárnap még elérhetőkből. Már csak azt közli az egészségbiztosító, mennyi volt a várakozási idő az elmúlt hat hónapban egy-egy térségben vagy intézményben. Vagyis nem egy jövőbeni adatot hoz nyilvánosságra (ami a várólista lényege), hanem egy múltbelit.
A sor így sem rövid: gerincstabilizálóra a leghosszabb várólistájú intézményben az elmúlt hat hónapban műtöttek 623 nap alatt kerültek sorra. Csípőprotézisre 1181 napot vártak. Hasi műtéteknél 108 napot kellett várakozniuk, szürkehályognál 836 napot, nyitott szívműtétnél 374 napot.
2012 óta létezett központi várólista. Egészen idáig. Most már csak a választásokra finomított formában lehet elérni, de ettől a betegek még pont ugyanannyit fognak várni.
A koronavírus miatt másutt is hosszabb várakozásra kell számítani, mert a betegek és az oltások is lefoglalják az egészségügyi személyzetet. Csak a januári oltási akciók napjain 700 ezer ember kapta meg a védőoltását, ami óriási emberi erőforrást igényelt. Érthető lenne tehát, ha pár hónappal megnyúlnának a várólisták, a magyar egészségügy azonban a halasztható egészségügyi beavatkozások terén jó néhány kórházban az összeomlás jeleit mutatja. Az akár több éves a várakozás önmagában súlyos egészségkárosodás kockázatát veti fel, és már konzultációs időpontot is hónapokkal előre kell kérni.
Az állami egészségügy így nyomást helyez a betegekre: tömegesen tolja át magánegészségügybe őket. Nem pusztán a felső tízezer tagjait. A legszegényebbeket is.
Az igény a privát ellátásra olyan jelentős, hogy árrobbanást idézett elő. A néhány éve még 15 ezer forint körüli járóbeteg vizitdíj mára sok helyen 25-30 ezer forintra emelkedett.
Nem kis tétel egy 15 perces rendelésért olyan emberek zsebéből, akiknek még a minimálbéréből is havi 68 ezer forintot vonnak le munkáltatói társadalombiztosítási járulék és munkavállalói szociális hozzájárulási adó címen. A levonásért cserébe a biztosítottak jogosultak állami ellátásra. Csak azt nem szabályozza semmi, hogy mikor, mekkora várakozással.
Miért szegényágazat az egészségügy, amikor évről évre többet költenek rá?
Nézzünk a számok mögé! Ne a fejlett nyugati országokkal vessük össze a magyar kiadásokat, hanem a hasonló fejlettségű visegrádi négyekhez (V4) viszonyítsunk. Kiinduló évünk 2010, a magyar egészségügyi közkiadások (az állam és az egészségbiztosító által fedezett részt) akkor a GDP 5 százalékát tették ki. A csehek előttünk álltak 5,8 százalékos GDP-részesedéssel, a szlovákok is (5,6 százalék), viszont a lengyelek mögöttünk voltak (4,6 százalék). A magyar adat 2020-ban 5,2 százalékos volt, a lengyelek befogtak minket, közben a csehek már 7,4 százaléknál, a szlovákok 6,3 százaléknál tartanak. Lemaradtunk.
Ha azt nézzük meg, hogy mindez egy főre vetítve dollárban mennyit tesz, az derül ki, hogy 2010-hez képest ugyan 33 százalékkal nőtt a magyar adat (1118 dollárról 1482-re), viszont 2010-ben még 10 százalékkal többet költöttünk a lengyeleknél, most pedig már mindenkinél kevesebbet. A lengyelektől 10 százalékkal, a szlovákokhoz képest 16 százalékkal maradunk el, a csehektől viszont 47 százalékkal az OECD adatai szerint. Közben GDP-nk sem nőtt olyan lendületesen.
Az egészségügy működtetésére relatíve kevesebbet fordítunk most, mint korábban a hasonló fejlettségű országokhoz viszonyítva. Uniós pénzből kórházak felújítására, műszerek beszerzésére sokat költöttünk, számos vidéki kórház és rendelő megújult, és néhány fővárosit is modernizáltak. A működtetésüket, a betegek ellátását azonban nem lehet uniós pénzből fedezni, ahhoz a kormánynak kellene a zsebébe nyúlnia. Nálunk az egészségügy nem prioritás, ezért nő a lemaradásunk még a V4-ekhez képest is.
De kit érdekelnek a V4-ek? Miért nem jutunk időben ellátáshoz?
Hosszú ideig konkrétan pénzt vontak ki a gyógyításból, és ezt nem az Orbán-kormány kezdte. A folyamatot 2004-ben a Medgyessy-kabinet indította azzal, hogy a 2003-as év kifizetéseinek 98 százalékában befagyasztotta a kórházi teljesítményeket. Innentől más összeg járt a „vonal alatti” és a „vonal feletti” betegekért. Ha valakinek olyan pechje volt, hogy a vonal feletti tíz százalékba került, akkor az egészségbiztosító visszatartotta az érte járó pénz 90 százalékát. Innentől a kórházak abban lettek érdekeltek, hogy kevesebb beteget lássanak el. A megszorítás módján az Orbán-kormány ugyan változtatott, de a lényegén nem. Az emberek hosszú várólisták végén találták magukat; ha súlyos betegségben szenvedtek, ide-oda küldözgették őket, hogy ne terhelje a kórházat az ellátásuk költsége. Eljött a magánegészségügy aranykora.
Miért, ha közben százmilliárdokat költöttek a kórházakra?
Már az előző szocialista kormányok idején óriási feszültség halmozódott fel az orvosok, kórházvezetők szintjén, mert az elvonásokat a betegek azonnal a bőrükön érezték, és a kezelőorvosuknak jelezték az elégedetlenséget. A háttérben akkor is, később is költségvetési okok álltak, és az Orbán-kabinet folytatta elődjei politikáját: hosszú ideig pénzt vont el a működési költségekből. A feszültséget a kórházak 2012-es államosításával kezelték, valamint a menedzsment hatáskörének folyamatos megnyirbálásával. Később enyhítettek a költségvetési szigoron, de a döntéseket továbbra is az országos központból hozzák, emiatt egy
központosított, tervutasításos rendszer verseng a legmodernebb menedzsmentismereteket alkalmazó magánpiaccal. Az orvosok megindultak a magánrendelések irányába, a betegek pedig utánuk.
A helyzet a pandémia miatt úgy módosult, hogy a kórházak átalányfinanszírozást kaptak, ami fontos volt a legnehezebb hónapokban, viszont az állam a helyzet enyhülésével sem tette érdekeltté a kórházakat a várólisták ledolgozásában. Az egészségügy hatalmas piac, azonnal reagál az ösztönzőkre, vagy ellenösztönzőkre. Nem csak a magánszektor: az állami is. A kabinet viszont szeret úgy tekinteni a szereplőkre, mintha az ott dolgozók valami fegyveres testület tagjai lennének, akik az utasításnál haptákba vágják magukat és mindent fegyelmezetten végrehajtanak. Nem ez történik. A kormány olyan rendszert talált ki, amellyel lefojtja a teljesítményeket. Ha viszont az állam projektként tekint egy-egy területre és a szakemberek elkötelezettségére épít, akkor sikereket ér el (például a csecsemőhalálozás csökkentése, szervátültetés átszervezése terén). A mindennapi csatákban az átlagember gyakran érzi a sodródást, a gazdátlanságot. Így hódít teret a magánegészségügy érvről évre nagyobb mértékben.
Konkrétabban?
2019-ben a legnagyobb magyar tb-finanszírozott intézmény a Semmelweis Egyetem volt, 34,8 milliárd forint támogatásból gazdálkodott. Ugyanez az egyetem 2011-ben 32,6 milliárd forinthoz jutott hozzá. Hétszázalékos volt a nominális növekedés, miközben csak 2012-ben közel hat százalék volt a pénzromlás üteme. Nem ez az egyetlen intézmény, amely csökkenő reálértékű forrásból kénytelen gazdálkodni, miközben meg kellene honosítania az egyre drágább, modern egészségügyi technológiákat.
A hálapénz és a szolgálati jogviszony
A kormány hatalmas lépésre szánta el magát: bűncselekménnyé nyilvánította a hálapénz adását és elfogadását, és ezzel együtt tetemesen megemelte az orvosi béreket. Az orvosok soha korábban ekkora béremelést nem kaptak, cserébe azt várták, hogy csak az állami egészségügyben dolgozzanak, hagyjanak fel a privátpraxisukkal, fejezzék be (vagy legalábbis engedéllyel tegyék csak meg), hogy délutánonként a nagy magánklinikákon rendelnek, vagy operálnak. Meredek lépés, de a hálapénzt aligha lehet felszámolni úgy, hogy a betegek előbb elmennek egy magánrendelésre, majd az államiban ugyanannál az orvosnál gyógyulnak. Honnan lehet akkor tudni, hol ér véget a magán- és hol kezdődik az állami? Meddig vizitdíj és honnan hálapénz?
Az államnak végül nem volt ereje arra, hogy ténylegesen tiltsa a kettős jogviszonyt, lényegében minden állami orvos ott praktizál munka után, ahol szeretne.
A fiatal doktorok egzisztenciális bizonytalansága enyhült, de az orvosi béremelés több állami kórháznál egyszerűen felzabálja a gyógyításra fordítható összeget. A korábbi 70-80 százalékos bérhányad nem egy helyen 90 százalékra nőtt, a maradékból kellene a gyógyszertől a kötszerig a műtéti fonaltól az egyszerhasználatos eszközökig mindent megvenni. A magánkórházaknak nincs ilyen gondjuk, hiszen eleve csak nyereséges beavatkozásokat végeznek. Bajban azok a betegek vannak, akiknek nincs pénzük, vagy olyan gyógymódra van szükségük, amely nem található meg a magánklinikákon.
Egyre több a magánkiadás, zsebből fizet a magyar
A visegrádi országok közül 2010-ben még a lengyelek költötték a legnagyobb összeget zsebből az egészségügyre, az OECD adatai szerint minden lakosuk 459 dollárt fizetett ki a gyógyulása érdekében. Hazánk hangyalábnyomnyival lemaradva (458 dollár) a második helyen állt akkor. A legfrissebb adatok szerint most már messze vezetünk: 611 dollárral. A V4-ek között egyetlen olyan állam sincs, ahol az 500 dollárt elérné a fejenkénti lakossági költés.
A fogorvos, a nőgyógyász és a bőrgyógyász hagyományosan olyan terület volt, ahol szívesen kerestek fel az emberek magánorvost, de ma mindenféle magánrendelésért fizetünk, és egyre nagyobb arányban a műtétekért is. A magánszektorban ugyanis nem kell várni, csak utalni. Egy térd- vagy csípőprotézis műtétért jellemzően egy-két millió forintot kérnek el. Egyes magánklinikákon a járvány alatt megduplázódott a korábbi forgalom, mert az emberek nem tudják kivárni az állami listákat. Az ortopédiai műtétek mellett nagyon sok szürkehályog-beavatkozást is végeznek azoknak, akik inkább fizetnek, mint félig vakon várjanak a műtétre.
Százmilliók a konkurenciának
A magyar állam 2020 nyarán 287 millió forint állami támogatást adott Kóka János cégének, a Doktor24 Medicina Zrt-nek a koronavírus hatásainak ellensúlyozására. Új magánkórházának beruházásához járultak így hozzá. A volt gazdasági miniszter és az SZDSZ egykori elnöke majd frakcióvezetője olyan időszakban kapott jelentős támogatást, amikor az állami egészségügy nagy részét leállították a járvány miatt. A betegek kényszerből a magánklinikákat keresték fel, közben a kormány nem az egyre növekvő állami várólisták leoperálására költötte az általuk járulék, adó formájában már befizetett összeget.
Közben hatalmas erőket összepontosítanak a magánegészségügy visszaszorítására. Milliárdokat fordított az állam a lombikbébi központok államosítására. Két körben vételi ajánlatot tettek az összes magánklinikára, a második alkalommal úgy, hogy jogszabályi úton előzetesen ellehetetlenítették a működésüket. Racionális érv nincs arra, hogy miért ne lehetnének magán lombikbébicentrumok az országban. A magánbefektetők kivásárlására jelentős összeget költött az állam, amit fordíthatott volna az állami szolgáltatások javítására is.
A kormány csökkenteni szeretné a magánszolgáltatók tb-finanszírozását. Számos olyan vállalkozás létezik ugyanis, amely magánkézben van, de biztosítottakat (is) ellát, és a kezelés költségét az egészségbiztosító megtéríti. A művesekezelések, CT-, MR-szolgáltatók mellett laborok, de például ortopédiai sebészetek is működnek így. A betegnek ezek az ellátások nem kerülnek pénzbe, pedig magántulajdonú intézményben kezelik vagy vizsgálják ki őket.
2010-ben még a fekvőbeteg-szakellátásnak juttatott források 17 százaléka került a vállalkozásokhoz, 2019-re ez az arány 1,4 százalékra csökkent – állítja Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem professzora a Medicina Évkönyvben. A járóbeteg-ellátásból 28 százlakról 5 százalékra nyomták le a vállalkozói kifizetések arányát. A CT-, és MR-kassza 34 százaléka helyett már csak 14 százalékot vittek el a magánzók.
Sorozatban szorították ki tehát őket a tb-támogatott ellátásból. A vállalkozók nem csuktak be, hanem áthelyezték magukat a fizetős egészségügybe. A CT-k átköltöztek a bevásárlóközpontokba, sorra nyíltak a magánlaboratóriumok. A lomha állami egészségügy és a gyorsan reagáló magánszektor versenyében az utóbbi áll jobban.
Mert a magán jobb, mint az állami?
Nem, de az államiban olyan elavult irányítási konstrukciót alkalmaznak, amely nem versenyképes a magánegészségüggyel. Óriási tőkebefektetés történik a szektorba, sorban jelennek meg a befektetők között a leggazdagabb magyarok, nyugati tőkealapok, de a magánszereplők még mindig kicsik. A legnagyobb bevételű gyógyító intézmény, a Budai Egészségközpont 9 milliárd forintos nettó árbevétellel egy közepes méretű megyei kórház szintjén állt 2019-ben. A járvány előtti utolsó békeévben vagy húsz ennél nagyobb forgalmú állami intézmény létezett.
Tényleg minden rossz volt az elmúlt 12 évben?
Nem, komoly sikereket is elért a magyar egészségügy: ritkábbak fordulnak elő rettenetes kórházi állapotok, sok új épületet emeltek, megnőtt a CT-k, MR-ek száma, sikerült a hálapénzt visszaszorítani. Hatalmas szakmai siker, hogy a stroke halálos kimenetelét jelentősen tudtuk csökkenteni. A szülészek és a gyerekgyógyászok összefogásának eredménye, hogy jelentősen kisebb lett a csecsemőhalálozás. Magyarországon is végeznek már tüdőátültetést, még gyereken is. A volt szocialista országok közül nálunk a legnagyobb a covid-átoltottság. Van tehát siker bőven, de kudarc is. Összeállításunkban azt a bosszantó jelenséget vizsgáltuk, hogyan tör előre a magánszektor ott is, ahol az ellátást az államnak kellene biztosítani. A várakozási idő miatti lakossági elégedetlenség jogos, főleg, hogy néhány milliárd forinttal és a hazánkban is meglévő modern menedzsmenteszközök alkalmazásával hónapok alatt kezelni lehetne a várólisták problémáját. Ahogy egyébként most világszerte teszik.
Nyitókép (illusztráció): térdvizsgálatot végeznek egy új Tesla MRI-berendezéssel az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében beszerzett új diagnosztikai és terápiás műszerek bemutatásán az újbudai Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2019. szeptember 17-én (fotó: MTI/Soós Lajos)
#egészségügy#magánegészségügy#Magyarország | https://www.valaszonline.hu/2022/02/02/magyarorszag-egeszsegugy-12-ev-elemzes/ | https://web.archive.org/web/20230812141304/https://www.valaszonline.hu/2022/02/02/magyarorszag-egeszsegugy-12-ev-elemzes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzert-eletet-n-igy-noveszti-nagyra-a-kormany-a-maganegeszsegugyet | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-02-02 12:02:00 | [
"Kóka János"
] | [
"Doktor24 Medicina Zrt.",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)"
] | [] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"hálapénz",
"covid-19",
"klientúra",
"államosítás"
] | [] |
53,955 | Ajándékba kapott területre, 17 milliárdért építenek lovasterápiás központot Fóton Mészárosék | A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból. | A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést - derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból.
A hatalmas munkára mások is jelentkeztek: a Vemév-Szer Kft. és a Swietelsky Magyarország is rajthoz állt, a nyertes konzorcium azonban maximális 10 ezer pontjával maga mögé utasította őket.
Az Orbán-kormány 2017-ben döntött arról, hogy lovasterápiás központot építenek Fóton, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén, ahol az egész országból fogadhatják az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. Ezen a területen egyébként is lovasterápiás központ működik, ami a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak (hivatalos nevén a Károlyi István Gyermekközpontnak), amelyet hamarosan kiürítenek.
2019 márciusában Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nyújtott be törvényjavaslatot a tizennégy állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelési jogának átadásáról a fóti lovasterápiás központ számára. A 24.hu mutatott rá, hogy
a törvényjavaslatot benyújtó Harrach egyébként a kedvezményezett NGYSZ alelnöke.
Hogy a kiürítésre ítélt, évtizedek óta működő gyermekváros ügye hogy áll, azt nem könnyű átlátni. 2019-ben röppent fel a hír, hogy az itt élő gyerekeket indoklás nélkül szétosztják az ország különböző pontjaira, a patinás épületegyüttest valamiért kiürítik. A meg nem erősített információ tisztázására Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan azért nem kaphatott választ, mert a gyermekközpont felszámolására vonatkozó információkat 10 évre titkosították.
Szél Bernadett többször is arról beszélt: annak ellenére, hogy a rendszer túlterhelt és férőhelyhiányos, a gyermekvárosban létszámstopot rendeltek el. A Hvg.hu korábbi cikke szerint annyi biztos, hogy a területről a waldorfos és a református intézmények önszántukból készülnek távozni, a gyermekváros területén található, de attól teljesen elválasztott NGYSZ lovasterápiás központja viszont marad, és terjeszkedne. Decemberben a Privátbankár vetette fel, hogy a lovasterápiás mozgolódás lehet a válasz arra a kérdésre, hogy mi lesz a gyermekváros, illetve annak ékköve, a Károlyi kastély sorsa.
A valóban fontos és hasznos kiegészítő terápiaként számontartott lovasterápia körül ugyanis egyre sűrűsödnek az események. Tavaly november 23-án nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a lovasterápia egészségügyi törvény alá vonásáról, tehát államilag finanszírozottá tételéről. Javaslatát decemberben egy salátatörvény részeként az Országgyűlés megszavazta.
A Kövér László elnökletével működő NGYSZ Egyesületet a rendszerváltás idején hozta létre Edvi Péter orvos, aki Orbán Viktorral, Lévai Anikóval és néhány akkori ellenzéki politikussal kezdte szervezni a romániai árva gyerekek mentését. Edvi annyira szoros kötődést alakított ki a fideszesekkel, hogy az egyesület első hivatalos székhelyét is a Lendvay utcai pártszékházba jelentették be.
Az egyesület mellett létrehozott Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványba pedig maga a Fidesz lépett be társalapítóként. Tavaly júniusig a kuratórium tagja volt a brüsszeli botrányba belebukott Szájer József fideszes politikus, jelenleg is a testületet erősíti Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő. A 24.hu cikke szerint a két majdnem azonos nevű szervezet, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület és Alapítvány csaknem három évtizede működik párhuzamosan, ennek ellenére külön-külön kapnak támogatásokat különféle projektekre. | https://rtl.hu/gazdasag/2022/02/04/fot-lovasterapias-kozpont-meszaros-lorinc | https://web.archive.org/web/20221004152842/https://rtl.hu/gazdasag/2022/02/04/fot-lovasterapias-kozpont-meszaros-lorinc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ajandekba-kapott-teruletre-17-milliardert-epitenek-lovasterapias-kozpontot-foton-meszarosek-1 | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-02-04 13:32:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"civilek",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
53,956 | Tiborczék turai kastélya bekebelezte a város sportpályáját, hogy legyen hely a kapacitásbővítésre | Bár veszteségesen indult a turai álomkastély működése, Tiborcz Istvánt ez nem akadályozta meg abban, hogy újabb költséges beruházással bővítse a milliárdokat felemésztő Botaniq Hotel területét. A cége 47 millió forintot fizetett a sportlétesítményért, de a falunak nem ebből kell újat építenie: állami támogatást kapott a fejlesztésre. | A 24.hu információja szerint a turai önkormányzat soron kívüli ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy eladja a kastély szomszédságában található városi futball- és sportpályát a TRA Real Estates Kft.-nek. A képviselő-testület januárban hozott határozata szerint a kft.-nek nettó 47,7 millió forintot kell fizetnie a 19 ezer négyzetméteres ingatlanért. A kastélyszálló körüli park mérete az egyesítés után így több mint 12 hektárosra növekszik majd.
A területvásárlásról már hosszú ideje zajlott az egyezkedés. Az ingatlan korábban az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréhez tartozott, ezért a Szendrei Ferenc polgármester által vezetett testületnek előbb át kellett vezetnie a forgalomképes körbe, és a sporttevékenységnek más helyet kellett keresni. Az adásvételt hivatalosan egyelőre nem regisztrálták a sportpálya tulajdoni lapján.
Szendrei a 24.hu megkeresésére azt mondta, azért adták el a sportpályát, mert a terület korábban is a kastélyhoz tartozott, így természetesnek tartották, hogy az új tulajdonosok egyesíteni próbálják a két területet, amit valamikor a szocializmus idején választottak el egymástól. A polgármester szerint azért nem ragaszkodtak a sportpályához, mert az amúgy is rossz állapotban volt.
Szerencsére nem a 47 millióból kell új pályát építeni, állami támogatást kapunk egy új, nagyobb sportkomplexum megépítéséhez, ahol edzőpályát is ki lehet majd alakítani
– mondta a polgármester.
A Pest megyei településen kastélyszállót működtető TRA Kft. az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. egyik leányvállalata. Azt, hogy mit kezdenek majd az új területtel, az BDPST Zrt.-től kérdeztük. Válaszuk szerint a tervbe vett kapacitásbővítés miatt vették meg a sportpályát.
A stratégiai fejlesztési tervek egyik fontos eleme a Botaniq Turai Kastély szálláshely-kapacitásának növelése, amely a létesítmény hosszú távú gazdaságos üzemeltetéséhez járul hozzá
– válaszolta a cég, amely közölte azt is, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a kastélypark zöldfelületeinek megóvása és harmóniájának megőrzése miatt hasonló fejlesztés csak a kastély jelenlegi területén kívül valósítható meg. A BDPST Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a turai önkormányzat által nyilvános pályázatán keresztül meghirdetett terület anno a történeti kastélykert szerves részét képezte. „A szóban forgó terület rehabilitációja a korabeli tervek nyomán zajlik majd, ahogyan az a Botaniq Turai Kastély jelenlegi, szakmai nívódíjjal kitüntetett parkjánál is történt” – közölték.
A TRA hét éve hatalmas kölcsönökből szerezte meg és újította fel az egykori Schlossberger-kastély 140 éves, leromlott állapotú épületét. 2016-ban megvették a kastélyparkkal szemben, a Régi Vásártér túloldalán található több száz éves magtárépületet is. A magtárhoz eddig nem nyúltak, ám a kastély felújítási munkálatai 2020-ra befejeződtek, és még abban az évben meg is nyitották a 19 szobás luxushotelt. Az első gazdasági év azonban nem sikerült túl fényesen a cég számára: a járványidőszakban 127 milliós forgalom mellett 236 millió forintos veszteséggel zártak.
A veszteség viszont eltörpül azokhoz az összegekhez képest, amelyekkel a cég tartozik. A TRA Kft.-nek ugyanis a 2020-as, az utolsó hivatalos mérleg szerint 7,7 milliárdos tartozásállománya volt. Ebből csak egy kisebb részt, 2,2 milliárd forintot jegyeztek be jelzálogként az ingatlanra. A kölcsönt a Gránit Banktól vették fel több részletben 2018 ősze és 2020 nyara között. NER-es csavar a történetben, hogy
2021 végén a TRA anyacége, a BDPST lett a Gránit Bank Zrt. főrészvényese, így ezek a jelzálogkölcsönök is házon belülre kerültek.
A TRA cégbírósági beszámolója szerint a kölcsönök többségét nem bank, hanem maga a BDPST adta a turai cégnek. A 2020 adatok szerint ez a belső hitelösszeg 5,3 milliárd forintra rúgott.
A keresztfinanszírozások miatt a BDPST helyzete roppant nehezen tekinthető át, hiszen a portfóliójában a turai kastély mellett több olyan nagy értékű hotel, villa és irodaház szerepel, melyeket külön leánycégek működtetnek. Ezek a cégek maguk is vehetnek fel hiteleket, miközben a Turát hitelező BDPST-nek önmagában több mint 8 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettsége van a cégadatok szerint. | https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | https://web.archive.org/web/20220422001000/https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborczek-turai-kastelya-bekebelezte-a-varos-sportpalyajat-hogy-legyen-hely-a-kapacitasbovitesre | 24.hu | hungarian-news | 2022-03-29 00:00:00 | [
"Szendrei Ferenc",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Gránit Bank",
"TRA Real Estates Kft."
] | [
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,957 | Tiborczék turai kastélya bekebelezte a város sportpályáját, hogy legyen hely a kapacitásbővítésre | Bár veszteségesen indult a turai álomkastély működése, Tiborcz Istvánt ez nem akadályozta meg abban, hogy újabb költséges beruházással bővítse a milliárdokat felemésztő Botaniq Hotel területét. A cége 47 millió forintot fizetett a sportlétesítményért, de a falunak nem ebből kell újat építenie: állami támogatást kapott a fejlesztésre. | A 24.hu információja szerint a turai önkormányzat soron kívüli ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy eladja a kastély szomszédságában található városi futball- és sportpályát a TRA Real Estates Kft.-nek. A képviselő-testület januárban hozott határozata szerint a kft.-nek nettó 47,7 millió forintot kell fizetnie a 19 ezer négyzetméteres ingatlanért. A kastélyszálló körüli park mérete az egyesítés után így több mint 12 hektárosra növekszik majd.
A területvásárlásról már hosszú ideje zajlott az egyezkedés. Az ingatlan korábban az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréhez tartozott, ezért a Szendrei Ferenc polgármester által vezetett testületnek előbb át kellett vezetnie a forgalomképes körbe, és a sporttevékenységnek más helyet kellett keresni. Az adásvételt hivatalosan egyelőre nem regisztrálták a sportpálya tulajdoni lapján.
Szendrei a 24.hu megkeresésére azt mondta, azért adták el a sportpályát, mert a terület korábban is a kastélyhoz tartozott, így természetesnek tartották, hogy az új tulajdonosok egyesíteni próbálják a két területet, amit valamikor a szocializmus idején választottak el egymástól. A polgármester szerint azért nem ragaszkodtak a sportpályához, mert az amúgy is rossz állapotban volt.
Szerencsére nem a 47 millióból kell új pályát építeni, állami támogatást kapunk egy új, nagyobb sportkomplexum megépítéséhez, ahol edzőpályát is ki lehet majd alakítani
- mondta a polgármester.
A Pest megyei településen kastélyszállót működtető TRA Kft. az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. egyik leányvállalata. Azt, hogy mit kezdenek majd az új területtel, az BDPST Zrt.-től kérdeztük. Válaszuk szerint a tervbe vett kapacitásbővítés miatt vették meg a sportpályát.
A stratégiai fejlesztési tervek egyik fontos eleme a Botaniq Turai Kastély szálláshely-kapacitásának növelése, amely a létesítmény hosszú távú gazdaságos üzemeltetéséhez járul hozzá
- válaszolta a cég, amely közölte azt is, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a kastélypark zöldfelületeinek megóvása és harmóniájának megőrzése miatt hasonló fejlesztés csak a kastély jelenlegi területén kívül valósítható meg. A BDPST Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a turai önkormányzat által nyilvános pályázatán keresztül meghirdetett terület anno a történeti kastélykert szerves részét képezte. "A szóban forgó terület rehabilitációja a korabeli tervek nyomán zajlik majd, ahogyan az a Botaniq Turai Kastély jelenlegi, szakmai nívódíjjal kitüntetett parkjánál is történt" - közölték.
A TRA hét éve hatalmas kölcsönökből szerezte meg és újította fel az egykori Schlossberger-kastély 140 éves, leromlott állapotú épületét. 2016-ban megvették a kastélyparkkal szemben, a Régi Vásártér túloldalán található több száz éves magtárépületet is. A magtárhoz eddig nem nyúltak, ám a kastély felújítási munkálatai 2020-ra befejeződtek, és még abban az évben meg is nyitották a 19 szobás luxushotelt. Az első gazdasági év azonban nem sikerült túl fényesen a cég számára: a járványidőszakban 127 milliós forgalom mellett 236 millió forintos veszteséggel zártak.
A veszteség viszont eltörpül azokhoz az összegekhez képest, amelyekkel a cég tartozik. A TRA Kft.-nek ugyanis a 2020-as, az utolsó hivatalos mérleg szerint 7,7 milliárdos tartozásállománya volt. Ebből csak egy kisebb részt, 2,2 milliárd forintot jegyeztek be jelzálogként az ingatlanra. A kölcsönt a Gránit Banktól vették fel több részletben 2018 ősze és 2020 nyara között. NER-es csavar a történetben, hogy
2021 végén a TRA anyacége, a BDPST lett a Gránit Bank Zrt. főrészvényese, így ezek a jelzálogkölcsönök is házon belülre kerültek.
A TRA cégbírósági beszámolója szerint a kölcsönök többségét nem bank, hanem maga a BDPST adta a turai cégnek. A 2020 adatok szerint ez a belső hitelösszeg 5,3 milliárd forintra rúgott.
A keresztfinanszírozások miatt a BDPST helyzete roppant nehezen tekinthető át, hiszen a portfóliójában a turai kastély mellett több olyan nagy értékű hotel, villa és irodaház szerepel, melyeket külön leánycégek működtetnek. Ezek a cégek maguk is vehetnek fel hiteleket, miközben a Turát hitelező BDPST-nek önmagában több mint 8 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettsége van a cégadatok szerint. | https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | https://web.archive.org/web/20220422001000/https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborczek-turai-kastelya-bekebelezte-a-varos-sportpalyajat-hogy-legyen-hely-a-kapacitasbovitesre-1 | 24.hu | hungarian-news | 2022-03-29 00:00:00 | [
"Szendrei Ferenc",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Gránit Bank",
"TRA Real Estates Kft."
] | [
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
53,958 | Sok százmilliárd forintos állami vagyont kaptak, de még email-címük sincs | Van tíz olyan, sokmilliárdos vagyonnal rendelkező, az állam által alapított, közszolgálati feladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelynek még honlapja és email-címe sincs. Mindez úgy derült ki, hogy kutatásba kezdtünk, hogy megtudjuk, pontosan mire fordítják, hogyan használják azt az összességében több mint ezermilliárd forintos vagyont az elmúlt egy-két évben létrehozott alapítványok, amit az államtól kaptak, és mekkora díjazást vesznek fel a szervezetek vezető tisztségviselői, akiket lényegében életük végéig bebetonoztak a helyükre.
Elmentünk néhány – elektronikusan egyébként elérhetetlen – alapítvány a bírósági bejegyzésében megadott székhelyére is, hogy személyesen tegyük fel kérdéseinket, és esetleg láthassuk, hogyan működnek.
Először a Lázár János fideszes képviselő vezetésével működő Jövő Nemzedékek Földje Alapítványhoz vezetett az utunk. Az alapítvány egy elegáns Pasaréti úti villába van bejegyezve, ahol hiába csengettünk többször is munkaidőben, nem reagált senki sem a kaputelefonra. Viszont a kiírásokat böngészve rádöbbenhettünk, hogy milyen sok kapcsolódási pont van Lázár János egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter és Áder János köztársasági elnök között.
A Lázár által vezetett alapítvány ugyanis több, az államfőhöz köthető szervezettel működik egy villában. Ide van bejegyezve a köztársasági elnök által alapított Regőczi Alapítvány, amelyet a koronavírus áldozatainak árván maradt gyerekein megsegítésére hozott létre, és amelynek kuratóriumi elnöke Áder felesége, Herczegh Anita. És itt székel a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek tulajdonosa a köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, valamint itt található a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázatkezelő Tőkealap is. A villát tavaly áprilisban vette meg Áder alapítványának egy másik cége, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft., amelynek ügyvezetője, Csepreghy Nándor korábban Lázár miniszterhelyettese volt. (A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt egy parlamenti döntéssel azóta bevették a vagyonkezelő alapítványok közé.)
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány fő feladata – az agrárképzés fejlesztése, a vagyonkezelésében levő földek megóvása, valamint az őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése mellett – a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság fejlesztése, ennek érdekében az államtól megkapta az egész állami gazdaság tulajdonjogát. A Békés megyei település mintegy 230 kilométerre van a Pasaréti úti székhelytől. A személyes érdeklődés kudarca után postai úton is megpróbáltunk kapcsolatba lépni az alapítvánnyal, de a székhelyükre címzett tértivevényes ajánlott levelet visszaküldte a posta, mert a címzett „nem kereste”.
Annyit tudhatunk még az alapítványról, azt is a vagyonnyilatkozatokból, hogy Lázár János havi 950 ezer forint tiszteletdíjat vesz fel innen. Lázár egy másik alapítványban is benne van, onnan havi 1 millió forintot kap.
A következő állomás a Hauszmann Alapítvány volt az I. kerületi Döbrentei utcában. Az irodaházban a portások is ismerték a kuratórium elnökét, Madaras Bencét. Felküldtek minket a negyedik emeletre, ahol a Várkapitányság Nonprofit Zrt. irodái voltak. Nem tévedtünk el, jó helyen jártunk, csak Madaras Bence tárgyalt éppen. Amikor elmondtuk az ott dolgozó munkatársaknak, hogy miért jöttünk, megkérdezték, miért nem írtunk emailt. Elmondtuk, hogy azért, mert se honlapja, se email-címe nincs az alapítványnak. Erre adtak egy varkapitanysag.hu-ra végződő email-címet, ahol meg fogják kapni az adatigénylésünket.
Madaras Bence ugyanis a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is, e cég a budavári állami tulajdonú műemléképületek kezeléséért felel. A Hauszmann Alapítványt Hauszmann Alajos életművének fenntartására, a Hauszmann emlékház létrehozására, valamint „a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontjának működtetése céljából” hozták létre, külön kiemelve a közönséget vonzó online jelenlétet, ami egyelőre várat magára, mert még magáról az alapítványról sincs egy ismertető weboldal sem.
A Hauszmann Alapítvány végül eleget tett az adatkérésünkre, elküldték az alapító okiratukat, és minden kérdésünkre válaszoltak. Eszerint a kuratórium elnöke egymillió forintos tiszteletdíjat, a kuratóriumi tagok pedig 800 ezer forintot vehetnek fel havonta.
A Szabadság téri Bankcenter épületébe két, Szijjártó Péter külügyminiszter által alapított alapítványt jegyeztek be, a Közép-Európai Oktatási Alapítványt és a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt. Mindkettő kuratóriumi elnöke Szijjártó helyettese és államtitkára, Magyar Levente. Érdekes módon a Bankcenter recepciósai semmit sem tudtak a két alapítványról, amelyek a bírósági papírok szerint a 10. emeleten székelnek.
Néha jön nekik levél, de azokat visszaküldjük, mert nem tudunk róluk semmit. Az üzemeltetésen sem jelentkeztek be
– árulták el.
Amikor megkérdeztük, hogy legalább postaládájuk van-e, kiderült, hogy az sincs. Valószínűleg azért jegyezhették be erre a címre a két alapítványt, mert itt, a 10. emeleten van a Magyar Nemesfémvizsgáló (MANEVI Zrt.) székhelye, a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány pedig a többi között ennek az állami cégnek lett a tulajdonosa, miután egy kétharmados törvényben az összes törzsrészvényt átadta neki a kormány. A Közép-Európai Oktatási Alapítvány pedig egy 18 hektáros II. kerületi ingatlant, az egykori OPNI épületét kapta meg, hogy ott nemzetközi iskolát alakítson ki.
Mindenesetre mindkét alapítványt megcéloztuk egy-egy ajánlott levéllel, de hiába: visszaérkezett hozzánk, hogy a címzett nem kereste őket.
Meglepő módon olyan nagy egyetemeket megszerző alapítványokat sem lehet elérni elektronikusan, amilyen a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az Állatorvosi Egyetem alapítói jogait gyakorló szervezet. Ezek semmilyen információt nem tettek ki magukról a világhálóra.
Ugyanúgy nem létezik az interneten a Magyar Kultúráért Alapítvány, amelynek kuratóriumát a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd vezeti. Ez az alapítvány három nonprofit céget kapott az államtól, köztük a Petőfi Kulturális Ügynökséget, valamint másfél tucatnyi fővárosi ingatlant néhány vidékivel kiegészítve, így az óbudai Zichy-kastélyt, a Hajógyári-sziget déli részét és a Bem rakparti Andrássy-palotát is. Az alapítványhoz, amely egy februári kormányhatározat szerint további 48 milliárd forint állami támogatást kap, még email-címet sem találni, a székhelyeként a Petőfi Irodalmi Múzeum címét jelölték meg.
A Mol-Új Európa Alapítványról rövid ismertető ugyan felfedezhető az olajtársaság honlapján, de se telefonszám, se email-cím nincs a szervezethez, amelynek az állam mintegy 43 millió darab Mol-törzsrészvényt adott át tavaly tavasszal, ami akkori értéken 87 milliárd forintnak felel meg. A Mol is betett ugyanennyit, hogy az alapítvány „a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem” jelentős támogatója legyen. E-mail helyett postai úton küldtünk levelet, ami más alapítványokkal ellentétben működött, pár nap elteltével meg is kaptuk a választ. Ebben leírták, hogy
a kuratórium elnöke, Miklósa Erika operaénekes a minimálbér hatszorosát (1,2 millió forint) kapja tiszteletdíj gyanánt, a tagoknak pedig ötszörös minimálbér, azaz 1 millió forint jár.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Szollár Domokos, a Mol Nyrt. elnöki kabinetvezetője jelezte, hogy időközben elkészült az alapítvány honlapja, ahol minden információt közzétettek a működésükről.
Nincs semmi elérhetősége a Polgári Művelődésért Alapítványnak, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a kuratóriumi elnöke. Az alapítvány több mint 3,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont kapott, a pesthidegkúti Klebelsberg-kúriát, amelyet nemrég varázsolt újjá az állam eredeti pompájában.
De azok az alapítványok sem bizonyultak együttműködőnek, akik feltüntették az elektronikus levélcímüket. Első körben ugyanis 22 vagyonkezelő alapítványnak küldtük el kérdéseinket még február első felében, de csak négyen válaszoltak érdemben (a többieknek postai úton adtuk be adatigényléseinket).
Tizenkét szervezetnél tarolhatott a koronavírus, a munkatársaik tömeges megbetegedésére hivatkozva kihasználták ugyanis azt a lehetőséget, hogy veszélyhelyzet idején 15 napról 45 napra meg lehet hosszabbítani a válaszadás határidejét, ha az adatkérés 15 napos teljesítése veszélyeztetné őket közfeladataik ellátásában. Mindez azért furcsa, mert nem kértünk tőlük egyebet, mint az esetleges módosításokkal egybe szerkesztett alapító okiratukat, hogy lássuk, milyen célok és elvek mentén működnek, illetve azt, hogy a kuratóriumokban és felügyelő bizottságokban mekkora kifizetések történtek az egyes tagoknak, és mekkora havi tiszteletdíjat vesznek fel a munkájukért. Azóta 45 nap is letelt, több alapítvány ezért már jelezte, hogy él a törvényben biztosított lehetőséggel és újabb 45 napos hosszabbítást kért, azaz 90 napra tolták ki az adatkérés határidejét. Hat alapítvány pedig válaszra sem méltatott minket.
A fent említett Haszmann és Mol-Új Európa Alapítványon kívül csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) fenntartó alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tett mindenben eleget a kéréseinknek: elküldték az alapító okiratot és személyre lebontva leírták, hogy kinek mennyi a járandósága és mennyi pénzt vett fel eddig.
A MATE szerint az OTP-vezér Csányi Sándor kuratórium elnökként nem vesz fel tiszteletdíjat, de a tagok, köztük Nagy István agrárminiszter és Lázár János fideszes képviselő havi egy millió forintot kapnak, és februárig már 11-11 millió forintot vettek fel innen. Az MCC vezetője, Orbán Balázs Miniszterelnökségi államtitkár szintén díjazás nélkül látja el a feladatát, a kuratóriumi tagok azonban havi másfél millió forintért üléseznek.
Két másik alapítvány részben válaszolt csak, a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány (MUC ) az alapító okiratot kérésünk ellenére sem adta oda, a Fővárosi Törvényszékre irányítottak betekintésre, ahogy a Pécsi Egyetem fenntartó alapítvány, Universitas Quinqueecclesiensis sem. A tiszteletdíjak tekintetében név szerinti lebontással nem adtak ki adatot, de a MUC közölte, hogy a kuratórium tagjai havonta 1,5 millió forintot kapnak, a felügyelőbizottság tagjai pedig 500 ezer forintot, és azt is közölték, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kuratóriumi elnökként nem veszi fel a tiszteletdíját. A pécsi alapítványnál a rektor béréhez kötik a tiszteletdíjakat, a kuratórium elnökének, Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkárnak 1 millió 724 ezer forint jár, de ő a tájékoztatás szerint nem veszi fel a juttatását. A tagok 1 millió 379 ezer forintot kapnak, így Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, egykori MSZP-s házelnök, illetve Mikes Éva kormánybiztos is. A felügyelőbizottság elnöke pedig 1,2 millió forintot kap.
A szakértők és az ellenzék is tiltakozott annak idején, amikor tavaly megteremtették a jogszabályi környezetet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására. | https://24.hu/belfold/2022/03/30/elerhetetlen-allami-vagyonkezelo-alapitvanyok/ | https://web.archive.org/web/20230330025922/https://24.hu/belfold/2022/03/30/elerhetetlen-allami-vagyonkezelo-alapitvanyok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-szazmilliard-forintos-allami-vagyont-kaptak-de-meg-email-cimuk-sincs | 24.hu | hungarian-news | 2022-03-30 00:00:00 | [
"Bódis József",
"Csányi Sándor",
"Csepreghy Nándor",
"Demeter Szilárd",
"Herczegh Anita",
"Hernádi Zsolt",
"Lázár János",
"Madaras Bence",
"Magyar Levente",
"Mikes Éva",
"Nagy István (Fidesz)",
"Orbán Balázs",
"Szijjártó Péter",
"Szili Katalin",
"Varga Mihály"
] | [
"Hauszmann Alapítvány",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Közép-európai Oktatási Alapítvány",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Manevi Zrt.",
"Mol-Új Európa Alapítvány",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.",
"Polgári Művelődésért Alapítvány",
"Regőczi Alapítvány",
"Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem)",
"Várkapitányság Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
|
53,959 | Tizenkét vajmagyar nábob | Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései. A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt. | Szerző: GYURKOVICS Virág
Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései.
A PROSPERITATI ALAPÍTVÁNY EDDIGI PÁLYÁZATI EREDMÉNYEI SZÁMOKBAN
A magyar kormány hat éve, 2016 márciusában, kormányhatározatban rendelkezett a vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának végrehajtásához szükséges intézkedésekről. A határozatban a magyar kormány a Prosperitati Alapítványt jelölte meg a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítójaként, amely hamarosan ki is írta az első pályázatokat. A gazdaságélénkítő csomag elsősorban a mezőgazdasági termelők és állattenyésztők gazdasági megerősítését, a turizmus fejlesztését, a ház- és földvásárlást, valamint a startup kezdeményezéseket célozta meg.
A mai adatok ismeretében – a számításokhoz a Prosperitati Alapítvány honlapján nyilvánosan elérhető pályázati eredményeket vettük alapul – a következőképpen összegezhetjük az alapítvány elmúlt hat évének működését:
2016 és 2021 között a Prosperitati Alapítvány 12 körben mintegy 60 pályázatot hirdetett meg. A pályázatokon 8411 (különböző) pályázó vett részt, akik összesen 14.257 (nyertes) pályázatot nyújtottak be, vagyis a pályázatok 70%-át a korábbi nyertesek újabb sikeres pályázatai teszik ki. Összesen 29,4 milliárd dinár (251,7 millió euró) összegben döntöttek a támogatási pénzekről, aminek egy része vissza nem térítendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel.
Ha a támogatási keretet elosztjuk a pályázatok számával, akkor megkapjuk, hogy minden pályázatra átlagosan 2 millió dinár (17.657 euró) jutott. Csakhogy a támogatási összegek korántsem ilyen egyenlően oszlottak meg.
A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt.
Határértéknek azt a 2 millió dináros átlagot tekintve, amivel minden résztvevő egyenlő arányban részesülhetett volna a támogatásokban. Ezzel szemben a pályázók 96%-a (13620 pályázat) 2 millió dinárnál alacsonyabb összeget nyert a pályázatokon, összesen 12 milliárd dinár (105 millió euró) értékben.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a legutóbbi pályázati eredményhirdetés alkalmával hangsúlyozta, hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatainak elbírálásánál „a VMSZ-esek nem élveztek előnyt, de soha nem is szenvedtek hátrányt politikai hovatartozásuk okán”. Azonban nem lehet nem észrevenni, hogy a támogatási összeg 60%-át élvező 4%-on belül is van néhány vállalkozó, akinek nagyságrendekkel több jutott. Tekintettel arra, hogy ezek közül a vállalkozók közül néhányan az elmúlt hetekben rendszeresen bukkantak fel a Prosperitati Alapítvány vagy a VMSZ platformjain a magyar kormány és a VMSZ közös programjának sikerét dicsőítve, illetve az április 3-ai választásokon való részvételre buzdítva, nehéz ezeknek a cégeknek a kimagasló pályázati sikereire az ezzel járó politikai számítások nélkül tekinteni.
EGYENLŐBBEK AZ EGYENLŐKNÉL
Amennyiben a fenti számítások nem lennének elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a magyar kormány által a Vajdaságba csatornázott közpénzekből mindenekelőtt egy a jelenlegi Fidesz-KDNP kormány helyi szövetségeséhez, a VMSZ-hez közel álló szűk kör részesül, úgy lássunk még egy példát!
2020 decemberében a Prosperitati Alapítvány kiírta a legutolsó pályázatát vajdasági és magyarországi magyar vállalkozások szerbiai piacra jutási lehetőségeinek támogatása céljából. A vissza nem térítendő támogatás keretösszegét 3 milliárd forintnak megfelelő dinár összegben (944 millió dinár, azaz 8 millió euró) határozta meg a kiíró.
Az egyedüli pályázó és nyertes a szabadkai DLC Kft., amely – a pályázati kiírásban megadott lehetőségnek megfelelően – egy projektcég, tehát kifejezetten azért jött létre, hogy – a szóban forgó pályázat által felkínált lehetőséggel élve – meghódítsa a belgrádi piacot.
De nem a projektcég megalapításának a lehetősége az egyetlen olyan pontja a kiírásnak, amely arra utal, hogy erre a projektre szabták a pályázatot. A DLC Kft. egyedüli pályázóként a teljes rendelkezésre álló keretre pályázott, és meg is kapta azt, ráadásul 10%-os többlettel ahhoz képest, mint ami a pályázati keretösszeg volt. A pályázati kiírás szerint a pályázati beruházás összértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurót, illetve kötelező a minimum 40%-os önrész. A DLC Kft. által elnyert támogatás pontosan a 15 millió eurós keret 60%-át teszi ki. Arról nem is beszélve, hogy a magyarországi OTP-csoportnak is kapóra jött ez a pályázati kiírás, amelynek keretében végre elsózhatta a 2014 óta hasztalanul vevőt kereső belgrádi ingatlant. Az ingatlan jóllehet a Dunától északra helyezkedik el, mégsem a dél-bánáti (vajdasági) régió részeként, hanem Belgrád elővárosaként tartják nyilván közigazgatásilag ezt a lokációt, így a pályázati kiírásban megjelölt „szerbiai Vajdaságon kívüli” megkötéssel jelentősen redukálták a potenciális jelentkezők lehetőségeit.
A TIZENKÉT CSALÁD
De mi is ez a DLC? A tevékenységi köre szerint ingatlanhasznosítással foglalkozó Diplomatic Logistic Center Kft. egy projektcég. 2021 januárjában tizenkét vajdasági magánvállalat, illetve magánszemély jegyeztette be a szerbiai Cégnyilvántartási Ügynökségnél (APR). A cégbejegyzésből megtudhatjuk, hogy a tulajdonosok fejenként 200 ezer dinár (1700 euró) alaptőkét fizettek be a DLC Kft. számlájára, így valamennyien 8,33% részesedést kaptak, a teljes bejegyzett tőke pedig 2,4 millió dinár (20 ezer euró) lett. Az alapítók a következők:
1. Zsemberi János telekommunikációs cége, a topolyai Sat-Trakt Kft. Zsemberi neve az utóbbi években elsősorban a TSC Labdarúgó Klub, illetve a hozzá tartozó futball akadémia és stadion kapcsán merült fel. Az olyan – Zsemberi érdekeltségébe tartozó – cégek, mint az Usluga, az Agriacoop és az Alarm-System a Prosperitati Alapítványnál tíz pályázati körben összesen 776 millió dinárt (6,6 millió eurót) nyertek.
2. Csákány Lajos kereskedelmi cége, a palicsi Andex Kft. Csákány, illetve közvetlen családja érdekeltségébe olyan cégek tartoznak, mint a Boss Pizzéria, az Office-Shoes, a Zvonko Bogdan borászat, vagy a Podrum Palić desztilláló üzem. Rekordszámú, tizenhét sikeres pályázatot nyújtott be a cégekkel, amivel összesen 1,1 milliárd dinár (10 millió euró) összeget nyert el, és ezzel a legtöbb Prosperitati-támogatást tudhatja magáénak.
3. a Skala Green és Skala Garden kertészeti cégek, amelyek a Skala testvérekhez köthetők. Igor és Srđan Skala tíz pályázaton 96 millió dinárt (826 ezer eurót) nyert.
4. a magyarországi gyógyszeripari anyacég szerbiai leányvállalataként létrejött Goodwill Pharma Kft., amelyet 33%-ban egy helyi illetőségű vállalkozó, Tamás Zoltán tulajdonol. A hozzá köthető cégekkel hét Prosperitati pályázatot nyert, összesen 441 millió dinár (3,7 millió euró) értékben.
5. a csantavéri Ozsvár család Gebi Kft. nevű gabonaforgalmazó cége, valamint a családtagok együttvéve négy pályázatot nyertek, és az összesen 1 milliárd dináros (8,7 millió euró) támogatással ők a második legnagyobb összeggel támogatott entitás.
6. a topolyai Brindza Lajos, aki magánszemélyként található az alapítók között, bár maga is cégtulajdonos. Az olyan – családjához köthető – cégekkel, mint a Capriolo kerékpárgyár vagy a Brindza borászat összesen tizenöt pályázatot nyert, 208 millió dinár (1,7 millió euró) értékben.
7. a magyarkanizsai Tisacoop kereskedelmi Kft., melynek többségi tulajdonosa Bús Ilona. A Tisacoop három pályázattal 158 millió dinárt (1,3 millió eurót) nyert a Prosperitati pályázatain.
8. a topolyai EM-Commerce Kft., amely faipari termeléssel, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik. A Gyantár Igor érdekeltségébe tartozó cégek hat pályázatot nyertek, 256 millió dinár (2,1 millió euró) összegben.
9. a szabadkai Bunford Tivadar, aki magányszemélyként vesz részt az alapítók sorában, jóllehet képviselője és igazgatója is a magyarországi Masterplast vállalat szerbiai leányvállalatának. Bunford cége és családja tizenhárom pályázaton 737 millió dinárt (6,3 millió eurót) nyert.
10. az adorjáni Borsos Csaba, aki ugyancsak magánszemélyként szerepel az alapítók között, de neki is van vállalkozása, a Kontakt gabona- és állatfelvásárlással foglalkozó vállalat. Magánszemélyként, illetve cégeivel hat pályázaton 538 millió dinárt (4,6 millió eurót) kapott.
11. az oromhegyesi Bata család. A nevükhöz fűződő Bata nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég és a többi, a család érdekeltségébe tartozó cég, mint az Agro Tech, az ADR Centrum vagy a Shadownet vállalat, tíz pályázaton 353 millió dinárt (3 millió eurót) nyert.
12. A felsorolásban kakukktojásnak tűnhet Ilija Stjepanović neve, aki magánszemélyként szerepel az alapítók között. Stjepanović 3%-os részese a(z első alapítónál már említett) Sat-Trakt vállalatnak, amely a többi, Zsemberi János nevéhez köthető cég tulajdonosa is egyben. Stjepanović jelenlétével mindenesetre úgy tűnik, főnöke megkétszerezte a befolyását a DLC Kft.-ben.
+1 A DLC Kft. törvényes képviselője Milan Karadžić, aki korábban a Szerb Labdarúgó Szövetség képviselője volt. Az ő személye is Zsemberi János kapcsolati tőkéjének erősségére utal, hiszen jelenleg is mind a ketten az említett labdarúgó szövetség tagjai. Karadžić egyébként 2021. december 16-án bejegyezte saját, logisztikával foglalkozó egyéni vállalkozását. Az APR-ben elérhető dokumentumok szerint pedig 2022. január 12-ei keltezéssel jegyezték be a nevét a DLC Kft. igazgatójaként, az addigi cégvezető, Bata Imre helyett.
PÁLYÁZOTT, NYERT, ÉS MINDENT VITT A DLC
A DLC Kft. cégbejegyzéséről 2021.01.27-én született meg a végzés. A cégnek tehát két napja maradt, hogy a megadott határidőre beadja a pályázatát a Prosperitati Alapítványhoz. A pályázati eredményekre azonban egy évet kellett várni. A 2020 decemberében kiírt pályázatok nyerteseinek körét csak 2021. december 23-án tették közzé. Ekkor már igen sürgette az idő a DLC Kft-t, hiszen a projektcég pályázati anyagában is benyújtott ingatlanvásárlás céljaként meghatározott ingatlan tulajdoni lapjára 2022. március 3-ai határidővel került előzetes regisztrációra új tulajdonosként, vagyis azzal a kikötéssel, hogy akkor válik tényleges tulajdonossá, ha márciusig véglegesíti a szerződést, és kifizeti az ingatlan vételárát. A DLC Kft. végül 2021.12.15-én – nyolc nappal a hivatalos pályázati eredmény nyilvánosságra hozatala előtt – elindította a tulajdonosi jogviszony végleges módosítására vonatkozó eljárást.
A szóban forgó ingatlan Belgrád Palilula nevű közigazgatási egységéhez, a Krnjača kataszteri községhez tartozó Pevec hipermarket, amely Belgrád központjától 6 km-re található. A horvát Pevec bevásárlóközpont 2008-ban épült, az akkori híradások szerint 40 millió eurót fektettek az ingatlanfejlesztésbe, de mindössze egy évig működött. A csődeljárás 2012-ben zárult le, aminek eredményeként a Pevec minden vagyonát és kötelezettségét az OTP-csoport vásárolta meg. A Pevec doo teljes jogú tulajdonosa az OTP csoporthoz tartozó követeléskezelő cég, a magyarországi OTP Faktoring Zrt. lett. A belgrádi 6 hektáros alapterületű, 48.018 m2-en beépített, ezer parkolóhellyel rendelkező ingatlant 2014 februárjában hirdették meg 11 millió euróért. Véletlen vagy sem, de a Prosperitati pályázaton megnyerhető támogatás – plusz némi önrész (228 millió dinár, vagyis 1,9 millió euró), hacsak nem alkudtak belőle – megközelítőleg kiadja ezt a vételárat.
A pályázati eredmény értelmében végül 3,3 milliárd forint (1 milliárd dinár, azaz 9 millió euró) támogatásban részesült a projektcég. A pályázatot egyébként – a többi 2020-as kiíráshoz hasonlóan – „forrás függvényében támogatta” az alapítvány, ami újabb kérdéseket vet fel.
Ha a pályázati összeget valóban csak forrás függvényében folyósítja a támogató – tehát a pályázó meg fogja kapni, csak bizonytalan, hogy mikor –, akkor miből fizette ki a DLC az ingatlanvásárlást?
Nagyon lecsupaszítva két lehetséges forgatókönyv van:
A) a Prosperitati Alapítvány megelőlegezte a pályázati támogatást a DLC Kft.-nek – ebben az esetben felmerülne, hogy miért épp a DLC kapja meg előre a beígért támogatást, és miért nem azok a vállalkozók, akiknek a pályázati eredmény egy éves csúszása miatt a pályázatba írt árnál jóval többet kell majd fizetniük az eszközökért és szolgáltatásokért az általános drágulás miatt.
B) a Prosperitati Alapítványnak jelenleg valóban nincs pénze, az ingatlan vételárát pedig – tartva az előleg és az ingatlan elvesztésétől – a DLC Kft. alapító-tulajdonosai előlegezték meg – ebben az esetben felvetődik a kérdés, hogy vajon mi szüksége van támogatásra a DLC Kft. tizenkét alapítójának egy belgrádi üzlet beindításához, ha azt önerőből is megteheti, hiszen már így is 5,7 milliárd dinár (49 millió euró) támogatást vágtak zsebre, ami az alapítvány hatéves támogatási keretének 20%-a.
A kérdések tisztázása érdekében megkerestük a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatóját, Juhász Bálintot is. Az ügyvezető szerint az elbírálási időszak meghosszabbodását a kimagaslóan sok pályázati beadvány indokolta. A „forrás függvényében támogatott” megjelölés pedig a magas forrásigény miatt szükségszerű – csak az utolsó körben a teljes programba jóváhagyott támogatások 57%-a került elbírálásra – a támogatási szerződések ezért fokozatosan kerülnek megkötésre a rendelkezésre álló források és a projektek készenléti állapotának tükrében. Ahogyan azt a pályázat szabályzatában is rögzítették, az olyan felmerülő többletköltségek, mint az árfolyamkockázat, minden esetben a pályázót terhelik. A DLC Kft.-nek megítélt és megnövelt keretösszeggel kapcsolatban Juhász elmondta, hogy az alapítvány eddigi összes pályázatára igaz, hogy a meghirdetett keretösszeg megemelése mellett döntöttek. Mint állítja, a pályázó a saját elképzeléseivel összhangban nyújtja be a pályázati igényét, a benyújtott pályázatok számáról, illetve a forrásigény alakulásáról az alapítvány nem ad tájékoztatást a pályázóknak, de a pályázó szempontjából nem is lenne értelme ilyen tájékoztatásra várni, hiszen ha valaki erre alapozná a pályázati igényét, nem tudná időben és hiánytalanul benyújtani a pályázatát (pl. az önrész igazolását). A szóban forgó ingatlan vételárának kiegyenlítésére vonatkozó határidő túlmutat a pályázat elbírálásának időpontján, de a pályázónak akkor is módjában állna megvalósítani a projektumot, ha az alapítvány elutasítaná annak támogatását. A Prosperitati Alapítvány nem adott előleget a DLC Kft.-nek az ingatlanvásárláshoz, és a projekt összköltsége egyébként is jelentősen túlmutat az ingatlanvásárlás összegén, s ezzel összhangban került elbírálásra. Juhász Bálint válasza teljes terjedelemben itt olvasható.
MI KÖZE VAN MINDENNEK A VÁLASZTÁSOKHOZ?
Tavaly nyáron már idegesen súgtak össze a vajdasági vállalkozók, amiért késtek a Prosperitati-pályázat eredményei. Nemcsak az volt a baj, hogy nem ehhez voltak szokva, hanem hogy a pályázat beadásakor érvényes árajánlat egy év távlatából akár már 20-25%-kal is magasabbra rúgott, mint amire a pályázati összeg igénylésekor hivatkoztak a pályázók. Amint arról a Szabad Magyar Szó tájékoztatott, Pásztor István egy rádióbeszélgetésben röviden reagált a pályázati pénzek elmaradására. Mint azt kifejtette, az alapítványnál tapasztalható stagnálás a koronavírus-járvány, a magyarországi uniós pénzek megvonása és az áprilisban esedékes választások következtében történt költségvetési hiány miatt történt.
Nem meglepő tehát, ha a választások előtti ésszerűsítés jegyében osztottak-szoroztak azzal kapcsolatban, hogy mennyi támogatást kapott eddig a vajdasági magyar közösség, és ezzel arányosan hány szavazatot hoztak a magyar kormánynak a Vajdaságba szórt eurómilliók. Ezért is lehetett, hogy a választás előtti évben már nem akarták a véletlenre bízni a szavazatok beérkezését. A nyertesek kihirdetésének további halasztása egy év elteltével már kifejezetten kínos lett volna, ezért választhatták ezt a köztes megoldást, melyre hivatkozva a lehető legtöbb pályázatot bírálták el nyertesként, de a kifizetésekkel azért megvárják a kampány végét, hogy kellő nyomás legyen a pályázókon a megfelelő választási drukkhoz.
Persze az is lehet, hogy a magyar kormány valóban kifogyott a pénzből. A tavalyi év végén már ettől függetlenül is hitelt kellett felvennie az államnak. Az egyik nagy kiadás például a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. 2021-es pályázatai voltak, amely rendszer – a Prosperitati Alapítvány modelljéhez hasonlóan – a magánvállalkozói szektor megerősítését, illetve külhoni megjelenését tűzte ki célul. A CED-pályázatok keretében 56 milliárd forint (157 millió euró) keretösszeget fordítottak a fejlesztésekre, amiből a Sat-Trakt 275 millió forintot (776 ezer eurót), a Goodwill Pharma pedig 203 millió forintot (565 ezer eurót) kapott.
Ez az első alkalom, hogy a VMSZ ennyire egyértelműen bevonja a Prosperitati Alapítványt a választási kampányba, hiszen korábban megelégedtek azzal, ha időbeli átfedést mutatott a pályázati eredmények kihirdetése, a szerződések aláírása vagy a sikerek kommunikálása. Úgy tűnik, a jelenlegi helyzet – amikor nagy tétje van a választásoknak, mert az egyesült ellenzék hosszú évek után először tudhat maga mögött egy a fideszes kétharmad megakadályozására, de akár a kormányváltásra is alkalmas kritikus tömeget Magyarországon – nyílt állásfoglalásra késztette a Prosperitati Alapítványt, amivel végképp egyértelművé válik, hogy a hatéves gazdaságélénkítő program egyik elsődleges célja a szavazatvásárlás volt. | https://hu.autonomija.info/tizenket-vajmagyar-nabob/ | https://web.archive.org/web/20231212063438/https://hu.autonomija.info/tizenket-vajmagyar-nabob/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenket-vajmagyar-nabob | Autonomija | hungarian-news | 2022-03-30 14:15:53 | [
"Borsos Csaba",
"Brindza Lajos",
"Bunford Tivadar",
"Bús Ilona",
"Csákány Lajos",
"Gyantár Igor",
"Ilija Stjepanović",
"Milan Karadžić",
"Zsemberi János"
] | [
"Andex Kft.",
"Diplomatic Logistic Center Kft.",
"EM-Commerce Kft.",
"Gebi Kft.",
"Goodwill Pharma Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Prosperitati Alapítvány",
"Sat-Trakt Kft.",
"Tisacoop kereskedelmi Kft.",
"Vajdasági Magyar Szövetség"
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
53,960 | 72 milliárdnyi osztalékot vehetnek fel az állam helyett a vagyonkezelő alapítványok | Igazi aranytojást tojó tyúkot adott a kormány azoknak a vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek az ingatlanok mellé állami részvénycsomagokat is kaptak ingyenes vagyonjuttatásként az elmúlt egy-két évben. Idén például csak a Mol- és Richter-részvények után közel 72 milliárd forintnyi osztalék-jövedelmet vehetnek fel a két társaság igazgatóságának javaslata alapján, vagyis ekkora bevételről mondott le önként az állam a kincstári vagyon kiszervezésével. A summa még nagyobb lehet, ha a többi átadott (egykori) állami cégnél is nyilatkoznak az osztalékokról. | Igazi aranytojást tojó tyúkot adott a kormány azoknak a vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek az ingatlanok mellé állami részvénycsomagokat is kaptak ingyenes vagyonjuttatásként az elmúlt egy-két évben. Idén például csak a Mol- és Richter-részvények után közel 72 milliárd forintnyi osztalék-jövedelmet vehetnek fel a két társaság igazgatóságának javaslata alapján, vagyis ekkora bevételről mondott le önként az állam a kincstári vagyon kiszervezésével. A summa még nagyobb lehet, ha a többi átadott (egykori) állami cégnél is nyilatkoznak az osztalékokról.
Ha az igazgatóságok osztalék-javaslatait a rendes közgyűlésen is megszavazzák a részvényesek, akkor a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) és a Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány jár a legjobban: mind a két szervezet egyaránt 28,4-28,4 milliárd forint osztalékhoz juthat hozzá a következő hónapokban (a Mol-tól 24,2-24,2 milliárd, a Richter Gedeon Nyrt.-től pedig 4,2-4,2 milliárd forintnyi bevételük származhat). Mindez annak köszönhető, hogy a két alapítvány egyaránt 10-10 százalékos tulajdonrészt kapott az államtól másfél évvel ezelőtt a Mol-ban és a Richter Gedeon Nyrt.-ben.
Az MCC-nek ráadásul – amit egy múlt heti jogerős bírósági ítélet szerint a „Fidesz háttérszervezetének” sőt, „fideszes kisgömböcnek” is lehet nevezni – az atlatszo.hu birtokába került év eleji, nem nyilvános kormányhatározat szerint 13 milliárd forintos támogatást javasolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindezt a tehetséggondozási központ megvalósítására vonatkozó beruházással összefüggő munkálatok elvégzéséhez és a működési költségek fedezésére kapja a magyarázat szerint az alapítvány, amelyet Gulyás helyettese, Orbán Balázs államtitkár irányít a kuratórium elnökeként.
Mellette tagja még a kuratóriumnak Lánczi András egyetemi tanár, a Corvinus volt rektora, aki egyben Corvinus Egyetem fenntartásért felelős Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány kuratóriumának tagja is. Ő volt az, aki a Fideszt ért korrupciós vádakra azt mondta, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány – amelynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – pedig évente több mint 5 milliárd forintos költségvetési támogatást is kap egy tavaly ősszel elfogadott törvényjavaslatnak köszönhetően.
Összesen több mint 25 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel a Mol-Új Európa Alapítvány, amelynek felét az államtól kapott részvénypakkjának köszönheti. A sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem támogatására létrehozott vagyonkezelő alapítvány tavaly megkapta az összes állami tulajdonban maradt Mol-részvényt, azaz 5,24 százaléknyi pakettet (közel 43 millió darabot), és ehhez ugyanennyit hozzá tett az olajcég is.
A negyedik hasonló cipőben járó vagyonkezelő alapítvány a Semmelweis Egyetem fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány, amely a maradék állami Richter-részvényeket söpörhette be, összesen 5,25 százaléknyit, amivel 2,2 milliárd osztalékhoz juthatnak idén. E mellé pedig idén 38 milliárd forintot kap az államtól az alapítvány a feladatai ellátásának érdekében.
Rajtuk kívül tucatnyi más vagyonkezelő alapítvány kapott kisebb-nagyobb állami cégekben részesedéseket, de egyelőre nem tudunk arról, hogy máshol is döntöttek volna már osztalékokról, igaz, erre még több mint két hónapjuk van a jogszabályok szerint. | https://24.hu/belfold/2022/03/24/vagyonkezelo-alapitvanyok-72-milliard-osztalek-mol-richter/ | https://web.archive.org/web/20220406062815/https://24.hu/belfold/2022/03/24/vagyonkezelo-alapitvanyok-72-milliard-osztalek-mol-richter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/72-milliardnyi-osztalekot-vehetnek-fel-az-allam-helyett-a-vagyonkezelo-alapitvanyok | 24.hu | hungarian-news | 2022-03-24 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Hernádi Zsolt",
"Lánczi András",
"Orbán Balázs"
] | [
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Miniszterelnökség",
"Mol-Új Európa Alapítvány",
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)"
] | [] | [
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
53,962 | Közokirat-hamisítás miatt áll bíróság elé a Mi Hazánk miskolci jelöltje | Duzsik Istvánt 300 ezer forint bírságra ítélték közokirat-hamisítás elkövetéséért, amit a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje nem fogadott el, így bírósági tárgyalásokon folytatódik büntetőügye. | A Miskolci Járásbíróság a héten újabb tárgyalást tartott a Duzsik Istvánnal és hat társával szemben indult büntetőperben. Az első rendű vádlott a Mi Hazánk Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületének országgyűlésiképviselő-jelöltje, akit a Miskolci Járási Ügyészség közokirat-hamisítással vádol. Duzsik nem ismerte el bűnösségét, nem fogadta el a bíróság tavaly márciusban hozott büntetővégzését, amely kimondva bűnösségét 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. A büntetővégzés csak a VII. és VI. rendű vádlottak vonatkozásában emelkedett jogerőre - közölte a bíróság a Narancs.hu megkeresésére. Őket 180 ezer forint pénzbüntetésre és 150 óra közérdekű munkára ítéltek. Bár a II., III., IV. és V. rendű vádlottakat egy évre próbára bocsátották, ők Duzsikkal együtt tárgyalásos eljárást kértek, ami szeptember óta tart.
A folyamatban lévő büntetőügy miatt megkérdeztük Duzsik Istvánt, visszalép-e képviselői jelöltségétől, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre. A Mi Hazánk Mozgalmat is kerestük, a pártot értesítette-e miskolci jelöltje, hogy büntetőügy első rendű vádlottja. Sem erre, sem a párt vezetésének álláspontját tudakoló kérdésünkre választ nem kaptunk Toroczkai Lászlóéktól.
A Mi Hazánk országgyűlésiképviselő-jelöltjének jelöltjének büntetőügye egy évekkel korábbi miskolci elszámolási vitához kapcsolódik. Duzsikot és akkori cégét, a Sarnen Kft.-t egy magánszemély és a tulajdonában lévő gazdasági társaság jelentette fel. 2013 februárjában ugyanis a miskolci Király utcában, a néhai Mese cukrászda épületében bérelt irodájukból jogtalanul Duzsikék kizárták őket – állítja a feljelentő jogerős bírósági végzésre hivatkozva. Nem kapták vissza ingóságaikat, köztük irodabútorokat és egy nagy értékű szépségipari berendezést, amiket elszállítottak, illetve eladtak. A hivatkozás bérletidíj-tartozás volt, ami a bérlő számára azért volt meghökkentő, mert nem voltak bérleti viszonyban a Sarnen Kft.-vel; egy másik cégtől bérelték irodájukat.
A kisemmizett bérlő a visszaszerzés érdekében 2016-ban pert indított, néhány hónappal később azonban minimálisra csökkent a pernyerés esélye. 2017 februárjában Duzsik és három családtagja ugyanis eladta a Sarnen Kft.-t két magánszemélynek.
Az egyik vevő hajléktalanként élt a miskolci Tiszai pályaudvaron;
a Sarnen Kft.-ben szerzett tulajdonviszonyát még nyáron törölték, mivel addigra eltiltották a cégügyektől. Helyette új cégvezető-tulajdonost kerítettek a közeli Kistokaj egyik dűlőjéről, aki később ugyanerre a sorsra jutott, 2018. novemberben tiltották el a cégvezetésétől. A másik vevő is rövidesen ködbe veszett: az általa megadott miskolci lakcím tulajdonosa közölte, nem ismeri az illetőt. Végül már a céget sem lehetett megtalálni. A Sarnent sikerült egy virágzó cégtemetőbe navigálni: utolsó székhelyén, a Pest megyei Csőváron a bejegyzett 6 cégből négyet kényszertörölt a cégbíróság. A szolgáltató állítása szerint a Sarnen a bérleti díjjal adós maradt.
Miután Duzsikék kikerültek a cégből, az még 2017-ben befejezte működését. Mivel a cégbíróság nem tudta elérni új cégvezetőjét a kistokaji dűlőn, a Sarnen Kft.-t kényszertörlés alá vették, 2019 decemberre törölték.
Lapunk információ szerint Duzsikék közokirat-hamisítási büntetőügye a Sarnen Kft. üzletrészeinek eladásával függ össze. A 2017. februári adásvételi szerződés szerint a két vásárló, a hajléktalan és fiktív lakcímű társa 330 millió forint értékű üzletrészhez jutottak, fejenként 110 millió forint készpénz és 55 millió forint nem pénzbeni juttatást kifizetve. Ezen az értéken való cégvásárlás totális észszerűtlen volt, a Sarmen Kft. 2016-os mérlegadatai ugyanis azt mutatták, hogy eszközeinek értéke mindössze 11 millió forint, saját tőkéje 3,5 millió forint, amit 8 millió forintos adósság terhelt.
A cégtemetésnek tűnő folyamat során a kiválasztás annyira prímán sikerült, hogy a közokirat-hamisítás miatt kiszabott büntetővégzést az egyik vádlott részére a mai napig nem sikerült kézbesítenie a bíróságnak. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/kozokirat-hamisitas-miatt-all-birosag-ele-a-mi-hazank-miskolci-jeloltje-247381 | https://web.archive.org/web/20220625190620/https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/kozokirat-hamisitas-miatt-all-birosag-ele-a-mi-hazank-miskolci-jeloltje-247381 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozokirat-hamisitas-miatt-all-birosag-ele-a-mi-hazank-miskolci-jeloltje | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-30 12:09:00 | [
"Duzsik István"
] | [
"Mi Hazánk",
"Sarnen Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
53,963 | Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett | Marosvásárhely mellett egy hulladéklerakatban egy teljes zsák kidobott és részben elégett magyarországi választási szavazólapra bukkantak. | Szerdán több, a magyarországi választásokra szánt szavazólapot találtak zsákokba gyűjtve a Marosvásárhelyt Jedd községgel összekötő országút mellett. Az üres telken, amelyet eddig illegális hulladéklerakatként használtak, az építkezési hulladékok törmelékkupacai között bezsákolt szavazólapokra bukkantak, ezeknek egy része el is volt égetve.
A punctul.ro/pontmaros helyi portál újságírója Cristian Teodorescut telefonon értesítette egy anonim olvasó arról, hogy mit talált Jedd község határában és néhány fotót is küldött róla. Az újságíró kiszállt a helyszínre és videófelvételt készített. A képsorokból kiderül, hogy már kitöltött szavazólapokról van szó, néhányon az is jól látható, kikre adták le szavazatukat azok, akiknek borítékja az illegális hulladéklerakat szemétkupacai között végezte. Az egyik szavazólapon kivehető az ellenzéki koalícióra behúzott X, a másikon pedig jól látható, hogy egy választópolgár a Mi Hazánkra adta le voksát.
A Transtelex megkeresésére Cristian Teodorescu elmondta, hogy nem nyúlt hozzá a zsákhoz, mindent a helyszínen hagyott, és értesítette a rendőrséget az esetről. Arra vonatkozó információja egyelőre nincs, hogy kiszálltak volna-e már helyszínelni vagy sem, őt nem keresték meg további felvilágosítások végett. Egyelőre tehát nincs arra vonatkozó információnk, hogyan, milyen körülmények között került oda az a bizonyos zsák, és arra vonatkozóan sincs, hogy hány szavazólapot tartalmazhatott.
Azok a magyar állampolgárok, akik 2022. március 9-ig regisztráltak, levélben szavazhatnak az április 3-i magyarországi választásokon.
Mivel a székelyföldi térségből a csíkszeredai főkonzulátushoz érkeznek be a begyűjtött levélszavazatok, és innen továbbítják konzuli futárszolgálattal Magyarországra, megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyek érintettek lehetnek az ügyben: a marosvásárhelyi Demokrácia-központtal, az RMDSZ Maros megyei szervezetével, a marosvásárhelyi rendőrséggel, illetve a főkonzulátussal.
A rendőrség helyszínel
A marosvásárhelyi rendőrség időközben kiszállt a helyszínre, ott van a hírt elsőként közlő punctul.ro munkatársa is, aki újabb videófelvételt készített:
A felbontott levélszavazatokat, és a kiikszelt, összegyűrt, de el nem égett szavazólapokat a rendőrök, zsákokba gyűjtötték, ezek bizonyítékként szolgálnak az eljárás során. Parászka Boróka, marosvásárhelyi újságíró arról tudósít, hogy „a papírlapok mellett elszenesedett papírmaradékot, pernyét is zsákokba gyűjtöttek, nem tudni egyelőre hány szavazólap került elő, hányat égettek vagy égethettek el.”
Marosvásárhelyi Demokrácia-központ: szerdán is indult Csíkszeredába levélszavazat-szállítmány
Egyelőre a Transtelex megkeresésére Szente Anna, a marosvásárhelyi Demokrácia-központ irodavezetője válaszolt, aki elmondta, hogy az irodában leadott lezárt borítékokat számolják, kötegelik és naponta, kétnaponta a Demokrácia-központ munkatársa autóval szállítja a csíkszeredai konzulátusra. A szállítmányról jegyzőkönyv készül, és a megérkezésekor a konzulátus munkatársai visszaigazolják, hogy rendben volt-e a szállítmány. 2-3 ezer levélszavazatot gyűjtenek be naponta Marosvásárhelyen, és eddig nem észleltek fennakadást ezeknek továbbításában. Szerda délelőtt is indult egy szállítmány részükről Csíkszeredába, de ma reggel megérkezett a visszaigazolás, hogy rendben volt.
A csíkszeredai főkonzulátust is megkerestük, azonban Tóth László főkonzullal nem sikerült felvenni a kapcsolatot, munkatársaitól azt a választ kaptuk, hogy programja van. E-mailben kérték a Transtelex kérdéseit, amint válasz érkezik, azt is közölni fogjuk.
Márki-Zay Péter a határontúli levélszavazatok megsemmisítését kéri
A hírre az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Facebook-bejegyzésben reagált: „Most megfogtuk őket: kidobott szavazólapokat találtak Erdélyben, egy Marosvásárhely melletti hulladéklerakatban. Mindig is tudtuk, hogy csalnak a választáson, de most mindenki láthatja, hogy milyen eszközökkel. Úgy tűnik, egyre többen gondolják Erdélyben is, hogy a Fidesznek mennie kell. Ők pedig annyira rettegnek a vereségtől, hogy még a legegyértelműbb csalástól sem riadnak vissza: szó szerint szemetet akartak csinálni a választói akaratból” -írja Márki-Zay.
Maros megyei RMDSZ: az RMDSZ nem érintett az incidensben
Péter Ferenccel a Maros megyei RMDSZ elnökével, a megyei tanácselnökkel nem sikerült beszélnünk. Kovács Mihály Levente, Maros megye tanácsának alelnöke válaszolt végül a Transtelex megkeresésére, és elmondta, hogy a sajtóból értesültek az esetről, de a Maros megyei RMDSZ szervezetét különösebben nem érinti a történet, ugyanis a szervezet irodáin keresztül eddig simán, fennakadás nélkül működött a begyűjtés, és garantálják a levélszavazatok biztonságos eljuttatását a konzulátusra, ahol az RMDSZ-es munkatársak „saját kezűleg” helyezik el az urnában őket. „Eddig több mint több ezer levélszavazatot gyűjtöttünk össze. 6200 szavazatot március 25-én, pénteken továbbítottunk a csíkszeredai főkonzulátusra, azóta még összegyűlt többezer” – részletezte Kovács az elmúlt napok számadatait. A megyei tanács alelnöke többször hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megbízható partner a levélszavazási rendszer működtetésében, és továbbra is biztatja mindazokat, akik még nem juttatták el szavazataikat az RMDSZ-irodákba, azok tegyék meg, mert „garantáltan célba jut” a küldemény. Egyébként remélik, hogy a rendőrségi eljárás eredményeképpen kiderül, hogy ki a tettes, ugyanis egészen biztos, hogy az RMDSZ nem érintett ebben az incidensben.
Kovács Mihály Levente külön kívánta hangsúlyozni, hogy meglátása szerint egy provokációról van szó, ugyanis az ellenzék miniszterelnök-jelöltje máris kérte az összes határontúli szavazat megsemmisítését. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint egyetlen azonosító nyilatkozatot sem talált a rendőrség az elégetett szavazatok mellett, és népszavazási kérdőívet sem. Mindez arra utalhat, hogy a tettesek célja az erdélyi szavazóknak és azoknak a szervezeteknek a lejáratása volt, amelyek részt vesznek a levélszavazatok összegyűjtésében.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének Facebook-bejegyzése az első nyilvános reakció az RMDSZ részéről a történtekre, és ő is provokációnak minősíti az esetet. | https://transtelex.ro/kozelet/2022/03/31/kidobott-levelszavazatok-erdely | https://web.archive.org/web/20230204085739/https://transtelex.ro/kozelet/2022/03/31/kidobott-levelszavazatok-erdely | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kidobott-felig-elegetett-szavazolapokat-talaltak-marosvasarhely-mellett | Transtelex | hungarian-news | 2022-03-31 10:30:00 | [] | [
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"választások - népszavazás",
"adatvédelem"
] | [] |
53,965 | Választási visszaélések élő közvetítés – Kitöltött szavazólapokat találtak Erdélyben | Ebben a közvetítésben az Átlátszó tudomására jutott választási visszaélésekről számolunk be, cikkünk folyamatosan frissül. Várjuk olvasóink jelzéseit az esetleges választási visszaélésekről Magyarországon az [email protected], Erdélyben az [email protected] címen. Forrásainkat megvédjük, személyes adataikat nem adjuk ki senkinek az ő beleegyezésük nélkül. | Láncszavazást videóztunk a putnoki parkolóban
2022. április 3., vasárnap 17:30 – Átlátszó
A választási csalásnak a Borsod-Abaúj-Zemplén 3. számú választókerületében található Putnokon voltak a szemtanúi az Átlátszó helyszíni tudósítói. Az elkövetőket vasárnap délután 4 óra körül értük tetten, a Serényi László Általános Iskola előtt. Az eset fényes nappal történt, nem rejtőzködtek, a szavazóhelyiséggel szemben parkoltak le a kék színű, Opel márkájú autójukkal az elkövetők.
A módszer a következő volt: a szavazók kijöttek az iskola épületéből, átsétáltak az út túloldalára, ahol az ablakon keresztül beadtak egy fehér lapot a kocsiban ülő férfinek. A szavazók ezután kezet ráztak egy fehér sapkás férfivel, aki az autó mellett álldogált, feltehetően akkor kapták meg a jutalmukat. Egy másik esetben a sapkás férfinek adták oda a lapot, és ő adta tovább.
Láncszavazást videóztunk a putnoki parkolóban from atlatszo.hu on Vimeo.
A folyamatot egymás után háromszor láttuk, kétszer rögzítettük videón. Nem messze egy terepjáróból egy harmadik, kigyúrt, sebhelyes arcú férfi is figyelte, hogy rendben menjenek a dolgok. Egy audis férfi is megjelent, aki pizzát hozott a szorgosan dolgozó úriembereknek, ezenkívül egy fehér Skodát is leintettek.
Szavazókat buszoztató sofőr fenyegette a szavazatszámlálót Karcagon
2022. április 3., vasárnap 15:50 – Átlátszó
A „Húszezren a tiszta választásért 2022-ben” csoport szavazatszámlálója a szavazók szervezett buszoztatására figyelt fel Karcagon. Mobiltelefonos videót készített az érkező kisbuszról, amikor egy másik várakozó jármű sofőrje rátámadt, és durva szavakkal a videózás befejezésére szólította fel. „Kirúgom a kezedből, menjél be” – ordította a sofőr a szavazatszámlálónak, aki azzal védekezett, hogy hivatalos személynek számít. A felvételt a 20k22 választási megfigyelő csoporttól kaptuk.
Szavazókat buszoztató sofőr fenyegette a szavazatszámlálót Karcagon from atlatszo.hu on Vimeo.
Szavazatvásárlás miatt hívták a rendőrséget Makón, több óra múlva értek ki
2022. április 3., vasárnap 15:40 – Átlátszó
A Tiszta Szavazás azt írja: a makói Tulipán utcai és a Királyhegyesi utcai szavazókör előtt (Csongrád-Csanád 04. OEVK, Lázár János és Márki-Zay Péter körzete) aktivistáik arra lettek figyelmesek, hogy kora reggeltől több gyanús autó órákon keresztül visszatérően megállt a két érintett szavazókör előtt, kiszálltak belőle szavazni igyekvő emberek, majd a szavazás után a szavazóköröktől nem messze lévő Bethlen utca 11. címen lévő telekre szállították őket ugyanezekkel az autókkal.
Csepregi Dóra, a Tiszta Szavazás projektben résztvevő aHang koordinátora az Átlátszónak elmondta: a helyszínen levő megfigyelők látták, hogy 5-6 autó a szavazóhelységekről egy telephelyre vitte a szavazókat. Ide már nem tudták őket követni, mivel biztonsági őrök azzal küldték el őket, hogy egy zártkörű rendezvény van a telephelyen. A távozó résztvevők viszont azt mondták nekik, a szavazásért cserébe kaptak disznóvágásból maradt húst.
Csepregi Dóra elmondta, a helyszínen van a TASZ jogásza, illetve kihívták a rendőrséget, akik több óra késéssel, de kiérkeztek és helyszínelésbe kezdtek. „Délelőtt értesítettük a rendőrséget, és 3 óra körül érkeztek ki helyszínelni kezdtek. Ekkor megszakadt a szavazószállítás, ami addig folyamatos volt” – mondta. Hozzátette: más, a közelben levő, a Tiszta Szavazást népszerűsítő aktivistáknak is szavazatvásárlásról beszéltek a helyiek.
Update: 2022. április 3., vasárnap 19.30
Tiszta Szavazás: Délután újraindult a húsért-szavazatot program Makón
A Tiszta Szavazás önkéntes őrszemei már korábban beszámoltak róla, hogy Makón a „megfelelő helyre leadott” szavazatért cserébe disznóvágásból visszamaradt húst ajánlottak a választóknak, ami szavazatvásárlásnak, választási csalásnak minősül. Makó a Csongrád megyei 4. sz. OEVK-ban található, ahol Márki-Zay Péter és Lázár János párharca zajlik. Őrszemeink szerint több autó fordult a szavazókör és a húsosztó hely között.
Ahogy korábban az Átlátszó megírta, a megfigyelők beszámolója szerint a szavazók szállítása a húsosztó hely és a szavazókörök között reggel óta folyt. Délelőtt az őrszemek kihívták a rendőrséget, akik több óra múlva értek ki, és helyszínelni kezdtek. Ekkor, mondták az Átlátszónak a megfigyelők, a szavazószállítók egy időre eltűntek.
Később viszont azt írták, pár óra elteltével újraindult a húsosztás a Bethlen utca 11. alatti telken. Az említett telephelyre a megfigyelőket nem engedték be azzal az indoklással, hogy ott zártkörű rendezvény van. A csoport később azt írta, helyiektől arról beszéltek, hogy „Lázár disznókat vett, osztják már a húst a Bethlenben”, és a húsért cserébe Fidesz-szavazatot várnak el.
Az összellenzéki jelölt állítja, szavazatvásárlást ért tetten Vásárosnaményban
2022. április 3., vasárnap 15:30 – Átlátszó
Sápi Mónika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 4-es választókörzet összellenzéki képviselőjelöltje elmondása szerint szavazatvásáslást ért tetten Vásárosnaményban, a körzet központjában ma déltájban.
A képviselőjelölt szavazóhelyiség melletti utcában leparkolt, ukrán rendszámú kisbuszra és a körülötte gyűlő csoportosulásra lett figyelmes. Amikor közelebb ért, akkor éppen arról folyt a szó, hogy a Fideszre kell szavazni, miközben az egyik ember éppen egy ötezres bankjegyet nyújtott át a másiknak. A képviselőjelölt szóváltásba keveredett a csoporttal, akik erre beszálltak a kisbuszba, és elhajtottak Beregsurány (azaz a határátkelő) irányába — számolt be Sápi az Átlátszó helyszíni tudósítójának.
A képviselőjelölt a pénzátadás pillanatát nem tudta megörökíteni, de fotókat készített a csoportosulás résztvevőiről és a kisbuszról is.
Sápi az Átlátszónak elmondta: helyi lakosok a mai nap során többször jelezték neki, hogy cigánytelepeken ismeretlenek a Fidesz részére vásárolnak szavazatokat, koponyánként egy-négyezer forint közötti tarifáért. A választókörzeten belül Nagydobos, Tuzsér, Szamosszeg és Jánkmajtis településekről érkeztek ezek a jelzések.
Az Átlátszónak nem áll módjában a képviselőjelölt által elmondottakat másik forrásból ellenőrizni, ám a választott köztisztségért induló politikus névvel vállalt beszámolóját így is hírértékűnek tartjuk.
Sápi Mónika független jelöltként indul a hatpárti ellenzék támogatásával Magyarország legkeletebbi választókerületében, ha legyőzi a regnáló fideszes Tilki Attilát, akkor a Demokratikus Koalíció frakciójában fog helyet foglalni.
Mobiltelefonos felvételen ajánlanak tízezer forintot egy lefotózott szavazatért Ongán
2022. április 3., vasárnap 10:50 – Átlátszó
Az Átlátszóhoz vasárnap délelőtt eljuttatott mobiltelefonos videófelvételeken egy ismeretlen tízezer forintot ajánl egy lefotózott szavazatért. „Lefényképezed, jössz ki, adják a tízezer forintot. […] Öten leadjuk, ötvenezer” – hangzik el a mobilos felvételeken. A beküldő tájékoztatása szerint a felvételek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ongán készültek ma reggel. A felvételeket a 20k22 választási megfigyelő csoporttól kaptuk. A felvételek valódiságát egyelőre nem állt módunkban ellenőrizni.
Rendőrségi feljelentés Solymáron láncszavazás gyanúja miatt
2022. április 3., vasárnap 10:15 – Átlátszó
Feljelentést tett Szél Bernadett országgyűlési képviselő, mivel a gyanú szerint egy solymári szavazókörnél (Pest 02. OEVK) megfigyelők láncszavazásra figyeltek fel.
A solymári óvodában berendezett szavazókörhöz egy kék kisbusszal szállítottak szavazókat, majd elmenekültek, amikor egy külső választási megfigyelő lefotózta őket – jelentette helyszínről kollégánk. Az Átlátszónak a fotókat készítő megfigyelő is nyilatkozott, aki elmondta: az anyósülésen ülő nő, feltehetően a szavazószállítás szervezője, egy listát nézve egyeztetett a sofőrökkel.
Amikor észrevették, hogy figyelik őket, a szervezők szétrebbentek, később az egyik sofőr egy másik kisbusszal jelent meg, és újabb szavazókat szállított, egy fordulóval nagyjából 4 embert.
A helyszínen EBESZ-megfigyelők is dolgoznak, és jelen van Szél Bernadett, aki elmondta, feljelentést tesz a rendőrségen láncszavazás gyanúja miatt. Miközben Szél Bernadett a sajtónak nyilatkozott, megjelent a helyi választási bizottság elnöke, és el akarta küldeni mondván, hogy a képviselő nem lehet a szavazókör 150 méteres körzetében.
Az Átlátszó helyszínen levő tudósítója, Horn Gabriella arról számolt be: megpróbálta megkérdezni a választási bizottság elnökét, hogy jelezte-e az EBESZ-megfigyelőknek, hogy probléma merült fel, mire az őt is elküldte, és megrángatta a kabátját.
Chicagóban az MKKP külképviseleti megfigyelője tapasztalt szabálytalanságokat
2022. április 3., vasárnap 09:00 – Átlátszó
Véget ért a választás Chicagóban. Az Átlátszó úgy értesült, hogy az MKKP külképviseleti megfigyelője a jegyzőkönyben az „érvénytelen szavazás” négyzetbe húzta az ikszet, míg a Fidesz-KDNP delegáltja és két független megfigyelő érvényesnek minősítette a szavazást. Az MKKP-s megfigyelő azt tapasztalta, hogy a helyiség felügyelete, ahol a levélszavazatos urna volt, napközben nem volt biztosítva, és az urna felnyitásával kerültek bele borítékok.
„Egy lakattal lezárt plasztik urnában gyűjtötték ma a leveleket, amibe csak félbe hajtva lehetett berakni a borítékot, de a nap végén tizesével, huszasával összefogott boríték kupacok voltak a dobozban, vagyis egyértelmű volt, hogy a lakatot felnyitva rakták be a szavazatok egy részét. Hét után, mikor kérdeztem, hogy ez hogyan lehetséges, azt mondták, hogy nem volt felnyitva, minden boríték félbehajtva lett berakva, csak kirúgta magát. És egyébként is, attól az még érvényes szavazat. Chicagóban amúgy 231-en szavaztak a regisztrált kb 280-ból, a konzulátus eszement energiát fektetett a levélszavazatok összegyűjtésébe. Minden gyülekezetből, templomból elhozták az összegyűjtött szavazatokat” – mondta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt külképviseleti megfigyelője.
Az államtól kapott segélyhívó karkötőn hívogat idős embereket a Fidesz
2022. április 2., szombat 12:30 – Átlátszó
Egy országos állami program keretében kisztott, a 4iG Nyrt. által beszerzett segélyhívókon, Borsod megyében fideszes kampányüzenetekkel hívogattak nyugdíjasokat – írta a Tiszta Szavazás választásellenőrző csoport.
„Egyik nap a segélyhívó csörgött, azt sem tudtam először, hogy ez a készülék ad ki hangot, úgy tudtam, nem lehet róla telefonálni. A készüléknek nincs kijelzője se, ezért nem látszott, hogy milyen számról hívnak” – idézett egy érintett nyugdíjast a szervezet. A hívást az SOS gombbal tudta felvenni, mire egy női hang megkérdezte, hogy ő kicsoda, majd elmondta, hogy egy szombathelyi számot akart hívni. Itt egy kis zavar állt be a beszélgetésben, de utána a nő folytatta, és „elkezdett a Fidesz-KDNP listára szavazásra buzdítani, agitálni”.
A meglepetésszerűen felhívott nyugdíjas megpróbálta megszakítani a hívást, de gomb vagy kijelző hiányában nem lehetett, ezért muszáj volt végighallgatnia a fideszes kampányüzenetet.
Az állami támogatással biztosított ingyenes, csuklón viselhető vészhívó készülékeket a – sajtóban kormányközeliként jellemzett – 4iG Nyrt. borsodi nyugdíjasoknak a Gondosóra-program keretében. A kijelző nélküli készülékkel nem lehet telefonálni, viszont a rajta lévő SOS feliratú gombbal az Országos Katasztrófavédelmi Központ diszpécserszolgálatába lehet bejelentkezni.
A készülékeket Fülöp Attila államtitkár és Dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő kamerák előtt adták át a hernádnémeti Vidám Nagyik Egyesületnek idén februárban. „Csaknem 1,5 millió idős ember életébe hoznak biztonságot” – mondta a programról az államtitkár.
Budapesten tartózkodó olvasónk helyett egy családtagja szavazott
2022. március 31., csütörtök 09:45 – Átlátszó Erdély
Családtagja töltötte ki a szavazási iratokat, írta alá és küldte be helyette – jelezte egy székelyudvarhelyi származású, jelenleg Budapesten tartózkodó, neve elhallgatását kérő olvasónk.
„Nem kell szavazz Budapesten, mi már itthon elintéztük” – így értesítette családtagja forrásunkat.
„Kiderült, egy olyan politikai pártra szavaztak a nevemben, melynek ideológiájával én nem értek egyet” – így olvasónk. Amikor jelezte ezt a családtagjának, az értetlenkedve annyit mondott, hogy végső soron csak egy szavazatról van szó, a támogatásokért cserébe ennyit igazán meg lehet tenni.
Olvasónk a szavazata érvénytelenítését fogja kérni.
Kitöltött szavazólapokat találtak Erdélyben
2022. március 31., csütörtök 08:00 – Átlátszó Erdély
Mintegy 25-30, kitöltött szavazólapot talált egy olvasónk a Maros megyei Jedd község mellett, építkezési törmelékek között. A szavazólapokon jól látható, hogy ellenzéki szavazatokról van szó, egyes szavazólapokat meg is gyújtottak. Azonosító nyilatkozatokat nem talált a szavazólapok mellett.
Update 12:49, március 31., csütörtök:
A rendőrség vizsgálódik a szemétdombra dobott, részben elégetett szavazólapok ügyében. Annyit sikerült még kiderítenünk, hogy helyszín, az illegális építőanyag-lerakat nem Jedd községhez, hanem Marosvásárhelyhez tartozik.
Az idősek, az elhunytak és a külföldön élők levélszavazataival is csalnak a Vajdaságban
2022. március 29., kedd 08:00 – Átlátszó
Mikszáth Kálmán nagyságos Katánghy Menyhért viszontságos életéről, kalandjairól, szerencsétlenségéről és szerencséjéről írt történetét abszurditásában lassan felülmúlja az, ami a Vajdaságban történik a kettős állampolgárok magyarországi szavazását illetően. Ekkora választási csalást rég láthattunk, és még a szerbiai viszonyok között is kirívó eset. Szerbhorváth György helyszíni riportja a vajdasági levélszavazásról: | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/31/valasztasi-visszaelesek-elo-kozvetites-kitoltott-szavazolapokat-talaltak-erdelyben/ | https://web.archive.org/web/20220512201811/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/31/valasztasi-visszaelesek-elo-kozvetites-kitoltott-szavazolapokat-talaltak-erdelyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valasztasi-visszaelesek-elo-kozvetites-n-kitoltott-szavazolapokat-talaltak-erdelyben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-31 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia",
"Szerbia"
] | [
"csalás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,966 | Tízmilliókat költött a kormány titkos tanácsadókra, nem tették közzé a szerződéseket | Kormányközeli figurák akár több tízmillió forintos tanácsadói szerződéseket kaptak céges érdekeltségeiken keresztül a kormánytól. Köztük van Fellegi Tamás egykori miniszter, Törcsi Péter volt KDNP-s képviselőjelölt, valamint Schillinger Erzsébet, az első Orbán-kormány miniszterelnökségi sajtófőnöke. A megbízások közös jellemzője, hogy noha közpénzből fizetik őket, a szerződéseket a kormány nem tette közzé a közérdekű adatokról szóló törvény szerint, pedig ez kötelessége lett volna. | Kormányközeli figurák akár több tízmillió forintos tanácsadói szerződéseket kaptak céges érdekeltségeiken keresztül a kormánytól. Köztük van Fellegi Tamás egykori miniszter, Törcsi Péter volt KDNP-s képviselőjelölt, valamint Schillinger Erzsébet, az első Orbán-kormány miniszterelnökségi sajtófőnöke. A megbízások közös jellemzője, hogy noha közpénzből fizetik őket, a szerződéseket a kormány nem tette közzé a közérdekű adatokról szóló törvény szerint, pedig ez kötelessége lett volna.
Lazán bánik a kormányzat a közpénzből fizetett szerződésekre vonatkozó közzétételi szabályokkal, ha haverok tanácsadói megbízásairól van szó. Az Átlátszó ismeretei szerint ugyanis az érdekeltségükbe tartozó cégeken keresztül három különböző kormányközeli személy is tanácsadói szerződéseket kötött kormányszervekkel a közelmúltban. Ám ezeknek a szerződéseknek az adatait hiába kerestük az Orbán-kormány közérdekű adatok közzétételére szolgáló felületén.
Rejtély, hogy a kormányzat milyen okból rejtegeti ezeket a szerződéseket. Ahogy az is, hogy vajon hány hasonló megbízás van még, aminek a létezéséről nem tud a mindezeket adóforintjaikkal finanszírozó állampolgárok tág közössége.
Fellegi Tamásék elemeznek
Az egyik ilyen megbízást információink szerint a Miniszterelnökség adta a Fellegi Tamás érdekeltségébe tartozó Euroatlantic Kft.-nek, hogy 2021. év során tanácsokkal lássa el Gulyás Gergely miniszterelnökségi minisztert.
A miniszterelnökségi megbízást ismereteink szerint Fellegiék közbeszerzési eljárás nélkül nyerték el. A 12 hónapra szóló szerződés értéke mintegy nettó 40 millió forint volt. Úgy tudjuk, hogy a megbízás keretében három fő dolgozott azon, hogy az európai uniós folyamatokat nyomon kövessék, azokat Gulyásnak elemezzék, és a döntéseihez szükséges tanácsokkal szolgáljanak. Ehhez hozzátartozott az is, hogy az uniós tagállamok vállalati érdekeit és az uniós intézményekben érdekelt szereplők hálózatát is feltérképezzék.
Információink szerint az időközben zrt.-vé átalakult Euroatlantic az idei évre is elnyert egy hasonló megbízást. Ennek a szerződésnek az értéke is 40 millió. De jelentős változás, hogy a cég ezúttal már Ágostházy Szabolcsot, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát segíti tanácsaival. Az is változás, hogy míg a megelőző évben erre még nem terjedt ki a tanácsadás, Fellegiék idén már a 2021–2027-es EU-s költségvetést érintő tanácsokat is adnak. Korábban a Magyar Hang írt arról, hogy az Euroatlantic az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is adott tanácsokat.
A jogi és politológiai végzettségű Fellegi onnan ismeri a kormányelitet, hogy annak idején a Fidesz-keltető Bibó István szakkollégium kurzusvezető tanára volt. Fellegi 2010–2012 között, a második Orbán-kormány idején fejlesztési miniszteri, majd IMF-kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri pozíciót is betöltött.
Hiába kerestük, a Fellegi érdekeltségét érintő egyik megbízás nyomát se találtuk a Miniszterelnökség által közérdekű adatként közzétett szerződésekről szóló listákban. Külön érdekesség, hogy miközben általában véve a szerződések alapadatait a törvény szerint 60 nappal a megkötésük után nyilvánosságra kell hozni, a Miniszterelnökség legutolsó ilyen listája még tavaly decemberben született, vagyis több mint 80 napos.
Itt az adat, hol az adat
Kérdéseinkre a Miniszterelnökség nem válaszolt. Fellegi Tamás telefonon azt mondta az Átlátszónak: minden megbízásukat üzleti titokként kezelik, közérdekű adatokkal kapcsolatban forduljunk a Miniszterelnökséghez. Újabb kérdésünkre azt válaszolta, hogy nem tudja, ezek a konkrét megbízások közérdekű adatnak minősülnek-e.
Pedig ismereteink szerint mindkét szerződés szövegében szerepel, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezések miatt „a szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt Megbízó még az üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatja meg”. Ez a csavaros megfogalmazás azt látszik jelenteni, hogy ha valaki kifejezetten kéri, akkor a szerződést az Infotörvény miatt muszáj kiadnia a kormánynak. Jó kérdés, hogy miképpen kérhetné ki valaki pont ezt a szerződést, ha a megbízás létezésére utaló alapvető adatokat a kormány az erre vonatkozó törvényes kötelezettsége dacára sem teszi közzé.
A kulturális örökség védelme
Nem találtuk a Miniszterelnökség szerződéslistáiban azt a megbízást sem, amelyet információink szerint a legmagasabb kormányszerv a Schillinger Erzsébet érdekeltségébe tartozó Gate Open Kft.-nek adott tavaly júniusban.
Schillinger Erzsébet az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal sajtófőnöke volt, később a fideszes Pokorni Zoltán polgármester vezette XII. kerületben kiadott Hegyvidék újság főszerkesztője lett.
Schillinger érdekeltségében álló vállalkozás már 2019-ben is elnyert egy összesen 5,4 millió forint értékű PR-tanácsadói megbízást a Miniszterelnökségtől – ennek a szerződésnek a nyomát még fel lehet lelni a szerződéslistákban.
A havi bruttó 555 ezer forint értékű megbízás arról szólt volna, hogy Schillinger személyesen adjon tanácsokat Gulyás Gergelynek sportdiplomáciai és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos kérdésekben. Azért csak volna, mert Schillinger, akit telefonon értünk el, azt mondta, hogy noha valóban aláírt egy ilyen szerződést, személyes okokból azóta visszamondta a megbízást. A Miniszterelnökség nem válaszolt a megbízással kapcsolatos kérdéseinkre.
44 millió az elemző érdekeltségének
Törcsi Péter a harmadik olyan kormányközeli személy, akinek az érdekeltsége tanácsadói megbízást kapott. Információink szerint Törcsi érdekeltségét, a Clavis Consulting Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) bízta meg azzal, hogy derítse ki: mennyi csorgott vissza a 2004–18 között Magyarországra érkező EU-s pénzekből más tagállamok, elsősorban Németország vállalataihoz. Törcsinek a fejlesztéspolitikáért felelős akkori államtitkárnak, Vartus Gergelynek kellett referálnia. Ismereteink szerint a Clavisszal 2020 legvégén szerződtek, a megbízás tavaly november végén járt le. A cég összesen nettó 44 millió forintot számlázhatott a minisztériumnak.
Törcsi Péter, aki korábban a kisebbik kormánypárt jelöltjeként a Fidesz-KDNP országgyűlési választási listáján szerepelt 2014-ben, ma a kormányközeli Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Az Alapjogokért Központ pénzügyeiről itt írtunk bővebben.
Az ITM nem válaszolt a kérdéseinkre. Törcsinek az asszisztensén keresztül hagytunk üzenetet, de a férfi azóta nem kereste kollégánkat. Az ITM közzétett szerződéslistáiban hiába kerestük a megbízás nyomát annak ellenére, hogy abban ismereteink szerint szerepelt az, hogy a minisztérium „a szerződés megnevezését, típusát, tárgyát, a szerződést kötő Felek nevét, a szerződés értékét, időtartamát, valamint az említett adatok változásait a szerződés hatályba lépését követően közzéteszi a www.kormany.hu honlapon”.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszélget az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) bemutató tájékoztatóján, a Budapest Marriott Hotelben 2011. január 14-én (forrás: MTI/Kovács Attila) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/25/tizmilliokat-koltott-a-kormany-titkos-tanacsadokra-nem-tettek-kozze-a-szerzodeseket/ | https://web.archive.org/web/20230528221331/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/25/tizmilliokat-koltott-a-kormany-titkos-tanacsadokra-nem-tettek-kozze-a-szerzodeseket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokat-koltott-a-kormany-titkos-tanacsadokra-nem-tettek-kozze-a-szerzodeseket | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-25 00:00:00 | [
"Fellegi Tamás",
"Gulyás Gergely",
"Schillinger Erzsébet",
"Törcsi Péter"
] | [
"Clavis Consulting Kft.",
"EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.",
"Gate Open Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
53,967 | Több mint hárommilliárd forintot igényelt Süli János a Rothschildnak tanácsadásra | Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is. | A Paks II. atomerőmű megépítésére vonatkozó szerződést 2014 januárjában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében írta alá az akkori nemzeti fejlesztési miniszter és orosz állami energetikai vállalat, a Roszatom képviselője. Az ügylettel kapcsolatban az Európai Unió akkor több kifogást is emelt, ezek közül az egyik az volt, hogy a projekt az EU-ban tiltott állami támogatást tartalmaz. Az Energiaklub és Jávor Benedek EP-képviselő is azzal fordult az Európai Bizottsághoz akkor, hogy állami támogatás nélkül Paks II. várhatóan életképtelen lesz: ezt egy 2015 nyarán készített tanulmánnyal is alátámasztották.
2015 végén azonban nyilvánosságra került egy másik tanulmány is, amelyet a magyar kormány számára készített a Rothschild nemzetközi tanácsadó vállalat: ebben azt hozták ki, hogy a Paks II. projekt gazdaságilag megtérül, azaz nem szükséges a projekthez állami támogatás. A tanulmányt többen kritizálták, de a kormány eljuttatta azt a vizsgálatokat végző versenyjogi biztosnak. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le, és bár a Bizottság kimondta, hogy a Paks II. projekt állami támogatást tartalmaz, ennek módját összeegyeztethetőnek találták az uniós jogrenddel, és így jóváhagyták a beruházást. Sajtóértesülések szerint az Unió jóváhagyásában nem kis szerepet játszott a Rothschild tanácsadó vállalat és a köreibe tartozó üzletemberek, lobbisták közreműködése (lásd cikkünkben lejjebb).
Nagy kérdés, hogy mire irányulhatott a 2018-ban Süli János által kezdeményezett újabb együttműködés a Rothschilddal?
Titkos szerződés több mint hárommilliárd forintról, „stratégiai tanácsadásért”
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. december 4-én részben zárt ülést tartott. Információink szerint ekkor fogadhatták el azt a határozatot, amely mentesítette a közbeszerzési törvény alól az említett „energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyú beszerzést. A mentesítés alá eső beszerzésről a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beszámolóját kérték egy éven belül.
Az ülés nyilvánosan elérhető jegyzőkönyve szerint az ülés nyílt részén a bizottság részéről 4 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselő volt jelen. Nem ismert ugyanakkor, hogy a zárt ülésen ki vett részt, miért volt szükség a közbeszerzések alóli kivételre, illetve ki hogyan szavazott az ügyben.
Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter ezután 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothshild & Cie pénzügyi tanácsadócég között „a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása” tárgyban.
A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés, vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint. Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.
A paksi bővítésért felelős miniszter arról is nyilatkozott, hogy a szerződés megkötése „a Miniszterelnökség alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges”, továbbá hogy az általa irányított szakterületen „a szerződésben meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem foglalkoztat”.
De hogy pontosan mi ez a feladat, arról az Átlátszó által megismert dokumentumokban egyáltalán nem esik szó.
Korábban is szerződhettek a Rothschilddal, akkor nem mondták meg, mennyi pénzről
Az Európai Bizottság 2017. március 6-án sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyta a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Az indoklás szerint a Magyarország által a két új paksi nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás tényleg állami támogatást tartalmaz, de ez összeegyeztethető az EU jogszabályaival, így bizonyos feltételek kikötésével engedélyezte a projektet.
Az Európai Bizottság határozata egyebek mellett hivatkozza a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányt is, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését. Hogy akkor pontosan miről és mennyiért szerződött a magyar kormány a patinás nemzetközi tanácsadócéggel, nem hozták nyilvánosságra, csak a beruházást kedvező színben feltüntető pénzügyi tanulmányt tették ki az internetre.
Az azóta megszüntetett Népszabadság 2014 januárjában közölt információi szerint a magyar kormány 2012. óta tanácsadói szerződésben áll a Rothschild-csoporttal, illetve a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céggel. A lap értesülései szerint a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport „közreműködésével” zajlottak, zajlanak, és ugyancsak a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget. Lázár János akkori kancelláriaminiszter ezeket az információkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.
A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében részletesen bemutatta, milyen szerepet játszott a Rothschild bankház a paksi bővítés során. A Direkt36 kutatásai szerint Klaus Mangold , a a német sajtóban néha csak Mister Russlandnak, vagyis Mister Oroszországnak hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál.
A Rothschild & Co egyébként egy világszerte szinte mindenhol jelenlévő, üzleti tanácsadást és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalat: 2021-ben az adózás előtti eredménye 1131 millió euró volt (ez kb. 400 milliárd forintnak felelt meg). A cégcsoportot a jelek szerint a koronavírus-járvány sem rázta meg, sőt: éves bevétele 67%-kal növekedett 2020-hoz képest.
A Direkt36 nyomozása szerint Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára. Magyarországon Mangold legközelebbi kapcsolata Lázár János, a paksi projektben szintén meghatározó szerepet játszó és jó német vállalati kapcsolatokkal rendelkező miniszter volt, Orbán Viktornak is ő mutatta be Mangoldot. A kormánynak aztán nagyon jól jött a nemzetközi hírű Rothschild-csoport fent említett tanulmánya, amely arra jutott, hogy a paksi beruházás megtérülésére lehet számítani piaci körülmények között.
A Rotschild-tanulmány megrendelőjével és árával kapcsolatos kérdésekre azonban akkor senki nem válaszolt az újságíróknak.
A Direkt36 kutatásai szerint Klaus Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig. Az Oettinger által felügyelt főigazgatóság írta azt a 2013 decemberi levelet, amelyben az Európai Bizottság az előzetes hozzájárulását adta, hogy az oroszok bővíthessék a paksi atomerőművet. Mangold és a német biztos kapcsolatára akkor derült fény, amikor a 444.hu megírta, hogy Oettinger 2016. májusban a német üzletember magángépével érkezett Budapestre. A magánrepülőzésből európai botrány lett, mert az uniós biztosok nem fogadhatnak el 150 eurónál drágább ajándékot.
2017-ben újabb európai uniós eljárás indult a paksi bővítés ügyében, idén lesz eredménye
A cikkünk elején bemutatott 2018-as Rothschild-szerződést megelőzően, 2017 őszén Ausztria bejelentette, hogy bíróságon támadja meg a paksi bővítést jóváhagyó EU-döntést, és 2018 februárjában be is adta a keresetét az Európai Bíróságra. Az ügyet idén márciusban tárgyalták a luxembourgi bíróságon, a hírek szerint nyár elején várható a döntés.
Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild szerződés között, ezért a 8,4 millió eurós megbízással kapcsolatos kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Rotschild & Co sajtóosztályának és Süli János tárca nélküli miniszternek, de cikkünk megjelenéséig sehonnan sem kaptunk érdemi választ.
Stummer János jobbikos parlamenti képviselő, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „értesüléseit sem megerősíteni, sem cáfolni nem szeretném. Az Ön által kért információk minősített adatot érintenek, azokról tájékoztatást adni nincs módom.”
Sem a Nemzetbiztonsági Bizottság határozatán, sem pedig a szerződés megkötését kezdeményező miniszterelnökségi iraton nem szerepel semmilyen minősítési jelölés, így ezek a jogszabályok alapján nem minősülnek államtitoknak. A miniszterelnökségi irat utal arra, hogy maga a Rotschildékkal kötött szerződés viszont „korlátozott terjesztésű” minősítési jelölést kapott, így ennek részletes tartalma nem ismerhető meg. A minősítés felülvizsgálata érdekében a NAIH titokfelügyeleti eljárását kezdeményezzük.
Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy „az újabb Rothschild-szerződés tovább növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet. Pontosan milyen célra igényli a magyar kormány a »pénzügyi tanácsadást« a Rotschildtól 3,2 milliárd forintért? A kormánykommunikáció szerint a projekt finanszírozása megoldott, biztos lábakon áll, ráadásul egy államközi szerződésen nyugszik, ez ügyben aligha kell milliárdokért egy francia cég véleményét kikérni. A Rothschild ugyanakkor ahhoz a Klaus Mangoldhoz is köthető, akinek kulcsszerepe volt Paks2 uniós elfogadtatásában. Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak.”
Bodoky Tamás—Fülöp Orsolya
Címlapfotó: Klaus Mangold (balra) Orbán Viktor (középen) és Günther Oettinger (jobbra) társaságában Budapesten 2016 májusában (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/28/tobb-mint-harommilliard-forintot-igenyelt-suli-janos-a-rothschildnak-tanacsadasra/ | https://web.archive.org/web/20231024023328/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/28/tobb-mint-harommilliard-forintot-igenyelt-suli-janos-a-rothschildnak-tanacsadasra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-harommilliard-forintot-igenyelt-suli-janos-a-rothschildnak-tanacsadasra | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-28 00:00:00 | [
"Günther Oettinger",
"Klaus Mangold",
"Süli János"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Roszatom",
"Rothschild & Co"
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"atom",
"lobbi",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
53,968 | Titkolja egy 477 milliós beruházás részleteit a soproni erdőgazdaság | Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk. | A Sopron környéki erdőket kezelő Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG) az 1993-as megalapítása óta állami tulajdonban volt, de a Fidesz-kormány 2021. február 15-től nagyvonalúan a Soproni Egyetemért Alapítványnak (SEA) adta több más ingatlannal együtt. Erre a fideszes soproni önkormányzat lapja szerint azért volt szükség, hogy „megfelelő gyakorlati lehetőséget biztosítson a természeti erőforrások fenntartható kezelésének oktatását középpontba állító intézmény hallgatói számára”.
A 2020-as törvénnyel létrehozott, de csak 2021-ben bejegyzett SEA egyike a kormány által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA), kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, és a TAEG mellett ingatlanokat is kapott ingyen.
477 milliós Erdő Háza, nagy részben EU-s pénz
A Soproni Eegyetemet működtető alapítvány birtokába került TAEG összesen 17 420 hektár erdőt kezel, emellett tevékenységének része a csemetetermesztés, a fakitermelés, tűzifaárusítás, fafeldolgozás és vadgazdálkodás is. Tavaly augusztus elején pedig megnyitották az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontot és Vadasparkot, amely közel két hektáros területen található. A beruházás a Muckon (522 méter) valósult meg, az egykori határőrség helyén.
Kissé kacifántos módon a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) kapott az „Alpokaljai kalandozás a Sopron-Fertő térségében” fantázianevű projektre (egy GINOP-program részeként) a kormánytól 477,6 millió forintot, aminek 85 százaléka európai uniós támogatás, 15%-a pedig magyar közpénz. Az MTSZ azonban csak a projektgazda volt, a kivitelezés a TAEG és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében készült el. Az ünnepélyes megnyitón pedig Nagy István agrárminiszter is részt vett.
Nem akarnak válaszolni az adatigénylésre
Bő egy hónappal a megnyitó után, 2021. szeptember 9-én beadtunk a TAEG-nek egy közadatigénylést, amelyben kikértük a projekt műszaki leírását, továbbá megkérdeztük, hogy a látogatóközpont kivitelezése során/miatt milyen és mennyi fát vágtak ki és mennyit ültettek, illetve hány állat él a vadasparkban, és hogyan kerültek oda (befogás, nevelés, egyéb). Arra is rákérdeztünk emellett, hogy mekkora árbevételre és fenntartási költségre számítanak az Erdő Háza projekt kapcsán, és készült-e előzetes hatástanulmány a projekt megkezdése előtt. Kértük, hogy ha készült hatástanulmány, azt szíveskedjenek elküldeni részünkre.
Bő egy hónapig nem történt semmi, ezért október 18-án küldtünk egy emlékeztető üzenetet a TAEG-nek. Ezt követően végre reagált megkeresésünkre az erdőgazdaság: Sándor Gyula vezérigazgató azt közölte, hogy a társaság egyedüli részvényese 2021. február 15-től a Soproni Egyetemért Alapítvány (SOE), és ez a tény – szerinte – mentesíti őket a válaszadási kötelezettség alól.
„A TAEG Zrt. ennek megfelelően állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot nem lát el, így nem tartozik a hivatkozott törvény hatálya alá. Fentiekre tekintettel az Ön közérdekű adatigénylése nem megalapozott” – írta a vezérigazgató.
Egyáltalán nem értünk egyet ezzel a véleménnyel, hiszen a TAEG-et birtokló Soproni Egyetemért Alapítvány egy KEKVA, vagyis közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, tehát egyértelműen közfeladatot lát el – ez a róla szóló jogszabályban, és a KEKVA-törvényben is szerepel. Erre tekintettel panaszt tettünk a TAEG ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylésünk megtagadása miatt. Ha lesz valami érdemi fejlemény az ügyben, beszámolunk majd róla.
Címlapkép: az Erdő Háza a levegőből (fotó: MTSZ) | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/03/16/titkolja-egy-477-millios-beruhazas-reszleteit-a-soproni-erdogazdasag/ | https://web.archive.org/web/20230208064957/https://atlatszo.hu/kozadat/2022/03/16/titkolja-egy-477-millios-beruhazas-reszleteit-a-soproni-erdogazdasag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-egy-477-millios-beruhazas-reszleteit-a-soproni-erdogazdasag | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-16 00:00:00 | [] | [
"Magyar Természetjáró Szövetség",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Soproni Egyetemért Alapítvány",
"Tanulmányi Állami Erdőgazdaság Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"környezetvédelem",
"erdészet",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"2021-2027-es uniós ciklus",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,969 | Megcsonkítanák az aligai magaspartot egy panorámás gigaszálló miatt | A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell. | Újabb fordulatot vett a balatonaligai volt pártüdülő területén tervezett beruházás és az ellene zajló tiltakozás ügye. A Somogy megyei Kormányhivatal ugyanis – részben a Club Aliga korábbi terveit érő számos kritika hatására – egy új eljárásban környezetvédelmi hatástanulmány benyújtására kötelezte a beruházót. A Kormányhivatal március 8-án közzétett dokumentumai szerint viszont a tiltakozó civileket nem győzte meg a módosított tervekhez készült újabb, több mint kétszáz oldalas hatástanulmány. Civil egyesületek és magánszemélyek újabb észrevételeket nyújtottak be (ezek innen és innen tölthetők le), de a projektért felelős cégek is készíttettek újabb elemzéseket és vizsgálatokat.
Az Átlátszó novemberben számolt be az aligai építési tervek és annak kiemelt nemzetgazdasági beruházássá tétele elleni civil tiltakozásról. Megírtuk, hogy az Aligai Fürdőegyesület (AFE) régóta küzd azért, hogy az egykori pártüdülő területe és a vízpart megközelíthető maradjon minden magyar állampolgár számára, s hogy megmaradjanak a terület természeti és épített értékei. Álláspontjuk szerint mivel a kiemelő kormányrendelet megtiltotta, hogy közterületként, illetve közútként alakítsanak ki telkeket a területen, magántulajdonba kerülhetnek a jelenleg még köztulajdonban lévő területek. Emellett a beruházónak nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat. Így akár hat-nyolc emeletes monstrum is épülhet a területen, amelynek kedvéért eltüntethetik a különleges aligai magaspart egy részét.
Közel 10 milliárdból építkeznek a kormányközeli cégek
A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó tervezett beruházásnak NER-közeli vállalkozók a főszereplői. A projektért felelős két cég a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. (régebbi nevén: Appeninn Hegyvidék), melyek mögött a Tiborcz Istvántól és Mészáros Lőrinctől Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekkörébe került Appeninn Nyrt. áll. A Pro-Mot Hungária Kft.-ben pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori fejéhez, Szivek Norberthez köthető Lexan Holding Zrt. az Appeninn társa.
Cikkünk megjelenése előtt azonban kiderült, hogy a tulajdonosi viszonyokban változás történt. Az Appeninn Nyrt. március 17-én ugyanis bejelentette: a Pro-Mot Hungária Kft.-t leányvállalataikon keresztül 75-25 százalékban tulajdonló
Appeninn Nyrt. és Lexan Holding eladja saját üzletrészét a BAYER Property Zrt. számára.
A döntést az Appeninn üzleti stratégia-váltással indokolta, miszerint a tőzsdei cég a jövőben elsősorban irodaházak és kereskedelmi ingatlanokkal kíván foglalkozni. A BAYER Property Zrt. igazgatóságának elnöke, Balázs Attila szerint a fejlesztéseket követően az aligai terület „a Balaton egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává válhat” – olvasható a portfolio.hu beszámolójában.
A NER egyik új üstökösének tartott Balázs Attila cégeinek gyarapodásáról és új szerzeményeiről egy hete írtunk.
Két év után újabbra cserélte magángépét Balázs Attila építőipari vállalkozása | atlatszo.hu
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila építőipari cége, az állami megrendelésekben bővelkedő Bayer Construct Zrt. lecserélte két évvel ezelőtt vásárolt privát jetjét. Az új szerzemény, mely a HA-JEQ lajstromjelzéssel szerepel a magyarországi nyilvántartásban, egy 2009-es EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 típusú légijármű.
A magántulajdonba került, közvetlen tóparti, 37 hektáros terület mellett a Pro-Mot Kft. megszerezte egy állami tulajdonban lévő 10 hektáros terület vagyonkezelési jogát is. Az állam ugyanakkor kikötötte, hogy a 10 hektárból 7 hektárt (az utak, parti sétányok, móló, közpark területét) közterületként kell kialakítani és a balatonvilágosi önkormányzat tulajdonába kell adni.
A projektet aztán jól kitömték pénzzel: a közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó egykori pártüdülő 47 hektáros területének fejlesztésére 8,6 milliárd forintot kapott a beruházó – derül ki a Válasz Online-nak a Kisfaludy-program haszonélvezőiről írt cikkéből. Majd ezt az összeget 9,7 milliárdra növelte egy tavaly márciusban bejelentett 1,3 milliárdos állami támogatás.
A beruházás környezetvédelmi eljárásához készült előzetes vizsgálati dokumentáció kapcsán azonban sok aggályt és kifogást fogalmaztak meg civil szervezetek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Ennek eredményeként
a hatóság megállapította, hogy a várható jelentős környezeti hatás miatt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.
A projekthez – amely a korábbi Club Aliga elnevezés helyett az Aligaliget nevet kapta – így tavaly decemberben környezetvédelmi hatástanulmány is készült. A több mint 200 oldalas tanulmányban (ennek rövidített változata itt olvasható) új tervekkel igyekszik a beruházó igazolni, hogy az építkezések során nem fog sérülni a Balaton-parti környezet. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, Bukovszki András azonban az Átlátszónak nyilatkozva elmondta, hiába módosultak a projekt tervei, az építkezések továbbra is veszélyeztetik a környezeti és építészeti értékeket.
A 388/2020. (VIII.8.) kormányrendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította az aligai projektet, az építkezés minden paraméteréről döntött. Telkekre lebontva megszabta a beépítés mértékét, az épületek magasságát, a zöldfelületek arányát.
A folyamat egyébként már megindult: a régi, esetenként műemlék-jellegű épületek nagy részét lebontották, és a növényzet egy részét is eltávolították. Az új tervek szerint a lebontott villasor helyén 15 darab, egyenként 800 m²-es vízparti telket mérnek ki, amit aztán a leendő tulajdonosok építhetnek be; ezzel egy hosszú szakaszon megszüntetik a parti sétányt.
Az egykori építmények közül megtartják, illetve megújítva megőrzik a pártüdülő kertmoziját, a teniszpályát, a büfésort. A lebontott épületek helyére vendéglátó egységek, mosdók, utak, parkolók kerülnek. Lesz fizetős strand és felújítják a kikötőt, a park lepusztult részeire őshonos növényeket telepítenek, tanösvényt hoznak létre. Agora néven egy közösségi teret is építenek, ami a tervezők szerint alkalmas lesz arra, hogy Balatonvilágos és Balatonaliga hiányzó településközpontját pótolja.
Instabil alapokra tervezett betonmonstrum
A projekt központi elemét azonban egy hatszintes szálloda alkotja, melyet a Pro-Mot Kft. a balatonvilágosi magaspart tetején kíván megépíteni. Itt most csak egy sétány húzódik, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra. A tervezett 122 szobás szállodakomplexum, amelynek minden szobája a tóra nézne, 180 méteres hosszúságban uralná a tájat. Ezzel örökre megszűnne a sétányról eddig bárki számára élvezhető kilátás.
A magaspartra való építkezés azonban más szempontból is károkat okozna. A balatoni panorámához szorosan hozzátartozó meredek partfalakra – melyeket az egykori Pannon-tó hullámverése és később a különféle tömegmozgások (pl. omlások, csuszamlások) alakítottak ki – nem véletlenül nem építkeztek korábban. A különféle agyag- és homokrétegekből álló partfal jellemzője ugyanis a folyamatos felszínmozgás, melyek miatt kockázatos ide bármit építeni.
Így a fonyódi magaspartra tervezett üvegpadlójú kilátó megépítéséről is lemondott végül a fonyódi önkormányzat.
Aligán azonban a beruházó vállalja az instabil magaspartra való építkezés kockázatát – csakhogy nem akármilyen természetrombolás árán. A 140 méter magas partfal felső részét ugyanis eltávolítanák, az omlásveszély és a további erózió elkerülése érdekében pedig a fal közepétől „talajszegekkel biztosított, lőttbeton borítású” lankás rézsűket alakítanának ki – olvasható a beruházáshoz készült talajvizsgálati dokumentumban.
A szálló megépítéséhez még számos mesterséges beavatkozásra van szükség, hogy biztosítsák a partfal stabilitását. Így gondoskodni kell a szivárgó víz elvezetéséről, amihez vízelvezőket, szivárgórendszereket kell építeni, amiket aztán folyamatosan karban is kell tartani. S bár a talajvizsgálati jelentés úgy összegez, hogy megfelelő módszerekkel megoldható a partfal stabilizálása, mindehhez hozzáteszik: mivel a talajfúrásokat pontszerűen végezték, a kivitelezés során a szakvéleményben szereplő megállapításoktól „eltérő talajviszonyok” is előfordulhatnak.
Építkezéssel „oldanák meg” az omlásveszélyt
A Pro-Mot azonban nemcsak a szálló megépítése érdekében távolítaná el a partfal egy részét. A magaspart tövében szintén rézsűket hoznának létre, hogy 25 méterrel nagyobb terület jöjjön létre az oda tervezett 40 villaépület számára.
Az új tervek és a környezeti hatástanulmány ügyében január végén online közmeghallgatásra is sor került Balatonvilágoson, írta meg a merce.hu. Ezen az Aligai Fürdőegyesület és a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is éles kritikát fogalmazott meg a partfal megcsonkításával kapcsolatban. A civil szervezetek szerint
az aligai látkép ikonikus elemét jelentő páratlan természeti képződmény, az aligai Fehér falak áldozatul eshetnek a szállodaépítésnek.
„Ez a tájrombolás nem támogatható néhány négyzetméter magántulajdonú telek (erdő) beépíthetősége érdekében és felháborítónak tartjuk azt közösségi érdeknek hívni! Az Aligai Fürdőegyesület határozottan tiltakozik az ellen, hogy ilyen jellegű partfal-stabilizáló rombolást végezzen a beruházó! Kérjük a hatóság fokozottan foglalkozzon ezzel a kérdéssel és környezetvédelmi hatóságként ne engedje elveszni Balatonaliga legjellegzetesebb természeti kincsét” – olvasható az AFE írásban is benyújtott részletes véleményében.
A Somogy Megyei Kormányhivatal március 8-án közzétett dokumentumai közül a Tényállás tisztázása címmel íródott elemzés új érveket sorakoztat fel, miért van szükség mesterséges beavatkozásra. Eszerint „a magaspartok és törmeléklejtők eróziós folyamatai, állékonysági problémái” veszélyt jelentenek nem csak a parton tartózkodókra és a közvetlen környezetre, de még Balatonvilágos távolabbi lakott területeire is. A veszélyt pedig – legalábbis az elemzés szerint – a partfal részleges lebontásával és rézsűs kialakításával, valamint a stabilitást biztosító mesterséges megoldásokkal lehet csak elkerülni.
Csakhogy a magaspart megbontására egyáltalán nem az omlásveszély miatt kerül sor, hanem a tetejébe építendő szállodakomplexum és az aljába tervezett negyven villa megépítése miatt.
A természetes eróziónál pedig jóval nagyobb veszélyt jelent a tervezett 21 ezer köbméter föld eltávolítása, hangsúlyozzák a tiltakozó civil szervezetek.
„A partélek természetes állapotban tartása esetén az élővilágnak lenne elegendő ideje, hogy az eróziós folyamatok során alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A jövő nemzedékei így sokáig csodálhatnák a Fehér-partok látványát, és élhetne zavartalanul a partfalakon a különleges élővilág” – olvasható az Aligai Fürdőegyesület újabb beadványában.
Nyitókép: Az aligai magaspartra tervezett 122 szobás szálloda látványterve (forrás: Aligaliget, Környezeti Hatásvizsgálat ) | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/03/18/megcsonkitanak-az-aligai-magaspartot-egy-panoramas-gigaszallo-miatt/ | https://web.archive.org/web/20231207154525/https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/03/18/megcsonkitanak-az-aligai-magaspartot-egy-panoramas-gigaszallo-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megcsonkitanak-az-aligai-magaspartot-egy-panoramas-gigaszallo-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-18 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Szivek Norbert"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Hellnarik Hospitality Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
53,970 | Titokban további közpénzmilliárdokat kapnak a Fidesz-közeli alapítványok a választások előtt | Bár állami ingatlanokkal, alaptőkével és részvénycsomagokkal már kitömték őket, a színfalak mögött további közpénzmilliárdokat kapnak a kormánytól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz KEKVA-k. Az Átlátszó információi szerint nem nyilvános határozatokkal juttatnak újabb összegeket az alapítványoknak, a Mathias Corvinus Alapítvány például 13 milliárd forint közpénzt kaphat a Fidesz-kormánytól. | A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára tavaly sokmilliárdos értékben szervezte ki az állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket és fontos intézményeket – a parlament fideszes többsége. Ezután az alapítványok az elmúlt hónapokban még jelentős készpénzes vagyonokat is kaptak – az Átlátszó információi szerint több KEKVA is kapott komoly összegeket félig titkos kormányhatározatok alapján.
A KEKVA-k alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését, egy államtól független hatalom építését szolgálják, hiszen az alapítványokat irányító kuratóriumokba szinte kizárólag kormánypárti politikusokat és más, a Fidesz holdudvarába tartozó személyeket neveztek ki, akiket egy alaptörvénymódosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
A folyamatot nem túlzás a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hullámának nevezni, azzal a különbséggel, hogy a ’90-es évek elején még pénzért adták el a korábbi állami vállalatokat magánvállalkozóknak, most pedig ingyen juttatott a parlament fideszes többsége egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont frissen létrehozott magánalapítványoknak.
Ráadásul ilyen Fidesz-közeli alapítványi tulajdonba került a magyar felsőoktatás több mint 70 százaléka, köztük az összes vidéki egyetem, számos értékes ingatlan, kulturális intézmények, illetve a korábban az állam által visszavásárolt MOL- és Richter-részvények.
Bár a KEKVA-k nagy többségét magánalapítványok képezik, és ekként vagyonukkal nagyrészt szabadon gazdálkodhatnak, valószínűleg az államtól kapott kezdőtőkék ellenére sem tud majd jó részük pénzügyileg függetlenedni az államtól, és a feladataikat a jövőben sem piaci alapon, hanem közpénzből látják el.
Ezt mutatja legalábbis, hogy miután tavaly létrehozták, több KEKVA már újabb milliárdokat kapott. A Magyar Államkincstár költségvetési beszámolója szerint tavaly a KEKVA-k számára több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként.
Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé
Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.
600 milliós kezdőtőke és még 930 millió
A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó Hauszmann Alapítvány 2021-ben 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén hivatalosan azért, hogy egy tudásközpontot hozzanak ott létre. Az ingatlanok között található Natura 2000-es besorolású védett terület is, amelyeken – ahogy az Átlátszó februárban beszámolt róla – egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként építkezhet a vagyonkezelő.
Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben | atlatszo.hu
A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével.
Bejegyzésekor a Hauszmann Alapítvány 600 millió forintot kapott az államtól, a KEKVA-törvény szerint ugyanis a közfeladatot ellátó vagyonkezelőknek legalább ennyi pénztőkével kell rendelkezniük ahhoz, hogy működhessenek. Információink szerint a Miniszterelnökség vezetője,
Gulyás Gergely az állam képviselőjeként további 930,5 millió forintos pénzügyi juttatást hagyott jóvá a Hauszmann Alapítványnak
tavaly ősszel, vagyis összesen bő 1,5 milliárd forint közpénzt kapott a szervezet, amely a hivatalos leírás szerint „Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával, egy emlékház és a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja létrehozásával” foglalkozik.
Titkos kormányhatározat
Információink szerint ez a juttatás a 2235/2021. kormányhatározatban szerepel –
ez a határozat nem található meg a Magyar Közlönyben, mivel az úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos határozatok közé tartozik.
Ezeket csak az érintettek kapják meg közvetlenül, de a Közlönyben nem publikálják őket, és az állampolgáruk a tartalmukba csak közérdekű adatigénylés alapján tekinthetnek be. A Hvg.hu januári cikke szerint az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 darab ilyen kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, de mégsem tudható, hogy mi áll bennük. A lap közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a döntések harmada, azaz 504 tavaly született, azaz 2021-es.
Úgy tudjuk, hogy a Hauszmann Alapítvány viszonylag szabadon gazdálkodhat a közel 1 milliárd forintos közpénzes apanázzsal: elköltheti vagyonmegőrzésre és vagyongyarapításra, például ingatlanvásárlásra, felújításra, de akár szolgáltatások igénybevételére is.
A Hauszmann Alapítvány elnöke Madaras Bence, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetője, a Médiatanács korábbi igazgatóhelyettese. Szintén a Fidesz-delegáltakból álló Médiatanácsból érkezett az alapítvány kuratóriumába Koltay András, és ugyancsak vezetőségi tag a KEKVA-ban Mernyei Ákos Péter, Gulyás Gergely miniszteri biztosa – Gulyás az, aki a szóban forgó 900 milliós juttatást jóváhagyta.
Gellért-hegyi ingatlan után 13 milliárd az MCC-nek
Idén, év elején a Hauszmann Alapítványéhoz hasonló juttatást készített elő a Miniszterelnökség az Átlátszó információi szerint a Mathias Corvinus Alapítvány (MCC) számára.
A szintén Gulyás Gergely által kezdeményezett juttatás összege értesüléseink szerint
13 milliárd forint, a célja pedig az MCC tehetséggondozási központjának megvalósításával kapcsolatos kiadások és a működési költségek fedezése, valamint az alapítvány beruházási céljainak támogatása lenne.
Információink szerint ennek a támogatásnak is egy úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos kormányhatározat az alapja, amelyben a kormány arról rendelkezett, hogy támogatja az alapítvány fejlesztési céljait.
A Fidesz-közeli oktatási-kutatási szervezet, az MCC tudásközpontjának bővítését már régóta tervezik. Ez fizikailag a Gellért-hegy oldalán álló volt munkásőr-székház helyén épülne meg (Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Szent Sebestény utca 1. és Alsóhegy utca 10-16. szám alatti ingatlanok). 2020-ig korábban itt a Balassi Intézet központja működött, a kulturális intézménynek viszont rövid idő alatt mennie kellett, mivel a telket 2020-ban, ingyenes vagyonátadással az MCC-nek adományozta az állam.
Az új tulaj azóta az épület teljes bontásáról és teljesen új székház felhúzásáról döntött – egyelőre nem világos, hogy a 13 milliárd forintot teljes egészében az építkezésre fordítják-e. Az új központ terveit elnézve aligha képzelhető el, hogy ennyiből meg lehet valósítani az építkezést.
Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák
Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették.
Az MCC kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett, tagja továbbá Lánczi András, de az alapítványban tisztséget tölt be Martonyi János volt külügyminiszter és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az alapítvány rendszeresen kapott állami pénzeket, a mostani ciklusban viszont egészen kinyílt számukra a kassza:
először megkapták az állami kézben levő MOL- és a Richter-részvények tíz-tíz százalékát, összesen 280 milliárd forintnyi részvényt, amely évi mintegy 7,5 milliárdnyi osztalékot termel.
2020 végén a vagyonkezelő saját beszámolója szerint már több mint 420 milliárd forint értékű forrással rendelkezett.
A Gellért-hegyi épület mellett az MCC-nek további értékes ingatlanokat is juttattak: megkaptak egy révfülöpi vitorláskikötőt, egy kempinget, illetve a korábbi zalaegerszegi városháza épületét. Tavaly augusztusban a kormány augusztusban a Gazdaságvédelmi Alapból 36 milliárd forint, decemberben pedig 94,5 milliárd forint közpénzes támogatást ítélt meg az MCC-nek.
Szabadon felhasználható közpénz
Míg az MCC további támogatását még csak tervezik, információink szerint a Miniszterelnökség már megállapodott a Makovecz Campus Alapítvánnyal. Ezt a KEKVA-t a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai egyetemi campus kezelésére hozták létre a KEKVA-törvény szerint azzal a céllal, hogy a mintegy 8 ezer négyzetméteres központban egy új pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzéseket folytató oktatási intézményt hozzon létre.
Az Átlátszó információi szerint a Makovecz Campus Alapítvány tavaly ősszel 5,4 milliárd forint közpénzt kapott a Fidesz-kormánytól. Úgy értesültünk, hogy az alapítványtól a pénz nem vonható el és nem követelhető vissza, miközben azt bármilyen, az alapító okiratában lefektetett célra fordíthatja.
A vagyonkezelő kuratóriumának elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítója, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója. Mellette a vezetésben csak fideszes politikusok kaptak helyet: Rétvári Bence fideszes képviselő és államtitkár; Hassay Zsófia, a Fidesz budapesti közgyűlési képviselője, 2010–2019 között a VI. kerület polgármestere; Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár, valamint Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
Értesüléseink szerint a Miniszterelnökség megállapodást kötött ősszel a Millenáris Alapítvánnyal is, ami így 970 millió forintot kapott.
Ezt az összeget a szervezet szinte bármilyen, a saját alapító okiratában meghatározott tevékenységre fordíthatja, de leginkább a Millenáris Nonprofit Kft. COVID19 járvány miatti gazdálkodási nehézségei kezelésének finanszírozására használhatja fel.
A Millenáris Alapítvány megkapta a Nagymező utcai Thália Színházat, és az alapításkor a Millenáris Nonprofit Kft. 9,18 milliárd értékű részesedését nem pénzbeli vagyoni juttatásként. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
Az ellenzék szerint nehéz lesz visszaszerezni, de azért megpróbálnák
Tompos Márton, a Momentum Korrupcióvadász munkacsoportjának vezetője a témával kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy
„Mi azt látjuk, hogy jelenleg két fő irányba folyatja ki a pénzt a Fidesz: egyrészt mennek a milliós tételek különböző alapítványoknak, amik valószínűleg a helyi kampányokat segítik. Erről elég sok szó esett a sajtóban, a Korrupcióvadászoknál is sokat foglalkoztunk velük: ilyenek a Városi Civil Alap, az EMET és társaik. A másik fő irány a KEKVA-rendszer, ahová a milliárdos pénzügyi támogatások mellett kiprivatizálták az egyetemeket, illetve rengeteg ingatlant. Utóbbi visszavétele nem lesz egyszerű, de ez lesz az egyik fő feladatunk a kormányváltás után!”
Címlapkép: A Balassi Intézet egykori, a Mathias Corvinus Alapítványnak átadott székháza (forrás: Wikimedia Commons) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/18/titokban-tovabbi-kozpenzmilliardokat-kapnak-a-fidesz-kozeli-alapitvanyok-a-valasztasok-el | https://web.archive.org/web/20231107192914/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/18/titokban-tovabbi-kozpenzmilliardokat-kapnak-a-fidesz-kozeli-alapitvanyok-a-valasztasok-elott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokban-tovabbi-kozpenzmilliardokat-kapnak-a-fidesz-kozeli-alapitvanyok-a-valasztasok-elott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-22 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Hassay Zsófia",
"Klinghammer István",
"Koltay András",
"Lánczi András",
"Láng Zsolt",
"Madaras Bence",
"Maróth Miklós",
"Martonyi János",
"Mernyei Ákos Péter",
"Orbán Balázs",
"Rétvári Bence",
"Szalai Zoltán",
"Vízkelety Mariann"
] | [
"Hauszmann Alapítvány",
"Makovecz Campus Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Millenáris Alapítvány",
"Millenáris Nonprofit Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"civilek",
"klientúra",
"adatigénylés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
53,971 | Iskolai notebookok: kormányközeli cég is a beszállítók között | Nem verték nagydobra, hogy mely cégekkel kötöttek szerződést a tanulói és tanári laptopok leszállítására, amelyeket az Európai Unió újjáépítési alapjából akar majd finanszíroztatni az állam. Ezért több helyre is közadatigénylést adtunk be, hogy megtudjuk a részleteket – végül a Klebelsberg Központ válaszolt. A szerződésekben szereplő műszaki leírások alapján a notebookok egérrel, táskával, operációs rendszerrel és jótállással együtt kerültek darabonként átlagosan bruttó 300 ezer forintba. A nyertes cégek között – amelyek összesen 27 milliárd forinton osztoznak – megtalálható egy olyan vállalkozás is, amelyeket korábban az Orbán-kormánnyal hoztak összefüggésbe. | A Klebelsberg Központ (KLIK) irányításával február közepén kezdték meg a tanároknak és diákoknak szánt 120 ezer notebook kiszállítását. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere akkor azt mondta, a következő négy évben 565 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárolnak. Ezeket felmenő rendszerben mindig az ötödikesek és a kilencedikesek kapják meg. Március végéig 55 ezer notebookot kapnak diákok, 55 ezret pedagógusok, tízezret pedig az iskolákban helyeznek el.
„A Klebelsberg Központ tájékoztatása szerint 1168 település 3570 iskolájába szállítanak ki eszközöket. A programban valamennyi állami, egyházi, nemzetiségi önkormányzati és alapítványi iskola részt vehet, a szakképzés azonban nem tartozik a célcsoportba” – számolt be a részletekről az Eduline.
Kampánycélra használták
Az Európai Unió újjáépítési alapjából finanszírozni kívánt laptopok kiosztása remek alkalmat biztosított a kormánypárti politikusoknak, hogy kampányoljanak vele az áprilisi választások előtt – legalábbis a fotók és beszámolók erről tanúskodnak.
Több iskolában ugyanis a Fidesz képviselő(jelöltje)i osztották ki az eszközöket.
Az első 108 eszközt például Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és Becsó Zsolt, a Fidesz helyi képviselőjelöltje adta át a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban.
Pár nappal később Vitályos Eszter, a Fidesz szentendrei képviselőjelöltje adott át személyesen 238 laptopot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, majd Csöbör Katalin miskolci képviselőjelölt jelent meg az Avasi Gimnázium rendkívüli szülői értekezletén, hogy 181 diákot és 8 tanárt ajándékozzon meg a laptoppal.
Előbbi miatt a Momentum panaszt tett, a választási bizottság pedig megállapította, hogy az iskolában kampányoló fideszes jelölt jogsértést követett el. Igaz, bírság kiszabását már nem tartották indokoltnak.
Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap (RRF – Recovery and Resilience Facility) megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. Magyarország is elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, amely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A program költségvetésének meghatározó része az egészségügy, az oktatás és a környezetbarát közlekedés fejlesztését érinti. Az Európai Unió azonban – elsősorban a jogállamisággal kapcsolatos kifogások miatt – egyelőre nem tudott megállapodni Magyarországgal az újjáépítési alap kifizetéseiről, a forrásokat befagyasztották.
Ismerős cégnevek a beszállítók között
Az egyik eseményen elhangzott, hogy egy laptop 300 ezer forintba került, azonban pontosabb részletekről (például arról, hogy kik voltak a beszállítók) a képviselők és a kormány sem beszélt. Ezért közadatigényléssel kértük ki az „RRF-1.2.1-2021 DIGITÁLIS OKTATÁSHOZ VALÓ EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA” elnevezésű pályázat során eddig beszerzett és/vagy kiosztott informatikai eszközökkel kapcsolatos szerződéseket.
A Klebelsberg Központ által megküldött szerződésekben található műszaki leírások szerint egy notebook egérrel, táskával, operációs rendszerrel és jótállással együtt került átlagosan bruttó 300 ezer forintba. A KLIK hat céggel kötött szerződést, amelyek összesen 27 987 395 800 forintért vállalták a beszállítást.
Az Euro One Zrt. 5 673 039 200 forintért kapott megbízást. Az Euro One Zrt.-ről 2016-ban megírtuk, hogy a számítástechnikai iparágban dolgozó vállalat akkor több mint 560 millió forint értékben kötött szerződést a KLIK-kel.
Korrupcióinfó: A tanulmányírás az új olajszőkítés | atlatszo.hu
Újabb EU-s forrásokból finanszírozott gyanús közbeszerzéseket mutatott be Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a heti korrupcióinfó sajtótájékoztatón. A KLIK tízmilliárdos Köznevelés az iskolában fantázianevű TÁMOP pályázatából több olyan tanulmányt is kifizettek, melyeknek részletei szóról szóra megegyeznek. A költségvetés részletes elemzésekor az Átlátszó rábukkant egy gyorsan felívelő, Fidesz-közeli informatikai cégre is.
Hat évvel ezelőtti írásunk szerint az Euro One Zrt. a második Orbán-kormány alatt hatalmas fejlődésnek indult, ami nem volt független az állami megbízásoktól. 2012-ben még 6,5 milliárd forint bevétele volt az értékesítésekből, ami 2015-re már közel háromszorosára, 17 milliárd forintra nőtt. A cég ekkor számos közbeszerzési keretmegállapodással rendelkezett. Többek között ők szereztek be Microsoft licenszeket a Nemzeti Kulturális Alapnak is. A cég 2018-ban ért a csúcsra, akkor 20 milliárdos forgalmuk volt.
A jó politikai kapcsolatok vélhetően hozzájárultak a sikerhez. „Az Euro One helyszínt üzemeltetett 2012-ben a tusnádfürdői nyári egyetemen, ahol Orbán Viktor minden évben szellemi útmutatást ad politikai közösségének. Ezen a nyári egyetemi helyszínen beszélgetést moderált Gulyás Kovács Gergely, akit az Euro One stratégiai vezérigazgatójának aposztrofáltak.
Gulyás az első Orbán-kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának volt a főtanácsadója, majd később Fellegi Tamás miniszternek adott tanácsokat. Ugyanő a botrányosan bedőlt Quastornál is betöltött vezetői pozíciót.” A cég tulajdonosa évek óta a BRAVOGROUP HOLDING Vagyonkezelő Kft., az Opten cégadatai szerint Gulyásnak jelenleg nincs köze a vállalkozáshoz.
A Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társasággal 5 548 630 000 fortint értékben kötött szerződést a Klebelsberg Központ.
A hvg.hu szerint a „Delta árbevétele az elmúlt években szépen nőtt (2020-ban 13,5 milliárd forint volt), köszönhetően annak is, hogy meglehetősen jól szerepel az állami informatikai közbeszerzéseken. A Mészáros Lőrinc és Vida József közreműködésével az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarékbankból összeboronált Magyar Bankholding jelenlegi első embere, Barna Zsolt, vagy például a rendőrségi beszállító Neuman Péter is megfordult benne.”
A Delta Systemsről legutóbb azért írt a sajtó, mert a Nemzeti Adó-és Vámhivatal közel 43 milliós pénzbírsággal sújtotta a vállalatot. A Delta fellebbezett a határozat ellen.
A SERCO Informatika Kft. 5 538 292 200 forintos megbízást kapott. A cég sorozatban nyeri a közbeszerzéseket, éves bevétele 6,8 milliárd forint volt 2020-ban. A Szinva NET Zrt. 5 590 190 000 forintért, a PC Trade Systems Kft. (amely szintén gyakran kap állami megbízásokat) 2 822 600 400 forintért, míg a Traco Zrt. 2 820 644 000 forintért szállíthat le notebookokat az államnak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Horváth István Tolna megyei fideszes országgyűlési képviselő az I. Béla Gimnáziumban adta át diákoknak és tanároknak az állami laptopokat (forrás: a képviselő Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/21/iskolai-notebookok-kormanykozeli-cegek-is-a-beszallitok-kozott/ | https://web.archive.org/web/20230610064709/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/21/iskolai-notebookok-kormanykozeli-cegek-is-a-beszallitok-kozott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iskolai-notebookok-kormanykozeli-ceg-is-a-beszallitok-kozott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-21 00:00:00 | [
"Becsó Zsolt",
"Csöbör Katalin",
"Gulyás Kovács Gergely",
"Maruzsa Zoltán",
"Vitályos Eszter"
] | [
"Bravogroup Holding Vagyonkezelő Zrt.",
"Delta Systems Kft.",
"Euro One Számítástechnikai Zrt.",
"Klebelsberg Központ",
"PC Trade Systems Kft.",
"Serco Informatika Kft.",
"Szinva Net Zrt.",
"Traco Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"informatika",
"tanácsadás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"adatigénylés",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
53,972 | Közbeszerzés nélkül, bő 7 milliárd forintból fejlesztené a kormány az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert | Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022–2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt. | Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022–2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt.
Magyarul az EU attól fél, hogy Magyarországon valakik ellopnák ezt a pénzt (is), és garanciákat vár arra, hogy ez nem fog megtörténni. Az Unió egyik visszatérően hangoztatott problémája, hogy a magyarországi közbeszerzések terén alig van verseny, viszont sok a „rendszerszintű szabálytalanság”. A közbeszerzési eljárásokban az uniós küszöbértéket meghaladó, egy ajánlattevővel benyújtott pályázatok aránya – ami a potenciális korrupció elismert mutatója – 2019-ben 40 százalék volt, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. Ezekkel a brüsszeli kritikákkal a Fidesz-kormány eddig nem foglalkozott, a bevándorlókat és Soros Györgyöt okolta miattuk.
Most viszont több okból is sürgetővé vált Orbánék Viktoréknak a brüsszeli kritériumoknak való megfelelés. Egyrészt különböző jogszabálymódosítások miatt, másrészt ott van a koronavírus-járvány miatti európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amiből a magyar kormány 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást szeretne kapni, ez azonban eddig nem sikerült. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis közel 1 év alatt sem fogadta el a Magyarország által kért pénz elköltési módjáról szóló Helyreálllítási és Ellenállóképességi Tervet (HET), mert elégedetlen vele. Az EB egyik indoka a pénz visszatartására az, hogy kevesli a korrupció elleni lépéseket – ennek a problémakörnek a része a magyar közbeszerzési rendszer és az állami tendereken tapasztalható anomáliák.
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a többi fideszes politikus itthon azt hangoztatja, hogy „Brüsszel” a bevándorlással kapcsolatos véleménykülönbségek és a gyermekvédelminek nevezett, ám meglehetősen homofób törvény miatt nem adja ide a pénzt, „ami jár”. Persze, ez csak a szavazóbázisnak szóló színház, Orbánék pontosan tudják, hogy mi az EB baja a magyar HET-tel, és folyamatosan tárgyalnak az uniós bürokratákkal, hogy hozzájuthassanak a hatalmas összegű RRF-támogatáshoz.
Bruttó 7,3 milliárdból fejlesztenék az EKR-t
A színfalak mögött itthon is megy a zsizsegés: az Átlátszó információi szerint 2022 januárjában a kormány asztalára került egy előterjesztés, ami az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztéséről szól.
2018 áprilisában indult el Magyarországon az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR), amelynek célja a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolításának támogatása, vagyis az ajánlatkérők itt teszik közzé a tenderfelhívásokat, az ajánlattevők pedig itt jelentkeznek a munkákra. Az EKR emiatt nyilvántartásként is működik, hiszen naplózza az adatokat, az eljárási cselekményeket, hogy mikor mit írtak (pl. hiánypótlási felhívás) egymásnak a felek, és a fontosabb dokumentumok (pl. az ajánlatok összegzése vagy a nyertessel aláírt szerződés) többnyire a nagyközönség számára is nyilvánosan elérhetők az oldalon, ami nekünk újságíróknak is nagy segítség a munkánkhoz. Az EKR üzemeltetője az állami tulajdonú Új Világ Nonprofit Kft., ami a Miniszterelnökség alá tartozik.
Információink szerint bruttó 7,3 milliárd forintból akarja fejleszteni az Orbán-kormány az EKR-t. Részben amiatt, hogy megfeleljen az európai uniós elvárásoknak.
Az EKR fejlesztése több elemből tevődne össze: értesüléseink szerint 2022-ben bruttó 350 millió forintból bővítenék az üzemeltetői funkciókat, továbbfejlesztenék a Dinamikus Beszerzési Rendszert, és fejlesztenék a portál üzleti intelligencia modulját.
2022–2025 között pedig jönne a többi munka bruttó 7 milliárdért: például az új uniós hirdetményminta rendelet szerinti sablonok (ún. eFormok), és az uniós elvárások szerinti Egységes Digitális Kapu Rendelet bevezetése, összeköttetés a Közbeszerzési Építőipari Referencia-Adatbázissal (KÉRA), valamint Magyarország uniós tagságával összefüggésben vállalt statisztikai kötelezettségek, továbbá adatgyűjtés, monitoring és egyebek.
Sok fejlesztés az EU és az RRF-pénzek miatt kell
Információink szerint az EKR fejlesztésének költségét a Miniszterelnökség és a TIGRA Kft. között 2018-ban létrejött szerződés és a cég árajánlata alapján számolták ki. A bruttó 7,3 milliárd forint nettója 5,78 milliárd, amiből 800 millió forintot tesz ki „az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítése”, további 950 milliót az uniós eFormok bevezetése.
A 2022-ra tervezett fejlesztések egyik oka értesüléseink szerint az, hogy ezek összefüggenek olyan feladatokkal, amelyeket az EU elé benyújtott HET-ben vállalt az Orbán-kormány. Itt nincs is olyan opció, hogy ezeket nem csinálják meg.
Persze, a többit is muszáj lesz, mert ha nem, akkor komoly bajok jönnek. Ha például Magyarország nem vezeti be az új uniós rendeletben előírt eFormokat, akkor 2023 őszétől nem lehet majd közzétenni a magyar hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha pedig az uniós elvárások szerinti Egységes Digitális Kapu Rendelet bevezetése nem történik meg, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
Ha esetleg a meglehetősen unalmasan hangzó „Magyarország uniós tagságával összefüggésben vállalt statisztikai kötelezettségek” nevű fejlesztés maradna el, akkor a magyar kormány elfelejthetné a 2511 milliárd forintnyi RRF-pénzt.
Információink szerint ugyanis Orbán Viktorék az elmúlt hónapokban vállalták, hogy az uniós források felhasználása tekintetében különböző adatokat (pl. az eredménytelen közbeszerzés oka vagy a szerződések késedelmes teljesítésének okai) közzétesznek vagy megküldenek az Európai Bizottságnak – nyilvánvalóan a korrupciógyanú elkerülése miatt.
Ezek a vállalások szerepelnek az új EU-s programozási időszak Csalás Elleni Stratégiájának cselekvési tervében és a magyar HET reformjai között is. A HET-ben vállalt fejlesztések elvégzését pedig értesüléseink szerint az Európai Bizottság 2022. június végéig várja, vagyis ha addig nem csinálja meg a magyar kormány, akkor Brüsszel nem küldi az RRF-támogatást.
Titokban csinálnák, de nincs még rá pénz
Elvileg tehát ha még nem kezdődött el, hamarosan indul az EKR fejlesztése, de ahogy annyi minden mást, ezt is gyakorlatilag titokban intézi a Fidesz. Értesüléseink szerint ugyanis a projekttel kapcsolatban úgynevezett „követő” kormánykommunikáció lesz, ami azt jelenti, hogy nem lesz róla se közlemény, se sajtótájékoztató, csak megjelenik majd a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat, és kész.
Viszont hiába sürget az idő, a projekt tudomásunk szerint egyelőre még csak előkészületi fázisban van, mert – bármennyire is hihetetlenül hangzik ez a furábbnál furább és haszontalabb beruházásokra nettó tízmilliárdokat eltapsoló Fidesz-kormány esetében – nem volt meg rá a szükséges bruttó 7 milliárd forint.
Nagy kérdés viszont, hogy mit szól majd az Európai Unió ahhoz, ahogy az Orbán-kormány intézné a projektet. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer antikorrupciós célú fejlesztése ugyanis információink szerint felmentést kap a közbeszerzési szabályok alól azzal az indokkal, hogy a fejlesztés nagyon érzékeny információkat érint, amelyeknek a védelme különleges biztonsági intézkedést igényel, ez pedig a közbeszerzési szabályok alkalmazásával nem lenne garantálható, és ez veszélyeztetné a nemzeti érdekeket. A közbeszerzési szabályok alóli felmentés viszont azt eredményezi, hogy nem lesz verseny, márpedig ugye, ez az EU egyik legfőbb baja a magyar közbeszerzésekkel. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/22/kozbeszerzes-nelkul-bo-7-milliard-forintbol-fejlesztene-a-kormany-az-elektronikus-kozbeszerzesi-rendszert/ | https://web.archive.org/web/20230518123843/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/22/kozbeszerzes-nelkul-bo-7-milliard-forintbol-fejlesztene-a-kormany-az-elektronikus-kozbeszerzesi-rendszert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzes-nelkul-bo-7-milliard-forintbol-fejlesztene-a-kormany-az-elektronikus-kozbeszerzesi-rendszert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-03-22 00:00:00 | [] | [
"TIGRA Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"2021-2027-es uniós ciklus",
"helyreállítási alap"
] | [] |
53,973 | Bírságot kell fizetnie Hoppál Péternek, amiért áramtalanította az ellenzék a kampányrendezvényén a LED-falat | Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a választási bizottság Hoppál Pétert, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjét, amiért kihúzta a kábelt az ellenzéket népszerűsítő LED-falból Pécs főterén hétfőn. | Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a választási bizottság Hoppál Pétert, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjét, amiért kihúzta a kábelt az ellenzéket népszerűsító LED-falból Pécs főterén hétfőn.
A Baranya megyei 1. számú országgyűlési választási bizottság csütörtökön meghozott, a gov.pecs.hu internetes oldalon olvasható határozatában azt írták, hogy a képviselő hétfői tettével megsértette a választási eljárásról szóló törvénynek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeiről szóló paragrafusát.
A pénzbírságra való kötelezés mellett eltiltották a további jogsértésektől. A határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni.
A parlamenti választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok képviseletében Mellár Tamás (Párbeszéd) és Szakács László (DK) országgyűlési képviselők – akik Baranya megye 1. és 2. számú választókerületében jelöltként indulnak – egy keddi sajtótájékoztatón tisztességtelen kampányeszközök alkalmazásával vádolták Hoppál Pétert és további eljárásokat helyeztek kilátásba a kormánypárti képviselő egy nappal korábbi tette miatt.
Hoppál Péter az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében cselekedete indoklásaként azt írta:
"lépni kellett, hogy megállítsuk Gyurcsány hazugsággyárát". Közlése szerint tettével elnémította "azt a hazugságözönt", amely a kivetítőből "folyamatosan ordított napok óta a védtelen járókelők fülébe, fertőzve az agyukat".
Úgy fogalmazott, "ha négy évig tisztességesen, a választóik között és azok szemébe nézve dolgoztak volna a pécsi baloldal jelöltjei, akkor most nem kellene hazugságokat ordibálniuk óriáskivetítőkből, hangos furgonokból, hanem elég lenne az emberek szemébe nézni és becsületesen kampányolni". | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/birsagot-kell-fizetnie-hoppal-peternek-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-a-kampanyrendezvenyen-a-led-falat-247483 | https://web.archive.org/web/20220405070825/https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/birsagot-kell-fizetnie-hoppal-peternek-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-a-kampanyrendezvenyen-a-led-falat-247483 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birsagot-kell-fizetnie-hoppal-peternek-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-a-kampanyrendezvenyen-a-led-falat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-31 20:20:00 | [
"Hoppál Péter"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ítélet/döntés",
"bírság",
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,974 | Feljelentést tett az NVI a kidobott levélszavazatok miatt | A Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett azután, hogy csütörtökön a sajtóban megjelent képfelvételek szerint Marosvásárhely mellett, az útszélre több, már kitöltött szavazólapot dobtak ki. | A Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett azután, hogy csütörtökön a sajtóban megjelent képfelvételek szerint Marosvásárhely mellett, az útszélre több, már kitöltött szavazólapot dobtak ki.
További tájékoztatást várhatóan az eljárás későbbi szakaszában adnak majd.
Az NVI a történtek miatt is felhívja a levélben szavazásra jogosultak figyelmét, hogy a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése (279. §) szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítéssel is le lehet adni. Ezért a levélcsomag átadásakor a választónak kiemelt figyelmet kell fordítania a bizalmas küldeményre, hogy az iratok biztonságban vissza is érkezzenek a későbbiekben az NVI-hez.
Mindemellett közlik azt is, hogy a levélben szavazók a szavazási levélcsomagjukat a személyes leadás mellett postai úton is célba juttathatják. E mód szintén garantálja, hogy a feladott küldemény sértetlenül megérkezzen. A levélszavazatot és a szavazási iratot tartalmazó borítéknak ez esetben a választások lezárásáig, vagyis április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie az NVI-hez. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/feljelentest-tett-az-nvi-a-kidobott-levelszavazatok-miatt-247478 | https://web.archive.org/web/20220405070830/https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/feljelentest-tett-az-nvi-a-kidobott-levelszavazatok-miatt-247478 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tett-az-nvi-a-kidobott-levelszavazatok-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-31 17:50:00 | [] | [] | [] | [
"választások - népszavazás",
"adatvédelem"
] | [] |
53,975 | A TASZ feljelentést tesz a kidobott levélszavazatok ügyében | A Marosvásárhely mellett talált megsemmisített szavazatok kapcsán azt írják, az eddigi legsúlyosabb visszaélés lehet. | "Feljelentést teszünk választás rendje elleni bűncselekmény miatt" - írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közösségi oldalán.
A szervezet amiatt döntött így, hogy mert Marosvásárhely mellett megsemmisített levélszavazatokat találtak. A helyi rendőrség jelenleg is vizsgálja a helyszínt.
A TASZ azt írja: "Az eddigi legsúlyosabb visszaélésekről érkezett hír a levelében szavazás kapcsán: a sajtó által bemutatott fényképek tanúsága szerint Erdélyben egyszerűen megsemmisítették az ellenzékre leadott szavazatok egy részét."
A posztban kifejtik: "A levélben szavazás jelenlegi rendszere alkalmatlan arra, hogy a választópolgárok szabad, befolyástól mentes és biztonságos joggyakorlását biztosítsa".
"Ha ugyanis bebizonyosodik, a mostani csalás azzal egyenértékű, mintha poltikai vélemény alapján nem engednének be egyes szavazókat a szavazóhelyiségbe" - teszik hozzá.
A TASZ egyébként a választási visszaélésekrefigyelve forródrótot is működtet. Tehát ha valaki ilyesmit tapasztal, azt bejelentheti a +36 30 722 33 56-as számon. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-tasz-feljelentest-tesz-a-kidobott-elvelszavazatok-ugyeben-247469 | https://web.archive.org/web/20220702061227/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-tasz-feljelentest-tesz-a-kidobott-elvelszavazatok-ugyeben-247469 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tasz-feljelentest-tesz-a-kidobott-levelszavazatok-ugyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-03-31 13:38:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"választások - népszavazás",
"adatvédelem"
] | [] |
53,976 | BGA-támogatások: Szlovákia irányába is elzárták a pénzcsapot? | A támogatások tavalyi csökkenése Felvidéket is érintette: míg 2020-ban a BGA hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát. A milliárdos fejlesztések elmaradtak, a korábbi nagy nyertesek jelképes összegeket kaptak, ha egyáltalán. | A támogatások tavalyi csökkenése Felvidéket is érintette: míg 2020-ban a BGA hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát. A milliárdos fejlesztések elmaradtak, a korábbi nagy nyertesek jelképes összegeket kaptak, ha egyáltalán.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolattartó kormányzati szerv 2021 januárjában úgy döntött, hogy a nehéz járvány sújtotta év után 2021 a magyar nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek kapcsán a kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak – a támogatás mértékéről viszont nem esett szó.
Mint azt korábban megírtuk, a Fidesz vezette magyar kormány évente több milliárd forinttal támogatja a szomszédos országok magyar közösséget. A nemzetpolitikai célú állami támogatások legnagyobb részét a Bethlen Gábor Alap (BGA) folyósítja. 2021-ben azonban a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb támogatást juttatott a határon túli, így a szlovákiai magyar szervezeteknek is. A döntési listákon már hiába keresünk Szlovákiába irányuló milliárdos támogatásokat.
Az Átlátszó Erdély számításai szerint a Bethlen Gábor Alap tavaly összesen mintegy 32,3 milliárd forintnyi támogatást (91,5 millió eurót) ítélt meg a határon túli magyar szervezeteknek. Ez a 2020-ra jóváhagyott támogatások teljes összegének (129 milliárd forint, 365 millió euró) csupán a negyede. A visszaesés már csak azért is látványos, mert a BGA-n keresztül folyósított támogatások összege a második Orbán-kormány óta – 2019 kivételével – folyamatosan nőttek.
A visszaesés a felvidéki szervezetek számára megítélt támogatások terén is érezhető, látható, bár ezek esetében nem lehet egyértelmű trendről beszélni. Míg 2020-ban a BGA (a módosított döntéseket beleértve) hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát – kevesebb, mint 3,1 milliárd forintot (8,5 millió eurót).
Fontos viszont megjegyezni, hogy a szlovákiai szervezeteknek 2021-ben megítélt támogatások listája nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a „Nemzeti Újrakezdés Program 2021”-en keresztül osztottak szét. A teljes összeg tartalmazza ezt a tételt, viszont nem derül ki belőle, mennyi jutott ebből az egyes országokba.
A BGA honlapján viszont megtalálható a nyertes projektek listája földrajzi megoszlás szerint is (1. kör, 2. kör). Ennek alapján a fent említett 3,1 milliárd forinthoz még további 282 millió forintot kell hozzáadni. Ezzel együtt a szlovákiai támogatások teljes összege átszámítva eléri a 9 millió eurót.
A csökkenés okai
Ahogy arra az Átlátszó Erdély is rámutatott, a 2021-es jelentős visszaesés okait csak találgatni lehet, hivatalos magyarázattal egyelőre sem a Bethlen Gábor Alap, sem a magyar kormány nem szolgált. Valószínű azonban, hogy a támogatások csökkenésében Magyarország rekordnak számító, 5100 milliárd forintos költségvetési hiánya is szerepet játszott.
Érdekesség viszont, hogy a 2020-as pandémiás évben, amikor még magasabb volt a magyar költségvetési hiány, a magyar kormánynak nem okozott gondot a tervezett külhoni támogatások több mint háromszorosát kifizetni a BGA-n keresztül. A „nemzetpolitikai támogatásra” szánt költségvetési kiadások abban az évben a tervezett 37,8 milliárdról 127,7 milliárd forintra nőttek, elsősorban az egyedi támogatási kérelmek miatt.
A nagy beruházások már a múlté?
Az elmúlt években a BGA kivételesen magas támogatásokat rendszerint a Szlovákiai Református Keresztény Egyháznak, a DAC futballakadémiájának, a komáromi fociklubnak, a Pro Media Alapítványnak és a Jövőért Alapítványnak ítélte oda. A 2021-re jóváhagyott projektek listáján azonban hiába keresnénk futballklubokat vagy médiaalapítványt. A többi, korábban kiemelkedően magas összeggel támogatott szervezetet a előző évekhez képest csak jelképes összegekkel támogatták.
Az egyik szlovákiai nemzeti jelentőségű intézmény – a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) – szintén hiányzik a listáról. A szervezet egyesíti a szlovákiai oktatási, ifjúsági és kulturális szervezeteket, emellett pedig a Felvidék.ma portál kiadója is.
Megkerestük a szervezet elnökét, Gubík Lászlót, aki szerint viszont nincs okuk feltételezni, hogy kiemelt jelentőségű nemzeti intézményként a Szövetség a Közös Célokért ne részesülne támogatásban az idei évben. Hozzátette, hogy a SZAKC számos más pályázati forrásnak köszönhetően működik, nem a BGA az egyedüli támogatója. “Bár összegét tekintve kétségkívül a (BGA) a legnagyobb” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a Bethlen Gábor Alapnál általában a folyó évben ítélik meg és folyósítják a támogatásokat. “A 2021-es támogatási összeg egyébként kivételt képezett. Arról még 2020 decemberében született meg a döntés” – jegyezte meg. A szervezet végül idén március elején kapott ígéretet, hogy működését a BGA 78 millió forinttal támogatja idén. Azt, hogy az összeg mikor érkezik meg, nem tudni.
A Szlovákiai Református Keresztény Egyház számára például a BGA-n keresztül 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is jelentős összegeket hagyott jóvá a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjához kapcsolódó beruházásokra. 2020-ban és 2021-ben viszont lényegesen alacsonyabb anyagi támogatást ígértek az egyháznak, ezek célja elsősorban a működési költségek fedezése. Nem világos, hogy az egyház és a magyar kormány között él-e még az óvodafejlesztéssel kapcsolatos együttműködés. Erről Géresi Róbert püspököt is meg szerettünk volna megkérdezni, többször próbáltuk elérni telefonon, de sikertelenül.
2021-ben jelentősen kevesebb támogatást kapott a Jövőért Alapítvány is. Míg 2020-ban a BGA bizottsága kevesebb mint 1,2 milliárd forintos (több mint 3 millió eurós) támogatást ítélt meg beruházásra, tavaly már csak 20 millió forintot hagytak jóvá számukra (kevesebb mint 55 000 euró) eszközbeszerzésre.
Támogatás nélkül maradt foci
A kultúra és az oktatás mellett Orbán Viktor kedvenc sportja, a labdarúgás az elmúlt években az egyik leginkább támogatott területté vált Magyarországon kívül. Milliók áramlottak Szlovákiába a komáromi futballklub és a DAC futballakadémiája felé a magyar kormánytól. Ezen szervezetek egyike sem szerepel 2021-ben a jóváhagyott projektek között.
A BGA a múltban jelentős összegekkel jutalmazta a komáromi klubot. A KFC Komárnonak 2019-ben 300 millió forintot (csaknem 1 millió eurót) hagyott jóvá a működési költségek fedezésére, 2020-ra pedig további 260 milliót (több mint 860 ezer eurót). Ebben az évben a működési költségek mellett a komáromi stadion felújítására is sikeresen pályáztak.
A Hungarian Money projekt részeként az ICJK birtokába jutott dokumentumok szerint építési és felújítási munkákra több mint 4,9 millió eurót, valamint felszerelésre és előépítési költségekre több mint egymillió eurót kaptak, a végösszeg 6,04 millió euró. A klub 2020 végén a működési költségeire és fejlesztésére 590 millió forint támogatást nyert. Mindez egyéni kérelem alapján.
A projekt dokumentációja szerint komáromi stadion-beruházásnak 2021 végére be kellett volna fejeződnie, de ez nem történt meg. Az új tervek szerint a stadion felújításának legkésőbb 2023 tavaszán be kell fejeződnie, az építkezés tervezett összértéke áfa nélkül közel 11 millió euró. A KFC alelnökétől, Szüllő Bélától próbáltuk megtudni, kért-e egyáltalán újabb BGA-támogatást a futballklub. Megígérte, hogy válaszol kérdéseinkre, de később nem vette fel a telefont.
A DAC Academy a.s. projektjei kapcsán a BGA hasonlóan bőkezű volt korábban. Az alap hozzájárult az akadémia felépítéséhez és működéséhez is. 2018 decemberében a DAC Akadémia megbízásából Világi Réka, az akadémia elnöke 1,35 milliárd forintos (több mint 4 millió eurós) támogatást kért. A BGA jóváhagyta a kérést. A DAC Akadémia 2019 végén ismét támogatást kért a magyar kormánytól, ezúttal kisebb összegre (600 millió forint, mintegy 2 millió euró). Ezt is megkapta. Kiemelkedőnek számít az akadémiának 2020-ban megítélt támogatás is, amely 2,4 milliárd forint, tehát kevesebb mint 7 millió euró volt. Akárcsak a KFC Komárno esetében, kérdéseinkkel megkerestük a DAC Akadémiát is, de e-mailünkre nem válaszoltak.
Nemzeti-konzervatív média: 2021-ben hiányzott a döntési listákról
A Pro Media Alapítvány 2017 júliusában jött létre. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban több millió eurónyi támogatást ítélt meg neki a BGA bizottsága, így a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. Az alapítvány égisze alatt 2018 első felében létrejött a ma7.sk hírportál, emelett pedig a MAGYAR7 elnevezésű hetilapot is megjelentetik. A Pro Media Alapítvány hivatalos honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”.
A kibővített médiaportfólióval rendelkező alapítványnak 2020-ban közel 1 milliárd forintos támogatást ítélt oda a BGA. Ez az összeg a 2021-es működési költségeket is tartalmazta. 2017 és 2020 között a Pro Media 1,9 milliárd forinthoz (átszámítva valamivel kevesebb mint 5,7 millió euróhoz) jutott az Alapon keresztül.
A Pro Media Alapítvány 2020-as éves beszámolója szerint szinte kizárólag a BGA-tól kapnak anyagi támogatást. Bevételük több, mint 95 százaléka a magyar állami alap támogatása. A 2021-re jóváhagyott támogatások listáján azonban hiába kerestük az alapítványt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a 2022-es működési költségekre csak 2022 februárjának végén ítéltek meg nekik támogatást.
Korábban Puskás Attilát, a Pro Media Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük, életképes-e a Ma7 projekt a magyarországi támogatás nélkül. Arra a kérdésünkre hogy kaptak-e bárminemű garanciát arra, hogy a jövőben is megkapják a támogatást, nem válaszolt.
Mivel a rendelkezésre álló információk szerint a médiacsalád fennmaradása szinte kizárólag a BGA-tól kapott támogatásokon múlik, február végén ismét az alapítvány vezetőjéhez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e azok az információk, miszerint 2022-re nem kaptak anyagi támogatást az alapból, és ha igen, miből fedezik az idei kiadásaikat. Puskás azonban a kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, pedig a 2022-es támogatásukról szóló döntés csak pár nappal korábban született.
Nemzeti Újrakezdés Program 2021
2021-ben, mint már említettük, a magyar kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak. Bizonyos átrendeződés a határon túli magyarok támogatási rendszerében valóban történt. Ezekről a változásokról maga Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszámolt.
Az Államtitkárság Nemzeti Újrakezdés Program néven több pályázati programot és projektfelhívást összevont. Ez hat alprogramot foglal magában – „oktatás”, „kultúra”, „egyház”, „sport”, „ifjúság, cserkészek és közösség”, valamint a diaszpóra. A program 2022-ben is folytatódik.
A program két felhívásból áll. Az első 1,5 milliárd forintos pénzkerettel rendelkezik. Ezen belül a szervezetek 300 ezer és 5 millió forint közötti anyagi támogatásra pályázhatnak. Míg a második felhívás során a magyar kormány félmilliárd forintnyi támogatást oszt szét (a szervezetek 300 ezer és 1 millió forint között pályázhatnak anyagi támogatásra).
Ez az átszervezés azt is megmagyarázza, hogy a BGA által 2020-ig meghirdetett támogatási programok egy része hová tűnt. Ilyen volt például a „Határtalanul” program, amely több milliárd forintos támogatást jelentett a határon túli közösségnek.
Milyen adatokkal dolgoztunk?
Az előző BGA-támogatásokról szóló cikkekhez hasonlóan a támogatások odaítéléséről szóló bizottsági döntésekre támaszkodtunk, amelyek megtalálhatóak a BGA honlapján. A második forrás elméletileg a nyilvános Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer adatbázisa lehetne. Ez tartalmazza a kifizetéseket is. Az összesítés kapcsán viszont használhatatlan, mivel csak 2019-ig aktuálisak az itt található adatok.
Fontos tényező, hogy a BGA Bizottsága rendszeresen módosítja támogatási döntéseit. A megítélt összeg gyakran változik, egyes esetekben évekkel az eredeti döntés után. Ez jelentősen megnehezíti a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott projektek ellenőrzését.
Amint az Átlátszó Erdély is rámutatott, előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó határozatok nem vonatkoznak minden kifizetésre. Előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó támogatások részben egy másik évben fizetnek ki, így a kedvezményezettek nem feltétlenül érzik meg a 2022-ben jóváhagyott összeg csökkenését.
Ráadásul nem a Bethlen Gábor Alap az egyetlen olyan alap, amelyen keresztül a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségeket. Orbán Viktor kabinetjének más alapítványai és szervezetei is vannak, amelyek anyagi támogatást nyújtanak külföldi magyar szervezeteknek.
Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök Világi Oszkár társaságában megtekinti a DAC futballakadémiáját. Forrás: Facebook | https://atlatszo.ro/tamogatasok/nemzetstrategia/bethlen_gabor_alap_szlovakia_tamogatasok/ | https://web.archive.org/web/20230621123228/https://atlatszo.ro/tamogatasok/nemzetstrategia/bethlen_gabor_alap_szlovakia_tamogatasok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bga-tamogatasok-szlovakia-iranyaba-is-elzartak-a-penzcsapot | Átlátszó Erdély | hungarian-news | 2022-04-02 16:13:11 | [] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"FC DAC 1904 Dunaszerdahelyi labdarúgó klub",
"KFC Komárno",
"Pro Média Alapítvány",
"Szlovákiai Református Keresztény Egyház"
] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
53,977 | Itt a friss Tiborcz-mérleg: a százmilliárdosok ligájába igazolt a kormányfő veje | Elképesztő vagyonfelhalmozási hajrát bonyolít a választások előtti utolsó hetekben Tiborcz István. A 2013-ig Simicska Lajos árnyékában, majd átláthatatlan cégek rejtekében működő vállalkozó bő négy éve építi önálló üzleti karakterét és a BDPST-márkát. Nemrég még eseményszámba ment, hogy megvett egy-egy régi házat, szállodának való ingatlant, a minap viszont már bankpiaci szereplővé avanzsált a NER-elitet és Gattyán Györgyöt kiszolgáló Gránit bekebelezésével – frissen szerzett alapkezelője pedig 460 milliárd (!) forintnyi befektetést menedzsel. | A mostani Ukrajna-ellenes agresszió hatására sok-sok ország tesz arról, hogy Vlagyimir Putyin kedvenc oligarchái ne élvezhessék a jachtos-magánrepülős csillogást. Noha a magyar politikai vezetéssel lényegében egy tulajdonosi körbe tartozó „nemzeti nagytőkéseket” nem fenyegetik hasonló nemzetközi szankciók, azért az ő életük sem csak játék és mese. A szomszédban zajló háború ugyanis bizonyította: létezik olyan helyzet, amelyben hirtelen relativizálódik a „sérthetetlen” kaszt magántulajdonának szentsége. Ezért is érthetetlen, hogy az Orbán Viktor lányával házastársi vagyonközösségben „működő”, tehát a miniszterelnökhöz a lehető legközelebb álló Tiborcz István miért írat újabb és újabb ingatlanokat, szállodaprojekteket, bankot és alapkezelőt a saját, illetve cége, a BDPST Group nevére. Pláne, hogy a nagybevásárlások forrásának eredetéről nem beszél transzparensen a kormányfő veje (értsd: minden üzleti titok) – így az újságírók is vállalati mérlegekből, cégbírósági feljegyzésekből, tulajdoni lapok alrovataiból, a hitelbiztosítéki nyilvántartásból próbálják megérteni a „matekot”, ám a számokból valahogy nemigen lehet kiolvasni a valóságot.
Konkrétan: ahogy az alábbi gyűjtésünkből és táblázatunkból látható, Tiborcz saját érdekeltségeit már 76,8 milliárd forintnyi banki adósság terheli – a nem az ő vagy a BDPST nevén lévő, de hozzá mégis nagyon-nagyon közel álló cégek kölcsöneit pedig 55,56 milliárdra kalkuláltuk az általunk elérhető dokumentumok alapján.
Ez mindösszesen bő 132 milliárd forintnyi visszafizetendő hitelt jelent, melynek háromnegyedét a Mészáros Lőrinc formálódó bankholdingját alkotó MKB–Takarék–Budapest Bank-trió biztosította. A maradékot pedig a Tiborcz István által most megvett Gránit Bank, valamint az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank.
A felcsúti érdekkörtől, a családtól és a kormányzattól független finanszírozóknak tehát esélyük sincs a „kölcsönök hercegénél”, utóbbi pedig úgy vásárol, mintha nem lenne holnap – vagy legalábbis mintha nem lenne brutálisan eladósodva. Bár a Gránit és a Diófa Alapkezelő nyilván alkalmas a „pénztermelésre”, a Tiborcz-féle futó óriásfejlesztések (Hotel Dorothea és Adria-palota a pesti belvárosban, más hazai és külföldi szállodafelújítások és egy svábhegyi szabadidős komplexum kialakítása) viszont emésztik a forrásokat, ráadásul az üzletember nagyságrendekkel több érdekeltséget vesz, mint amennyit a likviditása érdekében elad. A számokból nemigen következhet más, csak az, hogy a Mészáros-kitettség Tiborcz számára édes terhet jelent, és valahol kell lennie valakinek, aki valamikor ezt az egész lufit stabilizálja. A legrosszabb esetben bedőlnek szépen a hitelek, és minden a közpénzekkel „megtámasztott” kolléga bankjára száll (azaz marad körön belül).
Tiborcz István újdonsült bátorsága azért is szembeötlő, mert korábban kifejezetten szégyenlősnek tűnt az üzletben. 2015-ben például deklaráltan azért szállt ki az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon taroló – egy ideig Simicska Lajossal közös – Elios Innovatív Zrt.-ből, illetőleg a keszthelyi Balaton-parton érdekelt Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-ből, hogy ne lehessen közpénzfelhasználáson kapni. Később körülbelül ugyanezzel a körítéssel adta el a tőzsdei Appeninn Holding Nyrt.-ben lévő részesedését is (de persze végül nem került messze tőle ez az egység sem). Közben pedig a miniszterelnök keleti barátaival (Adnan Polattal és a néhai Ghaith Pharaonnal) bizniszelő BDPST-ben sem volt hajlandó felfedni a tulajdonosi mivoltát – csak a Heti Válaszban megjelent cikkeink hatására jött ki a fényre 2017-ben. Ma már viszont büszke nagyvállalkozó, banktulajdonos és alapkezelő, a NER-elit egyik prominense, akinek nem fáj, ha a kormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté minősíti a beruházásait. Nézzük tehát, mit vett magához hivatalosan is Tiborcz az elmúlt bő négy esztendőben, s különösen az utóbbi hónapokban! (A lajsrom után pedig a hiteltáblázatot ajánljuk szíves böngészésre.)
1. Gránit Bank. Tiborcz István a napokban jutott többlépcsős tranzakciósorozat keretében a pénzintézet 43 százalékához a TiberisDigital Kft.-n keresztül, de a szavazati joga ennél elsöprőbb lesz – egy stratégiai kérdésekre szóló vétójogot biztosító különleges részvényt pedig a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap kapott. Utóbbiról sokan úgy tartják, a magyar állam leágazása, de valójában már nem: kezelője ugyanis a Széchenyi Alapok Zrt., melynek tulajdonosa a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány. Ez pedig nem más, mint a KEKVÁ-k, vagyis az államból kihasított fideszes vagyonkezelő szervek egyike (melyet Varga Mihály vezet). A korábbi Gránit-főtulajdonos, Hegedűs Éva anno MKB-hitelből vette a részvényei zömét – ez a tartozás tehát most Tiborczra szállt, aki további 4 milliárd forintot is szerzett Mészáros Lőrinc bankjától, így a miniszterelnök veje ezen az ágon összesen 13,86 milliárddal tartozik a felcsúti potentátnak. A Gránit egyébként évek óta a NER-elit egyik finanszírozási központja – innen jutott mannához Garancsi István kaszinós érdekeltsége, Habony Árpád baráti köre, ez a bank fogadta a pénzintézeti csőd elől menekülő Matolcsy-fiú cégeit, a Fidesszel is szövetséges szocialista exkincstárnok, Puch László társaságait, továbbá a Sberbank-zárásból gyorsan ocsúdó elitmilliárdosokat. Bónusz: a hazai felvilág luxustársasházában, az Elysiummá alakított rózsadombi volt SZOT-szállóban tömegesen vásárolt fel lakásokat Gattyán György vállalatcsoportja – ezeket, mint megírtuk, ugyancsak a Gránit jelzálogjoga terheli. A pénzintézet egyébként régi stratégiai szövetségese a Megoldás Mozgalom listavezetőjének: az általa birtokolt Kodolányi János Egyetem tavaly együttműködési megállapodást is kötött a bankkal.
2. Diófa Alapkezelő. Tiborcz nemrég ezt az intézményt is megvette a Gránit Bank mellé.
A Diófa alapjaiban 360 milliárd forintnyi vagyon „nyugszik”, de a cég által menedzselt befektetések összértéke meghaladja a 460 milliárdot.
A Diófa kezeli a SZOT–Elysium-házban lévő, különböző pénzügyi alapok mögé „dugott” Gattyán-hajlékokat, valamint több exkluzív óriásingatlant: például a budai MOM Parkkal szemközti – az alábbi képen is látható – Alkotás Pointot, az Infopark és a Váci úti irodafolyosó egyes épületeit, az Üllői úti Shopmark plazát, az ország Zone nevű bevásárlóparkjait, illetve egyéb logisztikai létesítményeket. Mindez tehát nem közvetlenül Tiborczé, de immár az ő Diófája dönt a sorsukról, és az általa itt kezelt alapokban akár neki is lehet részesedése. Pláne, hogy két – tulajdonosrejtegetésre „szakosított” – magántőkealap is tartozik a portfolióba: a Nivala és a Főnix. Előbbi egy állami turisztikai milliárdokat is emésztgető hévízi ötcsillagos szálloda felhúzásában érdekelt, utóbbi pedig Garancsi Istvánnal párban építkezik a Városliget szélén (a Dürer Befektetési Kft. nevű közös cég égisze alatt) egy nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított projekten. Ugyancsak a Főnix résztulajdona az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa Alapkezelő befektetési jegyeit egyébként jelenleg a Mészáros-féle bankholding Takarék-csoportja és MKB-ja forgalmazza.
3. BDPST Group. Tiborcz István saját, zöldmezős vállalkozása is sorra gyűjti az értékesebbnél értékesebb ingatlanokat; legutóbb egy Mészáros Lőrinctől származó mátraházai „lifestyle” szálló és két ausztriai síhotel pottyant bele a kiskosárba. Továbbá egy belpesti, Dorottya utcai szálloda – kőhajításnyi távolságra a leendő, szintén általa fejlesztett, nemzetgazdaságilag kiemelt Dorothea-óriáshoteltől. Valamint a Szabadság térre tekintő volt Iberostar-szálló, amely az ugyancsak hozzá tartozó Adria-palotától van néhány lépésnyire. És ha már Tiborcz átmenetileg úgyis Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is lett hirtelen egy négycsillagos intézménye. Persze csak a többi meglévő mellé, amelyek között turai kastélyszállót, Andrássy úti butikhotelt, Tokaj-hegyaljai kúriát, svábhegyi szabadidős komplexumot, illetve budai vári és zöldmáli lakóérdekeltségeket is találhatunk.
+1: Tiborcz Istvánhoz nagyon közeli naperőművek, hulladék-gazdálkodók. Sok olyan nagyvállalkozó vagy „nagymenő” akad az országban, akiket a sajtó gyakran köt Tiborcz Istvánhoz. Ilyen például bizalmas ügyvédje, Hamar Endre, Czéh-Tóth Márk pécsi szállodás, Paár Attila éptőipari gigász, a hozzá hasonló súlyú Balázs Attila, a náluk kisebb ász Szeivolt István, az Equilor-főnök Szécsényi Bálint, valamint a fent említett szlovéniai kalandozáshoz csatlakozó Komonczi Zsolt. Ám ők alighanem akkor is lennének valakik, ha nem ismernék a kormányfő vejét. Akad viszont három strómangyanús, általunk korábban már „körberajzolt” alak, akiket aligha jegyezhetnénk a „sztártőzsdén” a Tiborcz-kapcsolat nélkül: bizonyos Dicső Lászlóról, Sájer Gáborról és Figura Ferencről van szó. Ahogy már megírtuk, ez a csapat közösen kezdett naperőmű-beruházásokba Szabolcs-Szatmár-Beregben, majd egyikük-másikuk feltűnt Veszprém, Békés, Baranya, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések szolárparkjai körül, és nem mellékesen: a kormányfő török barátjától, Adnan Polattól átvett energetikai létesítményeknél is. E napelemes projektek végső haszonhúzója – több cégátrendezés után – egyre inkább a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM). Ezt az egységet pedig az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely társaság persze egy fedél alatt üzemel a BDPST Grouppal a Pasaréti úton – a fent már említett Szécsényi Bálint vezetésével. Ugyanennek a CEOM-nak nemrég lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is: a korábban inkább csak Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelő Global Refuse Holding Zrt.
Banki terhek Tiborcz István saját érdekeltségein
ProjektPénzintézeti követelés
(milliárd Ft)
HitelnyújtóA Hotel Dorothea kivitelezése (Budapest V., Dorottya utca 2.) 40,14A Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholdingba olvadó TakarékbankA Gránit Bank meghatározó részének megvásárlása (a TiberisDigital Kft.-n keresztül)13,86A Magyar Bankholding kulcsintézménye, az MKB BankA D8 Hotel megszerzése (Budapest V., Dorottya utca 8.)6,89A Magyar Bankholding kulcsintézménye, az MKB BankAz Iberostar Grand Hotel megszerzése, felújítása (Budapest V., Október 6. utca 26.)5,34A Magyar Bankholdingba tagozódó Budapest BankAz Adria-palota felújítása (Budapest V., Zoltán utca 18.) 4,53A Magyar Bankholdingba tagozódó Budapest BankA Botaniq kastélyszálló felújítása (Tura, Park utca 37.)2,31Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankAz Andrássy Kúria & Spa megszerzése, felújítása (Tarcal, Fő utca 94.)2,04Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési BankAz Alice Hotel felújítása (Budapest VI., Andrássy út 116.)1,5Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankTiborcz István magánszemélyként felvett kölcsöne0,19Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankÖsszesen: 76,8
Banki terhek a Tiborcz Istvánhoz nagyon közeli cégeken
A térkőgyártó Viastein Kft. terjeszkedése (a cég felerészben Dicső Lászlóé)19,5Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési BankNapelempark-beruházások (Sájer Gábor, Figura Ferenc, Dicső László, valamint a Central European Opportunity Magántőkealap gondozásában)17,73A követelésből 13,8 milliárd a Magyar Bankholding Budapest Bankjáé, a többi az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési BankéAz Event Horizon Capital Zrt. hévízi szállodafejlesztése (a cég közvetett tulajdonosa a Diófa által kezelt Nivala Magántőkealap) 16,8A Magyar Bankholdingba tagozódó TakarékbankA hulladékgazdálkodással foglalkozó Global Refuse Holding Zrt. terjeszkedése (Figura Ferenc, valamint a Central European Opportunity Magántőkealap gondozásában)1,53Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankÖsszesen: 55,56
Mindösszesen:132,36
#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2022/03/29/tiborcz-istvan-vagyon-diofa-bdpst-granit-bank/ | https://web.archive.org/web/20230604164736/https://www.valaszonline.hu/2022/03/29/tiborcz-istvan-vagyon-diofa-bdpst-granit-bank/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-friss-tiborcz-merleg-a-szazmilliardosok-ligajaba-igazolt-a-kormanyfo-veje | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-03-29 00:00:00 | [
"Dicső László",
"Figura Ferenc",
"Mészáros Lőrinc",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Budapest Bank Zrt.",
"Central European Opportunity Magántőkealap",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Event Horizon Capital Zrt.",
"Global Refuse Holding Zrt.",
"Gránit Bank",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"Tiberis Digital Kft.",
"Viastein Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [
"ingatlan",
"hulladéküzlet",
"adósság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"napelem / megújulók"
] | [] |
53,978 | Egyre jobban burjánzik a felgyújtott erdélyi szavazatok ügye | Erdélyben az Orbán-hűek provokációról beszélnek, de belelendültek a függetlenek is. | Erdélyben a Fidesz szövetségesei, valamint Magyarországon a Fidesz kissé lassan reagáltak: előbb az RMDSZ mondta el az Azonnalinak, hogy „valakik” provokációjának tekintik az esetet, aztán a Fidesz is bejelentette, hogy szerinte a baloldal gyújtotta fel a levélszavazatokat.
Mindeközben Erdélyben az RMDSZ szócsöveként működő Maszol.ro portál azt kezdte sejtetni maga is, hogy provokáció volt az eset, megemlítve, hogy a levélégetés Parászka Boróka ismert, független újságíró lakásának közelében történt, és Parászka akkor fotózott ott, amikor a rendőrség helyszínelt. A Maszol ezzel kvázi arra utalt,
hogy maga az újságíró az elkövető.
Nem lehetett túl meggyőző a történet, hiába állt ebbe bele számos erdélyi magyar Fidesz-hű közéleti szereplő, illetve magyarországi kormányközeli lap, hiszen délutánra már új narratíva lett: a Maszol ekkor már azt írta, hogy érvénytelen szavazatokat semmisítettek meg a jeddi határban.
Igen ám, csakhogy ez nem magyaráz semmit, hiszen a választási törvény alapján a választás lezárulta előtt semmilyen szavazatot nem szabad megsemmisíteni a voksolás utáni kilencven napig.
Az Azonnali megkereste a Maros megyei rendőrséget, akik elmondták, hivatalból nyomozást rendeltek el az ügyben, hogy felderítsék annak részleteit, de csak
annyit közöltek egyelőre, hogy a helyszínről elszállították a borítékokat, és vizsgálódnak.
Aktívan gyűjtik a levélszavazatokat
Az Átlátszó Erdély birtokába olyan SMS-ek jutottak, amelyekben a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet egyik politikusa küldött ki az aktivistáknak, amiben arra kéri őket, vegyék komolyan a feladatot, ugyanis a négy évvel ezelőtti szavazatmennyiségnek csak 40 százalékát sikerült begyűjteni.
„Ne adjátok se a papnak, ne vigyétek a konzulátusra! A megyei RMDSZ-hez jusson el!”
– így szólt az üzenet.
Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke az Átlátszónak elmondta, hogy nincs semmiféle kvóta, amit össze kellene gyűjteniük, de valóban küldtek ki ilyen SMS-eket. Az Azonnali is felhívta Antalt, és megkérdezte tőle, hogy ha nincs kvóta, miért kérik meg az aktivistákat, hogy ne a magyar konzulátusra vigyék a szavazólapokat, hiszen végső soron oda kell eljutniuk. Antal azt mondta, a kérés ezen részét nem kívánja kommentálni, de további kérdésünkre
elismerte, hogy ez alkalmas arra, hogy gyanút szüljön a szervezet felé, „ha valaki rosszindulatú”.
Annak, hogy ne lenne teljesítendő kvóta, némiképp ellentmond, hogy az elmúlt napokban számos erdélyi politikus fotózkodott levélszavazatokkal a közösségi médiában. Az alábbi felvételen például Csibi Attila Zoltán, egy Maros megyei kisváros, Erdőszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere látható.
Az, hogy pártaktivisták és párttagok a szavazatokat gyűjtik, nem minősül választási csalásnak, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében bárkit meg lehet bízni azzal, hogy elvigye a konzulátusra a lezárt borítékot. A levélszavazatokról a Transtelex írt egy részletes magyarázócikket.
Más anomáliák is vannak – állítólag
Az Azonnali délelőtt már megkérdezte az RMDSZ-től, hogy az általa fenntartott Eurotrans Alapítvány például miért kéri, hogy Kolozsváron is inkább az irodájába juttassák el a szavazatokat, hiszen attól csak néhány méterre van a magyar konzulátus, de nem kaptunk választ a kérdésre.
A Transtelex ugyanakkor megírt egy olyan történetet, amely elég általános mostanság Erdélyben a hírek szerint:
a berettyószéplaki alpolgármester házról házra gyűjti az aláírásokat, akár a templomban vagy a kisboltban is átveszi őket.
Ki lehet emelni a történetét, de nagyjából egész Erdélyben így működött az elmúlt két hétben, állítják cikkükben.
Mindenesetre úgy tűnik, a felgyúlt szavazatok felrobbantották a választások előtti csendes Fidesz kampánymonotóniát, és összeugrasztották egymással az Orbán-drukkereket és azt a kis számú erdélyit, aki nem NER-szimpatizáns. | https://azonnali.hu/cikk/20220331_egyre-jobban-burjanzik-a-felgyujtott-erdelyi-szavazatok-ugye | https://web.archive.org/web/20230322035510/https://azonnali.hu/cikk/20220331_egyre-jobban-burjanzik-a-felgyujtott-erdelyi-szavazatok-ugye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-jobban-burjanzik-a-felgyujtott-erdelyi-szavazatok-ugye | Azonnali | hungarian-news | 2022-03-31 19:04:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,979 | 20 ezer forintra mérsékelték Hoppál Péter bírságát, amiért áramtalanította az ellenzék LED-falát Pécsen | A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) húszezer forintra mérsékelte Hoppál Péter, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjének bírságát. | A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) húszezer forintra mérsékelte Hoppál Péter, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjének bírságát, amiért kihúzta a kábelt az ellenzéket népszerűsító LED-falból Pécs főterén hétfőn.
A Baranya megyei 1. számú országgyűlési választási bizottság csütörtökön ötszázezer forint bírságot szabott ki a jelöltre, amiért megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Hoppál Pétert eltiltották a további jogsértésektől. Az helyi bizottság döntése ellen Hoppál Péter fellebbezett,
az NVB többsége pedig húszezer forintra mérsékelte a jelöltre kiszabott bírság összegét.
Az NVB többsége egy másik kifogás elbírálása során úgy döntött, ismeretlen személy megsértette a választási eljárási törvényt, amikor különböző telefonszámokról választópolgárokat hívott egy nő, aki Márki-Zay Péternéként mutatkozott be és aki arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan ő sem akar háborút.
Az NVB szerint az automata hanghívások közvetlen politikai kampánynak minősülnek, de a választópolgárok nem adtak hozzájárulást a közvetlen megkeresésre, így az automata hanghívás jogsértő volt. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/20-forintra-mersekeltek-hoppal-peter-birsagat-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-led-falat-pecsen-247579 | https://web.archive.org/web/20220625205734/https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/20-forintra-mersekeltek-hoppal-peter-birsagat-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-led-falat-pecsen-247579 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/20-ezer-forintra-mersekeltek-hoppal-peter-birsagat-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-led-falat-pecsen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-04-03 20:34:00 | [
"Hoppál Péter"
] | [
"Fidesz",
"Nemzeti Választási Bizottság / Helyi Választási Bizottságok"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ítélet/döntés",
"bírság",
"választások - népszavazás"
] | [] |
53,980 | Nem vizsgálja az NVB a Marosvásárhely mellett szemétbe került levélszavazatok ügyét | Hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét. | A választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem vizsgálhatja a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét – döntött az NVB vasárnap délutáni ülésén.
Az NVB-hez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő fordult kifogással. Mint beadványában írta, kitöltött és elégetett szavazólapokat találtak Marosvásárhely közelében.
A bizottság előtti meghallgatásán Hadházy Ákos azt kérte, hogy az NVB semmisítse meg a levélszavazás eljárását és ismételtesse meg a szavazást. Azt mondta, nem létezik két választás, egy magyarországi és egy a határon túliaknak, az utóbbi a magyarországinak szerves része és ha a határon túliak szavazásának biztonságát nem tudja garantálni az NVB, akkor meg kell ismételtetnie az egész a szavazást és az NVB-nek is „fel kell állnia”.
Az NVB 9:4 arányban úgy döntött, elutasítja a kifogást.
Határozatában a testület arra hivatkozott, hogy a választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, így az NVB hatáskör hiányában nem vizsgálhatja ismeretlenek Románia területén kifejtett tevékenységét. Az eset nyilvánosságra kerülése után az NVI feljelentést tett az ügyben.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az NVB ülésén egy jogorvoslat elbírálása során elmondta: eddig az NVI-hez 225 ezer levélszavazat érkezett vissza, az ellenőrzés során 43 olyan borítékot találtak, amelynél a válaszborítékot a Magyar Posta biztonsági okokból, a saját szabályzatának megfelelően átlátszó borítékba csomagolta át. Hozzátette, a posta átcsomagolásait egyelőre nem bontották fel. Megvárják az összes levélszavazat beérkezését, és az összes ilyen átcsomagolt válaszborítékot külön gyűjtik és a jelölőszervezetek delegáltjaival együtt vizsgálják meg és döntik el, a sérülés mértéke hogyan befolyásolja a válaszboríték érvényességét. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/nem-vizsgalja-az-nvb-a-marosvasarhely-mellett-szemetbe-kerult-levelszavazatok-ugyet-247570 | https://web.archive.org/web/20230602222011/https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/nem-vizsgalja-az-nvb-a-marosvasarhely-mellett-szemetbe-kerult-levelszavazatok-ugyet-247570 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-vizsgalja-az-nvb-a-marosvasarhely-mellett-szemetbe-kerult-levelszavazatok-ugyet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-04-03 19:08:00 | [] | [
"Nemzeti Választási Bizottság / Helyi Választási Bizottságok"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás",
"adatvédelem"
] | [] |
53,981 | Megindítja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben | A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak. Az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak. | Hivatalosan is megindítja Magyarország esetében, a magyar kormány döntéseivel és intézkedéseivel szemben „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer” szerinti eljárást, azaz a köznyelvben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Elküldik ugyanis a levelet az Orbán-kormánynak, amely szerint megindul a kondicionalitási mechanizmus az ország ellen – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) kedden délután.
A bejelentést megelőzően Von der Leyen még nem árult el részleteket, Stéphane Séjourné EP-képviselő kérdésére még csak azt mondta, nemsokára bejelent valamit ezzel kapcsolatban, és a Bizottság napközbeni tájékoztatóján sem hangzott el biztos az ügyben. Később azonban képviselői kérdésre azt is elmondta:
kedden Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már beszélt is a magyar hatóságokkal, mert a Bizottság úgy látja, tovább kell lépni az eljárásban.
Korábban már utalt arra az Európai Bizottság, hogy az áprilisi választások után léphetnek majd leghamarabb az Európai Bíróság által megvédett jogállamisági eljárás ügyében. Ehhez az első informális lépéseket már tavaly novemberben megtették, amikor levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak – ebben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta. Ez ugyanis az a két pont, ami alapján az Európai Parlament már hónapok óta beindította volna a mechanizmust a két ország kormánya ellen, ugyanakkor a lengyel kabinet érdemi ígéreteket tett az EU-nak az igazságügyi reformjukat érintő aggályok orvoslására, és biztosították a szövetséget arról, hogy szükségük van a közösség támogatására, amelyért cserébe meg is kívánnak felelni a feltételeknek.
Éppen ezért Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már a hivatalos bejelentést megelőzően jelezte, Lengyelországgal szemben nem indítanak eljárást, mivel ott az igazságszolgáltatás rendszerén belül fedeztek fel problémákat – ami viszont nem érinti az uniós költségvetést. Ezzel szemben az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok.
A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.
Ennek ellenére a Bizottság jelenleg is blokkol bizonyos, Lengyelországnak és Magyarországnak szánt forrásokat az uniós költségvetésből, ennek hosszabb távú, súlyos következményeit, azaz a források nagyobb arányú leállítását ugyanakkor a mechanizmus elindításával a magyar állampolgároknak kell viselniük.
Frissítés: Ursula von der Leyen bejelentésére reagálva a kormány a vasárnapi választási eredményekre, valamint a gyermekvédelmi törvényt érintő érvénytelen és eredménytelen népszavazásra hivatkozva reagált. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt közölte az MTI-vel: kéri, hogy
Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.
Varga Judit igazságügyi miniszter is lényegében ugyanezzel érvelt, ő ugyanakkor azt is állította, hogy a Bizottság a kormány szerint nem tett eleget az eljárás elindítását érintő feltételeknek.
„Szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának, és kapnia kell hivatalos értesítést erről a magyar kormánynak. Tudomásunk szerint azonban eddig egyik sem történt meg. A magyar kormány politikai nyilatkozatokkal nem foglalkozik, és várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést. Ha lesz ilyen, arra természetesen válaszolni fogunk.
Továbbá óva intenénk Brüsszelt attól, hogy felüljön a magyar baloldal hullámvasútjára. Arról a politikáról a magyar emberek markáns véleményt mondtak vasárnap, a Fidesz–KDNP csaknem 2,9 millió szavazatot kapott, mellyel az emberek a jelenlegi kormányzati politika folytatására adtak mandátumot”
– közölte Varga. A kormányzati reakciókról részletesebben ebben a cikkben olvashat.
Na de hogy jutottunk el idáig?
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg az az év júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról.
A csomag része volt az is, hogy az uniós költségvetést, az állampolgárok pénzének felhasználását megfelelő ellenőrzéshez, így mind a 27 tagállamra érvényes, jogállami kritériumrendszerhez kötik. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, vagy sorozatosan, folytatólagosan sérülnek a jogállami feltételek az adott országban.
A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható, ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. Bár korábban soha nem alkalmaztak ilyen eljárást az EU-ban, a jogállamisági mechanizmus lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el. Mivel erről csaknem 2012 óta vita zajlik Európában, és elsősorban a magyar és a lengyel kormányok sorozatos, a jogállamiságot és az uniós jogot rendre – jogerősen – sértő intézkedései miatt egyre többen sürgették egy új szankciórendszer bevezetését, hosszúnak nevezhető vita zajlott a kérdésben. Ami addig ment, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolta a hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozását is 2020-ban, azt állítva, hogy az ahhoz kötött jogállamisági rendelet megsérti a tagállamok eredeti döntését.
Arról, hogy ebből mi volt igaz, és milyen sakkjátszma zajlott 2020 végén, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Végül aztán Budapest és Varsó visszalépett a vétótól, és Orbán Viktor maga is megszavazta a Tanácsban, hogy elkészüljön a hivatalos nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabály. A rendelkezés lényege az, hogy az Európai Bizottság abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, akkor dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is.
Elvileg a bírósági eljárás nem jelentett volna halasztó hatályt, az uniós jogszabály tehát 2021. január 1-jétől hatályos, ahogy az eljárások megindítását a Bizottságtól követelő Európai Parlament többször is felhívta rá a figyelmet. Csakhogy, elsősorban Orbánék méltatlankodását elkerülendő az állam- és kormányfők 2020. decemberi ülésén megállapodtak abban is, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni.
Ezután perelte be az uniós döntést a magyar kormány, a lengyelekkel karöltve úgy, hogy már akkor világos volt: az Európai Unió Bírósága (EUB) egy közösen, kompromisszummal, az uniós alapszerződések alapján elfogadott jogszabályt aligha fog megsemmisíteni. Érdemi eredményt ugyanis csak az jelenthet ebben a perben az Orbán-kormánynak, ha időben minél tovább elhúzhatja a Magyarországnak járó támogatások a mechanizmus alapján történő esetleges felfüggesztésének a fenyegetését. Amennyiben a jogi vitát mihamarabb rendezni igyekezett volna, úgy a kormány az Európai Bizottság bármely eljárásában mutatott volna némi kompromisszumkészséget. Már csak ezért is érdekes, miként hárította a jogállamisági mechanizmus esetleges megindítását megelőző eljárást kezdeményező Európai Bizottság érveit és felvetéseit a magyar kormány. Erről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk, összegzésképpen elég annyi:
a kormány érvek helyett sikerjelentéssel válaszolt az Európai Bizottságnak, majd pedig a hazai hírfogyasztóknak/közvéleménynek azt állította, hogy az évek óta húzódó – több alapon is nyugvó – jogállamisági procedúra a választásokba való beavatkozásnak minősül.
De most akkor nem is ők pereltek, vagy mi ez az egész?
A jogállamisági aggályokkal leginkább érintett két tagállam, Magyarország és Lengyelország támadta meg az Európai Unió Bíróságán a mechanizmus alkalmazásáról szóló jogszabályt, a pert azonban idén februárban végleg elbukta a két kormány. Persze előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a Bíróság elutasítja majd a magyar–lengyel keresetet – egyrészt az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak. Másrészt erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is, aki már a január végi blogbejegyzésében arról írt, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítélet született a mechanizmus ügyében, ami „egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen” – az ellenzéki EP-képviselők szerint viszont Orbánék „nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét”. Az ítélet után rendkívüli kormányinfót is tartott Gulyás Gergely az igazságügyi miniszterrel együtt – igaz, Varga Judit mindössze három perc után távozott a tájékoztatóról. Bár a per lezárulta után az EP-képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a mechanizmus gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására. Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől.
Az biztos, hogy a magyar kormány retorikai húzása kényszerítette arra az EB-t, hogy bevárják az áprilisi magyarországi választást, ugyanakkor az is látszott már hónapokkal ezelőtt, a Fidesz-kabinet hivatalos, ám csak „tájékoztatásnak” szánt január végi leveléből, hogy ha magát a mechanizmust nem is sikerült, az Európai Bizottság eljárását más jogi úton támadhatják majd meg, ezzel biztosítva még egy időre az uniós kifizetéseket. | https://telex.hu/belfold/2022/04/05/meginditja-a-jogallamisagi-mechanizmust-az-europai-bizottsag-a-magyar-kormannyal-szemben | https://web.archive.org/web/20230315100229/https://telex.hu/belfold/2022/04/05/meginditja-a-jogallamisagi-mechanizmust-az-europai-bizottsag-a-magyar-kormannyal-szemben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meginditja-a-jogallamisagi-mechanizmust-az-europai-bizottsag-a-magyar-kormannyal-szemben | Telex | hungarian-news | 2022-04-05 14:52:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Orbán Viktor",
"Varga Judit"
] | [
"Fidesz",
"Magyarország Kormánya"
] | [
"Magyarország"
] | [
"EU",
"antikorrupció",
"2021-2027-es uniós ciklus",
"helyreállítási alap"
] | [] |
53,982 | Tízmilliárdos tételben hozott döntést a kormány állami beruházásokról | A Budapest–Belgrád-vonal építése miatt a kormány álláspontja szerint a Soroksár–Kunszentmiklós–Tass-szakaszon további 240 parkolóra, valamint 300 kerékpártárolóra lesz szükség. A különböző fejlesztésekre összesen 2,63 milliárd forintot ad a kormány 2025-ig bezárólag. Vaskosabb összeg a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő ferencvárosi stadionra és környékére szánt pénz. A határozat szerint a Nemzeti Atlétikai Központ melletti szabadtéri atlétikai edzőpályákra, az azokhoz kapcsolódó sport- és egyéb létesítményekre 24,5 milliárd forintot különítenek el. | Folytatódik az állami beruházásdömping, a kedd esti Magyar Közlönyben kijött határozatok szerint a Budapest–Belgrád-vasútvonalra és a ferencvárosi atlétikai stadionra is újabb milliárdokat csoportosít a kormány.
A Budapest–Belgrád-vonal építése miatt a kormány álláspontja szerint a Soroksár–Kunszentmiklós–Tass-szakaszon további 240 parkolóra, valamint 300 kerékpártárolóra lesz szükség. A különböző fejlesztésekre összesen 2,63 milliárd forintot ad a kormány 2025-ig bezárólag.
Vaskosabb összeg a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő ferencvárosi stadionra és környékére szánt pénz. A határozat szerint a Nemzeti Atlétikai Központ melletti szabadtéri atlétikai edzőpályákra, az azokhoz kapcsolódó sport- és egyéb létesítményekre 24,5 milliárd forintot különítenek el.
Emellett 2,5 milliárd forintot juttat a kormány a Beruházási Ügynökségen keresztül a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Magyar Diplomáciai Akadémia felújítására. | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/06/kozlony-beruhazasok-budapest-belgrad-atletikai-stadion | https://web.archive.org/web/20230207172505/https://telex.hu/gazdasag/2022/04/06/kozlony-beruhazasok-budapest-belgrad-atletikai-stadion | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardos-tetelben-hozott-dontest-a-kormany-allami-beruhazasokrol | Telex | hungarian-news | 2022-04-06 15:19:13 | [] | [
"Nemzeti Atlétikai Központ"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest",
"Európa",
"Magyarország",
"Szerbia"
] | [
"támogatás",
"sport",
"közlekedés",
"vasút",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
53,983 | Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen piactorzító intézkedések miatt | A nyílt hozzáférésű adatok terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy léptessen hatályba a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat. Emellett a közbeszerzések területén a Bizottság felszólítja Magyarországot és Olaszországot, hogy tartsák be a közbeszerzési irányelveket. | Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság és felszólítja az uniós jognak való megfelelésre az építőipari ágazatot érintő nemzeti szabályok tekintetében – írja az EB keddi közleményében. A magyar kormány még tavaly július elején jelentette be, hogy kiviteli tilalommal és extraprofitadóval próbálják meg az építőanyagok brutális drágulását megállítani.
Az indoklás szerint Magyarország olyan intézkedéseket tett, amelyek az építőiparban bizonyos nyersanyagok árait rögzítik, és olyan szabályokat vezetett be, amelyek előírják a gazdasági szereplők számára, hogy bizonyos termelési szinteket teljesítsenek akkor is, ha az gazdaságilag nem fenntartható.
A közúti közlekedés terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy ültesse át a tiszta üzemű gépjárművekre megállapított célértékekre vonatkozó szabályokat
A nyílt hozzáférésű adatok terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy léptessen hatályba a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat. | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/06/kotelezettsegszegesi-eljarasok-az-orosz-energiatol-valo-fuggoseg-csokkentese | https://web.archive.org/web/20220406130343/https://telex.hu/gazdasag/2022/04/06/kotelezettsegszegesi-eljarasok-az-orosz-energiatol-valo-fuggoseg-csokkentese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kotelezettsegszegesi-eljaras-indul-magyarorszag-ellen-piactorzito-intezkedesek-miatt | Telex | hungarian-news | 2022-04-06 15:23:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"építőipar"
] | [] |
53,984 | Már 30 milliárdot odaítéltek a kormány egészségipari támogatási programjában | Miközben a magyar egészségiparnak támogatás helyett inkább megrendelésekre lenne szüksége, a kormányzat támogatási programja már a második körnél tart. A magyar egészségipari gyártók leginkább annak örülnének, ha az egészségügyi intézmények többet rendelnének magyar cégektől. Azonban miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, az orvosi eszközöket gyártó, magyar tulajdonú, stratégiai fontosságú Dispomedicort csődvédelmi eljárása éppen a járvány idején fordult felszámolásba. | Már 30 milliárdot odaítéltek a kormány egészségipari támogatási programjában
Miközben a magyar egészségiparnak támogatás helyett inkább megrendelésekre lenne szüksége, a kormányzat támogatási programja már a második körnél tart.
A koronavírus-járvány miatt tízmilliárdokat ad a kormány az egészségipar megerősítésére – írta a szerdai Magyar Nemzet. Gion Gábor államtitkár úgy nyilatkozott a lapnak: a szükséges legfontosabb egészségügyi termékek csupán kevesebb mint húsz százalékát állítják elő magyarországi cégek, másutt ez az arány hetven vagy nyolcvan százalék felett van.
A kiszolgáltatottság csökkentéséért indította a Pénzügyminisztérium az Egészségipari támogatási program elnevezésű pályázati rendszert. A kormány nyáron 50 milliárd forintot különített el az egészségipari cégek támogatására.
A program túl van az első pályázati körön, annak nyomán 32 vállalkozás több mint 30 milliárd forintos igényét fogadta be a tárca
Ez támogatottanként átlagosan 930 millió forintot jelent. A második pályázati körben beérkezett igények elbírálása folyamatban van.
A magyar egészségiparnak elsősorban nem fejlesztési támogatásra van szüksége – tudta meg a hvg.hu ágazati szereplőktől, még a támogatási program kihirdetésekor –, a gyártók annak örülnének, ha az egészségügyi intézmények többet rendelnének magyar cégektől. Azonban miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, az orvosi eszközöket gyártó, magyar tulajdonú, stratégiai fontosságú Dispomedicort csődvédelmi eljárása éppen a járvány idején fordult felszámolásba.
Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar
Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai" cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak.
2020. július. 27. 12:00 HVG hvg360
Szcientológiában és vitaminokban utazik az egészségipari nagyvállalkozó
A legnagyobb bevételt termelő cégét most vezette be a hazai piacra.
2020. augusztus. 04. 11:10 Kovács Gábor Gazdaság
A kormány államosított, de becsúszott egy kis hiba
Rosszul hivatkozta meg a hivatalos dokumentumokban a kormány a felszámolás alatt álló debreceni Dispomedicor orvosieszköz-gyártót, amikor stratégiai jelentőségűvé minősítette, és ezzel államosította a felszámolását. | https://hvg.hu/kkv/20201104_egeszsegipari_tamogatas_30_milliard | https://web.archive.org/web/20210421152139/https://hvg.hu/kkv/20201104_egeszsegipari_tamogatas_30_milliard | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-30-milliardot-odaiteltek-a-kormany-egeszsegipari-tamogatasi-programjaban | HVG | hungarian-news | 2020-11-04 20:45:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
53,985 | Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás | A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz. | egészségügy;ipar;Debrecen;állami támogatás;oltóanyaggyár;COVID-19;
2021-03-08 06:20:00
Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás
Egyébként is jó üzlet mostanság kórházi termékeket gyártásába fogni.
A kormány és a jegybank évek óta hangoztatja, hogy a magyar gazdaság versenyképességének javítására az egyik lehetséges kitörési pont az egészségipar fejlesztése lenne. Ám ennek mantraszerű hangoztatásán kívül éveken keresztül nem történt semmi, mindaddig míg az új típusú koronavírus járvány egyértelművé tette, hogy komoly ellátási problémák alakulhatnak ki egyik hétről a másikra az egészségügyben megfelelő gyártókapacitások nélkül. A kormány ebből okulva tavaly elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium.
A magyar egészségipar felvirágoztatásán egyszerre dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint a pénzügyi tárca. Míg az aprómunkát a Pénzügyminisztérium (PM) kapta, a zászlóshajó projektért, a nemzeti oltóanyaggyártás újbóli megteremtésért Palkovics László innovációs miniszter felel. A - meglepő módon - nevében mindenféle előtagot nélkülöző Oltóanyaggyár Zrt.-t tavaly decemberben alapította a Debreceni Egyetem (DE), a cég tevékenységi körébe egyelőre csak az épületépítési projektek szervezése került bele, vagyis szó nincs még tehát vakcinagyártásról. Ám Palkovics László Debrecenbe járva egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 55 milliárd forintos beruházással hozzák létre a céget, és 2022 végén már meg is kezdenék a hazai koronavírus-vakcina gyártását. A miniszter azt mondta, a kormány döntése értelmében a „Nemzeti oltóanyaggyárat”, és kifejezetten a Covid-19 elleni oltóanyag gyártására „Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat” hoznak létre, utóbbiban a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd. Az oltóanyaggyárat a Debreceni Egyetem által e célra alapított gazdasági társaság fejleszti, a gyár egyetemi tulajdonban marad - hangsúlyozta Palkovics. Márpedig az egyetem fenntartóváltás előtt áll, és várhatóan a debreceni is csatlakozik azon egyetemek sorához, amely átáll alapítványi fenntartásba, vagyis az állam az egyetem által alapított cégek, így a Oltóanyaggyár Zrt. esetében is elveszítheti befolyását. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis azokon a egyetemeken, amelyek alapítványi formába alakultak át, a kuratóriumot kormányközeli potentátokkal (képviselőkkel, miniszterekkel) és NER-üzletemberekkel töltötték fel. Ezt megelőzően a kormány még az idei feladatokra mintegy 17 milliárd forint költségvetési forrást nyújt az oltóanyaggyárnak.
Miközben a ITM a oltóanyaggyártás újraindítása körül bábáskodik, a Pénzügyminisztérium a magyar egészségipar fejlesztésére - csak tavaly - kiosztott mintegy 50 milliárd forintot. Az Egészségipari Támogatási Program az új aranyláz, ugyanis számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. Varga Mihály épp a napokban jelentett be három újabb beruházást: 1,1 milliárd forintos beruházással orvosi gumikesztyűk gyártására készül Kiskunfélegyházán a Metris3d Kft., amely az 1,1 milliárdos beruházáshoz 905 millió forintos kormányzati támogatást kapott. A cég saját tőkéje a nyilvánosan fellelhető cégiratok szerint 98 millió forint volt, vagyis a képtelen lett volna saját erőből kigazdálkodni egy ilyen beruházást. A Podiart Kft. szintén egymilliárdos beruházásra készül – 3D-s nyomtatással talpbetétek gyártását tervezik –, ehhez a PM 579 millió forintos vissza nem térítendő támogatást adott – közölte Varga Mihály egy Facebook-videóban. A Podiart Kft. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott meg a cég.
Még ennél is cifrább a harmadik nyertes támogatása: a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházáshoz - amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz -, műtéti tálcák robotizált gyártására és fejlesztésére kapott támogatást. A céginformációs adatbázis szerint a Zorinvest 2019-ben mindössze egy főt foglakoztatott, a cég árbevétele pedig 10 millió forint volt.
Ez csak három kiragadott beruházás a PM által működtetett Egészségipari Támogatási Programból, ám eddig már 49 támogatási szerződést hagyott jóvá a minisztérium, s ezekből 70 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg, tudtuk meg Varga Mihály videóüzenetéből. A támogatási intenzitás, azaz a közpénz-rész a teljes programban eléri a 70-80 százalékot, ami gyakorlatilag ingyenpénzt jelent a pályázók számára. A pénzügyminiszter láthatóan ennek is örül is, ugyanis szerinte ezek a kiemelten támogatott egészségipari beruházások erősítik az ország önellátását, új munkahelyeket teremtenek és segítik a gyors kilábalást a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. | https://nepszava.hu/3112264_felporgetett-egeszsegipar-ner-kezbe-kerulhet-a-meg-nem-is-letezo-nemzeti-oltoanyaggyartas | https://web.archive.org/web/20220127145529/https://nepszava.hu/3112264_felporgetett-egeszsegipar-ner-kezbe-kerulhet-a-meg-nem-is-letezo-nemzeti-oltoanyaggyartas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felporgetett-egeszsegipar-ner-kezbe-kerulhet-a-meg-nem-is-letezo-bnemzetir-oltoanyaggyartas | Népszava | hungarian-news | 2021-03-08 20:54:00 | [
"Varga Mihály"
] | [
"Egészségipari Támogatási Program",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Metris3d Kft.",
"Oltóanyaggyár Zrt.",
"Pénzügyminisztérium",
"Podiart Kft.",
"Zorinvest Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [
"pályázat",
"egészségügy",
"támogatás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.