news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
54,310 | Megégetett szavazólapok: az ügyészség feltételezése szerint választási csalás látszatát akarták kelteni | A nyomozók legfrissebb munkahipotézise szerint egy tudatosan eltervelt, választási csalás látszatát keltő akció állhat a március végén Jedden talált, részben elégetett magyarországi választási szavazólapok ügyének hátterében – jelentette ki kedden a Transtelexnek a Maros megyei ügyészség szóvivője. | A nyomozók legfrissebb munkahipotézise szerint egy tudatosan eltervelt, választási csalás látszatát keltő akció állhat a március végén Jedden talált, részben elégetett magyarországi választási szavazólapok ügyének hátterében – jelentette ki kedden a Transtelexnek a Maros megyei ügyészség szóvivője.
Roxana Crișant a vizsgálatok jelenlegi állásáról kérdeztük, miután helyettese a Népszavának nyilatkozott a témában. Tájékoztatása szerint a vádhatóság most azt feltételezi, hogy a község melletti illegális hulladéklerakatban talált 13 szavazólapot nem az arra jogosult, magyarországi választójoggal rendelkező személyek töltötték ki, tehát érvénytelenek. „Az ismeretlen tettes vagy tettesek vélhetően ellopták a címzettek postaládájából a Magyarországról küldött levélcsomagot” – magyarázta.
A szóvivő elmondta, az elkövetők az ügyészek feltételezése szerint az ellopott levélcsomagokban lévő azonosító nyilatkozatokat megsemmisíthették vagy máshol dobták el. A szavazólapokat kitöltötték, majd meggyújtották, de csak a széleiket égették meg, és egy jól látható helyre tették a Maros megyei község melletti hulladéklerakatban.
„A tettesek meg sem próbálták elrejteni a törmelékek alá vagy egy zsákba a megégetett szavazólapokat. Úgy helyezték el ezeket, hogy könnyen észrevehetők legyenek, majd névtelenül értesítették róluk a sajtót. Nem a rendőrséget, nem az ügyészséget, hanem az újságírókat keresték meg. Mindez arra utal, hogy a választási csalás látszatát keltve fel akarták lármázni a sajtót. Hangsúlyozom, hogy ez munkahipotézis, a nyomozás folytatódik, és új információk kerülhetnek elő” – jelentette ki az ügyészségi szóvivő.
Kérdésünkre Roxana Crișan elmondta, hogy a tettes vagy a tettesek azonosítása nem lesz könnyű feladat. A hulladéklerakat környékén nincsenek térfigyelő kamerák, a megégetett, poros, koszos szavazólapokról nem lehet ujjlenyomatot venni. A lapokat mindenesetre elküldték a bukaresti Kriminalisztikai Intézetbe DNS-vizsgálatra.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot ebben az ügyben márciusban, a sajtóban megjelentek alapján. A nyomozás során felvették a kapcsolatot Magyarország csíkszeredai konzulátusával és együttműködtek a magyarországi ügyészséggel is. Átvizsgálták a helyszínt, tanúkat hallgattak ki, és továbbra is a szavazás titkosságának megsértése és a választójog gyakorlásának akadályoztatása gyanújával vizsgálódnak. Ám ha a legújabb munkahipotézisük beigazolódik, akkor változik a bűncselekmény büntetőjogi besorolása is. „A szavazólapok eltulajdonítása is bűncselekmény” – jegyezte meg.
Mint ismert, a magyarországi országgyűlési választások előtt néhány nappal egy névtelen bejelentés alapján több, részben elégetett magyarországi szavazólapot talált egy Jedd melletti illegális hulladéklerakatban a Punctul.ro helyi hírportál újságírója. A helyszínen készült felvételek alapján a szavazólapok kitöltőinek egy része az ellenzéki pártszövetséget, illetve a Mi Hazánk országos listáját támogatta. | https://transtelex.ro/kozelet/2022/07/05/fejlemeny-a-megegetett-szavazolapok-ugyeben-az-ugyeszseg-feltetelezese-szerint-valasztasi-csalas-latszatat-akartak-kelteni-a-tettesek | https://web.archive.org/web/20221206040858/https://transtelex.ro/kozelet/2022/07/05/fejlemeny-a-megegetett-szavazolapok-ugyeben-az-ugyeszseg-feltetelezese-szerint-valasztasi-csalas-latszatat-akartak-kelteni-a-tettesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megegetett-szavazolapok-az-ugyeszseg-feltetelezese-szerint-valasztasi-csalas-latszatat-akartak-kelteni | Transtelex | hungarian-news | 2022-07-05 18:37:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"csalás",
"választások - népszavazás",
"dezinformáció"
] | [] |
54,311 | "Nem csak Andy Vajna miatt aggódnék az átvilágításnál" | Az államtitkár úr nem kíván családi ügyekről nyilatkozni, üzente a HVG-nek Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) 29 éves gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, amikor arról szerettük volna megkérdezni, hogy felesége, Viera Magyar valóban a szlovák miniszterelnök tanácsadója volt-e, és hogy kinevezésekor nem találták-e a tárcánál összeférhetetlennek, hogy együtt élt a szlovák Miniszterelnökség egyik vezető beosztású dolgozójával. | "Nem csak Andy Vajna miatt aggódnék az átvilágításnál"
Lazán kezelik a külügyben a nemzetbiztonsági vizsgálatokat. Legalábbis erről beszéltek a HVG-nek külügyi források, akik szerint korábban nem fordulhatott volna elő a tárcánál, hogy olyan embereket neveznek ki, akiknél a C típusú vizsgálat normális esetben kockázatokat jelez.
Az államtitkár úr nem kíván családi ügyekről nyilatkozni, üzente a HVG-nek Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) 29 éves gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, amikor arról szerettük volna megkérdezni, hogy felesége, Viera Magyar valóban a szlovák miniszterelnök tanácsadója volt-e, és hogy kinevezésekor nem találták-e a tárcánál összeférhetetlennek, hogy együtt élt a szlovák Miniszterelnökség egyik vezető beosztású dolgozójával.
Kapcsolatukat a megkeresésünkig próbálták titokban tartani, a közösségi oldalon sincs nyoma ennek, amit külügyminisztériumi körökből épp az összeférhetetlenséggel magyaráztak. Amikor Magyar családja egy közeli ismerőjénél Tetakova és Magyar kapcsolatáról érdeklődtünk, azt mondta, hogy erről nem beszélhet. A Miniszterelnökség az esetleges összeférhetetlenség miatt nem érezte magát megszólítottnak, a KKM pedig a kormányfői sajtó lakonikus stílusát idéző választ adott: „Magyar Levente felesége nem áll jogviszonyban egyetlen kormánnyal sem, otthon neveli gyermekét, akit viszont ellát viselkedési tanácsokkal.”
Már nem dolgozik itt
Azt is szerettük volna megtudni, hogy Tetakova szlovák kormányzati apparátusban betöltött szerepe kiderült-e a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton (a részletes kérdőívben a családi, élettársi és szexuális kapcsolatokra is rákérdeznek), vagy csak a kinevezésnél ezt nem vették figyelembe. Erre azonban Szijjártóék nem reagáltak. A konkrét esetre azért is kérdeztünk rá, mert külügyi forrásokból arról értesültünk, hogy Szijjártó Péter külügyminisztersége óta több esetben is meglehetősen lazán kezelték a személyi integritással kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatokat – és erre több másik mellett ezt az ügyet is felhozták példaként. A minisztérium működését ismerő forrásaink szerint korábban több olyan diplomáciai kinevezés is megbukott volna, amely a Szijjártó-adminisztrációban simán átment. "És nem csak Andy Vajna miatt aggódnék az átvilágításnál", mondta például az egyik forrásunk.
A szlovák miniszterelnöki iroda megkeresésünkre azt írta, hogy Tetakova 2006-ban került a protokollosztályra, melynek vezetését 2010 vette át. Bár Tetaková Linkedin-profiljában protokolltanácsadónak nevezi magát, a szlovák miniszterelnöki iroda szerint Tetaková soha nem adott tanácsot a kormányfőnek, és mint többször hangsúlyozták, 2015. február 28-a óta már nem is dolgozik a miniszterelnökségen.
Mucuska-gate
Az, hogy milyen diplomáciai és belpolitikai veszélyeket hordoz egy ilyen ügy, leginkább az SZDSZ holdudvarában tudnának beszélni. A 2005 őszét izgalommal tartó „Mucuska”-gate-ben az oktatási tárcánál, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozó Szatmári Ildikóról és férjéről, az erdélyi születésű Szatmári Tiborról az szivárgott ki, hogy nagy befolyásra tettek szert a magyar kormány határon túli politikájával és támogatásainak elosztásával kapcsolatban, és emiatt a titkosszolgálatok is nyomoztak. A lehallgatott telefonbeszélgetések egyikében – mint azt a Magyar Hírlap megtudta – a kémkedés gyanújába kevert, Lorin fedőnevű nő Mucuskámnak nevezte Magyar Bálintot – a sajtó leginkább ezen az apró részleten csámcsogott, miközben pontosan máig nem lehet tudni, hogy mi történt és valóban folyt-e kémtevékenység. A sztorit a legkimerítőbben a Magyar Nemzet dolgozta fel, a sok közül ez volt az egyik legemlékezetesebb szivárogtatása a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején.
Sikeres család
A HVG múlt heti számában összeállítást közöltünk a magyar diplomácia megítéléséről, mellyel kapcsolatban tucatnyi háttérbeszélgetést készítettünk olyan volt és jelenlegi külügyminisztériumi munkatárssal és külügyi szakértővel, akik közelről ismerik a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és a Külügyminisztérium belső működését. A többségében jobboldalhoz kötődő szakemberek lesújtó véleménnyel voltak a magyar diplomácia teljesítményéről, és a szakértelem számos téren megmutatkozó hiányát rótták fel.
Forrásaink számos részlet mellett több olyan HR-döntést is felhoztak, melyek, amellett, hogy nagy múltú karrierdiplomatákat hoztak hátrányos helyzetbe, korábban szerintük elbuktak volna a nemzetbiztonsági átvilágításon. Erre volt példa a jordániai keresztény családból származó Naffa Oszama kinevezése nagykövetnek az Egyesült Arab Emirátusokba, ami diplomáciai vonalon a fogadó ország nemtetszését is kiváltotta. Ennek ellenére a nemzetbiztonsági bizottság zárt ajtók mögött elfogadta a kinevezését.
Mint ahogy arról elsőként a 444.hu beszámolt, a Fidesz felső vezetésével jó viszonyt ápoló, a rendszerváltás előtt Magyarországra érkező, több nagyberuházás (Klotild Palota, Buddha Bar Hotel) kapcsán is felbukkanó Naffa-család fiai közül kettő két országnak egyszerre fogadói és küldői oldalról is tiszteletbeli konzulja lett (Tárik képviseli Magyarországot Jordániában, Zaid Jordániát Magyarországon), a harmadik testvér (Oszama) pedig nagykövet Abu-Dzabiban – egy ilyen együttállásra a lap akkoriban nem is talált szavakat.
Forrásaink más nagyköveti és tiszteletbeli konzuli kinevezéseket is furcsának neveztek: a magyarul nem beszélő Habsburg Lotharingiai Eduard Karl például egyéves intenzív magyar nyelvtanfolyam után került a Vatikánba Magyarország kiküldött nagykövetének, ahol együtt dolgozhatott apósával, az Ausztriát képviselő Alfons M. Kloss-szal. (A PR-menedzserként dolgozó Eduardnak az édesapját, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceget az Index Magyarország iránt elkötelezett embernek írta le, aki a Mindszenty Alapítvány elnöke.)
A gambiai biztos
A Szijjártó adminisztrációban külön miniszteri biztost neveztek ki a magyarországi tiszteletbeli konzulok munkájának a segítésére: azt a feladatot, melyet korábban osztályvezetői szinten oldottak meg, most Suha György, Horn Gyula egykori sajtótitkára látja el, aki életrajza szerint 1997-től Gambiának szolgált: először a budapesti konzuli képviseletét vezette, 1999-től pedig Gambia párizsi nagykövetségének volt politikai attaséja. Akkreditációját később több országra is kiterjesztették, mielőtt 2005-ben Gambia bécsi ENSZ-képviseletének irányítója lett. Egy ilyen kanyarokkal teli pálya után került vissza Magyarországra, ahol 2009-ben az itt akkreditált tiszteletbeli konzulok testületének vezetője lett. Az sem zavarta a minisztériumot, hogy a Schmuck Andor-féle szocdempártban is vezető szerepet vállalt.
A tiszteletbeli konzuli pozícióról a sajtóban leginkább a Kulcsár-, valamint a Welsz-üggyel összefüggésben értesültünk: Kulcsár Attilának, a brókerügy első számú vádlottjának a libériai tiszteletbeli konzultól volt külügyminisztériumi pecsétes igazolványa és a kirgiz konzultól Mercedese. Welsz Tamás pedig magát bissau-guineai konzulként prezentálva üzletelt guineai igazolványokkal és rendszámokkal. Egyébként a Welsz-ügy idején épp Suha György volt az, aki a sajtóban leleplezte Welszet, és mondta el róla, hogy hamisan adta ki magát tiszteletbeli konzulnak. Suha egyébként is sokat tett azért, hogy ez a Kulcsár-ügy miatt megtépázott tekintélyű diplomáciai pozíció hosszú szilencium és az előjogok visszavétele után újból elismert legyen a külügyben – ami forrásaink szerint korántsem jelenti azt, hogy a jövőben a kiváltságok miatt ne kötődhetne hozzá korrupció. | https://hvg.hu/itthon/20160406_viera_tetakova_magyar_levente_kulugy_osszeferhetetlenseg | https://web.archive.org/web/20231019085316/https://hvg.hu/itthon/20160406_viera_tetakova_magyar_levente_kulugy_osszeferhetetlenseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csak-andy-vajna-miatt-aggodnek-az-atvilagitasnal | HVG | hungarian-news | 2016-04-06 19:51:00 | [
"Magyar Levente",
"Suha György",
"Viera Magyar"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"diplomácia",
"titkosszolgálat"
] | [] |
54,312 | Habony köre is benyomult az egyiptomi gigaprojektbe, amiből egy magyar céget fúrtak ki | Évek óta próbál összehozni a magyar állam egy hatalmas értékű vasúti beruházást Egyiptomban. A projekt nyertese 1300 vasúti kocsit szállíthat majd Egyiptomba több százmilliárd forintért.
A beruházást eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, a megvalósításához azonban állami hitelre lett volna szüksége a cégnek. Ennek a kifizetését először vállalta az állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa mögé állt be. A megbízást így az Exim segítségével az orosz Transmashholding (TMH) magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. kapta. | Évek óta próbál összehozni a magyar állam egy hatalmas értékű vasúti beruházást Egyiptomban. A projekt nyertese 1300 vasúti kocsit szállíthat majd Egyiptomba több százmilliárd forintért.
A beruházást eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, a megvalósításához azonban állami hitelre lett volna szüksége a cégnek. Ennek a kifizetését először vállalta az állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa mögé állt be. A megbízást így az Exim segítségével az orosz Transmashholding (TMH) magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. kapta.
Az utóbbi hónapokban felgyorsult a projekt előkészítése. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több érdekes, politikához köthető ember jelent meg a beruházást elnyerő cég körül.
A Transmashholding Hungarybe még tavaly nyáron bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi üzlettársa. Szalay-Bobrovniczky nem sokkal az üzlet előtt létrehozott cégén, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül szerzett 50 százalékos részesedést az egyiptomi szerződést elnyerő vállalkozásban. A Transmashholding Hungary másik tulajdonosa maradt az orosz fél.
Most április végén érdekes változások történtek Szalay-Bobrovniczky cégénél. Bekerült az igazgatóságba Halkó Gabriella, akinek korábbi élettársa, Jáksó László rádiós és tévés műsorvezető jó kapcsolatot ápol Habonnyal. Halkó és Jáksó közös cége kölcsönzött a Szépművészeti Múzeumtól festményeket, amelyeket egy Habony által is használt lakásban helyeztek el. Ugyanez cég - amikor Halkó abban még csak ügyvezető volt - Habony exfeleségének is bérelt luxusautót.
Bekerült Szalay-Bobrovniczky cégének igazgatóságába Bacsa György, aki Hernádi Zsolt unokatestvérének a fia és akire a Mol egyik tavalyi közleménye az olajipari vállalat üzletfejlesztési igazgatójaként hivatkozott. Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy Hernádi uniós forrásokból működő alapkezelője, a Gran Private Equity többszázmillió forinttal támogatta Bacsa cégét. Ez egy olyan uniós program keretében történt, amelynek célja az innovatív tevékenységet végző vállalkozások segítse volt, Hernádi rokona a forrásokból azonban nem túl innovatív ingatlanügyleteket bonyolított le.
Támogasd a Direkt36-ot az adód 1%-ával!
Halkóval és Bacsával egyszerre lett igazgatósági tag Komondi Zsolt is, aki Hernádi alapkezelőjének egyik vezetője. Komondi korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kabinetfőnöke volt, akivel jelenleg is együtt dolgozik az EuroAtlantic Capital Zrt-ben.
Halkó a Direkt36-nak azt írta, hogy régóta ismeri Szalay-Bobrovniczkyt, az ő felkérésére vállalta el a pozíciót. Kettejük között további kapcsolódási pontot jelent, hogy Halkó idén áprilisban Andy Vajna korábbi kaszinóüzemeltető cégének a vezetésébe is bekerült, amelynek az egyik új tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky lett. Megkerestük Szalay-Bobrovniczkyt, Bacsát és Komondit is, ők egyelőre nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Minden részlet banktitok
Szalay-Bobrovniczky tíz nappal azután bővítette ki a cég igazgatóságát, hogy az orosz TMH közleményben jelentette be: életbe lépett az Egyiptomba szánt vasúti kocsik beszerzéséről szóló finanszírozási megállapodás.
Ez kulcsfontosságú az üzlet szempontjából, azt mutatja, hogy a projekt pénzügyi háttere biztosított. Kirill Lipa, a TMH vezérigazgatója - a közlemény szerint - úgy fogalmazott, hogy az egyiptomi megrendelés a cégcsoport egyik legfontosabb projektje, hozzájárul az orosz-magyar és az orosz-egyiptomi kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, és bővíti az orosz cégek nemzetközi jelenlétét is.
Az oroszok által emlegetett finanszírozási megállapodást még tavaly decemberben írták alá az érintett felek. Ez egy meglehetősen bonyolult konstrukció, aminek több részlete jelenleg sem világos.
Annyit lehet tudni, hogy a vasúti kocsik megvásárlásához a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank és az orosz Roseximbank ad hitelt az Egyiptomi Államvasutaknak. A hitelhez pedig magyar és orosz állami intézmények nyújtanak biztosítást. Azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen arányban fedezi a beszerzést a magyar és az orosz bank. Ez azért fontos kérdés, mert ez megmutathatná, hogy milyen arányban viseli a beruházás több százmilliárdos terhét a magyar állami bank és az orosz fél.
A magyar kormány azzal a feltéllel vállalta az eximbanki részvételt, hogy az 1300 vasúti kocsinak több mint a fele Magyarországon készül el. Az Eximbank szerint ez azt jelenti, hogy 674 vasúti kocsinak magyar származásúnak kell lennie. A jogszabályok szerint egy termék származási országát az alapján határozzák meg, hogy hol végezték rajta „az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt” munkát. Ez akkor is teljesül, ha például az oroszok által gyártott vasúti kocsikat Magyarországon szerelnék össze. Az pedig nem egyértelmű a megállapodásról eddig nyilvánosságra került információk alapján, hogy a magyar cégek milyen munkákban vehetnek majd részt és a beruházás mekkora részét bonyolíthatják le.
Még januárban megkérdeztük az Eximbankot, hogy milyen lesz az orosz és a magyar társfinanszírozás aránya, mekkora lesz a magyar beszállítói hányad, és várható-e a projekttel kapcsolatban a magyar járműgyártási kapacitás fejlesztése. Rákérdeztünk arra is, hogy a magyar államnak mennyibe fog kerülni az Egyiptomnak nyújtott hitel. Az Exim banktitokra hivatkozva konkrétumokat nem közölt, általánosságban azt írták, hogy a „létrejövő beruházásokkal Magyarország felkerül a vasúti járműgyártó ipar világtérképére”.
Magyar cég helyett politika közeli figurák
Az egyiptomi vasúti tendert még 2016-ban eredetileg a magántulajdonban lévő, magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott magyar állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a TMH került helyzetbe.
A TMH 2016-ban hozta létre a magyar leányvállalatát, a Transmashholding Hungary Kft-t mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével. Az egyiptomi fél 2018 szeptemberében ezzel a céggel a szerződött a hatalmas beruházásra. A Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakemberek érthetetlennek nevezték, hogy a több mint 300 milliárd forintos megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.
A szerződést aláíró Transmashholding Hungary körül fokozatosan jelentek meg politika közeli figurák. A cégbírósági iratok szerint a cég jogi képviselője az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda lett. Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent.
Szintén közel álló Habonyhoz a Transmashholding Hungaryben résztulajdont szerző Szalay-Bobrovniczky. A két férfi korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél. Habony rendszeresen bejárt a kormányközeli elemzőintézethez, a Századvég-csoporthoz is, ahol Szalay-Bobrovniczky vezető tisztséget töltött be. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. | https://444.hu/2020/05/14/habony-kore-is-benyomult-az-egyiptomi-gigaprojektbe-amibol-egy-magyar-ceget-furtak-ki | https://web.archive.org/web/20230926192200/https://444.hu/2020/05/14/habony-kore-is-benyomult-az-egyiptomi-gigaprojektbe-amibol-egy-magyar-ceget-furtak-ki | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-kore-is-benyomult-az-egyiptomi-gigaprojektbe-amibol-egy-magyar-ceget-furtak-ki | 444 | hungarian-news | 2020-05-14 20:19:00 | [
"Bacsa György",
"Habony Árpád",
"Halkó Gabriella",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft."
] | [
"Afrika",
"Egyiptom",
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"vasút",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés"
] | [] |
54,313 | Tovább hízott az Origo volt tulajdonosának cégbirodalma | A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője – egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai. | A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privatbankar.hu-n jelent meg.
Már több esettel is illusztráltuk az utóbbi hetekben, hogy a koronavírus-járvány ellenére sem állt le a hazai üzleti élet. Most egy újabbra bukkantunk. A Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. a veszélyhelyzet kihirdetése után nyolc nappal, március 19-én kérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az Arezzo Magántőkealap bejegyzésére.
A hiánypótlást követően az MNB május 7-én engedélyezte az Arezzo elindulását. Ám még két hónap sem telt el, amikor az alapkezelő felhívta befektetői figyelmét, hogy július 1-jével át kívánja adni az alap menedzselését a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek. Erre azért volt szükség, mert a törvény szerint egy zártkörű befektetési alap kezelését ugyan át lehet adni egy másik cégnek a felügyelet – vagyis az MNB – előzetes engedélye nélkül is, de csak akkor, ha abba a befektetési jegyek tulajdonosainak 75 százaléka beleegyezik. Ez meg is történt, így az Arezzo alig két hónappal a jegybanki engedély megszerzését követően, július 15-én átkerült a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez.
Nem ez volt az első biznisze a két alapkezelőnek. Idén februárban például a Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap járta be ugyanezt az utat, azaz került át a Capstone-tól a Quartz-hoz. A Garda 2019 novemberében annak kapcsán került a hírekbe, hogy a portfoliójába került a Seven House Ingatlanhasznosító Kft., amelyet addig az az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. birtokolt. Ez az a cég, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most már csak egyetlen alapítványának a vagyonát kezeli.
Annak, hogy a mostani esetet taglaljuk, a szereplők személye az oka. A Capstone tulajdonosa a Földvári és fia Tanácsadó Kft., amelyben minősített többségi befolyással rendelkezik az a Földvári Gábor, akinek a neve leginkább a letelepedésikötvény-bizniszből ismert, ő az egyik, ciprusi illetőségű közvetítő cégének, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Amúgy tőzsdei körökben ismert magánbefektető, korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult.
A Quartz tulajdonosa pedig az Origo internetes portált alapított Száraz István, aki baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival. A Quartz által kezelt egyik alap, az Uncia Magántőkealap legismertebb befektetése az MKB Bank közel 33 százalékos részvénycsomagja. Ez tavaly augusztusban került az Uncia Magántőkealaphoz, azáltal, hogy az a közvetett tulajdonába vonta a Bankonzult Finance Zrt.-t (melyet 2019 novemberében át is keresztelt Uncia Finance Zrt.-re).
S hogy miért került át az MNB-engedély megszerzését követően ily rövid idő alatt az Arezzo Magántőkealap a Capstone-tól a Quartzhoz? Ennek oka prózai – közölte lapunk érdeklődésére Földvári Gábor. Nevezetesen, több mint 100 millió eurónyi tőkét sikerült összegyűjteniük, s mivel a Capstone csak legfeljebb 100 millió eurót kezelhet, kénytelen volt keresni olyan céget, amelynek a mandátuma e törvényi küszöb feletti értékre szól. Földvári tájékoztatása szerint több ilyen alapkezelőtől is kértek ajánlatot arra, mennyiért veszik át az Arezzo kezelését, s végül a Quartz lett a befutó.
S hogy kik állnak az Arezzo mögött, azt nem lehet tudni, mivel ez – mint már említettük – egy magántőkealap, amely jellegénél fogva nem köteles nyilvánosságra hozni a befektetői kilétét, azt kizárólag az MNB-vel kell közölnie. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-magantokealappal-gyarapodott-a-matolcsy-fiuk-baratjanak-cegbirodalma.html | https://web.archive.org/web/20220531114657/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-magantokealappal-gyarapodott-a-matolcsy-fiuk-baratjanak-cegbirodalma.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-hizott-az-origo-volt-tulajdonosanak-cegbirodalma | mfor.hu | hungarian-news | 2020-08-29 22:55:00 | [
"Földvári Gábor",
"Száraz István"
] | [
"Arezzo Magántőkealap",
"Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Földvári és fia tanácsadó Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Seven House Ingatlanhasznosító Kft.",
"Uncia Magántőkealap"
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz",
"MNB alapítványok"
] |
54,314 | Bő egymilliárd forint és kaszinós cég az új honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában | Három vagyonos minisztert próbál ki Orbán Viktor ebben a ciklusban. Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton is tetemes megtakarításokról számolt be az első vagyonnyilatkozatában, amit csak a megkeresésünk után tettek közzé. A honvédelmi miniszter kaszinókban érdekelt, a kulturális és innovációs miniszter könyvet írt Amerikáról, a gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Mol felügyelőbizottsági tagjaként keres mellékest. | Kinevezésük után harminc napjuk volt a minisztereknek és államtitkároknak, hogy megírják a vagyonnyilatkozatukat. A határidő lassan két hete lejárt, ám a dokumentumok keddig nem kerültek fel a kormány honlapjára.
Kedd délelőtt a Miniszterelnökség sajtóosztályánál érdeklődtünk, hogy mindenki eleget tett-e a törvényi kötelezettségének, és mi az oka, hogy máig nem jelentek meg a vagyonnyilatkozatok a kormányzati portálon. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, alig pár órával a levelünk elküldése után azonban elkezdték sorra feltölteni a dokumentumokat.
Azoknak a minisztereknek és államtitkároknak, akik egyúttal parlamenti képviselők is, már május végén nyilatkozniuk kellett. Három új miniszter (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyoni helyzetét azonban csak most ismerheti meg a nyilvánosság.
Négy cége maradt Szalay-Bobrovniczkynek
Nyolc ingatlana, Lexusa, több mint egy milliárd forintnyi megtakarítása, kaszinói és zsíros céges érdekeltségei vannak Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. Kinevezése előtt azt ígérte a honvédelmi miniszter, hogy mindenben a jogszabályok szerint jár el, és megszünteti a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenséget. Azóta megvált a csehországi repülőgyártó cégétől és a vagongyártó vállalkozásától is, mindkettő Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe került.
Június végére még négy cégben maradt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky – derült ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének friss vagyonnyilatkozatából. A legértékesebb közülük a London Capital Kft. Ezzel a céggel vásárolta be magát abba a Garancsi Istvánnal közös vállalkozásba, amellyel öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől.
Az üzletet 19,4 milliárd forintért szerezték meg, amihez 10,5 milliárd forintot kaptak az államtól a jegybank kedvezményes hitelprogramjából, a maradék 9,487 milliárdot pedig a két vállalkozó egy-egy cége hitelezte meg. A kaszinók koncessziója csak 2024-ig szólt volna, ám 2021 őszén a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 2056-ig meghosszabbította az engedélyüket úgy, hogy ehhez még pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás.
A London Capital Zrt. jól tejelt tavaly, 1,624 milliárd forintos osztalékot tudott kivenni a honvédelmi miniszter.
Százszázalékos tulajdonosa emellett a VBPS Ingatlanforgalmazó és -hasznosító Kft.-nek, amely főtevékenysége szerint ingatlan-adásvétellel foglalkozik, ám a korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem volt nagy bevétele. Az Mfor.hu cikke szerint 65,89 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2021-et, és egyedüli tulajdonosként 49 millió forint osztalékot vett ki Szalay-Bobrovniczky. Tavaly júniusban alapította a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Új Clinic Zrt.-t, amelynek az első évben még nem volt árbevétele, csupán 21,6 millió forintos veszteséget termelt.
Ma már csak 3 százaléknyi tulajdonrésze maradt a honvédelmi miniszternek a magyar kormánnyal szimpatizáló V4NA nevű nemzetközi hírügynökség kiadójában. A V4NA Ltd.-t 2019-ben alapította, majd a Válasz Online cikke szerint előbb Habony Árpád cége vásárolta be magát, majd nem sokkal később már a New Wave Media Group Kft. lett a cég többségi tulajdonosa, és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak csupán jelképes, 3 százalékos tulajdonrésze maradt.
A céges érdekeltségei mellett érdemes rápillantani az új honvédelmi miniszter megtakarításaira is:
1,067 milliárd forintja van a bankszámláján,
86,57 millió forintnak megfelelő összeget tart a devizaszámláján, és
53 millió forintja van értékpapírokban.
Frissítés 21:05-kor: Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy 1,67 milliárd forint van a honvédelmi miniszter számláján. 1,067 milliárdot írt a vagyonnyilatkozatában. A javítás után a cikk címét is átírtuk.
Mindemellett valószínűleg nem kell izgulnia amiatt, hogy 58,98 milliós hiteltartozása van még a bank felé.
A miniszter ingatlanportfóliója is figyelemre méltó. Felerészben tulajdonosa egy 102 négyzetméteres és egy 85 négyzetméteres XII. kerületi társasházi lakásnak, de ugyanabban a kerületben van egy 74 négyzetméteres lakása is. Ajándékba kapott Badacsonytomajon egy házat szőlővel és udvarral. A Fejér megyei Tabajdon pedig 2015-ben vett egy több mint 1 hektáros telket, 3 hektárnyi erdőt és egy másik, 4,25 hektáros erdőt is. Gyulakeszin egy 0,67 hektáros szőlőnek és legelőnek a tulajdonosa negyedrészben.
Csák János motorral jár, és könyvet írt Amerikáról
A nyáron akár össze is futhat a honvédelmi miniszterrel Csák János a Balatonnál. A kulturális és innovációs miniszternek Badacsonytomajon és Szigligeten is van egy-egy nyaralója. Mindkettőnek felerészben a tulajdonosa, akárcsak a 400 négyzetméteres III. kerületi háznak és az idén vásárolt 193 négyzetméteres III. kerületi háznak.
Csák garázsában két motor parkol, autó nincs is a nevén. Az biztos, hogy ő sem a pénzért vállalta a miniszteri posztot: 71 millió forint megtakarítása van állampapírokban, és 90 milliót tart más értékpapírokban. A bankszámláján 8 millió forintot és 25,5 ezer eurót tart vagyonnyilatkozata szerint.
Két nap múlva jelenik meg a kulturális és innovációs miniszter új könyve, amit az MCC ad ki. Az amerikai géniusz című könyvében Csák „az Amerika teljesítménye mögött rejlő állandó és maradandó szellemi jelenséget és lelki örökséget, az amerikai géniusz mibenlétét és történetét vizsgálja” a fülszöveg szerint. A könyv megírásáért egyszeri, 372 ezer forintos díjat kapott az MCC kiadójától.
Csák korábban a legnagyobb magyarországi cégeknél (Matáv, Mol-csoport, T-Mobile, Richter) töltött be vezető pozíciókat, de a Design Terminal és a Brain Bar tulajdonosa is volt. Az elmúlt években sorra megvált érdekeltségeitől, és egyedül a családi cégében, az üzletvitellel és könyvkiadással is foglalkozó Mobilnet Kft.-ben maradt tulajdonos. A feleségével közös cég 13,49 millió forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet.
Nagy Márton több mint 200 millió forintot tett félre a válságra
Nagyon sok pénz maradt az embereknél a járványidőszakban Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter ezt pár nappal a kinevezése után, a kormányinfón mondta, ahol a különadók részleteit ismertették.
Nagy valóban nem panaszkodhat, friss vagyonnyilatkozata szerint tetemes, 190 millió forintos megtakarítása van különböző értékpapírokban és biztosításokban. Ezenfelül 3 millió forint készpénzről vallott, míg a bankban 8 millió forintot és 10 ezer eurót tart, több mint félmillió forintja pedig önkéntes nyugdíjpénztárban van.
Miniszterként havi bruttó 5 millió forintot keres, emellett
havonta 4 ezer eurót kap a Mol felügyelőbizottsági tagjaként, ami a keddi, történelmi árfolyammal számolva nagyjából 1,63 milliós bevételt jelent.
A gazdaságfejlesztési miniszternek a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres lakása, a XII. kerületben pedig egy 39 négyzetméteres lakásnak és egy 5 négyzetméteres tárolónak a tulajdonosa 3/10-ed részben tavaly óta. | https://telex.hu/belfold/2022/07/05/vagyonnyilatkozatok-szalay-bobrovniczky-kristof-csak-janos-nagy-marton | https://web.archive.org/web/20230204033643/https://telex.hu/belfold/2022/07/05/vagyonnyilatkozatok-szalay-bobrovniczky-kristof-csak-janos-nagy-marton | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bo-egymilliard-forint-es-kaszinos-ceg-az-uj-honvedelmi-miniszter-vagyonnyilatkozataban | Telex | hungarian-news | 2022-07-05 10:11:00 | [
"Csák János",
"Nagy Márton",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"London Capital Zrt."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"szerencsejáték"
] | [] |
54,315 | Tiborcz István beszállt a Waberer’sbe | Egyre szélesebb a miniszterelnök vejének üzleti portfóliója, az ingatlanok és szállodák mellé előbb a pénzügyi szektorból vett érdekeltségeket (Gránit Bank, Diófa Alapkezelő), most pedig a szállítmányozásból. Igaz egy kicsit ez is pénzügy, mert a Waberer’snek van egy biztosítója is. | A Waberer’s International Nyrt. pénteken bejelentette a tőzsdén, hogy a BDPST Equity Zrt.-től kapott értesítés alapján a Waberer’s részvényeket birtokló MHB Optimum Zrt. tulajdonosa megváltozott – lefordítjuk: a Waberer’sben eddig 21 százaléka volt egy Mike Ferenc nevű üzletembernek, most 21 százaléka lesz egy Tiborcz István nevű üzletembernek, vagyis Orbán Viktor vejének.
Legalábbis ez a rövid közlemény jelent meg pénteken, tőzsdezárás után, ami klasszikusan az az időzítés, amikor esélye sincs a piacnak lereagálnia a bejelentést, vagy a gazdasági újságírónak egy kis figyelmet kicsikarnia, hiszen az első hétvégi pillanatok még a hűvös időben sem tőzsdei hírek értékelésével telnek, hát még a tomboló kánikula idején.
Az ügy előzményeiről korábban itt és itt írtunk.
Merre tovább?
A közleményből az nem derül ki, hogy mindez miként befolyásolja a Waberer’s International Nyrt. irányítását, vagyis Tiborcz István kér-e igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságot, miként fog együttműködni a további nagytulajdonosokkal, Jellinek Dániellel (Trevelin Holding Zrt.), valamint Wáberer Györggyel (High Yield Vagyonkezelő Zrt.), illetve kívánja-e növelni a tulajdonrészét.
A tőzsdei bejelentés után nem sokkal a BDPST is kiadott egy közleményt, eszerint a társaság a Waberer’s International Nyrt. további nagytulajdonosaival, a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Trevelin Holding Zrt.-vel és a Geraldton Invest Zrt.-vel, valamint a Wáberer György érdekeltségébe tartozó High Yield Vagyonkezelő Zrt.-vel összehangoltan eljáró személyekként nyilvános vételi ajánlatot tesznek a részvényesek számára.
Mint sokan tudják, a Waberer’s International Nyrt. egy tőzsdei szállítmányozási cég, a részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában kereskednek. A Waberer’s éppen öt éve van a tőzsdén, ami nem volt nagy siker, évenként átlagosan 19 százalékkal zuhant eddig a jegyzés, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elmúlt időszakban a 2020-as mélyponthoz képest már nagyon sokat drágult a papír.
A Waberer’s International Nyrt. konszolidált árbevétele és nyeresége ugyanis az elmúlt években szépen nőtt, nehéz évek után talált magára a cég.
Pénzügyi láb
A csoport tagja emellett a Wáberer Hungária Biztosító is. Hogy Tiborcz Istvánnak pontosan mi tetszett meg a cégben, nem tudjuk, hiszen a kamionos főtevékenység mellett számára ez a biztosító azért lehetett különösen érdekes, mert a Gránit Bank és a Diófa Alapkezelő révén a miniszterelnök vejének volt már banki és vagyonkezelői érdekeltsége, amihez egy biztosítói csomag passzolhat.
Ha pedig jobban visszanézünk az időben, a logisztikai Waberer’s International Nyrt. korábban sokáig a névadó Wáberer György főtulajdonában volt, majd fokozatosan többségbe került a londoni Mid Europa Partners LLP. A Mid Europe kiszállási szándéka egy idő után már ismert volt, végül az Indotek futott be, amikor a jól ismert Rothschild&Co. társaság megszervezte az eladást.
Akkor állítólag sokan érdeklődtek, így a Szemerey család, Révész Bálint cége, a Révész-Trans Kft., Illés Tamás, aki egy kisebb hazai szállítmányozó csoport tulajdonosa, a névadó Wáberer György, illetve a CEE Equity Partners, egy lengyel központú, kínai hátterű alap, de végül akkor az Indotek futott be, majd nem sokkal később Wáberer György is visszaszállt a cégbe.
Volt honnan fejlődni
A cég ekkor elég rossz állapotban volt. A társaság sokáig úgy működött, mint egy nyugat-európai „kamiontaxi”, bárhová le lehet foglalni őket, és a cég már szaladt is az áruval, és relatíve olcsó munkaerejével jövedelmezően működött.
Aztán a román, bolgár, török kamionosak még jobb árakat adtak, ráadásul a nyugati sofőrök Európa-szerte elérték, hogy az adott országban ne lehessen alacsonyabb bért fizetni a keletieknek, mint a helyieknek, vagyis Franciaországban a magyar kamionsofőrnek is francia bért kellett fizetni. A cég új vezetése érezte, hogy váltani kell, új lízingmegállapodásokat kötött, és már inkább frekventált célútvonalakat erőltetett, amivel valóban jobb hatékonyságot ért el.
A Waberer’s nemzetközi üzletága egy ideig kifejezetten veszteséges volt, egy lengyel akvizíciós célpontról pedig kiderült, hogy az eladók csúnyán átverték a vevőt, a Waberer’s utólag pert is indított. Mindezen nem volt könnyű túllendülni, de az elmúlt két üzleti év erősebb volt.
Az eladó
A most kiszálló befektető, Mike Ferenc korábban azt mondta a Telexnek, hogy hosszú távú befektetésként tekint a szállítmányozási cégre.
Az üzletember több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik tőkebefektetési, illetve banki finanszírozási területen. Portfóliójába tartozik a gyújtógyertyákat előállító Bakony Ipari Kerámia Kft., illetve a szereléstechnikával és automatizálással foglalkozó Flexmont Kft. Emellett tulajdonosa és ügyvezetője a Sonten Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Kft.-nek is.
Jó állami kapcsolatok
Azt már eddig is lehetett látni, hogy a cég mostanában nem fekszik rosszul a kormányzatnál. A társaság 2022. június 29-én jelentette be, hogy a Waberer’s Csoport által megvalósítani tervezett 19 milliárd forintnyi két beruházás közül a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Zrt.-n keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) támogatja a cég ecseri raktár-logisztikai központ fejlesztését. A lehetséges legmagasabb támogatás összege 6,07 milliárd forint. A regionális szolgáltató központ fejlesztéséhez – a kormány támogató döntése esetén – 389,6 millió forint támogatás nyújtható.
A Waberer’s nemrég azt is közölte, hogy az állami Magyar Postával közös vállalatot hoz létre teljes körű csomaglogisztikai szolgáltatás biztosítására. Barna Zsolt, a Waberer’s International Nyrt. és Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója elmondták, hogy az indulásához szükséges forrást a felek apportként, illetve tagi kölcsönként biztosítják a közös vállalat részére.
Az új tulajdonosi kör
A mostani tulajdonosi kör alighanem ismeri egymást. Legalábbis Jellinek Dániel és az Indotek kapcsán mindig felmerül, hogy milyen sokrétű kapcsolatban áll a politikaközeli üzletemberekkel (Mészáros Lőrinccel, Tiborcz Istvánnal és másokkal).
Jellinek ez ellen tiltakozni szokott,
– mondta korábban a Telexnek.
Mindenesetre itt egy újabb üzlet, amelyben Jellinek és Tiborcz cégtársak lesznek, immár egyszerre, míg korábban inkább adásvételek két oldalán álltak. | https://telex.hu/gazdasag/2022/07/01/tiborcz-istvan-beszallt-a-waberers-be | https://web.archive.org/web/20230321013417/https://telex.hu/gazdasag/2022/07/01/tiborcz-istvan-beszallt-a-waberers-be | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-beszallt-a-wabererrsbe | Telex | hungarian-news | 2022-07-01 10:20:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Tiborcz István",
"Wáberer György"
] | [
"BDPST Group",
"MHB",
"Waberer’s International Nyrt."
] | [] | [
"rokonok",
"tőzsde"
] | [] |
54,316 | Focisták cirkuszlátogatására volt támogatás, az Átriumnak nem jutott | „Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan” – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti. | „Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan” – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti.
„Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a következő hetekben az Átrium utolsó előadásait láthatják, akik jegyet váltottak rá. Az utolsó Az Őrült Nők Ketrecét, az utolsó Igenist, az utolsó Isteni végjátékot... és így tovább. Nem tudjuk tovább tartani a színházat” – írták csütörtökön a Facebookon. Zsedényi pedig a Telexnek azt mondta, színházi háttérdolgozókat bocsátottak el, hangosítókat, szervezőket, olyan embereket, akik miatt működött az Átrium, olyan embereket,
„akiknek egészen biztosan színházban van a helyük, és ők ráadásul az Átriumban szerettek volna dolgozni”.
Az Átrium azért nem jut pénzhez, mert a kulturális taotámogatások 2018 végi kivezetése után elindított, úgynevezett többlettámogatási rendszerben egyszerűen nem bírálják el a beadott kérelmeiket. „A többlettámogatási rendszerben nem pályázatok vannak, hanem kérelmek” – magyarázta Zsedényi. „Ez azért fontos különbség, mert a pályázatoknak általában ellenőrizhető elbírálási rendszere van, a többlettámogatási rendszernek viszont nincsen, illetve ezeknek a kérelmeknek nincsen elbírálási határideje sem.”
A független színház 2021 novemberében adott be támogatási kérelmet a kormányzathoz, ez az, amit azóta, azaz 8 hónapja nem bíráltak el.
Zsedényi szerint a független színházak egy köre, amibe az Átrium is tartozik, látványosan kimaradt a támogatásból, miközben a kormány más magánszínházaknak, például a Turay Ida Színháznak vagy a Játékszínnek jelentős forrást juttatott. Eszerint tehát a kormány is tisztában van azzal, hogy ezeknek az intézményeknek szükségük van erre a pénzre.
A többlettámogatási rendszerben 2021 novembere óta 12 milliárd forintot osztott szét az állam, és bár az Átriumnak nem jutott, kapott belőle például 300 milliót Eszenyi Enikő bizalmasa egy korábban nem létező, csengeri művészeti fesztiválra. Sőt: a támogatásból ráadásul nem is kizárólag előadóművészeti szervezeteket támogattak, sportegyesületeknek is folyósítottak 45 millió forintot a Mező Ferenc Program támogatására, ami arról szól, hogy
különböző sportágak akadémistái operába, balettre vagy cirkuszba járjanak.
De az Átriumot és a többlettámogatási rendszerből kihagyott többi független színházat máshol is fogja a kormányzat. Hiába nyert az Átrium 17 millió forint működési támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, azóta sem tudták aláírni az ehhez szükséges szerződéseket. Zsedényi szerint azért, mert az NKA-nál nem tudják, kinek kellene aláírnia a papírokat.
„Az államnak láthatóan nem akarózik támogatnia az olyan műhelyeket, amelyekre nincs ráhatása”
– írta egy korábbi közleményében az Átrium. Önkormányzati forrásaink szerint az I. és a II. kerület, valamint a főváros ellenzéki vezetése dolgozik azon, hogy valamilyen módon mentőövet dobjanak az Átriumnak. A színház maga is kért támogatást az önkormányzatoktól, az I. kerületben azonban néhány napja zátonyra futott a kezdeményezés a kormánypárti képviselők és szövetségeseik ellenállása miatt. A kormánypártiak azt kifogásolták, hogy az Átriumban „érzékenyítő foglalkozásokat tartanak” gimnazistáknak.
Úgy tudjuk, a fideszes önkormányzati képviselők a II. kerületben is azon vannak, hogy a kerület ne segíthesse ki az Átriumot, de ennek ellenére a két ellenzéki vezetésű kerület és a Fővárosi Önkormányzat már dolgozik valamilyen áthidaló megoldáson. Mindenesetre sokatmondó, hogy a kormánypárt budai Facebook-oldalán egyenesen üdvözölték az Átrium bezárását jósló hírt, méghozzá azzal a szöveggel:
„Nem fogjuk támogatni, hogy a kerületi középiskolásoknak és gimnazistáknak szánt, a színház által »érzékenyítőnek« nevezett programokat más helyi intézményekben tovább vigyék!
Ezzel szemben Berg Dániel, a II. kerület momentumos alpolgármestere a Facebookon azt írta:
„Lehetőségeinkhez mérten most is mindent meg fogunk tenni azért, hogy az Átrium megmeneküljön, együttműködve kerületi és fővárosi szinten. De azt is látnunk kell sajnos, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök és források csak eseti »tűzoltásra« alkalmasak, különösen a járvány által okozott nehézségek fényében. Intézményes, hosszú távú megoldásokat – ideális esetben – csak a kormánnyal és egyéb központi szervekkel együttműködve találhatunk.” | https://telex.hu/belfold/2022/07/01/atrium-fovaros-tao-tamogatas-szinhaz | https://web.archive.org/web/20220703043320/https://telex.hu/belfold/2022/07/01/atrium-fovaros-tao-tamogatas-szinhaz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/focistak-cirkuszlatogatasara-volt-tamogatas-az-atriumnak-nem-jutott | Telex | hungarian-news | 2022-07-01 10:47:00 | [] | [
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)"
] | [] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
54,317 | Libri-Bookline: a NER-rel szemben néha a kétharmad is kevés | A Libri-Bookline Zrt. a magyar könyvpiac meghatározó szereplőjeként (kiadói csoportként és kereskedőként is) rendkívül sikeres évet zárt. Ám a két meghatározó tulajdonos, Balogh Ákos és a cégbe nemrég beszállt Mathias Corvinus Collegium (MCC) két fordulóban sem tudott dűlőre jutni az osztalék mértékéről. Így hosszú évek után először, most a cég nem fizet osztalékot. | A Mathias Corvinus Collegium 5,4 milliárd (adófizetőktől származó) forintért megszerezte a Libri-Bookline Zrt. közel harmadát. Ám a tavaly méretes veszteséget generáló tehetséggondozó egy ekkora befektetés után valamiért mintha nem szeretne osztalékjövedelmet realizálni, hiszen éppen ő ellenezte a többi tulajdonos által támogatott osztalékfizetést.
Mi történik itt? Ebben a kérdésben jelent meg a régi és új tulajdonosok közötti konfliktus? Nem egy irányba tolják a szekeret?
Megkérdeztük az MCC-t az osztalékkal kapcsolatos álláspontjukról. Valentinyi Pál, a tulajdonos képviselője így indokolt:
„Stratégiai döntésünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Libri-Bookline Zrt. kapcsán a felelős gazdálkodói viselkedés az osztalék kifizetése helyett a tartalék képzése lehet. A Librinek fel kell készülnie a következő időszakra: növekvő nyersanyagárak, infláció, gazdasági kihívások állnak előttünk. Az ilyen környezetben is meg kell teremteni a biztos alapot ahhoz, hogy a könyvkiadás és -árusítás, a Libri működése és alkalmazottainak munkahelye kiszámítható maradjon.”
Az érvekkel aligha lehet vitatkozni, a többi tulajdonos valamiért mégis máshogy látta a helyzetet, megpróbáltunk rájönni, miért.
Spéderék helyett MCC
A tőzsdét is megjárt Libri-Bookline sokáig két toplistás milliárdos, Balogh Ákos és Spéder Zoltán közös irányítása alatt állt, de voltak más tulajdonosai is. 2020 végén Spéder és egy hozzá közel álló kisebb tulajdonos kiszállt a cégből, és eladták a részesedésüket.
Nagyon jó árat kaphattak, hiszen ha az MCC által kifizetett összeget elosztjuk a megszerzett részvényszámmal, akkor nagyságrendileg részvényenként 3600 forint jön ki. A Libri-Bookline fő tulajdonosai ezek után jelenleg:
Balogh Ákos (az SQ Invest Kft.-n keresztül 67,48 százalékkal); és
az MCC (az MCC Liber Invest Kft. cégen és az általa tulajdonolt Axialis Holding Zrt.-n keresztül 30,9 százalékkal).
Utóbbi pakett összesen nagyjából 1,517 millió részvény.
Vétójog
Információink szerint az MCC a spéderes időkből megörökölhette azt a szerződést is, amellyel kisebbségi tulajdonosként vétójoga van bizonyos kérdésekben. Azaz csak háromnegyedes többséggel lehet dönteni olyan lényeges üzletpolitikai kérdésekben, mint az osztalékfizetés, vagy például a cégvásárlások (akvizíciók).
A cégbírósági anyagok és az MCC oldalára feltöltött dokumentumok alapján a következő kép rajzolódik ki:
Az első, 2022. május 25-i közgyűlést az osztalékfizetési napirendi pontnál a részvényesek felfüggesztették, ezért a második, június 22-i, folytatólagos közgyűlésnek kellett volna döntenie a témában.
Ám ez ekkor sem sikerült. Hiába szavazta meg ugyanis a részvényesek közel 69 százaléka a részvényenként 163 forintos osztalék kifizetéséről szóló javaslatot, azt a kisebbségi tulajdonos MCC ellenállása miatt nem sikerült elfogadtatni, hiszen nem jött össze az e napirendi pontban előírt háromnegyedes többség.
Forrás lett volna rá
Több mint 240 millió forint osztalék az MCC mércéje szerint nem gigantikus összeg, de a többi tulajdonos szerint az osztalék mindenkinek jól jött volna, a Libri részéről pedig bőven „belefért” volna.
A Libri mérlege alapján ugyanis a cég eredménytartaléka 2021. december 31-én 4,76 milliárd forint volt. A tervezett 800 milliós összesített osztalék így csak az eredménytartalék hatodának kifizetését jelentette volna.
Ráadásul, ha kívülről nézzük, ez az összeg már csak azért is jól jött volna az MCC-nek, mert – mint a HVG cikke írja – bár beszámolója alapján az MCC tavaly 11,986 milliárd forint osztalékbevételt ért el, még azzal együtt is 8,752 milliárd forint veszteséget termelt.
Információink szerint a közgyűlésen és a cégvezetővel folytatott többkörös tárgyalások során is az MCC akvizíciós tervekkel és általános tartalékolással indokolta az osztalék visszatartását.
Az alapítvány ugyanakkor nem általában látta ennyire nehéznek a gazdasági helyzetet, hiszen nem volt ellenvetése, amikor a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. osztalékát kellett megszavazni a két cég közgyűlésén. Előbbitől 24,5 milliárd, az utóbbitól pedig 4,2 milliárd forint áramlik majd be az MCC kasszájába, vagyis a 2022-es gazdálkodás még jóval erősebb, majdnem tripla osztalékbevétellel leírható pozícióból indul.
De akkor mégis miért?
A Libri-Bookline működése egyébként gazdaságilag sikeresnek látszik. 2021-ben csoportszinten a Libri-Bookline Zrt. 28,8 milliárd forint árbevételt ért el (ez 12,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest) és hajszál híján 2 milliárd forint (pontosan, 1,99 milliárd forint) profitot realizált, ami 26,7 százalékos növekedés.
Mi azt hallottuk, hogy egyelőre a 2022-es év is ígéretesnek tűnik, igaz, a könyvpiac jelentős szezonalitást mutat, az év utolsó negyedévben bonyolódik le a forgalom oroszlánrésze, a jó vagy rossz karácsonyi szezon meghatározó.
Annak, hogy az MCC miért ellenzi az osztalékfizetést, ezer és egy oka lehet, mindenesetre akadt, aki a hivatalos magyarázat mellett úgy értékelte nekünk a helyzetet, hogy talán az MCC-nek további részesedésnövelési tervei vannak. | https://telex.hu/gazdasag/2022/07/06/feszultseg-a-libri-bookline-tulajdonosai-kozott-a-ner-rel-szemben-neha-a-2-3-is-keves | https://web.archive.org/web/20230202141554/https://telex.hu/gazdasag/2022/07/06/feszultseg-a-libri-bookline-tulajdonosai-kozott-a-ner-rel-szemben-neha-a-2-3-is-keves | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/libri-bookline-a-ner-rel-szemben-neha-a-ketharmad-is-keves | Telex | hungarian-news | 2022-07-06 10:56:47 | [] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MCC Liber Invest Kft."
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"könyvkiadás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,318 | 350 millió forint tűnt el a hugyagi önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség | Szociális bérlakások építésére és felújítására, illetve helyi fejlesztésekre, például óvodafelújításra nyerték a pénzt, ám ezekből szinte semmi sem valósult meg. Az alpolgármester szerint a pénz egyszerűen elment működésre. A korábbi polgármester lemondott. | Sajnos nemsokára leszakad a plafon és az a probléma, hogy öt gyerek van, életveszélyes házat kaptunk meg
– mondja Makula Árpád, aki családjával egy omladozó önkormányzati épületben lakik a Nógrád megyei Hugyagon. Pályázati pénzből újították volna fel otthonukat, több hasonló állapotú házzal együtt.
Összkomfortos házat ígértek már három éve, és még mindig így állunk, a ház még mindig nincs felújítva. Az ablakok, ajtók majdnem kiesnek, szigetelés nincs
– mondja a pórul járt férfi. A falu 194 millió forint uniós támogatást nyert szociális lakások felújítására és újak építésére, a pénzt viszont másra költötték.
További 158 milliót nyert játszóterek és kultúrház kialakítására, illetve a helyi óvoda konyhájának felújítására a település – mondja Lovas Ilona helyi önkormányzati képviselő. Ebből sem valósult meg semmi, ezért a minisztérium arra kötelezte a falut, hogy mind a 350 millió forintot fizesse vissza. Ezt nem tudják megtenni, mert a pénznek nyoma veszett.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az RTL Híradóval közölte, hogy hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást, az uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtették a szükséges intézkedéseket.
Bodor Gábor, Hugyag alpolgármestere szerint az alulfinanszírozott önkormányzat egyszerűen elköltötte a pályázati pénzt a saját működésére. A korábbi polgármester lemondott, a helyiek szerint külföldre távozott. Kerestük, de nem akart nyilatkozni. Vasárnap időközi polgármester-választást tartanak a településen. | https://rtl.hu/hirado/2022/07/02/hugyag-unios-penz-hutlen-kezeles | https://web.archive.org/web/20221205085224/https://rtl.hu/hirado/2022/07/02/hugyag-unios-penz-hutlen-kezeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/350-millio-forint-tunt-el-a-hugyagi-onkormanyzatnal-nyomoz-a-rendorseg | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-07-02 11:22:00 | [] | [] | [
"Hugyag",
"Nógrád megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,319 | A PTE rektora és egy államtitkár is tárgyalt Zaid Naffával Pécsett | A sajtóval egyelőre nem közölt, de hivatalos pénteki látogatásról kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőjét és az ITM államtitkárát, a PTE volt rektorát is. Egy, a legfinomnabban is szólva ellentmondásos jordán üzletember, Zaid Naffa járt és tárgyalt ugyanis Pécsett. | A sajtóval egyelőre nem közölt, de hivatalos pénteki látogatásról kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőjét és az ITM államtitkárát, a PTE volt rektorát is. Egy, a legfinomnabban is szólva ellentmondásos jordán üzletember, Zaid Naffa járt és tárgyalt ugyanis Pécsett.
Zaid Naffa jordán üzletember neve az újságolvasók többségének szerintünk ismerős lehet, vagy azonnal beugorhat, hogy ki is ő, de lehetnek olyanok is, akik örülni fognak, ha rögtön az elején leírunk róla néhány dolgot.
Az 54 éves Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja. Orbán Viktor és köre rajta keresztül ismerhette meg a több országban terrorizmus finanszírozásáért, banki csalásért és nukleáris technológiával való visszaélésért körözött Ghaith Pharaont. Sokszor emlegetik a sajtóban Orbán Viktor kedvenc arab üzletembereként, illetve kedvenc konzuljaként is.
Zaid Naffa a nyolcvanas években érkezett Magyarországra, azóta itt tartózkodik, azaz évtizedek óta él Magyarországon. Ő a magyar-jordán üzleti kapcsolatok egyik kulcsembere. Nem csak, hogy ismerte a kezdetben csupán egy, Magyarországon üzletelő szaudi milliárdosként megismert Gaith Pharaont, de üzleti kapcsolatban is álltak. Az azóta elhunyt Gaith Pharaon Magyarországra érkezését is Zaid Naffa segítette állítólag, sőt egy alkalommal Pharaon eltartói nyilatkozatot is bemutatott, mondván Naffa viseli az ő gondját, miközben Pharaont az FBI és az Interpol is körözte. Mindeközben Naffa 2003 óta tiszteletbeli konzulja Jordániának Magyarországon.
A mostanság üzleti ügyeit tekintve leginkább ingatlanberuházásairól elhíresült Naffa a fentiek ellenére megbukott a TEK nemzetbiztonsági átvilágításon (aka. terrorátvilágítás), amelyen akkor kellett keresztülmennie, amikor magyar állampolgárságért folyamodott. Lapunk úgy tudja, hogy két alkalommal is megbukott ezen az átvilágításon. Információink szerint egyetemi ügyek mellett Naffa ingatlanbefektetést is kereshetett Pécsett, és egy konkrét, nagy értékű ingatlan megvásárlásának szándéka is a városba hozhatta.
Naffa tehát befolyásos üzletember és nem csak a jordán-magyar kapcsolatokat érintően, mégis a fentiek miatt jogos kérdés, hogy akár Miseta Attila, a PTE rektora, akár Bódis József, az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára miért és milyen ügyben tárgyalt Zaid Naffával Pécsett. Sőt, a fentiek miatt már az is jogos kérdés, hogy felmerült-e, hogy Naffával nem tárgyal sem az államtitkár, sem az egyetem vezetése. El is küldtük ezeket a kérdéseket mind a PTE-nek, Miseta Attila rektornak, mind az ITM-nek, Bódis József államtitkárnak címezve.
Utóbbi helyről még nem érkezett meg a válasz, amennyiben megkapjuk, frissítjük cikkünket. Miseta Attila azonban válaszolt a PTE sajtóreferensén keresztül, azt írták, hogy
„Miseta Attila rektor úr a jordán egyetemekkel való együttműködési lehetőségekről, és a jordán hallgatókkal kapcsolatos aktuális témákról tárgyalt pénteken Naffa úrral. Természetesen amint az együttműködések érdemi fázisba lépnek, haladéktalanul beszámolunk majd a sajtónak az eredményekről. Az ominózus megbeszélésen nem vett részt államtitkár úr.”
Az ugyanakkor biztos, hogy a tiszteletbeli konzul – akit a jordán egyetemi hallgatóknak a tudomásunk szerint „illik” nagykövetnek/nagykövet úrnak szólítani – együtt ebédelt pénteken Bódis József államtitkárral és néhány pécsi jordán egyetemi hallgatóval az egyik nagy pécsi belvárosi hotel éttermében. | https://szabadpecs.hu/2020/09/megbukott-a-nemzetbiztonsagi-atvilagitason-o-mutatta-be-orbannak-gaith-pharaont-a-pte-rektora-es-egy-allamtitkar-is-targyalt-zaid-naffaval-pecsett/ | https://web.archive.org/web/20220928155835/https://szabadpecs.hu/2020/09/megbukott-a-nemzetbiztonsagi-atvilagitason-o-mutatta-be-orbannak-gaith-pharaont-a-pte-rektora-es-egy-allamtitkar-is-targyalt-zaid-naffaval-pecsett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pte-rektora-es-egy-allamtitkar-is-targyalt-zaid-naffaval-pecsett | Szabad Pécs | hungarian-news | 2020-09-17 13:32:00 | [
"Zaid Naffa"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)"
] | [
"Ázsia",
"Jordánia"
] | [
"oktatás",
"diplomácia",
"klientúra"
] | [] |
54,320 | Elhagyhatta a börtönt Mengyi Roland, a Fidesz volt parlamenti képviselője | Régi telefonszámán értük utol a Voldemort nagyúrként hírhedtté vált, bűnszövetségben elkövetett pályázati machinációk miatt elítélt volt fideszes politikust.
A 24.hu információja szerint elhagyhatta a börtönt a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi Roland. | A 24.hu információja szerint elhagyhatta a börtönt a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi Roland.
A Voldemort néven is elhíresült Mengyinek egy korrupciós ügy miatt kellett bíróság elé állnia, a 2019-ben született jogerős ítélet – súlyosítva az elsőfokú döntést – négy év letöltendő börtönbüntetést szabott ki a kormánypárti politikusra különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt. 2020. január közepén vonult be a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetbe.
A volt fideszes képviselő a kirótt négyéves büntetésből mintegy 22 hónapot töltött rács mögött. A kiszabott börtönbüntetés időtartamának a harmada jó magaviseletre tekintettel elengedhető, és ezen felül még legfeljebb 10 hónapnyi reintegrációs őrizet is adható azoknak, akiknek nem erőszakos bűncselekmény miatt kell ülniük, és öt évnél rövidebb a szabadságvesztésük. Így összességében Mengyi esetében a négyéves büntetés éppen 22 hónapra redukálható – így nemrégiben szabadulhatott.
Információnkkal kapcsolatban megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, ám onnan azt a választ kaptuk, hogy a fogvatartottak minden adata „bűnügyi személyes adatnak” minősül, ezért „a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget konkrét személyre vonatkozó válaszadásra”. Futó Barnabás ügyvéd, aki Mengyi védője volt a bírósági perben, kérdésünkre azt mondta, nincsenek információi egykori védencéről, mert megbízatása az ítélethirdetés után megszűnt.
Sikerült viszont a régi telefonszámán elérnünk magát Mengyi Rolandot, ami azt jelzi, hogy a hívás idején biztosan nem tartózkodott büntetés-végrehajtási intézetben, mert a szabályok alapján saját telefont nem használhatnak a fogvatartottak a börtönben. A rabok számára ellenőrzött körülmények közt biztosított ugyan a telefonálás lehetősége, de csak feltöltőkártyás mobillal, és kizárólag a regisztrált kapcsolattartó személyekkel beszélhetnek. Magyarán senkit nem lehet csak úgy felhívni a börtönben.
A volt parlamenti képviselő, miután megkérdeztük, hogy valóban a reintegrációs program keretében engedték-e ki Kecskemétről, annyit mondott:
Nem vagyunk olyan baráti viszonyban, hogy erről nyilatkozzak.
Majd azt közölte, hogy mivel „nagyon rég” nem képviselő, már közszereplőnek sem tekinthető, ezért azt szeretné, ha cikket sem közölnénk róla.
Hivatalos reakció és Mengyi megerősítése híján ugyanakkor az sem kizárható, hogy Mengyit éppen az évente mindössze néhány napra biztosított eltávozása idején értük utol a saját telefonján.
A jogász végzettségű Mengyi, aki 2010 és 2018 között két cikluson át volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik egyéni képviselője, azért került börtönbe, mert segítséget nyújtott volna egy több százmilliós uniós támogatás lenyúlásához, és 10 millió forintot kért azért, hogy a vele kapcsolatban álló vállalkozók nyerjenek a pályázaton. | https://24.hu/belfold/2021/12/03/mengyi-roland-fidesz-vip-borton-kiengedtek-voldemort-nagyur/ | https://web.archive.org/web/20230528072113/https://24.hu/belfold/2021/12/03/mengyi-roland-fidesz-vip-borton-kiengedtek-voldemort-nagyur/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhagyhatta-a-bortont-mengyi-roland-a-fidesz-volt-parlamenti-kepviseloje | 24.hu | hungarian-news | 2021-12-03 13:59:00 | [
"Mengyi Roland"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés"
] | [
"Mengyi Voldemort Roland"
] |
54,321 | Hivatalosan is Homlok Zsolt lett a Szombathelyi Haladás többségi tulajdonosa | Azaz Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje lett a Haladás többségi tulajdonosa, ami nem meglepő. Tavaly október végén írtuk , hogy hivatalosan Séllei Árpád, de a valójában Homlok Zsolt a Haladás labdarúgóklub új tulajdonosa, és hogy Homlok Zsolt segítségével golyózták ki a Haladás labdarúgóklubból Illés Bélát. | A Szombathelyi Haladás közleménye
Tulajdonosváltás a Szombathelyi Haladás futball klub többségi tulajdonosánál
A gazdasági stabilitás és az elkötelezett professzionális szakmai munka feltételeinek folyamatos biztosítása a cél a Szombathelyi Haladásnál, ezért tulajdonosváltásról döntöttek a futball klubot üzemeltető gazdasági társaság minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tulajdonosánál, a Haladás Marketing Kft.-nél.
Ennek, a labdarúgó klubot üzemeltető gazdasági társaságnak a tulajdonosa 2022. július 01-től Homlok Zsolt, aki így a jövőben közvetlenül tudja segíteni a szombathelyi labdarúgó klubot a kitűzött célok elérésében.
Az új tulajdonos célja a kiszámítható, átlátható,stabil gazdasági háttérrel megvalósítható építkezés . A patinás futball klub belátható időn belül a hazai bajnokság első osztályában kíván szerepelni. A stabil működés és a fejlődés érdekében további befektetők és támogatók érkezésére is számítanak a klubnál.
Séllei Árpád továbbra is a Szombathelyi Haladás Kft. ügyvezető igazgatójaként folytatja a munkát. A felkészülést Németh Szabolcs vezetőedző és Mészöly Géza szakmai vezető irányítása mellett kezdte meg a következő idényre a Haladás. Egyelőre nyolc új, motivált - többen közülük helyi kötődéssel rendelkező - játékos erősíti a csapatot, de még további játékosok érkezésével is számolnak a szezon megkezdéséig. A tulajdonos, a vezetők és a csapat egyaránt számít a szurkolók támogatására.
Azaz Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje lett a Haladás többségi tulajdonosa, ami nem meglepő. Tavaly október végén írtuk , hogy hivatalosan Séllei Árpád, de a valójában Homlok Zsolt a Haladás labdarúgóklub új tulajdonosa, és hogy Homlok Zsolt segítségével golyózták ki a Haladás labdarúgóklubból Illés Bélát.
Homlok Zsolt, pontosabban tavaly ősszel a saját tulajdonában álló a Vasútvill Kft. fizette ki a Haladásban többségi tulajdonos Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. helyett a kötelezően előírt tőkeemelést. Ami azt is jelentette, hogy az Illés Béla érdekeltségébe tartozó, az Illés Akadémiát működtető Illés Sport Alapítvány elveszítette többségi tulajdonrészét.
Séllei Árpád, Haladás Labdarúgó Kft. ügyvezetője lapunknak akkor azt mondta, "Homlok Zsolt fel fogja vállalni a nevét a Haladás tulajdonosaként, ha minden rendben megy a csapatnál"
Talán nem túlzás, ha azt írjuk, hogy Homlok Zsolt mostani színre lépése jelentheti a csapat gondjainak megszűnését. Tavaly ezt írtuk cikkünk végén: "...senki sem kritizálta Homlok Zsolt térnyerését, inkább üdvözölték, hogy tőkeerős vállalkozó érkezik a csapathoz" . | https://www.nyugat.hu/cikk/homlok_zsolt_tulajdonos_haladas_szombathely | https://web.archive.org/web/20221128012627/https://www.nyugat.hu/cikk/homlok_zsolt_tulajdonos_haladas_szombathely | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatalosan-is-homlok-zsolt-lett-a-szombathelyi-haladas-tobbsegi-tulajdonosa | nyugat.hu | hungarian-news | 2022-07-06 14:13:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Séllei Árpád"
] | [
"Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"rokonok",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
54,322 | Kártérítési pert nyert a MOL a horvát állammal szemben | Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni. Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt. | Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni.
Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt.
A washingtoni bírák szerint a Hernádiék elleni korrupciós per koronatanúja megbízhatatlan, a bizonyítékok nem elégségesek, így az elmarasztaló ítélet nem volt megalapozott.
Hat éve egy genfi bíróság is ugyanerre jutott.
Magyar idő szerint kedden este jelent meg a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID), a Világbank mellett működő nemzetközi bíróságnak az ítélete a horvát állam és a MOL közötti perben.
Ez a bírósági eljárás még 2013-ban indult, de párhuzamosan több jogi fórumon is futott az ügy. Ez a mostani ítélet alapvetően arról szól, hogy a horvát állam szerződést szegett, mert nem vette át a MOL által megvásárolt INA energetikai cég gázüzletágát, pedig ez szerepelt a privatizációs megállapodás egy kiegészítésében.
Ezért a horvát államnak komoly kártérítést kell fizetnie a MOL-nak, kamatokkal együtt mintegy 236 millió dollárt (közel 100 milliárd forintot). A horvát állam legfeljebb azzal vígasztalódhat, hogy a MOL eredetileg ennél is magasabb, 1,1 milliárd dolláros kártérítést követelt.
Ugyanakkor az ítélet igen kellemetlen a horvát igazszágszolgáltatásra nézve. A horvát állam azzal érvelt, hogy a szerződés korrupcióban fogant, és ezért nem kellett betartania. A horvát bíróság egy korábbi ítélete szerint ugyanis Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója lefizette Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt, hogy a MOL számára kedvezően módosítsák a privatizációs szerződést. E módosítások alapján a magyar székhelyű társaság egyedül gyakorolhatja a menedzsment jogokat, azaz belátása szerint nevezheti ki az INA főnökeit. Ugyanebben a körben, 2009-ben írták alá a megállapodás arról is, hogy az INA akkoriban veszteséges gázüzletágát átveszi a horvát állam. Ettől azonban a horvát kormány elállt, miközben arra kötelezte az INA-t, hogy a stratégiai gáztárolójából a piaci árnál olcsóbban adja el a gázt az állami elektromos műveknek.
A washingtoni ICSID nem fogadta el a horvátok érvelést, mert nem látta bizonyítottnak, hogy valóban korrupció történt, úgyhogy erre hivatkozva nem állhatott volna el a gázügyi megállapodástól a horvát kormány.
Ez már a második nemzetközi bíróság, amelyik nem látja megalapozottnak a horvát korrupciós vádakat ebben az ügyben. 2016-ban az ENSZ égisze alatt működő, genfi UNCITRAL nevű választottbíróság ugyanerre jutott (azt a pert a horvát állam indította a MOL ellen, míg a mostanit a MOL indította a horvát állammal szemben).
Mind a hat évvel ezelőtti genfi, mind a mostani washingtoni ítélet kitér arra, hogy a horvátországi korrupciós perben koronatanúnak számító Robert Jezic üzletember vallomása megbízhatatlan, és a horvát bírák által figyelembe vett bizonyítékok nem megalapozottak. A MOL értelmezése szerint a két nemzetközi ítélet világosan kimondja, hogy Hernádi Zsolt ártatlan.
2011-ben indult a horvátországi per
A horvát bíróságok kétszer is tárgyalták egyébként az ügyet, az első körös elmarasztaló ítéletet ugyanis a horvát alkotmánybíróság eljárási hibák miatt megsemmisítette.
A második körben az elsőfokú ítélet 2019-ben, a másodfokú tavaly született, és mindkettőben bűnösnek találták Sanadert és Hernádi Zsoltot is. Sanader (más ügyek miatt is) börtönben van Horvátországban, Hernádi Zsoltot viszont nem adta ki Magyarország, mert 2012-ben itthon már felmentették ugyanebben az ügyben, egy hazai eljárásban. Hernádi azonban továbbra sem hagyhatja el Magyarországot, mert a horvát állam nemzetközi körözést adott ki ellene, és elvben egy harmadik ország kiadhatja Zágrábnak a magyar üzletembert.
A MOL-nál azt remélik, hogy a mostani washingtoni ítélet nyomán a horvátok újra előveszik a korrupciós ügyet, és felmentik Hernádit, hiszen immár két nemzetközi bíróság is megállapította, hogy az ellene hozott horvát bírósági ítélet nem megalapozott.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Mint mondta, a mostani horvát kormány megörökölte a Mol-INA-ügyet, és az egyetlen lehetséges irányt követte: folytatja az eljárásokat és alátámasztja a horvát álláspontot.
Plenkovic az MTI szerint jelezte: kedden késő este kapták meg a döntését. Ebből azt emelte ki, hogy a washingtoni választott bíróság az eljárásban elutasította a Mol kártérítési kérelmének nagy részét, mindössze 184 millió dollárt hagyott jóvá az 1,1 milliárd dollár követelésből. Horvátországnak meg kell térítenie az eljárás költségeinek egy részét, körülbelül egymillió eurót, valamint a 184 millió dolláron felül késedelmi kamatot is kell fizetnie. A szakértőik tanulmányozzák a 216 oldalas dokumentumot, az elemzés után pedig döntenek a további lépésekről. | https://444.hu/2022/07/06/karteritesi-pert-nyert-a-mol-a-horvat-allammal-szemben | https://web.archive.org/web/20230317044732/https://444.hu/2022/07/06/karteritesi-pert-nyert-a-mol-a-horvat-allammal-szemben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/karteritesi-pert-nyert-a-mol-a-horvat-allammal-szemben | 444 | eu-news | 2022-07-06 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
54,323 | Egymilliárd forint pihen csak a bankszámláján az új honvédelmi miniszternek, akinek Lexusa is van | Nyilvános lett a kormány három új miniszterének (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyonnyilatkozata: ezekből az derül ki, hogy mindhárman igen tehetősek, de magasan a honvédelmi miniszter a leggazdagabb közülük. | Nyilvános lett a kormány három új miniszterének (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyonnyilatkozata: ezekből az derül ki, hogy mindhárman igen tehetősek, de magasan a honvédelmi miniszter a leggazdagabb közülük.
Szalay-Bobrovniczky Kristófnak ugyanis nem kevesebb, mint nyolc ingatlana, Lexusa, emellett pedig jelentős megtakarítása. Ilyen eloszlásban:
Befektetési alap 50 millió 164 ezer 697 forint
Részvény (OTP) 28 ezer forint
Kockázati életbiztosítás 2 millió 570 ezer 730 forint
Hitelintézeti számlakövetelés (például bankszámla, folyószámla, egyéb számla) 1 milliárd 67 millió 467 ezer 854 forint
Hitelintézeti számlakövetelés devizában (forintértéken) 86 millió 576 ezer 525 forint
A bankszámláján lévő egymilliárd forint mellett van még négy cége is a miniszternek. A legértékesebb közülük a London Capital Kft. Ez a cég azért fontos, mert ezzel vásárolta be magát abba a Garancsi Istvánnal közös vállalkozásba, amellyel öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől.
Szalay-Bobrovniczkynek számos ingatlanja is van. Tabajdon erdője, Badacsonytomajon háza, a XII. kerületben pedig további három ingatlanja.
Csák János kulturális és innovációs miniszternek Badacsonytomajon és Szigligeten is van egy-egy nyaralója. Ezenkívül 71 millió forint megtakarítása van állampapírokban, és 90 milliót tart más értékpapírokban. A bankszámláján 8 millió forintot és 25,5 ezer eurót tart vagyonnyilatkozata szerint.
Eközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek 190 millió forintos megtakarítása van különböző értékpapírokban és biztosításokban. A gazdaságfejlesztési miniszternek a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres, a XII. kerületben pedig egy 39 négyzetméteres lakása. | https://24.hu/belfold/2022/07/05/vagyonnyilatkozat-lexus-milliard-szalay-bobrovniczky-csak-janos-nagy-marton/ | https://web.archive.org/web/20230203030545/https://24.hu/belfold/2022/07/05/vagyonnyilatkozat-lexus-milliard-szalay-bobrovniczky-csak-janos-nagy-marton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliard-forint-pihen-csak-a-bankszamlajan-az-uj-honvedelmi-miniszternek-akinek-lexusa-is-van | 24.hu | hungarian-news | 2022-07-05 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Csák János",
"Garancsi István",
"Nagy Márton",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"London Capital Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
54,324 | Két év alatt megtérült a kaszinóbiznisz Garancsi és Szalay-Bobrovniczky közös cégének | Nincs nyoma annak, hogy a honvédelmi miniszter kiszállt volna az üzletből, már tárcavezetőként vehetett fel milliárdos osztalékot. | Megvált-e kaszinóérdekeltségétől Szalay-Bobrovniczky Kristóf? – kérdeztük a Honvédelmi Minisztériumtól, de cikkünk megírásáig nem érkezett válasz. Arra sem felelt a tárca, hogy ha nem, a miniszter mikor tervezi eladni a részesedését, illetve az eltelt bő két évben mennyi profitot hozott neki a kaszinóüzlet.
Miniszteri beiktatása kapcsán Szalay-Bobrovniczky azt mondta, megszünteti az összeférhetetlen cégérdekeltségeit, és az elmúlt napokban érkeztek is hírek arról, hogy megvált a cseh harcászati repülgépgyártóban, majd a Dunakeszi Járműjavítóban lévő érdekeltségétől. A sokmilliárd forintos repülős üzlet és az egymilliárd eurós egyiptomi vasútikocsi-szállítási projekt egyaránt Hernádi Zsolt Mol-vezér közelébe hullott. A dunakeszi cégnél új tulajként megadott Solve II Magántőkealapról legalábbis annyit tudni, hogy kezelője a Gran Private Equity Zrt., ez pedig Hernádi érdekeltsége (igaz, a magántőkealapok végső tulajdonosai kiléte pontosan nem lőhető be, azokat éppen olyan homály fedi, mint az off-shore cégekét).
Szalay-Bobrovniczky kedd este közzétett vagyonbevallása és a cégadatok alapján azonban nincs nyoma annak, hogy a kaszinóbiznisztől is elbúcsúzott volna. A néhai Andy Vajnától átvett öt fővárosi kaszinó koncessziójával rendelkező Las Vega Casino Zrt.-ben az Igazságügyi Minisztérium adatbázisának hatályos bejegyzése szerint a Garinvest Projekt Zrt. a 100 százalékos tulajdonos, e cégben pedig alapítása óta nem látszik változás: a részvényeken Garancsi István Garinvest Zrt.-je és Szalay-Bobrovniczky London Capital Zrt.-je osztozik. Ez a felállás az utolsó, a cégbíróságon június 30-án iktatott alapszabály alapján is, a részvényeken 60-40 százalékos arányban osztozik a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi és Habony Árpád bajtársa, az új honvédelmi miniszter, mivel utóbbi a vagyonnyilatkozata alapján megtartotta 100 százalékos tulajdonrészét kaszinóvásárló cégében, a London Capitalban.
Az általa termelt nyereségről sem mondott le, a vagyonkezelő cég május 26-ai alapítói határozatában tulajdonosként Szalay-Bobrovniczky így rendelkezett a nyereség kifizetéséről:
A 2021.évi beszámoló mérlegfőösszege 5 051 524 e Ft, az adózott eredménye 1 624 751 e Ft. Tulajdonos a 2021. évi adózott eredményt teljes egészében osztalék kifizetésére kívánja fordítani.
Az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult meg, aznap tett miniszteri esküt Szalay-Bobrovniczky is, ezek szerint már kormánytagként rendelkezett az 1,6 milliárdos osztalék kifizetéséről a London Capital nyeresége után. A profitot pedig az alapozta meg, hogy a London Capitalhoz 1,98 milliárd forint osztalékrészesedés folyt be 2021-ben. A mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben nem részletezik, hogy mely cégtől érkezett pénz a London Capital kasszájába, de más magyarországi érdekeltségének nincs nyoma, mint a kaszinókat átvevő Garinvest Projekt Zrt.
A London Capital mérlegbeszámolójában azt írja, az éves átlagos állományi létszáma 2021-ben 0 volt, ugyanakkor munkabérként 118 millió forint bérköltséget tüntettek fel. Azt nem részletezték, hogy mit takar a személyi jellegű kifizetés, mindenesetre a cégnél sem igazgatóságot, sem felügyelőbizottságot nem találni, a vezérigazgató, Tiszolczi Renáta az egyetlen megadott vezető.
Ami a kaszinókat illeti, hivatalosan 2020 áprilisában vette át a Garancsi-Bobrovniczky páros az év elején elhunyt Vajna kaszinóüzletét. Sosem közölték hivatalosan, mennyiért jutottak hozzá a Las Vegas Casino Zrt.-hez és ezzel az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogához. De korábbi cikkünkben a Garinvest Projekt Zrt. mérlegbeszámolójában szereplő bekerülési érték alapján azt írtuk, 19,5 milliárd forint lehetett a vételár, aminek a nagyobb részét nem saját erőből teremtették elő, hanem 10,5 milliárdot állami támogatású növekedési hitelből fizettek ki, és csak a kisebbik rész érkezett a magántulajdonosoktól. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/07/06/a-kaszinobiznisz-garancsi-szalay-bobrovniczky-osztalek/ | https://web.archive.org/web/20230928042232/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/07/06/a-kaszinobiznisz-garancsi-szalay-bobrovniczky-osztalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-alatt-megterult-a-kaszinobiznisz-garancsi-es-szalay-bobrovniczky-kozos-cegenek | 24.hu | hungarian-news | 2022-07-06 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Tiszolczi Renáta"
] | [
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Garinvest Zrt.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Las Vegas Casino Kft.",
"London Capital Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
54,325 | Hova vándorolnak a fővárosi kaszinók? | Az öt fővárosi kaszinót üzemeltető, illetve tulajdonló cég adataiban egyelőre nincs nyoma annak, hogy megvált volna részesedésétől az új honvédelmi miniszter. Az kiderül a cégbírósági dokumentumokból, hogy a május 26-i közel ötmilliárdos osztalékfizetéskor még a részvényesek közt volt a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által alapított London Capital Zrt. | "A leendő honvédelmi miniszter a jelenlegi jogszabályok szerint jár el, a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenség megszüntetése folyamatban van" - válaszolta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteri kinevezése előtt a Népszava kérdésére a Honvédelmi Minisztérium. Az azóta eltelt bő egy hónapban lassan frissültek a cégbírósági dokumentumok.
A cégbíróságon június végén közzétett, de június 17-én kelt alapítói határozatból és létesítési okiratból kiderül, hogy Szalay-Bobrovniczky teljesen kiszállt a cseh Aero Vodochody repülőgyárba bevásárló hazai befektetőcégéből. Már Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának a cége, az SI 13 Aero Zrt. a tulajdonosa a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-nek. (A tulajdonosváltás két lépésben történt, június 3-án előbb 72,8 százaléknyi, majd néhány nappal később 100 százaléknyi részvényt szerzett Hernádi cége.)
A vasúti kocsikat gyártó Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben lévő részesedésétől is június 17-ei dátummal vált meg Szalay-Bobrovniczky, itt egy olyan tőkealap, a Solva II Magántőkealap követte, amelynek alapkezelője Hernádi Zsolt egyik cége. (Erről itt olvashat.)
Eskü és osztalék
Az öt budapesti kaszinó működtetésére koncessziót elnyert cégnek (Las Vegas Casino Zrt.) a Garinvest Projekt Zrt. a tulajdonosa. Hogy ebből mikor száll/szállt ki Szalay-Bobrovniczky, egyelőre nem látható a cégbíróságra benyújtott dokumentumokban. A június utolsó napjaiban megjelent közzétételek a május 25-ei és a május 31-ei közgyűlések kivonatai és alapszabály-módosításai. Ezekben a Szalay-Bobrovniczky által alapított London Capital Zrt. vagyonkezelő cég 40 százaléknyi részvénnyel és szavazattal szerepel.
Az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult meg, Szalay-Bobrovniczky akkor tette le a miniszteri esküjét a Parlamentben. A Garinvest Projekt képviselői a május 25-ei közgyűlésen a tavalyi üzleti év utáni osztalékfizetés (4,95 milliárd forint) határidejének 2022. május 26-át jelölték meg. A két részvényest (a Garancsi István tulajdonában lévő Garinvest Zrt.-t és a London Capitalt) a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg (60-40 százalék).
A London Capitalt érintő tulajdonosváltozást sem tettek közzé egyelőre (július elsejéig) a cégbíróságon (ami nem jelenti azt, hogy arról már ne döntöttek volna), így annak továbbra is részvényese a honvédelmi miniszter.
Közel ötmilliárdos osztalék
Az öt kaszinókoncesszióval rendelkező Las Vegas Casino Kft. májusban 10,9 milliárd osztalék kifizetését hagyta jóvá a tulajdonos Garinvest Projektnek. Az utóbbi cég 2021-es mérlegében mintegy 8,3 milliárd forint kapott osztalékbevétel szerepel (kapcsolt vállalkozástól), az évet 7,7 milliárdos adózott eredménnyel zárták, amit az eredménytartalékba helyeztek, és a szabad eredménytartalékból 4,95 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek a részvényeseknek.
A London Capital 2021-es mérlegében 1,98 milliárd forint kapott osztalék szerepel, az évet 1,62 milliárdos eredménnyel zárta, amit osztalékként kifizetett a tulajdonosnak (Szalay-Bobrovniczkynak). | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/miniszter-kaszino-ceg-osszeferhetetlenseg-kilepes-repulo.755399.html | https://web.archive.org/web/20220702220344/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/miniszter-kaszino-ceg-osszeferhetetlenseg-kilepes-repulo.755399.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/hova-vandorolnak-a-fovarosi-kaszinok | economx.hu (napi.hu) | eu-news | 2022-07-02 13:38:00 | [
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Las Vegas Casino Zrt.",
"London Capital Zrt."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
54,326 | A sok jóból jó sokat. A Mathias Corvinus Collegium egyre bővülő birodalma | Miután az állam gálánsan megtámogatta, a Mathias Corvinus Collegium immár saját forrásaiból terjeszkedni kezdett. Cél a 10 ezer diák, és bár ettől még messze van az intézmény, pénzt nem kímélve építi ki vidéki hálózatát. | „Az MCC a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye szerepét kívánja betölteni” – nyilatkozta lapunknak 2020 májusában Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) akkori ügyvezető igazgatója, jelenlegi főigazgatója (lásd: A holnap ifjú serege, Magyar Narancs, 2020. május 21.). Akkor azért foglalkoztunk a mára kormányközeli üzletemberré avanzsált Tombor András családja által alapított, jobboldali elköteleződésű magán-szakkollégiummal, mert a kormány körülbelül 260–280 milliárd forint értékű Mol- és Richter-részvényekből álló csomaggal támogatta meg az intézményt. A cél az volt, hogy az addigi 24 éves története során összesen mintegy 5 ezer diákkal foglalkozó kollégium szakmai és földrajzi értelemben is megsokszorozza a kapacitásait, jelen legyen minden nagyobb városban, általános és középiskolás, illetve egyetemi programjain pedig évente legalább 10 ezren tanuljanak.
Az elmúlt két évben az MCC nagyszabású tervei nagyvonalú támogatóra találtak a kormányban: még 2020-ban az eredeti alapító Tihanyi Alapítványhoz csatlakozott az állam is, a kuratórium elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök „politikai igazgatója” lett; MCC Alapítványra változtatták a nevet, majd bevették a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok sorába, és némi ingatlanvagyonnal is megdobták. Miután az indulását hatékonyan megtámogatták, az MCC önjáró lett: terjeszkedni kezdett, ma pedig ott tart, hogy szinte minden nagyobb magyar városban megszerzett egy lehetőség szerint ikonikus és patinás épületet, amelyek a kormánypárti megyei lapok szalagcímei szerint „a tehetséggondozás otthonai” lehetnek.
„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket” – indokolja honlapján az intézmény, hogy miért reprezentatív palotákat szemel ki magának országszerte. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-sok-jobol-jo-sokat-250332# | https://web.archive.org/web/20230524111006/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-sok-jobol-jo-sokat-250332# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sok-jobol-jo-sokat-a-mathias-corvinus-collegium-egyre-bovulo-birodalma | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-06 00:00:00 | [
"Böröcz Máté",
"Fekete Dávid",
"Konyári György",
"Mittag Mónika",
"Orbán Balázs",
"Östör Annamária",
"Retteginé Böröcz Katalin",
"Sali Zsófia",
"Szalai Zoltán",
"Tombor András"
] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Békéscsaba",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Fejér megye",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Miskolc",
"Nyíregyháza",
"Pécs",
"Révfülöp",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szeged",
"Székesfehérvár",
"Szekszárd",
"Tolna megye",
"Veszprém megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,327 | Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak az Öveges-program mellékszereplői | Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság kedden azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. A mellékszereplők nem túl szigorú büntetése aligha palástolja el, hogy a nagyobb falattal, a természettudományos tantermek kialakításával és túlárazásával a Polt Péter vezette ügyészség nem foglalkozik. | „A leggusztustalanabb rész az volt, amikor a program vezetői és koordinátorai az Öveges-program keretében a természettudományos szaktanároknak tartott kötelező képzések alkalmával a záróvizsgán elvégzett és megoldott feladatait tudtukon kívül tették be a munkafüzetbe. Egyrészt azért, mert ezekre a képzésekre külön pályázati pénzeket kaptak, másrészt az állítólagos önállófejlesztés miatt” – mondta a Tolna Megyei Főügyészség vádat képviselő ügyésze a Gyulai Járásbíróságon.
Az áprilisban megkezdett büntetőperről a Narancs.hu többször is beszámolt. A vádirat szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek. R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Összesen 177 millió forintot.
Az azóta megtartott tárgyalási napokon a vádlottak nem tettek vallomást, majd pedig arról folyt a vita a vád és a védelem között, hogy megtörtént-e a teljesítés.
Sok tanút hallgatott meg az ügyben a Gyulai Járásbíróság, mások írásban tettek vallomást. Most mindezekről azt mondta az ítélet indoklásában Bagosi Erzsébet bíró, hogy döntő többségük – szaktanárok, laborvezetők – nem számolt be semmifajta elégedettségről. A bíróság elfogadta a Tolna Megyei Főügyészségnek azt az érvelését, hogy az elsőként a békéscsabai Andrássy gimnáziumnak elkészített munkafüzet és tanári segédanyagot adták kis változtatással tovább hódmezővásárhelyi, kalocsai, hatvani, salgótarjáni középiskoláknak. Sok esetben úgy, hogy még az eredeti munkában szereplő helyesírási hibákat sem javították ki.
Perbeszédeikben a minden esetben megvalósuló teljesítésről, magas színvonalú és összehangol szakmai csapatmunkáról beszéltek a vádlottak védői, de arról is, hogy minden projekt esetében az egyezések és azonosságok a Nemzeti Alaptanterv szigorú követelményeiből adódtak. Azt is firtatták, hogy a vádirat és az ügyészség pontosan mit is ért fejlesztés címszó alatt. Az érintett cégek, az időközben törölt Lybrum Kft. és a ma is működő Hunnia-Reg Pedagógiai Nonprofit Kft. ügyvezetőinek nem volt szaktudása és pontos ismerete arról, hogy a szakmai koordinációt végző vezető egymásra megdöbbentően hasonló anyagokat ad ki önálló termékként a kezéből. Ebből viszont következett volna a kérdés, amelyet a tárgyalássorozat alatt senki nem tett fel. Azaz, ha ez így van, akkor miért nem ül a vádlottak padján a tanúként meghallgatott szakmai vezető, P. A.? De a védők azzal is érveltek, hogy költségvetési csalást csak szándékosan lehet elkövetni, itt, meglátásuk szerint, ilyenről szó sincs. Szerintük a kár megtérült, mert a munkafüzetért kifizetett összegeket az önkormányzatok utóbb visszafizették.
Az ítéletből kiderült, mindez nem hatotta meg a bíróságot: a vádirati tényállást fogadta el bizonyított valóságként, hozzátéve, az ügyvezetők teljeskörű felelősséggel tartoznak az általuk bonyolított programok megvalósításáért. Ugyanakkor az is a tényekhez tartozik, hogy a történtek után csak közel tíz évvel született meg az elsőfokú ítélet.
Ráadásul ez sem a teljes Öveges-programot fogja át, amelynek döntően nagyobb részét összegszerűségében is a természettudományos tantermek valószínűsíthető túlárazása jelentette mintegy 13 milliárd forintos nagyságrendben.
Minderre hosszú évekkel ezelőtt elsőként Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet.
A Gyulai Járásbíróság mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalásban, ezért a 74 millió forintos kárt elkövető elsőrendű vádlott, R-F. K.-ra 1 év 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, 2 millió forintos pénzbírságot rótt ki, és 1 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői pozíciójának betöltésétől. A másodrendű, 70 milliós károkozással vádolt V-né D. R. 1 éves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint 1,5 millió forint pénzbüntetést. A 34,5 milliós károkozással összefüggésbe hozott harmadrendű Cs. I.-t 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzbírságra ítélte a bíróság, s ami legalább ennyire fájdalmas lehet számára – mivel több cégben vezető –, hogy 1 évre eltiltották gazdasági társaságban vezető tisztség viselésétől. Az ügyben érintett és még létező Hunnia-Reg Pedagógiai Nonprofit Kft.-nél 69,5 milliós vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
A Tolna Megyei Főügyészség képviselője háromnapos gondolkodási időt kért az ítélethirdetés után, míg a védelem elsősorban a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért fellebbezett, másodlagosan pedig enyhítésért. Így az ügy a Gyulai Törvényszék elé kerül. Azonban mindhárom vádlott az idő múlására és a büntetlen előéletére tekintettel megkapta a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesítést. | https://magyarnarancs.hu/belpol/felfuggesztett-bortonbuntetest-es-penzbirsagot-kaptak-az-oveges-program-mellekszereploi-250313 | https://web.archive.org/web/20230605133354/https://magyarnarancs.hu/belpol/felfuggesztett-bortonbuntetest-es-penzbirsagot-kaptak-az-oveges-program-mellekszereploi-250313 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-bortonbuntetest-es-penzbirsagot-kaptak-az-oveges-program-mellekszereploi | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-06 00:00:00 | [] | [
"Hunniareg Kft.",
"Lybrum Kft."
] | [] | [
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Öveges-program (akta)"
] |
54,329 | Navracsics Brüsszelben lobbizik az EU-s pénzekért, közben választókörzetében "lezsíroznak" egy közbeszerzést | A sümegi fideszes polgármester, Végh László előterjesztése szerint az Afrikárium felújításának nyertesét nem közbeszerzési eljárás lefolytatásával választanák ki, hanem azt elhagyva egy ún. in-house eljárás keretén belül döntenék el, hogy ki kapja a felújításra szánt pályázati pénzt. A polgármester szerint csak egy "széles körben alkalmazott eljárásról" van szó. | Képviselő-testületi ülést tartottak csütörtök délután Sümegen. Napirendre került egy még közel négy évvel ezelőtt, 2017 októberében elnyert Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) győztes pályázat, amelynek címe: „Komplex turisztikai fejlesztések Sümegen”. A projektre 100,4 millió forintot kapott a Veszprém megyei kisváros uniós forrásból. Kiderült, hogy az elnyert összeg harmadát, 32,3 millió forintot a város tulajdonában lévő Afrikárium elnevezésű épületre költenék.
A sümegi fideszes polgármester, Végh László előterjesztése szerint az Afrikárium felújításának nyertesét nem közbeszerzési eljárás lefolytatásával választanák ki, hanem azt elhagyva egy ún. in-house eljárás keretén belül döntenék el, hogy ki kapja a felújításra szánt pályázati pénzt. Ez közérthetően annyit jelent, hogy a hatályos Pénzügyi Elszámolási Útmutató alapján be kell kérni három cégtől a felújításra vonatkozó árajánlatokat, hogy a felújítás valóban annyiba kerül.
Ám erős a gyanú, hogy mindez azt az alibit szolgálja, hogy az egyébként is már kiszemelt Közszolgáltató Kft. 32 millió forintos ajánlatán szereplő összeg nagyságát legitimálja.
Erről szól egy friss bejegyzés a Sümegi Szó Facebook-oldalán. Az pedig bizonyára csak a véletlen műve, hogy - amint az a bejegyzésben olvasható - a fideszes városvezetés baráti, vidéki cégektől kér árajánlatot (Két Tarbúza Kft., Kráterteam Kft., Folyondár 2008. Kft.), amelyek rendre minden sümegi beruházásnál ajánlattevőként feltűnnek és profiljuk igazából a mélyépítés. Így a valódi közbeszerzési eljárást elhagynák, és az uniós állampolgárok befizetésének egy részét úgy költenék el, hogy arra csak falból kérnek árajánlatot.
Az erről szóló, lapunk birtokába került hangfelvétel szerint Végh László polgármester maga beszélt erről a testületi ülésen. Egyértelművé tette: „Attól függetlenül, hogy a közszolg. (Közszolgáltató Kft. – a szerk.) fogja elvégezni, ugye, ezt gyakorlatilag kijelenthetjük, mivel hogy az in-house eljárásban lesz kiírva, vagy így lesz kiírva pontosabban, de ettől függetlenül három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgnak. az ajánlata az nem túlzó.”
Közigazgatási szakemberek és jogászok szerint ez kérdéseket sorát veti fel a szabályos közbeszerzési eljárás protokolljával kapcsolatban, ráadásul a sümegi önkormányzatot az elmúlt két évben a Közbeszerzési Hatóság öt, a Fővárosi Törvényszék két esetben marasztalta el a közbeszerzési törvényt súlyosan sértő eljárásai miatt. Ezért többtízmilliós visszafizetésre kötelezték a várost.
Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európa Unió döntéshozó szervei az ehhez hasonló szabálytalanságok – közbeszerzési visszaélések, az uniós pénzek szabálytalan és átláthatatlan elköltése, korrupció – miatt nem folyósítja Magyarország részére az uniós forrásokat. Sajátos fénytörésben látni az eseményeket, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy közben a térség fideszes választókerületi elnöke és kormánypárti országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor, az uniós pénzekért felelős területfejlesztési miniszter éppen az Európai Bizottság illetékeseit próbálja biztosítani arról, hogy Magyarországon a pályázati pénzek odaítélésével, felhasználásával, ellenőrzésével, valamint a közbeszerzésekkel minden rendben van. Eközben a Végh László arról győzködi a képviselőket, hogy „három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgáltató Kft.-nek az ajánlata az nem túlzó”.
„A sümegi gyakorlat élő cáfolata Navracsics brüsszeli Canossa-járásának, egyben tovább hitelteleníti a magyar kormányt. De szeretném egy időbeli egybeesésre is felhívni a figyelmet. A sümegi képviselő-testület néhány órával Navracsics újabb brüsszeli tárgyalásai és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfója után ült össze. S látjuk: a két miniszter hiába hangoztatta, hogy a pályázatokkal, a közbeszerzésekkel, de tágabban az EU-s elírások betartásával minden rendben lesz Magyarországon, egy ezzel élésen szembehelyezkedő döntést hozott az ugyancsak Fidesz vezette sümegi önkormányzat” – mondta a Narancs.hu-nak Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő.
Lapunk írásban megkérdezte Végh Lászlót, a közbeszerzési szabályok betartásának minősül-e, ami elhangzott a képviselő-testületi ülésen. „Valószínűleg Kovács Mihály úr (sümegi ellenzéki képviselő- a szerk.) vagy szándékosan szeretne (már sokadszor) botrányt kelteni, vagy nem tudta értelmezni a testületi ülésen elhangzottakat.
Természetesen semmiféle jogsértésről nincs szó, hanem egy teljesen törvényes, széles körben alkalmazott eljárásfajtáról, az ún. in-house eljárásról.
Azt is szeretném megjegyezni, hogy természetesen felelős akkreditált közbeszerzési szakértőnk közreműködésével és jóváhagyásával készült az előterjesztés” – válaszolta portálunknak Végh László.
Végh Lászlónak az utóbbi időben több, az országos nyilvánosság ingerküszöbét is átlépő botránya volt, így élettársának hamis érettségi bizonyítványa, a pandémia idején az élettársnak egyszemélyi döntésként adott nagy összegű fizetésemelés, szabálytalan pénzköltés miatti visszafizetés. A botrányok miatt 2021 szeptemberében Végh László lemondott a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnöki posztjáról is.
(Címlapképünkön: a sümegi képviselő-testület 2019-ben, középen Végh László polgármester) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/navracsics-brusszelben-lobbizik-az-eu-s-penzekert-kozben-valasztokorzeteben-lezsiroznak-egy-kozbeszerzest-250421 | https://web.archive.org/web/20220818111512/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/navracsics-brusszelben-lobbizik-az-eu-s-penzekert-kozben-valasztokorzeteben-lezsiroznak-egy-kozbeszerzest-250421 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/navracsics-brusszelben-lobbizik-az-eu-s-penzekert-kozben-valasztokorzeteben-lezsiroznak-egy-kozbeszerzest | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-08 00:00:00 | [
"Végh László"
] | [
"Sümeg Város Önkormányzata",
"Sümegi Közszolgáltató Kft."
] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"EU",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,330 | Bűnösnek mondta ki a bíróság a volt jászberényi fideszes polgármestert | Szabó Tamást az úgynevezett Volán-ügyben marasztalták el. A várost jelenleg vezető Budai Lóránt ismertette a részleteket sajtótájékoztatón. | Búnösnek mondta ki a Szolnoki Járásbíróság Szabó Tamás korábbi jászberényi fideszes polgármestert. A volt városvezető megsértette tisztségéből eredő kötelezettségét azzal, hogy az önkormányzat éveken át nem teljesítette a közösségi közlekedéssel kapcsolatos közszolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségét. Szabó ezzel az önkormányzatnak nagyobb vagyoni hátrányt okozott.
Minderről azon a szerdai sajtótájékoztatón volt szó, amelyet Budai Lóránt polgármester és Balogh Béla alpolgármester tartott. A büntető végzés az úgynevezett Volán-ügyben szintén a minap érkezett meg az önkormányzathoz. E szerint a bíróság Szabó Tamás volt polgármestert bűnösnek találta nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésében és emiatt két évre próbára bocsátotta. Kötelezte továbbá arra, hogy 1 millió 92 ezer 561 forintot fizessen meg az önkormányzat részére, mint általa okozott kárt - ismertette a bíróság határozatát Budai.
Budai szerint ezek után nemhogy polgármesterként, de immár képviselőként sincs helye Szabónak a város közéletében, és haladéktalanul le kell mondania önkormányzati képviselői mandátumáról, hiszen szándékosan kárt okozott a városnak. A város vezetője ezután felidézte, a legutóbbi testületi ülésen a fideszes Pócs János arról beszélt, Budai hamisan vádolta meg Szabó Tamást azzal, hogy vádlott.
"Meg kell, hogy kövessem képviselő urat, valóban nem vádlott Szabó, hanem elítélt"
- mondta most Budai Lóránt.
A sajtótájékoztatón szó volt egy másik, előzőleg még nagyobb vihart kavart ügyről, az úgynevezett Malom-beruházásról. Erről a Narancs.hu többször cikkezett. A történet lényege, hogy az előző városvezetés által elkezdett, a Malom Kulturális Központ hasznosításával kapcsolatos beruházás jelenleg áll, mivel a Budai vezette önkormányzat kiszállt belőle, sőt feljelentést is tett a kivitelező ellen. Az ügy bíróságra került.
Jászberény közéletét 2020 tavasza óta foglalkoztatja a Malom-ügy. Most örömmel jelenthetjük be, ennek egy fontos részére a mai napon végre pontot tehetünk - közölte Budai Lóránt. Kifejtette, 2021. november 25-én Tamás Zoltán helyi fideszes frakcióvezető és a teljes önkormányzati Fidesz-frakció feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetése miatt. Budai a feljelentők álláspontja szerint jogellenesen járt el, amikor a Malom kivitelezési szerződésétől elállt. A fideszesek állítása szerint ezzel kárt okozott a városnak.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben akkor nyomozást rendelt el, amely a közelmúltban lezárult. A rendőrség határozata szerint a Budai által meghozott döntés - amellyel a vállalkozóval kötött szerződést azonnali hatállyal megszüntette az önkormányzat - nem bűncselekmény, a hűtlen kezelés nem áll fenn. A rendőrség vizsgálta, hogy esetlegesen megvalósult-e hanyag kezelés, azonban álláspontjuk szerint ez is kizárható. A határozatban kimondták, a város vezetése egyértelműen abban volt érdekelt, hogy a Malom-projekt megvalósuljon, és a lehető legkevesebb anyagi hátránnyal folytatódjon a beruházás. A rendőrség azzal, hogy kimondta, nem történt bűncselekmény, lezárta a nyomozást.
Budai szerint ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezt miért csak most hozta nyilvánosságra annak ellenére, hogy a rendőrségi határozat március 23-án született. Az indok szerinte nagyon egyszerű: a megyei rendőr-főkapitányság eljáró osztálya a határozatot nekik, mint sértettnek nem kézbesítette márciusban, csak a Fidesz-frakció hét tagjának. Ezt a hibáját korrigálva csak július 4-én küldte meg azt az önkormányzatnak.
Ez viszont további érdekességeket vet fel szerinte. Ugyanis bár Tamás Zoltán, a helyi Fidesz frakcióvezetője és frakciója a döntésről már március 23-át követően értesült, a felmentő döntést nem osztották meg sem vele, sem a képviselő-testülettel, sem a közvéleménnyel. Innentől kezdve azonban az még érdekesebb Budai szerint, hogy mindezek után Pócs János képviselő a június 15-én megtartott képviselő-testületi ülésen „felelőssége teljes tudatában és birtokában” nyilvánosan jelentette ki, hogy Balogh Béla és ő elloptak 300 millió forintot, amit Pócs szerint szabálytalanul és törvénytelenül fizettek ki a vállalkozónak.
Budai szerint a kérdés az, hogy akkor már tudott-e Pócs a rendőrségi határozatról, Tamás Zoltán értesítette-e erről Pócsot. Ha nem, az is megér egy kérdést a Fideszen belül, ha igen, akkor különösen érdekes lehet Pócs kijelentése.
A Malom-ügynek azonban ezzel nincs vége. Hiszen Pócs korábbi feljelentése alapján még folyik egy másik büntetőügyben a nyomozás, sőt egy közelmúltbeli bírósági tárgyaláson elhangzottak alapján a napokban várhatóan újabb feljelentést tesz. "Így nem tudjuk még teljes bizonyossággal állítani, hogy semmilyen bűncselekmény nem történt Malom-ügyben 2019 novembere előtt. Azt azonban rendőrségi határozattal alátámasztva kimondhatjuk, hogy 2019 novembere után biztosan nem történt ilyen" - jelentette ki Budai Lóránt.
(Címlapképünkön: Balogh Béla és Budai Lóránt. Fotó: a szerző felvétele) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunosnek-mondta-ki-a-birosag-a-volt-jaszberenyi-fideszes-polgarmestert-250378 | https://web.archive.org/web/20230117052356/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunosnek-mondta-ki-a-birosag-a-volt-jaszberenyi-fideszes-polgarmestert-250378 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-mondta-ki-a-birosag-a-volt-jaszberenyi-fideszes-polgarmestert | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-06 00:00:00 | [
"Szabó Tamás (Jászberény)"
] | [
"Jászberény Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Jászberény"
] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"közlekedés",
"önkormányzat"
] | [] |
54,331 | Százmilliárdos kártérítést fizethet a horvát állam a Molnak | A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai a Mol-INA ügyben; az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve mintegy 236 millió dollár (mai árfolyamon közel százmilliárd forint) kártérítést ítélt meg a Mol részére. A Mol szerint a nemzetközi választottbíróság döntése után a Hernádi Zsolt büntetőügyében hozott ítéletet is korrigálni kellene. | A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai a Mol-INA ügyben; az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve mintegy 236 millió dollár (mai árfolyamon közel százmilliárd forint) kártérítést ítélt meg a Mol részére - közölte a Mol a BÉT honlapján szerdán.
Azt írták, a háromtagú tanács július 5-i ítéletében egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a MOL és a horvát kormány közötti 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre
A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
"Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban" - áll a közleményben.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a Molnak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a Molnak - írta az olajtársaság.
Hozzátették, a választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt.
A Mol-INA ügyben a horvát bíróság korábban büntetőügyben is elítélte vesztegetés miatt Hernádi Zsoltot, a Mol elnök vezérigazgatóját. Nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellne.
A Mol jogi tanácsadója egy háttérbeszélgetésen azt mondta, Hernádi Zsolt jelenlegi jogerős elítélése "szembemegy" a nemzetközi bíróság megállapításaival, a horvát igazságszolgáltatásnak így lépéseket kell tennie ennek a korrigálására. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/szazmilliardos-karteritest-fizethet-a-horvat-allam-a-molnak-250386 | https://web.archive.org/web/20220808232645/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/szazmilliardos-karteritest-fizethet-a-horvat-allam-a-molnak-250386 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliardos-karteritest-fizethet-a-horvat-allam-a-molnak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-06 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
54,332 | Megvették, de nem találnak több ezer tonnányi demecseri sódert és cementet | Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz. | Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz. Cikkünket 2022. július 19-én frissítettük Demecser jegyzője válaszával.
Az értékteremtő program
Demecser egy alig 4500 fős falu Szabolcsban. Szerencse vagy sem, de éppen ugyanolyan messze van Kisvárdától, mint Nyíregyházától. Az elmúlt tizenkét évben három polgármestere is volt, akik többször korrupciós ügybe keveredtek, és a képviselő-testület is többször feloszlatta magát. 2019-ben Rátkai Sándor függetlenként nyerte meg a választást és foglalhatta el a polgármesteri széket. A helyi politikus kampányában többször hangsúlyozta, hogy elszámoltatja elődjét, akinek a nevéhez több gyanús ügylet is kötődik, de ez az általunk megkérdezett képviselők szerint eddig nem történt meg.
A település önkormányzata az egyik legnagyobb munkaadó a kisvárosban, bár ezt nem az önálló gazdasági tevékenységei, hanem a Start Munkaprogram miatt teheti meg. Demecser 2020-ban is kapott a programban több mint 160 millió forintot.
„Erre a programra az összes megyei település pályázik, és minden évben meg is kapjuk rá a forrást. Mi ki szoktuk maxolni, kétszáz közmunkásra szoktunk kapni dologi költséget is, plusz különböző további programelemekre”
– mesélte ottjártunkkor az egyik, neve elhallgatását kérő önkormányzati képviselő.
A kistérségi Start Munkaprogramok alapjaiban a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok mintaprogrammá nyilvánított típusai. De speciális, a települések fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak, és a program elemei alapvetően két nagy csoportra oszthatók.
Az értékteremtő programok legnagyobb részben a települések mezőgazdasági – növénytermesztési vagy állattartási – projektjeire vonatkoznak, két másik programelem pedig a települések adottságait figyelembe véve biztosít munkát a közfoglalkoztatottaknak.
A város a 2020-as évre kapott is a kormánytól a helyi sajátosságokra épülő szociális programelem közfoglalkoztatotti támogatására több mint negyvenmillió forintot. Egy másik – a szociális jellegű – közfoglalkoztatásra pedig 126 milliót. A bajok azonban akkor kezdődtek a városban, amikor ezekkel a pénzekkel el kellett volna számolni.
„2020-ban elég gyanús dolgok történtek, jöttek közmunkások meg brigádvezetők meg a feleségeik, és mondták, hogy az önkormányzattól alá akarnak velük íratni bizonyos mennyiségű sódert, cementet, faanyagot meg ilyesmit, hogy ezeket átvették. Mi furcsálltuk is a dolgot”
– mesélte a neve elhallgatását kérő egyik önkormányzati képviselő, aki még három képviselőtársával nyomozni kezdett az ügyben.
„Kértünk egy számlaellenőrzést, hogy milyen anyagokat vásárolt meg az önkormányzat ezekhez a programokhoz. Aztán gyorsan kaptunk a nyakunkba mi négyen, önkormányzati képviselők mindenféle NAV-vizsgálatot meg egy csomó névtelen feljelentést. Az egyik képviselőtársamat ezután tizenegyszer jelentették fel névtelenül, pedig mi semmi mást nem akartunk, csak önkormányzati képviselőkként tisztán látni, hogy az állami pénzt mire költötte a település vezetése”
– magyarázta az egyik helyi politikus, aki tudta, hogy valami szagos dologba tenyereltek, mert ha nem így lett volna, akkor szerinte a polgármester és a jegyző megmutatta volna nekik a számlákat, és nem kapnak a nyakukba rengeteg névtelen feljelentést.
Sóder, cement és kilencezer liter ásványvíz
Az állami forintokból Demecseren megvalósuló program valójában addig ment jól, amíg tartott. A furcsaságok akkor kezdtek kibukni, amikor 2021. február 28-án sikeresen befejezettnek nem nyilvánította azt a polgármester, és el nem küldte a záró beszámolót a kormányhivatalnak, ahogy illik.
A Szabad Európa birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy az önkormányzat szerződést szegett. A pénz egy részét arra kapták, hogy legyártsanak kétezer darab betonoszlopot, kétszáz árokelemet, 250 négyzetméter térkövet és kétszáz méter járdalapot. Azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jelentése szerint „A szerződésben vállalthoz képest jóval kevesebb, 787 betonoszlop, 117 árokelem, 167 négyzetméter térkő és 35 négyzetméter járdalap készült csak el. Ugyanakkor a kérelemben szereplő betonvas, cement, osztályozott sóder szállítással együtt mennyiségileg és értékben maradéktalanul kifizetésre került” – írta a kormányhivatal, amely azon is csodálkozott, hogy az önkormányzat ennek ellenére sikeresnek nyilvánított a programot, emiatt több mint 2,5 millió forintot visszakövetel az önkormányzattól.
Azonban egy másik programelemben is szerződésszegésre hivatkozva kéri vissza a pénzt az állam. A város vállalta, hogy 2020-ban a kapott támogatásból épít 5500 méter járdát, feltölti kétezer méter út padkáját és 1400 méternyi utat kijavítanak. Bár mindent megkaptak hozzá, mégis alig lett belőle valami: összesen 250 méternyi járdára futotta, hatszáz méternyi utat padkáztak és nyolcszáz méternyi utat javítottak ki. A programot az önkormányzat ennek ellenére sikeresen lezárta, de egy ponton saját magát is lebuktatta, ugyanis egy idő után cement helyett aszfaltvásárlást kért a kormányhivataltól, mondván, más programból maradt cementjük.
„2021. május 18-án a lejelentés után kérvényezte a polgármester, hogy hadd vegyenek már aszfaltot, mert más forrásból tudtak cementet venni. És akkor fel is szólította a kormányhivatal vezetője, hogy ellentmondásba keveredett a polgármester a saját állításával, mivel ez a cement előző évben papíron legalábbis elfogyott” – magyarázta az egyik, neve elhallgatását kérő demecseri önkormányzati képviselő.
A kormányhivatal emiatt a szerződésszegés miatt csaknem 11 millió forintot követel vissza a várostól.
Annak ellenére hogy Demecser mindenre megkapta a pénzt, amire kért, az önkormányzati képviselők sosem látták azokat az anyagokat, amelyek a számlákon szerepelnek, hiába kérték.
„Hogy hol vannak ezek az anyagok? Nem tudjuk, az elmúlt egy évben nem derült ki, hogy egyáltalán léteznek-e, és ha léteznek, hol vannak. Ezért most ezt fizeti a város vissza”
– mondta felháborodva az egyik önkormányzati képviselő.
„Ezek a vállalások azért nem valósultak meg, meg valójában szerintem ezeket az anyagokat meg sem vette az önkormányzat, csak fiktív számlákat vásárolhatott, viszont ez az összeg valahova szépen eltűnt. Most akkor az van, hogy se anyag, se pénz, és még vissza is kell fizetnünk. Ezzel duplán kárt okozott a város vezetése, ebben biztos vagyok”
– magyarázta lapunknak egy másik helyi politikus.
Kólagyár
Az önkormányzati képviselők elmondása szerint utoljára 2020 októberében tudtak a program számlái közé betekinteni. A nagy összegű számlák augusztus 28–29-én lettek kiállítva 1200 tonna sóderről, 170 tonna cementről, háromszáz mázsa tápról és kilencezer liter ásványvízről több mint tízmillió forint értékben.
A szerződésben vállalt betonelemeket a demecseri egykori kólagyárban (régebben a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Demecseri Keményítőgyára) kellett volna elkészíteniük a közmunkásoknak.
„Amikor legutóbb kimentem oda, nem akartak beengedni az ott dolgozó asszonyok, mert azt az utasítást kapták a polgármestertől, hogy én oda nem mehetek be. Szeretném megkérdezni, hogy Rátkai polgármesteré ez a gyár, vagy az önkormányzaté. Egészen elképesztő, hogy engem mint önkormányzati képviselőt megpróbált onnan kitiltani”
– mondta az egyik helyi képviselő, hogyan próbálták megakadályozni a gyárban a látogatását.
A birtokunkba került Rátkai Sándor polgármester záró beszámolója is, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak küldött a sikeres programzárás után. A demecseri polgármester azt is írja:
„A tehénól megépítését kiemelt feladatunknak tekintettük, felhasználtuk hozzá a betonoszlopokhoz betervezett sóder és cement felét, valamint 177,8 kilogramm betonacélt is. Az anyagszükséglet nélkül nem tudtuk volna megépíteni az ólat sem. A betonoszlopoknak csak a felét tudtuk legyártani. Az ól építése hosszas és nehéz folyamat volt. A táppénz és egyéb okok miatt a csökkent létszámú csoport nem tudott több feladatot elvégezni.”
Ottjártunkkor kerestük Rátkai Sándor polgármestert, hogy adjon interjút a Szabad Európának arról, hol vannak a megvásárolt anyagok, hogyan és miként fizeti vissza a város a büntetést, ám a polgármester azt mondta, hogy előre kell egyeztetni vele időpontot, és aznap éppen nem ér rá interjút adni, telefonon pedig nem szokott. Ezért kérdéseinket írásban küldtük el a városvezetőnek és a jegyző asszonynak.
Bötykös Katalin, Demecser jegyzője feltett kérdéseinkre nem válaszolt, cserében viszont azt írta: amíg nem válaszolnak, addig nem ajánlja, hogy bármilyen cikket írjunk az ügyről.
„A folyamatban lévő nyomozás vezetőjével az eljárási keretek adta lehetőségek mellett egyeztetni kívánunk, hogy milyen mértékű és terjedelmű tájékoztatás adható, és ha ez az egyeztetés eredményre vezet, akkor reményeink szerint legfeljebb egy héten belül részletesebb választ ad majd az önkormányzat a sajtó képviselője részére! Ennek az érdemi válasznak a megadásáig nyomatékosan kérjük, hogy semmilyen híranyag vagy összefoglaló anyag ne jelenjen meg, hiszen az az előbb leírtak alapján egyoldalú, téves következtetések levonására alkalmas anyag készítését eredményezheti, mely egyik félnek sem érdeke, illetve amennyiben ez megtörténne, úgy azt az önkormányzat jogi jellegű (válasz)intézkedések nélkül már nem hagyhatná!”
– írta levelében Bötykös Katalin, Demecser jegyzője.
Jobb a békesség
Demecserben az elmúlt években a korábbi polgármester, Váradi László regnálása alatt is nyomoztak, de a furcsa ügyekben végül a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. A hatóság szerint nem minősült sikkasztásnak, hogy önkormányzati dolgozók mindenféle nyilvántartás nélkül tankolhattak különböző autókba. Így 2017 első tíz hónapjában 16 millió forintnyi tankolást hagyott jóvá a város első embere, miközben a testület korábban egész évre hárommilliónyi üzemanyagot szavazott meg. Az sem alapozta meg még a bűncselekmény gyanúját sem, hogy az önkormányzat olyan cégtől vásárolt túlárazott élelmiszert és tisztítószereket, amelyek számlája felett a volt polgármester felesége rendelkezett.
„Kezd olyan érzésem lenni, hogy Demecserben el van átkozva a polgármesteri szék. 2014-ben az addigi SZDSZ-es polgármestert, Kiss Gyulát éppen azért akarták sokan leváltani, mert ehhez hasonló dolgokat csinált. Nem ilyen mértékben, de szorgalmasan csinálta. Aztán jött Váradi László, aki jobbikos segítséggel lett polgármester, majd amint elfoglalta a székét, pár héttel később belépett a Fideszbe. Majd ráállt az elődje által kitaposott ösvényre, csak éppen szélesebbre taposta. Ebből elege lett az embereknek, jött a jelenlegi polgármester, aki szintén megígérte, hogy elszámoltatja az elődjét, de Rátkai Sándor sem tette ezt meg. Tehát ahogy bekerülnek ebbe a székbe, hirtelen a fényes ösvény feltűnik előttük, és azt látjuk, hogy ugyanaz folytatódik, csak egyre nagyobb mértékben”
– mondta lapunknak Tóth Viktor, a megyei közgyűlés jobbikos tagja, aki az elmúlt tíz évben testközelből követte végig a város ügyeit.
Válaszolt megkeresésünkre Demecser jegyzője Bötykös Katalin, aki levelében a többi között azt is írja, hogy Rátkai Sándor polgármesterrel együtt továbbra is az a meggyőződésük, hogy a cikkünk témája semmiképp sem titkos, de szerintük „országos jelleggel megismerhetővé” nem kívánják tenni az általunk kért adatokat, mert az szerintük csak a helyi közösség számára minősülhetnek nyilvánosnak.
„Következetesen az az álláspontunk, hogy sem az önkormányzat, sem pedig az önkormányzat részéről eljáró személyek részéről sem mulasztás, sem pedig vétkes szabálysértés nem történt, így meggyőződésünk, hogy a folyamatban lévő büntető eljárás gyanúsítás közlése nélkül, bűncselekmény hiányában kerül mielőbb megszüntetésre”– írta levelében Bötykös Katalin, aki szerint a Start Programok a Kormányhivatal mellett a Belügyminisztérium is több alkalommal ellenőrizte, az ellenőrzések eredményeként sem az önkormányzat, sem pedig annak tisztségviselői terhére szabálytalanság megállapítására nem került sor. „Tény az, hogy az önkormányzat a program megvalósítása érdekében cement beszerzéséről is gondoskodott, azonban éppen szakmai szempontok figyelembevételével a lekötött cement mennyiségre az azt értékesítő kereskedővel tárolási megállapodást kötött, de tettük ezt éppen annak érdekében, hogy az önkormányzat telephelyén történő tárolás vagyonvédelmi kockázatot ne jelentsen, és az esetleges hosszabb idejű tárolás a cement minőségének romlását ne eredményezze!” – írta a jegyző, aki arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy az önkormányzat által megvásárolt 1200 tonna sódert és 170 tonna cementet mégis hol tárolta – a tárolási szerződés szerint – a demecseri városvezetés. Azt azonban fontosnak tartotta leírni, hogy az, hogy a városban nem volt fellelhető a megvásárolt cement, az nem azt jelenti, hogy nem vették meg. | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-keresik-de-nem-talaljak-a-tobb-ezer-tonnanyi-eltunt-demecseri-sodert-es-cementet/31934790.html | https://web.archive.org/web/20230324034015/https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-keresik-de-nem-talaljak-a-tobb-ezer-tonnanyi-eltunt-demecseri-sodert-es-cementet/31934790.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvettek-de-nem-talalnak-tobb-ezer-tonnanyi-demecseri-sodert-es-cementet | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-07-11 00:00:00 | [
"Bötykös Katalin",
"Rátkai Sándor"
] | [] | [
"Demecser",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"útépítés",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
54,333 | 150 milliós villát épített engedély nélkül a neves magyar baloldali politikus | Építési engedély nélkül, a hatóságokat félrevezetve épített magának álomvillát a harsányságáról, erőszakos akcióiról ismert baloldali politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. Ráadásul régi parasztháznak próbálja álcázni a legalább 150 milliót érő épületet. Éppen az a Tordai Bence építkezett jogsértő módon, aki hosszú ideje a lehető legharsányabban támadja az ugyancsak engedély nélkül építkező milliárdost, Csipak Pétert. | Építési engedély nélkül, a hatóságokat félrevezetve épített magának álomvillát a harsányságáról, erőszakos akcióiról ismert baloldali politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. Ráadásul régi parasztháznak próbálja álcázni a legalább 150 milliót érő épületet. Éppen az a Tordai Bence építkezett jogsértő módon, aki hosszú ideje a lehető legharsányabban támadja az ugyancsak engedély nélkül építkező milliárdost, Csipak Pétert.
A telken állt egy régi parasztház, a baloldali politikus lényegében e mögé „bújva” kezdte el kijátszani az építési előírásokat. Mivel a kérdéses telekre a szigorú előírások miatt nem kaphatott új épületre engedélyt, ezért hát úgy döntött, megtéveszti a hatóságokat.
Azt hazudta, hogy csak felújítja az eredeti házat, miközben csalárd módon teljesen lebontatta és a helyére egy vadonatúj villát épített. A régi parasztház helyére egy modern, új, kacsalábon forgó, emeletes épületet. Aztán fogta magát és önkényesen beköltözött az épületbe.
A Metropol megszerezte az építkezéseken kötelező e-naplót, ami egyértelműen lebuktatta a politikust. Ebből kétséget kizáró módon kiderül, hogy a régi házat a hatóságokat becsapva teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat.
A Metropol információi szerint a szakértői vizsgálat megállapította, hogy „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”. Az építés fázisait nyomon követő, úgynevezett e-napló azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. Vagyis a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül, s mint ilyet, egyértelműen le kell bontani.
Fontos kérdés lehet, hogy Tordai Bence a hatóságok megtévesztéséhez, az engedély nélküli építkezéshez kapott-e valamiféle támogatást, politikai hátszelet, bíztatást legfőbb politikai szövetségesétől a II. kerületi polgármestertől, Őrsi Gergelytől, akivel havi rendszerességgel lép fel közös rendezvényeken.
Sajátos fényt ad az engedély nélküli építkezésnek, hogy éppen Tordai Bence az, aki hosszú ideje a leghangosabban támadja a szintén a II. kerületben szabálytalanul építkező ingatlanbefektetőt, Csipak Pétert. Folyamatosan követeli, hogy kezdjék meg végre a szabálytalanul épített villa bontását. Néhány hete még feljelentést is tett az ügyben. | https://metropol.hu/aktualis/2022/07/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-a-neves-magyar-baloldali-politikus | https://web.archive.org/web/20231227233117/https://metropol.hu/aktualis/2022/07/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-a-neves-magyar-baloldali-politikus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-a-neves-magyar-baloldali-politikus | Metropol | hungarian-news | 2022-07-12 00:00:00 | [
"Őrsi Gergely",
"Tordai Bence"
] | [] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
54,334 | Az Uber kiszivárgott irataiból kiderül, hogyan nyitnak meg lobbisták ajtókat az Orbán-kormányban | Az iratokból kiderül, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magasrangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok, és a cég 2016 elején kivonult a magyar piacról. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Uber akkor maradhat, ha ők is betartják a taxizásra vonatkozó szabályokat. | Hidegzuhanyként érte az okostelefonos taxizás elterjesztésével berobbant, Uber nevű amerikai cég képviselőit az az üzenet, amelyet Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési minisztertől kaptak 2015 februárjában.
Az Uber akkor már hónapok óta jelen volt Budapesten, és a hagyományos taxizáshoz képest általában olcsóbb, mobil applikációra épülő szolgáltatásuk egyre népszerűbbé vált. Közben azonban tisztában voltak azzal, hogy a kormány dolgozik egy új szabályozáson, amely számukra hátrányos lehet. Ezért szerették volna elérni, hogy bejussanak a döntéshozókhoz, és ennek érdekében leszerződtek több magyarországi lobbistával is. Az egyikük egy Sárdi Tamás nevű férfi volt, akinek kiterjedt kormányzati kapcsolatai voltak, és abban az időben üzleti kapcsolatban állt például Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével.
Sárdinak sikerült elintéznie, hogy az Uber képviselőit fogadja a közlekedésért felelős Seszták Miklós, a 2015. február 13-ra tervezett találkozó előtt pár nappal azonban a miniszter titkársága váratlanul lemondta a megbeszélést anélkül, hogy másik időpontot adott volna. A miniszter kabinetfőnöke ezután nem vette fel a telefonját Sárdinak, pedig korábban mindig könnyen elérhető volt.
A csalódott lobbistának végül egy rendezvényen sikerült elcsípnie Sesztákot és rákérdezett nála, hogy mi történt. A miniszter elmondta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterrel átbeszélték az autómegosztó szolgáltatások ügyét és arra jutottak, hogy politikailag túl veszélyes volna hagyni szabadon működni az Ubert Magyarországon, kockáztatva ezzel, hogy a taxisok sztrájkba kezdenek. Seszták közölte, hogy a politikai kockázat miatt úgy döntöttek, hogy az Uber nem részesülhet kivételes elbánásban. Sárdinak azt is elárulta a miniszter, hogy a munkatársait is arra utasította, hogy ne fogadják az Uber vezetőit.
Erről az epizódról Sárdi számolt be megbízóinak egy 2015. február 11-én küldött emailben. A levél egyike annak a közel 124 ezer dokumentumnak, amelyekaz Uber 2013 és 2017 közötti lobbitevékenységéről szivárogtak ki. A dokumentumokat a Guardian brit napilap szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal. A 29 ország mintegy 180 újságírója részvételével zajló projektnek egyedüli magyar tagja a Direkt36 volt.
Az iratokból kiderül, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magasrangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok, és a cég 2016 elején kivonult a magyar piacról. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Uber akkor maradhat, ha ők is betartják a taxizásra vonatkozó szabályokat.
A Direkt36 kutatásaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy míg az Uber lobbizási erőfeszítései akadoztak, addig a hazai taxisok hasonló próbálkozásai jóval hatékonyabbak voltak. Ezt mutatta például az, hogy amikor egy ponton személyesen Orbán Viktorhoz fordultak, akkor rövid idő múlva pozitív választ kaptak a környezetéből.
Az Uber Files nevű nemzetközi projekt Magyarországgal kapcsolatos belső irataiból még egy sor más érdekesség is kiderült:
Az Ubernek dolgozott Kónya Imre, az MDF-kormány egykori belügyminisztere, aki többek között Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszterrel tárgyalt az amerikai cégről
Az Uber elsők között tárgyalt Vitézy Dávid akkori BKK-vezérrel (jelenleg a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára), ő azonban épp abban az időben veszítette el befolyását a fővárosban
Az Uber képviselői kapcsolatban voltak Lázár János egyik bizalmi emberével, és egy alkalommal magával Lázárral is találkoztak
Az Uber egyik munkatársa felvette a kapcsolatot Kóka János egykori gazdasági miniszterrel, aki segítőkész volt, mondván, hogy amúgy se szereti a taxisokat, de aztán végül nem lett köztük komolyabb együttműködés
Az Uber nagy nyomás alatt volt a NAV részéről. Az adóellenőrök több százszor vizsgálták az Uber-sofőröket, a cég budapesti irodájában tartott NAV-razzián pedig az Ubernek még a titkos „kill switchet” is be kellett vetnie, hogy a hatóság számára elérhetetlenné tegye a munkatársai számítógépén tárolt adatokat
Az Uber még egy fagylaltosztási akciója miatt is ellenőrzést kapott a hatóságoktól
2016 közepére világossá vált, hogy a taxistörvény végleg illegálissá teszi az Uber működését. „Hungary is a shitshow”, állapította meg az egyik vezető, majd a cég kivonult a magyar piacról
Az Uber marketingért felelős alelnöke, Jill Hazelbaker az ICIJ-vel azt közölte, hogy a cég 2017 előtt számos hibát elkövetett, de az Uber azóta sokat változott, és új vezetője is van.
„Eddig sem tettük, és most sem fogunk kifogásokat keresni a cég múltbeli viselkedése miatt, amely egyáltalán nem felel meg a jelenben vallott értékeinknek”
A kiszivárgott iratok ugyanakkor nemcsak az Uber történetét világítják meg, hanem példátlanul mély és részletes betekintést adnak a lobbizás meglehetősen átláthatatlan hazai gyakorlatába. 2010 előtt néhány évig hatályban volt az úgynevezett lobbitörvény, amelynek értelmében a kormányzati döntéshozókat megkörnyékező lobbistáknak regisztrálniuk kellett magukat és jelentéseket kellett készíteni a tevékenységükről, ezt azonban csak nagyon kevesen tartották be. A hatalomba való visszatérése után a Fidesz eltörölte ezt a törvényt, és ezzel a jelentéstétel elvi kötelezettsége is megszűnt.
„A lobbitörvény 2010-es eltörlése óta nincs hatályban olyan jogszabály, amely biztosíthatná a különböző szakpolitikai döntési folyamatok átláthatóságát” – írta egy 2014-es jelentésében a Transparency International magyarországi szervezete.
Az indulás ígéretes volt
Az Egyesült Államokból induló, majd a világ számos országában terjeszkedő Uber egy nagyon egyszerű ötletre épült: applikációja a taxis diszpécser központok kihagyásával, közvetlenül kötötte össze az utasokat az Ubernek dolgozó sofőrökkel. Az utasok általában nem készpénzben fizettek a fuvarért, hanem az Uber a bankkártyájukról levonta az összeget, abból levette a maga jutalékát, majd a maradékot továbbutalta a sofőrnek. A sofőr és az utas ezután kölcsönösen értékelték egymást, hogy a balhés utasok és a problémás sofőrök kiessenek a rendszerből. A főként nagyvárosokban terjeszkedő Uber jellemzően olcsóbb volt, mint a helyi taxis tarifák, így elég gyorsan népszerű tudott lenni az utasok körében – és mindenütt kiváltotta a taxisok haragját.
A magyar piacon különösen, hiszen alig egy évvel az Uber megjelenése előtt született meg a budapesti taxisrendelet, amelynek értelmében hatóságilag rögzített árakon fuvaroztak a fővárosi taxik. Az árversenytől így megszabadult taxisok érdekvédelmi szervezetei már előre jelezték, hogy az Uber illegálisan működik majd, és hogy a céljuk az, hogy – ahogy az egyik taxis vezető fogalmazott – „csírájában fojtsák” el a szolgáltatást Budapesten.
Az Uber ezzel szemben azt kommunikálta, hogy nem tekinti magát taxiszolgáltatónak, hanem „közösségi fuvarozónak”. Ahogy Rob Khazzam, a cég közép- és kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője fogalmazott 2014 novemberében: „Az Uber innovációt hoz egy olyan szektorba, amely rég nem találkozott valódi újításokkal. Mi nem felváltani akarunk egy már meglévő közlekedési módot, hanem új alternatívát valósítunk meg egy olyan környezetben, amely nincs hozzászokva a fejlődéshez.”
A kiszivárgott dokumentumok szerint ekkor az Uber még prioritásként tekintett a kelet-európai terjeszkedésre és azon belül is Magyarországra. Mivel a Grayling nevű nemzetközi kommunikációs ügynökséggel szerződtek le a régiós lobbizási tevékenységre, így ennek a cégnek a budapesti irodájára hárult az a feladat, hogy megnyisson ajtókat az Orbán-kormánynál. Az iratokból kiderül, hogy a Grayling budapesti munkatársai első körben többek között Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját és Böszörményi Nagy Gergőt, a Fidesz központi döntéseivel sokszor nyíltan kritikus Navracsics Tibor korábbi munkatársát, a Design Terminal vezetőjét szerették volna megkörnyékezni. „Közvetlen kapcsolatunk van hozzájuk” – írta a Grayling munkatársa az akkoriban még kormányzati háttérintézményként működő Design Terminalról. (Böszörményi Nagy a Direkt36-tal most azt közölte, hogy őt nem kereste meg senki Uber-ügyben.)
Az Ubernél ugyanakkor már néhány hét után úgy érezték, hogy a Grayling budapesti irodája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Uber vezetői dühös hangú leveleket küldtek nekik, mert szerintük bizonyos feladatokat nem a megbeszéltek szerint hajtottak végre. Emellett azt is kifogásolták, hogy nem megfelelő a politikai beágyazottságuk.
„A Graylingnek nincsenek kapcsolatai az országot vezető pártnál, ellenkezőleg, a liberális párthoz kötik őket, ami nagyon népszerűtlen és marginalizált. Ma Magyarországon ez számít” – értékelte a helyzetet Marc MacGann, az Uber egyik európai vezetője.
MacGann azt nem részletezte, hogy ez alatt mit ért, de az ismert, hogy a Grayling budapesti irodájának akkori vezetője Ábrahám Gergely volt, aki 2006 és 2008 között az akkor SZDSZ-es vezetésű közlekedési minisztériumnál volt szóvivő. (A Grayling a kérdéseink megválaszolását arra hivatkozva hárította el, hogy titoktartási megállapodásuknak megfelelően ügyfeleikkel kapcsolatos információkat harmadik félnek nem adhatnak ki.)
Az Uber nem vesztegette az időt. 2014 novemberében, a szolgáltatás budapesti indulásának napjaiban elkezdtek dolgozni egy új lobbistával, Sárdi Tamással, a FIPRA nevű nemzetközi hálózat egyik hazai képviselőjével.
„Néha olyan, mint egy használtautó-kereskedő, de erős kapcsolatai vannak a kormánypártnál”
– írta róla Mark MacGann.
Sárdinak valóban jó kormányzati kapcsolatai voltak. Ezt mutatta, hogy akkoriban közös cége volt Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor azóta milliárdos üzletemberré vált vejével és Martonyi János korábbi külügyminiszter Zoltán nevű fiával, valamint az akkoriban még a kormány egyik legfontosabb kommunikációs beszállítójának számító, de később háttérbe szorult vállalkozóval, Kuna Tiborral. (Megkérdeztük Tiborczot, hogy tudott-e arról, hogy Sárdi lobbizott a kormánynál, és esetleg segítette-e őt ebben, amire az a válasz érkezett, hogy Tiborcznak „a vázolt tevékenységről nincs tudomása, ily módon együttműködés sem állt fenn”. Hozzátették, hogy Sárdival „nincs üzleti kapcsolata” Tiborcznak.)
Sárdi első lépései nagyon jó benyomást tettek az Uberre. Míg a kiszivárgott iratok szerint a Graylingnek ekkor még nem sikerült összehozni egy találkozót Vitézyvel, addig Sárdi ezt néhány óra alatt megoldotta. Ahogy a lobbista később leírta egy emailben, 2014. november 13-án délelőtt találkozott az Uber két képviselőjével, akik panaszkodtak neki arról, hogy nem sikerült bejutniuk a BKK vezetőjéhez. Erre Sárdi ott helyben felhívta Vitézyt, és aznap 13:30-ra leszervezett vele egy találkozót, méghozzá úgy, hogy a BKK-vezérigazgató ment el hozzájuk Sárdi irodájába.
Sárdi későbbi emailje szerint Vitézy azt kérte tőlük, hogy a találkozójukat ne nagyon híreszteljék, „mert nem szeretné, hogy az összes taxivállalat ott legyen az előszobájában, de megígérte, hogy segít kompromisszumos megoldást találni a szabályozásra önkormányzati szinten”. Vitézy a Direkt36-tal azt közölte, hogy valóban találkozott az Uber képviselőivel, és azon a véleményen volt már akkoriban is, hogy az Uber appja által kínált „rugalmasabb, digitalizáltabb működés jót tesz az utasoknak, de a taxirendeletet be kell tartani”.
A Vitézyvel folytatott találkozó napján, az Uber képviselőinek jelenlétében Sárdi felhívta a fejlesztési minisztérium kabinetfőnökét is, aki „10 percen belül visszahívott engem”, és megegyeztek abban, hogy leülnek „átbeszélni a további lépéseket” a készülő taxis jogszabállyal kapcsolatban.
Az Ubernél nagyon optimistán fogadták ezeket a híreket, és ez a hangulat még egy ideig kitartott. Sikerült megszervezni egy találkozót egy közlekedési területen dolgozó helyettes államtitkárral, majd egy főosztályvezetővel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból. Ígéreteket kaptak arra, hogy megmutatják majd nekik a készülő taxistörvény-tervezetet és arra is, hogy hivatalosan is meghívják az Ubert a törvény előkészítéséhez szükséges egyeztetésekre.
Sárdi novemberben azt is jelezte, hogy Orbán Viktor egy dél-koreai utazásán ő is tagja lesz a delegációnak, az úton pedig részt fog venni két olyan miniszter is, akiket személyesen ismer és elbeszélget majd velük az Uberről. (Sárdit megkerestük több kérdéssel is, de ezek megválaszolását ő elhárította arra hivatkozva, hogy „ügyfeleinkkel folytatott belső kommunikációnkról nincs sem jogunk, sem módunk harmadik félnek beszámolni”.)
A taxisok megmutatták az erejüket
Az Uber számára jó híreket azonban már decemberben – tehát csupán pár héttel a szolgáltatás budapesti indulása után – rosszak követték. Kezdődött azzal, hogy Tarlós István, Budapest akkori főpolgármestere kirúgta a BKK éléről Vitézy Dávidot, akit szövetségesének tekintett az Uber. Az emailekből kiderül, ekkor felmerült, hogy Vitézyt is fel kellene venni lobbistának, de aztán nincs nyoma annak, hogy megkeresték-e ezzel, ő maga pedig a Direkt36-tal azt közölte, hogy az „Uber számára lobbitevékenységet nem végeztem, és ilyen felkérés vagy megkeresés fel sem merült”.
Később az is egyre világosabb lett, hogy a kormány nem nyitott az Uber ötleteire. Sárdi ezt azzal magyarázta az cégnek, hogy a kormány mindenáron el akarja kerülni egy nagyobb taxis sztrájk kialakulását. A kiszivárgott levelezésben erre nem tértek ki, de az Orbán-kormány akkoriban politikailag nehéz helyzetben volt. Mindössze pár héttel korábban voltak az internetadós tüntetések, amelyek szokatlan módon meghátrálásra késztették a kormányt, amely magyarázkodásra kényszerült az úgynevezett kitiltási ügy miatt is (utóbbi lényege az volt, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el korrupciógyanús magyar állami vezetők és kormányközeli emberek ellen).
Az Uber-dolgozó Rob Khazzam december 5-i értékelésében egyértelművé tette, hogy „kihívásokkal küzdenek” Budapesten:
„Eddig kevés a politikai akarat az Uber támogatására, főleg a szokásos okokból (taxik, konzervativizmus), de az amerikai-ellenes hangulat és geopolitikai okok miatt is. A tervezet, amit láttunk, elég kemény és nem kedvező az Ubernek (nincs benne például autómegosztás).”
Pedig a kormány álláspontja kezdetben még nem volt kiforrott. A taxis iparág egyik vezető szereplője szerint legalábbis ekkoriban ők úgy érzékelték, hogy a döntéshozók nem igazán értik, mi a bajuk a taxisoknak az Uberrel.
Márpedig a taxisoknak számos aggályuk volt, amelyek nagyrészt abból fakadtak, hogy az Uber a taxisokra vonatkozó szabályok követése nélkül működött. Az Uber-sofőrök a hagyományos taxik sofőrjeivel ellentétben nem rendelkeztek a taxizáshoz szükséges hatósági engedéllyel, a kocsiknak nem kellett szigorú követelményeknek megfelelniük (a koruktól a sárga színükön át a felszereltségükig), és szabványos taxióra helyett az applikáció követte az utazást és intézte a fizetést is. A fuvardíjak egy holland céghez futottak be, az Uber itthon szinte semmit nem adózott a bevételei után – mindez visszatérő kritika volt a kormány részéről is az Uber irányába. A taxisok azt is kifogásolták, hogy az Uber a rögzített árak helyett változó árszabással dolgozott, és a cégnek nem volt működő hazai ügyfélszolgálata vagy diszpécserközpontja.
A taxis szervezetek ezért szívós lobbizásba kezdtek, kormánypárti és ellenzéki döntéshozóknál is kilincseltek. Egy taxis forrásunk szerint azon kívül, hogy „szerencséjük volt” és „jókor voltak jó helyen”, az önkormányzatokkal és a kormánnyal is évek óta folyamatos kapcsolatban álltak. Figyeltek arra, hogy a felsővezetőkön kívül az illetékes főosztályokon dolgozókkal is rendszeresen beszéljenek. „Az tud előre lépni, aki ápolja az informális kapcsolatokat” – mondta egy másik forrás, aki szerint óriási szerepe van annak, ha a szereplők rendszeresen találkoznak autóbemutatókon, kiállításokon, közgyűléseken és hasonló eseményeken.
„Ez többet számít, mint ha írnánk egy hatoldalas levelet a semmiből” – tette hozzá.
Egy 2015 márciusi esemény jól mutatta, hogy mennyire bejáratott volt a viszony a taxisok és a kormány között. A taxis szervezetek ekkor levelet írtak Orbán Viktornak, és a történteket ismerő két forrás szerint nem telt bele két nap, már jelentkezett is náluk Tuzson Bence (akkor a Fidesz-frakció szóvivője és kormányzati kommunikációért felelős államtitkár), akit Orbán kijelölt a feladatra. Találkoztak egymással, és egy órával később egy közös sajtótájékoztatón Tuzson egyértelműen kiállt a taxisok és az egységes szabályozás mellett. (Az államtitkár nem reagált az Uberrel kapcsolatos kérdéseinkre.)
Ilyen körülmények között az Uber nehezen tudott labdába rúgni, hiába lett egyre népszerűbb a szolgáltatása az utasok körében.
Az Uber hátrányba kerülését jelezte az is, ahogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2015 februárjában lemondta a tervezett találkozót az Uber képviselőivel, majd elmondta Sárdinak, hogy a kormányban politikailag kockázatosnak tartják az Uber támogatását. Seszták most azt írta erről a Direkt36-nak, hogy ennyi idő elteltével nem emlékszik minden találkozójára.
Arra ugyan emlékezett, hogy találkozott Sárdival, de szerinte nem lobbista minőségében (azt nem részletezte, hogy milyen minőségében).
A lefújt találkozó után nem sokkal, március elején a fejlesztési minisztérium egy levélben hivatalosan is megüzente Sárdiéknak, hogy nem fognak változtatni az Uber érdekében a tervezett taxis szabályozáson.
A cég ugyanakkor nem adta fel. Miután már Sárdiban is csalódtak, elkezdtek dolgozni az Eurolex nevű kommunikációs céggel, amely szervezett nekik egy találkozót az akkoriban Lázár János által vezetett Miniszterelnökségen. Lázár egyik legközelebbi munkatársával, Csepreghy Nándor helyettes államtitkárral találkoztak, akit az Uber egyik vezetője utóbb úgy jellemzett, hogy „elég nagy rajongója az Ubernek”, ezzel együtt azonban ő is megismételte azt a másoktól is hallott kormányzati álláspontot, hogy a kormány nem feltétlenül van ellene az Ubernek, de csak akkor tudja támogatni őket, ha politikailag is védhető érveket kapnak például arról, hogy a cég mennyit adózik itt, és milyen munkahelyeket teremt. Csepreghy ígéretet tett arra is, hogy napirenden tartja a témát a Miniszterelnökségen belül, és segít találkozókat összehozni más érintett munkatársakkal.
Csepreghy – aki jelenleg Lázár János miniszter helyettese az Építési és Beruházási Minisztériumban – a Direkt36-nak most azt mondta, hogy ő teljesen hivatalos formában, az irodájában találkozott az Uber képviselőivel.
„Mondtam nekik, hogy nekik is meg kell felelni ugyanazoknak a szabályoknak, amiknek a többi személyszállító is megfelel” – idézte fel Csepreghy, hozzátéve, hogy személyesen valóban szívesen használta az Ubert, „de attól, hogy én személyesen szeretek fröccsöt inni, nem jelenti azt, hogy a kormányban mindenkinek fröccsöt kell innia”.
Egy későbbi beszámoló szerint a Miniszterelnökségen belül valóban komolyan foglalkoztak a formálódó taxis szabályozással. Az Eurolex egyik vezetőjének emailje szerint Csepreghy Nándor közölte velük, hogy a Miniszterelnökség március 30-i vezetői értekezletén, ahol a hivatal összes államtitkára és helyettes államtitkára jelen volt, beszéltek arról, hogy támogassák-e a tervezetet a jelenlegi formájában. A túlnyomó többség amellett volt, hogy ne változtassanak rajta, de Lázár megkérte Csepreghyt, hogy készíttessen egy vitaanyagot, amelyet beterjesztenek majd a teljes kormány elé.
Csepreghy a Direkt36-nak azt mondta, hogy ez volt a normális ügymenet a minisztériumban. „Lázár János egy konkrét döntés előtt mindig olyan beterjesztést kért, amelyben benne vannak a különböző szempontok” – fogalmazott.
Az Eurolexnél örömmel fogadták a vitaanyag hírét. „Ez egy nagyszerű eredmény, mivel a tervezet így egy vitairatként lesz beterjesztve a kormány elé, ami azt jelenti, hogy nemcsak igennel vagy nemmel fognak róla dönteni, hanem alaposan meg fogják vitatni” – írta az Eurolex vezetője. Hozzátette, hogy ez egy kulcsfontosságú pillanat, mert ha nem sikerül most változtatni a jogszabályon, akkor a következő egy-két évben már biztosan ez a szabályozás lesz az irányadó az ágazatban.
Az Eurolex egyik tulajdonosa és vezetője, Kertész György a Direkt36-tal közölte, hogy az iparágukban nem szokás ügyfelekről nyilatkozni, „ugyanakkor az Uber fizetés nélkül távozott, így nem áll fenn részünkről bizalmas ügyfél-ügynökség kapcsolat”. Hozzátette, hogy valóban szerveztek néhány találkozót az Ubernek, de „ezek érdemi előrelépést nem hoztak”, mert az Uber hozzáállása több kérdéshez is nagyon merev volt.
„Azt hitték, hogy a törvények és a szabályok csak másra vonatkoznak”
– fogalmazott Kertész. Az Uber az Eurolexen kívül még valaki segítségét kérte: tanácsadóként alkalmazták Kónya Imrét, az MDF-kormány egykori belügyminiszterét, aki a regnáló belügyminiszterrel, Pintér Sándorral találkozott és beszélgetett az Uberről. A kiszivárgott iratok szerint Kónya nem túl biztató hírekkel tért vissza a találkozóról. A korábbi belügyminiszter közölte az Uberrel, hogy a rendelettervezetet – amelynek tartalmát mindaddig sikertelenül próbálta befolyásolni a cég – néhány héten belül elfogadják, sőt, arra is készülhetnek, hogy a taxizásra vonatkozó szigorú szabályoknak megfelelni nem tudó Ubert betiltással fenyegetik majd meg.
2015 júniusában Kónya szervezett egy találkozót az Uber képviselőinek Lázár Jánossal is, de ez sem hozott áttörést a cég számára.
„János nagyon progresszív és rendkívüli hatalommal bír. Nagyon fogékony volt a találkozón, de végül az volt a visszajelzés, hogy a pártjának más tagjai lefújták az Ubernek való engedmények adását a taxisok feldühítésének politikai kockázata miatt”
– írta az Uber egyik munkatársa. (Kónya a Direkt36-nak nem nyilatkozott az Ubernek végzett munkájáról mondván, hogy jogi tevékenységet végzett, amelynek részletei az ügyvédi titoktartás körébe tartoznak.)
Az új rendelet végül 2015 júliusában született meg, és egyértelműen kimondta, hogy az Uber taxi szolgáltatónak minősül, vagyis a taxisokra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá – az autó műszaki követelményeitől a sofőr képesítésén át egy kötelező diszpécserszolgálat működtetéséig. Az Ubernek sem a sofőrei, sem az autói nem tudtak megfelelni a szabályoknak, így ettől kezdve még rendszeresebben fennakadtak a különféle hatóságok ellenőrzésein.
Készen álltak a razziára
Az Ubernek nemcsak a lobbizás ment nehezen, hanem az adóhatósággal is sokszor meggyűlt a baja. Számos belső levélben hozzák szóba, hogy a NAV sorra bünteti az Ubernek dolgozó sofőröket, egy 2015 szeptemberi emailből például kiderül, hogy egyetlen hét alatt öt Uber-sofőrt büntetett meg az adóhatóság. A NAV több ellenőrzési akciót indított a személyszállítással foglalkozó vállalkozók körében, próbautakra is mentek az ellenőrök, hogy lebuktassák az előírt képesítés nélkül és a taxikra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő autókkal fuvarozó Uber-sofőröket.
A Direkt36-tal a NAV azt közölte, hogy csak a 2016 elejétől az Uber kivonulásáig terjedő fél évben 350-szer ellenőriztek Uber-sofőröket és csaknem 3,7 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki, sőt, 14-szer még a rendszámtáblát is levetették az engedély nélkül fuvarozó uberesek autóiról.
Legalább egyszer az Uber budapesti központjában is razziázott a hatóság. Bár ennek nincs nyilvános nyoma, és a NAV adótitokra hivatkozva nem árult el róla részleteket, az egyik üzenetváltásból egyértelmű, hogy az eset 2015 nyarának végén történt, és az Uber különleges, titkos eszközhöz nyúlt, hogy akadályozza az ellenőrök munkáját. Ez volt az úgynevezett kill switch, amely arra adott lehetőséget, hogy rizikós esetben akár távolról is le tudják kapcsolni az Uber érintett munkatársainak számítógépeit, hogy a hatóságok ne férjenek hozzá a dokumentumokhoz. Ezt a kiszivárgott belső levelek alapján legalább tucatnyi alkalommal meglépték Párizstól Hong Kongig.
2015. augusztus 14-én, délelőtt 9:40-kor az Uber régiós biztonsági főnöke az iPhone-járól üzenetet küldött Mark MacGann-nek, az Uber egyik európai vezetőjének: „FYI, ha nem tudnád, váratlan látogató incidens zajlik Budapesten.” MacGann további tájékoztatást kért. „Folyamatban lévő adó- és vámellenőrzés. Robbie kint van, kapcsolatban vagyunk. A jogi osztály bekapcsolta a helyi jogi tanácsadót” – írta.
„A rendszerek lekapcsolva. Két munkatárs és négy gyakornok van bent” – jelezte ezután. „Rendben, köszi” – válaszolta MacGann.
A biztonsági főnök arról is beszámolt MacGann-nak, hogy „Robbie a jelek szerint már várta, hogy lesz valami hasonló, ezért már korábban küldött az IT-nak egy listát a munkatársakról és gyakornokokról, ami egy jó ötlet, mert így mindenkit nagyon gyorsan le tudtak kapcsolni”. A NAV vizsgálódása tényleg nem érte meglepetésként a Budapesten dolgozó ubereseket, egy nem sokkal korábban íródott belső emailből kiderül ugyanis, hogy a NAV nemcsak az Uber könyvelését ellenőrizte, hanem a velük szerződésben álló cégeknek is utána nézett, sőt, „kihallgatta” az Uber iroda dolgozóit. Mindezt – az email szerint – csak azért, hogy „problémákat kreáljon” az Ubernek.
A budapesti eset Hegedűs László gazdasági büntetőjoggal is foglalkozó ügyvéd szerint – bár hangsúlyozta, hogy nagyon sok részlet ismeretlen – felveti a bűnpártolás gyanúját. Ha valaki „a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik” úgy, hogy nem ő az elkövető, akkor bűnpártolást követ el a Büntető törvénykönyv szerint. Ebben az esetben a számítógépeket lekapcsoló vagy azt jóváhagyó Uber-vezetők esetében merül fel a bűnpártolás lehetősége, hiszen az eljárás nem ellenük, hanem valaki más (ez esetben egy cég, az Uber) ellen zajlott.
Az a dokumentumokból nem egyértelmű, hogy milyen típusú eljárás zajlott az Uber ellen, és hogy a NAV büntetőeljárás keretében tartott-e házkutatást. Az adóhatóság ugyanis adótitokra hivatkozva nem árult el részleteket az esetről és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy a számítógépek lekapcsolása szerintük ütközik-e valamilyen jogszabályba.
Az ICIJ számos kérdést küldött az Ubernek a „kill switch” használatáról. Erre a cég marketingvezetője annyit reagált, hogy 2017, azaz a társalapító, Travis Kalanick távozása óta nem használnak „kill switchet”, amely akadályozni tudna hatósági eljárásokat, sőt, rendszeresen együttműködnek a tőlük információt kérő hatóságokkal. Mark MacGanntől nem érkezett válasz a budapesti eseményekre vonatkozó kérdésre, de általánosságban annyit mondott a témáról, hogy minden esetben, amikor neki szerepe volt a kill switch alkalmazásában, akkor azt az Uber San Franciscó-i központjából érkezett kifejezett utasításra tette. Megkérdeztük erről Rob Khazzamot is, feltehetően őt emlegetik ugyanis Robbie-ként az üzenetváltásban, de csupán annyit válaszolt, hogy nem kíván megszólalni.
Az Ubernek meggyűlt a baja a hatóságokkal akkor is, amikor Magyarországon is jelentkezett a szokásos éves fagyiosztogató akciójával. Az egyik belső emailben az Uber munkatársai arra panaszkodtak, hogy „az Egészségügyi Minisztérium elég messzire elmegy, hogy nyomozzon utánunk és a fagyiárusunk után, az UberCream akciónk után. Vizsgálódtak a partnerünknél és rendesen jegyzőkönyvet vettek fel a fagyiról (!). A vizsgálat még folyik.” Önálló Egészségügyi Minisztérium akkor nem létezett és a történetnek nincs is nyilvános nyoma. A ma az egészségügyért felelős Belügyminisztérium sem válaszolt az esettel kapcsolatos kérdésünkre.
Ilyen körülmények között az Uber minden lépését alaposan átgondolta, nehogy még rosszabb pozícióba kerüljön a kormánynál. Ezt mutatja például az a 2015 szeptemberi levélváltás, amely az akkor zajló menekültválsággal kapcsolatos. Ebben az időben a budapesti pályaudvarokon Szíriából menekülők ezrei táboroztak és igyekeztek tovább nyugat felé. Az Ubernél ekkor emailben arról tanakodtak, hogy hogyan reagáljanak erre, vállalják-e fel például a menekülők határhoz szállítását. Mivel azonban a Fidesz-kormány migránsellenes álláspontot kezdett képviselni és épp óriási nemzetközi nyomás alatt volt, ezt elvetették, nehogy „megszégyenítsék” a magyar kormányt.
„Magyarország, Románia és Bulgária egy szarvihar”
A bizonytalan helyzet és az Ubert szabálytalanul működő rendszerként kezelő magyar szabályozás ellenére az autómegosztó népszerűsége töretlen volt. Budapesten 2016 elejére már 1200 sofőrnél és 80 ezer utasnál jártak. A taxisok pedig érezték, hogy visszaesett a forgalmuk, és mivel a szabályok ellenére az Uber továbbra is működött, taxisok egy csoportja 2016 január elején három napig sztrájkolt.
Engedély nélkül lezárták a Bajcsy-Zsilinszky utat és az Andrássy utat, gigantikus dugókat és a budapesti közlekedők felháborodását okozva ezzel. A taxis szervezetek nem támogatták a tüntetést, a Főtaxi vezérigazgatója, Szunomár Tibor például úgy fogalmazott, hogy a sztrájkolók „ezalatt a három nap alatt többet ártottak a budapesti taxisoknak, a szakmának, mint az Uber”. Ők inkább újabb levelet írtak Orbánnak, hogy „tegye világossá, hogy a magyar törvények mindenkire egyformán vonatkoznak”.
A kormány igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Tuzson Bence azt nyilatkozta, hogy szerinte igazuk van a taxisoknak, és ugyanezt mondta a miniszterelnök is a szokásos pénteki rádióinterjújában. Ugyanakkor a kormány kérte a taxisokat, hogy hagyják abba a tüntetést. Egy január 22-i emailből kiderül, hogy az Ubert nem keserítette el az egyértelműen a taxisok mellett kiálló miniszterelnöki nyilatkozat: „A helyi csapat nem aggódik, számítottak ilyen kiállásra, mert a kormány minél előbb szeretné, ha a tüntetők eltűnnének az utcáról (…) Ebben a pillanatban nem számítunk több hatósági intézkedésre vagy betiltásra” – értékelték a helyzetet egy belső emailben. Ennek némileg ellentmond, hogy éppen aznap adott ki a NAV közleményt arról, hogy újabb ellenőrzési hullám következik és a szabálytalanul taxizó sofőröket 200 ezer forintra fogják büntetni. Másnap egy Uber-sofőrt hatan vertek össze a XVIII. kerületben, kórházba került, a támadók egy része az akkori hírek szerint részeg taxisofőr volt.
Az Ubernél mérlegelték, mit lehetne tenni. A dokumentumok tanúsága szerint felmerült egy olyan ötlet, hogy a taxisok után ők is írjanak levelet Orbán Viktornak. Mark MacGann szerint azonban ennek nem sok értelme lenne: „Ez nagyon reflexszerűnek tűnik, és még a szöveget sem láttam. (…) Mi itt a terv és a stratégia? Ha megtudom és egyetértek vele, akkor hajlandóbb leszek levelet írni egy olyan miniszterelnöknek, aki nem az a típus, akit mélyen meghatnának az amerikai vállalatoktól kapott levelek…”
Nem sok jó ötletük maradt, miután a kormány a sztrájk után egyértelművé tette, hogy szándékában áll betartatni a szabályokat, és a miniszterelnök környezetébe sehogyan sem tudtak beférkőzni.
Egyes dokumentumok tanúsága szerint Várhelyi Olivéren – a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjén – keresztül is próbálkoztak, hátha a hivatalos csatornák működnek. Gondolkodtak Navracsics Tibor akkori uniós biztos megkeresésén is, akit úgy jellemeztek, hogy „nem egy nehéz súlyú versenyző otthon”, de azért „nem árthat”. Azon is gondolkodtak, hogy egy nagy nyilvános kampányt kellene indítani az Uber támogatására, és ehhez meg kellene nyerni közismert embereket is, de ezt utolsó lehetőségnek tekintették, mert „sarokba szoríthatja a kormányt”. (Navracsics környezetéből úgy értesültünk, hogy a politikushoz semmilyen megkeresés nem érkezett az Ubertől, a ma EU-biztosként dolgozó Várhelyi Olivér kabinetjétől pedig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.)
Annak ugyan örültek, hogy Vitézy Dávid egy Ubert támogató nyilatkozatot tett, de mivel közben Tarlós István főpolgármestert is kritizálta, az Uber nem volt biztos benne, hogy Vitézy lépése jót tesz-e nekik. Így hangzik az értékelésük: „[Vitézy] megvádolta a főpolgármestert azzal, hogy visszaforgatja az időt 1974-be és modern közlekedési módként említette az Ubert. Ez a kormánypárti figura ősellensége Tarlósnak, szóval a főpolgármester nem lesz velünk túl barátságos. Mert ezzel azt ismerné be, hogy az ő megközelítése rossz és ódivatú, míg Vitézy modern és igaza is van.”
Optimizmusnak ugyanakkor már nyoma sem volt, február közepén egy emailben a kelet-európai szituációt megvitatva Marc MacGann így értékelt: „Magyarország, Románia és Bulgária egy szarvihar.”
A helyzeten már az sem tudott változtatni, hogy Kóka János egykori SZDSZ-elnök és miniszter hajlandónak mutatkozott arra, hogy az Ubernek segítsen a kapcsolatrendszere révén. Kóka sms-ben jelezte, hogy érdekli a dolog: „Beszélgessünk róla. Szeretem az Ubert és utálom a taxisofőröket, boldogan segítek azonosítani a leghasznosabb utakat. A legjobbakat, János”. Kóka lehetséges alkalmazását több emailben is kitárgyalták, egyszer például így jellemezték őt:
„Nagypályás ügyvezető, miniszter és pártvezető is volt. Már nem politizál, mert utálja Orbánt és szeret sikeres üzletember lenni :)”
Kóka a Direkt36-nak most azt mondta, a kapcsolatfelvételnek nem volt folytatása, és bár ő egyetértett az Uber törekvéseivel, úgysem lettek volna eszközei arra, hogy segítse az ügyüket. (Mint azóta kiderült, Kóka a politikai előélete ellenére jó kapcsolatokat épített ki bizonyos kormányzati szereplőkkel. Tavaly például Szijjártó Péter külügyminiszterrel közösen tartott rendezvényt egy olyan magánegészségügyi projektjéről, amelyhez Kóka állami támogatást is kapott.)
Miután semmilyen erőfeszítés nem vezetett eredményre, az Uber magyarországi története a PR-akciói ellenére a végéhez közeledett. 2016 áprilisában Fónagy János fejlesztési minisztériumi államtitkár bejelentette, hogy olyan törvényjavaslatot nyújtanak majd be, amelynek alapján be is lehet tiltani az engedély nélkül, adózás nélkül, szabálytalanul működő személyszállítási szolgáltatókat. A Fónagy által kimondott cél az volt, hogy az Uber is „álljon be a sorba”. Májusban az Uber a taxisokhoz hasonlóan tüntetést is szervezett: huszáregyenruhás lovasok vittek be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba 30 ezer támogató aláírást és egy petíciót, de Seszták Miklós miniszter nem vette át azokat személyesen.
A beígért törvénymódosítást 2016 júniusában fogadták el, és ez már az applikáció lekapcsolására is jogot adott volna az Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. A hatályba lépést már nem várta meg az Uber: a hónap végéig kivonult az országból. Fekete Zoltán, a cég magyar leányvállalatának ügyvezetője szerint a mérleg 1200 Uber-sofőr, 160 ezer felhasználó, több millió Budapesten megtett kilométer volt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy értékelte a hírt, hogy az Uber inkább kivonul Magyarországról, „mint hogy vállalja a törvényes működést, az adófizető magyar taxisokkal való tisztességes piaci versenyt és az adófizetést”. | https://telex.hu/direkt36/2022/07/10/az-uber-kiszivargott-irataibol-kiderul-hogyan-nyitnak-meg-lobbistak-ajtokat-az-orban-kormanyban | https://web.archive.org/web/20230321065324/https://telex.hu/direkt36/2022/07/10/az-uber-kiszivargott-irataibol-kiderul-hogyan-nyitnak-meg-lobbistak-ajtokat-az-orban-kormanyban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-uber-kiszivargott-irataibol-kiderul-hogyan-nyitnak-meg-lobbistak-ajtokat-az-orban-kormanyban | Telex | hungarian-news | 2022-07-10 10:31:00 | [
"Böszörményi-Nagy Gergely",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Uber Magyarország"
] | [] | [
"lobbi",
"közlekedés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,335 | Pegasusszal megfigyelt jogász, Iránytű Intézet: ezekre költött a Jobbik-frakció | Staudt Gábor, Kummer Ákos és a Pegasus szoftverrel megfigyelt Vértesy László is megjelenik a Jobbik-frakció nagyobb szerződéses partnerei között. Végignéztük, 2018 és 2022 között milyen cégekkel és mennyiért szerződött a Jobbik képviselőcsoportja, és nem nagy meglepetésre kijött: az Iránytű Intézet kapta a legnagyobb szeletet a tortából. Azért a párthoz köthető régi motorosoknak is csurrant-cseppent a közpénzből, de néhány meglepetésvendég is feltűnik a szerződéslistákon. | 265 millió forint értékben kötött szerződést az Iránytű Intézettel a 2018-as és a 2022-es választások között a Jobbik frakciója – számoltuk ki az Országgyűlés Sajtóirodájától kikért adatok alapján. A nemzeti radikálisból Európa-pártivá mérséklődő párt frakciója nehéz négy éven van túl: 2018-ban még 26 képviselővel kezdték a ciklust, ez azonban 2022-re mindössze 17-re csökkent. A költségvetési támogatásuk ennek ellenére az előző ciklusban évente egymilliárd forint felett mozgott, amiből jutott baráti ügyvédeknek és média-tanácsadóknak is.
A legtöbb frakcióhoz hasonlóan a Jobbik is magánszemélyekkel kötötte szerződéseinek nagy részét, amelyek így nem nyilvánosak. A cégekkel kötött szerződések összegei viszont kikérhetők, ezekből pedig kiderül: a párt szinte a teljes hátországépítését egyetlen vállalaton, az Iránytű Intézeten keresztül végezte.
Ideológiaváltás egy jól működő iránytűvel
Az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézetet 2011-ben alapította Forrai Richárd, aki a Jobbik egykori háttérembereként a Barikád hetilap kiadója is volt, valamint a párt frakcióját is igazgatta. (Frissítés: Korábban tévesen írtuk, hogy a cégben valamikor tulajdonosként benne volt Vona-Szabó Krisztina, az egykori pártelnök felesége is.)
A Jobbik válsága ide vagy oda, az Iránytű Intézet kifejezetten jó négy évet zárt. Az Opten adatai szerint a cégnek 2018-ban 199 millió forint árbevétele volt, ez aztán évről évre növekedett, 2021-re egészen 541 millió forintra. Ezzel együtt sikerült nyereségessé is tenni a céget: míg 2018-ban még mínusz 25 millió forint adózás előtti eredményt értek el, ez 2021-re plusz 32 millió forintra növekedett.
Ebből 2018 és 2022 között csak a Jobbik-frakció 265 millió forintnyi szerződésért felelt.
Az Iránytű Intézethez köthető az a tavaly decemberi közvélemény-kutatás is, amely eredetileg személyesen Márki-Zay Péternek készült, később azonban kiszivárgott, és 12 százalékos Fidesz-előnyt jósolt a választásra. A kutatás akkor óriási felháborodást keltett a győzelemre készülő ellenzéken belül, nem tartották ugyanis reálisnak, hogy csupán a lakosság mindössze 32 százaléka készül rájuk szavazni.
Az Iránytű akkor még arra hivatkozott, hogy az adatok „félkész állapotban” szivárogtak ki, azért a jelentős különbség, Márki-Zay pedig már az ellenzék soraiba férkőzött fideszesekről értekezett. Ma viszont már az sem zárható ki, hogy az intézet valami fura véletlen következtében ráhibázott a választás kimenetelére, az ellenzék ugyanis végül a mérthez nagyon közeli, 34 százalékos eredményt ért el.
A Jobbik-frakció második legnagyobb szerződéses partnere több mint 53 millió forint összértékkel a Porsche Hungária volt, amely a Volkswagen-csoport autóinak bérbeadásával foglalkozik. Az 53 millió forint autóbérlésre soknak tűnhet ugyan, de egy majdnem húszfős frakciónak sok szolgálati autóra lehet szüksége, ebben ráadásul a kampányban használt kisbuszok is benne lehetnek. Nem a Jobbik azonban az egyetlen párt, amely a Porschétól szeret autókat beszerezni: az adatigénylésünk alapján szinte minden frakció a Volkswagen- vagy a Toyota-csoporttól bérel, vagy vásárol autókat.
Régi barátok a párt körül
Közel harmincmillió forintos szerződési összeggel a Jobbik-frakció harmadik legnagyobb partnere a székesfehérvári Kummer Ügyvédi Iroda volt, amely ezzel párhuzamosan a Jobbik több politikusának a jogi ügyeivel is foglalkozik. Az irodát vezető dr. Kummer Ákos 2010-ben még a párt önkormányzatiképviselő-jelöltje volt, 2015-ben pedig azzal került be a hírekbe, hogy kiderült: közös cége van a DK-ban politizáló Kecskés Balázzsal.
Kummer akkor kilépett a közös cégből, saját ügyvédi irodájával pedig többek között Vona Gábort is képviselte. Nem szakadtak meg ugyanakkor baloldali összeköttetései sem: 2021-ben ugyanis szintén őt bízta meg jogi képviseletével Nemény András, Szombathely eredetileg szocialista, összellenzéki jelöltként megválasztott polgármestere is.
19,2 millió forint értékben kapott szerződést az Abblende Szolgáltató Bt., amelynek egyik tulajdonosa Farkas Krisztina egykori köztévés műsorvezető. Farkas a 2015-ös G-nap után ugrott ki a közmédiából, és ekkor kezdett el az éppen jobbikossá váló Hír TV-ben dolgozni, ahonnan annak visszafideszesítése után távozott. A jobbikos kapcsolatok azonban megmaradtak: a korábbi műsorvezető cége így négy év alatt közel húszmillió forintot zsebelhetett be kommunikációstanács-adásért, ami a gyakorlatban a Jobbik sajtófőnöki posztjának betöltését jelentette.
A Jobbik korábbi parlamenti képviselője, Staudt Gábor kezét sem engedte el. Staudt 2006 óta vezeti a párt fegyelmi és etikai bizottságát, 2010-ben és 2014-ben is a párt budapesti főpolgármester-jelöltje volt, 2010 és 2018 között pedig az Országgyűlésben ült. A jogász végzettségű politikus 2018-ban mondott le a mandátumáról és ekkor tért vissza eredeti szakmájához. Azóta többek között Vona Gábort is védte, de a Staudt Ügyvédi Iroda a Jobbik-frakciótól közvetlenül is kapott több mint 12 millió forint értékű szerződést.
Talán a korábban a Jobbiknak dolgozó biztonsági őrök állítólagos túlkapásai miatt, de 2022 februárjában a párt frakciója több mint 11 millió forint értékben szerződött a K-1 Team Security biztonsági szolgálattal a párt rendezvényeinek biztosítására. Hogy ők mennyire végezték jól a munkájukat, nem világos, de Jakab Péternek megtetszhetett, ahogy csinálták, mert lemondása után felvetette: nem bánná, ha a politikusság után akár biztonsági őrként dolgozna.
Feltűnik a Pegasus
Majdnem tízmillió forint értékben kapott szerződést a frakciótól a Gazdaságelemző Intézet fantázianevű GEI Kft. szakpolitikai tanácsadásra. Az 1994-ben alapított cég egyik tulajdonosa pedig az a Vértesy László, akiről idén januárban a Direkt36 derítette ki: mindkét telefonját megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel.
Vértesy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábban a kormányközeli Századvég Alapítványnál is dolgozott, de a 2018-as választás előtt már a Jobbik munkáját támogató Civitas Intézet éléről szervezett rendezvényeket ellenzéki politikusok részvételével. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Választási Bizottság tagja is volt, vagy emiatt, vagy a Jobbik ügyeire való rálátása miatt miatt válhatott megfigyelés tárgyává.
Ezen kívül:
4,8 millió forint értékben kapott szerződést a Garden Consulting Bt.
4,5 millióért a Confusio Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., amelynek egyik tulajdonosa Jurenkó Ferenc Vilmos, a Jobbik korábbi politikusa, aki az Alfahírnél újságíróként is dolgozott. Őt egyébként ezzel párhuzamosan a szocialista vezetésű zuglói önkormányzat is foglalkoztatta egy ideig, a Mandiner információi szerint azért, mert a 2019-es önkormányzati választás után alpolgármesteri címet ígértek neki, ebből azonban nem lett semmi.
4,3 millióért szerződött a frakció Balázsi Bence ügyvédi irodájával, aki régi motoros a párt mellett: 2016-ban például szintén ő védte az akkor még jobbikos Janiczak Dávid ózdi polgármestert.
3,2 millióért vett a frakció maszkot a Long Jie Chen Kft.-től.
2,6 millió értékben adtak szerződést a Schwarz és Társa Nyomdaipari Kft.-nek. Ez azért érdekes, mert a cég két tulajdonosa Schwarz Zsolt és Schwarzné Kiefer Rozália. A Jobbik Baranya megyei önkormányzati képviselőjét pedig éppen Schwarcz-Kiefer Patriknak hívják, ő volt idén az ellenzék jelöltje Baranya 3. választókerületben.
Végül pedig a Jobbik számos terembérlési szerződéséből a legértékesebbeket összesen 2,5 millió forintért a budapesti Kempinski Hotellel kötötték, ahol főleg a párt nagyköveti sajtóreggelijeit tartották.
Néhány hete írtuk meg a Telexen, hogy bár a pártok állami támogatásai 2010 óta alig változtak, a frakciók támogatásának a mértékét az átlagbérhez kötötték, ennek a növekedésével pedig a képviselőcsoportok is évről évre több pénzből gazdálkodhatnak. És bár Kocsis Máté javaslata alapján jelentősen csökkentik az együtt induló ellenzéki pártok frakcióinak állami támogatását, a Jobbik képviselőcsoportja így is évente több több százmillió forintból gazdálkodhat majd. | https://telex.hu/belfold/2022/07/12/jobbik-frakcio-koltesek-iranytu-intezet-allami-tamogatas | https://web.archive.org/web/20221004232346/https://telex.hu/belfold/2022/07/12/jobbik-frakcio-koltesek-iranytu-intezet-allami-tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasusszal-megfigyelt-jogasz-iranytu-intezet-ezekre-koltott-a-jobbik-frakcio | Telex | hungarian-news | 2022-07-12 10:52:19 | [
"Forrai Richárd",
"Kummer Ákos",
"Staudt Gábor"
] | [
"Iránytű Intézet",
"Jobbik"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,336 | Nyomozza a rendőrség, hogy került nyilvánosságra a hangfelvétel az Index és Mészáros Lőrinc kapcsolatáról | „Egyetlen ember volt, aki az Indexbe hónapokig pénzt adott, azt Mészáros Lőrincnek hívják” | „Egyetlen ember volt, aki az Indexbe hónapokig pénzt adott, azt Mészáros Lőrincnek hívják”
– mondta az Index főszerkesztője egy 2021. tavaszi felvételen, ami a Direkt36 birtokába került. A tényfeltáró portál „Az Index ostromának színfalak mögötti története” címmel közölt cikket az Index 2020-as átalakulásáról, az ahhoz vezető útról és a lecserélődött, mostani szerkesztőség belső ügyeiről, politikai kapcsolatairól.
(A Telexet azok az újságírók alapították, akik az Indexben 2020-ban felmondtak. Az akkori ügyekről akkoriban sokat nyilatkoztunk, elmondtuk, mi vezetett oda, hogy kiléptünk és létrehoztunk egy főként olvasói adományokból működő lapot, de azóta igyekszünk nem foglalkozni a múlttal.)
Az Index a cikk után büntetőfeljelentést ígért, ezt meg is tette, sőt azt is tudatták, hogy „a feljelentést nem kifejezetten és kizárólagosan a Direkt36-on megjelent cikk kapcsán, hanem az elmúlt években történt, nagy kárt okozó üzleti titoksértésekre is kiterjedően tettük meg”. Hogy mire gondolnak, azt nem fejtették ki. | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/index-meszaros-lorinc-hangfelvetel-nyomozas | https://web.archive.org/web/20221207110525/https://telex.hu/belfold/2022/07/11/index-meszaros-lorinc-hangfelvetel-nyomozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozza-a-rendorseg-hogy-kerult-nyilvanossagra-a-hangfelvetel-az-index-es-meszaros-lorinc-kapcsolatarol | Telex | hungarian-news | 2022-07-11 11:04:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Index.hu Zrt."
] | [] | [
"média"
] | [] |
54,337 | Az MSZP Puch László után: hogyan építették a szocialisták a hátországukat az elmúlt négy évben? | Miközben a kormányoldal éppen az országgyűlési képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a pártok ezeket a pénzeket eddig. Cikksorozatban vizsgáljuk meg az előző ciklus parlamenti frakcióinak négy év alatt kötött szerződéseit. Elsőként az MSZP-t, amely az idei választáson ugyanannyi képviselőt juttatott a parlamentbe, mint a mérések szerint jóval népszerűbb Jobbik és Momentum, sikerének titka pedig többek között a mélyen beágyazott hátországban rejlik. Az egykori pártpénztárnok, Puch László 2019-ben kiszállt ugyan a párt mögül, de korábbi cége, a Sapienza Kft. így is több százmillió forintot kapott a frakciótól az előző ciklusban. A képviselőcsoporttal szerződő felek között feltűnik több volt politikus, és a párt egykori ügyvédei is, de a legtöbb pénz továbbra is a párt székházába bejelentett cégekhez kerül. | A rendszerváltás utáni első szabad választáson a várakozásokkal szemben Antall József alakíthatott jobboldali kormányt. Az MDF–FKgP–KDNP-koalíció azonban nem tudott eleget tenni az iránta támasztott követelményeknek: a gazdaság átalakítása sikertelen volt, több mint egymillió ember lett munkanélküli, az általános elégedetlenség óriásira duzzadt. Ebben a helyzetben nyerte meg Horn Gyula szocialista pártja utcahosszal az 1994-es választásokat. Az akkori MSZP nemcsak győzött, de abszolút többséget is szerzett a parlamentben. 209 képviselővel a rendszerváltás utáni Magyarország történetének második legnagyobb frakcióját alakították, amit mi sem jellemez jobban annál, mint hogy 24 László és 20 nő is befért a képviselőcsoportba.
Az MSZP későbbi mélyrepülését nem kell bemutatni; 2006-ban még 190 képviselővel kezdték a ciklust, 2010-ben már csak 59-cel, 2014-ben 29-cel, hogy aztán 2018-ra 15 fősre menjen össze a frakció – persze eközben az Országgyűlés létszáma is csökkent. Ez a 15 ember azonban a háta mögött tudhatta a folyamatosan csökkenő méretű, de még mindig jelentős szocialista hátországot, élén az akkor még médiatulajdonos, korábbi pártpénztárnokkal, Puch Lászlóval.
Puch László lelép
A 2018-as harmadik kétharmad után az MSZP-nek tehát úgy kellett fenntartania a hátországát, hogy története legkisebb frakcióját alakíthatta. Ebben a ciklusban szállt ki ráadásul a politikából Puch László, és a korábban a szocialistákhoz köthető milliárdosok egy része is megtérni látszott a Fideszhez. Na de nézzük, pontosan kikkel is szerződött a legtöbbet az előző ciklusban az MSZP-frakció!
A legnagyobb tételt, közel 334 millió forinttal, a Sapienza Oktatási Tanácsadó és Szolgáltató Kft., és leányvállalata, a Sapienza Plus Kft. teszi ki. A Sapienza korábban a Puch László és Simon Dénes tulajdonában álló, bécsi illetékességű Horizont Handels und Industrie AG cége volt, amely akkoriban a Népszavát, a Szabad Földet és a Vasárnapi Híreket is birtokolta.
Puch azonban a 2018-as választás után kiszállt a politikából, és az év végén először a Szabad Földet adta el Mészáros Lőrincnek, majd 2019-ben a Népszavát is Leisztinger Tamásnak. Ezzel a hullámmal szállt ki a Sapienziából is, amely 2019 elején Török Ottóhoz, a második Gyurcsány-kormány sportügyi szakállamtitkárához került.
A Sapienza a szerződések szerint elsősorban „a frakció kiadványainak nyomdai előállításával” foglalkozik, de néha becsúszott nekik 41 millió forint tanácsadásra is, míg a Sapienza Plustól elvileg irodákat bérelt a frakció. A két cég működése mindenesetre annyira átlátszó és nyomon követhető, hogy a 60-80 millió forint éves nettó árbevételből egy honlapot már nem sikerült összerakniuk.
A Villányi úti vörös erőd
Az talán kevésbé meglepő, hogy az MSZP-frakció 305 millió forinttal támogatta a Magyar Szocialista Pártot, erre ugyanis 2020 eleje óta lehetőségük van. Akkor a kormánytöbbség a koronavírus-járványra hivatkozva felezte meg a pártok állami támogatását, ezért cserébe vezette be azt az enyhítést, hogy a frakciópénzeket is lehessen pártkiadásokra fordítani.
A harmadik legnagyobb nyertes a Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. volt, amely négy év alatt 124 millió forintról állíthatott ki számlát. A cég az MSZP-székházba bejegyzett Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában van, amelynek kuratóriumában 2020-ban Harangozó Tamás és Molnár Zsolt mellett még Puch László is helyet foglalt.
A Szociális Demokráciáért Intézet mindenesetre páratlanul szerencsésnek mondhatja magát,
2019-es bejegyzése után egy nappal ugyanis máris 35 milliós megbízást kapott az MSZP-től.
A cég ügyvezetője Szeredi Péter, az MSZP egykori frakciótitkára, aki a párt valamikori EP-képviselőjének, Herczog Editnek a férje. Az intézet elvileg könyvbemutatókat és konferenciákat is szervez, de honlapja leginkább Szeredi Péter blogjaként működik. Tudományos munkásságukat mi sem példázza jobban, mint hogy Szeredi az áprilisi választás előtt öt nappal elemzésében arra jutott: „A kormányváltó hangulat tehát alakul.”
85 millió forinttal a negyedik helyre a Kapcsolat.hu Nonprofit Kft. került, amely filmek, videók gyártásában, kommunikációban, műszaki karbantartásban és még sok egyéb másban segítette a képviselők munkáját. Ez a vállalat az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány tulajdonában áll, tehát tisztán az MSZP hátországának nevezhető. A cég egyébként kapcsolat.hu néven hírportált is üzemeltet.
Előkerülnek a régi arcok
Az talán nem meglepő, hogy az MSZP-frakció több mint 35 millió forintért bérelt autót a Volkswagen-csoport autóimportőrétől, ahogy az is teljesen természetes, hogy egy frakció négy év alatt tízmilliós számlát csinál a Magyar Telekomnál. A szocialisták viszont nem haboztak több olyan céggel is szerződni, amely egykori vagy aktuális politikusaikhoz köthető.
Ilyen például a 32 milliót nyerő Tirjana Bt. is, amely Litresits András, az MSZP-t a Nemzeti Választási Bizottságban is képviselő ügyvéd cége. Litresits amúgy ügyvédi irodáján keresztül közvetlenül is kapott még egyszer ötmillió forintot a párt jogi képviseletéért. De a párt kompenzálta a parlamentből 2018-ban kieső Gúr Nándort is, akinek cége, a Busszola Bt. 17 millió forintért adhatott tanácsot a pártnak.
Még nála régebbi arcok is kamatoztatni tudják kapcsolataikat és képességeiket. A Baranya megyei egykori MSZP-elnökhelyettes, Fuchs Gábor cége, az Innuo Bt. 14 millió forintért kapott szerződést, míg Czudar Sándor valamikori MSZP-ügyvéd felesége, Czudar Sándorné cége, a Consiliar Pro Tanácsadó Kft. csaknem 13 millió forintért adhatott tanácsot a pártnak. Hatmillió forintot kapott még a szintén Puch Lászlóhoz köthető Hungaroholding, ez a szerződés azonban 2018-as, tehát még abból az időből származik, amikor Puch személyesen irányította az MSZP-s hátországot.
A választási eredmények tükrében
A 2018-tól kezdődő választási ciklust az MSZP még bőven 10 százalék feletti támogatottsággal kezdte, népszerűségük azonban 2019-ben már inkább az öt százalékhoz közelített. Bár az ellenzéki pártok támogatottsága egymáshoz képest is változott, az MSZP az utóbbi években mindig, stabilan és jóval népszerűtlenebb volt a Jobbiknál és a Momentumnál. Ehhez képest pedig mindenképpen siker, hogy a másik két párthoz hasonlóan végül 10 fős frakciót alakíthattak az idén megalakult Országgyűlésben. | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/mszp-frakcioszerzodesek-puch-sapienzia | https://web.archive.org/web/20230922184527/https://telex.hu/belfold/2022/07/11/mszp-frakcioszerzodesek-puch-sapienzia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-puch-laszlo-utan-hogyan-epitettek-a-szocialistak-a-hatorszagukat-az-elmult-negy-evben | Telex | hungarian-news | 2022-07-11 11:14:00 | [
"Puch László",
"Szeredi Péter",
"Török Ottó"
] | [
"MSZP",
"Sapienza Kft.",
"Sapienza Plus Kft.",
"Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,338 | Nem árulja el a Magyar Állatorvosi Kamara, mennyit keres a kutyaútlevél-kiadáson | Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, Hadházy Ákos szerint 3000 forintért.
Megkérdeztük a kamarát arról, hogy mekkora költséget és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása, de ezt üzleti titokra hivatkozva egyelőre nem árulták el. Adatigénylést nyújtunk az álláspontunk szerint közérdekből nyilvános információkért. | Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, Hadházy Ákos szerint 3000 forintért.
Megkérdeztük a kamarát arról, hogy mekkora költséget és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása, de ezt üzleti titokra hivatkozva egyelőre nem árulták el. Adatigénylést nyújtunk az álláspontunk szerint közérdekből nyilvános információkért.
Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom címmel június végén mutattuk be Szilli Tamás kollégánk dokumentumfilmjét a magyarországi kutyaszaporítás morálisan vállalhatatlan, brutális állatkínzással és korrupcióval terhelt világáról. Ahogy a filmből kiderül, az exportra szánt, szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek, amelyek nélkül nem utazhatnának külföldre az állatok.
A Telex dokumentumfilmjében dr. Kárpáti Dalma állatorvos és dr. Kajó Cecília jogász is arról beszélt, hogy Magyarországon vannak olyan állatorvosok, akik benne vannak az állatkínzó biznisz lepapírozásában: ők fiktív születési dátummal, anélkül állítanak ki útleveleket, hogy látták volna az adott állatokat. Így tudják a kereskedők kivinni az országból azokat a kiskutyákat is, amelyek a hatályos törvények szerint még nem is elég idősek az utazáshoz.
„Minél kisebb és cukibb, annál könnyebben elviszik a petshopokból”
– ezzel magyarázta filmünkben dr. Markus Gabriella állatorvos, hogy miért nem várják meg a szaporított kutyákkal kereskedők azt, amíg az állatok elérik a 15 hetes kort, ami után legális lehetne a kivitelük. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a gyakorlat nem csupán az állat ellen merénylet, de magán- és közokirat-hamisításnak minősül.
Csak a kamarától lehet beszerezni
Az üres útleveleket hazánkban csak a Magyar Állatorvosi Kamarától (Máok) rendelhetik meg azok az érvényes kamarai tagsággal bíró állatorvosok, akik a törvényi feltételeknek megfelelő állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalják, hogy az állatútleveleket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartják, illetve az előírt adatokat rendszeresen rögzítik a kamara nyilvántartásában. Az állatorvosok Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, civilben állatorvos – aki szintén szerepelt filmünkben, noha nem a szaporítókkal történő összejátszás miatt – szerint
3000 forintot fizetnek az üres útlevelekért a kamarának.
A kutyaszaporításról szóló dokumentumfilmünk premierje után megkerestük a Máokot, hogy megtudjuk, mekkora nyereségük van az útlevélkiadásból, illetve mennyire követik nyomon, hogy az állatorvosok szabályszerűen használják-e fel az útleveleket. A válasz egy köztestülethez képest meglepő volt:
a Magyar Állatorvosi Kamara álláspontja szerint „üzleti titoknak minősül”, hogy mekkora költséget és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása, azaz egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyit keres a szervezet ezen.
Mivel a Magyar Állatorvosi Kamara közfeladatokat ellátó szerv, az adatok közérdekből nyilvános volta miatt közérdekűadat-igényléssel fordultunk hozzájuk. Ha megérkeznek az adatok, új cikkben számolunk majd be arról, hogy az elmúlt három évben mennyit keresett az üres útleveleken a kamara.
Ami az állatorvosok útlevél-kiadási gyakorlatának ellenőrzését illeti, a kamara válaszából az derül ki, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, vagy nyilvántartási kötelezettségeket figyeli,
az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik.
Így fennakadhat a Máoknál az az állatorvos, aki nem adminisztrálja jól az általa kiállított okmányokat, de aki valós vizsgálatok nélkül, hiánytalan papírmunkával és fiktív születési dátummal tölti ki az útlevelet, azt valószínűleg nem a kamara fogja kiszűrni. Azok az állatorvosok, akik hibáznak az adatrögzítéskor, leginkább arra számíthatnak, hogy a kamara addig nem ad új üres útlevelet nekik, amíg maradéktalanul nem teljesítik a korábbi adatszolgáltatási kötelezettségeiket.
Napi 100 útlevelet is rendelhetnek
Ahogyan a Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom című filmünkből kiderül, hazánkban van olyan állatorvos, aki 2014 októbere és 2020 novembere között több mint 14 ezer útlevelet állított ki. A dokumentumfilmben meg is szólaltatott Vass Péter esete azért is pikáns, mert ő Szigetvár polgármestereként ebben az időszakban – a kamara szabályai és a hatályos törvények alapján – nem végezhetett volna kereső tevékenységet.
A 14 ezres – állatvédők szerint irreálisan magas – útlevélszám ugyanakkor azért is fontos, mert csak úgy jönne ki, ha Vass Péter rendelőjében hat éven keresztül minden egyes nap (hétvégén is) legalább 5 kutyának állítottak ki útlevelet. Hogy mit válaszol az ezt övező kérdésekre a politikus-állatorvos, filmünkben nézheti meg.
Vass Péter ügye alapján ugyanakkor érdeklődtünk a kamaránál arról is, hogy előfordult-e olyan eset, amikor egy állatorvos olyan mennyiségben, esetleg olyan gyorsasággal állította ki az útleveleket, ami alapján gyanítható, hogy nem a törvényi/szakmai előírásoknak megfelelően jár el. Erre a kérdésünkre nem érkezett válasz, azt viszont megtudtuk, hogy egy állatorvosi praxisengedélyszámmal egy nap maximum 100 üres útlevél rendelhető. | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/kutyaszaporitas-magyarorszag-utlevelek-allatorvosi-kamara | https://web.archive.org/web/20230131233139/https://telex.hu/belfold/2022/07/11/kutyaszaporitas-magyarorszag-utlevelek-allatorvosi-kamara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-arulja-el-a-magyar-allatorvosi-kamara-mennyit-keres-a-kutyautlevel-kiadason | Telex | hungarian-news | 2022-07-11 11:23:00 | [] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"állattenyésztés",
"adatigénylés"
] | [] |
54,339 | Helyreigazítás a „Legalább 50 milliárdos ingatlanbirodalmat rejteget a fővárosi közműcégek csúcsvezetője” | Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre ellen egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás.
Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja és irányítja az ugyancsak több milliárdot érő balatonalmádi kikötőt és a Vitorlás Kikötő Zrt. aranyrészvényese. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre és egy általa tulajdonolt gazdasági társaság a kikötőt tulajdonló cég részvényeinek 3,45 %-át tulajdonolja, Mártha Imrének a többi részvénytulajdonossal szemben semmilyen tulajdonosi előjoga, többletjoga nincsen, „aranyrészvénnyel” – mivel ilyen a Vitorlás Kikötő Zrt-ben nincs – Mártha Imre nem rendelkezik.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük azt, hogy Mártha Imre egy magánnyomozó közreműködésével próbálja kideríteni, hogy ki lehet az, aki széles körben elérhetővé tette a fővárosi közműcégek dolgozói számára Mártha posztjait. | Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre ellen egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás.
Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Mártha Imre egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja és irányítja az ugyancsak több milliárdot érő balatonalmádi kikötőt és a Vitorlás Kikötő Zrt. aranyrészvényese. A valóság ezzel szemben az, hogy Mártha Imre és egy általa tulajdonolt gazdasági társaság a kikötőt tulajdonló cég részvényeinek 3,45 %-át tulajdonolja, Mártha Imrének a többi részvénytulajdonossal szemben semmilyen tulajdonosi előjoga, többletjoga nincsen, „aranyrészvénnyel” – mivel ilyen a Vitorlás Kikötő Zrt-ben nincs – Mártha Imre nem rendelkezik.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük azt, hogy Mártha Imre egy magánnyomozó közreműködésével próbálja kideríteni, hogy ki lehet az, aki széles körben elérhetővé tette a fővárosi közműcégek dolgozói számára Mártha posztjait. | https://metropol.hu/kozelet/helyreigazitas-martha-imre-kozmucegek-csucsvezetoje-752897/ | https://web.archive.org/web/20220716222035/https://metropol.hu/kozelet/helyreigazitas-martha-imre-kozmucegek-csucsvezetoje-752897/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-a-blegalabb-50-milliardos-ingatlanbirodalmat-rejteget-a-fovarosi-kozmucegek-csucsvezetojer | Metropol | hungarian-news | 2022-07-12 11:50:41 | [
"Mártha Imre"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"dezinformáció"
] | [] |
54,345 | Kiszállt az ügyészség, házkutatást tartottak a tárnoki polgármesteri hivatalban | Lukács László polgármester kiemelte, hogy nincs megalapozott gyanú a hivatallal szemben. | „Kötelességem tájékoztatni Tárnok minden polgárát – mielőtt még máshonnan, másképp értesülnének róla –, hogy ma megjelent az önkormányzatnál az ügyészség és iratokat foglalt le a tavalyi temetőüzemeltetési pályázattal kapcsolatban” – írta a Facebookon Lukács László, a település független polgármestere.
Lukács szerint vesztegetés gyanújával folyik eljárás ismeretlen tettessel szemben, tehát nincs megalapozott gyanú, és a hivatalnál senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. „Fontos tudni, hogy a temetkezési piacon öldöklő küzdelem zajlik a rivális cégek közt” – tette hozzá.
Leírta: az önkormányzat meggyőződése szerint vétlen szereplő az ügyben, vagyis a rivális temetkezési vállalkozások csatájában. „Mindenben együttműködünk a hatóságokkal, igyekszünk mihamarabb pontot tenni az ügy végére” – tette hozzá.
Az ügyben megkeressük Lukácsot és az ügyészséget is. Amint friss információkkal tudunk szolgálni, megírjuk. | https://rtl.hu/belfold/2022/07/08/ugyeszseg-tarnok-temeto-polgarmester | https://web.archive.org/web/20230202111057/https://rtl.hu/belfold/2022/07/08/ugyeszseg-tarnok-temeto-polgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszallt-az-ugyeszseg-hazkutatast-tartottak-a-tarnoki-polgarmesteri-hivatalban | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-07-08 12:25:00 | [] | [
"Tárnok Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Tárnok"
] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"temetkezés",
"üzemeltetés",
"ügyészség"
] | [] |
54,346 | Végtelenül elnéző a médiahatóság, amikor a Spirit FM-et kell frekvenciához segíteni | Július 6-án hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egyik legértékesebb fővárosi frekvencia, a 92,9 FM-re kiírt pályázat során sorozatosan olyan döntéseket hozott, amik a médiatörvényt több ponton megkerülő Spirit FM műsorszolgáltatóját segítették hozzá a jogosultsághoz. | Július 6-án hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egyik legértékesebb fővárosi frekvencia, a 92,9 FM-re kiírt pályázat során sorozatosan olyan döntéseket hozott, amik a médiatörvényt több ponton megkerülő Spirit FM műsorszolgáltatóját segítették hozzá a jogosultsághoz.
Az NMHH, jóllehet erre több mint nyolc nap állt rendelkezésére, csak az írás megjelenése után küldte meg válaszait a 444-nek, és egyik kérdésre adott válaszában sem cáfolta a cikk fő állításait.
A történet közvetlen előzménye, hogy tíz év után a hatóság nem hosszabbította meg automatikusan a Klubrádió Zrt. jogosultságát a 92,9-en, mert megítélése szerint a médiaszolgáltató mulasztásokat követett el. Az NMHH arra alapozva döntött így, hogy a frekvencia tíz éven át tartó használata során a Klubrádió legalább kétszer késve szolgáltatta be a műsorterv adatait.
Az új, 2020 őszén kiírt pályázat érvénytelenül zárult, majd a hatóság 2021 áprilisában ideiglenes sugárzási engedélyt adott a Spirit FM rádiót működtető - az ATV-vel partnerségben működő, Németh Szilárd által vezetett - Közösségi Rádiózásért Egyesületnek októberben. Ugyanezt az engedélyt októberben és következő májusban is megkapta a Spirit, csak hogy egy másik médiaszolgáltatón keresztül.
A hatóság 2021 tavaszán előbb a Közösségi Rádiózásért Egyesület (KRE), ősszel a Német-család tulajdonához tartozó X and A Kft., végül 2022 tavaszán a Németh Média Kft.-vel is leszerződött ugyanazon rádió, a Spirit FM ideiglenes sugárzására. (A trükközésre nyilvánvalóan azért lehetett szükség, mert a törvény nem engedi meg ugyanazon szervezet számára, hogy egymás után kétszer ideiglenes engedélyhez folyamodjon.)
Semmilyen értékelhető válasz nem adott arra a hatóság, hogyan kaphatott több különböző jogalany egymás után ideiglenes hatósági engedélyt a 92,9-es frekvencia használatára, miközben mind ugyanazt az adást sugározták.
„A Médiatanács az ideiglenes szerződések megkötése előtt minden esetben ellenőrzi, hogy a kérelmek megfelelnek-e a Médiatörvény előírásainak és ugyancsak az ideiglenes szerződés aláírása előtt az adott időszakra vonatkozó médiaszolgáltatási díjat is előre meg kell fizetni” - írta a hatóság.
Az NMHH válaszleveléből az is kiderül, hogy a hatóság teljesen önkényesen dönt az ilyen ideiglenes engedélyekről, mert ugyan „vizsgálják a kérelmező adatait, a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát, a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját, a tervezett műsoridőt és műsortervet, a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját”, de hogy mi alapján hoznak döntést, arról nem adtak tájékoztatást.
Nem tért ki arra sem a hatóság, milyen jogcímen sugárzott adást a Spirit FM az egyes ideiglenes sugárzási engedélyek között. A médiatörvény 65.§-ának 5b pontja ugyanis előírja, hogy az ugyanarra a frekvenciára egymás után megkötött ideiglenes hatósági szerződések között legalább tizenöt napnak el kell telnie. A Spirit FM adása ellenben az archívumok tanúsága szerint zavartalanul szólt 2021. október 29. és 14., illetve 2022. május 10. és 28. között. Ez nagyon konkrét jogi dilemmákat vet fel, de az NMHH egyáltalán nem foglalt állást a kérdésben.
Felmerültek ellentmondások a frekvenciahasználat hosszútávú jogosultságának kiutalásával kapcsolatban is. 2021. decemberében az NMHH végül újra kiírta a 92,9 használatára vonatkozó pályázatot, amit végül a spirites KRE nyert meg.
Az NMHH úgy döntött a KRE mellett, hogy a szubjektív megítélés kategória szerint 1 ponttal magasabbra értékelte pályázatukat a Klubrádió pályázatával szemben. A döntő érve a hatóságnak az ismétlések vállalt aránya volt, de nem adtak magyarázatot arra, hogy ez miért számít szubjektív szempontnak, és nem értékelték azt a körülményt sem, hogy a Spirit FM műsortervének döntő részét az ATV-csoport műsorainak ismétlése teszi ki:
„A Médiatanács a pályázatok elbírálása során kizárólag a pályázóknak a pályázati anyagaiban szereplő, a jövőbeni működésre vonatkozó terveit veheti figyelembe. Ennek megfelelően nem vizsgálhatta sem a 92,9 MHz frekvencián jelenleg ideiglenesen működő Spirit FM, sem pedig az interneten hallható Klubrádió műsorszerkezetét, műsorgyártási gyakorlatát.”
A műsorszolgáltatási tapasztalatra vonatkozó elvárások értékelése is a KRE-nek kedvezett.
„A Hatóság nyilvántartása szerint a Közösségi Rádiózásért Egyesület 2017. február 18-tól 2021. május 2-ig rendelkezett a Budapest 87,6 MHz, az Mttv. 66. § (5) bekezdés szerint közösségi jellegűként elismert kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási jogosultsággal” - írja a hatóság válaszában.
Valójában a pályázat során a KRE úgy kapta meg a maximális 3 pontot, hogy alig több mint 1 éven keresztül sugározta a Spirit FM műsorát. A hatóság műsorszolgáltatási tapasztalatként értékelte, hogy a KRE már 2017 februárjától sugárzott adást, jóllehet a spirites stáb csak évekkel később vette át annak vezetését, Németh Szilárd ugyanis csak 2019-ben megvásárolta a 87,6-os frekvencián sugárzó Broadway Rádiót, és lett a rádiót működtető KRE vezetője. Az NMHH nem foglalkozott ezzel a körülménnyel, és egyaránt 3 pontosra Némethék 1 illetve a Klubrádió több mint 20 éves rádiózási tapasztalatát. | https://444.hu/2022/07/13/vegtelenul-elnezo-a-mediahatosag-amikor-a-spirit-fm-et-kell-frekvenciahoz-segiteni | https://web.archive.org/web/20230405050003/https://444.hu/2022/07/13/vegtelenul-elnezo-a-mediahatosag-amikor-a-spirit-fm-et-kell-frekvenciahoz-segiteni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegtelenul-elnezo-a-mediahatosag-amikor-a-spirit-fm-et-kell-frekvenciahoz-segiteni | 444 | hungarian-news | 2022-07-13 00:00:00 | [
"Németh Szilárd (ATV)"
] | [
"Közösségi Rádiózásért Egyesület",
"Németh Média Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Spirit FM (rádió)",
"X and A Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"média"
] | [] |
54,347 | A saját médiatörvényét is kijátszotta a hatalom, hogy bebetonozhassa a Németh család rádióját | Minimum 10 évig az ATV-körhöz tartozó Spirit FM sugározhat az egyik legértékesebb fővárosi rádiófrekvencián, a 92,9-en. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság mindent megtett annak érdekében, hogy a jogosultság a Klubrádióról a Németh család érdekeltségére szálljon át. A történet jó példa arra, hogy a hatalom, ha érdekei úgy diktálják, a saját jogszabályait is kész megkerülni. | Minimum 10 évig az ATV-körhöz tartozó Spirit FM sugározhat az egyik legértékesebb fővárosi rádiófrekvencián, a 92,9-en.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság mindent megtett annak érdekében, hogy a jogosultság a Klubrádióról a Németh család érdekeltségére szálljon át.
A történet jó példa arra, hogy a hatalom, ha érdekei úgy diktálják, a saját jogszabályait is kész megkerülni.
A propagandagépezet kiépülésével a fideszes médiapolitika most arra fókuszál, hogy növelje a befolyást a kritikus vagy annak látszó médiaterek felett.
Bő másfél éves jogi tusakodás után június közepén hosszú időre eldőlt az egyik legértékesebb budapesti rádiófrekvencia sorsa: a következő tíz évben Németh Szilárd egyesületének rádiója, a Spirit FM sugározhat a budapesti 92,9-es FM-frekvencián. Ez az egyik legjelentősebb elérést biztosító frekvencia a főváros vonzáskörzetben. A döntés nyomán tovább terjeszkedik a Hit Gyülekezetét vezető család médiaportfóliója: Németh Szilárd, a Hit Gyülekezetét irányító és a médiabirodalom jelentős részét tulajdonló Németh Sándor lelkész fia ugyanis az ATV televízió vezérigazgatója is egyben.
A 92,9-es frekvencia hét éven keresztül volt a Klubrádióé, miután három év politikai csatározás végén 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beleeegyezett, hogy Arató András csatornája közösségi médiaszolgáltatóként használhassa ezt a frekvenciát. Akkor 7+5 évre kapta meg az ellenzéki hangvételű csatorna a használati jogokat, azaz a hatóság az első periódus lejárta után felülvizsgálatra volt jogosult.
2020 szeptemberében az NMHH közleményben jelezte: ismételt jogsértések miatt nem hosszabbítja meg a 2021. február 14-én lejáró médiaszolgáltatási jogosultságot. A hatóság azzal érvelt, hogy a médiaszolgáltató a működése során „ismételten vagy súlyosan” megszegte a médiatörvény rendelkezéseit, és ez a jogosultság megújítását kizáró okként van feltüntetve a szerződésben. A Klubrádió az érvelés szerint több alkalommal elmulasztotta beszolgáltatni a műsorstruktúrára vonatkozó adatokat. Arató nem ismerte el az ítélet jogosságát, azzal reagált, hogy „ha lett volna számottevő szabálytalanságunk, akkor számottevő büntetést szabtak volna ki ránk, ilyen azonban sohasem történt (...) mondhatták volna inkább azt, hogy nem szeretik a Klubrádiót”.
A hatóság online nyilvántartása két ilyen elmaradást mutat, de egyik sem nevezhető súlyos szabálysértésnek. 2016 decemberében elmarasztalták a Klubrádiót, mert késve nyilatkozott arról, hogy a 2016. augusztus 1. és augusztus 7. közötti sugárzott zenei műsorszámok közül melyek voltak magyar művek, és milyen időtartamban. 2017 áprilisában aztán a hatóság megállapította, hogy a Klubrádió a 2016. szeptember 26.– december 31. közötti időszakban nem teljesítette havi adatszolgáltatási kötelezettségét, ezért 30 ezer forint bírságot szabott ki.
A rádiós piac ismerői szerint a hatóság ilyen helyzetben nem feltétlenül mérlegelhet, és az automatikus meghosszabbítás helyett a pályázatot újra ki kell írni. Arató a 444-nek ezzel szemben azt mondta, hogy amikor az elmaradásokat regisztrálták, a médiatörvény nem rendelkezett egyértelmű adatszolgáltatási határidőkről. A Fővárosi Törvényszék mindenesetre jogszerűnek találta a hatóság döntését, és a Kúria is helybenhagyta azt, a Klubrádió viszont ebbe nem nyugodott bele, és Strasbourghoz fordult. Később kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság is az ügyben, mert szerintük a kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, és ezzel sértették az uniós jogot.
Az automatikus megújítás elmaradásától függetlenül a Klubrádiónak – papíron mindenképp – maradt lehetősége megőrizni a jogosultságot, és miután 2020 októberében az NMHH újra kiírta a tendert a 92,9-esre, Aratóék pályáztak is. Ekkor még bőven szólt a frekvencián Klubrádió, mert az eredeti szerződésük ezt 2021. február 14-ig lehetővé tette, de hamar kiderült, hogy erős politikai hátszéllel rendelkező riválisokkal kell megküzdeniük a frekvencia megőrzéséért.
Aratóék mellett két másik versenyző startolt rá a felszabaduló frekvenciára: Andy Vajna korábbi jogászának, Bíró Balázsnak a cége, az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. és a Spirit FM-et működtető Közösségi Rádiózásért Egyesület (KRE). Bíró erős jelöltnek mutatkozott: a Média 1 szerint korábban Vajna mellett több fideszes politikusnak dolgozott, és szerepe volt abban is, hogy a Mészáros Lőrinchez közeli Rádió 1 hálózata újabb frekvenciákhoz jusson. Mégis inkább a spiritesek felbukkanása számított érdekes fejleménynek, még ha nem is okozott nagy meglepetést.
Az ATV-vel szoros szimbiózisban működő Spirit FM 2019 őszén kezdett sugározni a 87,6-os frekvencián, miután nem sokkal korábban Németh Szilárd megvásárolta a Broadway Rádiót, és átvette az üzemeltető KRE vezetését. A 87,6-os egy alig néhány belvárosi kerületben fogható frekvencia, az pedig kezdettől sejthető volt, hogy az ATV-kör ambíciói nagyobbak.
A Hit Gyülekezetének 1996 óta van rádiója, de a Hit Rádió – alapító-főszerkesztő: Németh Sándor – sosem tört világi befolyásra: a műsoridő döntő részét az istentiszteletek és tanítások hanganyagai teszik ki, a hívek igényei szerint. Ellenben a Spirit-projekt olyan fontos lett Némethéknek, hogy rövid úton átvették a Hit Rádió által használt stúdiót az ATV Szent László téri stúdiójának szomszédságában, és megkezdték a berendezkedést. (A Hit Rádió egy Kresz Géza utcai stúdióban húzza meg magát azóta.) Korvin Tibor programigazgató a rádiós piacon ismert nevekkel indította el a Spirit-adást (Holló Márta, Gajdos Tamás, Schwajda Gergő, Beleznay Endre), és azonnal hosszú távú tervekről beszélt.
Hogy miért startolt rá a Spirit a Klubrádió által használt frekvenciára, az világos: nagyságrendi különbségekről van szó. Míg a 87,6 hatósugara alig néhány tízezer embert jelent, a 92,9 hivatalosan 1,65 millió fős lefedettséget biztosít, ami a valóságban ennél is több lehet; gyakorlatilag Budapest teljes területén és annak vonzáskörzetében fogható.
2019 őszén, amikor Némethék megvették a Broadwayt, akár sejthették is, hogy a hatóság nemsokára megnyithatja a lehetőséget a 92,9 újrapályáztatása előtt. Az értékesebb frekvenciák pályázatainak elbírálásánál – mint amilyen a 92,9-es – a hatóság szempontként jelöli meg, hogy a pályázónak legyen médiaszolgáltatási tapasztalata a rádiós piacon. Mivel a Hit Rádió csak online volt fogható, és tényleges körzeti rádiós tevékenységet sosem végzett, elengedhetetlennek látszott mielőbb belépni a rádiós piacra. Az egyévnyi rádiózási tapasztalat, amit a Broadway megvásárlásával a Spirit szerzett magának, nagyon fontosnak bizonyult a későbbi pályázat pontszámításainál. | https://444.hu/tldr/2022/07/06/sajat-mediatorvenyet-is-kijatszotta-a-hatalom-hogy-bebetonozhassa-a-nemeth-csalad-radiojat | https://web.archive.org/web/20230405045851/https://444.hu/tldr/2022/07/06/sajat-mediatorvenyet-is-kijatszotta-a-hatalom-hogy-bebetonozhassa-a-nemeth-csalad-radiojat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sajat-mediatorvenyet-is-kijatszotta-a-hatalom-hogy-bebetonozhassa-a-nemeth-csalad-radiojat | 444 | hungarian-news | 2022-07-06 00:00:00 | [
"Németh Sándor (ATV)",
"Németh Szilárd (ATV)"
] | [
"Németh Média Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Spirit FM (rádió)",
"X and A Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"média",
"rokonok"
] | [] |
54,348 | Közvélemény-kutatók és volt SZDSZ-es politikus cége: ezekre költött a Párbeszéd-frakció | Magyar Bálint minisztériumának informatikai biztosa, a volt SZDSZ-es Horn Gábor által vezetett alapítvány és a Závecz Research is szerepel a Párbeszéd-frakció szerződéses partnerei között, de kapott pénzt az azóta már a DK-ban politizáló Komáromi Zoltán cége is. Végignéztük a képviselőcsoport 2018 és 2022 közötti szerződéseit. | Volt SZDSZ-es miniszteri biztos cége kapott legnagyobb értékben szerződéseket az előző parlamenti ciklusban a Párbeszéd parlamenti frakciójától – derül ki azokból a dokumentumokból, amiket a Telex kért ki az Országgyűlési Sajtóirodától. A szerencsés cég 2020-ban havi 800 ezerért kezelte Horváth Csaba zuglói polgármester Facebook-oldalát, de néhány évvel korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül 15 millió forint EU-s pénzhez is jutott.
A Weber und Mill Kft. Koltai Péter tulajdona, aki Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai biztosa volt. A cég az utóbbi években néhány tízmilliós bevételt könyvelhetett el, a jelek szerint ennek a nagy része így vagy úgy, de a politika környékéről érkezett.
2015-ben 213 millió forintot kapott a volt SZDSZ-es parlamenti képviselő Horn Gábor vezette Budapesti Politechnikum Alapítvány egy olyan program létrehozására, amelyben fiatalok vállalkozóvá válását segítették a Dél-Alföldön. Az alapítvány a megvalósításra közbeszerzést írt ki, amin mások mellett a Weber und Mill Kft. is 15,2 millió forintos megbízást nyert. Ezzel, az egyébként saját honlapot és nyilvános elérhetőséget felmutatni nem tudó céggel szerződött az előző ciklusban legnagyobb értékben – több mint 26 millió forintért – a Párbeszéd parlamenti frakciója.
A közvélemény-kutatók mágikus gömbje
A második legnagyobb értékű szerződést a Republikon Intézettel kötötte a Párbeszéd képviselőcsoportja, utána egy autóbérlő és a Závecz Research következik szintén tízmillió forint feletti összegű szerződésekkel. Az ötödik helyre csúszott ezzel a korábban már körbejárt, MSZP-hez köthető Szociális Demokráciáért Intézet, amit eszközbeszerzések követnek. Na de lássuk a teljes listát!
A listában nem szerepelnek a minden frakciónál jelentős tételt kitevő magánszemélyek és egyéni vállalkozók, és feltűnik, hogy az amúgy több százmillió forinttal gazdálkodó Párbeszéd-frakció összesítve is milyen kevés pénzért szerződött az előző ciklusban cégekkel. A hivatalosan közösségimédia-megjelenéssel (azaz Facebook-oldalak kezelésével) foglalkozó Weber und Mill Kft. után látványos, milyen sok pénz ment el a közvélemény-kutatókra.
A szerződések alapján a Republikon az egész cikluson keresztül kommunikációs tanácsokkal látta el a frakciót, míg a Závecz Research rendszeresen közvélemény-kutatásokat készített nekik. Érdekesség, hogy ezek a kutatások egyenletesen oszlanak el a ciklus négy évében, míg a Párbeszéd működésére rálátó forrásaink szerint a tavalyi előválasztás előtt a párt (vagy a frakció) közvélemény-kutatások egész sorozatát rendelte meg a budapesti választókerületekről. Ezeknek köszönhetően tudtak három olyan budapesti választókerületben elindulni, ahol az előválasztást, majd később az országgyűlési választást is megnyerhették.
Az MSZP–Párbeszéd-szövetség öröksége
A Párbeszéd-frakciótól 8,3 millió forintnyi szerződést bezsebelő Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. az MSZP-székházba bejegyzett Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában van, amelynek kuratóriumában 2020-ban még Molnár Zsolt és Puch László is helyet foglalt. Az intézet, amely az MSZP-től ugyanebben a ciklusban 124 millió forint értékben kapott szerződéseket, minden bizonnyal még a két párt közötti szoros együttműködés jegyében kapta a megbízást.
Érdekesek még azok a körülbelül kétmillió forint értékű szerződések, amelyeket a Pro Satis Kft.-vel kötött a Párbeszéd-frakció egészségpolitikai szaktanácsadás címen. A Pro Satis tulajdonosa ugyanis az a Komáromi Zoltán, aki ma parlamenti képviselőként a DK fő egészségügyi szakpolitikusa, és a választások előtt az ellenzék egészségügyi munkacsoportjának a vezetője volt. A szerződés időtartama alatt azonban Komáromi még Karácsony Gergely csapatában képzelte el politikai jövőjét. | https://telex.hu/belfold/2022/07/13/parbeszed-frakcio-koltesek-parlament-szerzodesek | https://web.archive.org/web/20230208223702/https://telex.hu/belfold/2022/07/13/parbeszed-frakcio-koltesek-parlament-szerzodesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozvelemeny-kutatok-es-volt-szdsz-es-politikus-cege-ezekre-koltott-a-parbeszed-frakcio | Telex | hungarian-news | 2022-07-13 15:26:08 | [
"Horn Gábor",
"Koltai Péter"
] | [
"Budapesti Politechnikum Alapítvány",
"Párbeszéd (párt)",
"Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft.",
"Weber und Mill Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,349 | Ötven ember ellen emeltek vádat műszaki vizsgával kapcsolatos vesztegetés miatt | Ötven ember ellen emelt vádat hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). | A vádhatóság szerint a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásán kormánytisztviselőként dolgozó négy vizsgabiztos és két pénztáros a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátásakor - beosztásukat felhasználva, a 2003-as nyitás után rövid idővel - korrupciós rendszert alakítottak ki, hogy jogtalanul rendszeres jövedelemhez jussanak.
A járművek közúti közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárásaiban meghatalmazottként rendszeresen eljáró ügyintézők - az eljárásokkal érintett járművek számához igazodóan - jogtalan előnyként különböző összegeket fizettek a vizsgabiztosoknak. Ezért gyors és gördülékeny ügyintézést, a hatósági eljárások időpontjainak folyamatos biztosítását, illetve a vizsga alatti kisebb javítások engedélyezését tették lehetővé.
A műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer 2009. július 13-ai elindításától csaknem tíz éven keresztül az ügyintézők 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amely során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért.
A tarifa előre meghatározott volt, a kezdeti kétezer forintos összeg eljárásonként ötezerre, majd tízezerre emelkedett.
A pénztárosok és a vizsgabiztosok munkáját egy másik ember is segítette. A vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző - kamerával nem megfigyelt - részein vették át az ügyintézőktől, a műszak végén összegyűjtötték, majd a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották.
A vizsgabiztosokat 2019 júliusában fogták el a hatóságok - ismertették.
Az ügyészség közleményében külön felhívta a figyelmet, hogy "a hivatalos személynek hivatalos eljárásával kapcsolatban adott minden ajándék és pénz bűncselekményt valósít meg". | https://www.origo.hu/gazdasag/2022/07/otven-ember-ellen-emeltek-vadat-muszaki-vizsgaval-kapcsolatos-vesztegetes-miatt-gazdasag | https://web.archive.org/web/20220716072803/https://www.origo.hu/gazdasag/20220713-otven-ember-ellen-emeltek-vadat-muszaki-vizsgaval-kapcsolatos-vesztegetes-miatt-gazdasag.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otven-ember-ellen-emeltek-vadat-muszaki-vizsgaval-kapcsolatos-vesztegetes-miatt | Origo | hungarian-news | 2022-07-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"közlekedés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
54,350 | Már az ügyészség előtt Tordai Bence villabotránya | Miután egy magánszemély feljelentést tett, már az ügyészség vizsgálja Tordai Bence villabotrányát – értesült a Mediaworks–Hírcentrum. A Párbeszéd új társelnökéről a napokban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva százötvenmilliós villát épített Budapest egyik legdrágább kerületében. Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, ám az alapján úgy tűnik, nem biztos, hogy megengedhetne magának ilyen értékű ingatlant. | Pámer Dávid
Forrás: Mediaworks–Hírcentrum
2022.07.15. 13:32 2022.07.15. 14:35
Miután egy magánszemély feljelentést tett, már az ügyészség vizsgálja Tordai Bence villabotrányát – értesült a Mediaworks–Hírcentrum. A Párbeszéd új társelnökéről a napokban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva százötvenmilliós villát épített Budapest egyik legdrágább kerületében. Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, ám az alapján úgy tűnik, nem biztos, hogy megengedhetne magának ilyen értékű ingatlant.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alárendeltségébe tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja a Tordai Bence villabotrányával kapcsolatos feljelentést – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát Szabadi Péter. A KNYF helyettes szóvivője hozzátette: a feljelentés elbírálása még folyamatban van.
Tordai-ügyben a feljelentéseiről elhíresült Tényi István fordult a hatósághoz, feljelentésében pedig a Metropol pár nappal ezelőtti cikkét idézte, miszerint
a Párbeszéd társelnöke vett magának egy parasztházat Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerület kertvárosában, ám a baloldali politikus lényegében e mögé a parasztház mögé „bújva” kezdte el kijátszani az építési előírásokat, mivel a kérdéses telekre a szigorú előírások miatt nem kaphatott új épületre engedélyt.
A képviselő azt állította, csak felújítja az eredeti házat, miközben teljesen lebonttatta és a helyére egy vadonatúj, százötvenmillió forint értékű villát épített. Tényi a hatóságoknak azt is leírta, a Metropol megszerezte az építkezéseken kötelező e-naplót, ami egyértelműen lebuktatta a politikust. Ebből kétséget kizáró módon kiderül, hogy a régi házat a hatóságokat becsapva teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat.
Elhatárolódott Tordai Bencétől a II. kerületi polgármester
„A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania!” – üzente politikai szövetségesének Őrsi Gergely.
A lap információi szerint a szakértői vizsgálat megállapította, hogy „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”.
Az építés fázisait nyomon követő, úgynevezett e-napló azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. Vagyis a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül, s mint ilyet, egyértelműen le kell bontani
– áll Tényi ügyészségnek írt beadványában, amelyben az is szerepel, hogy bizonyítottság esetén felmerülhet a csalás és a hivatali visszaélés gyanúja. Arról persze az ügyészség fog dönteni, hogy indít-e nyomozást, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával.
A politikus cáfolta, hogy ne lett volna engedélye. A képviselő kiemelte: az épületre nem vettek fel sem csokot, sem hitelt, újlipótvárosi lakásuk eladásának árából tudták azt megvásárolni és „felújítani”.
Ugyanakkor arról a képviselő nem beszélt, hogy mennyiért adták el a szóban forgó újlipótvárosi ingatlant, és az új ház pontosan mennyibe került.
Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, amelyekben már szerepel a II. kerületi ingatlan, de a pénzmozgásokat és a megtakarításokat nézve korántsem találhatóak ilyen mértékű összegek. Vagyonnyilatkozatából mindössze annyi látható, hogy a képviselő megtakarításai eltűntek, és egy körülbelül húszmillió forintos lakáshitelnél adóstársként van feltüntetve.
Megjegyzendő, hogy a párbeszédes politikustól a II. kerület szocialista polgármestere is elhatárolódott. A Metropol kérdéseire Őrsi Gergely kijelentette, hogy a „jogszabályokat mindenkinek be kell tartania”.
Borítókép: Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Százötvenmilliós kérdés: miből épített budai villát Tordai Bence?
Vagyonnyilatkozata alapján a Párbeszéd társelnöke nem engedhetne meg magának egy százötvenmilliós ingatlant.
villa
ügyészség
tordai bence
építkezés | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya | https://web.archive.org/web/20220728001631/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-07-15 00:00:00 | [
"Tordai Bence"
] | [] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
54,351 | Rejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintja | Hatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett. | Mészáros Lőrinc közbeszerzésekkel kitömött építőipari cégei ugyan nem panaszkodhatnak nyereségességükre, de még ezek a vállalatok sem nagyon produkáltak olyan profitrátát, mint amilyet a Soltút Kft. hozott össze 2021-ben. A Bács-Kiskun megyei vállalat minden szempontból nagyon erős évet zárt tavaly. Forgalmát megháromszorozva bekerült a szektor tíz legnagyobbja közé, ami azonban talán ennél is nagyobb szó, hogy 65 milliárdos árbevételéből 17 milliárd forint nyereség soron is megmaradt. Ez még a kormányközeli cégek körében is kiemelkedő aránynak számít.
A Soltút ennek megfelelően mesés, 12 milliárdos osztalékot fizetett. Bár a vállalat az előző néhány évben is nagyot ment, korábban ennyi pénzt még sosem vettek ki a társaságból. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy kit gazdagított ez az összeg. A rekordosztalékról hozott döntés előtti hetekben ugyanis elég furcsa cégjogi akciókat hajtottak végre a vállalat körül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
Simicska lázadása nyitott utat
A Soltút nem egy új cég, jó ideje fontos szereplője már a hazai építőiparnak, ám az elmúlt években nőtt igazán nagyra, és kezdett rendkívül jövedelmezően működni. A társaság az előző évtized kezdetén jellemzően évi 4-6 milliárdos árbevételt és néhány százmilliós nyereséget hozott össze évente.
A Simicska-Orbán háború 2015-ös kirobbanását követően azonban kiesett a piacról az állami megrendelések addigi legnagyobb haszonélvezője, a Közgép, és ezzel hatalmas űr keletkezett az úgynevezett mélyépítési szegmensben, ahol a Soltút is tevékenykedik. A vállalat meg is ragadta a lehetőséget, és ettől kezdve egyre nagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket. A Bisnode adatai szerint
2016 eleje óta önállóan több mint 140 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, és további közel 550 milliárd forintnyi projektben vehettek illetve vehetnek részt konzorciumi tagként.
A 2010-es évek elején még csak néhány milliárdos forgalmat bonyolító cég így az évtized végére már évi 20-30 milliárdos árbevételt hozott, és emellett az adózott nyeresége is folyamatosan meghaladta az évi ötmilliárdot. Tavaly ehhez képest sikerült még egy szintet lépni: a 2021-es 65 milliárd feletti árbevétel a nyolcadik legmagasabb volt a teljes hazai építőiparban. A 17 milliárdos nyereségnél pedig csak a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István cégei hoztak össze nagyobb profitot.
Kellett még egy szponzor Felcsútra
A Soltút tulajdonosa azonban nyíltan nincs ennyire közel a legfelsőbb politikai körökhöz. A cégnek már hosszú ideje a gazdaglistákon is rendre feltűnő Rencsár Kálmán a legnagyobb tulajdonosa és irányítója. Rencsárt ugyan a jobboldali kötődésű vállalkozók közé szokták sorolni, és feltűnt már miniszter oldalán projektátadáson is, de nagyon erős NER-es kapcsolatai eddig nem igazán voltak láthatóak és legalább annyit szerepelt a médiában a lovassport támogatása, mint a cége miatt.
A korábbiakhoz képest elég komoly lépés volt azonban a politikai elit irányába, hogy tavaly nyáron a Soltút is feltűnt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Puskás Akadémia szponzorfalán. Persze alapesetben egy focicsapat vagy egy utánpótlásneveléssel foglalkozó alapítvány támogatása nem kellene, hogy erős politikai kapcsolatot jelentsen, ám épp az építőiparban a Mészáros Lőrinchez köthető csapatok szponzorálása valahogy kéz a kézben jár a sikeres szerepléssel az állami tendereken.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
Röviden összefoglalva tehát az addig sem apró Soltút számára a Simicska-Orbán háború nyitotta meg az utat, hogy az építőipar meghatározó szereplőjévé váljon, mostanra pedig abban is csatlakozott a szektor legnagyobbjaihoz, hogy beállt a Felcsút szponzorai közé.
Nehezen érthető részvénykibocsátás
Ilyen előzmények után jött a 2021-es rekordév, és az azután kifizetett 12 milliárdos osztalék, amely könnyedén a harminc leggazdagabb magyar közé repíthette Rencsár Kálmánt. Már persze, ha ő kapta meg hatalmas összeget, ami néhány elég meglepő jogi lépés miatt egyáltalán nem biztos.
Rencsár egészen idén tavaszig évek óta egyedül birtokolta a Soltútat. Egyetlen tulajdonostársa maradék 5 százalékos részesedését még 2019-ben vásárolta meg 1,5 milliárd forintért. Bár a 90-es évek elejétől közvetlen tulajdonosa volt a vállalatnak, nem sokkal a kivásárlás után úgy döntött, eladja egy másik cégének a Soltútat. Az értékesítés igazából csak technikai lépés volt, továbbra is Rencsár maradt az egyedüli tulajdonos, csak ekkor már a szintén az építőiparban ténykedő S-Útvonal egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságon keresztül.
Az elmúlt hónapok kissé furcsa tranzakciói pedig épp az S-Útvonal Zrt-nél történtek. Rencsár ugyanis április közepén úgy döntött, hogy tőkét emel a cégnél, méghozzá úgy, hogy nem hagyományos, hanem úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Az ilyen értékpapírok lényege, hogy tulajdonosuk előbb és nagyobb mértékben részesedhet a társaság osztalékából. Jelen esetben a tíz új részvény tulajdonosa a kifizetés 70 százalékát kaphatja meg.
Az osztalékelsőbbségi részvény egy teljesen bevett formula, semmi kivetnivaló nincs benne, csakhogy egy egyszemélyes zrt-nél teljesen szükségtelen.
Ilyen vállalatnál ugyanis az osztalékot így is úgy is egy ember kapja, az egyedüli tulajdonos.
Az április közepi tőkeemelésnek első ránézésre akkor volt értelme, ha az új részvényeket valaki másra akarták átruházni. Méghozzá valószínűleg igen gyorsan, a kibocsátásról szóló döntésben ugyanis azt is kikötötte Rencsár, hogy az új részvények birtokosa már az előző év osztalékára is jogosult. Azaz az S-Útvonal – Soltúttól kapott 12 milliárdos és saját nyereségéből fizetett további 250 milliós – osztalékából közel 8,6 milliárdot az kaphatott, aki az új papírokkal rendelkezett.
És itt válik érdekessé a kibocsátás módja. A részvényeket ugyanis nyomdai úton állították elő. Ennek azért van jelentősége, mert a kinyomtatott értékpapíroknál nem kell automatikusan lejelenteni a tulajdonosváltást, elég, ha az új részvényes nevét az értékpapír hátoldalán vagy az ahhoz csatolt lapon átírják.*a jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás.
Magyarul a 8,6 milliárd forintnyi osztalékra jogosító részvényeket bárki megszerezhette, anélkül, hogy ennek a külvilág számára látható nyoma lett volna.
Egy ilyen tranzakciónak azonban ekkor még volt egy komoly akadálya. A S-Útvonal Zrt. továbbra is egyszemélyes vállalat volt, márpedig a jogszabály szerint, ha
az egyszemélyes társaság új tagokkal egészül ki és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
Így, hiába maradhatott láthatatlan maga a részvény-átruházás*Amit csak a cégnél tartott részvénykönyvbe kellett bevezetni, ha a tulajdonos az osztalékot is meg akarja kapni., ha megtörténik mégis egyből kiderül az alapító okirat módosítása miatt.
A probléma azonban nem sokkal később megoldódott. Rencsár Kálmán ugyanis bevonta a cégbe kisebbségi tulajdonosnak saját lányát. Gondolhatnánk, hogy ez megmagyarázza az osztalékelsőbbségi részvények kibocsátását, és csak családon belüli vagyonelosztásról volt szó, ám Rencsár lánya csak két darab részvényt kapott, és azok sem osztalékelsőbbségiek, hanem hagyományos törzsrészvények voltak, amelyekre így mindössze a kifizetés 1 százaléka jutott. Ezzel a lépéssel viszont eltűnt az utolsó olyan jogi kötelezettség is, amely az osztalékelsőbbségi papírok esetleges átruházhatóságát láthatóvá tette volna*A már említett részvénykönyvi bejegyzésen kívül, amely azonban nem nyilvános és csak kérésre tekinthető meg..
Minderre két nappal azelőtt került sor, hogy döntöttek volna 12,25 milliárdos osztalék kifizetéséről.
Az S-Útvonal Zrt-t megkerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, minek köszönhető a Soltút Kft. ágazati szinten is kiugró profitrátája, illetve miért volt szükség az osztalékelsőbbségi részvényekre, illetve az elmúlt időszak cégjogi lépéseire, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | https://g7.hu/vallalat/20220711/rejtely-kihez-kerult-a-felcsut-szponzor-epitoipari-ceg-kozel-9-milliard-forintja/ | https://web.archive.org/web/20231023220145/https://g7.hu/vallalat/20220711/rejtely-kihez-kerult-a-felcsut-szponzor-epitoipari-ceg-kozel-9-milliard-forintja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtely-kihez-kerult-a-felcsut-szponzor-epitoipari-ceg-kozel-9-milliard-forintja | G7 | hungarian-news | 2022-07-11 17:16:00 | [
"Rencsár Kálmán"
] | [
"S-Útvonal Zrt.",
"Soltút Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
54,352 | Csak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerül | Az építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. | Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.
Így indokolta Orbán Viktor az extraadók kivetését május végén egy Facebook-posztban. A kabinet által kieszelt magyarázat azóta komoly vitákat keltett, Michael O’Leary Ryanair-vezér és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter például napokig olyan stílusban üzengetett egymásnak, mintha a miniszterelnök posztja alatt vitatkoznának. A miniszter és a cégvezető vitájának alapkérdése azonban stílustól függetlenül teljesen jogos: elég nehezen érthető, miért épp ezeket az iparágakat szemelte ki a kormányzat.
Áremelkedés: pipa
Már a kezdetekben felmerült például, hogy miként maradhatott ki a szórásból az építőipar, amely első ránézésre eléggé beleillik a kormányzati narratívába. A szektorban az infláció már tavaly ősszel is két évtizedes csúcson volt, azóta pedig csak tovább gyorsult, és jelenleg már 25 százaléknál jár.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az építőipari vállalatok hatalmasat nyerészkednek a megrendelőkön: a drágulás jelentős részben globális folyamatok eredménye, amit – különösen 2021 elején – a szektor cégei is megszenvedtek. Az ágazatban azonban – részben külső ösztönzők miatt – fixen magas a kereslet, a megrendelők hajlandók kifizetni a jóval magasabb árakat is, így a vállalatok szerződésállománya szinte egész 2021-ben elég stabilan emelkedett.
Ennek eredményeként pedig az építőipar kifejezetten erős évet zárt 2021-ben. Sok szempontból erősebbet, mint a megadóztatott iparágak.
Megugró nyereség: pipa
Ahhoz, hogy az egyes szektorok teljesítményét össze tudjuk hasonlítani, megvizsgáltuk, hogy az adott piacok nagy részét lefedő iparági szereplők árbevétele és adózott nyeresége hogyan alakult az elmúlt években. A ceginformacio.hu adatbázisát használva lekértük az ezer legnagyobb építőipari, illetve kiskereskedelmi, és a 100-100 vezető távközlési, valamint energetikai vállalkozás üzleti eredményeit a 2015 és 2021 közötti időszakra*Azért dolgoztunk az egyes iparágakban különböző számú vállalattal, mert az különböző szektorokban jelentősen eltér az aktív cégek száma, illetve a piaci koncentráció is. Arra törekedtünk, hogy az elemzésbe bevont cégek a piac jelentős részét lefedjék, és így releváns információval szolgáljanak a teljes iparágról is. A cégek – saját bevallás alapján történő – tevékenységi besorolása persze nem mindig fedi teljesen a valóságot, így igyekeztünk kiszűrni a nem az adott ágazatba tartozó cégeket, és pótolni azokat, amelyek valamiért kimaradtak (nyilván ilyen elemszámú mintáknál ezt nem lehetett teljes pontossággal megtenni).
Azoknál a vállalatoknál, amelyek üzleti éve eltér a naptári évtől, a legutóbbi lezárt évet vettük 2021-nek.
A vizsgálatból a légi közlekedési cégeket azért hagytuk ki, mert viszonylag szűk piac, ráadásul a hazánkban aktív két legnagyobb fapados társaság veszteséges volt tavaly, így esetükben valóban nehezen értelmezhető az extraprofitra kivetett adó.
A pénzügyi szolgáltatókat pedig azért nem vizsgáltuk, mert ebben a szektorban árbevétel híján elég nehéz rangsort felállítani, ráadásul a viszonyítási alapnak választott 2015-ös évben az 50 legnagyobb, pénzügy szektorban ténykedő foglalkoztató együttesen veszteséget termelt, mivel ebben az évben az OTP és az MKB eredménye is negatív volt. Összességében azonban ezeknek a vállalatoknak az együttes adózott eredménye 2016 és 2021 között szűkebb sávban mozgott, mint bármelyik másik vizsgált ágazaté..
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a négy ágazat közül tavaly és 2015-höz viszonyítva is az építőipari cégek nyeresége nőtt a legnagyobb mértékben. Pedig utóbbi szektor szempontjából a 2015-ös rajt nem is túl ideális, ugyanis 2016-ban az uniós források elapadása miatt masszívan visszaesett a teljes ágazat teljesítménye. A hanyatlás azonban csak időszakos volt, és azóta árbevételben triplázni tudott, nyereségét pedig közel ötszörösére növelte a jelenlegi ezer legnagyobb építőipari cég.
Árbevételben ugyan az elszálló áram- és gázárak miatt az energiaszektor tavaly jóval nagyobbat nőtt, mint az építőcégek, ám ez nyereségben kevésbé csapódott le. Ennek az a magyarázata, hogy az építőipar kifejezetten magas profitrátával működik: az elmúlt években a bevétel rendre 9-10 százaléka maradt meg nyereségnek.
Persze ez a mutató ágazatonként mindig is nagyon eltérő volt. A kereskedelemben például hagyományosan alacsony, hiszen itt az üzleti modell legtöbbször arra épül, hogy a vállalatok nagy mennyiséget értékesítenek kis haszonnal, és végül ebből a sok kicsiből adódik a nagy nyereségtömeg. Emiatt az egyáltalán nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi és energetikai cégeknél magasabb az építőipar profitrátája. Az azonban már sokkal nehezebben magyarázható, hogy a távközlési vállalatoknál miért működnek most már tartósan nyereségesebben ezek a cégek.
Mi lenne a 94 milliárdnyi osztalékkal?
Összességében tehát az látszik, hogy az építőipar még a megadóztatott iparágakhoz képest is felülteljesített tavaly, így tényleg elég nehezen érthető, hogyan nem került be a többletteherrel sújtott szektorok közé. Ezt még azzal sem lehet indokolni, hogy az ágazat összegszerű nyeresége ne lenne elég nagy. Sőt, a legnagyobb ezer építőipari cég adózott profitja 2021-ben meghaladta az 500 milliárd forintot, ami több, mint a másik három ágazat összes vizsgált cégének nyeresége együtt.
Az egyetlen dolog, amely a miniszterelnöki indoklásból nem illik az építőipari cégek nagy többségére, az a multi jelző. Ezt a szektort ugyanis – a kiskereskedelemmel vagy a távközléssel ellentétben – nem elsősorban a nagy nemzetközi cégek uralják, hanem villámgyorsan növekvő kormányközeli vállalatok.
Tavaly a tíz legnagyobb építőipari cégből hét volt olyan vállalkozók tulajdonában, akik közismerten közeli kapcsolatot tartanak fenn fideszes politikusokkal.
A top 10-be Mészáros Lőrinc három cége került be, de szerepel a tízes listán a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László autópálya-építője, az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István vállalata, a Tiborcz István botránycégét felvásárló csoport egyik társasága, illetve Matolcsy Ádám barátjának egy érdekeltsége is. A maradék három cég ugyan nem egyértelműen kormányközeli, de kettő ezek közül is feltűnik a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán, ami azért jelzi, hogy szépen betagozódtak a NER-be.
Ez a tíz cég 2021-ben együttesen több mint 144 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, tehát az ezer legnagyobb építőipari vállalkozás profitjának közel 30 százaléka hozzájuk került.
A hatalmas nyereségből ráadásul 94 milliárd forintot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.
Ennek fényében talán már nem meglepő, hogy a top 10-be tartozó vállalkozások elmúlt évekbeli növekedése még az építőipari átlagot is messze felülmúlta. A tíz cég együttes profitja csak tavaly a másfélszeresére ugrott, hat év alatt pedig több mint hatszorosára emelkedett.
Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tíz vállalatból kettő olyan is van, amit csak 2014-2015 fordulóján alapítottak, így ezek lényegében nulláról nőttek hat év alatt 60 milliárdos forgalmú cégé. Méghozzá úgy, hogy a nyereségrátájuk is messze meghaladja az ágazati átlagot.
Az építőipart tehát minden jel szerint azért nem sarcolja – a saját definíciója szerint masszív extraprofitja ellenére sem – a kormányzat, mert ezzel a baráti vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. Pedig itt még az is indokolttá tenné az adóztatást, hogy azt a pénz jelentős részben épp az állam tette be azokba a zsebekbe, gyakran túlárazottnak tűnő közbeszerzéseken.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintjaHatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. | https://g7.hu/vallalat/20220714/csak-akkor-nem-veszi-el-az-extraprofitot-a-kormany-ha-barati-kezekbe-kerul/ | https://web.archive.org/web/20230321153328/https://g7.hu/vallalat/20220714/csak-akkor-nem-veszi-el-az-extraprofitot-a-kormany-ha-barati-kezekbe-kerul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-akkor-nem-veszi-el-az-extraprofitot-a-kormany-ha-barati-kezekbe-kerul | G7 | hungarian-news | 2022-07-14 17:25:00 | [
"Garancsi István",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"építőipar",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
54,353 | Letagadott rokonság: ismét perrel fenyegetőzik a büdöskommunistázó fideszes politikus | A volt alpolgármester most azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőcég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk. | A volt alpolgármester most azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőipari cég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk.
Amint arról korábban többször beszámoltunk, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között kizárólag Érden indult és nyert az önkormányzat által indított közbeszerzési pályázatokon több mint egymilliárd forintos értékben.
A General-Invest Bau Kft. több szálon kapcsolódik Bács István volt érdi alpolgármesterhez, fideszes politikushoz.
Bács István 2011-ben a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta Érd belvárosában 76 négyzetméteres lakását. A társasházi ingatlan különös bérleti szerződéséről 2020-ban írtunk. Bács nemcsak az óvoda-, hanem a sportügyekért is felelt a Fidesz által 2019 októberéig uralt megyei jogú városban. Az önkormányzat tulajdonában álló Érdi Sport Kft. a piaci árnál drágábban, havonta 250 ezer forintért bérelte ezt a lakást a sportügyi alpolgármestertől.
Az Érdi Sport Kft. Bács István nővére, Bács Ildikó cégétől, a Parimmo Kft.-től is több lakást bérelt – ugyanabban a házban, ahol Bács István havi 250 ezer forintért kivett ingatlana található. Ennek a cégnek korábban a General-Invest Bau Kft. volt tulajdonosa, Bács Ildikó házastársa volt a tulajdonosa, és jelenleg is egy másik rokona az ügyvezető.
Az érintett Facebook-bejegyzése révén 2015-ben vált szélesebb körben ismertté Érden, hogy Bács István nővére, Bács Ildikó házasságot kötött a General-Invest Bau Kft. korábbi tulajdonosával, a jelenlegi tulajdonos fivérével, Steierlein Balázzsal. Így lett rokona az óvodaügyi alpolgármesternek az érdi óvodaépítő cég tulajdonosa.
2020-tól még egy, újabb szál is köti Bács Ildikót a General-Invest Bau Kft.-hez. Az asszony ugyanis ekkortól lett társtulajdonos abban a cégben, a Királyfi és fia Kft.-ben, amelynek másik tulajdonosa és ügyvezetője a General-Invest Bau Kft. jelenlegi ügyvezetője, Lepp Tibor.
Az alpolgármesterség és a General-Invest Bau Kft.-hez kötődő rokonság közötti ellentmondásos viszony részleteit és összefüggéseit 2019 őszén indult cikksorozatukban tártuk fel. A rokoni szál által felvetett összeférhetetlenségről már akkor megkérdeztük a kérdéses közbeszerzések döntéshozóját, Érd fideszes volt polgármesterét, T. Mészáros Andrást, továbbá Bács Istvánt, valamint a General-Invest Bau Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét is. Semmilyen, illetve érdeminek semmiképp nem nevezhető válaszokat kaptunk, de a rokonságot emlegető cikkeket akkor nem kifogásolták.
Mindennek azért van jelentősége, mert Bács István a napokban helyreigazítási kérelemmel fordult az Átlátszó szerkesztőségéhez. Azt kifogásolta, hogy szerinte hamisan állítottuk, hogy rokona lenne a General-Invest Bau Kft. tulajdonosa. Azt szeretné, ha helyreigazítást tennénk: ő nem rokona a General-Invest Bau tulajdonosának. „Köztem és a General-Invest Bau Kft. tulajdonosa [Steierlein Zoltán] között sem a szó jogi értelmében, sem a szó köznapi nyelvtani értelmében rokoni kapcsolat nem áll fenn” – áll a perrel fenyegetőző politikus helyreigazítási kérelmében.
Bács István fogalom-magyarázatot is mellékelt a kérelméhez: „a szó jogi értelmében közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; míg hozzátartozó a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. A szó köznapi nyelvtani értelmében pedig rokonok a közös előd(ök)től származó vagy házasság folytán keletkezett családi kapcsolatban lévő személyek, az egymáshoz való viszonyukban.”
A volt alpolgármester tehát azt állítja: a szó jogi és köznapi értelmében sem rokona az érdi közbeszerzéseken tündöklő építőipari cég tulajdonosának. Annak ellenére sem, hogy a városi közéletet közelről figyelők között ez a viszony közismert: a volt fideszes alpolgármester nővérének és a cégtulajdonos vállalkozó fivérének házasságkötéséről szóló Facebook-posztot 273-an lájkolták, és a céghálóban is több összefonódásra bukkantunk.
A 41 éves, gyalázkodó kijelentéseiről elhíresült politikusról, Bács Istvánról 2021 tavaszán derítettük ki, hogy több tízmillió forint értékben nem tüntetett fel egy tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozataiban. Ilyen nagyságrendben kölcsönzött pénzt a saját cégének, és ezt a kinnlevőséget nem szerepeltette a bevallásban. Amikor megkérdeztük Bácsot, miért hagyta ki a vagyonnyilatkozatokból a tagi kölcsönt, a következőképpen reagált:
„Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt. Mivel elegem van a sorozatos rágalmaiból és hazugságaiból, figyelmeztettem, ha csak egy szó valótlanságot leír velem kapcsolatban, vagy velem kapcsolatba hozható természetes illetve jogi személyekről, vagy csak sejteti ezeket, akkor először a koszos ingjét, utána a szakadt gatyáját, végezetül pedig a lyukas cipőjét is leperlem önről. Fentiekre tekintettel kérem soha többet ne zaklasson megkereséseivel.”
Érden az országban szinte példátlan módon mégis vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás indult, és az önkormányzat jogi bizottsága kimondta, hogy valótlan Bács István vagyonnyilatkozata.
Videó: valótlan a büdöskommunistázó fideszes képviselő vagyonnyilatkozata | atlatszo.hu
Tetlák világossá tette: szeretné, ha az ügynek tényleges következményei lennének. Ezért Bács István fideszes képviselő, volt alpolgármester összeférhetetlenségének megállapítását kéri az érdi közgyűléstől, egyúttal szeretné azt elérni: a képviselők testülete is határozatban mondja ki, hogy a volt fideszes alpolgármester vagyonnyilatkozata valótlan.
Most előterjesztett helyreigazítási kérelmében az érdi politikus legutóbbi Érdi botrány: egyvalaki írta a »versengő« óvodai közbeszerzési ajánlatokat című cikkünket kifogásolja. Ebben arról volt szó, hogy Bács nemcsak alpolgármesterként volt felelős az érdi óvoda-projektért, hanem több olyan óvoda-beruházás projektkoordinátorának nevezték ki, amelyekben a közbeszerzési eljárást rokonának a cége, a General-Invest Bau Kft. nyerte meg. Bácsot nevezték ki projektkoordinátornak például a Fácán utcai és az Erdőszéle óvoda építési beruházáshoz: mindkét közbeszerzési eljárás ügyében nyomozást indított a rendőrség kartellbűncselekmény, mindközönségesen: közbeszerzési mutyi gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Az óvodaépítési közbeszerzések átfogó vizsgálatát Érd ellenzéki polgármestere, Csőzik László rendelte el. A 2022. március végén lezárt jelentés főbb megállapításai szerint
A közbeszerzési pályázatokon induló cégek összehangolták magatartásukat az eredmény befolyásolása érdekében.
Volt olyan közbeszerzés, ahol a polgármesteri hivatal által becsült költség és a későbbi nyertes cég költségvetése megegyezett egymással.
A pályázatokat kiíró önkormányzat néhány eltéréstől eltekintve ugyanazokat a cégeket hívta meg a közbeszerzési eljárásokra.
Az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint.
Bács Istvánt a kifogásolt cikk megjelenése előtt ismét írásban megkerestük, és a rokoni kapcsolat mellett rákérdeztünk a vizsgálati jelentés legfontosabb, a fideszes politikust érintő megállapításaira is. Megkeresésünket elküldtük Bács három e-mail-címére, és politikusi Facebook-oldalán üzenetként is eljuttattuk, ennek ellenére sem kaptunk semmiféle választ. Ehelyett a cikk megjelenése után helyreigazítást kért és perrel fenyegette meg az Átlátszó szerkesztőségét. A helyreigazítási kérelemnek nem áll szándékunkban eleget tenni, kíváncsian várjuk, hogy a politikus a bíróság előtt is letagadja-e a rokonságát.
Címlapkép: Bács István (forrás: Csőzik László Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/12/letagadott-rokonsag-ismet-perrel-fenyegetozik-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus/ | https://web.archive.org/web/20221204085612/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/12/letagadott-rokonsag-ismet-perrel-fenyegetozik-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letagadott-rokonsag-ismet-perrel-fenyegetozik-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-07-12 00:00:00 | [
"Bács Ildikó",
"Bács István"
] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"General-Invest Bau Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,354 | Nehezebben vehetik be a Balatont a "mohó beruházók", de azért maradtak kiskapuk | A közvetlen Balaton-part beépítésének lehetőségét jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság, de ez a tópart túlterhelésének csak részben szab gátat. | belpolitika
2022.06.30. 04:30 5 perc
Civilnek mondott ideológiai hadoszlopot küldött Orbán Viktor a Ryanair ellen – így észrevétlenül lopakodhatnak be a mindennapokba a Fidesz propagandistái. Miközben a kormány ellenséget kreált a tőle függetlenül működő szervezetekből, álcivilek sora jelentkezik be az illiberális állam népszerűsítésére, és van, amelyik azt is titkolja, mire kap közpénzt. | https://hvg.hu/360/202228__balatonbeepites__alkotmanybirosag__kiskapuk__tenyernyi_vedelem | https://web.archive.org/web/20220718074348/https://hvg.hu/360/202228__balatonbeepites__alkotmanybirosag__kiskapuk__tenyernyi_vedelem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nehezebben-vehetik-be-a-balatont-a-moho-beruhazok-de-azert-maradtak-kiskapuk | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-15 09:30:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Tiborcz István",
"Varga Károly"
] | [
"Balabo Kft.",
"Club Aliga"
] | [
"Balatonföldvár",
"Balatonvilágos",
"Keszthely",
"Somogy megye",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"közmű",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,355 | A Mol nyerte a hulladékgazdálkodási koncessziót | Az olajipari vállalat 2023. július elsejétől gyűjti be a hulladékot a magyarországi településekről. | A Mol Nyrt. nyerte el a Magyar Állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot. A vállalat közlése szerint 2023. július 1-jét követően 35 évig ők végezhetik a magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, gondoskodhatnak annak kezeléséről, valamint megvalósítják a kapcsolódó beruházásokat.
A vállalat bejelentését megerősítette a Technológiai és Ipari Minisztérium is. Palkovics László tárcavezető szerint az állam által lefolytatott koncessziós beszerzési eljárás eredményes volt, a kiírásnak megfelelő ár-érték arányú ajánlatot a Mol tette, így ők az eljárás nyertesei. A jövőben a Mol látja majd el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot, amelyet kormányzati, szakpolitikai oldalról a Technológiai és Ipari Minisztérium felügyel majd. | https://hvg.hu/itthon/20220715_mol_palkovics_laszlo_hulladekgazdalkodas_koncesszio | https://web.archive.org/web/20221020142447/https://hvg.hu/itthon/20220715_mol_palkovics_laszlo_hulladekgazdalkodas_koncesszio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mol-nyerte-a-hulladekgazdalkodasi-koncessziot | HVG | hungarian-news | 2022-07-15 16:31:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
54,356 | Benyújtotta végleges ajánlatát a Mol a magyarországi hulladékkezelési koncesszióra | A pályázaton nyertes vállalat feladata lesz többek között az évi közel 5 millió tonna hulladék begyűjtése. | A Mol benyújtotta végleges ajánlatát a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások hosszú távú koncessziójára - írja a vállalat közleményében.
A nyertes vállalat feladata lesz többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése, és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése.
A Mol kötelező érvényű ajánlata értelmében:
az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal.
az első öt évben egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít.
felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.
A hulladékgazdálkodási koncesszió tétje nagy: 2023. július 1-től érvényes, 35 évre szól, és évente mintegy 4,5-5 millió tonna hulladék begyűjtését és kezelését irányozza elő.
A vállalat közleményében Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese elmondta, a vállalat eddigi tapasztalatait (100-120 ezer tonna saját hulladék kezelés, használt gumiabroncsokból készülő gumibitumen, használt sütőolaj és a műanyag újrahasznosítás) terjesztené ki a koncesszión belüli teljes hulladékgazdálkodásra
A Nemzeti Koncessziós Iroda írta ki a koncessziót, s a pályázókat a kötelező érvényű ajánlattételre hívta fel. A koncessziós szerződés értelmében pedig a nyertes pályázó felel a teljes települési szilárd hulladékgazdálkodási szolgáltatások megszervezéséért és biztosításáért Magyarországon. | https://hvg.hu/zhvg/20220603_mol_hulladekkezeles | https://web.archive.org/web/20220607205541/https://hvg.hu/zhvg/20220603_mol_hulladekkezeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benyujtotta-vegleges-ajanlatat-a-mol-a-magyarorszagi-hulladekkezelesi-koncessziora | HVG | hungarian-news | 2022-06-03 11:13:00 | [
"Világi Oszkár"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"klientúra",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
54,357 | Tavaly 648 milliárd forint vesztette el közvagyon jellegét | Egy kereshetetlen, fénymásolt dokumentumban hozta nyilvánosságra a Vagyonkezelő, hogy mennyi közpénzt talicskázott át 2021-ben magánalapítványoknak. | Szkennelt pdf formátumban lett nyilvános a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-as beszámolója a rábízott, 10 ezer milliárd Ft-ot is meghaladó nemzeti vagyonról – írja a K-monitor a Facebook oldalán. Ebből kiderül, hogy csak 2021 ben 648 milliárd forint közvagyont adott át a Vagyonkezelő különféle kormányközeli potentátok vezette magánalapítványoknak és tette mindezt „térítésmentesen”.
A közpénz gyakorlatilag szó szerinti kitalicskázására mostanában kezdtek rákapni a Vagyonkezelőnél, egyre növekvő kedvvel és hatékonysággal csinálják. A portál szerint míg 2018-ban csak 10 milliárd forintnyi közvagyon vándorolt magánkezekbe a Vagyonkezelő bábáskodásával, addig ez az összeg 2019-ben már 50, 2020-ban 150 milliárd forint lett.
Azon túl, hogy elképesztő egy ekkora vagyont kezelő cégnél a kereshetetlen, fénymásolt formátum, az is megdöbbentő, hogy ezekről a vagyonelemekről nincsen felsorolás sem itt, sem a vállalat oldalán – konkrétan lehetetlen utánanézni, mekkora értékű vagyonelemekről mondott le a Kormány, amikor a haveri alapítványokat kistafírozta. Az elosztogatott vagyon pontos összetétele a beszámolóból sem derül ki – írja a K-monitor. | https://hvg.hu/gazdasag/20220715_Vagyonkezelo_kozvagyon_648milliard_maganalapitvany | https://web.archive.org/web/20220718173004/https://hvg.hu/gazdasag/20220715_Vagyonkezelo_kozvagyon_648milliard_maganalapitvany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-648-milliard-forint-vesztette-el-kozvagyon-jelleget | HVG | hungarian-news | 2022-07-15 18:25:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,358 | Az élvezetek lesznek a központban a Nógrád Megyei Önkormányzat vállalkozásában | Geopark, enjoypontok és túraközpontok készülnek egyelőre 1,3 milliárdból. | A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki. | https://hvg.hu/360/202228_nogradi_enjoypark_fideszes_kepviseloi_erdekek | https://web.archive.org/web/20220816043323/https://hvg.hu/360/202228_nogradi_enjoypark_fideszes_kepviseloi_erdekek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elvezetek-lesznek-a-kozpontban-a-nograd-megyei-onkormanyzat-vallalkozasaban | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-16 11:10:00 | [
"Becsó Zsolt",
"Lőrincz Gyula"
] | [
"Enjoypark Kft.",
"Fidesz",
"Nógrád Megye Önkormányzata",
"Novohrad-Nógrád Geopark"
] | [
"Nógrád megye",
"Pásztó",
"Szécsény"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [] |
54,359 | A Bankholdingból mazsoláznak Mészáros Lőrinc biztosítási érdekeltségei | A felcsúti milliárdos cégeinek az a biztosításiszerződés-állomány kell, amely a Budapest Bank és a BNP Paribas-csoport együttműködésében jött létre. | 2022.07.11. 08:30
A felcsúti milliárdos cégeinek az a biztosításiszerződés-állomány kell, amely a Budapest Bank és a BNP Paribas-csoport együttműködésében jött létre.
Miért nem ígérkezik gyors folyamatnak a környezetszennyező hagyományos autók leváltása?
élhető környezet
2024.01.27. 12:156 perc | https://hvg.hu/360/202227_cig_pannonia_mazsolaznak_abankholdingbol | https://web.archive.org/web/20220712183040/https://hvg.hu/360/202227_cig_pannonia_mazsolaznak_abankholdingbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bankholdingbol-mazsolaznak-meszaros-lorinc-biztositasi-erdekeltsegei | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-11 10:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"BNP Paribas Csoport",
"Budapest Bank Zrt.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
54,360 | Újabb helyi politikus bukott, letartóztatták Zákányszék alpolgármesterét | Az alpolgármester zöldségesbolt-hálózatot is működtető kereskedelmi vállalkozása három év alatt 100 millió kárt okozhatott a költségvetésnek. Nemcsak az alpolgármestert, hanem egyik alvállalkozóját is letartóztatták, az alkalmazottak és a beszállítók pedig munka nélkül maradtak. | A százmilliós költségvetési csalással gyanúsított vállalkozókat, már egy hete letartóztatták, erről az ügyészség közleményt is adott ki. Az csak a napokban derült ki, hogy a Csongrád-Csanád megyei Zákányszék független alpolgármestere az egyik letartóztatott vállalkozó, a másik pedig az egyik alvállalkozója. A település polgármestere, Matuszka Antal a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy nem tervezik az időközi választás kiírását, hiszen a jogszabályok szerint egy jogerős elmarasztaló ítélet után is a soron következő, felkért jelölt kerül be a testületbe, majd alpolgármestert választanak.
Magát az esetet nem akarta kommentálni a polgármester.
A Zabosfa márkanévvel ismertté vált, franchise rendszerben működő üzletek egyre szaporodtak a tíz éve elsősorban zöldség-gyümölcs nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozó cég körében, már vagy féltucatnyi is működik a térségben, Szeged központjában is van egy boltjuk. Intenzív marketinggel ismertették a márkát, Zákányszéken még Zabosfai Ízőrzők névvel civil szervezetük is alakult, a hagyományos gasztronómiára építő közösség nyári táborokat is szervez néhány éve, néhány napja közölték, hogy ez is elmarad. Közel hatvan alkalmazottal dolgoztak, de több tucat termelőt is érint most a leállás, és a boltok bezárása, ami a térségben jelentősnek számít.
Az ügyészség a július elsején kiadott közleménye szerint a zöldséggel kereskedő cég csomagolásra szerződött több céggel, ezek egy része a valóságban soha nem is csomagolt a zákányszéki vállalkozás részére termékeket, egy másik része az alvállalkozóknak pedig valótlanul számlázott úgy, hogy a munkavállalók után befizetendő adókat, járulékokat megspórolva a csomagolt termékek súlyát, darabszámát számlázta le. Ahogy az mostanra kiderült, az alpolgármester cége, a Zabosfa KerTÉSZ Kft. befogadta a valótlan tartalmú számlákat, és az áfát a bevallásban levonta. 2018-tól kezdődően összesen 111 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek, emiatt és hamis magánokirat felhasználása miatt folyik a nyomozás.
A Zabosfa KerTÉSZ Kft éppen az idén ünnepelte 10 éves fennállását, a delmagyar.hu cikke szerint 570 kamion biozöldséget és gyümölcsöt szállított a cég 2021-ben, Németországba, Franciaországba, Ukrajnába és Szerbiába is exportáltak termékeket. A májusban leadott 2021-es beszámolójukban kitérnek arra is, hogy ugyan nyertek pénzt egy smoothie-üzem és annak feltételeinek a kialakítására, de az építőipari alapanyagok áremelkedése miatt a beruházás 285 millió forint helyett 385 millió forintba került, így az eredetileg 50 százalékra tervezett önerő helyett 65 százalékot kellett kigazdálkodniuk, tehát 140 millió helyett 245 milliót kellett a vállalkozásnak beletennie. | https://hvg.hu/gazdasag/20220711_Ujabb_helyi_politikus_bukott_letartoztattak_Zakanyszek_alpolgarmesteret | https://web.archive.org/web/20220815152639/https://hvg.hu/gazdasag/20220711_Ujabb_helyi_politikus_bukott_letartoztattak_Zakanyszek_alpolgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-helyi-politikus-bukott-letartoztattak-zakanyszek-alpolgarmesteret | HVG | hungarian-news | 2022-07-11 13:48:00 | [] | [
"Zabosfa KerTÉSZ Kft.",
"Zákányszék Község Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Zákányszék"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat"
] | [] |
54,361 | Építési engedélyt kapott a Putyin-közeli milliárdos Angyalföldre tervezett társasház-óriása | Már építési engedélye is van annak a Népfürdő utca sarkára tervezett több mint 300 lakásos társasháznak, ami Rahimkulov Ruszlan orosz milliárdoshoz köthető, és amit korábban túlépítés miatt nem támogatott a kerület. | Megkapta az építési engedélyt az orosz milliárdos, Rahimkulov Ruszlan nevéhez köthető angyalföldi ingatlanprojekt – írja a Népszava. A lap szerint a Bodor és a Népfürdő utca sarkára egy közel 330 lakásos, fele arányban 35-40 négyzetméteres lakásokból álló épületet terveznek, amelynek alapterületet összességében (az emeletekkel együtt) 16 ezer négyzetméter lesz, de a telken megvalósul még egy sportcsarnok is, egy másik cég által.
A társasházra az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. kért építési engedélyt, amit a XIII. kerületi tervtanács nem támogatott a túlépítés miatt. A Népszava szerint a törvények értelmében így nem is valósulhatott volna meg a terv, ám a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a beruházást.
Az önkormányzat emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, de még nem született döntés az ügyben, ellenben a kormányhivatali malmok tovább őröltek, előbb megállapították, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentették a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól, majd kiadták az építési engedélyt is.
Rahimkulovnak nem ez az egyetlen, kormányzat által is megtámogatott ingatlanprojektje a környéken. Az egykori Láng Gépgyár területén tervezett beruházás megvalósulását rozsdaövezeti besorolással segítik, a projekt még idén elindulhat. | https://hvg.hu/ingatlan/20220709_rahimkulov_dagaly_mogotti_ingatlanprojektje_epitesi_engedelyt_kapott | https://web.archive.org/web/20221026143739/https://hvg.hu/ingatlan/20220709_rahimkulov_dagaly_mogotti_ingatlanprojektje_epitesi_engedelyt_kapott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epitesi-engedelyt-kapott-a-putyin-kozeli-milliardos-angyalfoldre-tervezett-tarsashaz-oriasa | HVG | hungarian-news | 2022-07-09 15:41:00 | [
"Huszár Viktor",
"Márton Péter",
"Ruszlán Rahimkulov",
"Zentai Péter"
] | [
"APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft.",
"Greennovatív Kft.",
"Idom Házépítő kft.",
"Southblaze Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"támogatás",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,362 | Focicsapatok is kaptak abból a támogatásból, amiből az Átriumnak és Pintér Bélának nem jutott | Olyanok is kaptak támogatást, akiknek nem is lett volna szabad, ráadásul a gazdasági versenyt is sérti, hogy a minisztérium egyes pályázatokat egyszerűen nem bírált el – véli a Független Előadó-művészeti Szövetség. | Focicsapatok is kaptak abból a támogatásból, amiből az Átriumnak és Pintér Bélának nem jutott
Olyanok is kaptak támogatást, akiknek nem is lett volna szabad, ráadásul a gazdasági versenyt is sérti, hogy a minisztérium egyes pályázatokat egyszerűen nem bírált el – véli a Független Előadó-művészeti Szövetség.
Az előadó-művészeti célú támogatási programból kapott 18 sportegyesület is (közöttük a 2021. évet 276 millió forintos nyereséggel záró FTC Labdarúgó Zrt.) egyenként 2,5 millió forintot (összesen 45 millió forintot) arra, hogy a Mező Ferenc Program keretében cirkuszi műsoron, annak megtekintése után cirkuszpedagógiai foglalkozáson vegyenek részt,
miközben olyan, közhasznú jogállású, évtizedes múltra visszatekintő előadó-művészeti szervezetek nem kaptak egyetlen forint támogatást sem, mint az Átrium Színház, Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház, valamint a kiemelt minősítéssel rendelkező Centrál Színház – írja Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak címzett levelében a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ).
Ahogy arról beszámoltunk, a budapesti Átrium Színház a működésükhöz szükséges támogatás elmaradása miatt arra kényszerült, hogy felmondjon több munkatársnak, és bejelentse, végleg be kell zárniuk (azóta a nézők spontán akcióval már több mint 25 millió forintot gyűjtöttek számukra, de az éves működésükhöz 200 millió forintra lenne szükségük), valamint a Pintér Béla és Társulata és a Centrál Színház is a közönséghez fordult támogatásért a nehéz helyzetre hivatkozva.
„Ennek nem szabadna megtörténnie, ez rombolás" - Tényleg bezár az Átrium?
„Nem lehet szavakkal kifejezni, amit most érzünk" - írta csütörtök este a budapesti Átrium színház abban a posztban, amelyben közölték: két hét múlva kénytelenek bezárni, és végleg leereszteni a függönyt. Megmentheti-e a színházat a közönség, van-e politikai szándék a háttérben, és miért jutott ide az Átrium? Erről kérdeztük a színház produkciós menedzserét.
A FESZ levelében emlékeztet, noha a korábbi támogatási rendszer, a tao (amelyben a színházak a cégek társasági adójából igényelhettek támogatást, minden 100 forintnyi eladott jegy után 80 forintot) még 37 milliárd forintos keretösszegű volt, mostanra az összeg láthatóan már 12 milliárd forintra zsugorodott, „legalábbis ekkora összegről hozott döntést 2022-ben Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, mielőtt május 18-án közölte, hogy a rendelkezésre álló keretet elosztották, de az el nem bírált igényléseket még nem utasítják el, hátha lesz még forrás.”
A FESZ arra is rámutat:
az eredetileg meghirdetetthez képest eleve kevesebb összeget osztottak szét az úgynevezett kísérletező és alternatív színházak, valamint a befogadó színházak kategóriájában is:
előbbiben 500 millió forintot lehetett volna szétosztani, de mindössze 188 millió forintot, utóbbiak számára 2 milliárd forint helyett mindössze 683 millió forintot ítéltek meg.
„Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az eredetileg meghirdetett keretösszegnél magasabb összeget fordított az előadó-művészeti többlettámogatásra, csak éppen nem a felhívása alapján novemberben benyújtott igényléseket bírálta el, hanem kategórián kívüli egyedi kérelmek alapján döntött több mint hétmilliárd forint támogatásról” – mutat rá a szervezet, hozzátéve, hogy az egyedi kérelmeket láthatóan bármiféle korlátra vagy feltételre tekintet nélkül bírálták el, pedig az előadó-művészeti törvény szerint a támogatott szervezetnek előadó-művészeti tevékenységet kellene folytatnia főtevékenységként, és közhasznú jogállásúnak kell lennie.
A támogatottak között azonban a FESZ több különös adatot talált. „Kapott 1,2 milliárd forintot, a keretösszeg 10%-át a Művészeti Szilíciumvölgy Kft., amely a támogatás odaítélése időpontjában – az EMET közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása alapján – még a 2019. évi 544 millió forintos támogatással sem számolt el.
Az előadó-művészeti célú támogatási programból kapott 18 sportegyesület is (közöttük a 2021. évet 276 millió forintos nyereséggel záró FTC Labdarúgó Zrt.) egyenként 2,5 millió forintot (összesen 45 millió forintot) arra, hogy a Mező Ferenc Program keretében cirkuszi műsoron, annak megtekintése után cirkuszpedagógiai foglalkozáson vegyenek részt
A levél szerint továbbra is rengeteg igénylőnek „Elbírálás alatt” státuszú az igénylése immár hét hónapja. A FESZ szerint jelen helyzetből kiderül: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény alapján működő, nyilvántartásba vett, közfeladatot ellátó szervezetek működésére fordítandó támogatási keretet „a minisztérium más célra fordította, mint amelyre azt a költségvetésben tervezte”.
Mint írják,
a minisztérium döntésének elmaradása sérti a gazdasági versenyt
azon esetekben, ahol az azonos kategóriában pályázó, azonos jogállású (pl. kiemelt minősítésű vagy befogadó színházi tevékenységet folytató) szervezetek közül egyesek igénybejelentését elbírálta, mások igénybejelentését figyelmen kívül hagyta a támogató. (Például az Átriumhoz hasonlóan magánszínházként működő Játékszín vagy a Turay Ida Színház több százmilliós támogatást kapott az Átrium 0 forintjával szemben.)
A FESZ szerint emellett „sérül az átláthatóság elve is”, mivel a támogató az államháztartásról szóló törvényben foglaltakkal ellentétesen nem tette közzé, hogy milyen támogatási célra nyújtott egyedi támogatásokat olyan szervezeteknek, amelyek előadó-művészeti szervezetként nem ismertek, egyes esetekben aktív honlapjuk sincs.
A FESZ elnöksége ezért azt kéri a minisztertől és az államtitkártól, intézkedjenek, hogy „a kulturális közfeladatot ellátó színházak fennmaradása érdekében a pozitív támogatási döntés közzétételére mielőbb sor kerüljön”.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
2022. július. 04. 09:15 hvg.hu Kult
Vidnyánszky Attilának és Fekete Péternek is köszönetet mondott az Átrium egyvalami miatt
Az állami támogatás teljes hiánya miatt a bezárás szélén álló színháznak egyetlen hét alatt 17 millió forintot adományoztak a nézői.
2022. július. 04. 16:21 hvg.hu Kult
NoÁr az Átriumról: Az államnak nem csak azt kell életben tartania, ami neki önkényes módon kedves
A mozgalom szerint a kormányzat sokszor csak kerülgette a forró kását, ha a kultúrára fordított pénzekről volt szó, Hoppál Péter kulturális államtitkár viszont egyértelművé teszi, hogy az egyéni ízlés és a kormány által meghatározott világkép szerint dől el a támogatások sorsa. | https://hvg.hu/kultura/20220705_Focicsapatok_is_kaptak_abbol_a_tamogatasbol_amibol_az_Atriumnak_es_Pinter_Belanak_nem_jutott | https://web.archive.org/web/20230327231325/https://hvg.hu/kultura/20220705_Focicsapatok_is_kaptak_abbol_a_tamogatasbol_amibol_az_Atriumnak_es_Pinter_Belanak_nem_jutott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/focicsapatok-is-kaptak-abbol-a-tamogatasbol-amibol-az-atriumnak-es-pinter-belanak-nem-jutott | HVG | hungarian-news | 2022-07-05 11:27:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Művészeti Szilíciumvölgy Kft."
] | [] | [
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"kultúra - művészet"
] | [] |
54,363 | Az ország halad a félsivatagosodás útján, de Mészárosnak azért jut pár vizes projekt | Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben. | A háború miatt élelmiszerpiaci válság és az aszály leküzdése, a boltokban a magyar élelmiszerek arányának emelése, a környezetbarát termelés – sorolta az agrárminisztérium előtt a következő ciklusban álló kihívásokat Nagy István mezőgazdaságiminiszter-jelölt. A politikus ugyanakkor emlékeztetett a korábbinál jóval több uniós forrásra számíthatnak a gazdák.
Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be. | https://m.hvg.hu/360/202227_csepp_atengeriben | https://web.archive.org/web/20220712192307/https://m.hvg.hu/360/202227_csepp_atengeriben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orszag-halad-a-felsivatagosodas-utjan-de-meszarosnak-azert-jut-par-vizes-projekt | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-08 15:30:00 | [
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Pusztavámi Márton",
"Szabó István (Hódmezővásárhely)",
"Szíjj László"
] | [
"Bakuczi Öntözési Közösség Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fidesz",
"Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"környezetvédelem",
"élelmiszeripar",
"klientúra",
"vízügy"
] | [] |
54,364 | Vízválsággal fizetünk a rezsicsökkentésért, a kormány megoldása erre is az einstand lehet | Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni. | Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik. | https://hvg.hu/360/20220707_Tekozlo_allamferfiu | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizvalsaggal-fizetunk-a-rezsicsokkentesert-a-kormany-megoldasa-erre-is-az-einstand-lehet | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-07 06:30:00 | [] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal"
] | [] | [
"közmű",
"gazdálkodás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"vízügy",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,365 | Nemzetközi bíróságon nyert pert a Mol a horvát állammal szemben | A Világbank mellett működő washingtoni testület úgy ítélte: nem korrupcióval szerezte meg a magyar olajcég az INA-t. | Megnyerte a horvát állam ellen indított pert a Mol a Világbank mellett működő választottbíróságon (ICSID). Az olajipari cég közleménye szerint az ICSID 167,84 millió dolláros károkozást állapított meg, a kamatokkal együtt 236 millió dolláros (napi árfolyamon csaknem százmilliárd forintos) a megítélt kártérítés összege. 2013-ban beadott keresetében a Mol egymilliárd dolláros kártérítésre tartott igényt.
A Mol azzal az indokkal indított eljárást a nemzetközi bíróság előtt, hogy a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit. Ennek egyik fontos része az, hogy a horvát törvényhozás nem biztosította a gázpiac liberalizálását, ugyanakkor amiatt is tiltakozott, hogy Horvátországban büntetőeljárást indítottak a Mol felvásárlása miatt.
A Mol 2003-ban szerzett 25 százalékos tulajdonrészt a horvát cégben, 2008 végén ezt 49 százalék fölé emelte és megszerezte az irányítási jogokat is. A zágrábi kormány később azzal vádolta meg az ügylet idején a kabinetet vezető Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot, az olajcég elnök-vezérigazgatóját, hogy a Mol vesztegetéssel szerezte meg az irányítást.
Emiatt Horvátországban Sanadert jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték, Hernádi két évet kapott, a másodfokú ítélet ellen a magyar üzletember a horvát alkotmánybírósághoz fordult. A Mol most azt emelte ki, hogy a horvát alkotmánybíróság is súlyos jogsértéseket állapított meg a horvát bírósági eljárások során.
Az ICSID ítéletében most azt mondta ki, nem történt korrupció a felvásárláskor, ez a Mol értelmezésében egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság kimondta Hernádi Zsolt ártatlanságát.
A Jutarnji List arról ír, hogy a zágrábi kormány egyelőre elemzi a 216 oldalas ítéletet, azt követően hoz döntést. A Mol azt közölte: "a nemzetközi jog alatt működő ICSID döntései kötelező érvényűek. Azokat minden tagországnak – így Horvátországnak is – tiszteletben kell tartania, és saját jogrendjébe be kell építeni."
Nem ez az első per, amelyet a Mol egy nemzetközi bíróságon megnyert a horvát állammal szemben. Az UNCITRAL előtt kezdeményezett ügyben 2016-ban született ítélet, amelyben elutasították azt, hogy a Mol korrupcióval szerzett volna tulajdonrészt az INA-ban.
A bíróság oldalán cikkünk megjelenésekor még nem volt elérhető az ítélet szövege, arra a zágrábi kormány se reagált. Váratlan, személyes okokra hivatkozva lemondott azonban Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter. Sajtóinformációk szerint a kormány többi tagja sem tudott arról, hogy Maric távozni akarna a tisztségéből. | https://hvg.hu/kkv/20220706_Nemzetkozi_birosagon_nyert_pert_a_Mol_a_horvat_allammal_szemben | https://web.archive.org/web/20220711131825/https://hvg.hu/kkv/20220706_Nemzetkozi_birosagon_nyert_pert_a_Mol_a_horvat_allammal_szemben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemzetkozi-birosagon-nyert-pert-a-mol-a-horvat-allammal-szemben | HVG | hungarian-news | 2022-07-06 16:29:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
54,366 | A kormány felmondja a Norvégiával kötött beruházási megállapodást | A magyar és a norvég kormány között régi vita húzódik a civilek támogatásáról. | Megszünteti a kormány egy Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, 1991. április 8-án aláírt megállapodást. A határozatot Orbán Viktor írta alá.
A határozat szerint a kormány egyetért a „Magyarország Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás bemutatott szövegével”.
A határozat mindemellett felhatalmazza Szijjártó Péter külügyminisztert (vagy az általa kijelölt személyt) a bemutatott szöveg végleges megállapítására.
A megállapodások felmondásáról törvénytervezet is született, a határozatban a miniszterelnök ezzel kapcsolatban két dolgot is elrendelt:
egyrészt, hogy állapítsák meg végleges szövegét,
másrészt, hogy ha megvan a végleges szöveg, nyújtsák azt be az Országgyűléshez.
A törvényjavaslat előadójának a határozat Szijjártó Pétert jelölte ki. | https://hvg.hu/itthon/20220712_norvegia_beruhazasi_megallapodas_felmondas | https://web.archive.org/web/20220714204026/https://hvg.hu/itthon/20220712_norvegia_beruhazasi_megallapodas_felmondas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-felmondja-a-norvegiaval-kotott-beruhazasi-megallapodast | HVG | hungarian-news | 2022-07-12 11:08:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Magyarország Kormánya",
"Norvég Királyság Kormánya"
] | [] | [
"civilek",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"jogalkotás"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
54,367 | Mészárosék bankjával üzletel az MNB-elnök fia | Matolcsy Ádám tavasszal alapított cégének felét adta el az MNB által felügyelt MKB Bank Nyrt.-nek. | Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Szinte napra pontosan egy év telt el az Árpád hídi két halálos baleset között, mindkét esetben szabályosan közlekedők életébe került az, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat. Közlekedési szakértőket kérdeztünk arról, hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, "belemenős" generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét. | https://m.hvg.hu/360/202228_magyar_stratalfa_amatolcsy_fiu_uzlete | https://web.archive.org/web/20220717001557/https://m.hvg.hu/360/202228_magyar_stratalfa_amatolcsy_fiu_uzlete | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-bankjaval-uzletel-az-mnb-elnok-fia | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-14 12:30:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Gránit Bank",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Strat-Alfa Zrt.",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.",
"Origo Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"tanácsadás",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
54,368 | Nem árulja el a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyibe kerül Európa legnagyobb tűzijátéka | Hiába fordult közadatigényléssel a Párbeszéd az augusztus 20-i tűzijátékot szervező Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), a kormányzati szerv nem adott választ a kérdésre, azzal a hivatkozással, hogy az infotörvény alapján „a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.” | Hiába fordult közadatigényléssel a Párbeszéd az augusztus 20-i tűzijátékot szervező Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), a kormányzati szerv nem adott választ a kérdésre, azzal a hivatkozással, hogy az infotörvény alapján
„a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”
Ezzel együtt azért megbecsülhető, hogy nagyjából mekkora költségekkel jár majd az ünnepi rendezvény. A K-Monitor például egy közbeszerzési beszámolóból kiszúrta, hogy az ügynökség nettó 1,4 milliárd forintos keretet különített el a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére., csak „a műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzésére”.
Az Átlátszó szombati cikke emlékeztet arra, hogy 2021-ben sem adta ki a kért adatokat az MTÜ, és csak decemberben tudhatták meg, hogy a rendezvény összköltsége nagyjából 12 milliárd forintot tett ki. Akkor futotta guruló turulmadárra, aranyozott Szent István szoborra és légiparádéra is a tűzijáték mellett, bár az adatgazda akkor sem adta ki az összes szerződő cég adataiat. Csak a rendezvény biztosításának költsége több mint 3 milliárd forintba került. | https://444.hu/2022/07/17/nem-arulja-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-mennyibe-kerul-europa-legnagyobb-tuzijateka | https://web.archive.org/web/20230905145526/https://444.hu/2022/07/17/nem-arulja-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-mennyibe-kerul-europa-legnagyobb-tuzijateka | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-arulja-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-mennyibe-kerul-europa-legnagyobb-tuzijateka | 444 | hungarian-news | 2022-07-17 00:00:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"adatigénylés"
] | [] |
54,369 | Fideszes karrierreceptek az Ágh családtól | A politika magasba repítheti a kiszolgáló embert, de még a családját is – ez derül ki a szombathelyi Ágh Péternek, a Fidelitas elnökének a karrierjéből. A politikus már nyolcévesen szórólapozott a kampányban. A demokratikus ellenzéki pártok szerint az Ágh család több tagja is komoly befolyásra tett szert a politikában, a közéletben, a közigazgatásban, sőt, a pályázati pénzek elosztásában is. | Ezzel a famíliával illik jóban lennie annak, aki valamit el akar érni a vasi megyeszékhelyen, mondja egy helyi vállalkozó. Ágh Péter – azon kívül, hogy a Fidelitas elnöke – országgyűlési képviselő, s még október 12-ig városatya is. Utána már nem töltheti be a két funkciót egyszerre, ő inkább az országos ügyek intézését, a törvényhozást tartotta magához méltónak. A szombathelyi 12-es számú választókörzetben más indul helyette: nevezetesen az édesapja.
Orbán Viktor 2012 júliusában Ágh Péter vendégeként a Fidelitasnál. A miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott, a Fidelitasnak nincs versenytársa a pályán
Ő Ágh Ernő, Hende Csaba honvédelmi miniszter és vasi országgyűlési képviselő barátja, a Szent Kvirin Szalézi Plébánia egyházközségi vezetője. Ez az az egyház, mely az általuk működtetett Don Bosco Oratórium nevű ifjúsági szervezetből kirúgta Horváth Bencét, akinek az volt a bűne, hogy felismerte a helyi ellenzék rendezvényein fel-felbukkanó szombathelyi bohócot. A békemenetesek által kitalált és használt jelmezbe bújó fiatalember, H. László ugyancsak a szalézi szervezet tagja volt, s bohócként provokálta az ellenzéki megmozdulások közönségét, szereplőit. Sokan találgatták, kit rejt a jelmez. Horváth Bence a Nyugat.hu portálnak megírta, ő tudja, hogy ki valójában a bohóc. A szalézi plébános nem bocsátotta meg az „árulást”, s azonnal kitiltotta Horváth Bencét az egyházi szervezetből. | http://nol.hu/belfold/karrierreceptek-az-agh-csaladtol-1490187 | https://web.archive.org/web/20230204145124/http://nol.hu/belfold/karrierreceptek-az-agh-csaladtol-1490187 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-karrierreceptek-az-agh-csaladtol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2014-10-03 17:35:00 | [
"Ágh Ernő",
"Ágh Péter"
] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"rokonok"
] | [] |
54,370 | Még 113 milliót kapnak Mészáros Lőrinc gyerekei, van még egy kis munka hazánk legnagyobb sportcsarnokán | Bár idén januárban átadták a bruttó 24 milliárd forintból készült multifunkciós sportlétesítményt Tatabányán, még akad rajta némi munka. 5 építőiparban jeleskedő társaság kapott "meghívást": A feladat nem volt más, mint, hogy a mintegy 6000 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokban 5 darab büfét és catering konyhát alakítsanak ki, valamint az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó helyiségeinek végleges - tehát beépített berendezésekkel felszerelt - kialakítása az üzemeltetési időszakban szerzett tapasztalatok és igények figyelembevételével.
A mintegy 6200 férőhelyes létesítmény Magyarország negyedik legnagyobb sportcsarnoka. A bruttó 24 milliárdból elkészült csarnok kivitelezését a Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. konzorciuma végezte el, így nem lehet túlzottan nagy meglepetés az sem, hogy a most felmerülő kiegészítő munkákat is ők nyerték el. | A BMSK Zrt. még június 3-án írt ki közbeszerzési eljárást "tatabányai multifunkcionális sportcsarnok fejlesztése" tárgyban, melyre meglehetősen rövid ideig, június 9-ig várta az ajánlatokat.
A meglehetősen szűkra szabott jelentkezési határidő nem tekinthető rendkívülinek tekintve, hogy meghívásos alapon kérték fel a vállalkozókat a pályázatra. A dokumentumok szerint 5 építőiparban jeleskedő társaság kapott "meghívást":
az EB Hungary Invest Kft.,
az Euro Campus Kft.,
a Fejér-B.Á.L. Zrt.,
a Laterex Építő Zrt.,
valamint a West Hungária Bau Kft.
A feladat nem volt más, mint, hogy a mintegy 6000 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokban 5 darab büfét és catering konyhát alakítsanak ki, valamint az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó helyiségeinek végleges - tehát beépített berendezésekkel felszerelt - kialakítása az üzemeltetési időszakban szerzett tapasztalatok és igények figyelembevételével.
Az eljáráson az öt felkért gazdasági szereplő közül négy ajánlatot is adott, ezt egyedül a Laterex Zrt. nem tette meg. A négy ajánlat közül az Euro Campusét érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Az érvénytelenítés oka az volt, hogy a cég nem csatolt nyilatkozatot a felelősségbiztosítás tekintetében.
A három másik ajánlattal viszont semmi probléma nem volt:
az EB Hungary Invest nettó 134,8 millió forintos ajánlatot nyújtott be,
a West Hungária Bau nettó 116 millióért végezte volna el a munkákat,
a Fejér-B.Á.L. Zrt. pedig nettó 113,5 millióért vállalta a munkát.
A BMSK döntése értelmében ár/érték arányban a legolcsóbb ajánlatt tűnt a legjobbnak, így a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég végezheti el a büfék kialakítását. Egyes részfeladatokhoz alvállalkozókat is igénybe fog venni, viszont ezeket nem nevesítették, a kilétük nem derül ki az összefoglaló tájékoztatásból.
A mintegy 6200 férőhelyes létesítmény Magyarország negyedik legnagyobb sportcsarnoka a budapesti MVM Dome, a szegedi Pick Aréna, valamint debreceni Főnix Aréna után. A bruttó 24 milliárdból elkészült csarnok kivitelezését a Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. konzorciuma végezte el, így nem lehet túlzottan nagy meglepetés az sem, hogy a most felmerülő kiegészítő munkákat is ők nyerték el. | https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-113-milliot-kapnak-meszaros-lorinc-gyerekei-van-meg-egy-kis-munka-hazank-legnagyobb-sportcsarnokan.html | https://web.archive.org/web/20221208232654/https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-113-milliot-kapnak-meszaros-lorinc-gyerekei-van-meg-egy-kis-munka-hazank-legnagyobb-sportcsarnokan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-113-milliot-kapnak-meszaros-lorinc-gyerekei-van-meg-egy-kis-munka-hazank-legnagyobb-sportcsarnokan | mfor.hu | hungarian-news | 2022-07-04 20:45:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Beatrix"
] | [
"EB Hungary Invest Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
54,371 | Éppen Mészáros Lőrinc fontos emberével találkozott az ipari minisztérium felső vezetése | A Várban tüntettek tegnap este amiatt, hogy Novák Katalin aláírta a kata módosításáról szóló törvényt, amikor a szervező momentumosok megtudták, hogy Palkovics László pár száz méterrel arrébb a 21 nevű étteremben van. Ahogy megírtuk tegnap, oda is mentek egy futárral, hogy Palkovics magyarázza meg neki, miért lehetetlenítik el a katát. A miniszter azt mondta, hogy ezt megtették már többször, és most zavarják az étterem többi vendégét, de kipréseltek belőle egy időpontot, amikor fogadja majd a futárt, erre kezet is ráztak. | A Várban tüntettek tegnap este amiatt, hogy Novák Katalin aláírta a kata módosításáról szóló törvényt, amikor a szervező momentumosok megtudták, hogy Palkovics László pár száz méterrel arrébb a 21 nevű étteremben van. Ahogy megírtuk tegnap, oda is mentek egy futárral, hogy Palkovics magyarázza meg neki, miért lehetetlenítik el a katát. A miniszter azt mondta, hogy ezt megtették már többször, és most zavarják az étterem többi vendégét, de kipréseltek belőle egy időpontot, amikor fogadja majd a futárt, erre kezet is ráztak.
Van azonban egy pikáns részlete ennek a váratlan találkozónak.
Miközben mindenki Palkovicsra, Gelencsér Ferenc Momentum-elnökre és a futárra koncentrált, kevés figyelem jutott az asztaltársaságra. Nem is az az érdekes, hogy ott volt Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár is. Az már sokkal inkább, hogy kettejük társaságában ott ült az asztalnál a helyzetben feszengő Sárváry István is. Ő Mészáros Lőrinc cégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. saját magáról azt írja, hogy "a magyarországi építőipar egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő vállalata, amely az ország számos pontján valósít meg európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket". A társaság fő tevékenysége a vasútépítés, vasúti pályaépítés és korszerűsítés. A vasútfejlesztés pedig éppen Palkovics minisztériumához tartozik. Sőt, óriási, több ezer milliárdos program van készülőben.
Éppen Palkovics László miniszter beszélt arról másfél hete, hogy "a magyar kormány vasútbarát, pontosan érti a vasúti rendszer fejlesztésének jelentőségét, a következő 10-15 év mindenképpen a vasútról fog szólni". A kormány nagyjából 6 000 milliárd forintot szán fejlesztésekre a következő időszakban. Ebből 4 000 milliárd forintot fordítanak a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és 2 000 milliárdot "a vasúti gördülőállomány továbbfejlesztésére". Várhatóan 2023 elejére elkészül Magyarország új közlekedési stratégiája, amelyben 2040-ig rögzítik az ágazati célokat; a kormány július 27-én tárgyalja - és a tervek szerint el is fogadja - az új vasúti stratégiát - közölte július 8-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban tartott 72. Vasutasnapon az ipari miniszter.
Azon az eseményen ott volt Vitézy Dávid is. A közlekedésért felelős államtitkár azt mondta: világszerte azt tapasztalják, nem volt helyes a közúti szállításra építő korábbi politika, a vasútfejlesztés jelenti a jövőt. A hagyományos vasúti technológiára építve a digitalizáció eszközeivel "a vasútnak nagyon is van jövője". Éppen ezért a MÁV-Volán csoportra alapozva fejlesztik a vasúti áru- és személyszállítást a következő évtizedben.
Vitézy szerint számos fejlesztés zajlik a magyar vasút életében, például a határok mentén, a szerb határ felé jelenleg is dolgoznak, hogy augusztus elsején a Szeged-Röszke vonal első szerelvénye áthaladhasson, a nyugati-határon digitalizációs fejlesztésen dolgoznak. Nagy tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével.
És ha már a Budapest-Belgrád vasútvonal szóba került a vasutasnapon. Annak legfőbb magyar résztvevője éppen a V-híd Zrt, de dolgoztak/dolgoznak számos nagy vasútépítési projektben is. A vezetője pedig hétfő este poharazgatott Palkovicsékkal.
A hang pocsék, de érdemes megnézni, mennyire feszeng a nem várt nyilvánosság miatt Sárváry.
A cég akkor kezdett igazán felfutni, amikor - a korábban L. Simon László alatt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, majd a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöki posztját is betöltő, de onnan Lázár János által 2015-ben menesztett - Sárváry beszállt a cégbe 2016-ban. Mészáros Lőrinc 2018 elején vette át a részesedését is, Sárváry ugyanakkor maradt vezérigazgató.
Kérdéseket küldtünk a minisztériumnak, hogy miért találkozik a minisztérium vezetése egy olyan cég vezetőjével, amely számos vasúti közbeszerzésben vett részt eddig is és vehet részt a jövőben is, és miről egyeztettek, de nem kaptunk választ. SMS-t írtunk Vitézy Dávidnak is, de ő azt írta vissza, hogy "Miniszter úr programjai kapcsán a TIM sajtó tud válaszolni, kérem keresse őket". A V-Híd Zrt.-nek is írtunk, de nem válaszoltak. | https://444.hu/2022/07/19/eppen-meszaros-lorinc-fontos-emberevel-talalkozott-az-ipari-miniszterium-felso-vezetese-amikor-a-momentum-odavitt-hozza-egy-tiltakozo-futart | https://web.archive.org/web/20231024173201/https://444.hu/2022/07/19/eppen-meszaros-lorinc-fontos-emberevel-talalkozott-az-ipari-miniszterium-felso-vezetese-amikor-a-momentum-odavitt-hozza-egy-tiltakozo-futart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eppen-meszaros-lorinc-fontos-emberevel-talalkozott-az-ipari-miniszterium-felso-vezetese | 444 | hungarian-news | 2022-07-19 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Palkovics László",
"Sárváry István",
"Vitézy Dávid"
] | [
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"lobbi",
"építőipar",
"vasút"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
54,372 | Elmagyarázták Palkovicsék, miért vacsoráztak együtt Mészáros Lőrinc cégének vezetőjével | Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik, jelentős állami tendereket elnyerő vasúti építőcége, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke. | Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik, jelentős állami tendereket elnyerő vasúti építőcége, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
Az eset után elküldtük kérdéseinket Palkovics László minisztériumának arról, hogy miről egyeztettek Sárváry Istvánnal az éttermi asztalnál, és miniszterként nem tartja-e összeférhetetlennek az ilyen informális egyeztetést egy állami tendereken nyertes cég vezérigazgatójával.
A Technológiai és Ipari Minisztérium kedd esti közleménye szerint Palkovics vacsoraasztalához „egy figyelemre éhes képviselő terelt oda tegnap este kamerák kíséretében egy fiatal futárt”. Mint írták, bár adóügyekben a miniszter nem illetékes, személyes megbeszélésre hívta a tüntetőt, az időpontról a közlemény szerint már egyeztetnek. „Miután az élőben közvetített történteken nem sikerült fogást találni, a baloldali sajtó már az asztaltársaságba belekötve habosítja tovább a semmit” – írták, majd a következőképpen indokolták a vacsorát:
„A miniszter eredményes munkavégzéséhez elengedhetetlen, hogy a tárcája hatáskörébe tartozó ágazatok meghatározó vállalataival állandó kapcsolatot tartson, helyzetükkel, kihívásaikkal tisztában legyen, gyakorlati tapasztalataikat a jogalkotásban, stratégiai tervezésben figyelembe vegye. Másban minden célját tévesztett rágalom ellenére sem tudná, hiszen a vasúti beruházások állami megrendelése nem a Technológiai és Ipari Minisztérium feladata.”
Azt ugyanakkor hozzáteszik, hogy a minisztérium valóban érdekelt „a már futó beruházások, köztük a V-Híd közreműködésével megvalósuló kiemelt fejlesztések, a Budapest-Belgrád és az azzal szorosan összefüggő Szeged-Röszke korszerűsítések sikeres végrehajtásában. A miniszter korábban hasonló keretek között egyeztetett az Audi, a Mercedes, a Rheinmetall vagy az Airbus képviselőivel is. Így vélhetően a jövőben is alkalmat fog találni a jelentős iparági szereplőkkel, fontos vállalati partnerekkel való egyeztetésekre, a baloldal rosszallása ellenére még akkor is, ha a résztvevők csak az esti órákban, vacsora mellett tudnak egy asztalhoz ülni.”
A budai Várban tartott hétfő esti, katatörvény elleni demonstráción Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke fülest kapott arról, hogy a 21 nevű étterem teraszán ott ül Palkovics László ipari miniszter, aki egyébként a Várban lakik. Gelencsér egy Wolt-futárral együtt odament a miniszterhez és társaságához, és arra kérte Palkovicsot, magyarázza el, mihez kezdjen most a futár. Palkovics igyekezett udvarias maradni, azt mondta: sokszor elmondták már, miért volt szükség a kata szabályainak megváltoztatásra. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszter később személyesen is egyeztet majd a kérdésről a futárok képviselőjével.
Sárváry István korábban L. Simon László korábbi kulturális államtitkár egyik helyettes államtitkára volt a Miniszterelnökségen, majd a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója lett. | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/palkovics-meszaros-lorinc-vasutepito-ceg-etterem-ragalom | https://web.archive.org/web/20230401035636/https://telex.hu/belfold/2022/07/19/palkovics-meszaros-lorinc-vasutepito-ceg-etterem-ragalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmagyaraztak-palkovicsek-miert-vacsoraztak-egyutt-meszaros-lorinc-cegenek-vezetojevel | Telex | hungarian-news | 2022-07-19 10:13:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Palkovics László",
"Sárváry István",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"lobbi",
"építőipar",
"vasút"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
54,373 | Hoffmann Rózsa és Hidvéghi Balázs felesége is feltűnik a KDNP tanácsadói között | Négy év alatt több mint ötvenmillió forint ment el reprezentációra, több mint százmillió pedig a párt volt politikusainak cégeihez a KDNP-frakciótól. 2018 és 2022 között fontosak voltak a képviselőkről készülő videók, az ajándékkosarak és a jogi, valamint „teremtésvédelmi” tanácsok is. Egy volt miniszter, egy volt államtitkár és egy jótékonysági szervezet is kapott szerződést, na de mire költött a KDNP-frakció? | A legtöbb szerződés, a legtöbb szerződő partner, a legtöbb pénz taxira, ajándéktárgyakra és édességre – a KDNP frakciójának 2018 és 2022 közötti szerződései sok szempontból rekordot jelentenek a többi párt között. Nemcsak abban, hogy sokkal több céggel szerződtek, mint a majdnem tízszer akkora Fidesz-frakció, de abban is, hogy a parlamenti pártok között egyedüliként nyilvánosságra hozták a magánszemélyként nekik bedolgozók neveit.
Ez utóbbi kifejezetten furcsaság, a frakciók – nyilvános – szerződései között a magánszemélyek nevét a GDPR-ra hivatkozva már évek óta nem közlik, a kereszténydemokraták szerződései között most mégis megtették azt. Nem tudjuk, hogy az ügyben az Országgyűlés Hivatala „hibázott”, vagy a KDNP tartja ennyire fontosnak az átláthatóságot, de ez utóbbi kevésbé tűnik valószínűnek. Meg akartuk kérdezni őket, hogy mi az oka a kivételesen világos adatközlésnek, de a frakció megkeresésünkre nem reagált.
Szerződések százai
Elfáradhatott Simicskó István keze, amikor aláírogatta a KDNP-frakció elmúlt négyéves szerződéseit. A képviselőcsoport ugyanis közel ötszáz szerződést kötött, jelentős részben kisvállalkozásokkal és ügyvédi irodákkal, valamint magánszemélyekkel, akik nagyrészt természetesen azzal foglalkoznak, amivel a legtöbb párthoz kötődő magánszemély: tanácsadással.
A frakció nagyon nagylelkű volt anyapártjával, amikor az egyik 2020-as törvénymódosítás engedményének köszönhetően 150 millió forinttal támogatta meg azt. Ez messze a legnagyobb kiadásuk volt, de természetesen elmarad attól, hogy a Fidesz-frakció 2020-ban ugyanezt a törvényt kihasználva 5 milliárd forinttal dobta meg saját pártját.
A legnagyobb nyertesek
A KDNP-frakció legjobban kereső „alvállalkozója” Hojdák Gergely irodalomtörténész volt, aki négy év alatt több mint 34 millió forintért tervezett és helyezett el online hirdetéseket a frakciónak. Bár ennyi pénzért dolgozni megterhelő lehet, Hojdáknak azért jutott ideje mellette véleménycikkeket írni is, munkássága a Jezsuita Kiadó honlapján és a Mandineren is olvasható.
A KDNP gazdasági hátországának fontos része a Szenzor Számítógépközpont Kft., amely körülbelül 25 millió forint értékben kapott megbízásokat informatikai és nyomtatási feladatokra. A cég résztulajdonosa Eőry Örs, a KDNP érdi szervezetének egykori elnöke, de korábban tulajdonos volt benne Eőry Csaba is, aki a kormánypártok Informatikai és Telekommunikációs Bizottságát vezeti.
A Szenzor Kft. neve korábban akkor merült fel a médiában, amikor a cég bedolgozott a 2018-as választásokon használt informatikai rendszer kialakításába a külföldi lakóhellyel rendelkező szavazók voksolását kidolgozva. Mint ismert, a Nemzeti Választási Iroda rendszere akkor a választás közben máig ismeretlen okokból órákra elérhetetlen volt.
Szintén jól keresett a frakcióból Haág Zalán, aki négy év alatt több mint húszmillió forintért dolgozott a párt honlapjának „főszerkesztőjeként”. Ő civilben egyébként a Szegedi Tudományegyetem oktatója és a város történetének szakértője is, ezzel párhuzamosan pedig képviselő a szegedi önkormányzatban.
Ehhez a körhöz tartozik a négy év alatt 18,2 millió forintért szerződést kapó Civil Flotta Bt., amely Zentai László író, KDNP-s tanácsadó cége. Zentai régi motoros a párt mellett, 2011 és 2013 között például ő kapta a legnagyobb értékben a szerződéseket a KDNP-től, de azóta is a folyamatosan segíti a frakciót. Ő dolgozta ki például a párt NŐK 40 elnevezésű, nők helyzetével foglalkozó programját is, amelyre ezek szerint nem volt alkalmas női jelentkező.
Senkit nem hagyunk az út szélén
Szintén a párt régi partnere Faur Kálmán, a Fidesz rendszergazdája, aki most négy év alatt 8,5 millió forint értékben kapott szerződést a KDNP frakciójától Naphold 2006 Kft. nevű cégével. A dokumentumok szerint informatikai szolgáltatásokon kívül fényképek szkennelését és digitalizációját is végezte a frakciónak.
A régi bizalmasok köre azonban még ezzel sem ért véget. Több mint 11,2 millió forintért szerződött a frakció Hidvéghiné dr. Pulay Brigittával, Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő feleségével a „teremtésvédelemmel” kapcsolatos tanácsadásra. A Hidvéghi házaspár egyébként szakértőnek számít a témában, a fideszes képviselő szerint ugyanis egyrészt „az vesse az első követ Szájerre, aki bűntelen”, másrészt „LMBTQ-diktátum” az azonos neműek házasságának kiterjesztése.
Nem hagyta az út szélén a KDNP Nógrádi László volt képviselőt és minisztert sem. 8,2 millió forint értékben kapott ugyanis szerződést Nógrádi cége, a Zalagyöngye 96 Bt., amely „határ menti együttműködéssel kapcsolatos” tanácsokat adott a pártnak. Ezenkívül:
7,3 millióért kapott szerződést Mákné Kovács Zsuzsanna, aki korábban a Jobbik képviselő-jelöltje volt;
2,5 millió forintért adott tanácsokat Bajor Gergő Péter, aki Rétvári Bence köréhez tartozik és a dunakanyari korrupciós ügyekkel hozható kapcsolatba;
illetve 600 ezer forintért lehajolt Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár is.
Evés, ivás, ajándékozás
A KDNP frakciója már az előző ciklusban is arról volt híres, hogy rengeteg csokoládét, tömény italt, ajándéktárgyat rendelt, ezt a jó szokásukat pedig azóta sem hagyták el. A frakció így több mint 33 millió forint értékben rendelt a Metróból főleg reprezentációs céllal, de a H&P Kincses Sziget Kft.-től is közel 24 millió forintért vásároltak vizet és ajándékcsomagokat.
Ez utóbbi azért is érdekes, mert a H&P Kincses Sziget Kft. az Opten szerint valóban kiskereskedelemmel foglalkozik, erről azonban az interneten semmilyen információ nem található meg. Van ugyanakkor egy Apartmanház Ráckevén, amit egy H&P Kincses Sziget Kft. nevű cég üzemeltet, így talán onnan szállítják ki a vizet és az ajándékcsomagokat.
Négy év alatt tízmillió forint ment el ajándékkosarakra a Selektiv Kft.-nél is, amely több kiszerelésben is forgalmazza ezeket. Közel háromszázezer forint értékben rendelt a frakció Drink Master Kft.-től italokat, ez utóbbi alkoholok egész sorát szállítja ki. De nem maradhatott ki az ásványvíz a KDNP-től sem, egyrészt fizettek közel 900 ezer forintot vízautomaták bérlésére és üzemeltetésére a Clearwater nevű cégnek, másrészt több mint háromszázezer forintot a Ge-Ba Foodnak ásványvízért.
Szintén ajándékcsomagokat szerzett be a KDNP frakciója közel hétmillió forint értékében az Eltérő Sebesség Közhasznú Egyesülettől. Ez a szervezet fogyatékos, sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekeknek segít a fejlődésben és a társadalmi integrációban.
A törvények rögös útjain
A többi párthoz hasonlóan a KDNP frakciója is jogi tanácsadásra szorult az elmúlt négy évben – ellenére annak, hogy tele vannak jogászokkal. Ennek megfelelően szerződtek jogi tanácsadásra:
közel 15 millió forintért dr. Édes Balázzsal;
közel 12 millióért dr. Garadnay Kingával, a Baranya Megyei Államigazgatási Kollégium (volt) elnökével;
10,9 millióért dr. Németh Rolanddal, aki a Fideszt is segíti tanácsaival;
és több mint 7 millióért a Buckó Ügyvédi Irodával, amely több minisztériumnak is dolgozik, a frakciót pedig többek között „helyreigazítással és egyéb személyiségi jogi ügyekkel” kapcsolatban látja el tanácsokkal.
Simicskó István, a filmsztár
Önnek is megvannak a szuper KDNP-s filmek? Nekünk nem, de frakció szeret klipeket és „imázsfilmeket” készíttetni a képviselőkről, amelyek a párt YouTube-oldalán is megleshetők. A frakció négy év alatt:
több mint 12 millió forintért szerződött az Imagine Films Kft.-vel videók készítésére;
11 millióért Fejes Györggyel klipek forgatására;
9,5 millióért az Igen Média Kft.-vel „imázsfilm forgatókönyv-koncepciók kidolgozására”;
és 4,8 millió forintért Elekes Tamással szintén klipek készítésére.
A munkának pedig meg is van az eredménye, ezen a videón például Semjén Zsolt WC-papírt és gyereket pakolászik, majd telefonál. A listát pedig lezárhatjuk azzal, hogy
12,7 millióért kutatott közvéleményt a Nézőpont a KDNP-frakciónak;
11,3 millió forintot kapott a Rákóczi Szövetség;
és 9,4 millióért szállította a képviselőket a Főtaxi.
Összességében tehát kereszténydemokrata képviselőként sincs mire panaszkodnia a frakcióban ülő 16 úrnak és egy hölgynek. | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/kdnp-frakcio-szerzodesek | https://web.archive.org/web/20230324220216/https://telex.hu/belfold/2022/07/19/kdnp-frakcio-szerzodesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hoffmann-rozsa-es-hidveghi-balazs-felesege-is-feltunik-a-kdnp-tanacsadoi-kozott | Telex | hungarian-news | 2022-07-19 10:25:00 | [
"Bajor Gergő",
"Faur Kálmán",
"Haág Zalán",
"Hidvéghi Balázs",
"Hidvéghiné Pulay Brigitta",
"Hoffmann Rózsa",
"Nógrádi László",
"Zentai László"
] | [
"Civil Flotta Bt.",
"Főtaxi",
"KDNP",
"Naphold-2006 Kft.",
"Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft",
"Rákóczi Szövetség",
"Szenzor Számítóközpont Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,374 | Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének vezetője is ott ült Palkovics László asztalánál az étteremben | Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke. | Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
A budai Várban tartott hétfő esti, katatörvény elleni demonstráción Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke fülest kapott arról, hogy a 21 nevű étterem teraszán ott ül Palkovics László ipari miniszter, aki egyébként a Várban is lakik. Gelencsér ezért egy Wolt-futárral együtt odament a miniszterhez és társaságához, és arra kérte Palkovicsot, magyarázza el, mihez kezdjen most a futár. Palkovics igyekezett udvarias maradni, azt mondta: sokszor elmondták már, miért volt szükség a kata szabályainak megváltoztatásra. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszter később személyesen is egyeztet majd a kérdésről a futárok képviselőjével.
A 444.hu közvetítésén látható képek és videó tanúsága szerint a miniszter három emberrel beszélgetett az étterem teraszán. Közülük az egyik Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár volt. Abban semmi különös nincs, ha egy miniszter este az államtitkárával iszogat egy asztalnál, és munkahelyi vagy akár magánjellegű dolgokról beszélget.
Sokkal több kérdést vet fel viszont a Vitézyvel szemben ülő ember személye. Ő ugyanis Sárváry István, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. vezérigazgatója. A cég vasútépítéssel, vasúti pályaépítéssel és korszerűsítéssel foglalkozik, több jelentős állami tender győztese. Ők nyerték meg például a Kelenföld–Százhalombatta, a Füzesabony–Debrecen, a Szeged–Röszke, a Békéscsaba–Lőkösháza, a Debrecen–Balmazújváros és a Déli körvasút fejlesztését. A V-Hídnak 2021-ben 62 milliárd forint nettó árbevétele és 16 milliárd forint adózás előtti eredménye volt. Jelenleg 152 alkalmazottja van.
Sárváry Istvánt korábban L. Simon László kulturális államtitkár bizalmasaként emlegették. Eredetileg L. Simon egyik helyettes államtitkára volt a Miniszterelnökségen, ahol a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelt. Miután konfliktusok alakultak ki Lázár János miniszter és az egyre nagyobb befolyásra szert tevő L. Simon között, Lázár egyebek mellett megszüntette Sárváry pozícióját is.
Sárváryt ezért 2015-ben kinevezték a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ élére úgy, hogy az előtte egy évvel kinevezett igazgatót különösebb indoklás nélkül menesztették. Lázár János aztán 2016-ban menesztette a Forster Központ éléről is Sárváryt (a Központ 2017. január 1-jével meg is szűnt), aki ezután lett a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója.
A 2015-ben alapított cég mostanra fontos szereplője lett a magyar vasútépítési piacnak. 2020-ban beszereztek egy olyan gépláncot, amely egyszerre képes felszedni a vasúti sínpárokat és lefektetni, építeni is. Ilyen eszköze akkor Európában csak három cégnek volt. A gép bemutatásán akkor Palkovics László miniszter is részt vett.
Elhangzott, hogy ez a fejlesztés növeli a V-Híd esélyeit külföldi megbízások elnyerésére is, főleg a Balkánon, ahol napirenden van a nagyrészt kínai hitelből és kínai partnercégekkel közös gigantikus beruházás, a 750 milliárd forintos Belgrád–Budapest-vasútvonal építése. A beruházás fővállalkozója a Mészáros-birodalomhoz tartozó RM International Zrt., amelynek igazgatóságában jelen van Sárváry István is.
Információink szerint a Technológiai és Ipari Minisztériumnál már csak egy közlekedési nagyberuházás maradt, miután Lázár János minisztériuma átvette a NIF Zrt.-t és a fejlesztési nagyprojekteket: a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése. Ennek egyik kivitelezője a V-Híd, és a beszélgetés forrásaink szerint arról szólt, hogy a beruházást fel kell gyorsítani.
Írásban elküldtük kérdéseinket Palkovics László minisztériumának arról, hogy miről egyeztettek Sárváry Istvánnal az éttermi asztalnál, és miniszterként nem tartja-e összeférhetetlennek az ilyen informális egyeztetést egy állami tendereken induló cég vezérigazgatójával.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a Facebook-oldalán azt írja: a V-Híd egy meghirdetett stratégia mentén sorban felvásárolja a teljes magyar vasútépítési szektort, tervezőcégektől a kivitelező szakcégekig, hogy ne is legyen fizikailag sem konkurenciája. A VEKE úgy tudja, hogy az asztaltársaság negyedik tagja Szeneczey Balázs, Vitézy helyettese volt, aki a Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. (NKK) megbízott vezérigazgatója. | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/palkovics-laszlo-sarkozy-istvan-v-hid-zrt-vitezy-david-budai-var-etterem | https://web.archive.org/web/20230926194434/https://telex.hu/belfold/2022/07/19/palkovics-laszlo-sarkozy-istvan-v-hid-zrt-vitezy-david-budai-var-etterem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-vasutepito-cegenek-vezetoje-is-ott-ult-palkovics-laszlo-asztalanal-az-etteremben | Telex | hungarian-news | 2022-07-19 09:42:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Palkovics László",
"Sárváry István",
"Szeneczey Balázs",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"lobbi",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
54,375 | Megszavazták a vagyonnyilatkozati rendszer teljes átalakítását | Folytatódik a törvénygyár a parlamentben. 135 igennel és 45 nemmel kedd délelőtt elfogadták az országgyűlési törvény módosítását.
A törvénycsomag legfontosabb pontja, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert, és a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről | Folytatódik a törvénygyár a parlamentben. 135 igennel és 45 nemmel kedd délelőtt elfogadták az országgyűlési törvény módosítását.
A törvénycsomag legfontosabb pontja, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert, és a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről.
Az eddigiekhez képest újdonság lesz, hogy be kell számolniuk a képviselői megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, valamint azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, továbbá az olyan gazdasági társaságokban meglévő érdekeltségeikről, amelyek szerintük befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
Nem kell ugyanakkor beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk.
Így a jövőben nem fogjuk tudni nyomon követni Lázár János földvásárlásait, Rogán Antal folyamatosan terebélyesedő megtakarításait, vagy hogy Szijjártó Péter visszafizeti-e valaha a szüleitől kapott kölcsönt. De azt sem fogjuk megtudni, hogy Orbán Viktornak sikerül-e félretennie a nemrég megszavazott fizetésemelés után, családtagjai vagyoni helyzetét pedig még a mentelmi bizottság tagjai sem ismerhetik meg. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a képviselők hozzátartozóinak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Abban viszont továbbra sem lesz változás, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás kitöltését lényegében nem fogják büntetni.
A képviselőknek augusztus 5-ig kell az új rendnek megfelelően leadni a vagyonnyilatkozatot. Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke a parlamenti vitában arról beszélt: egyszerűbb lesz az eljárás, mint amit megszokhattak, bizonyos fogalmak azonban gondot okozhatnak a képviselőknek az első kitöltés során. „Azt gondolom, hogy egy nyilatkozat után belerázódunk, és ezt az új rendet az eddigi megszokott jó színvonalon a képviselőink tartani fogják” – fogalmazott a Fidesz képviselője a parlamenti vitában, aki főként az uniós vagyonnyilatkozati rendszerrel szembeni fenntartásairól beszélt.
Áprilisban még a kormánypárti sajtóban a korrupció melegágyának nevezték Brüsszelt az európai uniós vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai miatt. Alig három hónappal később azonban az uniós integrációra és a Brüsszelből diktált magas jogállami feltételekre hivatkozva mégis megszavazták a javaslatot.
A képviselőknek és minisztereknek mostantól nem kell minden évben beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselők a mandátum felvételekor, azaz négy év alatt összesen egy alkalommal nyilatkoznak. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak.
Bár a képviselők különösebb következmények nélkül eddig is azt írhattak be, amit csak akartak, nemegyszer fordult elő olyan, hogy a sajtó rajtakapta őket, ha kihagytak valamit, vagy tévesen töltötték ki a dokumentumot. Ennek a kockázata a módosítás után szinte a nullával lesz egyenlő. Minderről itt írtunk bővebben.
Pénzelvonások és lex Hadházy
Ugyanebben a törvényben jelentős pénzeket vonnak el a parlamenti frakcióktól, hogy ezt a pénzt aztán betegyék a rezsivédelmi alapba. Az elfogadott jogszabály szerint összesen 3 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a jövőben az ellenzéki pártok, és 2 milliárd forinttal csökkentették a a kormánypártok állami támogatását.
Ezenfelül létszámleépítésekre is kényszerítik az ellenzéki pártokat, a jövőben kevesebb alkalmazott bérét fizeti majd az Országgyűlési Hivatal. A javaslatról korábban itt írtunk bővebben.
Tovább korlátozzák továbbá azoknak a megválasztott képviselőknek a jogait, akik nem tették le az esküt a parlamentben. A módosítás egyedül Hadházy Ákost érinti, aki nem ment be az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésére, azóta pedig Kövér László házelnök nem tűzte napirendre az eskütételét.
Amíg ez nem történik meg, az eddigi szabályozás szerint nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint nem alakíthat frakciót, és nem kap fizetést sem.
A módosítás ezt azzal egészítette ki, hogy az eskü letételéig nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől és minősített adatokhoz sem férhet hozzá Hadházy Ákos. A független képviselő szerint gyakorlati jelentősége a módosításnak nincs, viszont jól jelzi, hogy a Fideszt mennyire zavarta, hogy ő nem vett részt a parlament alakuló ülésén. A javaslatról és Hadházy reakciójáról itt írtunk részletesebben. | https://telex.hu/belfold/2022/07/19/europai-unio-vagyonnyilatkozati-rendszer-szavazas | https://web.archive.org/web/20230325162026/https://telex.hu/belfold/2022/07/19/europai-unio-vagyonnyilatkozati-rendszer-szavazas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavaztak-a-vagyonnyilatkozati-rendszer-teljes-atalakitasat | Telex | hungarian-news | 2022-07-19 10:51:00 | [] | [] | [] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
54,376 | Schiffer Andrással és Rónai Egon szintén ATV-s feleségével is szerződésben állt az LMP-frakció | Az LMP, azaz a Lehet Más a Politika egy 2009-ben alakult párt, 2020-tól a nevükbe bekerült a Magyarország Zöld Pártja cím is. A párt annyira zöld lett, hogy több, a párt vezetéséhez közel álló „zöld céggel” is szerződtek 2018 és 2022 között, de az idén kezdődő parlamenti ciklusra az egyik legkisebbre zsugorodó ellenzéki pártnak 2,7 milliós frakcióülésre is futotta. | A párt 13 éves fennállása alatt sok dolgot megélt: a Lehet Más a Politika fennállása óta már túl van egy nagyobb pártszakadáson is – ezután jött létre a Párbeszéd Magyarországért (PM) – és több nagyobb kilépési hulláma is volt, elegendő Szél Bernadett és Hadházy Ákos kiválására gondolni.
2010-ben 15 fős frakciót alakíthattak, ez a szám a pártszakadás után jelentősen csökkent. A 2014-ben alakult Országgyűlésben épp hogy átlépték a frakció alakításhoz szükséges küszöböt, így öt képviselőjük volt. A szerződések tekintetében vizsgált 2018-ban kezdődő ciklusra, Szél Bernadett vezetésével, a párt hét százalékot kapott listán, összesen pedig nyolc képviselőjük lett, ebből egy egyéni mandátummal került be. Még 2018-ban ketten is távoztak a frakcióból, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kilépésével az LMP frakciója az Országgyűlésben hatfősre csökkent. A 2022-es választáson az ellenzéki összefogásnak is köszönhetően a párt ismét bejutott az Országgyűlésbe, ahol öt képviselőjükkel ismét önálló frakciót alakítottak.
Zöld cégek
A zöldpártnak több olyan céggel is van szerződése, aminek a nevében ott van a „zöld”: Zöld Média Ügynökség, Zöld Baranya Kft. Nem véletlen az elnevezés, mindkét, alig pár éves cég vezetője fontos vagy volt fontos embere a pártnak. A Zöld Média Ügynökség tulajdonosa Pitz Dániel, az LMP ifjúsági tagozatának korábbi elnöke. Pitz a nemrég megszűnt Ökopolisz Alapítvány révén, az LMP-hez köthető Jövő TV-nél is dolgozott. Cégével, a Zöld Média Ügynökséggel háromszor is kötöttek szerződést, egyenként valamivel több mint 7 millió forint és mindhárom esetben „képviselői social média felületek kezelésre” és „hirdetések indítására” szóltak a megbízások. A Zöld Média, azaz Pitz Dániel cége így az előző négyéves ciklusban több mint 23 millióval gazdagodott social felületek kezeléséből, mindezt 16 hónapnyi munkáért.
A másik „zöldcéggel” nyolcszor is szerződött az LMP-frakció. A bejegyzett tulajdonos itt is egy ismert név, aki szintén erősen kötődik, illetve kötődött az LMP-hez. Angyal Károly az LMP pártigazgatója volt korábban, most a Zöld Baranya Kft.-t vezeti. A nyolc szerződés összege változó, de minden esetben vagy social media felületek kezelésével vagy hirdetéskezeléssel foglalkozott az Angyal vezette Zöld Baranya. Négy év alatt 21 milliót költött el erre a frakció.
Ismert és jól ismert nevek a párt körül
Schiffer András, az LMP alapítója, egykori társelnöke és frakcióvezetője annak ellenére, hogy már nem politikusként vesz részt a közéletben – bár véleményét még sűrűn osztja meg politikai témákban –, továbbra is pénzhez jut volt pártjától. A Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda négy év alatt nyolc szerződés formájában, közel 19 millió forint értékben segítette ki jogi tanácsokkal az LMP-frakciót.
Az LMP frakciója szerződésben állt 2020-ban és 2021-ben is a Hal-Lak Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel. Az Opten céginformációs rendszer alapján ennek a tulajdonosa az ATV műsorvezetőjének, Rónai Egonnak a felesége, aki szintén az ATV munkatársa. A szerződések tárgya mind az öt esetben „médiaszereplések elemzése” és „tanácsadás és tréning” volt, összesen 9,2 millió forintért. Ennek kapcsán egy esetleges összeférhetetlenségről, illetve arról, hogy a műsorvezető vagy a cégtulajdonos feleség adott-e tanácsokat, megkérdeztük az ATV vezérigazgatóját, Németh S. Szilárdot és Rónai Egont is. Németh S. Szilárd vezérigazgató válaszában azt írta, hogy Rónai Zsanett tájékoztatta őket az együttműködésről. Mivel kizárólag kulturális műsorokat szerkeszt az ATV-n, politikai és hírműsorokban nem vesz részt, ezért nem találták aggályosnak a szerződéseket. Rónai Egon pedig azt válaszolta, hogy a bt.-nek nem tagja és nem is munkavállalója, ilyesformán az összeférhetetlenség nem merült fel. Válaszaikban mind két fél leírta, hogy Rónai Zsanett cége már nem áll szerződésben a párttal.
De más, az előző kampányból ismerős név is tartott intenzív médiatréninget a frakciónak. Bár a mostani listában a magánszemélyeknek kifizetett tanácsadói pénzek nem szerepelnek, a HVG 2020-as cikke alapján az egykori Momentum-alapító Zaránd Péter is tartott tréningeket a pártnak, majd ez után még öt hónapon át személyes kommunikációs és menedzsmenttréning címen számlázott a frakciónak. Zaránd a 2022-es választási kampány idején Márki-Zay Péter kampányfőnöke volt, előtte pedig az LMP által is támogatott főpolgármester-jelölt, Puzsér Róberté.
Költöttek még kommunikációs tanácsadásra az elmúlt négy évben a Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-nél, ez majdnem 10 millió forint volt. Itt érdekes, hogy a Hidon Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-ben kültagként ott van Pázmándi Bálint, az LMP volt zuglói képviselőjelöltje, beltagként pedig a képviselőjelölt édesanyja.
Frakcióülés 2,7 millióból
A párt további, az elmúlt négy évben jelentősebb, tíz-, illetve ötmillió forint fölötti szerződései így néznek ki:
22,2 milliót hagytak a Greenwich Consulting Kft.-nél, szintén social media, illetve az ott megjelenő hirdetések kezelésére.
15,5 milliónál valamivel többet költöttek jogi tanácsadásra a Dombi-Nyárádi és a Sárközi Ügyvédi Irodánál.
Hírszemlére és hírfigyelésre négy év alatt az Imedia Kft.-vel 14,5 milliónyi szerződést kötöttek.
Közel ötmillió forint értékben az LMP egyik korábbi tanácsadójának, Mirwais Janannak a cégével, azaz a Gumirus Bt.-vel szerződtek szakpolitikai tanácsadásra.
A Závecz Research pedig 11,2 milliónyi szerződést kötött az LMP frakcióval az elmúlt négy évben.
De nem csak a „zöld cégek” tekintetében költött érdekes dolgokra az LMP frakció. A jelenleg a minimális, öt taggal működő frakció az előző ciklusban hat főt számlált (a ciklus kezdetén, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kilépéséig pedig nyolcan voltak). A pártok által szokásosan tartott kihelyezett frakcióüléseknek is természetesen van költségük. Az LMP egyik ilyen kihelyezett, a szerződés alapján kétnapos frakcióülést a Geréby-kúriában tartotta meg 2021-ben, ez 2,7 millió forintba került az akkor hatfős frakciónak.
Érdekesség továbbá, hogy a párttagok szeretnek taxizni is, három és fél, négy év alatt ötmilliós taxiszámlát hoztak össze, méghozzá az MB Elit Taxi nevezetű vállalatnál. Szintén az „izgalmas költések” kategóriába sorolható a 336 ezres irattartó-vásárlás, de vízautomata-bérlésre is elköltöttek 370 ezer forintot. Azt pedig, hogy a „borrendelés egyedi címke készítésével, kiszállításával” című tételre 180 ezer forint sok vagy kevés, illetve hasznos vagy felesleges költés, mindenki döntse el maga. | https://telex.hu/belfold/2022/07/18/lmp-frakcioszerzodes-2018-2022 | https://web.archive.org/web/20230604174005/https://telex.hu/belfold/2022/07/18/lmp-frakcioszerzodes-2018-2022 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schiffer-andrassal-es-ronai-egon-szinten-atv-s-felesegevel-is-szerzodesben-allt-az-lmp-frakcio | Telex | hungarian-news | 2022-07-18 10:54:00 | [
"Schiffer András"
] | [
"ATV Zrt.",
"LMP"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,377 | 1,6 milliárd forintért vett rakétákat az MTÜ az idei tűzijátékra | Nem releváns már az előzetes költségbecslésről szóló döntés-előkészítő dokumentum, hiszen az „idei tűzijáték ára pontosan tudható, mivel azt a Magyar Turisztikai Ügynökség az év első felében már beszerezte. A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával” – közölte a kiküldött sajtóközleményben a Magyar Turisztikai Ügynökség azután, hogy vasárnap az Átlátszó cikke nyomán a Telex is megírta, hogy a dokumentumok tíz évig nem nyilvánosak. | Nem releváns már az előzetes költségbecslésről szóló döntés-előkészítő dokumentum, hiszen az „idei tűzijáték ára pontosan tudható, mivel azt a Magyar Turisztikai Ügynökség az év első felében már beszerezte. A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával” – közölte a kiküldött sajtóközleményben a Magyar Turisztikai Ügynökség azután, hogy vasárnap az Átlátszó cikke nyomán a Telex is megírta, hogy a dokumentumok tíz évig nem nyilvánosak.
Az MTÜ közleménye szerint a cikkek félrevezetőek voltak, mert a Magyar Turisztikai Ügynökséghez érkezett közérdekű adatigénylés a tűzijáték előzetes költségbecslését kérte. Az előzetes költségbecslés egy döntés-előkészítő dokumentum, amely már nem releváns. Az MTÜ jelenleg csak a rakéták áráról adott tájékoztatást, a járulékos elemekről, a programsorozat további költségeiről egyelőre nem írtak, miközben ez a fenti összeg sokszorosa is lehet.
Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz. | https://telex.hu/belfold/2022/07/18/tuzijatek-mtu-adatigenyles-koltsegvetes | https://web.archive.org/web/20230401043938/https://telex.hu/belfold/2022/07/18/tuzijatek-mtu-adatigenyles-koltsegvetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/16-milliard-forintert-vett-raketakat-az-mtu-az-idei-tuzijatekra | Telex | hungarian-news | 2022-07-18 11:11:00 | [
"Kovács Zoltán (államtitkár)"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,378 | Tíz évig titkolják, mennyibe kerül Európa legnagyobb tűzijátéka augusztus 20-án | Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz. | Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz.
A szervezéshez már fel is állt az operatív törzs Kovács Zoltán vezetésével – erről Szentkirályi Alexandra beszélt a július 10-i kormányinfón. A kormányszóvivő akkor azt ígérte, hogy a költségekről – ahogy eddig is – most is időben tájékoztatást fognak adni.
A Párbeszéd június végén közérdekű adatigényléssel próbált meg információt szerezni a tűzijáték és a négynapos programsorozat előzetes költségbecsléséről az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
A hét elején meg is érkezett a válasz, ám a számokat nem ismerhetjük meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva ugyanis azt írta:
„a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”
Az Átlátszó cikke szerint 2021-ben közel 12 milliárd forintba kerültek az augusztus 20-i programok. Az MTÜ akkor ezt három és fél hónappal a lap adatigénylése után árulta el.
Csütörtökön megtartotta első ülését az augusztus 20-ai Szent István-napi programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs. Kovács Zoltán államtitkár utána arról beszélt, az előkészületek rendben folynak. „Európa legnagyobb tűzijátékával” az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait tervezik bemutatni. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között.
Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz.
Miközben a szervezés zajlik, a Szabad a Hang oldalán petíció indult a tűzijáték ellen, amit már több mint 95 ezren írtak alá. „Ha a kormánynak valóban fontos a magyar gazdaság helyreállítása, akkor az adófizetők pénzéből finanszírozott tűzijátékot fordítsa a gazdasági válság okozta károk enyhítésére. Adja a szociális szférának, fejlessze az oktatást vagy a közegészségügyet. Egy olyan országban, ahol napról napra gyengül a pénz, miközben emelkednek az árak, ott nincs helye egy ilyen luxus látványosságnak” – fogalmazott a petíció kezdeményezője, aki szerint Magyarország államalapítását tűzijáték nélkül is meg lehet ünnepelni büszkén és méltóságteljesen. | https://telex.hu/belfold/2022/07/17/augusztus-20-tuzijatek-koltsegek-kozerdeku-adatigenyles-mtu-parbeszed | https://web.archive.org/web/20221130171012/https://telex.hu/belfold/2022/07/17/augusztus-20-tuzijatek-koltsegek-kozerdeku-adatigenyles-mtu-parbeszed | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evig-titkoljak-mennyibe-kerul-europa-legnagyobb-tuzijateka-augusztus-20-an | Telex | hungarian-news | 2022-07-17 11:17:00 | [
"Kovács Zoltán (államtitkár)"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,379 | A ferencvárosi önkormányzati cégnél landolt a bitcoinbányászat miatt lemondott DK-s politikus | „Jajj Istenem, mit vétettem én a DK-nak, hogy még a bitcoinbányászat miatt lemondott politikusukat is idehozták a nyakamra?!” – fakadt ki Facebook-oldalán Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szombaton. | „Jajj Istenem, mit vétettem én a DK-nak, hogy még a bitcoinbányászat miatt lemondott politikusukat is idehozták a nyakamra?!” – fakadt ki Facebook-oldalán Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szombaton.
Mint kiderült, pénzügyi vezetőnek nevezték ki a kerület köztisztaságáért felelős cégénél Borka-Szász Tamást, aki korábban a VII. kerületben volt önkormányzati képviselő. A DK-s képviselő 2020 októberében mondott le, miután kiderült, hogy bitcoinbánya üzemelt a hivatali számítógépén. A rendőrség áramlopás miatt házkutatást tartott, és nyomozás indult az ügyben.
Baranyi Krisztina a Fidesz ferencvárosi frakcióvezetőjétől tudta meg, hogy a háta mögött az önkormányzati cég nemrég kinevezett MSZP-káder igazgatja áprilisban felvette Borka-Szászt.
„Visszatérően tapasztalom, hogy a Képviselő-testület demokratikus oldalán ülők közül többen az önkormányzati pozíciókat nem alkalmasság, rátermettség alapján döntik el, hanem különböző alkuk útján a pártjaikban és környékén lévőket fizetik ki velük”
– írja Baranyi, aki szerint Ferencvárosban „már a sokat pletykált DK-MSZP összeolvadás is megvalósult”.
Vannak olyan próbálkozások, amiket Baranyi – állítása szerint – meg tud akadályozni. Ilyen volt például, amikor 2020 októberében a DK és az MSZP Gréczy Zsoltot jelölte a ferencvárosi médiacég felügyelőbizottságába. Most pedig azt igyekszik megvétózni, hogy Hoffmann Györgyöt, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férjét nevezzék ki a kerületi médiacég élére, miután az előző vezető kirúgta Vágvölgyi B. Andrást, a kilencedik kerületi újság főszerkesztőjét. Az ügyről itt írtunk bővebben.
Borka-Szász kinevezésében tehetetlen Baranyi, bár szerinte a képviselőkkel közösen ezeket az ügyeket is meg tudnák oldani.
Frissítés: Reagált Borka-Szász
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk Borka-Szász Tamástól. Ebben azt írja, az áramlopásos ügyben indított egyik eljárás sem találta bűnösnek.
„A hivatkozott ügyben először a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatott büntetőeljárást ismeretlen tettessel szemben. A nyomozó hatóság az ügyet végül bűncselekmény hiányában megszüntette. […] Ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság vette át az ügyet, és valóban indított ellenem szabálysértés gyanúja miatt szabálysértési eljárást, de ez a szabálysértési eljárás is megszüntetésre került. A végzésben megállapításra került, hogy nem követettem el semmilyen törvénytelenséget, semmilyen szabályt nem szegtem meg. Ebből következően semmilyen károkozás sem történt a VII. Kerületi Önkormányzat sérelmére. Tehát valótlanul állították rólam, hogy áramot loptam és bitcoint bányásztam” – írta.
Állítása szerint azért mondott le akkoriban, mert az ártatlansága tisztázásáig sem akarta ezzel az üggyel terhelni a pártját és az önkormányzatot, de azóta „jogerősen megállapításra került, hogy semmilyen bűncselekményt, szabálysértést vagy bármilyen szabályszegést nem követettem el, ártatlan civil ember vagyok. […] A jelenlegi munkahelyemre szakmai alapon jelentkeztem, a végzettségemnek és szakmai tudásomnak megfelelő pozícióra felvételt nyertem” – írta. | https://telex.hu/belfold/2022/07/17/ferencvaros-baranyi-krisztina-borka-szasz-tamas-bitcoin-banyaszat | https://web.archive.org/web/20221001183807/https://telex.hu/belfold/2022/07/17/ferencvaros-baranyi-krisztina-borka-szasz-tamas-bitcoin-banyaszat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ferencvarosi-onkormanyzati-cegnel-landolt-a-bitcoinbanyaszat-miatt-lemondott-dk-s-politikus | Telex | hungarian-news | 2022-07-17 11:20:00 | [
"Borka-Szász Tamás"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Demokratikus Koalíció (DK)"
] | [] | [
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,380 | Lebukott Angliában egy albán férfi, aki okmányirodában kapott hamis magyar útlevelet | Éveken át élt Angliában egy albán férfi a hazánkban kiállított hamis magyar útlevéllel. A férfit az angol hatóságok már csaknem három éve elfogták, majd július 7-én a magyar hatóságokkal együttműködve Magyarországra hozták – írja a rendőrség közleménye. | Éveken át élt Angliában egy albán férfi a hazánkban kiállított hamis magyar útlevéllel. A férfit az angol hatóságok már csaknem három éve elfogták, majd július 7-én a magyar hatóságokkal együttműködve Magyarországra hozták – írja a rendőrség közleménye.
A közlemény felidézi: a Budapesti Rendőr-főkapitányság még 2016-ban indított eljárást egy okmányirodai ügyintéző ellen, aki több külföldit juttatott olyan magánútlevélhez, amelyen más – korábban magyar állampolgárrá honosított – személyek adatai szerepeltek az igénylők fényképeivel. Az ügyintézőt azóta már el is ítélték embercsempészés és közokirat-hamisítás miatt.
A nyomozás adatai szerint a most Magyarországra hozott férfi is így jutott valótlan tartalmú útlevélhez.
A hamis okmányban szereplő adatok alapján nemzeti, európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Az útlevelet használó 36 éves albán állampolgárt 2019. szeptember 7-én az angol hatóságok fogták el. A férfit a Magyarországra szállítása másnapján közokirat-hamisítás gyanúsítottjaként kihallgatták, őrizetbe vették, és azóta bűnügyi felügyelet alá is helyezték. | https://telex.hu/belfold/2022/07/16/lebukott-angliaban-egy-alban-ferfi-aki-okmanyirodaban-kapott-hamis-magyar-utlevelet | https://web.archive.org/web/20220716093918/https://telex.hu/belfold/2022/07/16/lebukott-angliaban-egy-alban-ferfi-aki-okmanyirodaban-kapott-hamis-magyar-utlevelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lebukott-angliaban-egy-alban-ferfi-aki-okmanyirodaban-kapott-hamis-magyar-utlevelet | Telex | hungarian-news | 2022-07-16 11:26:00 | [] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
54,381 | Kálmán Olga, Czeglédy Csaba és a Gyurcsány-korszak nagy visszatérői is a DK kedvenc cégei között | Összesítve csaknem 150 millió forint értékben kapott szerződést az előző parlamenti ciklusban a DK frakciójától három olyan cég, amelyek közvetve Gyurcsány Ferenc egyik egykori ideológusához, Dessewffy Tiborhoz, illetve Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz is köthetők. Szintén 100 millió fölött kapott az EagleEye-Marketing Kft., amelynek tulajdonosa Páva Zoltán, Pegasusszal megfigyelt vállalkozó, az EzALényeg kiadója. De nem panaszkodhat az ördög ügyvédjének kikiáltott Czeglédy Csaba, de a műsorvezetést politikára cserélő Kálmán Olga sem. A DK frakcióköltéseit is megvizsgáltuk az elmúlt 4 év parlamenti kiadásait elemző cikksorozatunkban. | Egy rejtélyes, osztrák határ melletti aprófaluba bejegyzett cég kapta a legnagyobb értékben a megbízásokat a DK-frakciótól az előző ciklusban. A Marketing and Analytics Kft.-vel több mint 120 millió forintért szerződött 2018 és 2022 között a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója, pedig a cégnek még működő honlapja sincsen.
Végignéztük a DK-frakció összes szerződését az előző parlamenti ciklusból, és nem kellett sokáig menni, hogy legelőször elakadjunk az adatgyűjtésben. A legnagyobb szerződéses partnernek számító Marketing and Analyticsről például csak annyit sikerült megtudni, hogy,
social media tanácsadást végzett a frakciónak;
a tulajdonosa Suga Gábor Patrik, akinek fiatal kora ellenére tucatnyi cége is van, amelyek közül több is köthető a politikához; és
pár éve még az újlengyeli offshore-paradicsomba volt bejegyezve.
Mindent a közösségi médiára
Korábban szintén Sugáé volt a DK-frakciótól 13 millió forint értékben szerződést kapó SGP Analytics Kft. is, ami egy ideig ugyanarra a címre is volt bejegyezve, mint „nagy testvére”, és szinte ugyanarra a tevékenységre kapta a megbízást.
A Hvg.hu információi szerint Suga egy nagyobb, a DK-hoz köthető baráti társaság tagja, és cégei szorosan kapcsolódnak Dessewffy Tiborhoz, aki Gyurcsány egyik régi szövetségese. Dessewffy cégét most Big Data Analyticsnek hívják, és az elmúlt négy évben több mint 10 millió forint értékben kapott szerződést a DK-frakciótól.
Ez a cég korábban még jelentősebb politikai megbízásokat zsebelt be. Eredeti neve ugyanis Demos Magyarország volt, és 2005-ös alapítása után a Demos Magyarország Alapítvánnyal együtt politikai agytrösztként működtek a Gyurcsány-kormányokat támogatva.
Dessewffy egyébként Bajnai Gordonnal együtt társtulajdonos a választási kampányban az ellenzéknek dolgozó DatAdat adatbányász cégben is. Őket vádolta meg a Fidesz orbitális választási csalással, mikor előkerültek a Marosvásárhely mellett elégetett ellenzéki szavazólapok, de feljelentést nem tettek. Na de lássuk a DK-frakció szerződéses partnereinek teljes listáját!
A frakció második legnagyobb szerződéses partnere az EagleEye-Marketing Kft. volt, amelynek ügyvezetője Páva Zoltán, az ellenzéki propagandaoldalnak számító Ezalényeg.hu felelős kiadója, és a lapot kiadó cég tulajdonosa is. Az Eagle Eye hivatalosan szintén „social media tanácsadásra” kapta a több mint százmilliót, mivel azonban nekik sincs saját honlapjuk, nem tudjuk, mi az a szolgáltatás, amire ezt bezsebelték. Feltételezhető, hogy a pénz legalább egy része a 2019-es önkormányzati választáson is az ellenzék kampányát jelentősen megtoló Ez A Lényegnek ment.
A Pegasus hátán repülve
Páva személye nemcsak azért érdekes, mert korábban az MSZP-ben politizált, de azért is, mert 2021 tavaszán kétszer is feltörték telefonját a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Ahogy azt először a Direkt36 írta meg a Telexen, Páva maga vette észre, hogy a telefonja furcsán működik, így azt a Citizen Lab és az Amnesty International is megvizsgálta, és mindketten megtalálták rajta a Pegasus nyomait. Később ráadásul az is kiderült, hogy a lehallgatás nem független az EagleEye-től, aznap kezdődött ugyanis Páva Zoltán megfigyelése a Pegasusszal, amikor kiderült: a cég szerződött a DK frakciójával.
52 millió forint értékben kapott szerződést a párt saját tulajdonában álló DÉKÁ Rendezvény Kft., amely kommunikációban és események szervezésével szolgálja a párt politikusait. De nem csak a közvetlen kampányban segít be a pártcég, a DK webshopján keresztül rendelhető Special Feri Edition márkájú, Gyurcsány-aláírásos ruhákat is ők árulják.
Régi és új szövetségesek
Több mint 30 millió forint értékben kapott szerződést a DK-frakciótól Czeglédy Csaba ügyvédi irodája, amely főként „jogi tanácsadás” címszó alatt zsebelhette be ezt az összeget. Czeglédy karrierje még az MSZP-ben indult, később azonban átállt a DK-hoz, és Gyurcsány fontos szövetségesévé vált.
Czeglédy tavaly a DK jelöltjeként nagyon szoros különbséggel verte meg Ungár Pétert az ellenzéki előválasztáson a szombathelyi körzetben, hogy aztán csúnyán kikapjon Hende Csaba volt fideszes honvédelmi minisztertől. Czeglédy a Human Operator Zrt.-t érintő büntetőügyön túl korábban azzal került be az országos hírekbe, hogy 2019-ben őt vádolták meg kormányoldalról, hogy az Ördög ügyvédje néven kiszivárogtatta Borkai Zsolt adriai, jachtos orgiájáról szóló videót. 2021-ben a rendőrség is megerősítette ezt a verziót, Czeglédy ugyanakkor a mai napig tagadja, hogy ő végezte volna ki Borkai politikai karrierjét. Az ügy tárgyalása szeptemberben kezdődik.
Már az előző ciklusban tanácsadásra és kampányvideók forgatására szerződött összesen több mint 15 millió forintért a DK frakciója Kálmán Olga és párja, Hoffmann György közös cégével, a K.O. Press Hírszolgáltató Bt.-vel is. Kálmán Olga 2019-ben a DK főpolgármester-jelöltjeként robbant be a politikába, tavaly pedig a budapesti 4-es választókerületben indult el az előválasztáson a párt színeiben, de mindkétszer kikapott a Párbeszéd jelöltjeitől. Idén ennek ellenére listáról a parlamentbe jutott, és a mentelmi bizottság alelnöke lett.
Felsejlik a Gyurcsány-korszak
A DK-frakció ezen kívül nagyobb összegben szerződött még:
51 millióért a Magyar Postával kiszállításra;
37 millióért a Felleg és Neptun Bt.-vel jogszabály véleményezésére;
14 millióért a Crevokorp Kft.-vel nyomdai szolgáltatásokra;
9,6 millióért a Pennipes Kft.-vel autóbérlésre; és
több millió forintért a Porsche Inter Autóval autóvásárlásra.
Feltűnik a DK-frakció szerződései között a MA-MI Tanácsadó Bt., amelyik kilenc szerződésben összesen 8 millió forintért segítette Bősz Anett munkáját. A cégről sok minden nem található az interneten, az azonban kiderül, hogy tulajdonosa a Hócipő nevű szatirikus ellenzéki újság alapítója, Gáti László.
A MA-MI Bt. viszont nem ma és nem Bősz Anetten keresztül került közel a politikához: 2009-ben, a Bajnai-kormány idején, ugyanez a cég évente másfél millió forintért adott tanácsot a Miniszterelnöki Hivatalnak. De a második Gyurcsány-kormány idején Gáti egy másik cége, a Pont Ez Kft. is több millió forintért adott kommunikációs tanácsokat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.
Nem maradt ki a buliból a magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól folyamatosan jelentéseket adó GKI Gazdaságkutató Zrt. sem. A cég közel 8 millió forintért készített gyorselemzéseket a DK frakciójának, leginkább a költségvetés és a gazdaság állapotáról szóló témákban. A GKI tulajdonosai:
Vértes András, aki 1987-ben került az akkor még állami intézményként működő Gazdaságkutató Intézet élére. Őt 2009-ben lemondása után Gyurcsány Ferenc az egyik lehetséges utódjaként nevezte meg;
Akar László, aki 1994 és 1998 között volt a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára; és
Karsai Gábor, valamint Molnár László közgazdászok.
Ásványvíz, közvélemény-kutatás, miegymás
Több mint 6 millió forint értékben szerződött a DK-frakció ebben az időszakban a közvélemény-kutatásokat végző ZRI Závecz Researchcsel, amely az ellenzéki pártok többségétől szintén kapott megbízásokat ekkoriban. Közel 6,5 millióért küldött a SzondaPhone Kft. automatikus hangüzeneteket a választóknak, ez a cég is részben Závecz Tibor tulajdonában van.
A frakció ezen kívül
5 milliót fizetett a Madani-Art Bt.-nek tanácsadásért;
2,8 milliót a Költségvetési Felelősségi Intézetnek a költségvetéshez kapcsolódó kutatásokra;
1,5 milliót a Magyar Államkincstárnak számlavezetésért;
1,2 milliót a Publikus Kft.-nek;
790 ezer forintot pedig a Mediánnak közvélemény-kutatásra.
A legviccesebb költés díját pedig – az LMP-hez hasonlóan – a DK-nál is egy ásványvizes cég szerezte meg: a frakció két évre 784 ezer forintot fizetett vízautomaták bérletére és az ásványvizek ballonos töltésére a Corvinus Ásványvíz Kft.-nek.
Ez a ciklus a nagyobb kérdés
Ahogy az idei választás után az ellenzéki térfélen a DK alakíthatta a legnagyobb frakciót, úgy a most megkezdett ciklusban is nekik jár a legtöbb pénz. Mivel a frakciók állami támogatása nem fix, hanem az átlagbérhez van kötve, az összeg az elmúlt években jelentősen megnőtt, ez pedig – hacsak nem lesz recesszió – így is marad.
És bár Kocsis Máté javaslata alapján a közösen induló ellenzéki pártoknak mostantól jóval kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk, még így is Gyurcsány Ferenc frakciója kapja majd a legtöbb állami támogatást. Ez pedig elegendő lehet arra, hogy a DK a legerősebb ellenzéki pártként bebetonozza pozícióját. | https://telex.hu/belfold/2022/07/15/dk-frakcio-kalman-olga-szerzodesek | https://web.archive.org/web/20230125142520/https://telex.hu/belfold/2022/07/15/dk-frakcio-kalman-olga-szerzodesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kalman-olga-czegledy-csaba-es-a-gyurcsany-korszak-nagy-visszateroi-is-a-dk-kedvenc-cegei-kozott | Telex | hungarian-news | 2022-07-15 11:30:00 | [
"Akar László",
"Czeglédy Csaba",
"Dessewffy Tibor",
"Gáti László",
"Hoffmann György",
"Páva Zoltán",
"Suga Gábor Patrik"
] | [
"Big Data Analytics Kft",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Eagle Eye-Marketing Kft.",
"Ma-Mi Bt."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,382 | Kijavította vagyonnyilatkozatát az államtitkár, miután tévedésből 9 millió eurós megtakarítást írt be | Szerdán korrigálta tévesen kitöltött vagyonnyilatkozatát Nobilis Márton, az Agárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Pár napja a 24.hu vette észre, hogy Nobilis csaknem 4 milliárd forintnyi megtakarítást vallott be, ami alapján ő lett volna a leggazdagabb politikus Magyarországon. | Szerdán korrigálta tévesen kitöltött vagyonnyilatkozatát Nobilis Márton, az Agárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Pár napja a 24.hu vette észre, hogy Nobilis csaknem 4 milliárd forintnyi megtakarítást vallott be, ami alapján ő lett volna a leggazdagabb politikus Magyarországon.
Azt írta, hogy devizaszámláján 9 millió 431 ezer eurót tart, ám valójában 9 millió 431 ezer forintnak megfelelő eurója van. A lap megkeresésére Nobilis jelezte, hogy pontatlanul töltötte ki vagyonnyilatkozatát, és azt ígérte, haladéktalanul pontosítani fogja, mert az összeg nem euróban, hanem forintban értendő.
Az államtitkárnak három XI. kerületi lakása és egy II. kerületi családi háza van. Két lakását kiadja, az egyiket 350 ezer, a másikat 176 ezer forintért. Ezenkívül összesen 4,5 hektár szőlő és szántó van a tulajdonában (1/4 részben) Siklóson.
A bankszámláján 1,78 millió forintot tart, és 15 millió forintja van készpénzben. Több mint 66 millió forinttal tartozik neki egy cég, és 7 millióval egy magánszemély. Az államtitkár is tartozik, 300 millió forint kölcsönt kapott korábban édesapjától, az ismert üzletembertől, Nobilis Kristóftól, aki korábban Spéder Zoltán és Schmidt Mária üzlettársa volt a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben.
Nobilis Márton korábban Nagy István agrárminiszter kabinetfőnökeként ismerkedett a politikával, 2014 és 2015 között pedig rövid ideig az állami reklámköltésekért felelős Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke volt. Később a közmédiánál helyezkedett el, majd idén májusban nevezték ki államtitkárnak.
Mellette felügyelőbizottsági tag az állami HungaroControl Zrt.-nél havi 400 ezer forintért, az MVM Balance Zrt.-nél pedig az igazgatótanácsban ül 300 ezer forintért. | https://telex.hu/belfold/2022/07/14/allamtitkar-nobilis-marton-hibas-vagyonnyilatkozat-javitotta | https://web.archive.org/web/20220716184310/https://telex.hu/belfold/2022/07/14/allamtitkar-nobilis-marton-hibas-vagyonnyilatkozat-javitotta | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kijavitotta-vagyonnyilatkozatat-az-allamtitkar-miutan-tevedesbol-9-millio-euros-megtakaritast-irt-be | Telex | hungarian-news | 2022-07-14 11:39:00 | [
"Nobilis Márton"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
54,383 | Tavaly 648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a nemzeti vagyonkezelő | 648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-ben – írja a K-Monitor az állami szervezet tavalyi beszámolója alapján. | 648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-ben – írja a K-Monitor az állami szervezet tavalyi beszámolója alapján.
Az összeg nagy részét a közérdekű alapítványoknak adott ingyenes vagyonjuttatások teszik ki. Ugyanakkor az átadott állami vagyon pontos összetétele a beszámolóból sem derül ki, ugyanis a vagyonelemekről nincs részletes felsorolás.
Az MNV 2020-ban 150 milliárd, 2019-ben 50 milliárd, 2018-ban pedig 10 milliárd forint körüli vagyont adott át térítésmentesen. | https://telex.hu/gazdasag/2022/07/15/tavaly-648-milliard-forintnyi-allami-vagyont-adott-at-ingyenesen-a-nemzeti-vagyonkezelo | https://web.archive.org/web/20220926010353/https://telex.hu/gazdasag/2022/07/15/tavaly-648-milliard-forintnyi-allami-vagyont-adott-at-ingyenesen-a-nemzeti-vagyonkezelo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-648-milliard-forintnyi-allami-vagyont-adott-at-ingyenesen-a-nemzeti-vagyonkezelo | Telex | hungarian-news | 2022-07-15 12:17:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"adatigénylés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,384 | Egyetlen cégcsoport gründölja Rogán Antaléknak az állami rendezvényeket milliárdokért | A K-Monitor szerint „szartól repülőig mindent ők csinálnak”. 2022 második negyedévében 39,4 milliárd forint volt a megbízások összértéke. | Jó előre egyetlen cégcsoportnak adja oda a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal az állam és az állami cégek rendezvényeit, írja a K-Monitor. A portál szerint ez a cégcsoport a kormányközeli vállalkozó, Balásy Gyula Visual Europe és Moonlight Event nevű vállalatának égisze alá tartozik. A portál szerint
szartól repülőig minden ők csinálnak, legyen szó gurulós Szent Istvánról, vagy elegáns protokollvacsoráról.
Csak 2022 második negyedévében 39,4 milliárd forintot jelentett ez a portál szerint „haveri” cégeknek. Többek között ezeket is ők szervezték:
Kézilabda BL négyes döntő, 437 millió Ft
Vizes vb, összesen 4 ütemben (ebben az időszakban) 23,1 milliárd Ft (a teljes költség a szervezők szerint 31 milliárd Ft)
Augusztus huszadikai tűzijáték, 1,4 milliárd Ft (Ez valószínűleg csak a rendezvény előkészítése, a nagyobb kiadás a harmadik negyedévre esik)
A turisztikai országmarketinges Visit Hungary cég rendezvényei 2022-ben, 10,4 milliárd Ft.
Alapjogokért Központ (Jogállam és Igazság NKft.) rendezvényszervezése, 415 millió Ft | https://rtl.hu/belfold/2022/07/15/rogan-szent-istvan-augusztus-20-rendezvenyszervezes-ceg | https://web.archive.org/web/20230203080946/https://rtl.hu/belfold/2022/07/15/rogan-szent-istvan-augusztus-20-rendezvenyszervezes-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetlen-cegcsoport-grundolja-rogan-antaleknak-az-allami-rendezvenyeket-milliardokert | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-07-15 12:23:00 | [] | [
"Alapjogokért Központ",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Moonlight Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.",
"Visual Europe Group Kft."
] | [] | [
"PR",
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,385 | Több mint 700 millió forint értékben adna el ingatlanokat a belvárosi önkormányzat | Tizenegy ingatlant értékesítene kedvezményes áron a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat – értesült az rtl.hu. Az összesen több mint 700 millió forintra becsült vagyon nem árverés útján cserélne gazdát, hanem a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg. A helyi képviselő-testület június 30-án már meg is szavazta az erről szóló előterjesztést, így kedvezményesen vehet egy ingatlant Rogán Antal miniszter szakkollégiumi ismerősének a cége, valamint az a vállalat is, amely korábban Vajna Tímea fánkbizniszében volt érdekelt. Az eladásra szánt irodák, raktárak és üzlethelyiségek bérlői több esetben is idén júniusban jelezték utoljára a vásárlási szándékukat, azaz kérelmük mindössze néhány nap alatt át is futott a rendszeren. | Tizenegy belvárosi ingatlant (üzlethelyiséget, irodát, raktárt) adna el a jelenlegi bérlőknek az V. kerületi önkormányzat – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a kerület fideszes többségű képviselő-testülete a június 30-i zárt ülésen tárgyalta meg és fogadta el az erről szóló előterjesztést.
Az ingatlanok forgalmi árából a helyi szabályozás szerint 10 százalékos kedvezmény jár,
az összesen nagyjából 716 millió forint értékű csomagot ennek megfelelően 644 millió forintért adnák el.
A befolyt pénzt a kerület sajtóosztályának tájékoztatása szerint beruházásokra fordítanák, az azonban egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mik lesznek ezek a fejlesztések.
A forgalmi értéket és az ebből számított lehetséges vételi árat az előterjesztés szerint szakértői becslés alapján határozták meg.
Forrás: Belváros-Lipótváros hivatalos honlapja
Az ingatlanok területe összesen csaknem 1500 négyzetmétert tesz ki, egy négyzetméterért tehát átlagosan nagyjából 440 ezer forintot kell fizetni. Az árak ugyanakkor igen nagy szórást mutatnak: van például olyan iroda, amelyet 910 ezer forintos négyzetméteráron értékesítenének, de akad olyan raktárként funkcionáló pince is, amelyért 276 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mindegyik bérlő él-e a kedvezményes vásárlás lehetőségével, de lapunk információi szerint az ingatlanokat használók korábban jelezték vételi szándékukat az önkormányzatnál. A kerület pedig igen gyors volt:
több bérlő is júniusban nyújtotta be utoljára vásárlási ajánlatát, azaz esetükben néhány nap alatt meg is született a kedvező döntés.
Ráadásul a képviselő-testület elé kerülő szakértői jelentés szerint 11 ingatlanból hét esetben csak 1-3 éve kötötték a bérleti szerződést.
Forrás: Önkormányzati szakértői jelentés
Az önkormányzat a helyi rendeletre hivatkozva az rtl.hu-val azt közölte: „a bérlővel terhelt nem lakás célú ingatlanok esetében a bérlők joga élni az elővásárlás jogával, így a bérlők által benyújtott vételi kérelem alapján indul az elidegenítés”.
Több ismerős név is akad a bérlők, azaz a lehetséges vásárlók között. Egy több mint 200 négyzetméteres irodát vehetne meg például a Smart Lynx Kft., amely korábban több száz millió forintot nyert a Belvárostól úgynevezett okosparkolási rendszer kiépítésre. (Ez egyebek mellett arra képes, hogy megmutatja a felhasználóknak, hol van szabad parkolóhely.)
A cég vezetője Tábori Tamás. Egy Népszabadságnak adott korábbi nyilatkozatában
Rogán Antal is megerősítette, hogy régebb óta ismerik egymást, Tábori Tamás ugyanis néhány évfolyammal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alatt járt a Széchenyi Szakkollégiumban.
A Népszava korábbi cikke szerint felesége Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején osztályvezető volt a kerületnél. Tábori Tamás idén júliusban jelentős megbízást is kapott, ő lett ugyanis a 4iG cégcsoport egyik leányvállalatának a vezetője, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
Az rtl.hu kérdésére Tábori Tamás azt közölte: „Feleségem már 2012 óta nem dolgozik az V. kerületi Polgármesteri Hivatalnak, azaz 10 éve sem közvetlen, sem közvetett módon nem vesz részt az önkormányzat tevékenységében. A tulajdonomban lévő Smart Lynx Kft. a szóban forgó nem lakáscélú ingatlan bérlőjeként a hatályos jogszabályoknak, és önkormányzati rendeleteknek megfelelően kérvényezte, hogy az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogával élhessen. Minden, az V. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlan bérlőjének lehetősége van az által bérelt ingatlan megvásárlását a rendeletben megszabott feltételek szerint kezdeményezni”.
Tábori Tamás hozzátette: „a Smart Lynx Kft. tevékenysége, jelenlegi pozícióm, illetve feleségem 10 évvel ezelőtt megszűnt önkormányzati munkaviszonya semmilyen módon nem összeférhetetlen azzal, hogy a tulajdonomban lévő társaság a hatályos jogszabályoknak és önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kérvényezze a bérelt ingatlan elővásárlásának jóváhagyását.”
Mindenesetre ha él a vásárlási jogával, akkor a becsült forgalmi értékhez képest a rendeletben meghatározott 10 százalékkal, azaz 18 millió forinttal olcsóbban veheti meg a Bajcsy-Zsilinszky úti irodát.
Ha nem is ilyen mértékben, de jól járhat a Vajna Tímea révén ismertté vált Mr. Funk Kft. is, amely az Október 6. utcában szerezhet meg egy pincét. Andy Vajna özvegye korábban ezzel a céggel próbált fánkozó hálózatot létrehozni Budapesten. Néhány éve kiszállt a vállalatból, üzlettársa, Gomez Norbert azonban a cégnyilvántartás szerint továbbra is megtalálható a kft. tagjai között. A Mr. Funk Kft. profilt váltott az elmúlt években, így fánkozás helyett már „lakó- és nem lakó épület építése” a cég fő tevékenysége. A vállalat a forgalmi értékhez képest 3,8 millió forinttal kevesebbért jutna a pincéhez.
Egy év bérlés is elég
A Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció korábban úgy módosította volna a helyi rendeletet, hogy legalább öt évnyi bérlés után lehessen csak megvásárolni egy kerület tulajdonában lévő ingatlant. Az erről szóló javaslatukat azonban a Fidesz-KDNP nem fogadta be, így már egy év is elegendő ehhez.
Olyan garanciákat kellett volna beépíteni a helyi szabályozásba, amely biztosan kiszűri azokat, akik csak nyerészkedés miatt akarják megszerezni valamelyik ingatlant
– mondta az rtl.hu-nak Kovács Alex Gábor ellenzéki frakcióvezető. Szerinte ilyen garancia lehetne például az is, ha a vásárlás után egy bizonyos ideig nem lehetne értékesíteni a megvásárolt ingatlant. A mostani szabályozás szerint viszont az új tulajdonosok akár azonnal eladhatják azt, azaz ha találnak vevőt azonnal kereshetnek legalább annyit, mint amekkora kedvezményt kaptak a kerülettől.
A képviselő-testület elé kerülő szakértői jelentés szerint a lehetséges vevők mindenben megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek, azaz nincs tartozásuk a kerület, az adóhatóság és a közműszolgáltatók felé sem. Ennek és a gazdaságosságra is kiterjedő vizsgálat alapján a szakértő arra tett javaslatot, hogy mindegyik, előterjesztésben szereplő ingatlant értékesítsék. Úgy tűnik azonban, a cégekre vonatkozó egyéb jellemzők kevésbé fontosak, az egyik ingatlan bérlője, a Sandras Mérleg Kft. a cégnyilvántartás szerint jelenleg végelszámolás alatt áll. | https://rtl.hu/belfold/2022/07/15/belvaros-onkormanyzat-ingatlanok-kedvezmeny-eladas-rogan-mr-funk | https://web.archive.org/web/20220722012202/https://rtl.hu/belfold/2022/07/15/belvaros-onkormanyzat-ingatlanok-kedvezmeny-eladas-rogan-mr-funk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-700-millio-forint-ertekben-adna-el-ingatlanokat-a-belvarosi-onkormanyzat | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-07-15 12:58:00 | [
"Gomez Norbert",
"Tábori Tamás"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Mr. Funk Kft.",
"Smart Lynx Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
54,386 | Makkgyűjtéssel foglalkozott a közmunkás, aki Somlószőlős legfőbb építési vállalkozója lett | 2017 és 2020 között Somlószőlős körülbelül 400 millió forint támogatást nyert el a többi közt az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a bölcsőde, a közösségi ház és a piac felújításra. A pandémia miatt a képviselő-testületnek nem sok információja volt a pénzfelhasználásról, ezért egy külső auditot rendeltek, amely után rendőrségi feljelentést tettek. A vizsgálat megállapította, hogy minden támogatott beruházást a Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet nyert el, amelyet a polgármesterhez kötnek, bár ezt Kiss János Norbert tagadja. A falu vezetője szerint hazaárulók ármánykodnak ellene és a falu ellen. | Ti bőszen keresitek a segítséget, hogy engem leváltsatok erről a posztról. Minden lehetőséget megragadtok, mert ez nektek nagyon fontos. (…) De én vagyok a legitim polgármestere Somlószőlősnek. Azt gondolom, hogy a bizalmat a falu odaadta nekem, ti pedig bizonyságát adtátok annak, hogy nem akartok velem együtt dolgozni. (…) Ha csinálok valamit, akkor az nem jó, ha nem csinálok, akkor az nem jó!
Somlószőlős polgármestere vádló, néha kifejezetten támadó hangnemben vezette elő az önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselőknek azt a javaslatát, hogy a testület oszlassa fel önmagát. Kiss János Norbert a május 30-ai ülésen már másodszorra próbálkozott ezzel. Ha átment volna az indítvány, a második ciklusát töltő polgármester mandátuma is megszűnik, de Kiss a 2019. októberi 57 százalékos támogatottsága alapján bízhatott abban, hogy egy időközi választáson újra megkapná a polgármesteri megbízatást, a testület összetétele viszont megváltozhat.
Kiss írásos előterjesztésben azt írta, hiányzik az együttműködés a testületből, amire szerinte az a fő bizonyíték, hogy annak tagjai még a falu gyermeknapi rendezvényén sem bírtak „együttesen” részt venni.
A képviselők szerint ez az érv komolytalan. Az oszlatásról kialakult vitában emlékeztették is a polgármestert, hogy egyrészt ott voltak a rendezvényen, másrészt a gyermeknappal kapcsolatban korábban olyan határozatot hoztak, hogy együtt szervezik majd a programokat, ám ezekre az egyeztetésekre éppen a polgármester miatt nem került sor. Ezen a ponton aztán gyorsan változott a vita iránya, és előkerült Hadházy Ákos somlószőlősi látogatása.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő, aki a Facebook-oldalán rendszeresen foglalkozik vidéki önkormányzatok ügyeivel, azok között is főként a kétes eredménnyel záruló uniós beruházásokkal, május végén két bejegyzést is szentelt a Veszprém megyei településnek. Az egyik posztban a falu könyvtára elé épített feljáróról volt szó, amelyre 3 millió forintból szereltek vaskorlátot. „Pontosabban – írta Hadházy – ennyit fizettek ki az EU pénzéből annak a szociális szövetkezetnek, amelyben a helyiek szerint a polgármester cégének alkalmazottai dolgoznak. Szerencsére azt is tudjuk, mennyibe került valójában: a korlátot egy alvállalkozó 500 ezer forintért csinálta meg.”
Valakik lehívták ide ezt az úriembert, bár nem tudom, nevezhetjük-e annak, és lediktáltak neki különböző posztokat
– reagált Kiss János Norbert a községet érintő bejegyzésekre. A polgármester szerint a képviselők ezzel a húzással megint csak a rosszat emelték ki abból a sok munkából, amivel ő a falu életét próbálta jobbá tenni. A képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy nem személyeskedésről van szó, hanem arról, hogy az önkormányzatnak normális jogi keretek között kellene működni, és a pénzekkel is el kellene tudni számolni.
A feloszlatásról szóló indítványt végül, ahogy az a jó ideje fennálló erőviszonyok alapján várható volt, 3:2 arányban leszavazták. A polgármester helyettese, a jogaitól és fizetésétől tavaly megfosztott Cseh Tiborné és két képviselőtársa nem támogatta a javaslatot.
Nagyjából egy évvel korábban már lezajlott egy hasonló oszlatási kísérlet. Akkor az verte ki a biztosítékot a polgármesternél, hogy az önkormányzat gazdasági és ügyrendi bizottsága ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A rendőrségi beadványban 12 pontban sorolták fel az elmúlt évek visszaélésgyanús ügyeit.
– A pandémia alatt teljesen megszűnt a kapcsolat a testület és a polgármester között, mindig kész tények elé voltunk állítva. Azt láttuk, hogy zajlanak kifizetések, amikhez nem találtunk korábbi testületi felhatalmazást. Ekkor döntött úgy egyhangúlag a képviselő-testület és a bizottság, hogy egy audit vizsgálatot kér a tisztánlátáshoz. Ezt egyedül a polgármester úr nem találta indokoltnak – mondta Cseh Tiborné. Az alpolgármester szerint az átvilágítás eredménye egyértelművé tette, olyan komoly problémákról van szó, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A polgármester annyira elzárta előlünk az információkat, hogy még azt is véletlenül tudtuk meg, hogy átadták használatba a bölcsődét és az óvodát. Már ott látszott, hogy baj van. Az épületek nem voltak kész állapotban, mégis hiánytalanul átvették
– nyilatkozta Nagy Gábor, a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság külső tagja.
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyomozás tavaly nyáron kezdődött, és jelenleg is folyik „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett gyanúja miatt, részleteket azonban a vizsgálat érdekeire való tekintettel nem árult el.
A bizottság egy szakértők által készíttetett pénzügyi átvilágítás után döntött úgy, hogy a hatóságokhoz fordul. A 2021 májusában befejezett audit az önkormányzat 2017 és 2020 közötti gazdálkodásának szabályszerűségét vizsgálta. Somlószőlős ebben az időszakban tíz támogatást nyert el a többi között az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a bölcsőde, a közösségi ház és a piac felújításra. A források összesen több mint 400 millió forintot tettek ki. Az audit megállapította, hogy
minden támogatott beruházást a Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet nyert el,
mert árajánlataival eltalálta vagy nagyon közel járt a pályázati összegekhez. Az átvilágítás kiemelte azt is, hogy az önkormányzat szempontjából „teljességgel észszerűtlen”, hogy éppen egy olyan, frissen alapított vállalkozásra bízzanak minden párhuzamosan zajló megrendelést, melynek összesen egy (2019-ben kettő) munkavállalója van.
A képviselők szerint Kiss polgármester az előző ciklusban jó ideig úgy tolta át ezeket a beruházásokat a képviselő-testületen, hogy nem készült róluk részletes írásos előterjesztés, csak megszavaztatta őket. Sőt az auditban az is szerepel, hogy számos esetben történt több millió forint értékű szerződéskötés testületi határozat nélkül.
A képviselők azt is állítják, hogy a polgármester ezekben az ügyekben ma sem akar együtt dolgozni velük, a pénzfelhasználásról szóló döntésekből igyekszik kihagyni őket. Azt gyanítják, hogy a Buildmaxcorp Szövetkezetet valójában a polgármester irányította az emberein keresztül, és a cég gazdálkodása összefolyt a polgármester építőipari vállalkozásával és az önkormányzat tevékenységével. Ezt a kapcsolatot a polgármester nem ismerte el.
A szövetkezet korábbi vezetői nem akartak nyilatkozni, amikor érdeklődtünk náluk, hogy tettek-e már tanúvallomást a rendőrségen. A Buildmaxcorp jelenlegi ügyvezetője, aki közmunkásként dolgozik az önkormányzatnál, viszont azt közölte, neki fogalma sincs a szövetkezet működésével kapcsolatos ügyekről, és arról sincs információja, hogy miért vizsgálódik a rendőrség a cég beruházásai körül. Sperlné Horváth Gizella lapunknak azt mondta,
eddig bogyós gyümölcsök és makk gyűjtésével foglalkozott, céget a decemberi ügyvezetői kinevezése előtt nem vezetett.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy hogyan került akkor a szövetkezet ügyvezetői posztjára, ám erről nem kívánt nyilatkozni.
Az, hogy a mindent elnyerő cég gyakran sufnituning megoldásokat alkalmazott a megbízások teljesítésénél, nem volt titok a képviselők előtt, különösen azután, hogy a beruházási bizottság több hivatalos bejárást tartott a műszaki ellenőr által már korábban első osztályú minőségben átvett építkezéseknél. A szabálytalan, néhol egyenesen veszélyes megoldások közül a legfurcsább az volt, hogy az orvosi rendelőt a felújítás után úgy adták át használatba, hogy az épület hátsó falából egy kiálló, sehova be nem kötött csövön folyt ki a szennyvíz a szabadba.
A beruházások garanciális javításának ugyanakkor sehol sem sikerült érvényt szerezni, mert elmaradtak a szerződésben előírt, a polgármester által összehívandó megrendelői ellenőrzések.
A 24.hu megkereste Kiss János Norbert polgármestert is az önkormányzatban zajló vitákkal kapcsolatban, de a polgármesteri hivatalból nem érkezett válasz. Amikor végül telefonon elértük, a polgármester közölte, azért nem nyilatkozik, mert „rosszindulatú emberekkel, hazaárulókkal, akik csak a rosszat akarják” neki és a falunak, nem akar foglalkozni. | https://24.hu/kozelet/2022/06/30/somloszolos-kiss-janos-norbert-polgarmester-oszlatas-buildmaxcorp/ | https://web.archive.org/web/20220702150847/https://24.hu/kozelet/2022/06/30/somloszolos-kiss-janos-norbert-polgarmester-oszlatas-buildmaxcorp/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/makkgyujtessel-foglalkozott-a-kozmunkas-aki-somloszolos-legfobb-epitesi-vallalkozoja-lett | 24.hu | hungarian-news | 2022-06-30 00:00:00 | [
"Kiss János Norbert",
"Sperlné Horváth Gizella"
] | [
"Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet"
] | [] | [
"pályázat",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,387 | Találtunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézni | Nagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei. | Hihetetlen ütemben kebelezték be a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló vállalkozók a magyar építőipar jelentős részét az elmúlt szűk egy évtizedben. Több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt a semmiből, vagy majdnem a semmiből. A Simicska Lajos utáni Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) építőipari térnyerésénél már csak az látványosabb, hogy ezek a cégek mennyivel több profitot termelnek, mint a kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytársaik. Csak a legnagyobb kormányközeli vállalatok 100 milliárd forint feletti extraprofitot vagy még inkább járadékot húztak be az elmúlt években.
Erős volt 2021
Már korábban is írtunk róla, hogy az építőipar számára kiemelkedően jól sikerült a 2021-es év, ezért is nehezen érthető, hogyan maradhatott ki a szektor a különadóval sújtott iparágak közül. Az egyetlen magyarázat csak az lehet, hogy az Orbán Viktor indoklásában szereplőkkel ellentétben itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat.
Első ránézésre is szembetűnő, hogy az ilyen jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek magasabb nyereséggel működnek, mint az átlag, ám kíváncsiak voltunk, hogy mennyivel több profitot termelnek, illetve, hogy ez a jelenség mennyire tartós. Éppen ezért amellett, hogy a ceginformacio.hu adatbázisából összehasonlítási alapnak lekértük az ezer legnagyobb építőipari vállalat pénzügyi mutatóit, összegyűjtöttük a negyven vezető cég részletes adatait is, majd utóbbi csoport vállalatait négy különböző kategóriába soroltuk.
NER 1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
Nyolc év, tizenhatszoros profit
Persze a negyven legnagyobb cég nem túl nagy minta, nem került be például az összes egyértelműen kormányközeli cég sem ebbe a körbe, ám már a Top 40 alapján is nagyon látványos, hogyan uralta le az elmúlt években az építőipart a NER. A negyven cégből tizenhárom került abba a kategóriába, ahova a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságokat soroltuk. Ezeknek a cégeknek a nagy többsége ráadásul a lista elején található:
a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozó van.
A kormányközeli vállalatok jelentős részének nagyon gyorsan ívelt fel a pályája. A 13-ból négy cég nem is létezett a vizsgált időszak elején, tehát kilenc esztendővel ezelőtt. Ilyen például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd, amely ennek ellenére 2021-ben már 62 milliárdos forgalmat hozott össze, és a nem sokkal kisebb Raw Development Kft. is, amelynek tulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök fiának egy barátja, bevételének nagy része pedig jegybanki megbízásokból jön.
Ahogy a fenti ábrán is látható az erősen kormányközeli cégek súlya tényleg nagyon látványosan nőtt a Top40-en belül. A NER 1-es vállalatok ebben a kilenc évben árbevételüket nagyjából nyolcszorosára, nyereségüket pedig több mint tizenhatszorosára növelték. A többi kategóriában is volt bővülés, de korántsem ekkora, így a kormányközeli vállalatok részesedése a negyven legnagyobb cég árbevételéből 30-ról 50 százalék fölé nőtt, az összes profitnak pedig már több mint kétharmada kerül hozzájuk.
Ebből a nyereségből pedig sokat ki is vesznek a tulajdonosok. Tavaly például 84 milliárd forintnyi jövedelme volt a fidesz-közeli vállalkozóknak vizsgált építőipari cégeikből, miközben a Top40 összes többi cége együttesen fizetett 39 milliárdot.
Szorgos alkalmazottak
Ezt a növekedést pedig úgy sikerült elérni, hogy a foglalkoztatásból ilyen arányban azért nem részesednek a NER 1-es cégek. Már a korábbi években is elég jól látszott, hogy ha az alkalmazottak számához viszonyítjuk az üzleti teljesítményt, akkor a kormányközeli építőipari vállalatok kiugróan hatékonyan működnek. Ez pedig 2021-ben sem változott.
Ahogy a lenti ábrán is látható, a NER 1 kategóriába sorolt vállalatoknál nagyjából háromszor nagyobb árbevétel és négyszer nagyobb nyereség jut egy alkalmazottra, mint az iparágban átlagosan. A negyven legnagyobb céghez képest első ránézésre kisebb az eltérés, itt azonban az átlagot jelentősen felhúzzák a teljes csoport harmadát adó kormányközeli cégek. Ha ezeket kiszűrjük, akkor a Top40 maradék 27 vállalatánál közel ugyanannyi profitot termel egy alkalmazott, mint az ezer legnagyobb vállalatnál. Az árbevételben van ugyan különbség, de a kormányközeli vállalatok előnye még a legnagyobb versenytársakhoz képest is több mint kétszeres.
Persze az egyes kategóriák között vannak eltérések. A nemzetközi cégek például masszívan alulteljesítenek különösen az egy alkalmazottra jutó nyereségben. Ennek azonban részben lehet az a magyarázata, hogy a multiknál teljesen bevett gyakorlat a profit tologatása a cégcsoporton belül. Az ilyen vállalatok jellemzően adóoptimalizálásra törekszenek (azaz próbálják a lehető legkevesebb adót fizetni cégcsoport szinten). Ennek pedig elég jó eszköze, ha a különböző leányvállalatok egymásnak nyújtanak szolgáltatásokat így pénzt illetve profitot átcsoportosítva egyik országból a másikba. Az ilyen tranzakciók némileg el is torzíthatják az elemzésünk alapjául szolgáló magyarországi számokat, ám jelentősen biztosan nem, hiszen a csoportszintű nyereségmutatók ritkán térnek el nagyon látványosan a magyarországitól.
Kilenc év alatt 117 milliárd
Persze az alkalmazottak száma sok mindentől függhet egy építőipari cégnél, ráadásul ebben a szektorban azért jellemzően nem a munkaerő a legfontosabb költségtényező. Így az egy főre jutó nyereség és árbevétel ugyan fontos teljesítménymutató, de a kormányközeli cégek itt tapasztalt hatalmas előnye ellenére még előfordulhatna, hogy végső soron az ilyen vállalatoknál kevesebb nyereség marad meg az árbevételből, mint az ágazatban átlagosan.
De nem fordul elő. A NER 1 kategóriába tartozó vállalatok látványosan és tartósan magasabb árbevételarányos adózott eredménnyel működnek, mint versenytársaik. Az építőipar egészére jellemző volt az elmúlt években, hogy a bevétel egyre nagyobb hányada maradt meg nyereségként is, a NER 1 kategóriába tartozó vállalatoknál azonban ez az arány végig jóval az iparági, a Top40-es és az összes többi kategória felett volt.
Míg az ágazatban jellemzően 7-10 százalék körül volt ez a mutató, addig a magasabb politikai körökhöz leginkább bekötött cégeknél 9 és 13 százalék között mozgott. Ez pedig olyan cégek esetében, amelyek éves szinten több tíz, sőt esetenként néhány 100 milliárdos árbevételt hoznak össze, már rengeteg.
Ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől.
Ez az összeg a 13 kormányközeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja. Sőt, talán még pontosabb szakkifejezés a járadék, utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok. Itt egyértelműen erről van szó, hiszen az érintett vállalatok többnyire, vagy teljes egészében állami megbízásokból élnek. Így a magasabb nyereséget azzal az állammal szemben érik el, amelynek politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápolnak. | https://g7.hu/vallalat/20220720/haho-kedves-kormany-talaltunk-117-milliard-forintnyi-extraprofitot/ | https://web.archive.org/web/20230525052748/https://g7.hu/vallalat/20220720/haho-kedves-kormany-talaltunk-117-milliard-forintnyi-extraprofitot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/talaltunk-117-milliard-forintnyi-extraprofitot-ott-ahova-a-kormany-nem-akar-nezni | G7 | hungarian-news | 2022-07-20 17:52:00 | [
"Garancsi István",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Raw Development Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
54,388 | Zamárdi Lakeside: Nikolits extitokminiszter is beszállt a balatoni ingatlanbizniszbe | Nikolits István egykori szocialista titkosszolgálati miniszter balatoni ingatlanfejlesztésbe fogott.
Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István egykori titkosszolgálati miniszter. Az új társaság többsége az övé, a 3 millió forint törzstőkéből 1,53 millió, míg a zalaegerszegi Éder Zoltánnak 1 millió, a budapesti Puskás Levente Tamásnak 470 ezer forintnyi jutott. | Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István egykori titkosszolgálati miniszter. Az új társaság többsége az övé, a 3 millió forint törzstőkéből 1,53 millió, míg a zalaegerszegi Éder Zoltánnak 1 millió, a budapesti Puskás Levente Tamásnak 470 ezer forintnyi jutott.
A cég más szálon is kötődik a közélettől már visszavonult volt miniszterhez, az ügyvezetője Heim-Nikolits Réka (akinek a századvéges Heim Péter a férje). A valamikor politikus lánya vezeti a NTS Hotel Garda és az NTS Felsőpetény Vendégház nevű kft.-ket is. A Garda Hotel így hirdeti magát: „Szombathely legszebb részén, a Csónakázó-tó közelében, a városi Fedett Uszoda és Termálfürdő szomszédságában és a gyönyörűen felújított Tófürdő strandtól pár perc sétára található. 2015 első felében a szálloda teljes felújításon esett át, a szobákat, belső tereket belső építész tervei alapján alakítottuk ki, fejlesztettük a szolgáltatásokat és a minőséget. Jelenleg 3 csillagos szállodaként üzemelünk.” | https://hvg.hu/ingatlan/20171026_Zamardi_Lakeside_Nikolits_extitokminiszter_is_beszallt_a_balatoni_ingatlanbizniszbe | https://web.archive.org/web/20171026210450/https://hvg.hu/ingatlan/20171026_Zamardi_Lakeside_Nikolits_extitokminiszter_is_beszallt_a_balatoni_ingatlanbizniszbe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zamardi-lakeside-nikolits-extitokminiszter-is-beszallt-a-balatoni-ingatlanbizniszbe | HVG | hungarian-news | 2017-10-26 12:50:00 | [
"Éder Zoltán",
"Nikolits István",
"Nikolits Réka"
] | [
"Zamárdi Lakeside Investment Kft."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
54,389 | Áll a kukabál. Káoszos hulladékszállítás Pest megyében | Pest megye számos településén hetekig nem vitték el a házak elől a szelektíven gyűjtött szemetet, előfordult, hogy a háztartásit se. A részben államosított és központosított, rezsicsökkentéssel sújtott hulladékgazdálkodási rendszer megbukott. A lakosok az önkormányzatokat okolják, de a kormánynak és a Fidesznek is kellemetlen a helyzet. | A napokban eltűntek a váci Földváry tér sárga színű, közterületi szelektív hulladékládái. Ez annak fényében váratlan, hogy a kihelyezett hulladékszigetekről a szolgáltató, a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodó Nonprofit Kft. (DTKH) május környékén hetekig nem vitte el a hulladékot, s az ezért szabályosan kifolyt az utcára. (Lásd: Koszkáosz a váci lakótelepen…, magyarnarancs.hu, 2022. május 26.) A DTKH érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az önkormányzat kérésére számolják fel a szelektív szigeteket, amelyeket sokan illegális szemétlerakóként használtak, s azokat így rendszeresen elöntötte a mocsok. A DTKH ezentúl „házhoz menő rendszerben biztosítja az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok elszállítását”, azaz mostantól a váciaknak (is) átlátszó zsákokban kell kitenniük a kommunális kukák mellé a szelektív hulladékot, ahonnan azt a szolgáltató elszállítja. Még az is lehet, hogy ez az új rendszer valóban jobb lesz, ám a városban a szeméthegyek az elmúlt hónapokban nem csak az illegális lerakások miatt nőttek meg. S nem csak Vácot sújtja a szemétválság.
Az ország több vidékén aktív DTKH a Pest megyei működési területén komoly ellátási gondokkal küzd, több településen a szemét napokig, sokszor hetekig az utcán hevert. Vargha Nóra fóti önkormányzati képviselő például arról számolt be lapunknak, hogy június végére a szelektív és a zöld hulladék elszállítása komoly csúszást szenvedett, a zsákok pedig a házak előtt foszladoztak (lásd: Fótot is elérte a Pest megyei hulladékkáosz…, magyarnarancs.hu, 2022. június 26.). Amikor végül elvitték a szemetet, helyi lakosok arról töltöttek fel képeket egy Facebook-csoportba, hogy a DTKH munkatársai a zöld és a kommunális hulladékot egyszerűen összeborították. De az elmúlt időben Nagykőrösön, Gyömrőn, Ráckevén, Szigetszentmártonban, Monoron, Tápiószecsőn, Mendén, Kunszentmiklóson, Jakabszálláson, Délegyházán, Tápiószelén, Ócsán, Dömsödön és Pécelen is hosszú hetekig elmaradt a különböző hulladékok elszállítása.
A fennakadást most lélegzetvételnyi rendeltetésszerű működés váltotta fel sok településen, de forrásaink attól tartanak, ez nem lesz tartós. A hulladékgazdálkodás ugyanis komoly gondokkal küzd évek óta – vagy inkább azóta, hogy a Fidesz-kormányok 2010-től szétbarkácsolták az addig jól működő, piaci alapú rendszert. (Erről lásd: Káosz és kosz, Magyar Narancs, 2018. október 27.)
Régen minden jobb volt
A külföldi tulajdonú cégek és a hazai önkormányzati társulások sikeresen és nyereségesen látták el a hulladékgazdálkodási feladatokat 2010 előtt. Az akkor hatalomra került kormánynak azonban más elképzelései voltak erről a tevékenységről. 2011-től több állami szerv (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Minisztérium) is foglalkozott a területtel – e hivatalok többségét azóta felszámolták. Aztán 2012-ben befagyasztották – a településenként egyébként nagyon eltérő – lakossági tarifákat, egy évre rá pedig a rezsicsökkentés jegyében 10 százalékkal csökkentették a szolgáltatás díját; miközben a hulladékudvaroknak és lerakóknak fizetendő díjak egyre csak nőttek. Egészen addig a szemétgyűjtést nagy, külföldi hátterű cégek végezték, amelyek egy-egy területért feleltek, s mert ezek nem kívántak nyomott hatósági áron szolgáltatni, 2013-ban színre lépett az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Megvásárolta először a német tulajdonú Remondis Magyarország Holding Kft.-t, majd létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t (NHSZ). 2014-ben az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. is az államé lett, s így több millió háztartás került az NHSZ fennhatósága alá. A társaságnak jelenleg több tucat leányvállalata van szerte az országban, így az állam jókora befolyással bír a piacon. | https://magyarnarancs.hu/belpol/all-a-kukabal-250743 | https://web.archive.org/web/20220727140022/https://magyarnarancs.hu/belpol/all-a-kukabal-250743 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/all-a-kukabal-kaoszos-hulladekszallitas-pest-megyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-20 00:00:00 | [
"Ferencz Kornél"
] | [
"Duna-Tisza közi Hulladékkezelő Nonprofit Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Vertikál Zrt."
] | [
"Pest megye"
] | [
"tanácsadás",
"forgóajtó",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,390 | 780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. | Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.
A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Azóta eltelt 4 év, és az épület ugyanúgy néz ki, mint akkor. Egyedül a háttérben látszik némi mozgolódás.
Gazdát cserélt az ingatlan
A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi területet Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a Bohemian Financing Zrt. a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg. 2021-ben aztán változás történt: új tulajdonosként Kovács László Józsefet jegyezték be a tulajdoni lapra (aki a születési dátuma alapán nem egyezik meg a korábbi tulajdonossal), a jelzálog pedig átkerült egy magánszemély nevére. E-mailen kerestük az illetőt, de cikkünk megjelenésig nem reagált, így nem tudtuk meg, miért és hogyan került erre sor.
A Geone Kft. honlapja 2017 nyarán még elérhető volt, egy évvel később már nem működött. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután 2018-ban kérdezősködni kezdtünk a projektről. Cikkünk megjelenése előtt leszaggatták a matricát a projekt tájékoztató táblájáról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó feliratot.
Ami nem meglepő annak fényében, hogy az Opten cégadatbázisában található adatok szerint a Geone Építőipari Kft. akkor már felszámolás alatt állt. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. A cég felszámolása 2020-ban lezárult.
Mivel a kft. elérhetetlenné vált, a volt tulajdonos egy másik, elvileg még működő cégének e-mailjére írtunk megkeresést, hogy megtudjuk:
2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az állam tehetetlen?
Próbáltunk más úton is információhoz jutni a beruházással kapcsolatban. Februárban közérdekű adatigénylésben kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a pályázattal kapcsolatos eljárás részleteit és eredményét – amennyiben indult. Azt is megkérdeztük, ha nem vizsgálták az esetet, miért nem tették.
A Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze egy mondattal válaszolt:
„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derül ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Érdeklődésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International (TI) közpénzügyi programok vezetője elmondta, bár nem látjuk a támogatási szerződést a kifizetések pontos menetéről, a rendelkezésre álló adatok alapján az irányító hatóságnak szabálytalansági eljárást kellene indítania, hiszen általában 5 évig fenn kell tartani a projektet, ez pedig még csak be sem fejeződött.
A jogszabály szerint szabálytalanságnak számít, ha „az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek”.
Az esetet tehát ki mindenképp ki kellene vizsgálni, de mivel csődbe ment a cég, sok mindent már nem tehet az állam. Ez egyébként elég gyakori jelenség Magyaroroszágon. „Ilyenkor felmerül a kérdés, vajon mennyire gondosan járnak el, amikor osztják az uniós pénzeket. Eddigi tapasztalataink szerint egyáltalán nem” – tette hozzá a TI szakértője.
Nyitókép: Villánykövesd ékköve lehetne a fák közé épített szálloda, de a beruházás évekkel ezelőtt megállt (forrás: Átlátszó/Katus Eszter) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/21/780-millio-forint-unios-tamogatast-nyelt-el-a-villanykovesdi-szellemszalloda/ | https://web.archive.org/web/20231217163404/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/21/780-millio-forint-unios-tamogatast-nyelt-el-a-villanykovesdi-szellemszalloda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/780-millio-forint-unios-tamogatast-nyelt-el-a-villanykovesdi-szellemszalloda | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-07-21 00:00:00 | [] | [
"Geone Építőipari Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Villánykövesd"
] | [
"támogatás",
"egészségturizmus",
"felszámolás - végelszámolás",
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,391 | Hogyan juttatott tízmilliárdokat az Orbán-közeli nagyvállalkozóknak az MNB? | Tiszta szerencse, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bő két éve beindított, és most, decemberben, nagy hirtelenséggel lezárt Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott értékpapírokat nem kínálták fel a nagyközönségnek. | Ezek jelentős része ugyanis kifejezetten gyenge hitelképességű cégek adósságát testesíti meg, így a megtérülése fölöttébb kérdéses. Az „év kötvénye” rangot nem is a vásárlók szemszögéből érdemlik meg az idő során 1550 milliárd forintra felhizlalt jegybanki programban kibocsátott papírok, hanem az ezek révén kölcsönhöz jutott cégek oldaláról nézve. Ha a jelentkezőknek sikerült a befektetőknek nem ajánlott (a szakzsargonban bóvliként aposztrofált) B+ minősítést megkapniuk a kibocsátani tervezett, bármiféle fedezetet nélkülöző, akár 30 évig is terjedő futamidejű kötvényükre, akkor az MNB saját vásárlásaival biztosította az értékesítés sikerét.
Kockáztatom a pénzed
Bár a kötvény hozama a piacon dőlt el, a tuti vevőként megjelenő jegybank jóvoltából ez kevéssé tükrözte az értékpapírt megvásárló hitelező tényleges kockázatát. A program keretében fedezetlen (semmilyen biztosítékkal nem alátámasztott) kötvényt kibocsátó cégek jelentős része máskülönben egyáltalán nem, vagy csak rosszabb feltételekkel (valamilyen fedezet biztosításával, rövidebb futamidővel, magasabb kamattal) jutott volna kölcsönhöz. A kötvények hozamát kialakító aukciókon az MNB a kibocsátott mennyiség felét jegyezhette le, de a másodlagos piaci vásárlásaival – az egy cégre megszabott százmilliárd forintos értékhatáron belül – 70 százalékig is felmehetett a részesedése. A fennmaradó hányadot – esetenként némi jegybanki nyomásra – zömmel az adott vállalat számlavezető bankja vásárolta meg.
A jegybanki hátszélnek köszönhetően a jelentős kockázat ellenére is viszonylag mérsékelt hozamokkal keltek el a növekedési kötvények. Az Opus Global vezetője maga nyilatkozta még 2019 őszén a Portfolio.hu-nak, hogy az akkori 28 milliárd forintos kibocsátásukkal „százmilliós nagyságrendben spórolhatnak kamatkiadást”, mondván: „a jelenleg kibocsátott kötvényeink hozamszintje 3 százalék alatti, míg egy átlagos hitel kamatszintje eléri a 4,5–5 százalékot is”. De a mai rezsimnek szintén kedves Bayer Construct 2021. októberi NKP-kibocsátásáról is úgy vélekedett a forgalmazó szakértője a Privatbankár.hu kérdésére, hogy az „elért árazás igen kedvezőnek mondható, gyakorlatilag a 10 éves zéró kupon állampapírhozammal egyezik meg”. | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/az-ev-kotvenye-245095 | https://web.archive.org/web/20230530041604/https://magyarnarancs.hu/publicisztika/az-ev-kotvenye-245095 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-juttatott-tizmilliardokat-az-orban-kozeli-nagyvallalkozoknak-az-mnb | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-01-12 09:17:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Appeninn Nyrt.",
"Baromfi-Coop Kft.",
"Bayer Construct Zrt.",
"Bonafarm-csoport",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
54,392 | Tiborcz-üzlet: a felszámoló szmájlival válaszolt arra, hogy kétmilliárdos kölcsön mellett érdemes volt-e kiszállni | Egy Békés megyei felszámolóbiztos a Quaestor-ügy után kapott lehetőséget arra, hogy Orbán Viktor vejével és Jellinek Dániellel üzletelhessen. Kétmilliárdos kölcsönt vett fel, mielőtt beszállt a NER nagy játékosai mellé. | Kulcsszerep jutott egy Békés megyei felszámolóbiztosnak abban, hogy Tiborcz István újabb területen kezdhet hódításba. A miniszterelnök veje az ingatlanbiznisz és a szállodaipar után a Gránit Bankkal és a Diófa Alapkezelővel a pénzügyi szektorba is bevásárolta magát, nemrég pedig a szállítmányozás lett az újabb célterülete. A legnagyobb magyar kamionos vállalat, a Waberer’s International Nyrt. július 1-jén jelentette be, hogy részvényei 21 százalékát megszerezte Tiborcz központi érdekeltsége, a BDPST Group egy tőzsdén kívüli ügylettel.
A milliárdokat érő részvénycsomag eladója Mike Ferenc volt. A tranzakcióról kiadott tőzsdei közleményből annyi tudható, hogy Mike cége, az MHB Optimum Zrt. július 1-ején több mint 3,7 millió darab részvényre kötött adásvételi szerződést a BDPST Equity Zrt.-vel. Tiborcz ezzel a lépéssel a régi üzlettársa, Jellinek Dániel ingatlanguru és a Waberer’s-be visszaszálló Wáberer György partnere lett, ők hárman együttesen 72 százalékos többséggel rendelkeznek a társaságban.
Megkerestük a vésztői illetőségű Mike Ferencet, miért döntött a csomag eladása mellett, hiszen másfél éve, amikor a nagy játékosok oldalán feltűnt a vállalat főrészvényesei között, azt nyilatkozta, hogy hosszú távú befektetésként tekint a szállítmányozási cégre.
Mike azt írta:
Pénzügyi befektetőként valóban azzal számoltam, hogy a Waberer’s-nek évekre lesz szüksége ahhoz, hogy az általam elvárt fejlődésen/átalakuláson átmenjen. A rendkívül elkötelezett, szakmailag és emberileg kiemelkedő managementnek is köszönhetően a társaság teljesítménye és így piaci megítélése mára elérte azt a szintet, ami mellett racionális döntés a profit realizálása. (…) Emellett olyan újabb befektetési lehetőségek merültek fel, ahol a kihívások csábítóak, időm és erőforrásaim viszont végesek, így döntenem kellett.
A magát befektetőnek leíró Mike arról nem ejtett szót, hogy fő foglalkozása szerint felszámolóbiztos, aki a Quaestor bukása után igazán nagy megbízásokhoz jutott. A feladata az volt, hogy a 2015-ös csőd után a cégcsoport egyik nagyobb darabjánál, a Quaestor Investnél rendezze a tartozásokat, és zárja le az ügyeket. Az itt végzett tevékenységének azonban az lett a nem elhanyagolható mellékterméke, hogy a NER főoligarchája, Mészáros Lőrinc, majd rajta keresztül a Tiborcz-féle BDPST Group jutányos áron megszerezte a quaestoros örökség egyik ékkövét, a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotelt.
Mike arról sem beszélt, hogy egy több mint 2 milliárdos banki hitelre volt szüksége ahhoz, hogy a kamionos részvényügyletbe beszálljon.
Felszámoló körökben korábban megbízható iparosként tartották számon Mike Ferencet, „tíz éve még nem néztük ki belőle, hogy valaha komoly, saját vagyonnal rendelkező befektetővé válna és milliárdos részvénypaketteket tologathat” – fogalmazott egy, a felszámolópiacot belülről ismerő forrásunk. Az utóbbi időben a felszámolásokból és végelszámolásokból előszeretettel szemezgető Jellinek kapcsolataként beszéltek róla, az ingatlanguru pedig időnként üzletel Tiborcz-cal – forrásunk ilyen egyszerűen húzott vonalat a felszámoló és Orbán Viktor vejének kamionbiznisze között.
Hotelbiznisz a Quaestortól Mészároson keresztül Tiborczig
Nem először kapcsolódnak össze Mike Ferenc és Tiborcz ügyletei, bár korábban a Quaestor-hotel esetében nem közvetlen adásvételről volt szó. A 24.hu végigvette a kacifántos történetet, hogy a 2015-ben bedőlt Quaestor-birodalom egyik értékes vagyondarabja a kisbefektetők kártalanítása helyett hogyan landolt végül a miniszterelnöki család közvetlen közelében.
Részletes cikkben tártuk fel, a felszámolás alatt hogyan került ki lépésről lépésre a quaestoros vagyonkörből a bejáratott és teljesen felszerelt 114 szobás Lifestyle Hotel annak ellenére, hogy a rendőrség és a bíróság bűnügyi zárlatot is bejegyzett rá.
A szálloda a quaestoros időkben a Bérc Hotel Kft. tulajdonában volt, és ez a cég végezte az üzemeltetést is. A Mike és az általa vezetett felszámoló cég, a Sonten Kft. végelszámolást kezdeményezett a Bérc ellen, majd hamarosan, 2016-ban át is adta az üzemeltetést egy Mészáros-közeli kft.-nek.
Mike 2017-ben egy másik felszámolócéggel karöltve eltüntetett közel másfél milliárd forint adósságot, amellyel a hotel „házon belül” tartozott a Quaestor-csoport főbb cégeinek. Mike konkrétan egy 550 milliós kölcsönt árverezett el alig több mint 30 millió forintért. „Kifejezetten bizonytalan” követelésként hirdette meg, amitől nyilván nem sok érdeklődőnek jött meg a kedve a licitáláshoz. Ez egyébként azért érdekes, mert valójában Mikétől függött, hogy a tartozást kifizetik-e. A házon belüli tartozás miatt ugyanis úgy adódott, hogy mind a hitelt nyújtó, mind az adós hoteles céget ő képviselte felszámolóbiztosként, a szálloda értékesítéséből pedig még bőven lett volna lehetősége, hogy kiegyenlítse a tartozást.
2018-ban Mike a felszámolás keretében végül eladta a hotelt, csakhogy abból nemigen folyt be pénz a régi tulajdonoshoz. A felszámolóbiztos egy árverésen kívüli, közjegyző előtt lebonyolított eljárásban ugyan 2,1 milliárdos áron adott túl az ingatlanon, de pénz helyett egy korábban, vélhetően 400-600 millió forint közötti összegért megszerzett, 2 milliárd forintról szóló régi banki kölcsön beszámításával kötötték meg az üzletet. A hotel a Mészáros-birodalomhoz tartozó Wellnesshotel Kft.-hez került, amely 2021-ben továbbadta a gyors expanzióba kezdő BDPST-nek. Mike a hotelügylet után két évvel került bele a Waberer’s-bizniszbe.
Jellinek osztotta a részvényeket
2020 őszén a Waberer’s külföldi befektetője, a Mid Europe Partners alap (MEP) úgy döntött: akár komoly veszteség árán is, de megszabadul a pandémia idején egyre nehezebb helyzetbe kerülő, és a Budapesti Értéktőzsdén is egyre rosszabb eredményeket produkáló szállítmányozási cégtől. A MEP a 72 százalékos részesedésére egyfajta versenytárgyalást indított a magyar milliárdosok körében, amelyre a Matolcsy-rokonsághoz tartozó Szemerey Tamás, Leisztinger Tamás és a magát 2016-ban nyugdíjazó egykori névadó-tulajdonos, Wáberer György is benevezett.
A tárgyalásokból végül Jellinek Dániel Indotek-csoportja került ki győztesen, alig néhány hónappal azután, hogy a BDPST Zrt. Appeninn Holdingbeli részesedését is átvette. Tiborcz 2020 májusában váratlanul szállt ki a dinamikusan fejlődő ingaltancsoportból, amely többek között a Club Aliga államilag támogatott fejlesztését is végezte. Orbán veje akkor azt nyilatkozta, hogy „nem kíván olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul”.
Jellinek a Waberer’s-csomagból végül 24 százalékot vett meg magának, a fennmaradó 48 százalékról pedig opciós megállapodást kötött a MEP-pel arra, hogy saját maga vonhasson be újabb társakat az üzletbe. 2021-re végül úgy alakította ki a részvényesi szerkezetet, hogy az érdekeltségébe tartozó Trevelin Holding és Geraldton Invest 26, illetve 5 százalékos tulajdonos lett, az üzletbe bevont Wáberer György pedig a High Yield Vagyonkezelőn keresztül kapott 20 százalékot.
A fennmaradó 21 százalékos részvénycsomag került aztán Mike egyszemélyes cégéhez. A frissen alapított MHB Optimumnak a részvénycsomag megvásárlásához hitelre volt szüksége, és úgy tűnik, nem okozott gondot a kölcsön előteremtése a csupán 2020 novemberében bejegyzett társaságnak. A Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásában legalábbis alig két hónappal a cég alapítása után, tavaly január közepén 2,25 milliárd forint tőkeösszeg és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyeztek be. A fedezet a Waberer’s részvénypakett volt. A hitelnyújtót sem kell a részvényügylet szereplőitől messze keresgélni, a kölcsön a Gránit Banktól érkezett. A Gránit Bank akkoriban már Tiborcz kedvenc pénzszerző helye volt – például a turai kastélyszálló beruházására is innen kapott 2 milliárdot –, 2021 végén pedig közvetlenül Tiborcz István érdekeltségébe került.
Kérdésünkre, hogy a hatalmas összegű kölcsön mellett megérte-e most kiszállni, Mike így válaszolt:
Erre a kérdésre a tőzsdei árfolyamgrafikon ad egyértelmű választ! :)
A tőzsdén kívül, egymás között kötött megállapodások miatt nem tudható pontosan, hogy a szerencsés felszámoló mennyit nyerhetett az üzleten. A részvények hivatalos tőzsdei árfolyammozgása azért némi támpontot adhat arról, hogy mekkora nyereségről lehetett szó. 2020 decemberében, amikor Jellinek megállapodott a MEP-pel, a Portfolio adatai szerint 1650 forint körül jegyezték a részvényeket, az árfolyam tavaly nyár végén 2450-re is felment, július 1-jén pedig 1800 forintra süllyedt vissza. 3,7 millió részvény esetében azonban még rossz ütemezéssel is százmilliós nagyságrendű összeget hozhattak a papírok.
Az árfolyam egyébként pont akkor ugrott újra 2000 fölé, amikor nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor veje beszállt a vállalatba. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/07/25/waberers-reszvenyek-tiborcz-istvan-mike-ferenc-felszamolo-granit-bank/ | https://web.archive.org/web/20221020093332/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/07/25/waberers-reszvenyek-tiborcz-istvan-mike-ferenc-felszamolo-granit-bank/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-uzlet-a-felszamolo-szmajlival-valaszolt-arra-hogy-ketmilliardos-kolcson-mellett-erdemes-volt-e-kiszallni | 24.hu | hungarian-news | 2022-07-25 00:00:00 | [
"Barna Zsolt",
"Jellinek Dániel",
"Mike Ferenc",
"Tiborcz István",
"Wáberer György"
] | [
"BDPST Equity Zrt.",
"BDPST Group",
"Bérc Hotel Kft.",
"Gránit Bank",
"MHB Optimum Zrt.",
"Sonten Kft.",
"Waberer’s International Nyrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"Felszámolói piac újraosztása"
] |
54,393 | Levélben intett be a korrupció ellen is küzdő Közbeszerzési Hatóság a korrupció ellen küzdő szervezetnek | Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót. | Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót.
Koncessziók, meghívók és meghívottak
A kormány 35 évre magáncégeknek adja oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását, bár azt titkolták, hogy ez miért is érné meg a magyar adófizetőknek. A kabinet a vitát lezárta azzal, hogy számításaik szerint így mindenki jól jár, még az adófizetők is, azonban az állításukat igazoló dokumentumokat nem akarták nyilvánosságra hozni. Néhány héttel ezelőtt a bíróság úgy döntött: a kabinetnek ki kell adnia az adatokat. Az egyik ügyben már jogerős bírósági ítélet is született.
A TI Magyarország az elmúlt években jelentős korrupciós ügyeket tárt fel. Nemrég a Közbeszerzési Hatóságot is felkérték, hogy működjenek velük együtt egy projektben, hiszen az állami Hatóságnak is feladata a korrupció elleni küzdelem.
„Egy zártkörű szakmai tanácskozásra, illetve egy néhány alkalmas találkozásból és emailváltásból álló szakmai együttműködésre kértük fel a Közbeszerzési Hatóság elnökét. Nem azt vártuk, hogy Kovács László maga személyesen járjon el, hanem azt, hogy delegáljon valakit maga helyett például egy főosztályvezetőt, és így biztosítson minket az együttműködésről”
– mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi igazgatója szerint általában vagy nem kapnak, vagy ha kapnak is választ az állami szervektől, akkor az utolsó pillanatban kimentik magukat. Az azonban a jogi igazgatót is meglepte, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy szerinte vállalhatatlanul ciki levélben utasította el őket és zárkózott el az együttműködéstől.
Szívhez szóló
Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt írta:
„A TI hazai nyilatkozatai és közleményei alapján a Hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a TI tevékenysége megfelel a függetlenség Hatóság által irányadónak tartott szigorú mércéjének. A TI hazai működése kapcsán tapasztaltak szerint a szervezet szakmai kommunikációja, nyilatkozatai alkalmasak a közvélemény félretájékoztatására, azok a valóságot ferdítő képet festenek Magyarországról, így a hazai közbeszerzésekről is.”
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az általa vezetett hatóság nevében elzárkózik bárminemű együttműködéstől, amíg nem látja bizonyítottnak azt, hogy a TI Magyarország objektív és független. Bár a levele végén biztosítja arról a szervezetet, hogy közbeszerzési ügyekben ezek után is állnak rendelkezésükre.
A TI Magyarország vezetői hosszas gondolkodás után döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a Közbeszerzési Hatóság elnökének levelét azért, mert a szervezet szerint megdöbbentő állításokat fogalmaz meg benne velük szemben egy elvileg a kormánytól független állami szerv vezetője.
Kovács László 2017 márciusa óta tölti be a Közbeszerzési Hatóság főtitkári tisztségét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként dolgozott. 2010-től a Tanács Jogi Főosztályának vezetője. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője. Részt vett mind a 2011. évi, mind a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában.
Ligeti Miklós szerint korábban sem volt ugyan gyümölcsöző kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, de a helyzet sosem volt olyan rossz, mint most. Négy-öt évvel ezelőtt még sajtónyilvános rendezvényeikre is elment a Közbeszerzési Hatóság akkori elnöke. Kovács László 2020-ban frissen kinevezett elnökként még megjelent szakmai kerekasztal-beszélgetéseken. Ilyen értelemben tehát funkcionális együttműködése volt a TI Magyarországgal. Ligeti Miklós szerint a szervezet elég sok beadvánnyal jelent meg a hatóságnál, nem csak kiemelt ügyekkel kapcsolatosan.
A TI jogi igazgatója úgy gondolja, ahogy egyre több közbeszerzési szabálytalanságra hívták fel a Közbeszerzési Hatóság elnökének figyelmét, egyre kevésbé volt együttműködő velük Kovács László. Volt, amikor érdemben válaszolt a kifogásolt ügyekre, vagy eljárást indított a megkeresésük után, de a kapcsolat az utóbbi másfél-két évben megromlott. Éppen abban az időszakban, amikor a TI Magyarország például a Matolcsy-klán bizniszeit, illetve a 35 évre szóló koncessziós ügyeket kezdte felfejteni.
„Ebben a két koncessziós ügyben és még rengeteg másik ügyben, amelyeket mi is és részben mások is az asztalára tettünk, ezekben neki el kellett volna, el kellene járnia. De Kovács László nem jár el. Olyannyira nem, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferenciánkon nyilvánosan olyan kijelentést tett az Elios-üggyel kapcsolatban, hogy abban nem volt összeférhetetlenség, ő nem tud összeférhetetlenségről és azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem is érkezett beadvány a hatóságához. Na, ez nem menne el büntetlenül egy normálisan működő országban. A Közbeszerzési Hatóság törvénysértően elmulasztotta a hatáskörét gyakorolni akkor, amikor a kisujját nem mozdította az Elios-ügynek a súlyosan összeférhetetlen eseteiben. Arról nem is beszélve, hogy más eljárásokban is tétlen marad”
– magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, aki azt is elmondta: szerinte Kovács Lászlónak gondot okoz a tevékenységük, mert magyarázkodnia kell a főnökeinek a nagy horderejű ügyek nyilvánosságra kerülése miatt.
„Kovács László gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit. Az egész Hatóság működése arról szól, hogy a kormány és a hatalom számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél”
– fejtette ki a TI Magyarország jogi igazgatója.
Pedig papíron a Közbeszerzési Hatóság is részt vesz a korrupció ellenes küzdelemben. Egy másfél évvel ezelőtti interjúban erről maga Kovács László beszélt.
„A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia egyes pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtásában a Közbeszerzési Hatóság közreműködésére, javaslataira, megoldásaira is számítanak. A kormány ugyanis a stratégia részeként felkérte a korrupció elleni közös nyilatkozatot aláíró szerveket – köztük a Közbeszerzési Hatóságot is –, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek nyílnak a belső képzéseik vonatkozásában a további együttműködésre, a belső minőségfejlesztési törekvéseik tekintetében a jó gyakorlatok kölcsönös megosztására, továbbá az integritási, biztonsági, valamint ehhez kapcsolódó egyéb, így például adatvédelmi, beszerzési tudatosságot fejlesztő tevékenységeik összehangolására a közszféra minél szélesebb körének tájékoztatása érdekében”
– mondta az interjúban Kovács László.
Kézi, vezérelt
A Közbeszerzési Hatóság elnökének a TI Magyarországnak címzett leveléből kiderül az is, hogy a hatóság által irányadónak tartott függetlenséget szigorú mércével méri. Azonban ennek ellentmond a Népszava tavalyi tényfeltáró cikke, ami kiderítette: kétszer annyi eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottság a fővárosi önkormányzatok ügyeiben, amióta nem Tarlós István, hanem Karácsony Gergely a polgármester. Míg Tarlós István utolsó főpolgármesteri évében 21 eljárást, Karácsony Gergely első évében pont kétszer annyit, vagyis 42 eljárást kezdeményezett a KDB, amelynek Puskás Sándor az elnöke.
Az adatokból az is kiderült: ahogy Tarlós István ment és Karácsony Gergely jött, úgy nőttek a bírságok is. 2020-ban záporoztak a közbeszerzési bírságok a BKK-ra, a kerületi közétkeztetési cégekre is. Büntetett a bizottság például a BKK jegyek és bérletek nyomtatására használt hőpapír beszerzése miatt is, méghozzá ötvenmillióra.
Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen ötszázhatvan jogorvoslati eljárás indult, amelyből már negyvenkettő érintette Budapest önkormányzatait és vállalkozásaikat. A Közbeszerzési Döntőbizottság által 2020-ban kiszabott ötszáztizennyolc milliós bírságból már több mint kétszázharminc millió forintnyi jutott a budapesti önkormányzatokra.
Kérdéseinket elküldtük a Közbeszerzési Hatóság elnökének, amint válaszol, frissítjük cikkünket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/na-ez-nem-menne-el-buntetlenul-egy-normalisan-mukodo-orszagban-transparency-international-magyarorszag-kozbeszerzesi-hatosag-kovacs-laszlo/31949174.html | https://web.archive.org/web/20230320211649/https://www.szabadeuropa.hu/a/na-ez-nem-menne-el-buntetlenul-egy-normalisan-mukodo-orszagban-transparency-international-magyarorszag-kozbeszerzesi-hatosag-kovacs-laszlo/31949174.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelben-intett-be-a-korrupcio-ellen-is-kuzdo-kozbeszerzesi-hatosag-a-korrupcio-ellen-kuzdo-szervezetnek | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-07-16 13:48:00 | [] | [
"Közbeszerzési Hatóság"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció"
] | [] |
54,394 | Több mint kétmillió forintot sikkasztott el egy Nógrád megyei társasház közös képviselője | A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves nő ellen, aki társasházi közös képviselőként károsította meg a lakókat, olvasható az ügyészség honlapján. | A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves nő ellen, aki társasházi közös képviselőként károsította meg a lakókat, olvasható az ügyészség honlapján.
A nő 2014. január 1. és 2019. március 1. napja között egy salgótarjáni társasház képviselője volt, feladatai közé tartozott a házat érintő költségek, javítások közös költségből történő kifizetése is.
A nő a vád szerint teendőinek ellátása során a társasház készpénzének kezelésével és a dokumentumok vezetésével kapcsolatban több kötelezettségének nem tett eleget. A társasház köztartozásait csak részben teljesítette, a pénz egy részét magára költötte, a házon elvégzett javítási munkálatokért pedig nem visszakövethető módon fizetett. 2018-ban a társasház készpénzállománnyal nem rendelkezett: a közös képviselő a papíron meglévő 2.694.191 forintot elsikkasztotta.
A hiányosságokat és a felhalmozott köztartozásokat tapasztalva a társasház lakói 2019. március 1-jével felmondtak neki, megbízatásának átadásakor a társasház iratait hiányosan adta át az új közös képviselőnek, a rábízott készpénzzel pedig nem tudott elszámolni.
Az ügyészség nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat vele szemben, indítványozva, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést vele szemben, valamint fizettesse meg vele a társasház kárát is. | https://444.hu/2022/07/28/tobb-mint-ketmillio-forintot-sikkasztott-el-egy-nograd-megyei-tarsashaz-kozos-kepviseloje | https://web.archive.org/web/20230905144013/https://444.hu/2022/07/28/tobb-mint-ketmillio-forintot-sikkasztott-el-egy-nograd-megyei-tarsashaz-kozos-kepviseloje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ketmillio-forintot-sikkasztott-el-egy-nograd-megyei-tarsashaz-kozos-kepviseloje | 444 | hungarian-news | 2022-07-28 15:55:58 | [] | [] | [
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] | [
"sikkasztás"
] | [] |
54,395 | Pintér Sándor bizalmasainak privatizálják a postai és takarékszövetkezeti pénzszállítást | A Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és egyben volt üzlettársa, Tasnádi László által igazgatott Civil Biztonsági Zrt. lehet az MPT Security Zrt. kizárólagos tulajdonosa, ha ezt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is engedélyezi.
Hatalmas üzletről van szó, hiszen az MPT Security a Magyar Posta pénzszállító cége, amely például a nyugdíjakat és a sárga csekkes pénzeket szállítja az országban.
"Az összefonódás célja a CIVIL Zrt. oldaláról az eddigi profiljába nem
tartozó készpénz logisztikai tevékenység – pénzfeldolgozás, ATM üzemeltetés, ügyfél készpénz gazdálkodás, trezorálás, MABISZ előírás szerinti pénzszállítás – biztosítása, a cégprofil bővítése, az eredményesség növelése, figyelemmel arra, hogy a megvásárolni kívánt társaság fő tevékenysége a készpénz logisztika, melyben így jelentős tapasztalattal, a szükséges engedélyekkel és megfelelő infrastruktúrával rendelkezik" | https://444.hu/2022/07/28/pinter-sandor-bizalmasanak-privatizaljak-a-postai-es-takarekszovetkezeti-penzszallitast | https://web.archive.org/web/20221106091251/https://444.hu/2022/07/28/pinter-sandor-bizalmasanak-privatizaljak-a-postai-es-takarekszovetkezeti-penzszallitast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-bizalmasainak-privatizaljak-a-postai-es-takarekszovetkezeti-penzszallitast | 444 | hungarian-news | 2022-07-28 00:00:00 | [
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"MPT Security Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"fuvarozás - logisztika",
"klientúra"
] | [] |
|
54,396 | Nyolcmilliárdos kár a pünkösdistáknál: tudott róla az egyházvezetés, mégsem léptek | Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak. | Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. június 30-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Több mint 8 milliárd forint – főként az egyházi kiegészítő támogatásból, azaz állami, költségvetési forrásból származó pénz – kerülhetett 2021 végéig jogellenes módon a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) jól körülhatárolható személyi köréhez. Ebből 3–4 milliárd már 2015 és 2018 között „elszivárgott” célzottan, és az aggasztó jeleket az egyházon belüli korábbi ellenőrzések jelezték is már az egyházvezetésnek, ám e figyelmeztetések rendre süket fülekre találtak.
Aligha véletlen, hogy egy az MPE működéséről készült bizalmas összefoglaló iratban az alábbi súlyos kijelentések olvashatók: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni.” E jelentés a korábbi ellenőrzések során beszerzett dokumentumok alapján
2015 és 2018 között 3–4 milliárd forintra taksálta azt az összeget, amely „egy jól meghatározható körhöz” került.
Az MPE botránya az egyház legjelentősebb intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) robbant ki. A Narancs kérdésére április végén a Békés Megyei Főügyészség megerősítette: bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és a pénzmosás miatt őrizetbe vették, utóbb pedig letartóztatták a kiterjedt szervezeti hálóval rendelkező KM két ügyvezetőjét, V. Gy.-t és V. K.-t (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsítják…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.). A gyanúsítás alapján akkor már annyit biztosan lehetett állítani, hogy az elkövetett kár értéke meghaladja az 500 millió forintot, de beszámoltunk arról is, hogy a Gyulai Törvényszék lapunkkal közölte: a KM két, letartóztatásban lévő, jogász végzettségű ügyvezetője csupán társa K. L.-nek. (V. Gy. és V. K. neve ismert előttünk, ellentétben K. L.-lel; lásd: Több mint félmilliárd forintos károkozással gyanúsítják…, magyarnarancs, 2022. május 3.) Nem mellesleg a két ügyvezető még a botrány kirobbanása előtt belépett a Fideszbe, a párt békéscsabai szervezetének tagjai lettek (lásd: Az év elején belépett a Fideszbe…, magyarnarancs.hu, 2022. május 30.).
A Magyar Pünkösdi Egyház az Országgyűlés 2012-es határozata alapján nyilvántartott és bevett egyház. (A NER törvényhozása tíz éve a saját kezébe adta annak eldöntését, hogy mely vallási közösség számít Magyarországon bevett és nyilvántartott egyháznak.)
Kis egyház, nagy pénz
Az elmúlt hetekben többször kerestük a Magyar Pünkösdi Egyház vezetését, és azt kérdeztük, milyen információkkal rendelkeznek a békéscsabai intézmény vezetői elleni büntetőeljárásról, milyen visszaélések ügyében vizsgálódnak a hatóságok? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyanúsításban felmerült bűncselekmények mióta folyhatnak, hogyan valósultak meg, és mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, s miért nem működtek az MPE belső ellenőrzési mechanizmusai.
A kérdéseinkre máig nem kaptunk választ. Ám ahogy a cikkünk elején idézett bizalmas összefoglaló anyag jelzi: nem az egyházon belüli intézmény és a hozzátartozó szervezetek elszigetelt akciójáról lehetett szó, hanem vélhetően az MPE csaknem teljes vezetését érintő ügyről.
„Hogyan lehetséges, hogy a saját közlése szerint 10 ezer tagot számláló pünkösdi egyház – amelynek az egyházon belül becsült valós tagsága sokkal inkább 4–5 ezer fő közé tehető – a katolikusok és a reformátusok után a harmadik legnagyobb költségvetési támogatást és kiegészítő egyházi támogatást kapja az államtól?” – értetlenkedett névtelenséget kérő forrásunk. A normatív és a kiegészítő egyházi támogatás összesen évi 12–15 milliárd forinttal gazdagítja az MPE-t. Egy másik, az inkognitóját ugyancsak megőrizni kívánó beszélgetőtársunk azt mondta, hogy a honi egyházi világban a MPE-ről hosszú évek óta köztudott és a nem hivatalos beszélgetésekben gyakran előkerülő téma, hogy pénzügyeik súlyos aggályokat vetnek fel, és gyanúra adnak okot. Szerinte az is sejthető, hogy a kormányzati szervek ugyancsak tudtak erről, de sokáig szemet hunytak a történtek felett.
Miért hagyta, ha tudta? (Pataky Albert, az MPE elnöke)
Fotó: MTI/Marjai János
Nem tudni, mi volt az a pont, amikor a megalapozott gyanú felmerült az MPE pénzügyei miatt. Talán az szúrt szemet a kormányzati szerveknek és a nyomozó hatóságoknak, hogy a kis létszámú egyháznak kifejezetten nagy a költségvetési támogatása. Egy másik verzió szerint a békéscsabai központú KM két ügyvezetőjének hivalkodó életmódja lett föltűnő. A missziónál naponta minimálbérért robotoló munkatársak irigységgel vegyes elképedéssel nézték, hogy V. Gy. és V. K. kétévente cserélgetik luxus terepjáróikat, hogy úszómedencés nagy házakban élnek, drága utakra futja nekik és elegáns nyaralóra is. A Békés Megyei Főügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy jelentős ingó és ingatlan vagyont, valamint készpénzt vettek bűnügyi zár alá. Azt is a vádhatóságtól tudjuk, hogy a nyomozást 2018 októberében rendelték el.
Lesöpörték
Hosszú és kiterjedt vizsgálódás után az MPE Ellenőrző Bizottsága (MPE EB) jelentést tett le az egyház elnökségének asztalára 2019. május 17-én. Ebben feltárták, hogy az egyházszervezethez tartozó intézményekben súlyos szabálytalanságokat észlelnek, amelyek joggal alapozzák meg a nagy összegű költségvetési csalás és pénzmosás, valamint egyéb bűncselekmények gyanúját. Egy ezt követő elnökségi ülésen az egyházvezetés érdemben nem reagált az anyagra, csupán annyit közöltek, hogy „mélyen elgondolkodnak rajta”. Már akkor volt, aki arra figyelmeztette az MPE vezető testületeit, hogy ha nem tesznek semmit, „akkor minden a fejükre fog omlani”.
A belső ellenőri jelentésre az elnökség négy hónappal később, 2019 szeptemberében válaszolt hivatalosan egy levélben, amelyet Pataky Albert egyházelnök írt alá. A dokumentumban egyebek mellett ez olvasható: „A rendelkezésre álló (…) dokumentumok vizsgálata során megállapítjuk, hogy azokban nem található olyan irat, információ, amely a feltételezéseket akár közvetve is alátámasztotta volna, ezek alapján megállapítjuk, hogy a Kiegészítő Jelentésben megfogalmazott különböző bűncselekmények elkövetésére vonatkozó gyanú nem megalapozott. (…)
Az Egyháztanács megállapította, hogy a megismert, illetve a feltárt körülmények kapcsán a Közösségi Misszió és intézményei tekintetében egyházfőhatósági intézkedésre nincs szükség.”
Az egyháztanács egyúttal azzal bízta meg Kecser István főtitkárt, hogy e döntésről értesítse a Kiegészítő Jelentést beadó bizottsági tagokat, a KM képviselőit és rajtuk keresztül az intézmények vezetőit.
Csakhogy a nyomozás már 2018-ban megindult, majd jöttek a 2022. tavaszi őrizetbe vételek és letartóztatások, s a közzétett gyanúsítások mindenben megerősítik a belső ellenőrzés korábbi megállapításait. Az elnökség a jelek szerint nem akarta látni az egyházon és intézményein belüli törvényellenes helyzetet, azzal szemben fellépni pedig végképp nem volt szándéka.
A belső ellenőrzést tartalmazó ún. Kiegészítő Jelentés ismertetésének dátuma, 2019. május 17-e több szempontból érdekes. Egy nappal később ült össze az MPE közgyűlése, amely újabb négy évre megválasztotta a vezető testületeket, így az egyháztanácsot és az elnökséget is. Az ellenőri jelentés megállapításairól nem esett szó a közgyűlési beszámolóban, így a tagok abban a hiszemben voksoltak, hogy egyházukban minden a legnagyobb rendben van.
A valós helyzet ráadásul ennél is rosszabb volt, hiszen 2019 májusa előtt is kaptak jelzést problémákról: 2017 novemberében a békéscsabai központú KM-nél és a miskolci ÉLIM Szolgálatnál elvégzett belső ellenőrzések számos szabálytalan pénzkezelési, valamint szabályozási, kinevezési és szerződéskötési anomáliát észleltek. Ezek mindegyikéről az MPE 2017. december 5-én megtartott elnökségi ülésén – ahol jelen volt mások mellett Pataky Albert elnök, Kecser István főtitkár és Pintér Imre alelnök – tájékoztatták is a testületet. Már akkor előkerültek azok a bizonyítékok, amelyek a vizsgálódó grémium szerint alátámasztották a költségvetési csalás és a pénzmosás gyanúját. „Belső egyházi irat” bélyegzővel ellátott megállapodások sorát mutatták be az elnökségnek, amelyek egyházi jogi személyek között jöttek létre. Fiktív jogcímeken „támogatói döntésekről”, „szakértői díjakról”, az intézmények házipénztárai közötti, a számviteli szabályokkal ellentétes pénzmozgásokról, valamint külföldi egyházi szervezeteknek juttatott, nem egy esetben igen nagy összegű pénzügyi segélyekről volt szó. Ezekben az ügyekben érintett volt a gyulai központú Gordiusz Intézmény, a KM-mel szoros kapcsolatban lévő, békéscsabai központú Benefícium Központ, a miskolci ÉLIM Szolgálat. Az egyes számlák, főkönyvi kivonatok, szerződések stb. a nyomozati anyag részét képezik mint bizonyítékok, és a NAV-nál vannak. Ezek között néhány milliós és tízmilliós számlák éppúgy szerepelnek, mint akár közel 200 milliósak is.
Egy 2016-os megbízási szerződés kedvezményezettje a Közösségi Misszió volt, amely 178 millió forintot kapott „a pünkösdi értékekre épülő egyházi szolgálat biztosítására”. Amikor az egyház több tagjától azt kérdeztük, hogy ez alatt mit kell érteni, széttárták a kezüket. „Kiabál róla, hogy fiktív” – mondta egyikük. „Magyarul van, de nem értem” – mondta egy másik egyházi tag.
Az említett 2017. decemberi és 2019. májusi elnökségi ülések között többször kerültek a vezető testület elé a gyanús ügyek. Hogy milyen belső hatalmi játszmák zajlottak az egyház vezető szervezetein belül, azt jól mutatja, hogy az MPE EB kizárólag az egyháztanácsnak és elnökségnek szánt belső irata kikerült az ellenőrzött szerv, a KM vezetőihez is – azaz a 2022 áprilisától előzetes letartóztatásban lévő V. Gy.-hez és V. K.-hoz. 2019. július 11-én Kecser István főtitkár elismerte, ő küldte el nekik a dokumentumot, de ennek sem lett következménye.
Egy ismerős
Még 2016-ban néhány millió híján egymilliárd forintot találtak egy romániai bankszámlán, amely az MPE-hoz tartozó KM-től érkezett. Pár év múlva ugyanez ismétlődött meg Ausztriában, ahol a Hypo-Bank egyik számláján találtak ugyanekkora összeget. Hivatalos és szabályszerű számviteli válasz nem volt arra, hogy ezek az összegek hogyan kerültek oda, és hogy mi a forrásuk.
A KM szerepel az egyházügyi nyilvántartásban, alapítója a belső egyházi jogi személynek számító Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió volt. Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a KM levált e szervezettől és önálló jogi személyként kezdett működni, gazdálkodni, szociális tevékenységet végezni elsősorban Békésben és a környező megyékben, mégpedig kiterjedt szervezeti hálórendszerrel. Az MPE elnökségének néhány tagja és a KM két ügyvezetője bizonyíthatóan kapcsolatban álltak politikai körökkel is. A népkonyhai szolgáltatások révén, valamint gazdasági tevékenységként a Simonka György akkori dél-békési fideszes országgyűlési képviselő fémjelezte Paprikakert TÉSZ Kft.-vel együttműködtek, s ez felvetheti a bűnkapcsolati rendszer lehetőségét is.
Annak idején a 24.hu írta meg, hogy az MPE 230 millió forintja bennragadt Simonka György egykori cégében. Az egyházi szervezet 2017 nyarán nyújtott kölcsönt, amiért jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be a javukra. A Paprikakertet azonban nem sikerült megmenteni, kényszertörlési eljárással megszűnt. Az Opten céginformációs adatbázisa szerint a Pünkösdi Egyház Segítő Szolgálata volt az első, amely hitelezőként regisztráltatta magát 2018. augusztus elsején a felszámolási eljárásban. Tájékoztatásuk szerint a 230 millió forintot azóta sem kapták vissza. (Simonka bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt ül a vádlottak padján éppen a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél elkövetett visszaélések miatt. A vádirat szerint az okozott kár megközelíti a 1,5 milliárd forintot.)
Titkosítás
„A Közösségi Misszió két, jogász végzettségű ügyvezetője nem tagja az MPE-nek, de hamar felismerték, hogy a szervezeten és annak vezető testületein belül gyenge a szakmai felkészültség, jogi végzettséggel szinte senki nem rendelkezik, így szakismeretüknek és feltehető mohóságuknak köszönhetően az ujjuk köré tudták csavarni a vezetés jó részét. Egy ponton túl nem is lehet eldönteni, hogy ki vezette az egyházat, a megválasztott vezetősége, vagy a vezetőséget egy idő után a kezében tartó Közösségi Misszió két ügyvezetője” – jellemzi az MPE belső hatalmi és irányítási viszonyait az egyházhoz tartozó forrásunk. Többen azt is tudni vélik, hogy V. Gy. és V. K. nemcsak saját használatra vásároltak luxus terepjárókat, hanem hasonló autókkal ajándékozták meg az elnökség néhány tagját is. Ha ez igaz, akkor felmerül, hogy az elnökségi tagok megkérdezték-e, vajon miből és miért is kapták az akár 20–30 milliós gépjárműveket?
Mint említettük, „belső egyházi irat” megnevezéssel titkosítottak sok olyan dokumentumot, amelyek fiktív tevékenységeket, nem teljesülő vagy ellenőrizhetetlen, valótlan célokat tüntettek fel, s amelyek alapján akár tíz- vagy százmilliókat fizettek ki. Nemcsak az összegek szabálytalan felhasználásával, hanem a „titkosítással” is gondok vannak: ez a titkosítási forma nem felel meg az MPE belső szabályainak, hiszen az egyházban nem volt és ma sincs szabályozott titkosított eljárás. Ez a megalapozatlan titkosítási gyakorlat viszont módot adott arra, hogy a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései alól a szabálytalan és kétséges tételek sokaságát „kimentsék”. Részben ez lehet a magyarázat arra, hogy a bevett egyházak esetében egyébként sem szőrös szívű ellenőrző szervek az elmúlt 10–15 évben miért nem tártak fel semmilyen érdemi, súlyosabb szabálytalanságot, törvénytelenséget az MPE-nél. Erre példa az ÁSZ legutóbbi, 2019-es ellenőrzése, amely górcső alá vette a Magyar Pünkösdi Egyházat és a Közösségi Missziót is, mint szociális és köznevelési fenntartót. Jelentős hiányosságokat nem tárt fel, így többek között azt sem kifogásolta, hogy az MPE-nek juttatott közpénzek útja nem látható. Az azonban nem tekinthető szabályosnak, hogy az MPE saját honlapján nem teszi hozzáférhetővé működésének és közpénzfelhasználásának alapvető adatait. Minden év május 31-ig el kell készülnie az egyházak pénzügyi beszámolójának, s mivel az MPE is jelentős közpénzt használ fel, ezt honlapjukon – bárki számára elérhető módon – kötelező (lenne) közzétenni.
A Narancs kérdéseire válaszoló Békés Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a 2018. október 12-én megindított nyomozás jelenlegi adatai alapján a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány meghaladja a 8 milliárd forintot. Ám nem mindenre kaptunk választ, mivel a nyomozó hatóság a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a vizsgálati szakban hozott ügyészi határozatokról, a vádemelésről nem adhat felvilágosítást. Így továbbra sem tudjuk, hogy a vádhatóságnak van-e arra utaló gyanúja, információja, hogy a bűnszervezet felépítését az MPE egyháztanácsa és elnöksége támogatta-e; hogy felmerült-e az MPE külföldi misszióinak (kongói, szerbiai, kanadai, svédországi, amerikai stb.) ellenőrzése; hogy érinti-e a nyomozás vesztegetés céljából történt „visszafizetéseket”, egyes egyháztanácsi és elnökségi tagok gazdagodását.
Magánemberek
„A költségvetési csalás és a pénzmosás párban járnak egymással, de a költségvetési csalásból származó pénzt követheti a pénzmosás és nem fordítva. Azonban a pénzmosás a mértékadó, és óvatos jogirodalmi becslések szerint is rendkívül költséges művelet, sok esetben akár 50 százalékos költséggel működő bűncselekmény. De az egyházi autonómiával való visszaéléssel, amelyhez az egyházi vezetők aktív közreműködésére is szükség van, szinte nullára csökkenthető ez a költség. Nincs áfa sem” – mondja egy az ügyet jól ismerő jogász forrásunk.
Aligha tekinthető véletlennek, hogy az egyházvezetés előbb folyamatosan elhalasztotta, majd beszüntette legnagyobb intézménye, a KM ellenőrzését. A belső ellenőrök 2017 után a békéscsabai központtal és óriási intézményrendszerrel működő szervezet közelébe se mehettek. Két nappal a magyarnarancs.hu első, a KM botrányát nyilvánosságra hozó cikke után, ez év április 28-án Pataky Albert MPE-elnök és Lipcsei János gazdasági főigazgató aláírásával levelet küldött az intézményvezetőknek.
Noha három-négy éve a legfelső vezetés sok mindenről tudott, a levélben az áll, hogy „megdöbbenve értesültek a sajtóban megjelent hírekről”.
Ezért, mint írják, „a szociális ellátás zavartalan működésének biztosításáért egyházi biztost rendelnek ki” az ezzel foglalkozó intézményeikhez. Hozzátették, hogy a (büntető) eljárás további részleteiről nincs információjuk, egyben azt kérték, hogy a sajtó megkereséseit irányítsák a központi vezetéshez. A Narancs eleve az elnökségnek írt több levelet is, de választ nem kapott egyetlen kérdésére sem.
Egy hónapja, május 28-án tisztújító közgyűlés értékelte az MPE mögött hagyott négy évet. A belső forrásaink szerint a „megfélemlített légkörben” lezajlott közgyűlésen nem került a részletesen megtárgyalandó napirendi pontok közé a büntetőeljárás. Az egyházi vezetők azt kommunikálták, hogy semmit nem tudnak, illetve „ha esetlegesen történtek is szabálytalanságok, azt az előzetes letartóztatásban lévő személyek magánemberként követték el”.
Egy az ügyről készült feljegyzés így összegzi a történteket: „Kijelenthető, hogy a Közösségi Misszió és kapcsolódó intézményei saját működésüket teljesen a Magyar Pünkösdi Egyház írott és íratlan belső szabályain, a Szent Biblia normáin kívülre helyezték. Az említett intézmények az egyházi jogi személyek számára a jogszabályok alapján nyújtott adózási, gazdálkodási, működési könnyítések, előnyök megszerzése érdekében pusztán formálisan – valós hitéleti tartalom és tényleges egyházi tevékenység végzése nélkül – működtek egyházi szervezetként, intézményként. Mindez feltehetően a jogellenes alapcselekmény elkövetésére és az ebből származó komoly pénzösszegek tisztára mosásának célzatával történt.” Mindehhez fedőszervként használták az MPE-t. Magánszemélyek, hozzájuk köthető formális egyházi és civil szervezetek, valamint gazdasági társaságok legalább 5, legfeljebb 25 fős csoportja összehangoltan követhette el ezeket a cselekményeket. A feljegyzés szerint azon túl, hogy mindez törvényellenes volt, egyben aláássa a keresztény egyházakba vetett közbizalmat is.
Ha a bűnszervezetről megfogalmazott gyanú megállna előbb vádként, majd a bíróság előtt is, az nagy eséllyel vetné föl az MPE Alaptörvény-ellenes működésének kérdését is. Ez esetben az Alkotmánybíróság mondhatná ki azt, hogy az MPE nem jogosult az egyházi státuszra.
A Magyar Pünkösdi Egyház
A Magyar Pünkösdi Egyház pünkösdi-karizmatikus irányultságú keresztény felekezet, melynek gyökerei az Egyesült Államokba nyúlnak. Az Amerikába kivándorolt magyarok közül többen az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, köztük Szalai József és neje, a Somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután Amerikában 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. Itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. 1939 decemberében a magyar királyi belügyminiszter a „honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetését” rendelte el, ekkor több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották.
1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az egyház 2011. évi országos közgyűlése névváltoztatásról határozott, a felekezet neve ettől kezdve Magyar Pünkösdi Egyház. A magyar állam által elfogadott hivatalos, 1947 óta bejegyzett egyházként működik, alapvető szervezeti egységei a gyülekezetek, a misszióállomások, a körzetek és az intézmények. A gyülekezetek élén a presbiterekből és diakónusokból álló vezetőség, valamint a lelkipásztor áll, akiket a tagság választ meg. Az egyház legfelsőbb döntéshozó, illetve jóváhagyó szerve az Országos Közgyűlés (OK), mely évente legalább egyszer ülésezik. Összehívásáról az MPE elnöke gondoskodik. Az OK hatáskörébe tartozik többek között az MPE elnökének és helyetteseinek megválasztása és az éves költségvetési terv elfogadása. A közgyűlésbe a gyülekezetek, illetve a körzetek létszámarányosan delegálnak küldötteket.
Az MPE kiterjedt intézményrendszerrel rendelkezik, amelynek része több tucat szociális, oktatási, köznevelési, gyermekvédelmi, karitatív és missziós szolgálat. Az MPE központja Budapesten, de az egyház legtöbb tagja és intézménye a Dél-Alföldön és BAZ megyében található. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyolcmilliardos-kar-a-punkosdistaknal-tudott-rola-az-egyhazvezetes-megsem-leptek-250976# | https://web.archive.org/web/20231116222041/https://magyarnarancs.hu/belpol/nyolcmilliardos-kar-a-punkosdistaknal-tudott-rola-az-egyhazvezetes-megsem-leptek-250976# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcmilliardos-kar-a-punkosdistaknal-tudott-rola-az-egyhazvezetes-megsem-leptek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-27 00:00:00 | [
"Pataky Albert"
] | [
"Benefícium Szeretetszolgálat Egyesület",
"Magyar Pünkösdi Egyház"
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"egyház",
"támogatás",
"pénzmosás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása",
"közfeladati helyzettel visszaélés"
] | [] |
54,397 | Egy szinte láthatatlan projekt, ami közel 200 millióba került: kalandtúra a Zagyva mentén | Remekül titkolja három település, Újszász, Zagyvarékas és Szászberek, hogy területükön Zagyva ökopark néven turisztikai program vehető igénybe. Sehol egy tábla, sehol egy ismertető, ami tájékoztatásul szolgálna az érdeklődőknek. A települések honlapjai sem segítenek semmilyen útbaigazítással. Pedig nem kis céllal jött létre a projekt: azzal, hogy a turisták hosszabb időt tudjanak eltölteni a térségben és nőjön a foglalkoztatottság. Kétszázmillió forintot költöttek el a szinte láthatatlan program megvalósítására. | "Jó napot, a Zagyva ökoparkról tud valamit? Merre található?" - érdeklődtünk. "Miről?" - kérdeztek vissza a helyiek.
Ez volt a jellemző válasz két egyszerű kérdésre Szászbereken, Zagyvarékason és Újszászon. Amikor megemlítettük ezeken a Szolnoktól nem messze lévő településeken, hogy hát kajakok, kenuk meg kerékpárok, akkor kezdett derengeni valami nagyon keveseknél.
A Zagyva ökopark már abban a tekintetben is kalandtúrát ígér, hogy megtalálja az ember, hol is van egyáltalán. Sehol egy információs vagy útbaigazító tábla. A tervek kiötlői már ezen a téren is nagyon leleményesek voltak, előjátéknak is kiváló a bújócska: na, hova dugtuk a projektelemeket?
Ökoturisztikai projekt majd' 200 millióból
Pedig olyan jó ötletnek tűnt az egész. A három Zagyva menti település kitalálta, hogy valósítsanak meg egy Zagyva ökopark nevű projektet. "A Zagyva Ökopark a természeti értékek turisztikai potenciálját hívatott hasznosítani. A projekt fő célja egy olyan térségi szintű, turisztikai fejlesztés kialakítása, amely a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező, természeti örökség turisztikai hasznosítására irányul és mely által lehetőség nyílik a térség gazdaságának diverzifikációjára, a helyi gazdaság élénkítésére, továbbá hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez" - olvasható a projekt leírásában. Az erre kapott 100 százalékos támogatás összege közel 197 millió forint volt. Ebből Zagyvarékasnak 130, Szászbereknek közel 43, Újszásznak 24 millió forint járt. Minden településnek jutott feladat és látványelem.
A projektleírás szerint a Zagyva ökopark fő eleme egy ökoturisztikai útvonal, melynek kiindulópontja a zagyvarékasi tájház. Ide filagóriát és kerékpártárolót terveztek. Ezt követi az állatsimogató, melyhez szintén kerékpártárolókat, mellé látogatóközpontot telepítenek, itt érintőképernyős interaktív táblát is kihelyeztek. A túraútvonal a Kisszögben (Zagyvarékas településrésze) folytatódik, ahol a turistákat pihenőhely, táborhely, illetve sporttörténeti többfunkciós bemutatótér várja. A területen folyik a Zagyva, a folyóra mobil hidat szántak. A Kisszög közelében található Bogárzóban pihenőhelyet, információs táblát és madárlest telepítettek. A közeli gát a Zagyva-híd lábához vezet, ahová street fitness pálya és kerékpártároló épült.
A látványosságok sora az Újszász menti túraútvonallal folytatódik. Az itteni parkerdőben alakították ki az Orczy-pihenőkertet két pihenőhellyel, ahol táblák ismertetik a nemesi család történetét. Szándékban állt többfunkciós bemutatótérként madármegfigyelő, és kerékpártárolók létesítése. A Zagyva közelségét kihasználva, valamint a vízi sportolás népszerűsítése érdekében a projektgazdák két-, három- és négyszemélyes kenukat, egy- és kétszemélyes kajakokat, valamint tízfős sárkányhajót szereztek be. Mentőcsónak, illetve a sporteszközök szállítására alkalmas utánfutó beszerzése is tervben volt. A Zagyva partján elhelyezkedő parkerdőhöz a tervek szerint mobilhíd került. Az övezetben terveztek egy úgynevezett „Nyugi parkot”, ami a 60 év felettiek számára kínál aktív kikapcsolódási lehetőséget. Ezenkívül kerékpártárolók kialakítása is szerepelt a tervek között.
Szászbereken a sportpálya és környéke fejlesztését a projektben street fitness pálya, kerékpártároló, valamint kiülő elhelyezése jelentette.
Az érintett területeken kültéri kamerarendszer telepítését is tervezték. Az ökoparkhoz kiegészítő szolgáltatásként egy térképet és adatbázist összefoglaló, komplett térinformatikai rendszer szándékoztak kialakítani. Az egész projektet egy éve adták át ünnepélyesen.
Felkerestük a három települést, hogy megnézzük, mi valósult meg a tervekből. Kíváncsiak voltunk például arra, hogy az egyik legfontosabb és leglátványosabb elem, amire az egész projekt épült, a zagyvai vízitúra működik-e egyáltalán, tekintve, a folyóban alig van víz a súlyos aszály miatt.
Az utolsó projektpontként felsorolt térinformatikai rendszert sehol sem találtuk, maradt a helyiektől való "hagyományos" érdeklődés.
"Nem is volt itt semmi"
Zagyvarékason semmi tábla nem jelezte, hogy létezne bármiféle turistacsalogató lehetőség. A 40 fokos forróságban csak nehezen találtunk olyan embert, aki valami morzsányi információval rendelkezett, mi hol lehet.
Több perces autós kóválygás után találtuk meg az erdélyi mesterek keze munkáját dicsérő gerendaházat. Teljes csönd vette körül, egy lelket nem lehetett találni még a környékén sem. A faház teljesen üresen állt, nem lehetett látni benne semmit, nemhogy érintőképernyős interaktív táblát.
A látogatóközpont Zagyvarékason
A szomszédban talán az állatsimogató volt, mert hatalmas istállókat lehetett látni az utcáról. Hogy állatok voltak-e benne, nem tudtuk megállapítani. Csak egy magányos kutya próbálta ugatásával jelezni: ő az úr a háznál.
A hangzatos nevű látogatóközpontot elhagyva az utcán beszédbe elegyedtünk egy asszonnyal, akit szintén megkérdeztünk, tud-e az ökoparkról.
Kezét összecsapva kacagott fel; nem volt itt semmi, mondta, szerinte még az állatokat is elvitték innen. Csak akkor volt valami a látogatóháznál, amíg átadták. "Csónakáztak egy keveset az előkelőségek, majd szépen hazamentek és slussz"
- mondta a helyi nő..
De menjünk ki a Kisszögbe, itt, erre az út egyenesen oda vezet, javasolta. Ki is mentünk. Itt sem volt semmi tábla. Néhány emberrel futottunk össze csak, ők tudtak is a projektről. Egyikük azt mondta, valóban voltak itt táborozók, de hoztak magukkal csónakokat. A helyszínen tudták meg, hogy nem lett volna rá szükség, mert helyben is kaphattak volna. Kiderült, hogy a Kisszögben lévő gerendaház is azért épült, hogy csónakokat tároljanak benne. Rögvest meg is tekintettük a látogatóházhoz teljesen hasonló építményt a focipálya szomszédságában, és valóban, semmit nem láttunk benne kisebb matracokon kívül.
"Csónaktároló" a Kisszögben
Elmentünk a tikkasztó hőségben a túraútvonal következő állomásáig, a rékasi Zagyva-híd lábáig, ahol valóban megtaláltuk a csupán három elemből álló street fitness pályát. Egy lélek sem volt sehol, nemhogy testedzésre vágyó túrázó.
Street fitness Zagyvarékason
Ezzel be is fejeztük zagyvarékasi látogatásunkat; a Bogárzóban a pihenőhelyet, az információs táblát és madárlest kellő útbaigazítás hiányában nem találtuk meg.
Láttuk azonban még a faluból kifelé tartva a főút mellett a tájházat. Sehol egy lélek, de az udvaron talán azt a filagóriát láthattuk, amit a tervekben leírtak. A tájháznál legalább kitették a kerítésre a Zagyva ökopark táblát, amit egyetlen másik helyen sem találtunk.
Újszászon egyvalaki azt mondta, ha elmegyünk az idősek otthona mellett a Zagyva-gáton, akkor a folyón átkelve találunk egy tisztást. Úgy tudni, ott vannak a kajakok és a kenuk.
Hát nem. Hiába mentünk át a Zagyván a kihelyezett "projektelemen", a műanyag pontonhídon, csak táborozó gyerekeket találtunk a közeli tisztáson. Érdeklődésünkre, hogy az ottani és a zagyvarékasi két rönkházhoz hasonló épületben vannak-e a túraeszközök, azt felelte egy dolgozó, hogy abban most a táborlakók cuccai vannak.
A projekt része a zagyvai átkelést biztosító műanyag pontonhíd
Viszont kaptunk egy telefonszámot egy önkormányzati alkalmazotthoz, aki a túrákat szervezi. Az illetőtől megtudtuk, most sajnos vízitúrára nincs lehetőség a Zagyva alacsony vízállása miatt. Így nem tudnak csoportokat fogadni. Szoktak, de az aszály keresztbe tett a terveknek. Ha valaki nagyon akar, kerékpárral túrázhat. Csak szólni kell és megszervezik. Pénzbe kerül, a csoport létszámának függvényében kalkulálják ki az összeget. Szállást is tudnak biztosítani, de csak úgy, hogy keresnek valahol.
Újszászon aztán sem az Orczy-pihenőkertet, sem a madármegfigyelőt és a kerékpártárolót, sem egyetlen kenut és kajakot, sárkányhajót, és „Nyugi parkot” sem találtunk eligazító információs táblák hiányában. Az idősek otthona szomszédságában azonban megtaláltuk a szabadtéri kondiparkot, de ottjártunkkor sem idős, sem fiatal nem tornázott rajtuk.
Szászbereken a perzselő hőségben egy embert nem lehetett látni. Kimentünk a tervekben említett sportpályára (egy régi útjelző tábla igazított útba), ahol valóban találtunk egy sportparkot, de az ottani tábla szerint az a nemzeti szabadidős és egészség sportpark program keretében valósult meg. Ráadásul már egy évvel az ökoparki beruházás előtt, 2020-ban átadták. Ettől függetlenül persze még lehet a projekt része, viszont semmiféle kerékpártárolót nem találtunk. Találtunk azonban két kisebb padot, nem tudni, hogy ezeket kellett-e érteni kiülők alatt.
Lehet, hogy nem jó helyen jártunk? Elképzelhető, hiszen információs és eligazító táblára itt sem akadtunk.
Bementünk hát a polgármesteri hivatalba, ahol a polgármestert nem találtuk, szabadságon volt. Kiderült viszont egy alkalmi beszélgetőpartnerünktől, hogy váratlanul új elemekkel bővült az ökopark. Mint megtudtuk, a nemrég épült sportcsarnok mellett található teniszpálya és teqball asztal is a projekt része. A kajakok és a biciklik zöme Újszászon van, de Szászbereken is van 20 bicikli. Ám ezek az iskolában vannak bezárva a pincében, iskola pedig nincs, hisz nyári szünet van. A bringákkal a falut és a környéket lehetne felfedezni.
"Jelen pillanatban nincs értelme használni a kajakokat, olyan kicsi a Zagyva vízállása. A múltkor is akart egy csoport vízitúrázni, de már nem tudtak emiatt" - tudtuk meg. Tavaly azonban több csoport is élt a túrázás lehetőségével. Mint az informátor elmondta, volt, akiket ő vitt át Újszászra. Nem, nem kerékpárral közlekedtek, hanem a hivatal kisbuszával. Ingyen. De már akkor is elég kicsi volt a Zagyva, úgyhogy egy kisebb szakasz után visszafordultak.
A kerékpárok pedig nagyon klasszak, állította informátorunk. Ám a nagy hőségben most nem is érdemes körbekerékpározni, mert ha valaki közben rosszul lenne, azon igencsak nehezen tudnának segíteni.
Miből is áll a kalandtúra?
"Úgynevezett jármódváltást kínálunk. Vagyis adunk vízi eszközt, ezekkel eleveznek a túrázók A-ból B-be, ott elvesszük azokat és adunk érte kerékpárt - ezt már az újszászi polgármestertől tudtuk meg. Dobozi Róbert optimistán hozzátette:
"Ez remekül működik és nagyon kedvelt: előre regisztrált és bejelentkezett csoportokat tudunk fogadni. Ezekből idén is volt már több, és mindegyik remekül sikerült.
Most, az extrém alacsony vízállás miatt kicsit korlátoztuk a lehetőséget, mivel csak egy bizonyos szakaszon evezhető a Zagyva. Ezért ezt a jármódváltást nemigen tudjuk megcsinálni. Ez régebben úgy volt, hogy Újszászról leeveztek Zagyvarékasra, ott kiszálltak, kerékpárra ültek és visszamentek Újszászra. Közben főztek az erdőben, vagy rendeltek maguknak a közeli vendéglőből. Ebből állt ez a kalandtúra. Ezt korlátozva most is lehet evezni, hogy meddig, majd meglátjuk."
A polgármester hozzátette, az ország számos helyéről érkeztek már túrázók. Az a jellemző, hogy a megyéből érkezettek igényelnek vízi eszközt. Vannak olyan csapatok is, amelyek messzebbről látogatnak el, hoznak magukkal kajakot és csak táborozási helyet kérnek.
Mint megtudtuk, Újszász megörökölte a gesztorságot Zagyvarékastól, ahol a 2019-es váltást követően az új vezetés úgy döntött, az egészet átadja. Ennek kifejezetten örültek Dobozi szerint. 2020 óta Újszász a gesztor. A nyitóünnepséget már ők szervezték.
Dobozi Róbert a Zagyva vízszintjének növelését a Jászsági-főcsatorna kiépítésétől reméli, ami alapként biztosítaná a programokat. A polgármester elmondta, nagyon szeretik a vízfolyást a kirándulók, mert nem egy hatalmas vízfelülettel van dolguk, nincsenek benne örvények, nagy mélységek, hanem fákkal benőtt az egész folyó. Ha csoport akar a programra jelentkezni, azt a polgármesternél tehetik meg. Ő szervezi a túrákat hivatali teendői mellett. Ez azonban, mint mondta, nem teher, mert imádja ezt csinálni, szereti ezt a környezetet.
Megkérdeztük a zagyvarékasi polgármesteri hivatalt is, hogyan könyvelik el a projekt sikerét, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Érkezik-e több turista ennek hatására a faluba, élénkült-e általa a helyi gazdaság, hozzájárult-e a foglalkoztatottság növekedéséhez? Megvalósult-e az a fontos célkitűzés, hogy a turisták hosszabb időt tudjanak eltölteni a térségben. Választ nem kaptunk.
Nagy lendülettel indult a projekt
A Zagyva ökopark első lépéseit szépen dokumentálták, csak amikor elkészült, utána tűnt el a homályban az egész. A megyei hírportál annak idején arról számolt be, hogy Zagyvarékas korábbi polgármestere, Jánosi József szerint a környék jelentős környezeti értékei kiaknázatlanok, ez adta az ötletet a nagyszabású turisztikai elképzeléshez.
Dobozi Róbert anno azt írta, Szászberek, Zagyvarékas és Újszász valószínűleg a legjobban döntött, amikor 2016-ban a Zagyva folyóban rejlő, sokáig kihasználatlan lehetőségek fejlesztésébe fogott. Kár, hogy erről a Zagyvának nem szóltak, hogy akkor legyen is benne mindig víz, mert most ennek hiányában hiúsulnak meg a programok...
Később a megyei hírportál azt írta, hogy készül az állatsimogató épülete a Kifli úton. Az elképzelések szerint az állatok a számukra elkerített karámban, ólban fognak lakni, ahonnan csak a látogatók fogadására viszik át őket a simogatóba. Dobozi pedig arról számolt be, hogy megérkezett az a 65 trekking kerékpár, ami a projektet szolgálja majd. Mivel azonban járványhelyzet volt, polgári védelmi célokra foglalták le őket. A bringákat maga Pócs János fideszes országgyűlési képviselő tesztelte le. Végezetül az újszászi polgármester jelentette be a projekt átadását.
Pócs János (b2) és Dobozi Róbert (j2) a kerékpárok átadásán
Forrás: Dobozi Róbert Facebook
Azóta azonban pontosan olyan csend van a Zagyva ökopark körül, mint a zagyvarékasi látogatóközpont környékén.
(Címlapképünkön: a Zagyva Zagyvarékasnál (is) nagyon alacsony. Pedig az egész attrakció a folyóra épül. Fotó: a szerző felvétele) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-szinte-lathatatlan-projekt-ami-kozel-200-millioba-kerult-kalandtura-a-zagyva-menten-250889 | https://web.archive.org/web/20221229121733/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-szinte-lathatatlan-projekt-ami-kozel-200-millioba-kerult-kalandtura-a-zagyva-menten-250889 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-szinte-lathatatlan-projekt-ami-kozel-200-millioba-kerult-kalandtura-a-zagyva-menten | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-07-27 00:00:00 | [] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szászberek",
"Újszász",
"Zagyvarékas"
] | [
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,398 | Rogán barátjának érdekeltségénél landolt az egykori szexbarlang épülete, amit nemrég adott el a Belváros | Nem csupán egyetlen lakás, hanem egy teljes épület tulajdonosa lett Budapest szívében friss érdekeltségén keresztül Shabtai Michaeli. Már meg is kérték az engedélyt a ház elbontására, amely úgy került Shabtai Michaeli kezébe, hogy részben megvette azt a céget, amely az év végén az önkormányzattól megvásárolta a különleges sorsú, egykor bordélyházként működő ingatlant. | Már Rogán Antal grúz barátjának, Shabtai Michaelinek az érdekeltségéhez tartozik egy teljes épület a belvárosi Bástya utcában, a főváros egyik legértékesebb részén – erről tanúskodnak az Opten cégadatai és az ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapok.
A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy olyan ingatlanegyüttesről van szó, amelyet a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette belvárosi önkormányzat tavaly decemberben adott el, amikor mintegy 1,3 milliárd forint értékű tulajdonától vált meg a kerület. A döntésről beszámoló cikkünkben idéztük Kovács Alexet, a Tied a Belváros ellenzéki frakció vezetőjét, aki a kiárusítás kapcsán úgy fogalmazott: „A módszer a szokásos, titokban meghirdetett pályázat, rövidre szabott határidők, egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkora összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva.”
Egy teljes épületet szereztek meg
A Bástya utca 18. szám alatti épület vevője akkor még nem a grúz üzletember volt, hanem a Safe-Gate Kft. (és a PSM Technology Zrt.).
A 2020-ban alapított Safe-Gate sokáig egy ürömi nőé volt, a vállalkozás pedig „gép és berendezés” nagykereskedéssel foglalkozott – a cégadatok szerint azonban kevés sikerrel: az első évben ugyanis 34 millió, majd 14 millió forintos veszteséget termelt. Érdeklődtünk a nőnél, hogy mi célból vásárolta meg az ingatlant közel 183 millió forintért, de egyelőre nem kaptunk választ. H. Kittinek jelenleg két céghez van köze, mindkettő bútorgyártással foglalkozik. Az egyiket még 2017-ben alapították, és eddig még nem termelt egyetlen forint bevételt sem, jelenleg NAV-végrehajtás alatt áll. Másik cégét, a Minibig Kft.-t fél éve, 2022 januárjában alapították, és ugyanarra az ürömi címre van bejegyezve, mint a 2017-ben alapított vállalkozása: erről egyelőre nem tudni, milyen sikerrel működik.
A testületi előterjesztésből az derül ki, hogy a Bástya utcai ingatlanra kizárólag a Safe-Gate–PSM páros váltotta ki a befektetői tájékoztatót, és a korábban megállapított minimális vételárat ajánlották meg, azaz 182 millió 655 ezer forintot.
Önmagában aligha számíthat olcsónak a közel egymillió forintos négyzetméter ár egy rossz állapotú ingatlanért, ugyanakkor a kép árnyaltabb lesz, ha ott esetleg ingatlanfejlesztés kezdődik a jövőben, elvégre a város egyik legértékesebb részéről beszélünk: itt újépítésű lakásokat alighanem pillanatok alatt értékesíteni lehet.
Az pedig kivételes lehetőség, ha valaki egy egész épületet meg tud szerezni Budapest szívében, márpedig ebben az esetben ez történt.
Habony, Rogán és Michaeli
A cégadatok szerint Shabtai Michaeli csak pár hete, júniusban lett résztulajdonosa a Safe-Gate-nek, az ürömi nő pedig ma már nincs is jelen a vállalkozásban. Shabtai Michaeli nem ismeretlen az V. kerületben: a grúz vállalkozó is szerepelt az Indexnek abban a videójában, amelyben Rogán Antal és Habony Árpád egy Aulich utcai irodába érkeznek megbeszélésre.
A grúz üzletember tavaly szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik. Shabtai Michaeliről korábban azt is írták, hogy köze volt a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikörvény-programhoz, ám ő ezt később cáfolta, azt viszont elismerte, hogy a miniszter – aki korábban az V. kerület polgármestere volt – több mint tíz éve a barátja.
Bontási engedélyt kértek
A cégadatok szerint a Bástya utcai ingatlant birtokló vállalkozásban 50 százalékot meghaladó befolyása van a PSM Technology Zrt.-nek, amely egy vagyonkezelő holding. Ügyvezetője és egyszemélyes részvényese az Opten szerint Csermely Sándor Tibor – a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke is egyben –, aki azt mondta a 24.hu-nak az épülettel kapcsolatban, amikor felhívtuk, hogy nincs még konkrét terv arra, mi lesz a Bástya utcai ingatlan sorsa, azaz egyelőre nincs eldöntve, hogy ott egy teljesen új ház épüljön – a jelenlegi elbontása után –, esetleg a mostanit újítsák fel. „Bármi lehetséges” – mondta Csermely a 24.hu-nak.
A vállalkozó kijelentését azonban erősen árnyalja, hogy július 14-én bontási engedélyért folyamodtak Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám annak egyelőre nincs nyoma, hogy az erről szóló határozat meg is született, noha az Index minapi cikkében már erről írt. A kérés elutasítására persze csak minimális esély látszik, hiszen a ház nem élvez műemléki védelmet.
Csermelynek több cége is van, a budapestiek mind egy Honvéd utcai székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezek közül a legsikeresebb, a CSS Média tavaly augusztus és december 31-e között 453 milliós bevétel mellett 252 milliós nyereséget ért el. A Bástya utcai ingatlan tulajdoni lapján az látszik, hogy Shabtai Michaeli részéről még májusban került jelzálogjog a Bástya utcai albetétekre több mint 220 millió forint értékben.
Két évszázadnyi történelem
A ház lebontása előtt ma egyetlen akadály tornyosul: a hosszú évek óta meglévő kerületi védettsége, ami jelen esetben utcaképi védelmet jelent, így bármilyen belső épületrész bontása esetén is az utcai homlokzat megtartandó lenne.
Ez az akadály persze félresöpörhető, hiszen a tulajdonos kérheti a védelem megszüntetését, és ha megszerzi a kerületi városfejlesztési bizottság állásfoglalását, valamint legalább egy olyan szakvéleményt felmutat, ami bizonyítja az épület nagymértékű, soha meg nem térülő mértékű befektetést igénylő károsodását. A szükséges dokumentumok birtokában a kerületi képviselő-testület szavazással dönthet a védelem leradírozásáról, amit természetesen akár teljes vagy a homlokzat megtartásával járó részleges bontás is követhet.
Az ingatlanra a vonatkozó beépítési határok szerint
akár egy 12,5 méter magas utód is kerülhet, ami a telek tetszőleges hányadát (a föld alatt akár a 100 százalékát) foglalhatja el – feltéve persze, ha a zöldfelületi arány 10+5 százalék felett marad.
Az új építéssel járó 5 százalékos plusz kiváltására a kerület természetesen lehetőséget biztosít: fatelepítéssel vagy zöldtetővel is helyettesíthető.
Az épület nyilvánvalóan nem ezt érdemelné, hiszen a kerületi településképi arculati kézikönyv szerint is megtartásra javasolt Bástya utca 18. két évszázad történelmét hordozza a falai mögött.
A kutatási eredményeiket a Műemlékvédelem című szaklapban (2012/5.) közlő Bazsó Gábor és Schmidt Péter szerint az egyemeletes, U alaprajzú, egyszerű épület mai nyugati szárnya jó eséllyel az 1810 körül született Lipszky-féle térképen már látszó előd részleteit őrzi, ennek részleges lebontása után pedig Szász Mihály csizmadia mester megrendelésére 1817-ben születhetett meg a ma álló ház eredeti arca.
A korszak egyik kismestere, Brein Fülöp tervei szerint épült otthon eredetileg kétemeletes lett volna, időközben azonban elfogyhatott a pénz, így a mester végül csak feleannyival büszkélkedhetett. Az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítását mutató térkép szerint teljesen elpusztult, a következő évben született helyreállítási iratok szerint azonban csak komolyabb károkat szenvedett – az utcai homlokzaton súlyos sérülések látszottak, az udvari főfal pedig megsérült – házat a két kutató helyszíni felmérése alapján az eredeti tervek szerint, a lehető legtöbb eredeti elemet megtartva állították helyre.
Az eredetileg klasszicista épület a mai arcát persze nem ekkor, hanem közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban kapta, amikor tulajdonosa, dr. Báthory József úgy döntött, legfőbb ideje lesz modernizálni a múltban ragadt, a szomszédainál jóval alacsonyabb házat. A díszes földszinti ablakrácsokkal, új kapuszárnyakkal, lakásajtókkal, míves függőfolyosó-korláttal, sőt még egy előtér és udvar közti üvegfallal is járó átalakításokkal az épület továbbra sem vált kiemelkedő építészeti értékké, a városszövetben elfoglalt helye, kora, illetve irodalom- és várostörténeti szerepe miatt azonban mostanra megőrzendő értékké vált, belső terében a forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben hirtelen felpezsdült az élet.
A kis épületet a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó lakók mellett persze az üzletek sem kerülték el, egyikük sem járt azonban akkora sikerrel, mint a századfordulóra vöröslámpás negyeddé váló környék itt megnyílt „csókpalotája”, amit tulajdonosa, Friedmann Jakab minden igyekezete ellenére sem tudott megvédeni a furcsa esetektől, illetve a rendszeres öngyilkossági kísérletektől.
A korszak művészeit vonzó, Krúdy Gyula által kakasos házakként emlegetett helyek főként a közeli Magyar utcában követték egymást, így az ember egy hosszú estén Ady Endre mellett Karinthy Frigyessel vagy Kosztolányi Dezsővel is összefuthatott az utcán.
A Bástya utca ennél egy fokkal halkabb volt – talán ezért is döntött úgy a tizenkilenc éves orvostanhallgató, Csáth Géza, hogy Kosztolányi Árpád íróval (Dezső édesapjával), illetve a szabadkai Munk Artúrral számos alkalommal feltűnik a bűntanyán, ahol
a lányok hamarosan ismerősként köszöntötték őket. Évődő és bizalmas, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük, néha még nyilvánosan is mutatkoztak velük, sétálni vitték őket a Városligetbe. És vallomásos beszélgetésekbe merültek: a testüket azért élvezték módfelett, mert megszerezték maguknak a lelküket is. Csáth ennek az egyszerre testi és lelki kapcsolatnak, jópajtási viszonynak köszönhette, hogy időlegesen megszabadult a gátlásaitól, melyek csak 1910 nyarán, a vélt tüdőbetegsége miatt önmagára kényszerített szexuális absztinencia következményeként tértek vissza.
– írja Szajbély Mihály a Rossz lányok és férfiúi önérzet című tanulmányában.
A bordélyház 1911 februárjában vált igazán széles körben ismertté: egy hajnalban ugyanis öt férfi – köztük két, a közeli Vásárcsarnokban dolgozó, verekedéseikről híres mészárosmester – összeveszett egy lányon, a helyzet pedig percről percre csak mérgesedett. A hentesek elállták ugyanis a helyzet elől minél gyorsabban elmenekülni vágyók útját, majd csépelni kezdték őket: egyikük, egy orvostanhallgató törött orral és felrepedt szájjal ájult el, a MÁV vele tartó fogalmazója pedig jobb szemére megvakult. A helyzetet a közeli Favorit kávéházból kirohanó vendégek közül kiváló két részeg katona csak tovább súlyosbította, hiszen bajonettel szálltak be a verekedésbe. Az ügyet végül a közben eszméletéhez tért egyetemista oldotta meg, aki a közelben sétáló huszárhadnaggyal ártalmatlanította a katonákat, időközben pedig a rendőrök is megérkeztek.
A lányok jó eséllyel a Tanácsköztársaság időszakában hagyták el örökre a házat, ami újra csendes lakóépületté vált, címe pedig csak kevésszer tűnt fel a lapokban: a húszas években női szabóság és gobelinszalon működött itt, majd a második világháborúban királyi főmérnökké vált építész, Mössmer Árpád, illetve az MTI és az Esti Ujság munkatársa, Kun László koptatta a lépcsőket.
A kétezres évek végén kiürített ház legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2012 márciusában került a hírekbe: a környéken élők szerint hajléktalanok lakta házban kialakult tűzben egy csecsemő és egy férfi vesztette életét, egy kétéves kislány pedig kórházba került. | https://24.hu/belfold/2022/07/26/rogan-antal-shabtai-michael-bastya-utca-ingatlan-onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20231002211241/https://24.hu/belfold/2022/07/26/rogan-antal-shabtai-michael-bastya-utca-ingatlan-onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-baratjanak-erdekeltsegenel-landolt-az-egykori-szexbarlang-epulete-amit-nemreg-adott-el-a-belvaros | 24.hu | hungarian-news | 2022-07-26 00:00:00 | [
"Csermely Sándor Tibor",
"Habony Árpád",
"Rogán Antal",
"Shabtai Michaeli",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"PSM Technology Zrt.",
"Safe-Gate Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,399 | Épül Mészárosék céghálója, amely az autópályás milliárdokat termeli | Minden társaság rövid nevében ott van az MKIF rövidítés, utalva a kapcsolatra a központi cég, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.07.29. 12:30 | https://hvg.hu/360/202230_mkif_meszaros_es_szijj_autopalyakoncesszioja | https://web.archive.org/web/20220816081613/https://hvg.hu/360/202230_mkif_meszaros_es_szijj_autopalyakoncesszioja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epul-meszarosek-ceghaloja-amely-az-autopalyas-milliardokat-termeli | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-29 14:30:00 | [
"Barna Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj Berta",
"Szíjj László",
"Vida József",
"Vörös József"
] | [
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.",
"MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt.",
"MKIF Primus Zrt.",
"MKIF Secundus Zrt.",
"MKIF Sextus Zrt.",
"MKIF Tertius Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"tőzsde",
"klientúra",
"koncesszió",
"tőkealap"
] | [] |
54,400 | A kata- és rezsiváltozások nincsenek benne, sportra és propagandára több jut a jövő évi büdzséből | Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek. | 240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán. | https://hvg.hu/360/202229__koltsegvetes_2023__lejart_szavatossag__latszatok__erkolcsi_avulas | https://web.archive.org/web/20220815153102/https://hvg.hu/360/202229__koltsegvetes_2023__lejart_szavatossag__latszatok__erkolcsi_avulas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kata-es-rezsivaltozasok-nincsenek-benne-sportra-es-propagandara-tobb-jut-a-jovo-evi-budzsebol | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-21 11:30:00 | [
"Kovács Árpád",
"Rogán Antal"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"Információs Hivatal (IH)",
"Költségvetési Tanács",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"PR",
"sport",
"gazdálkodás",
"EU",
"titkosszolgálat",
"adó",
"jogalkotás"
] | [] |
54,401 | Felszámolták a bűnszervezetet, mely kórházakat és önkormányzatokat vert át | Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal – közölte a rendőrség. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók. | A bűnszervezet tagjai minden egyes sértett megtévesztésénél ugyanazt a sémát használták: megszerezték azokat a nyilvánosan is hozzáférhető adatokat, melyeket az intézmények által kezdeményezett közbeszerzési eljárás eredményéről tudni lehetett, majd kapcsolatba léptek mindkét – a pályázatot kiíró, és a megbízást elnyerő – féllel. Először telefonon felhívták a megbízást elnyerő cég dolgozóját és elhitették vele, hogy a pályázatot kiíró informatikai rendszere meghibásodott, és emiatt nem állnak rendelkezésre a kifizetéshez szükséges olyan információk, mint például a kiállított számla száma, a teljesítés határideje és összege.
Miután megkapták a kifizetéshez szükséges adatokat, második lépésként az érintett cég nevében felhívták a pályázatot kiíró fél képviselőjét és közölték vele, hogy megváltozott az a bankszámlaszám, ahová az utalást teljesítenie kell. Ezt követően a számlaváltozás tényét e-mailben is megerősítették, felhasználva az adott vállalkozás logóját, bélyegzőjét és ügyvezetőjének nevét. Sok esetben az elektronikus levelet az eredetihez megtévesztésig hasonló címről küldték, így a gyanútlan fizetőben fel sem merült, hogy az utalást végül a csalók részére teljesítik. A megtévesztésig hasonló e-mail-címek létrehozásához a domainnevekért kriptovalutával fizettek az elkövetők, IP-címük elrejtéséhez pedig VPN titkosítást használtak, hogy ezzel is elrejtsék digitális nyomaikat. A csalók részére kifizetett pénz így végül szinte nyom nélkül landolt olyan bankszámlákon, melyeket a bűnöző csoport főszervezői strómanokkal nyittattak különböző bankfiókokban.
A strómanok a bankszámlaszámok létrehozásakor saját nevükre nyitották meg a számlákat, azonban azok teljes hozzáférését, az internetbank-eléréssel együtt átadták a szervezőknek, és a számlákhoz rendelt hívószámok is a szervezet felső köreihez kapcsolódtak. A strómanok feladata volt még, hogy a bankszámlákra érkező összegeket vagy készpénzben, vagy több kisebb összegben történő utalással juttassák el beszervezőiknek.
A sértettek akkor jöttek rá, hogy eltűnt az átutalt pénzük, amikor az elmaradt kifizetéseket egyeztették a cégekkel; ekkor vált mindkét félnek nyilvánvalóvá, hogy a számlaszám nem változott meg és a megbízó a szerződés szerinti összeget egy stróman részére utalta át.
A csalások sorozatjellege miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 2019 áprilisában alakult két nyomozócsoport a bűncselekmények felderítésére, majd négy hónappal később az ország többi megyéjében hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmények felderítését is összehangolták. A nyomozásban a budapesti rendőröknek segítséget nyújtott a hazánkba delegált szlovák belügyi attasé, valamint az Europol összekötő tisztjei és az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége is. A rendőrök először két különböző külföldi szerveződésű bűnözői kör irányába kezdtek el nyomozni, de hamar kiderült, hogy a számlaváltós csalásokat ugyan különböző nemzetiségű, de egyazon csoporthoz köthető személyek irányítják; a szervezetet mozgató elkövetői kör tagjait egymás után azonosították, majd megkezdődött a hálózat felszámolása.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozócsoportjai végül tizennyolc hónap alatt véget vetettek a bűncselekménysorozatnak; a rendőrök 2020. október 9-én az egyik telefonos csaló, B. Krisztián szlovák állampolgár elfogásával szakították meg a szériát, majd a nyomozás során további elkövetőket sikerült felkutatni és elfogni. A rendőrök összehangoltan, egyszerre több helyszínen ütöttek rajta a strómanokon és a szervezet felsőbb szintjén helyet foglaló szervezőkön, főszervezőkön. Az országszerte végrehajtott elfogásokat más rendőri egységeknél dolgozó kollégák is segítették, volt olyan nap, hogy egyetlen akcióban 130-an vettek részt.
A BRFK a 2016. október 17. és 2020. október 9. között elkövetett bűncselekmény-sorozatban különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalás és pénzmosás miatt folytatja az eljárást, a gyanúsítások emellett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújával is bővültek.
A gyanúsítottak a bűncselekmények során 43 sértettől csaltak ki közel 1,2 milliárd forintot, de ennél jóval több intézménynél próbálkoztak, azonban ezeknél 51 esetben nem sikerült a megtévesztés. A nyomozók az eljárásban számos strómant, szervezőt, köztük a főszervezőket is elfogták; összesen 95 embert hallgattak ki gyanúsítottként, az irányító ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak a bűncselekmények során 92 e-mail-címet, 51 telefonszámot és 59 magyar bankszámlát használtak, a csalás sértettjei közt szerepeltek kórházak, színházak, múzeumok, önkormányzatok, sportegyesületek, oktatási- és egyházi intézmények, közmű szolgáltatók, valamint nemzeti park is.
A nyomozás során 262 millió forintot foglaltak le a rendőrök, a megtérült kár visszaszerzésében mindvégig segítette a nyomozócsoportok munkáját a BRFK Vagyon-visszaszerzési Alosztálya. | https://hvg.hu/itthon/20220727_Felszamoltak_azt_a_bunszervezetet_amelyik_korhazakat_onkormanyzatokat_vert_at | https://web.archive.org/web/20220806025103/https://hvg.hu/itthon/20220727_Felszamoltak_azt_a_bunszervezetet_amelyik_korhazakat_onkormanyzatokat_vert_at | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamoltak-a-bunszervezetet-mely-korhazakat-es-onkormanyzatokat-vert-at | HVG | hungarian-news | 2022-07-27 13:19:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"egészségügy",
"csalás",
"kultúra - művészet",
"strómanok",
"önkormányzat",
"adatgyűjtés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
54,402 | Elárulta a kormány, miért kínált havi egymilliárdot "Mr. Oroszországnak | Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat. | Elárulta a kormány, miért kínált havi egymilliárdot "Mr. Oroszországnak"
Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat.
“A jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva” – válaszolta a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a hvg.hu-nak, amikor arról érdeklődtünk, hogy
milyen tanácsadásra kötöttek tavaly decemberben idén július végéig szóló keretszerződést összesen 8,2 milliárd forint értékben a Mangold Consulting GmbH-val, ami a kiváló orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként emlegetett német üzletember, Klaus Mangold érdekeltsége.
Mint a tárca válaszából kiderült, a megbízási szerződés tanácsadói-, illetve lobbitevékenységre szólt, méghozzá az Orbán-kormány régóta dédelgetett terve, a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. visszavásárlása érdekében. (Ugyanezt a választ kapta amúgy a tárcától a szerződés részleteire szintén rákérdező Telex is.)
Nem tudni, mire fizetett az állam 8,2 milliárd forintot pár hónap alatt „Mr. Oroszországnak"
Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.
Klaus Mangold és üzleti tanácsadó cégének neve ismerősen csenghet, hiszen évek óta fizet az állam különféle minisztériumain keresztül százmilliós nagyságrendű összegeket neki. Korábban például szakértelmével a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt, sőt Mangold készítette elő azt a 2013-as titkos találkozót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Szergej Kirijenko, az orosz Roszatom vezetője lényegében megállapodott arról, hogy az oroszok fogják építeni Paks II.-t.
A Kremlbe bejáratos, Vlagyimir Putyin orosz elnököt közelről is ismerő Mangold tanácsát 2013 óta kérik ki a Fidesz-kormányok – mint a Direkt36 által korábban közölt szerződéslistából kiderült, nem is kevés pénzért. A Miniszterelnökség 2017 júliusa és 2018 májusa között 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangolddal, majd 2018-tól Palkovics László tárcája fizette őt: az ITM az előző ciklus első másfél évében hét, 380 millió forint összértékű tanácsadói szerződést kötött a cégével.
A repülőtér visszaszerzését célzó projektre tavaly nyáron nagyon rámozdult a kormány, olyannyira, hogy 2021 júniusától Palkovics László miniszter kormánybiztosi kinevezést is kapott a cél elérése érdekében. A kormány szándéka azonban nem találkozott a tulajdonosokéval: a BA külföldi befektetői nem kértek a Palkovics által “visszautasíthatatlannak” mondott ajánlatból.
Eladták, most visszavennék
A Budapest Airport jelenlegi legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, a többin közel egyenlő arányban a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap (23,33%), és a Caisse de dépot et placement du Québec kanadai nyugdíjalap osztozik (21,23%). Arról, hogy ez miként alakult így, itt írtunk részletesen: a repülőteret működtető cég 75 százalékos többségét még a Gyurcsány-kormány privatizálta 2005-ben, amivel a Fidesz eleve nem értett egyet. Ámde brutálisan magas volt az ár, mert nagyon erős verseny alakult ki a nyertes brit BAA és a második német Hochtief-konszern között. (Utóbb aztán úgy hozta a sors, hogy mégis a német vállalat, a mai AviAlliance lett a fő tulajdonos.) A maradék 25 százalékot viszont már az Orbán-kormány adta el 2011-ben, egyszerűen azért, mert kellett a pénz, például a 2012 elején végül csődbe engedett Malév fenntartásához. A privatizáció összességében mintegy 450 milliárd forintot hozott az államnak. Ráadásul nem a vagyon végleges átengedéséről van szó, hanem 75 éves koncesszióról, ami 2080-ban jár le – ekkor az összes vagyontárgy visszaszáll az államra.
Pár héttel később, július közepén már más volt a helyzet: az ajánlatot, amelyet a repülőtér tulajdonosai kaptak az államtól, már nem utasították vissza, mint korábban, de a piaci érték alattinak ítélték meg. A hírek szerint ez akkor mintegy 4 milliárd euróról szólt, a vevő pedig az állam (minimum 51 százalékos részesedéssel), a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek csoport és a Mol konzorciuma lett volna.
Miért akarja a kormány minden áron a Liszt Ferenc repülőteret?
A miniszterelnök szerint karnyújtásnyira van a ferihegyi reptér visszavásárlása, a kormányközeli Világgazdaság pedig az ügylet részleteit is tudni véli. Miközben a kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózatot és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja, a ferihegyi reptér visszavásárlásáért mindent megtesz, és új reptereket is akar.
Később, ősszel a tulajdonosok már hajlandóak voltak megfontolni egy újabb, magasabb vételi ajánlatot, amelynek összege a hírek szerint elérte a 4,5 milliárd eurót. Október második felében Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy “a vásárlás bármelyik pillanatban lezárulhat”, és 15 éves megtérüléssel terveztek.
Orbán Viktor: A kormány bármelyik pillanatban visszavásárolhatja a ferihegyi repteret
A miniszterelnök szerint olyan fejlesztések jöhetnek, amelyek több osztállyal is felértékelik a repteret és a Budapestet is.
Tavaly ősszel tehát állítólag közel volt a megállapodás. Legalábbis a Budapest Airport többségi tulajdonosa, az AviAlliance november közepén bejelentette: a cég közös átvilágítási eljárását kezdeményezték a magyar kormánynál, ami a lehetséges első lépés a repülőtér eladása felé. Azt is megerősítették, hogy a magyar kormány által vezetett konzorcium megtette nem kötelező erejű vételi ajánlatát a repülőtér megvásárlására.
Pár hétre rá, december közepén azonban Orbán Viktor miniszterelnök váratlan bejelentés tett, és közölte: a 2022-es parlamenti választások előtt mégsem ütik nyélbe az üzletet, néhány nappal később pedig le is állították a Budapest Airport átvilágítását. A miniszterelnök a váratlan fordulatról úgy nyilatkozott:
Egyelőre úgy látom, hogy ezt az üzletet, a reptér visszavásárlását a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni, tekintettel az inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. Megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről.
Ehhez az egyértelmű kormányfői iránymutatáshoz képest meglepő az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) húzása, hogy a projekt jegelése ellenére pár nappal később aláírták a december 22-től érvényes tanácsadói keretszerződést a reptér megvásárlásához kapcsolódóan Klaus Mangold cégével, méghozzá a 8 hónapos időszakban havi mintegy egymilliárd forint értékben – ez jelentős összeg ugyan, de a projekt értékéhez képest nem túlzó.
A még mindig Palkovics László vezette, de már más néven működő tárca most a hvg.hu kérdésére azt is közölte, hogy a fenti “szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végén kötötte meg, amikor a 2022-es év gazdasági szempontból még kedvező évnek tűnt, és nem zajlott háború Ukrajnában.”
A válaszból az is kiderül, hogy az adásvétel befulladásával a július végén lejáró tanácsadói szerződés teljes, 8,2 milliárdos keretösszegét nem fizeti ki a tárca a Mangold Consulting GmbH-nak. Pedig állítólag nem mondott le végleg a kormány arról, hogy visszaszerezze a repülőteret. Legalábbis Palkovics május végén, miniszteri eskütétele után a hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy miként halad a repülőtér állami megvásárlása, azt mondta: „dolgozunk rajta” és “reméli”, hogy még az év vége előtt nyélbe ütik az üzletet. Az elmúlt két hónapban azonban nem történt látványos előrelépés az ügyben. | https://hvg.hu/gazdasag/20220727_lobbi_mr_oroszorszag_mangold_consulting | https://web.archive.org/web/20221202100629/https://hvg.hu/gazdasag/20220727_lobbi_mr_oroszorszag_mangold_consulting | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elarulta-a-kormany-miert-kinalt-havi-egymilliardot-mr-oroszorszagnak | HVG | hungarian-news | 2022-07-27 18:00:00 | [
"Klaus Mangold",
"Palkovics László"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Fidesz",
"Mangold Consulting",
"Roszatom",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"háttér",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"atom",
"lobbi",
"repülőtér / légügy",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
54,403 | Nem tudni, mire fizetett az állam 8,2 milliárd forintot pár hónap alatt „Mr. Oroszországnak” | Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot. | Évek óta fizet az állam különféle minisztériumain – korábban a Miniszterelnökségen, az utóbbi években az innovációs tárcán – keresztül százmilliós nagyságrendű összegeket tanácsadásért egy német üzletember érdekeltségeinek, de nemrég nagyságrendet léptek, mivel
tavaly decemberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a 2021.12.22.–2022.07.31. közötti nagyjából 8 hónapra bruttó 8,2 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződést kötött a Mangold Consulting GmbH-val, vagyis a megbízás értéke havonta körülbelül egymilliárd forint.
A Mangold Consulting GmbH a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember érdekeltsége, aki szakértelmével korábban például a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt. A hvg.hu is írt arról, hogy Mangold készítette elő azt a 2013-as titkos találkozót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Szergej Kirijenko, az orosz Roszatom vezetője lényegében megállapodott arról, hogy az oroszok fogják építeni Paks II.-t.
A Kremlbe bejáratos, Vlagyimir Putyin orosz elnököt közelről is ismerő Mangold tanácsát 2013 óta kérik ki a Fidesz-kormányok. Az pedig már a Direkt36 által közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződésekből derült ki később, hogy nem is kevés pénzt fizet a magyar kormány a tanácsokért. A Lázár János vezette Miniszterelnökség 2017 júliusa és 2018 májusa közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangold cégeivel.
Lázár után Palkovics fizetett Mangold tudásáért
A tanácsadó a Miniszterelnökségen keresztül abban az időben uniós költségvetéssel, energiapolitikával, digitalizációval, elektromos autók elterjedésével összefüggő kérdésekben segítette a magyar kormányt. Miután a 2018-as választást követően Lázár kiesett a kabinetből, az ipar- és az energiaügyekért is felelős Palkovics László tárcája fizette Mangoldot: az ITM a következő másfél évben hét, 380 millió forint összértékű tanácsadói szerződést kötött Mangold cégével.
Tavaly decemberben pedig egyetlen, de sokkal nagyobb összegűt, áfával együtt valamivel több, mint 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött a Palkovics vezette tárca a Mangold Consulting GmbH-val – derült ki a kormány honlapjára idén július 21-én feltöltött szerződéslistából, amelyen a Momentum parlamenti képviselője, Tompos Márton is kiszúrta a kontraktust, és Facebook-bejegyzésében levezette, hogy
ez csaknem 54 millió forintos napidíjat jelent a »Mr. Oroszországként« ismert német üzletember cégének.
Természetesen csak akkor, ha a keretösszeget az utolsó fillérig megkapja a Mangold Consulting. Ennek kiderítésére a hvg.hu a már Technológiai és Ipari Minisztérium néven működő tárcához fordult kérdéseivel, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Elkértük a szerződést és a teljesítésigazolásokat is, emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy:
pontosan milyen jellegű tanácsadásra szól a szerződés?
szóbeli vagy írásos tanácsadásra vonatkozik a szerződés?
milyen témákkal kapcsolatos tanácsadásra vonatkozik a szerződés?
min módosított a szerződés 1-es módosítása, ha a bruttó keretösszeg változatlan maradt?
mostanáig a 8,2 milliárdos keretösszegből mekkora összeg került ténylegesen kifizetésre?
A hvg.hu korábban arról is írt, hogy Klaus Mangold lobbista idehaza 2016-ban került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy Günther Oettinger volt uniós biztos az ő magángépével érkezett Budapestre hivatalos tárgyalásaira. Az Együtt akkori európai parlamenti képviselőjének, Jávor Benedeknek a kérdésére végül is elismerték a közös utat.
A sajtóban akkor azt valószínűsítették, hogy Mangold és Oettinger is közreműködött abban, hogy az Európai Unió ne akadályozza meg az orosz beruházásban megvalósuló atomerőmű-bővítést Magyarországon. Oettinger tagadta, hogy a budapesti útján Paksról tárgyalt volna Orbánnal, és azt állította, hogy a repülőutat a magyar kormány fizette.
(Nyitóképünkön Klaus Mangold és Vlagyimir Putyin) | https://hvg.hu/gazdasag/2022072_mr_oroszorszag_klaus_mangold_keretszerzodes_itm | https://web.archive.org/web/20221202100622/https://hvg.hu/gazdasag/2022072_mr_oroszorszag_klaus_mangold_keretszerzodes_itm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tudni-mire-fizetett-az-allam-82-milliard-forintot-par-honap-alatt-bmr-oroszorszagnakr | HVG | hungarian-news | 2022-07-25 16:50:00 | [
"Klaus Mangold",
"Lázár János",
"Palkovics László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Mangold Consulting",
"Miniszterelnökség",
"Roszatom",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"atom",
"lobbi",
"EU",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
54,404 | 2824 milliárd forintot osztottak szét közbeszerzéseken az év első felében | Hetven százalékukat építkezéssel kapcsolatos beruházások tették ki | Csaknem 4000 eredményes közbeszerzést folytattak le Magyarországon az év első hat hónapjában az ajánlatkérők, ezek összértéke elérte a 2824 milliárd forintot; az eljárások darabszáma kissé, összértékük viszont csaknem 75 százalékkal nőtt a tavalyi első fél évhez képest – közölte a Közbeszerzési Hatóság kedden.
A közbeszerzések darabszámát tekintve közel azonos arányban voltak az építési beruházások (36,3 százalék), az árubeszerzések (33 százalék) és a szolgáltatás-megrendelések (30,7 százalék). Az eljárások értékét vizsgálva ugyanakkor az építési beruházások kiemelkedőnek bizonyultak, arányuk csaknem 70 százalék volt, míg az árubeszerzések az összérték 14,6 százalékát, a szolgáltatás-megrendelések pedig 16,2 százalékát képviselték. Az építési beruházások közbeszerzéseinek darabszáma a tavalyi azonos időszakhoz képest enyhén csökkent, viszont értékük körülbelül 1000 milliárd forinttal volt több, mint 2021 első fél évében.
A hatóság közleménye szerint a teljes nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a foglalkoztatás oroszlánrészét biztosító kis- és középvállalkozások (kkv) továbbra is meghatározó szereplői a közbeszerzési piacnak. Az idei első fél évben összesen 3279 eljárásban vett részt nyertesként kkv, ez az összes lefolytatott eljárás 84 százaléka. Összesen 1340 milliárd forint értékű megrendelést nyertek el, ami közel 250 milliárd forinttal meghaladja az előző év azonos időszakában mért adatokat.
A közleményben Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús helyzet, az energiaválság és az extrém áremelkedés érinti a közbeszerzéseket is, de az eljárások időigénye miatt ez a hatás a statisztikákban a következő időszakban fog megmutatkozni, az első fél évben lezárult közbeszerzési eljárások eredménytájékoztató hirdetményei ezt a folyamatot még nem tükrözik. | https://hvg.hu/gazdasag/20220726_kozbeszerzesi_eljaras_hatosag | https://web.archive.org/web/20220801051339/https://hvg.hu/gazdasag/20220726_kozbeszerzesi_eljaras_hatosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2824-milliard-forintot-osztottak-szet-kozbeszerzeseken-az-ev-elso-feleben | HVG | hungarian-news | 2022-07-26 15:24:00 | [] | [
"Közbeszerzési Hatóság"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,405 | Visszavonták a Club Aliga környezetvédelmi engedélyét | Nem kíván élni a környezetvédelmi engedéllyel a Club Aliga területén érdekelt ingatlanfejlesztő, ezért vonta vissza a hivatal. A cég felülvizsgálja a teljes beruházást. | Visszavonta a Somogy Megyei Kormányhivatal a Club Aligát érintő beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt – szúrta ki az erről szóló határozatot a kormányhivatal honlapján az Aligai Fürdőegyesület.
A határozat indoklása értelmében az engedélyt azért vonták vissza, mert az ingatlanfeljesztő nyilatkozatot nyújtott be a hivatalhoz azzal, hogy
nem kívánnak élni az engedéllyel.
Az is kiderül, hogy "az engedélyben foglalt fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozícionálásával kívánják megvalósítani".
Vagyis a fejlesztő felülvizsgálta az üzleti koncepciót és arra jutott, hogy
nem valósítják meg az eredeti terveket.
Az eredeti tervekben 30 milliárdos fejlesztést szerettek volna végrehajtani az egykori Club Aliga területén Aligaliget néven, állami hátszéllel, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Ennek keretein belül bele akartak nyúlni a helyi védettséget élvező fehér sziklás magaspartba, hogy ott 122 szobás hatszintes panorámás szállodát és apartmanházakat építsenek, illetve luxusvillák számára alakítsanak ki telkeket – írtuk korábban:
Az érintett ingatlanfejlesztő cégben, a Pro-Mot Hungária Kft.-ben a kormány holdudvarának számos szereplője megfordult már tulajdonosként különböző cégein keresztül, kezdve Mészáros Lőrinccel, a miniszterelnöki földijével és Tiborcz István miniszterelnöki vejjel, folyltatva Jellinek Dániel ingatlanmágnással, majd a komoly kormányzati beruházásokban felbukkanó Balázs Attilával. | https://hvg.hu/ingatlan/20220726_club_aliga_ingatlanfejlesztes_aligaliget_kornyezetvedelmi_engedely_visszavonasa | https://web.archive.org/web/20220801071848/https://hvg.hu/ingatlan/20220726_club_aliga_ingatlanfejlesztes_aligaliget_kornyezetvedelmi_engedely_visszavonasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavontak-a-club-aliga-kornyezetvedelmi-engedelyet | HVG | hungarian-news | 2022-07-26 17:16:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Club Aliga",
"Pro-Mot Hungária Kft.",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"engedély",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
54,406 | A kormány eladja a Molnak a kukaholdingot | A Mol 2023 közepétől 35 évig fogja gyűjteni és kezelni az ország szemetét. | A kormány úgy döntött, hogy eladja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (avagy köznyelvi nevén: a kukaholdingot) és az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t a Molnak – derül ki az erről szóló kormányhatározatból. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy a Mol mennyiért viszi a cégeket, csak azt írták bele, hogy független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett zajlik le a tranzakció.
Az állam versenyeztetés nélkül adja el a kukaholdingot – ahogy az várható volt, hiszen az országos hulladékgazdálkodási koncesszió kiírásának része volt, hogy a nyertesnek meg kell vennie a cégeket.
A Mol július 15-én jelentette be, hogy megnyerte a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót – ez sem volt meglepő, más szereplő ugyanis nem jelentkezett a feladatért.
2023. július 1-től a Mol végzi az egész ország területén a háztartások és a vállalkozások évi körülbelül 5 millió tonna hulladékának gyűjtését és kezelését. Ezért cserébe az állam évi 100 millió forint koncessziós díjat fizet. A Mol vállalta, hogy az első tíz évben 185 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre. | https://hvg.hu/gazdasag/20220722_Az_allam_eladja_a_Molnak_a_kukaholdingot | https://web.archive.org/web/20221005141017/https://hvg.hu/gazdasag/20220722_Az_allam_eladja_a_Molnak_a_kukaholdingot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-eladja-a-molnak-a-kukaholdingot | HVG | hungarian-news | 2022-07-22 11:50:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [] | [
"privatizáció",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
54,407 | Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg | Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi. | Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról – bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja – semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat. A számozás fontosságáról később írunk részletesen, de a lényeg, hogy a kétezres döntések nem titkosított határozatok, mégsem hozzák nyilvánosságra őket.
Nem tudni, mi áll bennük, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a “Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek. A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból is csak annyi derül ki, hogy
minden korábbi rekordot megdöntve, 2010 óta a legtöbb ilyen kétezres besorolású döntést, 679 darabot hozott az Orbán-kormány 2021-ben, ám ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.
A tavalyi, 679-es szám különösen úgy tűnik soknak, ha összehasonlítjuk az elmúlt bő évtized számait. A 2010 utáni Orbán-kormányok éves statisztikai adatait ugyanis kiadta a Miniszterelnöki Kormányiroda, így éves bontásban összevethetők a kétezres határozatok darabszáma. Ebből kiderül, hogy egyre több döntését zárja el különösebb nyomós ok nélkül a nyilvánosság elől a kormány. A miniszterelnöki eskütétel napjától, 2010 május 29-től az év végéig eltelt bő fél évben még csak 14 ilyen kétezres döntést hozott az Orbán-kormány, a 2011-es teljes évben aztán 19-et.
Később pedig egyre többet: 2013-ban 21-et, 2014-ben már 33-at. Onnantól kezdve kétévente gyakorlatilag dupláztak Orbánék, hiszen a titkos, nem nyilvános kormányhatározatok száma 2016-ban 74, 2018-ban 142 volt. A 2019-es 187-et 2020-ban több mint kétszer ennyi, 385 hasonló döntés követte, mígnem – ha nem is duplázással, de majdnem – megszületett a tavalyi 679-es rekordszám. A Miniszterelnöki Kormányiroda adatközléséből kiderült az is, hogy idén viszont arányaiban visszaesett a kétezres döntések száma, mivel az év első 4 hónapjában „csak” 112 ilyen kormányhatározatot hoztak.
A tavalyi rekordmennyiség egyébként a 2010 óta keletkezett kétezres határozatoknak csaknem a harmadát kiteszi, mivel 2010 óta összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől elrejtett döntést hozott a kormány. Pedig a kormányprogram, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még rögzítette:
minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.
Ezzel szemben azonban az elmúlt 12 év tapasztalata az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározatok között, de ez azért is egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásukra:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
vannak továbbá a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak
Az utóbbi, kétezres határozatok jellemzője tehát, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. De nem volt ez mindig így: korábban kötelezően megjelentették ezeket is, ugyanúgy, mint az ezres sorszámúakat, csak a kétezreseket nem a Magyar Közlönyben, hanem a Határozatok Tárában tette közzé a kormány. Egészen 2008 végéig – akkor jelent meg az utolsó Határozatok Tára.
A kétezres kormányhatározatokat tehát jó ideje nem teszik már közzé. A Magyar Közlönyben csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg, a közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítőben pedig csak miniszteri utasítások, egyéb közlemények jelennek meg.
Kétezres döntésekből az utóbbi években mégis nyilvánosságra került több is, de leginkább csak véletlenül:
A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre “bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
Kétezres határozat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
Egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
Ugyancsak egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
A kétezreseknél sokkal izgalmasabbak a már említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük, ezeknek a nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezeket a döntéseket akár 50 évre is titkosíthatják, és csak a megfelelő szintű jogosultsággal rendelkező igen szűk kör férhet hozzájuk, tud egyáltalán róluk.
A kétezresekhez hasonlóan egyébként a háromezres, valóban titkosított határozatból is egyre több születik 2010 óta, bár ebben nem valamelyik Orbán-kormány a csúcstartó, hanem az 1990–1994-es kormányzati ciklus a maga 2299 döntésével. A háromezresek jelentős része ma is titkos, mivel ezek, a sokszor évtizedekre szóló minősítésük lejárta után sem válnak automatikusan nyilvánossá. | https://m.hvg.hu/itthon/20220728_Rekordszamu_nem_titkos_de_nem_is_nyilvanos_dontest_hozott_tavaly_a_kormany | https://web.archive.org/web/20220806191259/https://m.hvg.hu/itthon/20220728_Rekordszamu_nem_titkos_de_nem_is_nyilvanos_dontest_hozott_tavaly_a_kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rekordszamu-olyan-dontest-hozott-tavaly-a-kormany-amit-nem-ismerhetunk-meg | HVG | hungarian-news | 2022-07-28 14:10:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
54,408 | Inkább lemondtak a gyanakvó EU pénzéről, az adófizetők tízmilliárdjaiból épült a napelemgyár | „Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak. | 2022.07.28. 04:30
2022.07.28. 06:14
„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak. | https://m.hvg.hu/360/202230__botladozo_napelemgyar__elcsorgo_csornai_penzek__helyezkedo_nerlovagok__megujulok_elnapolva#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_07_28&utm_con | https://web.archive.org/web/20220803105731/https://m.hvg.hu/360/202230__botladozo_napelemgyar__elcsorgo_csornai_penzek__helyezkedo_nerlovagok__megujulok_elnapolva#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_07_28&utm_con | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/inkabb-lemondtak-a-gyanakvo-eu-penzerol-az-adofizetok-tizmilliardjaibol-epult-a-napelemgyar | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-28 06:30:00 | [
"Haidegger Ákos",
"Kerék Csaba",
"Mészáros Lőrinc",
"Ruszlán Rahimkulov",
"Tiborcz István"
] | [
"EcoSolifer",
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [
"Csorna",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"sikkasztás",
"energia",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"bankok - pénzintézetek",
"OLAF-vizsgálat",
"hitelezés",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"napelem / megújulók"
] | [
"Csornai napelemgyár"
] |
54,409 | Tíz évig nem árulják el, mennyibe kerül Európa legnagyobb tűzijátéka augusztus 20-án | A Magyar Turisztikai Ügynökség azt közölte, az augusztus 20-i tűzijáték ára az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. | Arról már június végén hallani lehetett, hogy az idei augusztus 20-i tűzijáték minden eddiginél grandiózusabb lesz. A rendezvények kommunikációs ügynöksége akkor arról beszélt, hogy Európa legnagyobb tűzijátékát tekinthetik majd meg az érdeklődők.
Azóta az is kiderült, hogy erről a tervről annak ellenérse sem tett le a kormány, hogy az elmúlt egy hétben több megszorító intézkedést, valamint energia-veszélyhelyzetet is bejelentett. A tervek szerint a programsorozat négynapos lesz, a Duna felett pedig 32 percig tart majd a tűzijáték.
Azt viszont nem lehet megtudni, hogy a kormány erre mennyit fog költei.
Tavaly, amikor a mostaninál kisebb ünnepséget terveztek, számításaink szerint nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költhettek el. Az idei évben ennek biztos, hogy a többszörösét égetik majd el, ám ez nemcsak most, de hosszú éveken át biztosan nem is fog kiderülni, ez az adat ugyanis tíz évig titkos marad – írta meg az Átlátszó.
A Párbeszéd június végén fordult közérdekű adatigényléssel az előzetes költségbecslésről. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva azt írta, hogy | https://hvg.hu/elet/20220717_augusztus_20_tuzijatek_unnepseg_allamalapitas | https://web.archive.org/web/20220803160818/https://hvg.hu/elet/20220717_augusztus_20_tuzijatek_unnepseg_allamalapitas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evig-nem-aruljak-el-mennyibe-kerul-europa-legnagyobb-tuzijateka-augusztus-20-an | HVG | hungarian-news | 2022-07-17 16:25:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,410 | 75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra | 75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra | Egy 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodást kötött a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal a hasonló kormányzati megbízásokat az elmúlt években sorozatosan elnyerő Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Designnal – vette észre a K-Monitor az uniós közbeszerzési értesítőben.
A feladat leírása igencsak hosszú, a gyakorlatban annál egyszerűbben összefoglalható: nagyjából a teljes állam kommunikációs feladatainak ellátása. A keretszerződés pedig azt jelenti, hogy amíg ennek az összege kitart, addig nem kell egyenként pályázatokat kiírni a munkákra. | https://hvg.hu/gazdasag/20220720_75_milliard_forintert_szerzodott_a_kormany_kommunikacios_feladatokra | https://web.archive.org/web/20230906072352/https://hvg.hu/gazdasag/20220720_75_milliard_forintert_szerzodott_a_kormany_kommunikacios_feladatokra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/75-milliard-forintert-szerzodott-a-kormany-kommunikacios-feladatokra | HVG | hungarian-news | 2022-07-20 12:26:00 | [
"Balásy Gyula",
"Krskó Tibor",
"Rogán Antal",
"Rókusfalvy Pál"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
54,411 | Megszavazta a parlament a korábban szidott vagyonnyilatkozati rendszert | Áprilisban még a korrupció melegágyaként tekintett a kormányközeli sajtó az uniós rendszerre. | Megszavazta a parlament a korábban szidott vagyonnyilatkozati rendszert
Áprilisban még a korrupció melegágyaként tekintett a kormányközeli sajtó az uniós rendszerre.
Megszavazta a parlament a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását. Kocsis Máté jelentette be júniusban, hogy a kormány bevezeti Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Az eddig érvényben levő szabályokat korábban a kormány azzal védte, hogy ez az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere.
Ezzel szemben a meghonosítandó szabályokat a Habony Árpád-féle V4-es hírügynökség, a V4NA áprilisban még a „korrupció melegágyának” titulálta, és arról írt, hogy a „brüsszeli bürokraták” úgy követelnek átláthatóságot, hogy közben érdemben nem is kell beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. Ezt az anyagot, szóhasználatot átvette több kormánybarát médium is, köztük például az Origo és a Magyar Nemzet online is.
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok.
Az új szabályozást a nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben
már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.
A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.
A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie. Változás az is, hogy a jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak. A vagyonnyilatkozati szabályok megváltoztatását 135 igen, 45 nem szavazattal fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és más törvények módosításának a részeként.
2022. június. 22. 15:30 Tiszai Balázs Gazdaság
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.
2022. június. 22. 07:46 hvg.hu Itthon
Kocsis Máté bejelentette: átalakítják a vagyonnyilatkozatok rendszerét
Az Európai Parlament rendszerét vezetik be. | https://hvg.hu/gazdasag/20220719_parlament_vagyonnyilatkozati_rendszer | https://web.archive.org/web/20230307003948/https://hvg.hu/gazdasag/20220719_parlament_vagyonnyilatkozati_rendszer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavazta-a-parlament-a-korabban-szidott-vagyonnyilatkozati-rendszert | HVG | hungarian-news | 2022-07-19 13:06:00 | [] | [] | [] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
54,412 | A költségvetés árnyékában megszavazták a fővárosi terek államosítását is | Karácsony Gergely korábban „törvényesített rablásnak” nevezte, hogy a Fővárosi Önkormányzattól az állam ellentételezés nélkül elveszi többek között a Vörösmarty teret, hogy aztán 99 évre a fideszes vezetésű V. kerületnek adja, az összes jövőbeni bevételével együtt. | A legtöbbeknek talán a hiperoptimistára hangolt 2023-as költségvetés elfogadása miatt lehet emlékezetes a keddi parlamenti ülésnap, de a jövő évi büdzséhez kapcsolódó salátatörvény megszavazásával emellett arról is döntöttek, hogy
a kormány ellentételezés nélkül államosít több frekventált fővárosi közterületet, amelyek ezentúl így nem az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzathoz tartoznak majd, hanem a fideszes irányítású V. kerülethez, és utóbbi szedheti be ezeken a közterület-használati díjat is.
Ezt a lépést korábban Karácsony Gergely főpolgármester „törvényes rablásnak” minősítette, és jelezte: „Budapest nem hagyja annyiban”, hogy a kormány ellentételezés nélkül elvesz a fővárostól közterületeket, mert ez olyan rablás, amelyhez ráadásul „Tiborcz új szállodájának van köze”. | https://hvg.hu/itthon/20220719_A_koltsegvetes_arnyekaban_megszavaztak_a_fovarosi_terek_allamositasat_is | https://web.archive.org/web/20220723013336/https://hvg.hu/itthon/20220719_A_koltsegvetes_arnyekaban_megszavaztak_a_fovarosi_terek_allamositasat_is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-koltsegvetes-arnyekaban-megszavaztak-a-fovarosi-terek-allamositasat-is | HVG | hungarian-news | 2022-07-19 15:20:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [] |
54,413 | Direkt36: Rogán Antal hivatala is feltűnik volt feleségének üzleti sikerei körül | A Direkt36 kutatása szerint még a közelmúltban is futott a kormány egyik legújabb hirdetése, de más, Rogán Antal hivatala alá tartozó cég is költött pénzt a Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös weboldalát üzemeltető cégnél. | Rogán-Gaál Cecília annak ellenére sem került távol a kormány legbefolyásosabb tagjához, Rogán Antalhoz tartozó gigantikus állami költésektől, hogy 2019 végén a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 12 év házasság után elvált feleségétől – írta meg a Direkt36. A lap szerint még a napokban is futott kormányzati hirdetés, valamint olyan cégeké, amelyek Rogán Antal alá tartoznak.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös, bulvárhírekkel foglalkozó weboldalukat, a Top World Newst üzemeltető Top News Hungary Kft.-ből 2021-ben 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki. A cég az oldal csekély látogatottsága ellenére 1,5 milliárd forint nettó árbevételt produkált – emlékeztetett a Direkt36.
Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Direkt36-nak azt mondta, hogy a 85 százalékos profitráta „abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény, ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni”. A Direkt36 az utóbbi hónapokban számos olyan hirdetést talált, amelyek kötődnek a kormányhoz és vele kapcsolatban álló gazdasági szereplőkhöz.
Az egyik ilyen a Poggyász című utazós tévéműsor, amely a kormányközeli TV2-n fut, és együttműködő partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet Rogán Antal minisztériuma felügyel. Emellett júliusban beágyazott videóként jelentek meg az oldalon a kormány legújabb, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. A hirdetés kattintás után a Magyarország Kormánya nevű hivatalos YouTube-csatornára visz. Az oldal mobilos verziójában korábban több cikknél a Szerencsejáték Zrt. hirdetései is megjelentek. Az állami tulajdonban lévő cég tulajdonosi jogokat gyakorló szervezete a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A tevékenységével kapcsolatos kérdésekre a Top News Hungary Kft. nem válaszolt a Direkt36-nak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt válaszolta azokra a kérdésekre, hogy van-e közük a TWN-en megjelenő hirdetésekre, hogy nem ők döntenek „a kampányban használt médiumokról, hanem az ügynökség, aki maga rakja össze a média mixet”. | https://m.hvg.hu/itthon/20220722_rogan_antal_rogan_gaal_cecilia_sarka_kata_top_world_news_hirdetes_kozpenz | https://web.archive.org/web/20220728074124/https://m.hvg.hu/itthon/20220722_rogan_antal_rogan_gaal_cecilia_sarka_kata_top_world_news_hirdetes_kozpenz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/direkt36-rogan-antal-hivatala-is-feltunik-volt-felesegenek-uzleti-sikerei-korul | HVG | hungarian-news | 2022-07-22 07:27:00 | [
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Magyarország Kormánya",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
54,414 | Spanyol érintettségre utal Tiborcz István új cégének neve | Újabb taggal bővült a kormányfői vő, Tiborcz István tucatnyi társaságból álló, BDPST márkajelzésű cégcsoportja: a frissen alapított BDPST Iberia Kft.-vel. | A HVG 45. születésnapja alkalmából négyrészes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A második epizódban az egyik alapító, majd a kiadót 35 évig igazgató Szauer Péter, Tóta W. Árpád publicista, Tálas Andrea, a Szellem rovat vezetője, valamint a HVG Könyvek és HVG konferenciák első embere, Budaházy Árpád anekdotáznak az MSZMP agit-prop osztályával vívott csörtéktől az Obama-könyvek kiadásának meglepő követelményrendszeréig.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | https://m.hvg.hu/360/202229_bdpst_iberia_tiborczgyarapit | https://web.archive.org/web/20220727043047/https://m.hvg.hu/360/202229_bdpst_iberia_tiborczgyarapit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/spanyol-erintettsegre-utal-tiborcz-istvan-uj-cegenek-neve | HVG360 | hungarian-news | 2022-07-21 10:30:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Malik Zoltán",
"Tiborcz István",
"Wáberer György"
] | [
"BDPST Iberia Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"BDPST Property Kft.",
"Gránit Bank",
"Waberer’s International Nyrt."
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Spanyolország"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"fuvarozás - logisztika",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,415 | Gyurcsány- és SZDSZ-árvák segítik a „nemzet stratégiai vagyonán” osztozó Mészárost, Hernádit, Tombort | Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél. | Néhány napja figyelemfelkeltő poszttal jelentkezett Hadházy Ákos. Mint írta, számításai szerint a kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc járjon jól. A lakossági számlán szereplő összeg két komponensének – vagyis a rendszerhasználati díjnak és az áram ellenértékének – aránya ugyanis attól függött, hogy a felcsúti milliárdos épp energiatermelő egységet vagy villamosenergia-hálózatot birtokolt. Amíg a Mátrai Erőmű volt az övé (2020-ig), a képleten belül az áramdíj aránya magasabbra rúgott. Amióta viszont az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója, az Opus Titász Zrt. van nála (2021-től), a rendszerhasználati díj ugrott meg – az áramkomponens rovására. (Mindezt a kormány nem cáfolta, a Mészáros-féle Titász pedig azzal „védekezett”, hogy nemcsak ők, hanem a többi szolgáltató – értsd: a magyar állami MVM és a német E.ON – is élvezi a helyzet előnyét.)
A lényeg: a Fidesz-kormány relatíve gyakran hoz példát arra, hogyan kell hatósági eszközökkel jobb helyzetbe hozni alapinfrastruktúrát működtető NER-nagyságokat, központi akarattal kijelölni monopolszereplőket, vagy épp állami hitelekkel segíteni egyes magántulajdonosok piaci egyeduralmát és extraprofitját. Ezekre mind hozunk majd példát, amikor az alábbi bekezdésekben végigvesszük, kiknél landoltak nemzetstratégiai jelentőségű vagyonelemek az elmúlt években, hónapokban, napokban. Ám elöljáróban annyit: Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke az efféle jelenségek miatt is nevezhette a rendszert „a szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keverékének” a Corvinus minapi diplomaosztóján. És alighanem ugyanezért bátorkodott felvetni lapunkban a „nemzeti tőkésosztály” fokozott adóztatását a kormánypártokhoz jóval lojálisabb – Tusványoson például Bayer Zsolttal is ölelkező – Lentner Csaba. A közgazdász adójavaslata azért sem méltánytalan, mert az elit jellemzően titkos hátterű magántőkealapokon keresztül vásárolta meg vagy privatizálta az ország alapinfrastruktúrájának egy részét; a magántőkealapba való befizetés pedig köztehermentes, és a mai szabályok szerint addig nem is kell adót fizetni, amíg a befektető nem realizál valós hozamot.
A fenti NER-működés netovábbjaként Mészáros Lőrinc és a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László nemrég úgy szerezte meg 35 évre a hazai autópályák építésének, karbantartásának jogát, hogy a feladatra összesen hét – útügyi referenciák nélküli – magántőkealappal nevezett be. A koncesszió azt jelenti a két üzletember számára, hogy a várhatóan kevesebb megrendeléssel járó mostani válságidőszakban is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak. Lázár János új építésügyi miniszter meg bosszankodhat, hogy hiába sorolták a tárcájához a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-t, a sztrádák ügye máris „kiszerveződött” alóla. Az ország vasúti óriásprojektjét, a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának kivitelezését ugyancsak Mészáros cégeihez rendelték; aligha csoda, hogy Palkovics László ipari miniszter Audi- és Mercedes-főnököknek kijáró tisztelettel éttermeztette – pechjére egy KATA-tüntetés közelében – a vállalatcsoport csúcsmenedzserét. Ahogy írtuk, a kormányzat áramáras játékán nagyot nyerő, 790 ezer végpontra szolgáltató térségi monopólium, az Opus Titász is a felcsúti milliárdos által kezelt magántőkealapokra épül, csakúgy mint a vezetékes földgázelosztók legnagyobbika, az egymillió felhasználóval büszkélkedő Opus Tigáz. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható továbbá, hogy szintén Mészáros vette a nevére a kormányfői udvar kiemelt ügyeit szinte korlátlanul finanszírozó MKB Nyrt.-t (Magyar Bankholdingot), Szíjj László pedig váratlanul katonai beszállító is lett.
A hadiipari lehetőségek immár a Jászai Gellért fémjelezte távközlési szuperholdingot, a 4iG-t is új bizniszre sarkallták – részletek lent –, de ennél fontosabb, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf új honvédelmi miniszter Hernádi Zsoltnak adta át az állami Magyar Fejlesztési Bank gigahitele segítségével megvett cseh repülőgépgyárát (mely „természetesen” máris a magyar kormányzat beszállítója).
A Mol első embere ezzel Mészáros-kaliberű NER-tartóoszloppá vált, pláne, hogy időközben az általa menedzselt olajtársaság 35 évre a teljes hazai hulladékgazdálkodást is besöpörte. Sőt: Hernádi kezeli azt a magántőkealapot is, amely most a hazai vasúti gépgyártás expresszsebességgel fejlődő – Egyiptomnak is szállító – egységét, a Dunakeszi Járműjavítót birtokolhatja, miután Szalay-Bobrovniczky ettől az érdekeltségétől is megvált.
Ám a legnagyobb csoda nem az, hogy Hernádi magántőkealapja a retrocsengésűre keresztelt Ganz-MaVag-cégcsoporton keresztül ellenőrzi a járműjavítót és az egyiptomi exportot. Hanem, hogy a Ganz-MaVag-társaságok irányítását arra a Törő Csabára bízták, aki 2007-ben Fodor Gábor SZDSZ-elnöki kampányának mozgatójaként tett szert országos hírnévre. (Törő egyébként régebben is megfordult már Hernádi és Szalay-Bobrovniczky közelében, vagyis, ha úgy nézzük, csak „hazatért”. Legalábbis az ezredforduló után az általa irányított – és a mai hadügyminisztert is a soraiban tudó – PanTel szerezte meg a Mol távközlési rendszereinek üzemeltetését.) Törő Csaba mai beágyazottságára utal az a tény is, hogy nemrég résztulajdonos lett – Sequor Holding nevű vállalkozásán keresztül – a Tiborcz István által hátrahagyott Appeninn ingatlankezelőben.
Egy pillanatra vissza kell térnünk az egyiptomi vagonexporthoz, hiszen az erre szakosodott egyik érdekeltség (Ganz-MaVag International Kft.) birtokosi körében Hernádi Zsolt mellett feltűnt a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó „hitelezőjeként” emlegetett Tombor András is. Akit nem mellesleg most választottak be a kelenföldi, kispesti, újpesti üzemekkel rendelkező, a főváros távhőigényének 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű igazgatóságába – miután egy hozzá erősen kötődő máltai társaság az állami Eximbank kölcsöne segítségével résztulajdonosként is megjelent az energiacégben. Erről korábban már írtunk, és arról is, hogy az erőművi offshore-ügyletben Tombor a Gyurcsány-korszak kincstárnokára, bizonyos Zelles Sándorra támaszkodott.
Az alábbi összeállításban még ennél is több érdekességet villantunk fel – például Zellesen és Törőn kívül további Gyurcsány- és SZDSZ-árvákat azonosítunk, akik ma már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vezérkarát szolgálják. Jelige: „A haza nem lehet ellenzékben”.
A nemzetstratégiai jelentőségű infrastruktúra „kijelölt” gazdái
Mészáros Lőrinc és Szíjj László:
A kormány a két üzletember által kezelt magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint Mészáros és Szíjj hamarosan közös irányítású vállalatot hoz létre a feladatra.
A felcsúti milliárdos birtokolja továbbá – a magántőkealapon „nyugvó” Opus Global Nyrt.-n keresztül vagy közvetlenül – a legjelentősebb magyar vasútépítő társaságokat (RM International Zrt., V-Híd Zrt., R-Kord Kft.), melyek egyebek mellett a „979 év alatt megtérülő” Budapest–Belgrád-vonal hazai szakaszát kivitelezik.
Ugyancsak Mészáros Lőrinc tőzsdei-magántőkealapos cégbirodalmához tartozik a legnagyobb itthoni vezetékes földgázelosztó (Opus Tigáz Zrt.), mely egymillió felhasználóval áll kapcsolatban, valamint az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója (Opus Titász Zrt.). Utóbbi közel 790 ezer otthonban és munkahelyen biztosítja az áramáramlást.
Jórészt szintén Mészáros-féle magántőkealapokra épül a NER-elitet és a magyar miniszterelnök személyes „ügyeit” – például a francia Marine Le Pen elnökjelölti kampányát – finanszírozó Magyar Bankholding (MKB Bank Nyrt., Takarék-csoport).
Mindeközben Szíjj László, pontosabban a résztulajdonában álló HT Division Zrt. a hadiiparba szállt be: a cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt.
Bónusz: a Mészáros Lőrincet állandó jelleggel segítő, mi több, az üzletember Andrássy úti főhadiszállásán működő Kertész és Társai Ügyvédi Iroda egyik főalakja az a Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként dolgozott.
Hernádi Zsolt
A hazai olaj- és gázipar csúcsintézményeként jegyzett Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a minap újabb iparágat „húzott be” az általa irányított óriásvállalat alá: az állam 35 évre a legnagyobb magyar cég kezébe adta a hulladékgazdálkodást.
Hernádi Zsolt azonban nemcsak menedzser, hanem immár stratégiai tulajdonos is: a honvédelmi miniszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf helyett övé lett a cseh bejegyzésű Aero Vodochody Aerospace katonai repülőgépgyártó.
Továbbá Hernádié az a társaság is (Gran Private Equity Zrt.), amely a Solva II Magántőkealapot kezeli. Utóbbi pedig arról híres, hogy megszerezte – szintén az új hadügyminisztertől – a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft. anyacégét, a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.
Bónusz: Hernádi fent említett alapkezelőjét korábban Kóbor Miklós vezette – aki amellett, hogy máig ott kering egyes Mol-befektetések körül, máshonnan is ismerős lehet. Például onnan, hogy anno rendre feltűnt a Kóka János volt SZDSZ-elnökhöz köthető bizniszekben. Ennél is pikánsabb, hogy a Ganz-MaVag Invest Zrt. és a Ganz-MaVag International Kft. csúcsvezetője nemrég az a Törő Csaba lett, aki a „hősidőkben” még Fodor Gábor SZDSZ-pártelnöki kampányát menedzselte – épp Kóka ellenében.
Tombor András
Az üzletember idén májusban társtulajdonossá vált – a Cato Investments Kft.-n keresztül – a Hernádi–Törő-féle vagonszállító egységben, a Ganz-MaVag International Kft.-ben.
Júniustól pedig igazgatósági tagként tartják nyilván Tombor Andrást a Budapesti Erőmű Zrt.-ben, amely a főváros legjelentősebb energiatermelője: a cég a helyi távhőigény 60 százalékát termeli meg, és ezzel 144 ezer lakást – körülbelül félmillió fogyasztót – szolgál ki.
Bónusz: a Budapesti Erőmű többségi tulajdonosa a Veolia nevű francia gigász, a kisebbségi rész viszont áttételesen egy máltai társaságé (Apium Media Holding Ltd.), melynek tulajdonosa Zelles Sándor. Aki ebben a konstrukcióban inkább Tombor strómanjának tűnik – ami viszont biztos, hogy a Gyurcsány-korszakban ő vezette a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot.
Jászai Gellért
A magántőkealapokra épített távközlési-műholdas szuperholding, a 4iG Nyrt. már rengeteg informatikai és telekommunikációs céget bekebelezett – például privatizálta a stratégiai jelentőségű Antenna Hungáriát. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági értelemben is jelentős AH Net Zrt. (korábban: MVM Net) Jászai-féle magánosítása váratlanul elakadt a 2022-es választások előtt – így az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerének üzemeltetése, azaz a teljes állami adatvagyon felügyelete egyelőre a kormányzatnál maradt. Korábban a 4iG azt kommunikálta, hogy csak átmeneti döccenésről van szó, és hamarosan folytatódhat a kiszervezés – ezt majd meglátjuk.
Az viszont biztosnak látszik, hogy a jövőben a 4iG-re katonai szerep is hárul: a cég az állam egyik honvédelmi érdekeltségével és a fent már említett Rheinmetall AG-vel közösen a fegyveres erők digitalizációját tűzte ki célul. Az együttműködés szinte magától értetődik, hiszen a Jászai Gellért vezette vállalatban a német hadiipari mamut közel 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.
#Jászai Gellért#Mészáros Lőrinc#NER#Szalay-Bobrovniczky Kristóf#Szíjj László#Tombor András | https://www.valaszonline.hu/2022/07/27/strategiai-vagyon-meszaros-szijj-hernadi-tombor-jaszai-ner/ | https://web.archive.org/web/20231207142958/https://www.valaszonline.hu/2022/07/27/strategiai-vagyon-meszaros-szijj-hernadi-tombor-jaszai-ner/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-es-szdsz-arvak-segitik-a-bnemzet-strategiai-vagyonanr-osztozo-meszarost-hernadit-tombort | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-07-27 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Kóbor Miklós",
"Lacfi Endre",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Tombor András",
"Törő Csaba",
"Zelles Sándor"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Apium Media Holding Ltd.",
"CATO Investments Kft.",
"Cronus Magántőkealap",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Ganz-MaVag International Kft.",
"Ganz-MaVag Invest Zrt.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"HT Division Zrt.",
"Kertész és Társai Ügyvédi Iroda",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Opus Bridge Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus New Way Magántőkealap",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"OPUS Titász Áramhálózati Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"Themis Magántőkealap",
"V-Híd Zrt.",
"Vesta Magántőkealap",
"Via Magántőkealap"
] | [
"Magyarország"
] | [
"energia",
"informatika",
"hulladéküzlet",
"útépítés",
"távközlés / telekommunikáció",
"strómanok",
"vasút",
"bankok - pénzintézetek",
"koncesszió",
"hitelezés",
"stratégiai együttműködés",
"fegyver - hadiipar",
"tőkealap"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.