news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
54,520 | A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány | A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket. | 10 perc
2022.08.23. 08:40
2022.08.23. 13:46
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket. | https://hvg.hu/360/20220823_allam_ner_telekommunikacio_bankok_boltok_energia_media | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-visszautasithatatlan-ajanlattol-a-kulonadokig-n-igy-allamosit-orban-a-vodafone-a-legutobbi-zsakmany | HVG360 | hungarian-news | 2022-08-23 10:40:00 | [
"Jászai Gellért",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Fidesz",
"Gránit Bank",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"MPVI Mobil Zrt.",
"Opimus Group Nyrt.",
"Opimus Press Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"Vodafone Europe BV",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"háttér",
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"távközlés / telekommunikáció",
"adó",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"kereskedelem",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,521 | Nem hagyták az út szélén: ismét kapott egy pozíciót Németh Lászlóné | A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki. | A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Újabb pozíciót tudhat magáénak Németh Lászlóné, aki Simicska Lajos embereként lett a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere, ám a pozícióit a G-nap sem rengette meg, a harmadik Orbán-kormányban államtitkárként működött, majd az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., az állami dohánycég elnöki teendőit látta el.
Némethet most az új menedzsmentet kapó Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki 2010 és 2013 között a budapesti amerikai nagykövet volt, könyvében úgy emlékezett meg Németh Lászlónéról, mint arról az emberről, aki Orbán Viktorral kettesben döntött a nagyobb értékű középítkezési pályázatok sorsáról, azaz, hogy melyik pályázat nyerjen és melyik kerüljön a süllyesztőbe. | https://hvg.hu/gazdasag/20220803_Nemeth_laszlone_Magyar_Kozut_Simicska_Orban_Kounalakis | https://web.archive.org/web/20220810153755/https://hvg.hu/gazdasag/20220803_Nemeth_laszlone_Magyar_Kozut_Simicska_Orban_Kounalakis | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hagytak-az-ut-szelen-ismet-kapott-egy-poziciot-nemeth-laszlone | HVG | hungarian-news | 2022-08-23 16:45:22 | [
"Németh Lászlóné",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos"
] | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [] |
54,522 | Bréking: Hivatali visszaélés gyanúja miatt felmentették a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét | Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, akit emiatt a pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahív pozíciójából – értesült a hírről a Szabad Pécs. Beszéltünk a közterület-felügyelet vezetőjével is, ő azt mondta, nem követett el bűncselekményt. | Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, akit emiatt a pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahív pozíciójából – értesült a hírről a Szabad Pécs. Beszéltünk a közterület-felügyelet vezetőjével is, ő azt mondta, nem követett el bűncselekményt.
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, tudta meg a Szabad Pécs. Azt már korábban hallottuk, hogy a közelmúltban a rendőrség kivonult a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjének otthonába és házkutatást tartottak, de akkor sem őt nem sikerült elérnünk, és a városházán sem tudtunk hivatalosan információhoz jutni. Most azonban új információt kaptunk, s azt most már nem hivatalosan elismerték érdeklődésünkre a városházán, hogy az ügy odáig jutott, hogy a közterület-felügyelet vezetője a mai napn aláírta a felmondását.
Märcz Jánossal is sikerült ma beszélnünk, aki annyit mondott, hogy ártatlan, nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálytalanságot, a tudomása szerint feljelentésre indult ellene nyomozás, amellyel kapcsolatban a panaszát elutasították, s a rendőrség valóban meggyanúsította, a hivatali visszaéléssel és a hivatali kötelesség megszegésével is. Az önkormányzat döntését tudomásul vette, jelezte azonban, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként e tekintetben nem jár meg neki a jogszabály szerint, amire hivatkoztak a városházán az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző városvezetés nevezte ki, 2017 januárjában, egy teljesen nyílt pályázaton a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjévé, de Märcz már az azt megelőző években is közterület-felüögyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, s tudomásunk szerint soha semmilyen visszaéléssel kapcsolatban nem merült fel eddig a neve.
Lapunk is úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után a köztisztviselővel kapcsolatban nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie. Mivel a közterület-felügyelet vezetőjéről van szó, a hivatalos döntést egészen biztosan a közgyűlésnek kell megszavaznia.
Úgy tudjuk, hogy két különböző ügyről van szó, az egyik információink szerint „csupán” annyi, hogy egy vagy akár több esetben is Märcz elengedett büntetést autósnak vagy autósoknak, tudomásunk szerint zöldfelületen történő parkolás utáni büntetésről vagy büntetésekről van szó, a büntetésekkel kapcsolatos méltányosság kérelemre indult, s Märcz János kérdésünlke egyértelműen azt mondta, hogy nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést.
A gyanúsítás másik része viszont arról szól tudomásunk szerint, hogy Märcz János több (értesüléseink szerint két) kollégájának rendszeresen megszavazott, s „elutalt” egy időben jutalmat, akik abból visszafizettek neki, ráadásul banki utalással.
Péntek 10.00 – Az önkormányzat cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, rendkívüli közgyűlés jön
Nem sokkal azt követően, hogy tegnap délután megjelent cikkünk a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjének meggyanúsításáról és felmentéséről, a pécsi önkormányzat közleményt adott ki az ügyről, lényegében mindenben megerősítve azt, amit írtunk. Az alábbiakban szó szerint idézzük a pécsi városházi közleményt:
„Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. Egy feljelentés alapján indult nyomozás során a rendőrség az önkormányzat előzetes értesítésével vizsgálatot folytatott a Pécsi Közterület-felügyelet irodájában is. A nyomozóhatóság kérésre hivatalosan értesítette a pécsi önkormányzatot a gyanúsításról.
A Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét az akkori közgyűlés nyílt pályázaton választotta ki 2017 januárjában.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyértelműen szabályozza azt, hogy egyes, hivatali feladatellátással kapcsolatos bűncselekmények esetében a gyanúsított közszolgálati jogviszonyát mérlegelési lehetőség nélkül felmentéssel meg kell szüntetni. Azaz, a felmentésről szóló döntést az eljárás kimenetelétől függetlenül mindenképpen meg kell hozni.
Az erre irányuló döntés meghozatalára a Pécsi önkormányzat közgyűlése jogosult, ezért a polgármester haladéktalanul kezdeményezte egy rendkívüli közgyűlési ülés összehívását.
Pécs önkormányzata a nyomozásra való tekintettel, annak lezárultáig nem ad az ügyről további tájékoztatást.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata” | https://szabadpecs.hu/2022/08/breking-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-felmentettek-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet/ | https://web.archive.org/web/20220929203213/https://szabadpecs.hu/2022/08/breking-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-felmentettek-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/breking-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-felmentettek-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet | Szabad Pécs | hungarian-news | 2022-08-18 00:00:00 | [
"Märcz János"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Közterület-felügyelet"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat",
"visszajuttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,523 | Mentőöv vagy einstand? – Az állam bejelentkezett a Vasivíz tulajdonrészére | Ha nem kap a vagyonból, nem segít. Kicsit hasonló a helyzet a szemétszállításhoz, csakhogy az ivóvíz jövője egy csöppnyit fontosabb. Nemény Andrásnak komoly félelmei vannak. | Az utóbbi napokban számos sajtóhír látott napvilágot arról, hogy a kormány arra készül, hogy állami mentőövet nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek átadják vízközművagyonuk egy részét az államnak.
A hír egyik alapja a 24.hu cikke és az ebben idézett körlevél, melynek szerzője a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.
Schmidt Jenő azt írja ebben, hogy tárgyalt a Technológiai és Ipari Minisztériumban, és ezek után arra a következtetésre jutott, hogy:
„Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára. Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat.”
Ez elég világos beszéd.
Többször leírtuk mi is, hogy a rezsicsökkentés miatt a vízközműcégek ki vannak vérezve, hiszen 10 éve nem emelhettek árat, miközben a költségeik az egekbe szöktek.
A Vasivíz Zrt. idén májusban terjesztette a szombathelyi közgyűlés elé a múlt évről szóló beszámolóját. A mintegy 160 oldalas anyagból tudjuk, hogy a város többségi tulajdonában lévő Vasivíz Zrt. szintén veszteséges, számos területen (bérek, beruházások, karbantartás stb.) komoly nehézségekkel küzdenek.
Ugyanakkor a dokumentumból nem rajzolódik ki egyértelműen az a tragikus állapot sem, amely néhány más szolgáltatót már jellemez.
Az már régóta gyanítható, hogy az állam valamire készül, csak azt nem tudni, pontosan mire. És még most sem teljesen világos, hogy valójában mi is történik.
„Nagyon képlékeny a helyzet”
– mondta lapunk megkeresésére Nemény András, aki úgy tudja, az állam öt százalék feletti üzletrészt szeretne a Vasivízben. Ha ezt megkapja, akkor vagy segít, vagy nem, az biztos, hogyha nem kapja meg, akkor semmilyen mentőöv nem érkezik.
Hogy lesz-e ilyen, és ha lesz, az pontosan hogyan történik, egyelőre nem lehet tudni, hiszen Szombathely mellett még számos más önkormányzat is tulajdonosa a cégnek. Az érintett településvezetők valószínűleg jövő kedden ülnek össze, hogy egyeztessenek az ügyben.
Mivel az államnak már így is van 4,3 százaléka a cégben, ez önmagában nem lenne akkora változás, ennél vannak aggasztóbb dolgok is.
Ilyen például az, hogy a korábban részben már államosított és/vagy mentőövet kapott vízközműcégek továbbra is masszív veszteséget termelnek, így finanszírozásuk továbbra is megoldatlan. Erre még rájön a drasztikusan megemelt áram- és gázdíj.
„Én azt gondolom, ha van esély arra, hogy állami pénzhez jussunk, akkor azt mindenképpen meg kell próbálni, még üzletrész átadással is, hiszen Szombathely többségi tulajdona így is megmarad” – mondja a polgármester, aki nem rejtette véka alá, hogy félelme szerint a történet másról szól.
Szerinte könnyen lehet, hogy – kihasználva a cégek kiszolgáltatott helyzetét – az állam meg szeretné szerezni az egész vízközművagyont, és amikor ez megtörténik, utána megemeli az árakat. Sőt, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető: a hulladékgazdálkodáshoz hasonlóan kiprivatizálják, koncesszióba adják a szolgáltatást. Merthogy az eddig felhalmozott hatalmas veszteségeket nem valószínű, hogy be tudja nyelni az állam.
Az biztos, hogy érdekes idők jönnek, már csak azért is, mert a klímaváltozással egyidejűleg felértékelődik az ivóvíz stratégiai jelentősége.
És bármilyen nehéz is megállni, itt mégis lezárjuk most ezt az írást. | https://www.nyugat.hu/cikk/mentoov_vagy_einstand_az_allam_bejelentkezett_a | https://web.archive.org/web/20221007031015/https://www.nyugat.hu/cikk/mentoov_vagy_einstand_az_allam_bejelentkezett_a | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mentoov-vagy-einstand-n-az-allam-bejelentkezett-a-vasiviz-tulajdonreszere | nyugat.hu | hungarian-news | 2022-08-18 20:34:00 | [] | [
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"VasiVíz Zrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"önkormányzat",
"vízügy",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,524 | Nincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzük | Biztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján. | Megvennél-e hitelből 715 forintért egy olyan céget, amely évente 65 forint jövedelmet termel, miközben a hitel kamatára évente 71 forintot kell fizetned? Az adófizetők pénzét kezelő magyar kormány úgy döntött, hogy belevág egy ehhez hasonló üzletbe – legalábbis ezt látjuk, ha a Vodafone ma bejelentett felvásárlási szándéka kapcsán az érintett cégek pénzügyi adatait megnézzük. Az állam a tervek szerint 49, a 4iG pedig a Vodafone magyar leányának 51 százalékát vásárolná fel. Ha a fenti példában szereplő számokat megszorozzuk egymilliárddal, akkor megkapjuk a tranzakció számait (amennyiben leegyszerűsítve 10 százalékos kamatkörnyezettel számolunk).
A Vodafone vételára 715 milliárd forint lesz, ha az üzlet létrejön, ám minden jel arra utal, hogy a felvásárlást a vevőknek hitelből kell finanszírozni. A 4iG-nek már most is minden egyes saját tőkére jutó forintjára majdnem háromszor annyi tartozás jut. A cég meglehetősen el van adósodva, az idén március 31-i állapot szerint az anyavállalatra jutó saját tőkéje 148,9, kamatköteles adóssága viszont 537 milliárd forint. Ezt a közgazdászok magas tőkeáttételnek minősítik, ami miatt csak hitelből finanszírozni ezt a kivásárlást már a bankok oldaláról is igen kockázatos lehet. Azaz hétköznapi fogalmakkal élve: saját pénze nincs a vásárlásra.
A 4iG az ezt firtató kérdésünkre csak azt jelezte, hogy
jelen pillanatban még csak egy előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötöttünk a Vodafone EV-vel. Finanszírozási kérdésekről a későbbiek során – a jogi, átvilágítási folyamatokat követően -, a tőkepiaci kommunikációs szabályoknak megfelelően tudunk majd bővebb tájékoztatást adni.
Az állam pedig azért tekinthető a gyakorlatban hitelfelvevőnek, mert az államadósságot fedeznie kell. Egyszerűbben fogalmazva: azt a pénzt, amit most a Vodafone-ra költ, elvileg költhetné akár államadósság-csökkentésre is (vagy életszerűbben fogalmazva, valamilyen közcélra, például a tanárok fizetésemelésére).
Márpedig, ha elfogadjuk, hogy a vásárlás fedezete hitel, és megnézzük a Vodafone legfrissebben elérhető, tavaly márciusban lezárt pénzügyi évének számait, akkor azt látjuk, hogy a cég jövedelemtermelő képessége (EBITDA) mindössze 64,9 milliárd forint volt. Ha ez ezen a szinten marad, akkor nemhogy nettó hasznot nem fog hozni az új tulajdonosoknak, hanem még a kamatterheket sem nagyon fogja fedezni. (Mivel a vállalat üzleti éve március végéig tart, a beszámolóját csak augusztus végéig kell közzétennie, és ezt még nem tette meg a legutóbbival. Ennek kapcsán felvethető, hogy mennyire reális az első Covid-év számaiból kiindulni, de miközben az igaz, hogy a cég nyeresége erősen visszaesett – adózás előtti és adózott soron veszteségbe fordult -, az árbevétele közben kiemelkedően nőtt, azaz nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a járvány rosszat tett volna a vállalatnak. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a távközlési szektor sok cége tudott profitálni a rendkívüli körülményekből.)
A Vodafone a mérlege szerint egyébként tavaly március végén durván 261 milliárd forinttal tartozott az anyacégének. Ha banki tartozása lenne a távközlési cégnek, akkor feltételezhető lenne, hogy a bank meghosszabbítja a hitelt az állami vevő megjelenése után, az azonban nagyon meglepő lenne, ha a brit Vodafone hasonló gesztust tenne, vagyis ezt a pénzt az állami-4iG duónak szinte biztosan rövid távon ki kell fizetnie.
Érdekes jelenség látható a saját tőkénél is. A Vodafone saját tőkéje a tavalyi beszámoló szerint 141,2 milliárd forint volt március végén, ám az immateriális javak között, az „üzleti vagy cégérték” elnevezésű soron csaknem ugyanekkora összeget, 141,9 milliárd forintot szerepeltetett. Ez a „goodwill” azért van az említett soron, mert vélhetően a UPC felvásárlásánál az ár ennyivel volt a könyv szerinti érték fölött. Ám ha ezzel nem számolhatnánk, akkor papíron a Vodafone-nak ezen túl „igazi” saját tőkéje már nem is lenne, ami megmagyarázza a jelentős tulajdonosi hitelt.
Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője azt mondta nekünk, hogy az államnál egyébként (ha gondolatban eltekintünk attól, hogy a folyamatos hiány miatt hitelfelvételre szorul) megvan a vásárlás fedezete, hiszen az infláció miatt az állami bevételek idén jobban alakulnak a tervezettnél. Végső soron tehát a megugró adóbevételek játékteret adnak a kormánynak, hogy bevásárolja magát a Vodafone-ba.
A cég vételára 750 milliárd forint, ez magában foglalja az adósság és a részvények értékét is. A tavaly március 31-én zárt üzleti év pénzügyi kimutatásai alapján 261,4 milliárd forint volt az adósság értéke, amely teljes egészében a kapcsolt, a tulajdonoshoz köthető vállalkozásokkal szemben állt fenn. Ezzel a – hangsúlyozottan tavalyi – adattal számolva az adódna, hogy a cég részvényinek piaci értékét az adásvételnél 388,6 milliárd forintban állapították meg a felek.
Ebből fizethet 49 százalékot az állam és 51-et a 4iG, feltételezve, hogy mindkét fél ugyanannyit fizet egy részvényért. Általában a kisebbségi részesedés kevesebbet ér, de ha van a vásárlók között külön megállapodás (szindikátus), akkor fair lehet az azonos árfolyamon történő vásárlás. Vagyis az állam (képviselője) fizetne (a tavalyi számok alapján) 224 milliárdot, a 4iG pedig 232 milliárdot, de pillanatnyilag még az sem biztos, hogy ezt idén kell teljesíteni. Annak fényében persze érdekes a lépés, hogy az állami költések egy részénél már egy ideje stop van, a jövő évi költségvetésbe pedig még sokkal nehezebb lehet beilleszteni ezt az elemet, ám mindebből leginkább csak arra lehet következtetni, hogy úgy értékelték, a Vodafone-t akkor kell megvenni, amikor lehet, azaz most nyílt rá reális lehetőség.
A cég állami felvásárlásáról már 2013 elején voltak hírek, de valószínű, hogy akkor csak a vételi szándék volt erős, az eladási kevésbé. Most azonban a NER-közeli 4iG közleménye szerint „a tranzakció értéke (enterprise value) 715 milliárd forint, amely a céltársaság 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA 7,7-szeresét teszi ki”. A tavalyi mérlegből még egy 10 fölötti EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szorzó jött ki, a 7,7-es viszont arra utal, hogy tavaly közel 93 milliárd forint volt a magyar Vodafone EBITDA-ja.
Kétségtelen, hogy a 4iG a szinergiák miatt javíthatja a cég jövedelemtermelő képességét. Az kérdés, hogy ez a szinergia, a többleteredmény hol jelenik majd meg, és mennyit profitál belőle az állami résztvevő. A közelgő recessziós környezetben a Vodafone biztosan nem jár rosszul.
A 4iG kis gömböc módjára a magyar távközlési piacnak már jelentős részét felfalta, a Vodafone-nal azonban tényleg óriásira duzzadhat. Nyilvánvaló a cél, hogy egy közvetlen állami és/vagy NER-közeli ellenőrzés alatt álló piac jöjjön létre, de ezen a piacon az állami segítséggel megerősített 4iG lehet az a szereplő, ahol a sok összevásárolt társaságból származó szinergiákat (kölcsönös együttműködésből származó üzleti előnyöket) ki lehet majd használni. Végső soron ez mégiscsak egy magyar magáncég, ahol az előnyök lecsapódnak. Ugyanakkor vállalkozó államunk polgáraiként mi is futjuk a kockázatokat, amelyek akár a felvásárolt Vodafone működéséből vagy akár a 4iG egészének finanszírozásából következik. Nem az állam lesz a Vodafone meghatározó tulajdonosa, hanem a 4iG.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közéHa minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.
Az alábbi ábrán a tíz legnagyobb árbevételű magyarországi távközlési céget mutatjuk be. Csillaggal jelöltük azokat a cégeket, amelyekben az állam vagy a 4iG tulajdonosként megjelent vagy megjelenhet. Látszik, hogy amennyiben a Vodafone-üzlet sikerül, az élmezőnyben a tarolás csaknem teljessé válik. A versenyhivatalnak mindenképpen mondania kellene valamit arra, hogy a magyar piacon a szolgáltatók közötti választási lehetőségek ilyen mértékben beszűkülnek. Ám amint azt a 4iG-DIGI tranzakciónál is láthattuk, a kormány meg tud akadályozni egy ilyen vizsgálatot azzal az egyszerű húzással, hogy nemzetstratégiailag fontosnak minősíti az esetet. | https://g7.hu/vallalat/20220822/nincs-ertelme-a-magyar-vodafone-t-felvasarolni-ha-csak-a-szamokat-nezzuk/ | https://web.archive.org/web/20220826222803/https://g7.hu/vallalat/20220822/nincs-ertelme-a-magyar-vodafone-t-felvasarolni-ha-csak-a-szamokat-nezzuk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-ertelme-a-magyar-vodafone-t-felvasarolni-ha-csak-a-szamokat-nezzuk | G7 | hungarian-news | 2022-08-22 11:48:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Vodafone Europe BV",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra"
] | [] |
54,525 | Közel 50 céggel bővült a Mészáros-csoport, de van még egy vállalat, amelyik több embernek ad munkát | Már több mint 350 céget ölel fel a felcsúti milliárdos vállalatbirodalma, és ezeknél közel 25 ezer ember dolgozik. A Magyar Postát azonban még nem sikerült megelőzni. | Az egy évvel ezelőtti 295 céggel szemben már több mint 340 vállalatot ölel fel Mészáros Lőrinc cégcsoportja. A felcsúti milliárdos érdekeltségei azonban még mindig nem a legnagyobb foglalkoztatók az országban. A Magyar Posta a létszám folyamatos csökkenése ellenére továbbra is tartja első helyét ezen a listán.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-csoport hamarosan a legnagyobb magyar céget is lehagyhatja létszámbanTavaly még bő ötezer emberrel többet foglalkoztatott a Magyar Posta, mint a Mészáros-csoport, mostanra azonban ez a különbség sokat csökkent.
Pedig már tavaly úgy tűnt, hogy a Mészáros-csoport akár egy éven belül is előzhet, és a legnagyobb hazai foglalkoztatóvá válhat. A milliárdos birodalma folyamatosan nőtt, miközben a postánál dolgozók száma évente nagyjából ezer fővel csökkent. Ezért is kérdeztük meg ismét a Mészáros-csoportot, hogy összesen mennyi céget fognak össze, és ezeknél hány ember dolgozik.
A válaszból az derült ki, hogy a csoporthoz tartozó vállalatok száma jelentősen nőtt az elmúlt durván egy évben. Jelenleg 343 társaságot tömörít a birodalom, azaz bő egy év alatt 48 vállalattal bővültek. Ennek ellenére az alkalmazotti létszám nem emelkedett érdemben: akárcsak tavaly, most is valamivel több mint 25 ezer ember dolgozik a csoport valamely cégének.
Pedig az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb vállalataiknál is inkább stagnálás vagy egyenesen bővülés volt jellemző. A Mészáros-érdekeltségek közül a Magyar Bankholdingnál dolgoznak a legtöbben, kerekítve 12 ezren, nagyjából annyian, mint egy esztendővel ezelőtt is. Szintén nagy foglalkoztató a Gallicoop és a Tigáz, amelyeknél éves összevetésben minimális visszaesés volt. A Hunguest Hotels viszont jelentősen bővített tavaly óta. A szállodaláncnál a járvány idején rengeteg embert elküldtek, tavaly nyáron azonban elkezdték ismét növelni a létszámot, így a társaságnál nagyjából 200 emberrel dolgozik több most, mint egy éve.
A Mészáros csoport létszámbővülésének lassulásával egy időben a Magyar Posta zsugorodása is visszafogottabb lett. Az állami vállalatnál júniusban 26688-an dolgoztak, ami alig 900 fővel marad el a 2020-as átlagtól (a 2021-es átlagot pedig kissé meg is haladja). Ez ráadásul csak maga a Magyar Posta Zrt., a csoport egyéb érdekeltségei még 1000-1200 főt foglalkoztathatnak.
Így a Mészáros-csoport továbbra is a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Ezzel egyébként olyan cégeket előz meg, mint a MÁV, a Volánbusz, a Spar, az Audi Hungaria vagy éppen az OTP.
Múlt héten írtunk róla, hogy a listára a közelmúltban a Mészáros-csoport mellett egy másik erősen kormányközeli vállalat is felkerült. Az alapvetően takarítással foglalkozó B+N Referencia Zrt. tíz év alatt hatszorosára növelte alkalmazottai számát, és ezzel megelőzte például az Auchan Magyarország Kft-t is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a kormányközeli takarítócégA jelek szerint nem csak a legnagyobb foglalkoztatók egyike a B+N Zrt, de az egyik legnagyobb árbevételű, és nyereségű cég is az országban. | https://g7.hu/vallalat/20220821/kozel-50-ceggel-bovult-a-meszaros-csoport-de-van-meg-egy-vallalat-amelyik-tobb-embernek-ad-munkat/ | https://web.archive.org/web/20230320162417/https://g7.hu/vallalat/20220821/kozel-50-ceggel-bovult-a-meszaros-csoport-de-van-meg-egy-vallalat-amelyik-tobb-embernek-ad-munkat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-50-ceggel-bovult-a-meszaros-csoport-de-van-meg-egy-vallalat-amelyik-tobb-embernek-ad-munkat | G7 | hungarian-news | 2022-08-21 12:08:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"OPUS Titász Áramhálózati Zrt."
] | [] | [
"klientúra"
] | [] |
54,526 | Amikor az alvilág és a politika összeér (3.) | Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert. | Mediaworks–Hírcentrum
2022.08.24. 06:30 2022.08.24. 12:05
Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.
Harmadik, egyben befejező részéhez érkezett az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról szóló cikksorozatunk. Az eddigi részekben kitértünk rá, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt olajmaffiózó, Portik Tamás és a Nap TV tulajdonosa, Gyárfás Tamás a 2000-es évek elejétől folytattak beszélgetéseket a sötét budai utcákon.
A Portik által rögzített társalgások hanganyagát a rendőrség lefoglalta, ami fontos bizonyíték lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Azóta mindketten bíróság elé kerültek, az ügyészség vádja szerint ugyanis Portik Gyárfás megbízásából likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Az úszószövetség korábbi elnöke és az olajbűnöző a Fenyő-gyilkosság mellett rengeteg témát kibeszéltek, az ugyanakkor megdöbbentő, hogy több mint hetven alkalommal került szóba közöttük Gyurcsány Ferenc neve.
Ennek oka, hogy Portik arra próbálta rávenni a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Gyárfást, hogy hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, vagy legalább az üzenetét juttassa el neki. Gyárfás többször is hangsúlyozta, hogy nem teljesítette Portik kérését.
A bűnöző az 1998-as politikai robbantásokkal akart házalni az akkor sportminiszteri, majd kormányfői tisztséget betöltő Gyurcsánynál úgy, hogy az a Fideszre nézve kellemetlen legyen. Cserébe vélhetően azt várta el, hogy a szocialisták hunyjanak szemet a bűnei felett.
Ha visszapillantunk egy kis időre a 90-es évekre, megértjük, Portik miért éppen a bukott kormányfőnél akart védelmet keresni. Az olajos időkben Portik Tamás az Apró-klánnal baráti viszonyt ápoló Stefán Géza vezette katonai titkosszolgálat segítségével létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, Gyurcsány pedig Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított.
Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt, de az összefonódást az is erősíti, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően (Gyurcsány akkoriban szállt ki a vállalkozásból) a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő. Kijelenthető tehát, hogy vannak közös pontok a bűnöző és a DK-elnök életútjában.
Azt nem tudni, Portik találkozott-e Gyurcsánnyal, az viszont tény, hogy a bűnöző Gyurcsány legfőbb bizalmasáig 2008 nyarán bizonyosan eljutott. Szilvásy György akkori titokminiszter ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal (mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetőjét, Laborc Sándort utasította, hogy „kezelje” a Portik-ügyet. Azon túl, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el végleg, hogy miként tudják a székházrobbantásokat a Fidesz nyakába varrni.
Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008. október végén egy közúti ellenőrzés során Prágában rendőrkézre került a tíz évig bujkáló Jozef Rohác. Kelet-Európa leghíresebb bérgyilkosa már az 1980-as években Csehszlovákia elvetemült bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, tettéért tizenöt év fegyházat kapott, de a számlájára írtak börtönlázadás szítását is.
Rohác 1990-ben amnesztiával szabadult, ezután a lévai születésű férfi folytatta bűnözői életmódját: a helyi rendőri jelentések szerint a Rohác által vezetett bűnözői csoport embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, pénzbehajtással, erőszakos védelemmel, emberrablással, robbanóanyag-kereskedelemmel, autólopással és megbízás alapján robbantással is foglalkozott.
Megtalálható az is az iratok között, hogy Rohác szoros kapcsolatban állt Mikulás Cernákkal, aki abban az időben a szlovák maffia egyik feje volt és aki jelenleg több gyilkosság miatt életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti. Rohácot később a rettegett Sykora-klán fejéhez, Robert Lalishoz kötötték.
Az 1994 és 1998 között regnáló, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vezette kormány idején a titkosszolgálat által kiképzett Rohácra és bandájára (köztük a később meggyilkolt Jozef Hamalára) először Nógrád megyében figyeltek fel a magyar hatóságok a 90-es évek közepén, igaz, akkor még itthon gyilkossági ügyeket nem kötöttek hozzájuk.
A szlovák „szabadcsapat” ezután került – a Portikhoz köthető, Szlovákiában is otthonosan mozgó bűnöző, Zsóvár Imre közvetítésével – Nagykőrösre, ahol a magyar olajmaffia leghírhedtebb vállalkozásának, az Energol Rt. telephelyének fegyveres védelmét látták el.
Tíz éve vadászta le a hatóság a magyar alvilág két érinthetetlen vezetőjét
Portik és Vizoviczki ellen csak a 2010-es kormányváltás után lépett fel az igazságszolgáltatás.
A szóbeszéd és a rendőri jelentések szerint később Rohácék lettek az Energol alvilági vezetőinek kivégzőosztaga (igaz, a cégvezetők közül a bérgyilkosságok miatt csak Portikot ítéltek el, Drobilich Gábor csak tanú volt a leszámolásos ügyekben, harmadik társukat, Ferencsik Attilát pedig felmentették a ferencvárosi lányfuttató, Cinóber agyonlövetése miatt indult büntetőperben).
A Patkány és Fogász gúnynéven is emlegetett bérgyilkost Szlovákiában és Magyarországon is egy sor megoldatlan leszámolással (köztük az Aranykéz utcai robbantással) hozták összefüggésbe, ám 1998-ban egérutat nyert. Prágai elfogásakor csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság köröztette – a 2009 elején hazahozott – Rohácot, noha Szlovákiában rendőrgyilkosság miatt is képbe került. A magyar hatóságok ugyanakkor nem a gyilkosságok, hanem egy kudarcot vallott merénylet miatt kérték ki Rohácot a csehektől: 1997. június 3-án egy sikertelen merényletet hajtottak végre Seres Zoltán alvilági vállalkozó ellen.
A Bentley-re helyezett robbanóanyag leesett Seres kocsijának alvázáról, így azt már nem volt érdemes felrobbantani. A merénylettel a Portikkal szoros kapcsolatban álló Jozef Rohácot vádolták, ám a szlovák férfit végül csak robbanóanyaggal való visszaélésért ítélték el. A bíróságnak azért kellett az emberölés kísérlete alól felmentenie Rohácot, mert a nyomozó hatóság nem tudta bizonyítani, hogy a bombát annak érdekében készítette, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt.
A gyanú azért terelődött Rohácra, mert az ő ujjlenyomata megegyezett a pokolgép belsejében rögzítettével, ami azt jelenti, hogy Portik bizalmasa szerelhette össze a bombát, legalábbis közreműködött az elkészítésében. Végül két évet kapott.
Az ítélethirdetésig már ugyanannyi időt börtönben ült, így a bíróságról 2010 őszén szabadon távozhatott. Serest egyébként a sikertelen merényletkísérlet után két évvel agyonlőtték, a kivégzés megrendelésével Portikot gyanúsították, ám ez az ügy végül nem jutott el a bíróságig.
Rohác prágai letartóztatása után derült csak ki, hogy a Fővárosi Főügyészség már száz nappal korábban, július 15-én elrendelte a 2001. november 14-én felfüggesztett Aranykéz utcai nyomozás folytatását. Ismert, 1998. július 2-án, déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé.
Útközben még odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje. Ezután hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát: egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó mellett.
Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül két járókelő és Boros ügyvédje, Szabó Gábor is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült a detonációban. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen” kívül mások is meghaltak.
Rohácot 2009-es hazahozatalát követően ebben az ügyben csak tanúként hallgatták ki, gyanúsított csupán magyarországi főnöke, Portik Tamás 2012. július 14-i letartóztatása után, 2013-ban lett. Rohác ekkor már újra magyar börtönben ült, hiszen szabadulása után fél évvel derült ki, hogy DNS-e azonos a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkából rögzített mintával. Hatalmas fiaskó, de erről majd később.
A lényeg: 2017 májusában, csaknem húsz évvel a két példátlan bűncselekmény után jogerős ítélet született az egész társadalmat megrázó leszámolások ügyében: jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése.
A Fővárosi Ítélőtábla igazoltnak látta, hogy Rohác volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő merényletnek, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót (mint arra az első cikkünkben kitértük, ebben az eljárásban azóta felbujtóként megvádolták Gyárfást és Portikot).
A táblabíróság kimondta, hogy a belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás volt, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot. Borosnak azért kellett meghalnia, mert elhíresült, 1997-es videóvallomásában kipakolt a rendőrségen az olajmaffiáról és összefüggésbe hozta Portik Tamást Prisztás József megöletésével. A kazetta Portikék kezébe került, amivel megpecsételődött az olajügyek koronatanújának sorsa.
Az eljárás során olyan nagyhalak tanúskodtak Portik ellen, mint a diszkócsászár Vizoviczki László, valamint az alvilág bankárának gúnyolt Lakatos András, igaz, vallomásaikat nem fogadta el a bíróság. Pedig Vizoviczki részletes vallomásában elmondta, neki az Energol-vezér már 1997 végén egy találkozón elárulta, meg fogja öletni Boros Tamást.
Lakatos András pedig arról beszélt a bíróságnak küldött videóvallomásában, hogy szem- és fültanúja volt, hogy Portik Tamás és Jozef Rohác néhány nappal a merénylet előtt egy bécsi találkozón megbeszélte Boros meggyilkolását.
Elhatározták, a férfit fel fogják robbantani, és a „munkát” Rohác fogja – dupla pénzért – elvégezni, mivel „mások is meg fognak sérülni”. Portikot végül egy szlovák bűnöző, Milos Kastan vallomásának köszönhetően marasztalták el. A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, később a Sykora-klánhoz csapódó gengszter vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Rohác állítólag még panaszkodott is szlovák bűntársának, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását.
Arra a másodfokú bíróság nem, csupán az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tért ki, hogy a korábbi, még a 90-es években indított nyomozások során eltűnt bizonyítékok rendkívüli módon nehezítették a tisztánlátást. Ez nemcsak az elsőfokú bíróságnak, hanem a többek között a rendőrség belső elhárítását végző, az alvilági leszámolások nyomozását is segítő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) is feltűnt, ezért vizsgálatot indítottak.
A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal (a rendőrség a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet tartotta felelősnek, onnan egy embert menesztettek is).
Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha – a névtelenül nyilatkozó forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.
Az NVSZ vizsgálata során az kiderült, hogy kik juttathatták Portik kezére az olajügyek koronatanújaként számon tartott Boros József Károly videóvallomását, ám cselekedetükért – elévülés miatt – ma már nem lehet őket felelősségre vonni.
A Boros-vallomás kikerülésével összefüggésben a védelmi szolgálat névtelenséget kérő, ám az eljárást jól ismerő tagja korábban elárulta, hogy a 90-es években gyakorlatilag nem volt olyan fontosabb bűnügyi információ, ami ne jutott volna vissza az érintett bűnözői körökhöz. Az NVSZ-nek azonban nemcsak a kazetta rendőrségről való kikerülése, hanem a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is súlyos aggályokra adott okot.
A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekükben Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken – a megmaradt rendőri jelentések szerint – jól felismerhetően látszódott Jozef Rohác. Ennek kapcsán az NVSZ-szel szorosan együttműködő, a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám – szintén elévülés okán – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.
Rohác jelenleg kétszeres életfogytiglanját tölti, hiszen nemcsak nálunk, hanem Szlovákiában is több alvilági leszámolás miatt elmarasztalták az utóbbi években. Amikor Prágában 2008 őszén bilincs kattant a csuklóján, az rendkívüli módon felzaklatta a szlovákiai és a magyarországi alvilág „nagy öregjeit”.
Félelmük nem igazolódott be, a Patkány – a hatóságok nagy bánatára – nem beszélt. Ugyanakkor nemcsak a rendőrök, hanem Gyurcsányék legszűkebb köre is azt szerette volna, ha a Fogász „énekel”, igaz, teljesen más okból. Nekik egy olyan vallomás kellett Roháctól, amivel morálisan megsemmisítik az akkor ellenzékben lévő Fideszt. Legalábbis erre utalt egy, a gyurcsányi hatalomgyakorlást részletesen bemutató, 2009. február 18-án több szerkesztőségnél landolt nyílt levél.
A Sötétség délben nevezetű írás – ahogy azt a Heti Válasz korábbi elemző cikke megállapította – sok olyan információt sorakoztatott fel, amelyek az idő múltával megerősítést nyertek. Előrevetítette például Gyurcsány 2009. márciusi lemondását, valamint, hogy a Szurgutnyeftyegaz nevű strómangyanús vállalat befolyást szerez az osztrák OMV-n keresztül a Molban. A szerző tényként írt arról is, hogy a Magyar Gárda első főkapitánya a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) embere.
Később Dósa István annyit elismert, hogy kinevezésekor megkereste a KBH, de ő állítólag visszautasította az együttműködést. A levélíró Gyurcsányék titkosszolgálati játszmájaként írta le azt az esetet is, amikor 2008. október 23-án lekapcsolták a „csőbombás olimpikont”.
Szerinte az egész ügy az NBH műve volt, az olimpikon „társait” pedig pontosan ezért nem vették őrizetbe. Később Tölgyesi Krisztiánt el is elengedték, az NBH terrorcselekmény-gyanúja nem állt meg. A levélben azzal is megvádolják Laborcékat, hogy szándékosan hagyták bekövetkezni a szlovák titkosszolgálattal karöltve a 2008-as futballbotrányt, mert az mind Gyurcsánynak, mind Robert Fico akkori szlovák miniszterelnöknek jól jött a gazdasági válság idején.
Emlékezetes: magyar szurkolók sérültek meg 2008. november elsején Dunaszerdahelyen, a DAC–Slovan focimeccsen, amikor a szlovák rendőrök és a magyar drukkerek összecsaptak. Több szurkolót kórházba szállítottak, egyikük állapota annyira súlyos volt, hogy őt mentőhelikopterrel vitték kórházba.
A gyurcsányi módszerek közé sorolta a szerző Szili Katalin volt szocialista államfőjelölt és a 2014-ben elhunyt befolyásos MSZP-s politikus, Kiss Péter megzsarolását is, ahogy azt is, hogy állítása szerint Szilvásy utasítására lehallgatták a Fidesz vezetésével kapcsolatot tartó üzletembereket, politikai elemzőket, a titkosszolgálatoktól a rendvédelmi szervektől eltávozott és a Fidesszel szimpatizáló személyeket, hátha összejön valami a fideszes top 10-ről.
Bírósági ítélet ugyan nincs róla, de az a 2010-es kormányváltás után többször felmerült, hogy Laborc Sándor NBH-vezér regnálása idején politikai célokra, fideszes politikusok megfigyelésére is használták a szolgálatokat.
Ahogy azt cikksorozatunk első részében is megemlítettük, az ügyészség vádja szerint a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett például Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette az összegyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették.
A leghajmeresztőbb azonban a titokzatos szerzőnek az az állítása, hogy a politikai robbantássorozatot a Fidesz nyakába akarták varrni Gyurcsányék. A hosszú levél egy része ugyanis Portik Tamás kivégzőemberéről, Jozef Rohácról szólt, miszerint Gyurcsány és köre a szlovák bérgyilkost arra akarták rávenni: vallja azt, hogy a fideszes és a kisgazda párti politikusok lakásánál végrehajtott robbantásokat a Fidesz rendelte. Cserébe Rohácnak egérutat adtak volna és nem kérték volna számon rajta az Aranykéz utcai halottakat.
„Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Rohác nevű szlovák bérgyilkos, akinek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül egy tucat ember vére tapad, elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin [ő az első Orbán-kormány titokminisztere volt 2000 és 2002 között] és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál, hiszen másként az ellenzéknek esélye nem lett volna megnyeri a ’98-as választást, nem? Majd Rohác úr mélyen belenéz a kamerába (ATV, Szólás szabadsága Baló úrral, esetleg pár kommunikációs millióért TV2 vagy mindegyik, ahogy a médiataktika megkívánja…) és a nagyobb hitelesség kedvéért felháborodottan megjegyzi: a Demeter emberei voltak olyan sz…rrágók, hogy dollár helyett lejben fizetettek! És a Szilvásy Gyuri körül nyüzsgő kommunikációs stáb tagjai a jól végzett munka érzésével dőlnek bele megérdemelt vodkájukba. Mert annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelőtt benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja, mit tud az akkori idők megoldatlan ügyeiről, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat. Erről szól a ti vádalkutok. Hányan is haltak meg ott a robbanásban, Feri? Bástya elvtársnak megér ennyit egy hamis vallomás?”
Az MSZP-s bennfentes pontosan arról számolt be, amire mi is kitértünk cikksorozatunkban, miszerint a legsötétebb módszerekkel próbálták volna lejáratni az akkor ellenzékben lévő Fideszt, ráadásul egy többszörös gyilkos segítségével.
Ugye, emlékeznek még? Portik Tamás, az alvilág rettegett vezére Gyárfás Tamást már 2003–2004 környékén arra próbálta rávenni, hogy mindenképpen hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, mert a politikai robbantásokról tudna olyan információkat szállítani, amik a szocialistákat segítenék.
A többek között a Szájer József és Torgyán József háza elleni merényletek a 2008 nyarán történt Portik–Laborc-találkozón is előkerültek abban a kontextusban, hogy azokat biztosan a Fidesz rendelte meg. A találkozók után dönthettek arról, hogy megpróbálkoznak Portik adujával, amihez pont kapóra jött, hogy pár hónapra rá Rohác rendőrkézre került.
Azt, hogy az olajmaffiózó aktivizálta magát a Laborccal történt találkozók után, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Fekete Sereg vezetőjétől is megpróbált fideszes politikusokkal kapcsolatos információkhoz jutni.
Erről maga Magyar Róbert beszélt, miszerint amikor 2008 végén házi őrizetbe került, többször meglátogatta Portik Tamás. A maffiózó arról az Orbán Viktorral közös, Kovács István ökölvívó kocsmájában készült képéről kérdezte, ami a 2006-os választások előtt jelent meg a baloldali sajtóban. Magyar szerint Portik szabadulást ígért neki cserébe azért, ha segíteni tudná az MSZP-t Orbán Viktorról, illetve a Fideszről szóló információkkal. A Fekete Sereg vezetője állította: Portikot a nemzetbiztonság küldte.
Magyar Róbert azt is megemlítette, hogy egy házkutatás során foglalta le tőle a rendőrség az ominózus fotót, amivel kapcsolatban a nyílt levélben is van utalás.
tudom, hogyan próbálták kicsinálni a Szilvásy Gyuriék [megjegyezzük, Szilvásy ekkor még nem felügyelte a titkosszolgálatokat] Orbánt (az akkor még nem NBH-főnök Laborc segítségével, az akkori NBH-főnök Galambos Lajos háta mögött) a 2006-os választások előtt. Tudom az összes mocskos részletét (ahogy te is) az elindított és sebtében leállított akciónak. Ugye, szép a Kokó kocsmája, miniszterelnök úr és mindenki nagyon fotogén ott, pláne ha vádalkut köthet?
A levélíró hitelességét igazolja, hogy a szocialista sajtó a 2006-os választási hajrában valóban igyekezett azt sugallni, hogy van kapcsolat Orbán Viktor és Magyar Róbert között, ráadásul azt is elhintették, hogy a robbantásos ügyek mögött a Fekete Sereg vezére állhat.
A Kokó Box Utca nevű éttermében 2004-ben készült fotót a 168 Óra nevű baloldali lap közölte azzal a szöveggel, hogy az ismeretlen feladó mellékelt egy kitépett lapot nekik az újság egy korábbi számból, az 1998-as robbantások utóéletét elemző cikkel.
Gyárfás Tamás megzsarolását is Portikék számlájára írják
Portik Tamás bizalmi embere is vádlott a bandatag megölésében, és a volt sportvezető megzsarolásában.
Ezzel egyidőben más baloldali újságok azt közölték, hogy a rendőrség leporolta a székházrobbantások aktáit. Ha hihetünk a levél titokzatos szerzőjének, ez is a Gyurcsány-féle titkosszolgálat lejárató akciója volt. Nem állítjuk, hogy ez az ötlet Portiktól származott, hiszen ebből az időszakból nincs arra adat, hogy Portik a székházrobbantásos tervét eljuttatta volna a szolgálatokhoz, mindenesetre az időbeli egybeesés gyanús.
A maffiózó ugyanis rettegett attól, hogy 2006-ban visszatér a Fidesz és Gyárfás Tamásnál már a választások előtt azzal kérkedett, hogy bennfentes információi vannak a politikai merényletekről.
A levél – megjelenését követően – óriási botrányt kavart a szocialistáknál. Sajtóinformációk szerint a levél az akkori nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltette, de az MSZP nemzetbiztonsági kabinetje ugyancsak vizsgálta az írást, sőt, a párt titkosszolgálati szakértői is elemezték azt.
A nagy kérdés persze az volt, hogy ki volt a nyílt levél szerzője. Az „anonymus” név mögé rejtőző szerző számos ponton beazonosította magát: egy 1989. januári, Gyurcsánnyal közös KISZ-élményt emleget a levélben, és nyilvánvalóvá teszi, hogy kiábrándult a (volt) miniszterelnökből.
Közben fitogtatja nemzetbiztonsági jártasságát, és bevallja, hogy az iromány postázása előtti utolsó ülésnapon a Parlament karzatáról nézte főnöke retorikai vergődését. Emellett kiderül, hogy van egy kedvenc „példabeszéde” Moldova Györgytől, amely szerint „a hajó azért nem megy egy métert sem előre, mert valamelyik hülye a kazán teljes gőzenergiáját a hajókürtre kötötte”.
Ezek alapján a korabeli sajtó Juhász Ferencben, az MSZP egykori elnökhelyettesében, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagjában látta meg a belső titkokat kiteregető szerzőt. Juhász ráadásul az első Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszterként a katonai titkosszolgálatok tevékenységére is rálátott, így nehezen állíthatnánk róla, hogy ne lenne jól informált. Juhász Ferenc ugyanakkor tagadta, hogy köze lenne a nyílt levélhez.
Érdemes felidézni, hogy háromrészes cikksorozatunkból milyen lényeges információk derültek ki.
● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.
● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken több mint hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.
● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.
● 2008-ban, Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.
● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.
● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.
● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.
● Egy bennfentes szocialista politikus nyílt levelet tett közzé arról, hogy Gyurcsány Ferencék miféle hatalomtechnikai megoldásokat alkalmaztak, saját céljaikra felhasználva a titkosszolgálatokat is.
● A levél szerzője részletesen beszámolt arról, hogy miként próbálták a politikusok házánál történt robbantásokat a Fidesz nyakába varrni.
● Az akcióban kulcsszerepe lett volna a Portik Tamáséknak is dolgozó szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak.
● A levél megjelenését követően Gyurcsány Ferencék minden követ megmozgattak, hogy kiderüljön, ki a dokumentum szerzője.
● A levél írójaként egyesek Juhász Ferenc korábbi honvédelmi minisztert azonosították be, ő azonban tagadta, hogy bármi köze lenne az íráshoz.
Borítókép: Portik Tamás (Fotó: Kurucz Árpád)
olajmaffia
szervezett bűnözés
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
Prisztás József
alvilág
Jozef Rohác
Prisztás-gyilkosság
Fenyő-gyilkosság
Portik Tamás
Moldova György
Portik Tamás bűnöző
balliberálisok
maffia
Gyurcsány-koalíció | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-3 | https://web.archive.org/web/20221018121648/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-3 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-3 | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-08-24 00:00:00 | [
"Gyárfás Tamás",
"Gyurcsány Ferenc",
"Stefán Géza"
] | [
"Energol Rt.",
"Fortus Rt."
] | [] | [
"háttér",
"titkosszolgálat"
] | [
"Olajügyek"
] |
54,527 | Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz | A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök. | MSZP;gázár;Tóth Bertalan;rezsicsökkentés;
2022-08-24 07:00:00
Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz
A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök.
Igazságtalannak tartja Tóth Bertalan, hogy október 1-től a gáz minden köbmétere után bruttó körülbelül 20 forinttal többet juttat az állam a hazai gázvezeték-üzemeltetőknek – derült ki az MSZP-társelnök tegnapi online sajtótájékoztatóján. Ősztől tehát nem a gázmolekula, hanem a „fuvar” úgynevezett rendszerhasználati díját emeli a kormány, mégpedig számításaik szerint 80 százalékkal. A valamennyi gázfogyasztóra vonatkozó intézkedés haszonélvezői a hálózati társaságok és azok tulajdonosai: így különösen a Mol, az állami MVM, valamint – az Opus Tigázon keresztül - a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc – hívta fel a figyelmet. Számításaik szerint a legnagyobb gázhálózat-üzemeltetők az elmúlt négy év során összesen 156 milliárd forint adózott eredményt értek el.
Ekkora profithoz segítette e cégeket „az Orbán-kabinet” a hatósági árakkal. (Megjegyzendő: a hálózati cégek juttatását a papíron kormányfüggetlen Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozza meg.) Az időszak során összesen csak a – jelenleg már Mészáros Lőrinchez tartozó - Opus-Tigáz 38 milliárd forintot zsebelhetett be.
A Fidesz ennél kisebb nyereséget is luxusprofitnak nevezett annak idején, most pedig már nem zavarja őket a nyerészkedés az embereken. Orbán Viktor 2014-ben még nonprofit energiaszolgáltatást és ipari rezsicsökkentést ígért, amiből nem lett semmi – tette hozzá. Ez alapján tehát a kormányfő ismételten hazudott – fogalmazott a szocialista társelnök.
A lépés a leginkább a lakossági kört érinti. Egy átlagfogyasztású háztartástól eddig évente 43 ezer forintot szedtek be a gázhálózatüzemeltetés fejében. Októbertől ugyanez az összeg már közel 78 ezer forintra rúg. Az már eldöntött tény, hogy az átlagfogyasztás feletti gázdíjban ezt az emelést Orbánék érvényesítik. Az átlagfogyasztás alatti díj esetében viszont egyelőre csak előkészítették az emelés feltételeit. Két számjegyű áremelkedési ütemnél, rekordgyenge forintnál, a megélhetési válság tombolása idején egy ilyen intézkedésben elképesztő érzéketlenséget és teljes szakmaiatlanságot lát. Az MSZP nevében arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza a rendszerhasználati díjak 80 százalékos emelését, biztosítson megfizethető árú gázszolgáltatást és ne kedvezzen indokolatlanul akár Mészároséknak. Illetve követeli, hogy azonos gázszolgáltatásért országszerte azonos díjat kérjenek. Az ellenzéki politikus változatlanul nem érti, miért emeli a kormány az átlagfogyasztás feletti lakossági áramdíjakat, amikor azt a Paksi Atomerőmű most is változatlanul olcsón, kilowattóránként mintegy 12 forintért állítja elő, illetve hogy nőhet hétszeresére az átlagfogyasztás feletti gázdíj, amikor Orbán Viktor és más kormánytagok tavaly az új magyar-orosz gázszerződést a rezsicsökkentés fenntartásának zálogaként hirdették.
Az átlagfogyasztásig köbméterenként körülbelül száz forintra, afelett pedig augusztus 1-je óta 747 forintra rúgó lakossági gázdíjon belül jelenleg mintegy bruttó 25 forintra becsülhető az a hányad, amit a gázrendszer hazai működtetői – a központi, úgynevezett nagynyomású vezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ, a gáztárolócégek és az olyan, ismertebb gázvezetékcégek, mint az MVM Főgáz, MVM Égáz-Dégáz, Opus Tigáz, valamint E.ON Ddgáz és E.ON Kögáz – kapnak meg a rendszer működtetéséért cserébe – hívják fel a politikai nyilatkozat kapcsán a figyelmet szakértők. A fennmaradó hányad jó része a lakosság gázszolgáltatójához, a számlázást is végző, állami MVM Nexthez folyik be. (A díjakban általunk feltüntetett áfa értelemszerűen az államot illeti.) Amiként arról a Népszava elsőként beszámolt, miután az átlagfogyasztás feletti lakossági díj augusztus 1-től az eddigi hétszeresére – az MVM-honlapon közzétett adatok alapján köbméterenként 747 forintra – nő, addig októbertől a díj 767 forintra, vagyis további mintegy 20 forinttal ugrik. A MEKH korábban a Portfoliónak úgy nyilatkozott, hogy a különbség a szintén októbertől érvényes rendszerhasználati díjemelés következménye. A bruttó 20 forintos emelés pedig a jelenlegi, mintegy 25 forint 80 százaléka. Bár ennek bizonyosan meg kell jelennie az átlagfogyasztás alatti, tehát a rezsiscsökkentett díjban is, ott egy hasonló, 20 forintos emelést szakértők kizárnak. Ez ugyanis nem csak hogy politikai öngyilkossággal érne fel, de az – augusztus 1-e óta is fenntartott - rezsicsökkentett díj emelését törvény tiltja. A két hatás csak úgy hozható egy lapra, ha az állam arányosan csökkenti a rezsicsökkentett díjba épített, az MVM-nek mint gázszolgáltatónak a gázért mint termékért járó díjelemet. Bár ez közgazdasági nonszensz - hisz az MVM most is közel tízszer annyit fizet a fűtőanyagért az oroszoknak, mint amennyit a lakossági díjon keresztül azért kap –, az Orbán-féle „rezsicsökkentést” eddig sem jellemezte az (ettől még létező) gazdasági törvényszerűségek figyelembe vétele. | https://nepszava.hu/3167151_meszarosekhoz-is-szivarog-a-gazpenz | https://web.archive.org/web/20220825173054/https://nepszava.hu/3167151_meszarosekhoz-is-szivarog-a-gazpenz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincekhez-is-szivarog-a-gazpenz | Népszava | hungarian-news | 2022-08-24 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt."
] | [] | [
"energia",
"klientúra"
] | [] |
54,529 | Rekordprofit után szünteti meg cégét a fideszes honatya | Bánki Eriknek még ezután is marad néhány gazdasági érdekeltsége. | Túl sok információt nem lehet kihámozni a nyilvánosan elérhető dokumentumokból, mindenesetre első látásra egészen szokatlannak tűnik a lépés, amit Bánki Erik fideszes képviselő és üzlettársai meghoztak.
18 év után ugyanis végelszámolással megszüntetik a Bábamad Kft.-t, melyről 2022. június 30-i dátummal született meg a döntés a cégkivonat tanúsága szerint.
A társaságot 2004-ben alapította Madár József Péter, Bauer Nándor Zsolt és Bánki Erik, akik a mai napig tulajdonosok is. A cég főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, ám emellett a felvett tevékenységi körök alapján akár pr-kommunikációval is foglalkozhat, végezhet oktatást kiegészítő tevékenységet, ingatlanügynöki tevékenységet, ingatlankezelést, vagy akár építményüzemeltetést is.
Hiába azonban a szerteágazó tevékenységi kör, a cég gazdálkodása nem nevezhető épp stabilnak és profitábilisnek: a társaság 18 éves működése alatt ugyanis mindössze két évben sikerült nyereséget termelnie. Ezt leszámítva 1 és 10 millió forint közötti veszteséget kellett elkönyvelniük, ami feltételezhetően magyarázható azzal is, hogy az értékesítésből származó bevételek egy évben sem haladták meg a 3 millió forintot - gyakran még a 2 milliót sem.
És éppen ezzel van összefüggésben a cikkünk elején tett véleményünk is, miszerint első ránézésre szokatlannak tűnik a végelszámolás időzítése. 18 év működés során ugyanis a végelszámolás miatt elkészített, idei első félévet felölelő beszámoló minden eddiginél sokkal jobb lett. Olyannyira, hogy 77,7 millió forintos tiszta profitot realizáltak, pedig értékesítésből 937 ezer forint árbevétel folyt be. A tetemes nyereség annak köszönhető, hogy idén egyéb bevételként kereken 90 millió forintot számoltak el. Mivel egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult a cég, kiegészítő mellékletet már évek óta nem csatolnak, így pedig egyáltalán nem derül ki, hogy milyen jogcímen és honnan érkezett ez a 90 millió forint.
A bevételekkel szemben volt 2,5 millió forint anyagjellegű, 3 millió forint egyéb ráfordítás és majdnem 7,7 millió forint adófizetési kötelezettség, így jött ki eredményként a 77,7 milliós profit.
A taggyűlési jegyzőkönyv alapján ennek nagy részét, 51,4 millió forintot osztalékként kivettek a tulajdonosok, ami fejenként 17,2 millió forintot jelent.
Érdekesség egyébként, hogy a mérlegben is jelentős változások történtek az idei félévben. A követeléseik értéke 917 ezerről 43,8 millióra ugrott, pénzeszközként is 2,5 millió helyett már 15,5 milliót tartanak nyilván. A társaság tartozásainak nagysága azonban 32,4 millióról 7,7 millióra apadt, mely teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség.
A cég megszüntetésével kapcsolatban feltettük kérdéseinket Bánki Erik fideszes képviselőnek is, aki válaszában megindokolta a végelszámolást, valamint a 90 millió forintos bevételre is magyarázatot adott. A képviselő szerint ugyanis:
"A cég három apartman megvásárlásával jött létre, azonban azok értékesítése után nem volt rá tovább szükség. Az említett bevétel ezen ingatlaneladásból származik."
Mindenesetre a fideszes honatya nem marad ezek után sem gazdasági érdekeltség nélkül. Tulajdonában van még ugyanis az épületépítési projekt szervezésével foglalkozó Pannon PR 2020 Kft., mely tavaly 30 millió forintos bevételből 3,9 milliós nyereséget termelt. A társtulajdonosként kapcsolódik a BA-Agrár Kft.-hez, mely gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozik, ez a cég tavaly 73 millió forintos árbevételt és 12,4 milliós profitot ért el. Illetve a legutóbbi, tavalyi szerzeménye a Bogádagro Kft., melyben szintén többed magádval tulajdonos a képviselő. A szintén gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó cég tavaly több mint 58 millió forint bevételhez jutott, melyből a végén majd 31 millió forint tiszta nyereség maradt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rekordprofit-utan-szunteti-meg-ceget-a-fideszes-honatya.html | https://web.archive.org/web/20220910011510/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rekordprofit-utan-szunteti-meg-ceget-a-fideszes-honatya.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rekordprofit-utan-szunteti-meg-ceget-a-fideszes-honatya | mfor.hu | hungarian-news | 2022-08-24 00:00:00 | [
"Bánki Erik",
"Bauer Nándor Zsolt",
"Madár József Péter"
] | [
"Bábamad Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
54,530 | Tényleg dupla áron vesszük meg a Vodafone-t? | "Vonzó ajánlatot kaptunk a Vodafone Magyarországért, amelyet a Vodafone részvényesei érdekében állt elfogadni", nyilatkozta az anyacég arra a kérdésre, hogy miért adná el a Vodafone a magyar cégét. A kijelentés alapján gyanús, hogy inkább az eladó, és nem a vevő járt jobban a deallel, persze a motivációk igencsak eltérőek. Megnéztük, hogy igaz-e az, hogy dupla áron veszi meg a 4iG és a magyar állam, vagyis a magyar adófizető a magyar Vodafone-t. A válasz igen és nem. | Gigantikus tranzakció
Hétfőn reggel jelentették be, hogy a 4iG és a magyar állam megvásárolná a Vodafone Magyarországot, a tranzakció értéke 715 milliárd forint, a 4iG 51, a magyar állam 49 százalékos tulajdonosa lenne a távközlési cégnek. Bődületes összegről van szó, aminek a finanszírozását vélhetően a következő hónapokban, a cég átvilágítását követően kellene összeraknia a két vevőnek, a 4iG-nél hitel, kötvény- és részvénykibocsátás is benne van a pakliban, a magyar állam pedig vélhetően hitelből szerez forrást a tranzakcióhoz.
A bejelentés óta sokan találgatják, hogy olcsó vagy drága lenne 715 milliárd forintért a Vodafone Magyarország, ezért megnéztük, mit mutat az árazás.
Mi igazolna magasabb árazást?
Több olyan tényező is van, ami az iparági átlagtól magasabb árazást indokol: | https://www.portfolio.hu/uzlet/20220825/tenyleg-dupla-aron-vesszuk-meg-a-vodafone-t-563031 | https://web.archive.org/web/20230112044631/https://www.portfolio.hu/uzlet/20220825/tenyleg-dupla-aron-vesszuk-meg-a-vodafone-t-563031 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-dupla-aron-vesszuk-meg-a-vodafone-t | Portfolio | hungarian-news | 2022-08-25 13:23:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"államosítás"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,531 | Több mint 1200 kilométernyi autópályáról mond le szeptembertől a magyar állam | A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. | autópálya;kiszervezés;koncesszió;
2022-08-25 12:33:00
Több mint 1200 kilométernyi autópályáról mond le szeptembertől a magyar állam
A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad.
A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás révén 1237 kilométer gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését átadja az állam öt különböző társaságnak szeptember elejétől - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint így az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., az AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt., az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt., az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. és a MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. veheti át az üzemeltetést.
A tájékoztatás szerint a Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. Ezen felül a jövőben továbbra is ellátja 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút fenntartási feladatait.
A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelnek. Budapesten belül a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővárosi önkormányzathoz (a Budapest Közút Zrt. a fővárosi önkormányzat cége), a többi út pedig a kerületi önkormányzatokhoz tartozik ezt követően is – írták a közleményben.
Az autópályák üzemeltetőit illetően részletes térképet ide kattintva nézhetik meg.
A sztrádakoncessziók klasszikus elemei az Orbán-kormány közpénzkiszervezési gyakorlatának. Lapunk korábban beszámolt róla, jelenleg a vizsgálja az Európai Bizottság, hogy sért-e uniós jogot a döntés, miszerint 35 évre, vagyis 2057-ig a Themis Magántőkealap nyerte el a magyarországi autópályák üzemeltetési jogát. Rogán Antal propagandaminiszter május 6-án jelentette be a döntést, miszerint a - hogyan, hogyan nem - Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeit is a soraiban tudó konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium tagja a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, a szintén Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó Opus Global Nyrt., az Opus Bridge és New Way Magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta. Egyébként annak ellenére hozták ki győztesként, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak, közbeszerzésen viszont nem indulhat olyan társaság, amelyik nem tudja vagy nem akarja megnevezni a tényleges tulajdonosát. Mindez évente kilométerenként 96,2 millió forintot jelent nekik, 2032-ig 317 kilométer új utat építeniük, de 265 kilométer hosszan sávokat is bővíteniük kell. Ha az M5 és M6 autópálya szerződései lejárnak, akkor bővíthető a koncessziós szerződés.
Bár az EU-tagállamoknak általában nincs szükségük brüsszeli jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekre vonatkozó eljárások lefolytatásához, tartaniuk kell magukat a koncessziós szerződésekről szóló 2014-es uniós irányelv előírásaihoz az átláthatóságról és arról, hogy az öt évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérül a befektetés. | https://nepszava.hu/3167292_autopalya-kiszervezes-koncessziok | https://web.archive.org/web/20220826204411/https://nepszava.hu/3167292_autopalya-kiszervezes-koncessziok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-1200-kilometernyi-autopalyarol-mond-le-szeptembertol-a-magyar-allam | Népszava | hungarian-news | 2022-08-25 12:33:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Szíjj László"
] | [
"AKA Zrt.",
"Budapest Közút Zrt.",
"Cronus Magántőkealap",
"Konzum PE Magántőkealap",
"M6 Duna Autópálya Konzorcium (M6DA)",
"M6 Tolna Konzorcium",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.",
"MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus New Way Magántőkealap",
"Themis Magántőkealap",
"Vesta Magántőkealap",
"Via Magántőkealap"
] | [
"Magyarország"
] | [
"autópálya",
"útépítés",
"klientúra",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,533 | Térfoglalás közpénzből: lehet-e ebből versenyképes gazdasági modell? | Bod Péter Ákos aktuális írásában az állam gazdasági szerepvállalását elemzi, miután a kormány régóta stratégiai célnak tartja vállalati vagyonelemek megszerzését. A héten azonban a Vodafone magyar egységének részben állami felvásárlása ismét fókuszba helyezte a kérdést. | A Vodafone felvásárlása joggal vet nagy hullámokat a magyar üzleti körökben: az állam egy magáncégnek már eddig is rengeteg megrendelést adott, a cég állami pénzintézetektől komoly támogatásban részesült, most pedig az így felpumpált céggel a magyar állam kisebbségi (!) partnerként társul egy piaci szereplő felvásárlásához, 350 milliárd forint hozzájárulás vállalása mellett. Az bizony nem szokványos üzletfejlődési történet. A közgazdasági elemzők azt észrevételezik meglepve, hogy miközben az állami költségvetés helyzete a bő két éve folytatott kiköltekezés miatt megrendült, a folyó fizetési mérleg romlása nyomán a külső eladósodás ismét nekiindult, a kormány most mégis ekkora kiadásokba veri magát (pontosabban a magyar államot, és azon keresztül az adófizetőket). Sokakban pedig aggodalmat kelt a közvetlen kormányhatalom további növekedése a távközlés és a műsorszórás területén. Itt egyébként is erős szabályozói hatalma van az államnak, de most még ezen felül tulajdonosi helyzetbe is akar kerülni valami oknál fogva.
Ezek jogos aggodalmak, kézenfekvő kérdések, amelyekkel még sokat foglalkoznak az elemzők és kommentátorok. Az ügylet mérete rendkívül nagynak számít a mi viszonyaink között, ám nem az egyetlen államosító tranzakció az utóbbi években. Sok hasonló történt 2010 óta, közöttük irdatlan méretű és kihatású, egész ágazatok kontroljának átvételével járók ugyanúgy, mint egyéni érdeklődést tükröző „kicsipegetések”. A vagyonelem-gyűjtögető állami intézkedések következtében a nem-üzleti szektor aránya fokozatosan növekedett, és most már felmerül a kérdés: immár egy új gazdasági szerkezetről lehet beszélni?
Az alábbiakban kitérünk az előzményekre, majd néhány adaton megnézzük, hogy mennyire sajátos a magyar helyzet a hozzánk mérhető országok körében, végül a nemzetközi tapasztalatok alapján néhány következtetést vonunk le.
Orbán Viktor első ciklusában is eltért a konszenzustól
A korábbi viszonyainkhoz mérve egyértelmű, hogy különleges működési rendszer fejlődött ki mára, de nem előzmények nélkül. Már az első Orbán-kormány államfelfogása eltért attól, amelyet a politikai rendszerváltozáskor konszenzus övezett. Az 1990-es évtizedben ugyanis a szocializmusból örökölt hegemón állami szektor arány-mérséklése – és annak eszközeként a magánosítás – minden főbb politikai irányzat programjában szerepelt, noha a sebességet, megvalósulási formát tekintve nagy különbségek voltak a pártok között. Az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz azonban visszafogta a privatizációs lendületet, hivatkozva a tulajdonnal bíró középosztálynak, a mezőgazdaságban pedig a családi birtokos rétegnek a megerősítésére. A polgárosodás támogatása mint ideológia azonban már akkor is megfért azzal, hogy a hatalom-közeli vállalkozók szűk köréhez áramoljanak a közpénzek.
Az akkor még viszonylag szűk társadalmi beágyazottságú Fidesz vezérkara erős pozíció kialakítására törekedett a médiában és a gazdasági-üzleti világban, azzal érvelve, hogy a politikai hatalom megszerzéséhez és annak megtartásához ellensúlyt kell kialakítaniuk a helyzeti előnyben levő MSZP/SzDSz párossal szemben. A 2002-es és a 2006-os választási vereség csak megerősítette ezt a nézetet a pártvezetésen belül.
Tizenkét év megszakítatlan kormányzás során ugyanakkor a területszerző törekvések még túl is teljesültek. Orbán Viktornak, mint az adminisztráció fejének, és Orbán Viktornak mint egy személyes kapcsolati hálót működtető személyiségnek mára akkora vagyontömeg és jövedelemáramlás felett lett rendelkezési joga, amely példa nélküli a piacgazdaságra való visszatérésünk eddigi harminc évét áttekintve. Hogy nemzetközi méretekben miként állunk, annak megítélését nehezíti a magyar viszonyok sajátossága: az állami vállalatokon és intézményeken túl létezik egy igen jelentős NER üzleti kör, amely a genezisét és mostani működését tekintve kötődik a politikai hatalom csúcsához. A kör kontúrjainak megrajzolásához azonban belső információ vagy nagy terepismeret lenne szükséges.
Még a régióban sem szokványos, amire a kormány törekszik
Van mindenesetre egy hivatalos állami vállalati körünk, mint minden más európai országban. Előbb megnézzük, hogy ennek részarányát tekintve milyennek számítanak a magyar viszonyok. Ugyanakkor nyilván figyelembe kell(ene) venni a formailag kormány-független, de a politikai hatalom csúcsához személyesen kötődő NER–cégeket is. Ezek létezése ismeretes, de a méretek meghatározására itt kísérletet sem teszünk. Az bizonyos, hogy a politika-uralta (haveri vagy crony-jellegű) kapitalizmus nem idegen több más ország életében, tőlünk keletebbre.
A magyar helyzet a maga elég sötét színezésével a 2018 körüli viszonyok alapján felfelé lógott ki a térségi mintából, Horvátországot és Szlovéniát nem számolva: a visegrádi országokban, a balti térségben, sőt Romániában, Szerbiában, Bulgáriában is ritkább az állami tulajdonlás a vállalati körben. A vállalatszám természetesen csak hozzávetőleges mutató, hiszen sokkal inkább számít az állami vállalatok üzleti mérete, foglalkoztatási súlya. Ilyen adatok a 2014-es viszonyokról állnak rendelkezésre, és azt mutatják, hogy a magyar helyezés nem számított szélsőségesnek az EU-tagállamok között.
A közölt adatok azonban nem mutatják meg a teljes képet. A finn esetben (FI) például, és még ahol a társadalombiztosítás tőkefedezeti elven működik, a nyugdíjalap intézményi nagybefektetőként lép fel, ott a nemzeti statisztikák az állami vállalati körben tüntetik fel azokat az üzleti cégeket, amelyek tulajdonosai között jelen van a társadalombiztosító. Az azonban jellemzően távol tartja magát a cég vezetésétől, nem követ politikai célokat, hosszú távú befektetőként tevékenykedik. A magyar eset nyilván nem ez; a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011-es felszámolásával a pénztárakban levő MOL, OTP, Richter részvényeket az állam átvette, forgatta, elköltötte, alapítványba vitte ki az állami szektorból; de a jogilag egyértelműen államinak számító vállalatok méret- és foglalkoztatási aránya így is a nagyobb közé számít.
Ám a nagy különbség nem ez a magyar gazdasági szerkezet és az európai átlag között, ha egyáltalán érdemes átlagos helyzetről beszélni. A NER és az állami szektor együttese olyan széles kört fed le, amelyre az EU országaiban nincs még egy példa. Európában talán Belarusz jöhetne szóba. A legutóbbi időkben gyorsult a NER-esedési folyamat: Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége most veszi át az autópályák fenntartását és építését a következő 35 évre, a Titász áramhálózata és a Tigáz, a nagy földgázelosztó, már korában lett Orbán-közeli üzleti köré. A mostani nagy akvizíciós ügyletben szereplő 4iG-hez a megelőző időben telekommunikációs hálózatok és informatikai rendszerek, adatközpontok kerültek. A bankszektorban a Bankholding révén jó ideje folyik a politikailag támogatott nagyszervezet kialakítása. Vannak kifejlett NER-pozíciók az építőiparban, biztosításban, idegenforgalomban, építőiparban, gépiparban, és még ki tudja, milyen ágazatokban.
Ha európai minta ilyen személyes és hivatalos vagyonhálóra nincs is, néhány kelet-ázsiai országban viszont nem ritka az erős személyes és politikai kontrol. Néhol pedig inkább egy-két ágazatra terjed ki a politikai befolyás-tulajdonlás: vannak jellegzetes crony-ágazatok, főleg természeti kincsek kitermeléséhez kötődve, mert ott lehet a járadékjövedelmeket úgy megcsapolni a politikai hatalom birtokában, hogy még mindig megmarad a normál profit a tényleges munkát elvégző vállalkozásoknak.
A közgazdasági modellek szerint nem jó irányba megyünk
Tud-e sokáig működni egy ilyen modell a gazdasági (és technológiai) verseny kiiktatása nélkül? Az állami, hatalmi koncentrációt gyakorló országok között vannak sikeresek és kevésbé sikeresek. A nemzetközi kitekintés adhat némi támpontot a jövő esélyeit illetően.
Az állami-politikai felsővezetés és az ahhoz tartozó oligarcha-kör kezében koncentrált vagyon a közepesnél alacsonyabb fejlettségi szinten valóban képes lehet a növekedési ütem megemelésére. A közepes fejlettséget elérve azonban a centralizáció (és annak nyomán a hazai verseny lefojtása) visszafogja a fejlődést, lerontja az utolérési képességet.
A centralizált modell kielégítő működéséhez előfeltétel az államapparátus megfelelő színvonala. Kellő állami képesség (state capacity) nélkül a közösségi szektor és az oligarchák együttese gyenge alkalmazkodáshoz, növekvő árakhoz, kiszámíthatatlan viszonyokhoz vezet.
Politikai változások esetén nagy pótlólagos, nem-üzleti veszteségek lépnek fel.
A nemzeti bajnokok támogatása és fontos ágazatok protekcionista védelme csak addig lehetséges nagy áldozatok nélkül, amíg az ország integrációs/szabadkereskedelmi szervezeteken kívül marad.
Mindezek alapján milyennek látszanak hazánk fejlődési kilátásai, túl azon, hogy az egyik vagy másik konkrét visszaállamosítási lépést, vagy mint a 4iG/Állam esetében, egy sajátos PPP (public-private partnership) ügyletet önmagában miként ítélünk meg?
Nos, a magyar gazdasági fejlettség ugyan csak mintegy 70 százaléka az uniós átlagnak, de már régen túl van azon a szakaszon, amelyben az erőforrások centralizálása gyorsíthatna a fejlődésen. A közszektor aránya máris jóval nagyobb a hozzánk mérhető fejlettségű európai térségek (az EU déli és keleti pereme) mértékénél; a jóléti államok kiterjedt közszektorát pedig - a miénktől eltérően - professzionális közigazgatás működteti, erős társadalmi kontroll és kritikus sajtó mellett. A hazai tulajdon védelmére való hivatkozás és főleg annak érvényesítési kísérlete tartósítja a konfliktust a kereskedelmi és integrációs partnerekkel, és az országon belüli általános befektetési klíma leromlásával jár. Az pedig naiv nézet, hogy a nemzeti bajnokok kiemelésére fordított hazai erőforrások úgyis az országon belül maradnak. A politikai bizonytalanság, a jogrendbe vetett hit megrendülése, vagy egyszerűen egy pénzügyi pánik tőkemenekülést indíthat el, amely mind a privilegizált, mind az egyéb körökre kiterjedhet.
A centralizált döntési rendszer és nevében patrióta gazdaságpolitika együttese nagyobb politikai és finanszírozási kockázatot rejt magában, mint a világgazdaságba jól-rosszul integrált modell, amelynek felváltására meghirdették. | https://mfor.hu/cikkek/benchmark/terfoglalas-kozpenzbol-lehet-e-ebbol-versenykepes-gazdasagi-modell.html | https://web.archive.org/web/20230328144928/https://mfor.hu/cikkek/benchmark/terfoglalas-kozpenzbol-lehet-e-ebbol-versenykepes-gazdasagi-modell.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terfoglalas-kozpenzbol-lehet-e-ebbol-versenykepes-gazdasagi-modell | mfor.hu | hungarian-news | 2022-08-26 07:55:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt.",
"Titász Rt."
] | [] | [
"háttér",
"távközlés / telekommunikáció",
"államosítás"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,534 | Jászai Gellért most a Volántól húzott be több milliárd forintot | A Volánbusz Közlekedési Zrt. a Jászai Gellért-féle 4ig ajánlatát hirdette ki nyertesként a „Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárás során – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén. A beérkezett ajánlatok száma: 1. | A Volánbusz Közlekedési Zrt. a Jászai Gellért-féle 4ig ajánlatát hirdette ki nyertesként a „Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárás során – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén.
Az ajánlat összege nettó 6 448 467 440 forint, a szolgáltatás nyújtásának időtartama pedig 24 hónap, plusz opcionálisan még 8.
Előzmény
A 49. leggazdagabb magyar érdekeltségébe tartozó informatikai cég még 2019-ben nyert el a T-Systemsszel közösen egy, a KTI Közlekedéstudományi Intézet által kiírt tendert. Akkor több mint 11 milliárd forint értékben, és szintén HKIR kivitelezésére a MÁV és a Volán-társaságok számára. A HKIR az elektronikus jegyértékesítésen túl integrált menetrendi rendszert, illetve elektronikus ügyfélszolgálatot biztosít.
2022 – Jászai szemével | https://forbes.hu/uzlet/jaszai-gellert-most-a-volantol-huzott-be-tobb-milliard-forintot/ | https://web.archive.org/web/20220812203446/https://forbes.hu/uzlet/jaszai-gellert-most-a-volantol-huzott-be-tobb-milliard-forintot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jaszai-gellert-most-a-volantol-huzott-be-tobb-milliard-forintot | Forbes | hungarian-news | 2022-08-05 09:19:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Volán Közlekedési Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"közlekedés"
] | [] |
54,535 | Kiadták a Paks II. létesítési engedélyét | A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a létesítési engedélyt, derült ki az Országos Atomenergia Hivatal csütörtöki határozatából, amiben kijelölték a létesítmény biztonsági övezetének határát. | A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a létesítési engedélyt, derült ki az Országos Atomenergia Hivatal csütörtöki határozatából, amiben kijelölték a létesítmény biztonsági övezetének határát.
A paksi bővítés hatalmas csúszásban van az eredeti tervekhez képest: 2014-ben a kormány még azt ígérte, hogy 2023-ra a két új blokkból az első már termelni fog. Aztán Orbán Viktor két éve 2021 novemberére ígérte az oroszoknak az építkezés megkezdését. A Direkt36 írt korábban arról írt, hogy a Roszatom már azelőtt meg akarta kezdeni a földmunkákat, hogy a magyar hivatal alaposan megvizsgálta volna a terveket és kiadta volna a létesítési engedélyt.
Ezt a tervet Süli János akkori atomminiszter támogatta, hogy így még a minisztersége alatt megtörténjen legalább az első kapavágás, de az Országos Atomenergia Hivatal akkori főigazgatója, Fichtinger Gyula kockázatosnak tartotta. Végül az Atomenergia Hivatal átszervezése és az új vezető kinevezése után tavaly októberben kezdtek gödröt ásni. De attól függetlenül, hogy a projekt csúszott, a NER-közeli vállalkozók azért tudtak belőle pénzt kiszedni. A a Mészáros és Mészáros Kft. például már dolgozik is egy portaépületen 3,4 milliárdért. | https://444.hu/2022/08/25/kiadrak-a-paks-ii-letesitesi-engedelyet | https://web.archive.org/web/20221207071730/https://444.hu/2022/08/25/kiadrak-a-paks-ii-letesitesi-engedelyet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiadtak-a-paks-ii-letesitesi-engedelyet | 444 | hungarian-news | 2022-08-25 00:00:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"energia",
"atom",
"építőipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Paks II"
] |
54,536 | Megkapta a létesítési engedélyt Paks II | Kijelölték az 5-ös és a 6-os blokk biztonsági övezetét, ezzel létesítési engedélyt kapott a projekt. | "A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok biztonsági övezetének kijelölése" - a legfontosabb elem az Országos Atomenergia Hivatal mai határozatából, amely augusztus 25-én került fel a hivatal honlapjára. Vagyis létesítési engedélyt kapnak az új blokkok.
Ezzel Magyarország bár újabb jelentős energiaforráshoz juthat hosszabb távon, egyben tovább növeli az orosz függőséget egy olyan időszakban, amikor legrosszabb a viszony az Európai Unió és Oroszország között. | https://hvg.hu/itthon/20220825_Paks_II_atomeromu_Roszatom | https://web.archive.org/web/20221102055344/https://hvg.hu/itthon/20220825_Paks_II_atomeromu_Roszatom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkapta-a-letesitesi-engedelyt-paks-ii | HVG | hungarian-news | 2022-08-25 20:49:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"atom",
"engedély",
"építőipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Paks II"
] |
54,537 | Emelt díjas tudakozó: ki jár jól a végén a nagy Vodafone-biznisszel? | Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek. | Azonnal jelez, ha viselőjénél pitvarfibrilláció, azaz a szívritmuszavar egyik leggyakoribb formája lép fel, amely fáradékonysághoz, de akár a jóval problémásabb vérrögképződéshez is vezethet. Márpedig ez nem csupán az embereknél, de az állatoknál is veszélyes. | https://m.hvg.hu/360/20220824_A_vonal_ket_vegen | https://web.archive.org/web/20231110145151/https://m.hvg.hu/360/20220824_A_vonal_ket_vegen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/emelt-dijas-tudakozo-ki-jar-jol-a-vegen-a-nagy-vodafone-biznisszel | HVG360 | hungarian-news | 2022-08-24 10:00:00 | [
"Ahmet Calic",
"Berat Albayrak",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Pedro Vargas David"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Bartolomeu Investments Kft.",
"Calik Holding",
"CarpathiaSat Űrtávközlési Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Hungaro DigiTel Kft.",
"InnoByte Zrt.",
"Invitech ICT Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"One Telecommunications (ONE)",
"Rheinmetall Hungaria Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [
"Albánia",
"Ázsia",
"Európa",
"Magyarország",
"Montenegró",
"Németország",
"Portugália",
"Törökország"
] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"hitelezés",
"államosítás"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,538 | Kétmilliárdos kárt okozó számlagyárat számolt fel a NAV | Építőipari vállalkozásoknak gyártottak valótlan bizonylatokat. | Országszerte 42 helyszínen tartott házkutatást egyszerre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az akcióban egy számlagyárat számoltak fel, amely a gyanú szerint kétmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a dunántúli bűnszervezet többszintű, valótlan tartalmú számlákat kiállító céghálót hozott létre. Jutalék fejében építőipari vállalkozásoknak gyártottak valótlan bizonylatokat, amelyekkel megbízóik csökkentették áfájukat.
A NAV nyomozói több mint négymilliárd forint értékben foglaltak le ingatlanokat, bankszámlákat, hajókat, ékszereket, órákat és nagy értékű kerékpárokat.
Az akcióban 19 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hetet őrizetbe vettek, majd a Tatabányai Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás. | https://hvg.hu/kkv/20220825_nav_szamlagyar_buncselekmeny | https://web.archive.org/web/20220831000103/https://hvg.hu/kkv/20220825_nav_szamlagyar_buncselekmeny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardos-kart-okozo-szamlagyarat-szamolt-fel-a-nav | HVG | hungarian-news | 2022-08-25 10:05:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"építőipar",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
54,539 | Elvesznek a köztisztviselőktől, de a miniszterbérek nőttek, és sportra is jut még 12 milliárd | Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell. | olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.08.24. 15:40
Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell. | https://m.hvg.hu/360/20220824_Hol_a_masik_nadragszija | https://web.archive.org/web/20231206202424/https://m.hvg.hu/360/20220824_Hol_a_masik_nadragszija | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elvesznek-a-koztisztviseloktol-de-a-miniszterberek-nottek-es-sportra-is-jut-meg-12-milliard | HVG360 | hungarian-news | 2022-08-24 17:40:00 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"sport",
"gazdálkodás",
"EU",
"juttatás",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
54,540 | Megszüntette a rendőrség a keleti vakcinák engedélyezése miatt indult nyomozást | Hadházy Ákos a Facebook-oldalán foglalta össze, milyen eredménnyel zárult a február elején indult nyomozás. | A rendőrség megszüntette a nyomozást a kínai és az orosz vakcinák engedélyezése ügyében – jelentette be Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A politikus még januárban tett feljelentést, a keleti vakcinák engedélyezésének „elképesztő körülményei” miatt, szerinte ugyanis a hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúját is felveti az, ami a kiperelt dokumentumokban szerepelt.
Hadházy megjegyzi, hogy annyi kiderült, hogy
a hatóság alapvető hiányosságok és a tudósok véleménye ellenére politikai nyomásra engedélyezte az orosz vakcina felhasználását.
A nyomozás még február 11-én indult, amire a politikus szerint csak azért volt szükség, mert a választások előtt nem merték elutasítani a tények megcáfolhatatlan indoklása miatt.
Hadházy azt is megjegyezte, megdöbbentőnek tartja azt a cáfolatot, miszerint a hatóságnál nem létezik olyan adatbázis, amelyik alkalmas lenne az oltási balesetek számának vagy egyáltalán tényének megállapítására.
„Hangsúlyozni kell, hogy konszenzus van arról, hogy a keleti vakcinák valószínűleg nem voltak ártalmasak, azonban ezt a használat engedélyezésekor egyáltalán nem lehetett tudni, sőt. Ezt a végtelenül felelőtlen, a szakma minden írott és íratlan szabályát politikai nyomásra felrúgó engedélyezést utólag sem magyarázhatja a járványvédelem sikeressége, hiszen olyan sajnos nem volt – a végeredmény a világ egyik legrosszabb statisztikája lett”
– olvasható Hadházy Facebook-bejegyzésében. | https://m.hvg.hu/itthon/20220825_hadhazy_akos_vakcina_feljelentes_koronavirus_vedooltas_szputnyik_sinopharm | https://web.archive.org/web/20220828223550/https://m.hvg.hu/itthon/20220825_hadhazy_akos_vakcina_feljelentes_koronavirus_vedooltas_szputnyik_sinopharm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntette-a-rendorseg-a-keleti-vakcinak-engedelyezese-miatt-indult-nyomozast | HVG | hungarian-news | 2022-08-25 09:02:00 | [] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"engedély",
"covid-19"
] | [] |
54,541 | Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni | Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját. | Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
Egyre gyorsuló ütemben gyártja a titkokat az Orbán Viktor vezette kabinet, amely évről évre képes e téren a saját rekordjait is megdönteni. Egyre több ugyanis az olyan kormányhatározat, amelynek nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát körülbelül sem lehet tudni, miről szólnak. Ezek azok a titkos kormányhatározatok, amelyeket a sorszámuk miatt háromezresnek neveznek, és a keletkezésüktől számítva automatikusan 10-30 évre titkosítják őket.
Ilyen speciális, háromezres kormányhatározatból 2021-ben 38 darabot hozott az Orbán-kormány,
vagyis ennyi döntését ítélte a kabinet olyannak, amit a benne szereplő tények, adatok, információk érzékenysége miatt muszáj évtizedekre elzárni a nyilvánosság elől. A 38 darabot is csak onnan lehet tudni, hogy a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadta a tavalyi statisztikai adatot.
A darabszámon kívül azonban semmit nem lehet tudni a 2021-ben hozott 38 döntésről. Még a kormányzatban, az államigazgatásban is csak egy nagyon szűk réteg – legfeljebb egy-két tucat ember – tud a létezésükről, ismerheti a tartalmukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatigénylésünkre elárulta azt is, hogy idén eddig további összesen 13 ilyen döntést hoztak a kormányok július 27-ig – részint még a ciklusát záró negyedik, illetve már a május végén megalakult ötödik Orbán-kormány.
A háromezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik a kormányzati titkolózásban.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a titkos (hivatalosan: minősített) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 38 darab;
vannak továbbá a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből hoztak tavaly 679 darabot.
A titkolózásnak persze lehet jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, a döntések nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezért titkosíthatják őket akár évtizedekre a törvény szerint. A „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítésű adatot akár 30, a „Bizalmas!” szintűt 20, a „Korlátozott terjesztésű!” adatot pedig 10 évre. Lejáratkor pedig meghosszabbítható az érvényesség, akár kétszer egymás után is, így
a „Szigorúan titkos!” minősítés a gyakorlatban 30 év helyett jelenthet akár 90 év titkosítást is.
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
Ha a háromezres kormányhatározatokról nem is lehet semmit tudni, a számuk évekre visszamenőleg követhető, mivel a sajtó időről időre kikéri a statisztikai adatokat. Ezek összehasonlításából pedig kiderül, hogy a 2021-es év 38 darab háromezres kormánydöntése alighanem rekord. Még akkor is, ha a 2014-es év hasonlóan erős volt titkolózásban és éppen a 2013-2014-es évekről nincs egészen pontos adatunk. Annyi biztos, hogy 2013-ban novemberig 17 háromezres határozat született, illetve az, hogy 2013 teljes évben, valamint 2014 első félévében a kormányváltásig összesen 40, az azt követő fél évben már a harmadik Orbán-kormány első fél évében, 2014 végéig pedig 16 darab.
Összességében biztosan elmondható, hogy
a NER 12 éve alatt, 2010-től ciklusonként egyre több titkos kormányhatározatot hoztak az Orbán-kormányok.
A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a most véget ért ciklusban pedig a 2021-es rekordévben hozott 38-cal együtt bőven 100 feletti lehetett a háromezres döntések száma. Sőt, a 100-at már 3,5 év alatt meghaladta a kormány, hiszen 2018-ban a kormányváltástól az év végéig 21-et, 2019-ben 16-ot, 2020-ban 27-et, majd 2021-ben 38 döntést hoztak, ami összesen már 102, de ehhez jön még az idén 7 hónap alatt hozott 13 újabb döntés többsége a május végi kormányváltásig.
A NER ezzel a tempóval nemcsak saját rekordjait döntötte meg ciklusról ciklusra, hanem a Fidesz által sokat emlegetett “baloldali kormányok” 2006-2010 közötti időszakát is, amikor a most zárult Orbán-ciklusénál kevesebb, mint feleannyi, 51 háromezres határozat született. Pedig abban a 4 évben két kormány is volt hivatalban: a második Gyurcsány-kormány 2006-2009 között csupán 38 ilyen döntést hozott, míg az azt követő Bajnai-kabinet a maga bő egy éve alatt további 13-at. A 2006-os év egyébként titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok.
A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között egyetlen parlamenti ciklusban 339 háromezres határozatot hozott, ami több mint háromszorosa az Orbán-kormány most zárult ciklusa adatának. Ugyanakkor az Orbán-kormány sem volt mindig ilyen visszafogott, hiszen 1998–2002 között a mostani miniszterelnök első kormánya még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. De még ez, a ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés is semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok.
A Horn-kormány 1994–1998 között például 486 döntését titkosította, de még ez is visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt összesen 2299 háromezres döntést hozott, ami azt jelenti, hogy akkoriban havonta csaknem 50 kormányhatározat kapott titkos minősítést. Ezt a rendkívül magas számot indokolhatta a túlzott óvatosság, a minősített adatokkal való “biztonsági játék”, de az is lehet, hogy – ahogy Orbán Viktor és már az Alaptörvény is nevezi a rendszerváltás utáni éveket – az „átmenet zavaros éveinek” sajátossága volt ez.
A háromezres kormányhatározatok tartalma a leggyakrabban úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat nyilvánosságra hozott később a Horn-kormány. Innen tudható, hogy több titkos határozat született a rendszerváltás utáni években például a bős-nagymarosi vízlépcsőről – ezekben például a szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették.
A Medgyessy-féle 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is az őt követő Gyurcsány-kabinet oldotta fel, így ma már tudható, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja a “Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki a magyar légtérben például “a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről” dönthet. A légierő ügyeletes parancsnoka volt ez a személy egyébként idén március 11-re virradóra is, amikor 40 percet töltött Magyarország légterében az a katonai felderítő drón, amelyik később Zágrábban lezuhant. A hvg.hu hiába próbált utánajárni, a részleteket 30 évig, vagyis 2052-ig szeretné titokban tartani a Honvédelmi Minisztérium:
2052-ig nem fog kiderülni, mit tett a honvédség az országot átszelő katonai drón ügyében
Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.
Tavaly nyáron, éppen a Pegasus-botrány csúcspontján tárta fel egy, a titkosítás alól már feloldott kormányhatározatba közérdekű adatigénylés nyomán betekintve a hvg360, hogy a Pegasus-szoftver korai elődjének mondható, hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozásáról egy háromezres típusú kormányhatározatban döntött 2002 őszén Medgyessy Péter akkori kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által fejlesztett rendszerről szóló, 3073/2002. számú utasítás 18 éven át volt „Titkos!” minősítésű.
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
Noha több olyan 1990–1994 közötti 3000-es határozat is van, amelyek csak 2040 májusában válnak hozzáférhetővé, egy 1991-es – 2020 végén lejárt minősítésű – döntést is megismerhettünk az említett Medgyessy-határozattal együtt. Ez egy magyar–szovjet kormányközi egyezményről szól, “a Szovjetunióból beszerzett, szovjet gyártmányú rejtjeltechnika” alkalmazási rendjével kapcsolatban. Egy másik, egykor 20 évre titkosított iratba is betekintettünk, ezt Orbán Viktor írta alá 1998-ban, és a titkosszolgálati célú “fedőintézmény létrehozásának, működésének szabályairól” szól.
A kormányzati titkosítás persze a rendszerváltás előtt is létezett, ahogy a 3000-es határozatok kategóriája is. Ezeknek a régi iratoknak a titkosítását a legtöbb esetben megszüntették, így – irattárakban, engedéllyel kutatók számára – hozzáférhetők. Így ma már tudható, hogy az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét" szabályozta. Farkas Bertalan 1980-as, a Szojuz–36 fedélzetén tett űrkirándulását is ez a határozat alapozta meg. | https://hvg.hu/itthon/20220824_titkositas_kormany_kormanydontes | https://web.archive.org/web/20220829153823/https://hvg.hu/itthon/20220824_titkositas_kormany_kormanydontes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-tucat-olyan-dontest-hozott-tavaly-a-kormany-amit-evtizedekig-nem-fogunk-megismerni | HVG | hungarian-news | 2022-08-24 15:00:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"közadat"
] | [] |
54,542 | A gazdasági elnökhelyettes lett az OMSZ ideiglenes vezetője | A most megbízott Hanyecz László volt az egyetlen az OMSZ elnökségének tagjai közül, aki nem írta alá a tiltakozást a felsővezetők eltávolítása miatt. | Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) gazdasági elnökhelyettesét, Hanyecz Lászlót bízta meg az elnöki jogkör gyakorlásával a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) – írja az ATV.
A portál szerint a megbízásról hivatalos levélben értesítették az OMSZ-t, ugyanakkor a szervezet munkatársait nem hívták össze és emailben sem tájékoztatták őket a változásról. Hanyecz addig látja el az elnöki teendőket, amíg a posztra ki nem neveznek véglegesen valakit.
Az ATV úgy tudja, Hanyecz László április 1. óta van az OMSZ-nél és a szervezet elnökségének tagjai közül ő volt egyetlen, aki nem írta alá azt a levelet, amit az OMSZ 16 vezetője az elnök és a szakmai elnökhelyettes menesztése miatti tiltakozásul fogalmazott meg, és amelyben politikai nyomásgyakorlással vádolják a kormányt. | https://hvg.hu/itthon/20220824_hanyecz_laszlo_omsz_ideiglenes_vezetoje | https://web.archive.org/web/20220831215727/https://hvg.hu/itthon/20220824_hanyecz_laszlo_omsz_ideiglenes_vezetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gazdasagi-elnokhelyettes-lett-az-omsz-ideiglenes-vezetoje | HVG | hungarian-news | 2022-08-24 18:51:00 | [
"Hanyecz László",
"Palkovics László"
] | [
"Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [] | [
"közigazgatás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,543 | A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort | A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé | Árpási Bence;
Dallas;Orbán Viktor;Alapjogokért Központ;CPAC;
2022-08-27 09:54:00
A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé
Ligeti Miklós azért fordult közvetlenül a szervezőkhöz, mert lapunk kérdésére az Alapjogokért Központ nem adott egyértelmű választ arra, miként szerepelhet nevük támogató szponzorként az esemény oldalán. A CPAC megerősítette: az Alapjogokért Központ szívességből került ide fel, de pénzt nem adott.
Ebből lehet arra következtetni,
Viszont kiderült: az Alapjogokért Központ nemzetközi együttműködő partnere a CPAC-nek. A támogatói szponzori minőségre pedig az lehet a magyarázat, hogy a szervezet magyarországi konferenciájának – melyet májusban tartottak – az Alapjogokért Központ volt a házigazdája.
Az Alapjogokért Központ a budapesti esemény tető alá hozásával előre dotálta azt a pénzösszeget, mely biztosította a miniszterelnök egy későbbi, amerikai rendezvényen történő felszólalásának lehetőségét – fogalmazott Ligeti Miklós.
Így vélhetően nem kizárólag Orbán Viktor teljesítménye játszott szerepet a dallasi részvételben, hanem az anyagiak is, bár arra aligha lesz egyértelmű válasz, hogy ez a barterezés – vagy ha úgy tetszik, előleg – feltétel volt-e a kormányfő dallasi beszédéhez. Mivel az Alapjogokért Központot jelentős mennyiségű közpénzzel támogatja a kormány, | https://nepszava.hu/3167453_alapjogokert-kozpont-penz-orban-viktor-cpac-2002-texas | https://web.archive.org/web/20230414020009/https://nepszava.hu/3167453_alapjogokert-kozpont-penz-orban-viktor-cpac-2002-texas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-adofizetoi-penzzel-kitomott-alapjogokert-kozpont-nem-kozvetlen-anyagi-javakert-tolhatta-be-orban-viktort | Népszava | hungarian-news | 2022-08-27 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
54,544 | A sajtóval egy időben tudta meg a Mol, hogy előzetes letartóztatásba helyezték a leánycége vezetőit | Már megint az INA körül van probléma. | Az INA több vezetőjét őrizetbe vették, akik a gyanú szerint 100 millió kuna (körülbelül 5,5 milliárd forint) kárt okoztak - számolt be az Index.hu. Egyes hírek szerint a teljes kár ennek a többszörösét is elérheti.
A meg nem erősített információk szerint a vállalat igazgatója nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette. A hasznot ezután társaival zsebre tették. Állítólag Damir Škugor, a kereskedelmi Szolgálat igazgatója és ügyvédje is a letartóztatottak között van.
„Nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében” - reagált közleményében az INA.
A horvát cégben a Mol jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel, ám az RTL Híradó megkeresésére azt válaszolta, hogy | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-sajtoval-egy-idoben-tudta-meg-a-mol-hogy-elozetes-letartoztatasba-helyeztek-a-leanycege-vezetoit.html | https://web.archive.org/web/20230924003536/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-sajtoval-egy-idoben-tudta-meg-a-mol-hogy-elozetes-letartoztatasba-helyeztek-a-leanycege-vezetoit.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-sajtoval-egy-idoben-tudta-meg-a-mol-hogy-elozetes-letartoztatasba-helyeztek-a-leanycege-vezetoit | mfor.hu | eu-news | 2022-08-29 10:21:00 | [
"Damir Škugor"
] | [
"INA (Horvátország)"
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia"
] | [] |
54,545 | Egy miniszter állítólagos lefizetésére csaltak ki 100 millió forintot egy cégtulajdonostól | Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, aki a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbált egy cégjogi vitában vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben az MTI-vel hétfőn. | Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, aki a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbált egy cégjogi vitában vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben az MTI-vel hétfőn.
Egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintő jogvita alakult ki év elején, és - a gyanú szerint - az érintetteket ismerő három férfi elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva a cégvezetőktől pénz szerez.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudnak érni megfelelő változtatásokat a cégbírósági nyilvántartásban. Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénzt és 50 millió forint értékű részvényt kértek azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, míg a részvények a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost. Augusztusában a harmadik elkövető a vállalkozónak már azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvitával kapcsolatos büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
A hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó férfiaknak nem volt lehetőségük a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, ám ennek látszatát fenntartották a vállalkozók előtt.
Augusztus 26-án két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól, de a nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tetten érték őket.
Az ügyészség a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt folyó nyomozásban lefoglalta a vesztegetési pénzt, a három férfi gyanúsítottként hallgatta ki, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatását, a harmadiknak pedig a bűnügyi felügyeletét elrendelte - közölték. | https://444.hu/2022/08/29/egy-miniszter-allitolagos-lefizetesere-csaltak-ki-100-millio-forintot-egy-cegtulajdonostol | https://web.archive.org/web/20230905153535/https://444.hu/2022/08/29/egy-miniszter-allitolagos-lefizetesere-csaltak-ki-100-millio-forintot-egy-cegtulajdonostol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-miniszter-allitolagos-lefizetesere-csaltak-ki-100-millio-forintot-egy-cegtulajdonostol | 444 | hungarian-news | 2022-08-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
54,546 | Háromszoros olimpiai bajnok kajakos alapítványa is nyert Samsung-pénzeket | Újabb körben osztogatják civil szervezeteknek a Göd városától elvett Samsung-adóbevételeket. Egyes Fideszhez köthető alapítványoknak, egyesületeknek megint sikerült „ügyesen” pályázniuk, és vannak új befutók is. Ugyanakkor akadnak, akik most kimaradtak a pénzosztásból. | Immáron harmadszor oszt ki jelentős összegeket helyi, részben a Fideszhez köthető civil szervezetek számára a gödi Samsung-gyártól befolyt adóbevételekből Pest Megye Önkormányzata – értesült a Narancs.hu.
Mint ismert, 2020 elején a kormány egy rendelettel a gödi Samsung SDI gyár területét ún. különleges gazdasági övezetté nyílvánította, aminek értelmében a dél-koreai multinacionális vállalat adója nem a városhoz, hanem Pest Megye Önkormányzatához érkezik be. A több milliárd forintos bevételből az önkormányzat különböző alapokat hozott létre, hogy aztán e forrásokat pályázatok útján szétossza. Először tavaly októberben írtunk arról, hogy több mint 400 millió forint sorsáról döntöttek; jelentős részben olyan civil szervezetek kaptak támogatást, amelyek a Fideszhez voltak becsatornázva.
Februárban megnéztük, hogy ezek az alapítványok, egyesületek mit kezdtek a rendelkezésükre álló forrásokkal. Így derült ki, hogy egyes szervezetek olyan médiumokat indítottak, amelyek a választásokat megelőzően a térség két országgyűlési képviselőjét, Rétvári Bencét és Tuzson Bencét propagálták, mások pedig kampányszerű rendezvényeket tartottak.
Aztán jött a március, amikor Pest Megye Önkormányzata újabb 300 millió forint sorsáról döntött; ebből az összegből is jutott fideszes szervezeteknek, de látszólag kevesebb, mint korábban. Májusban kiderítettük, hogy egy DK-ból kizárt gödi önkormányzati képviselő alapítványa is részesült a Samsung-milliókból, amiből egy helyi médiumot működtetnek. Legutóbb pedig annak jártunk utána, hogy a helyi települések mennyi pénzt kapnak az akkumulátor-gyárnak a kisvárostól elvett adójából: a fideszes vezetésű Dunakeszi és Fót járt jól, míg az ellenzéki vezetésű Vác és Sződliget egy fillért sem látott a pénzből.
Kammerer Zoltán is a nyertesek között
Szabó István, Pest Megye Önkormányzatának elnöke az újabb körös civil támogatások odítéléséről szóló előterjesztés szerint 259 millió forint szétosztását javasolja 43 pályázó között, amiről a Megyei Értéktár Bizottság pénteken döntött. Nézzük, milyen civil szervezetek vannak a kezdeményezettek között! Kezdjük azokkal, amelyeket már ismerünk a korábbi pénzosztásoknak köszönhetően.
A gödi "Jelen vagyok" Tehetséggondozó Egyesület 12,9 millió forintot kap „hiánypótló térségi magazin folytatása és működési költségek biztosítása” címszóval. A szervezet gondozza az erősen propagandisztikus TüKörkép magazint, elnöke pedig Csabai Márk, aki korábban a Fidesz választókerületi szóvivőjének pozíciónálta magát. A pályázat célja, hogy hat hónapig elkészítsék a magazint, havonta 8000 példányban, és beindítsák a magazinhoz tartozó weboldalt.
A sződi Dunakanyar Média Alapítvány 18,9 millió forintban részesül, „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget online tájékoztatásához”. Az alapítvány adja ki a 0627.hu nevű kormánypárti weboldalt, ami szintén erősen propagálta Rétvári Bencét még a választás előtt. A szervezet kurátora Huszák-Nemes Zsuzsanna, Huszák Tamás, Letkés polgármesterének felesége.
A Természetesen Dunakesziért Egyesület a „Jövő Technológiaiának Napja elnevezésű rendezvény szervezése” céljából 8,2 millió forintra számíthat. Ez volt az egyik olyan szervezet, amelyik korábban 13,9 millió forintot kapott rendezvények, köztük a januári Dunakeszi Vállalkozók Báljának megszervezésére. A rendezvényen Tuzson Bence mondott beszédet.
A Dunakeszi Alsó Fejlődéséért Egyesület 3,7 millió forinttal lehet gazdagabb, amit a Dunakeszi ALcSÓfesztiválra fordíthat. Az immáron kilencedik alkalommal megrendezett rendezvényen korábban Tuzson zsűrizte a versenyzők által készített lecsókat.
A Fóti Hagyományokért Alapítvány a „Fóti értékek napja, egynapos rendezvény tartása, továbbá egy Fót Gyöngyszemei, avagy Fót értékek című kiadvány kiadására” fordíthat 20 millió forintot. Az alapítványhoz köthető az idei értékek napja, amit közvetlen a választás előtt, márciusban tartottak, az egyik fellépő az Ismerős Arcok nevű szélsőjobbos zenekar volt. A rendezvény fővédnöke pedig Tuzson Bence. A szervezet elnöke Lévai Sándorné fóti fideszes önkormányzati képviselő.
És akkor jöjjenek az új befutók.
A csomádi "Bogáncs" Alapítvány három rendezvény megszervezésére 6,2 millió, 8,4 millió, valamint 5,2 millió forintot nyert. A szervezet képviselője Stipka István önkormányzati képviselő, aki április 3-án támogatásáról biztosította Tuzson Bencét.
A Gödi Vállalkozók Egyesülete 7,7 millió forintot kap helyi rendezvények szervezésére. A szervezet elnöke Szegedi Sándor, aki a település polgármestere volt 1998-2002 között.
A Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintból gazdálkodhat, amit „közösségi stratégiai vitaanyag Göd város fejlesztési lehetőségeiről c. dokumentum előkészítése” projektre fordíthat.
A szervezet kuratóriumi elnöke Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos. A sportoló az elmúlt években többször is mutatkozott, egyeztetett Tuzson Bencével. A szervezeten belül feltűnik Csabai Márk, valamint Guba Zoltán is, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodában, és értesüléseink szerint jelenleg is szorosan együtt dolgoznak.
A listán szerepel egy bizonyos fóti „Károlyi Művek Kulturális Alapítvány”, viszont ilyen néven nincs bejegyezve civil szervezet. Van pár hasonló nevű szervezet, a legközelebbi a Károlyi Műhely Kulturális Alapítvány, aminek tagja Koródi-Nagy Edina, Fót kommunikációs referense. A szervezet valamivel több mint egymillió forintot nyert el egy rendezvény megtartására.
Ugyanakkor van pár érdekes változás az előző pályázatokhoz képest. A sződligeti Sport, Mozgás, Élet, Tömegsport Egyesület, aminek Juhász Béla momentumos polgármester az elnöke, 6,8 millió forintra számíthat, ezt kajak-kenu sportegyesület létrehozására és működtetésére fordíthat.ják A Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami Lőrincz László kizárt DK-s önkormányzati képviselőhöz köthető, három pályázatot is benyújtott, de a mind a hármat elutasították forráshiányra hivatkozva. Hasonlóan járt a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány. E szervezet környékén jó pár fideszes személy megtalálható, a választás előtt Csömörön terjesztett újságot. Az alapítvány két pályázatát utasították vissza.
Pest Megye Önkormányzata az említetteken túl számos sport-, oktatás- és egyházügyi projektet támogat a mostani pályázati körben.
(Címlapképünk forrása: Tuzson Bence Facebook-oldala) | https://magyarnarancs.hu/belpol/haromszoros-olimpiai-bajnok-kajakos-alapitvanya-is-nyert-samsung-penzeket-251707 | https://web.archive.org/web/20230712065536/https://magyarnarancs.hu/belpol/haromszoros-olimpiai-bajnok-kajakos-alapitvanya-is-nyert-samsung-penzeket-251707 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haromszoros-olimpiai-bajnok-kajakos-alapitvanya-is-nyert-samsung-penzeket | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-08-27 00:00:00 | [
"Csabai Márk",
"Guba Zoltán",
"Huszák Tamás",
"Kammerer Zoltán",
"Lévai Sándorné",
"Rétvári Bence",
"Stipka István",
"Szegedi Sándor",
"Tuzson Bence"
] | [
"\"Bogáncs\" Alapítvány",
"Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány",
"Dunakanyar Média Alapítvány",
"Dunakeszi Alsó Fejlődéséért Alapítvány",
"Fóti Hagyományokért Alapítvány",
"Gödi Vállalkozók Egyesülete",
"Jelen vagyok Tehetséggondozó Egyesület",
"Károlyi Műhely Kulturális Alapítvány",
"Pest Megye Önkormányzata",
"Samsung",
"Természetesen Dunakesziért Alapítvány"
] | [
"Csomád",
"Csörög",
"Dunakeszi",
"Fót",
"Göd",
"Letkés",
"Őrbottyán",
"Pest megye",
"Sződliget"
] | [
"támogatás",
"civilek"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
54,547 | Gyula fideszes polgármestere nem adná a város víziközmű cégét az államnak | Az ellenzék nyílt zsarolásról beszélt azon a csütörtöki gyulai rendkívüli testületi ülésen, amelyen a helyi víziközműcég államnak történő ingyenes tulajdonadásáról volt szó. Görgényi Ernő fideszes polgármester időlegesen kész lenne ellenállni; azt hangsúlyozta, hogy ezek a cégek a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban vannak. De mint fogalmazott, felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre is. | Az ország egyik legkisebb, de így is – a rezsicsökkentés miatt – masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Azért kellett most rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ vár arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.
A hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek. Ám a mostani áram- és gázáremelés végképp eldöntheti azt a kérdést, hogy a feladatkörüktől és forrásaiktól nagyobb részt megcsupaszított önkormányzatok mennyire képesek megtartani a víz- és szennyvízszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságaikat. (A kérdés elvi és gyakorlati szinten arról is szól, hogy a települések vezetői testületei mennyire tekinthetők-e valódi önkormányzatnak.)
A csütörtöki gyulai előterjesztésben szerepelt: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteként vonulhat be a történelemkönyvekbe. (Az Alföldvíz Zrt.-vel történteket érdemes röviden feleleveníteni. A rezsicsökkentés adta az első, majd a sokezer kilométert érintő vezetékek díja a végső döfést a cégnek úgy, hogy a kisebbségi tulajdonban lévő állam semmi módon nem volt hajlandó segítséget nyújtani a békéscsabai központú, és az ország negyedik legnagyobb, több mit 130 településen víz- és szennyvízszolgáltatást végző Alföldvíz. Zrt.-nek. Így, korábbi ígérete ellenére, egy évekkel ezelőtti közgyűlésen visszalépett, hogy pótlólagos forrásokat beletéve a cégbe többségi tulajdonos legyen. Csak amikor a rezsicsökkentés miatt sokmilliárdos veszteséget szenvedett el az Alföldvíz Zrt., amelyet a tulajdonosok – pénzügyi források hiányában – nem tudtak kezelni és a menedzsment már könyvelési trükkökkel sem tudta elfedni az elképesztő hiányt, akkor jelentkezett be az állam, hogy ingyen átveszi a teljes rendszert. Ezt a tudatos kivéreztetést és pofátlan lenyúlást nevezi a gyulai előterjesztés „integrációnak”. Az Alföldvíz Zrt. kálváriájáról a Narancs.hu több cikkben számolt be az elmúlt években.)
Hasonló dilemma előtt áll a gyulai önkormányzat is, amelynek többségi tulajdonában van az itt és az említett településeken víz- és szennyvízszolgáltatást végző Gyulai Közüzemi Kft.
A cég víziközműága csak ebben az évben, Daróczi László ügyvezető közlése szerint, várhatóan 300 milliós veszteséget kénytelen majd elkönyvelni.
A Nemzeti Vízmű Zrt.-hez történő kötelező integrációról nem született jogszabályi döntés. Ám szinte minden, nem kis részben az állam által befolyásolt tényező ebbe az irányba löki az igencsak kiszolgáltatott helyzetben lévő önkormányzatokat.
A fentieken túl a víziközmű-ágazat más jelentős problémákkal is küzd. Az ötszörösére nevekedett áram- és a többszörösére dráguló gázárral, a szakember-utánpótlás és a bérproblémák égető kérdéseivel. Ezért a nemrégiben Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) egyeztetésre hívta a víziközmű-szolgáltatókat. Ezen november elsejéig adtak határidőt, hogy az önkormányzatok minden szükséges döntést meghozzanak a közművagyon államnak történő ingyenes „felajánlásáról.” Hogy az üzenet teljesen egyértelmű legyen, jelezték a szolgáltatóknak: a hiányuk/veszteségük finanszírozása csak és kizárólag a 2022-es évre vonatkozik.
Gyulán még a Fidesz vezette városvezetés is felháborodott a Fidesz-KDNP-kormány Palkovics vezette minisztériumának „feltételein.” A kormánypárti Görgényi Ernő polgármester a csütörtöki rendkívüli testületi ülésen kifejtette, szíve szerint nem adná a céget az államnak, mert az a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban van. Ráadásul Gyulán speciális a helyzet. Ugyanis az itteni víziközmű szolgáltatást végző cég egyben ellátja a hulladékgazdálkodási és parkolási feladatokat, ráadásul a Gyulai Közüzemi Kft. működteti az fürdővárosban lévő több száz önkormányzati ingatlant is. Kérdés, ezekkel mi lesz, ha a céget egy roppant gyors döntési sorozat révén ingyen átadják az államnak. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy 2023. december 31-ig a gyulai önkormányzatnak nagyon kedvező árú árambeszerzési szerződése van. Ez azt jelenti, hogy kivédekezhetik az elkövetkező 15 hónapot, hátha addig változik a helyzet.
Ugyanakkor felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre, így tárgyalást kezdeményeznek a Nemzeti Vízmű Zrt.-vel a vagyonátadás kérdéséről és arról, hogy a nem tisztán víziközmű szolgáltató társaság, a Gyulai Közüzemi Kft. más ágazataival és azok működtetésével mi legyen. Az általuk nyílt zsarolásnak nevezett ügymenetre hivatkozva a képviselő-testület két ellenzéki képviselője, Leel-Őssy Gábor (DK) és Galbács Mihály (MMM) nem szavazta meg az előterjesztést. Galbács a vitában elmondta, számára nem kérdés, hogy a víziközmű cégek esetében az állami tulajdon átmeneti lesz, aztán majd kiírnak egy koncessziót, amelyet egy NER-lovag, talán éppen közülük a legnagyobb, Mészáros Lőrinc fog nyerni. Aki így újabb, elképesztően nagy és stratégiai vagyonnal gazdagszik majd – a Fidesz hathatós segítségével.
Botka nem adja a szegedi víziközművagyont
„A Fidesz-kormány mindent el akar venni a helyi közösségektől, az önkormányzatoktól. Amiket eddig államosítottak (iskolák, kórházak, építésügy stb.), mind rosszabbul működnek. A víz a legértékesebb kincsünk, ezért évente százmilliókat fordítottunk a közművek fejlesztésére. A Szegedi Vízmű nyereséges és jövőre is az lesz. Jobb helyen van nálunk, mint a Fidesz-kormánynál!” – írta a múlt héten a Facebookon Botka László szegedi polgármester. A szeged.hu cikkéből kiderül, hogy a harmadik legnépesebb magyar város víziközmű cége az idén is nyereséges lesz. A rendkívül értékes víziközművagyon a főváros sem akarja odaadni az államnak. "A városvezetés nem kíván lemondani a fővárosi 390-400 milliárd forintot érő vízi közmű vagyonról, főként úgy, hogy a kormány átláthatatlan ajánlata semmiféle garanciát nem nyújt az ellátásbiztonságra, így erre tesznek javaslatot a közgyűlésnek" - írta a Népszava.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester Orbán Viktorral egy repülőgép fedélzetén egy korábbi fotón.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyula-fideszes-polgarmestere-nem-adna-a-varos-vizikozmu-ceget-az-allamnak-251735 | https://web.archive.org/web/20231010114558/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyula-fideszes-polgarmestere-nem-adna-a-varos-vizikozmu-ceget-az-allamnak-251735 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyula-fideszes-polgarmestere-nem-adna-a-varos-vizikozmu-ceget-az-allamnak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-08-26 00:00:00 | [] | [
"Alföldvíz Zrt.",
"Gyula Város Önkormányzata",
"Gyulai Közüzemi Kft",
"Nemzeti Vízmű Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Gyula",
"Kondoros",
"Mezőkovácsháza",
"Újkígyós",
"Végegyháza"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"vízügy",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,548 | Kecskemét több tízmilliárdos víziközmű vagyonát viheti el ingyen az állam | Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5-5 milliárd forint veszteséget fog elérni. A Zrt. 2023. I. negyedévére akár fizetésképtelenné is válhat. A Bácsvíz Zrt. igazgatója, Kurdi Viktor a lap kérdésére többek között elmondta, országos szinten évente kb. 20-30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés, az 1 km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója pedig 2018-óta egyre romlik. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Lejer Zoltán képviselőnek adott válaszában írta le, hogy a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett a kecskeméti önkormányzat. | Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere közzétett körlevelében számolt be, a kritikus helyzet miatt azt várta, hogy engedékeny lesz a kormány, és pénzügyi támogatást nyújt a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégnek, de nem ez történt. A lényeg:
mindenki csinálhatja maga, de támogatásra akkor ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.
Kritikus állapotban van a hazai ivóvízellátó-rendszerünk
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített A hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzet című tanulmányában kimutatta:
a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz.
A kialakult mai rossz állapot akkor lett volna elkerülhető, ha nem csupán 350 km cső cseréjét végezték volna el évente, hanem 2000 kilométerét. Évente ehhez pedig 100 milliárd forintot kellene költeni a víziközmű-rendszerek rekonstrukciójára. Összevetésképpen a Fidesz-kormány nagy stadionprogramjára 2020-ig 330 milliárd forint közforrást költöttek el.
Az ivóvízellátó-rendszer ma nemcsak műszaki, hanem anyagi szempontból is kockázatos állapotot mutat. A 2012-től bevezetett díjbefagyasztás, 2013-tól a rezsicsökkentés, illetve a közművezeték adó oda vezetett el, hogy a díjak nem fedezik teljes mértékben a költségeket. A közművezetékekre kivetett adót a közművezeték üzemeltetőjének, így a Bácsvíznek Zrt.-nek kell fizetni, annak ellenére, hogy nem tulajdonosa a vezetékhálózatnak. A jogszabály értelmében a közműadót a cégek nem háríthatják át a fogyasztókra. A víziközmű ágazatnak ez az adó évente több mint 10 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. A Századvég kimutatása szerint a víziközmű-szolgáltatók már 2018-ban elérték a hatékonysági mozgásterük felső határát, vagyis elfogyott a tartalék a rendszerben.
Nyomás alatt az önkormányzatok, három hónap alatt államosítaná a víziközmű-vagyont az állam
Magyarországon 38 víziközmű-üzemeltetőből hat állami tulajdonban van, egy magántulajdonban és 31 többségi önkormányzati tulajdonban működik. A Bácsvíz Zrt., amely közel 60 településen szolgáltat, önkormányzatok tulajdonában áll, közülük is a legnagyobb aránnyal Kecskemét rendelkezik.
A vízművek finanszírozási válságára a jobboldali kormány az államosítás receptjét kínálja. Bár évek óta kérik a szakmában dolgozók, de fel sem merült a kormányzat részéről az, hogy legalább a közműadót eltörölje, ami a ritkábban lakott területeket ellátó társaságokat különösen sújtja. Pluszpénz helyett tehát azt mondja a kormány, hogy az önkormányzatok adják át ingyen a tulajdonukban álló víziközmű-vagyonukat, vagy a drasztikusan megemelkedett energiaárakat maguknak kell kispórolni.
Az integrációnak elkeresztelt műveletet a kormányzat néhány hónap alatt le is bonyolítaná. Az önkormányzat képviselő-testületének, Kecskeméten a város közgyűlésének, szeptember 20-ig kell kinyilvánítania azon szándékát, hogy térítésmentesen lemond a víziközmű-vagyonáról. Október 1-ig a tulajdonos önkormányzatokból álló taggyűlésnek kell nyilatkoznia, tehát a Bácsvíz Zrt.-ét tulajdonló 59 településből álló taggyűlésnek. Az államosítást végző Nemzeti Vízművek Zrt. ezután előkészti a szükséges átruházási szerződéseket, ami legkésőbb november 1-ig hatályba is lép.
Szűkre szabott nadrág, Kecskemét még informálódik
A kormány által meghatározott határidőig szűk három hét van, eddig kell Kecskemét közgyűlésének dönteni, hogy a tulajdonában lévő víziközmű-vagyonát és a víziközmű-szolgáltatást térítésmentesen átadja az államnak. Kecskemét vízvezeték hálózatának hossza, a bekötővezetékek nélkül, meghaladja a 600 km-ért. Az elmúlt években elvégzett hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a város lakásállományának közel 100%-ában biztosított a vezetékes ivóvízellátás. A vízelosztó hálózat számos létesítményeihez tartozik továbbá a két vízmű telep üzeme. Az elmúlt 10 évben százmilliós tételben került sor fejlesztésekre, köztük mintegy 10 km új gerincvízvezeték is épült. A kormány döntése értelmében mindent, amit eddig helyben beletettek a víziközművek működtetésébe és fejlesztésébe, most ingyen vinne az állam.
Lejer Zoltán, a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke augusztus közepén írásbeli kérdéssel fordult Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez. Az ellenzéki politikus portálunknak elmondta,
a polgármester a válaszában leírta, hogy a víziközmű vagyon átadásának részletes szabályai egyelőre nem ismertek, ezért tárgyalásokat kezdeményezett az önkormányzat. A szándéknyilatkozatról először a tulajdonos önkormányzatok közgyűlései hozzák meg egyéni döntéseiket. A kecskeméti közgyűlés legközelebb október 13-án ül össze, ahol tárgyalnak a témáról
– foglalta össze Lejer a polgármestertől kapott rövid választ.
Kiskunfélegyháza feltételekhez szabná a víziközmű-vagyonának az államosítását
Kiskunfélegyháza víziközmű-vagyonának államosításáról a helyi képviselő-testület augusztus 25-én tárgyalt. A kormánypárti Csányi József polgármester négy feltételt szab annak, hogy a közművagyon gazdát cseréljen.
Az állam a 2022-2023-as üzleti év veszteségét és likviditási hiányát pótolja olyan módon, hogy a tőkepótlás nem csökkenti a város tulajdoni hányadát a Bácsvíz Zrt.-ben.
Az állam kötelezettséget vállal, hogy 2024 júniusáig megvalósítja a város szennyvíztisztító telep korszerűsítését.
A vagyonátadásig felhalmozott bérleti díjból származó forrást a víziközmű fejlesztésére fordítja.
Az államosítást követően a kiskunfélegyházi képviselő-testület egy főt delegál a Bácsvíz Zrt. igazgatóságába.
A feltételeket amennyiben a kormány elfogadja, akkor a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatos eljárás megkezdődik.
Az ellenzéki jobbikos Kollár László szerint a tízmilliárdnyi értékű félegyházi víziközmű vagyon állami átruházása egy egyszerű zsarolás az önkormányzat ellen. „A víz- és csatornahálózatok nem állami forrásból létesültek, hiszen lakossági hozzájárulás, önkormányzati és EU-s források voltak a legtöbb esetben a finanszírozók. A legaljasabb az egészben, hogy a szakmailag jól és rentábilisan működő vízművek nehéz anyagi helyzetüket a megemelkedő rezsiköltségeknek és a kormány által évekkel ezelőtt kirótt hálózat használati adónak köszönhetik. Tehát a hiba nem náluk van, hanem mesterségesen, aljas szándékkal keltett indokban keresendő.” – írta közösségi oldalán a politikus.
Kis-Szeniczey Kálmán LMP-és képviselő, a Veled a Városunkért Egyesület frakció tagja is kifogásolja az államosítást. Kérdésünkre elmondta, képviselőként arra tett esküt, hogy megőrzi a város vagyonát. Lenne szerinte más út, mint az államosítás. Első lépésben a sokszor kifogásolt közművezeték adó eltörlése.
Szank 7 fős képviselő-testülete augusztus végén tárgyalta a szóban forgó kérdést. Az államosítás feltételéül a képviselők nem szabtak kritériumokat. Nemmel Tabajdi Gábor képviselő szavazott, aki a kérdésünkre elmondta, olyan helyzetet teremtettek, hogy az önkormányzatoknak semmilyen választási lehetősége nem maradt.
Nincs könnyű helyzetben a Bácsvíz Zrt.
A kiskunfélegyházi képviselők részére kiosztott előterjesztésben Csányi József polgármester arra is kitért, hogy az energia, valamint a nyersanyagok drágulása és azok 2023. gazdasági évre gyakorolt várható hatása miatt a Bácsvíz Zrt. elkezdte összeállítani a soron következő év üzleti tervét. Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5–5 milliárd Forint veszteséget fog elérni. Saját tőkéjének összege negatívba fordulhat és a Bácsvíz Zrt. fizetésképtelensége 2023. I. negyedévében beállhat – olvasható az előterjesztésben.
A helyi politikusok azzal számolnak, ha államosításra kerül sor, mert az önkormányzatok ingyen lemondanak a víziközmű vagyonukról, a szolgáltatást továbbra is a Bácsvíz Zrt. nyújthatja.
Megkerestük a Bácsvíz Zrt. igazgatóját, Kurdi Viktort is, aki a kérdéseinkre az alábbiakat válaszolta.
Mikor kerül sor a tulajdonosi közgyűlésre, ahol döntenek a szóban forgó kérdésben?
A szándéknyilatkozatokkal kapcsolatos döntések nem érintik a BÁCSVÍZ Zrt. tulajdonosi közgyűlését, így e témában nem tervezzük közgyűlés összehívását.
Mi a Bácsvíz Zrt. szakmai stábjának álláspontja?
A víziközmű vagyon tulajdonjogi állása (önkormányzati vagy állami) nincs befolyással a BÁCSVÍZ Zrt. mindennapi működésére, hiszen cégünk nem az ivóvíz-és szennyvízcsatorna infrastruktúra tulajdonosa, hanem „csak” üzemeltetője. Feladatunk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a mindenkori tulajdonosi és felhasználói elvárásoknak eleget téve lássuk el feladatainkat és a szolgáltatás megbízható, magas színvonalú legyen.
Ha nem adja át a tulajdonosi közösség a víziközmű-vagyont, milyen forrásból tudja biztosítani a Bácsvíz Zrt. a biztonságos működést?
Az idei évben a társaságunk működése a terveinknek megfelelően történik, várhatóan külső forrás igénybe vétele nélkül. A 2023-as üzleti terv összeállítását megkezdtük és megindítottuk a jövő évi villamos energia beszerzési eljárását is. Várható, hogy a költségszerkezetben már ez lesz a legnagyobb tétel. Amint a beszerzési folyamat befejeződik és látjuk, hogy milyen piaci pozíciót lehet elérni, akkor lesz ismert, hogy a jövő évi gazdálkodási egyensúly miként biztosítható.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített tanulmányában megállapította, hogy a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz. Ez körülbelül helytálló helyzetjelentés 2022-ben vagy csak fokozódott a helyzet? Mik most a legnagyobb kihívások?
Országos átlagban a fenti idézett adatok helyesek. A helyzet annyival rosszabb, hogy az 1km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója 2018-óta egyre romlik. A víziközmű szolgáltatók előtt álló legmagasabb kihívások három gondolatkör köré csoportosulnak.
A munkaerő biztosítása, a gazdálkodási egyensúly megteremtése illetve a rekonstrukciós igények megvalósítása.
Készült-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy mekkora kiesést okozott az elmúlt 10, illetve 5 évben a hatósági ár az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságok működtetésében? Ha pontos adat nincs is, körülbelül mekkora összegről van szó?
Véleményem szerint külön, az önkormányzati szolgáltatókra vonatkozó összesítés nem áll rendelkezésre, de országos szinten évente kb.: 20–30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés. | https://kecsup.hu/2022/08/kecskemet-tobb-tizmilliardos-vizikozmu-vagyonat-viheti-el-ingyen-az-allam/ | https://web.archive.org/web/20230321142320/https://kecsup.hu/2022/08/kecskemet-tobb-tizmilliardos-vizikozmu-vagyonat-viheti-el-ingyen-az-allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kecskemet-tobb-tizmilliardos-vizikozmu-vagyonat-viheti-el-ingyen-az-allam | Kecsup | hungarian-news | 2022-08-26 00:00:00 | [] | [
"Bácsvíz Zrt.",
"Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata",
"Nemzeti Vízmű Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét",
"Kiskunfélegyháza"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"vízügy",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,549 | Válaszok nélkül távozik Vízhányó András a testületből | Komló – Lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András, jelentette be közleményében a Fidesz helyi szervezete. A képviselő helyét Schalpha Anett veszi át. Vízhányó Andrást azt általa képviselt egyesület kapcsán kerestük többször is, de hiába. | Komló – Lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András, jelentette be közleményében a Fidesz helyi szervezete. A képviselő helyét Schalpha Anett veszi át. Vízhányó Andrást azt általa képviselt egyesület kapcsán kerestük többször is, de hiába.
Családi okokra hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András. A Fidesz Komlói szervezete elfogadta a politikus döntését, csütörtöki közgyűlésükön pedig egyhangú döntéssel Schalpha Anettet választották meg a helyére.
Vízhányó a 2019-es helyi önkormányzati választásokon a szilvási, hármas számú választókerületben indult, ahol alulmaradt Dr. Barbarics Ildikóval szemben, így kompenzációs listáról került be az önkormányzati testületbe. Korábban nem volt képviselő, lemondásával pedig nem tölti ki a teljes ciklust.
Schalpha Anett korábban már dolgozott önkormányzati képviselőként. A Dávidföldet, Mecsekfalut és Mecsekjánosit magába foglaló, jelenleg nyolcas számú választókörzet képviselője volt a 2019-es választásokig. A körzetet jelenlegi Jurinovits Miklós képviseli.
Közpénzek nyomában
Február óta próbáljuk megtudni, pontosan milyen tevékenységet végez, és hol vásárolt irodát a Kulturális Célokat Segítő Egyesület (KULCS), de sajnos elzárkóztak a válaszadástól. Vízhányó András egyesülete még 2021-ben nyert 7 millió forint támogatást irodavásárlásra a Városi Civil alap keretéből. Az összeg teljes egészében közpénz, vagyis a magyar adófizetőktől származik.
Az egyesület céljai között szerepel a gyermekvédelem, a hátrányos helyzetűek, családok segítése, állatvédelem és így tovább. Az irodavásárlásra saját indoklásuk szerint azért volt szükség, hogy könnyebben tudjanak kapcsolatba lépni a hozzájuk forduló emberekkel, hogy segíteni tudják őket és, hogy egy képzési helyszínt alakítsanak ki.
Ennek ellenére még azt sem árulták el, hogy hol található az iroda. A civil szervezetek kötelező éves beszámolójából viszont kiderült, hogy a Berek utcában vásároltak ingatlant. Ezért újból megkerestük a képviselőt, hogy megtudjuk, mikor várható az iroda nyitása, és hogy milyen programokat terveznek. Illetve, mivel legutóbbi megkeresésünk óta sem változott a helyzet, arról is kértünk felvilágosítást, miért nincs jelen a szervezet az interneten és a közösségi médiában.
A Vízhányó András először azt javasolta, keressük telefonon, de miután megírtuk, hogy ez esetben rögzítenénk a hívást, elzárkózott a beszélgetéstől. Második levelében pedig már hazugsággal, spekulációval és becsületsértéssel vádolt minket. (Megjegyzés: a 7300.hu-hoz cikkünk megjelenésig nem érkezett helyreigazítási kérelem. – a szerk.)
Vízhányó egyúttal közölte, a felsoroltak miatt semmilyen kérdésünkre nem fognak válaszolni, “mert számunka egyértelmű, hogy nem tisztelitek se a munkánkat se a személyünket”. | https://7300.hu/hirek/valaszok-nelkul-tavozik-vizhanyo-andras-a-testuletbol/ | https://web.archive.org/web/20221007071356/https://7300.hu/hirek/valaszok-nelkul-tavozik-vizhanyo-andras-a-testuletbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valaszok-nelkul-tavozik-vizhanyo-andras-a-testuletbol | 7300.hu | hungarian-news | 2022-08-26 00:00:00 | [
"Vízhányó András"
] | [
"Komló Város Önkormányzata",
"Kulturális Célokat Segítő Egyesület (KULCS)"
] | [
"Baranya megye",
"Komló"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"civilek",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
54,550 | Újpest előző vezetésének uniós bérházprojektében 29 helyett csak két ingatlanba költözhetnek a rászoruló bérlők | Meglepő eredményre jutott a Pénzügyminisztérium az újpesti komplex városrehabilitációs program keretében felépült 29 lakásos bérház ügyében. Hosszú évek után rájöttek, hogy a 2 milliárd forintos uniós támogatásból felhúzott épületben mindössze két lakás adható bérbe szociális alapon. A pályázati felhívásban ugyanis az szerepel: „tilos az akcióterületről kiköltözők integrált lakókörnyezetben történő összeköltöztetése”, lévén nem kívánatos „az alacsony státuszú népesség koncentrálódása”. | Szalai Anna;
Újpest;
2022-07-26 07:00:00
Újpest előző, kormánypárti vezetésének uniós bérházprojektében 29 helyett csak két ingatlanba költözhetnek a rászoruló bérlők
A társasházat mintha eleve nem szociális bérháznak építették volna.
Meglepő eredményre jutott a Pénzügyminisztérium az újpesti komplex városrehabilitációs program keretében felépült 29 lakásos bérház ügyében. Hosszú évek után rájöttek, hogy a 2 milliárd forintos uniós támogatásból felhúzott épületben mindössze két lakás adható bérbe szociális alapon. A pályázati felhívásban ugyanis az szerepel: "tilos az akcióterületről kiköltözők integrált lakókörnyezetben történő összeköltöztetése", lévén nem kívánatos "az alacsony státuszú népesség koncentrálódása".
Furcsa módon ez a passzus 2016-ban, amikor az előző, fideszes városvezetés beadta a pályázatát a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) uniós programra, illetve két év múlva, amikor aláírták a támogatási szerződést, nem tűnt fel senkinek. Újpest önkormányzata meg is kapta a kért 2 milliárd forintos támogatást, amelybe a Berda utca krízistömb elbontása mellett, több más mellett egy új park kialakítása és az új Károlyi István utcai bérház felépítése is szerepelt. A pályázati felhívás és a támogatási szerződés közötti ellentmondás azonban csak most tűnt fel a Pénzügyminisztérium alá tartozó, uniós programokat felügyelő Irányító Hatóságnak. Így most arról értesítették Újpest immáron ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hogy a támogatási összegből kevesebb hívható le a bérlakásokra.
– A kerületet nem éri veszteség, a hatályos szabályok szerint az elnyert uniós forrás felhasználható más projektelem önrészeként is – válaszolta a Népszava kérdésére a IV. kerületi önkormányzat. Az ingatlan használatbavételi engedélyét egyébként a napokban kapta meg Újpest, most arra várnak, hogy jogerőre emelkedjen. A szociális körből kieső 27 lakás bérbeadására koncepciót dolgoznak ki, amelyről elkészülte után tájékoztatják majd a kerületieket. Azt viszont leszögezték, hogy egyetlen lakást sem akarnak értékesíteni, valamennyi önkormányzati tulajdonban marad. Azt pedig külön kiemelték, hogy minden érintett családról gondoskodnak. A Népszava információi szerint
A korábban általuk bérelt otthonokba ugyanis közben beköltöztették a felszámolt krízistömb lakóit. Az elbontott házakban élő családokat, mintegy félszáz embert "szétszórták" egész Újpesten.
Az Irányító Hatóság állásfoglalása után még bizonytalanabb ki költözik majd a Károlyi utcába. A társasházat mintha eleve nem szociális bérháznak építették volna. A lakások ötöde több szobás, kettő 85-86 négyzetméteres és négy 90 négyzetméteresnél is nagyobb. Az önkormányzat arra kérdésünkre, hogy miért épült ennyi nagy lakás egy szociális célú bérházba, azt válaszolta, hogy "az építési engedély és a kivitelezés műszaki tartalmának összeállítása az előző önkormányzati ciklusban történt".
Újpest mostani önkormányzatának egyébként kapóra jött a minisztériumi döntés. A 2019-es önkormányzati választást megnyerő koalíció már korábban felhívta a figyelmet, hogyha a szegregátumban élőket egyetlen helyre költöztetik, akkor milliárdos befektetéssel létrehoznak egy másik telepet. Maguk kérték a projekt átvilágítását, ami feltárta a támogatási szerződés és a pályázati felhívás közötti eltérésre a figyelmet, ezért állásfoglalást kértek a minisztériumtól, ami aztán – lényegében megerősítve az önkormányzati álláspontot – kimondta, hogy csak 2 lakást adhatnak bérbe a házban – derült ki a kerületi újságban megjelent önkormányzati közlésből. A többit várhatóan az önkormányzati intézmények és közszolgáltatásban dolgozók számára hirdetik meg piaci vagy költségelven. Ezzel javíthatják a projekt pénzügyi egyensúlyát. A pályázat benyújtásakor a bérház építési költségét még 700 millióra becsülték, de kivitelező szerződés már 1,22 milliárdról szólt, de azt is meg kellett emelni 1,33 milliárdra.
Szégyenfolt: újabb csúszás
Újpest egyik szégyenfoltjának számító Berda-Bocskai- Aradi-Temesvári utca által határolta krízistömb felszámolására még az előző városvezetés készített akciótervet, majd 2016-ben komplex városrehabilitációs pályázatot nyújtottak be, amelynek megvalósítására 2 milliárd forint értékű támogatást kaptak. A négy éves projekt számos infrastrukturális és "soft" elemet tartalmaz, ezek közé tartozott egy 2 hektáros park építése az elbontott házak területén. Ebből egyelőre semmi se készült el. – Hamarosan kiírjuk az új park közbeszerzési eljárását. Ennek sikeres lezárása után, várhatóan ősszel kezdődhet meg a kivitelezés – válaszolta a Népszava kérdésére az önkormányzat. A park becsült kialakítási költsége: 305,6 millió forint. | https://nepszava.hu/3164406_ujpest-fidesz-berlakas | https://web.archive.org/web/20220806063550/https://nepszava.hu/3164406_ujpest-fidesz-berlakas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujpest-elozo-vezetesenek-unios-berhazprojekteben-29-helyett-csak-ket-ingatlanba-koltozhetnek-a-raszorulo-berlok | Népszava | hungarian-news | 2022-07-26 17:00:00 | [] | [
"Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzata (Újpest)"
] | [
"Bp. IV. kerület",
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
54,551 | Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban | A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. | Zugló;építkezés;Bosnyák tér; NER;
2022-07-20 06:00:00
Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
Betonüzemet állított a Bosnyák tér mögé az új XIV. kerületi városközpont beruházója, miközben elindította a további ütemek engedélyezési eljárását - tudta meg lapunk.
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal.
A kezdődő gazdasági válság és a növekvő árak sem állították meg a zuglói városközpont gigaprojektjét. Mivel az építkezés korábban megkapta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt, így a Pest megyei Kormányhivatalnak most 45 napja van, hogy megadja-e a környezetvédelmi engedélyt az újabb ütemekre is. De aligha törik rajta túl sokat a fejüket, hiszen az I. ütem esetében még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartották szükségesnek, mondván a „faltól-falig beépítésnek” nincs jelentős környezeti hatása. Olajozottan ment az építési engedély kiadása is a fővárosi kormányhivatalnál.
Ehhez képest a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást egyelőre nem kapta meg a projektcég, pedig még az országgyűlési választás előtt kérte. Ennek révén a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető lenne, ami jelentős versenyelőnyt jelentene a többi új lakáshoz képest.
Zugló egyáltalán nem támogatja a gigaprojektet, ennek oka a „helyi építési szabályzaton és a helyi rendeleteken túlterjeszkedő” építkezés; a kerület már több jogi beadvánnyal is élt a beruházással szemben. A Népszavának Horváth Csaba zuglói polgármester azt mondta: nem támogatja a rozsdaövezeti kérelmet, mivel az önkormányzatnak ez maradt az egyetlen ütőkártyája, hogy rávegye a beruházót a kerület számára fontos kiegészítő beruházások megvalósítására, de az erről szóló településrendezési szerződés tárgyalása hónapok óta szünetel. A polgármester nem tagadta: ez nem túl erős fegyver, hiszen a rozsdaövezeti kijelölésről önkormányzati egyetértés nélkül is dönthet a kormány. Nem sokat ér szerinte a képviselő-testület által a területre múlt héten elrendelt építési és változtatási tilalom sem, hiszen a helyi rendeleteket felülírja a kiemelt státusz. A polgármester az okok között említi, hogy a beruházó felállított „egy nagy teljesítményű betonüzemet a telken és hatalmas mennyiségű beton alapanyagot szállított oda”.
A Zaha Hadid Architects építésziroda mestertervei alapján megvalósuló beruházás tervezett összértéke meghaladja a 250 milliárd forintot. A teljes projekt során 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület épül a Bosnyák térnél. Az előírt zöldfelületek jelentős részét az épületek tetejére tervezett zöld tetővel pipálják ki. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben.
Első ütemeként egy irodaházat és egy lakóépületet építenek a piac mögötti, az egykori Csömöri úti edzőpálya területén. Mindkét épület tízszintes (mélygarázs, földszint és 8 emelet), az egyikben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki, a másik egy kisebb fajta bevásárlóközpont lesz, utca felé nyíló üzletekkel, a felsőbb szinteken irodákkal. A most engedélyezni kívánt - a jelenlegi építési területtől észak-keletre a Rákos-patakig terjedő részen -, két ütemben megvalósuló beruházás során további három irodaépületet és három lakóépület húznának fel. Az irodaházakat 8 emeletesre tervezik, a földszinten üzlethelyiségekkel, három szintes mélygarázzsal. A lakóépületek szintén földszint plusz nyolc emeletesek lesznek, de alattuk csak egy mélygarázs szint épül. (A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet értelmében 18 helyett 35 méteres épületmagasság is megengedett a területen.) Az épületetekben összesen 2272 parkolóhelyet alakítanak ki. A II. ütem építkezési munkálatai (4 épület) a tervek szerint 2032-ben fejeződhetnek be, míg a III. ütemmel (2 épület) 2031-re végeznének. | https://nepszava.hu/3163807_zuglo-ner-beruhazas-rozsdaovezet-gigaprojekt-engedelyeztetes | https://web.archive.org/web/20230324032321/https://nepszava.hu/3163807_zuglo-ner-beruhazas-rozsdaovezet-gigaprojekt-engedelyeztetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feltartoztathatatlan-a-250-milliard-forintos-ner-beruhazas-zugloban | Népszava | hungarian-news | 2022-07-20 17:02:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Zuglói ingatlanfejlesztés állami megvásárlása"
] |
54,552 | Lezárult a cserdi nyomozás | A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele. Így a faluban folyó közmunka program esett át pénzügyi ellenőrzésen, ám ott bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Ugyanez volt a döntés a Cserdiben épülő hűtőház dolgában. Mint arról írtunk, a Bogdán által megálmodott hűtőház főképp a helyi és környékbeli őstermelők kertjéből származó gyümölcsöket és zöldségeket dolgozta volna fel, részben hagyományos cigány receptek alapján. Ám a 300 milliós támogatásból tervezett kisüzem nem készült el, s noha a kapott pénz 80 százalékát elköltötték, a hűtőház – az általunk kérdezett szakemberek szerint – legfeljebb félkésznek mondható. A nyomozás azonban – úgy tűnik – nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták. | nyomozás;adóhivatal;Cserdi;Bogdán László;
2022-07-08 07:30:00
Lezárult a cserdi nyomozás: az adóhivatal több olyan projektet vizsgált, amelybe az önkormányzat Bogdán László polgármesteri megbízatása alatt fogott bele
Befejeződött az az eljárás, amelyben a tragikus körülmények között eltávozott polgármester, Bogdán László falujának gazdálkodását vizsgálták.
Bár Bogdán László felelősségét a hatóság már nem vizsgálhatta, a faluvezető öngyilkosságában a már leplezhetetlen szabálytalanságok – valószínűleg – szerepet játszhattak.
2020. július 14-én ölte meg magát Bogdán László, a többségében romák lakta Cserdi polgármestere. A 46 esztendős, cigány férfi a 400 lelkes baranyai falu egyik önkormányzati épületében akasztotta fel magát. Halálának okát találgatások övezték, már akkor is többen feltételezték, hogy Bogdán László azért fordult önmaga ellen, mert az általa eltervezett beruházások nem valósultak meg. A sikertelenségben annak is szerepe lehetett, hogy pénzügyi szabálytalanságok történtek, és azokban megkerülhetetlen volt a polgármester néhány döntése. A közelmúltban befejezett nyomozás erősíteni látszik az előbbi feltételezést.
A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele. Így a faluban folyó közmunka program esett át pénzügyi ellenőrzésen, ám ott bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Ugyanez volt a döntés a Cserdiben épülő hűtőház dolgában. Mint arról írtunk, a Bogdán által megálmodott hűtőház főképp a helyi és környékbeli őstermelők kertjéből származó gyümölcsöket és zöldségeket dolgozta volna fel, részben hagyományos cigány receptek alapján. Ám a 300 milliós támogatásból tervezett kisüzem nem készült el, s noha a kapott pénz 80 százalékát elköltötték, a hűtőház – az általunk kérdezett szakemberek szerint – legfeljebb félkésznek mondható. A nyomozás azonban – úgy tűnik – nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.
Más a helyzet a Cserdire tervezett kerékpárúttal. Erre a falu 265 millió forintot nyert el, ám a pénzt az önkormányzat másra fordította. Itt a költségvetési csalás gyanújával folytatott nyomozást Bogdán László halála okán zárták le 2022 áprilisában. Ebből arra következtethetünk, hogy az önkormányzat jogsértőn költötte el a pénzt, és ebben a felelősség – vélhetően – Bogdán Lászlót terhelte, másokat viszont nem, hiszen senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Ezt a feltételezésünket az ügyészség se megerősíteni, se cáfolni nem kívánta.
A nyomozóhatóság egy, a Cserdi önkormányzatához kötődő ügyben viszont eljutott a vádemelésig. Még 2018-ban egy gazdasági társaság vezetőjeként dolgozó, pécsi férfi két színlelt számlát állított ki, és ezeket az önkormányzat – Bogdán döntése alapján – befogadta. A számlák szerint a cég – többek között – csapat- és kapcsolatépítő tréningeket tartott volna Cserdiben, ám ezek nem történtek meg. A képzés 9 és félmilliós költségét a falu mégis kifizette, Bogdán beleegyezésével, noha a polgármesternek – valószínűleg – tudnia kellett, hogy ezek a rendezvények nem valósultak meg. Emiatt a nyomozás 2020 júliusában indult el, így okkal lehet arra következtetni, hogy Bogdán tragikus döntését ez is befolyásolta. A színlelt számlát kiállító középkorú férfit az ügyészség költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja, a tárgyalás – várhatóan – ősszel kezdődik majd ebben az ügyben. | https://nepszava.hu/3162633_cserdi-bogdan-laszlo-onkormanyzat-nyomozas-adohivatal | https://web.archive.org/web/20220712013312/https://nepszava.hu/3162633_cserdi-bogdan-laszlo-onkormanyzat-nyomozas-adohivatal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezarult-a-cserdi-nyomozas | Népszava | hungarian-news | 2022-07-08 17:09:00 | [
"Bogdán László"
] | [
"Cserdi község önkormányzata"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
54,553 | Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább | Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik. | törvény;Alkotmánybíróság;Balaton;kiskapu;
2022-07-07 06:30:00
Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább
Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik.
Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB), amikor alaptörvény-ellenesnek minősítette a Balaton-törvény egyes passzusait, hiszen ez fékezheti a parti beépítéseket, de nem felhőtlen az öröm: a már elkezdett óriásprojektek ettől nem állnak le, és továbbra is kikerülhetnek minden tiltást, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítanak egy-egy beruházást – így összegezhető a Balaton ügyeivel foglalkozó több civil és egy ügyvéd álláspontja az AB nagy visszhangot kiváltó határozatáról.
A Balaton-törvény miatt, a part védelme érdekében az MSZP normakontrollt kért tavaly augusztusban, a grémium pedig – mint arról már írtunk – nemrégiben egyhangú határozatban helyt is adott a beadvány kifogásainak. Az AB-döntést után sokan biztosra vették, hogy mostantól nem lehet majd a 30 méteres parti sávban építkezni. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban az AB határozatát végigolvasva kiderül: maradt kiskapu.
– Az AB döntése kétségkívül csökkentette a trükközés lehetőségeit, de téved, aki azt hiszi, hogy most akkor a Balaton-part meg van mentve. Sajnos ez nincs így – mondta lapunknak egy neve elhallgatásáét kérő, a Balaton ügyeivel régóta foglalkozó civil aktivista. Példaként említette, hogy az eddig kifogásolt, komoly tiltakozást kiváltó, nagy balatoni beruházásokat nem érinti az AB-határozat. A döntés ugyanis jövőbeni érvényességű, azaz a már engedélyes projekteket nem befolyásolja. Vagyis például a Club Aliga totális beépítése vagy éppen a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő sorsát nem befolyásolja, ahogyan a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó egykori keszthelyi kemping lakóparkká átépítése is folytatódhat.
– mondta a Népszavának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese, majd hozzátette: – Ez azt jelenti, hogy esetünkben parti közparkba is nyugodtan építkezhet a beruházó.
Ráadásul az aligaiak körében komoly felháborodást okozó, 46 hektáros Aligaliget projekt nemcsak azért folytatódhat, mert az Ab-döntés visszamenőleg nem hatályos: azért is, mert a beruházást 2020-ban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, s így kikerült a Balaton-törvény hatálya alól.
– Az Alkotmánybíróság ezen határozata nem nyilatkozik az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, így nem is állapította meg ezek alaptörvényellenességét. Hiszen nem érinti ezt a jogszabályt, sem annak érvényességét vagy hatályát. Az AB-határozat kizárólag arról a kifogásolt törvényről szól, melyben az MSZP normakontrollt kért – mondta lapunknak Magyar György.
A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetője – aki a Club Aliga beépítése ügyében a céggel szemben eljár a balatonvilágosi önkormányzat nevében az Alkotmánybíróság előtt – megjegyezte: az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. Vagyis, ha egy az államtól magánkézbe került területre – például egy Bahart-kemping esetében – 15 százalékos a maximális beépíthetőség, akkor azt nem lehet helyi szinten 60-70-80 százalékosra növelni a beruházó érdekeit szem előtt tartva.
– Ám ettől az Ab még meghagyta a kiskaput a tópart beépítéséhez – magyarázta Magyar György. – Viszont legalább a jövőre nézve jogalapi hivatkozást is biztosít azoknak, akik fel akarnak lépni a tópartot érintő projektekkel szemben. A már befejeződött beruházások viszont megmaradhatnak, illetve jogerős építési engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő építkezések is folytatódhatnak. Az Ab által hivatkozott indokok alapján viszont úgy gondolom, a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházások esetében is lehetőség lehet az utólagos normakontrollra, s ezen keresztül a rendelkezések megsemmisítésére.
Magyar György szerint fontos megjegyezni: az AB legújabb határozata ellentétes a Balatonaligát érintő korábbi határozatával. Az alaptörvényben nevesített személyek felelőssége, hogy bármelyikük kezdeményezze az Alkotmánybíróság határozatának indoklásával ellentétes – a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánító – kormányrendelet felülvizsgálatát, utólagos normakontroll keretében. A hazai jogállami berendezkedés demokratikus jellegét jól mutatja, hogy egyszerű állampolgárnak, vagy az érintett önkormányzatnak már nincs jogosultsága arra, hogy ezt az eljárást saját jogán megindítsa, ahogyan az Alkotmánybíróság sem járhat el hivatalból, csak kérelemre. | https://nepszava.hu/3162549_alkotmanybirosag-balaton-torveny-kiskapu | https://web.archive.org/web/20230326092402/https://nepszava.hu/3162549_alkotmanybirosag-balaton-torveny-kiskapu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balaton-torveny-hiaba-dontott-az-alkotmanybirosag-tiborcz-istvan-lazan-epitkezhet-tovabb | Népszava | hungarian-news | 2022-07-07 17:11:00 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
54,554 | Évek óta veszteséges cég építene az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben | A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. | Orbán-kormány;Budapest;kiemelt beruházás;nemzeti együttműködés rendszere;Örökmozgó Filmmúzeum;
2022-06-30 15:15:00
Évek óta veszteséges cég építene három emeletet az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben
Orbán Viktor kabinetjének láthatóan fontos az ügy.
A fővárosi kormányhivatal – pontosabban a NER hűséges hivatalnokaként ismert Kosztyu Anikó által vezetett Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály – szerint jól megfér egymás mellett a stilizált antracit fém dombormű, a százéves angyalos relief, az új idők nagy lamellás függönyfal árnyékolója, az 1913-as állapotot megidéző tornyok és a félintenzív zöldtető. Különösebb hezitálás nélkül ki is adták az építési engedélyt az Első Katonai Biztosító Intézet egykori Károly körúti székházának tetőfelújítására és bővítésére.
A zsinagógával szemközti szecessziós épület eredetileg öt tornyos tetőszerkezete a második világháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A váci székhelyű Károly Palota Loft Kft. most visszaépítené az eredeti tornyokat. De hogy haszon is legyen a munkán, a meglévő hét szintre további 3 emeletet húz a cég. Az új szinteken 14 lakást és egy irodát alakítanak ki.
A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. A kormányrendelet szerint a kabinet az épület eredeti arculatának visszaállítása mellett legalább ilyen fontosnak tartotta „a terek belső udvarok felé történő hasznosítását is”. Így lesz 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres az egykori bérház. A bővítés terveit készítő építésziroda nevét nem tüntették fel a nyilvánosan elérhető tervlapokon. De nem sokkal több információ áll rendelkezésre az építtetőről sem.
A terv részleteire, a társasháztól megkapott hozzájárulásra, illetve sok százmilliós, illetve – a felhasználni kívánt anyagok minőségétől függően – milliárdos projekt pénzügyi hátterére vonatkozó kérdéseinket hiába tettük fel a Károly Palota Loft Kft.-nek, hosszas várakozás után sem kaptunk választ. Holott nem érdektelen, hogy miképpen biztosítja a munkához szükséges forrást az ingatlanpiacon, illetve építőiparban is ismeretlen cég, amelynek hivatalos tulajdonosai szintén kevés nyomot hagytak eddig az üzleti életben.
A vállalkozást 2014-ben alapították, de az elmúlt öt évben semmilyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingadozott, az adóhatóság pedig többször is végrehajtást rendelt el, amit azután megszüntettek. A testvérpár tulajdonos többi cége se futott be, vagy felszámolták vagy jogutóddal megszüntették. Komoly pénzintézet aligha nyújt hitelt ilyen hátterű cégnek. Hacsak az engedélyt megszerző vállalkozás mögött nem áll egy másik – kilétét feltárni nem kívánó – befektető.
A céget ugyan azóta átjelentették egy váci címre, de a kézbesítési e-mail címe – ahol mi is kerestük – nem változott. Ez pedig megegyezik a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda hivatalos elérhetőségével. Az ügyvédi iroda egyik tagja, Biczi Tamás, Kötter Tamás néven kormánypárti influenszerként ismert.
Ez az ügyvédi iroda intézi évek óta a gödi Samsung gyár erősen vitatott terjeszkedéséhez szükséges ingatlanfelvásárlásokat a gödi önkormányzat megbízásából. A Magyar Narancs szerint az iroda Tuzson választási körzetéhez tartozó Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzatától sok tízmillió forintos jogi megbízásokat kapott az elmúlt években. A Samsung gödi beruházásának adójának útja is érdekes: ezt a kormány elvonta Gödtől és felhasználását a fideszes többségű megyei közgyűlésre bízta. Ebből a pénzből a helyi tűzoltók helyett egy olyan alapítványt is támogattak, amely kuratóriumának akkori elnöke Benkovics Boglárka a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt, ma az MTVA munkatársa.
Ugyanő néhány hónapig a Dunakeszi Járműjavítónál is feltűnt, amelynek cégvezetését az állam 2014-es tulajdonossá válása után Tuzson Bence saját bizalmi embereivel töltötte fel. A társaság élére Szepessy Tamást nevezték ki, aki korábban Tarlós István bizalmai embereként lett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgató-helyettese, ahol néhány hónap múlva bombaüzletet hozott tető alá az akkor még Biczi, Turi és Tuzson ügyvédi irodával: a több száz millióért vett telekre további százmilliókat kellett költeni, hogy sót tárolhassanak ott. Ennél is nagyobb botrányt kavart a Szepessy-Tuzson korszakban az FKF munkavállalóira kötött biztosítás. A közbeszerzési tanácsokat a Biczi és Tuzson iroda adta, az alkusz szerepét az azóta Mészáros Lőrinc felügyelete alá került Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. játszotta. Szepessynek közös vállalkozása volt korábban Puskás Péterrel is, akinek fivére Puskás András évekig volt Rogán Antal alpolgármestere az V. kerületben, majd az Eximbank vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, amely később a járműjavító legfontosabb üzletének az egyiptomi vasútikocsi-beszerzésnek a finanszírozója volt.
Tuzson nemrég nagy örömmel avatta fel annak a Penta Kft.-nek az új műhelyét Gödön, amely főnökének – Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinet vezetőjének – egyik kedvenc kivitelezője volt. Ez cég újította fel annak idején a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is, amelyet éppen most vett el az Orbán-kormány a fővárosi önkormányzattól és adott át Rogán volt kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányzatának. Így már érthetőbbnek tűnik a Károly körúti palotára áramló kitüntető kormányzati figyelem. | https://nepszava.hu/3161676_ner-kiemelt-beruhazas-filmmuzeum-epulete-orban-kormany | https://web.archive.org/web/20230202025505/https://nepszava.hu/3161676_ner-kiemelt-beruhazas-filmmuzeum-epulete-orban-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evek-ota-veszteseges-ceg-epitene-az-egykori-filmmuzeum-epuletere-kormanykozeli-szalak-sejlenek-fel-a-hatterben | Népszava | hungarian-news | 2022-06-30 17:14:00 | [
"Szepessy Tamás",
"Tuzson Bence"
] | [
"Biczi és Turi Ügyvédi Iroda",
"Károly Palota Loft Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"engedély",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,555 | Megrótta Kásler Miklós egykori minisztériumát a volt fideszes képviselő vezette Állami Számvevőszék | A sport célú költségvetési támogatások elosztása és felhasználásának ellenőrzése 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hatáskörébe tartozott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése megállapította, hogy az EMMI ellenőrzési tevékenysége nem volt kielégítő - közölte oldalán a közpénzek törvényes felhasználása felett őrködő szervezet. | Állami Számvevőszék;sporttámogatás;Emberi Erőforrások Minisztériuma;
2022-06-20 13:48:00
Megrótta Kásler Miklós egykori minisztériumát a volt fideszes képviselő vezette Állami Számvevőszék
A jelek szerint a már nem létező humánerőforrás-minisztériumban is tudtak elkövetni olyan hibákat, amelyek még az ellenzéki pártokat tendenciózusan elmarasztaló szervezetnek is soknak számítottak.
A sport célú költségvetési támogatások elosztása és felhasználásának ellenőrzése 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hatáskörébe tartozott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése megállapította, hogy az EMMI ellenőrzési tevékenysége nem volt kielégítő - közölte oldalán a közpénzek törvényes felhasználása felett őrködő szervezet.
Emlékeztetnek, a 2020-as költségvetés végrehajtásánál a sport célú támogatásokra mintegy 125 milliárd forintot fizettek ki. A sportegyesületeknek és sportszövetségeknek folyósított támogatások jogszerű és célszerinti felhasználását 2020-ban az EMMI volt jogosult ellenőrizni. Felróják, hogy a tárca az államháztartásról szóló törvény végrehajtására, valamint az állami sport célú támogatások felhasználására és elosztására vonatkozó rendeletekben foglalt előírások ellenére nem ellenőrizte minden esetben a támogatás jogszerű és célszerinti felhasználását igazoló bizonylatok létezését, ezáltal a kedvezményezett szervezet által benyújtott összesítő elszámolással való egyezőségének meglétét.
Azokban az esetekben, amikor az Emmi a bizonylatokat ellenőrizte, az ellenőrzésbe bevonandó bizonylatok darabszámára, értékére, hitelességi kellékeire vonatkozó előírásokat nem érvényesítette következetesen minden esetben. Az elszámolások alátámasztására az ellenőrzések során az Emmi elfogadott olyan bizonylatokat, amelyeken záradékban nem került feltüntetésre, hogy a bizonylaton szereplő összegből mennyit számoltak el a hivatkozott támogatási szerződés terhére. Az Emmi nem igazolta, hogy ellenőrzései során a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések vonatkozásában minden esetben meggyőződött arról, hogy a közbeszerzést lebonyolították-e. Mindezek alapján az Emmi sportegyesületeknek, sportszövetségeknek folyósított, 2020. évben lezárt központi költségvetési támogatások felhasználására irányuló ellenőrzési tevékenysége nem volt szabályszerű, ellenőrzéseivel nem járult hozzá a támogatások célszerinti felhasználásához.
Következtetésükben azt írják,
Igaz, csak közvetetten kapcsolódik ide, de némiképp alátámasztani látszik azt a feltételezést, miszerint a Kásler Miklós vezette minisztérium működése során többször is követhetett el olyan hibát, aminek az adófizetői pénzek látták kárát. Mint lapunk is beszámolt róla, a tárcánál egyébként rendben találták azt a pályázatot is, mely miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a most vasárnap újból megválasztott fideszes polgármestert, a Békés megyei Méhkeréken. | https://nepszava.hu/3160766_kasler-miklos-emmi-allami-szamvevoszek | https://web.archive.org/web/20220624232459/https://nepszava.hu/3160766_kasler-miklos-emmi-allami-szamvevoszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megrotta-kasler-miklos-egykori-miniszteriumat-a-volt-fideszes-kepviselo-vezette-allami-szamvevoszek | Népszava | hungarian-news | 2022-06-20 17:21:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"közigazgatás hallgatása"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
54,556 | Jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek | Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki. | végkielégítés;Rogán Antal;állami cégek;Rákossy Balázs;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;
2022-06-10 14:37:00
Hopp, egy módosítás, és máris jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek
Csiribú-csiribá, végkielégítés.
Rövid írás jelent meg az MTI-ben egy salátatörvényről, mely szerint változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő törvényjavaslaton pénteken. Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak a képviselők.
A bizottság a javaslathoz egy olyan módosítást fogadott el, amelynek értelmében az alapítványokhoz és egyesületekhez hasonlóan mentesül a telek- és építményadó alól az állami tulajdonú, az állami ingatlanok közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.
Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki.
Egy másik változtatás pedig a védelmi beszerzésekkel és személyi állománnyal kapcsolatos adatok tízéves titkosítását írja elő. Ezekkel kapcsolatban a módosítás úgy fogalmaz, hogy „ha - az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme biztosításával összefüggő - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamely adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, annak megismerése iránti igény teljesítését az adat keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni”.
Hogy ilyen adatnak pontosan mi számít, arról a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője dönt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter - vagyis Rogán Antal és Szalay-Bobrovniczky Kristóf - véleményének kikérésével. | https://nepszava.hu/3159808_salatatorveny-modositas-vegkielegites-allami-ceg-vedelmi-beszerzes-szemelyi-allomany-adatok | https://web.archive.org/web/20220621105758/https://nepszava.hu/3159808_salatatorveny-modositas-vegkielegites-allami-ceg-vedelmi-beszerzes-szemelyi-allomany-adatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jar-a-vegkielegites-az-allami-cegekhez-ejtoernyozo-fideszes-felsovezetoknek | Népszava | hungarian-news | 2022-06-10 17:24:00 | [
"Rákossy Balázs"
] | [] | [] | [
"végkielégítés",
"jogalkotás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,557 | 600 ezerért bérelnek Németh Szilárdnak irodát a birkózócsarnokban | Havi 588 ezer forintért bérel 140 négyzetméteres irodát az Országgyűlés Hivatala Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek az új csepeli birkózócsarnokban – vette észre a Népszava. | Csepel;Németh Szilárd;Országgyűlés Hivatala;irodabérlés;Kozma István Magyar Birkózóakadémia;
2022-06-04 06:57:00
Csaknem 600 ezerért bérel Németh Szilárdnak irodát az Országgyűlési Hivatal abban a birkózócsarnokban, amelyet az általa gründolt alapítvány birtokol
Havi 588 ezer forintért bérel 140 négyzetméteres irodát az Országgyűlés Hivatala Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek az új csepeli birkózócsarnokban – vette észre a Népszava.
Ez annak fényében különösen pikáns, hogy a csarnok az örökös rezsibiztos által gründolt Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványé (KIMBA), amelyet első körben Németh Szilárd lakcímére jegyezték be. A KIMBA egyébként a kerület egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa a Béke téri sportlétesítménnyel, benne a 12 ezer fős stadionnal, valamint a Hollandi úti és a Gubacsi hídnál lévő sporttelepekkel.
A Hollandi úti telephely mostanában sűrűn szerepel a hírekben, miután Németh Szilárd kordonnal vette körül a létesítményt és vele együtt a mögötte lévő, szintén közpénzből épített kondiparkot.
Ábel Attila Csepel fideszes alpolgármestere azonnali kordonbontásra szólította fel párttársát. Egyúttal azt is a szemére vetette, hogy a létesítménybe éppen a kerület nagy múltú és az utánpótlás-nevelés területén sikeres egyesülete, a Csepel Birkózó Club – aminek egy időben maga Németh Szilárd volt az elnöke – versenyzőit nem engedik be, holott eredetileg nekik épült. Németh azzal vágott vissza, hogy az akadémia versenyzőinek tilos az alkoholfogyasztás, márpedig a Duna-parti sport és rendezvény központ másik felén működő büfében árulnak szeszes italt. A szintén fideszes Borbély Lénárd vezette kerületi önkormányzat perrel fenyegetőzött, mire a KIMBA közelebb vonta a kordonokat a csarnok körül, így megközelíthetővé vált a kondipark. Az ügy hátteréről megkérdeztük a KIMBA-t is, de nem kaptunk választ,
A kordon-ügy egy sok éve zajló csatározás apró ütközete. A csepeli erős emberek közötti konfliktus a Fideszre korántsem jellemző módon egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A párt döntéshozói pedig, ha zavarja is őket, egyelőre nem lépnek közbe. A háború végét a következő, 2024-es önkormányzati választás hozhatja el. Németh – hiába a Fidesz alelnöke – Szabó Szabolcs ellenzékiként háromszor is megverte az országgyűlési választáson. (Németh ezerrel kevesebb szavazatot kapott áprilisban, mint a Fidesz). Borbély Lénárd pedig 2014-ben és 2019-ben is magabiztosan hozta a polgármester-választást, miközben Budapest nagy részén elvéreztek a Fidesz jelöltjei. Így logikusnak tűnik, hogy Borbélyt jelölik majd a következő helyhatósági választáson. Csakhogy a tavalyi tisztújításon Németh Szilárdot választották meg Ábel Attila helyére a csepeli választókerület elnökének, márpedig a választáson induló jelölteket a helyi elnök határozza meg.
Németh, Borbély és Ábel egykoron ugyanannak a baráti társaságnak a tagjai voltak. 2010-ben előbbi kettő országgyűlési képviselő lett, Némethet polgármesterré is megválasztották abban az évben. Az országos és az önkormányzati tisztségek összeférhetetlenné válása után úgy állapodtak meg, hogy Borbély lesz a polgármester, de a „főnök” Németh marad. A helyi pártelnöki poszt pedig Ábelé lett. Az első ciklusban hellyel-közzel tartották is magukat ehhez a felosztáshoz, de a felszín alatt már forrtak az indulatok, a 2019-es győzelme után pedig Borbély saját útra lépett.
– mondta Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője. Az egyik első ilyen helyzet – folytatta Szabó – a Jedlik Ányos Gimnázium épületének elakadt felújítása volt. A kerület Németh közbenjárására kapott ötmilliárd forintot az államtól, mire ő jelezte: saját maga koordinálná a projektet. Túlgondolta a terveket, amely így nem fért bele az 5 milliárdba, az építkezés kezdete egyre csak tolódott, amiért azután a polgármester „kapta az ívet” a csepeliektől. A gimnázium kivitelezése végül tavaly novemberben kezdődhetett el,
Borbély a közelgő önkormányzati választás miatt egyre idegesebb lett, de a Fidesz alelnökével nem mehetett nyíltan szembe. A háttérben viszont többször keresztbe tett. Némethnek különösen rosszul esett, hogy az önkormányzat nem adta el a KIMBA-nak a csarnok melletti telket, ahová kollégiumot épített volna, így most kilométerekkel távolabbról szállítják edzésre a gyerekeket. Az önkormányzat viszont nem akart még egy túlméretezett épületet a folyó mellé, ami ráadásul Borbély szerint nem is kollégium, hanem szálloda lenne.
Aligha ez a harc lesz a végső. Németh Szilárd a kerületi elnöki poszt megszerzése után elkezdte magához édesgetni a helyi fideszeseket, akik közül néhányan hajlanak is a dologra. Erre utal, hogy a testületi üléseken egyre-másra akadnak el a polgármesteri javaslatok. A szoruló hurkot érzékelve Borbély és Ábel egyre óvatlanabbul csapkod Németh felé. Kérdés, hogy a Fidesz-vezetés meddig tűri a belviszályt. A konfliktus mozgatórugóiról az ügyben gyakran véleményt nyilvánító Ábel Attilát is megkérdeztük, aki azt válaszolta, hogy „a konfliktusnak több oka van. | https://nepszava.hu/3159223_kozpenz-nemeth-szilard-rezsibiztos | https://web.archive.org/web/20230208081017/https://nepszava.hu/3159223_kozpenz-nemeth-szilard-rezsibiztos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/600-ezerert-berelnek-nemeth-szilardnak-irodat-a-birkozocsarnokban | Népszava | hungarian-news | 2022-06-04 17:27:00 | [
"Németh Szilárd"
] | [
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány",
"Országgyűlés Hivatala"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"juttatás"
] | [] |
54,558 | Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, működését Rogán Antal felügyeli | Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét. | Rogán Antal;Guller Zoltán;Kormányzati Tájékoztatási központ;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2022-05-31 09:16:00
Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, működését Rogán Antal felügyeli
Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.
Új korszak veszi kezdetét Magyarországon az általános digitalizációs folyamatban. Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, amely egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint a jövőben Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét. A Digitális Magyarország Ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció, valamint a digitális állampolgárság megteremtése. A KTK tájékoztatása szerint cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy Magyarországot egy jól működő 21. századba vezesse át. A megalakuló ügynökség feladatokat vesz át minisztériumoktól, működését a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.
A kormány Guller Zoltánt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezi ki, aki a közlemény szerint „az elmúlt 6 évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tette le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával”. A szakember a turizmusban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnökeként folytatja munkáját.
A Guller Zoltán által vezetett MTÜ-vel kapcsolatban egyébként nemrég írtuk meg, hogy vezérigazgató-helyettese az Orbán Ráhel egykori évfolyamtársaként és barátnőjeként ismert Jakab Zsófia lett. Ami pedig Guller Zoltán „példaértékű” munkáját illeti, a 24.hu nemrég nyert pert az MTÜ ellen, miután kiderült, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga egy személyben dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában. | https://nepszava.hu/3158752_digitalis-magyarorszag-ugynokseg-rogan-antal-guller-zoltan | https://web.archive.org/web/20221203163843/https://nepszava.hu/3158752_digitalis-magyarorszag-ugynokseg-rogan-antal-guller-zoltan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megalakul-a-digitalis-magyarorszag-ugynokseg-mukodeset-rogan-antal-felugyeli | Népszava | hungarian-news | 2022-05-31 17:29:00 | [
"Guller Zoltán",
"Rogán Antal"
] | [
"Digitális Magyarország Ügynökség Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,559 | Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér | – A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere. | Doros Judit;Ungár Tamás;Vas András;Králik Emese;
Fidesz;pályázat;város;vidék;falu;
2022-05-26 19:36:00
Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér
Jóban, főleg, ha egy ellenzéki vezetésű település nyerni akar egy tenderen – derült ki körképünkből.
– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.
Ő korábban egy tévéinterjúban arról panaszkodott, hogy miután a kampányban nyíltan Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt oldalára állt, elkaszálták pályázataikat, s még egy alig több, mint másfél millió forintos halotthűtőre sem kaptak pénz. Hozzáfűzte, hogy a térség fideszes választókerületi elnöke egy beszélgetés során gyakorlatilag azt tanácsolta neki, fogja be a száját, ne ágáljon folyton a kormány ellen, s akkor kapnak majd pénzt – ezt később az érintett, Bartók Csaba a szegedma.hu oldalon cáfolta, s azt üzente a polgármesternek, hogy a pályázatok ügyében forduljon a térség országgyűlési képviselőjéhez, a szocialista Szabó Sándorhoz. Molnár Róbert állítása szerint miután a halotthűtővel kapcsolatos kritikai megjegyzése napvilágot látott, azt a javaslatot kapta a választókerületi elnöktől, hogy adjanak be ez ügyben méltányossági kérelmet. – Csoda történt. Nem sokkal később megérkezett számlánkra a hűtő ára. De ez csakis annak a következménye, hogy megint kinyitottam a számat. Van az a pont, amikor már nem hallgathatunk – mondta lapunknak.
Korábban a Népszavában Halmi József, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyedüli szocialista polgármestere, Győrtelek vezetője beszélt arról, hogy ők rendszerint nyernek ugyan a pályázatokon, de ebben közrejátszhat, hogy nem ápol rossz viszonyt a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével, akivel iskolatársak voltak, barátok, s ezen a későbbi politikai nézetkülönbségek sem változtattak. Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere azt mondta lapunknak, teljes mértékben egyetért szabolcsi kollégájával, mert egy köztudottan ellenzéki településvezető csak úgy tud eredményesen pályázni, lobbizni, ha jóban van a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével.
– Több évtizede, még somogyvári faluvezető korából ismerem Móring József Attilát, akivel folyamatosan egyeztetünk a pályázati lehetőségekről, mindenről tud, amit benyújtunk, s lehetősége szerint támogatja őket – folytatta a várdai polgármester. – Ez persze azt is jelenti, hogy a háta mögött nem próbálkozunk: nem is lenne értelme, megfelelő lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér. Csak a civil programjaink esetében vagyunk önjárók, de azok esetében olyan helyekre pályázunk, amelyekre a hatalomnak nincs ráhatása, vagy csak nagyon kevés – tette hozzá.
Ormai István, a tízezres somogyi város, Nagyatád független polgármestere szerint – aki ellen a Fidesz-KDNP ciklusok óta eredménytelenül indítja el aktuális jelöltjeit – alapvetően jól kell megírni a pályázatokat, úgy, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a kiíráshoz, és előre kell gondolkodniuk 2-5 évet, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a városban. Megjegyezte,
– Egészen az előző ciklusig hűvös távolságtartás jellemezte őket, ám miután 2019-ben is győztem, láthatóan elfogadták a status quót, megváltozott a viszony Szászfalvi Lászlóval, a térség képviselőjével is, akivel egyes ügyek mentén jól tudtunk együtt dolgozni – állította a nagyatádi városvezető.
Széll Péter, Baja alpolgármestere szerint is a jól megírt pályázatok nyernek, igaz előfordult, hogy egy belterületi útfelújításra benyújtott pályázatuk nem az első, hanem a második körben győzött, ám az alpolgármester ezt sem annak tudja be, hogy a Duna parti város nem kormánypárti vezetésű. Tapasztalataik alapján azonban erősíti a pályázatok esélyeit, ha azokért a térség fideszes parlamenti képviselője, Zsigó Róbert is lobbizik.
Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, jelenleg független polgármestere szerint nem mindegy, hogy milyen személyiség a térség fideszes képviselője. Példaként hozta Nyitrai Zsoltot, a körzet korábbi kormánypárti képviselőjét, aki szerinte nem volt „integráló alkat”, ellentétben utódjával, a most megválasztott Pajtók Gábor korábbi Heves megyei kormánybiztossal, akivel szerinte könnyebb lesz majd egyetértésre jutniuk egy-egy, a város érdekét szolgáló ügyben.
Szigetvárt egy civil összefogás vezeti 2014. óta, s a baranyai város polgármestere, Vass Péter úgy véli, hogy városa megszenvedi ezt, amikor fejlesztési forrásokra pályázik: emiatt késik a busz- és a vasúti pályaudvar, a félszáz éves piac, valamint több oktatási intézmény és számos út, illetve köztér felújítása. Az pedig különösen kellemetlen, hogy a 6-os főútnak továbbra sincs elkerülő útja Szigetvárnál, ezért naponta 10-12 ezer jármú megy keresztül a városon, egy kétszer egysávos úton. A város hét-nyolc éve szeretne támogatást kapni egy új belvízelvezető rendszer kiépítésére, ám eddig hiába. Most megígérték, hogy kap az önkormányzat erre a célra pénzt, ha pályázatát öt részre osztja. Vass szerint, ha nyernek, akkor azt a kormányoldal úgy fogja kommunikálni, hogy Szigetvár nyert öt pályázatot, holott ily módon mindössze 300 millióhoz jutnak majd. Eközben a megye kormánypárti városai – mint például Mohács és Siklós – egy közelmúltban elhangzott ígéret szerint milliárdokat kapnak fejlesztésekre, s ott a városvezetés szabadon dönthet arról, mire fordíthatja ezt a pénzt.
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere úgy látja, a kistelepülések mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most lát, korábban nem volt példa. | https://nepszava.hu/3158190_magyarorszag-videk-falu-varos-palyazat-fidesz-kepviselo-lobbi | https://web.archive.org/web/20220527183728/https://nepszava.hu/3158190_magyarorszag-videk-falu-varos-palyazat-fidesz-kepviselo-lobbi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/joban-kell-lenni-a-fideszes-kepviselovel-lobbi-nelkul-egy-falusi-palyazat-semmit-sem-er | Népszava | hungarian-news | 2022-05-26 17:31:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,560 | Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával | Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét. | Magyarország;ombudsman;leminősítés;
2022-05-24 20:38:00
Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával
Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét.
Az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolta át a magyar emberi jogi állami intézményt a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) – erről a Magyar Helsinki Bizottság számolt be.
A döntés értelmében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa
„Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából” – jegyzik meg.
Mint írják, az alapvető jogok biztosa és hivatala
Az ombudsmannak fél éve volt arra, hogy demonstrálja függetlenségét a GANHRI előtt. Mint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi, Kozma Ákos egyelőre még a tényt sem tárta a nyilvánosság elé.
„Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése.
- fogalmaztak. | https://nepszava.hu/3158069_leminositettek-a-magyar-ombudsmant | https://web.archive.org/web/20221206144120/https://nepszava.hu/3158069_leminositettek-a-magyar-ombudsmant | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leminositettek-a-magyar-ombudsmant-mert-nem-foglalkozik-megfeleloen-szamos-emberi-jogi-problemaval | Népszava | hungarian-news | 2022-05-24 17:35:00 | [
"Kozma Ákos"
] | [
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala"
] | [] | [
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
54,561 | Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum | Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény. | Orbán-kormány;Városliget;Néprajzi Múzeum;Ötvenhatosok tere;
2022-05-24 09:30:00
Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum
Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény.
A hétvégi bennfenteseknek szóló avatás után hétfőn mindenki előtt megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén lévő egykori parkoló helyén. A tervező szerint az emberi agy jobb és bal felét mintázó, közönséges halandók számára leginkább egy gördeszkapályára vagy két fél domb ölelte völgyre hajazó épület tagadhatatlanul különleges és impozáns. A jobbára a föld alatt kialakított kiállítóterek méretével megegyező nagyságú, 7000 négyzetméteres tetőterasz különleges látogatói élményt kínál.
A nemzetközi építészpályázaton neves építészeket maga mögé utasító Ferencz Marcel által vezetett NAPUR Architect ezúttal nem kényszerült kínos egyszerűsítésekre, mint ahogy a vizes világbajnokságra készült úszóaréna esetében. Az épület a kivitelezés végére is megőrizte eredeti terveken látható formáját és elkészült a látványos, közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítés is. Így aligha csodálkozhatunk, hogy a vezető építész egy Oscar-díjátadót megidéző köszönethalommal hálálkodott a kormánynak, a miniszteri biztosnak, meg a kivitelezőknek. A Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. az eredeti 25,9 milliárd helyett 32,9 milliárdért végezte el a munkát csaknem öt év alatt. A tervezésért 1,9 milliárd forintot fizetett a kormány, míg a hűtést-fűtést szolgáló talajszondák 500 millióba kerültek. Utóbbi fenntartási költségcsökkentő hatására nagyon számít Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt állami tulajdonba kerülő épületeinek üzemeltetését végző Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A múzeumnak nem kell bérleti díjat fizetnie az épület használatáért a vagyonkezelő Városliget Zrt.-nek, sőt a közüzemi díjat, takarítás és az őrzés költségét sem a teljes 40 ezer négyzetméter után fizeti az intézmény. A közüzemi díjakat csak az épületnek a múzeum által kizárólagosan használt 60 százaléka után kell fizetnie – mondta a vezérigazgató, aki szerint a Városliget Zrt. feladata a karbantartás mellett a kertgondozás, a légtechnika működtetése, a gépészet-karbantartás, a hűtés- fűtés biztosítása és a biztonságtechnika működtetése is. A Liget látogatóközpontjára, a gépészeti helyiségekre, a parkolóházra, a folyosókra eső költségeket a szolgáltatótól kapja a múzeum, akárcsak a Szabolcs utcai restaurálási és raktározási központban lévő helyiségeket.
– Az előzetes szakértői becslések alapján az új Néprajzi Múzeum épületének üzemeltetése 1,5 milliárd forintba kerül majd, amelynek tetemes részét nem az energiaszámlák, hanem a humán erőforrás biztosítása viszi el – válaszolta a Népszava kérdésére Gyorgyevics, aki szerint ez megegyezik egy korszerű A kategóriás irodaház működési költségével. A múzeum által használt területre eső részét azért a kulturális intézménynek kell kigazdálkodni, bár kaphatnak hozzá majd állami támogatást.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum igazgatója nem aggódik. Egyelőre igen örül annak, hogy 150 évig tartó vándorlás után végleges otthonra leltek és 250 ezer darabos gyűjteményükkel minden funkciójának ideális tereket biztosító épületbe költözhettek. A teljes épület kevesebb mint ötödét elfoglaló kiállítóterek a föld alatt vannak, mert ott biztonságos, olcsóbb a hűtés, fűtés, illetve a természetes fény sem károsíthatja a kiállítási tárgyakat. A teljes, 7000 négyzetméteres kiállítótérnek egyelőre valamivel kevesebb, mint harmadát, 2000 négyzetmétert sikerült belakniuk – a kerámiatérrel, időszaki kiállítással, ZOOM-mal –, de ez is másfélszerese a korábbi Kossuth téri épületben rendelkezésre álló területnek. Az állandó és az ifjúsági kiállítás jövőre nyílhat meg. „Egy ekkora rókáról hiba lenne egyszerre lehúzni minden bőrt” – tette hozzá Kemecsi.
A kiállítótereken kívül a modern múzeumi követelményeknek megfelelően van itt még korszerű ismeretátadás színtereként működő MÉTA tér, közösségi iroda, konferencia és kutatóterem, könyvtár, mozi, kávézó, ajándékbolt. Ezek működtetése is a múzeum feladata, de erre készülve jelentősen növelték az alkalmazotti létszámot – válaszolta a Népszava kérdésére Kemecsi Lajos, aki évente 300 ezer fizető látogatóra számít. A teljes jegy ára, amit komplex piackutatás alapján lőttek be: 3000 forint. | https://nepszava.hu/3157926_neprajzi-muzeum-liget-projekt-orban-kormany | https://web.archive.org/web/20231121064116/https://nepszava.hu/3157926_neprajzi-muzeum-liget-projekt-orban-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kong-az-uressegtol-de-evi-15-milliardba-kerul-az-uj-neprajzi-muzeum | Népszava | hungarian-news | 2022-05-24 17:52:00 | [] | [
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
54,562 | Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg | Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak. | Budapest;Fővárosi Közgyűlés;Gellért-hegy;BKK;sikló;
2022-05-23 13:45:00
Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg
Ha a főváros nem akarja megépíteni, akkor a kormánnyal szövetkezne a látványos felvonót tervező cég.
Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak.
A cég idén április 22-én adta be a keresetet. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes múlt csütörtökön még nem tudott arról, hogy az erről szóló értesítés megérkezett volna a Városházára, de azt megerősítette: a főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. – amelyben 25 százalékban tulajdonos a fővárosi BKK –, az építkezést nem kezdheti meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A városvezetés a turisztikai hasznosításhoz nem járul hozzá.
A főváros a bemutatott terveket sem tartja elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna és abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra. Kiss Ambrus a januári közgyűlési vita előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó, amely 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Csakhogy az új kormány felszámolja a BFK-t, az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta. A tárcavezető pedig rögtön az elején tisztázta: a projektlistát felül fogják vizsgálni.
Szintén kétséges a városvezetés másik ötlete, miszerint az uniós helyreállítási alapból megvalósítható lenne a beruházás, hiszen a kormány által benyújtott projektlistán nem szerepel a sikló.
– Azon vagyunk, hogy legyen esélye a sikló mostani, beláthatóan rövid időn belüli megvalósulásának – mondta Walton Imre most a Népszavának. Majd hozzátette: „Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat minden törekvésünk ellenére sem lesz konstruktív a beruházás megvalósításában és megbuktatja a tervezett projektet, akkor Budapest igen sokat várhat még a Siklóra.
Sőt, a cégvezető szerint nyugodt szívvel beszélhetünk évtizedekről.
A per akár három évig is húzódhat, de a cég addig sem akar tétlenül várakozni. A perindítást inkább afféle figyelemfelhívásnak szánják, abban bízva, hogy a városvezetés most talán másként látja a helyzetet, mint szerződés felmondásakor. Bíznak a tárgyalásos rendezésben. Walton szerint ez nem csak a cég érdeke, hiszen ez hosszútávon fenntartható megoldást kínál mind a külföldi és belföldi turistaforgalom kiszolgálására, mind a kerületi lakosság közlekedési igényeinek kielégítésére.
A városháza elzárkózása esetén a kormánnyal, illetve a Citadella felújítását végző csapattal próbálnak megegyezni a beruházás befejezéséről. Ahogy a cégvezető fogalmazott:
A Citadella-beruházás Walton szerint igényli ezt az infrastrukturális fejlesztést. A turistabuszok helyzete eddig is tarthatatlan volt, a Citadella új múzeumi funkciója pedig mindenképp növelni fogja a Gellért-hegy látogatottságát, a siklónál hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési alternatíva nem létezik. Persze dönthetnek úgy az érintettek – tette hozzá –, hogy marad minden így, tudomásul veszik a dugót, és épül még pár ezer négyzetméter közlekedő- és parkoló felület a zöld helyett.
A projektcég azt sem érti, hogy közberuházás esetén a főváros honnan tudná a projekt megvalósításához szükséges forrásokat előteremteni. Erre vonatkozóan csak nagyon ködös fővárosi elképzelésekről hallani, miközben nekik kész finanszírozási tervük van. | https://nepszava.hu/3157794_gellert-hegy-siklo-budapest-bkk-walton-beruhazas | https://web.archive.org/web/20230603175202/https://nepszava.hu/3157794_gellert-hegy-siklo-budapest-bkk-walton-beruhazas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perel-a-gellert-hegyi-siklo-beruhazoja-szerinte-a-meg-2009-ben-kotott-szerzodes-nem-szunt-meg | Népszava | hungarian-news | 2022-05-23 17:53:00 | [] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Gellérthegyi Sikló Kft."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"önkormányzat"
] | [] |
54,563 | Őrzés nélkül maradhat a biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak | Kiss Ambrus arra a kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy kormányválasz híján a főváros egyszerűen felhagy az építmény őrzésével és fűtésével, azt válaszolta, hogy jövő évben ez is megtörténhet, minden megoldást az asztalra kell tenni. | Budapest;fenntartás;Pannon Park;Biodóm;
2022-08-26 08:15:00
Őrzés nélkül maradhat a Biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak
Ez utóbbi 2023-ban a mostaninál jóval nagyobb összeget, 1,5-2 milliárdot is elvihet.
– Valódi dilemma, hogy mi legyen a Biodómmal. Gyorsan eljöhet az a pillanat, amikor a városvezetésnek döntenie kell: az idősotthonait, szociális intézményeit fűti vagy egy üres, hasznavehetetlen építményre költ. Utóbbi fenntartása tavaly 625 milliót vitt el a fővárosi költségvetésből, az idén ez már közelíti az egymilliárdot, jövőre pedig az energiaárak függvényében 1,5-2 milliárdba is kerülhet – mondta lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Mint fogalmazott, felmerül a kérdés, hogy a főváros akkor jár-e el felelősen, ha többet költ egy semmilyen jövőképpel nem rendelkező, eddig is állam által finanszírozott beruházásra, mint a most induló 130-160 ezer rászorulót elérő rezsitámogatási programra. Emlékeztetett: a főváros már tavasszal jelezte, hogy átadná a projektet a telekkel együtt az államnak azért, hogy az minél előbb látogatható legyen a nagyközönség számára. A fővárosnak ugyanis könnyen belátható módon nincs pénze a befejezésre, amelynek költségét alaphangon 15-20 milliárdra becsülték.
Karácsony Gergely főpolgármester már korábban kijelentette, hogy bizonyosan félbemarad a Fővárosi Állatkertben álló Biodóm építése, ha a kormány nem vállalja az építkezés befejezését. A kormányzati elvonások miatt a főváros egyedül nem tudja, és nem is akarja megoldani a Biodóm helyzetét.
A főváros ajánlatára azonban se az előző, se az új Orbán-kormány nem válaszolt. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem működik a Tarlós István főpolgármestersége idején megalakított Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa sem. Az erről szóló kormányhatározatot ugyan nem vonták vissza, de az új kormányban egyelőre nincs Budapestért felelős kormánytag, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter feladatköréből ugyanis kivették, Lázár János viszont nem kapta meg. Lázár egyébként levélben jelezte, hogy egyeztetne a budapesti állami vagy közös beruházásokról Karácsony Gergellyel. A főváros a főpolgármester-helyettesi posztot júniusban elfoglaló Bősz Anettre bízta a Biodóm ügyét. Bősz Anettet is próbáltuk elérni, de nem jártunk sikerrel. | https://nepszava.hu/3167350_biodom-pannon-park-fenntartas-budapest | https://web.archive.org/web/20230131200910/https://nepszava.hu/3167350_biodom-pannon-park-fenntartas-budapest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orzes-nelkul-maradhat-a-biodom-a-pannon-parkra-sincs-penze-a-fovarosnak | Népszava | hungarian-news | 2022-08-26 17:56:00 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
54,564 | Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége | Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország. | igazságszolgáltatás;Magyarország;bíróság;Kúria;Fővárosi Törvényszék;
2022-08-22 16:00:00
EU-s milliárdok sorsa a tét, de Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
Szeptember 1-től, azaz jövő csütörtöktől abban a bírói tanácsban dolgozik majd a Fővárosi Ítélőtáblán a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének felesége, Kovács Éva, amelynek tanácselnöke Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének felesége, akinek kinevezése nagy vihart kavart az utóbbi napokban – szúrta ki lapunk az ítélőtábla hatályos ügyelosztási rendjéből.
Kovács Évát egyébként nem csak a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, Tatár-Kis Péterhez fűzik rokoni kapcsolatok, ő egyúttal Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának a testvére.
A múlt héten üzenetváltásokhoz és heves nyilatkozatokhoz vezetett a bírói kinevezések, illetve a „befolyásolási kísérletek” ügye.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) nyilatkozatban utasította vissza a kormánypárti sajtóban megjelent, Vasvári Csaba bírót érintő állításokat. A Fővárosi Törvényszék bíráját, aki egyben az OBT tagja és szóvivője is, azután vette célkeresztjébe a jobboldali sajtó, hogy megjelent a nyilatkozata a The Guardian brit lap vasárnapi kiadásában, a The Observerben. Vasvári Csaba egyebek között azt mondta, hogy ő és kollégái a bíróságokat érintő “külső és belső befolyási kísérleteket is tapasztaltak” az elmúlt években a politikai spektrum minden oldaláról, amelyek közül kiemelte a Fidesz 12 éves kormányzása alatt történteket. A Magyar Nemzet ezután Vasvári „évek óta folytatott kormányellenes agitálásáról” és a „gyurcsányi terrorban” való 2006-os szerepvállalásáról írt. A Fidesz egyik legfőbb ideológusa, Bayer Zsolt pedig a hét végén azt írta: „Vasvári Csaba egy gazember, akinek semmi keresnivalója nincs a bírói pulpituson. Takarítsák el onnan!”
Az OBT nyilatkozata visszautasított „minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen »terror« bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető”. Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye – írta az OBT, hozzátéve, hogy „a bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része”.
Vasvári a brit lapnak „világos belső befolyásolási kísérletként” idézte fel a Völner-Schadl egyik szálát. Emlékezetes, a korrupcióval gyanúsított, előzetes letartóztatásban lévő Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megkereste Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, akinél a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírójának eltávolítását és munkahelyi ellehetetlenítését szorgalmazta. Mindez a 444.hu által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből derült ki. Különösen pikánssá tette az ügyet, hogy Tatár-Kis és Schadl találkozóját Senyei György, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – az alkotmánybíróvá választott Handó Tünde utóda – szervezte meg; Schadl emiatt telefonon és személyesen is beszélt Senyeivel. Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, a jegyzőkönyvek szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnek, hogy az illető bírót nem tudja kirúgni, „azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén". Sem Senyei, sem pedig Tatár-Kis nem tagadta, hogy találkozott Schadl-lel, ám az OBH-elnök minden olyan állítást valótlannak nevezett, amelyek szerint a végrehajtói kar elnöke egy bíró kirúgását igényelte volna, az FT elnöke pedig azt állította, Schadl nem kérte tőle a PKKB bírájának felmentését, s a neki tulajdonított – fent idézett – mondatok sem hangzottak el.
Mindenesetre a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülését követően, idén január 28-án Senyei OBH-elnökként úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el az FT-n a tavalyi évre vonatkozó bejelentések és panaszok, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. A vizsgálat elkészítésének határidejének április 15-ét jelölte meg. Az OBH elnökének tevékenységét ellenőrző OBT nem tartotta elegendőnek ezt a célvizsgálatot, s már február elején sürgette, hogy az OBH elnöke indítson az ügyben fegyelmi vizsgálatot is. Utóbbira nem került sor, az április 15-i határidő leteltével pedig sem az OBH, sem pedig elnöke nem tájékoztatta a nyilvánosságot a célvizsgálat eredményéről.
Vasvári az Observernek utalt az OBH-elnök általi bírókirendelések átláthatatlanságára is. Az OBT már Senyei elődje, Handó Tünde esetében is kifogásolta az OBH elnökének bírói kirendelési, illetve a bírósági vezetői pályázatok elbírási gyakorlatát, sőt – egyebek között – emiatt 2019 májusában indítványozta Handó elmozdítását az Országgyűlésnél, amit a Fidesz-KDNP többség elutasított. Ám 2019 végén a kormánytöbbség Handót alkotmánybíróvá, Senyei Györgyöt pedig OBH-elnökké választotta. Az OBT azóta vizsgálta – és kifogásolta – az új OBH-elnök bírói kirendelési gyakorlatát is, miközben Senyei megtagadta, hogy az OBT tagjai tanulmányozhassák az idevágó dokumentumokat. Az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus azonban nem elsősorban személyi ellentétekből ered. A mindenkori OBH-elnököt a törvény szinte korlátlan hatalommal ruházza fel a bírósági igazgatási, illetve személyzeti jogköreiben, míg az alaptörvény szerint az OBH elnökét ellenőrizni hivatott bírói tanács jogkörei igencsak korlátozottak. Ezt már több szervezet, így a Velencei Bizottság, vagy a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szerve is kifogásolta korábban, legutóbb az Európai Bizottság (EB) július 14-i jogállamisági jelentése tette szóvá.
A jogállamisági jelentés szerint az OBT jogkörei továbbra sem teszik lehetővé, hogy hatékony felügyeletet gyakoroljon az igazgatási jogkörökkel felruházott OBH elnöke felett, és további garanciákra van szükség az OBH elnök esetleges önkényes döntéseivel szemben. Az EB szerint „a hatékony felügyelet hiánya lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke önkényes módon dönthessen a bírák előmeneteléről és jutalmazásáról”. De kifogásolja a bizottsági jelentés a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályozást is, valamint a Kúria ügyelosztási rendjét és kinevezési rendszerét.
Ismert, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettes többszörös, személyre szabott jogalkotással alkotmánybíróból előbb kúriai bíró lett, majd 2021. januári hatállyal a Ház a Kúria elnökévé választotta. Az EB idei jelentése, amely először fogalmazott meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat, azért is fontos, mert az ország több ezer milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek. Ennek ellenére a parlament honlapján fellelhető őszi jogalkotási program tervezetében nem szerepel az idevágó, bíróságokra vonatkozó törvények módosítása. | https://nepszava.hu/3166905_birosag-igazsagszolgaltatas-fuggetlenseg-kovacs-eva-kovacs-helga-mariann-magyarorszag | https://web.archive.org/web/20220823154839/https://nepszava.hu/3166905_birosag-igazsagszolgaltatas-fuggetlenseg-kovacs-eva-kovacs-helga-mariann-magyarorszag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kovacs-zoltan-testvere-ugyanabban-a-biroi-tanacsban-fog-dolgozni-mint-a-kuria-elnokenek-a-felesege | Népszava | hungarian-news | 2022-08-22 18:01:00 | [
"Kovács Éva (bíró)",
"Kovács Helga Mariann",
"Tatár-Kis Péter",
"Varga Zs. András"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] | [] | [
"rokonok",
"bíróság",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,565 | Így formálódik Lázár János birodalma | Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is. | Lázár János;
2022-08-17 19:05:00
Így formálódik Lázár János birodalma
Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is.
– Nagy mentés volt – így konstatálta a Városliget Zrt. kulturális tárca alá való átsorolását lapunk kormányközeli forrása. A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium ugyanis az állami magas építési beruházásokat felügyelő Beruházási Ügynökséget is magában foglaló BMSK mellett minden lényeges kormányzati építtető, illetve projektcéget bekebelezett volna, köztük a múzeumi negyedet megvalósítani hivatott Városliget Zrt-t is.
A tárcához került többek között az autópálya építő Magyar Közút és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, a Fertő tavi beruházó cég, valamint a fővárosi projekteket összefogó Budapest Fejlesztési Központ is. Utóbbit azon melegében át is nevezte Lázár János, majd menesztette a teljes menedzsmentjét. Az új vezetés fő feladata a cég leépítése, de ezt felülírhatja az uniós pénzcsapok megnyílása, ahhoz ugyanis, hogy határidőn belül felhasználhassák a helyreállítási alap forrásait előkészített projektekre lesz szükség, ezek pedig Vitézy Dávid – ma közlekedési államtitkár – egykori cégénél vannak. Uniós támogatásból újulnának meg például a HÉV vonalak, épülne az elővárosi vasút. Más a helyzet a szuperkórházzal, a Galvani híddal és a kulturális beruházásokkal, közük a Liget projekttel. Ezek minden bizonnyal éveket csúsznak. Addig elkészülhetnek a tervek, megszerezhetőek az engedélyek. Az építkezés azonban a válság okán aligha kezdődik el belátható időn belül. Nagy kérdés, hogy 3-4 év múlva is meglesz-e a megvalósításhoz szükséges politikai akarat. Különösen igaz ez a múzeumi negyedre.
Az Orbán-kormány nagy visszatérője, Lázár János régi ellenlábasa a projektnek. 2015-ben még Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt hangoztatta, hogy a Városligetben a parkfunkció megerősítése a legfontosabb és a Baán László-féle elképzelés gyengítésére rögtön be is dobta a „Liget 2” tervet, amely a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti 20 hektáros terület megújítását célozta volna. Finta József építész rögtön rajzolt is hozzá egy tervet dombbal, kisvasúttal, tóval, vízeséssel, pezsgő sétányokkal és kávézókkal. Lázár menesztésével azonban asztalfiókba került ez is. Baán azonban joggal tartott most attól, hogy Lázár minisztériuma nem bánik majd kesztyűs kézzel a Városligetet 99 évre vagyonkezelésbe kapó, jelenleg elsősorban üzemeltetőként működő céggel. Az átlagosan kétszáz főt foglalkoztató, bevételeit javarészt a Dózsa György úti mélygarázsból és a közterület foglalási díjakból, illetve a projekt részeként felépült létesítmények állami támogatásából (az intézmények csak velük szerződhetnek üzemeltetésre) szerző, a projekt megvalósítására eddig 250 milliárd forintot költő társaság baráti kézben tartása kulcsfontosságú volt. A Liget-projekt atyja be is vetett mindent, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója ne az építési tárca legyen. Ezt el is érte, hiszen a céget a kulturális tárca alá sorolták be. Csakhogy a jelenlegi kormányzati szereposztás mellett Lázár nélkül nincs folytatás. „ A Liget-projektnek – mint minden folyamatban lévő és leendő állami beruházásnak – természetesen a Lázár miniszter úr által kidolgozandó kritériumrendszernek és ütemezésnek is meg kell majd felelnie” – ismerte el a HVG-nek adott interjúban. (Baán Lászlót és a Városliget Zrt-t többször is megkerestük az ügyben, de egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.)
Baán, aki mellesleg a Szépművészeti Múzeum igazgatója is, a Néprajzi Múzeum átadásakor még magabiztosan azt mondta a Népszavának: „eldöntött tény, hogy a Liget-projektet befejezzük”. Bár azt nem tagadta, hogy „a gazdasági környezet megjósolhatatlan”. Akkor még abban bízott, hogy az önkormányzati választások után felfüggesztett három beruházás – a Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria, a lebontott Közlekedési Múzeum telkén az Innováció Háza, valamint a park sarkán a Városligeti Színház – négy év alatt befejezhető. Mint hangsúlyozta: mindhárom projekt végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A júniusi kormánydöntés azonban ezekre is vonatkozik, hiszen a kivitelezés még nem kezdődött el, márpedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a meg nem kezdett építkezéseket elhalasztják. Baán bizakodását, miszerint a „Liget-projekt folytatása ott áll az állami beruházási sor élbolyában” erősen megkérdőjelezi, hogy a költségvetési kiigazítás részeként júliusban 14,2 milliárddal csökkentették a Liget Budapest projekt idei támogatását. A kormányzati döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint minden beruházás esetében egyedi döntés születik, teret engedve mindenféle játszmáknak, amelynek játékmestere Lázár János lesz. S ez nem csupán Baánnak, hanem a Karácsony Gergely vezette fővárosnak sem túl jó felállás. | https://nepszava.hu/3166658_igy-formalodik-lazar-janos-birodalma | https://web.archive.org/web/20230130150601/https://nepszava.hu/3166658_igy-formalodik-lazar-janos-birodalma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-formalodik-lazar-janos-birodalma | Népszava | hungarian-news | 2022-08-17 18:12:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium"
] | [] | [
"engedély",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
54,566 | Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó | A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható. | igazságszolgáltatás;Vasvári Csaba;kormánypropaganda;
2022-08-17 13:23:00
Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó
A jelek szerint nincs fék a lejáratás-vonaton.
Most már egy névtelen blogbejegyzésre hivatkozva támad egy független bírót a Magyar Nemzet.
A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.
A hatalom dühét az váltotta ki, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács szóvivője a The Guardian című brit lapnak azt nyilatkozta, a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”.
Az írás úgymond „bírósági forrásai” szerint az Országos Bírói Tanács nyilatkozata érdemi konkrétumokat nem tartalmaz, hangulatkeltésre azonban kiválóan alkalmas.
Ezt követően az iromány egy komplett, a bíró elleni vádiratba csap át:
Vasvári Csabával egyébként korábban lapunk is készített egy interjút. | https://nepszava.hu/3166607_vasvari-csaba-lejaratas-birosagi-fuggetlenseg | https://web.archive.org/web/20220818141156/https://nepszava.hu/3166607_vasvari-csaba-lejaratas-birosagi-fuggetlenseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nevtelen-blogbejegyzesre-hivatkozva-inditott-ujabb-rohamot-vasvari-csaba-biro-ellen-a-kormanyparti-sajto | Népszava | hungarian-news | 2022-08-17 18:15:00 | [] | [] | [] | [
"bíróság",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,567 | Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől | Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza. | Budapest;fővárosi önkormányzat;kezelés;közterületek;einstand;
2022-08-12 13:07:00
Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől
A fővárost érintő korábbi einstand után Karácsony Gergely főpolgármester döbbent csodálattal figyeli, hogy tovább pörög a „Rogán-modell”.
Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.
Ezek közül veszti hatályát az említett másfél tucatnyi közterület szeptembertől.
A többi között még olyan forgalmas utcákat húztak ki a város alól, mint Honvéd utca, az Arany János utca vagy a Nádor utca, a Szemere utca vagy a Hold utca. A rendelet kegyesen meghagyta az Apáczai Csere János utcát a főváros kezelésében, csak átvezették a korábbi Szende Pálról elnevezett utca hatályos, Wekerle Sándor egykori kormányfő nevét viselő közterületet.
Karácsony Gergely Facebook-oldalán az éj leple alatt kijött rendeletről, az újabb einstandról megjegyezte „döbbent csodálattal” figyeli mire van ideje kormánynak. A főpolgármester szerint ugyanis jelenleg „évtizedes csúcson az infláció, a sztratoszférában az élelmiszerárak, milliók szoronganak a hamarosan érkező energiaszámláik miatt, sok-sok ezer családnak okoznak gondot az iskolakezdés költségei, a tanárok sztrájkra készülnek, mert már végképp elegük van, ellátási gondok a benzinkutakon, kisvállalkozók tízezreinek okoznak bizonytalanságot az adóemelések, éppen felélik a jövőt azzal, hogy tarvágásra ítélik az erdőinket, a magyaroknak járó uniós pénz pedig továbbra sem érkezik”.
Budapest vezetője megjegyezte, az Orbán-kormány azzal foglalkozik, hogy éjszakai rendeletben, mindenféle egyeztetés nélkül, a legelemibb tájékoztatási kötelezettséget is mellőzve terek után most utcákat vesz el a fővárostól. – Ezeket aztán odaadja annak az V. kerületnek, amelynek ingatlanhasznosítási gyakorlatát úgy szokták jellemezni: a Rogán-modell – tette hozzá, megjegyezve: | https://nepszava.hu/3166168_budapest-kozterulet-orban-kormany-karacsony-gergely | https://web.archive.org/web/20221129143043/https://nepszava.hu/3166168_budapest-kozterulet-orban-kormany-karacsony-gergely | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beindult-az-orban-kormany-ujabb-17-kozteruletet-vesz-el-budapesttol | Népszava | hungarian-news | 2022-08-12 18:17:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,569 | Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt | Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből. | ipari park;szabálytalanságok;Boldog István;Kunszentmárton;
2022-08-12 11:35:00
Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő szerint a szabálytalanságok miatti büntetés a parlamentből áprilisban távozott fideszes Boldog István öröksége.
Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Az ellenzéki politikus felidézte, hogy már tavaly foglalkozott az üggyel, amely része a parlamentből egyébként idén áprilisban már távozott fideszes politikus, „Boldog István által működtetett hálózat egyik „beruházásának”. amelyekről a Népszava is beszámolt korábban. Boldog István ellen büntetőper zajlik korrupciós bűncselekmények, hivatali vesztegetés miatt.
Hadházy most hiányolta, legalábbis nem tud arról, hogy a „kunszentmártoni fideszes polgármester gyanúsított lenne ebben az ügyben, pedig az önkormányzati cég bízta meg a manipulált közbeszerzés után a Boldog-féle kivitelezőket”. Kunszetmártonnak az államkincstár részben „megkegyelmezett”, mert a kamatokkal együtt csaknem százmilliós tételt hét részletben csak jövő májusig kell megfizetnie.
Tavaly májusban Hadházy Ákos képet is készített a félbehagyott építkezésről, s mint írta már a városvezetés már akkor szabadulni akart a Boldog-örökségtől, ugyanis a polgármester az év januárjában utasította az önkormányzat cégét, hogy mondja fel a szerződést a Boldog-körhöz sorolt Profiter Machine Kft-vel. | https://nepszava.hu/3166160_hadhazy-akos-kunszentmarton-ipari-park-tamogatas-visszafizetes-boldog-istvan | https://web.archive.org/web/20230402021244/https://nepszava.hu/3166160_hadhazy-akos-kunszentmarton-ipari-park-tamogatas-visszafizetes-boldog-istvan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaknem-szazmilliot-fizethet-vissza-az-allamnak-kunszentmarton-az-ipari-parki-projektje-miatt-1 | Népszava | hungarian-news | 2022-08-12 18:20:00 | [] | [
"Kunszentmárton város Önkormányzata",
"Profiter Machine Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kunszentmárton"
] | [
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"ipari park",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,570 | Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna | Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne. | késés;diák;iskolafelújítás;Babócsa;
2022-08-10 14:00:00
Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna, de a tankerület úgy csinál, mintha minden rendben lenne
Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne.
– Olyan ez, mint Déva vára a Kőmíves Kelemenben, sohasem készül el – intett a barcsi buszra váró, középkorú férfi az iskola felé. – Megint leállt a munka, úgy hallottam, a vállalkozót nem fizette ki a tankerület, ezért nemhogy építene, de visszabont. Nézzék meg, még mindig egy torzó az egész, pedig már három éve itt piszmognak. Mondanám, hogy felújítják, de ennyi idő alatt gyufából is fel lehetett volna építeni…
Két hónapja jártunk utoljára a dél-somogyi településen, akkor ponyva borította az iskola kerítését, elrejtve a munkaterületet a kíváncsiskodók szeme elől, így érdemben nem lehetett megmondani, hol tart a felújítás. A rekonstrukció 2019 nyarán kezdődött el, nagy csinnadrattával, s azzal a hangzatos ígérettel, hogy 2020 őszén már visszatérhetnek a diákok a minden szempontból XXI. századi épületbe, amelyet 1,1 milliárd forintért újíttat fel a Kaposvári Tankerület.
A beruházást az APM Construct Kft. nyerte el, de már 2020 év elején látszott, esélye sincs befejeznie a munkát az előírt határidőre. Tavalyelőtt nyáron a cég a koronavírus-járvánnyal magyarázta a csúszást, s halasztást is kapott a tankerülettől. Ám hiába az új időpont, nem haladt a munkával. Így a megrendelő 2020 októberében felmondta a szerződést, majd az ügy a bíróságra került. Az új pályázatot tavaly tavasszal írták ki, az iskola torzója közben ázott-mállott, az építési költségek pedig elszálltak, így a kormány az áprilisi választások előtt újabb 734 milliót biztosított a felújítás befejezésére, vagyis a projekt időközben 66 százalékkal drágult. A tenderen a barcsi HM-Bau Kft. nyert, bruttó 1,21 milliárdért vállalva, hogy idén novemberre megtörténhet a műszaki átadás, Ez azt jelentette volna, hogy a gyerekek két és fél éves csúszással, 2023 januárjában visszatérhettek volna az iskolába. Ugyanis az alsósok osztálytermeit a hajdani gyógyszertárban, a felsősökét a plébánián alakították ki, s akárkit kérdeztünk, mindenki állította, egyik sem alkalmas oktatásra.
Ahogyan belátható időn belül az iskola sem lesz az: a falak ugyan állnak, tető helyett azonban valami kátránypapírféle próbál védeni az elemek ellen. Ráadásul egy helybéli szerint, nemhogy hamarost elkészülne a tető, a vállalkozó az elmúlt napokban éppenséggel kiszerelt vasrészeket a szerkezetből. Indoklásaként állítólag az hangzott el, hogy véletlenül rossz vasat szereltek be. De a héten eltűnt az egyik konténerbódé is az udvarról, ebből a helyiek le is vonták a következtetést: egyértelmű, a vállalkozás nem akar tovább dolgozni, levonul. A babócsaiak szerint azért, mert elszámolási vitája támadt a tankerülettel: a cég állította, elérte a 25 százalékos készültséget, s benyújtotta a számlákat, a tankerület a műszaki ellenőr vizsgálata alapján viszont csak 22 százalékosnak minősítette az állapotot, s nem fizetett.
– Azt hallani, hogy nehéz helyzetbe került a cég – mondta egy jobban értesült helybéli asszony. – És hogy a cégvezető nagyon összeveszett Stickel Péter tankerületi igazgatóval, még a megyére is elment, hogy fizessék ki.
Nem tudni, valóban így van-e, megkeresésünkre ugyanis a HM-Bau ügyvezetője, István András csak annyit válaszolt: miután folyamatban lévő beruházásról van szó, nem adhat érdemi információt. Annyit azonban elárult, hogy folyamatosan egyeztet a tankerülettel a fizetésről és a munka folytatásáról. Arra viszont nem reagált, valóban nehézségekkel küzd-e a vállalkozás.
Mivel már két hete állni látszik az építkezés, bizonyos, hogy a novemberi határidő sem tartható, gyors megegyezéssel és rohammunkával is a legjobb esetben is 2023 január végére, február elejére csúszik a műszaki átadás. Igaz, egy, a terepet ismerő szakértő szerint, ha nincs vita a felek között, akkor sem sikerült volna tartani az eredeti határidőt. Szerinte a legjobb esetben is a következő tanév végére lesz újra használható állapotban az iskola – már, ha legkésőbb szeptemberben folytatódik a munka.
Az ügyben megkerestük a tankerületet is. A következő kérdéseket tettük fel: Mi okozza az elszámolás vitát a kivitelező céggel? Mit tud tenni a tankerület, hogy folytatódjon a beruházás? Mikorra lehet kész az iskola, mikortól költözhetnek vissza a diákok? Nem érzi-e a tankerület vezetése, hogy felelősséggel tartozik a történtekért, hogy három és egynegyed év alatt a felújítás nemhogy nem fejeződött be, hanem még csak 25 százalékos készültségi szint körül áll?
A munkálatokhoz a tankerület közel 274 millió forint előleget biztosított – írták a válaszban. Mint fogalmaztak, a kivitelező jelezte a 25 százalékos készültségi szint elérését, ennek vizsgálata folyamatban van. A tankerületnek nincs olyan információja, hogy a kivitelező módosítani szeretné a szerződésben foglaltakat, így arra készülnek, hogy legkésőbb a 2022-23-as tanév második félévében a babócsai diákok a megszépült, modern iskolaépületben kezdik meg tanulmányaikat. Ennek elősegítésére a tankerület megkezdte a több, mint 100 millió forint értékű taneszközök beszerzését. Az iskolaépület megnyitásáig a tanulók továbbra is az oktatás-nevelés elvárásainak megfelelően kialakított, átalakított épületekben folytatják tanulmányaikat.
Az első osztályba már alig akad beiratkozó, jó, ha tízen voltak az idén. A gyerekszám drasztikusan csökken, az Európai Unió felé azonban 350-500 gyerekes, körzeti iskola a vállalás, vagyis a jövőben még ezzel is el kell majd számolni. Kérdés, lesz-e felelőse a beruházásnak, amellyel indulásakor a helyi kormánypárti képviselő, Szászfalvi László is nagyban kampányolt. Azóta viszont ritkán bukkan fel a településen – még az előző ciklusban a Jobbik országos listájáról mandátumot nyert barcsi honatya, Ander Balázs szólalt fel többször is a parlamentben az iskoláért, láthatóan hiába –, ahogyan a tankerület vezetőjét, Stickel Pétert sem nagyon látni errefelé a helyiek szerint.
Jáger Gábor polgármester – aki 2019-es megválasztásakor megörökölte a projektet, a kezdetekhez nem volt köze – ahogyan korábban, ezúttal is elhárította érdeklődésünket, mondván, az önkormányzatnak nincs semmi befolyása az iskolafelújításra, sőt, tájékoztatást se nagyon kapnak. A falu egyébként többszörösen is megszenvedi a több, mint három éve húzódó procedúrát: nem tudják elkezdeni a 130 milliós óvodarekonstrukciót, ugyanis nincs hová kiköltöztetni a kicsiket. Patikát sem tudtak nyitni, mert a gyógyszertár épületében az alsósok tanulnak éppen. Ki tudja, meddig. | https://nepszava.hu/3165825_babocsa-iskola-felujitas-keses-tankerulet-riport | https://web.archive.org/web/20230603171746/https://nepszava.hu/3165825_babocsa-iskola-felujitas-keses-tankerulet-riport | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mire-elkeszul-az-iskola-nem-lesz-diak-aki-ott-tanulna | Népszava | hungarian-news | 2022-08-10 18:21:00 | [] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)"
] | [
"Babócsa",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,571 | A kormány határozza meg a gáz árát, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég pedig drágábban adhatja | Többet kell fizetnie a gázszolgáltatásért a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltató ügyfeleinek, mint az állami MVM-nél. Az MSZP társelnöke szerint ez érthetetlen, mivel a díjakat a kormány határozza meg. Tóth Bertalan az ügyben feltett írásbeli kérdésére Koncz Zsófia államtitkár nem válaszolt érdemben. Az ellenzéki politikus szerint ez azért is pikáns, mert az államtitkár anyja Mészáros Lőrinc gázszolgáltató cégének az egyik vezetője. A kormány Híradónkkal azt közölte: az Opus Tigázé a leghosszabb hálózat, ezért magasabb a rendszerhasználati díj is. | Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből lett milliárdos üzletember immáron négy éve az ország leggazdagabb embere. Érdekeltségei a gazdaság szinte minden szegmensét lefedik az építőipartól, a pénzügyi szektoron át egészen a közműszolgáltatásokig. Az ő érdekeltségébe tartozik például az észak-magyarországi áramszolgáltató és a gázszolgáltató is.
Utóbbiról, az Opus Tigázról közölte most az MSZP társelnöke, hogy többet kér a szolgáltatásért az egyébként is szegényebb észak-magyarországi régióban, mint például az állami MVM a fővárosban.
„Szolgáltatóként határozta meg a minisztérium ezt az alapdíjat és valóban az állami tulajdonú szolgáltatónál ezt alacsonyabb mértékben határozta meg, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltatónál pedig magasabb összegben” – magyarázta a Híradónak Tóth Bertalan.
A különbség egy átlagos fogyasztó esetén évi nyolcezer forint. Tóth Bertalan szerette volna megtudni, hogy miért fizetnek többet a fogyasztók Mészáros Lőrinc cégének, ezért írásbeli kérdést nyújtott be.
A kormány részéről a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára, Koncz Zsófia válaszolt, de mindössze annyit írt: a kormány folyamatosan figyeli a politikai és gazdasági eseményeket és ez alapján hozza meg a döntéseit. | https://rtl.hu/hirado/2022/08/18/meszaros-lorinc-gaz-dij-dragabb | https://web.archive.org/web/20220831003758/https://rtl.hu/hirado/2022/08/18/meszaros-lorinc-gaz-dij-dragabb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-hatarozza-meg-a-gaz-arat-a-meszaros-lorinc-tulajdonaban-levo-ceg-pedig-dragabban-adhatja | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-08-18 18:21:00 | [
"Koncz Zsófia",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MVM Energia Zrt.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"energia",
"rokonok",
"strómanok",
"klientúra"
] | [] |
54,572 | Megcsapolták Gánt kasszáját, vádat emeltek az önkormányzat korábbi emberei ellen | A botrány két évvel ezelőtti kirobbanása után a fideszes polgármester lemondott, az ügyészség most személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el neveket. | önkormányzat;sikkasztás;vádemelés;Gánt;
2022-08-09 20:16:00
Megcsapolták Gánt kasszáját, vádat emeltek az önkormányzat korábbi emberei ellen
A botrány két évvel ezelőtti kirobbanása után a fideszes polgármester lemondott, az ügyészség most személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el neveket.
Minősített sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember ellen a Bicskei Járási Ügyészség – számolt be a Fejér megyei település önkormányzatánál évek óta zajlott nyomozás eredményéről a 24.hu.
Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor Gánton egy revizor több „sikkasztásgyanús” számlát is talált. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a képviselő-testületi feljelentés alapján nyomozás indult, és időközben a község addigi fideszes polgármestere, Spergelné Rádl Ibolya lemondott, a testület pedig feloszlatta magát.
A Fejér Megyei Ügyészség személyiségi okok miatt nem nyilatkozott a volt polgármester érintettségéről, csak annyit közölt, a három elkövető közül ketten a gánti önkormányzatnál dolgoztak, illetve tisztséget töltöttek be. A vád szerint egyikük 2017 és 2019 között csaknem 14 millió forintos sikkasztást követett el az önkormányzat sérelmére, további 1,7 millió forintot tulajdonított el egy egyesülettől, a másik pedig 2016 és 2019 között házastársa tudtával mintegy 69 millió forintot távolított el öncélúan az önkormányzat számlájáról. A nyomozás befejezéséig egyik tettes sem térítette meg a pénzbeli károkat.
A vád szerinti bűncselekmények elkövetési módjai között szerepelt nagyobb összegű készpénzfelvétel és kifizetés készpénzben, az önkormányzati kasszából szabálytalanul felvett, kiutalt előlegek, jutalmak, prémiumok. A vádhatóság mindhárom vádlottal szemben letöltendő börtönbüntetést kért. | https://nepszava.hu/3165861_gant-onkormanyzat-sikkasztas | https://web.archive.org/web/20221129103516/https://nepszava.hu/3165861_gant-onkormanyzat-sikkasztas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megcsapoltak-gant-kasszajat-vadat-emeltek-az-onkormanyzat-korabbi-emberei-ellen | Népszava | hungarian-news | 2022-08-09 18:24:00 | [] | [
"Gánt Község Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Gánt"
] | [
"sikkasztás",
"önkormányzat"
] | [] |
54,573 | Hivatali visszaéléssel gyanúsítják, kirúgták a pécsi közterület-felügyelet vezetőjét | Az előző városvezetés idején kinevezett Märcz János ártatlannak vallja magát. | Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. A pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahívta pozíciójából Märcz Jánost – írja a Szabad Pécs.
A portál szerint a rendőrség nemrég házkutatást tartott Märcz Jánosnál, aki csütörtökön aláírta felmondását. A Pécsi Közterület-felügyelet vezetője a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt vagy szabálytalanságot. Úgy tudja, feljelentésre indult ellene eljárás, amivel kapcsolatban elutasították a panaszát, a rendőrség pedig valóban meggyanúsította. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként nem illeti meg az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző, fideszes városvezetés nevezte ki 2017 januárjában, de már korábban is közterület-felügyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, a Szabad Pécs szerint korábban nem merült fel visszaéléssel kapcsolatban a neve. A portál úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie.
Információik szerint két különböző ügyről van szó: az egyik szerint Märcz János egy vagy több esetben zöldfelületen való parkolás miatt kiszabott büntetéseket engedett el autósoknak. Erről a közterület-felügyelet vezetője azt mondta, méltányossági kérelemre járt el, és nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést. A gyanúsítás másik része arról szól, hogy Märcz János több kollégájának is rendszeresen megítélt jutalmat, akik abból visszafizettek neki. | https://rtl.hu/belfold/2022/08/19/hivatali-visszaelessel-gyanusitjak-kirugtak-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet | https://web.archive.org/web/20230212055737/https://rtl.hu/belfold/2022/08/19/hivatali-visszaelessel-gyanusitjak-kirugtak-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-visszaelessel-gyanusitjak-kirugtak-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-08-19 18:27:00 | [
"Märcz János"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hivatali visszaélés",
"parkolás"
] | [] |
54,574 | 73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés | Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket. | Balaton;építkezés;strand;apartman;felháborodás;
2022-08-05 15:00:00
73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés
Bár már kétszer elutasították, a győri cég nem tett le a tervről.
– Nem az a kérdés, mire használják majd, hanem, hogy minek épül bármi ide – legyintett egy balatonmáriafürdői ingatlantulajdonos a marcali kormányhivatal építésügyi osztályának képviselőjének. A hivatalnok röviden azt magyarázta el, azért tartanak ismét helyszíni szemlét, mert a zagytéri szabadstrand mellé, közvetlenül a tópartra, a nádas szomszédságába tervezett, helyi szinten hatalmas és tájidegen apartmanház beruházója a két, elutasított engedélykérelem után harmadszor is benyújtotta a szükséges terveket és papírokat a hatósághoz.
Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket.
A területet negyven éve még nádas borította, a környező nyaralók tulajdonosai egy keskeny lejárón át juthattak le egy apró öbölbe. A közeli, 1969-ben épített hajóállomás kőgátja miatt azonban egy bő évtized alatt elmocsarasodott a partszakasz, amelyet feltöltöttek. A tómeder úgy száz méterrel beljebb szorult, s a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során családias szabadstrand alakult ki a 2,5 hektáros területen. Ennek nagyjából ötödét a kilencvenes években az önkormányzat biztosítékként bevitte egy projektbe, ami azonban elbukott, a valamivel több, mint 5000 négyzetméteres területet elvitte az egyik bank, amely később értékesítette. Évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdették, ám a gazdasági válság után nem akadt rá vevő, nemrégiben azonban gazdára talált: helyi forrásaink szerint 250-300 millió forintért.
Az önkormányzat anno megpróbálta elejét venni, hogy valamilyen gigaberuházás valósuljon meg a területen, a rendezési terv és helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter, s csak szálláshelyszolgáltató épületet lehet felhúzni. A Balaton Coast – amely a település központjában is aktív, apartmanházzá alakítják az egykori Hotel Máriát, s mellé, egy egykori minisztériumi üdülő területére is hasonló épületben gondolkodnak – háromszintes, a legmagasabb pontján 12,5 méteres épületet tervez a partra – a beépítési korlát ugyanis átlagérték, vagyis egy nagy, nyitott földszinti terasszal ellensúlyozni lehet az épület átlagnál magasabb szintjeit. Az első két engedélyezési kérelmüket elutasította a marcali építési hatóság, ugyanis kiderült, a cégnél elszámolták magukat, nem vették figyelembe, hogy a teraszok területe is beleszámít az egyes ingatlanrészekbe, s így a lakóingatlanok területe nagyobb lett, mint az üdülőké. Vagyis lakóépületnek számítana a beruházás, ami viszont itt nem engedélyezett. Ezért most, ahogyan a helyszíni szemlén kiderült, csökkentették a szolgálati lakások számát, növelték az apartmanokét, ami miatt új engedélyezési eljárás indult.
– Most kettővel kevesebb szálláshelyre adtak be kérelmet, 25 szolgálati lakásra és 46 apartmanra – tájékoztatta az egybegyűlteket az építési hatóság képviselője. – A beépítési paraméterek, illetve az épületmagasság azonban nem változott.
Aminek megkezdése előtt a Nyugati-övcsatorna melletti utcát és a területre vezető Bárdos sétányt is alkalmassá kellene tenni a nehézjárművek számára, mert jelenleg alkalmatlanok az ilyen forgalomra. A csatornaparti utcát elvileg kétsávossá szélesítenék és komoly alapot kapna, ehhez azonban telekrész-kisajátításokra lenne szükség, amelyeket természetesen bőszen elleneznek az érintett ingatlantulajdonosok. Akik attól is félnek, hogy a terheléstől az út egyszerűen beszakadna a csatornába.
Mindezt azonban csak egymás között, illetve az építési hatóság képviselőjével vitathatták meg, az önkormányzattól ugyanis senki sem érkezett meg a szemlére.
– Mondjuk, legalább rendőrök sincsenek – jegyezte meg az egyik tiltakozó. Arra utalt: a legutóbbi bejáráson ott állt végig a járőrautó a fák alatt.
Az is kiderült, hogy az önkormányzat állásfoglalása szerint a tervezett épület megfelel a településkép védelméről szóló előírásoknak – ezzel kapcsolatban Galácz György polgármester lapunknak már korábban elmondta: behatároltak a lehetőségeik, mivel a projektet magánterületre tervezik, a település csak a helyi rendelkezések betartását követelheti meg. Az engedélyezési eljárásba nem tudnak beleszólni, a településképpel kapcsolatosan sem akadt olyan indok, amire hivatkozva elutasíthatták volna a tervező kérelmét. A helyiek így már csak az építési hatóságban bíznak, s az is kiderült, ha ezt az engedélyt megkapja a beruházó, bíróságon támadják meg a határozatot. | https://nepszava.hu/3165416_balatonmariafurdo-strand-epitkezes-apartman-felhaborodas | https://web.archive.org/web/20230228161422/https://nepszava.hu/3165416_balatonmariafurdo-strand-epitkezes-apartman-felhaborodas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/73-lakasos-apartmanhazat-huznak-fel-a-balatonmariafurdoi-szabadstrand-melle-a-felhaborodas-nagy-a-lehetoseg-keves | Népszava | hungarian-news | 2022-08-05 18:30:00 | [] | [] | [
"Balatonmáriafürdő",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"építőipar",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
54,575 | Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából | Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak. | Jobbik-Konzervatívok;szerződések;pártalapítás;Jakab Péter;
2022-08-04 10:29:00
Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából
Legalábbis pártja némiképp kiegészítette az eddigi értesüléseket.
Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak.
A BRFK a Telexnek megerősítette a feljelentés tényét, s közölték, feljelentéskiegészítést rendeltek el. A lap megkereste a Jobbik sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kapták: „az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes”.
A párt válasza szerint ugyanis Jakab Péter két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. A Jobbik belső szabályzata szerint a volt elnöknek előbb egyeztetnie kellett volna erről a frakció vezetésével, egyedül nem dönthetett volna, mégis ez történt. A párt közlése szerint
Az efféle szerződéseket ugyanis az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, ők intézik a kifizetéseket is a frakciók állami kereteiből, a hivatalnál pedig csak azt ellenőrzik, hogy a dokumentum formailag szabályos-e, illetve rajta van-e a frakcióvezető aláírása.
Miután a frakciótagok értesültek Jakab akciójáról, a már említett módon közbeléptek, így amikor a bukott pártelnök újabb szerződéseket akart intézni körülbelül 83 millió forint értékben, értesült, hogy nincs mögöttük fedezet. Jakab minderre a Telexnek úgy reagált:
Úgy tudni, az így hoppon maradt politikusok között van a korábban „judapestező” Bíró László is, aki 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként kapott ki időközi választáson a fideszes Koncz Zsófiától Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében. Ő a Telexnek reagálva nem is értette, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, mert szerinte nem akart senki pénzt lopni a párttól. Hozzátette, inkább „most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt.”
Mindezen felül Jakab Péter és Molnár Enikő minden jel szerint új párt alapításán munkálkodik. A volt pártelnök posztjaihoz már hetek óta nem használja a Jobbik logóját, helyette „A nép pártján” szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon és egy új Facebook-oldalt is létrehoztak ezen a néven. Emellett országjárásba is kezdett. Az, hogy az új pártra mégis miféle társadalmi igény mutatkozna, nem tudni, mindenesetre Jakab a Telexnek korábban egyebek között azt mondta: „az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van.”
Kilépési szándékát eddig ugyanakkor nem jelezte a párt felé, a Jobbik pedig közölte: „mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban”. | https://nepszava.hu/3165354_jakab-peter-jobbik-szerzodesek-103-millio | https://web.archive.org/web/20230130022425/https://nepszava.hu/3165354_jakab-peter-jobbik-szerzodesek-103-millio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megiscsak-sikerulhetett-jakab-peternek-eltuntetnie-103-milliot-a-jobbik-partkasszajabol | Népszava | hungarian-news | 2022-08-04 18:34:00 | [
"Jakab Péter"
] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
54,576 | Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar | Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból. | Orbán-kormány;Fertő tó;beruházás;Lázár János;leállítás;
2022-08-02 06:15:00
Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar
Újraterveznék a fertőrákosi öbölbe tervezett, de nemrégiben pénz híján leállított állami turisztikai óriásberuházást – értesült lapunk.
Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.
Érdeklődésünkre a tárcától, illetve a beruházást menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.-től is pontosan ugyanazt a választ küldték el, miszerint „Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rezsicsökkentés megvédése (a válasz még a rezsiemelés előtt futott be – a szerk.) és a honvédelmi célok teljesítése érdekbe, a még el nem kezdődött kivitelezésű állami beruházások felfüggesztésre kerülnek.” Megerősítették, a Fertő Part magasépítészeti munkálatai ebbe a körbe tartoznak, „amíg a jelenleg is kivitelezés alatt álló mélyépítési munkák befejeződnek, úgy a beruházás további részei, részben a tervek felülvizsgálata miatt is, határozatlan időre, felfüggesztésre, majd felülvizsgálatra kerülnek.”
A napokban Farkas Ciprián soproni fideszes polgármesternek is hasonlóan dodonai válasszal kellett beérnie. Mint azt a Mérce megírta, a polgármester a tárcánál tudakolta, hogy mi lesz a tóra 2015 óta tervezett óriásberuházással, mire válaszában Lázár az ilyenkor szokásosnak mondható szóvirágok mellett – a levél így kezdődött: „Magyarország kormánya hűséges a hűség városához” – csak annyit közölt, a kormány nem állt el a beruházástól, ám „elhalasztja, átütemezi” annak végrehajtását.
Akárhogy is, a Fertő tavi beruházás az egykor beharangozott turisztikai sikertörténet helyett inkább a hivatalból nagyot álmodni merő NER állatorvosi lova lett. Helyi legendák szerint a Fertő tóban rejlő turisztikai potenciált a miniszterelnök egyik rokona látta meg egy vitorlás kiránduláson. Ezt követően 2015-ben Orbán Viktor és a soproni polgármester együtt jelentette be az akkor még csak pár milliárdosra tervezett fertőrákosi beruházást. Rövidesen beindult az ötletelés és lavinaszerűen dagadni kezdett az állami beruházás. Végül az egykori, ütött-kopottas kis strand, pici hajó- és vitorláskikötő helyére óriás turisztikai monstrumot álmodott az Orbán-kormány százfős, négycsillagos szállodákkal, uszodákkal, bungalókkal, óriásparkolókkal nyolcszáz hajót befogadni képes óriáskikötőkkel és persze temérdek betonnal és térkővel.
Sőt, ahogy csökkent a vízszint – mostanra a Fertőrákosi mérőponton immáron két centis víz lötyög a mederben szeles időben – úgy nőtt az állami pénzégetési kedv: az év elejére a projekt már 45 milliárdosra hízott.
Ebből a mélyépítési munkálatokra az állam már elhasznált 9,3 milliárd forintot – természetesen a Mészáros Lőrinchez kötődő építőcég kapta a megbízást. Ezt követte volna a magasépítés a tervbe vett szállodák, apartmanok és sportcentrumok felhúzása, amit 35,7 milliárd forintra taksált még az év elején kormány, ám nemrégiben pénzhiányra hivatkozva a kormány felfüggesztette a közbeszerzést.
Egyelőre nem tudni, hogy a turistaparadicsom tervének a jegelése után mi lesz a sorsa a Mosoni Duna megcsapolását célzó csatornaépítésnek amelyet a változatosság kedvéért Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása nyert el 3,8 milliárd forintért. (Mészáros Lőrinc egyébként a térségben gazdálkodó Lajta-Hanság Zrt. tulajdonosa, így közvetlen érdeke a terület öntözése.)
A csatornaépítés egyik célja, hogy a Duna vizével emeljék a Fertő tó vízszintjét részint közvetlenül, részint pedig úgy, hogy ebből a vízből juttatnának a burgenlandi osztrák gazdáknak akik így nem a tó vizéből locsolnák a földjeiket. Környezetvédői aggályok szerint ez agyrém, mivel a Duna vizének az összetétele tökéletesen eltérő a 80 százalékban lágy, csapadékvízből álló Fertő tóétól, azaz hamar még nagyobb ökológiai katasztrófa lenne abból, ha a Mosoni Duna vizét juttatnák a tóba. Ráadásul közben a Duna vízszintje is vészesen alacsony ami a szigetközi ártéri erdő-rengeteget is veszélyezteti.
Bár a munkagépek egyelőre elcsendesedtek Fertő parton, ám a mostanra a Mészáros-cég óriási, mintegy 60 hektárnyi területen feltöltötte az egykori vizes élőhelyeket, illetve letarolta a nádast. Az állami beruházó pedig papíron jogszerűen ám súlyosan sérelmes módon kiszorította a Fertő tó partjáról a hatvanas években épült, ikonikus cölöpházak tulajdonosait, a házakat pedig a zömében osztrák tulajok költségén elbontották. Farkas Ciprián levele is tükrözi, hogy Sopronban még a fideszesek között is komoly megütközést keltett nagyberuházás mégsem jön létre.
Annál is inkább, mivel a mostani kormánydöntéssel csak az tűnik biztosnak, hogy a soproniak újabb hosszú évekig nem fürödhetnek a tavukban. A tó egyetlen, magyar oldalán lévő strandját immáron 2019 eleje óta zárva tartják az építkezés miatt és úgy fest, hogy még jó darabig Ausztriába kell átmenni a soproniaknak ha fürödni szeretnének a tavukban, persze euróért.
A Fertő tó ügyében rendszeresen akciózó és pereskedő Greenpeace szakértője, Rodics Katalin szerint a leghelyesebb és a leginkább fenntartható ebben a helyzetben az lenne, ha az eredeti, 2015-ös elképzelések szellemében korszerűsítenék a régi kis kikötő területét, illetve a területen valamiféle „szelíd ökoturizmus” is elképzelhető. Egy, a terület lehetőségeihez szabott, szerényebb beruházás win-win szituáció lehetne, mivel a helyiek is végre újra fürödhetnének a tavukban, a környékbeli turisztikai vállalkozások sem mennének tönkre, ahogy a tópartra, a nemzeti parki nádas közepébe megálmodott négycsillagos óriásszálloda garantáltan lenullázta volna a környék életét és persze az állam is pénzt spórolhatna. Az egyetlen fontos szempont, hogy valamilyen módon helyreállítsák az elpusztított területen a természetes állapotokat. | https://nepszava.hu/3165078_ferto-to-turizmus-beruhazas-leallitas-45-milliard-orbankormany | https://web.archive.org/web/20230402030018/https://nepszava.hu/3165078_ferto-to-turizmus-beruhazas-leallitas-45-milliard-orbankormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ferto-to-valami-nincs-rendben-a-45-milliard-forintos-oriasberuhazassal-lazar-janos-tarcaja-uj-terveket-akar | Népszava | hungarian-news | 2022-08-02 18:37:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"környezetkárosítás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
54,577 | Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás | A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda. | alap;magántőke;Rogán Antal;sztráda;Mészáros Lőrinc;koncesszió;Szíjj László;
2022-05-06 20:33:00
Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás, de az még kérdés, hogy az Orbán-kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az EU-s jogszabályoknak
A kormányfő barátja és a külügyminisztert luxushajóztató Szíjj László érdekeltségei tarthatják karban és építhetik egy emberöltőn át a magyar autópályákat.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda.
Az eredményt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke jelentette be egy pénteki sajtótájékoztatón, amire lapunk nem kapott meghívást, és utólag sem válaszoltak az írásban feltett idevágó kérdéseinkre. A nyertes konzorcium mögött lévő újabb magántőkealapok Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségeihez kötődnek.
A sztrádakoncessziót a Rogán Antal vezette minisztérium tavaly nyáron hirdette meg azzal a céllal, hogy az autópályák fenntartást és építését ne állami, hanem magáncégek koordinálják. Rogán Antal egy éve azzal érvelt az ügylet mellett, hogy a következő években 538 kilométernyi autópályát akarnak felújítani és 272 kilométer építeni, ám szavai szerint erre nincs pénze az államnak. (Csak tavaly 5000 milliárd forintnyi államháztartási hiány csinált az Orbán-kormány más kiadásokból, míg idén az első-két hónapban mintegy 2000 milliárd forint értékben osztogatott támogatásokat: csak ez utóbbi a tételből 400-500 kilométernyi új autópálya lenne építhető egy olyan országban, ahol valódi versenyben osztják el a megrendeléseket.)
A kabinet a 35 éves koncesszió mellett döntött, mert ezen fejlesztések finanszírozása a koncesszió nyertesének, a koncesszornak lesz a feladata és kockázata. A konstrukció egyetlen előnye, hogy így az autópálya-építések költségei nem növelik az államadósságot, hisz egy magáncég vesz fel rá pénzt. Ám a magáncéget a piac drágában finanszírozza, mint a államot, és miután a bankoknak és koncesszornak is szüksége van nyereségre, végső soron az egész ügylet drágább lesz az adófizetőknek, mintha a sztrádaépítés és fenntartás maradt volna állami tulajdonban, és hatékony verseny folyna az építők között. Ez idehaza nem így van, és várható jövedelmek miatt már a kiíráskor sejthető volt, hogy a koncesszió nyertese csak NER-milliárdos lehet.
A magyar állam a nyertes koncesszornak éves díjat fog fizetni, ennek jelenértéke kilométereként és évente 95 millió forint. Ez csak a jelenlegi
Ebből az évi 158 milliárd forintból kell jelenlegi hálózatot karbantartania és az elhatározott felújításokat, fejlesztéseket elvégeznie a Mészáros- és Szíjj-féle magántőkelapoknak. Ehhez a tervek szerint a magántőkealapok megkapják a sztrádát eddig karbantartó állami cégek eszközeit és munkatársait. Nem kapják meg viszont az M5-ös és M6-os sztráda fenntartási jogait, azok ugyanis még nincsenek a magyar állam tulajdonában, lévén azok is koncessziós autópályák. Az Orbán-kormány most arra tesz kísérletet, hogy a M5 és M6 tulajdonosait kivásárolja, vagy ha ez nem megy, akkor kivárják a koncesszióból hátralévő éveket, és csak ezt követően adják át az útkaparói feladatokat a magántőke-alapoknak.
– kommentálta a Nemzeti Koncessziós Iroda döntését Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. – A nyertesek személye annyiban is érdekes, hogy a magántőkealapok pénzügyi befektetők, vagyis nincsenek eszközeik, gépeik a munka elvégzésére – tette hozzá.
Valóban nem volt nagy verseny, hisz a kétkörös koncessziós eljárás első válogatójába három pályázó jutott be: a későbbi nyertes a a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta). A másik pályázó a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű cég, tavalyi árbevétele 26 milliárd forint volt. Már a cég árbevétele alapján is érthetetlen, hogy a cég mit keresett az eljárásban, azon kívül, hogy a verseny látszatát erősítette.
A harmadik aspiráns az egyetlen komolyan vehető szakmai befektető az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux) volt. Elsőként az osztrák konzorcium kiesett egy osztrák versenyjogi döntés miatt, így
Rogán Antal a pénteki tájékoztatón sajtótudósítások szerint elmondta, a 35 éves koncesszióval jogilag minden a legnagyobb rendben van, az ellen még az Európai Uniós sem emelhet kifogást, már csak azért sem mert nincs az ügyletben uniós pénzmozgás.
– Uniós pénzek valóban nem érkeznek magyar sztrádák építésére, de ettől függetlenül az Európai Bizottság élénk figyelemmel kíséri a magyar sztrádakoncessziót - mondta Nagy Gabriella. Tudomásuk szerint a Bizottság a szerződés aláírására vár, pontosabban annak nyilvánosságra hozatalára. Ugyanis az abban szereplő megoldástól függ, hogy a magyar kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az uniós jogszabályoknak, illetve az unió koncessziós irányelvének. Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy akkor beszélhetünk koncesszióról, ha a működtetés kockázatát a koncesszor állja. Egy autópálya esetében ez azt jelenti, hogy a díjszedést is a koncesszornak kellene végeznie.
Az előzetes információk alapján azonban az állam magánál tartaná ezt a feladatot, ez esetben viszont nem biztos, hogy érvényes koncessziós konstrukcióról van szó.
Az ilyen eljárások nem rövidek, de az a két év, ameddig elhúzódhat, sokkal rövidebb, mint a 35 éves koncesszió maga – fogalmazott a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. | https://nepszava.hu/3156097_sztradakoncesszio-orban-kormany-meszaros-szijj-ner | https://web.archive.org/web/20221203133829/https://nepszava.hu/3156097_sztradakoncesszio-orban-kormany-meszaros-szijj-ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztradakoncesszio-nincs-benne-unios-penzmozgas | Népszava | hungarian-news | 2022-05-06 18:43:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Themis Magántőkealap"
] | [] | [
"útépítés",
"koncesszió",
"tőkealap"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,578 | Szép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusai | Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet. | Transparency International;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2022-05-30 14:13:00
Szép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusai
Igaz, egyesével ki kell perelni tőlük, de azt is megtudhatjuk hamarosan, miért jutott másfél milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés Felcsútra.
Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet.
Mint írják, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Hunguest Hotels a Covid-járvány kitörését követően bezárta a szállodáinak nagy részét, és annak ellenére bocsátotta el a munkavállalóinak mintegy felét, hogy 17 milliárdos állami dotációban részesült egyebek mellett a munkahelyek megtartása érdekében.
A Hírklikk megpróbálta feltárni az ügylet hátterét, és miután az sem az MTÜ, sem a cég alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt. nem volt hajlandó válaszolni a portál kérdéseire, az internetes újság a Transparency International Magyarországgal közösen bírósághoz fordult a kért információk nyilvánosságra hozataláért. Az alperes az eljárás során az ellene indított adatkérési ügyeket követő bírósági perekhez hasonló érveléshez folyamodott: szerintük az általunk kikért információk nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene, és különben is, minden szükséges adat eleve megtalálható a honlapjukon.
A bíróság azonban mind az első-, mind a másodfokú ítéletében ezzel ellentétesen vélekedett, és arra kötelezte az állami céget, hogy adja át szervezetünknek az általunk kért adatokat. Ha ez teljesül, abban az esetben választ kaphatunk azokra a kérdéseinkre, miszerint kik döntöttek a Mészáros tulajdonolta Hunguest Hotels Zrt-nek juttatott 17 milliárdos támogatásról, a cég milyen pályázatot adott be az MTÜ-höz, és pontosan milyen feltételekkel írták alá a felek a támogatási szerződést.
A Transparency International Magyarország egy másik, szintén jogerős ítélettel végződő perben elérte, hogy a Kisfaludy2030 Zrt.-nek ki kelljen adnia a Laposa Bence két cégének összesen bő 140 millió forintos állami támogatás odaítélését megalapozó dokumentumokat. A borász, aki a támogatások odaítélésével egy időben az MTÜ tanácsadója is volt, az ügy kipattanását követően lemondott az általa vezetett Balatoni Kör elnöki tisztségéről.
A TI Magyarország arra volt kíváncsi ebben az ügyben, hogy a borász honnan értesülhetett a támogatás lehetőségéről, ezért az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdezték, hogy kiírt-e pályázatot, vagy közzétett-e egyáltalán bármilyen felhívást vagy kiírást a támogatások elosztásáról, valamint Laposa Bence milyen pályázati anyagokat nyújtott be a közpénzek elnyerésére. „Az ügyben született jogerős ítéletnek hála várhatóan hamarosan érdemi választ kapunk a kérdéseinkre” – írta a TI Magyarország.
Egy további, a TI Magyarország által indított per is folyamatban van a Kisfaludy2030 Zrt.-vel szemben. Az állami cég az általa egyedileg megítélt támogatásokon keresztül másfél milliárd forintot juttatott Felcsútnak, hogy a település önkormányzata a turisztikai célra megítélt pénzből éttermet, látványteraszt és gyalogoshídat építsen a kormányfő szülőfalujában. | https://nepszava.hu/3158670_magyarturisztikai-ugynokseg-kozerdeku-adat-penzosztas | https://web.archive.org/web/20220609123614/https://nepszava.hu/3158670_magyarturisztikai-ugynokseg-kozerdeku-adat-penzosztas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szep-lassan-feltarulnak-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-rejtett-penzosztasi-mechanizmusai | Népszava | hungarian-news | 2022-05-30 18:48:00 | [
"Laposa Bence"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"adatigénylés"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
54,579 | Orbán Ráhel barátnője lett a turisztikai ügynökség vezérigazgató-helyettese | A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg | A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg
Zsófi feladata, hogy vendégeket hozzon, Ivett dolga a szakmai terület irányítása lesz.
Konkrétabban: Bődi felügyeli a turizmusszakmai igazgatóságot, benne a termékfejlesztést, a minősítéseket, a vendéglátást, a Tourinfom-koordinációt, továbbá a turisztikai üzletfejlesztés szakterületet. Jakab Zsófiához tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások.
Bődi Ivett közel húsz éve dolgozik a szállodaiparban, 2021-ben érkezett az MTÜ-höz, ahol eddig a szálláshely és vendéglátás igazgatóságot vezette programigazgatóként.
Jakab Zsófia öt évvel ezelőtt került a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, amikor felkérték a divatipari stratégia megalkotására. Az elmúlt négy évben a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozott, ezt a pozícióját vezérigazgató-helyettesi kinevezése mellett is megtartja. | https://24.hu/belfold/2022/05/29/jakab-zsofia-mtu-vezerigazgato-helyettes-orban-rahel/ | https://web.archive.org/web/20231220110441/https://24.hu/belfold/2022/05/29/jakab-zsofia-mtu-vezerigazgato-helyettes-orban-rahel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-baratnoje-lett-a-turisztikai-ugynokseg-vezerigazgato-helyettese | 24.hu | hungarian-news | 2022-05-29 18:50:00 | [
"Bata-Jakab Zsófia"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
54,580 | Transparency International: Az ellenzék létrehozta a saját CÖF-jét, hogy megkerülje a kampányköltési előírásokat | A civil szervezet jogi igazgatója szerint a Márki-Zay Péter vezette ellenzék rákapott a Fidesz kampányfinanszírozási módszerére, ami nem jó, viszont közvetlenül nem jelenti azt, hogy törvénytelenség történt. | Az ellenzék létrehozta a saját CÖF-jét, hogy megkerülje a kampányköltési előírások egy részét, mondta az RTL Híradónak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalma a választások után kapott amerikai pénzből fedezett több kampányköltséget.
Szerinte a kampányfinanszírozás egy sok sebből vérző, szürkezónás terület. „Az a jelölőszervezet vagy párt, amelyik maga fogad el külföldi államtól, cégtől, állampolgártól támogatást, törvényellenesen jár el. Ez az előírás nagyon könnyen megkerülhető”, ha nem konkrétan a párt veszi fel a pénzt, hanem egy kísérő szervezet, akkor az legális.
A CÖF-jelenségre nincsen tiltó szabály
Már korábban is meg lehetett figyelni, hogy a Fidesz több választási tevékenységet a CÖF-nek szervezett ki, rájuk pedig nem érvényesek a finanszírozási szabályok. Az ellenzék most csak arra jött rá, hogy ők maguk is meg tudják kerülni a szabályokat, így létrehozták a „maguk CÖF-jét”.
Ez nem utal közvetlen törvénytelenségre
a szakértő szerint. „Viszont be kell látnunk, hogy ahogy a CÖF-jelenség, úgy az ellenzéki oldalról sem fogható meg a kampánykiszervezés”, és ez nem jó. Emlékeztetett, hogy az ellenzék korábban is túlköltekezett a kampányok során, a Fidesz pedig náluk többszörösen is túlment az 1200 milliós költési limiten. Szerinte „okos” számlázgatásokkal könnyedén felül lehet írni a kampányfinanszírozás szabályait, és a hatóságok korábban többször „szándékosan nem vették észre” a túlköltéseket.
Mi is beszámoltunk róla: Márk-Zay Péter elmondása szerint több százmillió forintos támogatást kapott az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az áprilisi országgyűlési választás után hónapokkal az Egyesült Államokból, és ebből fizették ki „a kampány utolsó számláit”. | https://rtl.hu/belfold/2022/08/28/transparency-international-marki-zay-peter-finanszirozas-cof | https://web.archive.org/web/20221003213557/https://rtl.hu/belfold/2022/08/28/transparency-international-marki-zay-peter-finanszirozas-cof | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-international-az-ellenzek-letrehozta-a-sajat-cof-jet-hogy-megkerulje-a-kampanykoltesi-eloirasokat | Rtl.hu | hungarian-news | 2022-08-28 18:42:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
54,581 | Szárnyal Habony Árpád londoni cége, már 567 millió forintos vagyont birtokol | Jóval több, mint egymillió fontos vagyont halmozott már fel londoni székhelyű cégében Habony Árpád, a titokzatos politikai tanácsadó, aki nemrég utolsó magyarországi gazdasági érdekeltségét is felszámolta. A néhai Arthur J. Finkelsteinnel közösen alapított cég már csak Habonynak termeli a profitot. | Miközben nemrég utolsó, sikertelen magyar céges érdekeltségét is felszámolta, a határon túl nyerő szériában van Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadó, akit azért hivatalosan meghívtak májusban a Parlamentbe Orbán Viktor kormányfő, majd miniszterei eskütételére is. Habonynak egy ismert külföldi cége van, a londoni székhelyű Danube Business Consulting. A tanácsadó vállalkozás 2021-es éves mérlege már elérhető a brit kormányzati adatbázisban, és e szerint tavaly is igen jó évet zárt vele Habony.
A korábbi évek adataival, beszámolóival összevetve kiderül, hogy a cég készpénzállománya és tőkéje is évek óta jelentősen nő: tavaly év végén a saját tőke meghaladta az 1,234 millió fontot, ami mostani, 460 forintos fontárfolyamon számolva több, mint 567 millió forint. Ráadásul ez nagyrészt mozdítható vagyon, mivel ebből az alaptőke mindössze 5 ezer font, a többi, mintegy 565 millió forintnyi összeg pedig eredménytartalékba van helyezve.
Az egyedüli tulajdonos Habony azonban az elmúlt években nem vett ki osztalékot a vállalkozásból, utoljára 2016-ban hívott le 100 ezer fontnyi összeget. A cég azóta halmozza fel a pénzt: készpénzben és bankbetétben 2017-ben még csak 227 ezer fontról számolt be az éves jelentés, 2020 végére ez az összeg 313 ezer fontra nőtt, tavaly év végére pedig már 834 ezer fontra duzzadt.
Ahogy arról a hvg.hu írt, az idén április elején megindított végelszámolással a már évek óta semmilyen bevételt nem termelő, Habony utolsó közvetlen magyarországi érdekeltségének számító Színes Tinták Bt. lassan megszűnik, és ezután az 54 éves spindoctornak csak külföldi gazdasági érdekeltsége marad, mint amilyen a még 2015-ben alapított Danube Business Consulting.
A cégnek kezdetben fele-fele részben Habony és az Arthur J. Finkelstein & Associates Inc. nevű vállalkozás volt a tulajdonosa. Utóbbi cég Arthur J. Finkelstein amerikai politikai tanácsadóé volt, ám a negatív kampányairól ismert és hírhedt, a Fidesz mellett 2008 óta többször is dolgozó szakember 2017-es halála után Habony kivásárolta néhai partnere vállalkozását – azóta egyedüli tulajdonos, az ügyvezető pedig változatlanul Lánczi Tamás kormányközeli elemző, a Figyelő volt főszerkesztője. | https://hvg.hu/gazdasag/20220616_Szarnyal_Habony_Arpad_londoni_cege_mar_567_millio_forintos_vagyont_birtokol | https://web.archive.org/web/20220620130123/https://hvg.hu/gazdasag/20220616_Szarnyal_Habony_Arpad_londoni_cege_mar_567_millio_forintos_vagyont_birtokol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szarnyal-habony-arpad-londoni-cege-mar-567-millio-forintos-vagyont-birtokol | HVG | hungarian-news | 2022-06-16 19:40:00 | [
"Habony Árpád"
] | [
"Danube Business Consulting Ltd."
] | [] | [
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
54,582 | Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig | Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését. | hulladék;Orbán-kormány;hulladékgazdálkodás;MOL Nyrt.;koncesszió;
2022-06-04 08:00:00
Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig
A Mol végleges ajánlatot nyújtott be a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások koncessziójára – közölte az olajtársaság.
Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését.
A cég az első évtizedre legalább 50 milliárd forintos beruházást vállal. A koncessziós szerződés első öt évében új, évi legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladékot hasznosító energetikai létesítményt épít. Emellett felvásárolja a települési hulladékszállítást jelenleg „koordináló”, állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, valamint az ország számos térségében tényleges hulladékszállítást végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. nagy részét. Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-helyettese szerint a csoport rendelkezik a feladat ellátásához szükséges emberi és tárgyi feltételekkel. Jelenleg évi 100-120 ezer tonna saját hulladékot kezelnek, használt gumiabroncsból gumibitument gyártanak, illetve használt sütőolajat és műanyagot hasznosítanak újra.
Két éve szivárgott ki, hogy a kormány újból átszabná az igencsak sanyarú helyzetű hazai hulladékágazat rendszerét. 2012-ben először megtiltották, hogy magáncégek végezzék a települési kukaürítést, majd befagyasztották az – amúgy igen nagyarányú különbségeket mutató – lakossági tarifákat, 2013-ban „rezsicsökkentés” címén ezekből egységesen 10 százalékot nyestek, majd 2016-tól az akkor alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-re (NHKV) bízták a díjak beszedését és „igazságos” leosztását a munkát ténylegesen elvégző, zömmel önkormányzati, kisebb részt pedig állami hulladékcégeknek. Ebből rendkívül éles viták származtak, amelyek nyomán például a Gödöllő és térsége ellátását végző Zöld Híd területén a tevékenységet politikától sem mentes viták után a cég eszközeivel 2018 és 2020 között a katasztrófavédelem végezte. Szakértők mindvégig figyelmeztettek, hogy a rezsicsökkentett szinten befagyasztott tarifák, az NHKV mégoly szigorú pénzosztási elvei ellenére, egyszerűen nem elegendők a hulladékszállítás és -feldolgozás működtetésére.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunknak tavalyelőtt elismerte, hogy a központi költségvetés évi 70-80 milliárdos többletforrást biztosít az NHKV-n keresztül a szemét elszállítására. (Arról ugyanakkor nem tettek említést, hogy az épp az ágazat átalakítása címszavával beszedett, hasonló nagyságrendű termékdíj jó része elvész a központi költségvetésben.) Mivel a „rezsicsökkentett” díjak emelése tabu, a kormány azt ötölte ki, hogy a hazai hulladékkezelés csúcsára egyetlen (magán)-céget állít, amely az előkezelésen keresztül részesül a leválogatott, továbbhasznosítható hulladékok hasznából is. Nem csoda, hogy az elképzelés elsősorban az értékes hulladéktípusokat feldolgozó, piaci cégek körében váltott ki berzenkedést. Olyannyira, hogy az – elrejtve beterjesztett – törvény egy pontját Áder János akkori köztársasági elnök vétója nyomán az Alkotmánybíróság a piaci hulladékfeldolgozók érdekében kissé átíratta. De legalábbis hasonló súlyú kérdéseket vetett fel, hogy mi lesz a jelenleg köztulajdonú hulladékszállítók járművei, feldolgozói, tárolói sorsa. Bár korábban számos önkormányzat, illetve helyhatósági társulás határozottan tiltakozott, az utóbbi idők során sokuk részéről már inkább tárgyalási nyitottságot tapasztaltunk.
Tavaly augusztusban aztán a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda, finoman szólva szintén diszkréten, ugyanakkor 12 munkanapos határidővel, előminősítési pályázatot írt ki. A kiírás szerint a leendő koncesszornak évi mintegy 4-4,8 millió tonna hulladékot kell átvenni, gyűjteni, elszállítani, előkezelni, értékesíteni és kezelésre átadni, ideértve a gyűjtő- és visszaváltási pontok, hulladékudvarok, átrakók és válogatók üzemeltetését, a kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve a szintén 2023 közepétől tervezett visszaváltási díjas rendszerek működtetését. A jelentkezőktől 10 év alatt 50-300 milliárd forintnyi beruházást, illetve 5 év alatt évi 100-400 ezer tonna kapacitású energetikai hasznosítómű létesítését várják. A pályázónak képesnek kellett lennie legalább évi 500 ezer tonna lakossági vagy évi 20 ezer tonna veszélyes hulladék kezelésére vagy ártalmatlanítására vagy elégetésére. Bár e feltételek rugalmasak, a szakma szerint a – saját hulladékának feldolgozásán kívül eddig a tevékenységgel érdemben nem foglalkozó - Mol ezeket érdemben nem teljesíti.
Mindazonáltal sokan úgy vélik, hogy mind az előzetes, mint a mostani, kötelező érvényű pályáztatáson, egyedül az olajcsoport indult.
Bár a kiírás alapján az várható, hogy a Mol a jelenlegi hulladékszállítókat alvállalkozóként vonja be, az eszközök sorsa még kérdéses. A kiírás a Molnak szabad kezet ad abban, hogy kit és milyen díj ellenében bíz meg a tevékenységgel. A kormány a kiszivárgott elképzelések szerint azt várja az új rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételei kukadíjemelés nélkül fedezik a lakossági szolgáltatás veszteségeit. Emellett elvárják, hogy tevékenységük nyomán fokozottan javuljon a hulladékfeldolgozás minősége, csökkenjen a szemét mennyisége és a környezetszennyezés. A kiírás szerint az állam a majdani koncesszor esetleges veszteségeit fedezi, esetleges „extraprofitját” viszont csak több éves átfutás után metszené le. | https://nepszava.hu/3159231_hulladekgazdalkodas-orban-kormany-mol-szemet | https://web.archive.org/web/20230324024859/https://nepszava.hu/3159231_hulladekgazdalkodas-orban-kormany-mol-szemet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-kormany-kudarcos-atszervezesei-utan-a-mol-lehet-a-fokukas-35-evig | Népszava | hungarian-news | 2022-06-04 19:41:00 | [] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
54,583 | A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága | A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné. | felvásárlás;költségvetési hiány;közpénz;államadósság;Vodafone;Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2022-08-22 21:22:00
A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága
A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné.
A Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt., illetve a magyar állam 715 milliárd forintért megvenné a Vodafone Magyarország 100 százalékát - jelentette be hétfőn a tőzsdei cég és a kormány. A nemzetközi távközlési csoport hazai ága tavaly 284 milliárd forintos bevétel mellett nem egész egymilliárdos veszteséget termelt. Az Opten nevű céginformációs szolgáltató adatai szerint az elmúlt években a Vodafone Magyarország átlagosan mintegy 15 milliárd forintos nyereséget termelt. Innen nézve az állam és a 4iG befektetése mintegy 47 év alatt térülne meg. A tőzsdei cég, illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményei szerint a magyar társaságon a 4iG és a magyar állam 51-49 százalékban osztozna. Vagyis, míg a hazai mobilhálózat-üzemeltetőt a NER-közelinek tartott 4iG irányítaná, addig az ügylet közel felét a magyar adófizetők állnák. Az informatikai szolgáltató papírjai mindenesetre hétfőn a tőzsdén 9 százalékkal drágultak.
Az Erste elemzői arra is felhívják a figyelmet,
Az ügylet idén év végéig zárulhat. A 4iG 51 százalékos, míg az állam a Corvinus Zrt.-n keresztül 49 százalékos tulajdonrészt szerez a magyar piac második legnagyobb mobilszolgáltatójában, amely a hazai UPC-leánnyal való összeolvadásnak köszönhetően minden távközlési szolgáltatásban tevékenykedik – derül ki az Erste Bank részvénypiaci elemzésből. Az Erste szerint a pénzügyi mutatók alapján a Vodafone Magyarország értéke nem éri el a 715 milliárdos vételárat.
Nincs jobb helyzetben a Vodafone sem: hitelei 260 milliárdra rúgnak, 5 milliárdos készpénzállomány mellett; a hitelek nagy részét a brit anyavállalat adta. Ezeket a hiteleket idővel meg kell újítani, amihez akár állami segítség is kell. Ha létrejönne az ügylet, a Magyar Telekom erős kihívót kapna a piacon. Bár az elemzők szerint a magas eladósodottság miatt nagy árversenyre nem lehet számítani akkor sem, ha létrejön az üzlet.
Nem csak az meglepő, hogy az eladósodott 4iG vesz egy fél mobilszolgáltatót, hanem az is, hogy a szügyig eladósodott magyar állam kétes megtérülésű vállalatfelvásárlásra pazarolja az adófizetők pénzét. A magyar költségvetés mondhatni "cefet" állapotú:
A magyar társadalom komoly szociális kihívások előtt áll a megszorítások és a rezsiemelés miatt. Eközben az állam nem igyekszik segíteni még a legszegényebbeken sem. A 360 milliárdos fél vételár - a rezsicsökkentési alap mintegy fele.
2010 óta az Orbán-kormány beteljesületlen vágya, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék - magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami részvételt az ügyletben. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaágazatban már teljesült. Most lehetőség mutatkozott arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A 4iG bejelentése nem zavart sok vizet a politikában: a Jobbik közleményben bírálta a tervezett tranzakciót, mondván, a jelenlegi költségvetési-gazdasági helyzetben az adófizetők pénzéből 350 milliárd forintért saját mobilszolgáltatót venni a NER-nek nem csupán pofátlanság, hanem egyenesen bűn. Balassa Péter országgyűlési képviselő pártja nevében tiltakozott a tervezett tranzakció ellen, amelynek szerinte egyedüli oka az lehet, hogy a NER "házi techcégének" kockázatait az adófizetők forintjaiból mérsékeljék. Hadházy Ákos megválasztott képviselő szerint Egy, a 4iG-hez hasonló céggel egy normális államnak egyetlen dolga lenne: le kellene ültetnie az adócsalásért (és feltehetően pénzmosásért) felelős vezetőit. A képviselő már korábban feltárta, hogy egy pénzmosási ügyben érintett lehet a 4iG is, amit az adóhatóság nyomozati anyagai is alátámasztanak. Hadházy szerint, amiként a Fidesz segít a 4iG-nek a Digi, az Antenna Hungária, az MVM Net és a Vodafone megvásárlásában, az elmúlt 12 év egyik legnagyobb botránya. Eme ügyletek mögött nem üzleti megfontolások állnak: a 4iG egy politikailag vezérelt monopóliumot épít, nagyobbrészt állami hitelekből - véli.
Közpénzen hízik az elit
A kormány előszeretettel „nemzetiesít” bizonyos ágazatokat. Ez valahogy mindig úgy sikerül, hogy az adófizetők pénzéből a leginkább NER-nek nevezhető Orbán-közeli elit gazdagszik. Az elképzelések szerint a magyar Vodafone most úgy kerülhet "NER-tulajdonba", hogy a vételár felét az adófizetők állják, de a már kipróbált kormányzati trükk szerint a teljes vállalatirányítás a NER kezébe kerülne. A Jászai Gellért vezette 4iG ugyanis a cég 51 százalékért fizet, de ezzel mégis teljes irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett.
Az Orbán-kormány hasonló módszert alkalmazott a Budapest Bank (BB) "magánosításakor" is. A hitelintézet értékét 200-250 milliárd forintra tették. Ám a kormány meg sem próbált pénzt kérni a társaságért. Azt inkább a Magyar Bankholdingba olvasztották. A Bankholding a Takarékbank, az MKB és a BB alkotta új pénzintézet, amelyben Mészáros Lőrinc többségi tulajdonrésze mellett más NER-közeli üzletemberek is felbukkannak. A Bankholdingban a magyar állam 30,35 százalékos részesedést mondhat magáénak. Ezt közvetlenül ugyanaz a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. jegyzi, amelyen keresztül az állam a Vodafone Magyarországba is beszállna. A Corvinus látszólag a magyar állam egyik "leghatékonyabb" cége: alig hat alkalmazottal birtokolja a Bankholding 30 százalékát, a magyar Erste Bank 15 százalékát, valamint az Union és Aegon biztosítók hazai cégeinek kisebbségét. Azzal, hogy a száz százalékos állami tulajdonban lévő BB a bankholdingba olvadt, a magyar állam mindennemű közpénzbevétel nélkül elvesztette a cég feletti irányítási-ellenőrzési jogokat. A nyertes oldalon megint csak Mészáros Lőrinc állt, aki a Bankholding többségének ellenőrzése mellett egy fillér kifizetése nélkül megszerezte a BB irányítását is. Cserébe a magyar állam a Bankholdingban kapott 30,3 százalékos részesedést. Ez nyereséges működés esetén osztalékbevételt jelent, avagy később el is adhatják a csomagot. Vagyis papíron nem állítható, hogy a magyar államot kifejezett kár érte volna. Ha azonban nem jön össze a nagy bankfúzió, a tulajdonosi viszonyon keresztül a kockázatok egy része megint a magyar adófizetőket sújthatja.
A magyar kormány nem csak a banki és biztosítási piacon növelné a „nemzeti”, vagyis a NER-tulajdont. Korábbi jelzések alapján nem érezheti magát biztonságban sem a kiskereskedelem, sem az építőanyagipar. Ugyanakkor a kiszemelt cégek, ha kiállnak magukért, képesek akár meg is védeni magukat a magyar állam ellenséges felvásárlási kísérleteitől. Ezt történt például a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. esetében. A magyar állam nevében NER-közeli milliárdosok 2020 októberében vételi ajánlatot tettek a reptérüzemeltető kanadai és szingapúri tulajdonosainak. Ezt megelőzően több kormányzati szereplő nyíltan megüzente a külföldi befektetőknek, hogy jobb lenne, ha a repteret hátrahagyva távoznának az országból. 2021 májusában, miután a külföldi részvényesek a kéretlen vételi ajánlatot visszautasították, Palkovics László - akkor még innovációs és technológiai miniszterként - feladatul kapta a reptér államosítását. A múlt év végén azonban az értékes társaság kormányközeli megvétele mégis lekerült a napirendről. Miközben ugyanis a jelenlegi tulajdonosok egyértelművé tették, hogy a reptérüzemeltető nem eladó, az ezermilliárdos nagyságrendű tételre az államkasszában sem mutatkozott fedezet. | https://nepszava.hu/3167034_ner-vodafone-orban-kormany-4ig-meszaros-lorinc-jaszai-gellert | https://web.archive.org/web/20220823172222/https://nepszava.hu/3167034_ner-vodafone-orban-kormany-4ig-meszaros-lorinc-jaszai-gellert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tobb-szaz-milliardos-ar-ugyan-tulzo-a-magyar-vodafone-ert-am-a-koz-penzen-semmi-sem-tul-draga | Népszava | hungarian-news | 2022-08-22 19:47:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"államosítás"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,584 | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz Debrecenben | Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Természetesen Magyarország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász sem maradhatott ki a buliból, mely az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez 16,68 milliárd forint közpénzt kap. | Debrecen;kiemelt beruházás;akkumulátorgyár;
2022-08-18 23:13:00
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár, Mészáros-cég is kap miatta csaknem 17 milliárd forint közpénzt
Magyarország leggazdagabb emberének a cége is részt vesz az üzem áramellátásának kialakításában.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította Orbán Viktor a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakítását – derül ki egy kormányrendeletből, amely csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Az Opus Titász hétfői közleményében tudatta, hogy 26,6 milliárd Ft értékben (ennek felét, 13,3 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatás formájában kapja meg a Széchenyi Terv Plusz keretében) valósít meg komplex villamoshálózati beruházásokat Debrecen és Nyíregyháza környékén.
Mint lapunk beszámolójából kiderül, egy ilyen akkumulátorgyár szakértők szerint legalább annyi vizet fogyaszt, mint amennyit egy népesebb lakótelep, a város ivóvízbázisa pedig a jelenlegi állapotában nem bír el egy ekkora terhelést. Ugyanakkor Papp László polgármester azt állítja, csak hosszú évek alatt lesz kész a közel 9 ezer munkahelyet hozó létesítmény.
Néhány nappal az új beruházás bejelentése után egyébként kiderült, 2025-től a szintén kínai Eve Energy akkumulátorcella-gyártó lehet a BMW Debrecenben készülő elektromos autóinak fő beszállítója. A CATL szintén 2025-től kezdi meg a hengeres akkumulátorok szállítását a BMW-nek. | https://nepszava.hu/3166794_kiemelt-beruhazas-kinai-akkumlatorgyar | https://web.archive.org/web/20220819104417/https://nepszava.hu/3166794_kiemelt-beruhazas-kinai-akkumlatorgyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-beruhazas-lesz-debrecenben | Népszava | hungarian-news | 2022-08-18 19:48:00 | [] | [
"OPUS Titász Áramhálózati Zrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,585 | Itt egy újabb egyajánlatos közbeszerzés: 30 milliárd egy cégnek | Négy évig, legfeljebb nettó 30 milliárd forint keretösszegig a miskolci Referencia Mosodák Zrt. moshatja a büntetés-végrehajtás és más egészségügyi intézmények a textíliáit. Csak ez a cég tett ajánlatot. A miskolci társaság a kormányzati kedvenc takarítócég, a B+N Referencia Zrt. leányvállalata. | A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A kért szolgáltatás körébe tartoznak - egyebek mellett - a következők: mosás, szárítás, mángorlás, vasalás, hajtogatás, varrodai javítás, selejtezésre való előkészítés, szállítás az egészségügyre vonatkozó kórházi higiénét biztosító előírások betartásával. Ide tartozik az ágynemű huzat, lepedő, műtős lepedő, borogató, lyukas kendő, abrosz, továbbá a dolgozói, műtős és betegruházat is.
Az egyes mennyiségek a következők:
mosodai szolgáltatás síktextília esetén 10 400 000 kg/év,
mosodai szolgáltatás ruházat esetén 4 680 000 kg/év,
mosodai szolgáltatás egyéb textília esetén 1 600 000 kg/év.
A nyertessel július 29-én kötött keretmegállapodást az ajánlatkérő.
A Céginfo.hu adatai szerint a nyertes Referencia Mosodák Szolgáltató Zrt. 1993-ban alakult, a jegyzett tőkéje 180 millió forint, egyedüli részvényese 2017 óta B + N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A múlt évet 4 milliárd 286 millió forint nettó árbevétel mellett 162 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. A B + N Referencia cégadatokban látható tulajdonosa jelenleg Kis-Szölgyémi Ferenc. (A takarítócéget 2011-ben a Mundus Invest Zrt. alapította és volt 2015-ig a tulajdonosa, ennek részvényese Fonyó Károly, Simicska Lajos munkatársa volt. A Mundus később Nyerges Zsolthoz és Simicskához került, végül Mészáros Lőrincnél landolt, a cég jelenleg végelszámolás alatt áll.)
A szerződés teljesítésébe a miskolci cég bevonja a BVOP két cégét is, a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-t és a Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft.-t. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mosas-bvop-b-n-referencia-miskolci-referencia-mosodak-buntetes-vegrehajtas.757721.html | https://web.archive.org/web/20220925202927/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mosas-bvop-b-n-referencia-miskolci-referencia-mosodak-buntetes-vegrehajtas.757721.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-egy-ujabb-egyajanlatos-kozbeszerzes-30-milliard-egy-cegnek | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-08-10 19:51:00 | [] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)",
"Referencia Mosodák Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
54,586 | A Valton vezérigazgatójának hostessei kezelik a jegyeket a Magyar Zene Házában is | Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostess-ek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is. | Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostessek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is.
A Napi.hu írt arról korábban, hogy az Apple PS adta a hostesseket a vizes vb-re, de a cég azzal is büszkélkedik, hogy 2015 március óta a Groupama Aréna is állandó partnerük, így az FTC hazai futballmérkőzésein a VIP hostessfeladatokat ők látják el, emellett a beengedésben is a kapuknál is segédkeznek. Az FTC elnöke Kubatov Gábor, aki a Fidesz pártigazgatója.
"Állományunk több mint 3000 főből áll. Elsősorban fiatal, dekoratív hostessekkel és hostokkal dolgozunk, akik rendelkeznek a feladatkör ellátásához szükséges legfontosabb belső tulajdonságokkal: a kiemelkedő kommunikációs készséggel, empátiával, állóképességgel, proaktivitással és türelemmel" - vall magáról a cég.
A Magyar Zene Házában a beosztott munkatársak főbb feladatai a következők:
beléptetés,
a közönség tájékoztatása és irányítása,
jegykezelés,
ültetés,
nézőtéri felügyelet,
VIP szolgáltatások ellátása.
Várhatóan legalább 280 előadás alatt kell majd segíteniük. | https://444.hu/2022/08/29/a-valton-vezerigazgatojanak-hostessei-kezelik-a-jegyeket-a-magyar-zene-hazaban-is | https://web.archive.org/web/20221202065510/https://444.hu/2022/08/29/a-valton-vezerigazgatojanak-hostessei-kezelik-a-jegyeket-a-magyar-zene-hazaban-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-valton-vezerigazgatojanak-hostessei-kezelik-a-jegyeket-a-magyar-zene-hazaban-is | 444 | hungarian-news | 2022-08-29 00:00:00 | [
"Varga Lajos",
"Varga-Szabó Andrea"
] | [
"Apple PS Kft.",
"Magyar Zene Háza Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] | [] |
54,587 | Leszavazták Horváth Csaba vétóját Zuglóban | Horváth Csaba arra hivatkozott, hogy Horváth Zsolt DK-s alpolgármester jelöltje, Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben, és egy évente ötmilliárd forintból gazdálkodó önkormányzati társaságot nem lehet ilyen emberre bízni. A megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen. | Nem kis vihar előzte meg a legnagyobb zuglói önkormányzati cég vezérigazgatói posztjának betöltését. A DK és szövetségese, a Momentum a júliusi testületi ülésről kivonult, miután Horváth Csaba polgármester azzal próbálta megakadályozni a DK által szorgalmazott jelölt megválasztását, hogy levette az ügyet a napirendről. Emiatt újra össze kellett hívni a testületet, amely akkor Bernula Istvánt megválasztotta az önkormányzati cég, a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. élére, méghozzá minősített többséggel. Korábban az önkormányzati céget Hajdu Flórián MSZP-s alpolgármester sógora vezette.
Horváth Csaba szocialista polgármester mindenesetre vétóval élt, így a döntés nem léphetett hatályba. Az önkormányzati törvény ugyan ilyen esetben csupán rövid határidőt biztosít, ám a zuglói polgármester inkább a mulasztásos törvénysértést választotta, emiatt csak az augusztus 29-i testületi ülésen döntöttek a képviselők a vezérigazgató megválasztásáról. A zárt ülésről részletek nem szivárogtak ki, de úgy tudjuk, hogy ugyanazon pártok szavazataival ismételten Bernulára esett a választás.
A polgármester korábbi vétóját közleményben magyarázta. Akkor azt írta: „A zuglói DK vezetője a nyilvánvaló szakmai aggályok ellenére a józan ész racionalitásán túl is ragaszkodik a számára egyedüliként szimpatikus jelölthöz. Ahhoz a személyhez, akit eredetileg pályázat nélkül, tehát a tisztességes szakmai versenyt mellőzve akart kinevezni az egyik legfontosabb zuglói közszolgáltató cég élére.”
Horváth Csaba arra hivatkozott, hogy Horváth Zsolt DK-s alpolgármester jelöltje, Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben, és egy évente ötmilliárd forintból gazdálkodó önkormányzati társaságot nem lehet ilyen emberre bízni. A megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen.
Bernula István korábban a Volán Buszpark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatósági tagja volt, ezt követően a Complex Propertis Zrt.-ben lett tulajdonos, ám üzleti részesedését 2021 júliusában értékesítette. A cégnyilvántartásban nem találtunk a nyertes pályázóról olyan adatot, amely kizárná, hogy önkormányzati cég vezető tisztségviselője legyen. Mint megtudtuk, az állásra egyébként összesen ötvenheten pályáztak, a jelentkezők alkalmasságát pedig külsős céggel mérette fel az önkormányzat. Közülük választotta ki a feladattal megbízott cég az öt jelöltet, és javasolta a képviselő-testületnek.
Várnai László, a Civil Zugló Egyesület önkormányzati képviselője blogján a vezetőkiválasztás kapcsán korábban azt írta, a szocialisták tartanak az „új seprűtől”, hogy kitakarítja a cégből Tóth Csaba volt MSZP-s országgyűlési képviselő, az MSZP helyi elnöke kéttucatnyi politikai eltartottját. Várnai szerint az átvilágítás során számos csontváz kidőlhet a szekrényekből, „haveri szerződések” kerülhetnek elő. A korábbi átvilágítás a jéghegy csúcsát mutatta meg – írta a független képviselő –, de az is húsz–harminc százalékban fölösleges létszámot jelzett a Városgazdálkodási Zrt-nél – jegyezte meg a képviselő. | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220829-leszavaztak-horvath-csaba-vetojat-zugloban | https://web.archive.org/web/20230610042544/https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220829-leszavaztak-horvath-csaba-vetojat-zugloban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leszavaztak-horvath-csaba-vetojat-zugloban | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2022-08-29 21:20:01 | [
"Bernula István"
] | [
"Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,588 | Százmilliót kértek egy miniszter lefizetésére | Három férfit vettek őrizetbe, egyikük azt is állította az átvert vállalkozónak, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon. | csalás bűntette;befolyással üzérkedés;miniszter;Központi Nyomozó Főügyészség;Polt Péter;
2022-08-29 16:32:00
Százmilliót kértek egy miniszter lefizetésére
Három férfit vettek őrizetbe, egyikük azt is állította az átvert vállalkozónak, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Három férfival szemben rendelt el személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést az ügyészség indítványára a bíróság, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van - derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményéből. A további bizonyítékok beszerzése, tettenérés és az elkövetők elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre a Készenléti Rendőrség közreműködésével - írták.
Egy cég üzletrészeinek tulajdonjogát érintően idén év elején alakult ki jogvita. A megalapozott gyanú szerint a három férfi ismerte a vitában érintett feleket és elhatározták, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva pénzt szereznek a cégvezetőktől.
- olvasható a közleményben.
Augusztusban aztán az egyik elkövető bemutatta harmadik társát a vállalkozónak, aki azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Az ügyészségi közlemény szerint a hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó személyeknek nem volt lehetősége a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, de a gyanúsítottak ennek látszatát a vállalkozók előtt folyamatosan fenntartották. Augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól.
Az ügyészség lefoglalta a vesztegetési pénzt, elrendelte a három férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatásáról döntött, míg harmadik társukkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el - írta a vádhatóság. | https://nepszava.hu/3167629_millios-csalas-polt-peter-miniszter-hivatkozas | https://web.archive.org/web/20220830065949/https://nepszava.hu/3167629_millios-csalas-polt-peter-miniszter-hivatkozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliot-kertek-egy-miniszter-lefizetesere | Népszava | hungarian-news | 2022-08-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
54,589 | Mészáros Lőrinc már most kapott az EU-s helyreállítási alapból, pedig a pénz még meg sem érkezett | A pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, de ezek közül csak kevesen kaptak előleget. | uniós pénzek;Mészáros Lőrinc;helyreállítási alap;
2022-08-30 07:22:00
Mészáros Lőrinc már most kapott az EU-s helyreállítási alapból, pedig a pénz még meg sem érkezett
A pályázatok több mint felének bölcsőde- vagy óvodaépítés, illetve fejlesztés a célja, de közülük csak kevesen kaptak előleget.
Az EU-s helyreállítási alap meg nem érkezett meg, a vissza nem térítendő támogatásait előfinanszírozzák a költségvetésből, s már 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen euró brüsszeli támogatást sem utaltak - írja a 24.hu.
A portál azt írja, noha még egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást. A Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy mégnem érkezett pénz. A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előlegkifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak támogatást.
Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok az eszközök, melyeket nagy csinnadrattával fideszes politikusok osztottak ki a választások előtt.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – magyarországi hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
A 24.hu megjegyzi, a pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. | https://nepszava.hu/3167683_meszaros-lorinc-helyreallitasi-alap-elofinanszirozas | https://web.archive.org/web/20220831153936/https://nepszava.hu/3167683_meszaros-lorinc-helyreallitasi-alap-elofinanszirozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-mar-most-kapott-az-eu-s-helyreallitasi-alapbol-pedig-a-penz-meg-meg-sem-erkezett | Népszava | hungarian-news | 2022-08-30 07:22:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"OPUS Titász Áramhálózati Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"pályázat",
"gazdálkodás",
"EU",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,590 | Hivatalos vizsgálat indulhat a baloldal milliárdos amerikai kampánytámogatása miatt | Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá. | Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá.
Márki-Zay Péter a minap egy podcastban ismerte el, hogy amerikai pénzből is finanszírozták a baloldal kampányát a tavaszi országgyűlési választások előtt, amit ráadásul amerikai tanácsadók is irányítottak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Márki-Zayék kijátszották a magyar törvényeket?
Már az idei kampány elején súlyos jogi és pénzügyi aggályokat vetett fel, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mögött nem párt (pártalapítvány), hanem egyesület állt, és az említett fejlemény a fenntartásokat igazolja. Három évtizedes garanciális szabály, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, azaz a Párttörvény 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az a párt, amely az említett rendelkezéseket megsértve fogad el vagyoni hozzájárulást, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani, illetve a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ugyanez a mögöttes jogszabályi védelem az egyesület esetében nincs meg, ugyanakkor
az ügyészség törvényességi felügyeleti hatásköre keretében vizsgálódhat gazdasági-pénzügyi vonatkozásban is.
A pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – köztudottan eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkoznak bizonyos területeken, így ha a politikai baloldal úgy dönt, hogy nem pártot állít a listavezetője mögé – mint ahogy tette azt az áprilisi választásokkal összefüggésben – ezzel pénzügyileg átláthatatlanná, jogilag vitathatóvá, sőt támadhatóvá teszi a kampányát.
A szervezet, amely Márki-Zay bevallása szerint egy alkalommal több százmillió forintot (összességében valószínűleg milliárdos nagyságrendű összeget) utalt a kampányra, ezer szálon kötődik a Soros-birodalomhoz. Vizsgálhatják a hatóságok Márki-Zayék kampányelszámolását annak tükrében, amik most kiderültek?
Kampányfinanszírozás tekintetében – általánosságban – nem az egyesület, hanem a vele az adott kampányban együttműködő pártok szempontjából kell a befolyt pénzeket és azok felhasználását vizsgálni, azaz hogy az érintett egyesület juttatta-e vagyoni előnyhöz a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaiból a vele összefogó, egységesen fellépő pártokat.
Az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe.
Ráadásul 2014 januárjától az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását, így
tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.
A 2017 óta irányadó szabályok alapján pedig, ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár költségvetési támogatást folyósít. A várható konkrét vizsgálatokat illetően, ha a teljes baloldali összefogást tekintjük, akkor hasonló lehet a helyzet, mint négy esztendővel ezelőtt. Az ÁSZ egységes gyakorlatának megfelelően a kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölőszervezetek számára. Ezek, illetve a számvevőszéki törvény előírásainak a betartása teremti meg a kampánypénzek felhasználásának szabályszerűségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A 2022-es kampányra vonatkozó vizsgálat eredményét még természetesen nem ismerhetjük, de a 2018-as választásokon az ellenőrzésre hivatott szervezet kimondta, hogy
a Demokratikus Koalíció és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására.
Ennek keretében például a DK a párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el.
Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálat tárgyát fogja képezni.
Az elszámolás alapján Márki-Zay szerint nagyjából százmillió forint marad a Mindenki Magyarországa Mozgalom számláján, ami, mint fogalmaz: „nem a Mester utcai lakosoktól, meg a mártélyi adományozóktól fog maradni, hanem az amerikaiaktól". Miért választhatta a baloldal ezt a megoldást? Beszélhetünk törvénytelenségről?
A korrupció és a lopás elleni küzdelem élharcosaként megjelenő baloldal valójában szándékosan egy rést nyitott, amelyen számolatlanul folyhatott külföldi pénz a kampányukba.
Ez már nemcsak a választások biztonságát veszélyezteti, de állambiztonsági területeket is érint, hiszen a kampánypénzekkel történő elszámolás a korrupció, valamint a szuverenitást sértő intervenciós kísérletek elleni küzdelem egyik fontos eleme, amely
közvetve azt a cél szolgálja, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül más – külső érdekeket képviselő entitás – ne gyakorolhasson befolyást.
A párttörvény idegen vagy éppen névtelen adományozók kizárására vonatkozó passzusa tehát nem csupán a választások intaktsága, hanem az egész államszervezet működése szempontjából kardinális kérdéseket érint.
Már a kampányban is kérdéseket vetett fel a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport tevékenysége, mely szintén külföldről segítette a baloldalt, és ők álltak a március végi baloldali SMS-botrány mögött. A baloldal mire számíthat a jövőben, ha időről időre mindig kiderül, hogy a törvénytelen utat választották?
Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR), amely 2016. május 24-én lépett hatályba, nem elsősorban az információszabadság jogi kereteit szabályozza, de az azokra való hivatkozás révén magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához való jogot is. Az uniós polgárok közös érdekéből lényegesnek tekinthető adatok megismeréséhez való jog kapcsán lényeges az időszerűség. Az információk egy része az időmúlással aktualitását, értékét veszti, és így már nem, vagy csak kisebb mértékben képes segíteni a közéleti kérdésekben történő véleményformálást. Ezért is döbbenetes, hogy Hódmezővásárhely első embere hónapokkal a választás után hozta nyilvánosságra a külföldi forrásokra vonatkozó – egyébként jelenleg még homályos és elnagyolt – információit.
A politikai kampányok és választások befolyásolására irányuló kísérletek vonatkozásában a szigorú jogszabályi háttér azért fontos, hogy az ilyen típusú törvények végső soron valóban átláthatóságra kényszerítsenek olyan szervezeteket, amelyek országos vagy önkormányzati társadalmi befolyáson keresztül külföldi érdekcsoportok érdekeit, nem pedig közösségi célokat kívánnak érvényesíteni egy ország, egy nemzetállam közéletében.
És ami legalább ennyire aggasztó: az Állami Számvevőszék a 2018-as országgyűlési választások kapcsán több esetben megállapította, hogy
a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.
A kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében az átláthatóság és elszámoltathatóság sem valósult meg minden esetben, az említett hiányosságok pedig arra mutatnak, hogy
a 2022-es választásokon a baloldal egy meghatározó része hű maradt korábbi korrupciós gyakorlatához. | https://www.origo.hu/itthon/2022/08/lomnici-interju | https://web.archive.org/web/20220930182054/https://www.origo.hu/itthon/20220829-lomnici-interju.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatalos-vizsgalat-indulhat-a-baloldal-milliardos-amerikai-kampanytamogatasa-miatt | Origo | hungarian-news | 2022-08-29 00:00:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Jobbik",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
54,591 | Hadházy szerint az ITM óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért | A Palkovics László által vezetett minisztérium és a Századvég közötti szerződésekről írt Facebook-oldalán Hadházy Ákos. | A Palkovics László által vezetett minisztérium és a Századvég közötti szerződésekről írt Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
Bejegyzése szerint:
„A meteorológusokat kirúgó Palkovics László minisztériuma ÓRÁNKÉNT bruttó 50 ezer (!) forintot fizet a Századvég tanácsaiért. Csak 2021-ben TÍZEZER ÓRÁNYI (!) TANÁCSADÁSÉRT fizettek ki a Századvég Alapítványnak, összesen bruttó félmilliárd(!) forint értékben. EZEN FELÜL évente 16 stratégiai TANULMÁNYT rendeltek, EGYENKÉNT nettó 51 millió forintért.”
A politikus arról is írt, hogy a 16 - iparági szakértők szerint 50-100 százalékkal túlárazott - stratégiai tanulmányt különösen ijesztőnek tartja, ez szerinte azt jelenti, hogy a Fidesz: | https://444.hu/2022/08/30/hadhazy-szerint-az-itm-orankent-brutto-50-ezer-forintot-fizet-a-szazadveg-tanacsaiert | https://web.archive.org/web/20230606120948/https://444.hu/2022/08/30/hadhazy-szerint-az-itm-orankent-brutto-50-ezer-forintot-fizet-a-szazadveg-tanacsaiert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-szerint-az-itm-orankent-brutto-50-ezer-forintot-fizet-a-szazadveg-tanacsaiert | 444 | hungarian-news | 2022-08-30 00:00:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"tanácsadás",
"tanulmányírás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,592 | A visszatartott uniós alap csaknem negyedét már papíron előre kiosztották Orbánék | A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel. | Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel.
Noha egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást az időközben meghirdetett helyreállítási alap forrásaiból, amit brüsszeli pénz híján egyelőre a magyar költségvetés finanszíroz elő.
A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok alapján
a Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy egy fillér sem érkezett az unióból. Utóbbi összegből összesítésünk szerint már előleg formájában 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költségvetés.
A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előleg kifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak ki támogatást. Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok a számítógépek, amelyeket már az áprilisi országgyűlési választás kampányában osztottak az iskolákban a Fidesz képviselő-jelöltjei, és ami miatt választási bizottságok el is marasztaltak több kormánypárti politikust is.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – hazai hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
Szintén csaknem 10 milliárdot kapott előre a meg nem érkezett európai uniós forrásból a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, amely „Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése” címén 9,5 milliárd forintot nyert el és kapott meg, amiből 8,8 milliárdot Brüsszel finanszírozna.
Nem maradt ki a pénzosztásból Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége sem. Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról, a társaság 13 milliárd forintot nyert el „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében” című pályázatával, amiből csaknem 8 milliárd forintot ki is fizetett előre a magyar állam.
Érdekesség, hogy pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. Igaz, ennél érdekesebb, hogy úgy indították el a pályázatokat, hogy nincs megállapodás a támogatásról az európai unióval.
Az is látható, hogy az előleg kifizetések júliusban és augusztusban is zajlottak, miközben a magyar kormány csak az utolsó pillanatban küldte el válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak. Ezek alapján pedig meglehetősen távolinak tűnik, hogy megérkezzenek a helyreállítási alap pénzei.
Igaz, Navracsics Tibor, az uniós pénzek hazahozataláért és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az elmúlt hónapban többször is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy szerinte még idén – az ősz második felében – lehet megállapodás az unióval. Azonban még ez előtt várhatóan sok dolga lesz a kormánynak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit várhatóan módosítani kell majd a megállapodás érdekében az őszi parlamenti ülésszakban, ugyanakkor azt nem árulta el, melyek ezek.
Mivel az sem világos, hogy pontosan milyen költségvetési soron szerepelnek azok az összegek, amelyekből a helyreállítási alapot finanszírozzák elő, illetve az sem, hogy megállapodás híján meddig tarthatók a kifizetések, megkerestük kérdéseinkkel Navracsics Tibort. Bár a miniszter kérdéseink elküldése után az ATV-nek és a Népszavának is nyilatkozott, megkeresésünket válasz nélkül hagyta. | https://24.hu/belfold/2022/08/30/europoli-helyreallitasi-alap-europai-unio-bizottsag-penz-koronavirus-tamogatas-palyazat-elore-kiosztott-orban-navracsics-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20221120055853/https://24.hu/belfold/2022/08/30/europoli-helyreallitasi-alap-europai-unio-bizottsag-penz-koronavirus-tamogatas-palyazat-elore-kiosztott-orban-navracsics-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-visszatartott-unios-alap-csaknem-negyedet-mar-papiron-elore-kiosztottak-orbanek | 24.hu | hungarian-news | 2022-08-30 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Mészáros Lőrinc",
"Navracsics Tibor"
] | [
"Klebelsberg Központ",
"OPUS Titász Áramhálózati Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"EU",
"helyreállítási alap"
] | [] |
54,593 | Gigaüzlet: a 4iG és a magyar állam megvásárolhatja a Vodafone Magyarországot | Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezi a 715 milliárd forintos tranzakció nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését. | Előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a Magyar Állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről.
A tranzakció értéke 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). A tervek szerint a 4iG Nyrt. 51 százalékos, az állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Az üzlet a Vodafone Magyarország átvilágítása, a végleges adásvételi szerződés aláírása és a szükséges hatósági eljárások után az év végéig zárulhat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel közölte, hogy a 2010 utáni Orbán-kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt erőteljesen növelni a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát. Ez a cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tulajdonosi jogokat gyakorló Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. Ennek első lépéseként kötötték meg az előzetes, nem kötelező erejű megállapodást.
Nagy Márton úgy értékeli, a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ezért indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését. Mint írták, az akvizíció sikeres zárása után létrejöhet a távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég, amely hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához.
A 4iG Nyrt. a tranzakciót bejelentette a Budapesti Értéktőzsdén.
A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt
– hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért. A 4iG elnöke szerint vállalatcsoportja az üzlettel hosszú évtizedekre a hazai távközlés meghatározó szereplőjévé válhat. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/22/a-4ig-e-es-az-allame-lehet-a-vodafone-magyarorszag/ | https://web.archive.org/web/20221104224824/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/22/a-4ig-e-es-az-allame-lehet-a-vodafone-magyarorszag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gigauzlet-a-4ig-es-a-magyar-allam-megvasarolhatja-a-vodafone-magyarorszagot | 24.hu | hungarian-news | 2022-08-22 00:00:00 | [
"Jászai Gellért",
"Nagy Márton",
"Nick Read"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Vodafone Europe BV",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"távközlés / telekommunikáció",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,594 | Büntetést kapott a Szerb Posta a levélszavazatok körüli titkolózás miatt | Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap. | Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap.
A Szabad Magyar Szó márciusban írta meg, hogy olvasóik szerint a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) aktivistái gyűjtik be a magyarországi levélszavazatokat. Akkor erről a saját szemünkkel is meg akartunk győződni, videót is készítettünk a minimum aggályosnak mondható gyakorlatról.
Az ügy kipattanását követően a Nemzeti Választási Iroda elnöke azt mondta, a törvény megengedi, hogy megbízással nem rendelkező emberek szállítsák a leadott levélszavazatokat.
A Szabad Magyar Szónak nem árulta el a szerb posta, hogy kinek szervezték ki a feladatot. Arra hivatkoztak, hogy „mindkét országban folyamatban vannak a választások, és nincs lehetőségünk felmérni, hogy a kért információk eljuttatása okozhat-e kárt a másik szerződő félnek”. Végül 98 nappal azután, hogy a lap közérdekű adatigényléssel fordult a szerb postához, közölték: 160 ezer dinárt, azaz kb. 1360 eurót fizettek azért, hogy helyettük a Fideszhez ezer szálon kötődő CMH-iroda intézze a borítékok kézbesítését, begyűjtését. Kiderült az is, hogy a posta a szavazási levélcsomagokat a CMH-irodának ott adta át, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a Magyar Nemzeti Tanács székháza található.
A lap augusztus 17-én ismét a közérdekű adatok biztosához fordult az ügyben, hogy megállapított-e szabálysértést az üggyel kapcsolatban. | https://444.hu/2022/08/30/buntetest-kapott-a-szerb-posta-a-levelszavazatok-koruli-titkolozas-miatt | https://web.archive.org/web/20230531041613/https://444.hu/2022/08/30/buntetest-kapott-a-szerb-posta-a-levelszavazatok-koruli-titkolozas-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/buntetest-kapott-a-szerb-posta-a-levelszavazatok-koruli-titkolozas-miatt | 444 | world-news | 2022-08-30 00:00:00 | [] | [
"Concordia Minoritatis Hungaricae",
"Pošta Srbije",
"Vajdasági Magyar Szövetség"
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"átláthatóság",
"bírság",
"választások - népszavazás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,595 | Hadházy Ákos: Palkovics László tárcája óránként 50 ezer forintot fizetett a Századvég tanácsaiért | Az ellenzéki politikus szerint ráadásul ennek nem is gazdasági vonatkozásai a legijesztőbbek. | tanácsadás;Századvég;Hadházy Ákos;Palkovics László;
2022-08-30 14:53:00
Hadházy Ákos: Palkovics László tárcája óránként 50 ezer forintot fizetett a Századvég tanácsaiért
Az ellenzéki politikus szerint ráadásul ennek nem is gazdasági vonatkozásai a legijesztőbbek.
A meteorológusokat kirúgó Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért. Csak 2021-ben 10 ezer órányi tanácsadást fizettek ki a Századvég Alapítványnak, összesen bruttó félmilliárd forint értékben. Ezen felül évente 16 stratégiai tanulmányt rendeltek, egyenként 51 millió forintért – írta keddi Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
Ami ennél is megdöbbentőbb – hívta fel a figyelmet a független országgyűlési képviselő –, az az elképesztően sok (havi minimum 16 darab) közvélemény-kutatás, amelyet ráadásul iszonyúan drágán (iparági szakértők szerint 50-100 százalékos túlárazással) számított a Századvég
Az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a tanácsadók óránként 40 000 Ft+ÁFA óradíjjal évente 17 000 (!) órányi tanácsot adnak, ebből a kiegészítő szerződés szerint 2021-ben 10 000 órát vett igénybe Palkovics László minisztériuma, összesen félmilliárdért.
A szerződés megfogalmazás szerint „egyedi igénybejelentés alapján”, óradíjas elszámolással, „különösen társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi kapcsolatok szakpolitikai területeken” végeztek kutatások vagy készítettek elemzéseket, elsősorban írásban, de „esetenként személyes prezentációval egybekötött tanácsadás formájában is”. A politikus a legijesztőbbnek 16 közvéleménykutatást talált, melynek árait is nagyon magasnak találta. Egy 20 perces interjúkon alapuló, 1000 fős kutatást például bruttó 5,6 millióért végeznek el, a ez több piaci szereplő szerint 50-100 százalékos túlárazás. Az igazán durva azonban nem az ár, hanem a mennyiség: évi 192 közvélemény-kutatást végeztet a minisztérium. Ennek nem is önmagában az anyagi vonzata felháborító, hanem az, hogy a Fidesz az adófizetők pénzén folyamatosan teszteli a választókat.
- vonta le a konzekvenciát Hadházy Ákos.
A szerződésekben semmilyen konkrét utalás nincs arra, hogy pontosan milyen témában kér tanácsot az ITM. Természetesen az is valószínű, hogy – amennyiben van valódi teljesítés – nem csak ez a tárca veszi igénybe a Századvég szolgálatait. Az sajnos szinte biztos, hogy a közeljövőben nem fogjuk megtudni, milyen tanulmányok, tanácsok és közvélemény-kutatások születtek. Meg lehetne próbálni közérdekű adatként kikérni (azt válaszolnák, hogy ezek döntés előkészítő anyagok és nem nyilvánosak), aztán meg kiperelni (egyszer már sikerült, igaz, azóta sokat változott a világ és a bíróságok is). A törvény alapján országgyűlési képviselő is kérhetne ezekbe betekintést (külön törvény alapján én mondjuk épp nem), de azt meg egyszerűen meg szokták tagadni és ebben az esetben nincs is lehetőség jogorvoslatra – értékelt Hadházy Ákos. | https://nepszava.hu/3167722_hadhazy-akos-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-tanacsadas | https://web.archive.org/web/20231022051518/https://nepszava.hu/3167722_hadhazy-akos-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-tanacsadas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-palkovics-laszlo-tarcaja-orankent-50-ezer-forintot-fizetett-a-szazadveg-tanacsaiert | Népszava | hungarian-news | 2022-08-30 00:00:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Fidesz",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"tanácsadás",
"tanulmányírás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,596 | Olimpiai attasé lesz Deutsch Tamás unokaöccse a párizsi olimpia idején | Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium. | Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Mint írták, az olimpia a világ legnagyobb sporteseménye, emiatt a rendező város magyar diplomatáinak is megnövekedett feladatmennyiséggel kell számolniuk az esemény során.
„Annak érdekében, hogy a hazánkat képviselő sportolók, a hozzájuk tartozó stábtagok és valamennyi magyar szurkoló minden lehetséges segítséget megkapjon az olimpia és paralimpia ideje alatt, a Külügyminisztérium minden alkalommal olimpiai attasét jelöl ki, hogy a szükséges felkészítést követően a helyszínen lássa el a világjátékok nyomán keletkező feladatokat” – írták.
Hozzáteszik, hogy Deutsch Domonkos nem tartós külszolgálatra megy Párizsba, a sportesemény után újra Budapesten folytathatja a munkáját. A 2024-es párizsi olimpia megnyitója július 26-án lesz. A paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik. | https://telex.hu/belfold/2022/08/17/deutsch-domonkos-deutsch-tamas-uokaoccse-olimpiai-attase-2024-parizs | https://web.archive.org/web/20221204190645/https://telex.hu/belfold/2022/08/17/deutsch-domonkos-deutsch-tamas-uokaoccse-olimpiai-attase-2024-parizs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olimpiai-attase-lesz-deutsch-tamas-unokaoccse-a-parizsi-olimpia-idejen | Telex | hungarian-news | 2022-08-17 10:29:00 | [
"Deutsch Domonkos",
"Deutsch Tamás"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"rokonok",
"sport",
"diplomácia"
] | [] |
54,597 | Jócskán megszaladt a magyar-szerb határátkelőhely költségvetése | Eddig csak ideiglenes határátkelőhely működött Kübekháza és Rábé között, most az eredeti tervekkel szemben jóval több pénzért építik ki az állandó ellenőrzési pontot Magyarország és Szerbia között. | Kilenc határátkelőhely van a magyar-szerb határszakaszon, ezek egyike a Kübekháza-Rábénál felállított ideiglenes átkelő. Az Európai Unió közbeszerzési tájékoztatója szerint 2,5 milliárd forintba kerül az ideiglenesen kialakított, konténerekben működő határátkelő komplett újjáépítése, de 2019-ben a police.hu honlapján még az állt, hogy a projekt jóval kevesebbe fog kerülni.
A határátkelőhely beruházása osztott finanszírozású, az Országos Rendőr-főkapitányság valósítja meg a Belső Biztonsági Alapból nyújtott európai uniós támogatásból, valamint rendőrségi költségvetési forrásból.
2019-ben még bruttó 1,570 milliárd forinttal számoltak, azaz közel 1 milliárd forinttal kerül most többe a projekt.
A befejezés tervezett időpontjának 2021. december 31-t jelölték meg. Igaz, a szerb-magyar- román hármashatárnál található átkelő a 2019. októberi átadása óta a járványhelyzet miatt csak néhány hónapot üzemelt, és csak tavaly nyár végén nyitották meg újra.
Ehhez képest egész pontosan most közel 2,5 milliárd forintért nyerte el a négy ajánlattévő közül a közbeszerzést a nyíregyházi KELET-ÚT Építőipari, Beruházó és Szállítmányozó Kft. A jelentős megbízás jól is jön a cégnek, ugyanis 2020-ban még 1,6 milliárd, 2021-ben azonban 760 milliós bevétel mellett a nyereség sem alakult fényesen. 97 millióról 9,3 millióra apadt a cégnél maradt profit összege.
A határátkelőhely a Csongrád-Csanád megyei Kübekházát a szerbiai Rábéval összekötő út mellett valósul meg 2x1 sávon, és a főbb létesítmények nettó alapterülete 1636 négyzetméter lesz.
Az építési terület a magyar-szerb-román hármas határ közvetlen közelében helyezkedik el, amelyen a határmetszési ponthoz közel eső részén alakították ki konténeres infrastruktúrával az ideiglenes határátkelőhelyet. Az idieglenes átkelőnek a kivitelezési munkák végzése közben is, egészen a végleges határátkelőhely megnyitásáig üzemelnie kell.
A közbeszerzés szerint egyebek mellett megépítenek egy 450 négyzetméteres közös magyar-szerb kezelőépületet, belépő és kilépő oldali vizsgálóhelyeket, kezelőfülkéket, és számos kiegészítő helyiséget a kutyakenneltől kezdve a napelemparkig.
Kübekházánál egyébként mindig történik valami. Nyáron például folyamatosan nagy a forgalom, ennek gyorsítása érdekében júliusban a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a szerb társszervek a várakozási idő csökkentése érdekében csak kilépő utasokat engedtek át a határátkelőn. Augusztus 23-án pedig 10 óra 45 perctől 13 óra 10 percig a szerb félnél bekövetkezett műszaki hiba miatt szünetelt a határforgalom. | https://mfor.hu/cikkek/makro/jocskan-megszaladt-a-magyar-szerb-hataratkelohely-koltsegvetese.html | https://web.archive.org/web/20220831225049/https://mfor.hu/cikkek/makro/jocskan-megszaladt-a-magyar-szerb-hataratkelohely-koltsegvetese.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jocskan-megszaladt-a-magyar-szerb-hataratkelohely-koltsegvetese | mfor.hu | hungarian-news | 2022-08-31 10:55:00 | [] | [
"Kelet-Út Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,598 | Fogyatékossággal élőktől sikkaszthatott a Heves Megyei Kormányhivatal gondnoka | Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI. | Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI.
A feladatai közé tartozott a gondnoksága alatt álló személyek jövedelmének és vagyonának a kormányhivatal által kiadott utasításnak megfelelő kezelése. Maguk a gondnokoltak jórészt fogyatékossággal élő emberek voltak, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
2019 első félévében kiderült, hogy a férfi negyven gondnokoltját megkárosította, összesen több millió, esetenként tíz-néhány százezer forinttal. Előfordult az is, hogy a férfi a számlára vásárolt eszközöket, például műszaki cikkeket nem adta át a gondnokoltaknak, hanem azokat megtartotta magának. | https://telex.hu/belfold/2022/08/24/gondnok-sikkasztas | https://web.archive.org/web/20220824125827/https://telex.hu/belfold/2022/08/24/gondnok-sikkasztas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fogyatekossaggal-eloktol-sikkaszthatott-a-heves-megyei-kormanyhivatal-gondnoka | Telex | hungarian-news | 2022-08-24 10:51:00 | [] | [
"Heves Megyei Kormányhivatal"
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
54,599 | Több mint ezer kilométernyi autópálya kerül ki a magyar állam keze alól | A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát adja át az állam szeptember 1-től – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében. | A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát adja át az állam szeptember 1-től – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében.
A Magyar Közút kezében mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. Jövő héttől ezek a cégek látják el a magyarországi autópálya-szakaszok nyolcvan százalékának üzemeltetését:
MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt.
M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.
M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.
MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.
Ezen a részletes térképen lehet megnézni, melyik társaság melyik útszakasz üzemeltetését látja el a jövőben.
A Magyar Közút a nála maradó gyorsforgalmi szakaszokon túl a jövőben továbbra is 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút üzemeltetési, valamint fenntartási feladatait látja el a minden évben előre meghatározott költségvetési forrásaiból.
A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelik majd.
A Fidesz útkoncessziós terveiről már tavaly nyáron részletesen beszámoltunk. Az elemzésben részletesen bemutattuk, miért éri meg a kormánynak kiszervezni a gyorsforgalmi utak üzemeltetését, és mit jelent, hogy az állam 35 évre lemond a versenyeztetésről.
„A gigantikus koncesszió beleillik abba a hatalom- és vagyonkimentési folyamatba, amelyet az alapítványosdi, a hosszú távú kinevezések és a ciklusokon átnyúló központosított közbeszerzések jellemeznek” – írtuk akkor.
Idén májusban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Themis Magántőkealap szintén 35 évre nyert el egy autópálya-koncessziót. A tervek szerint Magyarország meglevő és létrehozandó gyorsforgalmi úthálózatának tervezése, felújítása, építése, ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási tevékenységei, illetve ezek finanszírozása lesz a Themis feladata. A koncessziót számos furcsaság övezi, erről itt írtunk korábban.
A Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarták nyilvánosságra hozni. Az információkat korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International, de miután a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó NKI elutasította, bírósághoz fordult. A bíróság márciusban úgy döntött, az NKI-nak közölnie kell, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az útépítést és üzemeltetést. | https://telex.hu/belfold/2022/08/25/autopalya-koncesszio-1237-km-utszakasz-magyar-kozutkezelo | https://web.archive.org/web/20221007044422/https://telex.hu/belfold/2022/08/25/autopalya-koncesszio-1237-km-utszakasz-magyar-kozutkezelo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ezer-kilometernyi-autopalya-kerul-ki-a-magyar-allam-keze-alol | Telex | hungarian-news | 2022-08-25 11:06:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"AKA Zrt.",
"M6 Duna Autópálya Konzorcium (M6DA)",
"M6 Tolna Konzorcium",
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Themis Magántőkealap"
] | [] | [
"autópálya",
"útépítés",
"üzemeltetés",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,600 | Válság ide vagy oda, Üllőn többmilliós jutalmat szavaztak meg a polgármesternek | Üllőn a nyári szünet után először csütörtökön tartottak képviselő-testületi ülést. A nagyjából 12 ezer lakosú Pest megyei városnak a polgármesterrel és az alpolgármesterrel együtt 12 tagú a testülete, közülük 6-an szavaztak amellett, hogy a polgármesternek, Kissné Szabó Katalinnak ötmilliós jutalom jár. | Üllőn a nyári szünet után először csütörtökön tartottak képviselő-testületi ülést. A nagyjából 12 ezer lakosú Pest megyei városnak a polgármesterrel és az alpolgármesterrel együtt 12 tagú a testülete, közülük 6-an szavaztak amellett, hogy a polgármesternek, Kissné Szabó Katalinnak ötmilliós jutalom jár.
A város honlapját megnyitva azonnal egy meghívó fogadta az embert a képviselő-testület augusztus 25-i ülésére. A meghívó alapján sok megtárgyalandó és eldöntendő témát beszéltek meg az ülés nyilvános részén. A nyílt ülést azonban a tervek szerint egy zárt ülés is követte volna, ahol a település testületének tagjai bár utoljára, de a „polgármester jutalmazásáról” dönthettek. Végül a napirendi pont az Üllő Te Vagy egyik képviselőjének javaslatára átkerült az ülés nyilvános részére. Ezt a pontot egyébként a helyi pénzügyi bizottság vezetőjének írásbeli előterjesztése alapján tárgyalták. Mivel az előterjesztést az önkormányzat honlapján sehol nem találtuk, helyi képviselőknél próbáltunk érdeklődni: igaz-e, hogy a polgármesternek hathavi fizetésének megfelelő, közel ötmilliós jutalmat osztanak ki.
Nagyné Prém Szilvia, aki az Üllő Te Vagy civil szervezet képviseletében ül a testületben, kérdéseinkre azt írta: az előterjesztésben valóban hathavi extra jutalmazásáról, azaz közel ötmillió forintról van szó, mivel a polgármester illetményét év elején bruttó 975 ezer forintban határozták meg. Az ülésen a polgármester elmondta: meglepődött azon, hogy ekkora jutalomban akarták részesíteni, ezért
felajánlotta, hogy a hathavi bérből kettőnek megfelelőt szociális célokra különítsen el az önkormányzat.
A jutalmazás mellett kiállók azzal érveltek, hogy a polgármester megérdemli azt. Így végül hat igennel, egy tartózkodással és két nemmel elfogadták a polgármesteri jutalmazását. Miután Kissné ígérete szerint kéthavi összegnek megfelelő összegről lemond, a jutalom így is valamivel több mint hárommilliós extra bért jelent.
A képviselő egyébként a település egyik legnagyobb Facebook-csoportjában és saját oldalán is igyekezett felhívni a lakók figyelmét a polgármesternek ítélt jutalomra. „Mit tesz Üllő város pénzügyi bizottsága /polgármestere, amikor 20 ezres az új 10 ezres és még a jó isten se tudja, hogy milyen magas rezsiszámlák érkeznek?” – tette fel a kérdést az Üllő elnevezésű csoportban.
Nagyné elmondta, hogy a helyiek aligha voltak tisztában a hírrel. Képviselőtársával igyekeznek a négy-öt órás testületi ülésekről pár perces anyagokat készíteni, de előfordult, hogy emiatt letiltották a Facebookról, mert a helyi tévé az üllői önkormányzattal szerződésben készíti a felvételeket az ülésekről, a megvágott videókat pedig jelentették. Aki tudott a hírről, elítéli az ilyen mértékű jutalmazást, persze akadnak olyanok is, akik egyszerűen annyit mondanak, hogy „irigyek vagytok” – mesélte a Telexnek Nagyné Prém Szilvia.
„Újdonság, hogy most nem két-három havi bérnek megfelelő jutalomról van szó, mint korábban, hanem hatról.”
A képviselő azt is szokatlan tartja, hogy a jutalmazást nem az év végi pénzügyi bizottsági ülésen tárgyalják, mint az történt korábban, hanem most, nyár végén.
Az ügyben kerestük Kissné Szabó Katalin polgármestert is. Arra voltunk kíváncsiak, miért van szükség nyár végén jutalom kiosztására, és nem visszás-e a válság idején ilyen mértékű jutalmat kiosztani. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre. | https://telex.hu/belfold/2022/08/26/ullo-polgarmester-jutalmazas-extra-ber-otmillio-forint-kepviselotestulet-onkormanyzat | https://web.archive.org/web/20230131233020/https://telex.hu/belfold/2022/08/26/ullo-polgarmester-jutalmazas-extra-ber-otmillio-forint-kepviselotestulet-onkormanyzat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valsag-ide-vagy-oda-ullon-tobbmillios-jutalmat-szavaztak-meg-a-polgarmesternek | Telex | hungarian-news | 2022-08-26 11:11:00 | [
"Kissné Szabó Katalin"
] | [
"Üllő Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Üllő"
] | [
"önkormányzat"
] | [] |
54,601 | Milliókat csaltak ki vállalkozóktól azzal az ígérettel, hogy közbenjárnak az ügyükben egy miniszternél | Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint három férfi azzal csalt ki több millió forintot vállalkozóktól, hogy azt ígérték, cégbírósági ügyükben egy miniszternél és a legfőbb ügyésznél is közben tudnak járni. | Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint három férfi azzal csalt ki több millió forintot vállalkozóktól, hogy azt ígérték, cégbírósági ügyükben egy miniszternél és a legfőbb ügyésznél is közben tudnak járni.
Egyik állítás sem volt igaz, a férfiaknak semmilyen lehetősége nem volt a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, de öt millió forint előleget így is sikerült kicsalniuk egy cégvezetőtől. Az ügyészség mindhárom férfi őrizetbe vételét javasolta.
Az ügyészség közleménye szerint 2022 elején alakult ki cégjogi vita egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintően. A jogvitában érintett feleket ismerő három férfi közösen elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva pénzt szereznek a cégvezetőktől.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel, majd később azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudják érni, hogy a cégbírósági nyilvántartásban a cég érdekeinek megfelelő változtatás kerüljön bejegyzésre.
Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénz és 50 millió forint értékű részvény átadását kérték azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, a részvények pedig a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének.
Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy amennyiben nem történik meg a kért pénzügyi teljesítés, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost.
Augusztusban az egyik férfi bemutatta harmadik társát a vállalkozónak, aki azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél is közbenjár és eléri, hogy a cégvita kapcsán induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól.
A Központi Nyomozó Főügyészség a tettenérés és az elkövetők elfogása érdekében a Készenléti Rendőrséggel is együttműködött.
A vesztegetési pénzt lefoglalták, az ügyészség elrendelte a három férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket, és indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatásáról döntött, harmadik társukkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el. | https://telex.hu/belfold/2022/08/29/ugyeszseg-csalas-cegjogi-vita | https://web.archive.org/web/20221129215220/https://telex.hu/belfold/2022/08/29/ugyeszseg-csalas-cegjogi-vita | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokat-csaltak-ki-vallalkozoktol-azzal-az-igerettel-hogy-kozbenjarnak-az-ugyukben-egy-miniszternel | Telex | hungarian-news | 2022-08-29 11:26:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"csalás"
] | [] |
54,602 | Vu Zolihoz, a NER-hez közeli vietnámi üzletemberhez került egy hatalmas terület a pécsi vásártérből | Ugyan az önkormányzatnak fejlesztési tervei is vannak, az elmúlt évtizedben felére csökkent a legendás pécsi vásártér területe. Az utolsó eladó kéthektáros darabot a budapesti Sárkány Center tulajdonosa, a trafikbotrány kapcsán elhíresült „Vu Zoli” cége vásárolta meg. A területen azóta nem sok változás történt. A pécsi városvezetés a pletykákat cáfolva további telkeket már nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett. | Az 1990-es évek kultuszfilmjének, a Macska-jajnak köszönhetően a pécsi vásártér is megkapta a neki járó 15 perces világhírnevet. Idehaza biztosan. Az Emir Kusturica alkotásában elhangzó utalás városfejlesztési dokumentumokban is hivatkozási pont lett, még úgy is, hogy a feleségvásárlás nem egy jellemző tranzakció manapság errefelé. Viszont szinte bármi mást lehet kapni a vasárnapi forgatagban, mert amit nem lehet kapni az állandó árusoknál, az bármikor felbukkanhat a bolhapiacon, a zsibin.
Ráadásul a dolog közéleti jelentőségét sem szabad alábecsülni, politikusok sem teszik, ezért is fordulhat elő kampányidőszakban, hogy fideszes és ellenzéki képviselőjelöltek spontán vitázni kezdenek itt, konkrétan a mázsaháznál.
Viszont a változó fogyasztói magatartás a vásárteret is utolérte: a 2000-es évek elején hanyatlani kezdett az érdeklődés – és megritkultak az árusítói sorok. A fideszes városvezetés 2013-ban egy nagy átalakítás keretében a terület jelentős részét a szomszédos telken működő gépgyártó cégnek, a Hauninak (ma már Körber Hungária Kft.), vagyis a város legnagyobb piaci foglalkoztatójának adta el. Az előterjesztés szerint 33 ezer négyzetméteres területet adtak át a cégnek nettó 363 millió forintért.
Találtak vevőt a 2 hektárra
A telekosztás és a vásár átszervezése után viszont kihasználatlanul maradt egy 2 hektáros terület, amire a cégnek 2016-ig elővásárlási joga volt. Nem éltek vele. Mint azt Szabó Szilárdtól, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH) vezérigazgatójától megtudtuk, a szomszédos Körbernek később sem állt szándékában megvenni ezt a részt. Tavaly augusztusban ismét nyilvánosan meghirdette a területet a tulajdonos PVH, és ezúttal vevő is akadt. Érdeklődő több is volt, de végül az ital- és élelmiszer nagykereskedelemmel, ingatlanokkal és informatikával is foglalkozó Vimpex Kft. vehette meg a területet nettó 184 millió forintért.
A vásárlás azért is érdekes, mert a Vimpexnek van telephelye a városban, mivel egy országosan aktív cégcsoportól van szó, aminek középpontjában Vu Quy Duong, azaz „Vu Zoli” található. A magyarországi vietnámi közösség „motorja” elsősorban a Sárkány Centerrel lett ismert, de részletes profilt már a 2012-2013-as trafikbotrány után készített róla az akkor még újságként működő Origo.hu. A cikk szerint a feleségével nem csak kimaxolták a megszerezhető trafikok számát, de a Vimpex alkalmazottai által létrehozott egyszemélyes vállalkozásoknak köszönhetően majdnem 100 trafikra szerzett befolyást az üzletember.
Vu Quy Duong azóta is jól taroló NER-közeli vállalkozónak számít, legalábbis az Átlátszó tavaly márciusi cikkéből nem nehéz erre következtetni. A dohányboltoshoz köthető projektcég 2020-ban 11,8 milliárd forint értékben szerződött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállítására. Ez úgy tűnik nem teljesült teljes mértékben, ráadásul a cikk szerint a beszerzett Covid-elleni védőfelszerelések minőségével is voltak problémák.
Újabb területet már nem adnak el
A 2 hektáros pécsi telek új tulajdonosát tavaly novemberben jegyezték be a tulajdoni lapon, de szemmel láthatóan azóta nem sok minden történt a területen. A Pécsi Vagyonhasznosító nem tudott felvilágosítást adni, hogy mihez kezd majd az új tulajdonos a területtel. A céget hetekkel ezelőtt a jogi képviselőjükön keresztül kerestük meg, hogy a pécsi vásártérrel kapcsolatos terveikről érdeklődjünk, de nem kaptunk választ.
Mindenesetre a PVH és a városvezetés – a rendre felröppenő pletykákat cáfolva – további területeket nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett. Az idén júniusban elfogadott fenntartható városfejlesztési stratégiában is kiemelt szerepe van. Ezt mutatja az is, hogy egy közös virtuális kiállításon mutatták be a PTE építészhallgatóinak a vásártérfejlesztési terveit.
Akármilyen fejlesztés valósul majd meg, reméljük, hogy a zsibvásárral mindenképpen számolnak, mert a jelenlegi és várható gazdasági helyzetben talán nem béljóslás azt mondani, hogy élénkülni fog a használt cikkek kínálata és kereslete is. | https://telex.hu/belfold/2022/08/29/pecsi-vasar-trafik-vitenami-ner-lovag-vu-zoli | https://web.archive.org/web/20221209024921/https://telex.hu/belfold/2022/08/29/pecsi-vasar-trafik-vitenami-ner-lovag-vu-zoli | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vu-zolihoz-a-ner-hez-kozeli-vietnami-uzletemberhez-kerult-egy-hatalmas-terulet-a-pecsi-vasarterbol | Telex | hungarian-news | 2022-08-29 11:45:00 | [
"Vu Quy Duong"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Vagyonhasznosító Kft.",
"Vimpex"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat"
] | [] |
54,603 | Tavaly tízezer órányi tanácsot és havonta 16 közvélemény-kutatást vásárolt Palkovics minisztériuma a Századvégtől | „Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért” – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta. | „Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért” – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta.
A 2021-es szerződésekből kiderült, hogy havi minimum 16 közvélemény-kutatást rendel meg a minisztérium a kormányközeli Századvégtől.
Az egyik ilyen 1000 fős felmérés 5,6 millió forintért készítette el a kutatócég. Hadházy rákérdezett más piaci szakérőknél, hogy árukat tekintve az ilyen kutatások milyen árban vannak. A képviselő azt állítja, hogy a kapott ajánlatok alapján a Századvég ezeket a közvélemény-kutatásokat sokszor 40-50, olykor 100 százalékos túlárazással készítette a minisztériumnak.
Hadházynak sokszori nekifutásra sikerült betekintenie a szerződésekbe, amiből kiderült, hogy
az ITM-nek és a Századvégnek három évre, kilenc milliós keretszerződése van, amit egyébként többször is módosítottak.
Ennek részletei a közbeszerzési hatóság honlapján is megtalálhatóak. Az árakra vonatkozó melléklet eleinte hiányzott, de Hadházynak az egyiket sikerült lefotóznia, később pedig az is felkerült, ebből derült ki, hogy
évente 17 ezer órányi tanácsadásra ad keretet a szerződés, ebből 2021-ben 10 ezer órát vették igénybe, mintegy félmilliárd forintért (a tanácsadók óránként 40 000 Ft+ÁFA óradíjjal dolgoznak).
a 400 ezer leütéses „stratégia tanulmányok” darabja nettó 51 millió forint, tavaly ebből hetet rendeltek bruttó 450 millióért. (ezekben szociológiai, közgazdaságtudományi, államtudományi és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó)
évi 192 közvélemény-kutatást végeztet el a minisztérium, ami havonta 16, ezer fő körében végzett kutatást jelent, ezek közül az egyik bruttó 5,6 millió forintért készült, a többi felmérés ára is ehhez közelít. | https://telex.hu/belfold/2022/08/30/szazadveg-itm-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-hadhazy-akos-korrupcioinfo | https://web.archive.org/web/20220830112815/https://telex.hu/belfold/2022/08/30/szazadveg-itm-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-hadhazy-akos-korrupcioinfo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-tizezer-oranyi-tanacsot-es-havonta-16-kozvelemeny-kutatast-vasarolt-palkovics-miniszteriuma-a-szazadvegtol | Telex | hungarian-news | 2022-08-30 11:52:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Századvég Kft."
] | [] | [
"tanácsadás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,604 | Csőd szélén az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatók, de az állam csak a saját víziközmű-cégeinek segít | Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről. | Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről.
"Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat. Vagyis a megnövekedett költségeket, a hibaelhárítást, szivattyúk beszerzését, stb. azt a tulajdonos önkormányzatok a saját költségvetésükből kell, hogy pótolják.
A cégek feléltek már mindent. A döntés Nálad van" – a drámai hangvételű levelet (PDF) Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke írta települési polgármestereknek vasárnap.
Csak akkor segít az állam, ha övé lesz a vagyon
A felhívás előzménye, hogy a TÖOSZ vezetését augusztus 4-ére meghívta a Technológiai és Ipari Minisztérium. Annak apropóján, hogy – innen idézet a levélből –, "a megnövekedő energia árak kikényszerítették a gyors lépést.
Lassan 10 éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe.
A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára."
Schmidt Jenő a helyzetről azt írja, így nincs más választás, aki nem tudja üzemeltetni a víziközművet, adja át az államnak. A TÖOSZ számításai szerint:
mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak, a fizetésképtelenség hetek, hónapok kérdése náluk.
A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Így tud az üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis magasabb díjakkal és több tartalékkal “talált meg" a 2013-as díjbefagyasztás, majd a 10%-os rezsicsökkentés. A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelent számukra a 125 Ft/fm közművezetékadó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4%-t viszi el.
A felső harmadban jellemzően a nagyvárosi cégek vannak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek, az örökségből, korábban még 2 osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. Mára ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudnak kimutatni és a tartalékokat is teljesen felélték mára.
Azt is írja, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú szolgáltatók mintegy 14 ezer embernek adnak munkát, míg az államiak most még csak 6369-nek. Közel 2 ezer milliárd forint a nem állami kézben lévő víziközmű-vagyon.
Kiszervezés lehet a varázsszó
"Nyilvánvalóan attól, hogy a vagyon átadásra kerül minden felelősséggel együtt, ettől az üzemeltetés kérdése még nem oldódik meg! A tárgyaláson a Magyar Állam képviselője kifejtette, hogy minden felelősség innentől kezdve az Magyar Államé. Ez azt jelenti számomra, hogy az ellátás biztonság kérdése is az övé. Minden probléma, amely felmerül.
Ebből adódóan logikusnak tűnik tehát, hogy a Magyar Államhoz delegált ellátási felelősség mellett a korábbi szolgáltatók valamilyen formában – esetleg a jogi személyiségük épségben hagyása mellett – továbbra is ellátnák az üzemeltetési feladatokat egyfajta "kiszervezés" formájában (habár ennek a kereteit a Vksztv. egyenlőre nem teremti meg, és a Vksztv.mód.-ban sem találunk erre vonatkozó utalásokat, de ettől még nem lesz más megoldás).
Ez az alternatíva hangzott el. Vagyis minden üzemeltető cég marad és tőkepótlással bevásárolja magát a Magyar Állam az önkormányzati gazdasági társaságokba. Csak abban az esetben, ha a vagyon tulajdonjoga, amelyet a cég üzemeltet, az átkerül ingyenesen állami tulajdonba. A cégek maradnak, de biztosan lesz valamilyen személyi változtatás" – írja.
Schmidt Jenő arra is emlékezteti az önkormányzati vezetőket, hogy a kialakult helyzet várható volt. "Az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kisérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldenek a Kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében. A vízközmű-szolgáltatók szakmai szövetsége, a MaVíz megrendelésére 2014-ben a KPMG, 2016-ban és 2018-ban a Századvég Gazdaságkutató készített átfogó elemzést. A független szakértői tanulmányok nem csak a problémafeltárással foglalkoztak, hanem konkrét és használható javaslatokat dolgoztak ki a fenntarthatóság, valamint a vízközmű szolgáltatásról szóló törvény betarthatóságának biztosítására."
Így jutottak a tönk szélére
Mi is megírtuk, gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét.
Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná | atlatszo.hu A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.
De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.
A TolnatájTV a napokban készített anyagot a helyi vízszolgáltatóról, ebben arról beszélnek, hogy amegemelkedett áramdíj miatt a szennyvíz és vízszolgáltatás költségei is jelentősen növekedtek. Ez az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. esetében azt jelenti, hogy nagyjából háromszorosára nőttek a szolgáltató kiadásai. Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ugyanis vagy kigazdálkodják a magas árat vagy ingyenesen átadják a tulajdont, így az ellátást a továbbiakban a magyar állam végezné.
A vg.hu tavaly évvégén arról írt, bedőlt az első víziközmű-szolgáltató: a HBVSZ-t tulajdonló önkormányzatok a társaságban tőkét emelhettek volna, de nem tették. A társaság kiadásai megnőttek a fizetendő bérleti díjak, valamint a 2013. január 1. óta fizetendő vezetékadó miatt, a bevételei pedig jelentősen estek a 2013 július 1-től hatályos rezsidíj csökkentés következtében.
A víziközmű ágazat egyik neve mellőzését kérő szereplője megkeresésünkre úgy fogalmazott, az állami átadással kapcsolatos előzetes nyilatkozattételre 2022. augusztus 31-ig van lehetőség. Azt is mondta, a villamosenergia megemelkedett árait nem fogják tudni jövőre megfizetni a jelenlegi díjakból befolyó bevételből a szolgáltatók. Úgy vélte, a kis önkormányzatok nem tudnak semmi segítséget adni, szabadulnának a most már csak problémát jelentő vízművüktől. Szerinte megoldás az államosítás, “az, hogy milyen, ez még a jövő kérdése".
Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
Címlapfotó: MTI / Sóki Tamás | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/16/csod-szelen-az-onkormanyzati-tulajdonu-vizszolgaltatok-de-az-allam-csak-a-sajat-vizikozmu-cegeinek-segit/ | https://web.archive.org/web/20230205135424/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/16/csod-szelen-az-onkormanyzati-tulajdonu-vizszolgaltatok-de-az-allam-csak-a-sajat-vizikozmu-cegeinek-segit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csod-szelen-az-onkormanyzati-tulajdonu-vizszolgaltatok-de-az-allam-csak-a-sajat-vizikozmu-cegeinek-segit | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-16 00:00:00 | [] | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [] | [
"energia",
"közmű",
"gazdálkodás",
"vízügy",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,605 | Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében | Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette. | A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. A másik, Szakonyi Péter-féle gazdaglista 2022-es kiadásában már a hatodik helyen, 240 milliárdosra becsült vagyonnal szerepel az ingatlanmágnás, akinek volt felesége, az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa is felkerült a toplistákra. Kisebbségi tulajdonostárs a vállalatcsoportban továbbá a szupergazdag amerikai Stryker család is, akiket a tengerentúlon a progresszív demokraták támogatói közé sorolnak.
Az Index 2019-es portrécikke szerint ingatlanokkal, követelésekkel és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, a negyvenes éveit taposó Jellinek elsősorban ingatlanfedezettel ellátott követeléseket vásárol, nehéz helyzetbe került adósok ingatlanjait szerzi meg – a közelmúltban Vitézy Tamás nagyvállalkozó, korábbi NER-oligarcha vádolta azzal nyilvánosan több fórumon is, hogy az üzletember érdekeltségébe tartozó Bohemian Financing Zrt. felvásárolta az adósságát a bankoktól, és ezzel a módszerrel áron alul megszerezte a horvátországi ingatlanvagyonát. Sajtóhírek szerint Jellinek cégcsoportja hasonló módon járt el a Quaestor-csőd nyomán gazdátlanul maradt győri ingatlanvagyon esetében is.
A K-Monitor jellemzése szerint Jellinek Dániel rövid idő alatt vált Magyarország egyik leggazdagabb emberévé, vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból megvalósult Balalaland projekt, és a Waberer’s logisztikai vállalat is. Üzleti ügyekben az utóbbi néhány évben gyakran mozog együtt Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal: állami pályázaton jutott értékes svábhegyi telkekhez, és 2020-ban jelentős tulajdonrészt vásárolt Tiborcztól az Appeninn holdingban. A Válaszonline portréinterjúja szerint mégsem tartja magát NER-lovagnak, és állítása szerint politikai hátszél nélkül üzletel az állammal.
2020-ban a Budapest Airport Zrt. lehetséges visszavásárlásáról szóló hírekben bukkant fel az üzletember neve: egy a magyar állam, a MOL és az Indotek részvételével alakuló konzorciumról és 4,4 milliárd eurós árról cikkeztek, ám az óriási üzletből egyelőre nem lett semmi. Jellinek akkor az Indexnek maga is elismerte, hogy tárgyalásokat folytat a reptér ügyében, idén pedig a Technológiai és Ipari Minisztérium első negyedévi szerződéslistáján tűnt fel egy Jellinek-érdekeltségű cég, amely tanulmányt írt a tárcának a repülőtérről. De az Indotek Group nem csak Magyarországon aktív: a régióban több országban, például Romániában, Horvátországban, Szerbiában, sőt Olaszországban is terjeszkednek, régiós vezető szerepre törnek az üzleti ingatlanok piacán.
Követeléskezelő cégnél vizsgálódott az adóhatóság
A kecskeméti ítélethez vezető ügyben központi szerepet játszó Bohemian Financing Zrt. többségi tulajdonosa 50%-ot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel, a Florange Property Ingatlanhasznosító és Forgalmazó Kft-n keresztül. A társaság honlapja szerint
„A Bohemian Financing Zrt. pénzügyi vállalkozásként egyrészt hitelintézetek problémás hitelállományának követelésmenedzselési feladatait látja el követeléscsomagok és egyedi strukturált követelések vonatkozásában, másrészt kis- és középvállalatokat hitelez. Követeléskezelés szolgáltatásunk magában foglalja az egyes finanszírozási ügyletek átvilágítását, az optimális megtérülési stratégia meghatározását, tanácsadást a már folyamatban lévő végrehajtási/felszámolási/végelszámolási ügyeknél, valamint a problémás követelések egyszerű, vagy strukturált formában történő megvásárlását.”
A Bohemian Financing Zrt. nyilvános cégiratai között is találtunk utalásokat az ügyre. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2021. májusában arról értesítette a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy nyomozást folytat a büntető törvénykönyv 396-os paragrafusa szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt, ami a Bohemian Financing Zrt. tevékenységét is érinti. Az eljárás keretében a szankcióként kivethető pénzbírság biztosítására 75 millió forintot zárlat alá helyeztek a vállalkozás bankszámláján, ám ezt a zárlatot aztán ugyanezen év novemberében fel is oldották.
Az Átlátszó értesülése szerint pontosan a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága által itt hivatkozott paragrafusokba ütköző ügyben marasztalta el végül bűnsegédként a Kecskeméti Törvényszék idén júniusban az üzletembert, és a Bohemian Financing Zrt.-re is jelentős pénzbüntetést róttak. Mindezt egy „előkészítő ülés alapján” született bírósági ítélet keretében, így az rögtön jogerőssé is vált.
Az Átlátszó által megkérdezett jogi szakértő szerint „előkészítő ülés alapján” akkor születhet jogerős bírósági ítélet, ha a vádlott beismeri a neki felrótt cselekményeket, ilyenkor a további tárgyalásokat és bizonyítási eljárást mellőzik. Cserében a vádlottnak kedvezőbb ítélet születhet: ezt támasztja alá az is, hogy az Átlátszó információi szerint a bíróság előzetes mentesítésben részesítette Jellinek Dánielt a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, így tovább dolgozhat az üzleti életben.
Dr. Zalka Gábor ügyvéd szerint az új eljárási törvény megalkotásakor a jogalkotó kifejezett célja és szándéka volt az eljárások gyorsítása. Ennek egyik lehetséges módja az eljárások előkészítő ülésen történő lezárása, miszerint az ügyfél az első tárgyaláson, ún. előkészítő ülésen elismeri a felelősségét, és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ebben az esetben a bíróságnak nem kell lefolytatnia a hosszadalmas és teljes körű bizonyítási eljárást, hanem a rendelkezésre álló iratokból, az ügyfél nyilatkozata alapján már az első alkalommal meghozza az ítéletét.
„Ez nyilván egy választás elé állítja az ügyfelet, miszerint elfogadja-e a tényállást annak minden részletével együtt, vagy igazát keresve felvállal egy bírósági eljárást, ami akár éveken keresztül elhúzódhat, nyilvánvalóan folyamatos lelki terhet jelent a számára, és a kimenetele is teljes mértékben bizonytalan. Amikor ezeket végig beszéljük az ügyfelekkel, felvázoljuk egy eljárás teljes menetét, minden részletét, akkor az esetek többségében – tudomásom szerint ez az ügyek közel 60 %-ára igaz – a biztos és gyors megoldást választják, hiszen ezzel tudnak számolni, tervezni, sokkal rövidebb időn belül hagyhatják maguk mögött az adott ügyet, és tudják folytatni akár a magán-, akár az üzleti életüket, nem lebeg a fejük felett tovább az eljárás” – magyarázta az ügyvéd.
Egy kölcsönügylet vezetett a vádemeléshez
Az üggyel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Kecskeméti Törvényszékhez és az adóhatósághoz. Választ egyelőre csak a bíróságtól kaptunk, az adóhatóság az ügyészséghez irányított minket, az ő válaszukat még várjuk. A Kecskeméti Törvényszék sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a B.250/2022. számú ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2022. június 27. napján ítéletet hozott, ami jogerőre emelkedett. Tekintettel arra, hogy az ügy terheltjét előzetes mentesítésben részesítette, ezért további tájékoztatást nem adhatunk”.
Megkerestük a Bohemian Financing Zrt.-t és Jellinek Dánielt is, aki megerősítette az értesüléseinket, és írásban reagált a kérdéseinkre. Mondandóját szó szerint idézzük:
„A Bohemian Financing Zrt. 2017. decemberében hitelszerződést kötött a Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel. A hitel célja önerő biztosítása volt a társaság és konzorciumi társa által elindítani tervezett, geotermikus erőmű kivitelezésére irányuló, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által támogatott projekthez. A konzorciumnak 26% erejéig tagja volt a Zsana Önkormányzata. A Zsana Geoterm Kft. támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel, mint támogatóval. A Bohemian Financing Zrt. ezen körülmények, valamint a hitelbírálathoz mellékelt jogi és üzleti dokumentumok alapján eljárva kötötte meg a hitelszerződést, és folyósította a hitelt, amely előtörlesztéssel visszafizetésre került. Az önerő biztosítása nem volt jogi előfeltétele a támogatás folyósításának.
A Bohemian Financing Zrt. 2021-ben a Nemzeti Adó és Vámhivataltól érkező megkeresésből szerzett tudomást arról, hogy a támogatás részben folyósításra került, azonban a Zsana Geoterm Kft. a kapott támogatás részt a céljától eltérően használta fel, amely a költségvetési csalás gyanúját vetette fel. A Nemzeti Adó és Vámhivatal ezen eljárás során az önerő biztosítását szolgáló hitel okán jutott el a Bohemian Financing Zrt.-hez, amely a hatóságokkal együttműködve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott a nyomozás elősegítésének érdekében.
A Bohemian Financing Zrt. alappal feltételezte, hogy a Zsana Geoterm Kft. valóban meg fogja valósítani az egyébként ígéretes projektet, amelyre a támogatást kérte. A visszaélés a Zsana Geoterm Kft-nél történt, amelyről a Bohemian Financing Zrt. nem is tudhatott, mivel az önerőt szolgáló hitel előtörlesztése után érdemi üzleti kapcsolat nem volt a felek között.
Jellinek Dániel, mint a Bohemian Financing Zrt. akkori vezető tisztségviselője a projekt tekintetében teljes mértékben jóhiszeműen járt el. A hatóság úgy értékelte azonban, hogy a hitel folyósításával kapcsolatban nem tanúsított kellően körültekintő magatartást, ami segítőleg hozzájárulhatott a Zsana Geoterm Kft. jogsértéséhez. A magyar jog kiterjesztően a segítséget is szankcionálni rendeli, a hatóság az álláspontját erre alapította, azzal, hogy elegendőnek találta olyan intézkedés alkalmazását, amely mentesíti Jellinek Dánielt a hátrányos jogkövetkezmények alól. Mindezek alapján Jellinek Dániel a hatósággal való együttműködés körében az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékelést nem vitatta, és a hibát elismerte. Ezzel célja az volt, hogy a konzekvenciák levonása után üzleti tevekénységét folytathassa, biztosítva ezáltal egy fejlődő és jelentős számú magyar családnak megélhetést biztosító cégcsoport működését.
A Bohemian Financing Zrt., illetve Jellinek Dániel a jövőben is maximális prudenciára törekedve, a jelen eset tapasztalataira is tekintettel még fokozottabb körültekintés mellett fog eljárni.”
Valakinek a lábára léphetett Jellinek a NER-ben
Ahogy azt a hvg.hu tavaly megírta, a Zsana Geoterm Kft. egy KEHOP pályázaton nyert 2,5 milliárd forintot 2017-ben egy 4 milliárd forintos összköltségvetésű geotermikus energia hasznosítási programra. Az ügyben szabálytalansági eljárás indult, az Irányító Hatóság megállapítása szerint 1,2 milliárd forintot vissza kellett volna fizetnie a kedvezményezett cégnek, amely a pályázati pénzt lehívta, a geotermikus erőművet nem építette meg, és 2020 óta kényszertörlés alatt áll. Az elakadt projektbe azóta bevonták az EU-Fire EGS Kft-t is, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kutatásai nyomán azt írtuk, hogy több el nem készült földhő-erőmű körül bábáskodott sok milliárd uniós forintért.
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)
Az Átlátszó által megkérdezett, neve elhallgatását kérő pénzügyi szakértő szerint a rendelkezésünkre álló információk alapján az történhetett, hogy a KEHOP pályázathoz szükséges 1,5 milliárd forintos önerőt a Bohemian Financing Zrt. biztosította rövidtávú kölcsönként a Zsana Geotermnek, azt azonban az önerő igazolása után rögtön vissza is kapták. Ezzel a Bohemian Financing és vezetője a nyomozó hatóságok interpretációja szerint bűnsegéddé váltak, hiszen az önerő igazolása nélkül a pályázó nem tudta volna lehívni az uniós támogatást, amivel aztán nem tudott elszámolni. A megvádolt cégvezető pedig azért dönthetett a gyors beismerés mellett, mert attól tarthat, hogy egy elhúzódó, sajtónyilvános bírósági tárgyalás-sorozat során sérül a céges és személyes reputációja.
Ilyen stiklikből azonban, hívta fel a figyelmünket forrásunk, körön belüli, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletemberek esetében nemigen lesz hatósági ügy, pláne nem vádemelés és ítélet: Jellinek valakinek a lábára léphetett a NER-ben, ha ezért így meghurcolták. Túl nagyra nőhetett vagy túlságosan önjáró volt, esetleg nem teljesített bizonyos kéréseket, találgatta. Ezt a vélekedést alátámasztja, hogy ahogyan azt korábban Tiborcz István és az Elios Zrt. ügye esetében részletesen bemutattuk, a nyomozó hatóságok és ügyészségek kreatívan szabotálnak, ha egy politikailag érzékeny költségvetési csalási ügyet inkább nem szeretnének kinyomozni, és az igazságszolgáltatás elé vinni.
Jellinek Dániel és a Bohemian Financing Zrt. esetében viszont a törvény maximális szigorával járt el a vádhatóság, miközben az uniós támogatást eltüntető Zsana Geoterm Kft. ügyében még nincs is ítélet, tehát egy olyan ügyben ítélték el az üzletembert bűnsegédként, amelynek tettese egyelőre nincsen.
Címlapfotó forrása: indotek.hu. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Frissítés (2022. augusztus 12.): Cikkünk megjelenése után érkezett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség válasza, mely szerint „a megkeresésében megjelölt bűnügyet érintő kérdésére a nyomozás érdekeire figyelemmel bővebb tájékoztatás nem adható, ugyanezen okból a megkeresésének második részében kért információt sem áll módunkban közölni”. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/12/topmilliardost-marasztalt-el-csendben-a-birosag-egy-unios-palyazati-csalas-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20230408110011/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/12/topmilliardost-marasztalt-el-csendben-a-birosag-egy-unios-palyazati-csalas-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/topmilliardost-marasztalt-el-csendben-a-birosag-egy-unios-palyazati-csalas-ugyeben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-12 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Bohemian Financing Zrt.",
"EU-Fire EGS Hungary Kft.",
"Florange Property Kft.",
"Indotek Group",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"Waberer’s International Nyrt.",
"Zsana Geotherm Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"energia",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"hitelezés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,606 | Százmilliók hotelfejlesztésre a főtanácsadó cégének – a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény | Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját. | Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.
Jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 111 milliárdra drágult programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg.
Június végén derítettük ki, hogy a közpénzszórás közben bőven jutott a „haveri cégeknek”. Három hotel összesen 800 millió forintot kapott kapacitásbővítésre, a legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Mészáros a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója.
Mészáros 2020-ban hirtelen gyorsasággal távozott a posztjáról, a lemondás a többszázmilliós támogatás ismeretében más értelmet nyert. Távozásakor Mészáros időhiányra panaszkodott: „Mára egyértelművé vált, hogy a kulturális főváros feladatainak ezen fázisában már egy teljes embert kíván a feladat, olyat, aki minden figyelmét, erejét és idejét csak és kizárólag ezen feladatoknak képes szentelni, és be kellett látnom, hogy ez személyemben már nem áll fenn.”
Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
Az összeférhetetlenség további gyanúját is felvetette, hogy a volt vezérigazgató tanácsadóként továbbra is maradt az EKF csapat része. Mészáros 2022 februárjában vezérigazgatói főtanácsadóként volt a köztévé vendége.
Nem történt bűncselekmény a rendőrség szerint
Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. sértett-e törvényt az Európa Kulturális Fővárosa hotelbővítési pályázat elbírálása során. Az írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, és továbbította a rendőrségnek. A hatóságok szerint, bár Vadai nem nevez meg egyetlen bűncselekményt sem, a cikk adatai felvetik a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésének a gyanúját.
A feljelentést végül a Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya bűncselekmény hiányában elutasította. A rendőrség szerint tehát nem történt bűncselekmény az ügyben.
„A feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját. Dr. Vadai Ágnes nem jelöli meg, hogy a feljelentésében megnevezett vagy más személy mikor, hol, milyen magatartásával követett el bűncselekményt, illetve a bűncselekmény hogyan valósult meg” – olvasható a határozatban.
Az Unió hiányolja a korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat
Vadai legutóbb a korrupció miatt kérdezősködött: afelől érdeklődött, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem akar-e távozni tisztségéből. Ugyanis 2020 óta több uniós jogállamisági jelentés arról számolt be, hogy probléma van a korrupcióval Magyarországon, és e problémákat mind a mai napig nem sikerült orvosolni.
Az idei uniós jelentés „hiányolja a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket”.
Polt Péter a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban azt a választ adta, hogy: „sajnálatos módon ezen megállapítások – meglátásom szerint – nem tükrözik valósághűen az ügyészség korrupcióellenes küzdelmét.”
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Évek óta érkeznek figyelmeztetések Brüsszelből az Európai Unió alapértékeit megsértő, az uniós támogatásokat korrupt módon költő magyar rendszernek, de az igazán komoly következmények eddig elmaradtak. Az idei év végén viszont az ellentétes várakozások ellenére sem fogadta el Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét (2511 milliárd forintnyi támogatásról) az Európai Bizottság. Ráadásul esélyes, hogy hamarosan más uniós támogatások kifizetését is akadályozhatják a magyar rendszerrel kapcsolatos brüsszeli kifogások miatt indult uniós eljárások. Ezekről több cikkünkben írtunk az elmúlt évben.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF-program megvalósításáért felelős kormánybiztos. Navracsics Tibor nemrég az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter lett, így pont ő lett az, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor. (Brüsszelben azért zárták el a pénzcsapot, mert a kormány korrupt módon költötte el az uniós támogatásokat.)
Navracsics tehát az, aki próbálja „Brüsszelt” meggyőzni, hogy az uniós pénzek Magyarországon jó helyre kerülnek, miközben látszólag még a rábízott EKF programsorozatot sem tudja korrupciógyanús ügyek nélkül irányítani. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/17/szazmilliok-hotelfejlesztesre-a-fotanacsado-cegenek-a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny/ | https://web.archive.org/web/20230408110025/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/17/szazmilliok-hotelfejlesztesre-a-fotanacsado-cegenek-a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-hotelfejlesztesre-a-fotanacsado-cegenek-n-a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-17 00:00:00 | [
"Mészáros Zoltán",
"Navracsics Tibor"
] | [
"Rendőrség",
"Veszprém-Balaton 2023 Zrt."
] | [
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"kultúra - művészet",
"EKF",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
54,607 | A közszolgálati egyetemtől 7 milliárd forint EU-s pénzt vontak el szabálytalanságok miatt | Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie. | Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.
„A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból) segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.
15%-os korrekciót állapított meg az EB
A KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” elnevezésű projekt 2016. áprilistól 2019. december 31-ig tartott.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) összesen 17,5 milliárd forintot kapott a közszolgálatban dolgozók kompetencia-fejlesztésére, hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztésére, valamint kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatásokra.
A 2016-os sajtótájékoztatóból az is kiderül, hogy az egyetem a pénzből két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését és költségeit finanszírozta. Erre azért volt szükség, mert az Országgyűlés 2016-ban döntött úgy, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét. A törvény ennek érdekében két új előmeneteli képzést vezetett be: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést.
Az Európai Bizottság (EB) 2018. október 11-19. között korai megelőző rendszerellenőrzést folytatott le a programot irányító magyar hatóságnál. A jelentős számú korrekciós intézkedésre tekintettel végül projektszintű átalánykorrekciót állapítottak meg, melynek mértéke a teljes támogatási összeg 15%-a volt. A szabálytalanság megállapításáról és a pénzügyi korrekcióról végül szabálytalansági eljárás mellőzésével született döntés.
Az Európai Bizottság honlapja úgy fogalmaz, hogy „pénzügyi korrekcióra akkor kerül sor, amikor a finanszírozást megvonják olyan, uniós támogatásban részesített projektektől, amelyek esetében a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően ment végbe, vagyis például ha csalás történt”.
Az Átlátszó értesülései szerint az Irányító Hatóság azzal a kéréssel fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), hogy biztosítson forrást a projekt kapcsán előírt pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség bruttó 119,1 millió forintos összegének finanszírozására.
A támogatási összeg 40%-át visszakérték
A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt 2016-ban indult és 2020-ban fejeződött be. A Széchenyi 2020 program keretében 11,77 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt nyolc alprojektből állt, célja a leírás szerint olyan tudományos tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.
„A most induló, európai uniós forrásból megvalósuló kiemelt projektjétől a közszolgálat számára hozzáférhető minőségi tudásanyagot, kompetenciát és mérhető fejlesztési eredményeket vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” – tudatta a 2016-os sajtóközlemény.
Az Európai Bizottság már említett korai megelőző rendszerellenőrzése nyomán a végleges audit jelentésben – egyebek a mellett az NKE KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt vonatkozásában – szabálytalansági megállapításokat tett, illetve pénzügyi korrekciós és egyéb intézkedéseket határozott meg.
Az Átlátszó értesülései szerint a magyar Irányító Hatóság 2019. augusztusban szabálytalansági eljárás mellőzésével megállapította a szabálytalanságot. A pénzügyi korrekció összege a projekt támogatási összegének 40%-a volt.
A központi költségvetésből finanszírozták a visszafizetéseket
Információnk szerint mindkét projekt esetében 2020-ban kezdeményezték, hogy a szabálytalanságokból adódó pénzügyi korrekció a központi költségvetésből kerüljön rendezésre. Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség.
Ez több esetben is lehetséges, de általában a „nemzeti érdekre” való hivatkozással szokták kérelmezni. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a tartalék előirányzat az európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, ha a projekt a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó előmozdításához járul hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.
A KÖFOP-2.1.1 esetében úgy tudjuk, arra hivatkozott az egyetem, hogy a szabálytalansági eljárás eredményeként megállapított pénzügyi korrekcióból adódó kötelezettség rendezése veszélyeztetné a likviditási helyzetét, és kockáztatná az általa ellátandó közfeladatok zavartalan és hatékony megvalósítását. Éppen ezért a kormányrendeletre, illetve a nemzeti érdekre való hivatkozással kezdeményezték a 119,1 millió forint összegű követelés tartalék terhére történő finanszírozását.
A már említett, 8 alprojektből álló KÖFOP-2.1.2 projekt esetében is hasonlóra hivatkoztak, kiemelve, hogy a költségvetésben nem áll rendelkezésre elkülönített összeg a korrekció rendezésére. Ezért a nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy 1,5 milliárd forint a központi költségvetés európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatának terhére kerüljön rendezésre.
Nemrég megírtuk, hogy hasonló indokra hivatkozott a Belügyminisztérium is, amikor két projekt személyi költségei között talált szabálytalanságok miatt 24 millió forint visszafizetésre kötelezték őket.
Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből | atlatszo.hu
Az Átlátszó szerkesztősége újabb fotókat szerzett meg az újságírókat, civilszervezetek munkatársait és más szakembereket becsapó csoportról, akik álnéven, titkosszolgálati módszerekkel készítettek interjúkat. A fedősztorival kicsalt beszélgetésekről a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzet az interjúalanyok szavait kiforgatva, kontextusból kiragadva az Orbán-kormány „Soros-kampányába” illő lejárató cikkeket írt.
Sőt, a Miniszterelnökség is erre a kormányrendeletre és a benne foglalt nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.
Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.
Korábban is találtak már furcsaságokat
A két NKE-s projektről már korábban is lehetett olvasni a sajtóban pénzügyi furcsaságok kapcsán. 2017-ben a 24.hu írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket talált az ebben a cikkben is említett KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” projektnél. A cikk szerint a 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósította meg.
2016 decemberében azonban az Európai Bizottság vizsgálatot folytatott a projekt kapcsán, amelyben megállapították, hogy mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.
Személyi költségekre például 3,1 milliárdot szántak, ami annyi, mintha az egyetem összes dolgozója, azaz 750 ember teljes munkaidőben, több mint 10 hónapig csak ezzel foglalkozott volna.
De a képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél, illetve a catering költségeknél is aránytalanságokat találtak. A különféle berendezések beszerzésénél – ami a második legnagyobb költségtétel volt több mint 4 milliárd forinttal – pedig több olyan tételt is azonosított a Bizottság, amely egyáltalán nem, vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarul olyan berendezéseket is az uniós pénzből akartak megvenni, amelyek az egyetem mindennapi működéséhez kellenek, de semmi közük az EU által finanszírozott projekthez.
Az EB ezért levélben szólította fel a magyar irányító hatóságot, hogy igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, illetve ossza meg velük a költségbecslést és a számítási metódusokat. A válaszra két hónapot adtak.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is több alkalommal foglalkozott már az NKE-projektek körüli furcsaságokkal. A 24.hu cikkének megjelenése után például ki akarta kérni a projekt szerződéseit, amiért az egyetem először kétmilliós, majd 900 ezer forintos költségtérítést kért volna. Ezt követően Hadházy sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy nagy az átfedés a brüsszeli levél tárgyát képező projekt és korábbi, szintén uniós pénzből finanszírozott programokkal, sőt, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekttel is.
Később a képviselő végül mégis megkapta a szerződések egy részét – amelyek kapcsán fideszes kötődésű cégeknek kifizetett milliókról, kísértetiesen hasonló feladatokra költött uniós pénzekről és horribilis összegű terembérlésről számolt be.
Hadházy szerint beismerte a túlárazást a szervilis Patyi egyeteme | atlatszo.hu
Hadházy most, két hónappal az igénylés után megkapta az egyetemtől a bérleti szerződésekre vonatkozó közadatokat. A válaszból és a mellékelt táblázatokból kiderül, hogy az NKE lejárat előtt módosította a szerződéseket, így januárban és februárban már 0 forintot fizettek bérleti díj címén. Ezzel a politikus szerint elismerték a korábbi pénzszórást.
Patyi András, az NKE akkori rektora (2018-tól a helyét Dr. Koltay András, majd 2022-től Deli Gergely vette át) 2017. december közepén úgy kommentálta az ügyet, hogy szerinte szervezett kampány indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és személye ellen. Kiemelte, hogy az uniós projektek keretében mintegy 80 ezer kormány-, köz- és állami tisztviselő továbbképzésére nyílt lehetőség, a túlárazottság vádja pedig szerinte azért nem helytálló, mert a fejenként átlagosan 900 eurós költség nagyjából fele annak, mint amennyiért európai cégek vállalják ugyanezt.
Patyi egyébként 2018-ig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is volt, ezt követően tanszékvezető lett, majd 2021-től a Kúria elnökhelyettesévé választották.
A „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című 11,5 milliárdból megvalósuló projekt ugyancsak 2017-ben szintén az Európai Bizottság célkeresztjébe került. A Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János Hadházy Ákos írásbeli kérdésére adott válaszából kiderült: a 2.1.2 kóddal jelölt projekt ügyében szintén nyomonkövetési céllal kért információkat az Európai Bizottság. Ez a két KÖFOP-projekt volt az egyedüli, amivel kapcsolatban ezzel az eszközzel élt az EB.
2018-ban a 24.hu számolt be arról, hogy a két, uniós pénzből finanszírozott projekt kapcsán még mindig tart a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között. A Miniszterelnökség Hadházy Ákosnak elárulta: az Irányító Hatóság mindössze egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de nem talált szabálytalanságot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanakkor Hadházy feljelentése nyomán nyomozni kezdett költségvetési csalás gyanúja miatt.
Durva túlárazások, projekthez nem kapcsolódó kiadások
2021-ben újra előkerült a közszolgálati egyetem ügye: Hadházy Ákos júliusi Facebook-posztjában arról írt, hogy „egészen elképesztő dolgokat találtak az EU ellenőrei az intézmény sokmilliárdos projektjeinél. A magyar kormány mindent megpróbált, hogy ne jussak hozzá a dokumentumhoz, de végül Brüsszelből kiadták azt a részemre.”
A képviselő birtokába került, korai rendszerellenőrzésekről szóló dokumentum többek között arról ír, hogy több ponton túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.
Tavaly nyáron Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyész felé, amelyben arról érdeklődött, hogy folynak-e büntetőeljárások az NKE KÖFOP-os jogsértései kapcsán. A válaszból kiderült: a kérdést feljelentésnek értékelte a legfőbb ügyész, ezért azt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának továbbította.
Hadházy pár nap múlva már arról írt, hogy a NAV szerint fennáll a különösen nagy értékre elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben megvalósuló költségvetési csalás gyanúja.
Az NKE júliusban közleményben utasította vissza a „rágalmakat”, szerintük „politikai motívumú hamis híresztelésekről” van szó. Az egyetem szerint azokat a feladatokat, amelyeket az Európai Bizottság auditja nem kívánt támogatni, vagy nem valósították meg, vagy saját költségvetésből finanszírozták.
Augusztusban ugyanakkor kiderült, hogy a NAV, majd a rendőrség is megtagadta a nyomozást az ügyben. „Az elutasító határozatok tényénél csak az indoklás felháborítóbb és egyben viccesebb. Legyszerűsítve: a »bűnüldözők« szerint AZÉRT NEM VOLT HŰTLEN KEZELÉS VAGY KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS, MERT PATYIÉK NEM AKARTAK CSALNI, CSAK VÉLETLENÜL ÍGY SIKERÜLT” – kommentálta Hadházy Ákos a történteket.
Címlapkép: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (forrás: Facebook) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/15/a-kozszolgalati-egyetemtol-7-milliard-forint-eu-s-penzt-vontak-el-szabalytalansagok-miatt/ | https://web.archive.org/web/20230609203844/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/15/a-kozszolgalati-egyetemtol-7-milliard-forint-eu-s-penzt-vontak-el-szabalytalansagok-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozszolgalati-egyetemtol-7-milliard-forint-eu-s-penzt-vontak-el-szabalytalansagok-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-06-15 00:00:00 | [
"Patyi András"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"Rendőrség"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra",
"tudomány",
"közigazgatás",
"túlárazás / pénznyelő",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,608 | A Századvég közel 100 millió forintért végez kutatást a digitális oktatásról | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) által kiírt közbeszerzésre ketten jelentkeztek, és a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyerte. A közpénzes megrendelésekkel bőségesen ellátott Fidesz-közeli közvéleménykutatók ezúttal arról írnak majd tanulmányt, hogy kutatásuk alapján milyen volt a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás a diákok, a szülők és a pedagógusok szerint. | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) által kiírt közbeszerzésre ketten jelentkeztek, és a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyerte. A közpénzes megrendelésekkel bőségesen ellátott Fidesz-közeli közvéleménykutatók ezúttal arról írnak majd tanulmányt, hogy kutatásuk alapján milyen volt a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás a diákok, a szülők és a pedagógusok szerint.
A Fidesz egyik fontos támasza az agytrösztnek nevezett Századvég-csoport, amelynek tagja a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., a Századvég Kiadó és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen alapított Migrációkutató Intézet is.
Az európai uniós közbeszerzési értesítőben most megjelent hirdetmény szerint a Fidesz kedvenc közvéleménykutatói most annak fognak utánajárni, hogy milyen volt a koronavírus-járvány miatti online oktatás.
Az erre vonatkozó közbeszerzést a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) írta ki 2021 július elején, ám a tájékoztató szerint csak idén júniusban történt meg a szerződéskötés. A tenderre pályázott még közös ajánlattevőként a PSYMA-HUNGARY Pszichológiai Piac- és Közvéleménykutató Kft. és az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. párosa, ám hiába.
A Századvég Alapítvány nyerte a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal.
Az ajánlatok összegzése szerint a másik pályázó (a Psyma-Hungary és az Ex Ante duója) hiába tett olcsóbb, nettó 89 milliós ajánlatot, mivel a tender során nem csak ez volt a döntő szempont. Az ár súlyszáma 60 volt, mellette egyéb szempontokat (a kutatásban résztvevő különböző szakemberek szakmai tapasztalatait) is figyelembe vettek, így a Századvég kapott kedvezőbb értékelést.
Egész pontosan így szól a közbeszerzés leírása: „A Digitális Távolléti Oktatás kutatás (a COVID-19 járvány miatt megvalósult digitális távolléti oktatásról) és a kutatás tapasztalataiból levonható következtetéseket összefoglaló szakmai tanulmány”.
Ennek keretében a Századvég Alapítvány legalább 95 interjút kell készítenie, valamint kérdőíves és fókuszcsoportos kutatást végeznie a szülők, a pedagógusok és a diákok körében. Továbbá ún. usability, vagyis honlaphasználhatósági kutatást is kell csinálniuk szemkamerákkal. Az eredmények alapján pedig kell írniuk egy összefoglaló tanulmányt, annak elvárt terjedelmét azonban nem tették közzé.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) leginkább arról ismert, hogy ők működtetik a Terror Házát, és ők bonyolították le súlyos közpénzmilliárdokból az 1956-os emlékévet, valamint a Trianon-emlékévet, illetve hasonló állami programokat. Az alapítványt sokáig a Fidesz kedvenc történésze, Schmidt Mária vezette, majd egy 2021-es törvénnyel a kormány úgy határozott, hogy a KKETTK is az állami vagyont kapó „közérdekű vagyonkezelő” alapítványok egyike lesz.
Sok panasz volt az online oktatásra
A koronavírus-járvány miatt 2020 márciusában országosan elrendelt, majd a 2021/2022-es tanévben iskolánként itt-ott időszakosan bevezetett digitális oktatás nem aratott túl nagy sikert. Sok diák panaszkodott arra, hogy az online oktatás során nem tudta olyan jól megtanulni a tananyagot, mint az órákon, és a pedagógusok sem tudtak olyan alaposan tanítani és számonkérni, mint jelenléti oktatással.
A végzősök 75%-a úgy érzi, nem készítették fel megfelelően az érettségire
2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a…
Emellett a diákok életét nehezítette a szociális életük leépülése, a személyes találkozások hiánya, a bezártság és a családdal való összezártság. A szülők – jellemzően az anyák – pedig a munkájuk mellett kénytelenek voltak otthon pedagógusként is helytállni, és segíteni a gyerekeiknek a tanulásban, a tanár helyett elmagyarázni az anyagot.
Ahol a szülők erre nem voltak képesek vagy hajlandók, és/vagy a családban nem állt rendelkezésre elegendő vagy megfelelő informatikai eszköz (számítógép, laptop, tablet, okostelefon) és internet, ott a gyerekek (még jobban) lemaradtak osztálytársaiktól a tanulásban.
A Fidesz kedvenc kutatói
Könnyen lehetséges persze, hogy a mostani kutatás egészen más eredményre jut, és azt hozza ki, hogy minden rendben volt a digitális oktatással (is). A Századvég által készített közvéleménykutatások és elemzések ugyanis mindig pontosan tükrözik Orbán Viktor és kormánya véleményét, legyen szó a családtámogatási rendszerről, az ellenzékről, a rezsicsökkentésről vagy Soros Györgyről.
Már 2016-ban megírtuk, hogy a Fidesz hatalomra kerülése óta a Századvég-csoport üstökösszerűen szárnyalni kezdett, és azóta is dőlnek hozzájuk a közpénzes megbízások. Legutóbb februárban foglalkoztunk velük: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Technológiai és Ipari Minisztérium) ugyanis nem adta ki azokat a tanulmányokat, amiket 10 milliárd forintért írt neki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Századvég Alapítvány.
Címlapkép: Tar Csanád, a Zelk Zoltán Általános, Angol és Német Kéttannyelvű Iskola negyedikes tanulója online nyelvtanórán vesz részt nyíregyházi otthonában 2021. március 8-án. (fotó: MTI/Balázs Attila) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/23/a-szazadveg-kozel-100-millio-forintert-vegez-kutatast-a-digitalis-oktatasrol/ | https://web.archive.org/web/20231207154545/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/23/a-szazadveg-kozel-100-millio-forintert-vegez-kutatast-a-digitalis-oktatasrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szazadveg-kozel-100-millio-forintert-vegez-kutatast-a-digitalis-oktatasrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-23 00:00:00 | [] | [
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Századvég Csoport"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"elfogultság",
"tanulmányírás",
"klientúra",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,609 | Rekordbevételt produkált tavaly a tűzijátékot lebonyolító cég | A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt. | A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt.
Az idei augusztus 20-i tűzijáték leginkább amiatt szerepel a hírekben mostanság, hogy az Operatív Törzs elnapolta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. Ez is fontos ügy, de érdemes az augusztus 27-re halasztott látványosság árával is foglalkozni.
Július közepén írtuk meg, hogy a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték előzetes költségbecslését, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslését az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint azonban „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített,
a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.
Cikkünk megjelenését követőan aztán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írták, az előzetes költségbecslés valóban egy döntéselőkészítő dokumentum, de már nem releváns. Az idei tűzijáték ára pedig tudható, mivel a rakétákat már az év első felében beszerezték. Közölték a költségeket is: eszerint a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd, azaz bruttó 1 650 000 000 forint volt, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu
A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint „félrevezető cikkek” jelentek meg, hiszen a tűzijáték ára pontosan tudható: nettó 1,3 milliárdba kerültek a rakéták. Ez az összeg azonban aligha a teljes költség. Tavaly ugyanis csak a tűzijátékra és az ahhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosításra 3,1 milliárd forintot költöttek, a teljes programsorozat pedig 12 milliárd forintba került. Idén pedig „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérik, és az elmúlt évhez képest most kétszer annyi (vagyis 600) drón fog hozzájárulni a látványhoz.
Két nappal később a Magyar Hangnak sikerült megszólaltatnia a tűzijáték-show megrendezésével megbízott cég ügyvezetőjét, aki a lapnak elmondta, a rakéták beszerzése jóval kevesebb volt az MTÜ által említett összegnél.
„A bruttó 1,6 milliárd forint úgy jöhet össze, ha a pirotechnikai show-hoz kapcsolódó szolgáltatások árát is beleszámoljuk: a logisztikát, a nautikát (vagyis az uszályok és pontonok kezelését, bérlését), de még az őrzés-védelem árát is. A pirotechnika magában ennél kevesebbe került, igaz, az összköltség nagy részét így is ez teszi ki” – részletezte az ügyvezető. A rakéták konkrét árát azonban üzleti titokra hivatkozva nem akarta elárulni.
Sokszorosára drágult pár év alatt
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal K-Monitor által kiszúrt közbeszerzési eljárásában a rakéták áránál nagyobb összeg szerepel a tűzijáték kommunikációs feladataira „Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére. Mennyisége: A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 1 400 000 000,- Ft + Áfa (…) keretösszeg kimerüléséig.” Ez a rakéták 1,3 milliárdos árával együtt már rögtön nettó 2,7 milliárd forint lenne.
Tavaly összesen 12 milliárd forintot költöttek az augusztus 20-i ünnepségre, ebből csak a tűzijáték és a tűzijátékhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosítás összesen 3,1 milliárd forintba került. 2020-ban ugyan a koronavírus-járvány miatt elmaradt az esemény, de a tűzijáték ára akkor is nettó 1,3 milliárd forint lett volna az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. kivitelezésében.
Az rejtély, hogy mitől és miért drágult meg ennyire az augusztus 20-i kormányzati tűzijáték, 2020 előtt ugyanis sokkal-sokkal olcsóbb volt:
2019-ben nettó 212,5 millió forint,
2018-ban nettó 174,8 millió,
2017-ben nettó 177,8 millió forint.
A megrendelő mindhárom évben az állami tulajdonú Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. volt, a kivitelező pedig a Nuvu Kft.
Az idei tűzijátékot is ők csinálják – a cég ügyvezetője beszélt az előkészületekről az MTÜ videójában:
Meglódult a cég forgalma
A Nuvu honlapján a refenciák között megtalálhatók koncertek, filmes és színházi produkciók, sportesemények, fesztiválok, települési és állami rendezvények egyaránt. A széles repertoárt jól jelzi, hogy a Fradi stadionbúcsúztatója, az 56-os emléknap és a Budapest Parádé is szerepel a felsorolásban.
Tehát szemmel láthatóan egy hozzáértő és tapasztalt cégről van szó, amit alátámasztanak az általa kapott szakmai elismerések is. A céget 2007-ben alapították, a videóben nyilatkozó Tóth Ferenc ügyvezető az egyik tulajdonosa (40%), a másik Vámosi Istvánné (szintén 40%), és Tőtős Ferenc (20%) a harmadik.
Tavaly nagyon meglódultak a Nuvu pénzügyei. Fennállása 10. évében, 2017-ben a Nuvu Kft. nettó árbevétele 470 millió forint volt, 2018-ban és 2019-ben 300-365 millió, 2020-ban (minden bizonnyal a koronavírus miatti lezárásokból fakadóan) visszaesett 82 millióra.
2021-ben viszont nettó 1,4 milliárd forint lett a forgalmuk, és ebből majdnem 584 millió a tiszta haszon. Ez volt az elmúlt 5 év rekordnyeresége: korábban maximum 93 millió forint pluszt tudtak összehozni.
Látványos lesz – ha lesz
A kormány Európa legnagyobb tűzijátékát ígérte idén augusztus 20-ra, „amely bemutatja az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait, a nemzeti identitás fontosabb elemeit. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között. Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz” – emelte ki Kovács Zoltán államtitkár, az augusztus 20-i programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője.
A tűzijátékot azonban augusztus 20-án végül nem lefújták, hanem egy héttel elhalasztották,
miután a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs úgy döntött, az előrejelzett időjárási körülmények között nem biztonságos a tűzijáték megtartása. Miután a látványosság eredetileg tervezett időpontjában mégsem volt vihar Budapesten, Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője azonnali hatállyal felmentette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát, valamint szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát.
Augusztus 27-re, a tűzijáték pótnapjára zivatarok miatt adott ki figyelmeztetést az OMSZ.
Erdélyi Katalin – Katus Eszter | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/26/rekordbevetelt-produkalt-tavaly-a-tuzijatekot-lebonyolito-ceg/ | https://web.archive.org/web/20230602190959/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/26/rekordbevetelt-produkalt-tavaly-a-tuzijatekot-lebonyolito-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rekordbevetelt-produkalt-tavaly-a-tuzijatekot-lebonyolito-ceg | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-26 00:00:00 | [] | [
"Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Nuvu Kft.",
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,610 | Mészárosnál is „nemzetibb” nagytőkés születik? – Jászai Gellért útja a Vodafone-ig | Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény. | S ha már finnyáskodunk, hozzá is tesszük gyorsan: Kertész József Tamás ügyvédi irodájának van a névadón kívül más főalakja is. Például Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként szolgálta azt a hatalmat. Ilyen véletlenek persze előfordulnak, fontosabb a tény, hogy
Mészáros Lőrinc, a 4iG-elnök Jászai Gellért és a KESMA-bátorító miniszterelnök között „van átjárás”, ha udvariasan akarunk fogalmazni.
De ki ez a Jászai Gellért, aki három éve – a még kishalként ficánkoló 4iG-vel – megvette volna a T-Systems Magyarország nevű óriást a Deutsche Telekomtól, majd az üzlet bukása után csak azért is akkorára fújta magát, hogy most képesnek látszik a hazai Vodafone beszippantására? Hogy lett akkora ász a Jászai-vállalat, hogy egy ideig teljesen reálisnak tűnt számára a tel-avivi tőzsdén jegyzett, műholdakat üzemeltető Spacecom többségi csomagjánakmegszerzése is (Izraelben csak az utolsó pillanatban szólaltak meg a nemzetbiztonsági vészcsengők, így a 4iG végül legfeljebb 20 százalékot kaphat az űrtávközlési szupercégből)? S hogy biztosíthatta be magát Jászai annyira a Fidesznél, hogy még a magyar állam kritikus informatikai-kommunikációs hálózatát (AH Net Zrt.) is majdnem kiszervezték neki? Illetve lehet, hogy tényleg ki is szervezik, hiszen a polgári titkosszolgálatok felügyelete időközben elkerült a nagy ellenálló Pintér Sándortól – hova máshova, mint a 4iG útját eddig mintaszerűen egyengető Rogán Antal kabinetminiszterhez. (Frissítés: A 4iG-csoport cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az AH Net végül nem lesz az övé.)
Jászai Gellért tündökléseiről és botlásairól néhány éve a Magyar Narancs írt átfogó anyagot; onnan tudhatjuk, hogy fiatalon ingatlantanácsadással foglalkozott, egyebek mellett az izraeli Plaza Centersnek dolgozott. Ám igazán a 2000-res évek elején jött ki a fényre, amikor megalapította a Balaton-parti kempingeket magánosító, a turisztika „Moljának” megteremtésére hivatott SCD Groupot. Az álomprojektet Csányi Sándor OTP-je finanszírozta (sokan ezért a bankár kreatúrájaként beszéltek Jászairól), és az akkori parlamenti pártok nagykoalícióban támogatták – az MSZP-től a Fideszig. Ha Mészáros Lőrinc emberei nem tüntették volna el az internetről a Heti Válasz archívumát, most idelinkelhetnénk régi cikkünket, amely arról szólt, hogy a Balaton-privatizáló korszak első miniszterelnökét, Medgyessy Pétert miként segítette az SCD egy Tihanyra néző vízparti villához a Balaton déli oldalán. (Hogy a volt kormányfő mit fizetett a „dácsáért”, nem tudhatjuk, ám a vagyonnyilatkozatába elsőre nem sikerült beleírnia a szerzeményt.)
Mindezek után Jászai Gellért pályaíve megtört; az OTP valamiért egycsapásra kivonult az SCD mögül, de 2010-hez érve a Fidesz azért még igényt tartott a szolgálataira – egy sor különösen értékes ingatlan landolt nála például a Rogán vezette belvárosi önkormányzattól. Simicska Lajos azonban megálljt parancsolt Jászainak, s hősünk kénytelen volt átadni/eladni szinte minden kincsét, például a balatoni SCD-portfoliót vagy a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát. A 2015-ös Orbán–Simicska-összekülönbözés után persze volt visszaút a csúcsra, a fideszesre hangolt Figyelő címlapján két évvel később már mint „Mészáros Lőrinc jobbkeze” feszített. Neki kellett volna ugyanis nemzetközi tényezőket is vonzó célponttá tenni, Mol–OTP–Richter-magasságba repíteni a felcsúti milliárdos tőzsdei érdekeltségét, az Opus Global Nyrt.-t, amelybe addigra már mindent belehordtak: szállodai, mezőgazdasági, ipari hálózatokat. Csakhogy az európai és észak-amerikai piacokhoz képest egyedi kockázatot jelentő országokra szakosodott befektetők nem szerették meg az Opus-konglomerátumot, hiába roadshow-ztak vele Londonban, Frankfurtban vagy akárhol. Ők inkább maguk döntöttek volna arról, mennyi turizmust, élelmiszeripart, bankot akarnak látni a portfoliójukban, nem kértek a készen kapott „vegyestálból”.
Mészáros Lőrinc vállalatából tehát nem sikerült nemzetközileg jegyzett magyar várat építeni, így addigi „jobbkezének” is új karrierlehetőség adódott. Konkrétan: az Opus kiszállt a kormányzati informatikai tendereken 2020-ra már taroló, de még csak egyszerű IT-cégként ismert 4iG Nyrt.-ből, és utóbbit – egy láthatatlan karmester intésére – megkapta Jászai Gellért. A cikkünk elején szereplő Kertész József Tamás-féle ügyvédi történet jelzi, hogy nem durva szakításról, pláne nem az Orbán-pikszisből való kiesésről volt szó. A 4iG új ura ugyanis véletlenül épp ekkortájt „költözött össze” Tiborcz István vállalkozásával. Ahogy megírtuk, egy hatszobás, 309 négyzetméteres, potom 107 négyzetméteres terasszal rendelkező budai – zöldmáli – hajlék került a kormányfő vejének BDPST Zrt.-jéhez. Pont abban a háromlakásos társasházban, melynek korábban minden egységét Jászai Gellért kezelte – és a két kisebbet mindvégig megtartotta. A sztori azóta pikáns fordulatot vett, hiszen a 4iG-elnök bő egy éve visszavásárolta Tiborcz ingatlanát, s – ahogy a Medgyessy-akciónál – legfeljebb az érintett felek tudják, hogy ki és mennyit nyert ezen a különös ügyleten.
„Természetes” persze, hogy
a 4iG részben ugyanúgy magántőkealapokon nyugszik, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének majd’ minden kulcsvállalata.
(Néhány hónapja még 78 bejegyzett hazai magántőkalapról tudtunk, mára ez a szám 110-hez közelít.) Azaz per definitionem fogalmunk sem lehet arról, hogy (1) mely időpontokban ki(k) az érintett társaságok tényleges tulajdonosai, (2) csak jól ösztönzött menedzserek-e a Mészáros- és Jászai-félék, vagy birtokolják is az általuk kezelt üzletrészek meghatározó hányadát, (3) honnan származnak a magántőkealapokba pumpált tíz- és százmilliárdok, (4) illetve valóban „nemzeti” kézben vannak-e ezek az entitások, esetleg idegen – akár orosz, kínai, „kipcsak” – tőke is került a láthatatlan kasszákba.
A „boldog” tudatlanság állapotából persze nem következik, hogy ne látnánk, milyen fontosabb vállalatokat alapított vagy gyűjtött be a 4iG-kisgömböc az elmúlt két évben. És ne érzékelnénk, hogy a terjeszkedés intenzitása a Mészárosnál megszokott sebességnél is nagyobb. Vajon mi férhet még a bendőbe? Mutatjuk az állomásokat szép egymásutánjában – azért dőlt betűkkel, hogy aki nem fárasztaná magát a konkrétumokkal, tudja, mely bekezdéseket kell átugrania.
A 2020 augusztusában gründolt CarpathiaSat Zrt. szerény célt tűzött maga elé; azt, hogy 2024-re pályára állítja és üzemelti Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját. (Mindezt az állammal partnerségben tervezte, de mára a köztulajdon majdnem teljesen „elpárolgott” a cégből). S bár a Jászai-cég első nemzetközi jelentőségű biznisze, a Deutsche Telekommal kötött megállapodás ad acta került, a 4iG azért felvásárolta T-Systems Magyarországból korábban kiszervezett munkaerő egy jelentős részét – az INNObyte Zrt. formájában –, az agyakat tehát elszívta a német digitális multi környezetéből. Laza ujjgyakorlatként jött az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. megvétele, majd a védelmi és polgári (ipari, mezőgazdasági) célú drónok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Rotors & Cams Zrt.-ben való tulajdonszerzés. Még mindig az informatikai vonalon maradva: a 4iG „leuralta” a legmagasabb szintű minősítésekkel rendelkező Cisco-partner ACE Network Zrt.-t (akkori nevén Spacenet Zrt.-t), továbbá a vállalati számítógépes rendszereket építő Poli Computer Kft.-t, s – tovább bosszantandó a nagy német hátterű versenytársat – leszerződtette vezérhelyettesnek a T-Systems IT-területért felelős korábbi csúcsvezetőjét.
Mindeközben Jászaiék már rárobbantak a távközlési piacra is – megvették a Hungaro DigiTel Kft.-t, azaz Magyarország vezető, sőt a térség egyik meghatározó műholdas szolgáltatóját. Övék lett a telekommunikációs óriás Invitech ICT Services Kft., melynek infrastruktúráját 11 ezer kilométer országos lefedettségű optikai hálózat alkotja. „Vállukra vették” a sokáig a legnagyobbnak látszó zsákmányt, a telefon–internet–televízió-hármasságot szolgáltató, 232 milliárd forintos Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t – és a hozzá tartozó az Invitel Zrt.-t.
Ezzel párhuzamosan beindult a 4iG nyugat-balkáni offenzívája is: a Telenor Montenegro felvásárlása és átkeresztelése ONE Crna Gora márkanévre, valamint az ALBtelecom és a One Telecommunications megszerzése, azaz albán távközlési piac „magyarosítása”. Majd újabb koronaékszerként a 4iG privatizálhatta az Antenna Hungáriát – többszörös apportművelet után közel 77 százalékot szerezve az addig állami műsorterjesztő, rendezvényszervező, távközlő vállalatban. Nem mellékesen: ugyanez a 4iG-sített Antenna Hungária jelenleg 25 százalékos tulajdonosa a magyarországi Yettelnek, vagyis a Vodafone és a Magyar Telekom riválisának.
Jászai Gellérték tehát ilyen előzmények után és körülmények között hódítanák meg a hazai Vodafone-t, szállnának be a hadiiparba, illetve vennének részt valamilyen formában az izraeli SpaceCom életében. Bónusz: a Jászai körüli magántőkealap-hálózat a fenti eseménysor előtt vagy közben megszerezte a Krisztina Plaza irodaházat a Déli pályaudvarnál, egy másik irodaépületet a Daubner Cukrászdánál (Montevideo u. 2/C.), egy telket a Normafa út 7. szám alatt, valamint a Tiborcz Istvánnal is kapcsolatba hozott háromlakásos társasházat a Felső Zöldmáli úton.
Amennyiben a Vodafone-ügylet valóban összejön – és a Yettelben is megmarad a 4iG-csoport kisebbségi részesedése –, Jászai Gellértéknek a hazai mobilpiac körülbelül 55 százalékában lesz valamiféle befolyása. Mindeközben a vezetékes internetszolgáltatás szűk 45 százaléka kerülhet hozzájuk (Digi+Vodafone), a televíziós műsorterjesztésnek pedig közel a felét ellenőriznék (Digi+Vodafone+MindigTV). Gazdaságtörténeti távlatban a 4iG mindezt egy szempillantás alatt hozná össze.
És akkor álljon itt néhány kérdés önmagunkhoz: miért nem lehet mindennek felhőtlenül örülni? Miért nem vesszük tudomásul, hogy a Vodafone-szerzés legalább olyan horderejű ügylet lehet a magyar távközlésben, mint az állami Matáv-monopólium harminc évvel ezelőtti eladása? Miért nem látjuk be, hogy egy olyan agyonszabályozott és nagy beruházásigényű szektorra, mint a telekommunikáció, nem lehet sok szereplőt ráengedni, mert nem lesz egységes szolgáltatási színvonal, azaz minden magyar digitális „jóléte” kerülne veszélybe? Jobb, ha külföldi nagyvállalatok kartelleznek a fejünk fölött a saját hazánkban, és minden fontos döntés Berlinben vagy Londonban születik? Miért nem tudjuk eléggé átélni az Indexnek nyilatkozó Jászai Gellért értékelését, amely szerint a Vodafone-tranzakciónak kiemelt szerepe van „egy protekcionista gazdaságpolitika nemzetstratégiai célkitűzésének a megvalósításában”? Ugyan miért nem tapsolunk, hogy a Mol, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom mellett lehet még egy blue chip a hazai részvénypiacon – ha már Mészáros Lőrinc Opus Globalját nem sikerült feltolni a nagyok közé? Elvégre a 4iG épülő infokommunikációs portfoliója sokkal tisztább, mint az összemixelt Opusé, tehát bizonyára a nemzetközi befektetők figyelmét is felkelti majd (pláne, hogy német haditőkét már sikerült a vállalatba terelni). Miért nem jó még egy magyar multi, amely ráadásul tőzsdei körülmények között, állandó közzétételi kötelezettségekkel, relatíve átlátható módon működik?
A válasz meglehetősen brutálisan hangzik:
nem lehet globális térben is versenyképes nemzeti bajnok cégeket úgy felépíteni, hogy a megerősödésük teljes egészében mentes az elemi tisztességtől és a társadalmi-közösségi felhatalmazástól.
Merthogy valójában három ősforrása van az ilyesfajta NER-terjeszkedésnek: a piaci szabályok teljes megkerülése kormányzati beavatkozással, az állami tartalékok saját pénzként kezelése, valamint a lopás.
Kicsit részletesebben a három ősforrásról: (1) Lényegében nem tud olyan akvizíciót bejelenteni például a 4iG, amelyet a hatalom ne emelne ki azonnal a piaci, versenyhivatali viszonyrendszerből – ez történt a Digi-vásárlásnál, a statáriális Antenna Hungária-privatizációnál, s persze pontosan erre készülnek a Vodafone-ügyben is. (2) Ami az állami tartalékok – felhatalmazás és nyakló nélküli – bevetését illeti, sok hajmeresztő példát sorolhatnánk a kormány gyakorlatából. Őrült pénzért vettük a Budapest Bankot, csak azért, hogy később beolvasszák Mészáros Lőrinc bankholdingjába, azaz valódi ellentételezés nélkül megfosszák befolyásától a mindenkori magyar államot. Ugyancsak önmagát megkárosítva vásárolta meg a „köz” a felcsúti baráttól a Mátrai Erőművet, a Budapest–Belgrád-vasútvonal pedig szinte garantáltan nem térül meg az ükunokáink ükunokái életében sem. S miközben a Fidesz ellenzékben teljes joggal mérgelődött az állam és a magánszféra PPP-típusú pénzégetései láttán, most megcsinálja ugyanezt a magyar sztrádákkal. Ráadásul itt a tervezett Vodafone-vásárlás, amelyben minden menedzsmentjog és -felelősség a 4iG nevű magánvállalaté, viszont a 700 milliárdot érő cég vételárának felét leszünk szívesek mi – azaz az államban testet öltő közösség – kiköhögni. Mindezt azután, hogy a jegybank Növekedési Kötvényprogramjának legnagyobb nyertese is a 4iG lett. (3) És itt van még a lopás, a korrupció, amelynek egészen különleges megjelenési formái az egy-két szereplős, jócskán túlárazott, esetleg eleve csillagászati összegekre kiírt állami tenderek – amelyek egyik haszonélvezője épp a 4iG. Lehetséges, hogy a közbeszerzésekből „kimenekített” tíz- és százmilliárdok a már emlegetett titkos magántőkealapokban landoltak, de ezt persze nem tudjuk, csak sejtjük. Egy biztos: a 4iG-ben közel 60 százalékos többsége van olyan magyar és portugál bejegyzésű alapoknak, amelyről csak mondják, hogy „nemzeti”, de a világért meg nem mutatnák.
Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy erősen hinnünk kellene abban, hogy úgymond „nemzetstratégiai ügy” a piaci szabályok kormányzati kiiktatása, a központi pénztartalékok kreatív – értsd: az állampolgár érdeke felől értelmezhetetlen – kezelése, valamint maga a lopás is.
Hát, nem hisszük.
#NER#Vodafone | https://www.valaszonline.hu/2022/08/31/meszarosnal-is-nemzetibb-nagytokes-szuletik-jaszai-gellert-utja-a-vodafone-ig/ | https://web.archive.org/web/20230927161053/https://www.valaszonline.hu/2022/08/31/meszarosnal-is-nemzetibb-nagytokes-szuletik-jaszai-gellert-utja-a-vodafone-ig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosnal-is-bnemzetibbr-nagytokes-szuletik-n-jaszai-gellert-utja-a-vodafone-ig | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-08-31 14:04:00 | [
"Jászai Gellért",
"Kertész József Tamás",
"Lacfi Endre",
"Medgyessy Péter",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"ACE Network Zrt.",
"AH NET Távközlési Szolgáltató Zrt.",
"ALBtelecom",
"Antenna Hungária Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CarpathiaSat Űrtávközlési Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"DTSM Kft.",
"Hungaro DigiTel Kft.",
"InnoByte Zrt.",
"Invitech ICT Kft.",
"Invitel Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"ONE Crna Gora",
"One Telecommunications (ONE)",
"Opus Global Nyrt.",
"Poli Computer Kft.",
"Rotors & Cams Zrt.",
"SCD Group",
"Spacecom",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.",
"Yettel Magyarország Zrt.",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra"
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"távközlés / telekommunikáció",
"ügyvédek",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"fegyver - hadiipar",
"tőkealap"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
54,611 | Itt a vége: hatalmas összegért megvette az állam a Budapest Bankot | Az MFB csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. kifizette a Budapest Bank Zrt. 100 százalékos üzletrészének ellenértékét, 700 millió dollárt a General Electric Capital Group számára; ezzel állami kézbe került a Budapest Bank teljes eszközállománya és érdekeltségei, például a Budapest Alapkezelő Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Lízing Zrt. és a Budapest Flotta Zrt. | A Miniszterelnökség hétfői közleményében jelezte, hogy a felek közötti elszámolás a vételáron nem változtatott. A vételár forrását, állami kezességvállalás mellett, a Magyar Fejlesztési Bank biztosította hitelfinanszírozás útján leányvállalata számára. Az MFB Zrt. a Budapest Bank megvásárlásához forint alapú piaci forrást vont be.
A vételár kifizetése 279,64 forintos dollárárfolyamon történt, ami a jelenlegi piaci árfolyamnál kedvezőbb és az előzetes üzleti terveknek megfelel - hangsúlyozták. A Miniszterelnökség megjegyzi azt is, hogy a vételár összege nem növeli az államadósságot.
A hivatal közlése szerint a "Budapest Bank jól szervezett, üzletileg hatékonyan működő, eredményes pénzügyi vállalkozás, amelynek megvásárlásával az állam értékes vagyonelemhez jut". A bank idén az első negyedévben 5,1 milliárd forint konszolidált, adózás utáni eredményt ért el. 2015 első hat hónapjában az előzetes várakozások szerint a pénzintézet konszolidált, adózott nyeresége meg fogja haladni a 10 milliárd forintot.
A Miniszterelnökség megfogalmazása szerint "a Budapest Bank működését, üzletpolitikáját, operatív vezetését illetően az új tulajdonos nem gondolkodik mélyreható változtatásokban". Az átállásból az ügyfelek semmit nem érzékelnek majd - jegyezte meg. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/itt-a-vege-hatalmas-osszegert-megvette-az-allam-a-budapest-bankot.599797.html | https://web.archive.org/web/20221029200512/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/itt-a-vege-hatalmas-osszegert-megvette-az-allam-a-budapest-bankot.599797.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-vege-hatalmas-osszegert-megvette-az-allam-a-budapest-bankot | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2015-06-29 14:30:00 | [] | [
"Budapest Alapkezelő Zrt.",
"Budapest Autófinanszírozási Zrt.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Budapest Flotta Zrt.",
"Budapest Lízing Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"államosítás"
] | [] |
54,612 | Korrupció gyanújával őrizetbe vették az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost. | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, ezek folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények után – várhatóan csütörtökön – adnak részletesebb tájékoztatást.
A Belügyminisztérium nem folyósította az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ) a harmadik negyedévre járó 160 millió forintos támogatást, így nehéz helyzetbe került a szervezet – írta meg két hete a Népszava. | https://444.hu/2022/08/31/korrupcio-gyanujaval-orizetbe-vettek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | https://web.archive.org/web/20230905152431/https://444.hu/2022/08/31/korrupcio-gyanujaval-orizetbe-vettek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-gyanujaval-orizetbe-vettek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | 444 | hungarian-news | 2022-08-31 00:00:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] | [] |
54,613 | Elszámoltatnák Márki-Zay Pétert | Nem világos, honnan származtak a Márki-Zay Péterhez külföldről érkezett kampánypénzek, és az sem, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e ezekről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője. Bár a baloldal korábbi, bukott miniszterelnök-jelölte szerint minden átlátható, az nem derült ki, hogy az Amerikából érkezett több száz millió forintnak megfelelő támogatást kik adták a Márki-Zayékat pénzelő amerikai szervezetnek. A háttérben felmerült Soros György neve, de Bajnai Gordon is segíthette a hódmezővásárhelyi polgármestert. | Molnár János
2022.09.01. 05:45 2022.09.01. 08:17
Nem világos, honnan származtak a Márki-Zay Péterhez külföldről érkezett kampánypénzek, és az sem, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e ezekről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője. Bár a baloldal korábbi, bukott miniszterelnök-jelölte szerint minden átlátható, az nem derült ki, hogy az Amerikából érkezett több száz millió forintnak megfelelő támogatást kik adták a Márki-Zayékat pénzelő amerikai szervezetnek. A háttérben felmerült Soros György neve, de Bajnai Gordon is segíthette a hódmezővásárhelyi polgármestert.
– A baloldal továbbra is hallgat a külföldről kapott kampánypénzeikről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője szerdán. Nacsa szerint sok kérdés felmerült ebben a súlyos ügyben – utalt Márki-Zay Péter titokzatos, több száz millió forintos amerikai kampánytámogatására. Hozzátette, közismert, hogy Gyurcsány a baloldal vezetője, amit a külföldi támogatók is biztosan tudtak. Ezért fontos, hogy
tudott-e Gyurcsány Ferenc ezekről a kampánypénzekről és arról, azokat mire kapják – tette hozzá. A KDNP-s politikus arra is kíváncsi, Márki-Zay beszélt-e Soros Györggyel vagy valamelyik Soros-szervezettel, majd kijelentette, továbbra is várja a baloldal válaszát.
Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban
Úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára.
Nem adott egyértelmű válaszokat Márki-Zay Péter a kampányfinanszírozását firtató kérdésekre az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedd este. Arra a felvetésre, hogy a feljelentéseiről közismert Tényi István közérdekű bejelentést tett az ügyben, Márki-Zay azt állította, nincsen szó törvénysértésről. Magyarázata szerint a külföldről kapott támogatásból „közérdekű kampányt” finanszíroztak. A bukott miniszterelnök-jelölt megjegyezte, hogy az amerikai Action for Democracy nevű szervezet gyűjtött neki pénzt Amerikában, a több száz millió forintos támogatást pedig nem pártnak, hanem a hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalmának adta. Állítása szerint ez megfelel a magyar törvényi előírásoknak.
Márki-Zay azonban arra nem tért ki, hogy az amerikai szervezet honnan szerezte az anyagi forrásokat. Szerinte az az Action for Democracy dolga, hogy az adományt kitől és hogyan gyűjtik, Márki-Zayéknak csupán azzal kell törődniük, hogy a pénzt mire költik.
Hozzáfűzte, „nyilván speciálisan a magyar viszonyok megváltoztatásához magyar származású vagy magyar állampolgároktól kértek adományokat”. Arra a kérdésre, hogy miért kapott adományokat még júniusban, tehát jóval a választások után is, úgy válaszolt, ezekből fizették ki a kampányidőszakban keletkezett számláikat.
Füstös szobákban zajlik az egyezkedés Gyurcsány és Márki-Zay között
Gyakorlatilag titokban, a sajtó előzetes tájékoztatása nélkül találkozott Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter – derült ki a DK-elnök Facebook-bejegyzéséből.
Jelenleg az adatbekérési fázisban van az idei választásokra fordított pénzek felhasználásának ellenőrzése, amelyet a voksolást követő egy éven belül kell lefolytatni – közölte lapunk érdeklődésére az Állami Számvevőszék. Hozzátették, a törvényi előírások szerint párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az ÁSZ vizsgálata ezen előírás betartására is minden esetben kiterjed.
Mint emlékezetes, a Márki-Zay Péter kampányfinanszírozásával kapcsolatos botrány néhány nappal ezelőtt robbant ki, amikor az idei választásokon vesztes kormányfőjelölt maga árulta el, hogy több száz millió forinttal segítették Amerikából.
Felmerült az is, hogy Soros György magyar származású amerikai milliárdos áll az Action for Democracy mögött. Ezt Márki-Zay nem tagadta egyértelműen, csupán annyit mondott, hogy nem hiszi.
Az biztos, hogy a szervezet a baloldalhoz köthető, mert ügyvezető igazgatója, Korányi Dávid most Karácsony Gergely főtanácsadója, de korábban Bajnai Gordon közeli munkatársa, külpolitikai főtanácsadója volt. Együtt mentek egy New York-i ENSZ-közgyűlésre, ahol Bajnai olyan kiemelt partnerekkel találkozott, mint a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke, Soros György vagy Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet. Még a The Wall Street Journal szerkesztőségébe is eljutottak, majd a beszámolók szerint Bajnai kitüntette azt a Charles Gati politológust, aki most szintén feltűnt az Action for Democracy vezetőségében.
Más szálon is kapcsolódott egymáshoz Márki-Zay és Bajnai. Kiderült ugyanis, hogy Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám cége, a DatAdat fizethette Márki-Zay egyik éttermi számláját. A bukott jelölt korábban elismerte, hogy a Bajnaihoz köthető vállalkozás segítette a kampányát, de tudomása szerint a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is. Ebből arra lehet következtetni, hogy
a kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkező Bajnai Gordon lehetett az április 3-a előtti ellenzéki kampány egyik kiemelt segítője.
Bizalmasa, Korányi Dávid pedig a budapesti Városházán is érvényesítheti egykori főnöke befolyását.
Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban
Úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára.
A baloldal kampányát segítő amerikai pénzekre Márki-Zay már korábban is utalgatott. 2019-ben egy amerikai utazásáról számolt be, ahol Soros-szervezetekkel találkozott és nyíltan pénzt gyűjtött a kampányhoz, amelyről videókon is tudósított. Márki-Zayról ismert, több évig élt az USA-ban, amelyről legtöbb interjújában úgy beszélt, hogy eszébe sem jutott akkoriban még politizálni. Ennek ellentmondani látszik egy elszólása, amikor politikai kampányokon való részvételről és azok tanulmányozásáról beszélt egy interjúban. Az amerikai kapcsolatok jelentőségére utal az a tény is, hogy a bukott kormányfőjelölt Amerikában tartózkodott a Trump–Orbán-találkozó idején.
Borítókép: A bukott jelölt nem adott egyértelmű magyarázatot, de állítja, nem sértettek törvényt (Fotó: Kurucz Árpád)
Márki-Zay Péter
finanszírozás
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
kampánypénzek
Állami Számvevőszék
kampánytámogatás
Márki-Zay
balliberálisok | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/elszamoltatnak-marki-zay-petert | https://web.archive.org/web/20220902190014/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/elszamoltatnak-marki-zay-petert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszamoltatnak-marki-zay-petert | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-09-01 00:00:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,614 | Tiborcz István megvált az egyik szállodájától | A BDPST Zrt. eladta a budapesti Andrássy úton található Alice Hotelt tulajdonló projekttársaságban meglévő részesedését a korábbi társtulajdonos, a WHB Vagyonkezelő Kft. számára, amely így többségi tulajdont szerzett. | Az értékesítéssel a BDPST Zrt. átadja az ingatlan üzemeltetését is az új tulajdonosoknak. A közlemény szerint a most eladott szálloda munkavállalóinak egy része a Tiborcz István többségi tulajdonában álló BDPST Group további hoteleiben folytatja a munkáját, másik részüknek a jövőben is biztosítva van foglalkoztatásuk az Alice Hotelben - áll a cég honlapján.
Az Alice Hotel 2020-ban nyílt meg, miután a BDPST Zrt. és a WHB befektetésével és kivitelezésében egy több mint két éven át tartó értékteremtő beruházás keretében rekonstruálták a butikszállodának otthont adó, 1870-es évek végén épült villaépületet. A vevő a WHB, amely a 100 leggazdagabb magyar közé tartozó milliárdos építőipari mogul, Paár Attila érdekeltsége.
A hosszú távú stratégia mentén a BDPST Group szállodaportfóliójának alakítása és fejlesztése is folyamatos: a közeljövőben több új hotel nyílik meg a cégcsoport üzemeltetésében. A Szabadság tér mellett, az Október 6. utcában elhelyezkedő Verno House szálloda tervezetten 2022 utolsó negyedévétől várja vendégeit. Ezt követően, szintén a cégcsoport fejlesztésének köszönhetően felső kategóriás designhotelként, valamint exkluzív lakásokat kínáló prémium lakóépületként adják át a Hotel Dorothea épületegyüttesét. A BOTANIQ Budai Klub átadása 2023-tól várható, amely új arculattal, funkciókkal és prémium szolgáltatáspalettával várja majd látogatóit - közölte a BDPST. | https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-megvalt-az-egyik-szallodajatol.html | https://web.archive.org/web/20230329171148/https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-megvalt-az-egyik-szallodajatol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-megvalt-az-egyik-szallodajatol | mfor.hu | hungarian-news | 2022-08-31 00:00:00 | [
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"WHB Vagyonkezelő Kft"
] | [] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
54,616 | Az ORÖ elnöke 30 millió forintért árulta a posztját a gyanú szerint | Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást. | Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el, és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást.
Csütörtöki közleményükben azt írják, 2022 nyarán Agócs azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forintért átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Még a fizetés szabályairól is egyeztetett: 18 millió forint járt volna akkor, amikor lemond, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni. Agócs azt is vállalta, hogy közreműködik abban, hogy elnökké válasszák azt, aki fizet neki.
A ORÖ elnöke most a nyomozó ügyészség őrizetében van, a bíróság pénteken dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha beigazolódik, hogy mégis korrupt volt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés várhat rá. | https://444.hu/2022/09/01/az-oro-elnoke-30-millio-forintert-arulta-a-posztjat-a-gyanu-szerint | https://web.archive.org/web/20231129192726/https://444.hu/2022/09/01/az-oro-elnoke-30-millio-forintert-arulta-a-posztjat-a-gyanu-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-oro-elnoke-30-millio-forintert-arulta-a-posztjat-a-gyanu-szerint | 444 | hungarian-news | 2022-09-01 00:00:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] | [] |
54,617 | Vádat emeltek Pécsvárad polgármesterével szemben költségvetési csalás miatt | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette, hogy a csalás irányítója a vád szerint Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt.
Zádori és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan - baromfitartás, tojástermelés területén működő - cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon. A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek jogtalan lehívása érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek".
A vádirat szerint tucatnyi gazdasági társaság, vállalkozás jutott így jogosulatlanul - legalább 14 millió, legfeljebb 665 millió forintos - támogatáshoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága az ügy kapcsán júniusban azt közölte az MTI-vel, a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be.
A nyomozóhatóság akkor közölte azt is, hogy az okozott kár megtérülésére az összes érintett baromfitelep technológiáját vagyonbiztosítás alá vonták, így várhatóan a teljes költségvetésnek okozott kár megtérül.
A vádhatóság mostani közleményében kitértek arra, hogy a bűncselekmény elkövetését szervező két vádlottal szemben hasonló bűncselekmények miatt már egy másik büntetőeljárás is folyamatban van a bíróságon. | https://444.hu/2022/09/01/vadat-emeltek-pecsvarad-polgarmesterevel-szemben-koltsegvetesi-csalas-miatt | https://web.archive.org/web/20230927055535/https://444.hu/2022/09/01/vadat-emeltek-pecsvarad-polgarmesterevel-szemben-koltsegvetesi-csalas-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-pecsvarad-polgarmesterevel-szemben-koltsegvetesi-csalas-miatt | 444 | hungarian-news | 2022-09-01 00:00:00 | [
"Zádori János"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécsvárad"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
54,618 | Magyarország költ a legkevesebbet az ukrajnai menekültekre a V4-országok közül | A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra. | A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra.
Hiába beszélnek többszázezer, akár bő 1 millió főnyi menekültről az Orbán-kormány különböző arcai, a ténylegesen hosszabb távon Magyarországon tartózkodó menekültek száma a valóságban csupán alig néhány tízezer. Az orosz invázió kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 11 millió ember hagyta el Ukrajna területét — bár sokuk azóta hosszabb-rövidebb időre hazalátogatott.
A UNHCR adatai szerint Európa országaiban 3,8 millió fő, valamilyen, menekültek számára ideiglenes védelmet biztosító státusszal rendelkező ukrán állampolgár tartózkodik. Magyarország hiába határos Ukrajnával, a nálunk menedékes státuszra jogosított ukránok száma alig 28 ezres. Ennél még a távoli Portugália vagy Finnország is több menekülőt fogadott be, a szokásosan összehasonlítási alapként szolgáló visegrádi országokkal való összevetésben pedig kiugróan látványos, hogy Magyarország mennyire kevéssé vonzó hely a háború menekültjei számára.
Még az 5,4 milliós Szlovákiában is több mint 86 ezer menedékes státuszt osztottak ki, mint nálunk — a szlovák szám a mienk háromszorosát is meghaladja. Csehország, amely lakosságarányosan a legtöbb menekülőt fogadta be, 413 ezer ukránról gondoskodik. Lengyelországban 1 millió 274 ezer menedékes státuszt adtak ki, de becslések szerint a valóságban ott tartózkodó menekültek száma akár a 3 milliót is meghaladja.
A különbségek tükröződnek abban az összegben is, amit ismereteink szerint a V4-országok a menekültválság kezelésére eddig összesen fordítottak. Magyarország nagyon jóindulatú becsléssel sem költött a feladatra többet 15 millliárd forintnál, miközben Csehországban ismereteink szerint a nyár elejéig 170 milliárd forintnyi koronát, Lengyelországban számításunk szerint 548 milliárd forintnyi zlotyt költöttek a menekültekre.
Szlovákia nominálisan alulmúlja a magyar becslést az ismereteink szerinti 7,4 milliárd forintos költéssel, de északi szomszédunknál az EU-tól származó további félmilliárd eurót terveznek költeni a menekültek társadalmi integrációjára.
Ehhez képest az Orbán-kormány már fel is vette azt a 263,2 millió eurót, amit az Európai Unió a REACT-EU nevű alapból a menekültválságra tekintettel felszabadított — és el is költötte a menekültekhez egyáltalán nem kapcsolódó célokra.
A magyar segítség szegényessége abban is megmutatkozik, hogy nálunk a legalacsonyabb az alapesetben elérhető havi pénzügyi segély mértéke a V4-országok közül. Nálunk havonta alig 22 ezer 800 forintot kaphat a munkával nem rendelkező menedékes, miközben Szlovákiában 32 ezer forintnyi összeget, Lengyelországban 60 ezer forint értékű zlotyt, Csehországban 82 ezer forintnyi koronát vehet kézhez.
Lengyelországban és Szlovákiában a pénzügyi segélyezést olyan nemzetközi szervezetek is finanszírozzák, mint a UNHCR, ami csökkenti a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhet. A magyar kormány vélhetően azért nem veszi igénybe ezt a lehetőséget, mert az elmúlt években a Fidesz-szövetséges sajtóban folyamatosan az UNHCR-t szidták azért, mert pénzt ad a „migránsoknak”.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.
Szöveg: Sarkadi Nagy Márton – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Közreműködtek: Anastasiia Morozova (Frontstory.pl), Mahulena Kopecká (Investigace.cz), Tomáš Madleňák (ICJK). | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/25/magyarorszag-kolt-a-legkevesebbet-az-ukrajnai-menekultekre-a-v4-orszagok-kozul/ | https://web.archive.org/web/20220825103847/https://atlatszo.hu/adat/2022/08/25/magyarorszag-kolt-a-legkevesebbet-az-ukrajnai-menekultekre-a-v4-orszagok-kozul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszag-kolt-a-legkevesebbet-az-ukrajnai-menekultekre-a-v4-orszagok-kozul | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-25 11:03:00 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
54,619 | A járvány első négy hullámában a 40-es korosztályból kapták el legtöbben a koronavírust | Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk. | Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.
Július 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK). Ezúttal a járvány hazai megjelenése óta, vagyis 2020. március elejétől regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkoráról szerettünk volna többet megtudni.
Korábban ugyanis nem volt elérhető ilyen adat. Annak ellenére, hogy az elhunytakról meglepően részletes információkat közölnek egy folyamatosan frissülő táblázatban, ami nemcsak az elhunyt korát, nemét tartalmazza, hanem az alapbetegségeiket is. Tavaly májusi cikkünkben részletesen elemeztük ezeket az adatokat.
Most azt kértük az NNK-tól, hogy küldjék el a napi bontásban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát, és tüntessék fel a betegek korát is. Választ végül 30 nap után kaptunk, 2020. március 4-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó validált adatbázist bocsátottak rendelkezésünkre, korcsoportos bontásban. „A felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat a 3 vagy az alatti esetszám esetén a számok kipontozásával adom meg” – írták.
A 40-49 éves korosztályban volt a legtöbb fertőzött
A táblázat a járvány kezdetétől egészen a tavalyi év végéig összesen 1,25 millió regisztrált fertőzöttet tart nyilván. Közülük
legtöbben a 40-49 éves korosztályhoz tartoztak, akik az összes fertőzött 22 százalékát tették ki.
Őket követik 16-16 százalékkal a 30-39, illetve az 50-59 év közötti fertőzöttek. A legkevesebb beteg a 90 év feletti korosztályban (0,7%) és a legkisebbeknél, a 9 év alatti korcsoportban (3,45%) volt.
Összességében azonban elmondható, hogy a betegek több mint fele (54,5%) 30-60 év közötti volt.
Minden ötödik fertőzött a 60 év feletti korosztályhoz tartozott, minden negyedik a 30 év alatti korcsoportból került ki.
Megnéztük azt is, hogy az egyes járványhullámokban hogyan alakult a fertőzöttek korcsoportok szerinti megoszlása. Az első járványhullám 2020. márciustól nyárig tartott, a második hullám 2021. februárig. A harmadik szintén nyáron ért véget, az esetszámok pedig a tavalyi évben is –csakúgy, mint 2020-ban – ősszel kezdtek el újra emelkedni.
Arról, hogy a járvány negyedik hulláma sok szempontból hasonlóságokat mutatott az egy évvel korábbi, második hullámhoz, egy tavaly novemberi cikkünkben írtunk részletesen. Összehasonlítottuk a négy hullám különböző görbéit, a fertőzöttek és elhunytak hétnapos átlagától kezdve egészen a lélegeztetőgépen lévő betegek számáig.
Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu
Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).
A fertőzöttek életkorát tekintve ugyanakkor akadtak különbségek: míg az első hullámban arányaiban sok idős, 80 év feletti betegedett meg (19,19%), az idő előrehaladtával egyre többen kapták el a vírust a fiatalabb korosztályokból is.
A második és harmadik hullámban a 40-49, és az 50-59 éves korcsoportból került ki a legtöbb fertőzött. A negyedik hullámban pedig a 20 év alatti betegek száma is jelentősen emelkedett (több mint 16 százalékra), ezzel párhuzamosan pedig arányaiban jóval kevesebb idős betegedett meg. Míg az első hullám során minden ötödik beteg 80 év feletti volt, a negyedik hullámban már csak minden harmincötödik fertőzött tartozott ebbe a korosztályba.
Nem egyeznek a számok
A konkrét számok mellett ugyanakkor az is érdekes, hogy a most kapott adatok mennyire egyeznek meg a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu számaival. A tavalyi év végéig a koronavirus.gov.hu 1 256 415 fertőzöttet tartott számon. Ugyanerre az időszakra az NNK-tól most megkapott adatbázisban azonban már 1 258 027 fő jelenik meg, ami 1600-al több a hivatalos járványoldal számainál.
Mindez azért különösen érdekes, mert az NNK által rendelkezésünkre bocsátott táblázatban a három alatti esetszámokat tartalmazó cellákat kipontozták, azaz jópár értéket nem ismerünk pontosan az egyes korcsoportokban. Az eltérés ezért akár még ennél is nagyobb lehet, hiszen a kipontozással elfedett fertőzöttek száma számításaink szerint valahol ezer és háromezer között mozog.
Pedig ha a két adatbázis megegyezne, akkor a jelenlegi adatsornak kevesebbnek kellene lennie a hivatalosan közölt számoknál. Válaszlevélben érdeklődtünk az NNK-nál azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza az eltérést, egyelőre azonban nem kaptunk választ kérdésünkre.
Szintén figyelemreméltó, hogy nemcsak a járványügyi tájékoztató oldal számaival nem egyeznek a most kapott adatok, hanem egy korábban NNK által elküldött adatbázissal sem.
Múlt heti cikkünkben bemutattuk településszintű bontásban a tavalyi év koronavírus fertőzöttjeinek oltási kórtörténetét – a fertőzöttek száma ebben az esetben sem egyezett meg a koronavirus.gov.hu számaival. Több mint háromezer volt a különbség, ennyivel több fertőzött szerepelt abban az adatbázisban.
A regisztrált koronavírus fertőzöttek több mint 70 százaléka oltatlan volt 2021-ben | atlatszo.hu
Ezek az adatok csak iránymutató jellegűek, pontos következtéseket nem tudunk levonni belőlük, már csak azért sem, mert nem tudjuk, a koronavírus fertőzöttek mikor kapták el pontosan a vírust, és ahhoz képest mikor lettek beoltva. Emellett az sem mindegy, hogy milyen vakcinát kaptak az oltottak.
Ha a most kapott adatbázisban csak a tavalyi év fertőzöttjeit nézzük, akkor is jelentős eltérések vannak. Múlt heti cikkünk adatait összevetve a mostanival (és ezúttal ott is figyelmen kívül hagyva a kipontozott cellákat), összesen 934 508 fertőzöttet látunk a tavalyi évben. A koronavirus.gov.hu szerint ez a szám 931 901, míg a most kapott adatbázis 934 076 fertőzöttet tart nyilván a tavalyi évre vonatkozóan.
És nem ez az első eset, hogy hasonló eltéréssel szembesülünk. Május végén megkaptuk, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összehasonlítva több mint 1600 elhunyt hiányzott az adatbázisból. Hétfői cikkünkben pedig megírtuk, hogy az elhunytak életkorát és nemét tartalmazó idősoros adatbázist kértünk az NNK-tól, a táblázat pedig a publikus számoktól és korábbi NNK-s adatsoroktól is jelentősen eltérő számokat tartalmaz.
Ismét a hivatalos járványportálon közöltektől eltérő adatokat kaptunk az NNK-tól az elhunytak számáról | atlatszo.hu
Eddig soha nem látott részletességű adatokat kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve azt tapasztaltuk, hogy valami nem stimmel az adatokkal: több mint 1600 elhunyt hiányzik ugyanis a most kapott adatbázisból.
Korábban már megnéztünk több, mások által elküldött koronavírus tematikájú adatigénylést is, például a K-Monitor által korábban kapott adatokat, és ezeket összevetettük a hivatalos számokkal. Ezekben az esetekben sem stimmeltek az adatok. Mikor az eltérések okáról érdeklődtünk, utólagos korrigálásra hivatkozott a Müller Cecília vezette NNK.
„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu
A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.
„A táblázatok a nyilvántartásban jelenleg elérhető adatok alapján készültek el, így a táblázatokban található adatok eltérhetnek a központi kommunikáció által korábban nyilvánosságra hozott adatoktól. Ennek több oka lehet, egyrészt jellemzően az előző napi adatokat másnap reggel publikálták, másrészt a nyilvántartásban folyamatos az adattisztítás, mely szintén eltérésekhez vezet” – magyarázták. | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/16/a-jarvany-elso-negy-hullamaban-a-40-es-korosztalybol-kaptak-el-legtobben-a-koronavirust/ | https://web.archive.org/web/20231220112149/https://atlatszo.hu/adat/2022/08/16/a-jarvany-elso-negy-hullamaban-a-40-es-korosztalybol-kaptak-el-legtobben-a-koronavirust/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-elso-negy-hullamaban-a-40-es-korosztalybol-kaptak-el-legtobben-a-koronavirust | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-16 11:04:00 | [] | [] | [] | [
"covid-19",
"infografika"
] | [] |
54,620 | A Sinopharmmal oltottak közül hunytak el tavaly a legtöbben a beadott oltások arányában | 2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is. | 2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is.
2022. július 29-én, egy hónap várakozás után sikeresen zárult legújabb adatigénylésünk, amit az NNK-nak nyújtottunk be. Azt szerettük volna megtudni, hogy a koronavírus-járvány idején elhunyt személyek mikor, milyen típusú vakcinával és hány alkalommal voltak beoltva.
Ennek a listának a meglétére egy korábbi, szintén az NNK-hoz benyújtott adatigénylésünk során kapott kimutatás kódja alapján következtettünk, melyből kiolvasható volt, hogy tárolnak oltási adatokat is az elhunytak számát tartalmazó adatbázisukban.
Az eddiginél részletesebb halálozási adatokat kaptunk, amelyek viszont megkérdőjelezik a hivatalos adatközlést | atlatszo.hu
Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.
A jelenlegi sikeres igénylést viszont többszörös módosítás után tudtuk csak megszerezni. Első körben túl nagy volt az igénylésünk merítése. Egyben szerettük volna kikérni az elhunytak idősoros, településszintű, oltási adatokat tartalmazó adatbázisát, ami a túlzott részletesség miatt bizonyos települések esetében már személyes adat kiadásának minősült volna:
„Tekintettel arra, hogy az elhalálozás időpontjában koronavírus fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi szinten a települések jelentős részében legfeljebb 1-2 fő, amennyiben további azonosító adatokat (nem, kor) rendelünk hozzá, akkor lehetővé tesszük a név szerinti azonosításukat, s ezáltal személyes adatokat adnánk ki” – írta erre az NNK.
Az igénylést ezután újból beadtuk, immáron az azonosításra szolgáló adatok nélkül. A kapott táblázat a 2021-ben elhunytak településszintű, egész évre összesített adatait tartalmazta, melyben az egy, kettő és három oltást kapott elhunytak száma is fel volt tüntetve. Erről korábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Tavaly a koronavírusban elhunytak negyede volt legalább egyszer oltott | atlatszo.hu
Ez az információ önmagában fenntartásokkal kezelendő ugyanis két nagyon fontos tényezőt – és azok összefüggését – az adatbázis alapján nem lehet kimutatni: nem tudjuk, hogy mikor kapták meg az elhunytak az oltásokat, és azt sem, hogy mikor veszítették pontosan az életüket. Ennek a két dátumnak a különbsége ugyanis kimutathatóvá tenné az oltás hatékonyságát, a fertőzés elleni védelem időtartamát.
Ez az adatbázis már adott egy becslést arról is, hogy mennyi volt a 2021-ben elhunytak valódi száma – mely már egy korábbi megigényelt adatsor tanúsága szerint is jelentősen eltért a koronavírus-járvány információs weboldalának szánt koronavirus.gov.hu-n megosztott számokkal. A 2021-ben elhunytak számát a táblázat szerint 28 153 főre kalkuláltuk, mivel a három vagy annál kevesebb elhunytat regisztrált településeknél – a beazonosíthatóságot kiküszöbölve – nem tüntettek fel értéket, a cellákat kipontozták.
A legújabb idősoros és minden egyéb oltási információt (dátum, típus, oltás száma) tartalmazó adatbázis legelőször ezt a becslést konkretizálja:
2021-ben 28 287 fő vesztette életét a járványban, míg a koronavirus.gov.hu-n 29 649 fő szerepel: 1362 fővel több, mint az NNK által validált, valóban koronavírusban elhunytak száma.
A negyedik hullámban a kétszer oltott elhunytak aránya magasabb lett
Az idősoros adatok alapján kimutathatóvá vált az egyes napokon egyszer, kétszer vagy háromszor oltott elhunytak száma és aránya is az adott napon elhunyt összes áldozaton belül.
Az oltott elhunytak száma az oltási terv előrehaladtával párhuzamosan változott. 2021 év elején az egy oltást kapott elhunytak száma volt a magasabb, 1640 fő azelőtt veszítette életét, hogy a második oltást megkaphatta volna, tehát kevesebb mint 28 nap telt csak el az első oltás és a halálozás között. Ezen felül 1431 egyszer oltott elhunyt nem is akart a második oltás lehetőségével élni, haláluk az első oltás után több mint 28 nappal következett be.
Az összes oltott elhunyt közül a legtöbb elhunyt csak két oltást kapott: a második oltást kérők közül 118 fő még a vakcina hatásának kialakulása előtt életét veszítette a fertőzésben – tehát halálukig nem telt el két hét sem a második adag felvételét követően. 2975 fő nem élt az emlékeztető oltás lehetőségével, ők a második oltás után több mint négy hónappal – ami a harmadik oltás felvételének második oltástól számított ajánlott ideje – veszítették életüket.
Végül pedig 696 fő volt, aki három oltás után veszítette életét, ebből 644 fő a harmadik oltás beadása után kevesebb mint négy hónappal, 52 fő pedig több mint négy hónappal hunyt el.
Ugyanezt a felosztást mutatjuk be az alábbi diagramon is, itt viszont minden vonal egy oltott elhunytat reprezentál, az oltás hossza és színe pedig az egyes oltások (és a halálozás) között eltelt időnek felel meg.
Az oltott elhunytak többsége Pfizert és Sinopharmot kapott
Az adatigénylésben a dátumok mellett megkaptuk az első, második és harmadik beadott oltás típusát is. Az év elején, amikor az oltás még kevésbé volt elérhető, és csak néhány, nyugati típusú oltóanyag volt az országban, látható, hogy már volt néhány Pfizerrel vagy Modernával oltott elhunyt. A harmadik hullám felfutásával egyidejűleg megérkeztek az első keleti szállítmányok is, kérhető volt már a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V is.
A harmadik hullám felerősödésével az elhunytak száma is megnőtt, és ezzel együtt az oltott elhunytak aránya is. Ebben az időszakban viszont már egyes napokon több volt a Sinopharmmal egyszer oltottak száma, mint a Pfizerrel. A második oltáshoz szükséges 21/28 nap várakozási idő a harmadik hullám enyhülése alatt történt, így kevesebb a kétszer oltott elhunytak száma a hullám vége felé, viszont itt is inkább a Sinopharmmal oltottak száma volt magasabb.
A nyári enyhülést követő negyedik hullám során már az omikron variáns volt a domináns, ami erőszakosabb volt a korábbi mutációnál, az oltás hatékonysága is enyhébb volt ezzel a változattal szemben. Emellett látható, hogy az egyszer és kétszer oltottakon belüli megoszlás nem tér el jelentősen, ha az oltások típusát nézzük – viszont azok, akik első és második oltásnak Pfizert kértek, ők amiatt reprezentáltak magasabb arányban a negyedik hullám során, mert ők már éltek az augusztustól elérhető harmadik oltás lehetőségével is. Harmadik oltásból pedig a többség (az oltást kérők 98 százaléka) Pfizert kapott.
A harmadszor oltottak 98 százaléka nyugati oltóanyagot kapott emlékeztető oltásnak | atlatszo.hu
A különbség három vakcinánál különösen feltűnő volt: az NNK által küldött táblázat szerint április végéig 22 100 adag Modernát szállítottak ki 21 kórházba. Ez azonban akárhogy is nézzük, elenyésző része (mindössze 6 százaléka) az ekkorra már hivatalos adatok szerint hazánkba érkezett 367 ezer oltóanyagnak, amiből közel 268 ezer adagot használtak fel április végére.
Az egyes elhunytakhoz köthető első, második és harmadik oltás típusát az alábbi diagramokon úgy mutatjuk be, hogy az egyes kategóriákon belül a vonalak hossza az adott oltás és az elhalálozás között eltelt napok számát jelölik. A diagramokon a kategóriákon belül csak azokat az elhunytakat jelöljük, akik csak egy, csak kettő vagy mindhárom oltást megkapták. A vakcinanevekre kattintva kiszűrhetők az egyes típussal oltottak.
A csak egyszer oltottaknál látható, hogy nagyon sokan azonos idővel az oltás beadása után veszítették életüket – mely a harmadik hullám magas halálozási számával is magyarázható. Ezután az egy dózisú janssenes elhunytak száma ugrik meg egy hosszabb időtartam elteltével – ezek az esetek már a negyedik hullámhoz köthetőek.
A csak kétszer oltottaknál a „görbe” kevésbé az elején meredek: a kezdeti, több elhunyt a második hullám végét jelöli, a nyári enyhülés során kevesebb a kétszer oltott elhunyt, majd a negyedik hullám során a számuk megnőtt.
A háromszor oltottak között értelemszerűen nem látható enyhülés a görbületben, mivel minden harmadik oltást 2021-ben augusztus után, a negyedik hullám előtt és az alatt adtak be.
Az oltott elhunytak első oltásnak legnagyobb arányban Pfizert kaptak (45%), amit a Sinopharm követ (32%). Az arány a második oltásoknál is hasonló: 49% Pfizer, 30% Sinopharm. A három oltással elhunytak harmadik oltóanyagnak pedig 85 százalékban Pfizert kaptak, és csak 8 százalékuk kapott Sinopharmot.
Emellé viszont érdemes az egyes dózisokként beadott oltóanyagok arányában is megvizsgálni az oltott elhunytak arányát: Mivel Sinopharmból a három dózisból összesen 2,2 milliót adtak be 2021-ben és Pfizerből 7,7 milliót, így az oltottakon belüli megoszlásban aránytalanul magasabb a Sinopharmmal oltottak aránya, az oltáshoz mért arány terén pedig minhárom dózisnál a Sinopharm a legmagasabb.
A Sinopharmot első oltásként kérők 0,22 százaléka, második oltásként kérők 0,13 százaléka és a harmadik oltásként kérők 0,09 százaléka veszítette életét, ami a legmagasabb arány a többi típushoz képest.
Eddig az oltások dózisonkénti értelmezését mutattuk be, viszont a valóság ennél összetettebb: számos kombináció volt 2021-ben a beadott oltások típusát tekintve. Volt, aki már második oltásra is mást kapott, mint elsőre. A harmadik oltás során már szinte bármelyik típus kombinálható volt a korábbi dózisokkal, így a lehetséges kombinációk száma inkább a harmadik oltások beadásával nőtt meg. Ezeket a kombinációs útvonalakat mutatjuk be a lenti diagramon: a kör közepéről kifele haladva az egyes oltásokat – és azok kombinációit – lehet lekövetni. A vonalon megjelenő pontok a kapott dózist jelölik: ahol csak egy pont van a vonalon, ott egy oltás után, ahol két pont van, ott két oltás után, ahol pedig három pont van, ott három oltás után veszítette a fertőzött az életét.
Szabó Krisztián
Címlapkép: diagram az NNK-tól kapott adatokból | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/08/a-sinopharmmal-oltottak-kozul-hunytak-el-tavaly-a-legtobben-a-beadott-oltasok-aranyaban/ | https://web.archive.org/web/20231207154436/https://atlatszo.hu/adat/2022/08/08/a-sinopharmmal-oltottak-kozul-hunytak-el-tavaly-a-legtobben-a-beadott-oltasok-aranyaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sinopharmmal-oltottak-kozul-hunytak-el-tavaly-a-legtobben-a-beadott-oltasok-aranyaban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-08 11:06:00 | [] | [] | [] | [
"covid-19",
"infografika"
] | [] |
54,621 | Nem kiugró a magyar államadósság, a régióban viszont sereghajtók vagyunk | Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével. | Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.
Az Index 2018-as rövid összeállításában bemutatta, hogyan változott a magyar államadósság 2002 és 2017 között. A cikkben két fontos számértéket – és ezek hányadosát – emelték ki, melyek segítenek meghatározni egy ország államháztartási hiányának helyzetét: a GDP-t, az államadósságot és az államadóssági rátát, amely az adósságállomány és a GDP hányadosa (vagyis azt jelzi, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének). Nézzük meg tehát legelőször ezt a három értéket az Európai Unió tagállamaiban 2002-től 2021-ig.
Az elmúlt 20 év adataira visszatekintve kijelenthető, hogy Magyarország államadósságának változása nagyjából megfelel az EU-s átlagnak, nem látható kiugró eltérés. Az inflációval korrigált reálértékű államadósság 2002 és 2009 között nagyobb ütemben növekedett, 2010 után viszont az uniós átlaggal összevetve ugyanazt a lassan emelkedő tendenciát tapasztaljuk, sőt: 2020-ban az EU-s országok átlagos adósságállománya a koronavírus hatására nagyobb ütemben nőtt, mint országunké.
Magyarország reálértékű adósságállományának változása követte az EU-s átlagot az elmúlt 20 évben
Az országok adósságrátájának mérésére és elemzésére jellemzően az adósság GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékhez) viszonyított mértékét szokás vizsgálni. GDP tekintetében már nagyobb kilengésekkel találkozunk. 2008 és 2009 között Magyarország GDP-je drasztikusan (12,5%-kal) esett vissza, ami az EU-s átlaggal (-1,4%) összevetve meglehetősen rossz eredmény. 2010-től szintén nagyfokú az eltérés: a válság lassú múlásával Magyarország GDP-je 2019-ig 33,7%-kal bővült, míg az EU átlag 23,3%-os növekedést mutat.
Reálértékű GDP változása az Európai Unióban
Ezeket a változásokat az államadóssági ráta (adósságállomány az adott évi GDP-hez viszonyítva) többé-kevésbé jól lekövette. A következő ábrán látható, hogy hazánkban 2007 és 2010 között a drasztikus GDP-visszaesés (recesszió) hatására az addig az átlagosnál alacsonyabb (50-60% körüli) adósságráta 2010-re 80%-ra ugrott, ami az uniós átlaghoz képest erős növekedést jelent. Ezzel szemben az is leolvasható az ábráról, hogy 2010 után az EU országok adósságállományának GDP-hez viszonyított csökkenése (80,4%-ról 77,5%-ra) alacsonyabb mértékű volt, mint a magyar adósságcsökkenés üteme (80%-ról 65,5%-ra).
2010 után a GDP százalékában mért adósságállomány Magyarországon nagyobb ütemben csökkent, mint az EU-ban
Az adósság változásának mértéke tehát erős összefüggést mutat az adott ország GDP-jének változásával. Ez alapján érdemes azt is megvizsgálni, hogy egy-egy ország a 2010 és 2019 között tapasztalt gazdasági konjunktúrát (GDP növekedést) milyen mértékben „áldozta be” az adósságállománya csökkentésére. A következő, interaktív ábrán országonként megtekinthető, hogy egy-egy ország hogyan használta ki a gazdasági növekedést adósságának csökkentésére.
Minél egyenletesebben tart szét egy-egy ország esetében a 2010 utáni GDP növekedés és adósságcsökkenés, annál inkább elmondható az, hogy a növekedés (egy részét) az államadósság csökkentésére használták fel.
Az így gazdálkodó országok közé tartozik Ausztria (2016-tól), Bulgária (2016-tól), Hollandia (2014-től), Németország (2016-tól) és Svédország (2015-től). Magyarország 2010-től az EU-s átlagnak megfeleltethető kategóriába esik, miszerint hiába növekedett – akár nagyobb mértékben is – a GDP, az adósságállomány nemhogy csökkent, hanem – kis mértékben ugyan, de – nőtt. Belgiummal, Ciprussal, Finnországgal, Franciaországgal, Horvátországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Luxemburggal, Olaszországgal, Portugáliával, Romániával, Spanyolországgal és Szlovákiával alkotunk egy csoportot e tekintetben.
Reálértékű államadósság és GDP változása országonként
Ezeket a tendenciákat törte meg a 2020 elején kezdődő pandémia. A fenti, országonként elemezhető ábrán jól látszik, hogy 2020-ban szinte az összes uniós országban csökkent a GDP. Ez alól kivételt jelent Dánia (+1%), Írország (+6,6%), Litvánia (+2,4%), Luxemburg (+3,2%) és Svédország (1%). Magyarországon 6,3%-kal csökkent a GDP, az államadósság pedig 10,8%-kal növekedett 2019 és 2020 között. Az EU-s átlagnál (3,4%-os GDP csökkenés, 11%-os adósságállomány-növekedés) GDP tekintetében rosszabb, adósság tekintetében hasonlóak az eredmények. A következő évben azonban drasztikus eltérést tapasztalhatunk: az EU-ban az átlagos államadósság-növekedés 3,6%-os volt, míg Magyarországon 6,5%. A 2021 év végén (és 2022 év elején) főként a választásoknak tulajdonítható kormányzati túlköltekezés meghozta az eredményét, a kelet-európai régióban tavaly mi voltunk a legrosszabban teljesítő ország az egy főre jutó államadósság tekintetében.
A kelet-európai régión belül 2021-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó államadósság
Az adatok alapján összeségében kijelenthető, hogy Magyarországon a 2008-as válságból történő kilábalás éveiben az államadósság csökkenése a GDP növekedési ütemével nem volt egyenesen arányos. Ez a jelenség az Európai Uniós országok nagy részére igaz, néhány kivételtől eltekintve. A pandémia szintén nem térítette el országunkat az EU-s fősodortól, azonban az országgyűlési választások előtti extrém kiadásnövekedés látható nyomokat hagyott az adósságállományunkon más országokhoz viszonyítva is. Ez egy drasztikusabb korrekciót jelez előre, melyet már tapasztalhatunk is az ötödik Orbán-kormány első intézkedései között (pl. az extraprofitadó intézménye vagy a rezsicsökkentés kedvezményezettjeinek szűkítése).
Az adatok bemutatása mellett megkérdeztünk két szakértőt is a magyar és nemzetközi államadósság változásáról: Bod Péter Ákost (közgazdász, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke) és Prof. Dr. Lentner Csabát (közpénzügytan professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyének vezetője). A kérdésekre a két megkeresett szakértő írásban reagált, válaszaikat alább mutatjuk be.
Válságkezelés magyar módra
Átlátszó: A 2008-as gazdasági válságot és a 2020-as koronavírus járvány okozta visszaesést összevetve, az Eurostat adatai alapján Magyarország az EU-s átlaghoz viszonyítva az előbbi esetben rosszabb, utóbbi esetben jobb teljesítményt tudhat a háta mögött a GDP-hez viszonyított államadósság tekintetében. Hogyan értékeli a két válság kezelése közötti különbséget az államadóssági ráta szempontjából?
Bod Péter Ákos: Az államadósság alakulása egyike a sok fontos nemzetgazdasági mutatónak, de szokványos időszakban keveseket foglalkoztat. Nem számít a gazdaságpolitika mumusának, ha éppen pénzbőség van a világban, és így a hazai és a nemzetközi kamatok szintje alacsony; ekkor ugyanis csekély az a kamatteher, amelyet a későbbi évek adófizetői örökölnek meg, amikor a hivatalban levő kormány az adósságállomány mérséklése helyett inkább megnöveli a tartozást.
Most azonban egészen más a helyzet, mert erőteljesen megy felfele a kamatszint az egész világban. Ezzel pedig minden hónapban egyre drágább az újabb kötvénykibocsátás, amivel a régebbi adósságállományt meg persze a mostani túlköltést finanszírozza az állam (nálunk konkrétan az Államadósság Kezelő Központ, ÁKK). Az adósság/GDP mutató leginkább a nemzetközi összehasonlításokhoz jó, no meg akkor jut igazi szerephez, ha teljesítendő határértékké teszik. Ilyen az EU stabilitási és növekedési paktumában és egyidejűleg az euró-átvételhez kijelölt úgynevezett Maastrichti kritériumrendszerben szereplő 60 százalékos határérték. Amikor úgy nézett ki, hogy Magyarország új EU-tagként igyekszik az elsők között belépni az euró-övezetbe, akkor fontos lett a maximum 60 százalékos adósságráta és az éves államháztartási hiány maximum 3 százalékos mértéke. Azonban a 2001 és 2006 közötti pénzszórási években az addigi elfogadható mértékű adósságráta elszállt, és ezzel már a 2008-as pénzügyi válság előtt odalett a gyors belépés esélye. 2010 után pedig a szuverenista felfogású Orbán-kormány teljesen irányt váltott; szemben az első kormányciklus idején hirdetett nézetével az újra hatalomra kerülő Fidesz nyilvánvalóan nem akarja az euróövezeti tagságot. Az Alaptörvénybe beíratták, hogy a forint a nemzeti valuta – addig ilyen mondat nem szerepelt az Alkotmányban.
A 60 százalékos limitnek jelenleg nincs különösebb jelentősége számunkra, mert jelenleg semelyik belépési ismérvet nem teljesíti Magyarország. A 3 százalékos éves megengedett deficit előírásának viszont 2013 és 2019 között gondosan eleget tett a kormány, hogy azzal távol tartsa a kukacoskodó Európai Bizottságot. Amint azonban a Covid-járvány miatt az európai intézmények feloldották ezt a korlátot, az Orbán-kormány azonnal jókora deficitet produkált 2020-ban, és azt követően is, mind a mai napig.
Lentner Csaba: A jelenlegi és 2010 utáni magyar válságkezelés alaptétele a közteherviselés. 2010 után a munkát terhelő adó és a vállalati nyereségadó csökkentése, majd az így előálló fizetőképes lakossági és beruházási kereslet-emelkedés után a forgalmi adók érvényesítése, vagyis az ezeken keresztül történő költségvetési bevételszerzés áll a középpontban. Lényeges, hogy sem most, sem tizenkét évvel ezelőtt, a válság kezelésében nem a lakosság, nem az önkormányzatok jövedelmeinek megkurtítása valósult meg, hanem éppen a viszonylag gyengébb költségvetési érdekérvényesítő képességgel rendelkező jövedelemtulajdonosok kedvezményezése, s így a fizetőképes kereslet növelése. Ebben a helyzetben teljesen közömbös, hogy az államadósság mérséklődésének üteme, vagy akár most az emelkedése más országokét felülmúlja.
Bod Péter Ákos: Az adóssághányad kisebb-nagyobb módosulásból én nem vonnék le túl nagy következtetéseket. A hányad romlik (növekszik), ha a számlálóban szereplő államadósság megnő egy adott évben, meg akkor is, ha nevező – azaz a nemzeti összetermék – csökken, márpedig 2020 ilyen esztendő volt egész Európában. Abban az évben a mi gazdaságunk is zsugorodott, egyidejűleg pedig megnőtt a költségvetés adóssága, így természetesen nagyot emelkedett az adóssághányadunk. De azzal nem nagyon lógtunk ki a trendből. Más ügy viszont, hogy 2021-ben is roppant nagy lett a deficit, és az idei első 5 hónap is hatalmas hiányokat hozott.
Lentner Csaba: Egy-egy kiragadott makrogazdasági mutatóval nem lehet egy gazdaságpolitikai kurzust átfogóan értékelni. A lényeg, hogy a magyar kormány továbbra se Brüsszel felé akarjon megfelelni, hanem a hazai társadalmat védje. Nem is hasonlítható a magyar válságkezelés hatékonysága a költségvetési hiány és államadósság tekintetében más országokhoz, hiszen egyedüli ország vagyunk, amelyik az Európai Unió Újjáépítési és Reziliencia Alapjából egy eurócentet sem kapott, ám mégis az EU egyik legjobb növekedési és beruházási aktivitási rátáját tudjuk felmutatni.
Gazdasági növekedés a jövő generációinak kárára?
Átlátszó: Adatforrásaink alapján az EU országok döntő többségénél megfigyelhető, hogy a 2008-as válságot követő konjunktúra időszakában a GDP növekedése nagyobb ütemű volt, mint az államadóssági ráta csökkenése. Ugyanakkor némely ország esetében (például Németország vagy Hollandia) az tapasztalható, hogy a GDP növekményt nagyobb mértékben használták fel adósságcsökkentésre. Mit gondol erről a jelenségről? Milyen mértékben „áldozható be” az éves gazdasági növekedés az államadósság csökkentésére?
Bod Péter Ákos: Valóban, a 2008 nemzetközi pénzügyi válságon és a rákövetkező euróövezeti zavarokon túljutva egészében véve igen előnyös konjunkturális viszonyok érvényesültek Európában, és jó szelek dagasztották a vitorlákat éveken át. Nemcsak a kamatszint süllyedt történelmileg páratlan mélységekbe, de 2014 után a kőolaj és egyéb nyersanyagok ára is leesett, miközben az európai exportőröknek jól ment – ez volt a helyzet a magyar gazdasággal is. Az akkori cserearány-javulást azért hozom szóba, mert most éppen az ellenkezőjét éljük meg:
az ipari termékek és szolgáltatások árszintje alig nő, miközben az energia és fémek világpiaci ára kilőtt.
Visszatérve a közelmúltra: a tagországok egy csoportja valóban már 2010-től azt képviselte, hogy a válságkezelési indítékú nagy állami kiköltekezésnek véget kell vetni, és egyensúlyközeli állami költségvetés kellene. Növekedési áldozat? Ha a gazdasági növekedés elégséges kereslet hiányában leáll, akkor amint J. M. Keynes, a 20. század nagy brit közgazdásza kifejtette, az állam jogosan avatkozik be többletkiadásokkal, de majd az így megugró államadósságot a jó konjunktúra éveiben nagyobb gond nélkül visszatörlesztheti.
Ám abban nincs gazdasági ráció, hogy ha egyébként is növekszik a gazdaság, a kormány akkor is kölcsönökből dagassza a keresletet olyan áron, hogy tízéves vagy húszéves lejáratra hitelt vesz fel. Az adósság ugyanis rámarad a következő évtizedekre: ők fogják elszenvedni a növekedési áldozatot.
No de a gyerekek és a meg sem születettek nem szavaznak, így bizony a demokráciákban, pláne, ha gyenge a választópolgárok jártassága a közügyekben és gazdasági kérdésekben, a költséges és látványos kormányzati fejlesztések hozhatnak voksokat, ha nem teszik fel a kézenfekvő kérdést: ez most az én jövő évi adómból megy, vagy a gyerekem kapja meg a csekket?
Röviden: a tagországok némelyike valóban kiegyensúlyozta a költségvetését a lendületes növekedés éveiben, Németországtól Bulgáriáig. Nálunk is időről időre szóba jött az kiegyensúlyozott államháztartás („nullás költségvetés”), hogy azután az év utolsó hónapjában, sőt, volt úgy, hogy a legutolsó naptári napon a kormány egy halom pénzt kiszórjon a számára fontos célokra, a politika előtt kedves intézményeknek és cégeknek.
Lentner Csaba: Magyarország az előző évtizedben jól teljesített. A Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizedét tudhatjuk magunk mögött. IMF, Világbank-hitelek nélkül, sőt, sok esetben Brüsszel közvetlen és közvetett akadályozása ellenre értük el a sikereinket. Az elmúlt évtizedben hazánk az Európai Unió egyik növekedési motorjává vált. 2013 és 2018 között a magyar GDP átlagos növekedési üteme meghaladta az Európai Unió összes régiójának (V3, mediterrán térség, Skandináv országok, Németország, Ausztria, Franciaország) növekedési átlagát. Sőt, Magyarországon javult a legnagyobb mértékben 2002–2007-hez képest 2012–2017 között a költségvetési mérleg-kiigazítás. Mintegy 6 százalékkal sikerült csökkenteni a költségvetési deficitet a Medgyessy-Gyurcsány korszakhoz képest. A 2010–2019-es időszak egy optimális kurzus volt a magyar adottságokhoz és lehetőségekhez képest! Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy közel egymillió embert sikerült a munka világába integrálni, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a credit crush jelenség sújtotta a vállalatokat, devizahitel-csapdában vergődtek a háztartások és az önkormányzatok, magas devizakitettség jellemezte a központi költségvetést is.
Az elért GDP többletünk már eleve úgy állt elő, hogy az adópolitikai reformokkal a növekedés költségvetési egyensúlyi oldalát kellett első körben megteremteni, majd az így előálló, majd gyarapodó GDP többlet pedig – való igaz – hogy nem teljes mértékben ment adósságcsökkentésre, hanem jó része a családok támogatására fordítódott. Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerét tudhatjuk magunkénak, kikerültünk az adósságcsapdából, és mindezt a 2010-es évtizedben a Világbank és az IMF hitelei nélkül értük. Szabadpiacról szereztünk pénzt, a GDP arányosan 15 százalékkal mérséklődő államadósság finanszírozására, sőt, a belföldi finanszírozási háttér megteremtésével a külső piaci kitettségünk jelentősen mérséklődött. Az, hogy milyen mértékben áldozható be a GDP-növekedés az államadósság csökkentésre? A kérdést ebben a formában felvetni s ez alapján értékelni véleményem szerint túlságosan leegyszerűsítő, merőben elméleti és általánosító, a konkrét, összetett valóságra nem alkalmazható fikció.
A gazdaságpolitikának az adott ország adott körülményeihez, elvárásaihoz kell igazodni. Oda kell tenni a pénzt s ott kell tartani, ahol a legnagyobb szükség van rá, főleg oda, ahol a legnagyobb társadalmi hasznot érjük el.
S ne feledjük, a jó kormányzás legfontosabb háttere a biztos parlamenti többség, a stabil kormányzás. Azok az elméleti közgazdászok, akik a régi tankönyveket követik, vagy külső elvárásoknak akarnak megfelelni, sok esetben pedig nem bizonyulnak jó gazdaságpolitikusnak.
Ellentétes vélemények a régiós elmaradásról
Átlátszó: A legfrissebb adatok szerint tavaly a kelet-európai régióban az egy főre jutó államadósság Magyarországon volt a legnagyobb. Úgy tűnik, hogy 2019-ig jobban teljesítettünk az átlagnál. Véleménye szerint minek köszönhető a régiónkban elfoglalt sereghajtó pozíció?
Bod Péter Ákos: Jó, hogy szóba jött a mi saját térségünk. Ugyanis teljes félreértés, ha a magyar államadóssági hányadot az euróövezethez vagy az EU átlagához viszonyítják, és megnyugodva megállapítják, hogy nem állunk rosszul. Jelenleg az osztrák és a német ráta között vagyunk az adóssághányadot tekintve, no de az eladósodott magyar állam mögött nem áll sem osztrák, sem német szintű gazdaság, termelékenység. Nem is olyan feltételek mellett finanszírozza a pénzvilág a magyar államot, mint a másik kettőt. A német állam a mai adatok szerint másfél százalékot fizet évente a tíz éves állampapírja után, az osztrák kettő százalékot. A magyar 10 éves állampapírok referenciahozama hét és fél százalék a forintpiacokon. Az ÁKK éppen most bocsátott ki a nemzetközi piacokon újabb kötvényeket: a 9 éves eurós kötvény hozama négy és fél százalék. Akár forintban, akár keménydevizában finanszírozzák a nagy és növekvő államadósságunkat, a kamatteher rajtunk nem annyi, mint a piacon a legmegbízhatóbbnak ítélt német államon. Ha pedig az adósságállományunkat a cseh, lengyel, szlovák, román vagy bolgár szinthez mérjük, akkor bizony nagyot nézünk. Most látszik, hogy milyen hiba volt a néhány évvel ezelőtti kegyelmi időszak elpuskázása.
Magyarország államadósság rátája a régiós országokkal összevetve jelentősen magasabb volt az elmúlt 20 évben
Lentner Csaba: Én pont fordítva gondolom, s nem is tulajdonítok nagy jelentőséget az euróban vagy dollárban mért államadósság alakulásának. Elég sokszor megverték a forintot az elmúlt másfél évtizedben. Jelentős és indokolatlan a forint árfolyamvesztése. Közép-Európában a forint ellen folyik a legerősebb spekuláció. A jelenlegi forint/euró árfolyam sem tükrözi vissza megfelelően a magyar gazdaság teljesítményét. Annyira azért nem vagyunk rosszak, hogy 400 forintot kellene adni egy euróért. A problémák inkább abból fakadnak, hogy 2019-ig, a magunkhoz képest kiugróan jó eredményeinket jobbára extenzív kormányzati erőforrások mobilizálásával értük el, és nem jutott elég figyelem a tudástőke-alapú gazdaság fejlesztésére. Hiába hívta fel a Magyar Nemzeti Bank már 2018-ban a versenyképességi programjával az oktatás, az egészségügy határozottabb fejlesztésére a figyelmet, hiába hangsúlyozta a kis- és középvállalatok exportképes árualapok előállítására történő kapacitálását, hiába voltak a zöld gazdaság térnyerésére, a károsanyag kibocsátás mérséklésére vonatkozó javaslatai, bizony még a politikai táboron belül is a kreativitás nélküli hitetlenkedők, a hosszú távú stratégiát átlátni képtelenek rózsaszín álomnak tartották Matolcsy György javaslatait.
A Nemzeti Bank versenyképességi programján humorizálóknak aztán 2020 tavaszán lehervadt a mosoly az arcáról, futottak is a Nemzeti Bankhoz újabb vállalati hitelekért, támogatásokért, s a kormány is eléggé belenyúlni kényszerült a saját bukszájába. Milyen jó lett volna pedig, ha a COVID19-válság a magyar gazdaságot már a tudástőke-alapú versenyképességi fordulat fázisában kapja el. A vállalatok és a lakosság likviditási nehézségeit így nem kizárólag adófizetői és külföldi adósság-keletkeztető tételekből, hanem vállalati és lakossági megtakarításokból lehetett volna áthidalni. És bizony a számok önmagukért beszélnek! Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás az EU 28 átlagához képest 2010–2019 között Magyarországon 7,6 százalékkal nőtt. Ez szép eredmény, de Litvániában 22,7 százalékkal, Észtországban 18 százalékkal, Lengyelországban 10 százalékkal, sőt, még Romániában is 18,3 százalékos a felzárkózás üteme. Én ezt tartom a fő problémának, nem pedig az államadósság – egyébként mindenhol emelkedő – szintjét. És bizony az előző évtized önmagukhoz képest jó, de nemzetközi térben gyengébb gazdasági, felzárkózási eredményei bázisán a COVID19, vagy az orosz-ukrán háború negatív pénzügyi hatásait is nehezebb kivédeni. Főleg úgy, hogy csak magunkra számíthatunk.
A régiós országok vásárlóerő-paritás alapján meghatározott, egy főre jutó GDP-jének változása 2000 és 2019 között
Ingatag jövőbeli kilátások
Átlátszó: Az elmúlt néhány hónap makrogazdasági történései és az előrejelzések alapján gazdasági szempontból kihívásokkal teli időszaknak nézünk elébe. Megítélése szerint az infláció folyamatos emelkedésével és a jelenlegi gazdaságpolitikai megoldásokkal hogyan fog változni rövid- és középtávon a magyar államadóssághelyzet más uniós országokhoz képest?
Bod Péter Ákos: A legutóbbi, májusi inflációs adat már két számjegyű: 10,7 % a magyar fogyasztói kosár alapján, és 10,8 az uniós („harmonizált”) módszertan szerint a megelőző év májusához mérve. Igen ám, de a magyar fogyasztói kosár egynyolcadát kitevő tételeknél teljesen valóságtól elrugaszkodott hatósági árak vannak érvényben („rezsicsökkentés”, csirkefarhát, 480-as gázolaj). Más tagországban, ahol a ténylegesen drágább energia-import megjelenik a fogyasztói árakban, és az új realitásokat nem fedik el átláthatatlan költségvetési műveletekkel, ott a mienknél jóval nagyobb árindexek is előfordulnak most, ám nem táblázzák be az állami költségvetést csak azért, hogy a végső fogyasztó meg se érezze a valóságot. Közgazdaságilag teljesen értelmetlen ragaszkodni a 2014-es szinten berögzített rezsi-tarifákhoz 2022 nyarán, amikor már minden lényeges körülmény megváltozott. Az persze igaz, hogy a valóságos rezsiköltségek hirtelen érvényesülése esetén sok család nehéz helyzetbe kerülne, bár a leginkább rászorultakat elviselhető költségvetési ráfordítások mellett meg lehet védeni. Ehelyett most a blőd választási ígéreteihez láncolt kormány nyolc kiválasztott gazdasági ágra vet ki súlyos többlet-adókat, amelyek zöme hamar meg fog jelenni a fogyasztói árakban, pénzintézeti és biztosítási tarifákban.
Lentner Csaba: Hasonló a pénzromlás mértéke más európai országokban is, sőt, még az Egyesült Államokban is 10 százalék körüli. Igaz, nekünk kisebbek a kapacitásaink, a tartalékaink, a pénzpiacokra jobban ráutalt ország vagyunk, így az infláció több pénzt fog kiszívni az állam és a lakosság pénztárcájából. A Nemzeti Bank most a pénz sterilizálásával (jegybankba történő elhelyezésével, emelkedő kamatok mellett), következetes piaci hitelszabályozással, s az alapkamat és a kamatfolyosó emelésével tud segíteni. Sorra veri vissza a forint elleni spekulációs támadásokat a jegybank, mint az áprilisi választások előtt is látható volt. Ám a kamatemelések egyrészt javítják a forint árfolyamát, mérséklik az inflációt, de ugyanakkor emelik az egyébként is emelkedő magyar államadósság külföldi piacokról történő finanszírozási költségeit. És erre nagyon rá is kényszerülünk, hiszen magyar állampapírt csak jóval magasabb hozamon vásárolnak a befektetők, sőt, még így is vannak problémák, hiszen nem minden állampapír-piaci aukció sikeres. Tehát alapkamatot kell emelni, ami alapján emelkedni fognak az állampapír-piaci referencia-hozamok, biztonságosabbá, lefedettebbé válik a magyar állam működésére fordítható, külföldről bevont pénztömeg, másrészt a néha túlzóan magas vállalati és lakossági hitelfelvételeket is mérsékli a Nemzeti Bank kamatemelése.
Rövid távon úgy tűnik, hogy az európai térben az államadósság-csatát elveszítjük, tehát tovább fog emelkedni az állam tartozásállománya, de hosszabb távon van remény.
Egy versenyképes, energiatakarékosabb, hatékonyabb energiamixszel termelő nemzetgazdasági struktúra, amelynek a termékei, szolgáltatásai kelendőbbek, jobban eladhatók belföldön és külföldön is, bizony tartósan képes arra, hogy a GDP-t érdemben emelje, emelje a vállalati és nemzetgazdasági nyereséget, saját erős tőkefelhalmozást eredményezzen a vállalatoknál. Vagyis? Bármennyire is nehéz lesz, bármilyen arcvesztések is következnek be, de vissza kell térni a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjához, a fenntartható közgazdaságtan alapjaihoz.
Bod Péter Ákos: Hogy az ilyen kapkodó, improvizáló intézkedésekre miként reagálnak az érintett iparágak, mit tesznek az emberek, azt ma még nem látni. Az intézkedések egy része bizonyára ütközik uniós szabályokkal, és nem mellesleg a közgazdasági rációval, és összekuszálja az üzleti viszonyokat. A magyar állam külső pénzügyi megítélése – ezzel nem okozok nagy meglepetést – gyengébb, mint a másik három visegrádié, és ez bizony tükröződik a hitelhez jutás kamatfeltételeiben. Hogy mekkora lesz egy vagy két év múlva a magyar államadóssági ráta a GDP százalékában, azt most nem akarom megtippelni, de továbbra is sokkal nagyobb lesz, mint a térségben a sorstárs nemzeteké (a horvát, szerb, ukrán esetet most nem hozva ide), és sajnos, biztosra mondható, hogy a kamatkiadások aránya jelentősen megemelkedik az államháztartás kiadásai között. Félek, hogy az olyan stratégia tételek kárára, mint amilyen az oktatás, egészségügy, tudományos kutatás, környezetvédelem. | https://atlatszo.hu/adat/2022/06/16/nem-kiugro-a-magyar-allamadossag-a-regioban-viszont-sereghajtok-vagyunk/ | https://web.archive.org/web/20230205135300/https://atlatszo.hu/adat/2022/06/16/nem-kiugro-a-magyar-allamadossag-a-regioban-viszont-sereghajtok-vagyunk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kiugro-a-magyar-allamadossag-a-regioban-viszont-sereghajtok-vagyunk | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-06-16 11:09:00 | [] | [] | [] | [
"államadósság",
"infografika"
] | [] |
54,622 | Jobb a helyzet a megújuló energiaforrások terén, de még van hova fejlődnünk | A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek. | A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az Európai Unió energiamixében mekkora arányt képviselnek a megújulók a hagyományos energiaforrásokhoz képest, illetve hogy ehhez viszonyítva Magyarország milyen helyet foglal el más uniós országokkal összevetve.
A különböző energiaforrások megoszlásának részletes vizsgálata előtt érdemes elemezni az EU átlagos energiafogyasztását. Jellemzően a tőlünk északabbra található országok (Finnország, Svédország, Belgium, Hollandia) fogyasztják a legtöbb energiát, míg Magyarország egy főre jutó energiahasználata EU-átlag alatti. A tendenciában azonban érdekes jelenség figyelhető meg: 2014 és 2020 között Magyarország energiafogyasztása 11%-ot emelkedett, míg az Európai Unió országainak átlaga 1%-kal csökkent.
De milyen típusú energiahordozók teszik lehetővé ezeket a fogyasztási adatokat? Az unióban 2020-ban átlagosan az elérhető energia 34%-a kőolajból, 24%-a földgázból, 13%-a atomenergiából, 10,2 szilárd tüzelőanyagokból és 17%-a megújuló energiaforrásokból származott. 2004 és 2020 között a kőolajból származó energia csaknem 5 százalékponttal, a szilárd tüzelőanyagokból származó energia 7 százalékponttal, az atomerőművekből származó energia 2 százalékponttal csökkent, míg a földgázból 2, a megújulókból csaknem 11 százalékponttal áll több az országok rendelkezésére.
A legnagyobb változás tehát a megújuló energiaforrások esetében következett be, ráadásul pozitív irányban.
Emellett az egyes országok részletes energiamixére tekintve hatalmas különbségek tárulnak fel. Vannak országok (például Málta és Ciprus), melyek esete szinte teljes egészében a kőolajtól való függéssel jellemezhető, míg mások láthatóan már évekkel ezelőtt komolyabb lépéseket tettek a megújulók és egyéb energiaforrások felé. Lettországban például már 2004-ben az elérhető energia több mint egyharmadát tették ki a megújulók, Svédország és Finnország 16 év alatt 25 százalékponttal volt képes növelni a megújuló energiaforrások mennyiségét. 2020-ban Svédország elérhető energiájának csaknem felét a megújulók tették ki. Magyarország sajnos elmaradt az EU-átlagtól: 2020-ban a megújuló energiaforrások 11,3 százalékkal képviseltették magukat országunk energiamixében, ami 2004-től 7,7 százalékpontos javulást mutat. 2020-ban a legnagyobb részarányú energiaforrásaink a földgáz (33,5%) és a kőolaj (28,6%) voltak. Emellett érdemes még kiemelni az atomenergia megoszlását (15,5%), hiszen e tekintetben az uniós átlag felett vagyunk.
Mekkora esélye van egy atomkatasztrófának az orosz-ukrán háború miatt? | atlatszo.hu
A másik atomfélelem az atomreaktorok elfoglalásának tényéből fakadt. Már a háború első napján, február 24-én sikeresen elfoglalták a Csernobili Atomerőművet az orosz csapatok, amely akció során a felkavart radioaktív por miatt megnőtt a környéken mért gammasugárzás. A március 6-ára elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműnél pedig tűzeset is volt, aminek helyét a kezdeti információk nem közölték, így akár az is feltételezhető volt, hogy az atomreaktorok kerültek veszélybe.
A megújuló energiában rejlő lehetőségek nagy részét leginkább három területen használják ki az EU-s országok: elektromos áram, hűtés/fűtés és közlekedés. Előbbi két területen Magyarország jócskán átlag alatt teljesít. Elektromosság tekintetében országunk hátulról a második (11,9 százalékban használunk megújulókat erre a célra), a hűtés/fűtésben használt 17,7 százaléknyi megújuló részaránnyal hátulról a hatodik helyezést érjük el az EU-s ranglistában. Az elektromos áramot leginkább Ausztria, Svédország és Dánia, a hűtés/fűtést pedig Svédország, Észtország és Finnország állítja elő megújulókból. Közlekedés terén Magyarország a hatodik, átlag feletti helyezést éri el a 11,7 százalékos megújuló energia részaránnyal. Ebben a kategóriában Svédország, Finnország és Hollandia teljesít a legjobban.
A közlekedésben elért jó eredmény valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy Magyarországon az uniós átlag felett vannak jelen a különböző bioüzemanyagok. Az Eurostat adatai alapján az elektromos áram felhasználására fordított megújuló energia 2005 tájékán szinte teljes egészében (85%) szilárd bioüzemanyagok által vált lehetővé. 2020-ra ez az arány 30%-ra csökkent, és a napenergiából származó elektromos áram vált a leggyakoribbá (44%). Az utóbbi évek technológiai fejlődése és az állam által nyújtott pályázati lehetőségek úgy tűnik, megtették hatásukat. Remélhetőleg a most tervezett szabályváltozások nem fogják negatívan érinteni a napenergia részarányának pozitív változását.
Az ábrán az is látható, hogy 2010-től kezdődően a szélenergia is növekedési pályára állt, 2012-ben 27 százalék volt a részaránya a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelésből, azonban az utóbbi években hozott szabályzások szinte teljes egészében ellehetetlenítették a szélerőművek telepítését. Ezen intézkedések eredménye meg is látszik a szélenergia részarányának csökkenésében. Pedig a szélenergia részaránya 2004 és 2020 között EU-s szinten megháromszorozódott, amely egy olyan jó adottságokkal rendelkező országnak, mint Magyarország, példamutató lehet. Az Európai Unió megújulókból fedezett áramfogyasztását egyébként a szélenergia mellett a víz- és a napenergia dominálja:
A 2004-től ismert adatok alapján összességében tehát kijelenthető, hogy az EU-n belül általános jelenség a megújulók részarányának növekedése, Magyarország viszont elmarad az uniós átlagtól.
Energiafogyasztásunkat leginkább a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés támogatja, mely kiterjeszthető lenne további lehetőségekkel függőségünk csökkentése érdekében. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy az unió által 2009-ben vállalt megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célokat (Franciaországot leszámítva) minden ország teljesítette.
A kérdés az, hogy ezek az eredmények a jelenlegi kihívásokat és a következő évek geopolitikai változásait milyen mértékben tudják kiegyensúlyozni, illetve hogy az egyes országok mennyire lesznek képesek gyorsítani az energiamixük arányainak módosításán. | https://atlatszo.hu/adat/2022/05/31/jobb-a-helyzet-a-megujulo-energiaforrasok-teren-de-meg-van-hova-fejlodnunk/ | https://web.archive.org/web/20230326063343/https://atlatszo.hu/adat/2022/05/31/jobb-a-helyzet-a-megujulo-energiaforrasok-teren-de-meg-van-hova-fejlodnunk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jobb-a-helyzet-a-megujulo-energiaforrasok-teren-de-meg-van-hova-fejlodnunk | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-05-31 11:11:00 | [] | [] | [] | [
"infografika",
"napelem / megújulók"
] | [] |
54,623 | Nem váltók – népszavazás és választás | Lehet még rosszabb is az ellenzék számára, ha nem változtat sürgősen valamin – legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a népszavazás számait a választási eredményekkel. | Lehet még rosszabb is az ellenzék számára, ha nem változtat sürgősen valamin – legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a népszavazás számait a választási eredményekkel.
Kevés örömöt hozott április 3-a a Fidesz-ellenes érzelmet táplálóknak, így nem csoda, hogy azt a kevés pozitívumot igyekeztek észrevenni. Az egyik ilyen volt, hogy érvénytelen lett a kormány által kezdeményezett népszavazás, amely a gyermekek szexuális felvilágosításáról, pornográfnak tartott médiatartalmakról és nemi átalakító műtétekről, azok népszerűsítéséről szólt elvben, ellenzéki körökben azonban csak közönségesen homofób akciónak tartották. Az érvénytelenség fölötti örömét azután az ellenzéki média és számtalan civil szereplő nem is mulasztotta el kimutatni.
Nem is olyan rég volt már azonban példa hasonlóra. A 2016-os referendumot, amelyet a kormány kommunikációja szerint azért kellett kiírni, hogy az Unió ne tudjon migránsokat telepíteni Magyarországra, az ellenzék bojkottálta, és érvénytelen is lett. Volt olyan ellenzéki politikus, aki örömmámorban úszott, a népszavazás eredményváróján tébláboló fideszesek viszont nem tűntek felhőtlenül boldognak. Kivéve a magabiztosságtól duzzadó kormányfőt, aki a nagyszámú szavazatra hivatkozva alkotmánymódosítást kezdeményezett, és hagyta, hogy az a Jobbikon elbukjon.
Forrósodik a politikai közhangulat, a kormány is rátalált a maga „előválasztására”. Öt év után egyből két népszavazást is rendezhetnek | atlatszo.hu
A kormány retorikája a népszavazás kérdésfeltételében is egyértelműen látszik. Amíg 2010 előtt a kérdésekre adott válaszok többsége – a válaszok számának tükrében – főleg egyetértő, igenlő volt, a 2016-os népszavazás kérdését egy elutasító, nemleges válaszra élezték ki. Hasonló a helyzet most is, az öt gyermekvédelmi kérdésre a kormány mind nemleges választ vár.
Pedig a lényeg az volt, hogy a Fidesz az urnákhoz vitt 3 millió 360 ezer embert (ebből 130 ezer volt levélszavazó) egy olyan népszavazáson, amelynek nem volt jogi relevanciája, gyakorlati következménye és a megrendezés pillanatában aktualitása se sok. Mégis sokkal többen szavaztak a Fidesz szándékai szerint, mint ahányan valaha is a pártot támogatták bármelyik választáson. Amennyiben erre a tényre nagyobb figyelem vetül, úgy talán kevésbé lett volna sokkoló sokak számára a 2018-as országgyűlési választás végeredménye.
Az, hogy a választási eredmény és a népszavazás által kirajzolt kép összefüggésben áll egymással, időközben feltűnt a főpolgármesternek is. Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az ellenzéki választók 90 százaléka érvénytelenül szavazott a népszavazási kérdésekben, noha az ellenzéki pártok „agyonhallgatták” a kérdést, hogy ne üljenek fel a „Fidesz provokációjának”. Annyiban árnyalnánk a főpolgármester által elmondottakat, hogy számtalan politikus – ideértve a miniszterelnök-jelöltet is – azért egyértelművé tette, hogy érvénytelenül fog szavazni a föltett kérdésekre. Az ugyanakkor igaznak tűnik – amit Karácsony is állít –, hogy úgy fest, a buborékon belül akadálytalanul terjednek a belső közvélemény népszerű nézetei. A kérdés, hogy mekkorák ezek a buborékok, és pusztán a propagandára lehet-e fogni, hogy mekkora a méretük.
Annyi kiegészítenivaló van az ellenzéki szavazatok és az érvénytelen népszavazási voksok kilencven százalékos átfedését illetően, hogy az utóbbiak közt megtalálhatóak a ténylegesen rontottak is. Vagy mert elrontották, vagy mert leadói így akarták kifejezni – mint minden választáson – az egész politikáról a véleményüket. Látható, az érvénytelen voksok aránya a nagyobb városokban és különösen Budapesten magas. Viszont szinte mindenhol – néhány kistelepülés kivételével, ahol nagyon alacsony volt az ellenzékre szavazók száma, és fölthetően magasabb a ténylegesen rontott népszavazási szavazatoké – az érvénytelen voksok elmaradnak az ellenzéki támogatottságtól.
Ugyanezt a másik oldalról nézve a következőt látjuk: az érvényes NEM-szavazatok teljesen kiegyenlített képet mutatnak országosan. 50 százalék alá az arányuk csak a budapesti belkerületekben ment, és sok kistelepülésen megközelítette (néhol meg is haladta) a kilencven százalékot. A leadott NEM-szavazatok száma valami egészen elképesztően magas: 3 millió 600 ezer és 3 millió 720 ezer között található. Ebből 250 ezer körül van kérdésenként a levélszavazatok száma.
Ellentétben az ellenzék-érvénytelen-aránnyal a népszavazás NEM-válaszai jelentősen meghaladták a Fidesz listájának voksait, sőt, a Fidesz és a Mi Hazánk együttes eredményét. Csak belföldön 210–320 ezer olyan választó volt, aki ugyan nem támogatta sem a kormányt, sem a Mi Hazánk mozgalmat, de egyetértett a vélhetően közös álláspontjukkal.
Hogy ez a közös álláspont pontosan micsoda, arról megoszlanak a vélemények. A népszavazás (és a kormány) kritikusai szerint nincs is valódi álláspont, a referendum csak homofób indulatok keltésére jó, és a parányi magyarországi transznemű közösséget teszik közgyűlölet tárgyává. Kérdés az, hogy ha ez így van, alkalmas lett volna-e milliók megmozdítására, vagy valami más áll a háttérben. A homályosság elméletet megfogalmazó Réz Anna szerint a kormány direkt hagyta homályban a népszavazás értelmét, így mindenki beleérezhette a modern kor gyereknevelésével kapcsolatos, szexualitással összefüggő párkapcsolati szorongásait. Azon mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni, hogy hasonlóan 2016-hoz, nem a konkrét szituáció, hanem egy civilizációs félelem mozgatja az embereket. Akkor a hagyományos, jól ismert kultúra összedőlése, a minden egyszínűvé válása okozott ködös félelmeket, és természetesen az idegenekkel szembeni berzenkedésnek is komoly szerepe volt, attól függetlenül, hogy Magyarországot nem árasztották el a menekültek. A hagyományos nemi szerepek megingása, a férfi-nő kapcsolatok átalakulása, a szülők generációjától idegen hatások, amelyeknek gyermekeik ki vannak téve, okozhatnak még a migrációnál is jóval nagyobb szorongást, amelyet nem biztos, hogy célszerű lesöpörni azzal, hogy bizonyos körökben kacarásznak a nemváltó óvodások jelen nem lévő rémén.
Az viszont biztos, hogy politikailag releváns témát sikerült találni, elképzelhető, hogy olyat, amelyik a fő üzenet lett volna (az obligát gyurcsányozáson túl, amelynek szintén megvan a magán túlmutató jelentősége), amennyiben nincs COVID és háború. Itt kell emlékeztetni arra, hogy nem csupán a 2016-os esettel lehet egybevetni a mostanit, 2008-ban is rendeztek népszavazást, akkor is a Fidesz kezdeményezésére, és a konkrét kérdéseknek akkor sem volt döntő jelentősége. Csak éppen egy gazdasági világválság nyitányakor, amikor a nagy ellátórendszerek voltak terítéken, melyekről történeti tapasztalatai alapján a többség hihette, hogy ismételten azzal jár, hogy valamit elvesznek tőle, még kilátástalanabb helyzetbe kerül. A szociális félelmek, az egzisztenciális szorongás akkor is politikai földrengést okozott.
A Fidesz 2006-ról 2010-re jelentősen növelte szavazói számát, ahogy 2014-ről 2018-ra és 2018-ról 2022-re. Az utóbbi négy parlamenti ciklus közül egyetlen egyben nem ez történt: 2010 és 2014 között. Akkor a Fidesz – hiába tartotta meg a kétharmadot – vesztett 600 ezer szavazót. Ez volt az a ciklus, amikor sem menet közben, sem a végén nem tartottak népszavazást. | https://atlatszo.hu/adat/2022/04/19/nem-valtok-nepszavazas-es-valasztas/ | https://web.archive.org/web/20231024023404/https://atlatszo.hu/adat/2022/04/19/nem-valtok-nepszavazas-es-valasztas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-valtok-n-nepszavazas-es-valasztas | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-04-19 11:15:00 | [] | [] | [] | [
"választások - népszavazás",
"infografika"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.