news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
54,624 | ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK (KSH) | A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetve a világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana. Az Agenda 2030 nem kötelező érvényű ajánlás, ebből következően az országok, országcsoportok a célok teljesülését más, a saját országukat, régiójukat jobban leíró, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik. | Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítása óta egyik legfőbb célja és tevékenységi területe a nemzetközi fejlesztési együttműködés erősítése. Az ENSZ alapokmányában (1945) foglaltak szerint a szervezet fő célja a gazdasági és szociális előrehaladás és fejlődés feltételeinek előmozdítása. Az már az 1940-es és 1950-es években nyilvánvaló volt, hogy a legszegényebb országokban az életszínvonal javításának szükségessége, a nemzetközi biztonság erősítése kulcskérdésnek számít, így már ekkor olyan határozatokat fogadtak el a szervezeten belül, amelyek a fentebb említett országok gazdasági fejlesztésének nemzetközi támogatását célozták meg. Az 1960-as évektől minden egyes évtizedben ezen országok megsegítésére "ENSZ Fejlesztési Évtized" elnevezéssel – több-kevesebb sikerrel és eredménnyel záruló – nemzetközi fejlesztési programok készültek. Fontos mozzanat volt, amikor 1986-ban – harmadik generációs emberi jogként – a fejlesztési együttműködés etikai alapjaként a fejlődésre való jog is elismerést nyert.
Az ezredfordulón a nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos momentuma volt az ún. Millenniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals, MDG) 2000 és 2015 közötti időszakra vonatkozó programjának elfogadása, amelynek középpontjában és elsődleges céljai között a szegénységben élő és az éhezéstől szenvedő népesség arányának számottevő csökkentése volt. A programot a végrehajtásának kezdeti hiányosságai és korlátozott eredményei miatt számos kritika érte, többek között azért is, mert nem vette figyelembe a fenntartható fejlődés korábban, egyetemesen elfogadott koncepcióját.
2012-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlődési (Rio+20) konferencia után nemzetközileg is szükségszerűvé vált a fejlesztésiekhez hasonlóan a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jövőbeli célok minél pontosabb meghatározása. A magas szintű testület (High-Level Panel of Eminent Persons on the Post-2015 Development Agenda, röviden HLP) létrejötte után 2013 elején kezdte meg munkáját az az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi munkacsoport, amelynek fő feladata a civil szféra részvételével a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó javaslat elkészítése volt. A célok kidolgozása azért volt fontos, mert túl kellett lépnie a Millenniumi Fejlesztési Célokban megfogalmazottakon, illetve egyetemesen, nemcsak a fejlődő országokra vonatkozóan kellett helytállónak lennie.
Az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at (hivatalos nevén: Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development), amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket. Az új keretrendszer egyik fő jellegzetessége, hogy – szemben a korábbi fejlesztési együttműködési tervekkel – átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő. Az Agenda középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) állnak, minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva a célok megvalósulásából ("leaving no-one behind").
Az Agenda összesen 17 célt, ezeken belül pedig összesen 169 részcélt és közel 230 indikátort tartalmaz, amelyek a fenntartható fejlődés több aspektusát kívánják felmérni és 2030-ig folyamatosan monitorozni. Az indikátorok kialakításáért az ENSZ – erre a célra létrehozott – kormányközi munkacsoportja (Inter-agency and Expert Group on SDG Indicators, IAEG-SDGs) a felelős.
Online felületünk célja kettős: egyrészt a KSH szerepvállalásán keresztül szeretnénk közelebb hozni az érdeklődőkhöz a Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszerét és főbb indikátorait, másrészt informatív és interaktív módon kívánjuk közzétenni az eredményeket azok folyamatos monitoringjával és felülvizsgálatával, igazodva a nemzetközi eseményekhez.
A hivatkozott indikátorok az ENSZ globális céljaihoz kapcsolódó mutatószámok, amelyek egyik alapvető célja a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása. A Magyarországra vonatkozó releváns indikátorrendszer kialakítása még előttünk álló feladat, amelyet a KSH az állami szakértők és a kutatók bevonásával közösen dolgoz ki a közeljövőben. | https://www.ksh.hu/sdg | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ensz-fenntarthato-fejlodesi-celok-ksh | KSH | hungarian-news | 2022-01-01 11:17:00 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
54,625 | Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökét | A vád szerint 30 millió forintért árulta a posztját. Az ügyészség egy elfogáskor készült felvételt is mellékelt bejegyzéséhez, rajta rengeteg 20 ezres bankjeggyel. | ügyészség;gyanúsítás;hivatali vesztegetés;Országos Roma Önkormányzat;Agócs János;
2022-09-01 10:22:00
Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökét
A vád szerint 30 millió forintért árulta a posztját. Az ügyészség egy elfogáskor készült felvételt is mellékelt bejegyzéséhez, rajta rengeteg 20 ezres bankjeggyel.
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét – derül ki az ügyészség Facebook-bejegyzéséből.
Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elnök (Agócs János) 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy
Az ajánlat lényege szerint az összeget oly módon kellett volna kifizetni, hogy 18 millió forint járt volna a lemondáskor, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni.
A gyanú szerint
Az ORÖ elnökének szerdai elfogását követően a nyomozó ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki, és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele, továbbá a gyanúsítás ellen.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. | https://nepszava.hu/3167933_budapesti-regionalis-nyomozo-ugyeszseg-gyanusitas-oro-elnoke | https://web.archive.org/web/20230324035808/https://nepszava.hu/3167933_budapesti-regionalis-nyomozo-ugyeszseg-gyanusitas-oro-elnoke | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-vesztegetes-elfogadasaval-gyanusitotta-meg-az-ugyeszseg-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | Népszava | hungarian-news | 2022-09-01 10:22:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] | [] |
54,626 | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében. | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan holnap – ad a vádhatóság részletes tájékoztatást.
Az egyelőre homályos – várhatóan csak holnap derül ki –, valójában mivel gyanúsítják Agócsot, az ugyanakkor szinte tény, hogy az ORÖ elnöke több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését. | https://telex.hu/belfold/2022/08/31/korrupcios-buncselekmeny-gyanuja-miatt-az-ugyeszseg-orizetbe-vette-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | https://web.archive.org/web/20221130214016/https://telex.hu/belfold/2022/08/31/korrupcios-buncselekmeny-gyanuja-miatt-az-ugyeszseg-orizetbe-vette-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-buncselekmeny-gyanuja-miatt-az-ugyeszseg-orizetbe-vette-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | Telex | hungarian-news | 2022-08-31 14:47:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
54,627 | 2,5 milliárd forintos csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen | Vádat emeltek Pécsvárad polgármestere és tizennégy társa ellen. A vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul”, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a vád, írja az MTI. | Vádat emeltek Pécsvárad polgármestere és tizennégy társa ellen. A vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul”, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a vád, írja az MTI.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette az MTI-nek, hogy a csalás irányítója a vád szerint Pécsvárad polgármestere, Zádori János. Zádori 2014 óta van hivatalban függetlenként.
A vádlott és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon indulni.
A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek megszerzése érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek”.
A vádirat szerint több tucatnyi gazdasági társaság és vállalkozás jutott így jogosulatlanul legalább 14, legfeljebb 665 millió forintos támogatáshoz. A NAV szerint a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be. | https://telex.hu/belfold/2022/09/01/pecsvarad-polgarmester-vad-csalas | https://web.archive.org/web/20221201063032/https://telex.hu/belfold/2022/09/01/pecsvarad-polgarmester-vad-csalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-milliard-forintos-csalas-miatt-emeltek-vadat-pecsvarad-polgarmestere-ellen | Telex | hungarian-news | 2022-09-01 14:52:43 | [
"Zádori János"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécsvárad"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"csalás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,628 | A gyanú szerint harmincmillió forintért árulta tisztségét az Országos Roma Önkormányzat elnöke | Hivatali vesztegetéssel vádolta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét. | Hivatali vesztegetéssel vádolta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét.
A megalapozott gyanú szerint az Országos Roma Önkormányzat elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Agócs konstrukciója szerint 18 milliót kellett volna átadni akkor, amikor lemondott, míg a maradék 12 milliót decemberig kellett volna átadni.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Agócsot szerdán elfogták a rendőrök, majd az ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, később gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha bűnösnek találják korrupcióban, kettőtől nyolc évig terjedő börtönt kaphat.
Az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését. | https://telex.hu/belfold/2022/09/01/orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke-30-millio-hivatali-vesztegetes-ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20221130205622/https://telex.hu/belfold/2022/09/01/orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke-30-millio-hivatali-vesztegetes-ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-gyanu-szerint-harmincmillio-forintert-arulta-tisztseget-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke | Telex | eu-news | 2022-09-01 14:58:36 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
54,629 | Gellérthegyi lakásokban Orbán gyerekei, Garancsinál lakik Gáspár | A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó 2008 nyarán – öt évvel a kútvölgyi Cinege utcai villa kibővítése, újjáépítése és néggyel a felcsúti új ház igényes megépítése után – a budapesti Gellérthegy oldalában vásárolt egy 91 négyzetméteres, kertes, társasházi lakást. A mellette lévő 66 négyzetméteres lakást pedig három évre rá, 2011 nyarán a Duna Takarékszövetkezet egyik tulajdonos-vezetője, Garancsi István vette meg. | A Duna Takarékszövetkezet lehet az egyetlen olyan, amit érintetlenül hagy a takarékszövetkezetek tervezett állami befolyás alá vonása. Tavaly tavasszal ennek a takarékszövetkezetnek a 600 milliós hitelkeretére jegyeztek be jelzálogjogot a már meglévő 150 milliós kölcsönük mellé a Puskás Akadémia felcsúti sporttelepére, a Fő utca 176.-ba.
Ez az ingatlan az Orbán Viktor által 150 ezer forinttal alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közvetett tulajdona, az ingatlan ugyanis a Pro Kvóta Kft. tulajdona, a Pro Kvóta pedig 100 százalékban az alapítványé. A hitel jókor érkezett, tavaly tavaszszal vásárolta meg ugyanis a felcsúti stadion építéséhez szükséges földet az alapítvány, amely addig csak használta a területet. Így az önkormányzatnak ekkor fizetett ki a másfél hektáros egykori sportpályáért 150 millió forintot és a Lévai Anikó földjeit művelő Flier család tagjának ismeretlen nagyságrendű összeget a stadionhoz szükséges további négy és fél hektárért.
Garancsi István ugyanakkor tulajdonosa a Videotonnak is, valamint miniszterelnöki megbízott, akinek feladata a természetjáró és kerékpáros turizmus fejlesztése. Lévai Anikó 91 négyzetméteres gellérthegyi lakásába a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (24) költözött be évekkel ezelőtt, Garancsi 66 négyzetméteres lakásába pedig a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár (22), 2011-ben. Orbán Ráhel nemrég fejezte be egyetemi tanulmányait a Corvinuson turisztika szakon és a Kempinskiben dolgozik egy ideje, Orbán Gáspár pedig a jogi karon tanul. Eközben 2011 júliusában szerződtette a Videoton. A fiatalember ritkán lép pályára.
A kormányfő a 2009. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában Orbán Ráhel már nem szerepel együtt élő családtagként. Erre az évre e nyilatkozatban a törvény szerint járó országgyűlési képviselői fizetést és további bruttó 402 ezer forint pártelnöki tiszteletdíjat szerepeltetett a Fidesz akkor még ellenzékben lévő elnöke, négy, saját háztartásában élő gyermek mellett. Elvileg ebből tartották fönn az alsó hangon is 400 négyzetméter hasznos alapterületű villát a Cinege utcában a kerti építményekkel, garázsokkal, tárolókkal, filagóriával, hagyományos pincével, borospincével, valamint az 1200 négyzetméteres telekkel.
A felcsúti házhoz is több mint kétezer négyzetméteres kert tartozik, különféle építményekkel, hatalmas pincével, szaunával. 2010-es vagyonnyilatkozatában egyébként Orbán újra feltüntette egyetemista lányát, aki a nagy család számára is alkalmas gellérthegyi lakás fenntartására ekkor még aligha képes, vélhetően ezért, az eltartottság okán kerül vissza tévedésből a gyerekek sorába a bevallásban. A 2011. évre vonatkozó bevallásban viszont Orbán Ráhel és Orbán Gáspár is kikerül az együtt élő családtagok sorából. Az ellenzéki politikus-pártelnök 2009-ben 869 ezer, a 2010. évre vonatkozóan ezt százezer forinttal meghaladó megtakarításról számolt be a feleségével közös számlán.
A 2010. évre pártelnöki fizetését Orbán felfüggesztette, és a miniszterelnöki fizetésén felül a Helikon kiadótól vett fel bruttó 6 millió 368 ezer forint eseti honoráriumot, könyvkiadás címén. Orbán a szakértők szerint túlnyomórészt beszédírói által írt beszédeit adja ki visszatérően, s ezzel tesz szert publikus pluszbevételre. Lévai Anikó kereső foglalkozása nem ismert. A magyar vagyonnyilatkozat-tételi szabályozás szerint foglalkozásáról, adózott jövedelméről, adózatlan bevételeiről sem a házastárs kormányzása idején, sem a köztes ellenzéki időben nem kell számot adnia. Az tudható, hogy Lévai Anikó a földbirtokait vagyonbevallása szerint bérbe, használatba adja, ami mindmáig adómentes jövedelem Magyarországon, s azt egyszer sem mulasztja el megjegyezni a száz hektár körüli birtokaival kapcsolatosan, hogy a támogatásokat nem ő, hanem bérlői veszik fel.
Lévai jogász végzettséget szerzett évekkel ezelőtt, de hogy ezt hasznosítja-e, és ha igen, hol, az évek óta nem ismert. Orbánéknak a Cinege úti villán, a felcsúti házon és az e kettőre felvett 20 és 5 millió forint hitel törlesztésén kívül egész évben – részben vagy egészben – fenn kellett tartaniuk a két gellérthegyi lakást is. Garancsi István az Orbán Gáspárra vonatkozó, telefonon feltett kérdéseinket írásban kérte, mondván, „bármilyen, a magánéletével kapcsolatos kérdésre csak írásban hajlandó válaszolni”.
– A tulajdonomban lévő lakást a Videotonnal szerződött egyik játékos bérleti szerződés alapján lakja. A szerződés magánemberek között létrejött jogügylet, mely közérdeklődésre nem tarthat számot, hiszen benne sem a Videoton FC, sem a Fehérvár Kft., sem valamely szponzoruk semmilyen formában nem érintett – válaszolta Garancsi arra a kérdésünkre, milyen jogcímen lakik Orbán Gáspár a lakásában. Arra a kérdésre pedig, hogy mi az oka annak, hogy három évvel a miniszterelnök feleségének vásárlását köve tően éppen a szomszéd lakást vette meg, azt a választ adta, hogy ingatlanbefektetéssel foglalkozó magánszemélyként és cégeivel is azt az ingatlant vásárolja meg, amit jövedelmezőnek ítél. Arra a kérdésre, hogy az ifjú futballistának gépkocsihasználatot is biztosít-e a klub, nemleges választ adott, emlékeztetve arra, hogy a Videoton FC szponzorainak szponzorációs tevékenysége az üzleti titok körébe tartozik. | http://nol.hu/belfold/20130816-garancsinal_lakik_orban_gaspar-1406873 | https://web.archive.org/web/20230127022251/http://nol.hu/belfold/20130816-garancsinal_lakik_orban_gaspar-1406873 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gellerthegyi-lakasokban-orban-gyerekei-garancsinal-lakik-gaspar | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2013-08-16 18:52:00 | [
"Garancsi István",
"Lévai Anikó",
"Orbán Gáspár",
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"visszajuttatás"
] | [] |
54,630 | A Mi Kacsánk. Szabó Bálint vs. Toroczkai László a víziszárnyastartók bizalmáért | Miért ne járna a 10 százalék jutalék annak is, aki kitapossa az államból az állatjóléti támogatást? – kérdezik a liba- és kacsatartók. Szabó Bálint volt az emberük, az augusztus 20-i, meghiúsult gazdatüntetés fő szervezője, aki ma már nem veszi fel a telefont akárki kacsásnak. Most Toroczkai László ajánlotta nekik: segít, ingyen. | „Igen, Bálintot én hoztam” – tette fel a kezét, elismerve tévedését augusztus 24-én, szerdán este a kiskunmajsai művelődési központ tánctermében összegyűlt kacsa- és libatartók előtt Szalóki Szabolcs. Szalóki kft.-je kacsákat nevel, évente egymilliót. Szabó Bálint nem tart állatot, jogász. Korábban volt Fidesz-támogatott polgármesterjelölt, ifjú szocialista, a DK megbízottja, a kampányban Botka László és Márki-Zay Péter ellen akciózó politikus, állítása szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásának tanúja, a Bolíviában lelőtt Eduardo Rózsa-Flores barátja, ismeretlenek által tavaly elrabolt és majdnem elégetett ember. Egyébként szegedi önkormányzati képviselő és egy követeléskezelő cég tulajdonosa (portréját lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.).
Szabó harangozta be augusztus 20-ra az országos gazdatüntetést, 2000 személyautót és 1800 traktort várt a fővárosba. Az államalapítás ünnepén végül száz ember jött össze a Dózsa György útra. Néhányan számon kérték a szervezőt, miért nem jönnek a munkagépek, skandálták, „traktort akarunk”. Szabó azzal (is) védekezett, hogy a traktorosok nem találnak oda a rendezvényre. „Napok óta hitetlenkedve figyelem az ellenzéki médiát – mérgelődött később Facebook-oldalán Vásárhelyi Mária szociológus –, ahogy felül egy olyan közismert kalandor hazugságainak, mint Szabó Bálint. (…) Ezzel a napok óta ébren tartott várakozással viszont sikerült hitelteleníteni egy időre mindenféle, a gazdák jogos elégedetlenségét kifejező megmozdulást.”
Hazaszalad a miniszter
A tüntetés szervezőjét nemcsak a sajtó vette komolyan, hanem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is: tagjai közül 25-en ott voltak a mezőgazdaságból élők iránti szolidaritásból.
A libások, kacsások is komolyan vették. Egy elkeseredett, minden állami szervezetben és érdekképviseletben csalódott embernek bőven elég Szabó Bálintról annyit tudni, hogy korábbi ügyfelei közül egy autópálya-építés ki nem fizetett alvállalkozói egyedi kormányrendelettel 2018-ban kárrendezési támogatást kaptak.
Február 4-én több száz liba- és kacsatenyésztő tüntetett Mélykúton, mondván, a nekik járó állatjóléti támogatás kétharmadát nem kapták meg. A tüntetés két szervezője Szalóki Szabolcs és Szabó Bálint volt. A demonstrációt komolyan vette a kormány is: külföldi útját megszakítva elment rá Nagy István agrárminiszter, Feldman Zsolt államtitkár és Farkas Sándor miniszterhelyettes. Megígérték, hogy legkésőbb két héten belül kifizeti a Magyar Államkincstár az elmaradt 1,9 milliárd forintot. A pénzt a telepek állatjóléti célú fejlesztésére kellene költeni, de most a jelek szerint a túléléshez volt rá szükség. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mi-kacsank-251849# | https://web.archive.org/web/20221002004354/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mi-kacsank-251849# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mi-kacsank-szabo-balint-vs-toroczkai-laszlo-a-viziszarnyastartok-bizalmaert | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-08-31 00:00:00 | [
"Szabó Bálint"
] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunmajsa",
"Mélykút"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"állattenyésztés",
"nyomásgyakorlás",
"kamara"
] | [] |
54,631 | 30 millióért árulta posztját az ORÖ elnöke – az ügyészség szerint | A gyanú szerint saját posztját adta volna át harmincmillió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. | Az elnök a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy harmincmillió forint ellenében átadja nekik saját vezetői tisztségét – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-t, az ORÖ elnökét meg nem nevezve.
Az ügyészség azt írja, az ajánlat szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, a fennmaradó 12 millió forintot pedig 2022 decemberéig kellett volna átadni. Az elnök a vád szerint vállalta volna, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénz átadóját bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Az ügyészség közleménye alatt egy fotón látható egy mappa, amelyben pénzkötegek vannak. Az ügyészségi honlap szerint ez a kép „a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült”.
A nyomozó ügyészség még szerdán elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozta letartóztatásának elrendelését, erről pénteken dönt a bíróság.
Agócs János nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás ellen.
Az idei országgyűlési választások előtt nemtelen politikai csatározások színtere volt az országos roma önkormányzat. A tavaly novemberi közgyűlésen a kormány emberének tartott Farkas Félixszel, a Lungo Drom jelöltjével szemben Agócs János lett a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője, de a listáról végül nem tudtak dönteni. Ennek az lett a következménye, hogy a mostani ciklusban nincs önálló roma nemzetiségi képviselet az Országgyűlésben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-az-ugyeszseg-szerint-251907 | https://web.archive.org/web/20220925025256/https://magyarnarancs.hu/belpol/30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-az-ugyeszseg-szerint-251907 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-n-az-ugyeszseg-szerint | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-01 00:00:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
54,632 | Rétvári-közeli alapítványhoz került Vác patinás épülete, az ügy kulcsszereplője érdemkeresztet kapott | Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Papp László műgyűjtő, aki szerint öt évtizedes munkáját ismerték el a kitüntetéssel. Mindez azután pár hónappal történt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elvett Vác vagyonkezelésétől és egy Rétvári Bencéhez közel áló alapítványnak adott egy értékes épületegyüttest. Ebben látható Papp László gyűjteménye. Papp annak ellenére sem ürítette ki az ingatlant, hogy a város felszólította erre, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba ellene. A műgyűjtő szerint az önkormányzat azt csinál, amit akar, az ügy kormányzati szinten rendeződött. | „Gratulálok az augusztus 20-a alkalmából kitüntetett váci és dunakanyari díjazottaknak” – ezt írta Rétvári Bence, Pest megye 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselője az államalapítás ünnepének napján a Facebookon. Bejegyzése szerint a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának díját vehette át Dudás Nándor Pál, Lieszkovszki Gábor és Papp László, a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának díját pedig Dian János, Mikesy György és Sági Sándor kapta meg.
Rétvári posztjából nem derül ki, hogy az említettek kicsodák és miért tüntették ki őket, azonban a Belügyminisztérium (BM) weboldalán részletes tájékoztató olvasható a díjazottakról. A felsoroltak közül ebben a cikkünkben csak az egyikükkel fogunk foglalkozni részletesen, ugyanis kulcsszerepet játszott az utóbbi időszak egyik legmeghatározóbb váci közéleti ügyében.
Einstand a választások után
Pár nappal az áprilisi országgyűlési választás után derült ki, hogy Vác egyik patinás épületegyüttesét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a város vagyonkezelése alól elveszi és egy Zebegényben bejegyzett alapítvány tulajdonába adja. A Dunakanyari Védegylet Alapítvánnyal az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk, ugyanis a szervezet kurátora Bajor Gergő Péter, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, akire Rétvári Bence „jobbkezeként” szoktak hivatkozni. Bajor akkor szerzett magának országos ismertséget, amikor a 444.hu megírta, hogy az adóhatóság munkatársai lehallgatták egy telefonbeszélgetését; egy letkési érdekeltségű vállalkozó arra kérte, hogy segítsen a cégének pályázati forráshoz jutni.
Azzal a Narancs.hu foglalkozott részletesen, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítvány mennyi állami támogatásban részesült az elmúlt években. A múlt évre vonatkozó beszámolója szerint 2021-ben 40,4 millió forint bevétele keletkezett az alapítványnak, az összes ráfordítás 61,9 millió forint volt, aminek teljes összege „közhasznú” tevékenységre ment el. 2020-ban 39,3 millió forint, 2021-ben pedig 21,5 millió forint támogatás érkezett a központi költségvetésből, illetve tavaly 18,8 milliót adományoztak a szervezetnek.
Mint megírtuk, a Dunakanyar Védegylet Alapítvány és más Rétvári Bencéhez köthető szervezetek körül csinos kis ingatlanportfolió épülget. A váci ingatlanegyüttes mellett egy szobi, valamint több zebegényi épület is az érdekeltségükbe került, amiről a közelmúltban közölt hosszabb cikket a Magyar Narancs.
Papp László színre lép
A váci, Káptalan utca 16. alatt található, 465 négyzetméteres ingatlan biztosan több százmillió forint értékű, de nem csak azért érdekes einstandolásának a története, mert így egy kormányzati politikus köréhez került az épület. Vác Város Önkormányzata közösségi teret szeretett volna létrehozni itt, amivel kapcsolatban látszólag előremutató egyeztetések folytak az MNV-vel.
Egy helyi kiadvány, a Váci Napló is foglalkozott a témával még májusban. Szerettek volna válaszokat kapni Bajor Gergőtől, azonban az írásban elküldött kérdésekre Papp László műgyűjtő reagált, akinek egyébként a képei tekinthetők meg az épületben. Papp azt írta, az ingatlan az elmúlt pár évben leromlott, és az önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a felújítására. Ugyanakkor a városvezetés együttműködött Papp Lászlóval; az önkormányzat két és fél éve fizeti a Káptalan utca 16. közözemi díjait. A felek szerződése februárban lejárt, az önkormányzat pedig jelezte, elkezdené a felújítás tervezését, hogy később közösségi házként és kulturális térként átadja. Erről egyeztetett a polgármester az MNV-vel, ahonnan mindig pozitív válasz érkezett arra nézve, hogy a város megkaphatja-e az épületet – majd egyszercsak a vagyonkezelő felszólította az önkormányzatot, hogy kilencven napon belül ürítse ki.
Papp László levelében azt írta a lapnak, „létrejött egy együttműködés a Dunakanyar Védegylet Alapítvánnyal és a közös terveket Magyarország Kormánya is támogatta”. A gyűjtemény és az alapítvány célja, hogy „olyan kulturális tér jöhessen létre, ahol a képzőművészet mellett az irodalom és zeneművészet is szerepeltetheti magát. Polgári művészeti, kulturális központot szeretnének létrehozni, ahol a kultúra- és művészetszerető emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, eszmét cserélhetnek” – írta.
Hozzátette, az önkormányzat eddig nem nyilvánította ki szándékát, hogy a „nagy értékű gyűjteményt” bármilyen formában be szeretné mutatni, vagy támogatni. Matkovich Ilona polgármester (lapunk korábbi szerzője) azonban erről azt nyilakozta a helyi újságnak, írásos szerződés bizonyítja, hogy az önkormányzat a gyűjteményt eddig is bemutatta, és megegyeztek Papp Lászlóval, hogy a felújítás után kiállítás formájában ezt továbbra is megteheti. Matkovich szintén májusban arról is nyilatkozott, hogy Papp a lejárt szerződése ellenére nem ürítette ki az épületet, miközben az önkormányzatnak az MNV részére ilyen formán kell átadnia az ingatlant, ezért jogi lépéseket helyeznek kilátásba.
Kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen kapcsolat fűzi Pappot az alapítványhoz és a kormányhoz, ezért mi is megkerestük májusban. Azt állította, az önkormányzat ki akarta tenni az épületből; Rétvári és „más is” segített neki abban, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz kerüljön az ingatlan, viszont nincs felhatalmazva rá, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen róluk. Felvetettük, hogy „az együttműködés” részeként egy értékes állami ingatlan magánkézbe került; a műgyűjtő erre azt mondta, ha „ez az ára annak, hogy továbbra is a váciak igen jelentős kultúrépülete maradjon, és benne egy igen jelentős öt évtizedes gyűjtemény maradjon, ami soha többet nem lesz Vácon, ha elmegy az épületből, akkor menjen magántulajdonba”. Hozzátette, 200 millióért vagy többért újítják fel az az épületet a Dunakanyari Védegylet Alapítvány jóvoltából.
„Kormány szintjén lerendezték”
A BM indoklása szerint Papp László, mint a váci Nemzetközi Mobil MADI Múzeum alapítója, a (Káptalan utca 16.-ban megtekinthető) Modern Művészeti Gyűjtemény vezetője és a Sajdik Ferenc Gyűjtemény tulajdonosa „a Dunakanyar kulturális értékeinek megőrzése iránt elhivatott, példaértékű tevékenysége elismeréséül” kapta meg a Magyar Arany Érdemkeresztet.
Utánanéztük Papp titulusainak és találtunk pár érdekességet. A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum közép-kelet-európai régió legnagyobb MADI (a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata - a szerk.) gyűjteményét Saxon-Száz János és Dárdai Zsuzsa hívta életre. A Sajdik-gyűjtemény pedig még pár éve az önkormányzat tulajdonába került. Megkérdeztük a BM-et, mint előterjesztőt, hogy megbizonyosodtak-e Papp László személyéről, mielőtt felterjesztették a kitüntetésre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Nem mellékesen Rétvári Bence a tárca államtitkára.)
Megkerestük Papp Lászlót, aki szerint öt évtizedes gyűjtőmunkáját díjazták az arany érdemkereszttel, hiszen ő hozta létre a Dunakanyar legnagyobb és az ország egyik legnagyobb 21. századi művészeti gyűjteményét. Rákérdeztünk a váci MADI-múzeumra és a Sajdik-gyűjteményre is. Mint mondta, valóban Saxon-Száz és Dárdai gyűjtötték a műalkotásokat, de ő alapította helyi múzeumot, Vác városa pedig csak egy részét vásárolta meg a Sajdik-gyűjteménynek, egy része még nála van. „Amit megvásároltak, annak is csak egy töredéke van kirakva. Az 50 legjobb kép raktáron van” – mondta.
Érdeklődésünkre az önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy Papp László továbbra sem ürítette ki a Káptalan utca 16. alatti ingatlant. Az MNV-vel folynak tárgyalások, és a jogszabályok szerint a tulajdonba adás kihirdetésétől számított fél év múlva (a döntés a választás környékén született, így körülbelül októberben) kaphatja meg az ingatlant a Dunakanyar Védegylet Alapítvány.
Papp szerint ezt az ügyet már lezárták, az önkormányzat tudomásul vette, hogy nem számolja fel a galériát. Továbbra is meg van róla győződve, hogy a gyűjteményét a városvezetés el akarta tüntetni. A belengetett jogi lépésekre pedig azt mondta,
„azt csinálnak, amit akarnak, ezt már a kormány szintjén lerendezték”.
Az épületet fel kell újítani Papp László szerint, amire a város az elmúlt évtizedekben egy forintot nem költött. Mostanában jönnek-mennek a szakemberek, vizsgálják, hogy mi mennyibe kerülhet, tavasszal pedig valószínűleg sor kerül a felújításra, ami a pillanatnyi gazdasági helyzettől is függ.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a véleménye a városvezetésnek Papp kitüntetéséről. „Az önkormányzatnak nincs álláspontja állami kitüntetésekkel kapcsolatban”.
Polgik is érdemesek
A Rétvári Bence által említett kitüntetettek között Papp Lászlón túl még két érdekes személy neve olvasható. Az egyikük, Lieszkovszki Gábor a Váchoz közeli Rád község fideszes polgármestere, aki a település „fejlesztését szolgáló településvezetői munkája elismeréséül” kapta meg az érdemkeresztet. A másikuk pedig Dudás Nándor Pál, Ipolytölgyes korábbi polgármestere, aki a település „és térsége fejlesztését elősegítő eredményes településvezetői munkája elismeréséül” részesült a díjban.
Dudás nevével májusban találkoztunk először, ugyanis ekkor írtunk azokról az alapítványokról, amelyek Rétvári Bence körül gombamód szaporodtak az elmúlt években, miközben tömkelegével érkezett hozzájuk állami támogatás. Ipolytölgyes korábbi polgármestere jelenleg egy bizonyos Hello Dunakanyar Alapítvány kurátora, aminek nagymarosi székhelye megegyezik a helyi kormánypárti portál, a VácOnline kiadója, a Hellodunakanyar Kft. székhelyével. A Telex még a választás előtt arról írt, hogy ez a cég szervez helyi rendezvényeket, köztük a Váci Polgári Esteket, ahol Rétvári mellett más kormánypárti politikusok is fellépnek. De erre a címre van bejegyezve az Öko Urbana Egyesület is, aminek kurátora Stágel Bence korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő.
A Rétvári Bence környezetében működő alapítványok előző éves teljesítményéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
(Címlapképünk forrása: Rétvári Bence Facebook-oldala. Papp László a kép közepén látható.) | https://magyarnarancs.hu/belpol/retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-vac-patinas-epulete-az-ugy-kulcsszereploje-erdemkeresztet-kapott-251692# | https://web.archive.org/web/20230929123216/https://magyarnarancs.hu/belpol/retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-vac-patinas-epulete-az-ugy-kulcsszereploje-erdemkeresztet-kapott-251692# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-vac-patinas-epulete-az-ugy-kulcsszereploje-erdemkeresztet-kapott | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-08-31 00:00:00 | [
"Bajor Gergő",
"Papp László",
"Rétvári Bence"
] | [
"Dunakanyari Védegylet Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzetközi Mobil MADI Múzeum",
"Vác Város Önkormányzat"
] | [
"Pest megye",
"Vác"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"kultúra - művészet",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,633 | 8 milliárddal, 211 milliárdra nőtt a Nemzeti Atlétikai Központ építési költsége | Nyolcmilliárd forinttal növelte az Nemzeti Atlétikai Központ felépítésére szánt összeget a kormány, derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában. A módosított kormányhatározat szerint
a Kormány a 2023. évi WA Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezése és a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása érdekében egyetért a Nemzeti Atlétikai Stadion, valamint a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés megvalósításával és a megvalósítási időszak alatti üzemeltetésével legfeljebb 211 982 880 540 forint összegben. | 2022 július 16., 06:38
comments 14
Nyolcmilliárd forinttal növelte az Nemzeti Atlétikai Központ felépítésére szánt összeget a kormány, derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában. A módosított kormányhatározat szerint
a Kormány a 2023. évi WA Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezése és a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása érdekében egyetért a Nemzeti Atlétikai Stadion, valamint a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés megvalósításával és a megvalósítási időszak alatti üzemeltetésével legfeljebb 211 982 880 540 forint összegben. | https://444.hu/2022/07/16/8-milliarddal-211-milliardra-nott-az-nemzeti-atletikai-kozpont-epitesi-koltsege | https://web.archive.org/web/20221222120834/https://444.hu/2022/07/16/8-milliarddal-211-milliardra-nott-az-nemzeti-atletikai-kozpont-epitesi-koltsege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/8-milliarddal-211-milliardra-nott-a-nemzeti-atletikai-kozpont-epitesi-koltsege | 444 | hungarian-news | 2022-07-16 09:52:00 | [] | [
"Nemzeti Atlétikai Központ"
] | [] | [
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,634 | Érdeklődés hiányában megy tönkre a felcsúti szuperexpressz | Úgy tűnik, a felcsúti kisvasút alighogy el kezdett felfelé ívelni, máris lefelé megy. Már a kávézó és a toalett is bezárt. | Már rohad is szét a felcsúti szuperexpressz - írja Hadházy Ákos legfrissebb posztjában.
"Tényleg nagy lehet a baj, ha az ország főfőfalujában a kisvonat vagonja már lepukkantabb a MÁV járműveinél is. Bár a fő turistaszezonban jártam a főfőpályaudvaron, de idén már a bezárt a kávézó és a wc is. Pedig tavaly még vehettek volna egy jégkrémet vagy elmehettek volna mosdóba az utasok - ha lettek volna" - teszi hozzá a politkus.
Hadházy szerint a helyszín így már még fontosabb jelkép. Eddig is a tök fölöslegesen elcseszett EU-s pénzek jelképe volt, mostmár kezd a fenntarthatatlan “fejlesztések” lepusztulásának is a jelképe lenni. | https://mfor.hu/cikkek/makro/erdeklodes-hianyaban-megy-tonkre-a-felcsuti-szuperexpressz.html | https://web.archive.org/web/20220903185818/https://mfor.hu/cikkek/makro/erdeklodes-hianyaban-megy-tonkre-a-felcsuti-szuperexpressz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdeklodes-hianyaban-megy-tonkre-a-felcsuti-szuperexpressz | mfor.hu | hungarian-news | 2022-09-03 10:35:00 | [] | [] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"EU",
"idegenforgalom",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,635 | Mészáros Lőrinc ölelésében Tatabányának el kellett engednie a Turulgázt | A felcsúti milliárdos érdekeltségének, az Opus Tigáznak évekbe telt, hogy megszerezze a céget, de erőfölényének és az állami MVM egy döntésének köszönhetően most sikerült. | Több elvetélt próbálkozás után végül sikerrel járt Mészáros Lőrinc érdekeltsége: az Opus Tigáz heteken belül teljes egészében bekebelezheti a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t, amelybe a Tigáz még a Mészáros megjelenése előtt, 2003-ban szállt be, a Mol helyére. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. A 195 millió forintos vételárért a szerződés aláírása után az Opus Tigáz lesz a Turulgáz 100 százalékos tulajdonosa.
A város az utóbbi hónapokban kényszerhelyzetbe került. A 24.hu információja szerint a képviselő-testület számára készült döntés-előkészítő irat nem talált igazán jó választási lehetőséget:
vagy eladják a céget a Mészárosék által kínált olcsó áron, ami a vagyonvesztés miatt jogos kritikák alapja lehet az önkormányzattal szemben,
vagy tovább alkudoznak, esetleg teljesen elállnak az üzlettől, ám akkor azt kockáztatják, hogy a Turulgáz elveszíti piaci értékét, és később még ennyit sem kapnak érte. Akkor pedig az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell fedeznie a veszteségeket.
A kényszerítő körülmények hatása meglátszott az önkormányzat döntésén is. A testület tagjai közül 12-en (a Fidesz képviselői és a kiszavazó egykori ellenzékiek) megszavazták az előterjesztést. Mindössze a polgármester és három ellenzéki voksolt nemmel az eladásra, de az utóbbiak is inkább csak azért nem támogatták a döntést, hogy ne kelljen a nevüket adni ahhoz, hogy újabb energiacég kerül a felcsúti milliárdos kezébe.
Az Opus Tigáz már 2020-ban és 2021-ben is tett vételi ajánlatot az önkormányzatnak, de a folyamatosan nyereséget termelő társaság akkor nem volt eladó. A Turulgáz ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős bevételt hozott a városnak és a tatabányai vagyonkezelő cégnek.
A Turulgáznak egyetlen bevételi forrása van: a Tatabányát behálózó 200 kilométernyi csővezeték. Ennek használatért a földgázellátást biztosító szolgáltató fizetett úgynevezett üzemeltetési díjat, amelyből évtizedekig kiválóan megélt a cég: a 150-200 millió forint közötti bevételből 50-100 milliós nyereséget tudott elkönyvelni.
De miután az önkormányzat nem állt kötélnek, az Opus Tigáz, élve többségi tulajdonosi erejével, 2020 óta rendre leszavazta az éves osztalékok kifizetését, amivel százmilliós bevételtől fosztotta meg a várost.
Az üzemeltetési díj kezdetben az összes földgázforgalom után érvényesített elosztási alap- és forgalmi díj 63,5 százaléka volt. Tavaly viszont a földgázszolgáltató, az MVM Égáz-Dégáz Kft. először 50, majd 30 százalékra vitte le az üzemeltetési díjat, de itt sem volt megállás: idén június végén, amikor ismét meg kellett újítani a szerződést, már csak 2 százalékról szólt az ajánlat.
A kétségbeesett önkormányzat az Opus Tigáztól is kért szolgáltatói ajánlatot, ám az üzlettárs még ennél is kisebb, 1 százalékos díjat kínált.
Mészáros Lőrinc gázcégéről augusztusban derült ki, hogy drágábban adhatja a gázt, mint az állami tulajdonú MVM. Az Opus Tigáz szolgáltatási területén élőknek évente nyolcezer forinttal kell többet fizetniük. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy az Opus Tigáz üzemelteti a leghosszabb vezetékhálózatot az országban, ezért magasabb a rendszerhasználati díj. A tatabányai önkormányzat kiszámolta, hogy a város lakói a gáz árába építve 309 millió forintot fizetnek ki rendszerhasználati díj gyanánt, de ebből az összegből valójában csak 4 milliót adott volna a cég a turulgázos csővezetékek használatáért.
Bár egyértelmű volt, hogy az Opus Tigáz megvásárolná a Turulgázt, az önkormányzat júniusban mégis ajánlattételi felhívást tett közzé, amit minden, földgázzal foglalkozó nagyvállalatnak elküldtek. Hiábavaló volt az igyekezet, a tizenegy cég közül csak Mészárosék adtak be érvényes ajánlatot, így az önkormányzatnak nem maradt más választása, minthogy az Opus Tigázzal szerződjön.
A tatbányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona szerint ami a Turulgázzal történt, a piac leuralásának újabb lépcsője.
Eljutottunk oda, hogy a monopolhelyzetben lévő két nagy energiaszolgáltató, az MVM és a Tigáz működése révén, amely mögött jól tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc áll, gyakorlatilag megszűnt a piac és a verseny. Senkinek nincs mozgástere, csak nekik
– mondta a 24.hu-nak a polgármester.
Szücsné Posztovics Ilona elmondása szerint az önkormányzat az előző ciklusban a jó befektetés és a város gázellátásnak biztonsága érdekében növelte a tulajdonrészét a cégben, akkor a saját tőkéhez viszonyítva 200 százalékon vásárolták a részvényeket. A befektetői elvárást az önkormányzat nem tudta teljesíteni, mert a tulajdonosi partner ezt nem engedte, most pedig 66 százalékon veszi meg a várostól a tulajdonrészét.
Felháborít, hogy uralhatják piacot, és kényszerhelyzetbe hozhatják a társtulajdonosokat, az ellenzéki oldalon ennek az egyet nem értésnek a kinyilvánítása volt a nem szavazat
– jegyezte meg a polgármester. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/05/tatabanya-turulgaz-meszaros-lorinc-opus-tigaz-mvm-foldgaz-vezetek/ | https://web.archive.org/web/20230204070550/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/05/tatabanya-turulgaz-meszaros-lorinc-opus-tigaz-mvm-foldgaz-vezetek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-oleleseben-tatabanyanak-el-kellett-engednie-a-turulgazt | 24.hu | hungarian-news | 2022-09-05 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MVM Égáz-Dégáz Kft.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Turulgáz Zrt."
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] | [
"közmű",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,636 | Az NMHH negyedmilliárdos közbeszerzését is a kormányzat kedvenc médiaügynöksége nyerte el | A New Land Media Kft. intézi a médiahatóság hirdetéseit. | Nettó 250 millió forint értékű médiatervezésre és médiavásárlásra kiírt közbeszerzési eljárást nyert el a Balásy Gyula nevével fémjelzett New Land Media Kft. Az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A tájékoztatás szerint a New Land Media a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) hirdetéseinek és reklámjainak, valamint a hirdetések és reklámok, pr-anyagok – nyomtatott, elektronikus és online – megjelentetését intézi médiavásárlás útján. A szerződés 2025 végéig, de legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig érvényes, és várhatóan 20 darab kampányt foglal magába.
Mint a hirdetményből kiderül, az NMHH kampányainak célcsoportjai elsődlegesen a 18. évüket betöltött, hírközlési szolgáltatási előfizetéssel rendelkező magyar állampolgárok, emellett üzenetspecifikus célcsoportnak minősülnek a 6-16 éves gyermekek, a felsőoktatásban tanulók, a szülők, nagyszülők, a média- és hírközlési szakemberek, az álláskeresők, valamint a digitálisan éretlenek. Emellett külön célcsoportként határozták meg a szenior, 58 évnél idősebb korosztályt is.
A Hatóság hirdetéseivel a kampányok során országos és regionális televíziós csatornák adásaiban, országos és regionális, önkormányzati lapok hasábjain, online hirdetési felületeken, országos, regionális és helyi közszolgálati és kereskedelmi rádiók frekvenciáin, közterületi hirdetési felületeken (óriásplakát, citylight plakát, hirdetőoszlop, járműreklám, indoor plakát), valamint a közösségimédia-felületeken (Facebook, Instagram) és a Google, YouTube hirdetéseiben fogunk találkozni.
A meghirdetett közbeszerzési eljárásra a kormányzati kék óriásplakátok koronázatlan királyának ajánlatán kívül más pályázati anyag nem érkezett.
A New Land Media sikertörténete tehát folytatódik. A kft. a 2020-as 70,4 milliárdos forgalmát 2021-re 80,3 milliárd forintra növelte, adózott eredménye pedig a 2020-as 3,1 milliárd forintról 4,8 milliárd forintra ugrott. A tavalyi év profitjából az egyedüli tag Balásy Gyula több mint 1,5 milliárd forint osztalékot vett fel. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-nmhh-negyedmilliardos-kozbeszerzeset-is-a-kormanyzat-kedvenc-mediaugynoksege-nyerte-el-.html | https://web.archive.org/web/20220930092250/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-nmhh-negyedmilliardos-kozbeszerzeset-is-a-kormanyzat-kedvenc-mediaugynoksege-nyerte-el-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-nmhh-negyedmilliardos-kozbeszerzeset-is-a-kormanyzat-kedvenc-mediaugynoksege-nyerte-el | mfor.hu | hungarian-news | 2022-09-05 23:15:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
54,638 | Lezsák veje lett az állami milliárdokból megépült hotel igazgatója | A hírekben nem láttuk nagydobra verve, a szálloda oldalán azonban egy rövid bemutatkozóból kiderül, hogy a 8 milliárd forint állami támogatással megépült lakiteleki Hungarikum Hotel igazgatója Molnár Arnold. Akiről a helyi közélet ismerői tudhatják, hogy nem más, mint Lezsák Sándor veje. | Jól megy a Molnár-szekér Lakiteleken
Akiről a helyi közélet ismerői tudhatják, hogy nem más, mint Lezsák Sándor veje. És aki a Nimród Footgolf Sportegyesület elnöke most is a honlap szerint. Amely egyesület üzemelteti a szintén a Lezsák-birodalmon megépült (szerződés szerint kb. 1,3 milliárd forintból) footgolf pályát. Molnár Arnold ugyanis a footgolf szerelmese. Szerencsés ember, hiszen éppen épült egy ilyen pálya apósának a birodalmán.
Ma írtuk meg, hogy átadták Lakiteleken a Hungarikum Hotelt. | https://kecsup.hu/2022/09/lezsak-veje-lett-az-allami-milliardokbol-megepult-hotel-igazgatoja/ | https://web.archive.org/web/20231219233219/https://kecsup.hu/2022/09/lezsak-veje-lett-az-allami-milliardokbol-megepult-hotel-igazgatoja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezsak-veje-lett-az-allami-milliardokbol-megepult-hotel-igazgatoja | Kecsup | hungarian-news | 2022-09-06 12:10:00 | [
"Lezsák Sándor",
"Molnár Arnold"
] | [
"Lakitelek Népfőiskola Alapítvány"
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
54,639 | 57 millió forintba kerülhetett Orbán Viktor amerikai kiruccanása a honvédségi luxusrepülővel | A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról. | A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 típusú csapatszállító és 2 db Dassault Falcon 7X típusú luxuskategóriájú repülőgépet. Bár a megvásárláskor Simicskó István akkori honvédelmi miniszter azt állította, hogy ezek nem kormánygépek, hanem a honvédség fogja használni őket, ez a kijelentés nagyon hamar megdőlt. A repülőgépeket rendszeresen használja Orbán Viktor miniszterelnök és Szíjjártó Péter külügyminiszter, de utazott már rajtuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Novák Katalin köztársasági elnök is.
A hivatalos programokkal még nem is lenne semmi gond, hiszen sok országban normális és bevett gyakorlat, hogy a légierő fuvarozza az ország vezetőit. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, nem közölnek információkat a költségekről, és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 30 évre titkosították, hogy a honvédségi gépek mikor hol jártak és kit vittek oda.
Ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják Orbánék a légierő repülőit, azok ugyanis többször jártak híres nyaralóhelyeken, amelyeknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak.
Idén augusztus elején pedig a miniszterelnök az egyik Falconnal az Amerikai Egyesült Államokba repült, ahol Donald Trump volt amerikai elnökkel találkozott, majd beszédet mondott a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén. A CPAC egy erősen szélre tolódott jobboldali dolog, Orbán már a májusi budapesti konferencián is a kommunisták és liberálisok elleni harcról beszélt, Dallasban pedig már sorosozott és genderezett is.
Bár a Trumppal való találkozó és a CPAC-fellépés inkább magánprogramnak tűnik, mint hivatali kötelességnek, a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs kiposztolta a Facebookra, hogy a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával repültek Amerikába. A küldöttség tagja volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szintén kitette a közösségi oldalára az Orbán Balázzsal közös szelfit a 607-essel a háttérben.
A repülési adatok szerint a gép augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba (ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra), és augusztus 5-én ért vissza Budapestre. A honvédségi gép nagyjából 20 órát tartózkodott a levegőben a miniszterelnök amerikai kiruccanása miatt.
Hardy Mihály repülési szakértő beszélt az Átlátszónak arról, hogy mennyibe kerülhetett ez a tengerentúli út az adófizetőknek, és egyáltalán mennyire hihető az a hivatalos állítás, hogy nem kormánygépnek vették a Falconokat.
Hardy Mihály: „A kormányzat egyik rendszeres, közkeletű csúsztatása, hogy a Magyar Honvédség Dassault Falcon 7X típusú két gépe valójában katonai felderítő, illetve futárgép. Ez egy ordas nagy hazugság. A Dassault Falcon 7X kizárólag luxus kategóriájú business jet, aminek semmilyen katonai változata nincs, mert senkinek sem jut ilyen az eszébe. Ez kb. olyan lenne, mintha valaki arany Rolex karórát építene egy széria Suzuki Swiftbe, csak hogy mutassa a pontos időt.
Léteznek a nemzetközi fegyverpiacon olyan business jetek, amiknek van katonai/elektronikai felderítő/légtérmegfigyelő változata, ilyen pl. a Gulfstream 550-es vagy a Cessna Citation különböző változatokban, de a Dassault Falconnak ilyen nincs. Tehát csakis kormánygépként lehet használni a 606-os és 607-es lajstromszámú honvédségi repülőt.
Ezeket a gépeket főleg Orbán Viktor, Novák Katalin, Szijjártó Péter, Semjén Zsolt és mások veszik igénybe,
katonai alkalmazása nincs ezeknek a repülőknek.
Mivel ezeknek kötelező polgári ADS-B Mode S transzpondert (rádiós azonosítót) is használni, ezért annak kikapcsolása minimum a légiközlekedés veszélyeztetése. Még akkor is, ha Havasi Bertalan, Kovács Zoltán vagy Rogán Antal szeretné eltitkolni ezeket az utakat a sajtó elől. Műszakilag egyébként azt sem lehet kizárni, hogy a transzponder-jel láthatóságát csak az internetről tiltják le, vagyis a légiforgalmi irányítás látja a gépet, csak az érdeklődő civilek nem.
Hardy Mihály (1957- ) újságíró 1980 és 1997 között dolgozott a Magyar Televíziónál, 1992–1994 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szóvivője, 1994-1997 között a MÚOSZ alelnöke volt. Dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) budapesti sajtószóvivőjeként, az ATV Híradó, valamint a TV3 híradója főszerkesztőjeként, és a Tesco-Global Zrt. kommunikációs igazgatójaként is. 2008-tól 2019 júliusáig a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója volt. Menesztése után a Klubrádió főszerkesztő-helyettese lett, jelenleg a rádió főszerkesztője. Nem tartja magát igazi szakértőnek, csak a repülés és a katonai repülés iránti érdeklődőnek.
A Dassault Falcon 7X a maga kategóriájában az egyik legdrágább repülőgép, mind a beszerzési ára, mind az üzemeltetése szempontjából. Átlagára kb. 35 millió USD, azaz 14 milliárd forint. A Magyar Honvédség rögtön kettőt vett belőle, mert az OTP-csoportnak is van egy hasonló gépe, tehát ha Csányi Sándornak egy van, akkor Orbánnak minimum kettő kell.
Őrületesen magas költség az üzemeltetése, ami 7.143 USD-re jön ki repült óránként. Ez 2.869.242 HUF, azaz közel 3 millió forint.
Vagyis mondjuk a dallasi túra egy new yorki megszakítással mintegy 20 repült óra, azaz 57.384.840 Ft (az egyszerűség kedvéért 400 HUF/USD árfolyammal számoltam.) Tehát csak az utazási költség egy nagyobb családi ház ára volt – ennyibe fájt az adófizetőknek, merthogy ezt a magyar költségvetés állta.
A Google szerint egyébként egy Dassault Falcon 7X bérlése nagyjából 11.400 USD óránként, tokkal-vonóval, pilótával, kerozinnal. Az adatokat ebből a nyilvánosan hozzáférhető forrásból vettem.
Ráadásul a dallasi CPAC egy republikánus párti magánrendezvény volt, amin Orbán Viktor nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt, ahogy Donald Trump is (igaz, ő nincs hivatalban). Tehát egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el az 57 millió forint költségvetési pénzt, amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása.
Amennyiben az eseményt szponzoráló Alapjogokért Központ bérelte volna ki a gépet, akkor meg az a baj, hogy „háborús veszélyhelyzetben” nyilván szigorúan tilos honvédségi technikát bérbe venni – nem hiszem, hogy bárkinek is bérbe adnák.
Elképzelhetetlen, hogy például Emmanuel Macron a francia légierő Dassault Falconjával (több más repülő mellett van két db Dassault Falcon 7X típusú elnöki gépük, melyeket a kormányzati repüléseket bonyolító, csak erre dedikált repülőszázad üzemeltet) menjen Kanadába mondjuk Justin Trudeau egyik pártrendezvényére, csak azért, mert szimpatikus neki a mozgalma! Másnap apró darabokra szedné őt a francia sajtó és le kéne mondania – nagyon helyesen, mert a közpénzt csakis közcélokra szabad igénybe venni. Jogállamban.”
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Átlátszó: Ahogy arról mi is beszámoltunk, augusztus 5-én Dallasból hazatérve a 607-es Kecskemétre ment – vélhetően tankolni és személyzetet cserélni – majd Zadarba repült és vissza, másnap pedig tett egy Kecskemét-Split-Monte Real-Split-Kecskemét kört. Orbán Viktor is épp augusztus 6-án tűnt fel Horvátországban, ezért felmerült a gyanú, hogy őt vitte ki a honvédségi gép nyaralni, bár a sajtófőnöke ezt cikkünk után tagadta.
Mivel a repülő útjai 30 évig titkosak, legkorábban 2052-ben derülhet ki, hogy mi az igazság. Tekintsünk is el most attól, hogy vajon miért kellett egymás után kétszer is híres adriai nyaralóhelyekre repülnie a gépnek, de a költségek utastól függetlenül érdekesek. Mennyibe kerülhetett ez a két horvátországi út az adófizetőknek a fenti számítások alapján?
Hardy Mihály: „Az nyilván teljes egészében a vakvéletlen műve, hogy a Magyar Honvédség MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Teve Szállítószázada 607-es oldalszámú Dassault Falcon 7X típusú gépe éppen pont azon a horvátországi repülőtéren fordul meg (szigorúan honvédelmi bevetésen) térben és időben, amikor a magyar miniszterelnök adriai nyaralásra utazik. A kettőnek egészen biztosan nincsen semmi köze egymáshoz. A spliti polgári légikikötő futópályája 2500 méter hosszú, tehát kiválóan alkalmas a Dassault Falcon 7X fogadására.
Egy Kecskemét-Split-Kecskemét túra elméletben kb. 1-1 óra repült idő, tehát 5-6 millió forintba fáj a magyar adófizetőknek/katonai költségvetésnek.
Végülis az eredmény számít, hiszen cserébe láthattuk, ahogy aztán a magyar kormányfő egy adriai evezős csónakban fotóztatja magát a Slobodna Dalmacija nyugalmazott újságírójával. A történet a meghibásodott motorcsónakról még szebb, hiszen a TEK az indulás előtt nyilván alaposan ellenőrizte a motorcsónak műszaki és biztonsági állapotát.
A hírekben az is szerepelt, hogy a testőr mellett egy hölgy is volt Orbán kíséretében, vélhetően Lévai Anikó, a felesége, de róla egyetlen képet sem láttunk. Mondjuk a maradék Orbán-család, vagyis azok, akik nem Marbellán tengetik életüket, elméletben elférnek a Dassault Falcon 7X-ben, aminek a befogadóképessége 19 utas a 3 fős személyzet mellett.”
Címlapkép: A magyar honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a budapesti repülőtéren (fotó: Hardy Mihály) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/11/57-millio-forintba-kerulhetett-orban-viktor-amerikai-kiruccanasa-a-honvedsegi-luxusrepulovel/ | https://web.archive.org/web/20230607164503/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/11/57-millio-forintba-kerulhetett-orban-viktor-amerikai-kiruccanasa-a-honvedsegi-luxusrepulovel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/57-millio-forintba-kerulhetett-orban-viktor-amerikai-kiruccanasa-a-honvedsegi-luxusrepulovel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-11 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"átláthatóság",
"utazás",
"klientúra"
] | [] |
54,640 | Merevlemezek tűntek el, bíróság hallgatja meg a vízilabda-szövetség elnökét | Bizonyítási szakaszba lépett a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás. A Pécsi Sport Nzrt. korábbi vezetőjét számítógépes merevlemezek eltüntetésével vádolják. | A Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás első érdemi tárgyalását szeptember 6-ára tűzte ki a Szigetvári Törvényszék. Az ülés ugyan nem szerepel közérdeklődésre számot tartó ügyek jegyzékében, de a Telex kérdésére megküldött hivatalos tájékoztatás szerint az ügy tárgya információs rendszer vagy adat megsértése és sikkasztás vétsége. Februárban már volt egy előkészítő ülés, amin a gyanúsított nem ismerte el a bűnösségét. A bizonyítás kedden kezdődik, így várhatóan a sportszövetség elnökének a jelenleg Splitben zajló vízilabda-Európa-bajnokságról is haza kell térnie.
Az ügy előzménye, hogy a budapesti olimpikon 2010 és 2019 között a pécsi városi sportlétesítmények üzemeltetésével, utánpótlás-neveléssel, rendezvényszervezéssel, tömegsporttal foglalkozó önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Nzrt. (PSN) vezérigazgatója volt. Fideszes politikusként is kipróbálhatta magát, ugyanis a legutóbbi önkormányzati választáson a kormánypárt polgármesterjelöltjeként indult. Azonban 2019 őszén Pécsen is vereséget szenvedett a Fidesz. Az ellenzéki összefogás által támogatott új polgármesternek, Péterffy Attilának pedig az egyik vállalása a korábbi zűrös ügyek felderítése, az önkormányzati cégek és intézmények átvilágítása volt. A PSN-nél pedig akadt ezekből több is. Az átvilágítások megkezdése után nem sokkal Vári Attila önként távozott a cég éléről. Később pedig a városi képviselő-testületből is, ahová listás mandátummal került be.
Vári Attila kedden folytatódó ügyéről korábban a Szabad Pécs számolt be részletesen. A gyanú szerint teljes céges levelezések tűntek el. Összesen 28 gigabájtnyi adatot keresett hiába a PSN Zrt. új vezetése. Ezen kívül 6 merevlemezt is eltávolítottak a cég számítógépeiből és újakat helyeztek be, új operációs rendszereket telepítettek – alig néhány nappal az önkormányzati választások után. Az ügyet a pécsi városvezetés oldalán is kifejtik, és ezek szerint Vári Attilát a nyomozás során tanúként sem hallgatták meg, pedig a volt cégvezető – amikor értesült a nyomozásról – saját maga szolgáltatott be négy merevlemezt a rendőrségen. Mindezek után a rendőrség megszüntette a nyomozást, az ügyészség elutasította az ezzel kapcsolatos panaszt, majd a sértett pótmagánvádat nyújtott be a bíróságra.
Ráadásul a per kezdeményezőinek még a korábban remélteknél is kevesebbel kell beérnie, ugyanis a pótmagánvádas eljárás kizárólag a merevlemezek eltűnése ügyében sikkasztás vétsége miatt zajlik majd a Szigetvári Törvényszéken.
Elszámolás vs. elszámoltatás
Az említett pécsi „elszámoltatás” eddig vegyes eredményeket hozott: több vagyontárgyat is sikerült visszaszerezni, szerződéseket is újra tudtak tárgyalni. Azonban a feltárt ügyeket bemutató oldal szerint az eddig megtett 25 feljelentés ügyében például a büntetőjogi következmények rendre elmaradtak. A nyomozások sokszor el sem jutottak vádemelésig, amit Péterffyék nyilvánosan többször kritizáltak és politikai nyomásnak tudnak be. Viszont a városvezetés szerint több ügyben is annyira meggyőző bizonyítékok kerültek elő, hogy az önkormányzati cégek károsultként pótmagánvádás eljárásokat indítottak. A helyi Fidesz szerint ezek csupán politikai kirakatperek, amelyeknek figyelemelterelés vagy éppen lejáratás a célja. | https://telex.hu/belfold/2022/09/02/vari-attila-pecs-birosag-nyomozas-elszamoltatas | https://web.archive.org/web/20221203182354/https://telex.hu/belfold/2022/09/02/vari-attila-pecs-birosag-nyomozas-elszamoltatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/merevlemezek-tuntek-el-birosag-hallgatja-meg-a-vizilabda-szovetseg-elnoket | Telex | hungarian-news | 2022-09-02 10:41:00 | [
"Vári Attila"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Sport Nonprofit Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"sikkasztás",
"informatika",
"sport",
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"közadat"
] | [] |
54,641 | Nemcsak korrupcióellenes munkacsoportot indít a kormány, hanem külön hatóságot is | A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő. | A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő.
A kormány határozata az EU-s források lebonyolítását érintő „jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság” felállításáról döntött. Ez egyfajta engedménynek tekinthető az EU felé, a kormány egyebek mellett ettől az intézkedéstől reméli, hogy elhárulnak az akadályok a visszatartott több ezermilliárd forintnyi EU-s pénz elől.
Az új korrupcióellenes hatóság azokban az esetekben avatkozhat be, amelyekben a hatáskörrel rendelkező más hatóságok „nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A hatóságot november 21. előtt létre akarja hozni a kormány. Emellett kötelezettséget vállalnak egy új Korrupcióellenes Munkacsoport december 1-jéig történő létrehozására is. Ebben „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt”, és a működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.
Majdnem tíz évvel ezelőtt létezett már egy korrupcióellenes munkacsoport Magyarországon, amiből 2013-ban azért léptek ki a civil szervezetek (például a Transparency International), mert az információs szabadságról szóló törvény módosítása után úgy látták, hogy „a kormány vezetői részéről nincs valódi szándék a korrupció visszaszorítására”.
Csökkenteni szeretnék az egyajánlatos közbeszerzések számát
Megjelent továbbá egy olyan határozat is a hétfői közlönyben, amely a közbeszerzések átláthatóságát növelné. A „kormány elkötelezett az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának,
gazdaságosságának növelése, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és a verseny szintjének növelése, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése iránt”.
Ezért előírja a területfejlesztési miniszter, azaz Navracsics Tibor számára, hogy hozzon létre egy, a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert; és meg kell vizsgálnia az egyajánlatos
közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, „beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket.” | https://telex.hu/belfold/2022/09/05/korrupcioellenes-hatosag-munkacsoport-eu | https://web.archive.org/web/20221210074547/https://telex.hu/belfold/2022/09/05/korrupcioellenes-hatosag-munkacsoport-eu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemcsak-korrupcioellenes-munkacsoportot-indit-a-kormany-hanem-kulon-hatosagot-is | Telex | hungarian-news | 2022-09-05 10:49:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,642 | Az óvoda telkén üzemeltet jurtaszállást egy fideszes önkormányzati képviselő Felsőörsön | A Balaton-felvidék népszerű falujában egy furcsa ügy borzolja a kedélyeket. A történtekről két teljesen ellentétes szempontból mesélnek a felháborodott helyiek és az érintettek. Az egyik történet szerint van egy helyi Fidesz–KDNP-s képviselő, aki a szintén kormánypárti polgármester jóbarátjaként jutányos áron bérli az óvoda telkének egy darabját, ahol szálláshelyként üzemeltet egy jurtát, a profitból pedig később meg is kaparinthatná ezt a 700 négyzetmétert, ráadásul az egész még az összeférhetetlenség gyanúját is felveti. A másik történet szerint szó sincs összeférhetetlenségről, bárki kibérelhette volna a szóban forgó területet, a biznisszel pedig az óvoda és a falu is jól jár. | 2022. szeptember 6. – 13:22
A Bárókerti Jurtaporta Felsőörsön – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
2095
A Balaton-felvidék népszerű falujában egy furcsa ügy borzolja a kedélyeket. A történtekről két teljesen ellentétes szempontból mesélnek a felháborodott helyiek és az érintettek. Az egyik történet szerint van egy helyi Fidesz–KDNP-s képviselő, aki a szintén kormánypárti polgármester jóbarátjaként jutányos áron bérli az óvoda telkének egy darabját, ahol szálláshelyként üzemeltet egy jurtát, a profitból pedig később meg is kaparinthatná ezt a 700 négyzetmétert, ráadásul az egész még az összeférhetetlenség gyanúját is felveti. A másik történet szerint szó sincs összeférhetetlenségről, bárki kibérelhette volna a szóban forgó területet, a biznisszel pedig az óvoda és a falu is jól jár.
„Röviden arról van szó, hogy van egy »senki földje« az óvoda és köztem” – a jegyzőkönyv szerint dr. Pásztor István ezzel a mondattal vezette elő 2017. november 21-én Felsőörs gazdasági bizottságának ülésén, hogy a feleségével együtt bérelni szeretne egy 700 négyzetméteres területet a saját telke szomszédjában, hogy ott felépíthessen egy jurtát, amit aztán családi vállalkozásban, szálláshelyként üzemeltetne. Pásztor azt is kifejtette, hogy „rossz helyen van a kerítés”, és már évek óta ő használta ezt a részt, de sajnos nem tudta elbirtokolni, viszont egy pályázati lehetőség miatt sürgős lett az ügy rendezése, ezért előbb bérelné, később pedig meg is vásárolná a földdarabot.
Bár az óvoda udvarának kerítésén kívül esett, a szóban forgó terület a valóságban nem a „senki földje” volt, már ekkor is pontosan lehetett tudni, hogy önkormányzati tulajdonban van, és hivatalosan a Miske Óvoda udvarához tartozik. Ezzel egyébként már a saját telke megvásárlásakor is tisztában volt maga Pásztor is, aki helyi szinten a Fidesz–KDNP színeiben politizál, korábban (2010 és 2014 között) is önkormányzati képviselő volt, és 2019 óta ismét az. A 2017-es bizottsági ülésen pedig nemcsak kérvényezőként, de a gazdasági bizottság tagjaként is jelen volt. Bár a személyes érintettsége miatt nem szavazott ebben a kérdésben, a jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor is a teremben maradt, amikor a bizottság úgy határozott, hogy támogatják a kérelmét, és az eredeti szerződéstervezetben szereplőnél kevesebb bérleti díjat javasolnak.
Másnap a felsőörsi képviselő-testület a gazdasági bizottság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy évi 35 (később 70) ezer forintért bérbe adja Pásztoréknak az óvoda telkének „700-800 négyzetméteres” darabját.
Ezután a Pásztor család pályázati pénzből és saját tőkéből húzta fel a betonalapra épített, légkondicionálással is ellátott jurtát, a szálláshely pedig Bárókerti Jurtaporta néven 2019 nyara óta üzemel. A 2022-es szezonban a saját honlapjukon éjszakánként 19 ezer forintért hirdették a jurtát, más oldalakon 24-25 ezer forintos éjszakánkénti áron volt foglalható.
Pásztorék bérleti szerződése annak idején kevés visszhangot keltett a faluban, de ahogy az elmúlt években megnőtt Felsőörs lakossága, egyre többféle dolgot (például felsőtagozatot a helyi iskolában, zebrát egy forgalmas úton) kezdtek el hiányolni a helyiek. A jurtaügy a kiélesedő konfliktusok közepette kezdte el szúrni több felsőörsinek a szemét, aztán egyéb helyi problémáknak, a falu vezetésével szemben megfogalmazott kritikáknak is a szimbólumává vált. Mielőtt azonban ennek a részleteiben elmerülnénk, érdemes kicsit messzebbről indulni, és megismerni magát a falut.
Ideális fekvésű
Ha az ember Budapestről indulva Veszprém és nem Balatonalmádi felől érkezik meg Felsőörsre, akkor először egy focipálya tűnik fel a falu névtáblája mögött, aztán dimbes-dombos tájon kanyargó, csendes utcákon keresztül, rendezett házak között vezet az útja a falu szívébe, ahol egy román kori templom is található. A falu első pillantásra takaros, bár nem festői szépségű. Noha nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, az elmúlt években felkapottá váló Balaton-felvidékiség innen is, onnan is visszaköszön, például a vörös homokkőből készült kerítéseken. Aztán továbbhaladva az is feltűnik, hogy a megfelelő utcák megfelelően tájolt kertjeiből azért elég pazar kilátás nyílik, akár a tóra is.
Talán ennek is köszönhető, hogy Felsőörs népessége és népszerűsége is töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, egy friss elemzés szerint az ötödik legkeresettebb tóparti település volt idén nyáron az ezer eladó nyaralóra vetített érdeklődések alapján. Még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak is van itt egy egyre gyarapodó vidéki birtoka: innen beköszönve üzente meg Orbán a magyaroknak egypár éve, hogy „Több Balaton, kevesebb Brüsszel”. A falu lakossága a nyolcvanas évekig 800–900 fő között mozgott, de a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-re meg is duplázódott, mára több mint 1800-an lakják. Ezzel párhuzamosan pedig az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedben egyre emelkedett a felsőörsi ingatlanok ára is.
A helyiek ugyanakkor mással magyarázzák Felsőörs népszerűségét: szerintük nem a Balaton-felvidék felkapottsága adja a falu vonzerejét, sokkal inkább az, hogy az ideális fekvéséből adódóan egyszerűen tényleg jó itt élni.
„Felsőörs a Veszprém–Almádi–Füred-szentháromságnak pont a közepén fekszik, autóval tíz-tizenöt perc alatt bármelyik városban ott van az ember, de a buszok is sűrűn járnak, miközben itt elég nyugodt az élet, szép a táj, hát persze hogy egyre többen akarnak ideköltözni”
– magyarázza egy nyugdíjas, magát tősgyökeres felsőörsinek valló asszony. Ehhez gyorsan hozzáteszi azt is, hogy szerinte egyszer minden tősgyökeres gyüttment volt. A mellette álló, évtizedekkel korábban ideköltözött barátnőjét ennek szellemében szintén „igazi felsőörsi”-ként jellemzi. A barátnők abban is egyetértenek, hogy nem az számít, ki, mikor és honnan került ide, hanem az, hogy milyen hosszú távra tervez Felsőörsön élni, és hogy hajlandó-e a falu érdekeiért (is) tenni.
Családbarát falu
Az elmúlt években ideköltözők között sok a nagycsaládos, azok az újonnan érkezők, akikkel beszéltünk, a falu kedvező fekvése mellett leginkább azt emelik ki, hogy Felsőörs ideális hely a gyerekek felnevelésére is. Se nem alvófalu, se nem üdülőhely, van saját közösségi élete, bölcsődéje, óvodája sőt még általános iskolai alsó tagozata is, és ami még fontosabb, sok gyerek él itt – magyarázzák. Találkoztunk olyan szülőkkel, akik egy felkapottabb balatoni településről kimondottan azért költöztek Felsőörsre, hogy a gyerekeik ne olyan helyen nőjenek fel, ahol esélyük sem lenne helyben barátkozni a saját korosztályukkal.
Felsőörs vezetése maga is azt hirdeti, hogy a falu ideális hely kisgyerekes családoknak, az önkormányzat néhány éve „családbarát” elismerést is kapott, ezt a díjat a falu Fidesz–KDNP-s polgármestere személyesen vette át a Parlamentben. Szabó Balázs büszke a népességnövekedésre és arra is, hogy az általa 2010 óta vezetett faluban a családok harmada három- vagy többgyerekes, a jövő szempontjából pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy a település folyamatosan vonzó legyen a fiatalok és a gyereket vállalók szempontjából.
„Felsőörs azért speciális, mert rengeteg a fiatal betelepülő, és nagyon sok a nagycsaládos. Egy település jövőjét az határozza meg, hogy kell-e bővíteni az intézményi férőhelyeket. Nálunk sosem kellett bezárni semmit, sőt férőhelyre van szükség”
– nyilatkozta 2019-ben a megyei lapnak, és ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél a jurtaszállás és a felsőörsi demográfiai változások kérdésköre összeér. A népességnövekedéssel együtt ugyanis a felsőörsi Miske Óvoda is bővült az elmúlt években: az óvodai férőhelyek számát 60-ról 90-re növelték, 120 millió forintból épült egy új, 12 férőhelyes bölcsődei szárny, és a bölcsődei férőhelyek megduplázása is szerepelt a tervek között.
Így lett a jurtából szimbólum
Az óvoda és a lakosságszám párhuzamos növekedése volt tehát az egyik tényező, amely felhívta a helyiek figyelmét a jurtaügyre, amelyről a bérleti szerződés megkötésekor még kevesen értesültek, de miután a falubeli szóbeszéd felkapta, egyre többeket kezdett zavarni. Bár a polgármester szerint az óvoda udvara jelenlegi állaptában is nagyjából 6000 négyzetméter, és ez bőven elegendő, vannak szülők, akik mégis attól tartanak, hogy ha ilyen ütemben nő a Miske Óvoda és Bölcsőde, előbb-utóbb szükség lehet a jurtaszálláshoz bérbe adott részre is. Mások felvetették, hogy ha van is elég hely, akkor is lehetne inkább közösségi célokra fordítani a területet, vagy legalább magasabb áron bérbe adni. Akadtak olyanok is, akik inkább arra panaszkodnak, hogy
„Pásztorék olcsón húznak hasznot egy olyan területből, ami igazából a faluközösségé kellene hogy legyen, aztán ebből a haszonból majd előbb-utóbb meg is veszik azt, így lesz a közvagyonból egy kis sundám-bundámmal magántulajdon”.
Pásztorék eredetileg valóban jelezték, hogy hosszú távon meg akarják venni az óvodától bérelt területet, sőt még azt is felvetették, hogy a vásárlásig kifizetett bérleti díjat később beleszámíthatná nekik a falu a vételárba, ezt már 2017-ben sem támogatta sem a képviselő-testület, sem a gazdasági bizottság, sem a polgármester. A Telex megkeresésére Pásztor István most azt nyilatkozta, hogy már nem áll szándékukban a terület megvásárlása, mert értik és elfogadják, hogy az eladás nem szolgálná a falu érdekeit. Azt is hozzátette, hogy
„önkormányzati képviselőként a terület eladását ma sem tartanám stratégiailag helyes döntésnek, ezt a területet az óvoda távlati fejlesztési területeként kell fenntartani”.
A falu polgármestere szintén megerősítette lapunknak, hogy a bérbe adott terület továbbra sem eladó. Szabó Balázs szerint a 2017-es bérbeadással az óvoda és az önkormányzat, mint az óvoda fenntartója, csak azt nyilvánította ki, hogy a korábbiaktól eltérően hasznot kíván húzni ebből a földdarabból.
Az idézett lakossági aggodalmakban és rosszallásokban az óvoda ügyén túlmutató szempontok is szerepet játszanak. Az elégedetlenkedők kritikájának fontos eleme, hogy Pásztor István nemcsak párttársa a polgármesternek, de már az egyetemre is együtt jártak, azóta is jó barátok a falu szerint. Többen ennek a jó viszonynak tulajdonítják azt, hogy
Pásztor István korábban 150 ezer forintos önkormányzati támogatást kapott arra, hogy felújítsa a helyi értéknek számító, vöröskő kerítését;
Pásztor felesége úgy lett a falu közösségszervezője és könyvtárosa, hogy nem volt ilyen irányú képesítése és tapasztalata sem, miközben akadt nála kvalifikáltabb/tapasztaltabb is az állásra jelentkezők között;
amikor a jurtaépítéshez szükséges bérleti kérelem megtárgyalása során felmerült a kérdés, hogy mi van, ha az önkormányzatnak később kell ez a terület, maga a polgármester közölte, hogy még akkor is elég „a meglévő terület” (azaz a Pásztorék bérleménye nélküli udvar), ha bölcsődét is építenek az óvoda mellé;
a polgármester nyíltan támogatta azt is, hogy Pásztorék kérésének megfelelően kevesebb legyen a bérleti díj, mondván, hogy támogatni kell a helyi vállalkozásokat.
Az érintettek ugyanakkor egészen másképp látják az ügyet, szerintük nem a bérbeadás a probléma, hanem az, hogy néhányan a falu jelenlegi vezetése ellen áskálódnak.
Lejárató kampány vagy összeférhetetlenség?
A jurtaügyben cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük meg kérdéseinkkel egyrészt a szálláshelyet üzemeltető képviselőt, másrészt Felsőörs polgármesterét is. Mindketten azzal kezdték a válaszlevelüket, hogy a faluban épp lejárató kampány folyik ellenük. Pásztor István csak név nélkül hivatkozott egy „kis létszámú csoportosulásra”, amely „névtelen szórólapokon rágalmazza a falunkért dolgozó önkormányzati dolgozókat és választott képviselőket”. Emellett azt közölte, hogy
a szórólapozók mint gyanúsítottak ellen már bírósági eljárás is folyamatban van.
Szabó Balázs a képviselővel ellentétben konkrétan meg is nevezte, hogy szerinte kik állnak a szórólapok mögött: két korábbi önkormányzati képviselő és néhány társuk, aki „a legutóbbi önkormányzati választási kudarcuk óta minden eszközzel azt próbálják a felsőörsi választópolgároknak bebizonyítani, hogy döntésük, mellyel nem őket választották faluközösségünk képviselőinek, elhibázott volt”. A polgármester ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte sem neki, sem a korábbi vagy a mostani képviselő-testületeknek, intézményvezetőknek nincs takargatnivalójuk a jurtaügyben.
Felsőörs polgármestere 2017-ben, a bérbeadás megtárgyalásakor azt mondta, hogy Pásztor István és a felesége ekkor már „sok év óta használta” a Miske Óvoda kerítésen kívüli területét, Pásztor maga az ekkori jegyzőkönyvek szerint elismerte, hogy korábban célja volt az elbirtoklás. A képviselő ma már máshogy meséli a történteket, azt írta a Telexnek, hogy nem használta a bérlés előtt ezt a részt (mivel haszna nem volt belőle), és nem is az elbirtoklás vágya motiválta. Szerinte az egész úgy kezdődött, hogy amikor 2009-ben beköltöztek a frissen épült családi házukba, „rendezett telek szomszédságában” szerettek volna lakni, ezért
„azóta gondoztuk a területet, megtisztítottuk az építési törmeléktől, kiirtottuk a bozótot, fákat ültettünk, és rendszeresen nyírtuk a füvet, kis részét kapáltuk”.
Több falubeli szerint méltatlan, hogy a jurta bérleti díjáról döntő gazdasági bizottságnak annak idején tagja volt Pásztor István, ráadásul bent is volt az ülésen, amikor megszavazták a konkrétan javasolt összeget, illetve azt, hogy javasolják a terület bérbeadását, hiszen a képviselő-testület ennek alapján határozott egy nappal később a szerződés megkötéséről.
A polgármester szerint viszont szó sincs összeférhetetlenségről, mivel Pásztor az ülésen bejelentette az érintettségét, ezért a gazdasági bizottság kizárta a döntéshozatalból. Szabó Balázs azt nem tagadta, hogy Pásztor István jelen volt a szavazáskor, azt viszont hangsúlyozta, hogy a gazdasági bizottság csak javaslattevő volt az ügyben, a döntést ténylegesen meghozó képviselő-testületi ülésen nem vett részt a jurta üzemeltetője. Pásztor valamivel rövidebben, de hasonló érveléssel támasztotta alá, hogy szerinte miért nem merült fel jogi értelemben az összeférhetetlenség.
Bár a 2017-es, eredeti szerződéstervezetben szereplő bérleti díjat Pásztorék kérésére mérsékelték, a polgármester szerint egyáltalán nincs arról szó, hogy „kedvezményes” lenne az ár. Szabó szerint egyébként nem is kifejezetten Pásztorék vállalkozását támogatja az, hogy a falu bérbe adja az óvoda udvarának a szóban forgó darabját, mivel a bérlés lehetőségét nyilvánosan meghirdették, de a felhívásra a területet ekkor már évek óta használó Pásztor családon kívül nem jelentkezett más.
Hat év alatt 315 ezer forintot hozott az óvodának
Abban eltért a polgármester és a képviselő válasza, hogy mennyit fizetnek Pásztorék azért a területért, amelyen a jurta áll. Pásztor a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a 2017-ben 70 ezer forintban megállapított bérleti díj az évek során nem emelkedett, de időszerűnek gondolná az emelését, ezért kezdeményezni fogja az összeg felülvizsgálatát.
Pásztor István a kérdésünkre nem tudta pontosan megmondani, hogy a bérelt területen folytatott üzleti tevékenység mekkora bevételt jelentett a falunak, de becslése szerint „a bérleti díjat meghaladó mértékű idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevételt” produkáltak. A polgármester ebben a kérdésben azt közölte, hogy a bérleti szerződés megkötése óta összesen 315 ezer forint folyt be, közvetlenül az óvodának. (Ez az összeg úgy jön ki, ha összesen hat évet fizettek ki eddig, amelyek közül az utolsó három volt dupla áron elszámolva.) Emellett ő is hangsúlyozta a falut „gyarapító” adóbevételeket, de azt nem közölte, hogy ez mekkora összeget jelentett.
A jurtaszállást a Bárókerti Alkotóműhely Kft. üzemelteti, ami Pásztor Istvánnak és feleségének a tulajdonában van, és a cégnyilvántartás szerint 2020 óta veszteséges. A korábbi években 500 ezer és 3 millió forint közötti pozitív adózott eredménye volt, tavalyelőtt azonban 900 ezres, tavaly pedig 1,5 milliós mínusszal zárta az évet, de mivel a kft. nemcsak a jurtakiadással foglalkozik, ezért azt ennek alapján nehéz lenne megmondani, hogy mennyire éri meg az óvodától bérelt területen jurtaszállást üzemeltetni.
Ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus-járvány épp ebben az időszakban küldte padlóra a turizmust, az sem lenne meglepő, ha egyelőre nem lett volna jó biznisz a jurta kiadása. Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a falu bérleti díjon túli bevételei (a sokat emlegetett adóbevételek) mértéke is függ a vállalkozás sikerességétől, vagyis ha kevésbé fut a szekér, a jurta kevesebb pénzt termel Felsőörsnek.
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2022/09/06/felsoors-jurta-ovoda-udvar-helyi-kepviselo-fidesz-kdnp | https://web.archive.org/web/20230204225122/https://telex.hu/belfold/2022/09/06/felsoors-jurta-ovoda-udvar-helyi-kepviselo-fidesz-kdnp | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ovoda-telken-uzemeltet-jurtaszallast-egy-fideszes-onkormanyzati-kepviselo-felsoorson | Telex | hungarian-news | 2022-09-06 11:18:00 | [] | [] | [
"Felsőörs",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"önkormányzat",
"vendéglátás"
] | [] |
54,643 | Eltűnt merevlemezek: a vízilabda-szövetség elnöke nem tett vallomást | Tanúk meghallgatásával érdemben is megkezdődött a Vári Attila ellen, adathordozók és levelezések eltűnése miatt indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | Az ügy még Vári korábbi munkahelyéhez, a Pécsi Sport Nzrt.-hez (PSN) és nem mellesleg a 2019-es helyhatósági választáshoz kapcsolódik. Az önkormányzati cég vezetője fideszes jelöltként a pécsi polgármesteri székért indult, de veszített. A nyertes ellenzéki polgármester, Péterffy Attila közvetlenül a megválasztása után felszólította az önkormányzati cégek, intézmények vezetőit, hogy az átadás-átvételig fokozottan figyeljenek az iratokra, dokumentumokra.
Ebben az időszakban a PSN külsős informatikusától elkérték a levelezőrendszer eléréséhez szükséges jelszavakat. Vári Attila nem sokkal később beadta felmondását. Az új vezérigazgató, Máté János érkezésekor derült ki, hogy több felhasználó teljes levelezése eltűnt a szerverekről, és több számítógépben merevlemezeket cseréltek. Ezt követően feljelentést tettek, ám a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást. Az ügyészség az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította, ezért indult pótmagánvádas eljárás.
A keddi tárgyaláson Vári Attila nem tett vallomást. Ezt követően a PSN jelenlegi vezérigazgatója előadta, hogy érkezésekor, 2019 decemberében észlelték a korábbi céges levelezések hiányát. Elmondta azt is, hogy korábban nem volt informatikai szabályzat, ezt azóta pótolták. Bár az anyagi kár kicsinek mondható a dokumentumok hiánya már problémásabb. Ráadásul semmilyen körülmény nem magyarázta, hogy miért kellett a merevlemezeket kicserélni. Nem lehet tudni, hogy ki hajtotta ezt végre. A levelezésből szinte semmit sem sikerült helyreállítani. Ügyvédi kérdésre azt is elmondta, hogy több másik feljelentés is született a cég átvilágítása során tapasztaltak miatt.
A PSN külsős informatikusa elmondta, hogy a cég egyik munkatársa kérte el tőle a kódokat, de már nem emlékezett, hogy a megváltoztatott jelszavakat kitől kapta vissza. Az informatikusnak nem jutott tudomására, hogy ki törölhette az adatok és ki cserélhette ki a számítógépek merevlemezeit. Összesen négy gépből hat merevlemezt szedtek ki, az egyikben három helyére csak egyet tettek vissza. A gyártási dátumokból és külsőre is látszott, hogy teljesen új adattárolókat kaptak a gépek. A szakember mindezt rendkívülinek minősítette.
Nemcsak Vári Attila, hanem a korábbi üzemeltetési vezető, Gáll Péter levelezése is eltűnt. Várival jelenleg is munkatársak, Gáll a vízilabda-szövetség főtitkára. Tanúként Gáll előadta, hogy nem jelentett problémát neki a levelezésének az eltűnése, mert a szerverről és az asztali gépéről eltűnt adatok egy céges Google-fiókkal is szinkronizálva voltak.
A PSN másik beidézett munkatársa elmondta, hogy a cég akkori titkárságvezetőjének adta át a kérdéses jelszavakat. Azt feltételezte, hogy erre azért volt szükség, mert a levelezéshez használt tárhelyeket szerették volna bővíteni.
A tárgyalás következő napját november 8-ára tűzte ki a bírónő, amin további tanúk meghallgatása várható. | https://telex.hu/belfold/2022/09/06/vari-attila-pecsi-sport-targyalas-szigetvari | https://web.archive.org/web/20220927123407/https://telex.hu/belfold/2022/09/06/vari-attila-pecsi-sport-targyalas-szigetvari | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-merevlemezek-a-vizilabda-szovetseg-elnoke-nem-tett-vallomast | Telex | hungarian-news | 2022-09-06 11:23:00 | [
"Vári Attila"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Sport Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"sport",
"üzemeltetés",
"bíróság",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"közadat"
] | [] |
54,644 | A magyar babadoboz a reklámról, az állami támogatásról és a kismamák adatainak megszerzéséről szól | A PromoBox Kft.-t azonban a magyar állam is segíti jelentős pénzekkel, nem csak a piaci cégek. 2014 és 2019 nyara között összesen nettó 64 millió forintot kaptak az EMMI-től. A 2014 és 2018 között az állami megrendelés a bevételek 7, a nyereség 29 százalékát adta. Akit érdekel a siker titka, hallgassa meg a Milliomos Észjárás Rendszer Birodalmában Fejérdy Zsófiával, a PromoBox Kft. ügyvezető-tulajdonosával készült interjút. | Néha végigfut a magyar interneten, hogy milyen remek ajándékot ad a finn állam minden egyes finn újszülött családjának: egy dobozt, ami meg van pakolva egyszerű, de valóban hasznos babaholmikkal.
Erről van szó:
Ennek a doboznak van egy magyar változata is, amit ugyan a kórházban dolgozó nővérek osztanak munkaidőben és az állam is támogatja, ám a tartalma annyival silányabb, hogy ha jobban megnézzük, valójában semennyire nem hasonlít a finn dobozra. Az eset azért is nagyon érdekes, mert a magyar kormánypárt és a vele összeforrt állami kommunikáció magáévá tette a “családbarát” jelzőt, és a jelek szerint az állam az adófizetők végtelen pénzét költi sportstadionokra és a legkülönbözőbb megaprojektekre – de a finn dobozhoz hasonló egyszerű figyelmességet nem sikerült megoldani.
Finnországban a társadalombiztosítás állja a babadoboz költségét. A szülők dönthetnek úgy is, hogy 140 euró készpénzt kérnek helyette, de 95 százalékuk inkább a praktikus holmikkal teletömött dobozt választja, aminek keretét egyébként gyakran a finn gyerekek első kiságyaként is használják.*Ebből Európában trend lett, egy brit tudományos kutatás meg is vizsgálta, hogy ez mennyire jó ötlet: a gyermekhalandóság szempontjából ugyanis nagyon fontos, hogy csak olyan ágyakat és eszközöket lehessen használni, amik biztonságosak a kicsiknek. A kutatók azonban semmilyen felmérést nem találtak arról, hogy a papírdobozok esetében ezt bárki is vizsgálta volna, ezért nem ajánlják. Évi húszezer finn újszülöttel számolva ez egy évi 2,8 millió eurós kiadás, ami nem éri el az egymilliárd forintot. Magyarország nagyobb ország, kétszer ennyi újszülött van, de egy kétmilliárd forintos költségbe biztosan nem rokkanna bele a költségvetés. (Ugyan Magyarország egyáltalán nem szűkmarkú, ha a gyerekvállalás támogatásáról van szó, de pont a 64 ezer forintos anyasági támogatáshoz olyan mennyiségű agyzsibbasztó bürokratikus akadályt kell átugrani, hogy a családok hatoda nem veszi fel.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAgyzsibbasztó papírmunkával fosztja meg az állam a szülők hatodát az anyasági támogatástólAz utóbbi nyolc évben 117 ezer gyerek után nem fizett az állam anyasági támogatást. A bürokratikus csuklóztatás pont a rászorulókat sújtja.
Sokan Magyarországon is azt gondolják szülés után, hogy a kórházban az államtól kaptak egy kezdeti nehézségeknél hasznos ajándékot. A dobozt kinyitva azonban sok kismama csalódhatott, ugyanis a magyar babadoboz – a PromoBox – kizárólag kis kiszerelésű termékmintákat és rengeteg reklámot tartalmaz. Azt pedig kevesen tudják, hogy egy profitorientált, de államilag támogatott magáncég anyagáról van szó.
Egy idén átadott csomagban a következő dolgok voltak:
Mini termékminták (pár apró kenőcs, Hipp bébiétel, márkázott partedli, Dove sampon, egy mosásra elég Persil, Lenor és Silan mosószer, 1 db Pampers pelenka és 12 db nedves törlőkendő),
A GlaxoSmithKline gyógyszergyár reklámanyaga a rotavírus elleni nem kötelező, az OEP által nem támogatott, de ajánlott (és igen költséges) védőoltásról,
Kecskeméti bébiétel magazin,
Rossmann kedvezménykártya sajátmárkás termékekre,
1500 forint kedvezmény a Tesco házhozszállításhoz 5000 forint fölötti rendelés estén,
500 forintos Lidl-kupon,
Aegon baba-mama program reklámfüzet,
1 darab (!) Naturland teafilter,
1 nagy flakon Domestos,
Bedő Imre: Férfiak klubja című könyve, ami nem szakmai kérdésekkel foglalkozik, hanem a szerző a féri családi szerepekről vallott – egyébként a kormányzathoz közeli – nézeteit mutatja be,
Otthon magazin egy korábbi havi száma,
de a legproblémásabb magát praktikus segítséget nyújtó füzetnek álcázó, de valójában a homeopátiás termékeket népszerűsítő Homeomami kiadvány. A homeopátia egy bármiféle tudományos alapokat nélkülöző irányzat. A csomagban szereplő kiadványon az Index tavaly remekül levezette, hogy miért nem egy ártalmatlan hóbortról van szó.
Egy gyermek születésekor minden segítség jól jön, de azért ezek közül kevés igazán hasznos dolog van, a családok talán 1500 forintnyi értékhez jutnak.*1 flakon Domesotos: 429 Ft, 500 Ft Lidl utalvány, Hipp bébiétel 420 Ft, teafilter 25 Ft, mosószer kb. 100 Ft, sampon és kenőcsök, kb. 100 Ft
De ezt nem ingyen kapják: a kismamák saját adataikkal fizetnek érte.
A megoldás elég ravaszra sikerült. Ugyan – mint a Promobox Kft. honlapjáról kiderül – nem kötelező kitölteni az adatkezeléshez hozzájáruló adatlapot, de valójában a nővérek ezt a szülés után lábadozó kismamák elé dugják, akik ebben a szituációban nem feltétlenül az adatbiztonság kérdéseivel foglalkoznak elsősorban. Már csak azért sem, mert egy hivatalos kórházi dolgozó kéri azokat.
Az így megszerzett személyes adatokat a cég több partner rendelkezésére bocsáthatja, és legfeljebb öt évre megőrizheti. Ezt az információt azonban csak a honlapon legjobban eldugott adatvédelmi tájékoztatóban lehet megtalálni, a BabaCsomag leírásában, vagy akár a gyakran ismételt kérdéseknél nem teszik egyértelművé, hogy az adatainkkal fizetünk.*Aki pedig a csomagot is szeretné, de az adatait nem akarja hogy tárolják, az bármikor kérheti ezek törlését, akár a csomag átvételét követően azonnal is.
De ami igazán problémás a PromoBox Kft. működésével kapcsolatban, az a következő:
hogyan lehetséges, hogy az állami alkalmazott nővérek munkaidőben dolgoznak egy magánvállalkozásnak?
A cég honlapján is kiemeli, hogy a BabaCsomagjait a kórházakban állami alkalmazottak adják át*azonban nem csak az állami, hanem magán kórházakban is átadják a reklámcsomagot.
Megkerestünk fél tucat kórházat, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a PromoBox Kft.-t is ezzel a kérdéssel, de egyik féltől sem kaptunk választ. Nem kizárt, hogy van olyan van jogi lehetőség, ami lehetővé teszi, hogy az állami alkalmazott nővérek egy magáncégnek dolgoznak – például ha az állam és/vagy a kórházak mindegyike leszerződött erre a céggel, de ennek sem találtuk nyomát.
Az eleve munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben nem tűnik jó iránynak, hogy kereskedelmi tevékenységet is végezzenek a leterhelt ápolók. Ennyi erővel biztosítási ügynökként is dolgozhatnának.
Állami hátszéllel versenyelőnyben
Nem csak a PromoBox Kft. foglalkozik a kisbabáknak és családjaiknak szánt ajándékcsomagokkal, két másik szereplőt is találtunk.*A Communication Concept Kft. csomagjai Welcome baby néven futnak bababoltokban és diagnosztikai centrumokban. Náluk fel van tüntetve, hogy szóróanyagok, termékminták vannak a csomagban. A cég árbevételének a csomagok csak kisebb részét adja, alapvetően edukációs marketinggel foglalkoznak. A BabaBőröndöt a Nativitas Marketing Kft. terjeszti – a megadott e-mail címük már nem működik, 2018-ra nem adott le beszámolót a cég. 2018 októberében bírósági és NAV végrehajtás indult a cég ellen, így eléggé úgy néz ki, hogy ők már nem működnek. Mégis egyre erősebben uralja a piacot a PromoBox Kft., amely jelentősen növelte bevételeit az utóbbi években. Ráadásul nem hogy a reklámszakmában, de még az informatikában is kiugróan magas, 36 százalékos adózott profitrátát értek el.
A hirdetőknek is egyre többet érhet az együttműködés a babacsomagos céggel. Tavaly már 3655 forint jutott minden újszülöttre, ha a reklámcsomagos cégek bevételeit az újszülöttek számára vetítjük – ez duplázódást jelent 2014 óta.
A PromoBox Kft.-t azonban a magyar állam is segíti jelentős pénzekkel, nem csak a piaci cégek. 2014 és 2019 nyara között összesen nettó 64 millió forintot kaptak az EMMI-től. A 2014 és 2018 között az állami megrendelés a bevételek 7, a nyereség 29 százalékát adta. Akit érdekel a siker titka, hallgassa meg a Milliomos Észjárás Rendszer Birodalmában Fejérdy Zsófiával, a PromoBox Kft. ügyvezető-tulajdonosával készült interjút.
Itt érdemes végiggondolni, hogy vajon miért van szüksége arra a magyar államnak, hogy az ApaVilág és az Édes Kisbabám nevű kiadványokban helyezzen el hirdetéseket egy magánvállalkozást közbeiktatva, ha egyszer ezeket eleve a magyar állam saját kórházaiban juttatják el a fogyasztókhoz?
A végső csavar pedig az, hogy a jövőben kapnak majd magyarok a magyar adófizetőktől a finn dobozhoz hasonló, hasznos ajándékokkal teli csomagot, méghozzá a Promobox Kft. közreműködésével.
De nem Magyarországon, hanem a határon túlon.
A Bethlen Gábor Alap Zrt. közbeszerzési eljárását idén januárban hirdették ki – az Mfor vette észre elsőként -, a 120 millió forintos keretösszegből a Promobox Kft. állíthatja össze a csomagokat 6 ezer család számára. Várhatóan tehát 20 ezer forint lesz az ajándékcsomag értéke. A szerződésben megtalálható termékek közül a termékek csak egy részét akarják egybe csomagolni. Megnéztük az árakat, és hogy az interneten szembe jövő első keresések milyen árakat adnak. Nekünk a felére sikerült a termékek árát kihozni. Igaz, a szerződésben nincs minőségi elvárás vagy pontos leírás.*próbáltunk ezért olyan közepes minőséget választani a listában, ami elfogadható minőségnek tűnik, de azért nem a legdrágább.
Igaz, a PromoBox Kft.-nek ki is kell szállítani és csomagolnia is kell a termékeket. Ebből a szállítás egy ezer forintos tétel lehet (csak a konzulátusokra kell elszállítani a csomagokat). A szerződés viszont szokatlan, nincsen minimálisan lehívandó rész, vagy látható ütemezés.
Ha lehívják a 120 milliós keretet, akkor nagyon jól fog járni a PromoBox Kft: ha csak kiskereskedelmi áron vásárolja meg a termékeket és hatékonyan csomagolja és szállítja őket, akkor 50-60 millió forintos profithoz is juthat.
A magyar állam szervei mindenesetre a jelek szerint képtelenek néhány baba-kelléket önmaguk megrendelni és becsomagolni, ezt is csak egy cég segítségével tudják megoldani. Érdemes itt cikkünk elejére visszakanyarodni: a finn társadalombiztosítás ezt úgy oldja meg, hogy évente tendert hirdet a termékekre, és maximum 170 eurót tud finanszírozni. A világ egyik leggazdagabb országában mintha egy kicsit több dolgot tudnának kihozni közel azonos összegből, mint a Bethlen Gábor Alapnál. | https://g7.hu/kozelet/20191006/a-magyar-babadoboz-a-reklamrol-az-allami-tamogatasrol-es-a-kismamak-adatainak-megszerzeserol-szol/ | https://web.archive.org/web/20221008203711/https://g7.hu/kozelet/20191006/a-magyar-babadoboz-a-reklamrol-az-allami-tamogatasrol-es-a-kismamak-adatainak-megszerzeserol-szol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-babadoboz-a-reklamrol-az-allami-tamogatasrol-es-a-kismamak-adatainak-megszerzeserol-szol | G7 | hungarian-news | 2020-10-06 15:56:00 | [
"Fejérdy Zsófia Ágnes"
] | [
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"PromoBox Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"adatgyűjtés"
] | [] |
54,645 | „Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt” | A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte – ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. | A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte – ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. Az ORÖ vezetését közben Agócs megbízásából Lakatos Oszkár vette át, aki szerint “kápó módszerrel húzták csőbe” az elnököt. Farkas állítása szerint nem kötött vádalkut. Kiderítettük, mit ebédelt őrizetbe vétele előtt Agócs, kié a pénz átadására használt mappa, és azt is, milyen kapós a roma szervezet hivatali Audija.
„Lebuktattam Agócsot, amiért az elnöki székét bocsátotta áruba, ezért őt most sokan sajnálják, áldozatnak tartják, akit becsapdáztak, én meg a vamzer lettem, de nem bánom, ennek csak így lehetett véget vetni“ – foglalta össze a hvg.hu kérdésére Tiszabura független polgármestere, ifjabb Farkas László az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének, a múlt héten letartóztatott Agócs Jánosnak a lebuktatásában vállalt szerepét. Farkas egyébként Agócs egyik helyettese.
Agócsot az ügyészség múlt héten vette őrizetbe korrupciós bűncselekmény gyanújával, pénteken pedig a vádhatóság indítványára a bíróság elrendelte – egy hónapra – a letartóztatását, és kiderült az is: azzal gyanúsítják, hogy Agócs 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Rács mögé kerül egy hónapra az Országos Roma Önkormányzat elnöke
Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
„Én levest ettem, Agócs brassóit rendelt” – árulta el az Agócs elfogása előtt elfogyasztott menüt Farkas, aki szerint a kecskeméti Csalánosi Csárdában augusztus 31-i találkozót előzetesen egyeztette az ügyészséggel, és már a vádhatóság útmutatásai alapján bonyolították le azt oly módon, hogy tettenérés legyen, mert a vesztegetés csak így, a pénz átadásával bizonyítható igazán. Saját szerepéről Farkas beszélt már a Népszavának, azt pedig a 24.hu-nak árulta el, hogy a vesztegetési pénzt, a 18 millió forintot az ügyészség bocsátotta a rendelkezésére,
most viszont újabb részleteket árult el a hvg.hu-nak arról, miért éppen 18+12 millió volt az Agócs által kért ár.
„Egy kis pénzt kéne virítani”
„Úgy kezdődött, hogy Agócs megkeresett egy ORÖ-s képviselőt, hogy már belefáradt, átadná a posztját, de jó lenne, ha ezt valaki méltányolná, vagyis egy kis pénzt kéne virítani, hogy ő hátralépjen” – mondta Farkas, aki szerint az eredetileg megkörnyékezett képviselőtársa helyett ő vállalta, hogy „leszek az a hülye, aki ezt az ajánlatot benyalja” – mint mondta, nem csak azért, mert ha bűncselekmény gyanúja jut a tudomására, akkor kötelessége feljelentést tenni, hanem azért is, mert Agócs lebuktatása „nem is esett nehezemre”.
Farkas magyarázata szerint a 2019-ben elnöknek választott Agócs ugyanis 3 év alatt „nem váltotta be a reményeket”, a Covid alatt nagyon „hozzászokott” az egyszemélyi döntéshozatalhoz, és egyre többet lehetett hallani arról, hogy a döntéshozataloknál „nemtelen eszközökkel biztosította elnök úr magának a többséget”. Farkas szerint Agócs azért is árulhatta a visszavonulását, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő – április végén még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek ellene, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt.
Farkas – utalva arra, hogy erről hangfelvételt is készített – elmesélte, hogy az ő tiszaburai polgármesteri irodájában találkozott augusztus 11-én Agóccsal. Ezen állítása szerint az ORÖ-elnök „felajánlotta, hogy visszalépne a javamra röpke 30 millióért”. Ez az összeg úgy jött ki, hogy Agócs kiszámolta, a mandátumából hátralévő két év elnöki tiszteletdíja 18 millió forint, és „még rádobott 12 milliót, ahogy mondta azért, hogy a befektetései megtérüljenek”. Utóbbira azt a magyarázatot adta Farkasnak Agócs, hogy „a szószólói választás neki sokba van, mert 8 képviselőt ki kellett fizetnie és általában egy miskát kellett nyomni fejenként, hogy az ő megválasztását garantálni lehessen”.
A szószólói választás, ami szóba került, tavaly ősszel történt és hatalmas botrány lett belőle. Tudni kell, hogy minden országos nemzetiségi önkormányzat indíthat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – saját listát a parlamenti választáson. A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozó választók ily módon nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és érvényes szavazat esetén – kedvezményes mandátumú nemzetiségi képviselőket küldhetnek a Parlamentbe. A nemzetiségek többségének azonban számarányuknál fogva alig van esélye a mandátumszerzésre. Az előző ciklusban csupán egy szavazati joggal is bíró nemzetiségi képviselő volt, Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Csak tanácskozási joggal bíró nemzetiségi szószólója viszont volt a romáknak is, a Lungo Drom-os Farkas Félix (csak névrokona a Lungo Drom-ot vezető Farkas Flóriánnak). A tavaly novemberi ORÖ-választáson Farkas Félix és Agócs János indult a listavezetői pozícióért, és végül 21-18 arányban Agócs nyert. Csakhogy a Lungo Drom megtámadta az eredményt, és az Alkotmánybíróság végül tavaly decemberben megsemmisítette a döntést, mondván: Alaptörvény-sértően választották listavezetővé az ORÖ elnökét. Az ORÖ-nek idén február 1-ig lett volna ideje új választást tartani és dönteni a listáról, illetve a listavezetőről, ám a lökdösődéssel tarkított, botrányba fulladt közgyűlésen nem tudtak dönteni a küldöttek, így nem is tudtak a romák végül az áprilisi választásra nemzetiségi listát állítani.
Hagyomány a voksvásárlás?
Farkas elmondása szerint tehát az ORÖ-elnök maga vallotta be neki, hogy több millió forintért megvásárolta egyes ORÖ-képviselők szavazatát, hogy ő lehessen a listavezető, és az elnöki poszt átadásáért kért 30 milliós ár részben ezt a „befektetését” is fedezné. Farkas ráadásul a hvg.hu-nak azt is mondta, hogy ez sajnos régóta „gyakorlat” az ORÖ-ben,
16 éve így van ez, már 2006-ban is így lízingelt az akkori elnök szavazatokat, és azóta mások is követték ezt a rossz példát”.
Farkas állítása szerint az ügyészségnek több, az Agóccsal folytatott beszélgetése alapján képbe került képviselőtársáról említést tett, mint akik a gyanú szerint pénzt fogadhattak el a szavazatukért cserébe, „innentől ez a hatóság dolga”. A hvg.hu megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget e témában, de érdemi választ nem kaptunk. Kerestük Agócs János ügyvédjét is, hogy az Agóccsal szemben megfogalmazott újabb vesztegetési vádról kérdezzük, de – az amúgy az ORÖ-t is többször képviselő – Keszericze Gábor ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta, nem kíván nyilatkozni.
„Félmosollyal nyugtázta a 18 milliót”
Visszatérve az ORÖ-elnök elfogására és a kecskeméti csárdában lezajlott vesztegetésre, Farkas további részleteket említett. Azt mondta, a 30 milliós árból 18 milliót kellett első részletként átadnia Agócsnak, a maradék 12 millió kifizetésére decemberig kapott haladékot, és abban is megállapodtak, hogy ezt a kisebb összeget lepapírozzák úgy, hogy egy fiktív szerződés alapján kaphassa meg a pénzt Agócs. A csárdába megbeszélt találkozóra elmondása szerint Farkas így két papírral érkezett: az egyik Agócs János lemondó nyilatkozata volt az ORÖ elnöki posztjáról, a másik a szerződés a 12 millióról.
„Elővettem a szerződést, aláírtuk, aztán Agócs aláírta a lemondó nyilatkozatot is” – emlékezett vissza Farkas. Ezután tett utalást arra, hogy a lényeg a táskában van, és Agócs „természetesen értette, hogy a 18 millióról van szó”. Farkas úgy folytatta: „a táskát át is adtam neki azzal, hogy nyugodtan számolja meg, 900 darab húszezres van benne”. Erre Farkas szerint
Agócs kinyitotta a táskát, belenézett és egy elégedett félmosollyal nyugtázta annak tartalmát, és azt mondta, nem fogja megszámolni.”
Van, akinek nem elég az 500 ezer
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, ez így biztosan nem valósulhatott volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlés személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna tőle, hogy eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget.
Farkas azt állítja, éppen arról is beszéltek a csárdában az ebéd közben, miként biztosítható majd a többség az új elnök, vagyis az ő megválasztásához. Mint mondta, Agócs arról beszélt, hogy neki van 10-11 embere, a Dancs Mihály féle frakciót – Dancs volt az, aki már január 31-i szószóló-választási botrány után javasolta az ORÖ önfeloszlatását – Farkasnak kell megnyerni, hogy álljanak mellé, ezenkívül pedig lehet, hogy „pár lungo dromos képviselőt meg kell venni”. Farkas szerint Agócs hozzátette: “van, akinek elég 500 ezer, de lesz, akinek egymilliót kell adni.”
Farkas itt emlékeztetett, hogy míg korábban a lungo dromosok is erősen kritikusak voltak Agócs elnöki munkájával, már „kifaroltak”, és nemrég megszavazták Agócs pénzügyi előterjesztéseit. Ezzel kapcsolatban egyébként arról lehetett hallani, hogy az ORÖ júniusi közgyűlésén azután szavazták meg a költségvetést a Lungo Drom képviselői, hogy a szünetben Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke odaszólt telefonon. Próbáltuk elérni Farkas Flóriánt is, hogy erről kérdezzük, de nem sikerült.
Teljes a káosz a hatalom által sakkban tartott hazai romapolitikában
Saját feloszlatásukról és az elnök lemondatásáról vitatkoznak az Országos Roma Önkormányzat képviselői.
A kecskeméti ebéden egyébként Farkas László szerint Agócs még azzal is előhozakodott, hogy valamilyen módon megoldást kellene találni arra, hogy lemondása után is használhassa az ORÖ hivatali autóját, egy Audit. Az ebéd végeztével kimentek a parkolóba, Farkas szerint „Agócsot az autóhoz kísértem, ekkor már nála volt a táska, vagyis az a kék műanyag irattartó, ami az ügyészségi fotón is látható volt, benne a 18 millióval, és akkor elkapták” Agócsot a nyomozók. Farkas a hvg.hu-nak megerősítette, a pénz az ügyészségé volt, csak a táska volt az övé, és viccelődve meg is jegyezte
kérem az ügyészségtől, hogy adják vissza a kék iratrendező táskámat, mert nagyon a szívemhez nőtt.”
Volt-e vádalku, vagy csak mentesség?
A hvg.hu-hoz is eljutottak olyan híresztelések, miszerint Farkas László az ORÖ-elnök lebuktatásáért cserébe olyan alkut köthetett, hogy megszüntetnek bizonyos pénzügyi jellegű szabálytalanságért ellene folyó büntetőeljárás(oka)t. A hvg.hu már Agócs János elfogása után megkérdezte az ügyészséget arról, hogy nyomozati alku, vádalku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, de a vádhatóság „a büntetőeljárás érdekeire tekintettel” nem adott tájékoztatást.
Farkas azt állította lapunknak, hogy nem kötött vádalkut az ügyészséggel, csak a vesztegetés leleplezését érintően volt egy „mentesítési” egyezségük, méghozzá „arra, hogy nem követtem el bűncselekményt, amikor átadtam a 18 milliót és aláírtam a fiktív szerződést”. Az ellene folyó eljárásokról megjegyezte: ő is hallotta, hogy állítólag 14 ügyben tett ellene Agócs feljelentést, de őt egyetlen egy miatt keresték meg, hogy állítólag szabálytalanul vette fel a tiszteletdíját az ORÖ-nél, ezt is megszüntették még nyomozati szakban, ráadásul Agócs leleplezése előtt.
Az ORÖ-t már Agócs embere irányítja
Az, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, nem csak azt jelenti, hogy a posztot csak úgy átadni nem lehet, hanem azt is, hogy Agócs hiába van letartóztatásban múlt hát péntek óta, hivatalosan továbbra is ő a roma önkormányzat elnöke. Az ártatlanság vélelme ugyanis megilleti, így amíg bűnösségét jogerősen ki nem mondják, vagy esetleg ő maga le nem mond, ő tölti be az elnöki tisztet. Mivel azonban egy hónapig biztosan letartatásban lesz, elnöki feladatai ellátásában nyilvánvalóan akadályoztatva van, számlákat, kifizetéseket aláírni sem tud.
Máris van viszont az ORÖ-nek egy teljes elnöki jogkörrel felruházott vezetője – tudta meg a hvg.hu. Méghozzá Lakatos Oszkár, aki lapunknak megerősítette: a hét elején már hivatalba is lépett, méghozzá egy olyan, Agócs János által még 2021 novemberében hozott elnöki határozat alapján, amely akadályoztatása esetére őt jelöli ki elnöki jogkörben eljáró helyettesnek. Lakatos egyébként az egész Agócs-ügyről azt mondta a hvg.hu-nak, hogy
ekkora szégyen a magyar cigányságot még nem érte, és én pontosan nem tudom, mi igaz és mi nem ebből, de az biztos, hogy kápó módszerrel húzták csőbe az elnököt”.
Lakatos Oszkár azon az állásponton van, hogy “Agócsot megvezették”, mindenesetre szerinte mihamarabb kellene egy fórumot vagy ORÖ-közgyűlést összehívni, hogy „kibeszéljük ezt egymással”. Hasonlóan vélekedett a hvg.hu-nak nyilatkozva az ORÖ általános elnökhelyettese, Varga Zoltán, aki azt mondta, „a hírekből értesültem arról, mi történt az elnökkel, nagyon meglepődtem, mert nekem ilyesmit nem említett, hogy lemondana a posztjáról 30 millióért, ha tudom, hogy ezen gondolkodik, lebeszéltem volna róla.” Varga megjegyezte: „a hatóság dolga kideríteni, mi is történt pontosan”.
Átlátható, tisztességes és szakmai alapon működő Országos Roma Önkormányzatra van szükség, amely szisztematikus munkát végez a cigányságért, és továbbviszi az eddig elért eredményeket – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az ORÖ-elnök botránya nyomán a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Sztojka Attila úgy véli: ebben a helyzetben nyugalomra és felelős döntésekre van szükség. A kormánypárti lapnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos fontosnak tartotta kiemelni, hogy „Agócs János elnök az április 3-i országgyűlési voksolás előtt a baloldal kampányában mutatkozott", ami jól illik abba a jelenségbe, hogy a kormánypárti sajtó már „baloldali” korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János, az ORÖ elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán) | https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Vesztegetes_vadak_ORO_letartoztatas_elnok_Agocs | https://web.archive.org/web/20220907063830/https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Vesztegetes_vadak_ORO_letartoztatas_elnok_Agocs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkerem-vissza-az-ugyeszsegtol-a-kek-iratrendezo-taskamat-amiben-a-18-millio-voltr | HVG | hungarian-news | 2022-09-07 06:30:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
54,646 | Több mint kétmilliós prémiumot kaptak a Klebelsberg Központ vezetői | Időt húzva, sokadik próbálkozásra és csak az ellenük kezdeményezett adatvédelmi vizsgálat után akkor is göngyölített adatokat adott meg a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok a Narancs.hu és a Momentum közérdekű adatigénylésére. Arra voltunk kíváncsaik, hogy mekkora prémiumot, szóhasználatuk szerint motivációs elismeréseket vettek fel a közoktatás vezetői. Kiderült: a 15 fős vezetői állomány 34,2 milliós elismerésben részesült. | Idén január végén, egymástól függetlenül, sőt akkor egymás kezdeményezéséről nem is tudva, közérdekű adatigényléssel fordult portálunk a Gyulai Tankerülethez, míg a Momentum a Klebelsberg Központhoz (KK) és az összes tankerülethez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az utóbbi időszakban a KK és a tankerületi központok vezetői mekkora jutalomban, premizálásban vagy motivációs elismerésben részesültek.
Ahogy korábban megírtuk, az adatigénylést azért nyújtottuk be, mert a Narancs.hu-t egymástól függetlenül több gyulai és Békés megyei tanár kereste meg az elmúlt év végén és az idei év elején azzal, hogy az utóbbi egy-másfél évben a gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel.
Az egyik intézmény pedagógusa portálunknak elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont a teljes tantestület ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás/elismerés címszó alatt az intézményvezető. Ez pedig legalább ötvenszeres különbség.
Az információs törvény értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül kell eleget tenni. Ha azonban az adatigénylés esetlegesen jelentős terjedelmű és nagyszámú adatra vonatkozik, akkor ez további 15 nappal meghosszabbítható. A mögöttünk hagyott időszak a pandémia miatt a veszélyhelyzet jegyében telt, így egy kormánydöntés felhatalmazta az adatgazdákat, hogy erre hivatkozva akár kétszer 45 nappal is meghosszabbítsák a válaszadást.
Ezt használta ki tavaly nyáron Müller Cecília országos tisztifőorvos, amikor arra a kérdésre kellett válaszolnia, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról. A Narancs.hu megkeresésére ugyanígy cselekedett a Teleki-Szávai Krisztina vezette Gyulai Tankerületi Központ, amely így összesen a maximális 105 napot tartotta fent magának, hogy megkeresésünkre válaszoljon. Érvelésük szerint adatkérésünk „határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. De hogy miért, miközben nem rendeltek el az adott időszakban online oktatást, nem derült ki.
A Gyulai Tankerület – „együttműködése” jeléül – kivárta a legutolsó határidőt, majd szám szerint harmadik válaszlevelükben április legvégén azt írták a már említett információs törvényre hivatkozva: „A kért adatot korábban elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével”. Majd pedig két linket mellékeltek.
Ez a két link a Gyulai Tankerületi Központ 2020-as és 2021-es Elemi költségvetése. A több táblázatban összegfoglalt adatok a legkevésbé sem adnak választ a január végén elküldött konkrét kérdéseinkre. Nem beszélve arról, hogy a két link mögötti, az előző és a tavaly előtti évet táblázatba rendező büdzsé már az első pillanattól rendelkezésre állt, így aztán akár az adatkérés másnapján, február elsején két kattintással elküldhették volna. Ebben az esetben viszont egy szempillantás alatt kiderült volna: kérdéseinkre ez nem válasz. Ez az elhúzódó és a kérdésekre választ nem adó magatartás aligha tekinthető jóhiszemű eljárásnak a tankerület részéről.
Ezért májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményeztünk a Gyulai Tankerületi Központ ellen. Közben megjelent cikkeink felkeltették a Momentum érdeklődését. Tóth Endre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, oktatáspolitikai kabinetvezetője, a parlament kulturális bizottságának tagja és megkereste lapunkat és beszámolt az általuk végzett munkáról. Ekkor derült ki, hogy csaknem egy időben és párhuzamosan ugyanazokra a kérdésekre vagyunk kíváncsiak. Azzal a különbséggel, hogy az ellenzéki párt az összes tankerületnek és a KK-nak is írt. Utóbb kiderült, az oktatásirányítás központosítása tökéletesre sikerült. Szó szerint ugyanazokat a hárító és időhúzó válaszokat kaptuk. Harmadjára is, amikor a konkrét kérdésekre azzal „feleltek”, hogy az ömlesztett költségvetési számsorokra hívták fel a figyelmet. Ezért a Momentum is a NAIH-hoz fordult.
Ezek után aligha véletlen, hogy múlt szerdán, egy időben kapott választ lapunk és a Momentum. A Narancs.hu a Gyulai Tankerületi Központtól, míg az ellenzéki politikus a KK-tól és a Dél-Budai Tankerületi Központtól. A gyulai tankerület válasza maga az elhallgatás és az ellentmondás. Egy már részükről lezárt ügyet nyitottak újra és – nem hivatkozva semmire és senkire – „kiegészítő választ” adtak. Bár elhallgatták, hogy e mögött a NAIH vizsgálata áll, amelyről mint kezdeményező még nem kaptunk hivatalos értesítést, de ez minden valószínűség szerint azzal zárult le, hogy a kért adatokat az adatigénylő rendelkezésére kell bocsátani. Ezt, ha fogcsikorgatva és messze nem a kért, személyekre lebontott formában, de megadni látszik közel háromnegyed év után a Gyulai Tankerületi Központ. Bár nem mulasztották el megjegyezni, hogy az általam „benyújtott adatigénylésben megjelölt érintetti kategóriák nem feleltethetőek meg a jogszabályi definícióknak”.
Ezzel két gond biztosan akad. Az egyik, nem akarják érteni, hogy az alapbéren és egyéb juttatásokon felüli premizálásról, saját szóhasználatukban motivációs elismerésről van szó. A másik: ez az aggály az eltelt több mint kétszáz napban egyszer sem merült fel. Mindannyiszor abban a szellemben válaszoltak, hogy értik a kérdést, adatigénylésünket, válaszolnának is, de a veszélyhelyzet közepette ez nem megy olyan gyorsan.
„A Gyulai Tankerület válasza pontosan az, aminek látszik. Mellébeszélés, időhúzás és áljogászkodás. Mindenesetre az ügyben született közérdekű adatigénylések és az ennek nyomán született cikknek annyi eredménye már van, ha jól tudom, hogy ebben az évben állítólag fentről minden ilyen kifizetést letiltottak”
– reagált a Narancs.hu-nak egy az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő Békés megyei tanár.
Ami a Gyulai Tankerület 2020-as és 2021-es – igencsak hosszú adatsorokat tartalmazó nehezen áttekinthető – költségvetéséből kiolvasható: normatív jutalom, céljuttatás és projektprémium címén 2020-ben 22,6, míg 2021-ben 32,5 millió forintot kaptak a tankerületnél dolgozó vezetők és az intézményeket irányítók. Összesen 35-en. Ez előbbi esetben 650 ezer, míg tavaly 930 ezer forintot jelentett átlagosan. Közben világos, aligha azonos összegű jutalmat kapott a tankerület vezetője és egy beosztottja, legyen az osztályvezető vagy intézményvezető.
Tóth Endre adatkérése nyomán a Dél-Budai Tankerületi Központban 41 kormánytisztviselő összesen közel 20 milliós motivációs elismerést kapott, ami átlagosan közel félmillió forintnak felel meg, míg a tankerület 9 vezető beosztású munkatársa több mint 6,5 millió forintot kapott, ami átlagosan bruttó 724 ezer forint.
Ennél nagyobb pénzeső volt a Klebelsberg Központban, ahol 92 fő kapott összesen közel 97 milliós motivációs elismerést, ami átlagosan is több egymillió forintnál.
Ennél is beszédesebb, hogy a 15 fős vezetői állomány 34,2 milliós elismerést kapott, ami átlagosan 2,2 milliós összeget jelent. Itt sincs okunk feltételezni, hogy az első számú vezető éppen annyit kapott, mint a főosztályvezetői. Magyarán, az elismerések összegszerűen jelentősen eltérhetnek egymástól.
Tóth Endre és portálunk is újabb kérdésekkel fordul a KK-hoz és a tankerületekhez. A motivációs elismerések személyekre lebontott összegeire vagyunk kíváncsiak. Már az elejétől kezdve. | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-ketmillios-premiumot-kaptak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-251974 | https://web.archive.org/web/20221001173011/https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-ketmillios-premiumot-kaptak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-251974 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ketmillios-premiumot-kaptak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-05 00:00:00 | [
"Teleki-Szávai Krisztina"
] | [
"Gyulai Tankerületi Központ",
"Klebelsberg Központ"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"juttatás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,647 | A kopóréteg alatt. Koncesszióban szinte a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat | A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak. | Szeptember elsejétől lényegében a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat koncesszióban működik. Nagyjából 360 kilométer – az M5-ös és az M6-os eddig is ilyen formában volt, ehhez csatlakozott most 1237 kilométernyi hálózat –, ez utóbbi kerül a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez. A korábbi üzemeltető, a Magyar Közút Zrt. csak 291 kilométer hálózatért lesz felelős (a hosszabbakat sorolva az M0 körgyűrű, a Budapestről kivezető szakaszok, az M2, az M9 [már ami megvan belőle], az M43, a kaposvári elkerülő és például az M80 tartozik ide). Az új üzemeltető átvette az autópálya-mérnökségeket, az ott foglalkoztatott közutasok pedig szeptembertől átkerültek az új munkáltatóhoz. Hogy utóbbi milyen értékű ügylet volt, az legkorábban a jövő május végi beszámolókból derülhet ki az állományi létszám változása és a tárgyi eszközök értéke soron.
A kontraktusról jelen állás szerint mindössze két elem ismert: az, hogy a Mészáros-kör került helyzetbe, és hogy a koncesszió időtartama 35 év.
Tavaly nyáron jelent meg a közbeszerzési értesítőben a felhívás arról, hogy az állam 35 évre koncesszióba adná az általa fenntartott gyorsforgalmiút-hálózat jó részét. A feladat szerint a meglévő hálózat üzemeltetése mellett 272 kilométer új szakaszt is meg kell építeni tíz éven belül, és 273 kilométer hosszan bővítést kell végrehajtani: így lesz a végén 1662 kilométer az ebben a koncesszióban üzemeltetett sztrádák teljes hossza. Néhány hét volt mindössze arra, hogy a cégek kiszámolják, megéri-e nekik az üzlet. Számolgatott ugyan az osztrák Strabag is, ám végül két érvényes pályázat érkezett be határidőre: a Dömper Kft.-é és a Themis Magántőkealapé. A Dömpernek végül be kellett érnie egy kilométerenként 14 milliárd (!) forintba kerülő sztrádaberuházással Tatabányánál, a koncessziós tender nyertese ugyanis a Themis lett, megtámogatva olyan konzorciumi tagokkal, mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via. Egyik sem üzemeltetett autópályát soha, ellenben mindegyik hátterében Mészáros Lőrinc alakja sejlik föl. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-koporeteg-alatt-252041 | https://web.archive.org/web/20221001171237/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-koporeteg-alatt-252041 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-koporeteg-alatt-koncesszioban-szinte-a-teljes-magyar-gyorsforgalmiut-halozat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-07 00:00:00 | [
"Bíró Marcell",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"AKA Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"M6 Duna Autópálya Konzorcium (M6DA)",
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.",
"MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága",
"Themis Magántőkealap"
] | [] | [
"autópálya",
"útépítés",
"PPP",
"klientúra",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,648 | Balatonföldváron a „mosolygók torpedózták meg" a vitorláskikötőt | Egy kis helyi civil szervezet ment szembe a befektetőkkel és az egyik földvári strand kellős közepére tervezett vitorláskikötő építését támogató helyi önkormányzattal és a hatóságokkal. Sikerrel jártak. | „Két esztendei peres eljárást követően 2022. szeptember 5-én a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését” – tette közzé a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook-oldalán Herényi Károly, a helyi civil szervezet elnöke. Az egykor az MDF-ben politizáló Herényi balatonföldvári; korábban, 2006-ban, majd legutóbb, 2019-ben polgármesterjelölt is volt a déli parti kisvárosban, de egyik alkalommal sem járt sikerrel (Balatonföldváron 2010-től a neves vitorlás családból származó Holovits Huba a polgármester, a Fidesz-KDNP színeiben).
Fához láncolók
Annak az elképzelésnek, hogy a földvári Nyugati strandon vitorláskikötő épülne, komoly múltja van. Egy 2012-es, ebben a témában tartott lakossági fórumon a helyi környezetvédő civilek képviselője közölte: a strandi fákhoz láncolják magukat, ha elkezdődik az építkezés. Végül nem kezdődött el, majd hét év múlva, a 2019. őszi önkormányzati választás után közvetlenül napvilágot látott a legújabb terv:
ezúttal elektromos hajókat és vitorlásokat is kiszolgáló e-kikötő épülne, melyhez az új beruházó, a Balabo Kft. közel egymilliárd forintos támogatást nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-pályázatán.
A létesítmény szokatlanul gyorsan építési engedélyt kapott, úgy, hogy az engedélyt kiadó Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata szerint „a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás”.
A legutóbbi önkormányzati választás előtt alakult Mosolygó Balatonföldvár Egyesület (havilapjuk a Mosolygók Lapja, az abban olvasható cikkek alapján egyértelműen ellenzéki szerveződésről van szó) polgári perben támadta meg a határozatot. Kifogásolták, hogy az engedély nem írta elő a kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt, elmaradt a társadalmi egyeztetés, valamint a Helyi Építési Szabályzat tiltja a strandok funkciójának és területének megváltoztatását. Herényi Károly elnök végigülte a bírósági tárgyalásokat, ott volt akkor is, amikor a minap a Pécsi Közigazgatási Bíróság éppen Balatonföldvár város Helyi Építési Szabályzatában foglaltak alapján hozta meg a döntését. Véleményükkel egyezően úgy ítélte meg a bíróság: ha a Nyugati strandra kikötő épül, akkor annak törvényben rögzített funkciója megváltozik. Az építendő két mólószár által bekerített területen fürdeni tilos, tehát közel 100 méter partszakasz fürdőzésre alkalmatlanná válik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, legfeljebb felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.
A strand közepére tervezett kikötő terve a mólószárakkal, amelyek közelében tilos a fürdés
Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Facebook
Strandra kikötőt?
Hol tart most az e-kikötő ügye? „Ott, hogy hiába a tervek, építkezni nem lehet. Ha akarják a befektetők, kezdhetik elölről az eljárást, de sok esélyük nincsen, hiszen ha a strandra akarják építeni a kikötőt, akkor mindig is beleütköznek az általunk kezdettől fogva hangoztatott és most a bíróság által is megerősített rendelkezésbe” – foglalta össze a Narancs.hu-nak Herényi Károly. – „Vagyis a strand funkciójának megváltoztatása nélkül nem tudnak kikötőt építeni. Márpedig ha egy strandon kikötő épül, akkor annak a strandnak megváltozik a funkciója. Ez nem csak jogi, hanem értelmezési kérdés is. Az pedig önmagában nonszensz, hogy egy strand kellős közepébe kikötőt építsenek. 2006-ban egy kormányrendelet nyomán mindenütt bele kellett foglalni a Helyi Építési Szabályzatba: strandok területe nem csökkenthető, funkciójuk nem változtatható. Az Alkotmánybíróság ezen úgy két hónapja még tovább is szigorított, mondván, ne csak kormányrendelet, hanem törvény rögzítse ezt, vagyis az önkormányzat ezen ha akarna se tudna változtatni a befektetők kedvéért.”
A Nyugati strand napjainkban
Évi negyvenezer strandlátogató
Ez óriási civil siker, ami manapság különösképpen értékelendő – ez a véleménye az egykori politikusnak. „Ahogy a kikötő terve napvilágot látott – az önkormányzati választás után azonnal, holott a kampányban szó sem volt erről –, előbb magánszemélyként, majd egyesületi elnökként bejelentkeztem az eljárásba ügyfélként, mert azt hittem, így az engedélyezési eljárás minden mozzanatáról értesülni fogok” – folytatta Herényi. Elmondása szerint nem így történt. Csak a határozatokat kapta kézhez, és mivel az építési engedélyt nem lehetett megfellebbezni, ezért az egyesület perre ment. Elsőre nem sikerült, mert papíron és nem elektronikus úton adták be a keresetet, de végül sikerre vezetett. „A szakmailag a már anno a Duna Körben is jeleskedő környezetvédő szakember, az ugyancsak balatonföldvári Hajósy Adrienne volt a legnagyobb támaszunk és segítségünk, Adrienne azonban sajnos végül nem érhette meg a szeptember 5-i bírósági ítéletet; röviddel előtte elhunyt. De ezt a sikert neki is ajánljuk, ezzel a nyertes perrel is tisztelgünk az emléke előtt” – mondta a civil szervezet elnöke. Herényi Károly hozzátette: bár nem nyomozzák, kik állnak a Balabo Kft. mögött, de szerinte egymilliárdos támogatást csak úgy nem osztogatnak akárkiknek. Ráadásul a balatonföldvári önkormányzattal is meg kellett küzdeni, hiszen a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel a kikötőépítők mellett állt. Az egyesület viszont, fűzte hozzá Herényi, az évi negyvenezer strandlátogató érdekeit képviseli a 175 hajótulajdonos bérlővel, a tulajdonossal és a helyi önkormányzattal szemben.
A balatonföldvári Nyugati strand részlete
„Örülünk, hogy ez esetben a többség érdeke győzött egy szűk csoportéval szemben, ami ritkaság a Balaton partján. De példa lehet, erőt adhat más települések civil szerveződéseinek is, például a Club Aligáért harcolóknak; igenis győzhet a közösség érdeke a kevesek magánérdekében épülő, sok esetben környezetromboló gigafejlesztésekkel szemben” – fogalmazott Herényi Károly. A civil szervezet vezetője arról is beszélt: ő maga is vitorlázik, szerinte is szükség van újabb kikötőkre a Balatonnál, de nem egy strand közepén.
Az önkormányzat az e-kikötő mellett
Balatonföldváron egyébként két fizetős strand áll a nyaralók és a helyiek rendelkezésére. Az egyik a korábban retrostrandként is emlegetett Nyugati; itt történtek fejlesztések az elmúlt években, és emiatt nyomban fizetőssé is tette az önkormányzat. Ha megépülne a kikötő, ahol a mólószárak közelében tilos volna a fürdés, akkor ezek az ugyancsak MTÜ-s fejlesztési összegek kidobott pénzzé válnának.
A mólószárak 100 méteres körzetében is meg lehetne oldani a strandolást – ez az egyik meglepő érve a balatonföldvári önkormányzatnak a kikötő mellett. A tiltás „egy magát civilnek mondó szervezet által hangoztatott jogszabályértelmezés” – írta korábban a Balatonföldvár város elnevezésű Facebook-oldal. – „Hasonló helyzet fog előállni pl. Szemes, Lelle, Boglár és valamennyi kikötővel rendelkező Balaton parti település esetében, ahol a kikötő szomszédságában strand található. Reményeink és terveink szerint is ezek a strandok megmaradnak, hiszen mióta világ a világ, a Magyar Tengeren békésen megférnek egymás mellett a strandok és a kikötők.”
A kikötő látványterve
Forrás: Balatonföldvár város Facebook
Ugyancsak egy korábbi, ugyanezen az oldalon található írás szerint „az önkormányzati választáson leszerepelt formáció valótlanul állítja, hogy megszűnik a Nyugati strand és a helyi építési szabályzat előírásait nem tartották be. A valóság ezzel szemben az, hogy a STRAND MEGMARAD, Ny-i irányba BŐVÜL és INGYENESSÉ válik a jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Az önkormányzat felszólítja a Mosolygó Balatonföldvárért egyesületet, hogy fejezze be a városunkat lejárató hazug gyűlölet kampányát!” Megint másutt ezt írta a városi oldal: „Úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás egyértelműen a COVID világjárvány utáni gazdasági újjáéledés motorja lesz Balatonföldváron. Ez a lehetőség turisztikai attrakciót, adóbevételt jelent, munkahelyeket teremt a városban, fizetőképes keresletet generál, hozzájárul a városi ingatlanok értékének a növekedéséhez” Szerdán pedig azt közölték az oldalon, hogy
továbbra is támogatják az e-kikötő építését, nem igaz, hogy hatályon kívül helyezte volna a bíróság az elektromos hajókikötő építési engedélyét, illetve a beruházó továbbra is rendelkezik az építés megkezdéséhez szükséges engedéllyel.
Kerestük Holovits Huba polgármestert, akivel szerettük volna tisztázni, hogy kell érteni a város közösségi oldalára kikerült közleményt. Ezenkívűl kíváncsiak voltunk az üggyel kapcsolatos álláspontjára. Amint válaszol, közöljük.
A balatonszéplaki „torpedó”
Idén év elején – ahogyan a Narancs.hu megírta – Siófokhoz tartozó Balatonszéplakon kapott „torpedót” egy giga vitorláskikötő-fejlesztés. Ott is magánszemélyek és civil szervezet is támadta a tervezett ezüstparti létesítményt, a földvárihoz képest azzal a különbséggel, hogy érveikkel a siófoki önkormányzat is egyetértett. Sőt, a fővárosi kormányhivatal országos hajózási hatósági főosztálya éppen Siófok város jegyzőjének nyilatkozatára alapozva utasította el a kikötőbővítés-építés engedélykérelmét. E prózai nyilatkozat szerint nem biztosított a tervezett kikötő gépjármű-közlekedésre alkalmas úti csatlakozása. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfoldvaron-a-mosolygok-torpedoztak-meg-a-vitorlaskikotot-252031 | https://web.archive.org/web/20221001115316/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfoldvaron-a-mosolygok-torpedoztak-meg-a-vitorlaskikotot-252031 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balatonfoldvaron-a-bmosolygok-torpedoztak-meg-a-vitorlaskikotot | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-07 00:00:00 | [
"Holovits Huba"
] | [
"Balabo Kft.",
"Balatonföldvár Város Önkormányzata",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Pécsi Közigazgatási Bíróság",
"Veszprém Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Balatonföldvár",
"Somogy megye"
] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"civilek",
"idegenforgalom",
"önkormányzat"
] | [] |
54,649 | A kormány saját elemzése szerint is 30% az egyszereplős közbeszerzések aránya | Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem. | Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (angolul RRF) célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítéséhez. Az EU tavaly tavasz óta nem fogadta el a magyar Helyreállítási Tervet (HET), amiben a kormány leírta, hogy milyen projektekre használná fel az RRF-ből igényelt pénzt.
A hazánknak jutó vissza nem térítendő támogatás eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna, ám nemrég 5,8 milliárd euróra csökkent, és ha az év végéig nem születik megállapodás a felek között, Magyarország ennek a 70%-át is elveszítheti. Ez 400-as euróárfolyammal számolva azt jelenti, hogy 2320 milliárd forintot kaphatunk, és abból 1600 milliárdot bukhatunk el, ha nem lesz idén megegyezés a magyar kormány és az EU között.
Nagyon kéne a pénz a kormánynak
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Európai Unió bő egy év alatt leginkább azért nem fogadta el a magyar HET-et, mert nagyon komoly korrupciós aggályai vannak az RRF-támogatás elköltésével kapcsolatban. Magyarul attól félnek, hogy itthon – valakik – ellopnák ezeket a pénzeket (is).
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.
Azt, hogy mekkora szüksége van Magyarországnak erre az összegre, jól mutatja, hogy Orbán Viktor tavasszal levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy mielőbb megkaphassuk az RRF-támogatást, és kérte a tavaly még visszautasított kedvezményes RRF-hitelt is. Az áprilisi választás után egyre erősebben érződött, hogy kong az államkassza: a kormány erején felül kiköltekezett a kampányidőszakban a különböző osztogatásokkal (SZJA-visszafizetés a gyerekeseknek, 13. havi nyugdíj, hathavi fegyverpénz a rendvédelmiseknek), és nagyon kell a pénz.
Az RRF-pénzek megszerzése érdekében régóta folynak a tárgyalások a háttérben, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 7-i Kormányinfón számolt be arról, hogy négy fontos területen elfogadják az EU ajánlásait – nyilvánvalóan a mielőbbi megállapodás érdekében. A négy intézkedés egyike az egyszereplős közbeszerzések csökkentése: „Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát” – közölte Gulyás.
15 százalék a cél
Navracsics Tibor, az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor, egy nappal Gulyás előtt már beszélt a témáról. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában július 6-án azt mondta, hogy „az EU-ban 15 százalék az egyszereplős közbeszerzési eljárások átlaga, nálunk az EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék”. Navracsics közölte a tévében, amit Gulyás másnap bejelentett: a magyar kormány vállalta, hogy a hazai forrásból megvalósuló projekteknél is leviszi az egyajánlatos tenderek arányát 15 százalékra.
Amennyiben ugyanis csak egy ajánlat van, akkor nincs verseny, azaz nagy a korrupció veszélye.
A szándék egyébként nem új: Gulyás Gergely 2020 februárjában, a Közbeszerzési Hatóság konferenciáján is arról beszélt, hogy Magyarországot az Európai Bizottság részéről leginkább az a kritika éri, hogy a verseny szintje alacsony, sok az egyszereplős közbeszerzés. „Ha a közpénzek elköltése nem a szabályosság és ellenőrizhetőség mellett történik, akkor nem csupán vitákra ad okot, hanem torzítja a versenyt” – mondta akkor a miniszter, aki a Magyar Nemzet tudósítása szerint azt is közölte, hogy a közbeszerzési szabályokat úgy kell alakítani, hogy egyensúlyban legyenek az átláthatóságot szolgáló szigorú eljárási kötöttségek és a hatékonysági szempontok.
Azóta eltelt 2 év bármilyen érdemi történés nélkül a témában, de minden bizonnyal az Európai Unióval tavaly május óta folyó pénzügyi tárgyalások miatt idén februárban megjelent egy kapcsolódó intézkedés.
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet kimondja, hogy az egyszereplős közbeszerzések csökkentése érdekében előzetes piaci konzultációt kötelező alkalmazni az uniós értékhatárt elérő becsült értékű eljárásoknál, és ha egy ajánlatkérőnél „az egyajánlatos közbeszerzések aránya – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta”, akkor (idén április 30-ig, majd minden évben március 31-ig) köteles intézkedési tervet készíteni, hogy csökkentse ezt a számot.
Ahogy az a Közbeszerzési Hatóság honlapján is megjelent, a kormányrendelet március 15-én lépett hatályba, a Miniszterelnökség kapcsolódó tájékoztatójában pedig egyértelműen szerepel, hogy az RRF-pénzekhez való hozzájutás érdekében született a jogszabály: „Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése fontos európai uniós elvárás, amelyet Magyarország az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vállalt.”
30-40 százalékot levinni 15-re?
Kétségtelenül van hova fejlődni, ha a Magyarország meg akarja kapni az RRF-pénzeket, az EU ugyanis nem fog megelégedni az antikorrupciós gittegylet feltámasztásához hasonló üres gesztusokkal és szép szavakkal. A tények pedig nagyon messze állnak a kormány ígéreteitől és az uniós elvárásoktól, ami azt jelenti, hogy nagyon bele kéne húzni a 15% eléréséhez.
„Magyarország Kormánya elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt” – ezzel kezdődik az a közlemény, ami június 10-én jelent meg a palyazat.gov.hu felületén.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága által aláírt közlemény szerint ezért született meg a februári kormányrendelet, melynek „8. § és 10. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzésekért felelős miniszter az egyajánlatos közbeszerzések arányára vonatkozó adatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, amelyek alapján évente elemzést készít és az elemzés eredményeit az EKR honlapján közzéteszi”.
Az említett elemzés magyarul és angolul is letölthető a közlemény alatt. A 15 oldalas anyag 3 éves időtartamot, a 2019-2020-2021-es éveket öleli fel, és megdöbbentően magas számokat tartalmaz.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkársága által készített elemzés külön-külön és egyben is vizsgálja az uniós eljárásrendben lefolytatott, vagyis az uniós értékhatárt elérő becsült értékű és a nemzeti eljárásrendben lefolytatott, azaz az uniós értékhatárt el nem érő, de a nemzeti értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzéseket, valamint a hazai és az uniós forrásból finanszírozott projekteket is. Emellett a dokumentum a tenderek tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) szerinti bontásban is elemzi az adatokat.
Az anyag lényegi része a címlapképünkön látható 1. ábrával kezdődik, amin az látszik, hogy darabszám szerint 30% az egyajánlatos közbeszerzések aránya.
Ezen belül az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseknél 40% körüli, a nemzeti értékhatárt elérőknél pedig 22%, vagyis a nagyobb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb ez a jelenség. A közbeszerzések értékét nézve kicsit kedvezőbbek a számok: a 2019-es 28%-ról 2021-re 17%-ra csökkent az egyajánlatos tenderek aránya – az uniós értékhatárt elérőknél 18,2%, a nemzeti értékhatárosoknál pedig 10,2% volt az arányuk tavaly.
Valószínűleg ebből az elemzésből szedte Navracsics Tibor is az ATV-ben bemondott számokat, ugyanis van benne egy olyan ábra, amin az látszik, hogy 2021-ben az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések 15,9%-a és a hazai forrásból fizetett közbeszerzések 35,9%-a volt egyajánlatos. Ez azonban egybeszámolja az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásokat és a drágább uniós értékhatárosokat. Ha ezeket külön nézzük, egyből más képet kapunk.
A csak a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzéseknél az EU-s pénzből finanszírozottaknak 10,4%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai költségvetésből fizetetteknek pedig 28,3%-a. A magasabb uniós értékhatárt elérőknél azonban jóval magasabbak a számok: az uniós finanszírozásúak 27,7%-a, a hazai finanszírozásúaknak pedig 41,7%-a volt egyajánlatos 2021-ben. Vagyis itt is az látszik, hogy a magasabb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb, hogy nincs semmiféle verseny a megbízásért.
A közbeszerzések értékét tekintve azonban jóval kedvezőbbek az adatok: a nemzeti és uniós eljárásrendben lebonyolított tenderekből az EU-s finanszírozásúak 2,8%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai finanszírozásúaknak pedig a 23,5%-a.
Az árubeszerzések 70%-a egyajánlatos
Az igazán megdöbbentő számok a miniszterelnökségi elemzés tizedik oldalán kezdődnek. Innentől ugyanis a közbeszerzések tárgyát 3 részre (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés) bontva sorakoznak a grafikonok.
Rögtön az elsőről kiderül, hogy a darabszámokat nézve árubeszerzési tendereknél 70,2% volt tavaly az egyajánlatos eljárások aránya. Ez már önmagában rettentő magas, de az ábra szerint ráadásul egy romló tendenciáról van szó, ugyanis 2020-ban 69,4% volt ez az arány, 2019-ben pedig „csak” 62,8%.
A beszerzések értékét nézve kicsit jobb a helyzet az árubeszerzéseknél: úgy „csak” 42,6% volt tavaly az egyajánlatos tenderek aránya. Viszont jól látszik a két ábrán, hogy darabszám tekintetében a szolgáltatás-megrendelésnél csak 24,1% volt 2021-ben az egyajánlatos tenderek aránya, de a közbeszerzések értékét nézve már 42,9%. Vagyis kevesebb számú, de nagyobb értékű eljárásoknál nem volt verseny.
Az elemzésben további ábrák láthatók uniós és nemzeti eljárásrend szerinti bontásban, illetve azt is megvizsgálták, hogy a három kategóriában (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) hogyan alakult 2019–2021 között az egyajánlatos eljárások aránya. Röviden: rosszul. Csak az építési beruházásoknál látható némi javulás.
Idén sem jobb még a helyzet
Az idei arányokról a Közbeszerzési Hatóság 2022 első félévéről szóló gyorsjelentéséből kaphatunk némi információt. Az anyag kiemeli, hogy „2022 első félévében az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetén az egyajánlatos eljárások értékaránya jelentős mértékben csökkent, miközben számarányuk stagnált az előző évek azonos időszakaihoz viszonyítva”.
Azzal azonban nem dicsekednek, hogy a nemzeti eljárásban lefolytatott közbeszerzéseknél az egyajánlatos eljárások aránya a darabszám és az érték tekintetében is sokkal magasabb volt 2022 első félévében, mint 2021 és 2020 azonos időszakában.
Ahogy a gyorsjelentés írja, az egyajánlatos közbeszerzések csökkentését célzó februári kormányrendelet hatása „még nem mutatható ki érdemben a hatályba lépés óta eltelt viszonylag rövid időintervallum miatt (tekintettel azon folyamatban lévő, még le nem zárult közbeszerzésekre, amelyeket a kormányrendelet hatályba lépése óta indítottak meg)”. De az ezekből az ábrákból is egyértelműen látszik, hogy sokat kell javítani, hogy meglegyen az EU-nak megígért 15%-os arány.
„A piac koncentráltsága miatt”
A februári rendeletnek egyébként nem volt nagy sajtóvisszhangja, csak a Világgazdaságban találtunk róla beszámolót. Szintén ez a lap (ami a kormánypárti médiaholding, a KESMA tulajdona) írt arról Navracsics és Gulyás július eleji bejelentése után, hogy több állami cég és szerv az április végi határidőre elkészítette a kormányrendeletben előírt intézkedési tervet az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése érdekében.
Ezeket közzé kellett tenniük a honlapjukon is: böngészhető például a MÁV-csoporté, a Médiahatóságé, a NAV-é, a Készenléti Rendőrségé, az Országgyűlés Hivataláé és a közmédiáé, de sok más egyéb mellett fent van az interneten a Szépművészeti Múzeumé és a BKK-é is.
Több intézkedési terv is arra hivatkozik az egyajánlatos közbeszerzések okaként, hogy speciális eszközökre és/vagy szolgáltatásokra van szüksége, amelyet csak korlátozottan, egy bizonyos gazdasági szereplőtől tud beszerezni.
„Az egyajánlatos eljárás(ok) okaként a mérőműszerek sajátosságai és a korlátos gyártói
kapacitások kerültek azonosításra. A beszerzések tárgyaként a mérőműszerek nem
helyettesíthetők más eszközökkel” – olvasható például a Médiahatóság intézkedési tervében, de hasonló szerepel a NAV, az MTVA és mások leírásában is.
A MÁV-csoport intézkedési tervében azonban van valami más is a speciális áruk és szolgáltatások mellett, ez pedig az építési beruházások. Az állami vasúttársaság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy
„a szolgáltatások és építési beruházások piacán az utóbbi években végbement jelentős piaci koncentráció következtében kialakult oligopol és monopol piaci környezet jellemző”.
Vagyis csak 1-2 cég tud elvégezni bizonyos munkákat, emiatt esély sincs a versenyre.
Jó példa erre a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt., ami az elmúlt években sorozatban nyerte a több tízmilliárdos állami megbízásokat, amiknek köszönhetően annyira meggazdagodott, hogy tudott venni egy olyan vasútépítő gépet, amiből csak 3 van egész Európában. Ezzel pedig újabb, még nagyobb megbízásokat tud ellátni, versenytárs nélkül.
Azzal pedig nem is tud mit kezdeni a MÁV, hogy az állami megbízások mostanra annyira felhízlaltak bizonyos cégeket, hogy már csak ők tudnak egyes tendereken indulni és nyerni. Ennek megváltoztatásához kevés egy intézkedési terv vagy bármilyen kormányrendelet. Ahogy az intézkedési tervben írják: „Ezen piaci folyamatok szabályozására a MÁV Zrt.-nek, mint ajánlatkérőnek nincs eszköze, jobbára beszerzései során szembesül a piac koncentrálódásával.” Sakk-matt.
Címlapkép: Ábra a Miniszterelnökség közbeszerzési elemzéséből | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/03/a-kormany-sajat-elemzese-szerint-is-30-az-egyszereplos-kozbeszerzesek-aranya/ | https://web.archive.org/web/20231207154417/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/03/a-kormany-sajat-elemzese-szerint-is-30-az-egyszereplos-kozbeszerzesek-aranya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-sajat-elemzese-szerint-is-30-az-egyszereplos-kozbeszerzesek-aranya | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-03 00:00:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,650 | Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | A magyar miniszterelnök magyar idő szerint múlt csütörtökön egy konzervatív rendezvényen mondott beszédet Dallasban, szombat este viszont már egy horvát étterem Instagram-posztjában tűnt fel. A repülési adatok szerint Amerikába a Magyar Honvédség egyik luxuskategórájú repülője vitte, ami pénteken alig ért haza Dallasból, már repült is Horvátországba. Másnap a 607-es Falcon ismét elugrott Budapestről az Adriára, majd onnan Portugáliába, és hazafele megint megállt Horvátországban. | A magyar miniszterelnök magyar idő szerint múlt csütörtökön egy konzervatív rendezvényen mondott beszédet Dallasban, szombat este viszont már egy horvát étterem Instagram-posztjában tűnt fel. A repülési adatok szerint Amerikába a Magyar Honvédség egyik luxuskategórájú repülője vitte, ami pénteken alig ért haza Dallasból, már repült is Horvátországba. Másnap a 607-es Falcon ismét elugrott Budapestről az Adriára, majd onnan Portugáliába, és hazafele megint megállt Horvátországban.
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 4-én magyar idő szerint este 9 körül mondott beszédet a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén Dallasban. Azt nem titkolták, hogy Amerikába a 607-es lajstromjelű Falconnal ment a miniszterelnök, mert politikai igazgatója, Orbán Balázs az augusztus 1-i indulásról kiposztolt egy szelfit, amin Németh Zsolt fideszes politikussal mosolyognak a repülőgép előtt.
A repülési adatok szerint a honvédségi luxusrepülő augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba, ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra.
Dallas után Zadar
A magyar idő szerint este 9 óra körül megtartott Orbán-beszéd után a 607-es visszaindult Budapestre, ahova pénteken délelőtt 11 körül érkezett. Nagyjából 1 óra múlva továbbment Kecskemétre, ahol szintén 1 órát töltött, majd a horvátországi Zadarba repült, ahonnan délután jött vissza a kecskeméti légibázisra.
Augusztus 7-én vasárnap délelőtt 11 körül a Net.hr nevű horvát lap beszámolt arról, hogy a Brač szigetén található Milna településen lévő Konoba Gajeta étterem Instagram-oldalán előző nap megjelent egy fotó Orbán Viktorról. A magyar miniszterelnök az étterem munkatársaival feszít a képen egy nagyon nyaralós, tarkabarka ingben és rövidnadrágban.
A horvát lap cikkét először a Telex szemlézte, majd több helyen is megjelent a magyar sajtóban. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ezt követően arról írt a Facebook-oldalán, hogy „A miniszterelnök továbbra is az állami („honvédségi”) luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár-emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik.” Hadházy képernyőképekkel bemutatta a 607-es Falcon augusztus 5-i útját Dallasból Budapestre, onnan Kecskemétre, majd Horvátországba és vissza, ahogy mi is tettük fentebb.
Nem pénteken, hanem szombaton
Nem sokkal később, Hadházy felvetésére reagálva a Hvg.hu megírta, hogy „valami nem stimmel a számításával”. A lap emlékeztett arra, hogy a közzétett hivatalos fotók szerint Orbán Viktor augusztus 5-én este kormányülésen vett részt, vagyis nem lehetett Horvátországban. Azt is hozzátették, hogy bár Hadházy ezt nem írta, de a 607-es Falcon aznap Zadarba repült, ami 130 kilométerre van Bračtól, ahol Orbánról az éttermes fotó készült egy nappal később.
„Viszont a gép szombaton kora reggel Kecskemétről ismét felszállt, ekkor már Splitbe ment, ami 20 kilométerre van Bractól. De persze önmagában ez sem bizonyítja, hogy Orbán Viktor ezzel a géppel utazott.” – írta a Hvg.hu vasárnap, Hadházy pedig a lap cikkére reagálva elnézést kért, hogy azt állította, Orbán pénteken repült Horvátországba a honvédségi luxusgéppel, pedig valójában „minden bizonnyal SZOMBATON repült a tengerpartra az Önök pénzén”.
Az egyébként önmagában nem jelent semmit, hogy augusztus 5-én fényképek jelentek meg (az MTI-ben kettő is a Miniszterelnöki Sajtóirodától) a kormányülésen részt vevő miniszterelnökről, mert azok készülhettek (volna) korábban is. Például 2020-ban Szijjártó Péter külügyminiszterről is irodai dolgozós fotókat tettek közzé, miközben az állami megbízásokból meggazdagodott oligarcha, Szíjj László egyik luxusjachtján, a Mészáros Lőrinc által is használt Lady MRD fedélzetén nyaralt az Adrián.
Az sem megugorhatatlan akadály, hogy a 607-es pénteken dél körül Zadarban landolt, és Orbán másnap este a Brač szigetén lévő étteremben bukkant fel (ha tényleg akkor készült a fotó), ami onnan közel 200 kilométerre van. Ekkora távolságot ugyanis másfél nap alatt könnyedén meg lehet tenni egy gyorsabb hajóval, vagy akár néhány óra alatt autóval, de helikopterrel még ennél is kevesebb idő alatt. Szóval a távolság sem perdöntő az ügyben, mert nem áthidalhatatlan.
Az viszont már elég jó bizonyíték az augusztus 5-i kormányülésre, hogy jöttek ki a Magyar Közlönyben aznapi kormányrendeletek és határozatok Orbán Viktor aláírásával, továbbá 5 helyettes államtitkárt is kinevezett a miniszterelnök Lázár János alá az építési minisztériumba. Tehát nagyon valószínű, hogy Orbán pénteken még tényleg Budapesten volt.
A Brač-Split-Vis háromszög
Ahogy a Hvg.hu is megírta: a 607-es honvédségi Falcon augusztus 6-án szombat kora reggel Kecskemétről a horvátországi Split repülőterére ment, ami nagyon közel van Bračhoz, ahol Orbánról aznap kikerült az Instagramra az éttermi fotó. A repülő körülbelül 45 percet töltött a spliti reptéren, majd onnan Portugáliába, a Monte Real légibázisra ment. Nagyjából 6 órát töltött a portugál katonai repülőtéren, majd visszatért Kecskemétre – ám útközben ismét körülbelül egy órára megállt Split repülőterén. Ez az út valószínűsíti a gyanút, hogy a honvédségi luxusgép vitte nyaralni a miniszterelnököt.
Orbán a kezdetektől a nép egyszerű gyermekének igyekszik beállítani magát, aki egy focis hátizsákkal utazik, talponállóban kolbászt eszik, és gumicsizmában pálinkázik. Ezt a gondosan megkomponált puritán képet erősen megreccsentette, amikor 2018-ban lefotóztuk a miniszterelnököt, amint a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülőből szállt ki egy bulgáriai focimeccs után.
Azóta is gondosan ügyelnek, hogy ne legyen több ilyen malőr, Orbán Viktorról semmilyen hasonlóképpen kompromittáló fénykép nem jelent meg az elmúlt években. Úgy tűnik, hogy a PR-csapata a mostani nyaralása kapcsán is igyekszik a minél egyszerűbb ember, az egyáltalán nem urizáló országvezető imidzsét erősíteni: először jött a giccses-gagyi csiricsáré ing a zokni nélküli cipővel az éttermi fotón, majd egy megható történet.
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap augusztus 7-én arról írt, hogy Orbán Viktor (gumi)csónakja lerobbant a Vis szigetén lévő Rukavac-öbölnél, és a lap korábbi munkatársa, Borisa Vrkića vitte ki a szárazföldre a miniszterelnököt, akivel a felesége és egy testőr volt. A lapnak mindezt kedélyesen elmesélő Vrkića arról is beszámolt, hogy éttermet is ajánlott a magyar miniszterelnöknek, aki az újság szerint el is ment oda, a vendéglátóhelyen pedig csak a távozása után tudták meg, hogy milyen híres ember evett náluk.
Vagyis drága luxusjacht helyett egy ócska ladik, és mogorva testőrhadak helyett újságíróval barátkozás, majd Mátyás királyhoz hasonló álruhás éttermezés. Mindez a közvetlen, egyszerű, puritán életet élő, nem nagyzoló miniszterelnök képét erősíti.
A meghatottság után vagy helyett azonban érdemes rápillantani a térképre, hogy együtt lássuk Orbán Viktor horvát felbukkanásainak helyszínét. Milnától bő 40 kilométerre van Rukavac, és ekkor távolságot nem (gumi)csónakkal szoktak megtenni a tengeren. Az inkább arra szolgál, hogy a partra vigye az utasokat a jachttól, ami a sekély vízű öböl miatt csak távolabb tudott lehorgonyozni. A Rukavac-öböl pedig pont ilyen, a hivatalos kikötőjében is csak csónakkal lehet kikötni, a település egyéb partjainál pedig pláne.
Ahogy a Slobodna Dalmacija által leközölt fotón látszik, Orbán és Vrkića egy evezős csónakban ülnek, a fotót pedig valószínűleg egy másik hajóból lőtték, hiszen a part a hátuk mögött van. A fénykép vélhetően a mentésre használt csónakból készült, amiben a horvát lap által leközölt információk alapján a miniszterelnök felesége és testőre ülhetett. Bár a cikkben a horvát gumenjak szó szerepel, ami elsősorban gumicsónakot jelent, de használják lélekvesztő értelemben is, ami jó meghatározása az evezős ladiknak.
Az biztos, hogy se gumicsónakkal, se evezve nem jöhettek Orbánék Milnából Rukavacra a nyílt tengeren – már csak biztonsági okokból sem, hiszen a testőrsége nem hagyhat jóvá egy ilyen veszélyes utat egy ország vezetőjének. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a magyar miniszterelnök valami nagyobb hajóval járja az Adriát.
Horvátország egyébként a kedvence, minden évbe ide utazik nyaralni: 2015-ben Mljet szigetén, 2017-ben Krk szigetén, 2018-ban Vis szigetén, 2019-ben Molat szigetén, 2020-ban Hvar szigetén bukkant fel a szabadsága alatt, 2021-ben pedig a 24.hu szerint Bračon járt.
2020 augusztusában olvasónk Brač szigetén, Pučišća kikötőjében fotózta le a Lady MRD luxusjachtot, és szintén Bračon járt akkor az OE-LEM lajstromjelű luxusrepülőgép is, amivel 2018-ban lefotóztuk Orbánt a bulgáriai focimeccsről hazatérve.
Olvasónk vasárnap Brač szigetén fotózta Szíjj László híres jachtját, akkor járt ott a NER luxusrepülőgépe is | atlatszo.hu
Horvátországban nyaraló olvasónk, Gábor tegnap, augusztus 23-án vasárnap Brač szigetén, Pučišća kikötőjében fotózta a Lady MRD luxusjachtot, ám kormánytagokat ezúttal nem sikerült megpillantania: „nem mutatta magát egy lélek se, csak a személyzet, de azt jól kiadja a kép, hogy a puciscai kőfaragó iskola épületéhez képest is jelentős méretű a kishajó”.
Hajózási adatbázisok szerint most sem a Lady MRD, sem Szíjj László egyéb jachtjai, a régebbi Artemy és a Lady MRD-nél is nagyobb, újabb és drágább Seagull MRD sincs Orbán felbukkanási helyeinek közelében – és nem is járt ott egyik jacht sem a háromból az elmúlt napokban.
30 évig titkos a repülők útja
Az egyáltalán nem újdonság, hogy a jelek szerint a honvédség egyik luxusrepülője vitte a miniszterelnököt Horvátországba, ugyanis 2018-as beszerzésük óta rendszeresen használja az elvileg nem kormánygépnek vett katonai repülőket Szíjjártó Péterrel együtt. Idén áprilisban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is az egyik honvédségi Airbus fedélzetén utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre, legutóbb pedig arról írtunk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a repülési adatok szerint valószínűleg a 607-es Falconnal ment Brazíliába Jair Bolsonaro elnökhöz.
Miután egyre több cikk jelent meg a sajtóban a honvédségi repülőkkel utazó miniszterelnökről, a két honvédségi Airbust és két Falcont letiltották a nyilvános repülőfigyelő oldalakról. A pozíciójukat sugárzó transzpondert azonban nem kapcsolhatják ki, az általa sugárzott rádiójeleket pedig egy olcsó vevőkészülékkel fogni lehet. Az ADS-B Exchange önkéntesei a világ minden táján gyűjtik a repülőgépek által leadott transzponder-adatokat, és a cenzúrát elutasítva közzéteszik azokat.
Az ADS-B Exchange által gyűjtött adatok alapján 2019-ben összegyűjtöttük, hogy merre jártak a honvédségi repülők a beszerzésük óta. A két Airbus és két Falcon feltűnően sokszor repült ismert nyaralóhelyekre, amiknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak – például Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépei.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei
Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, és kit szállítottak oda, de Benkő Tibor akkori tárcavezető azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak. Vélhetően ez vonatkozik a 607-es idei horvát és portugál útjaira is, tehát legkorábban 2052-ben derülhet majd csak ki, hogy tényleg Orbán Viktort vitte-e az Adriára.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után nemsokkal levelet kaptunk Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől, aki azt írta az Átlátszó cikkére reagálva, hogy „Orbán Viktor nem ment honvédségi géppel nyaralni Horvátországba”.
Címlapkép: Átlátszó-montázs | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/09/orban-viktor-valoszinuleg-honvedsegi-luxusgeppel-ment-nyaralni-horvatorszagba/ | https://web.archive.org/web/20220809102811/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/09/orban-viktor-valoszinuleg-honvedsegi-luxusgeppel-ment-nyaralni-horvatorszagba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-valoszinuleg-honvedsegi-luxusgeppel-ment-nyaralni-horvatorszagba | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-09 00:00:00 | [
"Benkő Tibor",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"átláthatóság",
"utazás"
] | [
"Honvédségi gépek kormányzati használata"
] |
54,651 | Sok millió forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC | Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre. | Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre.
Orbán Viktor magyar idő szerint augusztus 4-én, csütörtök éjjel Dallasban, az amerikai konzervatívok konferenciáján szónokolt: szerinte Soros György „szolgálatában egy hadsereg áll. Pénz, civilszervezetek, egyetemek, kutatóintézetek.” Ehhez a texasi gyűléshez azonban éppen egy Orbán politikáját támogató intézetnek volt köze: az összejövetel honlapján a támogatói szponzorok között, több amerikai szervezet mellett feltüntették a magyar Alapjogokért Központ nevét is.
Az RTL Híradó kérdésére a konferencia amerikai szervezői azt válaszolták: az Alapjogokért Központ „nemzetközi partnerként, a CPAC Hungary társrendezőjeként került fel a szponzori listára”.
Az emlegetett CPAC Hungaryt, azaz a konferencia budapesti kiadását társbérletben valóban
ugyanez a Fidesz-barát elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK) szervezte.
És ezen a rendezvényen Orbán Viktor úgyszintén a pódiumra lépett a Bálna nevű épület nagy rendezvénytermében.
A CPAC Budapesten
Az amerikai republikánus párt holdudvarához tartozó, eredetileg az Egyesült Államokban megtartott, de idén változatos helyi mutációkkal már az egész glóbuszt felszántó Konzervatív Politikai Cselekvés Konferencia (CPAC) budapesti eseménye rövid időre a magyar fővárosra irányította a világsajtó figyelmét.
A New Yorker hosszas riportban számolt be arról, hogy a Fidesz külföldi barátai milyen perspektívából látják a magyar úgymond konzervatív reneszánszt (a Párisi udvarból, pezsgőspoháron keresztül). Nyugati sajtóorgánumok tudósítói meglepődve számoltak be arról, hogy sajtóakkreditációs kérelmüket a szervező AK visszautasította (ezen a gyakorlaton a magyar újságírók egyébként már meg sem lepődtek, az Átlátszó munkatársának többszöri akkreditációs kérelmére például válasz sem érkezett).
A Bálnában az amerikai vendégek mellett felvonult a NER színe-java: a főszónok Orbán Viktor mellett a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs is előkerült, a szervező AK részéről hárman (Szánthó Miklós, Kovács István, Törcsi Péter) is pódiumra léptek, szónokolt az orbánista főideológus Békés Márton és kenyáradó gazdája, Schmidt Mária, továbbá beszédet mondott Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár és Kövér László házelnök egyaránt. Magyar politikusok közül kizárólag a Fidesz tagjai léptek a dobogóra.
Egy dologról nem szólt a fáma: hogy ki fizeti a cechet.
Az Alapjogokért Központtól korábban e-mailben kérdeztük, hogy mennyibe került a konferencia, és azt miből finanszírozták. A kérdésre több mint három hét alatt semmilyen válasz nem érkezett.
390 millió forint az adófizetők pénzéből
Az Átlátszó információi szerint a Bálnában zajlott politikai rendezvényt minden bizonnyal a magyar adófizetők finanszírozták, az adatok szerint több száz millió forintos értékben. Értesülésünk szerint ugyanis egy félállami alapítvány az Alapjogokért Központnak 2022. évre adott támogatásában 390 millió forint szerepelt rendezvényszervezési célra. A pénz szándékolt elköltéséről szóló rövid leírásban ráadásul egy meg nem nevezett nemzetközi konferenciát is említenek.
Korábban az Átlátszón derítettük ki, hogy a kormány a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) nevű speciális (ún. „kekva”) alapítványon keresztül évek óta súlyos összegekkel támogatja az AK-t. Ismereteink szerint a BLA az idei évre kétmilliárd forintot adományozott az adófizetők pénzéből az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Nem adják a közérdekű adatot Nagyon szívesen becsatolnánk ide a szerződés és a hozzá tartozó szakmai program másolatát, ám ilyen kópia sajnos nem áll a rendelkezésünkre. A Batthyány Lajos Alapítvány legutóbbi közérdekűadat-igénylésünk alkalmával az iratokba csak betekinteni engedte munkatársunkat, azokról másolatot vagy fényképet nem készíthettünk. Annak ellenére, hogy a törvény szerint az ehhez hasonló iratokat elektronikus másolatban oda kellene adniuk bárkinek. Ismereteink szerint az alapítvány azóta más adatigénylőkkel is ilyeténképpen járt el.
A 2021 szeptemberében szignált szerződés mellékleteként becsatolt szakmai program szerint az AK támogatott tevékenységének az egyik része „konferenciák és egyéb rendezvények szervezése”.
Tovább lapozva az is kiderül, hogy konkrétan erre a célra mennyit pénzt küldött az alapítvány: 390 millió forintot.
A szakmai program szerint a pénzt a következőkre költik: „online és személyes jelenléttel lebonyolítható konferenciák, köztük nemzetközi konferencia szervezése, lebonyolítása, workshopok, sajtóreggelik stb.”
Az egyszerű sajtóreggeliket és workshopokat az AK különösebb ráfordítás nélkül le tudja vezényelni a saját tulajdonú, szaunás új székházában, amelybe nemrégiben költöztek be a Fidesz-barát elemzők. Mi több, az AK honlapjának és közösségi médiás oldalának az elemzőintézet által szervezett eseményeket bemutató rovatait átböngészve mindössze egyetlenegy idei kerekasztal-beszélgetést találni. Ezért okkal juthatunk arra a következtetésre, hogy — a 390 millió forint eltapsolására utaló fent idézett két sorban „nemzetközi konferenciaként” külön megemlített — budapesti CPAC költségei teszik ki a rendezvényszervezésre adományozott összeg jó részét.
Nagyságrendben hasonló, de még magasabb összeggel lehet találkozni a Közbeszerzési Értesítő egy júliusi számában, ami egy monstre rendezvényszervezési tenderről ad hírt. Az eljárás lényege az volt, hogy a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rengeteg közpénzből gazdálkodó és rendezvényekre vágyó szervezet nevében lefolytatott egy nagy központosított eljárást.
A hirdetményből az derül ki, hogy az eljárás keretében az Alapjogokért Központnak is intéztek egy szerződést a Fidesz-közeli Moonlight Event Kft.-vel ilyen feladatokra — méghozzá bruttó 527 millió forint maximális keretösszegben.
Noha a hirdetmény csak idén júliusban jelent meg, a szerződést már korábban megkötötték: egészen pontosan idén május 6-án. Vagyis alig szűk két héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor a Bálna rendezvénytermében a budapesti CPAC színpadán szónokolhatott, és körülbelül három hónappal azelőtt, hogy a magyar miniszterelnök Dallasban is fellépett a dobogóra. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/08/sokmillio-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/ | https://web.archive.org/web/20231117093733/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/08/sokmillio-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-millio-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-08 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Moonlight Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"utazás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
54,652 | Átláthatóság és biztonság: Jászai Gellért érdekeltsége felel az 50 ezer állami sms-ért | Átlagosan heti 50 000 db SMS küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A szolgáltatásra kiírt tendert Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége nyerte. Az, hogy az Invitech ICT Services Kft. milyen tartalmú üzeneket küld majd a felhasználóknak, Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd) írásbeli kérdésére adott válaszból derült ki: a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert használók kétlépcsős beléptetéséhez lesz rájuk szükség. | Átlagosan heti 50 000 db SMS küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A szolgáltatásra kiírt tendert Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége nyerte. Az, hogy az Invitech ICT Services Kft. milyen tartalmú üzeneket küld majd a felhasználóknak, Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd) írásbeli kérdésére adott válaszból derült ki: a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert használók kétlépcsős beléptetéséhez lesz rájuk szükség.
Július elején írtuk meg, hogy tömeges SMS küldő szolgáltatásra írt ki közbeszerzési eljárást május 17-én az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A társaság 100%-ban állami tulajdonú és a Miniszterelnökség alá tartozik. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a beszerzés célja „saját fejlesztésű pályázati informatikai rendszeréből rendszeres SMS üzenetek küldését biztosító szolgáltatás igénybevétele”.
A szerződést a felek a szolgáltatás megkezdésének napjától számított 12 hónapos időszakra kötik, illetve akkor szűnik meg, amikor az Ajánlatkérő a nyertest értesíti arról, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg (40 millió forint) terhére további szolgáltatást nem kíván igénybe venni. Az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. a keretösszeg kimerítésére nettó 28 millió forint összegig (70%) vállal kötelezettséget.
Hetente 50 ezer sms küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó állami cég | atlatszo.hu
Máig legendás a Belügyminisztérium 2013 márciusában kiküldött sms-e, amelyben arra biztatta a lakosságot a nagy havazás közepette, hogy üljenek át egy másik autóba, ha kifogyott az üzemanyaguk. Hogy ilyen vagy teljesen más típusú üzenetek küldését tervezi-e a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft., egyelőre nem tudni, ugyanis megkeresésünkre nem reagáltak. Egy dokumentációból azonban annyi kiderült, hogy óránként akár 2000 sms továbbítására is alkalmasnak kell lennie annak, aki szeretné elnyerni az állami cég tenderét.
A leírás szerint a szolgáltatás keretében valamennyi hazai és külföldi mobil szolgáltató előfizetőjének irányába biztosítani kell az SMS-küldést, függetlenül attól, hogy a fogadó fél belföldön tartózkodik-e, vagy roaming szolgáltatás keretében veszi igénybe a szolgáltatást. (A külföldi mobil szolgáltatók előfizetőinek irányába küldendő SMS-ek aránya nem éri el az 1%-ot.)
A szolgáltatás küldési kapacitásának biztosítania kell az akár 2000 db SMS/óra értéket is.
„A szolgáltatás keretében az SMS-ek küldését a hét minden napján 0-24 órában (7/24) biztosítani szükséges, átlagosan heti 50 ezer db SMS küldését tervezi a szerződés időtartama alatt, de ezt meghaladó heti darabszám elérése is lehetséges” – olvasható a dokumentumban.
Cikkünk megjelenésekor még nem volt nyilvános a nyertes kiléte, mostanra azonban kiderült, hogy a nyertes ajánlattevő az Invitech ICT Services Kft. lett. Pályázott még a Magyar Telekom is, de ők valamennyivel magasabb árat adtak meg. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött bontási jegyzőkönyv szerint az Invitech alvállalkozóként a Bitnet Group Kft.-t is bevonja.
Az Invitech Magyarország egyik vezető telekommunikációs és infrastruktúra megoldás-szállítója, amely több mint 5 000 vállalati, intézményi és nagykereskedelmi ügyfelének nyújtja menedzselt infokommunikációs szolgáltatásait – olvasható a cég honlapján.
2021. szeptember 30-án a cég a 4iG Nyrt. 100%-os tulajdonába került.
Az Invitech oldalán hangsúlyozzák: „a 4iG Nyrt. a DIGI csoportban, a Telenor Montenegroban, valamint az Invitechben meglévő részesedéseivel, apport útján megvalósuló tőkeemeléssel 71,6 százalékos irányító többségi tulajdont szerez az Antenna Hungária Zrt.-ben, az így megalakuló vállalatcsoport a magyarországi távközlési és médiaszolgáltatási piac második legnagyobb szereplője lesz”.
A 4iG elnök-vezérigazgatója és résztulajdonosa Jászai Gellért (szavazati jogának mértéke 51,4 százalék), aki Mészáros Lőrinc üzlettársa/jobbkeze volt. A Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.-nek közel 10 százalékos tulajdonrésze is volt a 4iG-ben, de ettől 2020 nyarán megvált. A 4iG azonban azóta is töretlenül nyeri az állami tendereket.
Újabb nagy állami tendert nyert Mészáros Lőrinc jobbkezének informatikai cége, a 4iG | atlatszo.hu
A Mészáros Lőrinc jobbkezének, Jászai Gellértnek tulajdonában lévő informatikai vállalat közpénzes sikerszériája tovább folytatódik. Közel félmilliárd forintos megbízáshoz jutott a 4iG, most épp a Testnevelési Egyetemtől. Az nyrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 41 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,8 milliárd forint volt. Ezzel eddigi történetének legeredményesebb évét zárta a cég.
Átláthatóság és biztonság
Június 21-én érdeklődtünk Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-nél és a Miniszterelnökségen is, hogy kiknek, mikor és milyen tartalmú sms-eket terveznek küldeni. Megkeresésünkre a mai napig nem érkezett válasz.
Nagyobb sikerrel járt viszont Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd), aki cikkünk megjelenését követően szintén írásban kérdezte meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, miért van szükség az sms-ekre.
Latorcai Csaba államtitkár válasza szerint
„a fejlesztéspolitikai intézményrendszer elkötelezett az uniós források hatékony és átlátható felhasználása mellett,
folyamatosan dolgozunk egyebek mellett az ezt elősegítő informatikai megoldásokon is. A Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert (továbbiakban: FAIR)
az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. fejleszti és üzemelteti.
(…) A FAIR központi bejelentkező felületén kialakításra került a kétlépcsős felhasználói azonosítás funkció, amelynek során a felhasználó egy egyszer használható kódot kap SMS-ben (vagy az okoseszközére telepített alkalmazásban, a FairAppban).
(…) A kétlépcsős rendszer alkalmazását biztonsági okok indokolják, így a visszaélések elkerülése érdekében a kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelme biztosított.
Tekintettel arra, hogy a FAIR szolgáltatásait több ezer felhasználó használja napi szinten, ami több ezer bejelentkezést, felhasználói azonosítást jelent, szükség van a kérdésben említett szolgáltatás beszerzésére, amely a felhasználók és az információs rendszer megerősített biztonságát szolgálja” – áll Latorcai válaszában. | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/08/05/atlathatosag-es-biztonsag-jaszai-gellert-erdekeltsege-felel-az-50-ezer-allami-sms-ert/ | https://web.archive.org/web/20221127185036/https://atlatszo.hu/kozadat/2022/08/05/atlathatosag-es-biztonsag-jaszai-gellert-erdekeltsege-felel-az-50-ezer-allami-sms-ert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atlathatosag-es-biztonsag-jaszai-gellert-erdekeltsege-felel-az-50-ezer-allami-sms-ert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-05 00:00:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"Bitnet Group Kft.",
"Invitech ICT Kft.",
"Új Világ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"átláthatóság",
"távközlés / telekommunikáció",
"adatvédelem",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
54,653 | Márciusban is kapott 70 millió forintot a CÖF a Szerencsejáték Zrt. cégétől | Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak. | Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.
A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, nyilatkozatokkal, plakátokkal és egyebekkel nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött egy alapítvány, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) áll. A CÖKA igazi közpénzmágnes: több állami cég is adott már neki milliókat az elmúlt években.
2020 szeptemberében számoltunk be arról, hogy az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2020. júniusban 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val. Korábban, 2018 végén a Szerencsejáték-cég pedig 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal. Nemrég számoltunk be arról, hogy ezért az összesen 170 millió forintnyi támogatásért cserébe csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek.
Csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek a 170 millió forintos támogatásért cserébe | atlatszo.hu
az Európai Civil Együttműködési Tanács (EuCET) konferenciáin és azok beharangozásai során megemlíti a Szerencsejáték Zrt. támogatását, a hírlevélben kiküldött meghívókon szerepelteti az állami vállalat logóját, a rendezvényen pedig kiteszi annak 1 molinóját és 2 roll-upját – ennek értékét 20 millió forintban állapították meg.
Dől a CÖF-höz a közpénz
A CÖF-nek adott leghíresebb állami donáció a Magyar Villamos Műveké (MVM) volt: 2017-ben adatigényléssel derítettük ki, hogy az állami tulajdonú energiavállalat előző évben 508 millió forinttal támogatta meg a CÖF-öt. Némi pereskedés után megtudtuk, hogy a bő félmilliárd forintból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött el a CÖF, de az MVM-támogatásból finanszírozták a Brüsszel elleni komikus brüsszeli tüntetést és egyes fellépőik gázsiját is.
Tavaly nyáron a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 25 millió forintot a kormány kedvenc civil szervezete, mert Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke pénzt kért az állami banktól, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
2021 októberében a Szerencsejáték Zrt. leánycége is adott nekik újabb 40 milliót, de a részleteket titkolják. Decemberben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kaptak 3 milliót a Békemenet szervezői.
Újabb 70 millió a Szerencsejáték-cégtől
Az idén kiosztott támogatások listáját most tették közzé a kormányközelieket szívesen szponzoráló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján.
2022 januárjában a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek adtak 20 millió forintot, februárban pedig a Magyar Kerékpáros Szövetségnek 30 milliót.
Márciusban összesen 12 szervezetet támogattak, köztük a Békemeneteket szervező kormánykedvenc civileket.
A CÖF március 21-én, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot kapott az SZNP-től.
Ez volt a második legnagyobb összegű támogatás abban a hónapban. A legtöbbet, közel 142 millió forintot a P. Management Kft. kapta, melynek tulajdonosa az Eddából ismert Pataky Attila. Emellett 20-20 milliónak örülhetett a nemzeti imareggelit szervező D.C. Magyarországi Alapítvány, és a fideszes polgári körökért felelős Szövetség a Nemzetért Alapítvány is.
2022 áprilisában a támogatási lista legmeglepőbb tétele a Hightide23 Kft.-nek adott 230 millió forint, a vállalkozásról ugyanis semmilyen információ nem található, még honlapja sincs. A Print on demand Kft. néven 2011-ben alapított cég tavaly nyárig Nobilis Ágostoné és Nobilis Demeteré volt, majd augusztusban a veszprémi lakcímű Weöres Szabolcs lett a tulajdonosa. Azonnal megtörtént a cégnév változása is, majd novemberben a főtevékenység az addigi nyomdai előkészítés helyett Szabadidő- és sporthajó gyártása lett. 2021 decemberében az Eximbanktól kapott a cég 20 millió forint támogatást. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/17/marciusban-is-kapott-70-millio-forintot-a-cof-a-szerencsejatek-zrt-cegetol/ | https://web.archive.org/web/20231114110514/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/17/marciusban-is-kapott-70-millio-forintot-a-cof-a-szerencsejatek-zrt-cegetol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marciusban-is-kapott-70-millio-forintot-a-cof-a-szerencsejatek-zrt-cegetol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-06-17 00:00:00 | [
"Pataky Attila",
"Weöres Szabolcs"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"D.C. Magyarországi Alapítvány",
"Hightide23 Kft.",
"P.Management Kft.",
"Print on Demand Kft.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"hajózás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,654 | 200 milliónyi közpénz vándorolt Érden a volt alpolgármester komájának cégéhez | Az Inteszkomp Kft.-vel 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és polgármesteri hivatal. A 28 esetből csupán 4 alkalommal volt közbeszerzés, de azokon sem zajlott nagy verseny, mert a cég vagy egyedüli indulóként, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízásokat. Az Inteszkomp tulajdonosa Argyellán Attila, aki jó kapcsolatban van Bács István volt fideszes alpolgármesterrel. | Az Inteszkomp Kft.-vel 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és polgármesteri hivatal. A 28 esetből csupán 4 alkalommal volt közbeszerzés, de azokon sem zajlott nagy verseny, mert a cég vagy egyedüli indulóként, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízásokat. Az Inteszkomp tulajdonosa Argyellán Attila, aki jó kapcsolatban van Bács István volt fideszes alpolgármesterrel.
Az érdi cég 2011 tavaszán úgy nyerte el egy önkormányzati intézmény beszerzési tenderét, hogy az ajánlatkérés és -adás idején még nem létezett. Az Inteszkomp Kft. egészen 2019-ig ívelő sikertörténetéhez figyelemre méltó adalék, hogy a cég tulajdonosa az akkori érdi polgármester főtanácsadójának, későbbi alpolgármesterének bizalmasa volt.
Ajándékingatlanokból tesz szert egyre mesésebb vagyonra a büdöskommunistázó érdi fideszes politikus. A helyi politikai botránykrónikák első számú szereplője, Bács István (2019-ig alpolgármester, jelenleg önkormányzati képviselő) 2021-es vagyonnyilatkozata szerint a meglevő, felerészben tulajdonában lévő 76 négyzetméteres társasházi lakása mellé egy 1476 négymeteres telken álló családi ház és egy XI. kerületi, 65 négyzetméteres lakás tulajdonjogát szerezte meg. Nem is akárhogy: ajándékba kapta – derül ki a 2022 elején leadott vagyonnyilatkozatból.
A legnagyobb megajándékozott közéleti szereplő Érden Bács egykori főnöke és mentora, T. Mészáros András. Érd 2006 és 2019 közötti fideszes polgármesterének ingatlanportfóliója 12 tételből áll, ezek közül hathoz ajándékozás jogcímén jutott. A feltűnően megvagyonosodott T. Mészárosnak is meggyűlt a baja vagyonnyilatkozatának valóságtartalmával: 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A közpénzmágnes
Bács jól fizető álláshoz jutott az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-nél (BMSK), ahol havi egymillióért jogászkodik. Ingatlanának kiadásáért havi 250 ezret kap, és nagyjából ennyi az önkormányzati képviselői járandósága is.
Ingó vagyona szintén gyarapodott 2020-hoz képest. Vett két autót: egy 2010-es Fiat Lineát és 2011-ben egy Mitsubishit. Bács pénzzel is jól el van látva: 10,5 milliója van állampapírban, 2-2 millió forintja pedig készpénzben és pénzintézeti követelésként. Egyéb szerződés alapján van még emellett 35 millió forint pénzkövetelése.
Ez az utóbbi, 35 millió forintos tétel nagyjából ugyanannyi, mint Bács cégének tagi kölcsöne a 2021-es céges beszámoló szerint. Az Aequivalentia Kft. és Bács tagi kölcsön ügye 2021 tavaszán nagy port vert fel. Amikor Átlátszó rákérdezett a korábbi céges beszámolóban feltüntetett 71,5 millió forint hiányára a vagyonnyilatkozatában, valami eltörhetett Bácsban, mert lebüdöskommunistázta a kérdést feltevő újságírót, miközben perrel fenyegetőzött.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint néhány félig vagy teljesen illegálisan működő kaposvári idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött koronavírussal, s több…
A tagi kölcsön ügye afféle politikai-jogi szőnyegbombázás kiindulópontja lett, egymás után érkeztek az önkormányzat jogi bizottságához a vagyonnyilatkozati és méltatlansági eljárást kezdeményező beadványok. Bács a maga módján, gyalázkodva elnézést kért a kirohanása miatt, aztán a bizottság valótlannak minősítette Bács vagyonnyilatkozatát, amelyet a képviselő javított változatban tavaly decemberben juttatott el a jogi bizottsághoz.
Mindazonáltal kifizetődő állapot lehetett 2011 és 2019 között Bács István érdi fideszes káder, polgármesteri főtanácsadó, majd 2014-től alpolgármester rokonának és ismerősének lenni. A magát olykor erős kijelentésekre ragadtató politikus afféle közpénzmágnesként vonzotta pár, hozzá közel álló emberhez az adófizető állampolgárok pénzét.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Bács István rokonságához tartozó Steierlein Zoltán cége, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között nagyjából 1,5 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket attól az önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere.
Az alpolgármesterként egyebek mellett az óvoda-beruházásokat és korábban a sportot is felügyelő Bács István testvérének kft.-je a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-vel állt szerződéses kapcsolatban: az önkormányzati cég kilenc lakást bérelt a Parimmo Kft.-től havi 1,35 millió forint + áfáért. A testvér, Bács Ildikó révén rokoni kapcsolatban áll a fideszes volt alpolgármester a General-Invest Bau Kft. tulajdonosával, aki az asszony sógora.
Az Inteszkomp-szerződések
Bács István bizalmi emberének, Argyellán Attilának 2011-ben fergeteges gyorsasággal indult az üzleti karrierje Érden. A férfi cége, az Inteszkomp Kft. tavasszal úgy nyert el egy beszerzést, hogy az ajánlatkérés kiküldésekor még nem is létezett.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint Argyellán Attilát mint magánszemélyt az adott esztendő tavaszán ajánlatkéréssel találta meg az érdi önkormányzat egyik szervezeti egysége, az Érdi Közterület-Fenntartó Intézmény vezetője, aki május 9-ig kért ajánlatot az intézmény számítógépes rendszerének üzemeltetésére és karbantartására. Kluták József László azt is Argyellán tudomására hozta, hogy június 1-én akarnak szerződést kötni.
Argyellán május 6-án havi 650 ezer forintos ajánlatot tett (az ajánlatok közül ez volt a legalacsonyabb összeg). Argyellán nyert, ám a szerződést immár nem vele, hanem az Inteszkomppal kötötték meg – azzal a céggel, amely ajánlatkéréskor és -adáskor még nem is létezett.
A hónap végére a folyamat hihetetlenül felgyorsult. Az Inteszkomp Kft. 2011. május 30-án alakult meg, rá egy napra a cégbíróság bejegyezte a céget. És a következő napon, június 1-én az Inteszkomp Kft. már szerződést is tudott kötni az Érdi Közterület-Fenntartó Intézménnyel.
Ezt követően Argyellán cégének legfontosabb partnerévé az érdi polgármesteri hivatal és önkormányzat vált. Közadatigénylésünkre ugyanis azt közölték, hogy
2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötöttek szerződéseket az Inteszkomp Kft.-vel főleg számítástechnikai beszállításokra és üzemeltetési feladatokra vonatkozóan.
A Közbeszerzési Adatbázis szerint a 2011-től 2019-ig megkötött 28 szerződés közül csak 4 esetben zajlott le közbeszerzés. Azonban az Inteszkompnak ezeknél sem kellett vérre menő küzdelmet vívnia a riválisokkal. Az összesen 65 millió forint értékben megkötött szerződésekhez a cégnek ugyanis egyedüli ajánlattevőként, olykor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban sikerült hozzájutnia.
Két eljárás dokumentumaiban konkrétan nevesítik, hogy az Inteszkompnak érdi óvodák informatikai üzemeltetését kell elvégeznie. Mint írtuk, Argyellán annak a Bács Istvánnak a bizalmi embere volt, aki alpolgármesterként óvodákkal kapcsolatos beruházási és fejlesztési ügyeket felügyelte.
Látszólag kilóg a sorból a 2016 áprilisában, az Érd és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulással 17,1 millió forintról megkötött szerződés. Az aláíró azonban ebben az esetben is ugyanaz, mint az előbbi közbeszerzési eljárások esetében: T. Mészáros András fideszes polgármester (aki 2014-ben emelte bizalmi emberét, főtanácsadóját, Bács Istvánt az alpolgármesteri székbe), egyben az önkormányzati társulás elnöke.
Megcsappant a bevétel
2017-ben az Inteszkomp Kft. közel nettó 55 millió forint, 2018-ban pedig már 130 milliós nettó árbevételt produkált. A cég által termelt haszon ezekben az években 3,9 és 3,1 millió forint lett. A 2019-es esztendőben azonban az Inteszkomp már kifejezetten pocsék évet könyvelt alig 20 milliós forgalommal és 3 milliós veszteséggel. A helyzet 2020-ra sem javult: a nettó árbevétel mindössze 560 ezer forint volt, az adózott „eredmény” pedig -2,8 millió.
A 2021-es esztendő hozott egy kis fellendülést a cégnek: a nettó árbevétel 10,3 millió forintra emelkedett, és ebből 1,2 millió lett a haszon – derül ki az Inteszkomp tavalyi mérlegadataiból, amelyeket ugyanaz a könyvelő cég állított össze, mint amelyik Bács cégének, az Aequivalentia Kft.-nek a beszámolóját is elkészítette.
Kérdéseinket ismételten elküldtük Argyelánnak és Bácsnak, választ azonban nem kaptunk.
Címlapkép: Bács István az önkormányzati választás kampányában 2021 augusztusában (forrás: a politikus közszereplői Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/14/200-millionyi-kozpenz-vandorolt-erden-az-alpolgarmester-komajanak-cegehez/ | https://web.archive.org/web/20230328211659/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/14/200-millionyi-kozpenz-vandorolt-erden-az-alpolgarmester-komajanak-cegehez/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-millionyi-kozpenz-vandorolt-erden-a-volt-alpolgarmester-komajanak-cegehez | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-06-14 00:00:00 | [
"Argyellán Attila",
"Bács Ildikó",
"Bács István",
"Kluták József László",
"Steierlein Zoltán",
"T. Mészáros András"
] | [
"Aequivalentia Kft.",
"Érd és Térsége Hulladékkezelési Kft.",
"Érd Város Önkormányzata",
"Érdi Közterület-Fenntartó Intézmény",
"Érdi Sport Kft.",
"General-Invest Bau Kft.",
"Inteszkomp Kft.",
"Parimmo Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"üzemeltetés",
"klientúra",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,655 | Kádercseréket hajtottak végre a nem létező budapesti Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében | Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett. | Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.
A Hvg.hu beszámolója szerint Kovácsics Iván, Palkovics Kína-ügyi tanácsadója szintén távozik a kuratóriumból, a helyére Szabó László kerül. Szabót egy éve Palkovics nevezte ki gyógyszeriparért felelős miniszteri biztosnak, de megbízatása a ciklus végével véget is ért. Azelőtt pedig a kormányközeli Mediaworks médiabirodalmat vezette, amíg Rogán Antal rá nem csörgött, hogy ideje lelépni, mert bezuhant az olvasottság. | https://telex.hu/belfold/2022/09/08/fudan-egyetem-alapitvany-szemelyi-valtozasok | https://web.archive.org/web/20220908064256/https://telex.hu/belfold/2022/09/08/fudan-egyetem-alapitvany-szemelyi-valtozasok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kadercsereket-hajtottak-vegre-a-nem-letezo-budapesti-fudan-egyetemet-fenntarto-alapitvany-vezeteseben | Telex | hungarian-news | 2022-09-08 15:05:52 | [
"Csák János",
"Kovácsics Iván",
"Palkovics László",
"Szabó László (KKM)"
] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"klientúra"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
54,656 | Rogán alaposan belenyúlt az összeállításba pár hozzá tartozó állami cégnél | Sorcsere volt a Szerencsejáték Zrt.-nél, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-hez igazolt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetője. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.09.08. 10:30 | https://m.hvg.hu/360/202236_szerencsejatek_rogancsapatot_cserel | https://web.archive.org/web/20231227160915/https://m.hvg.hu/360/202236_szerencsejatek_rogancsapatot_cserel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-alaposan-belenyult-az-osszeallitasba-par-hozza-tartozo-allami-cegnel | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-08 12:30:00 | [
"Farkas Örs",
"Guller Zoltán",
"Illés-Puka Zsófia",
"Polt-Palásthy Marianna",
"Rogán Antal",
"Szabó Hedvig",
"Tatár Szabolcs"
] | [
"Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.",
"Fidesz",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"juttatás",
"közigazgatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,657 | Ezért kerülhetett Rogán Antalhoz egy újabb fontos védelmi-biztonsági pozíció | Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került. | A titkosszolgálatok és a kormányzati propaganda irányítása után egy újabb fontos területet kapott meg az a kormánytag, akiben valószínűleg a leginkább megbízik Orbán Viktor: egy friss kormányrendelet értelmében Rogán Antal vezeti majd a Védelmi Igazgatási Hivatalt.
Ez egy újonnan létrehozott központi szerv. Nem az a meglepetés, hogy létrejött, sokkal inkább az, hogy a honvédelmi és a belügyi tárcától teljesen különálló szervezetként jön létre, a vezetője pedig nem a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter, hanem Rogán Antal lesz.
A történet, amelynek a Védelmi Igazgatási Hivatal létrehozása csak egy apró kis fejezete, nem most kezdődött, hanem még 2020-ban. A parlament akkor módosította kilencedszer az alaptörvényt. Ezzel a módosítással Orbán Viktor egy olyan átfogó reformfolyamat első lépését tette meg, amely alapjaiban változtatja meg a jogrendszer védelemre és biztonságra vonatkozó szabályrendszerét.
A védelmi-biztonsági reformot 2023 júliusáig teljesen végig akarják vinni. Ám az, hogy pontosan mi is ez a reform, arról keveset tudni, a legtöbb ezzel kapcsolatos érdemi információ minősített adatnak, tehát államtitoknak számít. Vannak azonban olyan lépések, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak, ilyen például az alaptörvény-módosítás, a különféle jogszabályalkotások - ezek is ennek a reformnak a részei és legalább láthatóak, még ha különösebb médiafigyelem nem is kíséri őket.
Az például látható volt, hogy a kilencedik alkotmánymódosítással a különleges jogrendi szabályrendszer egyszerűsödött, a végrehajtó hatalom több jogosítványt kapott. Ennek és úgy általában a reformnak a szükségszerűségét azzal indokolja az állam, hogy a 21. század már más, sokkal komplexebb kihívást tartogat, mint amelyekkel egy nemzetnek korábban szembe kellett néznie.
Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszakok bővelkedtek biztonsági kihívásokban: jó példa erre a koronavírus-járvány, de az orosz-ukrán háború is, valamint a kibertérben tapasztalható fenyegetettségek. A kormány úgy látja, hogy ezekre a sokszor komplex veszélyekre már nem elegendőek ad hoc biztonsági válaszok, ehelyett olyan biztonsági szemléletre van szükség, amely az államigazgatás minden szegmensére vonatkozik, és amelyben a mindenkori kormányzat erős felhatalmazást, nagyobb mozgásteret kap. Egy olyan államban, ahol a hatalom birtokosainak önkontrollja egészségesen működik, egy ilyen reform nem az ördögtől való, mivel a kormány egy adott veszélyre gyorsan és hatékonyan tud reagálni.
Csakhogy az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a magyar állam szeret visszaélni ezzel. Legutóbb például a veszélyhelyzetre hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. De a veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán Viktor dallasi útjainak a költségét is. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára politikailag rendkívül kényelmes, hiszen a kormány dönti el, hogy mikor lép életbe, és addig tart, amíg az arra okot adó körülmények fennállnak.
De visszatérve a reformra, a kilencedik alaptörvény-módosítás után a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform második lépése az volt, hogy sarkalatos törvényeket hoztak, illetve meglévőket módosítottak. Így fogadták el tavaly a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt is, ami Vbö-nek rövidítettek.
A Vbö azért is fontos törvény, mert sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormánynak az elrendelhető rendkívüli intézkedések terén, mint a hatályos jogszabályok. Így például eltűnik a bevezethető intézkedések tételesen és egyes helyzetekhez kötötten előre meghatározott fokozatossága, ami azt jelenti, hogy egyes intézkedések valamennyi különleges jogrendben bevezethetők lesznek. Mindössze egyetlen korlátja lesz a hatalomnak, mégpedig az, hogy az intézkedésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie. Magyarul ha a kívánt cél elérhető kevésbé súlyos jogkorlátozással is, akkor azt a megoldást kell alkalmazni, nem a súlyosabbat.
A Vbö gyakorlatilag nem más, mint egy kerettörvény, amely jellemzően nem terjed ki a szabályozás részleteire, azokat más jogszabályokra tereli át. De ez a kerettörvény tette lehetővé, hogy a kormány egy olyan központi szervet hozzon létre egy kormányrendelettel, amely erős koordinációs és ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik. Amikor a kerettörvényt elfogadták, akkor még nem lehetett tudni ennek a központi szervnek a nevét, de ma már tudható: ez lett a Védelmi Igazgatási Hivatal, az irányítását pedig Rogán Antalra bízták.
Bár a rendeletből nem sok minden derül ki az új hivatal szerepéről, a kerettörvényből sok minden megtudható. A Rogán vezette új hivatal közvetít majd a reformban érintett, de egymással ilyen-olyan módon együttműködő szervezetek között, ez hangolja majd össze a végrehajtást és működteti a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszert.
Ez persze így mind túl általánosan hangzik, a részletei pedig titkosak, de a lényeg az, hogy jelentős biztonsági-hatalmi bázis összpontosul újfent Rogán alatt: a Védelmi Igazgatási Hivatal a különleges jogrend időszakában a döntéshozatal közvetlen támogatását élvezi majd, méghozzá az operatív irányítás központjaként.
Hasonló védelmi hivatal eddig is működött a honvédelmi tárca alatt. Most annyi történik, hogy a honvédelmi minisztertől ez a képesség átkerül ahhoz a propagandaminiszterhez, aki a jelenlegi kormányban a polgári titkosszolgálatok teljes felügyeletét-irányítását is megkapta.
Mindebből három dologra lehet következtetni. Az egyik, hogy Orbán Viktor sokkal jobban bízik Rogán Antalban, mint Pintér Sándor belügyminiszterben vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterben, ha ezt a területet teljes egészében rábízta, miközben alapvetően ez egy rendészeti-honvédelmi kérdés, még akkor is, ha a teljes államigazgatást érinti.
Másrészt a védelmi és biztonsági reform kidolgozása még javában tart, márpedig könnyen lehet, hogy annak részletes kidolgozása olyan területeket is érint majd, amely Rogán territóriumának számít. Ne feledjük, hogy a kormány a 21. századi biztonsági fenyegetettségek közé sorolhatja a dezinformációs műveleteket is, amelyek a sajtótermékeket és a hírközlési piacot is érintik – márpedig a média a propagandaminiszter felségterülete.
Végül nem mellékes, hogy a kormány egy ideje “veszélyhelyzetben” kormányoz, ennek minden előnyével együtt. Nem lehet kizárni, hogy a jövőben a különleges jogrendben rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki akarja majd használni a saját hatalmi-politikai érdekének megfelelően. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az a Rogán Antal kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal élére, aki eddig a legtöbbet tett azért, hogy a Fidesz hatalomban maradhasson. | https://m.hvg.hu/itthon/20220908_Ezert_kerulhetett_Roganhoz_egy_ujabb_fontos_pozicio | https://web.archive.org/web/20220910140704/https://m.hvg.hu/itthon/20220908_Ezert_kerulhetett_Roganhoz_egy_ujabb_fontos_pozicio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezert-kerulhetett-rogan-antalhoz-egy-ujabb-fontos-vedelmi-biztonsagi-pozicio | HVG | hungarian-news | 2022-09-08 15:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal"
] | [
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Védelmi Igazgatási Hivatal"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"titkosszolgálat",
"klientúra",
"közigazgatás",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,658 | „Novemberben már nem fizetünk” – bedönthetik az államháztartást a települési rezsiszámlák | Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére. | 2022.09.08. 05:00
2022.09.08. 06:37
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére. | https://m.hvg.hu/360/20220908_Lefagyva_rezsi_onkormanyzatok | https://web.archive.org/web/20231222000622/https://m.hvg.hu/360/20220908_Lefagyva_rezsi_onkormanyzatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bnovemberben-mar-nem-fizetunkr-n-bedonthetik-az-allamhaztartast-a-telepulesi-rezsiszamlak | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-08 07:00:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)"
] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,659 | Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika | Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak. | Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
A benzinkúton és a bankfiókban nem fogjuk érezni az infláció csökkenését. A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásait a magyar autógyártás is megszenvedi. Novák Katalin nyitott hozzáállását dicsérte a halálos beteg Karsai Dániel. Donald Trump tarolt az elnökválasztási csata nyitányán. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A PiS megrendítette a jogállami intézményeket, és leépítette a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel példa bizonyítja, hogy egy ilyen választási autokráciát is meg lehet buktatni, de a demokratikus visszarendezést már csak nagyon kemény kézzel lehet elintézni. | https://m.hvg.hu/360/20220907_Kuriai_ugyek | https://web.archive.org/web/20221108062230/https://hvg.hu/360/20220907_Kuriai_ugyek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lopakodo-modon-gyuri-maga-ala-a-kuriat-a-politika | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-07 11:40:00 | [
"Hajas Barnabás",
"Handó Tünde",
"Szájer József",
"Varga Zs. András"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Kúria",
"Országos Bírói Tanács"
] | [] | [
"pályázat",
"EU",
"bíróság",
"klientúra"
] | [] |
54,660 | Csaltak a vámon, csaltak az áfán, pénzfutárokkal szelték át Európát, most Budapesten emeltek vádat ellenük | Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek. | Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által szolgáltatott információk alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség 8 személlyel szemben emelt vádat egy bűnszervezetben elkövetett, 210 millió forintot meghaladó pénzmosási ügyben.
A vádirat lényege szerint 2019–2020 között működött két olyan bűnszervezet, amelyek tevékenysége a Kínából származó termékek Európai Uniós értékesítéséhez kapcsolódott. Ezek közül az egyik bűnszervezet a magyarországi vámkezeléseknél járt el, és hamis okiratokkal a vámáru értékét a valóságosnál 5-10-szer alacsonyabban jelölte meg, így a kiszabott vámteher összege is lényegesen alacsonyabb volt a ténylegesnél. A profit további maximalizálása érdekében, a bűnszervezetet megbízó, az Európai Unió más tagállamaiban tevékenykedő elkövetők az így vámkezelt és már szabadforgalomba bocsátott árucikkeket fiktív gazdasági társaságok hálózatán keresztül értékesítették szerte az Unióban, az értékesítést terhelő általános forgalmi adó megfizetése nélkül.
A másik bűnszervezet – amelyben egy 37 éves kínai férfi, jelen ügy egyik vádlottja vezető szerepet töltött be – megszervezte és lebonyolította az előbbi büntetendő cselekményből származó, készpénzben keletkezett bevételek Spanyolországból Francia-, és Olaszországon, majd Szlovénián és Budapesten keresztül Törökországba szállítását és ott kínai bankszámlákra történő befizetését. A pénzfutárok – az ügy többi vádlottja – Budapestig, olykor váltott gépkocsikkal közlekedtek, a fővárosból pedig repülővel utaztak tovább Isztambulba.
Az ügyben az olasz, szlovén, francia és magyar hatóságok az Eurojust közreműködésével közös nyomozó csoportot hoztak létre, amely – a bizonyítékok kölcsönös megosztása révén is – hozzájárult az eredményes felderítéshez. A közös nyomozó csoport munkájában részt vett az OLAF és az Europol is.
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett pénzmosás és közokirat- hamisítás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat 3 magyar és 5 kínai férfi ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Két kínai vádlott szökésben van, ellenük a vádemelés – az eljárási törvény által lehetővé tettek szerint – a távollétükben történt meg. Az ügyben két vádlott jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, egy további terhelt pedig más ügyben van letartóztatásban.
A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság valamennyi vádlottat ítélje fegyházbüntetésre és pénzbüntetésre, állapítsa meg, hogy nem bocsáthatók feltételes szabadságra, továbbá a magyar vádlottakat tiltsa el a közügyek gyakorlásától, a kínai vádlottakat pedig – büntetésük letöltését követően – határozott időre utasítsa ki az országból. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a nyomozás során lefoglalt ingóságok vonatkozásában. | https://hvg.hu/itthon/20220909_afacsalas_vamcsalas_penzfutarok_OLAF_vademeles | https://web.archive.org/web/20221119050354/https://hvg.hu/itthon/20220909_afacsalas_vamcsalas_penzfutarok_OLAF_vademeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaltak-a-vamon-csaltak-az-afan-penzfutarokkal-szeltek-at-europat-most-budapesten-emeltek-vadat-ellenuk | HVG | hungarian-news | 2022-09-09 12:20:00 | [] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)"
] | [
"Ázsia",
"Budapest",
"Európa",
"Franciaország",
"Kína",
"Magyarország",
"Olaszország",
"Szlovénia",
"Törökország"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás",
"EU",
"kereskedelem",
"OLAF-vizsgálat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
54,661 | Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében | Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány. | 2022.09.09. 05:00
2022.09.09. 06:27
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány. | https://m.hvg.hu/360/20220909_Nemzeti_Oltoanyaggyar_Debrecen | https://web.archive.org/web/20220910070226/https://m.hvg.hu/360/20220909_Nemzeti_Oltoanyaggyar_Debrecen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-godor-es-par-munkagep-nem-titkos-a-decemberre-igert-nemzeti-oltoanyaggyar-ugyeben | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-09 07:00:00 | [] | [
"Debreceni Egyetem",
"Fluart Kft.",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,662 | Fotókon szeret szerepelni, de alapjogaink védelmét ne az alapjogi biztostól várjuk | Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja. | Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja.
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében. | https://m.hvg.hu/360/202235__ombudsman_felidoben__statusvesztes__passzivitas__leertekelve | https://web.archive.org/web/20231211194522/https://m.hvg.hu/360/202235__ombudsman_felidoben__statusvesztes__passzivitas__leertekelve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fotokon-szeret-szerepelni-de-alapjogaink-vedelmet-ne-az-alapjogi-biztostol-varjuk | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-07 07:00:00 | [
"Kozma Ákos"
] | [
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala",
"Nemzeti Emberi Jogi Intézmények (NHRI)"
] | [] | [
"klientúra",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
54,663 | Havi másfél millióért ad bizalmas politikai tanácsokat Csák Jánosnak a 30 éves filmproducer | Három hónapja él az alig ötszáz lelkes, Nógrád megyei Egyházasdengelegre bejegyzett Avian Fund Kft. szerződése a kulturális és innovációs tárcával, de máris megkereste vele a vállalkozás az egész tavalyi bevételét. A cégtulajdonos 30 éves filmproducer „bizalmi jellegű” tanácsokat ad Csák János miniszternek. | “A miniszter személyéhez kötődő bizalmi jellegű tanácsadás szakpolitikai és politikai kommunikációs kérdésekben” – ez a feladata az Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.-nek, és ezért cserébe havi nettó 1,5 millió forintot kap a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Mindez a kormány honlapjára feltöltött friss szerződéslistából derül ki, ahogy az is, hogy a céggel idén június elsejével kötötték a megbízási szerződést, amely két évre, 2024 május végéig szól.
Az elmúlt három hónapban tehát nettó 4,5 millió forintot kapott a Csák János miniszter munkáját segítő “bizalmi jellegű” politikai tanácsaiért a vállalkozás. Ez igen szép eredmény, tekintve, hogy működése első két évében 0 forint árbevétel mellett csak veszteséget termelt, míg tavaly egész évben nem volt annyi árbevétele (csak nettó 3,7 millió), mint amennyit ezzel a friss minisztériumi szerződéssel három hónap alatt megkeresett.
Érdekesség, hogy a cég tevékenységi körei között egyáltalán nem szerepel tanácsadás, ért viszont elvileg az elektromos, híradástechnikai célú közmű építéstől a piac- és közvélemény-kutatáson át az internetes kiskereskedelemig sok mindenhez. A vállalkozás ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa a 30 éves Marencsák Kitty, akiről annyit találni az interneten, hogy a 2019-es Most van most című magyar játékfilm producere volt.
Marencsák 2021 szeptemberében lett közvetlen tulajdonosa a cégnek, amelynek székhelye jelenleg egy 464 fős népességű Nógrád megyei község, Egyházasdengeleg. A párutcás település Petőfi út 2. szám alatti ingatlanára azonban nemcsak az Avian Fund Kft. van bejelentve, hanem az a cégbírósági adatok alapján további 41 jelenleg is aktív vállalkozás székhelye, valamint 19 másik cégnek is itt volt korábban a székhelye. Egy helyi cég weboldala alapján székhelyszolgáltatás zajlik ezen a címen, Egyházasdengelegre ugyanis az iparűzési adó eltörlésével igyekeznek a település vezetői vállalkozásokat csalogatni.
A tulajdonos filmes előéletéhez kapcsolódó érdekesség, hogy a cég sokáig más néven futott: Avian Pictures Filmelőállító és Filmforgalmazó Kft.-ként, de ezen a néven filmes tevékenységnek nyomát nem találtuk, és a honlapjuk sem működik már. A vállalkozás ráadásul nemrég kis híján megszűnt, mivel a cégbírósági iratok szerint az adótörvény megsértése miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésére a bíróság tavaly törvényességi felügyeleti eljárásban elrendelte az akkor még Avian Pictures kényszertörlését, de októberben ezt a döntést végül visszavonták.
Marencsák Kitty egyébként, ha nem is közvetlenül, de áttételesen kezdettől befolyással bírt a vállalkozásban, hiszen annak résztulajdonosa volt egy másik, 2019-ben még kizárólagosan – most már csak 76 százalékban – általa tulajdonolt cég: ez előbb az egzotikus Nama' El'Shijas Private Equity Fund Kft. néven működött, majd a Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft. nevet vette fel. Ezeken kívül még két cégben van Marencsák Kittynek 76–76 százalékos érdekeltsége: a Western Capital Kft. és a Faktor Kereskedőház Kft. közül utóbbi mutat csak aktivitást, tavaly 90 milliós árbevételt ért el, de sajnos ehhez csaknem 137 milliós rövid lejáratú kötelezettség is társult.
(Nyitóképünkön Csák János miniszter) | https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Bizalmas_tanacsadas_Csak_Janos_Marencsak_Kitty | https://web.archive.org/web/20220908172234/https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Bizalmas_tanacsadas_Csak_Janos_Marencsak_Kitty | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-masfel-millioert-ad-bizalmas-politikai-tanacsokat-csak-janosnak-a-30-eves-filmproducer | HVG | hungarian-news | 2022-09-07 07:00:00 | [
"Csák János",
"Marencsák Kitty"
] | [
"Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.",
"Avian Pictures Filmelőállító és Filmforgalmazó Kft.",
"Faktor Kereskedőház Kft.",
"Kulturális és Innovációs Minisztérium",
"Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft.",
"Nama' El'Shijas Private Equity Fund Kft.",
"Western Capital Kft."
] | [] | [
"tanácsadás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,664 | Független korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány, hogy jöjjenek végre az EU-pénzek | A Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok alapján egy munkacsoport is létrejöhet, és független szakértőkkel világítják át a közbeszerzéseket. | Független hatóságot hoz létre a kormány a korrupcióellenes harc jegyében – az erről szóló kormányhatározat a hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat nem titkolja: a lépés a Magyarország ellen az Európai Bizottság által, az uniós források kezelésével kapcsolatos problémákra irányuló, úgynevezett jogállamisági eljárás lezárását szolgálná. A független hatóság az Orbán Viktor kormányfő által szignált kormányhatározat szerint „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A hatóság létrehozása, illetve függetlenségének garantálása érdekében a kormány szeptember végéig tesz javaslatokat az Országgyűlés számára, ha ezeket elfogadja a plénum, akkor a tervek szerint az intézmény 2022. november 21-e előtt megkezdheti munkáját.
A kormány ugyanakkor kötelezettséget vállal egy új Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására is december előtt. Ebben a határozat alapján „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.
Nem ez az egyetlen határozat, amely a jogállamisági eljárás lezárását, ennek köszönhetően pedig az egyelőre zárolt uniós források feloldását célozza. Egy másik, szintén a hétfői Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatban Orbán Viktor „felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket”.
Emlékezetes, hogy a kormány a tárgyalások keretében vállalta azt, hogy az uniós forrásból és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében az egyszereplős tenderek arányát 15 százalékra csökkenti. A létrehozandó keretrendszernek vizsgálnia kell többek között az eredménytelen eljárások szintjét és okait, a megszüntetett szerződések számát és arányát, a késedelmes teljesítéseket, a költségtúllépések arányát és mértékét, a mikro- és kisvállalkozások sikeres közbeszerzési részvételének arányát, azokat a szerződéseket, ahol figyelembe vették az életciklusköltségeket, illetve azt, hogy mekkora az egyajánlatos tenderek aránya. Erre a miniszter, vagyis Navracsics Tibor november 30-ig kapott határidőt.
A határozat arról is rendelkezik, hogy a teljesítménymérési keretrendszer létrehozásánál és működtetésénél független nem kormányzati és közbeszerzési szakértők is vegyenek részt. Az is fontos, hogy kiválasztásuk során figyelembe kell venni, hogy
a kiválasztás nyílt pályázati felhíváson alapul, a nem kormányzati szervezeteket és a közbeszerzési szakértőket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljárás alapján választják ki,
a közbeszerzési szakértők más szervezetektől függetlenül, személyes véleményüknek megfelelően,
a közérdeket szem előtt tartva vesznek részt az együttműködésben,
a nem kormányzati szervezetek közül a tudományos, illetve oktatási tevékenységgel foglalkozó szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervezetek vagy kamarák és az államtól, politikai pártoktól és gazdasági szereplőktől egyaránt független társadalmi szervezetek vonhatóak be.
igazolt szakértelem és tapasztalat a közbeszerzésekhez kapcsolódó területen, a szervezetek esetében megfelelő időtartamú igazolt működés a közbeszerzésekhez kapcsolódó területen, összeférhetetlenséget eredményező körülmények hiánya, a szervezetek esetében a delegált szakértők szakértelme és tapasztalata.
A határidő ebben az esetben október 10., a teljesítménymérési keretrendszer eredményeinek közzétételéről pedig az elektronikus közbeszerzési rendszer felületén minden év február 28-áig kell gondoskodnia. | https://m.hvg.hu/gazdasag/20220905_Fuggetlen_korrupcioellenes_hatosag_eu_jogallamisagi_mechanizmus | https://web.archive.org/web/20220905230437/https://m.hvg.hu/gazdasag/20220905_Fuggetlen_korrupcioellenes_hatosag_eu_jogallamisagi_mechanizmus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fuggetlen-korrupcioellenes-hatosagot-hoz-letre-a-kormany-hogy-jojjenek-vegre-az-eu-penzek | HVG | hungarian-news | 2022-09-05 22:55:00 | [] | [
"Korrupcióellenes Munkacsoport"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,665 | A kormány ellenőrizni fogja az állami szervek ügyvédi szerződéseit | Gulyás Gergely hagyhatja majd jóvá az állami szervek ügyvédi szerződéseit. A rendelet összefügghet azokkal a döntésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépést és a közbeszerzések hatékonyabb ellenőrzését célozzák. | Évi húszmillió forintos érték fölött a kormányzati igazgatási szervek és az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok csak a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek ügyvédi szerződést.
A hétfő este megjelent kormányrendelet szerint a miniszter tíz munkanapon belül dönt a jóváhagyásról, és ezt további öt munkanapon belül közli a kérelmezővel. Ha nem válaszol időben, azt jóváhagyásnak kell tekinteni.
A jogszabály nem hagy kiskaput: ha azonos felek „egybefüggő tizenkét hónapon belül” több ilyen szerződést kötnek, az azokban szereplő összegeket egybe kell számítani. Érvényes a rendelet az olyan keretmegállapodásra vagy egységárat tartalmazó szerződésre is, amelynek alapján az igénybe vett szolgáltatások ellenértéke egy naptári évben eléri a bruttó húszmillió forintot, továbbá a már létező szerződések olyan módosítására, amellyel túllépnek az összeghatáron. | https://hvg.hu/itthon/20220906_ellenorzes_kormany_ugyvedi_iroda_szerzodesek | https://web.archive.org/web/20221031001840/https://hvg.hu/itthon/20220906_ellenorzes_kormany_ugyvedi_iroda_szerzodesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-ellenorizni-fogja-az-allami-szervek-ugyvedi-szerzodeseit | HVG | hungarian-news | 2022-09-06 08:18:00 | [
"Gulyás Gergely"
] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,666 | Brüsszelben is feltűnt a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata | Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét. | Az Európai Bizottság is értesült a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséről, amely az Országos Bírói Tanács (OBT) júliusi határozata nyomán megállapította: Varga Zs. András kúriai elnök több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a bírói pályázatokat.
A közérdekű adatigénylést keretében kikért dokumentumok szerint a Kúria-elnök 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte. Ugyanakkor az elnök egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Nem sokkal korábban a brit Observer írt arról, hogy Varga Zs. András feleségét annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint minden jogszerű volt.
Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben 2020-ban, 2021-ben és idén is többször felvetette a bírói kinevezések és különösen a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatát, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti.
„Idén pedig konkrét ajánlásunk is van Magyarország számára ebben az ügyben” – tette hozzá a szóvivő, aki szerint folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi eseményeket, így a Kúria körüli híreket is.
Ennek azért van jelentősége, mert ez az ügy is befolyásolja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást, amelynek pedig közvetlen kapcsolata van az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel. | https://hvg.hu/eurologus/20220906_Brusszelben_is_feltunt_a_Kuria_elnokenek_kinevezesi_gyakorlata | https://web.archive.org/web/20220908090917/https://hvg.hu/eurologus/20220906_Brusszelben_is_feltunt_a_Kuria_elnokenek_kinevezesi_gyakorlata | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brusszelben-is-feltunt-a-kuria-elnokenek-kinevezesi-gyakorlata | HVG | hungarian-news | 2022-09-06 15:53:00 | [
"Kovács Helga Mariann",
"Varga Zs. András"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Kúria",
"Országos Bírói Tanács"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"rokonok",
"EU",
"bíróság",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
54,669 | Aszófőn az alpolgármester férje üzemeltetheti az önkormányzat által 52 millióért megvásárolt boltot | Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt. | Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt.
Az MKKP azt írja, Aszófőn évek óta probléma, hogy megszűnt a kisbolt, emiatt találta ki a polgármester és az alpolgármester, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől megvásárol a település szélén, a Tihanyi úton egy felújítandó családi házat, hogy abban majd bolt legyen. A polgármester először ingyen szerette volna megkapni az ingatlant, végül 52 millióért vásárolta meg a település.
2021 nyarán aztán az alpolgármester férje, Tihanyi Tamás László (a Bölcsek Kamrája Kft. ügyvezetője) az állam által kiírt „Magyar Falu” program pályázatán nyert 52.028.533 forintot. Az nem derült ki, hogy melyik ingatlant jelölték meg a pályázatban, csak annyi biztos, hogy a ház akkor még nem volt az önkormányzat tulajdonában.
Az épület üzemeltetését célzó pályázat első kiírását az alpolgármester és a polgármester is támogatta, de a pályázat nem volt eredményes. Mindeközben az alpolgármester férje öt nappal a pályázat kiírása előtt kilépett a cégből, majd az eredménytelenségről hozott döntés napján újra tulajdonos lett.
A pályázat újbóli kiírását ismét támogatta a polgármester, az alpolgármester és a testület többsége is. A pályázaton végül egyedül az alpolgármester férjének a cége indult és kapta meg az ingatlan bérleti jogát 10+5 évre havi 134 ezer forint + áfa bérleti díjért(+infláció), azzal hogy az épületet fel is kell újítania. A felújításra az 52 millió forintnyi állami forráson túl az önkormányzat további 8 millió forintot elengedett a bérleti díjból.
AZ MKKP úgy tudja, hogy bár az önkormányzat szerint csak egy pályázó volt, valójában többen is szerettek volna pályázni, de ők a saját házukban alakítottak volna ki boltot, nem a Tihanyi úti ingatlanban, így a kiírás nem nekik kedvezett. A Kétfarkúakazt írják, az épület azért tudták megvenni, mert az önkormányzat eladott egy értékes központi zöldterületet, ahol azóta családi házakat épít egy helyi építési vállalkozó, az alpolgármester férje által üzemeltetett kisbolt pedig megnyitott, és zavartalanul üzemel Bölcsek Kamrája Élelmiszerüzlet néven.
Az MKKP az üggyel kapcsolatban kereste az aszófői önkormányzatot, ahonnan az alábbi válaszokat kapták: | https://444.hu/2022/09/10/aszofon-az-alpolgarmester-ferje-uzemeltetheti-az-onkormanyzat-altal-52-millioert-megvasarolt-boltot-amit-aztan-52-millios-allami-tamogatasbol-ujitottak-fel | https://web.archive.org/web/20230905145924/https://444.hu/2022/09/10/aszofon-az-alpolgarmester-ferje-uzemeltetheti-az-onkormanyzat-altal-52-millioert-megvasarolt-boltot-amit-aztan-52-millios-allami-tamogatasbol-ujitottak-fel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aszofon-az-alpolgarmester-ferje-uzemeltetheti-az-onkormanyzat-altal-52-millioert-megvasarolt-boltot | 444 | hungarian-news | 2022-09-10 00:00:00 | [
"Tihanyi Tamás László"
] | [
"Bölcsek Kamrája Kft."
] | [
"Aszófő",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"önkormányzat"
] | [] |
54,670 | Vodafone-tranzakció: Rejtély rejtély hátán | Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni. | Tóth Ákos |
Olvasási idő kb. 15 perc
Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.
A Vodafone-tranzakció egyik kulcsszereplője a társaság 51 százalékos tulajdonrészét bekebelező 4iG Zrt., amely egyike a NER-ben sajátos pályaívet leíró cégeknek, elég, ha csak abból a tényből indulunk ki, hogy az informatikai fejlesztő kft.nek 2014-ben még csak 695 millió forintos árbevétele volt, 2020-ban azonban már 58 milliárd forintnál járt, miközben az értékét már több mint 400 milliárdosra becsülik – köszönhetően az államnak és néhány meglehetősen szürreális tranzakciónak.
A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global és a Konzum Alapkezelő 2018 nyarán vásárolta fel a 4iG-t. 2019 nyarán aztán az addig Mészáros egyik vezető embereként tevékenykedő, de Orbán Viktorral egyre közelibb viszonyba kerülő Jászai Gellért többségi tulajdonosként is átvette a céget Mészárostól, miközben egy heves kormányzati erőméregetés nyomán Rogán Antal kommunikációs miniszter területévé vált az informatikai közbeszerzések felügyelete – és innentől kezdve nem volt megállás.
A helyzet megértéséhez érdemes fölidézni, hogy 2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az Antenna Hungária Zrt. (AH) százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től – körülbelül 56 milliárd forintért. Az AH korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter alá tartozott, majd a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá került – sokak szerint ez lehetett az oka annak, hogy 2020-ban Orbán Viktor minisztere, Palkovics volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé. Kilenc hónappal később azonban, december 31-i hatállyal, felmentette ebbéli teendői alól. Kirúgásakor még annak a híre is elterjedt, hogy Palkovics benyújtotta a lemondását, de ezt később ő maga és a kormány is tagadta. Minden valószínűség szerint ebben a kilenc hónapban született meg a végső terv arról, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen. Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést. Keresztbe feküdtek, ahol csak tudtak, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt.
Az Orbán-kormány elkezdte tehát a 4iG fölépítését, amelynek a legegyszerűbb módja a NER-ben az állami közbeszerzések rendszerének mély ismerete – Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa nem is tagadja, hogy bevételeik jelentős része az államtól érkezik. S valóban, a 4iG minden segítséget megkapott: az MFB 100, az MNB pedig úgy 85 milliárd forint értékben finanszírozta a vállalatot kötvényjegyzéssel, s ehhez társultak a milliárdos közbeszerzések. S bár a cég folyamatosan azt kommunikálja, hogy a legfontosabb megbízásai a logisztika, az oktatás, a gyógyszeripar, az egészségügy, a járműipar és a pénzügyi szektor területéről érkeznek, ám a 4iG „befektetői prezentáció 2020” című anyagból kiderül: a bevételek 80 százaléka az államtól jön, vagyis a költségvetési intézményektől, az állami tulajdonban lévő cégektől. Az állami szervezetek munkatársai körében már-már szinte anekdotaszerű, hogy a 4iG emberei úgy járnak ki-be a minisztériumokban, a NAV-nál, az Államkincstárnál és a Digitális Kormányzati Ügynökségnél, mintha csak hazamennének, s bár nem feltétlenül kell hitelt adni az ilyen híreszteléseknek, de tény, hogy sokan azt sejtetik, hogy a 4iG vezetői jó előre ismerik az állami közbeszerzéseket, s van valamiféle beleszólásuk a beszerzési árakba is.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Miért kellett a 4iG-nak a Digi
Mi köze Fuzik Zsoltnak és számlagyárának a 4iG-hez
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!
Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Mit tesz velünk a korrupció?
Hajba Máté
A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez
Trencsényi Zoltán
Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?
A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.
A földek tönkre művelése áll az M1-esen történt tömegbaleset hátterében
Március 11-én rettenetes tömegbaleset volt az M1-es autópályán. Több, mint negyven jármű ütközött össze, többen megsebesültek, egy ember pedig meghalt. A látást megzavaró por a mezőgazdasági területekről érkezett. A porátfúvásra van megoldás, csak ahhoz másképp kellene bánni a talajjal. | https://jelen.media/kozelet/vodafone-tranzakcio-rejtely-rejtely-hatan | https://web.archive.org/web/20230320163332/https://jelen.media/kozelet/vodafone-tranzakcio-rejtely-rejtely-hatan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vodafone-tranzakcio-rejtely-rejtely-hatan | Jelen | hungarian-news | 2022-09-10 19:13:00 | [
"Fauszt Zoltán",
"Fuzik Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Pedro Vargas David"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Bartolomeu Investments Kft.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Hungaro DigiTel Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MVM Net Zrt.",
"Portugese Telecommunication Investments Kft.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"média",
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"nav-vizsgálat",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
54,671 | Felfüggeszthetik a 65 milliárdos hajdúnánási gigaberuházást | Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről. | Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
Tavaly áprilisban foglalkoztunk először a Hajdúnánás külterületére tervezett gyorsasági motoros versenypályával, amelynek építését közel három éve, 2019 novemberében jelentették be. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
Tavaly augusztusban megírtuk, hogy Szijjártó Péter bejelentette: a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP pálya „jelentős felgyorsításáról döntöttek, annak érdekében, hogy 2023-ban már versenyt lehessen rendezni ezen a pályán”. Decemberben pedig egy hosszabb cikkben foglaltuk össze, hogy a pályaépítés továbbra sem halad a korábban tervezett ütemben, illetve arról is beszámoltunk, hogy milyen változások történtek a beruházás mögött álló cégek környékén.
Ennek ellenére idén nyáron már arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. A HUMDA ekkor az Átlátszónak küldött válaszában kiemelte, hogy „a területrendezés már az utolsó szakaszban tart”, illetve levelükben arról is beszámoltak, hogy „a pálya nyomvonalához kapcsolódó nagy tömegű földmunkák ez év második félévben kezdődhetnek el, a magasépítési kivitelezés 2023 első negyedévben indulhat el, és várhatóan 2024 nyarán fejeződik be.” A helyiek pedig arról beszéltek, hogy ez a projekt is benne lesz a Gulyás Gergely által említett, még meg nem indult, s a kormányzati spórolás miatt halasztásra kerülő építőipari beruházások sorában.
„2024-re nem lesz ebből semmi” – még a földtulajdonosokat sem fizették ki a 65 milliárdos MotoGP-pályához | atlatszo.hu
Idén május végén a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy 2020-hoz képest jelentősen rosszabb éve volt tavaly a vállalatnak. Közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó-, és motorsportért felelős állami cég.
Már a pálya miniszteri biztosa is halasztást emleget
Július végén a Debreciner szúrta ki, hogy Tiba István országgyűlési képviselő a Hajdúnánási Televízió stúdiójában járt, és a műsorban többek között a MotoGP pályaépítésről is szó esett.
15 milliót kaphatott eddig a pálya miniszteri biztosa. 2021 május közepén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy miniszteri biztost kap a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya, Palkovics László Tiba Istvánt (aki egyébként a választókerület országgyűlési képviselője) nevezte ki a feladatra. A miniszteri biztos a beruházáshoz kapcsolódó intézkedések koordinálásával, a fejlesztések előkészítésével foglalkozik, munkájáért havi egymilliós fizetést kap. A megbízatás 2021. május 15-től 2023. április 14-ig tart, ami összesen 23 millió forintot jelent. Számításaink szerint a kinevezés óta eltelt időben 15 milliót kaphatott meg Tiba.
A képviselő/miniszteri biztos elmondta, hogy a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Szerinte most a legfontosabb, hogy megállapodás szülessen az érintett gazdákkal, azaz állami kézbe kerüljenek a szükséges földek, ezt követően határozhat a kormány a beruházás felfüggesztéséről.
„Nem lennék meglepve, ha ez a döntés születne, és azt hiszem, hogy akik egy picit reálisan gondolkodnak, és egyébként támogatták, örültek a MotoGP-nek, ők is azt mondanák, hogy
ebben a helyzetben nem ez a legfontosabb, és nem erre kell most költeni, hanem segíteni kell az ország működését”
– tette hozzá Tiba István.
Azt azonban kiemelte, hogy döntés még nem született erről, de „valóban van egy olyan elképzelés, hogy ezt a beruházást is fel kell függeszteni.”
Ipari park is lehet, bár az már van
Tiba arról is beszélt a műsorban, hogy mi lehet az állami tulajdonba került területek sorsa abban az esetben, ha a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, és inkább más helyet keres, ahol megépülhet a pálya.
A miniszteri biztos elmondása szerint ebben az esetben akár ipari parkként is lehetne hasznosítani a 600 hektáros területet (eredetileg 100-150 hektárt szántak erre a célra). Így olyan gazdasági szereplőket tudnának a városba vonzani, akik „mind a város bevételeit növelik adó terén, mind pedig foglalkoztatásban egyfajta előrelépést jelentenek.”
Nemrég viszont félmilliárd forintból épült már ipari park a városban. 2020. szeptemberben írta meg a Dehír, hogy félmilliárd forintból épül új ipari terület Hajdúnánáson, a régi vásártér területén. „Egy év múlva a 10 hektáros területen lesz a város új ipari parkja, ahová kis- és középvállalatok települnek majd” – mondta el a város polgármestere, Szólláth Tibor a park alapkőletételén.
Az ipari parkról legutóbb tavaly év végén lehetett a sajtóban olvasni, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megírta, hogy a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a rendőrség nyomozást folytat, a gyanú „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban”. A képviselő értesülései szerint a helyi ipari park beruházásával függ össze az ügy, amelynek egyik érintettje Kiss Imre, a település jegyzője. Szólláth Tibor pár nappal később szintén Facebookon tette közzé válaszát. Ekkor azt írta, az önkormányzat nem kapott tájékoztatást semmilyen hatóságtól, de tudomása szerint az eljárás az Infrastrukturális fejlesztés Hajdúnánáson nevet viselő közbeszerzésre terjed ki.
Az előkészítést követően lesz döntés
Tiba István július óta semmilyen más fórumon nem nyilatkozott a MotoGP-pályaépítés esetleges halasztásáról. Augusztusban e-mailben kerestük a pálya miniszteri biztosát, illetve az Építési és Beruházási Minisztérium élén álló Lázár Jánosnak is elküldtük kérdéseinket – mivel a június közepi kormányinfón kiderült, hogy ő fog tájékoztatást adni arról, mely beruházásokat állítják le.
Többek között arra szerettünk volna választ kapni, hogy a tervek szerint halad-e a MotoGP-pálya építése, a területszerzés, de rákérdeztünk arra is, hogy mikor várható a végleges döntés a pálya sorsáról, illetve mikor kerül sor a hajdúnánási lakosság, az érintett tulajdonosok tájékoztatására. Szerettük volna megtudni azt is, hogy történtek-e már egyeztetések a MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-al az esetleges csúszásról. Cikkünk megjelenéséig azonban egyik helyről sem érkezett válasz kérdéseinkre.
Megkerestük a pályaépítésért felelős állami vállalatot, a HUMDA Zrt.-t is. A cég arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy 90 helyrajzi számú ingatlan érintett a beruházásban: ebből 48 esetben csereföldet, 42 esetben pedig pénzbeli megváltást kértek az érintett ingatlantulajdonosok. A HUMDA azt közölte, hogy a vételi ajánlatok kiküldése még folyamatban van, de az ingatlantulajdonosok nagy része azt elfogadta, jelen pillanatban kisajátítás útján ingatlanszerzés nem történik.
Mindezek alapján úgy tűnhet, az elmúlt hónapokban nem történt sok előrelépés a beruházás előkészítésében. Májusban ugyanis, amikor legutóbb megkerestük a HUMDÁ-t, szinte szóról szóra ugyanezt a választ kaptuk.
Válaszukban arról is írtak, hogy az előkészítési munkálatok jelenlegi üteme alapján 2024-ben megrendezésre kerülhet az első MotoGP-futam, a földterületek megszerzése mellett a részletes tervezési, a régészeti és a lőszermentesítési munkák is várhatóan ősszel fejeződhetnek be.
„Az előkészítést követően, a forrásigények pontos ismeretében történhet majd meg a beruházás felülvizsgálata, születhet döntés a pálya építésének további menetéről. Mivel a lehetőségek vizsgálata szempontjából mértékadó a Dorna Sport álláspontja, tárgyalásos úton a jogtulajdonos véleményét is kikérik majd” – írta a HUMDA.
A helyiek nem támogatnák az újabb ipari park építését
A lakosok körében azonban nem aratott osztatlan sikert az ipari park ötlete a gyorsasági motoros versenypálya helyén.
„Minek már ide ipari park, ami van is, szinte semmi nem üzemel rajta illetve, inkább telephely mint ipari park” – írta az egyik kommentelő egy hajdúnánási Facebook-csoportban.
Mások pedig a jó termőföld beépítését sérelmezték. Értesüléseink szerint ugyanakkor vannak olyanok is, akik még reménykednek abban, hogy ha késéssel is, de megépül a régóta ígért pálya.
Egy választókerületi lakos megerősítette az Átlátszónak, hogy egyelőre ők is csak találgatni tudnak, ugyanis nem kaptak információkat arról, hogy mi lesz a beruházás sorsa. Annyit azonban elárult, hogy véleménye szerint „az ügyben az ellenzéki-kormánypárti megosztottság nagyon jelen van”.
Az érintett földtulajdonosok is hasonlóról számoltak be érdeklődésünkre. Megtudtuk tőlük, hogy egyelőre még nem tájékoztatták őket arról, hogy mi lesz a földek sorsa. A területek megvásárlása jelenleg is folyamatban van, sőt, több tulajdonost már ki is fizettek. Ennek ellenére nem sokan bíznak abban, hogy megvalósul a projekt:
„Mindenki úgy kalkulál, hogy nem lesz itt MotoGP-pálya. 400 hektárnyi föld van parlagon, már másfél éve” – árulta el az egyik tulajdonos.
A tulajdonos elmondása szerint ugyanis nagyjából ennyi ideje húzódik a földek megszerzése. Érhető, hogy a beruházás jövője sokakat foglalkoztat, hiszen egy esetleges csúszás számos földtulajdonost érintene. Értesüléseink szerint van, aki több száz állatát adta már el, mert azt mondták neki, hogy ősszel költöznie kell. Ez a tavalyi évben történt, a földek megszerzése pedig azóta sem fejeződött be.
A terület ipari parkként való esetleges hasznosításával kapcsolatban helyi forrásunk megjegyezte:
a már meglévő ipari parkot sem sikerült még benépesíteni, a terület egy része kihasználatlan.
Hajdúnánás honlapján valóban rendszeresen látni olyan pályázati felhívásokat, amelyek az ipari terület bérlésére vonatkoznak. Legutóbb augusztus 16-án tett közzé az önkormányzat ilyen hirdetményt, de áprilisban, decemberben, és 2021-ben is több ilyen felhívás került ki a a pályázatok közé. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/09/mindenki-ugy-kalkulal-hogy-nem-lesz-itt-motogp-palya-felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast/ | https://web.archive.org/web/20230413121133/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/09/mindenki-ugy-kalkulal-hogy-nem-lesz-itt-motogp-palya-felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-09 00:00:00 | [
"Tiba István"
] | [
"HUMDA Magyar Autó- és Motorfejlesztési Ügynökség Zrt."
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúnánás"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"sport",
"juttatás"
] | [] |
54,672 | Magáncégek kerítései zárják el a parti sétányt Siófokon | Bár a siófoki Isztria sétány közterület, szezonon kívül is le van zárva, így a hosszabban sétálni akarók kénytelenek a Petőfi sétány nevű korhatáros felnőtt szórakoztatóipari negyeden át megkerülni az akadályt – egyesek szerint ez célzatos, az ottani vállalkozók érdekeit szolgálja. Utánajártunk volna, miért van ez így, de mi is kerítésekbe ütköztünk. | Szép őszelői nap van, hétfő dél, hétágra süt a nap, mikor elindulunk Siófok kikötőmólója tövéből a nemrég felújított Rózsakert parti sétányán. A GPS szerint a sárgaköves út az Isztria sétány, amelyen kilométereken át lehet gyalogolni Kelet felé, de nem így van.
Sárgára van a tüskés vaskerítés festve, az zárja le az utat, mögötte a Hello Kitty nevű rózsaszín vízibicikli és társai. A kerítésen otromba angolsággal virít a fizetésre figyelmeztető kresztáblaszerű jel: TO PAY. Ez a nagystrand területe, elvileg szeptember 13-áig még szezon van, ki kéne pengetni 800 forintot, hogy egy kicsit odébb átjussunk az akadályon. A pénztár is zárva van azonban, kerülni csak a Petőfi sétány felé lehet.
A strand főszezonban este hétig tart nyitva, elvileg semmi akadálya nem lenne, hogy hét után, amikor az ember már nem vágyódik víz után, megnyissák a nagyközönség előtt az Isztria sétányt. Annál is inkább, mert a főpénztárnál, a Petőfi sétány felől ekkor már ingyen be lehet menni. De ilyen gesztusnak nyomát sem találtuk. Egy augusztusi estén is ott álltunk és azt láttuk, hogy a turisták értetlenül nézik a FIZETŐ / TO PAY táblát. Egyesek átmásztak a vízbe nyúló szögecses kerítés mellett. Köztük mi is, bár mi kifelé, a kihalt strandról a szabadba.
"TO PAY"
Siófokon minden választási kampányban előkerül a hosszú sétány megnyitása, ám ez valahol – többnyire a város vagyonkezelő cégén, a Balaton-Parti Kft.-n – mindig elakad. Pedig ez olyan turisztikai attrakció lenne, amely már rövid távon is kifizetődhetne: azok is látogatnák ezt a partszakaszt, akik a Petőfi sétány pikáns és szeszes nyüzsgésébe nem akarnának gyereket vinni, vagyis pontosan azt szolgálná, amit Siófok régóta szeretne elérni: a konszolidált közönség újbóli bevonzását.
Merthogy Siófokon – ahogy az 1800-as évek végén kialakulni kezdett balatoni fürdőkultúrában máshol, például Balatonföldváron, Balatonlellén is – nagy hagyománya volt a platános parti sétánynak, a korzózásnak. Siófokon a platánsor egy része megvan még, a többit elnyelte a nagystrand, a móló nyugati oldalán beépítések miatt nem lehet a part mentén elindulni, az újhelyi strand után szakaszosan vannak szabadstrandi részek Zamárdiig – egybefüggő eegyedül az Isztria sétány lehetne, de nem lett.
Az Isztria sétány másik, keleti lezárt végén négy szálloda található, a Balaton, a Lidó, a Hungária és az Európa, ezeket a hatvanas években építették a külföldi (nyugati) turisták elhelyezésére. Anno az A2 kategóriába tartoztak, a budapesti Astoriával és a Margitszigeti Nagyszállóval emlegették őket egy lapon.
A rendszerváltás előtt igyekeztek elkülöníteni a nyugati turistákat a szocialista tudatú köznéptől, ezért volt ezeknek a szállodáknak külön valutás Consumturist boltjuk és saját lezárt partszakaszuk is – ez az elkülönítés azonban időközben, az ismert történelmi események miatt okafogyottá vált és a város a parton tovább építette a sárgaköves utat, ami így e szállodák előtt is elhalad. Ráadásul a város bevezette itt a közvilágítást is, tehát tulajdonképpen közpénzen világítanak kizárólagos magánhasználatú területet.
A tip-top járdát látva különösen nem értettük, miért van a szállodák előtti terület mindkét oldalon lezárva. Egyrészt a nagystrand felől, másrészt a Táncsics Mihály utcánál, ahol a Mala Garden Hotel előtt el lehet jutni a Tátra utcáig, onnan pedig Sóstóig 5 kilométer séta.
A lezárt sétány
Megkerestük mind a négy érintett szállodát még augusztus közepén, azt szerettük volna megtudni, milyen jogcímen zárják le a közterületet, milyen esetleges megállapodásuk van a várossal, de egyiküktől sem kaptunk választ. Egy e-mailünk a foglalásokra fenntartott címről pattant vissza azzal, hogy ilyen cím nincs, a másik három hotel nem válaszolt. Telefonon is próbálkoztunk, de nem tudtak illetékes vezetőt kapcsolni. Az egyik recepcióssal beszélgettünk hosszasabban, aki elmondta, hogy ez már régen így van, az ő strandjukra csak a szállóvendégek mehetnek, és ez így van jól, mert a partszakaszt különben ellepnék a külsős részegek. (Akik ráadásul nem náluk veszik az alkoholt.)
Strandon részeg fetrengést egyébként nem tapasztaltunk a balatoni nyárban. Azt azonban igen, hogy ezek a szállodák nagy betűkkel kiírják bejáratukra a külsősökre vonatkozó strandolási tilalom tényét és némelyikük kidobóembert is alkalmaz az illetéktelen fürdőzők távoltartására.
Megkerestük a parti közterületeket kezelő Balaton-Parti Kft.-t is. A cég jelenlegi igazgatója (hat éven belül a hatodik) felemás választ adott. Azt írta: „Az érintett keleti lezárást szolgáló kerítést a Balaton-parti Kft. 2019-ben állította fel, tekintettel arra, hogy díjfizetés nélkül is használhatták a Nagystrand szolgáltatásait a Hotel vendégei, ami a Társaság számára bevétellel nem járt. Az érintett strandi területre 6747 hrsz, azaz a 816 m2-re a lezárást követően, 2019. évtől rövid távú bérleti szerződés van kötve, mely alapján Bérlő évente bérleti díjat fizet a terület használatáért. A többi 3 szálloda előtti strandszakaszra, tudomásunk szerint az Önkormányzat örökös használati jogot értékesített, erre vonatkozóan érdemi információval nem rendelkezünk.”
A sétány
Kerestük Siófok város jegyzőjét, akinek távollétében az aljegyző azt a választ adta, hogy a levelében jelzett területek, a hotelek előtti partszakasz vagyonkezelője a Balaton-parti Kft., ezért megkeresésünket továbbították a Balaton-parti Kft. ügyvezetője részére. Várkonyi Csaba kérdésünkre három hét után sem válaszolt.
A négy szálloda előtti érintett zöldterület és sétány a 4270-es helyrajzi számon szerepel az ingatlannyilvántartásban, mint közterület. Erre a sávra négy tételben „illető egyéb szolgalmi jog, területhasználati” jog került bejegyzésre az érintett szállodák részére 2005-ben illetve 2010-ben, tehát még Balázs Árpád, az előző, fideszes polgármester idején.
Arról, hogy jogszerű lehet-e közterületre „örökös használati jogot” értékesíteni úgy, hogy ez a közterület állandó lezárásával járjon, egy általunk megkérdezett jogász úgy vélekedett, hogy ez nagy valószínűséggel a közérdekbe és a jó erkölcsbe ütközik, de ezt csak a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumok vagy a kötelező testületi határozatok ismeretében lehetne cizellálni.
Kerestük a vonatkozó dokumentumokat az önkormányzati határozatok között a város nyilvános felületén, de egyelőre nem jártunk sikerrel, ugyanis Siófokon nem elérhetők a testületi ülések jegyzőkönyvei. Az új honlapon 2018. februárjától lehetne csak keresni, a régi honlap pedig, amire az új honlap a régebbi jegyzőkönyvek elérhetőségével utal, egyszerűen nem tölt be.
Egyébként az Isztria sétány keleti végét lezáró négy szálloda csak szezonálisan működik, szeptember 5-én a négyből három már be is zárt, ezért végképp érthetetlen, hogy miért kell főszezonon kívül is zárva tartani az előttük húzódó sétányt. A nagystrand pedig egyszerűen megnyitható lenne a sétány felől is. Addig is, akik hosszabban szeretnének kellemesen sétálni belvárosi balatoni partszakaszon, a közelben Füredre, Zamárdiba, Földvárra mehetnek. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/magancegek-keritesei-zarjak-el-a-parti-setanyt-siofokon-252019 | https://web.archive.org/web/20221002000016/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/magancegek-keritesei-zarjak-el-a-parti-setanyt-siofokon-252019 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magancegek-keritesei-zarjak-el-a-parti-setanyt-siofokon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-09 00:00:00 | [] | [
"Balaton-parti Kft.",
"Siófok Város Önkormányzata"
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,673 | Már meg is szűnik Pintér Sándor korábbi államtitkárának botrányos hátterű cége | Tasnádi László decemberben alapított cége mögött gyanús személyek bukkannak fel. A kft. azonban bevétel nélkül végelszámolás alá került. | Április óta végelszámolás alatt áll a közvetve Tasnádi László korábbi rendészeti államtitkár tulajdonában álló Svizraa-Hungary Kft. A cégadatok szerint a tavaly decemberben alapított vállalkozás bevételt nem ért el, tavaly év végéig 105 ezer forint anyagjellegű, valamint 661 ezer forint személyi jellegű ráfordítást számolt el. Az üzlet 2022-ben sem indult be, január 1. és április 10. között, azaz a végelszámolás kezdő időpontjáig 7,3 millió forint anyagjellegű ráfordítást, valamint 3 millió forint személyi jellegű ráfordítást könyvelt el. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás kezdetéig a kft. saját tőkéje 9 milliós negatívba fordult. A kiadásokat a mérlegbeszámolóban fellelhető 15,4 milliós kötelezettség (kölcsön) fejében kapott pénzből fedezhették, amit alátámaszt az is, hogy az eszközoldalon olvasható december végi 17,7 milliós pénzeszközállományuk áprilisra 5,1 millióra apadt.
A cég Igazságügyi Minisztériumhoz leadott beszámolóinak kiegészítő mellékleteiből sem derül ki, milyen tevékenységet végeztek (a hivatalos cégadatok szerint logisztikával foglalkoztak volna), mindössze annyit tudunk meg, hogy 1 főt alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy ez az egy fő havonta bruttó körülbelül 600 ezer forintos fizetést kaphatott.
A Svizraa-Hungary Kft.-ről lapunk januárban derítette ki, Tasnádival karöltve a cég mögött álló személyek meglehetősen botrányos múlttal rendelkeznek. A kft. egyik közvetett tulajdonosa hátterében annak a Góczi Istvánnak a gyermekei állnak, aki az Emfesz-történetben fontos szerepet játszott: a férfi volt a gázüzleten nyerészkedő, majd több milliárd forintos tartozást hátrahagyó cég ügyvezetője.
Ugyancsak felbukkant Tasnádi cégében Kelemen Lajos, aki ügyvezetője volt annak az Inter-Tram Kft.-nek, melyre egy 800 milliós adócsalási ügyben NAV-razzia keretében csaptak le. A cég korábban Góczi, valamint felesége, a NAV „szégyenlistáján” is 1,44 milliárdos adóhiánnyal szerepelt Volkova Ekaterina Jurjevna tulajdonában állt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-meg-is-szunik-pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-botranyos-hatteru-cege.html | https://web.archive.org/web/20230601125055/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-meg-is-szunik-pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-botranyos-hatteru-cege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-meg-is-szunik-pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-botranyos-hatteru-cege | mfor.hu | hungarian-news | 2022-09-06 00:00:00 | [
"Góczi István",
"Kelemen Lajos",
"Tasnádi László",
"Volkova Ekaterina Jurjevna"
] | [
"Inter-Tram Kft.",
"Svizraa-Hungary Kft."
] | [] | [
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
54,674 | Lemond az INA igazgatótanácsának magyar elnöke | Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről - közölte a cég szerdán. | A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját.
A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: teljesen megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése - hangsúlyozta.
Szavai szerint Skugor tettei aljasak. "Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk" - hangsúlyozta az MTI szerint.
Hozzátette: "büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat".
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon Sándor továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke-.html | https://web.archive.org/web/20220930103446/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke | mfor.hu | eu-news | 2022-09-07 16:54:00 | [
"Damir Škugor",
"Fasimon Sándor"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"sikkasztás"
] | [] |
54,675 | Senki nem felelős a közmédiában elhangzottakért | Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek. | Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek.
Legalábbis erre lehet következtetni azokból a dokumentumokból, amelyeket másfél év és egy bírósági döntés után a Duna Médiaszolgáltató végül megküldött szerkesztőségünknek. A perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselt minket.
Az kiderült például, hogy Bende Balázs Világ című műsora külső gyártásban készült, de azt már kitörölte a Duna, ki adta le a megrendeléseket.
Úgy tűnik, a közszolgálati médiaszolgáltató nem vár el semmit a műsorok gyártójától, senki nem felügyeli, hogyan hasznosul az arra elköltött 130 milliárd forint közpénz.
„Ez végtelenül abszurd. Még a közpénzek felelős elköltésére amúgy sem érzékeny NER estében is kirívó, hogy csak ennyi dokumentum szabályozza a Duna és az MTVA viszonyát” – mondta Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző kutatója, amikor megmutattuk neki a kiperelt dokumentumokat. De miről is van szó, és miért lenne fontos tudni pontosan, hogyan működik a Duna és az MTVA együttműködése?
„Kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás”
A Szabad Európa számos cikkben foglalkozott a közmédiánál uralkodó állapotokkal, e-mailek és munkatársak beszámolói alapján írtunk arról, milyen az élet a tévénél, hogyan érvényesül a cenzúra az MTI-nél vagy a hírügynökség fotórovatánál. Nyilvánosságra hoztunk egy hangfelvételt is arról, hogy a köztévé akkori vezető szerkesztője egyértelmű politikai elvárásokat fogalmazott meg a Híradó munkatársai felé, amikor arról beszélt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik, azonnal adja be a felmondását.
Hiába indultak különböző vizsgálatok és születtek feljelentések, következménye azóta sem lett sem az általunk bemutatottaknak, sem a később született tényfeltáró cikkeknek.
Pedig a Médiatörvény egyértelműen fogalmaz, amikor felsorolja, melyek a közszolgálati média feladatai. Egyebek mellett a közmédia feladata „a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”, és „az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”. Arról, hogyan sérülnek ezek az elvek a közmédiánál, többször is írtunk (például ebben a kétrészes cikksorozatban).
A közmédiának meg kellene felelnie a Közszolgálati kódexben leírtaknak is, amely többek között azt tartalmazza, hogy „az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják. Nem gyakorolhatnak nyomást a közszolgálati média munkatársaira, vezetőire, nem befolyásolhatják annak működését sem”. Arról, hogy pontosan mi ez a kódex, és hogyan nem tartja be a közszolgálati tévé, itt írtunk részletesen.
Miért nincsenek következmények?
Annak, hogy a Médiatörvénynek látszólag meg nem felelő működés eddig következmények nélkül maradt, több oka is van.
2010-es győzelmét követően a Fidesz egyik első dolga az új Médiatörvény elfogadása volt. Ebben egyebek között felosztották a közmédiát: a cégei (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió, Magyar Távirati Iroda) lettek a médiaszolgáltatók, amelyek megrendelik a műsorokat az újonnan létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA), amely legyártja a műsorokat. A négy médiaszolgáltatót 2015-ben összevonták Duna Médiaszolgáltató néven, az MTVA költségvetése évről évre nőtt, de a felállás maradt: a közszolgálati Duna megrendel, az MTVA pedig elkészíti a műsorokat.
Urbán Ágnes szerint egyáltalán nem volt szükség a közmédia rendszerének megkettőzésére, azaz hogy legyen egy médiaszolgáltató – ez most a Duna –, amely csak megrendeli a műsorokat, és egy másik – az MTVA –, amely a gyakorlatban mindent megcsinál. Urbán szerint a rendszer ilyen felépítésének egyik célja épp az átláthatóság csökkentése és a felelősségi viszonyok teljes összezavarása volt.
A közmédiát ellenőrizni hivatott testületekben ráadásul kormánypárti többség van. A Médiatanács csak a Fidesz által jelölt tagokból áll, a Közszolgálati Kuratóriumban pedig többségben vannak a kormánypártok által delegált tagok. Így a fideszes tagok mindenhol blokkolni tudják az ügyek kivizsgálását.
De ha ezek a szervek vizsgálódhatnának is, érdekes kérdés volna, mire jutnának. Ahogy azt feljebb írtuk, a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Amikor tehát a törvény a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárásokat megfogalmazza, azok a Dunára vonatkoznak. A Médiatörvény ki is mondja, hogy a szerkesztői felelősség a Duna Médiaszolgáltatónál van, a Közszolgálati kódex betartásáért pedig a Duna vezérigazgatója felel.
A Duna tehát a médiaszolgáltató, amely csak megrendeli a műsorokat az MTVA-tól, a számlát pedig az állam állja (és nem a megrendelő Duna fizet). Ezért is lehet az, hogy az MTVA költségvetése 130 milliárd forint, a Dunáé pedig mintegy hárommilliárd. A műsorok előállítói is az MTVA alkalmazottai, nem a Dunának dolgoznak.
De hogy lehet a Dunánál a szerkesztői felelősség, ha se pénzük, se alkalmazottjuk nincs a műsorgyártásra, és a törvény szerint sem ők gyártják a műsorokat?
Valamilyen szerződésnek tehát rendeznie kellene a Duna és az MTVA közötti viszonyt. Egy ilyen megállapodásból pedig kiderülhet, hol húzódik a szerkesztői felelősség határa a két társaság között, azaz ki mondja meg, mi mehet le például a Híradóban.
Uniós kifogások
Az Európai Bizottság országjelentéseiben már évek óta kifogásolja a magyar közmédia helyzetét, megemlítve, hogy gondok vannak a szerkesztői és pénzügyi függetlenségével. A bizottság szerint erősíteni kell a Médiatanács függetlenségét, mert problémás, és szembemegy az európai normákkal az, hogy kizárólag a kormánypárt által jelölt tagokból áll. A jelentés szerint aggályos, hogy az MTVA költségvetése nem átlátható, és nincs fölötte civil ellenőrzés és felügyelet. A jelentés azt is megemlíti, hogy a közmédia részt vesz „harmadik szereplők” (például Oroszország) dezinformációjának felerősítésében.
Még 2010 után is volt ilyen keretmegállapodás
Az új Médiatörvény elfogadása után a négy közmédiacég (a Duna elődjei: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda) keretmegállapodást kötött az újonnan létrejött MTVA-val, amelyben részletesen szabályozták a közszolgálati médiaszolgáltatók és a műsorgyártó MTVA együttműködését. Ezek a szerződések a Szabad Európa birtokában vannak, tíz-tizenkét oldalas megállapodások, de egész részletesen szabályozzák az MTVA és a médiaszolgáltatók viszonyát.
Többek között pontosítják, hogy a Médiatörvényben a köszszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szerkesztő felelősség „a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges felelősséget jelenti”. A megállapodások külön rögzítik, hogy „a jogsértő tartalomért fennálló felelősséget a zrt. nem ruházhatja át”, kivéve ha a jogsértést az MTVA követte el, és azt a műsor jellege miatt (például mert élő közvetítésben történt) a médiaszolgáltató nem tudta megakadályozni.
A szerződések ugyanis arra is kitérnek, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók feladata többek között „az elkészült műsorok sugárzás előtti ellenőrzése, átvétele”. De az is le van írva, hogy a megrendelő jogosult „folyamatosan figyelemmel kísérni” a gyártási folyamatot, „észrevételezheti” is, részben épp azért, hogy az elkészülő műsorok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Tehát ellenőrizni kellett, hogy az elkészült műsorok megfelelnek-e például a kiegyensúlyozottság törvényben előírt követelményének.
A keretmegállapodások részletesen szabályozzák, hogy a médiaszolgáltatóknak szorosan együtt kellett működniük a műsorstruktúra kialakításától kezdve a műsorok elkészítéséig minden munkafolyamatban.
Az MTVA-nak az egyes műsortípusok várható költségeiről is tájékoztatnia kellett a médiaszolgáltatónak.
Az is le van írva, melyik fázisban kik a kapcsolattartók az egyes cégek részéről.
A megállapodások talán leglényegesebb pontja az egyes műsorszámok megrendelését szabályozó rész. Itt részletezik ugyanis, hogy a megrendelő (azaz a médiaszolgáltató) mit kérhet az MTVA-tól. Ennek értelmében egy „műsormegrendelő adatlapot” kell kitölteni, amelyben a megrendelő (tehát például a Duna) részletesen meghatározhatja a műsor szinopszisát, javaslatot tehet „a főbb alkotók személyére, úgymint: rendező, operatőr/vezető operatőr, látványtervező, szerkesztő, műsorvezető”, megmondhatja, kik legyenek a „főszereplő színészek”, sőt a közszolgálati médiaszolgáltató még az „esetleges castingokon” is képviseltetheti magát.
Ezek a szerződések tehát világos feladat- és felelősségi hatásköröket határoztak meg a közmédia szereplőinek, nevesítve, hogy kinek kivel kell együttműködnie, ki kit kérhet számon. Úgy tűnik, mostanra ebből semmi nem maradt.
Szerződés nincs
Hogy megértsük a Duna és az MTVA között most fennálló viszonyt, szerettük volna megismerni a két cég együttműködését szabályozó keretmegállapodásokat, valamint egyes műsorok megrendelőlapjait. Ezért tavaly márciusban megkértük a Dunát, küldjék el nekünk a dokumentumokat. Mivel erre Dobos Menyhért, a Duna nemrégiben nyugdíjba vonult vezérigazgatója nem volt hajlandó, bírósághoz fordultunk.
A tárgyalás során a Duna azt állította, hogy egyáltalán nem létezik átfogó keretmegállapodás az MTVA-val, hiába van szó 130 milliárd forint értékű szolgáltatásmegrendelésről, és hiába voltak ilyen megállapodások 2015 előtt (ezek a keretmegállapodások vannak szerkesztőségünk birtokában). A bíróság elfogadta ezt az érvelést. A tárgyalás során az sem derült ki, hogy ha nincs semmilyen megállapodás a Duna és az MTVA között, akkor a Duna milyen alapon ad le megrendeléseket az MTVA-nak, és azokat miért éppen ilyen formában teszi.
Az első- és másodfokú bírósági döntés értelmében viszont egyes műsorok megrendelőlapjait ki kellett adnia a Dunának, el is küldtek nekünk néhány dokumentumot. Ezek lényegében teljesen üres táblázatok, néhány alapinformáción kívül (milyen jellegű műsor, milyen hosszú, melyik csatornán, mikor kerül adásba) lényegében semmi nincs benne. A szolgáltatás megrendelője nem tesz javaslatot sem a formátumra, sem a tartalomra, arra sem, hogy kik vegyenek részt a műsor elkészítésében. A gyártási költségeknek még hely sincs a táblázatban. A Duna pedig kitakarta annak a személynek a nevét és aláírását, aki a megrendelőlapokat leadta. Pedig elvileg a Duna viseli a szerkesztői felelősséget a közmédia tartalmaiért.
„Nem ezek alapján a megrendelőlapok alapján dolgoznak, az biztos. Ez alapján nem is lehet” – mondta Urbán Ágnes, amikor megmutattuk neki azokat a dokumentumokat, amelyeket megküldött nekünk a Duna.
De az kiderült például, hogy a Világ című műsor külső gyártásban készült. Hogy ennek mi a magyarázata, azt nem tudni, hiszen ez volt az a műsor, amelyben Bende Balázs az MTVA székházában kiállt egy kamera elé, és néhány híradós bevágás után elmondta, ő hogyan értelmezi a világban zajló eseményeket. Bende volt hallható az általunk nyilvánosságra hozott hangfelvételeken, de ő idén távozott a köztévétől. (A Világ új műsorvezetővel továbbra is látható az M1-en.)
Nem elég biztosíték, hogy fideszes a Médiatanács
„Így, hogy a Duna és az MTVA között nincs szerződés, és a Szabad Európának kiadott dokumentumok alapján a megrendelőlapok gyakorlatilag üresek, végképp nincs felelőse semminek. Nem lehet megmondani, hogy ki mit csinál, melyik feladatnak ki a felelőse, és ennek része, hogy nincs lepapírozva a szerződéses viszony. Úgy megy el 130 milliárd forint közpénz, hogy amögött nincs normális szerződés” – mondta Urbán Ágnes.
A mostani helyzet még a 2015 előtti helyzethez képest is visszalépés Urbán szerint. „Az is komolytalan volt, hogy tíz-tizenkét oldalas megállapodások szabályozták a közmédia működését, de ott legalább le voltak írva a kötelezettségek, felelőségi körök, voltak aláírók.”
Urbán Ágnes szerint annak ellenére is szükséges a felelősségi viszonyok ilyetén elrejtésére, hogy a Médiatanács és a Közszolgálati Kuratórium fideszes többsége jelenleg blokkolni tudja a közmédiával kapcsolatos vizsgálatokat. „Ha változna a rendszer, és utólag valaki elkezdené keresni, hogy kik a felelősek a közmédia jelenlegi állapotáért, nagyon nehéz dolga lenne. Hisz nincs szerződés, nincs leírva semmi, nincsenek felelősök.”
Váltás a Duna élén
Augusztus közepén vonult nyugdíjba a Duna Médiaszolgáltató éléről Dobos Menyhért, aki a 2015-ös összevonás óta állt a közszolgálatimédia-cég élén. Dobos Menyhért már a hetvenes évektől kezdve a Magyar Televízióban dolgozott. A rendszerváltás után a jobboldali pártok környékén találta meg a számítását, és egyre magasabb beosztásokba került a köztévénél, ahol még az MSZP-s kormányok idején is maradhatott. A 2010-es kétharmad után fokozatosan lett a kormány szolgálatába állított közmédia egyik legfontosabb embere. Utódja Lajos Tamásné Altorjai Anita lett.
Hivatalos életrajza szerint Altorjai Anita 1987-ben kezdett újságírással foglalkozni, dolgozott napilapnál, rádiónál és a Magyar Televízió műsorvezetője is volt. 1998 és 2012 között az Országgyűlés Hivatalának Sajtószolgálatát vezette, 2012-től pedig Áder János Köztársasági Elnöki Hivatalának sajtóigazgatója volt. Férje Lajos Tamás operatőr, aki 2020-ban lett az alapítványi formában kormányközelbe vont Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának tagja. | https://www.szabadeuropa.hu/a/duna-mtva-hirado-kozmedia/32022133.html | https://web.archive.org/web/20230529224722/https://www.szabadeuropa.hu/a/duna-mtva-hirado-kozmedia/32022133.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/senki-nem-felelos-a-kozmediaban-elhangzottakert | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-09-12 09:41:56 | [
"Altorjai Anita",
"Dobos Menyhért"
] | [
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
54,676 | A Mindenki Magyarországa Mozgalmat támogató amerikai szervezet elutasítja, hogy beavatkoztak volna a magyar választásokba | Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) támogatta, minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A napokban ugyanis Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt beszélt arról a Magyar Hang podcastjában, hogy a külföldi szervezettől több százmillió forint támogatást kaptak a kampány alatt. | Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) támogatta, minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A napokban ugyanis Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt beszélt arról a Magyar Hang podcastjában, hogy a külföldi szervezettől több százmillió forint támogatást kaptak a kampány alatt.
Mint korábban írtuk az Action for Democracy (AD) szervezet nem a kampányra küldött pénzt, hanem az MMM-nek. Az MMM nem mint politikai párt, hanem mint civil szervezet kampányolt az ellenzéki összefogás mellett. Ez a módszer többeket – így a Transparency Internationalt és a korrupciófigyelő K-Monitort is – emlékeztetett a Fidesz-féle szatellitszervezet, a CÖF működésére, mely ugyancsak civil szervezetként költi a (közpénz)százmilliókat kampánytevékenységre.
A Mérce kérdésére, hogy jól értik-e, hogy Márki-Zay Péter „azt állítja, a Transparency International (és egyébként a K-Monitor korrupciófigyelő szervezet) által is hozott CÖF-hasonlat csak annyiban nem állja meg a helyét, hogy az MMM nem használt fel állami pénzt, amúgy pedig megállja a helyét, Márki-Zay Péter kategorikusan kijelentette: igen."
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában azt írta: fontosnak tartják, hogy reagáljanak néhány, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számára nyújtott támogatással kapcsolatban felmerült "hagymázas összeesküvés-elméletre, hazugságra és vádaskodásra".
Szervezetük stratégiáját és tevékenységét „kizárólag a demokratikus eszmék és elvek iránti elkötelezettség vezérli” - közölték.
Nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezettől függetlenül dolgoznak - hangsúlyozták -, sok más globális szinten működő alapítványhoz és szervezethez hasonlóan.
Egyúttal kijelentették, hogy határozottan visszautasítanak „minden olyan vádat, amely a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos”.
„Támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban” - olvasható állásfoglalásukban.
A szervezet kitért arra is, hogy tanácsadó testületük tagjai személyes minőségükben adnak stratégiai jellegű és nem operatív tanácsokat. „Nem részei az Action for Democracy napi döntéshozatali és támogatási folyamatának, és nem ismerik részleteiben a célországainkban végzett támogató tevékenységünket” - közölték. | https://444.hu/2022/09/12/a-mindenki-magyarorszaga-mozgalmat-tamogato-amerikai-szervezet-elutasitja-hogy-beavatkoztak-volna-a-magyar-valasztasokba | https://web.archive.org/web/20230905145750/https://444.hu/2022/09/12/a-mindenki-magyarorszaga-mozgalmat-tamogato-amerikai-szervezet-elutasitja-hogy-beavatkoztak-volna-a-magyar-valasztasokba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mindenki-magyarorszaga-mozgalmat-tamogato-amerikai-szervezet-elutasitja-hogy-beavatkoztak-volna-a-magyar-valasztasokba | 444 | hungarian-news | 2022-09-12 00:00:00 | [] | [
"Action for Democracy",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,677 | Megszólalt a Márki-Zay Péteréknek százmilliókat gyűjtő amerikai alapítvány | Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt. | Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt.
Az állami hírügynökséghez juttatott el közleményt az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, mert fontosnak tartották, hogy reagáljanak néhány, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számára nyújtott támogatással kapcsolatban felmerült „hagymázas összeesküvés-elméletre, hazugságra és vádaskodásra”. Szervezetük stratégiáját és tevékenységét ugyanis – mint írták – „kizárólag a demokratikus eszmék és elvek iránti elkötelezettség vezérli”. Nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezettől függetlenül dolgoznak, sok más globális szinten működő alapítványhoz és szervezethez hasonlóan.
Egyúttal leszögezték, hogy határozottan visszautasítanak „minden olyan vádat, amely a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos”. – Támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban – olvasható állásfoglalásukban.
Az amerikai szervezet szerepe a magyar országgyűlési választásokban nem véletlenül merült fel. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje bő két héttel ezelőtt azt mondta a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában, hogy a választások után hónapokkal, június közepén is kaptak „több százmilliós” támogatást az Egyesült Államokból, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Mint kiderült, egy összegben érkezett a pénz és azt az Action for Democracy alapítvány utalta át az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) bankszámlájára. Ezen szervezeten keresztül egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”. Azt is kiemelte, hogy az MMM-nek nyújtott támogatás „kizárólag magyar állampolgárok adományaiból áll”.
Az MMM-nek támogatást biztosító Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 év elején alakított NGO, amely illusztris személyeket tudhat a tanácsadó testületében. Tagja például Timothy Garton Ash, Anne Applebaum történészek és Francis Fukuyama politikatudós. A szervezet elnök-igazgatója Korányi Dávid, Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója. A férfi Bajnai Gordon főtanácsadója volt a politikus miniszterelnöksége idején. Lapunk megkeresésére korábban azt állították, hogy senkinek nem nyújtottak kampánytámogatást. Azt írták, hogy ők az MMM-et mint civil szervezetet támogatták, amely szerintük osztja a demokratikus értékek és elvek iránti elkötelezettséget és küzd a diszkrimináció minden formája ellen, mint amilyenek például a magyarországi LMBTQ-ellenes jogszabályok.
A történtek nyilvánosságra kerülése után a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jogszabályok ugyanis tiltják, hogy pártok külföldi pénzt fogadjanak el. Igaz, az MMM nem párt és nem is pártként vett részt az országgyűlési kampányban, de nehéz elválasztani tevékenységét ettől, már csak azért is, hiszen Márki-Zay Péter egyenesen miniszterelnök-jelölt volt. Mindenesetre azóta már Márki-Zay Péter is azzal érvel, hogy ők nem választási kampányt folytattak. | https://hang.hu/belfold/megszolalt-a-marki-zay-petereknek-szazmilliokat-gyujto-amerikai-alapitvany-145694 | https://web.archive.org/web/20230923134807/https://hang.hu/belfold/megszolalt-a-marki-zay-petereknek-szazmilliokat-gyujto-amerikai-alapitvany-145694 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszolalt-a-marki-zay-petereknek-szazmilliokat-gyujto-amerikai-alapitvany | Magyar Hang | hungarian-news | 2022-09-12 20:56:00 | [] | [
"Action for Democracy",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"támogatás",
"civilek",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,678 | Az alkalmasság egész pontosan a pénzt jelentette | Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák. | Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.
A mostani csak a legfrissebb az ORÖ sorozatos válságai és botrányai között. A korábbi elnökök közül Kolompár Orbánt és Balogh Jánost is elítélték pénzügyi visszaélések, bűncselekmények miatt. Kolompár közel 150 millió forintot tüntetett el a társaival, Balogh bő 80 milliót akart fiktív szerződésekkel lepapírozni. Az igazi nagy ügy az 1,6 milliárdos Híd a munka világába uniós foglalkoztatási program volt, amiből lényegében semmi sem valósult meg, és az ORÖ a következmények miatt jelenleg is csődközelben van. A programért felelős fideszes-lungo dromos Farkas Flóriánt soha még csak ki sem hallgatták.
Agócs János elsősorban abban különbözik Farkas Flóriántól vagy Kolompár Orbántól, az ORÖ korábbi meghatározó vezetőitől, hogy kevésbé rafkós. Másként nemigen eshetett volna meg, hogy belesétál egy olyan nyilvánvaló csapdába, amilyet az ügyészség és volt szövetségese állított neki. | https://444.hu/2022/09/13/az-alkalmassag-egesz-pontosan-a-penzt-jelentette | https://web.archive.org/web/20231129192736/https://444.hu/2022/09/13/az-alkalmassag-egesz-pontosan-a-penzt-jelentette | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkalmassag-egesz-pontosan-a-penzt-jelentette | 444 | hungarian-news | 2022-09-13 00:00:00 | [
"Agócs János",
"Balogh János (Lungo Drom)",
"Farkas Flórián",
"Farkas László",
"Kolompár Orbán"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Mélykút"
] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
54,680 | Galambos Lajos négy év letöltendőt kapott: a per minden elemét államtitokká nyilvánították! | Hivatalos vesztegetés elfogadása és államtitoksértés bűntettének elkövetése Galambos Lajos 4, Jakubinyi Róbert pedig 3 év letoltendőt, mg az ügy harmadrendű vádlottja 2 év hat hónap letöltendőt kapott. Az ítélet jogerős. A Fővárosi ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt ugyanis ma hirdettek ítéletet Galambos Lajos ügyében. Galambos – nem a zenész – a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt. A vád szerint korrupciós bűncselekményt követtek el. Az indoklást zárt ajtók mögött tartotta a bíróság, s a per szinte minden egyes eleme államtitok. | Az eset még 2007-2008-ban történt. Az korábban is kiderült, hogy az Egymásért, Egy-másért Alapítvány bevonásával követték el a bűncselekményt. Az büntetőperben, amely 2011-ben kezdődött, több ítélet is született, hiszen a tágyalást meg is ismételték. Ennek a végére került pont a mostani bírói döntéssel, amely immár jogerős.
A keddi ítélethirdetést megelőzte az utolsó szó jogán tartott beszéd. Ez nagyjából egy órán át zárt ajtók mögött zajlott.
A vádlottak és védőik 10 óra körül léptek ki a tárgyalóteremből, majd 11 órakor hirdették ki az elmarasztaló, ezúttal immár – oly sok év és sok ítélet után – jogerős végzést.
Mint ismert, a Gyurcsány-kormány ideje alatt 2007– 2008-ban történt a korrupciós ügy. Az ügy részletei államtitkot kpeznek, de úgy tűnik, a Jakubinyi-féle Egymásért, Egy-másért Alapítvány a polgári titkosszolgálatok kifizetőhelye lehetett. | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/galambos-lajos-gyurcsany-ferenc-nemzetbiztonsag-itelet/d77rx2m?sl_ps=d_1 | https://web.archive.org/web/20220914141855/https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/galambos-lajos-gyurcsany-ferenc-nemzetbiztonsag-itelet/d77rx2m?sl_ps=d_1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/galambos-lajos-negy-ev-letoltendot-kapott-a-per-minden-elemet-allamtitokka-nyilvanitottak | Blikk | hungarian-news | 2022-09-13 12:11:00 | [
"Galambos Lajos",
"Jakubinyi Róbert"
] | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"titkosszolgálat",
"államtitok"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
54,681 | A horvát miniszterelnök beváltja fenyegetését: gátolják, hogy Orbán köreihez kerüljön a Fortenova | Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön. Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban. | Nem felhőtlenek a horvát-magyar kapcsolatok az INA felvásárlása óta. Az adok-kapok az idén a magyar miniszterelnök egy elejtett félmondatával kezdődött. Orbán Viktor azt találta mondani: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét. Zágrábban nem hagyták szó nélkül megjegyzését. A horvát kormányfő később felrótta neki a diszkriminatív, kettős magyar benzinárat, ami alapján a külföldiek Magyarországon többet fizetnek az üzemanyagért. Egy gázsvindli után Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön.
Szlovénia után Horvátországban kongatták meg a vészharangot miután kiderült, hogy a legnagyobb munkáltató, a több mint ötvenezer embert foglalkoztató Fortenova-csoportnak az eddig az orosz Sberbank tulajdonába tartozó 43 százalékos részesedését magyar, ráadásul Orbán Viktor szűk köréhez tartozó befektetők vásárolnák meg durván fél milliárd euróért, nagyjából 200 milliárd forintért.
Andrej Plenković kormányfő személyesen fogja megakadályozni, hogy magyar kézbe kerüljön a Fortenova – ezt harangozta be néhány napja a zágrábi Nacional, amely szerint a két miniszterelnök nagy csatára készül.
A portál nem részletezte, hogy a horvát kormányfő miért és miként akadályozná meg az üzletet, a jelek szerint azonban Zágrábban behúzták a kéziféket, és első lépésben a jogászok véleményét kérik ki, hogy a szankciókkal sújtott Sberbank és a VTB képviselői – holott a cégcsoport főrészvényesei – szavazhatnak-e egyáltalán a tulajdonosváltásról.
Jóllehet a Fortenova-csoportot birtokló, de orosz tulajdonban álló holland cég alapító okiratai úgy rendelkeznek, hogy a határozatképtelenség esetén, harmadik kísérletben a jelenlevők szavazatának háromnegyedével hozható érvényes döntés, a szeptember 9-én megtartott közgyűlésen a tulajdonostársak úgy döntöttek, hogy elnapolják a határozathozatalt.
Az eredeti elképzelés szerint az orosz tulajdont első lépésben maga a cégcsoport vásárolta volna fel, majd a kiszivárgó hírek szerint durván 500 millió euróért tovább értékesítette volna a magyar Indoteknek, amely már áprilisban feltételes elővételi szerződést kötött a Sberbankkal.
Az elmúlt napokban az Indotek sorra jelentette be, hogy a tranzakcióra engedélyt kaptak az Egyesült Államok és az Európai Unió szabályozó hatóságaitól, és már csak az Egyesült Királyság jóváhagyására várnak. Zágrábban ezt nyomásgyakorlásként értelmezik abban az időszakban, amikor egy olyan forgatókönyv készül, amely teljes egészében kizárná az Indoteket az adásvételből.
A tét tárgyát képező, alig három éve létrehozott Fortenova, az Új erő az évekkel ezelőtt becsődölt Agrokor hamvain jött létre, és Horvátország legnagyobb vállalat-csoportja. Mezőgazdasági birtokai vannak, továbbá élelmiszergyárai, valamint bevásárló központokat és egy 2500 boltból álló hálózatot üzemeltet Horvátország mellett az egykori Jugoszlávia szinte teljes területén – Észak-Macedónia kivételével. Európába, Észak-Amerikába és Afrikába exportálja termékeit. Az éves bevétele tavaly elérte a 4,16 milliárd eurót, 1650 milliárd forintot.
A menekülő útvonal: feltőkésítés a magyarok nélkül
Egy ilyen méretű cégóriásnak folyamatosan pénzre van szüksége működtetéséhez. Rohamléptekkel készül egy új terv a Fortenova feltőkésítéséhez, amelyben már nem biztos, hogy szükség mutatkozik az Indotek fél milliárd eurójára. A tervek szerint az ehhez szükséges források többségét a négy horvát magánnyugdíjpénztár biztosítaná – ugyanazok az intézmények, amelyeket Magyarországon az Orbán-kormány 2010-ben beszántott, a sóval hintett be, és rátette a kezét a lakosság letétbe helyezett 3000 milliárd forintjára.
A Fortenova második legnagyobb társtulajdonosa, Pavao Vujnovac saját állítása szerint a cégcsoport részvényeinek 29 százalékával rendelkezik. A pillanatnyi elképzelések szerint szintén friss tőkével növelné befektetését, hogy megőrizze tulajdonosi hányadát. Ebben az esetben csaknem 150 millió eurót kellene a cégcsoportba ömlesztenie.
Horvát lapértesülések szerint nem kizárt, hogy a zökkenőmentes gazdálkodás érdekében a tulajdonosváltás október végéig lezárul. Ugyanakkor óvatosságra intenek, hiszen eddig is nem várt bonyodalmakkal szembesültek a Sberbank kilépése óta.
Magyar ügyeskedés
A horvát kormány le kívánja állítani a Fortenova többségi részvényesének belengetett részvényeladását – szellőztette meg üzleti és politikai forrásokra hivatkozva még a múlt hét végén a már idézett Nacional portálja, amely arra is emlékeztetett, hogy a kiszemelt vevő az egyik leggazdagabb magyar, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek befektetési alap volt.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök személyesen döntött a tranzakció meghiúsítása mellett, miután arról tájékoztatták, hogy a feltételezések szerint Jellinek ebben az ügyletben tulajdonképpen csak „a közvetlenül Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz köthető, átláthatatlan tőke” álcája.
Már a télen, Orbán moszkvai látogatása után „drámai információról” értesültek a horvát hatóságok. Jóllehet Putyin és Orbán február 1-jén hosszú asztalnál töltött hosszú, ötórás tárgyalásának homlokterében a gázszállítás és a paksi projekt állt, a lap szerint a magyar miniszterelnök arra is engedélyt kért az orosz elnöktől, hogy „valaki Magyarországról” megvásárolja a Sberbank részesedését a horvát Fortenovában.
Putyin ekkor már nyilvánvalóan eldöntötte, hogy az orosz csapatok lerohanják Ukrajnát, sőt NATO-forrásból valószínűleg Orbán is még októberben értesült Moszkva szándékairól, nehezen hihető azonban, hogy felmérték volna: a Sberbankot is szankciókkal sújtják, ami miatt le kell mondania tulajdoni hányadáról a horvát nagyvállalatban. Ugyanakkor persze az sem kizárt, hogy az orosz-magyar ügylet a háborútól függetlenül is szóba került.
Ezek után Szijjártó Péter rövid időn belül többször is Moszkvába utazott, hogy a Sberbank vezetőivel megtervezze a tranzakciót, áprilisban pedig már hivatalosan is bejelentették, hogy az Indotek át kívánja venni a Sberbank részesedését a Fortenova-csoportban. A magyar külügyminiszter viszont – legalábbis saját Facebook-oldala alapján – júliusban és augusztusban járt Moszkvában, azok előtt pedig legutóbb februárban, Orbánnal egyidejűleg.
Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kirótt szankciók bonyolították azokat a feltételeket, amelyeket a Sberbank tulajdonában álló részvények értékesítése érdekében kellett teljesíteni. Amerikai, brit és uniós engedélyt kellett beszerezni az ügylet jóváhagyásához, a bökkenő csupán az, hogy uniós szinten nincs egységes szabályozó hatóság. Ilyenkor – helyzettől függően – a nemzeti hatóságok minősítését alkalmazzák.
„Magyarország ügyeskedni próbált” – állítja a zágrábi lap egyik forrása. Miután a vevő magyarországi, a NAV augusztus 22-én kibocsátott engedélyével próbálták érvényesíteni az Indotek vásárlási jogát. A magyar adóhivatal engedélyének fordítását a Nacional be is mutatta, és leszögezte: jóllehet a NAV „tisztában volt” azzal, hogy nem illetékes a kérdésben, támogatta, és megkísérelte lehetővé tenni a Sberbank tulajdonában álló részvények megvásárlását az Indotek részéről. Zágráb azonban az állítja, hogy miután a tranzakció horvát cég részvényeihez kapcsolódik, az értékesítést az illetékes horvát hatóságnak kell jóváhagynia.
A horvát vezetés úgy döntött: egyszerűen „figyelmen kívül” hagyja a magyar dokumentumot.
„Egy ekkora ügyletnél rengeteg olyan ellenérdekelt van, akiknek érdeke lehet hamis információkat terjeszteni” – így reagált maga Jellinek Dániel a G7 megkeresésére. A horvát lap állításait légből kapott információknak tartja.
Korábban egyébként számos magyar cikkben megjelent, hogy miután Jellinek országosan ismert vállalkozó lett, egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel.
Jellinek többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, és komoly állami támogatásokhoz is jutott – írta például a Direkt36. Ráadásul több olyan üzletnél is felmerült a neve, amelyek egybeesnek a kormány stratégiai céljaival. Az Indotek például kisebbségi tulajdonos lett az Auchan magyarországi cégeiben, egy általa vezetett konzorcium pedig vételi ajánlatot tett a ferihegyi repülőtér megvásárlására. Legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a bíróság szerint bűnsegéd volt egy uniós pályázati csalás ügyében.
Jellinek egyébként azt is elmondta, hogy a legnagyobb falatnak számító amerikai hozzájárulást megkapták, akárcsak az EU jóváhagyását is, amelyet „jelen esetben a NAV illetékes szervének kellett kiadnia”. Mivel a Fortenova hivatalosan Hollandiában van bejegyezve, onnan is kell engedély, de Jellinek szerint az egy egyszerűsített eljárás lesz, mivel egy másik uniós tagállamtól, Magyarországtól megvan már a hozzájárulás. Így alapvetően az Egyesült Királyság engedélyét várják, és ez a hatóság előzetes jelzései alapján a következő hetekben megérkezhet.
A NAV engedélyét azonban – amint azt a horvát hatóságok a Nacional szerint már jelezték – semmibe veszik.
„Magyarokat nem szolgálunk ki”
A magyar-horvát kapcsolatokat az idén több apró, de jellemző incidens is beárnyékolta.
Vajon az Adria, vagy legalábbis egyik kikötője magyar volt? Orbán Viktor vélhetően a ma Horvátországhoz tartozó Rijekára gondolt, amikor májusban azzal érvelve utasította el az Oroszország ellen irányuló olajembargót, hogy a kikötőkkel rendelkező országok bárhonnan szállíthatnak kőolajat feldolgozásra, Magyarországnak azonban nincs tengere, mert elvették, ezért az olajszállításban vezetékre szorul. Megjegyzése után bekérették a magyar nagykövetet a horvát külügyminisztériumba.
A magyar külügyminiszter egy „Dehát mi jó barátok vagyunk!” poszttal próbálta csillapítani a kedélyeket, később pedig azt nyilatkozta, hogy durván 200 millió euróba kerülne a Rijeka mellől a magyar határig terjedő Adria gázvezeték bővítése ahhoz, hogy kielégíthesse a magyar igényeket is. Ezzel szemben az üzemeltető azt állítja, kapacitásaikkal már most is elláthatják Magyarországot és Szlovákiát, ezért a magyar megállapítás tulajdonképpen nem helytálló.
Orbán Viktor azt mondta: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét – idézte a Horvát Állami Levéltár a magyar miniszterelnök nagy port kavart szavait.
„Senki sem vehette el a tengert országától, mert soha nem volt neki” – üzenték Zágrábból, és felidézték, hogy Fiume soha nem volt magyar, hanem a helyi ideiglenes hatóság, a Magyar Nemzeti Levéltár által is említett fiumei provizórium kormányozta.
„A tengerparttal és Nagy-Magyarországgal kapcsolatos kicsinyes rögeszméi repertoárjának a részét képezik” – így reagált Orbán akkor kijelentésére a horvát államfő.
„Horvátországra nem jelent veszélyt” – mondta Zoran Milanović, aki szerint Orbán harcol a hazájáért és az energiafüggetlenségért. „Azért választották meg, hogy a hazájáért harcoljon” – tette hozzá a horvát elnök.
Vele ellentétben kertelés nélkül fogalmazott a külügyminisztérium.
„Horvátország elítéli Magyarország miniszterelnökének a kijelentését. Elítélünk minden, a szomszédos országokkal szembeni területi követelést” – idézte a zágrábi Nacional a közleményt.
Horvátországban egyébként a nyaralási szezon kezdetén akadt – mint utóbb kiderült, vicces kedvű – vendéglátós, aki látszólag egészen barátságtalanul reagált a magyar miniszterelnök elejtett félmondatára.
„Magyarokat nem szolgálunk ki – nem szívesen látott vendégek a tengerpartjukon” – ezt üzente az Instagramon azóta eltávolított posztjában egy, a terasza elé kirakott táblával egy étteremtulajdonos a Pelješac-félszigeten, Trpanjban. Később azzal egészítette ki a „menüt”, hogy amennyiben a magyarok az INA-ügyletben elítélt Hernádit is magukkal hozzák, szívesen látott vendégek.
Orbán Viktor köztudottan gyakori vendég az Adrián. A zágrábi Jutarnji list felidézte, hogy 2020 nyarán a hvari szigetvilágban hajókázott, miközben honfitársainak a járvány miatt azt üzente: „Több Balaton, kevesebb Adria”.
A magyar miniszterelnök az idén is heteket töltött a horvát tengerparton, sőt egy „laza” vacsorát Zoran Milanović államfővel is elköltött.
Hogy ekkor szóba került-e a Fortenova-ügylet, nem tudni.
Az INA-botrány
Milanović utólag csak annyit árult, hogy még az INA sem került szóba; súlyosabb témák – például Oroszország – kerültek terítékre.
„Gyerekes lett volna, ha Hernádi Zsoltról kérdezem” – mondta a horvát elnök.
Ugyanezen a sajtótájékoztatón azonban maga is aggasztónak nevezte, hogy a Mol többségi tulajdonában levő INA olajvállalat üzleti modellje lehetővé tette a „szervezett rablást”.
A horvát államfő az augusztus végén kirobbant botrányra utalt, amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy alsóbb beosztottak az INA tulajdonába tartozó földgázt értékesítették a piacinál magasabb áron. A nyomozók 16 magán bankszámlán összesen 813 millió kunát, csaknem 43 milliárd forintot zároltak – a pénz nagy részét az egyik gyanúsított nyugdíjas apjának számláján.
Az INA teljes hattagú vezetésének menesztését követelte Davor Filipović gazdasági miniszter. Az igazgatótanácsnak három, a Mol által kinevezett magyar tagja van, a kisebbségi tulajdonos horvát állam pedig szintén három tagot delegált.
„A teljes vezetést, a horvát és a magyar tagokat egyaránt felelősségre kell vonni” – kardoskodott Andrej Plenković.
A kormányfő korábban a magyar kormányt ostorozta a kettős benzinárról hozott döntésért, amellyel összhangban a külföldiek a magyaroktól eltérően piaci árat fizetnek az üzemanyagért. Plenković egyértelműen diszkriminatívnak az EU-joggal ellentétesnek, egyszóval kötelezettségszegésnek tartja, és ezt szavai szerint közölte is Orbán Viktorral.
A horvát-magyar kapcsolatok, legalábbis gazdasági téren, azok után hidegültek el, hogy a Mol – zágrábi bírósági ítélet szerint – megvesztegetéssel vette át a horvát INA feletti irányítást.
Az egyik bizonyíték egy az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt zágrábi vacsorájáról készített titkos felvétel volt, amelyen a Mol-vezér egy cetlit nyújtott az akkori horvát miniszterelnök – rajta állítólag a felajánlott kenőpénz összegével.
Tavaly ősszel Ivo Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság jogerős határozatában.
Az év elején Szlovéniában piros-fehér-zöld transzparensekkel tiltakoztak az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén szállodalánc magyar kezekbe kerüljön. A névleges vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
A magyar gazdasági terjeszkedés Nagy-Magyarország szellemének feltámasztását szolgálja – állapította meg egy hónappal később, márciusban a ljubljanai Mladina hetilap. | https://hu.euronews.com/2022/09/12/a-horvat-miniszterelnok-bevaltja-fenyegeteset-gatoljak-hogy-orban-koreihez-keruljon-a-fort | https://web.archive.org/web/20230324135424/https://hu.euronews.com/2022/09/12/a-horvat-miniszterelnok-bevaltja-fenyegeteset-gatoljak-hogy-orban-koreihez-keruljon-a-fort | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-horvat-miniszterelnok-bevaltja-fenyegeteset-gatoljak-hogy-orban-koreihez-keruljon-a-fortenova | Euronews | hungarian-news | 2022-09-12 13:11:00 | [
"Jellinek Dániel"
] | [
"Fortenova",
"INA (Horvátország)",
"Indotek Group",
"Sberbank"
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Oroszország"
] | [
"mezőgazdaság",
"diplomácia",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,682 | Hadházy Ákos somlói juhfarkkal díjazná, aki megfejti a történteket | Íme a legújabb emlékmű a "Hogyan cseszte el az ország az EU-s ezer milliárdokat" témában. | "A Somló lábánál a 340 milliós "ökoturisztikai” projektből 250 milliót erre a teljesen felesleges, bizarr és töküres, 250 nm hasznos alapterületű épületre költöttek. Igaz, hogy legalább megépült (elég drágán, négyzetméterenként majdnem egymilliós áron), viszont nem használják semmire. A hivatalos adatbázis szerint itt ajándéktárgy bolt, információs központ, kerékpárkölcsönző lenne. Na ezek nicsenek. Ami van: egy kis oldalsó irodában a hegyközség tart félfogadást naponta délig...A tisztességes helyi borászok nevetnek is rajta keserűen, hogy világ legdrágább hegyközségi irodája ez...WC is van, de természetesen zárva" - írja posztjában Hadházy Ákos.
Ha valaki megfejti nekem, hogy ennek mi a fene értelme volt, küldök neki egy üveg somlói juhfark bort. Mert a turizmust nem fejleszti, az biztos. Az ökoturizmushoz pedig pláne nincsen semmi köze. Ennyi pénzből amúgy lehetett volna valóban csodákat művelni, de helyette maradt a beton, az a divat mostanában.
Kérdés, hogy a maradék százmillió hová ment el. Ja, a hegyen építettek még egy vécét…Tegnap bemutattam egy romos pincét, amelyiket eredetileg fel kellett volna újítani ugyanezen "ökoturisztikai" projekt keretében, de nem lett belőle semmi. | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-somloi-juhfarkkal-dijazna-aki-megfejti-a-tortenteket.html | https://web.archive.org/web/20230325201955/https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-somloi-juhfarkkal-dijazna-aki-megfejti-a-tortenteket.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-somloi-juhfarkkal-dijazna-aki-megfejti-a-tortenteket | mfor.hu | hungarian-news | 2022-09-13 14:47:00 | [] | [] | [
"Somlóvásárhely",
"Veszprém megye"
] | [
"EU",
"idegenforgalom"
] | [] |
54,683 | Felfüggesztett börtönt kapott egy volt rendőrségi vezető | Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy volt rendőrségi vezetőt – közölte a Fővárosi Törvényszék, de az nem derült ki, hogy kiről van szó. Az ítélet szerint a II. rendű vádlott egy találmányával kereste meg régi ismerősét, az I. rendű vádlottat, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén segítsen neki az általa kifejlesztett eszköz belügyminisztériumi bemutatását megszervezni. | Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy volt rendőrségi vezetőt – közölte a Fővárosi Törvényszék, de az nem derült ki, hogy kiről van szó. Az ítélet szerint a II. rendű vádlott egy találmányával kereste meg régi ismerősét, az I. rendű vádlottat, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén segítsen neki az általa kifejlesztett eszköz belügyminisztériumi bemutatását megszervezni.
Azt is elmondta, hogy ellene több büntetőeljárás is folyamatban van, egy további ügyben pedig a bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte, amelynek egy részét már be is fizette. Megegyeztek abban,hogy az I. rendű vádlott segít megszervezni a találkozót és közbenjár azért, hogy a büntetőeljárások megszüntetéssel záruljanak.
Az I. rendű vádlott cserébe egy külföldi örökséghez kapcsolódó ügylet költségeinek a megszerzését kérte. "Az állított örökség megszerzéséhez szükséges összeget átvette, azonban a büntetőügyek megszüntetése, pénzbüntetés részletfizetése érdekében ténylegesen semmilyen intézkedést nem tett" - szól a bírósági közlemény.
Az I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében mondták ki bűnösnek és 1 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint 2,5 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. A II. rendű vádlott az ítélet szerint folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlásának bűntettében bűnös, ezért őt a bíróság 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. | https://444.hu/2022/09/13/felfuggesztett-bortont-kapott-egy-volt-rendorsegi-vezeto | https://web.archive.org/web/20230607222506/https://444.hu/2022/09/13/felfuggesztett-bortont-kapott-egy-volt-rendorsegi-vezeto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-bortont-kapott-egy-volt-rendorsegi-vezeto | 444 | hungarian-news | 2022-09-13 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
54,684 | Fejenként átlagosan kétmillió forintos motivációs elismerést kaptak a Klebelsberg Központ vezetői | A központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott, de a Dél-Budai Tankerületnél is komoly összegek mentek jutalomra. | „Több mint fél évbe telt, de végül sikerült kiderítenünk, hogy pontosan mennyi pénz osztottak szét a Klebelsberg Központnál a tankerületi vezetők és a dolgozók között” – írta Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa a közösségi oldalán.
A bejegyzés szerint a szervezet a veszélyhelyzet miatti többletfeladataira hivatkozva 90 nappal húzta el az amúgy 30 napos válaszadási határidőt, majd áprilisban elküldött egy, a nyilvános költségvetésükre mutató linket, mondván az alatt ott van minden információ. A jutalmak pontos összege azonban onnan sem derült ki, ezért Tóthék július elején eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve.
A Klebelsberg Központ és egy tankerület nemrég megküldte a kért adatokat, amelyekből kiderül, hogy
a Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerést jelenthet. Emellett a központ 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazására összesen 97 millió forint jutott.
Tóth azt írta, hogy a tankerületek közül egyedül a dél-budai küldött érdemi választ. Náluk 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza.
(Képünkön Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke látható.) | https://hvg.hu/itthon/20220905_motivacios_elismeres_klebelsberg_kozpont_vezetok | https://web.archive.org/web/20220905183605/https://hvg.hu/itthon/20220905_motivacios_elismeres_klebelsberg_kozpont_vezetok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fejenkent-atlagosan-ketmillio-forintos-motivacios-elismerest-kaptak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi | HVG | hungarian-news | 2022-09-05 13:20:00 | [
"Hajnal Gabriella"
] | [
"Klebelsberg Központ"
] | [
"Békés megye",
"Budapest",
"Gyula"
] | [
"juttatás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,685 | Helsinki Figyelő: Önkényesen, a törvénybe ütközően nevezett ki több bírót is a Kúria elnöke. | A blog szerint Varga Zs. András mások mellett a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is jogsértő módon nevezte ki 2021 márciusában. | Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, ebből derül ki, mi volt a jogsértés.
Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.
Varga Zs. András viszont a Helsinki Figyelő szerint több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat: a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el - ennek részleteit a cikk taglalja.
Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár csak ilyen eljárásokkal kaphatott bírói kinevezést. Hajas, aki a tüntetések engedélyezéséről dönt, Varga Zs.-hez hasonlóan úgy lett bíró, hogy semmilyen ítélkezési, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezett. Viszont a Helsinki Figyelő szerint a pályázati kiírás, melyre tavaly márciusban jelentkezett, olyan volt, mintha rá szabták volna: az igazságügyi minisztériumban végzett munkája során szerepet vállalt a 2018-ban hatályba lépett gyülekezési törvény megalkotásában, az új törvény kommentárjának készítője volt.
Az OBT rangsorában viszont legalább egy bíró így is előtte állt. Ha Varga Zs. a szabályoknak megfelelő sorrendben bírálta volna el a pályázatokat, akkor Hajas - másodikként - végleg elesett volna a bírói kinevezés lehetőségétől. Varga Zs. azonban más sorrendben bírált el, és a Hajasnál előrébb rangsorolt bíróknak más pozíciót adott. Így Hajas megkaphatta ezt a szinte rá szabott beosztást. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. önkényesen járt el, sem az objektivitás, se a transzparencia követelményeinek nem felelt meg. Ráadásul ahhoz, hogy Varga Zs. András a törvények szerint kinevezhesse Hajas Barnabást, az OBT-hez kellett volna fordulnia. Ehelyett az OBT-t megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva hozott döntést. | https://hvg.hu/itthon/20220903_Kuria_biroi_kinevezesek_Varga_Zs_Andras_Hajas_Barnabas_jogsertes_Helsinki_Figyelo | https://web.archive.org/web/20230203110906/https://hvg.hu/itthon/20220903_Kuria_biroi_kinevezesek_Varga_Zs_Andras_Hajas_Barnabas_jogsertes_Helsinki_Figyelo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helsinki-figyelo-onkenyesen-a-torvenybe-utkozoen-nevezett-ki-tobb-birot-is-a-kuria-elnoke | HVG | hungarian-news | 2022-09-03 11:57:00 | [
"Hajas Barnabás",
"Kovács Helga Mariann",
"Varga Zs. András"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Kúria"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"rokonok",
"átláthatóság",
"bíróság",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,686 | A „haveri dohánymonopóliumot” is védi az állam az Elf Bar elleni fellépéssel | Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja. | 2022.09.03. 11:30
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja. | https://hvg.hu/360/202235__dohany_es_profit__elf_bar__tehetetlenseg__sziv_surit_kipufog | https://web.archive.org/web/20220904155530/https://hvg.hu/360/202235__dohany_es_profit__elf_bar__tehetetlenseg__sziv_surit_kipufog | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bhaveri-dohanymonopoliumotr-is-vedi-az-allam-az-elf-bar-elleni-fellepessel | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-03 13:30:00 | [
"Lázár János",
"Sánta János"
] | [
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"támogatás",
"klientúra",
"dohányipar"
] | [] |
54,687 | Rács mögé kerül egy hónapra az Országos Roma Önkormányzat elnöke | Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. | Egy hónapra elrendelte pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírója az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének letartóztatását – mondta el a hvg.hu kérdésére Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. A döntés egyelőre nem jogerős, de az Agócs János elleni kényszerintézkedés – amire az ügyészség tett indítványt – azonnal végrehajtható, vagyis az eddig őrizetben lévő roma vezető letartóztatásba kerül.
A döntés indoka a bűnismétlés veszélye volt, és az, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén megkísérelheti meghiúsítani a nyomozást.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kedden vette őrizetbe Agócs Jánost, másnap pedig hivatalosan csak annyit közölt az ügyészség, hogy korrupciós bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják az ORÖ elnökét, és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak nyomozást. Csütörtökön aztán a Központi Nyomozó Főügyészség további részleteket is elárult, és közölték, hogy
Agócs János a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ügyészség szerint a 30 milliós összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki. Az elnök a gyanú szerint vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
A hvg.hu az ügy további részletei iránt is érdeklődött a vádhatóságnál. Így például rákérdeztünk arra, hogy az Agócs elfogásakor készített és az ügyészség által közzétett képeken jól látszik a lefoglalt nagy mennyiségű készpénz, így elképzelhető, hogy az elfogás a pénz átadásakor történt, de vajon mi lett az ügy másik fontos szereplőjével, a vesztegetővel vagy legalábbis a pénz átadójával?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ügyben nyomozati alku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, továbbá arra is, hogy a nyomozáshoz kapcsolódóan titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés történt-e? Megkérdeztük azt is, hogy Agócson kívül az ügynek van-e más gyanúsítottja is, és ha igen, őt mivel gyanúsítják? A vádhatóság csak annyit válaszolt a hvg.hu-nak:
az eddigieken túlmenően további tájékoztatás “a büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem adható".
Az ügyészség így nem válaszolt a hvg.hu azon kérdésére sem, amelyben utaltunk arra a személyre, aki információink szerint a vesztegetési pénzt átadta Agócsnak, illetve aki – ha csak látszólag is, de – belement volna, hogy “átvegye” tőle az ORÖ vezetését. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy az ügyészség Agócs “lebuktatásáért” cserébe ajánlott-e nyomozati alkut bárkinek?
Az ügy érdekessége egyébként, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, biztosan nem valósíthatta volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlésnek a személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna, hogy az elnök eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget. Szintén
érdekes kérdés, hogy mindezek ismeretében ki az, aki egy ilyen bizonytalan “ígéretre” hajlandó 30 millió forintot áldozni.
Agócs őrizetbe vétele egyébként a Blikk írása szerint meglepte a családját. A lánya így nyilatkozott a lapnak: “Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetbe kerül az édesapám.” Eközben a kormánypárti sajtó már “baloldali” korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János ORÖ-elnök a letartóztatásáról döntő bírósági ülés előtt) | https://hvg.hu/itthon/20220902_Racs_moge_kerul_egy_honapra_az_Orszagos_Roma_Onkormanyzat_elnoke | https://web.archive.org/web/20221119091830/https://hvg.hu/itthon/20220902_Racs_moge_kerul_egy_honapra_az_Orszagos_Roma_Onkormanyzat_elnoke | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/racs-moge-kerul-egy-honapra-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke | HVG | hungarian-news | 2022-09-02 13:01:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"bíróság"
] | [] |
54,688 | Én vagyok Kubatov előtt a védőpajzs | Bíróság elé kellett állnia néhány, a Fradi körül mozgó embernek, mert az ügyészség szerint pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Az ügy keddi tárgyalásán Kindlovitsot tanúként hallgatta meg a bíróság. | Még decemberben indult egy büntetőügy a Fővárosi Törvényszéken, amelyben a büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják. Az ügyészség szerint azért kértek pénzt, hogy közpénzes projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassanak Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához, az FTC-elnökéhez, illetve a Kubatov kabinetvezetőjeként, jobbkezeként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz.
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A vádirat szerint Kindlovits is fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában. A keddi tanúmeghallgatásán arról beszélt, ő egyfajta szűrő volt Kubatov Gábor előtt, meghallgatta, hogy a jelentkezők milyen szándékkal közelednek a klubhoz, mennyire vehetők komolyan. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el kedvező döntéseket.
A vád szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. Az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, de aztán Kindlovits tett feljelentést.
A bíróság szeretne meghallgatni egy embert, de nem találják
Kindlovits Mátét korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárásuk van Orbán Viktor hivatalába. Kedden tanúként hallgatta meg a bíróság, az ügyben tárgyalt események idején, tehát 2014–2015-ben Kindlovits már Kubatov kabinetvezetőjeként dolgozott.
A bíró kérdésére elmondta, hogy az elsőrendű vádlott M. Jánost Sz. Ferenc révén ismerte meg, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, de egy idő után megromlott a viszonya a klub vezetésével. M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között. Sz. Ferencet egyébként szeretné meghallgatni a bíróság, de egyszerűen nem találják.
Kindlovits arról is beszélt, hogy neki azt mondták, M. János olyan embereket szeretne bemutatni neki, akik az FTC-t szeretnék támogatni. Vagy mert Fradi-szurkolók, vagy mert szponzorok lennének, reklámfelületet vásárolnának. M. János ezeket az embereket kísérte – mondta. Kindlovits szerint M. János esetében soha semmilyen támogatási kontraktus nem jött létre.
Elnök úr előtt én voltam a védőpajzs
A bíró arról is kérdezte Kindlovitsot, hogy pontosan hogyan nézett ki akkoriban a szerepköre. Mint mondta, azok közül, akik szerettek volna a Fradival támogatói vagy szponzori kapcsolatba kerülni, ő hallgatta meg azokat, „akiknek nem volt referenciája”. Azt kellett megnéznie, hogy „milyen szándékkal akarnak közeledni” az FTC felé, nem szélhámosok-e. „Elnök úr előtt én voltam a védőpajzs” – mondta. Szerinte azért is volt erre szükség, mert a Fradi korábbi vezetőinek idejében sok olyan szerződés jött létre, aminek rossz hatása volt a klubra.
Elmondta, hogy amennyiben ő olyan javaslatot tett, hogy egy érintettnek komoly szándéka van, akkor került tovább a következő tárgyalási szintre a dolog, de „M. János ügyeiben egyszer sem jutott tovább erre a szintre.” Túl nagy jelentőséget nem tulajdonított neki, mert ebben az időszakban „nagyon sok ilyen találkozó volt, akár napi 4-5-6 is.”
Kindlovits többször hangsúlyozta: csakis olyan ügyeket hajlandó támogatni, amik a magyar emberek, a nemzet érdekeit szolgálják. Soha senkinek nem szoktam feltéteket szabni, nekem az a dolgom, hogy bizonyos dolgokat becsatornázzak a megfelelő irányba – mondta.
Sosem derült ki számára, hogy M. János pontosan mivel foglalkozik, úgy fogalmazott: „Lehet, hogy hibáztam, hogy egyszer sem kértem számon, hogy az illető úriember mit keres ezeken a találkozókon.”
Tíz éve nem használ névjegykártyát, nehogy visszaéljenek vele
Kindlovits arról is beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azon túl, hogy mit játszott a Fradi, vagy hogy milyen az időjárás, igyekezett nem kommunikálni az elsőrendű vádlott M. Jánossal. Főként azért, mert szűkös volt az ideje, 15-20 percnél többet egy ügyre nem akart fordítani. Illetve ehhez hasonló esetek miatt tíz éve nem használ például névjegykártyát, hogy véletlenül se lehessen visszaélni az ilyen helyzetekkel.
Több eset is szemet szúrt neki. Egyszer például azzal keresték meg, hogy szeretnének bemutatni neki „egy nagy fradistát”. A Fidesz Lendvay utcai székházában találkozott is az illetővel, aki aztán az ügy egyik vádlottja lett. M. János kíséretében az illető arról beszélt a Fidesz-székházban, hogy szeretne jelentkezni a Budapesti Vegyiművek telepének rekultivációjára, amire Kindlovits mondta neki, hogy adja be a jelentkezést a pályázati kiírásra. „Nem is értettem, miért jöttek hozzám. (…) És kicsit ők is meglepődtek, mintha nem erre számítottak volna.”
Jöttek olyan hangok, hogy egyes emberek pénzt szednek vállalkozóktól Kubatovra és rá hivatkozva. Arra a feltételezésre jutott M. Jánossal és több másik vádlottal kapcsolatban is, hogy valamilyen bűncselekménysorozatot követtek el a Fidesz, az FTC és az ő neve felhasználásával. Szerinte a tudtuk nélkül az FTC épületeit is használták a találkozóik lebonyolítására. Úgy fogalmazott, beszélt Kubatov Gáborral a gyanús esetekről, és arra jutottak, elmegy a rendőrségre feljelentést tenni.
Kindlovits kifejtette a magánvéleményét a bírónak arról, hogy szerinte egy másik vádlottnak, M. Attilának nem a vádlottak között lenne a helye, hanem a tanúk között, mert ő volt az egyik kulcsfigurája M. Jánosék lebuktatásának. A vállalkozóként tevékenykedő M. Attila a legutóbbi tárgyaláson arról beszélt, gyanús lett neki M. Jánosék magatartása, ezért úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy megbízást. M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább „tartsa magát távol ezektől az emberektől”, és szóljon minderről Kubatovnak.
Volt egy vitatott szembesítés
A májusi tárgyaláson az is elhangzott, hogy volt egy „szembesítés” a Fradi székházában, amin részt vettek M. Jánosék és Kindlovitsék is. M. Attila ott megismételte, hogy M. Jánosék pénzt kértek tőle. Erről a találkozóról M. János és néhány vádlott azt mondja, Kindlovitsék az egyik biztonsági emberrel megverték és megfenyegették őket.
Ezen az ominózus Fradi-székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat, mert M. Jánosék beismernek rajta néhány dolgot. Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására (az egyik vádlott például pofozkodásról beszél a hangfelvételen).
A keddi tárgyaláson a vádlottak védői közül néhányan próbálták megtudni Kindlovitstól, hogy miért nem említette a rendőröknek a hangfelvételt, amikor első alkalommal bement a rendőrségre feljelentést tenni, és órákig ott tartózkodott. (A felvételt később foglalta le a rendőrség.) Azt mondta, nem tudhatta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnökének a hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi főnyomozóként.
Az ügyvédek arról is kérdezték Kindlovitsot a keddi tárgyaláson, hogy M. Jánosék hogyan jutottak be az ominózus szembesítés előtt a székházba, és azt is pedzegették, mennyire lehet könnyen kijutni onnan. De a tanú egyrészt hét-nyolc év távlatából nem emlékezett mindenre, másrészt azzal védekezett: sosem dolgozott portásként az épületben. | https://telex.hu/belfold/2022/09/07/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos | https://web.archive.org/web/20221130201153/https://telex.hu/belfold/2022/09/07/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/en-vagyok-kubatov-elott-a-vedopajzs | Telex | hungarian-news | 2022-09-07 13:03:00 | [
"Kindlovits Máté",
"Kubatov Gábor"
] | [
"Ferencvárosi Torna Club"
] | [] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"sport",
"őrzés-védés",
"bíróság"
] | [] |
54,689 | Dolgoztam rendőrként, amíg mi nem jutunk hozzá infókhoz, addig a rendőrség semmit nem csinál | Csütörtökön tanúmeghallgatásokkal folytatódott az a büntetőügy, amelyben befolyással üzérkedéssel vádolnak a Fradi körül mozgó embereket, akik az ügyészség szerint 2014-2015-ben pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Most a Fradi biztonsági főnökét hallgatta meg a bíróság, a korábban rendőrként dolgozó B. Imre arról beszélt, azért nem fordultak azonnal a rendőrséghez, amikor rájöttek, hogy néhányan visszaélhetnek a klubvezetők nevével, mert ha először ők nem jutnak hozzá megfelelő információkhoz, akkor a rendőrség szerinte semmit nem csinál. | A Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügyben csütörtökön két olyan tanút hallgattak meg, akik a tárgyalt események idején is a Fradi biztonsági emberei közé tartoztak, az első tanú, B. Imre a sportklub biztonsági szolgálatának vezetője 2010 óta.
Akkoriban még Fradi Securitynek hívták a céget, ami a biztonsági feladatokat ellátta, de a tanú szerint ez az ügy 2015-ben „úgy megtépázta a hírnevüket”, hogy átalakították a vállalatot. Szégyen volt, hogy a Fradi körül ilyen történhetett – mondta B. Imre.
A bírósági ügynek van egy különös szereplője, Sz. Ferenc, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, rá több vádlott is hivatkozott a bíróságon, a tanúk közül is többen úgy beszéltek róla, mint az ügy egyik szereplője, de nincs ott a vádlottak között, a bíróság pedig hiába szeretné meghallgatni, egész egyszerűen nem találják, nem tudják, hol van jelenleg.
B. Imre úgy fogalmazott a tanúmeghallgatásán: Sz. Ferenc teremthette meg azt a hátteret, ami a vállalkozók felé azt a látszatot kelthette, hogy a későbbi vádlottaknak van befolyása a dolgok alakulására. (Azt a látszatot keltették a vállalkozókban, hogy le tudják ültetni őket olyan emberekkel, akikről azt feltételezték, hozzásegíthetik őket közpénzes megbízásokhoz.) A biztonsági vezető korábban a rendőrégnek tett vallomásában azt mondta: Sz. Ferenc szerepét az ügyben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták.
A csütörtöki tárgyaláson B. Imre arról is beszélt, hogy 2015-ben részben azért vált meg a klub Sz. Ferenctől, mert ebben a befolyással üzérkedéses ügyben is lehetett valamilyen szerepe. Az ügy elsőrendű vádlottját, M. Jánost Sz. Ferenc mutatta be a klub több alkalmazottjának. Kubatov Gábor FTC-elnök jobbkeze, Kindlovits Máté is arról beszélt a tanúmeghallgatásán: az egykori hírhedt szurkolói koordinátor mutatta be neki az elsőrendű vádlottat.
A bíró leginkább arról kérdezte a klub biztonsági vezetőjét, B. Imrét, hogyan kezdték felgöngyölíteni az ügyet, miután a tudomásukra jutott, hogy valakik pénzeket kérnek vállalkozóktól a Fideszre, Kubatovra és Kindlovitsra hivatkozva. B. Imre arról beszélt, hogy „belső vizsgálatot” tartottak, amin jelen voltak azok az emberek, akiknél fennállt a gyanúja az illegális tevékenységnek – tehát a mostani bírósági ügy vádlottjai közül többen is –, illetve B. Imre mellett Sz. Ferenc és Kindlovits Máté is ott volt a „szembesítésen”.
Nem bízták rögtön a rendőrségre
A korábbi tárgyalásokon már volt szó arról, hogy ezen a Fradi székházban tartott belső vizsgálaton az egyik olyan vállalkozóval „szembesítették” a gyanús embereket, akitől a vád szerint szintén pénzt kértek az ügye megfelelő intézéséért.
Ezen a szembesítésen a biztonsági vezető szerint a gyanús személyek önkéntes nyilatkozatokat tettek arról, hogy melyik vállalkozóktól, hol, mennyi pénzt kértek. B. Imre azt mondta: „onnantól, hogy szembesítve voltak, már nem volt visszaút nekik”, de szerinte semmiféle ráhatás, nyomásgyakorlás, erőszak nem kellett ehhez. „Együttműködőek voltak, nem láttam sérülést.”
B. Imre a vádlottakat képviselő ügyvédek kérdéseire azt mondta, egy belső vizsgálat azokra terjedhet ki, akik a Fradinál dolgoznak. Az ügyvédek ezután érdeklődtek arról, hogy ha ezen a szembesítésen a szembesítettek közül kizárólag Sz. Ferenc dolgozott a Fradinak, akkor a többi emberre hogyan terjedhetett ki a belső vizsgálat. B. Imre szerint ez nem „munkaügyileg szabályozott belső vizsgálat” volt, de azt feltételezték azokról az emberekről, hogy visszaéltek a klub vezetőinek nevével, „és ki akartuk deríteni, hogy mi történt.” (…) „Lehet, hogy nem voltam teljesen kóser, de próbáltam megoldani ezt a dolgot” – mondta.
Erről a belső vizsgálatról hangfelvételt is készítettek B. Imréék, amelyen a későbbi vádlottak beismerik, hogy pénzeket kértek a vállalkozóktól. Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottakról van ilyen hangfelvétel, hogy lehet, hogy pont olyan felvétel nincs, amin Sz. Ferenc, tehát az egyetlen Fradi-alkalmazott beszélt volna arról, hogy neki volt-e szerepe az ügyben. A biztonsági főnök azt mondta, hét év távlatából nem emlékszik rá, hogy ez miért van így.
Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottak önként beszéltek mindenről, és a hangfelvételek is rövidek, akkor ezek a nem Fradi-alkalmazott emberek miért voltak a biztonsági személyzet több tagjával a klub székházában hosszú órákig. B. Imre ennyi év után nem emlékszik rá, pontosan mennyi ideig voltak ott. A vádlottak védői arról is érdeklődtek, hogy még az egész „belső vizsgálat” előtt miért nem fordultak a rendőrséghez, ha súlyos bűncselekményekre utaló dolgok derültek ki. B. Imre szerint mielőtt a rendőrséghez fordultak, „tudniuk kellett, miről van szó.”
A keddi tárgyaláson a Kubatov Gábor kabinetvezetőjeként dolgozó Kindlovits Máté arról beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azért sem vitte be a klubszékházbeli szembesítésen készült hangfelvételeket a rendőrségre, amikor első alkalommal elment feljelentést tenni, mert nem tudta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnöke, azaz B. Imre hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi rendőrnyomozóként.
Egy korábbi tárgyaláson az egyik vádlott védője arról beszélt, hogy a hangfelvételeket több okból is ki kéne zárni az eljárásból, például mert felmerülhet, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak.
Amikor a csütörtöki tárgyaláson az ügyvédek azt pedzegették, miért nem fordultak rögtön a rendőrséghez, miért kezdték el maguk felderíteni az ügyet, akkor a korábbi rendőr B. Imre kérdőre vonta őket: „ahhoz a rendőrséghez forduljunk, akik engem háromszor hallgattak ki, mintha én lennék az ügy elsőrendű vádlottja?! (…) Dolgoztam rendőrként, tudom, hogy amíg mi nem jutunk hozzá bizonyos információkhoz, addig a rendőrség magától semmit nem csinál.” | https://telex.hu/belfold/2022/09/09/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos-b-imre | https://web.archive.org/web/20221130214254/https://telex.hu/belfold/2022/09/09/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos-b-imre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dolgoztam-rendorkent-amig-mi-nem-jutunk-hozza-infokhoz-addig-a-rendorseg-semmit-nem-csinal | Telex | hungarian-news | 2022-09-09 13:27:00 | [
"Kindlovits Máté",
"Kubatov Gábor"
] | [
"Ferencvárosi Torna Club"
] | [] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"sport",
"őrzés-védés",
"bíróság"
] | [] |
54,690 | Rogán minisztériumához kerül a közpénzek felhasználását ellenőrző állami hivatal, a Kehi | Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit. | Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország kormányának kormányzati ellenőrzési intézménye, az a feladata, hogy a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja. Ezen belül feladata többek között
a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának ellenőrzése;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások felhasználásának ellenőrzése;
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik. | https://telex.hu/belfold/2022/09/13/magyar-kozlony-kehi-miniszterelnoki-kabinetiroda-infrastrukturafejlesztes | https://web.archive.org/web/20230202085524/https://telex.hu/belfold/2022/09/13/magyar-kozlony-kehi-miniszterelnoki-kabinetiroda-infrastrukturafejlesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-miniszteriumahoz-kerul-a-kozpenzek-felhasznalasat-ellenorzo-allami-hivatal-a-kehi | Telex | hungarian-news | 2022-09-13 13:31:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"háttér",
"közigazgatás",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,691 | Tóth Gabi koncertszervezőjével 35 millióért szerződött a Szerencsejáték Zrt. | Az állami Szerencsejáték Zrt. közzétette a júniusban és júliusban kötött támogatási szerződéseinek adatait a honlapján. Összesen 175 millió forintot osztottak ki tizenegy kedvezményezettnek, köztük van például a Tóth Gabi énekes fellépéseit szervező bt. nettó 35 milliós szponzorálási és Fricz Tamás politológus Depok alapítványa 15 milliós támogatási szerződéssel. | A Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező támogatási és szponzorációs kérelmekről a tulajdonában lévő Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. dönt, amely utólag, néhány havonta közzéteszi - közérdekű adatként - a honlapján, hogy mely szervezeteket és milyen összeggel támogatta. A napokban a júniusi és júliusi adatokkal frissült a lista - úgy, hogy májusra vonatkozóan nem közöltek számokat. (Ez azt is jelentheti, hogy nem döntöttek új támogatásról májusban, bár az elmúlt évek közzétételeit tekintve minden hónapra jutott új szerződéskötés.)
Június-júliusban a kedvezményezettek többsége nem először kapott támogatást az állami szerencsejáték-szervező cégtől, és most is vannak köztük olyan szervezetek, illetve személyek, akik a kormánypárthoz köthetők.
Júniusban hat szervezetnek áfa nélkül 105 millió forintot ítéltek meg.
Jutott 15 millió forint támogatás Fricz Tamás és Simon János politológusok vezette szervezetnek, a Demokrácia és Politikai Kultúra (Depok) Alapítványnak. (Tavaly és tavalyelőtt 15-15 milliót, 2019-ben 10 milliót kaptak az Szrt.-től.) Az alapítvány nagyrészt központi költségvetési és szerencsejátékos támogatásokból működik, 2021-ben 41 millió, 2020-ban 52 millió forint bevétele volt, a közhasznúsági jelentése szerint tavaly a magyar jegybank PADME alapítványától is kapott 6 millió forintot.
A Depok jó 15 éve létezik, de nincs informatív honlapja, a depok.eu-n mindössze egy emléktábla avatásról láthatók fényképet, az alapítvány tevékenységéről egy szót sem írnak. Fricz a Fidesz-támogató Békemenetek egyik szervezője, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kuratóriumának tagja. (A politológus nyáron azért került be a hírekbe, mert az rtl.hu megírta: a Közársasági Elnöki Hivatal Áder János hivatali ideje alatt, 2021 októberében nyolc hónapra szóló szerződést kötött vele, nettó 5,2 millió forint értékben, „társadalompolitikai tanácsadói tevékenységre”.)
Mivel foglalkoznak?
A Depok Alapítvány tevékenységéről az olvasható a civil szervezetek nyilvántartásában, hogy "Magyarország egész területén, országos működési hatáskörrel segíti a civil társadalom megerősítését, oktatási, képzési, tájékoztatási eszközök alkalmazása által az ország lakossága politikai kultúrájának, műveltségének az európai demokratikus értékek alapján történő fejlesztését, a politikai kulturális élet és a közélet színesítését, a közművelődés elősegítését. Az alapítvány a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja, hogy Magyarország fiatal polgárai az európai uniós csatlakozásra tekintettel megfeleljenek az új körülményeknek és kihívásoknak."
Ketten kaptak 35 milliót
A Szerencsejáték Service júniusban szponzorálási szerződést kötött 35-35 millió forint plusz áfáért a Lupa-tónál strandot üzemeltető Lupa Strand Kft.-vel és a Backstage Management Bt.-vel. Az utóbbi társaság Tóth Gabi énekes koncertszervezője, a bt. beltagja Daróczy Tihamér. Az énekes honlapján a fellépésekkel, szponzorációval foglalkozó kapcsolattartóként a Backstage Management van feltüntetve, valamint egy ötöslottós online fogadásos hirdetés is látható a weboldalon. A hvg.hu augusztusban adott hírt arról, hogy Tóth június végi, négy várost érintő erdélyi turnéjának és az arról készült kisfilmnek is az Szrt. volt a főtámogatója.
Megint csak Salalala
Ahogy tavaly, idén is nettó 10 millió forintos szponzorációs megállapodást írtak alá a Salalala Kreatív Nkft.-vel, amely a Hungarikumokkal a világkörül című - a TV2-n is látható - sorozatot gyártja és működteti az azonos nevű weboldalt. A sorozat készítőinek - akiknek „küldetése a világ országain átívelő magyar vonatkozások és hagyatékok feltérképezése” - utazásait a Nemzeti Kulturális Alap és az Agrárminisztérium is támogatja. A műsorgyártó cég 2017-es alapítója Fellegi Tamás fideszes exminiszter fia, Fellegi Áron volt, majd 15 hónap után Kurucz Dániel lett a tulajdonosa, aki műsorvezetője és producere a sorozatnak.
Nem új név a kifizetési listán az autós rendezvényeket is szervező Truck Race Promotion Kft. sem, ezúttal ötmillió forinttal. A vállalkozás tulajdonosa Őry Tamás, akinek felesége - a G7.hu tavaly őszi cikke szerint - a cégnél korábban operatív igazgatóként is dolgozó Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter külügyminiszter testvére. (Őry 2020 júliusa óta a 4iG Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója is security üzletágban, miután egyik vállalkozását felvásárolta a tőzsdei tech vállalat.)
Júliusban 70 millió forint támogatást osztott ki a Szerencsejáték Service.
Ahogy tavaly, úgy most is 25 milliós szponzoráció jutott a 2017-ben alapított Sport&Event Sportügynökség Kft.-nek, amelynek egyik közvetett tulajdonosa Deutsch Péter, aki szeptember elejéig a budapesti atlétikai vb-t szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt (a vezetői székben az M1 hírcsatornától távozó Németh Balázs követte). Deutsch Péter a fideszes politikus, Deutsch Tamás testvére.
A Budavári palotakoncertet szervező Showtime Event Kft.-vel ismét ötmilliós szponzorálási szerződést kötöttek. (A kft. résztulajdonosai közt ott van Nacsa Olivér kormánnyal szimpatizáló humorista és közvetve Pindroch Ferenc, a HírTV-t és TV2-t megjárt műsorvezető-szerkesztő, aki 2015-ben Rákay Philip jobboldali médiaszakemberrel közösen alapította meg az SD&Watson Consulting Kft. nevű PR-kommunikációs céget, és amiből Rákay 2020 elején kiszállt. (Az SD&Watson tavaly több mint duplájára, félmilliárd forintra növelte a nettó árbevételét, és 135 milliós adózott eredménnyel zárt.) | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/szponzor-szerzodes-toth-gabi-fricz-nacsa-tamogatas-szerencsejatek-zrt.759506.html | https://web.archive.org/web/20230120114759/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/szponzor-szerzodes-toth-gabi-fricz-nacsa-tamogatas-szerencsejatek-zrt.759506.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toth-gabi-koncertszervezojevel-35-millioert-szerzodott-a-szerencsejatek-zrt | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-09-10 16:12:00 | [
"Deutsch Péter",
"Fellegi Áron",
"Fricz Tamás",
"Nacsa Olivér",
"Őry Tamás",
"Szijjártó Sarolta",
"Tóth Gabi"
] | [
"Backstage Management Bt.",
"Demokrácia és Politikai Kultúra Alapítvány",
"Lupa Strand Kft.",
"Salalala Kreatív Kft.",
"SD&Watson Consulting Kft.",
"Showtime Event Kft.",
"Sport&Event Kft.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"PR",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,692 | Eliosos vállalkozó is felbukkant Magyarország legnagyobb középiskolai beruházásában | A korábbi Elios Zrt. igazgatósági tag, Hauberl Gergely vezette PBM Mélyépítő Kft. is részt vesz a Dunakeszi Diáknegyed közel 40 milliárdos beruházásában. A WHB Csoporthoz tartozó érdekeltségei az elmúlt években szép eredményt könyvelhettek el. | Az a Hauberl Gergely László is felbukkant a Dunakeszi Diáknegyed nevű gigaberuházásban, aki 2016 után az Elios Zrt. igazgatósági tagja volt. Az általa vezetett cégek az elmúlt években több milliárdos eredményt értek el – derítette ki a Narancs.hu.
Mint ismert, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 35 közbeszerzést vizsgáló, 2018-ban napvilágot látott jelentése csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz (Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez) köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására. Bár az ügyészség elrendelt nyomozást az ügyben, néhány hónap alatt a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta azt.
Az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy vonja meg a magyar államtól a körülbelül 13 milliárd forintnak megfelelő támogatást. Végül a kormány nem tudta meggyőzni az EB-t, hogy az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért a szóban forgó összeget végül a magyar állam állta.
Tiborcz István 2015-ben vált meg az Eliosban lévő üzletrészétől a Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB Csoport tagja, a WHB Befektetési Kft. javára, Hauberl Gergely pedig 2016-ban igazgatósági tag lett az Eliosban (később az Elios Zrt. száz százalékban a WHB-hoz került, 2015-ben 21 közbeszerzést nyert el és 7,7 milliárdos rekordnyereséget termelt). Hauberl Gergely az Eliosba történő beszállását megelőzően az informatikai szektorban dolgozott, jelenlegi is ügyvezetője a Green Investments & Solutions Kft.-nek, amit korábban ugyancsak Tiborcz vezetett. Az Elios Zrt. 2021-ben végelszámolás alá került.
Hauberl Gergely ügyvezetője volt egy bizonyos Plasma Expert Kft.-nek is, amely emberi vérplazmával kereskedik; a 24.hu arról számolt be még 2020-ban, hogy a milliárdos árbevételt termelő társaság tulajdonosa egy Egyesült Arab Emírségben bejegyzett vállalat, a Golden Bay Trading FZE, és mivel a társaság szabadkereskedelmi zónában található, ezért a nyereség után nem kell adózniuk (Hauberl csak pár hónapig vezette a céget 2016-ban, a cég jelenlegi tulajdonosa a szintén az Egyesült Arab Emírségben bejegyzett Atlantis International Holding L.L.C-F.Z.).
Tuti gimi Dunakeszin
Még januárban számolt be róla elsőként a Narancs.hu, hogy a kormány rábólintott Dunakeszi Diáknegyed beruházásra. Sportcsarnokokkal, sportpályákkal és egy uszodával ellátott, 1500 diák oktatására alkalmas két középiskola fog épülni a Budapesttel határos településen. Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője akkor azt mondta, ekkora középiskolai beruházás még nem volt Magyarországon.
Ez minden bizonnyal így is van; a beruházásra vonatkozó tendert a maga 37 milliárd forintos ajánlatával Paár Attila-féle WHB, valamint a Laterex Zrt. nyerte meg (Paárt Tiborcz István üzlettársaként szokták emlegetni). De elég megnézni a középiskolákról készült látványterveket, melyek leginkább az amerikai filmekben látható hiperszuper felszerelt sulikra emlékeztetnek.
Dióssi Csaba polgármester nemrég arról számolt be, hogy a létesítmény szinte mind a hét épülete már áll; van olyan, amelyiken hamarosan indul a tetőszerkezet-építés.
A beruházás presztízsét mutatja, hogy egy kormányrendeletben csak a kommunikálására 300 millió forintot különítettek el (pár hónapja közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mely cégekkel kötött szerződést erre a feladatra az önkormányzat; akkori tájékoztatásuk szerint addigra még nem futott be hozzájuk az összeg, de azt ígérték, később tájékoztatást adnak a partnerekről).
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen cégek vesznek részt a beruházásban, azaz kikkel és milyen feladatok elvégzésére kötött alvállalkozói szerződést a fővállalkozó. Hogy megtudjuk, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a projektért felelős BMSK Zrt. beruházási ügynökségnek. Így derült ki számunkra, hogy a beruházásban részt vesz a WHB Csoport tagja, a PBM Kft. (pontosan PBM Mélyépítő Kft., a hivatalos dokumentumon tüntették fel PBM Kft.-ként), aminek ügyvezetője a fentebb említett Hauberl Gergely. Megkerestük a cégcsoportot, hogy megtudjuk, egészen pontosan milyen tevékenységet folytatott a társaság; „mélyépítési és cölöpözési munkákat végeznek/tek”, tájékoztatott a WHB, de ennél többet nem árultak el (a közérdekű adatigénylésből is nagyjából ennyi derül ki).
A WHB oldala szerint a PBM Mélyépítő Kft. 2017 óta rendszeresen dolgozik állami beruházásokon. Egyebek mellett a Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épülete, valamint a Buda Palota projektekben is alkalmazták a társaságot. Az éves árbevétele is 2,7 - 3,5 milliárd körül mozgott. Hasonló sikeres trend mutatkozik meg a szintén a cégcsoporthoz tartozó PBE Építő Kft. tekintetében, aminek ugyancsak Hauberl az ügyvezetője. | https://magyarnarancs.hu/belpol/eliosos-vallalkozo-is-felbukkant-magyarorszag-legnagyobb-kozepiskolai-beruhazasaban-251947 | https://web.archive.org/web/20220925024349/https://magyarnarancs.hu/belpol/eliosos-vallalkozo-is-felbukkant-magyarorszag-legnagyobb-kozepiskolai-beruhazasaban-251947 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliosos-vallalkozo-is-felbukkant-magyarorszag-legnagyobb-kozepiskolai-beruhazasaban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-12 00:00:00 | [
"Hauberl Gergely",
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Tiborcz István",
"Tuzson Bence"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Green Investments & Solutions Kft.",
"Laterex Zrt.",
"PBM Mélyépítő Kft.",
"Plasma Expert Kft.",
"WHB Befektetési Kft."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"oktatás",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
54,693 | Tíz évig 18 ezer forintért bérelt lakást a budai Várban a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője | Homolya József szerint ő nem közszereplő, nem kíván foglalkozni az üggyel. V. Naszály Márta I. kerületi polgármester szerint mulasztás történt, a városrész előző vezetésének minden évben felül kellett volna vizsgálnia a jogosultságokat. | Érdekes poszttal jeletkezett a múlt héten Varga Zoltán dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselő. Nem kevesebbet állított, mint hogy Homolya József, a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője (és korábbi fideszes önkormányzati képviselő) 18 ezer forintos bérleti díjért kapott tíz éven át önkormányzati bérlakást. A bejegyzés az alábbiakban foglalható össze.
Varga szerint egy júliusi testületi ülésen hosszabbította meg a fideszes többség Homolya József ügyvezető tisztségét a Dunakeszi Közüzemi Kft. élén.
Homolya a munkájáért 2019-ben havi 774 ezer, 2020 és 2021-ben 840 ezer forintos bruttó keresete mellé 37 500 forint cafetériát is kapott, de már 2001-ben is ügyvezetője volt a cégnek.
Varga Zoltán birtokába került lakásbérleti szerződések szerint az ügyvezető az I. kerületi, budavári önkormányzat jóvoltából 2010. január 18. napjától kezdődően egészen 2021 júliusának végéig, azaz tavaly nyárig 17 640 forintos havi bérleti díjért bérelt 70 négyzetméteres bérlakást a budai Várban.
2021-ben aztán egy peres ügy miatt cserelakást biztosított neki az I. kerületi önkormányzat, így tavaly nyártól kezdve egy 65 négyzetméteres cserelakásért már 42 101 forintot fizetett havonta. (Varga bejegyzésében hozzátette, a szerződések megengedik a bérleti díj inflációkövető indexálását, így vélhetően 2010 és 2021 között is emelkedett néhány ezer forinttal a bérleti díj a 17 640 forinthoz képest.)
Varga Zoltán a bejegyzése megírása előtt megkereste a 2019 óta ellenzéki vezetésű önkormányzat polgármesterét. Mint írja, „becsületére legyen mondva, hogy vasárnap este, családi program közben, a közvetlen telefonjáról keresett meg V. Naszályi Márta, hogy tájékoztasson a fennálló helyzetről”.
A polgármester elmondta neki, hogy mivel az első ingatlan per alatt állt, melyet a kerületi önkormányzat elveszített, a jelenlegi kerület és nem vizsgálta a lakók hátterét, hanem mindenkinek, aki a korábbi, fideszes többség által megalkotott helyi lakásrendelet szerint bérlakást bérelt a kerületben, cserelakást biztosított a perben elveszített lakások helyett.
Az önkormányzat nem vizsgálta sem a lakók hátterét, a politikai hovatartozásukat, csak azt, hogy a korábbi vezetéstől örökölt lakásrendelet alapján jogosultak-e a szociális bérlakásra, „hiszen az is hasonló támadási alapot adhatott volna, hogy valakinek, aki a Fidesztől örökölt rendelet szabályai szerint jogosult rá, pusztán azért nem biztosít cserelakást a kerület, mert mondjuk kiderül róla, hogy a dunakeszi fideszes vezetés kegyeltje az illető”.
A polgármester a telefonban elmondta, hogy a bérlakások kiadásának jogalapját felülvizsgálja a kerület vezetése, kizárólag a bérlők anyagi körülményeire figyelemmel és függetlenül a személyes politikai meggyőződésüktől, ehhez azonban először a korábbi kerületi vezetéstől „örökölt” lakásrendelet felülvizsgálatára van szükség (ez a munka már korábban elkezdődött).
Varga úgy döntött, hogy fél szemmel figyelni fogja, hogy „a korrekicó” az ellenzéki kerületvezetés alatt valóban megtörténik-e. „Az eseményekről mindenképpen be fogok számolni” – írta.
Varga Zoltán teljes bejegyzése alább olvasható, amiben egyébként látható a 17 ezres bérleti díjról szóló szerződés is.
Megkerestük V. Naszályi Mártát. A polgármester szerint 2010-ben az előző polgármester jóváhagyásával Homolya József csereszerződés révén költözött be a budavári lakásba, a bérleti jogért egy szövetkezeti lakás tulajdonjogát adta az előző bérlőnek. Ekkor az önkormányzati lakásokért igen alacsony bérleti díjat kellett fizetni, ami 2013-ban változott meg; a szociális mellé bejött a még mindig kedvező ún. költségelvű, valamint a piaci bérleti díj, azonban az élő szerződéseket nem vizsgálta felül az önkormányzat, így maradhatott Homolyának a kevesebb mint 18 ezer forintos lakbér.
V. Naszályi úgy gondolja, hogy mulasztást történt az önkormányzat részéről; a jövedelmi jogosultságot minden évben felül kellett volna vizsgálni. Sőt, Nagy Gábor Tamás korábbi kormánypárti polgármester a lakáscserét úgy engedélyezte, hogy tudta, az ingatlan bejegyzett tulajdonosa nem az önkormányzat, annak birtokba adása iránt per van folyamatban, és erről valószínűleg nem tájékoztatta a cserélőket. A kerület vezetését 2019 októberében váltották le, a per pedig 2020 elején zárult; a Magyar Tudományos Akadémia jogerősen megszerezte az ingatlant, az önkormányzatnak mintegy 30 millió forint kártérítést kellett fizetnie, a bérlőknek pedig felajánlották, hogy lakást kaphatnak. Homolya élt is a lehetőséggel, viszont ezzel együtt átkerült a költségelvű kategóriába, ezért nőtt meg a bérleti díja 42 ezer forintra.
A polgármester szerint miután kitört a koronavírus-járvány, nem voltak abban a helyzetben, hogy a jövedelmi viszonyokat felülvizsgálják, a bérleti díj emelését kormányrendelet tiltotta. Azonban ez a munka mostanra elkezdődött, és elindítottak két próbapert is. Erre azért van szükség, mert mint az elmúlt években kiderült, sokan visszaéltek a lakáscsere lehetőségével. Ezt az opciót annak idején azért találták ki, hogy a lakásmaffia ne tudja kijátszani az önkormányzati lakásokból a benne lakókat, ugyanis csak úgy bérelhet valaki egy kerületi lakást, ha a cserébe egy másik (nem feltétlenül I. kerületi) ingatlan bérleti vagy tulajdonjogát átadja.
Homolya: Nem vagyok közszereplő, nincs köze hozzá, az ügy lezárva
Megkerestük Homolya Józsefet, hogy Varga Zoltán bejegyzésében lévő állításokkal szembesítsük. A Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője megkeresésünkre azt írta, a jobbikos képviselő bejegyzését nem olvasta, „de ebben a formában több pontatlanságot és jelentős ferdítést tartalmaz”. „Varga képviselő közszereplőként olyan privát szférát érintő dologról cikkez, melyről engem (nem közszereplő személyt) érintettként nem kérdezett, nem szólított meg, mely inkorrekt hozzáállásáról tanúskodik. Egyébként, álláspontom szerint nincs köze hozzá, foglalkozni nem kívánok vele, az ügyet – melyről nem is tudtam – részemről lezártnak tekintem” – írta Homolya.
Ugyanakkor mivel az előző városvezetés az ilyen ügyleteket nem vizsgálta, a cseréket pedig jóváhagyta, ezért előfordult, hogy a valóságban lakhatatlan (telek, faház stb.) ingatlanokra cseréltek budavári lakásokat, vagy színlelt lakáscsere történt. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant, amire elvileg elcserélték a budavári lakás bérleti jogát, az új bérlő az üzlet megkötése után rövid idő múlva visszaszerezte (mondjuk egy hozzátartozója visszavásárolja), és így mindkét ingatlan hozzákerült (Bayer Zsolt kormánypárti publicista elhíresült cserelakás ügyében is pontosan ez történt, ő két budavári lakást is „elcserélt” egy pilisszentkereszti házra, ami a 24.hu 2020-ban megjelent cikke szerint a fia tulajdonában van).
A pereskedésekre az ilyen ügyek tisztázására lehet szükség a jövőben, amennyiben a próbaperek pozitív kimenetellel zárulnak. Ugyanakkor V. Naszály hangsúlyozta, azt nem fogják vizsgálni, hogy az illetőnek milyen a politikai hovatartozása. A polgármester pusztán azt szeretné, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően béreljen lakást az I. kerületben. Homolya ügyét is felül fogják vizsgálni. Azonban megkeresésünk után konzultált hivatala jogi szakértőivel, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy visszamenőleg nem lehet vizsgálni a szociális lakbérre való jogosultságot (magyarul, ha nem is volt rá jogosult Homolya, akkor sem lehetne tőle visszamenőleg ezért pénzt beszedni).
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy nem adhatja ki a szövetkezeti lakás címét, aminek tulajdonjogát adta Homolya még 2010-ben a budavári lakásért cserébe. Rákérdeztünk erre a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetőjénél is; ha érkezik tőle válasz, frissítjük cikkünket.
(Címlapképünkön: Műemlék épületek sorai az Épített Világörökség részét képező Budai Várnegyed Úri utcájában, parkoló személyautók sokaságával. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-18-ezer-forintert-berelt-lakast-a-budai-varban-a-dunakeszi-kozuzemi-kft-ugyvezetoje-252116# | https://web.archive.org/web/20220925011642/https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-18-ezer-forintert-berelt-lakast-a-budai-varban-a-dunakeszi-kozuzemi-kft-ugyvezetoje-252116# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evig-18-ezer-forintert-berelt-lakast-a-budai-varban-a-dunakeszi-kozuzemi-kft-ugyvezetoje | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-13 00:00:00 | [
"Homolya József",
"Nagy Gábor Tamás"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest",
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
54,694 | Egyelőre nem kezdik el a balatonföldvári e-kikötő építését | A balatonföldvári e-vitorláskikötő továbbra is rendelkezik az építés elkezdéséhez szükséges engedélyekkel, de csak akkor kezdik el az építését, ha az eljárás körül minden tisztázódik - állítja a beruházó. | Ahogyan a napokban a pert kezdeményező Mosolygó Balatonföldvár Egyesület tájékoztatása nyomán megírtuk, a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a balatonföldvári Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését. Herényi Károly egyesületi elnök elmondása szerint – aki ott volt a verdikt kihirdetésénél – a bíróság elfogadta azt az érvelésüket, hogy a kikötőlétesítés ellenkezik Balatonföldvár helyi építési szabályzatával, mivel megváltoztatja a strand funkcióját (a mólószárak 100 méteres körzetében tilos a fürdés). Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen legfeljebb csak felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.
A Balatonföldvár Város Facebook-oldalon ezzel szemben az a közlemény jelent meg, miszerint az önkormányzat továbbra is támogatja az e-kikötő építését; nem igaz, hogy hatályon kívül helyezte volna a bíróság az elektromoshajó-kikötő építési engedélyét, illetve a beruházó továbbra is rendelkezik az építés megkezdéséhez szükséges engedéllyel.
Az ellentmondás tisztázása érdekében kerestük meg a kikötőépítéshez közel egymilliárd forintos állami támogatást elnyerő, balatonföldvári székhelyű Balabo Kft.-t, melynek tulajdonos-ügyvezetője, Deák Sándor arról tájékoztatott:
a pécsi bírósági döntés után egyelőre nem kezdik el a kikötő építését, csak azok után, ha minden szükséges dokumentum a rendelkezésükre áll.
„Nagyon meglepett minket a Pécsi Törvényszék döntése – fogalmazott Deák Sándor. – Az elmúlt két évben vízügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint hajózási szakemberek alapos, körültekintő és a jogszabályi előírásokat messzemenően szem előtt tartó munkájának az eredményeképpen lezajlottak a beruházás engedélyeztetési eljárásai, és társaságunk ezek eredményeként minden szükséges engedélyt megkapott. Ezért is várjuk értetlenül, hogy milyen indokkal utasítja a bíróság új előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás lefolytatására a Veszprém Megyei Kormányhivatalt.” Deák Sándor hozzátette, az indoklás ismeretének hiányában nem tudnak további nyilatkozatot tenni. Az azonban tény, hogy a beruházás a továbbiakban is rendelkezik a megvalósításhoz szükséges jogerős építési engedélyekkel, ennek ellenére az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás körüli kérdések tisztázásáig nem tervezik az építkezés megkezdését.
Ahogyan előző cikkünkben írtuk, megkerestük a beruházást kezdettől fogva támogató Holovits Huba balatonföldvári polgármestert is. A fideszes városvezető szabadságáról visszatérve nyilatkozott a Narancs.hu-nak. A déli parti kisvárost 2010 óta vezető polgármester előrebocsátotta: habár álláspontjuk szerint a pécsi bírósági döntés ellenére is megkezdhetné a beruházó a kikötőépítést (szemben azzal, amit a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület állít), ő is azt tartja korrektnek, ha minden eljárás rendben lezajlik, és minden, a hatóságok által előírt dokumentum rendelkezésre áll ezt megelőzően. Vagyis:
reményeik szerint az e-kikötő meg tud, meg fog épülni a Nyugati strandra.
„Arról szó sincsen, hogy a kikötő építési engedélyét semmisítette volna meg a bíróság – állította Holovits Huba. – Az általunk megkérdezett jogászok véleménye egyezik: a kikötő rendelkezik vízjogi és hajózási létesítési engedélyekkel, most csak az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány eljárási folyamatának egy lépcsőfokát semmisítette meg a bíróság. Az ítélet kihirdetésénél jelen lévő jogász szerint a bíró többször is hangsúlyozta, hogy nem tárgya a pernek az építési engedély megsemmisítése. Ezt támasztja alá az is, hogy a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület azonnali jogvédelemre vonatkozó kérését is elutasította. Ha most új eljárást kell kezdeni, akkor azt kell megtenni és végigvinni, amíg minden szükséges dokumentum nem áll a beruházó rendelkezésére.”
A balatonföldvári polgármester elmondta azt is: a szabadsága utáni első napon, hétfőn délelőtt összehívta hivatala építésügyi és jogi szakembereit, akik újból megerősítették, hogy a város építési szabályzata összhangban van a magasabb jogszabályokkal, a kikötőt tehát jogszerűen meg lehet építeni a Nyugati strandon. Felvetésünkre, miszerint a bíró állítólag mégis erre hivatkozott, a városvezető azt felelte: szerinte a bíró véleménye nem megalapozott.
Holovits Huba hozzátette azt is: politikai oldaltól függetlenül 2004 óta „él” a nyugati strandi kikötőterv, azóta szerepel az éppen regnáló képviselő-testület gazdasági programjában, továbbá a Balaton-törvény szerint is ez az egyetlen hely Balatonföldváron, amely alkalmas kikötő létesítésére.
Amikor Herényi Károlyt, a pert indító helyi civil szervezet elnökét szembesítettük a Balabo Kft. és a polgármester által elmondottakkal, így reagált: „Az megnyugtató, hogy nem akarnak újabb jogszabályt sérteni és a pécsi bírósági ítélet ellenére is elindítani a kikötő építését a Nyugati strand kellős közepére. Érdekes, hogy arra hivatkoznak: ez a friss ítélet nem az építést akadályozza meg, hanem csak az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat része. De hiszen a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület pont annak nyomán indított pert, hogy a Veszprémi Kormányhivatal nem írta elő környezetvédelmi hatástanulmány készítését, mondván, nem feltételezhető jelentősebb környezeti hatás. Vagyis környezetvédelmi hatástanulmány nem készült az engedélyezési eljárás során. Most akkor ők maguk fognak kérni egy ilyet? De ha ez el is készül, attól még a kikötőlétesítés ellenkezni fog a város helyi építési szabályzatával.”
A szeptember 5-i döntést követően a bíróságnak 30 napja van az ítélet írásba foglalására.
(Címlapképünk forrása: Balatonföldvár Nyugati strand Facebook) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyelore-nem-kezdik-el-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epiteset-252189# | https://web.archive.org/web/20221006114343/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyelore-nem-kezdik-el-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epiteset-252189# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyelore-nem-kezdik-el-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epiteset | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-13 00:00:00 | [
"Deák Sándor",
"Holovits Huba"
] | [
"Balabo Kft.",
"Balatonföldvár Város Önkormányzata"
] | [
"Balatonföldvár",
"Somogy megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"civilek",
"idegenforgalom",
"önkormányzat"
] | [] |
54,695 | Moszkva évek óta dollármilliókat költ vesztegetésre, hogy világszerte barátokat szerezzen | A diplomáciában szokatlan lépéshez folyamodott az Egyesült Államok, nyilvánosságra hozták egy távirat szövegét. | A Krím-félsziget megszállása óta az oroszok több mint 300 millió dollárt költöttek arra, hogy politikusokat és hivatalos személyeket vesztegessenek meg több mint kéttucat országban – írja a Guardian egy nemrég titkosítás alól feloldott amerikai diplomáciai táviratra hivatkozva.
A táviraton Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminiszterének aláírása szerepel, a benne szereplő információk szerint a felhasznált összeg célja az volt, hogy Moszkvának kedvező döntések szülessenek, illetve hogy általános szimpátia alakuljon ki az Orosz Föderáció irányába ezekben az országokban,. Ugyanakkor nem nevezték meg azokat a személyeket, akikhez a pénzek érkezhettek.
A Guardian szerint a Biden-adminisztráció egyik fontos feladatának tekinti, hogy a Moszkva politikai és katonai céljaihoz kapcsolódó hírszerzési jelentések kikerüljenek a titkosítás alól, miután egyértelművé vált, hogy jók voltak azok az értesülések is, miszerint Oroszország támadásra készül Ukrajna ellen.
A dokumentum szerint az oroszok különböző szervezeteken keresztül juttatták el a pénzt a politikusoknak – Európában erre a különböző tanácsadócégeket, míg Közép-Amerikában, Ázsiában a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az állami szervezeteket használták, az viszont nem derül ki, hogy a 300 millió dolláros összeg hogyan jött ki a hírszerzésnek.
A távirat tartalmának nyilvánosságra hozatala szokatlan lépés a diplomáciában, ezeket az üzeneteket alapvetően szenzitív információként adják fel, mert megtalálhatóak benne például azok a kérdések, melyeket az Egyesült Államok nagyköveteinek fel kell tennie a fogadó országuk képviselőinek az orosz befolyással kapcsolatban, illetve javaslatokat is kell adniuk arra, hogyan lehet visszaszorítani az oroszok térnyerését – a listán szerepelnek olyan javaslatok, mint a szankciók bevezetése, beutazási korlátozások elrendelése és a tikos pénzügyi tranzakciók felfedése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok keménykedésével itthon is egyre nagyobb a téli csődhullám esélyeMagyarországon az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar szenvedheti meg leginkább, ha továbbra is kigazdálkodhatatlan szinten maradnak az energiaárak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázjátszma legbizarrabb oldala: miközben az oroszok jégkorszakkal fenyegetik a Nyugatot, Ukrajnának dollárban fizetnek a tranzitértLogikus érvek szólnak amellett, hogy ne zárják el teljesen a gázt, mert ez az utolsó orosz adu. De vajon meddig? | https://g7.hu/vilag/20220914/moszkva-evek-ota-dollarmilliokat-kolt-vesztegetesre-hogy-vilagszerte-baratokat-szerezzen/ | https://web.archive.org/web/20230329144751/https://g7.hu/vilag/20220914/moszkva-evek-ota-dollarmilliokat-kolt-vesztegetesre-hogy-vilagszerte-baratokat-szerezzen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/moszkva-evek-ota-dollarmilliokat-kolt-vesztegetesre-hogy-vilagszerte-baratokat-szerezzen | G7 | world-news | 2022-09-14 11:22:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [] | [] |
54,696 | Orbán alig használt csodafegyvert adott Rogánnak a tényfeltáró korrupcióüldözéshez | A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is átkerül a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá. A hivatal eddig közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alá tartozott, de 2018-ig például Lázár János kancelláriaminiszter kiterjedt portfóliójának volt a része, tehát a választások utáni kormányalakítás egyik epizódjaként a Kehi mindig új főnököt kap.
Ha csak szigorúan a jogszabályokat nézzük, akkor titokzatos és papíron nagy kormányzati befolyással rendelkező szervezetről van szó.
A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység - olvasható a Kehi feladatairól szóló 2011-es kormányrendeletben.
Tehát elvileg az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) hasonlóan a közpénzek felhasználását ellenőrzik, de amíg az ÁSZ az Országgyűlés alá tartozik, addig a Kehi főleg a kormány által elrendelt belső vizsgálatokat végez. A honlapja szerint a következő feladatokat látja el:
ellenőrzi a kormánydöntések végrehajtását;
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatások, állami pénzalapok felhasználását;
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működését;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználását;
a többségi állami tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vállalatokat.
A Kehi tehát mindent lát, nincs titok előtte. Persze vannak kivételek, nem vizsgálhatják például a jegybankot, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ügyészséget. A szervezetben ennek ellenére hatáskörileg hatalmas potenciál van, de a közvélemény számára alig ismert, hogy valójában mit is csinálnak az itt dolgozó revizorok és jogászok. | https://444.hu/2022/09/15/orban-alig-hasznalt-csodafegyvert-adott-rogannak-a-tenyfeltaro-korrupciouldozeshez | https://web.archive.org/web/20230905153035/https://444.hu/2022/09/15/orban-alig-hasznalt-csodafegyvert-adott-rogannak-a-tenyfeltaro-korrupciouldozeshez | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-alig-hasznalt-csodafegyvert-adott-rogannak-a-tenyfeltaro-korrupciouldozeshez | 444 | hungarian-news | 2022-09-15 00:00:00 | [] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)"
] | [] | [
"háttér",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
|
54,697 | Öt-ötven eurót kaptak a határőrök azért, hogy ne ellenőrizzék a külföldi sofőrök autóit, nyomoznak ellenük | Korrupció miatt két pénzügyőr és három rendőr ellen nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, szerepel a közleményben. A gyanú szerint a Nagylaki Határátkelőhelyen szolgáló rendőrök és pénzügyőrök öt és ötven euró közötti összeget kaptak azért, hogy ne ellenőrizzék a külföldi sofőrök járműveit. | Korrupció miatt két pénzügyőr és három rendőr ellen nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, szerepel a közleményben. A gyanú szerint a Nagylaki Határátkelőhelyen szolgáló rendőrök és pénzügyőrök öt és ötven euró közötti összeget kaptak azért, hogy ne ellenőrizzék a külföldi sofőrök járműveit.
Az ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, és öt embert fogtak el. Őket hivatali vesztegetés elfogadása miatt hallgatták ki gyanúsítottként.
A nyomozók több helyszínen végeztek kutatást, és nagy összegű külföldi valutát foglaltak le. A nyomozás adatai szerint több alkalommal is sor került hasonló korrupciós esetekre. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek. | https://444.hu/2022/09/15/ot-otven-eurot-kaptak-a-hatarorok-azert-hogy-ne-ellenorizzek-a-kulfoldi-soforok-autoit-nyomoznak-ellenuk | https://web.archive.org/web/20220925180357/https://444.hu/2022/09/15/ot-otven-eurot-kaptak-a-hatarorok-azert-hogy-ne-ellenorizzek-a-kulfoldi-soforok-autoit-nyomoznak-ellenuk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-otven-eurot-kaptak-a-hatarorok-azert-hogy-ne-ellenorizzek-a-kulfoldi-soforok-autoit-nyomoznak-ellenuk | 444 | hungarian-news | 2022-09-15 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Csongrád megye",
"Nagylak"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
54,698 | Orbán Áron egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket | A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak. | A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak.
Egy tavaly őszi videójában például az látszik, hogy mintás ingben kalácsból készít vajkrémes, trappista sajtos, felvágottas szendvicset, miközben vidám sramlizene szól. A videó két szembetűnő részlete, hogy a szendvicsek Schobert Norbert Update márkájú, szénhidrátcsökkentett élelmiszereiből készülnek, és hogy a konyhapulton egy pisztoly hever, miközben Orbán egy katonai késsel keni a sajtkrémet a kalácsszeletre. (Cikkünk megjelenése után Orbán Áron Facebook-oldala és az ott korábban megosztott nyilvános posztok elérhetetlenné váltak.)
Ezzel a miniszterelnök öccse szemléletesen ötvözi a két területet, amelyen jelenleg aktív: kiemelt érdeklődését a fegyverek iránt, illetve szerepvállalását Schobert Norbert vállalkozásában.
Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrátcsökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. Nem ez az egyetlen kapcsolata a céghez: horvát cége, a Circles of Angels and Devils d.o.o. működteti ugyanis az Update Nivo nevű horvátországi Update-boltot Csáktornyán. Bár nincs nyoma annak, hogy a Norbi Update-nek állami megbízásai lennének, a cégnek már Orbán Áron csatlakozása előtt is voltak egyéb jellegű kötődései kormányközeli körökhöz. A cégben közel nyolc éve igazgatósági tag Ómolnár Miklós, a kormánypárti Mediaworks médiacég egyik vezetője is. Schobert pár hónapja épp az Ómolnár által főszerkesztett Ripostnak nyilatkozott arról, mennyire helyesli a kormány reakcióját az ukrajnai háborúra.
Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá. Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van.
Ennek a cégnek már több állami kötődése is van. Tavaly pályázaton nyert 9 millió forint uniós forrást vállalkozásfejlesztésre, illetve tulajdonrésze van egy biztonsági cégben, amely az elmúlt években több nagy értékű állami közbeszerzést is elnyert. Emellett az alapító-tulajdonosa, Tűzkő Nándor nőgyógyász több állami tulajdonú meddőségi centrum felügyelőbizottságának is tagja.
Orbán Áronnak korábban volt olyan céges érdekeltsége, amely részt vett állami nagyprojektekben. Sokáig tulajdonosa volt ugyanis a korábban Nehéz Kő Kft. néven, jelenleg pedig FuvarozNak Kft.-ként működő, milliárdos árbevételű cégnek, amely állami beruházásokhoz kapcsolódó projektekben is részt vett – tárta fel korábban a Direkt36 az Orbán családról szóló cikksorozatában.
Kérdéseinkkel kerestük mind Orbán Áront, mind a Norbi Update Lowcarb Zrt.-t, mind pedig Tűzkő Nándort, de egyikük sem reagált.
A fegyverek mögött
A Nógrád megyei Szécsénke külterületén, az országúttól alig néhány száz méterre egy korábban bozótos, fás területen autóval járható utat és tisztást alakítottak ki. Bár felirat nem mutatja, itt épül a Multi Shoot Zrt. lőtérkomplexuma, amelyről Orbán Áron rendszeresen tölt fel képeket és videókat. Ezek azt mutatják, ahogy alakul a terep, részben Orbán keze munkájával. A földterület Orbán Áron tulajdona, egyben a 2017-ben alapított fegyverkereskedő cég, a Multi Shoot Zrt. telephelye.
A cég évi 90 és 120 millió forint közötti nettó árbevételével nem számít jelentős vállalkozásnak. Elsősorban fegyverkereskedelemmel foglalkoznak, katalógusaik alapján fegyvereket, szárazföldi és vízi harci járműveket, sőt bombákat is kínálnak. NATO-beszállítói státuszt is szereztek, igaz, ennek a jogosítványnak Magyarországon több száz hasonló cég is birtokosa. Emellett van akkreditált oktatásuk és építőipari szolgáltatásaik is, továbbá jelenleg is épül saját tulajdonú lőtérkomplexumuk. Bár a cég tisztségviselői között hivatalosan nem szerepel a neve, a miniszterelnök testvére szorosan köthető ehhez a vállalkozáshoz.
Orbán Áron nemcsak a leendő lőtérnek otthont adó szécsénkei földterület birtokosa, hanem az ő lakcímén található a Multi Shoot fóti fióktelepe, és korábban az övé volt a cég egy másik, zámolyi fióktelepe is. A Multi Shoot koronát, szárnyakat és fegyvereket mintázó logója védjegyoltalom alatt áll, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa alapján ezt Orbán Áron védette le. Orbán a közösségi médiában is többször egyértelműen utalt már rá, hogy a Multi Shootot a sajátjának tekinti. Egyik 2020. áprilisi bejegyzésében például így fogalmazott: „Honvédelmi, rendőrségi eszközöket értékesítünk. Weboldalaink: www.multishoot.hu www.globalarmshungary.com”.
Mindezek ellenére a Multi Shoot alapítója és egyedüli tulajdonosa nem ő, hanem Tűzkő Nándor nőgyógyász. Tűzkő a Szent Margit Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa, aki közben több állami tulajdonú cégben is szerepet vállal. 2020-ban felügyelőbizottsági tag lett négy, állami tulajdonba került meddőségi centrumban is: az alig néhány hónappal korábban államosított Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.-ben, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ Kft.-ben (korábban Kaáli Intézet), a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-ben is.
Az állam 2019-ben kezdte meg több meddőségi centrum felvásárlását, majd rendeletben döntöttek arról, hogy 2022 júliusától az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, azaz a meddőségi kezelések csak állami intézményekben végezhetők. A Direkt36 kérdésére a Kaáli Intézet korábbi tulajdonosa és vezetője, dr. Kaáli Nagy Géza azt mondta, Tűzkő már 2019-ben is jelen volt az intézet megvásárlásával kapcsolatos tárgyalásokon. „Tűzkő Nándor ott volt Fábián Károly helyettes államtitkár mellett. Én akkor rákérdeztem, hogy Tűzkő milyen minőségben van jelen, és azt a választ kaptam, hogy ő a gazdasági szakértőjük.”
A meddőségi klinikákon kívül Tűzkő az MKB-Pannónia Egészségpénztár igazgatótanácsának is szakértői tagja. Ez a pénztári szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank szolgáltatása.
Tűzkőnek az állami vállalatokban való szerepvállalás és a bizottsági tagság mellett más kötődései is vannak kormányközeli üzleti szereplőkhöz. 2020-ig résztulajdonos volt egy QPharma Nutrition nevű cégben, közel hét éven át Szeverényi Márk üzlettársaként. Szeverényi az egykori Mediaworks-vezérigazgató, majd gyógyszeripari miniszteri biztos Szabó László sógora, és a neve a pandémiával összefüggő állami beszerzések kapcsán lett ismert. Szeverényi volt ugyanis a vezérigazgatója a cégnek, amelynek a tulajdonában álló Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel 2020 áprilisában közel 50 milliárd forint értékben szerződött le a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A szerződések egy 17 milliárd forint értékű lélegeztetőgép-beszerzésről és egy 32 milliárd forintos egészségügyi védőfelszerelés-beszerzésről szóltak.
Bár a Multi Shoot Zrt. állami megrendelésben eddig nem részesült, 2021-ben a Széchenyi 2020 program keretében mintegy 9 millió forint uniós pénzt nyert vállalkozásfejlesztésre. Emellett a cég 10 százalékos résztulajdonosa egy Bank Biztonság Bizalom Zrt. nevű vállalkozásnak, amely más cégekkel együtt többször nyert el több százmilliós közbeszerzéseken őrző-védő feladatokat.
A Multi Shoot Zrt.-nek jutott 9 milliós támogatást a projekt leírása szerint képzésre és gépbeszerzésre fordítja a cég a zámolyi fióktelepén. Ezen a Zámoly határában található, nagyjából 9 ezer négyzetméteres területen ugyan jelenleg nem folynak munkák, de elhelyezkedése különleges: az Orbán-bánya közvetlen közelében, attól látótávolságra áll. A bányából kigördülő teherautók a területen található egykori benzinkút mellett porzanak el. A földet Orbán Áron vette árverésen még 2017-ben, majd a következő évben odaajándékozta édesapjának, idősebb Orbán Győzőnek. Ma viszont már nem az Orbán családé a föld: 2021 februárjában megvette tőlük egy Koller Mihály nevű felszámolóbiztos. Ennek ellenére a terület a Multi Shoot Zrt. telephelye maradt.
Koller az állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nek végez felszámolóbiztosi munkát. Ez a szervezet az állam oldaláról koordinálja a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásait. Kollernek több folyamatban lévő ügye is van, és ő intézte például az ETO Park Kft. felszámolását, amely a 2015-ben csődbe jutott Quaestor-birodalom egyik fontos tagja volt, és több mint 8 milliárd forintnyi vagyonelemmel rendelkezett. A Direkt36 megkeresésére a felszámolóbiztos nem reagált.
Csáktornyától Turáig
Orbán Áron korábban több családi vállalkozásban is viselt tisztséget, édesapja vagy fiatalabb bátyja, az idősebb vagy az ifjabb Orbán Győző oldalán. Alapítója és sokáig tulajdonosa volt a 2004-ben Ideális Áron Bt. néven létrehozott, később Nehéz Kő Kft.-ként, jelenleg pedig FuvarozNak Kft.-ként működő cégnek. A vállalkozás 2015-re már 1,6 milliárdos árbevételt termelt, és ahogy a Direkt36 feltárta, állami beruházásokhoz kapcsolódó projektben is részt vettek. Orbán 2016-ban, NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. néven egy másik céget is alapított, ám alig egy évvel később, 2017-ben mindkét cégből kiszállt, és 2022-ig semmilyen hazai üzleti érdekeltsége nem volt.
Ez azután változott meg, hogy két évvel ezelőtt a Hungaroringen, egy autós rendezvényen megismerkedett Schobert Norberttel. Egy, a kapcsolat részleteit ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint a kocsik iránti érdeklődés hozta össze a két üzletembert, akiknek ezt követően több közös ötletük is volt az együttműködésre.
A Norbi Update Lowcarb Zrt.-ben 2022 májusában lett Orbán igazgatósági tag, de a Direkt36 kutatásai alapján már ennél korábban üzlettársak lettek egy horvát vállalaton keresztül. Orbán Áron alapító tulajdonosa ugyanis a Horvátországban, 2019-ben bejegyzett Circles of Angels and Devils d.o.o. nevű cégnek. Ez a vállalkozás van feltüntetve a Norbi Update horvát ágazatának, az Update Nivo nevű webáruháznak az oldalán eladóként és az oldal jogainak birtokosaként. A Direkt36-nak nyilatkozó forrás szerint a cég birtokolja az Update franchise-jogait. A Circles of Angels and Devils a magyar határhoz közeli Csáktornyán üzemeltet Update-boltot.
A forrás szerint a muraközi kisvárosban való boltnyitás üzletileg szokatlan döntés volt, a Norbi Update Lowcarb Zrt. általában a nagyobb városokban, forgalmas helyeken igyekszik megnyitni üzleteit. A marketingmegjelenések és a közösségi médiaposztok alapján a horvátországi kereskedés 2022 elején kezdődhetett meg. Csáktornyáról a nyitást követően a Schobert házaspár videóban jelentkezett be az Instagramon. Ebben a videóban nem említették, hogy a boltot ki fogja üzemeltetni, és Orbán Áron Facebook-oldalán sincs nyoma a horvátországi bolt megnyitásának.
A helyi cégadatok alapján a Circles of Angels and Devils egy alacsony forgalmú vállalkozás, amely 2021-ben 9 millió forintos bevétellel, veszteségesen üzemelt.
Nemcsak Orbán horvát cége, hanem a Multi Shoot is több szálon kapcsolódik a Norbi Update Lowcarbhoz, annak termékeihez és tulajdonosaihoz. A Multi Shoothoz tartozó brand, a Global Arms Hungary weboldalán a forgalmazott fegyverek és lőszerek mellett az Update termékek is széles választékban megtalálhatóak és megvásárolhatóak. A „norbis termékek” bevezetésének tervét a Global Arms már 2021 nyarán bejelentette Facebookon, és ekkor Orbán Áron is feltöltött egy Update termékeket népszerűsítő receptvideót. Ebben a majdnem háromperces, főként állóképekből összevágott kisfilmben „egybe sült őzgerinc” készül Update Lowcarb majonéz és mustár felhasználásával, és egy Norbi Update Radler is megjelenik.
Az Update-cég egyik tulajdonosának, Rubint Rékának már egy 2021. februári, tematikus fotózásához is a Global Arms Hungary biztosította a kellékül szolgáló fegyvereket és kiegészítőket, Rubint 2021 őszén tartott Alakreform táborába pedig önálló standdal is kitelepült és önvédelmi bemutatót tartott a Global Arms Hungary. Az eseményről készült zenés montázsvideóban a stand és a fegyverek is láthatóak, sőt Schobert Norbert is megjelenik, ahogyan célra tart egy távcsöves puskát. Ezt a tábort a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó turai kastélyban tartották, ahol a Schobert család – a közösségi médiába feltöltött tartalmaik alapján – azóta többször is megfordult. Megkeresésünkre a turai kastély azt közölte, bármilyen cég vagy magánszemély számára nyitott a lehetőség, hogy rendezvénye helyszínéül a kastélyt válassza, ha betartja a jogszabályokat és a kastély belső szabályzatát. | https://telex.hu/direkt36/2022/09/15/orban-aron-egyszerre-hirdet-fogyokuras-elelmiszert-es-fegyvereket-kozben-kormanykozeli-uzletemberek-bukkannak-fel-korulotte | https://web.archive.org/web/20221201072904/https://telex.hu/direkt36/2022/09/15/orban-aron-egyszerre-hirdet-fogyokuras-elelmiszert-es-fegyvereket-kozben-kormanykozeli-uzletemberek-bukkannak-fel-korulotte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-aron-egyszerre-hirdet-fogyokuras-elelmiszert-es-fegyvereket | Telex | hungarian-news | 2022-09-15 10:51:00 | [
"Koller Mihály Dávid",
"Ómolnár Miklós",
"Orbán Áron",
"Orbán Győző",
"Schobert Norbert",
"Tűzkő Nándor"
] | [
"Circles of Angels and Devils d.o.o.",
"Global Arms Hungary",
"Multi Shoot Zrt.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
54,699 | Néhány maréknyi euróval buktak le a nagylaki határátkelőn megkenhető rendőrök | Korrupciós bűncselekmények ügyében nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben, olvasható az ügyészség honlapján. Több helyszínen fogták el őket a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség emberei. | Korrupciós bűncselekmények ügyében nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben, olvasható az ügyészség honlapján. Több helyszínen fogták el őket a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség emberei.
A pénzügyőrök és a rendőrök a nagylaki határátkelőhelyen teljesítettek szolgálatot. A megalapozott gyanú szerint külföldi sofőröktől pénzt kértek azért, hogy eltekintsenek az ellenőrzéstől. Általában 5-50 euró volt a tarifa.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós ügyet tárt fel, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatták ki őket gyanúsítottként. A házkutatásokon jelentős mennyiségű külföldi valutát (jellemzően eurót) foglaltak le.
A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek. | https://telex.hu/belfold/2022/09/15/ugyeszseg-vesztegetes-korrupcio-hatar-nagylak-terrorelharitasi-kozpont-keszenleti-rendorseg | https://web.archive.org/web/20220915091254/https://telex.hu/belfold/2022/09/15/ugyeszseg-vesztegetes-korrupcio-hatar-nagylak-terrorelharitasi-kozpont-keszenleti-rendorseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nehany-mareknyi-euroval-buktak-le-a-nagylaki-hataratkelon-megkenheto-rendorok | Telex | hungarian-news | 2022-09-15 12:04:46 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Nagylak"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
54,700 | Vádat emeltek a polgármester ellen, aki csalt a közfoglalkoztatási támogatással | Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott. | Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott.
A polgármester mindkét projektre külön-külön közfoglalkoztatási szerződést kötött egy férfival, akit azonban nem a szerződésekben megjelölt feladatkörben alkalmazott.
Az Eger környéki kistelepülés önkormányzata a férfi közfoglalkoztatására a Kormányhivatal által nyújtott támogatásból több mint 1,5 millió forintot vett igénybe, amit a támogatási szerződésben foglaltaktól eltérően használt fel. Az Egri Járási Ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta a polgármesterrel szemben. Ezen kívül 1,5 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt az önkormányzattal szemben. (MTI) | https://444.hu/2022/09/15/vadat-emeltek-a-polgarmester-ellen-aki-csalt-a-kozfoglalkoztatasi-tamogatassal | https://web.archive.org/web/20220925163812/https://444.hu/2022/09/15/vadat-emeltek-a-polgarmester-ellen-aki-csalt-a-kozfoglalkoztatasi-tamogatassal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-a-polgarmester-ellen-aki-csalt-a-kozfoglalkoztatasi-tamogatassal | 444 | hungarian-news | 2022-09-15 12:40:00 | [] | [] | [
"Heves megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"önkormányzat"
] | [] |
54,701 | 55 ezer műszaki vizsgánál kért kenőpénzt a vizsgabiztosokból álló bűnbanda | Ötven ember emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés, a precíz jogi megfogalmazás szerint „hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények” miatt.
A vádlottak között van négy vizsgabiztos és két pénztáros a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásáról. A vádirat szerint ők a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátása során korrupciós rendszer alakítottak ki. Nem is most kezdték: a vizsgaállomás 2003-ban nyílt meg, nem sokkal ez után már így dolgoztak.
A sok kicsi sokra megy elvet követték: kezdetben 2 ezer forintot kértek azért, hogy a műszaki vizsgánál gyors és gördülékeny legyen az ügymenet, és kisebb javításokat engedélyezzenek a vizsga alatt, később ez eljárásonként 5 ezer forintra drágult, de voltak 10 ezres tételek is. Ez nem tűnik nagynak, csakhogy a vádirat szerint
összesen 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amelyek során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért.
Ráadásul ez csak az a szám, amelyet a 2009 júliusa utáni időszakról lát bizonyíthatónak az ügyészség, akkor indult el ugyanis a műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer. Majdnem napra pontosan tíz évvel ezután, 2019. július 2-án fogták el a vádlottakat, vagyis napi átlagban nagyjából 15 vizsgáztatásról van szó.
A pénztárosok és egy, a vizsgabiztosok munkáját segítő személy a vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző – kamerával nem megfigyelt – részein az ügyintézőktől átvették, a műszak végén összegyűjtötték, majd azt az elszámoláskor a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották. | https://m.hvg.hu/cegauto/20220713_muszaki_vizsga_kenopenz_vizsgabiztosok | https://web.archive.org/web/20220715215030/https://m.hvg.hu/cegauto/20220713_muszaki_vizsga_kenopenz_vizsgabiztosok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/55-ezer-muszaki-vizsganal-kert-kenopenzt-a-vizsgabiztosokbol-allo-bunbanda | HVG | hungarian-news | 2022-07-13 13:51:00 | [] | [
"Pest Megyei Kormányhivatal"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"közlekedés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
|
54,702 | 30 millió forintért árulta posztját az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint | A vádhatóság kezdeményezte a szerdán őrizetbe vett Agócs János letartóztatását. | Vezető beosztású hivatalos személy által hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerdán őrizetbe vett elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
A vádhatóság közleményében az olvasható, hogy Agócs János
a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét”.
Az összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
A nyomozó ügyészség a szerdai elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és kezdeményezte a letartóztatását. Erről a bíróság pénteken dönt.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.
Az ügyészség megjegyezte: a minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Februárban írtunk arról, hogy kiabálásba és lökdösődésbe fulladt az ORÖ jelöltállító közgyűlése, amelyen jelöltet kellett volna állítani a roma nemzetiségi lista élére. Az eseményen a két jelöltnek, a Fidesz által támogatott Farkas Félixnek és a novemberben megválasztott Agócs Jánosnak nem sikerült megállapodnia, így a cigányság parlamenti szószóló nélkül maradt a következő négy évre. | https://hvg.hu/itthon/20220901_orszagos_roma_onkormanyzat_agocs_janos_korrupcio_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20220901115353/https://hvg.hu/itthon/20220901_orszagos_roma_onkormanyzat_agocs_janos_korrupcio_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-millio-forintert-arulta-posztjat-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke-az-ugyeszseg-szerint | HVG | hungarian-news | 2022-09-01 10:03:00 | [
"Agócs János"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
54,703 | Hatmilliárd forinttal nőtt a magyar Vodafone vesztesége | Már a 2020-2021-es üzleti éve is anyagi bukóval végződött a 4iG és a magyar állam közös, új szerzeményének. | Megjelent a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. céges beszámolója a 2021 és 2022 áprilisa közti üzleti évről. A vállalat az egy évvel korábbihoz hasonlóan ismét veszteséges időszakot zárt, ám a bukás egy év alatt jelentősen megnőtt. Míg 2020 és 2021 tavasza között közel 1,4 milliárdos mínuszt termelt a vállalat, addig most közel 7,4 milliárd forintos lett a veszteségük.
Pedig a Vodafone Magyarország értékesítésének nettó árbevétele tavaly 284 milliárdról 288 milliárdra nőtt (a belföldi 280-ról 282-re, az export 3,9-ről 6,2-re), csak közben az egyéb bevételek jelentősen csökkentek: közel 33 milliárdról 10 milliárdra. A pénzügyi műveletek is veszteségesek lettek, a ráfordítások 9,8-ról 12,8 milliárdra nőttek, az eredményük pedig az egy évvel korábbi, 8 milliárdos ráfizetés után most 11,5 milliárdos mínusznál állt meg. | https://hvg.hu/kkv/20220901_Vodafone_veszteseg_minusz | https://web.archive.org/web/20230320171944/https://hvg.hu/kkv/20220901_Vodafone_veszteseg_minusz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatmilliard-forinttal-nott-a-magyar-vodafone-vesztesege | HVG | hungarian-news | 2022-09-01 10:27:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"államosítás"
] | [] |
54,704 | Felajánlotta lemondását Fasimon Sándor, az INA igazgatótanácsának elnöke | A horvát hatóságok augusztus végén öt embert tartóztattak le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a vállalatot. | Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről – közölte a cég.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése – hangsúlyozta. Szavai szerint Skugor tettei aljasak. „Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk” – jelentette ki.
Hozzátette: „büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat.”
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona. | https://m.hvg.hu/kkv/20220907_lemondas_ina_igazgatotanacs_fasimon_sandor | https://web.archive.org/web/20220907134120/https://m.hvg.hu/kkv/20220907_lemondas_ina_igazgatotanacs_fasimon_sandor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felajanlotta-lemondasat-fasimon-sandor-az-ina-igazgatotanacsanak-elnoke | HVG | hungarian-news | 2022-09-07 14:30:00 | [
"Damir Škugor",
"Fasimon Sándor"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"sikkasztás"
] | [] |
54,705 | A fideszes médiabirodalom elnöke lesz Liszkay Gábor | Orbán Viktor bizalmasa, Liszkay annak idején azután lett a Mediaworks igazgatója, hogy megszüntették a Népszabadságot. | A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként tér vissza a médiapiacra Liszkay Gábor, a Mediaworks volt, 2020 tavaszán távozó elnöke – közölte honlapján a KESMA.
A szűkszavú közlemény azt írja: az alapítvány kurátorainak mandátuma augusztus 31-én lejárt, és az alapítói jogok gyakorlója, megköszönve az elmúlt időszak eredményes kurátori munkáját, szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a következő ciklus kuratóriumi tagjait. A kuratórium elnöke Liszkay Gábor lett, a tagok pedig Szánthó Miklós és Hegedűs Zoltán.
A KESMA az a fideszes médiabirodalom, amelynek „önként” felajánlotta a tulajdonjogát a kormánypropaganda többszáz terméke, köztük a HírTV, az Origo, a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport, a 888, és rengeteg megyei lap, de az alapítvány rendelkezik emellett nyomdákkal és reklámcéggel is. A KESMA a tulajdonosa annak a Mediaworks holdingnak is, amely a Népszabadság tulajdonosa volt akkor, amikor megszüntették a lapot. Közvetlenül ez után lett a cég vezetője Liszkay Gábor. | https://hvg.hu/itthon/20220901_A_fideszes_mediabirodalom_elnoke_lesz_Liszkay_Gabor | https://web.archive.org/web/20221027155327/https://hvg.hu/itthon/20220901_A_fideszes_mediabirodalom_elnoke_lesz_Liszkay_Gabor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-mediabirodalom-elnoke-lesz-liszkay-gabor | HVG | hungarian-news | 2022-09-01 18:10:00 | [
"Liszkay Gábor",
"Orbán Viktor",
"Szánthó Miklós"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,706 | Strómanokon keresztül próbálta megúszni a jogdíjfizetést egy salgótarjáni kocsmáros | 150 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a Salgótarjáni Járásbíróság arra az 57 éves salgótarjáni férfira, aki strómanokon keresztül próbálta csökkenteni a szórakozóhelyei üzemeltetési költségeit. A férfinak három vendéglátóhelye is volt Nógrád megyében, de hogy a zenegép üzemeltetése utáni jogdíjakat megússza, szórakozóhelyeket üzemeltető gazdasági társaságok alapítására más személyeket kért fel, akiknek a cégalapításon kívül egyéb szerepük nem volt, a cégek működtetésében semmilyen formában nem vettek részt. | 2022 szeptember 15., 14:00
150 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a Salgótarjáni Járásbíróság arra az 57 éves salgótarjáni férfira, aki strómanokon keresztül próbálta csökkenteni a szórakozóhelyei üzemeltetési költségeit. A férfinak három vendéglátóhelye is volt Nógrád megyében, de hogy a zenegép üzemeltetése utáni jogdíjakat megússza, szórakozóhelyeket üzemeltető gazdasági társaságok alapítására más személyeket kért fel, akiknek a cégalapításon kívül egyéb szerepük nem volt, a cégek működtetésében semmilyen formában nem vettek részt.
A férfi a vendéglátóhelyek tényleges üzemeltetőjeként zenegépet, televíziót működtetett, de a jogdíjakat közel 5 éven át nem fizette be. Így összesen mintegy 1,2 millió forint vagyoni hátrányt okozott a jogdíjra jogosult Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek, ezért a bíróság a pénzbüntetésen kívül kártérítés megfizetésére is kötelezte. A bíróság végzése még nem emelkedett jogerőre. (Bíróság.hu) | https://444.hu/2022/09/15/stromanokon-keresztul-probalta-meguszni-a-jogdijfizetest-egy-salgotarjani-kocsmaros | https://web.archive.org/web/20230130110459/https://444.hu/2022/09/15/stromanokon-keresztul-probalta-meguszni-a-jogdijfizetest-egy-salgotarjani-kocsmaros | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stromanokon-keresztul-probalta-meguszni-a-jogdijfizetest-egy-salgotarjani-kocsmaros | 444 | hungarian-news | 2022-09-15 16:00:00 | [] | [] | [
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] | [
"ítélet/döntés",
"bírság",
"strómanok",
"vendéglátás"
] | [] |
54,707 | Százmilliót kértek, hogy lefizessenek egy minisztert, de lekapcsolták őket | A férfiak azt állították, hogy jóban vannak egy miniszterrel és a legfőbb ügyésszel, így el tudnak intézni ezt-azt. | Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, egy harmadikat pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbáltak vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni.
Az ügyről szóló közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: az év elején jogvita alakult ki egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogáról, és a gyanú szerint az érintetteket ismerő három férfi elhatározta, hogy az érdekellentétet kihasználva pénzt szerez a cégvezetőktől.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek is a miniszterrel, és a közreműködésével megfelelő változtatásokat tudnak elérni a cégbírósági nyilvántartásban.
Az ügyintézésért 50 millió forint készpénzt és 50 millió forint értékű részvényt kértek. Azt mondták, a pénzt a miniszternek kell átadniuk, a részvények pedig az annak érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost.
Augusztusban az egyik elkövető bemutatta a vállalkozónak a harmadik társát, aki azt állította: kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvita nyomán meginduló büntetőeljárás az ő érdekeik szerint alakuljon. Az ügyészség szerint a három férfinak azonban nem volt lehetősége erre.
Nemrég, augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint "előleget" vett át az egyik vállalkozótól, de az ügyészek a rendőrséggel tetten érték őket. A vádhatóság lefoglalta a pénzt, a három férfit meggyanúsította, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság kettejüket letartóztatta, a harmadiknál bűnügyi felügyeletet rendelt el. | https://hvg.hu/itthon/20220829_szazmillio_miniszter_korrupcio_tetteneres_ugyeszseg_letartoztatas | https://web.archive.org/web/20221116013211/https://hvg.hu/itthon/20220829_szazmillio_miniszter_korrupcio_tetteneres_ugyeszseg_letartoztatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliot-kertek-hogy-lefizessenek-egy-minisztert-de-lekapcsoltak-oket | HVG | hungarian-news | 2022-08-29 15:45:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"ügyészség"
] | [] |
54,708 | Célegyenesben a szántódi BalaLand ingatlankomplexum | A projekt kulcsfigurája Szepesi Richárd, akinek volt szerepe abban is, hogy a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonába is kerültek hotelek. | Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre. | https://hvg.hu/360/202234_balaland_hotel_uzemelteto_celegyenesben | https://web.archive.org/web/20230302143912/https://hvg.hu/360/202234_balaland_hotel_uzemelteto_celegyenesben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/celegyenesben-a-szantodi-balaland-ingatlankomplexum | HVG360 | hungarian-news | 2022-08-27 11:10:00 | [
"Bonnyai Péter",
"Kante Awa",
"Szepesi Richárd",
"Tiborcz István"
] | [
"BalaLand Hotel Üzemeltető Kft.",
"Central European Opportunity II. Magántőkealap",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Szántód BalaLand Family Kft."
] | [
"Somogy megye",
"Szántód"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"klientúra",
"hitelezés",
"tőkealap",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
54,709 | Tulajdonrészt ajánlott társa az agrártárca vesztegetéssel vádolt helyettes államtitkárának | Elkezdődött Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkárának tárgyalása, aki két ügyben is érintett az ügyészség szerint. | A vádirat szerint Nagy, helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével. Nagy János viszont tagadja, hogy bűnös lenne, mert állítása szerint nem volt semmilyen hatása a pályázatokra – írja a tárgyalásról készült cikkében a Telex.
Az Agrárminisztérium 2020 decemberében menesztett helyettes államtitkára a tárgyaláson állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével. Szerinte az sem igaz, hogy ingyen kapott tulajdonrészt egy cégben, ami azért alakult, hogy megvegyék a Heves megyei Atkáron lévő tabi majort. A közös céget, amelyről szó van B. Szilárd, Kőtelek korábbi önkormányzati képviselője, Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere 47,5-47,5 százalék arányban alapította, Nagy 5 százalékban volt a cég tulajdonosa.
A vállalkozó B. Szilárd és a menesztett helyettes államtitkár azért találkoztak először, mert a vállalkozó mintagazdaságot akart létrehozni. A Túzok-Föld Kft. tulajdonosának ekkor ajánlotta az atkári területet az államtitkár, amelyhez egyébként, mint mondta régóta kötődik, mert sokszor járt itt. B.-t – aki állattartó teleppel bővítette volna az agrárcéges portfólióját – érdekelte a major, így Nagy összekötötte a tulajdonossal. Az ő közbenjárásával fogadta felettese, Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár B.-t június elején. Ő tudott részletesebb tájékoztatást adni a különböző agrárpályázatokról.
Az ügyészség szerint a találkozó ellőtt állapodtak meg a felek a cégalapításról, és arról is, hogy Nagy 5 százalékos tulajdonrészt kap a segítségéért cserébe. A vállalkozó szerint azonban a helyettes államtitkár lényegében megfenyegette ezen találkozón. A vállalkozó vallomása szerint Nagy rákérdezett, neki mi lesz a haszna ebben az üzletben, amire ő a megfogalmazása szerint tartva a helyettes államtitkár befolyásától, nagy hirtelenjében ötszázalékos tulajdonrészt ajánlott neki a tabi majort megvásárolni kívánó cégben.
Nagyot is bevették a cégbe. B. és Nagy szerint ugyanakkor tévesen állítja az ügyészség, hogy a helyettes államtitkár ingyen kapta volna meg az öt százalékot. 150 ezer forintot fizetett be az alaptőkébe, amit a cége házi pénztárából vett fel.
Miután a közösen alapított cég a Taby-Agro Kft. megvette az atkári telket, az ügyészség korábbi állítása szerint B. egy másik mezőgazdasági vállalkozásával olyan beruházást tervezett itt megvalósítani, amelyhez 830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott volna az Agrárminisztériumnál.
Itt jött volna képbe a helyettes államtitkár segítsége és kettejük korábbi egyezsége. Az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt B. Szilárd cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett a pályázati pénzből felépített beruházást kapták volna vissza. Az atkári telek értéke így az ügyészség szerint elérhette volna az egymilliárd forintot.
Csakhogy a rendőrség 2020 decemberében lecsapott. Egy összehangolt akcióban több helyszínen is házkutatást tartottak, Nagy minisztériumi irodáját és otthonát is átkutatták, majd házi őrizetbe vették őt és B. Szilárdot is. Miután kiderült, hogy az ügy egyik gyanúsítottja Nagy János, az agrárminiszter javaslatára Orbán Viktor azonnali hatállyal felmentette hivatalából. | https://m.hvg.hu/itthon/20220914_Hirtelen_otlettol_vezerelve_ajanlott_tulajdonreszt_a_helyettes_allamtitkarnak | https://web.archive.org/web/20221121013102/https://m.hvg.hu/itthon/20220914_Hirtelen_otlettol_vezerelve_ajanlott_tulajdonreszt_a_helyettes_allamtitkarnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tulajdonreszt-ajanlott-tarsa-az-agrartarca-vesztegetessel-vadolt-helyettes-allamtitkaranak | HVG | hungarian-news | 2022-09-14 19:55:00 | [
"Feldman Zsolt",
"Gyüre Anita",
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Taby-Agro Kft.",
"Túzok-Föld Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"mezőgazdaság",
"közigazgatás",
"ügyészség"
] | [] |
54,710 | Idősek vagyonára utazó kormánytisztviselőket vádolt meg az ügyészség | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények miatt 13 személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszéken. | A vádirat lényege szerint a hivatalos személyek, a kormányhivatal egyik osztályvezetője, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal. A hivatásos gondnokok további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan személyekkel, akik az idősek ingatlan vagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetése során 28,5 millió forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői az idősek elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forintot juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amellyel jelentős bevételhez jutottak.
A korrupciós cselekmények másodlagosan arra irányultak, hogy a hivatásos gondnokok, az idősek képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismerőseivel. A gyámhivatali jóváhagyásért cserébe az ingatlant megszerző személyek szintén több millió forintot juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az idősek ingatlanjait.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak a sikkasztás bűncselekményét is elkövették, amikor a hivatásos gondnokok az idősek rájuk bízott ingó vagyonát összesen 13 782 326 forint értékben jogtalanul eltulajdonították, amelyhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá az idősek vagyonával történő – azt jogellenesen és indokolatlanul csökkentő – rendelkezéseket. | https://m.hvg.hu/itthon/20220908_korrupcio_buncselekmeny_vagyon_elleni_buncselekmeny_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20220910095117/https://m.hvg.hu/itthon/20220908_korrupcio_buncselekmeny_vagyon_elleni_buncselekmeny_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/idosek-vagyonara-utazo-kormanytisztviseloket-vadolt-meg-az-ugyeszseg | HVG | hungarian-news | 2022-09-08 12:31:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"szociál",
"közigazgatás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [] |
54,711 | Nem arra alkalmazta a polgármester a közmunkást, amire leszerződött, vádat emeltek ellene | A járási hivatallal két meg nem nevezett projektre kötött támogatási megállapodást egy Heves megyei település polgármestere, ám egy közmunkást, akit mindkét projekthez felvett papíron, inkább a helyi múzeumban foglalkoztatott. | Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen – tájékoztatta Gubala Ádám Miklós, a megyei főügyészség helyettes sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.
A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. Az ügyben érintett önkormányzat 35 közmunkást foglalkoztatott, melyhez a hivatal több mint 35 millió forint összegű támogatást nyújtott. A polgármester mindkét projekthez felvett papíron egy férfit, akit aztán nem a szerződésekben megjelölt feladatkörben, hanem a helyi múzeum létrehozásánál és kiállítási anyagának bővítésénél alkalmazott.
A főügyészség által közelebbről meg nem nevezett, Eger környéki kistelepülés önkormányzata a támogatási összegből mintegy másfél millió forintot fizetett ki a szabálytalanul foglalkoztatott közmunkásnak, amivel a vádirat szerint a polgármester vagyoni hátrányt okozott a költségvetésben.
A helyettes szóvivő jelezte: az Egri Járási Ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta a településvezetővel szemben, továbbá kérte, hogy az ügyben eljáró bíróság rendeljen el vagyonelkobzást az érintett önkormányzattal szemben a jogtalanul igénybe vett támogatás összegének erejéig. | https://hvg.hu/itthon/20220915_Heves_polgarmester_tamogatas_ugyeszseg_vademeles_kozmunka | https://web.archive.org/web/20221122110736/https://hvg.hu/itthon/20220915_Heves_polgarmester_tamogatas_ugyeszseg_vademeles_kozmunka | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-arra-alkalmazta-a-polgarmester-a-kozmunkast-amire-leszerzodott-vadat-emeltek-ellene | HVG | hungarian-news | 2022-09-15 12:09:00 | [] | [] | [
"Heves megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [] |
54,712 | Alkotmánybíró lehet a korábban Orbánt is megbírságoló Patyi András | Alkotmánybírónak jelölheti a Fidesz a 2018-as választási kampányban Orbán Viktort is megbírságoló Patyi András kúriai alelnök. Potenciális utódjának az útja is ki van kövezve. | Orbán kényes területre téved, amikor azt mondja, hogy a nemzetnek nincsenek határai, ugyanakkor több szomszédos országgal is baráti a viszonya, írja a svájci lap. | https://hvg.hu/360/202237_ab_kuria_helycseres_tamadas | https://web.archive.org/web/20220923145148/https://hvg.hu/360/202237_ab_kuria_helycseres_tamadas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alkotmanybiro-lehet-a-korabban-orbant-is-megbirsagolo-patyi-andras | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-15 10:30:00 | [
"Patyi András",
"Szalay Péter",
"Varga Zs. András"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Fidesz",
"Kúria",
"Nemzeti Választási Bizottság / Helyi Választási Bizottságok"
] | [] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"bíróság",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
54,713 | Letartóztatták Gyömrő ellenzéki polgármesterét | A Magyar Nemzet információi szerint a NAV nyomozói a napokban őrizetbe vették, majd a bíróság csütörtökön le is tartóztatta Gyömrő ellenzéki polgármesterét, Gyenes Leventét és társait. Úgy tudjuk, az ügyben bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt van folyamatban eljárás. | A napokban hatósági személyek jelentek meg Gyömrő polgármesterének otthonánál – tájékoztatta lapunkat az egyik helyi lakos. A Magyar Nemzet megtudta, hogy a politikusnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói jártak. Információink szerint öt társával együtt őrizetbe is vette a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Gyenes Leventét, Gyömrő ellenzéki polgármesterét. A mai napon Gyenest és társait harminc napra nem jogerősen le is tartóztatta a Szombathelyi Járásbíróság.
Kerestük a nyomozást felügyelő Vas Megyei Főügyészséget, ők annyit mondtak, hogy hat személyt csütörtökön valóban letartóztatott a bíróság, és az ügyben bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást.
Érdeklődtünk a Gyömrői Polgármesteri Hivatalnál, de ők nem tudtak az ügyben tájékoztatást adni. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/letartoztattak-gyomro-ellenzeki-polgarmesteret | https://web.archive.org/web/20230921095946/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/letartoztattak-gyomro-ellenzeki-polgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-gyomro-ellenzeki-polgarmesteret | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-09-15 00:00:00 | [
"Gyenes Levente Zoltán"
] | [] | [
"Gyömrő",
"Pest megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
54,714 | A MÁV volt vezére a Stadler Trains Magyarország ügyvezetőjeként folytatja | A Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezetője lesz Homolya Róbert, aki korábban MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, 2022. június 15-ig. | A svájci vasúti cég magyarországi leányát több mint másfél évtizeden át Dunai Zoltán irányította.
A most kinevezett új vezető elsődleges feladata a cégcsoport közép- és hosszú távú értékesítési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása, illetve a meglévő projektek támogatása lesz.
Homolya Róbertről a cég közleménye azt írja, hogy tapasztalt jogász, aki közlekedésfejlesztési területen széleskörű ismeretekkel rendelkezik: 2017-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkáraként, 2018 és 2022 között a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatójaként, illetve a hazai vasúti ágazati szereplőket összefogó Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökeként tevékenykedett, nemzetközi területen pedig az Európai Vasútegylet (CER) alelnöki tisztségét töltötte be. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/homolya-robert-mav-stadler-vezeto.759786.html | https://web.archive.org/web/20221002043404/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/homolya-robert-mav-stadler-vezeto.759786.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-volt-vezere-a-stadler-trains-magyarorszag-ugyvezetojekent-folytatja | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-09-16 10:08:59 | [
"Homolya Róbert"
] | [
"Stadler Trains Magyarország Kft."
] | [] | [
"forgóajtó",
"vasút",
"jármű / gépgyártás"
] | [] |
54,715 | Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások | A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak. | A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 óta pedig miniszterként dolgozik a kormányban. Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz.
Idén ünnepelte 25. születésnapját a felsőoktatási intézményekben használt informatikai rendszer, a Neptun. Az egységes oktatásszervezési rendszer ötlete dr. Cséfalvay Klára villamosmérnök, egyetemi docens nevéhez fűződik, aki a kilencvenes évek elején oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). Az először csak a BME-n működő Neptunt 1997-ben más intézményekben is bevezették, ma már pedig szinte minden magyarországi egyetem használja. A Neptun fejlesztője az SDA Informatika Zrt., amely sok intézményben az üzemeltetést is végzi.
A Neptunt fejlesztő céget SDA Stúdió Kft. néven Cséfalvay alapította társaival 1995-ben, majd 2005-ben többségi tulajdont szerzett benne az RC Invest Vagyonkezelői Zrt., ami mára az egyetlen tulajdonosa. 2009-ben kivált az SDA Stúdióból az SDA Informatika Zrt., amihez azóta a Neptun tartozik, és ami szintén az RC Invest Zrt. birtokában van.
A Neptunnak eleinte volt konkurenciája, a Dexter Informatikai és Tanácsadó Kft. által fejlesztett Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), ám azt sokkal kevesebb intézmény használta. 2015-ben a cégek megállapodtak arról, hogy az ETR beolvad a Neptunba, így azóta annak nincs versenytársa a piacon.
A Dunából került elő a korábbi többségi tulajdonos holtteste
Az RC Invest Zrt. többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán – de csupán 2016 májusa óta. Azelőtt Farkas Mihály zongorista volt a többségi részvényes, ám ő 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste.
„Az 54 éves férfi II. kerületi lakásából úgy távozott, hogy valamennyi személyes holmiját – kabátját, telefonját, cigarettáját és egyik szenvedélyéhez, a futáshoz nélkülözhetetlen futóholmiját is – hátrahagyta.” – írta akkor a Hvg.hu, ami beszámolt arról is, hogy a rendőrség eleinte öngyilkosságra gyanakodott, amit a zenész ismerősei elképzelhetetlennek tartottak a férfi jó kedélye miatt.
Akkoriban a lap azt is feltárta, hogy bár Farkas papíron milliárdos cégbirodalmat birtokolt az SDA-csoportot tulajdonló RC Invest Zrt. többségi részvényeseként, szerény körülmények között élt és megélhetési gondokkal küzdött, ami már önmagában furcsa. Az állami megrendelésekkel bőségesen ellátott vállalkozásháló a zenész eltűnése után fél évvel Fauszt Zoltáné lett, aki 2016 májusában levélben értesítette a cégbíróságot, hogy 94,76 százalékos befolyást szerzett a részvénytársaságban. Lehetséges, hogy ez egy korábban kötött opciós szerződés alapján történt, de biztosat nem tudni.
A szokatlan tulajdonosváltás nem viselte meg a cég pénzügyeit, sőt. Az RC Invest Zrt. által tulajdonolt SDA-csoport továbbra is sorozatban nyerte, és nyeri a mai napig az állami megbízásokat. Emögött sokan Fauszt Zoltán kiváló kormányzati kapcsolatait sejtik.
Újabb milliárdos megbízást nyert el a cég, amelynek a tulajdonosából eltűnt egy részvényes | atlatszo.hu
A cégcsoportnak nem lehet oka panaszra, állami megrendelésekben nem szenved hiányt. Így az egyik vállalkozás, az SDA Informatikai Zrt. beszállítója volt többek közt a NAV-nak vagy a Volánbusznak is, egy évvel ezelőtt pedig elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztérium háttérintézményének, az Educatio Kft-nek a megbízását az egyetemeken használt Neptun szoftver fejlesztésére.
Palkovics László üzlettársa volt 14 évig
2000. november 7-én jegyezték be az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelyet öten alapítottak: Lepsényi István, Reisz Attila, Tóth László, Fauszt Zoltán és Palkovics László.
Nem, nem véletlen névegyezésről van szó. Palkovics 14 év múlva, 2014 májusában szállt ki a cégből, júniusban pedig Balog Zoltán akkori emberi erőforrások miniszter kinevezte felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovicsot előléptették, és a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022. áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.
Palkovics kiszállása után Fauszt lett az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosa, majd 2018 végén ő is otthagyta a céget, amely Fauszt Zsófia (a nő életkora és közös lakcímük alapján feltételezhetően Zoltán lánya) többségi tulajdonába került. 2020 augusztusában kezdeményezték a vállalkozás végelszámolását, és 2021. február elején törölte is a cégbíróság. A Közbeszerzési Adatbázis és az internetes archívum szerint az Informin’ Kft. soha nem kapott állami megrendelést, azonban lényeges elem a történetben, hiszen összeköti Fausztot és Palkovicsot.
Fauszt Zoltán és Palkovics László (akkori oktatási államtitkár) 14 évnyi közös üzleti múltját Hadházy Ákos derítette ki 2017-ben, aki akkor azt is összeszedte, hogy Fauszt cégbirodalma, az SDA-csoport addigra összesen 4,8 milliárd forint értékben kapott közpénzes megbízást 2011 óta.
Korrupcióinfó: az EMMI-államtitkár volt cégtársának cége közel 5 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket | atlatszo.hu
Legfeljebb anyagi nehézségei nyomaszthatták – fűzték hozzá ismerői, mondván, „inkább neki fizettek, mint ő fizetett volna”. Csakhogy Farkas ebben az időben több százmillió forintos állami megrendeléseket elnyert informatikai cégcsoport közvetett tulajdonosa volt. Az érdekeltségében álló RC Invest Zrt. révén azé az SDA-csoportté, amely évek óta tarol a köz- és felsőoktatási informatikai tendereken.
A Neptunért milliárdokat fizetnek az egyetemek
Az SDA-cégek által elnyert közpénzes megrendelések mára megsokszorozódtak: 2008 óta összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A megrendelések jelentős részét a Neptun támogatása és fejlesztése teszi ki, ez évente több százmillió forint bevételt jelent az SDA Informatika Zrt.-nek az egyetemektől.
Az összeg persze intézményenként változik annak függvényében, hogy milyen szolgáltatásokat, hány modult rendelnek meg a Neptunhoz. A Semmelweis Egyetem például csak 3-4 évente alkalmanként 50 és 135 millió forint közötti összeget fizet a rendszer támogatásáért, és bár legutóbb már nagyjából 150 milliót költöttek erre, még ez is olcsónak mondható a többiekhez képest.
A Szent István Egyetem (2021. február óta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) például már 2016-ban is 218 millió forintot fizetett a Neptun bevezetéséért, és még 434 milliót a rendszer négyévnyi supportjáért. 2019-ben pedig az akkor használt 16 modul támogatásáért 282 milliót fizetett az intézmény, majd 2021-ben a fentieken kívül megrendelte a Humán Erőforrás modul és a Gazdálkodási Rendszer modul bevezetését is, és összesen 571 millió forintot fizetett az SDA Informatika Zrt.-nek.
A 2018 óta zajló úgynevezett „modellváltás” során 2021-re a korábbi 38-ból csak összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt Magyarországon. (A Neptun “szülőháza”, a BME az egyik, de valószínűleg már az sem sokáig.) Előtte az összes egyetem az állam tulajdonában volt és közvetlenül az finanszírozta közpénzből, vagyis abból vették az intézmények a Neptunt is. A modellváltás során a kormány az egyetemek többségét kiszervezte Fidesz-közeli politikusok irányításával működő, közérdekű vagyonkezelőnek nevezett alapítványokba, amelyeknek többmilliárd forintot is adott az értékes ajándékingatlanok mellé.
A közoktatásban kinyírták a versenyt
A 2010-es évek elején az általános és középiskolákban is elkezdődött az elektronikus naplók használata, és az intézmények egy darabig maguk választhatták meg, hogy melyik szoftvert vásárolják meg az érdemjegyek, hiányzások és egyebek rögzítésére.
Ez a szabadság azonban nem tartott sokáig. 2012. szeptember 1-jén az állam megalapította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK), és alárendelte az összes, addig önkormányzati kézben lévő iskolát. A KLIK pedig hamar elkezdte az e-napló központosítását: a 2013/14-es tanévben az államosított iskolákat nyomás alá helyezték, hogy ugyanazt a rendszert használják, mégpedig a Magisztert. Annak egy évi használatáért az állam (az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Educatio Nonprofit Kft.-n keresztül) bruttó 680 millió forintot fizetett az Origo korabeli cikke szerint.
Az iskoláknak elvileg nem volt kötelező a Magisztert használniuk, de az ingyenes volt nekik, viszont ha mást választottak, azt ki kellett fizetniük. Ezzel gyakorlatilag megzsarolták az iskolákat, és sok intézmény emiatt a 2013-as karácsonyi szünetben szenvedett az átállással a korábbi szoftveréről.
„Az iskolák azért használnak különböző rendszereket, mert 2006-ban négy szoftvert akkreditált az állam: a Magisztert, a Taninformot, a Főkirt – ennek továbbfejlesztett változatát, az F2-t – és az Aromot. Ezek bevezetéséhez lehetett igénybe venni az állami informatikai normatívát, ám több tehetősebb fővárosi iskola inkább más, testre szabható szoftvert választott, mint például az e-Naplót. Ezeket a szoftvereket nem lehetett megvásárolni, csak a licencet, amit időközönként meg kellett újítani. Miután ezek fenntartásához a 2013/2014-es tanévtől már nincs normatíva, az iskolák eldönthetik: áttérnek a Magiszterre vagy előteremtik valahonnan a régi rendszerhez szükséges pénzt. ” – írta a Hvg.hu 2014. január 6-án, a Magiszter beszerzésének zavaros körülményeit részletező cikkében.
2014 januárjában a Magiszter akadozott, nem bírta a terhelést, majd augusztus végén, a 2014/15-ös tanév kezdete előtt néhány nappal leállt. Az Index korabeli cikke szerint az e-naplók rendszerét is központosítani akarta a kormány, csak közben elbénázták a közbeszerzést. „Az állam azt szerette volna, hogy a Magiszter átmenetileg ingyen szolgáltasson tovább, ám a cég erre nem volt hajlandó. Így az Educatio – a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásra hivatkozva – lekapcsolta a rendszert.” – írta az akkor még létező Népszabadság.
Jött a KRÉTA és kötelező lett
A következő tanév előtt, 2015 júliusában az Educatio Nonprofit Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított, amelyben felkérte az egyetemi Neptunt működtető SDA Informatika Zrt.-t a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) fejlesztésére. Az állami cég a munka árát nettó 543 millió forintra becsülte előzetesen, de ennél jóval drágább lett: nettó 728 millió forintos szerződést kötöttek a felek 2015 végén, Farkas Mihály eltűnése előtt nem sokkal.
A KRÉTA bevezetése a közoktatásba fokozatosan történt: a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában kötelező volt ezt használni.
Az új termékhez lett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kiválva 2016 májusában megalakult az eKréta Informatikai Zrt., amely azóta csak a közoktatásban használt szoftverrel és fejlesztéseivel foglalkozik. Ez jól hoz a konyhára: 2016-ban a KLIK nettó 221 millió forintot, majd 2017-ben, valamint 2018-ban és 2019-ben már 440 milliót fizetett a KRÉTA supportjáért.
2020-ban csak a rendszer gazdálkodási modulcsoportjának terméktámogatása került közel 272 millióba, és a LEP, egy előadás-látogatásokat naplózó modul bevezetése még 85 millió forintba. Emellett további 1,5 milliárdot fizetett a KLIK abban az évben az összes modul supportjára 2022-ig és 5 új modul bevezetésére.
Azóta pedig csak milliárdos szerződéseket kötött a KLIK az eKréta Zrt.-vel: 2021-ben távoktatási rendszert rendelt az állami szerv nettó 1,6 milliárd forintért, és idegennyelvi felkészítő modult 2,3 milliárdért. Idén a KLIK eszköznyilvántartó modul bevezetésére nettó 1,6 milliárd forint, és az összes modul terméktámogatására a 2025. január 31-ig tartó időszakra nettó 11,4 milliárd forint értékben szerződött a céggel.
Emlékezetes: 2021 tavaszán a kormány online oktatást rendelt el a koronavírus-járvány miatt, és a KRÉTA nem bírta a terhelést, rögtön az első napon lefagyott. A cég vállalta a felelősséget az összeomlásért, amit azzal indokoltak, hogy nem jól osztották el az erőforrásokat – de a rendszer később is produkált kisebb-nagyobb hibákat.
De nem csak a KLIK-től, hanem más állami szervektől is dől a közpénz az eKrétához: a cég másik nagy rendszeres megrendelője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), ami persze nem csoda annak fényében, hogy a szakképzési törvény 128. § (9) bekezdése szerint a szakképzési intézményekben kötelező a KRÉTA használata.
Az NSZFH 2017-ben nettó 163,7 milliót fizetett a rendszer supportjáért, 2019-ben 200 milliót egy új modulért, majd 2020-ban terméktámogatásra 386 milliót, gazdálkodási és HR-modulra pedig 765 millió forintot. 2021-ben a Szakképzési Hivatal 1,3 milliárd forintért megrendelte a pályakövetési és munkaerőpiaci előrejelző modulokat, és még közel 1 milliárdot fizetett a rendszer supportjáért és az Ösztöndíj nevű modul bevezetéséért.
Poszeidon, az iratkezelő is habzsolja a közpénzt
A Neptun és a KRÉTA mellett a cégcsoportnak van egy harmadik terméke is, amivel rengeteg közpénzt zsebel be. Ez a valamiért Poszeidonnak nevezett Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR), ami a honlapja szerint csak 2013 óta létezik önállóan. Pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2011-ben nettó 49 millió forintot fizetett a szoftver fejlesztéséért és supportjáért.
Azóta pedig szépen elterjedt a közszférában: használja többek között a MÁV és a Nemzeti Vagyonkezelő is, 2016-ban pedig 1 milliárd forintért – európai uniós támogatással – bekötötték a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. A Poszeidon saját honlapja szerint százszor annyian használják a közszférában (államigazgatás, felsőoktatás, MÁV), mint a versenyszférában. Valószínűleg nem véletlenül.
Rengeteg közbeszerzés = sok közpénz
Kigyűjtöttük a Közbeszerzési Adatbázisból az SDA-cégek (a Neptunt üzemeltető SDA Stúdió Kft. és SDA Informatika Zrt., valamint a Poszeidont működtető SDA DMS Zrt.), továbbá az eKréta Zrt. által 2008. január 1. és 2022. július vége között elnyert tendereket. Összesítésünk szerint a cégek együttesen 196 közbeszerzésen győzedelmeskedtek mintegy 371 milliárd forint értékben.
Ebben az összegben azonban olyan több tízmilliárdos tenderek is szerepelnek, ahol valamelyik SDA-cég másokkal együtt lett befutó, tehát nem az övé a teljes összeg. A három SDA-vállalat önállóan nettó 32,3 milliárd forintnyi, az eKréta Zrt. pedig nettó 36,2 milliárd forint értékű tendert nyert önállóan az elmúlt években.
Kiterjedt cégháló, hatalmas bevételek
A KRÉTA, a NEPTUN és a POSZEIDON rendszereket üzemeltető vállalatok csak egy részét teszik ki annak a komplex céghálónak, amelynek közepében Fauszt Zoltán ül. Az RC Invest Zrt.-t 2016-ban májusában, Farkas Mihály halála után átvevő férfi az Opten adatbázisa szerint mintegy 30 cégben érdekelt.
Az SDA-csoporton és az eKréta Zrt.-n kívül érdemes még megemlíteni az E-Educatio Zrt.-t, ami szintén rendszeresen kap közpénzes megbízásokat. A közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő vállalat 2013-tól 4 éven át csak a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak dolgozott nettó 400 és 500 millió forint közötti összegekért. 2019 óta viszont a cég állandó megrendelője az állami tulajdonú Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., ami 57 millió és 655 millió forint közötti összegeket fizetett neki tananyag-licenszekért.
Szintén fontos része Fauszt cégbirodalmának a Rufusz Computer Zrt., ami 2006-os megalakulása óta az állami informatikai beszerzések egyik nyertese. A vállalat 2010 előtt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, majd a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, 2020 óta pedig a Digitális Kormányzati Ügynökség által kiírt (tíz)milliárdos tendereket elnyerő konzorciumok állandó tagjának mondható.
2018 májusában a Rufusz a tulajdonos Fauszt másik fontos érdekeltségével, az eKréta Zrt.-vel közösen győzedelmeskedett a KLIK-utód Klebelsberg Központ nettó 3,7 milliárd forintos tenderén. A költségeket az Európai Unió állta a KAFFEE-projekt (Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat-egységesítése és Elektronizálása) keretében. A hivatalos tájékoztatás szerint ebből a közel 4 milliárdból valósult meg a KRÉTA rendszerén belül az elektronikus ügyintézési lehetőség, ahol a szülők a beiratkozást, a hiányzások igazolását, és egyebeket intézhetnek online.
A rengeteg közpénzes megbízás persze meglátszik a Fauszt Zoltán érdekeltségében lévő cégek eredményein, melyek közül az iskolai szoftvereket üzemeltető vállalkozások hasítanak a legjobban.
A 2016-ban alapított eKréta Zrt. 2017-ben félmilliárd forint, 2018-ban 1,8 milliárd, 2019-ben 3,1 milliárd, 2020-ban 6,3 milliárd, 2021-ben pedig már nettó 12 milliárd forint árbevételt ért el, és a kezdeti néhány tízmilliós összegek után tavaly már 3,5 milliárdos profitot termelt.
A NEPTUN-t működtető SDA Informatika Zrt. nettó árbevétele az elmúlt három évben 4,5-5 milliárd forint között volt, és míg ebből 2019-ben még “csak” félmilliárd, 2020-ban már 1,3 milliárd, tavaly pedig már 1,5 milliárd forint lett a haszon.
Az e-learning tananyagokkal foglalkozó E-Educatio Zrt. árbevétele az elmúlt 5 évben nettó 1,4 és 2,7 milliárd forint között volt, amiből a haszon 2017-ben félmilliárd, tavaly pedig már 1,3 milliárd forint lett.
A POSZEIDON-rendszert üzemeltető SDA DMS szerényebben muzsikál: a cég forgalma az elmúlt két évben nettó 1,8 és 1,2 milliárd forint volt, pedig korábban 3 és majdnem 6 milliárd is volt, adózott eredménye pedig az előző évek 250 és 700 milliójával szemben tavaly csak 42 millió forint lett.
A Rufusz Computer Zrt. nettó árbevétele évek óta stabilan 4-5 milliárd forint, bár a haszna “csak” 300-400 millió körül alakul évente.
Kiváló kormányzati kapcsolatok
Az egykor jónevű, ám először fideszesített, majd idén megszüntetett gazdasági hetilap, a Figyelő 2013 elején hosszú cikkben foglalkozott Fauszt Zoltán cégbirodalmának állami megbízásaival. A lap szerint a Rufusz Computer Zrt. sikereiben szerepet játszott az, hogy a tulajdonos Fauszt Zoltán barátja, Béres László korábban informatikai feladatokat látott el az első Orbán-kormányban.
De van más kormányzati kötődés is. Az eKréta vezérigazgatója a kezdetektől Szabó Balázs, aki 2009 és 2011 között a Magyar Közút Zrt. informatikai igazgatója volt, majd 2013 szeptember közepén Balog Zoltán akkor EMMI-miniszter kinevezte a KLIK átvizsgálásáért felelős miniszteri biztossá. Megbízatása 2013.december közepéig tartott, és nem hosszabbították meg – az Index szerint azért, mert 3 hónapos munkássága alatt kendőzetlen őszinteséggel írta le, hogy az átvilágítás során milyen súlyos problémákat talált a KLIK működésében.
Maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019. március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának. „A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete. Az infokommunikációs szektor fejlesztései hosszú távon is növelik egy gazdaság növekedési potenciálját és javítják a foglalkoztatottak életminőségét.” – olvasható a kinevezésről szóló hivatalos beszámolóban.
Fauszt összeférhetetlenség-gyanús megbízatása bő másfél évig tartott: 2020 végén Orbán Viktor egy határozattal felmentette pozíciójából. Ennek oka nem ismert, de a kormányzattal ápolt jó viszony minden bizonnyal megmaradt, hiszen Palkovics László egykori üzlettársának cégei azóta is tarolnak az állami tendereken. Palkovics 2017-ben az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), de ennek szerinte nincs köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/01/palkovics-volt-uzlettarsanak-cegeihez-dolnek-az-allami-megbizasok-tizmilliardokat-koltunk-naluk-oktatasi-informatikara/ | https://web.archive.org/web/20230329164531/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/01/palkovics-volt-uzlettarsanak-cegeihez-dolnek-az-allami-megbizasok-tizmilliardokat-koltunk-naluk-oktatasi-informatikara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palkovics-volt-uzlettarsanak-cegeihez-dolnek-az-allami-megbizasok | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-01 00:00:00 | [
"Farkas Mihály",
"Fauszt Zoltán",
"Palkovics László"
] | [
"E-Educatio Zrt.",
"Educatio Nonprofit Kft.",
"eKréta Informatikai Zrt.",
"Informin\\' Zrt.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács",
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH)",
"RC Invest Vagyonkezelői Zrt.",
"Rufusz Computer Kft.",
"SDA DMS Zrt.",
"SDA Informatika Zrt.",
"SDA Stúdió Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"informatika",
"strómanok",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"infografika"
] | [
"Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásai"
] |
54,716 | A birkózó Eb 2 milliárdos állami támogatást kapott, a kommunikációján Balásy Gyula cégei kaszáltak | A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta. | A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta.
A március 28. és április 3. között zajló Európa-bajnokságnak a budapesti BOK Csarnok adott otthont. A birkózás nagypolitikai támogatottsága Németh Szilárd fideszes politikus, gasztroblogger sikeres lobbitevékenységének is köszönhető. A Fidesz alelnöke már hét éve az MBSZ elnöke, és a birkózáshoz is van némi köze: a sportolói karrierje akkor ért véget, amikor bulizásba kezdett.
Sem a hírekben, sem a honlapjukon nem szerepelt az Eb ára
Az esemény kiadásaira az orosz-ukrán háború és az április 3-i választás árnyékában kevesebb médiafigyelem irányult. Pedig a kormány szerint a júniusban megrendezésre kerülő vizes világbajnokság után ez a második legnagyobb hazai rendezésű sportesemény. Nekünk is leginkább azért tűnt fel, mert a BOK csarnokban egymástól elválasztva, de egyszerre fogadták az ukrán menekülteket, és rendezték meg az Eb-t.
Az MBSZ honlapján ugyan szerepel egy üvegzseb menüpont, ahol közérdekű adatok találhatóak, de sem ott, sem a hírekben nem találtuk meg, hogy mennyibe került a birkózó Eb. Azt a honlapon lévő jegyzőkönyvekből bogarásztuk ki, hogy nem a szövetség kapta közvetlenül a megrendezéshez az állami támogatást, hanem a Nemzeti Sportügynökség (röviden: NSÜ). A pénzt pedig a Rogán Antal alá tartozó NKOH (Nemzeti Kommunikációs Hivatal) rendszerén keresztül költötték el. Ez az a hivatal, ami több mint ezer költségvetési szerv számára bonyolítja le a rendezvényeikhez kapcsolódó közbeszerzéseket.
A jegyzőkönyvben még az is szerepel, hogy a szurkolókat is felhoznák az EB-re, ahol ajándékokkal „kedveskednének” nekik, és az étkezésükről is gondoskodnának.
A jegyzőkönyv részlete: „A támogatást a kormánytól megkaptuk az EB-re, de az a mérlegben nem lesz megtalálható, mert a támogatás közvetlenül az NSÜ-be (Nemzeti Sportügynökségbe) érkezett, azon belül NKOH rendszeren keresztül kerül elköltésre. Ez most már minden sportágnak és minden állami pénzből gazdálkodó szervezetnek kötelező, így több az adminisztráció, de minden rendben lesz ennek ellenére is, a tárgyalásoknak köszönhetően megoldható lesz, hogy a vidéki egyesületekből, klubokból a versenyzőket, szurkolókat, érdeklődőket buszokkal felhozhassuk az EB-re, ajándékokkal kedveskedhessünk nekik, étkezésükről gondoskodhassunk. Hasonló hangulatot szeretnénk teremteni, mint a 2018-as nagysikerű világbajnokságon.”
A módszer, úgy tűnik, bevált, a rendezvényről Németh Szilárd posztolt „teltházas” videót március végén.
Bruttó 2 milliárd támogatás, nagy része kommunikációra
Az NSÜ-nek beadott közérdekű adatigénylésünkben azt kérdeztük meg, hogy mennyi közpénzt kaptak az Eb megrendezésére, és ebből mire mennyit költöttek.
Az adatigénylésünk megválaszolását először 15 nappal meghosszabbították, mert szerintük az a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. A végül elküldött (egyértelműen nem túl sok munkaórát igénylő válaszukból) kiderült, hogy
a megrendezésre bruttó 1 947 192 430 forint közpénzt kaptak.
A rendezvényhez kapcsolódó 5 millió forint feletti szerződések között csupán a rendezvényszervezésre és kommunikációra szánt nettó 1,5 milliárd (bruttó 1,88 milliárd) forintot tüntették fel. Vagyis az állami támogatás nagy része erre a két feladatra ment el.
Balásy a reklámpiac Mészáros Lőrince
A munkával a Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.-t és a Visual Europe Zrt.-t bízták meg. Mindkét cég mögött a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A közpénzzel kitömött NER-es üzletember kommunikációs cégei hosszú évek óta az állam kizárólagos partnerei, ők gyártják a fideszes propagandát hirdető kormányzati „kék plakátokat”.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft.
A Moonlight Eventet a rendezvényszervezési piac egyik „csodájaként” tartják számon. A 2011-ben alakult kft. évekig nem mutatott fel semmi jelentőset. Három év alatt azonban közel ezerszeresére nőtt a árbevételük, miközben a cég tulajdonosa lett Balásy Gyula: 2017-ben az értékesítés nettó árbevétele 4,2 millió forint volt, ami 2020-ban 3,9 milliárd forintra ugrott.
A Visual Europe egy kormányzati megbízásokkal kitömött rendezvénytechnikai cég. Korábban itt írtunk részletesebben arról, hogyan került a zrt. Balásy birodalmába. A Moonlightról tavaly derült ki, hogy 950 millió forintért szervezheti a Dubaji Világkiállítás magyar rendezvényeit. A Visual Europe neve is szinte minden fontosabb állami rendezvényen felbukkant, volt közük többek között az augusztus 20-i tűzijátékhoz, a vadászati kiállításhoz és a kézilabda Eb-hez is.
Egyre drágább, de kevés a siker
A Németh Szilárd vezette birkózószövetséget jelentős közpénzzel támogatják. Ugyanis a kormány 2012 óta a kiemelt sportágaknak, köztük a birkózásnak milliárdos apanázst ad. A birkózást 2019-ben a közpénzzel kitömött, de kevésbé sikeres sportágként tartották számon. Az eredményeket többek között külföldi versenyzők honosításával igyekezték felturbózni. A BOK csarnokban megrendezett idei eseményen kilenc magyar érem született, ebből két arany. Kettőből az egyik aranyat pedig a magyar színekben játszó, honosított birkózó Iszmail Muszukajev nyerte.
Az elmúlt tíz évben két birkózó világbajnokságot rendezett Magyarország. A 24.hu írt 2018-ban arról, hogy hat év alatt hatszorosára nőtt az eseményre fordított közpénz mennyisége. A 2013-as vetélkedő megrendezésére 328,7 millió forint közpénzt kapott az MBSZ, a 2018-asra 1,8 milliárdot. 2013-ban a szövetség még a költségek 48 százalékát saját bevételeiből fedezte. | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/05/10/a-birkozo-eb-2-milliardos-allami-tamogatast-kapott-a-kommunikaciojan-balasy-gyula-cegei-kaszaltak/ | https://web.archive.org/web/20230602175159/https://atlatszo.hu/kozadat/2022/05/10/a-birkozo-eb-2-milliardos-allami-tamogatast-kapott-a-kommunikaciojan-balasy-gyula-cegei-kaszaltak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-birkozo-eb-2-milliardos-allami-tamogatast-kapott-a-kommunikaciojan-balasy-gyula-cegei-kaszaltak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-05-10 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Németh Szilárd"
] | [
"Magyar Birkózó Szövetség",
"Moonlight Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Sportügynökség (NSÜ)",
"Visual Europe Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,717 | Se a Hegyvidéki Önkormányzatnál, se a tankerületnél nincsenek az Öveges-program szerződései | Az Átlátszó feketével teljesen kitakart oldalakat kapott, amikor az OLAF-tól az iskolák fejlesztését célzó Öveges-program jelentését kikérte. Kovács Gergőnek, a Kutyapárt társelnökének most még ennyit sem adtak, amikor megpróbálta elkérni a Hegyvidéki Önkormányzattól a milliárdos pénzlenyúlásokról híres, országos Öveges-program kerületi szerződéseit. A kerület vezetése az önkormányzati képviselőként dolgozó Kovácsot az illetékes tankerülethez irányította, ahonnan azt írták, nincsenek náluk a kért dokumentumok. | Az Átlátszó feketével teljesen kitakart oldalakat kapott, amikor az OLAF-tól az iskolák fejlesztését célzó Öveges-program jelentését kikérte. Kovács Gergőnek, a Kutyapárt társelnökének most még ennyit sem adtak, amikor megpróbálta elkérni a Hegyvidéki Önkormányzattól a milliárdos pénzlenyúlásokról híres, országos Öveges-program kerületi szerződéseit. A kerület vezetése az önkormányzati képviselőként dolgozó Kovácsot az illetékes tankerülethez irányította, ahonnan azt írták, nincsenek náluk a kért dokumentumok.
Az elmúlt években több cikkben is részleteztük az Átlátszón (itt, itt, itt és itt) a 2010-ben (TÁMOP-3.1.3-10/1-2) és 2011-ben (TÁMOP-3.1.3-11/1-2 ) meghirdetett Öveges-programhoz kapcsolódó visszaéléseket. A pályázatokat „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” címmel írták ki.
A számtalan vizsgálat, adóhatósági és rendőrségi nyomozás, ügyészségi vádemelés és bírósági ítéletek ellenére a mai napig nem tudni, hová, kikhez került a közel 19 milliárdos programból hozzávetőleg bő kétmilliárd forint. Pedig annak idején, mint azt az ügyet kirobbantó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nyilvánosságra hozta, a Miniszterelnökség is talált szabálytalanságokat a program kapcsán.
Az Átlátszónak akkor annyit sikerült kiderítenie, hogy a magyar államnak 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | atlatszo.hu
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan.
A program kapcsán talált szabálytalanságokat szerettük volna megismerni, ezért elkértük az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a vizsgálatuk eredményét. A jelentést meg is kaptuk, ám annak nagy részét kitakarták, így nem sok minden derül ki belőle.
Eltűntek a hegyvidéki szerződések
Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) társelnöke, aki a budapesti XII. kerületben (Hegyvidék) önkormányzati képviselő, azt szerette volna megtudni, hogy az uniós finanszírozású, Öveges-programként ismert országos iskolafejlesztési projektben kikkel szerződött a kerület.
Kovács levelére az önkormányzat azt válaszolta, hogy a programban érintett intézmények működtetését ők 2017. január 1-től átadták a Közép-Budai Tankerületi Központnak. Telefonon tették hozzá a képviselőnek azt, hogy akkor minden vonatkozó dokumentum is átkerült a tankerületi központhoz. A képviselő ezután írt a tankerületnek is, ahonnan azt a választ kapta, hogy
„A Közép-Budai Tankerületi Központ nem rendelkezik a jelzett Hegyvidéki Önkormányzat által megkötött szerződésekkel.”
A Kutyapárt társelnöke szerint azért is fontos lenne a kerületi Öveges-szerződésekre vonatkozó dokumentumok megismerése, mert már a Miniszterelnökség 2014-es vizsgálata is talált szabálytalanságokat a kerület vonatkozó szerződéseinél, amiket az Arany János Általános Iskola és Gimnázium természettudományos laborjának kialakításához kötöttek.
Már 2014-ben tudtak a szabálytalanságokról
A Miniszterelnökség vizsgálatát lezáró jelentést az Átlátszó korábbi Öveges-cikkeiben is hivatkoztuk. A jelentésben sorolt kifogások között szerepel például, hogy „a beszerzési eljárások alapján összességében megállapítható, hogy a felhívás/ajánlatkérés dokumentációja a Pályázati Útmutató előírásaival ellentétben nem határoz meg alkalmassági feltételeket (köztartozás, felszámolási eljárás, referencia, humánkapacitás igazolás stb.) az ajánlattevőre vonatkozóan, valamint nem dokumentált a beérkezett ajánlatok értékelése.”
A jelentés szerint az ajánlatok részletes feladatleírásai sem voltak szabályosak:
„Az ajánlatok részletes feladatleírásai tartalmukban eltérnek az ajánlatkérés részletes feladatleírásától. A benyújtott árajánlatok részletes feladatleírásai azonban mindhárom ajánlatot adó gazdasági társaság (Ex Ante Tanácsadó Kft., HBF Hungaricum Kft. és Grants Europe Consulting Kft.) vonatkozásában teljes egyezőséget mutatnak. Ez a jelenség kizárólag az ajánlattevők versenykorlátozó magatartásával, az ajánlat benyújtását megelőző egyeztetéssel magyarázható, Ez megalapozza a szabálytalan beszerzés gyanúját. A jelentés megállapítja továbbá, hogy három beszerzési eljárásnál nem kerültek rögzítésre az ajánlatok megküldési határidői és az ajánlatok értékelési szempontjai, ezért megalapozott a szabálytalanság gyanúja.”
Kovács Gergő után mi is megkerestük a területileg illetékes tankerület vezetését és a hegyvidéki önkormányzatot, hogy a kerület Öveges-szerződéseit megismerhessük. A XII. kerületi önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy azt a közérdekű adatigénylésekkel foglalkozó kollégájának továbbította, s hogy a kérdéseinkre a jogszabályban előírt határidőn belül válaszolnak majd.
Ez a jelenleg is érvényben lévő veszélyhelyzet miatt (amit az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel vezettek be) akár 90 napig is eltarthat. A területileg illetékes tankerület mostanáig nem válaszolt a múlt héten elküldött kérdéseinkre. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/14/se-a-hegyvideki-onkormanyzatnal-se-a-tankeruletnel-nincsenek-az-oveges-program-szerzodesei/ | https://web.archive.org/web/20230531215043/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/14/se-a-hegyvideki-onkormanyzatnal-se-a-tankeruletnel-nincsenek-az-oveges-program-szerzodesei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/se-a-hegyvideki-onkormanyzatnal-se-a-tankeruletnel-nincsenek-az-oveges-program-szerzodesei | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-14 00:00:00 | [] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft.",
"Grants Europe Consulting Kft.",
"HBF-Hungaricum Kft.",
"Közép-Budai Tankerületi Központ"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"oktatás",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Öveges-program (akta)"
] |
54,718 | 154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja. | Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.
Közbeszerzési eljárást írt ki a budapesti, Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázisának fejlesztésére a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A felhívás szerint a „B” épületében, az I. emeleten alakítanák ki a Rádió 1 és a Kossuth 2 stúdiót. Ehhez építőipari és akusztikai munkákra is szükség lesz.
Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.
A leírásból többek között kiderül, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban lehet végezni, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.
A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót.
Ajtókra, tapsolókra és földgázra is futja
Ahogy azt nemrég megírtuk, a közpénzből működő MTVA közönség biztosítására is kiírt egy tendert a közelmúltban. A közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől, sőt, a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A 30 millió forint értékű keretszerződés 12 hónapra szól, a megbízást a Casting Office Kft. nyerte.
Évi 30 millió forintért keres tapsoló közönséget a közmédia | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Pár hónappal korábban 6 db biztonságtechnikai kaput építettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, közel nettó félmilliárd forintért. Az átalakítással érintett helyszíneken (A és B épület) a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk lettek, valamint tolószárnyas automata üvegajtókat szereltek be. A munkálatokat a TVT Vagyonvédelmi Zrt. végezte.
És miközben az önkormányzatok egymás után jelentik be, hogy a megugró energiaárak miatt akár csődbe is mehetnek, a közmédiánál földgázra is futja. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint éppen most írnak alá egy szerződést az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/15/154-milliobol-tovabb-epul-szepul-a-kozmedia-kunigunda-uti-epulete-es-meg-futes-is-lesz/ | https://web.archive.org/web/20220915160915/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/15/154-milliobol-tovabb-epul-szepul-a-kozmedia-kunigunda-uti-epulete-es-meg-futes-is-lesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/154-milliobol-tovabb-epul-szepul-a-kozmedia-kunigunda-uti-epulete-es-meg-futes-is-lesz | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-15 00:00:00 | [] | [
"A-Bau Építőipari Kivitelező Kft.",
"Casting Office Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.",
"TVT Vagyonvédelmi Zrt."
] | [] | [
"energia",
"média",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,719 | Az angol-magyar meccsre is az OTP különgépével mehetett Orbán Viktor | Június 14-én a magyar futballválogatott Anglia ellen játszott a Nemzetek Ligájában, és fényes győzelmet aratva 4:0-ra legyőzte az angolokat Wolverhamptonban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a helyszínen szurkolt a magyar csapatnak Csányi Sándor MLSZ-elnök és OTP-vezér társaságában. Az OTP egyik magánrepülőgépe, a Dassault Falcon 900LX típusú HA-LKZ a meccs előtt a legközelebbi repülőtéren, Birminghamben landolt. | Június 14-én a magyar futballválogatott Anglia ellen játszott a Nemzetek Ligájában, és fényes győzelmet aratva 4:0-ra legyőzte az angolokat Wolverhamptonban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a helyszínen szurkolt a magyar csapatnak Csányi Sándor MLSZ-elnök és OTP-vezér társaságában. Az OTP egyik magánrepülőgépe, a Dassault Falcon 900LX típusú HA-LKZ a meccs előtt a legközelebbi repülőtéren, Birminghamben landolt.
Az OTP bitorkában lévő Air-Invest Kft. 2017-ben vásárolta meg az újonnan körülbelül 11 milliárd forintot érő Dassault Falcon 900LX típusú repülőgépet, amely a HA-LKZ lajstromjelet viseli. A drága magángép útjai többször egybeestek már Orbán Viktor külföldi látogatásaival az évek során, és legutóbb egy hete írtunk egy ilyen egyezésről. A repülési adatok szerint ugyanis nagyon valószínű, hogy a miniszterelnök a HA-LKZ fedélzetén mehetett az olasz-magyar focimeccsre.
Az UEFA Nemzetek Ligája az Európai Labdarúgó-szövetség által szervezett labdarúgótorna. Az idei, 2022/2023-as idényben Magyarország az angol, a német és az olasz csapattal került egy csoportba. A magyar válogatott június 4-én játszotta az első meccsét Anglia ellen, ami bravúrosra sikerült. A Puskás stadionban tartott mérkőzés eredménye ugyanis 1:0 lett, ezzel 60 év után először győztük le az angolokat.
Orbán a helyszínen szurkolt Csányi Sándorral
Ennél is nagyobb sikert ért a magyar csapat június 14-én, amikor 4:0-ra verte a házigazda angolokat, akik soha nem szenvedtek még el ekkora, rúgott gól nélküli vereséget hazai pályán.
Az angol-magyar meccset Wolverhamptonban, a Molineux Stadionban tartották. A külföldi hírügynökségek lefotózták a helyszínen Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Csányi Sándorral, a Magyar Labdarúgó Szövetség és az OTP elnökével szurkolt.
Embed from Getty Images
A miniszterelnök a kedvenc újságjának nyilatkozott is a meccs után: „Nagyon ritkán fordul elő, hogy bemegyek a csapat öltözőjébe, a legutóbb jó tíz évvel ezelőtt, a hollandiai öt-hármas vereségünk után tettem ilyet. Most azonban a csapatkapitány Szalai Ádám kérésére személyesen gratuláltam a válogatott tagjainak, leírhatatlan volt a hangulat a magyar öltözőben” – mondta a Nemzeti Sportnak Orbán Viktor.
Az OTP egyik különgépével mehettek
Wolverhampton egy nagyjából 250 ezer lakosú város Angliában. Van ugyan saját repülőtere, de az csak kisgépek és helikopterek számára megfelelő. A legközelebbi nagy repülőtér Birminghamben, körülbelül 40 kilométernyi távolságra található.
A repülők mozgását figyelő internetes oldalak szerint épp a birminghami repülőtéren landolt az angol-magyar meccs előtt az OTP egyik repülőgépe. A HA-LKZ kora délután indult Budapestről, és nagyjából 2 óra múlva érkezett meg az angol nagyvárosba.
A Dassault Falcon 900LX típusú repülő fedélzetén kialakítástól függően 12–14 fő utazhat luxuskörülmények között. Hatótávolsága 8800 kilométer – ennyit tud egy tankolással megtenni –, végsebessége 1040 kilométer óránként. Üzemeltetési költsége úticéltól és a repült óráktól függően kb. 1-1,3 millió forint óránként.
Az útvonaltervező oldalak szerint a Birmingham és Wolverhampton közötti 40 kilométernyi távolság 36 perces vonatozással vagy 45 perces autózással küzdhető le. A HA-LKZ utasainak tehát bőven volt idejük odaérni a kora este kezdődő angol-magyar meccsre.
„Jövő héten is így fogok menni!”
Könnyen lehetséges, hogy az OTP-vezérrel szurkoló Orbán Viktor a HA-LKZ fedélzetén utazott a helyszínre, ugyanis az egyéb általa használt repülők – a négy honvédségi gép és a Mészáros Lőrinchez köthető osztrák magángép – nem mentek Angliába június 14-én.
Az OTP repülőinek kényelmét azonban már többször élvezte a miniszterelnök, aki az előző, HA-LKN lajstromjelű gép fedélzetén ment például 2010-ben Azerbajdzsánba, 2015-ben a párizsi terrorellenes felvonulásra, 2016-ban pedig a Bajnokok Ligája döntőjére.
2017-ben adta el az OTP tulajdonában lévő Air-Invest Kft. a HA-LKN-t és vette meg a HA-LKZ-t, ami akkor körülbelül 11 milliárd forintba kerülhetett. 2018-ban összegyűjtöttük, hogy a HA-LKZ útjai többször egybeestek Orbán Viktor külföldi látogatásaival, melyek között politikai események és focimeccsek is voltak. Egy alkalommal a miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán is közzétettek egy videót arról, hogy az OTP-s magánrepülővel utazott Berlinbe.
Orbán Viktor is használja, „Magyarország kormánya” jelöléssel repked a világban az OTP magánrepülőgépe | atlatszo.hu
Orbán Viktor is használja, „Magyarország kormánya” jelöléssel repked a világban az OTP magánrepülőgépe
Cikkünk után négy hónappal megszólalt az ügyben Csányi Sándor OTP-elnök, aki azt nyilatkozta, hogy Orbán mindig személyesen fizette ki az utakat. Ugyanezt mondta egy akkori Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is, aki szerint Orbán átláthatóan utazik. Ehhez képest azóta is titkolják az érintettek, hogy pontosan mennyibe kerültek Orbán magángépes útjai, és ki fizette azokat.
Maga a miniszterelnök nem csinált nagy ügyet a magángépezésből: amikor erről kérdezték a parlamentben, azt válaszolta, hogy:
„30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
Ez afféle ígéret lehetett, mert múlt héten a magyar válogatott Olaszország ellen játszott a cesenai stadionban, a magyar miniszterelnök pedig a helyszínen szurkolt Csányi Sándorral, és az OTP tulajdonában lévő HA-LKZ a Cesena melletti reptéren landolt a meccs előtt.
Orbán Viktor az OTP magángépével mehetett az olasz-magyar meccsre | atlatszo.hu
Hogy pontosan kit/kiket vitt és hozott az osztrák bejegyzésű privát jet, melynek fedélzetén korábban már Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és magát a miniszterelnököt is lefotózták, nem tudjuk. Mindenesetre érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, hogy mikor és hogyan utazott Orbán Viktor Párizsba a hétvégén. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Orbán Viktor azonban nem csak az OTP repülőjével utazgat: 2018-ban lefotóztuk, ahogy a Videoton bulgáriai mérkőzése után kiszállt egy 17 milliárd forintos, Bombardier Global 6000 típusú magánrepülőből Budapesten. Az osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű gépet azóta használta már Mészáros Lőrinc és Szíjj László is, és bár az ausztriai szabályozás miatt a tulajdonosa nem megismerhető, az utasok alapján egyértelműen a Fidesz belső köreihez köthető.
2019-ben Orbán ezzel az osztrák magángéppel mehetett a Montenegro-Magyarország meccsre is, idén május végén pedig Párizsba, a Bajnokok Ligája döntőjére is.
Orbán Viktor miniszterelnök és a NER luxusrepülője is Párizsban járt a BL-döntő napján | atlatszo.hu
Hogy pontosan kit/kiket vitt és hozott az osztrák bejegyzésű privát jet, melynek fedélzetén korábban már Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és magát a miniszterelnököt is lefotózták, nem tudjuk. Mindenesetre érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, hogy mikor és hogyan utazott Orbán Viktor Párizsba a hétvégén. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Épp tegnap emelték Orbán fizetését
Tavaly egyébként az OTP tulajdonában lévő Air-Invest Kft. vett egy vadiúj, Falcon 8X típusú repülőgépet, ami a HA-LKW lajstromot viseli, és körülbelül 17 milliárd forintba kerülhetett. Az elmúlt egy évben a HA-LKW több híres nyaralóhelyen járt az Adriától Dubajon át a Maldív-szigetekig, de járt Finnországban, Ukrajnában, Oroszországban és Kínában is.
A gyártó honlapja szerint termékeik közül a Falcon 8X rendelkezik a legtágasabb kabinnal: 13 méter hosszú, majdnem 2,5 méter széles és 1,88 méter magas. Általában 12-14 üléssel szerelik fel az utasok kényelme érdekében, de igény szerint ez a szám csökkenthető vagy akár 16-ra is növelhető. Hatótávolsága közel 12 ezer kilométer, tehát egy tankkal képes például Pekingből New Yorkba, Londonból Hongkongba vagy Sao Paolóba elrepülni. Végsebessége 0,90 mach, vagyis bő 1100 kilométer óránként.
17 milliárd forintos, Falcon 8X típusú repülőgépet vett tavaly az OTP cége | atlatszo.hu
Ahogy a videón is látható, egy új Falcon 8X listaára 58-60 millió amerikai dollár (extrák esetén több), ami a jelenlegi nagyjából 370-es árfolyammal számolva 21-22 milliárd forintot jelent. Egy évvel ezelőtt, a HA-LKW magyar lajstromba vételekor azonban még csak 300 forint körül járt a dollár-árfolyam, vagyis akkor az 58 milliárdos repülő körülbelül 17 milliárd forintba kerülhetett.
Egy Falcon 900LX típusú repülőgép (amilyen a HA-LKZ) óránkénti üzemeltetési költsége jelenleg úticéltól és a repült óráktól függően 1-1,3 millió forint a külföldi szakportálok szerint. A modernebb Falcon 8X (amilyen a HA-LKW) működtetése ennél drágább: a körülmények függvényében 1,2-1,7 millió forint körül van.
Egy-egy meccslátogatás tehát többmilliós költség, amit Orbán Viktor a vagyonnyilatkozata alapján nem tudna kifizetni, mert bevallása szerint évek óta egy forint megtakarítása sincs. Viszont épp tegnap szavazta meg a fideszes többségű parlament Orbán fizetésemelését, aki miniszterelnökként az eddigi 1,5 millió helyett havi bruttó 3,5 millió forintot fog keresni, amihez hozzájön még az 1,3 milliós képviselői alapdíj.
Címlapkép: A magyar csapat tagjai győzelmüket ünneplik a labdarúgó Nemzetek Ligája 4. fordulójában játszott Anglia – Magyarország mérkőzés után a wolverhamptoni Molineux Stadionban 2022. június 14-én. A magyar válogatott 4-0-ra győzött (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd) | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/06/15/az-angol-magyar-meccsre-is-az-otp-kulongepevel-mehetett-orban-viktor/ | https://web.archive.org/web/20230326050851/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/06/15/az-angol-magyar-meccsre-is-az-otp-kulongepevel-mehetett-orban-viktor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-angol-magyar-meccsre-is-az-otp-kulongepevel-mehetett-orban-viktor | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-06-15 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Orbán Viktor"
] | [
"Air-Invest Kft.",
"OTP Bank Nyrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"sport",
"utazás",
"ajándék",
"klientúra"
] | [] |
54,720 | Újabb 1,5 milliárdos állami megbízásnak örülhet Palkovics miniszter barátja | Sára Botond főispán vezetésével Budapest Főváros Kormányhivatala további területekre vezeti be a Poszeidon iratkezelő rendszert. A megbízást, ki más, mint a Poszeidon atyja, az SDA DMS Zrt. nyerte, ami nettó 1,5 milliárd forintért végzi el a feladatot. A cég többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László TIM-miniszter régi jó barátja. | Sára Botond főispán vezetésével Budapest Főváros Kormányhivatala további területekre vezeti be a Poszeidon iratkezelő rendszert. A megbízást, ki más, mint a Poszeidon atyja, az SDA DMS Zrt. nyerte, ami nettó 1,5 milliárd forintért végzi el a feladatot. A cég többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László TIM-miniszter régi jó barátja.
Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 óta pedig miniszterként dolgozik a kormányban. 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter volt, a 2022 áprilisi választás után pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki. Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz.
Szeptember elején megjelent hosszú cikkünkben megírtuk, hogy a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatok évi többmilliárdos bevételhez jutnak a magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek, továbbá az államigazgatásban működő elektronikus iratkezelő program, a Poszeidon üzemeltetéséből.
A Közbeszerzési Adatbázis alapján készült összesítésünk szerint a cégek 2008. január 1. és 2022. július vége között együttesen 196 közbeszerzésen győzedelmeskedtek mintegy 371 milliárd forint értékben. Sok esetben konzorciumi tagok voltak, de a Neptunt és Poszeidont működtető SDA-vállalatok önállóan nettó 32,3 milliárd forintnyi, a Krétát kezelő eKréta Zrt. pedig nettó 36,2 milliárd forint értékű tendert nyert önállóan az elmúlt években.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
A görög tengeristenről elkeresztelt szoftver hosszabb neve az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR), ami a honlapja szerint csak 2013 óta létezik önállóan. Pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2011-ben nettó 49 millió forintot fizetett a fejlesztéséért és supportjáért.
Azóta pedig szépen elterjedt a közszférában: használja többek között a MÁV és a Nemzeti Vagyonkezelő is, 2016-ban pedig 1 milliárd forintért – európai uniós támogatással – bekötötték a fővárosi és megyei kormányhivatalokba.
Kiterjesztik a Poszeidont, jön a SZISZI is
Szintén európai uniós támogatásból, a KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00032 számú projekt keretében folytatódik a rendszer fejlesztése. Budapest Főváros Kormányhivatala május elején írt ki közbeszerzést „Szakrendszerek EKEIDR integrációja” tárggyal. A kiírás szerint az eljárás tárgya az EKEIDR2 projekt 5. ütemének megvalósítása, melynek során a Poszeidon további kiterjesztése történik meg „olyan kormányhivatali szakfeladatot ellátó területeknél, ahol még nem az EKEIDR rendszer, vagy nem teljes körűen, illetve egységesen látja el az ügyirat- és dokumentumkezelési, valamint az ezekre épülő elektronikus és hatósági ügyintézési feladatok informatikai támogatását”.
A megbízást több feladatcsoportra osztották, melyek közül az első a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) rendszer megvalósítása. Ez a leírás szerint a szakigazgatási rendszerek és az EKEIDR közötti kommunikációt hivatott biztosítani. A SZISZI mellett szükséges az egyes rendszerek migrációjának támogatása, továbbá az ügyintézés supportja, valamint 30 kiválasztott közigazgatási eljáráshoz elektronikus távoktatási tananyagok fejlesztése, illetve ügyindító nyomtatványok tervezése és implementációja.
A nyílt közbeszerzésre június elejéig jelentkezhettek az ajánlattevők, és némileg meglepő módon hárman is megpályázták a munkát. A Poszeidon/EKEIDR atyja, a programot kifejlesztő és jelenleg is működtető SDA DMS Zrt. mellett indult a tenderen az ALOHA Informatika Kft. és az S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Kft. is. A két konkurens cég ajánlatát azonban el sem bírálta a kiíró, amelynek vélhetően az volt az oka, hogy az SDA DMS-nél drágább árajánlatot adtak. Az Aloha Informatikai Kft. ugyanis nettó 1,6 milliárd forintért, az S&T Consulting Kft. pedig nettó 1,53 milliárdért vállalta volna a feladatot.
A megbízást nettó 1,51 milliárd forintos ajánlattal az SDA DMS Zrt. nyerte.
A cég két tulajdonosa a Nexius Informatikai Zrt. (70%-os többségi) és az E-Storage Informatika Zrt. (kisebbségi, 30%). A Nexius egyedüli részvényese Fauszt Zoltán, és szintén övé az E-Storage többsége is egy másik cégén, az RC Invest Vagyonkezelői Zrt.-n keresztül.
Kicsit krimis szál a sztoriban, hogy Fauszt előtt Farkas Mihály zongorista volt az RC Invest többségi részvényese, ám ő 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste. Fauszt Zoltán pedig 2016 májusában értesítette a cégbíróságot, hogy övé lett a vállalat. Lehetséges, hogy ez egy korábban kötött opciós szerződés alapján történt, de biztosat nem tudni.
Alpolgármesterből főispán
Budapest Főváros Kormányhivatalát Sára Botond vezeti, aki korábban a főváros VIII. kerületének fideszes alpolgármestere volt párttársa, Kocsis Máté irányítása alatt. 2018-ban Kocsist országgyűlési képviselővé választották, ezért lemondott a polgármesterségről, az emiatt kiírt időközi választást pedig Sára nyerte meg. 2019 őszén azonban az önkormányzati választáson kikapott, és az összellenzék jelöltje, Pikó András lett a polgármester.
Sára Botond ezután a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett, idén júliustól pedig már új neve van a titulusnak: főispánnak kell hívni.
Az év elején a Sára által vezetett kormányhivatal előzékenyen segített egy párttársának, a szintén fideszes Bús Balázsnak. Januárban ugyanis megírtuk, hogy Bús akkor már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással.
Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját – ami az ellenzék szerint 5,6 millió forint volt – nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódott az ügyben, amikor a Sára Botond vezetésével működő fővárosi kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben.
Címlapkép: Sára Botond letette kormánymegbízotti esküjét 2022. június 21-én, mellette Orbán Viktor és Gulyás Gergely (fotó: Sára Botond/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/16/ujabb-15-milliardos-allami-megbizasnak-orulhet-palkovics-miniszter-baratja/ | https://web.archive.org/web/20231207154603/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/16/ujabb-15-milliardos-allami-megbizasnak-orulhet-palkovics-miniszter-baratja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-15-milliardos-allami-megbizasnak-orulhet-palkovics-miniszter-baratja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-16 00:00:00 | [
"Fauszt Zoltán",
"Palkovics László"
] | [
"E-Storage Informatika Zrt.",
"eKréta Informatikai Zrt.",
"Nexius Informatikai Zrt.",
"RC Invest Vagyonkezelői Zrt.",
"SDA DMS Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"támogatás",
"strómanok",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásai"
] |
54,721 | Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését | A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják. | „Több mint 30 ezer oldalnyi dokumentum, több mint 14 GB bizonyíték” – a momentumos Havasi Gábor elmondása szerint ennyi anyagot fésült át a főváros vizsgálóbizottsága az M3-as metrókocsik beszerzésének ügyében. Havasi a Facebookon közzétett posztjában azt írja, „az egyértelműen látszik, hogy Orbán Viktor és korábbi budapesti helytartója, Tarlós István számára a budapestiek érdekei mindvégig másodlagosak voltak, miközben az orosz lobbi kénye-kedve szerint alakította a beszerzés részleteit”.
Felhívtuk Havasit, hogy rákérdezzünk a vizsgálóbizottság következtetéseire, de azt mondta, hogy a bizottság jelentése egyelőre nincs kész – így nem is jelent még meg az erre célra fenntartott, hivatalos felületen –, „e percben is dolgozunk a véglegesítésén". Azt is elmondta, hogy a kész jelentést szeretnék minél hamarabb közzétenni, valamint a legközelebbi, szeptemberi Fővárosi Közgyűlésre már előterjesztés formájában be is vinni a vizsgálat eredményeit.
A bizottságot a főváros 2020-ban hozta létre azzal a céllal, hogy a korábbi városvezetések kínos, korrupciógyanús ügyeket felderítse. A bizottságot Havasi Gábor fővárosi politikus vezeti, az olyan ellenzéki tagok, mint Baranyi Krisztina, vagy Horváth Csaba mellett akad fideszes is benne: Tarlós István korábbi pénzügyi főpolgármester-helyettese, Bagdy Gábor.
A testület több olyan botrányt is vizsgál, ami alaposan ráégett a korábbi városvezetésekre:
ilyen a 2018-as fővárosi patkánymentesítési szerződés,
a Bálna rendezvényközpont tendereztetési eljárása,
a 2005-ös Rácfürdő-projekt (ez 2011-re ugyan elkészült, azonban a főváros és a beuházó vitája miatt sokáig nem nyitott ki),
az M3-as metró botrányán kívül pedig terítékre került több BKV-s ügy is, köztük a közlekedési társaság 2010 előtti eladósodása, a Combino villamosok beszerzése, valamint az elektronikus jegyrendszer körüli anomáliák.
Elevenítsük fel azonban röviden, mi is volt a gond az M3-as metró „felújításával”!
A BKV 2015-ben szerződött le az orosz Metrowagonmash-al arra, hogy az orosz cég a 3-as metróvonalon járó 222 szovjet gyártású metrókocsit felújítja, valamint modernizálja az alagútrendszert és az állomásokat is. Azért nem új kocsikat vettek, hanem az ősrégi szovjet metrók oroszországi felújítására szerződtek, mert az új szerelvényeket a kormány drágállotta és nem is volt hajlandó kifizetni.
A beruházás hivatalosan így 220 millió eurójába (akkori árfolyamon számolva 69 milliárd forintjába) került volna a fővárosnak, ha nem kényszerül euróalapú devizahitel felvételére. A hitelt a kormány hatvanmilliárd forintig engedélyezte, a maradék 9 milliárdot a fővárosnak kellett kiszorítania a büdzséből. A hatvanmilliárdos hitelt 15 éves futamidőre vették fel, kamatokkal együtt végül 84 milliárdra rúg majd. Ahhoz viszont, hogy ne a problémás orosz szerelvények közlekedjenek a kék metró vonalán, nagyjából 90 milliárd forintból megoldható lett volna a főváros akkori becslése szerint.
Ráadásul az is kiderült, hogy a Metrowagonmash – bár csak a szerelvények felújítására volt szerződése – valójában az általa gyártott új metrókocsikat hozott Budapestre, vagyis lényegében felújítottnak mondott, oroszok által újonnan gyártott szerelvényekért adtunk pénzt, amik ráadásul egyből elkezdtek rohadni. A régi, Magyarországon használt szerelvényeket pedig egy Moszkva melletti erdőben fotózták le, ez bizonyítja, hogy nem azokat újítják fel. | https://hvg.hu/itthon/20220916_budapest_m3_felujitas_vizsgalobizottsag | https://web.archive.org/web/20220928135612/https://hvg.hu/itthon/20220916_budapest_m3_felujitas_vizsgalobizottsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-vizsgalobizottsag-tarlos-alatt-az-orosz-lobbi-alakitotta-a-3-as-metrokocsik-beszerzeset | HVG | hungarian-news | 2022-09-16 04:30:00 | [
"Tarlós István"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.",
"CET-Budapest",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Metrowagonmas",
"Rác Nosztalgia Kft."
] | [
"Budapest",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika",
"fürdő",
"átláthatóság",
"metró",
"gazdálkodás",
"lobbi",
"antikorrupció",
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"vizsgálóbizottság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása",
"BKK botrányos e-jegyrendszere",
"BKV-ügyek",
"CET (Bálna)"
] |
54,722 | A „nyugger” Vida József még mindig gigantikus vagyonon osztozkodik Mészáros Lőrincékkel | Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is. | Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | https://m.hvg.hu/360/202235__vida_jozsef_nyugdijban__takarekalapok__film_es_szakacskonyv__osztjak_alapokat#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_09_06&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20231111202911/https://m.hvg.hu/360/202235__vida_jozsef_nyugdijban__takarekalapok__film_es_szakacskonyv__osztjak_alapokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bnyuggerr-vida-jozsef-meg-mindig-gigantikus-vagyonon-osztozkodik-meszaros-lorincekkel | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-06 06:30:00 | [
"Andy Vajna",
"Barna Zsolt",
"Erdei Sándor",
"Gál Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Paulovics Ágnes",
"Spéder Zoltán",
"Tima János",
"Vaszily Miklós",
"Vida József"
] | [
"Agrolink Zrt.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Businesshelp Kft.",
"DBH Group",
"DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Euro-Immat Kft.",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"HUNMédia Marketing és Kommunikációs Tanácsadó Kft.",
"IKO Holding Kft.",
"Isaac Goldmann Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"MITRA INFORMATIKAI ZRT.",
"MKB Digital Zrt.",
"MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.",
"MTB Takarékbank",
"Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Status MPE Magántőkealap",
"Takarék Kockázati Tőkealap I.",
"Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap",
"Takarékbank Zrt.",
"Takarékinfo Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"informatika",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [] |
54,723 | Megvették a kínaiak a debreceni telket, ahová az ország legnagyobb beruházását hozzák | A terv szerint még idén elkezdenék a CATL akkumulátorgyárának építését. | Aláírták az adásvételi szerződést a kínai Contemporary Amperex Technology és a magyar állam képviselői a debreceni telekről, amelyen a CATL akkumulátorgyára épül majd. A cég a valaha volt legnagyobb, körülbelül 3000 milliárd forint összértékű beruházást hozza Magyarországra, az ígéretük az, hogy 9 ezer új munkahelyet hoznak létre ezzel.
Azt ugyan már korábban bejelentették, hogy ilyen beruházásra készülnek, a mostani aláírás azért fontos, mert a projektnek ez az első olyan megállapodása, amely nemcsak hangzatos, hanem jogi kötőereje is van.
A terv szerint az építkezést még idén elkezdik, a 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyárban 2025-ben indulhat a munka. Ez lesz a CATL második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. Mivel a magyarországi létesítmény közel van a vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, Debrecenből ezeknek az autógyártóknak szállítanak majd akkumulátorcellákat és modulokat.
Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a projekthez állami támogatást is nyújtanak.
Ennek a részleteit viszont csak később, az Európai Bizottságnál induló notifikációs folyamat lezárását követően hozzák majd nyilvánosságra.
„Magyarország nagyon-nagyon sokat profitál a Kínai Népköztársasággal fenntartott pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, külső befolyásoktól mentesített együttműködésből” – tette hozzá. | https://hvg.hu/kkv/20220905_kina_debrecen_akkumulator_gyar | https://web.archive.org/web/20221029082111/https://hvg.hu/kkv/20220905_kina_debrecen_akkumulator_gyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvettek-a-kinaiak-a-debreceni-telket-ahova-az-orszag-legnagyobb-beruhazasat-hozzak | HVG | hungarian-news | 2022-09-05 15:30:00 | [] | [
"Contemporary Amperex Technology Co."
] | [
"Ázsia",
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kína"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,724 | Egymillió darab lőszert vesz a NAV, hogy a pénzügyőrök tudjanak gyakorlatozni | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei jogosultak fegyverhasználatra, a biztonságos használathoz viszont gyakorlatozniuk kell. A lőszert a NAV-nak kell biztosítania, ezért folytattak le közbeszerzési eljárást. A nyertes Milipol Zrt. nettó 79,5 millió forintért szállíthatja le a kért 1 millió darabos mennyiséget, ha a fizetéshez szükséges forrás a NAV rendelkezésére áll majd. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei jogosultak fegyverhasználatra, a biztonságos használathoz viszont gyakorlatozniuk kell. A lőszert a NAV-nak kell biztosítania, ezért folytattak le közbeszerzési eljárást. A nyertes Milipol Zrt. nettó 79,5 millió forintért szállíthatja le a kért 1 millió darabos mennyiséget, ha a fizetéshez szükséges forrás a NAV rendelkezésére áll majd.
Fegyverzeti alapellátás lőszer beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény és a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének és kísérésének eljárási szabályairól szóló rendelet szerint a pénzügyőr jogosult a jogszerű (és szakszerű) fegyverhasználatra. A biztonságos fegyverhasználathoz azonban szükséges a lőkészség elsajátítása, begyakorlása. A fegyver megfelelő használatához pedig elengedhetetlen feltétel a szituációs lőgyakorlatok, valamint az ezekhez a lőgyakorlatokhoz szükséges lőszermennyiség biztosítása.
Továbbá a NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha, valamint szolgálati fegyver viselésére és használatára jogosultak. A rendszeresített fegyverzeti és kényszerítő eszközök biztosítása, a meglévő eszközök pótlása, kiegészítése, kibővítése pedig a munkáltató feladata.
Ezért kerül sor az közbeszerzési eljárásra, amelynek tárgya 1 millió db 9 mm Luger lőszer.
A pontos részletekről a NAV azt írja, a beszerezni kívánt termék „9×19 mm-es lőszer teljes köpenyes (FMJ) ólom magvas 8g-os változat”.
A kiírásra öt cég jelentkezett: a HM ARZENÁL Elektromechanikai ZRt., az S.C. MATERIAL GROUP S.R.L., a HTI Haditechnikai Intézet Kft., a Vadász és Hajós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Milipol Zrt. nyújtott be árajánlatot. Utóbbi lett a nyertes nettó 79,5 millió forinttal.
A Milipol Zrt. tulajdonosa a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft., amelynek tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amit idén januárban jegyeztek be.
A cég a magyar állam tulajdona.
A NAV ugyanakkor azt is közli a leírásban, hogy a közbeszerzési eljárás feltételes: a szerződés hatálybalépésének feltétele a szerződés mindkét fél által történő aláírása, és a fedezet rendelkezésre állását biztosító döntés ajánlatkérő általi kézhezvétele.
A tájékoztató szerint a felek július 22-én kötöttek egymással szerződést, onnantól számítva 90 napja van az adóhivatalnak, hogy értesítse a nyertes Milipolt a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról. Ha ez nem történik meg, mert nem kap pénzt erre a NAV, akkor a szerződés nem lép életbe. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/02/egymillio-darab-loszert-vesz-a-nav-hogy-a-penzugyorok-tudjanak-gyakorlatozni/ | https://web.archive.org/web/20230610065814/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/02/egymillio-darab-loszert-vesz-a-nav-hogy-a-penzugyorok-tudjanak-gyakorlatozni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymillio-darab-loszert-vesz-a-nav-hogy-a-penzugyorok-tudjanak-gyakorlatozni | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-08-02 00:00:00 | [] | [
"Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.",
"Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.",
"Milipol Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
54,725 | Az állam még a Covid-pénzekből is ad Mészáros külföldi szállodaépítésére | Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is jól jár azzal a több százmilliárd forint közpénzzel, amit az állam a poszt-Covid újraindulásra hivatkozva osztott szét. | Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is jól jár azzal a több százmilliárd forint közpénzzel, amit az állam a poszt-Covid újraindulásra hivatkozva osztott szét.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A szlovák miniszterelnök „cinikus pragmatikus", írja a német lap szerzője, aki hozzáteszi, nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák jogállamisági problémákat. | https://hvg.hu/360/202237__krizisalapok__kozpenznyelok__meszaros_szallodaja__hizokura_kivaltsagosoknak | https://web.archive.org/web/20220916071640/https://hvg.hu/360/202237__krizisalapok__kozpenznyelok__meszaros_szallodaja__hizokura_kivaltsagosoknak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-meg-a-covid-penzekbol-is-ad-meszaros-kulfoldi-szallodaepitesere | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-16 06:30:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Széchenyi Bálint",
"Tiborcz István"
] | [
"Adriatic Hotel Invest Kft.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Equilor II. Magántőkealap",
"Gordiusz Magántőkealap",
"Gránit Bank",
"Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.",
"Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"MKB Magántőkealap",
"MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Portfolion Partner Magántőkealap",
"PortfoLion Zrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bennfentes kereskedelem",
"covid-19",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció",
"tőkealap",
"NER HOTEL"
] | [] |
54,726 | Érdekes céghálót találtunk a Csák János miniszternek havi 1,5 millióért tanácsokat adó nő körül | Nem árulja el a Csák János vezette tárca, hogy miért esett a választásuk a piacon ismeretlen Avian Fund Kft.-re, amelynek havi 1,5 millió forintot fizetnek tanácsadásért. A cégtulajdonos Marencsák Kitty férjének vállalkozásai azonban még érdekesebbek. Králik Samu Péternek az USA-ban is volt, és Szlovákiában ma is van több céges érdekeltsége, ahogyan itthon is. Ezekben a cégekben olyan személyeket találunk, mint a KISZ KB egykori titkára, egy Orbánnal fotózkodó századvéges-fidelitasos, vagy éppen egy fideszes képviselő unokaöccse. | Érdekes céghálót találtunk a Csák János miniszternek havi 1,5 millióért tanácsokat adó nő körül
Nem árulja el a Csák János vezette tárca, hogy miért esett a választásuk a piacon ismeretlen Avian Fund Kft.-re, amelynek havi 1,5 millió forintot fizetnek tanácsadásért. A cégtulajdonos Marencsák Kitty férjének vállalkozásai azonban még érdekesebbek. Králik Samu Péternek az USA-ban is volt, és Szlovákiában ma is van több céges érdekeltsége, ahogyan itthon is. Ezekben a cégekben olyan személyeket találunk, mint a KISZ KB egykori titkára, egy Orbánnal fotózkodó századvéges-fidelitasos, vagy éppen egy fideszes képviselő unokaöccse.
Hiába kérdezte a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) a hvg.hu az általunk megírt, néhány hónapja kötött furcsa szerződés részleteiről, egyelőre nem kaptunk semmi választ arra, hogy miért éppen az Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.-vel szerződtek havi nettó 1,5 millió forintért, mégpedig Csák János miniszter „személyéhez kötődő bizalmi jellegű” tanácsadásra.
A 30 éves tulajdonos, Marencsák Kitty által vezetett cégnek működése első két évében semmilyen bevétele nem volt, csak veszteséget termelt, de a friss minisztériumi szerződéssel három hónap alatt többet keresett, mint tavaly egész évben. Tanácsadás amúgy nincs a kft. tevékenységi körei között, és a kommunikációt is csak a 2 éves szerződés hatályba lépésének napján, június 1-jén jegyezték be.
Havi másfél millióért ad bizalmas politikai tanácsokat Csák Jánosnak a 30 éves filmproducer
Három hónapja él az alig ötszáz lelkes, Nógrád megyei Egyházasdengelegre bejegyzett Avian Fund Kft. szerződése a kulturális és innovációs tárcával, de máris megkereste vele a vállalkozás az egész tavalyi bevételét. A cégtulajdonos 30 éves filmproducer „bizalmi jellegű" tanácsokat ad Csák János miniszternek.
Az Avian Fundban ugyan egy másik cégen keresztül Marencsák Kitty kezdettől résztulajdonos volt, de tavaly ősszel lett csak közvetlenül, ráadásul pár hónapig, év végéig még egy tulajdonostársa is volt, Králik Samu Péter. A 29 éves férfi valószínűleg Marencsák férje, legalábbis állandó lakcímük Tárnokon azonos, és ő a gyermeke apja is, sőt mindketten a vízivárosi Hunfalvy János Közgazdasági Technikumban tanultak – úgy tudjuk, ott ismerkedtek össze.
Králik – aki amúgy Marencsákhoz hasonlóan producere volt a 2019-es Most van most című magyar játékfilmnek – a minisztériumi szerződésben érintett Avian Fund Kft-ben tehát már nem érintett, ám így is kiterjedt, több országot lefedő, de főleg Szlovákiában aktív céghálóra bukkantunk körülötte. Magyarországon is több érdekeltsége van – mindben közösen tulajdonosok Marencsákkal.
Králik 24 százalékos, míg Marencsák 76 százalékos tulajdonrésszel bír a Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft.-ben – ez volt korábban a tulajdonosa az Avian Fundnak is –, ugyanígy a Western Capital Kft.-ben és a Faktor Kereskedőház Kft.-ben is. Tavaly a Meropé Trust és a Western Capital is veszteséges volt, a Faktor viszont 90 milliós árbevétel mellett néhány százezres profitot hozott – igaz, ehhez 137 milliós rövid lejáratú kötelezettség is társult.
Még érdekesebbek Králik külföldi érdekeltségei. Az Egyesült Államokban is volt cége, igaz, csak rövid ideig. Az EuroAtlantic Capital Inc. 2017 március 10-én alakult a Florida állambeli Tampában, majd 2018 szeptember 28-án meg is szűnt. A cég másfél éves tevékenységének nem találtuk nyomát, de Králik, mint az egyik társalapító, egy 2018-as budapesti coaching-konferencián tartott előadást, és ott mondta, hogy cége „kockázati tőkebefektetéssel foglalkozik”.
Az Euroatlantic Capital Inc.-ben Králik mellett volt egy másik alapító-tulajdonos is: Losonci Gergely György. Ő 2019-ben, az Európai Parlamenti választáson, 26 évesen felkerült a Fidesz listájára – igaz, csak a 21. helyre. A közgazdász Losonci 2015 óta a Fidelitas Külügyi és Uniós Kabinetjének tagja, jelenleg pedig vezető tanácsadóként dolgozik a kormányzati think tank Századvég Alapítványnál. Ő képviselte a Századvéget például augusztus elején Dallasban a CPAC konzervatív dzsemborin, ahol Orbán Viktor is beszélt – Losonci a Századvég által megosztott Facebook-posztban büszkén pózolt a kormányfővel.
A floridai vállalkozás ugyan már nem működik, ám Králiknak Európában, Magyarországon kívül máshol is vannak üzleti érdekeltségei. A hvg.hu Szlovákiában például három Králik-céget is talált. Az egyikben csak idén április 20-án jelent meg Králik. Ezt a pozsonyi vállalkozást 2019 októberében hozták létre még Panda 2019 s.r.o. néven, de Králik érkezésével átnevezték, azóta Prieskum verejnej mienky s.r.o. néven működik, ami annyit tesz: Közvélemény-kutató Kft.
A vállalkozásnak jelenleg egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője a maga 5000 eurós törzstőke-befizetésével Králik Samu Péter.
Králik magyarországi érdekeltségével, a Meropé Kft.-vel azonos nevű Merope Holding s.r.o. frissebb cég. A Pozsony egy másik részén működő vállalkozást már Králik hozta létre 2021 októberében, és ő az ügyvezető, valamint itt is 5000 eurós törzstőke-befizetéssel az egyedüli tulajdonos a kereskedelmi és marketingtevékenységtől a pénzügyi lízingen át a raktározásig sok mindent a tevékenységei közé felvett vállalkozásban. (Az alábbi képen a Merope Holding s.r.o. székhelye Pozsony külvárosában, egy panelházban.)
A harmadik szlovákiai Králik-érdekeltség talán a legizgalmasabb: a Králik & Partners Private Equity a.s. részvénytársasági formában működő magántőkealap. A céget 2022. március 18-án alapították, már jelentősebb, 30 000 eurós törzstőkével, itt Králik Samu Péter az igazgatóság elnöke. Ez ugyanarra a külvárosi címre van bejegyezve Pozsonyban, mint a Merope Holding, amely ennek a cégnek az egyedüli részvényese.
A részvénytársaságnak háromfős felügyelőbizottsága van, benne ismerős nevekkel. Az egyik fb-tag a Csák-tanácsadó Avian Fund-os Marencsák Kitty. A másik pedig Hörcsik Lajos Kálmán, aki Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő unokaöccse. Az amúgy ügyvédként dolgozó politikusrokonról 2018-ban írt a hvg.hu, amikor kiderült, hogy hozzá köthető egy, a Borsod megyei Göncruszkán turisztikai fejlesztésre szánt uniós forrásból felújított „álvendégház”.
A harmadik fb-tag dr. Jeney-Horváth István, aki korábban a Marencsák–Králik páros magyarországi érdekeltségeiben volt vezető, a Meropé Trust Kft.-nek pedig jelenleg is ügyvezetője. Jeney-Horváth ügyvezetője a Globocom Innovációs és Vállalkozásfejlesztési Kft.-nek is, ami szintén kötődik Králikhoz: ennek a cégnek volt már a tulajdonosa Králik és az ő egykori amerikai cége is, jelenlegi tulajdonosa pedig Králik szlovák vállalkozása, a Merope Holding.
A Globocom ellen 2020–21-ben több NAV-végrehajtás is indult, és a cégiratok szerint jelenleg is folyik ellene egy. A Globocom globogroup.hu címen elérhető honlapjáról semmi nem derül ki. A Globocom korábban üzemeltetett egy luxuskozmetikai termékeket, parfümöket kínáló online webshopot, ez most „átalakítás alatt” áll. A Globocom 2020-ban nettó 116 milliós árbevétel mellett 20 milliós veszteséget termelt, a tavalyi évről pedig már le se adott mérleget.
A most 29 éves Králik Samu Pétert amúgy alig több mint 18 évesen, 2011-ben már igazgatósági taggá nevezték ki a Global Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél, ahol ebben az időben az édesanyja, Cser Erzsébet is igazgatósági tag volt, a cég többségi tulajdonosa pedig az a Notly Nemzetközi Befektetési Kft. volt, amelyben éppen a testvére, Králik Zsófia volt az ügyvezető, de néhány évvel később már az a Losonci Gergely volt a cég vezetője, akivel aztán Králik az Egyesült Államokban alapított közös céget. A Notly tulajdonosai pedig a cég fennállása alatt végig a Králik család tagjai, illetve Losonczi volt.
A Notly Kft. ma már nem működik, miután több NAV-végrehajtást követően 2018-ban kényszertörléssel megszűnt – a végelszámoló Králik volt. A még mindig működő Global Faktor egyébként a 18 éves Králik igazgatósági tagsága idején azzal került a hírekbe, hogy a cég tulajdonában álló KGF Hungary Építőipari és Hulladékhasznosító Kft. 2011-ben egymilliárd forint vissza nem térítendő EU-s támogatást kapott „Hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés” címén, valamint az ennek a vállalkozásnak a tulajdonában lévő Bátonyterenyei Ipari Park Kft. további 454 milliós EU-s pénzt üzemcsarnok építésre.
Ezeknek a közösségi forrásoknak a végső soron a Králik család érdekeltségi körébe vándorlását 2012-ben írásbeli kérdésében Szilágyi György jobbikos képviselő azért tartotta aggályosnak, mert a két vállalkozásban a pénzek odaítélését követően vezető tisztséget kapott egy olyan személy, akinek az édesapja a támogatások kezelésében közreműködő állami cég vezetője volt. Válaszában
Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ebben nem látott kivetnivalót, mondván: a társaságokban betöltött vezető pozíció későbbi volt, mint a támogatási döntés.
Ha pedig már szóba került fentebb cégvezető-tulajdonosként Králik Samu Péter édesanyja, Cser Erzsébet, róla érdemes megjegyezni, hogy a 2000-es évek második felében az IC Bank Rt. egyik igazgatója volt, és a korabeli sajtóhírek szerint ő írt alá a banknál azt a hitelígérvényt, amely révén 48 millió forintos bankhitelből 2006-ban az Euro-Labor Invest Kft. vásárolta meg az ÁNTSZ laborhálózatát. A Heti Válasz évekkel későbbi, 2010-es tényfeltáró cikke szerint a vevő később már mintegy 1,5 milliárd forintos haszonnal adott túl a laborhálózaton.
A 2000-es években Cser Erzsébet volt a tulajdonosa a tokodi üveggyárnak is – emiatt 2003-ban bekerült a Magyar Hírlap 50 legbefolyásosabb üzletasszonya válogatásába is. Még korábban, a 80-as évek végén pedig azzal került be a hírekbe, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának titkára volt, majd 1990-től a KISZ-vagyont tovább kezelő közalapítvány elnöke és ifjúságpolitikai kormánybiztos lett a Németh-kormányban. | https://hvg.hu/itthon/20220914_Ceghalo_Csak_Janos_tanacs_Kralik_Szlovakia | https://web.archive.org/web/20221212041040/https://hvg.hu/itthon/20220914_Ceghalo_Csak_Janos_tanacs_Kralik_Szlovakia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdekes-ceghalot-talaltunk-a-csak-janos-miniszternek-havi-15-millioert-tanacsokat-ado-no-korul | HVG | hungarian-news | 2022-09-14 04:30:00 | [
"Csák János",
"Cser Erzsébet",
"Hörcsik Lajos Kálmán",
"Hörcsik Richárd",
"Jeney-Horváth István",
"Králik Samu Péter",
"Králik Zsófia",
"Losonci Gergely György",
"Marencsák Kitty",
"Németh Lászlóné",
"Orbán Viktor"
] | [
"Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.",
"Bátonyterenyei Ipari Park Kft.",
"CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia)",
"Euro-Labor Invest Kft.",
"EuroAtlantic Capital Inc.",
"Faktor Kereskedőház Kft.",
"Fidelitas",
"Global Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.",
"Globocom Innovációs és Vállalkozásfejlesztési Kft.",
"IC Bank Rt.",
"KGF Hungary Építőipari és Hulladékhasznosító Kft.",
"Közvélemény-kutató Kft. (Prieskum verejnej mienky s.r.o.)",
"Králik & Partners Private Equity a.s.",
"Kulturális és Innovációs Minisztérium",
"Merope Holding s.r.o.",
"Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft.",
"Notly Nemzetközi Befektetési Kft.",
"Panda 2019 s.r.o.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány",
"Western Capital Kft."
] | [
"Bátonyterenye",
"Európa",
"Magyarország",
"Nógrád megye",
"Szlovákia"
] | [
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"média",
"rokonok",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"hulladéküzlet",
"EU",
"vendéglátás",
"klientúra",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"nav-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő",
"tőkealap"
] | [] |
54,727 | Épülhet is, meg nem is az új paksi atomerőmű | Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja már nekiállt gödröt ásni a területen, de a létesítési engedély birtokában sem biztos, hogy befejezheti a munkát. | Megadta a legfontosabb engedélyt az új paksi atomerőművi blokkok kivitelezéséhez az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) - triumfált a minap a projektért felelős kormánytag, Szijjártó Péter külügyminiszter. Ami ebben a formában igaz, ám csak annyit jelent, hogy a beruházás sínre került, az azonban nem biztos, hogy végig is mehet rajta.
Az OAH fontosnak tartotta kiemelni, hogy a létesítési engedély önmagában nem jogosítja fel a Paks II. Zrt.-t a tényleges létesítési munkák elkezdésére - kivéve lényegében a terep előkészítését -, ahhoz még ezres nagyságrendben kell lefolytatni további konkrét engedélyezési eljárásokat. A hatóság azt is leszögezte: a cég az alapozásnak ugyan saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél-szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha frissíti és beadja az úgynevezett Előzetes Biztonsági Jelentést, ami voltaképpen magának az engedélykérelemnek a legfontosabb része. | https://m.hvg.hu/360/20220831_Epulhet_is_meg_nem_is_az_uj_paksi_atomeromu | https://web.archive.org/web/20230721120632/https://m.hvg.hu/360/20220831_Epulhet_is_meg_nem_is_az_uj_paksi_atomeromu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epulhet-is-meg-nem-is-az-uj-paksi-atomeromu | HVG360 | hungarian-news | 2022-08-31 12:30:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Roszatom"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"energia",
"atom",
"engedély",
"építőipar"
] | [
"Paks II"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.