news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
54,728 | A TEK csapott le a határőrökre, akik már 5 euróért hajlandóak voltak félrenézni | Korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított pénzügyőrök és rendőrök ellen nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. | Korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított pénzügyőrök és rendőrök ellen nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A megalapozott gyanú szerint a három rendőr és a két pénzügyőr pénzt kért a nagylaki határátkelőhelyen belépő, áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe „megszegték az ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket”.
Az ügyészség négy ilyen korrupciós esetet tárt fel. Az öt gyanúsítottat a nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaival együttműködve, egy több helyszínes akció keretében fogták el. A házkutatások során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. További hasonló korrupciós esetek miatt is nyomoznak.
Az öt elfogott embert hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatták ki. Szabadlábon védekeznek. | https://hvg.hu/itthon/20220915_tek_ugyeszseg_elfogas_korrupcio_hataratkelo | https://web.archive.org/web/20221119155917/https://hvg.hu/itthon/20220915_tek_ugyeszseg_elfogas_korrupcio_hataratkelo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tek-csapott-le-a-hatarorokre-akik-mar-5-euroert-hajlandoak-voltak-felrenezni | HVG | hungarian-news | 2022-09-15 13:21:00 | [] | [
"Pénzügyőrség",
"Rendőrség"
] | [
"Csongrád megye",
"Nagylak"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
54,729 | Mészáros Lőrinc cégei akkor is nyernek a közbeszerzési pályázatokon, ha övék a drágább ajánlat | A volt felcsúti polgármester érdekeltségeibe tartozó céghálózat a keretszerződésekkel rendelkező közbeszerzések 27,5 százalékát söpörte be 2016 és 2021 között. | Mészáros Lőrinc cégei úgy is képesek tendereket nyerni, hogy a közbeszerzések becsült értékénél is magasabb árakat mondanak be – derül ki a Corruption Research Center Budapest adataiból. A 2011 és 2021 között eltelt tíz év során a becsült értéküknél átlagosan 5,05 százalékkal magasabb áron vitték el a Mészáros-cégek a közbeszerzéseket, a részletesebb bontásból az is kiderült, hogy a csúcsidőszak 2017 és 2018 között volt, amikor ez 11,26 százalékkal magasabb összeget jelentett.
Ugyanezen tízéves időszak alatt a többi magyar cég átlagosan 4,14 százalékkal ígért alá a közbeszerzés becsült értékének, a 2017 és 2018 között eltelt egy év során ez a szám 3,31 százalék volt.
Mindezek ismeretében érdekes látni, hogy 2016 és 2021 között a Mészáros érdekeltségbe tartozó cégek a keretszerződéssel rendelkező közbeszerzések 27,5, a keretszerződés nélküli tenderek 32,8 százalékát nyerték el. Még eredményesebb volt Mészáros Lőrinc az EU-s pályázatok terén, ahol a keretszerződéses tenderek 30,9 az anélkülieknek pedig a 41,3 százalékát hozták el. | https://hvg.hu/kkv/20220914_Meszaros_kozbeszerzes_becsult_ertek | https://web.archive.org/web/20220926103952/https://hvg.hu/kkv/20220914_Meszaros_kozbeszerzes_becsult_ertek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-cegei-akkor-is-nyernek-a-kozbeszerzesi-palyazatokon-ha-ovek-a-dragabb-ajanlat | HVG | hungarian-news | 2022-09-14 13:05:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,730 | A legkeresettebb bűnözők közé került a korábbi békéscsabai fideszes képviselő és a felesége | Szabadságvesztés letöltése céljából, a toplistás körözési listán szerepelteti a rendőrség Vrbovszki Viktort és Vrbovszki B. Nagy Anitát. A házaspár ellen három-három elfogatóparancs is érvényben, az egyik mindkettő esetében európai érvényű is (2021. október 14-én adták ki ezeket).
A Békés megyei illetőségű Vrbovszki-házaspárral szemben áru hamis megjelölése miatt indítottak korábban eljárást és ítélték el őket. A sztori több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el, az akkor még fideszes békéscsabai önkormányzati képviselő és - állítólagos - bűnszervezete "kamu Viagrákkal" kereskedett.
Az egész ügy mögött egy helyi fideszes belharc húzódhatott meg, kezdve kétes bírói döntésektől, egészen a Kúria által megsemmisített ítéletig. | Az egész ügy mögött egy helyi fideszes belharc húzódhatott meg, kezdve kétes bírói döntésektől, egészen a Kúria által megsemmisített ítéletig.
Viagra-per: belső leszámolás állhat a fideszes önkormányzati képviselő elítélése mögött?
A békéscsabai viagrás-perről lapunkban már többször is olvashattak - majdnem napra pontosan 5 évvel ezelőtt, 2012. április 4-én a békési megyeszékhely vámosai lecsaptak egy állítólagos bűnszervezetre, amely a gyanú szerint hamis gyógyszerekkel kereskedett. Az ügyben később meghozott ítéletek végrehajtását 2017. július 5-én a Kúria azonnali hatállyal felfüggesztette, és az összes elítélt kiszabadulhatott a börtönből.
V. Viktor 2008-2009 fordulóján megismerkedett a nem törzskönyvezett potencianövelő gyógyszerek kereskedelmével. Egyébként ez akkoriban egyáltalán nem számított bűncselekménynek, a Büntetőtörvénykönyv csak 2013. június 1-e óta nevezi meg önálló tényállásként az egészségügyi termékek hamisítását, illetve a Magyarországon nem törzskönyvezett generikus gyógyszerek gyártását és terjesztését. V. és csapata azonban még csak nem is hamisított, csak kihasználva a rendszer hiányosságait Indiából, a gyártótól szerzett be, majd adott tovább Kamagrát. Működésükre egyébként sem volt jellemző a nagy titkolózás: a csomagokat a Magyar Posta hozta-vitte, valamint a hazai és a német vámon is keresztül mentek ezek a gyógykészítmények, minden különösebb gond nélkül - egészen 2012. április 4-ig, a lebukásukig.
A korábbi fideszes önkormányzati képviselőt, mint elsőrendű vádlottat a Gyulai Törvényszék 2016. február 19-én 3 rendbeli társtettesként áru hamis megjelölés bűntettében, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében, rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében, valamint pénzmosás elkövetése miatt - mint egy bűnszervezet tagját - hét év fegyházbüntetésre ítélte, valamint 165 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt.
Mivel a bűnszervezet megállapítása súlyosbító tényező, így az ítélet szerint még feltételesen sem bocsájtható szabadlábra.
Rajta kívül még 5 társát ítélték el: V-né B. N. A (feleség) II. rendű vádlottat 6 év börtönre, B. N. J. (após) III. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönre, B. N-né K. A. (anyós) IV. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönre, Sz. R. V. rendű vádlottat 5 év börtönre, P. G. VI. rendű vádlottat 4 év börtönre ítélték, és mindannyian pénzbüntetést is kaptak.
Csepregi-Matus bírónő ítéletét a Szegedi Ítélőtábla aztán másodfokon is megerősítette, hogy aztán az ügyben később meghozott ítéletek végrehajtását 2017. július 5-én a Kúria azonnali hatállyal felfüggessze, és az összes elítélt kiszabadulhatott a börtönből. Az ügy megismételt tárgyalása első fokon 2018. február 20-án kezdődött el újra.
Eltitkolta az igazságot?! Feljelentették a Viagrás-perben első fokon eljáró bírónőt
Egyre különösebb a most már több mint félévtizede zajló ügy, s egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben pont kerül a végére.Beszámoltunk róla, hogy a Kúria nemcsak felfüggesztette a korábban kiszabott sokévnyi börtönbüntetések végrehajtását, de hatályon kívül is helyezte az első és másodfokú ítéleteket, valamint új eljárás lefolytatására kötelezte a Gyulai Törvényszéket.
Tíz évvel azután, hogy 2012. április 4-én a békési megyeszékhely vámosai lecsaptak a korábbi fideszes önkormányzati képviselőre, még mindig körözik őt és feleségét a rendőrök. A helyi politikát ismerők egyébként azt feltételezik, hogy Vrbovszki Viktor körül akkor kezdett el fogyni a fideszes levegő, amikor megbuktatta a Békés megyei erős ember, a későbbi ÁSZ-elnök, Domokos László emberét.
Most itthon a börtön várja - mint toplistás bűnözőt.
Ahogy arról pedig a minap írt az Alfahír, hogy Nancy feltételezett kínai gyilkosa már nem szerepel a legkeresettebb magyarországi bűnelkövető között.
Politikai bérgyilkos? Szerető? A rendőrség sem tudja, börtönbe került-e Nancy kínai gyilkosa
"Forduljon a kínai hatósághoz" - Ezt válaszolta az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) arra a kérdésünkre, van-e információjuk arról, hogy a 19 éves magyar lány, Nancy hét évvel ezelőtti meggyilkolásával meggyanúsított kínai Yao Gaopeng Kínában megkezdte-e a börtönbüntetését, vagy esetleg még mindig szabadlábon van. | https://alfahir.hu/2022/09/17/v_viktor_viagra_fidesz_bekescsaba_bekes_megye_rendorseg_top_50es_magyar_korozesi_lista | https://web.archive.org/web/20220922193424/https://alfahir.hu/2022/09/17/v_viktor_viagra_fidesz_bekescsaba_bekes_megye_rendorseg_top_50es_magyar_korozesi_lista | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legkeresettebb-bunozok-koze-kerult-a-korabbi-bekescsabai-fideszes-kepviselo-es-a-felesege | alfahir.hu | hungarian-news | 2022-09-17 21:12:26 | [
"Vrbovszki Viktor"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kereskedelem"
] | [] |
54,731 | A válság sem rengette meg a budai cégparadicsomot | Miközben a legtöbb cégnél a pénzügyi vihar szelétől megcsapva a túlélés forgatókönyveit rakják össze, a kurzusba mélyen beágyazott üzleti kör a nehéz időkben is képes bővíteni a birodalmát. | A Covid-járvány, majd az ukrán-orosz háború következményei alaposan próbára tették az amúgy is döcögős tempóra váltó magyar gazdaságot, de akad egy vállalkozói kör, amelyik látszólag immunis a válságra. Természetesen a kormány gazdasági holdudvaráról van szó: ők továbbra is tucatszám nyerik el a közbeszerzéseket – mivel a folyamatban lévő beruházásokra nem vonatkozik a kivitelezési stop, maradtak még megnyerhető tenderek –, és
a jelek szerint a cégbirodalmak további terjeszkedését sem törte meg az elmúlt fél évben tapasztalt pénzügyi sokk, az energiaválság, és attól nem függetlenül az inflációs rém felbukkanása.
A szélesebb értelemben vett NER-közeli cégvilágnak van egy gyűjtőhelye Budán, a Pasaréti úton, ahová előszeretettel jegyeztetik be érdekeltségeiket. Az üzletemberek közt van olyan, aki a piacon alapozta meg az egzisztenciáját, mások egyértelműen a kormány legbefolyásosabb szereplőire épülő kapcsolati hálójuknak köszönhetik a szédületes tempójú meggazdagodásukat.
Az utóbbira példa Tiborcz István. Az Orbán Viktor miniszterelnök veje körüli cégvilág gombamód szaporodik, újabb és újabb területekre kiterjesztve fennhatóságát. Legújabban a pénzügyi szektorba lépése miatt került a címlapokra: egy bankkal (a Gránit bár nem elsősoros pénzintézet, de innovációra képes, így tökéletesen szolgálja Tiborczék érdekeit) és egy alapkezelővel (Diófa) gazdagodott a családi vagyon.
Mint említettük, a Pasaréti úti cégparadicsom az egyik népszerű bázisa ennek az üzleti körnek. Tiborcz több cégét is ide, a 122-124. szám alá jegyezték be, és a sor az elmúlt hónapokban a szállodaiparhoz kapcsolódó új vállalkozásokkal folytatódott. A cégcsoport turai és a tarcali szállóinak üzemeltetésére hoztak létre külön cégeket – a TRA Real Estates Üzemeltető Kft.-t és a Témadesign Üzemeltető Kft.-t – idén májusban.
Ezek a vállalkozások már nem tartoznak közvetlenül Tiborczhoz, azokat a cégbirodalom szállodaipari részlegét irányító Somlyai Zoltán vette a nevére. A Botaniq Turai Kastély, valamint az Andrássy Kúria & SPA kulcsa azonban továbbra is Tiborcz egyik cégénél marad. Nem mellékesen mindkét hotel veszteséget termelt tavaly a tulajdonosnak (erről az mfor.hu írt), amit a Covid-járvány miatti lezárásokkal lehet összefüggésbe hozni – bár a turai kastélyt eddig üzemeltető TRA Real Estates Kft. (amely tehát nem azonos a TRA Real Estates Üzemeltető Kft.-vel) nettó értékesítési árbevétele majdnem a tízszeresére emelkedett abban az időszakban, ami mégiscsak feltételez némi érdeklődést a legnehezebb napokban is a szálló szolgáltatásai iránt.
Szintén májusban került át a budai cégparadicsomba egy másik Tiborcz-érdekeltség, a Tarragona Holding Zrt. székhelye is. A Tarragona megvételével került Jellinek Dániel üzletembertől Tiborcz üzleti szférájába a befektetési piacon aktív Diófa Alapkezelő. E változások vitték közelebb az Orbán család tagját ahhoz, hogy a Kopaszi-gáton megvalósuló beruházást is a nevéhez köthesse.
Tiborcz egyértelműen a NER-korszaknak köszönheti üzleti karrierje felívelését, ugyanez azonban nem mondható el Szécsényi Bálintról, aki befektetőként már 2010 előtt megalapozta üzleti sikereit, a befektetési szolgáltatást nyújtó Equlior segítségével. Mindazonáltal azt nem lehet állítani, hogy teljesen függetlenül mozog a kurzus lovagjaitól. Ráadásul Szécsényi is használja székhelyül a Pasaréti utat: áprilisban alapított cégét, a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó Singapore Equity Kft.-t is ide jegyezte be. Mint ahogy a Pasaréti úti lokációhoz több szálon kötődő Equlior új, júliusi alapítású vagyonkezelő vállalkozása, a Szécsényi által igazgatott EQA Eszközkezelő Zrt. is ide várja a postát.
Rajtuk kívül is több új alapítású üzleti entitás iratkozott fel az elmúlt hónapokban a Pasaréti úti cégparadicsomba, ami azt mutatja, hogy a válság közepette is születnek kecsegtető üzleti lehetőségek. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/13/ner-tiborcz-jellinek-budai-cegparadicsom-pasaret/ | https://web.archive.org/web/20231017084752/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/13/ner-tiborcz-jellinek-budai-cegparadicsom-pasaret/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-valsag-sem-rengette-meg-a-budai-cegparadicsomot | 24.hu | hungarian-news | 2022-09-13 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Orbán Ráhel",
"Somlyai Zoltán",
"Szécsényi Bálint",
"Szokira-Orbán Sára",
"Tiborcz István"
] | [
"Art Related Solutions Képzőművészeti Galéria és Tanácsadó Kft.",
"BDPST KONCEPT Kft.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"EQA Eszközkezelő Zrt.",
"Singapore Equity Kft.",
"Tarragona Holding Zrt.",
"Témadesign Kft.",
"TRA Real Estates Kft.",
"TRA Real Estates Üzemeltető Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
54,732 | Nettó kétmillió forintot keres Áder alapítványánál Lázár helyettese | Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres. | Sorcsere történt nyáron a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál, amely egy márciusi törvénymódosítással került be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételezett körébe, és amelyet Áder János mégköztársasági elnökként hozott létre. Martonyi János ex-külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, és bekerült a testületbe Lázár János, aki építésügyi miniszter az ötödik Orbán-kormányban, valamint Lázár helyettese, Csepreghy Nándor is, aki előzőleg az alapítvány igazgatója volt.
Korábban minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, de ez is megváltozott. Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat (igaz, Lázár két másik vagyonkezelői alapítványban is szerepet vállal, összesen 1,95 millió forintért), Csepreghy viszont, amikor megkerestük azzal, hogy információink szerint a Kék Bolygónál több pénz kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, elismerte ezt. (Az alapítvány nem válaszolt a kuratóriumi tagok díjazásával kapcsolatos kérdéseinkre.)
Mint Csepreghy kérdésünkre elmondta, nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól, ami hozzávetőleg bruttó 3 millió forintnak felel meg. Ez kiemelkedő díjazásnak számít még a vagyonkezelő alapítványok mércéjével is, mert a nem teljes embert kívánó munkájukért jellemzően bruttó 1–1,5 millió forint közötti összeget kapnak a kurátorok.
Korábban én voltam az alapítvány igazgatója, most kuratóriumi tagként viszem az operatív ügyeket: én gyakorlom az ott dolgozó munkatársak feletti munkáltatói jogokat, több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felelek. Államtitkári kinevezésem óta összeférhetetlenségi okokból nem lehetek igazgató, de kuratóriumi tag igen, és delegálás révén lényegében továbbra is ellátom az igazgatói feladatokat
– magyarázta a 24.hu-nak Csepreghy, hogy a többi taggal ellentétben miért vesz fel pénzt, és miért annyit, amennyit.
Csepreghy egyébként tavaly igazgatóként összesen 25,3 millió forintot juttatást kapott az alapítvány éves beszámolója szerint, ami bruttó 2,1 millió forintos fizetésnek felel meg, vagyis most kuratóriumi tagként ennél is többet kap.
Áder és Lázár a hírek szerint korábban is szoros kapcsolatban állt egymással, de az, hogy a volt államfő alapítványában maga mellé vette a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztert és helyettesét, a külvilág felé is nyilvánvalóvá teszi ezt. Ennek korábban is voltak jelei, például a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg. A cég ügyvezetője az adásvétel idején Csepreghy Nándor volt, aki már a Miniszterelnökségen is Lázár jobbkezeként szolgált. A pasaréti ingatlanban működnek a Kék Bolygó által létrehozott gazdasági társaságok, és ide van bejegyezve Áder másik alapítványa, a koronavírus miatt árván maradt gyerekek megsegítésére létrehozott Regőczi Alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke a volt államfő felesége, Herczegh Anita. | https://24.hu/belfold/2022/09/15/kek-bolygo-alapitvany-csepreghy-nandor-ader-janos-fizetes/ | https://web.archive.org/web/20230418225628/https://24.hu/belfold/2022/09/15/kek-bolygo-alapitvany-csepreghy-nandor-ader-janos-fizetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-ketmillio-forintot-keres-ader-alapitvanyanal-lazar-helyettese | 24.hu | hungarian-news | 2022-09-15 00:00:00 | [
"Áder János",
"Csepreghy Nándor",
"Lázár János"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [] | [
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,733 | Menesztették az igazgatóságot Paks II projektcégénél | Áprilisban megemelték a tiszteletdíjukat, most pedig menesztették a Paks II Zrt. projektcég igazgatósági tagjait. Orosz forrásunk is egyetért Szijjártó Péterrel: szerinte lényegében nem csináltak semmit. Igaz, úgy látja, amíg nem lazítanak az oroszokkal szembeni szankciókon, nem is lehet megépíteni az új blokkokat. | Nemcsak Süli János mondott le államtitkári posztjáról, a napokban sort cseréltek az új atomerőműblokkok építését menedzselő Paks II Zrt. projektcég igazgatóságában is. Ezért is terjedhetett el energiaipari körökben a hír, hogy „mindenkit kirúgtak”, aki számított a 12 milliárd eurós projekt környékén. A cégjegyzékben cikkünk írásakor még nem látszottak a változások, de a Paks II honlapján már új felállás szerepel, és e szerint a korábbi öttagú igazgatóságból senki sem maradt a testületben. Kerestük a régi igazgatóság tagjait, de senkit nem tudtunk nyilatkozatra bírni, egyikük névtelenséget kérve annyit mondott, hogy
nem magától távozott, hanem menesztették.
A honlapon most három fős igazgatóságot tüntetnek fel: Jákli Gergely az elnök, mellette a tagok Fellegi Tamás és Mendelényi Dániel. Jákli egyben a vezérigazgató, akinek a kinevezése nem okozott meglepetést, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már július elején bejelentette a vezércserét, egyébként is kipróbált ember, korábban a Szijjártó fennhatósága alá tartozó Eximbank vezetését bízták rá. Mendelényi a külügyes sportvonalhoz tartozik, néhány éve a Honvéd Futball Klub Kft.-t megvásárló cég egyik közvetett tulajaként bukkant fel, az Átlátszó pedig a Kézműves sörben és ingatlanban utazik a tenderarisztokrácia krémje című cikkében lőtte körbe NER-es üzlettársait. Fellegit viszont Orbán Viktor miniszterelnök holdudvarához sorolják, kapcsolatuk évtizedekre nyúlik vissza, Fellegi a párt bölcsőjének számító Bibó-szakkollégium tanáraként épült össze a Fidesz-alapítókkal, majd a második Orbán-kormány fejlesztési minisztereként dolgozott 2010-től másfél éven át.
Fellegi egyelőre korainak tartotta, hogy nyilatkozzon a Pakson rá váró feladatokról, még csak ezután határozzák meg az igazgatóság ülésrendjét – hárította el a 24.hu érdeklődését. Informátorunk ugyanakkor azt pendítette meg, hogy Fellegi ezúttal amerikai kapcsolatai miatt került képbe, szükség lehet még rá az erőműépítés megolajozásában.
A teljesen lecserélt Paks II igazgatóságához képest a felügyelőbizottságot kevésbé tépázták meg, ötből négy tagot meghagytak, és eddig két új név került az ellenőrző testület listájára: Semperger Imre és Vétek Attila. Előbbi a külügy jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, utóbbi jogi főosztályvezető a tárcánál. A miniszterelnök iskolatársa, Incze Zsolt maradt, ahogy Vitézy András, a miniszterelnökkel távoli rokonságban álló Vitézy család doyenje és Gulyás Gergely Miniszterelnökségének helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince is.
Ami a jövés-menést illeti, a régi vezetőség egyik tagja szerint egyértelmű, hogy „a hirtelen beindult mozgás” az ukrajnai háború okozta energiaválsággal függ össze. A hirtelen jött áremelkedések és az ellátási gondok miatt elfogyhatott a türelem, ezért úgy gondolták, hogy meg kell erősíteni a vezetést. Az atomerőmű-építés menedzselése persze nem egyszerű játék, hiszen a hatóságokkal is komoly csatákat kellett vívni, és az orosz partnerrel sem volt könnyű az együttműködés, mindezek mellett tény, hogy jogos a kritika – ismerte el a vezető. Ezzel arra utalt, hogy Szijjártó Péter szerint nyolc éve nem történt semmi, Lázár János építésügyi miniszter pedig ősbűnnek, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyikének nevezte, hogy Paks II még nem termel áramot.
Belekényelmesedtek a milliós fizetésekbe
Ehhez képest érdekes, hogy augusztus 20-án még nem látszott, hogy gondok lennének. Az állami ünnep alkalmából Palkovics László arany érdemkeresztet adott át a Paks II. Atomerőmű Zrt. programigazgatójának. Eck József a felelőse a többi között az erőmű létesítési programjának is. Áprilisban pedig arról írtunk, hogy rendesen megemelték a beruházást menedzselő projektcég vezető testületeinél a díjazást, majdnem 20 százalékkal növelték az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok apanázsát.
Süli János és a most menesztett cégvezetés Lenkei Istvánnal és Mészáros Györggyel együtt régi, évtizedes baráti kör, amely a mai napig összejár szülinapozni. Az ügyeket jól ismerő szakember a 24.hu-nak azt mondta, Lenkei osztályvezető beosztásban megbízható munkaerő, de semmiképp nem csúcsvezető. Erre a posztra olyan kemény kezű ember kellett volna, aki veri az asztalt, hogy menjenek a dolgok, és összefogja az irányítást, Lenkei pedig nem ilyen stílusú vezető.
A szakember szerint ez a társaság „belekényelmesedett” a milliós fizetésekbe, különösen hogy a havi apanázst több hónapos évvégi bónusz és teljes költségtérítéses autóhasználat is kiegészítette. „Nekik ebben a helyzetben nyilván az az érdekük, hogy az építkezés minél tovább tartson” – jegyezte meg. Mint korábban megírtuk, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok a Paks II projektcégben magasabb díjazást kaptak, mint a működő Paksi Atomerőmű Zrt. vezető testületeinek a tagjai.
A szakember szavaiból az derült ki, hogy bőven lett volna tennivaló, olyan, amihez nem kell külön engedély, és az orosz fél nélkül is megoldható. Nem törődtek például szerinte azokkal a figyelmeztetésekkel, hogy a Duna vize már a most működő blokk hűtését sem képes ellátni. A készülő új blokk hűtését külön is meg kell majd oldani, és a szakember úgy véli, több hasonló, a kifejezetten magyar kompetenciába tartozó építkezést elvégezhették volna: építhetnék az infrastruktúrát, az üzem fenntartáshoz szükséges egységeket. Ismertek a ki és bemenő paraméterek, meg kellene tervezni a hidrogénüzemet, a vízlágyítót – mondott példákat arra, mi készülhetett volna már el az elmúlt években.
Orosz forrásunk Szijjártóhoz hasonlóan erősen fogalmazott, szerinte nem csináltak semmit a Paks II-nél menedzselés címén.
Ugyanakkor azt állítja, amíg a szankciókon nem lazítanak, nem lehet megépíteni Paks II-t. Igaz, hogy a Roszatomra nem terjesztette ki az EU eddig a szankciókat, de számos más területen embargó van, ami akadályozza az építkezést. Nem adnak vízumot az orosz mérnököknek, nem lehet beszállítani orosz acélt, a vezérlőközponthoz szükséges chipeket, szoftvereket nem szállíthatják a nyugati cégek az orosz vevőnek, orosz cég alá nem megy be magyar alvállalkozó, mert lehetetlen a pénzügyi elszámolás, jogvita esetén pedig még a pereket sem lehet intézni a szankciók miatt – mondott néhány példát arra, miért van szorult helyzetben a projekt.
Paksi forrásunk arról számolt be, hogy jól láthatóan erőteljes építkezés folyik, de hogy pontosan mi épül, azt nem tudják a helyiek. Paks II a honlapján azt közli, hogy az Országos Atomenergia Hivatal augusztus 30-án kiadta az ötös blokk reaktorépületére és az úgynevezett nukleáris sziget további hat épületére vonatkozó építési engedélyeket. „Ez a létesítési engedély megszerzését követően újabb komoly mérföldkő a beruházás életében, hiszen ezzel maradéktalanul teljesültek a projekt második fázisba lépésének engedélyezési feltételei (a társaság korábban megszerezte már az olvadékcsapdák és a reaktortartályok gyártási engedélyét is)” – szól a közlemény.
Ha elvi építési engedély van alapozásra, akkor az azt jelenti, hogy felépítheted a házadat? – kérdezett vissza orosz forrásunk, amikor azt tudakoltuk, miért nem elégedett, hiszen már a nukleáris blokk engedélyezéséről van szó. Az említett közleményben építési engedélyek szerepelnek, ugyan reaktorblokkról és nukleáris szigetről van benne szó, de az engedélyek az épületek megépítésére vonatkoznak, a beléjük kerülő nukleáris berendezések más tészta, a műszaki rendszerek gyártására, beszállítására és összeszerelésére további engedélyek kellenek. Az erőmű megépítése mintegy 6000 engedélyt igényel összesen – ezt már a 2014 és 2017 között a paksi ügyekkel kormánybiztosként, majd államtitkárként foglalkozó Aszódi Attilától tudtuk meg.
Orosz forrásunk azt mondta, ha a jelenlegi helyzetből és az eltelt nyolc év teljesítményéből indulunk ki, akkor sosem fog elkészülni a két új blokk. Aszódi ennél jobb esélyeket lát, szerinte a projektre energetikai szempontból szükség van, a szerződéses és a jogi keretrendszer adott, a kormány elkötelezett a megvalósítás mellett, ráadásul a háború különösen nagy erővel hívja fel a figyelmet a vezetékesenergia-import (földgáz és villamosenergia-import) kockázataira, így a projekt megvalósítása mellett jelentős érvek állnak – fogalmazott kérdésünkre.
Ami a szankciókat illeti, úgy véli, azok politikai döntések eredményei, és ha van politikai szándék, az ilyen akadályok elkerülhetők, illetve, ha keletkeznének akadályok, azokat el lehet hárítani. Szerinte a projekt előrehaladási sebessége nagyban függ az orosz–ukrán háború további alakulásától. Az bizonyos, hogy sok más projekt tapasztalata alapján
egy ilyen erőmű megépítése békeidőben 8–10 évbe telik. Minimum ennyi idővel itt is számolni kell. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/09/paks-ii-menesztettek-az-igazgatosagot-fellegi-tamas-honved-befekteto/ | https://web.archive.org/web/20231220110441/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/09/paks-ii-menesztettek-az-igazgatosagot-fellegi-tamas-honved-befekteto/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menesztettek-az-igazgatosagot-paks-ii-projektcegenel | 24.hu | hungarian-news | 2022-09-09 00:00:00 | [
"Eck József",
"Fellegi Tamás",
"Incze Zsolt",
"Jákli Gergely",
"Lenkei István",
"Mendelényi Dániel",
"Mészáros György",
"Semperger Imre",
"Süli János",
"Szalay-Bobrovniczky Vince",
"Szijjártó Péter",
"Vétek Attila",
"Vitézy András"
] | [
"Budapest Honvéd FC",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"atom",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,734 | Kockázatok és mellékhatások: hogy lesz termelés a nyékpusztai gázmezőn? | Stratégiainak és lehetséges kitörési pontnak nevezik a térség fideszes országgyűlési képviselői azokat az észak-békési gázmezőket, ahonnan nagyon mélyről, nehezen és drágán, esetleg egészségügyi kockázatokkal termelhető ki a földgáz. | Még augusztus első felében jelent meg a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely az úgynevezett Corvinus projektet kiemelten közérdekű beruházássá, a megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A Corvinus projekt célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) kutatása, termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő nyékpusztai földgázmezőn. Célterülete Békés megye egyik elmaradott térsége, amely Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő külterületeit érinti. A projekt az önálló településként nem létező Nyékpusztát említi, s azt, hogy a jövő év elején már földgázt termelhetnek itt.
Mindezért a főispáni címre roppant büszke egykori katasztrófavédelmi vezető, Takács Árpád a felelős. Ám a küldetés nem feltétlenül veszélytelen. Az adminisztrációs és engedélyeztetési gyorsítás és a kormányzati rásegítés ugyanis még nem oldja meg azokat a bonyolult technológiai problémákat, amelyeket az igen nagy mélységben található földgáz, de pontosabb, ha palagáz mondunk, felszínre hozatala jelent.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. Emellett a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – tizenöt nap. A közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – nyolc nap.
A beruházás azonban technológiailag kérdések sorát veti fel, nem szólva arról, hogy hasonló paraméterek mellett jó néhány évvel ezelőtt a szakemberek bicskája beletört a Makó környéki gázmező kiaknázásába. Nyékpusztán is próbáltak már gázt termelni. Jó húsz évvel ezelőtt azonban nem jártak sikerrel; többen tudni vélik, hogy a nem elégséges gáznyomás hiúsította meg a beruházást. Azóta viszont a kitermelés technológiája sokat fejlődött. A gondot az jelenti, hogy itt 4 ezer méteres mélységben találhatók jókora gázmezők, de – ahogy a hvg.hu írta – a magyar geológiai sajátosságok miatt 100 méterenként akár öt fokot is nőhet a hőmérséklet. Így mire a fúrófejek leérnek a kellő mélységbe, akkor 300 fokos melegben kell dolgozni a földgázért. Ugyancsak a hírportál cikke teszi hozzá, hogy ilyen mélységű gázmezők esetén a fúrások találati aránya rossz. Adott esetben 10 próbálkozásból 8 is lyukra futhat.
Mindez olyan repesztéses földgázkitermelési technológiát igényel, ami roppant költségigényes, magyarán a felszínre hozott földgáz rendkívül drága.
Arról nem beszélve, hogy sok esetben nem sikerül megrepeszteni a kőzetrétegeket, vagy ha ez sikerül, akkor a földgázt olyan kéntartalommal sikerül csak felhozni, aminek kivonása technológiailag bonyolult, és mindennek nevezhető, de olcsónak nem. Ha ehhez még hozzávesszük a 24.hu egy korábbi cikkét, amely szerint nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a palagázkutak környékén kimutathatóan több a leukémiás beteg gyerek, akkor nehezen érteni a környékbeli polgármesterek és térségi parlamenti képviselők lelkesedését.
Közéjük tartozik Sarkadkeresztúr polgármestere, Bakucz Péter, aki a választókerületi fideszes országgyűlési képviselő, Kovács József vazallusa. A polgármester nem kevesebbet, mint akár a térség felvirágoztatását és munkahelyek sokaságát reméli a minimum kétesélyes projekttől. Azonban sikeres földgázkitermelés esetén is kérdéses, hogy az 1500 lakost számláló, elöregedő, folyamatosan fogyó községben, ahol kevés és többségében képzetlen a munkaerő, érdemben mit profitálhat a Corvinus-projektből. (Bakucz nem éppen demokratikus meggyőződéséről híres. Egy korabeli Facebook-bejegyzésben a 2019-es októberi önkormányzati választás másnapjára helyezte kilátásba azoknak a kitelepítését a községből, akik szerinte vele szemben állnak.
Hasonlóan optimista hangot ütött meg még augusztus közepén Kovács József. Azt írta közösségi oldalán? „A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet. Választókerületem hat települését érinti ez a hatalmas beruházás. Okány, Vésztő, Méhkerék, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom és a környező térség életében komoly gazdasági, infrastrukturális fejlődést hoz a gázmezők megnyitása. Több száz munkahelyet teremt, helyi vállalkozóknak újabb munkát. Az első kutak már jövő év elején megkezdhetik a kitermelést.” De hasonlóan optimistán nyilatkozott Herczeg Tamás békéscsabai országgyűlési képviselő, a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke. A kormánypárt korábbi és mai politikusai egyébként az elmúlt közel másfél évtizedben egyetlen egyszer sem említették a ma „stratégiainak” mondott észak-békési gázmezőt, és nem beszéltek az ezzel összefüggő energiapolitikai lehetőségekről.
A magyar kormány óvatos duhaj a kitermelés kérdésében. A projektre létrejött Corvinus Energy Kft.-ben a denveri központú, így amerikai tulajdonban lévő Horizont General mellett a MVM CEEnergy Zrt. található. A hvg.hu értesülése szerint a cég saját tőkéjének nagyobb részét a Colarado államban székelő cég adja. Szakemberek pedig technológiai nehézségekhez kapcsolódó jelentős költségekre hívják fel a figyelmet. Egy-egy, több ezer méter mélyen lévő palagáz rétegrepesztéssel való hozzáférésére és felszínre hozatalához szükséges komplett kút kiépítése akár 5 milliárd forintba is kerülhet. Ahhoz pedig, hogy a jelenlegi másfélről 2 millió köbméterre növeljék a honi termelést, legalább 12-16 ilyen kutat kellene kiépíteni.
Bár az amerikai-magyar közös cég már tíz évvel ezelőtt szerzett koncessziót, sőt már legalább másfél-két éve dolgozik az észak-békési terepen, mégis erőltetettnek tűnik, hogy Nyékpusztán néhány hónap múlva, akár a jövő év elején már termelés folyjon. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kockazatok-es-mellekhatasok-hogy-lesz-termeles-a-nyekpusztai-gazmezon-252366 | https://web.archive.org/web/20221001123123/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kockazatok-es-mellekhatasok-hogy-lesz-termeles-a-nyekpusztai-gazmezon-252366 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kockazatok-es-mellekhatasok-hogy-lesz-termeles-a-nyekpusztai-gazmezon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-19 00:00:00 | [
"Bakucz Péter",
"Hercegh Tamás",
"Kovács József",
"Takács Árpád"
] | [
"Corvinus Energy Kft."
] | [
"Békés megye",
"Méhkerék",
"Okány",
"Sarkad",
"Sarkadkeresztúr",
"Szeghalom",
"Vésztő"
] | [
"energia",
"bányászat",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,735 | Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? | Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. | Mi köze az az Európai Uniónak a magyar jogállamisághoz?
A jelentés első két oldala jórészt jogias terminológiát használva tisztázza, hogy az Európai Unió milyen indokok alapján veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy egy tagállam jogállami és demokratikus teljesítményét vizsgálja.
Az európai uniós szerződéseket ismerők számára nem újdonság, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) második cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Így az sem lehet meglepő, hogy az Európai Unió Parlamentje ezen értékek érvényesülését vizsgálhatja. Különös tekintettel arra, hogy ezen értékek tiszteletben tartását a tagállamok önként vállalták, amikor aláírták a szerződést.
A jelentés emellett hozzáteszi, hogy a felsorolt értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye nem tagállami belügy, mivel az kihat a tagállamok közötti bizalomra, sőt magának az Uniónak a lényegére és az uniós jog által az Unió polgárainak biztosított alapvető jogokra is.
Kicsit olyasmi ez, mint a NATO Alapokmány 5. cikke, amely szerint bármelyikük ellen intézett támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek. Vagyis az Unió bármely tagállamán belül a demokrácia és a joguralom ellen indított támadást az Unió közös értékei elleni támadásnak tekinthet, amivel szemben az Európai Unió szervei jogosultak fellépni.
Ennél azonban konkrétabb indokokat is hoz a jelentés arra, hogy mivel szolgált rá a magyar kormány az újabb jelentésre. Ezek között beszédes az, amely kiemeli, hogy a magyar kormány ugyan sok kérdésben nem tartja tiszteletben az uniós jog elsőbbségét, de nem ritkán az Unió Bíróságához fordul az uniós jog sérelmére hivatkozva – nyilván, ha érdekei úgy kívánják. Nem meglepő módon sérelmezi a jelentés azt is, hogy a magyar parlament 2022 júliusában olyan határozatot fogadott el, amely az Európai Parlament hatáskörének korlátozására és arra szólított fel, hogy az európai parlamenti képviselőket ne válasszák, hanem delegálják.
És végül az indokok között megjelenik az is, hogy mit gondol a Parlament a magyar kormány magatartásáról az oroszokkal szembeni küzdelemben. Eszerint „az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések Tanácson belüli blokkolása aláássa az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelmére irányuló uniós erőfeszítéseket az EU-n belül és kívül, és biztonsági problémát jelent az Európai Unió számára”.
Majd tizenkét területet vizsgál a jelentés huszonnégy oldalon keresztül. Alább ezeket foglaljuk össze, szükségszerűen töredékesen, egyes pontokat akár teljesen elhagyva, de a lényeg ismertetésére törekedve. A szövegszerű fordításhoz képest szabadabb tartalomismertetéssel akkor élünk, ha ez a magyar olvasó számára a megértést könnyíti. Négy éve a Sargentini jelentésről készítettünk hasonló összefoglalót:
Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen | atlatszo.hu
Elöljáróban annyit leszögeznék, hogy ez az írás semmilyen módon nem foglalkozik a jelentés értékelésével. Sem azzal, hogy az abban foglalt megállapításokról mit gondolok én, vagy szerintem mit kellene gondolnia bárki másnak, sem azzal, hogy hogyan kellene arról szavaznia bárkinek. Az ilyen kérdések feltétele és megválaszolása nem tárgya ennek a cikknek.
I. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
1. Az európai és a hazai bírósági ítéleteket nem hajtják végre minden esetben a magyar állami szervek.
2. A koronavírus-járvány alatt bevezetett határidő nélküli rendeleti kormányzás során olyan szabályokat hoztak, amelyeknek semmi köze nem volt a járványhoz.
3. 2020-ban és 2021-ben is úgy módosították az Alaptörvényt és számos más, alapvető fontosságú jogszabályt, hogy arról társadalmi konzultáció nem folyt.
4. Az önkormányzatok hatáskörét központosító kormányzati intézkedések korlátozzák, egyre növekvő elvonások mellett.
5. A választókerületi határok átalakítása és a győzteskompenzáció bevezetése, valamint a listaállítási szabályok módosítása – mind érdemi társadalmi konzultáció nélkül elfogadott változtatások – hátrányos helyzetbe hozzák az ellenzéket az országgyűlési választásokon.
6. Az EBESZ megállapította, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon a kormánypártok és az ellenzéki pártok nem egyenlő esélyekkel indultak, a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan, valamint a kormány és a kormánypártok kampánya összemosódott.
7. Immár több mint háromszáz törvény minősül sarkalatosnak, aminek az az eredménye, hogy azokat a választásokon szerzett, kétharmados mandátumarányt el nem érő demokratikus többséggel nem lehet módosítani. Ezeket a szabályokat is jellemzően társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el.
8. Egyes elemző értékelések a magyarországi demokrácia helyzetének romlásáról adnak számot:
A Göteborgi Egyetem 2019. évi V-Dem demokráciaindexe szerint Magyarország az EU első autoriter tagállama lett.
A Freedom House 2020. évi „Nations in Transit” című jelentésében Magyarországot „hibrid rezsimként” azonosították, elvesztve „félig konszolidált demokrácia” státuszát.
Az Economist Intelligence Unit 2022. évi demokráciaindexében Magyarországot „hiányos demokráciaként” sorolták be, és 167 ország közül az 56. helyen áll (egy helyet visszaesve 2020-hoz képest).
A 2022. évi V-Dem demokráciaindex szerint az Unió tagjai közül Magyarország az elmúlt évtizedben a világ egyik legjobban autokratizálódó országa volt.
Így csúszott bele Magyarország a hibrid rezsimek csoportjába a Freedom House Demokrácia Indexe szerint | atlatszo.hu
A Freedom House legújabb, 2022-es jelentése szerint Magyarország továbbra is a hibrid rezsimek közé tartozik, 3,68 ponttal – ennél még Szerbia (3,79), Montenegró (3,82) és Albánia (3,75) pontszáma is magasabb.
II. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
9. A bírák által választott Országos Bírói Tanács nem tudja ellensúlyozni az Országos Bírói Hivatal (OBH) országgyűlési képviselők által választott elnökének hatáskörét, ezt az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megállapította már 2019-ben, és az ezzel kapcsolatosan a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikáknak megfelelő korrekciók sem történtek meg az emberi jogi biztos szerint.
10. A bírói kinevezések és előléptetések kapcsán hozott diszkrecionális – azaz jogszabályban nem rendezett szempontok szerint meghozott – döntések lehetősége továbbra is adott.
11. Az Európai Bíróság döntése értelmében az uniós joggal ellentétes volt az, hogy egy magyar bíró úgynevezett előzetes döntéshozatali kérdését (amelyet az Európai Unió Bíróságának tesz fel egy tagállami bíró saját nemzeti jogának az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről) törvénysértőnek ítélték meg, amiért fegyelmi eljárás is indult vele szemben.
12. A bírói kirendelési rendszer, az ügyelosztási rend kialakítása és a Kúria elnökének egyes hatáskörei a Velencei Bizottság 2021. évi jelentése szerint problematikusak.
13. A Kúria új elnökének kinevezését illetően a 2019. évi módosításokkal bevezetett rendszer a Velencei Bizottság szerint az igazságszolgáltatás átpolitizálódásának komoly kockázatát vetheti fel, a bírói függetlenségért felelős ENSZ raportőr a Kúria elnökének kinevezését egyenesen az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásnak minősítette, különösen annak fényében, hogy a megválasztását a bírói önigazgatási szervként működő OBT kifogásolta, amit a kormányzó politikai többség azonban figyelmen kívül hagyott.
14. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a korábbi legfelsőbb bírósági elnök, Baka András 2011-es elmozdítása tárgyában hozott, Magyarországot elmarasztaló döntését máig nem hajtották végre maradéktalanul, a bírói függetlenséget illetéktelen befolyástól megóvó intézkedéseket nem hozták meg.
15. Magyarország a World Justice Project Jogállamisági Indexén 139-ből a 69. helyet foglalja el, (két helyet esett vissza az előző évhez képest), és az utolsó (31-ből a 31.) helyet foglalja el az EU, az EFTA és az Észak-Amerika alkotta térségben.
A NER előképei – így alakult a sorsa a hibrid rezsimeknek | atlatszo.hu
Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni -, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.
III. Korrupció és összeférhetetlenség
16. Továbbra is hiányos a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a lobbitevékenységek szabályozása, a független ellenőrzési mechanizmusok nem elégségesek a korrupció felderítésére.
17. A 2014–2020-as időszakra a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban a Bizottság súlyos hiányosságokat állapított meg az irányítási és ellenőrzési rendszer működésében.
18. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy két uniós Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza Magyarországgal, és az összes tagállam közül ez a legmagasabb visszafizettetési arány, amely messze meghaladja a 0,29%-os uniós átlagot.
19. 2021 novemberében a Bizottság levelet küldött Magyarországnak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupció elleni eredménytelen büntetőeljárások és a közbeszerzés hiányosságai miatt, amelyek veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit.
20. Elsősorban a korrupciós aggályok miatt a Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet szerinti hivatalos eljárást.
21. Az Európa Tanács tagállamainak antikorrupciós együttműködési szervezeteként működő Korrupcióellenes Országok Csoportja (GRECO) a 2020 szeptemberében elfogadott jelentésében megállapította, hogy Magyarország a korábbi antikorrupciós jelentéseiben szereplő 18 ajánlás közül még mindig csak ötöt hajtott végre kielégítően.
22. Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben, illetve az uniós ügyészek közötti megerősített együttműködésben.
23. Magyarország a Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország közül a 73. helyen áll (egy helyet esett vissza az előző évhez képest), és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu
Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.
IV. A magánélet és a személyes adatok védelme
24. Az Európai Unió Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága 2021 őszen megállapította, hogy a titkos megfigyelésre vonatkozó magyar jogi szabályozás aggodalomra ad okot.
25. A Pegasus megfigyelő szoftvert az adatok szerint az állam 300 személy, köztük újságírók, ügyvédek, aktivisták és politikusok ellen használta, amiről a kormánypárti média szinte be sem számolt.
26. A magánélet védelméhez való jog sérelmét megállapító Szabó és Vissy v Magyarország ügyben hozott strasbourgi bíróság döntés végrehajtásának ellenőrzése kapcsán az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága megállapította, hogy a magyar hatóságok 2017 óta semmit nem tettek az ítéletben feltárt jogsértések kezelése érdekében.
Amikor ez a kép készült, éppen Pegasus kémprogrammal figyeltek minket | atlatszo.hu
A fenti kép idén július 3-án készült a Dunakanyar egyik falvában, ahol mint évente szoktuk, az Átlátszó nyári összetartására jöttünk össze egy napra. Ilyenkor a szervezet legszűkebb magjánál szélesebb körben jövünk össze: például kevésbé rendszeres szerzőinket vagy a munkánkhoz valamilyen formában személyesen kapcsolódó, „külsős” vendégeket is meg szoktuk hívni.
V. A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is
27. 2022 nyarán az Európai Bizottság megállapította a jogállamisági jelentésében, hogy
A médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát erősíteni kell.
Az állami hirdetési pénzeknek a kormánypárti médiához történő folyamatos becsatornázása torzítja a médiapiacot.
A közmédia szerkesztői függetlenségével kapcsolatban aggályok merülnek fel.
Ezzel együtt az újságírók működését a hatóságok nem segítik, viszont közérdekű adatokhoz való hozzáférésüket veszélyhelyzetre hivatkozva megnehezítik.
28. A Klubrádió frekvenciája megvonásának ügye az Európai Unió Bírósága előtt van, mert az Európai Unió Bizottságának jogi megítélése szerint a döntés sértette az EU telekommunikációs szabályait.
29. A 470 médiumot tömörítő KESMA létrehozatalával a független és ellenzéki médiatér szűkülése mellett lehetővé vált a közpénzek becsatornázása az ellenzék és a civil szervezetek elleni propagandakampányokat folytató médiumok finanszírozásába.
30. A médiakörnyezet a médiatulajdon manipulálásával, a szabályozó szervek és korábban független vállalkozások állam általi elfoglalásával, a kormány reklámköltéseivel és az engedélyek odaítélésével a kormány javára torzítható, és ezeket a módszereket Európa más részein is utánozzák.
31. Elmarasztaló strasbourgi ítéletek sora született, amelyekben a végrehajtás ellenőrzés egytől egyig tart:
2019 októberében a Szurovecz v Magyarország ügyben az EJEB a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését állapította meg amiatt, hogy a média nem kapott hozzáférést a menedékkérőket befogadó létesítményekhez,
2019-ben és 2021-ben arról születtek ítéletek, hogy az ellenzéki képviselők házelnök általi bírságolása sértette a szólásszabadságot,
2020 januárjában a MKKP v Magyarország 2019 októberében az EJEB megállapította, hogy a párt megbírságolása az általa fejlesztett mobil applikáció használatáért sértette a szólásszabadságot
2020 májusában a Mándli és mások v Magyarország ügyben a bíróság kimondta azt is, hogy az újságírók magyar parlamenti akkreditációjának felfüggesztése szintén nemzetközi egyezménybe ütközött.
32. 2020 júliusában az Index főszerkesztőjének kirúgását követően 70 fős szerkesztőség közösen lemondott, egyértelmű kormányzati beavatkozásra és befolyásolásra hivatkozva.
33. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az ENSZ különleges raportőre is a szabad politikai véleménynyilvánítás kereteinek romlását állapította meg 2021-ben, aminek okaként többek között a médiahatóság politikai elfogultságát és a médiapiacba való kormányzati beavatkozást jelölték meg.
34. Magyarország a Riporterek Határok Nélkül 2022. évi sajtószabadság-indexében szereplő 180 ország közül a 85. helyen áll, és az európai–közép-ázsiai régióra vonatkozó elemzésben az újságírókkal szemben egyre szigorúbb törvényeket alkalmazó országok között szerepel.
Romlott a magyar helyzet egy sajtószabadság-index szerint, de másutt még inkább | atlatszo.hu
Az orosz katonák a ma már nem üzemelő csernobili, és az Ukrajnában legtöbb elektromosságot szolgáltató zaporizzsjai atomerőműveket is elfoglalták, utóbbi az orosz katonai hadműveletek közben meg is sérült. Vlagyimir Putyin a háború harmadnapján „különleges harckészültségbe” állította az orosz nukleáris erőket, ami az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzésként értékelhető. Diagramok az atomenergia közel nyolcvan évéről.
VI. A tudományos élet szabadsága
35. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a CEU elüldözése nemzetközi egyezményeket sértett.
36. 2018-ban a genderszakot törölték az akkreditációra és közfinanszírozásra jogosult mesterképzési programok listájáról.
37. 2019-ben hozott törvénnyel korlátozták az MTA autonómiáját.
38. Az SZFE vezetőségébe az egyetem tiltakozása ellenére neveztek ki kuratóriumi tagokat.
39. A Velencei Bizottság kifogásolta, hogy közfeladatokat ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítványok egyetemi fenntartói státuszt kaptak, mivel az ilyen alapítványok átláthatóságának és finanszírozásának szabályozási hiányosságai, valamint a kuratóriumi tagjainak kinevezési rendje az egyetemi autonómiát sértheti.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
VII. Vallásszabadság
40. Még mindig nem történt meg az EJEB Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben hozott azon ítéletének a végrehajtása, amely szerint a vallásszabadsághoz való jogra tekintettel az egyházak nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.
41. A 2020 decemberében elfogadott alkotmányos módosításokról szóló véleményében a Velencei Bizottság javasolta, hogy a közoktatási rendszer biztosítson objektív és pluralista tantervet és a szülők választási szabadságát az egyházi és nem egyházi iskolai osztályok között.
Gettófelújítás és iskolai szegregáció egyházi segítséggel, uniós finanszírozással Nyíradonyban – videóriport | atlatszo.hu
Az ifj. Mészáros Lőrinc, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, és néhány további kormányközeli vállalkozó földvásárlásairól kifüggesztett adásvételi szerződések árulkodnak.
VIII. Az egyesülési szabadság
42. A civil szervezeteket szabályozó törvénymódosítás (közismert itthoni nevén a Stop Soros) európai uniós jogba ütközött, de az EUB döntését évekig nem hajtották végre.
43. A Stop Soros törvény helyébe lépő szabályozásról semmilyen egyeztetés nem folyt az érintettekkel, akiket ezt követően most már az az Állami Számvevőszék ellenőrizhet rendszeresen, amelynek pedig a feladata a közpénzek (és nem a magánadományok) elköltésének az ellenőrzése
44. A magyar kormány nem egyezett meg a közel 215 millió eurónyi Norvég Alap támogatásáról, így ezekből a civil szervezetek sem részesülnek.
45. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2019-ben megállapította, hogy a civil szervezetek demokratikus jogállamban szokásos tevékenységét stigmatizáló és kriminalizáló szabályozás jogsértő, kiszámíthatatlan és önkényes.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | atlatszo.hu
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
IX. Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is
46. 2022-ben a Bizottság jogállamisági jelentésében megállapította, hogy az alapvető jogok biztosa bár új hatásköröket kapott, leminősítették a függetlenségét ért kritikák miatt és azért, mert a biztos nem látja el megfelelően a feladatát olyan sérülékeny csoportokkal kapcsolatban, mint az etnikai kisebbségek, LMBTQ emberek, jogvédők, menekültek és migránsok, vagy olyan fontos emberi jogi ügyekben, mint a médiapluralizmus vagy a bírói függetlenség. (A leminősítést Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége hozta meg (GANHRI), és azt jelenti, hogy a mi ombudsmanunknak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában – szerz.)
47. A 2021 nyarán elfogadott (gyermekvédelmi/pedofilellenes) törvényben a szexuális irányultságnak és a nemi identitásnak a pedofíliával való összemosása elfogadhatatlan, és a szexuális kisebbségek további megkülönböztetéséhez és megbélyegzéséhez vezet.
48. 2021 decemberében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország korlátozta a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget írt elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésről, ami egyben szexuális irányultságon alapú hátrányos megkülönböztetést is jelent.
49. 2021 júliusában a Bizottság eljárást indított az EUB előtt Magyarországgal szemben, amiért a 18 év alatti személyek esetében megtiltják vagy korlátozzák az úgynevezett „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” ábrázoló tartalmakhoz való hozzáférést.
50. 2020 májusában az Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.
51. Az EJEB 2020 júliusában megállapította a Rana kontra Magyarország ügyben, hogy a nemváltoztatás jogi elismerését tiltó magyar szabályozás nemzetközi egyezményt sért.
52. A Velencei Bizottság szerint – egyéb kritikái mellett – a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelmét rögzítő alaptörvény-módosítást hatályon kívül kell helyezni vagy módosítani kell, hogy az ne korlátozza a transznemű személyek jogát a nemi identitásuk jogi elismeréséhez.
53. 2022 márciusában az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal, és javasolta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket és csoportosítsa át költségvetési előirányzatait közösségi alapú támogató szolgáltatásokra, például személyes segítségnyújtásra, hogy a fogyatékossággal élő személyek önálló és egyenlő életet élhessenek a közösség tagjaként.
Magyarország messze elmarad az EU átlagtól a nemek közti egyenlőség tekintetében – mutatjuk mennyire! | atlatszo.hu
4 éve folyamatosan a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk. Magyarország 2013-ban (a mutató publikálásának kezdetekor) az 5. legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban. 2017 óta viszont már csak Görögország teljesít rosszabbul nálunk a nemek közötti egyenlőség tekintetében. A 2013 és 2017 közötti négy évben Horvátország, Románia és Ciprus is megelőzött minket.
X. A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlöletbeszéddel szembeni védelem
54. A Bizottság álláspontja szerint az a 2020-ban a köznevelés törvény módosításával bevezetett szabály, amely oktatási diszkrimináció esetén a sérelemdíj megítélését megtiltja, ellentétes az etnikai megkülönböztetést tiltó uniós irányelvvel.
55. A Bizottság 2021-ében megfogalmazott hivatalos álláspontja értelmében uniós jogot sért az, hogy a magyar büntetőjog nem biztosítja, hogy a rasszista és idegengyűlölő indíttatást súlyosbító körülménynek tekintsék, vagy hogy a bíróságok az ilyen indíttatást minden elkövetett bűncselekmény esetében figyelembe vegyék.
56. Az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága 2019-ben a menekültellenes kampány során elharapózó, a legmagasabb szintű közéleti szereplők közreműködésével megvalósított gyűlöletbeszédet ítélte el.
57. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága 2020-ban jelezte többek között, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is komoly gyakorlati akadályokba ütközik, főként a roma nők és gyermekek kárára.
58. A roma gyerekek értelmi fogyatékosként történő szisztematikus téves diagnosztizálását és ez alapján megvalósuló szegregálását megállapító Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben hozott EJEB döntés végrehajtása még mindig nem zárult le.
59. A Balázs v Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítélet végrehajtása még mindig nem zárult le. Ez az ítélet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a megalázó bánásmód tilalmának az együttes sérelmét állapította meg rasszista motivációból elkövetett bántalmazások elégtelen nyomozása miatt.
60. Orbán Viktor kevert fajú népekről tartott beszédét parlamenti csoportok vezetői elítélték, utalva arra, hogy ez az uniós szerződésekben foglalt értékeket is érinti.
Így lett a nemzetközi ultrakatolikus hálózat magyar emberéből a kormánymédia homofób beszélő feje | atlatszo.hu
Így lett a nemzetközi ultrakatolikus hálózat magyar emberéből a kormánymédia homofób beszélő feje
XI. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
61. 2020. március 19-én az EUB – az azóta bírói kinevezésétől megfosztott Szabó Gabriella bírói kezdeményezésére (a szerző megjegyzése) – előzetes döntéshozatali eljárásban az uniós joggal ellentétesnek találta azt, hogy a magyar szabályozás szerint nem kell érdemben elbírálni a Szerbián keresztül érkező menekültek kérelmét, és azt is, hogy a bíróságoknak az ilyen döntések felülbírálatára legfeljebb 8 napjuk van.
62. A Bíróság 2020. május 14-én, a hozott ítéletében kimondta, hogy a tranzitzónákra vonatkozó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal, többek között jogellenes fogvatartásnak minősül a menedékkérők ottani korlátlan ideig történő elhelyezése
63. A Bíróság 2020 decemberében hozott ítéletében ismételten kimondta, hogy Magyarország több uniós irányelvet is megsértett akkor, amikor i) előírta, hogy menedékkérők csak a röszkei és a tompai tranzitzónáiban nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, miközben drasztikusan korlátozta azon kérelmezők számát, akik naponta beléphetnek e tranzitzónákba; ii) a röszkei és a tompai tranzitzónákban a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre; iii) lehetővé tette a területén jogellenesen tartózkodó valamennyi harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását az uniós garanciák tiszteletben tartása nélkül; iv) az (automatikusan, lásd 61. pont) elutasított menedékkérőktől az uniós jogba ütközően tagadta meg a területen maradás jogát a menekültügyi döntés bírósági felülvizsgálatának befejeztéig.
64. 2021 januárjában az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) bejelentette, hogy az EUB előző pontban ismertetett döntése nyomán felfüggeszti magyarországi tevékenységét, mert jogsértő lenne az uniós jogot sértő magyar szabályozás végrehajtásában való közreműködés.
65. 2021 novemberében a Bizottság úgy határozott, hogy az EUB-hez fordul, mert Magyarország nem tett eleget a 64. pontban ismertetett ítéletben foglaltaknak, és kérte, hogy az EUB rendelje el pénzbírság megfizetését –először Magyarország uniós tagságának történetében – szerz.
66. 2022 júniusában a Bizottság hivatalos felszólítást küldött a magyar hatóságoknak, amiért azok nem ültették át a 2013/32/EU irányelvet a személyes meghallgatásra, az orvosi vizsgálatra, a kísérő nélküli gyermekeknek és fiataloknak nyújtott garanciákra, valamint a menekültügyi vizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezések tekintetében.
67. 2021. július 15-én a Bizottság eljárást indított az EUB előtt, mivel az új magyar menekültügyi eljárás (az elhíresült úgynevezett követségi rendszer, vagyis hogy csak a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozat jóváhagyása után lehet menedékkérelmet előterjeszteni Magyarországon – szerz.) összeegyeztethetetlen az uniós menekültügyi szabályozással.
68. 2020. november 16-án hozott ítéletében az EUB megállapította, hogy a Stop Soros néven elhíresült csomag az uniós jogba ütközik. Ennek a csomagnak egy részéről már korábban kimondta az EUB (lásd a 61. pontot), hogy ellentétes az uniós joggal, ebben az ítéletben a menekülőknek nyújtott segítséget egy évnyi szabadságvesztéssel büntető passzusról és az eljárás alá vontaknak a schengeni határ 8 kilométeres sávjából való automatikus kitiltásáról is megállapította, hogy az uniós jogba ütközik.
69. 2020. március 17-én a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság a 2018-as magyarországi látogatásról szóló jelentésében kiemelte, hogy a 2017-es helyszíni vizsgálatuk óta semmit sem tettek annak érdekében, hogy hatékony garanciákat vezessenek be a magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbiába visszakényszerített személyekkel szembeni bántalmazások megakadályozására, amelyeket az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága a 2019 júniusi észrevételei is megerősítettek.
70. Az EJEB számos döntésében megállapította, hogy Magyarország megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát azáltal, hogy egyes a menedékkérőket, köztük nőket (lásd a 63. pontot) élelemmel sem látta el a tranzitzónákban. Szintén több ügyben azt is kimondta az EJEB, hogy a sérülékeny menedékkérők, így különösen a terhes nők és a gyermekek tranzitzónás elhelyezésével a fizikai körülmények elégtelensége miatt is megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.
71. Az EJEB a Shahzad kontra Magyarország ügyben 2021. július 8-án hozott ítéletében megállapította, hogy a kérelmezőt jogilag tiltott, ún. csoportos kiutasításnak vetették alá, mivel a hatóságok nem vizsgálták az egyéni helyzetét, nem biztosították számára a Magyarországra való belépés valódi esélyét, továbbá nem állt rendelkezésére megfelelő jogorvoslati lehetőség sem.
72. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának címzett, 2022. augusztus 12-i beadványában az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy Magyarországon gyakorlatilag lehetetlenné vált a menekültügyi eljáráshoz, valamint a védelmi jogosultság és a visszaküldés érdemi és egyedi vizsgálatához való hozzáférés a kormány által 2015 óta hozott egymást követő és egymást átfedő intézkedések miatt.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.
XII. Gazdasági és szociális jogok
73. 2020. márciusában az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága komoly aggodalmakat vetett fel
az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok magas száma és az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása miatt,
a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék miatt,
a gyermekek, különösen az LMBTI-gyermekek iskolai zaklatása, bántalmazása és kirekesztése, valamint a gyermekek fizikai és mentális erőszaktól való védelmét nem biztosító iskolai fegyelmezési módszerek alkalmazása miatt.
74. A kormány 2022 februárjában sztrájktörvény értelmében nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat” olyan tágan értelmező rendeletet alkotott, amely ellehetetleníti a sztrájkot a közoktatásban, és amivel korlátozta azon tanárok jogait, akik 2022 márciusára sztrájkot jelentettek be.
75. Bár az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértésével kapcsolatos szabályozás megsemmisítését többször indítványozták bírák, az Alkotmánybíróság azokat elutasította, és nem vett figyelembe egyetlen olyan beadványt sem, amely nem a kormány érvelését támasztotta alá. A hajléktalanság kapcsán a magyar szociális biztonsági rendszer elsősorban arra összpontosít, hogy a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítsa a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntesse azt. | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/18/mire-alapul-az-ep-allasfoglalasa-a-magyarorszagi-onkenyuralomrol-elolvastuk-hogy-neked-ne-kelljen/ | https://web.archive.org/web/20230326060519/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/18/mire-alapul-az-ep-allasfoglalasa-a-magyarorszagi-onkenyuralomrol-elolvastuk-hogy-neked-ne-kelljen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mire-alapul-az-ep-allasfoglalasa-a-magyarorszagi-onkenyuralomrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-18 00:00:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"egyház",
"média",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"bíróság",
"adatvédelem",
"tudomány",
"jogalkotás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,736 | 600 millióért reklámozta volna magát az állami hadiipari cég, de visszavonulót fújt | Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben. | Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben.
A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság „Védelmi ipari rendezvényszervezésre” írt ki közbeszerzési eljárást július végén dinamikus beszerzési rendszer (DBR) keretében.
A felhívás szerint a feladat a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő 100% állami tulajdonú gazdasági társaság komplex rendezvényeinek megszervezése lett volna.
Az ellátandó tevékenységek a következőkre terjedtek volna ki:
az adott rendezvény és a rendezvényhelyszín teljes körű előkészítése, adott esetben biztosítása,
a rendezvény résztvevőinek meghívásával kapcsolatos teljes körű előkészítő és lebonyolító tevékenység,
a helyszíneken a szükséges szakemberek biztosítása a rendezvény jellegéhez és nagyságához mérten,
technikai eszközök (különösen: fény- és hangtechnika, tolmács berendezés, hangrögzítés) biztosítása és üzemeltetése,
a rendezvényhez kapcsolódó szakmai valamint alternatív programok biztosítása, a rendezvényekhez kapcsolódó dekoráció biztosítása a rendezvény helyszínén,
installáció biztosítása,
rendezvényekhez kapcsolódó ajándéktárgyak biztosítása,
kulturális események szervezése,
rendezvények helyszíneire történő szállítás,
catering biztosítása.
A kft. a konkrét közbeszerzésekre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket a DBR-ben részt vevő ajánlattevők számára, az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg bocsátotta volna rendelkezésre.
A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig nettó 600 millió forint lett volna.
Elsősorban az Európai Unió területén, de eseti jelleggel EU-n kívüli helyszíneken is tervezett „turnézni” a cég: Magyarország mellett Ausztriában, Dániában, Németországban, Csehországban, Belgiumban, Törökországban, Romániában, Norvégiában, Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is.
Az egyes szerződések várható összegét nettó 50 millió forintra becsülték, és évente 2 hazai, valamint 2 külföldi rendezvénnyel számoltak. A közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen lett, miután az „ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált”.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számtalan beruházást éppen „a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében” fúj le a kormány. Lázár János építésügyi miniszter szerint már 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak el, aminek nagy része közinfrastruktúra.
Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt | atlatszo.hu
Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt.
Sőt, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a „2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése”, amelynek részeként – 842 milliárd forinttal – egy honvédelmi alapot állítanak fel.
Hogy egészen pontosan mire költi a kormány ezt az összeget (és további 719,1 milliárd forintot), egyelőre nem tudni, de a tervek szerint
a légierő képességek fejlesztésére összesen 216,1 milliárdot,
a szárazföldi képességek fejlesztésére 398,5 milliárdot,
a katonai infrastruktúra fejlesztésére és működésére 120,6 milliárdot,
míg egyéb fejlesztési és működési kiadásokra 106,5 milliárdot költhet az ország jövőre.
Kormányközeli cégek is hoppon maradtak
A megbízás visszavonása több céget is rosszul érint. A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség felhívására ugyanis bőven akadt jelentkező: a Hello Event Szolgáltató Kft., a Har Meron Hungary Kft., a PLANB Magyarország Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Lounge Event Kft. és a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. is érdeklődött a kiírás iránt. A korábbi tapasztalatok alapján utóbbi kettő lehetett volna a legesélyesebb. A Roxer ugyanis a borászati kormánybiztossá nemrégiben kinevezett Rókusfalvy Pál érdekeltsége, és számos állami megbízást kapott az elmúlt években.
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu
Újabb kormánybiztossal gazdagodott az ország: a főként rádiósként ismert Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felel a jövőben. Rókusfalvy azon túl, hogy 2003-ban belépett a Fideszbe, 2016-ban együtt kampányolt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel. Cége számos állami közbeszerzést nyert, etyeki borászata pedig uniós és hazai forrásokból is kapott.
A Lounge Event Kft. mögött pedig a „reklámpiac Mészáros Lőrince”, Balásy Gyula áll, aki két másik cégével, a Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel már korábban is dolgozott a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökségnek.
Egészen pontosan idén májusban, amikor az Ügynökség megmutatta magát az IDEB 2022 nemzetközi kiállításon Pozsonyban. A ted.eu-ra feltöltött hirdetmény alapján a rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat Balásy ezen két cége végezte nettó 48,7 millió forintért.
A közpénzzel kitömött NER-es üzletember kommunikációs cégei hosszú évek óta az állam kizárólagos partnerei, ők gyártják többek között a fideszes propagandát hirdető kormányzati „kék plakátokat” is.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet..
Rekordbevétel után veszteség
Közpénzből finanszírozott külföldi haditechnikai turné tehát egyelőre nem lesz, pedig az Optenben található cégadatok alapján ráfért volna az állami társaságra a reklám.
A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amely 100%-ban az államé. A cég a Honvédelmi Minisztérium, azon belül a Védelmi Fejlesztésekért Felelős kormánybiztos Maróth Gáspár alá tartozik.
A Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő gazdasági társaság. Az Ügynökség munkáját nemzetközi irodák, képviseletek segítik, nemzetközi irodái révén folyamatos piackutatási tevékenységet végez, összeköti a külpiaci keresletet és a hazai kínálatot, továbbá együttműködik a kormányzati és a védelmi ipari szereplőkkel.
A kft. jelenleg 6,6 milliárdos saját tőkével rendelkezik, ugyanakkor az éves árbevétele tavaly (a 2020-as 947 millióhoz képest) mindössze 439 ezer forint volt. Az elmúlt években profitot termelő cég így tavaly veszteséges lett: -171 milliós adózott eredménnyel zárta az évet.
Érdeklődtünk Maróth Gáspárnál, valamint a tulajdonos Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.-nél, hogy pontosan mi a feladata a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.-nek, és hogy miért lett veszteséges a cég. Azt is megkérdeztük, mire számíthatnak majd a látogatók a kft. rendezvényein, és milyen hatást vártak az európai turnétól.
Megkeresésünkre azonban sehonnan nem érkezett válasz. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/13/600-millioert-reklamozta-volna-magat-az-allami-hadiipari-ceg-de-visszavonulot-fujt/ | https://web.archive.org/web/20230130104928/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/13/600-millioert-reklamozta-volna-magat-az-allami-hadiipari-ceg-de-visszavonulot-fujt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/600-millioert-reklamozta-volna-magat-az-allami-hadiipari-ceg-de-visszavonulot-fujt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-13 00:00:00 | [] | [
"Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"honvédelem"
] | [] |
54,737 | Ingatlanokra költhet több mint 11 milliárd közforintot a jobboldali Kommentár folyóirat | 11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Kommentár Alapítvány a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A tizenegy évre szóló támogatási összeget főleg ingatlanokra tervezik költeni. A jobboldali folyóiratot kiadó alapítvány a Fidesz egyik ideológiai műhelye, az MCC kuratóriumi elnöke pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára. | 11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Kommentár Alapítvány a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A tizenegy évre szóló támogatási összeget főleg ingatlanokra tervezik költeni. A jobboldali folyóiratot kiadó alapítvány a Fidesz egyik ideológiai műhelye, az MCC kuratóriumi elnöke pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára.
Egy jobboldali folyóirat a következő tíz évre előre megkapta a rezsirevalót, meg valamivel kicsit többet is. A Kommentár című lap kiadójának tavalyi évről szóló beszámolójában vettük észre, hogy a negyedévente megjelenő kiadvány döbbenetes, 11,5 milliárd forint összegű támogatást kapott közpénzből, amit tíz év alatt költhet el.
Ekkora összegekkel általában nem folyóiratok, hanem országok költségvetésében lehet találkozni. Ha ezt a pénzt most kiosztanánk a 140 ezer magyar pedagógus között, akkor mindannyiuk kezébe fejenként 80 ezer forint kerülne.
A Kommentár beszámolójából kiolvasható, hogy noha már az egész összeget átutalták az alapítvány bankszámlájára, a támogatás időtartama mégis 11 éves, azaz a Kommentár 2032-ig évente átlagosan kb. egymilliárdot költhet a pénzből. Tavaly 921 milliónak már a nyakára is hágtak.
A Kommentár főszerkesztője Békés Márton, akit többen az Orbán Viktor-féle rendszer egyik főideológusának tartanak. A folyóirat általában fideszes paneleket közvetít, a legutóbbi számban egy különösen eltalált anyag (Jobboldali építkezés, 2010-2022) szerzője épp azt méltatja, hogy a kormány nagyon sok közpénzt ad a Kommentárhoz hasonló ideológiai műhelyeknek.
A támogatás feladója a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára. A tehetséggondozó intézményt – rossz nyelvek úgy tartják, fideszes káderképzőt — működtető MCC nemrégiben speciális jogi státuszt és 501 milliárd forintnyi állami vagyont kapott, úgyhogy van miből stafíroznia a folyóiratot.
Érdekesség, hogy az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán egyébként a Kommentár egyik szerkesztője is (a folyóirat másik szerkesztője L. Simon László fideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója).
Az Átlátszó kérdésére az MCC azt írta, hogy a tehetséggondozási célt a saját tevékenységén túl további „személyek és szervezetek útján valósítja meg”, közöttük a Kommentárral, amelynek „tevékenységét és legfőképp a hozzá kapcsolódó könyvek kiadását és terjesztését segíti a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egy támogatási együttműködés keretében”.
(Itt jegyezzük meg, hogy az MCC két éve a Libri-Bookline csoport 25 százalékos pakettjének tulajdonosa, ami a Telex észrevétele szerint mára már a könyvesbolti kínálaton is meglátszik.)
A most szóban forgó 11,5 milliárd forint nagyját ugyanakkor a Kommentár nem könyvekre, hanem ingatlanokra fogja költeni. Az MCC válaszának értelmében a támogatás „jelentős részét” egy budapesti Képzési Központra fordítják.
Ez vélhetően a palotanegyedbeli, Puskin u. 4. alatti épületben fog megvalósulni, amit két éve a kormány ingyenesen adott oda az állami vagyonból az alapítványnak. Az eredetileg a millennium idejében a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete klubházaként felépült impozáns ingatlan felújítására aztán tervpályázatot írtak ki, az MCC-támogatásból minden bizonnyal ezt a „Tranzit Ház”-nak nevezett koncepciót valósítják meg. Az épületben irodák és közösségi, „kreatív terek” mellett 500 fős befogadóképességű előadótermet alakítanak ki, de lesz éttermi, kávézó és kocsmarész is.
A pénzből emellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd — írta az MCC megkeresésünkre.
Noha a lap kiadása mellett a Tranzit programsorozat működtetése is a Kommentárhoz fűződik, az alapítvány fenntartása korábban nem igényelt luxusingatlanokat és milliárdos összegeket. Kereken tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a Kommentár például 88 millió forint elköltésével abszolválni tudta az ilyen-olyan konferenciákat és zsebfesztiválokat.
Magának a folyóiratnak a kiadása egy korabeli miniszterelnökségi támogatási irat szerint — amit az Átlátszó adatigénylő felületén, a Kimittudon keresztül kért ki egy magánszemély — ekkor mindössze 3,3 millió forintba került egy évben.
Az MCC-vel szemben a Kommentár Alapítvány egyáltalán nem reagált kérdéseinkre.
Címlapkép: A Tranzit Ház tervpályázatán győztes APM Consulting Kft. pályaműve a Puskin u. 4. alatti épületről (forrás: tranzithaz.hu) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/26/ingatlanokra-kolthet-tobb-mint-11-milliard-kozforintot-a-jobboldali-kommentar-folyoirat/ | https://web.archive.org/web/20230225144712/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/26/ingatlanokra-kolthet-tobb-mint-11-milliard-kozforintot-a-jobboldali-kommentar-folyoirat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanokra-kolthet-tobb-mint-11-milliard-kozforintot-a-jobboldali-kommentar-folyoirat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-07-26 00:00:00 | [
"Békés Márton",
"L. Simon László",
"Orbán Balázs",
"Szalai Zoltán"
] | [
"Kommentár Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"támogatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,738 | A fideszes kormánybiztos másfél év alatt 12,3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert cégével | Orbán Viktor 2020 szeptemberében nevezte ki kormánybiztossá Nemesi Pál cégvezetőt, aki 2019-ben a Fidesz támogatásával indult Botka László ellen az önkormányzati választásokon. Nemesi a FerroÉp Zrt. többségi tulajdonosa, noha tavaly decemberben változás történt a cég élén. Kinevezése óta több mint 30 milliárd forintnyi közbeszerzésen indultak, és 12,3 milliárdot meg is nyertek. | Orbán Viktor 2020 szeptemberében nevezte ki kormánybiztossá Nemesi Pál cégvezetőt, aki 2019-ben a Fidesz támogatásával indult Botka László ellen az önkormányzati választásokon. Nemesi a FerroÉp Zrt. többségi tulajdonosa, noha tavaly decemberben változás történt a cég élén. Kinevezése óta több mint 30 milliárd forintnyi közbeszerzésen indultak, és 12,3 milliárdot meg is nyertek.
Science Park Szeged Járműipari Kompetencia Központ épül Szegeden. Az uniós közbeszerzési kiírás szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: „az SZTE ELI Science Park Járműipari Kompetencia Központ szabadon állóan elhelyezett, részben földszint + 1 emeletes, részben földszintes oktatási és kutatási rendeltetésű épület, továbbá szabadon állóan elhelyezett, fedett, oldalról nyitott, 24 db térkő burkolatú parkolót tartalmazó építmény, 2 db buszparkoló, a mérésekhez szükséges aszfalt burkolatú gyorsító út, valamint aszfalt burkolatú hozzájáró út.
A tervezési területen kialakításra került tűzivíztározó és csapadékvíz szikkasztó is. Az épület két fő részből áll. Egyrészt a vizsgálatok végzéséhez szükséges fűtött csarnok épületrészből, mely vasbeton vázszerkezetű, szendvicspanel falú és tetőburkolatú. A csarnok épületrészében a technológiához szükséges funkciókat, illetve elektromos és gépészeti szükségleti forrásokat kell biztosítani.”
Továbbá a projekt részét képezi a Wolfgang Sandner utca meghosszabbítása, valamint a Jármű Kompetencia Központ közmű igényeit biztosító közművek kiépítése is.
A közbeszerzés eredménye szerint a kivitelező FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt., aki a becsült 1,5 milliárd forint helyett 1,78 milliárd forintért vállalta a munkát. Nyolcan indultak, köztük a Keviép Kft. vagy éppen az EB Hungary Invest Kft., de őket mind kizárták.
Másfél éve kormánybiztos
A Ferroépről 2019-ben megírtuk, hogy tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma.
Sok közbeszerzés, kevés munkavállaló a szegedi fideszes polgármesterjelölt építőipari cégénél | atlatszo.hu
Tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma. A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak.
A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak. Nemesi Pál 2019-ben a Fidesz támogatásával indult polgármesternek Szegeden, ahol a szavazatok 36 százalékát tudta megszerezni.
Az egykori kamarai elnökből politikussá avanzsált Nemesi Pált nem hagyták az út szélén: 2020 szeptemberében Orbán Viktor kormánybiztossá nevezte ki.
Bár a cégvezetést 2022. január elsejétől Nemesi Kata, Nemesi Pál Gábor és Nemesi András vette át, a bírósági iratok szerint 2403 törzsrészvényből 2376 az övé, ami egyben szavazatról is dönt, így továbbra is egy személyben Nemesi Pál kezében van a döntés.
17 tender, több mint 30 milliárd forint értékben
Míg 2019-es indulása előtt 10 év alatt nyertek 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést a Nemesihez köthető cégek, 2020-as kormánybiztosi kinevezése után felgyorsult ütemben húzták be az állami tendereket. Gyűjtésünk szerint 17 tenderen indultak, több mint 30 milliárd forint értékben.
Nemesi április 4-én arról posztolt közösségi oldalán, hogy „A Dél-Alföldön elképesztő munkát végeztek a képviselők és csapataik! Köszönjük Nektek a folyamatos munkát, a biztos parlamenti képviseletet, és azt hogy békében és biztonságban tudunk tovább dolgozni a Dél-Alföld történelmi fejlődésén!”
Ő kétségtelenül biztonságban dolgozik tovább, hiszen csak az elmúlt másfél évben 12,3 milliárd forint közbeszerzést nyert. A Science Parkon túl a FerroÉp dolgozik a Regéci vár állagmegóvási kivitelezési munkáin, a Cseszneki vár felújításának kivitelezési munkáin is. De olyan projektre is adtak ajánlatot, amire még nincs pénz, hiába nyertek, nem dolgozhatnak.
A cég bevétele az elmúlt öt évben 2,8 milliárdról 6,3 milliádra nőtt, míg az adózott eredmény 55 millióról 71 millió forintra.
Furcsa közbeszerzésen buktak, de azóta nyerő a széria
A FerroÉpről azt is megírtuk, hogy eljárás tisztaságát befolyásoló közbeszerzésben is részt vettek a fideszes kormánybiztos cégei. A mintegy 12 milliárdos szegedi geotermális távhőprojektben ugyanis úgy akartak résztvenni, hogy az ajánlatadók egymás érdekeltségei voltak.
A közbeszerzési dokumentumok szerint „ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során közvetetten, de tulajdonosi összefonódást észlelt a Geo Hőterm Kft. ajánlatkérő és a Hansa Kontakt Inv. Kft. ajánlattevő között”. Az öt részre bontott közbeszerzésre a hatóság szerint
„az öt rész mindegyikében kettő ajánlat érkezett, ezen ajánlatokat valamennyi részben ugyanaz a kettő ajánlattevő nyújtotta be.
Ajánlatkérő az ajánlatok további bírálata során az ajánlatok kapcsán is az eljárás tisztaságát érintő körülményt észlelt, figyelemmel arra, hogy a Hansa Kontakt Inv. Kft. ajánlattevő ajánlatában kapacitást biztosító szervként mutatja be a FerroÉp-SZER Épületgépész Kft.-t, mely gazdasági társaság az elektronikus úton, ingyenesen elérhető cégnyilvántartás adatai alapján a másik ajánlattevő, vagyis a FerroÉp Fővállalkozó és Szerelőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevő tulajdonában van. Az előbbiekre tekintettel az ajánlattevők közötti közvetett összefonódás ténye is felmerült az eljárás során.”
Korábban kerestük Nemesi Pált azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartja elfogadhatónak, hogy kormánybiztosként a cégei állami közbeszerzésekért indulnak, de megkeresésünkre egyszer sem reagált. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/11/a-fideszes-kormanybiztos-masfel-ev-alatt-123-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-cegevel/ | https://web.archive.org/web/20230603035257/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/11/a-fideszes-kormanybiztos-masfel-ev-alatt-123-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-cegevel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-kormanybiztos-masfel-ev-alatt-123-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-cegevel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-05-11 00:00:00 | [
"Nemesi Pál"
] | [
"Ferroép Zrt.",
"Geo Hőterm Kft.",
"Hansa-Kontakt Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"építőipar",
"strómanok",
"klientúra",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,739 | Matolcsy Ádám barátja nyerte a jegybank napelemes közbeszerzését | Hatalmas versenyben Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését - derül ki a keddi Közbeszerzési Értesítőből. | Hatalmas versenyben Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését - derül ki a keddi Közbeszerzési Értesítőből.
A feladat:
"Az MNB logisztikai központ (1239 Budapest, Európa u. 1.) parkolójában, egyedi
tartószerkezeten 301 darab és 406 darab (összesen 707 darab) napelem panel telepítése dél-keleti tájolású 10 fokos dőlésszöggel. A létesítmény kerítésén belüli zöld felületen 150 darab és 120 darab (összesen 270 darab) napelem, leütött cölöpökön álló tartószerkezeten történő elhelyezése délkeleti, illetve délnyugati tájolású 25 fokos dőlésszöggel" - derül ki a dokumentumból.
Öt cég is pályázott, de végül a Raw Development nyert 436,4 millió forintos ajánlattal. A Raw Development tulajdonosa pedig a 32 éves Somlai Bálint, Matolcsy György Ádám nevű fiának barátja és üzlettársa. Ott volt az esküvőjén is, tihanyi építkezéséről mi is írtunk. A Raw nemcsak a Postapalotát újíthatta föl, de az MNB Szabadság téri székházának felújítását is ez a cég végezheti, 55 milliárd forintért. Tavalyi árbevétele 59,8 milliárd forint volt, nyeresége pedig 12 milliárd forint.
Az MNB logisztikai központja amúgy Soroksáron van, az épületet éjjel-nappal fegyveres őrség felügyeli, mert itt tárolják az ország készpénzvagyonát. | https://444.hu/2022/09/20/matolcsy-adam-baratja-nyerte-a-jegybank-napelemes-kozbeszerzeset | https://web.archive.org/web/20230604204156/https://444.hu/2022/09/20/matolcsy-adam-baratja-nyerte-a-jegybank-napelemes-kozbeszerzeset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-baratja-nyerte-a-jegybank-napelemes-kozbeszerzeset | 444 | hungarian-news | 2022-09-20 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Somlai Bálint Fülöp"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
54,742 | A per közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései | Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért. | A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései
Domány András – Lengyel Tibor
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
Október 18-án lesz a következő tárgyalás abban a perben, amit a HVG indított még a nyár elején, kérve a bíróságot, hogy kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a dokumentumok szerinte még mindig döntés-előkészítő iratok.
Ezt a folyamatban lévő bírósági eljárást akadályozza a kormány egy friss rendeletével, amit nevezhetnénk akár Lex HVG-nek is, hiszen egyértelműen erre a konkrét esetre szabták azt, ráadásul visszamenőleges hatályú szabályt, amely hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben, majd még aznap 23 órakor hatályba is lépett.
Lapunk azért fordult bírósághoz, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.
Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.
Furcsa módon az ukrajnai háború miatt május végén kihirdetett háborús veszélyhelyzet adta felhatalmazásra hivatkozva változtatott a szabályokon a kormány, holott a háborúnak és az emiatti veszélyhelyzetnek nyilvánvalóan semmi köze a perben érintett, 2020. január 31-e, és 2021. november 25-e közötti 159 ülés jegyzőkönyveihez.
A kormányrendelet szerint úgy változtatták meg az eddigi szabályozást, hogy “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat – így különösen az Operatív Törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat – nem nyilvános”.
Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Vagyis a változtatás révén már arra sem kell hivatkoznia az operatív törzsnek, hogy a HVG által kikért adatokat azért nem adja ki, mert döntés-előkészítő adatnak számítanak – éppen ezt vitatjuk egyébként a bírósági eljárásban –, hanem elég a friss kormányhatározatra mutatni, hogy az alapján bármilyen operatív törzses adat alapból nem nyilvános. Ráadásul, hogy még egyértelműbb legyen, mi ellen irányult a változtatás, a kormányrendelet rögzíti:
az ilyen iratokat közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, másolat sem készülhet, továbbá az új szabály „rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell”.
A HVG minden további törvényes lehetőséget ki kíván meríteni annak érdekében, hogy a láthatóan konkrét ügyre szabott, egy folyamatban lévő bírósági eljárást blokkoló kormánydöntés ellenére a nyilvánosság megtudhassa: egy világjárvány közepén mi alapján és miként döntöttek az illetékes szervek az emberek millióinak életét befolyásoló kérdésekről.
A kormányrendelet abból a szempontból is érdekes, hogy nemcsak a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs döntéseire, hanem bármilyen veszélyhelyzet idején működő akármelyik operatív törzs minden döntésére alkalmazni kell, tehát a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva létrehozott operatív törzsére is, sőt az energia-veszélyhelyzeti operatív törzsére is.
Arról, hogy hányféle operatív törzset és milyen céllal hoztak létre az elmúlt években, itt írtunk bővebben:
Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
2022. január. 13. 12:52 hvg.hu Itthon
Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
2022. május. 27. 04:10 Lengyel Tibor Itthon
Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták. | https://hvg.hu/itthon/20220920_Operativ_torzs_birosagi_per_kormany_szabalyvaltoztatas_titkolozas | https://web.archive.org/web/20221130011147/https://hvg.hu/itthon/20220920_Operativ_torzs_birosagi_per_kormany_szabalyvaltoztatas_titkolozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-per-kozepen-irta-at-a-kormany-a-szabalyokat-hogy-eltitkolhassa-mirol-szoltak-az-operativ-torzs-ulesei-2 | HVG | hungarian-news | 2022-09-20 11:05:00 | [] | [
"Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"bíróság",
"covid-19",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,743 | HVG perli az operatív törzset a ki nem adott titkos jegyzőkönyvek miatt | Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.
Megkezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a közérdekű adat kiadása iránti per, amit a hvg.hu indított annak érdekében, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő jelentős döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.
A hvg.hu 2021. november végén fordult közérdekű adatigényléssel az operatív törzshöz, amely végül 45 nappal később, január 10-én válaszolt, és mindössze annyit árult el, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével működő, gyakran Orbán Viktor részvételével ülésezett testület a létrehozása, 2020. január 31-e, és az adaigénylés időpontja, 2021. november 25-e között összesen 159 ülést tartott. Megtagadták viszont az adatigénylésben kért lényegi információk kiadását.
Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok, és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”
– ezt válaszolta Lakatos Tibor rendőr dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a hvg.hu adatigénylésére, melyben lapunk az operatív törzs eddigi összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte. A dokumentumok kiadását megtagadó döntés indoklása az információszabadságról szóló törvény azon gumiparagrafusára hivatkozik, miszerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat tíz évig nem nyilvános.
Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Ugyanakkor a törvény szerint az ilyen adatok megismerését is engedélyezheti az adatkezelő szerv vezetője az ehhez „fűződő közérdek súlyának mérlegelésével”. A mérlegelés nyomán az adatok kiadását az illetékes vezető – valószínűleg az operatív törzset hivatalosan vezető Pintér Sándor belügyminiszter – csak akkor tagadhatja meg, „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A hvg.hu ezt, az adatkiadást megtagadó döntést támadta meg a bíróságon. Jogi képviselőnk, Nehéz-Posony Kata – a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet támogatása mellett – megindított jogi eljárásban azt kérte a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott keresetben, hogy a bíróság kötelezze az alperes operatív törzset az adatigénylésben érintett, de megtagadott adatok kiadására is. A felperesi kereset szerint ugyanis:
Az adatok kiadásának megtagadásánál az adatkezelő operatív törzs nem hivatkozott olyan konkrét körülményekre, amelyek alátámasztanák az állítást, miszerint a döntéselőkészítő anyagok további jövőbeli döntés előkészítését is szolgálják, vagy azt, hogy ezek nyilvánosságra hozása a közfeladatot ellátó szerv külső befolyástól mentes munkáját, álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetné
Az alperes ráadásul úgy tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hogy nem jelölte meg azt, pontosan milyen további jövőbeli döntést készítenek elő az igényelt adatok, és nem indokolta meg azt sem, hogy milyen közérdek és mekkora súllyal írta felül az igényelt adatok megismerhetőségét
Az operatív törzs az adatkiadás megtagadása során nem végezte el a törvény által előírt egyedi mérlegelést annak érdekében, hogy vizsgálja: az adatok nyilvánosságához vagy a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdek az erősebb
Ráadásul egy dokumentum egésze nem minősíthető döntés megalapozásául szolgáló iratnak, csak az abban szereplő egyes adatok, vagyis nem maga a dokumentum minősül döntést előkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok
Az operatív törzs a járványügyi intézkedések döntő részében csak javaslatot tesz, nem ő a döntéshozó, azaz nem befolyásolhatja, nem veszélyeztetheti a döntés meghozatalát annak ellenőrzése, hogy az üléseken mi alapján, mennyire indokolt és észszerű javaslatokat tettek
Az operatív törzs saját hatáskörben meghozott döntéseit sem befolyásolhatja már a nyilvánosság kontrollja, hiszen csak ideiglenes intézkedésekről volt szó: azok a döntések, amelyet a kért információk megalapoztak, már megszülettek
A közérdekű adat kiadása iránti perben a felperes hvg.hu álláspontja az, hogy a nyilvánosságnak közvetlen és vitathatatlan érdeke fűződik ahhoz, hogy a világjárvánnyal összefüggésben hozott döntések indokoltságát megismerje. Ezek a döntések közvetlen hatással voltak/vannak nemcsak az egészségügyi ellátásra, hanem a munkavégzésre, az egzisztenciális ellehetetlenülésre, a társas kapcsolatok alakulására, tanulási nehézségekre, és pszichés állapotok alakulására – vagyis
az élet minden területére hatást gyakorló döntésekről van szó.
Tudnia kell a társadalomnak, hogy egy világjárvánnyal összefüggésben mely intézkedésekre pontosan milyen adatok alapján volt szükség, és azt is, hogy a döntéshozó és döntéselőkészítő testület a rá ruházott hatalommal szakmailag megalapozottan és észszerűen tette meg a javaslatait, vagy hozta meg a döntéseit – indokoljuk továbbá keresetünket a bíróság előtt.
Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
A hvg.hu perindítási kérelmére válaszul az operatív törzs 2022. április 8-án ellenkérelmet nyújtott be a bírósághoz, és ebben egy eddig nem ismert elemre, nem közölt tényre hivatkozott, mint ami a szervezet szerint indokolja az adatok kiadásának megtagadását. Az ellenkérelemben ugyanis már nemcsak a kért adatok „döntéselőkészítő” jellegére hivatkoznak, hanem arra is, hogy a kért jegyzőkönyvek minősített adatok, „Bizalmas” megjelölésűek.
Minősített adatnak az számít, amit a törvény szerint 10–30 évre, a megfelelő törvényi feltételek fennállása alapján formálisan is titkosítanak – a “Bizalmas” megjelölés esetén akár 20 évre.
Az, hogy az operatív törzs az adatkiadást részben megtagadó januári válaszában a minősített adatra egyáltalán nem hivatkozott, felveti a gyanút, hogy csak később történt meg az adatok minősítése. Indokolt továbbá vizsgálni, hogy a minősítés törvényi feltételei fennállnak-e, a hvg.hu ugyanis ezt vitatja. Ezért szükséges a bírósági eljárásban az iratok minősítésének megállapítása, továbbá indokolt lehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bevonása egy titokfelügyeleti eljárás keretében annak vizsgálatára, jogszerű volt-e a minősítés. A május 24-ére kitűzött első bírósági tárgyalás azonban elmaradt az operatív törzs ügyvédjének halasztási kérelme miatt.
2022. január. 13. 12:52 hvg.hu Itthon
Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
2022. január. 12. 13:00 Lengyel Tibor Itthon
Tíz évre „titkosítják” az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak. | https://hvg.hu/itthon/20220527_Pereljuk_az_Operativ_Torzset_jegyzokonyvek_titkositas | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hvg-perli-az-operativ-torzset-a-ki-nem-adott-titkos-jegyzokonyvek-miatt | HVG | hungarian-news | 2022-05-27 04:10:00 | [] | [
"Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"bíróság",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
|
54,744 | Nyomozás a Tóth Csaba által megvásárolt MSZP-s pártalapítványi ingatlan ügyében | A zuglói parkolási ügyben gyanúsított egykori parlamenti képviselőnek busás hasznot hajtó ügylet miatt még a nyáron tett feljelentést Hadházy Ákos. | Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. A politikus hozzáteszi azt is, hogy Tóth 128 millió forintért szerezte meg a 9, egyenként nagyjából 100 négyzetméteres lakásból álló ingatlant, így a nyomozás megindítása nem maradhatott el.
Hadházy ezt követően felvetette, hogy kérdéses, vajon a Fidesz elengedi-e a vele együttműködő politikus, azaz Tóth kezét, akit a zuglói szocialisták nemrég azt követően választottak meg elnöküknek, hogy Tóth az ő zuglói pártirodájukat is megvette és bezárta.
A nyomozás megindításáról határozó dokumentumot Hadházy csatolta a posztjához, bár itt érdemes megemlíteni, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nem Tóth Csaba ellen, hanem a székház megvásárlása ügyében, hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, így ennek célkeresztjébe vélhetően nem a zuglói politikus, hanem az MSZP kerül.
Korábban Tóth Csaba a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott az ügyletről, hogy bár keresett rajta, „de igazából szar üzlet volt.” Ugyanakkor nem árt ehhez hozzátenni, hogy Tóth cége a Tigris-1993 Kft. egy év alatt megszázszorozta a nyereségét, és a két tulajdonos ki is vett belőle 200 millió forint osztalékot. A vállalkozás – melynek 86 százalékát birtokolja Tóth, a kisebb részét a felesége – a friss, 2021-es mérlegbeszámolója szerint a nettó árbevételét a 2020-as összeg 17-szeresére, 388,6 millióra növelte. Még nagyobb mértékben, 103-szorosára nőtt a profitja: a 2020-as, 1,3 milliós adózott eredmény 2021-ben már 140,4 millió forint volt.
Ehhez a felfutó szériához minden bizonnyal köze volt a székházvásárlásnak, illetve a vételárral kapcsolatban fontos lehet tudni, hogy az adásvételt a szocialisták részéről intéző alapítvány (ami nem keverendő össze a párt állami támogatást is kapó Táncsics Mihály Alapítványával) kuratóriuma a 2018-as választások után lecserélődött olyan emberekre, akik Tóth 2014-es zuglói egyéni parlamenti győzelmét követően kerültek pozícióba.
Lapunknak korábban nyilatkozott Tóth Bertalan, a szocialisták társelnöke is, aki megjegyezte, készítettek értékbecslést, és voltak is érdeklődők, de nehézséget okozott, hogy az épületet csak egyben lehetett eladni, ráadásul irodaházként volt nyilvántartva – emlékezett vissza a társelnök. Úgy folytatta: a 2018-as választás után ismét előkerült az értékesítés ügye, végül Tóth Csaba cége is bejelentkezett, és vele állapodott meg a kuratórium. Az MSZP társelnöke is megjegyezte, hogy számára rendben lévőnek tűnt az ügylet, és Tóth Csabát is megkérdezte róla, aki azt mondta neki, hogy a vásárlás után az illeték kiszabásánál a NAV sem találta aránytalannak a vételárat.
Ugyanakkor Hadházy, a választókerület Tóth utáni új, független országgyűlési képviselője mindezek dacára gyanúsnak találta az ügyletet, lévén, hogy a 142 ezer forintos négyzetméterár irreálisan alacsony, ezért még nyáron meg is tette a hűtlen kezelés miatti feljelentést. | https://hvg.hu/itthon/20220920_Nyomozas_MSZP_Toth_Csaba_Zuglo_szekhaz_Hadhazy | https://web.archive.org/web/20221129044230/https://hvg.hu/itthon/20220920_Nyomozas_MSZP_Toth_Csaba_Zuglo_szekhaz_Hadhazy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-toth-csaba-altal-megvasarolt-mszp-s-partalapitvanyi-ingatlan-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2022-09-20 12:34:00 | [
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"József Attila Alapítvány (MSZP)",
"MSZP",
"Tigris-1993 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [] |
54,745 | Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte meg az MNB napelemes közbeszerzését | 977 darab napelemet szerelhet fel hamarosan Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége. A friss Közbeszerzési Értesítőből kiderül: Somlai Raw Development Kft. nevű érdekeltsége megnyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését.
A Raw Development Kft. az MNB logisztikai központjának parkolójában rakhat fel 301 és 406 darab délkeleti tájolású, tízfokos dőlésszögű napelemet, valamint a létesítmény kerítésén belül 270 darab délnyugati tájolású, 25 fokos dőlésszögű napelemet.
A tenderen öt pályázó is volt, Somlai cége 436,4 millió forintos ajánlatot tett. A 32 éves Somlai hasít az üzleti életben: cége a Postapalota felújításakor is ott volt, valamint ők újítják fel az MNB Szabadság téri székházát is, potom 54 milliárd forintért. | https://hvg.hu/kkv/20220920_somlai_balint_mnb | https://web.archive.org/web/20220928100453/https://hvg.hu/kkv/20220920_somlai_balint_mnb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-baratjanak-cege-nyerte-meg-az-mnb-napelemes-kozbeszerzeset | HVG | hungarian-news | 2022-09-20 13:15:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Somlai Bálint Fülöp"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
|
54,746 | Hatalmas skalpot szerzett Pintér volt cége: viszik a pénzszállítást a Postától | A belügyi körök megkérik az árát, hogy pacifikálják a társadalmat, ebben a bizniszben még Mészárosnak és Garancsinak is hátrébb kell húzódnia. | Tizenkét évet kellett várnia Orbán Viktornak arra, hogy meggyengítse Pintér Sándort, akire fideszes körökben mindig is gyanakvással tekintettek. Igaz, a fideszesek körében ma már legalább annyira gyanakodva tekintenek a háttérbe vonult, de befolyásossá vált Rogán Antalra, mint régen Pintérre. A mítoszok mindkettőjüknél működnek, a váltás politikailag ezért is tökéletes. De nem lesz feltétlenül gyors, ehhez ugyanis a titkosszolgálatok azon vezetőit is arrébb kell majd állítania Rogánnak, akik a belügyhöz, azaz végső soron Pintérhez lojálisak. De ez csak idő kérdése. | https://hvg.hu/360/202231_ceges_belugyek | https://web.archive.org/web/20220820054938/https://hvg.hu/360/202231_ceges_belugyek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-skalpot-szerzett-pinter-volt-cege-viszik-a-penzszallitast-a-postatol | HVG360 | hungarian-news | 2022-08-08 15:45:00 | [
"Garancsi István",
"Kántor Tibor",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Márton",
"Pintér Sándor",
"Simicska Lajos",
"Szabó Péter",
"Tasnádi László"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Criterion Biztonságtechnikai Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"MPT Security Zrt.",
"Prostasia Zrt.",
"TrezEx Hungária Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"őrzés-védés",
"kiszervezés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,747 | Vesztegetési ügyben érintett üzlettársai lettek Vida József exbankelnöknek | Vida József azt mondja, jobbkezével, Gál Miklóssal "hobbiból" vettek részesedést az új ingatlanos cégben. | Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Szinte napra pontosan egy év telt el az Árpád hídi két halálos baleset között, mindkét esetben szabályosan közlekedők életébe került az, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat. Közlekedési szakértőket kérdeztünk arról, hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, "belemenős" generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét. | https://hvg.hu/360/202237_agro_hungary_holding_botrany_es_hobbi | https://web.archive.org/web/20220917222230/https://hvg.hu/360/202237_agro_hungary_holding_botrany_es_hobbi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetesi-ugyben-erintett-uzlettarsai-lettek-vida-jozsef-exbankelnoknek | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-16 12:30:00 | [
"Bozsó Szilárd",
"Gál Miklós",
"Nagy János (Agrárminisztérium)",
"Veres Nándor",
"Vida József"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Agro Hungary Holding Kft.",
"Agrocsoport Holding Kft.",
"DBH Invest Kockázati Alapkezelő Zrt.",
"Taby-Agro Kft."
] | [] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"bíróság",
"klientúra"
] | [] |
54,748 | Számlagyárat működtető bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat Szegeden | A 37 vádlott 2013 és 2018 között csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | Minősített költségvetési csalás bűntettével vádolja az ügyészség annak a bűnszervezetnek a tagjait, akik négy év alatt csaknem hárommilliárd forint áfa befizetését kerülték el. A vádirat szerint a bűnszervezet tagjai főként az Európai Unióból beszerzett termékekkel kereskedő vállalkozásoknak biztosították azt a lehetőséget, hogy ne kelljen befizetniük az őket mint első belföldi forgalomba hozókat terhelő áfát.
A bűnszervezet nemcsak egyszerű fiktív számlázást, hanem – akár többszintes fiktív céghálót, fedőraktárakat, strómanokat és a bűncselekmény leplezését szolgáló egyéb megoldásokat tartalmazó – komplett szolgáltatást is biztosított, a számlák bruttó értékének mintegy öt százaléka ellenében. A bűnszervezetnek országszerte voltak megrendelői egyéni és társas vállalkozások, például nagybani piacokon zöldség-gyümölcs kereskedők, csokoládéforgalmazók, élelmiszer- és italkereskedők.
A 37 vádlott 2013 és 2018 között csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A vádlottak között a bűnszervezet tagjai, a működéséhez segítséget nyújtó ügyvéd és strómanok, valamint a szolgáltatást igénybe vevő kereskedők vannak. | https://hvg.hu/itthon/20220920_szamlagyar_adocsalas_szeged | https://web.archive.org/web/20221004004800/https://hvg.hu/itthon/20220920_szamlagyar_adocsalas_szeged | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamlagyarat-mukodteto-bunszervezet-tagjai-ellen-emeltek-vadat-szegeden | HVG | hungarian-news | 2022-09-20 09:59:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kereskedelem",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
54,749 | Ködösít a kormány a hitoktatásra adott állami pénzek ügyében | Ha valóban nincs nyilvántartás arról, hányan járnak iskolai hittanra, az ehhez kapcsolódó, az egyházaknak fizetett állami támogatásnak sincs objektív alapja. | A korábbi költségvetési hozzájárulás megduplázásával 13 milliárd forintra emelkedett a hitoktatás állami támogatása. Amikor az ezzel kapcsolatos kormánydöntés híre - júliusban, a rezsimegszorítások bejelentésével egy időben - megjelent, kérdéseket küldtünk az oktatási ügyekben újabban illetékes Belügyminisztériumnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan változott az elmúlt években a hit- és erkölcstanoktatást (vagy annak világnézetileg semleges párját: az etika tantárgyat) választók száma; a létszám növekedése indokolta az emelést, vagy a költségek elszállását akarta kompenzálni a kormány.
Miután az első körben semmilyen érdemi információt nem kaptunk, közérdekű adatigénylésként is megfogalmaztuk kérdéseinket, amelyekre - nem kis megdöbbenésünkre - az a hivatalos válasz érkezett, hogy a minisztérium nem rendelkezik a kért adatokkal.
Ami már csak azért is érdekes, mert korábban ez másként volt. Platthy Iván, aki a Németh-, az Antall- és a Horn-kormány idején is egyházügyi államtitkár volt, a HVG-nek azt mondta: akkoriban teljesen természetes volt, hogy készült ilyen nyilvántartás, hisz ez szolgált alapul a finanszírozás mértékének megállapításához. Hacsak nem arról van tehát szó, hogy ma is létezik ilyen adatbázis, de titkolják, akkor az iskolai hittancsoportokat működtető egyházak évek óta bemondás alapján kapják az államtól az e tantárgy oktatása címén számukra folyósított milliárdokat. | https://m.hvg.hu/360/202237__hitoktatas__azallam_titka__erkolcstelensegtan__misztikus_kodosites | https://web.archive.org/web/20231210072511/https://m.hvg.hu/360/202237__hitoktatas__azallam_titka__erkolcstelensegtan__misztikus_kodosites | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodosit-a-kormany-a-hitoktatasra-adott-allami-penzek-ugyeben | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-18 08:15:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Fidesz",
"KDNP",
"Oktatási Hivatal"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
54,750 | A veszélyhelyzet miatt is fontos Orbánnak, hogy Rogánra bízta a védelmi igazgatást is | Az újonnan gründolt kormányhivatal, a védelmi igazgatás csúcsszerve is Rogán Antalhoz került. A titkosszolgálatok és a propaganda mellett már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is irányító miniszteren keresztül Orbán már a honvédelmi és a belügyi tárcák vezetőit is szoros kontroll alatt tarthatja. | 2022.09.16. 09:40
Az újonnan gründolt kormányhivatal, a védelmi igazgatás csúcsszerve is Rogán Antalhoz került. A titkosszolgálatok és a propaganda mellett már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is irányító miniszteren keresztül Orbán már a honvédelmi és a belügyi tárcák vezetőit is szoros kontroll alatt tarthatja. | https://hvg.hu/360/202237__vedelmi_hivatal__terjeszkedo_rogan__miniszterek_rovid_porazon__muveleti_terulet | https://web.archive.org/web/20220917190832/https://hvg.hu/360/202237__vedelmi_hivatal__terjeszkedo_rogan__miniszterek_rovid_porazon__muveleti_terulet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-veszelyhelyzet-miatt-is-fontos-orbannak-hogy-roganra-bizta-a-vedelmi-igazgatast-is | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-16 11:40:00 | [
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)",
"Védelmi Igazgatási Hivatal"
] | [] | [
"titkosszolgálat",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,751 | Már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is Rogán irányítja | A miniszterelnök kabinetfőnökének hatalma és hatásköre tovább nő. | A kedd este megjelent kormányrendelet szerint szerdától már nem a miniszterelnök, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszteri rangú vezetője irányítja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, amely a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja, és nyomon követi a kormánydöntések végrehajtását. A hivatal vezetője mostantól nem közvetlenül a miniszterelnöknek jelent, hanem Rogán Antalnak, és a kabinetfőnök nevezi ki a hivatal elnökhelyetteseit is, Orbán Viktor csak az elnök kinevezését tartotta fenn magának.
Az új kormányban egyre erősödik Rogán pozíciója. Az ő felügyelete alá kerültek a Belügy-, illetve a Külügyminisztériumtól a polgári titkosszolgálatok, a Kabinetirodába olvasztották be a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét jelentő Kormányirodát, és a kabinetfőnök irányítja majd az újonnan létrejövő Védelmi Igazgatási Hivatalt, amely a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform szakmai folyamatait koordinálja.
Már korábban a kabinetfőnökhöz került a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Koncessziós Iroda, majd a kormányzati informatika és a turizmustámogatás. A kormánytagok hatáskörét felsoroló rendelet szerint ő felel továbbá egyebek közt a vendéglátásért, az e-közigazgatásért, a mozgóképszakmáért (a miniszterelnök rajta keresztül irányítja Káel Csabát, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost), az elektronikus hírközlésért, a szerencsejáték szabályozásáért. Továbbá „a miniszterelnök útmutatása szerint” ő irányítja Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét. | https://hvg.hu/itthon/20220913_rogan_antal_magyar_kormany_magyar_kozlony_miniszterelnoki_kabinetiroda | https://web.archive.org/web/20221217055128/https://hvg.hu/itthon/20220913_rogan_antal_magyar_kormany_magyar_kozlony_miniszterelnoki_kabinetiroda | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-kormanyzati-ellenorzesi-hivatalt-is-rogan-iranyitja | HVG | hungarian-news | 2022-09-13 21:16:00 | [
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Védelmi Igazgatási Hivatal"
] | [] | [
"informatika",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"idegenforgalom",
"titkosszolgálat",
"vendéglátás",
"szerencsejáték",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,752 | Mészáros Lőrincék nagy pénzt toltak be autópálya-koncessziós cégeikbe | A pályagondozáshoz és -építéshez kell a tőkeemelés, de a sokszorosát kapják majd az államtól 35 éven át. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.09.10. 09:10 | https://hvg.hu/360/202236_magyar_koncesszios_infrastruktura_betoltak_apenzt | https://web.archive.org/web/20220923180311/https://hvg.hu/360/202236_magyar_koncesszios_infrastruktura_betoltak_apenzt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-nagy-penzt-toltak-be-autopalya-koncesszios-cegeikbe | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-10 11:10:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.",
"MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"autópálya",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"PPP",
"klientúra",
"koncesszió",
"hitelezés"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,753 | Nyomoznak Tóth Csaba zuglói MSZP-elnök „szar üzletnek” nevezett ingatlanügyében | „Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében” | „Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében”
– írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. Hozzáteszi, hogy az általa csak „zuglói gengszter-politikusnak” titulált Tóth 128 millió forintért szerezte meg a 9, egyenként nagyjából 100 négyzetméteres lakásból álló ingatlant, így a nyomozás megindítása nem maradhatott el.
Hadházy szerint ellenzéki érintett esetén persze a rendőrség mindig nagyon készséges, de a kérdés az, hogy a Fidesz ki fogja-e menteni a velük együttműködő politikust. Úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy Tóth kezét elengedik.
Hadházy azt is felveti, hogy „az MSZP meddig tűri ennek az embernek az ámokfutását”. Mint írja, Tóthot az általa kifejlesztett modellnek köszönhetően (a helyi szervezetbe tömegesen beléptetetett vatta tagokkal) a zuglói szocialisták nemrég egyhangúan újra megválasztották elnöküknek.
A nyomozás megindításáról határozó dokumentumot Hadházy csatolta a posztjához. Eszerint a Központi Nyomozó Főügyészség a székház megvásárlása ügyében, hűtlen kezelés miatt indított nyomozást.
„Szar üzlet volt”
„Persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt” mondta korábban Tóth Csaba volt MSZP-s zuglói képviselő a Hvg.hu-nak. Mint írtuk, a politikus a pártja alapítványától vett 900 négyzetméteres irodaházat lakásokká és társasházzá minősítette át, majd felújításuk után értékesítette azokat.
A zuglói ingatlanban évekig a Népszava szerkesztősége működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt. Az MSZP-s József Attila Alapítvány és Tóth Csaba közti üzletet Tóth Bertalan társelnök hivatalos értékbecslés mellett rendben találta, ahogy a NAV sem emelt szót ellene. Hadházy Ákos független képviselő azonban hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett.
Megvont mentelmi jog
A volt parlamenti képviselőnek márciusban vonták meg mentelmi jogát, miután több más szocialista politikussal együtt korrupció gyanújába keveredett a zuglói parkolási botrányban. Az ügyről itt olvashatják gyorstalpalónkat. | https://telex.hu/belfold/2022/09/20/nyomozas-indult-toth-csaba-zugloi-mszp-elnok-ingatlanugyeben | https://web.archive.org/web/20221103195035/https://telex.hu/belfold/2022/09/20/nyomozas-indult-toth-csaba-zugloi-mszp-elnok-ingatlanugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoznak-toth-csaba-zugloi-mszp-elnok-bszar-uzletnekr-nevezett-ingatlanugyeben | Telex | hungarian-news | 2022-09-20 16:19:00 | [
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,754 | 73 kamupárt ellen indítanak pereket a főügyészségek | A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel. | A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul per, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel.
Az idei országgyűlési választások után a főügyészségek elvégezték a két egymást követő választáson jelöltet nem állító pártok kiszűrését, és kiderült, hogy 73 esetében indokolt az ügyészi perindítás.
A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet. Azt indítványozzák, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt felhagyott a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból.
A 2018-as országgyűlési választás után 23 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, és hat ellen, mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek.
Legalább a Partizán által 2021 májusában Rablópártok címmel bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm óta köztudomású tény, hogy kamupártot alapítani, vele parlamenti választásokon elindulni, az állami támogatást besöpörni, abból egy fillért sem visszafizetni elég jó üzlet. | https://444.hu/2022/09/22/73-kamupart-ellen-inditanak-pereket-a-fougyeszsegek | https://web.archive.org/web/20230905144318/https://444.hu/2022/09/22/73-kamupart-ellen-inditanak-pereket-a-fougyeszsegek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/73-kamupart-ellen-inditanak-pereket-a-fougyeszsegek | 444 | hungarian-news | 2022-09-22 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
54,755 | Visszakérik az iskolapénzt | A nehéz helyzetben lévő várpalotai alapítványi iskola – utóbb semmisnek kimondott – jogutódlási szerződést kötött a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) intézményével, a békéscsabai központú Adventum Központtal. Azóta iskola sincs, csak 100 milliós kifizetetlen bér és számlák. | A Tehetségekért Alapítvány fenntartásában 1991. szeptember elsejei indulással hozták létre Várpalotán a Képesség- és Tehetségekért Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium elnevezésű oktatási intézményt. Az oktatási törvény akkortól lehetővé tette, hogy közoktatási intézmények alapítványi formában működhessenek. A tanítás 103 tanulóval kezdődött meg, a csúcson, 2017 szeptemberében mintegy ezren jártak oda. Az alapítók egyike Deák Istvánné 28 évig, 2019-ig vezette az iskolát úgy, hogy Veszprém megye tucatnyi településén, sőt 2015-től Budapesten, a Villányi úton is oktattak – az utóbbi helyen ekkor egy hatosztályos alapítványi gimnázium működését indították be. Az aktív közéleti tevékenységet folytató Deák Istvánné 2006-ban az MSZP színeiben nyert a várpalotai egyéni országgyűlési választókerületben, majd az új parlamentben a kulturális bizottság tagja lett. (Később sem hagyott fel a politizálással, 2018-ban a DK parlamenti képviselőjelöltje volt Veszprém megye 2-es, Balatonfüred központú választókerületében, a 2019-es helyhatósági választáson pedig a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésében szerzett mandátumot.)
Az alapítás után több mint másfél évtizeddel, 2018-ban az Orbán-kormány elvette a szakképzés lehetőségét az alapítványi iskoláktól. Ez a várpalotai intézményt is érintette: a tanulói létszám és a normatív támogatás is mintegy a felére esett vissza, miközben az oktatási intézmény fenntartási költségei drasztikusan emelkedtek. A kieső bevételek egy részét nem tudták pótolni azzal, hogy szülői hozzájárulást kérnek, ugyanis tanulóik túlnyomó része szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkezett.
A fővárosban indított gimnázium sikeres volt, de ott a létszámnövekedés behatárolt volt. Így bár a Villányi úti gimnázium komoly bevételt termelt, a teljes alapítványi hálózat hirtelen támadt súlyos anyagi gondjait ez nem oldhatta meg. Majd következett az újabb csapás: a szakképzés megszüntetése után 2018 második felében az oktatást is irányító Emmi azt a kiegészítő támogatást is megvonta a várpalotai intézménytől, amelyet 15 évig éppen azért kaptak, mert sok tanulási és magatartási problémával küzdő, sajátos nevelési igényű (SNI) diákot oktattak.
Fenntartóváltás
Budapesti gimnáziumuk vezetőhelyettesének kapcsolatai révén az alapítvány ajánlatot kapott, miszerint egy fenntartóváltás megmentheti a várpalotai intézményt, sőt az új egyházi fenntartó a hosszabb távú, kiegyensúlyozott működést is biztosítaná. Az alapítványi és iskolavezetés így ismerkedett meg Wengerter Andrással, a békéscsabai központú Adventum Központ képviselőjével és feleségével, Wengerter Bernadett-tel, utóbbi az Adventum első számú vezetője. Az Adventum ahhoz a Közösségi Misszióhoz tartozik, amely a Magyar Pünkösdi Egyház része, és jogosult iskolát működtetni. (A Békés Megyei Főügyészség és a NAV Bűnügyi Igazgatósága az ugyancsak békéscsabai központú Közösségi Misszió és annak két ügyvezetője, valamint több társa ellen folytat büntetőeljárást bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt. A kárérték meghaladja a 8 milliárd forintot. Az öt gyanúsított közül ketten közel hat hónapja előzetes letartóztatásban vannak. A részletekről lásd: És tényleg a fejükre omlik, Magyar Narancs, 2022. június 30.)
Az egyeztetéseken a várpalotai alapítvány és a békéscsabai Adventum képviselői tisztázták, hogy az oktatási intézmény a jövőben nem csupán az alapnormatívát kapná a költségvetéstől, hanem azonnal jogosult lenne a kiegészítő egyházi normatívára is, a fővárosi gimnáziumban pedig továbbra is számíthatnának a szülők anyagi hozzájárulására. Wengerter Bernadett azt is reális lehetőségnek tartotta, hogy jó kormányzati kapcsolataik révén esély nyílik a korábban elvett kiegészítő támogatás visszaszerzésére is, valamint arra, hogy újból beindíthassák a szakképzést. | https://magyarnarancs.hu/belpol/visszakerik-az-iskolapenzt-252430 | https://web.archive.org/web/20221001235005/https://magyarnarancs.hu/belpol/visszakerik-az-iskolapenzt-252430 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszakerik-az-iskolapenzt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-21 00:00:00 | [
"Simonka György",
"Wengerter András",
"Wengerter Bernadett"
] | [
"Adventum Központ",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Közösségi Misszió",
"Magyar Pünkösdi Egyház"
] | [
"Várpalota",
"Veszprém megye"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"ítélet/döntés",
"adósság",
"végrehajtás"
] | [] |
54,757 | Napelempályázatok: még mindig nem kapta meg mindenki a pénzt, ami egyre kevesebbet is ér | Az áremelkedések miatt egyre többet kell beletenni majd a beruházásba, és a szabályok sem tiszták. | A 2021-ben kiírt lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek mindössze fele kapta meg idén szeptember elejéig a támogatást, a kifizetések lassúságát a kínálat akadozása, az euró árfolyamának emelkedése és a kivitelezési díjak meredek emelkedése is fokozza – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet szakértői szerint ezért a második pályázati fordulót át kell tervezni, kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni.
A közleményben a szövetség arról ír, hogy bár a rezsicsökkentés csökkentése óta megugrott a lakossági napelemes rendszerek iránti igény (amik hozzájárulhatnának a földgázfogyasztás csökkenéséhez is), az ugrásszerűen megnövekedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják lefedni. Emellett az is gond, hogy a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratát, a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt pedig a kivitelezési költségek jelentősen megemelkedtek az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt. Emiatt pedig a 100 százalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár 50 százalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni.
A napelemes pályázatok EU-s forrásból származó részét a kormány eredetileg a Helyreállítási Alapból akarta biztosítani, de a magyar Helyreállítási tervre még nem bólintott rá az Európai Bizottság, így a kormány egyelőre állami forrásból tervezi a lakossági napelemes pályázatokat finanszírozni.
Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia programvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024. január 1-től már nem lehet éves szaldós elszámolással a hálózatra csatlakozni újonnan telepített napelemes rendszerrel, de az új szabályok a mai napig nem ismertek, így jelenleg nehezen becsülhető meg a beruházások megtérülése is.
A természetvédők szerint a felsorolt problémák miatt át kellene tervezni a második körös pályázatot: ki kell alakítani a 2024. január 1. után életbelépő elszámolási rendszert és a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is, ezekkel ugyanis már tervezhetőbbé válna egy-egy ilyen beruházás és hatékonyabban lehetne elkölteni a közpénzeket is.
Az MTVSZ szerint ugyanakkor az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is egybekötni. Ez azt jelentené, hogy közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésébe-, fogyasztásba- és körforgásba. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/napelempalyazatok-meg-mindig-nem-kapta-meg-mindenki-a-penzt-ami-egyre-kevesebbet-is-er-252465 | https://web.archive.org/web/20221002003155/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/napelempalyazatok-meg-mindig-nem-kapta-meg-mindenki-a-penzt-ami-egyre-kevesebbet-is-er-252465 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napelempalyazatok-meg-mindig-nem-kapta-meg-mindenki-a-penzt-ami-egyre-kevesebbet-is-er | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-21 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"energia",
"pályázat",
"támogatás",
"környezetvédelem",
"megtérülés",
"napelem / megújulók",
"helyreállítási alap"
] | [] |
54,758 | Nagykanizsa nem adja az államnak víziközmű-szolgáltatóját | Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén. | Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.
A város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy állami tulajdonba kerüljön a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták – hogy a kormány „felelőtlen döntései” miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű.
Szintén hosszas vita alakult ki a várost az emelkedő energiaárak miatt érintő takarékossági javaslatokról. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.
A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették.
Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését.
Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen. | https://www.nyugat.hu/cikk/nagykanizsa_nem_adja_allam_vizikozmu | https://web.archive.org/web/20230321022519/https://www.nyugat.hu/cikk/nagykanizsa_nem_adja_allam_vizikozmu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagykanizsa-nem-adja-az-allamnak-vizikozmu-szolgaltatojat | nyugat.hu | hungarian-news | 2022-09-20 15:52:00 | [
"Balogh László"
] | [
"Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.",
"Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Nagykanizsa",
"Zala megye"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"vízügy",
"államosítás"
] | [] |
54,759 | „Van-e még rendőr Nyíregyházán, akit nem vezényeltek ide?” – így zajlott egy devizahiteles család kilakoltatása | Harminc aktivista és több tucat rendőr nézett farkasszemet egymással szerda délelőtt Nyíregyházán, a Madách utcában, ahol egy devizahiteles család lakik. Az évekkel ezelőtt felvett 18 millió forintot ugyan visszafizették, de még 53 millióval tartozik a banknak. Ezért most mennie kell a házaspárnak és gyerekének az ikerház egyik feléből. | Már reggel nyolckor sorfal állt szerdán a nyíregyházi Madách utca egyik ikerházánál. Nyíregyházán kívül Debrecenből, Miskolcról, Mezőkövesdről és Győrből érkeztek aktivisták, úgy harmincan, hogy megvédjék a jobbfélen lakókat a végrehajtástól. Elmondásuk szerint nem először vonultak ki hiteltartozás miatt nehéz helyzetbe került családok védelmére.
Ahogy arra számtani lehetett, pontban tízkor megérkezett a végrehajtó. Nem egyedül jött, rendőrök kísérték. Velük tartott egy lakatos is, aki csak 11 körül léphetett akcióba. A rendőrök felszólították a sorfalat állókat, hogy tegyék lehetővé a bejutást az ingatlanba. Egy férfi közben hivatalos papírt lobogtatott, amely szerint a ház már az ő tulajdona. A sajtóval szóba állni azonban nem akart, így csak a többiek elmondásából tudhattuk meg, hogy a férfi az ingatlanra végrehajtást kérő cég képviselője.
Az is kiderült, a házban egy házaspár lakik 10 éves kisfiával. Azt senki nem tudta megmondani, mindhárman otthon vannak-e, vagy csak a szülők.
Jóravaló, rendes családnak írták le őket, dolgoznak. 18 millió forint hitelt vettek fel, ennyit már vissza is fizettek, a bank viszont még 53 milliót követel tőlük. Ennek töredékéért vette meg a végrehajtást kérő cég
– állították az aktivisták.
Az egyébként csendes, belvárosi utca ennyi rendőrt valószínűleg soha nem látott még. Közben folyamatosan jött az erősítés, bár semmi jele nem volt, hogy a házat és lakóit békésen védők bármilyen erőszakra készülnének. Két férfit mégis kiemeltek a tömegből; sokáig egy civil autó előtt várakoztak két-két rendőrrel, majd csak kaptak bilincset is, utóbb pedig beszállították őket egy rendőrautóba, majd előállították őket.
A rendőrök próbálták benyomni a kaput, de a „védők” belülről nem engedtek, hangoskodás támadt, így az egyenruhások visszavonultak. Az aktivisták élőzték a történteket a Facebookra.
A tömegből többször elhangzott: ha a végrehajtó védelmére jöttek a rendőrök, akkor miért is álldogál egyedül az utcán. Miért akcióznak a rendőrök? A valóban magányosan álldogáló végrehajtó nyilatkozni nem akart, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjéhez irányított, csak az ő engedélyével nyilatkozhat. Annyit mondott csak: míg „az eljárást nem foganatosítják”, marad. A kérdésre, hogy: „Akár estig?” – igen volt a válasz.
Ekkor többen Völner Pál nevét emlegették és maffiahálózatról beszéltek.
Egy asszony azt kiáltotta a rendőröknek: „Ezek a fiatalemberek a saját fajtájuk ellen mennek? A rendőrségnek a népet kellene védenie. Ha az én gyerekem lenne valamelyikük, szégyellném.” Mások megkérdezték: „Vajon van-e még rendőr Nyíregyházán, akit nem vezényeltek a Madách utcára?” Az idő múlásával ugyanis egyenes arányban nőtt a rendőrök száma. Már többen voltak, mint a házat „védők”. Aztán egy rövid tanácskozás, és megindultak. Vagy öten átugrottak a kerítésen, amit az aktivisták már nem tudtak megakadályozni.
Ekkor lendült akcióba a lakatos, aki eddig csak csendben álldogált a tömegben, de most sietett a kocsihoz a szerszámos táskájáért, és már indította is flexet. Levágta a zárat a kiskapuról. A rendőrök kiterelték a kerítésen belül állókat, majd már belülről kezdett dolgozni a lakatos, tette fel az új zárat.
Egy pillanatra feltűnt a tulajdonos – ötvenes évei végén, hatvanas évei elején járó férfi –, majd a végrehajtóval visszament a házba. Fél egy körül megtörtént a kilakoltatás, de a rendőrök még maradtak, mert az aktivisták nem mentek el. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vaan-e-meg-rendor-nyiregyhazan-akit-nem-vezenyeltek-ide-igy-zajlott-egy-devizahiteles-csalad-kilakoltatasa-252468 | https://web.archive.org/web/20221004143943/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vaan-e-meg-rendor-nyiregyhazan-akit-nem-vezenyeltek-ide-igy-zajlott-egy-devizahiteles-csalad-kilakoltatasa-252468 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bvan-e-meg-rendor-nyiregyhazan-akit-nem-vezenyeltek-ider-n-igy-zajlott-egy-devizahiteles-csalad-kilakoltatasa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-21 00:00:00 | [] | [] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"civilek",
"adósság",
"szociál",
"végrehajtás"
] | [] |
54,760 | A Mi Hazánk feljelenti a Jobbikot | Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen. | Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen.
Toroczkai csütörtökön egy sajtótájékoztatón azt mondta, tudomására jutott, hogy a 2019-es európai parlamenti választási kampányban a Jobbik egyik alkalmazottjának hangjával, egy nem létező közvélemény-kutató cég nevében hívtak fel tömegesen választókat azzal, hogy két párt, köztük a Mi Hazánk támogatottságát két százalékosra mérték, így a rájuk adott voks „elveszett szavazat”.
Toroczkai szerint ez „az újkori magyar demokrácia egyik legnagyobb botránya”, és hozzátette, szerinte felmerül annak gyanúja is, hogy külföldi titkosszolgálatok is beavatkoztak a magyar választásokba. A Mi Hazánk elnöke azt mondta, egy „névtelenséget kérő volt jobbikos alkalmazott” leveléből származnak a feljelentésében szereplő adatok, és ugyanez a forrás azt mondta neki, hogy 2019 elejétől a Datadat Kft. révén kapott a Jobbik „fontos címlistákat”.
Azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszterhez és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul, mert szerinte az ugyanezen forrásból kapott dokumentumok arra mutatnak, hogy a Datadatnak és a Jobbik akkori pártigazgatójának is köze lehet ahhoz a tömeges panasztételhez, amely miatt örökre törölték a több százezer követővel rendelkező Facebook-profilját. (MTI) | https://444.hu/2022/09/22/a-mi-hazank-feljelenti-a-jobbikot | https://web.archive.org/web/20221006144301/https://444.hu/2022/09/22/a-mi-hazank-feljelenti-a-jobbikot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mi-hazank-feljelenti-a-jobbikot | 444 | hungarian-news | 2022-09-22 00:00:00 | [] | [
"DatAdat Professional Kft.",
"Jobbik"
] | [] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
54,761 | Afrikai tiszteletbeli konzuli pozíciókat ígért pénzért egy magyar férfi | Őrizetbe vettek egy magyar férfit, aki külföldi állampolgároknak azt ígérte, pénzért elintézi ottani tisztviselőknél, hogy afrikai országoktól tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t. | Őrizetbe vettek egy magyar férfit, aki külföldi állampolgároknak azt ígérte, pénzért elintézi ottani tisztviselőknél, hogy afrikai országoktól tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Egy ember – miután az ügyintézés fejében ötvenezer eurót (mintegy húszmillió forintot) átutalt a férfinak – meg is kapta az egyik afrikai országtól a tiszteletbeli konzuli címet. Egy másik is átutalt tízezer euró előleget, de az nem volt elegendő az ügyintézés megindításához. A magyar férfi a saját, nem Magyarországhoz köthető nemzetközi tisztségei elnyerése, illetve megtartása érdekében is adott át jogtalan előnyt egy külföldi ország magas beosztású hivatalos tisztviselőinek – áll a közleményben.
A bűncselekmények elkövetését tagadó férfit üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják, emiatt őrizetbe vették és indítványozták letartóztatásának elrendelését. | https://telex.hu/kulfold/2022/09/23/afrikai-tiszteletbeli-konzuli-poziciokat-igert-penzert-egy-magyar-ferfi | https://web.archive.org/web/20220928134858/https://telex.hu/kulfold/2022/09/23/afrikai-tiszteletbeli-konzuli-poziciokat-igert-penzert-egy-magyar-ferfi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/afrikai-tiszteletbeli-konzuli-poziciokat-igert-penzert-egy-magyar-ferfi | Telex | hungarian-news | 2022-09-23 11:05:28 | [] | [] | [] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"diplomácia",
"ügyészség"
] | [] |
54,762 | A csengeri örökösnő újra azt állítja, hogy milliókat adott át készpénzben Kósa Lajosnak | A botrány 2018-as óta kitörése először adott interjút a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária (korábban Sz. Gáborné). A Partizán által készített beszélgetés előzetesében újra azt állította, hogy milliós nagyságrendben adott át készpénzt Kósa Lajos számára, amit a Kiskun-Trade Kft.-től kapott. A péntek este megjelenő interjúban arról is beszél, hogy szerinte olyasmire használták fel, amiért más embereknek kellett volna ott ülnie a bv. intézetben, nem neki. | A botrány 2018-as óta kitörése először adott interjút a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária (korábban Sz. Gáborné). A Partizán által készített beszélgetés előzetesében újra azt állította, hogy milliós nagyságrendben adott át készpénzt Kósa Lajos számára, amit a Kiskun-Tender Kft.-től kapott. A péntek este megjelenő interjúban arról is beszél, hogy szerinte olyasmire használták fel, amiért más embereknek kellett volna ott ülnie a bv. intézetben, nem neki.
A csengeri nő korábban azt állította, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, a pénz megszerzéséhez pedig több embertől is kért kölcsönöket. Az ügybe belekeveredett Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetni az elképesztő összeget, amiből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna. Kósa valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal, négyszer is találkoztak Svájcban. Az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot P. Máriától. | https://444.hu/2022/09/23/a-csengeri-orokosno-ujra-azt-allitja-hogy-milliokat-adott-at-keszpenzt-kosa-lajosnak | https://web.archive.org/web/20221008072934/https://444.hu/2022/09/23/a-csengeri-orokosno-ujra-azt-allitja-hogy-milliokat-adott-at-keszpenzt-kosa-lajosnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csengeri-orokosno-ujra-azt-allitja-hogy-milliokat-adott-at-keszpenzben-kosa-lajosnak | 444 | hungarian-news | 2022-09-23 00:00:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Kiskun-Trade Kft."
] | [] | [
"csalás",
"ajándék",
"hitelezés"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
54,763 | Club Aliga: előálltak új terveikkel a befektetők, de a helyiek továbbra sem nyugodtak | Pénteken közmeghallgatást tartanak Balatonvilágoson a fejlesztésről, számos kérdésre vár választ az Aligai Fürdőegyesület. | Új tervekkel álltak elő a hajdani pártüdülőt, a 47 hektáros Balaton-parti Club Aligát fejlesztő befektetők. Az elképzeléseket szerdán az állami hírügynökség üzleti sajtószolgálatán keresztül hozták nyilvánosságra azok után, hogy egyeztettek a balatonvilágosi önkormányzattal. A tervek között szerepel, hogy korábbi elgondolásaikkal ellentétben mégsem bontják el részlegesen az aligai magaspartot azért, hogy oda értékesítendő ingatlanokat építsenek, és lemondtak a magaspart tetejére tervezett 160 szobás luxusszálloda megépítésértől is. Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület titkára azt mondta a Narancs.hu-nak: ezeket a változtatásokat üdvözlik, de továbbra is várják annak (írásos és nem pedig szóbeli) garanciáit, hogy a strandot, a közutakat és a parti sétányt a jövőben is használhatják a helybeliek, akiket még a Rákosi-érában fosztottak meg szinte a teljes Balaton-partjuktól a pártüdülő, a mai Club Aliga felépítésével.
Ahogy lapunk korábban megírta, Somogy Megyei Kormányhivatal nemrég visszavonta a Club Aliga beruházás környezetvédelmi engedélyét, miután a beruházó cég úgy nyilatkozott, hogy „a fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozicionálásával kívánják megvalósítani".
A Club Aliga jelenlegi tulajdonosai - a Pro-Mot Hungária Kft., amit idén márciusban a Bayer Property Zrt. vásárolt meg - szerdán közleményt adtak ki, melyben ez áll: „Balatonvilágos Község Önkormányzatával kezdeményeztek egyeztetést az egykori Club Aliga új tulajdonosai. A kétoldalú megbeszélésen a Bayer Property Zrt. képviselői felvázoltak egy három ütemben tervezett fejlesztési koncepciót, melyben szerepel a leromlott állagú kikötő rekonstrukciója, strandfejlesztés, lakóingatlanok építése és egy főtér (Agóra) létrehozása egyaránt. (...) Az egyeztetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a terület reorganizációja során kiemelt figyelmet kap a környezet megóvása, a funkciók megtartása és az emberközpontú fejlesztési irányok teljesítése. A fejlesztés eredményeként létrejövő újrahasznosított településrész továbbra is bejárható marad, és megtartja közfunkcióját. A lakosság részéről megfogalmazott parthoz való lejutás lehetőségét a beruházó a jövőben is biztosítja.”
Mint írták, az Aligaliget teljes, 47 hektáros területére vonatkozó beruházás értéke meghaladja a 100 milliárd forintot, melyből a fejlesztő közel 10 milliárdos, közcélú infrastrukturális fejlesztést is tervez. Átépítik és bővítik a kikőtöt, korszerűsítik a strandot, lakó- és üdülőingatlanok épülnek. Az Agórával integrálnák Aligaligetet a településhez, a tér így közösségi funkciót kapna. A közlemény ugyanakkor kitér arra is, „a képviselő-testület a területre vonatkozó kormányrendelet nyújtotta beépítési lehetőségek kapcsán kifejtette, hogy az nem összeegyeztethető a település érdekeivel. A terület tulajdonosa kinyilatkoztatta, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint meghatározott építési paraméterek tekintetében önkorlátozó módon, a beépítési maximumokat nem meríti ki.”
Mindezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a mai napig érvényben van az a 2020. augusztusi, az aligai fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet, amely lehetetlenné teszi, hogy a fejlesztendő területen köztulajdonú sétány, part és utak legyenek. Erről az állami vagyonkezelő és az akkor még izraeli tulajdonú Pro-Mot Hungária Kft. 2007-ben megállapodott, és 2013-ban írásba foglalta a Pro-Mot és az akkori balatonvilágosi képviselő-testület. Ez pedig azért érdekes, mert a most kiadott közlemény szerint a lakosság és a nyaralók hozzáférnének a Balaton-parthoz.
Bőven maradtak tisztázatlan kérdések
„Na, de mi erre a garancia? Erre is választ szeretnénk a pénteken sorra kerülő közmeghallgatáson, melynek egyik napirendi pontja a befektetők tájékoztatója a Club Aliga-fejlesztés legújabb változatáról” – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, a fürdőegyesület alelnöke, aki egyben tagja a balatonvilágosi képviselő-testületnek is, így végighallgatta már a minap a fejlesztők tájékoztatóját, de ekkor – amint azt lapunknak elmondta – faggatni nem lehetett őket. Közben – tette hozzá Bukovszki – elkezdték a kikötő felújítását, úgy, hogy erre való hivatkozással a Club Aliga szinte egész területén „építési terület”, vagy „szállítási terület”, sőt, „magánterület” táblákat tettek ki, a lakosok (gyalogosok és autósok) mozgása emiatt igencsak korlátozottá vált ott.
Rada Enikő szerint azzal még, hogy új koncepció készült és felhagytak a magaspart „legyalulásával” és a magaspart tetejére tervezett tájcsúfító gigahotel tervével – amúgy ezek mindegyikét üdvözlik –,
a közlemény nem ad megnyugtató választ arra, hogy közterület lehet-e végre a 7 hektárnyi strand, közpark és közút.
„Közfunkciót, közcélt írnak, de ez megint csak a szokásos, korábban már megtapasztalt porhintésnek tűnik. Mi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közterületeket akarunk, nem ígéreteket. A Club Aliga csak az utóbbi időben is néhányszor váltott már tulajdonost, írásos garanciákat kérünk!”
Azt sem értik a fürdőegyletesek, hogy milyen alapon kezdett a befektető az Aliga II-es rész (ez volt hajdan a pártelit nyaralóhelye, a tőlük kerítéssel és őrökkel elválasztott Aliga I-en a „közkáderek” üdülhettek) vízpartig felparcellázott telkeinek értékesítésébe. „Ennek a Balaton-partja is közterület kéne hogy legyen, szabadon bejárható parti sétány – közölte Rada Enikő. – Azt üzenjük tehát a leendő vásárlóknak, hogy ne dőljenek be annak, hogy telkeik a vízig érnek! Az új terveket vizsgálva nem világos számunkra az sem, hogy a kikötőfejlesztés után is megmarad-e a móló közcélú jellege sétány, horgászás céljára. De talán majd a közmeghallgatáson erre is választ kapunk.”
Nyáron még reménykedtek
„Új helyzet van, ismét alkupozícióba kerülhetünk” – bizakodott augusztus elején a fürdőegyesület fórumán Rada Enikő. Akkor arról beszélt, küzdenek a közterületekért, a strandért, a parti sétányért és a közutakért (mindez 7 hektárt jelent a 47 hektáros Club Aligából), és mindaddig kongatni fogják a vészharangot, amíg garanciát nem kapnak arra, hogy ezek nem kerülhetnek magánkézbe. Bukovszki András alelnök azzal csatlakozott hozzá: „Ha a kiemelt státuszt sikerül töröltetni a fejlesztésről, és ha így megmaradnak a közterületek, akkor jöjjön az a fejlesztés!”
Veres Lászlóné korábbi elnök, ma a fürdöegyesület tiszteletbeli elnöke ugyanezen a fórumon azt mondta: „Hét kormány és harminc év van mögöttünk, harcoltunk rengeteg eszközzel, tárgyaltunk, tüntettünk, azért, hogy a Rákosi-időszak törvénytelensége után végre biztosítsák az aligaiaknak, hogy lejuthassanak a Balaton-partjukra. Az államosítás előtt Balatonaliga fürdőtelepnek 1,5 kilométeres vízpartja volt, az a miénk, vissza akarjuk kapni. Annak senki ne dőljön be, hogy ma még beengednek bennünket a Club Aliga területére, mert ez bármikor változhat.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/club-aliga-eloalltak-uj-terveikkel-a-befektetok-de-a-helyiek-tovabbra-sem-nyugodtak-252480# | https://web.archive.org/web/20221005094921/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/club-aliga-eloalltak-uj-terveikkel-a-befektetok-de-a-helyiek-tovabbra-sem-nyugodtak-252480# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/club-aliga-eloalltak-uj-terveikkel-a-befektetok-de-a-helyiek-tovabbra-sem-nyugodtak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-22 00:00:00 | [] | [
"Balatonvilágos Község Önkormányzata",
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Hungária Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
54,764 | Győrszennyiván, Gyárszentiván – indulatos lakossági fórum a győri ipari park bővítése miatt | Hétfőn a városháza előtti tüntetés, kedden pedig lakossági fórum volt Győrben, a megyeszékhely ipari parkjának Győrszentiván városrészt érintő bővítése miatt. A tiltakozás oka, hogy a hivatalosan meg nem erősített (de nem is cáfolt) hírek szerint a családi házas, kertvárosi rész közelében, termőföldek átminősítése révén akkumulátorgyár települne. Az erre reagáló transzparenseken Győrszennyivánra, Gyárszentivánra, valamint Dézsi Csaba András kormánypárti városvezető után Dézsilandra keresztelték át a városrészt. | A fórumra se Győr fideszes polgármestere, se a város ugyancsak kormánypárti országgyűlési képviselői, se a megyei kormányhivatalt vezető főispán, Széles Sándor nem ment el. Helyettük a győri jegyző, a megyei főépítész, a kormányhivatal igazgatója, a környezetvédelmi szakhatóság vezetője és a városrész fideszes önkormányzati képviselője próbált válaszolni a felháborodott helyiek kérdéseire. Már ha válaszadásnak lehet tekinteni, hogy az illetékes hivatalnokok lényegében semmire nem adtak érdemi feleletet. Még az sem derült ki, hogy milyen gyár települne a bővítés után az ipari parkba.
A tüntetés után, kedd délután parázs hangulatban kezdődött a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) és a Szentivániak Szentivánért Alapítvány által a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan Művelődési Központba szervezett lakossági fórum. A civilek képviseletében Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő vázolta fel prezentációval egybekötött előadásában a helyzetet. Eszerint 350-400 hektár, az átlagosnál magasabb aranykorona értékű szántóterületet akarnak jelentős mértékű zavaró hatású ipari területté nyilvánítani. Ennek rövidítése Gipz, amely azt jelenti, hogy különösen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes) bűzös, nagy zajjal járó ipari tevékenység folyhat a területen, a lakóépületektől mindössze 900 méterre. Erről idén január 20-án kormányhatározattal döntöttek, ám a változást a fideszes többségű győri közgyűlésnek is el kell fogadnia. (Gipz-besorolásba tartozik egyebek között a komáromi MOL-finomító, a dorogi Richter Gedeon gyógyszergyár, az oroszlányi erőmű kecskédi pernyetározója, vagy a péti Nitrogénművek Zrt.
Hogy Győrbe mit terveznek, nem tudni pontosan. Korábban Pintér-Péntek Imre, az iparkamara megyei elnöke arról beszélt egy, a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy „tárgyalások folynak a Volkswagen konszernnel egy akkumulátorgyár létesítéséről is Győr környékén”. Amellett
a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy közérdekű adatigénylésre adott válaszának elnevezése Győrszentiváni akkumulátorgyár volt.
Kun Zoltán előadása szerint járulékos fejlesztésekről is szó van: a vasútállomás 6-ról 12 vágányra fejlesztése, újabb kavicsbánya Gönyűn, vízvezeték építése. A jelenleg 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt meg, a tervezett minimum 350 hektár bővítés 50 évre lenne elegendő, érzékeltette Kun a tervezett bővítés nagyságrendjét. Szerinte mindez azért probléma, mert nem vagyunk tisztában a jelenlegi környezeti állapottal, de az tudható, hogy Győrszentivánon kiugróan magas a daganatos és a légúti megbetegedések aránya.
Kovács Györgyi Beáta ottani háziorvos a fórumon arról beszélt: az elmúlt két évben 20-30 százalékkal nőttek a daganatos megbetegedések. Petrovicz Éva győrszentiváni gyermekorvos szerint 2019-ben még csak 58, 2021-ben viszont már 107 igazoltan asztmás gyerek volt az ő körzetében. Kun Zoltán jogi aggályokat is felvetett. Például szerinte törvénysértő, hogy több részre szedik az összekapcsolódó fejlesztéseket azért, hogy a környezeti hatás kisebbnek tűnjön. Emellett a koncepció ellentmond Győr tavaly elfogadott, 2030-ig szóló klímastratégiájának, amelyben az energiahatékony, alacsony kibocsátású termelő vállalatok letelepítésére helyezik a hangsúlyt.
Ezzel a prezentációval szemben az egy szem jelenlévő fideszes politikus, Sík Sándor önkormányzati képviselő, valamint Nagyné dr. László Edit győri jegyző és a kormányhivatali emberek, Németh Edina megyei főépítész, Buday Zsolt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője, illetve Kálmán János, a megyei kormányhivatal igazgatója nemigen tudtak megnyugtató válaszokat adni, sőt. Sík Sándort ki is fütyülték, fújolták, amikor a politikus a riasztó egészségügyi adatokra úgy reagált, az utóbbi években sokan költöztek be Győrszentivánra „az Alföldről, Ózdról, ki tudja, honnan, és ki tudja, mit hoztak magukkal”. A moderátornak kellett nyugalomra inteni a lakossági fórum résztvevőit.
Ezután Sík Sándor korábbi levegőszennyezettségi mérésekből olvasott fel, hosszan (és a laikus számára nehezen érthetően) azt bizonygatva: nincs ok az aggodalomra. A hallgatóság oroszlánrészét azonban nem győzte meg, ahogy a jegyző sem, aki azt mondta: egyelőre csak az ipari park bővítéséről, a rendezési terv módosításáról van szó, tehát nem tudja megmondani, milyen tevékenység folyna az újonnan létrehozott területen.
Vagyis egyelőre hivatalosan még arról sincs információ, hogy milyen gyár települne a bővített ipari parkba.
„A jegyző nem hazudik” – próbálta csitítani a helyieket, mérsékelt sikerrel.
A fórum további részében Kun Zoltán arról faggatta a kormányhivatal embereit: nem tartják-e furcsának, hogy semmilyen egészségügyi/környezetvédelmi peremfeltételt nem jelöltek meg. De erre is csak kitérő, hárító válasz jött, mondván: a személyes benyomásaikról nem beszélhetnek. Arra sem tudtak felelni a jelen lévő meghívottak: miért az átlagnál jobb minőségű termőföldekre akarják építeni az ipari parkot. A földtulajdonosok egyike is megszólalt, elmondva: nem akarják eladni a területeket, meg akarják tartani őket. Végül annyit sikerült elérni, hogy általánosságban mind a kormányhivatal emberei, mind a Dézsi Csaba András polgármester szavait tolmácsoló jegyző, mind pedig Sík Sándor arról beszéltek: környezetszennyező, egészségkárosító beruházást nem támogatnak.
Ám a helyi civilek nem hagyatkoznának a hivatalos adatokra, illetve arra, hogy állandó levegőszennyezési mérőállomás csak a beruházás megvalósulása esetén, annak büdzséjéből létesülne. Ezért is kezdeményeznek gyűjtést, hogy a befolyó pénzből saját levegőszennyezettségi mérést rendeljenek. A közönségből felvetették: zajszintmérésre is szükség volna. Az adománygyűjtő rendezvényt szervező Szabó Andrea szerint egyelőre a levegőtisztaságot mérnék, de ha lesz igény és pénz rá, lehet szó egyéb mérésekről is. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyorszennyivan-gyarszentivan-indulatos-lakossagi-forum-a-gyori-ipari-park-bovitese-miatt-akkugyartol-tartanak-a-helyiek-252416 | https://web.archive.org/web/20221004223414/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyorszennyivan-gyarszentivan-indulatos-lakossagi-forum-a-gyori-ipari-park-bovitese-miatt-akkugyartol-tartanak-a-helyiek-252416 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorszennyivan-gyarszentivan-n-indulatos-lakossagi-forum-a-gyori-ipari-park-bovitese-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-21 00:00:00 | [
"Dézsi Csaba András",
"Nagyné László Edit",
"Sík Sándor"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"ipari park",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,765 | Tiltakoznak az akkumulátorgyár terve ellen, kifütyülték a kormánytisztviselőket a győrszentiváni polgárok | Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen. | Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen.
Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban. Az egykor önálló településként létező, 1970 óta Győrhöz tartozó szentiváni városrész lakosai augusztus óta gyűjtik az aláírásokat, és tiltakoznak a győri ipari park tudtuk nélküli bővítése ellen. Az egyre terebélyesedő tiltakozás pedig látványosan megmutatkozott azon a szeptember 20-ai lakossági fórumon, amelyre a Molnár Vid Bertalan Közösségi Központban került sor.
Az augusztus elején indult lakossági megmozdulást elsősorban az a váltotta ki, hogy a 16/2022. (I. 20.) kormányrendelet nyomán kiemelt beruházási célterületté nyilvánítottak közel 400 hektár győrszentiváni területet, s emiatt a győri önkormányzat az érintett terület mezőgazdasági övezetből ipari övezetbe való átsorolásának eljárását indította el.
A döntés hideg zuhanyként érte a szentivániakat. Főként azért, mert a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy
a kijelölt telkeken „jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület” jön létre.
A győri önkormányzat az övezeti átsorolás érdekében közzétette az eljárás partnerségi egyeztetési dokumentumát. Ez felsorolja a Győri Építési Szabályzatban (GYÉSZ) leírt „jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz)” jellemzőit: eszerint az ilyen besorolású övezetben „tűz-, robbanás- és fertőzésveszélyes, nagy zajjal vagy bűzös hatással járó ipari tevékenység” folytatható. Ebből azonban a szentivániak egyáltalán nem kérnek.
A polgármester szerint politikai és üzleti körök „hecckampánya” folyik
Az övezeti besorolás terve alapján a helyiekben megerősödött az a gyanú is, amit a győri Audi elektromos autógyártáshoz kapcsolódó fejlesztései alapoztak meg: az új ipari parkban akkumulátorgyárat kívánnak létesíteni. Márpedig ilyen veszélyes üzemet a győrszentivániak – akiket az iparosítás negatív környezeti hatásai már eleve sújtanak – semmiképpen sem akarnak a lakóövezet közelében.
Ezért augusztus elején a tiltakozó lakosok és civil szervezetek „Szívügyünk Szentiván” néven Facebook-oldalt és Facebook-csoportot hoztak létre, majd villámgyorsan petíciót írtak és aláírásokat gyűjtöttek a tervezett ipari beruházás ellen.
A petíció, amelyet 5585 lakos írt alá, az alábbi három pontot tartalmazta:
„Ellenzem, hogy a győri ipari park bővítése kapcsán 350 hektár termőföldet a művelés alól kivonjanak és jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetté (Gipz) minősítsenek!
Az eddig kiépült ipari övezet és az azt kiszolgáló közlekedés is már súlyos terhelést jelent az itt élőknek. Ezért követelem levegőtisztaság-mérő állomás ide telepítését, és évenkénti zajterhelés mérését több ponton.
Ragaszkodom hozzá, hogy megmaradjanak a termőföldjeink!”
Győr polgármestere, Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) először a közösségi oldalán igyekezett a lakosságot megnyugtatni. Kijelentette, hogy bár az ipari park egy 10 milliárdos állami támogatásnak köszönhetően valóban bővülni fog, a beruházáshoz mindenképp készülni fog környezeti hatástanulmány.
A polgármester szerint egyébként is az ellenzék uszítja az embereket az iparosítás ellen, azt híresztelve, hogy „bűzbomba” lesz ezen a területen. A 5585 aláírást tartalmazó íveket mindenesetre átvette, ugyanakkor a „politikai hangulatkeltés” és a „hecckampány” ellen is „óvta” a lakosokat.
A helyiek előtt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a győri városvezetés érdemben nem kíván foglalkozni az aggályaikkal, ezért szeptember 19-én a tiltakozó lakosok és szimpatizánsaik a győri városháza előtt tüntettek a termőföld elvétele és az ipari park létrehozása ellen. Szeptember 20-án délelőtt a képviselő-testület ennek ellenére megszavazta az érintett telkek kisajátításáról szóló polgármesteri előterjesztést.
A közgyűlésen Dézsi Csaba újra azt az „érvet” hangoztatta, hogy csupán az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai uszítják és ijesztgetik azokat a „jó szándékú” helyieket, akik szerinte alaptalanul aggódnak egy környezetkárosító beruházás miatt. A polgármester azt is tudni vélte, hogy a tiltakozók „Ne betonozzák le a termőföldeket!” szlogenje mögött nem a mezőgazdasági területek megőrzésének szándéka áll. Dézsi szerint valójában arról van szó, hogy a földtulajdonosok magasabb árat szeretnének kicsikarni az értékbecslők által megállapított összegnél.
Taps és füttyszó
A délelőtti közgyűlésen elhangzott polgármesteri kijelentések után nem csoda, hogy Dézsi Csaba nem kívánt a lakosok elé állni a délutáni fórumon. De nemcsak ő nem jelent meg hivatalos elfoglaltságra hivatkozva: Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és Széles Sándor megyei főispán szintén kimentette magát.
A meghívottak közül Dr. Sik Sándor, a győrszentiváni településrész képviselője, Nagyné Dr. László Edit, Győr város jegyzője, dr. Kálmán János, a megyei Kormányhivatal igazgatója, dr. Buday Zsolt, a Környezetvédelmi Főosztály főosztályvezetője és Németh Edina, a megyei Kormányhivatal állami főépítésze jelent meg.
Érdemi információt azonban csak a felkért felszólalók adtak a hallgatóságnak, a megyei és városházi meghívottak lényegében egyetlen lakossági kérdésre sem válaszoltak.
Az ipari park terjeszkedésének, a termőföldek csökkenésének negatív következményeiről Kun Zoltán táj-és kertépítész mérnök, természetvédelmi szakember tartott előadást. Beszélt többek között arról, hogy a tervezett övezeti átsorolás ellentétes Győr elfogadott klímavédelmi stratégiájával, s hogy vizsgálni kellene a tervezett iparosítás és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások együttes környezeti és egészségügyi hatásait is .
A negatív egészségügyi tendenciák már jelen vannak a településrészen, derült ki Dr. Kovács Györgyi Beáta háziorvos és Dr. Petrovicz Éva gyermekorvos felszólalásából. Mint elmondták, az elmúlt 7 évben 20 százalékkal nőtt a daganatos megbetegedések aránya Győrszentivánban, a gyerekek körében pedig három év alatt 58-ról 107-re emelkedett az asztmás esetek száma.
Míg Kun Zoltán és a két doktornő felszólalását helyeslő tapsok kísérték, a meghívott hivatalnokoknak és Sik Sándor képviselőnek a lakosok kérdéseire adott válaszai élénk nem-tetszést keltettek; többször füttyszóval vagy harsány kacajjal reagáltak a jelenlévők az elhangzottakra.
Megpróbáltak a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet mögé bújni
„Válaszok” valójában nem is hangoztak el a feltett kérdésekre. A helyiek hiába próbálták többek közt megtudni, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás valójában mit is takar, s hogy lehet-e akkumulátorgyárra, vagy más veszélyes ipari üzemre számítani a 400 hektáros ipari park területén. A hol tárgyilagos, hol lekezelően arrogáns feleletek lényege szinte minden esetben ugyanaz volt:
a meghívottak az égvilágon semmit nem tudnak arról, milyen céllal, kiknek kíván létrehozni a kormány újabb iparterületet a győrszentiváni lakóházak közelében.
Az est folyamán egyre inkább úgy tűnt, a „süketek párbeszéde” folyik a kormányhivatal, a helyi önkormányzat képviselői és a lakosság közt. Nagyné Dr. László Edit például rendre azon csodálkozott, miért „nem értik meg” a lakosok: a kiemelt beruházás státusz miatt nem tudhatnak meg semmit. „Majd ha kiderül, milyen beruházásról van szó, akkor azt el fogom mondani önöknek” – jelentette ki a jegyző asszony, hivatkozva arra a több ezer ilyen beruházásra, melyekről szintén a helyiek megkérdezése és tudta nélkül döntött a magyar kormány.
Egyedül Vaderna Margitnak, a Szentivániak Szentivánért Alapítvány kuratóriumi tagjának sikerült egy „igen” választ kipréselnie Sik Sándorból arra kérdésre, hogy támogatja-e a helyi képviselő a termőföldek megőrzését egy akkumulátorgyár létesítésével szemben.
A győrszentiváni fórum viszont azt mutatta meg, hogy ami a hivatali apparátus tagjai szerint teljesen evidens, az elfogadhatatlan az érintett lakosok számára. Utóbbiak ugyanis nem tartják „természetesnek”, hogy eltitkolják előlük, milyen döntést hoztak a fejük felett – a tisztségviselők viszont akkor is végrehajtják a kormányrendelet utasításait, ha a rendelkezés tartalmáról fogalmuk sincs.
S hogy mennyire fontosnak érzik a helyiek, hogy irányítsák az eseményeket, kiderült a fórum végén elhangzott a bejelentésből is. Szabó Andrea, a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) Egyesület ügyvezetője olyan levegő- és vízszennyezettség mérések lebonyolításához kérte a jelenlévők támogatását, melyeket független cégek végeznének el a városrész környezeti állapotának felmérése céljából.
Kun Zoltánt is kérdeztük, miként értékeli a fórum hasznosságát. Szerinte a lakosság rendkívüli aktivitása és tájékozottsága nyilvánvalóvá tette: az itt élők szándékával mindenképp számolni kell a győri fejlesztéseket érintő döntések meghozatalakor és a polgárok véleményét nem söpörhetik félre az eddigi módon.
Fotók és videó: Balogh Dénes | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/22/tiltakoznak-az-akkumulatorgyar-terve-ellen-kifutyultek-a-kormanytisztviseloket-a-gyorszentivani-polgarok/ | https://web.archive.org/web/20230403201130/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/22/tiltakoznak-az-akkumulatorgyar-terve-ellen-kifutyultek-a-kormanytisztviseloket-a-gyorszentivani-polgarok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiltakoznak-az-akkumulatorgyar-terve-ellen-kifutyultek-a-kormanytisztviseloket-a-gyorszentivani-polgarok | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-22 00:00:00 | [
"Dézsi Csaba András"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"ipari park",
"kiemelt beruházás",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
54,766 | Hűtlen kezelés gyanúja és törvényességi felügyeleti eljárás Mogyoródon | Satuba fogták a Hungaroringről elhíresült Mogyoródot a hatóságok. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya két éve nyomoz hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt egy városrész belterületbe vonása miatt. A kormányhivatal szerint pedig a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének, és 2021-ben törvényességi felügyeleti eljárást is indított. | Satuba fogták a Hungaroringről elhíresült Mogyoródot a hatóságok. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya két éve nyomoz hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt egy városrész belterületbe vonása miatt. A kormányhivatal szerint pedig a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének, és 2021-ben törvényességi felügyeleti eljárást is indított.
A Pest megyei Mogyoród, mint bármelyik agglomerációs település, folyamatosan nő, egyre újabb és újabb lakóházak és parkok épülnek a településen. Az önkormányzat szorgalmazza a belterületbe vonást, a jegyzőkönyvek szerint újabb és újabb telkeket minősítenek át. A belterületen általában jóval magasabb a beépíthetőség százaléka, övezeti besorolástól és a Helyi Építési Szabályzattól függ, hogy, hol mennyit engedélyeznek. Bár külterületen is lehet lakhatás céljára szolgáló épületet elhelyezni, az önkormányzatok általában alig néhányat engedélyeznek.
Átminősítés esetén a testület településfejlesztési-hozzájárulást kér a tulajdonosoktól , amit alapesetben 2000 Ft/nm árban állapítottak meg. Ebből a pénzből épülnek az utak, készül el a közvilágítás – állítja az önkormányzat.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak
A kérdéses terület, a Berektető korábban külterület volt, és 2017-ben szavazták meg az átminősítést. Legalábbis ezt állítja az akkori és mostani független polgármester, Paulovics Géza. Az akkori képviselőtestület azonban ezt másként látja: ők valójában nem is a teljes terület, csak az oda vezető út átminősítését szavazták meg.
A polgármester még egy 2017-es határozat alapján, 2019-ben indította el a Berektető belterületbe vonását a földhivatalnál. Az összesen 155 938 négyzetméternyi (15,5 hektáros) terület után 311.876.000 forint településfejlesztési-hozzájárulás nem érkezett be, mert a testület nem határozta meg annak mértékét, hiszen a jegyzőkönyvek szerint nem is tudtak róla, hogy egy egész terület belterületbe vonását szavazták meg.
Az átalakítással jól járt a polgármester édesanyja is, aki rendelkezett területtel Berektetőn, de több akkori képviselővel megegyező vezetéknevű tulajdonos neve is olvasható a dokumentumokban.
A földkárpótlásként visszakapott területek után a 152 tulajdonosnak (51. oldal) elvileg 2000 ft/nm árat kellett volna kifizetniük az átalakításért, ám ez nem történt meg. Hogy történt-e hűtlen kezelés, és kinek a részéről, azt majd a vizsgálat dönti el.
Az ügyben ugyanis 2020. november 4. óta folyik nyomozás, egyelőre ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy folyik-e nyomozás egy 2019-es 13 hektáros belterületbe vonás kapcsán a be nem szedett településfejlesztési hozzájárulások miatt, ezt válaszolta:
„A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2020. november 4. óta folytat nyomozást egyelőre ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A büntetőeljárásban résztvevőkről, az azzal érintettekről a rendőrség nem ad tájékoztatást. A nyomozás folyamatban van, a rendőrök minden olyan nyomozási cselekményt elvégeznek, amely a körülmények teljes körű és megnyugtató tisztázásához szükséges.”
A képviselők is jól jártak az átminősítésekkel
Az átminősítések jó bevétellel kecsegtethetnek. Az ingatlanspekulációs visszaélések visszaszorítására tett intézkedésként a belterületbe vont ingatlanokhoz kapcsolódó illeték megváltoztatása 2020. február 1-jével 1990. évi XCIII. törvény 18. § (1). lépett életbe. A törvény szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték 90 százalék, míg más ingatlanok esetében főszabályként 4 százalék.
A mogyoródi volt és jelenlegi képviselők egy részének vagy a családtagjaiknak is van földjük a településen, és előfordult, hogy ők is szavaztak a belterületbe vonásról, melyről minden esetben a testület dönt. Bár a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak az érintettség kérdésében:
„A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.” (2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (1))
A testület valamiért többször is úgy gondolta, ez nem jelenthet gondot.
Az előző ciklusban Kurfis László (aki azonos neve ellenére nem egyezik meg a mostani testületben helyet foglaló Kurfis Lászlóval) például egy Gazdasági és Településfejlesztési bizottsági ülésen jelezte, hogy érintett egy átminősítésben, ám e felett szemet hunytak a képviselőtársak, és engedték szavazni. Egy ciklussal később Hutter József képviselő is jelezte érintettségét, a testület ismételten nem zárta ki a szavazásból, így a két telek (összesen 9940 m2) LKE-1-es, azaz Mogyoródon meglévő hagyományos belterületi területté lett minősítve. A hozzájárulás mértéke 1600 ft/nm volt, 12 hónapos törlesztési ciklusban.
2021. november 29-én Kamarás Zsuzsanna képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke elfelejtette bejelenteni érintettségét. Az elszaporodott összeférhetetlenségek miatt felállt egy bizottság (8:08-tól), akik megpróbálnak kidolgozni ellenőrzési lehetőséget érintettség esetén.
De nem csak a testület szavazza meg a belterületbe vonásokat, Paulovics Géza sem rest így tenni. 2021 áprilisában a polgármester a koronavírus járvány miatt saját hatáskörben döntve a 0160/35-ös telket minősítette át (116/2021-es határozat), 300/m2 árat kérve településfejlesztési-díj gyanánt. A telek tulajdonosa az akkori gazdasági tanácsadó és a polgármester barátjának, Kurucz Bélának a testvére.
Hogy a belterületbe vonás mennyire elterjedt a testületben, azt jól mutatja a képviselő-testületi ülésből kiragadott részlet, amiben arra céloznak, hogy mindenkiről kiderül valami.
A telek belterületbe vonása a képviselő-testületnek sem tetszett, mert a 2021. október 11-én megtartott ülésen több polgármesteri hatáskörben hozott határozat visszavonásáról is döntött (299/2021), illetve kezdeményezte Paulovics Géza ellen büntetőeljárás előkészítését (308/2021), hűtlen kezelés, hanyag kezelés gyanúja miatt.
Ez ellen a jegyző, dr. Fila László kifogással élt, és a Kormányhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják meg. A kormányhivatal álláspontja szerint a képviselő-testület a veszélyhelyzet megszűnését követően korlátozás nélkül bármikor felülvizsgálhatja, megváltoztathatja a polgármester döntését.
Egyedi döntés született
Paulovics Géza teljesen máshogy látja a helyzetet. „A kormányhivatal megállapította, hogy nem hoztam az elmúlt 8 évben egyetlen törvénytelen döntést, azaz mind a magyar jogszabályoknak, és az Mötv.-nek megfelelő döntések születtek”- mondta lapunknak. Azt is megkérdeztük tőle, mit gondol a nyomozásról, vagyis két nyomozásról, mert tájékoztatása szerint a veszélyhelyzet alatt hozott egyedi döntések miatt is feljelentették.
„Olyan kárt nem lehet okozni, ami nem keletkezik. A belterületbe vonás kötelező feladat, amiért nem kérhet pénzt az önkormányzat, és nem is kér. Nem lehet se jogszabályban, sem rendeletben meghatározni az összeget. Egyedi, normatív döntést kell hozni a képviselő-testületnek, hogy ez mennyi. Akkor hol lesz a hűtlen kezelés? Ez összemosódik a településrendezési szerződéssel, amit önként szoktak felajánlani.”
Annyiban igaza van a polgármesternek, hogy kötelező feladat, olyan módon, hogy kérelemre tárgyalnia kell a testületnek, ha egy adott földterület tulajdonosa belterületbe vonási kérelmet terjeszt elő, de egyáltalán nem kötelező azt minden esetben engedélyeznie. Ha engedélyezi, az adott önkormányzat előírhatja, hogy milyen feltételek teljesülése esetén engedélyezi azt. Ennek egy eleme a településfejlesztési hozzájárulás, melynek összegét a képviselő-testület határozza meg.
A polgármester elmondása szerint nem azért fizetnek az emberek, mert belterületbe vonták az ingatlanokat, hanem azért, mert egy egyezség született. „Ön önként felajánlja nekünk; ha ön a semmit ajánlja fel, akkor is belterületbe kell vonni, nem kényszeríthetjük ki. Akkor hol lesz a hűtlen kezelés?” – tette fel a költőinek szánt kérdést.
Arra a kérdésre, hogy miért kért csak 300 forintot négyzetméterenként K. Anikótól a polgármester, azt válaszolta, hogy egyedi döntés született: van, aki 100-at és van, aki 2000 forintot fizet.
„Alig van olyan önkormányzat, amely a belterületbe vonásért bármit kérne, ez egy kötelező feladat, ingyenes.
A COVID alatt nem egy, hanem legalább 30 ilyen döntést hoztam. Ez egy jogi aktus, amitől nem lesz beépíthető a telek, csak a helyrajzi száma változik meg. A belterületbe vonást kérheti a tulajdonos, a képviselő-testület pedig eldönti, hogy megteszi-e. K. Anikó területe zöld terület, egy liget, a másik pedig egy szántóföld, ahova lakóházat nem lehet építeni.”
„Három év alatt csak kiderült volna, ha valami nem törvényes. Nem ellenem nyomoznak, hanem ismeretlen tettes ellen” – tette hozzá a polgármester.
Nem találtak mindent rendben
Ahhoz képest, hogy a polgármester szerint a Kormányhivatal mindent rendben talált, egyrészt a Kormányhivatal még 2021-ben indított törvényességi felügyeleti eljárást, másrészt 2022 júniusában a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya levélben értesítette a polgármestert, hogy van egy kis baj a településfejlesztési hozzájárulással.
Levelükben többek közt azt írják, hogy:
„A fentiekre való tekintettel a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének,
mivel a határozatokban egy olyan jogintézmény kerül megnevezésre, amelynek létrehozásáról nem rendelkezhetett volna sem a képviselő-testület, sem a polgármester.”
A levélből kiderül, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa által Köf.5.014/2017/4. számon hozott ítéletre hivatkozva kifejtik, hogy „a helyi önkormányzat községfejlesztési hozzájárulás címén nem állapíthat meg díjat a belterületbe vonás ellentételezéseként, azonban településrendezési szerződés keretei között szabályozhatja az egymással szemben támasztott követelményeket.”
A levélből az is kiderül, hogy ez a tájékoztatás nem tekinthető kötelező jogi iránymutatásnak, és nem lehet rá hivatkozni a bíróság vagy más hatóság előtt.
Nyitókép: A mogyoródi polgármesteri hivatal a Google térképén | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/20/hutlen-kezeles-gyanuja-es-torvenyessegi-felugyeleti-eljaras-mogyorodon/ | https://web.archive.org/web/20220920105502/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/20/hutlen-kezeles-gyanuja-es-torvenyessegi-felugyeleti-eljaras-mogyorodon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanuja-es-torvenyessegi-felugyeleti-eljaras-mogyorodon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-20 00:00:00 | [
"Paulovics Géza"
] | [
"Mogyoród Nagyközség Önkormányzata"
] | [
"Mogyoród",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"összeférhetetlenség",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
54,767 | Milliárdosok pártján a kormány - jakuzzi épül közpénzből | Tokaj egyik emblematikus szállodája is vissza nem térítendő költségvetési támogatásból újulhat meg, pedig a tuljadonos család a leggazdagabb magyarok közé tartozik. Az Ináncsy famíliából a családfő felesége és fia is állami segítséget kapott, pedig a Közvágóhíd eladásából milliárdosok lettek, most pedig Budapesten és Debrecenben is luxuslakásokat építenek. | Saját Facebook-oldalán jelentette be büszkén Posta György, Tokaj független, de a Fidesszel remek kapcsolatot ápoló polgármestere, hogy elindult a megújulás útján a Hotel Tokaj, miután a tulajdonos megbízta a Bord Építész Stúdiót az épület tervezési feladataival. Szeptemberben várható az emblematikus épület bontása, 2021-ben pedig már kész is lehet az új szálloda. Az örömteli tájékoztatásból mindössze az a részlet maradt ki, hogy a Hotel Tokaj az Ináncsy-hotelbirodalom része, a felújításra pedig 349 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott költségvetési forrásból a Hotel Tokaj Kft. a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatokon keresztül.
A cég az Ináncsy Holdingon kereszül ugyan Ináncsy Ernő tulajdonában van, a cégvezető pedig a testvére, Ináncsy Márta, de a hotelbirodalom megalapozója és központi figurája Ináncsy Miklós, akinek vagyonát tavaly 29,3 milliárd forintra becsülték, ezzel ő lett a 43. leggazdagabb magyar. Övé többek között a négycsillagos Hotel Aurum Family, a Hotel Aurum, a Park Hotel Ambrózia és az InHotel Hajdúszoboszlón, emellett kisebb szálláshelyek tulajdonosa is. Vagyis ez egy újabb példája annak, hogy a kormány olyan szállodák felújítását finanszírozza közpénzből (ezúttal 349 millió forinttal), amelyek milliárdos tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra.
Hogy még szebb legyen a történet, nem csak Ináncsy Miklós fia kapott egy kis állami segítséget a tokaji szálloda kipofozására, hanem a felesége is nyert a Kisfaludy-pályázaton. Ináncsy Miklósné ugyanis egyéni vállalkozóként 29,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az MTÜ-től a hajdúszoboszlói Angyal panzió modernizálására. Ez már el is készült január 31-re: a szoboszlói strandfürdő főbejáratával szemben található panzió felújítása során jakuzzi és szauna is épült közpénzből - derül ki a szállás honlapjáról, ahol megköszönik az Orbán-kormány támogatását. Ináncsy Miklósné persze nem csak a panzióval foglalkozik, hanem ő a négycsillagos Hotel Aurum szállodaigazgatója is. Az Ináncsy-családra amúgy gyakran mosolyog a szerencse, ha állami pályázatokról van szó. Ináncsy Ernő ugyanis a trafikpályázaton is nyert, így Hajdúszoboszlón nem csak a Hotel Ambrózia szállodaigazgatója, hanem a cigit is az ő nemzeti dohányboltjában lehet megvásárolni.
Bombaüzlet a rendszerváltáskor
De ki is Ináncsy Miklós, és miből vették meg ezt a rengeteg szállodát Tokajtól Hajdúszoboszlóig? Az alapblog.hu készített vele interjút, amiből kiderül pédául, hogy a rendszerváltáskor jókor volt jó helyen: a budapesti Közvágóhíd 14,5 hektátos területét a 90-es években nagyon jutányos áron vette meg a Budapesti Húsnagykertől, amelynek igazgatója volt, majd bombaüzleteket kötve részben értékesítette a telkeket. Az utolsó telekrészt nem is akárkinek adta el 2017-ben: a vevő Adnan Polat cége, az APD Real Estate Kft. volt. A török üzletember a Török-Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke, és a magyar miniszterelnökkel és családjával is szoros kapcsolatot ápol. Adnan Polat és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak közös beruházása volt például a József nádor téri Postabank-székház, amelyet megvásárlása után jelentős haszonnal adtak el. A közvágóhídi ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, így minden bürokratikus akadályt eltakarítottak az építkezés elől. A megmaradt 1,6 hektáron pedig maga az Ináncsy család épít lakóparkot Allure residence néven, ez Budapest egyik legnagyobb lakóparkfejlesztése, több mint ötszáz lakással.
Ennek tervezője ugyanaz az építész iroda, amelyik a Hotel Tokajt is tervezi, de a Bord Építész stúdió referenciái között számos olyan projekt megtalálható, amely közel áll a kormány szívéhez: a Debrecen és az MTK stadionja, valamint például a Nemzeti Korcsolyázó Központ.
Ináncsy Miklós elmondása szerint a 2000-es években kezdtek el szállodákat venni a fia, Ináncsy Ernő javaslatára. Ma már minden családi tulajdonban van: felesége, fia és lánya, valamint az ő párjaik vezetik a cégeket. Például szintén Ináncsy Ernő tulajdonában van az Egyetem Tower Kft. nevű cég, a társaság főleg Debrecenben aktív, nekik köszönhető, hogy megérkeztek az egymillió forintos négyzetméterárak a városba. Prémiumkategóriás lakásokat építenek a város egyik legdrágább övezetében úszómedencével és jakuzzival, nem titkoltan főleg a BMW-gyár leendő dolgozóinak, illetve az egyetemváros külföldi diákjainak.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló MTÜ tehát úgy döntött, hogy az Ináncsy-család tokaji szállodáját és hajdúszoboszlói panzióját is vissza nem térítendő milliókkal támogatja az adófizetők pénzéből, pedig jelenleg a milliárdos família Budapest és Debrecen legdrágább lakásait építi, így valójában aligha szorultak rá az állami mankóra. A Kisfaludy-pályázatok persze ettől függetlenül dübörögnek tovább. Legutóbb az MTÜ-nek fel is kellett függesztenie a legalább 100 szobás hotelek felújítására kiírt 20 milliárd forint keretösszegű pályázatot: december 20-a és január 7-e között ugyanis több mint 50 pályázati anyagot regisztráltak, amelyek többszörösen kimerítették a keretet.
Szilveszterkor is dolgoztak
Nagyon résen lehettek a szállodások az ünnepi időszakban, hiszen a pályázathoz rengeteg dokumentumot kellett benyújtani és beszerezni, ami nem lehetett egyszerű az év végi időszakban. A pályázati felhívás szerint 22 dokumentumot kellett csatolni: közbeszerzési terv, üzleti terv, tételes költségbecslés, eszközlista, alaprajz, működési engedély és számos nyilatkozat is szükséges eleme volt a pályázatnak. Ellenzéki képviselők írásbeli kérdéseire válaszolva a kormány kizárta, hogy bárki előre tudta volna, hogy az MTÜ mikor írja ki a pályázatot, senki nem ismerhette előre a pályázati dokumentációkat, így mindenkinek ugyanannyi ideje és esélye volt pályázni. Ráadásul a kormány szerint nem személyeket, hanem projekteket támogatnak. Így lehetséges tehát, hogy végül már eleve milliárdos üzletembereket segítenek ahhoz hozzá az adófizetők pénzéből, hogy még gazdagabbak legyenek. | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-partjan-a-kormany--jakuzzi-epul-kozpenzbol.html | https://web.archive.org/web/20230204020649/https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-partjan-a-kormany--jakuzzi-epul-kozpenzbol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardosok-partjan-a-kormany-jakuzzi-epul-kozpenzbol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-02-28 11:21:00 | [
"Adnan Polat",
"Inárcsy Ernő",
"Inárcsy Miklós"
] | [
"Bord Építész Stúdió",
"Hotel Tokaj Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program",
"Trafikmutyi"
] |
54,768 | Több bűncselekmény is felmerülhet az újpesti íjászközpont ügyében | A részletek szerint az előző önkormányzati választások előtt Újpest önkormányzata egyhangúlag (a baloldali képviselők támogatásával) úgy döntött, hogy a fővárossal együttműködésben egy kölcsönösen előnyös konstrukcióban értékesíti a Magyar Íjászszövetség egy sport- és rekreációs célokra kialakított telkét, hogy ott egy íjászközpontot építhessen. | Ezt az egyhangúlag elfogadott megállapodást az önkormányzati választási kampányban a Déri Tibor akkor még momentumos polgármesterjelölt által vezetett baloldal megtámadta.
Nagy István hangsúlyozta: ezután
másfél évig évig üldözték az íjászokat, majd ellehetetlenítették a központ létesítését.
Az újpesti képviselő részletezte, hogy az új kerületi vezetés többek között változtatási tilalmat rendelt el a területre helyrajzi számmal, így ellehetetlenült a beruházás megvalósítása. Mint mondta, ezt a koronavírus alatt, a képviselő-testület nevében rendelte el a polgármester.
Nagy István kiemelte, hogy Déri Tibor – szembesülve azzal, hogy így olyan károkat okoznak, amelyek milliárdos kártérítési igény alapját jelenthetik – pánikszerűen próbált a lehetetlen helyzetbe hozott íjászszövetséggel egy csereingatlan biztosításával megállapodni. Szerinte Újpest vezetése hozzájárulhatott, hogy tényleges és érvényes megállapodás nélkül a szövetség építkezni kezdjen egy önkormányzati tulajdonú területen. – Emiatt ma a Külső-Szilágyi út mellett egy közművek és közúti kapcsolat nélküli, az újpesti önkormányzat tulajdonában álló területen egy félig elkészült, a szövetség tulajdonában álló íjászcsarnok található − hangsúlyozta Nagy István.
A képviselő úgy véli, a jelenlegi állapothoz vélhetően többszörös törvénysértések vezettek, de ennek tisztázását a Déri Tibor irányította baloldali városvezetés minden módon akadályozni próbálja. Hangsúlyozta, hogy több bűncselekmény gyanúja merült fel az ügyben, többek között alapos a gyanú arra, hogy ismeretlen tettes(ek)
hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés, csalás bűncselekményét vagy kísérletét követték el.
A fideszes képviselő kiemelte, hogy az elkövetett szabálytalanságok és a bűncselekmények alapos gyanúját is felvető törvénytelenségek miatt a Fidesz újpesti önkormányzati frakciója a következő képviselő-testületi ülésen újból eseti vizsgálóbizottság létrehozására tesz javaslatot – az előző testületi ülésen ezt elutasította a baloldali többség – és
fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezik Déri Tibor polgármester és Czigler László alpolgármester ellen.
Nagy István szerint az ingatlancsere ügyének folyamatában vélhetőben több száz millió forintos, rosszabb esetben milliárdos kárt okoznak az önkormányzatnak. Hozzátette: az íjászközpont ügyének három éve tartó folyamata a politikai károkozás iskolapéldája. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/tobb-buncselekmeny-is-felmerulhet-az-ujpesti-ijasz-kozpont-ugyeben | https://web.archive.org/web/20221003133316/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/tobb-buncselekmeny-is-felmerulhet-az-ujpesti-ijasz-kozpont-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-buncselekmeny-is-felmerulhet-az-ujpesti-ijaszkozpont-ugyeben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-09-22 00:00:00 | [
"Czigler László",
"Déri Tibor"
] | [] | [
"Bp. IV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"önkormányzat"
] | [] |
54,769 | Gyurcsány lopta el az aligaiak Balaton-partját, vagy most lopják el? | Azért nem épül luxusszálloda az aligai magaspart tetejére, mert az állam visszavonta a 7,3 milliárd forintos támogatást. | „Tehát akkor maguk ellopják a parti sétányt?” – szegezte kérdést a beruházó képviselőinek Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) titkára azon a pénteki balatonvilágosi közmeghallgatáson, amelyen a Club Aligát tulajdonló Pro-Mot Hungária Kft. új vezetői ismertették a legújabb terveket a hajdani pártüdülő fejlesztésére. Megkezdődött ugyanis a beruházás egyrészt a kikötő fejlesztésével, másrészt az Aliga II-es részen, tehát a Club Aliga keleti felén a parcellázás után elkezdték a vízpartig érő telkek értékesítését, felszámolva ott az eddig szabadon bejárható parti sétányt. Márpedig ennek közcélú fenntartása – a közutak és a strand köztulajdonba kerülése mellett – a helyiek egyik legfőbb követelése. Nem csak az érveit a legnagyobb erővel és elszántsággal hangoztató fürdőegyesületé, hanem a teljes balatonvilágosi képviselő-testületé. Többek között ez is kiderült ezen a telt házas, mégis hangosítás nélküli fórumon („Nem telik egy mikrofonra?” – kiabálták be többen is az elején, de aztán mindenki belenyugodott, hogy ha valaki beszél, akkor azt csak akkor hallani, ha se zúgolódás, se bekiabálás.)
„Az Alkotmánybíróság is megerősítette nemrég, hogy a közvetlen Balaton-part nem kerülhet magántulajdonba” – vetette fel egy hölgy a hallgatóságból, Rada Enikő kérdéséhez csatlakozva.
Visszafogott beruházás
„A jogszabályokat mindenkinek, nekünk is be kell tartani” – érvelt Sokorai István, a Pro-Mot ügyvezetője. Megjegyezte, hogy a vízig érő telkek valóban magántulajdonba kerülnek, csakhogy már jelenleg is magántulajdonban vannak.
Egy hozzászóló szerint „Gyurcsány lopta el a parti sétányt”, nyilván arra utalva, hogy a Club Aliga abban az időben került köztulajdonból magántulajdonba. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője is arról beszélt a világosi közmeghallgatáson, hogy „a Club Aligát eladták, illetve vagyonkezelésbe adták, nem ez a kormány volt, nem is tetszik nekünk, de most már ez a helyzet. Valóban jó volna egy szabadon bejárható parti sétány az Aliga II-es részen, de az egész komplexum magánkézbe kerülésével az is magántulajdon lett. A jelenlegi tulajdonos, ha jól értem, akkor ezen ingatlanok értékesítéséből kívánja előteremteni az önrészt a fejlesztéshez.” Witzmann szerint a kérdés az lehet a helyiek számára, hogy megéri-e azt a szabad parti sávot elengedni annak fejében, hogy munkahelyeket teremtő és a falunak adóbevételt hozó fejlesztések történjenek. A képviselő úgy folytatta, a Club Aliga mai állapota méltatlan, ezzel itt talán mindenki egyetért. Fejlesztésre szükség van, a mostani tervek szimpatikusak, mert kis magasságú épületeket terveznek és biztosítják az átjárhatóságot. De soha nem lesz semmi, ha mindent erőből megtorpedózunk, mondta.
Witzmann Mihály beszél a fórumon
Az a kérdés egy bekiabáló révén maradt a levegőben, hogy
„magánterületen mi történik, abba nem lehet beleszólni, de egy magánterületen lévő magánberuházást kiemeltté lehet nyilvánítani és lehet milliárdokkal támogatni az adófizetők pénzéből?”
Bukovszki András, az AFE alelnöke, helyi önkormányzati képviselő arra az összefüggésre hívta fel a figyelmet: „Miután Lázár János miniszter a parlamentben arra tett ígéretet, hogy ősszel felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, a Club Aligában lóhalálában elkezdték a felparcellázott telkek értékesítését.”
Ezeken a vízpartig érő telkeken egyébként csak egy lakóegységes épületeket emelhetnek a tulajdonosok, amúgy pedig többször is hangsúlyozta Sokorai István, hogy „visszafogott beruházást tervezünk, a töredéke sem valósul meg annak, amit a fejlesztést kiemeltté nyilvánító kormányrendelet megengedne. A magaspartra tervezett épületek magassága 18 helyett a 6 métert sem éri el, a zöldfelület sem 20, hanem 75 százalék lesz.” Tájékoztatójából derült ki az is, hogy a magaspart tetejére tervezett 160 szobás luxusszálloda azért nem épül meg, mert az állam – a takarékossági intézkedések részeként – visszavonta a korábban megítélt 7,3 milliárd forintos támogatást. A löszfalat sem bontják meg további ingatlanok építése miatt, mert „megértettük a tiltakozásokat”. Így viszont már csak néhány milliárd forintnyi állami támogatás maradt a beruházáson a kikötőhöz és az Agórának nevezett központi térhez, ami Sokorai szerint a bekerülési költség 50 százalékát sem éri el. Már nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy – Bukovszki Andrást idézve – „lóhalálában” értékesítik a vízparti telkeket, továbbá az új elképzelések szerint egyebek közt társasházas lakóegységek is épülni fognak a területre.
A parti sétány felparcellázásának terve
Forrás: Aligai Fürdőegyesület
„Mindenki nyugodjon meg!”
A beruházó képviselői azzal köszöntek el, hogy írásban várják a további kérdéseket, amiket a következő, márciusra tervezett lakossági fórumon válaszolnak majd meg. Annyit még elárultak, hogy a kikötő és a strand „a köz számára mindig is hozzáférhető lesz”, akárcsak az utak, de ezeken átmenő forgalmat nem szeretnének, csak a helyiek használhatnák. Azt is ígérték, hogy folyamatos lesz az egyeztetés a faluvezetéssel.
Ami – derült k a pro-motosok távozása után – mintha egységesebb lenne már, mint az eddigiekben.
A Pro-Mot előző vezetésével titoktartást követelő bennfentesi nyilatkozatot aláíró négyek (három képviselő és a polgármester) úgy nyilatkoztak, hogy ma már semmiféle titkos tárgyalások nincsenek, az érdekek azonosak: legyen fejlesztés, és közben érvényesüljenek a helyiek érdekei, szempontjai. (A balatonvilágosi képviselő-testület tagjai közül négyen még a múlt év elején írtak alá ún. bennfentesi nyilatkozatot a beruházóval. Ez lényegében titoktartási kötelezettséget jelentett a Club Aligáról folytatott tárgyalásokért "cserébe".) Veres Lászlóné korábbi fürdőegyesületi elnök ezt úgy foglalta össze, hogy „a valaha elvett közterületeinkért harcolunk ma is, mint 30 éve, kerüljenek ezek végre bejegyzett köztulajdonba. Az, hogy mi épül és mekkora, kevésbé érdekel bennünket. Közös a cél, mindenki nyugodjon meg, vegyen egy nagy levegőt és küzdjünk együtt!”
Nem minden kérdésre kaptak választ a helyiek a közmeghallgatáson
A megnyugvás a jelek szerint máris sikerült, hiszen Takács Károly független polgármestert augusztus elején, a fürdőegyesület fórumán még többen is lemondásra szólították fel úgy, hogy nem volt jelen. Most azonban a péntek esti közmeghallgatáson a jelenlétében ez már nem került szóba. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyurcsany-lopta-el-az-aligaiak-balaton-partjat-vagy-most-lopjak-el-252547 | https://web.archive.org/web/20221202225026/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyurcsany-lopta-el-az-aligaiak-balaton-partjat-vagy-most-lopjak-el-252547 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-lopta-el-az-aligaiak-balaton-partjat-vagy-most-lopjak-el | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-25 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Sokorai István",
"Takács Károly",
"Witzmann Mihály"
] | [
"Balatonvilágos Község Önkormányzata",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Hungária Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
54,770 | Nem adja ki a kínaiakkal kötött megállapodás szövegét a Debreceni Vagyonkezelő | A holding üzleti érdekeire hivatkoznak. Eddig annyit lehet tudni, hogy egy ingatlanértékesítési előszerződésről van szó, amelynek aláírása után 10 nappal a város közgyűlése meg is szavazta a beruházási célterület értékesítését. | Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, szeptember 5-én ünnepélyes keretek között írta alá a Debrecenben épülő új, kínai akkumulátorgyárral kapcsolatos megállapodást Barcsa Lajos (Fidesz), a város egyik alpolgármestere, Csen Csün-vej, a CATL nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatója, valamint Kocsik-Marossy Virág, az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
A kormány és Debrecen vezetése eddig kevés konkrétumot hozott nyilvánosságra az üzemmel kapcsolatban, így egyelőre nem lehet tudni, a kínaiak milyen feltételekkel hoznák ide a 3 ezer milliárd forintos beruházást. Nem véletlen, hogy a gyár létesítése a helyi ellenzék egy részének heves kritikáját váltotta ki, valamint a lakosság körében is érezhetővé vált a város jövőjével kapcsolatban érzett bizonytalanság. A legnagyobb aggodalmat az akkumulátorgyár várhatóan óriási vízigénye, továbbá a gödi Samsung-gyár kapcsán szerzett rossz tapasztalatok váltották ki.
Megtagadták az adatkiadást
A tisztánlátás érdekében szeptember 7-én az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Debrecen polgármesteri hivatalához és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez. Szekeres Antal jegyző szeptember 16-án kelt válaszában azt írta, az önkormányzat nem szerződő fél, ezért nem is adatgazdája a megállapodásnak. Ez annak fényében lehet meglepő, hogy a város egyik alpolgármestere aláírta a szóban forgó dokumentumot.
Szeptember 21-én aztán Kocsik-Marossy Virág, a vagyonkezelő vezérigazgatója is válaszolt az adatkérésünkre. A cégvezető megtagadta a megállapodás szövegének kiadását. Arra hivatkozott, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény alapján nem ismerhető meg a cég üzleti tevékenységével kapcsolatos olyan adat, amelynek más általi megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a vagyonkezelő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. „Tekintettel arra, hogy az Ön által igényelt adatok megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna – hiszen a versenytársainkat indokolatlan előnyhöz juttatná –, a Takarékos törvény 7/I. § (2) bekezdése alapján a kérését nem áll módunkban teljesíteni” – közölték az önkormányzati cégeket összefogó holding részéről.
Ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írtak alá
„Az első jogilag már kötőerejű dokumentum létrejött, amely gyakorlatilag végleg biztossá teszi azt, hogy a CATL Magyarország történetének valaha volt legnagyobb beruházását hozza el ide, Debrecenbe az elkövetkezendő években” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szeptember 5-i aláíráson.
A nyilvánosság elől eltitkolt szövegű megállapodásról egyelőre annyit lehet tudni, amennyit Papp László (Fidesz) polgármester a szeptember 15-i közgyűlésen Illyés János (Civil Fórum) kérdésére elárult. A városvezető szavai szerint a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. egy ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írt alá, amelyet Barcsa Lajos alpolgármester egy protokolláris jelentőségű, a közgyűlés felhatalmazását nem igénylő támogató záradékkal látott el. Az említett szeptember 15-i ülésen, tehát 10 nappal az ünnepélyes aláírást követően a testület 2 nem és 3 tartózkodás mellett, fideszes többséggel szavazta meg a polgármester előterjesztését, amely alapján egy 105 hektáros földterületet, a CATL-gyár első ütemének leendő helyszínét a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. meghívásával megtartott versengő árajánlatkérés útján értékesíti a város. | https://www.debreciner.hu/cikk/11302_nem_adja_ki_a_kinaiakkal_kotott_catl_debreciner | https://web.archive.org/web/20230208204559/https://www.debreciner.hu/cikk/11302_nem_adja_ki_a_kinaiakkal_kotott_catl_debreciner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-adja-ki-a-kinaiakkal-kotott-megallapodas-szoveget-a-debreceni-vagyonkezelo | Debreciner | hungarian-news | 2022-09-21 15:02:00 | [
"Kocsik-Marossy Virág",
"Papp László",
"Szekeres Antal"
] | [
"CATL",
"Debrecen Város Önkormányzata",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"civilek",
"önkormányzat",
"adatigénylés",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,771 | Munkanélküli fiatalok támogatására 21 millióért bérelt autókat a Bács megyei kormányhivatal | Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg az, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat (GINOP), amelynek célja az volt, hogy a munkanélküli fiataloknak segítséget nyújtsanak a tanuláshoz és az elhelyezkedéshez. A lap utánajárt a projektnek Bács-Kiskun megyében, és olyan kiadásokat talált, amelyek felvetették a kérdést, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan megfelelő helyre került-e. | Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg a GINOP-5.2.1-14-2015-00001 számú, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat, amelynek célja: munkanélküli fiataloknak segítség nyújtása a tanuláshoz, elhelyezkedéshez. Az Ifjúsági Garancia programban „2015. január 01. és 2022. december 31. között a kevésbé fejlett régiókban legalább 157 ezer fiatal részvételével 172.27 milliárd forintot használnak fel aktív munkaerőpiaci eszközöket (képzés, bértámogatás és munkaerőpiaci szolgáltatások) komplex csomagba rendező program keretében (GINOP 5.2.1.).” – állt a leírásban.
A program eredményéről készült beszámoló szerint Bács-Kiskun megyében 13.200 célcsoportba tartozó személyt tájékoztattak a projekt lehetőségeiről, illetve 7.595 fő bevonása történt meg a projektbe, akik igénybe vették a felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Bér jellegű támogatásokkal 5.620 személy elhelyezése valósult meg, 1.975 fiatal pedig olyan képzésben vett részt, amellyel elhelyezkedési esélyük nőtt.
Autóbérlésre is futotta
Utánajártunk a projektnek, és olyan kiadásokat találtunk, amelyek azt a kérdést vetették fel bennünk, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan a megfelelő helyre került-e. Ezért meg is kérdeztük az illetékeseket. Erről majd később.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a projekt keretében közbeszerzési pályázatot írt ki 2017. november 17-én „Személygépjárművek bérlése a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére” elnevezéssel. A kiírás 2 db gépjárműre vonatkozott, egy SUV és egy kombi kivitelű autóra. A beszerzés összértéke 16.200.000,- Ft + Áfa volt.
A Tormási Kft. nyerte a közbeszerzést
Mindkét kiírást a Tormási Kft. nyerte, a SUV estében 7.650.000,- Ft, míg a kombinál 8.550.000,-Ft volt a szerződés értéke. A másik pályázó a debreceni Régió Terv Kft. volt.
A kormányhivatal és a Tormási Kft. 2018. február 1-jén kötötték meg a szerződést a két gépjármű bérléséről. A szerződés időtartama 46 hónap volt (de maximum 2021. október 31-ig). A kombi bérleti díja 190.000,- Ft + Áfa/hónap, míg a SUV-é 170.000,- Ft + Áfa/hónap volt.
Érdekesség, hogy a Tormási Kft. Külső Szegedi úton lévő székhelye helyett a 1026 Budapest, Pasaréti út 52./B. szám volt megjelölve a közbeszerzési értesítőben, mint a nyertes ajánlattevő – azaz a Tormási Kft. – címe. A cégjegyzékben nem találtuk a nyomát annak, hogy a Tormási Kft-nek lenne fővárosi telephelye.
Folytatódott az autóbérlés
A bérleti szerződés lejártát követően sem maradhatott a kormányhivatal bérelt gépjárművek nélkül, ezért 2021. október végén ismét két személygépjármű bérlésére írt ki közbeszerzést a GINOP-5.2.1-14-2015. számú projekt keretében. Ebben a kiírásban a kormányhivatal két autó, egy benzines full hibrid kombi és egy benzines enyhe hibrid SUV típusú gépjármű bérlésére várt ajánlatokat. A Tormási Kft. ezen is elindult, de a nyertes a Mercarius Flottakezelő Kft. lett. A szerződés értéke 4.738.048,- Ft + Áfa volt, és a bérlési időtartama 14 hónapra, 2021. november 1-től 2022. december 31-ig szólt. A közbeszerzési dokumentumokban a gépjárművek becsült futásteljesítményének 2.500 km/hó lett feltüntetve.
Ez a bérleti szerződés a 2021. végi megkötése óta 2022 júliusában módosult, mivel a kormány extraprofitadóról szóló rendelete miatt a cégautóadó havi mértéke megnőtt, ezért a szerződéses érték a korábbi 4.738.048 forintról 4.835.248 forintra nőtt.
21 millióba került a két autó bérlése
Az uniós támogatásból megvalósult projekt keretében elszámolt személygépkocsi bérlés indokának, céljának megismerése céljából kérdésekkel fordultunk a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz, hogy megtudjuk, milyen elhatározásból döntöttek úgy, hogy a projekt keretében összesen 21 millióért bérelnek éveken keresztül gépjárműveket. És ezzel miképp tudták előmozdítani a projekt során megfogalmazott célok – az ifjúsági munkanélküliség csökkentése, a fiatalok élethelyzetének javítása – megvalósulását.
Elküldtük kérdéseinket a kormányhivatalnak, a Tormási Kft-nek és a Mercarius Flottakezelő Kft-nek is, de a kérdéseinkre nem válaszoltak.
A rendelkezésre álló dokumentumokból az derül ki, hogy
a fiatal álláskeresőknek, illetve más munkanélkülieknek a megsegítése érdekében,
az Európai Unió által finanszírozott támogatásból,
közbeszerzési pályázatra kiírt beszerzés során
21 millió forintot költöttek arra, hogy személygépjárműveket béreljenek havi 170-190 ezer forintért.
Mivel nem ismerhettük meg a kormányhivatal álláspontját, nem tudhattuk meg:
hogy a bérlésre azért volt szükség, mert nem volt elegendő személygépjárműve a kormányhivatalnak,
mi indokolta a gépkocsik bérlését, pontosan kik, mire, és milyen feladatokra használták az autókat, a gépkocsik hány kilométert tettek meg a bérlési időszakban,
illetve a személygépkocsik bérlése mennyiben járul hozzá a projekt céljainak megvalósításához. | https://kecsup.hu/2022/09/munkanelkuli-fiatalok-tamogatasara-21-millioert-berelt-autokat-a-bacs-megyei-kormanyhivatal/ | https://web.archive.org/web/20230606071258/https://kecsup.hu/2022/09/munkanelkuli-fiatalok-tamogatasara-21-millioert-berelt-autokat-a-bacs-megyei-kormanyhivatal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/munkanelkuli-fiatalok-tamogatasara-21-millioert-berelt-autokat-a-bacs-megyei-kormanyhivatal | Kecsup | hungarian-news | 2022-09-23 00:00:00 | [] | [
"Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal",
"Mercarius Flottakezelő Kft.",
"Régió Terv Kft.",
"Tormási Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"GINOP vitatható támogatásai"
] |
54,772 | Nem hallgatják ki tanúként a magát pénzmosásban bűnösnek valló, Bánki Erikhez köthető férfit a Volvo-perben | Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe” kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez. | Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe” kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez.
Nem tett lényegi tanúvallomást csütörtökön, a Kaposvári Törvényszéken az a holland férfi, aki mostantól új vádlottja annak a büntetőpernek, amely a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, egy hollandiai Volvo-flotta megvásárlása miatt indult. És amely per lényegében arra keresi a választ, hogy miért és hogyan került akkori értéken (euróban való ügyletekről van szó) alsó hangon is mintegy 670-700 millió forinttal többe a buszok megvásárlása, mint amennyiért megvásárolhatták volna azokat.
Mint ismert ugyanis a hollandiai flottára volt egy előzetes vételi ajánlat, amely eljutott Pécsre. Az nem egészen 2,9 millárd forintról szólt, az akkori euró-forint árfolyamot figyelembe véve. És amiről úgy tudjuk, hogy az még tíz busszal, ráadásul a tíz legértékesebb busszal többről is szólt. Ehhez képest Pécsett már úgy számoltak, hogy 3,5 milliárd forint lesz a buszbeszerzés, ha kiírják közbeszerzésre, és valóban majdnem ennyibe is került végül. A teljes összeget hitelből fizette a Tüke Busz, illetve a pécsi önkormányzat, végső soron tehát a pécsiek.
A most beidézett holland férfi volt az első gyanúsítottja ennek az ügynek, Hollandiában, mert ott indult el időrendben az első eljárás, pénzmosás gyanújával. Később azonban, 2019 végén már egy magyarországi nyomozásban is gyanúsított lett a buszok leszállítását közbeszerzésen megnyerő holland férfi.
Az azonban nem ugyanaz a nyomozás volt, ami (mondjuk így) a fő nyomozás volt, ez csak később indult el a holland hatóságok noszogatására tudtunkkal, a két ügy pedig most ért össze. Ezért “csatlakozott csak be” az már bírósági szakban is két éve folyó eljárásba a holland férfi, illetve az ő ügye.
Az ő hollandiai cége volt az egyetlen indulója a pécsi buszbeszerzési eljárásnak, és meg is nyerték azt, annak ellenére, hogy minden paraméterben nem feleltek meg a buszok, illetve hogy magasabb árat mondtak a Pécsett megállapított keretnél, de aztán alkuval ezt akkor a pécsiek leszorították. (Ha valóban összejátszottak az ügy szereplői, akkor ez is lehetett persze az előre megbeszéltek alapján egy elfogadott menetrend.)
A holland cégvezető azt mondta a bíróságon, hogy nem bűnös, ártatlannak vallotta tehát magát. Tanúvallomást most nem kívánt tenni, sőt az új magyar eljárásjogi szabályokkal élve azt is jelezte, hogy a jövőben nem kíván eljönni Magyarországra a tárgyalásokra. Merthogy lehetséges már, hogy nem vesz részt, ügyvédje is képviselheti. Neki ráadásul most új ügyvédje van, pár napja, a régi, kirendelt védővel nagyon nem volt megelégedve. Ahogyan a magyar eljárással sem, nem értette, hogy miért nem fordítottak le fontos iratokat már korábban, hogy miért nem küldték el neki szabályosan a vádiratot holland nyelven (a postai kézbesítés alapján úgy tűnt, azt átvették), és hogy miért áll 2022-ben a bíróságon új vádlottként egy 2015-ös buszeladás miatt. Annyit elmondott még, hogy teljesen jogszerű volt szerinte az ügylet, ő és a másodrendű vádlott, a Pécsi Sörfőzde egykori igazgatója is nagyon sokat dolgoztak ezen az ügyön, és így a pénz, amit kerestek az megjárt nekik. A későbbiekben pedig írásban kíván tanúvallomást tenni.
A holland férfi ügyvédje, a pécsi dr. Pallos Dénes is arról beszélt a tárgyaláson, hogy a holland egy kereskedő nemzet, ahol nem ritka az akár 50-100 százalékos haszon sem, itt pedig 20%-ról van szó.
Megjegyezzük, az ügy lényege azért az, hogy nagyon sok közpénz került finoman szólva is gyanús módon, visszaosztásnak tűnő módon harmadik felekhez, az egyik pedig kifejezetten azt mondta, hogy ő bűnös pénzmosásban. Illetve hogy a vádlott holland férfi cége nem a saját buszait adta el, hanem a hollandiai Volvo buszait, csak sikerült neki valami miatt (jó információi lehettek) a közbeszerzés idejére megszerezni az értékesítési jogot, (opciós vételi ajánlattal).
Az, hogy hogyan került kapcsolatba a másodrendű vádlottal, azt tudjuk, az ismert, de azt hogy mi kötötte őt a harmadrendűhöz, egyelőre nem derült ki. Ő, a harmadrendű tanúként vissza volt idézve az elsőfokú eljárásba, de egyik idézésre sem jelent meg, mondván beteg. Őróla csak azt tudjuk, hogy Bánki Erik testvérének egyik cégében volt szerepe. Bánkit a rendőrség nem, a bíróság kihallgatta, miután az azóta elhunyt elsőrendű vádlott szerint Bánki részt vett a buszbeszerzés megszervezésében. Bánki ezt tagadta.
Ma viszont kiderült, hogy a magát első fokon bűnösnek valló harmadrendű vádlott mégsem lesz meghallgatva. A per december 8-án folytatódik, három olyan tanút hallgatnak ki, akiket már korábban is, és akik tartották a kapcsolatot a holland férfival. Az azt követő tárgyaláson pedig már a perbeszédek következnek. A volt harmadrendű vádlottat azonban már nem idézik meg újra. Talán másodfokon hallhatjuk, hiszen ő eddig mindvégig hallgatott szerepéről. Csak azt tudjuk, hogy maga szerint is bűnös. | https://szabadpecs.hu/2022/09/nem-hallgatjak-ki-tanukent-a-magat-penzmosasban-bunosnek-vallo-170-millios-kamuszamlat-benyujto-banki-erikhez-kotheto-ferfit-a-volvo-perben/ | https://web.archive.org/web/20230922172020/https://szabadpecs.hu/2022/09/nem-hallgatjak-ki-tanukent-a-magat-penzmosasban-bunosnek-vallo-170-millios-kamuszamlat-benyujto-banki-erikhez-kotheto-ferfit-a-volvo-perben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hallgatjak-ki-tanukent-a-magat-penzmosasban-bunosnek-vallo-banki-erikhez-kotheto-ferfit-a-volvo-perben | Szabad Pécs | hungarian-news | 2022-09-22 00:00:00 | [
"Bánki Erik"
] | [
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"pénzmosás",
"bíróság",
"közlekedés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
54,773 | Szőke Gábor Miklós égig érő, arany bevonatú csodaszarvast épít a volt Postapalota oldalában | Szédítő tervekről számolt be Facebook-oldalán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós, aki egy égig erő csodaszarvast készül építeni az egykori Postapalota - jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában és kezelésében álló, Buda Palace néven ismert - Krisztina körúti épületének kertjében. | Szédítő tervekről számolt be Facebook-oldalán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós, aki egy égig erő csodaszarvast készül építeni az egykori Postapalota - jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában és kezelésében álló, Buda Palace néven ismert - Krisztina körúti épületének kertjében.
„Így fog kinézni a Csodaszarvas szobrom, amely az egykori Posta - ma már Buda Palotaként ismert gyönyörű szecessziós épület kertjéből emelkedik majd hamarosan az égbe. A magyarok lélekvezető állatát egy bronz szikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste, amelyet többezer hajlított «aranyszőr lemezből» alkottam meg egybefonódjon az éggel és éjszaka csillagképként ragyogjon”
- írta Facebook-oldalán a művész, aki többek között a ferencvárosi Groupama Aréna oldalában magasodó sasszobor készítőjeként ismert.
Hogy ez a csodaszarvas mennyi pénzbe kerül az adófizetőknek, azt Szőke nem árulta el az oldalán, de biztos nem olcsó. A művész maga beszélt arról nemrég, hogy az ilyen minőségű munkáknak ára van.
A Magyar Nemzeti Bank két éve 667 millió forintért rendelt tőle két szobrot ugyanehhez az épülethez, de az nem teljesen világos, hogy ez a szobor közöttük van-e, változott esetleg közben a koncepció, vagy egy harmadikra is kapott megbízást.
Szőke 2020-ban egy 10 tonnás, kiterítve harminc méteres lebegő oroszlánért és egy medve és bika harcát ábrázoló szoborért kapta meg a fenti összeget.
De a művész láthatóan jó viszonyt ápol a Matolcsy-körökkel, mert például az állandó lelőhelyükként ismert Félix étterem kertjében is áll egy szobra.
A forráshiány nem lehet akadály: a Direkt36 nemrég írt arról, hogy az eredetileg tervezett árnál 70 százalékkal drágábban, plusz 13 milliárdért újítja fel a Matolcsy György vezette jegybank a Postapalotát Matolcsy Ádám haverjainak cégén keresztül.
Sem gazdaságossági számítások, sem hatásvizsgálatok nem készültek a munkához, és közbeszerzést sem kellett kiírni a projekthez, mert az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától erre engedélyt kapott az MNB ingatlanos cége. | https://444.hu/2022/09/06/szoke-gabor-miklos-egig-ero-arany-bevonatu-csodaszarvast-epit-a-volt-postapalota-oldalaban | https://web.archive.org/web/20230423154415/https://444.hu/2022/09/06/szoke-gabor-miklos-egig-ero-arany-bevonatu-csodaszarvast-epit-a-volt-postapalota-oldalaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szoke-gabor-miklos-egig-ero-arany-bevonatu-csodaszarvast-epit-a-volt-postapalota-oldalaban | 444 | hungarian-news | 2022-09-06 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Szőke Gábor Miklós"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
54,774 | Pintér Sándor korábbi államtitkárának cége 205 milliós közbeszerzést nyert | A belügyminiszter korábbi államtitkárának, Tasnádi Lászlónak vállalkozása védheti az Országos Bírósági Hivatal három épületét is. | Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) három épületének élőerős őrzésére kiírt közbeszerzési eljárást az ESG Holding Zrt. nyerte el,
a szerződés nettó értéke 205 millió forint
– olvasható az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számában. A cég az OBH Budapest, Tóth Lőrinc utca 6., Balatonszemes, Ady Endre utca 22. és Balatonszemes, Ady Endre utca 38. alatti ingatlanokkal kapcsolatos fegyver nélküli, személy- és vagyonvédelmi, továbbá recepciós feladatok ellátására kapott megbízást. Összesen 69 804 órányi őrzés-védelmet kell ellátniuk, emellett az OBH-nak 20 százalék, azaz 13 960 óra opció lehívására is lehetőség van.
A cégbírósági iratok arról tanúskodnak, az ESG Holding Zrt. többségi (60 százalékos) tulajdonosa az a BLK Corporation Kft., melyben 50 százalékos tulajdonrésszel bír Pintér Sándor belügyminiszter korábbi államtitkára, Tasnádi László, míg szintén 50 százalékban tulajdonos a kizárólag Tasnádi tulajdonolta Védelem Csoport Kft.
Érdekesség, hogy ez utóbbi kft.-ben 2019-2020-ban ügyvezető volt Balajti László, aki a Bajnai-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalt, majd a 2010-es kormányváltás után ennek utódszervezetét, az Alkotmányvédelmi Hivatalt vezette, 2020 áprilisa után pedig Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter kabinetfőnöke lett. A Védelem Csoport Kft. székhelye ugyanabban a zuglói, Angol utcai irodaházban található, ahol Tasnádi többi vállalkozása is található, így például a botrányos hátterű, azóta végelszámolás alatt álló Svizraa-Hungary Kft. is. Ennek hátteréről az alábbi cikkeinkben olvashatnak: | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-cege-205-millios-kozbeszerzest-nyert.html | https://web.archive.org/web/20230130175916/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-cege-205-millios-kozbeszerzest-nyert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-cege-205-millios-kozbeszerzest-nyert | mfor.hu | hungarian-news | 2022-09-23 12:12:00 | [
"Tasnádi László"
] | [
"BLK Corporation Kft.",
"ESG Holding",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Védelem Csoport Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés",
"klientúra"
] | [] |
54,776 | Pénzmosás és sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség Márki-Zay Péterék amerikai pénze ügyében | Nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Azt, hogy amerikai pénzek érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje ismerte el a sajtóban. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sikkasztás és pénzmosás gyanújával rendelt el nyomozást. | Ahogy arról korábban beszámoltunk, a feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd az ORFK hétfőn arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.
Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által korábban közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.
Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány
– hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. Később kiderült, milliárdos támogatásról van szó. A politikus azt is megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.
A DatAdat választási kampányban kirobbant, „sajátos” adatkezelési ügyével összefüggésben egyébként a rendőrség szintén nyomozást indított. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/penzmosas-es-sikkasztas-miatt-nyomoz-a-rendorseg-marki-zay-peterek-amerikai-penze-ugyeben | https://web.archive.org/web/20221202121615/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/penzmosas-es-sikkasztas-miatt-nyomoz-a-rendorseg-marki-zay-peterek-amerikai-penze-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzmosas-es-sikkasztas-miatt-nyomoz-a-rendorseg-marki-zay-peterek-amerikai-penze-ugyeben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-09-26 00:00:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"DatAdat Professional Kft.",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,777 | Amerikai pénz és az ellenzék: kampányt még nem papíroztak le Magyarországon úgy, mint most | Csaknem kétmilliárd forint érkezett 2022 első felében Márki-Zay Péter mozgalmához az Egyesült Államokból. Ez az összeg eltörpül a Fidesz „államosított” kampányának számaihoz képest, ám újdonság a magyar politikában. Eddig ugyanis senkinek nem volt „papírja” arról, hogy kampányának felét „kiskapusan”, de külföldről finanszírozták – ezt ráadásul épp a közös miniszterelnök-jelölt hozta nyilvánosságra. | Három nappal a Műegyetem előtti ellenzéki nagygyűlés után, március 18-án elnökségi ülést tartott Márki-Zay Péter mozgalma. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) operatív vezetője, Vékás Sándor – a birtokunkba került jegyzőkönyv szerint – arról tájékoztatta a vezetőséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában.
Vékás érdeklődésünkre a szerződés végösszegét nem tudta megmondani, de bőven százmilliós nagyságrendről beszélt.
Mindent csinált a Datadat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak
– mondta a 24.hu-nak.
A Datadat-csoport kulcsfontosságú szereplő volt az ellenzéki kampányban, ezt Márki-Zay Péter is megerősítette. Szigetvári Viktor például – aki az említett bécsi cég társtulajdonosa – ott ült a reggeli vezetői értekezleteken. Márki-Zay szerint természetes, hogy a Datadat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt. (Szigetvári nem kívánt a kampánnyal kapcsolatban nyilatkozni.)
A Datadat – ezt már a kampánycsapat egyik tagja mondja – egyfajta ügynökségként működött az ellenzéki kampányon belül. „Hozzájuk fordultunk, ha kellett egy videó, Facebook-kampány, ők pedig megcsinálták, legyártották, leszállították.” A Datadat dolgozott egyes jelölteknek is, de arra is akadt példa, hogy a miniszterelnök-jelölt ebédjét ők fizették ki – igaz, ez már a Datadat magyar „része” volt, amelynek tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon korábbi kormányfő is.
Amerikai tulajdonos a demokraták közeléből
A Datadatot rendre magyar szereplőkkel hozzák összefüggésben, de a bécsi cégnek (amely az ellenzéki kampányra szerződött) két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, aki korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, a Bajnai-kormányban pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető.
A Higher Ground Ground Labs egy olyan, 2017-ben az Egyesült Államokban alakult progresszív szervezet, amelyet azzal a kifejezett céllal hoztak létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani.
Ezért hoznak létre online platformokat, és folytatnak netes kampányokat, illetve más tevékenységeket. A szervezet vezetői Betsy Hoover, Andrew McLaughlin és Shomik Dutta, akik Barack Obama korábbi amerikai elnök közvetlen közelében dolgoztak mind a 2008-as, mind a 2012-es elnökválasztási kampányban. Azt, hogy ki biztosította számára az induláskor az egymillió dolláros alapot, a szervezet nem árulta el, írta korábban a Vox.
A 24.hu megpróbálta kideríteni, kik lehetnek a big datára specializálódott szervezet mögött álló cég végső tulajdonosai, akik a kampány meghatározói lettek az ellenzéki oldalon, ám falakba ütköztünk. A Higher Ground Labs Fund III LP fő részvényese ugyanis egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek adatai nem nyilvánosak, miután az itt bejegyzett kft.-knél nem kell leadni éves jelentést, és nem kell megadni a tényleges tulajdonosok vagy a céget irányító személyek nevét és elérhetőségét sem. A Higher Ground Labs Fund III LP egyik kapcsolattartója a korábban említett Shomik Dutta, akinek honlapján az olvasható, hogy indulása óta a Higher Lab összesen 15 millió dollárt invesztált különböző startupokba, amelyek a demokraták kampányát támogatták. Ugyanakkor láthatóan tevékenységük ma már nem korlátozódik az amerikai kontinensre.
Rejtély, hogy kik adták a pénzt
Az ellenzéki kampány amerikai vonulatáról szóló történet időben és térben is meglehetősen szerteágazó. Kezdjük a pénzzel! A tengerentúli szál ugyanis nemcsak a kampányban volt fontos az ellenzéki oldalon, de a források előteremtésénél is.
A kampány sarokköveiről Márki-Zay Péter a következőket mondta a 24.hu-nak:
az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott,
ebből a hat párt 1–1,2 milliárd forintot fedezett összesen. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak a szervezetek állami támogatásként.
A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek.
És volt az MMM-nek küldött 1,8 milliárd forint, ami az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett.
Ez a szervezet egyelőre nem szerepel az amerikai állami adatbázisban, amit a lassú átfutással indokoltak, és nyilvántartási számukat, valamint a chicagói címüket elküldték a 24.hu-nak. Az AFD kulcsfontosságú a történetben, és bár nyilatkozatukban cáfolták, hogy az ellenzék kampányát finanszírozták volna, a fenti számokból látszik: ezen összeg nélkül Márki-Zayék nem tudtak volna ilyen kampányt finanszírozni, lévén hogy az MMM első éves költségvetése összesen 2,5 milliárd forint volt – ebből tett ki az AFD-től érkezett összeg 1,8 milliárdot.
De más ponton is kérdéseket vet fel az AFD védekezése, miszerint nem volt közük az ellenzék kampányához. A szervezet magyar vezetője, Korányi Dávid korábban elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta a szervezet megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a „demokratikus erőket próbáljuk erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain”. Azaz márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AFD-t annak ügyvezetője.
Azt viszont nem tudni, hogy a részben az április 3-ai választás előtt, részben utána küldött összegek honnan származnak, azaz kik adományoztak az AFD-nek, a szervezet csak azt árulta el, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól van a pénz.
De hogy a hazai ellenzék szempontjából egyre meghatározóbb amerikai szálat megértsük, 2018-ra kell visszaugranunk.
A tengerentúli kapcsolat
A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan.
Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a Datadat-csoport tulajdonosait, így Bajnai Gordont, Ficsor Ádámot, az Együtt 2018-as megsemmisülése után a politika első vonalából távozó (korábban az MSZP kampányain, valamint Gyurcsány és Bajnai mellett is dolgozó) Szigetvári Viktort, illetve Dessewffy Tibor szociológust, a Demos Alapítvány volt vezetőjét. Bajnai egyébként az EBIT Consulting nevű cégén keresztül évek óta tulajdonos a Datadat Professional, a Datadat Research, illetve a Datadat HR nevű magyarországi cégekben.
Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”. A Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány anno egy demokratákhoz köthető agytröszt, a Center for American Progress (CAP) 100 millió forintos támogatását is élvezte. A tengerentúli kapcsolat most cégszerűen a bécsi Datadatban realizálódott.
A volt miniszterelnök ugyanakkor határozottan cáfolta a 24.hu-nak, hogy afféle nemzetközi „pénzfelhajtói” szerepet töltött volna be az ellenzéki kampányban.
Nem foglalkozom forrásteremtéssel, forrásközvetítéssel politikai pártok, szereplők számára sem bel-, sem külföldön. Megtakarításaimból nyilvános mikrofinanszírozási csatornákon keresztül – összességében néhány millió forintnyi – személyes adománnyal támogattam egyes ellenzéki jelöltek kampányát
– közölte lapunkkal, önkritikusan megjegyezve, hogy „az eredmények ismeretében e támogatások hatásfoka meglehetősen alacsonynak mondható”. Annyit még hozzátett, hogy az általa „hitelesnek gondolt ellenzéki szereplőket az elmúlt években azzal segítettem, hogy a kampányra, kormányzásra, különösen a kül- és gazdaságpolitikára vonatkozó véleményemet – ha megkérdezték – elmondtam.”
A Datadatról tudni lehet, hogy már a 2019-es önkormányzati választás előtt aktív volt, a DK-val különösen jó volt a viszony, a Gyurcsány-féle chatbot – írta meg az Átlátszó – például az ő munkájuk volt. A 24.hu arról értesült, hogy a cég Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, és éppen ez a győzelem csillantotta fel annak reményét többekben, hogy a Párbeszéd politikusa alkalmas arra, hogy ne csak Budapesten verje meg a Fideszt, de országosan is. (Érdeklődésünkre a Datadat azt írta: a partnerek védelmének elve miatt nem válaszolnak arra a kérdésünkre, hogy kikkel dolgoztak együtt a 2021-es előválasztáson és korábban az önkormányzati választáson.)
Összedőlt a Karácsony-projekt, de jött a Karácsony-tanácsadó
Karácsony azonban húzódozott a kihívói szereptől, az előválasztás előtt többször is világossá tette, hogy a háta közepére sem kívánja a miniszterelnök-jelölti szerepet. Környezetében – állítják forrásaink – azonban kapacitálták, hogy álljon bele, mert neki van a legtöbb esélye megverni Orbánt.
Nem tudni, végül mi győzte meg a főpolgármestert, mindenesetre a Karácsony-projekt az előválasztás első fordulója után csúnyán összecsuklott. Részben a főpolgármester kampányának hibái miatt, részben pedig azért, mert Karácsony nem bírta cérnával, ahogy Márki-Zay Péter húzta-halasztotta saját, beígért visszalépését. És talán azért sem, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „végül csak kiderült, hogy Gergő nem igazán akarja ezt az egészet, nem volt benne a lelke.” Arról, hogy Karácsony nagy terve, hogy dőlt dugába az előválasztáson, itt írtunk:
A Karácsony-kampány ennek ellenére nem szenvedett hiányt, már ami az anyagiakat illeti. Fedezete egy hirtelen alapított, ma már inaktív szervezet közel negyedmilliárdos adománygyűjtése lett. (Erről és más kérdéses pénzügyi részletekről keretes írásunkban olvashat.) Miután Karácsony végül visszalépett Márki-Zay javára, Hódmezővásárhely polgármestere úgy érzékelte, hogy az ő oldalán jelent meg az addig a főpolgármestert toló támogatás a második fordulóra. Miután pedig legyőzte Dobrev Klárát, és ezzel ő lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zaynál megjelent Korányi Dávid, Karácsony városházi tanácsadója (aki korábban Bajnai Gordon tanácsadója is volt), és amerikai forrásgyűjtést ígért az MMM számára. Erre a segítségre pedig nagy szükség volt.
Pénzt ígértek, de nem kértek cserébe semmit?
Tavaly ősz végén hosszú hetekre leállt az ellenzék kampánya, amely december végéig a szervezési feladatokra koncentrált: építették, szervezték a kampánycsapatot, központi irodát kerestek, írták a programot, és belül egymásnak is feszültek. (Az ezekről a folyamatokról szóló januári cikkünkből derült ki, hogy a Datadat is beszállt az ellenzéki kampányba.)
A kampánystáb cegyik meghatározó szereplője azt mondta: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.” Tavaly ősz végén megpróbálták bevonni az ellenzéki kampány finanszírozásába a magyar Forbes gazdaglistájának nem fideszes tagjait, de ez az elképzelés gyorsan csődöt mondott. „Voltak jelentkezők, akik amerikai pénzeket ígértek, de ebből sem lett semmi” – mondta a központi kampánycsapat egyik tagja.
Ekkor jött Karácsony tanácsadója. Több forrásunk szerint még 2021-ben, de Márki-Zay szerint csak 2022-ben tűnt fel Korányi Dávid, aki amerikai támogatással kecsegtetett. Korányinak nem kellett bemutatkoznia, hiszen a Városházán Karácsony Gergely tanácsadója, figyelemreméltó nemzetközi karrierrel a háta mögött. A különböző think tankekben és egy ENSZ-szervezetben betöltött funkciója mellett eddig kevesebb figyelmet kapott, hogy a Financial Times közölt egy Korányiról szóló cikket, amelyben egy olyan, általa kitalált „valóságjátékot” mutattak be, melyben például politikusok bőrébe bújva kellett konfliktusokat kezelni és krízishelyzeteket megoldani. A Google által is megtámogatott Korányi-féle Newsgamer nevű játék célja az, hogy a játékosok jobban megértsék, milyen komplex és kihívással teli a politikusok munkája. (Kerestük Korányi Dávidot, de egyelőre nem kívánt nyialtkozni a témában.)
Korányi nehezen összeszámolható tisztsége közül az egyik egy olyan uniós think tank (European Council on Foreign Relation) magyar részlegében van, amelynek Soros György és a fia is tagja Dobrev Klára és az Orbán-kormány korábbi washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka mellett, és épp Bajnai Gordon a vezetője.
Az alapvetően New Yorkban élő Korányi információnk szerint azzal kereste meg Márki-Zayt, hogy adománygyűjtéssel támogatná mozgalmát egy amerikai szervezet. Miután a miniszterelnök-jelölt jelezte nyitottságát, Korányi megígérte, hogy összehozza az éppen alakuló szervezet vezetőivel, így Márki-Zay bemutatkozhat és beszélhet mozgalmáról. Ez az esemény egy online-konferenciabeszélgetés lett végül, itt ismertette Márki-Zay Péter a céljaikat, nyugatias értékrendjüket, a magyarországi korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat, a jogállami állapotokat. Kati Marton magyar származású amerikai újságíró és író, az ABC News, illetve a Human Right Watch korábbi munkatársa, több holokauszt témájú könyv szerzője, valamint Anne Applebaum történész-újságíró, a lengyel EP-képviselő, Radoslav Sikorski felesége, a Washington Post rendszeres szerzője is ott volt ezen az eseményen Márki-Zay szerint, kérdeztek is. Kati Marton pár napja ugyanakkor a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Márki-Zayt.
Márki-Zay azt hangsúlyozta a 24.hu-nak:
Sem akkor, sem később semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a mozgalom felé.
A volt miniszterelnök-jelölt ezentúl úgy emlékszik, hogy sem kérés, sem ígéret nem hangzott el arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell összegyűjtsenek Korányiék. Az alapítvány vezetőségében az említetteken túl ott ül több világhírű szerző, például Francis Fukuyama filozófus-író, Timothy Snyder történész, továbbá a brit Munkáspárt korábbi politikusa, David Miliband is.
A CÖF-párhuzam
Már folyt az országgyűlési választási kampány, amikor az Action for Democracy és a Mindenki Magyarországa Mozgalom megkötötte az adománygyűjtésre vonatkozó szerződést (a dokumentum szerint június 30-ig kalapozott a szervezet). A célok igen elnagyoltan kerültek bele a szerződésbe: e szerint az AFD egyik célja a civil szerveződések támogatása, különös figyelemmel a „jogállamiság, a demokrácia, az euroatlanti elkötelezettség értékeinek népszerűsítésére.” Ennél több konkrétum nemigen szerepel a dokumentumban, de Márki-Zay arról is beszélt, hogy a korrupció- és a háborúellenességet is erősen pártolták az Egyesült Államokból.
A 24.hu információja szerint több kört is futott a két szervezet, hogy miképp lehetne szerződésbe foglalni a támogatást, és ez nem kevés időt vett igénybe. Ahogy Márki-Zay mondta, „elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt.” A politikus azt is kifejtette, hogyha a Békemenet szervezőjeként ismertté vált Civil Összefogás Fórum elhelyezhetett politikai témájú plakátokat, akkor ezt egy másik társadalmi szervezet is megteheti.
Csakhogy az MMM plakátoknál jóval többet tett bele az ellenzéki kampányba, ráadásul vezetője a hat párt közös miniszterelnök-jelöltje volt.
Egy kampány, két kampány
Mindez azt jelenti, hogy a munkák és a tevékenységek jó részét tulajdonképpen kipakolták egy olyan szervezetbe, amelyik nem esik a párttörvény hatálya alá. A jelenlegi magyar törvények abból indulnak ki, hogy pártok fizetik a kampányt, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig elég szigorú. Részletesen és szigorúan körbeírja, hogy kitől és mennyi adományt fogadhatnak el: külföldről például ez tilos, de hazai cégtől is. Ugyanakkor magánszemély adományozhat, ám ha ennek összege meghaladja az 500 ezer forintot, akkor nyilvánosságra kell hozni az illető nevét. Ennek érdekességeiről a Mi Hazánk kapcsán írtunk:
Ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás meglehetősen tág, ráadásul őket nem is érinti olyan szigorú ellenőrzés, mint az állami támogatásban részesülő politikai szervezeteket, sőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a pártokat sem ellenőrzi automatikusan, amelyek nem kapnak állami pénzt, még ha feltűnően nagyvonalú adományozók jelennek is meg náluk, akikről semmi sem deríthető ki a nevükön túl.
Azaz: a törvény nem tiltja a „kreatív” finanszírozási megoldásokat, ám a megoldás felvet a törvény szövegén túli erkölcsi dilemmákat. Az ellenzéki stáb nagyon is tisztában volt ezzel, amint egy baloldali szereplő mondta lapunknak,
Éppen ezért lett kulcskérdés, hogy milyen kiadást hogyan címkéznek fel. A papírozásnál arra különösen figyeltek – mondta forrásunk –, hogy olyan kampányeszköz finanszírozására ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható, de a kampány során bevetett SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, ahogy az ellenzéki kampányközpont bérlése is, valamint a Datadathoz kapcsolódó költések.
Nem akadályozta meg a Fidesz történelmi sikerét
Forrásaink közül most többen súlyos hibának tartják Márki-Zay nyár végi „önbevallását”, de információnk szerint még az AFD tanácsadói körében is van feszültség emiatt: semmi kényszer nem volt egy ennyire a szürke zónában mozgó megoldás konkrét részleteit feltárni a mozgalom teljes pénzügyi elszámolásának publikálásával. Márki-Zay ugyanakkor nagy eredménynek tekinti, hogy nyilvánosak lettek az ellenzéki kampány ezen részletei, amelyek bizonyítják, hogy nem fekete kasszából finanszírozták azt. Szerinte az „elmúlt 32 évben ilyen egyik oldalon sem történt még Magyarországon, és az is mérföldkő, hogy magyar mikroadományokból is több száz millió jött össze.”
Az ellenzéki pártok egyik képviselője most attól tart, hogy ha emiatt meg is büntetnek valakit, akkor az nem az Márki-Zay mozgalma lesz. A Jobbik korábbi plakátos esete ugyanis megmutatta, hogy az állam egy magáncég „kedvezménye” miatt is kiszabhat jelentős büntetést – akkor Simicska Lajos vállalkozásai biztosítottak olcsó hirdetési felületeket a Jobbiknak.
Ezzel együtt a Fidesz-KDNP az amerikai tőkeinjekció és jelenlét ellenére is története legnagyobb választási sikerét aratta április 3-án, hiszen ennyien még sose szavaztak rá – igaz, egy becslés szerint a kormánypárt tízszer többet költött a kampányra, mint az ellenzék.
A cikk elkészítésében közreműködött D. Kovács Ildikó. | https://24.hu/belfold/2022/09/26/ellenzek-amerikai-penz-kampany-tamogatas-marki-zay-peter-mmm-kampany-karacsony-gergely-datadat-koranyi-david/ | https://web.archive.org/web/20231126104737/https://24.hu/belfold/2022/09/26/ellenzek-amerikai-penz-kampany-tamogatas-marki-zay-peter-mmm-kampany-karacsony-gergely-datadat-koranyi-david/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amerikai-penz-es-az-ellenzek-kampanyt-meg-nem-papiroztak-le-magyarorszagon-ugy-mint-most | 24.hu | hungarian-news | 2022-09-26 23:22:00 | [
"Anne Applebaum",
"Bajnai Gordon",
"Dessewffy Tibor",
"Ficsor Ádám",
"Kati Marton",
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter",
"Shomik Dutta",
"Vékás Sándor"
] | [
"Action for Democracy",
"AVSF GmbH",
"Datadat GmbH",
"Ebit Consulting Kft.",
"Higher Ground Labs Fund III LP",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"választások - népszavazás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,778 | Havi 1,4 millió forintot kap kuratóriumi elnökként Varga Judit | A vagyonkezelő alapítványok szabályozását is érintő európai bizottsági javaslatcsomag a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett alapítványra is jótékony hatással volt: 15 napon belül hiánytalanul eleget tett a 24.hu adatigénylésének, holott februárban válaszra sem méltatott bennünket. | Azt kérdeztük a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól, hogy a kuratóriumi tagokat mekkora havi díjazás illeti meg, és részükre az alapítás óta mekkora összeget fizettek ki eddig. A kérdés azért vált aktuálissá, mert Varga Judit korábban nem vett fel innen tiszteletdíjat, ám az augusztusi jövedelemnyilatkozatában az igazságügyi miniszter már beikszelte az 1 millió forint feletti jövedelemsávot.
Az alapítvány válaszából kiderül, hogy Varga Judit kuratóriumi elnökként
1,4 millió forint juttatásban részesül,
és eddig kéthavi tiszteletdíjat, azaz 2,8 millió forintot fizettek ki neki.
A kuratóriumi tagok 1,2 millió forintot kapnak a munkájukért, köztük Veres Pál, Miskolc polgármestere, aki egyedüli ellenzéki politikusként került be a harmincnégy vagyonkezelő alapítvány egyikének kuratóriumába. (Szili Katalin egykori szocialista házelnököt nem számoljuk ebbe a körbe, mivel ő évek óta Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként kapja a fizetését). Veres Pál Varga Judithoz hasonlóan korábban nem vette fel a tiszteletdíját, de nyáron ő is úgy döntött, hogy kéri a juttatást. A miskolci polgármester is kéthavi pénzt kapott, így neki eddig összesen 2,4 millió forintot utaltak át. A többi három tag 20 millió forint fölötti összeget vett már fel: Fükő László és Kovács Erika 26,6 millió forintot, az elhunyt korábbi fideszes polgármester, Kriza Ákos helyébe lépő Marie-Theres Thiell, az Elmü-Émász igazgatóságának elnöke pedig 21,6 millió forintot kapott az alapítványtól. Utóbbi ráadásul még 169 600 forintos költségtérítést is igényelt.
Egy másik kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter is Varga Judithoz hasonlóan a nyáron úgy döntött, hogy felveszi a kuratóriumi elnöki tiszteletdíjat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványtól, de hiába kértük ki tőlük a pontos adatokat szeptember elején, nem válaszoltak, ahogy februári adatigénylésünkkor is csak a határidő hosszabbításáról tájékoztattak érdemi válasz helyett. Ugyanakkor, ahogy megírtuk, Csepreghy Nándor építésügyi miniszterhelyettes elárulta a 24.hu-nak, hogy nettó kétmillió forintot vesz fel a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványtól, amelynek kuratóriumába a nyáron választották be. | https://24.hu/belfold/2022/09/26/varga-judit-vagyonkezelo-alapitvany-havi-14-millio-forintot-kap-miskolci-egyetem/ | https://web.archive.org/web/20230121153405/https://24.hu/belfold/2022/09/26/varga-judit-vagyonkezelo-alapitvany-havi-14-millio-forintot-kap-miskolci-egyetem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-14-millio-forintot-kap-kuratoriumi-elnokkent-varga-judit | 24.hu | hungarian-news | 2022-09-26 00:00:00 | [
"Csepreghy Nándor",
"Fükő László",
"Kovács Erika",
"Marie-Theres Thiell",
"Varga Judit",
"Varga Mihály",
"Veres Pál"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,779 | Indul a nagy üléscsere a szinte új orosz metrókocsikban | Alig néhány évesek a szerelvények, de már több mint ezer ülés helyett kell újat beszerelni. A cechet a sokat hangoztatott garancia ellenére a BKV állja – tudta meg lapunk. | Budapest;BKV;Metrowagonmash;orosz metró;
2022-09-27 06:30:00
Indul a nagy üléscsere a szinte új orosz metrókocsikban
Alig néhány évesek a szerelvények, de már több mint ezer ülés helyett kell újat beszerelni. A cechet a sokat hangoztatott garancia ellenére a BKV állja – tudta meg lapunk.
Vállalkozót keres a BKV a hármas metróvonalra néhány éve gyakorlatilag újonnan gyártott – hivatalosan korszerűsített – orosz metrókocsik üléseinek javítására, illetve cseréjére. Nem egyszeri megoldásként, hanem „keretszerződés keretében – szolgáltatás megrendelésként”. Vagyis nem csupán alkalomszerűen jelentkező problémáról, hanem visszatérő konstrukciós hibáról van szó.
A kiírás kicsit megtévesztő: a tervezett mennyiségnél ugyan 1060 darab szerepel 24 hónapra, ám a magyarázó részben már az áll, hogy „ a megadott mennyiségek a korábbi felhasználási tapasztalatok alapján, 12 hónapra kerültek meghatározásra, ún. tapasztalati mennyiségek”. Ez annyit jelent,
Az ajánlattevőnek arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a jótállás keretében felmerült hiba esetén legfeljebb 2 munkanapon belül garanciális hibaszemlét tart és a lehető leghamarabb elvégzi a javítást. Ha ezt a szerelvényeket gyártó orosz Metrowagonmashtól (MWM) is megkövetelték volna, illetve be is tartatnák, akkor erre a szerződésre vélhetőleg nem is lenne szükség, hiszen az MWM garancia keretében javítaná a megnyekkenő üléseket.
A még ideálisabb az lett volna, ha az orosz cég eleve megfelelő minőségben gyártja le a metrókocsikat a felújításért kért 219,2 millió eurós (akkori áron mintegy 69 milliárd forintos) árért. De nem így történt. A leszállított kocsikat már az elején hetekig kellett „ébresztgetni”, mire megkezdhették a próbajáratot. Azután az ajtók nyíltak ki véletlenszerűen, mire egy időre ki is kellett vonni a járműveket a forgalomból. Akkor az MWM bocsánatot kért a budapestiektől a hibákért, a BKV-nak pedig mindent megígért, de ezekből nem sokat váltott valóra. Tarlós István főpolgármesterként hol arról beszélt, hogy az ajtóhibát egy orvul elhelyezett fakocka okozta, máskor a média-huhogókat . A városvezetői székben őt váltó Karácsony Gergely végre elrendelte az M3-as vonalon futó orosz metrókocsik beszerzésének átfogó vizsgálatát. A 2020-ban elkészült jelentést azonban hónapokig nem publikálta a BKV, amelynek menedzsmentje a mai napig hangoztatja, hogy az MWM mindenben együttműködő és az orosz metrókocsiknak nincs több hibájuk, mint például az Alstom szerelvényeknek.
Azokról mindenesetre nem készült részletes – műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló – jelentés, amelyben egészen durva megállapítások szerepeltek. A szakértők szerint a kocsik élettartamának végére akár 36 százalékkal nőhet az üzemeltetési költség. S akkor még nem beszéltünk az utólagos klimatizálás áráról, illetve arról, hogy a karbantartás költsége irreálisan megemelkedhet, ha az orosz gyártó nem tudja vagy akarja teljesíteni a garanciális kötelezettségét.
A metrókocsi falai mentén, hosszában elhelyezett üvegszálas műanyagból készült, kivehető betétes, félkemény utasülések elvileg vandálbiztosnak készültek, de olyan gyengécskére sikerültek, hogy a normál terhelést sem bírják. Már a leszállítást követő évben megjelentek az első repedések az ülések vázain, ami a szakértők szerint „a szerkezet megerősítésének igényére felhívó, figyelmeztető jel”. A BKV már két évvel a jelentés megrendelése előtt elismerte a hibát, de hangsúlyozták, hogy a gyártó az ülések „átalakított tartószerkezetén jelentkező hibát garanciális eljárás keretében javítja, szükség esetén azt cseréli.” (Az átrozsdásodott padlólemezek cseréjét is megígérték, de az is leállt.)
A jelentés azt is megállapította, hogy az MWM általi első javítások nem vezettek eredményre, mivel a repedések a javítás után ismételten megjelentek. Az MWM erre az ülés gyártójának továbbította a garanciális probléma megoldásának feladatát. Vélhetőleg azóta is törik a fejüket. Miközben a budapesti metrón a „szúrós ülőlapok balesetveszélyesek lehetnek az utasokra nézve”.
A jelentés írói szerint a hiba elsősorban kiterjedtsége miatt jelent olyan tényezőt, amellyel – megoldás hiányában – előbb-utóbb a napi üzemeltetés során is számolni kell. A törések utolsó fázisában az ülések és velük együtt a felújított szerelvények is használhatatlanokká válnak, a javításukhoz a forgalomból ismét ki kell vonni a szerelvényeket, és emiatt csökken a járműveknek a gyártó által vállalt rendelkezésre állási ideje, ez pedig kötbérfizetést von maga után. A BKV ezt is hozzácsaphatja ahhoz a 14 milliárd forintra rúgó kötbérszámlához, amelynek behajtása érdekében pert indított az orosz cég ellen, de lassan négy éve azt se sikerült elérni, hogy az együttműködőnek mondott partner átvegye a per iratait, nemhogy kifizesse a követelést összegét. | https://nepszava.hu/3170481_bkv-orosz-metrokocsik-ulescsere-metrowagonmash | https://web.archive.org/web/20230324024129/https://nepszava.hu/3170481_bkv-orosz-metrokocsik-ulescsere-metrowagonmash | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indul-a-nagy-ulescsere-a-szinte-uj-orosz-metrokocsikban | Népszava | hungarian-news | 2022-09-27 00:00:00 | [] | [
"Metrowagonmas"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"metró",
"közlekedés"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása"
] |
54,780 | Lengyel kormánypárti politikusokat fizethetett le a MOL a piacszerzés érdekében a helyi sajtó szerint | A PiS-kormány egykori szóvivjének, Adam Hofmannak a tanácsadó cége megkérdőjelezhető módszerekkel segítette a magyar állami olajtársaság piacszerzését Lengyelországban – erről szól a lengyel Onet anyaga. | A PiS-kormány egykori szóvivjének, Adam Hofmannak a tanácsadó cége megkérdőjelezhető módszerekkel segítette a magyar állami olajtársaság piacszerzését Lengyelországban – erről szól a lengyel Onet anyaga.
A MOL 417 töltőállomást vásárolt Lengyelországban – írta a 444 januárban. Ezzel az üzlettel a társaság a tizedik ország kiskereskedelmi piacára lépett be, Lengyelországban rögtön a harmadik helyre lépett elő a szektorban. Összességében pedig 1943-ról 2390-re növelte az általa üzemeltetett kutak számát.
Ezek a benzinkutak a korábbi Lotos nevű lengyel olajcég tulajdonai voltak. Az üzletet a nyáron hagyta jóvá az Európai Bizottság úgy, hogy előbb egy másik lengyel cég, a PKN Orlen felvásárolta a Lotost teljes egészében, a MOL pedig a Lukoil néven üzemelő Normbenz nevű céget, a deal végén pedig átadták ezt egymásnak, tehát a lengyel PKN Orlen beléphetett a magyar piacra, a MOL pedig a lengyelre.
A Lotos esetében a a MOL a vételi megállapodás szerinti 610 millió dollárt (árfolyamtól függően 200-250 milliárd forint) fizetett, amely készpénz ellenértékből, valamint pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségből állt. Ennek az óriásüzletnek a kulisszái mögé vezet az Onet oknyomozása.
Az újság megszerzett egy szerződést, amelyet a MOL kötött az R4S nevű lobbista céggel. A megállapodás egy klasszikus tanácsadói munkára szól: a lengyel lobbisták vállalják, hogy képbe hozzák a lengyel energiapiac aktuális folyamataról a MOL embereit és összekötik őket a fontos szereplőkkel. (Az angol nyelvű szerződés vonatkozó oldala szerepel az eredeti cikkben.)
Csakhogy az R4S tulajdonosa a PiS korábbi szóvivője, Adam Hofman, aki ma is nagy befolyással bír a lengyel kormánypárt környékén. Az irányításában pedig részt vesz Michal Wiórkiewicz, aki Jarosław Kaczyński főtanácsadója volt akkor, amikor a pártelnök még miniszterelnökként vezette az országot.
Az R4S-t a 2019-es lengyel választások előtt alapították és a korábban nem létező vállalkozás csakhamar 1,2 millió zlotyit keresett kizárólag állami megrendelésekkel. Nem sokkal a MOL–Lotos deal előtt csatlakozott a céghez Igor Janke, korábbi ismert újságíró, a PiS és Orbán Viktor híresen nagy barátja. 2020 októberében Budapestre is eljött, amikor az R4S megnyitotta budapesti irodáját.
Ráadásul a lengyel olajipari óriást, a PKN Orlent az a Daniel Obajtek vezette a tárgyalások idején, aki szoros kapcsolatban áll Adam Hofmannal, az R4S tulajdonosával.
Az Onet nyomozása szerint tehát lengyel kormányközeli köröknek fizetett a MOL a piacszerzésért cserébe. A pontos összeget nem tudják, úgy sejtik, nem az az egyetlen szerződés, amit a magyar fél a PiS-hez közel álló emberekkel köthetett. Forrásaik szerint akár dollármilliós összegről is szó lehet. | https://444.hu/2022/09/26/lengyel-kormanyparti-koroket-fizethetett-le-a-mol-a-piacszerzes-erdekeben-a-helyi-sajto-szerint | https://web.archive.org/web/20221204174210/https://444.hu/2022/09/26/lengyel-kormanyparti-koroket-fizethetett-le-a-mol-a-piacszerzes-erdekeben-a-helyi-sajto-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lengyel-kormanyparti-politikusokat-fizethetett-le-a-mol-a-piacszerzes-erdekeben-a-helyi-sajto-szerint | 444 | eu-news | 2022-09-26 00:00:00 | [] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"R4S"
] | [
"Európa",
"Lengyelország"
] | [
"energia",
"lobbi"
] | [] |
54,781 | Gyurcsány elhárítófőnöke menekülne a börtön elől | Felülvizsgálati kérelmet adhat be a vesztegetésért és államtitoksértésért jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos és védője. Gyurcsány egykori elhárítófőnöke az elmarasztaló ítélet írásba foglalását várja; az irat ismeretében dönti el, él-e az utolsó jogorvoslati lehetőségével. A jogerős ítélet miatt Galambost a tábornoki rendfokozatától is megfosztották. | 2022.09.27. 05:50 2022.09.27. 11:42
Felülvizsgálati kérelmet adhat be a vesztegetésért és államtitoksértésért jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos és védője. Gyurcsány egykori elhárítófőnöke az elmarasztaló ítélet írásba foglalását várja; az irat ismeretében dönti el, él-e az utolsó jogorvoslati lehetőségével. A jogerős ítélet miatt Galambost a tábornoki rendfokozatától is megfosztották.
Galambos Lajosnak még mindig van lehetősége jogi eszközzel fellépni a jogerős ítélet ellen. Tőle és védőjétől tudjuk, hogy szóba kerülhet az ítélet felülvizsgálatának az indítványozása.
Gyurcsány volt elhárítófőnökét vesztegetés elfogadása és államtitoksértés miatt a Kúria jogerősen négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szeptember 13-án. A jogerős ítélet következtében elvesztette nyugalmazott vezérőrnagyi rangját is, mivel a közügyektől való eltiltás mellékbüntetés ezzel a jogkövetkezménnyel is jár.
Börtönbe kell mennie Gyurcsány volt elhárítófőnökének
A baloldali titkosszolgálat egyfajta kifizetőhelyeként működött az Egymásért Egy-másért Alapítvány.
Az ítélet rendelkező részének kihirdetése után Molnár Lajos, Galambos védője azt mondta a Magyar Nemzetnek:
tanulmányozni fogja az írásba foglalt ítéletet, és nagy valószínűséggel felülvizsgálati eljárást kezdeményez. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Galambos Lajos úgy vélekedett, hogy maga is a felülvizsgálatot tartja a következő lépésnek. Már csak azért is, mert nem tartja magát bűnösnek.
Az ügy végig zárt ajtók mögött zajlott, mivel számos minősített adat, körülmény is felmerülhetett, vagy éppen államtitkot jelentő bizonyítékok is lehettek. Egyelőre nem tudhatunk meg bővebbet az eljárásról, mint amit a sajtó – azóta sem cáfolva – korábban megírt.
Eszerint a Gyurcsány-féle titkosszolgálatokat alapjaiban rázta meg a 2007–2008-ban kirobbant korrupciós ügy. A vesztegetés ugyanis nyílt titok volt az NBH berkeiben, de vádat csak a kormányváltás után emeltek a résztvevők ellen.
A botrányos Egymásért Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és az NBH korábban kémkedéssel is vádolt, majd abban az ügyben felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, valamint az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Sajtóhírek szerint Jakubinyi százmilliós összeggel vesztegette meg az NBH-sokat azért, hogy büntetőjogi védelmet biztosítsanak számára. Hogy így történt-e vagy sem, a közvélemény nem tudhatja, mint ahogy a várható jogi lépések részleteiről sem fogunk értesülni, mivel azok nyilvánvalóan az ítéleti tényállásra épülnek majd. Az pedig, hogy mi volt Galambos Lajos államtitoksértése, végképp tisztázatlan a nyilvánosság előtt, hiszen még sajtóhírek sem szóltak, illetve szólhattak róla.
Gyurcsány: Becstelenek a mai magyar vezetők
Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagált a baloldali ellenzék napirend előtt az Országgyűlésben.
Hazánkban a jogerős ítélet ellen kétféle módon lehet jogi eszközzel fellépni. Az egyik a perújítási eljárás, amikor új bizonyíték megnevezésére van szükség. Ilyen volt a Prisztás-féle gyilkosság, amikor Jozef Rohác magára vállalta a jogerősen elítélt gyilkos helyett az emberölést, és új körülményeket nevezett meg beadványában. Igaz, a perújítást végül alaptalannak találta a bíróság.
A Molnár Lajos ügyvéd és védence, Galambos Lajos említette felülvizsgálati eljárás ettől eltérő.
Az eljárás során a bíróságok által az alapügyben elkövetett anyagi vagy eljárásjogi szabálysértése alapozza meg az új eljárást. Például ha az ítéletből kitűnik, hogy az a büntetőeljárásról szóló törvény vagy a Btk. megsértésével, vagy azzal ellentétesen született, vagy ha kiderül, hogy az eljárás során bármelyik szinten az ügyből valamilyen okból kizárt bíró ítélt.
Borítókép: Az utolsó jogorvoslati lehetőségre készül Galambos Lajos (Fotó: Havran Zoltán)
Galambos Lajos vezérőrnagy
jogerős ítélet
kúria
vesztegetés
államtitoksértés
felülvizsgálati indítvány | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/gyurcsany-elharitofonoke-menekulne-a-borton-elol | https://web.archive.org/web/20221128210121/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/gyurcsany-elharitofonoke-menekulne-a-borton-elol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-elharitofonoke-menekulne-a-borton-elol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-09-27 00:00:00 | [
"Galambos Lajos"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"államtitoksértés"
] | [] |
54,782 | Bajnai adathalász cége is benne van a baloldal külföldi finanszírozásában | A cég ellen több vizsgálat és nyomozás is zajlik. A Datadatról az is kiderült, hogy még Márki-Zay vacsoráját is ők fizették egy kampányesemény után. A cég teljes mértékben baloldali ügyfélkörrel dolgozik, céljuk a választások befolyásolása. | Botrányt botrányra halmozott a Bajnai Gordon bukott baloldali kormányfő által létrehozott Datadat nevezetű cég a 2022-es választási kampányban. A cég ellen több vizsgálat és nyomozás is zajlik. A Datadatról az is kiderült, hogy még Márki-Zay vacsoráját is ők fizették egy kampányesemény után. A cég teljes mértékben baloldali ügyfélkörrel dolgozik, céljuk a választások befolyásolása.
A baloldal példátlan kampányfinanszírozási botránya kapcsán ismét előkerült a Bajnai Gordon és Ficsor Ádám által szervezett Datadat nevű cég is. A Datadatról tudni lehet, hogy már a 2019-es önkormányzati választás előtt aktív volt, a DK-val különösen jó volt a viszonyuk, a Gyurcsány-féle chatbot például az ő munkájuk volt. A cég Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, és éppen ez a győzelem csillantotta fel annak reményét a baloldalon többekben, hogy a bukott zuglói polgármester mégis csak alkalmas arra, hogy ne csak Budapesten verje meg a Fideszt, de országosan is. Végül kiderült, hogy nem alkalmas, így Márki-Zay lett a nyerőnek gondolt ember.
Később Márki-Zay és a Datadat tevékenysége annyira összefonódott, hogy idén március 17-én a cég fizette a baloldal bukott kormányfőjelöltjének a vacsoráját Vecsésen.
A Datadat tevékenységének lényege, hogy „profilozzák" a választókat, nyilvánvalóan azok tudta és egyértelmű beleegyezése nélkül. A volt titokminiszter, Ficsor Ádám erről a következőket mondta: "És amit csinálunk, hogy egyfajta CRM-et építünk erre, ahol mi látjuk, kit mi érdekel, mik a témák ott. Ez az úgynevezett CRM egy olyan ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer, amelybe – Patrick Frank, a DatAdat tájékoztatási igazgatója elmondása szerint – ha berakják az embereket, kategorizálni tudják őket, és belehelyezni különböző profilú csoportokba, amelyek segítségével aztán különböző targetáló és hirdető eszközökkel megszólítják őket. Ahogy Patrick Frank egy beszélgetésben fogalmazott: Minél többet kell tanulni az emberről, hogy aztán át tudd fordítani.
Több nyomozás zajlik a Datadat ellen
Jelenleg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal visszaélés miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – tájékoztatta korábban a Mediaworks Hírcentrumát az Országos Rendőr-főkapitányság, miután arról érdeklődtek, hogy folyik-e büntetőeljárás a választási kampányban milliószámra kiküldött sms-ek, illetve tömeges telefonhívások miatt. Az NNI a nyomozás tényén túl nem kívánt további részleteket elárulni.
Mint köztudott, a rendőrségen kívül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik az ügyben. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke korábban közölte, számos panaszbeadvány érkezett hozzájuk, megjegyezve, hogy ő maga is kapott ilyen sms-t, amelyet szintén iktatott.Hangsúlyozta, a vizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet.
Az még a választások előtt a sajtó tudomására jutott, hogy a szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata megállapította, hogy a kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Az is egyértelműen kiderült, hogy az illegális úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból – ezen belül is főként a Messenger alkalmazásból – letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll.
Szakértők szerint olyan műveletről beszélhetünk, amely során nem válogattak a célszemélyek között, itt a mennyiség, a minél nagyobb számú választópolgár elérése volt az elsődleges szempont. Szerintük a DatAdat által végrehajtott precíziós akciók már jóval a kampány előtt elkezdődtek.
Márki-Zay segédcsapata
Több belső hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével számos részlet derült ki a DatAdat működéséről.A cégcsoport vezetői és munkatársai maguk beszéltek arról, hogy tucatnyi országban befolyásolták a politikai folyamatokat, és itthon is az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást is Márki-Zay Péter javára. A csoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoztak a baloldal kampányán, egyebek mellett facebookos álprofilokat kreáltak és bérkommentelőket alkalmaztak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.
A DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók számára érzékelhetetlen módon gyűjtik az adatokat, és egyebek mellett például kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák valódi tevékenységüket. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.
Minél több az adat, az algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át. Ráadásul a kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve, hogy milyen a politikai szimpátiája.
Azonban az adathalászat és a profilozás sem csodafegyver, amit az is mutat, hogy a magyar baloldal történelmi vereséget szenvedett a DatAdat sms-dömpinggel megtámogatott kampánytevékenysége ellenére.
Európában az elmúlt években jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Ezeket Bajnai és a hozzá köthető DatAdat könnyedén megkerülhette, mivel a csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, ahol a többi balti államhoz hasonlóan lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását.
Csak a baloldalnak dolgoznak
A Datadat egyébként kizárólag baloldali ügyfélkörnek kínálja a szolgáltatásait. Mint Ficsor Ádám mondta: „Mi csak a progresszívekkel dolgozunk". Szóval, általában nem hirdetjük a szolgáltatásainkat – mondta.
A DatAdat tehát egyértelműen titkolni igyekezett a tevékenységét. Nemcsak a magyar választók adatainak kezelését intézik valamiért Észtországban hazánk helyett, hanem a magyarországi kampányban végzett munkájuk javát is inkább Ausztriából csinálták.
A DatAdatnál nem is titkolják, hogy az amerikai baloldalhoz kötődnek, és a demokraták érdekeit képviselik. Erről Ari Rabin Havt, a Datad.at vezető tanácsadója a következőket mondta egy beszélgetésen:
Hadd mondjak erre egy példát. Magyarországon voltunk, csináltunk néhány dolgot, és rájöttünk, hogy kell valaki, aki rendelkezik területtel. Szóval, Ádám (Ficsor Ádám, a DatAdat tulajdonosa, Bajnai Gordon volt titkosszolgálati minisztere – a szerk.) látta ezt, és én felhívtam, ugye, és az egyik legjobb amerikai terepmunkás 48 órán belül egy Magyarországra tartó gépen volt, hogy felállítson egy programot a terepen. | https://www.origo.hu/itthon/2022/09/bajnai-gordon-datadat | https://web.archive.org/web/20221206164441/https://www.origo.hu/itthon/20220927-bajnai-gordon-datadat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-adathalasz-cege-is-benne-van-a-baloldal-kulfoldi-finanszirozasaban | Origo | hungarian-news | 2022-09-28 16:21:23 | [
"Bajnai Gordon",
"Ficsor Ádám",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [] |
54,783 | A Miniszterelnökség túlárazás miatt megsemmisítette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzését | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését azért, mert az eljárást ellenőrző miniszterelnökségi főosztály súlyos jogsértést - túlárazást - tárt fel az eljárással kapcsolatban. Drágán dolgoztak volna a New Land és a Brightly kommunikációs ügynökségek, a számlát pedig uniós forrással finanszírozták volna. | Úgy tűnik, máris hat az európai uniós pénzék lehívásáért a kormány által vállalt közbeszerzési szigor. A Rogán Antal miniszter vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal ugyanis azt közölte az uniós közbeszerzési közlönyben, hogy jogsértés miatt eredményteleníti az egyik, a nemzeti kastélyprogram népszerűsítésére kiírt eljárásának eredményét.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram 2022. évi marketingkommunikációs tevékenysége a következő helyszínekre terjedt volna ki: Eger, Sümeg, Sopron, Komlódtótfalu, Szécsény-Benczúrfalva, Szigetvár, Nagyvázsony, Tiszadob, Sárospatak. A nettó keretösszeg 138,6 millió forint volt, amelynek a 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget az ajánlatkérő. A beszerzést európai uniós forrás bevonásával finanszírozták volna (GINOP-projektek keretében).
Túlárazottak voltak az ajánlatok
A súlyos jogszabályszegést a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya állapította meg a gazdasági operatív programokat irányító hatóság jelzése alapján, szeptember 5-én. A hivatkozott jogsértés a következő: a közbeszerzési törvény előírja, hogy az értékeléskor az ajánlatkérőnek - mint a közpénzek felhasználójának - a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.
A főosztály az irányító hatóság jelzése alapján mindkét ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, ezek a rendezvényszervezésre vonatkoztak. E körben kifejezetten nevesítésre került a Brightly Kommunikációs Ügynökség Kft. és a Carat Hungary 21 Média Kft. közös ajánlattevők egyik részajánlata, valamint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. közös ajánlattevők egységára, amely nagymértékű eltérés mutatottak a piaci ártól - derül ki a közbeszerzési eljárás összegzéséből.
A közbeszerzésen csak ezek a cégek tettek ajánlatot. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/kozbeszerzes-jogsertes-miniszterelnokseg-tender-palyaza-kommunikacio.760535.html | https://web.archive.org/web/20221127185145/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/kozbeszerzes-jogsertes-miniszterelnokseg-tender-palyaza-kommunikacio.760535.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnokseg-tularazas-miatt-megsemmisitette-a-nemzeti-kommunikacios-hivatal-kozbeszerzeset | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-09-28 17:02:06 | [] | [
"Brightly Kommunikációs Ügynökség Kft.",
"Carat Hungary 21 Média Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"EU",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,784 | Feljelentették Jászberény korábbi, fideszes polgármesterét | Hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a jászberényi városvezetés a korábbi fideszes polgármester és jegyzője ellen. | A feljelentés az úgynevezett Malom-ügy peréhez köhető.
Mint azt a Narancs.hu számos alkalommal megírta, tavaly a jászberényi önkormányzat feljelentette a Malom-projektet kivitelező EcoSaving Kft.-t. Az előző, fideszes városvezetés által elkezdett, a Malom Kulturális Központ hasznosításával kapcsolatos beruházás jelenleg áll, mivel a Budai Lóránt vezette, jelenlegi önkormányzat kiszállt belőle, és feljelentést tett a kivitelező ellen. Jászberény közel 300 millió forintot szerezne így vissza, amire még a Szabó Tamás fideszes polgármester szerződött az addig elvégzett munkák kifizetésére. Az ügy bíróságra került.
A per azonban váratlan fordulatot hozott Szabó Tamásra és jegyzőjére, Gottdiener Lajosra nézve. A bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanis olyan dolgokat állítottak, ami miatt a mostani városvezetés feljelentette őket hivatali visszaélés gyanúja miatt. Mindketten tanúként voltak beidézve a bíróságra. Előbb Szabó azt nyilatkozta a jegyzőkönyv szerint, hogy a Malom-projektre két pályázat érkezett be. Ezek a felperes önkormányzat szerint szóról szóra megegyeztek, de Szabó erről úgy vélekedett a bíróság előtt, hogy "két pályázat érkezett a közbeszerzési eljárásra, hogy a pályázók az eljárás során hogyan jártak el, arról konkrét tudomásom nincs, feltételezem, úgy, ahogy szoktak”. Vagyis az, hogy a két pályázat lényegében megegyezett, fel sem tűnt a polgármesternek. Pedig ha feltűnt volna, máris jeleznie kellett volna azt a helyzetet, hogy a pályázatokat szabálytalanul nyújtották be, és a pályázók között vélhetően összejátszás történt. Gottdiener Lajos még rosszabbul járt a bíróság előtt. A jogvégzett szakember maga állította, hogy nem kísérte figyelemmel sem a közbeszerzési eljárást, sem a szerződéskötést, sem a támogatási szerződést, sem a pályázati anyagokat nem látta. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azt nyilatkozta, nem tudta eldönteni, hogy az EcoSaving Kft. ügyvezetőjétől érkezett email melléklete mi volt, és meg sem nyitotta levelezőrendszerében azt, aminek az aláírattatását azonnal, nyomatékosan intéztette. Holott az aláírás egyértelműen kedvezőtlen helyzetbe hozta az önkormányzatot: fizetnie kellett közel 300 milliót.
A mostani városvezetés hivatali visszaélés ezért a feljelentést megtette a megyei rendőr-főkapitányságon Szabó és Gottdiener ellen.
(Címlapképünkön: a jászberényi Fidesz erős emberei, Tamás Zoltán frakcióvezető (b) és Szabó Tamás (j) volt polgármester) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/feljelentettek-jaszbereny-korabbi-fideszes-polgarmesteret-252556# | https://web.archive.org/web/20221127021207/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/feljelentettek-jaszbereny-korabbi-fideszes-polgarmesteret-252556# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentettek-jaszbereny-korabbi-fideszes-polgarmesteret | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-26 00:00:00 | [
"Gottdiener Lajos",
"Szabó Tamás (Jászberény)"
] | [
"EcoSaving Kft.",
"Jászberény Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Jászberény"
] | [
"közbeszerzés",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat"
] | [] |
54,785 | „Ha ez így megy tovább, akkor vége Zebegénynek”. Belharcok és korrupció a Dunakanyar szívében | Időközi polgármester-választás lesz október 2-án Zebegényben, és a Dunakanyar egyik legszebb településén folyamatos korrupciógyanú fűti az indulatokat. Egy bebukott 900 millió forintos támogatás és egy kellemetlen peres ügy mellett a kormánypártok erőszakos nyomulása rontja a helyzetet. | Április végén lemondott az 1300 lelkes dunakanyari község polgármestere, Hutter Jánosné. Döntését megromlott egészségi állapotával és felépülése elhúzódásával indokolta. Október 2-án ezért időközi polgármester-választást tartanak, de Zebegény nem most került először ilyen helyzetbe: 2009-ben a képviselő-testület több tagja távozott, majd 2013-ban volt egy időközi választás, tavaly pedig a koronavírus-járvány kellős közepén szinte az összes önkormányzati képviselő felállt. „Olyan szintű a széthúzás, hogy ez már a falu kárára megy. De nagyon nem jó az sem, hogy a politikai pártok nyomulnak” – mondja elkeseredetten egyik forrásunk. (Zebegény hivatalosan község, de mindenki következetesen faluként hivatkozik rá.)
A hétvégi időközi választáson négy jelölt indul, akik az önkormányzati lap, a Zebegény legfrissebb számának választási mellékletében ismertették röviden szándékaikat. Bíró Gyula szerint a „jelenlegi képviselő-testületben meglévő túlsúly, kiszámíthatatlan eredményeket hozhat”, „nagyon fontos a szolidaritás, nemcsak a gyűlölet, s az értelmetlen belharc”, továbbá „felül kell vizsgálni az értelmetlen beruházási programokat, és ha szükséges, el kell halasztani, le kell róla mondani”. Faludiné Kmetty Éva (korábbi önkormányzati képviselő, a kulturális, idegenforgalmi és sportbizottság volt elnöke) így indokolta az indulását: „Megengedhetetlen, hogy háttéralkuk mentén, a lakosság kizárásával történjenek dolgok a faluban.” Krebsz Gábor (korábbi alpolgármester, tavaly ő is lemondott a posztjáról) azt ígéri, hogy „a korrupciót, a mutyizást, a közvagyon ellopását, a zsebre dolgozást sokkal következetesebben fogom számon kérni és felszámolni, mint az elmúlt 33 évben bármikor. … Különösen fontosnak tartom, hogy az önkormányzat teljes működése transzparenssé váljon és nyilvánosságra kerüljön.” Drámai hangot ütött meg Parádi Katalin, aki szerint „falunkra évek óta sötét fellegként telepedik a korrupció és a hataloméhség. Kisemberek nagy egója teszi lehetetlenné a békét, amire mindannyian vágyunk. (…) A transzparencia és az őszinteség, amit oly buzgón ígértek a jelenlegi képviselők a mandátum felvételekor, ismét lefüggönyözött, füstös szobák mélyére költözött. Eltávolítom a jelenlegi, álláspontom szerint illegitim polgármestert”. Megjegyzendő, hogy jelenleg nincs polgármestere Zebegénynek, a községet Ferenczy Ernő irányítja alpolgármesterként.
Amiben majdnem mindenki egyetért: a település életét a sok pénz ígérete bolygatta fel. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ha-ez-igy-megy-tovabb-akkor-vege-zebegenynek-252617 | https://web.archive.org/web/20230620224456/https://magyarnarancs.hu/belpol/ha-ez-igy-megy-tovabb-akkor-vege-zebegenynek-252617 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bha-ez-igy-megy-tovabb-akkor-vege-zebegenynekr-belharcok-es-korrupcio-a-dunakanyar-sziveben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-09-28 00:00:00 | [
"Ferenczy Ernő",
"Rétvári Bence",
"Száraz István"
] | [
"B.Futura Kft.",
"Dunakanyar Turisztikai Kft.",
"Dunakanyar-Ipoly-Börzsöny Területfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MG Építész Kft.",
"Milleniumi Pavilon Alapítvány",
"Zebegény Község Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Zebegény"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
54,786 | Haveri cégnek ad zsíros megbízást Márki-Zay Péter | Miközben létszámleépítésekkel spórolnának meg százmillió forintot Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péter polgármester a saját tanácsadójának ad 257 millió forintos megbízást a városháza felújítására. | 2022.09.29. 05:50 2022.09.29. 09:28
Miközben létszámleépítésekkel spórolnának meg százmillió forintot Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péter polgármester a saját tanácsadójának ad 257 millió forintos megbízást a városháza felújítására.
Meglehetősen szomorú képet festett Hódmezővásárhely jövőbeni pénzügyi helyzetéről a város közgyűlésének legutolsó ülésén Márki-Zay Péter polgármester – erről írt a Promenad24.hu.
A baloldal volt miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, hogy a megemelkedett rezsiszámlák miatt 2023-ra 2,3 milliárd forint többletköltséggel számolnak, emiatt bezárások és leépítések jöhetnek az önkormányzati cégeknél, intézményeknél.
Márki-Zay azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy a vezetőség folyamatosan dolgozik a legoptimálisabb megoldásokon. A polgármester ugyanakkor elmondta, hogy az elbocsátásokkal és a többi takarékossági lépéssel – így például intézménybezárással és a strand bizonyos medencéinek leengedésével – körülbelül százmillió forintot tudnak majd megspórolni, arról viszont egyelőre nincs elképzelésük, hogy a maradék 2,2 milliárdos hiányt hogyan tüntetik el.
Szociálisan érzéketlen Márki-Zay
Az az állítás sem igaz, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése emeli az inflációt, sőt az ellenkezőjét várják az elemzők.
Miközben a városháza, az önkormányzati cégek, intézmények dolgozói azon aggódhatnak, hogy elsöpri-e őket a leépítési hullám, kiderült, hogy az önkormányzat, önerőből 257 millió forintot fordít a városháza homlokzatának felújítására.
Ráadásul Márki-Zay a saját városstratégiai tanácsadójának adja a megbízást.
A pályázat nyertese a legkedvezőbb ajánlattal ugyanis Kendi Imre cége, a Z-Door Zrt. lett. A Promenad24.hu azt írta, hogy a férfi a polgármester közismert támogatója és barátja, aki Hódmezővásárhelyen a Jobbik 2014-es önkormányzati választási listavezetőjeként vált ismertté, később pedig Márki-Zay Péter mellett tűnt fel.
Amellett, hogy Kendi városstratégiai tanácsokkal segíti a hódmezővásárhelyi polgármestert, a férfit az önkormányzati cég, a HVSZ Zrt. felügyelőbizottsági tagjának is megválasztották áprilisban, a pozíciót azóta is betölti.
Cseri Tamás hódmezővásárhelyi fideszes frakcióvezető közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a válság kellős közepén Márki-Zay Péter a városháza csinosítgatására költsön, és még a városi dolgozók elbocsátása árán is a saját haverjai zsebét tömje.
– Bár a polgármester szóban a korrupció ellen küzd, az valójában teljesen átszövi a városvezetői munkáját – mondta Cseri Tamás.
Márki-Zay: Gyenge állam kell
Márki-Zay Péter továbbra is azt állítja, hogy hátrányokkal jár a minimálbér emelése. Jelezte azt is, hogy ő az állam szerepét visszaszorítaná.
Borítókép: hivatali dolgozókat küldhetnek el (Fotó: Délmagyarország/Török János)
Márki-Zay Péter
vaádaskodás
Hódmezővásárhely
elbocsátás
felújítás | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/haveri-cegnek-ad-zsiros-megbizast-marki-zay-peter | https://web.archive.org/web/20221208103456/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/haveri-cegnek-ad-zsiros-megbizast-marki-zay-peter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haveri-cegnek-ad-zsiros-megbizast-marki-zay-peter | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-09-29 00:00:00 | [
"Kendi Imre",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató (HVSZ) Zrt.",
"Z-Door Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,787 | A K-Monitor szerint nem jelentenek csodafegyvert az uniónak vállalt törvényjavaslatok | Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját. | Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját.
Az Integritás Hatóság (amit Hadházy Ákos a maszturbáláshoz hasonlított) a kormány tervei szerint az a teljesen új korrupcióellenes intézmény lenne, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében tehetné meg a javaslat szerint.
Az Integritás Hatóság és a civileket is magában foglaló Korrupcióellenes Munkacsoport november közepére jöhet létre. A K-Monitor részletes elemzésben mutatta be a két szervezet feladatait, előnyeit és hiányosságait is.
Az Integritás Hatóság nem egyenlő az Európai Ügyészséghez csatlakozással, de közelít hozzá
A hatóság olyan autonóm államigazgatási szerv lesz, mint például a Gazdasági Versenyhivatal, azt, hogy a kormánytól függetlenül működik, elvileg a saját költségvetése is biztosítja majd. Nyomozati hatásköre nem lesz, és vádat sem emelhet majd a visszaélések esetén.
Pozitívuma viszont, hogy felléphet a közigazgatási bíróság előtt, ha az állami szervek nem lépnek időben az uniós pénze védelme érdekében. Szintén pozitív fejlemény a K-Monitor szerint, hogy visszaélés gyanúja esetén a Hatóság elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás legfeljebb két hónapra történő felfüggesztését.
A törvényjavaslat szerint a Hatóság köteles lesz bejelenteni – többek között – az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), illetve az Európai Ügyészségnek, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.
A K-Monitor szerint viszont tisztázásra vár még, hogy pontosan mit jelent az, hogy a hatóság feladata lesz a nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzése is, ezzel kapcsolatban ugyanis a javaslat nem tartalmaz konkrétumokat.
A Korrupcióellenes Munkacsoport fő fegyvere a nyilvánosság
Az Integritás Hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoportot is életre hívna a kormány. A 21 fős csoport egyik felét állami szervek delegáltjai, másik felét pedig civilek adják, évi kétszer ülésezik majd, ahol javaslatokat tehet, elemzéseket készíthet, illetve évi egyszer nyilvános jelentést ad ki.
A jelentést a kormány köteles lesz honlapján közzétenni, és megindokolni, ha nem fogadja el a csoport által javasolt intézkedéseket.
A munkacsoport civil tagjait pályázati úton fogják kiválasztani, a javaslat szerint tag olyan személy lehet, aki bizonyíthatóan független a Kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől. A civil tagjelöltek listájáról a Hatóság Igazgatóságának lesz joga kiválasztani, hogy kik fogják a civil szférát képviselni a munkacsoportban.
Üdvözlendő, de nem csodafegyver
A K-Monitor elemzésében arra jut, „egyelőre beláthatatlan, hogy sikerül-e a kapkodva lebonyolított pályázatokkal szakmailag autonóm, politikailag független és feddhetetlen emberekkel feltölteni az új intézményeket, köztük olyanokkal, akik az Unióval szemben a magyar nyilvánosság felé is meg tudják jeleníteni a korrupcióellenes küzdelmet”.
Az elemzés szerint kardinális kérdés a finanszírozás is, a kormányzat ugyanis a költségvetésén keresztül könnyen ellehetetlenítheti a számára kellemetlen intézmény munkáját.
„Hasonló történt itthon a Költségvetési Tanács esetén, amely saját szakértői stáb híján ma nem tud önálló elemzéseket folytatni” – idézi fel a K-Monitor.
A szervezet szerint üdvözlendő, hogy az információszabadság területén felszámolják a veszélyhelyzeti szabályokat, valamint megszüntetik az adatigénylés munkateherrel kapcsolatos költségeinek az adatigénylőre terhelését. Azt azonban nem látják garantáltnak, hogy a javaslatok miként változtatnának azon a gyakorlaton, hogy egyes adatgazdák szándékosan, különféle kifogásokkal nem tesznek eleget adatigényléseknek. A valódi megoldás a szervezet szerint az iratkezelés digitalizálása és minél szélesebb körben azok automatikus közzététele lenne.
Ami hiányzik a K-Monitor szerint: | https://telex.hu/belfold/2022/09/25/k-monitor-integritas-hatosag-korrupcioellenes-munkacsoport-elemzes | https://web.archive.org/web/20221128172814/https://telex.hu/belfold/2022/09/25/k-monitor-integritas-hatosag-korrupcioellenes-munkacsoport-elemzes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-k-monitor-szerint-nem-jelentenek-csodafegyvert-az-unionak-vallalt-torvenyjavaslatok | Telex | hungarian-news | 2022-09-25 11:49:00 | [] | [
"Korrupcióellenes Munkacsoport"
] | [] | [
"háttér",
"EU",
"jogalkotás",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,788 | Feltárulnak a Pegasus kémszoftver beszerzésének rejtélyei | 2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett. | 2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.
Utolsóként egy olyan technológia megvásárlását kellett jóváhagyniuk, mely a mobiltelefonok feltörésével az azokon tárolt összes adathoz hozzá tud férni. A képviselők elé tárt rövid leírás nem tartalmazta a technológia pontos megnevezését, az viszont teljesen egyértelműen kiderült belőle, hogy egy rendkívül fejlett kémszoftverről van szó. Ezt az eszközt a titkosszolgálati megfigyeléseket technikailag lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akarta beszerezni.
A képviselők ezen a bizottsági szavazáson ugyanúgy jártak el, ahogy korábban szinte mindig. Ha ugyanis a szakszolgálat meggyőzően érvelt egy-egy új technikai eszköz mellett, akkor jellemzően mindig megkapták még az ellenzék támogatását is. Kormánypárti és ellenzéki képviselők ezúttal is egyhangúlag, kérdés nélkül szavazták meg a kémszoftver közbeszerzés alóli mentesítését, számolt be a Direkt36-nak három, az ülésről konkrét információkkal rendelkező forrás is.
Ez volt az a Pegasus nevű izraeli kémszoftver, melyről több mint három és fél évvel később a Direkt36 egy nemzetközi oknyomozócsapat tagjaként kiderítette, hogy azt magyar újságírók, médiatulajdonosok, ügyvédek, ellenzéki politikusok és kormánytisztviselők megfigyelésére is használták. A Pegasus a mobiltelefonon lévő összes adathoz hozzáfér, sőt képes azt lehallgató eszközzé változtatni a mikrofon és a kamera távoli bekapcsolásával.
A kémszoftver beszerzésének részleteit ismerő források beszámolója szerint az NBSZ nem közvetlenül vásárolta meg a Pegasust az azt kifejlesztő izraeli NSO Grouptól. Az eladó az NSO egyik luxemburgi bejegyzésű vállalata volt (az adóoptimalizálás miatt is népszerű államban legalább kilenc, az NSO-hoz kapcsolódó cég van jelen), míg a vevő egy magyar közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. Ez egy olyan cég, amelynek tulajdonosai között 2019-ben Pintér Sándor belügyminiszter régi bizalmasa, Tasnádi László is megjelent. A cég az elmúlt években több más állami megbízást is elnyert, és éves szinten két-hárommilliárdos bevételt, illetve több százmilliós nyereséget termelt.
A források elmondása szerint a Pegasus megvásárlása kb. nettó hatmillió eurós összegbe került – akkori árfolyamon ez kb. bruttó 2,5-3 milliárd forint közti összeget jelentett. Az NBSZ a közbeszerzés alóli mentesítési kérelemben azzal érvelt, hogy a piacon elérhető hasonló képességű eszközre ez volt a legolcsóbb ajánlat. Hogy később még milyen esetleges egyéb kiadásokkal járt a Pegasus működtetése, arról a források nem árultak el részleteket.
A Pegasus megvásárlását akkor támogató ellenzéki nemzetbiztonsági bizottsági tagok közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt reagált megkeresésünkre. Ő azt mondta, hogy konkrét beszerzéseket nem kommentálhat, de a bizottság régi tagjaként és volt elnökeként általánosságban azt meg tudja erősíteni, hogy „a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakmailag megalapozott, korrekt előterjesztéseket szokott benyújtani, ami nem mondható el minden állami szervről. Tapasztalatom szerint a szakszolgálat beszerzéseivel kapcsolatban az ellenzéki képviselők részéről is mindig megvolt a bizalom.”
Megkerestük a történet minden érintettjét – köztük a kormányt, a Communication Technologies Kft.-t vezetőjét, Tasnádi Lászlót és az NSO Groupot –, de nem érkezett reakció senkitől sem. Arról nincs információnk, hogy a közvetítőcég a kémszoftver importálását követően a Pegasus működtetésében is részt vett-e, és ha igen, ennek során milyen adatokhoz férhetett hozzá, például tudott-e a célpontok kilétéről.
Egy sokoldalú vállalkozó
A Pegasus beszerzésében közreműködő Communication Technologies tulajdonos-ügyvezetője ekkor Neuman Péter volt (tulajdonrésszel rendelkezett még egy vele azonos címen élő nő). Egy volt magas rangú magyar titkosszolga a Direkt36-nak elmondta, hogy a férfi régóta ismert szereplő a biztonsági eszközök kereskedelmének szűk piacán. A forrás állítása szerint Neuman számos olyan állami eszközbeszerzésben vett részt, melyeknek részletei titkosak.
Linkedin-profilja szerint Neuman 2013-ban az amerikai belbiztonsági minisztérium kiberbiztonsági képzésén is részt vett, emellett tudományfilozófiával és mesterséges intelligenciával is aktívan foglalkozik, és rendszeresen publikál. Közösségi médiás profiljai, illetve a cégadatbázisban szereplő lakcíme alapján jelenleg az Egyesült Királyságban él.
Neuman ugyanakkor magyarországi évei alatt aktív volt más területeken, például a politikában és a médiában is. Egy egykori fideszes képviselő például elmondta, még a nyolcvanas évekből ismeri, amikor együtt buliztak, míg egy másik egykori fideszes pedig a kilencvenes években egy kampányban dolgozott vele együtt. Neuman ismerősei között számos ismert egykori baloldali és liberális politikust találni, a Facebookon ismerőse többek között Demszky Gábor vagy éppen Lendvai Ildikó is. Egy ellenzéki politikai tanácsadó a Direkt36-nak úgy emlékezett vissza, hogy ő még Medgyessy Péter 2002-es kampányának egyik miniszerelnök-jelölti kommunikációs tréningjéről ismeri Neumant (a férfi még pár éve is tanított tárgyalás- és előadástechnikai ismereteket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen).
Neuman már az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején is jutott állami megbízásokhoz. 2007-ben az érdekeltségébe tartozó Pesti Csoport Kft. az e-sztrádadíjjal kapcsolatos 42 milliós kommunikációs tender egyik nyertese volt. Neuman 2008–2009-ben szintén a Pesti Csoport nevében nyilatkozott, amikor a cég megpróbált negyedik mobilszolgáltatóként belépni a piacra.
A 2010-es évek közepén Neumannal többen már úgy találkoztak, mint a Köves Slomó rabbi által vezetett, az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) körüli médiaérdekeltségek egyik tanácsadó-vezetőjével. Miután az EMIH-hez kötődő Brit Média Kft. lett a Telegráf Kiadó Kft.-n keresztül a 168 Óra hetilap kiadója, 2018–2019-ben másfél évig Neuman volt a Telegráf ügyvezetője. „Slomóék küldöttje volt a lapnál, aki ott volt több olyan megbeszélésen is, ahol véleményezte a 168 Órát. Ezek inkább ötletelések voltak, a tartalomba nem szólt bele” – emlékezett vissza egy akkori munkatársa.
Egy másik volt 168 órás kollégája szerint Neuman bizonyos megnyilvánulásai utaltak arra, hogy vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. 2018 tavaszán például a 168 Óra konferenciát szervezett „Budapest, az élhető város” címmel, Neuman pedig egyszer csak felvetette, hogy meg kellene hívni előadónak egy barátját, egy volt titkosszolgálati vezetőt, aki korábban a magyar kibervédelmet is felügyelte.
„Nem értettük, hogy miért ragaszkodik hozzá ennyire, ráadásul alig kapcsolódott a konferencia témájához” – emlékezett vissza a 168 Óra egyik akkori munkatársa.
Neuman egyik ismerőse pedig azt idézte fel, hogy a Pegasus-megfigyelések tavaly nyári leleplezése után a férfi több beszélgetést is kezdeményezett a kémszoftverről szóló cikkekről, és azt ismételgette, hogy a tényfeltáró írásoknak szerinte Izrael-ellenes felhangjuk van. Neuman a Pegasus-megfigyelésekről szóló írásokat a forrás visszaemlékezése szerint felszínesnek minősítette, például azt bizonygatta, hogy logikátlan azt gondolni, hogy a Moszad (az izraeli hírszerzés) hozzáférne a kémszoftverrel gyűjtött információkhoz, mert ebben az esetben senki nem vásárolná meg a Pegasust. Az ismerős szerint az is világos volt, hogy Neuman szakértője a témának, elkezdte ugyanis sorolni, hogy milyen német, olasz és angol cégek gyártanak hasonló kémszoftvereket.
Neuman Péter neve a nyilvánosságban akkor szerepelt legutóbb, amikor 2019-ben az Est Média megvásárlásában és felélesztésében vett részt egy Nun Tav Technologies Zrt. nevű vállalkozáson keresztül. Csakhogy kiderült, hogy az azóta Delta Technologies Nyrt.-re átkeresztelt Est Média részvényeiből valaki éppen egy nappal azelőtt vásárolt be olcsón, hogy az Est Média bejelentette, megveszi az állami informatikai tendereken addig jól teljesítő Delta Systems Kft.-t. A bejelentés után a részvények ára természetesen rögtön megugrott.
A bennfentes részvénykereskedelem gyanúját felvető részvényvásárlás miatt vizsgálat indult, és a Magyar Nemzeti Bank 2022 júniusában bejelentette, hogy a gyanú megalapozott volt, és 58 millió forintos bírsággal sújt egy meg nem nevezett magánszemélyt. Az MNB szerint ez az illető a birtokában lévő „többletinformációk révén a valós értékéhez képest töredékáron jutott hozzá a részvényekhez”. A magánszemélyt a 24.hu cikke N. Péterként azonosította be. (Neumant megkérdeztük arról, hogy ő-e az érintett, de nem reagált erre a kérdésünkre sem.)
Felbukkan Pintér Sándor volt III/II-es bizalmasa
A Pegasus-beszerzés bizottsági engedélyezését követő hónapokban, 2017 végén megjelent a Communication Technologiesben egy régi-új tulajdonos, Hetényi László először 10, majd 33 százalékos tulajdonrésszel. Ő Neumant már régebbről is ismerte, ugyanis a cégben már 2003-ban is volt egy rövid ideig tulajdonrésze.
Hetényiről korábban a HVG írta meg, hogy az elmúlt évtizedekben inkább médiavállalkozóként tűnt fel, önéletrajza szerint például ő volt az Economist és a Wall Street Journal kizárólagos magyarországi képviselője. A lap szerint azonban Hetényi belügyes háttérből jön, a Rendőrtiszti Főiskolán végzett, majd 1979 és 1988 között a Belügyminisztérium hivatásos tisztje volt.
A kémszoftver beszerzésének nemzetbiztonsági bizottsági engedélyezése után két évvel, 2019 végén bukkant fel harmadik, szintén 33 százalékos tulajdonosként egy másik régi belügyes: Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa is, aki Neuman és Hetényi mellé az Est Média/Delta Technologies megvásárlása után is betársult.)
Tasnádi László jelenleg Pintér Sándor egykori őrző-védő cégbirodalmának, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek az igazgatósági elnöke, de 2010 és 2016 között először a belügyminiszter kabinetfőnöke, majd rendészeti államtitkára volt, és többek között a titkosszolgálatokat felügyelte. Politikai pályafutása azután bicsaklott meg, hogy 1989 előtti állambiztonsági karrierjének részletei 2014-ben nyilvánosságra kerültek, majd 2016-ban Lázár János nyilvános bírálata után le is mondott.
Tasnádi a kommunista pártállam titkosszolgálatainál kezdte pályáját. Először a hírszerzésnek dolgozott terrorelhárítási területen, majd a III/II-es főcsoportfőnökséghez és a BRFK-hoz ment át. A HVG írta meg róla, hogy Nagy Imre 1989-es újratemetése és Orbán Viktor akkor elmondott beszéde alatt Tasnádi éppen a BRFK III/II-es operatív tisztjeként beépített ügynököktől – köztük egy volt ÁVH-stól – várt jelentéseket az ottani történésekről.
Tasnádi ezekre az állításokra úgy reagált, nem mond le, mert nem tartja elítélendőnek akkori tevékenységét. „Hírszerzési tevékenységet végeztem, de senkiről nem jelentettem. Becsülettel végeztem a munkámat” – nyilatkozta Tasnádi a HVG-nek, a kémelhárítói munkára pedig azt mondta, hogy „az is egy szakma”. Azt is hozzátette, hogy 1989 előtti állambiztonsági múltja mindenki számára ismert volt már a kinevezésekor.
Miután azonban éppen 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján léptette elő Tasnádit altábornaggyá Áder János köztársasági elnök, a téma ismét előkerült. Az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János – akinek számos konfliktusa volt Pintér Sándorral – egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre úgy reagált, hogy Tasnádi előléptetése a forradalom évfordulóján „kínos és kellemetlen. Több mint furcsa.” Lázár még azt is hozzátette az Orbán-kormányra utalva, hogy „mindenki érezte, hogy ez így nincs rendjén”, sőt még Orbán Viktorral is beszélt a kérdésről.
Tasnádi a kritika után nem sokkal benyújtotta lemondását, és távozott a privát szférába – azonban korábbi szakmájától és kapcsolatrendszerétől nem került messze. Több olyan cégben is szerepet vállalt ugyanis, amelyek biztonsági területen tevékenykednek.
Jó biznisz a kémszoftver-kereskedelem
Bár a Pegasust kifejlesztő NSO Group azt is állítja, hogy ők kizárólag állami szereplőknek és intézményeknek adják el kémszoftverüket, a titkosszolgálatok világában előfordul, hogy az ügyleteket közvetítőcégek beiktatásával bonyolítják le. Ezek a cégek jellemzően vagy fedőcégek – maguk a szolgálatok hozzák őket létre, hogy a nyilvánosság felé álcázzák tevékenységüket és üzleteiket –, vagy pedig egykori titkosszolgák érdekeltségébe tartozó, szoros állami-politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások, melyek komoly profitot hoznak tulajdonosaiknak.
A Communication Technologies nyíltan hirdeti magáról, hogy miféle eszközökkel kereskedik:
„A XXI. századi háborúkat részben vagy egészben már a kibertérben vívják, de az informatikai biztonság kérdése a mindennapokban is rendkívüli fontossággal bír. A kiberfenyegetés elleni védelem, illetve a különböző kiberfegyverek cégünk portfoliójának fontos részei. Folyamatosan követjük a legújabb és hatékonyabb megoldásokat, melyeket ügyfeleinknek is elérhetővé teszünk” – olvasható a cég honlapján a „kiberhírszerzés” címszó alatt.
A Communication Technologies Kft.-nek 2018-ig nem volt a biztonságtechnikai piacon kiemelkedőnek számító bevétele. A cég éppen a Pegasus-ügylet után lett látványosan sikeres, a vállalat nettó árbevétele ugyanis a 2017-es 150 millió forintról 2018-ban hirtelen 3,5 milliárdra ugrott fel.
A Direkt36-nak a beszerzésről részleteket eláruló források arról nem beszéltek, hogy a közvetítőcég mekkora haszonra tehetett szert. A Communication Technologies cégbeszámolójából annyi derül ki, hogy az akkori tulajdonosok – Neuman és a vele egy címen élő nő 90 százalék, Hetényi pedig 10 százalékos részesedéssel rendelkeztek ekkoriban – arra az évre 123 millió forintot vettek ki osztalékként az azóta is rekordnak számító 3,5 milliárdos forgalom után (a megelőző években nem volt osztalékfizetés).
Az utóbbi néhány évben – amikor a Pegasust is importáló cégben már Neuman mellett Hetényi és Tasnádi is 33-33 százalékos részesedéssel bírt –, már évi 2-2,5 milliárdos árbevételekhez több százmilliós osztalékfizetések párosulnak. Legutóbb, 2021-ben például 734 milliót vihettek haza a tulajdonosok, akik ma már az Est Média-ügyletben is felbukkanó Nun Tav Technologies Zrt.-n keresztül birtokolják a Communication Technologiest.
Hogy a Pegasuson mennyit tud egy közvetítőcég keresni, ahhoz összehasonlítási alapot nyújthat Lengyelország esete, ahol a Pegasus kémszoftver használata során szintén súlyos visszaélésekre derült fény. A lengyelek ráadásul a magyarországi beszerzéshez hasonló összegért (33,4 millió złoty, kb. 7 millió euró) vásárolták meg a kémszoftvert. A beszerzéssel a lengyelek is egy közvetítőcéget bíztak meg. Nyilvánosságra került dokumentumok és lengyel lapok oknyomozása szerint a Matic nevű, volt lengyel kommunista titkosszolgákhoz kötődő közvetítőcég az üzleten 8 millió złotyt (kb. 1,7 millió euró) keresett, vagyis a Pegasus közel 25 százalékos profitot hozott a cégnek.
A Communication Technologies profitja azonban közel sem csak a Pegasusból származik, a kémszoftver beszerzése után ugyanis a cég elnyert több más komoly megbízást is rendvédelmi szervektől. 2018 májusában például egy nettó 1,4 milliárdos tendert nyertek el az ORFK-tól meghívásos pályázaton elektronikus házi őrizeti rendszer leszállítására, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától egy nettó közel 2 milliárdos értékű közbeszerzést tárgyalásos eljárásban. Később a Készenléti Rendőrségnek is ők szállíthattak kriminalisztikai-bűnügyi nyomrögzítő eszközöket, majd nemrég a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség 204 milliárdos keretszerződéskötésébe is befértek.
A cég a honlapján többes számban ír például a portfóliójába tartozó kiberfegyverekről, és mint „élvonalbeli biztonság-technológiai és kriminalisztikai megoldások szállítója” hirdeti magát. Honlapjukon azt írják, hogy kiterjedt nemzetközi partneri hálózatuk segítségével „a legfejlettebb rendszerek bő választékát és kapcsolódó szolgáltatásokat – rendszer integráció és tanácsadás – kínálunk kormányzati ügyfeleinknek és a versenyszféra szereplőinek egyaránt”.
Kevesen tudták, hogy Pegasusnak hívják
Egy, a Pegasus kémszoftver működéséről részleteket ismerő volt titkosszolga szerint az NBSZ először 50 eszközre szerzett kvótát, azaz egyszerre ennyi mobiltelefont tudtak megfigyelni a Pegasusszal. A forrás szerint később a kvóta további pár tucattal tovább nőtt, azt viszont nem árulta el, hogy ez minek (pl. újabb szerződés vagy szerződésmódosítás) volt köszönhető.
A Pegasus beszerzésének körülményeit ismerő források szerint a kémszoftvert az NBSZ ugyanúgy használta, ahogy az általa működtetett megfigyelésre és információgyűjtésre alkalmas többi technológiát. Ha valamelyik nemzetbiztonsági vagy rendvédelmi szervnek egy nyomozás során titkos megfigyelésre van szüksége, és arra engedélyt is kap az igazságügyminisztertől vagy egy bírótól, akkor a megfigyelést az NBSZ végzi el, majd az így gyűjtött információkat továbbítja a megrendelő szervnek.
A Direkt36 korábban egy kémszoftverekkel is foglalkozó szakszolgálatos tiszt telefonszámát is beazonosította abban a kiszivárgott adatbázisban, mely az NSO Group kliensei által Pegasus-megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Egy volt titkosszolga most megerősítette, hogy ez az NBSZ-es tiszt a kémszoftver egyik működtetője volt, és csupán tesztelés miatt kerülhetett bele a saját telefonszáma is a kiszivárgott célpontadatbázisba.
A források szerint az NBSZ használta a Pegasust az összes polgári nemzetbiztonsági szolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Információs Hivatal (IH), Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), Terrorelhárítási Központ (TEK), valamint a rendőrség akcióiban is. Arról azonban egyik forrás sem hallott, hogy a szakszolgálat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) számára is alkalmazta volna az izraeli kémszoftvert.
Egy volt titkosszolga szerint az NBSZ a szigorú kvótalimit és a rendkívül magas költségek, valamint az eszköz példátlan hatékonysága miatt a Pegasust csak kiemelt ügyekben és kizárólag legfelsőbb szintű, miniszteri vagy főigazgatói jóváhagyással vethette be. A nemzetbiztonsági szervek főigazgatói a Pegasus beszerzése utáni időszakban Szabó Hedvig (NBSZ), Hajdu János (TEK), Bolcsik Zoltán (NVSZ), valamint Kiss Zoltán, majd Bárdos Szabolcs (AH), illetve Pásztor István (IH) voltak.
Az IH-t 2018 közepe és 2020 között vezető Czukor József kémfőnök-diplomata esetleges szerepéről pedig már korábban is írtunk. Az akkor Orbán Viktor külpolitikai és nemzetbiztonsági főtanácsadójaként rendkívül bizalmi pozícióban lévő Czukor ugyanis éppen a kémszoftver rendes üzemszerű magyarországi használatának megkezdésekor, 2018 februárjában utazott Izraelbe, ahol magával Benjámin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnökkel is találkozott. (Czukorról már tavaly megkérdeztük a kormányt, ám erre a kérdésünkre sem kaptunk választ.)
A miniszterelnök és a belügyminiszter belső körén, a titkosszolgálati vezetőkön és a Pegasusszal dolgozó NBSZ-es informatikusokon és feletteseiken kívül azonban rendkívül kevesen értesülhettek csak arról, hogy Magyarország rendelkezik mobiltelefonok teljes körű feltörésére alkalmas technológiával. Arról pedig még kevesebben, hogy ez konkrétan a Pegasus.
A kémszoftveres megfigyelésekre tavaly nyáron első kormányzati szereplőként reagáltatott – és mindent tagadó – Szijjártó Péter külügyminiszter több forrás állítása szerint például nem hazudott, hanem ő valóban nem volt tisztában a Pegasus létezésével. A külügyminiszter ráadásul később arról is beszélt, hogy ő először azt hitte, hogy az NSO a Nemzeti Sport Online-t jelenti.
Több egykori nemzetbiztonsági, illetve rendvédelmi tiszt elmondása szerint még a titkosszolgálatok állományában is kevesen tudtak az izraeli kémszoftver meglétéről. Azt viszont már szélesebb körben is sejtették, hogy lett egy ilyen jellegű eszköze a szakszolgálatnak.
Egy volt kémelhárító tiszt például elmondta, ő közvetve jött rá, hogy a magyar állam már az úgynevezett végpontok közötti titkosítási üzenetküldő applikációkon folyó kommunikációt is tudja monitorozni – amit a végpontok, azaz a telefonok feltörésével lehet csak megoldani. A volt kémelhárító ugyanis 2018–2019 körül sorra kapta az értesítéseket telefonján, hogy még aktív kollégái regisztrálták magukat Signalra, Viberre és más hasonló, a végpontok között titkosított üzenetküldőkre. Ebből azért tudott következtetést levonni, mert a titkosszolgák számára biztonsági okokból csak olyan üzenetküldő applikációk használata engedélyezett, amit az NBSZ fel is tud törni.
A titkolózásnak más, egészen banális okai is voltak. Egy volt rendvédelmi tiszt elmondása szerint már csak azért is bizalmasan kezelték a kémszoftver létezését és alkalmazását, „mert különben mindenki a Pegasust kérte volna a saját műveletéhez”. A mobiltelefonon keresztül gyakorlatilag minden információhoz hozzáférő kémszoftver ugyanis rengeteg munkát meg tud spórolni egy-egy titkos nyomozást vezető műveleti tisztnek. Még ha az NBSZ be is vetette a Pegasust egy-egy ügyben, a megrendelő szolgálatnál a nyomozás ügygazdájának nem feltétlenül kötötték az orrára, hogy a kért megfigyelést milyen technológiával végezték el.
A lelepleződés után is használhatták a Pegasust, és nem csak azt
Bár tavaly ősszel elterjedt a hír, hogy a botrány hatására Izrael korlátozta a Pegasus és a hozzá hasonló eszközök exportját, és többek közt Magyarország sem férhet már hozzá a kémszoftverhez, ez így biztosan nem igaz. Valójában annyi történt, hogy Izraelben azoknak az országoknak a listáját szűkítették le, melyeknek az izraeli védelmi minisztérium automatikusan megadja az exportengedélyt. Hogy pontosan milyen országok kerültek le erről a listáról, azt nem tudni. De még ha köztük is szerepel Magyarország, ez akkor sem jelent teljes tiltást, főleg nem visszamenő hatályút.
Az EU-s tagállamokat érintő megfigyelési botrányok hatására az Európai Parlamentben felállított Pegasus-vizsgálóbizottság a nyáron az NSO Group egyik vezetőjét is meghallgatta. Az NSO-t képviselő, a compliance részleget vezető Chaim Gelfand beszámolója nem utalt arra, hogy a szemükben Magyarország különösebben problémás országnak számítana. Az izraeli cég képviselője arról beszélt, hogy az egyes országokhoz emberi jogi, jogállami szempontok alapján egy pontszámot társítanak, és hogy bizonyos pontszám alatti országok nem kaphatják meg a Pegasust, mert nagy a kockázata, hogy visszaélnek vele.
A Gelfand által ismertetett pontrendszer szerint Belgiumnak 80, Spanyolországnak 75, Lengyelországnak és Magyarországnak kb. 64-65, Szaúd-Arábiának pedig 30 körüli pontja van. Elmondása szerint a minimum határt korábban 20 pont körül húzták meg, de a
„20-as ponthatárt azóta megemeltük, tehát szigorúbbak lettünk. Nem működünk együtt olyan országokkal, amelyek 20 pont körüli értéket szereznek.”
Miután a Direkt36 feltárta a magyarországi Pegasus-megfigyeléseket és magyar ellenzéki képviselők vizsgálódni kezdtek, zárt ajtók mögött többen is kérdéseket tettek fel titkosszolgálati vezetőknek. Az egyik képviselő ezt követően a Direkt36-nak arról számolt be, hogy arra a kérdésére, hogy használják-e továbbra is a Pegasust, az egyik polgári titkosszolgálat vezetője többször is megkerülte az egyenes válaszadást.
A képviselő a titkosszolgálati vezető válaszából ugyanakkor azt szűrte le, hogy hiába lepleződött le az eszköz és a vele végzett megfigyelések, bizonyos esetekben a Pegasust a tavaly nyári tényfeltáró cikkek után ismét használták. Ezek a képviselő értelmezése szerint olyan műveletek, ahol a célszemély nagy valószínűséggel nem tudja észlelni a Pegasus-megfigyelést, mert nem fogja felfedezni saját telefonján a kémszoftver nyomait. (Utóbbira például az iMazing nevű ingyenes program is képes, de csak iPhone-okat tud megvizsgálni.)
Egy volt magyar titkosszolga viszont jóval határozottabban állította a Direkt36-nak, hogy még aktív kollégáitól származó információi szerint a Pegasus használatát egy időre ugyan felfüggesztették, de később ismét alkalmazták titkos megfigyelések során.
– mondta a volt titkosszolga. Tudomása szerint ráadásul a magyar államnak nincs is másik, a Pegasushoz hasonló fejlettségű mobiltelefonos kémszoftvere.
Az NSO eközben az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottságának azt állította, hogy 14 uniós tagállam állami szerveinek adták el a kémszoftverüket, közülük kettővel azonban később megszakították az együttműködést. Az NSO állítása szerint ezt akkor teszik meg, ha belső vizsgálatuk során megállapítják, hogy valamelyik kliensük valóban visszaélt a kémszoftverükkel.
Az izraeli cég a két érintett EU-tagállamot nem nevezte meg, és azt sem tudni, hogy a Pegasus-hozzáférésüket vajon mikor függesztették fel. Bár az AP hírügynökség tudósítása szerint a vizsgálódó EP-képviselők Magyarországra és Lengyelországra gyanakszanak, erre egyelőre nincs semmilyen konkrét bizonyítékuk. Ráadásul a Pegasus kémszoftverrel visszaélő EU-s tagállamok között harmadikként Spanyolország is ott szerepel.
A Pegasus azonban csak egyetlen eszköz a sok közül, a Communication Technologies segítségével pedig a magyar állam más jellegű megfigyelési technológiákhoz is hozzájutott. Amikor a cég idén tavasszal a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában 2 milliárd forint értékben kötvényeket bocsátott ki, nyilvánosságra kellett hozniuk egy olyan információs dokumentumot is, mely felsorolja, hogy miféle külföldi technológiákkal kereskednek.
Az NSO Groupról ebben sem írnak – mivel a beszerzés nem volt nyilvános, ezért ezt nem is tehetik meg –, azonban számos más, jórészt izraeli céget sorolnak fel beszállítójukként. Például a tel-avivi Attenti Groupot, melytől a magyar cég elektronikus megfigyelő rendszert (elektronikus nyomkövetőket) vásárolt, vagy a Petah Tikva-i Cellebrite-ot, mely „kriminalisztikai mobiltelefon adatmentő eszközöket fejleszt”.
A dokumentum két másik olyan tel-avivi központú beszállítót (Corsight AI Ltd. és Viisights Solution Ltd.) is megemlít, amelyek mesterséges intelligenciára támaszkodó videós megfigyelő rendszereket fejlesztenek. A Corsight rendszere „arcfelismerés segítségével azonosítja a személyeket és rendeli őket előre meghatározott adatbázisokhoz”, míg a Viisights terméke
„a felhasználásától függően képes bizonyos viselkedéseket vagy eseményeket – így például verekedés, gépjárműbaleset, balesetet szenvedő személy – felismerni”.
Izraeli mellett amerikai beszállítói is akadnak a cégnek. Ilyen például a Cobwebs, melynek mesterségesintelligencia-alapú megoldásai „képesek a webes felületek különböző mélységeiben található közösségi média adatokat, valamint nyitott (open) web, mély (deep) web és a sötét (dark) web adatokat összegyűjteni és azokat elemezni”.
A kötvénykibocsátáskor nyilvánosságra hozott dokumentum – egyéb részletek nélkül – azt állítja, hogy a cég „árbevételének növekvő része származik állami megrendelésekből”. Mivel az éves beszámolókból kiderül, hogy a cég bevételei szinte kizárólag magyarországi értékesítésből származnak, így az is kikövetkeztethető, hogy a fenti izraeli és amerikai megfigyelési és információfeldolgozási technológiákból jórészt a magyar állam különböző szervei vásárolhattak. | https://telex.hu/direkt36/2022/09/28/feltarulnak-a-pegasus-kemszoftver-beszerzesenek-rejtelyei | https://web.archive.org/web/20230321072335/https://telex.hu/direkt36/2022/09/28/feltarulnak-a-pegasus-kemszoftver-beszerzesenek-rejtelyei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feltarulnak-a-pegasus-kemszoftver-beszerzesenek-rejtelyei | Telex | hungarian-news | 2022-09-28 11:53:00 | [
"Hetényi László",
"Neuman Péter",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"Belügyminisztérium (BM)",
"Communication Technologies Kft.",
"Delta Technologies Nyrt.",
"Információs Hivatal (IH)",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"NSO Group Technologies",
"Nun Tav Technologies Zrt.",
"Terrorelhárítási Központ (TEK)"
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
54,789 | Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak. | Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak.
Tavaly augusztus végén Orbán Viktor a Fidesz-elnökeként Novák Katalin és más fideszesek társaságában részt vett a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata nevű szervezet találkozóján, ahol Georgia Meloni olasz ellenzéki politikussal tárgyalt. Az út kapcsán a 24.hu írt arról, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán családot valószínűleg a honvédség 607-es lajstromjelű Falconja vette fel Brac szigetén, majd a római esemény után Zadarban tette ki őket.
A római kiruccanás kapcsán a K-Monitor adatigényléssel fordult a Külügyminisztériumhoz (KKM), mert a szabályok szerint ez a tárca illetékes a kormány külföldi utazásai ügyében. A korrupcióellenes szervezet azt szerette volna megtudni, hogy kik voltak az Orbán Viktorral Rómába utazó delegáció tagjai, mennyi volt az útiköltség, a szállásköltség és a napidíj, valamint mekkora összeget fizetett Orbán a családtagjai (felesége és fia) utaztatása miatt.
Mivel nem kapott választ, a K-Monitor beperelte a Külügyminisztériumot, és nemrégiben megszületett az elsőfokú, nem jogerős ítélet. Eszerint a KKM-nek ki kell adnia, hogy mennyit fizetett be a miniszterelnök a felesége és a fia honvédségi repülős utazására, de a teljes útiköltség nem tudható, mert a külügy szerint nem ők az illetékesek. Az viszont nem derült ki a bíróságon, hogy akkor vajon kicsoda.
Keretmegállapodás a Miniszterelnökség és a HM között
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A szerződés szerint a ME a tervezett utazás előtt a HM-nek úgynevezett Útindító felkérő levelet küld, ami legalább az alábbi 5 dolgot tartalmazza:
a tervezett fel- és leszálló repülőteret,
a tervezett indulási és érkezési időt,
a szállítandó delegáció létszámát,
a delegáció fedélzeti ellátásával kapcsolatos igényeket,
a szállítandó poggyászok és személyi felszerelések várható méretét és mennyiségét.
Amennyiben a honvédségnek van szabad kapacitása (itt nem csak a repülőgép, hanem a honvédek repülési és pihenőideje is számít) teljesíteni a felkérést, akkor a HM küld egy árajánlatot az útra. Ha ezt a ME elfogadja, beindulnak a fogaskerekek és elkezdődik a repülés leszervezése.
Ennek része például az, hogy a honvédség állományába nem tartozó személyek – vagyis a politikusok és családtagjaik, plusz a stábjuk és egyéb kísérők, gyakorlatilag a teljes delegáció – adatait 8 nappal az út előtt elküldi a Miniszterelnökség a HM-nek, mert külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy civilek katonai repülőn utazhassanak.
A ME az utaslista mellett az ültetési javaslatát is elküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, a végleges ülésrendről viszont az adott repülő parancsnoka dönt a súlypontra vonatkozó számítások és paraméterek, valamint repülésbiztonsági szempontok alapján.
Évente számolják el egymással a költségeket
Az Átlátszó birtokába került megállapodás azt is tartalmazza, hogy a miniszterelnökségi delegációk katonai repülővel való utazásai miatt felmerült költségeket évente számolják el egymással a tárcák. Az irat szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség minden évben köt emiatt egy költségvetési megállapodást, és legkésőbb június 30-ig rendezik egymással az előző évi költségeket egy összesítés alapján.
A HM azonban nem csak évente egyszer, hanem minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
A szerződés külön kitér arra, hogy nagyon sokba kerül a levegőben az internethasználat, ezért annak díját „tájékoztató jelleggel” elhelyezték a repülőgépeken. Mivel azonban a (meg nem nevezett) internetszolgáltató 2021. január 1. óta egyben, a tárgyévet követően számlázza ki az előző évi összeget a HM részére, az elszámolására is akkor, utólag kerül sor. Magyarul a miniszterelnökségi delegációk tavalyi repülős internetezésének költségei idén derülnek ki, és idén fizeti ki a HM, az ideit pedig majd jövőre.
30 évig titkosak, de az interneten követhetőek az útvonalak
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet (lajstromjelük 604 és 605), amelyeket hivatalosan katonai csapatszállítónak vettek. 2018 nyarán beszereztek két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet (lajstromjelük 606 és 607) is, amit a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez.
A honvédség 2018-ban vásárolt repülőgépeit ugyan hivatalosan nem kormánygépnek vették, Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használja őket a kezdetektől. Miután a sajtóban (az Átlátszón is) több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán Viktor utazgat a honvédségi gépekkel, eltüntették őket a közismert repülőgépfigyelő oldalakról. Az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange azonban továbbra is közzéteszi a repülők mozgását jelző, önkéntesek által egyszerű vevőkészülékekkel gyűjtött transzponder-adatokat.
Ezek alapján 2019 decemberében megírtuk, hogy a honvédségi gépek számos egzotikus helyen jártak beszerzésük óta, cikkünk után pedig kiderült, hogy „honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból” 30 évig titkos, hova kit vittek a repülők és miért. Ezt a most birtokunkba került megállapodás is tartalmazza.
Szijjártó Péter és Novák Katalin is használja a honvédségi repülőket
Idén augusztus elején Orbán Viktor és stábja a 607-es honvédségi Falcon fedélzetén utazott ki Amerikába, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett, szélsőjobboldali CPAC színpadán.
Az amerikai út inkább magánkiruccanás volt, mint hivatalos program, hiszen a miniszterelnök nem hazánk ügyeit intézte az USA hivatalban lévő elnökével vagy más vezetővel, hanem barátaival és az ő támogatóival találkozott, mégis a magyar adófizetők állták az út körülbelül 57 millió forintos költségét. Ráadásul az amerikai út után a 607-es Horvátországba ment, ahol aztán szinte egyből felbukkant a már nyaraló miniszterelnök is. Persze ez lehet véletlen egybeesés is, de az előzmények ismeretében kicsi rá az esély.
Orbánon kívül Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen repked a HM gépeivel, de más kormánytagok is utaznak velük időnként. Idén áprilisban például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ment az egyik repülővel Madeira szigetére szentmisére, nemrég pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utazott ki Moszkvába tárgyalni egy HM-repülő fedélzetén.
Az idén kinevezett köztársasági elnök, az erősen fideszes kötődésű Novák Katalin is gyakran használja a honvédségi repülőket. Kinevezését követő első külföldi útjára a 604-es lajstromjelű Airbus fedélzetén utazott férjével Prágába a cseh köztársasági elnök meghívására.
Július közepén az Orbán és Szijjártó által is kedvelt 607-es Falconnal repült Jair Bolsonaro brazil elnökhöz, nemrég pedig Bukarestbe is az egyik honvédségi géppel ment. A hivatalos utak mellett augusztus végén a Vatikánba, pápai magánaudenciára is a HM egyik repülője, a 605-ös Airbus vitte Novákot és kíséretét.
Mivel a honvédségi repülőgépek útjainak részleteit 30 évre titkosította a kormány, csak 2050 környékén derülhet ki, hogy melyik repülő mikor, hova, kiket vitt és miért. Azonban a birtokunkba került megállapodás alapján kikérjük a költségösszesítő iratokat, hogy hátha legalább azt elárulják, hogy mennyi közpénzbe került egy-egy repülőút.
Ahogy már sokszor leírtuk: az más országokban is bevett gyakorlat, hogy az állami vezetőket a honvédség által üzemeltetett kormánygépekkel szállítják. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, másrészt nem közölnek információkat a költségekről, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Ilyen magánhasználat lehet Orbán Viktor horvátországi és amerikai útja, vagy Novák Katalin vatikáni látogatása, amely saját bevallása szerint is magánaudencia volt, nem hivatalos program köztársasági elnökként.
Címlapkép: Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Novák Katalin, Orbán Balázs és Németh Zsolt honvédségi repülőkkel (fotók: a politikusok Facebook-oldala, montázs: Átlátszó) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/21/itt-a-szerzodes-melynek-kereteben-orban-viktor-kulonjaratnak-hasznalhatja-a-katonai-repulogepeket/ | https://web.archive.org/web/20231223213409/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/21/itt-a-szerzodes-melynek-kereteben-orban-viktor-kulonjaratnak-hasznalhatja-a-katonai-repulogepeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-szerzodes-melynek-kereteben-orban-viktor-kulonjaratnak-hasznalhatja-a-katonai-repulogepeket | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-21 00:00:00 | [
"Nagy Márton",
"Novák Katalin",
"Orbán Viktor",
"Semjén Zsolt",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Külügyminisztérium",
"Magyar Honvédség",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"utazás",
"államtitok",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Honvédségi gépek kormányzati használata"
] |
54,790 | Orbán Viktor miniszterelnök és a NER luxusrepülője is Párizsban járt a BL-döntő napján | Egyszerre bukkant fel Orbán Viktor és a „nemzeti tőkésosztályhoz” köthető OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép Párizsban a hétvégén. A miniszterelnök a Facebookon közzétett fotók alapján a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel tárgyalt, arról azonban csak az AFP képei árulkodnak, hogy egyúttal a Bajnokok Ligája döntőjén is részt vett. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mikor és mivel utazott külföldi útjára Orbán Viktor, de megkeresésünkre nem reagáltak. | Egyszerre bukkant fel Orbán Viktor és a „nemzeti tőkésosztályhoz” köthető OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép Párizsban a hétvégén. A miniszterelnök a Facebookon közzétett fotók alapján a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel tárgyalt, arról azonban csak az AFP képei árulkodnak, hogy egyúttal a Bajnokok Ligája döntőjén is részt vett. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mikor és mivel utazott külföldi útjára Orbán Viktor, de megkeresésünkre nem reagáltak.
„Itthon nem verték nagydobra, hogy a magyar miniszterelnök hódol a hobbijának, és a helyszínen nézi meg a Bajnokok Ligája-döntőjét, de az AFP lefotózta a párizsi Stade de France VIP páholyában Orbán Viktort” – írta meg szombat este a 444.hu.
A francia hírügynökség képein jól látszik, ahogy a Real Madrid-Liverpool meccsen (amit egyébként a spanyol csapat nyert 1-0-ra) Nicolas Sarkozy volt francia elnök mellett áll. Orbán Viktor Facebook-oldalán erről nem, csak a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel való találkozásáról számolt be pénteken.
Egy nappal később az OE-LEM lajtstromjelű luxusrepülőgép is elindult Budapestről Párizsba, ahova délelőtt meg is érkezett. A magánrepülő vasárnap jött vissza Budapestre. Mindezt az Átlátszó repülőgép- és jacht-követő Twitter applikációja, a NERtravel is jelezte.
Hogy pontosan kit/kiket vitt és hozott az osztrák bejegyzésű privát jet, melynek fedélzetén korábban már Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és magát a miniszterelnököt is lefotózták, nem tudjuk. Mindenesetre érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, hogy mikor és hogyan utazott Orbán Viktor Párizsba a hétvégén. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése szerint az egyik honvédségi Dassault Falcon repülőgép csütörtök délután szállt le a Le Bourget reptéren, de fél óra tartózkodás után már jött is vissza, tehát valószínűleg csak kitette utasát.
Havasi Bertalan sajtófőnök vasárnap közleményt juttatott el az MTI-nek, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombat este az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) meghívására vett részt a Bajnokok Ligája döntőjén, majd a francia fővárosból Brüsszelbe utazik tovább. Hozzátette: „Brüsszelben hétfőn és kedden tartják az Európai Tanács rendkívüli ülését, amelyen az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak” – idézte a közleményt a Magyar Hang.
Nem ez lenne az első
Ha odafelé nem is, a visszaúton akár ismét megtapasztalhatta az OE-LEM kényelmét a miniszterelnök, aki egyszer már biztosan ült a repülőn, méghozzá 2018-ban, amikor Bulgáriába utazott a Ludogorec-Videoton BL-meccsre.
A Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgép az osztrák léginyilvántartásban szerepel OE-LEM lajtsromszámmal. Tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég. A gép azonban szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol, és Szíjj Lászlótól kezdve Mészáros Lőrincig mindenki utazott már rajta. A magánrepülő új ára 60 millió amerikai dollár, vagyis körülbelül 17 milliárd forint volt 2018-ban.
Akkor a bolgár Standart írta meg, hogy Orbán magángéppel érkezett Várnába, ahol a Ludogorec otthonához, Razgradhoz legközelebbi repülőtér található. A bolgár csapat honlapján rövid hír és képgaléria számolt be arról, hogy a klub vezetősége köszöntötte a stadionban a magyar miniszterelnököt, akit egy Ludogorec-logós tasakba tett ajándékkal is megleptek.
A meccs után a gép visszaindult, és nem sokkal éjfél előtt ért vissza Ferihegyre, ahol lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor kiszáll a magánrepülőből a Ludogorec menedzsmentjétől kapott ajándéktasakkal a kezében.
Az eset nagy port kavart, többen és többféle módon próbálták megtudni, hogyan került Obán a 17 milliárd forintos luxusrepülőre. Orbán sajtófőnöke először azt mondta, hogy a luxusrepülést a Vidi tulajdonosától, Garancsi Istvántól kapta ajándékba a miniszterelnök, majd Orbán Viktor azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
„30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
A gépnek azonban nem a Ludogorec-Videoton meccs volt az egyetlen focival kapcsolatos útja. 2018. június 21-én Nyizsnyij Novgorodba ment, ahol akkor Argentína játszott Horvátországgal a világbajnokság D-csoportjának második fordulójában. Július 15-én pedig Moszkvába utazott a luxusrepülő, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap.
Az RTL-Klub híradója is beszámolt a repülőútról | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/31/orban-viktor-miniszterelnok-es-a-ner-luxusrepuloje-is-parizsban-jart-a-bl-donto-napjan/ | https://web.archive.org/web/20221204215211/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/31/orban-viktor-miniszterelnok-es-a-ner-luxusrepuloje-is-parizsban-jart-a-bl-donto-napjan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-miniszterelnok-es-a-ner-luxusrepuloje-is-parizsban-jart-a-bl-donto-napjan | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-05-31 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"International Jet Management GmbH.",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"utazás",
"ajándék",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés"
] | [] |
54,791 | Nem árulja el a közpénzből gazdálkodó szervező, mennyit költött a helyszínre a Tranzit fesztivál | A kormány és a Fidesz-holdudvar több tagja is megjelent a Tihanyban idén is megrendezett Tranzit fesztiválon augusztus végén. A Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó-ként meghirdetett rendezvény több vitájára ellenzéki politikusokat is meghívtak. Az eseménynek helyet adó Club Tihany fő tulajdonosai a korábban Orbán Viktor tanácsadójaként és a honvédelmi miniszter volt üzlettársaként is ismert Habony Árpád unokaöccse és unokahúga. A szállodát tulajdonló cég egyik egyik igazgatósági tagja Gyurcsány Ferenc egykori külügyi államtitkára. | A kormány és a Fidesz-holdudvar több tagja is megjelent a Tihanyban idén is megrendezett Tranzit fesztiválon augusztus végén. A Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó-ként meghirdetett rendezvény több vitájára ellenzéki politikusokat is meghívtak. Az eseménynek helyet adó Club Tihany fő tulajdonosai a korábban Orbán Viktor tanácsadójaként és a honvédelmi miniszter volt üzlettársaként is ismert Habony Árpád unokaöccse és unokahúga. A szállodát tulajdonló cég egyik egyik igazgatósági tagja Gyurcsány Ferenc egykori külügyi államtitkára.
Rogán Antal („A jövő elkezdődött – Magyarország lehetőségei a válságok évtizedében”) és Szijjártó Péter („Új világ születik – Magyar érdekek a formálódó új világrendben”) tartotta a napindító előadást augusztus 26-án, illetve 27-én a Tranzit fesztiválon, Tihanyban. A rendezvényen több kormánytag is megjelent és a Fidesz kommunikációs nagyágyúi is tartottak előadást, beszélgetést az eredetileg nyári egyetemként, fiatalok részére kitalált fesztiválon.
A Kommentár folyóiratot is kiadó alapítvány (Kommentár Alapítvány) 2009 óta szervezi a Tranzit rendezvénysorozatot, “közösség, hagyomány, szabadság” címszóval. A szervezők így foglalják össze a küldetésük lényegét:
„Tavasszal és ősszel konferenciákon járunk körbe a közgondolkodást leginkább foglalkoztató kérdéseket, nyár végén Kőszegen vagy a Balaton partján szabadegyetem jelleggel vitatjuk meg a magyarok előtt álló kihívásokat. Az egyetemista és főiskolás korosztálynak 2016-ban indítottuk útjára a Tranzit közéleti képzést. Hogy mi a Tranzit? Közösség, vitafórum, baráti társaság, szórakozás? Mindez egyben. Egy hely a cselekvőknek.”
Közösség, hagyomány, szabadság – félmilliárd forintból
A tihanyi rendezvény szervezőinek nem kell spórolniuk: a Kommentár Alapítvány bőségesen ki van stafírozva – közpénzből. Korábban írtunk arról, hogy az alapítvány 2021-ben kapott támogatást (330 millió forintot) a tihanyi Tranzit fesztivál szervezésére a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a fideszes házipénztárként működő Batthyány Lajos Alapítványon keresztül. A tihanyi fesztivált is szervező Kommentár Alapítvány 2021-es évre vonatkozó, a birosag.hu oldalon közzétett jelentéséből kiderül, hogy a Miniszterelnökségtől a 2019-2022-es időszakra összesen közel 1,7 milliárd forintot kapott a szervezet. Ebből 2021-ben valamivel több, mint 400 milliót forintot használtak fel. Ezzel együtt összesen több, mint félmilliárd forintnyi közpénzből gazdálkodhatott az alapítvány.
Ugyanis több állami tulajdonú cég is nyújtott támogatást a szervezetnek: a Szerencsejáték Zrt. közel 30 milliót forintot, az MVM Energetika Zrt. 30 milliót, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 50 milliót, a Magyar Fejlesztési Bank 5 millió forintot. Ebből a pénzből finanszírozták a rendezvényeiket, a Kommentár folyóirat kiadását, és a kuratórium elnökének, Simon Ildikó Beatrixnak a fizetését (2021-ben összesen bruttó 17 millió 105 ezer forint az éves beszámoló szerint). A kuratóriumi tagok – Békés Márton (a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója) és Stibrányi Márton Miklós – díjazás nélkül látják el a tisztséget. (Hogy még mit végeztek a támogatásokból, nem tudni, mert a birosag.hu oldalra feltöltött szkennelt dokumentumból a tevékenységükre vonatkozó résznek csak egy része látható.)
A szervezet beszámolója szerint tavaly 917 107 755 Ft-ot használtak fel, abból a 11,5 milliárd forintos támogatásból, amit – mint nemrég megírtuk – több évre kapott a Kommentár Alapítvány a Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól.
Ingatlanokra költhet több mint 11 milliárd közforintot a jobboldali Kommentár folyóirat | atlatszo.hu
A pénzből emellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd – írta az MCC megkeresésünkre.
Habony Árpád unokatestvérei, és kapcsolatok az átkosból
Az alapítvány a fenti bevételekből fedezhette a Tranzit fesztivál helyszínének (Club Tihany Hotel) a bérleti díját is. Azt, hogy ez az összeg mennyi volt, már két évvel ezelőtt sem árulta el az Átlátszó kérdésére a szervezet, csak az éves jelentésüket ajánlották válaszul. Abban ez külön nem szerepel.
„Köszönjük érdeklődését és azt, hogy figyelemmel kíséri tevékenységünket. Alapítványunk minden évben – törvényi kötelezettségének megfelelően – elkészíti beszámolóját, amely a www.birosag.hu oldalon közzétételre is kerül. A gazdálkodásunkkal összefüggő információk ott elérhetőek.A járvány okozta különleges helyzetben is igyekszünk a lehető legtöbbet megvalósítani céljainkból. Programjaink tartalmáról készséggel adunk tájékoztatást.”
Az ellenzéki meghívottakkal is büszkélkedő fesztivál kapcsán kevés figyelmet kapott egy részlet: az, hogy a Tranzit fesztivál programjainak otthont adó több, mint 12 ezer négyzetméteres területen fekvő Balaton-parti ingatlan, a Club Tihany Hotel többségi tulajdonosa egy Habony Árpád unokahúgának és unokaöccsének (Szetlik Gergő és Lili) többségi tulajdonában álló cég, a Club Tihany Üdülőközpont Zrt.
Az Opten cégadatbázis szerint a vállalkozásban még egy osztrák magánszemélynek (Josef Krammer) van valamivel 10%-ot meghaladó részesedése. Róla egy osztrák újságíró kolléga segítségével annyit tudtunk meg a megadott lakcím alapján, hogy valószínűleg az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyik helyi vezetőjével azonos, de a neki küldött e-mailünkre nem válaszolt. A Club Tihany üdülőközpont Zrt-ben további 3 cégnek van egyenként 1%-nál kisebb tulajdoni része.
Az Opten cégadatbázis szerint idén májusban bekerült a Club Tihany Üdülőközpont Zrt. egyik cégjegyzésre jogosult képviselője (igazgatósági tag) lett a Gyurcsány-kormány egykori külügyi államtitkára, Horváthné Fekszi Márta. Ugyanő továbbá az Origo Film Group Filmgyártó Zrt több cégében is igazgatósági tag. Ennek a cégnek a többségi tulajdonosa a szintén Szetlikék érdekeltségi körébe tartozó KOMONDOR HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – róluk itt írtunk korábban.
Horváthné Fekszi Márta volt az egyik vádlott annak idején a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének eladási ügyében, melyben végül 2017-ben minden vádlottat felmentettek.
Az Átlátszó korábban megírta, hogy Horváthné egy másik, Portik Tamással „hírbe hozott” céget igazgatott, s hogy Portik, és a Szetlik-gyerekek édesanyja, Pápa Marianne (aki egyúttal Habony néhai nagybátyjának az özvegye) bizalmas viszonyban álltak. Ez a cikkünk arra is kitért, hogy Horváthné Fekszi Márta a hetvenes évektől a Külügyminisztérium kötelékében dolgozott, 2005-től államtitkárként, és hogy a sajtóban állambiztonsági múlttal vádolták, amit ő tagadott.
Annak idején a Magyar Nemzet írta meg, hogy a volt államtitkár a 80 -as években szigorúan titkos állambiztonsági tiszt lehetett (D-249, K-583 azonosító számokkal). A Magyar Nemzet cikke ma már nem elérhető, de a más lapokban ezt szemléző írásokból kiderül, hogy a Magyar Nemzet egy történészek által működtetett oldal (szigoruantitkos.hu) alapján írt a volt államtitkár állambiztonsági múltjáról. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában talált információkra épülő oldalon az érintettek többségéről névvel írtak, de volt, akinek csak a kódnevét és egyes adatait adták meg. Ez történt Horváthné Fekszi Márta esetében is, aki a 2010-es Magyar Nemzet cikk megjelenésekor tagadta, hogy szt-tiszt (szigorúan titkos állambiztonsági tiszt) lett volna, és kijelentette, hogy minden külügyesnek volt köze az állambiztonsághoz. A volt államtitkár ugyanezt ismételte meg az Átlátszó mostani kérdéseire:
„Megkeresésére csak megismételni tudom korábban tett nyilatkozatomat: útlevél, vízum, állampolgársági ügyekben olyan mértékben működtem együtt, ahogy ez minden konzuli tisztviselő kötelezettsége. Ezen kötelezettség az ilyen területen dolgozó külügyi tisztviselők vonatkozásában ma is fennáll.”
A Cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapfotó: Tranzit / Facebook. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/20/nem-arulja-el-a-kozpenzbol-gazdalkodo-szervezo-mennyit-koltott-a-helyszinre-a-tranzit-fesztival/ | https://web.archive.org/web/20231207154545/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/20/nem-arulja-el-a-kozpenzbol-gazdalkodo-szervezo-mennyit-koltott-a-helyszinre-a-tranzit-fesztival/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-arulja-el-a-kozpenzbol-gazdalkodo-szervezo-mennyit-koltott-a-helyszinre-a-tranzit-fesztival | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-20 00:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Horváthné Fekszi Márta",
"Josef Krammer",
"Simon Ildikó Beatrix",
"Szetlik Gergő",
"Szetlik Lili"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Club Tihany Zrt.",
"FPÖ",
"Kommentár Alapítvány",
"Komondor Holding Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"MVM Energetika Zrt.",
"MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.",
"Origo Film Group Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés",
"NER HOTEL",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,792 | Kilógott a 200 milliós csodaszarvas az MNB telkéről, a medve meg túl nehéz volt | A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták. | A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták.
Szeptember elején a 444 szúrta ki, hogy a Fidesz egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós közzétette az „égig érő”, arany bevonatú csodaszarvas látványtervét. Az alkotást Budapesten, a Széll Kálmán térnél lévő volt Postapalota (ma már Buda Palota) udvarán állítják majd fel. A Széll Kálmán teret díszítő épület jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában áll, itt működik jelenleg a pénzmúzeum. Az ingatlanfelújítást elég sok titkolózás övezi, vizsgálati jelentésekből derült ki, hogy a beruházás mindennel együtt közel 50 milliárd forintba kerül.
„A magyarok lélekvezető állatát egy bronz szikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste, amelyet többezer hajlított «aranyszőr lemezből» alkottam meg, egybefonódjon az éggel, és éjszaka csillagképként ragyogjon” – írta Facebook-oldalán a művész.
A „lélekvezető” szarvast természetesen az adófizetők fizetik, mint ahogy az MNB-Ingatlan Kft. által vett festményeket, és a 2020-ban rendelt másik három szobrot is. A közbeszerzési értesítő szerint a négy szobor eredeti költsége 6,5 millió forint híján eléri az 1 milliárd forintot:
a Csodaszarvas 199,5 millió forintba,
az Arany dinamikája 127 millió forintba,
az Oroszlán szoborcsoport 470 millió forintba,
a Medve és Bika harcát ábrázoló szobor 197 millió forintba került.
A Csodaszarvas és az Arany dinamikája a Krisztina körút 6. szám alatt lévő Buda Palotát, a másik kettő pedig a kicsit arrébb lévő, Krisztina körút 55. szám alatti, MNB számára felújított ingatlant díszíti. Az oroszlánok már az aulában lógnak, a medve és a bika az épület előtt kap majd helyet. Az arany dinamikája című szobor a palota Széll Kálmán tér felőli alagút bejáratánál látható.
A közbeszerzési értesítőben több szerződésmódosítást találtunk, amik arról tanúskodnak, hogy a helyszínek kivitelezésénél banális hibákat vétettek. A bakik miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek.
Két szobrot még mindig nem állítottak fel: a műhelyben lévő szarvas darabjait szeptember elején a HírTv stábjának mutatta meg a szobrász, miközben a háttérben a medve és a bika látszódott. Az eredeti szerződések szerint már tavaly át kellett volna adni a helyszíneken a szobrokat. Az utóbbi időben a szobrász más kormányszimpatizáns lapnak is nyilatkozott, de mindenhol elfelejtette megemlíteni a felmerült problémákat.
A Csodaszarvas kilógott a telekhatárról
Az eredeti szerződés szerint a csodaszarvas szobrot legkésőbb 2021.11.20-ig kellett volna a helyszínen átadni. Ezt a dátumot először 2022 júniusára tolták, amit szintén nem tudtak tartani, így az átadás október végére csúszott. A problémát az okozza, hogy a szobor megépítéséhez a 11 méteres magassága miatt (a bronz szikla 6,5 méter, a rajta álló csodaszarvas 4,5 méter magas) építési engedély kell.
Az ugró szarvas teste a művészi koncepció szerint azonban már kilógna a telekről, időközben pedig rájöttek, hogy ez nem lesz okés a hatóságoknak. Mindezt feketén-fehéren leírják a szerződésmódosítás során a közbeszerzési értesítőben:
„A Csodaszarvas műalkotás tárgyában a Felek rögzítik, hogy a szobor talapzata elkészült, azonban a művészi koncepció szerint a műtárgy a telekhatárról kilógna. A műalkotás továbbá 6 méternél magasabb és ebből következően önálló építési engedély kötelezettség alá esik. A Felek rögzítik, hogy az építési engedély megszerzésére irányuló eljárás akkor kezdhető meg, amennyiben a műalkotás nem lóg ki a telekhatárról, ezért a Megrendelői feladat körébe eső talapzat átépítése szükséges.”
A látványtervek alapján beazonosítható, hogy a szobor a Várfok utca és a Vérmező út sarkán lesz, a villamosalagút mellett. Az ugró szarvas teste viszont már kilógott volna az utcára, ami már nem az MNB-telek része, hanem közterület.
A medve és a bika súlyát nem bírta volna el az alatta lévő mélygarázs födéme
„A szobor mérete és súlya okán a park alatti mélygarázs födémszerkezet megerősítése és bizonyos mértékű átalakítása vált szükségessé, azonban ezek a munkálatok még nem kezdődtek meg. A felek rögzítik azt is, hogy fent jelzett statikai probléma megoldását szintén szolgálni hivatott szobor alapzatának a teherelosztási pillére is megrendelésre került, annak kivitelezése azonban még folyamatban van” – írják az értesítőben a medvés-bikás szoborral kapcsolatban.
Megkerestük az MNB ingatlanos cégét, hogy mely szobroknál kellett plusz tárolási költséget fizetni. A válaszukból kiderült, hogy a csodaszarvas plusz 9 és fél hónapot állt a szobrász műhelyében, akinek a cége ezért nettó 4 millió 750 ezer forintot kapott. Tájékoztatásuk szerint a szobor felállítása folyamatban van.
Az MNB cége azt írta lapunknak, hogy a Medve-Bika harca csoport miatt szintén 9,5 hónapra eső tárolási díj megfizetése történt, ami – pont, mint a csodaszarvasnál – mindösszesen 4 millió 750 ezer forint volt, és ennek a szobornak a felállítása is folyamatban van.
Az Arany dinamikája szobrot a közműhelyzet akadályozta
„A Buda Palota épületének felújításával összefüggésben az építtető a Csaba utcai átjáró kivitelezését is elvégzi. A kivitelezési munkákat ütemterv szerint 2020.05.18-án kellett volna megkezdeni. A közműfeltárások során kiderült, hogy a közművek nem a Széll Kálmán tér megvalósulási tervei szerinti nyomvonalakon helyezkednek el, és új kábelek is elhelyezésre kerültek. A Várfok utcai közműhelyzet miatt a Várfok utca teljes lezárására és a kiviteli tervek módosítására volt szükség” – olvasható az értesítőben.
Az Arany dinamikája szobor esetében két hónapra 1 millió forintot fizettek a tárolásért. A szobor tavaly ősszel került a helyére, és végül Robogásra keresztelték el.
Az Oroszlán szoborcsoporthoz nem volt áram
„A műtárgy megvilágítását és villámvédelmi bekötését a Vállalkozó nem tudta teljesíteni (…) A kivitelezőnél – nyilatkozata szerint – a kiállások kivitelezése azért maradt el, mert tavasszal a covid járvány okozta megbetegedések miatt a koordinációt szervező – és egyúttal a projektben érintett – szakemberek nem tudták a szükséges feladataikat elvégezni, így a munkakoordináció időben eltolódott, ami a tárgyi szobor elektromos bekötési kiállásainak a kiépítését is érintette” – szerepel az értesítőben.
Az MNB tájékoztatása szerint egyedül az Oroszlán szoborcsoportnál nem kellett fizetni a tárolásért, és azt már tavaly nyáron felállították.
Összesen tehát 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének.
Verseny már nincs, csak megbízás
Szőke Gábor Miklós cégét, az általa 50%-ban birtokolt Dante Birodalom Kft.-t az elmúlt években több milliárd forint értékű állami megbízásokkal látták el. A fenti négy szobor ugyan megjelent a közbeszerzési értesítőben, azonban nem volt semmilyen verseny, ugyanis a szerződés „célja egyedi művészeti alkotás ajánlatkérő általi megszerzése” volt, ezért „kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg”.
A Dante Birodalom Kft. 2021-ben kiugróan jó évet zárt. A cég nettó árbevétele 1,12 milliárd forint volt, ami közel négyszerese a 2020-as 285 milliónak. Az adózott eredmény 2021-ben 479 millió forint volt, így a cég megötszörözte a nyereségét 2020-hoz képest, amikor „csak” 94,7 milliónyi hasznot termelt.
Titkolták, de kiderítettük: 300 millió forintért készült el hat állatszobor a vadászati kiállításra | atlatszo.hu
Tavaly ősszel rendezték meg az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást, amire összesen hat állatszobrot készített Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász. Mivel nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerültek a szobrok az adófizetőknek, úgy döntöttünk tavaly október elején, hogy megpróbáljuk kideríteni az összeget. A vadászati kiállítást szervező, Egy a Természettel Nonprofit Kft.
Szőke Gábor Miklós neve onnan lehet ismerős, hogy ő alkotta meg a tavalyi Vadászati Világkiállítás 10 tonna hullajtott agancsból készült híres kapuját és egyéb állatszobrokat is. Ezeknek árát nem verték nagy dobra, hónapokba telt, mire kiderítettük, hogy a kiállításra készült hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.
Magyarországon számos sportlétesítmény előtt is állnak szobrai Szőke Gábor Miklósnak, a legismertebb talán a Groupama Aréna előtt szárnyaló Fradi Sas. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/26/kilogott-a-200-millios-csodaszarvas-az-mnb-telkerol-a-medve-meg-tul-nehez-volt/ | https://web.archive.org/web/20230423110007/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/26/kilogott-a-200-millios-csodaszarvas-az-mnb-telkerol-a-medve-meg-tul-nehez-volt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilogott-a-200-millios-csodaszarvas-az-mnb-telkerol-a-medve-meg-tul-nehez-volt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-28 00:00:00 | [
"Szőke Gábor Miklós"
] | [
"Dante Birodalom Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB Ingatlan Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,793 | Belevághat Tiborcz üzlettársa Zugló központjának átépítésébe | Megkapta az építési engedélyt a kormányfő vejének üzlettársa által tervezett iroda- és lakáskomplexum első épülete. A kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított fejlesztés várhatóan a rozsdaövezeti besorolást is megkapja. Eközben azonban a Bosnyák tér önkormányzat által tervezett megújítása csúszni fog. | Belevághat Tiborcz üzlettársa Zugló központjának átépítésébe
Megkapta az építési engedélyt a kormányfő vejének üzlettársa által tervezett iroda- és lakáskomplexum első épülete. A kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított fejlesztés várhatóan a rozsdaövezeti besorolást is megkapja. Eközben azonban a Bosnyák tér önkormányzat által tervezett megújítása csúszni fog.
Indulhat az új zuglói városnegyed építése – adta hírül hétfőn az Építészfórum a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának hirdetménye alapján.
A Bosnyák tér mögött, a Csömöri út-Rákos-patak Bosnyák utca-Mosztár utca által határolt területen megvalósuló Zugló City Centre névre keresztelt beruházásban elsőként egy 162 lakásos, nyolcemeletes és két felszín alatti szinttel rendelkező, két üzletet is magába foglaló lakóépület épülhet fel.
A beruházás még idén elindul, és várhatóan 2024-ig fel is húzzák az épületet, amely azonban csak az első üteme lesz a Zaha Hadid Architects építésziroda és a LAND Italia által jegyzett, fejlesztésnek. A beruházás keretében közel ezer lakás és egy sor irodaház épülhet fel 2029-ig az egykori Csömöri úti edzőpálya helyén.
Bemutatták, hogyan újul meg a Bosnyák tér - fotó
Egy hatalmas, több ezer négyzetméteres új főteret alakítanak ki Zuglóban a Bosnyák téren. Az építkezés a jövő év elején kezdődik, és a tervek szerint 2029-ben fejeződik be.
A fejlesztést a Bayer Construct vállalatcsoport hajtja végre, amely a hazai milliárdosok tavalyi listáján 57. helyen álló Balázs Attila érdekeltsége. Balázs 2020-ban nagy szívességet tett Tiborcz István miniszterelnöki vejnek és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki földinek. A fejlesztést korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, a Népszava szerint azonban a beruházó emellett még a helyszín rozsdaövezeti akcióterületté minősítését is kezdeményezte. Ennek köszönhetően akár még a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa is visszaigényelhető lehet, ami jelentős versenyelőnnyel kecsegtet.
A rozsdaövezetes kedvezmények nagy népszerűségnek örvendenek a kormánnyal jó viszont ápoló milliárdosok körében:
Kormánybarát milliárdosok repültek rá a rozsdaövezeti kedvezményekre
Több a kormánnyal szívélyes kapcsolatot ápoló fejlesztő nagyberuházása is megkapta a rozsdaövezeti besorolást.
A Népszava a beruházással kapcsolatban megkereste Horváth Csaba zuglói polgármestert, akinek válaszaiból kiderült, hogy ők csak véleményezni tudják majd a rozsdaövezeti besorolást, illetve hogy az önkormányzat elhalasztja zuglói városközpont a Bayer Construct-féle lakás- és irodakomplexummal párhuzamosan (és mellette) tervezett fejlesztését (a Bosnyák tér átépítését, a piac, az önkormányzat és a kerületi szakrendelők egy közös épületbe költöztetését), aminek egy részét a magánberuházóval remélték megépíttetni. A központ megújítása a polgármester szerint így várhatóan 2025-26-ra csúszik, így úgy tűnik haladékot kapnak a piacosok is, akik nem voltak elragadtatva a tervektől, amikor tavaly év végén megkérdeztük őket:
Mi lesz Budapest utolsó klasszikus piacának sorsa?
Jövőre indul Zuglóban a Bosnyák téri piac és környékének átépítése. Az önkormányzat tervei alapján az évtizedek óta változatlan formában fennálló csarnok helyén egy modern piacépület létesül, üvegtetős eladótérrel, önkormányzati irodákkal szakrendelőkkel, mélygarázzsal, előtte főtérrel.
2022. március. 02. 16:36 hvg.hu Ingatlan
Konzultált és szondázott Zugló: többségi támogatást mértek a Bosnyák tér átalakításához
A tavaly ősszel ismertetett tervek értelmében teljesen átépítenék a Bosnyák téri piacot, egy új városközpontot alakítva ki, egy épületbe költöztetve a piaccsarnokot, a szakrendelőket és a hivatalt. Az újabb felméréseik is azt mutatják, hogy a helyiek többsége támogatja a projektet.
2022. március. 17. 18:20 hvg.hu Itthon
Horváth Csaba: Nem volt döntési hatásköröm a zuglói parkolással kapcsolatban
A zuglói polgármester nyilvánosságra hozta a vallomását. Ebben azt állítja, hogy a rá terhelő vallomást tett Fuzik Zsolt hamisan tanúskodott, és neki semmi köze nem volt a kerületi parkolási rendszerhez, nem követett el bűncselekményt. Reagált a gazdagodását ért vádakra és a pálmafa gate-re is. | https://hvg.hu/ingatlan/20220426_zuglo_varoskozpont_bayer_construct_balazs_attila_ner | https://web.archive.org/web/20230905144510/https://hvg.hu/ingatlan/20220426_zuglo_varoskozpont_bayer_construct_balazs_attila_ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belevaghat-tiborcz-uzlettarsa-zuglo-kozpontjanak-atepitesebe | HVG | hungarian-news | 2022-04-26 13:21:00 | [
"Balázs Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Bayer Construct Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,794 | Értékes budapesti ingatlan jár körbe a NER-elitben | Tiborcz István volt Andrássy úti hotelének társtulajdonosa lett Rogán Antal ügyvéd ismerőse. Fintha-Nagy Ádám pesti belvárosi ingatlanbefektetőként lett ismert, korábban is üzletelt Tiborcz köreivel. | A HVG 45. születésnapja alkalmából négyrészes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A második epizódban az egyik alapító, majd a kiadót 35 évig igazgató Szauer Péter, Tóta W. Árpád publicista, Tálas Andrea, a Szellem rovat vezetője, valamint a HVG Könyvek és HVG konferenciák első embere, Budaházy Árpád anekdotáznak az MSZMP agit-prop osztályával vívott csörtéktől az Obama-könyvek kiadásának meglepő követelményrendszeréig.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | https://hvg.hu/360/202239_bpa116_alice_masik_keroje | https://web.archive.org/web/20221001113857/https://hvg.hu/360/202239_bpa116_alice_masik_keroje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertekes-budapesti-ingatlan-jar-korbe-a-ner-elitben | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-29 10:30:00 | [
"Fintha-Nagy Ádám",
"Orbán Ráhel",
"Paár Attila",
"Pápai Csaba",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara",
"Somlyai Zoltán",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"BPA116 Kft.",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"Realand Capital Befektetési Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Dédestapolcsány",
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
54,795 | A DatAdat és a dollárbaloldal | A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak. A DatAdat nem kizárólag egy hatalomszerzési eszköz, hanem néhányak számára egy jól jövedelmező biznisz is. Az eddig megjelent írások alapján megpróbáltuk összefoglalni, hogy mit lehet tudni a dollárbaloldal vegykonyhájáról. | 2022.10.03. 06:30 2022.10.04. 11:46
A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak. A DatAdat nem kizárólag egy hatalomszerzési eszköz, hanem néhányak számára egy jól jövedelmező biznisz is. Az eddig megjelent írások alapján megpróbáltuk összefoglalni, hogy mit lehet tudni a dollárbaloldal vegykonyhájáról.
Először is érdemes bemutatni, hogy a DatAdat-csoport feje, Bajnai Gordon ki is valójában. Túl azon, hogy egy volt kormányfőről és egy sikeres üzletemberről van szó, érdemes felidézni, hogy mit is mondott róla régi harcostársa, Gansperger Gyula.
Minden összeáll, mint a tejbegríz
„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem (…) a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. (…) Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz."
Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során. És ehhez nincs is mit hozzátenni.
A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. A baloldali 24.hu az elmúlt napokban a következőképpen számolt be az alapítás körülményeiről: „A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan. Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a DatAdat-csoport tulajdonosait (…) Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”.
A 24.hu beszámolója, már ami Bajnai Gordont illeti, nem áll távol Gansperger Gyula jellemzésétől.
Mint arról már számos alkalommal beszámoltunk, a cégnek, mármint a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt. Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az Ebit Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.
Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben.
Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. A DatAdat bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.
Külföldi szálak
A DatAdat valójában egy cégcsoport, idetartoznak a DatAdat Professional Kft. leányvállalatai: a DatAdat HR Kft. és a Datalyze Research Kft., valamint az észtországi bejegyzésű DatAdat ÖÜ, amelynek az észt cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke az ügyvezetői. Van egy bécsi DatAdat cég is.
Az észtországi bejegyzésű cég egy számítógépes programozással foglalkozó vállalat, amely rögtön 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több százmilliós forgalmat bonyolított le. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.
Kiemelt szerepe lehet emellett egy másik észtországi, adatbiznisszel foglalkozó cégnek, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a Datapraxis. A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője.
Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló „Opendemocracy.net" elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, úgynevezett választói törzsek meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.
Az amerikai balliberális hátország befolyása
A DatAdat mindemellett egy ideje tudhatóan együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) személyesen látogatta meg Barack Obama volt amerikai elnök. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is elkezdett használni, saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.
Nemrég a 24. hu írta meg, hogy a bécsi DatAdatnak, amely információik szerint a baloldal 2022-es kampányára szerződött, két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, a többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é. Utóbbi szervezet a 24.hu szerint az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és „azzal a kifejezett céllal hozták létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani”. A Higher Ground Labs Fund III LP vezetői szintén Barack Obama korábbi amerikai elnök mellett dolgoztak elnökválasztási kampányai idején. Az amerikai anyacég fő részvényese pedig egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosi és irányítói köre nem nyilvános.
Egy, az Index birtokába került videófelvételen a DatAdat tájékoztatási igazgatója azt mondta:
Nagyon komoly hálózatunk volt a Demokrata Pártban, hogy valamilyen szintű befolyással bírjunk, amikor szakembereket kell bevonnunk a kampányok különböző részei során.
Ficsor Ádám pedig ugyanezen írás alapján úgy fogalmazott:„mi csak a progresszívekkel dolgozunk”. Ezek után pedig az sem meglepő, hogy az Index összefoglalója szerint a DatAdat operatív stábjában hemzsegnek az amerikai kampányszakemberek, akik jórészt az ottani Demokrata Párt balszárnyához köthetők, és többen közülük Soros Györgyhöz is kapcsolódnak.
Propagandaterjesztés minden felületen
A DatAdat szolgáltatásainak haszonélvezői szintén a Gyurcsány–Bajnai-féle baloldali világhoz tartoznak. Így például Dobrev Klára internetes oldalán korábban megtalálható információk szerint a politikussal való internetes kapcsolattartás esetén „adatfeldolgozóként a DatAdat Professional Kft. működik közre, biztosítja az adatok tárolásához szükséges szervereket, amelyek az EGT területén belül találhatók”.
További adalék, hogy a liberális Átlátszó.hu egy korábban megjelent cikkében több portált is felsorolt, amelyek a DatAdathoz küldhették az adataikat: a Böcskei Balázshoz köthető Idea Intézet, a Gulyás Márton-féle Partizán egyik oldala, valamint a Gyurcsány Ferenc ügyvédjét, Czeglédy Csabát soraiban tudó Éljen Szombathely Egyesület is fel volt tüntetve az írásban. A DatAdatra való hivatkozás Kálmán Olga, Varju László és Oláh Lajos honlapjain is feltűnt.
Mindemellett pedig a 24.hu arról számolt be, hogy a DatAdat Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, sőt, az Index szerint 12 helyen dolgoztak a 2019-es önkormányzati kampányban a balliberális pártoknak.
Szintén a liberális portál két éve az Ezalényeg lejáratóoldal kapcsán azt írta, a „híroldalnak álcázott propagandakiadvány"”központi irányítás alatt, több tízmilliós keretből szórhatta az újságcikknek öltöztetett, célcsoportokra szegmentált, gondosan célzott ellenzéki üzeneteket a 2019-es önkormányzati kampány számos színterén.
A lap több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az „EzaLényeg-hadművelet” legfontosabb részfeladatát, a facebookos hirdetések célcsoportjainak kialakítását és a hirdetések célzását a DatAdat cégcsoport végezte. A 2022. áprilisi választást követően Gulyás Márton, a szintén külföldről finanszírozott Partizán videócsatorna kapcsán is bevallotta, hogy együttműködtek a DatAdattal.
Manipulált előválasztás
A fenti előzmények után az nem meglepő, hogy a 2021-es előválasztásban is nyakig benne volt a DatAdat-hálózat. A sok DK-s megbízás után az azonban némileg meglepő lehet, hogy inkább Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter oldalán kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Legalábbis az Index 2022. márciusában megjelent cikke szerint egy birtokukba került felvételből kiderült, hogy az ellenzéki előválasztás végeredményét is tudta befolyásolni a Bajnai–Ficsor-érdekkör.
Az ellenzéki pártok kitalálták ezt az utat, az előválasztást, aminek a kiépítésében mi támogattuk őket
– mondta Ficsor Ádám, aki a beszélgetésben azt is megerősítette, hogy jelenleg Márki-Zay Péternek dolgoznak.
Az Indexnek egy, az ellenzéki előválasztás körülményeit és a datadatos körnek az ellenzékkel való viszonyát jól ismerő forrása azt is elárulta, hogy Bajnai Gordon kérésére lett a leszállóágba került Karácsony Gergely helyett Márki-Zay Péter Dobrev Klára ellenfele a második fordulóban, akit – az előválasztáson résztvevő, elkötelezett ellenzéki szavazók adatait jól ismerő és online célzottan megszólítani képes – datadatos csapat segített győzelemhez.
Maga Márki-Zay Péter egyébként korábban arról beszélt, hogy az előválasztás időszakában a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is, a 24.hu-nak pedig nemrég azt mondta, természetes, hogy a DatAdat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt.
Több száz számla, rengeteg megbízás
Szintén a baloldali portál hozta nyilvánosságra, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevében egy „keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű DatAdat GmbH-val kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában”, méghozzá „bőven százmilliós nagyságrendben”, ugyanis: „mindent csinált a DatAdat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak”.
Azt még a kampányban mutatta be az Index, hogy egy vecsési étteremben még Márki-Zay csapatának számláját is ez a cég fizette. Mindemellett videókat, kreatív anyagokat gyártottak, adatbázist kezeltek, mikroadományokat gyűjtöttek, sms-kampányokat hajtottak végre, Facebook-hirdetéseket fizettek, óriásplakátokat helyeztettek ki, és ők bérelték a baloldali kampányközpont épületét is. A baloldali portál úgy értesült egy forrásától, hogy a papírozásnál arra különösen figyeltek, hogy olyan kampányeszköz finanszírozása ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható.
Lopott adatbázis, sms-özön, büntetőeljárás
A DatAdat a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg elérhetőségeiket nekik.
Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett.
Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban beszélt arról, hogy feljelentése nyomán személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban egyelőre nem állt módjukban bővebb tájékoztatást adni a Magyar Nemzet kérdésére.
Tizennyolcszoros bevétel
Nagyot ment tavaly Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc harcostársának cége, az Ebit Consulting Kft., amely tíz éve tartó, viszonylag feltűnésmentes működése után hirtelen 18-szorosára növelte az adózott eredményét: a 2020-as 32 millióval szemben a 2021-es üzleti évben több mint 589 millió forintot könyvelhetett el – derítette ki az Adatradar nevű portál.
Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
DatAdat
guruló dollárok
Gansperger Gyula | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/a-datadat-es-a-dollarbaloldal | https://web.archive.org/web/20231108053756/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/a-datadat-es-a-dollarbaloldal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-datadat-es-a-dollarbaloldal | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-10-03 00:00:00 | [
"Bajnai Gordon"
] | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [] | [
"kampányfinanszírozás",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [] |
54,796 | Felszámolók állhatnak kapcsolatban Mészáros Lőrinccel és Jellinek Dániellel | Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kivételezett szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában. | Több olyan ügyvéd is tarolt a legutóbbi cégfelszámolói pályázaton, akik korábban egy ügyvédi irodában dolgoztak és a felszámolásokat állami oldalról koordináló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nél is tevékenykednek – derült ki a HVG cikkéből.
Koller Mihály Dávid 2018 tavaszán hagyta ott az őt kinevelő ügyvédi irodát, s a nyáron már egy felszámolócég vezető tisztségviselője volt. Szilágyi István 2018 végén állt a saját lábára. Bár bojtárkorukban állítólag nem kifejezetten szívelték egymást, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a 2020-ban kiírt felszámolói pályázat előtt néhány hónappal két közös céget is alapítsanak, hogy aztán mindkettő sikeresen célba is érjen. Nagy Lászlónak szintén két magánvállalkozása került fel a felszámolók aktuális listájára. Ő emellett Tima Jánossal, Mészáros Lőrinc intézőjével együtt tagja annak a Bizalom Vagyonkezelőnek, amelyről kiderült, hogy Mészáros pénzét kezeli.
A cikk szerint a közbenjárásával több fontos vagyonelem is a felcsúti milliárdos fennhatósága alá került, méghozzá áron alul, például az egerszalóki Saliris Hotel (képünkön). Vagyis Nagy egy személyben a köz érdekében eljárni köteles felszámoló és egy sorozatosan az állam kárára gazdagodó oligarcha bizalmi vagyonkezelője, ami – bár a szabályok megengedik – nem tűnik túl etikusnak.
Azonban nem Mészáros Lőrinc az egyetlen olyan dúsgazdag vállalkozó, aki a jelek szerint közeli viszonyt ápol a csődbe ment cégek vagyontárgyait áruba bocsátókkal. Piaci pletykák szerint Koller szoros kapcsolatot épített ki Jellinek Dániellel is. | https://hvg.hu/gazdasag/20220413_felszamolas_meszaros_lorinccel_lellinek_daniel | https://web.archive.org/web/20220507182247/https://hvg.hu/gazdasag/20220413_felszamolas_meszaros_lorinccel_lellinek_daniel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamolok-allhatnak-kapcsolatban-meszaros-lorinccel-es-jellinek-daniellel | HVG | hungarian-news | 2022-04-13 07:39:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Koller Mihály Dávid",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy László (vagyonkezelő)",
"Szilágyi István",
"Tima János"
] | [
"Bizalom Vagyonkezelő Kft.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"Felszámolói piac újraosztása"
] |
54,797 | Nem kérnek a gyanús ipari parkból a dühös győrszentivániak | A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is. | A győri közgyűlés kedden szavazta meg, hogy kisajátíthatnak 400 hektár szántóföldet Győrszentiván közvetlen szomszédságában, hogy azokat ipari területté minősíthessék. Ezzel Győr legnagyobb ipari park fejlesztése veszi kezdetét.
A terület „jelentősen zavaró hatású” besorolást, úgynevezett Gipz minősítést kapna. A helyiek úgy sejtik akkumulátorgyár épülne, annak készítik elő a helyet, hivatalosan azonban senki nem mond nekik semmit.
A Győrhöz tartozó falu lakosai azonban sem akkumulátorgyárat, sem több ipart nem szeretnének a település határába. Ezért augusztus óta majdnem 6000 aláírást gyűjtöttek, hogy megmaradjanak a termőföldjeik. Szentiván második legjobb mezőgazdasági területeit készülnek lebetonozni, a legértékesebbeken már az Audi gyárépületei vannak.
Hétfőn a rossz idő ellenére több százan demonstráltak a városháza előtt az ipari park bővítése ellen, másnap pedig már ezren gyűltek össze a helyi művelődésiházban egy parázs hangulatú lakossági fórumon, hogy választ kapjanak a kérdéseikre. | https://hvg.hu/kkv/20220924_Nem_kernek_a_gyorszentivaniak_a_falu_melletti_ipari_parkbol_de_hangjuk_nem_er_el_a_donteshozokig__videoriport | https://web.archive.org/web/20230319165412/https://hvg.hu/kkv/20220924_Nem_kernek_a_gyorszentivaniak_a_falu_melletti_ipari_parkbol_de_hangjuk_nem_er_el_a_donteshozokig__videoriport | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kernek-a-gyanus-ipari-parkbol-a-duhos-gyorszentivaniak | HVG | hungarian-news | 2022-09-24 20:00:00 | [] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"ipari park",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,798 | Orbánt már a 2010-es választások előtt megkörnyékezték Putyin emberei | Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására. | Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.hirdetésKritikus pillanatban volt lehetősége találkozni Orbán Viktorral annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium közlése szerint az elmúlt években pénzzel próbált rávenni külföldi politikusokat, hogy az orosz érdekeknek megfelelően cselekedjenek. 2009. november 16-án egy energetikai konferenciát tartottak Budapesten, amelyen a közelgő választásra készülő Orbán Viktor a Fidesz elnökeként szólalt fel.13 év után visszatekintve legalábbis megmosolyogtató kijelentést tett: a Fidesz már készíti Magyarország energiastratégiáját, amelynek az a célja, hogy 20 éven belül megszüntessék az ország energiafüggőségét. Mellékesen pedig ostorozta az Európai Uniót, amiért az nem képes fellépni azért, hogy a tagállamok sokféle forrásból szerezzék be az energiát. Hogyan jutott el Orbán Viktor néhány éven belül oda, hogy kiszolgáltassa Magyarországot az orosz érdekeknek?hirdetésA fordulat jóval hamarabb következett be Orbán gondolkozásában, mint azt 2009 őszén bárki gondolhatta volna. A konferencia után öt nappal, 2009. november 21-én történt meg a magyar politikus és az akkor éppen a kormányfői posztot betöltő Vlagyimir Putyin között az a találkozó, amely valószínűleg meghatározó változást hozott kettejük kapcsolatában. Ehhez egy lépcsőfok lehetett a konferencia. Azon ugyanis magyar és amerikai előadók mellett részt vett Alekszander Babakov, az orosz duma képviselője is, akinek az elmúlt évtizedben meghatározó szerepe volt abban, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban felduzzasszák a Putyinnal szimpatizáló oroszbarátok táborát.Babakov és a Putyin séfjeként elhíresült Jevgenyij Prigozsin az a két orosz oligarcha, akiket az amerikai külügyminisztérium a napokban név szerint is megemlített mint a Nyugatot destabilizáló orosz befolyásolási akciók irányítóit. Márpedig Babakov nyomai egyértelműen kimutathatók Magyarországon is. A 2009-es nemzetközi energiafórumot nem először rendezte meg a Constellation Energy Institute Budapesten. Az intézmény mögött nem valamilyen külföldi szervezőt kell keresni, hanem egy akkor a harmincas évei közepén járó nőt, aki néhány hónap múlva a 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány energiabiztonsági nagykövete lett a külügyminisztérium kötelékében.Alekszander Babakov orosz politikusWikipediaOrbán Anita megsüvegelendő karriert járt be. Nemcsak a rangos egyetemek vagy a 2008-ban külföldön publikált könyve, a Hatalom, energia és az új orosz imperializmus alapján ítélve, hanem azért is, mert rövid időn belül igen magas menedzseri pozíciókba jutott amerikai és nyugat-európai energetikai vállalatoknál. A Penn America Energy tanácsadó testületének a mai napig tagja; a pennsylvaniai cég arra készül, hogy a következő évtizedben cseppfolyós földgázt szállítson Európába. Magyar szemszögből azonban még fontosabb pozíció a Vodafone Magyarország igazgatósági tagsága, amelyet Orbán Anita 2021 elejétől tölt be, hiszen az idén az Orbán-kormány a 4iG-vel közösen vételi ajánlatot tett a Vodafone-ra. A nemzetközileg is jegyzett menedzser, aki egykor olyan konferenciát tudott összehozni, amely találkozási pontot jelenthetett Babakov és Orbán számára, jelenleg a 12. legbefolyásosabb magyar nő a Forbes listáján.Orbán Anita, a Vodafone vezérigazgató-helyetteseVodafone MagyarországMás kérdés, hogy habár nyilatkozata szerint nemcsak a magyar kormányfőt, hanem Európa más vezetőit is közvetlenül fel tudja hívni, mintha Orbán Viktor nem fogadta volna meg az orosz imperializmus veszélyeivel kapcsolatos gondolatait. A konferencia után néhány hónappal ugyanis – ahogy azt a Direkt36 oknyomozó újságírói feltárták – Orbán akkori gazdasági háttéremberei, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt már a KGB-utód FSZB egyik magas rangú vezetőjével tárgyaltak Szentpéterváron. Így Babakov hamarosan szélesre nyitott ajtókat döngethetett Magyarországon.Babakov amúgy maga is érdekelt volt az energiaiparban. Persze csak akkor helyes a múlt idő használata, ha elfogadjuk azt az állítását, hogy a cégein immár túladott, és jelenleg az orosz törvényhozás egyik legszegényebb képviselője. AED International nevű vállalatát 2011-ben átadta lányának, az Ukrajnában jelentős villamosenergia-hálózatot birtokló V. S. Energy International pedig lett üzletemberek, valamint Babakov üzlettársának felesége kezében van. Babakov és Prigozsin egyébként évek óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, Prigozsint pedig az FBI is körözi 250 ezer dolláros vérdíjjal. Az amerikai legfőbb ügyész áprilisi vádirata szerint Babakov és két társa pénzt nem kímélve ügyködött azon, hogy amerikai és európai politikusokat lefizetve befolyásolják a közvéleményt, támogassák a számukra kedvező politikai erőket, és érvényesítsék Oroszország külpolitikáját.Bár bizonyítékokkal az amerikaiak még nem szolgáltak, nyilvános információkból is egyértelmű, hogy Babakovnak Magyarországra is jutott ideje. 2010. június 5-én, tehát hat nappal a második Orbán-kormány beiktatása után Oroszországban megalakult az Orosz–Magyar Baráti Társaság, amelynek elnöke Jurij Poljakov, egyik tagja pedig maga Babakov lett.Az ideológia – leginkább az eurázsiai összetartozás gondolata és persze az orosz nagyhatalmi szerep – hamarosan táptalajra talált Magyarországon, sőt az is kirajzolódott, kik azok az ismert figurák, akik Babakovékat Magyarországról segítik. Nehéz lenne jobb példát hozni a befolyásoló ügynökök munkájának eredményére. Lezsák Sándornak, a magyar parlament fideszes alelnökének a lakiteleki Népfőiskolája volt az egyik felkarolója ennek az eszmekörnek.A Keleti Nyitás Kollégiumának rendezvényein jelen volt Poljakov is, a Lityeraturnaja Gazeta egykor ellenzéki, ma viszont már Putyin-barát főszerkesztője, akinek magyarul is jelennek meg művei. A kollégium meghívott előadói és a résztvevők között pedig felbukkant Kiss Szilárd, a moszkvai nagykövetség egykori mezőgazdasági attaséja, aki orosz feleségével valóságos vízumgyárat működtetett kétes orosz személyeknek.A magyar bíróság utóbb mégis felmentette, és a kormányban még csak nem is tagadták, hogy az attasé az FSZB beszervezettje volt. A lakiteleki rendezvényeken feltűnt Keskeny Ernő volt moszkvai nagykövet is, akivel Kiss a 2009-es Orbán–Putyin-találkozót szervezte, és a kulturális élet olyan Fidesz-barát influencerei is megjelentek, mint Cseke Péter színigazgató, aki Kecskeméten színpadra állította Poljakov egyik darabját. | https://hvg.hu/360/202238_lefizettee_putyin_orbant | https://web.archive.org/web/20221107173755/https://hvg.hu/360/202238_lefizettee_putyin_orbant | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbant-mar-a-2010-es-valasztasok-elott-megkornyekeztek-putyin-emberei | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-23 07:00:00 | [
"Keskeny Ernő",
"Kiss Szilárd Miklós",
"Lezsák Sándor",
"Nyerges Zsolt",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Lakitelek Népfőiskola",
"Orosz–Magyar Baráti Társaság"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"háttér",
"diplomácia"
] | [] |
54,799 | A pekingi vezetés legfelsőbb köreiből felügyelhetik a kínaiak magyarországi beruházásait | Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg. | Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre. | https://hvg.hu/360/202238_ki_tud_kinaiul | https://web.archive.org/web/20220923071216/https://hvg.hu/360/202238_ki_tud_kinaiul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pekingi-vezetes-legfelsobb-koreibol-felugyelhetik-a-kinaiak-magyarorszagi-beruhazasait | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-23 07:10:00 | [
"Pesti Máté",
"Szijjártó Péter"
] | [
"CATL",
"Fudan Egyetem",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Ázsia",
"Debrecen",
"Európa",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kína",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"háttér",
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"kereskedelem"
] | [] |
54,800 | Választási kampány nélkül kevesebb jut propagandára, de az a „megfelelő” helyekre | Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került. | Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.hirdetésBeigazolódott a HVG május eleji előrejelzése: a költségvetés gyászos állapota, illetve a parlamenti választási kampány vége miatt meredeken csökkent az állami reklámköltés. A médiacégek önbevallását összegző Kantar Media adatai szerint 2022. április–júliusban a listaáron számolt (tehát a kiadói kedvezményekkel nem csökkentett) állami reklámkiadások 13,9 milliárd forintot tettek ki az előző év azonos időszakának 41,1 milliárdjával szemben. A 2022 első három hónapjára eső kampányhajrában viszont az állam majdnem kétszer annyit (47,5 milliárd forintot) költött, mint egy évvel korábban ugyanezekben a hónapokban. Mivel listaárról van szó, a valódi összeg ennél jóval alacsonyabb: az állami hirdetéseket kezelő, Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media idén tavasszal – médiatípustól függően – 40–56 százalékos kedvezmény kiharcolását vállalta a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt, 75 milliárd forint keretösszegű tenderen. És ez még nem is számít magasnak, hiszen a kereskedelmi hirdetők legalább kétharmados, de nemritkán akár 90 százalékos diszkontot is kapnak a médiavállalatoktól. Persze a relatíve alacsony kedvezménynek is oka van: az összeg több mint 80 százaléka a kormánypárti sajtóban csapódik le, amelynek az állami reklámpénz jelenti az elsődleges bevételi forrását.hirdetés az összeg több mint 80 százaléka a kormánypárti sajtóban csapódik le, amelynek az állami reklámpénz jelenti az elsődleges bevételi forrását.Ezekben az összegekben azonban nem szerepelnek a Mediaworks online felületein megjelenő állami hirdetések. Méghozzá azért nem, mert a több száz Fidesz-közeli médiumot tömörítő Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány hirdetéseit kezelő Salesworks az idei évtől egyszerűen nem árulja el, hogy az interneten mennyi állami reklámbevételre tesz szert, pontosabban azt is piaciként tünteti fel. A cég 2022. tavaszi–nyári listaáras online reklámbevétele 5,6 milliárd forint, míg tavaly ugyanekkor 8,2 milliárd volt, utóbbihoz az állam 5,5 milliárddal járult hozzá. Az iparági szakemberek az állami költés összesített csökkenését is figyelembe véve úgy számolnak, hogy a Salesworksnél elköltött reklámközpénzek nagyjából 3-3,5 milliárd forintot tesznek ki, amivel az állam teljes ráfordítása listaáron 17-18 milliárd forint körül alakul. A tisztánlátás hiánya nehezíti a médiapiaci viszonyok feltérképezését, a KESMA-t lényegében menedzselő Mediaworks pedig úgy tehet, mintha szépen csökkenne a közpénzfüggősége, miközben a valóságban továbbra is az állam a kormánypropaganda egyik első számú finanszírozója.hvg.huA költekezésben kifejezett önmérsékletet tanúsított például a Miniszterelnökség ahhoz képest, hogy a korábbi években nem sajnálta az állami forintokat, és sok kereskedelmi hirdetőt maga mögé utasítva a reklámpiac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A Gulyás Gergely vezette tárca 2021 áprilisa és júniusa között még 17,8 milliárd forintot szórt el listaáron, az idei választások óta viszont mindössze 2,4 milliárd forinttal támogatta meg a kormányzati üzenetek terjedését – ami főként a „Magyarország nem hagyja magát!” kampányban testesült meg. Jelentősen visszaesett a Magyar Turisztikai Ügynökség aktivitása is: míg 2021 szóban forgó időszakában 4 milliárd forintot költött, az idén a választások óta mindössze 840 milliót. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság reklámbüdzséje a nyolcadára apadt, és a Szerencsejáték Zrt. is visszafogta magát: hirdetési volumene a tavalyi év kétharmadára csökkent. Vagyis – néhány kivételtől, például az MVM-től eltekintve – az összes állami intézmény és vállalat reklámköltése drasztikusan visszaesett.A kereskedelmi hirdetők láthatóbbak voltak április és június között, mint 2021 azonos időszakában, és az általuk megvásárolt felület nőtt a legfontosabb kormányközeli médiacégeknél is. Viszont hogy a piaci alapon begyűjtött hirdetések listaáras értéke 29 százalékot nőtt, nem jelenti automatikusan azt, hogy ezzel a valódi bevétel is megugrott. Annyi alternatív bevételi forrást biztos nem jelentettek a fideszes sajtó számára, ami kompenzálná, hogy a kormány nem hajlandó a megszokott őrületes mennyiségű pénzt belerakni a működésükbe. És mivel Rogán Antal rájött, hogy sokkal kifizetődőbb online véleményvezérekre költeni az adófizetők pénzét, a legnagyobb pénznyelőkre előbb-utóbb áramvonalasítás vár. | https://hvg.hu/360/202238__reklamkoltes__lecsavart_kampany__fogyo_kozpenz__kiszarado_penznyelok | https://web.archive.org/web/20220923180242/https://hvg.hu/360/202238__reklamkoltes__lecsavart_kampany__fogyo_kozpenz__kiszarado_penznyelok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valasztasi-kampany-nelkul-kevesebb-jut-propagandara-de-az-a-bmegfelelor-helyekre | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-23 17:30:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.",
"Hold Reklám Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"New Land Media Kft.",
"Publimont Kft.",
"Radio Plus Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
54,801 | Hetvenhárom párt ellen indítanának pert a főügyészségek | Az érintettek két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek. Hatvanhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, tíz pártot pedig megszüntetnének. | A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény alapján a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választást követően a főügyészségek elvégezték az érintett pártok kiszűrését, ennek alapján 73 párt esetében merült fel az ügyészi perindítás indokoltsága. A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet, indítványozva, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt felhagyott a tevékenységével és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból. További négy ügyben még tart a keresetelőkészítés, ezeknél a pártoknál arra utaló adatok merültek fel, hogy az érintett pártok tevékenységükkel felhagytak és vagyonukról nem rendelkeztek. Ezekben az ügyekben a kereset benyújtásához, a jogalap meghatározásához további adatok beszerzése szükséges.
A 2018-as országgyűlési választás után 23 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, és hat ellen, mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek. | https://hvg.hu/itthon/20220922_partok_kereset_valasztas_fougyeszsegek_jeloltek | https://web.archive.org/web/20221006033935/https://hvg.hu/itthon/20220922_partok_kereset_valasztas_fougyeszsegek_jeloltek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetvenharom-part-ellen-inditananak-pert-a-fougyeszsegek | HVG | hungarian-news | 2022-09-22 05:16:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás",
"ügyészség"
] | [] |
54,802 | Eljárást indított a Miniszterelnökség a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője ellen | Egy 300 millió forintos uniós támogatást fognak vizsgálni az OTT-ONE Nyrt.-nél. | A Miniszterelnökség „szabálytalansági eljárást” indított a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője, az OTT-ONE Nyrt. ellen – közölte még kedden a Budapesti Értéktőzsde. Az eljárást azért indítják, mert a tárca szerint nem valósult meg egy ginopos pályázat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról posztolt csütörtökön, hogy egy 300 milliós, speciális gép beszerzésére kapott uniós támogatást a cég.
A koronavírus-járvány kitörése után az OTT-ONE-tól az állam nagy tételben vásárolt akkor hiánycikknek számító maszkokat és lélegeztetőgépeket. A cég bevétele abban az évben megközelítette a 12 milliárd forintot. Azonban a cégnél egymást követték az ügyek: azt a hvg.hu, illetve a hvg360 írta meg még 2020 nyarán, hogy az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezhette a kínai lélegeztetőgépeket. Miután ezt megírtuk, a cég elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy a sajtóból értesült az összeférhetetlenségből, és visszahívják a szóban forgó felügyelőbizottsági tagot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bennfentes kereskedés miatt 2020 őszén 5 millió forintra bírságolta a vállalatot, valamint egy részvényesét 10 millióra, 2021 áprilisában pedig felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, ami a BÉT honlapja szerint jelenleg is ebben a státuszban van. Idén januárban szintén büntetést szabott ki az MNB a cégre, tiltott piaci manipuláció, valamint a rendkívüli tájékoztatottsági kötelezettség szabályának megsértése és a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételének elmaradása miatt 111 millió forintra.
A jegybank indoklása szerint az OTT-ONE hiányosan, lényegi információkat elhallgatva tette közzé azt az információt, hogy a könyvvizsgálója rendkívüli felmondással visszaadta a megbízását. Azért is bírságolt az MNB, hogy sem a 2020-as, sem a 2021. első félévi beszámolót nem tették közzé. | https://m.hvg.hu/kkv/20220929_miniszterelnokseg_eljaras_lelegeztetogep_biznisz_palyazat?utm_medium=Social&utm_source=Facebook#Echobox=1664457172 | https://web.archive.org/web/20231224094210/https://m.hvg.hu/kkv/20220929_miniszterelnokseg_eljaras_lelegeztetogep_biznisz_palyazat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eljarast-inditott-a-miniszterelnokseg-a-lelegeztetogep-biznisz-egyik-szereploje-ellen | HVG | hungarian-news | 2022-09-29 13:16:00 | [] | [
"OTT-ONE Nyrt."
] | [] | [
"pályázat",
"egészségügy",
"támogatás",
"bírság",
"EU",
"bennfentes kereskedelem",
"covid-19"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
54,803 | Bruttó nyolcmilliós lelépési pénzt fizetett Németh Balázsnak a közmédia | A közmédia celebjének fizetése februártól átlépte a kétmilliót, áprilisban pedig négymillió forintnál is többet vihetett haza. | Augusztus végén távozott az M1 Híradójának legismertebb arca, Németh Balázs a közmédiától, azonban nem kellett sokat várni arra sem, hogy bejelentse hivatalosan is következő munkahelyét: a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett.
Szeptember 14-én kérdeztünk rá az MTVA-nál arra, hogy mennyi pénzt kapott Németh Balázs távozásakor végkielégítésként, vagy más jogcímen, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyit keresett a műsorvezető az utóbbi egy évben. A közmédia pedig a 15 napos törvényi határidőt betartva, nem húzva az időt, teljesítette is közérdekű adatigénylésünket. Ebből pedig kiderült:
a törvény által előírt juttatásokon túl Németh Balázs, az M1 Híradójának korábbi műsorvezetője távozásakor négyhavi távolléti díjban – bruttó 8 014 000 forint – részesült".
Az MTVA válasza pedig részletesen közölte azt is, mennyit keresett a közmédia celebje az utóbbi egy évben. 2021 szeptemberében, októberében és novemberében egységesen bruttó 1 863 500 forint volt a juttatása, decemberben viszont egy picit többet vihetett haza: ekkor 1 886 057 forintot keresett. Januárban ismét 1 863 500 forintot keresett, azonban 2022 februárjától azonban kétmillió fölé ugrott a bére:
februárban 2 003 500 forintot,
márciusban 2 143 500 forintot,
áprilisban 4 007 000 forintot,
májusban 2 003 500 forintot,
júniusban 2 003 500 forintot,
júliusban 2 003 500 forintot,
augusztusban pedig szintén 2 003 500 forintot keresett.
Valamennyit még szeptemberre is kapott: a közmédia ekkor még 91 068 forintot utalt át neki.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-hez is, ugyanis szeretnénk megismerni Németh Balázs jelenlegi fizetését, valamint esetleges bónuszait is, azonban adatigénylésünkre egyelőre – hiába küldtük el már szeptember 14-én arra az e-mail-címre, amit az Opten cégbázisban kapcsolattartásra megadtak – nem válaszoltak. | https://m.hvg.hu/itthon/20220930_nemeth_balazs_kozmedia_fizetes | https://web.archive.org/web/20221017191850/https://m.hvg.hu/itthon/20220930_nemeth_balazs_kozmedia_fizetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brutto-nyolcmillios-lelepesi-penzt-fizetett-nemeth-balazsnak-a-kozmedia | HVG | hungarian-news | 2022-09-30 14:54:00 | [
"Németh Balázs"
] | [
"Budapest 2023 Nonprofit Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"juttatás",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
54,804 | Befejezték Rákay Philipék minden idők legdrágább magyar filmjének forgatását | A Most vagy soha! forgatása áprilisban indult, 80 napig tartott. A „nagy Petőfi-film” tavasszal kerül a mozikba. | A Lóth Balázs rendezésében, Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth Lajos Ottó, Fehér Tibor, Koltai-Nagy Balázs, Ertl Zsombor, Novkov Máté, Hajdu Tibor, Bordás Roland és Reider Péter szereplésével készülő filmen már a VFX szakemberek dolgoznak, akik többek között hozzáillesztik a leforgatott anyaghoz a 3D-ben rekonstruált Nemzeti Múzeumot, a dunai látképeket, illetve azt a több ezres tömeget, amely 174 éve elözönlötte az utcákat a forradalom kitörésekor.
A Most vagy soha! az utóbbi évtizedek egyik leggrandiózusabb (és mint a forgatási riportunkban írtuk: a legdrágább) filmes vállalkozása. Az NFI először 4,5 milliárd forintot szavazott meg a gyártásra, majd további kétszáz milliót. És mivel a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért igénybe vehet további adókedvezményes támogatást is, így összesen 6,1 milliárd konyhapénzből gazdálkodhatnak az alkotók. Az már csak a hab a tortán, hogy az első eresztésben a 4,5 milliárdból 2 milliárdot, példátlan módon egy egyedi kormányhatározattal csoportosított át a kormány az NFI-nek, az összeget dedikáltan erre a filmre szánva, de gyakorlatilag mindenféle szakmai, művészi indoklás nélkül.
A magyar filmek esetén soha nem látott összeg az alkotók ígérete szerint meglátszik majd a mozgalmas, akciódús történetmesélésen, a helyszíneken, díszleteken, a produkció hatalmas jelmez- és kellékigényé is. Több mint hatezer korhű kosztümöt használtak a felvételek során, sőt a főszereplők ruháiból 4-5 darabot is varrattak a nagyobb igénybevétel miatt és a történet fordulataiból fakadóan. A számtalan korabeli hintó, lovaskocsi, cégér, vásári bódé mellett olyan különleges kellékeket is használtak a forgatáson, mint egy 1840-es évekbeli, ritkaságszámba menő nyomdagép vagy egy speciális kialakítású forgótáras pisztoly, ami rendkívül modern fegyvernek számított a forradalom idején.
A stáb arra is odafigyelt, hogy az NFI fóti díszletvárosában kialakított Pilvax kávéház pontosan úgy legyen berendezve az asztaloktól kezdve a lámpákig, mint Petőfiék idejében. A hitelességet azzal fokozták, hogy újranyomtatták az eredeti étlapokat, az aznapi újságokat. Arról sem feledkeztek meg, hogy a tömeg közt szétszórt Nemzeti dalból és a 12 pontból több ezer példány rendelkezésére álljon a felvételekhez.
„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok. Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat. Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket” – mondta Lóth Balázs.
Forgattak a Budai Várban Táncsics börtönénél, a Nemzeti Múzeumnál, továbbá a Kincsem Parkban létrehozott Landerer nyomdában, vagy a Fóton felépített Pilvax kávéházban. A stáb dolgozott az Andrássy úton, ahol a pesti osztrák városparancsnok, Léderer rezidenciáját alakították ki, valamint Sopronban, ahol Petőfi albérletét, a pesti Dohány utcát, valamint Farkas titkosügynök rejtekhelyét, a kékfestő üzemet hozták létre. További forgatási helyszín volt még az esztergomi Duna-part, a komáromi Monostori erőd, a budapesti Papnövelde folyosói, udvara és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiskörúti épülete, illetve Európa jelenleg legnagyobb XIX. századi, a hajdani pesti belvárost és Duna-partot magába foglaló díszletvárosa, ami az NFI fóti telephelyén kapott helyet.
A felvételek befejeztével jelenleg már az utómunkálatok zajlanak. A film vágása folyamatosan tart, a VFX csapat is dolgozik a jeleneteken, Gulya Róbert zeneszerző pedig a Most vagy soha! zenei és dallamvilágát komponálja.
A tervek szerint a kész filmet 2024. tavaszán, az 1848-as forradalom 176. évfordulóján láthatja a közönség a mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában. | https://hvg.hu/kultura/20220922_Befejeztek_Rakay_Philipek_minden_idok_legdragabb_magyar_filmjenek_forgatasat | https://web.archive.org/web/20221108062233/https://hvg.hu/kultura/20220922_Befejeztek_Rakay_Philipek_minden_idok_legdragabb_magyar_filmjenek_forgatasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befejeztek-rakay-philipek-minden-idok-legdragabb-magyar-filmjenek-forgatasat | HVG | hungarian-news | 2022-09-22 15:23:00 | [
"Kis-Szabó Márk",
"Lóth Balázs",
"Rákay Philip",
"Szente Vajk"
] | [
"Nemzeti Filmintézet",
"Pilvax Film Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"PR",
"műsor / filmgyártás",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
54,805 | Kuncze Gábor titokzatos állásáról cikkezik a Heti Válasz | A Heti Válasz arról közölt összeállítást, hogy az OTP előszeretettel karolja fel a korábbi kormányzatok befolyásos tagjait. Most Kuncze Gáborról írták, hogy felügyelőbizottsági-tag a bolgár OTP-leányban. A jelenség persze nem új, régóta Csányi Sándor gyakorlata | A Heti Válasz szerint Kuncze felügyelőbizottsági tagsága a bolgár OPT-leányban aligha lehet más, mint a politikusi tevékenysége utólagos honorálása. A lap ezt semmilyen ténnyel nem támasztotta alá, viszont szép gyűjtésben mutatta be, milyen más szakembereknek nyújt megélhetést a Csányi Sándor vezette birodalom. Azt nem különösebben részletezték, hogy az érintettek mit csinálnak a cégeknél, csak elvannak, netán érdemi munkát végeznek?
A kormánypárti hetilap állítása szerint Kuncze megélhetése részben abból származik, hogy 2011 óta felügyelőbizottsági tag az OTP bolgár leányvállalataként jegyzett DSK Bankban. Kuncze szerint a hír igaz, a többi következtetés hülyeség, igaz, a volt belügyminiszternek ezt nem a Heti Válasz cikkében volt módja nyilatkozni, hanem az Index megkeresésére kommentálta a cikket. Kuncze állása egyébként aligha lehetett titok, elvégre a bankok ilyen pozíciói nyilvánosak.
A Heti Válasz azt is felidézi, hogy Suchman Tamás szocialista politikus, volt MSZP-s miniszter felügyelőbizottsági tag a Merkantil Banknál és az OTP Életjáradék Zrt.-nél, mindkét helyen havi 300 ezret keres és egyéb juttatásokat is kap. Leírják, hogy Medgyessy Péter 2006-tól a Mol-csoporttól kap fizetést, mint a Mol Petrolkémia Zrt. fb-tagja. Kóka Jánosról megemlítik, hogy az általa vezetett Cellum-csoport részben az állami Eximbank tőkebefektetési alapjainak, részben az OTP tulajdonában van. A cikk elmulasztja felidézni, hogy a cég élenjár a mobil fizetési fejlesztésekben, s egy magyar innovációt értékesít szerte a világban.
A cikk nem tett említést arról, hogy a jelenlegi adminisztráció, netán a korábbi Orbán-kormányok befolyásos emberei találtak-e megélhetést a bankcsoportnál. | http://nol.hu/gazdasag/kuncze-gabor-titokzatos-allasarol-cikkezik-a-heti-valasz-1567759 | https://web.archive.org/web/20181008152946/http://nol.hu/gazdasag/kuncze-gabor-titokzatos-allasarol-cikkezik-a-heti-valasz-1567759 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kuncze-gabor-titokzatos-allasarol-cikkezik-a-heti-valasz | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2015-10-18 19:16:00 | [
"Csányi Sándor",
"Kuncze Gábor"
] | [
"OTP Bank Nyrt."
] | [] | [
"foglalkoztatás",
"forgóajtó",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
54,806 | Nyolc év után sincs ítélet Simon Gábor perében | Nyolc éve kezdődött Simon Gábor, az MSZP akkori elnökhelyettesének büntetőügye, ami – ha minden jól megy – jövőre zárulhat elsőfokú ítélettel. Már a harmadik bíró tárgyalja az ügyet a Fővárosi Törvényszéken. | Az október 11-i tárgyaláson újra meghallgathatják a könyvszakértőt, mivel a védelem álláspontja szerint a szakértő számszaki hibákat vétett, így szakvéleménye használhatatlan. A vita lényege, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl. A szakértő szerint nem volt, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a vádlott és védője ezzel ellentétes állásponton van. A látszólag számháborúnak tűnő eljárás a költségvetési csalás pontos összegének megállapítása miatt szükséges.
Nagy István ügyvéd, Simon Gábor védője a Magyar Nemzetnek elmondta: álláspontja szerint a vádat képviselő ügyészség nem tudja megmondani, bizonyítani, hogy a vádlotton számon kért összegek mikor keletkeztek.
Az ügyvéd szerint csak akkor volna bizonyítható a költségvetési csalás, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy dátumszerűen mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek, mert csak így mondható meg, kellett-e adózni utánuk vagy sem.
Az ügyvéd úgy véli, hogy kizárólag akkor van esély az ügy elsőfokú befejezéséhez, ha a szakértő számukra is elfogadható választ ad, ellenkező esetben új szakértőt kívánnak kirendeltetni, aminek következtében biztosan átcsúszik az ítélet jövő évre, amikor már kilencéves lesz az ügy.
A 2014-es választások előtt derült ki, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A 267 millió forintról Simon azt mondta, azok vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére a büntetőeljárás kezdetekor szja és ekho címén befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot.
Welsz Tamás szelleme
A szocialista politikus 2014 eleji meggyanúsítása a Központi Nyomozó Főügyészségen tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben.
Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust. Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.
A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/nyolc-ev-utan-sincs-itelet-simon-gabor-pereben | https://web.archive.org/web/20221208101929/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/nyolc-ev-utan-sincs-itelet-simon-gabor-pereben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolc-ev-utan-sincs-itelet-simon-gabor-pereben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-10-04 00:00:00 | [
"Simon Gábor"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"diplomácia",
"adó",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
54,807 | Jogállamisági fordulópont, vagy kamu és sóhivatal lesz a kormány korrupcióellenes intézménye? | Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen. | 2022.09.29. 05:00
2022.09.29. 06:48
Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen. | https://m.hvg.hu/360/20220929_Jogallamisagi_fordulopont_vagy_sohivatal_a_kormany_igert_korrupcioellenes_intezmenye | https://web.archive.org/web/20231209195612/https://m.hvg.hu/360/20220929_Jogallamisagi_fordulopont_vagy_sohivatal_a_kormany_igert_korrupcioellenes_intezmenye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogallamisagi-fordulopont-vagy-kamu-es-sohivatal-lesz-a-kormany-korrupcioellenes-intezmenye | HVG360 | hungarian-news | 2022-09-29 07:00:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"2021-2027-es uniós ciklus",
"helyreállítási alap",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
54,808 | Újabb dokumentum bizonyítja, hogy a csengeri örökösnő milliárdokat fizetett volna Kósa Lajos anyjának | A Partizán a botrány kirobbanása óta most tudott először beszélni az örökösnővel. | A csengeri örökösnő körüli botrány egy emlékezetes pillanata volt, amikor kiderült, hogy 800 millió forintot ajándékozott volna Kósa Lajos édesanyjának. A Partizán birtokába került újabb dokumentum alapján ez aprópénznek számít, ugyanis Pólus Mária további, 25 millió eurót (kb. 10 milliárd forint) adományozott volna az asszonynak az elhunyt édesapja után maradt állítólagos örökségből.
Az ajándékozási szerződésen nem csak Pólus és Kósa anyjának az aláírása szerepel, hanem ügyvédi ellenjegyzés is van rajta, ami azért érdekes, mert a prominens fideszes politikus anyja azt állította, hogy nem is látta az iratot és sem az örökösnővel, sem annak ügyvédjével nem találkozott soha.
„Elvárás volt, hogy ő ebből részesüljön...Ő soha nem mondta azt, hogy neki valamire szüksége van, csak mindig addig mondta, amíg az embernek le nem esett, hogy mit akar, mi lenne a jó” – mondta Pólus Kósa Lajosról. Az örökösnő arról is beszélt a csatornának, hogy nem is az örökség révén került először kapcsolatba Kósával, hanem korábban egy peres ügyét szerette volna elintéztetni vele.
Kósa később az akkor még hatalomközeli figurának számító Spéder Zoltánnak is bemutatta és azt próbálta elérni, hogy az FHB-nál vásároljon állampapírokat az örökségéből.
Pólus azt is állítja, hogy több millió forintot adott át Kósa Lajosnak, ám ezt a politikus tagadja. | https://hvg.hu/itthon/20220923_csengeri_orokosno_Kosa_Lajos_Partizan | https://web.archive.org/web/20221006151232/https://hvg.hu/itthon/20220923_csengeri_orokosno_Kosa_Lajos_Partizan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-dokumentum-bizonyitja-hogy-a-csengeri-orokosno-milliardokat-fizetett-volna-kosa-lajos-anyjanak | HVG | hungarian-news | 2022-09-23 20:28:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"FHB Bank"
] | [] | [
"csalás",
"ajándék",
"hitelezés"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
54,809 | Afrikai tiszteletbeli konzuli címeket ígért pénzért egy magyar férfi | Egyvalakinek sikerült is elintéznie 50 ezer euróért, hogy megkapja a konzuli címet. | Őrizetbe vettek egy magyar férfit, aki külföldi állampolgároknak azt ígérte, pénzért elintézi ottani tisztviselőknél, hogy afrikai országoktól tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken.
Egy ember – miután az ügyintézés fejében ötvenezer eurót (nagyjából húszmillió forint) átutalt a férfinak – meg is kapta a címet. Egy másik is átutalt tízezer euró előleget, de az nem volt elegendő az ügyintézés megindításához.
A magyar férfi a saját, nem Magyarországhoz köthető nemzetközi tisztségei elnyerése, illetve megtartása érdekében is adott át jogtalan előnyt egy külföldi ország magas beosztású hivatalos tisztviselőinek – olvasható a közleményben.
A bűncselekmények elkövetését tagadó férfit üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják, emiatt őrizetbe vették és indítványozták a letartóztatását. | https://hvg.hu/itthon/20220923_afrika_tiszteletbeli_konzul_elfogas | https://web.archive.org/web/20221008213942/https://hvg.hu/itthon/20220923_afrika_tiszteletbeli_konzul_elfogas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/afrikai-tiszteletbeli-konzuli-cimeket-igert-penzert-egy-magyar-ferfi | HVG | hungarian-news | 2022-09-23 09:22:00 | [] | [] | [
"Afrika",
"Magyarország"
] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"ügyészség"
] | [] |
54,810 | Sok volt az ajánlat a városligeti épületek javítására | Öt ajánlattevő is volt a Városliget Zrt.-hez tartozó ingatlanok karbantartására, javítására. Az összesen 1 milliárd forintos tendert a Quercus Hungary nyerte meg. | Öt ajánlattevő közül a Quercus Hungary Ingatlanhasznosító-kezelő Zrt. nyerte meg a Városliget Zrt. üzemeltetésében, illetve vagyonkezelésében lévő létesítményekben végzendő – az üzemeltetéshez kapcsolódó – javítási-szerelési, illetve átalakítási munkák elvégzésére kiírt 1 milliárd forintos közbeszerzést – derül ki a nyílt tender eredményéből, melyet az ajánlatkérő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. közölt az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyertes feladata a létesítmények üzemelését gátló meghibásodások sürgősségi javítása, illetve a működés kapcsán felmerülő, előre nem tervezhető javítási, átalakítási feladatok elvégezése. A munkálatok ütemezését és mennyiségét előre nem lehet meghatározni, így azok sorrendjét, elvégzésük időpontjait, ütemezését a felmerülésének időpontjában közli a nyertessel az ajánlatkérő.
A listán – egyebek mellett – lakatos, asztalos, burkoló, tetőfedő és ács munkák szerepelnek. A rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd forint.
A nyertessel augusztus 26-án kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., az ÉP-ÜZ-BAU Építőipari és Épületüzemeltetési Kft., a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt., továbbá közös ajánlattevőként az OMS24 Zrt. és a H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft. is. | https://www.napi.hu/ingatlan/tarsasag-varosliget-kozbeszerzes-javitas-felujitas.760537.html | https://web.archive.org/web/20221127183937/https://www.napi.hu/ingatlan/tarsasag-varosliget-kozbeszerzes-javitas-felujitas.760537.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-volt-az-ajanlat-a-varosligeti-epuletek-javitasara | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-10-01 12:37:00 | [] | [
"Quercus Hungary Ingatlanhasznosító-kezelő Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"üzemeltetés"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
54,811 | Mobilvécére 69 ezer, a rendőrök étkezésére napi 3000 forintot költenek a határon | 15 mobilvécére írt ki közbeszerzést 2021-ben a rendőrség. Most megtudtuk, hogy a 3 évre szóló 200 milliós keretszerződésből 15 hónap alatt 30,7 millió forintot költöttek. Ez napi 69 ezer forintnak felel meg, és vécénként 4600 forintot jelent. A határon szolgáló Csongrád-Csanád megyei rendőröknek a CBA szállítja a hidegélelmet, idén augusztusban 11 959 csomagot, átlagosan 3039 forintért. | 15 mobilvécére írt ki közbeszerzést 2021-ben a rendőrség. Most megtudtuk, hogy a 3 évre szóló 200 milliós keretszerződésből 15 hónap alatt 30,7 millió forintot költöttek. Ez napi 69 ezer forintnak felel meg, és vécénként 4600 forintot jelent. A határon szolgáló Csongrád-Csanád megyei rendőröknek a CBA szállítja a hidegélelmet, idén augusztusban 11 959 csomagot, átlagosan 3039 forintért.
„A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén biztosítani kell a kulturált illemhelyeket azokon a helyszíneken is, ahol nincs kiépített WC. Erre tekintettel Ajánlatkérő mobil WC-k bérlése és üzemeltetése tárgyú szolgáltatást kíván megrendelni a nyertes ajánlattevőtől, a műszaki leírás szerinti tartalommal és paraméterekkel rendelkező mobil WC-k tekintetében. Induló mennyiség 15 db mobil WC, mely mennyiség a keretmegállapodás időtartama alatt változhat” – ezekkel a paraméterekkel írt ki közbeszerzést a rendőrség 2021-ben.
A 36 hónapra szóló keretszerződés szerint 200 millió forintot költhet a rendőrség a WC-projektre. A 15 mobilvécé a röszkei határátkelőre, a Csanádpalota Autópálya határátkelőre, valamint Tiszasziget Közúti Határátkelőre kerül. A nyertes yooWC Kft. havi nettó 3 995 000 forint vállalkozási díjat kap a 15 WC után, plusz darabonként 75 000 forintot a szállításért.
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányságtól azt kérdeztük, a szerződéskötés óta mennyit fizettek a WC-kért. Azt írták, „2021. június 16-tól az összesített adatok szerint a 200 000 000 Ft keretösszegből 2022. augusztus 31-ig nettó 30 709 250,4 Ft-ot használt fel”.
Vagyis 441 napra fizették a 30,7 milliós összeget, azaz napi 69 ezret. Ez a 15 WC-re lebontva napi 4600 forintot jelent.
A rendőrség nem csak a WC-kre írt ki közbeszerzést. A határon szolgáló rendőrök élelmezésére tett közzé felhívást még februárban a Csongrád-Csanád Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. Csongrád-Csanád megyében a Lázár-testvérek CBA L és F Kft.-je lett a befutó. Az akkori kiírás szerint a napi háromszori étkezés 6440 forintra jött ki, ami 22 munkanappal számolva 141 ezer forintot jelent rendőrönként egy hónapban.
Közadatigénylésükre a rendőrség azt közölte, hogy február és augusztus között a nettó 800 milliós keretszerződésből 201 715 211 forintnyi megrendelést hívtak le. A szerződés szerint a CBA
reggeli és éjszakai ellátási csomagot 2480,
ebédet 2480,
vacsorát 1480,
konzervcsomagot 1480 forintért szállít.
A rendőrök február óta 69 105 élelmiszercsomagot kaptak, a szerződést február 15-én írták alá. Az augusztus 31-ig eltelt 197 nap alatt így átlagosan naponta mindössze 350 csomag jutott rendőröknek. Hogy ez egy rendőr/csomagot jelent-e, nem részletezték.
A Lázár-fivérek CBA-ja „etetheti” a határon szolgáló rendőröket Csongrád-Csanádban | atlatszo.hu
A határon szolgáló rendőrök élelmezésére írt ki közbeszerzést a Csongrád-Csanád Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. Előbbinél már született eredmény, a Lázár-testvérek CBA L és F Kft.-je lett a befutó. Napi háromszori étkezés 6440 forintra jön ki, ami 22 munkanappal számolva 141 ezer forintot jelent rendőrönként egy hónapban. Ez pedig több, mint a minimálbér nettója.
A migráció szempontjából fontos szerb-magyar határ 175 kilométer hosszú. Ebből 61 kilométer jut Csongrád-Csanád megyére, a többi Bács-Kiskun megyéhez tartozik. A szomszédos megye is közbeszerzéssel szerzi be az élelmiszercsomagokat a rendőröknek. Ide szintén a CBA L és F Kft. szállít, de jóval drágábban, mint Csongrád-Csanád megyébe.
A szerződés szerint a CBA
a reggelit és éjszakai ellátási csomagot 3900,
ebédet 3900,
vacsorát 2000,
konzervcsomagot 2000 forintért szállítja.
A Bács-Kiskun megyei rendőrség májustól rendelt élelmiszercsomagot a határon szolgáló egységeknek, augusztus 31-ig 202 231 233 forintot költöttek a nettó 700 milliós keretszerződésből. 42 754 csomagot hívtak le, így azokért átlagosan 4730 forintot fizettek. Augusztusra 12 980 csomagot rendeltek, azaz naponta 432 darabot. További részleteket itt sem árultak el.
Nyitókép: Kutyás járőr a szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverúton Röszke térségében 2017. április 28-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/05/mobilvecere-69-ezer-a-rendorok-etkezesere-napi-3000-forintot-koltenek-a-hataron/ | https://web.archive.org/web/20230329153422/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/05/mobilvecere-69-ezer-a-rendorok-etkezesere-napi-3000-forintot-koltenek-a-hataron/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mobilvecere-69-ezer-a-rendorok-etkezesere-napi-3000-forintot-koltenek-a-hataron | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-05 00:00:00 | [] | [
"CBA L és F Kft.",
"yooWC Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Csongrád megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közadat"
] | [] |
54,812 | A hatóság szerint a gödi polgármesternek nincs köze a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásaihoz | Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban. | Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.
Elutasító végzést kapott Balogh Csaba gödi polgármester arra a közadatigénylésére, amelyben a Samsung-beruházás legújabb katasztrófavédelmi eljárásának irataiba kívánt betekinteni.
A mostani katasztrófavédelmi eljárás vélhetően Samsung SDI legújabb gödi üzemének engedélyezéséhez kapcsolódik. A több üzemegységből álló beruházásnak ugyanis most épül a második, a meglévőnél kétszer nagyobb iparcsarnoka. A külföldi sajtóhírek szerint a bővítésnek köszönhetően a Samsung-gyárkomplexum termelési kapacitása a jövő év második felére évi 60 GWh-ra bővül, a gyártókapacitás pedig 70-80%-kal növelhető lesz.
A katasztrófavédelmi engedélyeknek pedig igazodniuk kell a rohamtempóban történő bővítéshez. Így 2018 és 2021 között már öt alkalommal módosult a folyamatosan bővülő, az alsógödi lakóövezetekhez is egyre közelebb kerülő veszélyes üzem katasztrófavédelmi engedélye. Érthető hát, hogy a gödi polgármester tudni szerette volna, milyen új katasztrófavédelmi eljárás indult augusztusban, és abban milyen döntés született. A kiadott hirdetmény ugyanis semmilyen konkrét információt nem tartalmaz.
A Pest Megyei Katasztrófavédelem végzése szerint azonban a polgármesternek nincs köze az éppen folyó eljárásokhoz.
A végzésben a különleges gazdasági övezetről szóló törvényre hivatkoznak, amely szerint a megyei önkormányzat látja el a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét. A gödi gyár esetében a Pest Megyei önkormányzat közgyűlése, illetve annak elnöke láthat el feladatokat az engedélyezési eljárásokban.
A polgármester ügyféli jogállásának megtagadásakor az elutasító végzés a 2016. évi CL. törvényre (Ákr-törvény) is hivatkozik: eszerint „ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” A katasztrófavédelmi hatóság szerint viszont a gödi önkormányzat és polgármestere „közvetlenül nem érintett” a gödi gyárnak kiadandó engedélyek ügyében.
A végzés ellen fellebbezni sem lehet, mert a Samsung-gyár építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás; a hatóság döntése csak közigazgatási perben támadható.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Akár a lakosságot is megkerülhetik, amely gyakran tiltakozik a gyár bővítése ellen.
A katasztrófavédelmi törvény szerint ugyanakkor az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört a polgármester gyakorolja, ő felel a polgári védelmi feladatok ellátásáért.
„Milyen ország az, ahol a katasztrófavédelem a vele együttműködő polgármestert tekinti ellenségnek, és a külföldi céget védi a helyi lakosság helyett?” – teszi fel a költői kérdést Balogh legutóbbi blogbejegyzésében. A polgármester bírósághoz fordul, ahogy tette ezt már több esetben az ügyféli jogok visszaszerzéséért a város számára. A peres eljárások azonban hosszú ideig eltarthatnak.
„Éles helyzetben, ha csak pár percig tartanak vissza egy lényeges információt, az emberek százainak halálát eredményezheti. Úgy lenne helyes, ha a kötelezettségeket az viselné, aki a jogokat is megszerezte” – figyelmeztet arra az abszurd helyzetre Balogh Csaba, hogy a felelősség veszély esetén a helyi polgármesteré, és nem a megyei közgyűlésé.
Tűzeset történt, vagy valami olyasmi
Október 2-án, a Samsung-gyárban tűzeset történt a hatóság szerint. Az eseményről szóló ellentmondó közlések viszont azt igazolják, hogy a lakosság és a polgármester nem kap elegendő információt, ha veszélyes esemény történik.
A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „Tűz volt egy gödi üzemben” címmel adott ki az eset kapcsán egy közleményt. Ebben meg sem nevezik a Samsung-gyárat, csupán egy felső küszöbértékű veszélyes üzemet említenek, ahol egy tűzjelző berendezés működésbe lépett. „A váci és fővárosi hivatásos tűzoltóegységek kiérkezésekor tűz már nem volt, a tűzeset a lakosságot nem veszélyeztette, amiatt veszélyes anyag nem került a környezetbe” – olvasható a kiadott közleményben.
Balogh Csaba polgármester a kapott tájékoztatás alapján vasárnap reggel szintén posztolt a Facebookon az eseményről. Eszerint egy elektromos panel gyulladt ki az egyik épület felső szintjén, ahol senki sem tartózkodott.
A tűzesetről megjelent polgármesteri poszt többekben riadalmat keltett. A Samsung SDI környezetvédelmi felelőse, Frankovits György István kommentben igyekezett korrigálni a polgármester tájékoztatását, eszerint „a gyár nem gyulladt ki, tűz nem történt”; majd megosztotta a katasztrófavédelem közleményét arról, hogy tűz volt a gyárban.
A kommentelésbe és a posztolásba a gödi önkormányzat LMP-képviselője, Fülöp Zoltán is beszállt, aki a nap folyamán részletesebb tájékoztatást is kiposztolt a „rendkívüli eseményről”.
Eszerint az egyik épület tetején az elektromos kapcsolótérben túlmelegedés történt, ami kiváltotta a tűzjelző rendszer riasztását, tüzet viszont nem kellett oltani. Mint írta, „a füstnek tűnő jelenség a korszerű automata oltórendszer által képzett oltóanyag köd volt”, a nagy erőkkel kivonuló tűzoltókat pedig a felső küszöbértékű üzemben történt jelzés miatt kellett riasztani.
A Fülöp Zoltánnak adott részletesebb tájékoztatás összefügghet azzal, hogy a Samsung képviselőivel ő tartja a kapcsolatot a gödi testület döntése szerint. Mint arról korábban beszámoltunk, a gödi önkormányzatban 2020 nyarán az ellenzéki összefogás szétesett, és négy ellenzéki, valamint négy fideszes képviselő szembefordult Balogh Csaba polgármesterrel. A gödi önkormányzati belharc részeként a polgármester helyett Fülöp Zoltánt bízták meg a Samsung és a különleges gazdasági övezet ügyében folytatott tárgyalásokkal.
Belharc dúl a gödi városvezetés soraiban, a csörte egyetlen nyertese a magyar kormány | atlatszo.hu
Harc indult a gödi önkormányzaton belül Balogh Csaba polgármester támogatói és támadói közt, amelyben személyi és pártpolitikai ellentétek egyaránt szerepet játszanak. Az eldurvult csörte egyetlen nyertese a magyar kormány, amely a testületben lévő politikai káosszal is indokolja a város egy részének einstandolását, és a Samsungtól származó adóbevétel elvételét.
A helyi „zöldpolitikusnak” a Samsung-gyárral ápolt jó viszony a legfontosabb
Tárgyalási eredményekről azonban Fülöp eddig nem igazán tudott beszámolni. Politikusi Facebook-oldalán a Samsung kapcsán leginkább a gyár tevékenységét méltató posztokat tesz közzé.
A gödi kutak NMP-szennyezése kapcsán pedig nemcsak posztolt májusban a gyár érdekében (ld.: „a Samsung SDI Hungary komolyan veszi a gödi vízszennyezést, és jelentős erőfeszítést kíván tenni a szennyezés kiterjedtségének felmérésére”), de a Samsung kútvizsgálatához is toborzott helyi lakosokat. A vizsgálatok eredményét viszont mind a mai napig nem tette közzé sem ő, sem a Samsung SDI.
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu
Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
Fülöp Zoltán vezette azt a random meghirdetett lakossági fórumot is, ahol a kútszennyezés okáról és következményeiről szinte semmit nem lehetett megtudni. A fórum a tapasztalataink szerint leginkább arra szolgált, hogy bagatellizálja a szennyezés tényét, és lehetőséget biztosítson a Samsungot képviselő Frankovits György számára, hogy bemutassa a gyár „felelős” környezetpolitikáját. Frankovits viszont ugyanúgy nem válaszol a kútvizsgálatra lehetőséget biztosító lakosok leveleire, mint a „zöldpolitikus” Fülöp.
A fórumon májusban elhangzott ígéret beváltása pedig, miszerint a gödi önkormányzat vízvizsgálatokat fog megrendelni, még csak most jutott el odáig, hogy szeptember végén a városfejlesztési bizottság határozatot fogadott el a vizsgálatok megrendeléséről.
Nem derült ki, hogyan került mérgező oldószer a kútvízbe – lakossági fórum Gödön | atlatszo.hu
A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait. Videóval. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/04/a-hatosag-szerint-a-godi-polgarmesternek-nincs-koze-a-samsung-gyar-katasztrofavedelmi-eljarasaihoz/ | https://web.archive.org/web/20231207154612/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/04/a-hatosag-szerint-a-godi-polgarmesternek-nincs-koze-a-samsung-gyar-katasztrofavedelmi-eljarasaihoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hatosag-szerint-a-godi-polgarmesternek-nincs-koze-a-samsung-gyar-katasztrofavedelmi-eljarasaihoz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-04 00:00:00 | [
"Frankovits György István"
] | [
"Göd Város Önkormányzata",
"Pest Megyei Katasztrófavadelmi Igazgatóság",
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"adatigénylés",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
54,813 | Simonka György alpolgármester lett Pusztaottlakán | Úgy választották meg Simonka Györgyöt, hogy bűnszervezetben elkövetett milliárdos csalásért a vádlottak padján ül. | „Annyira nem zavarta a testületet, hogy a vádlottak padján ülök és a Központi Nyomozó Főügyészség összességében 1,4 milliárdos költségvetési csalással vádol, hogy egyhangúlag választottak meg nemrégiben Pusztaottlaka társadalmi megbízatású, mandátummal nem rendelkező alpolgármesterévé. Én pedig azért fogadtam el a megtisztelő és felelősségteljes felkérést, mert korábban három cikluson keresztül vezettem szülőfalumat, és háromszor választottak meg a dél-békési térség országgyűlési képviselőjének, így tudom, milyen feladat vár rám, és én segíteni akarok Pusztaottlakának” – ismerte el maga az érintett a Narancs.hu kérdésére. A volt fideszes képviselőt annak kapcsán kerestük, hogy információink szerint rövid kitérő után visszatért a közéleti pályára, amikor néhány héttel ezelőtt alpolgármester lett.
Emlékezetes: Simonka György 2020 januárjában állt a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa elé 32 társával. A vád szerint bűnszervezetben, különösen nagy értékre költségvetési csalást követettek el, amikor hazai és uniós forrásokat csapoltak meg saját hasznukra, miközben a forrásokat a Magyar termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. beruházásaira vették fel.
A vád szerint 45 százalékos volt a visszaosztás, s az ezzel okozott kár nagyságrendje eléri a közel másfél milliárd forintot. Ezért Simonkát akár 10-12 évi fegyházbüntetés és 800 milliós vagyonelkobzás is fenyegetheti. Simonka a több mint két és fél évvel ezelőtt indult tárgyalássorozaton minden elemében tagadta a vádakat és egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, ám a tárgyaláson mindez nem látszott megingatni a vádirat legfontosabb állításait.
A súlyos vádak és a büntetőügy miatt nem indította újra a Fidesz-KDNP 2022 áprilisában az országgyűlési választáson Simonkát, aki már előzőleg lemondott választókerületi elnöki posztjáról, és nem választották meg a Fidesz-MPSZ Békés megyei választmánya elnökének sem.
„Hiába lett csak alpolgármester Simonka Pusztaottlakán, ahol ő megjelenik, ott rögvest ő lesz a főnök, és ő fújja a passzátszelet. Semmi kétség, most is ez fog történni” – mondta egy, korábban Simonka környezetébe tartozó, de névtelenséget kérő forrásunk. Azt azért érdemes megjegyezni, ez messze nem ugyanaz a „nagypálya”, ahol korábban a fideszes politikus játszott, amikor Dél-Békés ura volt. Az elmaradott, sok hátránnyal küzdő zsákfalu lakossága a hivatalos statisztika szerint alig több mint háromszáz fő, ám a valós népesség minden bizonnyal ennél is kevesebb.
„Közpénzről lévén szó, megmondja, mennyi tiszteletdíjjal jár az alpolgármesterség?” – kérdeztük Simonkától. „Ahogy három cikluson keresztül polgármesterként, úgy most sem kérek egyetlen fillért sem.
Nekem tudásommal, ismereteimmel és társadalmi, politikai kapcsolataimmal kell a község fejlődését szolgálnom”
– mondta lapunknak a volt fideszes képviselő. Néhány hónappal ezelőtt egyébként még a pusztaottlakai szafaripark pénztárosa volt. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-alpolgarmester-lett-pusztaottlakan-252806 | https://web.archive.org/web/20221205145631/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-alpolgarmester-lett-pusztaottlakan-252806 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgy-alpolgarmester-lett-pusztaottlakan | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-04 00:00:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Pusztaottlaka Község Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Pusztaottlaka"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
54,814 | „Leállni nem lehet” Tóth István János közgazdász a NER „letelepedett rablóiról” és a korrupcióról | A jelenlegi magyar rezsim a haveri rendszerek közé tartozik, s mint ilyen, korántsem páratlan a világban. A NER égisze alatt létrejött céghálózat örökös növekedésre van ítélve, ha megáll a burjánzásban, az a halálát is jelenti – erről is beszélt nekünk a Korrupciókutató Központ Budapest vezetője. | Magyar Narancs: A magyar modell látszólagos magánya felveti a kérdést: a politikai gazdaságtan tényleg nem ismer hasonló rendszereket? Ha nem is Európában, de a világ más részein léteznek előképei?
Tóth István János: A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) nevezett magyar szisztéma nem ismeretlen a kutatók számára, megvannak az előképei is, a politikai gazdaságtan jól leírja őket. Ezek olyan rendszerek, amelyek többnyire Közép- és Dél-Amerikában, illetve Afrikában fordulnak elő nagyobb számban – Európában Magyarország a példa erre.
MN: Hová sorolható be a NER a korrupcióelméletek, tipológiák alapján?
TIJ: Amikor korrupcióról beszélünk, akkor a közgazdaságtan által régóta tárgyalt jelenségről szólunk – ebben a tekintetben úttörő jelentőségű volt Susan Rose-Ackerman, aki a hetvenes években megjelent könyvében már elemezte a korrupció jelenségét a politikai gazdaságtan szemüvegén át. A korrupció elterjedtsége persze országról országra eltérő mértékű: mondjuk Dániában vagy Hollandiában ritka, esetleges jelenség. A korrupció – corruptio – latin eredetű kifejezés, és megromlást, romlást, romlottságot, megrontást jelent. A közgazdasági definíciója azt a jelenséget írja le, ha valaki egy állami szervezetben vagy cégben betöltött pozícióját az arra vonatkozó előírások megszegésével magánhaszon szerzésére használja fel. Innen nézve ez mikroszintű jelenség: egyedi szereplőkről és közöttük zajló tranzakciókról van szó, amiből még nem lesz rendszerszintű viszony. Vannak olyan országok, ahol a korrupció rendszeresen előfordul, és mindig adódnak olyan szereplők, akik szokásszerűen korruptak – ebből már kialakulhat rendszerszintű korrupció. A közgazdász és politológus Mancur Olsonnak van egy, a westernekből ismerős példája: e szerint van a portyázó rabló, a roving bandit, és van a letelepedett, stationary rabló. Az előbbi mindig máshol rabol, állandóan vetélkedik a többi portyázó rablóval, kiszámíthatatlanul fosztogatja a társadalmat, anarchiát teremt. Az utóbbi letelepszik és rendszeresen, kiszámíthatóan szedi a sápot – de nem visz mindent. Biztonságot, kiszámíthatóságot nyújt a teljes anarchiát előidéző portyázó rablókkal szemben. A korrupt rendszerekben vannak olyan szereplők, akik letelepedett rablóként viselkednek. Elfoglalnak egy-egy pozíciót, és onnan sápot húznak, ráadásul ezt a pozíciót hosszú távra bebetonozzák, viszont eközben kiszámíthatók, bizonyos védelmet is nyújtanak azoknak, akik „lefizetik” őket. Innen már csak egy lépés, hogy eljussunk a rablóállam fogalmához.
MN: Ez, ha jól sejtem, már egy újabb szintje a korrupciónak is.
TIJ: Bizony, akkor már maga a politikai vezető kezd letelepedett rablóként viselkedni: a kóborló rablók vetélkedésével, illetve anarchiájával szemben kiszámíthatóságot kínál. Egyedül ő és az általa kijelöltek fognak sápot szedni a gazdasági szereplőktől, illetve a köztulajdonból, ezzel együtt biztonságot is nyújt, mert előre kialakított szabályok szerint, kiszámítható módon fog lenyúlni. Az irodalom ezt hívja kleptokrata államnak vagy rablóállamnak: a magyarországi NER-t ennek egy megvalósult formájának is lehet tekinteni. Amikor a magyar kormány úgy döntött, hogy az autópályákat magánkoncesszióba adja NER-közeli „vállalkozóknak”, közöttük a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó cégeknek, akkor innen kezdve, aki jövőre autópálya-matricát fog venni, az voltaképpen egy sajátos NER-adót is fog fizetni. Ez már nem része a közösségi közgazdaságtan által leírt adózási alkotmánynak, amelynek értelmében mint állampolgár önkéntesen lemondok jövedelmem egy részéről, de a befizetett adóm fejében az államtól elvárom, hogy biztosítson nekem közjószágokat, szolgáltatásokat, szavatolja a személyi szabadságot, a közbiztonságot, a tulajdonjogok biztonságát. Egy rablóállamban viszont a politikai vezető képes arra, hogy járadékot, kvázi adót szedjen a társadalom tagjaitól saját magának – strómanjain keresztül –, vagy a hozzá politikailag lojális vállalkozóknak. Úgy tűnik, ez most megvalósul a NER-ben.
MN: Leírható ez a világ a klasszikus state capture modellek révén, tehát hogy az államot ejtették foglyul összefonódó üzleti körök?
TIJ: Nem, véleményem szerint itt egészen másról van szó. Fontos megkülönböztetni két helyzetet: az állam foglyul ejtése esetén adott egy viszonylag gyenge állam, amelyet képesek befolyásolni erős üzleti csoportok, sőt esetenként szakszervezetek is. Ezek az üzleti csoportok és szervezetek politikai klienseiken keresztül képesek elintézni, hogy számukra kedvező szabályozást fogadtassanak el. Sok országban előfordul például az a jelenség, hogy valamelyik részpiacot, például az energiapiacot szabályozó szervezet, minisztérium magas beosztású munkatársa kedvez valamelyik piaci résztvevőnek a szabályozás kialakításánál…
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! | https://magyarnarancs.hu/belpol/leallni-nem-lehet-252821# | https://web.archive.org/web/20221206145130/https://magyarnarancs.hu/belpol/leallni-nem-lehet-252821# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bleallni-nem-lehetr-toth-istvan-janos-kozgazdasz-a-ner-bletelepedett-rabloirolr-es-a-korrupciorol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-05 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"klientúra"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
54,815 | A falat adja a másikat. Békéscsabán sem bizonyult sikertörténetnek a közétkeztetés kiszervezése | Négyszer is ellátogatott helyi menzákra Békéscsaba független, de a Fideszhez közel álló polgármestere az utóbbi időben. Neki állítólag ízlett, de a Facebookon is megosztott akciója arra utal, hogy baj van. A helyi közétkeztetést nemrég kiszervezték, az új szolgáltatóra azonban sok a panasz. | „Polgármester úr! Örülök, hogy odafigyel erre a problémára. A valóságban pedig legkevésbé sem önnek kell, hogy megfeleljen az étel, hanem az önt megválasztó szavazók gyermekeinek. Tőlük kérdezzen és vonjon le megfelelő következtetést. Nekik kell ezt megenni, nem önnek” – nevét is vállalva ezt írta egy szülő a Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben megválasztott Szarvas Péter polgármester Facebook-oldalára. Egy másik kommentelő pedig azután üzent, hogy a békéscsabai városvezető által összehívott Közétkeztetési Tanács megtartotta első ülését: „Tisztelt Polgármester úr! Bármilyen viccesen is hangzik 2022-ben Magyarországon, Ön ebben a helyzetben a Megrendelő, a Pannon Menza Kft. a Szolgáltató. Ha a Szolgáltatóra sorozatosan panasz érkezik (…), akkor Önnek az a dolga, hogy figyelmeztesse, mikor mondja fel a szerződést rossz teljesítésre hivatkozva, kötbérrel. Jó, igen, tudjuk, kinek a cége, de ha már sikerült ilyen rohamtempóban kirúgniuk a békéscsabai céget és a helyére hozni ezt a pesti »bizniszt«, akkor sajnos néha kezelni kell a problémákat is.”
A sok száz hozzászóló egyike Pap János, Békéscsaba volt, 1990–2006 közötti szabad demokrata polgármestere, aki jelenleg egy önkormányzati cég alkalmazásában áll. „Gratulálok, hogy a p.m. kóstolja a gyerekek ebédjét! Az sem lett volna rossz, ha a szerződéskötés előtt ment volna el, vagy küldött volna valakit olyan városba, ahol ez a cég főz.”
Szarvas Péter tíz nap alatt négy bejegyzést tett közzé fotóval az Fb-oldalán (az egyik fénykép tanúsága szerint késsel, villával ette a mákos tésztát), hogy meglátogatott egy általános vagy középiskolai menzát, ahol neki nem volt kifogása a felszolgált ebéddel. Az elmúlt tanévben a városvezető egyetlen alkalommal sem érzett késztetést hasonló kiruccanásra (vagy legalábbis nem tett közzé ilyen jellegű bejegyzést). Posztjában a polgármester ugyan nem említette, de nyilván azért szállt ki menzázni, mert a tanévkezdet óta tömegével érkeznek hozzá a panaszok a gyerekek ebédjének rossz minőségéről, a gyümölcsök csaknem teljes hiányáról, a kicsi adagokról. Az egyik – rendvédelmi képzéssel is foglalkozó – helyi középiskola szeptember első felében hivatalosan is kifogásolta a közétkeztetés minőségét a budapesti központú szolgáltatónál. Levelükben azt taglalták, hogy a náluk tanuló 14–18 év közötti fiatalok olyan fizikai terhelésnek vannak kitéve és olyan korban vannak, amelyhez mérten az ebéd mennyisége és minősége elégtelen. A Pannon Menza Kft. (PM) illetékesei azt válaszolták, hogy ők mindenben teljesítik a törvényi feltételeket. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-falat-adja-a-masikat-252825# | https://web.archive.org/web/20221021164900/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-falat-adja-a-masikat-252825# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-falat-adja-a-masikat-bekescsaban-sem-bizonyult-sikertortenetnek-a-kozetkeztetes-kiszervezese | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-05 00:00:00 | [
"Szarvas Péter"
] | [
"Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Kórház- és Menzaétkeztetés Kft.",
"Pannon Menza Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba",
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"kiszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,816 | Előjött a NER újabb nagyágyúja: összeköltözött az eddig bujkáló Matolcsy-klán | Miközben a hazai NER-csúcsgazdagok listáját hús-vér emberek vezetik – Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Jászai Gellért, Tiborcz István –, régóta pletykálják, hogy „titokban” a Matolcsy család is megépítette a maga bivalyerős üzleti hátországát. Most minderre bizonyíték is lett: egy budai, II. kerületi főhadiszállásra majd’ minden olyan magáncég és -tőkealap összeköltözött, amely jegybanki milliárdokat és ingatlanokat szippantott magába az elmúlt években. A Válasz Online azt is kiszúrta, hogy idén nyártól a gigantikus méretű Infopark Duna-parti irodatömbjeinek többsége is ezé a kláné. | Tehát: „A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet (a budapesti Rózsadombon elhelyezkedő ingatlan) megvásárlásának célja tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése. Többek között a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startup vállalkozások) interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása, a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése, ezáltal a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése. Az ingatlannal az MNB egy közösségi oktatási, kutatási, tudományos és kulturális funkciókkal ellátott fejlesztést kíván megvalósítani.”
Magyarul: az MNB annak idején erősen fogadta, hogy a budai elitnegyed 2,5 hektáros területén álló, a 20. századi épített örökség egyik fontos példájaként emlegetett kutatóintézeti központ továbbra is tudományos „szentély” marad. Hiszen új gazdái ezzel tartoznak a hazának. A jegybank tehát 2015-ben megvette a Pusztaszeri úti ingatlant az Akadémiától, majd négy évig körön belül – ám a közvagyonjellegtől már megfosztva –, a Pallas Athéné alapítványhálózatnál tartotta. Ezután jött az első fordulat: 2019-ben az MNB-elnök családja körüli magántőkealapos lobbicsoportnak privatizálták az épületegyüttest. Az eset kirívó lenne, ha nem ez lett volna a bejáratott módszer a Matolcsy-univerzumban – idén májusi cikkünkben ezt házról házra bizonyítottuk.
Aztán jött a második csavar. Idén februárban a magántőkealapos körből is kikerült az ingatlan tulajdonjoga, a területet felvásárolta az MNB régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC. Némi leegyszerűsítéssel tehát: a jegybanktól a jegybanki alapítványokon és a jegybankelnök baráti körén át a jegybankhoz tért vissza a Pusztaszeri úti létesítmény. Hogy közben ki és mennyi „közvetítői jutalékot” tett zsebre, nem tudhatjuk, ám az tény, hogy a nemzeti bank hét éve 2,7 milliárdot fizetett érte az Akadémiának, a GTC pedig 19 millió eurós (8 milliárd forinthoz közelítő) értéken tartja nyilván a közben félig már felújított óriásbázist, melyet átszámítva körülbelül 4 milliárd forintért vett meg a közbeiktatott magántőkealapoktól. Ennél is sokkolóbb azonban, hogy a GTC dokumentumaiban már nyoma sincs a cikkünk elején emlegetett „tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpontnak”, egyszerűen csak „zöld minősítésű, A osztályú irodakampuszként” beszélnek az ingatlanról. Itt pedig adja magát egy párhuzam, hisz’ nagyon hasonlót produkált az „élet” a XII. kerület Mátyás király út 44. alatti villaépülettel. Ezt eredetileg az MNB-alapítványok képzési és kutatási központjának vásárolta a jegybanki csapat, majd magántőkealapokhoz került, s végül – ahogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette – az elnök fia, Matolcsy Ádám lakta be. A magasztos közcélból így lett magáncél.
Adódik a kérdés: mi lesz a Pusztaszeri úti „irodakampusz” pontos funkciója? Mára ez sem titok, hiszen a hivatalos cégdokumentumokból kiolvasható, hogy szinte minden olyan társaság ide tette át a székhelyét az elmúlt néhány hónapban, amelyet valaha kapcsolatba hozott a sajtó a Matolcsy famíliával és baráti körükkel. A volt kémiai kutatóintézetben landolt egy Matolcsy Ádám-vállalkozás, továbbá a Ferrari-fanatikus Somlai Bálint minden fontos érdekeltsége. Például a teljes Raw-cégcsoport, amely egyfelől az MNB-ingatlanok bennfentes üzemeltetője, a Széll Kálmán téri Postapalota egyik kivitelezője, másrészt épp felújítja a jegybank központi épületét – hogy Matolcsy Györgyék 2024-ben ezzel ünnepelhessék a nagy centenáriumot –, sőt még napelemeket is telepíthet a nemzeti intézmény logisztikai központjánál. Ugyancsak a Pusztaszeri úton lelt új otthonra az Origo hírportál volt tulajdonosaként, az MNB kommunikációs főbeszállítójaként is jegyzett Száraz István több társasága, s persze a Matolcsy körüli teljes magántőke- és ingatlanalaphálózat.
Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, eddig mindösszesen 43 darab Matolcsy–Somlai–Száraz-érdekeltség költözött össze a II. kerületi helyszínen, de könnyen lehet, hogy ez csak a kezdet. Merthogy bővülő portfolióról beszélünk – most nyáron két magántőkealap (Sky I., Sky II.) és egy ingatlanfejlesztő befektetési alap (Burano) csatlakozott a Pusztaszeri útiak nagy családjához. Bár az „annektált” egységek végső haszonhúzójának személye titkos, az itt következő összeállításból pontosan kiderül, hogy Matolcsy Ádám máris saját célokra használja az újonnan szerzett magántőkealapokban rejlő hatalmas vagyont, például a budai Duna-part Infoparkját (ahol három épület kivételével minden a Sky I. és a Sky II. birtokában lévő SkyGreen Buildings Kft. tulajdona). Matolcsy Ádám konkrétan úgy vett fel 35 milliárd forintnyi hitelt, hogy ezt a magántőkelalapos ingatlanállományt szolgáltatta biztosítékként a banknak.
Forrásaink többféle indokkal magyarázzák a Matolcsy-holdudvar hirtelen gazdasági „előbújását”, a Pusztaszeri úti összeköltözést. Egyesek szerint erőt kell demonstrálni, láthatóvá kell tenni a piaci befolyást, mert a NER-elitben gigantikus harcok dúlnak, és most dől el, ki marad hosszabb távon is tényező – „Gyurinak és Ádámnak ráadásul már többen megüzenték, hogy nem annyira kívánatos személyek a felvilágban”. Mások úgy látják: szó sincs testvérharcokról, egyszerűen csak annyira átment a kormány „nemzeti tőkésosztályt építünk” üzenete, hogy a Fidesz-szavazótábor immár azt is tolerálja, ha mindenki a nevére veszi, amit eddig igyekezett elrejteni. A vélemények tehát erősen szórnak, mi éppen ezért maradunk a tényeknél – lásd a fentieket és az alábbiakat.
A Pusztaszeri út 59. alá áttelepített vállalkozások
I. Matolcsy Ádám saját egysége (1 darab)
Noha a jegybankelnök 36 esztendős fiának legközvetlenebb érdekeltségei (Magyar Stratégiai Zrt., Magyar Strat-Alfa Zrt., Magyar Strat-Beta Zrt., Magyar Strat-Gamma, Zrt., Magyar Strat-Delta Zrt.) egy budai villaépületben vagy Veszprémben (Balaton Bútor Kft.-t) működnek, azért a Pusztaszeri útra is jutott egy Matolcsy Ádám-leágazás: a számviteli, kontrolling és HR-szolgáltatásokra szakosodott, tavaly 412,5 millió forintos adózott eredményt produkáló New Wave Service Kft. Az üzletember e vállalkozás nevében parkoltatta Porsche-gyűjteményét a Millenáris mélygarázsában. (Azért ott, mert a cég előző székhelye – idén júliusig – az MNB-alapítványok által megszerzett, majd a SkyGreen Buildingsnek továbbszármaztatott Millenáris Classic Irodaház volt.)
II. A Matolcsy-kör magántőke- és ingatlanalapjai, valamint az ezekre épített kft.-k, részvénytársaságok (30 darab)
Ugyancsak idén júliusban tette át székhelyét a Pusztaszeri útra a Quartz Alapkezelő Zrt. – és vele az összes Matolcsy környéki magántőkealap (Uncia, Felis, Arezzo, Bremdal, Aurum, Sky I., Sky II., Közép-Európai III.), ingatlanfejlesztő alap (Panther, Atrox, Garda, Caracal, Blue, Burano) és értékpapíralap (Neofelis). Korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk, hogy ezek az alapok néha közvetlenül, néha közbeiktatott cégeken keresztül elképesztő értékeket birtokolnak. (A köztes cégek közül már többet felköltöztettek a Pusztaszeri bázisra, ilyen az Uncia Alpha Kft., Qut Ingatlanforgalmazó Kft., Infit Invest Kft., Garda Alfa Kft., The Art Of Voyage Delta Kft., Solar Power Alfa Kft., Corvin Tér 13 Invest Kft., Bremdal Alfa Kft., MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt., MARK Ingatlan Zrt., GEKO Invest Zrt., OPM Capital Zrt.). E magántőke- és ingatlanalapos kategóriában talán a legfontosabb szerzemény a Mészáros Lőrinc dominálta Magyar Bankholdingban (MKB–Takarék-csoport) meglévő mintegy 23 százalékos tulajdonrész, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem épülete és a felsőoktatási intézmény fenntartásáért felelős cég. Ugyancsak ebben a körben kell említenünk a Várkert Bazárnál működő, a NER felvonulási területeként is ismert Felix éttermet, pontosabban: a falodának otthont adó Vízházat. De van a Matolcsy családhoz köthető magántőkealap-hálózatnak sörfőzdéje, a hazai csúcsgasztró-iparágat Párizsból behozott alapanyagokkal ellátó intézménye, koktélbárja, menő reggelizőhelye, hotelépülete és balatoni luxusvíkendháza. Övék továbbá a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telke az Ostrom utcánál, egy műemlék lakóház a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton, egy nagy irodarész a pesti belváros egykori Luxus Áruházában, s még a Marczibányi Sportcentrum is. Szintén ide sorolandó a Matolcsy Ádám „átmeneti” szállásává változtatott Mátyás király út 44. alatti villaépület. Mindemellett a magántőkealapos csapat begyűjtött két napelemes energiatermelő érdekeltséget, s van még a kiskosárban egy reorganizációs és követeléskezelő társaság és egy fejfájás-elhárításra specializálódott klinika is. Továbbá lettek újabb óriásingatlanok, amelyeket néhány hónapja gyűjtött a Matolcsy-holdudvar a Burano Ingatlanfejlesztő, a Sky I. és Sky II. magántőkealapok kezelésének átvételével. Ilyen a Buda Business Center a II. kerületi Kapás utcában, illetve a szintén a Pusztaszeri útra bejegyzett SkyGreen Buildings Kft. portfoliójába tartozó irodaegyüttesek – azaz a Millenáris Classic Irodaház, az Úri72 Irodaház a Várnegyedben, a belpesti KI20 Irodaház, a budai Infopark több irodatömbje és parkolóháza, valamint a Váci úti irodafolyosó Váci Greens „E” jelű irodaháza. Ugyancsak a Matolcsy-érdekkör tulajdona a Váci Greens „F” irodaház a pusztaszeri úti VGF Invest Kft.-n keresztül, s közben az Infopark is bővülni is látszik, miután a magántőkealapos Matolcsy-csapat fél éve megvette az Infopark H Építési Terület Kft. nevű projekttársaságot. Nem mellékesen: az utóbb említett Kapás utcai, illetve SkyGreen Buildings- és VGF-irodaépületekre – forintban számolva – összesen 135 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelező pénzintézetek természetesen a Magyar Bankholding tagjai (MKB, Takarékbank). S ebből 85 millió eurónyi (35 milliárd forintnyi) kölcsönrészt nem valamelyik magántőkealapos titkos érdekeltség vett fel, hanem nyíltan a Matolcsy Ádám vezette Magyar Strat-Alfa Zrt. – biztosítékként szolgáltatva a teljes SkyGreen-ingatlanállományt. Talán ide sem kellene írnunk, annyira magától értetődik, hogy a SkyGreen Kft. úgy egyébként az MNB kötvényprogramjának egyik nagy nyertese.
III. A Somlai Bálint nevén lévő érdekeltségek (9 darab)
Az MNB körüli szinte összes nagyobb felújítási, létesítménygazdálkodási munkát elnyerő, lassan 33 éves fiatalember a nevét viselő Somlai Invest Kft.-t közvetlenül az idei parlamenti választások után telepítette a Pusztaszeri útra. Ma már ugyanitt „laknak” a cégcsoportjába tartozó, a jegybanki pénzeket legintenzívebben szívó Raw-társaságok (Raw Development Kft., Raw Facility Management Kft.), továbbá a gép-, tárgyieszköz-, széfkölcsönzéssel, illetve földi, vízi és légi járművek lízingelésével foglalkozó Safe-érdekeltségek (Safe Depo Hungary Szolgáltató Kft., Safe Faktor Zrt., Safe Box Hungary Zrt., Safe Management Zrt.) is. Valamint két, korábban ingatlanműveletekkel foglalkozó alvócég (Klauzál8 Invest Kft., Klau10 Invest Kft.) is.
IV. A Száraz Istvánhoz kötődő cégek (3 darab)
A 37 éves mogul egyelőre nem minden társaságát vitte át most augusztusban a Pusztaszeri útra, közülük csak hármat – persze ezek sem tisztán a sajátjai, van bennük magántőkealapos tulajdonrész is. Ilyen a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózatot üzemeltető két egység (Culinaris Wholesale Kft., Culinaris Retail Kft.), valamint az EQR Invest Zrt., amely a közelmúltig kistulajdonos volt a Tiborcz Istvánhoz is közel álló Equilor Alapkezelőben. Érdekesség, hogy Száraz Pusztaszeri úti EQR-jét továbbra is a kormányfő vejével gyakran együtt mutatkozó és üzletelő Equilor-főnök, Szécsényi Bálint vezeti.
Nyitókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
#Matolcsy Ádám#Matolcsy György#NER | https://www.valaszonline.hu/2022/10/07/elojott-a-ner-ujabb-nagyagyuja-osszekoltozott-az-eddig-bujkalo-matolcsy-klan/ | https://web.archive.org/web/20230713083237/https://www.valaszonline.hu/2022/10/07/elojott-a-ner-ujabb-nagyagyuja-osszekoltozott-az-eddig-bujkalo-matolcsy-klan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elojott-a-ner-ujabb-nagyagyuja-osszekoltozott-az-eddig-bujkalo-matolcsy-klan | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-10-07 15:14:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Arezzo Magántőkealap",
"Aurum Magántőkealap",
"Balaton Bútor Kft.",
"Bremdal Alfa Kft.",
"Budapesti Metropolitan Egyetem",
"Corvin Tér 13 Invest Kft.",
"Culinaris Retail Kft.",
"Culinaris Wholesale Kft.",
"EQR Invest Zrt.",
"Felis Magántőkealap",
"Garda Alfa Kft.",
"GEKO Invest Zrt.",
"Infit Invest Kft.",
"Infopark H Építési Terület Kft.",
"Közép-Európai III. Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Strat-Alfa Zrt.",
"Magyar Strat-Beta Zrt.",
"Magyar Strat-Delta Zrt.",
"Magyar Strat-Gamma Zrt.",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"MARK Ingatlan Zrt.",
"MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.",
"New Wave Service Kft.",
"OPM Capital Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Qut Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Raw Development Kft.",
"Raw Facility Management Kft.",
"Safe Box Hungary Zrt.",
"Safe Depo Hungary Szolgáltató Kft.",
"Safe Faktor Zrt.",
"Safe Management Zrt.",
"Sky I. Magántőkealap",
"Sky II. Magántőkealap",
"SkyGreen Buildings Kft.",
"Solar Power Alfa Kft.",
"Somlai Invest Zrt.",
"The Art Of Voyage Delta Kft.",
"Uncia Alpha Kft.",
"Uncia Magántőkealap",
"VGF Invest Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
54,817 | A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között | Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is. | A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
Belehúzott a pénzosztásba a nyáron az állami lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt.: míg az idei év első 4 hónapjában összesen 915 millió forintot, addig a következő 4 hónapban ennél is többet, 1072 millió forintot utalt a kedvezményezetteknek a támogatásokat és szponzorációs pénzeket osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.
Május: Tiborcz-menedzser, Havasi, Szijjártó sógora és a KDNP-s vonal
Ez abból a május elejétől augusztus végéig tartó, négy hónapot lefedő listából derült ki, amit a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán a minap tett közzé a vállalat. Eszerint a legerősebb hónap a május volt, amikor 822 millió forintnyi szponzorpénzt ítéltek meg öt kedvezményezettnek.
A legtöbbet, 629,9 milliót a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta – ennek kuratóriumi tagja Somlyai Zoltán, aki a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodamenedzsere, az övé ugyanis idén május óta BDPST Hotel Management Zrt., amely a BDPST Group szállodáit üzemeltető – amúgy veszteséges – cég. Visszatérő, mondhatjuk bérletes helye van a szponzorlistán Havasi Balázs zongorista többségi, 70 százalékos tulajdonában álló vállalkozásának, a Symphonic Concert Management Kft.-nek, amely idén, akárcsak tavaly, 150 millió forinthoz jutott az állami lottócégtől, meg még 50 millióhoz az MNB alapítványától. A Havasi-céget 2016–2018 között pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta évente 150 millióval, egy kormányhatározatra hivatkozva.
Ehhez képest aprópénznek tűnik az a 23 millió forint, ami a Truck Race Promotion Kft.-nek jutott. A társaság a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője, többségi tulajdonosa pedig egy másik cégén keresztül Őry Tamás, akinek a felesége Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. A sok kicsi azonban sokra megy, hiszen a Truck Race – amely a tavalyi évet amúgy 923 milliós forgalom mellett 195 milliós profittal zárta – nemrég, tavaly novemberben is kapott 20 milliót a Szerencsejáték-cégtől, öt hónappal korábban még 5 milliót, 2018 novemberében pedig ugyaninnen közel 31 milliót. Ez a cég volt az, amelyik 2019-ben oldalanként egymillió forintért írhatott tanulmányt egy közbeszerzés nyerteseként egy versenypályáról. A tulajdonos Őry Tamás ráadásul másban is utazik: 2020-ban a most a Vodafone-ra kacsintgató 4iG üzletfejlesztési igazgatója lett, bár LinkedIn-profilja szerint ez a munkája idén szeptemberben véget is ért.
Kevesebbel, 14 millióval kellett beérnie Zoób Kati divattervező cégének, a Kattiz Kft.-nek. Mindössze 5 millió forint jutott a GML Productions Kft.-nek, amely régi szereplő a listán, de korábban bőkezűbbek voltak vele. A GML ugyanis egy hónappal a megalakulása után, 2016 decemberében máris kapott 8 milliót a Szerencsejáték-cégtől, de 2020-ban és 2021-ben már 20-20 millióra érdemesítették a vállalkozást, amelynek időnként a KDNP parlamenti frakciója is fizet néhány millió közpénzt. A GML Productions amúgy a KDNP ifjúsági szervezetéből indult, ma a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesületet vezető Gondi Mátyás Lajos vállalkozása.
Június: Tóth Gabi koncertszervezője, egy CÖF-alapító és megint Szijjártó sógora
A júniusi keret csak 105 millió forint volt, ráadásul ezt már hatfelé osztották. A teljes összeg harmada, 35 millió forint a Backstage Management Bt.-é lett, amely Tóth Gabi honlapja szerint az énekesnő koncertjeit szervező vállalkozás. Ugyancsak 35 millió forint jutott a Gerendai Károly résztulajdonában álló Lupa Strand Kft.-nek, 5 millió pedig a Polgár Judit Sakk Alapítványnak. A Békemeneteket szervező CÖF alapítójához – a Sándor-palotának havi 873 ezer forintért tanácsokat adó – Fricz Tamáshoz kötődik a lista szerint 15 millió forinthoz jutó Demokrácia és Politikai Kultúra Alapítvány, amely tavaly októberben már kapott ugyaninnen 20 milliós támogatást, és 2018 végén is utalt nekik 10 milliót a Szerencsejáték-cég.
Tízmillió forint jutott a Hungarikumokkal a világ körül címen a korábban a TV2-n futó műsort gyártó és erről szóló honlapot is működtető Salalala Kreatív Nonprofit kft.-nek, amelyet tavaly tavasszal is támogatott már 10 millióval a Szerencsejáték-cég. Bár mint fentebb említettük, az előző hónapban már kapott 23 milliót a Truck Race Promotion Kft., de Szijjártó Péter miniszter sógorának érdekeltsége a júniusi kifizetési listán is szerepel – igaz, már csak 5 millió forinttal.
Július: Deutsch testvére, Rákay volt üzlettársa, és a Nemzeti Vágta szervezője
A júliusi szponzorációs keret még soványabb, csupán 70 milliós volt, ezt kellett ötfelé osztani. De nem egyenlő arányban, hiszen több, mint a harmadát, 35 millió forintot elvitte a Sport & Event Sportügynökség Kft., amely tavaly nyáron is kapott már 25 milliót a Szerencsejáték-cégtől – ebben a vállalkozásban közvetetten, egy másik cégén keresztül résztulajdonos Deutsch Péter, az MTK ügyvezető elnöke, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvére, aki nemrég még a budapesti atlétikai vb-t szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt, ám fel kellett állnia, mert a közmédiától 8 milliós lelépési pénzzel távozó Németh Balázs hírolvasó ült a székébe.
Júliusban 15 millió jutott a Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, és szintén 15 millió a Blue Point Sportegyesületnek, amelynek alapító elnöke a tévéből ismert egykori sportriporter Vécsei Mihály, aki jégpályát üzemeltet Balatonbogláron. Tízmillió forintot kapott a Nemzeti Vágtát szervező Lovas-Show Kft., és mindössze 5 milliót a Showtime Event Kft., amely egy másik cégén keresztül a TV2-nél és a HírTV-nél is megfordult szerkesztő, Pindroch Ferenc, valamint a kormánnyal szimpatizáló Nacsa Olivér humorista közös vállalkozása. Érdekesség, hogy a Showtime Event-ben 2013-2016 között tulajdonos volt az elmúlt években más cégeivel tízmilliárdos összegben kormányzati tendereket nyerő Balásy Gyula is. (Pindrochnak pedig korábban egy másik vállalkozásában, az SD&Watson Consulting Kft.-ben megfordult tulajdonostársként Rákay Philip is, aki azonban nagyon nem szereti, ha céges érdekeltségeiről kérdezi a sajtó, ilyenkor kijön a sodrából.)
Augusztus: az ATV igazgatósági tagja kétszer is, és a Debreceni Campus Fesztivál
Augusztusban 75 milliót lehetett szétosztani, és ebből három kedvezményezettnek jutott szponzorpénz, a háromból kettő ráadásul ugyanaz. A 75-ből 30 milliót kapott ugyanis a Rózsa Records Kft., és szintén 30 milliót az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. Előbbi cég a magyar rock egyik legtermékenyebb szereplője, Demjén Rózsi koncertjeit szervező vállalkozás, amely idén márciusban is kapott már 30 milliót, sőt már tavaly májusban is 30 milliót. A tavalyi évet 954 milliós árbevétel mellett kiemelkedő, 649 milliós profittal záró vállalkozás tulajdonosa Rózsa István, az ATV igazgatósági tagja. Ugyancsak ő a kizárólagos tulajdonosa a most augusztusban szintén 30 millióval szponzorált Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.-nek. Az augusztusi keretből megmaradt 15 milliót pedig a Debreceni Campus Fesztivál kapta.
Se nem gyors, se nem törvénytisztelő cég
Se nem gyors, se nem törvénytisztelő cég
A Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó, és a beérkező támogatási kérelmek elbírálását végző leánycég, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. nem éppen arról híres, hogy önként és gyorsan hajtaná végre törvényi kötelezettségeit. Sőt: a tapasztalat az, hogy igyekszik elsunnyogni azt. Évek óta visszatérő probléma, hogy a honlapjukon kötelezően közzéteendő támogatási listát nem havonta, vagy mondjuk negyedévente frissítik és töltik fel, hanem rendszerint akkor, amikor eszükbe jut, vagy éppen a sajtó rákérdez. A hvg.hu is rendre közérdekű adatigénylésben kéri ki ezeket a támogatásokat, mivel nagyon lassan teszi ki a cég a honlapjára a listát. Mostani cikkünkhöz szeptember elsején írtunk nekik az azt megelőző 4 hónapot érintő közérdekű adatigénylést, mivel akkor a legutolsó feltöltött lista áprilisi volt. A törvényben előírt 15 napos határidő leteltekor semmilyen válasz nem érkezett az állami cégtől, de közben két “szabadon választott” hónap – a májust kihagyva június és július – felkerült a honlapra, ez alapján a napi.hu meg is írta a két hónap számait szeptember 10-én. A törvényi határidő, a 15 nap letelte után – amikor vagy válaszolnia kellett volna a cégnek, vagy jeleznie a megfelelő indokkal, hogy miért kér 15 napos hosszabbítást – szeptember 19-én levélben figyelmeztettük a Szerencsejáték Service Kft.-t a törvényi határidő betartására és a mielőbbi adatközlésre. Erre szintén nem érkezett semmilyen válasz, egészen október 3-ig, amikor is egy szeptember 30-ra (!) dátumozott e-mailben jelezték, hogy a kért adatok amúgy már fent vannak a honlapon – az ezt megelőző napokban ugyanis valóban pótlólag feltöltötték a kimaradt júniusi és az augusztusi listát.
2021. november. 03. 16:16 hvg.hu Gazdaság
Húszmilliós szponzorpénzt kapott az állami Szerencsejáték-cégtől a Rogánt és Habonyt reptető család vállalkozása
A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is.
2021. január. 27. 16:31 HVG Itthon
Rogán Antal és köre külön kategória lehetne a Szerencsejáték Zrt. cégének támogatási listáján
Tételesen átnéztük a Szerencsejáték Service elmúlt öt évi támogatási listáját, a kirajzolódó összkép meglehetősen tanulságos. | https://hvg.hu/itthon/20221006_Uj_tamogatottak_es_regi_berletesek_kozt_osztott_szet_egymilliardot_a_Szerencsejatekceg | https://web.archive.org/web/20231005171052/https://hvg.hu/itthon/20221006_Uj_tamogatottak_es_regi_berletesek_kozt_osztott_szet_egymilliardot_a_Szerencsejatekceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szerencsejatek-zrt-cege-megint-szetosztott-egymilliardot-a-csokosok-kozott | HVG | hungarian-news | 2022-10-06 14:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Deutsch Péter",
"Deutsch Tamás",
"Fricz Tamás",
"Gerendai Károly",
"Havasi Balázs",
"Nacsa Olivér",
"Őry Tamás",
"Pindroch Ferenc",
"Rákay Philip",
"Rózsa István",
"Somlyai Zoltán",
"Szijjártó Péter",
"Szijjártó Sarolta",
"Tiborcz István",
"Tóth Gabi",
"Zoób Kati"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.",
"ATV Zrt.",
"Backstage Management Bt.",
"BDPST Group",
"BDPST Hotel Management Zrt.",
"Budapest 2023 Nonprofit Zrt.",
"Demokrácia és Politikai Kultúra Alapítvány",
"GML Productions Kft.",
"KDNP",
"Lovas-Show Kft.",
"Lupa Strand Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Polgár Judit Sakk Alapítvány",
"Rózsa Records Kft.",
"Salalala Kreatív Kft.",
"Showtime Event Kft.",
"Sport & Event Sportügynökség Kft.",
"Symphonic Concert Management Kft.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
54,818 | Itt az újabb több száz milliárdos költségvetési átcsoportosítás, főleg az alapítványi egyetemek javára | A kormány ismét átírta az elvileg törvényben rögzített állami költségvetést. | A legnagyobb pluszösszeg a „nem állami” vagyis közhasznú alapítványba kiszervezett egyetemeknek jut: a gazdaság-újraindítási programokból 123 milliárd forintot, a Központi Maradványelszámolási Alapból pedig további 2,5 milliárdot kapnak főleg működési, kisebb részben felhalmozási kiadásokra. Az ilyen határozatokban többnyire ezek az intézmények kapnak a törvényben meghatározotthoz képest újabb pénzeket, az állami tulajdonban maradt és a megnőtt villany- és fűtésszámlákkal küzdő ELTE vagy a budapesti Műegyetem többnyire nem.
Csaknem 3 milliárd többletpénz jut a fővárosi, megyei, járási kormányhivataloknak ugyancsak a Maradványelszámolási Alapból.
68 milliárdot utaltak ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek az általa tulajdonosi joggyakorlóként felügyelt állami cégek beruházásaira a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás keretéből 1,7 milliárdot átadnak külügyi fejlesztési és kutatási programokra.
A 2022. évi iparűzési adókedvezménnyel kapcsolatos önkormányzati támogatás 27 milliárd forinttal nő. A vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 41 milliárd, az elővárosi közösségi közlekedés (HÉV) költségtérítése 1,5 milliárd, a kórházak 300 milliót kapnak. A Bethlen Gábor Alap támogatása 1,5 milliárddal emelkedik.
Egy külön határozatban a kormány „hazánk egészségügyi biztonságának fenntartása céljából” egyetértett azzal, hogy az Országos Mentőszolgálat 33 új mentőkocsit és a hozzájuk szükséges mentéstechnikai eszközöket kapjon 2,3 milliárd forintért, de úgy, hogy a kötelezettségvállalásra idén, a kifizetésre csak 2023-ban kerülhet sor. | https://hvg.hu/gazdasag/20221006_koltsegvetes_atcsoportositas_alapitvanyi_egyetemek | https://web.archive.org/web/20221020201207/https://hvg.hu/gazdasag/20221006_koltsegvetes_atcsoportositas_alapitvanyi_egyetemek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-az-ujabb-tobb-szaz-milliardos-koltsegvetesi-atcsoportositas-foleg-az-alapitvanyi-egyetemek-javara | HVG | hungarian-news | 2022-10-06 10:59:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alap"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,819 | Kultúra, csapatépítés, tanácsadás: a Fidesznél is többet költött a hetedakkora KDNP-frakció | Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük. | Kultúra, csapatépítés, tanácsadás: a Fidesznél is többet költött a hetedakkora KDNP-frakció
Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.
A jelenlegi parlamenti ciklus kezdete óta, vagyis valamivel több mint másfél év alatt 244 millió forintot költött a KDNP frakciója az Országgyűlés Hivatalától kapott működési keretből tanácsadásra, kommunikációra, rendezvényekre és a párt saját megjelenítésére – derült ki a képviselőcsoportok Országgyűlés Hivatalától kikért szerződéseiből. (A hivataltól az összes parlamenti frakció szerződéseit kikértük, ezek tapasztalatait cikksorozatban osztjuk meg a közeljövőben – a szerk.) A visszafogottnak nem mondható kiadásokkal a kisebbik kormánypárt ötvenmillió forinttal túltett a nagyobbikon, a Fideszen is – ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy utóbbinak 116 képviselője van, a magát a választáson önállóan meg nem mérető kereszténydemokratáknak pedig durván hetedannyi, csak 17.
Bár a KDNP parlamenti frakciója a korábbi években a kiugróan magas reprezentációs költéseiről híresült el – 2016-ban a Népszava gyűjtötte ki, hogy több mint 1,5 millió költöttek csak borra és pálinkára, 2017-re pedig a 168 Óra írt az évi 4,5 milliós „kávé, tea, élelmiszer” számláikról –, a 2018 májusától napjainkig szóló összesítésben nem szerepel ilyesmi. De lehet, hogy csak arról van szó, hogy rendezvényeikre már nem maguknak vásárolják harapnivalót, másfél év alatt ugyanis több mint hatmillió forintot fizettek „rendezvényhez terem, ellátás és vendéglátás biztosítása” címen a Fidesz pártrendezvényeit is kiszolgáló Csónakázótó Vendéglátóipari Kft.-nek, amelynek a Valton-vezér Vajda Lajoshoz köthető CFTP Hungary Kft. a társtulajdonosa.
A rendezvénykiadásokban ugyanakkor nincsenek benne a kihelyezett frakcióülések költségei: bár a tanácskozást értelemszerűen a Fidesszel együtt tartja a kisebbik kormánypárti frakció, a cechet, úgy látszik, maga fizeti. Az elszámolás érdekessége, hogy ugyanott, ugyanabban az időben – 2019 októberében Mészáros Lőrinc balatonalmádi szállodájában – a 116 fős Fidesz-frakciónál képviselőnként 118 900 forintra jött ki a 3 nap/2 éjszaka, a KDNP-seknek viszont ugyanez 130 ezer forintba került. Természetesen nem a szálloda diszkriminált, a számlák közt volt egy ilyen tétel: „csak a KDNP Frakciót érintő egyéb ellátás”.
A szerződések listájában szerepel egyébként a jövő héten tartandó balatonfüredi kihelyezett frakcióülés költsége is, a 4 csillagos Flamingó wellnesshotelben már 169 ezer forintba kerül majd képviselőnként a 3 nap/2 éjszakás csomag.
A frakcióülések – a többi képviselőcsoportnál nem látott módon – mindezeken túl is további költséggel jártak a KDNP-ben: a szerződésekből ugyanis kiderült, hogy kihelyezett frakcióülések és külső frakciórendezvények előkészítése és szervezése címen 2018. május 11. és 31. között 1,27 millió forintot fizettek egy bizonyos GML Productions nevű cégnek. Hogy pontosan mit csinált a cég három nappal a parlament alakuló ülése, és egy héttel az ezt előkészítő kihelyezett frakcióülés után, az sajnos nem derül ki a papírokból, az év második felére mindenesetre egy, a hvg.hu számára kiadott listán anonimizált magánszemélynek fizettek 1,78 milliót ugyanezért, majd 2019 januárja és június között újra a GML-t bízták meg újabb összesen 6 millió – vagyis havi 1 millió – forintért.
Hogy az ebbe az időszakba eső, februári, Fidesszel közös frakcióülésen túl merre járt még a KDNP, vagyis mit kellett szervezni havonta 1 millió forintért, az sajnos szintén nem derült ki a listából, az interneten mindenesetre nem találtuk nyomát további külső frakciórendezvényeknek. A GML Productions amúgy a KDNP ifjúsági szervezetéből, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségből (IKSZ) indult, ma a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesületet vezető Gondi Mátyás Lajos cége. A kft. 2016-ban azzal az óriási szerencsével került a hírekbe, hogy egy hónappal a bejegyzése után máris a Szerencsejáték Zrt. támogatottjainak listáján találta magát.
Magánszemély, magánügy?
Három héttel ezelőtt közérdekű adatigénylésben kértük ki az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció és független képviselő 2018 májusa óta kötött szerződéseit, az OGY Hivatala ugyanakkor a GDPR elveire hivatkozva csak részben tett eleget adatkiadási kötelezettségének: a nem céggel, hanem magánszemélyekkel kötött szerződéseknél kitakarta a megbízott nevét, mondván azok érzékeny személyes adatnak számítanak. Ezzel viszont rengeteg, a közpénzek átláthatósága szempontjából kulcsfontosságú adatot visszatart: van olyan frakció, ahol a szerződések kevesebb mint ötödét kötötték vállalkozásokkal, a megbízottak túlnyomó többsége magánszemély, így esetükben nem tudhatjuk meg, hogy nem a családtagjaikat, (elv)barátaikat, volt képviselőtársaikat, vagy más, hozzájuk köthető, az adott területhez valójában nem is értő ismerőseiket tömték-e ki a jól fizető megbízásokkal a frakciók. A szerkesztőségünkénél általánosabb problémáról ebben a cikkben írtunk. Az adatokért várhatóan pert indítunk az Országgyűlés Hivatala ellen.
A rendezvényköltségeknek ezzel nincs vége, egy magánszemélynek havi 200 ezer forint dukál ”közreműködés rendezvényeken” címen. 2018 decemberében pedig egyetlen estére 600 ezer forintot fizetett a frakció egy, az Országház vadásztermében tartott adventi zongorakoncertre. Az összeg kedvezményezettje az Artonus Bt., amely Szilasi Alex zongoraművész vállalkozása (az eseményen készült fotók tanúsága szerint a kulturális élményben körülbelül harmincan részesülhettek).
A képviselőcsoport ezen túlmenően is sokat törődhet munkatársainak szellemi feltöltődésével: 2018 májusától tavaly decemberig 4 millió forintért bíztak meg egy magánszemélyt kulturális célú programok tervezésével. Emellett az Országgyűlés Hivatalától kapott összesítés alapján 2018 májusa óta összesen nyolcmillió forintot fizettek ki „vezetési tanácsadás nyújtása" címen egy kft.-nek, a cégjegyzék szerint az „egyéb sporttevékenységet” végző vállalkozás ugyanakkor túlélő- és csapatépítő tréningekkel, airsoft-, paintball- és lézerharc-, valamint quad- és motorosszántúra-szervezéssel hirdeti magát:
A kultúrán, gasztronómián és rekreáción túl önmaga megjelenítésére is sokat költött a kisebbik kormánypárti frakció: 2018 májusa és 2019 decembere között tízezer forint híján nyolcmillió forintot fizetett a gondola.hu portált is kiadó szegedi Netrióta Kft.-nek az alábbira: online újságfelületen a képviselőcsoport számára megjelenés biztosítása. A korábbi évek megbízotti listáján is szereplő kft.-ben korábban tulajdonos volt Haág Zalán szegedi KDNP-s képviselő is, akit a 2017-es szerződéslista alapján „honlap főszerkesztése” címen fizetett a frakció. Bár a magánszemélyként szerződöttek nevét ezúttal (egyelőre) nem ismerhettük meg, 2018 májusa és 2019 decembere között is folyamatosan élt – összesen 8,5 millió forintért ilyen tárgyú szerződés. A kdnp.hu impresszumában pedig továbbra is Haág Zalán neve olvasható.
A kdnp.hu feltöltése mellett valakinek tavaly „webes megjelenéshez szolgáló felület kezelése, FB oldal tartalommal ellátása” címen is fizetett 2,4 millió forintot a frakció, ezen túl további 2 milliót „webes felületeken történő megjelenésekkel kapcsolatos tanácsadásra”.
A fenti összegekben nincs benne a weboldal üzemeltetése (1,5 évre 2,2 millió forint), a fotók készítése és kidolgozása (1,5 évre 8,2 millió forint), webes megjelenéshez grafikai szakértés, szerkesztés (1,2 millió Ft), és egy további, grafikai szaktanácsadás, fotófelvételek feldolgozása címen kötött megbízás fél évre 2,26 millióért. Utóbbit a Fish 9000 Kft.-vel kötötte a képviselőcsoport, amelynek kültagja az a Faur Kálmán, akinek másik cégét, a Naphold-2006 Kft.-t fotófelvételek feldolgozása, szkennelése, digitális anyagok feljavítására szerződtették 2018 júliusa és 2019 decembere között 4,26 millió forintért.
A Naphold-2006 Kft. korábban azzal került be a hírekbe, hogy 2013-ban három hónapra 9,84 millió forintért kapott megbízást a Fidesz parlamenti frakciójától a fideszfrakcio.hu oldal fejlesztésére, a weblap azonban egy percig sem működött. (A vállalkozás később képviselői microsite rendszer fejlesztésére, majd online kommunikációs munkaszervező rendszer, illetve adatvizualizálós rendszer fejlesztésére is kapott a párttól 9-9 millió forintot.)
Az ügyvezető-tulajdonos Faur Kálmánról később kiderült, hogy a 2000-es évek eleje óta a Fidesz rendszergazdája. A Naphold-2006-tal később a Miniszterelnökség, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) is szerződött, és ők készítették az állami energiahivatal honlapját is. Ez utóbbi azért érdekes a KDNP szempontjából, mert a honlap felelős szerkesztője az amúgy a hivatal szóvivőjeként is dolgozó Scherer Zsolt, aki 2013-ig az üzletviteli tanácsadással foglalkozó MED-Compass ügyvezetője, 2017-ig pedig a kültagja volt. A MED-Compassnak pedig már 2012-ben is volt médiaügyi tanácsadásra szóló szerződése a KDNP-vel. A frakció akkor, vagyis nyolc éve évi 2,2 millió, 2017-ben már 3,2 millió, a friss adatok szerint 2018 májusától 2019 decemberéig pedig 5,9 millió forintot fizetett a vállalkozásnak. Scherer Zsoltot 2013-ban Scherer István váltotta az ügyvezetői székben, és így hívják a KDNP-frakció által kiadott semjenzsolt.hu oldal felelős szerkesztőjét. A kft. két jelenlegi kültagja pedig a Scherer Zsolttal egy címen lakó Schererné Krúdy Melinda.
A honlapokra és kiadványokra fordított összesen több mint 40 millió forinton túl 7,68 millió forintot fizetett a 16 fős frakció egy magánszemélynek „filmklipek készítésére” – akármit jelentsen is ez –, 8,9 milliót pedig az Igen Média Kft.-nek a párt 75 éves fennállásáról megemlékező imázsfilm elkészítésére. (Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy arról a 38 perces filmről van szó, amely a KDNP YouTube-csatornáján megtekinthető. Az Igen Média egy reklámspotszerű videót készített amely a Facebookon, illetve TV-ben futott 30, és 50 másodperces mutációban - a szerk.)
A fentiek mellett további 5,4 millió forint ment el sajtófigyelésre (Mandinka Bt.), reggeli hírösszefoglalók készítésére (Médianéző Kft.), 1,6 millió pedig kulcsszavas internetfigyelésre (Médiaradar), de mindezek mellett négy hónapra összesen 3,8 millió forintot hagytak a szegedi Közélet kiadónál is online hirdetések tervezésére, szervezésére és elhelyezésére. A kft. egyik tulajdonosa az MTV Közalapítványának egykori KDNP-s elnökhelyettese, Balogh László.
2018 novemberében a képviselőcsoport 12,7 millió forintért csináltatott egy 2000 fős mintán végzett közvéleménykutatást a Nézőpont Intézettel. Bár a kutatás témája nem szerepel az összesítésben, az Mfor.hu-nak anno elárulták, hogy az „az egyes keresztény alapértékek megítélése a fiatalok körében". A frakció alaposságra mindenesetre nem lehet panasz: két hónappal korábban egy magánszeméllyel kötöttek 750 ezer forintról szerződést közvélemény-kutatás előkészítésével kapcsolatos tanácsadásra.
Apropó tanácsadás: a minisztériumok és fideszes önkormányzatok által is előszeretettel foglalkoztatott Buczkó ügyvédi iroda 2,1 millió forintért helyreigazítással és egyéb személyiségi jogi ügyekkel kapcsolatban, a frakció Népjóléti Kabinetének titkára, Zentai László Civil Flotta Bt.-je 7,5 millió forintért nyugdíj-, társadalom- és egészségbiztosítási ügyekben, egy magánszemély félévnyi jogi szaktanácsadásra 3,5 millió, egy másik pedig sajtójogi és médiajogi szaktanácsadásra összesen 6 millió forintért szerződött, de kaptak magánszemélytől kommunikációs (2 millió) családjogi és fogyasztóvédelmi (1,9 millió) valamint helyi önkormányzatokkal kapcsolatos tanácsokat is (600 ezer forint).
Külön tétel a tanácsadói megbízások között a határmenti együttműködéssel kapcsolatos tanácsadás, amellyel 2018 szeptemberétől 2019 áprilisáig három hónapos ciklusokban az utazásszervezéssel foglalkozó Muránia Gyöngye Kft.-t, 2019 augusztusától pedig az utazásszervezéssel foglakozó Zalagyöngye96 Bt.-t bízták meg 1,9 millió, illetve 2,1 millió forintért. Mindkettő, az egykori KDNP-s képviselő, volt lenti polgármester, Nógrádi László cége. Az első Orbán-kormány közlekedési minisztere a hvg.hu-nak azt mondta: a határ mentén élő horvát és szlovén kisebbség helyzetét kíséri figyelemmel, ír ezekről jelentéseket a frakciónak, és szervez programokat az érintetteknek. Ezt a térség parlamenti képviselőjeként – mint mondta – „alapértelmezésben” végezte, 2010 után pedig a frakció vezetése kérte fel, hogy továbbra is „legyen aktív ennek a két kisebbségnek a mozgatásában”. A havi nagyjából 350 ezer forintos megbízási díjat állítása szerint azért kapja, hogy ne a nyugdíjából kelljen finanszíroznia a pörköltfőző-versenyt és a Budapestre utazgatásokat.
A határon túli magyarokkal kapcsolatos rendezvények szervezésére és menedzselésére másfél év alatt egy magánszemélynek is kifizetett 3,2 millió forintot a frakció, továbbá kifejezetten felvidéki politikai és kulturális találkozók szervezésére a Rákóczi-szövetségnek is járt 5,3 millió forint.
További nagyobb tételt jelent a KDNP kiadásai között a Caesar Consulting Kft.-vel kötött, társadalomtudományi kutatáshoz kérdőív kidolgozása és elemzés elkészítése címet viselő, 7 hónapra 6,85 millió forintos megbízás. A szerződő cég Császár Zoltán adótanácsadó, jogász vállalkozása, aki nem mellesleg a KDNP Zala megyei szervezetének elnöke.
Jutott emellett megbízás az IKSZ volt alelnökének, a KDNP egykori solymári képviselőjének, Törcsi Péternek is, akinek Clavis Consulting nevű vállalkozása tavaly 11 hónapra 5,58 millió, vagyis havonta félmillió forintot kapott a kereszténydemokratáktól EU-s jogalkotási eljárásokról szóló havi összefoglalók készítéséért. Törcsi amellett, hogy a hat éve a kormányzati ideológia alátámasztására létrehozott, tudományos műhelynek beállított Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, az üzleti életben is szerencsésnek mondhatja magát: már a Clavis megalapítása utáni 2018 novemberében 14,5 milliós megbízást kapott a Miniszterelnökségtől, kettővel rá pedig egy 11,4 millióst a Fidesz-frakciótól is. A volt IKSZ-alelnök, amellett, hogy gyakori vendége a Hír Tv-nek és a közmédiának, tartott már tréninget az üldözött keresztényekkel foglalkozó Azbej Tristan államtitkárnak is, tavaly pedig az 55. volt a Fidesz–KDNP EP-listáján.
A frakció egyik legszövevényesebb hátterű megbízása a Szenzor Kft.-vel kötött, húsz hónapra 10,9 millió forintos szerződése számítástechnikai eszközök karbantartására és számítástechnikai tanácsadásra. A számos állami vállalatnak és szervezetnek is dolgozó (többek között a választási honlap működtetésében is részt vevő) cég ügyvezetője és egyik tulajdonosa Eőry Örs, a KDNP korábbi érdi elnöke, egy másik pedig Eőry Csaba Örs, aki a kormánypártok Informatikai és Telekommunikációs bizottságának az elnöke. Eőry Örssel azonos címen lakott korábban egy Eőry Zsolt is – pont így hívják Érd országgyűlési képviselője, KDNP-s Aradszky András titkárát, az érdi KDNP honlapjának kezelőjét, akiről tavaly írtuk meg, hogy képviselői alkalmazotti keretével sajátosan gazdálkodó főnöke jóvoltából többet keresett a miniszterelnöknél. | https://hvg.hu/itthon/20200204_KDNP_frakcio_szerzodesei_kiadasai_201819 | https://web.archive.org/web/20221007222357/https://hvg.hu/itthon/20200204_KDNP_frakcio_szerzodesei_kiadasai_201819 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kultura-csapatepites-tanacsadas-a-fidesznel-is-tobbet-koltott-a-hetedakkora-kdnp-frakcio | HVG | hungarian-news | 2020-02-04 06:30:00 | [
"Eőry Csaba Örs",
"Eőry Örs",
"Gondi Mátyás Lajos",
"Haág Zalán",
"Nógrádi László",
"Scherer Zsolt",
"Törcsi Péter",
"Vajda Lajos"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Artonus Bt.",
"Caesar Consulting Kft.",
"CFTP Hungary Kft.",
"Clavis Consulting Kft.",
"Csónakázótó Vendéglátóipari Kft.",
"Fidesz",
"GML Productions Kft.",
"Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség",
"KDNP",
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH)",
"Közszolgálati Közalapítvány",
"Mandinka Bt.",
"MED-Compass Bt.",
"Médianéző Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Muránia Gyöngye Kft.",
"Naphold-2006 Kft.",
"Netrióta Kft.",
"Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület",
"Rákóczi Szövetség",
"Szenzor Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Zalagyöngye96 Bt."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"média",
"informatika",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"vendéglátás",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
54,820 | Pert nyert a DK: nyilvánosságra kell hozni a tavalyi augusztus 20-i ünnepség szerződéseit | A Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.-t kötelezték a kért információk kiadására. | A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket. Az adatszolgáltatást a rendezvényeket szervező Visit Hungary megtagadta, ám a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében kötelezte a céget az információk kiadására.
A DK közleményében azt írta, amint birtokukba jutnak a szerződések, nyilvánosságra hozzák, mennyibe került a magyaroknak a Szent István-napi „bóvliözön”. | https://hvg.hu/itthon/20221005_Pert_nyert_a_DK_nyilvanossagra_kell_hozni_a_tavalyi_augusztus_20i_unnepseg_szerzodeseit | https://web.archive.org/web/20221023055215/https://hvg.hu/itthon/20221005_Pert_nyert_a_DK_nyilvanossagra_kell_hozni_a_tavalyi_augusztus_20i_unnepseg_szerzodeseit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-nyert-a-dk-nyilvanossagra-kell-hozni-a-tavalyi-augusztus-20-i-unnepseg-szerzodeseit | HVG | hungarian-news | 2022-10-05 15:15:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés"
] | [] |
54,821 | Vezetőcserék és botrányok a Budai Irgalmasrendi Kórházban | A Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetőjét, a 82 éves Kozma Imre atyát augusztusban menesztették, helyette az osztrák rendtartomány cseh tagja, Martin Macek kapott megbízott vezetői kinevezést | Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat a HVG információi szerint egyelőre (egy)házon belül maradt.
Kozma Imre atya augusztusban rúgta ki BIK gazdasági igazgatóját, Tari Zsoltot és főigazgatóját, Reiter Józsefet. Az intézmény irányítói jogkörével azonban nem ő, hanem az osztrák rendtartomány rendelkezik. A felmentések hírére a bécsi provinciális figyelmeztette az atyát a súlyos szabálysértésre, aki ennek ellenére is saját hatáskörben akarta kinevezni a BIK új főigazgatóját. A HVG forrása szerint fél órával a munkaszerződés aláírása előtt az osztrák vezetés menesztette Kozmát, a BIK pedig új megbízott vezetőt kapott a cseh Martin Macek személyében.
Sok dolgozó sérelmezi, hogy Kozma több, mint két évtizedes igazgatása alatt a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket és információkat megtartotta magának. Pedig bőven lenne miről tájékoztatni a dolgozókat, hiszen az elmúlt években több mint 30 milliárd forint értékű beruházás kezdődött és valósult meg a kórházban. | https://hvg.hu/itthon/20221005_Vezetocserek_es_botranyok_a_Budai_Irgalmasrendi_Korhazban | https://web.archive.org/web/20221017182508/https://hvg.hu/itthon/20221005_Vezetocserek_es_botranyok_a_Budai_Irgalmasrendi_Korhazban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vezetocserek-es-botranyok-a-budai-irgalmasrendi-korhazban | HVG | hungarian-news | 2022-10-05 15:49:00 | [
"Kozma Imre"
] | [
"Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK)"
] | [] | [
"háttér",
"egyház",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,822 | Trükköznek, hogy Schadl György továbbra is bevételhez jusson | A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence. | 2022.10.05. 08:30
2022.10.06. 08:21
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
Révész Sándor: A polgári Magyarország éji szelleme
vélemény
2024.01.17. 10:005 perc
Ők Európa legveszélyesebb bűnözői
2024.01.12. 11:309 perc | https://hvg.hu/360/202240_schadl_es_tarsa_vegrehajto_iroda_tulelesre_jatszanak | https://web.archive.org/web/20221006225114/https://hvg.hu/360/202240_schadl_es_tarsa_vegrehajto_iroda_tulelesre_jatszanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/trukkoznek-hogy-schadl-gyorgy-tovabbra-is-bevetelhez-jusson | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-05 10:30:00 | [
"Andresin Konstantin",
"Bihari Zsófia Nóra",
"Schadl György",
"Schadl-Baranyai Helga",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Schadl és Társa Végrehajtó Iroda",
"Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
54,823 | Két év alatt 35 milliárdnyi profitot hozott az állami megrendelésekkel kitömött takarítócég | A B+N Zrt. felfutása valószínűleg semmi máshoz nem mérhető, még Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, sem fejlődött ilyen ütemben. | Múlt hét végén, négy hónapos késéssel közzétette 2021-es beszámolóját a B+N Referencia Zrt. Ahogy arra a társaság állami megrendelései alapján számítani lehetett a takarítócégként induló, de ma már magát létesítményüzemeltetőként definiáló vállalat hatalmasat nőtt. A cég felfutása valószínűleg semmi máshoz nem mérhető, még Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, és az állami kommunikációt egy személyben felügyelő Balásy Gyula csoportja sem fejlődött ilyen ütemben.
Takarítás, karbantartás, kertészkedés
A pénteken közzétett jelentés szerin a B+N Zrt. a 2021-es évet több mint 127 milliárd forintos árbevétellel zárta, ebből ráadásul bő 22 milliárd adózott nyereség soron is megmaradt. Mind a kettő hatalmas növekedés a korábbi évekhez képest: a cég öt esztendővel korábban még csak néhány milliárdos forgalmat, és 100 millió forint alatti profitot hozott.
Az előző években azonban a B+N elkezdett tarolni a közbeszerzéseken. Ráadásul nem csak a hagyományos takarítási tevékenységgel. Több mint száz állami ingatlanban végeznek már felújítási, javítási és karbantartási munkákat, valamint kártevőirtást, de nyújtanak kertészeti és parkfenntartási szolgáltatásokat is. Ennek megfelelően a vállalat már jó ideje ingatlanüzemeltetőként határozza meg saját tevékenységét.
Ám ezt a tevékenységet is nagy arányban az államnak végzik. 2020 novemberét követően volt egy olyan 12 hónapos időszak, amely alatt 480 milliárd forintnyi állami megbízást nyertek el. Ezek nagy része ugyan nem egy évre szól, de az állami megrendelések mértéke így is jól mutatja, hogy a vállalat jelentős részben ezekből él. Korábban a cégnél lapunknak azt mondták, hogy az állami és magánbevételek aránya 41-59 százalék a társaságnál. A B+N-nek valóban vannak szép számmal piaci partnerei, ám ezek között a hazai nagyvállalatok és multik leánycégei mellett megtalálhatóak kormányközeli érdekeltségek is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.
Előkerült még pár milliárd
A hatalmas állami megrendelésállomány fényében a 2021-es növekedés nem volt annyira megdöbbentő, a beszámoló azonban így is tartogatott meglepetéseket. A B+N Zrt. a hivatalos indoklás szerint azért késett ennyire sokat az éves jelentés leadásával, mert megváltoztatta beszámolási gyakorlatát, és a hazai helyett már nemzetközi sztenderdek alapján készíti el a jelentést. Emiatt persze nem feltétlenül kellett volna hónapokat csúszniuk, hiszen egy ilyen átállás megugorható egy év alatt. Nem csoda, hogy a Budapesti Értéktőzsde – amely felé a B+N-nek beszámolási kötelezettsége van – meg is büntette a társaságot (pdf).
Mindenesetre most, hogy elkészült a beszámoló, kiderült, hogy a váltás eredményeként a cég 2020-as adózott nyeresége is emelkedett: nem 5,7 milliárd forint volt, ahogy arról tavaly a magyar számviteli szabályok szerint beszámoltak, hanem több mint 12 milliárd.
Mindez azt jelenti, hogy két év alatt közel 35 milliárd forintnyi nyereséget hozott össze a B+N Zrt.
Ez pedig még NER-mértékkel mérve is rendkívül sok, különösen annak fényében, hogy a cég néhány évvel ezelőtt ennek töredékére volt csak képes.
Mészáros Lőrinc nyomában, vagy inkább előtte
A NER legnagyobb gazdasági csodájaként Mészáros Lőrinc gazdagodását és cégbirodalmának fejlődését szokták emlegetni. A felcsúti milliárdos gazdagodását megalapozó Mészáros és Mészáros Kft. (illetve most már Zrt.) felfutása azonban ma már annyira nem is tűnik kirívónak.
Korábban írtunk már róla, hogy az állami kommunikációt évek óta lényegében egy személyben végző Balásy Gyula ezzel a feladattal megbízott cégei sokkal gyorsabban nőttek hasonlóan nagyra, mint a Mészáros birodalmat megalapozó építőipari vállalatok. Az elmúlt két év teljesítményével pedig nagyjából ugyanez igaz a B+N-re is.
Már a fenti, árbevételt mutató grafikonon is jól látszik a rendkívül gyors fejlődés, ám ha a nyereséget nézzük, akkor még szembetűnőbb, hogy a takarítócég túlnőtte a Mészáros és Mészárost illetve a Balásy birodalmat is.
A tavalyi, 22 milliárd forintot meghaladó profit egészen döbbenetesen sok, még a NER által teljesen megszállt, állami milliárdokkal kitömött építőiparban is csak két cég tudott ennél magasabbat: a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltja, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István Market Zrt-je.
A B+N Referencia Zrt. vezetősége az alábbiakat reagálta cikkünkre:
„2020-ban még a magyar számvitel alapján kellett dolgoznunk. Mivel azóta cégünk vállalati kötvényt bocsátott ki, amely bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére, ezért 2021-ben át kellett állnunk a nemzetközi, IFRS rendszerre. A két számvitel között számos különbség van. Az alapvető logikai különbség, hogy míg a magyar rendszer a múltat követi, az IFRS a jövőre vonatkozik. A két szabályozás összehangolása és a folyamathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok mostanra fejeződtek be. Két nemzetközi könyvvizsgáló-tanácsadó cég, a PWC – mint könyvvizsgáló – és a KMPG mint tanácsadó is alátámasztotta ezt. Mindkettő – részletes vizsgálatok, ellenőrzések alapján – minden területen rendben találta cégünk működését.
Cégünk 2021-ben állt át az IFRS rendszerre. A 2020-as beszámoló viszont még a magyar számviteli szabályok szerint készült. Az előírások szerinti összehasonlíthatóság miatt 3 oszlopos beszámolót kellett készítenünk, amely az előző évet, tárgyévet és az előző időszakra vonatkozó eltéréseket tartalmazza. Például a magyar számviteli rendszerben a gépjárműbérlés összege költségként szerepel, míg az IFRS szerint a mérlegben kell kimutatni lízingkötelezettségként. De hasonló a helyzet, csak fordított előjellel a bérbeadás esetében is, ott a bevételből lesz lízingkövetelés.
Más változás nem volt a beszámolóban, de hangsúlyozzuk, hogy nem változásról beszélünk, hanem a számviteli politika változása miatti eltérések bemutatásáról”. | https://g7.hu/vallalat/20221004/ket-ev-alatt-35-milliardnyi-profitot-hozott-az-allami-megrendelesekkel-kitomott-takaritoceg/ | https://web.archive.org/web/20221206131524/https://g7.hu/vallalat/20221004/ket-ev-alatt-35-milliardnyi-profitot-hozott-az-allami-megrendelesekkel-kitomott-takaritoceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-alatt-35-milliardnyi-profitot-hozott-az-allami-megrendelesekkel-kitomott-takaritoceg | G7 | hungarian-news | 2022-10-04 10:20:00 | [] | [
"B+N Referencia Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"klientúra"
] | [] |
54,824 | Kétmilliárd Amerikából Márki-Zay-nak és az ellenzéknek? És ez legális volt? | Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz. | Kétmilliárd Amerikából Márki-Zay-nak és az ellenzéknek? És ez legális volt?
Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz.
Kétmilliárd forintos támogatás, külföldről, méghozzá a választásokra. Ez bőven elég ahhoz, hogy egy heteken, hónapokon keresztül habosított botrányt tudjon gerjeszteni a kormány és médiája az ellenzék körül egy olyan időszakban, amikor amúgy bőven volna olyan téma, amely a kormány alkalmasságának kérdését veti fel inkább: soha nem látott szinten az infláció, a Magyar Nemzeti Bank pedig hiába loholt utána a sorozatos kamatdöntésekkel, látnivalóan a forint gyengülését nem sikerült megfogniuk. Adhatna témát a rezsicsökkentés kinyírása, az oktatás tragikus helyzete, ehelyett azonban Márki-Zay Pétertől és botrányán keresztül "dollárbaloldalazástól" hangos a kormányzati sajtó, a Fidelitas pedig a Városházán akciózik molinóval és szórólapokkal, „amerikai júdáspénzt” emlegetve. Így a legalapvetőbb kérdések mentén megpróbáljuk tisztázni, hol tart az aktuális Márki-Zay-gate, és mi a helyzet az ellenzéki kampány külföldi pénzeivel.
Tisztázzuk az elején: kapott, vagy nem kapott az ellenzék külföldről pénzt az országgyűlési választások kampányában?
Gyors válaszunk: igen, valóban kaptak pénzt. Először a kormánypárti Magyar Nemzet cikkezett arról, hogy az ellenzék több részletben kapott kétmilliárd forintot külföldi forrásból, ezt azonban megerősítette a Mindenki Magyarországa Mozgalom évközi pénzügyi elszámolása is. A közel kétezer oldalas elszámolás összesítéséből valóban kibogarászható ez a támogatás. Ezt az elszámolást Márki-Zayék hónapokkal azután tették közzé, hogy a kormánysajtó cikkezni kezdett a támogatásról, azonban ez csak további kérdéseket vetett fe. De haladjunk sorban!
Miért kellett a pénz?
Márki-Zay Péter a 24.hu-nak azzal indokolta a külföldi forrásbevonást, hogy felfogták: abból a pénzből, amije az ellenzéki pártoknak van (illetve volt az országgyűlési választások előtt), még a listára, illetve a jelöltekre külön-külön érkező állami támogatással együtt is csak fapados kampány jönne ki. Vagyis a párt nélküli jelöltnek és a mögötte álló mozgalomnak be kellett dobnia magát. Márki-Zay azt mondta, hogy az ellenzéki kampány összköltsége nagyjából 3,5 milliárd forintra tehető, ebből a hat párt kevesebb mint a harmadát, vagyis 1-1,2 milliárdot tudott adni a közös kasszába. A Mindenki Magyarországa Mozgalom pótolta a büdzsé további részét, vagyis 2,2-2,4 milliárd forintot.
Miből?
Márki-Zay elmondása szerint ez az összeg rengeteg forrásból állt össze: voltak nagy, illetve apró mikroadományok is. És volt a Mindenki Magyarországa 1,8 milliárd forintja, ami a Korányi Dávid-féle Action for Democray (AFD) nevű, mindössze 2022 februárjában alakult szervezettől érkezett.
De ki az a Korányi Dávid? És mi az az Action for Democracy?
Ha a bulvársajtóból nem cseng ismerősen Mihalik Enikő modell férjének neve, akkor talán a Városházáról ismerősebben csenghet. Korányi ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója volt, remek külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, aki amerikai pénz ígéretével jelent meg Márki-Zay Péternél, a miniszterelnök-jelölt elmondása szerint 2022-ben. Korányi adománygyűjtés ötletével kereste meg Márki-Zayt, ráadásul – legalábbis a 24.hu így tudja – ígéretet is tett neki arra, hogy bemutatja egy induló szervezet vezetőinek. Ez volt az Action for Democracy.
De nem az Action for Democracy tagadta, hogy beavatkozott volna a magyar választásokba?
De igen. De az Action for Democracy szeptember 12-i közleményében valójában csak annyit tagadott, hogy beavatkoztak volna a választásokba. Azt sosem tagadták, hogy valóban adománygyűjtést végeztek volna, a pénzt pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak adták volna.
Ez akkor bűncselekmény, nem? Hiszen egy párt külföldről kapott a választások előtt pénzt, ez illegális a magyar jogrendben!
Itt fontos tisztázni, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nem párt. És innentől kezdve szabad a pálya, hiszen azt elvileg nem tiltják még a magyar törvények sem, hogy egy civil szervezet külföldről kapjon pénzt. (Nem mintha a kormány ne próbálkozott volna hasonlóval: 2017-ben fogadta el a fideszes többségű Országgyűlés az úgynevezett civiltörvényt, ami egészen 2021-es visszavonásáig kimondta, hogy amelyik Magyarországon bejegyzett civil szervezet 20 millió forintnál többet kap külföldről, az köteles minderről részletes jelentést írni az Állami Számvevőszéknek, valamint köteles feltüntetni, hogy ő "külföldről finanszírozott civil szervezet".)
Ha nincs itt semmi látnivaló, miért csámcsog ezen a teljes kormánymédia és influenszereik?
Azért, mert van látnivaló: „volt egy MMM-es számla. Ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta. Természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”. Ezt maga Márki-Zay Péter mondta a Magyar Nemzetnek adott, májusi interjújában. A kormánymédiának pedig nem kellett túl sokat dolgoznia azon, hogy összekösse a Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről kapott támogatását a mozgalom központi költségvetésével, amiből – Márki-Zay által is bevallottan – jelölteket támogattak. Hogy itt van-e bármi illegális, azt viszont már a nyomozás fogja megállapítani.
Van nyomozás is?
Bizony van. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, sikkasztás és pénzmosás miatt indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája ismeretlen tettes ellen szeptember közepén a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében. A hatóság azonban nem hivatalból indított eljárást, hanem Tényi István, a közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos feljelentéseiről ismert magánszemély bejelentése alapján. A Magyar Nemzet arról is írt, hogy csütörtökön az ügyben összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, de ezt a bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt cáfolta, azt mondta, csupán tájékoztatják a bizottságot.
Ez most komoly? Szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdések? Itt nem csak a pénzről volt szó?
Nem. Itt annál jóval többről van szó. A kormányközeli média, illetve influenszereik már márciusban elkezdték firtatni a Datadat nevű cég felelősségét az ellenzék kampányában, azonban a téma egészen addig tisztázatlan maradt, amíg a 24.hu meg nem szerezte a Mindenki Magyarországa Mozgalom március 18-i elnökségi ülésének jegyzőkönyvét. Ebből ugyanis kiderült, hogy Vékás Sándor, a mozgalom operatív vezetője aznap arról tájékoztatta az elnökséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val.
De mit csinál a Datadat?
Százmilliós nagyságrendben, több száz számla értékben szerződtek a mozgalommal kommunikációs-, közösségi médiás kampányok lebonyolítására, rendezvényszervezésre, valamint adatbázisépítésre. A Datadatról az Index írta meg, hogy volt, amikor Márki-Zay Péter ebédjét is ők állták, azonban munkájuk részleteiről szinte nem tudni semmit.
Oké, de miért baj ez?
A Datadatnak van magyar és van külföldi ága, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a Bécsben bejegyzettel szerződött. A bécsinek két vállalkozás a tulajdonosa: a kisebbségi tulajdonos az AVSF GmbH, ez Szigetvári Viktor volt Együtt-politikusé és Ficsor Ádámé, Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökéé. Ficsor Bajnai Gordon alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonos pedig az amerikai Higher Ground Labs Fund III LP, ami viszont a Demokrata Párthoz kötődik erősen. A Datadat pedig Márki-Zay Péter bevallása szerint megkapta a Mindenki Magyarországa Mozgalom 50-200 ezer főből álló adatbázisát, sőt, az összes ellenzéki pártét is, ami így már egymillióra rúgott. (Érdekesség: a magyar Datadatnak cégén keresztül Bajnai Gordon volt kormányfő a tulajdonosa, aki viszont határozottan tagadja, hogy pénzfelhajtó szerepet töltött volna be a kampányban.)
Mit kért szolgáltatásaiért cserébe a Datadat? És mit az Action for Democracy?
Márki-Zay Péter állítja, hogy semmit. A Datadat esetében – Vékás László korábban idézett szavaira hagyatkozva – valószínűsíthető, hogy pénzt, százmilliós nagyságrendben, de az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz, hogy az Action for Democracy nem kért semmit a támogatásért. Ezt a narratívát hivatott erősíteni az Action for Democracy szeptember 12-i közleménye is, amiben azt írták, „támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban”.
Ismerős a modell… Nem a Fidesz szokta azt csinálni, hogy a kampánymunka egy részét kiszervezi „civileknek”, akiknek a költségeit nem ellenőrzi a pártokéhoz hasonló szigorral az Állami Számvevőszék?
A kormánypártnak kedves civil szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum jellemzően degeszre van tömve pénzzel, csak ők nem külföldről és végképp nem amerikai forrásból szedik azt össze, hanem olyan állami cégektől, mint például a Szerencsejáték Zrt.-től, vagy a Magyar Fejlesztési Banktól. Ha úgy vesszük, lényegében a mi pénzünkből. És igen, kampányra is fordítják, például a Békemenetek megszervezésére, amiknek a végén jellemzően Orbán Viktor szokott a sztárfellépő lenni.
De ha kiderül, hogy az ellenzék törvénytelenül járt el, akkor Márki-Zay Péteréket a legkevésbé sem menti, hogy a Fidesz ennél is gátlástalanabbul költi a közpénz milliárdokat a saját kampányára.
2022. szeptember. 19. 16:50 hvg.hu Itthon
Márki-Zay feltette a kérdést: Kinek jó, ha Dobrev Klára van Orbán árnyékában?
A volt miniszterelnök-jelölt a Facebookon kezdett elemzésbe azok után, hogy kiderült: a DK árnyékkormányt állított fel.
2022. szeptember. 28. 14:09 hvg.hu Itthon
„Egy év múlva lesz másfél millió szavazónk” – 21 mondat a Gyurcsány-interjúból
A választások óta először adott interjút Gyurcsány Ferenc, a Partizánon közel másfél órán át kérdezte Gulyás Márton az ellenzéki összefogásról, az árnyékkormányról és a gyurcsányozásról. Összeszedtük a legfontosabb megszólalásokat. | https://hvg.hu/itthon/20221008_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_marki_zay_kampanyfinanszirozas | https://web.archive.org/web/20230111072442/https://hvg.hu/itthon/20221008_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_marki_zay_kampanyfinanszirozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliard-amerikabol-marki-zay-nak-es-az-ellenzeknek-es-ez-legalis-volt | HVG | hungarian-news | 2022-10-08 07:00:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Ficsor Ádám",
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter",
"Szigetvári Viktor",
"Vékás Sándor"
] | [
"Action for Democracy",
"AVSF GmbH",
"Datadat GmbH",
"Demokrata Párt (USA)",
"Higher Ground Labs Fund III LP",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Magyarország"
] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,825 | Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt | Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása. | Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában. | https://hvg.hu/360/202240__kuriai_trukkozes__fuggetlensegi_kerdes__iteloszek__eloremenekules | https://web.archive.org/web/20230905155508/https://hvg.hu/360/202240__kuriai_trukkozes__fuggetlensegi_kerdes__iteloszek__eloremenekules | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pattanasig-feszult-a-legkor-a-kurian-varga-zs-andras-miatt | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-05 12:00:00 | [
"Hajas Barnabás",
"Szalay Péter",
"Varga Zs. András"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Európai Bizottság",
"Fidesz",
"Kúria",
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"klientúra",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
54,826 | Márki-Zay mozgalmát és a teljes baloldalt elővenné a külföldi támogatások miatt a nemzetbiztonsági bizottság | Jövő hét csütörtökön a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén az egyik napirendi pont „a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának áttekintése” lesz – derül ki a bizottság aktuális meghívójából. A kormánypártok így a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett külföldi támogatások mellett elvileg más ellenzéki pártok pénzügyeit is vizsgálni akarják. | Jövő hét csütörtökön a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén az egyik napirendi pont „a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának áttekintése” lesz – derül ki a bizottság aktuális meghívójából. A kormánypártok így a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett külföldi támogatások mellett elvileg más ellenzéki pártok pénzügyeit is vizsgálni akarják.
Amióta Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje augusztusban azt mondta, az Egyesült Államokból is kaptak támogatást a kampányukhoz, a Fidesz folyamatosan ezzel támadja a teljes ellenzéket. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emiatt többször is elsütötte a kormánypártok új szlogenjét a „dollárbaloldalról”.
Az Alfahír azt írja, a kormánypártok már nagyjából egy hete szeretnének vizsgálódni az MMM-hez érkező külföldi támogatások ügyében. A hétvégén Halász János, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja közleményében azt írta: Márki-Zay Péter elárulta, hogy több milliárd forint kampánytámogatást kaptak külföldről, „ez amellett, hogy törvénytelen, még durva beavatkozási kísérlet is a magyar választásokba. A botrány szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, ezért nem maradhat tisztázatlanul.”
Az Alfahír szerint Sas Zoltánhoz, a bizottság jobbikos elnökéhez csak most érkezett meg a hivatalos kérés, ezért csak jövő hétre tudta összehívni az ülést. Bár a Fidesz képviselője eredetileg csak az MMM ügyeire célzott, Halász kérésére a napirendi pontban már „a baloldali pártok” külföldi kampánytámogatásait vizsgálnák. Az Alfahír megkeresésére Sas Zoltán azt mondta: „kíváncsian várjuk, hogy mivel fognak előállni, mit tartalmaz a napirendi pont”.
Korábban írtunk arról, hogy Márki-Zay Péter civil mozgalma magánadományokat gyűjtött, a befolyt összeg legnagyobb részét pedig az amerikai Action For Democracy (AFD) adta. Az AFD-t idén februárban alapították, hivatalosan azzal a céllal, hogy „demokratikus erőket próbáljanak erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain” – mondta a 24.hu-nak Korányi Dávid, Karácsony Gergely tanácsadója, a szervezet hazai vezetője.
Az ellenzéki kampány összköltsége becslések szerint 3,5 milliárd forint körül mozgott, az MMM első éves költségvetése pedig összesen 2,5 milliárd forint volt. Utóbbiból az AFD küldött 1,8 milliárdot. Az AFD a 24.hu-nak csak annyit árult el, külföldön élő magyar állampolgároktól kaptak adományokat. Azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyi maradt meg a választás után az MMM-hez érkezett adományokból, de Márki-Zay erről a pénzről korábban azt mondta: arra fogják felhasználni, amire kapták, azaz Orbán leváltására.
A hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje augusztusban beszélt arról is, hogy „még június közepén is érkezett több százmillió forintos támogatás az Egyesült Államokból” az MMM felé, az adományt pedig az Action for Democracy gyűjtötte össze. Márki-Zay állítása szerint „ennek a segítségével” tudták kifizetni az ellenzéki kampány utolsó számláit, a „többmilliárdos kampány” végén pedig szerinte egy közel 100 milliós összeg marad a mozgalom számláján.
A hazai párttörvény kifejezetten tiltja a támogatások elfogadását külföldi szervezetektől és magánszemélyektől. Márki-Zay Péter azonban arra hivatkozik, hogy az MMM nem párt, hanem mozgalom, így nem kell megfelelniük a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályoknak. A külföldről érkező pénzeket pedig nem a választási időszakban és nem kampánycélokra használták fel. | https://telex.hu/belfold/2022/09/29/nemzetbiztonsagi-bizottsag-marki-zay-peter-kampanytamogatas-kulfold | https://web.archive.org/web/20220929154419/https://telex.hu/belfold/2022/09/29/nemzetbiztonsagi-bizottsag-marki-zay-peter-kampanytamogatas-kulfold | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marki-zay-mozgalmat-es-a-teljes-baloldalt-elovenne-a-kulfoldi-tamogatasok-miatt-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag | Telex | hungarian-news | 2022-09-29 16:11:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Nemzetbiztonsági Bizottság"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,827 | Megszavazták az uniós források kifizetéséhez elvárt első törvényjavaslatot | Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét. | Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.
A módosítás legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára elérhető lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben. Ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, és más nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről.
A módosítás után azonban bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben.
K-Monitor: Nyomás alatt a bíróságok
A nyomozás megszüntetéséről szóló döntés anonimizált kivonatát egy honlapon fogják közzétenni. Aki fel szeretne lépni, a K-Monitor júliusi elemzése szerint felülbírálati indítványt nyújthat be. Ha az ügyészség nem ért egyet az indítvánnyal, bíróság dönt arról, hogy kell-e nyomozni. Ha a bíróság visszaküldi nyomozásra az ügyet, de az ügyészség továbbra sem látja értelmét, a bíróság újabb visszaküldés helyett tájékoztatja a kezdeményezőt, hogy vádindítványt nyújthat be a bíróságnak, azaz az ügyészség szerepébe léphet.
A vádindítványt a bíróság megvizsgálja, és ha megfelel a formai feltételeknek, befogadja és megküldi a vádlottnak. A K-Monitor szerint
az ügyészség szerepe azonban továbbra is döntő jelentőségű marad.
A nyomozás során a nyomozati szervek döntenek arról, hogy milyen bűncselekményként kezelnek egy esetet. Ha nem az új szabályok szerinti „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményként” értékelnek egy esetet, akkor nem kell közzétenni a kivonatot, és így a nyilvánosság sem értesül a nyomozás megszüntetéséről.
A kivonatot ugyanakkor közzé kell tenni, ha a feljelentő a feljelentésben kifejezetten „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény” megvalósulására hivatkozik. Ha azonban hivatalból indul az eljárás, nincs ilyen megkötés, és az ügyészség minősítheti úgy a cselekményt, hogy nem kell kivonatot közzétenni. Akkor sem kell kivonatot közzétenni a K-Monitor elemzése szerint, ha több bűncselekmény miatt indul eljárás, és az ügyészség szerint a korrupciós cselekménynek a többi, súlyosabb bűncselekmény mellett nincs jelentősége.
Szintén nem szerez tudomást a nyilvánosság azokról az ügyekről, amiben a gyanúsított együttműködik az ügyészséggel, azaz információkat ad egy másik ügy felderítéséhez. Ha az ügyészség úgy dönt, hogy a gyanúsított elkövette a bűncselekményt, de az az elbíráláskor már nem tekinthető veszélyesnek, bírósági eljárás helyett megrovásban részesítheti az elkövetőt. Ilyen esetekben szintén úgy zárul le az eljárás, hogy nem lehet nyilvános kivonat alapján felülbírálati indítvánnyal fellépni.
Az is problémás a módosításban a K-Monitor szerint, hogy az egész országból érkező felülbírálati indítványokat egy helyen, a Fővárosi Törvényszéken bírálják el.
A törvény indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a biztosítsák a joggyakorlat egységességét.
„Egyetlen egy bíróságra, azon belül pedig egy bírói csoportra telepíteni az összes korrupciós felülbírálati indítvány vizsgálatát, amellett, hogy aránytalan ügyterhet jelent a Törvényszéknek, megnöveli az ügyek befolyásolásának kockázatát” – írta a K-Monitor a júliusban, a törvénymódosítási javaslat benyújtása után.
A szervezet szerint azonban összességében előrelépésnek tekinthető a büntetőeljárási törvény módosítása.
„A módosítás azonban nyomást helyez a bíróságokra, valamint számos akadályt állít a közpénzek védelme érdekében fellépők előtt.”
„Időigényes, jogi szaktudást igénylő és költséges eljárásra kell készülnie annak, aki korrupcióüldözésre adja a fejét” – írták.
Rögtön el is küldhetik az Alkotmánybíróságnak
A hétfői zárószavazás előtt a kormány határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben
normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a maga által benyújtott törvényre.
A Hvg.hu forrásai szerint ez a lépés nem érheti meglepetésként az Európai Bizottságot. Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A javaslat szerint az Alkotmánybíróságnak arról kellene döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.
A javaslatról kedden dönt az Országgyűlés, és ha elfogadják, a házelnök a hétfőn megszavazott törvényt nem a köztársasági elnöknek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az AB-nak továbbítja. Ha pedig a testület alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.
Az Európai Bizottság szeptemberi javaslata szerint 3000 milliárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt, azonban | https://telex.hu/belfold/2022/10/03/orszaggyules-szavazas-buntetoeljarasrol-szolo-torveny-europai-bizottsag | https://web.archive.org/web/20230207081310/https://telex.hu/belfold/2022/10/03/orszaggyules-szavazas-buntetoeljarasrol-szolo-torveny-europai-bizottsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavaztak-az-unios-forrasok-kifizetesehez-elvart-elso-torvenyjavaslatot | Telex | hungarian-news | 2022-10-03 16:15:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"2021-2027-es uniós ciklus",
"helyreállítási alap"
] | [] |
54,828 | Eleget tett a Fidesz az EU korrupcióellenes kéréseinek | Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét. | Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét.
Korrupcióellenes intézmény, nagyobb társadalmi egyeztetés
„Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről” és „Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról” nevű módosításokkal létrehozzák az Integritás Hatóságot: ez lenne az a teljesen új korrupcióellenes intézmény, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében teheti meg. Az Integritási Hatóság munkája november 19-én indulna el.
De szavaztak a korrupcióellenes munkacsoportról is, ami 21 tagú lesz, ebből 10 civil. A testület vezetője az Integritási Hatóság elnöke lenne. A csoportban eredetileg csak állami szervezetek vezetői vettek volna részt, azonban a Bizottsággal folytatott alkudozás után, az új tervek szerint már egyenlő arányban vennének részt benne kormányzati és nem kormányzati tagok. A munkacsoport éves jelentést készítene a kormánynak, amiben javaslatokat tennének a korrupció megelőzésére, felderítésére és szankcionálására is. Ennek legkésőbb december 1-jéig fel kell állnia.
Emellett megkönnyítik a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségeit a veszélyhelyzet alatt. A módosítások értelmében nem számlázzák majd a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit, és módosítják a határidőre vonatkozó előírásokat is.
„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról” nevű törvényjavaslat megszavazásával például arról döntöttek, hogy a NAV aktívan segítheti majd az OLAF vizsgálatait. Eszerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává válik az OLAF vizsgálatainak vagy helyszíni ellenőrzésének támogatása. A pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok lehetővé tennék, hogy az OLAF emberei a vizsgálat által érintett helyiségekbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre bejuthassanak a pénzügyőrökkel együtt. A pénzügyőrök a helyszín biztosításával támogatnák a vizsgálat zavartalanságát, így az OLAF ellenőrei hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz, és védelmet kapnának a tettleges ellenszegüléssel szemben is. Ha valaki ellenszegül, arra a NAV egymillió forint közigazgatási bírságot szabhat ki, akár ismételten is.
Módosították a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál az összeférhetetlenségi szabályokat is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a kuratóriumi tagok nem vehetnek részt olyan döntésekben, amelyek őket, hozzátartozóikat vagy baráti és politikai szimpátiák alapján hozzájuk közel álló embereket is érinthet. Emellett a közbeszerzési törvényt is módosítják úgy, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is nevesítik azok között, akik közbeszerzés kiírására kötelezettek.
„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról” nevű törvény megszavazásával a kormány vállalta, hogy a jogszabálytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja, és lecsökkenti a gyors törvényalkotást – akkor, ha ezek a Magyar Közlönyben jelennek meg. A vállalás betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi, ami ha a vállalás megsértését állapítja meg, eljárási bírságot szabhat ki.
A hétfőn megszavazott törvényt rögtön el is küldik az Alkotmánybíróságnak
Mindezek mellett már hétfőn megszavazták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, aminek legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára elérhető lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben. Ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, és más nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről. A módosítás után azonban bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben. A K-Monitor szerint ugyanakkor az ügyészség szerepe azonban továbbra is döntő jelentőségű marad.
Ehhez kedden egy kormány által benyújtott határozati javaslatot is megszavaztak. Eszerint Kövér László házelnök a hétfőn megszavazott törvényt nem a köztársasági elnöknek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az Alkotmánybíróságnak továbbítja, amelytől normakontrollt kérnek rá. Eszerint az Alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”. Ha pedig a testület alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.
Tizenhét ígéret
A kormány tizenhét ígéretet tett a Bizottságnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz, a lépések pedig még a Miniszterelnökséget is elérik. Az Európai Bizottság szerint ha a kormány november végéig teljesíti a vállalásait, akkor hozzáférhet a 3000 milliárd forintos összeghez, hiszen védve vannak a források. | https://telex.hu/belfold/2022/10/04/parlament-orszaggyules-europai-bizottsag-torvenyjavaslat-szavazas-unios-penzek | https://web.archive.org/web/20230203080134/https://telex.hu/belfold/2022/10/04/parlament-orszaggyules-europai-bizottsag-torvenyjavaslat-szavazas-unios-penzek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eleget-tett-a-fidesz-az-eu-korrupcioellenes-kereseinek | Telex | hungarian-news | 2022-10-04 16:19:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"OLAF-vizsgálat",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány",
"helyreállítási alap",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
54,829 | Nyilvánosságra kell hozni a tavalyi augusztus 20-i ünnepségek szerződéseit | Közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László, de az ünnepségeket szervező Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. megtagadta az adatszolgáltatást. | Közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László, de az ünnepségeket szervező Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. megtagadta az adatszolgáltatást.
A Fővárosi Törvényszék korábban első-, most pedig a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletben is kötelezte a céget a kért információk kiadására – közölte a DK.
A párt a közleményében azt írta, hogy amint birtokukba kerülnek a szerződések, nyilvánosságra fogják hozni, „mennyibe került a magyaroknak a Szent István-napi bóvliözön”. | https://telex.hu/belfold/2022/10/05/kozerdeku-adatigenyles-per-fovarosi-itelotabla-visit-hungary-augusztus-20-allami-unnepsegek | https://web.archive.org/web/20221005111347/https://telex.hu/belfold/2022/10/05/kozerdeku-adatigenyles-per-fovarosi-itelotabla-visit-hungary-augusztus-20-allami-unnepsegek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-kell-hozni-a-tavalyi-augusztus-20-i-unnepsegek-szerzodeseit | Telex | hungarian-news | 2022-10-05 16:23:00 | [] | [
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [] |
54,830 | A nagy autópálya-koncesszió: Lázár János és Rogán Antal egymásra lesz utalva | Mészáros Lőrincék 35 évre elnyerték a nagy sztrádakoncessziót. A történet körül rengeteg kérdés merült fel. Ahogy megy előre az idő, kezd körvonalazódni a projekt pár eleme. Sőt, a győztesek már a banki finanszírozást is próbálják szervezni. Eközben a koncessziót felügyelő Rogán Antal mellett már Lázár János építési és beruházási miniszternek is lett feladata. Néhány furcsaságra szeretnénk rávilágítani. | A 35 éves hazai autópálya-koncesszióról sokat írtunk korábban. Mint emlékezetes, a tenderen három csoport indulhatott el. A Mészáros Lőrincék köréhez sorolt Themis Magántőkealap vezette csapat mellett a lábatlani Dömper Kft., illetve az osztrák Strabag.
A Themis nyert, a Dömper második lett, és valamiért a Strabag végül nem adott be ajánlatot. Természetesen próbáltuk megkérdezni a céget arról, hogy miért nem, de a Strabag jelezte, nyilvánosan nem kommentálja a saját gazdasági, illetve stratégiai döntéseit.
Az új fejlemény: Lázár János
Most, legfrissebb fejleményként annyi változott, hogy Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma is feladatokat kapott. Tisztázzuk először azt, hogy pontosan mit.
A koncesszió jogi része marad Rogán Antalnál, illetve az általa felügyelt Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, a műszaki, mérnöki, ellenőrzési részben viszont Lázár Jánosnak lesz feladata.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a 35 éves folyamatban a koncesszor (Mészárosék) és az állam is vállalt feladatokat. Ezek végrehajtását teljesítési igazolásokkal Lázárék végzik majd. Nem teljesen új ez a leosztás, hiszen eddig alapvetően a Magyar Közútnál voltak ilyen feladatok, ez pedig már Lázár Jánosnál volt, de azt „ki kellett tisztázni” hogy a nemzeti vagyonért felelős Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, illetve a közlekedés-szervezésért felelős Palkovics László technológiai és ipari miniszternek van-e itt szerepe, vagy Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma (ÉBM) végzi ezt a munkát. A koncessziós szerződés szerint ugyanis a közútkezelés feladatainak egy része kimegy a koncesszorhoz, a különböző munkákat azonban ellenőrizni kell, ki kell adni a teljesítési igazolásokat, ezt fogja az ÉBM végezni.
A statútum szerint a közlekedésért a TIM felel, de a Magyar Közút az ÉBM-nél van, azért került végül inkább az ÉBM-hez a feladat, mert a műszaki, mérnöki feladatoknak inkább ennél a tárcánál lesz személyi feltétele – mondta a háttérről kormányzati forrásunk.
Ahhoz, hogy a Rogán-hatóság befogadja a Lázárék által adott igazolásokat, ahhoz tehát együtt kell működnie Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak.
Kormányzati forrásunk szerint a most bejelentett „tisztázást” senki nem fogja kudarcként megélni, Palkovics Lászlónak és Nagy Mártonnak van most feladata elég, például az energetikában. Igaz, Rogán Antal biztosan könnyebben együttműködne Nagy Mártonnal, akit régről ismer (Rogán mint ex-MNB-s már 2010 előtt is tárgyalóképes volt monetáris kérdésekben, és amikor Simor András és Király Júlia vezette az MNB-t, volt, hogy az MNB–Fidesz-háttéregyeztetéseken Nagy Márton és Rogán Antal is részt vett), mint Lázár Jánossal, aki az építőipari szakma felé nagy átláthatóságot hirdetett (aminek jó próbája lesz az útépítés műszaki kontrollja).
Mi a különbség?
Ha már változás történt, kicsit mutassuk be, mi egyéb történt mostanában a koncesszió körül. Korábbi cikkeinkben azon is lamentáltunk, hogy az autópálya-koncessziónak nevezett valami, inkább koncesszió, közbeszerzés vagy privatizáció? Az egyes fogalmak talán ismertek, de azért pár mondattal róluk.
A koncesszió általában kaszinók üzemeltetésénél vagy egy olajmező kitermelésénél ismert fogalom. Az állam jó pénzért a magáncég rendelkezésére bocsátja a kaszinóműködtetés vagy az olajkutatás lehetőségét. A magáncég fizet, aztán az már az ő kockázata, hogy bejön-e az üzlet, amiről a koncesszió szólt. A 35 éves autópálya-koncesszióban azonban a koncesszor ugyan fizet is az államnak, de pénzt is kap.
A közbeszerzéseknél más a felállás, az állam valamit szeretne megrendelni (utat, stadiont, vécépapírt vagy kommunikációs tanácsadást), és a számára legkedvezőbb, jellemzően az adott minőség mellett a legjobb árat kínáló szállítót kiválasztja. Ebben a koncesszióban ilyen elemek is bőven vannak.
A privatizáció azt jelenti, hogy az állam (általában egy nyílt versenyben) értékesít egy céget, kiszervez egy jövedelmező feladatot, és azért magánpiaci szereplők versenyeznek. A privatizáció általában végleges tulajdonosváltás, nem pedig 35 évre szól, de azért a 35 év elég hosszú idő ahhoz, hogy hasonló jellegzetességeket az autópályás ügyletnél is azonosítsunk.
A feladat
Mindjárt rátérünk a további friss fejleményekre, de a keret értelmezéséhez még írjuk le magát a feladatot. Ismét emlékezhetünk az autópálya-koncesszió összetettségére.
Ilyen elemei vannak:
tervezés – 545 km gyorsforgalmi út,
felújítás – 538 km gyorsforgalmi út,
építés – 273 km gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 km gyorsforgalmi út kiépítése,
műszaki ellenőrzés – a felújítással és építéssel érintett 1083 km gyorsforgalmi útra,
üzemeltetés, karbantartás – összességében 1662 km gyorsforgalmi útra,
finanszírozás – a beruházási és üzemeltetési program finanszírozása,
egyedi állami elrendelések teljesítése (tervezési, kivitelezési munkák, szolgáltatások).
A privatizációs elem
A koncesszor bevételei mindenesetre abból származnak, hogy több állami feladat is magánkézbe kerül. Milyen állami cégek lehetnek érintettek? A NÚSZ Zrt. volt eddig felelős az útdíj beszedéséért, a NIF Zrt. az állami útépítési beruházások tervezésének, kivitelezésének és műszaki ellenőrzésének közbeszerzéseit bonyolította, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. volt az üzemeltető.
Ezek közül már voltak átalakulások, a koncessziós csapathoz kerültek bizonyos divíziók, illetve a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium a NIF-ből olvasztott be feladatokat, embereket, a közlemények alapján nagyjából megmaradtak a munkahelyek, de ezekről azért már középtávon is nehéz biztosat mondani.
A filozófia
Az egész kiszervezésnek a hátterében – legalábbis a fideszes logika szerint – az áll, mert a nagy osztrák építőipari cégek azzal lettek sikeresek, hogy az államok garantálták ezen cégek költségeinek kifizetését és alapkapacitásainak fenntartását azzal, hogy állandó feladataikkal (autópálya-üzemeltetés vagy kötött infrastruktúra-üzemeltetés) a költségek fedezésére szükséges pénzt már megkereste.
Magyarország – szól a kormányzati narratíva – ezen most változtat. Az államnak nincs pénze fejleszteni, de a piac hitelképes, és ha az osztrákok és a franciák ekkorára tudtak nőni a régióban, akkor miért ne nőnének ekkorára más cégek is, akár magyarok?
Három „vicces” fejlemény: az áremelés
Ha pedig már feldobtuk a keretrendszert, nézzünk három meglepő fejleményt, amely azért a félelmeinket is igazolhatja. Az első az, hogy mint azt a Telexen is megírtuk, igen jelentős mértékben megdrágulnak a matricák. Nem megyünk végig a számokon, a rendszeres használók kevésbé járnak rosszul, az esetieknek nagyobb az áremelkedés, ebben a cikkben minden elolvasható.
Természetesen nem akarunk úgy tenni, mintha nem lenne infláció. Vagyis mindenféle áremelés mindenféle helyeken indokolható. De azért ha egy pillanatra a nagy tender szempontjából elgondolkodunk, ez egy igen izgalmas lépés.
Vajon az induló cégcsoportok mivel kalkuláltak? Volt, aki bízhatott abban, hogy az eredeti matekja nagyságrendi változáson megy keresztül? Az új keretrendszerben ugyanis már biztosan jövedelmezőbb az üzlet, de azért talán olyan gigászi felháborodás sem lesz, hiszen az új struktúra inkább a külföldiekre hárítja az áremelés nagy részét azzal, hogy a 10 napos és a havi matrica árát emelték brutális mértékben.
A többi induló
Említettük már, hogy az autópálya-koncessziónál fel lehetett mutatni azt, hogy volt verseny, ott motoszkált ugyanis a Dömper és a Strabag is. Természetesen annak megállapítása, hogy a mélyépítő cégek között volt-e bármilyen összejátszás, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, mi ilyet nem tudunk állítani. De azért arra emlékezhetünk, hogy amikor a gigaüzletet elvitte a Themis, a Strabagnak és a Dömpernek is csurrant-cseppent valami.
Összejátszás történhet akár az indulók között, akár a kiíró és az induló között, de ezt természetesen csak a GVH tudná kivizsgálni.
Mindenesetre korábban a Strabag és a Dömper is nyert egy-egy nagyobb melót, drága közbeszerzést (M100-as).
A két részre bontott projekt egyik felét a Strabag Építő Kft. nyerte, a másikat pedig a Dömper Kft. által vezetett konzorcium.
Az egyik szakaszra az M1-es autópályától az únyi csomópontig a Strabag adta a legjobb ajánlatot, a másodikra pedig innen indulva Esztergomig a Dömper Kft. vezette konzorcium. Az első munka 44 hónapig tartott volna, és 125 milliárd forintos volt az ár, a másik 220 milliárdos meló lett volna, és hét éven át tartott volna. Erre most mi történt?
Vadai Ágnes (DK) megkérdezte a parlamentben, hogy mely állami beruházások sorsa pecsételődött meg, mire Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese válaszolt, és a válaszában felsorolta az M100-ast is. Ennek a dokumentumnak a 9. oldalán olvasható mindkét szakasz a „kikukázott beruházások” között.
Átadások
Végül egy adalék a privatizáció – nem privatizáció kérdéshez. Tompos Márton (Momentum) is kérdezett a sztrádakoncesszióról. Ő azt firtatta, hogy az állam milyen eszközöket adott át.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy 2022. szeptember 1-én egy komplex jogügyletben, üzletág-átruházási megállapodás keretében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az autópályák üzemeltetéséhez szükséges eszközöket adott át, a felsorolás kitér öt mérnökségre, eszközökre, készletekre és informatikára. Mindezért Mészárosék 17,78 milliárd forintot fizetnek. Csepreghy Nándor megjegyzi, hogy 35 év múlva az eszközök ingyenesen visszaszállnak az államra.
Kérdés sok maradt
Mindezek mellett elindultak a tárgyalások a projekt finanszírozásáról. Akkora feladatról van szó – mesélte egy hazai bankár –, amely egyedileg minden magyar bank lehetőségeit meghaladja, de még az is elképzelhető, hogy a magyar bankrendszer keretein is túlnyúlik.
Legutóbbi cikkünkben sokféle kérdést feltettünk:
Milyen megtérülési számítás előzte meg ezt az egészet?
Hogyan számolnak majd el a felek, ha később jön egy rendkívüli feladat?
Miért jó az, ha egyáltalán nem lesz verseny 35 évig ezen a területen?
Egyáltalán ki az, aki bármit tud arról mondani, hogy a 2057-ig tartó időszakban, mondjuk, a 2055-ös évben milyen utakra lesz szükség, milyen árak lesznek, mi lesz reális, mi lesz irreális?
A kérdésekre transzparens válaszok nincsenek, de, hogy azóta sem a koncesszor kárára változnak a paraméterek, az egészen biztos. | https://telex.hu/gazdasag/2022/10/06/a-nagy-autopalya-koncesszio-az-allami-beruhazas-visszafogas-es-a-dragulo-matricak-tukreben | https://web.archive.org/web/20221212143750/https://telex.hu/gazdasag/2022/10/06/a-nagy-autopalya-koncesszio-az-allami-beruhazas-visszafogas-es-a-dragulo-matricak-tukreben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagy-autopalya-koncesszio-lazar-janos-es-rogan-antal-egymasra-lesz-utalva | Telex | hungarian-news | 2022-10-06 16:27:00 | [
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal"
] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága",
"Themis Magántőkealap"
] | [] | [
"autópálya",
"háttér",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"közlekedés",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,831 | Navracsics: „Magyarország szeretne jó példával elöl járni a korrupció elleni harcban” | Navracsics szerint radikális „kifehéredés” figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és a korrupciós helyzetben. | „Magyarország jó példával szeretne elöl járni a közbeszerzési eljárások tisztasága és a korrupció elleni harc területén, ezért is tett vállalásokat” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, a Nézőpont Intézet új elemzésének bemutatóján. Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) 2016-2021-es adatait bemutatva ismertette: az elmúlt öt évben meredeken csökkent a hivatal által észrevételezett ügyek száma, amivel a magyar bűnüldöző hatóságokhoz fordult.
Szerinte radikális "kifehéredés" figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és a korrupciós helyzetben, amit az Európai Bizottság dokumentuma is alátámaszt, amely szerint Magyarországon van még mit javítani, de az ország nem tartozik azon tagállamok közé, ahol komoly, súlyos problémákat tapasztaltak a közbeszerzési eljárások területén.
„Magyarország ugyanakkor teljesíti a vállalásokat, ha ez a feltétele annak, hogy a magyar adófizetők hozzájussanak az őket megillető uniós forrásokhoz, és azokat transzparens, átlátható módon az ország fejlesztésére lehessen fordítani”
– tette hozzá. Mint mondta, Magyarország hat témakörben tett vállalást, ezek részben intézményi, részben jogszabályi, részben eljárási változtatásokat jelentenek. A legnagyobb újításnak az Integritási Hatóság létrehozását nevezte, ezen belül jön létre a korrupcióellenes munkacsoport, amelynek december közepéig kell megkezdenie működését.
A miniszter beszélt arról is, hogy az országgyűlési képviselők és családtagjaik esetében új vagyonnyilatkozat-tételi rendszer lép fokozatosan életbe, valamint hogy a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárást vezetnek be a büntető jogszabályok módosításával, és megerősítik az audit- és ellenőrzési mechanizmusokat. | https://magyarnarancs.hu/belpol/navracsics-magyarorszag-szeretne-jo-peldaval-elol-jarni-a-korrupcio-elleni-harcban-252990# | https://web.archive.org/web/20221027225210/https://magyarnarancs.hu/belpol/navracsics-magyarorszag-szeretne-jo-peldaval-elol-jarni-a-korrupcio-elleni-harcban-252990# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/navracsics-bmagyarorszag-szeretne-jo-peldaval-elol-jarni-a-korrupcio-elleni-harcbanr | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-11 00:00:00 | [] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"antikorrupció",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.