news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
54,832 | Cinikus és kitérő választ adott a Momentum politikusának a Klebelsberg Központ vezetője | Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője, arra válaszolt, amit nem is kérdeztek, ám ami iránt érdeklődött a képviselő, arra továbbra sem felel. | „Tisztelettel tájékoztatom, hogy a motivációs elismerés címén kifizetésre az idei költségvetési évben az adatkérés teljesítéséig nem került sor” – ezt a választ küldte Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője Tóth Endrének. A Momentum országgyűlési képviselője adatkérésében a tavalyi milliós jutalmak pontos összegéről érdeklődött – és szó sem volt a kérdésében az idei évről.
A tankerületi vezetők milliós jutalmairól szóló hírek már végigszáguldottak a sajtón, ezzel a Narancs.hu is többször foglalkozott. Tóth Endre korábban azt írta, még mindig nem derült ki, hogy pontosan mekkora összeget kapott Hajnal Gabriella és az egyes tankerületi igazgatók. Ugyanis hiába kérte ki ugyanis ezeket az adatokat – egyébként ezt tette az elmúlt hónapokban többször lapunk is. | https://magyarnarancs.hu/belpol/cinikus-es-kitero-valaszt-adott-a-momentum-politikusanak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoje-252984 | https://web.archive.org/web/20221205154424/https://magyarnarancs.hu/belpol/cinikus-es-kitero-valaszt-adott-a-momentum-politikusanak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoje-252984 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cinikus-es-kitero-valaszt-adott-a-momentum-politikusanak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoje | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-11 00:00:00 | [
"Hajnal Gabriella"
] | [
"Klebelsberg Központ"
] | [] | [
"juttatás",
"közadat"
] | [] |
54,833 | Uniós pénzből már épül „Attila király fapalotája” a Békés megyei Zsadányban - fotók | Úgy tűnik, nem csak értelmetlen, hanem történelemhamisító projektekre is lehet sok EU-s pénzt nyerni – a Békés megyei Zsadányban a polgármester „kutatásai” alapján most Attila király fapalotáját fogják felépíteni. | Hogy az Európai Unió és a magyar Irányító Hatóságok olykor teljesen értelmetlen projektekre adnak pénzt, azt már másfél méteres magas „kilátók” megépítése óta tudjuk. Ám hogy az uniós polgárok adóját egy történelmileg teljesen hiteltelen és semmivel alá nem támasztott fantazmagóriájára „alapozva” osszák ki, az mindenképpen új. Így épül most Zsadányban, „Attila király fővárosában” egy „fapalotának” nevezett épületecske. A polgármester mániájától aligha függetlenül.
A már csak alig másfélezer lakosú Zsadány az elmaradott és Isten háta mögötti észak-békési térség sok hátránnyal küzdő és szegény községe, ahol autóval átsuhanni is lelkileg fájdalmas. Ám ha megállunk, és egy kis sétát teszünk, akkor még jobban mellbe vág, hogy ez a település fogy, pusztul és már hosszú ideje csak vegetál. A házak jó része lakatlan, néhány kopott és omladozik, még a főutcán lévő több ingatlan előtt is hatalmas a fű, az elhanyagoltság tapintható. Még az épülő kerékpárút is félbemaradt, mintha csak építés közben jöttek volna rá, hogy több villanyoszlop az alig két méter széles bicikliút közepén van.
Dudás Árpás egykori rendőrből lett a falu polgármestere, és egy picinyke megszakítással már vagy negyedszázada vezeti a települést. Rendszerint független színekben indul a helyhatósági választásokon, de az utóbbi két-három országgyűlési voksolás előtt a polgármesteri hivatalban gyártott levelekben – amelyeket közmunkásokkal munkaidőben vitettek ki – nagy egyértelműséggel fejtette ki minden helybélinek: miért szabad csak és kizárólag a Fideszre és térségi képviselőjére, Kovács Józsefre szavazni.
Zsadány első embere ugyanakkor most nem emiatt érdekes, hanem amiatt, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megtalálta magában a „helytörténészt”, és olvasmányai, majd minden előképzettség nélküli „kutatásai” nyomán számára egyértelművé vált:
Attila, hun király fővárosa egykor sehol máshol nem volt, mint Zsadányban.
A polgármestert a legkevésbé sem zavarja, hogy zavaros teóriáját minden, a témában megszólaló régész és történész megcáfolta, elvetette vagy megmosolyogta, Dudás ugyanis állítása szerint az V. században élt Priszkosz rétor bizánci diplomata és történetíró munkájából kikövetkeztette, hogy szerinte a követ Attilához vezető útja a mai Zsadányban érhetett véget, azaz ide jött. A polgármester mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem is a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett.
Forrás: Dudás Árpád/Facebook
Amikor korábban arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot. Ezekből pedig a maga számára azt a következtetést vonta le, hogy „Attila király fővárosa” nem más volt egykor, mint mai szülőfaluja, Zsadány.
A szakma elismert tudósai, köztük Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója és Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa korábban a Narancsnak elmondták, hogy Attila nem király, hanem fejedelem volt, s minthogy egy nomád társadalom élén állt, az életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezzük, fővárosnak semmiképp.
A régészek és történészek ráadásul egyetlen értékelhető adatról sem tudnak, amely szerint Attila hun fejedelemnek bármi köze lehetne Zsadányhoz. Attila sírjáról is csak annyit állíthatunk csupán, hogy ez a Tiszántúl 30 ezer négyzetkilométeres területén valahol mélyen a föld alatt lehet.
Azt pedig korábban Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Múzeum régésze mondta el a Narancsnak, hogy a fejedelem „fapalotájáról” érdemben és ténylegesen alig tudunk valamit. A szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. (Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítményei elkorhadtak, nyomuk sem maradt.) Írásos és tárgyi emlék sem maradt fenn ezekről az épületekről.
„Ehhez képest ezt a zsadányi »fapalotát« valaki megtervezte. Jó lenne tudni, mi alapján és azt is, ki bólintott minderre rá”
– fejtegette a békéscsabai régész. Arról nem beszélve, hogy hasonló történelmi „megalapozottsággal” még néhány más magyar település is magáénak vallja Attilát, így Érd és Tápiószentmárton is.
Zsadányban ugyanakkor 2017 júniusában indult elindult az „Attila Palotája – gyermekbarát, információs és látogatómenedzsment” című projekt, a helyi önkormányzat ugyanis közel 90 millió forintnyi EU-s pénzt nyert erre, a beruházással 2019 májusára kellett volna elkészülni.
A projekt célja egy interaktív kiállítótér és egy turisztikai központ kialakítása volt, ahol hagyományőrző jelleggel a hunok történelmét ismertető és azt bemutató tematikus turisztikai kiállító tér létrehozása áll a projekt középpontjában. „Attila Palotája” olyan többfunkciós látogató tér „ahol hasznosan tölthetik el szabadidejüket a fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt”. Az épületen belül egész évben nyitva tartó kiállító teret alakítanak ki, amelyben az évszaknak megfelelően változó attrakciók is helyet kapnak. „A projekt lehetőséget ad arra, hogy Zsadány és térsége is bekapcsolódjon a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – olvasni az erről szóló ismertetőben.
Azonban a megvalósítás kitűzött időpontjáig egy kapavágás sem történt. Ezt utóbb hol azzal magyarázta Dudás Árpád polgármester, hogy a 2019-es önkormányzati választáson nagy meglepetésre, ha rendkívül kis különbséggel is, de alulmaradt a rivális jelölttel szemben (majd egy 2020-as időközi választáson ismét ő nyert), hol azzal, hogy a projektre kiírt első és második közbeszerzés is sikertelen lett. Ami biztos, hogy már 2017 nyarán az önkormányzat számláján volt a közel 90 millió forint, majd sikerült kijárniuk az EU-s pénzeket koordináló magyar Irányító hatóságnál, hogy 2019 májusa helyett az új befejezési határidő 2021. március 31-e legyen.
Ám a munkába a meghosszabbított határidő végéig sem fogtak bele. Majd egy újabb csavarral nem csak azt érték el, hogy a közel 90 millió forinthoz kaptak még 30-at, hanem azt is, hogy a projekt legvégső határideje 2022. december 31-e lett. Ez év februárjában Dudás azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak, hogy a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester akkor elárulta: „Kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”.
Az élet azonban rácáfolt az Attila zsadányi előtörténetében mélyen hívő településvezetőre. A harmadik nekifutásra kiírt közbeszerzési pályázat sikeres lett, amiben alighanem szerepet játszott, hogy sikerült kiegészítő támogatást szerezni a beruházáshoz. Nyílt eljárás keretében ez év június 30-án tették közzé a közbeszerzési felhívást, amelyet végül a térségben sok megbízást megszerző békéscsabai központú Kopp Export-Import Kft. nyert el. (A helyiek szerint valójában egy zsadányi cég végzi a tényleges munkát, feltehetően alvállalkozóként.)
A kivitelezés nem éppen nagy volumenére jellemző, hogy a közbeszerzés meghirdetése után már öt hónappal, november 30-ra el kell készülnie a projekttel. Mostúgy fest, ez menni fog. A helyszínen járva az építkezés félreérthetetlen jeleivel találkoztunk szeptember 30-án.
Az építkezés
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
„Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület lesz, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel.
Attila király leendő fapalotája
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, amelynek összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
A leendő kiállítótér
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, miért is volna kitörési pont a hosszú évtizedek óta lecsúszó és hátrányos helyzetű községnek, rejtély. Dudás Árpád Attila-fantazmagóriáját hosszú ideje kétkedéssel vegyes ellenkezéssel nézik az egyre fogyatkozó helyiek. Zsadányból a fiatalabb korosztály java része már elment, de már csatlakozott hozzájuk a középgeneráció is.
„Ennyi szegény és egyik napról a másikra élő szegény ember mellett sokkal inkább a megélhetést és a boldogulást segítő programokra és beruházásokra volna itt szükség” – mondta egy névtelenséget kérő helybeli férfi a református templom közelében. „Eddig is borúsak voltak a kilátásaink, de az energia- és élelmiszerárak döbbenetes emelkedésével és a vágtató inflációval nálunk is szociális válság fenyeget” – mondja egy nyugdíja első éveiben lévő asszony és kezében körbe mutat. „Látja, itt szegénység van és reménytelenség, meg az Árpád szerint még Attila is” – jegyezte meg búcsúzóul és biciklijére szállt.
Épül Attila király fapalotája
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/unios-penzbol-mar-epul-attila-kiraly-fapalotaja-a-bekes-megyei-zsadanyban-fotok-252933 | https://web.archive.org/web/20221204052838/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/unios-penzbol-mar-epul-attila-kiraly-fapalotaja-a-bekes-megyei-zsadanyban-fotok-252933 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzbol-mar-epul-battila-kiraly-fapalotajar-a-bekes-megyei-zsadanyban-fotok | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-11 00:00:00 | [
"Dudás Árpád"
] | [
"Kopp Export-Import Kft.",
"Zsadány Község Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Zsadány"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
54,834 | Négymilliárd forintnyi ingatlanvagyonától válna meg a fideszes vezetésű Belváros | Több mint 4 milliárd forint értékben adna el ingatlanvagyonából a belvárosi önkormányzat ugyanazzal a nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel, amellyel ebben a ciklusban már rengeteg irodától és üzlethelyiségtől megszabadultak – tudta meg a Telex. Az önkormányzat képviselő-testületének kormánypárti többsége most 32, összesen több mint 5600 négyzetméternyi ingatlan eladásáról döntött. Ha ez megvalósul, akkor ezzel együtt csak ebben a ciklusban 13 milliárd forint értékben szabadulnak meg ingatlanoktól. | Több mint 4 milliárd forint értékben adna el ingatlanvagyonából a belvárosi önkormányzat ugyanazzal a nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel, amellyel ebben a ciklusban már rengeteg irodától és üzlethelyiségtől megszabadultak – tudta meg a Telex. Az önkormányzat képviselő-testületének kormánypárti többsége most 32, összesen több mint 5600 négyzetméternyi ingatlan eladásáról döntött. Ha ez megvalósul, akkor ezzel együtt csak ebben a ciklusban 13 milliárd forint értékben szabadulnak meg ingatlanoktól.
A rendszerváltás után az V. kerületi önkormányzat páratlan ingatlanvagyonnal rendelkezett, kivételesen értékes irodák, üzlethelyiségek és raktárak sokaságát birtokolták. Az utóbbi két évtizedben viszont a fideszes önkormányzat folyamatosan, egymás után adta el ezeket az ingatlanokat, többségüket a „belvárosi módszerrel”.
Ennek lényege, hogy az önkormányzat pályázatokat ír ki az eladható ingatlanjaira, amelyek feltételeit rendkívül szűkre szabja. A most eladásra kínált ingatlanok üresen állnak, így a minimum eladási ár a teljes becsült értékük. A kiadott helyiségekre ugyanakkor van egy szabály, amely szerint aki legalább egy éve bérlő, az idén májusig 30 százalék kedvezménnyel kaphatta meg a bérelt ingatlanokat, azóta pedig 10 százalék engedménnyel juthat hozzá a bérleményhez, amelyeknek az értékbecslésben szereplő ára sokszor jóval alulmúlja a valódi piaci árat.
Október 6-án nyújtotta be Belváros-Lipótváros önkormányzatának fideszes többsége azt a javaslatot, amelyben pályázati úton adnák el a kerület 32 ingatlanát. Az összesen 11 címen található ingatlanok összesített, meghirdetett minimum ára valamivel több mint 4 milliárd forint, ebből egyedül a Sas utca 20. alatti épület pincéje, földszintje, félemelete és első emelete 1,885 milliárdot ér.
A listán nagyon jó elhelyezkedésű címek is vannak, így többek között a Városház utca 3–5., a Semmelweis utca 9., az Alkotmány utca 16. és a Bajcsy-Zsilinszky út 48. A legtöbb eladásra kínált ingatlan üzlethelyiség, iroda vagy pincében található raktár, azaz nem lakás célú ingatlan, melyek listája itt böngészhető.
A javaslatot azóta meg is szavazta a képviselő-testület kormánypárti többsége, az ellenzék módosítóit pedig a korábbiakhoz híven leszavazták arról, hogy a pályázatot hirdessék meg nagyobb körben az interneten és a sajtóban is. Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője Karácsony Gergelynek levelet is írt az ügyben. Felhívta a főpolgármester figyelmét arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingatlanokra, potenciálisan tehát megakadályozhatná a korrupciógyanús ügyek végrehajtását.
Az, hogy egy önkormányzat értékesíti ingatlanvagyonának egy részét, önmagában nem lenne probléma. A Belváros esetében azonban újra meg újra felmerül annak veszélye, hogy a vagyon végül áron alul kerülhet majd haveri cégekhez. Ezekhez hasonlóan most is a lehető legszűkebbre szabták a pályázás lehetőségét.
A pályázati kiírás csak 6 napig lesz fenn az önkormányzat honlapján, ezenkívül pedig csak a kerületi újságként működő, de magánkiadású Mai Belváros nevű lapban hirdetik meg. A „nyílt, nemzetközi” pályázatot tehát sem ingatlanportálokon, sem a szaksajtóban nem hirdetik meg.
Aki esetleg értesül a pályázatról, az 6 napon keresztül, napi négy órában válthatja ki az ingatlanokra vonatkozó befektetési tájékoztatókat, vagyis az ingatlanok adatait. Ezek a befektetési tájékoztatók darabonként 300 ezer forint + áfába kerülnek.
A pályázatot négy példányban, háromszor papíron, egyszer CD-re másolva (!) kell beadni.
Megpályázott ingatlanonként „pályázati biztosítékot” kell fizetni, amelynek összege az ingatlan minimális vételárának 10 százaléka.
Az ajánlatokról a kormánypárti többségű belvárosi képviselő-testület fog dönteni.
Végül pedig a nyertes pályázóknak a szerződéskötéstől kezdve 15 napon belül kell kifizetniük a teljes vételárat.
A részvételt tehát az előző évekhez hasonlóan a lehető legnagyobb mértékben megnehezítették, az értékbecslést megint ugyanaz a cég végezte, miközben az egész pályáztatást az előző években is minden hasonló ügyet intéző Dr. Sándor Ügyvédi Iroda végzi. A pályázatok kiírása szerint pedig az eladásokról a végső döntést a képviselő-testület úgy fogja meghozni, hogy nem garantálja a legmagasabb összeget ajánló pályázó győzelmét.
Az önkormányzat szerint kell a pénz
Ahogy a korábbi hasonló eseteknél, úgy most is megkerestük a pályázat visszásságaival kapcsolatban Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármestert. Ő korábban nem válaszolt nekünk, de most cikkünk megjelenése után a belvárosi önkormányzattól kaptunk egy levelet, amely szerint:
„A kerületben az ingatlan értékesítésekkel kapcsolatos értékbecsléseket minden esetben igazságügyi szakértő végzi, aki a rá vonatkozó szabályok szerint eljárva adja meg ingatlanforgalmi szakértői véleményét. A pályázati feltételek meghatározása az önkormányzat vagyonrendeletének versenyeztetési szabályzata alapján történik.”
Arról, hogy miért van szükség most az ingatlanok eladására és mire költik a pénzt, azt írták:
„Az érintett ingatlanok többségében nagy alapterületű, régóta üresen álló, illetve bérbeadás útján sem hasznosítható ingatlanok, amelyek műszaki állapota elavult, korszerűsítésre szorul, több millió forintos nagyságrendben termelnek közös költséget, illetve állagmegóvással kapcsolatos kiadást, amely a jelen gazdasági környezetben a tulajdonos Önkormányzatnak is nagyon megterhelő.
Ingatlaneladásokból tudunk megvalósítani játszótér felújításokat, óvodák és iskolák felújításait és beruházásait, társasházak felújítását (például csak erre a célra a cikkben hivatkozott időszakban, tehát 2019 óta több mint 1,6 milliárd Ft-ot biztosítottunk a társasházi közösségek számára), zöldítési programokat, köztisztasági eszköz és takarítógép beszerzéseket, közbiztonsági intézkedéseket (mint például a kerületet majdnem egészében lefedő térfigyelőkamera-rendszer kiépítése és üzemeltetése), a rendőrség és tűzoltóség munkájának támogatását, a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat beruházásait, eszközeinek fejlesztését. Valamint, a bevételt a kerület érdekében már megkezdett közterületi vagy közcélú fejlesztések és beruházások folytatására, illetve azok befejezésére használjuk fel. A bevételekből megvalósított fejlesztések így visszafordítódnak közterületek és ingatlanok értéknövelő fejlesztésébe, azok a kerület vagyonának gyarapodását is szolgálják.”
Kilencmilliárdnyi ingatlanvagyon már elment így
Nagyon hasonló módszerrel szabadult meg a Belvárosi Önkormányzat ebben a ciklusban, azaz 2019 óta több mint 9 milliárd forint (becsült értékű) ingatlanvagyontól. A Telex a kezdetektől fogva kiemelten foglalkozott ezekkel az ügyekkel, az utóbbi két évben többek között ezek történtek:
2020 novemberében, abban az évben már harmadik körrel, 2,7 milliárd forintnyi ingatlant hirdetett meg eladásra az önkormányzat;
ezt 2021 szeptemberében egy 2,1 milliárdos porfólió követte;
amit az év decemberben még 1,3 milliárd forintnyi ingatlannal fejeltek meg;
idén májusban pedig 44 címet hirdettek meg bérbeadásra, egy év után pedig potenciálisan ez a csomag is az igencsak szűkre szabott feltételeket teljesítő pályázók kezében köthet ki.
Az eddig eladott ingatlanok többsége nem lakás jellegű épületrész, tehát sokszor kiemelten értékes üzlethelyiségek és irodák, valamint gyakran a hozzájuk tartozó raktárak. Mint említettük, ezeknek a megvásárlására idén májusig a korábbi bérlőknek 30 százalék kedvezmény járt, ami miatt az ezt a lehetőséget ismerő cégek papíron kibéreltek önkormányzati helyiségeket, majd egy év leteltével kedvezményes áron vásárolták meg azokat. Ezt a kedvezményt idén májusban csökkentették 30-ról 10 százalékra.
Egy teljes ház 55 millióért
A „belvárosi módszer” állatorvosi lova talán a Gerlóczy utca 3. esete lehetne. A budapesti Városháza szomszédságában található telken egy romos állapotban lévő, 19. századi ház található. Az épület használati értéke nem sok, de a telek kiváló elhelyezkedése miatt több százmillió forintot érhet.
Az egykor sajt- és papírüzletnek is helyet adó ház papíron nyolc részre van osztva, amelyeket az önkormányzat külön-külön adott bérbe cégeknek. A bérlők viszont semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeztek a részben bedeszkázott ablakú üzlethelyiségekben, ehelyett az egyéves minimális bérleti viszony lejárta után kedvezményes áron (szinte jelképes összegért) vásárolták meg az épület részeit.
A bérlőknek itt is járt az egyébként is nyomott, becsült árból számított 30 százalékos engedmény. Így összesen 55 millió forintért szerezték meg a 340 négyzetméteres telken álló 306 négyzetméteres házat. A tulajdonrész többsége akkor a Rogán Antalhoz több szálon is kötődő Pozsgai Péterhez került, de kisebbségi tulajdonos lett Örményi Viktor, az In-Kal Security tulajdonosa is.
Az ingatlan végül a GTHREE Property nevű céghez került, amely 2021. végén megkapta a bontási engedélyt az 1868-ban épült házra. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy több százmilliós vagy akár milliárdos értékű ingatlan építésébe kezdjenek a belváros közepén.
A Belváros sokmilliárdos ingatlanvagyonából az utóbbi évtizedekben számos kormányközeli szereplőnek jutott, a nagyobb halak azonban szinte mind a kerület egykori polgármesteréhez, Rogán Antalhoz kötődnek. Ilyen Shabtai Michaeli grúz üzletember is, aki idén szerezte meg a Bástya utca 18. teljes épületét, amelyet korábban egy ürömi nő és Csermely Sándor Tibor, a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke vásárolt meg az önkormányzattól.
De jutott a belvárosi üzlethelyiségekből a gigantikus korrupciós botrányba keveredő Schadl Györgynek is, aki néhány éve egy kiváló elhelyezkedésű, Városház utca 16. alatti földszinti üzlethelyiségért négyzetméterenként 389 ezer forintot fizetett, miközben a piaci ár most már az önkormányzat értékbecslése szerint is egymillió forint felett jár.
Nem mindenkinek tetszik
A belvárosi képviselő-testület ellenzéki frakciója 2019 óta folyamatosan igyekszik megakadályozni, hogy áron alul baráti cégekhez kerüljön az önkormányzat ingatlanvagyona. Ennek megfelelően minden bérleti és értékesítési körnél benyújtottak módosítókat arról, hogy a pályázatokat nyíltabban, az interneten és a sajtóban is hirdessék meg, de ezeket a fideszes többség rendre leszavazta.
Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője júniusban fel is töltötte az Ingatlan.com-ra az akkor kiadó 44 üzlet- és irodahelyiség egy részét, nehogy azok áron alul haveroknál kössenek ki. A képviselő a Telex kérdésére most azt nyilatkozta:
„A kormány kétségbeesetten igyekszik elhitetni Brüsszellel, hogy komolyan fellép a korrupció ellen, ám közben a kormánypárt V. kerületi fiókszervezete zavartalanul folytatja az elmúlt évek erősen kifogásolható gyakorlatát. Az ilyen pályázati kiírás azt jelenti, hogy a belvárosi fideszes többség még a látszatra sem ad. Az sem zavarja őket, hogy az elővásárlási jog kérdésében a Fővárosi Önkormányzat perre ment az V. kerülettel. Innentől kezdve joggal feltételezhető, hogy a látszatpályázat győztesei között megint ismerős kormányközeli nevekkel találkozhatunk.”
Ha a most meghirdetett, 11 címen található ingatlanokat sikerül eladni, akkor 2019 óta összesen már 13 milliárd forint értékben szabadult meg az önkormányzat ingatlantulajdonától. Beleszámítva pedig, hogy az értékbecslés a legtöbb esetben „barátságosra” sikerült, ráadásul sok vevőnek még a 30 vagy 10 százalékos kedvezmény is járt, az elveszített valódi érték inkább a 20 milliárd forinthoz állhat közelebb. | https://telex.hu/belfold/2022/10/13/belvaros-v-kerulet-ingatlan-4-milliard-eladas-arusit-vagyon-korrupcio-belvarosi-modszer | https://web.archive.org/web/20230128232115/https://telex.hu/belfold/2022/10/13/belvaros-v-kerulet-ingatlan-4-milliard-eladas-arusit-vagyon-korrupcio-belvarosi-modszer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negymilliard-forintnyi-ingatlanvagyonatol-valna-meg-a-fideszes-vezetesu-belvaros | Telex | hungarian-news | 2022-10-13 10:25:00 | [
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
54,835 | Uniós felzárkóztatás Kalocsán: 189 centis tévére, mobilokra és bérekre is költöttek | Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit. | Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit.
„Három helyszínen 15-15 roma származású gyermeket táboroztat a kalocsai Önkormányzat” – erről számolt be augusztus végén a kalocsatv.hu. A cikkből az is kiderült, az önkormányzat mindezt nem saját forrásból, hanem egy uniós pályázatból teszi. Az 5 napos programról azt írták, „Még a tavalyi évben a Kalocsai Önkormányzat pályázatot nyert a szegregált térség útjainak, épületeinek felújítására, illetve az ott élők integrációját segítő programokra. Ennek keretében kerül megrendezésre a 8-12 éves gyerekek táboroztatása.”
A pályázatot a kalocsai Szociális Központ nyerte. A honlapjuk szerint önerőmentesen 75 millió forintot költhetnek el. „Jelen projekt átfogó célja a leszakadó és leszakadással veszélyeztetett városi területeken élők közösségi és egyéni szintű társadalmi integrációja, amely során a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javulnak, elérhetővé válnak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok” – írják.
Ezért a táborral egyidőben „lakossági fórumot tartottak a leszakadt városrészek fejlesztésére”, „elindult a szegregált városrészek felzárkóztatása Kalocsán” és roma kulturális napok kísérték a kalocsai paprikafesztivált.
Bérekre, tévékre és mobilokra is költöttek
A négy program alig két héten belül véget ért. Pedig a pályázattal kapcsolatos kifizetések korábban elkezdődtek. Közadatigénylésünkre a város elküldte a szerződéseket. Ezekből az derül ki, hogy Filvig Géza, a város fideszes polgármestere megbízási szerződést kötött a Szociális Központ vezetőjével és több munkatársával is. A Rumi László szakmai vezetővel kötött szerződés „keresetkiegészítére való jogosultság megállapítása projektfeladat ellátása kapcsán” azt tartalmazza, hogy a vezető feladata többek között:
a koordináció, kapcsolattartás, együttműködés a két nevesített projekt menedzsmentjével és a részt vevő konzorciumi tagokkal;
havonta megbeszélést szervez az elvégzendő feladatok áttekintése céljából;
közreműködés a projekt időközi és záró beszámolók összeállításában és a projekt szakmai megvalósításában.
A Szociális Központ további 6 munkatársa is részt vesz a projektekben, ők ezért havonta bruttó 128 570 forintot kapnak fejenként. Az első szerződéseket 2021. március elsején írták alá. A megbízási szerződések többsége 2023 márciusig szól. A 75 millió keretből 19,3 millió forint ment el a munkatársak megbízási díjára.
A SysCorp Számítástechnikai Kft.-vel 2,5 millió forintért szerződtek eszközökre, többek között két darab 189 centiméteres Samsung UE75AU7102 TV-re, összesen 668 ezer forintért, vagy 3 darab Samsung Galaxy A52 128GB Dual SiM okostelefonra 407 ezer forintért.
A BKMFÜ Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési ügynökség Nkft. darabonként 1,875 millió forintért projektelőkészítő tanulmányt és közösségi beavatkozási tervet készít. Ezeket is kifizették már.
A fideszes polgármester Facebook posztjait kezelő cég alvállalkozóként bukkant fel
A pályázat közbeszerzéseit 2022. május 18-án írták ki, eredményt augusztus 3-án hirdettek. A kiírás öt programrészt tartalmaz:
roma pasztoráció
egészségnapok szervezése
táborok szervezése
társadalmi integrációt segítő programok szervezése
antidiszkriminációs és közösségfejlesztő programok.
Négy közbeszerzést a CSABAudio Kft. nyert, egyedüli indulóként. A céget 2021. október 15-én alapította Szigeti Csaba. Alvállalkozónak nevezte meg a Onecreative Marketing Professional Kft.-t. A cég nem ismeretlen Kalocsán. A 6300.hu szintén közadatigénylésből tudta meg korábban, hogy a Kft. az önkormányzatnak dolgozik, és ő posztolt többek között a fideszes polgármester Filvig Géza oldalán.
A CSABAudio Kft. a
roma pasztorációra nettó 393 700 forintot
egészségnapok szervezésére nettó 944 881 forintot
táborok szervezésére nettó 3 307 086 forintot
társadalmi integrációt segítő programok szervezésére nettó 9 606 296 forintot kapott.
Az „Antidiszkriminációs és közösségfejlesztő programok” közbeszerzést az Ex Ante Tanácsadó Kft. nyerte, nettó 7 258 000 forintos ajánlattal.
A tábor a közbeszerzés szerint teljes ellátást biztosított. Az önkormányzati TV beszámolójából tudjuk, hogy „2022 augusztus 22-26-ig három helyszínen 15-15 roma származású gyermeket táboroztat a kalocsai Önkormányzat”. A 45 gyerek 5 napos táborára 4,2 millió forint jutott, alig több mint 90 ezer forint/fő, amiben az utazás is benne volt. Messzire azért nem kellett menni: a tudósítás szerint „a kalocsai Érsekkertben természetismereti tábor, a kalocsai uszodában sporttábor, míg az önkormányzat üdülőjében Duna tábort szervez az önkormányzat megbízásából a Kalocsai Szociális Központ”.
Kártyajóslásra és csillámtetkóra is jutott a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szánt pénzből a Nyírségben | atlatszo.hu
A Nyírségben élő nők munkaerő-piaci helyzetének javítására, szemléletformálásra, képzésekre kapott 199 millió forint uniós és állami támogatást a Czinka Panna Roma Egyesület, azonban az összeg egy részét szabálytalanságok miatt visszakérte az eljáró hatóság. Információnk szerint többek között olyan programokra költöttek, amelyeket amúgy is megrendeztek volna az önkormányzatok, helyi civil szervezetek, és nem is kapcsolódtak a projekt célkitűzéseihez. A képzésekről pedig olyan számlákat adtak le, amelyek összege magasabb volt a megengedettnél. Nem ez az egyetlen problémás program azonban az országban: csak az EFOP keretében közel 3 milliárd forint értékben állapítottak meg szabálytalanságot 2014 és 2020 között.
Ingyen senki sem vállalja a „nem hálás” munkát
Az adatok, szerződések feldolgozása után azt kérdeztük Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központtól, hogy:
mi lesz a fennmaradó támogatással,
megfelelő-e a közbeszerzés, ha mindössze egyetlen induló volt,
az elindult programok kapcsán milyen a visszajelzés,
mit tapasztalnak, mennyire könnyű bevonni az érintetteket,
milyen programokat terveznek és mikor a határidőig.
A szerződött programok részletes leírását is, mint hivatkozott mellékletet, elkértük. Azt írták,
a roma pasztorizációban a „szegregált élethelyzetben élők részére lelki gondozás tinédzser és felnőtt korosztály számára. Önismeret és társismeret fejlesztése, istentiszteletek, dicsőítések.” A program indikátor száma: 50-250 fő (alkalmanként minimum 10 fő) 5 alkalommal: roma emberek számára istentisztelet tartása, közösségi imaalkalmak megszervezése, karitatív adományosztás.
Táborok szervezésében a program indikátor száma: 45-300 fő (alkalmanként minimum 15 fő).
Rumi László vezető az Átlátszó kérdéseire azt írta, a „tervezetben az szerepelt, hogy az előkészítő tanulmány, beavatkozási terv, szakemberek képzése, szupervízió, mediáció és a szakmai megvalósítás költségei (szolgáltatások, rendezvények, táborok, programok, eszközök költségei) ezek együttesen 44.235.000 forint. Mivel a közbeszerzésen alacsonyabb árral vállalták a programokat, az itt megmaradt pénzből eszközöket és tréningeket tervezünk megvalósítani. Munkatársaink (összesen 7 fő) 28.890.000 forintot kapnak az egész pályázati cikluson keresztül.”
Majd úgy folytatta, „Ön szerint mennyi a szociális szférában dolgozók bére? Ha látja, akkor értheti, hogy miért próbálunk meg nekik is segíteni, hogy plusz feladattal, plusz kereseti lehetőségük legyen. Örülünk, hogy motiválhatjuk a dolgozókat is, hogy ne hagyják el ezt a pályát, valaki vállalja el a pályázati munkát is (ingyen nem vállalja senki). Ezért mondhatom azt, hogy szerencsés, hogy valaki legalább vállalja a munkát, amely egyébként nem kimondottan hálás feladat”.
Azt is írta, „a projektmenedzsment költsége a kötött 2,5%, vagyis 1.875.000. Ez pedig végképp alulfinanszírozott.” Szerinte a közbeszerzés nyílt eljárásban került kiírásra, erre bárki beadhatta az ajánlatát, mindegy, mikor alakult. Mint látta, egy helyi vállalkozás adta be mind az öt csomagra az ajánlatát, egyre pedig egy budapesti, aki azt meg is nyerte. „Nyílt eljárásnál tud jobbat? Egyébként lokálpatriótaként örülök, hogy helyi vállalkozó indult és nyert is”– tette hozzá.
A programokról úgy látja, „nagy volt az érdeklődés, köszönhetően a neves előadóknak is. Minden programunkon biztosítunk enni és inni valót a résztvevőknek, ez is motiváló tényező, sőt van olyan program, ahol kifejezetten roma segítőket vártunk, és őket napi bejelentéssel foglalkoztatta a programszervező (táborokon való felügyelők). Ha szeretnénk, hogy nívós legyen a program, akkor adunk valamit a résztvevőknek, ezzel könnyebb elhívni őket a rendezvényekre. Ezt 16 éves szociális szakmai tapasztalatommal írom. Még számos programunk lesz, az időpontokban történhet változás, mert ez időjárás függő, és a helyi épületek rezsi költségei miatti bezárások is módosításokat kívánnak.” | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/13/unios-felzarkoztatas-kalocsan-189-centis-tevere-mobilokra-es-berekre-is-koltottek/ | https://web.archive.org/web/20230607053103/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/13/unios-felzarkoztatas-kalocsan-189-centis-tevere-mobilokra-es-berekre-is-koltottek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-felzarkoztatas-kalocsan-189-centis-tevere-mobilokra-es-berekre-is-koltottek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-13 00:00:00 | [
"Filvig Géza",
"Rumi László"
] | [
"CSABAudio Kft.",
"Kalocsa Város Önkormányzata",
"Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központ",
"Onecreative Marketing Professional Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kalocsa"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"szociál",
"önkormányzat",
"közadat"
] | [] |
54,836 | Korányi Dávid Márki-Zay külföldi támogatásáról: külföldön élő magyarok adták össze a pénzt | Az Action for Democracy nevű szervezet hazai vezetője Facebook-posztban reagált a vádakra. | Nyilvánosan elérhető Facebook-bejegyzésben szólalt meg Korányi Dávid, az Action for Democracy nevű szervezet hazai vezetője arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból júniusban. Az ügyben a Fidesz a nemzetbiztonsági bizottságot is össze akarja hívni.
Korányi korábban Bajnai Gordonnal dolgozott, most Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, félig pedig az Egyesült Államokban él, a posztjában pedig arról ír, hogy most a magyar kormánypártok és a propagandamédiájuk közellenséget próbálnak faragni belőle, mert az általa alapított és vezetett Action for Democracy "olyan magyar civil szervezeteket merészelt támogatni, amelyek a demokráciáért küzdenek" – fogalmazott Korányi.
Arról ír, hogy a családja történeteiből jól ismeri a diktatúrákat, a megfélemlítést, a hazaárulózást, az ügynöközést, az idegenszívűzést, de "azt álmomban sem gondoltam volna, hogy engem egy EU és NATO tagállam kormányának uszítására, árulónak és ügynöknek nevezzenek 2022-ben, hogy ellenem folytassanak hazug lejárató hadjáratot, engem és családomat hétvégi sétáink közben otthonunk előtt lesből fotózzanak, és valószínűsíthetően azóta is megfigyeljenek".
Korányi azt írta, hogy az őt becsmérlő médiumokkal majd a bíróságon találkoznak, de szerinte a történet nem róla, és nem is Márki-Zay Péterről szól, hanem "a békaként lassan megfővő magyar demokráciáról", "a független gondolatiság elsorvasztásáról", "a civil társadalom aláásásáról, minden nem kormányzati ellenőrzés alatt álló, másképp gondolkodó szervezetet támogató stigmatizálásáról".
Úgy fogalmazott, hogy "mi nem tettünk mást, csak a magunk eszközeivel megpróbáltuk megerősíteni a magyar társadalom immunrendszerét, a civileket. Többek között azt a Nyomtass-Te-ist, amely megpróbálja áttörni a propaganda egyre vastagabb és fojtogatóbb falát a magyar vidéken. Valamint igen, azt az MMM-et, amely – emlékeztetőül – alulról építkező civil mozgalomként, a teljes magyar politikai elittel szemben – beleértve a hagyományos ellenzéki pártokat is – definiálva magát megkísérelte elmagyarázni, mit veszthetünk a demokrácia és a jogállam lebontásával, a keletre sodródással, az Ukrajna elleni orosz aggresszió mentegetésével és gyáva lapítással (miközben 1956 örököseinek hazudják magukat), a honfitársaink ellen folytatott gyűlöletkampányokkal. Méghozzá választási (és ne feledjük népszavazási) kampány időszakában. Mikor máskor kellene leginkább a demokratikus értékeket védő szervezeteket támogatnunk?"
Korányi arról írt, hogy ilyen célokra rutinszerűen adományoznak nemzetközi civil szervezetek, alapítványok pénzt, Magyarországon is, az Action for Democracy pedig stratégiai céljai, a demokrácia védelme és az autokráciák elleni harc keretében "rendszeresen szervez alulról építkező pénzgyűjtő kampányokat, ahol sok ezren adnak pénzt a helyi szervezetek megsegítésére".
Korányi arról is írt, hogy miért ne segíthetnék egymást határokon átívelve a demokrácia iránt elkötelezettek is, a poszt szerint pedig külföldön élő magyarok támogatásairól van szó:
"Mi ráadásul az MMM-et – noha erre törvényi kötelezettség nem volt – csak a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően."
"Büszke vagyok arra, amit az Action for Democracy tett, tesz és tenni fog. Magyarországon, Olaszországban, Braziliában, és mindenhol máshol, ahol a demokrácia ostrom alatt áll. Remény pedig mindig van. A magyar tanárok, diákok, és szüleik épp ezekben a napokban mutatják meg, mit is jelent igazán bátornak lenni. Egyszer ennek is vége lesz" – zárta a posztját. | https://magyarnarancs.hu/belpol/koranyi-david-marki-zay-kulfoldi-tamogatasarol-kulfoldon-elo-magyarok-adtak-ossze-a-penzt-253024 | https://web.archive.org/web/20221024120915/https://magyarnarancs.hu/belpol/koranyi-david-marki-zay-kulfoldi-tamogatasarol-kulfoldon-elo-magyarok-adtak-ossze-a-penzt-253024 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koranyi-david-marki-zay-kulfoldi-tamogatasarol-kulfoldon-elo-magyarok-adtak-ossze-a-penzt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-12 00:00:00 | [
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Magyarország"
] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,837 | Félmilliárdos csalás vagy szabályos beruházás volt a mórahalmi Mini Hungary Park megépítése? | A Szegedi Törvényszéken újabb tárgyalást tartottak a mórahalmi Mini Hungary Park félmilliárd forintos ügyéről. A fő kérdés, hogy valóban annyiba került-e a makettpark létrehozása, mint amennyi uniós és állami támogatást a pályázó és a kivitelező felvett rá, vagy pedig sokkal kevesebbet költöttek a beruházásra, és a vád szerinti költségvetési csalás megvalósult. A tárgyaláson a szakértői véleményeket elemezték. | A bíróságon már két éve is szerepelt az ügy, akkor megírtuk, hogy összesen öt férfit gyanúsít az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletével. Azóta több tárgyalás is volt.
A per előzménye röviden, hogy a Szegedtől 21 kilométerre lévő, a fürdője miatt nagy idegenforgalmú Mórahalom kisvárosban 2011–14 között szabadtéri kiállítóhelyet hoztak létre egy kéthektáros területen egy fogadóépülettel. A park a történelmi Magyarország híres épületeit mutatja be makettek formájában: templomok, várak, kastélyok és műemlékek láthatók 1:25 arányban lekicsinyítve.
A terv az volt, hogy vonzó idegenforgalmi látványosságot alakítanak ki. Ám az egész nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna. Az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium végül nem fogadta el az eredményt, a teljes támogatást visszakérték, és feljelentést is tettek. A vád tárgya, hogy a park építésével mintegy félmilliárd forint, pályázaton elnyert EU- és állami támogatást szereztek meg csalással a Mini Hungary Park létesítői, mert a munka nem került annyiba, mint amennyi pénzt felvettek rá.
A csütörtökön megtartott bírósági tárgyaláson a szakértői véleményeket ismertették, amelyek az egyes makettek anyagszükségletét, az épületek és a tereprendezés költségeit, valamint azok munkadíját elemezték. Bár sok irat hiányzik, utólagosan ellenőriztek számlákat, illetve szerződéseket és kifizetéseket is. Eszerint előfordult, hogy 21 milliós költséget 54 milliónak számoltak el a beruházók. Az egyik szakértő a parkot még 2019-ben vizsgálta át, egy másik elemzés pedig később készült, ami azt is jelenti, hogy időközben romlott a park és építményeinek állaga, ezt a szakértők is jelezték.
Az I. és II. rendű vádlottak, illetve védőik vitatták, hogy az építkezés végén, 2014-ben fennálló állapotokat öt évvel azután, illetve még később lehetett-e elég alaposan elemezni, és annak alapján a költségeket megbecsülni, továbbá pontatlanságokat kifogásoltak. A bíróság a makettek méretével kapcsolatos kifogásnak helyt adott, és a szakértőt pontosításra kérte fel, ám a szakértői elemzést nagyrészt megfelelőnek tartotta. A per december közepén az újabb szakértői vélemény elemzésével és iratok ismertetésével folytatódik majd.
Olcsó anyagból, de nagyon drágán?
A parkot Dlusztus Imre hozta létre, ő eredetileg költő, újságíró, a Délmagyarország című szegedi napilap egykori főszerkesztője, sportvezető, később a Hír TV egyik alapítója volt. Ő most a másodrendű vádlott. A Dlusztus cége által 2009-ben benyújtott pályázat szerint a park létesítésének összes költsége 648 millió forint lett volna, a 15 százalékos önrész mellett 550 milliót kértek a megvalósításra, vissza nem térítendő uniós és állami támogatás formájában, ami a megnyitás után ötéves üzemeltetést kötött ki. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől (DARFÜ) a pályázat 2010-ben meg is kapott 263 milliót, megkezdődhetett a munka.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szerint már az önerőt is úgy mutatták be, hogy az egyik vádlott a cégétől csak egy napra utalta át az összeget, hogy igazolják a meglétét. A vád egyik állítása, hogy az építkezés közben a támogatást a még el nem készült makettekre is lehívták, így 2014 júniusáig több mint 510 millió forintra nyújtottak be igényt, ebben a kivitelező és a műszaki ellenőr is részt vett. A perben az elsőrendű vádlott B. Sándor, aki a Szeviép Zrt. nevű – azóta már csődbe ment – építőipari nagyvállalat résztulajdonosa, illetve egyik vezetője volt.
Szegeden az utóbbi években-évtizedekben viszonylag ritkán került a napvilágra több százmilliós csalási ügy gyanúja, és az érintettek Szegeden, sőt azon túl is közismert emberek. Vannak, akik politikai küzdelmet sejtenek a csalási ügy kipattanása mögött, és sokan megdöbbentek azon, hogy Dlusztus Imre 2018-ban egy időre előzetes letartóztatásba került. A politikai háttér, hogy Dlusztus vállaltan jobboldali kötődésű, míg a Szeviépet mindkét politikai oldal a másikkal igyekezett összefüggésbe hozni, amikor a cégről nagyon kínos ügyek derültek ki, és milliárdos csődbűntettel vádolták meg a vezetőit, ami szintén bonyolult ügy.
Amikor 2014. március végén a parkot készre jelentették, az még alkalmatlan volt a látogatók fogadására, mert a makettek egy része eleve sérült volt, húsz pedig az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen. A céget ezért a pénz visszafizetésére kötelezték, de a 436 millió forintból alig 50 millió forint térült meg, az is végrehajtási eljárásban. A bonyolult és szövevényes, a bíróságon évek óta folyó ügyről az Átlátszó írt ismertetőt, amely az érintett cégek működésébe és vezetőik kapcsolataiba is betekintést ad.
Mivel a makettek részben faforgácslapokból álltak, nem sokáig bírták ki az időjárás viszontagságait. Már a kiállítás 2015-ös megnyitása után két évvel restaurálni kellett a híres magyar épületek kicsiny másolatait, de azt már az új tulajdonos rendelte meg. | https://telex.hu/belfold/2022/10/13/felmilliardos-csalas-vagy-szabalyos-beruhazas-volt-a-morahalmi-mini-hungary-park-megepitese | https://web.archive.org/web/20230206232503/https://telex.hu/belfold/2022/10/13/felmilliardos-csalas-vagy-szabalyos-beruhazas-volt-a-morahalmi-mini-hungary-park-megepitese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardos-csalas-vagy-szabalyos-beruhazas-volt-a-morahalmi-mini-hungary-park-megepitese | Telex | hungarian-news | 2022-10-13 15:22:00 | [
"Dlusztus Imre"
] | [
"Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft.",
"Szeviép"
] | [
"Csongrád megye",
"Mórahalom"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"vendéglátás"
] | [] |
54,838 | Kiszállt a NAV az adatlopási botrányáról elhíresült Bajnai-féle DatAdathoz | Házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le az adóhatóság nyomozói az adatlopási botrányba keveredett, Bajna Gordon által fémjelzett DatAdat cégcsoport magyarországi telephelyén – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársainak megjelenése egyebek mellett annak köszönhető, hogy gyanús, félmilliárdos bevételnövekedésre tett szert a társaság. A NAV pár hónapja költségvetési csalás miatt nyomoz, de a DatAdat-ügyben a rendőrség is vizsgálódik. | A Magyar Nemzet információi szerint a napokban kutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adathalászási botrányba keveredett, Bajnai Gordon korábbi kormányfőhöz és egykori titokminiszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat cégcsoport magyarországi részlegénél, a DatAdat Professional Kft-nél.
Úgy tudjuk, az adónyomozók iratokat foglaltak le. A NAV információink szerint hónapok óta költségvetési csalás miatt folytat nyomozást a cégcsoporttal összefüggésben és ennek az eljárásnak a keretében történt a kutatás is.
Értesüléseink szerint a NAV a cég hirtelen bevételnövekedésére figyelt fel, ami számottevő, több mint félmilliárdos volt az elmúlt években. Lapunk úgy értesült, hogy a kutatás és a lefoglalások után derült ki, hogy egy, a cég tulajdonában álló, észt bejegyzésű társaság tulajdonrészét adták el egy Amerikában bejegyzett offshore cégnek több mint kétmillió euróért.
Az ügyet, azaz aránytalanság teszi meglehetősen gyanússá, hogy a vállalkozás két éve alig több mint hétszázezer forintért cserélt gazdát. Ekkor ugyanis Ficsor Ádám valamiért megvált üzletrészétől. Az eladás vizsgálata még folyamatban van a magyar hatóságnál.
Ismert, a DatAdat-botrány azután robbant ki, hogy kiderült, a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg elérhetőségeiket nekik.
Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett. Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban beszélt arról, hogy feljelentése nyomán személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál.
A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. Mint arról már számos alkalommal a Magyar Nemzet is beszámolt, a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt.
Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az Ebit Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.
Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzserpartneri minőségben.
Információink megerősítése miatt kérdéseket tettünk fel az adóhivatalnak és a DatAdat Professional Kft.-nek is. A válaszokról – ha megérkeznek – beszámolunk majd.
Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/kiszallt-a-nav-az-adatlopasi-botranyarol-elhiresult-bajnai-fele-datadathoz | https://web.archive.org/web/20230828183801/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/kiszallt-a-nav-az-adatlopasi-botranyarol-elhiresult-bajnai-fele-datadathoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszallt-a-nav-az-adatlopasi-botranyarol-elhiresult-bajnai-fele-datadathoz | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-10-11 18:38:00 | [] | [
"DatAdat Professional Kft.",
"Ebit Consulting Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"adatgyűjtés",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
54,839 | Schadl György feljelentette Hadházy Ákost, mert az egyik legkorruptabb végrehajtónak nevezte | Becsületsértés miatt feljelentést tett Hadházy Ákos független képviselő ellen Schadl György, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki tavaly november óta ül előzetesben, mert a gyanú szerint rendszeresen adott át kenőpénzt Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium korábbi miniszterhelyettesének.
A Hadházy Ákos áltak kiposztolt dokumentum szerint Schadl azt sérelmezte, hogy a képviselő egy interjúban azt mondta: „azt látjuk, hogy a végrehajtó kamara vezetője volt az egyik legkorruptabb végrehajtó”. Szerinte a kijelentés a végrehajtói tevékenységére vonatkozott, nem pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban betöltött elnöki tisztségére. | https://444.hu/2022/10/14/schadl-gyorgy-feljelentette-hadhazy-akost-mert-az-egyik-legkorruptabb-vegrehajtonak-nevezte | https://web.archive.org/web/20230905151852/https://444.hu/2022/10/14/schadl-gyorgy-feljelentette-hadhazy-akost-mert-az-egyik-legkorruptabb-vegrehajtonak-nevezte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-feljelentette-hadhazy-akost-mert-az-egyik-legkorruptabb-vegrehajtonak-nevezte | 444 | hungarian-news | 2022-10-14 00:00:00 | [
"Schadl György"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
|
54,840 | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt feljelentette a CÖF-öt Márki-Zay mozgalma | Feljelentést tettek különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt, közölte szombaton a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az MTI-hez eljutatott közlemény szerint a CÖF-CÖKA 508 millió forint támogatást kapott az állami tulajdonú MVM-től "közgondolkodás javítására". Az összegből 433 milliót forintot 4 darab mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum, írják. | 2022 október 15., 18:04
comments 21
Feljelentést tettek különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt, közölte szombaton a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az MTI-hez eljutatott közlemény szerint a CÖF-CÖKA 508 millió forint támogatást kapott az állami tulajdonú MVM-től "közgondolkodás javítására". Az összegből 433 milliót forintot 4 darab mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum, írják.
„Még egyszer tehát, 4 kisfilm legyártására és reklámozására 433 millió forint - lényegében - közpénzt használt fel egy fideszes álcivil egyesület. Ez felvetheti a pénzmosás gyanúját? Hamarosan megtudjuk.”
- írják a közleményben. | https://444.hu/2022/10/15/kulonosen-jelentos-vagyoni-hatranyt-okozo-koltsegvetesi-csalas-miatt-feljelentette-a-cof-ot-marki-zay-mozgalma | https://web.archive.org/web/20230905152906/https://444.hu/2022/10/15/kulonosen-jelentos-vagyoni-hatranyt-okozo-koltsegvetesi-csalas-miatt-feljelentette-a-cof-ot-marki-zay-mozgalma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulonosen-jelentos-vagyoni-hatranyt-okozo-koltsegvetesi-csalas-miatt-feljelentette-a-cof-ot-marki-zay-mozgalma | 444 | hungarian-news | 2022-10-15 00:00:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás"
] | [] |
54,841 | Bekerült a Las Vegas Casino igazgatóságába, mostantól Habony Árpád vagyonkezelőjét is ő vezeti | Vagyonkezelő céget gründolt Habony Árpád, és úgy néz ki, 150 millió forintot be is fizetett. | Új vagyonkezelő céget jegyeztetett be Habony Árpád, a miniszterelnök informális tanácsadója. A szentendrei székhelyű Futurum Investments Zrt. alaptőkéje 150 millió forint, vezérigazgatója Halkó Gabriella, az Andy Vajna-féle TV2 gazdasági és stratégiai igazgatójaként ismertté vált üzletasszony.
Habonynak a magyar cégadatbázisban ez az egyetlen működő cége, a Színes Tinták Kulturális Tanácsadó Bt. végelszámolás alatt áll. Valójában azonban nagyobb a holdudvara, bár eddig hiába firtatta a sajtó, honnan származnak a luxus életviteléhez szükséges jövedelmei. Ehhez most annyi adalék jött, hogy az újonnan alapított cég alaptőkéje 150 millió forint készpénzből áll, amit teljes egészében befizettek az alapításkor.
A kevés hivatalos nyom egyike, hogy Habony érdekeltségében áll a – Fidesz-szócső Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóffal közös – V4NA „hírügynökség”, amely a kormányoldali médiát külföldi hírekkel látja el. Ezek hitelességével szemben ébresztett kétséget az Átlátszó, amely azt írta: a nemzetközi hírügynökség nem Londonban, hanem Óbudán üzemelt, és annak sem bukkantak a nyomára, hogy helyszíni tudósítóik lennének a célországokban. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/09/habony-arpad-vagyonkezelot-grundolt-150-milliot-befizetett-halko-gabriella-a-vezerigazgato/ | https://web.archive.org/web/20221021101210/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/09/habony-arpad-vagyonkezelot-grundolt-150-milliot-befizetett-halko-gabriella-a-vezerigazgato/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekerult-a-las-vegas-casino-igazgatosagaba-mostantol-habony-arpad-vagyonkezelojet-is-o-vezeti | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-09 00:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Halkó Gabriella",
"Jáksó László",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Futurum Investments Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Színes Tinták Bt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
54,842 | A NAV közölte, hogy vizsgálja a Datadat könyvelését | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Hozzátették: a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban a NAV nyomozói szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült.
A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve – nem a bejegyzett székhelyén működött. A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak
A NAV kiemelte: a cég szabályszerű működésének alapvető feltétele az, hogy a székhelyén elérhető legyen, illetve az iratokat az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen őrizze.
Tudatták azt is, jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van. A NAV összegzése szerint az eddigi vizsgálat mérlege „jogszabálysértések, a nyomozás akadályozása, valótlan nyilatkozatok és a gyanú szerint eltitkolt bevételek”.
A Datadat közleményben válaszolt a NAV közleményére. Ebben azt írják:
A NAV 2022. október 13-án közleményt adott ki, és ebben azt hazudták, hogy a Datadat jövedelmet titkolt el, csökkentette befizetendő adóját, és megtagadta az együttműködést a hatóságokkal.
Ezen közleményével a hatóság bizonyította a Datadat meggyőződését, miszerint Rogán Antal kézivezérlésében, propagandahatóságként működnek.
– írják. Szerintük ezzel szemben az igazság az, hogy: | https://24.hu/belfold/2022/10/13/datadat-konyveles-nav/ | https://web.archive.org/web/20221023143121/https://24.hu/belfold/2022/10/13/datadat-konyveles-nav/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-kozolte-hogy-vizsgalja-a-datadat-konyveleset | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-13 00:00:00 | [] | [
"DatAdat Professional Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [] | [] |
54,843 | Eltűnt egy évente 25 millió lőszer gyártására alkalmas gépsor Magyarországról | Nagy erők mozdultak rá egy kis hadiipari cégre, alighanem abban a reményben, hogy tízezer forintért milliárdos titok nyomára juthatnak. Egy Kalasnyikovokba való lőszergyártó sorról van szó, ami a jelek szerint egyszerűen eltűnt. | Hogyan lehetséges, hogy a magyar bíróság közvetlenül tájékoztat egy moszkvai illetőségű – az Alkotmányvédelmi Hivatal által Oroszországba kitoloncolt – személyt egy olyan ügy részleteiről, amelyben egy NATO-szabványos lőszertöltőgépet keresnek? Abszurdnak tűnik a kérdés, hiszen nemzetbiztonsági szempontból különösen érzékeny információkról lehet szó, de ilyesmi bontakozik ki egy évek óta tartó jogvitában, amely egy kis miskolci cég megszerzéséért folyik. A Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ről (BSGÉP) van szó, amelyről eddig annyit tudtunk, hogy holott apró hadiipari cég, nagy erők mozdultak rá. Érdeklődött a cégszerzés iránt Balajti László, a titkosszolgálatok egykori vezetője, illetve Pintér Sándor jobbkeze, Tasnádi László is tárgyalt az ügyben. Végül Mikó István lett a befutó, legalábbis ő azt állítja, hogy megvette Jurij Shabajkin üzletrészét, és ezzel beszállt a BSGÉP-be.
Lassanként tisztul a kép, miért lehetett olyan kapós a jelentéktelennek látszó vállalkozás, még a haditechnikai külkereskedelmi engedélyétől megfosztva is.
A tízezer forintos üzlet
Mikó legutóbb az ISD Dunaferrnél bukkant fel válságmenedzserként, majd a dunaújvárosi vasmű ostrománál a „zsoldosok” vezetőjeként. Korábban találkoztunk a nevével a Borkai-ügyben is, de köze volt ahhoz a történethez is, melynek nyomán két évig pereskedtünk – végül sikerrel – a Fidesz-pártigazgató Kubatov Gáborral. Azt pedig elsőként írta meg a 24.hu, hogy tavaly decemberben egy időre letartóztatásba került, egy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyó nyomozás részeként. A moszkvai illetőségű Shabajkin és Mikó most pertársak abban az eljárásban, amely a BSGÉP üzlerésszerzése miatt folyik.
Shabajkin öt évvel ezelőtti kitoloncolásának idején, azaz 2017-ben elvették a BSGÉP haditechnikai külkereskedelmi engedélyét. Addig az üzletrészek 49 százaléka az orosz vállalkozóé, a többség Papp Csabáé volt, de az új helyzetben megállapodtak, hogy Shabajkin eladja neki az üzletrészét. Ugyanakkor kikötötték, hogy Shabajkin vagy az általa megnevezett személy visszavásárolhatja a tulajdonrészt 2018. december végéig. Erre a lehetőségre mozdultak rá többen. Mint korábban megírtuk, Mikó állítása szerint megállapodott Shabajkinnal, és az orosz vállalkozó üzletrészéért kifizetett 10 ezer forintot (állítólag ugyanennyiért vette át annak idején Papp a kisebbségi üzletrészt, és ez volt a visszavásárlásra megszabott összeg is).
Mikó a motivációjáról annyit mondott, hogy fantáziát látott a hadiipari üzletben, és nem rejtette véka alá, hogy az egész céget meg akarja szerezni, Papp Csabát nemkívánatosnak nevezte. Eddig azonban a 49 százalékos részesedésének a bejegyzését sem sikerült elérnie, a változásbejegyzési kérelmet az ügyvezetőnek kellett volna beadnia, az ügyvezető Papp Csaba azonban nem volt hajlandó bejegyeztetni a cégbíróságon Mikót tagnak. Mikó perre ment, hogy kikényszerítse tulajdonosként történő bejegyzését, hiszen – állítja – megvette Shabajkin kisebbségi részét. Papp Csaba ezzel szemben azt mondja, nincs szerződés, nem tudtak bemutatni olyat, ami Shabajkin részének eladását és a visszavásárlási opciót hitelt érdemlően bizonyítaná. Szerinte érvénytelen volt az üzletrészszerzés, erre hivatkozva semmisségi pert kezdeményezett a bíróságon.
A cégnyilvántartásban azóta sem látszik mozgás, nem jutottak dűlőre a vitás felek, Mikó és Papp Csaba között több fronton is megy a pereskedés, és a tárgyalásokon egyre magasabb körökbe vezető szálak sejlenek fel. Mikó a cégbírósági beadványában azt feszegette, hogy Papp nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a BSGÉP gazdálkodásáról, „vagyonának – köztük a hadiipari eszközöknek – a hollétéről”. Azt nem fejtette ki, pontosan milyen hadiipari eszközöket hiányol a mérlegből, de „fokozott nemzetbiztonsági kockázatot” említett. Papp Csaba olvasatában ugyanakkor a cégeljárás célja valójában „az állami vagyon jogellenes megszerzése és nemzeti minősített adat megsértésének bűncselekményére irányul”. A vagyonelemek itt haditechnikai eszközöket jelentenek, az ezekre vonatkozó információk volnának a minősített adatok. Úgy tudni, a fókuszba egy lőszertöltő gépsor került, amit a BSGÉP importált, majd egy ponton felajánlotta az államnak.
Nem tudhatjuk, pontosan mi történt, de az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának rendelkezése alapján a fővárosi kormányhivatal olyan határozatot hozott, ami után a BSGÉP úgy döntött, lemond a lőszertöltőről, és a gépsort ingyenesen felajánlja a magyar államnak. Az erről szóló, közjegyző előtt tett nyilatkozatot Lázár János akkori Miniszterelnökséget felügyelő miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter is megkapta. Úgy tudni, nem utasították vissza, sőt a honvédelmi tárcánál ügyintézőt jelöltek ki a hadieszköz átvételére. Ez nem lehetett egyszerű átadás-átvétel, legalábbis a nyilatkozatban az áll, hogy a gépsor elemei nincsenek a BSGÉP birtokában, a hatóságok által az importőrnek előírt és végrehajtott rendelkezések miatt. Ezek szerint a hatóságoknak viszont tudniuk kell a gépsor hollétéről.
A szálak Törökországból Miskolcon keresztül Balatonfűzfőre vezetnek
Az ügy Miskolctól jó messzire, egészen a balatonfűzfői lőszergyártó projektig vezet, melyet 2,5 milliárd forintos költségűre terveztek, benne 950 millió forint uniós támogatással. A közös pont a lőszergyártó gépsor, ez a lelke a balatoni projektnek, Papp Csaba, illetve a BSGÉP pedig beszállítóként kapcsolódott be a sztoriba: a borsodi cég importálta a hadieszközt. A balatonfűzfői ügyben is per folyik, mégpedig költségvetési csalás gyanúja miatt: a vádhatóság szerint fiktív ügyletre hívták le az uniós támogatást, a gépsor pedig nem érkezett meg. Más hatóságok mást állítanak, például a NAV megkapta a gépsor után az áfabefizetést, és évekkel ezelőtt a Miniszterelnökség is úgy találta, hogy minden rendben van a beruházással.
A bírósági perek anyagából azt lehet kihámozni, hogy tovább kavarodott a helyzet: a Pénzügyminisztérium szerint a lőszergyártó visszakerült a gépsort szállító országba, azaz Törökországba, a török illetékesek viszont azt közölték, hogy náluk nincs. Noha a külső szemlélő azt gondolná, mi sem egyszerűbb annál, mint eldönteni, létezik-e egyáltalán ez a gépsor, és ha igen, akkor hol található.
Végtére is egy Kalasnyikov-lőszereket gyártó, egy év alatt 25 millió töltény gyártására alkalmas gépsorról van szó, és háborús helyzetben végképp nem mindegy, kinek a kezében van ez a kapacitás.
Elrejteni sem lehet egyszerű a gyártósort, mivel szétszerelve két kamiont töltenének meg az alkatrészek.
Orosz kézben landolhat a magyar lőszertöltő
Papp Csaba a titkosszolgálatokhoz fordult amiatt, hogy a cégbíróságon kezdeményezett változásbejegyzési eljárás során vagyonelszámoltatás címén tőle minősített adatot kérnek, azaz haditechnikai eszközök, köztük a lőszertöltő hollétét tudakolják. Ám az Alkotmányvédelmi Hivatal azt válaszolta, hogy a titkosszolgálatoknak nincs teendőjük az ügyben. Időközben kitört az orosz–ukrán háború, így élesebb kérdéssé vált, hogy ki mit tud egy hadiipari cégről, illetve ki rendelkezhet a benne lévő haditechnikai eszközök felett. A titkosszolgálatok számára érdektelen BSGÉP-pel az a helyzet, hogyha a bíróság végül Papp Csabának ad igazat, és szabálytalannak ítéli a Mikó-féle üzletrészszerzést, az azt jelentené, hogy visszaállítják az eredeti állapotot, akkor pedig Jurij Shabajkin jegyzi a miskolci kft. üzletrészeinek 49 százalékát, tehát egy orosz állampolgár rendelkezhet a lőszergyártó sor felett (ha elfogadjuk a perek során kirajzolódó nézetet, miszerint a BSGÉP-nél kell keresni a gépsort, de legalábbis az oda vezető nyomokat).
Shabajkinnak egyébként a Fővárosi Törvényszék közvetlenül, postán küld dokumentumokat a magyarországi perrel kapcsolatban. Ez nem szokványos eljárás, nemcsak azért, mert a moszkvai vállalkozó alkalmasint akár haditechnikai eszközök hollétéről szerezhetne tudomást, hanem azért is, mert az iratok külföldre juttatása csak az Igazságügyi Minisztérium illetékes osztályának a közreműködésével lehetséges. Ahogy a BKV-nak az orosz Metrowagonmash-sal folytatott reménytelen kötbérperében is a tárca nemzetközi magánjogi főosztálya továbbította az illetékes orosz hatóságnak a dokumentumokat, nem közvetlenül az érintett címére küldte azokat a bíróság.
Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, hogy a polgári ügyekben keletkezett bírósági iratokat hogyan kell eljuttatnia egy orosz állampolgár oroszországi címére, megengedett-e az, hogy közvetlenül neki, postán keresztül, tértivevényes küldeményt (például idézést vagy peranyagot) küldjön.
Közvetlen kézbesítésre nincs lehetőség, mert nem vezet eredményre, az orosz posta ugyanis nem kézbesít külföldön feladott hivatalos levelet
– válaszolta Szabó József, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, hivatkozva az 1965-ös hágai egyezmény bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó részére. A hivatalos út ennek alapján a két ország igazságügyi minisztériumain keresztül vezet. A menet az, hogy a törvényszék jogsegélykérelemmel fordul a minisztériumhoz, a magyar igazságügyi tárca eljuttatja a dokumentumot az orosz társminisztériumhoz, innen a területileg illetékes orosz bírósághoz kerül, és ez utóbbi küldi meg a hivatalos iratot az érintett orosz állampolgár címére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróságok ne próbálkoznának közvetlen postai kézbesítéssel, végső kétségbeesésükben mindent megpróbálnak, hogy elérjék az érintetteket, és nincs kizárva, hogy az orosz posta mégis kézbesíti a hivatalos küldeményt – tette hozzá. A közvetlen levelezés tehát nem tilos, nincs is szankciója, csak nem tekinthető hivatalos eljárásnak, foglalta össze a szóvivő.
A Kúria nemrég a Kubatov Gábor által a 24.hu ellen kezdeményezett perben azt mondta ki, hogy a BSGÉP üzletrészeladásával, annak körülményeivel okkal foglalkozott lapunk, mert közügyről van szó. Mivel egyúttal nemzetbiztonsági kérdést is felvet a hadiipari cég esetleges orosz résztulajdonlása, illetve a lőszergyártósorra vonatkozó információ, Rogán Antal titkosszolgálatokat is felügyelő minisztertől megkérdeztük,
tud-e arról, hogy eltűnt egy NATO-szabványos, komplett Kalasnyikov-tölténytöltőgépsor, amelyet Törökországban gyártottak, és évekkel ezelőtt Magyarországra szállítottak?
Keresik-e a gépsort? Van-e információ arról, hol lehet?
Mi az oka annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (amely a legális és illegális fegyverekért felel) nem kíván intézkedni az ügyben?
Választ cikkünk megírásáig nem kaptunk. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/07/loszer-gyartosor-eltunt-bsgep/ | https://web.archive.org/web/20230417042132/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/07/loszer-gyartosor-eltunt-bsgep/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-egy-evente-25-millio-loszer-gyartasara-alkalmas-gepsor-magyarorszagrol | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-07 00:00:00 | [
"Balajti László",
"Jurij Shabajkin",
"Mikó István",
"Papp Csaba",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Borsodi Általános Gépgyár Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [] | [] |
54,844 | Pert indít a CÖF ellen Márki-Zay Péter mozgalma | Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt. | „Mint köztudott korábban 508 millió forint támogatást kapott a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től »közgondolkodás javítására«. Mint a kiperelt dokumentumokból megállapítást nyert, a fenti összegből 433 millió forintot 4 darab (!) mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum. A kisfilmek legyártását a számlák alapján a Fideszhez ezer szállal kötődő Magno Studio Kft.-vel végezte. Még egyszer tehát, 4 kisfilm legyártására és reklámozására 433 millió forint – lényegében – közpénzt használt fel egy fideszes álcivil egyesület. Ez felvetheti a pénzmosás gyanúját? Hamarosan megtudjuk” – írja a Facebookon a Mindenki Magyarországa Mozgalom.
Márki-Zay Péterék azt is felemlítik, hogy a Szerencsejáték Zrt. adományozó cége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 40, illetve 170 millió forinttal, a Magyar Fejlesztési Bank pedig 25 millióval támogatta a szervezetet. „Valójában csak a vak nem látja, hogy a CÖF-CÖKA közpénzeken hízott az elmúlt egy évtizedben – írják. – (...) Most amikor a kormány lejárató hadjáratot folytat a Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen, mert itthoni és Amerikában élő honfitársainktól fogadtunk el támogatást, akkor elfelejti, hogy a Fideszhez kötődő álcivil szervezeteket magyar adófizetői forintokkal tömnek ki, amely pénzek felhasználása átláthatatlan, etikátlan és a legkevésbé sem segíti a magyar civil társadalmat.”
A Civil Összefogás Fórum szervezi a Békemeneteket, és ők futtatták a „Mini Feri”-kampányt is. Egyik alapítójuk, Fricz Tamás egy augusztusban megszellőztetett információ szerint havi 873 ezer forintért dolgozott Áder János volt köztársasági elnöknek, de olyan eredményesen, hogy a havi munkával általában kilenc nap alatt végzett. | https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-indit-a-cof-ellen-marki-zay-peter-mozgalma-253103 | https://web.archive.org/web/20221204053112/https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-indit-a-cof-ellen-marki-zay-peter-mozgalma-253103 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-indit-a-cof-ellen-marki-zay-peter-mozgalma | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-14 00:00:00 | [
"Fricz Tamás"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Magno Studio Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"civilek",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
54,845 | Feljelentést tettek a CÖF támogatásával kapcsolatban | A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt | A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt – áll a szervezet mai közleményében.
Mint írják, korábban 508 millió forint támogatást kapott a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től "közgondolkodás javítására". A kiperelt dokumentumokból megállapítást nyert, hogy a fenti összegből 433 millió forintot 4 darab (!) mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum. A kisfilmek legyártását a számlák alapján a Fideszhez ezer szállal kötődő Magno Studio Kft.-vel végezte.
"Most, amikor a kormány lejárató hadjáratot folytat a Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen, mert itthoni és Amerikában élő honfitársainktól fogadtunk el támogatást, akkor elfelejti, hogy a Fideszhez kötődő álcivil szervezeteket magyar adófizetői forintokkal tömnek ki, amely pénzek felhasználása átláthatatlan, etikátlan és a legkevésbé sem segíti a magyar civil társadalmat" – zárul a mozgalom közleménye. | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tettek-a-cof-tamogatasaval-kapcsolatban-253118 | https://web.archive.org/web/20221028063918/https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tettek-a-cof-tamogatasaval-kapcsolatban-253118 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tettek-a-cof-tamogatasaval-kapcsolatban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-15 00:00:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Magno Studio Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"civilek",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
54,846 | Hétfőn elölről kezdődik a Simonka-per | Simonka György, a volt fideszes képviselő először két és fél éve állt bíróság elé. Perének tárgyalása október 17-én kezdődik újból. | Bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat még 2019 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselő ellen. A tárgyalás 2020 januárjában nagy sajtóérdeklődés mellett indult. A tanúk elképesztő történeteket meséltek a tárgyaláson, egyebek mellett kukászsákokban Simonkának visszavitt százmilliókról szóltak a vallomások. Majd nyáron a Narancs.hu adta hírül, hogy bírócsere miatt teljesen elölről kezdik a pert.
Lapunk kérdésére még június közepén közölte Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, hogy egy szervezeti változás miatt újrakezdik az elsőfokú tárgyalást. Ennek az az oka, hogy a tárgyalást eddig vezető bíró, Metzing Márton pályázata sikeres lett, így immár a Kúria büntetőbírájaként folytatja pályafutását, ezért új bírót jelöltek ki a tanács élére. Neki azonban el kell mélyednie az ügy részleteiben, ezért a már így is hosszú tárgyalási szünet után október közepére írták ki az újabb tárgyalási napot. Ez egyben a per újrakezdése is lesz. „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől” – mondta érdeklődésünkre a sajtószóvivő.
Egyes jogászok ezt másként látják. „Megítélésem szerint ilyen nagy súlyú, kiemelt és a közérdeklődés homlokterében álló ügy esetében a Kúriára kinevezett bírót a Simonka-per tárgyalási napjaira vissza lehetett volna rendelni a Fővárosi Törvényszékhez, ami összeférhetetlenséget sem jelentett volna. Pergazdaságossági és igazságszolgáltatási szempontból ez lett volna a helyénvaló” – mondta most a Narancs.hu-nak egy neves, az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő ügyvéd. A cserével ráadásul még akkor is kidobtak az ablakon több mint húsz, az ügyben megtartott tárgyalási napot, ha az október 17-i újrakezdés nyomán lehetőség lesz a gyorsításra, hiszen az eddigi vádlotti és tanúvallomások közokiratként a bíróság rendelkezésére állnak.
A büntetőeljárásól szóló törvény lehetővé teszi, hogy a büntetőperben eddig keletkezett anyagot rövidebben és a lényeget érintően olvassa fel és tekintse át a tanács az új eljárásban, így nem kell mindent felolvasni, ami az elmúlt közel 25 tárgyalási napon elhangzott. Még nyáron ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancs.hu-nak a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője: „Elismerem, ez is napokat vesz igénybe, ahogy sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük lesz, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.”
Nem kizárt, hogy a védelem a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását kéri a büntetőtanácstól, figyelemmel arra, hogy korábban mit vallottak. Mások szerint ettől a korábbi tanúvallomások nem válnak semmissé, mert éppúgy a bíróság rendelkezésére állnak. Különösen érdekes volt annak a hódmezővásárhelyi építési vállalkozónak a 2021. novemberi vallomása, aki a lezsírozott pályázatok nyomán a beruházásokat végezte a per középpontjában álló Magyar Termés TÉSZ és Paprikakert TÉSZ Kft.-nek túlárazva. Ezért kukászsákokban hozta vissza Simonkáéknak a medgyesbodzási központjába az összességében mintegy 600 millió forintot.
Amikor óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában elkezdődött a Simonka-per, akkor többen feltették a kérdést: lesz-e, lehet-e elsőfokon ítélet a 2022-es áprilisi országgyűlési választásig. Most nem csak azt látjuk, hogy nem lett, hanem az októberi újrakezdéssel világossá vált, hogy a 2020 elején távolinak tűnő 2022 tavaszához képest csak fél évvel később, az idén ősszel kezdődik valójában a per tárgyalása. Az ítélet meghozatalakor pedig az időmúlás nyomatékos enyhítő körülménynek számít.
Az sem mellékes, hogy érdekes ponton zárult le a per, majd kezdődik most elölről. Ugyanis az eredeti mentrend szerint most került volna sorra a két koronatanú, Kovács Zoltán és Juhász Gábor meghallgatása, akiknek a korábbi vallomásaira nem kis mértékben épül a vád. Simonka és védői szerint a két tanúnak éppúgy a vádlottak padján volna a helye, ahogy a volt országgyűlési képviselőnek és társainak.
Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, 2020 nyarán az egyik medgyesbodzási testületi ülésen azt mondta a képviselőknek Simonka, hogy megítélése szerint: „A vádirat, az nullás!”, és le fogják söpörni a bíróság előtt.
A legtöbb tárgyalási napot figyelemmel követő újságíróként erről annyit mondhatok, hogy ennek kevés nyoma látszott a tárgyalássorozaton. Leszámítva azt, hogy Simonka folyamatosan nem értette, mit keres a vádlottak padján. A volt képviselő egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, az ellene valló tanúkat hazugnak nevezte, akik az állítólag beígért büntetlenség miatt vallanak úgy, ahogy.
Hogy a több tízezer oldalas nyomozati és legalább ezer oldalas tárgyalási anyagban mennyire sikerült elmélyülnie a büntetőtanácsnak, az majd a hétfőn újrainduló perben kiderül. A büntetőper vádirata bűnszervezeti alakzatban látta megvalósulni a költségvetési csalást, ahol a kárérték 1,4 milliárd forint, ezért kell felelnie Simonkának és 32 vádlott-társának. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményektől elkülönítette a EU-s források felhasználásában feltárt szabálytalanságokat. Így ha majd egyszer lezárul ez a per, akkor feltehetően indul egy másik, gyaníthatóan még nagyobb kárértékkel, amelyben Simonka valószínűleg ismét szereplő lesz. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hetfon-elolrol-kezdodik-a-simonka-per-252786# | https://web.archive.org/web/20221026230106/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hetfon-elolrol-kezdodik-a-simonka-per-252786# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetfon-elolrol-kezdodik-a-simonka-per | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-15 00:00:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye",
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely",
"Medgyesbodzás"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"visszajuttatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
54,847 | Rosszindulatú feljelentés vagy pályázati ügyeskedés? – költségvetési csalás gyanúja a Viharsarokban | Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a medgyesegyházi központú, eddig több milliárd forint uniós forrást pályázati forrásként kiosztó Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület ellen, erősítette meg a Narancs.hu információját az adóhatóság. | „Hivatalosan nem kaptam értesítést, de informálisan tudok a NAV-nyomozók eljárásáról, hiszen munkatársaimat már kihallgatták. Engem még nem. Nem tanácsolhattam mást nekik, minthogy mondják el az igazat, azt, hogy nem volt semmiféle visszaélés” – mondta portálunknak Ruck Márton, aki 2005 óta elnökként vezeti a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesületet. A szervezet központja a dinnyéjéről híres Békés megyei kisvárosban, Medgyesegyházán van. Ruck volt a település polgármestere is, az előző ciklusban pedig a Békés Megyei Közgyűlés tagja és a területfejlesztési bizottság elnöke. Ma is a kisváros Fidesz-alapszervezetének elnöke.
Az egyesület az agráriumban működő kis- és mikrovállalkozásoknak nyújt európai uniós támogatásokat, elsőrendűen a Leader-program keretében belül. Így részt vettek a 2007-2013 és az azt követő 2014-2020 közötti EU-s költségvetési ciklusok forrásainak elosztásában. Ennek keretében több mint 800 kedvezményezett nyert sikeres pályázata révén összességében több milliárdos támogatást. Az elnyert összegek 300 ezertől 20 millió forintig terjedően segítették a térségbeli őstermelőket és kisebb agrárvállalkozókat. „Ezzel az egyik legsikeresebb akciócsoport vagyunk az országban” – mondta érdeklődésünkre Ruck.
Felvettettük az elnöknek: egyes értesülések szerint az állhat a NAV-nyomozás és így a költségvetési csalás gyanújának középpontjában, hogy állítólag fizetni kellett a pályázatokért, vagy legalábbis azt a „megfelelő” pályázatíróval kellett elkészíteni, hogy az agrárvállalkozók támogatási forrásokat nyerjenek. Ezt felvetésünkre határozottan tagadta Ruck. Úgy érvelt, ez egyrészt távol áll tőlük, másrészt így kis összegű és nagy számú pályázatokról van szó, ahol ennek értelme sem volna. Megjegyezte, hogy a legkisebb támogatás 300 ezer forint, míg a legnagyobb is csupán néhány tízmilliós volt, bár ez utóbbi nagyon ritka.
Ruck Márton a Narancs.hu-nak elmondta, úgy tudja, most is egy feljelentés alapján nyomoz a NAV Dél-alföldi Igazgatósága, amire már korábban is volt példa, ám az eljárással kapcsolatban semmi további mondanivalója nem volt a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület elnökének.
A történet megértéséhez érdemes felidézni egy korábbi epizódot a dél-békési Fidesz életéből. Ruck Márton Simonka György 2010-es színre lépése és országgyűlési képviselővé válása után támogatta a politikust, mert benne látta azt a lehetőséget, ami megváltoztathatja a térség sanyarú helyzetét. Politikai és szakmai szerepet is vállalt, így több pályázat megírásában és előkészítésében is segítette a volt fideszes parlamenti képviselőt. Azonban idővel megromlott a kapcsolatuk, amit az is jól jelez, hogy 2020 augusztusában elképesztő tartalmú nyílt levelet tett közzé Ruck Márton Simonkáról.
„A térséget járva, Fidesz tagokkal beszélgetve, megdöbbentő volt számomra az a félelem és rettegés, amit tapasztaltam. Sokak részéről hangzott el, hogy ez ügyben véleményüknek nem mernek nyilvánosan hangot adni, az egzisztenciális és fizikai fenyegetőzések miatt, amelyet Simonka György közvetít és közvetített feléjük. Elképesztő, hogy a rendszerváltás után 30 évvel, nekünk már csak a történelemből ismert Rákosi-időszak módszereivel él egy választott képviselő” – írta egyebek között akkor Ruck.
Medgyesegyháza Fidesz-szervezetének vezetője a kormánypárt alapszabályának két passzusára hivatkozva kezdeményezte Simonka György kormánypárti országgyűlési képviselő kizárását a Fideszből. Simonka sem maradt adós. A súlyos bűncselekmények miatt vádlottként a bíróság előtt álló politikus Facebook-bejegyzésében azzal fenyegette meg Ruckot, hogy a büntetőperben majd terhelő vallomást tesz rá. Ruck Márton nyílt levelére adott válaszában Simonka akkor azt írta, hogy egyetlen embert sem tudnak mutatni, akit ő megfélemlített volna. Hozzátette, hogy korábbi árulása miatt – többek között – Ruck kizárását kezdeményezte a Fideszből. Megtudtuk, egyik kizárási kísérlet sem vezetett eredményre. „Több mint kétéves történetről van szó, de az ügyben máig sem történt semmi a pártszervezet és a pártközpont részéről. Igaz, Simonkával sem ültem le tisztázó beszélgetésre, mert vele nincs miről tárgyalni” – mondta most a Narancs.hu-nak Ruck Márton.
Rossz nyelvek szerint, bár nincs rá bizonyíték, az sem elképzelhetetlen, hogy közvetett módon, de Simonka állhat a mostani feljelentés a NAV-nyomozás kezdeményezése mögött. Erről szerettük volna megkérdezni Pusztaottlaka új alpolgármesterét (most éppen ilyen tisztséget tölt be Simonka), akinek büntetőpere hamarosan újraindul a Fővárosi Törvényszéken. Ám többszöri kísérlet után sem sikerült utolérnünk a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolt Simonka Györgyöt.
(Címlapképünkön: Ruck Márton, Simonka György és Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rosszindulatu-feljelentes-vagy-palyazati-ugyeskedes-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-a-viharsarokban-253097# | https://web.archive.org/web/20221023041034/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rosszindulatu-feljelentes-vagy-palyazati-ugyeskedes-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-a-viharsarokban-253097# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rosszindulatu-feljelentes-vagy-palyazati-ugyeskedes-n-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-a-viharsarokban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-16 00:00:00 | [
"Ruck Márton",
"Simonka György"
] | [
"Fidesz",
"Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület"
] | [
"Békés megye",
"Pusztaottlaka"
] | [
"támogatás",
"EU",
"LEADER",
"visszajuttatás",
"nav-vizsgálat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
54,848 | A Budapesti Közművek eljárást indít a kukaholding ellen | A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. hétfőn közleményben jelentette be, hogy megindítja „a szükséges jogi eljárásokat" a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által befizetett hulladékgazdálkodási díjakat „visszaszerezze”. Az NHKV közleményben reagált a közleményre. | A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. hétfőn közleményben jelentette be, hogy megindítja „a szükséges jogi eljárásokat" a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által befizetett hulladékgazdálkodási díjakat „visszaszerezze”.
A közleményben felidézték, hogy az FKF Nonprofit Zrt., majd jogutódja, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – ezen belül az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió – hulladékgazdálkodási bevétele:
2017-ben 30,56 milliárd,
2018-ban 30,91 milliárd,
2019-ben 28,41 milliárd,
2020-ban 27,99 milliárd,
2021-ben pedig 26,16 milliárd forint volt.
Tehát az elmúlt, pénzügyileg lezárt ötéves időszak elejéhez képest mára a tevékenység finanszírozása mintegy 15 százalékkal csökkent – fűzték hozzá, jelezve: az FKF bevételeinek mértékét „a Kukaholding szabályozza”. Megjegyezték, hogy ebben az időszakban a fogyasztói árindex 18,2 százalék, az FKF által beszerzett áruk és szolgáltatások árát meghatározó ipari termelői árindex 31,6 százalék volt; a forint az euróhoz képest 15,9 százalékot romlott.
„A fentiekből egyértelműen következik, hogy összességében a Kukaholding markáns forrásszűkülést okozott az elmúlt három évben, miközben az ellátandó feladat volumene változatlan maradt. Budapest területe nem lett kisebb. A Társaságunknál dolgozó, a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó létszám nem csökkent.
Látható tehát, hogy az önkormányzati választásokat követően (2019) az állam évente mintegy 3-5 milliárd forinttal kevesebb finanszírozást juttat az FKF-nek.
A Budapesti Közművek kénytelen megindítani a szükséges jogi eljárásokat az NHKV (Kukaholding) ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által az elmúlt három évben befizetett kukadíjak, és az FKF dolgozók által a fővárosi hulladékból megtermelt egyéb (energetikai hasznosítás, zsákértékesítés, haszonanyag-értékesítés, piaci tevékenység) bevételek teljes mértékben a Társasághoz kerülhessenek” – áll a Budapesti Közművek közleményében. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-budapesti-kozmuvek-eljarast-indit-a-kukaholding-ellen-253169# | https://web.archive.org/web/20221202223307/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-budapesti-kozmuvek-eljarast-indit-a-kukaholding-ellen-253169# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-budapesti-kozmuvek-eljarast-indit-a-kukaholding-ellen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-17 00:00:00 | [] | [
"BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,849 | NHKV: Nincs lejárt tartozása a nemzeti hulladékgazdálkodási társaságnak | A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) hétfőn kiadott közleménye szerint a cég időben kifizeti számláit, nincs lejárt tartozása, és visszautasítja Mártha Imrének, a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának állításait. | A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) hétfőn kiadott közleménye szerint a cég időben kifizeti számláit, nincs lejárt tartozása, és visszautasítja Mártha Imrének, a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának állításait.
Mint írták, az elmúlt napokban mind a fővárosi vezetés, mind a BKM menedzsmentje „számos valótlan állítást” tett az NHKV Zrt. tevékenységével és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás finanszírozásával kapcsolatban. Ezen kívül visszautasítják Mártha Imre azon kijelentéseit, amelyek szerint az NHKV „visszatartja a forrásokat, illetve tartozik számos cégnek.” A cég közleményében a BKM vezérigazgatójának HVG-nek adott nyilatkozatára reagált.
Az NHKV – mint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására kijelölt gazdasági társaság – a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó feladatát a jogszabályoknak megfelelően látja el, a jogszabályban rögzített fizetési kötelezettségét valamennyi közszolgáltató felé fizetési határidőn belül teljesíti. Közölték,
az NHKV-nél nincs lejárt, kifizetetlen szolgáltatásidíj-számlája a fővárosi cégnek sem.
A közszolgáltatás finanszírozásában az NHKV Zrt. az elvégzett szolgáltatás után fizet, valamint tekintettel van a hulladékmennyiség változására is. Budapest – és minden közszolgáltató – esetében a finanszírozás mérhető és ellenőrizhető mennyiségi adatokra épül. Az adatszolgáltatások alapján megvizsgálták az október 6-án elektronikus úton érkezett két, a BKM által kiállított számlát, és megállapították, hogy mindkét követelés jogalap nélküli. Ezért ezeket a követeléseket mind jogalapjában, mind összegszerűségben visszautasította az NHKV, és a számlákat visszaküldte a fővárosi cégnek.
Az NHKV szerint, ha a BKM betartotta volna az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) előírásait, illetve „a környezettudatosságát hirdető főváros” mint tulajdonos ténylegesen szem előtt tartaná a körforgásos gazdálkodás célkitűzéseit, akkor 2021-re akár 700 millió forinttal több szolgáltatási díjat kaphatott volna a jogszabályok alapján.
Visszautasítják Mártha Imrének azt „a rágalmazás határát súroló kijelentését” is, hogy számos cég perelhetné az NHKV-t. Hangsúlyozták, nem volt olyan per ellenük, amely a finanszírozás jogszerűségét és az elszámolás módját vitatta volna. „A BKM vezérigazgatójának kijelentései kizárólag PR-fogásnak tekinthetők, ugyanakkor rendkívül károsak, mivel rombolják a közvélemény bizalmát és az ágazatban dolgozók elhivatottságát. Újra kérjük a BKM vezetését és a tulajdonos fővárost, hogy hamis állításokkal ne vezessék félre a közvéleményt és a hulladékgazdálkodásban dolgozó munkavállalókat!” – áll a közleményben.
Október 7-én Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy az NHKV a legutóbbi önkormányzati választás, 2019 vége óta nem fizeti ki az FKF-nek és jogutódjának a budapestiek által befizetett szemétdíjat. Karácsony akkor úgy fogalmazott: „Öt forintból egyet visszatartanak”, így körülbelül 15 milliárd forinttal tartoznak Budapestnek, miközben Tarlós István (Fidesz-KDNP) korábbi főpolgármester idején a teljes összeget átutalták a fővárosnak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nhkv-nincs-lejart-tartozasa-a-nemzeti-hulladekgazdalkodasi-tarsasagnak-253161 | https://web.archive.org/web/20221204060433/https://magyarnarancs.hu/belpol/nhkv-nincs-lejart-tartozasa-a-nemzeti-hulladekgazdalkodasi-tarsasagnak-253161 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nhkv-nincs-lejart-tartozasa-a-nemzeti-hulladekgazdalkodasi-tarsasagnak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-17 00:00:00 | [] | [
"BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,850 | Simonka György és ügyvédje: Száz tanúnk van | Kétórás késéssel kezdődött hétfő délelőtt a Fővárosi Törvényszéken az a Simonka György nevével fémjelzett büntetőper, amelyben a volt fideszes országgyűlési képviselőt és 32 vádlott-társát a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja. Egy bírócsere miatt az egész tárgyalássorozatot újra kell kezdeni. Ez új bizonyítási indítványokra is módot adott. | Ha szó szerint nem is dob ki az ablakon a Fővárosi Törvényszék eddig megtartott 25 tárgyalási napot, de hétfőn teljesen elölről kezdte a Simonka főszereplésével zajló büntetőpert. Ahogy arről elsőként beszámoltunk, ennek az az indoka, hogy a tanácsvezető bírót a Kúriára nevezték ki, így kényszerű bírócserére került sor, ennek nyomán Laczó Adrienn az új tanácsvezető bíró. Ám míg a tanács két másik tagjával beleásta magát az ügy részleteibe, addig majdnem háromnegyed év telt el a legutóbbi tárgyalási nap óta.
A tárgyalást azért nem sikerült reggel 9 órakor újrakezdeni, mert a 33 vádlott egyikének védője nem ért oda időben, ezért kényszerű szünetet rendelt el a bíróság, és csak jó kétórás késéssel tudták megkezdeni az érdemi munkát. Ez most abból áll, hogy napokon keresztül olvassa fel a tanácsvezető bíró, mi történt a 2020 januárjában elkezdődött per legalább kéttucatnyi tárgyalási napján. Mint Simonka György védőjétől, Erdei Zoltántól megtudtuk, ebből is vita lehet. Hiszen védencével együtt már korábban azt kérte, hogy a bíróság minden eddig vádlotti és tanúvallomást, valamint az erre adott észrevételeket szó szerint olvassa fel. (Ez valószínűleg magában foglalná a több mint 150 oldalas vádirat részletes ismertetését is.)
„Szűkszavú lesz az ismertetés, egyelőre két napot számok rá” – világította meg hétfőn, a tárgyalás elején Laczó Adrienn bíró. Erdei Zoltán ügyvéd szerint ez legalább két ok miatt aggályos lehet. Egyrészt indítványuknak helyt kellett volna adni, másrészt pedig a Bírósági Határozatok (BH) úgy rendelkezik ilyen ügyekben, hogy az újrakezdett büntetőtárgyalás esetén „a lényeget kell felolvasni”. Ám hogy a szűkszavú ismertetés egyben a lényeget jelenti-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Simonka védője erre megjegyezte a Narancs.hu-nak, megítélése szerint „relatív törvénysértést” követhet el ezzel az ügyben eljáró büntetőtanács.
Volt egy másik indítványa is Simonkának és ügyvédjének. Szeretnék, ha a bíróság újra meghallgatná Gál Andrást (ő tanúként vállalta nevét és arcmását a perben), a hódmezővásárhelyi Enora Kft. volt ügyvezetőjét, valamint egy másik kivitelező cég képviselőit, Sz. N.-t és Sz. R.-t. A perben kulcsszereplőnek számító Simonka és védője úgy érvelt, a három tanú „a bíróság előtt tett vallomásának metakommunikációja beszédes volt”. Amikor a tárgyalás szünetében megkérdeztem Simonkát, hogy ezen pontosan mit kell érteni, akkor azt mondta:
„Magukat mentve, egyezséget kötve az ügyészséggel, hazudtak, mint a vízfolyás.”
Aligha véletlen, hogy Simonkáék ezeknek a tanúknak az újbóli meghallgatását kérték. Ugyanis Gál András vallotta korábban azt, hogy 45 százalékos visszaosztás volt a Magyar Termés TÉSZ és a Paprikakert TÉSZ Kft.-k beruházásainál, s így összességében 600 millió forintot vitt vissza kukászsákokban Simonkának egy medgyesbodzási telephelyre. A másik két tanú pedig azt vallotta, hogy ők nagy borítékokba tették a visszajutatott pénzt. A Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa egyelőre nem döntött arról, hogy elfogadja vagy elutasítja ezt az új bizonyítási indítványt.
A hétfői tárgyalási napon az is kiderült, hogy a szerdai lesz ebben az évben az utolsó tárgyalási nap, ezt követően februárban úgy folytatódik a per, hogy májusig bezárólag minden hónapban három tárgyalási napot, azaz összességében egyelőre tizenkettőt terveznek be. A tanácsvezető bíró ehhez hozzátette: még 25 tanút nem hallgattak meg. Simonka és védője lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta, nekik további 100 (!) tanújuk van. Amikor megkérdeztem, hogy ez mennyire komoly, akkor egybehangzóan azt mondták: „Teljesen.”
A tanúk közül kiemelkedik Simonka két korábbi munkatársa, Juhász Gábor és Kovács Zoltán, akik utóbb szembefordultak a volt kormánypárti parlamenti képviselővel, és nem kis mértékben vallomásaikra épül a vádirat – legalábbis Simonka György és védője szerint. Erdei Zoltán a Narancs.hu-nak elmondta, Juhász Gábor vallomása 800 oldal, és ezt állítólag fel akarja olvasni a tárgyaláson. „Mi nagyon készülünk erre, és annyit mondhatok, hogy csak az ő meghallgatása és az erre tett észrevételek legalább tíz tárgyalási napot vehetnek majd igénybe” – mondta kérdésünkre Erdei. Simonka korábban egyértelművé tette, hogy a vádalkut kötött Juhásznak és Kovácsnak éppúgy a vádlottak padján lenne a helye, mint sokaknak. Azt viszont nem érti, hogy ő mit keres ott, és az ügyészséget részrehajlónak találja emiatt.
A hétfői tárgyalási nap további részében a bíróság – valóban szűkszavúan – ismertette az eddigi tárgyalási napon meghallgatottak neveit és az általuk mondottakat. A tárgyalás újrakezdése kapcsán megoszlanak a vélemények, hogy ez Simonkának jó vagy rossz, sokan a történtek mögé már komplett összeesküvés-elméletet építettek fel. Annyi bizonyos, hogy minden ilyen esetben a bűncselekmény óta eltelt idő nyomatékos enyhítő körülménynek számít a majdani ítélet meghozatalakor. Mint ahogy az is tény, hogy előbb a roppant súlyos gyanúsítás, majd vádak nyomán az ügyészség részéről fel sem merült, hogy letartóztatásba helyezze Simonkát. Még akkor sem, amikor másodjára azért kellett felfüggeszteni mentelmi jogát, mert tanúk lefizetésével befolyásolni akarta az eljárást.
Ez tipikus esete más esetekben a letartóztatás elrendelésének. Így a az előző parlamenti ciklus kétharmados kormánytöbbsége nagyon is tudatosan épített a vádlottak padján ülő Simonka voksára is. Egyszer Kövér László egy fontos szavazássorozat miatt még ki is kérte a bíróságtól Simonka Györgyöt, s ennek a Fővárosi Törvényszék helyt adott.
(Címlapképünk illusztráció, a per egy korábbi tárgyalási napján készült) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-es-ugyvedje-szaz-tanunk-van-253165 | https://web.archive.org/web/20221101204807/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-es-ugyvedje-szaz-tanunk-van-253165 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgy-es-ugyvedje-szaz-tanunk-van | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-17 00:00:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye",
"Budapest",
"Medgyesbodzás"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mentelmi jog",
"visszajuttatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
54,851 | Gyanúsítások Bige László holdudvarában | A Magyar Nemzet információi szerint több, Bige László milliárdos műtrágyakirály cégéhez köthető személyt is meggyanúsított a rendőrség a közelmúltban. A Bige Holding Kft.-t érintő ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. Az ellenzéket a választások előtt jelentős összeggel támogató Bige körül nem ez az első botrány, hiszen két súlyos gazdasági ügyben már vádat emeltek ellene, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal egy éve tizenegymilliárdos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára. | Pámer Dávid
2022.10.18. 15:03 2022.10.18. 16:05
A Magyar Nemzet információi szerint több, Bige László milliárdos műtrágyakirály cégéhez köthető személyt is meggyanúsított a rendőrség a közelmúltban. A Bige Holding Kft.-t érintő ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. Az ellenzéket a választások előtt jelentős összeggel támogató Bige körül nem ez az első botrány, hiszen két súlyos gazdasági ügyben már vádat emeltek ellene, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal egy éve tizenegymilliárdos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára.
Három gyanúsítottat hallgatott ki a rendőrség Bige László műtrágyakirály szolnoki cégével, a Bige Holding Kft.-vel összefüggésben indult büntetőügyben – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, az érintettek Bige vállalkozásához köthető személyek és mindhárman szabadlábon védekezhetnek.
Az ügy előzménye, hogy még 2018 novemberében nagyszabású rendőri akció zajlott a szolnoki műtrágyagyár területén. A rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai valósággal megszállták a szolnoki gyárat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata (ORFK) akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt zajlik az eljárás. Információink szerint utóbbi ügyben történtek a gyanúsítások, amellyel összefüggésben kerestük a nyomozást felügyelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget is. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy:
„a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntette miatt. A nyomozással kapcsolatos ügyészségi feladatokat a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség látja el. A nyomozás vizsgálati szakban van, ugyanis már három gyanúsítottat hallgattak ki az ügyben. A nyomozás eredményes befejezéséhez fűződő érdekre tekintettel bővebb felvilágosítást nem adhatunk az ügyben.”
Ismét azonnali jogvédelmet kért Bige László
Újabb trükkel akadályozza a kartellezés miatt kiszabott tizenegymilliárdos bírság végrehajtását a baloldali oligarcha.
Noha Bige László a fenti eljárásnak egyelőre nem gyanúsítottja, két másik ügyben már vádat is emeltek ellene. Az egyik büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 135 millió forintos vesztegetéssel vádolja a milliárdost, tavaly októberben pedig hűtlen kezelés és ugyancsak vesztegetés miatt emeltek vádat Bige László és öt munkatársa ellen, akik kétmilliárd forinttal károsíthatták meg a vállalkozó saját cégét.
A vádirat lényege szerint Bige Lászlóék rendszeresen állítottak elő az előírtnál alacsonyabb minőségű termékeket, melyek azonban felhasználhatók voltak. Ezeket aztán rendre értékesítették is, de a tényleges értéküknél jóval alacsonyabban, az önköltségi ár alatt.
Az irreálisan leértékelt terméket a vállalkozó által kijelölt cégek vehették meg, majd ezt követően azt többségében úgy értékesítették a végfelhasználóknak, mintha nem minőséghibás termékről lenne szó, tehát jóval magasabb áron a beszerzési árhoz képest.
A vád szerint Bigéék öt éven át, 2011 és 2016 között jártak el így. Ez idő alatt megállapodtak a leértékelt termékeket olcsón megvevő kereskedő cég vezetőjével, hogy az visszaoszt nekik a cégéhez került, majd magasabb áron továbbértékesített termék árából tonnánként legalább 15 ezer forintot készpénzben. A milliárdos bűntársai így több mint hétszázmillióhoz jutottak hozzá.
A vállalkozóval szemben börtönbüntetést, közügyektől való eltiltást, pénzbüntetést indítványozott az ügyészség. Emellett a vállalkozónak a vesztegetési pénzt is vissza kell fizetnie.
Lényeges körülmény az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy éve rekordösszegű, tizenegymilliárdos bírságot szabott ki a Bigéhez köthető Nitrogénművek cégcsoportnak. A cégcsoportot azért marasztalta el a GVH, mert más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon.
A kartellezéssel drasztikusan növelték a műtrágya árát, ami súlyos károkat okozott a gazdáknak. Április 8-án a GVH végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezte Bige László cégcsoportja ellen, miután a Kúria elutasította a vállalat első, azonnali jogvédelemre irányuló beadványát, ugyanis nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne.
Bigéék ugyanakkor újabb azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő április 10-én, abban a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott keddi tájékoztatása szerint a Nitrogénműveknek kedvező döntés született, ami azonban nem jogerős.
Fontos azt is megjegyezni, hogy Bige László még a választások előtti, Partizánnak adott interjúban gyakorlatilag bosszút esküdött az ellene folyó eljárások miatt, és nem is titkolta, hogy személyesen érdekelt a kormányváltásban.
Ennek érdekében jelentős pénzösszegekkel is beszállt a választási kampányba, finanszírozott a baloldalnak egy több tíz millió forintos közvélemény-kutatást, amit a Závecz Research végzett. Később, szintén tízmilliós nagyságrendben támogatta Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kampányát.
Borítókép: Bige László (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Végrehajtás indul Bige László műtrágyacége ellen
Be kell fizetnie a Nitrogénműveknek a 11 milliárd forintos bírságot, a Kúria nem adott halasztást.
Bige László
műtrágyakirály
nyomozás
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/gyanusitasok-bige-laszlo-holdudvaraban | https://web.archive.org/web/20230821153627/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/gyanusitasok-bige-laszlo-holdudvaraban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitasok-bige-laszlo-holdudvaraban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-10-18 00:00:00 | [
"Bige László"
] | [
"Bige Holding Kft.",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"versenykorlátozás - kartell",
"bírság",
"hulladéküzlet",
"vegyipar"
] | [] |
54,852 | Az állam és Mészáros Lőrinc úgy döntött, Pintér Sándor volt üzlettársainak kezébe adja a postai pénzszállítót | Több mint két hónap vizsgálódás után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. megvegye a Magyar Posta pénzszállító vállalkozását, az MPT Security Zrt.-t, amely eddig részben a magyar állam, részben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank tulajdonában volt. | Több mint két hónap vizsgálódás után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. megvegye a Magyar Posta pénzszállító vállalkozását, az MPT Security Zrt.-t, amely eddig részben a magyar állam, részben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank tulajdonában volt.
A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa megállapítja, hogy a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. vállalkozásnak az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt. feletti közvetlen egyedüli irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódása nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon
- olvasható a GVH október 5-ei határozatában. Az összefonódást még július végén jelentették be. A 444 is megírta, hogy hatalmas üzletről, egyebek mellett a postai pénzszállítás további privatizációjáról van szó, hiszen az MPT Security például a nyugdíjakat és a sárga csekkes pénzeket szállítja az országban. | https://444.hu/2022/10/19/az-allam-es-meszaros-lorinc-karoltve-ugy-dontott-pinter-sandor-volt-uzlettarsainak-kezebe-adja-a-postai-penzszallitot | https://web.archive.org/web/20221030084244/https://444.hu/2022/10/19/az-allam-es-meszaros-lorinc-karoltve-ugy-dontott-pinter-sandor-volt-uzlettarsainak-kezebe-adja-a-postai-penzszallitot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-es-meszaros-lorinc-ugy-dontott-pinter-sandor-volt-uzlettarsainak-kezebe-adja-a-postai-penzszallitot | 444 | hungarian-news | 2022-10-19 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László",
"Tölgyesi Vilmos"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"MPT Security Zrt.",
"Prostasia Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"klientúra"
] | [] |
54,853 | Márki-Zayék feljelentést tettek a CÖF-nek juttatott pénzek miatt | A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt. | A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
„Korábban 508 millió forint támogatást kapott a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től közgondolkodás javítására. Mint a kiperelt dokumentumokból megállapítást nyert, a fenti összegből 433 millió forintot 4 darab (!) mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum. A kisfilmek legyártását a számlák alapján a Fideszhez ezer szállal kötődő Magno Studio Kft.-vel végezte. Még egyszer tehát, 4 kisfilm legyártására és reklámozására 433 millió forint – lényegében – közpénzt használt fel egy fideszes álcivil egyesület. Ez felvetheti a pénzmosás gyanúját? Hamarosan megtudjuk” – írják közleményükben.
Szeptember végén a rendőrség Márki-Zay mozgalmának külföldi támogatásai miatt indított nyomozást, mivel az MMM magánadományokat gyűjtött a kampányra, a befolyt összeg legnagyobb részét pedig az amerikai Action For Democracy (AFD) adta.
Az ellenzéki kampány összköltsége becslések szerint 3,5 milliárd forint körül mozgott, az MMM első éves költségvetése pedig összesen 2,5 milliárd forint volt. Utóbbiból az AFD küldött 1,8 milliárdot. | https://telex.hu/belfold/2022/10/15/mindenki-magyarorszaga-cof-feljelentes-marki-zay | https://web.archive.org/web/20230208043126/https://telex.hu/belfold/2022/10/15/mindenki-magyarorszaga-cof-feljelentes-marki-zay | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marki-zayek-feljelentest-tettek-a-cof-nek-juttatott-penzek-miatt | Telex | hungarian-news | 2022-10-15 15:01:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magno Studio Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,854 | „Köszönettel” feliratú borítékok buktattak le két korrupt budapesti orvost és egy asszisztenst | Lezárult a nyomozás azzal a két főorvossal és egy asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadtak el többször hálapénzt egy budapesti kórházban – írja a Police.hu. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vezette a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján. | Lezárult a nyomozás azzal a két főorvossal és egy asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadtak el többször hálapénzt egy budapesti kórházban – írja a Police.hu. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vezette a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján.
A nyomozás során a fővárosi rendőrök átkutatták az orvosi rendelőket is, ahol egy íróasztal fiókjaiban közel kétszáz üres borítékot találtak. Több borítékon is szerepelt a „köszönettel” szó és az átadó neve is.
Az egyik orvost tizennégy rendbeli, a másikat tizenkét rendbeli, az asszisztenst pedig hétrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, ám érdemi vallomást nem tettek. A nyomozók a szükséges eljárási lépéseket megtették, az ügy iratait átadták az illetékes ügyészségnek. | https://telex.hu/belfold/2022/10/17/halapenz-26-budapest-korhaz-nyomozas-orvos-asszisztens-boritek | https://web.archive.org/web/20221102044421/https://telex.hu/belfold/2022/10/17/halapenz-26-budapest-korhaz-nyomozas-orvos-asszisztens-boritek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkoszonettelr-feliratu-boritekok-buktattak-le-ket-korrupt-budapesti-orvost-es-egy-asszisztenst | Telex | hungarian-news | 2022-10-17 15:13:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
54,855 | Irreális összegű vesztes pályázattal látszatversenynek tűnik a gázbeszerzési tender Debrecenben | A debreceni gázbeszerezés nemcsak azért érdekes, mert a város más településekhez képest olcsóbban jutott fűtőanyaghoz az MVM Next cégen keresztül. Az is figyelemre méltó, hogy a látszatversenynek tűnő gázbeszerzésre kiírt tenderen összesen két cég indult, a nyertes mellett a másik vállalat az eddig CBA-élelmiszerboltok üzemeltetésével foglalkozó Puerta Nánás Kft., amelynek egyáltalán nincs is gázkereskedői engedélye, ráadásul irreálisan magas árat adott. | Október 10-én a Napi.hu találata alapján végigment egy sztori a magyar sajtón. A debreceni központú A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. hulladékos cég földgázt vett egy nyilvános tenderen. Ez még önmagában nem is meglepő, az viszont már igen, hogy a debreceni cég másokhoz képest olcsóbban, 798 forintos köbméterenkénti áron kapott ajánlatot az MVM Nexttől.
Volt még benne érdekesség
Volt azonban a közbeszerzésekről tájékoztató európai portálon egy másik érdekessége is ennek a konkrét tendernek. A másik induló, az aszódi Puerta Nánás Kft. volt, ami 100 ezer forint/köbméteres ajánlattal indult el a pályázaton, és lett második, azaz vesztes ajánlattevő.
Aki megnézi a dokumentáció hatodik szakaszát, jól láthatja, hogy abban a 798 forintos győztes, illetve a 100 ezer forintos vesztes ajánlat szerepel.
Mindez annyira szürreális, hogy jó sokszor ellenőriztük, de tényleg ez jelent meg. Természetesen lehet, hogy valami tévedésről van szó, vagy az ajánlat beadásánál, vagy annak közzétételénél rontott el valaki egy-két helyiértéket.
Ezt is, illetve az ajánlattétel motivációit is szerettük volna megkérdezni a Puerta Nánás Kft.-től, de cikkünk megjelenéséig még nem érkezett válasz ismételt leveleinkre. Ezek voltak a kérdéseink, amelyeket először október 12-én este küldtünk el, majd október 13-án délután ismét írtunk a cégnek, hogy várjuk a válaszukat.
Amennyire a honlapjukon látom, CBA-üzletek működtetése volt eddig a fő profiljuk. Társaságuk más ügyfél számára is foglalkozik-e földgáz-értékesítéssel?
Mi lett volna a nagy mennyiségű földgáz-értékesítésük beszerzési forrása?
Hogyan jött ki az ajánlatban olvasható 100 ezer forint/köbméteres ár? Vagy ez esetleg tévedés, elütés?
Ha tényleg 100 ezer forint volt az áruk, remélhették ezzel a pályázat megnyerését?
Ha nem, mi céljuk volt az ajánlat beadásával?
A közbeszerzési szakemberek érteni vélik
A cég tehát eddig nem válaszolt, ugyanakkor több, közbeszerzésekhez értő forrásunk beszélt az ügyről. Ők ismerik a Hajdú-Bihar megyei közbeszerzési állapotokat is, és egy egyszerre pozitív és egyszerre nagyon negatív folyamatra világítottak rá.
Magyarország hadat üzent az olyan pályázatoknak, ahol csak egyetlen induló van (ez örömteli).
Hajdú-Bihar megye ezt különösen komolyan veszi (ez is dicséretes).
Ugyanakkor sokszor érzi azt a szakma, hogy a végeredménye ennek nem a valóban nyílt versenyeztetés kialakítása lett, hanem csak formai megfelelés, azaz színház.
A Puerta Nánás esete
Természetesen a Puerta Nánás motivációit mi nem ismerhetjük, és ők eddig ezt nem kívánták felfedni. A társaság honlapján azt olvastuk, hogy
a Puerta Nánás Kft. 2011 novemberében alakult, a vállalkozás tulajdonosa 100 százalékban Sebestyén László, aki több mint 20 éves kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkezik, ő az ügyvezető igazgató is.
A kft. bejegyzett székhelye 2170 Aszód, Pesti út 11. sz. Ezenkívül összesen négy fiókteleppel is rendelkezik a társaság. A tulajdonos 2002-ben csatlakozott a CBA-hálózat rendszeréhez, majd 2013-ban elhatározta, hogy részt vesz a CBA Príma-hálózat kialakításában. Aszódon így egy jelentős beruházás után 2014 novemberében megnyitotta a cég bázisául szolgáló mintegy 1000 négyzetméter alapterületű üzletet.
Azt is láttuk, hogy a társaság rendkívül sikeresen pályázik forrásokra, és van hajdúsági kötődése. A cég nevében található „Nánás” Hajdúnánásra utalhat.
Ugyanakkor azt furcsa, hogy a cég miképpen indulhatott el a pályázaton, ha nincsen rajta az energiahivatal azon felsorolásán, amely a földgáz-kereskedelemre jogosult 213 entitást listázza.
Versenyjogi helyzet
Ennél a földgáztendernél a sajtó első kifogása az volt, hogy a debreceni hulladékos cég másoknál valamiért olcsóbban kap gázt, vagyis nem arról van szó, hogy valaki extraprofitot realizál, és ezt segíthette egy töltelék ajánlat, amelyik még a drága ajánlatnál is drágább volt.
Nem, itt inkább az lehetett a helyzet, hogy a pályázat sikerességét, elfogadhatóságát biztosította a második ajánlat.
Vagyis amennyiben ezt a pályázatot úgy írták ki, hogy a közbeszerzést megindító hirdetmény alapján azt ellenőrizni kell vagy eredménytelenné kell nyilvánítani, ha nem érkezik legalább két ajánlat, akkor erre oda kellett figyelni.
Pedig éppen a Telex írt sokat arról, hogy a jelenlegi gázpiaci helyzetben örülhet az ajánlat kiírója, ha egyetlen ajánlat is beesik egy energiabeszerzési kiírásra.
Vagyis ebben a szegmensben most alapvetően nem lenne kötelező előírni a minimum két ajánlatot, legfeljebb akkor, ha nagyon magas a kiírónál az egyajánlatos eljárások aránya. A töltelékajánlat ugyanakkor a szakma szerint nagy kockázat. Ha ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn a színlelt ajánlat esete, például azért, mert a
cég bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozik
nincs gázkereskedői engedélye,
és még teljesen irreális ajánlati árat is adott,
akkor súlyos kockázatot fut.
És akkor az említett állami törekvés
Na és akkor az állam szándékairól és annak meghekkeléséről. Magyarország kormánya azt deklarálta, hogy
elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt.
Mint forrásaink elmesélték, ennek a célnak olykor tényleg nekifut a kormány. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis rendre közzéteszi azt az eredménytáblát, amely 12 különböző indikátor alapján osztályozza a tagállamok közbeszerzési rendszerét. Magyarország esetében két teljesítménymutató kapott vörös, azaz legrosszabb besorolást. Az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya, illetve a döntéshozatal/bírálat időtartama.
A szabályozási válasz
Emiatt Magyarországon valóban volt hivatalos törekvés ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására. Magyarország kormánya a 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározatban fejezte ki elkötelezettségét, arra, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát 15 százaléknál alacsonyabbra csökkentse.
Majd február 28-án megjelent a 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet, amely konkrétan az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szólt. A rendelet március 15-én lépett hatályba. Az intézkedéscsomagnak alapvetően két fő iránya van.
Az egyik az előzetes piaci konzultációk tömeges alkalmazása, amellyel kapcsolatban csak remélni lehet, hogy valóban segíti a többindulós közbeszerzéseket.
A másik, a közbeszerzési törvény elhíresült 75-ös paragrafusa, amely szerint kötelező eredménytelenséget okoz, ha csak egyetlen beérkező ajánlat van.
Látszateredmények
És a játék innen érdekesebb. Mikor segít és mikor kontraproduktív, ha ez alapján indít valaki közbeszerzést? Ha a verseny nő, hurrá. Ám ha a legnagyobb értékű eljárások, építések esetén
szinte minden esetben pontosan kettő darab ajánlat érkezik, akkor jó eséllyel gondolhatunk arra, hogy a szakma megoldja: se igazi verseny ne legyen, se érvénytelenség.
A Hajdú-Bihar megyei eset kapcsán egy forrásunk arról mesélt, hogy mivel minden olyan közbeszerzési eljárásnál, ahol csak egy ajánlat érkezik, a Közbeszerzési Hatóság beavatkozik, kiszáll a helyszínre, és vegzálja az adott ajánlatkérőt, hogy miért volt csak egyetlen ajánlat, ezt érdemes elkerülni.
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentésére irányuló próbálkozás pozitív, de ha valójában csak látszatintézkedésekkel és vattaajánlatokkal próbáljuk az unió felé mutatni a versenyt és hazánk uniós forrásokra érdemességét, akkor értelmetlen. | https://telex.hu/gazdasag/2022/10/17/debrecen-foldgaz-kozbeszerezes-mvm-next-puerta-nanas-kft-aksd | https://web.archive.org/web/20221103190428/https://telex.hu/gazdasag/2022/10/17/debrecen-foldgaz-kozbeszerezes-mvm-next-puerta-nanas-kft-aksd | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/irrealis-osszegu-vesztes-palyazattal-latszatversenynek-tunik-a-gazbeszerzesi-tender-debrecenben | Telex | hungarian-news | 2022-10-17 15:19:00 | [] | [
"A.K.S.D. Kft.",
"MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.",
"Puerta Nánás Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,856 | Rendeletben szünteti meg a kormány a 20 milliósnál nagyobb ügyvédi szerződéseket | A rendelet azokra a szerződésekre vonatkozik, amiket kormányzati szervek vagy állami cégek kötöttek ügyvédi irodákkal. Spórolás van. | Rendeletben mondja fel a kormány az évi bruttó 20 millió forintnál nagyobb szerződéseket, amiket kormányzati szervek vagy állami cégek kötöttek ügyvédi irodákkal. A döntés a szeptember 6-a előtt kötött szerződésekre vonatkozik, mert azóta csak miniszteri jóváhagyással állapodhattak meg ekkora összegről.
A döntést az orosz-ukrán háború előre nem látható gazdasági következményeivel és az államháztartás védelmével indokolják.
De nem kell megszüntetni azokat a szerződéseket, amelyeknél a szolgáltatást nem Magyarországon teljesítik, és amelyeknél "a szolgáltatást uniós értékhatárt elérő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység keretében, a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai szerint nyújtják". | https://magyarnarancs.hu/belpol/rendeletben-szunteti-meg-a-kormany-a-20-milliosnal-nagyobb-ugyvedi-szerzodeseket-253271 | https://web.archive.org/web/20221030140751/https://magyarnarancs.hu/belpol/rendeletben-szunteti-meg-a-kormany-a-20-milliosnal-nagyobb-ugyvedi-szerzodeseket-253271 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendeletben-szunteti-meg-a-kormany-a-20-milliosnal-nagyobb-ugyvedi-szerzodeseket | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-20 00:00:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,857 | Mészáros Lőrincék most balatoni iszapot fognak kotorni potom 1,8 milliárdért | Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrás I/2. ütem elnevezésű közbeszerzési eljárást – tájékoztatott az Opus. Mint írják, a tenderen a felcsúti milliárdos cége adta ár-érték arányban a legjobb ajánlatot, melynek összege 1 765 107 790 forint.
Mészáros Lőrincen kívül a Szabadics Építőipari Zrt. adott be ajánlatot, az ő ajánlatuk 1 milliárd 825 millió forintról szólt. | Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrás I/2. ütem elnevezésű közbeszerzési eljárást – tájékoztatott az Opus. Mint írják, a tenderen a felcsúti milliárdos cége adta ár-érték arányban a legjobb ajánlatot, melynek összege 1 765 107 790 forint.
A közbeszerzést még augusztus végén írta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a feladatok az alábbiak:
A kitermelt mederanyag fogadására alkalmas NYZK 1 jelű zagykazettához tartozó zagygát (nyomvonalas vízi létesítmény) kiépítése: 872 folyóméter hosszban, 19 300 köbméter mennyiségű földmunka
Az NYZK1 jelű zagykazetta zagyterületének kialakítása: 5,36 hektár területen
Az NYZK1 jelű zagykazetta üzemeltetéséhez szükséges létesítmények kialakítása (2,5 méter széles bukó, földmedrű vízelvezető árkok 550 folyóméter hosszban, átereszek stb.)
Munkaterületre való felvonulás (csővezeték kiépítése, felvonulás úszómunkagéppel): 1 alkalom
Mederiszap eltávolítása 8,2 hektár kotrási területen hidromechanizációs kotrással 1,22 méter (0,8-1,5 méter) átlagos rétegvastagsággal: 30 000 köbméter
Zagyvíz visszavezető szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, karbantartása: 200 méter hosszban
Nyugati elevátor beálló kialakítása: 1 darab
Keleti elevátorbeálló javítása: 1 darab
Fenntartóút stabilizációja kőszórással: 1000 köbméter
A kikötő területének stabilizációja kőszórással: 260 köbméter
II. fázis: tervezetten 2023. évben teljesítendő feladatok:
Nyertes Ajánlattevő által elvégzendő főbb munkamennyiségek az alábbiak:
Mederiszap eltávolítása hidromechanizációs kotrással 1,22 méter (0,8-1,5 méter) átlagos rétegvastagsággal: 70 000 köbméter
Munkaterületről való levonulás (csővezeték elbontása, levonulás úszómunkagéppel: 1 alkalom
Egyéb ellátandó tevékenységek az I. és II. fázis vonatkozásában is:
Szakfelügyeletek biztosítása,
A munkavégzéshez szükséges engedélyek megszerzése, vizsgálatok lefolytatása
Zagytér jó állapotban tartása, zagygátak állapotának figyelemmel kísérése: 8,2 hektár területen
Az ajánlatok benyújtási határideje eredetileg szeptember 16-a volt, azonban a Közbeszerzési Értesítő korrigenduma azt egy héttel, szeptember 23-ig kitolta.
A közbesszerzési dokumentumok között fellelhető, október 14-i keltezésű összegezés tanúsága szerint Mészáros Lőrinc cégbirodalmának zászlóshajóján kívül a Szabadics Építőipari Zrt. adott be ajánlatot, az ő ajánlatuk 1 milliárd 825 millió forintról szólt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorincek-most-balatoni-iszapot-fognak-kotorni-potom-18-milliardert.html | https://web.archive.org/web/20230206101946/https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorincek-most-balatoni-iszapot-fognak-kotorni-potom-18-milliardert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-most-balatoni-iszapot-fognak-kotorni-potom-18-milliardert | mfor.hu | hungarian-news | 2022-10-17 12:33:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt."
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"vízügy",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
54,858 | Egy magyar focicsapat sikeréhez három dolog kell: pénz, pénz és egy fideszes klubelnök | Ha egy futballcsapat nem simul bele a NER-be, az annyit is ér. A Szombathelyi Haladás története megmutatja, hogyan rendezte át a magyar futballt a Fidesz, és hogy miért toporognak egyhelyben a hazai klubok. | A 103 éves Szombathelyi Haladás futballcsapata hetedik a tabellán, miután vasárnap 3-2-re legyűrte az MTK együttesét az NB II. 12. fordulójában. A patinás klub bajnok ugyan soha nem volt, de a huszadik század folyamán kisebb-nagyobb megszakításokkal 1936 óta rendszeresen versengett a magyar élvonalban.
Mondd el nekünk, milyen Nyugatot szeretnél!
Kitöltöm a kérdőívet
A honi futballban egy évtizede szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy olyan klubok legyenek a másodosztály ki-bejárói, mint a 2012/2013-as idény bajnoka, a Győri ETO, az MTK, a Diósgyőr, a Kecskemét, a Zalaegerszeg vagy akár a Haladás – miközben az NB I. élére korábban marginálisnak sem számító csapatok törnek.
Mikor a Haladás tizenegy kivonul…
2009. május 30-án röviddel este hét óra előtt a Szombathelyi Haladás csapata örömittas biztatás mellett futhatott ki a roskatag Rohonci úti stadion gyepére. Az akkor 90 éves klub a szezon legmagasabb nézőszámát produkálva, tizenkétezer ember előtt ünnepelte történetének legjobb eredményét, a meccs eredményétől függetlenül ugyanis biztos volt a bronzérem az NB I.-ben.
Nyolc óra után nem sokkal aztán szabályosan felrobbant a hazai szektor, miután a Kenesei Krisztián melléről Oross Márton elé pattanó labda az ősi rivális Zalaegerszeg kapujában landolt. Az NB I. 2008/2009-es szezonjának utolsó fordulójában a találat végső eufóriába lökte az amúgy sem szomorú szurkolótábort.
Aztán a meccset a 90. és 92. percben két óriási kapushiba miatt a ZTE nyerte, de a tabella állását – meg a drukkerek hangulatát – ez már nem befolyásolta. Ezernél is többen vonultak a városháza elé, ahol örömittas önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, futballisták és rajongók borultak egymás nyakába. „Illés Béla a legnagyobb király!” – skandálta a tömeg a Haladás Kft. egyik (akkori) tulajdonosának, az MTK-ban háromszáznál is több meccsen pályára lépő legendájának.
2009. május 30-ának éjjele a felhőtlen örömé volt Szombathelyen.
A magyar sport újrahuzalozása
A következő, 2010-es év azonban nemcsak a politikatörténet, hanem a (sport- és) futballélet szempontjából is fordulópontot jelentett Magyarországon. Szombathelyen is. Orbán Viktor második kormánya kétharmados felhatalmazással a háta mögött belefogott a magyar sport újrahuzalozásába. Ami egyebek mellett korábban soha nem tapasztalt pénzmennyiség beáramlását jelentette az amatőr és profi látványsportba, és ezzel – sokáig megkérdőjelezhetetlenül első helyen – a labdarúgásba.
Noha jórészt az ennek nyomán bekövetkezett változások szolgáltak az elmúlt tizenkét év parázs, sportot érintő, de nem feltétlenül sportszakmai vitáinak alapjául, jelen cikk nem a megcsömörlött szurkoló vádirata, hanem ködoszlató szeretne lenni. Arra tesz kísérletet, hogy a Szombathelyi Haladás futballcsapatát közelebbről is megvizsgálva igazítsa el az olvasókat abban a szervezeti és pénzügyi labirintusban, amelyet a hazai klubfoci a Fidesz-kormányok ellentmondásos intézkedései által gyakorolt hatásoknak köszönhet.
Szezonvégi hajrá a végtelenbe – és tovább?
Egy 2015-ös interjúban , öt év kormányzással a háta mögött Orbán Viktor így fogalmazott: „…szeretnék az a miniszterelnök lenni Európában, aki a legtöbbet tette a hazája labdarúgásáért.” A kormányfő úgy gondolta, ebben a „versenyben” hátrányban van a 2007 és 2014 között hatalmon lévő lengyel kollégájával, Donald Tuskkal szemben, „de egy szezonvégi hajrá sokat segíthet még rajtam” – önértékelt.
A „szezonvégi hajrá” aztán minden képzeletet felülmúlt. Orbán Viktor esetében persze sosem fért kétség hozzá: szereti a labdarúgást; ahogy az sem igazán lehetett kérdéses, mennyire. A miniszterelnök harminc évnél is hosszabb politikai pályafutása alatt sokszor váltott irányt ideológiai, elvi vagy pragmatikus megfontolások kapcsán, de a foci iránti elkötelezettsége nemcsak a retorika és nyelvpolitika szintjén maradt mindig vele, hanem, amikor módja nyílt rá – jellemzően kormányon –, tettekben is.
A Fidesz 1998-as választási győzelme után minisztériumot hoztak létre a sportügynek, Deutsch Tamás pedig Orbán Viktor „nevében” könyörtelenül végrehajtotta a rendszerváltás utáni futballvilág első komoly leszámolását a Fidesszel nem túl rózsás viszonyt ápoló Kovács Attila MLSZ-elnökkel szemben. Rényi Pál Dániel Győzelmi kényszer című könyve alapján ez az időszak – pontosabban a Demján Sándor nevéhez fűződő „futballreform” kudarca – erősítette meg Orbán Viktor hitét abban, hogy „a profi foci Magyarországon nem működhet üzleti alapon” .
A 2010-es átadás-átvételt követően a kormány hamar rá is fordult a futball ügyére. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) élére a bundabotrányba bonyolódó Kisteleki István lemondását követően 2010 júliusában Csányi Sándor OTP-vezér került , akivel a szervezet 10 éves víziót dolgozott ki a magyar foci jövőjéről, „A megújulás évtizede” alcímmel.
A magyar klubok elnöki székeit, tulajdonosi köreit Fidesz-közeli üzletemberek, oligarchák, politikusok lepték el. Az olyan, korábban szinte eredménytelen kiscsapatok, mint a Kisvárda, a Mezőkövesd, a Paks és a Felcsút hirtelen felemelkedése – a Gyirmót üdítő kivételével – egytől-egyig pártemberek, a Felcsút esetében egyenesen a miniszterelnök árnyékában zajlott. De mára jóformán alig van csapat az NB I.-ben, ami így vagy úgy ne kötődne a hatalomhoz.
A központi költségvetésből a sportra fordított összegek kezdetben lassú, majd egyre ütemesebb növekedésnek indultak (2010-ben a KSH adatai szerint a költségvetés sportkiadásai 38 milliárd forintra rúgtak, 2013-ban már 71 milliárdra). 10 év alatt összesen 2300 milliárd forintot költött sportra az állam – közvetlenül.
Az MLSZ adatai szerint csak focira 2011 és 2020 között 1.127 milliárd forint ment el, ebből 722 milliárd származott a központi költségvetésből, a fennmaradó 404 milliárd forint legnagyobb része pedig tao-támogatásokból jutott az ágazatba. Csányiék 2010-es anyaga jogosan panaszkodott alulfinanszírozottságra, ám arra talán nem számítottak, mennyivel kompenzálja majd túl őket a kormány, amikor szinte korlátlan mennyiségben öntötte a pénzt bárhová, ahol futballt orrontott.
A taoizmus térhódítása
2011-ben az EU szerveivel (elsősorban az Európai Bizottsággal) folytatott hosszas jogharmonizációs huzavona után törvényben alapozták meg a magyar sportvilág messiásának szánt – aztán az átláthatóság szempontjából mumusává lett – tao-támogatások rendszerét.
A támogatási forma, amelyről a Kúria 2017-ben mondta ki, hogy közpénznek minősül, a sportfinanszírozás egyik sarokköve lett, lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk maximum 70 százalékát az államkassza helyett kezdetben öt, majd hat látvány-csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong és röplabda) szervezeteinek adhatják.
A pályázó sportszervezetnek a támogatásért sportfejlesztési programot kell készítenie, amit a focicsapatok és akadémiák esetén az MLSZ hagyhat jóvá. A cégeknek előnyös, ha élnek a lehetőséggel, mert a támogatást költségként számolhatják el, csökkentve az adóalapjukat, és a nyújtott támogatásuk összegét levonhatják az új adóalap nyomán számított társaságiadó-kötelezettségükből. Előírás, hogy az így megtakarított pénz háromnegyedét kiegészítő támogatásként oda kell adniuk a sportszervezeteknek vagy az országos szövetségnek, az egész végén viszont így is jól járnak, főleg, mióta a folyamatot a NAV közbeiktatásával lényegesen egyszerűbb végigzongorázni.
A fociba az elmúlt tizenkét év során csak úgy hömpölygött a tao-pénz, az MLSZ összesítője szerint a program 2011-es indulásától a 2021/2022-es időszakig 385 milliárd forintnyi tao-támogatást hívtak le a futballban a jóváhagyott 453 milliárd forintból.
Mindebből persze Szombathelyre is jutott. A legtöbb támogatást – 3,1 milliárd forintot, összhangban az orbáni sportpolitika alappillérét képező akadémiai rendszerbe vetett hittel – éppen Illés Béla Akadémiájának hagyta jóvá az MLSZ. Ám a Király Gábor 2016-ban Szombathelyen létrehozott utánpótlás-nevelője sem panaszkodhatott, az elmúlt 8 évben 334 millió forintra kaptak pecsétet.
A táblázat mutatja, hogy a Haladás Kft. sem maradt ki a támogatásokból és esetükben arról is rendelkezésre állnak információk, hogy a jóváhagyotthoz képest mekkora összegeket kaptak meg.
Boldogok, akik jól viselkednek, csak járnának meccsre!
A sportpolitika egyik kiemelt prioritása az infrastruktúra fejlesztése lett, 2011 és 2020 között ennek megfelelően 1286 focipálya létesült az országban az MLSZ Országos Pályaépítési Programja és a tao-milliók nyomán, 2700 meglévőt pedig renováltak.
Ugyanebben az időszakban 28 stadiont építettek és újítottak fel, összesen 336 milliárd forint költségvetési forrásból. Ennek része a 8900 férőhelyes Rohonci úti Haladás Sportkomplexum 15,6 milliárdja, és bár nem stadion, de Szombathely, és infrastrukturális fejlesztés az Illés Akadémia tőszomszédságában 6 milliárd forint állami pénzből megépített , Illéséknek aztán potom 400 ezer forintos havi bérleti díjért kiadott Nyugat-Magyarországi Utánpótlás Nevelési Centrum is. Király Gábor is továbbfejleszthette sportlétesítményét egy 4,5 milliárd forintos dotációnak köszönhetően.
Az „ajándékba kapott” stadionért Puskás Tivadar akkori fideszes polgármester szerint mindössze arra volt szükség, hogy a város „jól viselkedjen”. Hogy ez mit jelent, arról a maga idejében sokat találgattak a lapok, és bár konszenzus nem született, az „egészséges finanszírozási modell” vélhetően kevesek tipplistáján volt elöl.
A meccsek látogatottságát az új stadion átadása nem befolyásolta érdemben, és bár az átadás utáni szezonban a nézőszám nőtt, könnyen lehet, hogy a változásban több szerepe volt a meccsek visszatérésének Szombathelyre – a Sportkomplexum építése alatt ugyanis a Hali hazai meccseit Sopronban játszotta, ami a (hazai) nézőszám csökkenésével járt.
A szurkolók nem szívesen nyilatkoztak a kérdésről, egyikük azonban – névtelenséget kérve – mégis szóba állt velünk: szerinte a drukkerek mindig elmondták, jelezték a véleményüket, ha valami nem úgy alakult a csapat körül, ahogy szerették volna. Attól, hogy a rossz szereplést „belül nehezen dolgozzák fel” , kitartanak a gárda mellett.
Véleményüket a lelátóról is kifejezik például azzal, hogy nem bontják ki a drapériákat, vagy a tábor a meccs alatt nem buzdítja a csapatot. A játékosok és a szakmai vezetés tudja és érzékeli is ezeket a jelzéseket, melyeket aztán a hétköznapokban meg is szoktak beszélni.
„Illés Béla, tedd vissza a pénzt!”
2019. március 30-án, tíz évvel a bajnoki bronz után a Rohonci úton egy új stadion lelátójáról párszáz fő kiáltja dühödten, hogy „Illés Béla, tedd vissza a pénzt!”. Az NB I.-ben maradás minimális esélyét és a klub egyre reménytelenebb anyagi helyzetét megelégelő Haladás-ultrák tiltakozása ez.
Illés Béla Halmai Gáborral szállt be a klubba még 2007-ben, az önkormányzat 51 és Séllei Árpád 5 százaléka mellé, s 44 százalékos kisebbségi tulajdont szereztek Halmill Team Tanácsadó Kft. nevű cégükkel. Illést ekkortájt a város és a szurkolók is örömmel fogadták, az akkori sportért felelős alpolgármester, Czeglédy Csaba az Illés Akadémia ugyanezen évi elindulását is üdvözölte .
Azonban – meséli a jelenleg városi képviselőként dolgozó politikus – a viszony fokozatosan egyre küzdelmesebbé vált. Czeglédy szerint az Illés Akadémia megjelenésével rivalizálás indult HVSE és az új Akadémia közt, ám ezt a 2010-es évek elejéig remekül „ki tudták balanszírozni” .
Egy idő után viszont az Illés Akadémia, amely eredetileg egy egyezségnek megfelelően „alárendelte magát a Haladás érdekeinek” , fokozatosan távolodni kezdett a klubtól, mígnem mára „egyáltalán nem a Haladásról szól” – véli Czeglédy, aki szerint az ott focizó fiatalok nagy részének egyáltalán nincs célja a csapattal, nem rendelkeznek Haladás-identitással, és hiába működik a kisebb, helyi érdekeltségű utánpótlásképző, a HVSE, az egyszerűen nem képes vonzó alternatívát nyújtani az „országos lefedettségű” Illés Akadémiával szemben.
2019-ben aztán Illés Bélával kapcsolatban kezdett egyértelművé válni: valójában inkább megválna a klubtól, mintsem, hogy tovább fenntartsa. Több hónapos huzavona kezdődött a súlyos anyagi problémákkal és adósságokkal küzdő Haladás Kft. és a városvezetés között egy 150 millió forintos összegről.
A pénzt a Haladás szerette volna azonnali, egyszeri támogatásként felvenni a várostól, hogy orvosolhassa sürgető anyagi problémáit, illetve legyen esélye licenchez jutni és elindulni a következő idényben, az önkormányzat által szabott szigorú feltételrendszernek viszont nem kívánt megfelelni.
A patthelyzet feloldásaként végül Illés „visszatette a pénzt”: 210 millió forintot utalt át a Kft.-nek, amivel a város támogatása elől is elhárult az akadály. Illés csak két évvel később, 2021 végén, egy tőkeemelés után lett kistulajdonos. Az emelés után vált először láthatóvá Séllei Árpád az Illés Akadémia Alapítvány helyébe tulajdonosként lépő Haladás Marketing Kft.-je mögötti láncban Mészáros Lőrinc vejének , a Haladás VSE társadalmi elnökének, Homlok Zsoltnak a személye, a Vasútvill Kft.-n keresztül, amely a tőkeemeléshez szükséges forrást biztosította.
A hivatalos pillanat végül 2022 júliusában jött el. A Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft.-ben ekkortól Séllei Árpád mellett a Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n keresztül 57 százalékos tulajdonrésze van Homlok Zsoltnak. A Haladásnál információink szerint jól fogadták a tulajdonviszonyok átrendeződését, hiszen a tőkeerős üzletember megjelenését gazdasági stabilitás követheti.
A korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői pozícióját betöltő, Szombathelyen korábban is ismert és sikeres vállalkozó 2017-ben a Mészáros-család tagja lett. Cége, a Homlok Építő Zrt. a Szombathely környéki közbeszerzések gyakori nyertese, a 2021-es évet közel tízmilliárd forintos bevétellel és 704 millió forint adózott eredménnyel zárta.
Homlok érdekeltségébe tartozik – egy brnoi cégen keresztül Svájcban elvesző tulajdonosi szállal – a tőkeemeléskor említett Vasútvillamosító Kft. is. A nevéhez köthető vállalkozások közül ez az, amely a korábbi években a legnagyobb bevételekkel működött, bár a szárnyalás 2021-es év 541 millió forintos adózott eredménye alapján lelassult. Olyannyira, hogy a Vasútvill tulajdonosa (a cseh cég, amelynek Homlok ügyvezetője) a 2021-es év eredménye után nem is fizetett osztalékot. Korábban viszont nem lehetett rá panasz, olyan év is akadt, amikor 2,3 milliárd forintot vettek ki a cégből.
Mindenesetre Czeglédy Csaba szerint a vállalkozónak érdemes volna pénzt tennie a csapatba, hiszen „csak párszázmillió forint kellene, hogy a tengelybe ideigazoljon pár jó játékost” , ami sokat segíthetne a jobb napokat is látott csapaton.
Hogy a volt alpolgármesternek van-e igaza, nem tudjuk, egy azonban biztos: a Haladáshoz Németh Szabolcs távozását követően visszatért a régi-új edző, Michal Hipp, az azóta lejátszott három meccs eredményei pedig akár biztatóak is lehetnek. A jelenlegi sportért felelős alpolgármester, László Győző nekünk lakonikusan annyit mondott, remélik, jól megy majd a csapatnak.
Így állunk
Az elmúlt 12 év tehát egészen új világot hozott a magyar labdarúgásban, így a Haladásnál is. A klubok a pénzbőség miatt egyáltalán nem működnek hatékony, s főként nem megtérülő módon, miközben ugyanemiatt a teljesítménnyel aránytalanul emelkedtek többszörösükre a játékosfizetések és árak. A klubok a támogatások nélkül életképtelenek, kitettek, a siker sok esetben a kapcsolatok függvénye.
A Ferencváros egyedüliként nevezhető állami pénz nélkül is értelmezhető gazdasági modellt követő együttesnek, ám ez az állítás is csupán az elmúlt 2-3 évre vetítve állja meg a helyét.
A rengeteg ráfordítás ellenére a nézőszámok nem növekedtek jelentősen, és bár az igazolt játékosok száma sokat emelkedett, az akadémiai rendszer nem ontja a tehetségeket. A Fradi 26 fős keretéből 19-en légiósok, a kezdőben jellemzően 2-3 magyarnak van hely. A magyar válogatott – vitathatatlanul elérve a 2010-es MLSZ-stratégia által kitűzött célt – kijutott a 2016-os és 2020-as Európa Bajnokságra is, érdemeit azonban csorbítja, hogy a torna mezőnyét 16-ról 24 csapatosra emelték.
A futballt sikerrel formálta olyanná a NER, mint a gazdaságot, a kultúrát vagy a sajtót, és bár a Haladás nem tartozik a rendszer kedvenc csapatai közé, egyesek szerint Homlok Zsolt mostani megjelenése majd segíthet ezen. (Csak maradjon a megfelelő családban.) A magyar labdarúgás 2010 utáni történetéből pedig világosan látszik, ahhoz, hogy egy csapat sikeres legyen, nem elég a stadion és a tao-támogatás, az is kell, hogy legyen egy olyan ember a vezetőségben, aki be van ágyazva a NER-be és szívügye a foci.
Források:
mlsz.hu, transfermarkt.com, magyarfutball.hu
A cégadatokat az OPTEN céginformációs adatbázis szolgáltatta.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. | https://www.nyugat.hu/cikk/egy_magyar_focicsapat_sikerehez_harom_dolog_kell | https://web.archive.org/web/20230607163131/https://www.nyugat.hu/cikk/egy_magyar_focicsapat_sikerehez_harom_dolog_kell | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-magyar-focicsapat-sikerehez-harom-dolog-kell-penz-penz-es-egy-fideszes-klubelnok | nyugat.hu | hungarian-news | 2022-10-23 19:24:36 | [
"Homlok Zsolt",
"Séllei Árpád"
] | [
"Haladás Labdarúgó Kft.",
"Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Homlok Építő Zrt.",
"Illés Akadémia Szombathely",
"Nyugat-Magyarországi Utánpótlás Nevelési Centrum",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"sport",
"hatalomkoncentráció",
"stadion"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
54,859 | Öko villaparkot építenek Mészáros Lőrinc gyerekei | Mostanra értelmet nyert a másfél évvel ezelőtt látszólag értéktelen alvócég megvétele. | Még tavaly tavasszal lapunk elsőként számolt be arról, hogy egy látszólag értéktelen, alvócéget vásárolt meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. A Rézhegy Településfejlesztő Kft. alcsútdobozi önkormányzat többségi tulajdonrészét 7,8 millió forintért vásárolták meg - árulta el az mfor.hu-nak a polgármester, Tóth Erika. Emellett a kisebbségi tulajdon, a Quintas 99 Kft. része is a Talentisé lett.
Bár a Rézhegy Kft. évek óta nem termelt egy forint árbevételt sem, mégis értékes lehetett Mészáros Lőrincéknek. A cégbe ugyanis értékes ingatlanokat apportált az önkormányzat, a hivatalos dokumentumok és a fellelhető információk alapján Rézhegy ugyanis egy átalakulásra váró szőlőhegyi terület, ahol az önkormányzat 2002-ben lakópark építésébe kezdett, az alapozó munkákat el is végezték. Az ingatlan egyébként szomszédos a pár éve már Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Pannónia Golf és Country Clubbal.
Hogy az üzletrésszel az ingatlanokat is megvette a Talentis Group, azt már a Mészáros Csoport lapunknak adott tájékoztatása erősítette meg. Mint akkor írták: "A Társaság (...) üzletpolitikájához illeszkedve vásárolta meg a Réz-hegy Területfejlesztő Kft.-t, illetve a tulajdonában lévő alcsútdobozi területeket".
Akkor még az önkormányzatnak sem volt információja arról, milyen tervei vannak a vevőnek, vagyis Mészáros Lőrincéknek, de az a válaszukból kiderült, hogy az értékesítés során nem volt semmilyen feltételük az ingatlan hasznosítására vonatkozóan.
Mára viszont világossá váltak az elképzelések, melyek igazán nagyívűek és feltételezhetően jövedelmezőek is, ám nem Mészáros Lőrinc, hanem a gyerekei projektjévé avanzsált a történet.
A Rézhegy Településfejlesztő Kft. ugyanis 2022. október 6-án tulajdonost váltott: a Talentis Group Zrt. "átadta" a céget a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek. Ezzel párhuzamosan több kisebb változást is eszközöltek a cég adataiban.
Egyrészt a számos Mészáros-érdekeltségnek otthont adó herceghalmi székhelyről Felcsútra, a Fő utca 221. szám alá költöztették a céget. Itt székel a gyerekek több cége is, mint a Felcsút Ipari Park Kft., a Gerecse-Plusz Kft. és a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. Másrészt pedig megváltoztatták a cég nevét Rézhegy Öko Villapark Kft.-re, ami világossá teszi, mit terveznek a másfél éve megszerzett ingatlanokkal.
"Lakjon és üdüljön egyhelyen!" - hirdeti a Rézhegy Öko Villapark honlapja, ahonnan kiderül, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei az egyenként 900-1000 négyzetméteres, domboldali telkeken összesen 57 darab különböző nagyságú, "magas minőségű, energiahatékony gépészeti rendszerrel megépülő családiházakat" építenek fel. A Fejér-B.Á.L. az építtető és az ingatlanok értékesítését is ők végzik a honlap szerint.
A területre sorházak mellett összesen nyolcféle családiház-típust álmodtak meg, melyek zömében "természetközeli" női neveket kaptak (Villa Boglárka, Villa Boróka, Villa Írisz, Villa Kamilla, Villa Viola stb.). Ezek a villák egyébként több mint 130 négyzetméteres ingatlanok terasszal, garázzsal, a sorházak sem épp kicsik. A kétszintes ingatlanok is több mint 130 négyzetméteres hasznos területűek.
A villapark honlapja szerint egyébként jellemzően saját tulajdonban álló cégek vesznek részt partnerként a projektben, vagyis:
az Euro Generál Kft.,
a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. (mint a tervek készítője),
a Fenstherm Future Zrt. nyílászárók gyártójaként,
és hasonló tevékenységgel az SZ-Plast Ablak Kft.
Rajtuk kívül partner lett:
a fa, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelemmel foglalkozó Bau-System 92 Kft.
és a dunaharaszti székhelyű Witzing Tüzépker Kft.
A Rézhegy Öko Villapark Kft. egyébként már tavaly életjeleket mutatott a pénzügyeket és a gazdálkodást illetően. 16,2 millió forintos árbevételt el tudtak könyvelni, ám a felmerült költségek ennél jóval nagyobb volument képviseltek, összesen közel 50 millió forintra rúgtak. Így végeredményben a cég kicsit több mint 38 milliós veszteséggel zárta 2021-et. | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/oko-villaparkot-epitenek-meszaros-lorinc-gyerekei.html | https://web.archive.org/web/20230531160150/https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/oko-villaparkot-epitenek-meszaros-lorinc-gyerekei.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oko-villaparkot-epitenek-meszaros-lorinc-gyerekei | mfor.hu | hungarian-news | 2022-10-21 15:03:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Bau-System 92 Kft.",
"Euro Generál Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Felcsúti Ipari Park Kft.",
"Fenstherm Future Zrt.",
"Gerecse-Plusz Kft.",
"Quintas 99Kft.",
"Réz-hegy Településfejlesztő Kft.",
"Rézhegy Öko Villapark Kft.",
"Sz-Plast Ablak Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"Witzing Tüzépker Kft."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
54,860 | Hétfőn már vissza is állítja a parlament a vagyonnyilatkozati rendszert, amit nemrég változtattak meg | Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn a vagyonnyilatkozatokkal és a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat fogadhat el, írja az MTI. | Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn a vagyonnyilatkozatokkal és a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat fogadhat el, írja az MTI.
Az ülés 13 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A napirend elfogadása után először lefolytatják két törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatainak vitáit, majd szavaznak is a két előterjesztésről. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításával - az Európai Bizottsággal egyeztetve a szabályokat - visszaállítják a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselőknek. Ez is feltétel volt az EU felől, hogy az Európai Bizottság visszavonja javaslatát 7,5 milliárd euró, Magyarországnak járó uniós támogatás megvonásáról.
Az újnak szánt vagyonnyilatkozati rendszert nyáron vitte át a parlamenten a fideszes többség, és ebben az Országgyűlés tagjainak már nem kellett volna beszámolniuk ingatlanaikról és más vagyontárgyaikról. Elég lett feltüntetniük gazdasági és egyéb érdekeltségeiket, illetve hogy milyen sávba esik az onnan szerzett jövedelmük. Családtagjaik vagyonnyilatkozatait sem kellett volna többé leadniuk, bár ezek eddig sem voltak nyilvánosak. Érdekesség, de a jelentős lazítást Európa-párti érvekkel mentegették a fideszes képviselők.
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítása alapján november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti az Országgyűléstől.
A képviselők döntenek Hadházy Ákos (független), Csárdi Antal (LMP) és Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogáról.
A határozathozatalokat követően két és fél órán keresztül interpellációk és azonnali kérdések hangoznak el.
A képviselők további hét előterjesztés bizottsági jelentéseit és az összegző módosító javaslatai is megvitatják, egyebek mellett a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozásáról szóló javaslatot, vagy a központi költségvetés címrendjének az Integritás Hatósággal összefüggő módosítását. | https://444.hu/2022/10/24/hetfon-mar-vissza-is-allitja-a-vagyonnyilatkozati-rendszert-a-parlament-amit-nemreg-valtoztattak-meg | https://web.archive.org/web/20230201102733/https://444.hu/2022/10/24/hetfon-mar-vissza-is-allitja-a-vagyonnyilatkozati-rendszert-a-parlament-amit-nemreg-valtoztattak-meg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetfon-mar-vissza-is-allitja-a-parlament-a-vagyonnyilatkozati-rendszert-amit-nemreg-valtoztattak-meg | 444 | hungarian-news | 2022-10-24 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"jogalkotás"
] | [] |
54,861 | Mit kereshet a DatAdat könyvelése egy borsodi kis faluban? | Egy Szegi nevű, Tokaj környéki kis faluban találtak rá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a DatAdat könyvelésére. Lapunk értesülései szerint a nyomozók azután jutottak el a vidéki kistelepülésre, hogy sem a cég hivatalos székhelyén, sem a bejelentett könyvelőjénél nem akadtak Bajnai Gordon és társai cége tevékenysége nyomára. Egyelőre rejtély, hogyan és miért kerülhettek a DatAdat Professional Kft. papírjai éppen Borsodba. | 2022.10.24. 06:59 2022.10.24. 17:42
Egy Szegi nevű, Tokaj környéki kis faluban találtak rá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a DatAdat könyvelésére. Lapunk értesülései szerint a nyomozók azután jutottak el a vidéki kistelepülésre, hogy sem a cég hivatalos székhelyén, sem a bejelentett könyvelőjénél nem akadtak Bajnai Gordon és társai cége tevékenysége nyomára. Egyelőre rejtély, hogyan és miért kerülhettek a DatAdat Professional Kft. papírjai éppen Borsodba.
Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban találtak rá az adóhatóság emberei a DatAdat Professional Kft. könyvelési adataira – értesült a Magyar Nemzet.
Emlékezetes, a Bajnai Gordon és volt titokminisztere, Ficsor Ádám nevével fémjelzett cégcsoport nemrég valótlanságot állítva tagadta a Magyar Nemzet értesülésének megalapozottságát, miszerint a NAV házkutatást tartott volna a vállalatnál. Az adóhatóság erre közleményben volt kénytelen reagálni, amelyben tudatták, hogy szeptember 27-én valóban történt egy házkutatás. A kommünikéből az is kiderült, hogy DatAdat a törvényi előírásokat megszegve nem – az egyébként Ficsor Ádám, volt szocialista titkosszolgálati miniszter tulajdonában lévő lakásba – bejegyzett székhelyén működött. Sőt, a cég vezetői telefonon sem voltak hajlandók megmondani a társaság tényleges működési helyét, és az iratokat a NAV a DatAdat hivatalos könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda.
Ismét házkutatást tartott a NAV a DatAdat-ügyben
Költségvetési csalás gyanúja miatt zajlik a nyomozás a Bajnai Gordon-féle cégcsoport gyanús tevékenysége miatt.
„Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak” – olvasható a NAV közleményében.
Lapunk információi szerint ez a DatAdat által be nem jelentett iroda található az eldugott kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, ahol a múlt héten ismét kutatást tartottak az adóhatóság emberei. Mindez azért is meglepő, mert egy az idei választási kampány hajrájában kiadott datadatos közleményben Bajnaiék úgy fogalmaztak:
„Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 6 év során sikerült felépítenünk egy nemzetközileg is eredményes vállalkozást: a cég a rövid idő alatt egy magyar kisvállalkozásból Európa egyik meghatározó kampánytechnológiai cégévé nőtte ki magát.”
Meglehetősen érdekes, hogy amennyiben valóban jelentős nemzetközi vállalkozásnak tekinthető a DatAdat, miért rejtegetik így az adataikat ahelyett, hogy egy komoly, ismert könyvvizsgáló vállalkozásra bíznák azok kezelését.
A furcsaságra magyarázatot adhat, hogy az adóhatóság gyanúja szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, és a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Mint ismert a 2022-es kampányban a baloldal hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-üzenetekkel, de fölmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg nekik a telefonszámukat. Az eset után a gyanú a DatAdatra terelődött, mivel maga a baloldal miniszterelnök-jelöltje is elismerte, hogy Bajnaiék cége dolgozott a kampányán. A DatAdat hevesen tagadta, hogy érintett lett volna az ügyben, amelyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálódik.
Dollárbaloldal: Ismét a NAV-hoz fordult Budai Gyula
A fideszes képviselő a DatAdat homályos pénzügyei és az Amerikából érkező kampánytámogatások miatt tett feljelentéskiegészítést.
Azóta az is kiderült, hogy a baloldal kampányát ismeretlen eredetű amerikai forrásokból finanszírozták egy Action for Democracy nevű szervezeten keresztül, amelynek igazgatója az a Korányi Dávid, aki korábban éppen Bajnai Gordon főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára volt. Korányi nemrég Karácsony Gergelynek is főtanácsadója lett, amíg a főpolgármester vissza nem vonta megbízatását, miután kínossá vált, hogy a New Yorkban luxuskörülmények között élő férfi „távmunkában” dolgozik.
Ma már tudjuk, hogy Korányiéknak közel kétmilliárd forintot sikerült becsatornázniuk a baloldal 2022-es kampányába, és ebből az összegből fizette ki Márki-Zay Péter Bajnai és társai DatAdatját is. Mindez pedig felveti a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját, és jelentős nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
Köztudott az is, hogy lehetséges, nem az idei volt az első alkalom, amikor amerikai pénzből csinált kampányt Magyarországon a baloldal. Korányi ugyanis már a 2019-es önkormányzati választásokra is szerezhetett forrásokat Karácsony Gergelyék 99 mozgalom nevű, ismeretlen eredetű pénzből működő szervezete számára. A DatAdat pedig már ekkor megjelent a baloldal kampánya mögött, amiről az Index korábbi cikke szerint a szocialista ex-titokminiszter Ficsor Ádám úgy fogalmazott: „12 kampányban dolgoztunk azon a választáson, és közülük 12 polgármester nyert. Ez nagy győzelem volt.”
A DatAdat-ügyhöz kapcsolódó hír az is, hogy a napokban feljelentéskiegészítést tett a NAV-nál Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő az ellenzéknek juttatott amerikai pénzekkel és a DatAdat-botrány legújabb fejleményeivel összefüggésben. Budai azért fordult ismét a hatósághoz, mert a DatAdat kétmilliárd forintot zsebelt be a választást megelőző tizenkét hónap alatt, de a társaság saját beszámolója szerint szinte teljes bevételük gyorsan el is tűnt, mivel mintegy 1,8 milliárd forintot költöttek el úgynevezett eladott (közvetített) szolgáltatásokra.
Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: Laufer László)
Márki-Zay Péter
DatAdat
szegi | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/mit-kereshet-a-datadat-konyvelese-egy-borsodi-kis-faluban | https://web.archive.org/web/20230629201132/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/mit-kereshet-a-datadat-konyvelese-egy-borsodi-kis-faluban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-kereshet-a-datadat-konyvelese-egy-borsodi-kis-faluban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-10-24 00:00:00 | [
"Ficsor Ádám"
] | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [] | [
"kampányfinanszírozás",
"adó",
"adatgyűjtés"
] | [] |
54,862 | Völner Pált 8, Schadl Györgyöt 10 évre zárnák börtönbe | A Központi Nyomozó Főügyészség közleményben tudatta, hogy megtörtént a vádemelés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. | A Központi Nyomozó Főügyészség közleményben tudatta, hogy megtörtént a vádemelés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Emlékeztetnek, hogy a vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza. | https://magyarnarancs.hu/belpol/volner-palt-8-schandl-gyorgyot-10-evre-zarnak-bortonbe-253354 | https://web.archive.org/web/20221104212940/https://magyarnarancs.hu/belpol/volner-palt-8-schandl-gyorgyot-10-evre-zarnak-bortonbe-253354 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-palt-8-schadl-gyorgyot-10-evre-zarnak-bortonbe | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-24 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"hatalommal való visszaélés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"visszajuttatás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
54,863 | Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel | Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől. Mindkét projekt közbeszerzési eljárásánál látni lehetett, hogy kockázatos megkötni a szerződéseket, a megbízók mégis a kevésbé jó referenciával bíró cégek mellett döntöttek. | Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől. Mindkét projekt közbeszerzési eljárásánál látni lehetett, hogy kockázatos megkötni a szerződéseket, a megbízók mégis a kevésbé jó referenciával bíró cégek mellett döntöttek.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől – írtuk meg 2019 szeptemberében. A minőségjelző nem volt véletlen. Négy olyan céget bíztak meg ugyanis a tatabányai katolikus gimnázium kivitelezésével, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség volt, hogy a társaságok 2018-as egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint az elnyert tender összege. A 4 cég a csarnótai ZIB Komplex Kft., a turai Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft., valamint a budapesti Valid Solution Kft. és a szintén fővárosi székhelyű Octopus Invest Szolgáltató Kft. volt.
Ami rögtön kiderült, hogy két nyertes, a Valid Solution Kft. és az Octopus Invest Szolgáltató Kft. tulajdonosi köre megegyezett: a 2009-ben és 2000-ben bejegyzett cégeket egyaránt a mogyoródi lakhelyű Németh Zsuzsa és a budapesti Németh János birtokolta. A kiíró pedig annak ellenére döntött a közösen induló cégek mellett, hogy korábban a Valid Solution Kft. (a Solution Vagyonértékelő Konzorcium részeként), és az Octopus Invest is részt vett egy gyanús tenderen.
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) közbeszerzésén összesen 12 darab cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát kapcsolt cégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa. Az egyik cégcsoport Némethné Székely Zsuzsához tartozott, aki személyes adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával.
És bár a 9 fős Valid Solution Kft. jól prosperált, a mindössze egy alkalmazottal bíró Octopus Invest már kevésbé. A generálkivitelezéssel, közlekedésfejlesztéssel, teljeskörű létesítmény-bontással, valamint tereprendezéssel foglalkozó kft.-nek 2015-ben 676 millió forint volt az éves nettó árbevétele, 2018-ban viszont már csak 41 millió. 2019-ben aztán javult a helyzet, 2020-ban pedig egyenesen kilőtt a cég: a forgalom 1,6 milliárdra, majd tavaly 2,9 milliárdra nőtt.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől | atlatszo.hu
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
Az alvállalkozók feljelentést tettek
Ennek ellenére a tulajdonosok hirtelen mégis megváltak az aranytojást tojó tyúktól. Németh Zsuzsát Fekete Árpád Norbert váltotta a cég élén idén szeptemberben, a tulajdonos pedig a Sunstrike Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság és Fekete Árpád lett. A Sunstrike tulajdonosa Dr. Vig Mór, aki számos más céghez (volt) köthető – ezek közül több kényszertörlés alatt áll(t). Az Octopus Invest mogyoródi és mándoki fióktelepét megszüntették, a kft.-t pedig a budapesti Aranyeső utca 8.-ba jegyezték be, ami egy ismert cégtemető. De innen is átkerült pár nap múlva egy másik székhelyszolgáltatóhoz, a Keleti Károly utca 48.-ba.
Annak, hogy éppen most váltak meg a cégtől, köze lehet a tatabányai beruházáshoz is, amelyből közben rendőrségi ügy lett. A hozzánk eljutó információk szerint ugyanis elszámolási vita alakult ki a fővállalkozó Octopus és az alvállalkozók között, akik feljelentést tettek. Megkerestük a Komárom-Esztergom Megyei RFK-t, hogy erősítsék vagy cáfolják meg az értesülést. Érdeklődésünkre a rendőrségen elmondták,
az érintett ügyben a Tatabányai Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítést rendelt el.
Sikerült beszélnünk néhány alvállalkozóval, akik a következőket mondták. Ők az Octopus Invest alvállalkozójaként végezték feladataikat úgy, hogy a cég – elmondásuk szerint – saját építési kapacitással nem rendelkezett, a teljes kivitelezés rájuk hárult.
Volt, aki kapott ugyan előleget anyagbeszerzésre, de amikor fizetésre került volna sor, az Octopus a nem fizetés érdekében „rosszhiszemű eljárások széles tárházát vonultatta fel”. Így többek között nem létező hibákra, késedelemre hivatkozott, kötbért fizettetett volna velük, holott a munkák elkészültek, és így tovább. Az alvállalkozók azt is mondták, hogy az Octopus „jó hírneve megsértése miatt” 40 millió forintos sérelemdíjat jelentett be egyikük felé, akinek nagyjából pont ennyivel tartozik.
Az elmondottak alapján a fővállalkozó több százmilliós összegű tartozást halmozott fel az alvállalkozókkal szemben.
Az érintett alvállalkozók állítják, hogy az Octopus –a korábban az építkezések ellenőrzését, vezetését végző – volt személyi állományát is teljesen leépítette. (Az Opten adatai szerint a foglalkoztatottak létszáma tavasz óta 14 fővel csökkent, de a legfrissebb számok még nem elérhetőek.)
A fennálló vitás helyzet ellenére néhányan úgy értesültek, hogy a beruházó Egyházmegye kifizette a teljes összeget a fővállalkozó(k)nak. Pedig úgy tudjuk, van olyan alvállalkozó, aki a díjának kifizetéséig tulajdon-fenntartással él a beépített anyagok, berendezések tekintetében, ami komoly gondot okozhat a beruházónak, hiszen a teljesítés elmaradása miatt (az e-napló lezárása hiányában) használatbavételi engedély sem adható ki.
A beruházó Egyházmegye mossa kezeit
A honlapokon, valamint a cégnyilvántartásban szereplő elérhetőségeken megkerestük a 4 fővállalkozót, valamint a Székesfehérvári Egyházmegyét is, hogy megismerjük az ő álláspontjaikat is. A Rabel-Dekor Kft. és a ZIB Komplex Kft. cégvezetői hangsúlyozták, ők nem vontak be alvállalkozókat a munkálatokba, és így nem is tartanak/tarthatnak nyilván vitatott alvállalkozói követeléseket.
A Székesfehérvári Egyházmegyétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak az alap műszaki tartalom kivitelezésére kötöttek szerződést, a két opciós lehetőséggel (tornacsarnok + a volt bányakórház épületén és a tornacsarnokon kívüli ingatlanrészek kulcsrakész, vagyis rendeltetésszerű használatra és a használatbavételi engedély megszerzésére alkalmas műszaki állapotának kivitelezésével) nem éltek. Ez 978 millió és 728 millió forint kiadást jelentett volna. Így csak a volt bányakórház épületének teljes körű felújítását végezték el.
Dózsa István vagyonkezelő hangsúlyozta, a Székesfehérvári Egyházmegye kizárólag az említett gazdasági társaságokkal, vagyis az Octopus Invest Kft., Rabel-Dekor Kft., Valid Solution Kft. és ZIB Komplex Kft. gazdasági társaságokkal áll szerződéses kapcsolatban, az építési beruházással összefüggésben felmerülő jogait és kötelezettségeit is kizárólag e gazdasági társaságokkal szemben gyakorolhatja és teljesítheti.
A Székesfehérvári Egyházmegye nem áll szerződéses jogviszonyban az alvállalkozókkal, vagyis nem áll jogában eljárni,
illetve bármilyen módon állást foglalni a fővállalkozók és az alvállalkozók bármelyike között kialakult jogvita tárgyában. A Székesfehérvári Egyházmegyének továbbá nem áll módjában minősíteni sem a fővállalkozók, sem az alvállalkozók egymással szemben fennálló követeléseinek jogszerűségét, sem az abból fakadó elszámolási viták megalapozottságát.
Hozzátette, a Székesfehérvári Egyházmegye a jelen időpontig nem fizette ki a vállalkozói díj teljes összegét a fővállalkozóknak.
Az Octopus Invest Kft. és a Valid Solution Kft. nevében Fekete Árpád válaszolt levelünkre, aki szintén megerősítette, hogy nem a teljes beruházás valósult meg, mivel az opciós tételeket nem rendelte meg a beruházó.
„A projekt elszámolása jelenleg is folyamatban van a beruházóval, nincs lezárva.
Az alvállalkozói kifizetések esetében kötelező betartani a közbeszerzésekre vonatkozó elszámolási rendet, mely két lépcsőben történik, ennek megfelelően az alvállalkozókkal szerződés szerint elszámoltunk. Csak és kizárólag olyan esetekben van függőben elszámolás, ahol hibás teljesítés történt, nem szerződés szerinti a teljesítés, vagy nem valósult meg részben vagy egészben a kivitelezés az alvállalkozó részéről. Jelenleg természetes és jogi személyek felelősségre vonása több fórum előtt folyamatban van” – írta a cégvezető.
Pécsett szerződést bontottak az Octopus-szal
Hogy mi lesz a tatabányai ügy végkimenetele, még kérdéses. Az viszont biztos, hogy az Octopus Invest egy másik problémás beruházásnál is felbukkant. Pécsett – szintén Mészáros egyik cégét lekörözve – 2 másik vállalkozással együtt nyerték el a tűzoltólaktanya felújítását.
A kivitelezés első, nettó 3,3 milliárd értékű részét az Octopus mellett a Falcon Global Zrt. és a Professional Marketing Manager Kft. végezhette (volna) el. A három cég között ismét Németh Zsuzsa volt a kapocs, aki a Falcon Global igazgatóságában foglalt helyett, a két másik cégben pedig vezető tisztségviselő volt.
Megkerestük a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy megtudjuk, az a projekt megfelelően halad-e, vagy esetleg jeleztek-e náluk is hasonló problémát az alvállalkozók.
Érdeklődésünkre elmondták, „az Engel János úti beruházás kivitelezőjével a katasztrófavédelem a határidők nem teljesítése miatt szerződést bontott.” Ennél több részletet viszont nem árultak el. A helyszínt felkeresve lezárt építési terület fogadott minket, ahol munkagépek és látható mozgás sem volt. Információnk szerint ez már hetek óta így van, az építkezés jó ideje áll.
Úgy tudjuk viszont, hogy a beruházás másik fele (amelyet a Merkbau Zrt. végzett Pécsett a Tüzér u. 30-ban) elkészült, hamarosan át is adják az épületet.
Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság | atlatszo.hu
Véget érhet a pécsi tűzoltólaktanya kálváriája: sikerült megtalálni a kivitelezőket, akik összesen 4,2 milliárd forintból végezhetik el a szükséges fejlesztéseket a baranyai megyeszékhelyen. Egy nagypályás cég mellett három kisebb felel majd a kivitelezésért. Utóbbiak maguk mögé utasították Mészáros Lőrinc ZÁÉV-ját, sőt, egyikük 1,1 milliós adózott eredménnyel a háta mögött 2,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el tavaly. A három cég háttere közös, és egyikük érintett volt egy gyanús tenderben, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/24/tatabanyan-feljelentettek-az-alvallalkozoi-pecsett-szerzodest-bontott-a-megrendeloje-a-tendernyertes-epitoceggel/ | https://web.archive.org/web/20230326060706/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/24/tatabanyan-feljelentettek-az-alvallalkozoi-pecsett-szerzodest-bontott-a-megrendeloje-a-tendernyertes-epitoceggel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tatabanyan-feljelentettek-az-alvallalkozoi-pecsett-szerzodest-bontott-a-megrendeloje-a-tendernyertes-epitoceggel | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-24 00:00:00 | [
"Fekete Árpád Norbert",
"Németh János",
"Németh Zsuzsa",
"Vig Mór"
] | [
"Falcon Global Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft.",
"Octopus Invest Szolgáltató Kft.",
"Professional Marketing Manager Kft.",
"Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft.",
"Sunstrike Hungary Kft.",
"Valid Solution Kft.",
"ZIB Komplex Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Pécs",
"Tatabánya"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra"
] | [] |
54,864 | Több mint két éven át élt édesapja holttestével egy mosonmagyaróvári férfi | Minősített költségvetési csalás miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy 53 éves mosonmagyaróvári férfi ellen, aki minden bizonnyal 2019 decemberétől egészen 2022 februárjáig elhunyt édesapja holttestével élt otthonában. Az 53 éves vádlott munkanélküli volt, édesanyja és testvére halála után édesapjával kettesben éltek a mosonmagyaróvári családi házban. | Minősített költségvetési csalás miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy 53 éves mosonmagyaróvári férfi ellen, aki minden bizonnyal 2019 decemberétől egészen 2022 februárjáig elhunyt édesapja holttestével élt otthonában. Az 53 éves vádlott munkanélküli volt, édesanyja és testvére halála után édesapjával kettesben éltek a mosonmagyaróvári családi házban.
Az ügyészség feltételezése szerint a vádlott édesapja 83 éves korában, 2019 decemberében elhunyt. A vádlott erről nem értesítette a hatóságokat, így 2020 januárja és 2022 februárja között minden hónapban jogosulatlanul felvette édesapja nyugdíját, két év alatt közel ötmillió forintot.
A férfit más ügyben 2022 februárjában az otthonában keresték fel a rendőrök, ekkor jelezte, hogy az édesapja meghalt. Az eljárás során a rendőrök 1,7 millió forintot megtaláltak a jogosulatlanul felvett nyugdíjból, azt le is foglalták. | https://444.hu/2022/10/25/tobb-mint-ket-even-at-elt-edesapja-holttestevel-egy-mosonmagyarovari-ferfi | https://web.archive.org/web/20221111094344/https://444.hu/2022/10/25/tobb-mint-ket-even-at-elt-edesapja-holttestevel-egy-mosonmagyarovari-ferfi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ket-even-at-elt-edesapja-holttestevel-egy-mosonmagyarovari-ferfi | 444 | hungarian-news | 2022-10-25 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Mosonmagyaróvár"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"nyugdíj"
] | [] |
54,865 | Uniós pénzeső a magyar félsivatagra: Homokhátság, a záportározó-nagyhatalom | Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék „stadionépítési programjából”.
Akik egy gödörben eveznek
„Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak”
– meséli Kármán Balázs, aki a feleségével még frissen végzett egyetemistaként, a kilencvenes években költözött a Szeged melletti alvófaluba, Zsombóra. A férfi agrármérnökként végzett, és egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének. Fia, Kármán Kolos később a Corvinuson szerzett diplomát tájépítészként, és a környező falvakban is alkalmazták különféle projektekben. Olyan jó kapcsolata volt a zsombói polgármesterrel – a független Gyuris Zsolttal –, hogy nem csak az önkormányzat nagy beruházásában, hanem a polgármester birtokán is kapott munkát.
„2018 áprilisa után megromlott a munkakapcsolatunk, ennek ellenére egy építészirodán keresztül még bent tudtam maradni a rendezési terv elkészítésében. Így beleláttam a polgármester elképzeléseibe, pedig azok a nyilvánosság kizárásával valósulnak meg. Így láttam meg, hogyan költik el hülyeségekre az uniós pénzt, ráadásul természeti kárt is okozva”
– magyarázta a fiatal tájépítész a Szabad Európának.
Zsombón repülőteret, agrárlogisztikai központot és záportározót is akart az önkormányzat uniós pénzből. Kármán Kolos már a tervekből látta, hogy mindhárom beruházást természetvédelmileg értékes területen akarják kivitelezni. Olyan területeken, amelyek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének részei.
„Mindhárom projekthez ragaszkodott a polgármester. Nem érdekelték az ellenérvek, csak annyit mondott, hogy azért vagytok ti megbízva, hogy megoldjátok ezt a problémát”
– emlékezett vissza a tájépítész. A három projektből kettő befuccsolt, de a záportározó terve és engedélyeztetése úgy ment át minden hatóságon, mint kés a vajon. A szakember tiltakozott, a polgármester cserébe kitette a projektből.
Az Ökológiai Hálózat és magterülete
A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok – köztük Magyarország – aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével készültek el az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. A 2018. évi CXXXIX. törvény, amely Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szól, részletesen taglalja, hogy az Ökológiai Hálózat magterületében az adott település vagy a megyei önkormányzat úgy jelölhet ki építési övezetet, ha az sem a magterületet, sem a hálózat folyosóit, ezzel a természetes élőhelyeket nem károsítja. A vonatkozó törvény a bányászati tevékenységet is tiltja a magterületen.
Ha adnak, fogadd el
Az alig háromezer fős Zsombó 17 kilométerre fekszik Szegedtől a Duna és a Tisza között. Hiába szorult két nagy folyó közé a falu, évek óta súlyos aszállyal küzd, akárcsak az összes település a Homokhátságon, ahol már három éve nem esett elég eső. Ha esik is, a vizet gyorsan elvezetik a belvízcsatornák egyenesen a Tiszába, ahonnan ki is szalad az országból.
Az ötvenes években az állam több ezer kilométernyi csatornahálózatot épített ki, hogy elvezessék a vizet, mert hetven évvel ezelőtt a Homokhátságon élők életét nem az aszály és a szárazság, hanem a villámárvizek és a belvíz keserítette meg. De azóta minden megváltozott. A túlszabályozott folyók, a lecsapolt területek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag annyira kiszikkasztották ezt a vidéket, hogy a Homokhátságot az ENSZ két évvel ezelőtt félsivataggá minősítette. Nyáron csak Bács-Kiskun megyében négyszázmilliárd forintra becsülték a sosem látott mértékű aszálykárt. A kukoricától a napraforgóig szinte minden elégett a földeken.
Idén, Magyarország egyik legmelegebb és legforróbb nyarán sokan emlegették a vízvisszatartás és a vízmegtartás fogalmát, miután a szárazság ezermilliárdos károkat okozott
Az Agrárminisztérium októberben kissé megkésve, de belátta, hogy sokkal többet kell áldozni a vízmegtartásra, a talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítására, ezért a tervek szerint 2023-ban már forrásokat is különítenek el erre.
Toldi Csaba a Homokhátságon vetett, de az utóbbi években nem aratott, mert nem volt mit. Fel is adta a küzdelmet a szárazsággal és a kínlódással. A szakember a Dongér–Kelőér Vize Egyesület elnöke. Az egyesület tagjai már évekkel ezelőtt – jóval az Agrárminisztérium októberi célkitűzései előtt – azt tették, amit tenniük kellett a Homokhátságon: az esőzésekkor csatornákat torlaszolnak el, és a vízzel elárasztják a földeket. Legálisan. A vizet nem tározókban, hanem a talajban tárolják. A Homokhátságon a legtöbb helyen akár hét-kilenc méter mélyen találkozni először talajvízzel, amit még a fák gyökerei sem érnek el. Az elárasztott területek felszívják a vizet, így a talajvíz szintje is közelebb kúszik a felszínhez. Toldi Csaba azt mondta a Szabad Európának: Jászszentlászlón csupán egy kisebb, úgynevezett kibővített vályogos gödröt próbálnak engedélyeztetni, de a bürokrácia egyelőre erősebb.
„Vízvisszatartás szempontjából sok kis tározónak lenne értelme. Egy csatorna tíz kilométeres szakaszán kilométerenként kellene lennie egy-egy kisebb tározónak. Ezzel sokkal többre mennénk, mint a nagyokkal. De a nagyokat sokkal könnyebb engedélyeztetni, mert uniós forrás van rá, a kis tározókra viszont nincs”
– meséli Toldi Csaba.
Bár Zsombó a félsivatag szélén fekszik, a falu vezetése mégis úgy döntött: nekik is záportározó kell. Az önkormányzat a tározó megépítését – az évek óta tartó aszályok ellenére – a csapadékvizek okozta belvízkárok megelőzésével indokolta az uniós pályázatban. A tározó a tervek alapján eredetileg 115 millióból épült volna, de már a tervezés alatt kiderült, hogy ez kevés lesz, így kétszázmillióra srófolták a végösszeget.
„Gyakorlatilag azt írják le a pályázók, hogy itt akkora gondot jelent a belvíz, hogy ha az ember olvassa Brüsszelben, azt hiheti, hogy az emberek itt valamilyen nagy pocsolya közepén fuldokolnak. A pályázatok majdnem mind szóról szóra megegyeznek, mind arról szól, mekkora károkat okoz itt a víz, és ezért kell ezeket az elvezető rendszereket kialakítani. Miközben itt már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni a sivatagban”
– mondja Kármán Kolos.
„Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki”
– állítja Toldi Csaba. Az utóbbi években összesen legalább 14 záportározó épült a környéken pályázati pénzből. Kapott rá pénzt Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Balástya, Csengele, Kömpöc, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Kelebia, Kistelek, Hódmezővásárhely és Ópusztaszer is.
„Ez itt rendszerszinten megy. Nem egy polgármester találta ki, hogy ás egy gödröt egy halom pénzért. Ahol csak tudják, minden faluban megcsinálják”
– magyarázza Kármán Kolos.
Így hát Zsombó sem maradt ki a pénzosztásból. Az önkormányzat 108 millióból záportározót, 68,5 millióból pedig egy kilométer hosszú, kibetonozott árokrendszert épített. A fennmaradó összeget papíron tervezésre, a földek megszerzésére és a depónia elszállítására szánták. Az önkormányzat indoklása szerint a burkolt vízelvezető árkok azért kellettek, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékvíz ne vesszen el útközben valahol a faluban, hanem majd minden cseppje a tározóba kerüljön.
A zsombói önkormányzat 2016 tavaszán tervezési szerződést is kötött a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-vel (SZVMF) a projekt megtervezésére 4,6 millióért.
Egy évre rá el is készült a vízjogi engedélyezési terv, amelyet az SZVMF Zrt. vezérigazgatója, Novák Gyula és Marosi Tamás, a cég tervezője készített. Marosi Tamás a projektben egyszerre volt tervező, a közbeszerzés bírálója, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre. Ezután a SZVMF Zrt. azt a feladatot kapta a zsombói polgármestertől, hogy járjanak el a közműszolgáltatóknál, valamint a különböző engedélyező hatóságoknál a vízjogi létesítési engedélyeztetési és kivitelezési terv miatt. A Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága is véleményezte a projekt előkészítését.
A bizottság szakembereinek egyetlen kifogásuk volt: a kibetonozott árkok.
„A korábbi földmedrű csatornák kiburkolása, zárttá történő kialakítása ellentétes a TVT korábbi ajánlásával, és helytelen válasz a projektben hivatkozott klímaváltozásra. (…) Törekedni kell a vizek helyben tartására. Ezt szolgálja a tervezett tározó” – áll a bizottság szakvéleményében.
Az új árkok kiépítésére és a tározó megépítésére is a szegedi BCST Gépszolgáltató Kft. nyerte el a közbeszerzést. Összesen 177,7 milliót kapott a cég, amelynek ügyvezetője az a Terhes István Norbert, akinek egy másik cége, a Norbo-Ép az elmúlt években a szegedi önkormányzat közbeszerzésein hasított. Építettek buszmegállókat és játszóteret is a Botka László vezette városban, a szomszédos Bordányban elvittek egy óvodaépítési tendert, valamint ők építették a bordányi Szarmata parkot is.
Szemfényvesztés
A zsombói önkormányzat 2018 nyarán kezdte el felvásárolni azokat a területeket, ahova a tervek szerint a tározót építették volna. Csakhogy azok a területek magántulajdonban voltak, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén.
„Az egyik felét sikerült megvásárolniuk. Aki nem volt hajlandó eladni a földjét, attól végül közérdekre hivatkozva sajátították ki. A közérdek az volt, hogy volt létesítési engedélyük arra, hogy záportározót hozzanak létre”
– emlékezett vissza Kármán Kolos. A zsombói önkormányzat összesen négy ingatlant vásárolt meg piaci áron, tízet pedig kisajátítással szerzett meg.
„A tározó megépítésének nincs olyan eleme, ami ne lenne súlyosan problémás. Szerintünk a projekt rengeteg adata és eleme valótlan: nem alkalmas területen, nem alkalmas anyagból, nem funkcionálóan, tiltott földtípusból építették meg. Pusztán az uniós pénz elköltése az egyetlen racionális eleme. Papíron minden rendben van, mindenki mindent jóváhagyott”
– magyarázza a Szabad Európának Kármán Balázs.
Az agrármérnök-természetfotós és tájépítész fia már a projekt elejétől kezdve figyelte a záportározó engedélyezési és építési folyamatait. Éveken keresztül közérdekű adatigénylésekkel próbálták arról kérdezni a hatóságokat, hogy milyen szakértői véleményekre, adatokra hivatkozva kapott az önkormányzat engedélyt a záportározó megépítéséhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Ökológiai Hálózat magterületén. A két év alatt felhalmozott válaszok alapján még az is kérdéses, hogy miből tervezték és végül miből épült a záportározó töltése.
Mivel az önkormányzat az ökológiai hálózat magterületén – kiemelt természetvédelmi területen – akart építkezni, a jogszabályok szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulását is be kellett szereznie.
„2018 augusztusában értesült először az igazgatóság a településrendezési terv tervezett módosításáról szóló megkeresés révén. A későbbi vízjogi engedélyezési eljárásba nem lett bevonva a KNPI (…) ennek során nagyobb területen történő létesítés lett engedélyezve” – áll Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának birtokunkba jutott levelében. A KNPI-nak csak három évvel később, 2021 szeptemberében esett le a tantusz, hogy ők csak egy 1,8 hektáros területre adtak elvi engedélyt záportározó megépítésére a kiemelten védendő, összesen 12 hektárnyi területen. Azonban az önkormányzat végül egy háromhektáros gödröt ásott, pedig az engedélyt nem erre adták.
„Zsombó polgármestere a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatóanyagot 2018. június 18-án küldte meg a KNPI-nek, amiben előzetesen a záportározó létesítésével kapcsolatban a Zsombó 0142/26 hrsz.-ú ingatlan volt megjelölve” – írja levelében a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Miután rájöttek a trükkre, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a védett természeti értékekre hivatkozva új eljárást akart indítani, és a vízjogi engedélyt is módosítani szerették volna. Csakhogy erről már hiába ültek le tárgyalni az önkormányzattal és a természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatallal, azok inkább az uniós pénzt mentették, mint a területen lévő, több százmilliós értékű védett növényeket.
„Egy esetleges új vízjogi engedélyezés keretében történő új tározókijelölés, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a pályázati forrásból finanszírozott projekt ütemtervének olyan mértékű felborulását eredményezné, ami a pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenülését okozná” – írja a lapunk birtokába jutott levelében Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Ezek után a zsombói természetvédők már csak azt tudták kilobbizni, hogy legalább ne szögletes legyen a záportározó.
„Nem foglalkoztak vele, mert akkor kifutottak volna az időből, hogy lenyúlják az uniós pénzt, és forrásvesztés lett volna a vége. Kompromisszumként már csak a tó alakján tudtak változtatni a nemzeti parkosok, hogy ahol lehet, kerüljék már ki a legnagyobb tömegű védett növénypopulációkat”
– meséli a Szabad Európának Kármán Balázs.
Gátat homokból? Fogd meg a söröm!
Egy víztározó kapcsán – ahogy azt a vörösiszap-katasztrófa is mutatja – elemi fontosságú, hogy a gát megfelelő anyagból legyen. Arra a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy a 2021 augusztusában megkezdett építkezés során miből tervezték és miből építették a zsombói záportározó oldalfalait. A töltés anyagáról több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is készült.
„Amikor elkezdődött a gátépítés, láttuk a helyi szakemberekkel, hogy a gát rossz. Közérdekű adatigénylésben megpróbáltam kikérni az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, mert jogszabály írja elő, hogy ilyennek lennie kell”
– magyarázza Kármán Kolos. Mivel a tájépítész mérnök kérésére rá sem hederített az önkormányzat, ezért megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akik egyenesen a zsombói jegyzőtől kérték a talajmechanikai vizsgálatot. Csakhogy a jegyző még a NAIH-nak sem tudta megmutatni, mert olyan nem készült. Pedig enélkül nem kaphatta volna meg a vízjogi létesítési engedélyt a záportározó.
A két férfi megpróbálta az összes szakhatóságot és szakembert felkutatni, akinek köze volt az engedélyek kiadásához vagy a tervezéshez.
Vízjogi létesítési engedély és az előzetes talajmechanikai vizsgálat
Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.
Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése – jelen esetben a záportározóé – egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. (3. sz. melléklet a 41/2017. [XII. 29.] BM–rendelethez – B. R., K. F. ). Kérdéseinkkel még szeptember elején megkerestük Gyuris Zsoltot, Zsombó polgármesterét, Sziromi Mártát, a település jegyzőjét, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a vezető tervező Novák Gyulát, valamint a Vitéz 2002 Bt.-t is. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Sziromi Márta, a település jegyzője végül 2021 végén küldte meg Kármán Koloséknak az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, ami ebben az esetben inkább utólagosnak mondható. A Vitéz 2002 Bt. által – a kivitelezés utolsó szakaszában – készített felmérés szerint a területen nagyobb részben kövér agyag található, és maga a töltés is ebből készült.
A zsombói természetvédőknek ez gyanús lett, mert szerintük azon a szikes talajon soha nem volt agyag. Nem értették, hogyan juthatott erre az eredményre a Vitéz 2002 Bt.
Ugyanis Nánási Endre talajvédelmi szakértő a területen már három évvel korábban is készített egy úgynevezett talajvédelmi tervet, és annak a vizsgálatnak az eredménye még nyomokban sem mutatott ki ott agyagot, ahol 2021 végén az önkormányzat által megbízott cég viszont igen.
„Csináltattak tavaly decemberben egy talajvizsgálati jelentést, amivel pótolni akarták az előzetes talajmechanikai vizsgálatot. A Vitéz 2002 Bt. talajvizsgálati jelentésében behazudták, hogy itt kövér agyag van. Emellé összehasonlításképp oda tudtuk tenni az előzetes, 2018-as vizsgálatot arról, miszerint ott nincs agyag. Ekkor tettem feljelentést, mivel úgy gondoltam, hogy ez egy teljesen kamu jelentés”
– magyarázza Kármán Kolos.
Az agrármérnök és a tájépítész ezek után még egy független igazságügyi szakértőt is felkért arra, hogy derítse ki, valójában milyen anyagból is készült a záportározó gátja.
Pasinszki József igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő vizsgálatában kimutatta, hogy a záportározó töltéseinek köze nincs a Vitéz 2002 Bt. által talált agyaghoz. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a vizsgált föld homokos vályog, közepesen diszperzív, szikes talaj.
A szakértő vizsgálatában azt is leírja, hogy ez az anyagösszetétel a vizet nem megtartja, hanem átengedi, éppen ezért alkalmatlan gátépítésre. A gátak tömörségének meghatározásánál az irányadó szabványban is (MSZ 15290 – B. R., K. F.) gátépítésre alkalmatlan anyagként vannak feltüntetve a diszperzív és szikes talajok.
A záportározót megépítő BCST Gépszolgáltató Kft. is készíttetett egy vizsgálatot a Mélyépítő Labor Kft.-vel. Agyagot ők sem találtak a záportározó területén, viszont annál több homokot: jelentésük szerint a vizsgált anyag kétharmada iszapos homok. A záportározó ügyében készült még egy vizsgálat, amelyet a Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriumának szakértői végeztek el. Ők olyan anyagot találtak a záportározó építése közben kitermelt földdepóniában, amit előttük még soha senki. Eredményeik szerint túlnyomórészben homokos, iszapos agyagból készült a gát.
„Ez az egész totális bukás, itt nem lehetne vízépítményt, de még csak töltést sem építeni, nemhogy gátat”
– fejti ki véleményét Kármán Kolos, aki okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Az előzetes talajmechanikai, földtani vizsgálat nemcsak azért fontos, hogy a tervezők megismerjék a terület adottságait, és ahhoz igazítsák a megépítendő létesítmény műszaki terveit és későbbi megvalósítását, hanem mert a vizsgálatok eredményétől függően kell megfizetni a magyar államnak járó bányajáradékot.
A zsombói önkormányzat önbevallásában a lehető legkevesebb bányajáradék befizetését állapította meg. Kármán Balázs szerint nem véletlenül mutatta ki az önkormányzat által megbízott földtani szakértő jelentése, hogy homokos, iszapos agyagból áll a kitermelt földtömeg: az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a homok.
„Ha homoknak kellett volna titulálniuk, akkor ez legalább kétszer-háromszor akkora összegbe került volna bányajáradék formájában. Ezeket a milliókat be kell fizetni költségvetésnek, és a falunak kell állnia. Megint csak a közpénzzel játszanak”
– magyarázza az agrármérnök.
Padlógázzal forgalmi nélkül
A furcsa körülmények között felépült zsombói záportározó jelenleg olyan, mint egy autó forgalmi nélkül. A Szabad Európa birtokába került dokumentumok szerint az önkormányzat lezárta és sikeresnek minősítette a pályázatot annak ellenére, hogy a tározó vízjogi létesítési engedélye 2022 szeptember végén lejárt.
„A zsombói csapadékvíz-tározó vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem nem érkezett az igazgatóságra” – írja közérdekű adatigénylésre válaszolva Szatmári Imre, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója.
A záportározó megépítése közel húszezer köbméter föld megmozgatásával járt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vízjogi engedély kikötötte, hogy a területet 2022. szeptember végéig rekultiválnia kell a zsombói önkormányzatnak. Azonban ezt a település vezetése nem csinálta meg. Még ma is dombok állnak a félsivatagos síkság kellős közepén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október elején felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsa el az ott maradt kitermelt földet, és tegye rendbe a területet. Nem tudni, hogy ezt miből valósítja meg az önkormányzat, hiszen a pályázatot egyszer már sikeresnek minősítve elszámolták és lezárták.
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy az önkormányzat arra hivatkozott: azért kell nekik a záportározó, hogy abba vezessék el a falu esővizét a felújított árkokon keresztül. Csakhogy a kivitelezés során nem kötötték össze az árkokat a tározóval, ezért a tervek ellenére jelenleg az árokrendszerben összegyűlt víz nem a záportározóba, hanem a Zsombó és a tározó között folyó Dorozsma-Majsai főcsatornába folyik, ami alacsonyabban fekszik, mint maga a tározó.
„Most akkor a csatorna tölti a tározót, vagy mi van? Mert ha a csatorna feltölti a tározót, és nem viszi el a vizet a Tiszába, azzal nincs baj. Viszont ha nem kötötték össze a tározót a település árokrendszerével, az gond, mert a falu csapadékvizét elviszi a csatorna. Ez így nem kerek. Ráadásul a tározó magasabban fekszik, mint a csatorna, így hiába akarnának a tározóba vizet engedni, nem fog átfolyni. Nyilván nem is úgy tervezték, hogy a csatornából töltsék fel a záportározót”
– summázza a zsombói helyzetet a Homokhátság vízrendszerét jól ismerő Toldi Csaba.
A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült.
Báthory Róbert
Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt.
Kovács Fruzsina
Kovács Fruzsina jogi tanulmányai mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány szakos hallgatója, újságírás specializáción. | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-videk-stadionepitesi-programja-unios-penzbol-epult-zaportarozok-a-magyar-felsivatagban/32080744.html | https://web.archive.org/web/20231222180620/https://www.szabadeuropa.hu/a/a-videk-stadionepitesi-programja-unios-penzbol-epult-zaportarozok-a-magyar-felsivatagban/32080744.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzeso-a-magyar-felsivatagra-homokhatsag-a-zaportarozo-nagyhatalom | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-10-17 00:00:00 | [] | [
"Vitéz 2002 Bt."
] | [
"Csongrád megye",
"Zsombó"
] | [
"közbeszerzés",
"privatizáció",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"EU",
"környezetvédelem",
"vízügy"
] | [] |
|
54,866 | Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár – ellen a Fővárosi Törvényszéken. | A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért befolyását felhasználva többször segítette Schadlt. (cikkeinket a Schadl–Völner-ügyben itt találja)
Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyása segítségével, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza. A nyomozó főügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén –
ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A többi terhelt tekintetében – beismerésük esetén – négy személy vonatkozásában letöltendő szabadságvesztés büntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fővel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség. | https://hvg.hu/itthon/20221024_Vadat_emeltek_Volner_Pal_es_Schadl_Gyorgy_ellen | https://web.archive.org/web/20230220140707/https://hvg.hu/itthon/20221024_Vadat_emeltek_Volner_Pal_es_Schadl_Gyorgy_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-volner-pal-ellen-8-ev-bortont-ker-ra-az-ugyeszseg | HVG | hungarian-news | 2022-10-24 12:40:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"hatalommal való visszaélés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"visszajuttatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
54,867 | Tiborcz újabb szállodájának már üzemeltetője is van, de nem ez lesz a végső | Hamarosan elkészül a kormányfő vejének újabb szállodája, a működtetésére már meg is alakult a Dorothea Hotel Szállodaüzemeltető Zrt. | világ
2022.09.23. 09:35 1 perc
The day when Putin ordered partial mobilisation, we sat down to talk with the man who knows just about everything about hybrid regimes. But how does Viktor Orban’s modern dictatorship work? How is it affected by the crisis? And can you avoid being co-opted by such regimes? Find out in the latest edition of our video podcast. | https://hvg.hu/360/202242_dorothea_hotel_tiborcz_ujabb_szallodauzemeltetoje | https://web.archive.org/web/20221023015250/https://hvg.hu/360/202242_dorothea_hotel_tiborcz_ujabb_szallodauzemeltetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-ujabb-szallodajanak-mar-uzemeltetoje-is-van-de-nem-ez-lesz-a-vegso | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-21 12:30:00 | [
"Garancsi István",
"Malik Zoltán",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Dorothea Hotel Szállodaüzemeltető Zrt.",
"Market Építő Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"NER HOTEL"
] | [] |
54,868 | Megtudtuk, ki az a nagykövet, akit letartóztattak, mert pénzért tiszteletbeli konzuli címet ígért | A jelenleg formálisan Burundi bécsi nagyköveti posztját is betöltő B. János az a férfi, akit még szeptemberben őrizetbe vettek, majd letartóztattak, amiért ötvenezer eurót fizettek neki egy afrikai tiszteletbeli konzuli címért. | A Központi Nyomozó Főügyészség még szeptemberben adott hírt arról, hogy ötvenezer eurót fizetett egy férfi azért, hogy tiszteletbeli konzul legyen egy afrikai országban. A főügyészség akkor azt is közölte, hogy egy külföldi személyt őrizetbe vettek, majd letartóztattak emiatt.
A nyomozó ügyészek akkori közlése szerint egy magyar férfi 2020-2022. években azt ígérte több külföldi állampolgárnak, hogy részükre anyagi ellenszolgáltatásért cserébe különböző afrikai országok tisztviselőin keresztül elintézi, hogy ezen országoktól tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak. Egyikük – miután az ügyintézés fejében mintegy 50 ezer eurót átutalt a férfinak – egy afrikai országtól tiszteletbeli konzuli címet is kapott, míg a másik személy által átutalt 10 ezer euró előleg nem volt elegendő az ügyintézés megindításához – közölte az ügyészség.
A magyar állampolgárságú férfi ezen felül a saját, nem Magyarországhoz köthető nemzetközi tisztségei elnyerése, illetve megtartása érdekében is adott át jogtalan előnyt egy külföldi ország magas beosztású hivatalos tisztviselőinek – közölte az ügyészség.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a letartóztatott férfi B. János, aki formálisan még most is Burundi bécsi nagykövete, de korábban Sierra Leone budapesti tiszteletbeli konzulja is volt.
A "diplomatabiznisz" világában a képlet egyszerű: vannak a szegény országok korrupt tisztviselői. Rajtuk keresztül a fejlett világból jött üzletember pénzzel gyakorlatilag bármit el tud intézni, ettől kezdve pedig csak olyan gazdag klienseket kell felhajtania, akik szeretnének villogni azzal, hogy diplomáciai státuszba kerülnek, illetve szeretnék ennek előnyeit kihasználni. Vagy csak naivak, akik abban bíznak, hogy a diplomata-útlevél egy büntetőeljárás során kihúzhatja őket a bajból. A diplomatapapírokra vagy -pozíciókra vágyó üzletember bőkezűen segélyez egy szegény országot, esetleg egy politikai párt kampányát, a nagylelkűségét pedig meghálálják azok, akikhez végül a pénz csorog.
A sokáig Sierra Leone-i tiszteletbeli konzulként tevékenykedő B. János annak ideján a Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztost, Suha György közbenjárására veszítette el ezt a státuszát. Noha B. János akkor bukta a Sierra Leone-i pozíciót, nem maradt diplomáciai státusz nélkül, nem sokkal később Bécsben egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségben, a NAÜ-ben. | https://hvg.hu/itthon/20221021_Megtudtuk_ki_az_a_nagykovet_akit_letartoztattak_mert_penzert_tiszteletbeli_konzuli_cimet_igert | https://web.archive.org/web/20221114192213/https://hvg.hu/itthon/20221021_Megtudtuk_ki_az_a_nagykovet_akit_letartoztattak_mert_penzert_tiszteletbeli_konzuli_cimet_igert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtudtuk-ki-az-a-nagykovet-akit-letartoztattak-mert-penzert-tiszteletbeli-konzuli-cimet-igert | HVG | hungarian-news | 2022-10-21 13:52:00 | [] | [] | [
"Afrika",
"Burundi",
"Sierra Leone"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"diplomácia",
"ügyészség"
] | [] |
54,869 | Hatmilliárd forint adót csalt el árstopos élelmiszerekkel egy nemzetközi bűnbanda | Strómanokon és bukó társaságokon keresztül adták el a beszerzett élelmiszereket, amelyekből nagy mennyiség került a hazai üzletekbe. | Milliárdos kárt okozott árstopos élelmiszerekkel az a céghálózat, amelyre nemzetközi akcióban csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A szervezet azt írta, hogy a bűnszervezet a szomszédos országokból szerezte be a termékeket, majd az adófizetési kötelezettséget kikerülve, cégláncolaton átfuttatva – strómanok és bukó társaságok bevonásával – értékesítette őket tovább.
E termékek közül étolajból és kristálycukorból is nagy mennyiség került a magyar üzletekbe.
A bűnbanda több mint hatmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.
A hatóság az online számlázásnak, valamint az EKÁER-nek köszönhetően pontosan tudta azonosítani az elkövetőket. Az is jól látható volt, hogy az élelmiszerár-stop bevezetése után jelentősen megnőtt a céghálózat fix áras termékeinek forgalma.
A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok, járőrök, valamint a MERKUR bevetési egység támogatásával csaknem ötven helyszínen kutattak, ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, gépkocsikat és készpénzt is lefoglaltak. A nemzetközi akcióban az EUROPOL is részt vett. Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában is nyomoztak a hatóságok.
A nyomozók 32 embert hallgattak ki, közülük hat gyanúsított letartóztatását elrendelte a Székesfehérvári Járásbíróság. A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. | https://hvg.hu/itthon/20221020_nav_csalas_elemiszer_arstop_elfogas | https://web.archive.org/web/20221107170513/https://hvg.hu/itthon/20221020_nav_csalas_elemiszer_arstop_elfogas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatmilliard-forint-adot-csalt-el-arstopos-elelmiszerekkel-egy-nemzetkozi-bunbanda | HVG | hungarian-news | 2022-10-20 09:49:00 | [] | [] | [
"Csehország",
"Európa",
"Horvátország",
"Magyarország",
"Szlovákia"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"strómanok",
"kereskedelem",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
54,870 | Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?” | Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla – mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – kérdezte. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat. | Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”
Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla – mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – kérdezte. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat.
„Nem igaz, hogy ne lennék jogosult a 35 év munkaviszony után járó jubileumi jutalomra” – állította a hvg.hu-nak Győr fideszes polgármestere. Dézsi Csaba Andrást arról a már az önkormányzat illetékes szakbizottsága előtt fekvő előterjesztésről kérdeztük, amely 5,2 millió forint jubileumi jutalmat javasol neki kifizetni.
Csakhogy az ugytudjuk.hu cikke szerint az előterjesztésben idézett törvény alapján „nem világos, milyen alapon” járna a polgármesternek ez a pénz, és ez alapján a DK önkormányzati képviselője is „arcátlanságnak” nevezte, hogy Dézsi fel akarja venni ezt a pénzt, ráadásul akkor, amikor a városnak is spórolnia kell.
Dézsi Csaba András a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a köztisztviselői törvény alapján egyértelmű és világos jogi alapja van annak, hogy a 35 éves jubileumi bónuszt felvehesse. Az 5,2 milliós összegről egyébként úgy vélekedett: „Kellene a rossebnek az a pénz. Elég jól keresek, nem is én kértem ezt a pénzt, a jegyző nyújtja be automatikusan”.
A győri polgármester szerint nem tragédia, hogy bezárnak az uszodák, ő is a Mosoni-Dunában tanult meg úszni
Dézsi Csaba András azt az emlékét is felidézte, amikor egy almáért bement a hideg szobába.
Megkérdeztük, hogy ha saját bevallása szerint ilyen jól keres, és nincs igazán szüksége a pénzre, miért nem mond le róla, így az 5,2 millió megmaradna a város kasszájában, ahol lenne helye, hiszen a rezsi miatt Győr is nehéz pénzügyi helyzetben van. Erre a polgármester úgy válaszolt:
Ha jár, akkor jár. Maga mit tenne? Adjam vissza, vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”
Arra a felvetésre, hogy a rezsiválság miatt bezárt városi uszodákat talán, ha nem is sokáig, de ebből a pénzből is lehetett volna fűteni, vagy akár más önkormányzati célra is lehetne fordítani az összeget, a polgármester megjegyezte: a 35 év munkaviszonya után ez a mostani jutalom havi mindössze 12 ezer forint, ha leosztja, márpedig „én abból élek, hogy szorgalmas vagyok”. Hozzátette: amúgy pedig
ennél én sokkal többet adakozok. Egymillió forint alatt nem adok és csak egyet kérek, hogy ne mondják el, hogy én adtam.”
Miután a polgármesterrel tisztáztuk, hogy a pénz jár neki, és fel is veszi majd, megérkezett Nagyné László Edit, Győr jegyzőjének levele, amit Dézsi Csaba András megígért, mondván: az tisztázza, hogy a jubileumi jutalom milyen jogszabály alapján jár neki. A jegyző által küldött levél rögzíti: a jutalmat nem a polgármester kérte, az a közszolgálati jogviszony alapján alanyi jogon jár, a munkáltatónak kötelező azt kifizetni.
A levél szerint egyébként a 35 év szolgálati idő úgy jön ki Dézsi Csaba Andrásnál, hogy 1987 novemberétől dolgozott a győri Petz Aladár kórházban, ami 2020 január végéig közalkalmazotti jogviszonyt keletkeztetett, Dézsi akkor lett polgármester – az előző ősszel még szexbotránya után újraválasztott, de aztán posztjáról lemondott Borkai Zsolt helyett. Azóta pedig Dézsinek közszolgálati jogviszonya van. Mivel pedig
a 35 éves jubileumi jutalom négyhavi bérrel egyenlő, Dézsi Csaba András pedig polgármesterként bruttó 1,3 milliót keres, kijön az 5,2 milliós jutalom összege.
Arra a jegyző levele is utal, hogy polgármestersége, 2020 januárja óta Dézsi Csaba András „sajátos közszolgálati jogviszonyban áll az önkormányzattal”. Annyiban biztos sajátos a helyzete, hogy mint arról a hvg.hu írt, hozzá is köthető egy személyre szabott kormánypárti törvény, a lex Dézsi, amely segített átlépni az addig hatályos összeférhetetlenségi szabályokon, így a városvezetés mellett orvosként is tovább dolgozhatott. Más kérdés, hogy a fideszes „törvénygyár” majdnem elbénázta a jogszabályt, csak az utolsó pillanatban, egy módosítóval tették visszamenőleges hatályúvá, így már vonatkozhatott Dézsire.
Íme a jegyző teljes levele:
jubileumi jutalom by HVG on Scribd
2022. október. 18. 11:47 hvg.hu Itthon
A győri polgármester szerint nem tragédia, hogy bezárnak az uszodák, ő is a Mosoni-Dunában tanult meg úszni
Dézsi Csaba András azt az emlékét is felidézte, amikor egy almáért bement a hideg szobába.
2022. szeptember. 29. 11:09 hvg.hu Vállalkozás
Élő adásban provokátorozta le Dézsi Csaba András a szentiváni ipari park miatt aggódó civilt
A győri polgármester szerint a tiltakozók túl jól szervezettek, és azt sem érti, hogyan tudtak összeszedni csaknem 6 ezer aláírást. | https://hvg.hu/itthon/20221020_Jutalom_fagyi_Gyor_polgarmester | https://web.archive.org/web/20221106201919/https://hvg.hu/itthon/20221020_Jutalom_fagyi_Gyor_polgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dezsi-az-5-millios-jutalomrol-bfelveszem-mert-jar-vagy-vegyek-mindenkinek-5-gomboc-fagyitr | HVG | hungarian-news | 2022-10-20 13:38:00 | [
"Dézsi Csaba András"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"juttatás",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
54,871 | Óriásit kavart a Fidesz, hogy megmentse a kuratóriumban ülő minisztereket a kínos magyarázkodástól | Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban. | Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban. | https://hvg.hu/360/20221020_Majdnem_kirugatta_a_Fidesz_a_minisztereket_a_kozalapitvanyokbol_de_aztan_korrigaltak_a_bakit | https://web.archive.org/web/20230202023611/https://hvg.hu/360/20221020_Majdnem_kirugatta_a_Fidesz_a_minisztereket_a_kozalapitvanyokbol_de_aztan_korrigaltak_a_bakit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasit-kavart-a-fidesz-hogy-megmentse-a-kuratoriumban-ulo-minisztereket-a-kinos-magyarazkodastol | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-20 17:55:00 | [
"Banai Péter Benő",
"Csepreghy Nándor",
"György László",
"Lázár János",
"Magyar Levente",
"Nagy István (Fidesz)",
"Navracsics Tibor",
"Orbán Balázs",
"Orbán Viktor",
"Rétvári Bence",
"Schmidt Ádám (Honvédelmi Minisztérium)",
"Szijjártó Péter",
"Varga Judit",
"Varga Mihály",
"Zambó Péter"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Belügyminisztérium (BM)",
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Európai Bizottság",
"Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság",
"Fidesz",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Közép-európai Oktatási Alapítvány",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Kulturális és Innovációs Minisztérium",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Makovecz Campus Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Pannon Egyetemért Alapítvány",
"Pénzügyminisztérium",
"Polgári Művelődésért Alapítvány",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Soproni Egyetemért Alapítvány",
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"Testnevelési Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
54,872 | A napelemes szakma megdöbbent a kormány bejelentésén, szerintük ellentétes az ország érdekeivel | A döntés „ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével”, és a kormány a fejlődés ellen lép fel. | A jövőbeli napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati betáplálását felfüggesztő kormányzati döntés ellentétes az ágazat, a lakosság és az ország érdekeivel is a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szerint.
Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményükben azt írták: megdöbbenéssel fogadta a magyarországi napelemes szakma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján tett bejelentését, amely szerint a tervbe vett, de engedélyt még nem szerzett napelemek által termelt villamos energiát a jövőben bizonytalan ideig nem fogadja a villamosenergia-rendszer – írta a szövetség.
Ezzel a szaldós elszámolás is megszűnik, miközben arra az Európai Unió előírásai szerint a jövő év végéig még lenne lehetőség – áll a közleményben. A hálózati visszatáplálás lehetőségének megszüntetése a háztartások számára értelmetlenné teszi a napelemes beruházásokat – tették hozzá.
Az MNNSZ szerint a bejelentés ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével.
Kitértek arra is, hogy Gulyás Gergely a szerdai sajtótájékoztatón elismerte, a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál lassítja a megtérülést, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.
Az MNNSZ közölte, egy akkumulátoros tároló legfeljebb a napközbeni túltermelést képes tárolni, hogy miután hazatértek, felhasználható legyen a környezetbarát módon megtermelt energia. Ráadásul az akkumulátoros tárolásnak jelentős a költségvonzata.
Példaként említették, hogy a tavaly novemberben kiírt lakossági napelem-telepítési pályázat 2,9 millió forintra taksálta egy 5 kilowattpeakes (kWp) teljesítményű, 2,2 millió forintba kerülő napelemes rendszerhez tartozó akkucsomag telepítésének költségét, az árak pedig azóta csak emelkedtek.
Az MNNSZ úgy véli, ezzel a lépéssel a kormány a napelemes rendszerek terjedésének elősegítése helyett a fejlődés ellenében lép fel és nem segíti azt sem, hogy csökkenjen Magyarország jelentős villamosenergia-importja. | https://hvg.hu/ingatlan/20221015_napelem_szakma_kormany_gulyas_gergely_felfuggesztes | https://web.archive.org/web/20221028061650/https://hvg.hu/ingatlan/20221015_napelem_szakma_kormany_gulyas_gergely_felfuggesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-napelemes-szakma-megdobbent-a-kormany-bejelentesen-szerintuk-ellentetes-az-orszag-erdekeivel | HVG | hungarian-news | 2022-10-15 21:34:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"energia",
"pályázat",
"támogatás",
"környezetvédelem",
"megtérülés",
"napelem / megújulók"
] | [] |
54,873 | Gátlástalan átverésnek tűnik, amit a napelemek ügyében csinál a kormány | Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás. | Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás. | https://m.hvg.hu/360/202242__napelemek_sorsa__kormanyzati_alsag__meszaros_penzt_var__sotet_idok | https://web.archive.org/web/20221022132253/https://m.hvg.hu/360/202242__napelemek_sorsa__kormanyzati_alsag__meszaros_penzt_var__sotet_idok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gatlastalan-atveresnek-tunik-amit-a-napelemek-ugyeben-csinal-a-kormany | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-22 08:30:00 | [] | [] | [] | [
"energia",
"háttér",
"támogatás",
"környezetvédelem",
"jogalkotás",
"megtérülés",
"napelem / megújulók"
] | [] |
54,874 | Épp azért minősítették le Szijj László cégét, mert az állam emlőjén hízik | Pusztán az visszafogta az útépítésben jeleskedő Duna Aszfalt vállalati kötvényeinek minősítését, hogy bizonytalanná vált, megkapja-e Magyarország az európai uniós támogatásokat. | Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság - az uniós is - Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
A debreceni humorista a Kutyapárt EP-listájának negyedik helyéről ült be a köztévé választási vitájára, és emlékezeteset alkotott. Pedig nem előadóként kezdte, hanem fűtésszerelőként és zenészként. HVG-portré.
A macronistáknak meg kell érteniük, hogy Franciaország sorsa most a kezükben van. Meg tudják akadályozni az illiberalizmus és a tekintélyuralom győzelmét - írja a francia lap.
Mennyivel lettek jobbak a fordítóprogramok a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése nyomán? A változások valóban forradalmiak, de csak néhány nagy nyelv profitál belőlük, sok ezer kicsit az eltűnés fenyeget. A magyar ebből a szempontból a nagyok közé tartozik.
Nagy lépést tett az EU, amikor a júniusban elfogadott 14. szankciós csomagjában célba vette az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját. Csakhogy közben egyre halmozódnak a jelek, hogy Moszkva erre is előre készült, és az olajtankereihez hasonlóan az LNG-jének is elkezdte kiépíteni az árnyékflottát. Folytatódik a büntető és a büntetett macska-egér játéka, a tét az orosz gazdaság egyik nagy reményű iparágának jövője. | https://m.hvg.hu/360/202242_duna_aszfalt_pozitiv_helyett_stabil_jovo | https://web.archive.org/web/20221023175621/https://m.hvg.hu/360/202242_duna_aszfalt_pozitiv_helyett_stabil_jovo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epp-azert-minositettek-le-szijj-laszlo-ceget-mert-az-allam-emlojen-hizik | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-22 11:10:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
54,875 | Nem hagyják, hogy pirosat mutasson a szemafor Mészáros 400 milliárdos bizniszének | Újból benyújtotta környezetvédelmi hatástanulmányát és engedélykérelmét a Déli Körvasútra az állami infrastruktúra-fejlesztő. | belpolitika
2022.10.04. 13:30 7 perc
Február óta inkább hetente irányt vált a kormánykommunikáció, mintsem egyszer az empátia jelét mutassa: a háború semmi másról nem szól, mint arról, hogy nekünk, magyaroknak jó legyen, no meg Putyin se üsse meg nagyon a bokáját. Az illiberális kormánykommunikáció lényege, hogy semmiféle emberséget ne tanúsítson szavazótáboron kívül, most úgy tűnik, ez szankciódémonban, migránsozásban és dollárbaloldalban merül ki. A társadalom viszont mindenképp csapdába került: ha Orbán jó lovakra tett Putyin és Trump személyében, rettenetes jövő vár a demokráciára, ha viszont tévedett, akkor is rajtunk csattan a háború és a megélhetési válság. | https://hvg.hu/360/202241_nif_nemzeti_infrastruktura_400_milliardos_vasut | https://web.archive.org/web/20221018141839/https://hvg.hu/360/202241_nif_nemzeti_infrastruktura_400_milliardos_vasut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hagyjak-hogy-pirosat-mutasson-a-szemafor-meszaros-400-milliardos-bizniszenek | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-25 19:02:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"protekció",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,876 | Lebukott a két főorvos és az ápoló, akik 26 betegtől fogadtak el többször hálapénzt | Közel kétszáz üres borítékot találtak a rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztalfiókokban. | A fővárosi rendőrök befejezték a nyomozást azzal a két főorvossal és asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 júniusa és augusztusa között több betegtől is átvettek pénzt az egyik budapesti kórházban – írja a police.hu. A budapesti kórház két főorvosa összesen 26 betegtől fogadott el többször hálapénzt, amelyből egyikük asszisztense is kapott.
Közel kétszáz üres borítékot találtak a rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztalfiókokban, amelyek közül számos darabon szerepelt a „köszönettel” szó, illetve az átadó neve is.
Az egyik orvost és az asszisztenst gyanúsítottként hallgatták ki, ám érdemi vallomást nem tettek. A nyomozók az iratokat átadták az illetékes ügyészségnek. | https://hvg.hu/itthon/20221017_budapesti_korhaz_vesztegetes | https://web.archive.org/web/20221202173958/https://hvg.hu/itthon/20221017_budapesti_korhaz_vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lebukott-a-ket-foorvos-es-az-apolo-akik-26-betegtol-fogadtak-el-tobbszor-halapenzt | HVG | hungarian-news | 2022-10-17 10:31:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
54,877 | 4 milliárdot nyertek a földügyi helyettes államtitkár vesztegetésével vádolt agrárvállalkozó érdekeltségei | Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében. | Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.
Mennyire lesz rossz 2024? A Yale Egyetem történészprofesszora, Timothy Snyder Ukrajna miatt aggódik és Trump újraválasztásától tart. A szakértő Davosban, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak, és azt mondta, látja a kiutat. | https://hvg.hu/360/202241__agrarkorrupcios_vad__palyazati_penzszoras__vida_jozsef_kiszalloban__hatteremberek | https://web.archive.org/web/20221014175139/https://hvg.hu/360/202241__agrarkorrupcios_vad__palyazati_penzszoras__vida_jozsef_kiszalloban__hatteremberek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-milliardot-nyertek-a-foldugyi-helyettes-allamtitkar-vesztegetesevel-vadolt-agrarvallalkozo-erdekeltsegei | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-13 11:30:00 | [
"Bozsó Szilárd",
"Csányi Sándor",
"Gál Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy János (Agrárminisztérium)",
"Paulovics Ágnes",
"Veres Nándor Mihály",
"Vida József"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Agro Hungary Holding Kft.",
"Agro-Csibe 2000 Kft.",
"Agro-Szentgyörgy Kft.",
"Agrocsoport Holding Kft.",
"Anseris Kft.",
"Arthur Bergmann Agro Mezőgazdasági és Állatgazdálkodási Kft.",
"Bonafarm-csoport",
"DBH Invest Kockázati Alapkezelő Zrt.",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Taby-Agro Kft.",
"Takarékbank Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Csataszög",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Jászalsószentgyörgy",
"Kőtelek",
"Nagykörű"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"vesztegetés",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"ügyészség"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
54,878 | Eltitkolt bevételekkel gyanúsítja a NAV a Bajnai-féle DatAdatot | Az adóhatóság arról számolt be, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. | Jogszabálysértésekkel, a nyomozás akadályozásával, valótlan nyilatkozatokkal és eltitkolt bevételekkel gyanúsítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bajnai a DatAdat Professional Kft-t. A vállalkozás tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon egykori kormányfő is.
A NAV csütörtöki közleményében azt írja, hogy a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
A NAV szerint a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban nyomozóik szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de ez szerintük a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült. A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve - nem a bejegyzett székhelyén működött. „A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak” – olasható a közleményben.
Jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van – tették hozzá.
Csütörtök este reagált a DataDat a NAV közleményére. Azt írták, hogy telefonon kereste kétszer is az ügyvezetőket az adóhatóság két hete és majd a második hívásnál azt közölték, hogy nem akarnak a DataDat irodájába elmenni és nem kívánnak elvinni onnan iratokat.
„Mindezek után másnap a Datadat jogi képviselője útján beadványt tett, kérte a hatóságokat, hogy közöljék az eljárás alá vont társasággal a megfogalmazott gyanút, valamint írásban is tájékoztatták a NAV-ot arról, hogy együtt kívánnak működni a hatóságokkal, megadták írásban is a tényleges munkavégzés helyét. A Datadat sem akkor, sem azóta semmilyen írásos tájékoztatást nem kapott a NAV-tól a nyomozásról” – írják.
A cég szerint a NAV gyanú helyett ítéletet mondva közöl megalapozatlan tényállításokat és hazugságokat róluk. Azt továbbra is tagadják, hogy a NAV nyomozói megjelentek volna az irodájukban, és szerintük a könyvelőjükről sem mondtak igazat. Azt írták, a vizsgálókkal a könyvelő együttműködött, minden kérdésre válaszolt, és minden adatot átadott a NAV ellenőrei részére azonnal. „Már csak ezért is hazugság, hogy nem kapta meg a hatóság a szükséges iratokat” – olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzet szerdán írt arról, hogy „kiszállt a NAV az adatlopási botrányáról elhíresült Bajnai-féle DatAdathoz”, a cég azonban ezt tagadta. Azt írták a cikkre válaszul, hogy a cég és a tulajdonosai a bevételek után mindig minden adófizetési kötelezettségnek határidőre eleget tettek, mindig minden bevallást időben benyújtottak.
Azt is hozzátették, „miközben a Datadat semmiféle írásbeli tájékoztatást nem kapott mindeddig az eljárásról, addig a Rogán Antal által kézivezérelt NAV tudatos szivárogtatással terjeszt hazugságokat a cég elleni eljárásról”. | https://hvg.hu/kkv/20221013_nav_bajnai_datadat | https://web.archive.org/web/20230113163915/https://hvg.hu/kkv/20221013_nav_bajnai_datadat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltitkolt-bevetelekkel-gyanusitja-a-nav-a-bajnai-fele-datadatot | HVG | hungarian-news | 2022-10-13 18:05:00 | [
"Bajnai Gordon"
] | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
54,879 | Ötmilliárdért építhet rendelőt Rákosmentén a volt fideszes képviselő cége | Eldőlt, ki újíthatja fel a XVII. kerületben a Ferihegyi úti szakorvosi rendelő épületét. A Bástya Millenium Zrt. mintegy nettó 4,98 milliárdos ajánlatot tett a beruházásra kiírt nyílt tenderen, ezzel elvitte a munkát versenytársa, a Fenstherm Kontakt Kft. elől – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő csütörtöki közleményéből. | Eldőlt, ki újíthatja fel a XVII. kerületben a Ferihegyi úti szakorvosi rendelő épületét. A Bástya Millenium Zrt. mintegy nettó 4,98 milliárdos ajánlatot tett a beruházásra kiírt nyílt tenderen, ezzel elvitte a munkát versenytársa, a Fenstherm Kontakt Kft. elől – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő csütörtöki közleményéből.
A Bástya Millenium a május 25-én aláírt szerződésben vállalta, hogy 900 munkanapon belül, összesen 4500 négyzetméteren alakítja át és újítja fel a Rákosmente Szakrendelő épületét, beleértve mintegy 1860 négyzetméternyi ráépítést. A komplexumot egy 17 férőhelyes mélygarázzsal, és egy 60 autó számára elegendő felszíni parkolóval látják el, kicserélik és bővítik a rendelő fűtési rendszerét, új felvonókat építenek be, és természetesen hőszigetelik az egész épületet.
Bástya NER-társ
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének 12. évében talán nem meglepő, ha a megbízással egy Fidesz-közeli vállalkozó járt jól. A Bástya Millenium Zrt. tulajdonosa, Urbán-Szabó Sándor ezer szállal kötődik a kormánypárthoz: 2006 és 2014 között a XIII. kerületben volt fideszes önkormányzati képviselő, és – mint a Magyar Narancs írja, – 2015-ig irányítója és tulajdonosa volt a Fradi reklámtevékenységért felelős FTC Brand Management Kft.-nek (egy ideig épp a Bástya Milleniumon keresztül). Nem mellékes, hogy Urbán-Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját és az FTC elnökét. Az alapítvány kuratóriumában továbbá helyet kapott Kocsis Máté, Józsefváros egykori fideszes polgármestere– a Bástya Millenium amúgy sorra nyerte a közbeszerzéseket a nyolcadik kerületben.
Feltűnik a Mészáros-család is
Furcsa körülményekre találtunk a rákosmentei pályázaton alulmaradó cég esetében is. A Fenstherm Kontakt Kft. nettó 5,028 milliárdért vállalta volna a munkát – ez csak 40 millió forinttal, vagyis alig 0,8 százalékkal volt drágább a győztesnek nyilvánított ajánlatnál. A Fenstherm Kontakt végső tulajdonosa Gelencsér Dominik, aki 2018 óta közös tulajdonú vállalkozást is tartott fent Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével: a Fenstherm Future Zrt-ben Gelencsér egyik Kft-je kisebbségi tulajdonosnak számított, míg a többségi tulajdonos az egyértelműen Mészáros-érdekeltségnek számító Fejér-B.Á.L. Zrt. volt.
A tulajdoni viszonyok az Opten nyilvántartása szerint idén április közepén megváltoztak, az egyedüli tulajdonos pedig a Mészáros-féle cég maradt.
Érdekes egybeesés, hogy a rákosmentei tenderen győztes Bástya Millenium Zrt. a Fejér-B.Á.L.-t is az alvállalkozói között említi a közbeszerzési dokumentumok szerint.
Ahova mindig jut pénz
A Fejér-B.Á.L. Zrt. 4,5 milliárd forintért kapta meg a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére létrehozott, közpénzzel alaposan megtámogatott Erzsébet-alapítvány megrendelését.
A rákosmentei építkezésre nem fordítottak információink szerint uniós forrást: az közpénzből zajlik. A kormány 2020 decemberének utolsó napján, az Egészséges Budapest Program keretéből 4,3 milliárd forintos bruttó támogatást ítélt meg a beruházásra, a XVII. kerületi fideszes önkormányzat pedig százmillió forinttal egészítette ki a keretet.
Rákosmente tavaly sem maradt ki a kormányzati pénzosztásból, mikor az Orbán-kabinet „útfelújítási támogatás” címén 8,7 milliárd forintot osztott szét, kizárólag a hat fideszes vezetésű fővárosi kerület között (Rákosmentére ebből 2,8 milliárd jutott).
Az indoklás szerint a kormány a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében adott támogatást az érintett városrészeknek, Budapest vezetése ugyanakkor egy fillérnyi kompenzációt sem kapott. | https://hang.hu/belfold/otmilliardert-epithet-rendelot-rakosmenten-a-volt-fideszes-kepviselo-cege-141741 | https://web.archive.org/web/20231110000628/https://hang.hu/belfold/otmilliardert-epithet-rendelot-rakosmenten-a-volt-fideszes-kepviselo-cege-141741 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otmilliardert-epithet-rendelot-rakosmenten-a-volt-fideszes-kepviselo-cege | Magyar Hang | hungarian-news | 2022-06-09 11:38:00 | [
"Kocsis Máté",
"Kubatov Gábor",
"Urbán-Szabó Sándor"
] | [
"Bástya Millenium Kft.",
"Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata (Rákosmente)",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fidesz",
"FTC Brand Management Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
54,880 | A Bástya Millenium tündöklése A Fradi erős oszlopa | Hasít a közbeszerzéseken a Bástya Millenium Zrt., amelyet semmilyen botrány nem állít meg; mindig akad egy baráti önkormányzat, amelytől megrendelésre számíthat. A milliárdos bevételek mögött Kocsis Máté és Kubatov Gábor személye is felsejlik. | Év elején fizetésképtelenné vált, így felszámolás alá került a Fradihoz több szálon kapcsolódó, a közbeszerzéseken 2014-ig jól szereplő Ligetsor-Bau Kft. (a cégről lásd a Volt másik című keretes írást). A társasághoz köthető üzleti kör azonban egy új cégen keresztül tarol ismét a közbeszerzéseken, és a botrányok ellenére sorra húzza be a tendereket. A Bástya Millenium Kft. (sőt, tavaly óta már Zrt.) a 2009-es alapítás óta eltelt hat évben több mint megszázszorozta bevételeit; ez 2015-ben már meghaladta az 1,6 milliárd forintot. A cég életében a fordulópont 2012 volt, akkor nyerték el az első, rögtön százmilliós nagyságrendű munkákat. A Bástya Millenium elsősorban épületfelújításban utazik, rossz állapotú iskolából és óvodából pedig akad bőven az országban, elsősorban Heves megyében és a fővárosban. A társaság még Szabó Zsolt polgármestersége idején lett Hatvan városának kedvenc kivitelezője, de kivételezett helyzetük egy ideig megmaradt az után is, hogy Szabó országgyűlési képviselő, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára lett. A többnyire hirdetmény nélkül kiírt tendereket sokszor a becsült értéknél magasabb áron nyerte el a cég. A Bástya Millenium így kapott lehetőséget gyerekorvosi rendelő felépítésére (78 millió forint), új bölcsőde megtervezésére (38 millió forint), iskola és művelődési ház felújítására is (316 millió forint), de a cég részt vett a botrányokról elhíresült Öveges József iskolafelújítási programban is (lásd: Egy tanterem kettő árából, Magyar Narancs, 2016. február 25.).
A Bástya Millenium sikereire magyarázatot adhat a cég tulajdonosának jól ismert fideszes kötődése. Urbán Szabó Sándor 2006 és 2014 között fideszes önkormányzati képviselő volt a XIII. kerületben. Urbán Szabó irányítója és tavalyig tulajdonosa is volt az FTC Brand Management Kft.-nek (egy ideig épp a Bástya Milleniumon keresztül). A cég végzi a Fradi reklámtevékenységgel összefüggő feladatait, valamint az FTC-vel közösen birtokolja a FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-t. Urbán Szabó emellett elnökségi tagja a Fradi kézilabda-szakosztályának is. A szakosztály társelnöke Pesti Imre, a fővárosi Fidesz egyik fontos embere, elnöke Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Józsefváros polgármestere, az egyesületet pedig Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója elnökli. Urbán Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatovot, a kuratóriumba pedig Pesti és Kocsis mellé Tarlós István főpolgármestert is beválasztották.
Bedőlő Szárazmalom
Az NFM Szabó vezette fejlesztési államtitkársága 2014 decemberében úgy döntött, hogy Hatvan 800 millió forintos uniós forráshoz jut. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretéből megítélt támogatás célja az volt, hogy a városban létrehozzanak egy, az energiatakarékosságot és a környezetbarát megoldásokat népszerűsítő központot. Szabó Zsoltnak már ekkor magyarázkodnia kellett, hiszen nem csupán a megítélt támogatás összege volt jóval magasabb a szokásos KEOP-pályázatoknál, de az is, hogy a tenderen kizárólag egyetlen város önkormányzata indulhatott. Noha a „Környezeti és energetikai nonprofit információs központ” megvalósításának első fázisára a hatvani önkormányzat csak január 27-én írta ki a pályázatot, a Bástya Milleniumnál valamiért nagyon optimisták voltak. Erre utal legalábbis, hogy már február 2-án nyitottak egy hatvani fióktelepet a Radnóti tér 2. alatt, pont abban az épületben, ahol a hatvani Fidesz irodája is megtalálható. A központ helyszínének a volt cukorgyári Szárazmalom épületét jelölték ki (amely szintén a Radnóti téren áll). Noha a felújítására kiírt közbeszerzés tavasszal még messze nem zárult le, a Bástya Millenium már áprilisban felállványozta az épületet. Az önkormányzat ugyanis úgy döntött, hogy a Szárazmalom életveszélyesnek tartott részeit sürgősen el kell távolítani – a teljes felújítás előtt pár hónappal. A kárelhárítási munkálatok elvégzésére szerződést kötöttek Urbán Szabó cégével, amely a vállalt határidőre el is végezte a munkálatokat. A Bástya Millenium július végére elbontotta az állványzatot, pedig ekkor már tudni lehetett: ők nyerték meg a Szárazmalom felújítására kiírt pályázatot. A beruházás becsült értéke 442 millió forint volt, de a Bástya Millenium ajánlata ennél mintegy 140 millió forinttal többről szólt. Az NFM ugyan nem járult hozzá a többletforrás biztosításához, a fideszes Horváth Richárd vezette hatvani önkormányzat mégis kitartott a Bástya Millenium mellett. Az amúgy is adósságokkal küzdő önkormányzat úgy döntött, hitelből biztosítja a szükséges többletforrást. Hatvan augusztus 26-án szerződést kötött a Bástya Milleniummal, amely vállalta, év végére készen lesz a Szárazmalom. Az önkormányzat ezután hetente ellenőrizte a Bástya Millenium munkáját, amely folyamatos csúszásban volt. Az önkormányzat szerint ők többször próbáltak egyeztetni a céggel, ám a Bástya Millenium nem volt erre nyitott, sőt november 19-én felfüggesztette a munkavégzést. Az NFM november 24-én rendkívüli helyszíni ellenőrzést tartott, és azt állapította meg, hogy a készültség mindössze 30 százalékos, míg az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértő 25-30 százalékosra becsülte a készültséget – derül ki az önkormányzat egy tavaly decemberi előterjesztéséből. Decemberben aztán a minisztérium úgy döntött, nem látja megvalósíthatónak a projektet, ezért a támogatás visszafizetésére kérte az önkormányzatot. Ennek megfelelően december végén súlyos szerződésszegésre hivatkozva az önkormányzat felmondta a Bástya Milleniummal kötött megállapodást, mivel a cég az önkormányzat szerint elfogadható indoklás nélkül vonult le a munkaterületről. A város a már kifizetett 250 millió forintot és annak kamatait is követeli a cégtől. A Bástya Millenium nem ismeri el a szerződésszegést, így az ügy bíróság elé került.
A heol.hu-nak nyilatkozó Szabó Zsolt az önkormányzatot hibáztatta a kudarcért. „Azt hiszem, hogy míg a térség több mint tucatnyi települése 51 épület vonatkozásában meg tudta azt valósítani, amit a hatvani önkormányzat nem, ezért aligha okolható akár a kivitelező, akár mondjuk más, például az irányító hatóság.” A helyi önkormányzat által kiadott (és a Fidesz arculati elemeivel működő) Hatvani Hírlap szerint viszont „az önkormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy megvalósulhasson a Szárazmalom-projekt, a Bástya Millenium lehetetlenné tette a beruházás befejezését”. Kérdéseinkkel megkerestük Urbán Szabó Sándort is, ám a cégnél úgy döntöttek, nem kívánnak nyilatkozni.
Egymás torkának
A 800 millió forintos projekt bedőlésének hátterében feltehetően a helyi fideszes belharcok állnak. Amikor a 2014-es választások után Szabó Zsolt az Országgyűlésbe került, a helyére megválasztott Horváth Richárd nem fogadta el, hogy továbbra is Szabó irányítson Hatvanban. Az újonnan megválasztott polgármester ezért eltávolította kabinetjéből a Szabóhoz köthető embereket, tavaly szeptemberben pedig a helyi Fidesz éléről le is váltották az államtitkárt. A belharc részleteiről a HVG számolt be: a már régóta esedékes tisztújítást akkorra írták ki, amikor azon Szabó Zsolt súlyos autóbalesete miatt nem tudott részt venni. A lap szerint a közgyűlés előtt Tóth Csaba, Szabó egykori kabinetfőnöke, a Heves Megyei Közgyűlés egyik alelnöke kicseréltette a zárat a helyi Fidesz-irodán, így a Szabó leváltásáról szóló döntést végül az egyik közeli általános iskolában hozták meg.
A Szárazmalom körüli balhé azonban nem törte meg a Bástya Millenium lendületét. Noha a korábban szinte hazai terepnek számító Hatvantól egy ideig biztos nem kapnak megrendelést (helyi fióktelepüket is megszüntették), bőven akad még önkormányzat, amely megbízik a Bástyában. Különösen Terézváros, ahol a cég 14 hónap alatt 25 közbeszerzést nyert el több mint másfél milliárd forint értékben (ebből 1,2 milliárdot konzorciumban), elsősorban óvodák és iskolák karbantartási munkálataira. Tavaly októberben pedig néhány nap leforgása alatt a Kocsis Máté vezette önkormányzat kilenc szerződést kötött Urbán Szabó cégével. A Fradi kézilabdaelnöke és elnökségi tagja 186 millió forintról írtak alá megállapodásokat önkormányzati tulajdonú bérházak felújítására, míg a Fővárosi Kormányhivatalnak egy kormányablakot építenek 134 millióért. A Bástya Millenium 67 közbeszerzést nyert meg összesen 4,5 milliárd forint értékben (a botrányos Szárazmalom-beruházás nélkül), ebből 53 szerződés és 3 milliárd jutott az elmúlt másfél évre. Valószínűleg idén is folytatódik a Bástya Millenium jó szériája.
Volt másik
A Ligetsor-Bau Kft. tulajdonosa Kosztolni József és Tóth József, de korábban felbukkant a cégben, illetve jogelődjében Bába Iván (a külügyminisztérium államtitkára 2014-ig), valamint Urbán Szabó Sándor, Urbán Szabó Zoltán és Urbán Szabó Andrea is. A cég 2011 és 2014 között szerepelt különösen jól a közbeszerzéseken, és a Bástya Milleniumhoz hasonlóan szintén intézményfelújítás volt a fő profilja. Ebben az időszakban igen jók voltak a cég mutatói, 2012-ben 1,2 milliárd forint volt a bevételük, több mint kétszerese az egy évvel azelőttinek. A Ligetsor egyik legnagyobb megrendelését még a fideszes Papcsák Ferenc vezette Zuglóban nyerte el, a 750 millió forintba kerülő bölcsőde- és óvodafelújítási program azonban botrányba fulladt. Mivel az önkormányzatnak nem volt pénze kifizetni a teljes összeget, ezért a finanszírozásba bevontak egy faktoráló céget (Cre-Viza Zrt.). Noha a szerződés kikötötte, hogy az önkormányzat a kifizetéseket a Cre-Viza számlájára utalja, több nagy tétel is közvetlenül a Ligetsorhoz került. Közben a Ligetsor nem fizette ki a munkát ténylegesen elvégző cégeket, ráadásul a közbeszerzési törvényt megsértve a munkát az alvállalkozók alvállalkozói végezték el. Ekkor már annyira megromlott a cég és Papcsák viszonya, hogy a polgármester nyíltan szerződésszegőnek nevezte a Ligetsort.
A százmillió forintot meghaladó tartozásról a Ligetsor nem akart tárgyalni az alvállalkozókkal. A velük való kapcsolattartást a pár hónappal korábban alakult Nelson Securityre bízta, végül a munkát valóban elvégző vállalatok pénzüknek csak töredékét kapták meg (lásd: Repedések a Papcsák-bástyán, Magyar Narancs, 2012. november 29.). A Nelson Security egyik tulajdonosát Urbán Szabó Gábornak hívják, a másikat pedig Fölgye Pálnak, aki a Fradi Security egyik vezetője. A Ligetsor ekkoriban szponzora is volt az FTC kézilabdacsapatának, a Fradi Security emberei pedig az utóbbi években többször is segítettek a Fidesznek, ha izomerőre volt szükség. 2013-ban a céghez köthető emberek rakták ki a tüntetőket a Fidesz Lendvay utcai székházának udvaráról, és ők álltak be idén év elején a választási irodánál Nyakó István elé, hogy a szocialista politikus ne tudja leadni a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezését. | https://magyarnarancs.hu/riport/a-fradi-eros-oszlopa-100492 | https://web.archive.org/web/20230926100415/https://magyarnarancs.hu/riport/a-fradi-eros-oszlopa-100492 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bastya-millenium-tundoklese-a-fradi-eros-oszlopa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2016-09-18 11:41:00 | [
"Bába Iván",
"Kocsis Máté",
"Kubatov Gábor",
"Papcsák Ferenc",
"Pesti Imre",
"Szabó Zsolt (Fidesz)",
"Urbán Szabó Gábor",
"Urbán Szabó Sándor"
] | [
"Bástya Millenium Kft.",
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"Cre-Viza Zrt.",
"FTC Brand Management Kft.",
"Hatvan Város Önkormányzata",
"Ligetsor-Bau Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"őrzés-védés"
] | [
"Öveges-program (akta)"
] |
54,881 | Orbánék megveszik Gyurcsány volt cégét – újra „pártszerű” vállalat lesz a Perfekt | A Mathias Corinvus Collegium nevű elitgondozót fenntartó alapítvány megveszi a tömegképzésre szakosodott Perfekt Zrt.-t. Ez a tény első közelítésben annyit jelent, hogy a NER újabb stratégiai iparág, a felnőttoktatás bekebelezését készíti elő – miután állami eszközökkel már letarolta maga előtt a piacot. A történet igazi pikantériája, hogy a Perfekt egykor Gyurcsány Ferenc kulcsvállalata volt, sőt a Fidesz a cég mostani eladóját is az exkormányfő embereként azonosította. További „mellékzöngeként” Kóka János-szálat is találtunk a sztoriban: az üzletet egy olyan figura hajtotta fel az Orbán Balázs-féle MCC-nek, aki a volt SZDSZ-miniszter családi holdudvarával épült össze – hogy aztán állandó segítője legyen a Tiborcz–Garancsi–Habony–Rogán-érdekköröknek. | Október 5-én különös összefonodás-bejelentést iktattak a Gazdasági Versenyhivatalnál. A dokumentáció szerint a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.-t mindenestül felvásárolta egy Comino Invest nevű kft., amely tüstént tőkeemelésről is döntött – s a pénz biztosítására a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt jelölte ki. (A MCC nevű tehetséggondozó fenntartója valójában egy „KEKVA”, azaz közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, a Mol- és Richter-részesedésekkel megtámasztott Fidesz-mélyállam egyik tartóoszlopa. Amely próbál piaci pozíciókat is szerezni – például a Libri-Bookline-csoportban és másutt.) A lényeg, hogy a most zajló folyamat végére a Perfekt Zrt. tulajdonosi szerkezete átalakul: a tömeges felnőttoktatással foglalkozó vállalat háromnegyede lesz az MCC-é, 25 százalék pedig marad a Comino Investnél.
Eddig a szikár tények, melyek ugyan a HVG céghíradójában is megjelentek, mégsem vetettek semekkora hullámokat. Pedig a néhány mondatos versenyhivatali bejelentés valójában egy újabb stratégiai iparág „annektálását” jelenti. Hogy kik a szereplők? Egyrészt a Perfekt nem szimpla gazdasági társaság, hanem a legjobban meggyökeresedett magyar cégek egyike. Jogelődjét bő 70 éve, az „ántivilágban” hozták létre a Pénzügyminisztérium képzési igényeire; elsősorban számviteli ismereteket oktattak itt a tanácsrendszer és az állami vállalatok szakemberei számára. Később a Horn-időszakban – Medgyessy Péter pénzügyminisztersége alatt – Gyurcsány Ferencnek és az akkori SZDSZ gazdasági énjeinek privatizálták. A szociálliberális háttérvilág emblematikus Perfektje egyébként fennállásának legnagyobb pályázatát az első Orbán-kormány idején nyerte el az államtól (okmányirodai munkatársak képzésére), majd a mai DK-elnök 2002-ben eladta vállalatát a tőle és az örökös Fidesz-belügyminiszter Pintér Sándortól egyenlő közelségre lévő Erdős Ákosnak. Tőle aztán a Sanoma-csoport vásárolta meg a neves céget (egy nagyobb csomag részeként), a finnek kivonulása után pedig – 2014-re – az ősperfektes Jókai Istvánhoz és régi menedzsertársához került „vissza” a társaság.
Ahhoz a Jókaihoz, akit a Fidesz korábban következetesen Gyurcsány Ferenc emberének bélyegzett, ennek ellenére most mégis bizniszt kínált neki: az MCC tőle vette meg a Perfekt Zrt. – a már említett Comino Invest közbeiktatásával. Utóbbi kft.-cske a napokban új vezérigazgatót is hozott a Perfekthez Jókai István helyett – konkrétan egy vadászfegyver-kereskedés ügyvezetőjét (lásd alább).
Lapunk természetesen az érdekelteket is megkérdezte a tranzakció részleteiről. A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által elnökölt MCC-től például azt tudakoltuk: mi szüksége van egy „elitképző” intézménynek egy tömegoktató vállalkozásra, mennyi pénzt fektetnek a Perfekt feltőkésítésébe, illetve miért kellett bevonni a vásárlási folyamatba az ismeretlen Comino Investet? A részletgazdag kérdésekre igen általános választ kaptunk, de nagy szó, hogy legalább kaptunk. Ezt itt: „A hazai felnőttképzés fejlesztése kiemelten fontos a Mathias Corvinus Collegium számára, előmozdítva ezzel azt, hogy a tehetséggondozás minél szélesebb körben legyen elérhető. E cél elérését támogatja a Perfekt Zrt.-t érintően létrejött stratégiai döntés. A Perfekt Zrt. több évtizedes gyakorlattal rendelkezik a felnőttképzés, főleg a pénzügyi-, gazdasági- és társadalombiztosítási képzések, ipari képzések, valamint a szakkönyvkiadás területén. Az MCC és a társaság közös célja, hogy minél több résztvevő számára, minél szélesebb körű és magas színvonalú szakmai oktatást biztosítsanak a felnőttképzés területén.” A vételárról nem nyilatkoztak, alighanem üzleti titok.
Nyilvánvalóan a Perfekt-vásárlásba beékelt Comino Invest Kft. ügyvezetőjét, Hall Krisztiánt is „megszórtuk” néhány kérdéssel a hivatalos elérhetőségein, ám ő semmilyen formában nem reagált. Pedig nem akármilyen figuráról van szó: ahogy a cikkünk végén lévő gyűjtésből kiolvasható, Hall mára a NER üzletfelhajtójaként rendszeresítette magát – Orbán Balázsékon kívül aktívan segít Tiborcz Istvánnak, illetve dolgozott Garancsi Istvánnak, a Habony Árpád–Tombor András-féle csapatnak, Rogán Antal grúz-izraeli barátainak és ő a főhőse az állami MFB Csoport egyik reklámanyagának. Ennél is érdekesebb, hogy a PR-megjelenésekben „újgenerációs befektetőként” emlegetett Hall Krisztián 2008 óta egy tranzakciós tanácsadással foglalkozó stáb, a Saxum-csoport tagja – s ez a kör korábban azzal tette magát ismertté, hogy a Kóka János gazdasági miniszter és SZDSZ-elnök családja körüli bizniszeket olajozza. (Még Heti Válasz-korunkban írtunk meg, hogy a Saxum-klub – különösen a társaság főalakja, Kóbor Miklós – miként vett részt a Kókát és rokonságát érintő ügyekben, például az úgynevezett Dataplex-botrányban.)
A kérdések kérdése mindezek után a következő: miért kell ennyire az MCC-nek az egyébként nem túl jó bőrben lévő Perfekt Zrt., hogy nagy tempóban, profi szakemberrel felvértezve igyekszik maga alá rántani? A vállalati mérlegek szerint a részvénytársaság a Gyurcsány-időszakban még 162 főt foglalkoztatott, a Sanoma-érában volt év, amikor 3,3 milliárd forintos árbevételre tett szert, 2017-re azonban a forgalom nem érte el az egymilliárdot, az adózott eredmény pedig potom 200 ezer forintra rúgott. Ráadásul a piaci környezet is egyre kevésbé piaci: a kormányzat lényegében beszántotta az úgynevezett okj-s oktatási formákat, tavalytól ilyen típusú tanfolyamokat már nem lehet indítani – és vizsgákat is csak 2022. december 31-ig szervezhet a Perfekt. A jövőben a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványokat akkreditált vizsgaközpontokban lehet majd megszerezni. A 2020–22-es időszak tehát a kapuzárás, az utolsó roham „pillanata” a régebbi magánszereplőknél – amely újra magasabb árbevételt és eredményt jelent, de már csak másodpercekig.
Az MCC képében megjelenő Nemzeti Együttműködés Rendszere tehát egy végstádiumú Perfektet ment most meg – miután a kormányzat „letisztította” előtte a piacot. S természetesen minden iparági szereplő azt várja, hogy a jogszabályalkotók innentől kezdve a volt Gyurcsány-céghez terelik majd a felnőttképzési szolgáltatásokra vágyó/kényszerített embertömegeket.
A NER üzletfelhajtója – avagy milyen bizniszeket segített Hall Krisztián?
1. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Perfekt-felvásárlása. Ahogy cikkünkben írtuk, első lépésben Hall Krisztián cége, a Comino Invest Vagyonkezelő Kft. vásárolta fel Gyurcsány Ferenc és az egykori SZDSZ-holdudvar korábbi Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.-jét. Hall október közepével kinevezte vezérigazgatónak a vadászfegyver-kereskedő Blaser Group magyarországi irányítóját, Szentesi Pétert, illetve kijelölte a Perfektben való tőkeemelésre az MCC Alapítványt. Ennek következtében a kormánypárti elitképző iskolát fenntartó alapítványnak 75 százalékos többsége lesz a Perfekt Zrt.-ben, a vállalat negyede pedig marad a Comino Investnél.
2. Tiborcz-szerepvállalás a Kopaszi Gát-projektben. Nem sokkal a tavaszi parlamenti választások után jött a hír, hogy a miniszterelnök vejének tulajdonába került Diófa Alapkezelő Zrt. – pontosabban a cég által menedzselt Főnix Magántőkealap – közvetett egyedüli negatív irányítást szerzett a Kopaszi-projektben a DAM Invest Kft.-n keresztül. Vagyis Tiborcz István „betársult” Garancsi István és Hernádi Zsolt mellé a budai Duna-part legnagyobb ingatlanberuházásába, ahol önálló döntéshozatalra ugyan nem képes, de a döntések blokkolására igen. A Főnix-tulajdonú DAM Invest vezetője pedig nem más, mint Hall Krisztián.
3. Garancsi-részesedés a Kopaszi Gát-projektben. Hall Krisztián nem Tiborcz révén került közel a Kopaszi-fejlesztéshez; 2017-től idén márciusig ő vezérigazgatta a miniszterelnök barátjaként jegyzett Garancsi István Sinus Investment Zrt.-jét – amely a kezdetektől meghatározó tulajdonos az újbudai óriásprojektben.
4. Kicsinyke szelet a MET-bizniszből. Garancsi Istvánon kívül még többen szerepeltek a híres-hírhedt MET energiakereskedőt egykor birtokló offshore céghálóban. Az Átlátszó mások mellett a fent említett Kóbor Miklóst és Hall Krisztiánt is azonosította a kiterjedt – és változó összetételű – tulajdonosi körben.
5. A Brands.hu megszerzése. Az online divat outletet működtető Brands.hu Kft. eleinte Garancsi István tőkealapjához tartozott – és a társaságot 2015-ben a mai TV2-elnök, Vaszily Miklós ügyvezette. Ma már ez a cég is a Comino Invest, azaz Hall Krisztián tulajdona.
6. Társulás az állami Magyar Fejlesztési Bank magántőkealapjával. Az MFB Csoport alapkezelője idén májusban PR-cikket közölt a Portfolión Hall Krisztián „tranzakciós szakemberről” és „újgenerációs befektetőről”, aki az állami forrás mellé társulva felvásárolta az ipari késeket gyártó Vág-Tech Kft.-t, valamint a gravírozásra, vizuális kommunikációs termékekre szakosodott Gravoform Kft.-t. Utóbbit Winkler Gyula, Bajnai Gordon egykori miniszterelnöki tanácsadója alapította, majd megfordult Kóbor Miklós kezei között is – hogy a végén aztán Hall Krisztiánnál landoljon.
7. Cégeladás a Strabag-lobbista Aczél Zoltánnak. Hall Krisztián családja tulajdonolta 2014-ig azt a Contrain Kft.-t, amely tavaly óta Strabag Vízépítő Kft. néven a nagy osztrák építővállalat egyik magyar leágazása. Ugyanez a cég közben neves Strabag-lobbista Aczél Zoltáné is volt, aki – mint megírtuk – régen az MSZP–SZDSZ-kettőssel, újabban a NER-rel találja meg nagyon a „hangot”.
8. Erőműszerzés a Habony–Tombor-csapattal. Ahogy arról korábban már cikkeztünk, az elmúlt években Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és az őt hitelező Tombor András köreihez került Budapest legjelentősebb energiaelőállítója, a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű Zrt. Pontosabban: a társaságot az a CHP Energia Zrt. vásárolta fel az állami Eximbank kölcsöne segítségével, amelybe egy máltai cégen keresztül szállt be a Habony–Tombor-érdekcsoport (a Veolia nevű francia óriásvállalat mellé). Lássunk csodát, a CHP-ben 2018 és 2020 között Hall Krisztián is igazgatósági tag volt.
9. Közösködés Rogán Antal grúz-izraeli barátaival. Öt éve robbant a hír, hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök letelepedésikötvény-bizniszben érintett – ma már a sajtópiacon is mozgó – barátai szeretnének belépni a gyorskölcsönök szegmensébe a MikroCredit Zrt.-vel. A jegybank azóta visszavonta a Provident kihívójaként emlegetett részvénytársaság tevékenységi engedélyeit, tény viszont, hogy Hall Krisztián 2020-ig a MikroCreditben is szerepet vállalt; konkrétan a vállalkozás felügyelőbizottsági tagjaként.
#Mathias Corvinus Collegium | https://www.valaszonline.hu/2022/10/26/perfekt-zrt-felnottkepzes-mcc-hatter/ | https://web.archive.org/web/20221208052930/https://www.valaszonline.hu/2022/10/26/perfekt-zrt-felnottkepzes-mcc-hatter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-megveszik-gyurcsany-volt-ceget-n-ujra-bpartszerur-vallalat-lesz-a-perfekt | valaszonline.hu | hungarian-news | 2022-10-26 12:41:11 | [
"Aczél Zoltán",
"Erdős Ákos",
"Gyurcsány Ferenc",
"Hall Krisztián",
"Jókai István",
"Kóbor Miklós",
"Szentesi Péter"
] | [
"Brands.hu Kft.",
"CHP Energia Zrt.",
"Comino Invest Kft.",
"DAM Invest Kft.",
"Főnix Magántőkealap",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MikroCredit Zrt.",
"Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zrt.",
"Sinus Investment Zrt."
] | [] | [
"oktatás",
"strómanok",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,882 | Nyom nélkül eltűnt 50 millió forintnyi euró a vízilabdaszövetségtől | A történteket annak ellenére sikerült elhallgatni, hogy az elnökség egyhangúlag döntött a hiányzó pénz pótlásáról, a szervezet pedig a rendőrséghez fordult: a BRFK a 444 kérdésére megerősítette, hogy a XIII. kerületi kapitányság a vízilabda szövetség feljelentése alapján csalás megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz. | "A Magyar Vízilabda Szövetség Elnöksége 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal és 0 tartózkodással megerősítette a spliti Európa-bajnokságon versenyző magyar válogatottak szállásköltségnek 70%-nak újrautalását." (kiemelés: MG)
Ez a hevenyészett szövegezésű, augusztus 25-i keltezésű határozat az egyetlen információ a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapján arról, hogy a szervezetet a nyáron valakik több tízmillió forintra húzták le. A történteket annak ellenére sikerült elhallgatni, hogy az elnökség egyhangúlag döntött a hiányzó pénz pótlásáról, a szervezet pedig a rendőrséghez fordult: a BRFK a 444 kérdésére megerősítette, hogy a XIII. kerületi kapitányság a vízilabda szövetség feljelentése alapján csalás megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz. | https://444.hu/2022/10/26/nyom-nelkul-eltunt-50-millio-forintnyi-euro-a-vizilabdaszovetsegtol | https://web.archive.org/web/20221129012121/https://444.hu/2022/10/26/nyom-nelkul-eltunt-50-millio-forintnyi-euro-a-vizilabdaszovetsegtol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyom-nelkul-eltunt-50-millio-forintnyi-euro-a-vizilabdaszovetsegtol | 444 | hungarian-news | 2022-10-26 00:00:00 | [] | [
"Magyar Vízilabda Szövetség"
] | [] | [
"csalás",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [] |
54,883 | Rendőrségi nyomozás előzte meg a felmondási hullámot a Szent Imre kórház szülészetén | Egy fontos részlet kimaradt arról, hogy miért tiltotta be a választott szülésznő intézményét a Szent Imre kórház, aminek következtében az egészségügyi szakdolgozók fele felmondott. A kórház azután szigorított, hogy a szülészetet vezető orvost tanúként hallgatta ki a rendőrség. Információnk szerint sokan maszekoltak a kórházban. | Néhány héttel ezelőtt behívták a Szent Imre kórház szülészeti osztályának vezetőjét a rendőrségre – értesült a Szabad Európa. Sziller István osztályvezető orvost egy, a kórháznak címzett névtelen levéllel kapcsolatban kérték be tanúkihallgatásra.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az Infotörvényre (2011. évi CXII. tv.) hivatkozva érdemben nem válaszolt megkeresésünkre, a kórház azonban megerősítette az információt. „Dr. Sziller Istvánt, az osztályt jelenleg is vezető főorvost tanúként hallgatták ki egy korábbi, álnéven írt panaszos bejelentés nyomán” – közölte a Szent Imre kórház a Szabad Európával.
A szóban forgó levélről tavaly novemberben számoltunk be. Ebben egy, a kórházban szülő nő lényegében leírja, hogy mennyiért lehet felbérelni szülésznőt. „December elején kerestem meg egy szülésznőt, akit többen is ajánlottak nekem, hogy mi a módja annak, hogy majd vele szüljek” – írta egy nő, aki 2021 tavaszán szülte meg első gyermekét a Szent Imrében.
A Szabad Európa birtokába került levél szerzője szerint a szülésznő nem vállalta el őt a tavaly januártól érvényes jogszabályok miatt. E szerint tilos hálapénzt elfogadni az egészségügyi dolgozóknak.
Ajánlott viszont más kollégákat, akik vállaltak privát szülést. Igaz, ők teljesen be voltak táblázva arra az időszakra. Végül ügyeletben szülte meg gyermekét, de elmondása szerint így is elégedett volt a kórházzal.
Hogyan függ ezzel össze a szülészeti osztály hétvégi bezárása? Kiderül korábbi cikkünkből.
A szülés előtti vizsgálatok alkalmával és a szülőszobában is rengeteg kismamával beszélgetett. Mint kiderült, olyan is volt, aki már októberben kért szülésznőt, hogy legalább egy ismerős arc legyen bent a nagy napon a szülőszobában.
A kismamák ötven–hetvenezer forintnyi hálapénzt fizetnek a szülésznőknek, akik számlát is adnak. Ezen tanácsadás és szülésfelkészítés van feltüntetve, mivel közkórházakban már nem lehet magáért a szülésért fizetni.
„Volt, aki éjjel úgy szült, hogy a szülésznőjének még két másik szülése is volt rajta kívül” – olvasható a levélben. A levélíró szerint másnap a szülésznő szolgálatban volt, fáradtan kellett ellátnia a munkáját.
Akkor a kórház főigazgatója, Bedros J. Róbert nevében egy ügyvéd válaszolt kérdéseinkre. Ebben az állt, hogy bár vizsgálat nem indult, de lapunk megkeresését követően az „intézmény főigazgatója jelentéstételre kérte fel a levélben szereplő szervezeti egység vezetőjét az üggyel kapcsolatban”.
A kórház válaszából az is kiderült, hogy a munkatársak fenntartói engedéllyel, számla kiállítása ellenében végeznek szülésre felkészítő foglalkozásokat, hálapénzt azonban nem fogadnak el.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a szülészorvosok döntő hányada már nem fogad el hálapénzt, miközben a kismamák továbbra is igénylik a személyes törődést. Ezt az űrt a szülésznők kezdik betölteni.
Olvassa el az erről szóló cikket is: Nem állnak le a kismamák a hálapénzzel, mert igénylik a személyes szolgáltatást
Tanácsadás címén még számlát is adnak a hálapénzről, és a szülésre is bemennek, pedig csak akkor lehetnek ott, ha aznapra szól a beosztásuk. Nyílt titok a kórházakban, hogy a munkaidejükön kívül bent tartózkodó szülésznők maszekolnak – egyébként miért lennének bent?
Egy, az intézményben dolgozó egészségügyis szerint műszakonként két szülésznő van a kórházban, szülésnél egy orvosnak és egy szülésznőnek kell bent lennie a teremben.
„Ha látok egy harmadikat vagy negyediket, ők biztos, hogy maszekolnak – mondta. Ezek a kollégák ilyenkor nem szerepelnek a jelenléti íven, értelemszerűen nem is írják alá. – Nyílt titok, hogy mi folyik a kórházban, mégsem tesz senki ellene” – tette hozzá.
A rendőrségi kihallgatást követően, egy október 14-i Facebook-posztban jelentette be a kórház, hogy november elsejétől a várandósok csak a szülés idején műszakban lévők közül választhatnak segítőt, akinek a munkaideje lejár, annak el kell hagynia az osztályt.
Ezzel a kórház lényegében megtiltotta azt a korábbi gyakorlatot, hogy a választott szülésznők beosztásukon kívül is bent lehessenek a szüléskor. Az intézet a túlterheltségre hivatkozott, mert nagyon megszaporodott az úgynevezett területen kívüli szülések száma. A rendőrségi kihallgatásról nem szóltak.
A kórház azt is megírta lapunknak, hogy a szülészeti osztályon „hálapénz elfogadásáról a hatályos jogszabályok értelmében nincs és nem is volt szó, ilyenről az osztály vezetésének nincs tudomása”.
Múlt hét kedden az RTL számolt be arról először, hogy többen felmondtak az intézmény szülészetén dolgozók közül az új szabályok miatt. Ekkor még tíz dolgozó felmondásáról szóltak a hírek.
A Népszava azonban úgy tudja, hogy az osztály dolgozóinak fele, a 28-ból 14-en távoztak, és az egyik ok a bérfeszültség lehet. Információnk szerint a felmondottak nagy része nem fogadott el hálapénzt. Éppen emiatt annyira kilátástalannak érzik a helyzetüket, hogy nem bírták tovább: inkább más munkahelyet keresnek. | https://www.szabadeuropa.hu/a/rendorsegi-nyomozas-elozte-meg-a-szent-imre-korhazban-a-felmondasi-hullamot/32100429.html | https://web.archive.org/web/20230322152946/https://www.szabadeuropa.hu/a/rendorsegi-nyomozas-elozte-meg-a-szent-imre-korhazban-a-felmondasi-hullamot/32100429.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorsegi-nyomozas-elozte-meg-a-felmondasi-hullamot-a-szent-imre-korhaz-szuleszeten | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-10-26 00:00:00 | [] | [
"Szent Imre Kórház"
] | [
"Budapest"
] | [
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
54,884 | Offshore cég és Habony köre is felbukkan az oroszlányi erőmű eladása körül | Az Átlátszó megpróbálta megtudni, mennyiért adta el a Vértesi Erőmű Zrt. az erőművet, de nem adják ki az adatokat. | Szeptember közepén jelentették be, hogy megvásárolta a magyarországi Veolia csoport az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt.-től az oroszlányi erőművet. A létesítmény 2014-ben került az MVM tulajdonába, majd egy évvel később kezdték árulni a feleslegessé vált ingatlanokat.
A tervek szerint felújítást követően 2024-től két, egyenként 50 megawatt teljesítményű blokkban termelnének áramot biomassza és kisebb részben előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével.
A Veolia közleménye szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa.
Az Átlátszó cikke szerint a CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik, ami a cikk szerint egy offshore cég.
A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, aki a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a Válaszonline szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt (legalábbis egykor) hitelező Tombor Andrással.
Az Átlátszó szerint az is erre utal, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony Árpád grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére.
A lap közadatigénylésben kérte ki a Vértesi Erőmű Zrt-től, hogy mennyiért adták el az oroszlányi erőművet, illetve az adásvételi szerződést is kérték, azonban ezt megtagadták a vevők érdekeire hivatkozva. Az Átlátszó pert indít az adatokért. | https://hvg.hu/kkv/20220929_offshore_ceg_oroszlanyi_eromu_vasarlok | https://web.archive.org/web/20231109104432/https://hvg.hu/kkv/20220929_offshore_ceg_oroszlanyi_eromu_vasarlok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/offshore-ceg-es-habony-kore-is-felbukkan-az-oroszlanyi-eromu-eladasa-korul | HVG | hungarian-news | 2022-09-29 13:07:00 | [
"Beni Gagel",
"Habony Árpád",
"Michael Gagel",
"Tombor András",
"Zelles Sándor"
] | [
"Apium Media Holding Ltd.",
"CHP Energia Zrt.",
"CHP-Invest Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Újpalotai Energia Kft.",
"Veolia Energia Magyarország Zrt.",
"Vértes Erőmű Zrt.",
"VPP Project Kft."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"átláthatóság",
"erőmű",
"adatigénylés",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
54,885 | Értelmetlen költekezés a Nemzeti Sport állami felvásárlása, de Orbán örülhet | A miniszterelnök köztudottan a sportnapilappal kezdi a reggeleit, az viszont túlzásnak tűnik, hogy e szokás fenntartása érdekében milliárdokat kelljen kiperkálniuk az adófizetőknek. | Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | https://m.hvg.hu/360/202240__nemzeti_sport__kormanykozeli_media__allami_forrasok__mindennapos_testneveles | https://web.archive.org/web/20231209060646/https://m.hvg.hu/360/202240__nemzeti_sport__kormanykozeli_media__allami_forrasok__mindennapos_testneveles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertelmetlen-koltekezes-a-nemzeti-sport-allami-felvasarlasa-de-orban-orulhet | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-09 11:00:00 | [
"Ballai Attila",
"Orbán Viktor",
"Szöllősi György"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.",
"Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Puskás Intézet"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,886 | Kiderült, milyen hatalmi játszma előzte meg az Irgalmasrendi Kórház vezetőváltását | Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat egyelőre (egy)házon belül maradt. | A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Bradley Cooper sok kritikát kapott filmje, a Maestro révén holtában is népszerű téma lett Leonard Bernstein, ám ez így is csupán halvány visszfénye az amerikai komponista-karmester-zongoraművész korabeli népszerűségének. | https://hvg.hu/360/202240_irgalmatlanul | https://web.archive.org/web/20221016183153/https://hvg.hu/360/202240_irgalmatlanul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-milyen-hatalmi-jatszma-elozte-meg-az-irgalmasrendi-korhaz-vezetovaltasat | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-11 09:30:00 | [
"Harmat Sándor",
"Kozma Imre",
"Stubnya Gusztáv"
] | [
"Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK)",
"Egészséges Budapest"
] | [] | [
"háttér",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU"
] | [] |
54,887 | Az állam 30 évre, verseny nélkül adhatna bérbe bányákat | Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is. | Az állami bevételek növelésének szükségességével indokolja magát a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott, az állami vagyongazdálkodás egyes szabályait módosító salátatörvény. Az indoklás szerint a hatékonyság- és bevételnövelés érdekében erősíteni, központosítani kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerepét – ebben van is ráció, az állami vagyonelemek kezelése jelenleg meglehetősen szétszórt, sok vagyonelem (például ingatlan) tulajdonosi jogait az állam nevében az MNV gyakorolja, de számtalan intézmény, szerv, miniszter kezében is vannak jogok.
A csomag kapásból az MNV tulajdonosi joggyakorlása alá rendeli a társadalombiztosítási alapok részét képező ingatlanvagyonokat. Továbbá a korábban az önkormányzatok által működtetett, 2012-ben központi irányítás alá vont egészségügyi intézmények (például kórházak) tulajdonosi jogainak gyakorlója szintén az MNV lesz.
Könnyebb lesz bérbe- és eladni ingatlanokat
A csomag továbbá több ponton és jelentősen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák, hogy az állam (vagyis az adott állami vagyonelem tulajdonosi jogainak gyakorlója) milyen feltételek mellett, hogyan adhat el, illetve adhat haszonbérletbe vagyonelemeket (ingatlanokat).
A fontosabb változások:
Maximum 90 napra miniszteri engedély nélkül is hasznosításba lehet adni műemlékeket,
Maximum egy évre versenyeztetés nélkül bérletbe, hasznosításba adható állami vagyon,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 50 négyzetméternél kisebb terület,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 25 millió forint összérték alatti ingóság,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható ingatlan, ha az ahhoz kapcsolódó jog (különösen: bányászati jog) gyakorlásához ez szükséges,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni állami ingatlant a szomszédos ingatlan tulajdonosának,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni védett természeti területben meglévő kisebbségi állami részesedést tulajdonostársnak,
Értékesíthető művelés alól kivett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyásával,
A jelenlegi 15 helyett akár 25+5 évre adható hasznosításba állami vagyonelem.
Utóbbit a módosításcsomag azzal indokolja, hogy ha a bérlők saját beruházásokat hajtanának végre egy állami ingatlanon, akkor a jelenlegi 15 évnél hosszabb, 20-25 éves megtérülési időkre van szükségük.
A fenti lista alapján – ha az országgyűlés megszavazza a csomagot – érdemes lesz figyelni, hogy az állam milyen természetvédelmi területeket ad el, illetve
milyen bányászati joggal is rendelkező területeket ad hasznosításba versenyeztetés nélkül.
És kinek. A bányászati jogok explicit beemelése a törvényszövegbe legalábbis furcsa. Illetve nem egészen világos: ha egy bányászati területet versenyeztetés útján nem sikerül bérbe adni (minthogy ezek szerint nem kell senkinek), akkor miért lenne ez egyszerűbb versenyeztetés nélkül. | https://hvg.hu/gazdasag/20221019_allami_vagyongazdalkodas_modositasok | https://web.archive.org/web/20221105164421/https://hvg.hu/gazdasag/20221019_allami_vagyongazdalkodas_modositasok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-30-evre-verseny-nelkul-adhatna-berbe-banyakat | HVG | hungarian-news | 2022-10-19 15:46:00 | [
"Nagy Márton"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"versenykorlátozás - kartell",
"gazdálkodás",
"engedély",
"bányászat",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
54,889 | Százmilliók a semmire. A soha el nem készülő pécsi aquapark tanulságos története | A pécsi aquapark megépítését hét és fél éve ígérte meg a miniszterelnök és az akkori polgármester, de azóta sem történt egy kapavágás sem. A 2019-ben nyertes ellenzéki városvezetés most új helyszínen és részben új tartalommal akarja megvalósítani a projektet. Van-e esély erre? | Franciaország, Izland, Japán és Olaszország mellett Magyarország is bővelkedik termálvízben, az viszont nem igaz, hogy bárhol található az országban, ha kellően mélyre lefúrnak. Baranya megye jelentős része a termálvízben kevéssé gazdag területek közé tartozik. Ennek az sem mond ellent, hogy a térség jól ellátott fürdőkkel (Szigetvár, Magyarhertelend, Siklós, Orfű és a legismertebb: Harkány).
A régióközpont és megyeszékhely Pécsnek nincs egész évben üzemeltethető élményfürdője. Ezen változtatandó, 2015. áprilisi látogatása során Orbán Viktor Pécsen bejelentette, hogy új, teljes értékű élményfürdővel és sportuszodával fog gazdagodni a város. Az előkészítő munkákra az akkori fideszes városvezetés 500 millió forintot kapott a központi költségvetésből. A tervek szerint a 2016-ban induló előkészületek után 2019-re megkezdődtek volna az építési munkálatok, s 2021-ben, de legkésőbb 2022-ben megnyílt volna az aquapark.
A beruházás lebonyolítását a Páva-féle városvezetés arra a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt.-re bízta, amelynek vezetője a korábbi neves vízilabdázó, Vári Attila volt. A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP Várit indította a polgármesterségért az addigra népszerűségét vesztett Páva helyett. Pávát a Fidesz legfelső vezetése egyebek mellett éppen az aquaparkprojekt késlekedése miatt ejtette – igaz, a korabeli előzetes felmérések azt mutatták, hogy a Fidesz valószínűleg Várival sem tud nyerni. Így is lett, Páva Zsolt polgármestert a független Péterffy Attila váltotta, a Fidesz pedig a városházi többségét is elveszítette.
Az aquaparknál eddig egy kapavágás sem történt, a jelenlegi városvezetés most jutott el oda az előkészítésben, hogy kiírja a tervpályázatot, immár a másodikat a projekt történetében. A tervpályázati és a közbeszerzési eljárás sokáig tart, vagyis továbbra sem tudni, mikor kezdődhet az építkezés. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a hét és fél évvel ezelőtti miniszterelnöki és polgármesteri együttes bejelentés egy átgondolatlan, alapok nélküli üres marketingakció volt, és a „terméket” egy akkor komolynak tűnő terv, a Modern Városok Program (MVP) keretében próbálták „eladni”.
Orbán Viktor 2015 és 2017 között 23 megyei jogú városban turnézott a Modern Városok Programmal (MVP). Sok helyütt azonban ez nem kis részben inkább ötletbörze és a helyi vágyálmok színes gyűjteménye volt – ha mindent megvalósítanak, ami annak idején elhangzott, ahhoz akkori árakon összességében 3500–4000 milliárd forintra lett volna szükség. A miniszterelnök a 2015-ös pécsi látogatásakor a déli ipari park bővítését, az M6-os és az M60-as autópályák továbbépítését, új vásárcsarnok felhúzását ígérte be, de például azt is, hogy a pécsi egyetemen a fizetős külföldi hallgatók számát 2300-ról 5 ezer fölé emelik. Végül azt is bejelentette, hogy megépítenek egy már régóta hiányzó, a „pécsieknek kijáró” élményfürdőt, sportuszodát és szabadidőközpontot is – amelyet korábban a Pécs2020 konzultáció során szavaztak meg nagy arányban a város lakói. Mindezek akkori összköltségét valamivel több mint 100 milliárd forintra becsülték. | https://magyarnarancs.hu/belpol/szazmilliok-a-semmire-253415 | https://web.archive.org/web/20221127203018/https://magyarnarancs.hu/belpol/szazmilliok-a-semmire-253415 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-a-semmire-a-soha-el-nem-keszulo-pecsi-aquapark-tanulsagos-tortenete | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-26 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Páva Zsolt",
"Vári Attila"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Sport Nonprofit Zrt.",
"S.A.M.O. Építésziroda Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"fürdő",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
54,890 | Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány | Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek. | Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek.
Létezik egy biztonságpolitikai alapítvány, amely a média figyelmét eddig egyáltalán nem keltette fel, annak ellenére, hogy látszólag befolyással bír a nemzetbiztonsági szervekre és a biztonsági szakembereket oktató intézményekre. A 2018-ban bejegyzett Közérthető Biztonságért Alapítvány (KBA) Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ honlapja szerint a szervezet megalakulásakor a „Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakítását”, fejtágításokat szerveztek cégvezetőknek, kormányzati tisztviselőknek és rendvédelmi vezetőknek, rendezvényeiken részt vett többek között a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és a paksi atomerőmű fenntartásáért felelős felelős államtitkár.
A KBA honlapján (illetve annak régebbi, azóta megváltoztatott, de a weboldalakat lementő archive.org archívumában elérhető változatán) együttműködő partnerként jelöli meg a Milton Friedman Egyetemet (korábbi nevén Zsigmond Király Egyetemet), sőt, azt írják, Magyarországon túl a teljes kelet-közép-európai régióban: Svájctól Ukrajnáig készek képzéseket nyújtani nemzetbiztonsági szakembereknek.
Privát hírszerzőképzés, állambiztonsági háttér
Az alapítvány tisztségviselői között közismert neveket találunk: az oldal az alapítvány korábbi (2018-as bejegyzésétől 2020-ig), jelenleg tiszteletbeli elnökeként dr. Kuti Ferenc nyugalmazott honvéd-ezredest tünteti fel, aki az iraki magyar misszióban résztvevő szállítózászlóalj tájékoztatásért felelős tisztje, később pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt, de hosszú ideig dolgozott a katonai elhárításnál is:
a ’90-es években a Katonai Biztonsági Hivatal Oktatási Központ vezető helyettese, később annak vezetője volt.
A KBA jelenlegi elnöke Jenei András energiapolitikai szakértő, egyben a Méltányosság Központ tisztségviselője. A kuratórium tagja Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a „stratégiai és operatív ügyekért felelős igazgató” pedig Győrffy-Kiss József, akit „kriminálpszichológiai konzultáns, támadáselhárítási szakértőként” mutat be az oldal, azonban a legtöbben regényíróként ismerik, John Cure szerzői néven több horror és thriller regénye jelent meg.
Az archive.org által lementett változatok alapján az alapítvány honlapja több változáson is keresztül ment a KBA 2018-as megalapítása óta. Tavaly még a főoldalon szerepelt egy „Mercurius Akadémia” című menüpont, amely egy úgynevezett KBA Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia oldalára vezetett. Az akadémia, amely a jelek szerint szintén a KBA projektje volt, a bemutatás szerint civil szervezetek, gazdasági, önkormányzati és közszolgálati szervek számára nyújt felnőttképzéseket információbiztonság témakörben.
„Célunk a különböző szervezetek (civil, gazdasági, önkormányzati, közszolgálati) számára olyan felkészítést biztosítani, ami számukra is lehetővé teszi a hatékony védekezést az ártó szándék ellen (…) Oktatóink több évtizeden keresztül speciális területen szolgáltak a nemzet védelme érdekében, mindamellett tudományos munkásságuk is figyelemreméltó. A szakma elismert szakértői ők: egyetemi tanárok, a hadtudomány doktorai, valamint a hadtudomány kandidátusai is megtalálhatók soraikban” – írták.
Képzéseikre a KBA központi email-címén lehetett jelentkezni, és feltüntették az oldalon az akadémia felnőttképzési nyilvántartási számát.
Fedett tevékenységre is hirdettek képzést
A KBA weboldalán a Mercurius Akadémia nevét ma már hiába keressük, megtalálható viszont helyette egy „Mercurius Vállalkozásbiztonság” nevű projekt, „vállalkozásbiztonsági workshopokat és előadásokat” szerveznek mikro-, kis- és középvállalkozások számára – már nincs szó tehát önkormányzati, közszolgálati szerveknek hirdetett felnőttképzésről, bár itt is megjelenik a korábbi felnőttképzési nyilvántartási szám.
Ha az említett számot beírjuk a Felnőttképzők nyilvántartási rendszerébe, magát az alapítványt kapjuk találatként. Az adatbázis arra is rámutat, miért lehetett szükség az „Üzleti Hírszerzési Akadémia” név megváltoztatására és a leírás finomítására: a KBA nem rendelkezik felnőttképzési engedéllyel, csupán nyilvántartási számmal.
A felnőttképzési törvény szerint bizonyos képzéseket (szakmai képzést vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatást) engedély nélkül is végezhetnek szervezetek, azonban részben vagy egészben az államháztartás terhére folytatott képzéseket külön engedély alapján lehet csak folytatni (kivéve a belső képzéseket és jogszabály alapján szervezett oktatást és képzéseket).
Önmagában is meglepő, hogy egy szervezet, ami elvileg magas szintű állami szervekhez van bekötve, látszólag engedély nélkül hirdetett képzéseket. Legalább ennyire furcsa, hogy az elvileg nonprofit alapítvány kifejezetten az üzleti élethez kapcsolódó szolgáltatásokat hirdet.
A weboldal korábbi, azóta törölt változatán szerepelt egy elnöki köszöntő, amelyben az állt: „2021-ben két projektünket tervezzük elindítani: elsőként a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémiát, a Közép-Európában is egyedülálló üzleti hírszerzéssel és információbiztonsággal kapcsolatos képzéseket nyújtó oktatási központunkat, ahol vállalati biztonsági referenseket, valamint közszolgálati biztonsági referenseket szeretnénk képezni, a vállalati és a kormányzati szektor számára.
Célunk, hogy megbízóinknak olyan szakembereket képezzünk, akik képesek az adott szervezeten belül a munkájuk mellett – akár fedett tevékenységgel –, az információs vagyont megvédeni, valamint a szükséges személyügyi biztonsági ellenőrzéseket és kockázati elemzéseket elvégezni.”
A 303/2013. (VII.31.) sz. kormányrendelet szerint a hasonló tevékenység nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt-nél, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál biztonsági referensi jogviszonyt csak a nemzetbiztonsági szervek szakemberei tölthetnek be. Továbbá az NBSZ-nez tartozó Nemzeti Biztonsági Intézet feladatai között szerepel az iparbiztonsági hatósági tevékenység ellátása. Komoly nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amennyiben ilyen képzésre valóban sor került.
Az ügyben megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot: azt kérdeztük, milyen együttműködést folytattak a minisztériumok a KBA-val, vagy a Mercurius Akadémiával, illetve, hogy kapott-e állami pénzt az alapítvány. Cikkünk megjelenéséig a minisztériumok nem reagáltak a kérdéseinkre.
Pintér Sándor minisztériumával együttműködve
Megkerestük a KBA-t is, hogy az alapítvány állami szervekkel való együttműködéséről érdeklődjünk. Az alapító Győrffy-Kiss József a Mercurius Akadémiáról, a privát hírszerzők képzéséről azt mondta, korábban „láttak ebben egy piaci lehetőséget”, de végül nem indítottak el ilyen képzéseket.
„Úgy véltük, fontos lehet, hogy a hazai vállalkozások és az önkormányzatok, esetleg állami háttérintézmények munkatársai workshopok keretében olyan képzést kapjanak, ami szintén egy kis tudatossággal segít az információs vagyon megvédésében. Végül az állami szektor számára nyújtandó ilyen jellegű előadások megtartásáról nagyon hamar letettünk, és nem kezdeményeztünk ilyen kapcsolatfelvételeket. Ettől függetlenül a hazai vállalkozások biztonságosabbá tételét különböző workshopok keretében szeretnénk a közeljövőben elindítani.”
Annak, hogy „nagyon hamar letettek” volna a hírszerző-akadémia létrehozásáról, ellentmond az, hogy a 2018-ban létrejött alapítvány honlapján még idén júliusban is szerepelt a Mercurius Akadémia és a biztonsági referens képzés hirdetése.
Győrffy-Kiss az Átlátszónak elmondta azt is, hogy a Belügyminisztériummal igen, de a Honvédelmi Minisztériummal nem alakítottak ki együttműködést.
„Megalakuláskor valóban fontos szerepet szántunk a Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakításának. Terveink között szerepel, hogy a jövőben a honvédelem fontosságáról is előadássorozatot szervezzünk. Viszont jelenleg más társadalmi szerepvállalásokra fókuszálunk, így a Honvédelmi Minisztériummal nem kezdeményeztük még az együttműködést” – mondta.
A BM-et a „Közösségben, biztonságban” elnevezésű bűnmegelőzési programmal keresték meg idén nyáron, „ahol örömmel fogadták a kezdeményezésünket, és szakmai támogatásukról biztosítottak. Valamint, mivel a programunk elősegíti az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020-2023 közötti nemzeti stratégiát elfogadó 1046/2020. (II.18.) Korm. határozat céljainak megvalósulást, ezért a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében tervezett emberkereskedelem elleni prevenciós, tudatosságnövelő bűnmegelőzési előadásaink szervezésének segítésére, a BM Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egy „Támogató levelet” állított ki részünkre.”
Papíron se vagyona, se bevétele
Az alapítvány honlapja alapján sokrétű és szerteágazó tevékenységet folytat: workshopokat, előadásokat szervez, Bűnmegelőzési és Védelmi Információs Szolgálatot működtet, partnerként tüntet fel állami szerveket. Azt gondolnánk, hogy mindez komoly pénzekbe kerül, azonban a KBA által a bíróságon leadott, a Civil Szervezetek Névjegyzékén online is elérhető beszámolók (2018, 2019 és 2020) szerint az alapítványnak egy forint bevétele, illetve kiadása sem volt.
A beszámolók szerint az alapítvány nem rendelkezik semmilyen pénztartalékkal, vagy tárgyi eszközzel sem.
Ez csak úgy lehet igaz, ha a jelölt tevékenységeket (konferenciák tartása, tréningek, kutatás) az alapítvány mindenféle saját eszköz nélkül, ingyen, szívességből biztosított helyszíneken és eszközökkel végzi, az állami szervekkel való együttműködésért nem kap semmilyen ellenszolgáltatást, szakemberei pedig folyamatosan társadalmi munkában dolgoznak. Beleértve az alapítvány elnökét, Jenei Andrást is, aki nyilvános LinkedIn-profilján teljes munkaidős állásaként jelöli a KBA vezetését.
Kérdésünkre Győrffy-Kiss József azt mondta, hogy állami támogatást soha nem kértek és kaptak, de keresik egy pályázatíróval annak a lehetőségét, hogy hazai vagy uniós forrásra pályázzanak az emberkereskedelem elleni prevenciós, tudatosságnövelő bűnmegelőzési program elindításához. Elmondása szerint eddig az alapítvány programjainak költségeit a kuratóriumi tagok által befizetett támogatásokból fedezték. Ez azonban ellentmond a birosag.hu-n eddig közzétett beszámolóknak, amelyek szerint nem volt bevétele az alapítványnak, a támogatások, tagdíjak, adományok és egyéb bevételek rubrikákban egyaránt 0 forint szerepel.
Lengyel és orosz kapcsolatok
A KBA-nak nemzetközi szervezetekkel is sikerült kapcsolatokat kiépítenie: tavaly az EGT és Norvég Alapok „Klímaváltozás hatásainak mérséklése és alkalmazkodás” 2021-es projektjében való részvételért 12 000 euró megbízási díjban részesült. Emellett az alapítvány 2021 októbere óta tagja a Warsaw Security Forum Democracy Network-jének. Ez egy kifejezetten atlantista irányultságú szervezet, a lengyel Casimir Pulaski Alapítvány hálózata. (Ez a lengyel alapítvány ismert például a „Szabadság lovagja” díjról, ezt legutóbb az ukrán nép kapta az orosz agresszió elleni küzdelemért, és az elnök felesége, Olena Zelenszka vette át).
Egyéni szinten azonban orosz kapcsolatok is kimutathatók. A KBA igazgatója, Győrffy-Kiss József szabadúszó író, a Magyar Honvédség tartalékos altisztje, a Nyíregyházi Egyetem Gazdasági Karán nemzetközi tanulmányokat folytatott, a ZMNE-n levelező formában katonai alapismereteket tanult, a Milton Friedman Egyetemen nemzetbiztonsági szakirányú továbbképzésen vett részt, elmondása szerint tiszteletbeli tagja a Nemzetközi Rendőrség Szervezetének, tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak (MRTT) és a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Nemzetbiztonsági Szakosztályának, láthatóan otthonosan mozog tehát a hazai rendvédelmi körökben.
Wikipédia-profilján olvasható továbbá ez is:
„Az aktív kikapcsolódást közel húsz éve küzdősport edzések jelentik számára, de az utóbbi időben egyre inkább elmélyült az orosz harcművészet (Systema) megismerésében is. Jelenleg a hazánkban dolgozó hivatalos orosz közelharc szakértők egyike.”
Kis utánajárással elő is kerül egy 2014-es videó, amelyet a „Fürkészek Systema Gyakorlócsoport” töltött fel. Ennek leírásában Győrffy-Kiss Józsefet az orosz harcművészeti módszer instruktoraként tüntetik fel.
Küzdősport, vagy az orosz titkosszolgálat fedőszerve?
A Systemát küzdősportként reklámozó, edzőklubokból álló hálózat számos nyugati titkosszolgálati értékelés és független kutatás szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik fedőszerve. Alex Goldenberg, a Network Contagion Research Institute nevű, dezinformációt kutató intézet elemzője 2019-ben a New York University-n publikált tanulmányt a Systema-hálózatról, amelyben azt írta:
több jel utal arra, hogy a Systema az orosz állam hibrid hadviselésének eszköze.
A harcművészetet és az azt oktató első klubokat Mihail Rjabko, a szovjet különleges erők tisztje alapította, aki saját állítása szerint még gyerekként (5 évesen!) Sztálin egyik volt testőrétől tanult harcművészetet, majd a különleges erők (Szpecnaz) tisztjeként részt vett több fegyveres küldetésben. Mára a Systema-hálózat hivatalos oldala szerint Rjabko az orosz fegyveres erők ezredeseként nyugdíjba vonult, de most is az orosz igazságügyi miniszter tanácsadója.
A putyini rendszerben Rjabko több hangzatos állami tisztséget is viselt, ezek között található az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának vezetőhelyettesi posztja, és az Orosz Föderáció főügyészének asszisztense, valamint az Orosz Ortodox Templomok és Kolostorok Építésével és Helyreállításával Foglalkozó Kuratórium tagja.
Az egyházi kapcsolat nem véletlen, hiszen a Systemát nemcsak egyszerű küzdősportként, hanem egyfajta életfilozófiaként is reklámozzák, amiben fontos szerepet játszik az orosz ortodox egyház iránti hűség. „Azok számára, akik komolyan tanulmányozzák a Systemát, a weboldal számos ortodox keresztény könyvajánlót kínál (…) azokat, akik teljesen el akarnak merülni a Systemában, arra bátorítják, hogy fedezzék fel az orosz ortodox kereszténységet” – írja a tanulmány.
Megjegyzendő, hogy az orosz ortodox egyház aktuális vezetője, Kirill pátriárka (őt a magyar olvasók onnan ismerhetik, hogy Orbán Viktorék megvédték az európai uniós szankcióktól) szintén állambiztonsági vonalról került a főpapi trónra, levéltári források szerint a szovjet időszakban a KGB ügynöke volt.
Mihail Rjabko mai napig aktívan részt vesz a Systema-hálózat építésében, vigyázva egyben a brandre: külföldi Systema-klubot is csak a moszkvai vagy kanadai központ jóváhagyásával alapíthatnak.
Utóbbit Vlagyimir Vasziljev vezeti, aki szintén az orosz fegyveres erők veteránja, a GRU katonai hírszerzés kötelékében szolgált. 2018-ban Rjabko Budapestre is ellátogatott, ahol személyesen tartott szemináriumot.
Ilyen pedigré után nem meglepő, hogy a Systema-iskolák részt vesznek az orosz szolgálatok úgynevezett aktív intézkedéseiben. Az európai hírszerzés értékelései szerint a Systema-hálózat kifejezetten a hadseregek, a rendőrség és az igazságügyi szervek tagjait igyekszik beszervezni, hogy a hálózatot vezető orosz hírszerzési ügynökök befolyást szerezzenek ellenséges államok szervezeteiben. Németországban ma legalább 63 Systema-klub működik, amelyek többségét az orosz katonai hírszerzés egykori személyzete oktatja.
Persze attól még nem lesz valaki orosz kém, ha elmegy egy-egy edzésre, de a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint, „aki Systema-t tanul, és németként a Szpecnaz-kiképzés egy részét is elvégzi, előbb-utóbb kapcsolatba kerül olyan emberekkel, akikben nem bízunk”. A tanulmány felidéz egy esetet, amikor egy 29 éves rendőrtiszt megpróbált a BfV-nél állást szerezni, de fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon, miután kiderült: „harcművészeti” tréning után betért az orosz ortodox egyházba, és többször Moszkvába utazott, ahol aktív GRU-tisztektől kapott kiképzést.
Szankcionált orosz tiszt tartott kiképzést magyar rendőröknek
Magyarországon a Systema úgynevezett szibériai kozák ága van jelen. Ezt az iskolát 2009-ben alapította Andrej Karimov, közösen Gyeynisz Rjauzovval. A systema.hu szerint az iskola hazai vezetője Sinkovics Sándor, aki 2009-ben Szibériában, „autentikus körülmények között” ismerkedett meg a kozák harcművészettel. Sinkovics egyébként életrajzában azt írja, „Magyarország egyik korábbi területén, Kárpátalján” született, 1977-ben. „Ily módon két anyanyelvű lettem és egyszerre több kultúra értékeivel együtt nőttem fel”. Egy 2014-es, a Juventus Rádiónak adott interjújában megerősítette, hogy édesapja a szovjet (majd orosz) fegyveres erők kötelékében szolgált, és ő így kezdett a harcművészetekkel foglalkozni.
A KBA-alapító Győrffy-Kiss József gyakorlócsapatát, a Fürkészeket az Orosz Hírek nevű oldal, az orosz állami dezinformációs gépezet hazai zászlóshajója is reklámozta 2015-ben, ráadásul olyan megfogalmazással, mint ha a Fürkészek és az Orosz Hírek egy szervezet lenne. A cikk azóta valamiért lekerült az oroszhirek.hu-ról, azonban a Facebook-on található megosztása még elérhető.
A kozák iskolához köthető másik orosz tiszt (az orosz fegyveres erők tartalékos tisztje), Gyeynisz Rjauzov tagja a putyinista, orosz állami pénzből működtetett Éjjeli Farkasok motorosbandának is, amelynek tagjai több országban is tartottak demonstrációkat az ukrajnai orosz agresszió támogatására, és egyes tagjai a Krím megszállásában is részt vettek „önkéntesként” (illetve valójában az orosz különleges erők katonáiként). Emiatt a motorosklubot kitiltották Lengyelországból, több tagot pedig szankciós listára tettek az Egyesült Államokban, köztük Rjauzovot is.
Rjauzovot azonban Magyarország nem szankcionálja, ezért az elmúlt években többször személyesen is járt hazánkban, ahol egy másik, a nevéhez fűződő orosz harcművészeti franchise, a Centra Volk módszereiről tartott tréningeket.
Ebből már 2015-ben volt is egy kisebb botrány: akkor az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Rjauzov a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tartott tréningeket magyar rendőröknek. Később a HVG rámutatott, hogy a magyar Centra Volk-képviselet vezetője, Támcsu Tibor is rendszeresen tart bemutatót a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács RE:akció programjában és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnmegelőzési osztályának felkérésére.
A Krímet megszálló putyinista motorosbanda oktatja a magyar rendőröket | Átlátszó Oktatás
Az Amerikából a Krím megszállásában való részvétel miatt kitiltott orosz motorosbanda egy biztonsági szolgáltatásokkal és kiképzéssel foglalkozó orosz holding partnere. A holdingnak magyar képzési központja is van, és az orosz vállalat kiképzésvezetője többször tartott képzéseket magyar rendőröknek is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Ezzel pedig körbe is értünk: a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsra, pontosabban a tanács bűnmegelőzési stratégiájára ugyanis a KBA is hivatkozik. Oldalukon azt írják, bűnmegelőzési támogató műveletek tervezésére és végrehajtására, valamint az ezzel kapcsolatos kutatások és elemzések elvégzésére keltette életre a Bűnmegelőzési és Védelmi Információs Szolgálatot, amelynek célja a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakítása, és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában meghatározott célok előmozdítása.
További érdekesség, hogy Győrffy-Kiss József, a KBA stratégiai és operatív igazgatója az írói Facebook-oldalán található fotók tanúsága szerint a Centra Volk emblémájának egy változatát (farkasfej kerek pajzson, mögötte két keresztbe tett kard) tetováltatta magára.
Győrffy-Kiss József a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által közzétett interjúban azt mondta: eredetileg a ZMNE egyik szakára szeretett volna jelentkezni, de „menet közben kiderült, hogy a képzést – mely érdeklődésem középpontjában állt – érthető módon csak zárt körnek hirdetik meg.” Azonban a Nyíregyházi Főiskolán, azaz a polgári felsőoktatás hallgatójaként elvégezte a Honvédelmi alapismeretek nevű képzést, amelyet szintén a ZMNE szervez.
Ugyanebben az interjúban beszélt arról is, hogy „jövőbeli terveimhez nem csak az orosz nyelv elsajátítása és a nemzetközi kapcsolatok átfogó ismeretanyagára van szükségem, hanem katonai ismeretekre is.”
Győrffy-Kiss József szintén részt vett a Milton Friedman Egyetem nemzetbiztonsági elemző szakirányú továbbképzésén, ezt a szak egyik oktatója, dr. Kis-Benedek József is megerősítette az Átlátszónak. Kis-Benedek elmondta, „ez egy polgári szak, semmiféle szűrésen, átvilágításon nem kell átesni a hallgatóknak. A képzés nem kötődik nemzetbiztonsági szolgálatokhoz.” Megerősítette azt is, hogy „Győrffy-Kiss József nyilvántartásunk szerint tagja a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztályának. Az MHTT-be történő belépéskor egy nyilatkozatot kell kitölteni a belépni szándékozónak, ebben megjelölheti, hogy melyik szakosztályban kíván tevékenykedni. Az MHTT semmiféle szűrést nem végez, hiszen társadalmi szervezet.”
Hatósági mulasztás, orosz befolyás
Dr. Rácz Lajos nyugállományú ezredes, egyetemi docens az egykori MK KFH (Katonai Felderítő Hivatal) volt vezető beosztású munkatársa az Átlátszónak azt mondta, több szempontból is nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel a KBA, különösen a Mercurius Akadémia ügye.
„Nemzetbiztonsági szempontból aggályos, hogy a szolgálatokhoz jól bekötött emberek, köztük volt katonai felderítők és elhárítók civil „üzleti hírszerző akadémiát” alapítanak. Nem véletlen, hogy a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia nevet is megváltoztatták, és levették a fedett tevékenységre való utalást a weboldalról, azonban ez a problémát nem oldotta meg. Nem tudok róla, hogy az Akadémia tevékenységét bárki vizsgálta volna nemzetbiztonsági szakmai szempontból, pedig ez alighanem indokolt lett volna.”
Rácz Lajos szerint „aggasztó, hogy a KBA-n keresztül elmosódnak a határok a hivatalos nemzetbiztonsági szolgálatok és a privát szféra között. Azt látjuk, hogy legalább egy, de inkább több olyan személy próbált szenzitív szakmai ismereteket („hírszerzést”) oktatni egy privát szervezet (alapítvány) keretei között, aki korábban a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tett szert tapasztalatra.”
Rácz Lajos elmondta: a KBA kuratóriuma több tagjának is olyan aggályos kapcsolatai lehetnek, amelyeken keresztül felmerülhet annak kockázata, hogy külföldi titkosszolgálatok figyelmét vonják magukra, illetve rajtuk keresztül szenzitív információk kerülhetnek rossz kezekbe.
Győrffy-Kiss József a Systema harcművészeti rendszer instruktoraként az orosz GRU-val hozható áttételes kapcsolatba. Dr. Kuti Ferenc nyugállományú ezredes, a KBA kuratóriumának tiszteletbeli elnöke, a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia alapítója korábban a Katonai Biztonsági Hivatal magas beosztású munkatársa volt.
Az alapítvány elnökének, Jenei Andrásnak szintén lehetnek orosz kapcsolatai. Mint Rácz Lajos elmondta, a Méltányosság Politikai Elemző Központ igazgatóját, energiabiztonsági szakértőt sokan a Gazprom lobbistájának tartják. Jenei korábban a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. tanácsadójaként dolgozott. A TXM-et a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. jegyezte be azzal a céllal, hogy kutatófúrásokat végezzen a makói gázmező kiaknázására. Miután a cég veszteséges lett, megállapodást kötött a Gazprom tulajdonában levő szerb NIS vállalattal, aminek értelmében a szerb-orosz társaság kezdhetett fúrásokat Makón. Nem sokkal később Jenei egyre több rendezvényen jelent meg, immár mint a magyar állam képviselője, a BBSPA rendezvényén például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tanácsadójaként.
Interjúalanyunk hozzátette: a KBA honlapján informatikai és közlekedésbiztonsági szakértőként szereplő Bódi Antal szintén „erős titokhordozó”, mivel neves adatvédelmi szakértőként több önkormányzati és állami információbiztonsági rendszer kidolgozója és működtetője volt, jól ismeri tehát ezek működését. Bódi Antal CV-je szerint a magyarorszag.hu kormányzati portál stratégiai igazgatója, az eGAMES (eGoverment Assessment, Measuring and Evaluation System) szolgáltatás és az ügyfélkapu fejlesztője, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. informatikai biztonsági referense volt, számos kormányzati informatikai-biztonsági projekteket menedzselt.
„Az önmagában nem lenne probléma, hogy korábbi nemzetbiztonsági szakemberek állami karrierjük után a magánszférában helyezkednek el. Csakhogy más országokban az a norma, hogy ezeket a szakembereket a szolgálatok a „leszerelésük” vagy nyugdíjba vonulásuk után is ellenőrzik (nemzetbiztonsági védelemben részesítik). A KBA esetében azt látjuk, hogy egy zavaros pénzügyi és szervezeti hátterű alapítvány, a magyar „hírszerző közösségbe” (nemzetbiztonsági szolgálati rendszerbe) erősen beágyazott szereplőkkel, az állami szervekhez is kapcsolódik, ugyanakkor érzékeny nemzetbiztonsági ismereteket, know-how-t ad át ellenőrizetlen személyeknek, akiknél felmerülhet az illetéktelen orosz befolyásoltság. Abban, hogy ez a helyzet kialakulhatott, úgy gondolom, a nemzetbiztonsági szolgálatok mulasztásai is szerepet játszhattak.”
Rácz Lajos szerint a probléma rendszerszintű: miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hivatalos hírszerző képzéseire csak átvilágított, állományban levő nemzetbiztonsági tisztek (és tiszthelyettesek) jelentkezhetnek, parancsnoki jóváhagyással, szolgálati érdekből, ez a szigorúság nem sokat ér, ha privát egyetemeken, intézményekben könnyen elérhetők hasonló képzések, akár ugyanazoktól az oktatóktól is. Például Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatja a nemzetbiztonsági (hírszerző és elhárító) tisztek következő generációját, a Milton Friedman Egyetemen nemzetbiztonsági (elemző) szakmai ismereteket tanít olyan hallgatóknak, akik semmilyen szűrésen nem esnek át.
Frissítés (2022. október 27., csütörtök): Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük Győrffy-Kiss Józsefet a Systemával való kapcsolatáról, de ekkor még nem küldött választ. E cikk megjelenése után azt írta az Átlátszónak: 2015-ben megszakította a kapcsolatát az említett Systema-csoporttal. „A döntésemben közre játszottak az akkori kelet-ukrajnai események, valamint az is, hogy a gyakorlócsoportban egyre több szélsőséges gondolkodású személy tűnt fel, akikkel nem szerettem volna közösséget vállalni” – írta. Elmondása szerint a csoport mostanra feloszlott, „de már legalább három-négy tőlünk teljesen független Systema szervezet is működött Magyarországon, erős orosz kötődéssel.”
Címlapkép: Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a KBA 2019-es rendezvényén, képernyőkép, YouTube/amagyarhonvedseg | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/10/27/exbelugyesekkel-es-gyanus-orosz-kapcsolatokkal-kepezne-privat-titkosszolgakat-egy-maganalapitvany/ | https://web.archive.org/web/20230608082753/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/10/27/exbelugyesekkel-es-gyanus-orosz-kapcsolatokkal-kepezne-privat-titkosszolgakat-egy-maganalapitvany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/exbelugyesekkel-es-gyanus-orosz-kapcsolatokkal-kepezne-privat-titkosszolgakat-egy-maganalapitvany | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-27 00:00:00 | [
"Bódi Antal",
"Gyenyisz Rjauzov",
"Győrffy-Kiss József",
"Jenei András",
"Kuti Ferenc",
"Mihail Rjabko",
"Sinkovics Sándor",
"Támcsu Tibor",
"Vlagyimir Vasziljev",
"Wagner Péter"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)",
"Centra Volk",
"Falcon Oil & Gas Ltd.",
"Fürkészek Systema Gyakorlócsoport",
"Gazprom",
"GRU (orosz katonai hírszerzés)",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"KBA Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia",
"Közérthető Biztonságért Alapítvány",
"Külügyi és Külgazdasági Intézet",
"Méltányosság Politikai Elemző Központ",
"Mercurius Vállalkozásbiztonság",
"Milton Friedman Egyetem",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"Orosz Hírek",
"TXM Olaj- és Gázkutató Kft."
] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"dezinformáció",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"honvédelem",
"infografika"
] | [] |
54,891 | Titkolja a Gazprommal kötött szerződéseket a kormány, perelünk a nyilvánosságukért | Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük. | Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.
„Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is” – fogalmazott Szíjjártó Péter külügyminiszter a szerződés aláírásakor tavaly szeptemberben.
A magyar külügyér tavaly június elején beszélt arról először, hogy elvi megállapodás született a Gazprommal az újabb hosszútávú földgázbeszerzési szerződésről, amely a 2021. szeptember végén lejáró előző megállapodást követné. Szijjártó akkor azt mondta, hogy „az árról még tárgyalni kell, de az orosz fél ezzel kapcsolatban is ígéretet tett a konstruktivitásra”.
Nem tudni, mennyit fizetünk a Gazpromnak
Tavaly szeptember végén aztán bejelentették a gázvásárlási szerződés aláírását. A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik.
A külügyminiszter az ünnepélyes aláíráson nem mondott konkrét árat, csak azt közölte, hogy „az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél.” Hozzátette, hogy „ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában”.
Orbán Viktor miniszterelnök 2022. február 1-jén Moszkvába látogatott, és Szijjártóhoz hasonlón az orosz gáztól tette függővé a rezsicsökkentést, vagyis a hatósági árat. „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” – jelentette ki Orbán. A moszkvai látogatáson a miniszterelnök arról tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszútávú gázszállításnak.
Putyin ekkor közölte, hogy a magyar fogyasztók jóval a piaci ár alatt vásárolhatnak gázt. Ez a rezsicsökkentés miatt igaz is volt, de azóta kiderült, hogy a magyar állam a piaci árnál is drágábban kapta az oroszoktól a gázt, így egyre nagyobb hiány keletkezett a költségvetésben.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon
Már a háború előtt fenntarthatatlanná vált a rezsicsökkentés, de ésszerűsítés helyett a kormány hagyta elszabadulni az MVM és az állam adósságait.
Idén július 15-én Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a kormány tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a hosszútávú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi plusz földgázt szerezzen be. A külügyminiszter erről tárgyalt július 21-én Moszkvában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, de azt nem közölték akkor sem, hogy mennyit fizet a magyar állam a Gazpromnak. Csak azt tudni, hogy hitelből fizeti az állam ezt a plusz gázt.
Talán nem véletlen, hogy a moszkvai tárgyalás napján Németh „Rezsitábornok” Szilárd bejelentette a lakossági villamosenergia-és földgázár drágulását augusztus 1-től. Azóta egy bizonyos mennyiség fölött az eddigi ár hétszeresét kell fizetnie a lakosságnak a gázért, a villanyért pedig a dupláját.
Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu
Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.
Nem adják ki a szerződéseket
Augusztus közepén a Gazprom megkezdte a 2021-ben leszerződött mennyiségek feletti, hitelből fizetett extra gázszállítást Magyarországnak. A hónap utolsó napján pedig Szijjártó Péter bejelentette, hogy szeptember elsejétől 2,6 millióról napi maximum 5,8 millió köbméterre emelik a plusz gázszállítás mennyiségét.
Szeptember 5-én közadatigénylésben kértük ki a 2021 január 1. és 2022. augusztus 31. között kötött földgázbeszerzési szerződéseket az illetékes állami cégtől, az MVM CEEnergy Zrt.-től. A vállalat az Infotörvényben megszabott normál 15 napos válaszadási határidő napján, szeptember 20-án közölte, hogy 15 nappal meghosszabbítja a válaszadási határidőt.
A hosszabbítás letelte után, október 5-én közölték, hogy ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adják ki a gázvásárlási szerződéseket.
„2022. szeptember 5-ei közérdekű adatigénylésével kapcsolatban tájékoztatjuk Önt arról, hogy a társaságunk által megkötött földgáz beszerzési szerződések a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény („Takarékos Törvény”) 7/I. § (1) bekezdésében, valamint e bekezdéshez kapcsolódóan a törvény 1. számú mellékletének 3., valamint 5. pontjaiban – ezzel összefüggésben ellátásbiztonsági érdekre, mint nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással – továbbá e törvény 7/I. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem ismerhetőek meg.” – írták.
Az MVM CEEnergy Zrt. által hivatkozott törvény 7/I. § (2) bekezdésében ez áll: „Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.”
Nem világos, hogy miért okozna aránytalan sérelmet, ha kiderülne, hogy milyen megállapodásokat kötött a Gazprommal a kormány. Szeretnénk megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel kapja a magyar állam a földgázt az oroszoktól és mennyit fizet érte a Gazpromnak, ezért bíróságra megyünk a szerződések nyilvánosságáért.
Címlapkép: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadja Moszkvában 2022. július 21-én. (fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/07/titkolja-a-gazprommal-kotott-szerzodeseket-a-kormany-perelunk-a-nyilvanossagukert/ | https://web.archive.org/web/20221007083946/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/07/titkolja-a-gazprommal-kotott-szerzodeseket-a-kormany-perelunk-a-nyilvanossagukert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-a-gazprommal-kotott-szerzodeseket-a-kormany-perelunk-a-nyilvanossagukert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-07 00:00:00 | [] | [
"Gazprom",
"Magyarország Kormánya",
"MVM CEEnergy Zrt."
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
54,892 | Sikerült akkor betárolni a télre szánt földgázt, amikor már nagyon drága volt | A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként. | A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként.
A gáz ára már tavaly is sokat drágult, és az áremelkedést tovább tetézte az idén februárban kezdődött orosz-ukrán háború. Nyugat-Európa szankciókat vetett ki Oroszorszországra Ukrajna lerohanása miatt, az oroszok pedig viszonzásképpen a gázzal zsarolják az EU-t.
„Szeptemberben és októberben a Gazprom a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül” – Szijjártó Péter külügyminiszter facebookos bejelentését a Magyar Nemzet is szemlézte. Az, hogy az orosz-ukrán háború egyik kulcskérdése a gázszállítás, nem vitás. Közel 200 napja tart az agresszió, és az oroszok végre kimondták, hogy a gázszállítást is egyfajta haditechnikai eszköznek tekintik. Az Északi Áramlat kapcsán nyilatkozták, hogy „akkor indítják újra az oroszok a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en, ha a Nyugat eltörli a szankciókat”.
A lesz gáz-nem lesz gáz huzavona eredménye az egekbe szökő tőzsdei árfolyam. Igaz, ennek – a hazai kormányzati kommunikációval ellentétben – nem a háború kitöréséhez van köze. Elég megnézni az alábbi grafikont.
Jóval az orosz támadás előtt megduplázódott a gáz ára
A gáz ára 2021 márciusa és augusztusa között megduplázódott, majd decemberre 180 euró/MWh-ig nőtt. Az oroszok 2022. február 24-én támadták meg Ukrajnát, ezután a gáz tőzsdei ára március elejére 227 euróig szaladt, majd júniusig 83 euróig korrigált. Utána újabb száguldás jött, majd esés.
Az áremelkedés nem csak Magyarországot, hanem az EU többi tagállamát is érinti. Akkor is, ha a támadás előtt Moszkvában járt Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”. A miniszterelnök a kormányzati portál tudósítása szerint azt mondta, hogy érdemi tárgyalásokat folytathatnak arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz-magyar gázszállításnak.
Azt is leírták akkor Vlagyimir Putyint idézve, hogy „Európában lesznek gondok a gázellátással, de a 2036-ig szóló, eredetileg évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó szerződésnek köszönhetően Magyarországon nem. Az orosz elnök hozzáfűzte: a magyar fogyasztók jóval a piaci ár alatt vásárolhatnak gázt”. (Hogy mi a piaci ár és mi van alatta, nézőpont kérdése. A G7 bemutatta, csak mítosz a kormány által hangoztatott olcsó orosz gáz.)
Augusztustól azonban átalakult a kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árképzés. A lakossági rezsiemelkedést július közepén közölték, és ugyanakkor a kormány bejelentette azt is, hogy „1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre emeljük a gázkitermelést”.
A hazai kitermelés elenyésző
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) közadatigénylésben kértünk adatokat a hazai gázfogyasztásról és termelésről. A hivatal részletes táblázatot küldött, amiből az derül ki, hogy a hazai kitermelés elenyésző hányada a magyar gázforgalomnak az elmúlt 8 év adatai alapján.
Ahogy az is egyértelmű a MEKH adataiból, hogy a fűtési időszak csúcsán a földgáz felét lakossági fogyasztók használják fel.
A MEKH számai azt mutatják, hogy a fűtési időszakban az októberig betárolt gázmennyiség jelentős szerepet játszik. A hideg beköszöntével a hazai gázfogyasztás jelentős hányadát akkor már nem az import, hanem a nyáron félretett földgáz adja.
A feltöltés idén másképp zajlott, mint korábban. 2019-ben április és augusztus között több földgáz került a tárolóba, mint idén. 2020-ban és 2021-ben pedig kevesebb.
A tőzsdei árak alapján az áprilisban betárolt mennyiségért alig 1,07 euró/m3-t fizethettek, majd ez júliusra 1,8 euró/m3-re, augusztusra 2,51 euró/m3-re nőtt.
Az augusztus végéig betárolt gáz súlyozott átlagára 2 euró körül alakulhatott köbméterenként. Azt nem tudni, hogy miért nem az alacsonyabb áron érkezett több gáz a tárolókba, mint 2019-ben.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án. (MTI Fotó: Rosta Tibor) | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/08/sikerult-akkor-betarolni-a-telre-szant-foldgazt-amikor-mar-nagyon-draga-volt/ | https://web.archive.org/web/20230205141735/https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/08/sikerult-akkor-betarolni-a-telre-szant-foldgazt-amikor-mar-nagyon-draga-volt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikerult-akkor-betarolni-a-telre-szant-foldgazt-amikor-mar-nagyon-draga-volt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-08 00:00:00 | [] | [
"Gazprom",
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,893 | Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál? | Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről. | Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
A kormány 2020 júniusában hozta létre az Universitas Miskolcinensis Alapítványt (UMA), amelyre rábízta a Miskolci Egyetemet. A modellváltásnak nevezett folyamat részeként – a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz (kekva) hasonlóan – az UMA élére is egy fideszes vezető került: a miskolci születésű, a városi egyetemen végzett igazságügyi miniszter, Varga Judit.
Varga korábban nem vett fel juttatást az UMA-tól a kuratóriumi elnöki pozíciójáért, de idén augusztusban már jelezte a vagyonnyilatkozatában, hogy júliustól ez megváltozott. Ezután a 24.hu kikérte az Universitas Miskolciensis Alapítványtól a kuratóriumi tagok juttatásainak listáját. Az UMA válaszából kiderült, hogy Varga Judit havi 1,4 millió forint juttatást kap kuratóriumi elnökként, és szeptember végéig kéthavi összeget fizettek ki neki.
Közadatigényléssel próbáltuk kideríteni, hogy mennyi munkát végez az igazságügyi miniszter a havi 1,4 millió forintért cserében, ezért kikértük a miskolci egyetem alapítványától „a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvét vagy olyan egyéb dokumentumot, amelyből megismerhető, hogy a kuratóriumi tagok 2021 és 2022 évben mely napokon milyen időtartamban végeztek tevékenységet a kuratórumi tagságukkal összefüggésben”.
Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány válasza értelmében
nincs olyan dokumentum, amiből kiderülne, hogy mennyit dolgoznak a kuratórium tagjai az alapítvány és az egyetem érdekében.
Egész pontosan azt közölték, hogy „az Alapítvány nem kezel ilyen adatot, nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének”. Az alapítvány szakmai titkára, dr. Jakab Nóra által jegyzett válasz azonban hosszasan ecseteli, hogy nem is lehet ilyen egyszerűen megállapítani a kuratóriumi tagok munkavégzését, mert rengeteg előkészítő és háttérmunkát végeznek, továbbá különböző eseményeken vesznek részt.
„Egy kuratóriumi tag munkavégzése nem csak a kuratóriumi üléseken való részvételre és az arra való felkészülésre korlátozódik. A Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei nem azt a célt szolgálják, hogy abból megállapítható legyen az egyes tagok által ráfordított munka mennyisége és időigénye. A jegyzőkönyv a munka végeredményét, a meghozott határozatokat és az egyes napirendekhez történt hozzászólások rövid és tömör összegzését tartalmazza. Az a rengeteg előkészítő-és háttérmunka, ami egyes kuratóriumi feladatok kapcsán felmerül nem olvasható ki sem jegyzőkönyvekből, sem egyéb dokumentumokból. Az egyes témákkal való foglakozás napi szintű és rendszeres. Folyamatos egyeztetések zajlanak a kuratóriumi tagok között, valamint a Kuratórium tagjai és az egyetem vezetése – nem csupán a rektor és a gazdasági vezető, hanem az egyes szakterületi vezetők – között, továbbá egyetemi rendezvényeken, szakmai találkozókon, ünnepségeken, megnyitókon, avatásokon és egyéb eseményeken vesznek részt a kuratóriumi tagok, valamint a felsőoktatásért felelős minisztérium szakmai meghívásainak tesznek rendszeresen eleget. Minden olyan feladat ellátandó általuk, mely az egyetem érdekében szükséges és az egyetem javát szolgálja, legyen az belföldön vagy külföldön.” – írta Jakab Nóra szakmai titkár Varga Judit kuratóriumi elnök megbízásából.
Az, hogy nem vezetnek semmiféle nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről, nem csak Varga Judit miatt pikáns. A 24.hu ugyanis Varga juttatásával együtt azt is kiderítette, hogy az igazságügyi miniszter mellett a kuratóriumi tagok mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet működtető alapítványtól. Az UMA közlése szerint minden kuratóriumi tag havi 1,2 millió forint tiszteletdíjban részesül. Köztük van Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere, aki Vargához hasonlóan idén nyáron kezdte csak el felvenni az összeget.
A többiek már korábban kérték a pénzt: a szeptember végi cikk szerint addig Fükő László és Kovács Erika 26,6 millió forintot, Marie-Theres Thiell, az Elmü-Émász igazgatóságának elnöke pedig 21,6 millió forintot kapott már az alapítványtól. Az UMA mostani válasza szerint mindezt bármiféle munkavégzési nyilvántartás nélkül fizették ki nekik.
Címlapkép: Varga Judit a Miskolci Egyetemen 2022. szeptember 30-án (fotó: a politikus Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/20/semmilyen-papir-nincs-arrol-hogy-varga-judit-mennyit-dolgozik-havi-14-millioert-a-miskolci-egyetemet-fenntarto-alapitvanynal/ | https://web.archive.org/web/20221020143812/https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/20/semmilyen-papir-nincs-arrol-hogy-varga-judit-mennyit-dolgozik-havi-14-millioert-a-miskolci-egyetemet-fenntarto-alapitvanynal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-judit-mennyit-dolgozik-havi-14-millioert-a-miskolci-egyetemet-fenntarto-alapitvanynal | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-20 00:00:00 | [
"Fükő László",
"Kovács Erika",
"Marie-Theres Thiell",
"Varga Judit",
"Veres Pál"
] | [
"Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt.",
"ÉMÁSZ",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,894 | Így tűnt el egymilliárd forint egy uniós finanszírozású geotermikus projektben | Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak. | Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben KEHOP 5.3.2-17 kódszámon „helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címen pályázati felhívást tett közzé a hő- és távhőtermelő gazdasági társaságok részére „a korszerű, megújuló energiaforrás bázisú hőtermelő rendszerek megvalósítása érdekében”. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 20 millió – 2 milliárd 500 millió forint közötti vissza nem térítendő, túlnyomórészt uniós finanszírozású támogatásban részesítették úgy, hogy ennek egy részét támogatási előlegként folyósították a nyertes pályázóknak.
A pályázók azt vállalták, hogy a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. A támogatási kérelmet az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. mint konzorciumvezető, és a támogatásra jogosult pályázók konzorciuma nyújthatta be.
A megkapható legtöbb támogatást kérték és kapták meg geotermikus hőtermelő rendszer építésére Zsanán
Az NFM felhívására 2017 júniusában nyújtotta be a „Geotermikus energiahasznosítás Kiskunhalason és Zsanán” című pályázatát az állami tulajdonú NFP Nemzeti Fejlesztési Progamiroda Nkft. mint konzorciumvezető, és a kiskunhalasi székhelyű Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. mint konzorciumi tag. A támogatási kérelemben a projekt teljes költségeként 4,8 milliárd forintot tüntettek fel, amiből az igényelt támogatás összege 2,5 milliárd forint volt. A tervezett költségvetést később 5 milliárd forintra módosították, változatlan támogatási igénnyel.
Az NFM 2017-ben odaítélte az igényelt 2,5 milliárd forintos támogatást az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. konzorciumának. A megítélt összegből 2 milliárd 225 millió forint uniós forrás, a fennmaradó 275 millió forint hazai forrás volt. Az NFM KEHOP Irányító Hatósága 2017 novemberében szerződött az NFP Nkft.-vel, a projekt azonosítója KEHOP-5.3.2-17-2017-00008 lett. A kedvezményezett vállalta, hogy a projektet a Zsana község határában található, 0192/4 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítja, és azt a fenntartási időszak alatt üzemeltetni is fogja.
A projekt célja egy termálvíztermelő és visszasajtoló kútból álló termálkút és kapcsolódó vízi létesítmények, geotermikus fűtőmű létrehozása, a hozzá tartozó távvezeték hálózattal és fogyasztói hőközpontokkal együtt. A támogatási szerződés értelmében mindennek 2019 júniusára meg kellett volna épülni, az igényelhető legmagasabb támogatási előleg 1,271 milliárd forint volt.
A támogatási szerződés mellett 2017 októberében konzorciumi megállapodás jött létre az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. mint konzorciumi tag között. A konzorciumi szerződés értelmében a Zsana Geoterm feladata lett volna, hogy a szerződésben vállalt létesítményeket alvállalkozók igénybevételével kivitelezze, míg az NFP Nkft. projektmenedzseri és adminisztrációs feladatokat vállalt 43 millió forintért.
Egy napra kapott hitellel igazolták az önerőt, topmilliárdost marasztalt el a bíróság az ügyben
A konzorciumi megállapodás értelmében a Zsana Geoterm 2,4 milliárd forint önerő biztosítását vállalta, ennek a rendelkezésre állásáról legkésőbb az első kifizetési kérelemhez igazolásokat kellett benyújtania a cégnek. Ez történhetett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által kiadott kötelező érvényű finanszírozási ajánlattal, vagy megkötött hitel-, vagy kölcsönszerződéssel. A Zsana Geoterm ennek megszerzése érdekében 2017 novemberében hitelkérelmet nyújtott be a Bohemian Financing Zrt-nél.
A Bohemian Financing Zrt. adósminősítési szabályzata szerint az adósminősítést első alkalommal a kockázatvállalási döntés előtt kell elvégezni, ehhez a hitelbírálatra alkalmas üzleti tervet kérnek. A Zsana Geoterm Kft. esetében azonban az adós által felajánlott hitelbiztosítékok meglétét, érvényesíthetőségét az üzletrészeken alapított jelzálog és az adós bankszámláin alapított inkasszós jog kikötése miatt nem ellenőrizték. Az üzleti terv értékelése helyett a Bohemian egy általa meghatározott személy társügyvezetői kinevezését kérte a Zsana Geotermnél, és hogy az általa folyósított hitelt az önerő igazolását követően azonnal fizesse vissza a partner.
Ez így is történt: a Bohemian delegáltja alig egy hétig volt a Zsana Geoterm társügyvezetője 2017 decemberében, ezalatt a két cég között 2,5 milliárd forintos hitelszerződés jött létre, amit a Zsana Geoterm a Bohemian Financing által delegált ügyvezetője által nyitott bankszámlára utaltak, ahonnan „előtörlesztés” címén még aznap visszautalták a hitelezőnek, majd ezt a bankszámlát és a Bohemian delegáltjának ügyvezetői tisztségét meg is szüntették. Az egynapos tranzakció-sorozatnak köszönhetően a Bohemian Financing 25 millió forint folyósítási jutalékra és 50 millió forint előtörlesztési díjra vált jogosulttá, amit később a megkapott állami támogatási előlegből a Zsana Geoterm ki is fizetett a hitelező cégnek.
Ez volt az a hitelszerződés, ami az ügyészség és a bíróság álláspontja szerint az önerő igazolására csak látszólag volt alkalmas, és amivel a Zsana Geoterm Kft. a 2,5 milliárd forint támogatási összeg jogosulatlan megszerzése céljából a pályázat kiíróját, továbbá az NFP Nemzeti Fejlesztési Programirodát mint a támogatás igénylőjét is tévedésbe ejtette.
Az ügyben a Nemzeti Adó és Vámhivatal nyomozását követően a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség emelt vádat, elsőként a Bohemian Financing Zrt. ügyvezetője ellen: Jellinek Dániel tárgyalás nélkül elismerte, hogy a hitelszerződés segítségként volt értékelhető a Zsana Geoterm által elkövetett csaláshoz. Feltehetően emiatt a Kecskeméti Törvényszék előzetesen mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. A nyilvánosság teljes mellőzésével megszületett ítéletről itt írtunk bővebben:
Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében | atlatszo.hu
A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból.
1,2 milliárd forint támogatási előleget hívtak le, de nem a projektre költötték
Az önerő fent részletezett módon történt igazolásával a Zsana Geoterm jogosulttá vált a megpályázott állami támogatásra. Az általuk beadott támogatási előleg-igénylés alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017. december 15-én 1 milliárd 228 millió forint előleget utalt a vállalkozásnak, és a NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. is megkapta a 43 millió forintos projektmenedzseri díjat.
A megkapott támogatási előleget azonban a Zsana Geoterm nem a támogatási szerződésben meghatározott célokra fordította, hanem különböző jogcímeken tovább utalta:
a Halas-Geoterm Kft.-nek 460,6 millió forintot
az Intercompany Financing Zrt.-nek óvadék elhelyezése címén 323,7 millió forintot
T. Károly Istvánnak kölcsönként 125 millió forintot
K-I. Károlynak és T. Károly Istvánnak munkabérként fejenként 70,2 millió forintot
a NAV-nak a munkabért terhelő járulékok formájában 89,7 millió forintot
a Zsana Geoterm ügyeiben eljáró Imre Ügyvédi Irodának 95,3 millió forintot
a Bohemian Financing Zrt.-nek hiteldíjként 76,5 millió forintot
A fent felsoroltakon kívül ezeknél alacsonyabb összegű kifizetésekben részesült még Zsana Község Önkormányzata, továbbá néhány kisebb cég, és magánszemélyek is.
Másfél év múlva, 2019 májusában a KEHOP Irányító Hatósága helyszíni ellenőrzést végzett Zsanán K-I. Károly, a Zsana Geoterm egyik ügyvezetőjének jelenlétében, aminek során megállapították, hogy az ekkorra elvben már befejeződött projekt kivitelezése még el sem kezdődött. Augusztusban fizetési felszólítást küldtek a Zsana Geotermnek, amiben az 1,228 milliárd forint támogatási előleg és annak kamatai megfizetését kérték. A Zsana Geoterm nem fizetett, a NAV végrehajtása pedig mindössze 2,4 millió forintot talált a vállalkozás bankszámláján.
Német kivitelező nyerte a közbeszerzési eljárást, de ők sem építettek semmit
A Zsana Geoterm Kft.-t 10 millió forint törzstőkével, 2009 szeptemberében alapította meg a Halas-Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (99%) és Zsana Község Önkormányzata (1%), kiskunhalasi székhellyel. A társaságot a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága 2020-ban megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlését. A Halas-Geoterm Kft.-t 2007-ben alapították magánszemélyek, ők lettek később a Zsana Geoterm Kft. vezető tisztségviselői is, a két cég kiskunhalasi székhelyei is azonosak voltak.
A Halas-Geoterm Kft. és a résztulajdonában álló Zsana Geoterm Kft. ma már kényszertörlés alatt állnak. A Halas Geoterm Kft. tulajdonosai K-I. Károly, T. Károly István, és Gál István Gyula voltak, közülük K-I. és T. a Zsana Geoterm által eszközölt nagy összegű kifizetések kedvezményezettjeiként is érintettek az ügyben. A tulajdoni lap tanúsága szerint a geotermikus beruházás megvalósítására kiszemelt külterületi, kivett tanya és szántó besorolású, közel 6 ezer négyzetméteres telek K-I. Károly és Gál István Gyula tulajdonában van.
Az óvadékként a Zsana Geotermtől 323 millió forintot bevételező Intercompany Financing Zrt. szintén Jellinek Dániel érdekeltsége. Az üzletember az Átlátszó érdeklődésére azt mondta, hogy a Zsana Geoterm által óvadéki letétbe helyezett összeg K-I. és T. hasonló összegű, 2018 nyarán folyósított magánhitelének fedezetét szolgálta, és tudomása szerint nem volt összefüggésben a támogatás felhasználásával.
Mégis úgy tűnik, hogy a projekt végső tulajdonosai privát kölcsönné alakították a támogatási előleg egy jelentős részét – az általunk megkérdezett szakértők szerint ez rendkívül szokatlan, és általában fordítva szokott történni: cégtulajdonosok a magánvagyonukat ajánlják fedezetül a cégüknek nyújtott működési hitelekért cserében. Jellineket az ügynek ebben a részében nem vádolta az ügyészség semmivel.
Hogy a Zsana Geoterm Kft. tulajdonosai egyáltalán meg akarták-e építeni a geotermikus fűtőművet, vagy eleve csak a támogatási előleg megszerzésére hajtottak, nem tudjuk, mert többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk K-I. Károlyt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindenesetre 2019 októberében – a projekt kapcsán lefolytatott szabálytalansági eljárásban tett megállapítások eredményeként – a támogatói szerződéstől elállt.
A BAON Bács-Kiskun megyei hírportálon viszont ugyanebben a hónapban reklámízű cikk jelent meg a tervezett beruházásról, miszerint egy uniós közbeszerzésen már a kivitelezőt is kiválasztották, a nyertes cég a karlsruhei központú Geotermal Group Germany GMBH lett. A BAON tudósítása szerint Visnyei Miklós polgármester akkor azt mondta, hogy az összes szükséges engedélyt megkapták, és heteken belül megkezdődhet az építkezés Zsanán, egy év múlva pedig már hasznosíthatják a föld mélyéből nyert melegvizet.
A Geotermal Group Germany GMBH-t emailben és telefonon is kerestük, hogy megtudjuk, miért hiúsult meg a beruházás, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre, és telefonon is elérhetetlennek bizonyultak. Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. sem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Egymilliárd forintos betonplacc Zsana határában
A Zsana Geoterm Kft. ügyvezetői közül csak Gál István Gyulát sikerült elérnünk, aki érdeklődésünkre azt mondta, hogy nem vett részt a projektben, nincs rálátása az ügyre. „A cégekbe ügyvezetőként azért kerültem be, hogy ha netán történne valami az ügyvezető társammal, akkor ne álljon meg a cég, legyen aláírója a társaságnak. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága engem is meghallgatott, de a működés során sem munkabért, sem tiszteletdíjat, sem osztalékot nem vettem fel.”
A pályázatról és a pályázati előlegről volt tudomása, a felhasználását nem ismeri, de úgy emlékszik, hogy a pályázat terhére előkészítő munka zajlott: tereprendezés, köves út, villanyhálózat trafóval, a sajtoló és visszasajtoló kutak helyén speciális térbeton iszaptárolóval, és fúróberendezés fogadására alkalmas csőcsatlakozással. A tervezett kiskunhalasi nyomvonal mellett parkolóval ellátott irodaházat vásároltak, hatósági vízjogi és egyéb engedélyeket szereztek be a projekt megvalósításához. A megvalósult beruházások értékéről, a felmerült költségekről nincs információja.
Az Átlátszó riportere idén szeptember végén felkereste a beruházás helyszínét. Se tábla, se más nem jelzi, merre lenne a milliárdos projekt Zsana határában. A helyrajzi számot a Google útvonaltervezőjével próbáltuk elérni, a navigáció szerint a hely két és fél kilométerre van a kiskunhalasi úttól. Az út erre nem homokos, olyan, mintha valamivel megerősítették volna, csak néhány tócsa jelzi, hogy eső esett. Fenyvesek ölelik a bejárót. Valaha mintha aszfaltot is kapott volna, annak a nagy része már széttöredezett, maga az út erősen bordás, így az útalapnak használt anyag, a zúzott kő látható. Embert, autót nem, őzet annál többet lehet erre látni.
Az erdős kerülő egy tarvágáson át vezet, mély a homok, könnyű elakadni. Végül célba érünk. Pontosabban, 200 méterre vezet a homokút a helytől, oda gyalog lehet eljutni, a frissen telepített fenyők között. Egy hatalmas betonplacc mutatja a beruházás helyét. Két lejárójában áll a víz, a közelben egy tanyát bontottak el, a fenyvesek aljából a homokot is elhordták. Őzlábnyomok mindenfelé, a beton egységes, mint egy alap. Régóta nem jártak erre. Itt sem jelzi semmi, hogy miért betonoztak a zsanai puszta közepén.
Helyszíni felvételeink a beruházásról
A Zsana Geoterm tulajdonosi és alvállalkozói köre máshol is geotermikus projektcéget gründolt
Visnyei Miklós, Zsana polgármestere az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a projektből nem lett semmi, ráadásul „a tulajdonos előzetes letartóztatásban van, mert úgy néz ki, hogy elcsalták a pénzt. A projektet próbálom talpra állítani egy másik szálon, újraindítani, nem mondtam le róla, de ővelük már nem lehet”.
Az önkormányzatot a Zsana Geoterm Kft.-ben lévő tulajdonrésze mértékében, 2 millió 600 ezer forintos kár érte, ezt polgári peres úton szeretnék visszaszerezni. A beruházásra kijelölt telken semmi nem épült, és az sem dőlt még el, hogy kikkel indítanák újra a projektet, mondta a polgármester az Átlátszónak. Korábbi hírek szerint Kovács Imre, „a geotermikus energia királya” is érdeklődött a bedőlt projekt iránt:
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)
Érdekesség, hogy a Zsana Geoterm Kft. tulajdonosi és alvállalkozói köre máshol is próbálkozott hasonló projekt beindításával, például az Andornaktálya község önkormányzata részvételével 2018-ban megalakult, ma pedig már végelszámolás alatt álló Geo-Development Kft. nevű cégben.
Andornaktálya polgármestere, Barczi Zsolt a megkeresésünkre azt mondta, hogy a projekt még az előző polgármester, Vámosi László idején indult, de igényfelmérésen kívül semmilyen konkrét lépés nem történt az ügyben. Itt is fűtést terveztek termálvíz felhasználásával, de megszűntek az előkészítő tárgyalások. „Felmérték, lakosokat meginterjúvolgattak, hogy ki szeretne rákötést a melegvizes fűtésre, de részletesebben nem vagyok képben az ügyben, és nem valósult meg ebből semmi”. Vámosi Lászlót is felhívtuk, de elhárította a kérdezősködésünket, már nem emlékszik.
Az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) legfrissebb, 2021-es jelentése szerint Magyarországon továbbra is átlagon felül csalnak az EU-s pénzekkel, a helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki. Magyarország lehet az első európai uniós tagállam, amely a jogállamisági mechanizmus következtében jelentős uniós forrásokat veszíthet, ha nem hajt végre egy szigorú antikorrupciós intézkedéscsomagot.
Címlapfotó, helyszíni fotók: Segesvári Csaba / Átlátszó. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/03/igy-tunt-el-egymilliard-forint-egy-unios-finanszirozasu-geotermikus-projektben/ | https://web.archive.org/web/20231207154515/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/03/igy-tunt-el-egymilliard-forint-egy-unios-finanszirozasu-geotermikus-projektben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-tunt-el-egymilliard-forint-egy-unios-finanszirozasu-geotermikus-projektben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-03 00:00:00 | [
"Gál István Gyula",
"Jellinek Dániel",
"Kis-Illés Károly",
"Tóth Károly István",
"Vámosi László",
"Visnyei Miklós"
] | [
"Andornaktálya Község Önkormányzata",
"Bohemian Financing Zrt.",
"Geo-Development Kft.",
"Geotermal Group Germany GMBH",
"Halas-Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Imre Ügyvédi Iroda",
"Intercompany Financing Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft.",
"Zsana Geotherm Kft.",
"Zsana Község Önkormányzata"
] | [
"Andornaktálya",
"Bács-Kiskun megye",
"Heves megye",
"Zsana"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"energia",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"infografika"
] | [] |
54,895 | Különös indoklással szüntették meg a Kövér László kabinetfőnökét érintő nyomozást | Kérdéses, hogy a rendőrség kereste-e azt a feltehetően nem is létező külföldi céget, amely százmilliókat adott a papíron külhoni magyaroknak segítő alapítványnak. | Nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezért a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást abban az ügyben, amelynek fontos szereplője Veress László, Kövér László házelnök kabinetfőnöke – értesült a 24.hu.
Lapunk tavaly november elején tárta fel, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány külhoni magyaroknak szánt adományból vásárolt egy budai villalakást. Az ügy szálai Kövér László titkárságáig vezetnek. A II. kerületi budai villában található, 240 millió forintos lakást ugyanis cikkünk írásakor Veress László családja használta. Az említett alapítvány kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán pedig Veress munkatársa az Országházban.
A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak villalakásra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki az Index korábbi cikke szerint jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök állami kitüntetésre is felterjesztette), de az nem derült ki, hogy pontosan melyik külföldi cég utalt az alapítványnak. Az alapítvány a támogató megnevezéséhez csak annyit írt, hogy egy Probillion Limited nevű cég adta a pénzt, ám ilyen nevű, működő céget nem találtunk a nemzetközi cégadatbázisokban. Mindössze két hasonló nevű társaságra bukkantunk: az egyik egy 2015-ben megszűnt hongkongi vállalat, a másik egy szintén megszűnt, Malajziában bejegyzett cég volt.
Ennek azért van jelentősége, mert a rendőrség a nyomozást megszüntető határozatában a többi közt úgy indokolt: „A rendelkezésre álló adatok szerint a Probillion Limited adományozó szervezet részéről olyan információ, adat nem áll a rendelkezésünkre, mely arra utalna, hogy az Alapítvány képviselői – megtévesztve az adományozót – az adománygyűjtés céljáról a tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget.”
Az viszont a határozatból nem egyértelmű, hogy a rendőrség vajon kereste-e a – cégnyilvántartások alapján nem is létező – Probillion Limited nevű vállalkozást az adományozás körülményeiről érdeklődve, és ha igen, a keresés mire vezetett.
Annyit írtak, hogy revizori vizsgálat készült az alapítványnak nyújtott támogatásokról és felhasználásukról, a vizsgálat alapját pedig a bírósághoz benyújtott éves beszámolók és közhasznúsági mellékletek képezték.
A pénzmosás gyanújával kapcsolatban a rendőrség arra jutott: az eljárás során beszerzett adatok alapján nem igazolható az a vélelem, hogy az adományozott összeg eredete kétséges, azaz illegális jövedelemből származik. „Az adományozó gazdasági társasággal kapcsolatba hozható tajvani üzletember Magyarországon is elismert adományozó, aki tudatos befektetőként gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében ért el a világon sikereket” – állapította meg a nyomozó iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya Frank Liut méltatva, megint csak nem részletezve, hogy találtak-e Probillion Limited nevű céget.
A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány érdemi tevékenységének egyébként nincs nyoma. A szervezetet három évvel ezelőtt alapították, azonban honlapja, sőt bírósági bejegyzése szerint még e-mail címe sincs. Híradások nem jelentek meg a tevékenységéről. Ugyanakkor a pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy Visontai Kálmán kuratóriumi elnök sógornője 1,8 millió forint adományt kapott az alapítványtól, holott ő nem is határon túli. A támogatást azzal magyarázta a kuratóriumi elnök, hogy sógornője és férje is elvesztette az állását a koronavírus-járvány miatt. Legutóbbi beszámolójuk szerint pedig az egyetlen tevékenységük az volt, hogy egy határon túli házaspárnak – Veres anyósának és apósának – szállást biztosítottak.
Ezt nehéz is lett volna tagadni, hiszen amikor a cikk írásakor felkerestük az ingatlant, Veress anyósa nyitott ajtót. Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Ugyanakkor elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba.
A szóban forgó Lorántffy Zsuzsanna úti villában az ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egyébként 240 millió forintért vásárolta meg 2019 nyarán a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány.
A történtek miatt a Transparency International (TI) Magyarország, a DK-s Vadai Ágnes és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, valamint Tényi István is feljelentést tett, ezek alapján indult el a nyomozás. Igaz, az eljárás megszüntetéséről szóló rendőrségi határozat alapján Tényi kivételével nem számítanak feljelentőnek, mivel a többiek által állított tények megegyeznek az elsőként jelentkező Tényi feljelentésében foglaltakkal.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója megkeresésünkre közölte, csalódást kelt a rendőrség eljárása és a vékonyka kis indokolás, amivel letudták a szabad szemmel pénzmosásnak tűnő ügy kivizsgálását. A megszüntető döntés indokolásából kiolvashatóan arra figyelt a rendőrség, hogy az alapítvány vajon szabályosan használta-e fel a támogatásként kapott pénzt, netán megtévesztette-e a donort. Ekként sikkasztás, illetve hűtlen kezelés lehetőségében gondolkodtak a nyomozók, és végül azon az alapon zárták ki a bűncselekmény elkövetését, hogy az alapítvány papíron szabályosan járt el, és kuratóriuma jóváhagyta a vagyonfelhasználási döntéseket.
Ligeti közölte:
Örültünk volna, ha a nyomozó hatóság azt is megvizsgálja, vajon az alapítvány szabályos forrásból jutott-e az általa felhasznált vagyonhoz. Arra is kíváncsiak lennénk, hogy a tehetséggondozás céljából támogatásokat adni hivatott alapítvány esetében miként minősülhetett a vagyon szabályos használatának a budai luxuslakás, és a luxus személyautó vásárlása és egyébként rászorulónak aligha tekinthető személy részére történő rendelkezésre bocsátása.
Hozzátette, a megszüntető határozatból egyelőre több kérdés olvasható ki, mint ahány válasz, ezért – feltéve és remélve, hogy a rendőrség hamarosan nekik is kézbesíti a döntését, az ellen – panasszal fognak élni.
Kerestük az ügyben Visontai Kálmán kuratóriumi elnököt és Veress Lászlót is, hogy kihallgatta-e őket a rendőrség, ám nem értük el őket. | https://24.hu/belfold/2022/10/18/magyar-tehetsegekert-hatartalanul-alapitvany-kover-laszlo-veress-laszlo-visontai-kalman-nyomozas-megszuntetes-rendorseg/ | https://web.archive.org/web/20221028183329/https://24.hu/belfold/2022/10/18/magyar-tehetsegekert-hatartalanul-alapitvany-kover-laszlo-veress-laszlo-visontai-kalman-nyomozas-megszuntetes-rendorseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulonos-indoklassal-szuntettek-meg-a-kover-laszlo-kabinetfonoket-erinto-nyomozast | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-18 00:00:00 | [
"Frank Liu",
"Kövér László",
"Veress László",
"Visontai Kálmán"
] | [
"Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány",
"Probillion Limited"
] | [] | [
"klientúra"
] | [] |
54,896 | Óriási erdőlezárás engedélyeztetése zajlik ott, ahol Pintér Sándor köre közpénzen építi vadászati központját | Környezetvédelmi engedélyt kapott egy vadásztársaság a vadaskert bővítésére a Velencei-tóhoz közeli Nadaphoz és Lovasberényhez tartozó erdőkben. Ha minden engedélyt megkapnak, az eddigi terület több mint duplája, egy Józsefváros méretű erdő kerülhet kerítés mögé, ahova a lakosságnak nem lesz bejárása. | Kirándulók, túrázók, gombászók, sportolók és kutyasétáltatók szorulhatnak ki a Velencei-tóhoz közeli Nadaphoz és Lovasberényhez tartozó erdőkből, ugyanis a helyi vadásztársaság egy kulcsfontosságú engedélyt már megszerzett ahhoz, hogy kerítéssel zárja el az erdőt a lakosság elől – értesült a 24.hu.
Bár a Lovasberényhez tartozó erdő egy része eddig is vadaskert volt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal által jegyzett környezetvédelmi engedély alapján a korábbi terület több mint duplája, csaknem 700 hektár kerülhet kerítés mögé és válhat zárt vadaskertté. Ez valamivel nagyobb terület, mint Budapest VIII. kerülete, Józsefváros.
A szóban forgó, állami tulajdonban álló erdők Fejér megye középső részén helyezkednek el Lovasberény és Nadap közigazgatási határain belül, a Velencei-tótól északi, észak-keleti irányban, körülbelül 3 kilométerre a két települést összekötő úttól.
Mint megtudtuk, Nadap lakosságát annak ellenére nem tájékoztatták az engedélyeztetési eljárásról, hogy a tervezett kerítés a település szélén álló házakhoz közel futna. A kormányhivatal már tavaly kiadta az engedélyt, ám a község lakói csak néhány hónappal ezelőtt vették észre, hogy valami készül. Köteles Zoltán polgármestertől megtudtuk, hogy a nyáron több lakossági bejelentést kaptak arról, hogy kerítéselemeket kezdtek telepíteni az erdőszélen. Kiderült, hogy a cölöpöket a földmérés során szúrták le, és a kerítés tervezett útját jelölik.
A polgármester elmondása szerint az engedélyeztetési eljárásról értesültek, ám hivatalosan nem kérték ki a település álláspontját, pedig
a lekerítés a falu területének 26 százalékát érinti.
Mint mondta, az önkormányzat nem ért egyet a terület vadaskerti, szigorú – turisták számára átjárhatatlan – körbekerítésével. Ragaszkodnak az erdő látogathatóságának biztosításához, akár átmászható (létrás) kerítés megoldással, akár kapukkal, időbeni megkötés nélkül, a jelenleg is használatos, pár napos vadászati alkalmakat kivéve. Hozzátette, tudomásuk szerint – és a környezetvédelmi engedély is kitér erre – a kerítés telepítéséhez további engedélyek szükségesek, így az ezekhez tartozó eljárások során mindent megtesznek a lakosság igényének biztosításáért.
Pintér Sándor bizalmasai úton, útfélen
A meglévő, Lovasberényhez tartozó Lászlóházi vadaskert bővítését a Tradicionális Vadásztársaság kezdeményezte 2020-ban. A bírósági nyilvántartás szerint a társaságot 2016-ban alapították Ecsedi Ferenc elnökletével. A korábban fegyverüzletben is érintett Ecsedi amellett, hogy az OTP Bank egyik vezető tisztségviselője volt, és Csányi Sándor OTP-vezér régi bizalmasa, Pintér Sándor belügyminiszterrel is közeli viszonyban állt. Ecsedi napra pontosan addig volt ügyvezetője a már megszűnt Civil Ingatlanberuházó Kft.-nek, amíg annak Pintér volt a tulajdonosa 2007-ben és 2008-ban. A társaságnak a belügyminiszter egy másik korábbi vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. lett a jogutódja, amit a legutóbbi időkig Pintér másik fontos bizalmasa, Tasnádi László egykori – III/II-es kémelhárító tisztből lett – belügyi államtitkár vezetett.
Ráadásul a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg az egykori lovasberényi kormányüdülőt, ami a tervezett vadaskert szomszédságában áll, és a tervek szerint vadászati központként születik újjá, wellness részleggel és helikopterleszállóval. Mint azt lapunk feltárta, az egykori üdülőre majdnem hatszor akkora – csaknem 1,3 milliárd forint – vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint amennyiért az állam eladta a hotelt. A felújítást az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. végzi, ennek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és Pintér belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.
Nem mellékes, hogy a már említett Ecsedi Ferencnek a lovasberényi kormányüdülő megvásárlásánál is volt szerepe, ő vezette ugyanis azt a Lido Immo Ingatlanhasznosító Kft.-t, amelyik az államtól bruttó 223 millió forintért megvette az üdülőt. Később ezt a társaságot felvásárolva lett a kormányüdülő tulajdonosa a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
Ecsedi megbízatása 2026-ig szólt volna, de a bírósági nyilvántartás szerint október első hetében távozott a Tradicionális Vadásztársaság éléről. (Cikkünk megjelenése után értesültünk arról, hogy Ecsedi Ferenc júniusban elhunyt, de a bírósági nyilvántartásban a változást csak később vezették át – a szerk.) Posztját a társaság titkára, Brindza Tibor vette át, aki szintén üzleti kapcsolatban áll Pintér korábbi cégével: mindkét vállalkozásának referenciái közt megtalálható a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
2037-ig a vadásztársaság uralja a területet
A vadaskert tervezett bővítéséről érdeklődve megkerestük a vadásztársaság vezetését frissen átvevő Brindzát, aki megerősítette, hogy a környezetvédelmi engedélyük már megvan az erdő lekerítéséhez, ami elsősorban Nadapot érinti. Ugyanakkor elmondta, egyelőre „képlékenyek” a terveik, ugyanis állítása szerint bár zöld lámpát kaptak a kormányhivataltól, nem biztos még, hogy élni fognak vele. „Egyelőre számolunk” – mondta.
Brindza nem erősítette meg a helyiek értesülését arra vonatkozóan, hogy decemberben már építeni fogják a kerítést, sőt állítása szerint még meg sem rendelték azt. A lakosság erdőből történő kizárásáról szólva azt mondta, a látogatók csak kijelölt turista útvonalon használhatják az erdőt, és mivel ilyen nincs az érintett területen, szerinte most is törvénybe ütközik, ha valaki bemegy az erdőbe, noha az nincs lekerítve. Ugyanakkor az általa hivatkozott erdőtörvény ennél megengedőbb:
Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
„Vannak olyan helyek, ahol a látogatónak semmi keresnivalója nincs az erdőben. Az erdő alapvetően az erdőé, a fáké, a vadaké” – fogalmazott Brindza. Bár nem tette hozzá, a sort azért valószínűleg a szíve szerint kiegészítené a vadászokkal is.
A vadásztársaság elnöke elárulta azt is, hogy 2017-ben, vagyis egy évvel alakulásuk után húsz évre nyerték el a vadászati jogot a területre, és csak azon belül van kilátásban, hogy bővítik a vadaskertet. Ugyanakkor – mint mondta – ehhez további engedélyekre van szükségük, de azt nem árulta el, hogy melyek ezek, és hol tartanak az engedélyeztetési eljárások.
Hangsúlyozta, hogy semmi közük nincs az egykori lovasberényi kormányüdülőhöz, illetve azok tulajdonosához, nincs velük szerződésük sem, igaz, azt nem zárta ki, hogy a vadászati központtá alakuló üdülőből később bérvadászok igénybe vehessék a vadaskertet. Erre a környezetvédelmi engedélyből is lehet következtetni, ugyanis abban az áll, hogy a célok közt van „a minőségi, trófeás nagyvadállomány elősegítése, a vadászati turizmus és a térségi vadászati idegenforgalom bővítése”.
Az nem derült ki, hogy a Tradicionális Vadásztársaságnak hány tagja van, és pontosan miből finanszíroznák a 700 hektár lekerítését, az erre vonatkozó kérdéseinket elhárította Brindza Tibor. A bírósághoz benyújtott beszámolójuk szerint ugyanakkor veszteséges a társaság: a legutóbbi, 2020-as adataik szerint 23 millió, egy évvel korábban pedig 24 millió forint folyt be a társasághoz, de ennél jóval többet költöttek. Beszédes, hogy az utolsó két lezárt évben mindössze 16 ezer, illetve 17 ezer forint folyt be tagdíjakból.
Minden érintett állami szervezet hallgat
A vadásztársaság vezetője és a helyiek szerint is az állami tulajdonú Budapesti Erdőgazdasági Zrt. a terület kezelője, és erre utalnak a társaság honlapján közzétett tájékoztatók is, ezért megkerestük kérdéseinkkel az erdőgazdaságot. Ám hiába érdeklődtünk náluk, telefonon azt közölték, forduljunk az Agrárminisztériumhoz. A tárcát viszont hiába kerestük, csaknem két hét alatt sem érkezett válasz kérdéseinkre.
Mindazonáltal a szóban forgó nadapi és lovasberényi területek tulajdoni lapjáról kiderült, hogy azok hivatalosan a Honvédelmi Minisztérium kezelésében vannak. Megkerestük tehát a honvédelmi tárcát is a tervezett erdőlekerítésről érdeklődve, de onnan sem kaptunk választ.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélyében foglaltakon kívül a nadapi polgármester megkeresésére egyedül a Pest Megyei Kormányhivatal adott érdemi tájékoztatást. Azt írták, amennyiben a vadaskert minden engedélyt megkapva megépülhet, úgy a szabad átjárás, a látogatás lehetősége a vadaskert fennállásának idejére a területen megszűnik. | https://24.hu/belfold/2022/10/24/lovasbereny-kormanyudulo-nadap-vadasztarsasag-erdo-lezaras-pinter-sandor/ | https://web.archive.org/web/20230207115217/https://24.hu/belfold/2022/10/24/lovasbereny-kormanyudulo-nadap-vadasztarsasag-erdo-lezaras-pinter-sandor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-erdolezaras-engedelyeztetese-zajlik-ott-ahol-pinter-sandor-kore-kozpenzen-epiti-vadaszati-kozpontjat | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-24 00:00:00 | [
"Brindza Tibor",
"Csányi Sándor",
"Ecsedi Ferenc",
"Lajtár József István",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Budapesti Erdőgazdasági Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Civil Ingatlanberuházó Kft.",
"Ingatlan Gyám 2019 Zrt.",
"Lido Immo Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Tradicionális Vadásztársaság"
] | [
"Fejér megye",
"Nadap"
] | [
"vadászat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,897 | Havi 1,5 milliós díjazásért ül az egyetemi kuratóriumban Szijjártó Péter | Szijjártó Péter külügyminiszer havi bruttó 1,5 millió forintért tagja a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak, Tarlós István volt főpolgármester pedig egymillióért vezeti a felügyelőbizottságot – derült ki adatigénylésünknek köszönhetően. Szijjártó így összesen 5,5 millió forint közpénzből származó havi jövedelemmel rendelkezik. | Bár Szijjártó Péter 2020-ban díjazás nélkül vállalta a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagságát, idén júniustól a többi taghoz hasonlóan ő is felvesz tiszteletdíjat. A külügyminiszter legutóbbi vagyonnyilatkozatából az látszik, hogy azóta egymillió forintnál nagyobb összeget kap az alapítványtól.
Közérdekű adatigénylésünkre a vagyonkezelő alapítvány azt tudatta, hogy a kuratórium öt tagját megillető, 2022. október 21-én hatályos tiszteletdíj mértéke összesítve bruttó 7,5 millió forint. Szijjártó díjazását, bár kértük, külön nem közölték. Segítségünkre volt azonban a miniszter kuratóriumi társa, Dézsi Csaba győri polgármester, aki vagyonnyilatkozatában leírta, hogy havi 1,5 millió forint tiszteletdíjat kap e tisztségért. Feltehetően ez az összeg vonatkozik mind az öt tagra, mert így jön ki a 7,5 milliós összeg. A biztonság kedvéért rákérdeztünk újra a kuratóriumnál, hogy helyes-e a levezetésünk, de erre már nem érkezett válasz.
Leírták viszont, hogy mennyit keres a felügyelőbizottság elnöke, Tarlós István a győri egyetem alapítványánál: a volt főpolgármestert havi bruttó egymillió forint díjazás illeti meg. A másik két felügyelőbizottsági tag és a vagyonellenőr összesen kétmillió forintot keres havonta.
Kérdésünkre azt is elküldték, hogy 2020 szeptemberétől 2022 augusztus végéig összesen 126 millió forintot utaltak a kurátoroknak és 72 millió forintot a felügyelőbizottság tagjainak valamint a vagyonellenőrnek, azaz két év alatt összesen 198 millió forint ment el a fizetésekre.
Kerestük Szijjártó Pétert, hogy miért gondolta meg magát a kuratóriumi fizetését illetően, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
A külügyminiszternek mindenesetre így már
közel 5 és fél millió forint
közpénzekből származó havi bruttó jövedelme van: miniszterként a nyár elején kapott 33 százalékos fizetésemelésének köszönhetően 2 millió 632 ezer forintot keres, emellett kapja az országgyűlési képviselői alapilletményt, ami 1 millió 316 ezer forint, ehhez még jön a másfél milliós kuratóriumi apanázs.
Szijjártóhoz hasonlóan két másik miniszter, az igazságügyi tárcát vezető Varga Judit és Varga Mihály pénzügyminiszter is úgy döntött a nyáron, hogy a továbbiakban nem ingyen ül a neki jutó egyetemi kuratóriumban. Mindez abból az új típusú vagyonnyilatkozatból derült ki, melyet augusztusban adtak le a képviselők, és amelyben lényegében csak a jövedelmeket és a céges érdekeltségeket kellett feltüntetniük, pontos összegek megadása helyett pedig elég volt a jövedelmi sávot beikszelni.
A miskolci egyetemet fenntartó, Universitas Miskolcinensis Alapítvány a 24.hu-nak árulta el, hogy Varga Judit kuratóriumi elnökként 1,4 millió forintos javadalmazásban részesül, és szeptember közepéig két havi tiszteletdíjat fizettek ki neki. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványt azonban hiába kerestük előbb februárban, majd szeptember elején, érdemi választ nem kaptunk tőlük. Így azt, hogy Varga Mihály kuratóriumi elnökként mekkora fizetést vesz fel, nem tudni. | https://24.hu/kozelet/2022/10/26/szijjarto-peter-fizetes-gyori-szechenyi-istvan-egyetem-kuratorium/ | https://web.archive.org/web/20231220110442/https://24.hu/kozelet/2022/10/26/szijjarto-peter-fizetes-gyori-szechenyi-istvan-egyetem-kuratorium/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-15-millios-dijazasert-ul-az-egyetemi-kuratoriumban-szijjarto-peter | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-26 00:00:00 | [
"Áder János",
"Csepreghy Nándor",
"Dézsi Csaba András",
"Lázár János",
"Szijjártó Péter",
"Tarlós István",
"Varga Judit",
"Varga Mihály"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [] | [
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
54,898 | Háromhavi jutalmat javasolnak a médiahatóság munkatársainak | Átlagosan 3 millió forint körüli jutalomra számíthatnak a médiahatóságnál jól dolgozók a parlamenti szakbizottság javaslata alapján. A médiahatóság szerint „a versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárda motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához”. Az NMHH jövőre több mint 13 milliárd forintot fizethet ki személyi juttatásként, ebből kétmilliárd lehet a jutalmak összege. | Úgy tűnik, a gazdasági válság dacára elkerülik a megszorítások a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot. Az NMHH jövő évi költségvetési javaslata ugyanis, amelyet az Országgyűlés szakbizottsága nyújtott be a parlamentnek, három havi jutalmat irányoz elő a munkatársaknak, közel 2 milliárd forintot elkülönítve erre.
A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a hatóság speciális feladataival összhangban. A hatóság elnöke saját hatáskörben jogosult megállapítani a hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet
– olvasható a javaslat indoklásában.
Bár a szöveg szerint teljesítményértékeléshez kötött a jutalom kifizetése, a korábbi évek gyakorlata alapján a túlnyomó többség jól teljesíthet a médiahatóságnál. Megnéztük az előző két év adatait (akkor is három havi, teljesítményhez kötött jutalmat kaphattak az NMHH dolgozói), és az derült ki, hogy a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók szerint.
2020-ban személyi juttatásokra 9 milliárd 661 millió forintot irányoztak elő (ezen belül jutalmakra 1 milliárd 574 millió forintot), a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabály szerint pedig ténylegesen 8 milliárd 940 millió forintot költöttek a munkavállalókra. A 720 millió forintos „megtakarítást” azonban nem azzal magyarázták, hogy kevesebb jutalmat fizettek ki a tervezettnél, hanem azzal, hogy 700 munkatárssal kalkuláltak a költségvetésben, de csak 654 fővel működött a hatóság.
2021-ben a foglalkoztatottak személyi juttatásaira 10 milliárd 478 millió forintot különítettek el, ebből 1 milliárd 780 millió forint volt a jutalom. Ténylegesen végül 9 milliárd 533 millió forintot fizettek ki, ami 945 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. A fő okot itt is abban jelölték meg, hogy kisebb létszámmal működtek az előirányzottnál, 700 helyett 665 volt a létszám.
2023-ra viszont már 750 munkatárssal számolnak, ami 40 fős bővülés az ideihez képest. Összesen 13 milliárd 220 millió forintot terveznek személyi juttatásként kifizetni, ebből 9 milliárd 413 millió forintot tesznek ki a bérek, illetmények. Ez azt jelenti, hogy az NMHH-nál a bruttó átlagfizetés meghaladja majd az 1 millió forintot, így
egy munkatárs, ha jól dolgozik, 3 millió forint körüli jutalomra számíthat jövőre átlagosan.
Megkerestük a médiahatóságot, nem érzik-e túlzásnak a jelenlegi, válságos gazdasági helyzetben ekkora jutalmak osztogatását. A következőt válaszolták:
„A kérdésben jelzett előirányzott jutalom egy keret, amely nem automatikusan jár a munkatársak részére, hanem a munkakör ellátása minőségi paramétereinek, továbbá a munkateljesítmény mellett a munkavégzés jutalmazás szempontjából releváns körülményeinek értékelésén – teljesítményértékelésen – alapuló elismerési lehetőség. A jutalmazás célja a hatóság működése szempontjából az, hogy az általa felügyelt, mintegy 5 ezer milliárdos versenypiacon szokásos és a hatóságnál rendelkezésre álló bérezési lehetőségek közötti jelentős különbséget csökkentse. A versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárdánk motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához. Fontos kiemelni, hogy az NMHH működésének (köztük a jutalmaknak is) a költségeit nem a központi költségvetésből, hanem a felügyelt piacokról származó bevételekből fedezi.”
Kérésünkre elküldték, hogyan alakult azoknak a dolgozóknak az aránya, akik nem kapták meg a teljes jutalmat:
2019-ben a munkatársak 73,4 százaléka nem a teljes előirányzott keretnek megfelelő jutalomban részesült (akkor még négyhavi fizetésnek megfelelő pluszpénzt oszthatott az NMHH),
2020-ban viszont a munkatársak kevesebb mint fele (49,2 százalék) nem a teljes összegű jutalmat kapta,
míg tavaly a dolgozók háromnegyede nem a teljes keretnek megfelelő elismerésben részesült.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne kaptak volna jutalmat, hiszen, mint említettük, a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók alapján.
Kiemelt kép: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával kialakított médiaműhely az az egri Eszterházy Károly Egyetemen az avatás napján, 2017. június 16-án. | https://24.hu/belfold/2022/10/28/nmhh-mediahatosag-jutalom/ | https://web.archive.org/web/20221107233553/https://24.hu/belfold/2022/10/28/nmhh-mediahatosag-jutalom/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haromhavi-jutalmat-javasolnak-a-mediahatosag-munkatarsainak | 24.hu | hungarian-news | 2022-10-28 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,899 | Őrizetbe vették Nyírpilis volt polgármesterét | Közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények gyanúja miatt elfogták és őrizetbe vették Nyírpilis korábbi polgármesterét. | Közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények gyanúja miatt elfogták és őrizetbe vették Nyírpilis korábbi polgármesterét.
A rendőrség közleménye szerint az 53 éves nyírpilisi férfi a település vezetője volt, amikor 2020-ban a bíróság jogerősen elítélte és mellékbüntetésként eltiltotta a közügyek gyakorlásától, amiért uzsorakamatra adott kölcsönöket települése lakóinak, illetve a saját boltjából szintén óriási, havi 50 százalékos kamatra adott hitelbe élelmiszereket a nélkülözőknek.
A férfi azonban a bírósági döntést figyelmen kívül hagyta, a polgármestert megillető hivatali jogköröket tovább gyakorolta, jogosulatlanul hozott határozatokat és döntött az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyekben.
A polgármestert, akit a rendőrségi közlemény csak B. R.-ként ismertet, október 25-én fogták el „a megyei rendőr-főkapitányság Jonatán Közterületi Bevetési Egységének bevonásával”, majd kihallgatták, őrizetbe vették és indítványozták letartóztatását. | https://444.hu/2022/10/28/orizetbe-vettek-nyirpilis-volt-polgarmesteret | https://web.archive.org/web/20230129184807/https://444.hu/2022/10/28/orizetbe-vettek-nyirpilis-volt-polgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orizetbe-vettek-nyirpilis-volt-polgarmesteret | 444 | hungarian-news | 2022-10-28 00:00:00 | [] | [] | [
"Nyírpilis",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
54,900 | Varga Judit férje állt az élére annak a cégnek, amellyel a kormány külföldi termőföldeket akart meghódítani | Nem maradt sokáig munka nélkül Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter. Június 27-e óta ugyanis ő a Good Farming Kft. ügyvezetője, derül ki nyilvános adatbázisokból. Ez az első olyan cég, amelyet eredetileg külföldi termőföldek megvásárlására hozott létre tavaly a magyar állam, de végül szlovák nyomásra Orbán Viktor kormányfő lefújta a földszerzési akciót. | Nem maradt sokáig munka nélkül Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter. Június 27-e óta ugyanis ő a Good Farming Kft. ügyvezetője, derül ki nyilvános adatbázisokból. Ez az első olyan cég, amelyet eredetileg külföldi termőföldek megvásárlására hozott létre tavaly a magyar állam, de végül szlovák nyomásra Orbán Viktor kormányfő lefújta a földszerzési akciót.
Az február végén derült ki, hogy Varga Judit férje saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel távozik a Diákhitel Központ Zrt. éléről. Magyar Péter 2018 óta vezette a társaságot, a vonatkozó közlemény szerint „irányítása alatt vezették be a jelenlegi legnépszerűbb terméket, a szabad felhasználású Diákhitel Pluszt”. Cégpapírok szerint pedig június 27-én lett a Good Farming Kft. ügyvezetője. | https://444.hu/2022/10/27/varga-judit-ferje-allt-az-elere-annak-a-cegnek-amellyel-a-kormany-kulfoldi-termofoldeket-akart-meghoditani | https://web.archive.org/web/20230128112724/https://444.hu/2022/10/27/varga-judit-ferje-allt-az-elere-annak-a-cegnek-amellyel-a-kormany-kulfoldi-termofoldeket-akart-meghoditani | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-judit-ferje-allt-az-elere-annak-a-cegnek-amellyel-a-kormany-kulfoldi-termofoldeket-akart-meghoditani | 444 | hungarian-news | 2022-10-27 00:00:00 | [
"Magyar Péter",
"Varga Judit"
] | [
"Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap",
"Good Farming Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat",
"tőkealap"
] | [] |
54,901 | Letartóztatták a győri egyetemi kórház egyik főorvosát, amiért hálapénzt fogadott el | Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. | 2022 október 28., 17:33
comments 8
Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon.
A Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik főorvosa az elmúlt időszakban több betegétől hálapénzt fogadott el. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd ezt követően a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét. | https://444.hu/2022/10/28/letartoztattak-a-gyori-egyetemi-korhaz-egyik-foorvosat-amiert-halapenzt-fogadott-el | https://web.archive.org/web/20230905144851/https://444.hu/2022/10/28/letartoztattak-a-gyori-egyetemi-korhaz-egyik-foorvosat-amiert-halapenzt-fogadott-el | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-gyori-egyetemi-korhaz-egyik-foorvosat-amiert-halapenzt-fogadott-el | 444 | hungarian-news | 2022-10-28 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
54,902 | 47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik. | Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik.
Az „Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése – I. ütem” és az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű közbeszerzési eljárások eredményét hirdették ki pénteken. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint mindkét beruházást a West Hungaria Bau Kft. (WHB) nyerte.
Az Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése során a WHB feladata lesz „a műszaki dokumentáció részét képező engedélyezési terv, jogerős építési, bontási, örökségvédelmi engedélyek, valamint Megrendelő által jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció alapján az „Előzetes munkák” elvégzése, valamint a B és a C jelű épületek felújítása. A bontási, felújítási és építési munkák teljes körű, kulcsrakész kivitelben készülnek, a kapcsolódó közművek felülvizsgálatával és felújításával, környezetrendezéssel, épületenként meghatározott műszaki paraméterekkel” – olvasható a leírásban.
Az előzetes munkák a Bethlen Gábor u. 31. sz. alatti épület felújítására, a közművek kiváltására és faátültetésre, illetve az R50 épület ideiglenes felújítási munkáira vonatkoznak. A felújítással érintett épületek alapterülete nettó 4 276 m2, műemléki védelem alatt a B és C épület áll. A munkálatok többek között tanszékeket, előadókat, kezelőket, műtőket, kórtermeket, orvosi szobákat, vizesblokkokat érintik, de kicserélik a nyílászárókat, beépítik a tetőteret, elvégzik a szigetelést, valamint korszerűsítik a gépészeti és az elektromos hálózatokat is.
A kivitelezést nettó 5,2 milliárd forintért vállalta a WHB.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az egyetem a dokumentum szerint „a közbeszerzési eljárást a Kbt.53.§ (6) bekezdésére figyelemmel feltételes közbeszerzési eljárásként indítja meg. Amennyiben a Szerződés I. Rész 5.2 és 5.4. pontjai szerinti feltételek a Szerződés mindkét Fél által történő aláírását követő 180 naptári napon belül nem teljesülnek – a Felek eltérő, előzetes írásbeli megállapodásának hiányában, a Ptk. 6:116. § (1) bekezdésére tekintettel –, a Szerződés nem lép hatályba, és automatikusan, külön jogcselekmény nélkül megszűnik.”
A Kbt. említett pontja szerint „feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére – és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.”
Ugyanezen okokra hivatkozva kötött az Állatorvostudományi Egyetem feltételes szerződést a WHB-val egy másik projektre is.
Az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű beruházás során a kivitelező feladata lesz az ’F’ és a ’G’ jelű épületek elbontása, az elbontott épületek helyén egy új többfunkciós Főépület építése, illetve a Lábasházak (’H’, ’J’, ’L’, és ’N’ jelű épületek) korszerűsítése és a Lábasházak földszinti beépítése.
Ezt a munkát nettó 42,5 milliárd forintért végezheti el a WHB.
A kampusz fejlesztésével kapcsolatos hírekről az Állatorvostudományi Egyetem már korábban beszámolt. Ahogy azt az egyetemi újság október 13-án megírta: „heteken belül megkezdődik az Állatorvostudományi Egyetem István utcai kampuszfejlesztésének első szakasza. A kivitelezési szerződést Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora, valamint Paár Attila, a WEST HUNGARIA BAU Kft. cégtulajdonosa és ügyvezető igazgatója írták alá. A nettó 5,2 milliárd forintos beruházás részeként a kampusz Steindl Imre által tervezett épületei közül több is megújul.” (…) „Az épületek felújítása 2023 második félévében zárul.”
Mindez azért érdekes, mert a még el nem indított beruházásokat a kormány forráshiány miatt felfüggesztette, így például leállítottak több iskolaépítést is.
Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt | atlatszo.hu
Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt.
Kormányrendelettel hárították el az akadályokat
Az 1787 óta létező magyarországi állatorvosi képzés legfontosabb intézménye, az Állatorvostudományi Egyetem Erzsébetvárosban található. Az eredeti épületet az egyetem alig néhány évtized alatt kinőtte, így a hatvanas évek hajnalán megindult a terület Bethlen Gábor utca felőli oldalára elképzelt modern tömbök tervezése – írja a 24.hu. „A többek közt a rektori hivatalt, a nagy előadótermeket, illetve a tanszékeket és a dísztermet is magában foglaló együttes kapui végül 1976-ban nyitottak meg, állapotuk azóta sokat változott, így 2018-ban közbeszerzést írtak ki az egyetem bővítésére, illetve felújítására, ami a G és F jelű épületek, illetve a B épület XX. századi toldalékainak lebontását, majd azok helyére egy új struktúra tervezését tűzte ki célul.”
És bár a nyertes tervezők beruházási tervei 2020 tavaszára nem lettek publikusak,
a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet.
A környezetébe nem illő, túlméretezett épület felhúzásához vezető folyamatot a VII. kerületi önkormányzatnak sikerült megállítania (egy fakivágás miatt), azonban a kormány 2021 novemberében további engedményeket tett, amely lehetővé tette, hogy a projekt folytatódjon. Az építési engedély 2022. január 9-én véglegessé vált, a kivitelezői szerződéseket pedig októberben megkötötték.
Közel a tűzhöz
A kivitelező WHB már ismerős lehet a közbeszerzések iránt érdeklődő olvasóknak. A cég ugyanis évek óta sorra nyeri az állami megbízásokat.
Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban, ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen. A közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele, és a geszti Tisza-kastély felújítása is az ő feladatuk. 2021-ben az egyik legnagyobb fogásuk a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ volt, amit 43,4 milliárd forintból építhetnek meg. Idén eddig 8 állami tendert nyert el a cég, szinte kizárólag iskolák építését.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban pedig 11,4 milliárd forint volt. Abban az évben a tulajdonosok közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből. Tavaly tovább nőtt a kft. forgalma: 82,9 milliárdos árbevételt értek el, a nyereség 14 milliárdra ugrott.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.
A legfrissebb összeállítás szerint 80,5 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere.
Azonban nemcsak a kivitelező, hanem már a tervező is kormányközeli cég volt. Az Incorso Építész és Építő Műhely, valamint a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. konzorciuma nyerte el ugyanis a megbízást 2020-ban. Utóbbi tulajdonosa pedig nem más, mint a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. A cég – hasonlóan a család többi vállalkozásához – sikeres indulója a közbeszerzési eljárásoknak: ők tervezték többek között a felcsúti Endresz György Általános Iskola új épületét is. A Kft. tavaly 1,4 milliárdos forgalmat bonyolított, és 225 millió forintos adózott eredményt ért el.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért | atlatszo.hu
A felcsúti székhelyű, 19 fős Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt., amely most elnyerte a kivitelezést. A tervezőcéget mindössze 3 éve, 2017-ben alapították, de az éves forgalma már abban az esztendőben 72,5 millió forint volt, amely 2018-ra 318 millió forintra, majd tavaly 1 milliárd forintra nőtt. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/26/47-milliard-forintert-bovitheti-az-allatorvosi-egyetemet-a-kormanykozeli-whb/ | https://web.archive.org/web/20230326065256/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/26/47-milliard-forintert-bovitheti-az-allatorvosi-egyetemet-a-kormanykozeli-whb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/47-milliard-forintert-bovitheti-az-allatorvosi-egyetemet-a-kormanykozeli-whb | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-26 14:14:25 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"Állatorvostudományi Egyetem",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Incorso Építész és Építő Műhely Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"támogatás",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"2021-2027-es uniós ciklus",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,903 | Titkolják, hogy mennyiért adta el az állam az oroszlányi erőművet Habony köreinek | Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért. | Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.
Az oroszlányi erőmű honlapja szerint 1958-ban kezdődött el az építése, és 1961-ben helyezték üzembe az 1. blokkját, majd fokozatosan a többit. „1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.” – írják.
A 2000-es években különböző fejlesztéseket hajtottak végre rajta, hogy korszerűbb és környezetbarátabb legyen, ám ez is kevés volt egy idő után. A 2016-tól életbe lépő, a korábbinál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, de erre nem tudtak vagy nem akartak költeni: 2015 végén inkább leállították. Azóta konzervált állapotban van és „üzemszünetet” tart.
Eladta az MVM, jövőre újraindul
Az erőmű 2015. december 31-én termelt utoljára áramot és hőt, de a hírek szerint hamarosan újra munkába állhat. Ugyanis bő 6 évvel a leállítása után, 2022. szeptember 12-én bejelentették, hogy az erőmű többé már nincs állami tulajdonban, mert az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt. eladta.
Némileg meglepő módon a tulajdonosváltást nem az állami cég, hanem a vevő jelentette be: a francia energetikai óriás, a Veolia honlapján tették közzé a hírt, hogy a hozzájuk tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. megvette az oroszlányi erőművet, és terveik szerint egy nagy felújítást követően 2024 elején újra beüzemelik.
„Az új tulajdonos célja az erőmű felújítása és korszerűsítése, majd vegyes tüzelésű, zömmel biomassza és kisebb részben anyagában már nem hasznosítható, de energetikai célra előkészített szelektált hulladék (SRF) bázison történő újbóli üzembehelyezése. A fejlesztés részeként a korábban szén- és biomasszatüzelésű erőművi blokkok kerülnek átalakításra 2 x 50 MW-os villamos teljesítménnyel a rendelkezésre álló környékből beszállítható biomassza eltüzelésére alapozva.” – olvasható a Veolia közleményében.
A biomassza jellemzően a faaprítékot, forgácsot, fűrészport, és az ezekből préseléssel készített pelletet takarja. Bár a szalma és energiafű is ebbe a kategóriába tartozik, ezeknek használata nem annyira elterjedt, mint a könnyen hozzáférhető (kivágható) fáé. Kérdés, hogy a Veolia mit ért „a rendelkezésre álló környékből beszállítható biomassza” megfogalmazáson.
A vevő hátterében Habony Árpád sejlik fel
Az erőművásárlást bejelentő Veolia-közlemény szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa. Az üzletről pedig azért számolt be a Veolia, mert a vásárlók a francia tulajdonú cégcsoporthoz tartoznak.
A helyzet azonban ennél picit bonyolultabb és magyarosabb: a háttérben feltűnik egy máltai offshore cég is, amelynek a Gyurcsány-korszak egyik fontos figurája a tulajdonosa, és Habony Árpád barátjának a testvére az igazgatója.
A CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. ugyanis a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik. A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, akiről a Válasz Online írt a Fidesz-korszak balos kötődésű embereit ismertető cikkében.
Zelles a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a lap szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt hitelező Tombor Andrással. Erre utal az is, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére.
Az Apium Media Holding Ltd. 2017 februárjában alapította meg a VPP Invest Kft.-t, az pedig 2017 márciusában a VPP Project Kft.-t. Mintegy másfél évvel később, 2018 őszén hozta létre egy harmadik VPP-cég a CHP Energia Zrt.-t, amibe 2019 tavaszán szállt be 51%-os többségi tulajdonosként a Veolia.
A cég honlapja szerint energetikai üzletága több mint 60 állami és önkormányzati intézményt, 66 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telepet lát el energiával, távhőszolgáltatóként 14 városban több mint 270 000 távfűtött lakás és közintézmény fűtéséről gondoskodik. A cégcsoportnak tíz erőműve van: Pécsett, Dorogon, Kőbányán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szakolyban, Ajkán, valamint a Budapesti Erőmű Zrt. egységei Kispesten, Újpalotán és Kelenföldön.
Titkolják az árat, perelünk
Az oroszlányi erőmű tulajdonosváltását bejelentő közleményben egy fontos dolog nem szerepelt: azt még csak körülírással, nagyságrendileg sem említették, hogy mennyiért adta el az MVM-cég a francia és Habony-közeli érdekkörnek az erőművet.
Ezért a hír megjelenésének napján, szeptember 12-én közadatigénylésben kértük ki a Vértesi Erőmű Zrt.-től az árat és az adásvételi szerződést. Az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, szeptember 27-én megérkezett a válasz:
nem mondják meg az árat és nem adják ki a szerződést.
Abszurd módon az állami cég a titkolózást a vevők üzleti érdekeivel indokolja, ilyen érveléssel legutóbb a Szépművészeti Múzeum festménykölcsönzési botránya kapcsán találkoztunk. Érdekes módon ott is feltűnt a háttérben Habony.
„A vevő gazdasági társaságok számára az általuk megkötött szerződés – vagy egyes konkrét részletei – nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti, versenyjogi sérelmet okozhatna, erre tekintettel a megkötött szerződés alábbi főbb adatairól tájékoztatjuk Önt.” – írta adatigénylésünkre válaszul az állami cég.
Főbb adatokként pedig azt közölték, hogy adásvételi szerződést kötöttek, melynek tárgya az Oroszlányi Erőmű használaton kívüli termelőeszközei, illetve az azokhoz kapcsolódó ingatlanok, és nagylelkűen megírták a vevők nevét is. Szóval csupa olyasmit mondtak, amit nem kérdeztünk, és egyébként is köztudott.
Mivel álláspontunk szerint teljes mértékben közérdekű adat, hogy mennyi pénzért adták el az oroszlányi erőművet, pert indítunk az állami tulajdonú Vértesi Erőmű Zrt. ellen.
A vételár mellett persze az is jó kérdés, hogy egyáltalán miért privatizálták az erőművet ahelyett, hogy némi anyagi ráfordítással újraindították volna. Akkor az államnak hozott volna bevételt az előállított villamos energia értékesítése, így viszont magáncégeknek fog profitot termelni. Arról nem is beszélve, hogy az energiafüggetlenséget növelné egy saját működő erőmű, ami ezekben a rezsivészterhes időkben különösen fontos lenne.
Ez elvileg a kormánynak is fontos, hiszen a (Mészáros Lőrinctől visszavásárolt veszteséges) Mátrai Erőmű nem működő blokkjait tervezik újraindítani. Az oroszlányit viszont valamiért inkább eladták Habony köreinek.
Címlapkép: Az oroszlányi erőmű a levegőből (forrás: vert.hu) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/29/titkoljak-hogy-mennyiert-adta-el-az-allam-az-oroszlanyi-eromuvet-habony-koreinek/ | https://web.archive.org/web/20231220112136/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/29/titkoljak-hogy-mennyiert-adta-el-az-allam-az-oroszlanyi-eromuvet-habony-koreinek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoljak-hogy-mennyiert-adta-el-az-allam-az-oroszlanyi-eromuvet-habony-koreinek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-29 00:00:00 | [
"Beni Gagel",
"Habony Árpád",
"Juhász Gábor",
"Michael Gagel",
"Zelles Sándor"
] | [
"Apium Media Holding Ltd.",
"CHP Energia Zrt.",
"CHP-Invest Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Újpalotai Energia Kft.",
"Veolia Energia Magyarország Zrt.",
"Vértes Erőmű Zrt.",
"VPP Invest Kft.",
"VPP Project Kft."
] | [] | [
"offshore",
"energia",
"átláthatóság",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű",
"adatigénylés",
"infografika"
] | [] |
54,904 | Fideszes alapítványhoz vándorolt egy állami hotel a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül | A Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül került egy értékes velencei ingatlan fideszes érdekkörbe. A tóparti területet ingyen megkapta az államtól a szeretetszolgálat egyesülete, majd rögtön meg is szabadult tőle. A Helios hotel új tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége. A Máltai Szeretetszolgálat közbeiktatásának köszönhetően már nem nyilvános adat a vételár. A nyilvános dokumentumok alapján az ötezer négyzetméteres telken lévő épületek mindössze egy velencei családi ház áráért, 100 millió forintért cserélhettek gazdát. | A Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül került egy értékes velencei ingatlan fideszes érdekkörbe. A tóparti területet ingyen megkapta az államtól a szeretetszolgálat egyesülete, majd rögtön meg is szabadult tőle. A Helios hotel új tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége. A Máltai Szeretetszolgálat közbeiktatásának köszönhetően már nem nyilvános adat a vételár. A nyilvános dokumentumok alapján az ötezer négyzetméteres telken lévő épületek mindössze egy velencei családi ház áráért, 100 millió forintért cserélhettek gazdát.
Mindössze pár percet kell sétálnunk a Velence Korzó homokos partjától, hogy megtaláljuk a szóban forgó kúriaépületet, és a mellette lévő, feltehetően üzemen kívüli szállót. A korábban állami tulajdonú ingatlan meglehetősen gyanús körülmények között került ki a nemzeti vagyonból.
Eladták az állami ajándékot
A történet 2021 márciusában kezdődött, amikor a szállót az állam ingyen odaadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületének. (Az állam nem csak az ingatlant, hanem a hotelt tulajdonló céget, a Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft.-t ajándékozta oda.)
A Máltaiak szinte rögtön, két hónapon belül értékesítették a Helios hotelt a Helios Projekt Kft.-nek. A cégben közvetetten részesedése van a Velence-tavi Kistérségért Alapítványnak, amit a volt kulturális miniszter, a fideszes L. Simon László hozott létre.
További furcsaság, hogy a májusi adásvétel előtt, már februárban létrehozták a szállót később megvásárló Helios Projekt Kft.-t, aminek neve is egyértelműen arra utalt, hogy a hotelt szeretné megkaparintani
3,3 milliárdos hajóépítési tudásközpontot hoz létre a Máltai Szeretetszolgálat a Velencei-tónál | atlatszo.hu
A Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A kiszáradófélben lévő tó megmentése szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható. A kormányhivatal szerint a kajakközpontnak nincs jelentős környezeti hatása, a Google Earth archív felvételein azonban látszódik, hogy a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
Egy családi ház árát kérhették el
Szerettük volna megtudni, hogy mégis mekkora értéket képvisel az egykori közös vagyon. Mivel a tranzakcióban részt vevő felek nem válaszoltak a levelünkre, ezért közérdekű adatigénylést adtunk be a nemrég még állami tulajdonban lévő Pro Rekreatione Kft.-nek. A cég ügyvezetője azonban széttárta a karját, hogy rájuk már nem vonatkoznak az adatnyilvánossági szabályok:
„sem Társaságunkra, sem annak vagyonelemeire nem vonatkoznak az ezen tulajdonosi körre irányadó elidegenítési és adatnyilvánossági szabályok. Mindezekkel együtt tisztelettel tájékoztatom, hogy az ingatlan értékesítésére hivatalos értékbecslést követően és az abban feltüntetett értéket meghaladóan került sor.”
Az ingatlan pontos árát tehát nem árulták az érintettek, de a Helios Kft. 2021-es beszámolója szerint összesen 101 millió forint értékű ingatlannal gazdagodtak. Az összeget a kiegészítő melléklet tovább bontja:
„telek, telkesítés – Velence Tópart utca 34″ címen 51,6 millió, míg „Velence ingatlan” címen 49,8 millió forintot tüntetnek fel, vagyis a teljes 101 milliós összeg vélhetően a Helios-telek és a rajta lévő építmény vételárát jelenti.
A partközeli telken több épület is van
100 milliós ár az 5 ezer négyzetméteres tó közeli ingatlanért nagyon baráti lenne. Az utcában 116 millió forintért árulnak egy kétszintes, 185 négyzetméteres családi házat 545 négyzetméteres telekkel, amit a 1970-es években építettek.
Amikor szemrevételeztük a telket, a kúria mellett egy másik szállót és egy orvosi rendelőt is találtunk, a Google-felvételek alapján pedig az udvaron még egy medence is van.
Az utcafronton lévő szürke épület egykor Helios hotelként üzemelt, jelenleg kávézóként működik. A felújított épület komoly értéket képviselhet, ami önmagában meghaladhatja a 100 millió forintot.
Ahogy az önkormányzat lapja írja, viszonylag kevesen tudják, hogy a Helios hotel épülete egykor kúriának épült, ami először a település plébánosának, majd gróf Wickenburg Istvánnak a tulajdonában volt, és akkoriban még közvetlen kapcsolata volt a tó partjával. Az épületben a II. világháború alatt lőszeresládákat gyártottak, majd az államosítás után nádüzemként működött.
A telken található másik szállóépületre ráférne egy felújítás. A Google-térképen ugyan szállásként tüntetik fel a Tópart utca 34. szám alatti ingatlant, a legutóbbi értékelések azonban 3-4 évesek, és a neten fellelhető hoteles telefonszámok sem élnek.
Két fideszes alapítvány is meghúzódik a háttérben
A hotelt megvásárló Helios Projekt Kft. nulla fővel működik, főtevékenysége a szállodai szolgáltatás. A cégben a Velence-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-nek 35 százalék, a Művészeti Népfőiskola Vagyonkezelő Kft.-nek 5 százalék tulajdonjoga van. A cégek mögött két Fidesz-közeli alapítvány áll.
A Velence-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-ben 12 százalékos tulajdona van a Velence-tavi Kistérségért Alapítványnak, amit „a gyermekkorát a tó környékén töltő, és jelenleg is itt élő L. Simon László” hozott létre. L. Simon László korábban kulturális államtitkár volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A Művészeti Népfőiskola Vagyonkezelő Kft. a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdona. A két alapítvány ugyanarra a kápolnásnyéki címre van bejegyezve, a Deák Ferenc u. 10. alá. Ugyanitt található a felújított Halász Kastély, amit korábban „L. Simon László kastélyaként” emlegettek a sajtóban. 2014-ben 267 millió forint uniós támogatást kapott a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány az épület felújítására.
Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá | atlatszo.hu
Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá
Frissítés 2022.10.20.: Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a hotel felújítására korábban 50 millió forint támogatást ítélt oda az állam. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/18/fideszes-alapitvanyhoz-vandorolt-egy-allami-hotel-a-maltai-szeretetszolgalaton-keresztul/ | https://web.archive.org/web/20230330051511/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/18/fideszes-alapitvanyhoz-vandorolt-egy-allami-hotel-a-maltai-szeretetszolgalaton-keresztul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-alapitvanyhoz-vandorolt-egy-allami-hotel-a-maltai-szeretetszolgalaton-keresztul | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-20 00:00:00 | [
"L. Simon László"
] | [
"Helios Projekt Kft.",
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Művészeti Népfőiskola Vagyonkezelő Kft.",
"Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Velence"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"klientúra",
"adatigénylés",
"NER HOTEL",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
54,905 | Szijjártó Péter a volt gimnáziumába sietett Moszkvából a honvédség luxusrepülőjén | A magyar külügyminiszter egyetlen európai uniós politikusként részt vett az Orosz Energiahét elnevezésű rendezvényen, ahova a honvédség egyik Falcon 7X típusú luxusrepülőjével utazott. A gázról és kőolajról szóló tárgyalások után pedig Moszkvából egyenesen Győrbe repült, ahol megtekintette a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium felújított iskolaépületét, amit az államtól kaptak ajándékba. Szijjártónak azért nagyon fontos a győri bencés gimnázium, mert ott érettségizett, és 1995-ben ott látta először Orbán Viktort, aki azonnal lenyűgözte. | A magyar külügyminiszter egyetlen európai uniós politikusként részt vett az Orosz Energiahét elnevezésű rendezvényen, ahova a honvédség egyik Falcon 7X típusú luxusrepülőjével utazott. A gázról és kőolajról szóló tárgyalások után pedig Moszkvából egyenesen Győrbe repült, ahol megtekintette a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium felújított iskolaépületét, amit az államtól kaptak ajándékba. Szijjártónak azért nagyon fontos a győri bencés gimnázium, mert ott érettségizett, és 1995-ben ott látta először Orbán Viktort, aki azonnal lenyűgözte.
Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter használja legtöbbször a honvédség repülőgépeit. Bár 2018-ban elvileg nem kormánygépnek vette az állam a két Airbus A319-es csapatszállítót és a két Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülőt, nagyon gyakran utaznak rajtuk politikusok, az utak részleteit pedig 30 évre titkosította a kormány.
Idén október 12-14 között Moszkvában tartották az Orosz Energiahét nevű eseményt, amin egyetlen európai uniós politikusként a magyar külügyminiszter is részt vett. Sőt, Szíjjártó nem csak az egyetlen EU-s látogató volt a moszkvai rendezvényen, hanem a “Globális energetikai trendek: Ma és holnap” témájú panelbeszélgetésen fellépést is vállalt orosz energiavállalatok vezetőivel, akik különböző nyugati szankciós listákon szerepelnek.
A magyar külügyminiszter október 12-én először részt vett Prágában az EU-s energiaügyi miniszterek találkozóján, amiről azt nyilatkozta, hogy konkrét döntés nem született, de jobb is, mert „a brüsszeli döntések eddig csak károkat okoztak az európai energiabiztonság terén, a magyar kormány intézkedései ezzel szemben működnek”. Ezután repült Moszkvába, ahol az első útja a Gazprom székházába vezetett, majd ment az orosz energiaügyi rendezvényre.
Azt szokás szerint most sem titkolta a külügyminiszter, hogy a magyar honvédség egyik luxusrepülőjével, a 606-os lajstromjelű Falconnal ment az orosz fővárosba: landolás után rögtön közzétett egy fotót (lásd címlapképünk) a Facebook-odalán a repülővel a háta mögött. A repülőgépek mozgását cenzúra nélkül megjelenítő ADS-B Exchange portálon pedig látható, hogy már Prágába is a Falcon vitte Szijjártót.
Október 13-án a honvédségi luxusgép visszaindult Moszkvából Magyarország felé, de meglepő módon nem Budapesten landolt a délutáni órákban, hanem a győri repülőtéren. A külügyminiszter Facebook-oldaláról pedig hamarosan kiderült, hogy miért látogatott a városba az óránként kb. 3 millió forintért repülő Falconnal.
Meglátogatta egykori iskoláját, a győri bencés gimnáziumot, ahol ő maga is érettségizett 1997-ben. A hivatalosan Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium nevet viselő intézmény nemrég új termekkel és terekkel bővült, Szijjártó pedig ezt tekintette meg, majd előadást tartott a bencés intézményben. A fotók tanúsága szerint a hivatalos program után a külügyminiszter az épület előtt szelfizett kötetlen hangulatban Dézsi Csaba András fideszes győri polgármesterrel és másokkal.
Ahogy a bejegyzésben is szerepel, az iskolaépülethez a Fidesz-kormány támogatást nyújtott. Nem is kicsit: 2018-ban a kormány a bencés rend győri perjelségének adományozta a Győr központjában, a Széchenyi téren álló Lloyd-palotát. Ez helyiek szerint egy nagyjából 2 milliárd forintos ajándék volt, ugyanis az ingatlant 2017-ben vette meg az állam a baloldali milliárdos, Leisztinger Tamás érdekeltségétől, a Mintinvest Kft.-től, 2010-ben pedig 800 millió forint EU-s támogatásból újította fel a Fidesz kedvenc győri építőipari cége, a WHB.
A Győr+ beszámolója szerint a bencések 2018-ban kisebb átalakításokat végeztek a Lloyd-palotában, hogy használni tudják iskolaként a korábban irodaházként funkcionáló épület első és második emeletét. A cikkből az is kiderül, hogy mivel a bencés gimnáziumban évek óta túljelentkezés volt, szerettek volna bővülni, és ezért kérték az államtól ajándékba az iskolával szemközti palotát.
A kormány pedig meghallgatta a kérést, megvette és nekik adta az ingatlant. Idén nyáron pedig egy újabb – ismeretlen összegű – állami támogatásnak köszönhetően az épület legfelső, harmadik szintjét is fel tudták újítani, így már azt is használhatják a diákok. „Három modern tanteremmel, közösségi terekkel és a kórus számára gyakoroló helyiséggel” bővült a bencés iskola a Győr+ anyaga szerint.
Szijjártó Péter számára azért is fontos a győri bencés gimnázium, mert – ahogy azt 2012-ben az Indexnek elmesélte – ott látta először Orbán Viktort, aki azonnal lenyűgözte.
Ez az emlékezetes pillanat 1995. október 23-án történt, amikor Orbán meglátogatta az iskolát, és 2 órán keresztül beszélgetett a diákokkal. Az akkor 32 éves Fidesz-elnök több tanulóra óriási hatással volt, köztük a 17 éves Szijjártóra, aki akkor határozta el, hogy Orbán mellett akar dolgozni. Hosszú évek alatt, de sikerült elérnie az álmát.
A honvédségi gépek 2018-as beszerzése óta pedig Orbánhoz hasonlóan rengeteget használja a hivatalosan katonai célokra vett repülőket, amelyeknek útjait 30 évre titkosította a kormány. Vagyis leghamarabb 2052-ben lesz nyilvános, hogy kik utaztak Szijjártóval Prágába és Moszkvába, majd onnan Győrbe, az egykori gimnáziumát meglátogatni, és mindez mennyi közpénzbe került.
Címlapkép: Szijjártó Péter Moszkvában 2022. október 12-én, háttérben a 606-os honvédségi Falcon (fotó: a külügyminiszter Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/17/szijjarto-peter-a-volt-gimnaziumaba-sietett-moszkvabol-a-honvedseg-luxusrepulojen/ | https://web.archive.org/web/20230610065642/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/17/szijjarto-peter-a-volt-gimnaziumaba-sietett-moszkvabol-a-honvedseg-luxusrepulojen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-a-volt-gimnaziumaba-sietett-moszkvabol-a-honvedseg-luxusrepulojen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-17 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Honvédség",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"utazás",
"ajándék",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Honvédségi gépek kormányzati használata"
] |
54,906 | A megszorítások közepette kap újabb 4 milliárd forintot a geszti Tisza-kastély | Indoklás sem szerepel abban a friss kormányhatározatban, ami szerint az Orbán-kabinet a geszti Tisza-kastély felújítása első ütemének költségét 6,9-ről közel 11 milliárd forintra növeli. A pénzügyminiszteren kívül Lázár János építési és beruházási miniszter a felelős, akinek kormánybiztossága alatt folyamatosan csúszott és drágult a projekt. | Egykor két miniszterelnököt adott az országnak a Békés megyei község, Geszt. Az itt található kastélyban töltötte élete meghatározó részét Tisza Kálmán, aki 1875 és 1890 között volt kormányfő a monarchiabeli Magyarországon, valamint itt született Tisza István, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913-1917 között volt az ország miniszterelnöke. A második világháborút követő kommunista-szocialista korszakban a Tiszák tevékenysége nagyjából „a múltat végképp eltörölni” kategóriájába esett. Rosszat, de inkább roppant keveset írtak róluk és tevékenységükről. E feledésből eredően a kastély – ami méretét tekintve inkább egy nagyobbacska kúria – állapota a hosszú évtizedek alatt, beleértve a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évet, erősen romlott. Aztán 2010 után a Tiszák politikai megítélése radikálisan megváltozott. Az Orbán-kormány és személy szerint a miniszterelnök csak pozitívan nyilatkozik róluk.
Ezért sem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt arról döntöttek, teljesen felújítják és rendbe hozzák az ingatlant és azt körülölelő parkot. Ám ezt folyamatos csúszások és késlekedés jellemezte, amint erről lapunk cikkezett is. Szintén megírtuk: a nemzeti emlékhellyé nyilvánított kastély mellett található temetőben áldatlan állapotok uralkodtak tavaly nyáron.
A geszti Tisza-kastély felújítási projektjének kormánybiztosa 2019 májusától Lázár János lett. Ekkor a fideszes politikus azt mondta, két év alatt helyreállítják a romos épületegyüttest. Eltelt a két év, de 2021 őszéig a felújítási munkák el sem kezdődtek.
Azután jött egy újabb bejelentés. Lázár a közösségi oldalán 2019. október 31-én arról számolt be arról, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, holott akkor a projekt közbeszerzési eljárását még ki sem írták, így esély sem volt arra az általa jelzett időpont betartására. 2020 januárjában egy geszti sajtótájékoztatón Lázár újabb ígéretet tett. Ez arról szólt, hogy még abban az évben megkezdődik a Tisza-kastély felújítása. (Noha korábban azt ígérte, erre az időpontra már befejeződik a projekt.) Ám 2020 is úgy telt el, hogy a felújítás megkezdése ügyében nem történt semmi. Ekkor kormánybiztosként szólt arról is, hogy a beruházásra 6-6,5 milliárd forintot biztosít a kormány. További ellentmondás, hogy a Közbeszerzési Hatóság csak 2020. december 1-jén tette közzé a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást, amelyet már 2021 tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyert el, amint erről a 24.hu áprilisban beszámolt. A beruházás nagyságrendje ekkor már felkúszott 7 milliárd forintra, ám ebben a megbízásban csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteme szerepel, amelyben a cégek a meglévő állapotról a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát.
Ha csigalassúsággal is, de a felújítási munkák tavaly egy helyszíni bejárást követően megkezdődtek a geszti kastélynál, az első ütemmel várhatóan 2023-ra elkészülnek. Ezen a bejáráson az akkori kormánybiztoson, Lázár Jánoson kívül részt vett a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József is.
Közben a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással és indoklás nélkül
4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami immár majd' 11 milliárd forint.
A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építésügyi és beruházási, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-megszoritasok-kozepette-kap-ujabb-4-milliard-forintot-a-geszti-tisza-kastely-253460 | https://web.archive.org/web/20231003012048/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-megszoritasok-kozepette-kap-ujabb-4-milliard-forintot-a-geszti-tisza-kastely-253460 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-megszoritasok-kozepette-kap-ujabb-4-milliard-forintot-a-geszti-tisza-kastely | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-29 00:00:00 | [
"Lázár János",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Build It Mérnökiroda Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Békés megye",
"Geszt"
] | [
"közbeszerzés",
"műemlékvédelem",
"támogatás",
"klientúra",
"kastély",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
54,907 | A Club Aliga Balatonig érő telkeit az önkormányzat is megveheti, mondta az államtitkár | Egy telek 400-500 millió forint, és tizenhárom van belőle. | Van-e a balatonvilágosi önkormányzatnak pénze arra, hogy éljen elővásárlási jogával és megvegye a Club Aliga fejlesztője által kiparcellázott, partig érő telkeket? – tette fel a Narancs.hu a kérdést Takács Károly polgármesternek azok után, hogy Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: november 21-ig van erre lehetősége a településnek.
Vészhelyzet
Az államtitkár Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) hétfői parlamenti kérdésére válaszolta ezt. A szélsőjobbos képviselő nem ez iránt érdeklődött, hanem azt szerette volna megtudni: mivel az elővásárlási jog az államot is megilleti, a kormány kíván-e élni vele, hogy ezáltal biztosítsa a helyiek szabad parti sétányát, vízparthoz jutását.
Egyebek között ezt is javasolta az Aligai Fürdőegyesület abban a levélben, amit a minap juttattak el Lázár János építési és beruházási miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnököz. Időközben ugyanis a Club Aliga beruházója, a Pro-Mot Kft. elkezdte értékesíteni azt az újonnan felparcellázott tizenhárom telket, melyek mindegyike a Balatonig ér, elvéve ezzel egy 540 méter hosszú parti sétányt. Ezt a helyiek eddig használhatták a 2013-ban a Pro-Mot előző tulajdonosai és a balatonvilágosi önkormányzat által kötött szerződés alapján. A településrendezési szerződésben szerepel az is, hogy a parti sétányt közösségi célú ingatlanként bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba is, ez azonban a mai napig sem történt meg. Ennek híján kezdett parcellázásba a Pro-Mot, s jutott el most odáig, hogy egyelőre öt leendő telektulajdonossal adásvételi szerződést írt alá, mely azonban csak akkor lép érvénybe – mivel a Balaton partjáról van szó – , ha az elővételi joggal rendelkezők, vagyis a helyi önkormányzat és az állam lemondanak erről a jogukról a november 21-i határidőig. A Narancs.hu úgy tudja,
400-500 millió forintért „megy”egy telek a Club Aligában, s tizenhárom olyat alakítottak ki, mely a vízpartig ér.
„Vészhelyzet van. A utolsó pillanatokat éljük, ha nem történik valami, akkor egy Balaton-parti település örökre elveszíti a Balaton partját – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, balatonvilágosi önkormányzati képviselő. – A befektető most egyelőre még csak az első öt telek tekintetében kéri az önkormányzatot, hogy mondjon le elővételi jogáról; erről akkor szereztünk tudomást, amikor a polgármester az októberi képviselő-testületi ülés napirendjére vitte a témát, azzal a javaslattal, hogy mondjunk le erről a jogunkról. Szerencsére ezt akkor sikerült megakadályoznunk többek között azzal, hogy jó néhány tiltakozó eljött a testület ülésére.”
A fürdőegyesületi alelnök felidézte: akkor végül elhalasztották a döntést, levéve a témát a napirendről. Az egyesület és három képviselő viszont azt szerette volna elérni, ha az önkormányzat levélben emlékezteti az eladó befektetőt és felhívja a leendő telektulajdonosok figyelmét: az adásvételi szerződések megkötésekor figyelmen kívül hagyták, hogy a kötelezően biztosítandó szabad Balaton-parti sétányt is belevették a leendő telkekbe. „Márpedig itt véleményünk szerint vagyon értékű önkormányzati jogról van szó, mely a nemzeti vagyonnak is része. Ez veszne el, ha egy mozdulattal lemondanánk az elővételi jogunkról. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ezzel a jogával anyagiak híján nem tud élni, ezért írtunk levelet Lázár Jánosnak és Orbán Viktornak. Az állam viszont, mert megteheti, éljen ezzel a joggal, majd tegye hivatalossá az 540 méter szabad parti sétány létét, s ezt követően értékesítse a telkeket, immár a Balaton-parti sáv nélkül” – mondta Bukovszki András.
A szabad Balaton-parti sétány eltűnésének veszélyére figyelmeztet az Aligai Fürdőegyesület grafikája
Ki áll a rossz oldalon?
Rákérdeztünk a fürdőegyesületi alelnöknél: komolyan gondolták-e, hogy a kormány vevő lesz az elképzelésükre. „Igen, mert az egész problémát is a kormány okozta, amikor turisztikai fejlesztés címén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Club Aliga-beruházást – válaszolta Bukovszki András. – Ez ugyanis mindent felülír, a helyiek településrendezési szerződésbe foglalt jogait is az utak, a Balaton-part használatára. Csakhogy – és ezt is megírtuk a levelünkben – időközben okafogyottá vált a fejlesztés kiemelt státusza, hiszen az turisztikai beruházásról szól, ám erről már nincsen szó a Club Aligában: egyelőre zárt villa-és lakóparkot tervez a befektető, ezek egyike sem szolgál közcélt és munkahelyeket sem teremt. A szállodaépítésre korábban odaítélt sokmilliárdos állami támogatást maga a kormány vonta vissza nemrég. Komolyan gondoljuk tehát, hogy a kiemelt státuszt törölni kell és ezt csak a kormány tudja törölni – Lázár János miniszter úr egyébként a nyár elején a parlamentben ígéretet tett arra, hogy a kiemelt státuszokat felülvizsgálják, így a Club Aligáét is. Erre várunk és ezért vártuk nagyon Csepreghy Nándor államtitkár úr parlamenti válaszát, akitől Dúró Dóra megkérdezte: a pénzes oligarchák, vagy a lakosság oldalán állnak?
Válasza alapján attól tartunk, hogy nem a lakosságén.”
Bukovszki András szerint félő azonban, hogy nem csak az állam áll a rossz oldalon. „A szeptemberi közmeghallatáson már úgy tűnt, az egész balatonvilágosi képviselő-testület a falu érdekeit képviseli a témában, ám az októberi testületi ülésen a négyek (a polgármester és három képviselőtársunk) a szokásos 4-3-as szavazati aránnyal úgy vette le a napirendről a kérdést pillanatok alatt, mintha nem a falu jövője volna a tét. Novemberben is tartunk ülést, de kevéssel a nyilatkozattételi határidő lejárta előtt, akkor már semmire sem lesz időnk, nem tudunk semmit lépni.” A fürdőegyesület alelnöke úgy folytatta, a „négyek” szemébe mondta, súlyos, történelmi felelősségük lesz abban, hogy míg a valaha önálló Balatonaliga központjának és Balaton-partjának Rákosi-féle kisajátítása után évtizedekre veszítették el a partukat a helyiek, most örökre elveszíthetik. Attól tartanak ugyanis az itt élők és a nyaralótulajdonosok, az öt telek az első lépés, utána jön a többi, és akkor a szabad parti sétány már örökre a múlté. De hasonlóképpen lassanként kiszorulhatnak a helyiek a Club Aliga egészéből is. „Helyzetünk reménytelennek tűnik, de nem adjuk fel, továbbra is bízunk abban, hogy számunkra kedvező választ kapunk a levelünkre Lázár Jánostól vagy Orbán Viktortól” – fűzte hozzá Bukovszki András.
Takács Károly balatonvilágosi polgármesternél a cikkünk elején említett kérdés mellett másról is érdeklődtünk. Kíváncsaik voltunk rá, mit szól a fürdőegylet és három képviselőtársa elképzeléséhez, illetve arra, hogy személy szerint tervez-e és ha igen, milyen lépéseket annak érdekében, hogy megmaradjon a helyiek joga a Club Aliga Balaton-partjának használatára. Amint válaszol a kérdésekre, közölni fogjuk.
A Narancs.hu Club Aliga-témában írt valamennyi cikke itt érhető el.
(Címlapképünkön: a Club Aliga-beruházás ellen tiltakozók a balatonvilágosi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Forrás: Aligai Fürdőegyesület) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-club-aliga-balatonig-ero-telkeit-az-onkormanyzat-is-megveheti-mondta-az-allamtitkar-253491 | https://web.archive.org/web/20221110110231/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-club-aliga-balatonig-ero-telkeit-az-onkormanyzat-is-megveheti-mondta-az-allamtitkar-253491 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-club-aliga-balatonig-ero-telkeit-az-onkormanyzat-is-megveheti-mondta-az-allamtitkar | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-29 00:00:00 | [
"Csepreghy Nándor",
"Lázár János",
"Orbán Viktor"
] | [
"Balatonvilágos Község Önkormányzata",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
54,908 | Orbán és Erdogan haverjai állnak a honvédség 30 évre titkosított török beszerzései mögött | Orbán Viktor 2013-as tusványosi beszédében példaértékű országként említette az illiberális demokráciának számító Törökországot. Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Bemutatjuk, hogyan vett a magyar honvédség török harcjárműveket a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással. | Orbán Viktor 2013-as tusványosi beszédében példaértékű országként említette az illiberális demokráciának számító Törökországot. Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Bemutatjuk, hogyan vett a magyar honvédség török harcjárműveket a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással.
Recep Tayyip Erdogan török elnök köreibe tartozó oligarchák régóta jelen vannak a magyarországi ingatlanpiacon és a napenergia-bizniszben. Nemrég feltűntek a hadibeszerzéseknél is, így a két illiberális vezető szoros kapcsolatát már ez is erősíti.
Az orosz-ukrán háború során elhíresült, Erdogan vejének cége által gyártott Bayraktar drónok után a török fegyverexport-diplomácia második legfontosabb terméke a Nurol Holding által gyártott két páncélos jármű, az Ejder Yalcin és a Yörük (NMS 4X4).
Ilyeneket eddig Grúziában, Csádban, Szenegálban, Malajziában, Tunéziában, Katarban, Üzbegisztánban, Marokkóban és Nigerben rendszeresítettek. Ezek az államok hazánkhoz hasonlóan kivétel nélkül mind jó kapcsolatot ápolnak Ankarával. Nemrég – egyedüli európai országként – nálunk is feltűntek a Nurol páncélkocsijai, de a beszerzés részleteit 30 évre titkosította a magyar kormány.
30 évre titkosított beszerzés
Még 2019 nyarán jelentek meg az első hírek a török sajtóban arról, hogy hazánk is tervez vásárolni a Nurol páncélos járműveiből. Azt viszont, hogy pontosan hány darabot és mennyiért veszünk, akkor még nem lehetett tudni, és máig sem derült ki minden részlet.
2020 júniusában ugyan a kormánypárti Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium elmondta, hogy „2018 októberében kötött keretszerződést egy török céggel páncélozott többcélú moduláris járművek beszerzésére”, de se árat, se darabszámot nem közöltek. Csak annyit árultak el, hogy „az első megrendelés 2019 decemberében volt, ezek a járművek a tervek szerint 2020 végén fognak megérkezni”.
A Magyar Nemzet cikke után Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben tudakolta a páncélozott harcjárműveket gyártó Nurol Makinával kötött szerződések részleteit, de hiába: Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter közölte vele, hogy – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból ezek az információk 30 évig titkosak. A Nordicmonitor szerint a török és magyar állam már 2017-ben megállapodott arról, hogy három évtizedre titkosítani fognak minden katonai együttműködést a két ország között.
Egészen 2020 decemberéig kellett várni némi konkrétumra: akkor a Honvédség bejelentette, hogy korábban 10 darab Ejder Yalcin típusú járművet rendeltek, amely itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta. 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába került mind a tíz darab.
Kaposvári gyártás a németekkel
A 2020. decemberi bejelentéskor Maróth Gáspár akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (jelenleg védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár) azt közölte, hogy 40 további négykerék-meghajtású páncélozott járművet rendelt a Magyar Honvédség.
A közlemény szerint ez a 40 jármű nagyon hasonló a korábban vett 10 Gidránhoz, és a beszerzésük része „annak a több mint háromszáz páncélozott jármű beszerzését célzó programnak, amelynek következő fázisa már magyarországi gyártás és az ahhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés részeként valósul meg”.
Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.
2021 tavaszán Maróth Gáspár bejelentette, hogy ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron, ahol „a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként”. Maróth kitért arra is, hogy „a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák”.
2022 márciusában azt közölték Maróthék, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán. Áprilisban a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve.
A Rheinmetall egy német hadiipari óriáscég. A magyar kormány 2020 augusztusában állapodott meg vele arról, hogy a Magyar Honvédség részére összesen 218 darab Lynx KF41 harcjárművet vesz tőle, és ebből 172 darabot a Zalaegerszegen felépülő gyárban készítenek el. A gyártás érdekében megalakult a Rheinmetall Hungary Zrt., a magyar állam tulajdonában lévő ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata. A nagyjából 60 milliárd forintból megépült zalaegerszegi gyárat idén márciusban adta át Orbán Viktor miniszterelnök.
Darabja legalább félmillió euró, jól jár a közvetítőcég
Bár arról soha nem nyilatkozott egyik fél sem, hogy mennyiért vette Magyarország a török páncélkocsikat, egy szakportál szerint felszereltségtől függően legalább félmillió euróba kerül egy Ejder Yalcin, vagyis magyarosítva Gidránnak nevezett jármű. Ez a mostani 420-as árfolyamon 210 millió forintos darabárat jelent, a tavalyi 350-esen pedig 175 milliót.
Viszont a Gidránok ára mellett azt sem reklámozta a honvédség, hogy a járműveket nem közvetlenül a Nuroltól vették, hanem – ahogy azt 2019-ben a HVG megírta – egy közvetítőn, a HT Division Zrt.-n keresztül.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a nurolos beszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy kizárólag a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot. Bár a cég honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, korábban elérhető volt, és nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést.
A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy páncélkocsiért a közvetítőcégnek. Ez bőven a duplája lenne a szakportálon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.
A 4,3 milliárdos forgalomból 479 millió forint lett a haszon, a tavalyi nettó 1,7 milliárd forgalomból viszont már -271 millió veszteséget termelt a HT Division. Mivel Maróth Gáspár 2020-ban bejelentette a további 40 darab török harcjármű jövőbeli beszerzését, vélhetően további milliárdos bevételekhez jut majd a magyar honvédségtől a közvetítőcég.
“A HT Division Zrt. 2018. évben alakult. Tevékenysége: haditechnikai berendezések importja. Létrehozásának célja, hogy a meglévő erőforrások optimális kihasználásával és a szinten tartáshoz szükséges fejlesztésével a gazdálkodás hosszú távon jövedelmezően, a piaci igényekhez igazodóan működjék.” – olvasható a 2021-es mérleg kiegészítő mellékletében.
A magyar oligarcha és a török intéző
Nem meglepő módon egy-egy erősen kormányközeli üzletember áll a közvetítőcég mögött magyar és török oldalról egyaránt. A HT Division Zrt. két tulajdonosa ugyanis Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, a Fidesz-közeli üzletek két fontos szereplője.
Szíjj apránként küzdötte fel magát Tiszakécskéről a NER legfelsőbb köreibe, és építőipari cége, a Duna Aszfalt annyi állami megbízást kapott 2010 óta, hogy 3 luxusjachtot (Artemy, Lady MRD, Seagull MRD) is tudott venni. Ezeket Mészáros Lőrinc és familiája használja gyakran, de az egyiken Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt már a családjával.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
Suat Karakus afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak.
Ahogy azt 2016-ban a Magyar Narancs megírta Mészöly Kálmán labdarúgó memoárja alapján: a Törökországban edzősködő Mészöly mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot a 2005-ben Isztambulban rendezett Bajnokok Ligája-döntő előtti napokban. Polat akkoriban a híres török focicsapat, a Galatasaray elnöke volt, és Mészöly szerint ez a találkozás is ihletet adhatott Orbánnak a magyarországi stadionépítésekhez.
Polat focis kötődését és a Fidesszel való jó kapcsolatát jelzi, hogy 2013-ban a klub mezét ajándékozta Szijjártó Péternek, aki akkor még nem külügyminiszter, csupán külügyi államtitkár volt. A találkozón részt vett Suat Karakus is.
A gyártó tulaja Erdogan haverja
Mivel Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja is, a magyar megrendelés nagyon nagy jelentőséggel bír a török Nurol Makina számára, hiszen a cég eddig csak afrikai és ázsiai államoknak tudta eladni a termékeit. Azokban az országokban a korrupció többnyire teljesen általános és rendkívül magas, viszont a demokrácia alacsony, ezért az üzletek körülményei nem igazán kerültek napvilágra.
Egyetlen visszaélésről tudni csak biztosan: egy francia bíróság kimondta, hogy a Nurol Holding egyik tagja megvesztegetett líbiai hivatalnokokat egy szövevényes ügyben. Líbia egyébként a tömegoszlatásra tervezett Ejder Toma típusú Nurol-járművekből vásárolt 20 darabot még 2013-ban.
A Nurol Holding gyakorlatilag mindennel foglalkozik: a hadiipar mellett építőiparral, ingatlanfejlesztéssel, energetikával, bányászattal, biztosításokkal és turizmussal is. Sőt, Nurol Air néven még légitársaságuk is van. A cégbirodalom a Carmikli család tulajdonában van, vezetője pedig a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közel álló Nurettin Carmikli.
Törökországban a Nurol az elmúlt két évtizedben kevés autópálya vagy híd építéséből maradt ki, de hazánkban sem csak a Gidránok révén vannak jelen. Az egykori Közvágóhíd helyén épülő City Pearl lakópark befektetője Adnan Polat mellett a Nurol Holdingot birtokló Carmikli és a szintén török Özaltin család.
“Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át)” – írta róluk a Válasz Online.
Drónokról is tárgyalnak Palkovicsék
Nagyon úgy tűnik, hogy a páncélkocsibiznisz annyira jól sikerült, hogy folytatják a felek az együttműködést, és további hadi eszközök érkezhetnek hazánkba Törökországból. Az orosz-ukrán háborúban világhírnévre szert tevő Bayraktar drónokból ugyan továbbra sem tervez vásárolni a magyar honvédség – pletykák szerint azért, mert Putyin nem örülne neki –, de egyéb török katonai termékek magyarországi beszerzése már felmerült.
2022. augusztus 15-én Palkovics László technológiai miniszter a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával Ankarába látogatott, ahol hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.
A kormányzati honlapon közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a Gidránok török-magyar-német kooprodukcióban történő gyártása mellett további vásárlásokról is szó volt: „Tárgyaltak arról is, hogy hogyan tudják a hadiipari együttműködést továbbfejleszteni és kiterjeszteni olyan eszközökre, amelyek gyártásában Törökország az élen jár. Ide tartoznak a drónok, az autonóm repülő eszközök, vagy ezek fegyverzete, illetve a páncélok. A tervek szerint Kaposváron, egy magyarországi vegyesvállalat fogja elkezdeni majd a gyártásukat.”
Nyilván emiatt Palkoviccsal ment Ankarába tárgyalni Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is, aki meglátogatta a Nurol Makina gyárát, ahol kipróbált egy járművet. Az erről szóló Facebook-posztjában (ahol egy NMS 4×4, vagyis Yörük szerepel, nem az Ejder Yalcin típusú jármű) Szita kifejezte abbéli reményét, hogy a Gidránok kaposvári gyártását nem fogja akadályozni az orosz-ukrán háború, bár az összefüggés nem világos.
Békéscsaba lehet a drónközpont
Egy török hírportál szerint Palkovics augusztusban már kész tényként közölte Ankarában a drónvásárlást. Az biztos, hogy a Bayraktarnál kevésbé ismert, de szintén török gyártású Karayel-SU drónokat már kipróbálták a magyar hadseregnél: 2021 novemberében a gyártó Vestel bemutatta a terméket Pápán, és a kecskeméti repülőnapon is szerepelt a drón a HT Division molinója alatt.
Mivel a honvédség eddig mindenből vásárolt, amit kipróbált, esélyes, hogy tényleg fog venni Magyarország Karayel-SU drónokat, de részleteket egyelőre nem tudni.
Az is lehet viszont, hogy a drónvásárlás már meg is történt, ugyanis Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos 2022 március végén Békéscsabára látogatott, és Herczegh Tamás fideszes országgyűlési képviselővel közösen bejelentette, hogy a jövőben német-magyar-török együttműködéssel drónokat gyárthatnak a városban. Ez a konstrukció a Gidránokhoz hasonlónak tűnik: veszünk párat a török gyártótól, majd a licensz alapján nagyobb mennyiséget gyártunk itthon egy német céggel közösen.
Herczegh erről szóló Facebook-bejegyzésében szerepel is egy fotó egy drónról, ami nagyon úgy néz ki, mint egy Karayel-SU. Természetesen ez a kép máskor és máshol is készülhetett, de elég erős és egyértelmű jelzésnek tűnik.
A törökök szerint fegyvert is vettünk tőlük
Az együttműködéseknél érdemes még megemlíteni az Aselsant, ami a török hadsereg tulajdonában lévő fegyvergyártó. Ezzel a céggel kapcsolatban már szintén szóba került egy esetleges magyar beszerzés, de a hírek meglehetősen zavarosak.
Az Aselsan még 2020-ban jelentette be a Twitteren, hogy egy NATO-tagország távirányítású fegyverrendszereket fog tőlük vásárolni. A nemzetbiztonsággal foglalkozó Jane’s hírportál értesülései szerint Magyarország (lesz) a vásárló, azonban a cikket rövid időn belül törölték.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a hírre reagálva 2020 május elején írásbeli kérdést nyújtott be Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszternek, hogy kötöttek-e szerződést az említett céggel vagy közvetítőn keresztül vett-e a honvédség valamilyen Aselsan-terméket. A miniszter azt válaszolta, hogy semmi ilyesmi nem történt.
Ehhez képest a török vállalat a 2019-es éves jelentésében azt írta, hogy dolgoznak egy megállapodáson Magyarországgal, a 2020-as jelentésükben pedig már az áll, hogy nem csak megállapodtak hazánkkal, de le is szállították a megrendelt SARP-rendszereket a magyar honvédségnek. Azaz a törökök szerint vásároltunk tőlük valamit, de a kormány szerint nem. A kérdés csak az, hogy ki mond igazat.
Az biztos, hogy az Aselsan által gyártott SARP-rendszerek kompatibilisek a Gidránokkal, és egy magyar katonai blogger a hivatalos fotók alapján már 2020 decemberében, az első 10 Gidrán érkezésekor felismerte rajtuk az Aselsan két termékét: a SARP távirányítású fegyverállványt és a SEDA-V típusú akusztikus lövésdetektort.
Idén júniusban pedig az Aselsan a Twitteren büszkélkedett el vele, hogy a Párizsban megtartott Eurosatory fegyverexpón meglátogatta a standjukat Palkovics László technológiai miniszter, akinek valamilyen díjat vagy emlékpakettet is átadtak a fotó szerint.
Érdekes módon Palkovics párizsi beszámolójában még az Aselsan neve sem szerepel, vagyis valamiért nagyon titkolja a céghez fűződő kapcsolatát a kormány.
Billay Gábor – Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/13/orban-es-erdogan-haverjai-allnak-a-honvedseg-30-evre-titkositott-torok-beszerzesei-mogott/ | https://web.archive.org/web/20231217163411/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/13/orban-es-erdogan-haverjai-allnak-a-honvedseg-30-evre-titkositott-torok-beszerzesei-mogott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-es-erdogan-haverjai-allnak-a-honvedseg-30-evre-titkositott-torok-beszerzesei-mogott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-14 00:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Karakus Suat Gökhan",
"Szíjj László"
] | [
"HT Division Zrt.",
"Magyar Honvédség",
"Nurol Holding"
] | [] | [
"átláthatóság",
"klientúra",
"fegyver - hadiipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,909 | Egyfős cég, exportból élő vállalkozás és multik a Szijjártó-féle versenyképesség-növelő támogatások nyertesei | 33 versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) döntött a Szijjártó Péter vezette tárca, a szerződéseket tavaly december végén írták alá. Az összesen 10 milliárd forintnyi támogatásból jutott volna a Bige Holdingnak és a MOL leányvállalátának is, de eddig mindössze 8-an kaptak pénzt. A 2021-es VNT nyertesei 85 százalékban külföldi cégek. | 33 versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) döntött a Szijjártó Péter vezette tárca, a szerződéseket tavaly december végén írták alá. Az összesen 10 milliárd forintnyi támogatásból jutott volna a Bige Holdingnak és a MOL leányvállalátának is, de eddig mindössze 8-an kaptak pénzt. A 2021-es VNT nyertesei 85 százalékban külföldi cégek.
„Munkahelymegőrző beruházásaihoz 806 magyar vállalat kap állami támogatást a versenyképesség-növelő támogatási programban, amelynek teljes keretösszege a kezdeti 50 milliárd forintról már 169 milliárd forintra emelkedett” – idézte a koronavirus.gov.hu a külgazdasági és külügyminisztert 2020 júniusában.
A versenyképesség-növelő támogatásokra (VNT) először a koronavírus okozta problémák miatt szenvedő cégek pályázhattak. A kiírás ma is elérhető dokumentuma szerint „a támogatási forma kizárólag közép-és nagyvállalatok számára elérhető”.
A hivatalos definíció szerint: A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.
A VNT kiírása szerint kisvállalkozások nem vehetnek részt a programban. Definíció szerint a kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-ben mintegy 221 milliárd forintnyi VNT kifizetéséről döntött,
ezt közadatigénylésünkre közölték. A mintegy 1000 támogatott cég között sok a külföldi, akik összesen 55,66 milliárd forintnyi támogatást nyertek el.
1 fő megtartott munkaerő bő 200 millióért
Az adatokból az is kiderül, hogy – bár a kiírás szerint ez nem lett volna lehetséges –kisvállalkozások is kaptak támogatást.
50 főnél kisebb cégek közül 226-an kaptak pénzt, 46 milliárd forint értékben. Ezek között vannak – a KKM-től kapott adatok szerint – olyan cégek, ahol a megtartott munkaerő 1 (!) fő. Az egyik ilyen a német tulajdonban lévő KRUG Hungary Kft., ami 229, 45 millió forint támogatást kapott. A cég 2020-as, tehát a támogatás évében leadott beszámolója szerint 4,29 alkalmazottjuk volt.
„A 2020. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”. – írják a beszámolóban.
„Felmérésünk és értékelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a beazonosított hatások jelenleg nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére”.
Vagyis nem szenvedtek a koronavírustól, mégis erre hivatkozva kaptak támogatást.
A pénzből a 2021-es mérleg szerint termelőgépet vettek, és 8,39 főre nőtt az alkalmazottak száma. Akkor úgy látták, hogy a „2021. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”.
A Mezőtúri Vendéglátó Kft. 1 fő megtartott munkaerőhöz 283,24 millió millió forintot kapott. A cég 2020-as beszámolója szerint 0 alkalmazottal zárták az évet, és közölték, hogy „2020-ban kapott a cég pályázati előleg címen 283.248.000 ft összeget, mellyel 2021-ben kell elszámolni”. 2021-ben pedig már azt írták, hogy 2022-ben számolnak el. A cég 566 millió forintos beruházást vállalt a támogatásért cserében. 1989-ben alapították, éves bevétele 6-19 millió forint közötti. 2021-ben 1, azaz egyetlen dolgozójuk volt. Kerestük a céget, hogy miként látják a támogatás hasznát, de nem válaszoltak megkeresésünkre.
Export sem nyerhetett volna, de mégis
A kiírás szerint „Exporttal kapcsolatos tevékenység” sem kaphatott támogatást. Ehhez képest a Berkemann Magyarország Bt. 282 millió forint támogatást kapott. Az orvostechnikai cipőket gyártó vállalkozás honlapja szerint azonban ők rengeteget exportálnak. „A Berkemann 1995-ben a nagy múltú magyar cipőgyártásnak szavazott bizalmat, és Kiskunfélegyházán építette fel az egész világot kiszolgáló gyártóüzemét. Így bárki, aki ma Berkemannt visel a világon, magyar mesteremberek munkájának gyümölcsét hordja. Így jelenleg több mint háromszáz magyar családnak ad munkát a vállalat.” – írják.
A vállalkozás 2020-as beszámolójában az áll, hogy „a Corona vírus (sic!) közvetlen és közvetett hatásainak kezelésére, és a stabilitás megőrzésére tett intézkedések nyomán a vállalkozás folytatásának elve nem sérül.” A cég bevétele úgy oszlott meg, hogy 426 millió forint forgalom belföldről, 6 milliárd forint pedig exportból származott. Az export 2021-re 6,2 milliárd forintra nőtt, és a hazai értékesítés 398 millió forintra csökkent.
A térkőgyár kész, a tejcsarnokról nem tudni
De van olyan cég is, aki már fel is használta a támogatást. 2022-ben a választások előtt írt a baon.hu arról, hogy elkészült a bajai Bácska-Logistik Kft. térkőgyártó üzeme, aminek átadásán Szijjártó Péter is megjelent.
Az Óvártej Zrt. 2021-ben 294 milliót kapott. A kormany.hu írása szerint a cég „1,1 milliárd forint értékben épít egy 1200 négyzetméteres csarnokot és szerez be olyan gépeket, amelyekkel húsz százalékkal tudja növelni kapacitását. A fejlesztéssel – amelyet az állam 294 millió forinttal támogat – 135 ember munkahelyét védik meg”. Az Óvártej Zrt. honlapján nincs hír arról, hogy elkészült volna a csarnok. Írtunk a cégnek az ügyben, de nem válaszoltak.
A Mercedes-gyár kapta a legtöbbet
A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter 2021 májusában, a hírt szintén a koronavirus.gov.hu szemlézte.
A KKM közadatigénylésünkre két táblázatot küldött, eszerint 2021-ben alig 100 cég kapott támogatást. A támogatott vállalkozásoknak 66 milliárd forintot ítélt meg a KKM, a cégek 85 százaléka külföldi tulajdonú.
A legtöbb pénzt – 15,4 milliárd forintot – a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kapta.
Az a kecskeméti Mercedes-gyár, ami 2018 óta 306,2 millió euró adózás előtti eredményt ért el. Ez 400 forintos árfolyamon számolva 122,5 milliárd forint nyereséget jelent.
A nyertesek döntő többsége autóipari beszállító, de nem mindenki kapta meg még a pénzt. Például 1,1 milliárd beruházáshoz 2021.12.28-án 348,5 milliós támogatást ítéltek meg a Bige Holding Kft.-nek. Annak a Bige Lászlónak a tulajdonában álló cégnek, akikről tavaly ősszel a kormánymédia azt harsogta: ő hajtja fel a műtrágya árakat – ennek ellenkezőjéről itt írtunk.
449,5 milliót ítéltek meg a Mol Petrolkémia Zrt.-nek, a Mol tulajdonában álló vállalkozásnak, de pénzt sem ők, sem Bige Holding Kft. nem kapott még egyelőre.
A Külügyminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre
„A VNT keretében kiosztott támogatások nem szolgálták a kormány által évekkel ezelőtt deklarált célt, vagyis a hazai vállalatok előnyben részesítését a külföldiekkel szemben, noha kétségtelen, hogy a kedvezményezett cégek döntő többsége, majdnem háromnegyede hazai tulajdonú vállalkozás. Vonatkozó információ híján nem lehet megítélni, hogy a kedvezményezettek által vállalt beruházások tényezőintenzitása mekkora, vagyis nem tudható, hogy valóban a gazdasági feljebb lépésre, a versenyképesség növelésére, innovatív beruházásokra költött-e az állam százmilliárdokat. Emiatt nem lehet arra sem következtetni, hogy a program mennyire szolgálta a közepes jövedelmi csapda elkerülését” – az összegzés MEDVE-BÁLINT Gergőtől, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának írásából származik.
A „Koronavírus-válságkezelés beruházásösztönzéssel: a magyarországi Versenyképesség Növelő Támogatási Program ágazati és területi vonatkozásai” tanulmány szerint „a beruházások értékének több mint 40 százaléka került vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezettekhez (köztük tőkeerős multinacionális nagyvállalatokhoz), kétséget támaszthat a VNT konstrukció hatékonysága iránt.”
A támogatással, azok megítélésével, az eredményekkel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Külügyminisztériumot (KKM). Többek között kérdeztük
Az önök megítélése szerint célt ért-e a támogatás? Van-e utókövetése a pályázatnak? Közel 170 ezer munkahely megőrzéséhez adott a KKM támogatást, mennyi maradt meg belőlük?
Kellett-e támogatást visszahívni? Ha igen, hány esetben, milyen összegben?
Mi alapján született döntés egy-egy pályázó támogatása kapcsán?
Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Frissítés 2022. október 14.: Az Óvártej Zrt. cikkünk megjelenése után reagált korábbi megkeresésünkre. Válaszukat szó szerint idézzük: „Az Óvártej Zrt. 2020 novemberében állította össze beruházási projektjét, amelyre a támogatást elnyerte. A pandémia és az ellátási láncok ismert globális zavarai jelentősen átalakították a gazdasági környezetet, kiszámíthatatlanná vált az építőanyagok, az elektronikai és mechanikai alkatrészek beszállítása, alapvető logisztikai folyamatok szakadtak meg bizonytalan időre, ezért módosítani kellett a beruházás egyes elemeit.
A szóban forgó projektben így nem önálló üzemcsarnok épült, hanem a telekvásárlással bővített üzemi területen valósult meg a korábbi sűrítő üzemegység korszerű bővítése, és új gépsorok beszerzésével létrejött modernizálása. A beruházás megvalósult, a támogatás elszámolási folyamata jelenleg zajlik.”
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a kecskeméti Mercedes-gyárban 2021. október 22-én (fotó: Facebook/Szijjártó Péter) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/12/egyfos-ceg-exportbol-elo-vallalkozas-es-multik-ide-vandoroltak-a-szijjarto-fele-versenykepesseg-novelo-tamogatasok/ | https://web.archive.org/web/20230609213828/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/12/egyfos-ceg-exportbol-elo-vallalkozas-es-multik-ide-vandoroltak-a-szijjarto-fele-versenykepesseg-novelo-tamogatasok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyfos-ceg-exportbol-elo-vallalkozas-es-multik-a-szijjarto-fele-versenykepesseg-novelo-tamogatasok-nyertesei | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-14 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Bácska-Logistik Kft.",
"Berkemann Magyarország Bt.",
"Bige Holding Kft.",
"Krug Hungary Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.",
"Mezőtúri Vendéglátó Kft.",
"MOL Petrokémia Zrt.",
"Óvártej Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"építőipar",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"adatigénylés"
] | [] |
54,910 | A Turisztikai Ügynökség csak 3 hónap alatt tudja megmondani, hogy mire költötte a közpénzt az elmúlt 4 évben | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az augusztus 20-i állami ünnepség költségei kapcsán csak a tűzijáték-rakéták árát közölte, ami nyilvánvalóan nem a teljes összeg. A honlapjukon a jogszabályok szerint kint kéne lennie a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listájának, de nincs fent. Kikértük közadatigénylésben a táblázatot, hátha abból kiderül az államalapítási ünnepség teljes költsége, de még várnunk kell. Az MTÜ ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, ami így november végén jár le. | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az augusztus 20-i állami ünnepség költségei kapcsán csak a tűzijáték-rakéták árát közölte, ami nyilvánvalóan nem a teljes összeg. A honlapjukon a jogszabályok szerint kint kéne lennie a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listájának, de nincs fent. Kikértük közadatigénylésben a táblázatot, hátha abból kiderül az államalapítási ünnepség teljes költsége, de még várnunk kell. Az MTÜ ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, ami így november végén jár le.
Az persze rejtély, hogy mégis milyen pluszfeladatai vannak a turisztikai csúcsszervnek az orosz-ukrán háború miatt, mert ezt nem közölték. Ráadásul a szerződéslistájuknak eleve fent kellene lennie a honlapjukon, tehát nem is extra dolgot kértünk tőlünk. Eddig minden adatigénylésünkre halogatták a válaszadást, tavaly például csak december elején mondták meg az augusztus 20-i költségeket.
Júliusban megírtuk, hogy – mivel „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó – 10 évig nem nyilvános a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslése, amit a Párbeszéd kért ki közadatigénylésben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ).
Cikkünk után az MTÜ közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy „a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával”. Ez azonban nyilván nem a teljes költség, hiszen a tűzijáték nem csak a rakéták megvásárlásából áll, továbbá az összeg egyértelműen nem tartalmazza a többi augusztus 20-i rendezvény költségét sem.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu
Egyelőre titkolja a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyi közpénzt terveznek elkölteni az államalapítási ünnepség programjaira, valamint az Európa legnagyobbjaként beharangozott tűzijátékra. Az indoklás most is a már jól bevált szlogen: „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak.
Az ünnepséget és tűzijátékot a kedvezőtlen időjárási előrejelzésre tekintettel egy héttel későbbre halasztották. Ahogy akkor megírtuk: a rakéták 1,3 milliárdos költsége mellett 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba került a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt, a lebonyolító cég pedig rekordbevételre tett szert.
Nincsenek sehol a szerződéseik
Az augusztus 20-i rendezvények ára után kutakodva azt vettük észre, hogy az MTÜ honlapján nincs fent a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott az Infotörvény értelmében ezt minden közpénzből gazdálkodó szervezetnek közzé kell(ene) tennie.
Augusztus 18-én ezért közadatigénylésben kértük ki a turisztikai csúcsszervtől a 2018 eleje óta idén július végéig kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amely tartalmazza a szerződések tárgyát és értékét, a szerződéskötések dátumát, valamint a szerződéses partnerek nevét.
Szeptember 2-án az MTÜ a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva meghosszabbította 45 nappal a válaszadási határidőt, mert a normál, 15 napon belüli válasz „a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. Azt persze nem közölték, hogy milyen közfeladataik vannak a veszélyhelyzettel összefüggésben, amit először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt vezetett be a kormány. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák.
Október 3-án meghosszabbította újabb 45 nappal a válaszadási határidőt az MTÜ,
vagyis az augusztus közepén beadott közadatigénylésünket elvileg 3 hónap elteltével, november közepén fogják megválaszolni. Pedig ugye nem is extra adatokat kértünk, hanem egy olyan táblázatot, aminek a törvény szerint kint kéne lennie az MTÜ honlapján.
Nem szoktak gyorsan válaszolni
Az augusztusi 20-i állami ünnepségre tavaly közel 12 milliárd forintot költött a Turisztikai Ügynökség, de ez is csak decemberben derült ki, mert akkor is a veszélyhelyzeti gumiszabályra hivatkozva hosszabbították meg a válaszadási határidőt 90 nappal.
Ráadásul a 3 hónap halogatás után is csak azt közölték, hogy milyen tételekre (fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”) ment el a pénz, de a szerződött partnereik nevét nem árulták el.
Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség | atlatszo.hu
Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”.
2021 elején pedig a béremelések után érdeklődő adatigénylésünket is elhalasztották a veszélyhelyzeti feladataik ürügyén, holott a koronavírus-járvány elleni védekezésben nyilvánvalóan nem vettek részt, a lezárások miatt pedig akkor már egy éve állt a turizmus. | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/06/a-turisztikai-ugynokseg-csak-3-honap-alatt-tudja-megmondani-hogy-mire-koltotte-a-kozpenzt-az-elmult-4-evben/ | https://web.archive.org/web/20230330104438/https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/06/a-turisztikai-ugynokseg-csak-3-honap-alatt-tudja-megmondani-hogy-mire-koltotte-a-kozpenzt-az-elmult-4-evben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-turisztikai-ugynokseg-csak-3-honap-alatt-tudja-megmondani-hogy-mire-koltotte-a-kozpenzt-az-elmult-4-evben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-10-06 00:00:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"klientúra",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,911 | Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is. | Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is.
Szeptember elején írtuk meg, hogy egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGP-pálya sorsa. Az érintett földtulajdonosok már ekkor egyre kevésbé látták valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pálya miniszteri biztosa, Tiba István pedig júliusban arról beszélt egy helyi televízióban, hogy a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. A pályaépítésért felelős állami cég ugyanakkor úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy csak a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
A 444.hu-nak azóta sikerült megszólaltatnia az építésügyi minisztérium egyik illetékesét, aki azt mondta a lapnak, hogy „Ahol nem kezdődött meg az építkezés, azt a beruházást felfüggesztjük”, így mára már biztosan kijelenthető, hogy a hajdúnánási projekt is a megszorítások áldozatává vált.
Emailben kerestük a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-t (HUMDA), valamint a MotoGP jogtulajdonosának, a spanyol Dorna Sports-nak is írtunk, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Három éve jelentették be a beruházást
A Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza által határolt háromszögben megvalósuló versenypálya építését 2019 novemberében jelentette be Kósa Lajos, egykori debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő. Mi tavaly áprilisban foglalkoztunk először a versenypályával.
Ez a kormány is nekifut a MotoGP-projektnek, de már a földek kisajátítása sem megy átláthatóan | atlatszo.hu
A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak.
Már akkor tudni lehetett, hogy a beruházás nem igazán lesz gazdaságos: a G7 nemzetközi példákat megvizsgálva utánajárt, hogy a Hajdúnánásra tervezett komplexum ára körülbelül 200 év alatt térülhetne meg. Ez azonban csak a probléma egyik része volt. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kellett volna kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
Tavaly augusztusban megírtuk, hogy Szijjártó Péter bejelentette: a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP pályaépítés „jelentős felgyorsításáról döntöttek”, decemberben egy hosszabb cikkben foglaltuk össze, hogy mindezek ellenére a földek megszerzése továbbra sem halad a tervezett ütemben. Arról pedig már idén nyáron is lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok: először egy fél éves csúszást jelentettek be, majd kiderült, hogy a gazdasági válság miatti megszorítások tükrében egyáltalán nem biztos, hogy valaha is megépül a pálya.
„2024-re nem lesz ebből semmi” – még a földtulajdonosokat sem fizették ki a 65 milliárdos MotoGP-pályához | atlatszo.hu
Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket. Fél évet legalább csúszni fog a projekt, de könnyen lehet, hogy még többet is, ugyanis a kormány döntése egyes beruházások halasztásáról akár a pályaépítést is érintheti. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik azt mondták: a 2024-es időpontot sem tartják valószínűnek, mivel az építkezést továbbra sem kezdték el, sőt, még a földterületek megszerzésével sem végeztek.
A pálya üzemeltetéséért eredetileg az állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. felelt, amelyet 2020 szeptemberében alapítottak. A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. feletti joggyakorlással a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. névre a szintén 2020 szeptemberben átkeresztelt Valor Hungariae Zrt. rendelkezett. A Valor neve leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban.
Tavaly azonban változások történtek a pályaépítésért felelős cégek környékén: novemberben jelent meg a cégközlönyben, hogy a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. januártól beolvad a HUMDA Zrt.-be.
Jól fizető pozíciók a pályaépítésért felelős cégek élén
A pályaépítésért felelős cégeknél ráadásul jövedelmező is a munka: a HUMDA honlapján elérhető dokumentum szerint Weingartner Balázs (elnök-vezérigazgató), az operatív igazgató és a zöld mobilitási igazgató is több mint 2 milliót keres havonta a 100 %-ban állami tulajdonú cég élén, erre jön még a cafeteria összege, ami mindhármuknál több mint 30 ezer forint minden hónapban.
A felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjai 400–450 ezret vihetnek haza havonta, így Weingartner Balázs összesen majdnem 3 milliót (2,95 milliót) kap. Ez két év alatt 70,8 millió forintot jelent.
Az öttagú igazgatóság több mint 50 millió forintot, a felügyelőbizottság 35,6 milliót vihetett haza 2020 szeptemberétől mostanáig.
Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a cég nem kizárólag a MotoGP pályaépítéssel foglalkozik, általánosságban az autó-motorsportért is felelős, így például a Hungaroring versenypálya és kiszolgáló létesítményeinek tervezett felújítása is a hozzájuk köthető. Ezen kívül egy zöld mobilitási programjuk is fut, amelyet a weboldalon HUMDA Green néven találunk meg.
A HUMDA-ba olvadt Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. ügyvezetője szintén nem panaszkodhatott a fizetésére: 4 hónap alatt (2020. augusztus és december között) bruttó 10,75 milliót, azaz havonta átlagosan bruttó 2,7 milliót kapott, erre jött még a közel egymilliós költségtérítés összege és a cafeteria. (A 2021-es évre vonatkozóan nem találtunk erre vonatkozó adatokat, a cég pénzügyi beszámolójában sem.) A KMVP Kft. felügyelő bizottsága 2022 januárig összesen bruttó 20,9 millió forintot kapott.
A HUMDA pénzügyi beszámolói alapján 2020-ban és 2021-ben összesen bruttó 150 millió forint ment el a fejesek fizetésére. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy ugyanebben az időszakban mennyit költöttek a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft.-nél (30,93 milliót), akkor
már bruttó 181 millió forintról van szó, azaz minimum ennyi ment el az adófizetők pénzéből másfél év alatt a gyorsasági motoros versenypálya építéséért felelős cégek vezetőinek bérére.
A teljes összeg azonban még ennél is magasabb, hiszen ez a szám a KMVP Kft. ügyvezetőjének 2021-es fizetését nem tartalmazza, mivel arról nincsenek friss adataink. Ha feltételezzük, hogy az ügyvezető fizetése nem változott 2020-hoz képest, az plusz 32,25 milliót jelent. Nem számoltuk bele továbbá a HUMDA idén szeptemberig kiosztott fizetéseit sem, amire minimum 50 millió ment el, azaz most már bőven bruttó 250 millió felett járhatunk.
Mindezek mellett érdemes megemlíteni a miniszteri biztos fizetését is, ugyanis 2021. május 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy miniszteri biztost kap a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya. Palkovics László Tiba Istvánt nevezte ki a feladatra. A megbízatás május 15-től 2023. április 14-ig tart, Tiba elsődleges feladata pedig a beruházáshoz kapcsolódó intézkedések koordinálása, a fejlesztések előkészítése volt. A feladatok elvégzéséért havi egymilliós fizetés jár, ez a teljes időszakra 23 milliót jelent. 2022 szeptemberéig összesen 16 milliót kaphatott meg Tiba, aki egyébként a választókerület országgyűlési képviselője is.
Közel hárommilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt. | atlatszo.hu
Idén május végén a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy 2020-hoz képest jelentősen rosszabb éve volt tavaly a vállalatnak. Közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős állami cég.
Júniusban írtuk meg egyébként, hogy 2021-ben közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős állami cég. A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. is veszteségesen működött, adózott eredménye ugyanebben az évben – 157,6 millió forint volt.
Mit érdemes tudni a fejesekről?
A HUMDA vezérigazgatója, Weingartner Balázs 2015-2018 között a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 2019 augusztusig fenntarthatóságért felelős államtitkárként viselt pozíciót az Orbán-kormányban. A közelmúltban neve azért került elő ismét a magyar sajtóban, mert a Direkt36 megírta, hogy az ő telefonszáma is felbukkant a Pegasus izraeli kémprogram célpontjai között 2019-ben.
Az operatív igazgató idén augusztustól Ivacs Balázs, aki az Opten adatai szerint a mára már végelszámolás alatt álló NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője volt. Ezt erősíti meg a cég alapító okirata is 2019-ből. Korábban egyébként helyette Savanyú Adrián Attila szerepelt a HUMDA vezető tisztségviselői között, főigazgatóként.
A zöld mobilitási igazgató szeptembertől dr. Pap Sándor, akinek a neve megegyezik a Fidesz Budapest 9. egyéni választókerületi képviselőjelöljének a nevével, aki végül Arató Gergellyel szemben alulmaradt a 2022-es választáson. Korábban ezt a pozíciót Huszár Richárd töltötte be.
A Felügyelőbizottság elnöke Magyar Ferenc Attila, aki a Szent István Egyetem kancellárja, korábban miniszteri főtanácsadó volt az Innovációs és Technológiai
Minisztériumban. A tagok között felbukkan Dr. Adorján Richárd, aki életrajza szerint 2014-től költségvetésért felelős helyettes államtitkár, és Dr. Berényi János György is, aki korábban a Malév elnöke volt, 2015-től pedig Magyarország stuttgarti főkonzulja (jelenleg ezt a tisztséget a honlap szerint Dr.Izsák András tölti be.)
Az igazgatóság jelen pillanatban az alábbi tagokból áll:
Dr. Hatala József 2013-ig országos rendőrfőkapitány volt, majd miniszteri biztos lett, jelenleg a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke.
Pantl Péter májustól tagja az igazgatóságnak, 2020-tól a MOL-csoport kommunikációs igazgatója, azt megelőzően a HELL Energy nemzetközi kommunikációs- és marketingigazgatója volt.
Úsz Illés szintén májusban lett igazgatósági tag, korábban fejlesztéspolitikai kommunikáció összehangolásáért felelős miniszteri biztos volt, ám 2021 januárjában Palkovics László ITM miniszter váratlanul felmentette.
Sárfalvi Péter Béla világ- és Európa-bajnok magyar öttusázó, aki sportolói pályafutása befejezése után a több mint 10 évig a Hír TV műsorvezetője és hírolvasója volt, majd 2017 januárjában sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkárrá nevezték ki, idén júniusban ugyanakkor felmentették pozíciójából.
Pantl Péter és Úsz Illés Talmácsi Gábort, és Michelisz Norbertet váltotta, akiknek az Opten cégadatbázisa szerint idén szűnt meg a tagsága.
A Kelet-Magyarországi Versenypálya élén kezdetben Pacza József, Kósa Lajos bizalmi embere állt, őt Fodor Levente követte, akiről tavaly megírtuk, hogy az Opten szerint egyúttal a Pagus Gyógyszertár Kft. ügyvezetője. Egy gyors Google-kereséssel az is kiderül, hogy az új ügyvezető minden valószínűség szerint a debreceni 19. számú egyéni választókerület fideszes képviselője volt.
Folynak a közpénzmilliárdok
A HUMDA-ba olvadó Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. még 2020-ban elköltött 61,9 milliót a szerződéslista szerint: készült örökségvédelmi-régészeti tanulmány 1 millióért, szaktanácsadói és beszerzési tanácsadói feladatokra 56 millióért szerződtek, az ingatlan tulajdonjog megszerzésének előkészítésére pedig nettó 4,9 milliót szántak. Ezen kívül a cég tavaly közérdekű adatigénylésünkre elárulta: kisajátításhoz kapcsolódó jogi tevékenységek ellátásával a Dr. Léka és Dr. Gaál Ügyvédi Konzorciumot bízták meg, összesen 92,7 millió forintért. A környezeti hatástanulmány készítése pedig 14,85 millióba került. Vagyis az első évben számításaink szerint majdnem 170 milliót költöttek. A HUMDA friss, 5 millió forint feletti szerződéseinek listájában nem találtunk kifejezetten a MotoGP pályaépítéssel összefüggő szerződéseket.
MotoGP: a kisajátításról még semmi hír, de már a földjeiken dolgoznának | atlatszo.hu
Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család, aki nem tudja, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt. Az ott élők egy része már folyamatosan őrizteti a területét, mert attól tartanak, hogy engedélyek nélkül is megkezdik rajtuk a munkát. És bár érdemi kommunikáció nincs az állam és a földek tulajdonosai között, a közpénzköltést ez nem akadályozza.
Az azonban tudható, hogy a versenysorozat licencét nettó 9 millió euróért, vagyis átszámítva több mint 4 milliárd forintért sikerült megszerezni. A versenypálya és a sportkomplexum tervezésére 2020-ban kiírt építészeti tervpályázatot a BORD Építész Stúdió nyerte. A közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy az első díj 10 millió forint volt, a második 7, a harmadik helyezett pedig 3 milliót kapott, így összesen 20 milliót költött a KMVP Kft. a pályázatok díjazására. Tavaly augusztusban végül a szerződést is megkötötték a tervezési feladatok ellátására, 4,7 milliárd forint értékben.
Mindezek mellett a tavalyi évre 20,4 milliárd forintot különítettek el a magyarországi versenyhelyszín megépítésének első fázisára. Az összeget a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó Gazdaságvédelmi Alapból biztosították. A 2022-es költségvetési tervezet pedig közel 16 milliárdot szánt a HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásaira, amelynek nagy részét a G7 szerint a hajdúnánási MotoGP-pályára szánták.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgálatta. Címlapkép: Michelisz Norbert, Talmácsi Gábor, Palkovics László, Weingartner Balázs és Szujó Zoltán 2021 júliusában, amikor Palkovics László bejelentette: a HUMDA támogatási rendszert hoz létre, hogy felkarolják a legtehetségesebb magyar autó- és motorversenyzőket. Forrás: humda.hu | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/30/masfel-ev-alatt-kozel-200-millio-forintot-koltottek-a-motogp-palyaepitesert-felelos-cegek-vezetoinek-berere/ | https://web.archive.org/web/20230329164733/https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/30/masfel-ev-alatt-kozel-200-millio-forintot-koltottek-a-motogp-palyaepitesert-felelos-cegek-vezetoinek-berere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-ev-alatt-kozel-200-millio-forintot-koltottek-a-motogp-palyaepitesert-felelos-cegek-vezetoinek-berere | atlatszo.hu | hungarian-news | 2022-09-30 00:00:00 | [
"Adorján Richárd",
"Berényi János",
"dr. Pap Sándor",
"Fodor Levente",
"Hatala József",
"Ivacs Balázs",
"Magyar Ferenc Attila",
"Pacza József",
"Pantl Péter",
"Sárfalvi Péter Béla",
"Savanyú Adrián Attila",
"Tiba István",
"Úsz Illés",
"Weingartner Balázs József"
] | [
"HUMDA Magyar Autó- és Motorfejlesztési Ügynökség Zrt.",
"Kelet-magyarországi Versenypálya Kft.",
"Valor Hungariae Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
54,912 | Halász János szerint nemzetbiztonsági kérdés, ha Márki-Zayt külföldről finanszírozták | Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint az üggyel foglalkozniuk kell. | Halász János erről a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt. Szerinte Magyarországon, de más államokban is, a törvények szigorúan tiltják külföldi szervezetek beavatkozását, például anyagi támogatás formájában, a demokratikus választásokba. Ha ez Márki-Zay Péter mozgalmának esetében is így volt, és ezt a pénzt a választási kampányra használták, akkor ez törvénytelen – tette hozzá.
Emlékeztetett, Márki-Zay már korábban is utalt arra, hogy a kampánya mögött esetleg amerikai források lehetnek. „Kiruccant Amerikába, videókban számolt be róla, hogy ott ő nyíltan pénzt gyűjt a kampányához, meg a politikai építkezéséhez. Aztán 2022. március közepén is beszélt, a kampány kellős közepén, arról, hogy ő szövetséget kötött az Action for Democracy nevű szervezettel” – szólt az előzményekről a bizottság alelnöke.
Szerinte az év elején létrehozott Action for Democracy „csupa Soros-emberből áll, és kimondottan a magyar választások befolyásolása volt a célja”. Ha pedig a baloldali pártok Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül külföldi finanszírozást kaptak, az súlyosan veszélyezteti az ország nemzeti szuverenitását, ezért kell ezzel az ügyel foglalkoznia a nemzetbiztonsági bizottságnak is – mondta Halász János. | https://magyarnarancs.hu/belpol/halasz-janos-szerint-nemzetbiztonsagi-kerdes-ha-marki-zayt-kulfoldrol-finansziroztak-253521 | https://web.archive.org/web/20221111100739/https://magyarnarancs.hu/belpol/halasz-janos-szerint-nemzetbiztonsagi-kerdes-ha-marki-zayt-kulfoldrol-finansziroztak-253521 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halasz-janos-szerint-nemzetbiztonsagi-kerdes-ha-marki-zayt-kulfoldrol-finansziroztak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-30 00:00:00 | [
"Halász János",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Nemzetbiztonsági Bizottság"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Magyarország"
] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,913 | Lassan halad a Simonka körüli uniós pénzek felkutatása | Több mint három éve nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) abban a költségvetési csalás ügyben, amelyet annak idején a elkülönített a Simonka György főszereplésével folyó, termelési és értékesítési szövetkezeteknél (tész) történt csalássorozattól a vádhatóság. A volt képviselő védője szerint az elkülönítés törvénytelen volt. Simonka azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: most derült ki, hogy az ügyészség az ügyiratszámán keresztül, mások aktáiból szivárogtatott ki titkos információkat, súlyos milliókért. | A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 augusztusában nyújtotta be azt a vádiratot, amelyben Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nél bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg. A vádirat végén az alábbi passzus található: „A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.”
Az ügyre rálátó forrásaink azt mondták, hogy a most is folyó perben tárgyalt, a vád szerint a termelési és értékesítési szövetkezeteknél bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás kárértékét többszörösen meghaladhatja az európai uniós források vélelmezett elcsalásával okozott kár. Elérheti az akár 5-6 milliárd forintot is. Ilyen módon pedig a most folyó pert egy újabb követi, s így végtelen történetté válhat a Simonka főszereplésével folyó büntetőeljárás.
Minderre tekintettel most a következőket kérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészségtől.
Több mint három év elteltével hogyan áll ez az (elkülönített) eljárás?
Hány gyanúsítottja van az ügynek és született-e velük szemben kényszerintézkedés?
Hány tanút hallgattak meg?
Milyen bűncselekmények gyanúja merült fel?
Lezárult-e, illetve mikor zárulhat le az ezzel kapcsolatos nyomozás?
Ebben az ügyben érintett-e Simonka György, illetve más közszereplők, így polgármesterek, alpolgármesterek, országgyűlési és önkormányzati képviselők?
A KNYFÜ e kérdéssorra azt a választ írta: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a megjelölt ügy nyomozása továbbra is folyamatban van, az eljárásról adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.”
„A törvényi egységgel szembement a vádhatóság, így eleve törvénytelen volt a két ügy elkülönítése. Emiatt panasszal éltünk a legfőbb ügyésznél és a Fővárosi Törvényszéken is. Ugyanis a gyanúsítás bejelentése után két és fél évig van lehetőség a nyomozásra, itt azonban jóval túl vagyunk ezen” – ezt már Erdei Zoltán, Simonka György egyik jogi képviselője mondta a Narancs.hu-nak. Vélekedése szerint itt nem új ügyről van szó, mert a történések ott is legalább tíz-tizenkét évre nyúlnak vissza.
Az ügyvéd hozzátette, a most folyó per vádiratában található elkülönítési passzus ellenére az EU-s pénzek felkutatásának nyomozásáról semmilyen módon nem értesítette őket a nyomozó főügyészség, emellett sem gyanúsítotti, sem tanúvallomásokra nem került még sor. Nem is történhetett, hiszen ebben az ügyben még nincs gyanúsítás, így viszont – érvelt az ügyvéd – akár a végtelenségig el lehet húzni a nyomozást. „Lehet, hogy adminisztratív módon folyik ez a nyomozás, de eljárási cselekmény az elmúlt több mint három évben nem történt az ügyben. Így, magánvéleményem szerint,
felfoghatjuk akár úgy ezt az elkülönített eljárást, hogy burkolt fenyegetés a most zajló per vádlottjai felé, hogy várhat még rájuk egy másik büntetőper is”
– világította meg véleményét Erdei Zoltán szolnoki ügyvéd. Elmondta még, a jelen büntetőeljárásban is annyi eljárási hibát követtek el az illetékesek, hogy egy másodfokú bíróság nem tud majd másként dönteni, mint hatályon kívül helyezi az első fokú ítéletet és új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot. (Ez csak tovább bonyolítaná az ügyet, hiszen egy bírócsere miatt a 2020 januárjában elindult büntetőpert idén október közepén elölről kezdték úgy, hogy 25 tárgyalási napot korábban tartottak már. Nem beszélve arról, hogy ennek az ügynek az elsőfokú ítélete ellen vagy az ügyészség vagy a vádlottak fellebbezni fognak, így még megy másodfokra, a Fővárosi Ítélőtáblára is.)
Arról, hogy ezek az eljárási hibák mik voltak, nem kívánt semmit mondani Erdei Zoltán. Azt pedig nem érti, egyesek honnan veszik, hogy az uniós pénzek állítólagos elcsalásában a kárérték sokmilliárdos lehet.
Simonkát is megkerestük az elkülönített eljárással kapcsolatban. „Rengeteg megalapozatlan sületlenséggel teli mind a nyomozati anyag, mind pedig az ellenünk benyújtott vádirat. Ez a másik, az állítólagos EU-pénzekről szóló nyomozás is valami ilyesmi lehet. Az én ügyemet azért démonizálták mindennél jobban, hogy saját, belső ellenőrzési rendszerük elől is el tudják rejteni az ügyészségen folyó törvénysértéseiket; miközben az én ügyiratszámomon keresztül, a rendszerbe belépve, mások aktáiból szivárogtattak ki titkos információkat, súlyos milliókért” – nyilatkozta a volt fideszes országgyűlési képviselő. Utolsó mondatával arra utalt, hogy korrupcióval vádolnak egy ügyvédet, aki még ügyészként az ő ügyében nyomozott.
A Narancs.hu nemrégiben elsőként számolt be arról: Simonkát – annak ellenére, hogy a vádlottak padján ül – szülőfalujában, Pusztaottlakán a képviselő-testület mandátummal és szavazati joggal nem rendelkező alpolgármesternek választotta meg. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lassan-halad-a-simonka-koruli-unios-penzek-felkutatasa-253486 | https://web.archive.org/web/20221128153855/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lassan-halad-a-simonka-koruli-unios-penzek-felkutatasa-253486 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-halad-a-simonka-koruli-unios-penzek-felkutatasa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-10-31 00:00:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Dél-Békés Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás",
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye",
"Pusztaottlaka"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
54,914 | Zátonyra futott a Gyulahús Kft. befektetőkeresése | Ahogy egy évvel ezelőtti cikkünkben tippeltük: a megállapított szigorú feltételek és sok pénz mellett sem szakmai, sem pénzügyi befektető nem kíván a gyulai húsipari cég kisebbségi tulajdonosa lenni. Holott egy állami pályázaton csaknem 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a többségi tulajdonos gyulai önkormányzat. | 2013-as megalakulásától kezdve nincs könnyű helyzetben a felszámolási, majd csődeljárás után megszűnt egykori hazai húsipari zászlóshajó, a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain megalakult jogutód cég, a Gyulahús Kft. Ahogy korábban már megírtuk, az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.
Aligha klasszikus feladata egy önkormányzatnak, hogy az éles piaci versenyben részt vevő termelőcég kizárólagos tulajdonosa legyen. Ezzel a problémával már évek óta szembesült a gyulai fideszes városvezetés, ám csak nemrégiben jutott arra idő, energia és figyelem, hogy ezen a helyzeten megpróbáljanak változtatni. Egy sokkal jobb pénzügyi állapotban lévő önkormányzatnak sem lenne arra elegendő forrása, hogy a magántulajdonban lévő tőkeerős cégekkel versengjen a fejlesztési forrásokért, állja minden évben az amortizáció akár százmilliós költségeit, hatalmas összegekért technológiai fejlesztések sorát valósítja meg, miközben új termékeket dob a piacra és ezeket megfelelően reklámozza is. Mindeközben pedig biztosítja a cég számára a megfelelő mennyiségű forgótőkét.
Termelési mennyiségben és árbevételben fényévekkel a Gyulahús Kft. előtt áll a piacon a békési fürdőváros húsipari termékeivel versengő Pick-Szeged Zrt. vagy a Kométa 99 Kft., amelyek árbevétele 8-10-szerese a gyulai cégnek.
Tavaly a Gyulahús Kft. 8,3 milliárdos forgalom mellett 655 millió forintos adózott nyereséget ért el.
Ez önmagában nem rossz eredmény, de ezzel az iparilag kevéssé fejlett Békés megyében is csak közepes nagyságrendű cégnek számít.
Minderre válaszul másfél-két évvel ezelőtt új tervek születettek a tulajdonos gyulai városvezetés részéről. Ezek szerint középtávon a jelenlegi termelési mennyiséget a kétszeresére, évi négyezer tonnára kellene emelni. Ám ehhez elengedhetetlen egy új beruházás, amely a Gyulahús Kft. egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén épülne. A több mint 11 ezer négyzetméteres, több emeletes épület és az ebben elhelyezett technológia alsó hangon számolva is 13 milliárd forintba kerülne. A legkedvezőbb forgatókönyv mellett is csak maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázat révén. A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat. (A tőzsdei tőkebevonást a hosszú előkészületek és a kockázatok miatt elvetették.)
Az önkormányzat a tőkebevonás lehetőségét több szigorú feltételhez kötötte. Az egyik, hogy a nagyobb tőkeinjekció ellenére a befektető maximum 49 százalékos részesedéssel csak kisebbségi tulajdonos lehet. E mellett a gyártást nem viheti el Gyuláról. Végül: a gyulai kolbász és gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet a tőkebevonás megvalósítása után is használnia kell a cégnek.
Tavaly októberi ülésén döntött a képviselő-testület, hogy megindítja a befektetőkeresést, amelynek nyomán három ajánlat érkezett. Az egyik az Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap–Holder Alapkezelő Zrt.-től, a másik kettő két versenytárstól, a kaposvári központú Kométa 99 Zrt.-től és a Pick Szeged Zrt.-től. Közben a tulajdonos gyulai önkormányzat a már említett állami élelmiszeripari fejlesztési pályázaton 4,8 milliárd forintot nyert egy új üzem megépítésére. Ennek megvalósítására azonban feltétlenül szükséges volna egy olyan szakmai vagy pénzügyi befektető, amely vállalja, hogy a pénz nagyobb részét úgy teszi be, hogy közben csak kisebbségi tulajdont szerez. Tavalyi cikkünkben éppen erre utalva írtuk azt, hogy ez nem vonzó feltétel.
A gyulai képviselő-testület szeptember végi, zárt üléséről kiszivárgott információk szerint sem a Kométa 99 Zrt., sem a Pick-Szeged nem tudta garantálni a termelés helyben történő folytatását, valamint mindhárom ajánlat többségi és/vagy kizárólagosságot jelentő tulajdonrészt akart. Ezzel viszont kiszorította volna a jelenlegi tulajdonost, a gyulai önkormányzatot. Úgy tudjuk, a háromból két ajánlat arról is szól, hogy a cégvezetésben kizárólagos jogokat szeretnének maguknak.
Így az az előterjesztés került nemrégiben a gyulai képviselők elé, hogy a Gyulahús Kft. ügyében megkezdett akvizíciós eljárást lezárják, egyben a jelen tapasztalatok felhasználásával vizsgáljanak meg új lehetőségeket is.
Ez gyakorlatilag annak a beismerése, hogy ez a tőkebefektetői próbálkozás zátonyra futott.
Egyelőre kérdés, hogy mi lesz annak a 4,8 milliárd forintnak a sorsa, amelyet állami pályázaton vissza nem térítendő támogatásként nyert el a tulajdonos gyulai önkormányzat. Ez önmagában ugyanis az érdemi technológiai és termelési előrelépéshez kevés. Közben aligha kérdés, hogy amiként az európai, úgy a magyar húsfeldolgozásban is – a termelési és tőkekoncentráció révén – a jövőben kevesebb szereplő verseng majd egymással. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/zatonyra-futott-a-gyulahus-kft-befektetokeresese-253514 | https://web.archive.org/web/20221203001208/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/zatonyra-futott-a-gyulahus-kft-befektetokeresese-253514 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zatonyra-futott-a-gyulahus-kft-befektetokeresese | Magyar Narancs | hungarian-news | 2022-11-02 00:00:00 | [] | [
"Állami Vagyonügynökség",
"Gyula Város Önkormányzata",
"Gyulahús Kft."
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"élelmiszeripar",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,915 | Kétes múltú szakemberek landoltak Ferencváros önkormányzati cégeinél | Ferencváros mára parkolópályára került politikusok vagy a politika körül forgolódó szakemberek kifizetőhelye lett. Ezt vetik a IX. kerület működését figyelemmel kísérők a városvezetés szemére. A médiacég körül kialakult konfliktusok feltérképezését követően most annak néztünk utána, ki honnan, miért és milyen kapcsolatokon keresztül jutott el Baranyi Krisztina polgármester kerületébe. | Ferencváros polgármestere számos elképzelésével, javaslatával egyedül marad saját képviselő-testületével szemben, így igencsak vontatottan haladhatnak előre a IX. kerület ügyei. Baranyi Krisztina városvezetői gyakorlatát a helyi ellenzék mellett saját szövetségesei is rendre kritizálják, rutintalanságot és kompromisszumképtelenséget vetve a szemére.
Ami tény, a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen nem sikerült tíz támogató szavazatot gyűjtenie ahhoz, hogy az MSZP javaslatára a kerületi médiacég élére megválasztott Hoffmann Györgyöt (Kálmán Olga férjét) visszahívja pozíciójából. Az ülésen Hoffmann-nal szemben érdemi kritikát Baranyi Krisztina nem fogalmazott meg, a vita azonban egy ponton parttalanná vált, az MSZP-frakció pedig elhagyta a termet.
Amint arról korábban már írtunk, a Ferencváros médiacége körül kialakult vita eredményeképpen a működés leállt, a 9 Magazinnak nincs hivatalosan főszerkesztője, a lap nem jelenik meg, mert a városvezetés nem hajtja végre a Hoffmannt kinevező testületi döntést, visszavonatni viszont nem tudta. Jelenleg zajlik a Hoffmann-nal szembeni polgármesteri vétó körüli jogászkodás.
A Fidesz frakciója dobta fel a labdát a legutóbbi képviselő-testületi ülésen azzal, hogy rákérdezett a polgármesternél: dolgozik-e egy Borka-Szász Tamás nevű ember a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Nonprofit Kft.-nél (Feszofe). Ő ugyanis az a DK-s erzsébetvárosi politikus, aki a VII. kerületi önkormányzati képviselői mandátumáról lemondani kényszerült, miután kiderült, hogy az önkormányzat épületében, az ottani elektromos hálózaton nagy teljesítményű számítógépeket üzemeltetett bitcoinbányászat céljából. (A rendőrségi vizsgálat, a politikus közlése szerint károkozást nem állapított meg.) Miután kiderült, hogy dolgozik, Baranyi Krisztina éles kirohanást intézett szóban és közösségi oldalán is az MSZP ellen.
Hogy a pártok közti háttérmegállapodások polgármesteri gyanúja nem teljesen alaptalan, azt jelzi, hogy a Feszofe vezetője az a Polyák Béla, aki korábban az MSZP (az ellenzéki demokrata frakció) frakciótitkára volt; ő pedig az önkormányzat parkgondozásért felelős cégének igazgatójaként most úgy látta, Borka-Szász a Feszofe ideális pénzügyi vezetője lehet. A párt részéről viszont azt hangsúlyozták, hogy a cég által adható alacsony bér miatt nem volt tolongás ezért a pozícióért. Arra is felhívták a figyelmet, hogy bizonyos ügyek mentén a Fidesz és a polgármester rendre egymásra talál, ezeket pedig Baranyi arra is felhasználja, hogy saját szövetségeseibe belerúgjon.
Gőz Gabriella korábban a VIII. kerületi Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) vezetőjeként felügyelte azt a bérbeadási eljárást, amely a kerület káptalanfüredi ingatlanát a Vitorlázó Gyermekekért Egyesületnek engedte át. Érdemi bevételük a strand üzemeltetéséből nem származott, kiadásuk viszont igen. A JKN bérleti pályázatnak az a tény kölcsönöz különös ízt, hogy maga a kiírás – a pályázaton később nyertes – Vitorlázó Gyermekekért Egyesület számítógépén készült. Az ügyben Pikó András polgármester által elrendelt belső ellenőrzés szabálytalanságokat tárt fel, ezért kellett Gőz Gabriellának mennie.
A Gyurcsány Ferenc egykori sajtósaként is ismert hölgy nem sokkal később Ferencváros vagyonkezelő cégénél, a FEV IX-nél talált menedékre. Annál az önkormányzati cégnél, amelyet Pataki Márton, az Együtt egykori elnökségi tagja vezet. Ebből a pártból ered az ismeretsége és bizalmi viszonya Baranyi Krisztinával (az óbudai MSZP-ből az Együtthöz csatlakozó politikus ma már a Momentum III. kerületi tagja). Ugyanakkor Gőz Gabriella tanácsadói szerződése éppúgy nem volt egyeztetve a baloldali frakciókkal, ahogy Borka-Szász szerepvállalása sem, mégis csak az utóbbi igazolást kísérte hangos polgármesteri tiltakozás. Erről Gyurákovics Andrea, a Fidesz helyi frakcióvezetője azt mondta: kettős mércét alkalmaz a polgármester, amikor a médiacég éléről a vitatható döntést hozó Hagymási Zoltánt leváltja, de nem teszi ugyanezt az általa is felháborítónak minősített döntést hozó Feszofe igazgatójával.
(A hasonló módon ide ejtőernyőzött Gőz Gabriella ellen nem volt Baranyi Krisztinának kifogása, amit az is jelez, hogy őt javasolta a kerületi médiacég vezetőjének.)
Pénzek és szakemberek
Az önkormányzatoknál három tevékenységi kör tekinthető kifejezetten hiányszakmának: a mérnöki, az informatikai és a gazdasági/pénzügyi. Az ilyen szakembereknek csupán a piaci bér töredékét képesek az önkormányzatok kínálni, ezzel indokolták a baloldalon lapunknak, hogy miért üdvözölték az említett szakemberek érkezését. A jelenleg bizonytalan helyzetű médiacég vezetője nettó négyszázezer forintos fizetést kaphat, és Borka-Szász Tamás is e körüli összeget vihet haza. Jónak nevezhető fizetéseket – hatszázezer és egymillió forint között – inkább a polgármesteri kabinet munkatársai vehetnek fel (itt dolgozik – igaz ennél kevesebb fizetésért – Ignáth Kitti, aki az MKKP érdi országgyűlési képviselőjelöltje volt, vagy Terdik Roland, aki ugyancsak az MKKP színeiben mérettette meg magát a VII. kerületi időközi önkormányzati választáson).
Emlékezetes, hogy még az év elején a helyi Momentum, DK, MSZP, Jobbik és Párbeszéd összesen tíz képviselője arról nyújtott be javaslatot, hogy jelentősen emeljék meg saját fizetésüket. Ha ezt az előterjesztésüket megszavazta volna a testület, az átlagbérnél hetven százalékkal magasabb jövedelemre tehettek volna szert a testületben ülő tanácsnok vagy bizottsági tag képviselők.
Gőz Gabriella pontos tevékenységéről és honoráriumáról megkérdeztük az önkormányzati cég igazgatóját, de egyelőre nem érkezett válasz.
(Frissítés: Cikkünk megjelenését követően Terdik Roland jelezte, hogy ő és Ignáth Kitti 374 ezer forint illetményt kap.)
(Borítókép: A Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal eklektikus neoreneszánsz épületének bejárata a Bakáts tér 14. szám alatt 2021. április 1-jén. Fotó: Róka László / MTI) | https://index.hu/belfold/2022/08/08/ketes-multu-szakemberek-landoltak-ferencvaros-onkormanyzati-cegeinel/ | https://web.archive.org/web/20220809071814/https://index.hu/belfold/2022/08/08/ketes-multu-szakemberek-landoltak-ferencvaros-onkormanyzati-cegeinel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketes-multu-szakemberek-landoltak-ferencvaros-onkormanyzati-cegeinel | Index | hungarian-news | 2022-08-08 10:53:00 | [
"Borka-Szász Tamás",
"Gőz Gabriella",
"Hoffmann György"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Feszofe Nonprofit Kft.",
"FEV IX Zrt.",
"Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP)"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"rokonok",
"foglalkoztatás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
54,916 | A bűnszervezet egyik strómanját is meggyanúsították a gyömrői polgármester adócsalási ügyében | A bűnszervezet egyik strómanját is gyanúsítottként hallgatta ki nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a nyomozásban, amelynek egyik érintettje Gyömrő ellenzéki polgármestere – értesült a Magyar Nemzet. Gyenes Leventét szeptember közepén vették őrizetbe, majd tartóztatták le. Úgy tudjuk, a költségvetési csalással gyanúsított településvezető letartóztatását két hónappal meghosszabbította a bíróság. | Újabb gyanúsítottja van annak a bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásnak, amelynek egyik érintettje Gyömrő ellenzéki polgármestere, Gyenes Levente – tudta meg a Magyar Nemzet.
Információink szerint az okirat-hamisítással összefüggésbe hozott, szabadlábon védekező új gyanúsítottról azt feltételezik, hogy a bűnszervezet egyik strómanja volt. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz, az eljárásnak eddig tizenkilenc gyanúsítottja van.
Ismert, a Magyar Nemzet szeptember közepén írta meg, hogy hatósági személyek jelentek meg Gyömrő polgármesterének otthonánál. Gyenest őrizetbe vették, majd öt társával együtt harminc napra le is tartóztatta a Szombathelyi Járásbíróság. Úgy tudjuk, Gyenes letartóztatását nemrég két hónappal, nem végleges végzéssel meghosszabbították.
Gyenes Levente azután vált országosan ismert politikussá, hogy pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel. A polgármesterről azt is tudni lehet, hogy nem veti meg a luxust, a Blikk ugyanis arról írt, hogy félmilliárdot érő villájához is kiszállt a NAV, a Kontra pedig korábban kiderítette: a fővárosi közműcégek vezetőjével, Mártha Imrével Ibizán, a Hard Rock Hotelben nyaralt. A szálláshelyen 120 ezer és 450 ezer forint között mozog egy éjszaka ára.
Gyenest évekkel ezelőtt a Szegedi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért kilenc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet.
Az úgynevezett számlagyáras perben Gyenes Levente a hetedrendű vádlott volt. A hatályos jogszabályok szerint a képviselő-testületnek méltatlansági eljárást kellett volna indítania polgármestere ellen, ezt nem megvárva Gyenes benyújtotta lemondását, de 2019-ben végül újraválasztották.
Borítókép: Gyenes Levente (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/a-bunszervezet-egyik-stromanjat-is-meggyanusitottak-a-gyomroi-polgarmester-adocsalasi-ugyeben | https://web.archive.org/web/20230205080612/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/a-bunszervezet-egyik-stromanjat-is-meggyanusitottak-a-gyomroi-polgarmester-adocsalasi-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-bunszervezet-egyik-stromanjat-is-meggyanusitottak-a-gyomroi-polgarmester-adocsalasi-ugyeben | Magyar Nemzet (MNO) | eu-news | 2022-11-02 00:00:00 | [
"Gyenes Levente Zoltán"
] | [] | [
"Gyömrő",
"Pest megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"strómanok",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
54,917 | Vádemelés: Völner Pálra 8, Schadl Györgyre 10 év börtönt kér az ügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – közölte az ügyészség. | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – közölte az ügyészség.
A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – olvasható a közleményben.
Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A Schadl–Völner-ügy tavaly december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner, aki az ügy kirobbanásakor, tavaly december 7-én lemondott államtitkári posztjáról, a gyanú szerint összesen több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át, míg Schadl az ügyészség szerint összesen több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett így szert. Völner a bűncselekmények elkövetését eddig nem ismerte el, szeptemberben zárolták az ő és a családja vagyonát is, a Nemzeti Nyomozó Iroda bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat és céges üzletrészt is zár alá vett. Közben Völner Pál jelenleg is praktizálhat ügyvédként, a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint „aktív” a státusza. Arról, hogy miért van szabadlábon, itt írtunk bővebben.
Schadl György, aki jelenleg is Magyar Bírói Végrehajtói Kar elnöke, közel egy éve letartóztatásban van, az intézkedés hatályát legutóbb augusztusban hosszabbították meg, három hónappal. Kerestük a bírósági végrehajtói kart, hogy megtudjuk, Schadl György továbbra is kapja-e a fizetését, miután a 24.hu két hete azt írta, a kar elnökét nem függesztették fel, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Arról, hogy mennyit kereshet, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A Schadl–Völner-ügyről szóló részletes cikkünkben arról is írtunk, hogy kiderült: Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Emellett az ügynek számtalan kínzó kérdése van, köztük az is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter, Völner felettese mit tudott és mit nem tudott arról, mi zajlik a tárcájánál. Völner Pál ügyvédje a nyáron kezdeményezte Varga Judit tanúkénti meghallgatását, az igazságügyi miniszter erről a Telexnek a Mathias Corvinus Collegium miskolci regionális központjában tartott előadásán júniusban azt mondta:
„Úgy gondolom, hogy a tanúzás állampolgári kötelezettség, tehát ha kapok ilyen megkeresést, akkor természetesen el fogok menni.”
Később Tusványoson kérdeztük arról a minisztert, hogy megtörtént-e már a tanúkihallgatás, és indult-e az ügyben vizsgálat a minisztériumban. Ezzel kapcsolatban most is küldtünk kérdéseket, amint választ kapunk rájuk, frissítjük cikkünket.
A Schadl–Völner-ügynek a vádirat szerint összesen 22 vádlottja van, a bírói végrehajtói kar elnökén és a volt igazságügyi államtitkáron kívül még 20 ember. Néggyel szemben letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fővel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség. | https://telex.hu/belfold/2022/10/24/volner-pal-schadl-gyorgy-vademeles-magyar-birosagi-vegrehajtoi-kar-korrupcio | https://web.archive.org/web/20230930001600/https://telex.hu/belfold/2022/10/24/volner-pal-schadl-gyorgy-vademeles-magyar-birosagi-vegrehajtoi-kar-korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-volner-palra-8-schadl-gyorgyre-10-ev-bortont-ker-az-ugyeszseg | Telex | hungarian-news | 2022-10-24 10:22:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
54,918 | Mostanáig kellett várni, hogy kiderüljön, kiket támogatott idén Rogán a pénzünkből | Bár a jogszabály szerint a megkötés után hatvan nappal kéne, idén először novemberben tette közzé a Rogán-féle Kabinetiroda a 2022-es szerződéseit - és azt is csak azután, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be nekik. Egészen mostanáig kellett várni, hogy kiderüljön: a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre, és ehhez jön még hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja. | Bár a jogszabály szerint a megkötés után hatvan nappal kéne, idén először novemberben tette közzé a Rogán-féle Kabinetiroda a 2022-es szerződéseit - és azt is csak azután, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be nekik.
Egészen mostanáig kellett várni, hogy kiderüljön:
a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre, és ehhez jön még hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja.A K-Monitor jelentéséből továbbá kiderül, hogy az Orbán Viktor gondolatait angolul népszerűsítő portál, a primeminister.hu 74 millió forintba került, a nyugdíjasoknak kiküldött reklámújság - ami fantáziadúsan csak Jókor néven fut - 369 millióba, a 13. havi nyugdíjhoz kiküldött "tájékoztató levél" pedig 443 millióban volt az adófizetőknek.
Rogánék a párt közeli civil szférának is osztották a pénzt: a legtöbbet - bő félmilliárdot - a fideszes holdudvar kitömött bástyája, a Kommentár Alapítvány kapta, de a korábbi évekhez hasonlóan sok pénzt kaptak a Király Nóra fideszes politikus fémjelezte női szervezetek is. Az egyszerű családanya szerepben feltűnő politikus alapítványa, a FICSAK 11 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
Bár ezek a civil szervezetek valóban végeznek érdemi civil tevékenységet, erősen kapcsolódnak a politikai napirendformáláshoz,és folyamatos megjelenési felületet biztosítanak kormánypárti politikusoknak, más szervezeteknek és állami programoknak. | https://444.hu/2022/11/03/mostanaig-kellett-varni-hogy-kideruljon-kiket-tamogatott-iden-rogan-a-penzunkbol | https://web.archive.org/web/20230923152229/https://444.hu/2022/11/03/mostanaig-kellett-varni-hogy-kideruljon-kiket-tamogatott-iden-rogan-a-penzunkbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mostanaig-kellett-varni-hogy-kideruljon-kiket-tamogatott-iden-rogan-a-penzunkbol | 444 | hungarian-news | 2022-11-03 00:00:00 | [
"Király Nóra",
"Nyitrai Zsolt",
"Rogán Antal"
] | [
"Civil Út Alapítvány",
"Digitális Kutatások Intézete",
"Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete",
"Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület",
"Kommentár Alapítvány",
"Mindennapok Női Szemmel Egyesület",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Női Erőforrás Társaság Egyesület",
"Szent István Intézet"
] | [] | [
"média",
"civilek",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
54,919 | Cserdi-ügy: fiktív számlák miatt ítélték el a bűnsegédet | Bogdán László, az ismert cserdi polgármester halála után több nyomozás is indult, most költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás miatt ítéltek el jogerősen egy pécsi vállalkozót. | A Pécsi Járásbíróság közleménye szerint előkészítő ülésen dr. T. T. vádlottat – mint bűnsegédet – jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 600 000 forint pénzbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától.
A bíróság szerint a vádlott egy Pécsen bejegyzett gazdasági társaság képviseletében járt el, kötelezettségeket vállalt, számlákat állított ki és rendelkezett a gazdasági társaság vagyona, bankszámlája felett annak ellenére, hogy ügyvezetőként nem ő, hanem egy másik személy volt bejegyezve.
A közlemény szerint egy baranyai kistelepülés néhai polgármestere és a vádlott 2018 előtt ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy a kistelepülés önkormányzata költségvetéséből valótlan tartalmú okiratok felhasználásával fognak pénzt szerezni.
Ennek érdekében a néhai polgármester és a vádlott mint a gazdasági társaság tényleges vezetője a kistelepülésen 2018. január 5-én – alkalmazotti kapcsolatépítés, csapatépítés, rendezvényszervezés és egyéb kapcsolódó feladatok ellátására – színlelt megbízási szerződést kötöttek. A szerződést a gazdasági társaság ténylegesen bejegyzett vezetője írta alá, ő azonban az ügyletben egyéb szerepet nem játszott. A gazdasági társaság a szerződésben foglaltakat nem is kívánta teljesíteni, a szerződések kizárólagos célja az volt, hogy a kistelepülés önkormányzatának költségvetéséből a gazdasági társaságnak történő kifizetések jogszerű látszatát keltse.
A vádlott a kistelepülés önkormányzata részére két számlát állított ki: 2018. március 21-én vezetői és alkalmazotti kapcsolatépítés, csapatépítés címén 2,2 millió forintról, valamint 2018. április 13-án rendezvényszervezés és kapcsolódó feladatok elvégzése címén 7,3 millió forintról.
A néhai polgármester a fenti összegek kifizetésével a kistelepülés önkormányzatának összesen 9,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott 2018-ban
– állítja a vádirat. A kifizetések jogszerűségének igazolására a néhai polgármester a valótlan tartalmú számlákat a kistelepülés önkormányzatának könyvelésébe beállította, mely tevékenységéhez a számlák kiállításával a vádlott szándékos segítséget nyújtott, véli az ügyészségi indítvány jóváhagyó ítélet.
A legkisebb ügyben született most ítélet
A bírósági közlemény nem említi, de az érintett baranyai település Cserdi. A Népszava júliusi cikke szerint Bogdán László, a néhai polgármester halála után több nyomozás is indult a faluban történt beruházásokkal kapcsolatban. A Baranya Megyei Főügyészség az újság megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a helyi közmunkaprogram pénzügyi ellenőrzését és egy háromszáz millió forintos projekt ügyében indított nyomozást bűncselekmény hiányában zárták le. Utóbbi, a befejezetlen hűtőház támogatásból épült, a pénz 80%-át elköltötték, de a cikk szerint csak félkésznek mondható.
A nyomozás nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.
Egyébként a közbeszerzés nyertese, az Aszfaltdoktor Szolgáltató Kft. több baranyai önkormányzattal is szerződést kötött különböző feladatokra, de a céginformációs adatok szerint jelenleg felszámolás alatt van.
Ezen kívül még egy ügyet említett a cikk: a faluban kerékpárút is épült volna. Erre a település 265 millió forintot nyert el, viszont a pénzt az önkormányzat másra fordította. Itt a költségvetési csalás gyanújával folytatott nyomozást Bogdán László halála okán zárták le 2022 áprilisában. Azt nem erősítette meg az ügyészség, hogy kizárólag a polgármestert terhelte volna felelősség az ügyben, viszont a cikk szerint senkit sem hallgattak meg gyanúsítottként.
Bogdán László megosztó személyiség volt, aki több meghökkentő nyilatkozatával, szokatlan akcióival hívta fel a figyelmet a magyarországi cigányság problémáira. Polgármesterként majdnem másfél évtizeden keresztül, egészen öngyilkosságáig vezette a baranyai Cserdit, a falu fejlődésére sokan „Cserdi csoda”-ként hivatkoztak. Halála után egy évvel emléktáblát avattak a tiszteletére. | https://telex.hu/belfold/2022/10/28/cserdi-fiktiv-szamlak-itelet-bogdan-laszlo | https://web.archive.org/web/20230130213757/https://telex.hu/belfold/2022/10/28/cserdi-fiktiv-szamlak-itelet-bogdan-laszlo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cserdi-ugy-fiktiv-szamlak-miatt-iteltek-el-a-bunsegedet | Telex | hungarian-news | 2022-10-28 12:28:00 | [
"Bogdán László"
] | [
"Cserdi község önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Cserdi"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
54,920 | Közzétette szerződéseit a Rogán-féle Kabinetiroda, a választások előtt majdnem 20 milliárdot hirdettek el | Először tette közzé idei szerződéseinek listáját a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a 28 oldalas pdf ezen a linken található. A szerződéseket a megkötés után 60 napot követően kellene nyilvánosságra hozni, de a Kabinetiroda eddig nem tette ezt meg – most is csak azután léptek, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be. | Először tette közzé idei szerződéseinek listáját a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a 28 oldalas pdf ezen a linken található. A szerződéseket a megkötés után 60 napot követően kellene nyilvánosságra hozni, de a Kabinetiroda eddig nem tette ezt meg – most is csak azután léptek, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be.
A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő szervezet szerint a listából kiderül, hogy
a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek „kék” és népszavazási hirdetésekre, amit megfejel a legújabb „bombás kampány” 7,8 milliárdja.
Ez összesen 27,4 milliárd forintnyi közpénz, ami a kormányt propagálta. A K-Monitor felsorolása szerint az Orbán Viktor gondolatait angolul népszerűsítő primeminister.hu portál 74 millió forintba, a nyugdíjasoknak kiküldött Jókor című reklámújság 369 millióba, míg a 13. havi nyugdíjhoz küldött „tájékoztató levél” 443 millióba került az adófizetőknek.
A K-Monitor azt is kiemeli: Rogánék a pártközeli civil szférának is bőkezűen osztott pénzt. Bő félmilliárd forintot kapott „a fideszes szellemi holdudvar milliárdokkal és ingatlanokkal kitömött bástyája, a Kommentár Alapítvány”, de a Király Nóra fideszes politikus, korábbi újbudai alpolgármester fémjelezte női szervezetek idén is sok pénzt kaptak: a politikus FICSAK 11 Alapítványa 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
A minisztérium kifizetési listáján szerepel pályázat nélkül, egyedi támogatással pénzt kapott szervezetek között a teljesség igénye nélkül:
a szombathelyi Fideszhez kötődő Női Erőforrás Társaság,
a Szabó Krisztián Szilárd korábbi Fidelitas-vezetőhöz kötődő Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület,
a KDNP-közeli Szent István Intézet,
a közmédia volt kommunikációs vezetőjének, Kobza Miklósnak az alapítványa (Digitális Kutatások Intézete),
a Civil Út Alapítvány, amit Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, volt fideszes politikus vezet.
A K-Monitor azt is megjegyzi: a listán erősen felülreprezentáltak a kiemelt társadalmi ügyekért felelős Nyitrai Zsolthoz köthető Heves megyei szervezetek. | https://telex.hu/belfold/2022/11/03/kozzetette-szerzodeseit-a-rogan-fele-kabinetiroda-a-valasztasok-elott-majdnem-20-milliardot-hirdettek-el | https://web.archive.org/web/20230323175708/https://telex.hu/belfold/2022/11/03/kozzetette-szerzodeseit-a-rogan-fele-kabinetiroda-a-valasztasok-elott-majdnem-20-milliardot-hirdettek-el | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozzetette-szerzodeseit-a-rogan-fele-kabinetiroda-a-valasztasok-elott-majdnem-20-milliardot-hirdettek-el | Telex | hungarian-news | 2022-11-03 12:41:20 | [] | [
"Civil Út Alapítvány",
"Digitális",
"Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete",
"Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület",
"Kommentár Alapítvány",
"Mindennapok Női Szemmel Egyesület",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Női Erőforrás Társaság Egyesület",
"Szent István Intézet"
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
54,921 | A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő | Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
az adóhatóság elnöke kormánybiztosként olyan állami informatikai területeket is felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő.
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak. | Informatika;kormánybiztos;összeférhetetlenség;NAV;üzlettárs;Vágujhelyi Ferenc;
2022-11-03 06:05:00
A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő
Van benne kockázat és összeférhetetlenség, akadnak kétes esetek.
Több jel is arra utal, hogy az utóbbi években nem volt hibátlan a nyugdíjügyek egy részét kezelő informatikai hálózat, és ezen az sem változtatott, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017 novemberében magába olvasztotta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF). Az Állami Számvevőszék utolsó MÁK-ellenőrzéséről szóló 2019-es jelentésében ugyanis az áll: „Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része”.
A Népszavához eljutottak olyan információk is: a MÁK nem rendelkezik a nyugdíjágazatban használt jó néhány informatikai rendszer legfrissebb, teljes körű dokumentációjával. A lapunk birtokába került táblázat szerint hiányzik több forráskód, tesztelési jegyzőkönyv, üzemeltetési felhasználói kézikönyv és informatikai katasztrófa elhárítási terv. Utóbbi különösen fontosnak tűnik. Az ONYF beolvasztása előtti időszakában készült informatikai katasztrófa-elhárításra vonatkozó főigazgatói utasítás ugyanis kiemelte: Az „ONYF rendszerei több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek, mely egy részleges kiszervezési helyzetet jelent, amivel mind az üzemeltetés, mind a katasztrófahelyzetek és helyreállítási folyamatok során számolni kell.”
A fenti eseteknél rendre előkerül a New Age Software (NAS) Kft., amely lassan két évtizede dolgozik – összességében több milliárd forintért – a nyugdíjbiztosítónak, majd az államkincstárnak, de más állami társaságoknál is nyert pályázatokat. (A cég megbízásairól és azok árazásáról részletek lenti írásunkban.) A NAS Kft. szállította azokat a rendszereket még évekkel ezelőtt, amelyeknek hiányos lehet a dokumentációja.
Az egyik ilyen terület a nyugdíjfolyósítás szempontjából kritikusnak tekinthető: a folyósítandó nyugdíj aktualizálását biztosító forgalmi adatokat feldolgozó rendszerek is a NAS Kft.-hez kerültek. Sőt bizonyos informatikai rendszerek katasztrófa esetén használandó háttérgépét is ez a cég szolgáltatta.
A cég esetleges mulasztása, hibája és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.
A NAS Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. Vágujhelyi Ferenc amellett, hogy az adóhivatal elnöke, kormánybiztos is májustól. Méghozzá a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos. E posztján többek között „a szervezeti folyamatok és eljárások racionalizálása” a feladata. Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.
A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi a Fidesszel együtt tért vissza az állami szférába 2010-ben: előbb a NAV szakfőigazgatója, majd informatikai elnökhelyettese volt, míg Tiborcz Pétert 2014 nyarán nevezték ki a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál. Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés. Az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tette közzé a Microsoft 2013-2015 közötti korrupciós ügyleteiről szóló jelentését, amelyből kiderült, hogy magyar állami szervezetek – köztük a NAV – túlárazva vásároltak szoftvereket és „szakértői támogatást” a Microsoft magyar leányvállalatától. A többletpénz egy részét a jelentés szerint kormányzati szereplők lefizetésére használták. A Microsoft elismerte a korrupciót. Személyi felelősöket azonban nem neveztek meg az amerikai hatóságok.
– válaszolta most a Népszava kérdésére a főügyészség, amely a büntetőeljárás érdekeire tekintettel semmi továbbit nem árult el a nyomozás részleteiről.
A NAV akkori informatikai beszerzésekért felelős főosztályvezetője, Tiborcz Péter 2015-ben egy testvére tulajdonában álló informatikai cégben folytatta pályafutását. Az adóhatóság akkori szakfőigazgatója, Vágujhelyi Ferenc pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke lett. 2021-ben a Pénzügyminisztérium államtitkárává és a NAV elnökévé nevezték ki. Mivel 2022 májusától a MÁK és a NAV adatvédelméért és adatvagyonának optimalizásáért felelős kormánybiztosa is meglehetősen nagy rálátása lehet az állami informatikai közbeszerzésekre, amelyekben mostohatestvérének 2010-ben átadott saját cége is gyakori szereplő.
Hiába kerestük meg az ügyben a NAS kft. is, onnan sem érkezett válasz. A kincstártól elkértük a cég teljesítés igazolásait, a szerződés részleteit, de nem kaptunk választ, ahogy azon kérdéseinkre sem, amely a cég által elvégzett feladatokra, illetve a díjazásra vonatkoztak.
Az olajozottan működő rendszer küllői közé azonban termetes követ dobott Rogán Antal idén májusban. Az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis a választás után egy hónappal bejelentette: Digitális Magyarország Ügynökséget hoz lére, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot és beszerzést egy platformra terelne. Az ügynökség létrehozásáért Guller Zoltán felel miniszteri biztosként. Az Orbán Ráhelt korábban segítői közt említő Guller elméletileg nem jelentene nagy veszélyt a Tiborcz-érdekkörhöz sorolható Vágujhelyinek, a családi cégeknek, de a kabinetiroda törekvése, miszerint a teljes hazai államigazgatási informatikát a felügyelete alá vonja, átrendezheti az egész kiszolgáló háttérpiacot. | https://nepszava.hu/3174413_vagujhelyi-ferenc-nav-kormanybiztos-new-age-software-kft-levai-tibor-uzlettars | https://web.archive.org/web/20221213142142/https://nepszava.hu/3174413_vagujhelyi-ferenc-nav-kormanybiztos-new-age-software-kft-levai-tibor-uzlettars | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-elnoke-kormanybiztoskent-felugyeli-a-teruletet-ahol-mostohatestvere-uzlettarsa-kirobbanthatatlan-szereplo | Népszava | hungarian-news | 2022-11-03 12:51:14 | [
"Lévai Tibor",
"Tiborcz Péter",
"Vágujhelyi Ferenc"
] | [
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"NAS Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács",
"Professzionál Zrt."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika"
] | [] |
54,922 | Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt | Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben. | Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt
Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben.
Egy éven belül harmadszorra változtatta meg az Országgyűlés a vagyonnyilatkozati rendszert, ezúttal azonban úgy tűnik, hogy – bár a kormány ezt nem veri nagydobra – az Európai Bizottság kérésére mégis történt némi előrelépés az ügyben. A képviselői vagyonnyilatkozatoknak ettől persze nem lesz sokkal több értelme, és Orbán Viktor ez alapján valószínűleg továbbra is az egyik legszegényebb politikusnak tűnhet az országban, de néhány vagyonelemet azért nehezebben tudnak majd elrejteni a képviselők.
A Magyar Közlönyben október 26-án jelent meg a vagyonnyilatkozat-törvény újabb módosítása, melyet rohamtempóban szavaztak meg az Országgyűlés kormánypárti képviselői. A sietség nem volt véletlen, hiszen a változtatást az Európai Bizottság kérte – egyike annak a 17 vállalásnak, melyet a kormány tett, hogy megérkezzenek végre a régóta várt uniós pénzek.
A kormány számára kifejezetten kínos, hogy néhány hónapon belül másodszorra kellett hozzányúlni a törvényhez úgy, hogy mindkét esetben az Európai Unióra mutogattak. Az Országgyűlés először idén júliusban szavazott, akkor úgy döntöttek, hogy a képviselőknek a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ez alapján nem kellett volna beírniuk a vagyonnyilatkozatukba ingatlanjaikat, autóikat, egyéb ingóságukat, valamint megtakarításaikat, hiteleiket és tartozásaikat sem.
Hamar kiderült, hogy az új törvényt nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az Európai Bizottság sem nézte jó szemmel. Így amikor újra előkerült a kérdés a jogállamisági eljárásban, a magyaroknak vállalniuk kellett, hogy szigorítanak és ismét módosítanak a szabályokon, ha meg akarják kapni az uniós pénzeket.
A végeredmény – melyet villámgyorsan tárgyalt az Országgyűlés – meglehetősen vegyes lett: nemcsak előrelépéseket, hanem néhány nehezen magyarázható változást is tartalmaz.
Hol lakik? Az mindegy
Ez utóbbiak közé tartozik, hogy az új törvény szerint a parlamenti képviselőknek – és még számos intézmény vezetőinek – jövőre már nem kell feltüntetniük azt a lakóingatlant, melyben ők és családtagjai laknak. Vagyis
mostantól a nyilvánosság nem fog arról értesülni, hol és milyen körülmények között élnek megválasztott képviselőik, vagy éppen a miniszterelnökük.
Az ugyanakkor a szöveg szerint egyelőre nem világos, hogy a módosító alapján azokról az ingatlanokról sem kell-e majd nyilatkozni, ahol a kitöltő nem, csak családtagja lakik – vagy pedig csak a közösen lakott ingatlanokat rejthetik el a nyilvánosság elől.
Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az új törvény alapján akár a felére csökkenhet Orbán Viktor vagyonnyilatkozata, melyben idén februárban csak egy XII. kerületi lakást és a felcsúti házát tüntette fel.
Változás az is, hogy 2023-tól az azonos járásban és művelési ágban található mezőgazdasági területeket – például termőföldeket, erdőket – elég összesítve feltüntetni. Ez minden bizonnyal nagy könnyebbség lesz például Lázár Jánosnak, akinek tavaly még pótlapokat is be kellett adnia, hogy minden szántóját külön be tudja írni, és azt sem kell majd megmagyaráznia, hogy melyik településen melyik családtagja használja a különböző parcellákat.
Jut is marad is
A fenti visszásságok ellenére úgy tűnik, hogy az új törvénybe néhány olyan új elem is bekerült, aminek már kevésbé fognak örülni a képviselők, már persze akkor, ha eddig bújtatott vagyonnal is rendelkeztek.
Tavaly a HVG360 is írt arról, hogy az utóbbi időben Magyarországon egyre többen cserélik magántőkalapokra az offshore cégeiket. A magántőkealapok leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását. Ahogy arra az Átlátszó is emlékeztetett egy cikkében, ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket – akkor ráadásul a teljes befektetői kör rejtve marad a nyilvánosság elől. Az alapok nem kötelesek közzétenni befektetőik nevét, és semmilyen nyilvántartás nem létezik, amiből ez elérhető lenne.
Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
Bár ezen a vagyonnyilatkozati törvény természetesen nem tud változtatni, azon már igen, hogy politikusok nyilvánosságra kell hozzák, ha bármelyik magántőkealapban rendelkeznek részesedéssel. Az új szabályozás pontosan ezt írja elő. Azt viszont már semmi nem garantálja, hogy valós adatokat adnak meg, hiszen
a magántőkealapoknak éppen az a lényege, hogy nem nyilvánosak - így leellenőrizni sem lehet, hogy valaki igazat mond-e.
A dokumentum szerint ráadásul a politikusoknak a jövőben nemcsak a magántőkealapban, hanem a biztosításban való részesedést is fel kell tüntetniük. Ez utóbbi szintén nem elhanyagolható tény, a biztosítás ugyanis meglehetősen jövedelmező forrás. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési politikusról 2018-ban a 24.hu derítette ki, hogy az MKB két pénztárának igazgatótanácsi elnökeként összesen havi 2,5 millió forintos jövedelem jár neki – biztosítás formájában. Az ugyan az új törvény szerint sem feltétlenül fog kiderülni, hogy egy-egy biztosításból mennyi kifizetéshez jutnak a politikusok, de a részesedésüket többé már nem titkolhatják, így könnyebb lesz utánajárni az ügyeknek.
Hasonló előrelépés nyomaira lehet bukkanni a leadandó vagyonnyilatkozati papírok egy másik bekezdésében is, ahol a kitöltőknek a gazdasági érdekeltségeikről kell nyilatkozniuk. Oda ugyanis bekerült a „bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása”. Ezen kívül az aláírónak fel kell sorolnia, ha bármely olyan gazdasági társaságban érdekeltségei vannak, amellyel befolyást gyakorolhat a közpolitikára – márpedig ez utóbbit lefedik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
Nincs meg a minimum
Ami a magántőkealapokat, vagy éppen a gazdasági érdekeltségeket illeti, ezeket előrelépésnek tartja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója is. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új törvény így sem tartalmaz egyetlen pontot sem a TI korábbi javaslataiból. A „vagyonnyilatkozati minimumban” a szükséges változtatások közé sorolják például az elektronikus kitöltést, és a valódi büntetést, vagyis azt, hogy a Büntető Törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepeljen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megsértése.
Ligeti a hvg.hu-nak nyilatkozva azt is fájdalmas elmaradásnak nevezte, hogy vagyonnyilatkozati eljárást továbbra is csak a bevallásban feltüntetett konkrét állításra lehet kezdeményezni, miközben éppen az lehet bizonyos esetekben aggályos, ami fel sincs tüntetve benne. Hiányolja azt is, hogy egyes képviselők mennyi földalapú támogatáshoz jutnak – ha egyáltalán van köztük ilyen.
„A most elfogadott törvény nem orvosolja a régi-új adósságokat, így lényegében csak politikai célja volt” – mondta.
Ez utóbbi a Fidesz kommunikációjából is egyértelmű, ráadásul arra is hivatkozhatnak, hogy sok más európai tagállamban még ennél is rosszabb a vagyonnyilatkozati rendszer – és ide lehet számítani az Európai Parlamentét is. Répássy Róbert államtitkár a törvény parlamenti vitájában is úgy fogalmazott, hogy „már nagyjából a falig elmentek ebben a kérdésben”, és ha az Európai unió ennél is többet vár el Magyarországtól, azt már nem kell teljesíteniük.
Az, hogy az új rendszer hogyan fog vizsgázni, csak 2023. február elsején fog kiderülni – az éves leadás ugyanis legközelebb jövő januárban esedékes. A változtatások ellenére azonban így sem garantálja semmi, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak – az állampolgároknak pedig nem marad más, csak a kételkedés.
Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik
A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.
* * * Gondoskodjon családja anyagi biztonságáról nehéz helyzetben is
A jelenlegi nehéz, bizonytalan gazdasági helyzetben még fontosabb a család anyagi védelme. A Bankmonitor Biztonság biztosítás választásával nehéz helyzetben a családnak legalább a hitelei törlesztésével nem kell foglalkoznia. | https://hvg.hu/itthon/20221031_magantokealap_reszesedes_vagyonnyilatkozat | https://web.archive.org/web/20221111072906/https://hvg.hu/itthon/20221031_magantokealap_reszesedes_vagyonnyilatkozat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehet-hogy-orban-uj-vagyonnyilatkozata-meg-szegenyebbnek-tunteti-majd-fel-ot | HVG | hungarian-news | 2022-10-31 07:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [] |
54,923 | Megérkezett az Orbán–Lévai család Cider Alma Kft.-je Mészáros Lőrinchez | Máig nem tudni, mekkora kárt okozott az államnak, hogy a cég 2014-ben 5 milliárd forint hitelt kapott a külügyminisztériumtól, majd egy almaprojekten 3 milliárdot bukott. | gazdaság
2022.10.17. 08:40 12 perc
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján. | https://hvg.hu/360/202243_mortgage_solutions_meszaros_koveteleseket_kezel | https://web.archive.org/web/20221027133603/https://hvg.hu/360/202243_mortgage_solutions_meszaros_koveteleseket_kezel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megerkezett-az-orbannlevai-csalad-cider-alma-kft-je-meszaros-lorinchez | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-27 12:40:00 | [
"ifj. Schamschula György",
"Lévai Anikó",
"Lévai Gizella",
"Mészáros Lőrinc",
"Ökrös Imre",
"Orbán Viktor"
] | [
"Cider Alma Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Mortgage Solutions Pénzügyi Zrt.",
"Next Future Project Kft.",
"Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap"
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [] |
54,924 | A titkosszolgálat is Márki-Zayék nyomába eredt | Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról. | Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték. | https://hvg.hu/360/20221026_Titkos_akcioban_az_illiberalis_demokratak | https://web.archive.org/web/20221122172154/https://hvg.hu/360/20221026_Titkos_akcioban_az_illiberalis_demokratak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-titkosszolgalat-is-marki-zayek-nyomaba-eredt | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-26 11:30:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"DatAdat Professional Kft.",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"civilek",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás",
"adatgyűjtés",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
54,925 | Egyházi tulajdonba kerülnek a most állami vagy önkormányzati tulajdonú templomok | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken benyújtott törvényjavaslatából az olvasható ki, hogy ez most nem mindenütt van így. | A javaslat indoklása szerint ugyanis „több esetben kiderült, hogy olyan városi templomok, amelyeket az egyházak még a kommunista diktatúra időszakában is folyamatosan használtak, ténylegesen nem egyházi tulajdonban, hanem jelentős részben a korábbi kegyúri jogviszony alapján önkormányzati, esetlegesen állami tulajdonban vannak”. Ezért a kormány azt kezdeményezi, hogy az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített és most is így használt, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan ingyenes egyházi tulajdonba adását igényelhesse az érintett egyház. Ha kéri, 120 napon belül át kell adni neki a tulajdonjogot.
Az egyháznak fenntartásra átadott iskolákat is egyházi tulajdonba adják, de ez csak addig érvényes, amíg ott oktatás folyik. Különben az ingatlan visszaszáll az államra vagy az önkormányzatra. Ez történik ezen kívül akkor is, ha továbbra is oktatnak ugyan, de „nem bevett egyházi fenntartónak” adták át az iskolát, vagyis például az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelytől fontos közérdekű tevékenysége ellenére megtagadják a „bevett” státuszt, nem válhat az esetleg átvett épület tulajdonosává. | https://hvg.hu/ingatlan/20221029_templom_onkormanyzat_allam_egyhaz | https://web.archive.org/web/20230406172914/https://hvg.hu/ingatlan/20221029_templom_onkormanyzat_allam_egyhaz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyhazi-tulajdonba-kerulnek-a-most-allami-vagy-onkormanyzati-tulajdonu-templomok | HVG | hungarian-news | 2022-10-29 09:41:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
54,926 | Különleges üzlettel nő tovább a 4iG befolyása | Kormányközeli kezekbe adja reklámtechnológiai érdekeltségét a honvédelmi miniszter. A biztos üzletet ígérő cég a 4iG-hez kerül, amely így tovább növeli befolyását a kommunikációs üzletágban. | belpolitika
2022.10.27. 07:45 3 perc
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. Márki-Zay Péter, aki a tavaszi választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, a HVG-nek azt mondta, a 42 ezer soros főkönyvük kint van a neten, minden tétel mögött áfás számla és banki utalás van. | https://hvg.hu/360/202243__4ig__reklambiznisz__kiszoritosdi__mezesmadzag | https://web.archive.org/web/20221112205020/https://hvg.hu/360/202243__4ig__reklambiznisz__kiszoritosdi__mezesmadzag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulonleges-uzlettel-no-tovabb-a-4ig-befolyasa | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-29 08:15:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Pichovszky Domonkos",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Atmedia Kft.",
"Crealive Kft.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Honeycomb Hungary Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Invitel Zrt.",
"Telenor",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"hirdetés",
"engedély",
"tőkealap"
] | [] |
54,927 | Orbán két legyet üthet egy csapásra azzal, hogy az állam kihátrál a szociális ellátásból | Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának. | 2022.10.27. 09:30
2022.10.28. 11:23
Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának. | https://m.hvg.hu/360/202243__raszorulok_cserben_hagyasa__allami_kivonulas__egyhazi_kiszervezes__segits_magadon_azallamnem_segit | https://web.archive.org/web/20221027142513/https://m.hvg.hu/360/202243__raszorulok_cserben_hagyasa__allami_kivonulas__egyhazi_kiszervezes__segits_magadon_azallamnem_segit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-ket-legyet-uthet-egy-csapasra-azzal-hogy-az-allam-kihatral-a-szocialis-ellatasbol | HVG360 | hungarian-news | 2022-10-27 11:30:00 | [
"Kiss-Rigó László"
] | [
"Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató"
] | [] | [
"ingatlan",
"egyház",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"szociál",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
54,928 | Letartóztatásban marad a munkásszállóval elbukott polgármester | Február elején tartóztatták le az újszentiváni polgármestert, így a mostani hosszabbítással már egy évet kell ülnie. A nyomozás folytatódik. | Február elején tartóztatták le az újszentiváni polgármestert, miután nem sokkal azelőtt a NAV is razziázott a helyi polgármesteri hivatalban. Putnik Lázár polgármestert, a kivitelező cég vezetőjét és egy önkormányzati pályázatírót tartóztattak le, a letartóztatásukat júniusban egyszer már meghosszabbították, ennek hatálya járt most le.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség ismét a letartóztatásuk meghosszabbítását indítványozta, erről döntött – egyelőre nem jogerős végzésében – szerdán a Kecskeméti Járásbíróság, a polgármesternek 2023. február 9-ig kell rács mögött maradnia. A településen már a februári letartóztatása után feloszlatta magát a testület, júliusban már új polgármestert választottak, aki korábban szintén fideszes színekben politizált.
Nyáron a Fidesz nem Bodó Imrét támogatta, hanem más mögé állt be, így gyakorlatilag két fideszes küzdött a polgármesteri székért, végül a kormánypárt bizalmát elvesztő, ám magát fideszesnek tartó Bodó lett a befutó. A váltás után augusztusban a jegyző is távozott az önkormányzattól, és úgy tudjuk, hogy az új településvezetők más önkormányzati cégeknél is változásokat terveznek.
Putnik Lázárt és két társát azzal gyanúsítja a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség, hogy a munkásszálló építését túlárazták, a beruházásból megmaradt pénzt a gyanúsítottak maguk között szétosztották, az ügyészség gyanúja szerint a polgármester a 70 millió forintos részéből saját vendégházakat építtetett.
A beruházásra nemzeti forrásból 222 millió forintot nyert az újszentiváni önkormányzat, a polgármester arról tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt, hogy 374 millió forintból építik meg a munkásszállót, a különbözetet a település hozzáteszi. Az ügyészség szerint viszont 113 millió forint megmaradt az építkezésből, ebből a vádhatóság szerint 70 milliót utalt magának a polgármester, 10 milliót egy szociális szövetkezetnek adott, 33 millió forint sorsa pedig ismeretlen. | https://hvg.hu/kkv/20221102_Letartoztatasban_marad_a_munkasszalloval_elbukott_polgarmester | https://web.archive.org/web/20231109045144/https://hvg.hu/kkv/20221102_Letartoztatasban_marad_a_munkasszalloval_elbukott_polgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztatasban-marad-a-munkasszalloval-elbukott-polgarmester | HVG | hungarian-news | 2022-11-02 18:31:00 | [
"Putnik Lázár"
] | [
"Újszentiván Község Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Újszentiván"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis tanúzás",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
54,929 | A kormánynak annyira kell a pénz, hogy páros lábbal rúgja fel a környezetvédelmi szempontokat | Törvénymódosítással nyitná tágra a kaput a védett természeti területek kiárusítása előtt a kormány, hogy pénzhez jusson. Ezzel tovább gyorsulhat az ország természeti kincseinek pusztulása. | 2022.11.03. 12:30
2022.11.03. 12:48
Törvénymódosítással nyitná tágra a kaput a védett természeti területek kiárusítása előtt a kormány, hogy pénzhez jusson. Ezzel tovább gyorsulhat az ország természeti kincseinek pusztulása. | https://hvg.hu/360/202244__termeszetpusztitas__gatlastalan_kiarusitas__kioktatott_ab__arkotbokrot | https://web.archive.org/web/20230828140748/https://hvg.hu/360/202244__termeszetpusztitas__gatlastalan_kiarusitas__kioktatott_ab__arkotbokrot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanynak-annyira-kell-a-penz-hogy-paros-labbal-rugja-fel-a-kornyezetvedelmi-szempontokat | HVG360 | hungarian-news | 2022-11-03 13:30:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"háttér",
"gazdálkodás",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"jogalkotás"
] | [] |
54,930 | A lakossági napelemprojekteknek annyi, Mészáros Lőrincnek nem kell aggódnia | Már engedélyezték, hogy a sokmilliárdos napelemparkhoz megépüljön a vezeték, amelyen az országos hálózatba táplálható a megtermelt villamos energia. | kultúra
2022.10.03. 17:30 10 perc
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig. | https://hvg.hu/360/202244_status_hfp_project_meszarosnapeleme | https://web.archive.org/web/20230327222805/https://hvg.hu/360/202244_status_hfp_project_meszarosnapeleme | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lakossagi-napelemprojekteknek-annyi-meszaros-lorincnek-nem-kell-aggodnia | HVG360 | hungarian-news | 2022-11-03 10:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Status Energy Magántőkealap",
"Status HFP Project Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Bükkábrány",
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"erőmű",
"tőkealap",
"napelem / megújulók"
] | [] |
54,931 | Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre | Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását egy állami szervezet vezeti, de a kormányt nem érdekelte, hogy lesz-e megfelelő számú intenzíves orvos és ápoló a 17 ezer megvásárolt lélegeztetőgépre. Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök. | Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását egy állami szervezet vezeti, de a kormányt nem érdekelte, hogy lesz-e megfelelő számú intenzíves orvos és ápoló a 17 ezer megvásárolt lélegeztetőgépre. Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.
Nem ellenőrizte a kormány 2020-ban az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora humánerőforrás-kapacitással rendelkezik az intenzív terápiás ellátás területén a magyar egészségügy – legalábbis ez derült ki egy szerdai bírósági tárgyaláson.
A Szabad Európa január 3-án fordult közérdekű adatigényléssel az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ). Ez a szervezet kezeli az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását 2021. január 1. óta, miután jogelődjétől, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól átvette a feladatkört.
Ehhez kapcsolódóan: Túl sok oltást vett a kormány, most ingyen osztogatják
Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan egészségügyi dolgozó van Magyarországon, akinek megfelelő képzettsége van ahhoz, hogy bevethető legyen intenzív osztályon. A koronavírus-járvány alatt ugyanis drasztikusan megnövekedett az intenzív osztályokra kerülő betegek száma. A kormány közel 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt úgy, hogy szakmai szervezetek szerint korántsem állt rendelkezésre megfelelő számú egészségügyi dolgozó az eszközök kezelésére.
Tudni szerettük volna, hogy hány fő intenzív terápiás szakorvos, intenzív betegellátó szakápoló, intenzív betegellátó szakasszisztens, intenzív terápiás ápoló, intenzív terápiás szakasszisztens szerepelt az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában 2005–2021 között éves bontásban.
Az OKFŐ nem vitatta, hogy ő az adatgazda, de azzal érvelt, hogy az általunk kért formában nem tartja nyilván az információkat, és a jogszabályok nem kötelezik arra, hogy új minőségű adatot állítson elő, ha korábban ez nem történt meg. (A Szabad Európa a pert első fokon megnyerte, az ítélet még nem emelkedett jogerőre, így adatokat sem kaptunk még.)
Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása tartalmazza az egészségügyi szakképesítést szerző személyek névsorát. Ez egy széles adathalmaz, mert nemcsak az állami, hanem a magánellátásban dolgozók is benne vannak, sőt öt évre visszamenőleg minden egészségügyi dolgozó szerepel a regiszterben: olyanok is, akik per pillanat nem vagy nem a szakmájukban, esetleg nem a magyar ellátórendszerben dolgoznak.
Lényegében minden egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyről van adat, aki veszélyhelyzetben hadra fogható lehet. Így sokkal szélesebb adatbázisnak tekinthető, mintha a kormány egyszerűen csak bekérte volna a kórházak intenzív ellátásban dolgozóinak névsorát.
Ebben a cikkben egyebek között arról kérdezték a Szabad Európa olvasói Kunetz Zsombor orvost, egészségügyi szakértőt, hogy felelőtlenség vagy helyes döntés volt a több száz milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés.
Csak becslések vannak
A koronavírus-járvány alatt több becslés is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy hány lélegeztetőgépre kapcsolt beteget képesek megfelelő minőségben ellátni a hazai intenzív osztályok.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora 2020 decemberében azt mondta, hogy a magyar egészségügy teherbíró képessége ezer lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el. 2021 márciusában az RTL Híradónak azt mondta, hogy a járvány alatt ez a kapacitás akár a duplájára is növelhető, vagyis kétezer lélegeztetett beteg is ellátható.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szintén 2021 márciusában azt mondta a 24.hu-nak, hogy 1800 hadra fogható intenzíves ápoló lehet, vagyis egy műszakban országosan mintegy hatszázan tudnak dolgozni. Lantos szerint ideális helyzetben egy intenzíves ápolóra két lélegeztetett beteg jut, így 1200 betegnél többet nem lehet jó minőségben ellátni Magyarországon.
„Akkor van a baj, ha az egy ápolóra jutó betegszám meghaladja a három-négyet, ebben az esetben ugyanis annyira leromlik a kórházi ellátás minősége, hogy exponenciálisan nőhet a már most is magas halálozás” – tette hozzá a lapnak nyilatkozó szakember. Lantos szerint tehát 1800-2400 lélegeztetett beteg esetén már nagyon magas lenne a halálozás, mert nincs elég szakember.
Ennek tükrében érthetetlennek tűnik, hogy a járvány alatt a kormány miért vásárolt közel 17 ezer lélegeztetőgépet.
Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 1. rész: „Minden perc számít”
Drágán vett eszközök
Nemcsak a hatalmas darabszám okozott feltűnést, hanem a berendezések ára is. A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nyilvántartja a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat. A lélegeztetőgépek például az Ózon-, oxigén-, aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék csoportba tartoznak.
Az Eurostat adataiból az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.
Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit. Miután elutasították kérését, a bírósághoz fordultak. | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-erdekelte-a-kormanyt-hogy-van-e-szemelyzet-17-ezer-lelegeztetogepre/32112841.html | https://web.archive.org/web/20230401171711/https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-erdekelte-a-kormanyt-hogy-van-e-szemelyzet-17-ezer-lelegeztetogepre/32112841.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-erdekelte-a-kormanyt-hogy-van-e-szemelyzet-17-ezer-lelegeztetogepre | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-11-04 00:00:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
54,932 | Továbbra sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a külföldi hatóságok iratait fordítják | Hadházy Ákos feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztusában rendelte el a nyomozást az úgynevezett Microsoft-ügyben (hogy mi is ez az ügy, azt a cikk végén foglaltuk össze). Hadházy bő két évvel később, 2021. decemberében érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy mit sikerült elérni a nyomozásban. Akkor Polt Péter azt válaszolta, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatására még nem került sor. | Hadházy Ákos feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztusában rendelte el a nyomozást az úgynevezett Microsoft-ügyben (hogy mi is ez az ügy, azt a cikk végén foglaltuk össze). Hadházy bő két évvel később, 2021. decemberében érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy mit sikerült elérni a nyomozásban. Akkor Polt Péter azt válaszolta, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Hadházy most októberben ismét rákérdezett, kérdéseire a legfőbb ügyész pénteken azt válaszolta, hogy tovább nyomoznak, a külföldi hatóságok által küldött iratok fordítása folyik. Íme a kérdések és a válaszok:
Változott-e azóta a helyzet?
A nyomozás felderítési szakban továbbra is folyamatban van.
Van-e már gyanúsítottja az ügynek, és ha igen, hányan vannak? Milyen személyi kört (vállalkozói, megrendelői, közvetítői) érint a gyanúsítás?
Gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.
Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása? A kutatások és végrehajtásokkal kapcsolatban milyen további intézkedéseket hoztak? Történt-e bármilyen kényszerintézkedés a nyomozás során?
A nyomozás során korábban végrehajtott kutatások és lefoglalások óta a Központi Nyomozó Főügyészség nem foganatosított kényszerintézkedést az ügyben.
A jogsegélykérelemre reagáltak a megkeresett külföldi hatóságok?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztarsaság igazságügyi hatóságai a hozzájuk intézett jogsegélykérelmekre válaszoltak, az általuk rendelkezésre bocsátott jelentős mennyiségű irat lefordítása folyamatban van. E dokumentumok értékelésének eredményétől függően lehet majd tervezni a további eljárási cselekményeket.
Az üggyel kapcsolatos OLAF egyeztetések milyen jellegűek voltak és milyen eredményekre jutottak?
Az OLAF az üggyel összefüggésben vizsgálatot folytatott, amelynek lezárását követően ajánlást tett a vizsgálat eredményeinek a folyamatban lévő büntetőeljárásban történő figyelembe vételére. | https://telex.hu/belfold/2022/11/04/hadhazy-polt-microsoft-nyomozas | https://web.archive.org/web/20230202071235/https://telex.hu/belfold/2022/11/04/hadhazy-polt-microsoft-nyomozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-sincs-gyanusitottja-a-microsoft-ugynek-a-kulfoldi-hatosagok-iratait-forditjak | Telex | hungarian-news | 2022-11-04 15:14:56 | [] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Microsoft magyar állami beszállítói"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.