news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
56,210 | A Mészáros-család milliárdos ajándéka Orbán Viktornak | Mészáros Lőrinc családi cége 7,3 milliárd forintot fizetett a Mediaworksért, amit aztán odaajándékozott a fideszes médiaalapítványnak. A Mediaworks ennek többszörösét éri, mégis lemondott róla a felcsúti csodavállalkozó. | A Mediaworks a Népszabadság bezárása és számos megyei újságot birtokló Pannon Lapok bekebelezése után került közvetlenül kormányközelbe. Az az osztrák Heinrich Pecina adta el a médiacéget Mészáros Lőrincnek, aki legutóbb az osztrák alkancellár ibizai videója miatt került be a hírekbe. (Heinz-Christian Strache ugyanis arról beszélt az általa orosz oligarchának hitt nőnek, hogy Pecina segítségével tudnák megszerezni és „orbánosítani” az osztrák média egy részét)
Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei cégén keresztül lett a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot is kiadó Mediaworks tulajdonosa. A cégpapírok szerint az Opus Global 6,2 milliárd forintot fizetett az osztrák üzletembernek a médiacégért. Tavalyra egyértelműen az Opus Global vált a Mészáros-birodalom legnagyobb cégévé, amely magába olvasztotta a felcsúti csodavállalkozó legfontosabb érdekeltségeit.
A csendes magyar: bemutatjuk Mészáros Lőrinc agyát, a birodalom ügyintézőjét
Pályafutása bővelkedik meglepő húzásokban és fordulatokban. Többnyire úgy tűnt, hogy Jászai Gellért csak a végrehajtója volt a nagyívű beruházásoknak, ám az máig nem derült ki, kik állhattak ezek mögött. Egyik nagy bukása után évekig külföldön dolgozott, de ma már ő a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb irányítója.
Az Opust Jászai Gellért vezetésével igyekeznek olyan cégként pozícionálni, amely piaci alapon sikeres, és nem titkolt cél a külföldi terjeszkedés sem. Ráadásul az Opus tőzsdei cég, ezért aztán nem lehetett csak úgy elajándékozni egy sokmilliárdos céget, még akkor sem, ha ez volt a fentről jövő elvárás.
Ezért aztán, mikor a többi tulajdonos felajánlotta médiacégeit a kormányzati médiaalapítványnak, a KESMA-nak (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány), az Opus Mészáros Lőrinc egyik családi cégének, a Talentisnek adta el a Mediaworks tulajdonjogával rendelkező Opus Press Zrt-t. A cég beszámolójából az is kiderül, hogy
a Talentis 7,36 milliárd forintot fizetett a médiavállalkozásért, úgy hogy a Mediaworks továbbra is tartozik 2,5 milliárd forinttal az Opus Globalnak.
Az Opus nyereséggel zárta az üzletet, nem úgy a Talentis: a vállalkozás beszámolójában a Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke sorban 10,9 milliárd forint szerepel. De még ez is jóval elmarad a cég valódi értékétől. 2018-at az Opus Press 10 milliárdos mérlegfőösszeggel és 240 millió forintos nyereséggel zárta, Mediaworks pedig 29,5 milliárdos mérlegfőösszeggel és 3,25 milliárd forintos profittal. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-meszaros-csalad-milliardos-ajandeka-orban-viktornak-120312 | https://web.archive.org/web/20210925113209/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-meszaros-csalad-milliardos-ajandeka-orban-viktornak-120312 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-csalad-milliardos-ajandeka-orban-viktornak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-06-04 12:51:00 | [
"Heinrich Pecina",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Press Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"ajándék",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
56,211 | Szembeszélnek - Közúti akadálypálya | Hivatalos magyarázatból sosem volt hiány, ha felmerült: mégis, mi kerül ennyibe a magyar útépítéseknél? Egy nemrég befejeződött pályázat ugyanakkor jól mutatja, hogy akár a kiírás egyetlen újítása is csaknem 30 százalékos megtakarítást hozhat. Vannak még tartalékok. | Már az felbolydulást okozott, hogy a 30 ezer kilométeres hazai közúthálózat fejlesztéséért felelős költségvetési szerv, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) a közzétett ajánlati felhívását utólag módosította. Az eredetileg egyben megpályáztatott 64 kilométeres felújítandó útszakaszt az új eljárásban öt részre tagolták, melyekre immár külön-külön is lehetett részajánlatot tenni. Fölösleges bonyolításnak tűnhet elsőre, de az eredmények az ötletgazdákat látszanak igazolni.
A szóban forgó beruházás a 6. számú út Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasza. Bár közlekedésre jószerivel használhatatlan, rehabilitációjának az a közvetlen oka, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a főutakat 2008 végéig alkalmassá kell tenni az eddigi 10 helyett a 11,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére. A finanszírozásba így ötven százalék erejéig, az ISPA-program (a Kohéziós Alap elődjének számító előcsatlakozási alap) kontójára az unió is beszállt. Az M6-os autópálya építésével összehangolva a munkálatok a 177 kilométer hosszú tranzitút (6-os, majd 56-os) középső szakaszán indulhatnak.
Mérkőzésindító
Az ajánlati felhívás idén februárban jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, módosítására pedig a következő hónapban került sor. Amúgy már a részajánlattételi lehetőség ötletének a felvetése is sajátos "belső" reakciókat váltott ki mind az UKIG-nál, mind az irányító hatóság szerepét betöltő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM). A változtatásra Horváth László, az UKIG igazgatója elmondása szerint a hazai kis- és középvállalkozások szerephez jutta-tása érdekében szánta el magát. Ez egyrészt amúgy is deklarált kormányzati törekvés, emellett a hét-nyolc nagy útépítő cégen kívüli új jelentkezők a versenyt is erősíthetik, és a kartell-megállapodások tető alá hozása is megnehezül. Nemzetközi megoldásokat vizsgálva az is kiderült, hogy e módszer például Ausztriában sem szokatlan.
A felújítandó út hossza és a pályázaton indulni képes cégek mérete közötti összefüggés egy technológiai és egy pályázattechnikai tényezőre vezethető vissza. Egyrészt alapvető követelmény, hogy az aszfaltot legfeljebb 80 kilométer távolságból lehet a helyszínre szállítani, különben annyira lehűl, hogy már nem lehet beépíteni (ezt előírni azért kell, nehogy egy vállalkozás a messzebbről hozott anyagot a szállítás előtt inkább túlhevítse, mivel ez csak később, az élettartam lerövidülésekor derülne ki). A kisebb cégeknek természetesen kevesebb aszfaltkeverő telepük van (mondjuk egy), ezért rövidebb részek meghirdetésekor nagyobb a valószínűsége, hogy az üzem hatósugara lefedi az adott útszakaszt, így egy-egy részajánlat megtételére akár már képesek lehetnek. Másrészt kisebb munkához kisebb referenciát kell megkövetelni. Sőt: referenciaként eddig az elvégzendő munka 150 százalékát kérték ("így alakult ki"), s az UKIG ezt most leszállította 50 százalékra. Mint Horváth László elmondta, a kisvállalkozások piacra jutásának egyik legnagyobb akadálya éppen az az ördögi kör, ami a magas referenciakövetelményekből adódik - márpedig aki egyszer öt kilométernyi utat jó minőségben megépített, az valószínűleg tízre is képes, legközelebb pedig akár húszra. Egyébként eddig a tenderek "feldarabolására" azért nem került sor, mert Magyarországon jó néhányan axiómaként kezelik, hogy "nagyobb beruházásokat nagyobb cégeknek kell elvégezni" - de ha ennek volt valaha is racionális magyarázata, az mára fellelhetetlen.
A módosítás után az UKIG az egységes kritériumrendszert megtartva továbbra is egy közbeszerzési eljárást hirdetett, viszont egy darab 5 és négy darab, nagyjából 15 kilométeres szakaszra külön-külön is lehetett részajánlatot adni.
Az új pályázati rendre még a GKM-nek is áldását kellett adnia. Egyed Géza, a tárca EU-fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára lapunknak kifejtette: a kockázatok mértékét a várható megtakarításhoz képest nagyságrendileg kisebbnek ítélte. A több rövidebb szakaszon folyó kivitelezés logisztikai, forgalomtechnikai szempontból többletmunkát jelent, de mivel a mérnöki feladatokat a teljes szakaszon ugyanaz a cég végzi, a koordináció nem okozhat leküzdhetetlen akadályt. Kétségtelen, hogy ezért többet is kérhet, viszont a mérnöki díj a teljes projektköltség 2,8 százaléka, tehát akár egyharmadnyi többletigény esetén sem nő a beruházás ára összesen egy százalékkal - ezt pedig a verseny komoly erősítése többszörösen ellentételezi. Uniós beruházás lévén a határidő betartása sem lényegtelen. Az ISPA-támogatásnál nem érvényes az n + 2-es (a következő ciklustól n + 3-as) szabály: éppen a kezdeti (csatlakozásunk előtti) szerencsétlenkedések miatt elvileg öt évünk van a pénz elköltésére - ez év végén jár le -, de ha Brüsszel úgy látja, hogy jó irányba haladnak a dolgok, akkor ezt sem veszi véresen komolyan. Sőt, jelen esetben a párhuzamos munkavégzés lehetősége miatt inkább a korábbi befejezés volt prognosztizálható.
Bontás után
Mivel egy út építésének/felújításának abszolút ára a munka típusától, a terepviszonyoktól stb. is függ, az ajánlati árak megítélésére a más projektekkel való szimpla összevetés kevéssé alkalmas; erre inkább az ún. mérnökártól való eltérésből lehet következtetni. Az építkezés egyes tételeire az aszfaltfelhordástól a burkolati jelek festésén át a gyeptéglázásig lé-teznek egységárak, melyeket az UKIG minden évben felülvizsgál, és ezekből állítja össze az adott feladat becsült mérnökárát. Bár az egységárak kialakításánál bizonyos objektív tényezőkkel (infláció, esetleges anyagár-emelkedés, szállítási távolság stb.) viszonylag jól lehet kalkulálni, azért ezek végső soron az egyes munkafázisok versenyárai, hiszen valamennyi a korábbi projektekből származtatható. A mérnökár tehát elsősorban a korábbi időszakban kialakult árak átlagából adódik, az ettől való eltérés pedig leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott projekt tendereztetésekor az előző évi átlaghoz képest milyen mértékű verseny alakult ki, s az mennyire szorította le vagy épp emelte meg az árakat. Kiváló példa erre a Széchenyi Plusz program keretében megvalósított beruházások esete, ahol - bár a Nemzeti Autópálya Rt. a projektek előkészítetlenségét fel-említve az áremelkedést megmagyarázottnak tekintette - a Vegyépszer és a Betonút az UKIG-os mérnökárnál átlagban 18 százalékkal magasabb összeggel "nyert" (részletesen lásd: Így számoltok ti, Manager Magazin, 2006/4.). A mérnökárnál magasabb ajánlatot egyébként a beruházó nem köteles elfogadni, de ha a politika egy fejlesztést már nagyon fel akar mutatni, vagy a csúszás miatt egyébként ugrik az uniós támogatás, akkor ez az elv könnyen felpuhul.
A társfinanszírozású beruházásoknál a másik fontos mérce a Financial Memorandumban (FM) meghatározott összeg: az unióval évekkel ezelőtt kötött megállapodásokban általában a mostani mérnökárnál alacsonyabb árat becsültek. Az unió azonban maximum az FM-ár ráeső részét fizeti ki, így ha a nyertes ennél drágábban vállalja a megvalósítást, akkor a különbözet a hazai önrészt növeli. Esetünkben a mérnökár 23,5, míg az FM-ár 17,6 millió euró volt.
A 6-os főút e szakaszára az új kiírás alapján 11 ajánlat érkezett: voltak, akik mindegyik szakaszra, mások csak egy-két részre jelentkeztek. Ebből nyolc számít nagy cégnek, az öt új belépő mindegyike kisebb vállalkozás, közülük kettő külön, a másik három konzorciumban pályázott. A május 17-i eredményhirdetés vé-gül a nagy vállalkozások sikerét hozta: az első két szakaszon a Vegyépszer Zrt., a középsőn a Swietelski Építő Kft., míg a maradék kettőn a Strabag Zrt. ajánlata bizonyult a legjobbnak. Igaz, a kisebb pályázók között volt olyan is, amelyik az adott szakaszra a legjobb ajánlatot tette, viszont a szükséges referenciákon kívül teljesen fölöslegesen egy olyan nyilatkozatot is csatolt, amelynél nem tudta az elvégzett munkát megfelelően igazolni. A közbeszerzési törvény alapján ezért valótlan információ szolgáltatása miatt az eljárásból ki kellett zárni.
Az egyes szakaszokon nyertes cégek ajánlati árait összeadva viszont a mérnökárnál 35,4 százalékkal, az FM-árnál 13,5 százalékkal alacsonyabb összeg jött ki. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy az eredeti kiírás alapján pontosan milyen árak születtek volna, így a forrás-megtakarítás hazai része olyan háromszázmillió és másfél milliárd forint között lehet, a tapasztalatok alapján a második (a mérnökárból következő) értékhez valószínűleg közelebb. Mindez egy mindössze 64 kilométeres útfelület felújításánál, egyetlen döntés következtében. A "szokatlanul" alacsony ár nyilvánvalóan abból adódott, hogy a cégek az új versenytársak felbukkanása miatt, piaci szerepük védelme érdekében jelentős engedményekre kényszerültek (érdekes lenne persze azt is tudni, hogy előzőleg hogyan lőtték be a kisvállalkozások ajánlati árait, mindenesetre jól megtippelték; talán mert még így is bőven megéri nekik). Ezzel az eredménnyel állhat szemben a mérnökcég esetleges - néhány tízmilliós - többletigénye, bár az időbeli megtakarítás legalább részben ezt is kompenzálhatja. Lévén a határidő is rövidül: a korábban 23 hónaposra tervezett kivitelezés a jelenlegi állás szerint 16 hónap alatt befejeződhet.
Porszemnyi haszon
A fenti akció egyébként a közútkezelés és -fejlesztés szervezeti átalakításának folyamatába illeszthető. Horváth László tavaly áprilisban került az UKIG élére - a Kóka Jánoshoz fűződő baráti és üzleti kapcsolatai miatt nem éppen a szakmai döntés látszatát keltve. Ráadásul az igazgatói pályázatban először ötéves közúti gyakorlat szerepelt, majd ezt csökkentették két évre - és Horváth éppen ennyit tudott felmutatni. Az első pályázatot közzétevő Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkárnak a Figyelő információi szerint (2005. június 23.) e kekeckedés miatt kellett mennie. Ezután a megyei közútkezelők legfontosabb hatásköreit villámgyorsan az újonnan létrehozott Magyar Közút Kht.-hoz delegálták, a "mutyizás" megszüntetésének indokával. Kétségtelen, Horváth Lászlónak lehettek a megyei viszonyokról elképzelései, hiszen két évet a Vas Megyei Közútkezelő Kht. felügyelőbizottságában töltött. Ezután - nem meglepő módon - nyilvánosságot kaptak azok a vélemények, melyek szerint az új igazgató "azt sem tudja, hány fokon köt az aszfalt", és hogy "most majd a központban mutyiznak", az ellenzék pedig tudni vélte: az egész átalakítás arra jó, hogy a jelenleg is a piacot uraló multicégek évekre előre megszerezzék a munkákat.
Az UKIG mindenesetre a verseny élénkítésére tett lépéseivel, a megrendelői kifogások határozottabb érvényesítésével, a kötbérezés szigorításával és létszámleépítéssel (melynek 60 százaléka volt vezetői státus) tavaly mintegy kilencmilliárd forintot spórolt meg, így több beruházást a tervezettnél előbb lehetett elkezdeni. Az elmondottakat látszik alátámasztani a közbeszerzések szerződéses árai és a mérnökárak közötti eltérés alakulása, persze e trend vizsgálatakor a "széchenyis" időszak értékeit nem is igen érdemes figyelembe venni. Így is azt az érdekes eredményt kapjuk, hogy már a kormányváltás után, 2003-ban a szerződéses ár átlagosan mintegy öt százalékkal volt magasabb a mérnökárnál, és ez 2004-re tíz fölé ment mind az út- és hídrekonstrukciók, mind az új építkezések esetében. A különbség azonban az UKIG kimutatásai szerint 2005 óta folyamatosan csökken, és a tavalyi év második felében már negatívba fordult át (2006 eddigi időszakára mínusz tíz százalékot elérve). Azaz a statisztika - még az írásunk tárgyát képező tender nélkül is - a verseny egyértelmű erősödését mutatja. Igaz, a pazarlás csökkentését volt honnan elkezdeni.
Az egyik kérdés, hogy a tendencia folytatódik-e. Az UKIG nyilvánvalóan darázsfészekbe nyúlt, és a GKM-ből származó információink szerint többen már hegyezik is a fullánkokat. A támadásokról szóló híreket azonban sem Egyed Géza, sem Horváth László nem kívánta kommentálni, talán azért is, mert a 6-56. számú főút másik két szakaszának pályáztatási módszeréről várhatóan e lapszám megjelenésének hetében születik döntés. De egyelőre a politika-útépítés viszonyrendszerében sincs mozgás, a pártfinanszírozás megváltoztatása is csak a szándéknyilatkozatoknál tart; és a nagy útépítő cégek is még sokáig adnak napi munkát a Gazdasági Versenyhivatalnak. Az efféle megtakarítások pedig egyébként sem oldják meg a legfőbb problémát, neveze-tesen, hogy az autópálya-építések elviszik az összes létező (és nem létező) forrást, miközben a teljes forgalom több mint 70 százalékát az országos közúthálózat bonyolítja le. Az évente rendelkezésre álló hetvenmilliárd forint pedig nemhogy fejlesztésre és minőségjavításra nem elég, de a közutak romlását sem tudja lefékezni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/szembeszelnek_-_kozuti_akadalypalya-65613 | https://web.archive.org/web/20150612174939/https://magyarnarancs.hu/belpol/szembeszelnek_-_kozuti_akadalypalya-65613 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szembeszelnek-kozuti-akadalypalya | Magyar Narancs | hungarian-news | 2006-06-08 15:05:00 | [
"Horváth László (ÚKIG)",
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"pályázat",
"átláthatóság",
"útépítés",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
56,212 | Csúszó leértékelés - A pécsi kulturális főváros projekt | Pécs kulturális főtanácsadójának, a győztes európai kulturális pályázat egyik fő alakjának két héttel ezelőtti lemondását nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a városvezetés nagy buzgalommal formálja saját képére az Európa Kulturális Fővárosa programot. (Lapzártánkkor, e cikk elkészülte után kaptuk a hírt, hogy Toller László polgármester súlyos közúti balesetet szenvedett - a szerk.) | "Szerencsés lenne, ha az eddigi autonómiánk továbbra is megmaradna. Nyugat-Európában általában not-for-profit menedzsmentközpontok szervezték a programot, remélhetőleg így lesz ez nálunk is" - nyilatkozta lapunknak Takáts József az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat megnyerését követően (lásd: Le, dél felé, Magyar Narancs, 2005. október 27.). A bújtatott jóslat nemrég beteljesült.
A független értelmiségiekből szerveződött csapat, amely a 2010-es címet, a vele járó 45 milliárdos befektetés lehetőségét elhozta, lassan légüres térbe került. A program főtanácsadója, Takáts József nem indokolta távozását a városvezetésnek. Döntését a lapzártánkat követően megjelenő Dunántúli Naplóban fejtette ki először hivatalosan. A krízis jelei - a brüsszelieket megnyerő "európai tartalom" elsikkadása, a beruházások megcsúszása, a helyi torzsalkodások, a kommunikációs problémák a város és a kormány között - megkérdőjelezik, hogy képes-e egyáltalán teljesíteni a város az EKF-programot. (Értesüléseink szerint a kulturális tárca új vezetése a közeljövőben igyekszik rendet tenni az ügyben.)
"Takáts József lemondása nem változtat semmin. Személye nem pótolhatatlan, de egyénisége hiányozni fog. Koncepcionális kérdések nincsenek már nyitva, a program a pályázat emelkedett szellemiségében zajlik továbbra is. A nagy beruházások kapcsán a feladat most az építkezések előkészítése. Takáts Józsefnek nem lesz utóda, de keressük az EKF-program művészeti vezetőjét" - nyilatkozta Kunszt Márta kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Narancsnak. Szerettük volna minderről Toller Lászlót is kikérdezni, ám a polgármestert többszöri kísérletünk ellenére sem sikerült megszólaltatni.
Helyszíni tájékozódásunk
során kiderült, hogy az októberi győzelemünnepet követően a projekt hónapokra gazdátlanul maradt. Novemberben a városháza létrehozta ugyan a Pécs Fejlesztési Kft.-t az öt nagyberuházás pályázati előkészítésére, ám a program lebonyolítását szabályozó irányítási szerkezetet csak a januári közgyűlésen fogadták el. Ebben két, egymás mellé rendelt egységet képez a fejlesztések előkészítése, valamint a kommunikáció, a marke-ting és a programok koordinálása (Pécs2010 Menedzsment Központ - MK). A döntéshozatali szinten ül a városi, megyei, egyetemi és kamarai vezetőket, a főtanácsadót, az MK vezetőjét és a kormány képviselőjét felvonultató Pécs2010 Irányítótanács. Márciusban Brüsszelben hivatalosan is bemutatkozott a pécsi EKF-program, de a "kulcs-beruházások" megvalósításához szükséges, a II. Nemzeti Fejlesz-tési Tervbe (NFT) tervezett pénzek-re és az előkészületekhez szüksé-ges egymilliárd forintra csak április elején, a város-kormány szerződés megkötésekor lett ígéret (ez a 36 milliárdos beruházási büdzsé 90 százalékát teszi ki). A "működési költségvetésre" (programok, kommunikáció stb.) a vonatkozó kormányhatározat ellenére máig nincs megállapodás (a 9 milliárd forint 40 százaléka emiatt lebeg). A startév tehát a városi előlegből gazdálkodhat, minden egyéb forrás csak jövő évtől lesz lehívható.
Tarrósy István, az MK vezetője, a pályázatíró csapat tagja szerint "hihetetlen anomáliákkal terhes a rendszer. Arra várok, hogy egymást elismerve és egymásban bízva végre fordulatot vehessen a munkavégzés, kialakuljon egy koherens rendszer. Az irányítási szerkezet világos, csak be kellene tartani az abban foglalt kompetenciaviszonyokat - ebben a fő szerep a városházáé. Pécsett, leszámítva a civileket, akik aktívak és hatékonyak, sajnos rendkívül gyenge az együttműködési kultúra." A polgármester például a nyilatkozás kizárólagos jogát magához és az alpolgármester asszonyhoz rendelte. A győzelmet elhozó csapat kiszorulását az MK anyagi ellehetetlenítése is jelzi: míg a pályázat előkészítésére közel 130 millió forint állt rendelkezésre, az első év kiadásaira csak 100 millió jutott, amiből a városvezetés éppen a napokban csoportosított át 20 milliót a fejlesztési projektek menedzseléséhez.
Egy közgyűlési előterjesztés
szerint az újonnan kinevezett stratégiai vezetők - akik közvetlenül a polgármester irányítása alá tartoznak - nagyobbrészt városi többségi tulajdonban lévő cégek vezetői lennének, akik az EKF-ben korábban egyáltalán nem vettek részt. A Zsolnay Kulturális Negyedért például a dél-dunántúli hulladékkezelő, a Biokom irányítója a felelős, a közterek újjáélesztését a városi vagyonkezelő (PVV Zrt.), a Zenei és Konferenciaközpontot pedig a Pécsi Ipari Park vezérigazgatója felügyeli. A melléjük rendelt ágazati és kulturális vezetők egy része szintén új - önkormányzati - szereplő, de például a Tudásközpontnál (ami korábban regionális könyvtár néven futott) felbukkan Matyi Dezső, az Alexandra Kiadó tulajdonosa is. Az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a projektvezető magánszemélyek a főjegyző hozzájárulásával "feladatot adjanak" a városházi köztisztviselőknek. Érdemes megjegyezni, hogy a kulturális fővárosok tapasztalatait megfogalmazó 2004-es Palmer-jelentés két olyan, kevésbé szerencsés város példáját emeli ki, ahol a projektvezetés egy személynek alárendelve működött, és melegen ajánlja az ettől való eltérést a nonprofit szervezetek, a helyi és regionális gazdasági-kulturális szereplőkből álló vezetés javára.
Toller László azon sikeres szocialista polgármesterek egyike, akik politikai ciklusokon átívelően képesek megőrizni a választók szimpátiáját. Egy prominens szocialista informátorunk szerint "Toller nagy érdekérvényesítési készségével mindent kibrusztol, amit csak lehet. Aki ismeri, tudja, hogy lobbanékony természete ellenére fantasztikus képessége van arra, hogy mindenkivel jóban legyen. Pécsett igazi királyság van." A korona megőrzését az ország perifériáján a nép etetése-itatása biztosítja az éves gasztro- és folkfesztiválokon, a bokszmeccseken és szépség-királynő-választásokon, országos szinten pedig a polgármester intenzív, "úthengerszerű" pártpolitikusi működése. Egyes vélemények szerint a polgármester EKF-víziója egy felturbózott fesztiválsorozattal egyenértékű. Mint Szokolai Zsolt, a pályázat-előkészítő csapat má-sik tagja vázolja: "A városvezetés nincs tisztában azzal, hogy az EKF nem a meglévő rendezvények öszszetereléséről szól. A lényeg az, hogy az EKF lehetőséget biztosít a város kulturális szereplőinek arra, hogy a partnervárosokkal együttműködve új, maradandó hatású, európai relevanciájú kulturális befektetéseken dolgozzanak."
De a rendszer minden más pontján is hibádzik valami. Merza Péter, a Fejlesztési Kft. igazgatója a lényegre tapint, amikor azt mondja: "Minden szereplőnek be kellene látnia, hogy nem az egyéni ambíciók érdekében, hanem a városnak, sőt Európának építünk új létesítményeket."
Az öt nagyberuházás mindegyikére vonatkozik a nemzetközi tervpályázat lebonyolításának ajánlása (elég fellapozni az EKF pályázati kiírását), de a dolgok jelenlegi állása szerint ez csak a három zöldmezős beruházásnál érvényesül. Ma azonban senki sem merne mérget venni arra, hogy ezek az eljárások el is érik a nemzetközi nyilvánosságot. A döntéshozói kompetenciákkal nem rendelkező építészeti tanácsadó testület (Építészeti és Városarculati Tanács - ÉVarc) Horváth András vezetésével minden lehetséges fórumon küzd a nemzetközi kiírásokért és a szakma korrekt képviseletéért. A terü-leti építészkamara már fél évvel ezelőtt kifejtette, hogy a programban szereplő építészeti kérdések súlya miatt elengedhetetlen egy EKF-főépítész kinevezése. Ennek ellenére a szakmának eddig nem volt tényleges befolyása a fejlesztések előkészítésére.
A beruházások közül a régóta áhított Zenei és Konferenciaközpont van a leginkább sínen, de a nemzetközi építészeti tervpályázat fél éve elkészített szövegét a közgyűlés újra és újra tárgyalja. Már ez is jelentős csúszás, hiszen az NFT-ből beígért pénzek lehívásának egyik feltétele az engedélyezési terv. Normális menetben tavaly novemberben ki kellett volna írni a pályázatokat ahhoz, hogy az új létesítmények 2010-re magas színvonalon működőképesek legyenek - állítja Patartics Zorán építész, aki szintén részt vett a pályázat elő-készítésében.
Az ún. Tudásközpontnak sem kiforrott intézményi programja, sem végleges helyszíne nincs. A pályázat kényszerből megjelölt ugyan egy olyan ingatlant, amely megfelel az EKF-koncepciónak, azaz a keleti városrész felé tolja a város kulturális hangsúlyait, és még meg is szerezhető (hosszas civil nyomozás során derült ki, hogy a városnak elővásárlási joga van rá). Az építészek javasolta, városszerkezetileg előnyösebbnek tartott helyszínek kijelölése városházi ellenállásba ütközött. Toller favoritja a rendőrségi fogház mögötti, egyetemi tulajdonban lévő sportpálya telke lett, ahol gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válik a megyei és városi könyvtár összevonásából születő új intézmény.
Több szempontból is állatorvosi ló a Nagy Kiállítótér, amit a múzeumok utcája végén álló barokk épület bővítéseként gondoltak el. Ám a megyei múzeumhálózat pénztelensége és fokozódó megszorításai miatt az új kiállítótér fenntarthatósága tökéletesen bizonytalan. Másrészt szakmailag nem tisztázott, hogy az új épületrész csak kiegészíti a Modern Magyar Képtárat, vagy önálló, Kunsthalle-szerű funkciója lesz majd (a pályázat szerinti célja az utóbbi volt). Bencsik Barnabás, a konzultációra hívott képzőművészeti szakemberek egyike szerint "szemmel láthatóan nincs olyan, egyértelműen megfogalmazott szakmai pozíció, ami politikus és építész számára egyaránt értelmezhető lenne. Ezt a helyzetet már megismertük a Ludwig Múzeum esetében." Nem csoda, ha a koncepcióért felelős szakemberek inkább a megye és a város között lavíroznak.
A Zsolnay-gyár funkcióváltása
- Zsolnay Kulturális Negyed cí-men - a pályázati program egyik legmeggyőzőbb, szintén a város keleti tengelyét erősítő eleme volt. A csomag tartalmazta az évek óta veszteséges termelés átcsoportosítását más épületekbe, kreatív ipari, szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatások teremtését, valamint a Közelítés Művészeti Egyesület által kezdeményezett Kortárs Művészeti Központ (KMK)befogadását. Komor István, a Zsolnay Örökség Kht. igazgatója, a ZSKN-projekt művészeti vezetője úgy nyilatkozott, hogy "sok ötlet felmerült, de tudomásom szerint az eredeti koncepció van érvényben. A pénzügyi források megteremtése óriási teher a városvezetésen. A munka ennek ellenére folyik, csak nem látványos." Komor szerint most érkezett el a "kijózanodás ideje", amibe beletartozik az évi százmilliós működési költséggel, s jelentős állami támogatással számoló KMK orientálása a bevételek felé. Doboviczki Attila, a Közelítés vezetője úgy látja: ha a központi pénz nem jönne be, a ZSKN bevételeinek előnyös redisztribúciójával is számolhatnak (hiszen a város nem támogatja egy új intézmény fenntartását). Más forrásokból úgy értesültünk, hogy a város mint tulajdonos egy profitorientált cégben kívánja tömöríteni a három Zsolnay-társaság eddigi tevékenységét (gyár, manufaktúra, örökségkezelés) - ami alapjaiban kérdőjelezi meg a ZSKN-projekt megvalósíthatóságát.
A krízislajstrom alján található a közterek átformálásának ügye, ami az építészek szerint nagyobb kulturális hatású kezdeményezés lehetne, mint bármelyik fenti intézmény alapítása, illetve átszabása. A pályázatban hangsúlyos ez a pont, hiszen számtalan európai példa igazolja: a használható közösségi terek beindítják az elhanyagolt városrészek felértékelődését. A jelenlegi állás szerint a közterek ügye szakmai szempontból gazdátlan, és elaprózódni látszik a nagyprojektek darálójában. A civil értelmiségieket tömörítő Kultúra 2010 Társaság egy konferencia keretében próbálta leszűrni a köztéralakítás európai tapasztalatait, az ÉVarc pedig a markáns területekre kiírandó tervpályázatokért lobbizik.
Az EKF-projekt nemcsak helyi torzsalkodást szült, hanem a város és a kormány közötti kapcsolatban is voltak konfliktusok.
Tarrósy István megfogalmazása szerint "a kulturális minisztériummal kiépített jó viszonyunk az elmúlt időszakban nehézkessé vált. A kormányzat részéről kijelölt személlyel nem harmonikus a kapcsolatunk, nem is beszélünk egymással. ' kijelentette, hogy kizárólag Toller Lászlóval és Kunszt Mártával tartja a kapcsolatot. Ez pedig a hatékony napi munkavégzéshez nem elégséges." Mesterházy Balázs a pályáztatási időszakban az EKF-ért felelős miniszteri biztos volt az NKÖM-ben, majd novembertől Bozóki András kabinetfőnökeként maradt a város és a kormány közötti kapcsolattartó (ezt februárban Toller kérésére a miniszter és a polgármester közötti egyeztetés szentesítette). A jelenlegi helyzetről így vélekedik: "Komoly gond nincsen, a kormányzati ígérvények beváltásra kerültek. Mostantól alapvetően Pécsett folyik a munka."
Az idei kulturális főváros, a görögországi Patras intő példa lehetne. A város gondatlanul kezelte a címet és a pénzt, ezért az EU-monitoring során uniós biztost jelöltek ki a helyzet felügyeletére. De előfordulhat a város leváltása, a pénz és az időszak átütemezése is. A szankcióknál többek véleménye szerint sokkal rosszabb, ha a város átvészeli ugyan a monitoringot, de középszerű és következmények nélküli lesz a megvalósult programja.
Lapunk Hiller István oktatási és kulturális minisztert is megkérdezte, milyen lépéseket tervez az EKF-fel kapcsolatban. A frissen kinevezett tárcavezető tájékozódott már a helyzetről, de még nem volt módja minden részletében kiismerni. Hamarosan négyszemközt is tárgyal a város polgármesterével. "Az Európa Kulturális Fővárosa projekt a szívügyem, hiszen 2004-ben Brüsszelben én harcoltam ki, hogy ez a rangos nemzetközi cím 2010-ben már egy újonnan csatlakozott országé, a mi egyik városunké lehessen. Ez egy jelentős kultúrdiplomáciai siker, amit ki kell aknáznunk. Nemcsak Pécsnek kiugrási lehetőség ez, hanem az egész országnak, ezért az elkövetkező időben nagyon odafigyelek, hogy a megvalósítás tökéletes legyen" - fogalmazott lapunknak a miniszter.
Vitatott lépések
Nem túlzás az EKF-programot történelmi lehetőségnek nevezni egy pécsi léptékű és gazdasági helyzetű város életében. A 45 milliárdban forintosítható kulturális befektetés rövid távon minden, a projektben részt vállaló szereplő életét és előmenetelét meghatározza. A távlatokat tekintve az EKF-program eredendő célkitűzése, hogy olyan folyamatokat indítson el, amelyek átrajzolhatják a kultúrával kapcsolatos merev gondolkodásmódot, és a kulturális szférát gazdasági mozgatórugóként is elfogadtassák. A város mindenesetre évről évre eléri a hitelezési plafont, a vagyongazdálkodása is kifogásolható (lásd a 2005-ös számvevőszéki jelentésben foglaltakat, különös tekintettel a versenyeztetési eljárások mellőzésére és a céljellegű támogatások ellenőrizetlenségére). Az utóbbi évek felelőtlen pénzosztásának kiemelkedő példája az Expo Center, amit az önkormányzat kétmilliárd forintból, versenyeztetés és szakmai kontrollok nélkül valósított meg, a döntően saját tulajdonában levő PVV Zrt.-n keresztül mozgatva ki a (hitelből szerzett) pénzeket. A bonyolult feladatot a tervezőknek (Bachmann Zoltán és csapata) nem sikerült megoldaniuk, a méregdrága, hurrikánbiztos ponyva egy őszi viharban elszakadt. Az életveszélyes állapotot újabb félmilliárd forint injektálásával szüntetné meg a város. | https://magyarnarancs.hu/konyv/csuszo_leertekeles_-_a_pecsi_kulturalis_fovaros_projekt-65679 | https://web.archive.org/web/20220807152420/https://magyarnarancs.hu/konyv/csuszo_leertekeles_-_a_pecsi_kulturalis_fovaros_projekt-65679 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csuszo-leertekeles-a-pecsi-kulturalis-fovaros-projekt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2006-06-22 20:39:00 | [
"Toller László"
] | [
"Expo Center (Pécs)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"lobbi",
"EU",
"diplomácia",
"kultúra - művészet",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
56,213 | Nem sikerült megtalálni a felelőst a magyar teniszezők PCR-botrányában | A kamu oltásigazolásokat ipari szinten, hónapokon át hamisították a teniszszövetségben, a rendőrség mégsem talált bizonyítékot, és megszüntette a nyomozást. A botrány miatt kirúgott személyek azóta szépen visszaszivárogtak a sportág életébe – írja a Sportal.hu. | A kamu oltásigazolásokat ipari szinten, hónapokon át hamisították a teniszszövetségben, a rendőrség mégsem talált bizonyítékot, és megszüntette a nyomozást. A botrány miatt kirúgott személyek azóta szépen visszaszivárogtak a sportág életébe – írja a Sportal.hu.
2022 februárjában derült ki, hogy covid-tesztekkel csalhattak magyar teniszezők, és a játékosok, edzők hónapokon keresztül hamis PCR-tesztekkel utaztak külföldi versenyekre. A teniszezőknek hamis PCR-teszteket készítő orvost végül felfüggesztették, Marosi Katalintól pedig, aki a válogatott koordinátoraként intézte az ügymenetet, a Magyar Tenisz Szövetség tavaly februárban végül megvált.
Lázár János akkor azt mondta, „egyetlen szabálytalanság sem maradhat következmények nélkül”, és a szövetség fegyelmit kezdeményezett több edző, Sütő Csilla főtitkár és Sávolt Attila sportigazgató ellen is, illetve rendőrségi feljelentést is tett. Itt megállt a történet. Ahogy a lap írja, Lázár a tavaly május 31-i közgyűlésen közölte, 27 embert hallgatott meg az ellenőrző bizottság, és arra jutott, valószínűleg történtek ilyen esetek, de saját eszközeivel bizonyítani nem tudta.
A nyomozást néhány hete végül a rendőrségen is megszüntették szintén bizonyítékok hiányában. Legalábbis a BRFK közölte, hogy „az eljárás során gyanúsítotti kihallgatás nem történt, a nyomozást (...) – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – a nyomozóhatóság február 22-én megszüntette”. | https://444.hu/2023/03/16/nem-sikerult-megtalalni-a-felelost-a-magyar-teniszezok-pcr-botranyaban | https://web.archive.org/web/20230515234621/https://444.hu/2023/03/16/nem-sikerult-megtalalni-a-felelost-a-magyar-teniszezok-pcr-botranyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-sikerult-megtalalni-a-felelost-a-magyar-teniszezok-pcr-botranyaban | 444 | hungarian-news | 2023-03-16 00:00:00 | [
"Marosi Katalin",
"Sávolt Attila",
"Sütő Csilla"
] | [
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"sport",
"covid-19"
] | [] |
56,214 | Nem lehet titkosítani Paksot! | Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai. | Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.
15:18
A Jobbik ennek ellenére támogatja a bővítést
Kepli Lajos határozottan elutasítja, hogy oroszbarátság motiválja a Jobbik döntését. A Jobbik az egyetlen a pártok között, aki higgadt szakmai érveket képvisel. A magyar importunk jelentős része lengyel és ukrán szénerőművekből származott: ezt támogatná az LMP? A két legnagyobb párt, a Fidesz és az MSZP viszont ellenzékben mást mond, mint kormányon.
15:21
Kapkodó törvényhozás
Ismét egy előkészítetlen törvényről van szó: hatáskörök átrendezése, átgondolatlan szabályozás, külföldi menedzsmenttel való fenyegetés. A Jobbik azt szeretné, ha nemzeti egység alakulna ki Paks ügyében. A bővítés ténye eldönött, de ennek megvalósítása a kormány felelőssége: a titkosításhoz ne kérjék az ellenzék támogatását! - összegzett Kepli Lajos.
15:23
LMP: a 70-es éveknek vége!
Három képviselőjük olvasta fel ugyanazt a javaslatot: mintha csak a hetvenes évekből beszélnének - kezdte felszólalását Szél Bernadett.
15:25
Elszabadul a Roszatom
A francia erőművek esetén minden lényeges kérdést lehet tudni. Önök e helyett mindent titkosítanak, ami azt jelenti, hogy atomerőmű-építés címén a Roszatom azt csinál, amit csak akar Magyarországon.
15:26
2035-re tudjuk meg
A 15 év valójában több, mert a teljesítéstől számolják; de az adatok keletkezésük pillanatától titkosak.
15:31
Triplán törvényellenes
Miért szolgálja a magyar emberek érdekét a verseny kizárása? Triplán törvényellenes, amit csinálnak: Péterfalvi Attilának ugyan nem küldték meg a javaslatot, de ő négy oldalon keresztül mégis leírta, hogy miért törvényellenes a tervezet. Legyenek szívesek válaszolni a felvetéseire! Egy ilyen törvény nem szabadna, hogy a plenáris ülés elé kerüljön. Önök egyetlen törvényt sem helyezhetnek az Alaptörvény fölé. De a kamarai tagság sem kötelező a beruházó mérnököknek, holott más esetekben az - sorolta a kifogásokat Szél Bernadett.
15:33
OAH hatáskörbővítés: miért?
Az Országos Atomenergia Hivatalban se pénz, se ember nincs arra, hogy átvegyen minden hatáskört a közegészségügyi hatóságtól.
15:36
A magyar emberek zöld energiát akarnak
A lakosság kétharmada a zöld energia oldalán áll -idézte a Greenpeace legutóbbi felmérését. Nukleáris nagykoalíció működik, ha az emberek feje fölött döntenek. Önök senkitől sem kaptak erre felhatalmazást. Az LMP mindent megtesz, hogy megakadályozza - ígérte meg Szél Bernadett. A bürokratikus akadályok megszüntetése, amire hivatkoznak, egyszerűen törvényellenes. Az sem igaz, hogy 10 000 új munkahelyet teremtenek: ez nem lesz több, mint 4000, míg a megújulókkal 450 000 munkahely születne. Tisztelt nukleáris nagykoalíció: szálljanak le erről a vonatról! - zárta felszólalását az LMP vezérszónoka.
15:40
Szelényi: Paks mindhárom eleme törvénytelen
A közérdekű adatok szűkítését, a közbeszerzés eltörlését, és a titkosítást is elfogadhatatlannak nevezte a független Szelényi Zsuzsanna. Nyilván fogalmuk sincs arról, hogy mi lesz 30 év múlva Paks hatása, nem készült hatástanulmány, de mire 15 év múlva mindez kiderül, a beruházás már visszafordíthatatlan lesz. Paks az évtized korrupciós ügye -mondta Szelényi.
15:42
Orbán Viktor nem adhatja el az országot!
Putyin úgy tűnik üzletel, valójában befolyást szerez, de Orbán nem adhatja el az országot. Paksot nem lehet titkosítani! - összegzett Szelényi Zsuzsanna. A vita még folytatódik, de mi itt befejezzük. Köszönjük a figyelmet!
hirdetés | https://www.origo.hu/itthon-percrolpercre/2015/02/parlamenti-vita-paksrol-15-evre-titkositanak-az-adatokat | https://web.archive.org/web/20231110162112/https://www.origo.hu/itthon/percrolpercre/20150218-parlamenti-vita-paksrol-15-evre-titkositanak-az-adatokat.html?pIdx=1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lehet-titkositani-paksot | Origo | hungarian-news | 2015-02-18 00:00:00 | [] | [
"Paks Város Önkormányzata",
"Paksi Atomerőmű Rt."
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"atom",
"államtitok",
"üzleti titok"
] | [
"Paks II"
] |
56,215 | A paksi beruházás leállítását követelik | A magyarok hatvan százaléka elutasítja a Paks II. beruházás orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – olvasható a Medián kutatásában, ami a Greenpeace megbízásából készült. A szervezet ezért azt követeli, hogy a magyar kormány képviselje a választópolgárok többségének a véleményét, álljon el a paksi bővítéstől, és a megújulók megadóztatása helyett azok elterjedését segítse. | A Greenpeace közölte, hogy a Medián felmérése megerősíttette az Ipsos tavaly júniusi kutatásának eredményét. A megkérdezettek abszolút többsége határozottan ellenzi, hogy orosz állami vállalat bevonásával, orosz hitelből bővítsék a paksi atomerőművet. A magyarok 60 százaléka nem ért egyet azzal, ha így valósul meg a fejlesztés.
Megújuló energiát szeretnének a magyarok
A szervezet közölte azt is, hogy a magyarok 66 százaléka azt szeretné, hogy elsősorban tiszta, megújuló forrásból származó energiát használjunk.
Veszélyes a beruházás
Az új blokk építését elutasítók közül a legtöbben – közel egyharmadnyian – a beruházás veszélyességét emelik ki. Továbbá nagyon sokan aggódnak az Oroszországtól való függés és az államadósság növekedése miatt. A radioaktív hulladék kezelésének megoldhatatlan problémáját, ésa korrupciós kockázatokat is többen említik.
Nem lenne tragédia
A paksi atomerőmű bővítésének meghiúsulását a magyarok többsége nem tartaná tragédiának. A megkérdezettek 60 százaléka szerint ugyanis ez nem veszélyeztetné az ország energiaellátását. A lakosok csak 30 százaléka gondolja úgy, hogy a beruházás elmaradása veszélybe sodorná hazánk energiaellátását.
A beruházás leállítását követelik
A Greenpeace szerint, az, hogy a különböző intézetek közvélemény- kutatásai hasonló eredményeket hoztak, világos jelzés a döntéshozók számára.
A lakosság megújuló energiaforrásokat szeretne, a tiszta energiaforrások elterjesztésének kulcsát pedig a megkérdezettek csaknem kétharmada a nagyobb állami támogatásban látja – vélekedik a Greenpeace. | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/a-paksi-beruhazas-leallitasat-kovetelik | https://web.archive.org/web/20170324160317/https://www.origo.hu/gazdasag/20150216-a-paksi-beruhazas-leallitasat-kovetelik.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-paksi-beruhazas-leallitasat-kovetelik | Origo | hungarian-news | 2015-02-16 00:00:00 | [] | [
"Paksi Atomerőmű Rt."
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"civilek",
"atom"
] | [
"Paks II"
] |
56,216 | Pénzt kért a korrupt kecskeméti ügyvédnő | Ügyvédi visszaélés miatt emeltek vádat egy jogász ellen, aki kirendelt védőként két ügyfelétől is pénzt kért. Egyiküknek azt ígérte, hogy az ügyészség nem vádolja meg, a másikat pedig az előzetes letartóztatás megakadályozásával hitegette. | Az első ügyben egy fiatalkorút védett az ügyvédnő. A kihallgatás után, 2013. november 9-én azt mondta a fiatalember anyjának; megpróbálja elintézni, hogy az ügyészség ne emeljen vádat. Összesen 100 ezer forintot kért, de a pénzt nem kapta meg, ezért többször is felhívta az anyát.
Egy másik esetben egy őrizetbe vett férfihoz rendelték ki. A bíróság már a férfi előzetes letartóztatásáról döntött volna. Az ügyvédnő még a bíró döntése előtt megkereste a férfi élettársát és anyját. Azt mondta nekik, hogy csak akkor megy el a tárgyalásra, ha kap 50 ezer forintot, és további másfél millióért azt is elintézni, hogy a férfi egyszemélyes zárkába kerüljön. Azt is megígérte, hogy a férfi megússza az előzetes letartóztatást. Pénzt azonban akkor sem kapott.
A szabadlábon védekező ügyvédnőt két rendbeli ügyvédi visszaéléssel vádolják – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/penzt-kert-a-korrupt-kecskemeti-ugyvedno | https://web.archive.org/web/20160514151957/https://www.origo.hu/itthon/20150216-penzt-kert-a-korrupt-kecskemeti-ugyvedno.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzt-kert-a-korrupt-kecskemeti-ugyvedno | Origo | hungarian-news | 2015-02-16 00:00:00 | [] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás",
"ügyvédek"
] | [] |
56,217 | Kenőpénzért csúsztak ki az adatok a földhivatalból | Jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból egy szegedi földhivatali ügyintéző, a férfit őrizetbe vették – tájékoztatott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. | Szenti Szabolcs közölte, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést egy szegedi földhivatali alkalmazott ellen megbízhatósági vizsgálatot követően. A megalapozott gyanú szerint a 33 éves férfi csütörtökön 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze, és kiadja.
A rendőr nyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a férfit. A földhivatali alkalmazottat hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette – közölte a százados. A férfi kihallgatásán elismerte a bűncselekmény elkövetését, ügyéről a bíróság gyorsított eljárásban dönt. | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/kenopenzert-csusztak-ki-az-adatok-a-foldhivatalbol | https://web.archive.org/web/20160506005215/https://www.origo.hu/itthon/20150214-kenopenzert-csusztak-ki-az-adatok-a-foldhivatalbol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenopenzert-csusztak-ki-az-adatok-a-foldhivatalbol | Origo | hungarian-news | 2015-02-14 00:00:00 | [] | [
"Csongrád Megyei Földhivatal"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"adatvédelem"
] | [] |
56,218 | A TV2 nem kapott tájékoztatást Berki Krisztián rendőrségi ügyeiről | A TV2 műsorvezetője ellen a VI. kerületi rendőrkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is nyomozást folytat több millió forintos csalás és sikkasztás vádjával. A mifocink.com riportere arról érdeklődött, hogy a TV2 miért bízott új műsort Berki Krisztiánra, mikor korábban Damu Rolandtól rendőrségi ügyeire hivatkozva távoldott el. | A TV2 műsorvezetője ellen a VI. kerületi rendőrkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is nyomozást folytat több millió forintos csalás és sikkasztás vádjával. A mifocink.com riportere arról érdeklődött, hogy a TV2 miért bízott új műsort Berki Krisztiánra, mikor korábban Damu Rolandtól rendőrségi ügyeire hivatkozva távoldott el.
Berki az Édes Élet-ben való szereplése után a február 23-án startoló Éden Hotel műsorvezetője lesz. A stáb 2,5 hónapot töltött Costa Ricán, a játékosok 20 millió forintos fődíjért játszottak. A formátum sok százmillióba került: több tucatnyi játékost kellett kiutaztatni, jelentős méretű stáb dolgozott rajta, a helyszín kialakítása nem volt ingyen, ezért is lehet kellemetlen a TV2 számára, hogy egy leforgatott, de még adásba nem került kulcsfontosságú műsor vezetőjével kapcsolatban rendőrségi eljárást emlegetnek.
A rendőrség nem adhat tájékoztatást
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya az Origo kérdésére annyit válaszolt, hogy "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében adatvédelmi okok miatt nem áll módjukban tájékoztatást adni."
Tavaly októberben a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség által felügyelt vizsgálatról számolt be a Blikk, a lapnak akkor dr. Bagoly Bettina főügyészségi sajtószóvivő meg is erősítette az információt. "A nyomozás jelenleg is folyamatban van a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán. A folyamatban lévő nyomozásról az ügyészség részéről további tájékoztatás nem adható."
Berki Krisztiánnal kapcsolatba került egy angol sportüzletember is. John Marshall, aki a Vác focicsapatát vette meg, szintén beszélt a TV2 mostani sztárjáról a DIGI Sporton. A Reggeli Start című műsorban, még 2013-ban, nem dicsérte őt. Visszafogottan úgy jellemezte Berkit: inkompetens és nem becsületes. A videón mindezt a 4. perctől láthatják.
A TV2 megkeresésünkre annyit közölt, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az ügyről. | https://www.origo.hu/teve/2015/02/a-tv2-nem-kapott-tajekoztatast-berki-krisztian-rendorsegi-ugyeirol | https://web.archive.org/web/20220524023646/https://www.origo.hu/teve/20150213-a-tv2-nem-kapott-tajekoztatast-berki-krisztian-rendorsegi-ugyeirol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tv2-nem-kapott-tajekoztatast-berki-krisztian-rendorsegi-ugyeirol | Origo | hungarian-news | 2015-02-13 00:00:00 | [
"Berki Krisztián"
] | [
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"média",
"csalás",
"sport"
] | [] |
56,219 | Itt az első feljelentés a Simicska-Orbán-háborúban | Befolyással való üzérkedés és hasonló korrupciós tényállások miatt tesz feljelentést az Együtt a Simicska–Orbán-háborúval összefüggésben. | A Simicska–Orbán-háború kapcsán olyan kijelentések hangoztak és hangzanak el, nyilvánvaló érdekkörök rendeződnek át, hogy az ügyészségnek ideje lenne körülnéznie ezen a területen - mondta az Origónak az Együtt társelnöke.
Szigetvári Viktor a feljelentés részleteit csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette. Azt mondta, az "államot foglyul ejtő orbáni érdekkör állami korrupciója miatt" fordulnak feljelentéssel - és egyúttal bejelentéssel - a Legfőbb Ügyészséghez.
Az Együtt társelnöke azt mondta, Magyarországon egy gazdasági érdekkör az állam erőforrásait a saját zsebébe csatornázza. Szavai szerint ez az állapot általában akkor szokott lelepleződni, amikor az érdekeltek összevesznek és most ez történt, mert Orbán Viktor miniszterelnök összeveszett Simicska Lajossal. Kijelentette, szerinte nem "Simicska-ügy van, hanem Orbán-ügy, mert Orbán Viktor engedte, hogy Simicska Lajos lopjon a mi pénzünkből és utána abból a Fideszt finanszírozzák".
Az Együtt társelnöke reméli, hogy az ügyészség meghallgatja például az ügyben a minap szerinte figyelemre méltó kijelentéseket tett Csintalan Sándort, aki jelenleg a Simicska-médiabirodalomhoz tartozó Lánchíd Rádió munkatársa.
Csintalan az ATV-ben például arról beszélt, hogy "Simicska Lajos működő vagyont tett a politika mögé, az pedig egy össznemzeti hazugság, hogy nem kell pénz a politikába". Simicska Lajos egy olyan rendszert épített ki, ami termeli a pénzt – magyarázta. Arról is beszélt, hogy szerinte a médiavállalkozó "nem hülye", és amúgy azon kevesek egyike, aki bár a tűz közelébe jutott, nem lopta el a pénzt.
Szigetvári felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a riporter azt kérdezte, "Simicska a pártnak lapátolta ki a pénzt, és nem saját magának?", Csintalan azt válaszolta, "így is fogalmazhatjuk különben". Ezért - folytatta - azt kérik, hogy az ügyészség hallgassa meg Orbán Viktort is arról, hogyan lehetséges, hogy "az ő oligarchapartnere (...) lophatott az ő engedélyével, a mi pénzünkből a Fidesznek". | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/itt-az-elso-feljelentes-a-simicska-orban-haboruban | https://web.archive.org/web/20210128032252/https://www.origo.hu/itthon/20150212-itt-az-elso-feljelentes-a-simicska-orban-haboruban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-az-elso-feljelentes-a-simicska-orban-haboruban | Origo | hungarian-news | 2015-02-12 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos"
] | [] | [] | [
"média",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
56,220 | Hende új bizniszbe vágott, Simicskó eladta utolsó ingatlanát | Közzétette a kormány a honvédelmi miniszteri posztról nemrégiben távozó Hende Csaba záró vagyonnyilatkozatát, amiből kiderül, hogy a volt tárcavezető pénzzé tette 10 milliós államkötvénycsomagját, és belevágott az ingatlan-bérbeadásba. A Hendét váltó Simicskó István eladta siófoki garzonját, és államkötvényeket vett az árából. | Közel 36 millióra ugrott Hende Csaba volt honvédelmi miniszter bankban tartott pénze szeptember végére az év eleji 20 millióról – olvasható a posztjáról nemrég távozott korábbi tárcavezető most közzétett záró vagyonnyilatkozatában. A növekedés vélhetően annak tudható be, hogy Hende pénzzé tette 10 milliós névértékű államkötvény-csomagját.
A feltehetően a határkerítés-építés lassúsága miatt távozó Hende új üzletbe, az ingatlan-bérbeadásba is belevágott, ebből havi bruttó 70 ezer forint bevétele van. Megvan még 130 négyzetméteres szombathelyi és 40 négyzetméteres velemi ingatlana és a 2002-ben vett Mitsubishije is. | https://hvg.hu/gazdasag/20151012_Hende_uj_bizniszbe_vagott_Simicsko_eladta | https://web.archive.org/web/20160209052016/https://hvg.hu/gazdasag/20151012_Hende_uj_bizniszbe_vagott_Simicsko_eladta | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hende-uj-bizniszbe-vagott-simicsko-eladta-utolso-ingatlanat | HVG | hungarian-news | 2015-10-12 12:19:00 | [
"Hende Csaba",
"Simicskó István"
] | [] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
56,221 | Jobbikos önkormányzatot jelent fel a PM | A PM hűtlen kezelés miatt jelenti fel a jobbikos vezetésű ózdi önkormányzatot az önkormányzati diszkó ügye miatt. A Páva Klub milliós veszteséget termelt a városnak, miután különös körülmények között szavaztak rohamtempóban megnyitásáról. A PM reméli, hogy Janiczak a bíróságon folytatja a páváskodást. | A PM hűtlen kezelés miatt jelenti fel a jobbikos vezetésű ózdi önkormányzatot az önkormányzati diszkó ügye miatt. A Páva Klub milliós veszteséget termelt a városnak, miután különös körülmények között szavaztak rohamtempóban megnyitásáról. A PM reméli, hogy Janiczak a bíróságon folytatja a páváskodást. | https://hvg.hu/itthon/20151011_Jobbikos_onkormanyzatot_jelent_fel_a_PM | https://web.archive.org/web/20160209052200/https://hvg.hu/itthon/20151011_Jobbikos_onkormanyzatot_jelent_fel_a_PM | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jobbikos-onkormanyzatot-jelent-fel-a-pm | HVG | hungarian-news | 2015-10-11 12:22:17 | [
"Janiczak Dávid"
] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Ózd"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat",
"közfeladati helyzettel visszaélés"
] | [] |
56,222 | Nem szaglásznak tovább a debreceni cégvezetők floridai útja után | Az Együtt még tavaly augusztusban közölte: feljelentésükre az utazásával összefüggésben hűtlen kezelés bűntette és közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt folytat eljárást a Nyíregyházi Járási Ügyészség. A nyomozás megszüntetését a rendőrség vasárnap az MTI-nek nem indokolta. | Az Együtt még tavaly augusztusban közölte: feljelentésükre az utazásával összefüggésben hűtlen kezelés bűntette és közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt folytat eljárást a Nyíregyházi Járási Ügyészség. A nyomozás megszüntetését a rendőrség vasárnap az MTI-nek nem indokolta.
Az Együtt azt írta, felháborítónak tartja, hogy a hatóságok fideszes politikusok korrupciós ügyeihez asszisztálnak. "Tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a rendőrség és az ügyészség kettős mércét folytatva, fideszes korrupciós ügyekben nem végez tisztességes munkát. Követeljük, hogy vizsgálják ki a fideszes lopásokat is!" | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/nem-szaglasznak-tovabb-a-debreceni-cegvezetok-floridai-utja-utan | https://web.archive.org/web/20211127083401/https://www.origo.hu/itthon/20150208-nem-szaglasznak-tovabb-a-debreceni-cegvezetok-floridai-utja-utan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-szaglasznak-tovabb-a-debreceni-cegvezetok-floridai-utja-utan | Origo | hungarian-news | 2015-02-08 00:00:00 | [
"Kósa Lajos",
"Pajna Zoltán"
] | [
"Nyíregyházi Járási Ügyészség"
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
56,223 | Hét éve körözött csalót fogott a rendőrség | Hét év körözés után került rendőrkézre az a csaló, aki korábban 240 millió forinttal károsította meg üzletfeleit; mint kiderült a férfi egy egyházi intézményben bujkált álnéven - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. | A gyanú szerint Ny. Rudolf egy kft. képviseletében 2004 augusztusában mezőgazdasági terményértékesítési szerződést kötött egy agrárszövetkezettel 10 ezer tonna étkezési búza eladására.
A terményfelvásárlási szerződéshez kapcsolódóan a felek egy zálogszerződést is aláírtak, amelyben a gyanúsított arra vállalt kötelezettséget, hogy az értékesíteni kívánt búza értékében járműalkatrészekkel nyújt fedezetet.
240 milliós kár
Az eladásból befolyó összeget a gyanúsított felvette, majd ismeretlen helyre távozott. A szövetkezet képviselői ekkor érvényesíteni akarták zálogjogukat, azonban kiderült, hogy a zálogként lekötött alkatrészek nem voltak a férfi által képviselt társaság birtokában.
A nyomozók megállapították, hogy a férfi több értékesítési szerződést is kötött különböző cégekkel, azonban egy esetben sem teljesítette az okiratban foglaltakat, mindezzel pedig 240 millió forintnyi kárt okozott üzletfeleinek.
Álnéven élt
A férfi ellen 2007 decemberében európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, ám azóta sem került elő.
Ugyanakkor a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság munkatársai február 4-én közúti ellenőrzés során igazoltatták a férfit és megállapították, hogy évek óta álnéven élt egy egyházi intézményben. A gyanúsítottat elfogták.
A férfi ellen a további eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytatja le. A bíróság február 6-án elrendelte előzetes letartóztatását - közölte a rendőrség. | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/het-eve-korozott-csalot-fogott-a-rendorseg | https://web.archive.org/web/20210613145531/https://www.origo.hu/itthon/20150207-het-eve-korozott-csalot-fogott-a-rendorseg.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/het-eve-korozott-csalot-fogott-a-rendorseg | Origo | hungarian-news | 2015-02-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"mezőgazdaság",
"csalás"
] | [] |
56,224 | Záhonyi razzia: hat rendőr kerülhet előzetesbe | Elrendelte hat rendőr előzetes letartóztatását a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája. A hétfői záhonyi razziában vették őket őrizetbe. | A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a záhonyi határrendészeti kirendeltségen harminc rendőrt hallgatott ki, közülük huszonegyet őrizetbe vett. A kedden előzetes letartóztatásba helyezett hat gyanúsított ügyében üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt nyomoznak – közölték.
A bíróság szerint a rendőrök megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy szolgálati helyükön elkövették a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt, és feltételezik róluk, hogy szabadlábon hagyásuk esetén megsemmisítenének bizonyítékokat vagy befolyásolhatnák a tanúkat.
A bírósági döntés ellen mind a hat gyanúsított fellebbezett, így az előzetes letartóztatásról másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa dönt majd. | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151020_zahonyi_razzia_hat_rendor_elozetes | https://web.archive.org/web/20151021140349/https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151020_zahonyi_razzia_hat_rendor_elozetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zahonyi-razzia-hat-rendor-kerulhet-elozetesbe | HVG | hungarian-news | 2015-10-20 14:16:00 | [] | [
"Rendőrség",
"Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Záhony"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
56,226 | Megszüntették a nyomozást az Ökotárs ellen | A NAV bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást, amelyet egy évvel ezelőtt indítottak a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs Alapítvány és az általa támogatott 17 szervezet ellen - közölte az alapítvány. A felfüggesztett adószámok sorsa viszont még a bíróság kezében van. A NAV már csaknem két hete lezárta a nyomozást, de közlemény nem jött erről. | Megszüntették a nyomozást az Ökotárs Alapítvány ügyében - derült ki az alapítvány közleményéből, amelyben üdvözlik, hogy a NAV bűncselekmény hiányában lezárta az eljárást.
A nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs és az általa támogatott 17 egyesület és alapítvány ellen indították egy évvel ezelőtt.
A NAV néhány órával az után, hogy megjelent az Ökotárs közleménye, az MTI-nek megerősítette: október 7-én valóban megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában.
Az Ökotárs közleménye szerint bebizonyosodott, hogy az alapítvány és a támogatott szervezetek tevékenységüket folyamatosan dokumentálták, betartották a jogszabályokat, nyomon követték az esetleges változásokat, és ellenőrzési kötelezettségüknek is eleget tettek. "Az ügyben indított jogtalan nyomozás így teljes egészében megalapozatlan volt - ahogy ezt az eljárások során a támogató országok képviselői is mindvégig hangoztatták" - fogalmazott a civilek közleménye.
Az Ökotárs Alapítvány úgy látja, hogy a kormányzati lépések veszélybe sodorták a támogatási rendszert, de az Ökotárs és partnerei sikeresen helyt álltak. A Norvég Civil Támogatási Alap nyílt pályázatok útján az elmúlt két évben összesen több mint 430 civil projekt elindulását és végrehajtását tudta segíteni.
Az Ökotárs és partnerei - az Autonómia, DemNet és Kárpátok alapítványok - adószámának sorsa ugyanakkor továbbra is a bíróság kezében van.
A NAV tavaly december 19-én közölte, hogy november végén elrendelték a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében ismeretlen tettes ellen. Előtte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentéseket a norvég alap vizsgálatánál megállapított állítólagos szabálytalanságok miatt. | https://hvg.hu/itthon/20151020_Megszuntettek_a_nyomozast_az_Okotars_elle | https://web.archive.org/web/20221006104546/https://hvg.hu/itthon/20151020_Megszuntettek_a_nyomozast_az_Okotars_elle | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-az-okotars-ellen | HVG | hungarian-news | 2015-10-20 14:18:00 | [] | [
"Norvég Alap",
"Ökotárs"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"civilek",
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
56,227 | Simicska Lajos: Amíg én vagyok, minden van | A médiaháborúnak nincs vége azzal, hogy sorra kiálltak Simicska Lajos mögül médiabirodalmának vezetői az után, hogy totális háborút indított Orbán Viktor és a reklámadó ellen. Az üzletember az Origónak szó szerint azt mondta, nem kell B terv, mert „amíg én vagyok, minden van, és mindenkit kibaszok". Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse itt a médiaháborút. | A médiaháborúnak nincs vége azzal, hogy sorra kiálltak Simicska Lajos mögül médiabirodalmának vezetői az után, hogy totális háborút indított Orbán Viktor és a reklámadó ellen. Az üzletember az Origónak szó szerint azt mondta, nem kell B terv, mert „amíg én vagyok, minden van, és mindenkit kibaszok". Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse itt a médiaháborút.
Simicska Lajos csütörtökön a Népszavának a reklámadó megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy médiaháború lesz, ha a kormány ezt meglépi
Pénteken váratlanul bejelentette a lemondását a Simicska-médiabirodalom összes főszerkesztője
Simicskát meglepte a vezetők távozása, majd indulatos és obszcén kifejezésekkel illette Orbán Viktor és a kormányt
Alig hirdetett totális médiaháborút Simicska Lajos a kormány új reklámadóterve és közvetve Orbán Viktor miniszterelnök ellen, a csatasorból sorra álltak ki mögüle médiabirodalmának vezetői. A lépés meglepte, mert a jelek szerint így egyedül kell küzdenie az elveiért. Az Origónak ugyanis a lemondások előtt egy órával arról beszélt, hogy a reklámadó nem a pénzről, hanem az elvekről szól, nem hagyja, hogy Orbán Viktor a médiapiac feletti teljes befolyásszerzésre törjön. A lemondások után egy órával pedig azt erősítette meg portálunknak: ha egyedül is maradt, nincs ok a pánikra: „Amíg én vagyok, minden van, folytatom a háborút, és mindenkit kibaszok".
A Fidesz nem kommentál
A Fidesz nem kíván cégek belső ügyeivel foglalkozni – mondta a Klubrádióban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke annak kapcsán, hogy pénteken lemondott a Simicska-médiabirodalom több főszerkesztője.
Lemondott a vezérkar
Váratlanul, minden előzmény nélkül mondott le az Origo információja szerint pénteken a Simicska-médiabirodalom hat vezetője. Szűkszavú közleményében Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és a Hír Televízió elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az MNO főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese lelkiismereti okokra hivatkozva jelentette be fel-, illetve lemondását.
Az Origo úgy értesült, hogy a jobboldali médiabirodalmon belül mindenkit meglepett a vezetőség döntése. Információink szerint a távozók mindenkit biztosítottak arról, mindent megtesznek azért, hogy mindenki megtarthassa a munkáját. A médiumoknál dolgozók forrásaink szerint úgy vélték, a tömeges távozás hátterében az állhat, hogy az érintett lap-, rádió- és televíziós vezetők nem teljesen értenek egyet azzal, hogy Simicska Lajos ilyen erőteljesen konfrontálódott a kormányfővel.
Nem jelent meg Simicska
Nem jelent meg Simicska Lajos a totális médiaháború kihirdetése után a Magyar Nemzet székházában, csak újságírók tolonganak jelenleg is a főbejáratnál, várva a milliárdos üzletember érkezésére.
Nem tudni még azt sem, kik lesznek a Simicska-médiabirodalom új főszerkesztői. Úgy tudni, a Magyar Nemzet régi vezetősége még ülésezik, az Mno.hu főszerkesztője, Élő Gábor viszont nem válaszolt arra a kérdésre, ki lesz majd az utódja. „Ha felismerik az új főszerkesztőt, kérdezzék tőle” – mondta az újságíróknak, majd távozott.
Simicska beleállt a háborúba
Ezt a forgatókönyvet látszik erősíteni, hogy a bejelentés előtt alig egy órával nyilatkozott az Origónak Simicska Lajos, aki keményen bírálta Orbán Viktort. Ugyan az eddigi összeg ötszörösét, milliárdos nagyságrendű reklámadót kell fizetnie médiabirodalmának az új tervek szerint, mégsem az adóteher növekedése zavarja az üzletembert, hanem a szerinte nyilvánvaló mögöttes szándék.
Simicska Lajos úgy vélte, „Orbán kudarcot vallott az RTL Klubbal szemben a médiaadóval, de ennek beismerése helyett ragaszkodik a reklámadóhoz, és szétteríti a terhet a médiapiac kisebb szereplői között". Ám a kormány részéről sem a pénzről szól a dolog - állapította meg, hanem meglátása szerint a magyar médiapiac feletti befolyásszerzésről.
Rogán megérti Simicskát
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Simicska Lajos nyilatkozatával kapcsolatban egy más témában tartott sajtótájékoztatón pénteken elmondta, teljesen érti a reklámadóval kapcsolatos tiltakozást. Az, hogy ki hogyan fejezi ki a véleményét, az egyéni vérmérséklettől függ. Rogán szerint a kormánynak ebben a helyzetben higgadtnak kell maradnia, és türelmesen tárgyalnia kell.
Mint mondta, a miniszterelnök három csoportra osztja a médiaszereplőket: a kormányzattal teljes egyetértésben lévőkre, a kritikai hangúakra és az ellenségekre, célja pedig az, hogy ezek közül csak az első kategória maradjon, a többieket ellehetetleníti. „Én ebben nem vagyok partner, ezzel nem értek egyet, mert ez a megközelítés elveim ellen való" - jelentette ki, megerősítve a Népszavának mondottakat.
Nem kell B terv a háborúhoz
Nincs szüksége B tervre a váratlan fordulat ellenére Simicska Lajosnak. Az üzletembert mindenesetre - az ott dolgozókhoz hasonlóan - meglepte a lemondások híre. Az Origo kérdésére Simicska azt mondta, Liszkay Gábor előre nem közölte szándékukat vele, a Magyar Nemzet és a Hír TV vezetője csupán azzal hívta fel, hogy a honlapon már olvashatja is a lemondásukról szóló közleményt.
"A lemondások többsége nem vág mellbe, viszont Liszkay Gáboron meglepődtem, benne csalódtam emiatt" - mondta Simicska. Arra a kérdésre, mihez kezd azzal, hogy egyedül maradt a médiaháborúban, azt válaszolta: szó sincs arról, hogy egyedül maradt volna. "Amíg én vagyok, minden van, folytatom tovább a harcot, és kibaszok mindenkit" - utalt a távozókra, és arra, hogy lehetnek még személyi változások, ha a médiacsoportnál dolgozók nem akarnak részt venni vele a háborúban.
Ennél keményebben is fogalmazott Simicska az Index.hu-nak, amikor azt mondta: "Nagyon jól tudom, miről van szó. Orbán egy geci." Arra reagálva, hogy a Magyar Hírlap publicistája, Bayer Zsolt egy publicisztikát is közölt a témában, a Hir24.hu-nak azt is hozzátette: "Bayer Zsolt egy geci", aki ráadásul sok pénzzel tartozik neki, és talán nem is ő egyedül a Fideszben.
Az üzletember a Hir24.hu-nak azt is elárulta továbbá, tart attól, hogy merénylet áldozata lesz. "Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó" - sorolta a lehetséges forgatókönyveket. Arra a kérdésre, hogy egy Simicskát le lehet lőni, azt válaszolta: "Le, le, le. Engem is le lehet lőni. Na, ezt hozza le nyugodtan, a viszont látásra, de mennem kell, mert nincsen főszerkesztőm... Hirtelen most sok embert kell kineveznem."
A kormány nem háborúzik
A kormány nem háborúzik senkivel - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő egy pénteki sajtóeseményen arra reagálva, hogy Simicska Lajos a reklámadó megváltoztatása miatt totális médiaháborúról beszélt. A kormány a terhek kialakításában mindig a társadalmi igazságosságot veszi alapul - tette hozzá.
Régi kapcsolat romlott meg
A háború persze nem előzmények nélküli. A Fidesz 2014-es országgyűlési választási győzelme után kezdtek olyan híresztelések napvilágot látni, amelyek szerint megromlott a viszony Orbán Viktor és Simicska Lajos közt.
Simicska Lajos Orbán Viktort már a gimnázium óta ismeri, volt a Fidesz pártpénztárnoka a kilencvenes években, az APEH elnöke az első Orbán-kabinet idején, aztán teljesen háttérbe vonult, és felépítette a Fidesz gazdasági és médiahátországát. A kettőjük kapcsolatáról, Simicska Lajos életéről és vagyonáról itt és itt írtunk bővebben.
Kölcsönös a függés köztük
Senki nem tudja, miért romlott meg Orbán Viktor és Simicska Lajos viszonya. Találgatások szerint Orbán Viktor fel akarta, illetve fel akarja számolni azt a gazdasági és médiafüggést, amit a Fidesz Simicska Lajossal és cégbirodalmával való kapcsolata jelent.
A háború első nyilvános lövése akkor dördült el, amikor a híresztelésekkel ellentétben mégsem távolították el a Magyar Villamos Művek éléről Baji Csabát, a kormányból pedig Németh Lászlóné államtitkárt. Mindkettőjüket Simicska Lajos embereként szokták számon tartani. Ezért már a leváltások felvetése is a konfliktus felszínre törését vetítette elő.
A hadüzenet és az első támadás
A háború tulajdonképpen akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Vida Ildikó, a NAV elnöke beismerte: egyike azoknak, akiket az Egyesült Államok korrupciós vád miatt kitiltott. Az ügy azért volt kellemetlen a kormánynak, mert korábban azt állították, ők nem tudják, kiket tiltott ki az USA. Ezzel szemben Vida Ildikó - aki szintén Simicska Lajos embere, az APEH-nél a helyettese és utódja volt - a Simicska-érdekeltségű Magyar Nemzetben azt mondta, ő tájékoztatta a kormányt a kitiltásáról.
Simicska Lajos azután támadást indított azzal, hogy bejelentette, gondolkozik rajta, hogy elindul a Fidesz jelöltje ellen a veszprémi időközi választáson, amin a kormánypárt parlamenti kétharmada múlhat. Az indulástól később visszalépett, de ez volt az első alkalom, amikor teljesen nyíltan felvállalta a Fidesszel való szembenállást.
Orbán: Majd az élet megoldja
Orbán Viktor 2014 decemberében az egyik szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában már nem tagadta, hogy feszültségek lennének közte és Simicska Lajos közt. A miniszterelnök szerint a reklámadó és a földalapú támogatások rendszerének átalakítása egyes üzletemberek, köztük Simicska Lajos érdekeit sértette, a szembenállás innen fakad. Azt, hogy van-e esély a békülésre, nem tudta vagy akarta megmondani, az ezt firtató kérdésre csak annyit válaszolt: „majd az élet megoldja”.
Bayer Zsolt: Tényleg?
Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban közölt publicisztikát a vezetők távozása után, amelyben Simicska nyilatkozataira reagált - fedezte fel a Hir24.hu. Bayer - aki amúgy a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa - azt írta: „Te is tudod, én is tudom, kedves Lajos, hogy nélküled már nem lenne Fidesz. Már '94 óta nem lenne. De amit most művelsz, az gyalázatos. Ha pedig az adó NEM fizetést azonosítod a sajtószabadság és a demokrácia meglétével, akkor végképp elment az eszed, kedves Lajos. Amúgy tényleg: mennyi pénz lenne elég neked? Csak úgy, hozzávetőlegesen?” Majd közli, hogy a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetői „egy emberként adták be fel-, illetve lemondásukat, méghozzá lelkiismereti okok miatt. Nevezettek nagyobb része a barátom. Nem véletlenül. Le a kalappal, Uraim! Respect!” | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/lemondott-a-simicska-mediabirodalom-vezerkara | https://web.archive.org/web/20221203191329/https://www.origo.hu/itthon/20150206-lemondott-a-simicska-mediabirodalom-vezerkara.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-lajos-amig-en-vagyok-minden-van | Origo | hungarian-news | 2015-02-06 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos"
] | [] | [] | [
"média",
"adó"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
56,228 | Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi útlevélkezelői botránynak | Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi vesztegetési ügynek, közülük 21 embert vettek őrizetbe - mondta Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője a köztévében szerda reggel. | A záhonyi vesztegetési ügyben a bíróság 6 rendőr előzetes letartóztatását már elrendelte, az ügyészség szerdán dönt arról, kezdeményezi-e a további 15 rendőr előzetes letartóztatását - közölte Simon Richárd ügyészségi szóvivő.
Felidézte, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat az ügyben régebb óta folytatott titkos nyomozást, mert tudta, hogy a záhonyi határátkelőn szolgálatot teljesítő rendőrök között van, aki üzletszerűen hivatali vesztegetést fogad el. Az ügyészség hétfőn csapott le, 39 helyszínen tartottak házkutatást, lefoglaltak több millió forintot és több ezer eurót, tetten értek egy útlevélkezelőt, akinél 950 euró volt.
Aznap harminc embert hallgattak ki, kedden pedig további nyolcat, a 38 gyanúsított közül 21-et vettek őrizetbe.
Simon Richárd szerint a Központi Nyomozó Főügyészség történetének legnagyobb egyidejű műveletében az ügyészség részéről 75-en vettek részt, munkájukat a Készenléti Rendőrség 120 emberrel segítette. Az akciót a szolgálatváltás időpontjára időzítették, a hajnali művelet alapos logisztikai előkészítést igényelt. | https://hvg.hu/itthon/20151021_Mar_38_gyanusitottja_van_a_zahonyi_utleve | https://web.archive.org/web/20170609001608/https://hvg.hu/itthon/20151021_Mar_38_gyanusitottja_van_a_zahonyi_utleve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-38-gyanusitottja-van-a-zahonyi-utlevelkezeloi-botranynak | HVG | hungarian-news | 2015-10-21 14:26:00 | [] | [
"Rendőrség",
"Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Záhony"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"antikorrupció"
] | [] |
56,229 | Négy évet kapott a nyelvvizsgabotrány főszereplője | Négy év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon azt a nyelvvizsgáztatót, aki egy társával 300 ezer forintért segített angol középfokú nyelvvizsgához jutni - valós teljesítmény nélkül - számos vizsgázónak. | A 2010-2011-ben történt bűncselekmények miatt összesen 18 embert vádolt meg az ügyészség. Az elsőrendű vádlottat, aki nyelvvizsgáztatóként dolgozott, 12 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találta bűnösnek a bíróság.
Külön teremben vizsgáztak
A vizsgázók az írásbeli vizsgát külön teremben írták meg, a feladatok megoldását az elsőrendű vádlott dolgozta ki nekik, figyelve arra, hogy a megoldások eltérőek legyenek. A szövegértéses feladatnál a vizsgázókat adategyeztetésre hivatkozva tartotta a teremben vizsga végén, és akkor diktálta le a megoldásokat, a szóbeli vizsgánál pedig meg sem kellett jelenniük, mert a vizsgáztató azt mondta kollégáinak, a vizsgázókat délelőtt már levizsgáztatta, csak a szükséges adminisztrációt kell megcsinálni.
Beismerte tettét
A férfit - aki a büntetőeljárás során beismerő vallomás tett - a bíróság börtönbüntetés mellett négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, hat évre a nyelvvizsgáztatói foglalkozástól, valamint 200 ezer forintos pénzbírságra ítélte. Emellett a bíróság elkobozta a szabálytalan nyelvvizsgáztatásból származó 3,5 millió forintot. A férfi az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán arról beszélt, nehéz helyzetbe hozta a kollégáit, akiktől bocsánatot kér, amiért visszaélt a gyanútlanságukkal.
Három vizsgáztatót felmentettek
A bíróság felmentette a korrupciós bűncselekmény alól a megvádolt másik három nyelvvizsgáztatót, mert nem volt bizonyítható, hogy tudtak a szabálytalan vizsgáztatásról. A vizsgáztatók egyébként azt vallották, nem tudtak a vesztegetésről, és megbíztak az elsőrendű vádlottban, aki a szóbeli vizsgákon az adminisztrációt intézte. A bíróság ugyanakkor a szóbeli vizsga jegyzőkönyvének szabálytalan kitöltése miatt közokirat-hamisítás miatt egyiküket próbára bocsátotta, két vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.
Fuvaros is volt a közvetítő
Az ügyben a közvetítő, a per ötödrendű vádlottja volt az, aki "összehozta" a vizsgázókat a vizsgáztatóval, egyes esetekben a vizsga helyszínére fuvarozta a vizsgázókat, és tájékoztatta az elsőrendű vádlottat arról, hány szabálytalan vizsgázó fog érkezni, valamint tartotta a kapcsolatot a vizsgázókkal. Az ő - más ügyben folytatott - telefonlehallgatása nyomán derült ki a vesztegetési ügy.
Másfél év börtönt kapott
A bíróság szerint a férfi két esetben maga tett ajánlatot a vizsgázóknak a "könnyebb" módról, tíz esetben pedig a vizsgázók keresték meg, ezért kétrendbeli, felbujtóként és tízrendbeli, bűnsegédként elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találták bűnösnek. Ezért 1,5 év börtönbüntetést kapott, amit három évre felfüggesztettek, továbbá 180 ezer forint pénzbüntetésre és csaknem 600 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték.
A rendőröket megmérték
A perben 13 vizsgázót vádoltak meg veszegetéssel és közokirat-hamisítással, közülük egy vizsgázót felmentettek, mert az bizonyítható volt, hogy felvette a kapcsolatot a közvetítővel, de az nem, hogy szabálytalan volt a vizsgája. A többi 12 vádlott esetében - akiknek egy része beismerő vallomást tett - a bíróság 60 ezer és 150 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Az ügy két vádlottját, akik rendőrként követték el a vesztegetést, ezen kívül lefokozásra és 1,5 éves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték.
Tizen elfogadták az ítéletet
Az ügyész a vizsgáztatók, a közvetítő és egy vizsgázó vonatkozásában fellebbezett, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Tíz vizsgázó esetében azonban - mivel az ügyész, a vádlottak és a védők is tudomásul vették a döntést - az ítélet jogerőssé vált.
Nem a Corvinus, hanem az ELTE
Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt. | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/negy-evet-kapott-a-nyelvvizsgabotrany-foszereploje | https://web.archive.org/web/20150805214138/https://www.origo.hu/itthon/20150205-negy-evet-kapott-a-nyelvvizsgabotrany-foszereploje.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-evet-kapott-a-nyelvvizsgabotrany-foszereploje | Origo | hungarian-news | 2015-02-05 00:00:00 | [] | [
"Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás",
"nyelvvizsga"
] | [] |
56,230 | Hová folynak a képeslapos kéregetőknek adott forintok? | Nyomtak már a kezébe kiskutyás képeslapot, majd állították meg azzal, hogy adjon pénzt éhező gyerekeknek? Ugye elgondolkozott azon, hogy itt valami simlisség lehet? A hvg.hu utánajárt egy ilyen egyesületnek, melynek aktivistái faképnél hagytak minket, amikor az adománygyűjtéshez szükséges iratokat kértük tőlük, és az adománygyűjtő pont is egy olyan cég telephelyén van, melyet adótartozás miatt már megszüntetett a hatóság. | Hová folynak a képeslapos kéregetőknek adott forintok?
Nyomtak már a kezébe kiskutyás képeslapot, majd állították meg azzal, hogy adjon pénzt éhező gyerekeknek? Ugye elgondolkozott azon, hogy itt valami simlisség lehet? A hvg.hu utánajárt egy ilyen egyesületnek, melynek aktivistái faképnél hagytak minket, amikor az adománygyűjtéshez szükséges iratokat kértük tőlük, és az adománygyűjtő pont is egy olyan cég telephelyén van, melyet adótartozás miatt már megszüntetett a hatóság.
Cikkünkben a 3H Egyesület a cikkben említett csalókkal semmilyen összefüggésbe nem hozható,a cikk tévesen keltette azt a látszatot, hogy az egyesület bármilyen illegális adománygyűjtéssel kapcsolatban összefüggésbe hozható. Amennyiben a cikk mégis azt a benyomást keltette, hogy köze van az illegális kéregetéshez, az csak a tények szerencsétlen bemutatásának köszönhető, ilyen látszat keltése nem állt a hvg.hu szándékában.
Évek óta támadnak le járókelőket adománygyűjtők kiskutyás naptárakat, angyalkás levelezőlapokat, matricás albumot nyújtogatva, azt kérve, hogy „akár jelképes összeggel” támogassák a fogyatékos, beteg vagy éhező gyerekeket. Miközben azt tapasztaltuk, hogy sokan biztosra veszik, hogy az adománygyűjtők szélhámosok, érdekes módon igazán nagy lebukások nem voltak (bár tavaly a Bors foglalkozott a témával).
A főként a fővárosi aluljárókban adományt gyűjtő aktivistáktól megtudtuk, hogy ugyanannak az egyesületnek, a 3H Segítő Közhasznú Egyesületnek (3HSKE) önkénteskednek, amely elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán és környékén segít halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek az iskoláik befejezésében. Az egyesület Facebook-oldalán adományosztás is látható, az ügyei mégsem tűnnek rendben lévőnek. Cikkünk írása közben az egyesület elnökét többször is kerestük telefonon és emailen, de egyszer sem reagált, hogy eloszlassa aggodalmainkat.
Ha papírokat kértünk, elfutottak
Először akkor fogtunk gyanút az adománygyűjtőkkel kapcsolatban, amikor egy határozottan fellépő aktivista a Keleti pályaudvar előtt az alábbi szöveggel szólított meg minket:
– Szia! Látom odament már hozzád egy kollégám, aki fogyatékos gyerekeknek gyűjt.
– Nem, a másik srác éhező gyerekeknek gyűjt.
– Tényleg? Az is lehet. Én viszont fogyatékosoknak gyűjtök.
– és már mutogatta is a megvásárolható matricás albumot a 3HSKE aktivistájaként bemutatkozó baseballsapkás férfi. Kivételesen kértünk tőle egyet, amiről kiderült, hogy nem bármennyibe, hanem 690 forintba és matricánként további 200 forintba kerül.
Az ezt követő két hétben kifejezetten kerestük a nyomulós kéregetőket, többször beléjük is futottunk, leginkább aluljárókban. Alapvetően két dolgot szerettünk volna kideríteni:
tényleg az egyesületnek dolgoznak-e
mennyi pénz gyűjtenek.
Az első kérdés azért merült fel, mert a 3HSKE a következőt posztolta 2012-ben:
Igen, vannak olyan emberek is, akik dolgoztak egy alapítványnál, az alapítvánnyal egy-két hétig együttműködtek, azután elkezdtek saját szakállukra dolgozni fénymásolt papírokkal vagy éppen az alapítvány eredeti papírjaival, amit nem szolgáltattak vissza az alapítvány számára.
Azóta nem feszegették oldalukon a kérdést, pedig az aktivisták által mutogatott papírok és igazolványok ránézésre könnyen hamisíthatóak. Természetesen minden adománygyűjtő határozottan állította, hogy az egyesület munkatársa, azonban azzal a hét papírral, amivel az egyesület közlése szerint rendelkezniük kellene, egyikük sem tudott előrukkolni. Igazság szerint nem is nagyon akartak, mert amikor érvényesítő lapról, bírósági végzés fénymásolatáról és hasonlókról érdeklődtünk, akkor inkább fogták magukat, és sürgősen leléptek.
Évi 6000 forint/aktivista
Márpedig az emberek a zsebükbe nyúlnak, még ha sejtik is, hogy valami nem stimmel. Öt esetben sikerült gondosan kifigyelni, mennyit szedtek össze a kéregetők, és gyors fejszámolás után arra jutottunk, hogy egy egész napra vetítve egyetlen aktivistának sem volt 11 ezer forintnál rosszabb a teljesítménye, sőt akár 23 ezer forint is összejöhetett egyikünknek.
Az egyesület által leadott beszámolók szerint viszont:
2012-ben tagdíjból, alapítótól kapott befizetésből 42 ezer, adományokból 659 ezer forint bevételük volt, azaz alaptevékenységből 701 ezer forint jött össze
2013-ban már 1 millió 371 ezer forint jött be tagdíjból, és alapítótól, adományokból viszont csak 450 ezer forint.
Ha ebből csak az adományokból befolyó összeget nézzük, azt látjuk, hogy 2012-ben az 50 önkéntesük két és félszer annyi adományt gyűjtött, mint 2013-ban, amikor 75 önkéntes működött közre. Egy egyszerű osztás után ebből az jön ki, hogy:
2012-ben egy önkéntes 13 180 forintot
2013-ban már csak 6000 forintot gyűjtött.
Tévedés ne essék, éves átlagról van szó. Tehát vagy voltak nagyon lusta és ügyetlen aktivisták, vagy mi találkoztunk különösen tehetségesekkel, akik egy nap alatt az éves kvóta többszörösét tudták begyűjteni. Végül az is lehetséges forgatókönyv, hogy csalók járják a budapesti utcákat az egyesület színeiben. Mert olyan adománygyűjtők sem mutattak a kérdésünkre semmilyen hivatalos papírt, akiket már évek óta látunk Budapest közterein pénzt kalapozni. Az ő képeik egyébként nincsenek is fent az egyesület által közölt képgalériákban, miközben azokkal az arcokkal sem találkoztunk az utcán, akiknek a fotójával szembetalálkozhatunk a honlapjukon.
Egyesületi és cégbirodalmi központ: romos ház a gettó szélén
Nyomozásunk először egy romos, VIII. kerületi házhoz, majd egy csiricsáréra festett, de bezárt adománybolthoz, végül egy papíron befuccsolt bringabolthoz vezetett. A 3HSKE külső józsefvárosi székhelyére több cég is be van jegyezve. A megadott címre a „Varbay-Faller" kapucsengőt benyomva lehet jelezni. Amikor próbálkoztunk, nem jártunk sikerrel, a Magdolna-negyedben álló omladozó épület teljesen kihaltnak tűnt. A civil szervezetek névjegyzéke szerint Varbay Andrea az egyesület elnöke, a bírósági adatok között pedig kétszer is feltűnik a Faller név – Alexandra és Zsanett (Varbay Andrea lányai) szerepelnek az alapítók listáján.
Ezután a 3HSKE Garay utcai adománygyűjtő boltja felé vettük az irányt, ahol szintén lehúzott roló fogadott minket. Adakozóként bemutatkozva aztán sikerült elérnünk az egyesület humánerőforrás-menedzserét (az illetékesek neve fent van a 3HSKE honlapján), akitől megtudtuk, hogy épp mostanában költöznek át a szemközti oldalra, a Nefelejcs utca–Garay utca sarkán lévő épület alagsorába, ahol nagy betűkkel virít: KAMBO BIGYÓSHOP BICYCLE SERVICE. A sarok Nefelejcs utcai oldaláról nyílik egy másik üzlet is, amely a szervizhez tartozik: itt bicikli- és motoralkatrészeket árulnak. Ez igencsak szokatlan egy főtevékenysége szerint zöldség- és gyümölcs nagykereskedő cégtől. Márpedig az üzletet üzemeltető Kambora Kft. az Opten cégadatbázis szerint fő tevékenységként ezzel foglalkozik: az, hogy itt valamit nem vezettek át, a kisebbik baj ahhoz képest, hogy a céget 2014 végén adótartozás miatt megszüntették, kényszertörlés alatt áll, és idén július óta semmilyen tevékenységet sem folytathatna. A Kambora Kft. volt tulajdonosa Varbay Andrea, akinek a Facebook-profilképe viszont ott mosolygott a két, frissen bérbe vett helyiség frontjáról.
Mint a nyilvános cégadatokból kiolvasható, Varbay részesedését 2012-ben foglalta le a végrehajtó, a kft. Othman Ahmed Ibrah Shehata címére van bejegyezve, aki szintén 3HSKE-alapító, akárcsak testvére, a Kambora Kft. tulajdonosa, a cégvezetéstől eltiltott Othman Ibrahim Ahmed. Utóbbit azért tiltották el a cégek közeléből, amiért a Kambora kényszertörlés alatt van: a boltnál 589 ezer forintos adóhátralék keletkezett, vagyont viszont nem talált a cégben a NAV.
Varbay korábban Kambo Andreaként regisztrált a Facebookra, a vezetéknév a Kamborán kívül egy másik cégben is visszaköszön: a Mokambo Kft.-ben. Othman Ahmed Ibrah Shehatával és családjával Varbaynak egyébként több közös cége is volt: ezek kiemelten magas kockázatúak (valamilyen köztartozásuk van) vagy felszámolás alatt állnak.
1% nem, feketemunka igen
A rossz utcai tapasztalatok után felmerül a kérdés, hogy egy civil szervezet miért ezt a módját választja az adománygyűjtésnek, amire persze magyarázat, hogy ránézésre hatékony a kéregetés. Egy közhasznú egyesületnél azonban adja magát, hogy az szja 1 százalékra is pályázzanak, amit honlapjukon és adományboltjuk tábláján is hirdetnek. Mohácsi Krisztina humánerőforrás-menedzser biztatta is az egyesületet adakozási szándékkal felkereső kollégánkat, hogy utalja csak el az 1 százalékát. A 3HSKE nem szerepel az 1%-os szervezetek listáján, amit megmagyarázhat, hogy mindössze 2013-ban volt innen bevételük: kilenc személytől összesen 28 932 forint. Hab a tortán, hogy az egyesület már csak nevében közhasznú, ugyanis 2014 nyarán elvesztették ezt a besorolást, nem sokkal azelőtt, hogy felkerültek a NAV feketefoglalkoztatókat tartalmazó adatbázisába.
A NAV honlapján máshol nem szerepelnek, az adóhatóság pedig adótitokra hivatkozva nem árulta el, hogy indult-e az egyesület ellen bármilyen eljárás. A feketemunkáztatáson kívül nagyon nem is kell aggódniuk, mert a civil szervezetek laza szabályozása miatt az adománygyűjtő íveket messze nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint mondjuk a pártok ajánlóíveit. Sőt, 200 milliós éves limit alatt az éves beszámolókat könyvvizsgálóval sem kötelező jóváhagyatni, a 3HSKE-nél nem is fáradtak ezzel feleslegesen. De a beszámolókkal sem annyira: a 2013-as volt az utolsó, amit leadtak, és a jogszabályokkal szemben saját honlapjukon sem közlik ezeket két évre visszamenőleg.
Tényleg jótékonykodnak
A neten keresztül amúgy klasszikus, félamatőr egyesület képe rajzolódott ki: 2011 decemberében jegyezték be őket, hivatalos céljuk „elsősorban Tiszaburán és térségében, másodlagosan az ország területén élő" halmozottan hátrányos helyzetű (innen a 3H) gyermekek támogatása. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírekbe uzsoraügyeivel bekerülő Tiszabura úgy jöhetett a képbe, hogy Varbay Andrea erről a vidékről származik. Leggyakrabban valóban itt osztottak ruhát egy olyan falubeli gyülekezeten keresztül, ahol a kézrátétes gyógyítás sem ritka.
A közeli abádszalóki bölcsődének pénzt is adtak: 2015-ben 40, 2014-ben 84 ezer forintot. A Budapesten aktivisták hadával pénzt gyűjtő egyesület netes felületein más pénzmozgásnak nincs nyoma, pedig látszólag minden megmozdulásukról beszámolnak Facebook-oldalukon. Többször vittek gyerekeket ugyanakkor a fővárosi Állatkertbe, ott is fizethettek adományokból, bár azt tudjuk, hogy kedvezményes jegyeket kértek az állatkerttől. A kérdés ismét nyitott, mert a közhasznú költéseket nem kötelesek részletezni a civilek.
2012-es beszámolójukban közhasznú tevékenységükről lakonikusan annyit írtak: „Több családot mentettünk meg az anyagi válságtól. Bölcsődét is támogattunk.” És a következő évben sem vitték túlzásban munkájuk leírását: „anyagi támogatás a szociálisan rászoruló gyerekek, családok számára az ország területén”. 2012-ben 52 fő, 2013-ban ennek több mint harmincszorosa, 1625 fő részesült közhasznú tevékenységükből. Tiszabura lakossága 2775, Abádszalóké 4677 fő. Reméljük, cikkünk után már kapcsolatba lép velünk az elnök, mert itt akár kistérségi karitatív sikertörténet is lappanghat. | https://hvg.hu/itthon/20151021_3h_adomany_keregetes | https://web.archive.org/web/20151227081158/https://hvg.hu/itthon/20151021_3h_adomany_keregetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-folynak-a-kepeslapos-keregetoknek-adott-forintok | HVG | hungarian-news | 2015-10-21 14:35:51 | [
"Varbay Andrea"
] | [
"3H Segítő Közhasznú Egyesületnek (3HSKE)",
"Kambora Kft.",
"Mokambo Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszabura"
] | [
"átláthatóság",
"csalás",
"antikorrupció",
"feketemunka",
"felszámolás - végelszámolás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
56,231 | Feljelentést tesz az Együtt a TV2 két évvel ezelőtti eladása miatt | Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke csalás és gazdasági csalás miatt újra feljelentést tesz a TV2 két évvel ezelőtti eladásának ügyében. | A most folyó jogvitában az Együtt jelenleg nem kíván eljárást kezdeményezni, de a 2013-as eladással kapcsolatban most gyakorlatilag megismétlik a 2014. januári feljelentésüket, amelyet akkor a rendőrség elutasított – közölte Szigetvári Viktor.
Ebben azt vélelmezték, hogy a nyilvánosság által megismert jogügylet nem a valóságot mutatja, és fennáll annak a lehetősége, hogy az ismeretlen elkövető haszonszerzés miatt az ügylet egyes résztvevőit tévedésben tartja, illetve színlelt gazdasági tevékenységet végez.
A feljelentést csak azzal egészítik ki, hogy a ma ismert információk alapján Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak az érdekeltsége fedezte a háttérből a tranzakciót.
Szigetvári Viktor közölte, emellett vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek Simon Zsolt és Yvonne Dederick ellen az adóhatóságnál, miután előbbi azt állította, hogy részben visszafizették kölcsönüket Fonyó Károlynak. Szigetvári Viktor szerint ezután viszont felmerül a kérdés, hogy honnan volt erre pénzük. | https://hvg.hu/itthon/20151021_Feljelentest_tesz_az_Egyutt_a_TV2_ket_evv | https://web.archive.org/web/20151030003529/https://hvg.hu/itthon/20151021_Feljelentest_tesz_az_Egyutt_a_TV2_ket_evv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tesz-az-egyutt-a-tv2-ket-evvel-ezelotti-eladasa-miatt | HVG | hungarian-news | 2015-10-21 14:48:00 | [
"Andy Vajna",
"Fonyó Károly",
"Simicska Lajos",
"Simon Zsolt",
"Yvonne Dederick"
] | [
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld",
"klientúra"
] | [
"A TV2 eladása"
] |
56,232 | Hadházy Ákos feljelenti az Országos Roma Önkormányzatot | Elherdálja a kormány az uniós támogatásokat az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint. Hadházy Ákos példaként az Országos Roma Önkormányzatot említette, akik 300 millió forintot kaptak a romák munkavállalásának támogatására, amelyet szerinte "a semmire" költöttek el. | A Hadházy által említett, a romák és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítendő Híd a munka világába nevű program 5 milliárd forint EU-s támogatást kapott, ebből 600 millió forintot kapott az Országos Roma Önkormányzat a romák munkavállalásának támogatására.
29 millió autóbérlésre
Ebből az ORŐ eddig 300 millió forintot költött el, ennek felhasználást Hadházy ggályosnak, sőt, "kirívóan korrupciógyanúsnak" találta. Példaként említette, hogy a felhasználás során csaknem 29 millió forintot költöttek autóbérlésekre, 31 millió forintból vásároltak irodabútort, és további 26 milliót költöttek a központi irodájuk felújítására. Szintén 31 millió forintbót fordítottak a toborzás módjának meghatározását célzó tanulmányokra. Hadházy szerint hiába költötték már el a kapott összeg felét, még egyetlen ember munkába állását sem segítették elő általa.
Feljelentést tesz
Hadházy Ákos az ügyben feljelentést tesz, mivel szerinte: "a kormány ugyan létező problémákra alkot programokat és rendel azokhoz uniós forrásokat, a megoldásból azonban egy dolog érdekli, az, hogy hogyan lehet ezen problémák ürügyén pénzeket kiszervezni a rendszerből”.
Az ügyben megkerestük az ORÖ elnökségét, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdésünkre. A válasz megérkezése esetén a cikket frissítjük. | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/hadhazy-feljelenti-az-oro-t | https://web.archive.org/web/20150803210041/https://www.origo.hu/gazdasag/20150130-hadhazy-feljelenti-az-oro-t.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-feljelenti-az-orszagos-roma-onkormanyzatot | Origo | hungarian-news | 2015-01-30 00:00:00 | [] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
56,233 | Hogyan kreál a közmédia migránshíreket? | Szabályosan erőlködtek a köztévé hírcsatornájának munkatársai, hogy a "menekültek által hátrahagyott mobiltelefonokon" olyan tartalmakat találjanak, melyek összekapcsolhatóak a terrorizmussal. Belső forrásunk szerint azon ment a vacillálás, melyik fotó vagy videó alkalmas leginkább riogatásra és a migránsellenes kormányzati irány alátámasztására. A felvételek forrása és felhasználása többszörösen aggályos, a médiahatóság mégsem indít vizsgálatot. | Hogyan kreál a közmédia migránshíreket?
Szabályosan erőlködtek a köztévé hírcsatornájának munkatársai, hogy a "menekültek által hátrahagyott mobiltelefonokon" olyan tartalmakat találjanak, melyek összekapcsolhatóak a terrorizmussal. Belső forrásunk szerint azon ment a vacillálás, melyik fotó vagy videó alkalmas leginkább riogatásra és a migránsellenes kormányzati irány alátámasztására. A felvételek forrása és felhasználása többszörösen aggályos, a médiahatóság mégsem indít vizsgálatot.
„Ultragáz, de próbálták a kormány által elvárt irányban értelmezni a felvételeket. Ezeket még így is alig tudták használni, mert volt ott mindenféle fotó és videó, csak nem felelt meg a célnak. A szerkesztők egyesével nézték végig, találnak-e valami nagyon durvát, de például az egyik valóban véres felvételről kiderült, hogy a síiták Asúra ünnepéről készült. Ami egy külső szemlélőnek tényleg durván hat elsőre, de ennyiből a magukat keresztre feszítő keresztények ünnepe is az” – mondta névtelenséget kérve egy tévés forrásunk. Egy másik felvételen állítólag katonai szervezet tagjainak tűnő emberek ástak, amire forrásunk szerint azt akarták ráfogni, hogy sírokat készítenek. Ilyen durva torzítást végül nem vállaltak be, mert sem a beszédükből, sem a nevetgélős jelenet más elemeiből nem ez jött le.
Az M1 Híradója négy alkalommal is foglalkozott a közelmúltban a migránsok által állítólagosan eldobott telefonok tartalmával és azok értelmezésével. A köztévé a Betyársereg honlapján is megtalálható történetet vett át minimális forráskritikával, videókat és fotókat közölt, majd spekulációkba menő értelmezéseket csatolt hozzájuk. Az állítólagos lefejezéseket, halottakat ábrázoló felvételek, illetve netről letöltött toborzóvideók alapján olyan következtetésekre jutott, amelyek mind sajtóetikai, mind adatkezelési, mind nemzetbiztonsági szempontból aggályosak voltak, legalábbis a nekünk nyilatkozó jogász és informatikai igazságügyi szakértő szerint.
Jönnek a tippek, hogy kéne ráerősíteni
Információink szerint az erőltetett rémhírkeresés menekültügyben továbbra is prioritás, és egyértelműen külső nyomásra folyik. A híradó felelős szerkesztőivel, újságíróival szemben elvárás, hogy a migránsok megítélését negatívan befolyásoló anyagokat gyártsanak. „Kínos kötelességnek fogják fel. De kapják is hozzá kívülről a tippeket, állítólag rendszeresen érkeznek a tippek és információk a vezetéshez, mit lehetne felhasználni ebben a témában. Ezt adják tovább utána a műsorkészítők felé, ha például egy bevándorló kirabol egy dél-olasz turistát, azonnal be kell szerezniük az anyagot” – magyarázta a műsorkészítés folyamatát régről ismerő forrásunk. Szerinte benn is érzik, hogy „nemzetközi szinten is leült már ez az egész kérdés az elmúlt hónapokhoz képest, vagy legalábbis már a megoldásról szólnak a hírek”. Ha pedig „már nincs akkora feszültség, rá kell erősíteni”.
A határnál talált mobilokon lévő felvételeket – ahogy az MTI is beszámolt róla – a csatorna megmutatta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőnek, aki utána az M1 műsorában beszélt arról, hogy milyen „megrázó” fotókat és videókat látott a telefonokon. Így többek közt a „legbetegebb fotót, amit egész életében látott” – fogalmazott Spöttle, aki utána más médiumokban is szerepelt, és mindenhol a terrorizmus veszélyéről beszélt.
A biztonsági szakértő szerint akkor is van terrorveszély
Egy MTV-t belülről ismerő forrás szerint a telefonok megszerzéséhez is köze volt a szakértőként megszólaltatott Georg Spöttlének, de ezt a szakember a hvg.hu kérdésére tagadta. Mint mondta, őt először egy híradós szerkesztő kérte meg, nézze meg a mobilokon talált, idegen nyelvű tartalmat, mielőtt megmutatják egy tolmácsnak. „A teljes, 11 gigabájtnyi anyagot kapacitáshiány miatt nyilván nem tudtam átnézni, csak a nekem megmutatott felvételekről mondtam véleményt” – jelentette ki. Továbbra is állítja, hogy ezek közt nagyon durva videók voltak, így olyan, ahol egy keresztény nőt támadnak meg és égetnek meg, illetve egy lefejezést ábrázoló felvétel. Arról csak tőlünk hallott, hogy az Élet és Irodalomban, illetve egy blogban könnyen megtalálták, hogy az egyik sokkolónak mondott, állítólag halott csecsemőt ábrázoló kép egy mexikói lejárató kampány része. De ettől függetlenül szerinte akkor sem szabad elhallgatni magát a terrorveszélyt. „Hülyék lennének az olyan szervezetek, mint az Iszlám Állam, nem kihasználni a migránshullámhoz hasonló lehetőséget, hogy átküldjenek terroristákat Európába” – jegyezte meg.
Szerinte sem lehet biztosan tudni, hogy a felvételeket nem manipulálhatták előzően, de mint mondta, a tévések által neki megmutatott mobilok egy része meg volt rongálva, pont úgy néztek ki, „mint amit a migránsok eldobtak, mielőtt továbbmennek, hogy ne találják meg náluk”. Információi szerint azóta ezeket a tévésektől már le is foglalták a rendőrök (ahogy azt korábban megírtuk, nyomozás indult az ügyben – a szerk.).
Amit bemutattak, az is lyukra futás lett
A köztévé eljárása különböző jogsértések gyanúját vetette fel. Mivel a telefon(oka)t a Híradó egyik nézője (aki a Betyársereg honlapján is elbeszéli az esetet) találta, az(oka)t nem szolgáltatta be a rendőrségnek, hanem állítólag átadta a tévének. Ezzel a tiltott adatszerzés és az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményének gyanúja merült fel mind az ő, mind a köztévé részéről. Úgy tűnt, a megszerzett és közzétett információk közt nem volt olyan, amelynek nyilvánosságra kerülése társadalmi közérdek, ami miatt megéri bűncselekményt kockáztatni. Nem mellesleg, a tévé is próbált nagyon óvatosan fogalmazni, az egyik „vélhetően”-ből a másik „feltehetőleg”-be estek.
Hamar lelepleződött az is, hogy az elejétől fogva nagyon kétséges hitelességű felvételekből levont megállapítások tendenciózusak. Ahogy Spöttlének is említettük, Széky János mutatta ki az Élet és Irodalom – majd később a parameter.sk – hasábjain, hogy a nemzetbiztonsági szakértő által legbetegebbnek titulált felvétel, ami egy halott csecsemőt ábrázolt lőfegyverek és tömény italok mellett, egyfelől valószínűleg nem halott csecsemőt ábrázol, másfelől egy mexikói (igen ízléstelen) lejárató kampány része. Az egyik, Spöttle szerint Iszlám Államot éltető propagandavideó pedig épp hogy egy ISIS-ellenes felvétel – ez pedig a köztévé eljárása mellett Spöttle szaktudását is megkérdőjelezi.
Megkérdeztük az NMHH-t, hogy felmerült-e a kiegyensúlyozottság és a teljes körű tájékoztatás kívánalmának megsértése, azaz indított-e a hatóság vizsgálatot a köztévénél, mivel erős a gyanú, hogy szakmai problémák vetültek fel. Megkeresésünkre az NMHH annyit válaszolt: „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sem bejelentés alapján, sem hivatalból nem indított vizsgálatot az adott témában. Továbbá nem érkezett a hatósághoz kérelem, panasz az ügy kapcsán.” A közszolgálatiság állami őre szerint tehát a fenti riport minden szakmai szabálynak és etikai kívánalomnak megfelel. | https://hvg.hu/itthon/20151022_kinos_kotelesseg_kozmedia_migrans | https://web.archive.org/web/20220901045818/https://hvg.hu/itthon/20151022_kinos_kotelesseg_kozmedia_migrans | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-kreal-a-kozmedia-migranshireket | HVG | hungarian-news | 2015-10-22 14:53:41 | [
"Georg Spöttle"
] | [
"Betyársereg",
"M1",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"adatvédelem",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,234 | Lázár kitart amellett, hogy az Ökotárs bűnös | Nem hisz a miniszter az adóhatóságnak: hiába zárták le bűncselekmény hiányában a norvég pénzeket elosztó alapítvány elleni nyomozást, neki továbbra is "meggyőződése", hogy az Ökotárs törvénytelenül működik. | Mint ahogy kedden megírtuk, az adóhatóság október 7-én bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az Ökotárs Alapítvány ellen. Erről nem a NAV, hanem a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeivel gazdálkodó alapítvány értesítette a nyilvánosságot.
A nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs és az általa támogatott 17 egyesület és alapítvány ellen indították egy évvel ezelőtt.
Az RTL Klub szerda esti Híradójában megszólaltatták az üggyel kapcsolatban az Ökotárs elleni nyomozás kezdeményezőjét, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert. Azt mondta, áttanulmányozta az ügy összes dokumentumát, és ez alapján meggyőződésévé vált, hogy az Ökotárs Alapítvány törvénytelenül végzi munkáját, az NCTA pénzeit diszkriminatívan, rendre ugyanannak a körnek juttatja el. Lázár kérdésre hozzátette: tudja, hogy a NAV-ügy hogyan végződött, mégis így gondolja.
Az Ökotárs Alapítvány és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek elleni adóhatósági eljárás költsége a riport szerint 600 ezer forint, amit az államnak kell kifizetnie. | https://hvg.hu/itthon/20151021_Lazar_kitart_amellett_hogy_az_Okotars_bun | https://web.archive.org/web/20221006111625/https://hvg.hu/itthon/20151021_Lazar_kitart_amellett_hogy_az_Okotars_bun | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-kitart-amellett-hogy-az-okotars-bunos | HVG | hungarian-news | 2015-10-21 15:02:52 | [
"Lázár János"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Norvég Alap",
"Ökotárs"
] | [] | [
"civilek",
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
56,235 | Magyar szál is felmerült a korrupciós botrányban | Brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom francia energia- és gépipari konszern brit leánycégeinél elkövetett korrupciós ügyeknek volt-e magyar száluk. | A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) az Alstom két brit leánycégét és négy egykori alkalmazottját gyanúsította meg azzal, hogy kenőpénzekkel nyertek el megrendeléseket Indiában, Lengyelországban, Tunéziában és Litvániában.
Kiterjesztenék a vizsgálatot
Nicholas Loraine-Smith bíró azt mondta a tárgyalás előtti meghallgatáson, hogy az SFO kiterjesztheti a vizsgálatot Magyarországra is. Hozzátette ugyanakkor, hogy bizonytalan a vizsgálat tárgya, mert még nem fogalmaztak meg vádpontokat.
December második felében az Alstom az ügy lezárása érdekében elismerte vétkességét, és elfogadta a megvesztegetés vádjával ellene az Egyesült Államokban indított eljárásban kivetett 772 millió dolláros bírságot.
A bírság a legnagyobb, amit megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek. | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/magyar-szal-is-felmerult-a-korrupcios-botranyban | https://web.archive.org/web/20150803114104/https://www.origo.hu/gazdasag/20150129-magyar-szal-is-felmerult-a-korrupcios-botranyban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-szal-is-felmerult-a-korrupcios-botranyban | Origo | hungarian-news | 2015-01-29 00:00:00 | [] | [
"Alstom"
] | [] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
56,236 | A luxusvilla kimaradt Mészáros Lőrinc nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából | Két nap óta nyilvános a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata. Vannak benne adatok, igaz, azok messze elmaradnak a korábban 6,9 milliárdra becsült vagyontól. És nem csak ez az egyetlen baj vele. | „Bár sem a sajtó, sem a sajtóhoz áttételesen köthető magánszemélyek nem tudtak a puszta kíváncsiságtól és vélt vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni, saját elhatározásomból úgy döntöttem, hogy településünk honlapján közzéteszem polgármesterségem időszakában benyújtott vagyonnyilatkozataimat. Teszem ezt annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek mindegyike a nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatok, a szintén nyilvános hirdetmények és ingatlan-nyilvántartási adatok alapján már teljes körben körbehatárolták azokat az adatokat, melyet egy polgármester a vagyonnyilatkozatában feltüntethet” – ezzel a beköszöntővel tette fel vagyonnyilatkozatait Mészáros Lőrinc a felcsut.hu-ra. Az esetet a 444.hu szúrta ki.
Legutóbb az RTL Klub foglalkozott híradóiban Mészáros Lőrinc vagyonával, de korábban a 444.hu próbálta kikérni a vagyonnyilatkozatot, amit nem adott oda a felcsúti polgármester.
Most végre közzétette, és mi gyorsan át is futottuk azt. Tehát nagyvonalakban az alábbiak derülnek ki a dokumentumokból.
A 2014-esből például az, hogy
– Mészárosnak van egy Audi A5-ös gépkocsija,
Korábbi cikkeink Felcsútról:
– Ellenzék alakult a faluban
– Interjú a korábbi polgármesterrel
– Interjú Ferenczi Krisztinával
– takarékbetétben van 400 millió forintja (2013-ben még csak 200 milliója, 2012-ben csak 20 milliója, 2011-ben pedig csak egymilliója volt!),
– 20 millió forint készpénze,
– cégéből, a Mészáros és Mészáros Kft.-ből osztalékot is felvesz, de ugyanennek a cégnek havi 1,7 millióért tanácsot is ad!,
– ezenkívül rengeteg szántó, erdő, legelő és rét is Mészáros birtokában van Felcsúton, Bicskén és Alcsútdobozon (ezek már a korábbi évek beszámolóiban is szerepelnek).
Érdekes, hogy 2014-ben már társadalmi munkában látta el Felcsút vezetését, de 2013-ban 2,5 millió forint jövedelme azért származott belőle. A 2012-es, illetve 2011-es bevallásában még csak fel sincs tüntetve, hogy kapott-e pénzt a polgármesterségi munkáért.
2012-ben még volt egy Mercedes Sprinter kisbusza is, amitől később megvált. Ebben az évben még a Búzakalász ügyvezetője havi bruttó 180 ezer forintért, és ebben az évben 60 millió osztalékot vett fel a Mészáros és Mészáros Kft.-ből.
2011-ben még volt egy III. kerületi lakása is – itt 50 százalékos tulajdonos volt. Ekkor még csak egymillió forint volt takarékbetétben, és 40 millió készpénzben. Ebben az évben még csak 10 millió osztalékot vett fel cégéből.
Noha a vagyonnyilatkozatból azért láthatók Mészáros Lőrinc meggazdagodásának körvonalai, korántsem tudunk meg belőle mindent. Nincs például feltüntetve benne az a luxusvilla, amit szépen körbefényképeztünk tavasszal.
A villa
Igaz, ez az ingatlan a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonában volt akkor, mindez azonban jelezheti, hogy ez a vagyonnyilatkozat nem tartalmazza teljesen Mészáros valódi vagyonát. Hiszen mint ismert: a Népszabadság listáján Mészáros 6,9 milliárdos vagyonával ért fel a 88. leggazdagabb magyar helyére. Ebből a nyilatkozatban azonban ennek az összegnek csak a töredéke lelhető fel.
Folytatása nyilván következik. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/luxusvillajat-nem-vallotta-be-meszaros-lorinc-aki-nyilvanossa-tette-vagyonnyilatkozatat-90609 | https://web.archive.org/web/20220527180156/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/luxusvillajat-nem-vallotta-be-meszaros-lorinc-aki-nyilvanossa-tette-vagyonnyilatkozatat-90609 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-luxusvilla-kimaradt-meszaros-lorinc-nyilvanossagra-hozott-vagyonnyilatkozatabol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-06-19 15:05:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok"
] | [] |
56,237 | Naponta három orvos vándorol ki Magyarországról | A Magyarországról elvándorló orvosokról, a magyar kórházakban elharapódzó korrupcióról ír a brit The Guardian hírportál. | „Hat éve, naponta három orvos és két ápoló hagyta el Magyarországot” – idézi a Guardian Bélteczki Jánost, a Magyar Orvosok Szövetségének elnökét. A brit lap a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyar orvosokról és orvostanhallgatókról írt cikket, amely szerint a szigetországban várható törvénymódosítás miatt az eddigieknél is több magyar orvos vándorolhat ki.
Keresettek a magyar orvosok
„Mindig beszéltünk erről a problémáról: a fizetések Svédországban, Norvégiában, Németországban, Nagy-Britanniában, bárhol, mint Magyarországon” – mondta Bélteczki, aki szerint a magyar orvosok fizetését legalább háromszorosára kellene emelni, hogy megállítsuk az elvándorlásukat. Az egészségügy Magyarországon tavaly is az egyik legrosszabbul fizetett szakterület volt: a KSH adatai szerint havi nettó 143 ezer forint volt az egészségügyi és szociális szférában dolgozók átlagos fizetése 2014-ben.
A Guardian cikkében megszólal az A-Team Health Recruitment nevű fejvadász-cég, amely célzottan az Egyesült Királyságba és Írországba közvetít egészségügyi dolgozókat. A cég vezetője, Tóth-Batizán Emese szerint számos hasonló cég működik Magyarországon, amelyek Németország, Svédország, vagy Norvágia felé közvetítenek magyar orvosokat, ápolókat. „Jövedelmező ez a piac” – fogalmazott.
Nem jönnek vissza
Egy a Guardiannak nyilatkozó magyar orvos, Prinz Gyula szerint az elmúlt időszakban nemcsak fiatal orvosok, de idősebb, elismert doktorok is kimentek Angliába, akik számára semmilyen prémiumot nem kínált a magyar egészségügy. „Van pár nagyon jó szakértő, akik elmentek, és soha nem fognak visszajönni” – mondta. A cikk idéz egy másik, névtelenül nyilatkozó magyar orvost, aki egy hónapot dolgozik Angliában, hogy kiegészíthesse a hazai fizetését, de elmondása szerint ezzel „kivételnek számít”: az orvosok többsége kiköltözik, és a legtöbb kint dolgozó orvosnak esze ágában sincs visszajönni – ahogy azt a Szinapszis közvélemény-kutatása is kimutatta.
"Járványszerű korrupció"
A Szinapszis által megkérdezett orvosok negyede számolt be „járványszerű korrupcióról” a magyar egészségügyben: az „egészségügy fogaskerekeit” a hálapénzek olajozzák, a korrupcióellenes Fizettem.hu oldal több ezer anonim beszámolót tartalmaz arról, ahogyan családoknak fix díjakat kellett fizetnie az orvosoknak és ápolóknak, hogy azok rendesen odafigyeljenek a hozzátartozóikra.
Az egyik így ir: „Édesanyám rákos volt, és több műtéten átesett, valamint rendszeresen kapott kemoterápiát. Pénzért két hónappal korábban kaptunk időpontot. A másfél év alatt, amíg anyám beteg volt, 350-500 000 forintot adhattunk összesen az orvosoknak. Egy másik beszámoló egy észak-kelet-magyarországi fogorvosról szólt, aki helyi érzéstelenítést csak hálapénzért cserébe adott. „Gyökérkezelés, foghúzás, tömés, akármi lehetett, ha nem fizetsz neki bónuszt, nem kapsz fájdalomcsillapítót.”
3000 új orvost keresnek
A cikk szerint az Angliában dolgozó magyar orvosok száma hamarosan tovább növekedhet: mint írják, a brit közegészségügyi hivatal, az NSH idén 3000 új orvost és ápolót hívna meg külföldi országokból, mivel a brit egyetemekről nem kerül ki elegendő számú orvos. A General Medical Council nyilvántartása szerint a nagy-britanniai orvosok 36,6 százaléka végzett külföldi egyetemen, igaz, közülük nem mindenki külföldi állampolgár. Így is sok azonban a külföldi állampolgárságú egészségügyi dolgozó: az NHS szerint az orvosok 89,1 százaléka volt csak brit állampolgár, akik között is sokan vannak, akik honosítottak.
Indiából is sokan mennek
A cikk szerint a magyar egészségügyet súlyosan érintheti az orvosok elvándorlása, hiszen itt már most problémákat okoz az orvoshiány. A magyar orvosok mellett sokan vállalnak munkát a szigetországban Indiából is: jelenleg 25 000 Indiában képzett orvos dolgozik Angliában, annak ellenére, hogy az ázsiai országban is súlyos orvoshiány tapasztalható, 10 ezer emberre körülbelül hét orvos jut, míg Angliában 28. Az indiai orvosok magyar kollégáikhoz hasonló problémákról számoltak be, amikor az emigráció okairól kérdezték őket. Az egyik, kivándorlás előtt álló indiai nyilatkozó úgy fogalmaz: „jól képzett ápoló vagyok nyolc év tapasztalattal (…) a jobb élet és fizetés reményében szeretnék elmenni. Az ápolók nem kapják meg azt a tiszteletet Indiában, amit nyugaton kaphatnak.” | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/angliaban-dolgozo-magyar-orvosok-a-guardianban | https://web.archive.org/web/20170210021226/https://www.origo.hu/gazdasag/20150128-angliaban-dolgozo-magyar-orvosok-a-guardianban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/naponta-harom-orvos-vandorol-ki-magyarorszagrol | Origo | hungarian-news | 2015-01-28 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
56,238 | Orbán fogorvosa nyeli be a legendás zenei klubot Egerben | Az EGAL jó ideje nem üzemel, most a miniszterelnök fogásza nyithatja meg újra. A birtokunkba került dokumentumból kiderül, hogy komoly állami segítséggel hozhat létre létesítménykomplexumot az elmúlt években egyre több sikert elérő fogász cége. | A miniszterelnök fogorvosa már a szórakoztatóiparban is terjeszkedik, és mindehhez önkormányzati, illetve állami segítséget is kap Egerben – legalábbis ez derül ki a magyarnarancs.hu birtokába került közgyűlési előterjesztésből. Az ügylet komoly ingatlanfejlesztésről szól, amelyben kulcsszerep jut Bátorfi Bélának.
A részletek
A Rázsi Botond (Fidesz–KDNP) alpolgármester által jegyzett dokumentumban szereplő belvárosi épületegyüttes és szabadidőpark területén működött 2011-ig Eger egyik legismertebb szórakozóhelye, az EGAL (korábbi nevén MÁS) Klub (ezt nevesíti is az előterjesztés), amelyet korábban háromszor az év legjobb vidéki szórakozóhelyének választott lapunk is. A klub alternatív zenei életben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen volt, bár az utolsó éveiben, az egyre csökkenő önkormányzati támogatások miatt kezdett visszaesni a működés színvonala. Az EGAL Klub ellehetetlenülése után egy évre bezárt a szomszédságában található Egrix klub és sportpálya is, mivel az üzemeltető nem vállalta a működtetést, így azóta az egri belváros szélén lévő földalatti szórakozóhely, a mellette lévő extrémsport-pálya és az Egrixnek helyet adó épület is üresen áll.
Középen Bátorfi doktor
Az önkormányzati anyag szerint azonban a Bátorfi Béla alapította OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (a cég tulajdonosa a Bátorfi tulajdonában álló Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. – a szerk.) működtetheti a korábbi szórakozóhelyet és a mellette lévő extrémsport-parkot, illetve a már szintén bezárt Egrixet is. Az OTI a tervek szerint közel 371,8 millió forintból újítaná fel a területet – a szándék komolyságát jelzi, hogy a terület egy részét 2013-ban, egy tavaly februári közgyűlési határozatot követően már bérbe is vette évi 2,18 millió forintért.
Fogturizmus oda-vissza
Meleg szívvel ajánljuk a témába vágó, három évvel ezelőtti cikkünket.
Sőt, a Széchenyi utca 61. alatti ingatlanra – mint fióktelepre – már be is jegyeztette magát az OTI a cégadatbázis szerint, majd a beruházásra a Gazdaságfejlesztő Operatív Programból pályázati pénzt is odaítéltek neki. A magyarnarancs.hu úgy tudja, hogy csütörtökön az előterjesztést az egri közgyűlés jó eséllyel elfogadja, így szabad út nyílhat Orbán Viktor fogorvosa előtt Egerben.
Komplexumot terveznek
Az önkormányzati forrásaink által hozzánk eljuttatott előterjesztésben az alpolgármester megemlíti a Gazdasági Operatív Program 2.1.1-12/B-2013-0912 kódszámú pályázatát, amelyen jelentősebb összeget nyerhetett az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. A palyazat.gov.hu oldalon megkerestük, hogy az utóbbi időszakban milyen egri beruházásokra kapott állami vagy uniós pénzt a miniszterelnök fogorvosa és társai által működtetett cég. Az említett kódszám alatt egy 2013 decemberében odaítélt, 173,4 millió forintos támogatást találtunk, így arra lehet következtetni, hogy ennyi pénzt kapnak – vagy már meg is kapták – a szórakozóhely és környezete felújítására.
Információink szerint a területen a beruházás során kialakítanák az EX Park elnevezésű központot, ahol szórakozni és sportolni is lehetne, illetve kulturális rendezvényeknek is otthont adna a komplexum. Úgy tudjuk, a volt EGAL helyén koncertek és kiállítások lehetnek, míg a kültéri részeket parkosítanák, teraszokat, játszótereket alakítanának ki, valamint lefednék és átépítenék a kerékpáros és extrém sportolók számára korábban elkészített pályát, ahol versenyeket is rendeznének. Egy épületet pedig teljesen felszerelnének sporteszközökkel, itt kapna helyet egy kerékpárszerviz, a versenyekhez öltöző, klubhelyiség és egy előadóterem is.
Ha egy fogorvosnak szárnya nő
Bátorfi Béláról több cikk is született az elmúlt években. Az atlatszo.hu összesítése szerint azok a vállalkozások, amelyekhez tulajdonosként vagy egyéb módon köze van Orbán Viktor fogászának, az utóbbi másfél évben mintegy 2,6 milliárd forintnyi állami vagy uniós pénzhez jutottak – vagy legalábbis döntés született arról, hogy a támogatást megkapják –, döntően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül.
Orbán Viktor fogorvosáról először 2011-ben lehetett hallani, amikor kiderült, hogy ő az egyik alapítója az Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programnak, amelyre a kormány egymilliárd forintos támogatást ad. Ettől a fogászati turizmus fellendítését várta a Fidesz. Ebből a pénzből közvetetten ugyan, de egy jelentős rész a cikkünkben is említett OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-nél landolt: az origo.hu-nak korábban nyilatkozó fogászok szerint, ha nyerni akartak a pályázaton, akkor egy személyre szabott innovációs csomagot kellett vásárolniuk az OTI Zrt.-től, amelynek költsége több millió forint is lehetett.
A 2010-ben alapított OTI az elmúlt években egyre jobban prosperál: míg 2011-ben 17,9 millió forint üzemi eredményt produkált, ez a szám egy évvel később már 116,5 millió forint, míg 2013-ban 160,4 millió forint volt. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-fogorvosa-nyeli-be-a-legendas-zenei-klubot-egerben-90710 | https://web.archive.org/web/20220117185412/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-fogorvosa-nyeli-be-a-legendas-zenei-klubot-egerben-90710 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-fogorvosa-nyeli-be-a-legendas-zenei-klubot-egerben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-06-25 15:12:00 | [
"Bátorfi Béla",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)",
"Orvosi Turizmus Iroda Zrt."
] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"egészségügy",
"támogatás",
"sport",
"EU",
"kultúra - művészet",
"egészségturizmus",
"vendéglátás"
] | [] |
56,239 | Nagyváradon mutatták be a Rómer Flóris Tervet | Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet, amellyel Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére. | Nagyváradon mutatták be a Rómer Flóris Tervet
Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet, amellyel Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére.
A nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett konferencián Rómer Flóris egykori nagyváradi kanonok, a magyar régészet "atyjának" munkásságát ismertették a terv névadója születésének 200. évfordulója alkalmából.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a program célja megőrizni és megmenteni azokat a magyar kultúrához tartozó és az identitás megőrzése szempontjából fontos épületeket, szakrális és nem szakrális tereket, amelyeket a magyarság létrehozott az elmúlt több mint ezer év alatt a Kárpát-medencében.
Rámutatott: az összeg csak töredékét képes megmenteni a létező sok értéknek, de a komoly tudományos előkészítő munka lehetővé teszi, hogy az évi 200 millió forint olyan épületek megóvását szolgálja, amelyek leginkább rászorulnak védelemre, és így a magyarországi támogatás megfelelően hasznosuljon.
Közölte, hogy a Teleki László Alapítvány lesz a közreműködő szervezet, amely segíti a munka szakszerű lebonyolítását. Hangsúlyozta, nemcsak az odaítélésnél fontos az alapos előkészítés, hanem a kivitelezésnél is, mert az épületek nagy szakértelmet, sokszor különleges mesteremberi tudást igényelnek, ami folyamatos odafigyelést igényel.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a pénz elosztásáról egyrészt pályázatok elbírálása útján döntenek. Várhatóan az év elején jelenik meg az első kiírás. Ugyanakkor a bíráló bizottság egyedi döntéseket is hoz majd - magyarázta a helyettes államtitkár, hiszen vannak olyan területek, amelyeken léteznek ugyan emlékeink, de nincsenek már olyan magyar közösségek, amelyek képesek elkészíteni egy pályázatot. A bizottság figyelmét szakértői testület hívja fel majd ezekre a műemlékekre.
Emellett elkülönítenek egy úgynevezett vis major keretet is: amennyiben egy műemléket fenyegető természeti katasztrófa történik, a felújítását ebből el tudják végezni.
Az elbírálási szempontok között elsődlegesként említette a műemléki-művészi értéket, például hogy egy épület a magyarság történelmében milyen szerepet játszott. Kiegyensúlyozottságra törekednek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék között, emellett arra is odafigyelnek, hogy arányosság legyen a különböző felekezetek között - tette hozzá.
Azokat az értékeket mentik, azok megóvására fordítanak forrásokat, amelyek valóban kiemelkedő szereppel rendelkeznek a magyar történelem és identitás szempontjából - mutatott rá a legfontosabb szempontra a helyettes államtitkár. | https://hvg.hu/gazdasag/20151017_Nagyvaradon_mutattak_be_a_Romer_Floris_Te | https://web.archive.org/web/20151017143637/https://hvg.hu/gazdasag/20151017_Nagyvaradon_mutattak_be_a_Romer_Floris_Te | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyvaradon-mutattak-be-a-romer-floris-tervet | HVG | hungarian-news | 2015-10-17 15:21:00 | [] | [
"Teleki László Alapítvány"
] | [] | [
"műemlékvédelem",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
56,240 | Habony Árpád és egy Szerb utcai ház titka | Az V. kerület egyik műemlék házában rendszeresen feltűnik Orbán Viktor tanácsadója. Pedig Habony Árpád neve nincs feltüntetve a kaputelefonon, de a tulajdoni lapon sem szerepel. Holnapi lapszámunkban riportot olvashat a „titokról” – ebből adunk most egy kis ízelítőt. | „A kapucsengőn az I. emelet 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú, 183 nm-es lakáshoz tartozóan Halkó Gabriella neve olvasható. Halkó tavaly azért került a hírekbe, mert ő volt a rekordösszegért, 841 millió forint közpénzből gyártott Marslakók sorozat producere és a sorozatot gyártó cég vezetője. A Marslakók ugyan bedőlt, de Halkóban nem ingott meg a döntéshozók bizalma. Tavaly az index.hu adott hírt arról, hogy az MTVA megbízásából a többek között Halkó által alapított Apropó Kft. gyártja Jakupcsek Gabriella ma is futó talk-show-ját, a Ridikült. A sajtóban sokszor megjelent már, hogy Halkó Jáksó László volt élettársa, és kettejük üzleti kapcsolata máig él. Halkó vezeti a Jáksó tulajdonolta Marslakók Kft. utódcégét, a Mátrix Produkció Kft.-t. A médiapiacon egyébként közismert, hogy a Halkó készítette műsorok mögött Habony Árpád miniszterelnöki
A ház
főtanácsadó áll, aki szintén jó viszonyt ápol Jáksóval. (…) 2006-ban mutatta be őket egymásnak Habony későbbi gyermekének édesanyja, Kaminsky Fanni. A családok később üzletelni is kezdtek: Habony testvére, Habony Mária cégét, a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t Jáksó és Halkó közösen vette meg 2008-ban” – olvasható cikkünkben.
A Szerb utca 9. alatti házról szóló történetünket így folytatjuk: „Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a Narancs tapasztalatai szerint Habonynak kulcsa van a házhoz, ismeri a kapukódot, és szinte mindennap feltűnik az épületben. Az általa használt Mercedes G-Class terepjárót és Audi A8-ast rendszeresen látni a ház előtt parkolni. Több utcabéli elbeszélő is határozottan állítja, hogy Habony jó ideje gyakran felbukkan a házban. Megkerestük Halkó Gabriellát telefonon, hogy megkérdezzük: valóban ő használja-e a Szerb utcai lakást, illetve pályázat útján jutott-e hozzá, és mennyit fizet a használatért. Halkó telefonos megkeresésünk során tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ingatlanhoz, illetve bármilyen önkormányzati lakást bérelne. Később újra kerestük, hogy adjon magyarázatot, miért szerepel a neve a kapucsengőn, de másodjára már nem sikerült elérnünk.”
Németh Dániel és Rényi Pál Dániel írását a csütörtöki Narancsban olvashatja. | https://magyarnarancs.hu/belpol/habony-arpad-es-egy-szerb-utcai-haz-titka-90160 | https://web.archive.org/web/20220714215352/https://magyarnarancs.hu/belpol/habony-arpad-es-egy-szerb-utcai-haz-titka-90160 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-arpad-es-egy-szerb-utcai-haz-titka | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-05-21 15:19:00 | [
"Habony Árpád",
"Habony Mária",
"Halkó Gabriella",
"Jáksó László",
"Kaminski Fanny"
] | [
"Brand Lab Tanácsadó Kft.",
"Marslakók Produkciós Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"média",
"rokonok",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [
"Szerb utca 9."
] |
56,241 | A jegybank tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését | A Magyar Nemzeti Bank tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság keddi döntését, amellyel a testület alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Napi.hu-t tiltott piacbefolyásolás miatt elmarasztaló bírósági ítéletet. | Az AB határozata nem a jegybank, hanem a bíróság számára fogalmazott meg új feladatot, írja közleményében az MNB. A jegybank így megvárja az ügy kapcsán megszülető új bírósági ítéletet, amelynek egyelőre nem ismert a döntési iránya, indoklása. Az MNB továbbra is fellép a piacot jogsértően befolyásolni próbáló és megtévesztő hírek nyilvánosságra hozatala ellen.
Milliós bírságok
Az MNB 2013 novemberében tiltott piacbefolyásolás miatt 3-3 millió forintra büntette a Napi.hu hírportált és a Napi Gazdaság Kiadót a 2013. október 16-án „Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel megjelent cikk miatt.
A cikk szerint a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százalékos Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt. A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a Mollal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz.
Nagyot estek a Mol-részvények
A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi.hu és a Napi Gazdaság aznapi száma. A Mol-részvények aznap hatalmas árfolyamesést szenvedtek el, az MNB pedig hivatalból piacfelügyeleti vizsgálatot indított.
A Napi.hu az MNB döntését bíróságon támadta meg, ám elutasították a portál keresetét. Ezt a döntést támadta meg a Napi.hu alkotmányjogi panasszal az AB-n. Az AB leszögezte: a támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az AB határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók.
Másról kellett volna dönteniük
Az AB közölte azt is, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik, az elvárható gondosság követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.
A bíróságnak arról kellett volna döntenie, hogy a Napi.hu szerkesztési módja egyértelműen megtévesztő volt-e és kellő indokul szolgálhatott-e a szankcionálásra; miután ez nem történt meg, az AB a támadott ítéletet megsemmisítette. Az MNB közigazgatási határozatának újbóli felülvizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik. | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/az-mnb-tiszteletben-tartja-az-alkotmanybirosag-donteset | https://web.archive.org/web/20150803095911/https://www.origo.hu/gazdasag/20150128-az-mnb-tiszteletben-tartja-az-alkotmanybirosag-donteset.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jegybank-tiszteletben-tartja-az-alkotmanybirosag-donteset | Origo | hungarian-news | 2015-01-28 00:00:00 | [] | [
"Alkotmánybíróság",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Napi Gazdaság Kiadó Kft."
] | [] | [
"média",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"gazdálkodás"
] | [] |
56,242 | Árnyalatnyi eltérések | A kormány tagjai és az államtitkárok évente nemcsak vagyonnyilatkozatot tesznek, hanem az szja-bevallásukból is kötelesek közzétenni adatokat. Megpróbáltuk összefésülni a kétfajta dokumentum adatait. Pintér Sándornál 2011-ben 100 milliós eltérés volt a két bevallás között. | A magyar jogban 2008 óta létezik egy olyan szabály, mely szerint a kormány tagjai és az államtitkárok (az egyszerűség kedvéért: kormánytagok) minden évben kötelesek nyilvánosságra hozni személyijövedelemadó-bevallásuk öt adatát. A május 20-i bevallási határidőt követő tizenöt napon belül közzétett adatok eszerint összegszerűen megegyeznek az adóhivatalnak benyújtott, úgynevezett 53-as bevallásban feltüntetett adatokkal. A kormánytagok emellett minden év januárjában vagyonnyilatkozatot is tesznek, melyben előző évi adóköteles jövedelmeikről is számot adnak. Mivel a jövedelemről elvben mindkét dokumentumban teljes képet kell adni, kézenfekvő a feltételezés, hogy a két dokumentum adatai összhangban kell, hogy legyenek - ellenkező esetben joggal vélelmezhető, hogy valamelyik dokumentum nem a valós adatokat tartalmazza, vagy nem teljes körű.
Összevetettük a kormánytagok által nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok jövedelmi adatait az szja-bevallásból megismerhető adatokkal. A megvizsgált összesen több mint hetven esetből kettő kivételével vagy az szja-bevallás adataiból következő jövedelem volt alacsonyabb a vagyonnyilatkozatból megismerhetőnél - vagy fordítva. Az előbbi eset azt jelentené, hogy az szja-bevallás nem tartalmaz minden jövedelmet, az utóbbi azt, hogy a vagyonnyilatkozat hiányos. Mindkettő problematikus.
Ha a vagyonnyilatkozat jövedelmi adatait (nem számítva a külön adózó jövedelmeket) a megfelelő adózási szabályok szerint szuperbruttósítjuk és összesítjük, megkapjuk az összevont adóalap összegét - elvben ugyanazt az összeget, ami az szja-bevallásban az összevont adóalap összegeként szerepel, és amelyet a kormánytagok kötelesek nyilvánosságra hozni. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a közszereplőnek csak egy jövedelme van, jóval bonyolultabb, ha több. Vizsgálódásunkat 2011-re és 2012-re korlátozzuk, mivel a kétféle dokumentum összehasonlítható módon erre a két évre áll rendelkezésre.
Enyhe hiányosságok
Vegyük először azt az esetet, amikor a vagyonnyilatkozat jövedelmi adataiból számított összevont adóalap kisebb, mint az szja-bevallásban szereplő összevont adóalap összege. Az eltérés számításaink szerint többnyire legfeljebb pár százezer forint. Van azonban néhány eset, ahol jelentősebb a differencia. 2011-ben a legnagyobb különbség Pintér Sándor belügyminiszternél látható, közel 102 millió forint, 2012-ben pedig Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnál (5,45 millió). Számításaink szerint további hat-hét kormánytag esetében egymillió forint körüli vagy annál nagyobb az eltérés a két adat között.
Martonyi János például mindkét vizsgált évben az egymillió fölötti különbséget produkálók között szerepel. (Pintér Sándorról és Illés Zoltánról lásd keretes írásainkat.) A külügyminiszter szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 19400190 forint (2011), illetve 18093967 forint (2012). A vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelemadatok alapján számolt összevont adóalap azonban ennél alacsonyabb. Martonyi e két évben változatlan, 1101900 forintos havi miniszteri fizetése mellett a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként havonta további 58ezer forintot vett fel. E jövedelmi adatok alapján számolt (az adott évben érvényes szabályok szerint szuperbruttósított) összevont adóalap 2011-ben 17676876 forint, 2012-ben pedig 17022396 forint volt.
Miből adódhat a differencia? Feltételezésünk szerint javarészt a külföldi kiküldetési napidíjakból, amit a kormánytagok annak ellenére sem szerepeltetnek vagyonnyilatkozataikban, hogy az szja-törvény szerint ezek adóköteles jövedelemnek számítanak, összegüket következésképp a vagyonbevallásban fel kellene tüntetni. A devizanapidíjak összegéről elvben a kormánytagoknak nyújtott pénzbeli juttatások kimutatásaiból is tájékozódhatnánk: a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok között a devizanapidíjakat azonban nem tünteti fel valamennyi minisztérium. (A Külügyminisztérium például közölte, a Miniszterelnökség nem.) Martonyinál maradva: 2011-ben a külföldi kiküldetési díj pár ezer forint híján lefedi a különbözetet, 2012-ben pedig meghaladja azt. Államtitkára, Németh Zsolt esetében pedig a 2011-es adatok forintra-fillérre stimmelnek: vagyis Martonyinál a kétféle dokumentum adatai közötti különbség oka nagy valószínűséggel valóban a devizanapidíj.
A kormánytagok vagyonnyilatkozatai persze ettől még hiányosnak számítanak. Ennek nincs különösebb szankciója mindaddig, amíg nem bizonyítható, hogy a mulasztás szándékos volt. Ilyenkor a szankció a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség kimondása, a minisztereknél, államtitkárokmál pedig a felmentésük lenne.
Adócsalás, tévedés vagy trükközés?
Nézzük a fordított esetet, amikor az szja-bevallásban alacsonyabb összevont adóalap szerepel, mint amennyinek az adott személy vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelemadatok alapján számításaink szerint szerepelnie kellene; vagyis mintha az szja-bevallásból hiányozna valami. 2011-ben a legnagyobb eltérés Illés Zoltánnál, 2012-ben Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkárnál mutatkozik; az előbbinél a különbség meghaladja a 12, az utóbbinál a 9 millió forintot. Számításaink szerint a különbség 2011-ben összesen hat, 2012-ben pedig már 13 személy esetében több mint egymillió forint.
Orbán Viktornak a vagyonnyilatkozata alapján kalkulált összevont adóalapja mindkét évben jelentősen, több millió forinttal tér el az szja-bevallásban szereplő összegtől. A miniszterelnök által közzétett adatok szerint szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 2011-ben 18861880, 2012-ben 18898094 forint volt. Orbán Viktor miniszterelnökként felvett fizetése 1507400 forint, képviselői tiszteletdíja 231900 forint volt mindkét évben. Emellett a Helikon Kiadótól 2011-ben 248ezer, 2012-ben 114ezer forintot vett fel könykiadás jogcímén. Ezt valószínűleg a miniszterelnök esetében is kiegészíti még a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett devizanapidíj. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezek összege a két év alatt valamivel több mint 1,6 millió forint volt. A miniszterelnök összevont adóalapja tehát a fentieknél jóval magasabb lehetett: 2011-ben 27,5, 2012-ben pedig 26,6 millió forint. Az szja-bevallás adataihoz képest a különbség 8,7, illetve 7,7 millió forint.
Nem valószínű, hogy a kormányfő a jövedelmei után ne fizette volna meg az adót. Már csak azért sem, mert illetményeiből a személyi jövedelemadót a kifizető, vagyis a Miniszterelnökség és az Országgyűlés Hivatala havonta levonja, és átutalja az adóhatóságnak. Sokkal valószínűbb, hogy a miniszterelnök az szja-bevallásaiból nem az összevont adóalap összegét hozta nyilvánosságra. Az összevont adóalap összegének fogalmát az szja-törvény pontosan meghatározza, az 53-as bevallás kitöltési útmutatói ugyancsak definiálják, s a bevallásban is egyértelműen azonosítható: a 2011-esben a 15., a 2012-esben a 20. sor. A hivatkozott helyekből teljesen egyértelmű, hogy "összevont adóalap" alatt a különféle címen megszerzett (önálló és nem önálló tevékenységből származó) jövedelmek teljes, szuperbruttósított összegét kell érteni.
Igaz, a "söralátét-nagyságú" szja-bevallás korában nem nehéz összekeverni a dolgokat: a 2011-es és 2012-es szja-bevallásban két "összevont adóalap"-ot is meg kellett határozni, "a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapot" és "a személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalapot". Hogy akkor melyik összevont adóalap nyilvánosságra hozataláról rendelkezik vajon a törvény? Mivel a jogállási törvény nem tesz semmilyen jelzőt az "összevont adóalap" kifejezés elé, logikus, hogy nem a csökkentett összeget, hanem a teljes jövedelemről tájékoztató, jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap összegé"-t kellene a nyilvánosság elé tárni.
A kevesebb jobb
A kormányfő ugyanakkor vélhetően azt az összevont adóalapot hozta nyilvánosságra, amely a családi kedvezmény összegével csökkentett összeg. A miniszterelnök a szóban forgó években vagyonnyilatkozatai tanúsága szerint feleségével és három gyermekével élt közös háztartásban. A családi kedvezmény 2011. január 1-jével bevezetett új szabályai alapján ő maga is jogosulttá vált a kedvezmény igénybevételére, ami három gyermek után mindkét évben legalább 7425000 forint lehetett. Ez az összeg nagyságrendileg ahhoz az összeghez közelít, amelyet az imént különbségként kiszámoltunk. A családi kedvezménnyel csökkentett összeg feltüntetése azonban formailag nyilván hibás megoldása a feladatnak.
Mindez simán lehet egyszerű tévedés is Orbán részéről. Ennek azonban ellentmond, hogy a miniszterelnök, úgy tűnik, tisztában van a különféle adózási alapfogalmakkal: 2010-es szja-bevallásában az összevont adóalap összege - a nyilvánosságra hozott adatok szerint - 24212218 forint volt, de Orbán szükségesnek vélte kézzel írott csillagos megjegyzésben tájékoztatni a közvéleményt, hogy jövedelme ennél több mint ötmillió forinttal kevesebb volt: "A 2010. évi összes jövedelmem 19064738 forint volt." Vagyis a kormányfő gond nélkül különbséget tud tenni a jövedelem és az összevont adóalap között.
A családi kedvezményre jogosult miniszterek és államtitkárok között van, aki a kormányfőhöz hasonlóan járt el, és csökkentett összeget hozott nyilvánosságra, de voltak, akik helyesen a jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap"-ot tüntették fel. Az előbbi csapatban játszik például a háromgyermekes Szatmáry Kristóf államtitkár, akinek összevont adóalapja alig 8,4 millió forint, holott államtitkári és képviselői fizetése alapján legalább 17,7 milliónak kellene lennie; az utóbbiban pedig, mondjuk, a kétgyermekes Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. És persze vannak olyanok is, akiknek 2011-ben még sikerült megtalálniuk az összevont adóalapot, 2012-ben viszont már nem (például Németh Zsolt külügyi államtitkár).
Igazságos közteherviselés
Az szja-bevallásból nyilvánosságra hozandó öt adat között szerepel "az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege" is. A 2010-ben érvényes szabályok szerint még a családi adókedvezmény összegét is bele kellett számítani ebbe a körbe. A miniszterelnök 2010-es adatai között e sorban mégis nulla forint szerepel, hiszen Orbán - magas jövedelme miatt - a 2010-ben érvényes szabályok szerint még nem vehette igénybe ezt a kedvezményt. A családi adókedvezmény rendszerének átalakításakor azonban az is megváltozott, hogy a családi adókedvezményt az adóbevallásban hol kell feltüntetni: ez a tétel kikerült az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények közül, s ehelyett az összevont adóalapot csökkentő tétel lett belőle. (Technikai szempontból az adóbevallásban ezért a családi adókedvezmény adóalap-kedvezményként jelenik meg.) Magyarán, miközben az új szisztémában jövedelemhatártól függetlenül igénybe lehet venni, a kormánytagok szja-bevallásából nyilvánosságra hozandó adatok között már nem kell feltüntetni.
Nem állítjuk, hogy ez tudatos döntés eredménye volt. Mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy éppen ez volt a cél: a nyilvánosságra hozandó adatok között ne kelljen szerepeltetni a sok esetben milliós nagyságrendű kedvezményt. (Sokan mégis feltüntetik ezt az összeget, s hogy teljes legyen a zűrzavar, hol az adókedvezmény, hol az adóalap-kedvezmény összegét.)
Az szja-bevallásból megismerhető adatokból az látszik, hogy a kormányfő 2011-ben és 2012-ben is kereken 16 százalék jövedelemadót fizetett. Ez a kormány hivatalos adópolitikájával egybevágó adat azonban csak úgy tud előállni, hogy a miniszterelnök összevont adóalapként a családi kedvezménnyel csökkentett adóalapot tünteti fel. A tényleges összevont adóalaphoz viszonyított adóterhelése ennél alacsonyabb, valahol 11 százalék körül lehetett. Orbán tehát már közel jár kormánya célkitűzéséhez, mely szerint a jövedelemadó-terhelést 10 százalék alá kell szorítani. Más kormánytagok pedig - például Varga Mihály vagy Szócska Miklós - már 2011-ben és/vagy 2012-ben is ebbe a klubba nyertek bebocsátást.
S hogy ki volt az a két kormánytag, akinek a vagyonnyilatkozatát és adóbevallását sikerült úgy kitöltenie, hogy számításaink szerint az adatok forintra összhangban legyenek? E bravúr 2011-ben Varga Mihálynak, 2012-ben pedig Fónagy Jánosnak jött össze. Teljesítményüket ugyanakkor lerontja, hogy a vizsgált két év közül erre csak az egyikben voltak képesek.
A belügyminiszter eltéved a sorok között
Pintér Sándornak a 2010., 2011. és 2012. évi szja-bevallásából is nyilvánosságra kellett hoznia adatokat. A 2010-es adatlapon Pintér a rubrikák mellé akkurátusan odaírta a lap szélére az adóbevallás sorának számát és oszlopának betűjelét: "28. sor d", "29. sor c", "35. sor c", "179. sor d" és "179. sor e". Ez elsőre nagyon precíznek tűnhet, a probléma azonban az, hogy az első három adat nem jó, a törvény ugyanis nem ezeknek a közlését írja elő.
Összevont adóalapként a belügyminiszter 1,62 milliárd forintot, az összevont adóalap adójaként viszont mindössze 4,5 millió forintot tüntetett fel, ami egy egészen hihetetlen, 2,7 ezrelékes adóterhelést jelentene. Igaz, azt is jelezte, hogy e két adat a 28. sor d oszlopában, illetve a 29 sor c oszlopában szereplő összeg. Ha fellapozunk egy 2010-es adóbevallást, láthatjuk: a Pintér által akkurátusan hivatkozott rubrikákban egyrészt a 2010. évi összes jövedelem, másrészt a számított adó volt feltüntetendő. A belügyi tárca vezetőjének helyesen a 27. sor d oszlopába és a 36. sor c oszlopába írt adatokat kellett volna nyilvánosságra hoznia (s hasonlóképpen, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összegeként a 35. helyett a 46. sor c oszlopába írt összeget kellett volna szerepeltetni).
2011-ben Pintér már nem tesz lapszéli megjegyzéseket. Vagyonnyilatkozatának jövedelmi adataiból azonban sehogy sem tudtuk kikalkulálni az összevont adóalapként feltüntetett 118,7 milliós összeget. Pintér miniszteri fizetése 1,1 millió, ezen túlmenően csupán 143 ezer forintos nyugdíját tünteti fel (amely nem adóköteles jövedelem), más jövedelemről nem számolt be. Az e jövedelemadatok alapulvételével számított összevont adóalap 16,8 millió forint, a két összeg közötti különbség pedig majdnem 102 millió forint. Szja-bevallása szerint Pintérnek volt még 476,8 millió forint külön adózó - az összevont adóalapba bele nem számítandó - jövedelme; ez vélhetően a cégei eladásából szerzett jövedelem. Az adat ugyanakkor hiányzik a vagyonnyilatkozatából. Ugyanez a helyzet 2012-ben is: az szja-bevallásban szerepeltetett 503,4 millió forint külön adózó jövedelem a vagyonnyilatkozatban nem jelenik meg. (Vagyonnyilatkozataiban Pintér a cégeladásból származó, még hátralévő követeléseit tünteti csak fel.) Az összevont adóalap összege viszont ebben az évben végre nagyjából stimmel: a vagyonnyilatkozat alapján számított és az szja-bevallásból közzétett adat közötti különbség nincs 100 ezer forint.
Az Illés-rejtély
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2011-ben 12,2 millió forinttal kisebb, 2012-ben viszont 5,45 millió forinttal magasabb összevont adóalapot hozott nyilvánosságra, mint amely a vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható. "Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem"-ként valamennyi vagyonnyilatkozatában a Közép-európai Egyetemtől (CEU) kapott 850 ezer forintos egyetemi tanári fizetését jelölte meg. Országgyűlési képviselőként felvett 231 900 forintos képviselői tiszteletdíját nem kellett feltüntetnie, 997 200 forintos államtitkári illetményét azonban köteles lett volna minden évben szerepeltetni, ez azonban csak a legutóbbi évről közzétett nyilatkozatában tűnik fel (és akkor is hibásan, bruttó helyett nettó összeget ad meg: 650 ezer forint). Vagyonnyilatkozata szerint Illés más jövedelemmel nem rendelkezik. Ezen adatok alapján az összevont adóalap összegének 2011-ben 31,33 millió, 2012-ben 30,68 millió forintnak kellett volna lennie, az államtitkár által az szja-bevallásból közzétett adatok szerint azonban 19,11 millió, illetve 36,13 millió forint volt.
A jelentős eltérésre nem tudtunk magyarázatot találni: sem a devizanapidíjak (melyek összege nem ismert), sem az esetleg igénybe vett családi kedvezmény (az államtitkár közös háztartásban él gyermekével) nem képes ilyen mértékű különbséget lefedni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/arnyalatnyi-elteresek-89220 | https://web.archive.org/web/20210927061417/https://magyarnarancs.hu/belpol/arnyalatnyi-elteresek-89220 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arnyalatnyi-elteresek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-20 15:27:00 | [
"Illés Zoltán",
"Martonyi János",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Szatmáry Kristóf"
] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás",
"adó",
"közadat"
] | [] |
56,243 | Illés Zoltán korrigálta adóbevallását | Korábbi cikkünk nyomán Illés Zoltán államtitkár önrevíziót nyújtott be az adóhivatalhoz, korrigálva 2011-es bevallását. Az államtitkárnak bírságot nem kell fizetnie, mivel munkáltatója az adót rendesen utalta a NAV számlájára. | Április végén írtunk arról, hogy jelentős eltérések mutathatók ki Illés Zoltán környezetügyi államtitkár vagyonnyilatkozataiban és az szja-bevallásaiban közzétett adatok között. 2011-et és 2012-et vizsgálva feltártuk, hogy az egyik évben 12,2 millió forinttal alacsonyabb, a másik évben viszont 5,45 millió forinttal magasabb volt a nyilvánosságra hozott összevont adóalap a vagyonnyilatkozatokban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható összegnél. Az évről évre lényegében szóról szóra átmásolt téves adatokat az államtitkár az időhiánnyal, az elvégzendő munka mennyiségével, a környezetvédelmi elkötelezettséggel és az egyetemes értékekkel magyarázta, de ígéretet tett, hogy a hibát kijavítja.
Fotó: MTI – Bruzák Noémi
Csütörtökön a kormányzati portálon megjelent a parlamentből és a kormányból is távozó Illés Zoltán záró vagyonnyilatkozata, amelyben a korábbiakhoz képest több változás is felfedezhető. Illés nemcsak a Közép-európai Egyetemen (CEU) ellátott feladatát korrigálta „egyetemi tanár”-ról „egyetemi docens”-re, hanem az onnan felvett fizetése összegét is: kiderült, hogy az előző években feltüntetett 750-850 ezer forintos összegek nettó összegek voltak, annak ellenére is, hogy a vagyonnyilatkozat egyértelműen bruttó összeg feltüntetését írja elő. A CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének oktatójaként Illés havi fizetése 1 214 410 forint (cirka 4000 euró) volt. Az államtitkár elmúlt években felvett havi bruttó jövedelme így a korábbi cikkünkben számolt 2,1 millióról 2,44 millióra nő, s ez a növekmény – a nettó összeg bruttóra emelkedése – a 2012-es évre kimutatott eltérést nagyjából meg is magyarázza.
Illés minisztériumi titkárságvezetője kérdésünkre azt is elmondta, hogy a vagyonnyilatkozat számai és az szja-bevallásból közzétett adatok között 2011-ben látható különbözet abból adódott, hogy az államtitkár 2011-es személyijövedelemadó-bevallásából a CEU-ról felvett 1,2 milliós fizetése valamilyen véletlen folytán kimaradt. Az adatok mostani ellenőrzése során ugyanakkor kiderült, hogy a CEU az adót hónapról hónapra rendesen megfizette, ezért Illésnek pótlólagos adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, s így bírságot vagy késedelmi pótlékot sem kellett leróni. A szabályoknak megfelelően azonban az államtitkárnak önrevíziót kellett végeznie, ezért a 2011-es adóbevallását újra elkészítette. Bár a kormany.hu-n közzétett dokumentum adatait nem korrigálták, kérdésünkre a titkárságvezető elmondta, hogy a 2011-re vonatkozó összevont adóalap összege 19,1 millió helyett helyesen 36,6 millió volt, vagyis 17,5 millióval magasabb, mint a korábban közölt összeg (a megfizetett adó pedig 3,1 helyett 5,9 millió).
A másolás korábbi években követett gyakorlatát feladva Illés Zoltán ezúttal pénzmegtakarításaiban is jelzett némi módosulást: pénzintézeti számlakövetelése nulláról 1,8 millió forintra ugrott, euróban megspórolt pénze viszont 9,3 ezerről 6,5 ezerre apadt; dollárban félretett pénze azonban az elmúlt években érdemben nem változott, továbbra is 26 ezer pár száz USD. A számokból az olvasható ki, hogy az államtitkár az elmúlt években nem túl sokat tartalékolt: közel harmincmilliós éves bruttó jövedelme ellenére sem ingatlanvagyonában, sem összesen 10-11 millió forintra rúgó megtakarításaiban nem volt változás 2011 és 2013 között. | https://magyarnarancs.hu/belpol/illes-zoltan-korrigalta-adobevallasat-90421 | https://web.archive.org/web/20220117231229/https://magyarnarancs.hu/belpol/illes-zoltan-korrigalta-adobevallasat-90421 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/illes-zoltan-korrigalta-adobevallasat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-06-07 15:40:00 | [
"Illés Zoltán"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"adó"
] | [] |
56,244 | Ajánlattétel nyomán – Vajna kaszinóiról | A kaszinók Andy Vajnáé lettek, pedig az állami szerencsejátékcég is vihetné őket. Egy állami cég azonban csak korlátozottan képes hálás lenni a koncessziókért és engedélyekért. | Andy Vajna és Szima Gábor szerencsés fiai hazánknak. Papírjuk van róla, hogy megbízható vállalkozásokat birtokolnak – olyannyira, hogy a korábban nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva sebesen bezárt magyar játékterem-piac újraépítéséhez kaptak meg összesen hét olyan koncessziót, amit személyesen Varga Mihály volt-jelenlegi-leendő gazdasági miniszter adhat csak ki. Így Andy Vajna az érdekeltségébe tartozó, budapesti Las Vegas Casino (az OTP Bank Liga elnevezésű futballbajnokság közvetítéseinek nyilván önkéntes és lelkes támogatója) mellett a fővárosban és Közép-Magyarországon további öt kaszinót létesíthet.
Keleten a három jogból kettőt kapott Szima Gábor, a debreceni futballélet legfőbb gazdasági oszlopa, aki tavaly kifejezetten azért vásárolt meg egy profilba illeszkedő, ám időközben bevétel nélkül maradt vállalkozást, hogy a kaszinótenderen indulhasson. Nyilván már akkor is tudott valamit. (A másik két kaszinó közül az egyiket 2012-ben megvette az állam Vajnától – micsoda véletlen, Pesten –, a Casino Sopron pedig az osztrákoké.)
Amikor másfél éve Lázár János akkori miniszterelnökségi államtitkár előterjesztésére a kormány két nap alatt felszámolta az akkor már eleve adóemelésekkel szorongatott játékterem-ipart, két alapvető érvet hangoztatott. Az egyik szerint ez a pénzkockáztatási forma megnyomorítja a családokat, a jövedelmük az üzemeltetőkhöz kerül. Ez egyébként nyilván igaz, de az okoskodás ugyanilyen patent lehetne az állami lottózók kapcsán is, ahol néhány perc alatt ugyanúgy el lehet verni tízezreket – mondjuk – kaparós sorsjegyen, mint a félkarú rablókon. Ám a rapid intézkedés legfőbb okaként bizonyos nemzetbiztonsági kockázatokat is emlegetett Lázár. Hogy mik is voltak azok, a mai napig nem tudjuk. Ami az ügyben többször összehívott ilyen-olyan bizottságok leple alól kiszivárgott, csupa általánosság: a játéktermekben bűnözésből származó pénzeket lehet fehérre mosni, a rendszer melegágya az uzsorának, a tulajdonosok elállítják a gépeket, csalnak stb. – ezek annyira új információk, hogy az amerikai szenátus egyik vizsgálati megállapításaiban is szerepeltek már nagyjából nyolcvan éve.
Ezt a piacot mindig is gyökeréig átjárta a korrupció – a megszerezhető nyereség óriási. Ma egy törvény szerint erre az üzletre összesen tizenegy kaszinó települhet Magyarországon. Hogy lesz-e több, nem tudni. Az új engedélyekkel kapcsolatban a kormányzat természetesen egyetlen pillanatra sem vette komolyan saját ostoba és ájtatos magyarázkodását arról, hogy ez a piac igazából csak a gazdagok speciális játéktere, nem a megvédeni szánt dolgozó családoké. Hogy igazából csak azért kell megengedni néhány „megbízható” vállalkozónak, hogy üzemeltessen ilyet, mert ez az idegenforgalom egyik izgalmas szelete és fontos bevételi forrása. Ha valóban így lenne, nem kéne vacakolni koncessziókkal meg engedélyekkel, ott volna erre a célra egy nagyon megbízható vállalkozás, az állami szerencsejátékcég. Csakhogy annak viszonylag könnyen ellenőrizhető az elszámolása, nincs luxemburgi székhelye vagy egyéb kihasználható könyvelési trükkje – de főképp, egy állami cég csak korlátozottan képes hálás lenni a koncessziókért és engedélyekért. Ezeket pedig jelen esetben „ajánlattétel nyomán”, mindenféle pályázat nélkül adta ki a gazdasági miniszter.
Jól értjük, mi is történt itt. Csak azt nem, hogy maradt ki ebből a buliból Mészáros Lőrinc? | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ajanlattetel-nyoman-90081 | https://web.archive.org/web/20220808103947/https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ajanlattetel-nyoman-90081 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ajanlattetel-nyoman-n-vajna-kaszinoirol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-05-14 15:48:00 | [
"Andy Vajna",
"Szima Gábor"
] | [
"Las Vegas Casino Kft.",
"Las Vegas Casino Zrt."
] | [] | [
"pénzmosás",
"csalás",
"engedély",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
56,245 | Rogán Antal fejét követeli az ellenzék | A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal volt V. kerületi polgármester fejét követelik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy a Belváros Főutcája projekt egy részénél szabálytalanságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, és emiatt a magyar ügyészség beavatkozását is kérte. Az önkormányzat nem tud a kifogásokról. | A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal volt V. kerületi polgármester fejét követelik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy a Belváros Főutcája projekt egy részénél szabálytalanságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, és emiatt a magyar ügyészség beavatkozását is kérte. Az önkormányzat nem tud a kifogásokról.
Ügyészségi nyomozást és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, volt V. kerületi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését sürgetik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat talált egy évekkel ezelőtti összesen 5,5 milliárd forintos belvárosi beruházásnál, amelyet az EU mintegy kétmilliárd forinttal támogatott.
Szabálytalanságokat talált az OLAF
Válaszokat, ügyészségi vizsgálatot és Rogán Antal volt V. kerületi fideszes polgármester magyarázatát, sőt a politikus mentelmi jogáról való lemondását sürgetik az ellenzéki pártok arra hivatkozva, hogy kiderült: az unió csalás elleni szerve vizsgálta, és nem találta rendben az V. kerület irányításával zajlott, a 2010-es parlamenti választás előtt átadott beruházást.
A vs.hu kérdezett rá az OLAF-nál az ügyre, és a szervezet válaszából kiderült: az EU csalás elleni hivatala vizsgálta a Budapest Szíve nevű projektet, mert olyan panaszok érkeztek a szervezethez, miszerint szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél. Az OLAF végül a magyar ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz is fordult a feltárt problémák miatt.
Budapest Szíve: a Belváros új főutcája
A Budapest Szíve projekt érintett, első üteme a Belváros-Lipótváros központi magját érintő átalakítást jelentette. A mintegy 5,5 milliárd forintból - ezen belül csaknem kétmilliárd forint uniós forrásfelhasználásával - megvalósult beruházás a Belváros új Főutcája nevet viselte. Ennek részeként faltól-falig felújították a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti 1,7 kilométeres útszakaszt.
A vs.hu cikke emlékeztetett: az Index.hu már 2012 tavaszán beszámolt arról, hogy Brüsszelnek problémái vannak a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák átépítésével, mert az akkori hírek szerint az Európai Bizottság azt gyanította, hogy irányított közbeszerzés folyhatott. A kiírási feltételek miatt csak egy konzorcium pályázott, azzal kötöttek szerződést.
Vizsgálatot és lemondást követelnek
A Demokratikus Koalíció (DK) már fel is szólította Rogán Antalt, hogy az uniós vizsgálat miatt mondjon le képviselői mentelmi jogáról. Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője szerint Rogán polgármesterként asszisztált egy olyan álpályáztatáshoz, ahol eleve csak a későbbi győztes indult el, ugyanis a pályázati feltételekkel minden más céget ellehetetlenítettek.
Az MSZP is válaszokat sürget. A szocialista Lukács Zoltán emlékeztetett, hogy az OLAF korábban már több tucat ügyet jelzett a magyar ügyészségnek, azt kérve indítsanak vizsgálatot. Hozzátette: az ügyészség nem hivatkozhat arra, hogy folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkozik, mert „ezek súlyos, korrupciós bűncselekmények, ezeket pedig ismertetni kell a nyilvánossággal".
Lukács úgy fogalmazott: Rogán Antal volt polgármester kerülete "hangos a korrupciótól", most már nemcsak a kerületi ingatlaneladásoknál, hanem egy uniós projektnél is úgy tűnik, nincsenek rendben az ügyek. Ezért szerinte Rogánnak „ki kellene állnia (...) és el kellene mondania, mi történt az általa vezetett V. kerületben éveken keresztül.
Válaszokat várnak Rogántól
Az Együtt politikusa, Szigetvári Viktor pedig arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, adjon tájékoztatást arról, hogyan működött együtt az OLAF-fal a Budapest Szíve projekt miatt indult vizsgálatban. Azt is kérte, hogy az V. kerület és a főváros tisztázza, hogyan lehetséges, hogy - a gyanú szerint - egy túlárazott eljárás során egy előre kiválasztott kivitelező végezte el a munkát.
Az V. kerületben tavaly ősszel polgármesterjelöltként indult Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője a Facebookon reagált a hírre. Azt írta, „Rogán most jelentheti fel az EU csalás elleni hivatalát is. (...) Szerencsétlen jó ember, mindenki őt rágalmazza, pedig egy ártatlan bárány, aki azt sem tudja mi az a korrupció".
Az önkormányzat Bajnaival védekezik
Az V. kerületi önkormányzat közleményében elismerte, hogy az OLAF vizsgálódott a projekt ügyében, és ehhez a kerülettől kértek is be dokumentumokat, melyeket ők meg is küldtek. Állításuk szerint azonban nem élvezett előnyt egyik cég sem, és a lehívott EU-s támogatásokat is mind a közölt célra használták fel.
Az önkormányzat szerint ugyanakkor a projekt tisztaságát az is bizonyítja, hogy a projekt előkészítésébe Bajnai Gordon és Szigetvári Péter is belelátott, a volt miniszterelnök pedig el is ment a kész épületek átadására. Erre reagálva egyébként Szigetvári azt mondta: "Talán arra gondolnak, hogy Bajnai Gordon szalagátvágásának a korrupt közbeszerzéshez lenne köze, de ez meg hazugság."
Megszólalt a Fidesz és Kocsis is
Megszólalt az ügyben a Fidesz-frakció is. A képviselőcsoport közleményében azt írta, az OLAF a Budapest Szíve program fővárosi részeit is vizsgálta, akkoriban pedig a fővárosban az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzott. Hozzátették: az MSZP-nek és a Szigetvári Viktor vezette Együttnek saját házuk táján kellene keresniük a hibát.
Közleményt adott ki Kocsis Máté fővárosi képviselő, tanácsnok is. Ebben a fideszes politikus azt írta, hogy a Budapest Szíve Program 2. ütemének közbeszerzési eljárása 2009-ben volt, "a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban, őket kell a részletekről megkérdezni". Tarlós István 2010 októberében lett főpolgármester és ugyanekkor szerzett többséget a Fidesz-KDNP a főváros közgyűlésében - tette hozzá.
A vs.hu időközben a Legfőbb Ügyészségtől azt is megtudta, hogy valóban érkezett a vádhatósághoz egy anyag az OLAF-tól, amely a Budapest szíve programot érinti. „Jelenleg folyamatban van a megküldött anyag fordítása" - közölte az ügyészség. Az OLAF pedig tudatta, hogy „figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten". | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/rogan-antal-fejet-koveteli-az-ellenzek | https://web.archive.org/web/20160507070104/https://www.origo.hu/itthon/20150123-rogan-antal-fejet-koveteli-az-ellenzek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-fejet-koveteli-az-ellenzek | Origo | hungarian-news | 2015-01-23 00:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"csalás"
] | [
"Budapest Szíve program"
] |
56,246 | Transparency: átláthatatlanul ömlik a közpénz Felcsútra | Óriásstadionok kisvárosokban, követhetetlenül ömlő pénzek, uram-bátyám viszonyok az állam és a sportszövetségek között – a korrupciós gyakorlatokat vizsgáló Transparency International most lezáruló vizsgálata több mint vészjósló következtetéseket tartalmaz. Az egész rendszer abszolút nyertese egy Felcsút nevű település és sportegyesülete. | Összegezte kutatásait a Transparency International nemzetközi korrupciókutató intézet – a csapatsportok támogatására kialakított társaságiadó-kedvezmény (TAO) rendszerét vették górcső alá. Nem szép látvány tárult a szemük elé: az átláthatóság teljes hiánya, összefonódások, irracionális fejlesztések, közpénz pocsékolása. És egyenlőbb az egyenlőek között: az egyik futballcsapatnak valahogy a 200 milliárd forintnyi közpénzből jóval több esett le, mint a többieknek. Na, vajon melyiknek.
A látványcsapatsportoknak ((labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) a kormány úgy is juttat támogatást 2011 óta, hogy a nagyvállalatok a befizetendő társasági adójukból leírhatják, ha sportszövetségeket támogatnak. Azaz adóforintokat csoportosít át – ennek ellenére a kormány makacsul tagadja, hogy a TAO közpénz lenne – céges magánadományoknak tekinti őket. „Ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal” – mutat rá az eljárás problémájára a jelentés.
200 milliárd forintot sikerült így átcsoportosítani a sportágakhoz, ebből a legnagyobb rész – ki hinné – a labdarúgásnak jutott. A magyar foci 75 milliárdot hasított ki a TAO-ból, összesen 1100 klub részesült a pénzből, de közel sem egyenlő mértékben – tizenhárom csapat kiemelten sokat, 21 millárd forintot kapott. De közülük is kiemelkedik egy rátermett klub, amely négy év alatt 9,2 milliárdot kapott, a felcsúti Puskás Akadémia.
A jelentés szerzője, Mucsi Gyula szerint a kormány úgy alakította sportágtámogatási rendszert, hogy átláthatatlan legyen, és kedvezzen az összefonódásoknak. Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.
A sportszövetségek élén – ez hagyomány amúgy a magyar sportéletben – a végrehajtó hatalomnak ismerős, baráti emberek állnak szinte mindig: fideszes polgármester áll a kézilabda- (Kocsis Máté) és a kosárlabdaszövetség (Szalay Ferenc) élén is, az MLSZ-t pedig Csányi Sándor vezeti (őt mondjuk nem a kormánnyal kialakított feltétlen jó viszonyáról ismerünk – a szerk.)
A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott – emeli ki a Transparency.
A szervezet a stadionépítésekre is kitért: itt is korrupciós kitettség érzékelhető, a munkálatokat rendre gazdasági holdudvarban elhelyzekedő cégek nyerik el. Felcsúton köztudomásúlag Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc építette a stadiont, és az sem érthető, hogy a 16 ezres Kisvárda miért érdemelte ki egy Európa-liga-selejtezőkre alkalmas luxusstadion felépítését. „Nem valószínű, hogy a véletlen műve, hogy az állam azt követően növelte a stadionépítés támogatását 120 millió forintról közel egymilliárd forintra, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.” De ugyanez zajlott le Mezőkövesd és Tállai András parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes viszonylatában is. | https://hvg.hu/itthon/20151022_Transparency_a_TAO_a_korrupcio_melegagya | https://web.archive.org/web/20221012142918/https://hvg.hu/itthon/20151022_Transparency_a_TAO_a_korrupcio_melegagya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-atlathatatlanul-omlik-a-kozpenz-felcsutra | HVG | hungarian-news | 2015-10-22 16:11:00 | [
"Csányi Sándor",
"Kocsis Máté",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Seszták Miklós",
"Szalay Ferenc",
"Tállai András"
] | [
"Videoton-Puskás Akadémia"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Kisvárda",
"Mezőkövesd",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"sport",
"antikorrupció",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
56,247 | Mi marad a végén? | Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt. | Ma már valamirevaló választási év, kampányidőszak nincsen párt- vagy pártközeli emberekhez kötődő bűnügyek nélkül Magyarországon. Így volt ez négy éve is, a BKV-ügyek letartóztatási hulláma idején. Az egész 2010. januárban, Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV HR-igazgatója, majd A. Attila BKV-vezér őrizetbe vételével kezdődött; februárban M. Ernőt, Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester politikai tanácsadóját tartóztatták le, és házi őrizetet rendeltek el Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes közvetlen munkatársával, H. Évával szemben. Z. Tibort, a BKV főosztályvezetőjét szintén előzetes letartóztatásba, R. Miklóst, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettesét házi őrizetbe helyezte a rendőrség. Idő kérdése volt, mikor jutnak el Hagyóhoz, aki akkor még mentelmi jogát élvezte az MSZP országgyűlési képviselőjeként. Az új parlament felállásával ez megszűnt, Hagyóért májusban mentek a kommandósok, és vele együtt vitték be L. Ottót, Hagyó munkatársát, valamint H. Évát - mindhárman előzetesbe kerültek.
Hagyó meggyanúsításához a fő muníciót az A. Attilát a BKV vezérigazgatói székében 2008. áprilisban követő B. Zsolt szolgáltatta, aki 2010. márciusban a Magyar Nemzetnek önleleplező interjút adott. A politikai közbeszédben ekkor vált állandósult negatív szókapcsolattá a 15 millió forintot tartalmazó nokiás doboz, amit, akkori állítása szerint, B. Hagyónak adott át.
Sz.-né 2008. márciusban végkielégítéssel távozott a BKV-tól, de B. Zsolt tovább foglalkoztatta nyugdíjasként. A vádirat szerint összesen 86,2 millió forintot fizettek ki neki, míg Sz.-né szerint nettó 54 millió forintról van szó. Bár Sz.-né ügye indította el a BKV-lavinát, a 15 tagú vádlotti sorban ő csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A 2008 őszén színre lépett Kocsis István BKV-vezérigazgató ugyanis 2009 őszétől egymás után küldte a rendőrségnek a gyanúsnak talált BKV-s szerződés-csomagokat. A BKV belső ellenőrzése hozzávetőleg ezer kontraktus átvizsgálása után 40 cég 50 megbízását találta bűncselekménygyanúsnak: ezek összértéke jóval felülmúlta a HR-igazgatóét, és rábukkantak 800 millió forint feleslegesen kifizetett végkielégítésre is. Sz.-né esete tulajdonképpen a kakukktojás: a Hagyó-perben ugyanis a BKV számára fölösleges szerződések megkötését róják a vádlottak terhére.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Hagyót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint felbujtót két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolják. Hasonlóképpen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják M. Ernőt, illetve A. Attila és B. Zsolt volt vezérigazgatókat; előbbit három rendbeli magánokirat-hamisítással is.
Áthelyezték
A 40 ezer oldalnyi dokumentumot produkáló nyomozás 2011 decemberében zárult, a vádemelést követően 2012 júniusában tartották az első, iratismertető tárgyalási napot a Kecskeméti Törvényszéken. A büntetőpert illetékességből a Fővárosi Törvényszéken kellett volna tárgyalni, de Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - a bíróság leterheltségére hivatkozva - 2012 februárjában a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A Narancs információi szerint az ügy nem első körben került Kecskemétre: úgy tudjuk, megjárta a székesfehérvári és a győri bíróságot is, de egyik sem vállalta.
Ötven tárgyalási napot tartottak Kecskeméten, a legutolsót tavaly decemberben. A vádlottak többsége megírt vallomását olvasta fel, de volt, aki hajlandó volt válaszolni a bíróság kérdéseire. Meghallgattak körülbelül 40 tanút is. (A pontos tájékoztatás érdekében a tárgyalás adatait megkértük a Kecskeméti Törvényszéktől, de sem erre, sem a többi kérdésünkre nem kaptunk választ.) A perben érintett egyik forrásunk beszámolója szerint eddig körülbelül a vádirat felét sikerült letárgyalni, méghozzá erőltetett menetben. A Hagyó-per kiemelt ügy, azaz legalább kéthavonta tárgyalást kell tartani, a Hadnagy Ibolya vezette tanács azonban ezt heti két tárgyalási napra tornázta fel. Sikerült végigmenni a kifogásolt szerződések körülbelül 80 százalékán, de még nem került sor az A. Attila idején keletkezett végkielégítésekre, a fő vádlottak bírói, ügyészi kikérdezésére, és egyelőre a vádlottak sem kérdezhettek egymástól.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratát eddig öt alkalommal módosította az ügyészség, újra meg újra csökkentve az elkövetett bűncselekmények kárértékét. És ezzel párhuzamosan csökken a vádhatóság által bűncselekménynek tartott szerződéskötések száma is. A Népszava októberben arról számolt be, hogy a Fővárosi Főügyészség fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Hagyó-ügy vádiratát készítő ügyésszel szemben. A Narancs rákérdezett a fegyelmi végeredményére: Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője megerősítette egy eljárás lefolytatását, de konkrétumokat nem közölt: "A vonatkozó jogszabályok alapján jelenleg annyit tudok a kérdésére elmondani, hogy született egy - jelenleg még nem jogerős - fegyelmi határozat egy ügyésszel szemben, mert egy büntetőügyben sorozatos mulasztásokat követett el. Ezen mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség. Az, hogy ki a fegyelmi eljárással érintett ügyész, jelenleg - mivel a döntés nem jogerős - nem áll módunkban nyilvánosságra hozni."
Nyomozati tárgy
Hagyó, akit a vádhatóság a bűnszervezet létrehozójának és vitathatatlan vezetőjének tart, felolvasott vallomásában tagadta valamennyi neki felrótt bűncselekmény elkövetését. Így a kétszer 15 millió forint átvételét is - az egyik tételt a nokiás dobozból. Sőt Hagyó kezdettől tagadja bűnösségét. Nem így B. Zsolt, aki idővel, a bíróság előtt komolyan visszavett önfeltáró lendületéből (lásd Ez lett a vesztünk című keretes anyagunkat). Rendőrségi vallomásának a Hagyóra - de több más személyre is - vonatkozó terhelő részeit bírósági vallomásában nem tartotta fenn. Ennek következtében a legendás "nokiás doboz" bizonyítottsága gyakorlatilag egyenlő a nullával. Érdekesség, hogy B. Zsolt megnevezte a Synergon Zrt. egyik vezetőjét, akivel az első 15 milliós kenőpénzről egyeztetett: az illetőt azonban tanúként sem hallgatták meg a nyomozók. B. Zsolt azt a Fidesz-kampányban sokat idézett kijelentését sem erősítette meg, hogy Hagyó a városháza folyosóján nyakon ragadva utasította volna őt különböző szerződések aláírására, és hogy azzal fenyegette: aki nem áll be a sorba, annak elvágják a torkát.
B. Zsolt vallomásából azt lehetett kihámozni: rájött, hogy többet veszíthet, ha fenntartja nokiás állítását. B. Zsolt hatalmas kudarcként élte meg, hogy "nyomozati tárgyként" kezelték: úgy érzi, félrevezették; első védője a hatósággal történt egyeztetésekre hivatkozva még azzal hitegette, hogy nem lesz vádlott - ehhez képest negyedrendű vádlott lett.
A. Attila nemcsak nem tartotta fenn (mint B.), de vissza is vonta a nyomozati szakban Hagyóra, M. Ernőre és Demszky Gáborra tett terhelő vallomását, sőt bocsánatot kért tőlük a hazugságai miatt. A nyomozóknak A. Attila még úgy emlékezett, hogy Hagyó többször, Demszky pedig legalább egy alkalommal arra utasította, hogy szükségtelen szerződést kössön egy-egy céggel. A bíróság előtt azzal indokolta állításainak visszavonását, hogy a terhelő vallomásokat részben hatósági nyomásra tette: amikor őrizetbe vették, állítása szerint azt közölték vele, hogy ha nem tud a nyomozati "elvárásoknak" megfelelni, akkor hosszú időre előzetes letartóztatásba kerül.
M. Ernő ugyancsak a vádhatóságot kritizálta, koncepciós eljárást emlegetett, mivel az ügyészségi eljárás során érzékeltették vele: kedvezményekre számíthat, amennyiben Demszkyre és Hagyóra terhelő vallomást tesz.
A. Attila azt is felrótta a nyomozó hatóságnak, hogy kihallgatása közben a rendőrségen laponként faxolták át a felügyeletet gyakorló ügyészségre a vallomása egyes részleteit, ily módon egyeztetve a nyomozás további irányáról. Az ügyészség visszautasította, hogy a nyomozás az ötvenes éveket idéző, törvénysértő módon zajlott volna. A Fővárosi Főügyészség elismerte, hogy fokozott felügyeletet gyakorolt a BRFK nyomozása felett, és ennek keretében azt írta elő, hogy a kihallgatás után a rendőrség - tájékoztatásul - faxolja át a teljes vallomást, de ez nem azt jelenti, hogy egyeztettek volna a kihallgatás "irányáról". A. Attilát kilenc alkalommal hallgatták ki ügyvédje jelenlétében, és ezek egyikén sem jelezte a kényszerítő körülményeket. A. Attila mindössze egyetlen szerződésnél, a BKV fénymásoló-állományának 19,2 millió forintos felmérésében ismerte el vezetői felelősségét. (A gyanú szerint ebből az összegből jutott Aba Botond egykori BKV-vezér végkielégítésére is.)
A bíróság előtt az ügyészségnek azt kell bizonyítania, hogy a megkötött szerződések fölöslegesek voltak, s hogy az ily módon létrehozott pénzszivattyút bűnszervezetben működtették. Ebben puhulni látszik a vád, legalábbis erre utal a vádirat szerinti kárérték már említett csökkenő tendenciája. A védelem több (elsősorban a kommunikációval és marketinggel összefüggő megbízásoknál) igyekezett igazolni a bíróság előtt, hogy hasonlókra a mai BKV, illetve a fideszes városvezetés alapította Budapesti Közlekedési Központ Zrt. is költ.
Azzal, hogy a két koronatanú-vádlott, A. Attila és B. Zsolt kiszállt a vádaskodásból, érzékelhetően megrogyott a vád. Hagyónak ezek után elegendő két nagyobb megbízásra összpontosítania védekezését: a 4-es metró projektmenedzsmentjét átvevő AAM. Zrt. tanácsadói és a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét szállító C.C. Soft Kft. megbízási szerződésére. Előbbinél a vádhatóság arra alapozza a hűtlen kezelés megvalósítását, hogy nem a városháza, hanem a BKV büdzséjéből fizették a 133,5 millió forint összértékű számlát. A C.C. Softnak kifizetett 118 millió forint már keményebb dió - bár ennek a többszörösét fordították Kaposváron egy hasonló rendszerre, a BKK pedig jelenleg is 6,6 milliárd forintért építi a BKV komplett felszíni utastájékoztatási rendszerét. Tehát a haszontalanság itt sem egyértelmű, ráadásul B. Zsolt ennél az esetnél sem erősítette meg korábbi állítását, miszerint Hagyó kényszerítette volna a szerződés megkötésére, a teljesítés igazolására és a vállalkozó kifizetésére. B. Zsolt a nyomozati szakban még úgy emlékezett, hogy Hagyó nemcsak a Synergon megbízását csapolta meg, hanem a C.C. Softét is. "Amikor a C.C. Soft vezetőjével tárgyaltam a hibák kijavításáról, akkor azt mondta nekem E. az Aquincum Szálloda halljában, hogy a hibák kijavítására nincs pénze, mert Hagyónak át kellett adnia 40-60 millió forintot" - vallotta B. De nemcsak Hagyó, hanem a vélt bűnszervezet másik, politikai nexussal rendelkező tagja, M. Ernő esetében is sorra szűntek meg a gyanúsítások alapjai: már a nyomozati szakban 14 gyanúsításból 12-ben szüntették meg az ellene folyó eljárást.
Hol a bíró?
Ma már világos: elhamarkodott és az ügy lezárása szempontjából kifejezetten hátrányos döntés volt Kecskemétre helyezni a pert. Handó Tünde lépését az alaptörvény egyik átmeneti rendelkezése tette lehetővé, miszerint "az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki".
Tizennégy vádlott védője már az első tárgyalási napon közös beadványban kérte a bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást, mivel az Alkotmánybírósághoz fordultak annak megállapításáért, jogszerű volt-e a per áthelyezése. Ha ugyanis az AB ezt elkaszálja, akkor a lefolytatott eljárás hatályát veszíti. Az AB tavaly decemberben megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tévő jogszabályt, mivel az a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot - is sértette. De alkotmányellenesnek ítélte azért is, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem volt biztosítva jogorvoslat. Az AB döntésének egyébként elébe ment a kormány (amelynek biztosan jó alkotmánybírósági forrásai vannak): októberben, az alaptörvény ötödik módosításakor kiemeltette a parlamenttel a szövegből ezt a cikkelyt. Persze nem holmi jogfilozófiai belátás okán, hanem az Európai Bizottság kritikai észrevétele miatt. A májusi Tavares-jelentés e bíráló tételét megfogadta Orbán Viktor, és a büntető törvénykönyvből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban kivetette a peráthelyezés lehetőségét.
A Kecskeméti Törvényszék mintha csak az AB döntésére várt volna: decemberben az illetékesség hiányára hivatkozva, fellebbezési lehetőség biztosítása nélkül a Fővárosi Törvényszékre utalta a Hagyó-pert. De a per nem kellett a fővárosnak, amely 2014. január 7-én megállapította a saját illetéktelenségét, és a bíróság kijelölésére a Kúriát kérte fel. A Fővárosi Törvényszék a büntetőeljárási törvényre hivatkozva a kecskemétiek illetékességét hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy az előkészítés során lett volna lehetőség az eljárás felfüggesztésére, de a kecskemétiek nem éltek ezzel. És ha már elkezdték tárgyalni, csak abban az esetben helyezhető át az ügy, ha meghaladja az adott bíróság hatáskörét - érvelt a Fővárosi Törvényszék.
A kialakult huzavona azt a kormányzati szándékot teszi komolytalanná, amely az ügyek mihamarabbi lezárására irányult. Ha a Kúria a fővárost jelöli ki, újra kell kezdeni a tárgyalást, hiszen sérülne a személyes benyomás megszerzésének elve, ha az új bírónak hozott anyagból kellene tárgyalnia az ügyet. Vagyis minden szereplőt ismét meg kellene hallgatni - és érdemes is lenne meghallgatni. Ebben az esetben, meg ha a tanácsvezető pörgeti is a tárgyalásokat, várhatóan 2016-ra születhet első fokú ítélet.
A Kúria azonban még nem döntött. Sőt formai kifogásokat észrevételezett, mivel a Fővárosi Törvényszék nem jelezte az elutasító határozata elleni fellebbezés lehetőségét az érintetteknek. A fővárosiaknak tehát egy újabb végzést kell hozniuk, ismét elutasítva illetékességüket. A védők várható fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el. Ezt követően a Kúria kimondja a végső szót, hogy hol induljon és végződjön a Hagyó-per első fokon. Egyvalami biztos, az idő múlása. Ami enyhítő körülmény.
Ez lett a vesztünk
B. Zsolt és Hagyó Miklós szembesítése, 2010. szeptember 14.
B: "A szemedbe mondom, hogy elkezdtél ebédelni valamilyen sárgás csirkés rizses húst, és tulajdonképpen egy pár bevezető kérdés után egy monológot tartottál. (...) Ezt követően elmondtad a tervedet velem kapcsolatban, hogy egyelőre 30 napig tart a megbízatásom, de mindent el fogsz követni annak érdekében, hogy a vezérigazgatói kinevezésemet véglegesítsék. (...) És ezt követően mondtad, szemedbe mondom, hogy évi 15 millió készpénzt át kell adjak neked. Nem nagyon értettem a dolgot, azt mondtad, hogy rám van bízva, hogy szerzem meg ezt a pénzt."
H: "Ami az érdemi részét illeti, Zsolt, én soha olyat nem kértem tőled, hogy számomra akár tagdíjként, akár más miatt pénzt adj át. Soha. Soha."
B: "Miklós, az általad kért összeget én két alkalommal teljesítettem. Az első évben közvetett módon, a másikban személyesen."
H: "Zsolt, azt csak te tudod, hogy miért teszed tönkre az életemet. Te hazug és valótlan dolgot állítasz."
B: "Miklós, a szemedbe mondom, hogy magamra nézve is terhelő vallomást tettem, csakis azért, hogy elmondhassam az igazságot. Ez teljes mértékben tönkretette az életemet. Szemedbe mondom, hogy volt ilyen kérésed, és ez lett a vesztem."
H: "Zsolt, hazudsz, és te tudod, mi az oka. Miért próbálod a felelősséged súlyát csökkenteni olyannal, amit én nem követtem el. Rövid távon igazad volt, engem tönkretettél, a hazugság győzedelmeskedett, az én családom sínyli meg ezt a helyzetet."
Áthelyezettek
Az Országos Bírói Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben és 2012-ben 55 új ügyben jelöltek ki másik bíróságot a főváros helyett. Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka jogerősen lezárult - a büntetőperek közül azonban csak egy, a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándort, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját és társát, Lelkes Attilát. A többi 21 vádlottat felmentették. | https://magyarnarancs.hu/belpol/mi-marad-a-vegen-88822 | https://web.archive.org/web/20220702182829/https://magyarnarancs.hu/belpol/mi-marad-a-vegen-88822 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-marad-a-vegen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-20 16:03:00 | [
"Demszky Gábor",
"Hagyó Miklós"
] | [
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"C. C. Soft Kft.",
"Synergon Nyrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"zsarolás",
"elfogultság",
"mentelmi jog",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nyomásgyakorlás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"BKV-ügyek",
"Négyes metró"
] |
56,248 | A nagy kancellár-trükk – Uniós pénzek mentik a felsőoktatást | A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan. | A kancelláriarendszer bevált, a sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az intézmények gazdálkodásának javulása – mondta el Palkovics László, a terület államtitkára egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Palkovics látványos diagramokon mutatta be: a korábban súlyos helyzetben lévő egyetemek adósságállománya 2013 márciusa és 2015 szeptembere között jelentősen csökkent.
Csakhogy a két állapotot összehasonlítani egymással rendkívül megtévesztő, mondták forrásaink, és a kedvező változásoknak legkevésbé van köze a kancellárok kinevezéséhez, sokkal inkább egyes adósságok átvállalásának, a működési hiány részleges visszapótlásának, valamint brüsszeli pénzeknek, melyek megnyerésében az egyetem vezetőségének, illetve oktatóinak van fontos szerepe.
Siker, siker, siker
A háttérbeszélgetésen Palkovics László felsorolta: a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Eötvös József Főiskola, a Szolnoki Főiskola, a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem adósságállománya az elmúlt két és fél évben jelentősen csökkent, a Corvinus Egyetem az egymilliárdos lejárt tartozását közel nullára írta le, míg egyáltalán nincs lejárt adóssága a Budapesti Gazdasági Főiskolának, a Budapesti Műszaki Egyetemnek, az ELTE-nek és a Széchenyi István Egyetemnek. Külön rámutatott, hogy a négy klinikai intézménnyel rendelkező egyetem is jelentősen lefaragott a lejárt tartozásállományából.
A javulás szerinte főként 2014 novembere után gyorsult fel, amikor kinevezték a kancellárokat. Az államtitkár azt is egyértelmű sikerként értékelte, hogy korábbi, kisebb-nagyobb botrányok ellenére – mint például tavasszal a Zeneakadémia kancellárjának menesztése – mára az intézmények zömében kiegyensúlyozottnak mondható a rektor és a kancellár viszonya.
Két lépés hátra, egy előre
Egyetemi forrásaink egybehangzóan megerősítették, idén ősszel valóban nem kell zárolásokkal, válságintézkedésekkel szembenézniük, és a költségvetési mutatók javulása érzékelhető az intézményekben is. Ugyanakkor mindannyian hangsúlyozták, hogy a 2013. márciusi és a 2015 szeptemberi állapotot összehasonlítani rendkívül félrevezető.
Az Orbán-kormány 2011 és 2013 között több tízmilliárd forintot vont ki az ágazatból a Széll Kálmán Terv keretében. Egy évre rá a miniszterelnök már „önfenntartó felsőoktatásról” beszélt. Költségvetési szinten mindez azt jelentette, hogy a 2011-es 190 milliárd forinti állami támogatáshoz képest 2013-ben már csak 123 milliárdot irányoztak elő. (Ezt annyira alultervezték, hogy az év folyamán negyvenmilliárdot visszacsurgattak a rendszerbe különböző jogcímeken). A kiesés térdre kényszerítette az intézményeket. Mindenki emlékezhet 2012 telére, amikor egyes intézmények szénszünetet tartottak, azaz a vizsgaidőszak egy részében zárva tartottak.
A megszorítások következtében 2013-ban az egyetemek kénytelenek voltak idősebb, tapasztaltabb, nyugdíjas oktatóiktól megválni, a professzorok egy részének fizetését már nem tudták előteremteni. A 2013-as tehát nagyon rossz év volt a magyar felsőoktatásban, az intézmények adósságállománya 2014 év elején tetőzött. Ezért mondják sokan, hogy nem ahhoz kell mérni a mai számokat. Sokkal inkább a 2010 utáni esztendőhöz: innen nézve viszont a felsőoktatás állami finanszírozása a mai napig nem éri el az akkori szintet.
Kancellárok: hozott anyagból dolgoznak
Forrásaink a kancellárok munkájával kapcsolatban sem annyira lelkesek, mint az államtitkár. „Együttműködésre vagyunk kényszerítve” – mondta rezignáltan az egyik nagy egyetem vezetője, amikor Palkovics értékeléséről kérdeztük. Az intézményvezetők nem kockáztatják az egyetemük vagy főiskolájuk működését, csendben lavíroznak abban a térben, amelyet az állam biztosít nekik.
Jó példa a Corvinus Egyetem esete: a budai kampusz három karát elcsatolták és áthelyezték a gödöllői agráregyetemre, annak ellenére, hogy ezt a tervet az egyetem szenátusa elutasította. A minisztert nem kötik az intézményi állásfoglalások, ami azért jól mutatja, hol tart ma az egyetemi autonómia. Az érintett karok hallgatói és tanárai próbáltak ugyan ellenállni, de a tiltakozások erőtlenek voltak, hamar ki is fulladtak. A Pesten maradó karok hallgatói és oktatói nem vállaltak szolidaritást az átalakításban érintett diáktársaikkal. A hvg.hu által megkérdezet egyik rektor szerint ez a jellemző: „alulról” nem kapnak támogatást, még ha ellenállnának is.
Mit tettek eddig a kancellárok?
A kancellároknak, amikor tavaly novemberben elfoglalták helyüket, első feladatuk volt, hogy a szervezeti és működési szabályzatot átírják, ami nem ment konfliktusmentesen. Ezek nagyjából idén februárra készültek el. Aztán jött a költségvetés tervezése. A kancellároknak el kellett osztani a meglévő forrásokat az intézményük különböző szervezeti egységei és feladatai között, ami nagyjából májusig tartott. Ekkor kezdhettek volna foglalkozni azokkal a területekkel, ahol költséghatékonyságot kellene elérniük.
Volt, akinek ez sikerült is: a Semmelweis Egyetemen Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnöke például közös közbeszerzési rendszert alakított ki más intézményekkel, ami valóban hasznos, még ha legfeljebb néhány tízmillió forint megtakarítást hozhat egy-egy intézménynél. De az biztos, hogy nagyságrendjét vagy arányait tekintve nem az ilyen jellegű intézkedések stabilizálták az intézmények helyzetét.
Az általunk megkérdezett szakértők két nagyobb volumenű segítséget említenek. Idén tavasszal a kormány a kórházak adósságkonszolidációjára elköltött hatvanmilliárd forintot, amelyből nyolcat hoztak el az egyetemi klinikák. A másik egyenlegjavító-hatás, aminek szintén nem sok köze van a kancellárok működéséhez, az uniós pályázatok kifizetése. A 2007–2013-as pénzügyi ciklus lecsengéseként 2015 első félévében Brüsszelből nagyságrendileg húszmilliárd forint került az intézményekhez TÁMOP-os pályázatokon keresztül. Erről nem szokás beszélni, mivel szabálytalan, de az uniós pénzek már régóta funkcionálnak lélegeztetőgépként a felsőoktatásban: az egyetemek, főiskolák „projekt” címszó alatt gyakorlatilag bért váltanak ki, alapműködést finanszíroznak, ami ugyan ellentétes az uniós szabályokkal, de lepapírozható a hatóság felé.
Kétharmad
Ez úgy történik, hogy az intézményben rendesen oktató tanárt bérét vagy a hétköznapi tevékenység során használt fénymásolót egy adott projekt keretében számolják el. A pályázati rendszert jól ismerő egyetemi forrásaink becslése szerint a 20 milliárd kétharmada (!) alapműködésre megy el.
Feltűnő, hogy az úgynevezett konvergencia régiókban milyen nagy források nyíltak meg az intézmények előtt. A nagy adósságállománnyal rendelkező Kaposvári Egyetem például másfél milliárdot nyert idén, közel annyit, amennyi az éves állami támogatása. (Ennek ellenére közel ötszázmilliós lejárt tartozása még mindig van.)
Kiugrik még a sorban a korábban súlyos helyzetben lévő Miskolci Egyetem 2,2 milliárdos pályázati forrása is, ezzel a pénzzel egy ideig konszolidálható a működése. A nagy bajban lévő Nyugat-magyarországi Egyetem is szép summát kapott: 1,4 milliárdot. A legjobban teljesítő egyetemek, azaz a BME, a SE, az ELTE nem nyertek ezeken a pályázatokon, nem is pályázhattak. (A budapesti intézmények közül csak azok nyertek, amelyeknek a konvergenciarégiókban van telephelyük.)
Uralják a pillanatot
Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy az intézmények jelentős előleget hívhattak le. Azaz: rengeteg TÁMOP-os pénz érkezett a számláikra, amit leköltségelve bérre, dologi kiadásokra is költhetnek. Ennek a pénznek a jelenléte részben a fedezete a kormányzati sikerkommunikációnak.
Ezzel ideig-óráig el lehet fedni a szükségszerűen újratermelődő hiányt. Mivel az elmúlt időben a kancellárok nem jelentettek be csoportos létszámleépítést, nem zártak be karokat, viszont csökkenő költségvetési támogatás mellett nőtt az intézmények készpénzállománya és apadt a lejárt tartozásállomány, okkal lehet feltételezni, hogy mindez csak az uniós forrásoknak, illetve a klinikai konszolidációnak köszönhető. Kérdés, mi lesz 2016-ban, amikor az előző pályázati ciklus lejár, kifutnak a pályázati pénzek, és az újak még nem futnak be. | https://hvg.hu/itthon/20151022_kancellar_trukk_unios_penz_felsooktatas | https://web.archive.org/web/20220709040753/https://hvg.hu/itthon/20151022_kancellar_trukk_unios_penz_felsooktatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagy-kancellar-trukk-n-unios-penzek-mentik-a-felsooktatast | HVG | hungarian-news | 2015-10-22 16:18:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Budapesti Gazdasági Egyetem",
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Eötvös József Főiskola",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)",
"Kaposvári Egyetem",
"Miskolci Egyetem",
"Nyugat- magyarországi Egyetem",
"Széchenyi István Egyetem",
"Szolnoki Főiskola"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
56,249 | Egy a tábor | A zánkai és a fonyódi, együttesen hatalmas értékű szociálisüdülő-komplexumokat ingyen adta át az állam a szeged–csanádi egyházmegyéhez köthető alapítványnak. Az alapítványt vezető volt fideszes politikusok később akár el is adhatják az ajándékot. | „Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal, rendezett stranddal” – így hirdeti magát honlapján a zánkai gyermek- és ifjúsági tábor, amelyet az állam egy márciusi törvénymódosítással adott egy egyházi kötődésű alapítvány tulajdonába és fenntartásába. És nemcsak ezt, hanem számos, szintén gyermekek táboroztatására használt fonyódi ingatlant is. A törvénymódosítás szerint a szeged–csanádi egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé lettek az ingatlanok, ahogyan ez az alapítvány kapta meg az Erzsébet-program keretein belüli, a gyermektáborokkal és ifjúsági programokkal kapcsolatos feladatokat is. A táborok megszervezéséhez idén 4,4 milliárd forint költségvetési támogatás is érkezett az alapítványhoz, jövőre ez az összeg 5,2 milliárd lesz. Az ingatlanok szeptember elsejétől lettek hivatalosan az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé, s a szervezetnek egy fillért sem kellett fizetnie értük. Ráadásul 15 év múlva azt tesznek a táborokkal, amit akarnak. Az alapítvány és a Fidesz között egyértelmű a kapocs, ahogy maga a szeged–csanádi egyházmegye sincs túlzottan távol a kormánypárttól.
A gyermektáboroztatást a zánkai és a fonyódi – most már csak volt – állami ingatlanokban korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) látta el, tőle kerültek át a feladatok idén az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz úgy, hogy a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a nyugdíjasok szociális üdültetéséért továbbra is az MNÜA felel. A táborok területe és az azokon található építmények azt megelőzően is az államéi voltak, de az ingatlanátadást annyira akarta a kormány, hogy az ezt is rögzítő jogszabály megváltoztatásakor egy szabálytalanság is becsúszott. A Vasárnapi Hírek hívta fel a figyelmet arra, hogy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a törvénymódosítás elfogadásakor, március végén még nem volt közhasznú jogállású, holott ez lett volna a feltétele az ingatlanok ingyenes és illetékmentes átadásának.
Amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) arról érdeklődtünk, hogyan találták meg az alapítványt, egyértelmű válasz helyett azt felelték, hogy egyebek közt azért, mert a szervezet alapító okiratában meghatározott célok számos ponton fedik az Erzsébet-táborok céljait. Valóban, a törvénymódosítás előtt megváltoztatott alapító okiratban egyebek közt az szerepel, hogy az alapítvány egyik célja „az Erzsébet-programról szóló törvényben rögzített közfeladatok segítése”. Hasonló kérdésünkre az alapítvány csupán azt válaszolta, őket az Emmi kérte fel a feladatra.
Közel a Fideszhez
A törvénymódosítás előtt néhány hónappal az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány alapító jogai a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által életre hívott Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-től átkerültek a Szeged–csanádi egyházmegyéhez tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz. A 2011-ben indult szolgáltató több megyében működtet nevelőszülői hálózatot, gyermek- és lakásotthonokat, és sok más mellett rászoruló gyerekek táboroztatásával is foglalkozik. Vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót az önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Kothenz János főnökéről, Kiss-Rigó László megyés püspökről köztudott, hogy bejáratos Orbán Viktorhoz, és van egy közös hobbijuk: az egyházi vezető is rajong a fociért, a püspöknek külön helyet tartanak fenn a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. Mi több, az egyházmegyének is van egy másodosztályú csapata, akadémiát is üzemeltet, és még stadionja is lesz; az építkezést 2014-ben államilag kiemelt beruházássá minősítette a kormány. Az egyházmegye csapatait üzemeltető kft.-knek eddig közel 2 milliárd forintnyi taopénz felhasználását hagyta jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az eddig ismert tervek egy 6 ezres, de később bővíthető stadionnal számolnak. Hogy bővítésre szükség lesz-e valaha, nem tudni, de jelenleg nem rajonganak a fociért Szegeden, hiszen a lapzártánk előtti meccsen – a klub honlapján olvasható tudósítás szerint – 50 (ötven) néző előtt kapott ki a csapat a Sopron gárdájától. A stadionépítés időpontja folyamatosan csúszik, így megjósolni sem lehet, mikor áldhatja meg az új komplexumot a püspök, ahogy tette azt a felcsúti Pancho Arénával is az átadáskor.
Minden bizonnyal Kiss-Rigó László jó politikai kapcsolatainak köszönhető, hogy az egyházmegye nyomására nem a helyi Fidesz által javasolt jelölt, hanem Kothenz János indulhatott Szegeden Botka ellenében, de a püspök 2014-ben az esztergomi választásokon is fontos szerepet játszott. Az Index írt arról, hogy Tétényi Éva független polgármester kihívója, az addig még a helyi fideszes körökben is súlytalan Romanek Etelka legfőbb támogatója a korábban esztergomi segédpüspök Kiss-Rigó László volt. A Szeged–csanádi egyházmegye első embere 2014-ben az új képviselő-testület alakuló ülésére is elment.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány nem csupán a legfideszesebb egyházmegyén keresztül köthető kormánypárti szereplőkhöz. A szervezet kuratóriumát Bábiné Szottfried Gabriella vezeti, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A vezetőségben helyet kapott Zakar Péter Mihály is, aki korábban a Csongrád megyei közgyűlés kormánypárti tagja volt, az alapítvány kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt. Ha ez nem lenne elég, nyári sajtóhírek szerint a Klik korábbi vezetője, Marekné Pintér Aranka a zánkai gyerektáborban kapott vezetői feladatokat.
Közöd?
Amikor az alapítványnál arról érdeklődtünk, hogy mekkora az átadott zánkai és fonyódi ingatlanok összértéke, csak annyit írtak, hogy a „tulajdonba adás jogszabály alapján történt, azaz ennek nem feltétele az értékbecslés”. Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) fordultunk, de lapzártánkig tőlük sem kaptuk meg az adatokat. Végül az MSZP-s országgyűlési képviselő, Tóth Bertalan mutatta meg nekünk az MNV és az alapítvány közötti megállapodást, amit neki nem sokkal korábban elküldött a vagyonkezelő. Az ebben szereplő táblázatban felsorolják az átadott ingatlanokat azok becsült forgalmi értékével, amely összesen 17,5 milliárd forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyiért biztosan el is lehetne adni az ingatlanokat – de ez a hatalmas vagyon ért volna annyit, hogy az állam pontosan megindokolja, miért adja át ingyen.
Az MNV és az alapítvány közötti szerződés értelmében 15 évig mindenképp meg kell hagyni jelenlegi funkciójában az ingatlan-együttest, de azután nincs semmi kötelezettsége az alapítványnak. Megkérdeztük a szervezetet, hogy van-e elképzelésük, 15 év múlva mit kezdenek a táborokkal, de kitérő választ adtak.
Kiárusítás
Miután a magyar állam törvényi erővel szorította ki az étkezési jegyek piacáról a külföldi cégeket, majd monopolhelyzetbe hozta az Erzsébet-utalványt, illetve a Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP), az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az Európai Unió Bírósága idén februárban úgy döntött, hogy a cafeteriarendszer több eleme is sérti az uniós jogot, így a kormány változtatásra kényszerült. Ha rövid távon marad is az Erzsébet-utalvány, annak közterhei jelentősen emelkednek, így várhatóan vissza fog esni a forgalma, ahogy a SZÉP-kártyáé is. Az állam a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül döntő többségében az Erzsébet-utalványok jutalékából fedezte a szociális üdültetést, a várható visszaesés miatt már nem lesz szükség annyi állami szálláshelyre, így több szálloda és üdülő is átkerül az Erzsébet Vagyonkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV). Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemrég a parlamentben megerősítette: ezeket a korábban döntő többségében az önkormányzatoktól átvett ingatlanokat nem kapják vissza a települések, az MNV értékesíteni fogja őket. Ezeket az állami üdülőket tehát még azok az önkormányzatok sem kaphatják vissza, amelyek ezt nagyon szeretnék. Például a szombathelyi önkormányzat is jelezte, hogy szívesen átvenné a településen található gyermeküdülőt, de erre esélye sincs. A kérdés csak az, hogy a hamarosan licit alá bocsátandó szociális üdülőkre kik és milyen áron fognak lecsapni.
Itt is Mészáros Lőrinc etet?
Tavaly több forrásból is úgy értesültünk, hogy a zánkai és a fonyódi táborokban a Mészáros Lőrinc cégei által előállított élelmiszerek kerülnek az asztalra. Szülők és ott dolgozók is állították, hogy a felcsúti milliárdoshoz egészen idén nyárig köthető Bakony Hús felvágottait ették a gyerekek, és a szintén a vállalkozó érdekeltségében lévő Vivienvíz ásványvizeit is ihatták a táborban. A témában több mint egy éve kerestük meg a táboroztatásért akkor felelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, de nem közöltek érdemi információkat. Azt a kérdést tettük fel nekik, „Hogyan történik az Erzsébet-táborokban részt vevő gyermekek étkeztetése? Ki felel az alapanyagok beszerzéséért és azok elkészítéséért? Kérem, pontosan nevezzék meg a megbízott vállalkozást, szervezetet!”; ezt a választ kaptuk: „(…) az Erzsébet-táborokban szabadidejüket töltő gyermekeknek napi ötszöri, jó minőségű étkezés biztosított”. | https://magyarnarancs.hu/riport/egy-a-tabor-101749?fbclid=IwAR39h2l_kGdHHED_tIq7B0CpyC-e7eo_i_V6WIIONBk_AaZEb981K-yXC0E | https://web.archive.org/web/20231217103109/https://magyarnarancs.hu/riport/egy-a-tabor-101749 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-a-tabor | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-01-01 16:26:00 | [
"Bábiné Szottfried Gabriella",
"Deutsch-Für Ágnes Sarolta",
"Kiss-Rigó László",
"Kothenz János",
"Marekné Pintér Aranka",
"Mészáros Lőrinc",
"Zakar Péter Mihály"
] | [
"Bakony Hús Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Hunguest Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató",
"Vivienvíz Kft."
] | [
"Fonyód",
"Somogy megye",
"Veszprém megye",
"Zánka"
] | [
"ingatlan",
"egyház",
"támogatás",
"sport",
"közétkeztetés",
"szociál",
"klientúra",
"stadion",
"Balaton-sztorik",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
56,250 | Lehet utánam csinálni! | Tudományos tevékenységet nem végez, egy nem létező egyetemen rektorhelyettes, az általa elnökölt osztrák „akadémia” pedig tavaly azt a Tarlós Istvánt tüntette ki a választási kampányban, aki idén felügyelőbizottsági posztot adott neki egy fővárosi cégben. Megpróbáltam komolyan venni Magyarország legnépszerűbb biztonságpolitikai szakértőjét, de ahogy elmerültem az életrajzában, ez egyre nehezebben ment. | Úgy jöttem el Nógrádi György irodájából, hogy már nem akartam portrécikket írni róla. Túl komolytalannak tartottam. Annak ellenére, hogy az interjú végén zseniálisan összefoglalta, mi a munkásságának lényege. Vagyis mi nem:
Nézze, ha kutatnék, akkor tizedannyi időm lenne a médiaszereplésekre.
De kezdjük az elejéről!
Tényleg úgy indult a dolog, hogy portrécikket akartam Nógrádi Györgyről írni. Végül is fontos ember: júniusban a köztévében szakértve ő dobta be először a vasfüggöny ötletét, majd kilenc nappal később a kormányzat előállt azzal, hogy megépíti a kerítést. És meg is építette.
Nógrádi roppant népszerű szakértő, akinek újabban bérelt helye van a közmédiában. Szakértőként pontosan azt mondja, amit a kormányzat képvisel menekültügyben: a kerítésre szükség van, a menekültek között pedig hemzsegnek a potenciális terroristák. Ez a vélemény, noha szembemegy mindazzal, amit a biztonságpolitikai szakértők és a migrációkutatók hangoztatnak, népszerű. Nógrádinak húszezer fős rajongói oldala van a Facebookon, telt házas előadásokat tart Budapesten és vidéken, az utcán leszólítják, gratulálnak neki. És bár ezekben a hónapokban lett igazán népszerű, nem a Fidesz csinált belőle szakértősztárt, hiszen már a kilencvenes évektől aktív szereplője a sajtónak.
Most viszont nagyon elfoglalt. Amikor felhívtam telefonon, és jeleztem neki, hogy portrécikket írnék róla, egy hetet kellett várnom a találkozóra, mert annyira sűrű a naptára. De így legalább volt időm arra, hogy beszéljek az ismerőseivel, volt kollégáival és a biztonságpolitikai szakértőkkel, utóbbiakkal leginkább azért, mert egy biztonságpolitikai szakértőről szóló portrécikkben fontos elem, hogy mit gondol róla a szakma.
És persze gyűjtöttem az életrajzi adatokat, merthogy felkészületlenül mégsem állíthatok be az interjúra. Pláne nem Nógrádihoz, aki előadásaiban is rendszeresen kifejti, mennyire zavarja, hogy vannak olyan biztonságpolitikai szakértők, akik felkészületlenül mennek a médiaszereplésekre. Ellenben vele, aki órákat készül egy-egy szereplésre. Arra az Echo tv-s műsorra például, amiben Szaniszló Ferenccel az agyhullámfegyverről értekeztek, saját bevallása szerint két hetet készült.
Az első meglepetés akkor ért, amikor nemzetközi szinten is jegyzett biztonságpolitikai szakértőket kérdeztem arról, mi a véleményük Nógrádi Györgyről. Nem voltak túl lelkesek. Azt mondták, hogy mivel Nógrádinak nincs tudományos tevékenysége, ezért nincs miről véleményt alkotni.
Van ugyanis egy mérőszám, ami egy tudós ember összes tudományos közleményének és alkotásainak független idézettségét méri. Nagyon leegyszerűsítve ez az adat árulkodik arról, hogy egy szakértő mennyire elismert hazai és nemzetközi szinten. Minél magasabb ez a szám, annál elismertebb valaki, minél alacsonyabb, annál kevésbé.
Nógrádinál ez a szám egészen pontosan nulla.
Az persze az ő szemszögéből teljesen érthető, hogy ennek a mérőszámnak nem tulajdonít különösebb jelentőséget:
Ezen az egyetemen van, hasból mondom, négyszáz egyetemi tanár. Szerintem annyi szereplése, mint nekem, egynek sem volt. Lehet, hogy több az idézettségük, de az egy más vetület.
Védhetetlen érvelés, főleg, ha olyan száraz és megkérdőjelezhetetlen tényekkel van alátámasztva, amelyek magukért beszélnek:
Én mindig jobban szerettem beszélni, mint írni. Egy hónappal ezelőttig 134 tévé-, 162 rádiószereplésem, 61 újságcikkem és 56 nagy konferenciám volt.
Ekkor értettem meg azt, amit korábban legfeljebb csak sejtettem: Nógrádi György összekeveri a médiaszereplést a tudományos munkával. Szerinte azok, akik a tudományos tevékenységet kérik rajta számon, csak irigykednek a médiaszerepléseire, és arra, hogy telt házas előadásokat tart.
De minek is a tudományos tevékenység, ha itt van egy impozáns szakmai önéletrajz? – futott át az agyamon, amikor Nógrádi életrajzát kezdtem el nézegetni. A corvinusos életrajzból tudtam meg például azt a kevésbé ismert tényt, hogy Nógrádi 2001 óta a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja.
Írtam a svéd egyetemnek, hogy ott is megkérdezzem, mi a véleményük Nógrádiról, mégiscsak elnökségi tagja az intézménynek. Azt válaszolták, hogy Nógrádi nem elnökségi tag, soha nem is volt az, igazából azt sem tudják, kiről beszélek.
Amikor Nógrádinál rákérdeztem, hogy akkor most hogyan is van ez az elnökségi tagság, ő sziklaszilárdan azt állította, hogy ilyen az ő önéletrajzában nincs, ezt ő soha nem állította. De bizony van, mondtam.
Ha mégis ez van az önéletrajzban, akkor az csak elírás lehet
– zárta rövidre a dolgot.
Sebaj, vannak más kapaszkodók, azokat is használni lehet, amikor egy ember tudományos munkásságát akarjuk áttekinteni – gondoltam akkor még naivan.
Ott van például az Országos Doktori Tanács honlapja, ahol szintén elérhetőek a szakmai életrajzi adatok. Ha a Corvinus egyetemre feltöltött életrajzba véletlenül be is csúszott egy svéd egyetem – tegyük a szívünkre a kezünk, ez bárkivel előfordulhat –, az ODT-ban szereplő adatok biztos valósak. Ha másért nem, leginkább azért, mert legutóbb szeptember 30-án maga Nógrádi nyilatkozott arról, hogy az oda feltöltött adatok hitelesek.
Márpedig az ODT-s adatlapján, az „Akkreditációs szempontból jelentős egyéb információk” rubrikában feketén-fehéren az olvasható, hogy ő a 2011-től működő „ausztriai Európa Egyetem rektorhelyettese”.
De még mielőtt a Nógrádi-rajongók fejvesztve rohannának beiratkozni erre az egyetemre, javaslom, ne siessék el a dolgot, mert én is ráfáztam, amikor órákig keresgettem a neten ezt az intézményt. Végül nem találtam ilyen egyetemet, de ennek prózai oka van:
ez az egyetem ugyanis nem létezik.
Természetesen megkérdeztem erről magát a „rektorhelyettest” is, hiszen mégiscsak ő az egyik illetékes. Nógrádi szerint az ominózus egyetem úgy működik, hogy igazából még nem működik, de majd egy-két év múlva működni fog. Vagy ahogy ő fogalmazott, idézem:
Az egyetem formailag létrejött, a valóságban még nem. Pont.
Hazudnék, ha a beszélgetésnek ezen a pontján már nem éreztem volna rettentő kényelmetlenül magam. Főleg azért, mert közben Nógrádi elmondta, hogy az előszobájában éppen Rüdiger Stix úr várakozik rá, aki a „valóságban még nem működő” egyetem egyik (leendő) vezetője.
Stix neve nem volt ismeretlen a számomra. Az osztrák Szabadságpárt egykori politikusáról 2011-ben a bécsi Kurir című lap tényfeltáró cikkben írta meg, hogy más osztrákokhoz hasonlóan pénzért jutott doktorihoz Budapesten. A Kurir cikkében megnevezett osztrákoknak a témavezetője egytől egyig Nógrádi György volt, aki egyébként Stix évtizedes cimborája.
Ekkor még igyekeztem komolyan venni a dolgokat, úgy éreztem, ebből a portrécikkből még bármi kisülhet.
Pedig a java csak ezután jött.
Nógrádi sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nemcsak a biztonságpolitika területén, de állami cégek felügyelőbizottságában is otthonosan mozog, a kilencvenes évek elejétől jó pár ilyen pozíciót megkapott. Azt mondja, imádta ezeket a feladatokat.
Bárhová betesznek, én vállalom azt, hogy a cég nemzetközi ügyeit intézem, beszélek nyelveket, jók a kapcsolataim.
Igaz, erre a szaktudásra a második Orbán-kormány már kevésbé volt vevő: 2010 után Nógrádi az összes fb-tagságát elbukta. Érthetetlen, miért nem voltak vevők a szakértelmére, pedig – ahogy mondta – ő minden felügyelőbizottsági ülésre alaposan felkészült. És nem akármilyen állami cégeknél dolgozott. Az MSZP regnálása idején Nógrádi vezette a honvédséghez tartozó HM EI Zrt. felügyelőbizottságát.
Jó szívvel gondol vissza erre az időszakra, szerinte a HM EI Zrt. az ország legsikeresebb állami cége volt. Tény, hogy a HM EI-nél éppen a kormányváltás előtt robbant ki egy csúnya korrupciós botrány, az akkori vezérigazgató jelenleg a vádlottak padján ül. De szerencsére Nógrádi nem egy borúlátó típus, és a múltból is inkább a szépre emlékszik:
A vezérigazgatót az ország egyik legjobban felkészült vezérigazgatójának tartom, szerintem a perben fel fogják menteni.
És bár a kormányváltás előtt a Heti Válasz közölt cikksorozatot arról, hogy a HM EI és az MSZP lényegében összenőtt, úgy tűnik, maga a cég a fideszes honvédelmi vezetésnek is jó szolgálatot tesz: a sors fintoraként újabban a szerb–magyar határ mellé felhúzott kerítésépítésen is sokat kerestek általa, persze nem éppen szabályosan. A HM EI Zrt. mellett egyébként Nógrádi 2002-től 2010-ig felügyelőbizottsági tag volt az egyik olyan állami erdőgazdaságban is, amiről Lázár János nemrégiben azt mondta: „A szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét."
2010 után Nógrádinak közel öt évet kellett várnia arra, hogy a Fidesz rehabilitálja, és újra megkínálják egy felügyelőbizottsági állással. Idén Nógrádi Tarlós István ajánlására a fővárosi cégek belső ellenőrzésére jogosult Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. felügyelőbizottságában kapott helyet havi 150 ezer forintos díjazásért. (A Fidesz, az MSZP és Tarlós jelölhetett összesen három fb-tagot.)
Arra a kérdésemre, hogy milyen a kapcsolata Tarlóssal, így felelt:
Tarlós úr többször behívott, hogy különböző dolgokról beszélgessünk. Külpolitikáról, biztonságpolitikáról. Nagyon tisztelem őt, köszönöm, hogy ilyen lehetőséget kaptam.
Szerencsére a tisztelet kölcsönös. Erre akkor jöttem rá, amikor kicsit jobban megkapartam a Bécsben működő Európa Akadémiát, aminek Nógrádi az elnöke. Elég titokzatos akadémia ez, mert a honlapján semmi érdemi információ nincs a szervezetről.
„Különböző dolgokban tárgyalnak” – válaszolta Nógrádi arra a kérdésre, hogy mégis mit csinál ez az akadémia. De mégis milyen dolgokban?
Például abban, hogy Európában ki az az egy vagy két vezető, akinek átadjuk Európa nagydíját, mert annyit tett Európáért.
Megkérdeztem Nógráditól, hogy magyar politikust tüntettek-e ki azért, mert annyit tett Európáért. Azt válaszolta, igen.
Kicsodát? – kérdeztem.
Bár Nógrádi sok mindenre kristálytisztán emlékszik a múltból, ennél a pontnál éreztem némi bizonytalanságot:
– felelte.
Az „akadémia” honlapját hiába is nézném, használhatatlan.
Van viszont egy MTI-hír, ami tavalyi. Ebből kiderül, hogy tavaly „nagydíjjal” tüntette ki az „Európa Akadémia” Tarlós Istvánt.
MÉGHOZZÁ HÁROM NAPPAL AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELŐTT.
Amikor emlékeztettem Nógrádit, hogy micsoda véletlen, hogy éppen azt a Tarlós Istvánt tüntette ki az általa elnökölt akadémia, aki idén fb-tagságot intézett neki egy fővárosi cégben, a biztonságpolitikai szakértő így szabadkozott:
Ez tőlem független. Amikor magyart javasolnak, akkor nem veszek részt a szavazáson.
Majd arról kezdett el beszélni, hogy korábban „más magyar politikust is kitüntettek”, például Zsohár Istvánt.
Csakhogy a már elhunyt Zsohár soha nem volt politikus, az Információs Hivatalt, azaz a hírszerzést vezette 2004 és 2007 között. Amiről viszont Nógrádi nem beszélt, hogy az akadémiája kitüntette Szőcs Géza volt kulturális államtitkárt.
És hogy mit üzen Nógrádi azoknak, akik irigyek rá? | https://index.hu/belfold/2015/10/21/nogradi_gyorgy_bocsanat/ | https://web.archive.org/web/20240311140904/https://index.hu/belfold/2015/10/21/nogradi_gyorgy_bocsanat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehet-utanam-csinalni | Index | hungarian-news | 2015-10-21 17:01:00 | [
"Nógrádi György",
"Rüdiger Stix",
"Szőcs Géza",
"Tarlós István"
] | [
"Európa Akadémia",
"Fővárosi Biztonsági Iroda",
"HM EI Zrt.",
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"elfogultság",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,251 | Mesék a kerítés tövéből - Nógrádi György kalandos élete | Személye érdemes a figyelemre, és nem csak népszerűsége vagy a menekültekről vallott nézetei miatt. Magyaros történet következik, ultipartikkal spékelve. | Nógrádi Györgyöt még az a kollégája is bájos, jópofa embernek tartja, aki újabban semmiben sem ért vele egyet. Ez az ellentmondás rendre felbukkan, amikor olyasvalakivel beszélgetek, aki személyesen is ismeri a Corvinuson tanító biztonságpolitikai szakértőt. Kedves, aranyos, megnyerő: ilyen jelzőkkel illetik azok is, akik kuruzslásnak minősítik Nógrádi tevékenységét, amely „leegyszerűsítéseken, felszínes megállapításokon nyugszik”. Azt ugyanakkor egy forrásunk sem vonja kétségbe, hogy tehetséges előadó, „olyan beszélőkéje van, amilyen keveseknek ebben az országban”. Amit Nógrádi teljes mértékben ki is használ. Amikor leülök az egyetemi szobájában, hogy az életéről faggassam, Nógrádi előrebocsátja: reggel hatra ment a tévébe, délben rádiónyilatkozatot ad, este újra tévézni fog, a téma természetesen a Közel-Kelet és a menekültügy lesz. Éppen ezért vagyunk kíváncsiak: ki az az ember, aki ma Magyarországon a politikusok és propagandisták mellett a médiaszereplések alapján leginkább befolyásolja a lakosság véleményét kerítés- és menekültügyben. És akinek olyan rajongótábora van, amilyen eddig egy elemzőnek sem adatott meg.
Vécé nélkül
Nógrádi György 1949-ben született, gyermekkorát a Városliget mellett töltötte. Szülei a kereskedelemben dolgoztak, édesanyja az Úttörő, édesapja a Lottó Áruház vezető alkalmazottja. „Egy olyan udvari lakásban nőttem fel, ahol nem volt se fürdőszoba, se vécé” – meséli a Narancsnak. Az érettségi után három opción töpreng: jog, vagy német–történelem szak a bölcsészkaron, esetleg nemzetközi kapcsolatok az akkori Marx Károly Egyetemen. Hogy utóbbi mellett döntött, ma is élete egyik legjobb lépésének gondolja. Az egyetemet 1968-ban kezdte, imádott tanulni, csak ezután jöhetett a másik két szenvedély, „a csajok és az ulti” – mondja.
A nemzetközi kapcsolatok szak akkoriban új fejezet a magyar felsőoktatásban, a tanszék 1963-ban alakult, hogy a Rákosi-érával ellentétben a magyar külügyeseket ne csak Moszkvában, hanem Budapesten is képezzék. Egy évfolyamtárs szerint – aki többi forrásunkhoz hasonlóan neve mellőzését kérte – Nógrádi inkább nyüzsgő, semmint elmélyült diák volt, aki „szellemes dolgokat tudott mondani, ami, ha belegondoltál jobban, nem mindig volt helytálló. Picit hebrencs, olykor gyerekes, de helyes, ügyes és vidám srác volt, komolyabb politikai nézetek nélkül.”
A szakon a 70-es évek elején az új slágertéma az akkori NSZK; ez Nógrádit is beszippantja. Az akkor már jó németes hallgató odavan a szocdem Willy Brandtért. „Beleszerettünk ebbe az emberbe, amit csinált, teljesen ütközött azzal, amit korábban az NSZK-ról tanultunk.” Ez alatt főleg a Brandt-féle Ostpolitikot kell érteni, amibe az 1969-es szocdem győzelem után az NSZK negyedik kancellárjaként kezd bele. Előbb az NDK-ba, majd a Szovjetunióba utazik, és ő az első német kancellár, aki Izraelbe látogat (1973). 1971-ben a keleti blokk elszigetelését enyhítő politikájáért Nobel-békedíjat kap. Nógrádi sokat emlegeti, mekkora hatással volt rá a Brandthoz hasonlóan fess amerikai demokrata, J. F. Kennedy, akinek a könyveit kilopdosta a könyvtárból. Harmadik politikai idolja a szintén szocdem Egon Bahr (Brandt volt munkatársa), akit személyesen is ismert, és a 90-es évektől pár évente találkozott is vele, egészen Bahr idén augusztusi haláláig.
Hakni, jugók, németek
Az egyetem végén már a Malévnál üzletkötő, majd a külügyi titkárságon dolgozik. Ott azonban szűknek érezte a kereteket, a különböző delegációk szállítása nem az ő világa, és úgy dönt: nem akar beosztott lenni. A kádári világ minden lehetőségét megragadva kezdte meg önmenedzselését, és párhuzamosan futó ügyletekből igyekezett a betevőjét megkeresni – máig ezt csinálja. Tanít, tanácsot ad, üzletel; későbbi vagyonát is így alapozta meg.
Itt is, ott is, amott is
Doktorált, majd 1975-ben kezdett tanítani a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, ezt követte a Műszaki (ott kandidált), végül a közgáz 1989-től napjainkig (itt habilitált). A tanári fizetés azonban csak aprópénz, az igazi bevételt vidéken találta meg. Akkoriban „az egyetemen heti hat órám volt, ezt szerdára tettem, a hét többi napján hakniztam. Másfél nap, hét előadás, előadásonként 2500 forint. Ez azt jelentette, hogy másfél nap alatt kerestem meg a három és fél havi egyetemi fizetésemet.” Bejárja az országot, Borsod megyében ő képzi tovább a szakszervezetis tagokat külpolitikából, de van olyan nap, amikor előadást tart a Tokaji Borkombinát, majd a sátoraljaújhelyi Elzett dolgozóinak, és aznap a közeli dohánygyárban is lenyom még egyet. A turnézást ma sem hagyta abba, a közelmúltban – a teljesség igénye nélkül – tartott előadást Balatonfüreden, Tiszavasváriban, Magyarkanizsán, Székesfehérváron, Szombathelyen, de a csákánydoroszlói művházban is; nemrég Győrben járt, ahol hallgatósága püspökökből állt.
Másik bevételi forrása az idegenvezetés lett. A képzést az egyetemen kapta, járt Ázsiában, a Szovjetunióban, de az igazi szerelem Jugoszlávia, a tengerpart. A kotori öbölben kezdte Expressz-irodásként, a ma már Horvátországhoz tartozó Selcére a nyolcvanas években talált. Az itteni szállodába úgy került, hogy véget vetett elődje gyakorlatának, aki három embert nyaraltatott, miközben csak kettőt számolt el. Később jó üzleti érzékkel az egyetemét is bevonja, miután megbeszélte a rektorral, hogy a szálloda egy részét a „Közgáz nevében kiveszem, és aki jön az egyetemtől, jön, aki nem, nem”. Úgy számolja, közel negyvenezer embert nyaraltatott harminc év alatt; kiemeli, hogy ő az idegenvezetési előadásokra is becsülettel készült. Az Adriára a délszláv háború idején is lejárt, „kocsival úgy mentem át Karlovacon, hogy lőtték a várost. Volt olyan, hogy Selcén összesen ketten nyaraltunk. Imádtam. A feleségem végig velem volt” – meséli.
Azt a pletykát ugyanakkor cáfolja, hogy később megvette volna a selcei szállodát. Pedig gondolkodott rajta; hárommillió márkáért árulták, ám Nógrádinak ez soknak tűnt, és ma is úgy látja, jól döntött. „Végül egy srác vette meg. A kikötőt átadta a szomszéd városnak, a szállodához tartozó apartmanokat eladta részenként, aztán a szálloda éttermét is, a végén pedig eladta a szálloda maradékát az ukránoknak. Én csak néztem… A háború után azonban megjelent három idős testvér, hogy a szállodára ugyan nem tartanak igényt, de a Tito előtti időkből a föld az övék. Innen kezdődtek a bajok.” Az idegenvezetést Nógrádi csak pár éve hagyta abba.
Mégis az NSZK-ban építi föl magát. Még 1988-ban kapott egy ösztöndíjat oda, igaz, ebben az ulti – visszatérő életmotívum – is közrejátszhatott. „Egyik este egy társaságban ultiztam, ahol megkérdezték, mi a bajom. Mondtam, hogy semmi különös, csak éppen ma utasították el a legújabb ösztöndíjkérelmemet. Lehetetlen, mondta az egyik ultis, arról én döntök. Másnap kipostáztak egy újabb papírt, hogy az ösztöndíjat megkaptam. A három hónapos németországi út megváltoztatta addigi életemet” – írja könyvében. Az út során Nógrádi tartott egy próbaelőadást a kölni Ostkollegben, ami után rendszeresen meghívják. „Az előadás díjazása számomra felfoghatatlan, horribilis összeg volt. Kiszámoltam, hogy hét előadás díjáért lehet egy új Golfot, nyolcért egy 3-as BMW-t vásárolni” – írja ugyanott. A rendszerváltás után rendszeresen tartott előadást a Bajor Akadémián és számos német városban, ez alatt találkozott politikai, diplomáciai és katonai vezetőkkel is (ahogy szerte a világon). E kapcsolati tőke ma is élő; a Narancsnak elmesélte, hogy napokkal korábban épp a német katonai felső vezetés éves továbbképzésén járt Berlinben, ide „minden évben kimegyek, most a német elhárítás vezetője a világ egyik legjobb előadását tartotta meg”. Ám a német vonal és a számtalan – például Kubába, illetve az NDK-ba tett – külföldi út nemcsak emiatt fontos.
Kényes ügyek
Lapunknak elmondta, hogy KISZ-, majd MSZMP-tag volt. „Ideológiailag nem volt probléma vele. Alaposan kitárgyaltuk Gyurit, úgy láttuk, elfogadja a rendszer elveit, és nincs ellenzéki dologhoz köze” – mondja az állampárt egy akkori tagja. A pártfelvételt már az egyetemen kezdeményezi Nógrádi, ebben a KISZ is támogatta, ám egy banális eset miatt megvonták tőle a bizalmat. A MSZMP-felvétel csak később jött össze, beszervezni azonban – állítja – nem sikerült őt, noha megpróbálták.
Erre azért térünk ki, mert 2009-ben az ’56-os Intézet kutatói 110 embert azonosítottak azokból, akik a kommunista állambiztonságtól feladatot kaptak Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetésekor. A nevek közt Nógrádié is szerepelt. A rev.hu-n olvasható: „6-os kartonja szerint elvi-hazafias alapon szervezték be 32 éves korában, ifjúságvédelmi vonalra. A BM III/III-2-a. alosztály kezdte el foglalkoztatni (…) A Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészítésére összeállított intézkedési terv szerint 1989. május 10.–június 16-a között »Raguza« tmb. külföldön fog tartózkodni. A dokumentum szerint kiutazása előtt eligazítást fog kapni, hogy NSZK kormánykörökben, illetve az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott beszélgetéseiben hangoztassa aggályait a Nagy Imre-újratemetés politikai demonstrációvá alakítása kapcsán. (…) Az intézkedési terv szerint »Raguza« rendszeres kapcsolatban állt a BND és a CIA képviselőivel.” Nógrádi az eset után levelet tett közzé: „Soha nem voltam a BM III/III-2, illetve a BM III/III-6 alosztály ügynöke sem Raguza fedőnéven, sem más fedőnéven. Nem voltam beszervezett »ügynök«, jelentéseket nem készítettem. (…) kijelentem, hogy a belügyi szervektől nem kaptam és soha nem hajtottam végre semmilyen feladatot Nagy Imre újratemetésének előkészítésével összefüggésben.” A rev.hu-n ez is szerepel: az „1956-os Intézetnek nincs oka kétségbe vonni dr. Nógrádi György fent közreadott nyilatkozatát.”
Nógrádi a Narancsnak is mutatja kartonját, számos, vele kapcsolatos fals információra felhíva a figyelmet. A karton szerint mániái a kocsik, ez viszont nem volt így – mondja ő. A kartonon pontosan szerepel a szülei neve, KISZ- és MSZMP-tagsága és a születési éve is; történész forrásunk szerint más dokumentumok hiányában annyi kijelenthető, hogy Nógrádi az Állambiztonság részéről hálózati személyként volt nyilvántartva. Amikor nevét nyilvánosságra hozták, Nógrádi gyomorvérzést kapott, kórházba került. Ma viszont már viccelődik ezen: az eset után lánya vett neki egy Raguza feliratú pólót, ezt Nógrádi többször hordta, a póló állítólag ma is megvan. (Raguza Dubrovnik régi neve, idegenvezetőként Nógrádi sokat járt ott.)
Akadt olyan „német vonalon” mozgó szakértő, aki szerint Nógrádinak olyan „háttere van, ami igencsak relativizálja, hogy miként kell értelmezni, amit tőle hall az ember, mi annak a forrása és mi az információközlés célja”. Forrásunk arról is beszélt, hogy a „titkosszolgálatok ’89–90 előtt tartottak fent az egyetemeken olyan beszervezett oktatókat, akik egyéb funkciók ellátása mellett akár az ígéretes hallgatók felkarolását, első lépéseinek egyengetését is ellátták. Ez különösen igaz volt (és egyesek szerint igaz ma is) a Marx Károly-Közgáz-Corvinus vonalon, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásáig a nagybetűs magyar diplomataképző egyetem volt.” Más azt említi, hogy Nógrádi olyan kapcsolati hálóval rendelkezik, amelybe egykori és ma is aktív katonai hírszerzők is beletartoznak, és „velük a Gyuri rendszeresen összeül kitárgyalni a dolgokat”. Más beszélgetőtársunk szerint ebben semmi különös nincs. Nógrádi minderre azt mondja: „Nézze, én 1975-től 80-ig tanítottam a tiszti iskolán, a Kossuthon. Ennyi tehetséges srácot soha nem láttam. Ezek közül a fiúk közül kerül ki a tábornoki kar vezetésének döntő része. Annak idején köztünk minimális korkülönbség volt, ezek a srácok ma a barátaim, összejárunk, beszélgetünk. Ha bármi van, én fel tudom hívni őket, és le tudok ülni velük. De azért tisztázzuk: a hírszerzéstől az ember információt nem ad ki. Ha kiad, kirúgják. Más a barátság, és más az információ.”
Üzlet és állam
A rendszerváltás után Nógrádi feltalálja magát, posztokat és megbízásokat jobb- és baloldali kormányoktól is kap, sőt előfordul, hogy valahova egymás után két vezetés is delegálja. „Annyit dolgoztam, hogy minden kormánytól kaptam 2-3 igazgatótanácsi állást, vagy igazgatóit” – mondja a Narancsnak. Szerinte a munkabírása mellett ennek két oka van: szakértelme, és hogy „sose folytam a belpolitikába”. Állítja, a belpolitikai hírekből csak a legfontosabbakat olvassa el.
1989-ben még a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik, aztán a – tanítás és az adriai idegenvezetés mellett – az Antall-kormány alatt, 1992-ben, a cég privatizálásakor beül a Forte Fotokémiai Rt.-be igazgatósági elnöknek, ahonnan 1994 szeptemberében távozik. De visszatér, 1998 májusától 2000 júniusáig, majd vezető tisztségviselője a cégnek 2004 novemberéig. A szocializmus legendás magyar fotógyárának azonban nem sikerült gyökeret verni a rendszerváltás után (ebben közrejátszott a KGST-piacok elvesztése), a 2000-es években lejtmenetbe került; a 2010-ben megszüntetett váci cégnél a nemzetközi, elsősorban német piacokra való kijutás segítése volt Nógrádi feladata. „Az MDF alatt is megkaptam az állásokat. Alattuk kerültem be a Mokép elődjébe is” – meséli. Aztán az 1994-ben létrehozott Mokép-Pannóniában is felügyelőbizottsági (fb) álláshoz jut; ez is kormányokon átívelő megbízás, miután 1999-től egészen 2011 januárjáig dolgozik ott.
A legnagyobb falat 2002-ben jön, amikor a Medgyessy-kormány alatt bekerül a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-be (HM EI), ahol előbb igazgatótanácsi tag, majd annak vezetője, később fb-tagja, majd fb-elnöke. A minisztériumi tulajdonú intézmény feladata a hazai laktanyák üzemeltetése és őrzése-védése, éves bevétele az elmúlt években 35 és 40 milliárd forint között mozgott. Hogy Nógrádi miképp került ide, arról két történet kering. Az egyik szerint mivel korábban a HM bábáskodott a mára átszervezett Közgáz Védelemgazdasági Tanszékének világra jöttekor – amelynek Nógrádi lett a vezetője –, s a minisztérium és a tanszék közt folyamatos képzési szerződés állt fenn, Nógrádi bevonása logikus választásnak tűnt. A másik változat szerint emellett Nógrádit politikailag megbízható és lojális személynek tartották a szocialisták. „Különben nem kerülhetett volna egy ilyen intézményhez, ahol ekkora pénzek mozognak. Aki idekerült, annak C típusú átvilágításon kellett átesnie” – mondja egy Nógrádival ott együtt dolgozó forrásunk. „Komoly szerepe akkor lett, amikor 2003-ban igazgatótanácsi vezető lett, mivel a vezérigazgatóval együtt ő terjesztette be a döntéseket a cégvezetésnek.” Az it-elnöki posztról akkor kellett Nógrádinak távoznia, amikor 2006-ban Szekeres Imre váltotta Juhász Ferencet a tárca élén. „Szekeres hozta a saját stábját, én meg maradtam az fb-ben 2007-ben.” Nógrádi az fb-ben hamar elnök lesz.
A 2010-es kormányváltás után az új honvédelmi minisztérium és az ügyészség is arról kezdett beszélni, hogy a korábbi HM több háttérintézményében, így a HM EI-ben is voltak „anyagi visszaélések”; a gyanú szerint egyes alvállalkozók a megbízási összeg bizonyos részét visszajuttatták ezen intézmények vezetőinek. (Az említett szocialista miniszterek cáfolták, hogy közük lenne az ügyekhez.) A vallomások alapján a HM EI vezérigazgatója is kapott kenőpénzt, őt évekkel ezelőtt le is tartóztatták. Nógrádi neve nem merült fel az ügyben. Érdeklődésünkre elmondja, hogy a vizsgálat folyamatban van, „nagyon kíváncsi leszek, mikor és mi lesz a vége”. A HM EI-t azonban tévedés lenne nettó szocialista kifizetőhelynek gondolni, hiszen a Civil Biztonsági Szolgálat is kapott onnan megbízást, az Index 2010. márciusi cikke szerint az akkor még Pintér Sándor-érdekeltség „évi nettó 450 millió forinttal részesül a laktanyák őrzésére kifizetett milliárdokból”. A cég – miután Pintér kiszállt– szintén kapott jelentős megbízásokat a HM EI-től.
A 2010-es kormányváltás után Nógrádit is menesztik a HM EI-ből, ám ma már nincs állami poszt nélkül: 2014 decemberétől fb-tag az állami tulajdonú Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaságban (ahol volt már fb-tag 2002-től 2010-ig, és ahonnan szintén a kormányváltás után távozott). „Megkérdezték, hol szeretnék, én ezt mondtam, itt már voltam.” 2015 elején a vs.hu arról írt, hogy Nógrádi a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. fb-tagja. A Fidesszel amúgy jó a kapcsolata, többször járt a Fidelitasnál előadni, néhány hete egy színpadon volt Németh Szilárddal és a Fidesz-szóvivő Tuzson Bence oldalán. Hende Csabával ultizik, az új honvédelmi miniszter Simicskó Istvánt pedig évtizedes barátjának nevezi a könyvében.
Beszállt a pálinkabizniszbe is: a magyarbólyi Zedon Kft.-nek 2009 óta tagja és résztulajdonosa; ide az a Nagy Imre hívta, aki Szekeres embereként őt váltotta a HM EI igazgatótanácsi vezetői székében. (Nagy volt az utolsó KISZ-titkár, később a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatója lett, a céget névleges összegért privatizálták a rendszerváltozás után. Nagy Imre – akárcsak Nógrádi – a Fidesz-kormánnyal is megtalálta a közös hangot. Ahogyan arról a magyarnarancs.hu is többször beszámolt, a Nagy Imre tulajdonában álló Corax – amely Nógrádi mellett a Zedon Kft. tagja – közbeszerzés nélkül jutott tavaly az állami szúnyogirtási tenderhez milliárdos tételben. A Corax annál a Katasztrófavédelemnél lett befutó, amelynek vezetője akkor még a Pintér Sándorhoz közel álló Bakondi György volt; Bakondi ügyvédként nemcsak az UD Zrt.-t, de a Coraxot is képviselte.) A pálinkaüzlet azonban nem megy jól, ezt Nógrádi is érzi: „a pénzem, amit beraktam, ma már kevesebbet ér”, mondja. Nógrádi ma is dolgozik magáncégnek is, de ezt nem kívánja megnevezni. Amikor azt kérdem tőle, hogy jut ennyi mindenre energiája, azt válaszolja: „Szégyellem, de élvezem.”
Keresztény és fehér
Nógrádi külpolitikai nézeteit egyik szakértő forrásunk sem tudja pontosan leírni. Azt is többen jelzik, hogy önmagában nem gond, ha van valaki, aki a világpolitikai játszmákat könnyen emészthető formában interpretálja, ráadásul a menekültügy óta Magyarországon is megnőtt az igény a külpolitikai tudásra. Egyik ismerőse kis túlzással a „biztonságpolitika Öveges professzorának” nevezi, akinek a terepe a tudományos ismeretterjesztő műfaj, és nem az elmélyült kutatás. Mint megjegyzi, „én szakmailag jobb vagyok nála, viszont feleannyira sem beszélek érdekesen, mint ő”. Egy másik hazai biztonságpolitikai szakértő szerint „Nógrádi a legjobb rádiós és tévés köztünk. Frappáns, profi előadó, kimondja a tutit, nála nincsen értelmiségi nyavalygás, meg egyrészt-másrészt. És erre hatalmas az igény.” Celebként, show-manként is emlegetik, rajongói szívesen fotózkodnak vele. Hosszabb – interneten is elérhető – előadásaiban alig egy óra alatt bejárja a világot, s miközben ismerteti a nagyobb konfliktusokat, apró színesekkel, történelmi érdekességekkel, pletykákkal, személyes élményekkel fűszerezi mindezt. Előadás közben ömlik belőle az életszeretet (olykor a szexista megjegyzés is), azt a jól ismert nógrádis szerepet hozza, amelyben a rafkós, szórakoztató öregúr rendet tesz a nagyvilág káoszában.
Mélyebb meggyőződéseiről az evangelikus.hu-nak adott májusi interjúban beszél, ahol például elmondja, hogy amit a liberális demokráciáról írt Francis Fukuyama, „azt, hogy a demokrácia mindenütt a világon győzni fog”, az „utópia”. Szerinte inkább Samuel P. Huntingtonnak lett igaza, bár amikor megírta A civilizációk összecsapása című könyvét, „senki sem hitt neki”. Pedig „ténylegesen folyik vallásháború: részint a keresztények ellen, részint a különböző csoportok között (…)”. Újabban rendre arról beszél, mint amiről nemrég Dunakeszin is: a hárompólusú világrend időszaka jön, és ebben Európa nem szerepel, Kína viszont hamarosan vezető gazdasági hatalom lesz (egyelőre csak bruttó GDP-ben), és ott vannak az oroszok meg az Egyesült Államok, ahol nagy változások várhatóak. Utóbbi állítását etnicista érveléssel támasztja alá: „Először idén az Egyesült Államokban született újszülöttek 49 százaléka fehér. Néhány évtizeden belül egy olyan új helyzet lesz az USA-ban, hogy fehér kisebbség lesz, és ázsiai, fekete-afrikai (ott úgy hívják, afroamerikai) és spanyol ajkú többség lesz. (…) a feketék arányaiban feleannyi végez el főiskolát, mint a fehéreknél, a szegénység aránya kétszeres, ez néhány városban, többek közt Detroitban 65-70 százalék. (…) Olyan helyzetre ébredünk 20-30 év múlva, hogy nem a kivétel volt, hogy Obama egy színes bőrű elnök, hanem a valóságban elkezdődnek a tárgyalások a spanyol ajkúak, fehérek, afroamerikaiak és ázsiaiak közt, hogy a hatalomnak milyen új megoszlása lesz.”
Véleményvezér
Nógrádi növekvő népszerűsége bizonyosan összefügg a kerítésüggyel. „Eddig nem volt jellemző rá, hogy ennyire odaáll valaki mellé. Eddig figyelt erre. Ebben most változott” – mondja egyik forrásunk. Június 8-án az M1 reggeli műsorában Nógrádi arról beszélt, hogy a határon felhúzott szögesdrót is lehet megoldás a menekültáradat ellen. Kilenc nappal később a magyar kormány bejelentette, hogy kerítést húz fel a szerb–magyar határon. Nógrádi később többször cáfolta, hogy a Fidesz tanácsadója lenne. Beszélgetőpartnereink többsége is így véli: ilyesfajta kerítés számos országban létezik, az ötlet tálcán kínálta magát. (Nógrádi arról már nyilvánosan beszélt, hogy együtt ultizott a korábbi honvédelmi miniszter Hende Csabával.) „Inkább az a probléma, amit az elmúlt hónapokban mondott a tévékben, rádiókban. Egy szakértőnek az a feladata, hogy ne fokozza az indulatokat, inkább megnyugtasson, magyarázzon. Ő viszont az ellenkezőjét teszi” – bírálja egy kollégája.
A kerítés és az orbáni menekültpolitika támogatójaként Nógrádi egyebek közt kifejtette, hogy „úgy jönnek ide migránsok, hogy nincs rájuk szükség”, Európa pedig tétlenkedik, és hosszú távon nem lesz jó, ha az összes menekültet beengedi, ugyanis „a bejövő migránsokat az EU-nak ez idáig még egy esetben sem sikerült integrálnia”. Az is probléma szerinte, hogy napok „óta kapjuk az adatokat az európai szolgálatoktól, hogy egyre több a terrorista”, de azt sem „tudom megmondani, hogy (…) aki bejön, milyen betegségeket hordoz”. Amikor arról kérdezték, hogyan oldaná meg a menekültkrízist, röviden reagált: „Drasztikusan, fél perc alatt, nem demokratikusan.” Az exkrétakörös Gulyás Márton egy online műsor szerkesztőjeként nemrég levélben kereste fel Nógrádit két kijelentése miatt. Nógrádi szerint Svédországban 90-szer nagyobb az esélye, hogy bűncselekményt bevándorló követ el, mint született svéd. Gulyás a Svéd Bűnmegelőzési Nemzeti Tanácsnál érdeklődött erről, ahol azt mondták: nem vezetnek ilyen statisztikát. Nógrádi azzal válaszolt, hogy a német köztévén közölték ezeket az adatokat. A Hír Tv-ben – itt sem kérdezett vissza a riporter – pedig azt mondta: „Európában a bűncselekmények 90 százalékát legális migránsok követik el. Ez azt jelenti, hogy az itt élő második, harmadik, negyedik állampolgársággal rendelkező generáció hajtja ezt végre. Ettől kezdve nyilvánvaló, hogy ezt megállítani nem lehet.” Gulyás erre is rákérdezett, mert az Eurostatnál nem talált ilyen adatot – Nógrádi az előzőhöz hasonlóan reagált.
Mindez azért fontos, mert a menekültügyben Nógrádi a leggyakrabban megszólaltatott politikai szakértő, véleménye milliókhoz jut el, miután rendszeresen szerepel az M1-ben, a Kossuth rádióban, a Magyar Hírlapban, olykor az Inforádióban, az RTL-en, a Tv2-n, az ATV-n és a HírTv-n is. Az Echo Tv-ben rendszeres vendég, az adást, melyben azt fejtegeti, hogy az ideérkező menekülteknél csak idő kérdése, hogy elkeseredett emberként mikor radikalizálódnak, eddig csak a YouTube-on több mint százezren nézték meg, ugyanitt legnépszerűbb előadása 150 ezer megtekintésnél jár. A Facebookon gyorsan gyarapodó rajongói oldala van. Tavaly 273 rádió-, 192 tévészereplése volt, 58 újságcikkben bukkant fel, és 61 konferencián szerepelt a saját számítása szerint. A szobájában ülve nézem a jegyzeteit, a fenti számok idén is simán meglesznek. Sőt. | https://magyarnarancs.hu/belpol/mesek-a-kerites-tovebol-96905 | https://web.archive.org/web/20220508085935/https://magyarnarancs.hu/belpol/mesek-a-kerites-tovebol-96905 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mesek-a-kerites-tovebol-nogradi-gyorgy-kalandos-elete | Magyar Narancs | hungarian-news | 2015-11-08 17:15:00 | [
"Bakondi György",
"Hende Csaba",
"Nagy Imre (HM EI-KISZ)",
"Nógrádi György"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Corax-Bioner Zrt.",
"Fővárosi Biztonsági Iroda",
"HM EI Zrt.",
"Magyar Honvédség",
"Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. (Sefag)",
"Zedon Kft."
] | [] | [
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [] |
56,252 | Érpataki doktori címet kamuzhatott az érpataki polgármester | Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester közokirat-hamisítás vádjával állhat a héten bíróság elé azt követően, hogy egy érpataki székhelyű államilag nem elismert felsőoktatási intézményben szerzett doktoriját jegyeztette be személyigazolványára. A helyi romákat ért inzultusokról elhíresült település polgármestere korábban akasztásos műsorával is nagy ismertségre tett szert. | Közokirat-hamisítás bűntette miatt áll bíróság elé Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester, akit azzal vádol az ügyészség, hogy jogosulatlanul használ doktori címet – írja a NOL.hu. A polgármester még 2012 augusztusában igényelt új személyazonosító igazolványt, ekkor kérvényezte, hogy a doktori titulust is tüntessék fel a neve előtt. A debreceni okmányiroda arra kötelezte, hogy mutassa be, hogy milyen képzettség alapján jogosult a doktori cím használatára, ekkor Orosz az érpataki alapítású Sophia Perennis Tradicionális Theológiai Akadémián megszerzett doktori címét mutatta be, ez alapján felkerült az igazolványára is a titulus. Az intézmény értesüléseink szerint már nem működik, a Creditreform adatai alapján az érpataki polgármester címére volt bejegyezve.
Orosz Mihály Zoltán egy korábban fellelhető életrajzában olvasható, hogy „tudományos fokozatot szerezve a Sophia Perennis Theologiai Akadémián kutatásokat-tanulmányokat folytatok a vallásfilozófia és a valláspszichológia területén a megváltástan, a kegyelemtan és a lélektan intenzív tanulmányozása révén és konkrétan az Üdvösség embere témakörben”.
A Debreceni Rendőrkapitányság már tavaly lefolytatta a nyomozást a polgármester ellen, a nyomozás során megállapításra került, hogy Orosz tudhatta, hogy a megszerzett doktori címet nem használhatná, a vádemelést a Debreceni Járási Ügyészség végezte. A büntetőügy tárgyalása október 29-én lesz a Püspökladányi Járási Bíróságon, kérdéses, hogy OMZ megjelenik-e. | https://hvg.hu/itthon/20151027_Erpataki_doktori_cimet_kamuzhatott_az_erp | https://web.archive.org/web/20151202033544/https://hvg.hu/itthon/20151027_Erpataki_doktori_cimet_kamuzhatott_az_erp | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erpataki-doktori-cimet-kamuzhatott-az-erpataki-polgarmester | HVG | hungarian-news | 2015-10-27 17:40:00 | [
"Orosz Mihály Zoltán"
] | [
"Sophia Perennis Tradicionális Theológiai Akadémia"
] | [
"Érpatak",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"önkormányzat"
] | [] |
56,253 | Földárverések: Lázár nagybátyja is bevásárolhat | Lázár János nagybátyjának cége kedvező pozícióból várhatja az árverést, míg konkurense kezét megkötik a jogszabályok. A földek eladásával sikerült egy magas állami kitüntetésben részesített 80 éves gazdát is megalázni. | Október 16-án megjelentek az első földárverési hirdetmények hat megyében, és egy hónappal később meg is kezdődnek az árverések a kormány földvásárlási programjában. Összesen 380 ezer tartós bérletben lévő földet árverez el az állam decemberig – Lázár János magyarázata szerint ezt a lehetőséget azért kell megadni a gazdáknak, hogy meg lehessen akadályozni a külföldiek földszerzését. Az új tulajdonosoknak meg kell tartania az addigi bérlőket, kivéve, ha nem tudnak megegyezni, ekkor ugyanis a Nemzeti Földalap (NFA) tehet rendet.
Csongrád megyében tűzték ki a legtöbb árverési napot annak ellenére, hogy az eladó föld mennyisége szerint, Békés és Hajdú-Bihar után, csak harmadik helyen áll a megye. Ennek az a magyarázata, hogy kisebb parcellákat hirdettek meg eladásra, így még a karácsony és szilveszter közötti bejglimámorban is öt helyszínen licitálhatnak majd a földművesek.
Az Ángyán-jelentésekből is ismert Héjja Testvérek Kft. államtól bérelt földjeiből majd 600 hektárnyi földre alkudhatnak majd a gazdák, és ringbe szállhatnak a családtagok is – nyilván nem hagyják ki a ziccert. A Héjja Testvérek Kft.-nek egyébként külföldi tulajdonosa is van, így bár földet nem vásárolhatnak külföldiek, a hasznát élvezhetik.
A Lázár-rokonok örülhetnek, ellenlábasaik alól eladják a földet
Mint azt a hvg.hu megírta, Lázár anyai nagybátyjának a cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. több mint 1300 hektár állami föld bérletét nyerte el 2014 januárjában. Most ennek hozzávetőleg harmada eladó az árverési hirdetmények szerint, és Gyapjas Károly, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. főtulajdonosának családtagjai is licitálhatnak majd. Csongrádban a kikiáltási ár hektáronként alig haladja meg az egymillió forintot.
A Lázár János támadásait jól viselő Hód Mezőgazda Zrt., bár egyetlen hektárt sem nyert a pályázatokon, a bérleti szerződések szerint még 2017-ig használatában levő földjeiből az év végéig hozzávetőleg 300 hektárnyit hirdetett meg az állam eladásra. De hiába van pénze a tulajdonosoknak, saját jogon magánszemélyként sem vásárolhatnak, mivel Baján van bejelentett lakcímük – és csak helyben lakó földműves pályázhat.
Csongrád megyében a hirdetményekből kiderül, hogy itt majd ezer hektáron nincs bérlő, tehát a vevő szabadon használhatja majd a megvásárolt földet. Békés megyében árulják novembertől a legtöbb földet az országban, itt több mint 14 ezer hektárra lehet majd licitálni, de karácsony előtt még itt is befejeződnek az árverések.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szétpályázott 6000 hektárnyi földjéből mindösszesen 2500 hektárt ad el az állam. Itt az aranykorona értéknek megfelelően a 3 millió forintot is meghaladhatja a hektáronkénti földár.
„Munkásságomat ebek harmincadjára bocsátják”
A Ménesbirtok Zrt. földrészletei közül nem ritkán 3-400 millió forint a kikiáltási ár, de van közöttük olyan is, amelyért 680 millió forintról indulhat a licit. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szétdarabolása ellen Ernst József, idén 80 éves gazdász tiltakozásul nyílt levél kíséretében visszaküldte augusztus 20-án megkapott állami kitüntetését.
Mint fogalmazott, „A kitüntetés átadása után megdöbbenve értesültem a 230 éves állami birtok eladásának tervéről, majd a Nemzeti Földalap eladásra kerülő állami földekre kiírt pályázatáról. Mezőhegyes nemzeti büszkeségünk. Neve és híre nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert. (...) A ménesbirtok feltagolása és eladása ezt az eszmeiséget teszi kockára, s emellett közel félezer munkahelyet is reménytelenül veszélyeztet. A fentiek alapján összeegyeztethetetlen, hogy amiért munkásságomat miniszteri kitüntetéssel elismerték, azt egyidejűleg 'ebek harmincadjára' bocsátják.”
Levelére október 22-én válaszolt a tárca, ebben az áll – mintha a tiltakozó idős mezőgazdász nem lenne azzal tisztában –, hogy az Állami Ménes Kft., ami különbözik a Ménesbirtok Zrt.-től, állami tulajdonban marad. A mezőhegyesiek szerették volna Ernst József gesztusát megköszönni azzal, hogy egy városi alapítású díjat adnak át számára, ám az idős szakember nem akar többet reflektorfénybe kerülni. | https://hvg.hu/itthon/20151027_Foldarveresek_Lazar_nagybatyja_is_bevasar | https://web.archive.org/web/20180831101637/https://hvg.hu/itthon/20151027_Foldarveresek_Lazar_nagybatyja_is_bevasar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldarveresek-lazar-nagybatyja-is-bevasarolhat | HVG | hungarian-news | 2015-10-27 17:53:00 | [
"Gyapjas Károly",
"Lázár János"
] | [
"Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.",
"Héjja Testvérek Kft.",
"Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
56,254 | Az osztrákok nem tudnak a nekik tanácsot adó Nógrádiról | Nógrádi György multifunkcionális biztonságpilitikai szakértő többször azt állította, hogy az osztrák kormánynak és az osztrák honvédelmi miniszternek ad tanácsokat, de nem csak ez dőlt meg. A közszolgálati médiában rendszeresen szakértő Nógrádi állítása ellenére nem tagja a svéd nemzetvédelmi egyetem elnökségének, de nem igaz rektorhelyettesi pozíciója sem. | Nógrádi György sokat futtatott biztonságpolitikai szakértő szerint 2001 óta folyamatosan felkérik az osztrák honvédelmi minisztert támogató tudományos tanácsadó testületi tagságára, azonban az osztrákok azt állítják, hogy ilyen nem történt – írja az Index. Nógrádit olyan kaliberű szakembernek tartják a közmédiában, hogy még az autópályáról bejelentkezve is szakértői véleményt alkotott a menekültválság során kialakult aktuális röszkei atrocitásokról az M1 élő adásában.
Nógrádi egyebek mellett azt is állította magáról, hogy a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja, azonban az egyetemi vezetés szerint soha nem volt tagja a testületnek. Mikor megkérdezték erről, hogy akkor mégis miért szerepel az információ az önéletrajzában, Nógrádi azt állította, hogy bizonyára "elírásról van szó". Az Országos Doktori Tanács oldalán is fel kell tüntetnie szakmai életútját, ott egy nem létező egyetem rektorhelyettesének is feltünteti magát, ezt az ODT nem ellenőrzi, minden önbevallással történik. Az adatok hitelességének ellenőrzését a nyilvánosság szolgáltatja – jellemezte Varga Zsolt titkár az adatbázis működését. | https://hvg.hu/itthon/20151028_Az_osztrakok_nem_tudnak_a_nekik_tanacsot | https://web.archive.org/web/20160105004513/https://hvg.hu/itthon/20151028_Az_osztrakok_nem_tudnak_a_nekik_tanacsot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-osztrakok-nem-tudnak-a-nekik-tanacsot-ado-nogradirol | HVG | hungarian-news | 2015-10-28 18:01:00 | [
"Nógrádi György"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [] |
56,255 | Olcsóbbért gyengébbet – A távozó Hoffmann Rózsa legyalulta a tankönyvpiacot | Számos kiadó került lehetetlen helyzetbe, miután az állami iskolák csak a Hoffmann Rózsa által kiadott listáról rendelhetnek tankönyvet. A tananyagok minősége romlani fog, és az sem biztos, hogy olcsóbbak lesznek. | Mint azt lapunk piaci forrásokra hivatkozva már március végén valószínűsítette, az állam megvásárolt két tankönyvkiadó vállalkozást: a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadót és az Apáczai Kiadót. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) április 4-i közleménye nem tér ki a vételárra, és arra sem, mekkora állami részesedés keletkezett a tranzakciókkal, de az tudható, hogy egy március 20-i kormányhatározat 8,7 milliárd forintot különített el erre. Forrásaink korábban is attól tartottak, hogy az állam igyekszik majd helyzetbe hozni két saját kiadóját, annak ellenére, hogy a piaci szereplők december 31-ig akkreditált könyveiből a jogszabályok értelmében mindaddig rendelhetnének az iskolák, amíg azok tankönyvi engedélye le nem jár. (Lásd: Vakrepülés, Magyar Narancs, 2014. március 27.) Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója arra számított, hogy az árcsökkentéssel terelik az intézményeket az Apáczai és a Nemzedékek Tudása felé.
A köznevelésért felelős államtitkári posztról hamarosan távozó Hoffmann Rózsa végül drasztikusabb megoldáshoz folyamodott: a tavaly év végén elfogadott tankönyvtörvény azon passzusát használta ki, mely szerint az iskolai tankönyvrendelést a fenntartónak jóvá kell hagynia. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökével közösen jegyzett április 9-i körlevelében azt tudatta az állami fenntartásban lévő iskolákkal, hogy kizárólag a "javasolt kiadványok listájáról" választhatnak tankönyvet. A lista 1-11. évfolyamon az idegen nyelv kivételével minden közismereti tantárgyból jóval kevesebb kiadványt sorol fel, mint amennyi a nyilvános tankönyvjegyzéken található (12.-ben az államtitkárság meghagyta a szabad tankönyvválasztást arra hivatkozva, hogy nem kívánja megzavarni az érettségire készülést). A két nagy nyertes természetesen az Apáczai és a Nemzedékek Tudása, de a lista egyes évfolyamokon "ajánlja" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyveit is - amelyek viszont még nem készültek el, így nincsenek is rajta a tankönyvjegyzéken. A többi kiadó könyvei szórványosan vagy egyáltalán nem szerepelnek a listán.
Az intézkedés ellen hangosan tiltakoznak a piacuk nagy részétől megfosztott kiadók, a pedagógusok szakszervezetei és szakmai szervezetei, valamint a szülői szervezetek. Az ellenzők szerint Hoffmann saját köznevelési törvényével is szembemegy, hiszen az kimondja: "A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket."
Profitról nem is álmodnak
"Az első sokk még nem múlt el, de bízunk abban, hogy ez a minden szempontból jogellenes helyzet megoldódik. Ha nem, a kiadó - mielőtt elérné a 20. évét - megszűnik. Elbúcsúzik a szakmában elismert munkatársaitól, tapasztalt szerzőitől, búcsút mond kiváló alkotóműhelyeknek" - tájékoztatott a kilátásokról Kuncze Magdolna, a Krónika Nova Kiadó ügyvezető igazgatója. A Krónika Nova legsikeresebb, egyben piacvezető kiadványa a Mohácsy Károly-féle középiskolai irodalomtankönyv volt, évi közel félmillió eladott példánnyal, amely nem került fel a 9. és 10. évfolyamnak javasolt könyvek listájára (11.-ben igen, ami jól mutatja a válogatás esetlegességét). A kiadónak ez kapásból 50 százalékos forgalomcsökkenés, ráadásul vélelmezhető, hogy ha 9.-ben nem ebből a könyvből kezdenek oktatni, akkor felsőbb évfolyamokon sem igen fogják rendelni. Tetézi a kiadó kárát, hogy az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan a 9. és 10. osztályos könyveket a közelmúltban kellett átdolgozni, újra engedélyeztetni és jegyzékre vétetni, ami igen költséges eljárás. "Felfoghatatlan számunkra, hogy miért nem szerepelhetnek tankönyveink a javasolt listán, amikor tavaly ugyanennek a minisztériumnak a lektorai tartalmi, pedagógiai, könyvészeti kifogás nélkül javasolták a könyv használatát, és ugyanez a minisztérium további öt évre ki is adta az akkreditációt, majd a tankönyveket felvette a hivatalos tankönyvjegyzékre" - mondta a Narancsnak Kuncze Magdolna.
Az átdolgozás több tízmillió forintos kiadást jelentett a Dinasztia Tankönyvkiadónak is, ám végül egyetlen kiadványuk sem került fel a Hoffmann-listára. Szarvas-Ballér Judit - aki a decemberi törvénnyel feloszlatott Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökeként is ismert volt - lapunknak elmondta: az államosítási tervek miatt idén eleve a korábbi tankönyvi árbevétel töredékével számoltak, de a lista tükrében még ez is túlzásnak bizonyult. A Dinasztia munkatársainak felét máris kénytelen volt elbocsátani, a túlélést oktatójátékokra és egyéb fejlesztő kiadványokra koncentrálva képzelik el. Dilemmát jelenleg az okoz, hogy a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványaikat az egyházi vagy alapítványi fenntartású iskolák elvileg továbbra is választhatják, ám a kis példányszámú rendeléseket vélhetően nem tudják rentábilisan kielégíteni. A teljesítés megtagadását ugyanakkor 30 százalékos kötbérrel sújtja az állami Könyvtárellátó (Kello), így a kiadónak azt kell majd mérlegelnie, hogy a könyvek legyártása vagy le nem gyártása eredményez kisebb veszteséget. "Profitról már régen nem gondolkodunk" - érzékeltette a helyzetet a kiadóvezető. A kötbérezés elsősorban a kisebb kiadókat sújtja, mivel a nagyobb vállalkozásoknak megéri teljesíteni a nem állami intézmények rendeléseit is, illetve ők jellemzően nagyobb raktárkészletekkel is rendelkeznek.
Az államosítás talán legnagyobb vesztese a korábbi piacvezető és számos területen a legjobb minőségű tankönyveket kínáló Mozaik Kiadó. Reményfy Tamás igazgató tájékoztatása szerint a 343 tankönyvjegyzéken szereplő kiadványukból 38 került a javasolt listára, így forgalmuk várhatóan a jelenlegi töredékére esik vissza. Reményfy szerint a szűkített lista egyik fő célja a Mozaik háttérbe szorítása lehet. A kiadó tankönyvei a legtöbb évfolyamon és tantárgyban - a példányszámot tekintve - piacvezetők vagy második helyezettek voltak, továbbá a Mozaik nyolc éve fejlesztett digitális tananyagaival egyedülálló, ingyenes digitális szolgáltatást is nyújt, azaz fel van adva a lecke az ún. újgenerációs OFI-s tankönyveknek, amelyek ráadásul még kézirat formájában sem léteznek. "Teljességgel lehetetlen, hogy a pár hónapos munkával fejlesztett OFI-s anyagok megközelítsék a mozaikos színvonalat, és nyilván kellemetlen lenne az államnak, ha összehasonlítás és mérlegelés után a pedagógusok többsége minket választana" - mondta Reményfy. A kiadó a piacvesztés láttán sem esik ugyanakkor kétségbe, digitális rendszerük után nagy a külföldi érdeklődés, jelenleg 12 országgal tárgyalnak.
A Mozaik egyébként minden fronton igyekszik nekimenni az Emmi rendelkezésének, közleményükben felhívják a szülők és iskolák figyelmét a várható minőségromlásra és a jogellenességre, s lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Kellót megkerülve, közvetlenül a kiadótól rendeljenek tankönyvet az intézmények. Emellett a kiadó bejelentette, hogy a várhatóan többmilliárdos veszteség után kártérítési pert indítanak a magyar állam ellen, és meg sem állnak Strasbourgig, mivel jogellenesen korlátozták vállalkozási szabadságukat. Lapunknak a Krónika Nova vezetője is valószínűsítette a jogi lépéseket, bár hozzátette, a hosszadalmas jogi procedúra a piaci lehetőségek fenntartására nem alkalmas. A Dinasztia Tankönyvkiadónál jelenleg a német tulajdonos mérlegeli a további lehetőségeket. Bárhogyan is lesz, a per nem fogja meglepetésként érni az államot, a tankönyvtörvényt tárgyaló kormányülésről kiszivárgott iratok szerint nagyon is számoltak ezzel az eshetőséggel, sőt, a tankönyvterjesztés államosításával hoppon maradt terjesztők egy részének keresete már be is érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Olcsóbbság
Az államosítás védelmében a minisztérium gyakran hozakodik elő pénzügyi megfontolásokkal: Hoffmann államtitkár a tankönyvtörvény elfogadása után arról beszélt, hogy a kevesebb tankönyv "olcsóbbságot eredményez", április 10-i sajtótájékoztatóján pedig a családok terheinek csökkenését vetítette előre. Valójában azonban a családok nem az államosítás miatt fognak kevesebbet fizetni, hanem azért, mert az Orbán-kormány felmenő rendszerben ingyenessé tette az általános iskolai tankönyveket - szeptembertől az 1. és 2. évfolyamokon -, míg korábban az ingyentankönyv rászorultsági alapon járt. Hegedüs István tankönyvügyi miniszteri biztos kalkulációja szerint az évi 15 milliárdos tankönyvköltésből idáig 8,5 milliárdot állt az állami költségvetés, 6,5 milliárd pedig a nem rászoruló szülők pénztárcáját terhelte. "Utóbbiból 4,5 milliárd forint az, ami felmenő rendszerben fokozatosan megszűnik, és azt szeretnék elérni, hogy az állami költségvetést terhelő rész se növekedjen, inkább csökkenjen" - mondta Hegedüs, hozzátéve, hogy a javasolt lista könyveinek ára 10-70 százalékkal csökkent. Az államosítás tehát nem közvetlenül a szülőket, hanem az állami költségvetést terheli, az pedig - akárhogy nézzük - politikai döntés, hogy egy kormány mennyi pénzt szán az oktatásra.
Az "olcsóbbsággal" szemben ráadásul számos érv felhozható. Bár a szűkített listán szereplő apáczais és nemzetis könyvek többsége valóban olcsóbb, mint a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok, ez nem minden esetben van így. A Krónika Nova fentebb említett irodalomkönyve 9. évfolyamon 790 forinttal, 10. évfolyamon 990 forinttal lenne olcsóbb, mint a kötelezően javasolt tankönyvcsomag. Ismert az is, hogy az ingyenes tankönyvellátás egy részét az iskolák a könyvtári állományból oldják meg, tavaly a kerettantervi évfolyamokon kifejezetten ebből a célból 4 évig használható tartós tankönyvek kerültek az intézményekhez. Ezek nem jelentéktelen hányadát most ki kell dobni - hiszen az ingyenes tankönyvre jogosultak sem tanulhatnak másból, mint ami a szűkített listán szerepel -, ami mértéktelen pazarlásnak tűnik.
Az OFI tankönyvei valóban meglepően olcsón, 3-400 forintokért rendelhetők, ám ezek fejlesztése is kisebb részben költségvetési, nagyrészt EU-s forrásokból történt, és legalábbis kérdéses, hogy az idővel szükséges átdolgozáshoz is ilyen kedvezőek lesznek-e a feltételek. Ha mindehhez hozzáadjuk a két állami kiadó megvételére fordított 8,7 milliárdot, valamint a vállalkozások, munkahelyek megszűnésének járulékos költségeit, korántsem biztos, hogy akkorát nyert a költségvetés. Ha pedig az a cél, hogy idővel általánossá váljanak az OFI újgenerációs tankönyvei, akkor a két kiadóra fordított milliárdok értelme is megkérdőjeleződik. Forrásaink szerint az Apáczai és a Nemzedékek Tudása megvásárlása azt szolgálhatja, hogy az átmeneti időszakban is biztosított legyen az ellátás, úgy, hogy közben a piaci kiadók kiszorítása is megkezdődjön.
A menstruáló Hold
Azt persze senki nem vitatja, hogy ha évfolyamonként és tantárgyanként egy vagy két könyv marad, azzal az előállítási költségek jelentősen csökkenhetnek. Reményfy Tamás szerint az embereket szándékosan megtévesztik, amikor "tankönyves rezsicsökkentésnek" álcázzák e folyamatot, hiszen a diák nem ugyanazt kapja olcsóbban, hanem a legtöbb esetben egy rosszabb minőséget.
Ezt a szakmában dolgozók gyakorlatilag egységesen így látják, annak ellenére, hogy az olcsóbbság mellett épp a minőséget tűzte zászlajára a minisztérium az átalakítás megkezdésekor. Két - némiképp egymásnak is ellentmondó - érvvel hozakodtak elő: vagy nem elég minőségi a kínálat, vagy a pedagógusok választanak rosszul, nem kizárólag szakmai szempontok szerint. A második állításban annyi igazság van, hogy a kiadók valóban folytattak marketingtevékenységet, ez azonban többnyire éppen azt a célt szolgálta, hogy a pedagógusok jobban megismerjék kiadványaikat. Etikátlan módszerek persze előfordulhattak, Molnár Emília egy 2008-as, tankönyvpiaccal foglalkozó tanulmányában ilyennek nevezi a terjesztőkkel kötött különalkukat és a tankönyvet választó pedagógusokkal kötött megállapodásokat. Sokatmondó azonban, hogy az állam éppen azt az Apáczai Kiadót vette meg, amely élen járt a megkérdőjelezhető értékesítési módszerekben, iskolatámogatási szerződések keretében vállalta például, hogy bizonyos százalékot meghaladó apáczais rendelés után pénzeket juttat vissza az iskolának. Egy konkurens kiadónál dolgozó beszélgetőpartnerünk "nyílt korrupciónak" titulálta az eljárást.
Ha igaz lehet is, hogy a pedagógusok nem mindig szakmai szempontok szerint választottak tankönyvet, ez a megállapítás hatványozottan áll Hoffmann Rózsa listájára. A szakma véleménye szerint az apáczais tankönyvek az általános iskola alsó tagozatán tartoznak a legjobbak közé, később egyáltalán nem, a listába ugyanakkor bekerült Bánhegyi Ferenc történelemkönyve is, mely a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása szerint szakmailag megkérdőjelezhető módon mutatja be a holokausztot és Hitler történelmi szerepét. A Krónika Nova irodalomkönyvét kiszorító Nemzedékek Tudása kiadvány ugyan szakmailag előremutató, ám - amint Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a magyarnarancs.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta - a pedagógusok továbbképzése nélkül és szakiskolákban kevéssé alkalmazható. Jól érzékelteti a pedagógustársadalom véleményét, hogy még a kvázi-monopolhelyzetbe hozott könyv szerzője, Pethőné Nagy Csilla is tiltakozott a szűkített lista ellen. A pedagógusoknak ráadásul borzasztóan kevés idő alatt kell dönteniük: bár a rendelés leadásának határideje április 30., a legtöbb helyen már a tavaszi szünet előtt összehívták a szakmai munkaközösségeket. Beszéltünk olyan tanárral, akinek tantárgyából két általa nem ismert könyv került az ajánlott listára, a munkaközösségben pedig pár órás online tájékozódás után böktek rá az egyikre. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is rámutatott a Hoffmann-lista jogi visszásságaira, és az intézkedés visszavonására szólította fel a minisztériumot. Az Emmi sajtóosztályán érdeklődtünk a szűkített lista összeállításának szempontjairól, ám lapzártánkig sem erre, sem a többi témába vágó kérdésünkre nem érkezett válasz.
A két állami kiadó könyveinél is nagyobb visszhangot váltottak ki az OFI kísérleti tankönyvei. Ezekből 27 készül el 2014 szeptemberére, ám jelen pillanatban csak pár bemutató oldal ismert belőlük, így a tanárok anélkül választhatják őket, hogy legalább egy teljes fejezetet vagy a tartalomjegyzéket megismerhetnék. A nyilvánosságra került részek elsősorban a kísérleti irodalomkönyvnél okoztak derültséget. A görög mítoszvilágot elemző oldalpár egésze infantilis nyelvezetű, és olyan mondatokat tartalmaz, mint például: "Látták a görögök, hogy a Hold folyton változik, és 28 naponként valami olyasmi történik vele, mint a lányokkal."
Az államtitkárság persze nem bízta a véletlenre a dolgot, így amellett, hogy a meg sem írt, tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket rendelhetik meg az iskolák, lesznek "együttműködésre felkért" tanintézetek is, ahol kötelezően alkalmazzák az OFI fejlesztéseit, melyeket az egyéves kipróbálási időszak után szükség esetén átdolgoznak. Csak e megfontolt lépés után válhatnak kötelezővé minden iskolában az újgenerációs tananyagok. | https://magyarnarancs.hu/belpol/hoffmann-rozsa-legyalulta-a-tankonyvpiacot-89726 | https://web.archive.org/web/20220818135211/https://magyarnarancs.hu/belpol/hoffmann-rozsa-legyalulta-a-tankonyvpiacot-89726 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olcsobbert-gyengebbet-n-a-tavozo-hoffmann-rozsa-legyalulta-a-tankonyvpiacot | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-05-07 17:57:00 | [
"Hoffmann Rózsa"
] | [
"Kello Könyvtárellátó Nonprofit Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"Klebelsberg Központ"
] | [] | [
"oktatás",
"versenykorlátozás - kartell",
"szociál",
"visszajuttatás",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,256 | Becsatornázás | Hiába a közigazgatásban az elszámoltatás, a korrupcióellenes program és az új közbeszerzési törvény, a 2010-2014-es ciklusban sem látható a közbeszerzési piac tisztulása. Sőt. | Felmérések szerint a közbeszerzések szereplői változatlanul úgy érzik, hogy sokszor nincs valódi verseny, az eljárások minden szakaszában jellemzőek a szabálytalanságok, a pályázók pedig gyakran összejátszanak egymással, és persze a beszerzést végző intézményekkel is. És itt a Közgép is: az elmúlt években minden bizonnyal erről a cégről olvashattunk a leggyakrabban a közbeszerzések kapcsán. A kormányoldalon sikersztoriként jelenik meg a magyar tulajdonú építőipari cég szárnyalása, európai mércével azonban minimum aggályos, hogy a miniszterelnökhöz és több, a közbeszerzések terén aktív állami vezetőhöz sok szálon kötődő cég lett a hazai építőipar megkerülhetetlen óriása. A nagy kérdés, hogy leírható-e a magyarországi közbeszerzések világa a Közgép-jelenséggel, és hogy mi látható Simicska Lajos cégén túl.
Nemzetköziség
Nem magyar sajátosság a közbeszerzési korrupció, a világon mindenütt problémás terület a köz- és a magánszféra ilyen típusú találkozása. Az EU januárban megjelent korrupcióellenes jelentése is a közbeszerzéseket vizsgálta kiemelt területként (az egyes országokra jellemző sajátosságok elemzése mellett). A jelentésben megfogalmazott problémák rímelnek arra, amire a hazai szakértők is hivatkozni szoktak. A rövid határidők, a cégekre szabott pályázati kiírások, a részekre bontott beszerzések az értékhatárok kijátszása és a verseny elkerülése érdekében, az indokolatlanul szigorú alkalmassági kritériumok és a szükségtelenül részletes termékspecifikáció, az összeférhetetlenség vagy eljárási kivételek alkalmazása régóta részei a korrupt közbeszerzők eszköztárának. A beszerzések manipulálása persze nem áll meg a kiírásnál; az ajánlattétel, a döntéshozatal, a jogorvoslat és a teljesítés szakaszában is számos lehetőség van a csalásra.
Természetesen nem minden korrupt, ami rosszul működik, a megdráguló, elnyúló beszerzésekben sokszor nagy szerepet játszik a szakszerűtlen előkészítés, kiválasztás és lebonyolítás. Ilyenkor hamar kiderül, hogy erősen egymásra utaltak a résztvevők. A beszerző el akarja kerülni a nagy balhét és a beruházás meghiúsulását, a vállalkozó pedig szeretne anyagilag jól kijönni az üzletből. Minél nagyobb és összetettebb egy beruházás, természetesen annál magasabb a kockázat. Jó példa erre az új berlini reptér esete, ahol a szereplők a Transparency International közreműködésével integritási megállapodást is kötöttek - elvben tehát átláthatóan és korrupciómentesen zajlik a beruházás, mégis legalább négy éve csúszik a befejezése, a becsült költségek pedig időközben 2 milliárdról 5 milliárd euróra emelkedtek.
A hasonló esetek nálunk sem ismeretlenek, a témában végzett felmérések szerint azonban a beszerzések 65-75 százalékát mégiscsak érintheti a korrupció; a megkérdezett piaci szereplők kétharmada szerint a politika irányából érkezik általában a korrupciós nyomás. A közelmúltban két tanulmány is foglalkozott a közbeszerzéseken induló cégek és a pártok közötti kapcsolatokkal. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a 2010-es kormányváltás időszakába eső közbeszerzések legnagyobb szereplőit vizsgálva mutatott rá arra, hogy a kormányváltás előtti közbeszerzéseken sikeresen szereplő cégek részesedése 2010 után jelentősen csökkent, míg a korábban kevésbé eredményes cégek meghatározó szereplőkké váltak. Gyanítható, hogy létezik összefüggés a közbeszerzések eredményei és a politikai erőviszonyok átalakulása között. Más megközelítést alkalmaztak, de hasonló eredményre jutottak a CEU és az OGResearch kutatói, akik azt vizsgálták, hogyan szerepelnek a közbeszerzéseken a kimutathatóan politikai kötődésű cégek. A múlt héten megjelent elemzésük szerint 1997 és 2013 között nagyjából 16 ezer közbeszerzést nyertek ilyen cégek, baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt pedig a jobboldali győztesek aránya nőtt. A politikai tényező jelentőségére utal az is, hogy a vizsgált időszakban a jobb- és baloldali cégek száma nagyjából megegyezett, valamint méretük és termelékenységük is hasonló volt.
A politika és a közbeszerzések közötti összefüggéseknek nyilvánvalóan közük van a párt- és politikafinanszírozás problémájához. Árulkodó, hogy miközben a Fidesz szinte minden fontos területen megváltoztatta vagy újjáalkotta a jogszabályi környezetet, a ciklus során egyszer sem volt szándék a pártfinanszírozási szabályok megreformálására, holott régóta köztudott, hogy a fennálló helyzet a politikai korrupció egyik oka. A pártok az elmúlt két évtizedben jelentős részben a közbeszerzéseken keresztül csatornázzák át a közpénzeket a pártkasszákba, vagy olyan érdekkörökhöz, amelyek részt vesznek a politikai holdudvar vagy a kampányok finanszírozásában. A rendszer dinamikájának változását a napvilágra kerülő ügyekből ugyan érzékelhetjük, de szinte lehetetlen követni a benne mozgó pénzek és informális erőviszonyok pontos alakulását - legfeljebb a jéghegy csúcsát látjuk.
Rátenyerelés 2010 után
Míg a kormányváltás előtt lehetett olvasni olyan történetet, amelyben a közbeszerzéseken sikeresen szereplő építőipari vállalat cégláncolaton keresztül pénzt juttatott egyes pártokhoz, az új rendszerben a szereplők között szervesebb összefüggések figyelhetők meg. Itt kerülnek képbe a Közgép és más, Simicska Lajos érdekszférájába tartozó cégek. Rendszerük működésére jó példa a választási kampány, amelyben harmonikusan együtt rezeg az új kampánytörvény, illetve a Simicska-közeli sajtó és hirdetési cégbirodalom, és amelyben nincs szükség külső közvetítőkre: az erőforrások "házon belül" a helyükre kerülnek. (Érdekes persze, hogy mi alapján tűntek el vagy maradtak talpon a korábbi idők egyes meghatározó szereplői.)
Az elmúlt négy év fejleményeit együtt nézve az látszik, hogy a közbeszerzési szabályozás és gyakorlat is a Fidesz gazdasági erőtere kiépítésének jegyében zajlott. Ahogyan a föld- és trafikpályázatoknál, a közbeszerzéseknél is a piac tudatos és tartós átrendezése tűnik a valódi célnak. A manipulálásukhoz alkalmazott, korábban említett eszközök a szereplők beszámolói szerint még mindig használatosak, a 2012 óta hatályos közbeszerzési törvény azonban megkönnyítette az ajánlatkérők dolgát. A kormányoldal a kkv-k helyzetbe hozására hivatkozva megteremtette azt a szabályozást, amely minden eddiginél egyszerűbbé teszi a beszerző szervek számára, hogy valódi verseny nélkül válasszanak partnereket. A három ajánlattevő meghívásával zajló eljárásnál áruk és szolgáltatások vásárlása esetén 25 millió, építési beruházás esetén 150 millió forintig nem kell nyílt eljárást folytatni, csupán annak eredményéről kell tájékoztatást adni a közbeszerzési értesítőben. Az eljárás némi túlzással a közbeszerzési értékhatárok radikális megemelésének is tekinthető, hiszen minden lehetőséget megad arra, hogy a közbeszerzéseket komolyabb trükközés nélkül előre kiszemelt vállalkozások nyerjék el. Az új eljárástípus népszerűségét mutatja, hogy 2012-ben a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések 54 százaléka e szabályok szerint zajlott. A törvény tavalyi módosítása során, részben civil nyomásra felmerült az eljárás átláthatóságának növelése, ám erre végül nem került sor.
Látható, hogy egymás mellett működnek a hagyományos közbeszerzési korrupciós sémák és a state capture-re jellemző szoros összefonódás bizonyos gazdasági érdekkörök és az állam között. Kérdés, hogy a piac átrendeződését és a klientúra megerősödését követően lesz-e szándék a közbeszerzési korrupció visszaszorítására. Megállnak-e a lábukon a helyzetbe hozott vállalkozások, képesek lesznek-e piacibb körülmények között is működni, hiszen hosszú távon a Fidesz saját köreiben is feszültséget kelthet, ha a politikai befolyás már nem lehetőséget, hanem korlátot jelent bizonyos szereplőknek. Az államnak pedig változatlanul hatalmas veszteséget jelentenek a szakszerűtlenül, túlárazva lebonyolított beszerzések, miközben a rezsicsökkentést és a stadionokat valamiből finanszírozni kell.
Véghajrá
2013-ban rekordmennyiségű közbeszerzés zajlott Magyarországon, csaknem 12 ezer eljárást folytattak le, összesen 2400 milliárd forint értékben - ennyi pénzből négy és fél 4-es metrót lehetne építeni. Ez jelentős növekedés 2012-höz képest, amikor csupán 1333 milliárd forint volt a 8451 eljárás értéke. A növekedés oka nem valamiféle gazdasági csoda: minden bizonnyal az uniós források elköltésének végső hajrája okozta a közbeszerzések számának és értékének megugrását. A 2012-es 43 százalékhoz képest tavaly a közbeszerzések fele volt egyébként uniós társfinanszírozású projekt, utóbbiak értékének négyötödét építési beruházások tették ki, nem véletlen, hogy a sajtóban is a leggyakrabban építőipari ügyekről olvashatunk. A Közgép és a cég részvételével induló konzorciumok tavaly az összes közbeszerzés értékének nagyjából 14 százalékát nyerték el.
Tapogatózás
Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a közbeszerzés és a korrupció megváltozott viszonyáról, jó volna látni, mely cégek az egyes ágazatok, régiók legfontosabb szereplői, és azok hogyan kötődnek egymáshoz, valamint a politikához. Ehhez azonban pontos adatok és a közbeszerzésekről megfelelő információk kellenének. Ezek segítségével rá lehetne mutatni strukturális problémákra, és persze konkrét korrupciós ügyekre is. Nem véletlenül épített az unió sok milliárd forintnyi összegért a tagállamok számára olyan önként használható alkalmazást, amely cégekre, pályázatokra bontva elvben kiszűri a kockázatos vagy gyanús beszerzéseket. Értesüléseink szerint Magyarország kezdetben ódzkodott a rendszer tesztelésétől. A közbeszerzési adatokkal kapcsolatos problémákat jól mutatja az a januári példa is, amikor az atlatszo.hu, az Index és a K-Monitor is kiszámolta, mennyi beszerzést nyert tavaly a Közgép, természetesen más-más eredményre jutva. Civil szervezetek régóta küzdenek azért, hogy Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is adatbázisformában, egységes azonosítók használatával legyenek letölthetők és összekapcsolhatók a közpénzköltésekkel kapcsolatos adatok, a megkötött szerződések nyilvánosságra hozatala pedig legyen feltétele a hatályossá válásuknak.
(K-Monitor) | https://magyarnarancs.hu/belpol/becsatornazas-89426 | https://web.archive.org/web/20180102041123/https://magyarnarancs.hu/belpol/becsatornazas-89426 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/becsatornazas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-05-03 18:07:00 | [
"Simicska Lajos"
] | [
"Közgép Zrt.",
"Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"csalás",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"EU",
"építőipar",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"Simicska-közeli cégek állami megbízásai"
] |
56,257 | Újabb uniós beruházásból tette ki Mészáros Lőrinc cége Homlok Zsolt vállalkozását | Január 31-én írta alá az OPUS TITÁSZ Zrt. a vállalkozói szerződést a VASÚTVILL Kft.-vel a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos alállomásról, de márciusra már rá is jöttek, hogy „lényeges műszaki tartalmi változás” miatt azonnali hatállyal fel kell bontani. | Január 31-én írta alá az OPUS TITÁSZ Zrt. a vállalkozói szerződést a VASÚTVILL Kft.-vel a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos alállomásról, de márciusra már rá is jöttek, hogy „lényeges műszaki tartalmi változás” miatt azonnali hatállyal fel kell bontani.
Tovább folytatódik Homlok Zsolt cégeinek kiszorítása Mészáros Lőrinc érdekeltségeiből. Korábban megírtuk, hogy a felcsúti (száz)milliárdos cége, az R-Kord Kft. március 3-án azonnali hatállyal két fontos vasúti beruházásban is felmondta a kivitelezői szerződést a Homlok Zsolt tulajdonában álló VASÚTVILL Kft.-vel.
Mivel a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal felújítása és villamosítása, valamint a váci vasútállomás elektromos rendszerének korszerűsítése egyaránt a 2014–2021-es uniós költségvetési ciklus forrásainak terhére valósul meg, ha idén nem készülnek el vele, komoly forrásvesztést szenvedhet el az ország.
Gyorsan változó „lényeges műszaki tartalmak”
Ezúttal ez a veszély nem fenyeget, a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos állomás kivitelezéséről ugyanis idén január 31-én írta alá a szerződést a fővállalkozó OPUS TITÁSZ Zrt. és a VASÚTVILL Kft. mint kivitelező. Az OPUS TITÁSZ Zrt. szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. most egy 58,85 milliárd forint értékű vasúti fejlesztési szerződést tárgyalna újra az állammal, a kivitelezők közül többen egyelőre nem jutnak a pénzükhöz.
A VASÚTVILL honlapján elérhető közlemény március 14-i keltezésű, és arról szól, hogy az OPUS TITÁSZ „a szerződést érintő lényeges műszaki tartalmi változásra” hivatkozással mondta fel azonnali hatállyal a megállapodást.
Úgy tudjuk, március 6-án még a szerződés hatálybalépéséről értesítették az OPUS TITÁSZ részéről a VASÚTVILL vezetőit, hogy aztán egy nappal később már közöljék: felbontják. A szabolcshir.hu hírportál szerint a szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint.
Nem marad a családban
Mint korábban írtuk, Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt között az lehet a konfliktus tárgya, hogy a Puskás Akadémia FC tulajdonosa viszonylag frissen, 2015-ben alakított cégével mára meghatározó lett a vasúti beruházások terén, míg a régóta ebben az iparágban tevékenykedő Homlok Zsolt vállalkozása (ő egyébként a Szombathelyi Haladásba vásárolta be magát nemrég) másodlagos szerepbe kényszerült.
Homlok Zsolt ugyanakkor Mészáros Lőrinc veje, és az azóta sem cáfolt információk szerint megromlott a házassága Mészáros Ágnessel, aki január végén a VASÚTVILL felügyelőbizottságából is távozott. | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-unios-beruhazasbol-tette-ki-meszaros-lorinc-cege-homlok-zsolt-vallalkozasat/32319144.html | https://web.archive.org/web/20230324191251/https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-unios-beruhazasbol-tette-ki-meszaros-lorinc-cege-homlok-zsolt-vallalkozasat/32319144.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-unios-beruhazasbol-tette-ki-meszaros-lorinc-cege-homlok-zsolt-vallalkozasat | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-03-16 18:40:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"OPUS Titász Áramhálózati Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Vasútvill Kft."
] | [
"Biharkeresztes",
"Hajdú-Bihar megye",
"Püspökladány"
] | [
"rokonok",
"EU",
"közlekedés",
"vasút",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal felújítása"
] |
56,258 | A kihalt zsákfalu, ahol milliomos polgármester uralkodik | Több cég székhelye, telephelye Pusztaottlakára van bejelentve a félszázalékos iparűzési adó miatt, bár a helyiek szerint ennek ellenére nemsokára sóval hinthetik be a falu helyét. Itt már az iskola, az orvosi rendelő is bezárt. Ám – mondják szintén a helyiek – itt mindenki dolgozhat, ha akar, igaz, csak közmunkásként. Simonka György egykori dinnyekirály, ma országgyűlési képviselő földjén jártunk. | Nem könnyű megközelíteni a dél-békési falut, miután a buszok ritkán járnak, vasútvonala pedig soha nem volt. Orosháza felől mindössze 60 kilométer az út, de beletelik egy órába is, míg végül a Mezőkovácsháza felé vezető útról letérő mellékúton Pusztaottlakára jutunk. A 19 négyzetkilométeren fekvő falucskában nagyjából 430-an laknak, mindössze 4-5 utcában. A múltban tököt és dohányt termesztettek az itt élők, innen kapta az egyik része a Tökfalu, a másik a Bagófalu nevet. Érkezésünkkor értesülünk, hogy egy mozgóbolt hangosbemondója ajándékot ígér minden vásárlónak, aki legalább 1500 forintért vásárol náluk. Nem rohanják meg a helyiek a kis áruszállítót, pedig zöldbabtól kezdve az alufólián keresztül széles választékot kínál.
Pusztaottlaka – ahol a piros nyíl
Egy árnyékos padon két idősebb férfi mered maga elé, és nem zárkóznak el a beszélgetéstől. A komcsikat nem szeretik, az gyorsan kiderül. Egyikőjük még mindig azt sérelmezi, hogy nem kapta meg a jussát, mikor a részarányt kiadták a téeszből, igaz, ez még a komcsik előtt volt… Az is gyorsan kiderül, hogy a polgármesterüket szeretik. „Simonka végre csinál valamit, itt csak az nem dolgozik, aki nem akar.” Az egyik férfi családjából többen is kapnak munkát a polgármester cégénél, bár nem keresnek sokat, de korábban még ennyi sem volt. „Kérdezze meg tőlük!” – mutat az út mellett járdaköveket lerakó néhány férfi felé.
Az ottlakai Businesspark
Négyen, láthatóan közmunkások lapátolnak, rakják a betonlapokat. A fiatalabbik meséli, hogy a szomszédos Medgyesegyházán lakik, a mezőkovácsházi munkaügyesek irányították másfél éve Pusztaottlakára. Hetente egyszer megy haza, hét közben a „Dragán-kastélyban” lakik többedmagával. Mutatja az utat is, másfél kilométerre a falutól a Likefest Parkban van a felújított ifjúsági szálló. Egy kerékpározó asszonytól azt is megtudjuk, hogy négyig a vadaspark is nyitva van.
A szálló
A Likefest Park bejáratánál A4-es papírokon kifüggesztett, legalább 10-15 cégnév között akadnak olyanok, amelyek tevékenysége Pusztaottlaka határain túl mutat. Az Ottlakai Businesspark Kft. cégkivonatában társasági tagként szerepel a szlovákiai Vahovcei Grand Coop, de a rokon sem marad el: tag a képviselő unokatestvére, Tóth Renáta is. A cégbejegyzésre Kerényi István soltvadkerti címmel jogosult. Kerényinek még van egy betéti társasága Soltvadkerten, s egy Ottlakai Trade Kft.-ben is érdekelt, ahol szintén Simonka feleségével közösködik. A felállás hasonló az előzőhöz: Kerényi a cégbejegyzésre jogosult, Simonkáné és a szlovákiai Grand Coop, tagok. (A Simonka Györgyhöz köthető cégek bevételeiről később összesítést közlünk – a szerk.)
Az Ottlakai Trade 2008-ban megvásárolt Szegedtől öt kilométerre egy 18 hektáros területet, amelyet ipari parkként hirdetett egy honlapon. 2012 végén viszont a Paprikakert Tész Kft. nyert majd 300 millió forintot uniós pályázaton, hogy a Szegedi Vadasparkban egy kalandparkot létesítsenek. A szerződést még nem írták alá, úgy tudjuk, májusban megköthetik a szerződést. A Paprikakert Tész Kft. Pusztaottlakán a cégek közt – amint azt hamarosan látni fogjuk – az egyik főszereplő: Simonka György fideszes polgármester és országgyűlési képviselő a cégadatok szerint 2009 óta tag a cégben, amely 2012-ben 101 millió forint üzemi eredménnyel zárt. (A cég két éve már a sajtóérdeklődés középpontjába került: akkor arról írt a hvg.hu, hogy a helyiek Simonka Györgynek tulajdonították Szatymazon, hogy a politikus érdekeltségébe is tartozó mezőgazdasági vállalkozás kertvárosi besorolású lakóövezetben építhette fel üzemét. Az őstermelő foglalkozású Simonka tagadta, hogy befolyásolta volna a hivatalt.)
A kifüggesztett cégsorban a nemrégiben HVG-ben megjelent cikkben (Jutott dinnyeföld 2014/8.) szereplő vállalkozások zöme megtalálható. A cégkivonatokat átnézve szinte mindegyikben találkozunk Simonka György ismerősei, rokonai, gyakran unokatestvére nevével: a több cégben is érdekelt Tóth Renáta tagja az A-GO Adviser Kft-nek is, amelyben Uhrin Andrással és Baráth Richárddal együtt szerepelnek a cégkivonaton. Ezeket böngészve az is kiderül, hogy Baráth Richárd az Air Nő Bt.-ben kültag, ahol beltagként Csizmadia Ernő szerepel. A betéti társaságot Mezőhegyesen jegyezték be, de telephelyei vannak Nagybánhegyesen, Magyarbánhegyesen is. A társaság fő tevékenysége dohányáru-kereskedelem, a beltagként szereplő Csizmadia legalább négy trafikkoncessziót nyert a környékbeli településeken: Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Nagybánhegyesen és Magyarbánhegyesen. Baráth Richárd a földpályázatokon sem szerepelt rosszul, szintén a környéken nyert 40-50 hektárt, de a Csongrád megyei Körös–Maros Nemzeti Park területén is nyert majd 50 hektárt, amelynek korábbi bérlője panasszal élt a kihirdetett eredmény ellen. A cégek adataiban gyakran felbukkanó Uhrin András is nyert a földpályázatokon; egy kétegyházi gazda, akinek a területeit megkapta Uhrin, levélben fordult panaszaival a www.kielegyenafold.hu portál szerkesztőihez.
Simonka másképp látja
A polgármesteri hivatalban találkozunk Simonka Györggyel. A negyvenéves, középiskolai végzettséggel politizáló férfi a négy Békés megyei Fidesz-jelölt közül az egyik. Legutóbbi vagyonnyilatkozatában Simonka több földterületet tüntet fel, ezenkívül két FIAT gépkocsit, 2,8 milliós megtakarítást és 1,3 milliós jövedelmet.
2006-ban választották Pusztaottlaka polgármesterévé; sikerként könyveli el, hogy „2006 őszéről társadalmi megbízatású Fideszes (sic!) polgármesterként 100 százalékos Fideszes testületével együtt irányítják Pusztaottlakát”. 2010 óta a polgármesteren kívül még négy képviselő dolgozik a településért: mindannyian a Fidesz színeiben politizálnak, ők szavaznak a faluban mindenről.
Simonka György
Simonka a magyarnarancs.hu-nak elmondja: a kampány alatt jószerivel állandóan terepen és a parlamentben van. Azért mindenről tud, arról is, hogy például merre jártam, amióta betettem a lábam a faluba. Arra is büszke, hogy be van kamerázva az egész falu. A cégekről való faggatózás nincs nagyon ínyére, de nem is tér ki előle. „Nem adom el a részemet a Paprikakert Tész Kft.-ben, pedig erre ösztökél a vezetés, hogy kikerülhessenek a politikai fókuszból. Ha nem leszek majd képviselő vagy polgármester, akkor folytatni akarom a gazdálkodást, miért adnám el?” – kérdezi Simonka.
Szerinte 2006-os polgármesterré választása óta rengeteget dolgozik a faluért, a 63 millió forintos hiányukat is leküzdötték. A faluban mindenkinek jut munka, és – teszi hozzá – minden törvényesen megy. Az önkormányzat is belépett a Paprikakert Tész Kft.-be, igaz, 2012 júniusában, amikor már az LMP kirobbantotta a botrányt, hogyan is dolgozhatnak a közmunkások a kft. magánterületein. Most Simonka azt mondja, hogy az önkormányzat teljesen jogszerűen köt adásvételi szerződést a közmunkások termelte portéka értékesítésére, hiszen maga is tagja a kft.-nek, ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezik, mint a többi majd 300 tag.
A kft. tulajdonosai közt megtalálható Simonka több rokona is. Simonka azzal is érvel maga mellett, hogy településükön az a közmunkás, aki jól teljesít, egy meghatározott jogcímen még pluszpénzt is kaphat, úgynevezett teljesítményalapú jutalmazásban részesülhet, amely – ha az állattartó telepen jól tejelnek a tehenek – akár havi 40-50 ezer forint pluszt is jelenthet. A Start programban leutalt pénz egy részét bérekre fordítják, a beruházott összegek pedig a falut gazdagítják. Szerinte az embertelen körülmények miatti hisztit azok a fővárosiak csinálták, akik tűsarkúban jöttek le vidékre szétnézni, és elcsodálkoztak a pottyantós WC-n. Azt is a polgármestertől tudjuk meg, hogy a Likefest Kft.-nek is helyet adó park területét egy önkormányzati alapítvány működteti, majd ez az alapítvány biztosított helyet a Likefest Kft.-nek, amely pályázati pénzből 1000 négyzetméteren létrehozott egy kis vadasparkot, felújították a Dragán-kastélyt, ifjúsági szállót alakítottak ki az épületben. „A településen fél százalék az iparűzési adó, szeretnek ide bejelentkezni a cégek. Korábban, amíg helyben maradt, jól jött a gépjárműadó is.”
Az orvosi rendelő épülete
Arra, hogy mindegyik cégben vagy ő maga, vagy a rokona tulajdonos, és egymásnak adnak megrendeléseket, csak annyit válaszolt: ő nem tehet róla, hogy a rokonai képzett, diplomás, tehetséges emberek, akik régóta vállalkozók. A Likefest Park szerinte Pusztaottlaka büszkesége, sokan megfordulnak ott, nagycsaládosok és elvált apák kedvelt helye, hiszen olcsón tudják élményekhez juttatni gyermekeiket.
Start program a feleségnek
A Simonka György vezette önkormányzat és a Simonka György érdekeltségébe tartozó Paprikakertész Tész Kft. több szerződést kötött a Start közmunkaprogram megvalósulása érdekében. A lapunk birtokába került 2013. augusztus 5-i testületi ülés jegyzőkönyve szerint az önkormányzat salátapalántákat vásárolt, erről kötött szerződést a Paprikakertész Tész-szel, a vételi ár forrásaként a Start program dologi kiadásait jelölik meg. Az önkormányzat ugyanezen a napon „térítésmentes haszonkölcsön-szerződést” kötött Simonkáné Gábor Mariannal – a polgármester feleségével is – egy 0,9 hektár „területű ingatlanra a STtart munkaprogram keretében salátanevelés céljából”. Az önkormányzat további szerződést kötött a Paprikakert Tész-szel a Start programban megtermelt görögdinnyére. A 14 hektáron (ami az önkormányzat használatában van) várható, 700 mázsányi termésre összesen 632 ezer forint plusz áfát fizetett a szerződés értelmében a Paprikakert Tész Kft. A jegyzőkönyv a Paprikakert Tész vásárlásának forrását is a Start program dologi kiadásaként nevezi meg. Mindezek mellett hét magánszeméllyel is kötött szerződést az önkormányzat fóliában levő dinnye vásárlásáról, itt is a pénz forrását a Start program dologi kiadásainak terhére írják, 560 ezer forintot. A magányszemélyek, akik eladták a dinnyét, korábbról már ismerősök lehetnek: Baráth Richárd, Tóth Renáta (Simonka unokatestvére), Uhrin András, Metzler Gábor és Lászk Nikolett. A szerződéseket az augusztusi testületi ülésen a négy fideszes képviselő egyhangúlag megszavazta, a javaslatokat minden esetben a polgármester, Simonka György terjesztette elő, de egyik esetben sem ő az aláíró, hanem az önkormányzat képviseletében eljáró jegyző vagy pénzügyi előadó. Ezen az ülésen az szmsz-t is módosították, az önkormányzat felvette tevékenységi körébe az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet. A Start program dologi kiadásából 1,2 millió forint plusz áfát fizetett ki az önkormányzat a Paprikakert Tész-nek és a hét magányszemélynek, a testületi ülés 2013. augusztusi jegyzőkönyvében szereplő előzetes szerződések szerint.
Fizikai közérzet javítása – ez a park bejáratán kifüggesztett A4-es lapok egyikén szereplő Vidéki Szépség Tour Kft. fő tevékenysége, mellette baromfi és egyéb haszonállatok tenyésztése, televíziós műsorok gyártása is szerepel. A cég története kacskaringós: még 1995-ben jegyezték
Szépen hoznak
Üzemi eredmények 2012-ben a Simonka-közeli cégekben:
Paprikakert – 101 millió
Vidéki Szépség – 77 millió
Ottlakai Trade – 91 millió
Magyar Termés – 337 millió mínusz (de ebben az évben egymilliárd forint agrártámogatáshoz jutottak a HVG szerint)
Forrás: Opten
be Soltvadkerten, innentől kezdve hosszú ideig gépjárműalkatrész-kereskedelemmel, mezőgazdasági gépek nagykereskedelmével foglalkozott a vállalkozás. Később más neveket kapott, és gazdát is cserélt. A kezdeti időszakban a céget Font Sándor soltvadkerti parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke vezette, akkoriban egyszerű parlamenti képviselőként. Később, 2007-től Ruck Mártonhoz került a kft. más elnevezéssel, más tevékenységgel. Ruck ma Medgyesegyháza fideszes polgármestere. Rövid időre feltűnik ügyvezetőként Simonka György is, majd unokatestvére, Tóth Renáta, végül 2012 tavaszán Gábriel Pálné veszi kézbe a kft.-t. Ma már ő gondoskodik a fizikai közérzet javításáról. (A cégben ma az Tóth Pálné tag, akinek édesanyja neve – Sz. Zsófia – megegyezik Simonka anyjáéval.) Végül a bejáraton látható még a Segítünk Kft. „cégére”, amely nemrégiben alakult Medgyesegyházán, de jelenleg Békéscsabán van a székhelye, s csupán telephelyet kapott a Likefest Parkban. Az új kft. fő tevékenysége az üzleti tanácsadás, de tavaly augusztus óta felvették tevékenységi körükbe a közvélemény-kutatást és a telefonos információt is. A Segítünk Kft. vezetője Simonkáné Gábor Marianna. A polgármester feleségének a cégadatok szerint a közelmúltig tíz cégben is volt érdekeltsége.
Ne sértegessék
Simonka szerint ő nem szorul arra, hogy lenyúljon pénzt különböző címeken, van rendes fizetése, majd egymillió forintot keres havonta képviselőként úgy, hogy a polgármesteri fizetését nem veszi fel. Felesége gyeden van, most hogy törvényi lehetőség adódik, ismét dolgozni fog. A képviselő büszke ember, nem szereti, ha sértegetik. (Mint mondta, följelentett már több sajtóorgánumot is.)
Azt már nem a képviselő idézi fel, hogy a 2010-es választások előtt akkori ellenfelét, Karsai Józsefet is bíróság elé idéztette kényszerítés bűncselekménye vádjával, ugyanis Karsai és a dinnyetermesztők kevesellték azt a 18 forintot, amelyet Simonka cége hajlandó lett volna fizetni. Karsaiék blokád alá vették a vállalkozó házát azzal, hogy addig zárják le a kijáratot, amíg a kereskedő Simonka nem adja meg a 30 forintos felvásárlási árat. Akkoriban Simonka közleményt adott ki, amely szerint a magasabb felvásárlási ár esetén lehetetlen exportálni a dinnyét, hiszen a külföldi árak alacsonyabbak, s arról is szólt ebben a közleményben, hogy majd a piac meghatározza az árakat. Az utóbbi években ezt a véleményét megváltoztathatta Simonka, hiszen a Magyar Dinnye Szövetség elnökeként már Budai Gyulával egyetértésben az árak szabályozhatósága mellett tette le a voksát.
Szép kilátás
A néptelen puszatottlakai utcákon alig találkozni valakivel. Az idős bácsik még sokáig ott ülnek a padon. Szerintük fontos, hogy van munka, még akkor is, ha csak 50 ezer forintot fizetnek érte. „Jól jön az a fiataloknak, jobban, mint a semmi” – mondogatják. „Pár százezer forintért árulnak már házakat Ottlakán, hova jutunk? A hivatalba is már csak a kislányok járnak ügyeket intézni, a polgármester már nem nagyon jön, minek is jönne. Az irodája is Medgyesbodzáson van. Itt, nézze meg, semmi nincsen. Menjen el a kocsmába, az is üres.”
A kocsma a falu legszélén van, fából készült, ízléses terasszal. Szép kilátás nyílik a zsíros békési földekre.
Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló esettel vagy hatalmi visszaéléssel, jogsértéssel találkozott, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kihalt-zsakfalu-ahol-milliomos-polgarmester-uralkodik-89130 | https://web.archive.org/web/20221006042029/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kihalt-zsakfalu-ahol-milliomos-polgarmester-uralkodik-89130 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kihalt-zsakfalu-ahol-milliomos-polgarmester-uralkodik | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-11 18:41:00 | [
"Baráth Richárd",
"Gábriel Pálné",
"Lászk Nikolett Margit",
"Ruck Márton",
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna",
"Tóth Pálné",
"Tóth Renáta",
"Uhrin András"
] | [
"Likefest Szervező és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Dinnyeszövetség",
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Ottlakai Businesspark Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye",
"Pusztaottlaka"
] | [
"pályázat",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"protekció",
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"adó",
"klientúra",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések",
"jegyző"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
56,259 | Az építési minisztérium szerint ők semmilyen kifizetést nem állítottak le Mészáros Lőrinc cége felé | Újra akarja tárgyalni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. a GSM-R nevű vasúti fejlesztési beruházást arra hivatkozva, hogy elszálltak a költségei, ezért függesztették fel a munkákat – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium. Cikkünk frissült. | Ellentmondás látszik a GSM-R vasúti fejlesztési beruházás finanszírozása körül az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint az egyik kivitelező cég közlése között. A Szabad Európa hétfőn írta meg, hogy február 16-án egy e-mailben az egyik alvállalkozó, az Alépítmény-Hálózat Kft. arra utasította a kivitelezést végző cégeket, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a munkát.
A GSM-R egy részben az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében finanszírozott fejlesztés, aminek során 58,85 milliárd forintból 2255 kilométer hosszú vasúti pálya elektronikus rendszerét korszerűsítik és látják el többek között a legújabb technológiájú kommunikációs berendezésekkel.
Szoros határidők
A munkák azonban lassan egy hónapja állnak, pedig ha év végéig nem less kész a beruházás, elúszhat az uniós forrás. Lapunknak több kivitelező arról számolt be, hogy nekik az Alépítmény-Hálózat Kft. – amellyel szerződésben állnak – azzal indokolta a munkák felfüggesztését, hogy nem tudnak fizetni, mert a fővállalkozó R-Kord Kft. sem fizet nekik.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincnek saját vejével is konfliktusa van a vasútépítésben.
A lapunk birtokába jutott e-mailben is az szerepel, hogy „a GSM-R azon szakaszainak finanszírozása, amelyek forrása IKOP, felfüggesztésre került”, ezért kell felfüggeszteni a munkákat „mindaddig, amíg a projekt finanszírozása megoldódik”.
Ezzel szemben az építtési minisztérium azt írta nekünk: „Fontos kihangsúlyozni, hogy a projekt keretében a kifizetések felfüggesztésére nem került sor, a megoldási javaslat kialakításáig a folyamatban lévő kivitelezés került részlegesen felfüggesztésre.” Azt is hozzátették: „A minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy a fővállalkozó elmaradásban lenne az alvállalkozókat érintő kifizetések terén.”
Cég honlap nélkül
Emiatt megkerestük az Aléíptmény-Hálózat Kft.-t is, ha válaszolnak, közölni fogjuk. A nyilvánosan elérhető cégadatokra hivatkozva korábban azt is közöltük az Alépítményről, hogy „mára üres cégnek tűnik, egyetlen alkalmazottja sincs (tavaly novemberben még 54-en voltak), rövid távú fizetési kötelezettségei viszont egy év alatt 343 százalékkal emelkedtek”.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 278 milliós adózott eredménnyel szemben 621 millió forint a rövid távú kötelezettség, vagyis magas a cég eladósodottságának mértéke. (A rövid távú kötelezettségek mértéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest.) Cikkünk írásakor egyébként az Alépítmény-Hálózat honlapja is elérhetetlen volt.
Az R-Kord Kft. A V-Híd Csoport tagja, ez pedig Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. A minisztériumi közlés szerint az R-Kord azért kérte tőlük a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert „a projekt megvalósítása során jelentős mértékű költségnövekedést tapasztalt, mely visszavezethető az orosz–ukrán háború okozta alapanyaghiányra, valamint a Covid–19-járvány és a 2022. év IV. negyedévében tapasztalt euró–forint-árfolyam-változás hatásaira”.
Ezért az „ÉKM jelenleg vizsgálja a kialakult helyzet kezelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, a megoldási koncepció kialakításáig a vállalkozási szerződés szerint részlegesen felfüggesztette a projekt egy részének kivitelezését”.
Korábbi cikkünkhöz kerestük az R-Kord Kft.-t is, de ők csak annyit közöltek, hogy nem nyilatkozhatnak. | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-epitesi-miniszterium-szerint-ok-semmilyen-kifizetest-nem-allitottak-le-meszaros-lorinc-cege-fele/32317480.html | https://web.archive.org/web/20230925042339/https://www.szabadeuropa.hu/a/az-epitesi-miniszterium-szerint-ok-semmilyen-kifizetest-nem-allitottak-le-meszaros-lorinc-cege-fele/32317480.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-epitesi-miniszterium-szerint-ok-semmilyen-kifizetest-nem-allitottak-le-meszaros-lorinc-cege-fele | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-03-14 18:59:00 | [
"Berki Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Alépítmény-Hálózat Kft",
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút"
] | [] |
56,262 | „Olyan részeg volt az orvos, hogy összeesett” – Ügyeleti káosz Békésben | Hanyagság, félrediagnosztizált beteg, ittas orvosok, elégedetlen lakosság: a Békésben ügyeletet ellátó Sani-Med Kft. munkáját éles kritika övezi újabban. A több százmilliós állami támogatást bezsebelő céggel Gyomaendrőd szerződést bont. | „A szomszéd bácsi délután lett rosszul. Az orvos kijött hozzá, de láttam rajta, hogy nincs gyógyításra alkalmas állapotban. A doktor azt mondta, hogy a bácsi nem beteg, csak öreg. Este aztán eszméletét vesztette a bácsi, és akkor már én hívtam ki az ügyeletet” – mesél egy tavalyi esetet Lehóczkiné Tímár Irén. A gyomaendrődi önkormányzati képviselő novemberben számolt be a városi jegyzőnek a megdöbbentő eseményről. „Kértem az orvost, hogy mérje meg a bácsi lázát, de erre sem volt képes. Mikor azt mondtam, küldje be a kórházba, mert nem látom biztosítva a beteget, vitába keveredtünk. Végül kijöttek a mentők, de a betegszállításhoz szükséges papírokat sem tudta az orvos megírni, a sofőr intézte az egészet. A bácsi közel három hétig feküdt a kórházban.”
A szerencsésen végződött történetet a képviselő asszony a jegyzőnél jelentette, mire a város polgármestere, Várfi András levélben kért tájékoztatást a város ügyeletét ellátó Sani-Med Trans Kft. ügyvezetőjétől, dr. Piriczky Bélától – először november 18-án, majd december 6-án, végül január 17-én. A válasz – a háromszori felszólítás után – végül január 29-én érkezett meg, melyben az állt – a lapunk birtokába került dokumentum szerint –, hogy az esetet kivizsgálták, és „a rendelkezésünkre álló ambuláns lapok alapján megállapítható, hogy az ügyeletes orvos mulasztást követett el. Emiatt a vele lévő szerződéses viszonyt ezt követően azonnali hatállyal megszüntettük”. Csakhogy ezzel nem oldódtak meg az ügyeleti problémák Gyomaendrődön. Mint azt látni fogjuk, az eset csak a jéghegy csúcsa volt.
Otthagyott infúzió
A gyomaendrődi önkormányzat idei február 27-i képviselő-testületi ülésén tárgyalta újra az orvosi ügyelet 2013-as évre vonatkozó szakmai beszámolóját, miután januárban – a felmerült problémák sikertelen átbeszélése és a szolgáltató képviselőjének hiánya miatt – a testület nem fogadta el azt. Ám érdekes kérdések is felmerültek az ülésen. Több képviselő jelezte: tudomásukra jutott, hogy december 25-én nem volt orvosi ügyelet a városban, 24-én pedig az ügyeletet ellátó doktornő gyógyításra alkalmatlan állapotban volt. E panaszokat egyébként – ahogy a város honlapján, a képviselő-testületi ülések előterjesztései között olvashatjuk – írásban is eljuttatták dr. Piriczky Bélának, aki minderre azt a választ adta: a rendszerben visszaellenőrizték, mindkét nap dr. T. I. ügyelt, azzal kapcsolatban azonban nem érkezett panasz, hogy bármilyen szer – mondjuk alkohol – befolyása alatt állt volna.
Piriczky Béla, a Sani-Med ügyvezetője
Az említett testületi ülésen felszólalt továbbá Mraucsik Lajosné, a Városi Gondozási Központ intézményvezetője is. Ő elmondta, hogy a szociális intézményben is sok a gond az ügyelettel, miután többször tapasztalták, hogy az orvos valamilyen szer hatása alatt érkezik meg, és így vagy meg tudja vizsgálni az időseket, vagy nem. Egy alkalommal – valamikor február elején – pedig az ügyeletes orvos úgy kötött be infúziót a betegnek, hogy aztán egyszerűen otthagyta, ami azért probléma, mert az idősek otthonának munkatársai – gondozó-ápoló intézmény lévén – szakápolási tevékenységet kompetencia híján nem végezhetnek. „Nincsenek diplomás ápolóink, az idős szervezet pedig sok mindenre másképp reagál” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Mraucsik Lajosné. Hozzátette: a másik alapvető probléma, hogy bár egy-egy kiszálláskor a dokumentáció kötelező, az ügyeletes orvosok sok esetben nem tesznek ennek eleget. „Sietnek, ez a kifogás.”
Az intézményvezető egyébként azt is elmondta a testületi ülésen, hogy a korábbiakhoz képest mostanában nem túl jók a tapasztalataik az ügyelettel, az utóbbi egy, másfél évben romlott le ennyire a színvonal. „Évekkel ezelőtt jó kapcsolatot ápoltunk az ügyelettel, maximális segítő szándékkal fordultak felénk, volt olyan, hogy a kolléganők telefonon kértek segítséget, mit tegyenek, amíg az orvos nem érkezik ki a helyszínre. Ez az elmúlt időszakban megváltozott” – foglalta össze.
A 300 milliós állami támogatás
A Sani-Med Trans Kft. 2008. január 1-jétől, az előző szolgáltatótól átvéve látja el az orvosi ügyeletet a 14 ezer fős Gyomendrődön. A kft. a szerződést Gyomaendrőd önkormányzatával, Hunya Község Önkormányzatával és a Városi Egészségügyi Intézménnyel kötötte. Ennek értelmében a Sani-Med Trans Kft. köteles a meghatározott egészségügyi szolgáltatást „Gyomaendrőd város közigazgatási területén, a gyomaendrődi lakosok vagy tartózkodók részére, hétköznap 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétköznap és ünnepnap
Fideszes birodalomba ágyazva
Érdekesség, hogy a Sani-Med székhelye jó ideje Pusztaottlakán van. Ez az a pár száz fős békési falu, ahol Simonka György fideszes parlamenti képviselő a polgármester, és ahova az alacsony iparűzési adó miatt sok cég bejelentkezik. Korábbi cikkünkben megírtuk: politikai befolyásából gyarapodik a Fidesz országgyűlési képviselőjének cége. A Simonka György vezette békési önkormányzat nagy tételben rendel Simonka cégétől, ám a politikus szerint ez rendben van. Ahogy az is, hogy rokonainak, sőt feleségének is jut állami szerződés az elnéptelenedő Pusztaottlakán.
folyamatosan Hunya község lakosai számára is köteles biztosítani”. Ezért a kft. orvosi ügyelet céljára használhatja az önkormányzat egyik ingatlanját, illetve anyagi támogatást kap, ami 2013-ban „Háziorvosi ügyeleti ellátás” címén összesen 7 millió 180 ezer forint volt. Tekintve azonban, hogy az elmúlt években a Sani-Med látta el az orvosi ügyeletet – Békéscsaba és Mezőkovácsháza kivételével – Békés megye egész területén, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) is jár a támogatás: a kft. az egész megye „háziorvosi szolgálati ügyeletéért” 2013-ban 302 millió 638 ezer, míg „betegszállítás” címszó alatt 12 millió 611 ezer forintot kapott az OEP-től. És a Sani-Med nem is panaszkodhat: a cég üzemi eredménye 2010-ben az Opten szerint plusz 22, 2011-ben 23, míg 2012-ben 17 millió forint volt.
A felhozott kritikákkal kapcsolatban Piriczky – aki egyébként maga is praktizáló orvos – megkeresésünkre elmondta: csak azt veheti hivatalos panasznak, és így csak azt az ügyet lehet kivizsgálni, ami írásban érkezik hozzá, dátummal, konkrétumokkal ellátva. Ezen kívül minden szubjektív, pletykaszinten ő is sok mindent hallott, beszélni bármit lehet. „Az elmúlt öt évben mindössze egy írásos panasz érkezett hozzám, tavaly októberben vagy novemberben. Azt ki is vizsgáltuk, és megállapítást nyert, hogy a panasz valós volt, azóta az a kolléga nem ügyel az adott ügyeleten” – válaszolta Piriczky, Lehóczkiné panaszbeadványára utalva. Hozzátette: ha hivatalos panasz érkezik hozzájuk, a cég vezetéséből és az önkormányzat részéről két-két fő köteles kimenni a helyszínre – akár hajnali egy órakor is – és megtenni a szükséges intézkedéseket, ha kell, megszondáztatják az orvost, az esetről pedig jegyzőkönyv készül. (Ehhez képest a Lehóczkiné panaszát megválaszoló levélre több mint két hónapot kellett várni.)
Piriczky: három a magyar igazság
Az OEP honlapján található „Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási adatai 2013” névre hallgató dokumentumot böngészve feltűnhet, hogy Piriczky Béla neve háromszor is előfordul: egyszer a már említett Békés megyére vonatkozó támogatás kapcsán, másodszor szintén a Sani-Med Trans Kft. színeiben, szintén „betegszállítás” címszó alatt, csak Csongrád megyére vonatkozóan – amiért 2013-ban 8 millió 43 ezer forint támogatást kapott –, harmadszor pedig a Gyula-Med Kft. ügyvezetőjeként, újfent a „betegszállítás” rubrikájában, 62 millió 909 ezer forintos támogatással. Ez utóbbi kft. egyébként 2002 óta foglalkozik ülőbeteg-szállítással Békés megye területén a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének honlapja szerint.
Az ugyanakkor felvet néhány kérdést, hogy ha csupán egy írásos panasz érkezett öt év alatt, melynek következménye az ügy kivizsgálása és az orvos elbocsátása lett, miért mondta Piriczky a február végi testületi ülésen a karácsonykor ügyelő T. I. esetére, hogy „mivel felmerült ilyen jellegű aggály (azaz a gyógyításra alkalmatlan állapot – F. Zs.) a doktornővel kapcsolatban, az említett doktornő nem vesz részt az ügyeletben Gyomaendrőd területén”.
Megszondáztatták a részeg orvost
Ahogy Piriczky elmondta, nem elfogadható, ha valaki munkavégzésre alkalmatlan állapotban megy dolgozni. Az egészségügyben ez végképp nem megengedhető, két, nevét nem vállaló forrásunk – mindketten az említett céghez tartozó egy-egy Békés megyei ügyelet munkatársai – szerint az ügyvezető pontosan tudja, milyen állapotban vannak az orvosok – nemcsak Gyomaendrődön, hanem szerte a megyében. „Egy alkalommal az egyik orvos olyan részeg volt, hogy nem bírt lábra állni. Felhívtuk a kft. vezetőjét, akitől csupán azt az utasítást kaptuk, állítsuk fel valahogy” – mondta egyikük.
Ha részeg az orvos
Megkerestük a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságát is, ahol arról érdeklődtünk, szakmailag mi a következménye, ha egy orvost ilyen állapotban találnak, illetve ki és hol jelentheti az ehhez hasonló eseteket. Dr. Harsányi László, a bizottság elnöke ezt válaszolta: „Kamarai tag orvos szakmai-etikai vétségének gyanúja esetén (bárki által előterjeszthető kérelemre vagy hivatalból indítva) az orvos kamarai tagságának helye szerinti (megyei) kamarai etikai szerv jogosult első fokon etikai eljárás megindítására.”
Arra a kérdésünkre, hogy az ügyelet munkatársai tehetnek-e bármit is, jelenthetik-e a felettesükön kívül bárkinek az ehhez hasonló esetet, ezt a választ kaptuk: „Egyszer egy közterületi esethez ment ki az orvos, aki a jelenlévők elmondása szerint olyan részeg volt, hogy összeesett. Rendőrséget hívtak, megszondáztatták az orvost, majd etikai ügy lett belőle. A bizottság végül az orvost hozta ki nyertesen. Nővér és sofőr minden sarkon van, de orvos kevés. Előre megmondták, hogy mellette fognak kiállni. Hiába jelezzük, megvédik őket” – mondta.
Egy másik probléma, hogy az ügyeletet ellátó orvosok általában vidékről érkeznek, ahol főállásban rendelnek. Azaz sok esetben képtelenség, hogy négy órára, az ügyelet kezdetére odaérjenek egy másik városba. Amivel egészen addig nem lenne semmi gond, ha a háziorvosok besegítenének az ügyeletbe a fennálló néhány órában. Forrásaink szerint ez mostanában azért nem történik meg, mert a kft. vezetője „elfelejtette ezeket a korábbi segítségeket honorálni”, fizetés nélkül pedig senki nem vállalja a feladatot. „Volt olyan is, hogy 6-7 órára kellett volna megérkezni az orvosnak, de még éjfélkor sem jött. Karácsonykor és szilveszterkor pedig szinte általános volt, hogy a nővérek ügyeltek” – mondta egyikük.
Csúsznak a fizetések?
„Ha nincs megfelelő felszereltség, nem is működhetünk. Ha érkezne ilyen jellegű panasz, felettes szerveink ellenőrzést rendelnének el és vizsgálatot folytatnának – mondta erre Piriczky. – Ami pedig a gyógyszerellátást illeti, jogszabály van rá, milyen és mennyi gyógyszer kell, hogy legyen egy adott ügyeleten.”
Forrásainknak azonban erről is más tapasztalataik vannak. „A gyógyszerellátottság jelentősen csökkent, mióta az ügyeletet vállalkozók viszik” – mondta egyik, korábban már idézett forrásunk, és megjegyezte, hogy nemcsak a gyógyszer hiányzik, hanem sokszor olyan alapvető műszerek is, mint az EKG, arról nem is beszélve, hogy a számítógép és a telefon sem működik folyamatosan. „Még ha az orvos esetleg oda is ér időben az ügyeletre és józan, az eszközkészlet, a felszerelés hiányos, gyógyszerek nincsenek” – mondta egy másik.
A bérekkel hasonló a probléma. „Általános, hogy 2-3-4 havi bérrel lóg az alkalmazottaknak a kft. vezetője, de tavaly november óta már a legtöbb orvosnak sem fizet. Van, akinek 6-700 ezerrel tartozik” – mondta egyik forrásunk. „A 2-3 havi csúszás mindig megvolt. Ha megígérték, hogy adott hónap 5-éig megkapjuk a fizetést és 10-én érdeklődtünk, mikor látjuk a pénzünket, akkor felháborodott. Szeretjük a szakmánkat, de a 320 forintos órabér egyébként is nevetséges” – tette hozzá másik informátorunk.
Ön is?
Ha hasonló tapasztalatai vannak a Sani-Med Kft.-ről vagy más vidéki szolgáltatóról, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.
Piriczky mindezt nem ismerte el, csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy „aki alkalmazotti státuszban van, annak a jogszabályban leírtak szerint fizetünk, akinek pedig vállalkozói szerződése van, annak e szerint a szerződés szerint”.
Felbontott szerződés
Gyomaendrőd képviselő-testülete a februári ülésen végül 10 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással elfogadta ugyan a kft. szakmai beszámolóját, de azzal a feltétellel, hogy az „ügyeleti ellátás színvonalának javítása érdekében további egyeztetéseket folytat a szolgáltatóval”.
Ezt követően – mint azt Lehóczkinétól megtudtuk – márciusban egyeztető tárgyalás kezdődött Gyomaendrőd, Hunya és a kft. között, melynek során a hatékonyabb működés érdekében három kritériumot fogalmaztak meg: stabil orvosi gárda alkalmazása, garantált panaszkezelés, és az adott hónapban rendelkezésre álló orvosok, illetve az ügyeleti rend bemutatása.
Ezzel Piriczky egyet is értett, vállalta, hogy ezen elvek alapján elkészíti javaslatát, amely végül nem felelt meg a testületnek. „Négy szavazóképes képviselő közül három további egyeztetéseket javasolt, én viszont nem – mondta Lehóczkiné. – Végül a testület úgy döntött, hogy a Sani-Med Trans Kft.-vel kötött határozatlan idejű szerződést, az ügyelet működtetésére kiírt közbeszerzési eljárás lezárását követő 60 napra rendes felmondással felmondja, az ügyeleti feladat ellátására közbeszerzési eljárást folytat le.”
A közbeszerzés feltételeit a város polgármestere, alpolgármestere, jegyzője és Gyomaendrőd Város Egészségügyi Intézményének igazgató főorvosa állítja össze, májusban írják ki, bárki pályázhat rá – akár a Sani-Med is. „Ennyi pénzért senki nem fogja elvállalni – véli Lehóczkiné. – Mikor anno a szerződést megkötöttük, a támogatás összege reális volt, azóta viszont nem sokkal növekedett. Éppen ezért az önkormányzat hozzátesz a támogatáshoz annyit, amennyivel elősegítheti majd az ügyelet színvonalának növekedését.”
Nem csak Gyomaendrőd bontott szerződést a közelmúltban. Május elsejével a Sani-Med mondta fel a szerződést Mezőberénnyel, Gyula önkormányzata pedig maga döntött a szerződés felbontása mellett. A probléma egyébként nem egyedi a megyében. A szarvasi portál április 30-i Hosszú hétvége: mi a teendő, ha részeg orvos van az ügyeleten? című cikkében megírta: Babák Mihály fideszes polgármester tisztában van a helyzettel, és már ki is írták a tendert az új szolgáltatóra.
Elégedetlen a megyei lakosság
A Békés megyei hírportál már februárban felvetette az ügyeleti problémát. A beol.hu cikke szerint a Sani-Med Trans Kft.-nek jelezte is a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás: a lakosság nincs megelégedve a szolgáltatás minőségével. „A negatív vélemények miatt kérték, a cég vizsgálja felül a sürgősségi ügyeleti ellátással kapcsolatban érkezett panaszbejelentések hátterét, majd számoljon be annak eredményéről.” Dr. Piriczky Béla személyesen válaszolt a felvetésekre. „Legnagyobb probléma a személyi állomány” – fogalmazott akkor az ügyvezető. A meglévő szociális feszültségek miatt gyakorlatilag nincs olyan kollégája, aki hajlandó lenne ügyelni a térségben. Kondoroson 2010-ben megszűnt az ügyeleti ellátás, az ÁNTSZ 2010 novemberében visszavonta az engedélyt. Kérdésként merült fel, Békésszentandráson mikor oldódik meg az ügyeleti rendszer, amely pénteken 16 órától kezdődne, de még 18 órakor sincs orvos. „Szombaton reggel sincs ügyelet, hétköznap reggel 7 órakor nem megy ki az orvos Békésszentandrásra. Nincs olyan doktor, aki elvállalná Szarvason az ügyeletet, a helyi orvosok kijelentették, hogy nem hajlandók az ügyeletben részt venni. Hodálik Pál szarvasi alpolgármester az alulfinanszírozott működés kapcsán rákérdezett, vajon mennyivel kellene településenként ezt a szolgáltatást megtámogatni.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/olyan-reszeg-volt-az-orvos-hogy-osszeesett-ugyeleti-kaosz-bekesben-90020 | https://web.archive.org/web/20220117195519/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/olyan-reszeg-volt-az-orvos-hogy-osszeesett-ugyeleti-kaosz-bekesben-90020 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bolyan-reszeg-volt-az-orvos-hogy-osszeesettr-n-ugyeleti-kaosz-bekesben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-05-13 19:18:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [
"Békés megye",
"Gyomaendrőd",
"Hunya",
"Pusztaottlaka"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"hanyagság",
"gyógyszeripar",
"szociál",
"adó",
"mulasztás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
56,263 | A szántásba építettek kézilabdapályát Kozármislenyben 90 millió forintból | Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni. | Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.
Itt biztosan senkit nem fog zavarni a pattogó labda – állapították meg sommásan a „Jóvanazúgy!” nevű Facebook-csoport tagjai, miután egyikük egy kültéri kézilabdapályáról tett fel képeket. A fotókon jól látszik, hogy a vadonatúj rekortán pálya mezőgazdasági területen, a település végét jelző táblánál, viszonylag messze a lakóházaktól, az út mentén kapott helyet.
A szürreális látvány szerint a pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sincs, ahogy parkoló vagy járda sem, akad viszont sár és szép kilátás a Pécsi tv-toronyra.
Az hamar kiderült, hogy a fotók Baranyában, azon belül is a Pécshez közeli, 7000 fős Kozármislenyben készültek. Azt viszont nem lehetett tudni, pontosan ki, miből és miért pont oda építette a kézilabdapályát.
A Kézilabda Szövetség a beruházó
A város neve alatt ugyan nem adott ki ilyen beruházásra találatot a közbeszerzési hatóság honlapja, egy kicsit jobban beleásva magunkat a dokumentumokba kiderült, hogy a projekt gazdája a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Kozármisleny honlapján pedig végül rábukkantunk egy tavaly júniusi testületi ülés jegyzőkönyvére, amelyből a részleteket is megismerhettük.
Eszerint a képviselők akkor arról döntöttek, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség „országos tornaterem felújítási programja” keretében kültéri kézilabdapálya kialakítására adnak be pályázatot, amelyhez felajánlják a Kozármisleny 0140/38 helyrajzi számú területet.
Az önkormányzat emellett vállalta, hogy „legalább 366 napra szóló térítésmentes használati jogot” biztosít az MKSZ-nek, illetve az általa kijelölt kézilabda egyesületnek. A képviselők ellenszavazat nélkül fogadták el az előterjesztést, és a jegyzőkönyv tanúsága szerint senkinek nem volt igazi kifogása a helyszínnel kapcsolatban.
90 millió forintba került
„Őrületes tempóban halad az új „Grund” építése a Fészek Lakótelepen! Pont ma egy hónapja írtam alá azt a támogatási és együttműködési szerződést, melynek keretében egy új, szabadtéri, műanyag borítású sportpályát építünk az MKSZ együttműködésében!
A jelenleg kézilabda pályának épülő sportfelület később többfunkcióssá fog bővülni, és egy újabb szabadidős sporttelep jön létre Kozármislenyben! A helyszínen gratuláltam is a mohácsi és szolnoki kivitelező csapatnak a hatékony és gyors munkáért! Hajrá Misleny!”
Ezt írta Facebook-oldalára dr. Biró Károly, Kozármisleny (független) polgármestere tavaly októberben, amikor a pályáról készített aktuális felvételeket is közzétette.
Itt egy hozzászóló már érdeklődött arról, hogy miként lesz megközelíthető a pálya. A polgármester először viccelődve azt válaszolta, hogy egy háromsávos felüljárót építenek majd oda fedett, fűthető járdával, majd kicsit komolyabban annyit közölt, hogy lesz egy gyalogos átkelő és egy kavicsos parkoló, „de ezek is már csak jövőre”.
Biró Károly egy korábbi bejegyzésében pedig a beruházás értékét is elárulta. A polgármester bejegyzése szerint a pálya bruttó 90 millió (egészen pontosan 89 520 361) forintba kerül, amit a Kézilabda Szövetség biztosít. A megállapodást 2022. szeptember 26-án írták alá Budapesten.
Bár első ránézésre valóban furcsa látvány a semmi közepén álló pálya, nulla infrastruktúrával, őrzés nélkül, a szántó közepén, Biró Károly az Átlátszó kérdésére elmondta, ez csak a kezdet.
Köré fog épülni a város
A kozármislenyi önkormányzatot e-mailben kerestük meg, de végül a polgármester telefonon válaszolt lapunknak. „Ha az öltözőket építettük meg volna először, akkor az lett volna a baj” – kezdte Biró Károly. Majd azzal folytatta, hogy a pálya még nem készült el, várhatóan a tavasz folyamán adják át.
A tervek szerint folyamatosan bővítik majd körülötte a területet, többek között lesz parkoló, öltöző, és szeretnének teniszpályákat is. Egy új sportkomplexumot álmodtak meg ide, hiszen hamarosan szükség lesz rá.
Kozármisleny ugyanis egy dinamikusan fejlődő település, sok más várossal ellentétben itt évről évre nő a lakosság száma – magyarázta a polgármester. Sok a beköltöző, és rengeteg gyerek születik. Ennek köszönhető, hogy a kézilabdapálya mellett két nagy területet már el is adtak, azokon társasházak épülnek hamarosan. Csak ez az egy ingatlan volt, ami még az önkormányzat tulajdonában állt, ezért választották ezt a helyrajzi számot.
„A már meglévő lakóházak közé nem akartunk pályát tenni, hogy ne zavarjuk az ott élők nyugalmát, ezért kerestünk egy külső területet. A törvény lehetőséget ad rá, hogy a sportcélú beruházáshoz kivonjuk az érintett termőföldet a művelésből, így nem volt akadálya a szántó beépítésének” – érvelt Biró Károly.
Arra a kérdésre, hogy hogyan fogják megközelíteni a kieső területet az edzésre érkezők, a polgármester elmondta: buszokkal viszik majd oda a csapatokat, de a sportcsarnoktól amúgy is csak nagyjából 10 perc séta az új pálya. Az első évben a kézilabdázóké a terep, de később bárki használhatja majd. A város egy év után ugyanis megkapja saját tulajdonba a kézilabdapályát, mondta el Biró Károly.
A polgármester hozzátette, hogy a kozármislenyi kézilabda egyre sikeresebb, a női csapat jelenleg is dobogós az NBI/B-ben, és nagy eséllyel feljutnak az első osztályba. A Szövetség vélhetően ezért támogatta a pálya építését. Illetve azért is, mert 300 gyerek van az utánpótlás-csapatoknál a városban.
A focistadion nem lett mindenki kedvence
Kozármislenyben nem először téma, hogy mi és hova épül. 2017-ben a Magyar Narancs számolt be egy helyszíni riportban arról, hogyan torkollt kirekesztésbe a stadionépítési láz a városban. Akkor egy 440 millió forintos (közpénzes) beruházás során új focipálya-lelátót és gyepet kapott a város, de a fejlesztés nem aratott osztatlan sikert.
„A beruházó önkormányzat és a lakosok jó ideje rosszban vannak, ennek egyik oka, hogy a hozzájuk eddig is közel lévő pálya még közelebb jött. (A pálya kerítése 8 méterre volt a lakók kerítésétől – a szerk.) Pár héttel ezelőtt pedig a pálya szomszédságában lévő házakat elöntötte a víz – a lakók állítják, ez a felújítás következménye volt, erről forgatott több televízió híradója is” – írta majdnem pontosan hat évvel ezelőtt a lap.
A dolog odáig fajult, hogy a polgármester az önkormányzati lapban fogalmazta meg: reméli, a város kiveti magából azokat, akik a város hírnevét csorbítani akarják, ezt pedig a közben pertársaságba tömörülő lakók magukra vették.
Sellyei cég építi a kozármislenyi stadiont | atlatszo.hu
A munka része a 136,35 m2-es lelátó bontása, illetve a meglévő műfüves pálya áthelyezése; szabványos, 105×68 m méretű, élőfüves labdarúgópálya kialakítása a meglévő – jelenleg nem szabványos méretű – centerpályából; parkolók és közműcsatlakozás kialakítása, egy 600 férőhelyes főlelátó és egy kisebb vendégszektor kialakítása; valamint egy 533 m2 alapterületű kiszolgáló épület felépítése is.
A polgármester a Magyar Narancsnak akkor azt nyilatkozta, nem volt lehetőségük új helyszínen építkezni, mert a Nemzeti Stadionfejlesztési Program csak a már meglévő létesítmények felújítását támogatta. Egyúttal hozzátette, az önkormányzati kiadványban nem a stadiont kritizálókra célzott, és szerinte a helyzet a felújítás után jobb lett, mint azelőtt volt.
Nyitókép: Az új szabadtéri kézilabdapálya Kozármisleny határában. A fotók a szerző felvételei | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/16/a-szantasba-epitettek-kezilabdapalyat-kozarmislenyben-90-millio-forintbol/ | https://web.archive.org/web/20230515180507/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/16/a-szantasba-epitettek-kezilabdapalyat-kozarmislenyben-90-millio-forintbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szantasba-epitettek-kezilabdapalyat-kozarmislenyben-90-millio-forintbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-03-16 00:00:00 | [
"Biró Károly"
] | [
"Kozármisleny Város Önkormányzata",
"Magyar Kézilabda Szövetség"
] | [
"Baranya megye",
"Kozármisleny"
] | [
"sport",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
56,264 | Döntött a kormányhivatal: a siófoki Plázs üzemeltetőjéé lehet a mentett állatok kertje | Intenzív NER-nyomulás látszik kibontakozóban a Siófok nyugati határában, a Töreki városrészben fekvő Jódi-hegyért. A NER egybefüggő területeket igyekszik szerezni a Tihanyra panorámás hegyoldalon. Esetenként kiskorú gyermekek bevonásával és a három éve helyben lakást hamis tartalmú magánokirattal „igazolva”. Egy ilyen ügyben most nyomozás van folyamatban, ennek ellenére a kormányhivatal határozata az érintett nem helyben lakó diszkós vállalkozó földvásárlási szándékát hagyta jóvá. A tét az államilag elkobzott állatok törekiben lévő menhelye. | Február elején írta meg a Narancs.hu, hogy NER-hatalmasságok kezdtek földvásárlásba a Tihanyra panorámás Jódi-hegyen Siófok-Törekiben.
Az inkriminált földterületek tömbszerűen helyezkednek el, és a szisztematikus terjeszkedés nyomai is jól látszanak.
Földterületek Siófok-Törekiben
Forrás: Narancs.hu-gyűjté
A képen sárgával jelzett terület egy siófoki fideszes önkormányzati képviselő sebészorvosé, ebből egy telek a külföldön élő lányáé. A zölddel jelölt Linczényi Aladiné, a 4IG vezérigazgató-helyetteséé, aki éppen egybefüggő „gazdasági épületet” épít két egészen véletlenül szomszédos telkére. A kék terület Jászai Gellérté, a 4IG vezérigazgatójáé, ebből két telek két kiskorú fiáé. Itt gazdasági épületként elkönyvelt emeletes, medencés ház van. A piros szín Barna György földjeit jelöli. Ő az a pesti üzletember (tíz cég vezető tisztségviselője, a siófoki Plázs üzemeltetője), aki szomszédi elővásárlási jogával élve meg akarja vásárolni a sárga és a piros terület közötti földet és más szomszédos földeket is. És itt jön a képbe az a szintén Siófok-Törekiben lévő állatmenhely, ahol a Dharma alapítvány államilag elkobzott állatokat tart. Az állatmenhely működéséről több cikket publikált a Narancs.hu; legutóbb épp arról írtunk, Barna Györgyé lehet a terület.
A Nemzeti Agrárkamara március elején hagyhatta jóvá Barna György ajánlatát a 40 hektáros területre, jóllehet a kamara földbizottságának hivatalos tudomása van arról: egy, Barna helyben lakásáról szóló nyilatkozat miatti nyomozás van folyamatban,
ezért az eljárást annak lezárultáig fel kellett volna függeszteni. A Barna Györgynek kedvező kormányhivatali határozat Neszményi Zsolt főispán hivatalánál március 7-én kelt. Az ügy nyilván bíróságon folytatódik majd, a Pécsi Törvényszéknél lehet keresettel élni.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya január közepén úgy terjesztette az agrárkamarai földbizottság elé a földvásárlás jogosultsági sorrendjét, hogy első helyre „Barna György siófoki földművest” tette. Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke korábban lapunknak elmondta: „Földterületünk java része az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarja adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron. Az adásvételi szerződést annak rendje-módja szerint kifüggesztették, amikor jelentkezett a plázsos vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával.” Barnát mint helyben lakó diótermesztő őstermelőt sorolta előre a földbizottság a valóban helyben lakó Berecz Gabriellánál, a mentett állatok kertje egyik üzemeltetőjénél. Jogi képviselője, Litresits András már a bizottság februári ülésen jelezte: „Amennyiben a hatályos törvények ellenére valóban Barna György mellett dönt a kamara, úgy bírósági úton keressük tovább az igazunkat. Hiszen a döntés véleményünk szerint ez esetben roppant egyszerű: nem is kell vizsgálni, Barna György maga írta le az elővásárlási jognyilatkozatában, hogy Budapest a tartózkodási helye és nem pedig Siófok. (…) A földhivatal javaslatában ennek ellenére az szerepel, hogy »siófoki földműves«, amiből csak a 'siófoki' és a 'földműves' szavak nem igazak. Felhívtam a földbizottság figyelmét arra is: amennyiben törvénytelen döntésnek asszisztálnak, ne higgyék, hogy kibújhatnak a döntés felelőssége alól. A későbbi esetleges bírósági pertől függetlenül már most feljelentést tettem a rendőrségen Barna György ellen. Saját maga, ügyvéd előtt igazolta, hogy budapesti címét mint tartózkodási helyet bejelentette, így életvitelszerű lakáshasználata helyének azt kell tekinteni, nem pedig azt a töreki címet, amit a siófoki polgármesteri hivatalnak adott, mint elővásárlásra jogosult, helyben élő szomszéd gazdálkodó. (…) Budapesti lakóhelyét alátámasztják a Facebook közösségi oldalon megtalálható adatok, különös tekintettel arra, hogy felesége »lakóhelye Budapest«. S a földbizottsági döntéshez írásos nyilatkozatot adó helybéliek is azt erősítik: Barna György nem él életvitelszerűen Siófok-Törekiben, annak ellenére sem , hogy egyre több földterülete van ott a családjának.”
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya március elején arról értesítette a feljelentő jogi képviselőjét, hogy „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználás vétség gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen, a Be. 375. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a (2) bekezdésre” nyomozást rendeltek el február 7-én.
A nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelték el, de forrásaink szerint a rendőrség Barnáék környezetéből (is) hallgatott már meg tanúkat. A hivatkozott törvényi paragrafus rövid és tömör. „Hamis magánokirat felhasználása. 345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Elvileg tehát csak vétség, de földszerzés ügyben elég gyakori lehet, mert tavaly november 28-án (a Barna-féle ajánlat előtt) a Kúria egy hasonló eset miatt jogegységi döntést hozott: „… a ’helyben lakó’ fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.” Januártól a földtörvény is e szerint változott. Tudomásunk szerint Barna György életvitelszerű Siófokon lakását bizonyítandó nem csatolt hatósági bizonyítványt. (Mert még nem volt kötelező. Ehhez egyébként helyszíni szemle kell. Két önkormányzati tisztviselő kimegy a helyszínre, be kell engedni őket a lakótérbe és megnézik, hogy van-e hiteles nyoma az ott lakásnak. Fogkrém a fürdőszobában, friss élelem a hűtőben, elem a kisrádióban, ilyesmi. Gyakorlatilag olyan, mint egy környezettanulmány.) Egy esetleges perben azonban bármilyen eszközzel bizonyíthatja az ellenérdekű fél, hogy Barna György nem lakik életvitelszerűen Siófokon, például az Oktatási Hivataltól bekérhetik az adatot, hogy gyermekei siófoki iskolába járnak-e, mobiltelefon-szolgáltatóktól cellainformációkat kérhetnek tartózkodási helyéről három évre visszamenőleg.
De vajon visszacsinálhatóak-e a helyben lakásról szóló hamis tartalmú magánokirattal megszerzett földek? Gerber Miklós ügyvéd szerint az ügy nem reménytelen. „Amennyiben bizonyossá válik, hogy hamis magánokiratot használtak fel föld elővásárlási jog gyakorlásához, elsődlegesen az érintetteknek kellene jelezniük a hatóság felé, hogy kérik a hamis magánokirattal érintett földbizottsági, kormányhivatali döntéseknek a felülvizsgálatát. Természetesen a hatóság hivatalból is elrendelhetné ezt azok meghozatalától számított egy éven belül, illetve az ügyészség is beavatkozhatna felhívás útján a hatósághoz vagy pedig a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében peres úton. Itt intellektuális okirathamisítás és csalás merülhet fel, három, illetve öt év elévülési idővel. Summázva: elvileg nem lehetetlen a hamis magánokirattal megszerzett földek esetében az eredeti állapot visszaállítása, de bonyolult jogi folyamat és ha például a vevő időközben beruházásokat eszközölt a megvásárolt telken, akkor a jogalap nélküli gazdagodással is számolni kell.”
Egy hektár (10 ezer négyzetméter) alatt rekreációs célra bárki vehet földet, és bárkinek a fia is. Ha ezek a földek szomszédosak, telekalakítással össze lehet vonni őket. Siófok-Törekiben a földhivatali adatokból látszik, hogy a NER-es földek esetében is több ilyen ügylet történt. Az összevont földterületet aztán egyetlen eljárásban lehet tovább értékesíteni. Egy hektár fölött csak az vásárolhat, akinek agrár végzettsége vagy úgynevezett „aranykalászos gazda” képesítése van. Márpedig igen könnyű megszerezni, többnyire csak pénz és nem tanulás kérdése, sőt, „otthonról elvégezhető” tanfolyamról is vannak hirdetések. Ilyen agrár képzettséggel akár 300 hektár földet is összevásárolhat magának. A telekre (telkekre) aztán a „mit sem sejtő” kormányhivatali építéshatóság engedélyével mezőgazdasági épületnek álcázott villákat lehet építeni.
A töreki földek esetében több földtulajdonos forrásunk is arról számolt be, hogy többször és nyomatékosan „kérték” őket NER-közeli illetők földjük eladására.
Érdekes módon csak azok a földek érdekelték őket, ahonnan jó kilátás nyílik a Balatonra.
Kérdés, lesz-e politikai párt, amely a helyben lakást hamis magánokirattal igazoló „aranykalászos gazdák” földvásárlásainak felülvizsgálatát, a visszaéléssel szerzett földeladási ügyletek megsemmisítését, és az így épített villák építtetőinek, engedélyezőinek szankcionálását kezdeményezi. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-kormanyhivatal-a-siofoki-plazs-uzemeltetojee-lehet-a-mentett-allatok-kertje-257061# | https://web.archive.org/web/20230623032759/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-kormanyhivatal-a-siofoki-plazs-uzemeltetojee-lehet-a-mentett-allatok-kertje-257061# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-kormanyhivatal-a-siofoki-plazs-uzemeltetojee-lehet-a-mentett-allatok-kertje | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-03-14 00:00:00 | [
"Barna György"
] | [
"Nemzeti Agrárkamara",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"csalás",
"klientúra",
"hamis magánokirat felhasználása",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
56,265 | Már a negyedik bíró kezdi újra Simon Gábor perét | Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd. | 2023.03.17. 05:05 2023.03.17. 08:41
Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd.
Negyedszer is újrakezdődik a jövő hónapban Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, miután hét év alatt immár a negyedik bíró tárgyalja az ügyet – tudta meg a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, dr. Tóth Erzsébet két nappal az előző bíró által kitűzött és a tervek szerint a per lezárását célzó tárgyalási nap előtt kapta meg az ügyet még decemberben. Az eltelt időben felkészült, így április 20-án megtarthatja az első tárgyalási napot.
Nyolc év után sincs ítélet Simon Gábor perében
A védelem szerint az igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye használhatatlan.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljes egészében megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Várhatóan ezúttal is ez fog történni, csakúgy, mint a korábbi, 2020-as bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismerteti az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit.
Információink szerint a Simon-ügy igazságügyi könyvszakértője kiszállt az ügyből, így várhatóan új szakértőt kell majd kirendelni, emiatt az eljárás tovább húzódik.
A még mindig csak első fokon zajló per befejezéséhez legalábbis hónapok kellenek, de az is előfordulhat, hogy csak 2024-re jutnak el addig, ameddig a harmadik bíróval sikerült tavaly decemberre. Akkor nem cáfolta egyik fél sem, hogy a vádhatóság, a védelem és a bíróság is nagyon szeretné már lezárni az eljárást ítélettel. Az akkor és most is biztosra vehető, hogy bármi lesz is az elsőfokú ítélet, a felek közül valaki fellebbezni fog, így másodfokra kerül majd a büntetőügy.
Simon Gábor százmilliói
Az MSZP elnökhelyettese ismeretlen eredetű, be nem vallott vagyont tart egy ausztriai bankban.
A Magyar Nemzet számolt be róla elsőként, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban.
Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban.
A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt.
Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett. Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
FAJSÚLYOS ÜGYEK
Tóth Erzsébet bírónő jogászi körökben arról ismert, hogy politikailag is fajsúlyos ügyeket vitt és visz jelenleg is. Ő tárgyalja például a végrehajtók vezetője, Schadl György és társai ellen a közelmúltban kezdődött pert. Ő mentette fel 2018-ban első fokon Szabó Pál volt postavezért a Gyurcsány Ferenc közlekedési minisztere és társai ellen indított hűtlen kezelés ügyében, az úgynevezett Postapalota-ügyben. Az ítélet botrányt kavart, lapértesülések szerint a bírónő a szóbeli indoklásában arról kezdett el beszélni, hogy politikai eljárásról van szó, gazdasági koncepciós perről, de a bíróság a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt.
Borítókép: Az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor és védője, Nagy István még egy korábbi bírónő előtt (Fotó: Mirkó István)
SIMON GÁBOR-PER
új bíró
MSZP
költségvetési csalás
Simon Gábor-ügy
MSZP alelnök
hamis útlevél
Fővárosi Törvényszék
Simon Gábor | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/mar-a-negyedik-biro-kezdi-ujra-simon-gabor-peret | https://web.archive.org/web/20230420112002/https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/mar-a-negyedik-biro-kezdi-ujra-simon-gabor-peret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-negyedik-biro-kezdi-ujra-simon-gabor-peret | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2023-03-17 00:00:00 | [
"Simon Gábor"
] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Simon Gábor-ügy"
] |
56,266 | Nem kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés – mondta ki a bíróság | A Pécsi Törvényszék megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait. | Már csak ingatlanbiznisz
A Pécsi Törvényszék a napokban írásba foglalta március 1-jei ítéletét, mellyel – ahogyan arról a Narancs.hu már beszámolt – megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait.
Ahogyan azt a Narancs.hu már több alkalommal megírta, az eredeti Club Aliga-fejlesztést turisztikai szempontokra való tekintettel a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Ennek azért is van jelentősége, mert nem kell figyelembe venni egy sor előírást, például az adott település helyi építési szabályzatát. A kormányrendelet elfogadásakor azonban még turisztikai célú fejlesztésekről, így szálláshelyek építéséről volt szó, mára azonban ezek lekerültek a napirendről. Szintén megírtuk korábban, hogy a beruházó Bayer Property Zrt. (a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila cége) kizárólag lakóingatlanok értékesítésére állt rá. Egyrészt felparcellázta az egykori Aliga II-t (azon a területen nyaralt a pártelit a rendszerváltás előtt) és Balatonig érő telkeket értékesített, megszüntetve ezzel az addig közcélú parti sétányt. Másrészt az aligai löszfal megbontásával járó beruházásként kért építési engedélyt az öt említett társasházra, a magaspart tetejére. Erre adott engedélyt tavaly december 21-én a Somogy Vármegyei Kormányhivatal (a törvényszék az ítélet indoklásában felrója a kormányszervnek azt is, hogy egyrészt hiányosan hozta nyilvánosságra a tervdokumentációt, másrészt a kifüggesztés teljes, december 22-e és 28-a közötti ideje igazgatási szünetre esett), s ezt megtámadva indított pert az Aligai Fürdőegyesület (AFE). A perbe a Bayer Property Zrt. beszállt a kormányhivatal oldalán, nem szállt be ugyanakkor a perbe az AFE mellett a balatonvilágosi önkormányzat. Megírtuk: Takács Károly polgármester szerint nincs érdekeltsége sem a polgármesternek, sem az önkormányzatnak a beruházásban, Kovács Tamás képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a „jelenlegi politikai viszonyok között” egy önkormányzatnak nem szerencsés szembemennie sem a kormányhivatallal, sem a befektetőkkel.
Tévedett a kormányhivatal
Így, ahogyan Bukovszki András, az AFE alelnöke fogalmazott lapunknak, „az önkormányzat helyett az AFE ment csatába, vállalva a perköltséget, amit a tagok dobnak össze, de a jelek szerint van értelme a csatának”. Bukovszki szerint a Pécsi Törvényszék amúgy jogerős, tehát meg nem fellebbezhető ítélete dupla siker számukra, hiszen nem csak hogy megsemmisítette a társasházakra kiadott építési engedélyt (és ezáltal megmenekült a híres, nyolcmillió éves, omlékony löszfal is), de arra is kötelezte a kormányhivatalt, hogy az új engedélyezési eljárásban ne vegye figyelembe a kiemelő kormányrendeletet.
A bírósági ítélet indoklása szerint a Bayer Property építésiengedély-kérelméből „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. Az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal ugyanakkor azt állapította meg, hogy a kérelemmel érintett beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy.
Az eljáró bíró a tárgyalás során nyilatkozattételre hívta fel a beruházó képviselőjét, hogy megvalósul-e szállodafejlesztés, az alperesi képviselő azonban érdemi választ nem tudott adni. A zrt. egyik beadványa is ennek hiányát támasztja alá, abban ugyanis az áll, hogy nincs átfogó koncepció, a társasházépítési tevékenység más jellegű beruházáshoz nem kapcsolódik – áll az ítélet indoklásában. A törvényszék megállapította, hogy „hiányzott a kiemelt jelentőségű üggyé minősítés alapfeltétele, az a szálloda, illetve szállodafejlesztés, amelyhez kapcsolódna az alperesi érdekelt által kérelmezett tevékenység. A fentiek alapján megállapítható, hogy
az alperes tévesen minősítette az ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem lehetett volna alkalmazni a törvény rendelkezéseit.”
A Pécsi Törvényszék külön is hangsúlyozza, felhívva a kormányhivatal figyelmét: a megismételt eljárásban figyelembe köteles venni, hogy „az ügy nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek”.
Vissza a Balaton-partot is?
A bíróság ítéletében az eredeti építési engedélyt visszamenőleges hatállyal megsemmisíti, a kormányhivatalt új eljárásra kötelezi, továbbá arra, hogy 108 ezer forint perköltséget fizessen meg a felperes fürdőegyesületnek.
„Ilyenre még nem volt példa az országban, eddig még egyetlen kiemelt beruházásról sem mondatott ki bíróság által, hogy az valójában nem is kiemelt beruházás – értékelt Bukovszki András. – Örülünk, hogy a bíróság is osztotta azt az álláspontunkat, hogy sem a társasházépítés, sem a magántelkek értékesítése nem turisztikai beruházás, tehát nem is lehet alkalmazni a kiemelt státuszt, ami felülírna mindent, így a helyi építési szabályzatunkat éppúgy, mint azt a szerződést, amit az önkormányzat és a Club Aliga korábbi befektetői kötöttek, s ami alapján biztosítani kellene a Balaton-parthoz férést a köz számára. A törvényszék döntésének tükrében jelentős eredménynek tartom azt is, hogy annyit legalább sikerült elérnünk: az önkormányzat értesítette a felparcellázott, partig érő telkek tulajdonosait, hogy az eladó Bayer Property tájékoztatásával ellentétben az ingatlan nem tehermentes, ott biztosítani kéne a szabad parti sétányt a köz számára. Így ennek és most már a bírósági ítélet tudatában vették meg tehát a tulajdonosok a telkeiket az elmúlt hetekben, márpedig a Pécsi Törvényszék ítéletéből az következik: ezekre a telekértékesítésekre sem lett volna alkalmazható a kiemelt beruházásokra vonatkozó kormányrendelet, a szabad parti sétányt tehát utólag, valahogyan biztosítania kell majd az eladónak.”
Arra a kérdésünkre, hogy a már értékesített 13 telek ügyében, az 540 méternyi Balaton-part „visszaszerzése” érdekében mit kívánnak tenni, Bukovszki azt felelte: „jogászaik már összedugták a fejüket”.
A civil szervezet egy ábrára tette a Club Aliga-fejlesztés valamennyi problémáját
Forrás: Aligai Fürdőegyesület
Civilek híján már dózerolnának
Még a törvényszék ítéletének ismerete nélkül tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke néhány napja a parlamentben: van-e szándéka a kormánynak arra, hogy visszavonja a Club Aliga-fejlesztés kiemelt státuszát. A parlamenti képviselő azt is hozzátette: ha nincsenek az aligai civilek, ma már dózerolnák a löszfalat, csak hogy minél több pénzt kereshessen a beruházó. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a kiemelt beruházásra vonatkozó kérdésre nem válaszolt, azt viszont megjegyezte, hogy a helyiek érdekeivel ellentétes döntést nem hozhatnak, márpedig a balatonvilágosi képviselő-testület 2019-ben úgy döntött, hogy a magasparti terület beépíthető.
Megkérdeztük Bukovszki Andrást, hogy valóban hoztak-e ilyen döntést és az önkormányzati képviselő - az AFE-alelnök igennel felelt. „Csakhogy a kérdés nem ez, hanem hogy megengedhető-e 16-20 méter magas társasháztömb építése 300 méter hosszan, valamint a löszfal megbontása 750 méter hosszúságban? A helyi építési szabályzatunk ugyanis oda 4,5-10 méter magas épületeket enged, 25 százalékos beépítettséggel. Kíváncsian várjuk: most, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat már nem lehet figyelembe venni, a beruházó bead-e immár a helyi építési szabályzatunknak megfelelő építésiengedély-kérelmet?”
„Nem oszlunk fel”
Éppen a Club Aliga ügye miatt lett annyira megosztott a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy három képviselő február végén kezdeményezte a testület feloszlatását.Az ezügyben összehívott rendkívüli ülésen kedd reggel a kezdeményezők közül csak ketten jelentek meg, de közülük is Bukovszki András az ülés elején felállt és távozott, arra hivatkozva: nem kapta meg az értesítést a rendkívüli testületi ülésről. Így a szavazáskor már csak egy voks jutott a feloszlatásra, négyen (a polgármester és három képviselő) nem értettek egyet a testület feloszlatásával. Vagyis nem lesz időközi választás Balatonvilágoson, ahogyan Takács Károly polgármester megállapította a rövid ülés végén: „Nem oszlunk fel.”
A keddi nap híre, hogy a Pécsi Törvényszék a Somogy Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépületre kiadott építési engedélyt is megsemmisítette.
(Címlapképünkön: a kikötő és a magaspartra tervezett társasházak látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-kiemelt-beruhazas-a-club-aliga-fejlesztes-mondta-ki-a-birosag-257036# | https://web.archive.org/web/20230323120710/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-kiemelt-beruhazas-a-club-aliga-fejlesztes-mondta-ki-a-birosag-257036# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kiemelt-beruhazas-a-club-aliga-fejlesztes-n-mondta-ki-a-birosag | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-03-14 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Takács Károly"
] | [
"Balatonvilágos Község Önkormányzata",
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Club Aliga",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"civilek",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
56,267 | Vádat emeltek Hiszékeny Dezső ellen | Vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő és társa ellen. | A vád szerint 2013. januárjában egy vállalkozó megtudta, hogy a főváros XIII. kerületében van egy üzlethelyiség, amelyet az önkormányzat addig nem hirdetett meg bérlésre, azonban őt érdekelte a bérleti jog. Hiszékeny Dezső, az akkori XIII. kerületi alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért a saját részére azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak juttassa. A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett.
A vádiratban szereplő korrupciós bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – írta közleményében az ügyészség.
Nem tett vallomást
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly júliusban indítványozta Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését. A politikust ezután kihallgatták, de ő nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be. | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vadat-emeltek-hiszekeny-dezso-ellen | https://web.archive.org/web/20210128163728/https://www.origo.hu/itthon/20150123-vadat-emeltek-hiszekeny-dezso-ellen.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-hiszekeny-dezso-ellen-1 | Origo | hungarian-news | 2015-01-23 00:00:00 | [
"Hiszékeny Dezső"
] | [
"Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. XIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"önkormányzat"
] | [] |
56,268 | Vida Ildikó menesztését sürgeti az Együtt | Az Együtt felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az Egyesült Államokból kitiltottak névsorát, és mentse fel Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét tisztségéből. | Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy megérkezik Magyarországra az Egyesült Államok új nagykövete, Colleen Bell. Az Együtt néhány tanáccsal segíteni akar a kormánynak, hogy jobb legyen a két ország közötti kapcsolat - tette hozzá. Azt tanácsolják a kormánynak, hogy Vida Ildikó mellett minden olyan kormánytisztviselőt és államigazgatásban dolgozót mentsenek fel, aki érintett a kitiltási ügyben - mondta.
Szégyenteljes eljárás
Azt is javasolja az Együtt, hogy a kormány hatékony eszközökkel lépjen fel a korrupció ellen. Felszólították továbbá az ügyészséget és Vida Ildikót, hogy zárják le az André M. Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője ellen indított eljárást, mert az "szégyenteljes és nem vezet sehova".
Bizonyítékok
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz 2014. december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: "azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is".
Feljelentés
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje december 11-én közölte, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség nény nappal később jelentette be, hogy nyomozást rendeltek el a NAV elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.
Magyarország érdeke
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című pénteki műsorában Magyarország érdekének nevezte, hogy mielőbb lezárja a nyitott politikai kérdéseket az Egyesült Államokkal, de ehhez - mondta - nem elég a magyar fél nyitottsága és készsége, az amerikai oldalon is erre van szükség. | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vida-ildiko-meneszteset-surgeti-az-egyutt | https://web.archive.org/web/20150801115052/https://www.origo.hu/itthon/20150118-vida-ildiko-meneszteset-surgeti-az-egyutt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vida-ildiko-meneszteset-surgeti-az-egyutt | Origo | hungarian-news | 2015-01-18 00:00:00 | [
"Vida Ildikó"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"diplomácia"
] | [
"NAV-botrány"
] |
56,269 | Lemondott a tisztségéről Juhász Péter | "Nem hajlandó asszisztálni a rabláshoz", ezért lemondott önkormányzati bizottsági tisztségéről Juhász Péter, V. kerületi ellenzéki képviselő – a mandátumát viszont megtartaná. A belvárosi önkormányzat szerinte elárulta választóit. | "Belvárosi Korrupciós Központnak" kellene átnevezni Belváros-Lipótváros önkormányzatát Juhász Péter szerint. Az Együtt V. kerületi ellenzéki képviselője csütörtökön lemondott bizottsági helyéről, és bejelentette, hogy nem vesz részt a testületi üléseken sem – döntését azzal indokolta, hogy nem akar asszisztálni a rabláshoz, az általa panamának tartott kerületi ingatlanügyekhez.
Juhász Péter a mandátumát ugyanakkor megtartja, mert így ki tudja kérni az önkormányzati dokumentumokat.
Feljelentést is tett
Juhász Péter arról is beszámolt, hogy átadta Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek a feljelentést, amiben részletesen is leírja, miért bűncselekmény, amit a kerületben művelnek.
„Figyelmeztettem a polgármestert – hogy szemben Rogán Antallal – őt nem védi mentelmi jog, ő hamarabb fog börtönbe kerülni. Már az ő aláírása szerepel ugyanis a Klotild-palota adásvételi szerződésén, amit 180.000.-Ft/nm-ért adtak el" – írta Facebook-bejegyzésében a képviselő, aki szerint a palotán jócskán áron alul adtak túl.
Árulásról beszélnek
Juhász Péter döntéséről Belváros-Lipótváros önkormányzata is beszámolt: közleményük szerint a képviselő ezzel visszaélt választói bizalmával, ahelyett, hogy tőlük kapott felhatalmazását tényleges munkára váltotta volna.
Antikorrupciós séta
Az Együtt politikusa szerdán több száz fős tüntetést szervezett az ingatlanmutyik ellen, a demonstrációt a Szerb utca 9-es számú ingatlan (Habony Árpád feltételezett otthona) előtt fejezték be, ahol ironikus emléktáblát is avattak. Az antikorrupciós sétát a "belvárosi Rogán–Szentgyörgyvölgyi-ingatlanmaffia" apropóján szervezték, de a megmozdulásnak az is alapot adott, hogy a napokban kiderült: tavaly az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a belváros korábbi jegyzőjét. Rónaszéki László panasszal élt a gyanúsítás miatt.
Sajtóhírek szerint a kerület korábban nyolc ingatlant adott bérbe, amiket rövid időn belül olcsóbban adtak el a bérlőnek, mint amennyibe egy külsős vásárlónak került volna.
Megegyeztek Rónaszékivel | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/lemond-bizottsagi-tisztsegerol-juhasz-peter-az-egyutt-v-keruleti-kepviseloje | https://web.archive.org/web/20210122172845/https://www.origo.hu/itthon/20150115-lemond-bizottsagi-tisztsegerol-juhasz-peter-az-egyutt-v-keruleti-kepviseloje.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-a-tisztsegerol-juhasz-peter | Origo | hungarian-news | 2015-01-15 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Rónaszéki László",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"csalás",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
56,270 | Pénzért kihúzta az egyest egy szombathelyi tanár | Akinek volt pénze, az tanulmányi előnyökhöz juthatott a Szombathelyi Savaria Szakképző Iskolában. Erről videó is készült. Az osztályfőnök nemcsak pénzt fogadott el, hanem Erzsébet-utalványt is. Cserébe az egyeseket kihúzta. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vizsgálatot indított az ügyben. | Feltehetően az egyik diák készített arról felvételt, hogy a szombathelyi szakképző iskolában pénzt szed az osztályfőnök az órán – értesült az Átlátszó Oktatás blog. A pénzzel, illetve az Erzsébet-utalvánnyal a házi feladatok miatt kapott egyeseket lehetett kiváltani. Az érintett tanár a többi között a felvételen azt mondja, hogy „vagy okos valaki, vagy gazdag”, illetve „Erzsébet-utalványt is hozhattok, boltba nekem is kell menni”. A pedagógus tagadta, hogy jegyeket lehetett volna kiváltani pénzzel. Azt mondta, hogy némi előny járt annak, akinek volt pénze: aki fizetett, az később adhatta le a házi feladatot.
A Klik kivizsgálja az ügyet
A Klik az MTI kérdésére közölte: vizsgálatot indítottak az iskolában, tájékoztatást csak a lezárulta után tudnak adni.
Sümegi Tamás, a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola tagintézményeként működő Savaria Szakképző Iskola tagintézmény vezetője az MTI-nek azt mondta: nem értenek egyet semmilyen olyan, a tanulmányokkal kapcsolatos eljárással, amely jogszabálysértő lehet. Szavai szerint a „félreérthető gyakorlatot” pedig, miután a tudomásukra jutott, már decemberben megszüntették. Hozzátette: az esetet a Klik vizsgálja, így a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozhat. | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/penzert-kihuzta-az-egyest-egy-szombathelyi-tanar | https://web.archive.org/web/20150731213206/https://www.origo.hu/itthon/20150114-penzert-kihuzta-az-egyest-egy-szombathelyi-tanar.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzert-kihuzta-az-egyest-egy-szombathelyi-tanar | Origo | hungarian-news | 2015-01-14 00:00:00 | [] | [] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"oktatás",
"hatalommal való visszaélés",
"csalás"
] | [] |
56,271 | Ejtették a vádat a végkielégítéséről híres BKV-vezető, Sz.-né Sz. Eleonóra ellen | Bilincsben vitték, most szabadon távozhat a BKV volt személyzeti igazgatója. Az ügyészség szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra átverte volna feletteseit, amikor bruttó 86 milliós lelépési pénzt vett fel, majd nyugdíjasként visszatért a BKV-hez dolgozni. | Bizonyíthatóság hiányányban ejtették a vádat a 100 milliós végkielégítéséről elhíresült BKV-s személyzeti igazgató, Sz.-né Sz. Eleonóra ellen – írta a Blikk.
A 100 milliós végkielégítés valójában bruttó 86 millió forintot jelenetett, az összeg a 14 havi végkielégítés mellett egyéb jutalmat is tartalmazott. A volt személyzeti igazgató végül mintegy 50 millió forintot vehetett fel a pénzből.
A vezető miután nyugdíjba vonult és felvette a lelépési pénzt, újra dolgozni kezdett a BKV-nak, amivel minden belső szabályt megszegett a cégnél. Sz.-nét öt éve helyezték előzetes letartóztatásba különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával. Később a kényszerintézkedést házi őrizetre, majd lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették.
Az ügyészség most mégis Sz.-né felmentését kezdeményezte, mert nem lehet bizonyítani, hogy a személyzeti igazgató átverte feletteseit – közölte keddi vádbeszédében Homonnai János ügyész. A lap értesülése szerint viszont az ügyészség azért visszakozott, mert Sz. Eleonóra néhány hónapja jogerősen megnyert egy munkaügyi pert az ügyben, és ez valószínűsíti, hogy a büntetőbíróság is felmenti.
Nemrég a BKV-botrány szimbólumává vált Nokia-dobozban vitt milliók vádja is megsemmisült.
Hagyó Mikós volt főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a BKV-nak. | https://hvg.hu/itthon/20151028_Ejtettek_a_vadat_a_vegkielegiteserol_hire | https://web.archive.org/web/20151101053154/https://hvg.hu/itthon/20151028_Ejtettek_a_vadat_a_vegkielegiteserol_hire | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ejtettek-a-vadat-a-vegkielegiteserol-hires-bkv-vezeto-sz-ne-sz-eleonora-ellen | HVG | hungarian-news | 2015-10-28 12:28:00 | [
"Szalainé Szilágyi Eleonóra"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"csalás",
"közlekedés",
"végkielégítés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"BKV-ügyek"
] |
56,272 | Hová lett a daganatos gyerekek pénze? | Eltűnt a NAV rendszeréből a Daganatos.hu Alapítvány, noha több százmillió forintra számíthatnának a személyi jövedelemadókból felajánlott 1 százalékokból. Úgy tudjuk, csalás miatt vizsgálat indult az alapítvány ellen. | Nem találják százezer adózó 1 százalékos felajánlását az adóhatóságnál. A Daganatos.hu Alapítvány évek óta több százmillió forintot kap, majd oszt szét az arra rászoruló családok között. Hogy hol a pénz nem tudni, ahogy azt sem, hogy adminisztrációs hiba történt-e vagy valami más. Az adóhatóság adótitokra hivatkozva nem mond semmit, csak ha az alapítvány megengedi. Ők engednék, de erről hivatalosan is nyilatkozniuk kell.
Úgy tudjuk egyébként hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt már vizsgálatot indított az alapítvány ellen. Ez ugyanakkor az idei adó 1 százalékos felajánlásokat nem befolyásolhatná, hiszen lezárt költségvetésről van szó. Benyó Rita riportja. | https://24.hu/belfold/2013/09/17/hova-lett-a-daganatos-gyerekek-penze/ | https://web.archive.org/web/20231224102214/https://24.hu/belfold/2013/09/17/hova-lett-a-daganatos-gyerekek-penze/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-lett-a-daganatos-gyerekek-penze | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-17 12:30:00 | [] | [
"Daganatos.hu Alapítvány"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás"
] | [] |
56,273 | A legtitkosabb iratokba is belenézhet huszonegy századvéges | A Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek – ez derült ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából, amelyeket a liberálisokat képviselő független politikus, Fodor Gábor kérdéseire adott. | „Megfelelően védett az állam titkai?” címmel intézett írásbeli kérdéseket Fodor Gábor október elején a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és arra volt kíváncsi: kapott-e úgynevezett Telephely Biztonsági Tanúsítványát a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől a Századvég Zrt., a Nézőpont Intézet és a Young & Partners kommunikációs ügynökség. Ha igen, akkor mióta van nekik ilyen, illetve az egyes cégeknél hány embernek van és mióta úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványa.
Fodor Gábor arra is kíváncsi volt, hogy az érintett társaságoknál megvannak-e az elektronikus biztonság feltételei, valamint ellenőrizték-e, hogy az elmúlt években milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre a székhelyeiken, telephelyeiken.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt. Azt írta, hogy a három felsorolt társaság közül csak a Századvég-csoporthoz tartozó Századvég Politikai Iskola Alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki „Szigorúan titkos!” minősítési szintig.
Részletesen felsorolta azt is, hány ember kapott személyi biztonsági tanúsítványt és mikortól – összesen 21 emberről van szó, kilencen közülük 2013 októberétől, a többiek pedig 2014 valamelyik hónapjától rendelkeznek ilyen dokumentummal.
A telephely biztonsági tanúsítvánnyal együtt adtak ki adatkezelési engedélyt és az elektronikus biztonsági feltételeknek való megfelelést tanúsító rendszerengedélyt, szintén „Szigorúan titkos!” minősítési szintig. Az engedélyek kiadása előtt helyszíni ellenőrzést végeztek az erre jogosult szakemberek – derült ki a miniszter tájékoztatásából.
A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek csak a minősített adatok kezelésére vonatkozó feltételeket meglétét ellenőrizheti, azt már nem, hogy az érintett cégek milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre – közölte Pintér Sándor.
A Századvég-csoport tanácsokkal, szakértői anyagokkal, kutatásokkal, háttérelemzésekkel segíti a kormányt. A belügyminiszteri válasz alapján a munkájukat tehát az sem akadályozza, ha titkos dokumentumokra vagy minősített iratokra van szükségük, mivel a kijelölt személyek kaptak jogosultságot ezek hozzáféréshez. | https://hvg.hu/itthon/20151029_a_legtitkosabb_iratokba_is_belenezhetnek | https://web.archive.org/web/20170708190223/https://hvg.hu/itthon/20151029_a_legtitkosabb_iratokba_is_belenezhetnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legtitkosabb-iratokba-is-belenezhet-huszonegy-szazadveges | HVG | hungarian-news | 2015-10-29 12:38:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Nemzeti Biztonsági Felügyelet",
"Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft",
"Századvég Kft.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány",
"Young & Partners Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"államtitok",
"adatvédelem",
"klientúra"
] | [] |
56,274 | Érvényben marad a körözés Hernádi Zsolt ellen | Elutasította a horvát alkotmánybíróság Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának panaszát, az ítéletük szerint a horvát bíróságok nem, csak a magyar szervek sértették a jogait. | A Jutarnji List című horvát napilap pénteki értesülése szerint az alkotmánybíróság ítéletében közölte, "megelégednek megelégszik azzal a ténnyel, hogy a panasz indítványozója nem elérhető a horvát hatóságok számára, ezért nem lehet a horvát bíróságnak felróni azokat a mulasztásokat, amelyeket saját országa követett el a beadványozóval szemben, az ő kárára. Konkrétan, nem lehet Horvátországnak felróni azt, hogy a magyar illetékes szervek elmulasztották kézbesíteni Hernádinak a horvátországi kihallgatásokra szóló idézéseket, amelyeket Horvátország szabályszerűen továbbított”
Nemzetközi körözés
Hernádi Zsolt és a Mol Nyrt. ügyvédjei korábban azt es letartóztatását. A letartóztatási parancsot – amely alapján az Interpol hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot adott ki – Hernádiék emiatt jogellenesnek tartották és panaszt tettek a horvát alkotmánybírósáállították, ügyfelük nem kapott idézést a horvát szervektől, enek ellenére az ügyészségen elrendelték az előzetes letartóztatását, amely alapján hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az Interpol.
Itthon felmentették
Pénteken a horvát alkotmánybíróság elfogadta a legfelsőbb bíróság döntését Hernádi előzetes letartóztatásáról, mert a korrupció- és szervezet bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség (USKOK) 2010 júniusa és 2013. július 4-e között négyszer kérelmezte Hernádi Zsolt kihallgatását Magyarországon és kétszer a horvát igazságügyi szervek előtt. Hernádi ügyében eközben Magyarországon is eljárás indult, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly december elején jogerősen felmentő ítéletet hozott.
A miniszterelnök már börtönben ül
A horvát alkotmánybíróság döntése szerint a horvát szervek szabályosan jártak el: a korrupció- és szervezet bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség, az USKOK 2010 júniusa és 2013. július 4-e között négyszer is kérelmezte Hernádi Zsolt kihallgatását Magyarországon, kétszer pedig a horvát igazságügyi szervek előtt, ennek ellenére Hernádi egyszer sem jelent meg a hatóságoknál, ezután rendelték el előzetes letartóztatását. Állásfoglalásuk szerint ha Hernádi nem kapta meg az idézés, az a magyar szervek mulasztása lehetett.
Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal vádolják, hogy Ivo Sanader volt (azóta korrupció miatt jogerősen elítélt) horvát miniszterelnökkel együtt részt vett az INA horvát olajipari vállat törvénytelen eladásában, 10 millió euró kenőpénzt adott Sanadernek, hogy átadja a MOL-nak a vállalatot. | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/horvatorszag-elutasitotta-a-birosag-hernadi-zsolt-panaszat-a-mol-ina-ugyben | https://web.archive.org/web/20200803131932/https://www.origo.hu/gazdasag/20150109-horvatorszag-elutasitotta-a-birosag-hernadi-zsolt-panaszat-a-mol-ina-ugyben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ervenyben-marad-a-korozes-hernadi-zsolt-ellen | Origo | hungarian-news | 2015-01-09 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"csalás",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"diplomácia",
"bíróság",
"mulasztás"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
56,275 | Mohácson a polgármester felesége a Jolly Joker | Szekó Józsefné a városfejlesztési osztályvezető-helyettesi poszt mellett a távhőszolgáltatónak, valamint a város biofűtőműve projektcégének is ellátja a vezetését – írta a Pécsi Stop.hu. | A város fideszes polgármesterének felesége összesen 970 ezer forint bruttó juttatást kap. Ő a mohácsi önkormányzat városfejlesztési osztályvezető-helyettese, amiért bruttó 311,6 ezer forintot vesz fel. A városi távhőszolgáltató, a Mohács Hő Kft. vezetőjeként 509 330 forint a havi bére. A harmadik állását a város biofűtőművének projektcégénél kapta, ahol bruttó 150 ezer forint a megbízási díja – derül ki a a Pécsi Stop.hu. cikkéből.
Szekó Józsefné egyébként már 22 éve az önkormányzat alkalmazottja. | https://24.hu/belfold/2013/09/19/mohacson-a-polgarmester-felesege-a-jolly-joker/ | https://web.archive.org/web/20231216061012/https://24.hu/belfold/2013/09/19/mohacson-a-polgarmester-felesege-a-jolly-joker/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mohacson-a-polgarmester-felesege-a-jolly-joker | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-19 12:45:00 | [
"Szekó József",
"Szekó Józsefné"
] | [
"Mohács Város Önkormányzat",
"Mohács-Hő Hőszolgáltató Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Mohács"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,276 | Nyomozást rendeltek el a szegedi HÖK-elnöki pályázatos ügyünkben | Annak ellenére, hogy nyár elején sikerült kiperelni a Szegedi Tudományegyetemtől az évek óta kihívó nélkül induló Török Márk HÖK-elnök pályázati anyagait, az SZTE HÖK pályázatnak alig nevezhető prezentációkat tett közzé honlapján, azokat is csak késve. | Szeptemberben feljelentést tettünk közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye miatt, a Szegedi Rendőrkapitányság pedig – ahogy arról szóban tájékoztattak bennünket – ennek megfelelően elrendelte a nyomozást.
A Szegedi Ítélőtábla júniusi ítéletében kötelezte az évek óta titkolózó egyetemet, hogy nem csak a nyertes elnöki pályázatokat, hanem az összes, 2010 és 2014 között benyújtott pályázati anyagot a pályázó nevének feltüntetésével 15 napon belül adja ki nekünk. A bíróság döntésének inkább csak elvi jelentősége volt, hiszen Török Márk HÖK-elnök 2010 óta kihívók nélkül indult a hallgatói önkormányzat vezetéséért. Az elnöki pályázatok közérdekű adat jellegére már az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék is rámutatott.
2015. augusztus 26-án, közel egy hónappal az ítélet szerinti határidő letelte után a HÖK honlapjára öt pdf formátumú prezentációt töltöttek fel. Az anyagok közül mindössze egy, a Rendhagyó EHÖK Elnöki pályázat 2014 megnevezésű fájl utal említés szintjén a dokumentum pályázati jellegére, az összes többi fájl sem megnevezésében, sem tartalmában nem mutat pályázati célokra. Az említett “pályázati anyag” például inkább hasonlít trollkodásra, mint Török Márk további elnöki terveire.
Miért baj ez?
Azon túl, hogy a szegedi HÖK poénra vette a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntését, továbbra sem látható, hogy a hallgatói demokrácia gyakorlatilag egyetlen, így legfontosabb intézményének tekinthető hallgatói önkormányzat vezető tisztségére Szegeden milyen szempontok alapján választhatták meg Török Márkot.
Komolyan fel kell jelenteni valakit, hogy átláthatóbb legyen a HÖK?
Nagyon úgy tűnik, hogy igen. Hiába került fel pár anyag a HÖK honlapjára, kétséges, hogy azok tényleg – legalább részben – az elnöki pályázatok. Mégis ki venné komolyan, hogy Török Márk ezzel a szöveggel pályázott a 25 ezer hallgatót képviselő és 3 milliárd forint közpénz felett rendelkező HÖK vezetésére?
A Büntető Törvénykönyv szerint pusztán azzal, hogy a Szegedi Tudományegyetem az Ítélőtábla által megadott teljesítési határidőn belül nem tett eleget adatközlési kötelezettségének, megvalósult a Btk. 220. § (1) a) pont szerinti közérdekű adattal visszaélés vétsége, ezért a szeptemberben ismeretlen tettes ellen megtett feljelentésünk alapján a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el az ügyben. Az elnöki pályázatok átláthatóságáért folytatott munkánkról folyamatosan beszámolunk a továbbiakban is.
Molnár Noémi
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt. | https://oktatas.atlatszo.hu/2015/10/30/nyomozast-rendeltek-el-a-szegedi-hok-elnoki-palyazatos-ugyunkben/ | https://web.archive.org/web/20230203061336/https://oktatas.atlatszo.hu/2015/10/30/nyomozast-rendeltek-el-a-szegedi-hok-elnoki-palyazatos-ugyunkben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozast-rendeltek-el-a-szegedi-hok-elnoki-palyazatos-ugyunkben | Átlátszó Oktatás | hungarian-news | 2015-10-30 12:43:00 | [
"Török Márk"
] | [
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)",
"Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"hivatali visszaélés",
"hallgatói önkormányzat",
"közadat"
] | [
"Török Márk HÖK-elnöksége"
] |
56,277 | Közpénzből vásárolgat Andy Vajna? | Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom. | Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom. | https://hvg.hu/itthon/20151031_Kozpenzbol_vasarolgat_Andy_Vajna | https://web.archive.org/web/20160105010926/https://hvg.hu/itthon/20151031_Kozpenzbol_vasarolgat_Andy_Vajna | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-vasarolgat-andy-vajna | HVG | hungarian-news | 2015-10-31 12:51:00 | [
"Andy Vajna",
"Fonyó Károly",
"Simicska Lajos",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"támogatás",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás",
"adatigénylés"
] | [
"A TV2 eladása"
] |
56,278 | Megvesztegették az önkormányzatot | 30 ezer eurót ajánlott fel a beruházó cég a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban való együttműködésért cserébe. | Egy szélerőmű kivitelezését végző Fejér megyei cég két vezetője ellen indítottak eljárást hivatali vesztegetés gyanúja miatt.
A két férfi tavaly szeptemberben e-mailben próbálta megvesztegetni az egyik Fejér megyei község alpolgármesterét és két önkormányzati képviselőt – mondta Németh-Kész Mónika a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Fehérvár24-nek.
A hivatalnokokat arra akarták rávenni, hogy a cégük egyik projektjének környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásában működjenek közre. Az önkormányzatnak meg kellett volna változtatni korábbi döntését, és hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy a településen épülő szélerőműhöz a költségesebb földkábel helyett az olcsóbbik légkábelt használhassák. Az együttműködésért cserébe az önkormányzat két részletben kapta volna kézhez a beígért összeget.
Az önkormányzat nem fogadta el az ajánlatot és feljelentést tett a rendőrségen, az ügylet meghiúsult.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a cég székhelyén, illetve a két vezető lakásán házkutatást tartott, ahol számos iratot lefoglaltak. A nyomozók egyikük számítógépéről lementették az ominózus e-mailt is.
A két férfi vallomása során arra hivatkozott, hogy az üzleti életben ez a bevett gyakorlat. Jelenleg szabadlábon védekeznek. | https://24.hu/belfold/2013/09/19/megvesztegettek-az-onkormanyzatot/ | https://web.archive.org/web/20220520041950/https://24.hu/belfold/2013/09/19/megvesztegettek-az-onkormanyzatot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvesztegettek-az-onkormanyzatot | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-19 13:02:00 | [] | [] | [] | [
"energia",
"vesztegetés",
"engedély",
"önkormányzat"
] | [] |
56,279 | Megbüntették a nőt, mert posztolt a tatai ingatlanügyekről | A tatai önkormányzat tízezer forint sérelmi díjat vár attól a nőtől, akit felháborított a város pazarló ingatlakezelési gyakorlata és ezt megosztotta ismerőseivel. | A Társaság a Szabadságjogokért a Kúriához fordul Somogyi Mária ügyében eljárva, aki korábban felháborodott és megosztot egy Facebook bejegyzést az ismerőseinek. A nő kifogásolta, hogy a város vezetése előbb eladta a tatai Wágner házat, majd aztán felújítva drágán visszabérelte azt, azonban a városvezetésnek a poszt tartalma nem tetszett, ezért perbe fogták az asszonyt - illetve jelezték, hogy mindenkit beperelnek, aki tovább terjeszti a bejegyzést.
A másodfokig eljutó ügyben a városvezetés százezer forintos kárigényét elutasította a bíróság, a díjat pedig tízezer forintra mérsékelték. A védelmet képviselő TASZ szerint ez sem jogos követelés, ugyanis "az önkormányzatok vagyongazdálkodásának kritizálása alapvető jog, és az állami szervek nem hivatkozthatnak a jóhírnevük védelmére az őket ért kritikával szemben", ezért a Kúriához fordulnak. | https://hvg.hu/itthon/20151031_Megbuntettek_a_not_mert_posztolt_a_tatai | https://web.archive.org/web/20151213050726/https://hvg.hu/itthon/20151031_Megbuntettek_a_not_mert_posztolt_a_tatai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbuntettek-a-not-mert-posztolt-a-tatai-ingatlanugyekrol | HVG | hungarian-news | 2015-10-31 13:02:00 | [] | [
"Tata Város Önkormányzata"
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tata"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
56,280 | Papír nélkül kezelték a titkokat a Századvégnél | A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását kezdeményezték a liberálisok a Századvég-ügy miatt. | Korábban egy írásbeli kérdésre adott válaszból derült ki, hogy a kormányközeli Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa. A belügyminiszter Fodor Gábornak írt válaszából az derül ki, hogy csak 2013. október vége előtt kapott a Századvég alapítvány néhány embere személyi biztonsági tanúsítványt, maga az alapítvány pedig csak 2014. február 5-én kapta meg a telephely biztonsági tanúsítványt, miközben 2010 után már több milliárdos állami megbízást kapott a Századvég a kormánytól többek között stratégia alkotásra is.
Amennyiben állami stratégiákat úgy írtak, hogy ahhoz nem volt szükség semmilyen minősített adat ismeretére, akkor az meglehetősen alacsony színvonalú munkát eredményezhetett milliárdokért, ha viszont kaptak belső anyagokat a kormánytól, akkor azok bizonyosan minősített anyagok voltak, ezek kiadása jogosulatlan személyek részére, illetve ezek megszerzése jogosulatlanul bűncselekményt jelent. A Nemzetbiztonsági Bizottságnak azt kell vizsgálnia, fennállhat-e ennek a bűncselekménynek az elkövetése.
A Liberálisok ezért újabb kérdéseket intéznek Pintér Sándorhoz az ügyben. - Kérjük többek között annak a 21 embernek a nevét, akik megkapták a nemzetbiztonsági minősítést. Lázár Jánostól várjuk a választ arra, hogy a Századvégtől kik kapnak meghívót kormányülésekre, kiknek van belépője a 2010-es kormányváltás óta a Miniszterelnökségre. Várjuk a választ arra is, hogy visszavonták-e G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági minősítését azt követően, hogy G. Fodor főszerkesztői pozíciót vállalt, illetve van-e nemzetbiztonsági kockázata, hogy a századvéges Lánczi Tamás - aki államtitkokhoz juthat hozzá - Habony Árpáddal és Arthur Finkelsteinnel közös céget vezet Londonban. Volt-e a miniszterelnökkel is dolgozó Arthur Finkelsteinnek nemzetbiztonsági átvilágítása. A Liberálisok Matolcsy Györgyöt arról kérdezik, hogy milyen szerződéseket kötött az MNB a nemzetbiztonsági minősítéssel most sem rendelkező Századvég Gazdaságkutató Intézettel, milyen információforgalom és adatáramlás van a jegybank és a Századvég között - olvasható Fodor Gábor pártelnök közleményében. | http://nol.hu/belfold/papir-nelkul-kezeltek-a-titkokat-a-szazadvegnel-1572511 | https://web.archive.org/web/20221208130334/http://nol.hu/belfold/papir-nelkul-kezeltek-a-titkokat-a-szazadvegnel-1572511 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/papir-nelkul-kezeltek-a-titkokat-a-szazadvegnel | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2015-10-31 13:10:00 | [
"Arthur Finkelstein",
"Habony Árpád",
"Lánczi Tamás"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Nemzetbiztonsági Bizottság",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"adatvédelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
56,281 | Orbán lánya, veje, meg a fatolvaj traktor – tettes nélkül | Orbán Viktor lánya és veje a lagzin egy traktor előtt látható a Story magazinban megjelent képen. Ez a traktor ugyanaz, mint amelyet a Népszabadság munkatársa korábban a Natura 2000 területen nagy mennyiségű fa engedély nélküli kivágása után talált a helyszínen. | A fényképen a jármű ablakában látszik annak a rendszámnak a három száma (639), amely megegyezik a lapunk által a területen február 6-án készült felvételen lévő rendszámmal. A jármű a miniszterelnök 27 éves veje, a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő családi vállalkozás, az ES Hungary Kft. tulajdona. A lagzinak helyet adó Csabdi-Tükröspusztán lévő Tiborcz-birtok tőszomszédságában a tulajdonosok tudta nélkül irtották a fát a kormányfői vő testvére, Tiborcz Eszter által elnyert 157 hektárállami föld két szántója közt fekvő, magántulajdonban lévő területen, amely akadályozza a teljes birtokegyesítést.
A zömmel akácos részen maradt tuskók alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága már felmérte a kárt, de annak nagysága nem ismert. Lapunk úgy becsüli, hogy száznál több fát vághattak ki, s ezek egy részét a szemtanúk szerint a szóban forgó munkagéppel szállították el a területről. A többi kivágott fa az erdészeti helyszínelés után ott maradt, azóta sem vitte el senki.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság elvben nyomoz az ügyben, ám máig nem tartott igényt lapunk munkatársainak tanúkénti meghallgatására. A munkagépek rendszámait is tartalmazó fényképeket kéretlenül is továbbítottuk a nyomozó hatóságnak, hátha segítséget nyújt az ügy feltárásában, a tettes kiderítésében. A megyei rendőr-főkapitányságtól végül azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy elkerült tőlük. Azt vélhetően azért helyezték vissza a bicskei rendőrkapitányságra, mert a természetvédelmi felügyelőség júliusban megszüntette az ügyet vizsgáló eljárását. Úgy tudjuk, Bicskén egy zászlós vezeti a nyomozást, aki tegnap szabadságon volt. A folyamatban lévő nyomozás egyik tétje az, hogy a fairtásban érintett, jobbára szegény nyolc területtulajdonosnak kell-e kifizetnie az 1,6 hektáros erdő újratelepítési költségeit, vagy „osztoznak” a kárenyhítésben a tolvajokkal.
A bicskei kapitányságnál az erdészeti hatóság a február 8-i helyszínelése után hivatalból bejelentést tett. A jogosulatlan fakitermelés ügyében hivatalból indult közigazgatási eljárás megindításának dátuma az iratok szerint nem ez, hanem egy 11 nappal későbbi időpont. Azon a napon, február 19-én jelent meg a Népszabadságban a fakivágásról szóló cikk.
A piros traktor a fairtás helyszínén február 6-án és mint szeptemberi esküvői díszlet a Storyban | http://nol.hu/belfold/20130920-traktor_van__tettes_nincs-1414191 | https://web.archive.org/web/20230603142814/http://nol.hu/belfold/20130920-traktor_van__tettes_nincs-1414191 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-lanya-veje-meg-a-fatolvaj-traktor-n-tettes-nelkul | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2013-09-20 13:13:00 | [
"Tiborcz Eszter",
"Tiborcz István"
] | [
"E-OS Innovatív Zrt."
] | [] | [
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem"
] | [] |
56,282 | Feljelentést tesz a Dunaferr privatizációja miatt a Jobbik | A Jobbik szerint ugyanis a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. részvényeit a privatizáció során áron alul értékesítették. | A Jobbik feljelentést nyújt be a legfőbb ügyészhez ismeretlen tettes ellen hanyag, illetve hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi képviselője pénteki közleményében úgy fogalmaz: 2004. november 25-én a városi közgyűlés MSZP-s képviselői a kivonult ellenzéki képviselők nélkül megszavazták a Dunaferr részvénycsomagjának eladását a névérték 32,87 százalékos árfolyamán.
Szakértői becslések szerint a részvénycsomag akkor nagyjából a dupláját érte – írta a jobbikos politikus, aki szerint az ügyletnek rendkívül negatív kihatása volt és van Dunaújvárosra nézve is, az önkormányzat ugyanis azóta nem tud beleszólni a Dunaferrnél történő eseményekbe, így a létszámleépítésekbe sem.
Az ügylet értelmében a részvénycsomag ára azonnal fizetendő 500 millió, majd öt éven keresztül évi 200 millió forint volt, tehát az inflációt figyelembe véve nagyjából 1,3 milliárd forint. Csakhogy az acélipar a következő 3-4 évben magas termelési mutatókat produkált: éveken keresztül több milliárdos nyereséggel zárt a vasmű is. A Jobbik szerint így tehát az 1,3 milliárd forintnál jelentősen magasabb összegért is értékesíthették volna a részvénycsomagot.
Pintér Tamás kiemelte: a hatóságok a zárt ülés jegyzőkönyvét felhasználhatják, mert “az ülésen résztvevők elmondása szerint számos kompromittáló kijelentés hangzott el, amely akár a szándékosságra is utalhat”. | https://24.hu/belfold/2013/09/20/feljelentest-tesz-a-dunaferr-privatizacioja-miatt-a-jobbik/ | https://web.archive.org/web/20220520035802/https://24.hu/belfold/2013/09/20/feljelentest-tesz-a-dunaferr-privatizacioja-miatt-a-jobbik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tesz-a-dunaferr-privatizacioja-miatt-a-jobbik | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-20 13:23:00 | [] | [
"Dunaferr",
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"hanyagság",
"önkormányzat"
] | [] |
56,283 | Viszi a víz a partfalat? | Majd 2 milliárdot fizethet Szeged vissza az Uniónak, ha nem indul meg három héten belül a partfal kivitelezése. | A jobboldali képviselők a szocialista pártkassza dagasztását sejtették az árvízvédelmi beruházás megnőtt költségvetésének 375 millió forintos megtoldását tartalmazó előterjesztés mögött, ezért leszavazták a napirendet. Rendkívüli közgyűlés a jövő héten?
Ki miatt kell a plusz pénzt kifizetni?
Az egész beruházás 8 hónapos csúszásban van, Botka László szerint a jobboldali képviselők miatt állt elő ez a helyzet. A jobboldali többséggel bíró közgyűlés döntött a közbeszerzések jogi és ügyrendi bizottság hatáskörébe való átadásáról. A jobbikos Keresztúri Farkas Csaba vezette bizottság az árvízvédelmi beruházás projekt menedzsmentjének kiválasztását meghívásos pályázaton szerette volna lebonyolítani még hónapokkal ezelőtt. Ment a huza-vona, majd az NFÜ nem járult hozzá, így nyilvános pályázatot írtak ki. Az idő viszont haladt, Botka szerint ez volt az egyik ok, ami miatt csúszott az egész beruházás. A közbeszerzési szakértőt is a jobboldaliak vezette bizottság választotta ki, aki a közbeszerzési felhívás kiírása után lemondott. Most juthatott el a város addig, hogy a kivitelezők ajánlatait bekérje és nyertest hirdessen. Az egyetlen pályázó, azonban, 550 millió forinttal kért többet, mint amennyit a szakértők kiszámoltak. ezért kellett a költségvetés módosítását kérni.
Pártkassza
A szegedi Fidesz-KDNP viszont él a gyanúperrel, hogy a szocialisták mutyiznak és a választások előtt a kampányhoz gyűjtenek pénzt. Szerintük túl későn kapták kézhez a nagy összegű módosításról szóló előterjesztést. Amennyiben törvényes közgyűlési előterjesztés készül, a jobboldaliak támogatják a beruházás további menetét.
„Összehangolt műbalhé”
Botka László szerint műbalhét gerjesztenek a jobboldali képviselők. A jobbikos Keresztúri – Botka szerint – a saját hibáit próbálja fedni az előterjesztés kritikájával. Október 9 ig meg kell kezdeni a beruházást, addig ki kell hirdetni a nyertes kivitelezőt. Ez addig nem lehetséges, amíg a beruházást fedező összegre nem bólint rá a közgyűlés. Az 550 millió forintot 175 millió forint erejéig a projekt eddigi megtakarításaiból tudja fedezni a város, 310 millió forintot a központi alapból igényeltek, amelyre az NFÜ már rábólintott, csak a kormány határozatra várnak, így összesen 60 millió forintot kell a költségvetésben átcsoportosítani, ezért van most a balhé. Ha teljesen kicsúszik a város a határidőből, a beruházás teljes összegét vissza kell fizetnie a városnak, ez majd 2 milliárd forint. Botka összehívja jövő hétre a rendkívüli közgyűlést, ott majd eldől. | https://24.hu/belfold/2013/09/20/viszi-a-viz-a-partfalat/ | https://web.archive.org/web/20240104185822/https://24.hu/belfold/2013/09/20/viszi-a-viz-a-partfalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viszi-a-viz-a-partfalat | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-20 13:31:00 | [] | [
"Szeged Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat"
] | [] |
56,284 | Közvetlenül Putyin mögé rangsorolták Orbánt | Vlagyimir Putyin nyert, Orbán Viktor pedig második helyezett lett a 2014-es év legkorruptabbnak tartott politikusainak listáján a szarajevói székhelyű, Kelet-Európában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Közép-Amerikában működő Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) szervezetnél. | Az OCCRP-t 2006-ban oknyomozó újságírók hozták létre, Magyarországon csak az Atlatszo.hu a tagja. Indoklásukban azt írják, ez életműdíjként is felfogható az orosz elnök számára, hiszen nem csak a 2014-es teljesítményét díjazták.
Orbán Viktor, a montenegrói miniszterelnökkel, Milo Djukanoviccsal a második helyre került a Organized Crime and Corruption Reporting Project képzeletbeli dobogóján. | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/kozvetlenul-putyin-moge-rangsoroltak-orbant | https://web.archive.org/web/20150105201439/https://www.origo.hu/itthon/20150103--kozvetlenul-putyin-moge-rangsoroltak-orbant.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozvetlenul-putyin-moge-rangsoroltak-orbant | Origo | hungarian-news | 2015-01-03 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"háttér",
"antikorrupció"
] | [] |
56,285 | Öt hete maradt Ángyánnak | Október végén bukik az ország egy biogazdaságot. | „Állatorvosi ló, ami bemutatja, hogyan gázolnak át a tőkeérdekek közösségeken” – ezt Ángyán József, volt földművelési államtitkár mondja egy a Youtube-ra minap felkerült videón. A kisfilm témája a kishantosi biogazdaság.
Tízből semmi
Ahogy az FN24 korábban megírta, október végén lejár a nonprofit cég földbérleti szerződése.
A hivatalos nevén Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nevű vállalkozás 1992 óta az államtól bérelt 453 hektáron (ez nagyjából ezer futballpálya mérete) gazdálkodik műtrágya és vegyszerek nélkül. A tulajdonosok ökológiai mintagazdaságot építettek, külföldi pénzt szereztek hozzá, népfőiskolát alapítottak és üzemeltetnek, fiatalokat küldenek dániai ösztöndíjra.
A Nemzeti Földalap (NFA) tavaly ősszel pályázatot írt ki a 453 hektárra. A területet tíz egységre bontották, így a kishantosiaknak tíz pályázatot kellett benyújtaniuk ahhoz, hogy megtarthassák az általuk használt birtokot. Nagy meglepetésre az összes parcellát elbukták, vagyis föld nélkül maradtak. A tíz táblát nem mellesleg tíz különböző pályázó nyerte el, egyikük a helyi Mezőfalva polgármestere (komplett lista itt).
Végképp eltörölni
Az NFA elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség”, hiszen a kft. „nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat”. Ami, ismerve az előzményeket, meglehetősen abszurd érv. Pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új bérlők vélhetően szakítanak a biogazdálkodással, így a terület az első műtrágyázás, permetezés után elveszíti bio-minősítését.
A mintagazdaság bukása mögött – a kormánypártiak kivételével – mindenki politikai bosszút sejt.
Fotó: kishantos.hu
Tudni, hogy a cég vezetője, Ács Sándorné egyetemi csoporttársa volt a földművelésügyi államtitkárságról tavaly év elején lemondott és a Fideszben kegyvesztetté vált Ángyán Józsefnek. A barátság utóbb is megmaradt, sőt Ácsné nyíltan beállt a pártjával szembehelyezkedő Ángyán mögé. (Mint ismeretes, Ángyán József a családi gazdaságok híve, s úgy véli, „oligarchák” martaléka lett a magyar föld – erről több interjúban beszélt lapunknak: itt és itt és itt és itt.) Ácsné mindezen túl részt vesz az ángyáni ideával harmonizáló Élőlánc Mozgalom és a Váralja Szövetség munkájában, valamint a kielegyenafold.hu üzemeltetésében.
Barbárok
„Barbár döntés született – mondja Ácsné kisfilmben. – Arra kérünk mindenkit, aki ezt az üzenetet hallgatja, álljon ki a fenntarthatóság ügye mellett, álljon ki kishantos ügye mellett. Mert hogyha ezt a központot ma Európában csak így le lehet törölni a föld színéről, akkor nincs esélyünk fennmaradni ezen a földön.” | https://24.hu/belfold/2013/09/23/ot-hete-maradt-angyannak/ | https://web.archive.org/web/20170909135509/https://24.hu/belfold/2013/09/23/ot-hete-maradt-angyannak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-hete-maradt-angyannak | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-23 13:36:00 | [] | [
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"elfogultság",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Kishantos",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
56,286 | A vörösbor összehoz | A parlamenti képviselők és a kormánytagok mellett a törvény más közjogi tisztségviselőket is vagyonnyilatkozat-tételre kötelez. Átrágtuk magunkat a legfőbb ügyész, az ombudsman és helyetteseik bevallásán. | Nem csak az alkotmánybírák vagyonnyilatkozatai kerülték el eddig a sajtó és a közvélemény érdeklődését, méltatlanul kevés figyelem övezte a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, illetve helyetteseik egyébként évek óta nyilvános vagyonbevallásait is - nem számítva persze Keller László szocialista politikus és Polt Péter legfőbb ügyész emlékezetes és a végén már-már burleszkbe forduló agancscsatáját (lásd: Kudarcra ítélve, Magyar Narancs, 2006. március 30.). Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a vagyonnyilatkozatokból megismerhető tényekről.
Bár a vonatkozó szabályok szerint a tisztségviselői illetményről nem kell nyilatkozni, a legfőbb ügyész és helyettesei - Fazekes Géza, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtószóvivője közlése szerint - az átláthatóság jegyében tették közzé ezeket az adatokat is. Polt Péter legfőbb ügyészként felvett éves illetménye 19739367 forint volt 2013-ban, ami havi 1644946 forintos fizetésnek felel meg. Belovics Ervin büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes havi illetménye ennél valamivel kevesebb (1506434), Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettesé pedig valamivel több (1685815 forint).
Az összegek 150-300ezer forinttal magasabbak a törvényben meghatározott illetménynél. Az ügyészi jogállásról szóló törvény szerint a legfőbb ügyész havi illetménye a Kúria elnökéével azonos: a Kúria elnöke a köztisztviselői illetményalap (38650forint) 39-szeresére jogosult, akárcsak a legfőbb közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök. Polt legfőbb ügyészi illetménye eszerint 1507400 forint. Hasonló eltérés figyelhető meg a legfőbb ügyész helyetteseinél is: a törvény szerint illetményük (alapilletmény + címpótlék + vezetői pótlék + tudományos fokozatért járó képzettségi pótlék + idegennyelv-pótlék) öszszesen 1382348 forint.
A különbséget firtató kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség a következő tételekkel magyarázta az eltérést: 2013 végén "a tartósan távol lévő ügyészségi dolgozók, illetve a be nem töltött álláshelyek bérmegtakarításából" az ügyészség munkatársai átlagosan 90 százalékos jutalmat kaptak: a legfőbb ügyész és helyettesei egységesen 1,24 millió forint pluszt (a legfőbb ügyésznél ez a fizetés 82 százaléka). Harmincéves szolgálati viszonyára tekintettel Lajtár István ezenfelül háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalmat - összesen 3,7 millió forintot - is felvehetett. Emellett valamennyi ügyészségi munkatárs 220ezer forintot kapott ruházati költségtérítésként és 10ezer forintot bankköltségre. Külföldi útjaik után Polt összesen 90ezer, Lajtár pedig 17ezer forint kiküldetési díjat könyvelhetett el, végül a szabadságszámítás 2013-ban megváltozott szabályai adják a különbség utolsó néhány tízezer forintos tételét. Az LÜ vezetői az átláthatóság jegyében ugyan valóban példamutatóan tüntették fel illetményüket, a képet mégis árnyalja, hogy az ösz-szegeket összesítve tették közzé, s így elmosódik a különbség a tisztségviselői illetmény (amit elvben nem kell feltüntetni), és a tisztséggel összefüggésben felvett egyéb jövedelmek (például jutalmak) között, amit viszont elvben fel kell tüntetni.
Az ügyészség jobban teljesít
Az ügyészekkel ellentétben az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem közölték a tisztségük alapján járó illetményüket. A vonatkozó törvények szerint az ombudsman illetményére ugyanazok a számítási szabályok érvényesek, mint az Alkotmánybíróság tagjáéra: illetménye havi 1492300 forint. Helyetteseinek borítékja ennél vékonyabb, az államtitkáréval egyezik meg (jelenleg 997200 forint; korábban, amikor még nem voltak helyettesek, a szakosodott biztosok valamennyien a magasabb összeget kapták).
Több állás, több lábon állás
A legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa és helyetteseik tisztségviselői illetményük mellett jelentős mellékjövedelemre is szert tettek: az alkotmánybírákhoz hasonlóan ők is elsősorban a felsőoktatásban ellátott másod- és harmadállásokból szerezték kiegészítő jövedelmüket, amit egyesek megfejeltek például szerzői jogi honoráriumokkal vagy vizsgáztatással. Polt Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az ELTE-n, Székely László ombudsman az ELTE-n, nemzetiségügyi helyettese, Szalayné Sándor Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Lajtár István a Károli Gáspár Református Egyetemen, Belovics Ervin és Szabó Marcel ombudsmanhelyettes pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat. Szabó és Belovics nemcsak tanít a Pázmányon, hanem tanszékvezetők is egyben: Szabó az Európa-jogi, Belovics a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéket vezeti. (Ez utóbbi tanszék oktatója egyébként Szívós Mária címzetes egyetemi tanár, alkotmánybíró is. A volt közjogi legfőbbügyész-helyettes, Varga Zs. András dékáni kinevezéséig hasonlóképpen tanszékvezetői feladatokat is ellátott a Pázmányon, a Közigazgatási Jogi Tanszéket vezette, illetve vezeti ma is.)
Az ügyészeknek ezenfelül elsősorban publikálásból és vizsgáztatásból van még mellékesük. A 2013. október 1-jén hivatalba lépett Lajtár István az év során összesen 1130000 forintot keresett publikálással, vizsgáztatással és oktatással. Belovics Ervin ugyancsak publikálásból és vizsgáztatásból ennek több mint háromszorosát (3560000 forint) hozta össze, az összeget a HVG ORAC kiadótól, egyetemektől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, illetve a Kúriától kapta. Egy évvel korábban majd' egymillióval többet, 4463000 forintot vett fel ugyanezen tevékenységekért. 2013-ban Polt Péter legfőbb ügyész valamivel több mint kétmillió forintot vihetett haza eseti jellegű jövedelemként, ennek mintegy 80 százaléka (1671000 forint) publikációkból származott: a Complex Kiadótól 300ezer, a Rejtjel Kiadótól 166ezer, a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadótól 1205000forint. (Polt főszerkesztésében a Tankönyvkiadónál látott napvilágot tavaly az Új Btk.-kommentár című, tekintélyes terjedelmű, 1700 oldalas szakmű, a Complexnél pedig Az ügyészek nagy kézikönyve címmel jelent meg az általa és korábbi helyettese, Varga Zs. András által szerkesztett, szintén 1700 oldalas kötet.)
Mind az ügyészi jogállásról, mind az alapvető jogok biztosáról szóló törvény megengedi, hogy e tisztségviselők oktatói, tudományos, lektori, szerkesztői vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzenek, és ezért díjazást fogadjanak el. Míg az ombudsmani törvény kifejezetten semmilyen feltételt sem határoz meg, az ügyészek esetében az effajta tevékenységeket korlátozza, hogy ne veszélyeztessék az ügyész függetlenségét és pártatlanságát, illetve ne akadályozzák hivatali kötelezettségei teljesítését. A kérdés persze az, hol a határ.
Hézag a jogon
Vagyonnyilatkozata szerint osztalékjövedelme egyedül a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek, Szabó Marcelnek volt 2013-ban, közel 14,7 millió forintos osztalékot vett ki cégéből, az Europa Nostra Bt.-ből. Az osztalék adóköteles jövedelem, amit a vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni. A 2012 őszén hivatalba lépett ombudsmanhelyettes a cégpapírok szerint 2012-ben is vett fel osztalékot a főtevékenységként ingatlanhasznosítással foglalkozó cégéből, ezt azonban sem a hivatalba lépése után, sem a 2013 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Pedig a 2012. május 21-én tartott, a 2011. évi beszámolót elfogadó taggyűlés jegyzőkönyve szerint a tagok 21712000 forint osztalék kifizetéséről határoztak. Szabó tulajdonrésze a cégben 6/11 (54,5 százalék, a nyilatkozataiban tévesen 58,9 százalék szerepel), a nyereségből a részesedése viszont 90 százalékos. A 2012. májusi taggyűlési határozat alapján 19541000 forint osztalékot vett fel.
Hogy hibázott-e a biztoshelyettes, amikor a vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel a 2012-ben felvett osztalékjövedelmet, az nem egyértelmű. Szabó csak októberben foglalta el hivatalát, a jövedelem azonban májusban keletkezett (az utána fizetendő adót is akkor kellett megfizetni). Szabó gondolkozhatott úgy, hogy csak a hivatalba lépésekor aktuális, és az azt követően keletkezett jövedelmeiről kell beszámolnia. Egy másik megközelítés szerint azonban a jövedelmi adatokat a teljes naptári évről (annak már eltelt időszakáról) meg kell adni. Lajtár István legfőbbügyész-helyettes például ez utóbbi megoldást választotta. Az értelmezési probléma abból adódik, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel szabályai nem adnak támpontot a kérdés egyértelmű megválaszolására. Logikusabbnak talán mégis az utóbbi megoldás tűnik.
A Legfőbb Ügyészségen nem jellemző, az ombudsmani hivatalban ellenben - kis túlzással - annál erőteljesebb a vállalkozói szellem: nemcsak Szabó Marcel, hanem az ombudsman és másik helyettese is rendelkezik gazdasági érdekeltséggel. Szalayné Sándor Erzsébet 96,67 százalékos tulajdonosa a főtevékenységként oktatással foglalkozó pécsi Fideko Kft.-nek. Székely László viszont csak nonprofit alapon üzletel: tízszázalékos érdekeltsége van a Budai Vörös Nonprofit Kft.-ben. Ilyen nevű céget ugyan nem tartalmaz a cégnyilvántartás, de kis szerencsével rátalálhatunk a Budai Kadarka Nonprofit Kft.-re, amelyben Székely László valóban tulajdonos, s amely minden bizonnyal a budai dombok vörös nedűjét kívánja népszerűsíteni - feltehetően a névelírás is innen eredeztethető. A cégnek résztulajdonosa még Lenkovics Barnabás alkotmánybíró is, a felügyelőbizottságnak pedig Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is tagja (aki vagyonnyilatkozatában az fb-tagságot nem szerepelteti). Lám, ilyen nagyszerű dolgokra képes a vörösbor, főleg a budai kadarka.
Apróság, de megemlítjük: az ombudsman, helyettesei és Polt vagyonnyilatkozatában a gazdasági érdekeltségeket taglaló részben két kitöltendő sor egyszerűen hiányzik, így sem a székhelyre, sem a nyereségből részesedésre vonatkozó adatot a nyilatkozatokból nem tudhatjuk meg. Poltnak nincs gazdasági érdekeltsége, a másik három nyilatkozat azonban ebben a formában kétséget kizáróan hiányos.
Hajóra száll
A szóban forgó személyek mindegyikének tulajdonában vannak ingatlanok, Polt Péternek a legtöbb: Budapesten a II. kerületben egy lakás és egy teremgarázs (felerészben), emellett Regécen lakóház, Fónyon pince, Bodrogolasziban pedig szőlő, szántó és gyep (ez utóbbiak házastársi vagyonközösség megszűnésével kerültek 100 százalékos tulajdonába). A legfőbb ügyész ingó és pénzvagyona ennél jóval szerényebb: mindössze egy 5,7 milliós számlakövetelést mondhat magáénak, amely a 2011-es egymillióról gyarapodott a mai szintre. Magánszeméllyel szemben fennálló, házastársával közös tartozása ugyanezen periódusban tízmillióval csökkent a jelenlegi 28,4 millióra.
Végül egy jó hír: hosszú évek után újra van olyan közszereplő, akinek - igaz, csak egynegyed részben - vitorláshajója van: Székely László ombudsman, ha unja már a pesti papírmunkát, egy legendás balatoni B31-es vitorláson piheni ki fáradalmait. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vorosbor-osszehoz-88947 | https://web.archive.org/web/20171112071240/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vorosbor-osszehoz-88947 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vorosbor-osszehoz | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-27 13:56:00 | [
"Polt Péter",
"Székely László"
] | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"ingatlan",
"szőlő - borászat",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"ügyészség"
] | [] |
56,287 | A korrupció nem kultúra kérdése | Nem a kultúrában, inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban találhatók meg a korrupció okai a visegrádi országokban. | A kutatásban részt vevő Magyar Közgazdasági Társaság a Melbourne-i Swinburne Egyetem kutatóinak irányításával végzett felmérést. A kutatók a négy országban összesen 868 vezetőt – 30 százalékban az állami, 10 százalékban a civil, 60 százalékban az üzleti szférából – kérdeztek a vezetői kiválóság és az etikus magatartás kapcsolatáról Közép-Európában. A felmérés szerint mind a négy visegrádi országban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban – a vezetők alapvetően úgy gondolják, hogy “a korrupció a dolgok elintézésének egy módja”, és kevéssé érzik fontosnak a felelősségtudatot, a szabálykövetést, valamint az átláthatóságot.
Érdekes eltérést mutat, hogy a magyarországi vezetők elsősorban azt érzik fontosnak, hogy egyezségre jussanak az egyes érdekcsoportokkal, míg a három másik országban a vezetők a döntés előtt inkább felmérik a különféle érdekcsoportok igényeit. A vezetők mind a négy országban fontosnak érzik a beosztottaik motiválását, a jó munka elismerését, ám jellemzően kevés figyelmet fordítanak a tanulásra, a munkaidő hatékony beosztására. Érdekes, hogy míg a magyarok főleg a hatalom megosztásával élnek szívesen, addig a többi országban a közös döntések támogatását tartják fontosnak.
Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az őszinteséget és a megbízhatóságot tartják a legfőbb személyes vezetői kvalitásnak, míg a lengyeleknél ez a legkevésbé fontos: náluk a következetesség az első számú ismérve a jó vezetőnek. A vezetői kvalitások és a korrupció megítélését összevetve a kutatók arra jutottak, hogy a pozitív viselkedési normákat – vagyis a korrupció elítélését – támogató vezetői magatartásformák részei a vezetői kultúránknak. A korrupció okai nem a kultúrában, hanem valószínűleg sokkal inkább az intézményrendszer és a jogi környezet hiányosságaiban keresendők.
A korrupció jobban teljesít
Korábban a GKI Gazdaságkutató Zrt. azt mérte, hogy 2010-hez képest enyhén nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben. A júniusi felmérés célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében miként alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, önkormányzatoknál.
A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt. A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentős erősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél, önkormányzatoknál.
A GKI a válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért -100-tól +100-ig terjedő skálára transzferálta. A -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttségben. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU-források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről.” | https://24.hu/belfold/2013/09/24/a-korrupcio-nem-kultura-kerdese/ | https://web.archive.org/web/20231129143911/https://24.hu/belfold/2013/09/24/a-korrupcio-nem-kultura-kerdese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcio-nem-kultura-kerdese | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-24 14:08:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció"
] | [] |
56,288 | Áll a bál a bajai választás körül | Az MSZP és az Együtt-PM nem nyugszik bele, hogy a helyi választási bizottság elutasította azt a panaszt, amelyet a bajai ötös számú szavazókörben történt, választási csalás gyanúja miatt tettek - jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Harangozó Tamás. A szocialista politikus elmondta, még délután fellebbezést nyújtanak be az ügyben. | A képviselő bizonyítékaik közé sorolta azt az interneten is látható, 444.hu által közzétett felvételt, amelyen egy férfi “kifejezetten elismeri, hogy szervezetten szállít szavazókat a szavazókörbe.” Hozzátette, a férfi arra hivatkozik, hogy az idős emberek csak így tudják leadni a voksaikat. A szocialista képviselő azt mondta, hogy éppen ilyen okok miatt hozták létre a mozgóurna intézményét, ráadásul a felvételeken nem idős, hanem kifejezetten fiatal emberek láthatóak.
Bejelentette, hogy fellebbezésükhöz csatolják egy szemtanú magánokiratba foglalt nyilatkozatát is, amelyik szerint a felvételen látható eset nem egyszeri volt, hanem egész nap zajlottak “ezek a szállítások”.
Emellett beadják a szavazatszámláló bizottság egyik tagjának a nyilatkozatát is. Eszerint a Lungo Drom által a bizottságba delegált tag a szavazás menete során folyamatosan sms-üzeneteket küldött, amelyek – véleményük szerint – alkalmasak lehettek arra, hogy kiderüljön, még kik nem adták le a voksukat.
Harangozó Tamás hivatkozott egy másik, korábban már közzétett felvételre is, amit egy útszélen álldogáló csoport mellől vettek fel az ellenzéki pártok aktivistái.
A 2010-es önkormányzati választásokhoz képest most mintegy másfél százalékkal többen voksoltak – közölte. Az érintett szavazókörben viszont több mint nyolc százalékkal több ember jelent meg, mint három éve – hívta fel a figyelmet.
A képviselő azt is elmondta, hogy az eddig nyilvánosságra került, a “csalás tényét igazolni látszó bizonyítékokon felül” várhatóan további bizonyító erejű felvételek is megjelenhetnek a közeljövőben.
A hvg.hu kedden arról írt, hogy a Baja környéki tanyavilágból érkező, a Lungo Drom által autóval fuvarozott roma szavazók segítették győzelemhez vasárnap a Fidesz jelöltjét, és a részletes szavazóköri eredmények ezt egyértelműen megmutatják.
Fidesz: Szánalmas magyarázkodás
A Fidesz szerint a bajai emberek nem kértek a “Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy-jelöltből” és nem kérnek a baloldal “szánalmas magyarázkodásából” sem.
A kormánypárt bajai szervezete az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében fogalmaz így, a szocialisták napközben tett fellebbezési bejelentésére reagálva.
A Fidesz szerint a “baloldal olyanokkal vádaskodik, amelyet maga követett el”, majd emlékeztetnek, hogy hétfőn bejelentést tettek a helyi választási bizottságnál a választók törvénytelen utaztatása miatt.
“A baloldal képtelen tisztességesen kampányolni és tisztességesen veszíteni is” – fogalmaznak, hozzátéve: a vesztes politikai erőnek “illik a választók döntését tudomásul venni, nem pedig magyarázni és tagadni a bukást”.
Baján vasárnap tartottak időközi önkormányzati választást, ahol a Fidesz jelöltjére, Kovács Csabára 467-en szavaztak. Második helyen Teket Melinda, az MSZP, az Együtt – A Korszakváltók Pártja és a Demokratikus Koalíció (DK) közös jelöltje végzett, 406 szavazattal. A Jobbik jelöltje, Markó György a szavazatok 8 százalékával harmadik lett, míg a negyedik induló, az LMP jelöltje, Ikotity István 4 százalékot ért el. | https://24.hu/belfold/2013/09/24/all-a-bal-a-bajai-valasztas-korul/ | https://web.archive.org/web/20240308083533/https://24.hu/belfold/2013/09/24/all-a-bal-a-bajai-valasztas-korul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/all-a-bal-a-bajai-valasztas-korul | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-24 14:19:00 | [] | [
"Lungo Drom"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja"
] | [
"csalás",
"választások - népszavazás",
"belföld"
] | [
"Bajai időközi önkormányzati választások"
] |
56,289 | Kamupártok 2. rész – Új Dimenzió Párt | Problémák vannak, konkrét program még nincs. Nem is az a lényeg, hanem egy elfelejtett társadalmi réteg – a fiatalok – ügyének képviselete, a figyelem felkeltése, no meg a sport és az egészséges életmód. És hogy jön mindehhez Zuschlag János? Sorozatunk második részében az Új Dimenzió Pártot (ÚDP) mutatjuk be. | „Az ÚDP nem nyugszik bele, hogy semmibe vegyék a fiatalokat. Mindenkinek be kell látnia már végre, hogy a fiatalok jövője nélkül Magyarországnak sincs jövője” – áll e rövid, ám annál velősebb mondat a szintén rövid, ám velősnek korántsem mondható, „a párt bemutatkozása” névre keresztelt programszerűségben – kétszer is, bizonyára a nyomatékosítás miatt.
Az Új Dimenzió Párt 2013 végén alakult, Facebook-oldaluk január eleje óta aktív, lájkolóik száma már majdnem eléri a hétszázat, alapítói között pedig „csupa fiatal, sorsába bele nem törődő, a fiatalokért tenni akaró, sorsukat szívén viselő emberek találhatók”. Ahhoz képest, hogy a párt csupán néhány hónapos, tevékenységét az év elején kezdte, máris országos listát és 49 helyen egyéni jelöltet sikerült indítania, amiért közel 170 millió forintnyi támogatás ütötte a markukat. Persze meg is dolgoztak érte, fiatal rajongóik közül aktivistákat szerveztek, akik némi költségtérítés fejében nagy örömmel és szorgalommal gyűjtögették az ajánlásokat. „A baráti körön belül gyorsan elterjedt a hírünk, az országos elismertséghez azonban még sokat kell dolgoznunk” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Nagy Gábor, a párt szóvivője. Tekintve, hogy a Heti Válasz nyomán hírbe hozták mind őket, mind az Új Magyarország Pártot Zuschlag Jánossal, talán az országos hírnév is gyorsabban jött a vártnál. Nagy Gábor szerint persze az ÚDP-nek semmi köze a közelmúltban szabadult, egykori MSZP-s parlamenti képviselőhöz, elmondása szerint legalábbis „mi nem kértük, hogy segítsen nekünk, vagy tanácsot adjon”.
Sok segítségre bizonyára nem is volt szükség, a párt honlapján a „Bízz a jövőben! Bízz magadban! Tarts velünk!” csatakiáltás mellett egy világosan és rendkívül egyszerűen megfogalmazott célkitűzés szerepel, miszerint „nem kérünk sokat, de amit kérünk, azt mindenkinek kérjük”, és itt ugrik a majom a vízbe, azaz legyen ingyenes képzés és továbbképzés, otthon- és munkahelyteremtés és ingyenes wifi minden közterületen. És rendben, hogy ezt az ÚDP mindenkinek kéri, de mégiscsak a fiatalok pártjának tartják magukat, így a célcsoport valamelyest szűkül. „Először is a 16–21 éveseket – és a szüleiket – kívánjuk elérni, hiszen ők a pályaválasztók. Az addig rendben van, hogy elmennek ezek a fiatalok egyetemre, de nem mindegy, hogy mire, sok ugyanis a büfészak, mint például a kommunikáció, a kulturális menedzser vagy a rekreáció – mondta az ÚDP szóvivője, majd hozzátette: – Aztán meg kell szólítanunk a 21–25 éves egyetemista réteget is, hogy egyrészt olyan szakok irányába tereljük őket, amiből meg is tudnak élni, másrészt olyan ösztöndíjprogramokban gondolkozunk, melyek lejárta után visszajönnek a diákok.” A harmadik réteg pedig a 25 év felettiek, akik nem tudnak saját vállalkozásba kezdeni, mert nincs hozzá meg a kellő tőke. Mint azt láthatjuk, a fiatalság itthon tartása fontos célja az ÚDP-nek, mint ahogy megannyi más pártnak is, Nagy Gábor szerint azonban ők abban különböznek, hogy cserébe semmiféle elkötelezettséget nem várnak el a fiataloktól.
A pályakezdők támogatásának másik szegmense az állami és önkormányzati lakások rendszere, mely lakásokat először is társadalmi munkával felújítanák, majd bőséges lakhatási hozzájárulással megtámogatva a fiatalok részére bocsátanák. „A vidékről a nagyvárosba felköltözni kényszerülő huszonévesek sokszor rá vannak kényszerülve, hogy másokkal költözzenek össze, a bérleti díjak ugyanis magasak, a szociális körülmények pedig sok esetben nem is 21. századiak” – magyarázta Nagy. A harmadik és szintén fontos pont a munka, a munkához jutás. „Az az egyik legnagyobb baj, hogy kevés fiatal gondol manapság a hiánymunkákra, mint perspektíva. Kevés van például szakápolókból, mezőgazdasági mérnökökből vagy ácsokból. A mezőgazdasági munkáknak igenis vissza kell adni a becsületét, és organikus, családi gazdaságokat kell létrehozni” – mondta el a szóvivő. Hogy az, aki mégsem ezek iránt a szakmák iránt érdeklődik, mit csináljon, arról nem szól a fáma.
Ahogy arról sem, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánják megreformálni a felsőoktatás büfészakjait, a lakhatási támogatásokat vagy úgy alapból az emberek gondolkodását. Az viszont bizonyos, hogy a fiatalokat érintő problémákról magvas gondolatokat osztanak meg mind honlapjukon, mind a Facebook-oldalukon. Vegyük például a káros szenvedélyek közül a dohányzást, mellyel kapcsolatban az ÚDP felhívja figyelmünket arra, hogy komoly betegségek kialakulásához, sőt, akár halálhoz is vezethet! Jaj! Ráadásul „nem ritka azoknak a száma, akik már az általános iskola alatt túl vannak az első szál cigarettájukon”. (Minden idézet betűhű – F. Zs.) De ne gondoljuk, hogy ez az egyetlen veszélyforrás, az internet világa szintén sok csapdát rejteget az ártatlan felhasználók számára. „A csalók melegágyának számít az internet, hiszen szemrebbenés nélkül kicsalják a gyanútlan emberek adatait, visszaélnek vele és átverik őket.”
A szabadidőnk eltöltése sem mindegy, hol és hogyan történik, a kisebbekre azért kell odafigyelni, mert „manapság egyre korábban kezdenek egymás iránt érdeklődni a fiatalok, nem ritka, hogy már általános iskolában is tapasztalható”, a nagyobbakra pedig azért, mert a feszített munkatempó miatt sokszor elmarad a lazítás. És hogy a nesze semmi, fogd meg jól üzenete mégis pozitív legyen, a Továbbtanulás vagy munka? című posztban elolvashatjuk, hogy „végső soron mindegy, hogy mit választanak a fiatalok, hiszen addig jó míg van választási lehetőségük és az Új Dimenzió Párt azért dolgozik, hogy a fiataloknak mindig legyen választásuk és higgyenek a jövőben”.
A kampány során figyelemfelkeltő akciókra, szórólapokra, kis füzetekre és „olyan megmozdulásokra számíthatnak tőlünk a választók, melyek rádöbbentik őket, hogy van ám itt üzenet is!” – vázolta fel az elkövetkezendő három hét terveit Nagy. Szerinte a párbeszéd egy jó kezdet, de ugyanúgy szükség van a konkrét és mély programok kidolgozására, ráadásul munkájukat ideológiamentesen próbálják véghezvinni, azaz „programok mögé kívánunk beállni és nem akarjuk, hogy a jobb vagy a baloldalhoz soroljanak bennünket”.
Javaslataikkal szeretnék elárasztani a parlamentet, bár tudják, hogy egyelőre naiv elképzelés a bejutás és egy erős 2 százalék megszerzésével már boldogok lennének, 2018-ban azonban már a parlamenti küszöb a cél. „Ebben a kampányidőszakban talán elmegy annak a híre – a külföldön élő fiatalokhoz is –, hogy itt csinálunk valamit, de tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz” – mondta el az ÚDP szóvivője, aki biztos abban, hogy egy alulról szerveződő vidéki párt hitelesebben tud efféle üzeneteket közvetíteni.
Hogy pontosan miféléket, azt meg még van időnk megtudni.
Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-2-uj-dimenzio-part-89209 | https://web.archive.org/web/20230405190109/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-2-uj-dimenzio-part-89209 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-2-resz-n-uj-dimenzio-part | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-18 14:24:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"Új Dimenzió Párt"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,290 | Kamupártok 3. rész – Sportos és Egészséges Magyarországért | A Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) a mozgásra és az egészséges életmódra kívánják ránevelni a magyar lakosságot. Pártelnökük kommunikációs szakemberként dolgozik, de hogy mit keresett az MSZP háza táján, az kiderül sorozatunk harmadik részéből. | „Nemcsak a sport és az egészség miatt fontos, hogy létrejöjjön egy tematikus párt – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Kovács András, a párt elnöke, majd hozzátette: – Ez tulajdonképpen egy kísérlet is, hogy vajon van-e erre az egészre igény a magyar közéletben?” Szerinte abszolút hiánypótló pártként funkcionálnak, a sportolással töltött időre bőségesen megtérülő befektetésként gondolnak, erre pedig minden magyar ember figyelmét szeretnék felhívni. „Ha növeljük a mozgásra szánt időt, a feltöltődésre alkalmas időtöltéseket, akkor csökken a stressz, a feszültség, a gyógyszerfogyasztás, és kisebb lesz a megbetegedések esélye” – fogalmazzák meg céljaikat a honlapjukon. A politizálást nem hagyományos módon képzelik el, azoknak a támogatására számítanak, akik politikamentesen képesek gondolkozni. Erre a látszólag paradox kijelentésre mi is rákérdeztünk, Kovács azonban elmondta, hogy „sok civil szervezet vagy egyesület képes a sport mint téma felszínen tartására, de egy parlamenti párt mégiscsak hatékonyabban tudja az ügyet képviselni”. „Április 6-án 8 millió szavazólapon leszünk ott, ha csak egy villanásra is, de sokak számára meg tudjuk idézni ezt a két szót. Mindenkinek a saját életéről van szó, arról, hogy mennyire él sportos, aktív és boldog életet. Szerintünk ez az ügy megérdemel egy külön pártot, ami nem mások helyett, hanem másokkal együttműködve kívánja képviselni ezeket az értékeket.” Kovács azt is elmondta, hogy attól függetlenül, hogy a sporttal sokan foglalkoznak, eddig csupán egy olyan, hozzájuk hasonló tematikus testvérpártot találtak – méghozzá Ausztráliában –, akik be is jutottak a parlamentbe. „Velük fel is vettük a kapcsolatot, érdeklődtünk, mit tudnak a törvényhozásba bekerülve csinálni” – tette hozzá a SEM elnöke.
A párt 2013-ban alakult, a 2014-es választásokat egy jó alkalomnak tartják a bemutatkozásra, elképzeléseik ismertetésére. Alig féléves múltjuk ellenére majdnem az ország teljes területén, 18 megyében és Budapesten is képviseltetik magukat, 52 jelöltet állítottak és 48 000 aláírást gyűjtöttek össze. Az egyéni jelölteknek járó fejenkénti 1 milliós támogatás elköltésével azonban a párt elnöke szerint jobb, ha óvatosan bánnak az érintettek. „Arra nem látok reális esélyt, hogy egyénileg mindenhol elérjük a 2 százalékot, hiszen ez teljesen más, mint egy önkormányzati választás, ahol inkább a személy a fontos, és a helyieket úgyis ismeri mindenki. Itt pártra és logóra szavaznak az emberek.”
Az elkövetkezendő hetekben igencsak ráfekszenek a kampányra, hiszen a jelöltek szerte az országban egyénileg is kampányolnak, emellett pedig egy központi kampányfilmmel – melyet honlapjukon megtekintve ismételten realizáltuk, hogy kutyával és kisgyerekkel bármit könnyebben el lehet adni –, videókkal, hirdetésekkel is megpróbálnak minél több emberhez elérni. „Egy olyan kis és friss pártnak, mint mi, azt hiszem, nem érdemes óriásplakát-háborúba bocsátkozni, hatékonyabb, ha egy kis közösségben kampányolunk, vagy például különféle sporteszközökkel támogatunk egyesületeket” – vázolta terveiket Kovács. Eddigi tapasztalataik alapján a választópolgárok körében igen nagy apátia figyelhető meg, az azonban pozitívum, hogy a SEM kulcsszavaira igen jól reagáltak. „Tudom, hogy az aláírások nem fordíthatók le egy az egyben szavazatokra, így azt gondolom, hogy 1 százalék is bravúros lenne, vagy ha a kis pártok közül az élen végeznénk, de az igazi cél 2018” – mondta Kovács. Erre utalnak a futó emberkés logójukkal is, melynek sarkában ott díszeleg 2018, a párt mintha most tényleg csak bemutatkozna. Apropó, arculat. A párt nevének rövidítése adta lehetőségeket kiaknázva a bemutatkozásnál a „Sem ez, sem az” mondatocskát használják, ahol az „ez” narancssárga, az „az” pedig piros színkódokkal van ellátva – persze a megfejtés nem olyan bonyolult. „Sokan azért adták az aláírásukat, mert tetszett nekik ez a filozófia – mesélte a pártelnök. – Arra is gondoltunk, hogy a szavazólapon is »Sem ez, sem az«-ként szerepelünk majd, de nem akartuk elviccelni a dolgot.” Kovács ezek után még poénosan hozzátette, igazán illusztris helyen szerepelnek a szavazólapon, a Fidesz előtt, az LMP után.
Célkitűzéseik többnyire világosak, ám konkrét programmal nem kifejezetten készülnek. Persze több olyan kutatás eredménye látható honlapjukon, mely szerint a magyar átlag tizedannyit mozog, mint tévézik szabadidejében, sportra alig, gyógyszerre azonban évről évre többet költünk, a stresszhelyzetekre rosszul reagálunk, és még mindig rengeteg a szenvedélybeteg. A SEM ezért – ahogy elnökük fogalmazott – a „Xanax helyett tornacipő” elvét vallja, és ha konkrétumokat akarunk, hát, íme: „Jobb lenne, ha a nyugdíjas korosztálynak több lehetősége lenne a mozgásra, ösztönözni kellene emellett mind a már dolgozókat, mind a diákokat a rendszeres mozgásra, az egészséges élelmiszerek áfáját pedig csökkenteni kellene” – mondta Kovács. Szerinte több olyan program elindult, ami mögé ők is beállnának, ilyen a lassan felálló Bubi, a közbringarendszer, a mindennapos testnevelés, a stadionépítések – bár itt az arányokkal vannak gondok, vagy az iskolák és kórházak étkeztetésének megreformálása. Arra a kérdésünkre, miszerint a szociális ellátórendszer és a magyar egészségügy nem egészen fényes helyzetére kívánnak-e bármiféle megoldással szolgálni, azt a választ kaptuk, hogy a SEM célja az, hogy ha bejutnak a parlamentbe, akkor mind a sport, mind az egészségügy témakörében megkerülhetetlenek legyenek, és maximálisan képviselni tudják a párt zászlajára tűzött ügyeket. „Nincs okunk arra, hogy bármit is elkapkodjunk, a következő négy évben lesz időnk részletesen kidolgozni programunkat, az Európai Uniótól számíthatunk támogatásra különféle kutatásokhoz vagy konferenciákhoz, illetve keresett már meg olyan ismert magyar üzletember is, akinek tetszettek a céljaink, és a jövőben szívesen szponzorálná a pártot” – tudtuk meg Kovácstól.
A SEM elnöke arról is beszélt, hogy fontos a szakemberek bevonása, illetve a jövőben az is hasznos lenne, ha sportolók vagy akár egy olimpikon is képviselné a pártot. A jelöltek között lelkes, a sporttal szoros kapcsolatban álló, többnyire fiatal „versenyzők” vannak, az azonban meglepő lehet, hogy maga az elnök sem egyéniben, sem a listán nem indul, elmondása szerint azért, mert neki az a célja, hogy a parlamentbe a témában jártas képviselők jussanak. Apropó, témában jártas szakemberek. Kovács András kommunikációs trénerként dolgozik, a Generatív Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Információink szerint kommunikációs szakemberként hosszú ideig dolgozott együtt az MSZP-vel, többek között Mesterházy Attila idején. „1991 óta dolgozom kommunikációs szakemberként, több állami megbízásom volt, például a ’98-as kormány vagy a Medgyessy-kormány alatt – mondta el ezzel kapcsolatban Kovács. – Ezek általában kommunikációs felkészítések voltak, például televíziós szereplésekre, vagy afféle csapatépítő tréningek.” Kovács mai napig csinál ilyeneket gyógyszercégeknél, bankoknál, elmondása szerint azonban kampánymunkákban soha nem vett részt, az elmúlt néhány évben pedig nem is dolgozott az MSZP-vel. „Most a saját pártomra koncentrálok, ahol részint ugyanilyen munkát végzek” – mesélte Kovács, aki szerint az MSZP-nél nem tudták, hogy pártalapításon töri a fejét, a korábbi állami megbízatásairól pedig kérdezzük meg a megrendelőt, ő több információval ugyanis nem szolgálhat. Az MSZP részéről Baja Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselőt, a Szocialista Platform elnökét kerestük meg, aki elmondta, ő sosem találkozott Kovács Andrással, hosszú távon és régóta biztosan nem dolgozott az MSZP-nek, az ő idejében legalábbis nem, illetve jelenleg sem, de arról az időszakról, amikor nem volt benne a vezérkarban, nem tud nyilatkozni. Az MSZP sajtóosztályától pedig csupán annyit tudtunk meg, hogy Kovácsnak „régóta nincs szerződése a párttal, pártalapításáról pedig nem tudtunk”. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-3-resz-sportos-es-egeszseges-magyarorszagert-89281 | https://web.archive.org/web/20230405131446/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-3-resz-sportos-es-egeszseges-magyarorszagert-89281 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-3-resz-n-sportos-es-egeszseges-magyarorszagert | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-23 14:33:00 | [
"Kovács András"
] | [
"MSZP",
"Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM)"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,291 | Kamupártok 4. rész – Seres Mária Szövetségesei | A civil szférából jönnek, 67 jelöltjük van, és népképviseleti országgyűlést akarnak. A transzparencia fontosságát hirdetik, az igazságról kívánnak beszélni, és elutasítják a kamupárt jelzőt. Íme, Seres Mária Szövetségesei (SMS) sorozatunk negyedik részében. | A rövid, alig fél-egy perces, harcias hangnemben kommunikáló kampányvideókba csak az nem futott bele az elmúlt napokban, hetekben, aki nem akart. A magenta színű „Beszéljünk inkább az igazságról!” jelmondat mindenkinek jól az agyába égett, a körszakállas híradós, a magyarság álboldogságáról szóló hírek és a kiskosztümben a kanapén feszítő Seres Mária úgyszintén. Kritika kritika hátán, a fiatalok elmennek, az anyák nem tudják összetartani családjukat, az egészségügyben semmi megbecsülés, de még a mezőgazdasági dolgozók és a cigányság sincs biztonságban.
A 2009-ből ismerős Seres Mária a Civil Mozgalom alapítója volt és 605 ezer aláírást gyűjtött össze a parlamenti képviselők elszámoltatásáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez. Mégsem járt sikerrel, a népszavazást nem írták ki, a CM azonban tovább működött, az idei választásokra pedig új névvel és dizájnnal, de a régi hévvel készülnek. „Az elmúlt években a politika kiherélte az olyan fogalmakat, mint a civil, pedig a visszajelzések alapján sokak előtt a civilség jó példa, és tőlük, nem pedig a politikától várják a megoldást – mondta Nagy Gábor, az SMS információs telefonjának mai ügyeletese. – A párt mint megnevezés ezért nálunk pejoratív értelemben használatos, inkább egyfajta ernyőszervezetként akarjuk megvalósítani a tökéletes parlamentarizmust.”
67 jelöltjükkel az egész ország területét lefedik, az aláírásgyűjtés azonban nem ment egyszerűen. Eleinte ugyanis rendkívül ellenségesen fordultak feléjük, Nagy szerint azért, mert azzal a mocsokkal is őket vádolták, amit nem is ők csináltak. „Egy idő után aztán rájöttek, hogy mi épp azokat akarjuk lecserélni, akik miatt minket is megvetnek, ha mondjuk aláírást gyűjtünk.” Az SMS sikerként könyvelte el, hogy ennyi jelölttel sikerült kiállniuk, bár eredetileg 106 főben gondolkodtak, de a politikával szembeni kiábrándultság miatt ez nem tudott megvalósulni. Nagy elmondta azt is, hogy szervezetük minden korosztályt és sok-sok szakmát próbál reprezentálni, jelöltjeik között van a jogásztól az ápolónőig mindenki. „Mindenki független emberként tudja a saját területét képviselni, és biztosak vagyunk benne, hogy jobban értenek hozzá, mint azok, akik jelenleg a parlament padjait koptatják” – mondta Nagy.
Az SMS arca Seres Mária, aki eredetileg építészmérnökként és mérnöktanárként végzett a BME-n, de bemutatkozása szerint mindig is érdekelték a közéleti ügyek, több civil szervezetben munkálkodott, majd 2010-ben a Nógrád megyei Mátraverebély polgármestere lett. Ahogy kisfilmjéből megtudtuk, Mátraverebélyen 2000 lakosból 1000 roma, a településen lévő feszültségek feloldását és az emberek egymáshoz való közelítését Seres a közös munkával kívánta megoldani. Most ugyanezt szeretné, azért küzd, hogy négy gyereke ne akarjon külföldre menni, hanem itthon kívánjon boldogulni, ahogy más anyák gyermekei is. „A változás akkor jön el, ha mindenki megtalálja a helyét egy rendszerben” – vallja. A videó pedig a többi kampányelemhez hasonlóan a már jól ismert, a szervezet rövidítését frappánsan kihasználó „Seres Mária nyilvánosságra hoz majd minden piszkos ügyet és pénzlenyúlást. Küldje az SMS-t a parlamentbe!” jelmondattal zárul.
„Ami titkos, az hazug. Ez ilyen egyszerű” – foglalta össze válaszát röviden és velősen Nagy Gábor azon kérdésünkre, hogyan kívánnak belekezdeni a transzparenciáért vívott küzdelembe. Szerinte teljes átláthatóságra van szükség mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Ahogy azonban honlapjukon is megfogalmazták: „Sem az SMS, sem a képviselőjelöltek nem tesznek közzé közös programot.” Nagy ennek ellenére azt mondta, van egy elég konkrét és részletes 260 oldalas programjuk, nagyon szívesen oda is adják bárkinek, aki el akarja olvasni, csak hogy eddig még senki nem kérte tőlük. Helyette inkább a honlapjukon is megtalálható 106 kérdést tekintik egyfajta programnak, melyeket azok fogalmaztak meg, akik az adott szakterülethez értenek. „A kérdések mögött mindig egy-egy ember áll, általában más-más társadalmi réteget képviselve. Azt hiszem, ha négy év alatt mind a 106 kérdést sikerülne helyreraknunk, többre jutnánk, mint most” – mondta Nagy. A kérdések között megtalálhatjuk a „Korlátozzák a gyógyszerek reklámozását a médiában?”; vagy „A volt parlamenti képviselők, állami és politikai vezetők vonuljanak ki a közéletből?”; vagy „A közmédia politikai semlegessége legyen alapkövetelmény?” problémáját is. A legfőbb programjuk azonban „a jelenlegi pártalapú országgyűlés átalakítása tényleges népképviseleti országgyűléssé”.
Hogy ezt mégis hogyan képzelik el, arról szintén Nagy Gábor mesélt egy kicsit bővebben. „Itt van előttünk a svájci közvetlen demokrácia modellje. Kezdésnek jó lenne, ha kisebb lenne a parlament – most például elég lenne, ha a négy frakcióvezető ülne bent, olcsóbban kijönne az egész, és a többi birka sem mocorogna. A mi elgondolásunk szerint aki a részünkről bekerülne, szócsőként funkcionálna, nem mi döntenénk, hiszen akkor úgy járnánk el, mint a mostani pártok. Társadalmi visszajelzést várnánk és népképviseletet alakítanánk ki” – mondta, majd hozzátette, hogy az a legnagyobb baj a jelenlegi országgyűlési képviselőkkel, hogy egyenesen menekülnek a közösség elől, nincs semmiféle kontaktus a választókkal.
Nagy elmondása szerint még három meglepetésük van, amit a megfelelő időben fognak elsütni, céljuk pedig a figyelemfelkeltés és az apatikus tömeg meggyőzése a szavazás fontosságáról. „Úgy gondoljuk, hogy most tavasszal egy olyan népszavazáson veszünk részt, ahol arra a kérdésre kell választ adnunk, kívánjuk-e a változásokat, a társadalmi együttműködést és a békességet” – olvashatjuk honlapjukon. És hogy milyen optimistán tekintenek a jövőbe, azt Nagy teljes magabiztossággal fogalmazta meg: „Négy évvel ezelőtt 1 százalékot ért el a Civil Mozgalom, ennek most a többszörösére van szükségünk. Minden esélyünk megvan arra, hogy bekerüljünk a parlamentbe, az 5 százalék szerintem teljesen reális, annyi alapból benne van a szervezetben. Titkos vágyunk, hogy a mérleg nyelve legyünk, és akkor nem lesz semmi gond.” | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-4-resz-seres-maria-szovetsegesei-89295 | https://web.archive.org/web/20230405072519/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-4-resz-seres-maria-szovetsegesei-89295 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-4-resz-n-seres-maria-szovetsegesei | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-25 14:36:00 | [
"Seres Mária"
] | [
"Civil Mozgalom",
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,292 | Kamupártok 5. rész – Új Magyarország Párt | Közérthető kommunikáció, gyakorlatias célok, szorgalom és szolidaritás lenne a jelszavunk, ha mi magunk is az Új Magyarország Párt tagjai közé tartoznánk. Meg persze az egyházakkal tárgyalnánk, és nem tagadnánk, hogy közünk van Zuschlag Jánoshoz. Sorozatunk ötödik részében az ÚMP-t mutatjuk be. | „Az Új Magyarország Párt 2013-ban alakult, azzal a céllal, hogy tükröt tartson a mai közélet szereplői elé, hogy felhívja a mindenkori kormány és annak ellenzéke figyelmét a magyar társadalmat sújtó égető problémákra. A politikai felelősséget jelent!” – olvashatjuk a párt honlapjának „rólunk” füle alatt és még azt is hozzáteszik, hogy bezzeg másoknak a politika hatalmat és pozíciót jelent. Nekik meg egyelőre egy laza 150 milliós kampánytámogatást és némi népszerűséget, meg egy kisebb botrányt is, minek utána hírbe hozták őket Zuschlaggal, amit először bőszen tagadtak, aztán valahogy mégis eszükbe jutott, hogy ja, tényleg segített egy kicsit a János. „A liberális média – amely egyébként csalt, lopott és hazudott az iratainkkal kapcsolatban –, először azt kérdezte, hogy Zuschlag János szervezte és építette-e ki az ÚMP-t. Erre mondtam azt, hogy ebből egy szó sem igaz, ő akkor börtönben ült, mikor mi ezt az egészet kitaláltuk – mondta el a Narancsnak Táncsics Péter, a párt elnöke. – Most meg azt kérdezik, segít-e nekünk a tanácsaival, erre mondom azt, hogy igen. De a két kérdés nem ugyanaz.”
Jobboldalon Táncsics Péter
Zuschlag ide vagy oda, az Új Magyarország Párt több tízezer ember aláírását gyűjtötte össze és 50 egyéni körzetben tudott jelöltet állítani. Tagjai között civil, az életüket eddig politikamentesen élő személyek vannak, az egyetemistától a tűzoltón át a fodrászig. Elmondásuk szerint más szemszögből látják az ország problémáit, egy új Magyarországért kívánnak dolgozni és az idei választást arra használják, hogy elmondják véleményüket. Kampányukban nagy hangsúlyt fektetnek az országjárásra, főként azokat a helyeket látogatják meg, ahol egyéni jelöltjeik is vannak, folyamatos a kommunikáció és mindezt vidám, fiatalos programokkal színesítik. „Nálunk az aláírásgyűjtés is így ment, érezzük az emberek szeretetét és azt, hogy nagy szükség van most a politikában a generáció- és stílusváltásra. Ezért kommunikálunk egyszerűen, pozitívan és fiatalosan.” – tette hozzá a pártelnök. És ha már a párbeszédnél járunk, az ÚMP nem volt rest az ellenfeleket sem felkeresni, valamennyi országos listát állított párt vezetőjét és képviselőjét kihívták egy vitára, de ahogy Táncsics elmondta: „nemhogy részvételi szándékukat nem jelezték, még választ sem küldtek. Szerintünk azért, mert úgy gondolják, ennek nincs hírértéke, és mert nem rendelkeznek sem valós porgrammal, sem vitaalappal.” Az ÚMP azonban nem adja fel, ha vitázni nem akarnak, jöjjenek sört vedelni és virslit zabálni, akarom mondani jelenlétükkel emeljék a most vasárnapi sörivó és virslievő verseny színvonalát. Arról nincsenek információink, vajon erre az eseményre elmennek-e a konkurens pártelnökök, de a Facebookon gründolt esemény visszaigazolói között (8 darab) megtaláltuk a Kőszegi Sörösöket. Az is valami.
És hogy emellett mégis mivel kampányol az ÚMP? Táncsics állítása szerint ők, ellentétben sok nagy párttal igenis rendelkeznek konkrét programmal: több oldalas és szórólapokon terjesztik. Mi ezzel ugyan még nem találkoztunk, de a honlapon felsorolt pontok alapján azért összeáll egy programszerűség a választópolgár fejében. Új társadalmi kiegyezés, hajléktalanság, éhezés, munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása és a többi. „Szociális élelmiszerbolt hálózattal enyhítenénk az éhezők problémáit, bevonnánk a hajléktalan ellátásba a rengeteg ingatlannal rendelkező egyházakat, és a magyar mezőgazdaság megreformálásának érdekében, a sok ezer hektár parlagon heverő föld megművelésére állítanánk munkába a munkát keresőket” – fogalmazzák meg céljaikat, és a Facebook-oldalukon egy március 25-i posztban fel is hívják a figyelmünket, már tárgyalásokat is kezdeményeztek az egyházakkal, ahol javasolják társadalmi szerepvállalásuk növelését és az egyházi ingatlanok civil hasznosítását. „A várhatóan elhúzódó tárgyalások felgyorsítására egy ötlet: javasoljuk szimpatizánsainknak, hogy tippmixeljenek, lottózzanak egyházi adó fizetése helyett!” A cél szentesíti az eszközt, ugyebár.
Az elszegényedés mellett az elvándorlás és elbutulás problémáját is meg kell oldani, tudtuk meg Táncsicstól. „A KSH adatokkal nem lehet vitatkozni: ma 4 millió szegény él Magyarországon, 600 ezren elhagyták az országot (Ezt az ÚMP egészen pontosan így fogalmazta meg: „600 ezer jól képzett, rugalmas, terhelhető fiatal hagyta el az országot nyugaton és jött be az országba ismeretlen célú és eredetű kalandor keleten”. – F. Zs.), az oktatási rendszer pedig ontja magából azokat, akiket aztán a munkaerőpiac nem tud felszívni.” Ezért komoly oktatási reformot kívánnak végrehajtani, a felsőoktatásban épp úgy, mint a szakképzési rendszerben, emellett pedig természetesen munkahelyeket kívánnak teremteni, hiszen „ha a stadionok építésére van ennyi pénz, akkor minden más problémát is meg lehet oldani.” – mondta Táncsics, mi pedig örülünk, hogy ez csak a pénzen múlik.
Három apró probléma megoldására is felhívják továbbá szíves figyelmünket, mely a nemzetgazdaság számára ezermilliárdos probléma, az ÚMP viszont címszavakkal elintézi: „Ne szemetelj! Ne pazarolj! Kérjél mindenről számlát!” Ezek mellett fellépnek a házi őrizet ellen is, hiszen ahogy a pártelnök elmondta, az mégsem járja, hogy négyszeres gyilkosokat szállodai körülmények között tartsanak. A megoldás erre is megvan: a célnak megfelelő börtönök létesítése. Hogy ez mégis mit takar, arra nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, hogy hogyan akarják megakadályozni azt, hogy „ne szüljön az az anya tíz gyermeket, aki egyet sem tud tisztességesen felnevelni”. (Persze, a szociális segéllyel, de hogyan és miből?)
Táncsics elmondta, hogy a realitás talaján állnak, nem gondolják, hogy ez a választás az ő győzelmükről fog szólni, most egy erős 1 százalék a cél, de aztán meg kell erősödni, országos hálózatot kell kiépíteni és akkor négy év múlva már vígan benyelhetik azt a bizonyos álom 5 százalékot. Bizonyára a minap kiadott sajtóközleményükkel is megerősödésüket kívánták elősegíteni. „Magyarországon ma hátrányban van az, aki magyar, aki dolgozik, aki heteroszexuális. Az ÚMP ez ellen emel szót!” – írták és megspékelték mindezt egy pandás plakáttal. „Nagyon sok hangos kisebbség van ma Magyarországon, sok-sok előjoggal. Mi ezzel nem tudunk azonosulni, ezért mi a csendes többséget akarjuk képviselni” – felelte az ÚMP elnöke, és elmondta, pártja így tiltakozik a kirekesztő liberális média ellen. „Ezt a kirekesztő hozzáállást jól mutatja az, hogy a legnagyobb magyar liberális média ezt a sajtóközleményt még fizetett hirdetésként sem volt hajlandó leközölni.” Amikor megkérdeztük, mégis melyikre gondol, az alábbi választ kaptuk. „A Ringierre. Megyünk is eléjük tüntetni.” (A Ringier svájci médiavállalkozás, amely többek között a Blikk, a BRAVO és a Népszabadság kiadója. – F. Zs.) Mondá Táncsics, nekünk meg eszünkbe jutott egy kép, ahol a pártelnök egy bohócnak öltözött aktivista mellett vigyorog, és a kép fölött ez áll: „A Bohóc és az elnök! Melyik melyik?” | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-5-resz-uj-magyarorszag-part-89395 | https://web.archive.org/web/20230405034228/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-5-resz-uj-magyarorszag-part-89395 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-5-resz-n-uj-magyarorszag-part | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-31 14:43:00 | [
"Táncsics Péter",
"Zuschlag János"
] | [
"Új Magyarország Párt"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,293 | Kamupártok 6. rész – Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt | Mit kíván a magyar társadalom? – kérdezik, és tizenkét ponttal válaszolnak rá. Segítik a devizahiteleseket, adócsökkentést és kétkamarás parlamentet kívánnak. Körbehaknizzák az országot, ami Szili Katalinnal nem is oly nehéz. | Szili Katalin élőben
„Nagy társadalmi igény van egy új, szociálisan elkötelezett, demokratikus és nemzeti alapon szerveződő politikai alternatívára. Célunk esélyt adni azoknak, akik ma nem tudnak választani, annak a közel 4 millió szegénynek és bizonytalannak, akivel ma senki nem törődik” – áll a KTI Facebook-oldalán. Ezzel nagyjából be is lőhetjük a pártot: civil szféra (bár Szili Katalin politikai előéletéből nem nehéz kikövetkeztetni, a KTI melyik oldalra húz), szociális-gazdasági problémák megoldása, bizonytalan szavazók elérése. „Ha megvizsgáljuk a legfrissebb felméréseket, azt látjuk, hogy a teljes népesség körülbelül 55 százaléka szimpatizál valamelyik nagy tömbbel, tehát a társadalom közel fele valami újra, tisztábbra, hitelesebbre vágyik. Nekik kínálunk alternatívát” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Láng Márta, a KTI igazgatója, és hozzátette, hogy válaszában a Tárki múlt heti felmérésére hivatkozik.
A KTI néppárt jellegét egy széles szövetségi rendszer határozza meg: parlamenten kívüli pártok és civil szervezetek egyenlő szövetségeként jött ugyanis létre, tudtuk meg Láng Mártától. Ezek a szervezetek mind a programalkotás, mind a jelöltállítás folyamatából – a KTI 57 jelölttel büszkélkedhet – kivették részüket, a kampányból úgyszintén. És valóban, honlapjukon fel is sorolnak jó néhány szövetségest, mint például a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezetet, az ÖTHÉT Egyesületet vagy a Szociális Unió Pártot. Ez utóbbi azért érdekes, mert amikor 2010 októberében Szili Katalin kilépett az MSZP-ből, saját pártot alapított, méghozzá a Szociális Uniót, melynek elnöke is lett. A párt honlapján egy 2013. június 26-i keltezéssel ellátott állásfoglalással aztán „az együttműködő felek úgy döntenek, hogy a fent rögzített közös céljaik elérésére politikai közösséget alakítanak.” Az aláírók – szám szerint 12 – majdnem mindegyike most a KTI honlapjának „szövetségeseink” címszava alatt díszeleg.
A néppárt és a civiljelleg mellett persze rendkívül fontos a közösség arca, aki tulajdonképpen elviszi a hátán az egész kezdeményezést. „Szili Katalin népszerűsége elvitathatatlan és hatalmas segítség – mondta a párt igazgatója, majd hozzátette. – Szükség van hiteles politikusokra, akikben az emberek megbízhatnak, és ő ilyen. Az ő személye a KTI ismertségének és népszerűségének legfontosabb eleme.” Amit azért magunktól is észrevettünk, tekintve, hogy a párt összes plakátján és szórólapján megtalálható a politikus. Kedvencünk azonban mégis Facebook-oldaluk borítóképe, melyen Szili középen állva beillik magának a Messiásnak is, körötte pedig pártjának nyolc tagja áhítattal néz rá.
Programjukat a már említett 12 pontban, egy Orbán Viktornak címzett petícióban és egy mutatós pdf-fájlban fogalmazták meg. „Tudatosan helyeztük előtérbe a gazdasággal, a munkahelyekkel és az adópolitikai kérdésekkel kapcsolatos javaslatainkat. Ha sikerül kiszámítható adóügyi környezetet teremtenünk, ha mindenki értékteremtő munkához juthat, aki dolgozni akar, akkor a gazdaság a jelenleginél szélesebb mozgásteret biztosíthat a problémák orvoslására” – summázta az igazgató. Továbbá azt is elmondta, hogy egy jól működő gazdasági helyzetben több lehetőségük nyílna a szociális válságterületeken élők segítésére, vagy az állampolgári jogon járó alapnyugdíj biztosítására.
Kiemelt fontossággal bír számukra az adócsökkentés és a jövedelemrendezés mellett a diplomás fiatalok sorsa is, a KTI ugyanis gyakornoki programot indítana olyan pályakezdőknek, akik egyetemük elvégzése után három hónappal önhibájukon kívül nem tudnak elhelyezkedni. „A program keretében egy éven keresztül szerezhetnének szakmai gyakorlatot, fizetésük felét pedig az állam biztosítaná. Szándékunk szerint minden 50 foglalkoztatott után egy gyakornokot kellene alkalmazniuk a munkaadóknak” – mondta el a KTI igazgatója. Programjuk másik sarkalatos pontja a devizahitelesek helyzetének kezelése, mellyel kapcsolatban Szili Matolcsy Györggyel folytatott tárgyalásokat, és a felek meg is egyeztek abban, hogy a választások után létrehoznak egy munkacsoportot. „A munkacsoport át fogja tekinteni a jogszabályi környezetet, a különböző felelősségi köröket, azt, hogy történt-e mulasztás a devizaalapú hitelszerződések piaci értékesítésekor, és ha igen, ki milyen mulasztást tett” – vázolta Láng.
A KTI felvette pontjai közé továbbá a képviselők visszahívhatóságának követelményét is. „Az országgyűlési képviselők elszakadtak az általuk képviseltektől, alig vagy egyáltalán nem tartják velük a kapcsolatot, ráadásul a parlamentbe kerülve a frakciófegyelem áldozataiként egyfajta szavazógéppé válnak, megszavaznak akár olyan kezdeményezéseket is, amelyek a saját választókerületeikben élőkre negatív hatással lehetnek” – mondta, és hozzátette, hogy elképzelésük szerint akkor lennének visszahívhatók a képviselők, ha nem tennének eleget a kötelezettségüknek. Ez azonban szerintük szorosan összefügg a modern kétkamarás parlamentet sürgető indítványukkal is.
Mindemellett arra is javaslatot tettek, hogy ahogyan az egyházakat és civil szervezeteket, úgy a pártokat is lehetne az egy százalékkal támogatni, ami már csak azért is jó lenne, mert egyfajta véleménykifejezésre, visszacsatolásra is szolgálhatna. „A jelenlegi pártfinanszírozást fel kell váltani egy igazságosabb rendszerrel, amelyen keresztül a pártokat továbbra is közpénzből finanszírozná az állam, de minden párt csak annyi költségvetési támogatást kapna, amennyit a választók saját adóforintjaikból »megszavaznak« nekik” – érvelt Láng, mi azonban kételkedünk abban, hogy egy efféle bizalmi voksolás után egyáltalán fent tudna-e maradni egy-egy párt.
Jelenleg azonban a közpénzek milliói csak úgy röpködnek ide meg oda, így a KTI-nek is van miből kampányolnia. Április első hetében is folytatják az országjárást, ahol tudatosítani kívánják az emberekben, hogy „nem kell a »két nagy« közötti dilemmában élniük”. És bár az elmúlt hetekben a párt ismertsége és népszerűsége nőtt, céljuk pedig az, hogy a következő Országgyűlésben jelen legyen a KTI frakciója is, amire szerintük minden esélyük meg is van, a múlt héten kibukott aláírás-hamisítási botrányban ők is a vádlottak padján csücsülnek. Sajtóközleményükben rögtön meg is jegyzik, hogy „a hírben említett választókerületben jelöltünk nem szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást, így a választáson nem is vesz részt”. Láng Márta pedig ennyivel kommentálta az eseményeket: „A párton belül hatalmas volt a felháborodás a hír hallatán, hiszen jelöltjeink, aktivistáink két héten keresztül házról házra jártak, keményen dolgoztak, hogy összegyűjtsék a szükséges számú ajánlást, majd ilyen rágalmakat kellett végighallgatniuk. Szeretném világosan kifejezni: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gyűjtöttük az ajánlásokat. Tisztességes politikát kívánunk Magyarországon, ennek megfelelően mi is tisztességesen politizálunk.” | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-6-resz-kozosseg-a-tarsadalmi-igazsagossagert-neppart-89450 | https://web.archive.org/web/20230602210644/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-6-resz-kozosseg-a-tarsadalmi-igazsagossagert-neppart-89450 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-6-resz-n-kozosseg-a-tarsadalmi-igazsagossagert-neppart | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-02 14:54:00 | [
"Szili Katalin"
] | [
"Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,294 | Kamupártok 7. rész – Zöldek Pártja | Civil szféra, politikamentes élet, tematikus párt, újracsomagolás. Ismerős kulcsszavak, az újdonság: környezetvédelem, fenntarthatóság. Napraforgós mosolykampány, kámforrá vált önkéntesek, no meg a Farkas Berci. | „A Zöldek Pártja egy évek óta létező pártformáció, mely már a 2006-os választásokon is indult, akkor is a környezetvédelmi érdekek képviseletében” – válaszolják meg a „Kik vagyunk?” kérdését honlapjukon a zöldek, és egyből belövik célközönségüket is: azokhoz kívánnak szólni, akik „egy párt részéről sem tapasztalták a természet és a fenntarthatóság hatásos képviseletét”. Hogy hol voltak elveszve 2006 és 2014 között a zöldek, arról nem szól a fáma, mindenesetre az idei választások előtt néhány lelkes aktivistájuk úgy döntött, újraalkotják a pártot, egy környezetbarát alternatívát kínálva ezzel a választóknak április 6-án. Elmondásuk szerint a csoport feltámasztására azért volt szükség, mert „a mai, környezettudatos magyar ember előtt két út áll: elhagyja az országot vagy lépéseket tesz egy fenntartható Magyarországért”. Ők tehát maradnak – egyelőre.
Ez egy logó
Állításuk szerint maguk sincsenek oda a politikáért, de tisztában vannak azzal, hogy civil kezdeményezésként sokkal kevesebb esélyük (és állami támogatásuk) lenne az általuk fontosnak tartott ügyért harcolni, kevesebb emberhez jutnának el és szavuk is halkabb lenne. Pártként azonban támogatják a különféle civil mozgalmakat: azok követeléseit és szakmai álláspontját beépítik programjukba, aktivistáik előtt pedig nyitva áll az aranykapu meg a párt ajtaja, csak bújjatok rajta, akár még képviselőjelöltként is. Hiszen a zöld megközelítés egyik alapeleme éppen az, hogy széles körű civil bázison alapuljon. „Azért fontos a zöld tematika pártként való képviselete, mert a parlamenti vagy kormánypártok sem tudnak érvényt szerezni a gazdasági és más érdekekkel szemben a környezet ügyének – mondta el a magyarnarancs.hu-nak dr. Brezovits László, a Zöldek Pártjának szakmai vezetője, majd hozzátette: – Egy olyan skatulyába szorították a környezetügyet, ami látszólag sokba kerül. Pedig ez valójában hatalmas nemzetgazdasági lehetőség.”
Brezovits egyébiránt maga is harminc éve tevékenykedik civil szervezetekben, és meg van róla győződve, hogy a zöld ügyet parlamenten kívülről nagyon nehéz képviselni. Ráadásul a társadalmat még így sem egyszerű a környezettudatos viselkedés irányába terelni. „Alapjában véve nem lenne ez olyan nehéz feladat. Ami megnehezíti a dolgot, az a reklámok és a média által sugallt fogyasztási trend, mely éppen az ellenkezőjére neveli a lakosságot” – vázolta a párt szakmai vezetője.
Programjuk a „tiszta közélet – tiszta gazdaság – tiszta környezet” hármasságára épül, no meg az univerzum működésének biztosítójára, a természeti törvényekre. „Ha egy emberi társadalom harmonikusan illeszkedik ebbe a természeti rendszerbe, belső törvényei megfelelnek a rendszer törvényeinek, azok tisztán érvényesülnek, akkor számíthat annak gondoskodó, fenntartó erejére” – pillanthatunk bele a zöld filozófia legmélyebb bugyraiba. Egyébként pedig éljen a független igazságszolgáltatás, a transzparencia, a képviselők visszahívhatósága és a szakértelem megfelelő kihasználtsága. Az élen pedig természetesen az energiapolitika, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés áll. „Azért vagyunk zöld párt, mert a zöld szellemiséget kívánjuk meghonosítani az élet minden területén – mondta el Brezovits. – Az oktatás és a kultúrpolitika például a fenntartható fejlődés miatt nagyon fontos. Földünk túl van terhelve, a források pedig lassan kifogynak. A tudati fejlődésnek azonban nincsenek korlátai, ki kell hát használnunk. A természettel pedig nem szabad összetűzésbe kerülnünk.”
És ha már összetűzés, adja magát a kérdés, zöldként mégis mi a véleményük a paksi szerződésről. A kérdés felé nem az általános atomellenességgel fordulnak, inkább olyan energiaforrásokat támogatnak, melyek olcsóbbak, hamarabb elérhetők és jobban kihasználhatók. „Pakssal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy nem egy utólagos véleménynyilvánításra lett volna szükség, hanem előzetes nyílt szakmai konzultációra és egyeztetésre” – fejtette ki a zöldek szakmai vezetője.
Kampányukkal alapvetően az utolsó hétre koncentrálnak, mint megtudtuk, kicsit kényszerűségből is, hiszen utolsóként kapták meg az állami támogatást: a 147 milliós apanázs – ami egyébként a választásokon induló pártok büdzséi közül a legkisebb – csupán a múlt héten érkezett meg. Azért náluk is befigyelt egy fotópályázat, akadtak zöld aktivisták a Római-parton, a pozitív kampányhoz pedig foggal-körömmel ragaszkodnak. „Pozitív kampányt folytatni nálunk természetes és viszonylag egyszerű, hiszen ez megfelel zöld szemléletünknek. Ami nehezebb, az a külső negatívumok le nem reagálása, de azért ezt is megoldjuk” – mondta Brezovits, aki szerint a társadalmi csoportok összefogásával lehetne előremenni és tenni ezért az ügyért valamit. Ezért parlamentbe jutásuk esetén mindenképpen a közös munkára és a társadalom egységként való kezelésére fektetnék a hangsúlyt. „A pártok közötti állandó szembenállás nagyon káros. Egy döntés esetén éppen az a jó, ha több szempont merül fel. A természeti alaptörvényekkel nem lenne szabad szembefordulni, és jó lenne, ha ezt a politikai közbeszéd is felvállalná” – jegyezte meg Brezovits.
Ez egy plakát
Egy húzónév azonban sosem árt, még akkor sem, ha jelöltjeik túlnyomórészt a zöld témákban járatos szakemberek, akiknek köszönhetően a Zöldek Pártja első kézből tud szakértői véleményeket formálni. Farkas Bertalan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indul egyéni jelöltként, amellett pedig, hogy ő az eddigi egyetlen magyar űrhajós, környezetvédelmi szakember is. Brezovitscsal még közös repülős múltjukból ismerik egymást, együttműködésük a pártban is gyümölcsöző. „Természetesen jót tesz a népszerűségünknek, de csak az ő személyére nem lehetne kampányt szervezni, egy ember kevés ahhoz, hogy parlamentbe jusson egy párt. Ahhoz kell még egy jó program, kellő tudás és szakmai háttér. Egy ismert személy ehhez csak pluszsegítség” – mondta el a zöldek szakmai vezetője.
Pozitív kampány ide vagy oda, a Zöldek Pártja sem úszta meg a botrányt, az ő nevük is felmerült ugyanis a múlt heti aláírás-gyűjtési skandalum kapcsán. Brezovits úgy véli, minden elképzelhető, hiszen a rendszer nem volt ellenőrizhető. Ők maguk ugyan nem tapasztaltak semmiféle csalást, de az igazság kiderítéséhez a Nemzeti Választási Bizottság megfelelő vizsgálatára lesz szükség. „A probléma ott kezdődik, hogy az új ajánlási rendszer számos gyermekbetegséget hordoz magában. A gyűjtés során ugyanis nem lehetett követni az ívek útját, nálunk pedig sok interneten jelentkezett önkéntes vagy fizetett diák munkás gyűjtötte az aláírásokat. Így nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy van-e a minket ért vádaknak alapja, hiszen mi sem tudtuk ellenőrizni, másolt-e valaki, vagy sem” – mondta el Brezovits, aki ezzel kapcsolatban a direkt provokáció lehetőségét sem zárja ki, önkénteseik közül ugyanis volt, aki az aláírásgyűjtés során egyszerűen felszívódott.
További kamupártok folyamatosan frissülő választási mellékletünkben. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-7-resz-zoldek-partja-89487 | https://web.archive.org/web/20230404220055/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-7-resz-zoldek-partja-89487 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-7-resz-n-zoldek-partja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-04 15:01:00 | [
"Farkas Bertalan"
] | [
"Zöldek Pártja"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"környezetvédelem",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,295 | Az Alstomnál bevett gyakorlat volt a vesztegetés | Az ügy lezárása érdekében elismerte vétkességét és elfogadta a megvesztegetés vádjával ellene indított eljárásban kivetett 772 millió dolláros bírságot a Alstom SA francia energia- és gépipari konszern. Az amerikai igazságügyi minisztérium által hétfőn bejelentett bírság a legnagyobb, amit külföldön folytatott megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek. | Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint az Alstomnál bevett gyakorlatnak számított a megvesztegetés és a cég több tízmillió dolláros nagyságrendben fizetett le döntéshozókat Indonéziában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és a Bahama-szigeteken.
Összehangolt munkával | https://www.origo.hu/gazdasag/20141223-az-alstomnal-bevett-gyakorlat-volt-a-vesztegetes.html | https://web.archive.org/web/20150127092040/https://www.origo.hu/gazdasag/20141223-az-alstomnal-bevett-gyakorlat-volt-a-vesztegetes.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/az-alstomnal-bevett-gyakorlat-volt-a-vesztegetes | Origo | news | 2014-12-23 00:00:00 | [] | [
"Alstom"
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"metró",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"közlekedés"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
56,296 | Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt | Április 6-án rekordmennyiségű pártra szavazhatunk: szám szerint 31-re. A nagyobb pártok mellett sok kisebb szervezet vállalja a megmérettetést. Sorozatunk őket kívánja bemutatni: a sort az Összefogás Párttal kezdjük. | „Az Összefogás Pártot azért hoztuk létre, mert felismertük a nemzet újbóli összefogásának történelmi szükségességét, meg szeretnénk szüntetni a jobb- és a baloldal közötti értelmetlen szembenállást” – olvashatjuk a magukat a gondolkodó emberek pártjának tartó, sem jobb-, sem baloldali, hanem emberközpontú problémamegoldó csoportként működő Összefogás honlapján. A név kötelez, a bemutatkozó alapján azonban felmerül a kérdés, hogy nem túl idealisztikus elképzelés-e az ma Magyarországon, hogy jobb- és baloldal egyesítésével, egy nagy közös érdek által vezérelve a dicsőséges jövő felé masírozzunk? „Ha valami nem működik körülöttünk, nem ahhoz kell igazodnunk, ami van, hanem követni kell az álmainkat, ez visz minket előre – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Szepessy Zsolt, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje, majd hozzátette: – Magyarországon igenis össze tudnának jönni az emberek, nekem is vannak mind a jobb-, mind a baloldalon barátaim, látom, hogy az a szándékuk, hogy az országot jobbá tegyék, de egymással szemben állnak. Ezeket az erőket össze kellene adni, és egy irányba állítani őket.” Szepessy nem tartja helyesnek azt a fajta kampányt, mely a másik lejáratásából táplálkozik, főként, ha emberileg is meghurcolnak valakit.
Barna Bácsi megoldja az uborkaproblémát
Éppen ezért ő sem a baloldalt támadta, amikor az Országos Választási Bizottságnál (OVB) február végén feljelentette a Bajnai–Mesterházy–Gyurcsány-féle Összefogás becenévvel illetett társulást, hanem azokat, akik lenyúlták pártja nevét. „Ha a Fidesz csinálta volna ezt, akkor is hasonlóan jártam volna el. Én csak kiálltam azért, ami az enyém.” És valóban, az Összefogás Párt 2009 óta létezik, a baloldal pártjai azonban csak január óta használják a nevet, ami most, hogy a „valódi” Összefogás is szerepel a szavazólapon, megtévesztő lett volna. Szepessy az OVB-nek írt levelében „összeállásként” emlegeti őket, és pártja nevének ellopásával, választási csalással és a választópolgárok összezavarásával vádolja az ellenzéki társulást, illetve a választásokról való kizárásukat követeli. Ilyesmi nem történt, de az tény, hogy Bajnaiék március elejétől a Kormányváltás nevet használják.
Póka László, az Összefogás országgyűlési képviselőjelöltje azonban már egy kevésbé nyugodt hangvételű, Szigetvári Viktornak címzett nyílt levélben közölte a névbitorlókkal, hogy betelt a pohár, és „eljött az idő, hogy a lopós, hazug, kifosztó bankárbérenc politikusok eltűnjenek a magyar politikai életből”. Szepessy szerint egyik levelükre sem érkezett válasz, és ő ugyan békés embernek tartja magát, de ha ellenfelei ilyen eszközökkel harcolnak, kénytelen ő is felvenni a kesztyűt. „Nem kellett volna egy kis pártot tönkretenni. Tudom, hogy igazam van, erkölcsi fölénnyel képviselem az álláspontomat, a harcot nem én kezdtem, a másik oldal szolgáltatta a casus bellit. A célom, hogy bocsánatot kérjenek és megkövessenek, ha ez nem történik meg, minden jogi és politikai eljárást be fogok vetni” – mondta Szepessy. Az egész névmizéria legpikánsabb eleme azonban mégiscsak az, hogy a szavazólapon az Összefogás Párt és az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP egymás mellett szerepelnek, melyet az Összefogás elnöke isteni jelnek vett.
És hogy ne ragadjunk le a névnél, nézzük, milyen programmal áll elő az „eredeti” Összefogás, amelynek elnöke egyébként Monok korábbi polgármestereként már nevet szerzett magának az olyan intézkedésekkel, mint a „segély munkáért” program, az uzsorások elleni fellépése, vagy a szociális kártya bevezetése. Az Összefogás fontosnak tartja a közbiztonság helyreállítását, melyet olyan intézkedésekkel kívánnak elérni, mint például a tűzoltó- és mentősszakmák társadalmi megbecsülésének helyreállítása, minden településen egy rendőrőrs kialakítása legalább egy helyben lakó rendőrrel, vagy a megélhetési bűnözés felszámolása, amelynek értelmében ha valaki háromszor követ el bármilyen bűncselekményt, negyedik alkalommal automatikusan 20 év letöltendővel büntessék. Fontos szerepet játszik a pártprogramban a családok és nyugdíjasok védelme mellett az oktatás és a fiatalok tömeges külföldre távozásának megakadályozása, csökkentése. „Ha egy friss diplomás elhagyja az országunkat, de néhány év tapasztalatszerzés után visszajön, azzal csak erősíti hazáját. A baj az, ha kimennek, és nem jönnek vissza. Az nemzeti tragédia” – mondta Szepessy, aki szerint pár év alatt nem lehet a rossz tendenciákat megállítani, csak lassítani és kis lépésekkel más irányba fordítani. Ami a munkahelyteremtést illeti, az Összefogás igen nagy hangsúlyt helyez a mezőgazdaságra: óriási területeinket csupán megfelelő technikával kellene kihasználni, és újra lehetne éleszteni a korábban oly sikeres háztáji gazdaságokat, mindemellé pedig becsatlakozhatna a feldolgozóipar és a gépgyártás, ráadásul a mezőgazdasági termékek jól eladhatók. „Magyarországon körülbelül 10 millió ember él, és 16-17 milliónak elegendő élelmet tudnánk termelni.”
A program széles körű ugyan, de végigolvasása után rögtön szembeötlik, hogy a kulturális szféra még csak említve sincs benne. Szepessy szerint ez nem azért van, mert nem érdekli a kultúra, sőt anno Monokon még olyan színházat is létrehoztak, ahol bevonták a helyi fiatalságot. „Azért nem foglalkoztam ezzel, mert úgy gondolom, Isten őrizz, hogy a politika betegye a lábát a kultúra területére. A politika nem lehet a kultúra megrendelője – vázolta fel elképzeléseit az Összefogás miniszterelnök-jelöltje. – A máig fennmaradt és igen értékes művek mind szabad akaratból születtek, azokat a művésznek kell megálmodnia. A politika egy dolgot tehet csupán: az anyagi kereteket teremtheti meg.”
Szepessy eddigi kampánytapasztalatai igen pozitívak, elmondása szerint sokat jár az emberek között, a legtöbb helyen ismerik a pártját, de az általános kiábrándultság azért megfigyelhető a választópolgárok körében. Ráadásul Magyarország nagy problémája, hogy vannak ugyan profi és jó szándékú politikusok, de nincs olyan kvalitásuk, hogy igazi államférfivá váljanak. „A politika szitokszó lett, az emberek valami újat keresnek.” Éppen ezért az Összefogás miniszterelnök-jelöltje úgy gondolja, hogy még ők maguk is lehetnek a meglepetés, de mivel nem tudják, hogyan állnak, április 6-a lesz az ő közvélemény-kutatásuk. Ígérni semmit sem tud, csak azt, hogy ha bekerülnek a parlamentbe, az „emberek meghosszabbított kezei, fülei, szemei és hangjai leszünk, figyelünk a problémákra, és megpróbálunk rájuk megoldást találni úgy, hogy közben ne vesszen el az ember”. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kamupartok-1-resz-osszefogas-part-89184 | https://web.archive.org/web/20230405131447/https://magyarnarancs.hu/belpol/kamupartok-1-resz-osszefogas-part-89184 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-1-resz-n-osszefogas-part | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-14 15:13:00 | [
"Szepessy Zsolt László"
] | [
"Összefogás Párt"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,297 | Mindenki feljelent mindenkit | A zuglói önkormányzat szerint megrendezett beszélgetés hangfelvételével akarják lejáratni a kerület polgármesterét. | Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt tesz feljelentést a felvétel készítői és az azt kritika nélkül átvevő, a jó hírnév megsértésében közreműködő sajtóorgánumok ellen – tudatta közleményében az önkormányzat. Később kiderült, hogy a polgármester hamis vád alapos gyanúja miatt is feljelentést tett. Erről szintén az önkormányzat tájékozatta az MTI-t, a közleményhez a feljelentést is csatolva.
Ebben Papcsák Ferenc azt írta: az ismeretlen által közzétett hangfelvételen “más személyekkel, a mellékelt leiraton Vállalkozó illetve Öccs megjelöléssel” szerepelt egyénnel “feltehetően” Ferdinandy István, a kerület alpolgármestere folytat beszélgetést. Ennek során – mint Papcsák Ferenc fogalmazott – “a személyemet érintő, becsületemet súlyosan sértő kifejezések hangzanak el, többek között valótlanul bűncselekmény elkövetésével vádolnak”.
A felvétel alapján Papcsák Ferenc feljelentésében arról tájékoztatta a nyomozóhatóságot, hogy 2012. szeptember 19-én ismeretlen tettes ellen bejelentést tett a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának felkérése alapján, mivel a hangfelvételen is említett tárgykörben, a cég által koordinált gyorsszolgálati tevékenység elvégzésével kapcsolatban visszásságokra derült fény, s olyan szabálytalanságokat tártak fel, amelyek alapján bűncselekmény gyanúja merült fel.
Zugló ellenvádjai
„A rágalmazó felvételen két olyan sértett személy hallható, akiket az önkormányzatnál végrehajtott pénzügyi és vagyongazdálkodási átvilágítások és átszervezések gátolnak abban, hogy tovább sütögessék a saját pecsenyéjüket. Az egyikük egy olyan sértett vállalkozó, aki a megszigorított zuglói vagyongazdálkodási és teljesítésellenőrzési rendszerben nem tudja folytatni a korábbi illegális módszereit. A másik személy pedig a jogköreitől tavasszal megfosztott, jelenleg is belső vizsgálat alatt álló, tetteivel már huzamosabb ideje a baloldalt segítő Ferdinandy István alpolgármester” – tudatta előzőleg az önkormányzat.
Az önkormányzat úgy látja, hogy „a polgármester lejáratásához tehát mindkét személynek személyes indítéka van, a hangfelvétel ezért álláspontunk szerint nem véletlenszerű, hanem megrendezett beszélgetés, amelyet bárki készíthet harmadik személyről”. Kiemelik azt is, hogy éppen a polgármester volt az, aki szorgalmazta a Zuglói Zrt.-ben az elmúlt években történt szabálytalanságok ügyében a vizsgálatokat és tett feljelentést, illetve kezdeményezte a vagyonosodási eljárás megindítását a volt vezérigazgató ellen. Papcsák Ferenc az általa megtett feljelentés nyomán elindult és már egy éve folyamatban lévő ügyről a vizsgálatok lezárásáig nem nyilatkozik.
Fotó: MTI/Beliczay László
A 20 százalék újra terítéken
Az önkormányzat ezzel elismerte, amit többen csak találgattak, hogy Ferdinandy István fideszes alpolgármester beszélget egy vállalkozóval, aki állítása szerint százmilliós kenőpénzeket fizetett és szidja a polgármestert, többek között őt okolja, amiért az önkormányzati megbízás miatt csődbe ment családi cégük. A felvételen bizalmas, tájékoztató jellegű beszélgetés folyik zuglói közbeszerzésekről, miután az alpolgármester kíváncsiskodik a kerületi beruházások részletei iránt. A vállalkozó beszámol arról, hogy 20 százalékot kellett letennie az üzletért, “hordani kellett” a pénzt, amely végül 100 millióssá dagadt. Az elhangzottak szerint a zuglói közbeszerzéses üzletekben a vállalkozó cége is kis híján tönkrement, testvére kft.-je pedig ténylegesen csődhelyzetbe került.
Gyurcsány már Mr. 20 százalékozott
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Zugló fideszes polgármestere korrupciógyanúba keveredett, ezért az ellenzéki párt írásban szólítja fel a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból kezdjen nyomozást. Gréczy Zsolt szóvivő úgy fogalmazott: nehezen hihető, hogy a 20 százalékos „visszaosztásról”, Papcsák Ferenc ne tudott volna. A polgármestert a ciklus elején még azzal bízta meg Orbán Viktor, hogy kormánybiztosként ő feleljen az elszámoltatásokért, legyen “afféle tisztesség mintaképe, egy lángoszlop, aki majd számon kéri a gonoszokat” – emlékeztetett Gréczy Zsolt.
A szóvivő szerint az, hogy Papcsák Ferenc korrupciógyanúba keveredett, nem meglepő, hiszen “a Fidesz maga a korrupció, amelynek élén maga Orbán Viktor áll”. Korábban Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán azt írta, hogy a debreceni városi tévé megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy Portik állítólag készpénzt vitt MSZP-s politikusoknak. „Mondtam, hogy nem tudom, igaz-e, de azt hallom, hogy kenyéradó gazdájukat Mr. 20 százaléknak hívják a környéken. Ezt sem tudom, hogy ez igaz-e. Az interjú ezen részleteit nem adta le a tévé…” – írta a volt kormányfő.
Jobbik: Vagyonvizsgálatot Papcsák ellen
A Jobbik haladéktalanul hatósági vizsgálatot követel a hangfelvétel miatt. A rendőrségnek és az illetékes ügyészségnek azonnal lépnie kell, vizsgálva a hanganyagban említettek szerepét. A párt szóvivője szerint a Fidesz belső feszültségei, hatalmi harcai sem indokolhatják a közpénzek lenyúlását. Papcsák Ferenc esete tökéletes kórtörténete a fideszes “el nem számoltatásnak”. A most korrupció gyanújába keveredett politikus elszámoltatási kormánybiztosként már csúfosan megbukott. Mirkóczki Ádám szerint a kormányt minősíti, hogy egy ilyen emberre bízták a korábbi visszaélések feltárását, a politikusbűnözők elszámoltatását. Amennyiben a gyanú a legkisebb mértékben is beigazolódik, Papcsák Ferencnek azonnal távoznia kell a polgármesteri székből és az Országgyűlésből. Mindemellett elengedhetetlen lenne Papcsák Ferenc ellen egy vagyonosodási vizsgálat lefolytatása is – írta közleményében a szóvivő.
LMP: Bűnszövetség! Offshorozás
Az LMP a legfőbb ügyésznél tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés gyanúja miatt. Schiffer András azt mondta, hogy ha valaki komolyan veszi a hangfelvételt, akkor az arról szól, “hogy a kormánypárt maffiaszervezet-szerűen működik”. A felvételen “a zuglói vállalkozó arról beszél, hogy itt egy olyan kínos ügyről van szó, hogy nem lehet a Viktorral se megbeszélni” – tette hozzá.
Az LMP azért fordul a legfőbb ügyészhez, mert a felvételen utalás történik a miniszterelnökre, akitől sürgős magyarázatot várnak. Az ügyészségnek ki kell derítenie, mennyire lehet megbízni a hangfelvétel hitelességében, és hogy az ügy kiknek a büntetőjogi felelősségét veti fel. Mint mondta, tisztában van azzal, önmagában egy hangfelvétel nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy a bíróság tárgyalja. Arra viszont igen, hogy az ügyészség ismeretlen tettes ellen megindítsa az eljárást.
Ha beigazolódik, hogy a felvételnek van valóságalapja, az megmagyarázza, hogy 2010 után azért nem volt elszámoltatás, mert “a mai hatalmasok” nem akarják, hogy 2014 után legyen – tette hozzá. Schiffer a sajtótájékoztató végén egy másik témára áttérve elmondta, az LMP szerdán beterjeszt egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amelyik – elfogadása esetén – az állami vezetőknek és kormánytisztviselőknek megtiltaná az offshore érdekeltségekben való részvételt.
Együtt-PM: Papcsák is kiskirály
Az Együtt-PM szövetség szerint a legfőbb ügyésznek hivatalból vizsgálatot kell indítania a zuglói hangfelvétel ügyében, mert alapos a gyanú, hogy a “fideszes maffia” Zuglóban is működik és “Papcsák Ferenc uralma alatt törvénytelenségek sora valósult meg”. Dorosz Dávid független képviselő szerint a felvétel olyan törvénytelenségekre, korrupciós esetekre mutat rá, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgálni.
Emiatt a legfőbb ügyésznek mindenképpen eljárást kell kezdeményeznie. Az Együtt-PM reméli, hogy Polt Péter “abbahagyja azt a sunnyogást, amit ő, illetve a Legfőbb Ügyészség az elmúlt hónapokban a Fidesz-maffia különböző ügyei kapcsán folytatott és elkezdi ezt a vizsgálatot”. Ha nem indul hivatalból eljárás, akkor az Együtt-PM összegyűjti a bizonyítékokat és azokat az ügyészség elé fogja tárni – tette hozzá.
Dorosz Dávid a zuglói polgármesterről azt mondta: “Papcsák Ferenc ugyanazoknak a mercis fideszeseknek a sorát gazdagítja, akik kiskirályként uralkodnak egy-egy kerületen, falun vagy városban”. Eközben “húsz-harminc százalékos sáppal kell a közbeszerzésekhez a vállalkozásoknak hozzájárulniuk”. A képviselő közölte: ez akkor történik, amikor több tízezer gyermek éhezik, a Pető Intézetet a kormányzat ellehetetleníti, sok családnak gondot okoz a tankönyv megvásárlása.
LÜ: nem érkezett feljelentés
Az ügyészségre szerda délutánig nem érkezett feljelentés, amennyiben érkezik, azt a törvényes határidőn belül kivizsgálja – közölte a sajtóban megjelent zuglói hangfelvétel kapcsán az MTI érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője. Fazekas Géza elmondta, hogy 2012. szeptember 20-án hűtlen kezelés miatt nyomozás indult a BRFK-n a zuglói vagyonkezelővel összefüggésben, de annak az eljárásnak még nincs gyanúsítottja. Az ügyészségi szóvivő szerint még nem lehet megállapítani, hogy van-e valami összefüggés az egy éve indult nyomozás és a most nyilvánosságra hozott hangfelvétel között. | https://24.hu/belfold/2013/09/25/papcsak-feljelenti-besarozoit/ | https://web.archive.org/web/20231108111511/https://24.hu/belfold/2013/09/25/papcsak-feljelenti-besarozoit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindenki-feljelent-mindenkit | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-25 15:06:00 | [
"Ferdinándy István",
"Papcsák Ferenc"
] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"rágalmazás / becsületsértés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,298 | A rontás virágai – Mezőgazdaság | Sokszor tűnt esetlegesnek, kapkodónak a kormányzati szakpolitika – ám a csapásirány jól kivehető. Az Orbán-kormány akár a saját választási ígéreteivel is szembemenve, brutális célratöréssel alapozta meg legfontosabb társadalmi szövetségeseinek és támogatóinak anyagi jólétét. Sorozatunk ötödik része a mezőgazdaságról tudósít. | Az Orbán-kabinet vidékpolitikai stratégiájának és programjának felskiccelését 2010-ben a kormányfő egy környezetgazdálkodási professzorra és a munkacsoportjára bízta; az abban foglaltak egy elképzelt világban talán érvényesülhettek is volna.
Az Ángyán József nevével fémjelzett tervezet piacszabályozási része már az első évben megbukott. 2010 nyarán a kabinet rendelkezett az élelmiszer-forgalom másodlagos importellenőrzéséről. E szerint az érkező importárut előre be kell jelenteni, és azt a hatóság szakemberei kockázatelemzéssel megvizsgálják. A hivatal pedig meg is tilthatja a lejárt szavatosságú vagy más okok miatt gyanúsan olcsó termékek forgalmazását. Jó ötletnek tűnt, ám hamar kiderült, hogy egy hadseregnyi hivatalnok kellene az ellenőrzéséhez. A rendszer tökéletes kudarcot vallott, a külföldi áruk aránya ma is jócskán meghaladja az „elvárható maximumként” meghatározott 20 százalékot. A program kulcsmondata szerint „számunkra legfontosabb a hazai piac” – ebből semmi sem valósult meg.
A kormányzati birtokpolitika egészét az a tény határozta meg, hogy az uniós szabályok értelmében a hazai földbirtokokra vonatkozó forgalmi moratórium (tagállami polgár szabadon vásárolhat birtokot, de ezt egy korábbi egyezség alapján átmenetileg megtilthattuk) idén április végén biztosan lejár. A kormányzat a kis- és középgazdaságok megerősítésével, illetve a szabad forgalom további korlátozásával kívánta akadályozni a spekulációs tőke megjelenését a magyar földpiacon, s mindezekkel együtt a hazai ágazati nagyvállalkozók mozgásterét is korlátozni akarta. Ami az utóbbit illeti, valóban született jogszabály tavaly az egy gazdasági érdekeltségben működő agrártársaságok földhasználatának korlátozásáról (1200 hektár, ami egyes esetekben 1800 hektárig bővíthető), és a hazai földforgalom szabályozását is új alapra helyezte a kormány. A Nemzeti Földalapnak általános elővásárlási jogot adott; speciális szabályokhoz kötötte a külföldiek magyarországi birtokszerzését, és az időközben létrehozott nemzeti agrárkamara, illetve a helyi önkormányzatok jogkörébe sorolta annak eldöntését, hogy ki vehet adott településen földet. Az intézkedésekről minden mértékadó földpiaci szakember azt állítja, hogy ezekkel a magyar termőföld megvédve nem lesz (a pénz utat talál magának a legrafináltabb korlátok között is), a versenyszférára vonatkozó korlátozások viszont kifejezetten szembemennek a kormány saját belpiaci célkitűzéseivel.
Bár az ország és a magyar vidék jövőjét alapjaiban ezek az ellentmondások határozzák meg, a magyar közvéleményt igazából az ötmillió hektáros terület sorsához képest másodlagos ügy, a mintegy 64 ezer hektár állami föld kedvezményes bérlete rázta meg. Az eredeti célok szerint az állam kedvezményes földbérlethez kívánta juttatni azokat a kis- és középtermelő családokat, amelyek helyben részben foglalkoztatást, részben az állattartás fejlesztését ígérték. A folyamat vége közismert: a nyilvánvaló visszaélések miatt a posztjáról távozott Ángyán József felmérései szerint a területek erős kétharmada a kormánypárthoz kötődő barátokhoz, üzletfelekhez került.
A kormányzati ciklus legnagyobb politikai vesztesei mindenképpen azok a családi gazdaságok, amelyeknek fűt-fát megígért a Fidesz 2010 tavaszán. A helybéli gazdálkodók gyakran megalázó körülmények között maradtak alul pályázataik elbírálásakor. Bár termelésüket a kormányzat által jelentősen könnyebb feltételek mellett értékesíthetik a helyi piacon, a jelenlegi hatalom érdemi lépést az áraikat letörő közvetítői kereskedelem ellen nem tett. Négy év alatt nem alakult egyetlen működőképes kisközösségi értékesítő szervezet sem, sőt a korábbi cirka 30 termelői értékesítési szervezetből hat éppen ebben az időszakban ment csődbe.
A mezőgazdaság mögött működő támogatási rendszerhez a kormányzatnak semmi köze nincs, mert annak mind jogszabályi, mind pénzügyi bázisa az Európai Unió. A tavalyi GDP-növekedésben, amit a gazdasági tárca oly büszkén hangsúlyozott mindenféle információs csatornán, lényegében 450-500 milliárd forint olyan támogatás húzódik meg, amely az unióból érkezett a kedvezőbb időjárás miatt valóban nagyobb termésátlagokat produkáló mezőgazdasághoz.
Végül szót kell ejteni a korábbi karcagi polgármester, ügyvéd, fideszes országgyűlési képviselő, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nevéhez köthető döntésekről. Fazekas első helyettese a kezdeti időkben Ángyán József volt – a kettejük közötti szakmai tudásbéli különbség leírhatatlan. Ángyán viharos távozása után 2012-ben Budai Gyula ült be a tárca parlamenti államtitkári székébe; ő már nem lógott ki a sorból, jó katonaként minden utasítást keményen végigvitt. A birtokpolitikai és fejlesztési támogatások pályáztatása puszta színjáték azóta. A kormányzat az ágazati nagybefektetők ellen is csak szavakban harcolt, a valóságban a mai hatalomhoz nagyon közel álló személyek (például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd vagy Simicska Lajos, illetve néhány esetben Csányi Sándor OTP-vezér) döntötték el a legfontosabb ügyeket, a miniszternek nem sok érdemi szerep jutott. Jogkörét is erősen visszavágták, amikor az Orbán-féle nemzeti agrárkamara eljárási körébe utalták az ágazat piaci egyeztetéssel vagy éppen a földbirtok-politikával kapcsolatos ügyeit. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/a-rontas-viragai-mezogazdasag-89489 | https://web.archive.org/web/20160702232126/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/a-rontas-viragai-mezogazdasag-89489 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rontas-viragai-n-mezogazdasag | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-06 15:25:00 | [
"Ángyán József",
"Budai Gyula",
"Csányi Sándor",
"Fazekas Sándor",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
56,299 | Kamupártok 8. – Jólét és Szabadság Demokrata Közösség | Cicerót idézget és azt hirdeti, Antall József nyomdokaiban jár az újracsomagolt MDF. Adócsökkentést és béremelést ígér, autósmatricákkal kampányol, az aláírás-gyűjtési botrányból is kivette részét a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ). | „Demokrata közösségünk jelenleg az egyetlen olyan csapat Magyarországon, amely vállalta saját hibáit, lezárta múltját és elindult a megújulás irányába” – áll a JESZ honlapján. Miután a 2010-es választásokon az MDF nem jutott be a parlamentbe, a párt újjáalkotta magát, és 2011. április 8-án felvette mostani nevét. „A Jólét és Szabadság tagjai Tisza Kálmán, Bethlen István, Antall József konszolidációs politikájának örökségét vállalva és folytatva elutasítják a keleti típusú, vezérelvű barbárságot, és hisznek a nyugati típusú, értékelvű kultúrában” – írják hitvallásukban, és mélyen egyetértenek Cicero azon gondolatával, miszerint a nép jóléte a legfőbb törvény. Márpedig „hiába teremtett az Antall-kormány soha nem látott szabadságot az országban, az életszínvonal drasztikus visszaesése miatt az emberek nem élhették át a szabadság mással össze nem hasonlítható, mámoros érzését”.
A JESZ nem pártként, hanem közösségként határozza meg magát. „A JESZ jelöltjei között és a kampányban is nagyon sok a fiatal. Szándékunk és benyomásunk szerint a Jobbik mellett a második legfiatalabb párt vagyunk, jók a kilátásaink a jövőre nézve. Ugyanakkor szövetségeseink között a megfelelő partnerek garantálják a tapasztalatot. A tisztességes antallistákra és a Kisgazdák Történelmi Szövetségének tapasztalt jelöltjeire gondolok” – mondta a Narancsnak Makay Zsolt pártelnök. Legfőbb belpolitikai céljuk véget vetni a két nagy tábor harcának, és ehhez természetesen a választókon keresztül vezet az út. Valamint a szeretet és az összefogás erején – e korábban a Fidesz által is használt jelszón – keresztül. „Minden pártban vannak jó emberek és jó szakemberek, el kell tehát következnie annak a korszaknak, amikor ezek az emberek együtt dolgozhatnak” – vázolta a boldogabb jövőt Makay.
Makay Zsolt Kolozsnémán
Ha már jövő: van ifjúsági tagozat is, a JESZ U21, amely szerint „a jövő nemzedéket a folytonos politikai szembenállás, a kompromisszumok keresésének teljes hiánya, a felelőtlen gazdasági ígérgetések, a jövőkép nélküliség, a politikai érdektelenség, a kiábrándultság és a teljes bizalmatlanság taszították”. A fiatalok a megoldásokat keresik, nem foglalkoznak a régi sérelmekkel és pontosan tudják, mire van szükségük: vallják, és nagyjából ugyanazt fújják, mint a felnőttcsapat játékosai: összefogás, miegymás. És persze a szeretet.
Céljaikat, ki nem találnák, pontosan tizenkét pontban fogalmazták meg, de van azért 252 oldalas választási program is, a honlapjukon elérhető. Tervezetük igen átfogó, a zöld gazdaságtól a tehetséggondozáson keresztül az országmarketingig ér, külön kitér az egészségügy és az oktatás súlyos problémáira, illetve a diplomások tömeges kivándorlására. Hitük szerint sokban visszanyúlnak Antall József elképzeléseihez; a legégetőbb kérdés Makay szerint „természetesen a bérfejlesztés, négy év alatt 40 százalékos bérfejlesztést tartunk megvalósíthatónak”. Mint mondja, „minden egyes szakpolitikai kérdés kezeléséhez pénz kell, ezért elmondható, a valódi építkezés, a haladás záloga a bérfejlesztés”. Csökkentenék az adót is, mivel „az egzisztenciális diktatúra feltételeit a túladóztatás teremti meg. Magyarországon a legmagasabb az áfa, 27 százalék. Egyedül csak nálunk találni olyan adórendszert, ahol egy munkaadónak ahhoz, hogy 1 forintot tudjon adni a munkavállalónak, még egy forintot be kell fizetnie a költségvetésbe közteher gyanánt” – ismertette a helyzetet Makay. Az egzisztenciális diktatúra mellett, úgy vélik, véleménydiktatúra is van ma Magyarországon, ezért tartják fontosnak a sajtószabadság visszaállítását, hiszen ahogyan a pártelnök megjegyezte, az mégiscsak tarthatatlan, hogy a média pártpénztárnokok kezébe kerül.
A JESZ igyekszik kihasználni az elektronikus világ adta lehetőségeket is, létrehozták az ún. „e-demokráciát”, hogy az e-szavazás lehetőségével minél több döntés mögött minél több választópolgár akarata jelenjen meg. A JESZ a kampányában is használja a modern technikát: a logó, az arculat megtervezésére és a kampányvideó forgatására is országos pályázatot írtak ki, az utóbbi esetben például az első helyezett félmillió forinttal lesz gazdagabb. A kampány egyébként – lepődjünk meg! – a szeretet és az összefogás jegyében zajlik. A hajrában még egy üzenetet kívánnak megértetni mindenkivel: „Április 6. nem egy egyszerű választás, április 6-án arról döntünk, hogy milyen keretek között fogjuk rendezni azt a mérhetetlen társadalmi elidegenedést és feszültséget, ami csaknem szétveti a társadalmat – mondta a JESZ elnöke, majd hozzátette: – Az új országgyűlésnek hinnie kell a szeretet és az összefogás erejében, márpedig, amint látjuk, erre csak régi szereplőkkel semmi esély nincs.”
A demokratikus közösség nemrég kiadott sajtóközleményében azt is kijelentette, hogy egy kisebb közvélemény-kutató cég 4 százalékon mérte a pártot, így Makay teljes nyugodtsággal állította, hogy „a JESZ-nek minden esélye megvan arra, hogy bejusson az újonnan felálló magyar országgyűlésbe, és ott végre a politika valódi feladatával foglalkozzon”. A közelmúltban azonban két olyan eset is történt a JESZ háza táján, amik e szép reményeket beárnyékolhatják. Egyrészt a JESZ állítólag nem fizette ki az ígért 20-40 ezer forintot azoknak, akik autójukra ragasztották a pártot reklámozó matricát. Makayék ezt azonnal cáfolták, szerinte ez egy lejárató kampány része, hiszen ők a szerződésben foglalt időben fizetnek majd a szimpatizánsoknak. A másik pedig az aláírás-gyűjtési botrány: a JESZ-t is meggyanúsították a hamisítással, ám a párt elnöke ezt is élből elutasította. „A JESZ-nél komoly személyzeti állomány gyűjtötte az aláírásokat, önkéntesek és fizetett aktivisták is. Több száz szavazóköri delegáltunk van, és azt is elmondhatjuk magunkról, hogy a Fideszen, a Jobbikon és az MSZP-n kívül csak nekünk vannak külföldi delegáltjaink – mondta. – Komoly szervezeti háttérrel, hosszú idő óta készültünk a választás különböző feladataira, mondhatni az egyik legfelkészültebb pártként. Személy szerint ezért sem hiszek semmilyen ilyen jellegű érintettségben.”
Viszont hisz az összefogás és a szeretet erejében. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-8-jolet-es-szabadsag-demokrata-kozosseg-89496 | https://web.archive.org/web/20230404205018/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-8-jolet-es-szabadsag-demokrata-kozosseg-89496 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-8-n-jolet-es-szabadsag-demokrata-kozosseg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-05 15:31:00 | [
"Makay Zsolt"
] | [
"Jólét és Szabadság Demokrata Közösség",
"MDF"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,300 | Kamupártok 9. – A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt | Mozgalomból párt, program helyett – na, mennyi? – tizenkét pont. A haza nem eladó, védelméhez csak a történelmi alkotmány és a devizahitelek eltörlése kell, és a népi kultúra feltámasztása. Sorozatunk utolsó része. | „Mozgalmunk létrejöttének számos okát sorolhatnánk az elmúlt évtizedek alatt hazánkban történt, a közösséget súlyosan érintő visszaélések, korrupciós ügyek, hozzá nem értő vezetés, szándékos és öncélú károkozás stb. közül” – áll a párt információs honlapján, ahol nem kell sokat keresgélnünk ahhoz, hogy rábukkanjunk, mi a legfőbb célja a tavaly májusban létrejött mozgalomnak, mely azóta egyébként párt lett: „Hazánk, Magyarország fennmaradásának elérése. Egy élhetőbb ország létrehozása.” No, de mi is a legfőbb oka annak, hogy hazánkban az élet ma kevésbé vidám, mint a régi szép időkben? A válasz erre is rendkívül egyszerű: a devizahitel. „Kásler Árpád (a mozgalom atyja – F. Zs.) úgy öt éve indult el a devizaügyek kapcsán, aztán mozgalommá, majd később párttá alakultunk – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Uzsokiné Lakó Éva, a párt budapesti és Pest megyei kapcsolattartója. – Azért döntöttünk így, mert a jelenlegi pártok nem képviselik sem a devizahitelesek, sem általában a polgárok érdekeit. A rendőrség büntet és nem véd, közbiztonság nincs. A tisztességes ember kilép az utcára és megbüntetik. Mi nem csalni akarunk, hanem ez ellen fellépni. Persze, akik a rendszert építették, mást szeretnének.”
Ez a hivatalos logo
Uzsokiné azt is elmondta, civilként hiába tiltakoztak, demonstráltak, szólaltak fel különböző fórumokon, nem hallgatták meg őket, sokszor pedig elutasító választ kaptak. És akkor jött a devizahitel, ami „az egyik legnagyobb csalás, ami a magyar emberekkel megtörtént”. Kásler Árpád – aki akkorra már rég megalakította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét (BAÉSZ) és többek között magáénak tudhatta a Rendszerváltó Mozgalom Párt (RVMP) elnöki posztját is – nagygyűlést tartott Gyulán, és már meg is született a mozgalom. Aztán gyorsan programjuk részévé és követendő irányelvvé tették a Magyarok VIII. Világkongresszusán elfogadott, „A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása” című tanulmányát, és felesküdtek a devizahitelesek megmentésére.
Az idei választásra legfőbb követeléseiket természetesen tizenkét pontban szedték össze, köztük az első: „A Haza Nem Eladó!” – így, csupa nagybötűvel. Van azért még szó a kétkamarás parlamentről, a politikai felelősségvállalásról, az oktatásról vagy a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállításáról is – ez utóbbi azért fontos, mert „ez az egyetlen, ami megvédi a magyar embert” – tudtuk meg Uzsokinétól. „A tizenkét pont a mérvadó, de van egyébként egy konkrét, kidolgozott programunk is, amin folyamatosan dolgozunk, addig azonban, amíg nincs kész teljes terjedelmében, nem akarjuk nyilvánosságra hozni” – tette hozzá a párt fővárosi kapcsolattartója.
Egyébként nincs is rá nagy szükség, hiszen akár azt kérdeztük, mivel kívánják meggyőzni választóikat, akár azt, hogyan akarják hazacsalogatni a külföldre vándorló fiatalokat, a válasz minden esetben ugyanaz volt: természetesen a deviza- és egyéb hitelek eltörlésével és adóamnesztiával. „Ha kormányra kerülnénk, minden hitelt eltörölnénk, adó- és bankamnesztiát hirdetnénk, kisegítenénk a kis- és középvállalkozókat, akiket a legjobban megnyomorgattak – foglalta össze Uzsokiné, majd hozzátette. – A fiatalok is azért mennek el külföldre, mert az itthoni fizetésükből nem tudták fizetni hitelüket. Ha ez nem lesz probléma, örömmel hazajönnek, hiszen itt van a családjuk, gyökereik és a honvágy úgyis hazahúzza őket.” Örül a szívünk, hogy a fiatalok kivándorlásának oka ennyire egyszerű, hazajövetelük megoldása pedig ily egyszerű.
Kásler Árpád megmondja
Azért ne gondoljuk, hogy csak a devizahitel a fontos: itt van rögtön például a nemzeti-népi kultúra újjáélesztése, melyre szintén nincs még kidolgozott program, de hát ez is egy olyan dolog, melyet együtt kell összeraknia fiatalnak és idősnek egyaránt. „Ráadásul a történelmünkben is sok hazugság van, ezért egy új és egészséges történelmet kell alkotnunk, szintén együtt” – mondta el Uzsokiné. Talán a Kásler Árpád hivatalos honlapján fellelhető, a párton belüli egységes ruházat kialakítására tett törekvések e közös kultúra első állomása. Mindenesetre a mozgalom címerével ellátott piros pólók és polármellények viselete minden tagra – nem csak a vezetőségre! – kötelező jellegű.
„Ismeri az ország valódi anyagi helyzetét? Nem, ezt ma csak a jelenlegi kormányzat bennfentesei ismerik, de mégsem igazodnak hozzá. Tehát, legyen racionális és józan, válassza azt, aki nem ígér, hanem cselekszik, nemcsak majd, hanem már most” – szólnak a néphez, és közben akár még a kampányt is felfüggesztik egy napra, hogy testületileg – úgy háromszázan az aktivisták és képviselőjelöltek közül – kivonuljanak Szarvasra, és mentelmi jogukkal élve megakadályozzák egy család kilakoltatását. Vagy esetleg felkérnek olyan fiatal rappereket, akik szájából az „én látom a sorsom, hogy nem lesz itt változás, amit fent csinálnak, az a hazaárulás, történelmünk gyalázzák ezek a senkik, április hatodikán ellenük fogunk menni” sorok folynak ki, miközben A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt piros egyenruhájában feszítenek.
Ezek után nincs is miért csodálkozni, hogy szimpatizánsaik tábora napról napra csak nő. „Nagyon sokan csatlakoztak hozzánk, főként középkorúak, többségében a 30–50 éves korosztályból, de az utolsó hetekben a fiatalok is elkezdtek özönleni” – mesélte Uzsokiné, aki szerint nagyon jó tapasztalatok érték a párt tagjait és aktivistáit a kampányidőszakban, hiszen ők azok, akik mindig mindenütt ott vannak, az utcán, az emberek között. „Az emberek nagyon boldogok, hogy vagyunk, és imádkoznak értünk.”
Ilyen hátszéllel nem is csoda, ha bizakodva tekintenek a jövőbe. „Mi a kétharmados többségre gyúrunk – jelentett ki magabiztosan Uzsokiné. – Ha tiszta lesz a választás, akkor biztosan bejutunk a parlamentbe, ha viszont csalnak, akkor bármi lehet. Mi azért bízunk abban, hogy sok tisztességes magyar ember van, aki nem szeretne mást, csak megmenekülni az elmúlt 24 évtől.”
Sorozatunk korábbi részei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-9-a-haza-nem-elado-mozgalom-part-89499 | https://web.archive.org/web/20230404205022/https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-9-a-haza-nem-elado-mozgalom-part-89499 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-9-n-a-haza-nem-elado-mozgalom-part | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-06 15:47:00 | [
"Kásler Árpád"
] | [
"A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,301 | A kormány stikában babrált a paksi titkosításon? | Ott enyhített a titoktartáson a kormány Paks 2 ügyében, ahol a legkevésbé sem volna indokolt, ennek okaira pedig igencsak kíváncsi Jávor Benedek EP-képviselő. | Jávor Benedek EP-képviselő közleményben fordul Lázár Jánoshoz, mert az iratbetekintései során kiderült, a kormány lerövidítette a Paks 2-es beruházás megvalósítási szerződései közül az egyik titkosításának határidejét. A tervezéssel, építéssel kapcsolatos EPC-szerződés titkosítását 2044-ről 2025-ig csökkentette le, "minősítése július 21-i hatállyal Titkos-ról Korlátozott terjesztésű-re enyhült."
Jávor arra vár választ a kormánytól, hogy az egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a titkosítás módosításáról? "Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát? Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését?"
Az EP-képviselő azért sem érti a titkosítás lerövidülését, mert az EPC-szerződésben épp a legérzékenyebb adatok szerepelnek, amelyeket leginkább illetne a védelem, mint a létesülő erőmű műszaki adatai, topográfiai elrendezése, biztonsági rendszereire vonatkozó adatok, stb.)
"Meggyőződésem szerint a paksi bővítés megvalósítási szerződéseinek általános érvényű minősítése aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű információkhoz való hozzáférés törvényben biztosított jogát, és az indokoltan (biztonsági megfontolásokból vagy üzleti érdek védelme céljából) védendő információk megfelelő kitakarásával a szerződések döntő része nyilvánosságra hozható lenne. Az, hogy az adatgazda Miniszterelnökség is alig néhány hónappal a minősítési eljárást követően indokoltnak látta annak részleges felülvizsgálatát, azt támasztja alá, hogy a minősítés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Mindezek fényében alapvető érdekünk, hogy tisztán lássunk a szerződések titkosításának ügyében. Kérem ezért, hogy a fenti kérdéseimre részletes, pontokba szedett, mindenre kiterjedő választ adni szíveskedjen." írja Jávor. | https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kormany_stikaban_babralt_a_paksi_titkos | https://web.archive.org/web/20160105010931/https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kormany_stikaban_babralt_a_paksi_titkos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-stikaban-babralt-a-paksi-titkositason | HVG | hungarian-news | 2015-11-01 15:58:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"átláthatóság",
"államtitok",
"közadat"
] | [
"Paks II"
] |
56,302 | A közmédia és a menekültügy viszi a pénzt | Jövő héten lenyelheti az állam az MTVA 47,2 milliárdos hitelét, és 60 milliárd forintot szavazhatnak meg rendkívüli intézkedésekre | Újabb ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők részben a migrációs válsággal összefüggésben kedden, vagy az azt követő hétfőn módosíthatják az idei költségvetést, ami az előző ülésen a Költségvetési Tanács véleményének hiányában nem történhetett meg.
A parlament az első ülésnapon a kedden elfogadni tervezett javaslatokat tárgyalja utoljára, de ekkor öntheti végleges formába az idei költségvetés azon módosítását is, amely 60 milliárd forinttal megemelné a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét. A kormány indoklása szerint erre azért van szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordított 30 milliárd forint miatt.
A büdzsé módosítása tartalmazza továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos hitelének átvállalását is. Emellett a költségvetési bizottság módosító javaslatának elfogadása esetén a Modern Városok Program 25 milliárd forintos többlettámogatást kaphat.
Kedden a szavazásokat követően több más javaslat általános vitája mellett az Európai Bizottság elmarasztalására reagálva terítékre kerül az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése is. Szerdán a Magyar Nemzeti Bank 2012-2014. közötti üzleti jelentéseit tárgyalják, csütörtökön pedig az egyes hatósági eljárások illetékeinek és szolgáltatási díjainak megszüntetéséről tartanak általános vitát.
A parlament aktuális ülése a jövő hét utáni hétfőn ér véget, amikor a képviselők kérdéseket, azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak. Az idei költségvetés módosítása is erre az ülésnapra csúszhat, amennyiben korábban nem érkezik meg a Költségvetési Tanács arról szóló véleménye. | https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kozmedia_es_a_menekultugy_viszi_a_penzt | https://web.archive.org/web/20151204203022/https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kozmedia_es_a_menekultugy_viszi_a_penzt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozmedia-es-a-menekultugy-viszi-a-penzt | HVG | hungarian-news | 2015-11-01 16:01:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,303 | Lesz folytatása a Századvég-ügynek | Napirendre tűzi a Századvég-ügyet következő ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - közölte a testület szocialista elnöke. | Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke elmondta, tájékoztatást fognak kérni arról, hogy a Századvég munkatársai közül kik, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a tervek szerint nem a jövő héten, hanem az azt követően ül össze legközelebb.
A Magyar Liberális Párt szombaton közölte az MTI-vel, hogy Fodor Gábor, a párt elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását a Századvég-ügy miatt. Felidézték, Pintér Sándor belügyminiszter Fodor Gábornak egy írásbeli kérdésre adott válaszából derült ki, hogy "a kormányközeli Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa".
A Századvég 2010 után úgy kezelhetett és készíthetett bizalmas stratégiai anyagokat, hogy több évvel később kapták meg az ehhez szükséges tanúsítványokat. A Századvég részt vehetett a transzatlanti együttműködés vitaanyagának elkészítésében is, ezt első szándékból tíz évre titkosították. | https://hvg.hu/itthon/20151101_Lesz_folytatasa_a_Szazadvegugynek | https://web.archive.org/web/20170708212153/https://hvg.hu/itthon/20151101_Lesz_folytatasa_a_Szazadvegugynek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lesz-folytatasa-a-szazadveg-ugynek | HVG | hungarian-news | 2015-11-01 16:04:00 | [] | [
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"államtitoksértés",
"adatvédelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
56,304 | Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok | Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság. | Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok
Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.
Több ügy is érintette az utóbbi időszakban a titkos, minősített adatokat, dokumentumokat. A múlt héten kiderült például, a Századvég már 2010 óta hozzáférhetett ilyen információkhoz, miközben csak 2013 októberétől tehette volna ezt meg. Vasárnap pedig Jávor Benedek fordult Lázár Jánoshoz, miután kiderült, a kormány csak úgy módosított a Paks II.-féle dokumentumok titkosításán. Utánanéztünk kicsit a titkosítás gyakorlatának és jogi szabályozásának (majd bevettünk pár idegcsillapítót).
Papíron minden rendben van
A minősítésben a NATO-szabványt vettük át, így egy információ, adat, dokumentum négyféle szinten lehet bizalmas: „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”,„Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!” – mindez érzékenységtől függően. Egy volt külügyes forrásunk szerint minden beérkező dokumentumot minősíteni kell vezetői szinteken, és egy minősített dokumentum sem kerülhet ki elméletileg a nyilvánosságnak. Egy dokumentum amúgy nem feltétlenül a benne található információ miatt lehet titkos, hanem a forrás miatt, amelyet védeni persze szintén az ország elemi érdeke.
A belső levelezési rendszerbe bekerült dokumentumoknál utánkövethető, ki nyitotta meg, ki nyomtatja ki, az azonban már nyilván nem, hogy ki készít esetleg mobiltelefonnal fényképet. A nagyon titkos információk kezelésére viszont külön szakemberek figyelnek, sőt vannak olyan dokumentumok, amelyeket erre kialakított szobákban tárolnak, csak ott lehet őket elolvasni, és megsemmisíteni is. Kivinni tehát nem szabad, de egy elektronikus lemásolásukra utaló próbálkozást is jelez természetesen a rendszer. Forrásunk szerint kézírásos másolat készítése viszont megoldható.
A titkos állományt időről időre felül kell vizsgálni, és meg kell semmisíteni – a kinyomtatott dokumentumokat sem szabad kidobni a papírkosárba, iratmegsemmisítőben kell végezniük. Érdekesség, hogy ezekben a helyiségekben a modern, többszörösen kódolt számítógépes kommunikáció eszközei mellett még mindig megtalálhatóak a klasszikus rádiótávírók, leginkább arra az esetre, ha az informatikai rendszer összeomlana.
A papírkosár ki van zárva
Az ilyen titkos adatokkal dolgozó, azokat kezelő munkatársak a legmagasabb, C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon esnek át (amit ötévente meg kell újítani), és titoktartási kötelezettségük van. Ez persze nem szab gátat automatikusan az információk lehetséges szivárogtatásának. Forrásunk nem emlékszik olyanra, hogy valakit azért retorzió ért volna, mert bizonyítottan kiderült, szivárogtatott. Vannak azonban hanyagságból elkövetett vétségek, amikor valaki nem talál egy minősített dokumentumot, vagy kint felejti az asztalán, ilyenekért indultak fegyelmik, de olyanra nem emlékszik, hogy valakit például azonnali hatállyal elbocsátottak volna, noha erre is lehetőség van. Viszont egyre kisebb a szivárogtatás mértéke – forrásunk szerint 2010 előtt bővebben folyt ki a külügyből és egyéb kormányzati helyekről a minősített adat, mint azóta, a NER titoktartása jobban teljesít.
De ennek inkább szimbolikus jelentősége van, hisz a szivárogtatás jogi szabályozása elég magyarosan lett megoldva. Láttuk, minősített adattal visszaélni bűncselekmény, szigorúan titkos minősítésű adattal visszaélni, vagyis jogosulatlanul megszerezni, felhasználni vagy más jogosulatlan személyeknek hozzáférhetővé (vagy jogosultnak hozzáférhetetlenné) tenni, akár öt évig terjedő börtönt is jelenthet. Retteghetnek a Századvégben? Korántsem.
Titkok és huncutságok
Mint Szabó Máté Dániel, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója elmondta, Magyarországon az a ritka helyzet áll elő, hogy a minősítő ura a minősítésnek (erről később), és a büntetőeljárás megkezdésének is. A törvényben ugyanis az áll, büntetőeljárásnak csak „az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye”, vagyis az ügyészség hivatalból nem indíthat feljelentést, csak a titkosító. Tűnhet ez egyfelől logikusnak is, hisz csak a titkosító tudhatja, mi a visszaélés ténye, hogy élt vissza a titkosítással az elkövető, de gyakorlatilag ez azt is jelentheti akár: a titkosító azt szivárogtat (vagy enged szivárogtatni), amit akar.
Így a Századvég-ügy is hasonló megítélés alá esik: kezelhettek bármilyen titkos adatot akár jogtalanul is az elemző cégnél, ha Pintér Sándor vagy egyéb minősítésért felelős vezető nem látja értelmét, és nem tesz feljelentést, akkor annak semmilyen következménye nem lesz.
Az Alkotmánybíróságnak volt jobb dolga is
A TASZ annak idején, amikor még lehetett az Alkotmánybíróságnál népi kezdeményezésként alkotmányossági vizsgálatokat kérelmezni, az Eötvös Károly Intézettel és a Transparency Internationallel közösen benyújtott egy indítványt, amelyben többek közt azt is kérték, semmisítse meg a testület ezt a szabályozást, hisz így egyfelől sérül a hatalommegosztás alapelve, amely szerint a bűnüldöző szervek is jogosultak és kötelesek törvénysértés elkövetőinek felelősségre vonását kezdeményezni. Azaz az nem működik, ha például csak akkor lép közbe a rendőr egy utcai verekedésnél, ha a sértett jelzi, hogy őt verik.
Az indítvány érvelésének másik pontja, hogy a jogbiztonságot is sérti ez a szabályozás, elvégre a titkos adattal visszaélő nem tudhatja, hogy ő most számolhat-e számonkéréssel vagy nem, mert az a titokgazda szándékán múlik. Ráadásul tényleg teljes mértékben az ő megfontolására van bízva, ami tényleg abszurd: a titokgazda ezzel visszaélhet, fenyegethet, de akár politikai kegyeket is gyakorolhat. De a nemzetbiztonságitól a korrupciós kockázatig számos nemkívánatos jelenség melegágya is lehet ez a gyakorlat: innentől kezdve tényleg a lovak közé van dobva a gyeplő, hisz bármilyen visszaélés elmegy, ha ott fent úgy ítélik meg, hogy belefér. Márpedig – főleg a külügyek és a diplomácia terén – az esetleges hanyagságoknak komoly hitelességi áruk van.
A TASZ indítványa várta a sorát az Alkotmánybíróság előtt a többi, halomban álló sorstársával egyetemben, aztán eljött 2011, amikor megszűnt az actio popularis, és az addig fel nem dolgozott indítványok mentek a kukába. Valahogy úgy esett, hogy a TASZ-é is ide került.
És a visszaút
A minősítő egyébként maga dönthet a titkosítás megváltoztatásáról – korábban arról is dönthetett, hogy meghosszabbíthatja a titkosítás időtartamát, mondjuk 70 évről még egyszer ugyanannyira, de ma már ez tilos. Paks II. esetében a kormány leszállította az egyik megvalósulási résztanulmány titkosítási időtartamát, így 2044 helyett 2025-ben már olvashatjuk is, emiatt Jávor Benedek a kormányhoz fordult. Az EP-képviselő azt akarja megtudni, hogy a kormány egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a kérdésben. Szabó Máté Dániel szerint a NAIH-nak megvan a jogköre az adat minősített jellegét megszüntetni vagy enyhíteni, ami, ha a titokgazda nem vet ellent, hatályba is lép. Ám Szabó emlékei szerint ilyesmire sem volt példa még sosem.
Amikor a HVG ült a vádlottak padján
A HVG-nek is volt egyébként titkos adatokkal való visszaéléssel ügye, Babus Endre (Fleck Zoltán jogszociológus támogatásával) 2008-ban cikket írt a Komárom-Esztergom megyei, évekig titokban tartott bírósági anomáliákról. A megyei bíróság többfrontos helyreigazítási és sajtópert indított, köztük azért is támadták a szerzőket, hogy szolgálati titok körében éltek vissza az adatokkal. Fleck az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, a vizsgálat azt mutatta ki, hogy az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szolgálati titokköri jegyzékének 10. pontja ellentétes az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvénnyel, így azután a törvényes minősítési eljárás hiányában nem is jöhetett létre minősített adat. Márpedig ha Fleck a kutatás során nem ismerhetett meg minősített adatot vagy dokumentumot, akkor a szolgálati titoksértés bűncselekményének gyanúja sem merülhet fel”. Vagyis ha nem tudom, hogy minősített-e az adat, mert a dokumentumról ez nem derül ki, akkor nem is élhetek vissza vele.
A cikk 2008-ban elnyerte a Minőségi Újságírásért-díjat. | https://hvg.hu/itthon/20151103_Allamtitkok_a_pocakos_James_Bond_osszekac | https://web.archive.org/web/20151208063442/https://hvg.hu/itthon/20151103_Allamtitkok_a_pocakos_James_Bond_osszekac | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/remenykedjunk-hogy-senkinek-sem-kell-magyar-allamtitok | HVG | hungarian-news | 2015-11-03 16:10:00 | [] | [
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"államtitok",
"államtitoksértés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Paks II"
] |
56,305 | Figyelő: Szétlopták a dolgozók az egyik rákospalotai iskola menzáját | A XV. kerület alpolgármestere szerint zsákokban, rekeszekben vitték ki az élelmet a konyhából a Károly Róbert Általános Iskola menzájának egyes dolgozói. Pintér Gábor feljelentést tett a rendőrségen – írja a Figyelő. A lap szerint két dolgozót azonnal hatállyal kirúgtak, másokat áthelyeztek, és azóta újra került elég étel a gyerekek tányérjába, sőt, repeta is van. | Budapest XV. kerületében 6 ezer gyerek és idős ember jut ételhez a közétkeztetésben, harmaduk a kerületi önkormányzat cégének kosztját eszi.
Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett a polgármesteri hivatalba a Károly Róbert Általános Iskola menzájára. A szülők nemcsak az étel minőségére panaszkodtak, hanem arra is, hogy többször eltűnt a hús a tányérokról és már repeta sincs, pedig járna.
Az alpolgármester találkozott az iskola igazgatójával, és megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit. „Megdöbbenve láttam, hogy a konyhai személyzet zsákokban, rekeszekben viszi ki az élelmet" – mondta Pintér Gábor, aki feljelentést tett a rendőrségen.
A XV. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai már másnap kiszálltak a helyszínre, de nem érték tetten a tolvajokat.
A BRFK sajtóosztálya szerint nem hagyták futni az elkövetőket, az ügyben lopás gyanúja miatt indítottak eljárást. Volt házkutatást, tanúkihallgatás, három személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A nyomozás még tart – közölték.
A kerületi önkormányzat addig is lépett: a konyháról két dolgozót kirúgtak, másokat áthelyeztek. A lap szerint a gyerekek tányérjába azóta elegendő étel kerül, és még repeta is van.
A Figyelő szerint korábban több oktatási intézményben bevett gyakorlat volt, hogy a konyhai dolgozók nem is fizettek be a menzára, mivel az étel ott volt a kezük ügyében. Ma már előrelátóbbak, mert tudják, hogy a lopás közvetett beismerése lenne az, ha nem fizetnének ebédpénzt. | https://hvg.hu/itthon/20151102_szetloptak_a_dolgozok_a_menzat | https://web.archive.org/web/20151206172624/https://hvg.hu/itthon/20151102_szetloptak_a_dolgozok_a_menzat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/figyelo-szetloptak-a-dolgozok-az-egyik-rakospalotai-iskola-menzajat | HVG | hungarian-news | 2015-11-02 16:14:00 | [] | [
"Károly Róbert Általános Iskola"
] | [] | [
"közétkeztetés"
] | [] |
56,306 | PolitiKuss - a TASZ véget vetne a politikusok véleményuralmának | Jelentős kockázatot vállalnak ma Magyarországon azok az újságírók és magánszemélyek, akik politikusokat kritizálnak, legutóbb például egy tatai nőt vittek bíróság elé Facebook-bejegyzése miatt. A hatalmat gyakorló személyeket több jogi eszköz segíti vélt igazuk érvényesítésében - tartja a TASZ, amely kampányt indít a probléma kezelésére. Jogszabályi változásokat javasolnak. | A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) növekvő aggodalommal figyeli, hogy Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti kérdésekben megnyilvánuló polgárok, akik politikusokat kritizálnak. A TASZ több olyan perben nyújt jogi képviseletet, amelyekben politikusok jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikusaikat. A jogvédő szervezet legújabb, „PolitiKuss” kampánya erre a problémára hívja fel a figyelmet, és tesz javaslatokat a megoldásra.
A demokrácia működéséhez hozzátartozik a vita, melyben egy közszereplőnek több kritikát kell eltűrnie, mint egy hétköznapi polgárnak; ez biztosítja a hatalom mindenkori birtokosainak elszámoltathatóságát. Több ezer magyar újságíró és sok tízezer, közéletileg aktív polgár joga, illetve feladata a kritika megfogalmazása – de ezt a hatályos szabályozás egyre inkább ellehetetleníti, egyre kockázatosabbá teszi.
VIP politikusok a büntetőeljárásban
Ilyen esetekben ugyanis párhuzamosan indítható polgári és büntetőeljárás. Mi több, a büntetőeljárás során a hivatalos személyeket kiemelt védelem illeti meg. Míg tehát az átlagember az általa felfogadott és fizetett ügyvéddel képviseli a vádat, addig például az országgyűlési képviselők és polgármesterek helyett az állam átvállalja ezt a feladatot: a rendőrség nyomoz, a vádat az ügyész képviseli, és ez egyetlen fillérjükbe sem kerül. A megvádolt személytől pedig még az ítélet előtt ujjlenyomatot vesznek és lefényképezik, mintha súlyos bűncselekményt követett volna el.
A TASZ több olyan személyt is képvisel, akiket pusztán a véleményük miatt ilyen eljárásnak vetettek alá. Köztük Somogyi Máriát is, akit egy közösségi oldalon megosztott tartalom miatt 10 ezer forintos sérelemdíj és további 75 ezer forintnyi illeték és perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság. Somogyi Máriának a TASZ nem csak jogi úton nyújt segítséget, hanem közösségi finanszírozással próbálja előteremteni a perköltséget és a sérelemdíjat is.
A TASZ megoldása
A TASZ kidolgozott egy szabályozási koncepciót, amely szerint a becsületsértés és rágalmazás miatt büntetőeljárást nem lehet indítani, polgári pereket pedig nem indíthatnak a közhatalmat gyakorló személyek a hivatalos tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritika miatt.
Bárki, aki ellátogat a politikuss.tasz.hu oldalra, egy szabadon szerkeszthető sablonlevél kíséretében elküldheti ezt a szabályozási koncepciót a képviselőjének és más politikusoknak. Emellett a TASZ lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy szólásszabadságát nyilvánosan gyakorolja: november 9-én, egy rendhagyó performansz keretében, a Blaha Lujza térnél, illetve a Parlamentnél felállított óriásplakátokon az ország vezető politikusainak arcképén üzenhet matrica és filctoll segítségével minden jelentkező.
"A jogi nyomásgyakorlás a kritika további halkulását eredményezheti, a hatalom ellenőrzése, a korrupció leleplezése is nehezebbé válik, ha az újságíróknak és kritikus polgároknak magas sérelemdíjaktól és jogi költségektől kell tartaniuk, vagy akár büntetőeljárás indulhat ellenük. A TASZ nem fogadja el a szólásszabadság korlátozását, szerintünk egy közszereplőnek igenis tűrnie kell az erős kritikát" – fogalmazott Dojcsák Dalma, a TASZ Szólásszabadság programvezetője. | https://hvg.hu/itthon/20151103_Politikuss__a_TASZ_ujrainditana | https://web.archive.org/web/20160811215424/https://hvg.hu/itthon/20151103_Politikuss__a_TASZ_ujrainditana | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikuss-a-tasz-veget-vetne-a-politikusok-velemenyuralmanak | HVG | hungarian-news | 2015-11-03 16:19:00 | [] | [] | [] | [
"elfogultság",
"rágalmazás / becsületsértés",
"adatvédelem",
"közigazgatás"
] | [] |
56,307 | Költségvetési csalással vádolnak egy pécsi önkormányzati képviselőt | Vádat emelt egy pécsi önkormányzati képviselő ellen a Pécsi Járási Ügyészség költségvetési csalás miatt – közölte szerdán a Baranya Megyei Főügyészség. | A vádlott által irányított gazdasági társaság 2010 és 2012 között takarítást vállalt társasházakban és egy iskolában.
A kft.-nek ebből körülbelül 10 millió forint bevétele volt, de a fizetendő áfáról 2010-ben és 2011-ben hamis nyilatkozatot tett az adóhatóságnak, 2012-ben pedig nem nyújtott be adóbevallást, és 3,1 millió forint adóhiányt okozott.
A képviselő a gazdasági társaság számvitelért felelős vezetőjeként a számviteli törvény több rendelkezését megszegte, és meghiúsította ezzel a cég pénzügyi, vagyoni helyzetének áttekintését – olvasható a főügyészség közleményében, amelyben a pécsi önkormányzati képviselőt nem nevezték meg, monogramját sem hozták nyilvánosságra. | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151104_koltsegvetesi_csalassal_vadolnak_pecs | https://web.archive.org/web/20151207192205/https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151104_koltsegvetesi_csalassal_vadolnak_pecs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalassal-vadolnak-egy-pecsi-onkormanyzati-kepviselot | HVG | hungarian-news | 2015-11-04 16:22:00 | [] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"takarítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [] |
56,308 | Az ellenségem ellensége | A semmiből előbukkanó szervezetek is tudtak országos listát állítani az idei országgyűlési választásokra. A jogi környezet direkt kedvez nekik, ráadásul anyagilag is megéri a politikai vállalkozóknak. 1990-ben is voltak már ügyeskedők, míg később a "célzott" indítás jellemezte a kamupártokat. | Lapunk online felületén sorra vesszük az országos listát állított kamupártokat, amelyek vagy zavarkeltő céllal jöttek létre, vagy a könnyen megszerezhető költségvetési támogatásokért. Az alábbi összeállításban visszatekintünk az elmúlt negyed századra: hasonlókat - ha nem is ilyen mértékben - korábban is produkált már a magyar valóság.
Trabantra fel!
A többpárti demokrácia megteremtésének pénzügyi hátteréről több törvény is gondoskodott 1989-ben, közvetve a választási eljárásról szóló is. A képviselőjelölt a nyilvántartásba vételtől a szavazást követő napig ingyenesen utazhatott közforgalmi tömegközlekedési eszközökön - akkor még ez volt a domináns, plusz a Trabant meg a Wartburg. Arról is rendelkezett a jogszabály, hogy az MTI, a Magyar Rádió, illetve Televízió a "jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett legkésőbb a választások előtti napig - legalább egyszer ingyenesen közli", és a kampány utolsó napján "pártonként azonos feltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadja az országos listát állító pártok által készített összefoglalókat". Ami az anyagiakat illeti, alapvetően a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényre hivatkozik a szöveg azzal a speciális kitétellel, hogy - meghatározott számítási mód szerint - a jelöltjeik számával arányos költségvetési támogatásra jogosultak. Hogy összesen mennyi közpénz fordítható erre, annak megállapítását az Országgyűlésre bízta a jogszabály. A független jelöltek a pártokéival azonos elbírálás alá estek. Azt is kikötötte a tövény, hogy a költségvetési támogatást kizárólag dologi kiadásokra szabad felhasználni, és ezzel a pénzzel a pártoknak, illetve a független jelölteknek a választás második fordulója után el kell számolniuk.
A pártok vagyoni ügyeinek önálló jogszabály szabott keretet, amely 1989 októberében született. Voltak azonban átmeneti rendelkezések is: az Országgyűlés 1989. november 24-én úgy határozott, hogy a parlamenti választásokig az állami költségvetési támogatás összege a pártok által bevallott taglétszámon - azaz szimpla bemondáson - alapuljon. Így már abban az évben az új (vagy újjáalakult) pártok - pontosabban közülük 15 - részére több mint százmillió forintot osztottak ki, 1990-ben pedig 42 szervezet összesen 200 millió forintot meghaladó összeget vehetett fel ezen a címen. Húszezer feletti taglétszám után tizenötmillió forint járt, a tíz- és húszezer közöttiek tízmilliót, az öt- és tízezer közti tartományban levők hétmilliót, a kettő-ötezres mezőbe tartozók négymilliót kaphattak. A minimum az azóta is sokat emlegetett kétmillió forint volt, ami a kétezernél kevesebb tagot számláló pártokat illette meg. Megjegyzendő, hogy Németh Miklós kormányfő kezdeményezésére az új pártok irodákhoz és az akkor nagy kincs telefonnal együtt alapvető infrastruktúrához is juthattak, jórészt a szorongatott és reformálódó MSZMP/MSZP által az államnak visszaadott vagyonrészekből. (A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megfogalmazta azt is, hogy a választások után állami pénzt az első forduló eredményei alapján a voksok minimum egy százalékát megszerzett párt kaphat. 1990 áprilisa után tizenegy formáció részesült rendszeres, a ciklus befejezéséig garantált költségvetési támogatásban, az első évben ebből csaknem ötszázmilliót folyósítottak nekik.)
A könnyen szerezhető pénz, telefon és soron kívüli autókiutalás csábereje ma már elfeledett, de akkor legendás politikai vállalkozókat csalogatott elő. Közülük is a legszemérmetlenebb a kelet-magyarországi Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt volt (figyelik az elnevezést?, van benne minden, ami kell), amelynek vezetője egy akkori interjúban lazán 40 ezres taglétszámot hazudott bele a magyar emberek arcába.
Az ellenőrök örök nyomora
A törvény az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) hatalmazta fel a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére (ami persze formális volt: a számvevők csak a pártok által közölt adatokkal dolgozhattak). Egy nemrég az ÁSZ honlapjára is felkerült 1991. november 20-i jelentés szerint 1990-ben 42 párt kapott költségvetési támogatást. Az ÁSZ 1991 májusában kezdte az ellenőrzésüket, és november 20-ig 17 szervezetnél fejezte be. "A vizsgált pártok - köztük parlamentiek - egyikének sem volt megfelelő, teljes körű és pontos pénzügyi zárómérlege" - összegez a dokumentum. 31 olyan párttal is foglalkozott az ÁSZ, amely az egy százalékot sem érte el a parlamenti választásokon. Ezek egy részének megtalálása is nehézségekbe ütközött, hiszen például a képviseletre felhatalmazott személy - vagy a címe - megváltozott. Az e körben vizsgált pártok közül nyolc a minimális, kétmillió forintos állami támogatást kapta az 1990 első negyedévében közölt taglétszámuk alapján. Ennél nagyobb összeget a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt, a Május 1. Társaság (Münnich Ferenc Társaság) és a Szociáldemokrata Párt vehetett fel. Sokuknak nem vagy alig volt máshonnan pénze, jellemzően "felélték" az állami támogatás összegét. A jelentés külön említi a Szabadságpártot és a Természet- és Társadalomvédők Szövetségét, amely "1991-ben már semmilyen gazdasági eseményt nem rögzített, mivel sem kiadásuk, sem bevételük nem volt". Az ÁSZ-jelentés leírja azt is, hogy ez miként állhatott elő: "A Magyar Szabadságpárti Szövetség esetében arra is volt példa, hogy nem költötték el az állami költségvetési támogatást, hanem annak teljes összegét letéti jegyben tartják." Évek hosszú során át panaszkodott az ÁSZ, hogy a pártok - főként kampányban - túlköltekeznek, még hiteleket is fölvettek e célból. A kampányköltségeknek eleinte nem volt felső határuk, 1997-ben állapított meg az Országgyűlés plafont - 386 millió, azaz (akkori) parlamenti helyenként egymillió forint illetett meg egy-egy pártot. (Ez idén jelöltenként ötmillióra, 199 hellyel számolva 995 millióra emelkedett.)
Nemcsak adóforintokat, hanem épületeket, helyiségeket is kaptak a pártok az államtól, amelyek egy részét utóbb több párt is - parlamentiek is - el-, illetve bérbe adta. Minden külön kommentár helyett csak annyit mondunk példaként: tisztikaszinó.
Új baloldaliak, új jobboldaliak
Ahogyan mostanság, úgy korábban is felvetődött, hogy a rivális erő gyengítéséért kamupártokat szervez egy ellenoldali erő. A 2002-es választásokon 0,06 százalékot elért Új Baloldal (ÚB) fő ereje például a Schiller László vezette Szociáldemokrata Unió volt. A szociktól akkorra már elűzött, majd innen is kivált Schmuck Andor által gründolt ÚB húzóneve a választásokon a Fidesz által folyamatosan favorizált Szűrös Mátyás volt. Sokat ez sem segített, országosan mindössze 3198 szavazatot bírt összekaparni.
Ugyancsak 2002-ben a választások előtt alapított Centrum Pártot is érték a Fidesz részéről olyan vádak, hogy szavazathalászatra alakult. A népszerű Kupa Mihály vezette szövetség - melyben többek közt az 1998-ban eredménytelen Magyar Demokrata Néppárt, a belharcoktól gyötört, exlex állapotban lebegő KDNP is részt vett -, még ha néhány hónappal a választások előtt állt is össze, okkal reménykedhetett öt százalék feletti eredményben. A klasszikus kamupártoktól eltérően a Centrum értékelhetően szerepelt - listán 3,9 százalékot kapott, és így 2002- 2006 között 69,4 milliós költségvetési támogatásban részesült -, ami gyengíti azt a hipotézist, hogy echte MSZP-kreálmányról lett volna szó. Más kérdés, hogy az MDNP viszont azért hagyta ott a tömörülést, mert az első forduló után Kupa Mihály azt javasolta, hogy a második körben a Centrum szavazói a baloldalt támogassák.
Sokkal inkább szocialista hekknek tekinthető a trükkös nevű, ám a helyesírás szabályainak kevéssé megfelelő Kereszténydemokratapárt (KDP), amelyet gyaníthatóan a jobboldali szavazatok megosztásáért hoztak létre. A fideszes újbaloldali próbálkozáshoz hasonlón ennek a kísérletnek sem termett sok babér: bár országos listát képes volt állítani a KDP, összesen 2362 szavazatot szerzett (0,04 százalék).
Esete válogatta persze a pártalapítás okait kezdettől fogva: elhivatottság, megszállottság, irreális helyzetfelmérés, vagy éppenséggel (anyagi) számítások. Ám ahogy telt az idő, mind világosabbá vált, hogy igazán kifizetődő egzisztenciális biztonságot egy képviselőjelöltnek a garantált betagozódás nyújt: azaz egy jó hely a listán. Így gyűjtötte be a Fidesz a gazdáit (Magosz), kisgazdáit (Kisgazda Polgári Egyesület) és kereszténydemokratáit (előbb MKDSZ-ként, majd KDNP-ként), adott helyet frakciójában a szakadár MDF-nek, kisebbségi érzékenységét igazolandó a Lungo Drom egyes vezetőinek. És ez mindenképpen tutibb üzlet a magyar politikai vállalkozók számára, mint egy kamupárt gründolása. | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ellensegem-ellensege-89308 | https://web.archive.org/web/20150610154349/https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ellensegem-ellensege-89308 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ellensegem-ellensege | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-27 15:55:00 | [
"Kupa Mihály",
"Schiller László",
"Schmuck Andor"
] | [
"Centrum Párt"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
56,309 | Újra az államé a csillebérci úttörőtábor | A bíróság jogerős döntése értelmében az úttörő egyesületeknek és cégeiknek el kell hagyniuk a csillebérci úttörőtábort, 15 év pereskedése zárulhat le. A gyanú szerint szabálytalanul akarták átjátszani magánkézbe a teljes gyermektábort. | Még 2000-ben indított pert Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter a csillebérci úttörőtábor zavaros privatizációja miatt. A rendszerváltás következtében kialakult zavaros helyzetben az KISZ 1989 júniusában elajándékozta az Úttörőszövetségnek a tábort, tíz évvel később pedig a szövetség a területen lévő vadászházat továbbadta a Rácz Péter szövetségi elnök unokatestvéréhez köthető Bau-bérc Kft.-nek, de az offshore-jellegű Mobilber Kft. is előkerült, amelyhez az egész tábort megpróbálták átjásztani - írja a VS.hu.
15 év pereskedése zárulhat le - amennyiben nem fordulnak az alperesek a Kúriához -, a táborban jelenleg a Csillebérci Szabadidő Központ Kft. működik, melynek vezetője az a Nagy Nóra, aki korábban az MSZP elnökségének is tagja volt. | https://hvg.hu/itthon/20151104_Ujra_az_allame_a_csilleberci_uttorotabor | https://web.archive.org/web/20151104170546/https://hvg.hu/itthon/20151104_Ujra_az_allame_a_csilleberci_uttorotabor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-az-allame-a-csilleberci-uttorotabor | HVG | hungarian-news | 2015-11-04 16:46:00 | [
"Nagy Nóra",
"Rácz Péter"
] | [
"Bau-bérc Kft.",
"Csillebérc Szabadidő Kft.",
"Magyar Úttörők Szövetsége",
"Mobilber Kft."
] | [] | [
"offshore",
"privatizáció",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság"
] | [] |
56,310 | Csepreghy Nándor államtitkár új Alfa Romeója és milliós bélyegei | A fővárosi I. kerületi ingatlana mellett egy új Alfa Romeója is van már a frissen kinevezett államtitkárnak, Csepreghy Nándornak. Vagyonnyilatkozatában részletként feltünteti még festmények adásvételéből befolyó jövedelmeit is, de neki sem sikerült értelmesen kitöltenie a dokumentumot. | 2012-ben vásárolt budapesti I. kerületi lakásvásárlását követően egy új Alfa Romeo gépkocsival újított Csepreghy Nándor, a Minszterelnökség újonnan kinevezett államtitkára, Lázár János helyettese a most közzé tett vagyonnyilatkozata szerint. Cspreghynek ez az első fellelhető vagyonnyilatkozata államtitkárként, választott parlamenti képviselő sosem volt. Szakmai életútja szerint néhány rövidebb piaci állásán túl elsősorban a Fidesz és a Fidelitas, valamint pártalapítványai foglalkoztatták – kampányfőnöki és kommunikációs feladatai voltak. Korábban helyettes államtitkárként ő vitte az Ökotárs Alapítvánnyal szemben a norvég civil alap kezelésében folyó ellenőrzés kormányzati kommunikációját, mely szeptemberben eredmény nélkül zárult, a nyomozást lezárták – az alapítány koncepciós eljárásként emlegette a korrupciós vádakat.
A vagyonnyilatkozatában feltüntet még egy I. kerületi 93 nm-es lakást is, melyet 2012-ben vásárolt, illetve érdekességként szerepelnek festmények is, melyeket vásárlás és ajándékozás utján szerzett, valamint ajándékként kapott szüleitől egy bélyeggyűjteményt is 2000 előtt – ezek értéke megközelíti vagy meghaladja a 1,5 millió forintot, azaz a féléves képviselői alapdíj összegét.
Neki sem sikerült jól kitöltenie | https://hvg.hu/itthon/20151104_Csepreghy_Nandor_allamtitkar_uj_Alfa_Rome | https://web.archive.org/web/20230201160930/https://hvg.hu/itthon/20151104_Csepreghy_Nandor_allamtitkar_uj_Alfa_Rome | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csepreghy-nandor-allamtitkar-uj-alfa-romeoja-es-millios-belyegei | HVG | hungarian-news | 2015-11-04 16:50:00 | [
"Csepreghy Nándor"
] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"antikorrupció",
"klientúra"
] | [] |
56,311 | Úgy tűnik, Pintér beültetné a titkosszolgálatot a médiumokhoz | Minden tartalomszolgáltató köteles foglalkoztatni a nemzetbiztonság munkatársait, ha erre felkérés érkezik, így módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A minisztérium nem cáfolta, hogy ilyen értelmezése lehet a javaslatnak, jelezte azonban, hogy lesz még módosítás a módosításon. | Meglepően módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A miniszter előírná ugyanis, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók (tévék, rádiók, híroldalak) kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit.
Pintér múlt héten nyújtott be egy indoklással együtt 34 oldalas módosítócsomagot a rendvédelmi szervek jogviszonyáról. A 38. paragrafus azonban a nemzetbiztonsági törvény módosításáról szól. Ebben az áll, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen szervezetekbe küldhetnek munkatársakat, akikkel a szervezetek kötelesek munkaviszonyt létesíteni.
A módosításban olyan szervezetek szerepelnek főként (a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek, a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a hírközlési és postai szolgáltatók, a központi energiaellátó, a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények), amelyeknél nem meglepő a titkosszolgálat jelenléte.
Pintér azonban az érintett szervezetek között említi a
külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat is.
Pintér az indoklásban nem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó. Más törvényben sem szerepel ilyen meghatározás egyelőre. A módosítást Pintér csak azzal indokolja, hogy a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációja és a kormányzati struktúra átalakulása teszi szükségessé a változtatást.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosítójában el is törölné ezt a passzust a javaslatból. Szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján
hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek.
Harangozó szerint ráadásul kormányhatározatban bármikor bővíthetik az érintett szervek körét, akiknek alkalmazni kell a nemzetbiztonság munkatársait, ha felkérés érkezik. Például a polgármesteri hivataloknak is.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, amely nem cáfolta, hogy a módosítást így lehet értelmezni. A BM viszont jelezte konkrétumok megnevezése nélkül, hogy "a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni". Elképzelhető tehát, hogy a bizottság kiszedi végül ezt a módosítást Pintér tervezetéből. | https://index.hu/belfold/2015/11/04/ugy_tunik_pinter_beultetne_a_titkosszolgalatot_a_mediumokhoz/ | https://web.archive.org/web/20230328220337/https://index.hu/belfold/2015/11/04/ugy_tunik_pinter_beultetne_a_titkosszolgalatot_a_mediumokhoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-tunik-pinter-beultetne-a-titkosszolgalatot-a-mediumokhoz | Index | hungarian-news | 2015-11-04 17:03:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
56,312 | Lázár: Vajna nyugodtan lehet TV2-tulaj és kormánybiztos is egyben | A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért nem lehet összeférhetetlenségről beszélni Andy Vajna ügyében, mert az csak akkor áll fenn, ha a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be, a filmügyi kormánybiztos pedig nem számít állami vezetőnek. | "Van-e összeférhetetlenség Andy Vajna pozíciói között?" címmel tett fel írásbeli kérdést október 19-én Fodor Gábor a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Fodor emlékeztette Lázár Jánost, hogy korábban L. Simon Lászlóval kapcsolatban már felszólította valamennyi kollégáját, hogy üzleti tevékenységet ne folytasson, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet velük kapcsolatban, ahol az összeférhetetlenségnek vagy a visszaélésnek akár csak a gyanúja is felmerülhet.
A politikus ezután arra volt kíváncsi, hogy Lázár szerint Andy Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozíciója összeférhetetlen-e és a filmügyi kormánybiztos esetében is szükségesnek látja-e a visszaélés gyanújának elkerülését, azaz üzleti tevékenység megszüntetését.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt írta: korábbi kijelentéseit fenntartja, továbbra is meggyőződése, hogy egy politikusnak átlátható módon el kell tudnia választani a politikai tevékenységét az üzleti tevékenységétől, ennek pedig az a legjobb módja, ha politikusi pályája alatt a napi szintű üzleti tevékenységgel felhagy. Ennek teljesítését minden munkatársától elvárja.
A kormánybiztosok jogállását kizárólagosan a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szabályozza, összeférhetetlenség pedig csak abban az esetben merülhet fel, amennyiben a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be – részletezi Lázár, hozzátéve: "Vajna úr" állami vezetői tisztséggel nem rendelkezik, ezért rá a jogszabály nem állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat. | https://hvg.hu/itthon/20151105_Lazar_Vajna_nyugodtan_lehet_TV2tulaj_es | https://web.archive.org/web/20151209084103/https://hvg.hu/itthon/20151105_Lazar_Vajna_nyugodtan_lehet_TV2tulaj_es | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-vajna-nyugodtan-lehet-tv2-tulaj-es-kormanybiztos-is-egyben | HVG | hungarian-news | 2015-11-05 17:10:00 | [
"Andy Vajna",
"Lázár János"
] | [
"Miniszterelnökség",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"média",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [
"A TV2 eladása"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.