news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
56,313 | Visszakerült Budapestre a KGBéla-ügy Brüsszelből | A Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldi tovább az EP értesítését arról, hogy felfüggesztették a kémbotrányba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla mentelmi jogát. | Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre az értesítés arról, hogy az Európai Parlament október 14-én felfüggesztette a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát. A további szükséges intézkedések érdekében a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldik el a határozatot.
Az ügyészség közleményében azt írja: a részletesen indokolt határozatot az EP úgy fogadta el, hogy előtte a jogi bizottság megvizsgálta az ügyet, Polt Péter legfőbb ügyésztől kiegészítő információkat kértek, valamint júliusban személyesen is konzultáltak vele.
Az Európai Parlament nem találta semmi jelét annak, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szemben azért kérték volna, hogy politikai kárt okozzanak neki.
Polt Péter még tavaly májusban fordult Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, miután az EP-képviselőt feljelentették az Alkotmányvédelmi Hivatalnál.
A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába.
Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal. | https://hvg.hu/itthon/20151105_Visszakerult_Budapestre_a_KGBelaugy_Brus | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszakerult-budapestre-a-kgbela-ugy-brusszelbol | HVG | hungarian-news | 2015-11-05 17:15:00 | [
"Kovács Béla (Jobbik)"
] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"EU",
"mentelmi jog",
"kémkedés",
"ügyészség"
] | [] |
56,314 | Újabb botrány: Potom árért adott el a Belváros egy Deák téri ingatlant | Egy Deák téri ingatlanhoz juthatott hozzá az V. kerület ingatlaneladási ügyeit intéző ügyvédi iroda 154 millió forint helyett 78 millióért. Juhász Péter rendkívüli ülést kezdeményezett a polgármesternél, hogy kiderüljön: összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban. | Újabb áron aluli ingatlaneladási ügy pattant ki az V. kerületben: a belváros ingatlaneladásait intéző ügyvédi iroda vehetett nagyon kedvezményesen lakást az önkormányzattól. Juhász Péter, az Együtt politikusa kedden a Facebook-oldalán jelentetett meg részleteket az eladásról, azt írta: a Deák téri, 237 négyzetméteres ingatlan 154 millió forintot ér (felújítva 192 milliót), ennek ellenére 78 millióért jutott hozzá a Sándor Zsolt vezette ügyvédi iroda.
Juhász akkor azt írta, ha Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester aláírta az adásvételi szerződést, akkor fel fogja jelenteni. Ráadásul egy olyan vételi ajánlatot is megjelentetett a közösségi oldalon, ami szerint valaki 145 millióért megvenné a lakást a 78 millió helyett.
A politikus most azt követeli, hogy a kerület indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel, hogy ilyen alacsony árat állapítson meg, és amíg ez a vizsgálat tart, addig ne bízza meg ezeket a cégeket az önkormányzat. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
Juhász Péter kezdeményezte Szentgyörgyvölgyi Péternél, hogy rendkívüli ülésen döntsön a belvárosi képviselő-testület ezekről az intézkedésekről. Most támogatókat keres az ellenzéki képviselőtársainál, egyet már talált is: Steiner Pált, az MSZP V. kerületi képviselőjét. | https://hvg.hu/itthon/20151105_Ujabb_botrany_Potom_arert_adtott_el_a_Bel | https://web.archive.org/web/20151208191522/https://hvg.hu/itthon/20151105_Ujabb_botrany_Potom_arert_adtott_el_a_Bel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-botrany-potom-arert-adott-el-a-belvaros-egy-deak-teri-ingatlant | HVG | hungarian-news | 2015-11-05 17:18:00 | [
"Sándor Sz. Zsolt",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Belvárosi Üzlet Ingatlanhasznosító Kft.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
56,315 | Orbán Felcsútról és a kisvasútról | Mindig is tehetséges falu volt. | Orbán Felcsútról és a kisvasútról
Mindig is tehetséges falu volt.
"Minél inkább támadnak bennünket azért, mert valami történik a faluban, fejlődik a falu, annál inkább folytatni kell a munkánkat" - jelentette ki a miniszterelnök a szülőfalujában, Felcsúton. Példaként említette a kisvasút ügyét: "ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig".
A kormányfő a felcsúti Kastély Óvoda alapításának 60. évfordulója és az óvoda történetéről szóló kiadvány bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott: "mindig is tehetséges falu voltunk", a település fejlődik, ám sok olyan falu van az országban, ahol nem ez a helyzet. Megjegyezte, hogy mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlődés támadásnak van kitéve. Szerinte azonban e támadásokat jó híreknek kell tekinteni, mert azt jelentik, hogy "történik valami". A miniszterelnök célul tűzte ki, hogy Felcsút mellett a Váli-völgy minden települése sikeres legyen. | https://hvg.hu/itthon/20151107_Orban_Felcsutrol_es_a_kisvasutrol | https://web.archive.org/web/20210419165203/https://hvg.hu/itthon/20151107_Orban_Felcsutrol_es_a_kisvasutrol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-felcsutrol-es-a-kisvasutrol | HVG | hungarian-news | 2015-11-07 17:24:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"antikorrupció",
"klientúra"
] | [] |
56,316 | Videó: Ez a per “az ördög lehelete” | Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó. | Videó: Ez a per “az ördög lehelete”
Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó.
A keddi eseményekről itt olvashat bővebben. | https://hvg.hu/itthon/20151110_Video_Ez_a_per_az_az_ordog_lehelete | https://web.archive.org/web/20151117033533/https://hvg.hu/itthon/20151110_Video_Ez_a_per_az_az_ordog_lehelete | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/video-ez-a-per-laz-ordog-leheleter | HVG | hungarian-news | 2015-11-10 18:16:00 | [] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] | [
"átláthatóság",
"civilek",
"környezetvédelem"
] | [] |
56,317 | Századvég-ügy: Ők láthatnak államtitkokat | A parlament nemzetbiztonsági bizottságán előkerült a kormányzati stratégia megalkotásával megbízott Századvég alkalmazottainak listája, akik államtitkokhoz férhettek hozzá 2013 óta. A probléma forrása, hogy cégnek 2010 óta vannak stratégiai megbízásai, de korábban nem férhettek hozzá elvileg államtitkokhoz. | A Magyar Liberális Párt kérte ki Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy kik férhetnek hozzá a Századvégnél titkosított adatokhoz, amelyet a kormányzati stratégia megalkotásához használhattak fel. A miniszteri tájékoztatás szerint azonban csak 2013 óta vannak ilyen jogosultságai a cégnek, a mai napig 21 biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személy van a cégnél, köztük a vezetőséggel.
A probléma kétélű, ugyanis amennyiben 2013 előtt nem kaptak államtitokká minősített adatokat, akkor a 2010 óta szalagon készített tanulmányok és stratégiai anyagok megbízhatósága lényegesen csekély, ha tanúsítvány nélkül fértek hozzá adatokhoz, akkor államtitoksértés történt. A cég milliárdos megbízásokat kapott eddig az államtól, még az amerikai lobbitevékenységet is a Századvég koordinálhatja. Korábban írtuk, a Századvég készítette az évtizedekre meghatározó erejű transzatlanti kereskedelmi megállapodás kormányzati stratégiai anyagát is, ehhez is szükséges lehetett a titkos adatokhoz való hozzáférés.
A nemzetbiztonsági bizottság üléséről távozó Széll Bernadett LMP-képviselő annyit árulhatott el az Indexnek a Századvéges listáról, hogy köztük vannak a Századvég egyes vezetői és tulajdonosai is, de az alkalmazottak nevét is titokban kell tartani. A Századvég adatai szerint a vezetőség tagja a 888 főszerkesztője, G. Fodor Gábor stratégiai igazgató, valamint Lánczi András elnök - aki a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja -, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes. Vezetői pozíciója van még Orbán Balázs kutatási igazgatónak, Lánczi Tamás vezető elemző az Orbán-kormány államtitkára is volt. Barthel-Rúzsa Zsolt a magyar kormány amerikai lobbitevékenységének koordinálásban vesz részt, ő a Századvég ügyvezető igazgatója. A 444 talált rá korábban, hogy Kern Tamás helyettes államtitkár - aki szintén a Századvéghez kötődik -, Barthel-Rúzsa Zsolttól fogadott utasításokat, míg az amerikai lobbitevékenyésben Pern utasította Barthelt-Rúzsát.
A bizottsági ülésről távozók eltérően nyilatkoztak az ügyről, a fideszes Németh Szilárd szerint semmilyen adat nem került elő, ami szerint a Századvég hozzáférhetett volna államtitkokhoz. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a belügynél nem, de minden más minisztériumnál keresni lehet, hogy adtak-e át titkosított adatokat 2013 előtt. Széll Bernadett arra emlékeztetett, hogy a bizottság csak 2013 utáni állapotokat tudta vizsgálni. Az ügyet elindító Fodor Gábor aláírásgyűjtésbe kezd a parlamentben, hogy ne csak az adatokat titkosító szerv tehessen feljelentést, hanem bárki, aki minősített adattal való visszaélést fedez fel - ezt az MSZP, az LMP és a Jobbik is támogatja. A Századvég szerint ők mindent a törvényes keretek között kezeltek. | https://hvg.hu/itthon/20151111_Szazadvegugy_Ok_lathatnak_allamtitkokat | https://web.archive.org/web/20151119125523/https://hvg.hu/itthon/20151111_Szazadvegugy_Ok_lathatnak_allamtitkokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazadveg-ugy-ok-lathatnak-allamtitkokat | HVG | hungarian-news | 2015-11-11 18:18:00 | [
"Barthel-Rúzsa Zsolt",
"G. Fodor Gábor",
"Kern Tamás",
"Lánczi András",
"Orbán Balázs",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"888",
"Heti Válasz (lap)",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"lobbi",
"titkosszolgálat",
"államtitok",
"államtitoksértés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
56,318 | Nem lesz vizsgálat az azonosító nélküli röszkei TEK-akció miatt, a rendőrség a felvételeket is törölte | Nem indul vizsgálat annak felderítésére, hogy miért nem volt láthatók a röszkei határátkelőnél intézkedő TEK munkatársainak azonosítószámai. A rendőrség megsemmisítette a helyszínen készült fotókat, bár többeket elfogtak a rendfenntartók és eljárás is indult, ezért ezeket meg kellett volna őrizni egy szakértő szerint. | A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy miután a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságán nem ment át az az ellenzéki javaslat, hogy vizsgálják ki a Terrorelhárítási Központ röszkei akcióját, még a rendőrségi fotókat is törölték 30 nappal az eset után. Az Átlátszó és más portál felvételein is látható volt, hogy a TEK munkatársainak azonosítószáma nem volt olvasható vagy azt valamilyen más ruha eltakarta.
A portálnak nyilatkozó korábbi rendőr parancsnok szerint az már önmagában fegyelmi eljárást vonna maga után, ha az azonosítók nem látszódnak – ez volt az egyik alapja a 2006-os rendőrattak kivizsgálásának, mikor a Fidesz megemlékezőivel szemben is keményen felléptek a rendőrök. A röszkei összecsapás során százötven menekült és bevándorló, valamint tizennégy rendőr sérült meg. Viták tárgya, hogy mennyiben volt indokolt a rendvédelmisek kemény fellépése, illetve az sem tisztázott, hogy mi váltotta ki a menekültek dühét.
Az Átlátszó helyszíni tudósítói szerint miután a hatóságok nem tájékoztatták maradéktalanul a belépés feltételeiről az embereket, a családosok megindultak a kapunál a szabad belépés hitében – ekkor fújták le őket gázspray-vel a rendőrök, ami felkorbácsolta az indulatokat a határon. A Belügyminisztérium és rendőri vezetés szerint minden rendben zajlott a rendőri intézkedés során, a könnygáz és a vízágyú bevetése arányos fellépés volt.
A belügy azonban elismerte, hogy a TEK által felvett testpáncél eltakarta a szabályos egyenruhát, amin az azonosító volt, de a viselete indokolt volt. A testpáncélt a határon kapták meg a TEK-esek, így azon nem lehetet elhelyezni az azonosítót, a portálnak nyilatkozó szakember szerint ez az ORFK előírásainak sem felel meg – a TEK nem az ORFK irányítása alá tartozik, csak együttműködik vele, ez a joghézag alapja. Egyelőre az látszik, hogy nem indult vizsgálat az ügyben, bár korábbi példa alapján Bene László volt országos rendőrfőkapitányt pont a hiányzó azonosítószámok miatt állították bíróság elé. Amennyiben nem készültek el a szükséges jelentések az intézkedést elrendelő parancsnokoktól, a mulasztás önmagában "katonai bűncselekménynek számít" – nyilatkozta a portálnak a volt rendőri vezető.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosánál kezdeményezett vizsgálatot, mondván máskülönben nem derülhet fény arra, hogy szakszerű és jogszerű volt-e a TEK fellépése. | https://hvg.hu/itthon/20151112_Nem_lesz_vizsgalat_az_azonosito_nelkuli_r | https://web.archive.org/web/20210225195915/https://hvg.hu/itthon/20151112_Nem_lesz_vizsgalat_az_azonosito_nelkuli_r | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lesz-vizsgalat-az-azonosito-nelkuli-roszkei-tek-akcio-miatt-a-rendorseg-a-felveteleket-is-torolte | HVG | hungarian-news | 2015-11-12 18:26:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Terrorelhárítási Központ (TEK)"
] | [] | [
"átláthatóság"
] | [] |
56,319 | Szétveri az Euronewst új tulajdonosa, Orbán tanácsadójának fia | Majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, a lyoni székházat eladják. Az újságírók sztrájkkal tiltakoznak, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság segítségét kérik. | Több napos sztrájkba kezdtek az Euronews dolgozói, tiltakozva az európai hírtelevízió „szétverése” ellen – derült ki az rtl.hu-nak küldött közleményükből. A médiacég új tulajdonosa március elején jelentette be, hogy majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, köztük a szerkesztőségi dolgozók kétharmadát, valamint közölték, hogy eladják a hírtelevízió lyoni székházát is.
2021 decemberében jelentették be, hogy az Alpac Capital portugál befektetési cég megvásárolja a médiacég 88 százalékos tulajdonrészét, amit tavaly júliusban véglegesítettek.
A cég ügyvezető igazgatója a portugál Pedro Vargas David: annak a Mario Davidnak a fia, aki portugál jobboldali politikusként még az 1990-es évek elején barátkozott össze Orbánnal. Mario David a 2010-es években a Fidesz hangos védelmezőjeként szolgált az Európai Néppárton belül, jelenleg pedig a magyar miniszterelnök hivatalos tanácsadója.
Az Alpac átszervezésről beszél, a dolgozók szerint viszont a hírtelevíziót szinte teljesen leépítik, és a cég „az állásaink feláldozásával akar profitot termelni”. A dolgozók közlése szerint Pedro Vargas David kilenc hónappal korábban ígéretet tett arra, hogy befektetésekre és fejlesztésekre számíthatnak, valamint újabb dolgozókat vesznek fel.
A dolgozók közölték, hogy március 16-tól egészen március 20-ig sztrájkba léptek. Emellett Emmanuel Macron francia köztársasági elnökhöz, valamint az Európai Bizottsághoz fordultak segítségért | https://rtl.hu/kulfold/2023/03/17/szetveri-az-euronewst-uj-tulajdonosa-orban-tanacsadojanak-fia | https://web.archive.org/web/20230507190823/https://rtl.hu/kulfold/2023/03/17/szetveri-az-euronewst-uj-tulajdonosa-orban-tanacsadojanak-fia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szetveri-az-euronewst-uj-tulajdonosa-orban-tanacsadojanak-fia | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-03-17 13:33:00 | [
"Pedro Vargas David"
] | [
"Alpac Capital"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
56,320 | Az RTL Híradónak azt írta a Belügyminisztérium, hogy nem tervez modellváltást a közoktatásban a kormányzat | A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették. | A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették. | https://rtl.hu/hirado/2023/03/17/modellvaltas-kozoktatas-belugyminiszterium | https://web.archive.org/web/20230321052231/https://rtl.hu/hirado/2023/03/17/modellvaltas-kozoktatas-belugyminiszterium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-rtl-hiradonak-azt-irta-a-belugyminiszterium-hogy-nem-tervez-modellvaltast-a-kozoktatasban-a-kormanyzat | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-03-17 13:43:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
56,321 | Tasnádi László, egykori III/II-es tiszt cége őrzi a kommunista múlt feltárásán dolgozó hivatalt | Az egykori belügyes cége 61,5 millió forintért őrizheti a Nemzeti Emlékezet Bizottságának hivatalát. | Az ESG Holding Zrt. nyert ismét azon a közbeszerzésen, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala által személy- és vagyonvédelmi szolgálatra írtak ki – derült ki az Mfor.hu cikkéből.
Az ESG Holdingban tulajdonos a BLK Corporation Kft. nevű cégen keresztül Tasnádi László egykori III/II-es operatív tiszt. Így fordulhat elő, hogy a volt III/II-es cége őrzi azt a hivatalt, amelyiknek a feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista diktatúra idején elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében az együttműködés az ügyészséggel.
Az ESG Holding egyébként a NER egyik kedvenc őrző-védő vállalkozását, a VALTON-SEC Zrt.-t is megelőzte a 61,5 millió forintos ajánlatával. | https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/17/tasnadi-laszlo-iii-ii-tiszt-kommunista-nemzeti-emlekezet-bizottsaga | https://web.archive.org/web/20230321195147/https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/17/tasnadi-laszlo-iii-ii-tiszt-kommunista-nemzeti-emlekezet-bizottsaga | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tasnadi-laszlo-egykori-iiiii-es-tiszt-cege-orzi-a-kommunista-mult-feltarasan-dolgozo-hivatalt | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-03-17 13:48:00 | [
"Tasnádi László"
] | [
"ESG Holding",
"Nemzeti Emlékezet Bizottsága"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] | [] |
56,322 | Civil jogvédők: Sok a hiányosság az új bejelentővédelmi törvényjavaslatban | Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog. | Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által múlt héten benyújtott bejelentővédelmi törvényjavaslatot nem egyeztették a Korrupcióellenes Munkacsoporttal, és társadalmi egyeztetésre sem bocsátották – állapították meg a civil jogvédő és korrupcióellenes szervezetek. Ugyanakkor a kormány beleszőtt a tervezetbe egy külön részt a „magyar életmód” megvédése érdekében fellépő bejelentők védelmére, amit teljesen abszurdnak tartanak, ráadásul ez összemossa azokat az állampolgárokat, akik a társadalom egészének védelme érdekében kockáztatják az egzisztenciájukat vagy akár a személyes biztonságukat azokkal, akik különféle világnézeti kérdésekben jelentgetik fel a tőlük eltérő véleményen lévőket – írja a K-Blog.
A civilek szerint a kormány furcsa formáját választotta az EU-s irányelv átültetésének, ugyanis az új előírások mellett megőrzi a hatályos szabályozást is, vagyis marad a közérdekű bejelentésekről szóló 2013-as Panasztörvény, és az alapvető jogok biztosa is megőrzi a bejelentések fogadásával összefüggő feladatkörét. Az uniós irányelv törvénybe iktatásával így kétszintű védelmet hoz létre a kormány, emiatt a bejelentő, ha nem eléggé tájékozott, könnyen lehet, hogy a hatályos szabályok szerinti gyengébb védelemben fog csak részesülni – állapították meg az elemzésben.
Ehhez kapcsolódóan: A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal
A cikk szerint a törvényjavaslat hiányosságai nagyrészt az irányelvből fakadnak, amely eleve nem megy túl messzire a bejelentők megvédésében, ugyanakkor megengedi erősebb védelmi megoldások szabályozását, a kormány azonban nem él ezzel a lehetőséggel. Ilyen például a bejelentőknek nyújtott támogatás szabályozása: az állam biztosít ugyan ügyvédet, de az ügyvéd díját csak akkor fizeti ki, ha a bejelentő havi jövedelme kevesebb, mint 28.500 forint.
Teljesen hiányoznak a bejelentések kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályok, és a törvényjavaslat azzal sem foglalkozik, hogy mit tehet a bejelentő, ha úgy ítéli meg, nem vizsgálták ki érdemben a bejelentését. További hiányosság, hogy a törvényjavaslat nem támaszt elég szigorú követelményeket a bejelentések fogadására létrehozandó csatornák működésével kapcsolatban, pedig éppen a technikai megoldáson múlhat, mennyire vannak biztonságban a bejelentő adatai – derül ki az elemzésből.
Jelentős probléma, hogy a törvényjavaslat megengedi a névtelen bejelentések vizsgálatának mellőzését, az viszont előrelépés, hogy a súlyos jog- vagy érdeksérelemre utaló közérdekű bejelentéseket akkor is kötelező lesz kivizsgálni, ha nem azonosítható a bejelentést tevő személy – olvasható a K-Blog bejegyzésében. | https://www.szabadeuropa.hu/a/civil-jogvedok-sok-a-hianyossag-az-uj-bejelentovedelmi-torvenyjavaslatban/32322962.html | https://web.archive.org/web/20230326020526/https://www.szabadeuropa.hu/a/civil-jogvedok-sok-a-hianyossag-az-uj-bejelentovedelmi-torvenyjavaslatban/32322962.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-jogvedok-sok-a-hianyossag-az-uj-bejelentovedelmi-torvenyjavaslatban | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-03-17 18:51:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"jogalkotás"
] | [] |
56,323 | Futott még - Schmuck Andor portréja | Főpolgármester-jelöltként tűnt fel a legutóbb Schmuck Andor, akiről másfél évtized után sem tudható, kicsoda és éppen mit kavar - pedig az ezúttal sikertelenül próbálkozó politikus gyakran szerepel reflektorfényben. | Egyszerre feltűnési viszketegségben szenvedő, némi eredetiséget sem nélkülöző, szellemes médiabohóc és dörzsölt, gyanús praktikák kiötlésében verhetetlen politikai túlélő, aki ennyivel is képes jelen lenni a politika élvonalában. Schmuck Andor ezúttal ugyan kudarcot vallott - nem sikerült öszszegyűjtenie a kellő számú ajánlószelvényt a főpolgármester-jelöltséghez -, ám működése akaratlanul is a magyar politikát mint olyat leplezi le blöffként. Nem véletlen, hogy mostani indulását számos internetes fórumbejegyzés a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötleteihez hasonlította.
Egy macher ifjúsága
Pedig az indulás már-már idilli volt: a rendszerváltás hajnalán egy vállalkozó szellemű, gyors eszű fiatalember középfokú üzleti tanulmányai elvégzése után osztálytársaival éjjel-nappali közértet nyitott a Dohány és a Rottenbiller utca sarkán. A környéken villámgyorsan híre ment a nagy dumájú, testes ifjúnak, aki üzleti tevékenységével párhuzamosan táborokat is szervezett a szünidőben felügyelet nélkül maradt "kulcsos gyerekeknek" - ők pedig imádták Schmuckot. Kifogyhatatlannak tűnő energiája és lelkesedése közkedveltté tette a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) berkeiben is, ahová másodpercekkel az alapítás után érkezett meg. Schmuck feltűnően tájékozott volt a munkásmozgalom történetében, ifjúságszervezői munkája is erőteljes szociális érzékről tanúskodott. Egy ismerője szerint "nagy tartalékai voltak benne a hitnek, kommunistából lett cinikussá".
Kösziii!!!
Schmuck képességeire hamar felfigyelt Kiss Péter, a BIT budapesti, majd 1992-től országos elnöke, akinek idővel első számú bizalmasává vált: az ő újpesti választókerületében lett Schmuck 1994-től 1998-ig önkormányzati képviselő. Amikor 1994-ben Kiss az Országgyűlés tagjává vált, a minden lében kanál ifjú megkísérelte megszerezni a BIT elnöki székét, de a választáson csúful alulmaradt. Háttérembernek jó, vélekedtek róla ekkoriban, de "komolytalansága" és kezelhetetlensége miatt nem akarták, hogy a politika frontvonalába kerüljön. Ezután egyre sértettebbé és egyúttal ambiciózusabbá vált: úgy érezte, és ezt máig emlegeti, hogy mások profitálnak az ő szervezőkészségéből.
Kiss 1995-ben munkaügyi miniszter lett, és nem feledkezett meg szorgalmas kegyeltjéről: Schmuck Andor a miniszteri kabinetiroda munkatársaként dolgozhatott a ciklus végéig. Immár kormánytámogatással folytathatta ifjúságszervezői tevékenységét a Xénia Láz Egyesület titkáraként. Az egyesület a tévében futó, Űrgammák című sci-fi sorozatra épült; a mozgalom tevékenységei között szerepelt például a "Javíts egy jegyet" akció, amit sokan aggályosnak tartottak pedagógiai szempontból, mivel az eredményt pénzjutalommal honorálta. Majtényi László adatvédelmi biztos 1996-ban tett megállapítása szerint a személyes és különleges adatokhoz (a kiskorú klubtag családjának anyagi helyzete, politikai preferenciái, egészségi állapota stb.) hozzáférni kívánó egyesület több ponton is megsértette az adatvédelmi törvényt és az információs önrendelkezés elvét. Schmuck és csapata alighanem többet akart, mint újjászervezni a baloldali ifjúsági közösségi életet: megkísérelték a 76 ezer tagot számláló Xénia-lázat becsatornázni, adatbázist és könynyen mozgósítható híveket szerezni az MSZP-nek. Ráadásul a Xénia-láz összefonódott a Máté László akkori szocialista pártpénztárnok kisebbségi érdekeltségébe tartozó WÉS Rt.-vel (a Szolnoktej jogutódja), amelynek a termékét, az IQ energiaitalt így közpénzből népszerűsítették az Űrgammákban. (Részletesen lásd: Zűrgammák, Magyar Narancs, 1996. december 12.) A WÉS Rt. ekkoriban kapott 35 millió forintos támogatást Kiss Péter minisztériumától a foglalkoztatási alapból, valamint az Űrgammák producerének, Czégé Zsuzsának a cége kormányzati megbízásokhoz jutott. (A WÉS ennek ellenére is súlyosan veszteséges volt, az energiaital-biznisz nem jött be.) A következő Xénia-botrány csak az első Orbán-kormány idején tört ki: a "megfigyelési ügyként" elhíresült orbáni megablöfföt "vizsgáló" parlamenti bizottság végső kínjában mindössze annyit tárt föl, hogy Czégé Zsuzsa producer ráállított a sorozatot oktatáspolitikusként különösen sokat támadó Pokorni Zoltánra egy magánnyomozót. Noha a részvételt visszautasította, az ügybe belekeveredett a Köztársasági 'rezred egyik századosa, Bédi Csaba is. (Czégé közben elhagyta az országot.)
Schmuck Andor lapunknak azt mondta, hogy neki csak az egyesület ügyeibe volt beleszólása, a sorozat készítésébe nem, így az energiaital-bizniszben nem illetékes, Pokorni megfigyelésében pedig még kevésbé. Ami a kérdőíveket illeti, elismeri, hogy hibáztak, de rögtön hozzátette: elnézést kértek és az íveket Majtényi ajánlása értelmében megsemmisítették.
A Xénia-ügy után Schmuckban mind kevésbé bíztak a Köztársaság téren, igaz, ehhez hozzájárult Schmuck azon új pártszervezési technikája is, amivel az újpesti alapszervezetet lepte meg.
Az újpesti önkormányzat szocialista frakciója jó viszonyt ápolt Derce Tamással, a kerület erős emberével, akit a '98-as önkormányzati választáson független jelöltként a "polgári erők", továbbá a kerületi SZDSZ támogatott. A kerületi MSZP-frakció többsége Derce kedvéért néha még a párt hivatalos szerveinek állásfoglalásaival is szembement. Néhányan ezért kiléptek és új képviselőcsoportot alakítottak. A Derce-pártiak voltak Schmuck fő támogatói is. Az újpesti szervezet Schmuckot jelölte polgármesternek, köszönhetően a szervezetten belépő mintegy 80-100 BIT-es cimborának. (Schmuck - szemben a korabeli sajtóértesülésekkel - azt állítja, az újak még nem szavazhattak.) A káposztásmegyeriek kitartottak Vajda Pál mellett, ahogy a pártközpont is, s végül visszalépésre kényszerítették Schmuckot. Mielőtt beadta a derekát, Schmuck azzal fenyegetőzött, hogy kipakol egy gyanús, Vajda Pálhoz köthető telekügyletről. Schmuck társai ekkor már felvették a kapcsolatot az MSZDP-vel, el is indultak az ő támogatásukkal (innen datálódhat a Schmuck és Kapolyi László közti jó viszony), ami a megelőző botrányok után végképp lenullázta a szocialisták amúgy sem jó esélyeit: Derce ez alkalommal is könnyedén nyert. Schmuck Andor Derce "tanácsadójaként" tevékenykedett tovább; barátságuk máig megmaradt, pedig a helyi SZDSZ eredetileg éppen az akkor még polgármesterjelölt Schmuck vállalhatatlansága miatt támogatta Derce újrázását. Schmuck tagadja, hogy valaha is Derce tanácsadója lett volna; a polgármester '98-ban meghívta az előző ciklus minden képviselőjét a testületi ülésekre, hogy véleményükkel segítsék a munkát, de ő pár alkalom után beszüntette ezek látogatását.
Párhuzamok
Az MSZP újpesti alapszervezete rövid idő múlva fegyelmivel kizárta Schmuckot, aki ezután Vácra helyezte át centrumát, és évekig lebegtette könyve megírását, amiben "mindenről beszámol" - híveinek ehelyett a pártélet jellemző "kis színeseit" felelevenítő gyűjteménnyel kellett beérni 2001-ben.
Az újpesti affér hasonlított némiképp Hagyó Miklósnak a szocialista párt megszállására irányuló kísérletéhez, azaz Schmuck akár közeli barátja, Hagyó előképének is tekinthető. Ám az a föltételezés, miszerint a párt belső életét, erőviszonyait ismertető feljegyzéseit Schmuck "átadta" volna Hagyónak, hogy Hagyó fejezze be az ő munkáját, Schmuck lehetőségeinek és képességeinek aránytalan túlértékelése. Schmuck csak a saját alapszervezetében próbálkozott a "pártszervezéssel", és azok, akiket maga köré gyűjtött, valóban a barátai voltak, vagyis embereit nem "megvette". Elsősorban nem is a hatalmat, hanem a nyilvánosságot kereste, ahogy azt későbbi celebvonzódásai is tanúsítják. A pártbeli értékelések szerint az ő nyomulását sokkal jobban tudta kezelni a párt, mint Hagyóét - és Schmuck még Újpestet sem tudta "elfoglalni".
Schmuck pártbeli kapcsolatai ezek után sem haltak el, továbbra is elsősorban Kiss Péter és Puch László környezetében volt jelen. Vácról még kongresszusi küldöttnek delegálták, de csillaga az MSZP-ben leáldozóban volt, még az őt őszintén kedvelő Horn Gyula sem menthette meg. A Xénia-botrány elcsitulta után Schmuck még megszervezte az MSZP "karitatív tagozatát": a tiszteletbeli elnök Horn lett, ő maga az országos főtitkár. Részt vett 2000 szeptemberében a Horn nevével fémjelzett Az Európai Magyarországért mozgalom megalapításában is, amit Levendel Ádám (a Szonda Ipsos igazgatója), Cser Ágnes, Juszt László vagy Ábel Anita személyével is igyekeztek népszerűsíteni, idővel azonban a kezdeményezés - amit egyébként néhányan mindmáig Horn sikertelen visszatérési kísérleteként értelmeznek - csendben kimúlt.
2001-ben Schmuck létrehozta a "szocialista párton belüli őszinte véleménycserének fórumot teremtő" G3 (Gondolkodtunk, gondolkodtok, gondolkodjunk!) klubot; ezt megelőzően a korabeli újsághírek szerint felfüggesztette, majd reaktiválta párttagságát - igaz, ő erre már nem emlékszik. A G3 erőteljesen támadta a pártelitet - Horn Gyula kivételével. Elsősorban a "liberális" vonalat és Kovács Lászlót ostorozta; óvta az MSZP-t az "eleszdéeszesedéstől", aminek ellenszeréül a "nemzeti" elköteleződést javasolta. Ez a meggyőződés képezhette a Szűrös Mátyással kötött, merőben átmenetinek bizonyult szövetség alapját, amiből aztán a 2002-es választásokra kinőtt - az akkori vélekedések szerint a Fidesz által kreált - Új Baloldal nevű csoportosulás. Ennek miniszterelnök-jelöltje Szűrös volt. Schmuck törzshelyén, Újpesten próbálkozott egyéni képviselőjelöltként, ám ajánlószelvényei összegyűjtése után visszaléptették. A döntésnek két magyarázata ismeretes: az egyik szerint Schmuck agresszív, személyeskedéstől sem visszariadó kampánytervet készített, ami elsősorban az MSZP-t vette volna célba, és ezt méltatlannak tartotta a pártvezetés. A másik verzió szerint Schmuck nem értett egyet Szűrössel, aki Orbán Viktor további kormányzását tartotta kívánatosnak.
Médiakalandok
Ezek után hősünk két évre kisodródott a politikából, és átlépett a bulvár világába. Már 1999-es polgármester-jelölti kudarca után a Magyar Motorsport Szövetség elnökségével vigasztalta magát (nota bene: 18 komoly szponzort szerez az egyesületnek), 2000-ben pedig, Zámbó Jimmy életének utolsó hónapjaiban az énekes személyi menedzseréül szegődött. Az Új Baloldal után megpróbálkozott az énekléssel, és ez a szenvedély végigkíséri pályáját egészen a minapi főpolgármester-jelölti klipig. Kulturális és divatműsort is vezetett a Budapest TV-n.
Az Új Baloldal után Schmuck a Star és a Villám című - számos ponton összefonódott - bulvárlapok "általános szerkesztőségi igazgatójaként" kereste a kenyerét. Működése idejére esett az utóbbi évtized legnagyobb bulvárbotrányainak egyike. Alföldi Róbert és Hernádi Judit is beperelte a lapokat, amiért magánéletükről bizonyítatlan és rosszindulatú pletykákat közöltek, majd a bulvárlapok bojkottját célzó mozgalmat kezdeményeztek a színészek között. Schmuck, mint megjegyzi, ennek az ügynek is csak a közelében volt, a lapigazgató nem felelős a tartalomért - különben is, az inkriminált cikkek megjelenése után nem sokkal távozott posztjáról. Ekkori médiatevékenysége révén került kapcsolatba az induló Stop.hu-val az első főszerkesztő, Déri Balázs barátjaként, saját bevallása szerint, hogy "segítse a lap munkáját". Ettől szerinte teljesen független, hogy a Tisztelet Társasága (TT) sajtósaként dolgozó Horváth Éva előbb a Stop.hu-nál szerzett érdekeltségeket és volt ugyanitt ügyvezető, majd a Városházán Schmuck barátjánál, Hagyónál került állásba. (Horváth egyúttal a főváros cégénél, a BKV-nál is dolgozott, egészen rendőrségi őrizetbe vételéig.) Horváth Éva 2009 végén adta el részesedését a Békés Projekt Kft.-nek és állt fel a portál ügyvezetői székéből. Ekkor búcsúzott Mátay László főszerkesztő is, Horváth élettársa, akinek cégeivel a BKV tízmilliós szerződéseket kötött a megelőző évek során. A Békés Projekt egyik alapítója a Kiss Péter "köreihez tartozó" Bodor Tibor, később a cég résztulajdonosa lesz Bodrogi Marietta, Puch László egykori titkárnője. A cég tehát Schmuck volt mentorainak érdekkörébe tartozik; a Puchhoz kötődő cég vásárolja ki 2009-ben Schmuck egykori sajtósának kisebbségi tulajdonrészét.
A Stop.hu-n Schmucknak a mostani ajánlószelvény-gyűjtés idején jó sajtója volt, majd tucatnyi cikk adott hírt dolgairól, közölték a TT nyilatkozatait, valamint hogy Schmuckék gyereket szeretnének, ezért nem használják a kampánykotont. Az excentrikus főpolgármester-jelölti kampánydalt is ez a lap minősítette "parádésnak".
A Tisztelet Társasága
A médiaguruként és énekesként kevésbé sikeres, de még mindig 35 alatti Schmuck szervezetépítő zsenialitásának látványos eredménye volt a 2004-ben a 100 "sikeres üzletember" és értelmiségi részvételével alakult Tisztelet Társasága, ami visszavezette kiötlőjét a politikához. A szervezet országosan 142 ezer tagot tömörít, a fővárosban - Schmuck saját nyilvántartása szerint - 48 ezret. A támogatók számára fontos ellenszolgáltatás lehet a TT tekintélyes méretű adatbázisa. A "sikeres vállalkozók" egyike egyébként Jagarics Ferenc volt, az MDF-fel történő szakításig a társaság egyik alelnöke (ő érintett a bábolnai földügyben; Budai Gyula Orbán Viktor megbízásából a sukorói telekügylet mellett ebben is "segíti az ügyészség munkáját").
Schmuck rendezvényszervezőként újra elemében lehetett, nagy nosztalgiakoncerteket hozott tető alá a sokadvirágzásukat élő táncdalénekesek részvételével. Ezeken a gálákon Aradszky László, Korda György és Balázs Klári mellett feltűntek az MSZP és az MDF politikusai is. A társaság által alapított Tisztelet-díjban részesült Szili Katalin, Dávid Ibolya, Hagyó Miklós, de Hiller István is tiszteletét tette a rendezvényeiken. 2006-ra az MDF-fel kötöttek választási szövetséget, programjuk közös sarokpontja az örökösödési illeték, vagy ahogy a kampányban nevezték, "a haláladó" elleni fellépés volt. Azonban az MDF programja, a pazarló állam leépítése, az aktív keresők támogatása nem volt kompatibilis a Tisztelet Társasága nyugdíjas-érdekvédelmi célkitűzéseivel: Schmuckék kiálltak a 13. havi nyugdíj mellett, míg az MDF populizmusnak bélyegezte a követelést; Schmuck szerint ez volt az oka a 2008-as szakításnak is. Herényi Károly a 2010-es választásra készülve megkísérelte feléleszteni a szövetséget, s azzal árnyalta a párt korábbi kategorikus álláspontját, hogy "ha a magyar gazdaság és a költségvetés helyzete javul, akkor lehet érdemben javítani a nyugdíjasok helyzetén is". Dávid Ibolya 2006-ban úgy emlékezett, hogy nem követte figyelemmel Schmuck Andor megelőző politikai ténykedését, neki elég volt, hogy a nyugdíjasok megbíznak benne. Igazságügy-miniszterként amúgy is voltak emlékei Schmuck közösségépítő erőfeszítéseiről: a Xénia Láz Egyesület botrányait annak idején a Horn-kormányzat legnagyobb disznóságai közé sorolta.
2006-ban az egyesület által az MDF listájára delegált személyek közül hárman is szoros üzleti kapcsolatban voltak Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval, így - főleg a Fidesz-közeli sajtó - mindvégig azt forszírozta, hogy vajon beszállt-e Leisztinger a TT-n keresztül az MDF kampányába. Ez a téma azért volt kínos Dávidék számára, mert az MDF 2006-os mondásainak középpontjában az antikorrupciós harc állt. Schmuck állítja, nem tudott társasága delegáltjainak üzleti előéletéről.
Schmucknak az MDF-en és az MSZP-n túl is vannak nexusai. Rogán Antaltól 2007-ben kapták V. kerületi irodájukat módfelett kedvezményes feltételekkel. Itt működik a Tisztelet Segélyvonal: a betelefonáló nyugdíjasok főleg jogi és orvosi segítségért folyamodhatnak a központhoz. Schmuckkal közös politikai platformjukat a Belváros polgármestere azzal indokolta, hogy "a (szocialista) kormány csak elvesz a nyugdíjasoktól, míg a kerület egyedülálló fűtéstámogatási, szociális ellátási rendszert működtet". Schmuck univerzális programja szemmel láthatóan minden világnézet irányába talál kapcsolódási pontokat. Megjegyzendő, hogy a Schmuck hajdani kizárásához vezető fegyelmi eljárást lebonyolító MSZP-testület elnöke Steiner Pál volt, fellebbezni is hozzá kellett volna Schmuck emlékei szerint, éppen ezért annyiban is hagyta a dolgot. Sokan vélik ezért úgy, hogy a bosszúvágy is magyarázza a Steinert a belvárosi polgármesterségtől elütő Rogán Antal és Schmuck közeledését. Az őszödi beszéd utáni közhangulatban Rogán minden bizonnyal győzött volna Schmuck nélkül is, de az elöregedett kerületben a TT támogatása nem csak választások idején lehet fontos. Mindenesetre ismerői szerint Schmuck Andor jól megjegyzi azt is, ha segítenek, és azt is, ha ártanak neki.
A 2010-es országgyűlési választások előtt Schmuck tárgyalt Mesterházy Attilával, Herényivel, Retkes Attilával és másokkal is, de végül egyikükkel sem kötött megállapodást. A jövő hónapi önkormányzati választások előtt viszont megegyezett az MSZP-nek búcsút intő Kapolyi László szociáldemokratáival: Schmuck függetlenként, de az ő támogatásukkal indul. Később besorolt mögé Szili Katalin Szövetség a Jövőért elnevezésű mozgalma, cserébe az MSZDP támogatja a zuglói Láng Márta polgármesteri indulását a szövetség színeiben. Felröppent, hogy Seres Mária Civil Mozgalma is csatlakozik, a Magyar Nemzet jóformán tényként írt a hármas koalícióról, de Seres cáfolt, mondván, ilyen együttműködésről nem is tárgyaltak. Mindössze arról volt szó, hogy Schmuck az egyetlen olyan főpolgármester-aspiráns, aki nem parlamenti képviselő, és felajánlotta, hogy támogatná a két tisztség összeférhetetlenségének törvénybe foglalásáért indított aláírásgyűjtést, amit ő köszönettel elfogadott - ám végül, mint Seres lapunknak mondta, Schmucktól és a Tisztelet Társaságától egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem kapott.
Schmuck Andorral közvetlenül az ajánlószelvények gyűjtési határidejének múlt pénteki lezárulta után beszélgettünk: mint kiderült, szűk kétezer cédula hiányzott a jelöltséghez. A TT 48 ezer budapesti tagjának bő fele adta oda ajánlószelvényét Schmucknak (feltéve persze, hogy máshonnan nem érkezett ajánlás). Schmuck azzal magyarázta a kudarcot, hogy még a tagok postai értesítésére sem volt pénz; rendezvényeikről is csak a támogató cégek segítségével tudják értesíteni a tagságot; vagyis nincsenek jó anyagi helyzetben. Állítása szerint 93 ezer forintból csinálták végig a kampányt: úgy tartotta tisztességesnek, hogy az ajánlószelvény-gyűjtéshez egyedül a társaság anyagi és logisztikai bázisát használja, és csak ezután tartott volna igényt az MSZDP támogatására. Ez a megállapodás a külső szemlélőnek felettébb ésszerűtlennek tűnik, amennyiben a köztudomásúan tekintélyes magánvagyonnal rendelkező Kapolyi az önkormányzati választás legfontosabb posztján azért nem indított saját jelöltet, hogy egy még az első akadály vételére is képtelen függetlent támogasson. Schmuck fölvetésünkre úgy reagált, hogy ha ez a megállapodás abnormális, akkor ő vállalja abnormalitását.
Vannak azonban, akik úgy tartják: a TT választási hatékonysága jórészt Schmuck blöffje, amivel elszédítette az MDF-et - ámbár ha csak egészen kicsit is hozott a konyhára, azzal is sokat segített, hiszen 2006-ban az MDF kétezer-párszáz szavazattal ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt. Másfelől pedig abból, hogy egy idős ember elfogadja az egyesület szolgáltatásait, még nem következik, hogy bármilyen cél érdekében mozgósítható is.
A mostani fiaskó azonban leértékelheti a TT érdekérvényesítő képességét, politikai eladhatóságát. Ha valóban így lesz, biztosak lehetünk benne, hogy Schmuck Andor hamarosan új ötlettel rukkol elő. | https://magyarnarancs.hu/belpol/schmuck_andor_portreja_-_futott_meg-74527 | https://web.archive.org/web/20220704155239/https://magyarnarancs.hu/belpol/schmuck_andor_portreja_-_futott_meg-74527 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/futott-meg-schmuck-andor-portreja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-01 09:26:00 | [
"Bédi Csaba",
"Bodor Tibor",
"Czégé Zsuzsanna",
"Derce Tamás",
"Hagyó Miklós",
"Jagarics Ferenc",
"Kiss Péter",
"Leisztinger Tamás",
"Mátay-Horváth Éva",
"Puch László",
"Rogán Antal",
"Schmuck Andor",
"Szili Katalin",
"Vajda Pál"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"MDF",
"MSZDP",
"MSZP",
"stop.hu portál",
"Tisztelet Társasága",
"WÉS Rt.",
"Xénia Láz Egyesület"
] | [] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"csalás",
"adatvédelem",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"nyugdíj",
"adatgyűjtés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Xénia-láz"
] |
56,324 | A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval | Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen. | Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.
Hatalmas változást hoz a hazai szemétszállításban és hulladékgazdálkodásban a Mol megjelenése. A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, vagyis újrahasznosításáról, illetve megsemmisítéséről.
A lakossági szemétszállítás viszonylag sima ügy, hiszen ugyanazok a cégek fogják nagy valószínűség szerint szállítani a szemet, amelyek eddig. Ebben a szegmensben haszon sem realizálódik, hiszen 2013. július 1-jétől „rezsicsökkentett áron” kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj meghatározásra. Egy törvénymódosítás miatt ekkortól tíz százalékkal kellett csökkenteni a díjat, a díjszámítás alapja 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj törvény által meghatározott módja. A lakossági szegmens évek óta vaskos mínuszt termel az államnak.
Ehhez kapcsolódóan: Kevesebb újrahasznosítást akar a kormány
Csődhullám fenyeget
Viszonylag kevés szó esik azonban az ipari hulladékgazdálkodásról, pedig a Mol 35 évre szóló koncessziós joga erre is kiterjed. Itt komoly bevétel realizálódik, és a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint sanszos, hogy az állam éppen ezért írta ki a koncessziót, mert a forprofit szegmens fedezi a lakossági hulladékgazdálkodás veszteségeit. A hazai hulladékgazdálkodásban több mint háromezer kis- és közepes vállalkozás működik Magyarországon.
„A termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatokat a működésük során keletkező hulladék elszállítására” – mondta egy neve elhallgatását kérő társaság. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját elviszi. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. „A papírhulladék egy részét újrahasznosítottuk és értékesítettük a piacon” – tette hozzá.
Elmondása szerint a Mol belépésével július 1-jétől már nem fognak tendereken részt venni, mivel az olajtársaság koncessziós cége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja ezt a tevékenységet ellátni. „Mi a MOHU kvázi alvállalkozói leszünk, bérmunkarendszerben fogunk dolgozni, a koncessziós társaság dönti el, hogy húsz vagy tizenkét forintot fizet egy kilogramm papírhulladékért, és azt is ő dönti el, hogy egyáltalán igénybe veszi-e a szolgáltatásainkat” – tette hozzá. (Ebben az esetben a hulladékkezelésért fog fizetni a Mol jövőbeli alvállalkozóinak.)
Ez kilátástalan helyzetbe hoz számtalan céget, nem tudják, milyen lesz a jövő, megtérül-e a befektetésük, fenn tudják-e tartani az eddigi üzletmenetet. Ez utóbbi már csak azért is életbevágó, mert sokan nyertek uniós támogatást például egy gép beszerzésére, amelyet aztán a támogatási szerződés értelmében bizonyos ideig, általában öt évig működtetni is kell, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatási összeget.
„A Mol azt kérte tőlünk, hogy adjunk meg egy tonna/kilogramm alapú szolgáltatási díjat. A jövőben ugyanis továbbra is mi hoznánk el a hulladékot, lekezelnénk, vagyis olyan állapotba hoznánk, hogy értékesíthető legyen, viszont az eladást már a Mol fogja végezni, és a bevétel is az övé” – mondta a cégvezető.
A cégeket képviselő nyolc szakmai szervezet még tavaly novemberben írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinél a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték. Azt szerették volna elérni, hogy a koncesszió csak a közszolgáltatási résztevékenységre terjedjen ki, magyarul a lakossági és közületi nonprofit szektorra.
A forprofit tevékenységet álláspontjuk szerint „az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai kkv-vállalkozás végzi”. Ezt egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztérium is elismerte a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégiában, ahol arról írtak, hogy a termékdíjas anyagáramokkal történő hulladékgazdálkodás az ipari, gazdálkodó szervezeti szektorban megfelelően működik.
A miniszterelnök helyett több mint három hónappal később Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke küldött egy tartalmát tekintve semmitmondó választ.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
Érvénytelen a koncesszió?
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie. A Mol és a magyar állam által megkötött szerződés értelmében a koncesszornak, a Molnak vagy az általa gründolt cégnek, a MOHU-nak 2022. december 31-ig kellett a szükséges engedélyeket megszereznie. Amennyiben ez nem történik meg, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre. Arra hivatkoznak, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dob ki találatot a kormányzati honlap. De hasonló a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
A Molnak emellett a hulladékgazdálkodó cégekkel úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket is alá kellett írnia 2022. december 31-ig. A lapunknak nyilatkozók szerint a Mol tavaly november 18-án küldött el egy e-mailt mellékletében a kapacitást biztosító szerződéssel, amely néhány sorból állt. Ezt kellett négy napon belül visszaküldeniük a hulladékgazdálkodó cégeknek. Voltak, akik visszaküldték, és voltak akik nem, mert „nem tartják tisztességesnek az eljárást”.
Nem tudni, hogy mennyien küldték vissza, sikerült-e a Molnak a jövőbeni tevékenységéhez szükséges eszközállományt, engedélyt és alvállalkozói kapacitást igazolnia az állam felé. Az is kérdéses, hogy a néhány soros megállapodás jogi értelemben tekinthető-e szerződésnek, már csak azért is, mert a levélben a Mol azt állította, hogy külön szerződést fognak kötni létesítményüzemeltetésre, a gyűjtés-szállításra és az intézményi résztevékenységére vonatkozóan. Vagyis a Mol sem tekinti végleges szerződésnek a novemberben megkötött, kapacitást biztosító kontraktusokat.
A Mol a Szabad Európának azt mondta, hogy „minden a tervek szerint halad”. Azt is közölték, hogy a 3200 cégből a Mol tavaly év végéig a hulladékgazdálkodásban részt vevő több mint kétszáz vállalattal szerződött, és olyan együttműködési megállapodást kötött, amellyel bizonyította, hogy a koncessziós tevékenység ellátását biztosítani tudja július 1-jétől. „A kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazoltuk” – tette hozzá a cég.
A Mol szerint „mindenkivel együtt dolgozunk majd, aki versenyképesen, magas minőségben végzi el a feladatát, ezekről egyeztetünk most több száz alvállalkozóval. Jelenleg a szerződések részleteinek kidolgozása folyamatban van, ezeket a tárgyalásokat a koncesszióban foglalt feltételek szerint idén július 1-jéig lezárjuk.”
A cég ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy sikerült-e határidőre megszerezni az engedélyeket. A koncessziós szerződést, így a határidőt sem módosították, ha így lett volna, akkor a Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján is közzé kellett volna tenni. Emellett egy szakmai szervezetnek az Energiaügyi Minisztérium írásban megerősítette, hogy a koncessziós szerződés nem került módosításra.
Mivel a MOHU-nak 2022. december 31-éig meg kellett kötnie azokat a kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy rendelkezik az országos szintű hulladékkezelési tevékenység ellátáshoz szükséges képességekkel, valamint meg kellett szerezze a vonatkozó engedélyeket.
A tisztánlátás érdekében arra kérte Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet a Mol-t, hogy küldje el nekik a kapacitást biztosító szerződéseket és a tevékenységi engedélyét.
„A Mol az adatigénylésünkre előbb reménykeltő választ adott, miszerint teljesíteni fogja azt, csak a szokásos 15 napnál valamivel hosszabb, 30 napos határidőt kért. Ám a meghosszabbított határidő lejártakor végül megtagadta az adatok kiadását, mert úgy vélte, hogy a szerződések tartalma üzleti titkot képez” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának.
Ligeti Miklós szerint a Mol eljárása, vagyis az utólagos megtagadás törvénysértő, az pedig, hogy a közpénzből fizetett és közfeladat teljesítésére irányuló szerződés tartalma üzleti titok lenne, teljességgel nonszensz. „Az ügyben a bíróság fog igazat tenni, ennek érdekében a TI-Magyarország március 16-án keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken” – tette hozzá Ligeti Miklós.
Kerestük a koncesszió felügyeletével megbízott állami szervet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amely az Energiaügyi Minisztériumhoz irányított minket, de a szaktárcától többszöri kérésünkre sem kaptunk választ.
A Szabad Európai információ szerint a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentést tettek a Mol ellen. A GVH lapunk megkeresésére azt válaszolta, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások következtében nem áll módjukban tájékoztatást adni. A GVH-bejelentés tényét viszont a MOHU vezérigazgatója elismerte.
Pethő Zsolt egy kör-e-mailben arról írt, hogy „a MOL Nyrt. ellen indított eljárásokban, így különösen a versenyhivatali eljárásban a MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek”.
Mit csinál a Mol?
A 35 éves koncesszióban a Mol egyebek mellett vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt év alatt felépít egy új, évente minimum százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt.
Vállalták azt is, hogy 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig tíz százalékra csökkentik a jelenlegi ötven százalékról. | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-hazai-kisvallalkozasok-uzletet-adta-oda-az-allam-a-molnak-a-hulladekos-koncesszioval/32320964.html | https://web.archive.org/web/20230530144644/https://www.szabadeuropa.hu/a/a-hazai-kisvallalkozasok-uzletet-adta-oda-az-allam-a-molnak-a-hulladekos-koncesszioval/32320964.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hazai-kisvallalkozasok-uzletet-adta-oda-az-allam-a-molnak-a-hulladekos-koncesszioval | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-03-20 09:31:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"adatigénylés"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
56,325 | A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története | Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent. | Nincs ok megveregetni Demszky Gábor vállát a négyes metró ügyében, és gátlástalan viselkedésével csak ártani tudna Orbán Viktornak és neki magának is - indokolta Tarlós István főpolgármester, miért nem hívják meg elődjét a március végére időzített átadási ünnepségre. Pedig Demszky nélkül nem lenne mit avatni a választás előtti napokban. Bárhogyan is ítéljük meg - hogy elhibázott nyomvonalú-e, hasznos-e vagy sem -, a projekt elsősorban a volt főpolgármesterhez kötődik, aki öt kormányzati cikluson át képviselte a beruházás érdekeit.
Luxus, vagy nem luxus
A négyes metró létesítésének első tervei az 1970-es évek elejéről valók - Budafoktól az Astoriáig képzelték el akkor -, a beruházással azonban csak harminc évvel később, a rendszerváltozás után számoltak reálisan. 1992-ben az Antall-kormány döntött a 4-es metró megépítéséről, állami támogatásáról, de az eredeti nyomvonalon módosított: a tervezett 1996-os expóhoz igazítva Kelenföldtől a Kálvin térig járt volna. A 3-as metró biztosítóberendezéseit szállító francia Matra kulcsra készen építette volna meg, de ajánlata túl drágának bizonyult. Következett a Siemens, de azt meg már az 1994-es választások után felálló Horn-kormány találta túl költségesnek; a nemzetközi tendert eredménytelennek nyilvánította, és az expót is lemondta. Nota bene, ugyanarra hivatkozva, amire az első Orbán-kormány is hivatkozik majd négy évvel később a metróépítés leállításakor: nincs rá pénz.
A kilencvenes évek közepéig foglalkoztak az orosz államadósság terhére építendő metró ötletével is, de a magyar állam végül nem kért az orosz kivitelezésből. Tarlós azóta is a Demszky-idők szemére veti ezt a ma nem csekély áthallásra okot adó döntést, amit bár a kormány hozott, a városházának kétségtelenül szerepe volt benne. Demszkyék amellett érveltek, hogy a metróvonalat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EIB) vagy a Világbanktól felvett kölcsönből, nyugat-európai tervezőkkel és kivitelezőkkel kell építeni, a BKV-tól elkülönült vállalkozásban. Atkári János, aki főpolgármester-helyettesként 2004-ig felügyelte a főváros gazdasági ügyeit, a Narancsnak azt mondta: utólag is jó döntésnek tartja, hogy szétszedték a projektet. "Minél fejletlenebb egy gazdaság, annál inkább ragaszkodik a generálkivitelezős megoldáshoz. Ezzel csak az a baj, hogy hazai vállalkozásokat alig enged a projekt közelébe, a versenyeztetés elmulasztása miatt pedig a főváros nem kapott volna hitelt az EIB-től."
1997. február 22-én jelentette be Horn Gyula (MSZP) miniszterelnök és Demszky Gábor (SZDSZ) a Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal megépítéséről szóló kormányhatározatot. A 100 milliárdosra tervezett beruházás 40 százalékát az állam, 60 százalékát a főváros vállalta. Az állam 23 milliárd forintot szánt rá, a főváros a belterületi földek után az államtól járó 15 milliárdját, a beruházás nagyját pedig az EIB-től - a magyar állam garanciaviselésével - felvett hitelből, valamint PHARE-támogatásból tervezték finanszírozni. A projektet 1998-ban akarták indítani, és 2003-as átadással, valamint húszéves megtérüléssel számoltak.
Először nem a politika, hanem a civil mozgalmak támadták a beruházást. Nem sokkal az 1997-es kormányzati bejelentés után a Levegő Munkacsoport a Világbanknak a főpolgármestertől tájékoztatást kérő leveléből emelt ki a projektet megkérdőjelező részleteket. Ekkor tudta meg a nyilvánosság, hogy a Travers Morgan cég 1992-ben készített tanulmánya a metróépítést a BKV-nak javasolt 50 beruházás közül a 47. helyre sorolta (a legfontosabbnak a leromlott állapotú eszközállomány felújítását tartotta). Az is ekkor került a köztudatba, hogy a BKV utasai 10 százalékának jön létre egy luxus utazási rendszer (a luxusberuházás kifejezést később a Fidesz járatta csúcsra), miközben 90 százalékuk nagyrészt alacsony színvonalú feltételekkel utazhat továbbra is. Mi több, ez tovább romlik, mivel a felújításra fordítható összegeket elviszi a metróépítés, miközben a tömegközlekedési tarifák nőni fognak - mondták az elemzők. Demszky nyílt levélben védte a metrót, megemlítve, hogy a gyors, olcsó és környezetbarát tömegközlekedés a világon sehol nem tekinthető luxusnak. Érvként hozta fel a fontosabb villamospályák felújítását, a környezetbarát buszok forgalomba állítását, a kisföldalatti felújítását, továbbá azt, hogy a metróépítés csökkenti a járműcserék iránti igényt, mivel 33 villamosszerelvény és 75 autóbusz beszerzését teszi fölöslegessé, összesen 21 milliárd forint értékben. Az akkori kifogások ezzel együtt sem voltak alaptalanok: a BKV járműparkja, villamosvágány-hálózata drámaian amortizálódott, érzékelhető fejlesztésnek a Nagykörúton 2006-tól üzembe helyezett Combino villamosokat, illetve az 1-es villamos továbbvezetését tekinthetjük.
Frontális harc
A kormány és a főváros nem akarta a választói akarattól függővé tenni a beruházás sorsát, ezért még az 1998-as választások előtt, április elején aláírták a támogatási szerződést. Aggodalmuk nem bizonyult alaptalannak, mivel az első Fidesz-kormány totálisan szembefordult a metróval, és a főváros sokadik kérésére sem volt hajlandó egyeztetni. A helyzet csak romlott, amikor az 1998. őszi önkormányzati választáson nagy fölénnyel ismét Demszky Gábor lett a főpolgármester, a fővárosi közgyűlésben pedig kényelmes MSZP-SZDSZ-többség jött össze. Demszky november 5-én, egy héttel az önkormányzat megalakulása után körlevélben tudakolta Orbántól, Járai Zsigmond pénzügyminisztertől, Stumpf István kancelláriaminisztertől és Chikán Attila gazdasági minisztertől, ki a projekt gazdája a kormányzatban. Járai előző nap ugyanis arról beszélt, hogy a központi költségvetésben a metró építésére semmilyen előirányzat nem létezik. A pénzügyminiszter azt tanácsolta a fővárosnak, folytassa maga a beruházást, hiszen van rá pénze. Ez a fordulat meghökkentő volt, hiszen Latorcai János, a Fidesz főpolgármester-jelöltje többek között a négyes metró megépítésével kampányolt, míg az Orbán-kormány közlekedési minisztere, Katona Kálmán (MDF) októberben még a kormány támogatásáról biztosította a beruházást. Novemberben viszont már drágállották - ami akkor is különös, ha a beruházás büdzséje valóban töretlenül emelkedett, az év végén már 160 milliárd forintról volt szó, tehát másfél év alatt a tervezett költségvetés 60 milliárddal lett több.
5 karika, 4 metró (2001)
Demszky arra emlékeztetett, hogy a projekttel kapcsolatban nemzetközi szerződéseket kötöttek az állam részvételével, javában folytak a beruházás előkészületei, egymilliárd forintot elköltöttek, és további 4,3 milliárd forintos kötelezettséget vállaltak. Az 50 millió ECU-s (10 milliárd forintos) hitel egyik feltétele az 1999-re ígért 3 milliárd forintos kormánytámogatás volt. Atkári János főpolgármester-helyettes úgy vélte, a főváros meg tudná előlegezni az elmaradt költségvetési támogatást, amit valószínűleg az EIB is elfogadna, ehhez azonban tárgyalóasztalhoz kell ülni a kormánnyal. Ez nem történt meg, márpedig nyilvánvaló volt, hogy kormányzati támogatás híján a beruházást finanszírozó bankok egy része - ismerve a főváros teherbíró képességét - kiszáll a projektből. Demszky ekkor jelentette ki azt, hogy a miniszterelnök frontális harcot indított kétmillió budapesti ellen, és hogy Budapestet még sohasem érte ilyen támadás. Orbánt az utcai verekedőhöz hasonlította, aki üt egyet, aztán elrohan.
Ezekben a napokban döntött arról az Orbán-kormány, hogy nem építi meg a Nemzeti Színházat az Erzsébet téren - a főváros legértékesebb telkén, amit kifejezetten színházépítési célra adott át az államnak -, amivel szintén érvényes szerződéseket rúgott fel. Demszky akkor úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne állóháborúba keveredni a kormánnyal, de persze ez következett: Orbán nem állt szóba Demszkyvel, majd november 23-án kormánydöntés annullálta az 1998-as metróépítési támogatásról szóló kormányhatározatot. A főváros 220 ezer szórólapon, újsághirdetésekben, plakátokon népszerűsítette a befulladt beruházást, és aláírásgyűjtésbe kezdett, azt remélve, hogy az 1998 decemberéig összejött 50 ezer szignó, valamint a médiatámogatás jobb belátásra téríti a kormányt. Ami persze naivitás volt. Még az EIB küldöttségének sem sikerült meggyőzni Orbánékat: 1999 januárjában a Pénzügyminisztériumban tárgyaltak, ahol a projektet jónak ítélték, de közölték azt is, hogy az állam kihátrálása után a csak a főváros részvételével történő beruházásban nem vesznek részt. A szocialistákat is megingatták Orbánék, a Fővárosi Közgyűlésben egy kisebb metró építését vetették fel a főváros rendelkezésre álló 30 milliárdjából.
A főváros a finanszírozás ellehetetlenítése miatt nem tudott hozzálátni a kivitelezési tenderek kiírásához sem. De nem állt le: megalapította a DBR Metró Projektigazgatóságot, és 1998. decemberben polgári pert indított az állammal szemben (lásd: Méregvasút, Magyar Narancs, 2001. július 12.). A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma 1999 júniusában megállapította, hogy érvénytelen az a dokumentum, amellyel a pénzügyminiszter 1998. november 10-én felmondta az 1998. április 7-én aláírt megállapodást. Az ítélet indoklása szerint az állam nem vonulhat ki a metróépítésből, mert erre sem a jogszabály, sem maga a szerződés nem ad lehetőséget. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárd forintos kártérítési per indításával fejelte meg győzelmét. Ebből a bíróság szeptemberben 26,5 milliárdot ítélt meg - egyébként a fennmaradó több mint 70 milliárdos igényt sem tekintette jogszerűtlennek, de ítélete szerint azt akkor lehet peresíteni, ha lejárt követeléssé válik, azaz amikor a magyar állam nem fizeti meg a megállapodásban szereplő összeget. A két per a Legfelsőbb Bíróságon (LB) végződött - mégpedig a főváros vereségével. Az LB szerint a felek között nem jöhetett létre polgári jogi szerződés, mivel az állam nem rendelkezik szabadon a saját vagyonával. 1998-ban a pénzügyminiszter olyan kötelezettséget vállalt, ami érinti az államháztartást, ezt viszont kizárólag törvényi felhatalmazás alapján tehette volna, nem pedig polgári jogi szerződéssel. Ha viszont nincs polgári jogi szerződés, nincs mit teljesítenie az államnak. A 2001. decemberben zárult második metróperben az állam kártérítési kötelezettségét is sztornózta az LB, mondván, nem a megállapodás teljesítésének megtagadásáról van szó, hanem a teljesítés lehetetlenüléséről.
A perek tehát nem oldották meg az Orbán-kormány által ellehetetlenített beruházás alapproblémáját, ahhoz kormányváltásra volt szükség - de a megvont kormányzati támogatás következtében és a pereskedés miatt négy év elveszett. Igaz, a beruházás menetét akkoriban követő forrásunk szerint akkor is csak 2006-ban lehetett volna átadni a metrót 2003 helyett, ha minden az elképzelések szerint alakult volna. A pereknek ugyanakkor volt egy tanulságuk, és ezt figyelembe véve a 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormánnyal új megállapodást kötött Budapest, amit immár törvénybe iktattak. 2003 tavaszán az Országgyűlés megszavazta az első metrótörvényt - a Fidesz-frakció tartózkodott, kivéve Rogán Antalt és Deutsch Tamást, akik igennel voksoltak. Az állam a költségek 70 százalékát vállalta magára, 154 milliárd forintot. Demszky akkor 2008. december 1-jei átadást ígért, míg a Keleti pályaudvartól Bosnyák térig érő második szakasz átadását 2009 végére. Az Etele téren 2006-ban letett alapkőbe a 2005-ben elfogadott második metrótörvény került, amely már a két szakasszal számolva nettó 312 milliárd forintos költséget ír elő, az első szakaszra 236 milliárd forintot kalkulálva.
Rátelepedtek
Orbánt védve Tarlós rendszeresen felveti, hogy 2002 és 2006 között sem indult be a fúrás, amiért nem lehet hibáztatni Orbánt. Arról azonban megfeledkezik a főpolgármester, hogy a projekt támogatását újra kellett tervezni, ami a kormányváltás után újabb két évet vitt el. A második metrótörvényben, mint említettük, a főváros az állami hozzájárulást 79 százalékra emelte, a sajátját 21 százalékra mérsékelte a finanszírozásban. Ezt követően került sor az alagútfúrásra, az állomásépítésre vonatkozó tenderek kiírására. Az is kétségtelen - emlékezett Atkári -, hogy mire a támogatás rendeződött, a fővárosi MSZP- és SZDSZ-es lobbik, érdekek és ellenérdekek hálózata egyre jobban rátelepült a projektre. "Egy-egy helyi ötletnek a metróba való építése hónapokra hátráltatta a beruházást, és ezeknek a kéréseknek a projektvezető nem tudott ellenállni. Egyszer összeszámoltam, tizennégy különböző testület vagy megbízott foglalkozott már a beruházással, amelyek egymással sem kommunikáltak. 2006-ra totális kavalkád alakult ki, bár a jelei már 2005-ben is megmutatkoztak - a rendezett, szabályozott, felelősségi szintekre bontott projektirányítás helyett. Ez már a tarthatatlanná vált városházi koalíció nyilvánvaló tünete volt" - mondta Atkári. E folyamat a támogatás részbeni elveszítéséhez vezetett: 2009 májusában kiderült, hogy a metróépítés 50 szerződése közül tizenegyet a nyílt pályázat mellőzésével kötöttek, ezért az Európai Bizottság (EB) azt javasolta, hogy e 11 szerződés értékét, 170 millió eurót vegyék ki a magyar pályázatból - köztük számos, a metróépítéshez szervesen nem kapcsolódó felszíni beruházást -, és fordítsák más közlekedési projektre. A metróépítés első szakasza így az eredetileg kért 224 milliárd forint helyett végül 181 milliárd forint uniós forráshoz jutott, a kormány 41 milliárdos támogatást adott.
2010-ben a Fidesz-KDNP a városházi többséget is megszerezte. Fővárosi frakciója a nyáron elfogadta azt a határozatot, ami alapján 2010 októberében a szerelvényei típusengedélyével két évet késő Alstommal a BKV felbontotta a szerződést. Ám Tarlósnak és Orbánnak be kellett látnia: a központi költségvetést is romba döntheti, ha az akkor már jócskán előrehaladott beruházást lefújják. E felismerés nyomán ismét sínre került a metró. 2011 júliusában sikerült megegyezni az Alstommal, új, kiegészített szerződést kötöttek, a szerelvények fékrendszerével következetesen elégedetlen Nemzeti Közlekedési Hatóság 2012 júniusában kiadta a típusengedélyt. (A metrókocsi-beszerzés fordulatairól lásd: Zakatolás a semmibe, Magyar Narancs, 2010. november 11., és Tudod, hogy nincs kijárat, Magyar Narancs, 2011. augusztus 11.)
A második Orbán-kormány 2012 novemberében 452,5 milliárd forintra emelte az első szakasz költségvetését. Pesti Imre, a budapesti kormányhivatal vezetője tavaly decemberben azzal a jó hírrel szolgált, hogy tíz állomásból nyolc megkapta a használatbavételi engedélyt, és a maradék kettő is megkapja januárra, így semmi akadálya a márciusi átadásnak. Amire Demszkyt nem hívják meg, mert még beszólna Orbán Viktornak. Atkári János a meg nem hívást "nem tartja illőnek", mivel szerinte "az 'apaság' a négyes metrónál egyértelműen Demszkyé, bármit is rónak fel vagy lehet felróni neki ez ügyben. Baj van azzal a politikai kultúrával, amely ezt sértődöttségből nem ismeri el. Ugyanilyen rossz ízűnek tartanám azt követelni, hogy ne hívják meg az átadásra Orbán Viktort, arra hivatkozva, hogy ő viszont korábban erősen ellenezte." A volt főpolgármester-helyettes kitért Tarlós magyarázatára is: "Az sem igazán jó érv, hogy Demszky hogyan viselkedne, hogyan nyilatkozna, ha meghívnák. Bárhogyan tenne is, az elsősorban őt minősítené - jól vagy rosszul -, mint ahogy ez lesz a helyzet azokkal is, akik majd ténylegesen szerepelnek az avatáson. Sajnálom, hogy ők eleve hendikeppel indulnak, a 'kitiltás' erkölcsi terhében óhatatlanul osztozva." | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-multat-eltorolne-89057 | https://web.archive.org/web/20211130054942/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-multat-eltorolne-89057 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-multat-eltorolne-n-demszky-orban-es-a-negyes-metro-tortenete | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-25 09:49:00 | [
"Demszky Gábor",
"Orbán Viktor",
"Tarlós István"
] | [
"Alstom",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"metró",
"lobbi",
"EU",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Négyes metró"
] |
56,326 | Cifra ügyek városa | A Mercedes által fizetett iparűzési adó évekre rendbe tette a város költségvetését, sok helyi mégsem elégedett: a gyár betelepítése ellenére nő a munkanélküliség. Egy város, ahol a fideszes vezetés 2010 előtt gesztust tett a szocialista kormánynak is. | "Kecskemét távirányítással működik Felcsútról, a választók itt sosem az emberre, hanem pártra szavaznak" - állítja Király József, a kecskeméti és a Bács-Kiskun megyei MSZP elnöke. Szerinte ez azért van így, mert az itteniek túlnyomó többsége az önkormányzati, illetve általa támogatott helyi televízióból, rádióból, a Kecskeméti Lapok című újságból és a megyei napilapból tájékozódik. A helyi közösségi média teljesen kiszolgálja a jelenlegi vezetést, az aktuális városi problémákról nem adnak hírt, az ellenzék nem kap lehetőséget. Kecskemét büdzséjéből évente több mint százhúszmillió forintot költenek a városi televízió, a Gong Rádió és az önkormányzati Kik-For Kft. többségi tulajdonában lévő Kecskeméti Lapok fenntartására, valamint a megyei lap Grátisz mellékletére, míg a helyi kereskedelmi médiumok nagyrészt a városmarketing-keretből kapnak pénzt, amelynek eddigi 35 milliós keretét 2014-ben 83 millió forintra emelte az önkormányzat.
Csak jó hírek
Mészáros László, a Kecskeméti Lapok, valamint a kiadó ügyvezetője az ellenzék szerint fideszes reklámújsággá silányította a nagy hagyományokkal rendelkező városi hetilapot. A Kecskeméti Lapok tulajdonosa, az önkormányzat adta ki például Szőcs Géza 2009-ben megjelent A magyar szép című kötetét Mészáros László szerkesztésében, és a kiadó gondozásában jelent meg A második kecskeméti konferencia és az Új államalapítás című kötet, amelyet Szőcs és Mészáros közösen szerkesztett.
Mészáros hét éve vesz fel közpénzt Kecskeméten, emellett szakértőként is számláz az önkormányzati cégnek. Ezek nagysága több százezer forint, de van közöttük több mint egymillió forintos számla is. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere 2007-ben kezdeményezte, hogy az önkormányzat többségi tulajdont kapjon a cégben. Ezután a Kecskeméti Lapok Kft. taggyűlése havonta 500 ezer forint + 50 százalék mozgó prémium-jutalékot szavazott meg Mészáros Lászlónak, valamint ezer kilométernyi térített gépkocsi-, továbbá korlátlan mobiltelefon-használatot. Ezekre jönnek a szakértői megbízatások. A Kecskeméti Lapok ingyenes, de miután a városi cégek reklámjaival van tele, így azok vélhetően fizetnek a megjelenésért. A legutóbbi számban két teljes oldalon szerepelt Zuschlag ügye, aminek a megjelenését nem tudni, ki fedezte. Mészáros László egyébként a Civil Összefogás Fórum (CÖF),valamint a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület egyik vezetője. Korábban MDF-tag volt, de a Bács-Kiskun megyében rendre országgyűlési mandátumot nyerő Lezsák Sándort követve otthagyta a pártot.
A 110 ezer lakosú Kecskeméten meglehetősen reménytelen az ellenzék helyzete, hiszen az elmúlt években több százmilliárdos termelői beruházás került a városba, sok ezer új munkahely alakult, és emellett sokmilliárdos infrastrukturális beruházások is zajlanak a térségben.
"Kecskemét pezseg, ami elsősorban a Mercedes-gyár idetelepülésének köszönhető. Ezt a beruházást Gyurcsány Ferenc hozta Kecskemétre, és Szemereyné Pataki Klaudia fideszes gazdasági ügyekért felelős alpolgármester végezte az akkori jegyzővel közösen a munka oroszlánrészét. Ehhez képest Orbán Viktor a gyár 2012-ben történt átadásakor ki sem ejtette Gyurcsány nevét" - mondja egy, a városházi ügyeket jól ismerő helyi forrásunk. (Orbán ezenkívül járt a Mercedes-gyárban, és később sem utalt arra, hogy a gigaberuházást Gyurcsány brusztolta ki a németekből.)
A kecskeméti Daimler-Mercedes-projekt önkormányzati koordinációját korábban ellátó Szemereyné Pataki Klaudia egyébként tavaly áprilisban jutott be a parlamentbe, miután megkapta a jegybankelnökké kinevezett Matolcsy György mandátumát. Szemereyné állítólag szívesen megmérettette volna magát az április 6-i választáson is, de a Bács-Kiskun megyei 1. számú, "a komondoros Balogh" körzetébe végül férfi jelöltre esett a választás. Amennyiben Zombor Gábor győz, Szemereyné lehet ősszel a polgármesteri szék várományosa Kecskeméten.
A városi hirdetőtáblákat elnézve mintha csak a Fidesz készülne az országgyűlési választásra. A baloldali Összefogás jelöltjei, az MSZP színeiben induló Király József és Laskovics Diána fotója egyetlen köztéri plakáton sem látható. 2007-ben az önkormányzat 15 évre kiadta a Simicska Lajos tulajdonában lévő Euro Publicity Kft.-nek a város teljes reklámhasznosító tevékenységének ellátását. "Ha valaki ki akar rakni egy reklámot, hozzájuk kell elmenni. Rendkívül magas áron kínáltak nekünk is felületet, de mi olcsóbb megoldást választunk. Magánfelajánlások alapján házfalakon, ablakokban helyeztük el a választási plakátjainkat" - mondta lapunknak Király.
Jöttek, mentek
A rendszerváltás után Kecskemét városvezetése a regnáló kormányhoz képest többnyire ellenzéki volt: Antall József idején az első polgármester, Bányai Endre az 1990. őszi taxisblokád miatt lemondott, őt Merász József (függetlenként, de az SZDSZ támogatásával) követte, akit Horn Gyula éveiben Katona László (MDF) követett. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a fideszes Szécsi Gábor vezette a várost, aki pártja 2002-es választási veresége ellenére is imponáló többséggel nyert Kecskeméten. Második ciklusa felénél, 2004-ben azonban Leviczky Cirill, a Fidesz helyi csoportjának korábbi frakcióvezetője, valamint a választókörzet oktatási és egyházügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy pártja megvonja Szécsitől a bizalmat. (Részletesen lásd: Polgártalanítás, Magyar Narancs, 2004. március 11.) 2006-ban Zombor Gábor (Fidesz) lett meggyőző fölénnyel a város első embere, akit személyesen Orbán Viktor kért föl, hogy induljon a párt 2006-os megyei listájának előkelő helyén. Zombor 2010-ben az országgyűlési választáson, majd az önkormányzati választáson is győzött. A városi közgyűlésben jelenleg a 15 fős Fidesz-KDNP-frakció ellenzékét 4 szocialista, két LMP-s és egy a Fideszből kivált független képviselő alkotja. A helyi ellenzéknek tehát nehéz a dolga, ha fogást akar találni az országos Fidesz-vezetéssel látszólag kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoló jobboldali többséggel.
Április 6-án egy régi és egy új jelölt indul a választásokon. Zombor Gábor a képviselő-jelöltséget választotta, ő tehát nagy valószínűséggel a parlamentbe kerül a polgármesteri székből. Döntését a Narancsnak azzal indokolta, hogy Kecskemét és térsége jelenleg az ország egyik legdinamikusabban fejlődő része, rengeteg lehetőség áll a város előtt, és ezek menedzselését képviselőként hatékonyabban tudja ellátni. Az ősfideszes Horváth Zsolt - aki az 1998-as Orbán-kormányban államtitkár is volt - meglepetésre nem indulhatott. Korábban Kecskeméten csak olyanok kerülhettek szóba a Fideszben, akik aktívak voltak a helyi pártszervezetben - ez igaz volt Nyitray Andrásra (ő a múlt ciklus óta nem képviselő) és Horváthra is. Zombor Gáborról azonban a jelöltsége előtt sokan azt sem tudták, tagja-e a Fidesznek. A másik jelölt, Salacz László sem ismert különösebben, bár bőven a kampány előtt minden alkalmat megragadott, hogy ezen változtasson; jellemző momentum, hogy a helyi rádióban már januárban "képviselő úrnak" szólította a riporter. Egyébként éppen Salacz miatt döntött nemrég a Nemzeti Választási Bizottság úgy, hogy a kormányhivatalban (amelynek vezetője Kerényi János) tartott tájékoztatón való részvételével megsértette a kampányszabályokat. A határozat egyben eltiltotta a hivatalt a további jogsértéstől. Helyi beszélgetőtársaink csak annyit tudtak a kalocsai születésű, az ismeretlenségből felbukkant új jelöltről, hogy saját ügyvédi praxisa van, és állítólag kitűnően focizik. Kerényi János Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott - akit királycsinálóként emlegetnek a városban - korábban úgy nyilatkozott, hogy "az Összefogással ellentétben a Fidesz pártszövetségének a jelöltjeit nem a szél hordta össze az ország minden tájáról". A Hírösvény című internetes újság, Kecskemét egyetlen ellenzéki internetes lapja azt írja: Salacz László közéleti szerepvállalása eddig annyi volt, hogy 1998 óta külső tag volt a közgyűlés jogi bizottságában, illetve 2004-ben belépett a Fideszbe. A lap információi szerint Orbán Viktor Salaczot "régi harcosnak" nevezte a párt országos választmányán. Halványuló folt Salacz szakmai pedigréjén, hogy 2006-ban elévüléssel szűnt meg ellene a 2000-ben bűnpártolás miatt indított büntetőeljárás (a fővádlottak terhére rablást és zsarolást róttak, egyikük azonban ismeretlen helyre távozott, a procedúrát ezért megszüntették, ami végül elévüléshez vezetett). A választókerületek határainak átrajzolása miatt Salacz Lászlónak egyebek mellett az élettársa bántalmazása miatt hírhedtté vált Balogh József körzetében is kampányolnia kell.
Ki ír számlát a végén?
Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere is a parlamentbe igyekszik, ő a város 2. számú választókörzetének kormánypárti jelöltje. Kérdés, valamelyest gyengítik-e pozícióját azok a lezáratlan bírósági ügyek, amelyek a városvezetés és a hivatal ellen zajlanak.
A legnagyobb port Csorba Antalné, a városháza korábbi alkalmazottjának ügye kavarta. Az asszony a napokban közokirat-hamisítás és hamis tanúzás miatt tett feljelentést. Csorbáné néhány hete négyéves pereskedés után jogerősen nyert a kecskeméti polgármesteri hivatal ellen. A bírósági ítélet szerint egymillió forint nem vagyoni kártérítést, valamint az elmaradt 255 ezer forintos jutalmát kell megfizetni a részére. Csorba Antalné pénzügyi ellenőrként közel harminc évet dolgozott a kecskeméti városházán, kollégái és főnökei megbízható munkaerőnek tartották, ezt bizonyítja, hogy minden évben köztisztviselői jutalmat kapott. "A kálváriám négy éve, 2010 márciusában kezdődött, amikor nem engedélyeztem átutalni két darab, egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű, SOS jelzéssel jelölt, üzleti tanácsadásról szóló számlát, mivel hiányzott róluk az ellenjegyzés a jegyző aláírásával. Ezt ötmillió forint fölött előírja a belső szabályzat. Értesítettem az osztályvezetőt, de választ nem kaptam. Kiderült, hogy az összeg átutalását osztályvezetői utasításra egy másik kolléganő másnap megtette" - meséli az asszony, akit négy hónappal az eset után másik munkakörbe helyeztek, pénztáros lett. Ügyiratai eltűntek az asztaláról, hivatali szekrényét lezárták, a számítógépes belépési kódját megváltoztatták. Az őt ért folytonos retorziók miatt összeroppant, és betegállományba került, majd elindította a nyugdíjazását, és munkaügyi pert indított a hivatal ellen. "Amikor viszszamentem a bögrémért és a személyes holmimért, az osztályvezető ezt nem engedélyezte, csak miután panaszt tettem, kaptam meg az engedélyt" - emlékezik. Amikor a munkaügyi per előrehaladtával az önkormányzat benyújtotta a két kérdéses számlát, Csorbáné megdöbbenve látta, hogy a négy évvel ezelőttihez képest megváltoztak az iratok, hiányzott róluk például a kolléganőjének aláírása és a feljegyzése, miszerint "az átutalás utasításra történt". "Nem akartam én feljelenteni a volt munkahelyemet, de ezt már nem tudtam elnézni, az eredeti számlákról másolatom volt, tudtam, mi állt rajtuk, ezért közokirat-hamisítás és hamis tanúzás miatt feljelentést tettem a hivatal ellen."
Megkérdeztük Zombor Gábor polgármestert a számlákkal kapcsolatos anomáliákról, valamint a Csorbánéval szembeni intézkedések miértjéről. "A munkaügyi bíróság szerint az ügyben a munkáltató (Polgármesteri Hivatal) megsértette a munkavállalóval szemben az egyenlő bánásmód elvét. A Polgármesteri Hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához az ítélet megsemmisítése és új ítélet meghozatala érdekében. Az, hogy Csorba Antalné volt kolléganőnk magatartása szabálykövető volt-e, még tényekkel nem alátámasztott. Most kezdődik egy törvényességi felügyeleti eljárás a kormányhivatal részéről, mivel az ügyészség illetékesség hiányában átadta az ügyet. Csorba Antalné esetében valószínűsíthető, hogy okirattal való visszaélés alapos gyanúja fennáll, feljelentés még nem történt" - nyilatkozta a polgármester.
Vagyis négy év bíróság és egy megnyert per után most azon izgulhat Csorbáné, törvényesnek találja-e a kormányhivatal, hogy ő kimásolta a közpénz kifizetéséről szóló két számlát, azaz a bizonyítékot arról, hogy a perben a bíróságnak a polgármesteri hivatal részéről bemutatott számlákat meghamisították.
Zombor Gábor polgármester írásban feltett kérdésünkre azt válaszolta, hogy a számlák a város két sikeres pályázatának előkészítő munkáira vonatkoznak, amelyeknél sem a magyar, sem az uniós vizsgálatok során nem merült fel kifogás. A költségek a pályázati forrásból elszámolhatóak voltak. Az elnyert pályázatok összértéke megközelíti a 60 milliárd forintot, amelyből közel 20 milliárd forintnyi beruházás folyamatban van - ebből épül meg az északi elkerülő út, és fejlesztik a tömegközlekedést.
A sport itt is sokba' van
Lezáratlan a kecskeméti önkormányzat sportcége, a felszámolás alatt álló Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működtető (Kecskeméti KSE) Kft. ügye is. Négy évvel ezelőtt az önkormányzat három szakosztály működtetésére alapította meg a kft.-t, amelyben a város teremlabdasportágait tömörítették. A finanszírozást az önkormányzat részint a költségvetésből, részint adományokból vállalta, amit vállalkozóktól, illetve közpénzből működő önkormányzati cégektől kívánt összekalapozni - foglalja össze a történteket a Hírösvény. 2011-re kiderült, hogy a cég 400 milliót fizetett ki vélhetően fiktív számlák ellenében, valamint több mint 200 milliós hiányt halmozott fel. Zombor Gábor polgármestertől megtudtuk, hogy az ügy nyomozati szakban van; a vizsgálatot a NAV folytatja egyelőre ismeretlen tettes ellen. "A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az egyik - a Fidesz-frakció által jelölt - felügyelőbizottsági tag jelezte, hogy szabálytalanságokat feltételez a cégnél, és az erről szóló feljegyzéseit is eljuttatta hozzám. Könyvvizsgálói ellenőrzést rendeltem el, majd a vizsgálati anyag áttekintése után polgármesterként feljelentést tettem a számvitel rendjének megsértése alapos gyanúja miatt. Ezt követően több feljelentés is született politikai párt (az MSZP - M. I.), illetve magánszemély részéről. Mivel a vizsgálat a nyilvánosság előtt zajlott, a támogatók kivonultak, és a cég felszámolását rendelték el. A felszámoló információim szerint 38 millió forint követelést fogadott be" - közölte a polgármester. Kérdésünkre - hogyan fordulhatott elő, hogy a történtek után a Kecskeméti KSE Kft. ügyvezetőjét nevezték ki a Kecskeméti Sportiskola igazgatójának? - a polgármester azt válaszolta, "F. Z. már a sportiskola vezetőjeként kapott megbízást a kft. ügyvezetői feladatainak ellátására. Lemondása óta a sportiskola vezetőjeként - mely nem önálló intézmény - sportszervezői, szakmai feladatot végez. Az eljárás során ez idáig ellene gyanúsítás nem történt."
A kft. ellen indított büntetőeljárás alapját egyébként azok a szokatlanul nagy összegű készpénzes számlák képezik, amelyeket egy kocséri székhelyű építőipari cég, a Globe-Ép Kft. bocsátott ki a Kecskeméti KSE Kft. részére reklám- és marketingtevékenység címén. Úgy tűnik, jelentős összegeket könyveltek el külföldi játékosok nevére, ők azonban tagadják ezeknek az összegeknek a valódiságát. "A nyomozás jelenleg éppen emiatt húzódik már hónapok óta. A hatóságok most a játékosok külföldi ügynökségeinek válaszára várnak, hogy valóban utalt-e ki a KSE Kft. ekkora összegeket a részükre 2011-ben, vagy nem" - mondta Király József, aki szerint amikor a szocialisták firtatni kezdték az ügyet, a kecskeméti férfi kosárlabdacsapat edzője azt üzente neki, "nem jól jár", ha ezt nem hagyja abba.
Jobb- és baloldali fürdő
2008 júniusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sikeresen tárgyalt a Daimler AG vezetőivel, akik úgy döntöttek: Kecskemétre hozzák Magyarország eddigi legnagyobb zöldmezős beruházását. Ekkor már a fideszes Zombor Gábor volt a polgármester. Ebben az évben a városi képviselő-testület korábbi döntése alapján belefogtak egy, a réginél modernebb és az elképzelések szerint takarékosabb fürdő építésébe, nem titkolva, hogy az évi csaknem kétszázmilliós üzemi veszteségnél kevesebbet "produkáló" létesítményt szeretnének.Az uszodai közbeszerzést a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. bonyolította le (ma már Hírbörze 95 Kft.). A cég ügyvezetője jelenleg Bonnyainé Gál Ilona, aki korábban Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára egyik ingatlanos cégét, a Fittelina Kft.-t vezette. A kecskeméti fürdőberuházást a Fidesz-közeliként ismert Vegyépszer egyik cége, a Mahíd 2000 Zrt. kezdte építeni, majd amikor 2010-ben az építőipari vállalkozás fizetésképtelenné vált, a város elállt a szerződéstől. Végül egy helyi cég, a kezdetben fuvarozásra, városi hó- és síkosságmentesítésre, majd mélyépítésre specializálódott Mega-Sped Kft. vette át az építkezést vitatható jogi keretek között. A Mega-Spedről annyit tudtunk meg helyi forrásainktól, hogy az ügyvezetője 2010-ig az MSZP tagja volt. Kecskeméten tehát 2008-ban nemzeti összefogással épült projekt valósult meg: a fideszes városvezetés uszodaügyben lojális volt az akkori szocialista kormányhoz, de gesztust tett egy Fidesz-barát cégnek is.
A végül 6,5 milliárd forintból (kb. 800 ezer forint/nm) megépült fürdő 300 millió forint veszteséggel zárta az első évet. Ezenfelül a 6,5 milliárdos lízinghitel húsz éven át több mint ötszázmilliós évi kiadás Kecskemét városának. Nem tévedünk talán nagyot, ha azt állítjuk: a leendő kecskeméti országgyűlési képviselők vélhetően minden erejükkel azért lobbiznak majd, hogy az iparűzési adók továbbra is teljes egészében az önkormányzatoknál maradjanak.
Semmi nem tökéletes
A Mercedes betelepítése ellenére a városban folyamatosan nő a munkanélküliség (noha májustól plusz ötszáz dolgozóval indul a harmadik műszak): míg 2001-ben 3752, 2013-ban 5230 munkanélkülit regisztráltak. Ennek oka állítólag a Mercedes alacsony bérszínvonala. "Kecskeméti munkás alig dolgozik a Mercedesnél, főként Borsodból és Szatmárból járnak, ők még annak a kevés pénznek is örülnek. Fizikai munkás a műszakpótlékkal sem igen kap 120 ezer forintnál többet havonta. Igaz, ha valaki vidékről jön, akkor egyszeri közel 200 ezer forintos átköltözési támogatást kap a gyártól" - mondja egy korábban a szerelőcsarnokban dolgozó munkás. A kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary ugyanakkor kb. 3 milliárd forint iparűzési adót fizet a város költségvetésébe, ami - összehasonlításképpen - egy 35 ezer lakosú magyar város évi költségvetésének a fele. | https://magyarnarancs.hu/belpol/cifra-ugyek-varosa-89309 | https://web.archive.org/web/20170210025801/https://magyarnarancs.hu/belpol/cifra-ugyek-varosa-89309 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cifra-ugyek-varosa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-24 10:05:00 | [
"Kerényi János",
"Mészáros László",
"Simicska Lajos",
"Zombor Gábor"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Euro Publicity Kft.",
"Globe-Ép Kft.",
"Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működtető Kft. (KSE)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"média",
"fürdő",
"hirdetés",
"sport",
"építőipar",
"bűnpártolás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"hamis tanúzás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
56,327 | Több határrendészt is megvesztegethettek a magyar határon | Hét vesztegetésen ért határrendészt helyeztek előzetes letartóztatásba, de a nyomozók szerint további érintettjei is lehetnek a nagylaki esetnek. | A Szegedi Törvényszék elrendelte annak a hét határrendésznek a letartóztatását, akik a gyanú szerint rendszeresen pénzt kértek és kaptak a külföldi kamionosoktól, hogy azok be-, illetve kiléptetése gyorsabb legyen, és ne legyenek tüzetes átvizsgálások – írja pénteki számában a Magyar Hírlap. A sofőrök általában az okmányaikba tették a kenőpénzt, így nem tűnt gyanúsnak a pénz átadása. A rendőröknél folytatott házkutatás során nagyobb mennyiségű készpénzt találtak.
A Központi Nyomozó Főügyészség úgy tájékoztatta a lapot, hogy jelenleg nincs adatuk arról, hogy lehet-e több érintett, de az ügyben indított nyomozás még kezdeti szakaszában van, így mások felelőssége is felvetődhet. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az ügyészek hét határrendészt már őrizetben van. | https://hvg.hu/itthon/20151113_Tobb_hatarrendeszt_is_megvesztegethettek | https://web.archive.org/web/20151120014103/https://hvg.hu/itthon/20151113_Tobb_hatarrendeszt_is_megvesztegethettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-hatarrendeszt-is-megvesztegethettek-a-magyar-hataron | HVG | hungarian-news | 2015-11-13 10:54:00 | [] | [
"Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség"
] | [
"Csongrád megye",
"Nagylak"
] | [
"vesztegetés",
"antikorrupció",
"ügyészség"
] | [] |
56,328 | Több száz DNS-vizsgálat Kubatov miatt | Csaknem 380 DNS-mintát vizsgáltak meg, híváslistákat ellenőriztek, buszsofőröket kerestek meg a nyomozók. | A lapunk birtokába került dokumentumok szerint két ügyben is indult tavaly nyomozás, egyrészt a klubelnök háza közelében kifeszített „A mi lelkünk a lelátón, a te lelked a halálsoron” feliratú molinó, másrészt az őt ért internetes támadások miatt.
Érdekesség, hogy utóbbi ügyben az asszisztense tett feljelentést, pedig a magánindítványos ügyekben csak a sértett – jelen esetben Kubatov Gábor – feljelentésére indulhatna nyomozás. Úgy tudjuk, a két ügyet végül egyesítették, és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt a – megalakításakor a magyar FBI-ként beharangozott – Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódott.
Lapunk információi szerint a molinó kapcsán a hatóság még DNS-vizsgálatokat is kért, a birtokunkban lévő eredmény szerint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 378 mintát vizsgált meg, összességében csaknem hárommillió forintért.
Emellett a nyomozók bekérték a távközlési szolgáltatóktól a transzparens kihelyezésének feltételezett időpontjában keletkezett úgynevezett hívásforgalmi adatokat, még a Budapesti Közlekedési Központot is megkeresték, hogy az akkor arra dolgozó BKV-sofőröket beazonosíthassák. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumokból az is kiderül, hogy Kubatov Gábor egy listát is átadott a nyomozóknak, rajta több ferencvárosi szurkoló adataival. Információink szerint a húsznál is több nevet tartalmazó lista nemcsak egy, vagy adott esetben két telefonszámot tartalmazott, hanem az érintettek születési idejét és több esetben becenevüket is. Úgy tudjuk, a nagyon alapos és megközelítőleg hárommillió forintba kerülő nyomozás kapcsán mégsem gyanúsítottak meg senkit.
Az internetes fenyegetések ügyében sem tétlenkedtek a nyomozók, számos tanút kihallgattak, még a Facebook üzemeltetőjét is megkeresték, hogy adja ki egyes személyek – úgynevezett – belépési IP-címét. Meghallgatták egy hivatkozott internetes oldal korábbi szerkesztőjét, ahogyan a portál doménnevének egykori tulajdonosát is. Információink szerint ennek kapcsán végül két embert gyanúsított meg a rendőrség, esetükben az ügyészség vádemelést javasolt.
A Magyar Nemzet megkereste először a rendőrséget, majd a Fővárosi Főügyészséget is az üggyel kapcsolatban, érdemi válasz helyett azonban csak azt közölték, hogy „a nyomozó hatóság a nyomozást befejezte, és az ügy iratait érdemi döntésre irányuló javaslattal megküldte a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészségnek”. Ennél többet viszont egyelőre nem árultak el.
A Kubatov Gábor és a ferencvárosi szurkolók közötti ellentét nem új keletű. Az ultrák már a Fradi elnökének házánál is tüntettek, egyebek között a Magyarországon egyedülálló módon bevezetett vénaszkenner miatt. Lapunk meg is írta, hogy a rendőrség csaknem hárommillió forintot költött a demonstráció biztosításra.
Kubatov Gábor a napokban egy interjúban arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy a közeljövőben kompromisszumra jusson a szurkolókkal, egyértelmű nemmel felelt. Kifejtette, hogy véleménye szerint a vénaszkenner és a beléptetés csak indok. – A szurkolóktól azt kérjük, hogy viselkedjenek normálisan. Jöjjenek be a stadionba, de ne legyen balhé. Ne legyen a stadion környékén erőszak, ne háborúzzanak sem a rendőrökkel, sem az ellenfél szurkolóival – mondta. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/11/tobb-szaz-dns-vizsgalat-kubatov-miatt | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-dns-vizsgalat-kubatov-miatt | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2015-11-11 11:02:00 | [
"Kubatov Gábor"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"klientúra"
] | [] |
56,329 | Így gyűjt aláírást Orbán falujában a Fidesz | Felcsúton a frissen felújított Nagyboldogasszony templomban gyűjtötték a menekültkvóta elleni aláírásokat a vasárnapi mise előtt. Ennél csak az érdekesebb, ahogy Mészáros Lőrinc nem magyarázza meg a látottakat. | Célirányosan gyűjti az aláírásokat a Fidesz a kötelező menekültkvóta ellen, bár Kósa Lajos frakcióvezető szerint tódulnak az emberek a pártirodákba, és hat nap alatt már 250 ezren aláírták az íveket. Tudósítónk megfigyelte, hogy a vasárnap esti magyar-norvég meccs előtt a Népligetnél is gyűjtöttek aláírásokat.
A Hír TV pedig arra figyelt fel, hogy a - frissen felújított - felcsúti katolikus templomban, a vasárnapi ünnepi szentmise előtt is gyűjtöttek az aktvisták. A misére érkezőket a bejáratnál kérték meg, támogassák aláírásukkal a menekültkvótát ellenzőket. | https://hvg.hu/itthon/20151115_Igy_gyujt_alairast_Orban_falujaban_a_Fide | https://web.archive.org/web/20151219233349/https://hvg.hu/itthon/20151115_Igy_gyujt_alairast_Orban_falujaban_a_Fide | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-gyujt-alairast-orban-falujaban-a-fidesz | HVG | hungarian-news | 2015-11-15 11:32:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"klientúra"
] | [] |
56,330 | Csúcs hangrendszer segíthet kikapcsolódni az új egészségügyi államtitkárnak | Komoly műszaki berendezésekkel büszkélkedhet a nemrég kinevezett egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán november 13-i keltezésű vagyonnyilatkozatában a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű vagyontárgyak között egy csúcsminőségű hangfalat és egy hozzá tartozó, ugyancsak csúcsszuper minőségű speciális átalakító rendszert jelölt meg. | A digitális műszaki eszközökben járatlanoknak pusztán a név alapján nehéz lehet eldönteni, hogy az államtitkár vagyonnyilatkozatában szereplő eszközök egy csúcsminőségű hifiberendezést vagy esetleg egy házimozit takarnak. Az viszont biztos, hogy értékesek, hiszen maga az államtitkár írta bele a vagyonnyilatkozatába. Más nem szerepel a jelentősebb értékű vagyontárgyak között.
Az államtitkár hangrendszere tartalmaz egy úgynevezett DAC-ot, amely a digitális formában beérkező jelet alakítja analóggá, illetve fordítva. A hozzá kapcsolódó eszközöktől függően a teljes felszerelés ára akár több millió forint is lehet.
A négygyermekes Ónodi-Szűcs Zoltán több ingatlan tulajdonosa is, többen fele részben. Debrecenben egy 200 négyzetméteres családi ház, egy 60 négyzetméteres társasházi lakás, valamint egy 1200 négyzetméteres telek fele van a nevén. Negyed részben tulajdonosa egy másik családi háznak, és teljes mértében az ő tulajdonosa egy 45 négyzetméteres nyaralónak.
Autó nincs a nevén, a mindenkori képviselő alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénzről szóló pontban egy nyolcmillió forintos összeg szerepel, emellett 3,5 millió forint banki tartozása van. | https://hvg.hu/itthon/20151116_hangfalbol_maris_a_csucsra_ert | https://web.archive.org/web/20151219225925/https://hvg.hu/itthon/20151116_hangfalbol_maris_a_csucsra_ert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csucs-hangrendszer-segithet-kikapcsolodni-az-uj-egeszsegugyi-allamtitkarnak | HVG | hungarian-news | 2015-11-16 11:36:00 | [
"Ónodi-Szűcs Zoltán"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"antikorrupció",
"klientúra"
] | [] |
56,331 | Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak Gömöri Zsolt után | A Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi elnökével szemben sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Gömöri még három évvel korábban hárommillió forint támogatást kapott Deutsch Tamás javaslatára, melyet devizahitelének kiváltására fordított. | A paralimpikonok körében korábban az váltotta ki az elnökkel szembeni legnagyobb felháborodást, hogy Gömöri Zsolt és több munkatársa vissza nem térítendő, milliós támogatást kapott devizahitelének végtörlesztéséhez. Az ügyön túl a sportolók kifogásolták az alacsony juttatásaikat, miközben az elnökség túlzónak tűnő költségvetésű gálavacsorákat adott és különböző költségtérítéseket is felvettek.
A Magyar Nemzeti Nyomozóiroda arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak egy személy ellen – korábban hűtlen kezeléssel gyanúsították –, de a nyomozás érdekeire hivatkozva további információkat nem kívántak megosztani, később megerősítést nyert, hogy a korábbi elnök ellen folyik az eljárás. Gömöri korábban azzal védekezett, hogy köztisztviselőként megillette a felvett támogatás. | https://hvg.hu/itthon/20151117_Sikkasztas_gyanuja_miatt_nyomoznak_Gomori | https://web.archive.org/web/20151122023039/https://hvg.hu/itthon/20151117_Sikkasztas_gyanuja_miatt_nyomoznak_Gomori | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkasztas-gyanuja-miatt-nyomoznak-gomori-zsolt-utan | HVG | hungarian-news | 2015-11-17 11:40:00 | [
"Deutsch Tamás",
"Gömöri Zsolt"
] | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"túlárazás / pénznyelő",
"közfeladati helyzettel visszaélés"
] | [] |
56,332 | Népszabadság: megint bűzlik valami az Atevnél a Kehi szerint | Újabb 800 millió forintos vagyoni hátrányt állapított meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egy állami cégnél, az Atevnél. Csalás és hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a rendőrségen. Az érintett ügyleteket már az Orbán-kormány alatt kötötte a vállalat – értesült a Népszabadság. | A Kehi fél éve vizsgálódik az állatifehérje-feldolgozással foglalkozó ATEV Zrt.-nél. Négy hónappal ezelőtt is tettek már feljelentést az ott feltárt gyanús esetek miatt. Tettest nem neveztek meg ugyan, de állították, hogy az Atev részéről eljárt személyek is tisztában voltak a szabálytalanságokkal. A Kehi szerint az érintett ügyekben a cég volt vezérigazgatója, Ádor Sándor járt el, akit tavaly ősszel indoklás nélkül kirúgtak – emlékeztetnek a cikkben.
Ádor Sándort még a 2010-es kormányváltás után nevezték ki a milliárdos forgalmat bonyolító fehérjefeldolgozó élére, és évekig élvezte a vagyonkezelő bizalmát, prémiumot is kapott. Emellett engedélyezték számára egy romániai akvizíció végrehajtását, amelyet korábbi feljelentésében kifogásolt a Kehi. A hivatal szerint az érintett román céget áron felül vette meg az Atev, a rendőrség később nyomozást rendelt el az ügyben – írta meg korábban a hvg.hu.
A Kehi azóta több olyan ügyet is feltárt, amelyek egy része az Atev vetélytársához, a Szatevhez kapcsolódik – utóbbi egy magántulajdonban lévő cég, és azért érdekes az érintettsége, mert kirúgása után ide ment dolgozni Ádor Sándor egykori Atev-vezér. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint a két társaság 2012 és 2014 között több olyan szerződést kötött, amelyek mögött nem tényleges teljesítés. Csak ezek miatt 343 milliós hátrány érhette a költségvetést – írja a Népszabadság. | https://hvg.hu/kkv/20151118_Nepszabadsag_megint_buzlik_valami_az_Atev | https://web.archive.org/web/20180315034351/https://hvg.hu/kkv/20151118_Nepszabadsag_megint_buzlik_valami_az_Atev | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nepszabadsag-megint-buzlik-valami-az-atevnel-a-kehi-szerint | HVG | hungarian-news | 2015-11-18 11:48:00 | [
"Ádor Sándor"
] | [
"Atev Fehérjefeldolgozó Zrt.",
"Szatev Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"átláthatóság",
"csalás",
"KEHI-vizsgálat",
"antikorrupció",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
56,333 | Pintér: G. Fodort átvilágították, Finkelsteint nem | G. Fodor Gábor 2013-ban esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója viszont nem volt átvilágításon, így nemzetbiztonsági tanúsítványa sincs - derül ki a belügyminiszter írásos válaszából, amelyet Fodor Gábor független képviselő kérdéseire adott. Pintér Sándor közölte azt is, milyen feltételek alapján vonhatják vissza az ellenőrzések után kiadott minősítéseket, de az nem derült ki teljesen egyértelműen, mi a helyzet az azóta főszerkesztőnek is kinevezett G. Fodor Gábor minősítésével. | A liberálisokat függetlenként képviselő Fodor Gábor azt kérdezte írásban Pintér Sándortól, volt-e nemzetbiztonsági átvilágítása Arthur Finkelsteinnek, valamint G. Fodor Gábornak, és utóbbi esetében visszavonták-e a minősítését azután, hogy a 888.hu főszerkesztője lett. A kérdések között szerepelt az is, hogy eddig hányszor és mikor volt ellenőrzés a Századvég Politikai Iskola épületében, illetve milyen szerv végezte az ellenőrzéseket.
A belügyminiszter válasza szerint Arthur Finkelstein nemzetbiztonsági ellenőrzésen nem esett át, nemzetbiztonsági tanúsítvány nem állítottak ki számára.
G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013-ban végezte el, de az eredményéről csak ő maga beszélhet a személyes adatok védelme miatt.
Pintér Sándor közölte azt is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéseken kiállított szakvélemények visszavonására csak akkor van lehetőség, ha új nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy felülvizsgálati eljárás eredményeként „kockázati tényező kerül megállapításra”.
A Nemzetbiztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján a felügyelet rendelkezik feladat- és hatáskörrel a minősített adatokat kezelő szervek hatósági ellenőrzésére, amit éves ellenőrzési terv szerint végez.
A Századvég Politikai Iskola Alapítványnak kiállított telephely biztonsági tanúsítvány kiadását után hatósági ellenőrzést még nem volt az alapítványnál – derül ki a válaszból.
Még októberben ugyancsak Pintér Sándor közölte írásban szintén Fodor Gábor kérdésére, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek.
Felmerült azonban, hogy a Századvég 2010 után úgy kezelhetett és készíthetett bizalmas stratégiai anyagokat, hogy több évvel később kapták meg az ehhez szükséges tanúsítványokat. Az ellenzék ezért a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását kezdeményezte. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke később jelezte, hogy napirendre tűzik következő ülésükön a Századvég-ügyet. A Századvégtől úgy reagáltak, hogy ők minden szabályt betartanak, és a tevékenységükkel kapcsolatos felvetések szerintük több csúsztatást tartalmaznak.
Korábbi, meg nem erősített hírek szerint átesett az átvilágításon, vagyis láthat minősített iratokat a Századvég alapítványt vezető háromfős kuratórium: Lánczi András elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes és G. Fodor Gábor stratégiai igazgató. Utóbbi személy esetében erősítette most meg Pintér Sándor az átvilágítás tényét. | https://hvg.hu/itthon/20151117_g_fodort_atvilagitottak_finkelsteint_nem | https://web.archive.org/web/20180116174313/https://hvg.hu/itthon/20151117_g_fodort_atvilagitottak_finkelsteint_nem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-g-fodort-atvilagitottak-finkelsteint-nem | HVG | hungarian-news | 2015-11-17 11:54:00 | [
"Arthur Finkelstein",
"G. Fodor Gábor",
"Lánczi András",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"888",
"Fidesz",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"titkosszolgálat",
"tanulmányírás",
"államtitok",
"államtitoksértés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
56,334 | Lázár János nem érti, ha L. Simon állami támogatásáról kérdezik | A Miniszterelnökséget vezető minisztert Mesterházy Attila kérdezte arról, hogy L. Simon László érdekkörének 80 milliós állami támogatásához hasonlóan más államtitkárok is jutottak-e hasonló forrásokhoz. Lázár János egyszerűen nem értette a kérdést. | L. Simon László államtitkár családjához kötődő vállalkozások 80 millió forint állami támogatást kaptak 2014-ben – írta korábban a Blikk –, ezért Mesterházy Attila az illetékes Lázár Jánoshoz fordult írásbeli kérdéseivel, hogy megtudja, milyen alapon juthattak az L. Simonhoz kötődő vállalkozások ilyen léptékű pénzösszeghez, illetve hogy hány államtitkár érdekköréhez juthattak még hasonló források – írja az Index. Mint ismert, L. Simont idén ősszel kérte fel Lázár János, hogy váljon meg egyik cégének tulajdonrészétől, hogy az összeférhetetlenséget elkerülhessék – a támogatások még ezt megelőzően érkezhettek.
Korábban írtuk, hogy L. Simonnak nem csak családi érdekeltségei jutnak támogatásokhoz, hanem a Nemzeti Kulturális Alap egykori vezetőjének baráti és egykori kollegiális érdekköre is. Az NKA 180 millió forintot áldozott egy – többszöri meghosszabbítás után is – kudarccal végződő matricagyűjtő játékra, aminek célja a hazai múzeumok népszerűsítése lett volna a diákok körében. Az összeget az L. Simonhoz kötődő Örökség Kultúrpolitikai Intézet nyerte el, akik a jelenlegi államtitkár ismerettségi körével végeztették el a részfeladatokat.
Mesterházy minden egyes államtitkárra vonatkozóan ugyanazt a kérdést tette fel Lázár János felé, "az Ön tárcájának XY államtitkára, illetve családi érdekeltségébe tartozó cégek kaptak-e vissza nem térítendő állami, vagy uniós támogatást?" –- olvasható a beadványokban. Lázár azonban nem adott választ, sőt jelezte Mesterházy felé, hogy nem egyértelmű a kérdés, ezért nem tud rá válaszolni. | https://hvg.hu/itthon/20151118_Lazar_Janos_nem_erti_ha_L_Simon_penzugyi | https://web.archive.org/web/20151222193144/https://hvg.hu/itthon/20151118_Lazar_Janos_nem_erti_ha_L_Simon_penzugyi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janos-nem-erti-ha-l-simon-allami-tamogatasarol-kerdezik | HVG | hungarian-news | 2015-11-18 12:01:00 | [
"L. Simon László",
"Lázár János"
] | [
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)",
"Örökség Kultúrpolitikai Intézet (ÖKI)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
56,335 | Szilvásy exminiszter berobbant a könyvbizniszbe | Egykori KISZ-es vezetőtársa cégének a pénzén könyvkiadó vállalkozásba fogott Szilvásy György volt titokminiszter – derül ki a HVG friss számából. | Régi barát új tőkéje révén indított vállalkozást Szilvásy György.
Az exminiszter, aki még a KISZ-vezetésben kezdte politikai pályáját, és a második Gyurcsány-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezette, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelte, nem a biztonsági piacon próbálkozik, hanem könyvkiadóval.
Cége nem a saját pénzén indul, a tulajdonos Pólus Plusz Befektési Kft. ugyanis a KISZ utolsó első titkáraként emlegetett Nagy Imre családjáé. | https://hvg.hu/itthon/20151118_Szilvasy_exminiszter_berobbant_a_konyvbiz | https://web.archive.org/web/20180415081417/https://hvg.hu/itthon/20151118_Szilvasy_exminiszter_berobbant_a_konyvbiz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilvasy-exminiszter-berobbant-a-konyvbizniszbe | HVG | hungarian-news | 2015-11-18 12:10:00 | [
"Szilvásy György"
] | [
"Pólus Plusz Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"klientúra"
] | [] |
56,336 | Felfüggesztettre ítélték Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert | Felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert és Fapál Lászlót, a tárca egykori közigazgatási államtitkárát egy 2006-os ingatlanüggyel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett másodfokú, nem jogerős döntésében. | Juhász Ferencet két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a másodfokú bíróság - közölte Póta Péter, a törvényszék szóvivője.
A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt elmarasztalt Fapál Lászlót egy év, két év tíz hónapra felfüggesztett szabadságvesztéssel, továbbá a vádlott ingatlanának 65 százalékos tulajdoni hányadára vagyonelkobzást rendelt el.
Szóbeli indoklásában a törvényszék közölte, a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi minisztert terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a honvédelmi miniszteri rendelet formális betartását kérte számon.
Továbbá téves volt az elsőfokú ítélet abban a vonatkozásban is, hogy a rendelet lehetőségeinek kihasználása nem a vádlottaknak, hanem a jogszabályalkotónak róható fel. | https://hvg.hu/itthon/20151119_Felfuggesztettre_iteltek_Juhasz_Ferenc_vo | https://web.archive.org/web/20160627000246/https://hvg.hu/itthon/20151119_Felfuggesztettre_iteltek_Juhasz_Ferenc_vo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettre-iteltek-juhasz-ferenc-volt-honvedelmi-minisztert | HVG | hungarian-news | 2015-11-19 12:14:00 | [
"Fapál László",
"Juhász Ferenc"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"bíróság",
"klientúra",
"közigazgatás"
] | [
"Korrupció a HM-ben (2004-2006)"
] |
56,337 | Akár Bécsig is lehetne vonatozni Orbán falujából | Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt. | A felcsúti kisvasutat 2013-ban nyilvánította kiemelt beruházássá a kormány, emellett majdnem 900 millió forint támogatást is juttattak az építkezést vállaló alapítványnak, amely Mészáros Lőrinc polgármester érdekeltségébe tartozik. Az alapítvány azonban csúszásba került a beruházással, október utolsó napján kellett volna befejezni az építkezést, de nem tudták tartani a határidőt. Emiatt halasztást kértek a projekt lezárásához a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, erre lehetőségük is volt – tudósított korábban az RTL Híradó.
Az új kisvasút az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti háza mellett álló Pancho Arénától a település központján át egészen a felcsúti arborétumig járna, és az eddigi tervek arról szóltak, hogy mindössze három megállója lenne.
A költségvetési hatástanulmányban napi 7,5 ezres forgalommal számoltak, emiatt az EU vizsgálatot is indított, nem túl valószínű ugyanis, hogy ezt az átlagot hozni tudná a kisvasút.
A projekt bírálói szerint kérdéses, hogy egyáltalán ki utazna a kisvasúton. A felcsúti kertek alatt futó nyomvonal kevésbé vonzó ugyanis azoknak, akik napi szinten ingáznak, mivel a kisvonat elkerülné a házakkal teli részét a falunak. A napi 7500 utas akkor is irreális, ha a kisvasút turisztikai látványosság lenne.
Felvetették, hogy egy esetleges bicskei hosszabbítás sem tenné feltétlenül vonzóvá az új kötöttpályás közlekedési lehetőséget. A bicskei vasútállomásról 13 perc alatt ér ugyanis a busz a faluközpontba, és ennél valószínűleg a vonat sem lenne gyorsabb.
Jöhet egy 45 kilométeres toldás
A felcsúti kisvasutat a hosszabbítás menthetné meg attól, hogy sokszor szinte üres kocsikkal gördüljön oda-vissza három megálló között – akár így is lehet értelmezni a Bicske térségébe képzelt keskeny nyomtávú vasútvonal ötletét.
A pálya Bicskén, Felcsúton, Alcsútdobozon és Etyeken át Herceghalomig vezetne, de pontos nyomvonal nincs még. Nagyjából 45 kilométeres lenne, és magába foglalná a már építés alatt lévő felcsúti kisvasutat.
A Bicskénél elképzelt keskeny nyomtávú vasútnak ráhordó szerepet szánnának az 1-es számú hegyeshalmi vasútvonalra. Utóbbin járnak egyebek mellett a Budapest és München között közlekedő Railjetek, amelyek Bécsben is megállnak.
Ha ebben a formában épülne ki a vonal, akkor átszállással és megfelelő menetrenddel ugyan, de akár Bécsig is lehetne vonatozni, például Felcsútról, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki a Bicske környéki kisvasút megvalósíthatósági tanulmányának készítésére, amelyet a budapesti székhelyű SpeciálTerv Kft. nyert meg – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A győztes cég 24 millió 850 ezer forintért készíti el a tanulmányt az adatok szerint. Összesen két ajánlat érkezett be egyébként.
A tanulmány készítőinek lennek a dolga sok minden más mellett a nyomvonalváltozatok kidolgozása, amelyek nem érinthetnének természetvédelmi területeket. Fel kell sorolniuk a tervezett állomásokat, megállókat, el kell gondolkodniuk a menetidőn és a járműparkon.
A hegyeshalmi vasútvonal most is érinti már Herceghalmot és Bicskét. Kérdéses tehát, hogy egy Bicske és Herceghalom között kiépített keskeny nyomtávú pontosan hogyan valósítaná meg a ráhordó szerepet, illetve vonzó lenne-e a buszos közlekedéssel szemben.
A közbeszerzési eljáráson nyertes céggel október 28-án kötöttek szerződést, az eljárás eredményéről szóló hirdetményt pedig múlt héten tették közzé. | https://hvg.hu/gazdasag/20151120_akar_becsig_is_lehetne_vonatozni_felcsut | https://web.archive.org/web/20161126143500/https://hvg.hu/gazdasag/20151120_akar_becsig_is_lehetne_vonatozni_felcsut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akar-becsig-is-lehetne-vonatozni-orban-falujabol | HVG | hungarian-news | 2015-11-20 12:20:42 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Speciálterv Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"Európai Ügyészség vizsgálata",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Felcsúti kisvasút"
] |
56,338 | „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek | „Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban. | „Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban.
A közlekedési rendőr azt kifogásolta, hogy a mentőszolgálat nevét nem tüntették fel az autón, holott így lett volna szabályos, és persze azzal is gondja volt, hogy miért Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke vezeti az autót, amit elvileg egy mentőszolgálat használ. Egy héttel később meg is érkezett a rendőrségi határozat, amiben a rendőrség visszavonta a megkülönböztető jelzés használatára kiadott engedélyt. Schadl tajtékzott.
„Mi a fasz köze van annak ahhoz, hogy engem megállít, oszt azt mondja, a nyilvántartásból látja, hogy ki vagyok. Az egy adat, de egyébként még személyi sem volt nálam pechemre”
– panaszkodott a telefonba Grécsnek, miután megkapta a rendőrségi határozatot. De nem ez volt Schadl legnagyobb pechje, hanem az, hogy akkor már a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozói hallgatták a telefonbeszélgetéseit.
Így azt is hallották, ahogyan megegyeznek, hogy Grécs „intéz” egy új céget, abban Grécs lehet ügyvezető, Schadl pedig résztulajdonos, és ezzel kikerülik majd a szirénahasználattal kapcsolatos végzést. Az MBVK elnöke jelezte is, hogy „szívesen be is száll a történetbe, mert így a kurva kocsik miatt nem kell majd magyarázkodni”.
A Völner Pált is érintő korrupciós gyanú mellett ezt az ügyet is taglalta indoklásában a Fővárosi Nyomozó Főügyészség, amikor 2021 szeptemberében büntetőeljárást kezdeményezett Schadl és társai ellen. Az ügyészek azt írták:
„A rendőrségi döntés kijátszása érdekében 400 ezer forintért vásároltak egy céget, amelynek nevét meg akarják változtatni, […] Dr. Grécs László és dr. Schadl György abban állapodtak meg, hogy átutalják az ismeretlen cégtulajdonos számlájára a törzstőkét, az illető pedig vissza fogja nekik adni. A színlelt jogügylet létrehozására azért van szüksége, hogy ezáltal használhassa a cég megkülönböztetett jelzéssel ellátott járműveit. Erre Schadl pénzt sem akar szánni, ezért a törvény által az üzletszerzéshez megkövetelt törzstőke megfizetési kötelezettségnek is csak látszólag kíván eleget tenni.”
A büntetőeljárás el is indult, azóta többeket őrizetbe vettek – köztük Schadlt. Házkutatást tartottak Grécs cégénél, a Hungary Ambulance Kft.-nél, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar székházából is több, Grécset és cégeit érintő dokumentumot hoztak el a nyomozók. Találtak egy olyan szerződést is, ami felveti a gyanút, hogy az MBVK 2020 tavaszán túlárazott Covid-teszteket rendelhetett a Hungary Ambulance-től, és az ajánlatkérést sem csinálták meg rendesen. Grécs neve többször előkerül – gyakran milliós tételek mellett – azokban a táblázatokban is, amikben az ügyészség szerint Schadlék a törvénytelen bevételeket és kiadásokat vezették.
Arról, hogy Schadl mennyire kiakadt, amiért elvették a szirénáját, már beszámolt tavaly a 444.hu, de a sztori legérdekesebb része nem ez, hanem hogy kicsoda is pontosan Grécs László.
Grécs volt az, aki a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl őrizetbe vétele idején épp komoly terveket szövögetett az MBVK elnökével, és céljaik elérése érdekében ő volt
„Ádámnál is, a Tóninál is, meg a Barbaránál is”.
Miután ezt a részletet Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta, elterjedt a közvélekedés, miszerint itt Rogán Antalról (Tóni), Nagy Ádámról, Rogán kabinetfőnökéről, és Rogán feleségéről, Barbaráról beszéltek. Erre vonatkozó egészen konkrét nyom azonban nincs a nyomozati iratok között, és sajnos kétséget kizáróan nem derül ki az sem, mi lehetett az „a nagyobb történet, ami körvonalazódott” Schadl, Grécs, Ádám, Tóni és Barbara között.
Covid-teszt 49 500 forintért
A nyomozókban nyilván joggal merült fel: miért éri meg Grécsnek az, hogy a cége nevét adja Schadl törvénytelen szirénahasználatához, milyen előnyhöz jutott egyáltalán ezzel? A kérdés megválaszolása érdekében megpróbálták felfejteni, milyen kapcsolat fűzte a férfit Schadlhoz és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.
Schadl munkatársainak feljegyzéseiben gyakran előkerült Grécs neve, sokszor az autóval összefüggésben, de sokszor attól függetlenül is, például:
2019. 06. 26. „Grécs László 336550 Ft + ajándékkosár”
2019. 10. 14. „Grécs Lászlót hivni Gyuri hátsó villogó nem megy plussz villogók hátra és legyen hangosabb”
2020. 03. 19. „1 mFt Grécs Lacinak tőle borítékot elhozni?”
2020. 07. 10. „Grécs 20 mFt Úszódaru utca 5.”
2020. 12. 02. „Grécs Laci 350000 Mammutnál”
2021. 04. 27. „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni”
Amikor F. Vivient, Schadl munkatársát kérdezték Grécsről és ezekről a pénzekről, azt mondta:
„Úgy tudom, Grécs László egy egészségügyi szolgáltató, aki korábban a Kar megbízásából COVID tesztelést végzett az összes végrehajtó irodában dolgozó munkatárs részére. Ez még az első hullámban volt. Azt nem tudom, hogy milyen kapcsolat volt még köztük, de a befizetéseit akár nevezhetjük »hálapénznek« is, hiszen Gyuri intézte a megrendelést a Kar részéről.”
A nyomozók meg is találták a Covid-tesztekre vonatkozó szerződést, amiről F. Vivien beszélt.
2020 áprilisában az MBVK nevében Takács Katalin hivatalvezető levélben kérte Völner Pál miniszteri biztost, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésül engedélyezze a karnak kézfertőtlenítők és koronavírus-gyorstesztek beszerzését, és hogy ennek érdekében keretszerződést kössenek a Hungary Ambulance Mentőszolgálat Kft.-vel, Völner pedig ezt engedélyezte is. A Hungary Ambulance egy, a magyar magánmentőzésben ismert cég, 2011-ben alapította Grécs, és másfél évig Welsz Tamás is résztulajdonos volt a kft.-ben.
Az MBVK 2020. április 20-án meg is kötötte a szerződést 500 darab 300 milliliteres kézfertőtlenítőre, darabonként 1090 forintért. Manapság ez a termék valamivel olcsóbban is megszerezhető, de az 1090 forintos ár 2020 tavaszán átlagosnak mondható, hiszen akkoriban, a koronavírus-válság első hulláma idején, sokkal nagyobb volt a kereslet az ilyen fertőtlenítőkre.
2020. május 7-én az MBVK arról egyezett meg a Hungary Ambulance-szal, hogy a cég az ország végrehajtó irodáiba kiszállva tesztel majd 1570 embert NADAL COVID-19 IgG/IgM rapid teszttel, fejenként 49 500 forintért. A megállapodás szerint az ár tartalmazta magát a tesztet, valamint a tesztet végző kiszállási díját is.
Nem világos, hogy mire kellett 1570 teszt, amikor – ahogy korábban az RTL is beszámolt róla – abban az időben az érintett dolgozói és bírósági végrehajtói létszám 250 fő volt, de ha a munkatársakat és a munkatársak hozzátartozóit is tesztelik, talán indokolt lehet a szám. Az ár viszont még akkor sem: az ilyen gyorstesztek ára akkoriban kb. 8500-10 000 forint volt, más cégek kiszállási díjjal együtt sem kértek többet 25-30 ezer forintnál. Ráadásul a megállapodás szerint mindegyik tesztre rászámolták a kiszállási díjat, valójában viszont nem kellett minden tesztalanyhoz külön kiszállni, a tesztelő csak elment egy végrehajtói irodába, és ott tesztelte a dolgozókat.
Hogy egy teszt nem kerül ennyibe, azt még az érintetteknek is tudniuk kellett, hiszen Schadl sofőrje 2021. január 18-án az alábbi naptárbejegyzést mentette el a telefonjába:
Grécs Laci hivni Enikő tesztjét kifizetni 19500 Ft Topolya utca.
A tesztelésért összesen 77,7 millió forintot kapott a Hungary Ambulance.
Az MBVK vezetése azonban nem szerződhetett csak úgy le a Hungary Ambulance-szal, ajánlatot kellett kérnie máshonnan is, hogy kiválaszthassa a legkedvezőbbet. Takács Katalin hivatalvezető be is kért még két ajánlatot, az egyiket a Nexus Management Medical Kft. adta, a másikat pedig az Oxyteam Országos Sportmentőszolgálat Kft. Mit ad isten, mindkettő pont drágább volt néhány ezer forinttal Grécsék ajánlatánál, ezért is szerződött végül az MBVK a Hungary Ambulance-szal.
Azonban a két másik ajánlattevőt is viszonylag könnyen össze lehet kötni Gréccsel. Az Oxyteamben a kétezres években ügyvezető és tulajdonos is volt, igaz, az ajánlattétel időpontjában már papíron nem volt köze a céghez. Az akkori ügyvezető, dr. Nagy Tibor István viszont szintén kapcsolódik hozzá, másik cégének korábbi székhelye megegyezik Grécs lakcímével.
A másik ajánlattevő, a Nexus Management pedig közös telephelyen osztozik a Hungary Ambulance-szal a Topolya utcában. A Nexus ajánlata egyébként sem stimmel, hiszen a 2020. április 12-én kelt árajánlatot egy Koller Dániel nevű férfi írta alá ügyvezetőként, holott a cégadatbázis szerint Koller csak három hónappal később, július 8-án lett a cég ügyvezetője, tehát amikor az árajánlatot kiállította, hivatalosan az égvilágon semmilyen köze nem volt a céghez, aminek nevében aláírt.
Akárhogy is, ez sem tűnt fel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetésének, nem láttak semmi gyanúsat az ajánlatokban, így szerződtek le Gréccsel tesztenként 49 500 forintos áron.
Kérdéseinkre a Központi Nyomozó Főügyészség elismerte, hogy Grécs és a tesztek ügyében nyomozás elkülönítéséről döntöttek, majd ügyet áttették a hatáskörrel rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitányságra. A BRFK-nál annyit mondtak, hűtlen kezelés miatt nyomoznak, de azt, hogy eddig kit és miért hallgattak ki, nem árulhatják el.
A hivatal vezetője
A koronavírustesztekkel kapcsolatos összes dokumentumon Takács Katalin, az MBVK jelenleg is posztján lévő hivatalvezetőjének aláírása szerepel. Takács akkor került a hivatalvezetői posztra, amikor már Schadl volt az MBVK elnöke, végrehajtó forrásaink szerint az elnök és a hivatalvezető szorosan együttműködve intézték a végrehajtók ügyeit.
Takács elődje, P. Béla a most folyó ügy egyik vádlottja, és néhány napja be is vallotta bűnösségét, elismerte, hogy Schadl György nyomására és kérésére a bírósági végrehajtói pályáztatás során magasabb pontot adott az indokoltnál a Schadl által kiszemelt jelölteknek. A vádirat hét ilyen esetben való közreműködésért javasolta a bíróságnak elmarasztalni P. Bélát, aki tehát mind a hét esetet elismerte. A vádirat felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni rá, emellett 3 millió forintnyi pénzbüntetést, emellett P.-t el is tiltották attól, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztassák.
De Takács Katalinnak nem csupán az elődje került a vádlottak közé, hanem az élettársa is, P. Márton a Schadl-per huszonkettedrendű vádlottja. Az ügyészség szerint Schadl azzal kereste meg, hogy ajánljon megbízható embert végrehajtónak, és ő ajánlott is. P. Márton is beismerte bűnösségét.
Takács Katalinnak tehát a főnöke, az elődje és az élettársa is a vádlottak padjára került, ő viszont továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője.
FRISSÍTÉS 10:07 | https://telex.hu/belfold/2023/02/27/schadl-gyorgy-grecs-laszlo-mbvk-takacs-katalin-szirena-covid-teszt | https://web.archive.org/web/20230321002530/https://telex.hu/belfold/2023/02/27/schadl-gyorgy-grecs-laszlo-mbvk-takacs-katalin-szirena-covid-teszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bgrecstol-kapott-szatyor-irodaban-gyurinak-odaadnir-n-sok-szala-lehet-meg-a-schadl-ugynek | Telex | hungarian-news | 2023-02-27 10:12:00 | [
"Grécs László",
"Schadl György"
] | [
"Hungary Ambulance Kft.",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Nexus Management Medical Kft.",
"Oxyteam Országos Sportmentőszolgálat Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"közlekedés",
"covid-19",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
56,339 | Fiktív szerződés vádja miatt áll bíróság elé az V. kerületi önkormányzat intézményvezetője | Az V. kerületi önkormányzat egyik intézményvezetője is a bíróság elé áll abban az ügyben, amely elsőrendű vádlottja az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára, Nagy János. A Fejér Megyei Ügyészség 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja a 2020-ban menesztett helyettes államtitkárt, és hat év börtönbüntetést indítványozott, ha Nagy a márciusi előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról. | Az V. kerületi önkormányzat egyik intézményvezetője is a bíróság elé áll abban az ügyben, amely elsőrendű vádlottja az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára, Nagy János. A Fejér Megyei Ügyészség 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja a 2020-ban menesztett helyettes államtitkárt, és hat év börtönbüntetést indítványozott, ha Nagy a márciusi előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról.
Az ügy egyik mellékszálaként tűnt fel az ügyészség decemberi közleményében egy meg nem nevezett fővárosi kerületi önkormányzat. A vád szerint a volt helyettes államtitkár érdekkörébe tartozó vádlottak úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket az önkormányzattal, hogy ezeket a feladatokat már a korábban alkalmazott adatvédelmi tisztviselő ellátta.
A Telex megkeresésére a Székesfehérvári Törvényszék sajtószóvivője megerősítette, hogy az V. kerületi önkormányzatról van szó a vádiratban, és az ügy egyik vádlottja az önkormányzat „önálló jogkörrel rendelkező költségvetési szervének intézményvezetője”.
A vádirat szerint 24 millió forintos kárt okozott azzal, hogy „a vagyongazdálkodási kötelezettségeit megszegve járt el a megbízási szerződések megkötésekor”.
Az intézményvezető nevét személyiségi jogok miatt nem árulták el, mint ahogy az V. kerületi önkormányzat sajtóosztályától sem sikerült kideríteni. Megkérdeztük, hogy melyik intézményről van szó, és az intézményvezető szerződésben áll-e még az önkormányzattal, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kerületvezetés mikor értesült a büntetőügyről, és indítottak-e belső vizsgálatot. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Havi másfél millió forintért adtak szakértői tanácsokat
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Nagy János korábbi cége, a Iustum Consulting Kft. több önkormányzati és állami intézménnyel is szerződésben állt. Erről a Blikk 2020 decemberében írt először, amikor a helyettes államtitkárt egy másik korrupciós ügyben letartóztatták, és menesztették a minisztériumból.
A Iustum Consulting Kft. adatvédelmi tisztviselőként tűnt fel az V. kerületi önkormányzat közterület-felügyeleti és szociális intézményének honlapján is.
A cikk megjelenése után Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetője levélben fordult a kerület fideszes polgármesteréhez, Szentgyörgyvölgyi Péterhez, és részletes információkat kért az ügyről. A kerületvezető helyett a jegyző válaszolt, aki azt írta 2021 februárjában, hogy az önkormányzat 2020. szeptember 7-től áll szerződésben a Iustum Consulting Kft.-vel. „Az V. kerületi önkormányzat intézményei közül kizárólag a Tesz-Vesz Óvoda, a Játékkal-mesével Óvoda és a Bástya Óvoda áll a Kft-vel szerződéses viszonyban” – fogalmazott Sélley Zoltán, hozzátéve: az önkormányzati tulajdonú cégek egyikével sem áll jogviszonyban Nagy cége. A válaszából az is kiderült, hogy
az önkormányzat havi 1,5 millió forintot fizetett a volt helyettes államtitkár cégének ekkoriban, amely a jegyző állítása szerint a legolcsóbb ajánlatot adta.
Nagy János letartóztatása után Csárdi Antal, a kerület országgyűlési képviselője közérdekűadat-igénylésben kérte ki a megbízási szerződést az önkormányzattól. Ebből azt derült ki, hogy a Iustum Consulting Kft. lényegében csak szakmai tanácsokat és támogatást nyújtott az önkormányzat adatvédelmi tisztviselőjének. „Úgy kötött tehát fiktívgyanús szerződést a Belváros fideszes többségű önkormányzata adatvédelmi megbízásra, hogy egyébként van adatvédelmi tisztviselője a önkormányzatnak” – vonta le a következtetést közleményében az LMP országgyűlési képviselője 2021 márciusában.
A Iustum Consulting Kft.-t Nagy János 2018-ban alapította egy társával, majd a letartóztatása után eladta neki az 50 százalékos tulajdonrészét. A cégnek 2020-ban 150 millió, 2021-ben 57 millió forintos nettó árbevétele volt, másfél éve már új néven működik.
„Egy újabb ügy, melyben az V. kerületi Önkormányzat fideszes vezetése nem nyílt lapokkal játszik”
– kommentálta a Telexnek Kovács Alex Gábor a most felszínre került ügyet. Az ellenzéki frakcióvezető azt ígérte, a keddi képviselő-testületi ülésen megkérdezi a polgármestertől és a jegyzőtől, hogy
mik azok az információk az ügy kapcsán, amikről eddig nem tájékoztatták a képviselőket és a közvéleményt;
ki az érintett vezető;
van-e még további felelőse az ügynek; és
kezdeményeztek-e belső vizsgálatot.
Hat év börtönbüntetést kért az ügyészség a volt helyettes államtitkárra
Az adatvédelmi szerződés csak az egyik pontja a vádiratnak. Az ügyészség szerint a minisztérium háttérintézménye a volt helyettes államtitkár utasítására kötött megbízási szerződéseket ügyvédi irodákkal és egy céggel, ezek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Csakhogy az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak, illetve háttérintézményeinek valójában nem volt szüksége a vádirat szerint, és a szerződésben foglalt feladatokat a cég nem végezte el.
A volt helyettes államtitkár az ügyészség szerint ezen kívül nyomást gyakorolt a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat.
Az előkészítő ülést március 21-re és 28-ra tűzte ki a Székesfehérvári Törvényszék.
Ha Nagy teljes körű beismerő nyilatkozat tesz és lemond a tárgyalás jogáról, hat év börtönbüntetést kaphat az ügyészség indítványa alapján.
Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását is – derült ki Polt Péter leveléből, amelyben azt is írta, hogy nyolc másik gyanúsított van az ügyben.
A legfőbb ügyész a helyettes államtitkár nevét nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére, a Székesfehérvári Törvényszék azonban – mivel közszereplőről van szó – a monogramját megírta a Telex megkeresésére, amely alapján már egyértelműen azonosítani tudtuk Nagy Jánost. A többi vádlott nevét a bíróság személyiségi jogok miatt nem adhatja ki.
„Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Az Agrárminisztérium a Nagy Jánoshoz köthető ügyben haladéktalanul intézkedett” – reagált a hvg.hu megkeresésére az Agrárminisztérium múlt héten, amikor kiderült, hogy a tárca volt helyettes államtitkára a vádlott. Hozzátették, a törvények mindenkire vonatkoznak, ezért a minisztérium mindenben segíti a nyomozó hatóság munkáját. | https://telex.hu/belfold/2023/02/27/v-keruleti-onkormanyzat-adatvedelmi-szerzodes-24-millio-forintos-kar-helyettes-allamtitkar-ugye | https://web.archive.org/web/20230529130838/https://telex.hu/belfold/2023/02/27/v-keruleti-onkormanyzat-adatvedelmi-szerzodes-24-millio-forintos-kar-helyettes-allamtitkar-ugye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-szerzodes-vadja-miatt-all-birosag-ele-az-v-keruleti-onkormanyzat-intezmenyvezetoje | Telex | hungarian-news | 2023-02-27 10:19:00 | [] | [
"Agrárminisztérium",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"IUSTUM Consulting Kft."
] | [] | [
"tanácsadás",
"adatvédelem",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [] |
56,340 | Novák Katalin férje mindössze öt hét kiképzéssel alezredes lett, a honvédség szerint ez így van jól | A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István – az ország első first gentlemanje – a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Két nap kellett hozzá, és az újdonsült katona körül máris áll a bál. | A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István - az ország első first gentlemanje - a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Két nap kellett hozzá, és az újdonsült katona körül máris áll a bál.
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy Novák férje a mindössze öthetes kiképzés után nyomban alezredesi rangot kapott. Erről a rendfokozatról a hétvégi hírében nem számolt be az eskütételről egyébként tudósító állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda.
Hadházy Ákos kedden az RTL híradójának azt mondta: bár törvényes, nem túl etikus a köztársasági elnök férjének tartalékos alezredessé avatása. Szerinte ez a döntés finoman szólva is rosszul időzített, mert pont az elmúlt hetekben rúgtak ki tiszteket, főtiszteket, tábornokokat a Magyar Honvédségtől egy átszervezés keretében.
Az RTL beszámolója szerint a kommentelők a hadkiegészítés (MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság) Facebook-oldalán is szóvá tették, hogy milyen alapon kapott Veres ilyen rangot. Ezt a választ kapták:
"Veres István Úr önkéntes műveleti tartalékos katonaként alezredesi rendfokozatra szerződött. Ebben az állománykategóriában ez a rendfokozat megközelítőleg tükrözi a végzettségét, szakmai tapasztalatait, iskoláit, valamint a közjogi szerepét."
Veres egyébként közgazdász diplomával rendelkezik, az MNB 2021-ben azt közölte róla, hogy a jegybank pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, és tisztségét nem érinti a felesége államfővé választása. Hogy közgazdászként milyen, a honvédségnél releváns tapasztalatokat szerzett, az RTL megjegyzi: a honvédségnél az előmenetelt jogszabályok határozzák meg, így például a nem tartalékosok között már a hadnagyi ranghoz is el kell végezni egy szakirányú főiskolát, egyetemet.
Hogy a tartalékosoknál mik a kinevezés szabályai, és hogy a konkrét esetben mi indokolta Veres István alezredesi rangját, arról megkérdezték a minisztériumot, de nem kaptak választ. | https://telex.hu/belfold/2023/02/28/novak-katalin-ferje-mindossze-5-het-kikepzessel-alezredes-lett-a-honvedseg-szerint-ez-igy-van-jol | https://web.archive.org/web/20230520021518/https://telex.hu/belfold/2023/02/28/novak-katalin-ferje-mindossze-5-het-kikepzessel-alezredes-lett-a-honvedseg-szerint-ez-igy-van-jol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novak-katalin-ferje-mindossze-ot-het-kikepzessel-alezredes-lett-a-honvedseg-szerint-ez-igy-van-jol | Telex | hungarian-news | 2023-02-28 10:45:00 | [
"Veres István"
] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"elfogultság",
"honvédelem"
] | [] |
56,341 | A kormányzat munkatársa szivárogtatta ki a KSH adatait | Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel. | Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel.
A kormány a következőt válaszolta:
„2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelő
kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot.
Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták.”
A fenti kormánybiztosi címet 2022. december 1. óta dr. György László tölti be, tehát az ő titkárságáról kerültek ki idő előtt az adatok.
Február elején jelent meg a KSH gyorsjelentése a decemberi kiskereskedelmi forgalomról, az adatsorban szereplő számok hajszálpontosan egyeztek a Makronóm Intézet két nappal korábbi közleményében megjelentekkel. A KSH szerint a hivatalos statisztikai adatok előzetes hozzáféréséhez kapcsolódó embargó szabályait sértették meg, ezért vizsgálatot indítottak, amely meg is erősítette ezt. | https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ksh-embargo-adatszivargas-kormanybiztos | https://web.archive.org/web/20230406062416/https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ksh-embargo-adatszivargas-kormanybiztos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyzat-munkatarsa-szivarogtatta-ki-a-ksh-adatait | Telex | hungarian-news | 2023-03-01 10:48:00 | [] | [
"Központi Statisztikai Hivatal (KSH)"
] | [] | [
"bennfentes kereskedelem",
"adatvédelem",
"közadat"
] | [] |
56,342 | Gyarapszik a tesó – Félmilliárdos bevétel Mészáros Lőrinc öccsénél | Nemcsak trafikot és földet nyert a kormányváltás után Mészáros János felcsúti fideszes képviselő, de legnagyobb cége is megtáltosodott tavaly. Jó, a többi vállalkozása sem panaszkodhat. | Szépen felfutott a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc öccsének vállalkozása az alapítás óta eltelt négy évben. Mészáros János – aki bátyjához hasonlóan szintén a kormánypárt színeiben képviselő Felcsúton – még 2010 novemberében hozta létre Agro-Felcsút nevű vállalkozását. Az Opten információi szerint az Agro-Felcsút (egyebek mellett) gépjármű-, illetve alkatrész-kereskedelemmel, zöldség- és gyümölcsforgalmazással, kiskereskedelemmel, italszolgáltatással és vendéglátással kezdett foglalkozni. A cég megalapítás után egyből repülőstartot is vett: 2011-ben máris 155 millió, 2012-ben már 277 millió, tavaly pedig 407 millió forint árbevételt könyvelhetett el. Ennek megfelelően az adózott eredmény is szépen nőtt: ez 2011-ben 7,8 millió, 2012-ben 9,1 millió, míg tavaly már 33,9 millió forintot jelentett. A cég egyébként a Puskás Akadémia támogatói közt van számon tartva.
A felcsúti stadion megnyitóján Mészáros Lőrinc - Jánosról nem találtunk képet
Mészáros János másik cégénél, a Pegazus Trade-nél arányaiban még ennél is nagyobb növekedés történt 2013-ban. Mert bár az 1993-ban alapított cég 2011-ben és 2012-ben nulla forint árbevételt könyvelhetett el, tavaly ez az adat már 41,8 millió forint volt. A cég számos tevékenységet végez: kiskereskedelem, szerelés, dohányáru-kiskereskedelem stb. Mészáros János harmadik cége, a J+D 98 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság enyhe csökkenést mutat: 2011-ben 55,7 millió, 2012-ben 46 millió, míg tavaly „már csak” 41,4 milliós bevételt produkált. Azaz a három cég, amely Mészáros Jánoshoz tartozik, 2013-ban majdnem félmilliárdos bevételt termelt: összesen több mint nettó 490 milliós árbevételt könyvelhettek el. (Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi pénz származik állami forrásból. Hogy valamennyi igen, az e feljelentés alapján okkal feltételezhető.)
– Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata
– Ellenzék alakult a faluban
– Interjú a korábbi polgármesterrel
– Interjú Ferenczi Krisztinával
Korábbi cikkünkben megírtuk: Mészáros János szerencsésen pályázott a trafikkoncessziókra, mivel ő „öt, felesége egy elnyert trafikkoncesszióval dicsekedhet. Ők sem a világvégén, hanem Budapest környéki, valamint a szegedi és kecskeméti Auchanban nyithattak üzletet”. (Akárcsak a település alpolgármestere, Mészáros László és családja.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyarapszik-a-teso-felmillardos-bevetel-meszaros-lorinc-occsenel-90646 | https://web.archive.org/web/20220519044855/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyarapszik-a-teso-felmillardos-bevetel-meszaros-lorinc-occsenel-90646 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyarapszik-a-teso-n-felmilliardos-bevetel-meszaros-lorinc-occsenel | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-06-23 10:46:00 | [
"Mészáros János",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Agro-Felcsút Kft.",
"Búzakalász 66 Kft.",
"J+D 98 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság",
"J+D 98 Kft.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rokonok",
"protekció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"kereskedelem",
"koncesszió"
] | [] |
56,343 | Covid volt, és egy csütörtökön telefonáltak, hogy akkumulátorgyár épül Iváncsán | Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély. | Félpercenként zúz el mellettünk egy kocsi az épülő iváncsai akkumulátorgyár felé vezető úton, szinte mindegyik sárga mellényes dolgozókkal van megpakolva. Legtöbbjük dél-koreai – ők érkeznek a jobb autókkal. De vannak, akik magyar rendszámú, néha kissé lerobbantabb járgánnyal hajtanak rá az elágazásnál a privát útra.
Az út végén épp rohamtempóban húzzák fel a dél-koreai SK Innovation akkumulátorgyárát, vagy
ahogy Szijjártó Péter írta le, „Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását”.
De miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, nagyobb lakossági ellenállásokról inkább csak Gödről és Debrecenből lehetett hallani. Előbbinél a dél-koreai Samsung 2017-ben nyitotta meg első akkumulátorgyárát, utóbbi helyen viszont még nem is épül a gigaberuházás.
Iváncsán viszont már javában zajlik az építkezés. A falu az utóbbi időben inkább csak azzal került a hírekbe, hogy a gyárépületet Garancsi István cége, a Market Zrt. húzza fel, és több munkás is meghalt az építkezés területén. Így az alig 2800 fős Fejér megyei falu most már csak csendben várja, mi lesz a sorsa azután, hogy a gyár a tervek szerint idén elkészül, és elindul a munka. A kormány mindenesetre itt is rekordmennyiségű közpénzzel dobta meg a beruházást, így az SK Innovation 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a harmadik magyarországi üzemét is.
Amíg mindenki az életéért aggódott a Covid miatt, a gyár már szerkezetkész volt
Az építkezés eleinte elég nagy zajjal és porral járt. „Én hallottam már bombát robbanni, de itt akkor olyan nagy robaj volt, hogy meg lehetett dögleni” – mondja a kezdeti földmunkákról a már nyugdíjas Bédi László a falu központjában. A férfi szerint főleg az volt a hangos, amikor vitték-hordták a földet, kavicsot, amit aztán a teherautók megpróbáltak kiborítani. Amikor ez nem jött össze, akkor elkezdték csapkodni a platót, az pedig borzalmas volt. Ha meg épp lecsúszott a föld, de jött a szél, akkor
„olyan por volt, hogy nem láttál el három méterre”.
Ezért viszont eléggé „balhéztak” a lakosok, így aztán amolyan zajvédő fal gyanánt egy töltést húztak fel a kitermelt földből, csak éppen azt azóta sem fásították be – legalábbis januárban még semmi nem volt ott. Bár korábban hétméteres zajvédő falat ígért a polgármester a falunak, végül ebből egy fák nélküli, többméteres domb lett. Ez volt 2021-ben, a földmunkáknak azóta rég vége, és már szinte a gyár is kész van.
A helyi önkormányzati képviselők azt állítják, ők már eleve már csak a szerződés aláírása után szereztek tudomást a gigantikus beruházásról. „A Covid alatt megcsináltak mindent. Míg mindenki azon aggódott, hogy életben maradjon, hány rokona halt meg, már szerkezetkész volt a gyár. Mire az első közmeghallgatást megcsinálták, kész volt a betonozás, és álltak a gyár tartóoszlopai” – mondja erről Ágoston Jácint, aki évek óta képviselő Iváncsán.
Az ügyben kérdéseket küldtünk Iváncsa polgármesterének és jegyzőjének is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Saját Facebookján viszont Molnár Tibor polgármester ezekre az állításokra korábban úgy reagált:
„Ahogy a többi nemzetközi cég, úgy az SK Innovation is a végleges döntés meghozatala után járult hozzá az érintettek részére annak nyilvánosságra hozatalához.”
Az építkezésről pedig eleve nem Iváncsán határoztak. Arról, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a kormány döntött még 2020-ban. A polgármester nyilvánosan minderről úgy nyilatkozott: a terület a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. birtokában van, ami pedig 100 százalékban az államé. „Nem kellett hozzá egy polgármesteri döntés sem, hogy egy magáncég egy magánterületen beruházást hajtson végre” – írta 2021. február 1-jén a község Facebook-oldalán a polgármester.
„Csütörtök délután értesítettek telefonon, hogy az SK Innovation cégcsoport több lehetséges ország közül Magyarországot, ezen belül pedig Iváncsát választotta.”
Szerinte az M6-os autópálya melletti ipari park hasznosítása már hosszú ideje napirenden volt, azt már a 2000-es évek elején az akkori testület gazdasági és kereskedelmi övezetté nyilvánította. A polgármester azt írta: „Fontos a munkahelyteremtés Iváncsának, fontos, hogy emberek helyben dolgozhassanak, fontos, hogy fejlődjünk, de az egészségünk a legfontosabb.”
Mára már lassan az egész gyár készen van a hatalmas, 700 ezer négyzetméternyi területen. Igaz, ez még csak az első ütem, de már így is 22 épületből fog állni.
A polgármester korábban azt állította, ez a beruházás nagy lehetőség Iváncsának, hogy olyan fejlesztéseket valósíthassanak meg, amikre idáig esélyük sem volt. Megígérte azt is, hogy folyamatosan tájékoztatja a helyieket az építkezésről.
„Azt mondják, hogy kommunikálnak az emberrel, de nem. Itt arról kéne beszélni, hogy erre nincs felhatalmazása senkinek sem.
Most őszintén, mindenféle konzultációknak nevezett cetlit kiküldenek olyan kérdésekkel, hogy ön szerint megerőszakolják-e a nagymamát a spájzban a külföldiek. Az miért nem kérdés, hogy az emberek akarnak-e ilyen akkumulátorgyárat?”
– sérelmezi ezt már egy másik helyi képviselő, Baki Endre.
Ahogy az ilyen gyáraknál szokás, itt is fontos kérdés a vízigény. A Fejér vármegyei katasztrófavédelem előzetes adatai szerint a gyárnak 4092 köbméter lesz a napi vízigénye, és 924 köbméternyi a szennyvízmennyisége. Ez már Debrecenben is központi kérdés: a kormány és a hivatalos szervek a projekt bejelentése óta ellentmondásos információkat közöltek például arról, mennyi vizet fog felhasználni ott a gyár, nemrég egy ezzel kapcsolatos – az önkormányzat szerint hibás információkat tartalmazó – tanulmányt eltüntettek az önkormányzat honlapjáról.
Azért az iváncsaiak nem maradnak egyedül a bajban: a vízközművek fejlesztését és a szennyvíz-elvezetési munkákat is Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. csinálja – a vizet nettó 19,7 milliárdért, a szennyvizet pedig nagyjából 9 milliárdért oldják meg. A falu utcáin sétálva egy ponton el is hajtott mellettünk egy sötét, Mészáros és Mészáros feliratú kocsi.
Mindez viszont a képviselők szerint a helyieket annyira nem érdekli. Egyikük azt mondja, tudnak olyan „káposztaevős, Nótár Mary-s, Lagzi Lajcsi-s” ingyenes eseményekről, ahol az emberek között elvegyülnek azok az arcok, akik arról „lökik az igét az embereknek”, hogy hát a gyár mégiscsak a fejlődést jelenti, az jó dolog, munkahelyeket is teremt az unokáknak, ilyesmi. Tehát szerinte így próbálják meg meggyőzni a falusiakat arról, hogy ez a gyár kell, „és így nincs miatta lázadás”. Mások meg csak legyintenek, hogy ők már túl idősek ahhoz, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzanak.
Egy dolog azért az iváncsaiaknál is kiverte a biztosítékot: amikor bejelentették, hogy egy teljes hétig nem lesz víz. Végül akkora volt emiatt a felháborodás, hogy a munkálatokat két nap alatt befejezték. De közben gyakran van áramszünet is a faluban – ilyenkor az elmondások szerint karbantartásra hivatkoznak.
Egy helyi lakos azt is állítja, felülről azt ígérték nekik, „kárpótlásképp itt a faluban senki nem fog hiányt szenvedni”. És hogy mi ez a kárpótlás? Bicikliút, zebra, felújított járda, mondja. Hogy ez valóban a lakosok kárpótlásának tekinthető-e, az kérdés, mivel a már zajló beruházás bejelentésekor a polgármester belátta, hogy Iváncsa nem készült fel infrastrukturálisan erre a gigagyárra, ezért kell fejleszteni például a víz- és csatornahálózatot, az utakat és a járdákat.
A kormány egyébként Iváncsát különleges gazdasági övezetté nyilvánította – ez azzal is jár, hogy hiába épült az ipari park a közeli Dunaújváros pénzéből, az ellenzéki (jobbikos) vezetésű önkormányzat éves szinten több milliárd forintos adóbevételtől eshet el, mert a fideszes megyei közgyűlés dönt az övezetben befolyt iparűzési adó sorsáról. Iváncsa viszont láthatóan nem jár annyira rosszul: az Átlátszó szerint ez a közgyűlés nemrégiben közel 2 milliárd forintot adott egyedi támogatás formájában a falunak. Emellett a kormány tavaly év végéig már legalább 90 milliárd forintot biztosított az útfejlesztésekre és infrastrukturális beruházásokra.
A hatalmas mozgolódás azért nem tetszik mindenkinek: többen arról beszélnek, hirtelen elég sok lett az eladó ház Iváncsán, most nagyjából nyolcvan-kilencven is van belőle. És nem is aprópénzért árulják őket, egy-egy hirdetésre azért még a nagyobb városokból is elégedetten csettintenének: találtunk olyat, ahol egy 100 négyzetméteres házat árulnak 100 millió forintért, de több ingatlan van fent 70-80 millióért is.
Hasonló történt Komáromban is két évvel ezelőtt, ahova az SK Innovation két másik gyára került: az egyiket a házaktól néhány száz méterre húzták fel, a gyár gépházait pedig a város felőli oldalra építették, ami a lakók szerint a gyártósorok beindításától kezdve éjjel-nappal elviselhetetlen zajt okozott. A zúgás miatt a környékbeliek megpróbálták felvenni a kapcsolatot a gyárral, de nem válaszoltak nekik. Bárkit kerestek meg, bármilyen fórumon jelezték a problémákat, a gyártól egyszer sem álltak szóba velük. A helyiek ezért Élhetőbb Monostorért néven egyesületet alapítottak. Amikor pedig megkeresték Komárom fideszes polgármesterét, ő „olcsó politikai hangulatkeltésnek” nevezte a gyárral szembeni ellenállást.
Halnak a munkások
Januárban egy dél-koreai munkás halt meg az iváncsai építkezésen, ő kábelezés közben zuhant le. Pár nappal korábban egy szlovák állampolgárságú munkás ütött el targoncával egy másik, szintén szlovák állampolgárságú férfit, aki meghalt. Tavasszal az egyik dél-koreai munkást agyonnyomta a munkagépe. Azelőtt pedig – úgy tudjuk – a nyári melegtől esett össze egy dél-koreai munkás, aki szintén meghalt.
Rövid időn belül tehát már négyen haltak meg az iváncsai gyár építkezésén – ezt az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. A faluban azt mondják, többször láttak már mentőhelikoptert is kiszállni a helyszínre. A két képviselő ehhez hozzáteszi, annyira hírzár van még az építkezésen is, hogy őket is a bent dolgozó ismerőseik hívják, hogy mit tudnak, miért zavarják ki, miért terelik balról jobbra őket. Baki szerint „terelték őket, mert ellenőrzés volt. Aztán gondolom, volt, akit gyorsan a kerítésen át kellett tuszkolni, mert éppen a papírja nem volt ott. A többieket meg beállították a sorba, ellenőrzésre.”
Az iváncsai építkezésen azonban a haláleseteken kívül is többször volt baleset. „És akkor azt látom, hogy a szélrózsa minden irányába dél-koreaiak mászkálnak a határban. És akkor így nézek, hogy eltévedtek? Nem látják a gyárat? Vagy mi a probléma? Hát hogy baleset volt, és ők meg feketemunkások. Amikor jön a hatóság, akkor meg menekülnek, mert ők papíron nincsenek itt” – állítja erről Baki.
A baleseteket az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. Megkeresésünkre azt írták, mióta 2021 májusában elindult az építkezés, összesen legalább harmincszor kellett kivonulniuk oda „egészségkárosodás miatt”.
Arról viszont nem tudtunk meg sokat, hogy az építkezésen indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést. Megkérdeztük a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt, tudnak-e az állítólagos illegális munkásokról, és hallottak-e ilyen munkahelyi balesetről. Úgy válaszoltak, nem kaptak ilyen bejelentéseket. Arra a kérdésünkre már nem válaszoltak, hogy indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést az építkezésen, csak annyit írtak, „a kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján folytathat le ellenőrzést, valamint munkabaleset esetén, illetve közérdekű bejelentésre, panaszra is vizsgálatot indít”.
Megkerestük az Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Onnan válaszul annyit írtak, hozzájuk „nem érkezett a megkeresésében megfogalmazott bejelentés”.
A gyárépületeket felhúzó Market Zrt. a negyedik haláleset után a Telex megkeresésére azt írta, „az iváncsai SK Innovation projekten a kivitelezéshez kapcsolódó feladatok kb. 60 százaléka tartozik a Market Építő Zrt.-hez, a fennmaradó kb. 40 százaléka, a technológia-telepítési munkákra további kivitelezők szerződtek. A sajnálatos péntek esti baleset nem a Market Építő Zrt. kivitelezési tevékenysége során következett be. Erre tekintettel – illetékesség és érintettség hiányában – a Market Építő Zrt. a szóban forgó balesettel kapcsolatban nem tud sajtónyilatkozatot tenni, azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az SK Innovation Iváncsa építkezésen kiemelkedő mértékű a munkavédelem szerepe.” Amikor viszont ehhez a cikkhez újabb kérdésekkel kerestük őket, már nem válaszoltak.
Szaporodnak a koreai éttermek
A gyárépítéssel együtt más is jött a faluba:
Iváncsán ugyanis már négy koreai éttermet is nyitottak.
De a falusiak oda nem tehetik be a lábukat. Erről már egy idősebb nő beszél nekünk, akivel épp az egyik ilyen kajáldához közel találkozunk. Van, amelyiket üzemi konyhára minősítették át. Ott csak a dél-koreaiak ehetnek, máskor meg kiszállítják a munkásoknak az ételt az építkezésre. Helyben nem is tudják, pontosan kik dolgoznak ezekben, de állítólag magyaros kajákat is csinálnak.
Az iskolával szemben áll egy narancssárga épület, aminek a földszintjén az egyik koreai étterem van, és úgy tudjuk, az emeleten néhány vezetőbb beosztásban lévő dolgozó lakik az építkezésről. Néhány helyi szállóként adja ki az ingatlanát, de a legtöbb munkás az elmondások szerint nem itt él Iváncsán.
Abban többen is egyetértettek, hogy a dél-koreai munkásokkal nincs gond Iváncsán – de a többiekkel néha volt. A falu központjában van az általános iskola és az óvoda, az elmondások szerint volt, hogy ötven-hatvan munkás ült le az iskola előtti parkban a padokra; ittak, cigiztek, szemeteltek, és a hátsó iskolaudvarba mentek be vécézni, de állítólag megszaporodtak a bolti lopások is. Az egész odáig fajult, hogy a kis falunak biztonsági embereket kellett fogadnia, akik a faluközpontot és a boltot védték. Reggelente elég nagy dugó is van a falu határában, van, mert olyankor épp tömegével jönnek a munkások az építkezésre. „Szép, nem? Olyan kellemes, falusias környezet” – summázza nekünk a helyzetet egy helyi.
Közben pedig már nagyban toborozzák a dolgozókat a majdani gyártásra is, az ígéretek szerint ugyanis a hely 2500 embernek ad majd munkát – ami majdnem pont annyi, mint a falu lakossága. Iváncsán és Dunaújvárosban is volt egy-egy nagy akció januárban, az elmondások szerint az iváncsai faluház meg is telt. A Dunaferrtől is többen eljöttek kíváncsiskodni – ez még azelőtt volt, hogy Orbán Viktor bejelentette, a következő hat hónapban kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét. Olyan is volt viszont, akit megijesztett a tizenkétórázás és a váltott műszakozás gondolata, és inkább kiállt a sorból – számoltak be róla helyiek.
A vidéki létezésünk megszűnt
„Jól hangzik egyébként, hogy zöldmezős beruházás, csak épp nem az. A negatív hatásokkal nem foglalkozik senki.
Mindenki csak azt kérdezi, hogy mi a haszna a gyárnak. Kit érdekel? Rákosak leszünk, megdöglünk. Az lesz a haszna.
A földet és a környezetet is szennyezi. És akkor azon gondolkozzak, hogy most kimenjek-e a kertembe, és le merjem szedni azt a paradicsomot?” – mondja a két helyi képviselő.
Az akkumulátorgyártás egy nagy energiaigényű, sok vegyi anyag felhasználásával járó folyamat. A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
A polgármester a környezetvédelmi aggályokra korábban úgy reagált: „Ez egy gyár, nem pedig újrahasznosító akkumulátortároló üzem. Ez azt jelenti, hogy amit itt előállítanak, azt a megrendelő autógyárak felé elszállítják. A gyártás során esetleg keletkező anyagokat pedig a környezetvédelmi szabályok és az EU-s irányelvek szerint kezelik és szállítják el.”
Annyi bizonyos, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal nem írt elő környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot a beruházó számára. A hivatal szerint ugyanis „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, és „a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött”.
Ugyanakkor azért néhány dokumentumot mégis be kellett szerezni a beruházáshoz: engedélyt a vízimunkára és közműfejlesztésekre vagy épp a szennyezőanyag elhelyezésére. Emellett a kormányhivatal szigorú előírásait is be kell tartani: a zajterhelés például nem lehet magasabb, mint ahogy a jogszabály előírja, és a „lehető legkevesebb légszennyező anyag kerülhet a levegőbe”. A földszennyezésről is írnak: az előírások szerint az építési, kivitelezési tevékenység nem szennyezheti a felszín alatti vagy feletti vizeket és a földet. A veszélyes anyagokkal dolgozó munkások egészségét és biztonságát meg kell őrizni, de azt is előírták, hogy a veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni és gyorsan el kell szállítani, hogy az ne okozzon környezetszennyezést sem. A kormányhivatal álláspontja szerint ha a beruházás alatt mindezeket betartják, akkor valóban nem kell a környezeti hatásvizsgálat.
A környezetszennyező kritikáknak azért van alapjuk, az elektromos járművekhez nélkülözhetetlen akkumulátorokhoz ma még sok kártékony tevékenység tapad. Itt írtunk bővebben arról, kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak.
Gyáron belüli üzemi balesetek azért még okozhatnak gondot: a komáromi gyárból tavaly januárban tizennégy embert vittek kórházba rosszullét miatt, de sem a cég, sem a katasztrófavédelem, sem az önkormányzat nem árulta el, hogy pontosan mi történt. A vegyipari szakszervezet szerint nagy nyomást helyeztek a dolgozókra, hogy senkinek semmit ne nyilatkozzanak, az terjedt el, hogy hidrogén-cianid szivárgott. A cég hírzárlatot rendelt el az esetről, és akkor az önkormányzat sem árult el semmit. A katasztrófavédelem ugyanakkor adott tájékoztatást az üzemzavar tényéről, majd pedig a mérési eredményekről, amelyek szerint kis mennyiségben hidrogén-cianid (HCN) és más veszélyes vegyi anyag is került a levegőbe, de ez sehol nem haladta meg az egészségre ártalmas határértéket.
„Ők azt csinálnak, amit akarnak. Kiemelt gazdasági beruházás, innentől kezdve a törvényen felül állnak.
Ez nem fejlődés, ez egy totális átalakítás. Itt gyökerestől kitépték azt, ami itt volt, és kialakul valami teljesen más. Azt nevezik fejlődésnek, hogy ilyen területeket lebetonozunk, és akkumulátort gyártunk rajta. Azért ezt a volumenű átalakítást már egy közösség engedélye nélkül nem lehet megtenni. A vidéki létezésünk megszűnt. Ez nem falu lesz, hanem város. Egy iparváros” – mutatnak az iváncsai gyár irányába az önkormányzati képviselők. | https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ivancsa-akkumulatorgyar-epitkezes-akkumulator-munkas-halalozas | https://web.archive.org/web/20230320152834/https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ivancsa-akkumulatorgyar-epitkezes-akkumulator-munkas-halalozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/covid-volt-es-egy-csutortokon-telefonaltak-hogy-akkumulatorgyar-epul-ivancsan | Telex | hungarian-news | 2023-03-01 10:51:00 | [] | [
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt.",
"SK Innovation"
] | [
"Fejér megye",
"Iváncsa"
] | [
"közmű",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"feketemunka",
"vízügy",
"ipari park",
"kiemelt beruházás",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
56,344 | Megállíthatatlanul nyomul a budavári Fidesz, azonnal kifizetőhellyé alakítaná a kerületi önkormányzatot | A polgármesteri vétó sem tudta megakadályozni, csak néhány héttel kitolta a budavári önkormányzat új fideszes szakértőinek megbízását. Az őszi időközi választáson szerzett mandátummal és a két korábbi jobbikosból lett független képviselővel többségbe került kormánypárti frakció a februárban rukkolt elő azzal, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkájának segítésére külsős szakembereket fogadjon a kerület. A fejenként havi 250 ezer forintos megbízási díjas szerződések 2023 végéig érvényesek. | Fidesz;Budapest;hatalom;I. kerület;
2023-03-13 16:30:00
Megállíthatatlanul nyomul a budavári Fidesz, azonnal kifizetőhellyé alakítaná a kerületi önkormányzatot
Megkaparintották az önkormányzati újságot és elintéztek három megbízási szerződést a saját embereiknek.
A polgármesteri vétó sem tudta megakadályozni, csak néhány héttel kitolta a budavári önkormányzat új fideszes szakértőinek megbízását. Az őszi időközi választáson szerzett mandátummal és a két korábbi jobbikosból lett független képviselővel többségbe került kormánypárti frakció a februárban rukkolt elő azzal, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkájának segítésére külsős szakembereket fogadjon a kerület. A fejenként havi 250 ezer forintos megbízási díjas szerződések 2023 végéig érvényesek.
„Alig szerezték meg a többséget máris fideszes kifizetőhellyé alakítanák az önkormányzatot. A három jelölt mindegyike a Fidesz holdudvarához tartozik. A jogi tanácsadásra felkért Morvai ügyvédi iroda az V. kerülettel évek óta szerződésben áll, városfejlesztési ügyekben az RSD Consulting segédkezik, amelynek egyik tulajdonosa Érfalvy Áron, aki tavaly a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. fejlesztési igazgatójaként prezentálta a zöldfejlesztéseket. A harmadik szakértő, Sántha Dóra egyelőre nem ismert a kerületi közéletben, hacsak nem egyezik meg a 2014-ben Fidesz-színekben az önkormányzati választásokon induló hölggyel, ezt nem tudjuk – érvelt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester, aki szerint a hivatal munkatársai eddig is segítették a bizottsági munkát. Mint mondta, a munka nem lett több, hiszen az önkormányzati feladatok nem nőttek, így nincs szükség külsős tanácsadókra, főként úgy, hogy a fideszes előterjesztők egyetlen konkrét feladatot se tudnak megnevezni, amely indokolná ezt a döntést.
A kerületvezető februárban az önkormányzati törvény biztosította lehetőséggel élve polgármesteri vétóval akadályozta meg a döntés azonnal végrehajtását, ám a jogszabály csak halasztást tesz lehetővé, így hétfőn rendkívüli testületi ülésen ismét napirendre kellett tűzni a javaslatot.
Másrészt a polgármestertől függő hivatal dolgozói nem segítik a fideszes képviselők munkáját, ezért van szükségük külsős, nagy tapasztalatú szakemberekre. (Időközben befutott Böröcz László, a testületi üléseken példa nélküli módon tanácskozási jogot kapott kormánymegbízott is.)
V. Naszályi Márta felhívta a képviselő figyelmét, hogy az önkormányzat honlapján fellelhető szerződések az időközben megszűnt kontraktusokat is tartalmazzák. Másrészt szerinte jogtalanul vádolják a hivatal munkatársait akadályozással. Egyszerűen arról van szó szerinte, hogy köztisztviselőként nem akarják olyan előterjesztésekhez adni a nevüket, amelyek jogszabályt sértenek. A párbeszédes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szerencsés érzékeny adatokat, esküt nem tett külsős szakértőkre bízni. Az erősen politikai színezetű vita végén a fideszes többség megszavazta az előterjesztést.
A rendkívüli ülés másik napirendi pontjában a kerületi önkormányzati újság sorsáról döntöttek. A fideszes többségű testület már novemberben visszahívta posztjáról az újságot addig kiadó Budavári Kulturális Nonprofit Kft. nem sokkal korábban kinevezett vezetőjét, mondván egy új cégre bíznák a Várnegyed önkormányzati lap kiadását. A most tárgyalt fideszes javaslat az újság új szakmai irányelveire, illetve a szerkesztőség összetételét meghatározó cég létrehozására vonatkozott.
V. Naszályi Márta szerint az újság feladatához alkalmazkodva az önkormányzat híreiről, a kerületiek számára fontos eseményekről tájékoztatta olvasóit. Az ellenzéki Remenyik Ildikó képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a budaváriak szeretik a 2019-ben megújult magazint.
és arra használja, hogy „alternatív valóságot építsen”. (A KESMA birodalom és a kormánypárt által megszállt közmédia árnyékában elég meglepő kijelentések.) Az ősszel fideszes képviselővé választott, azóta bizottsági elnökké avanzsált Fazekas Csilla felháborítónak tartotta, hogy a lapban a 25 százalékot se érte el a Fidesz megjelenése.
Az aljegyző ekkor csendesen megjegyezte, hogy a fideszes képviselők által jegyzett indítványban olyan cégre bíznák az újság kiadását, amely még nem létezik. Erre a kormánypárti többség megszavazta, hogy „felfüggesszék a javaslatot”, majd a zárt ülésen átnyomták az általuk gründolt Budavári Média és Marketing kft. létrehozását, amely azután így már megkaphatta a Várnegyed újság felügyeletét. A szerkesztési irányelvek elméletileg nem változtak. | https://nepszava.hu/3187830_budapest-i-kerulet-fidesz-hatalom-media-penz | https://web.archive.org/web/20230315014215/https://nepszava.hu/3187830_budapest-i-kerulet-fidesz-hatalom-media-penz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megallithatatlanul-nyomul-a-budavari-fidesz-azonnal-kifizetohellye-alakitana-a-keruleti-onkormanyzatot | Népszava | hungarian-news | 2023-03-13 10:56:00 | [
"Gulyás Gergely Kristóf"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"tanácsadás",
"önkormányzat"
] | [] |
56,345 | Ki mit nem tud az összeférhetetlenségről? – Talány a Corvinuson | Képtelen eldönteni a minisztérium és a könyvvizsgálói kamara, hogy utóbbi elnöke dolgozhat-e szabályosan a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatójaként. A törvény szerint ugyanis az elnöki tisztséggel párhuzamosan nem lehet munkaviszonyt létesíteni. | Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tud arról, hogy illetékes lenne az ügyben, miközben a kamara összeférhetetlenségét vizsgáló bizottsága éppen Balog Zoltán miniszter megerősítő nyilatkozatát várja egy olyan kérelemhez, amit Lukács János elnök nem adott be.
„A felvételi bizottság egy folyamatban lévő kamarai eljárásról – nem nyilvános adatokról és információkról lévén szó – akkor sem adhat ki harmadik személynek felvilágosítást, ha az érintett kamarai tag könyvvizsgáló történetesen a kamara elnöke” – közölte a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) a magyarnarancs.hu megkeresésére. Az MKK felvételi bizottságától azt szerettük volna megtudni, hogyan döntött, azaz a kamara elnöke, Lukács János a Budapesti Corvinus Egyetemen létesített gazdasági főigazgatói munkaviszonya összeférhetetlen-e elnöki tisztségével.
Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Mint korábban megírtuk, Lukács János januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt a Corvinuson, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végzi – márpedig e két munkakör a kamarai törvény szerint összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált, eredetileg három hónapra szól, a pályázat útján kinevezett új főigazgató érkezéséig. A három hónap hamarosan letelik, az év elejére ígért pályázatot viszont nem írta ki az Emmi; március 5-én azt mondták a magyarnarancs.hu-nak, hamarosan sor kerül erre, de lapzártánkig mégsem történt meg. A kiírást követően leghamarabb júniusban foglalhatja el helyét a kinevezett főigazgató, így Lukács összeférhetetlen megbízása összességében fél évre is megmaradhat.
Lukács összeférhetetlenségét a kamara felvételi bizottsága március 18-i ülésén tárgyalta volna. Hogy erre sor került vagy sem, nem sikerült megtudni sem a bizottságtól, sem Lukácstól. Annyi derült ki, hogy a bizottság levelet küldött a kamarai elnöknek, amelyben új kérelem beadására ösztönözte. A kamarai törvény ebben említett bekezdése felmentést biztosít az összeférhetetlenség alól, ha ezt a kérelmező, a munkaadóval – jelesül Balog Zoltán miniszterrel – egyetértésben, kellő alappal indokolja. Lukács tisztában is van ezzel, erre a lehetőségre éppen maga hivatkozott február 27-én a nelünk küldött levelében. Kérelmet vagy nyilatkozatot azonban sem ő, sem a miniszter nem adott be, ami alapján a felvételi bizottság meghozhatta volna döntését.
A bizottság tehát a miniszteri nyilatkozat csatolását várja, miközben az Emmi úgy véli, ő nem illetékes az ügyben. Megkérdeztük a minisztériumot, küldtek-e kérelmet a kamarának Lukács mentességi ügyében, illetve Lukács kérte-e a minisztert, hogy segítsen. „A gazdasági vezetői feladatok átmeneti ellátására kijelölt személytől ilyen jellegű megkeresés nem érkezett az oktatásért felelős tárcához, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége (…) az összeférhetetlenség tekintetében nem történt intézkedés az oktatásért felelős tárca részéről, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége” – áll a tárca válaszlevelében.
A felvételi bizottság legközelebb április 8-án tartja ülését. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mit-nem-tud-az-osszeferhetetlensegrol-talany-a-corvinuson-89370 | https://web.archive.org/web/20140330074032/https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mit-nem-tud-az-osszeferhetetlensegrol-talany-a-corvinuson-89370 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-mit-nem-tud-az-osszeferhetetlensegrol-n-talany-a-corvinuson | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-27 11:01:00 | [] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"oktatás",
"könyvvizsgálás",
"foglalkoztatás",
"kamara"
] | [] |
56,346 | Schadl György ügyvédjének irodája ad tanácsokat a fideszes többségű Budavári Önkormányzatnak | Havi 250 ezer forint megbízási díjért ad tanácsokat a Schadl-perben védőügyvédként felbukkanó Morvai Attila irodája a Budavári Önkormányzat jogi és gazdasági bizottságának az év végéig. A beszerzésekért és közbeszerzésekért, a gazdasági és jogi ügyekért, a költségvetésért, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért felelős bizottság elnöke a helyi Fidesz-frakció szószólójaként működő Gulyás Gergely Kristóf, alelnöke pedig az exjobbikos, ám jó ideje a Fidesszel együtt mozgó Varga Dániel. A külsős szakértők megbízásáról szóló javaslat is részben tőlük származik (a két másik aláíró is kormánypárti). | szakértő;Budavári Önkormányzat;Schadl György;Morvai Attila;
2023-03-17 06:05:00
Schadl György ügyvédjének irodája ad tanácsokat a fideszes többségű Budavári Önkormányzatnak
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magyar korrupciós ügyében bíróság előtt álló Schadl György védőjének irodáját kérte fel szakértőnek az I. kerületi önkormányzat.
Havi 250 ezer forint megbízási díjért ad tanácsokat a Schadl-perben védőügyvédként felbukkanó Morvai Attila irodája a Budavári Önkormányzat jogi és gazdasági bizottságának az év végéig. A beszerzésekért és közbeszerzésekért, a gazdasági és jogi ügyekért, a költségvetésért, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért felelős bizottság elnöke a helyi Fidesz-frakció szószólójaként működő Gulyás Gergely Kristóf, alelnöke pedig az exjobbikos, ám jó ideje a Fidesszel együtt mozgó Varga Dániel. A külsős szakértők megbízásáról szóló javaslat is részben tőlük származik (a két másik aláíró is kormánypárti).
Az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint a két budapesti helyszínen dolgozó Morvai és Társa Ügyvédi Iroda vezetője Morvai Attila, aki az önkormányzati tanácsadáson kívül büntetőpereket is vállal. Legutóbb a Fővárosi Törvényszéken Völner Pál, a Fidesz volt igazságügyi államtitkára, valamint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke elleni perben Schadl György védőügyvédjeként jelent meg. Védence – a vád szerint – 83 millió forint kenőpénzt adott át a kormánypárti politikusnak. (Schadl a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.) Morvai Attila még az előkészítő ülés megkezdése előtt jelezte, hogy nem kaptak meg részeket a nyomozati anyagokból, holott tisztességes eljárásban ezeket biztosítani kellett volna a számukra. Korábban azon lepődött meg, hogy ügyfele rács mögött marad a tárgyalásig.
A Fidesz a tavaly őszi időközi választáson szerzett többséget a budapesti I. kerület önkormányzatában: Böröcz László kormánybiztos munkatársa, Fazekas Csilla szerezte meg a többséget jelentő mandátumot. A Fidesz-frakció még februárban indítványozta, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkáját szakértők segítsék. Az ellenzéki V. Naszályi Márta polgármester ugyan vétót jelentett be, de a hétfői rendkívüli testületi ülésen így is átment a javaslat.
Aligha véletlenül esett Morvai ügyvédi irodájára a Fidesz választása. Az terjesztette elő, például, azt a bírósági felülvizsgálati kérelmet is, amelyben a szeptemberi időközi választás kampányában hozott helyi választási bizottsági határozat felülvizsgálatát kérték a Kúriától. A bizottság ugyanis nem állapított jogsértést V. Naszályi Márta polgármester közösségi oldalán közzétett egyik kampányvideó miatt. A Kúria elutasította a kérelmet,
A Morvai és Társa Ügyvédi Iroda sok éve dolgozik a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületi önkormányzatnak (a kerület polgármestere korábban Rogán Antal volt). Az ügyvédi iroda tanácsadói feladatairól kevesebb, díjazásáról több adat is található. A kerület közadatkeresőjében utolsóként fellelhető, 2021-es összesítés szerint 2014 januárjától segíti a belvárosi önkormányzatot évi nettó 5,94 millió forintért. Azonban akadtak extrák is, például egy 2021. januári megbízás a társasházaktól érkező panaszok kezelésére, módosítására 5,8 millióért.
Megkerestük Morvai Attilát, és többek között azt kérdeztük, nem tartja-e etikai szempontból kifogásolhatónak, hogy egyszerre dolgozik önkormányzatok jogi szakértőjeként és vállal szerepet büntető perben. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a budavári megbízás bármilyen módon összefüggésben áll-e az őszi időközi választás előtti fellebbezési üggyel.
Morvai Attila azt válaszolta a Népszavának, hogy az irodára bízott ügyek mellett az ügyfelek személye is ügyvédi titkot képez. Mint minden ügyvédi iroda, ők is többféle ügyet képviselnek, és ezeket igyekeznek pártatlanul, objektíven és legjobb tudomásuk szerint ellátni, függetlenül a megbízó személyétől, nemétől, vallási és egyéb hovatartozásától. Egyetlen szempont fontos számukra, hogy a megbízó érdekében eljárva a lehető legjobb képviseletet biztosítsák. Majd arról biztosított mindenkit, hogy | https://nepszava.hu/3188214_schadl-gyorgy-ner-morvai-attila-budavari-onkormanyzat | https://web.archive.org/web/20230401234059/https://nepszava.hu/3188214_schadl-gyorgy-ner-morvai-attila-budavari-onkormanyzat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-ugyvedjenek-irodaja-ad-tanacsokat-a-fideszes-tobbsegu-budavari-onkormanyzatnak | Népszava | hungarian-news | 2023-03-17 11:02:00 | [
"Gulyás Gergely Kristóf",
"Morvai Attila"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Fidesz"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"tanácsadás",
"ügyvédek",
"önkormányzat"
] | [] |
56,347 | A Nemzeti Tőkeholding a rendszer észszerűsítése helyett még több pénzt tol állami alapokba | Új központi holdingja van az állami alapoknak. A központosítás lehetne észszerű, de erre mi történik? Azelőtt, hogy bármilyen tájékoztatást adott volna a Nemzeti Tőkeholding (NTH) arról, hogy milyen reformokat hajtott végre a pazarló rendszerben, mit vont össze, milyen alapokat zárt be, ki ellen tett feljelentést, inkább bejelentette, hogy még egy csomó pénzt kizúdít a piacra. | A balkáni, afrikai, dél-amerikai fejlődő országoknak van egy visszatérő típustörténete. Adott egy bátor ellenálló, aki kritizálja az antidemokratikus, korrupt rendszert, aki fellép ellene, akár forradalmat robbant ki egy diktatúra ellen. Majd a sikeres harca után átveszi a hatalmat, de a korábbi rendszer hibáit nem irtja ki, inkább átveszi, a maga képére formálja annak mintáit, csak éppen már nem a kritikus oldalról, hanem a hatalom oldaláról szemléli azt.
Nem kell nagyon messzire menni, hogy a kommunista diktatúra bornírt propagandája és annak urambátyám viszonyai ellen fellépő politikus helyett olyat lássunk, aki a hatalomban élve, már saját propagandát működtet és a saját családtagjai és földijei válnak az ország leggazdagabb embereivé.
Miről jutott mindez az eszembe? Március 1-jével elindult a Baross Gábor Tőkeprogram, 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholdingon (NTH) keresztül.
Nem egy olyan hír, ami miatt indulatba kellene jönni, hiszen éljen az új forrás, de mégis van ebben valami nagyon reménytelen. A Telexen is többször írtunk a tőkealapok központosításáról, például itt és itt.
Tapasztalatunk szerint a piac tényleg hitt abban, hogy az alapok rendszerének vámszedőt, a sok, drágán működtetett és mindenfajta verseny nélkül állami forrásokkal kitömött alapok helyett valami jobb indul. A reformelképzelésekkel kapcsolatban még forrásokat is elértünk, bár a Nemzeti Tőkeholding nem állt velünk szóba. Erre mi történik?
Azelőtt, hogy az NTH egyetlen észszerűsítési eredményt, egyetlen vizsgálatot, büntetőfeljelentést, alapbezárást vagy összevonást, egyetlen valamire való reformot bemutatott volna a zavaros állami alapok világában, most bejelentette, hogy újabb gigantikus pénzt szór ki.
Ezúttal majd jobban? Értelmesebben? Vagy megint véletlenszerűen, baráti alapon, ha egy régi harcostárs lánya léghajókkal foglalkozik, akkor 5 milliárdból indul egy Léghajó Alap, ha a pirézek mellettünk szavaznak az ENSZ-ben, akkor 10 milliárd forintból létrejön egy Magyar-Piréz Innovációs Alap?
Semmit, de semmit nem tudni arról, hogy az NTH valamit javított-e a rendszeren, mert erről még nem kommunikált, de itt az új gigaprojekt, egy átfogó, hárompilléres tőkeprogram, amelynek ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult, 150 milliárd forint keretösszeggel, célja pedig az ingatlanalapok és értékpapíralapok feltőkésítésén keresztül a beruházási aktivitás növelése, a zöld fejlesztések előtérbe helyezése, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztése.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által kidolgozott Baross Gábor Tőkeprogram ezen pillérére, az összesen 150 milliárd forint keretösszegre azok a hazai, meghatározó tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők pályázhatnak, akik az elmúlt két év alapján átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban.
Mindez persze sokaknak jó hír, de a szakma sokkal inkább azt várta, hogy az NTH lépjen fel a hibák ellen, még ha politikailag mindig kellemetlenebb a javítás, hiszen az csak elismer a közvélemény előtt némi mulasztást, ám a pénzosztás az népszerűbb pozíció.
Az alapkezelők, akik több alappal is pályázhatnak, értékpapírágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként maximum 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak. A tőkeemelés okán a Nemzeti Tőkeholding Csoport részesedése nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30 százalékát.
„Az elmúlt hónapokban rendkívül intenzív szakmai munkát folytattunk, amely révén a Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt 1600 milliárd forint összeg áll majd rendelkezésre magántőke-, kockázati tőke-, ingatlan- és értékpapíralapokban, amelyek elsősorban beruházás-fejlesztési célokkal kerülhetnek kihelyezésre. A Nemzeti Tőkeholding irányításával megvalósulhat a tőkealapok működési harmonizációja, illetve javulhat a források kihelyezési üteme”
– mondta Katona Bence, az NTH vezérigazgatója.
Az összesen 67 állami hátterű tőkealapból a Nemzeti Tőkeholding – az EU-s alapok kivételével – jelenleg 55 tőkealap koordinálását végzi, amelyből 48 tőkealap belföldi. A 3500 milliárd forint értékű összes jegyzett tőke 42 százalékát biztosítja a magyar állam.
A Nemzeti Tőkeholding Csoport a koordinációjában lévő társaságokon, az MFB Invest Zrt.-n és az EXIM Invest Zrt.-n keresztül érvényesíti a befektetési standardokat. Az MFB Invest elsősorban hazai, az EXIM Invest hazai és nemzetközi, széles iparági fókuszú piaci tőkealapokban valósít megvagy menedzsel állami forrásokból befektetéseket, magát a tőkebefektetési tevékenységet piaci alapkezelőkre bízva. | https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/a-nemzeti-tokeholding-a-rendszer-eszszerusitese-helyett-meg-tobb-penzt-tol-allami-alapokba | https://web.archive.org/web/20230529112004/https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/a-nemzeti-tokeholding-a-rendszer-eszszerusitese-helyett-meg-tobb-penzt-tol-allami-alapokba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemzeti-tokeholding-a-rendszer-eszszerusitese-helyett-meg-tobb-penzt-tol-allami-alapokba | Telex | hungarian-news | 2023-03-02 11:10:00 | [] | [
"EXIM Invest Zrt.",
"Gazdaságfejlesztési Minisztérium",
"MFB Invest Zrt.",
"NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"tőkealap"
] | [] |
56,348 | Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt | Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok". | baloldal;Állami Számvevőszék;kampánypénz;Bánki Erik;
2023-03-17 20:25:00
Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt
Nem engedi el a Fidesz a témát. Ebben most az elvileg független hivatal is segít a pártnak.
Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".
Bánki Erik bizottsági elnök az MTI-hez pénteken eljuttatott videóban annak kapcsán beszélt erről, hogy a testület március 27-én várhatóan az ÁSZ elnökét hallgatja meg a „guruló dollárok” ügyében. Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke levélben tájékoztatta arról, hol tart a „guruló dollárokkal”, azaz a baloldali pártok tiltott külföldi finanszírozásával kapcsolatos ÁSZ-vizsgálat. A politikus úgy véli,
Bánki Erik közölte, az ÁSZ elnöke vizsgálatot indított az ügyben, és levelében arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”. Észlelve a visszaélések lehetőségét, az ÁSZ elnöke az adóhatósághoz fordult, s információkat kér a pénz felhasználásáról, mert erős a gyanú, hogy azzal kapcsolatban is visszaélések történhettek.
Mindez azt jelenti, hogy
Tájékoztatást várnak Windisch Lászlótól arról, hogy milyen gyanús visszaélések merültek fel a vizsgálat során, és mikor lesz konkrét eredménye a vizsgálatnak. Minderre azért van szükség, mert „minden magyar választópolgárnak joga van tudni arról, milyen módon próbálták külföldről befolyásolni a magyar választásokat, milyen támogatóktól milyen források érkeztek és azokat hogyan használták fel a baloldali pártok tiltott, a törvényekkel ellenkező módon, annak érdekében, hogy megváltoztassák a választási eredményeket”; azokat olyan mértékben befolyásolják, ami nem a választópolgárok valós érdekeit és valós szándékét tükrözi, hanem külföldi megrendelőik elvárásait - mondta a gazdasági bizottság elnöke.
„Nagyon remélem, hogy március 27-én többet fogunk megtudni ezekről a visszaélésekről” - fűzte hozzá Bánki Erik. | https://nepszava.hu/3188332_allami-szamvevoszek-vizsgalat-baloldali-kampanypenzek | https://web.archive.org/web/20230609045640/https://nepszava.hu/3188332_allami-szamvevoszek-vizsgalat-baloldali-kampanypenzek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamvevoszeki-vizsgalat-indul-az-ellenzek-kulfoldi-kampanytamogatasa-miatt | Népszava | hungarian-news | 2023-03-17 11:10:00 | [] | [
"Action for Democracy",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
56,349 | Hadházy Ákos: Nem vizsgálják a hatóságok, hogy Palkovics László és a Mol összejátszottak-e | Hadházy Ákos országgyűlési képviselő korábban azért tett feljelentést, mert szerinte Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter egy előadásában elszólta magát. | Kezdjünk egy nem könnyen követhető kifejezéssel:
„feljelentés elutasítása elleni panasz elutasítása”,
ezzel a tárggyal jelezte Hadházy Ákos képviselő, hogy hol tart az az ügye, amelyben Palkovics László volt miniszter előadása után a képviselő úgy ítélte meg, hogy a miniszter a hulladékkoncesszió ügyében összejátszott a későbbi nyertessel.
Akit érdekel az összetett helyzet, ebben a cikkünkben próbáltuk kivesézni, hogy mi is történhetett. Mint a képviselőtől tudjuk, a fenti kontra, rekontra, szubkontra, Fedák Sári helyzetben az történt, hogy
Hadházy Ákos feljelentést tett.
Az ügyészség megtagadta a nyomozás elindítását, mert nem észlelt bűncselekményre utaló jelet.
Hadházy Ákos megpanaszolta ezt a döntést.
Most a fellebbezését is elutasították.
A mostani döntésből két részletet idézünk:
„A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság
feljelentést elutasító határozata mind a rendelkező rész, mind pedig az indokolás
tekintetében megalapozott. A nyomozó hatóság a feljelentés adatai alapján helyesen
jutott arra a döntésre, hogy a feljelentés – bűncselekmény gyanújának hiánya miatti –
elutasításának van helye, döntését pedig részletesen és helytállóan megindokolta.”
Az ügyészség így részletezte a szakmai indoklását:
„A rendelkezésre álló adatokból, így különösen az »Új feladatok, új megoldások« című rendezvényen elhangzott előadáson a hulladékgazdálkodás problémáinak részletezéséből és megoldásainak felvázolásából, pontos adatok hiányában végzett értékítéletből, véleményből, a problémamegoldás körében a MOL Nyrt.-vel történő informális együttműködésből, jelen ügyre vetítve semmilyen büntetőjogi értékelés nem vonható le. A feljelentésben és a panaszban hivatkozott cikkek nem tartalmaznak olyan plusz információt, adatot, amely a versenyt korlátozó összehangolt magatartásra, az ilyen döntés meghozatalában történő tényleges részvételre, a hivatali kötelezettség megszegésére utalhatnak, így bűncselekmény gyanújának megállapításához nem vezetnek.” | https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/hadhazy-akos-nem-vizsgaljak-a-hatosagok-hogy-palkovics-laszlo-es-a-mol-osszejatszottak-e | https://web.archive.org/web/20230314141513/https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/hadhazy-akos-nem-vizsgaljak-a-hatosagok-hogy-palkovics-laszlo-es-a-mol-osszejatszottak-e | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-nem-vizsgaljak-a-hatosagok-hogy-palkovics-laszlo-es-a-mol-osszejatszottak-e | Telex | hungarian-news | 2023-03-02 11:13:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"ügyészség"
] | [] |
56,350 | Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról | Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is. | beruházás;fairtás; NER;Lupa-sziget;
2023-03-18 17:19:00
Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról
Feljelentést ugyan tett az önkormányzat, de ennél sokkal több nem történt a Lupa-szigeten zajló luxusberuházás ügyében. A történetben több cég, egy szakács és Fidesz-közeli szálak is feltűnnek.
Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.
A hivatalos iratok alapján úgy tűnik, hogy az egyik idős vízparti fa kivágására a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság adott engedélyt. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de a hivatalos iratokban van utalás arra, hogy a fa kidőlőfélben volt. A helyiek szerint ugyanakkor ez az állapot úgy jött létre, hogy előtte a munkások nagynyomású vízsugárral mosták ki az öreg vízparti fa gyökerei alól a földet. Az öreg fa útban lehetett a beruházónak, mivel a helyén egy úszómedence létesül majd, illetve az említett helyszínen modern luxusnyaraló épül.
A néhány tucat lakosú, többségében régi, Bauhaus-stílusban épült nyaralójú Lupa-sziget lakói jó ideje találgatják, ki lehet a két éve szigetre érkezett, láthatóan a hatalomhoz közeli kapcsolatokkal rendelkező beruházó, ám konkrét személlyel nem találkoztak, csak azt látják, ahogy a sziget és a Duna ág életét felforgatta a családias szigetből jócskán kilógó, grandiózus építkezés.
A történet 2020-ban indult, akkor vásárolt fel a szigeten egy régi vízparti nyaralót egy, a fővárosi Király utcában frissen bejegyzett cég, a DPG Team Kft. A cég székhelye egy cégtemető – közel kétszáz másik vállalkozás van oda bejelentve –, a társaság tulajdonosa pedig egy harmincas éveit taposó fiatalember, D. Gábor, akinek a cégbírósági bejegyzések szerint több más ingatlancéghez is van köze, ám Facebook-profilja szerint a vendéglátásban dolgozik szakácsként.
Nem akárki azonban a cég finanszírozója: a NER-közeli beruházásoknál feltünedező Arthur Bergmann Hungary Zrt., amely a cégmérlegek szerint 250 millió forintot folyatott a DPG Team Kft-be. (Az Arthur Bergmann neve nemrégiben AB Financial Team Zrt. névre változott). Hogy az AB több, mint puszta finanszírozó, az is sejteti, hogy D. Gábor más ingatlanos cégében ennek a társaságnak az egyik vállalata a külső számviteli szolgáltató.
A budakalászi Duna partra visszatérve: a környezetéből kilógó, grandiózus építkezés miatt a helyiek bejelentést is tettek, de az érintett hatóságok eddig elnéztek a természetkárosítás felett, és lapunk kérdéseire sem válaszoltak.
Emellett az önkormányzat a fakivágások miatt fapótlási kötelezettséget írt elő az építtető DPG Teamnek. Az önkormányzat nem válaszolt arra, hogy végül sikerült-e eleget tenni ennek. Ugyanakkor az építési előírások vélt megsértése, illetve hulladéklerakás miatt az önkormányzat – illetékesség hiányára hivatkozva – áttette az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Kerestük a Tarnai Richárd „főispán” vezette hatóságot, hogy mire jutottak, ám a hivatal egy hét után sem válaszolt levelünkre, így azt sem sikerült megtudnunk, hogy igaz-e, amit helyben beszélnek, hogy a kormányhivatal „lesöpörte az asztalról” az ügyet. Az egyik önkormányzati iratból csak annyi derült ki, hogy az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága is tartott ellenőrzést, ám „természeti értékek veszélyeztetését nem tapasztalta”.
Az ügyben kérdéseket tettünk fel a DPG Team Kft-nek is, ám nem reagáltak megkeresésünkre. | https://nepszava.hu/3188324_lupa-sziget-luxusberuhazas-fairtas-ner | https://web.archive.org/web/20230326060057/https://nepszava.hu/3188324_lupa-sziget-luxusberuhazas-fairtas-ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/senki-nem-beszel-a-ner-es-hatteru-fairtasrol | Népszava | hungarian-news | 2023-03-18 11:15:00 | [
"Gál Miklós"
] | [
"AB Financial Team Zrt.",
"Arthur Bergmann Hungary Zrt."
] | [
"Budakalász",
"Pest megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"klientúra"
] | [] |
56,351 | Kampányfinisben toltak tízmilliókat a képviselő kedvenc iskolájába | Fót önkormányzata évi 35 milliós plusztámogatást szavazott meg egy magániskolának, melynek fenntartó egyesületében az egyik helyi fideszes képviselő is tag. A támogatási határozat előterjesztője is ő volt, miközben a város Waldorf-iskolája egy forintot sem kapott. | A fóti képviselő-testület a 2013. november 21-i rendkívüli ülésén felhatalmazta Pozderka Gábor (Fidesz) alpolgármestert, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesülettel (FÖKE). A megállapodás szerint az önkormányzat évi 35 millió forintot ad a FÖKE által fenntartott Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium épületeinek működtetésére, a közüzemi költségek fedezésére, az iskola igazgatója és a FÖKE irányításában közvetlenül közreműködők munkabérére.
Képünk csak illusztráció
A szerződésben szerepel továbbá egy nyelvtanilag homályos pont, amelyből kiderül, hogy a támogatás feltétele 11 terület „fejlesztése és maradéktalan ellátása” is. Ezek között szerepel az iskolai könyvtár kialakítása, a diákok délutáni ellátása, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői feladatok ellátása.
Maga felé hajlik
Az önkormányzati határozat egyik előterjesztője Lévai Sándorné, a pénzügyi fejlesztési bizottság fideszes elnöke volt, aki egyben a FÖKE alapító tagja és jelenleg is intézőbizottsági alelnöke. Az előterjesztéshez csatlakozott Bartos Sándor és Földi Pál is, ők szintén a többségben lévő fóti jobboldal prominensei, bár pár nappal később már egymás ellen indultak az időközi polgármester-választáson (erről lásd keretes írásunkat, illetve a botrányos előzményekről korábbi cikkünket). Az ülés jegyzőkönyve szerint Lévai Sándorné konkrétan azt mondta, hogy a FÖKE vezetése (tehát saját egyesületének tagjai – T. Sz.) képviselői fogadóóráján kereste meg a támogatás rendezésével kapcsolatban.
A javaslattal szemben az MSZP-s Fábry Béla fogalmazott meg kifogást. Szerinte az „enyhén szólva is jogszerűtlennek tűnik”, mivel a FÖKE és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között 2012-ben létrejött közoktatási megállapodás kimondja, hogy az államilag finanszírozott tanulók után közoktatási megállapodás keretében önkormányzati támogatást nem vehet igénybe az iskola (ezt a kitételt egyébként a FÖKE és az önkormányzat szerződése sem hallgatja el).
Fábry azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak „nem szabad támogatást nyújtania a pedagógiai program szerinti alapfeladatok ellátásához, illetve a pedagógiai program szerinti alapfeladatok ellátásához szükséges működési költséghez”. Ehelyett javasolta, hogy a 35 millió forintból hozzanak létre egy pályázati alapot, amelyből a pedagógiai programon túlmutató fejlesztésekre pályázhatna valamennyi fóti iskola.
Miután ezt a testület leszavazta, a szocialista képviselő megpróbálta elérni, hogy a másik fóti magánintézményt, a Szabad Waldorf Iskolát is támogassa a FÖKE iskolájához hasonló mértékben a város, ám ez a felvetés sem nyerte el a többség szimpátiáját. Így a fideszes előterjesztést azzal a módosítással hagyta jóvá a testület, hogy a támogatás kifizetése havi ütemezésben történjen, és vonatkozzon 2013 novemberére és decemberére is.
Waldorf: évek óta mostohagyerek
Fábry Béla szerint különösen felháborító, hogy míg a FÖKE iskoláját 1994 óta rendszeresen támogatja a jobboldali többségű önkormányzat – a közoktatás államosítása előtt már több mint évi 100 millió forinttal –, addig a helyi Szabad Waldorf Iskola ilyen juttatásokat sosem kapott. A kivételezést Fábry és több más fóti forrásunk is Lévai Sándorné személyével köti össze, aki az említett időszakban lényegében folyamatosan képviselő – egy ciklusban pedig a pénzügyi bizottság külsős tagja – volt.
Fót fentről
Az MSZP-s városatya a határozat ellen törvényességi észrevételt nyújtott be Tarnai Richárdhoz, az önkormányzat működését ellenőrző Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjához. Ebben azt is megemlíti, hogy „az előterjesztést a jegyző nem szignálta, és távollétében az aljegyző a testületi ülés vitájában képviselői kérdésre elmondta, hogy az értelmezése szerint jogszabályba ütközik”.
A kormányhivataltól ezek után az a válasz érkezett, hogy mivel az Emmi és a FÖKE közötti megállapodás nem számít jogszabálynak, annak vizsgálata nem is képezheti a törvényességi felügyelet tárgyát. „A szerződésben rögzítettek betartásáért kizárólag az érintett felek tartoznak felelősséggel” – érvelt Tarnai Richárd hivatala.
Négy felekezet fészke
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Lévai Sándornét is. Szerinte az Emmivel kötött megállapodás csak a további közoktatási megállapodást tiltja, ennek megfelelően a FÖKE fel is mondta korábbi önkormányzati szerződését, és új – ezúttal már együttműködési – megállapodást kötött. „Három épületben működünk négy felekezet (baptista, evangélikus, katolikus, református) fenntartásában, arculatunk nem megszokott, ez is növeli a költségvetést. Minden évben január 31-ig kell elszámolnunk az önkormányzati támogatással, ebben nyilván olyan tételek szerepelnek, amelyeket az állam nem finanszíroz” – mondta Lévainé. Arra a felvetésre, hogy nem összeférhetetlen-e előterjesztői mivolta az egyesületben betöltött tisztségével, úgy reagált: a FÖKE-ben társadalmi munkát végez, fizetést onnan nem kap.
Jogsértő eset? Visszaélés?
Ha Ön vidéken él, és jogsértő eset vagy hatalmi visszaélés jutott tudomására, kérjük, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!
A minisztérium a magyarnarancs.hu-val azt közölte: „mivel az Emmi köznevelési szerződésekkel/közoktatási megállapodásokkal foglalkozó szakterülete, a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság, illetve az Oktatáspolitikai Jogi Osztály hivatalosan nem kapott tájékoztatást az együttműködési megállapodás megkötéséről, sem Tarnai Richárd kormánymegbízott úr állásfoglalásáról, így a megállapodás tartalma, illetve a megkötött közoktatási megállapodással való összhangja, ellentéte nem ítélhető meg.” Elvi szinten ugyanakkor kimondták, hogy a közoktatási megállapodásban foglalt kitétel értelmében a támogatás feltételeként előírt feladatok – tehát a törvény szerinti közoktatási szolgáltatások – után nem igényelhető plusztámogatás. Ezen feladatok „maradéktalan ellátása” szerepel az önkormányzati szerződésben, az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy a közüzemi számlák, bérek és járulékok fizetése – amire a FÖKE beszámolója szerint novemberben és decemberben az önkormányzati támogatásból költött – közoktatási feladatnak minősülnek-e.
Nem példa nélküli
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint az épület fenntartása is hozzátartozik a közoktatási feladatokhoz, így az önkormányzati támogatás például akkor lehet indokolt, ha az épületeket más célra is hasznosítja a FÖKE. Hozzátette ugyanakkor, hogy a köznevelés jelen ciklusban történő átalakítása előtt nem volt példa nélküli a kettős – önkormányzati és állami – finanszírozás. Ma pedig még azok az intézmények sincsenek túlzottan eleresztve anyagilag, akikkel az Emmi megállapodást kötött, így a plusz 35 milliónak akár jó helye is lehet.
Hiába érdeklődtünk hetekig, a támogatás jogszerűségéről a végső szót egyelőre sem a kormányhivatal, sem a minisztérium nem hajlandó kimondani. Árulkodó ugyanakkor, hogy Fót 2014-es költségvetéséről szóló előterjesztésben a FÖKE-nek ítélt 35 millió céljaként „közoktatási feladatok ellátása” van feltüntetve. Információnk szerint a kihirdetett határozat e helyén Lévai Sándorné módosító javaslatára már az egyesületi munka támogatása szerepel.
Támogatás kampányfinisben
Fábry Béla azt is kifogásolja, hogy a FÖKE támogatásáról három nappal a novemberi időközi választások előtt, rendkívüli ülésen döntött a testület úgy, hogy a választáson két előterjesztő is érintett volt: Földi Pál a Fidesz, Bartos Sándor a Fóti Gazdakör támogatásával indult a polgármesteri székért. A választást ennek ellenére a baloldali ellenzék jelöltje, Takács István nyerte, de a Budapest Környéki Törvényszék döntése alapján a szavazók egy részének szervezett szállítása miatt március 2-án új választást kellett tartani. Ezen már Bartos Sándor kapta a legtöbb voksot, akit ezúttal a Fidesz is támogatott. Ezúttal viszont Takács támadta meg az eredményt a helyi választási bizottságnál. Fábry tájékoztatása szerint a Fót 2014-es költségvetéséről szóló, a FÖKE idei támogatását is magában foglaló határozatot megint pár nappal a választások előtt, rendkívüli ülésen fogadta el a testület. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kampanyfinisben-toltak-tizmilliokat-a-kepviselo-kedvenc-iskolajaba-89210 | https://web.archive.org/web/20220703081341/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kampanyfinisben-toltak-tizmilliokat-a-kepviselo-kedvenc-iskolajaba-89210 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampanyfinisben-toltak-tizmilliokat-a-kepviselo-kedvenc-iskolajaba | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-03-18 11:15:00 | [
"Bartos Sándor",
"Lévai Sándorné"
] | [
"Fidesz",
"Fót Város Önkormányzata"
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"támogatás",
"protekció",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
56,352 | Bár már négy hónapja működik, nincs sok nyoma az Integritás Hatóságnak | Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon? | Európai Unió;korrupció;Farkas Flórián;Híd a munka világába;Integritás Hatóság;Biró Ferenc;
2023-03-20 07:15:00
Bár már négy hónapja működik, nincs sok nyoma az Integritás Hatóságnak
Sokadszorra feltett kérdéseinkre sem válaszolnak.
Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon?
Az IH elnöke, Biró Ferenc decemberben az ATV Egyenes beszédben – a riporter unszolására – annyit mondott, hogy Farkas Flórián ügyében „meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni”. Az IH azóta sem reagált lapunknak, hogy ténylegesen megkeresték-e a vádhatóságot a „Híd a Munka világába” program visszaélései ügyében?
Mint arról korábban beszámoltunk, a Farkas Flórián fideszes exképviselő nevéhez fűződő programról korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is elismerte, hogy súlyos visszaélések történtek az uniós finanszírozású programban és felmondták az uniós támogatási szerződést. Az ügyben Hadházy Ákos független képviselő 2015-ben feljelentést tett, ám a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) tavaly decemberben „bizonyítottság hiánya miatt” megszüntette a nyomozást az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az IH-t azután hozta létre a kormánytöbbség, hogy az Európai Unió befagyasztotta a Magyarországnak szánt uniós források jelentős részét a rendszerszintű korrupció kockázata miatt. Ennek mértékéről sokat elárul, hogy a Transparency International (TI) korrupciós indexe szerint immár Magyarország az EU legkorruptabb országa. A brüsszeli alkudozásokból egyelőre annyit tudni, hogy a magyar kormánynak végül sikerült elérnie, hogy Brüsszel ne követelje ki a Európai Ügyészséghez való csatlakozást. „Cserébe” született meg az a megoldás, hogy a kabinet – egyebek között – hozzon létre egy „független” korrupcióellenes testületet. Az IH története azonban eléggé sajátosan alakult: eleve annak az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak (EUTAF) a farvizén jött létre, amelyet 2010-ben pontosan ugyanabból a célból – az EU-s források fosztogatásának a megakadályozására – hozták létre, ám lényegében végigasszisztálta a unióban párját ritkító méretű itteni visszaéléseket.
A korrupcióellenes hatóságról annyit tudni, hogy folyamatosan toborozza a kollégáit, és mint Biró fogalmazott a Bloombergnek: „elitcsapat épül”. Ugyanott az elnök arról is beszélt: "nem szabad egyenlőségjelet tenni a kormány és a korrupció között", továbbá szerinte "nem Orbán rendszere a korrupt, hanem az emberek." | https://nepszava.hu/3188432_integritas-hatosag-korrupcio-europai-unio-farkas-florian-biro-ferenc | https://web.archive.org/web/20230412013346/https://nepszava.hu/3188432_integritas-hatosag-korrupcio-europai-unio-farkas-florian-biro-ferenc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bar-mar-negy-honapja-mukodik-nincs-sok-nyoma-az-integritas-hatosagnak | Népszava | hungarian-news | 2023-03-20 11:33:00 | [] | [
"Integritás Hatóság"
] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
56,353 | Közel 18 milliárdért veszi meg a Magyar Közút egy üzletágát Mészárosék koncessziós cége | Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től. | Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.
Tompos Márton momentumos parlamenti képviselő tett fel erről kérdést Lázár János minisztériumának. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető Themis Magántőkealap vezette konzorcium, amely megnyerte az autópálya-koncessziót, megszerezte-e a hálózati elemek üzemeltetéséhez szükséges (ingó és ingatlan) eszközöket, készleteket, egyéb szükséges vagyonelemeket és erőforrásokat, ahogy azt a koncesszió feltételeként előírták.
A kérdésre Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Lázár János miniszterhelyettese válaszolt. Válasza szerint a koncesszió jogosultja szeptember 1-el már átvette a szükséges eszközöket a Magyar Közúttól. Minderre egy üzletág-átruházási megállapodás keretében került sor, aminek részeként
5 mérnökségi épület
19 388 darab "eszköz" (nem derül ki a válaszból, hogy pontosan micsoda)
2,6 milliárd forintnyi "készlet" került a koncessziós céghez
amely 889 dolgozót is átvett.
Mindezért Mészárosék 17 783 584 452 forintot fizetnek. Hogy Csepreghy elmondta az összeget, azért is érdekes, mert a koncessziós cég vezetője korábban újságírók kérdésére azt mondta, üzleti titok, hogy mennyiért veszik át az eszközöket az állami cégtől. Az államtitkár azt is írja, hogy az ingatlanok, eszközök és készletek többsége az üzlet után is a Magyar Közútnál maradt. | https://444.hu/2022/09/21/kozel-18-milliardert-veszi-meg-a-magyar-kozut-egy-uzletagat-meszarosek-koncesszios-cege | https://web.archive.org/web/20221003052342/https://444.hu/2022/09/21/kozel-18-milliardert-veszi-meg-a-magyar-kozut-egy-uzletagat-meszarosek-koncesszios-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-18-milliardert-veszi-meg-a-magyar-kozut-egy-uzletagat-meszarosek-koncesszios-cege | 444 | hungarian-news | 2022-09-21 11:35:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Mészáros M1 Autókereskedő Kft.",
"Themis Magántőkealap"
] | [] | [
"privatizáció",
"háttér",
"útépítés",
"klientúra",
"kereskedelem",
"koncesszió",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
56,354 | Ortopédcipő-maffia: két orvost fogtak el Győrben, egy quadot is lefoglaltak a rendőrök | Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek. | Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek.
A rendőrök egyszerre összesen tíz helyszínen hajtottak végre kutatásokat, ezek során fogták el a szegedi és a nyíregyházi orvost, egy budapesti cég ügyvezetőjét és alkalmazottját, akik mindketten baranyai lakosok. A rendőrök összesen 24 adathordozót – mobiltelefonokat, laptopokat –, rengeteg iratot, 400 gigabájtnyi lementett adatot foglaltak le, a cég ügyvezetőjétől pedig egy quadot, egy autót, egy motort és egy rakodógépet is.
A gyanú szerint a gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó vállalkozás a jogosulatlanul felírt közel háromezer darab gyógycipő után több mint 162 millió forintot igényelt vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Ebből 930 cipőhöz a fiktív tartalmú vényeket a szegedi orvos írta fel, és ezzel közel 50 millió forinthoz segítette hozzá a céget.
Az ortopédcipő-maffia ügyén az országban több mint hetven nyomozó dolgozik, több megyében is külön nyomozócsoport alakult miatta. Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a NEAK-tól, ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-fogtak-el-gyorben-egy-quadot-is-lefoglaltak-a-rendorok | https://web.archive.org/web/20230329130121/https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-fogtak-el-gyorben-egy-quadot-is-lefoglaltak-a-rendorok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-fogtak-el-gyorben-egy-quadot-is-lefoglaltak-a-rendorok | Telex | hungarian-news | 2023-03-06 11:17:00 | [] | [
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)"
] | [] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"csalás",
"adatvédelem",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
56,355 | Vakrepülés | Idén tízmilliárd forintot fordít az állam tankönyvfejlesztésre és -kiadásra, a piaci szereplőket azonban elfelejtették tájékoztatni arról, miként vehetnek részt a központosított rendszerben. A legújabb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a kormány kiadóvásárlásban gondolkodik. | Az új tankönyvrendelet értelmében idén április 30. lesz a tankönyvrendelés határideje, holott a kiadók már a tavaly bevezetett, március végi rendeléssel is nehezen boldogultak, csak feszített tempóban tudták időre legyártani a könyveket. A rendelet tervezetében még az szerepelt, hogy a tankönyvjegyzéket legkésőbb április 10-ig közzéteszik, a végleges változat ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az Oktatási Hivatal ekkor küldi meg a jegyzéket a miniszternek "közzététel céljából".
Változó forgatókönyvek
Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója (és a decemberben törvénnyel feloszlatott Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének volt elnöke) szerint az időhúzás oka az lehet, hogy a kormány szeretné, ha az államilag fejlesztett vagy felvásárolt tananyagok is felkerülhetnének a jegyzékre. Az sem lenne meglepő, ha a választások után - újrázása esetén - új ötlettel rukkolna elő a Fidesz- KDNP. Erre utal az a március 20-i kormányhatározat, amely a rendkívüli kormányzati tartalékból csoportosít át több mint tízmilliárd forintot az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére. 8,7 milliárdot az "állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások" jogcímcsoportba utal a jogszabály, amit nehéz másként értelmezni, mint hogy a kormány kiadóvásárlásra készül. A Narancsnak több, a piaci folyamatokra rálátó forrás is valószínűsítette, hogy a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó lehet a kiszemelt. A Nemzedékek Tudásánál érdeklődtünk arról, hogyan látják a kiadó jövőjét, ám a tankönyvellátás kialakuló rendszeréről és a kiadó terveiről a cég későbbre ígért tájékoztatást.
A kiadók évek óta tisztában vannak vele, hogy a kormány tervei között szerepel a piac államosítása. Az index.hu információi szerint 2012 elején a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban háttéranyag is készült a tankönyvkiadási monopóliumban rejlő lehetőségekről és veszélyekről. Azt azonban senki sem tudta, hogy az állami szerepvállalást pontosan hogyan kell érteni: a kormány preferál majd bizonyos kiadókat, megszüntet egyes szegmenseket, esetleg indirekt ráhatást gyakorol a piaci folyamatokra? Hoffmann Rózsáék vélhetően az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan képzelték el tankönyvkiadási szisztémájuk meghonosítását, ez a terv azonban meghiúsult: a 2013/14-es tanévben az első, ötödik és kilencedik évfolyamra a piaci szereplők dolgozták át a tankönyveiket, és a legtöbben a következő tanévre is elvégezték a másodikos, hatodikos, tizedikes tananyagok megváltozott tantervhez igazítását. Eközben Szarvas-Ballér Judit tájékoztatása szerint a tankönyves cégek egyfajta vakrepülést folytattak, hiszen fogalmuk sem volt arról, elvégzett munkájuknak lesz-e értelme, eljuthatnak-e könyveik az iskolákba, vagy közben a kormányzat utoléri magát, és bevégzi az államosítást.
Eleinte úgy nézett ki, hogy a "miniszteri pályázat" lesz az államosító csodafegyver elnevezése. A tankönyvtörvénybe 2012 nyarán az Oktatási Hivatal akkreditációja mellett párhuzamos eljárásként került be a miniszter előtti megmérettetés lehetősége, és Balog Zoltán jogosulttá vált arra, hogy bármely évfolyam bármely tantárgyára pályázatot írjon ki, ezeken annyi könyvet engedjen át, amennyit jónak tart - szélsőséges esetben évfolyamonként és tantárgyanként mindössze egyet -, és onnan kezdve az iskolák csak ezek közül választhatnak, hiába szerepel a tankönyvjegyzéken több más kiadvány (lásd: Egykönyves olvasók, Magyar Narancs, 2012. december 6.). A humántárca annak idején lapunknak úgy nyilatkozott, hogy "a nemzeti tudat átörökítése és a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából fontos szerepet játszó tantárgyak esetében a kormányzat közvetlenül akar részt venni a tankönyvfejlesztés ellenőrzésében, ezáltal segíteni szeretné a közösségi tudat megerősítését és a piacképes tudás megszerzésének lehetőségét". Ennek ellenére az első, nemzetiségi és idegen nyelvi könyvekre szóló miniszteri pályázat a napokban jelent meg, és ebből inkább az látszik, hogy a hiányterületeket töltené fel e módszerrel a minisztérium. A 2013/2014-es tanév kerettantervi évfolyamait teljes egészében a piac látta el új tankönyvekkel (amelyek az általános iskolásoknál ráadásul mindenkinek ingyenesen járó, tartós taneszközökké is váltak).
Sajtóinformációk szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdonába került Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadóval (NKTK) szerette volna legyártatni az egyentankönyveit, ám a vállalkozás méretei miatt ehhez be kellett volna vásárolnia magát egy nagyobb kiadóba - ami nem jött össze. Piaci források lapunknak is megerősítették azt a több helyen megjelent információt, miszerint az NKTK a Mozaik Kiadóval tárgyalt, ám a Mozaik ellenállása miatt az üzlet meghiúsult.
A cselekvés pillanata 2013 decemberében jött el a kormány számára. Az átlátszó.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a december 11-i kormányülésre az államosítás két verziójával készült az (immár) Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): az első változat egy állami tulajdonú kiadóvállalatot hozott volna létre, a második - végül megvalósult - forgatókönyv költségvetési szervként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) jelölte ki az állami tankönyvfejlesztésre. A dokumentumból kitűnik az is, hogy a kormány leszavazta az Emmit: a humántárca az előterjesztés első változatát támogatta volna, mivel álláspontja szerint "nincs olyan komoly indok, ami a tankönyvkiadó költségvetési szervként való működése mellett felhozható, miközben a költségvetési szervek jellegüknél fogva nem alkalmasak a gazdasági jellegű tevékenységek hatékony ellátására". E fenntartások ellenére a január 1-jétől hatályos törvény az OFI nyakába varrta a tankönyvkiadás államivá tett feladatát, rendelkezett továbbá arról is, hogy évfolyamonként és kerettantervi tantárgyanként maximum két könyv kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.
Sötétben tapogatóznak
A törvény kihirdetése után Hoffmann államtitkár rögvest magyarázkodni kezdett, miszerint a két tankönyv "nem is kettőt jelent, hanem sokkal többet". Ez annyiban igaz, hogy eltérő iskolatípusok eltérő tanterveket használhatnak, illetve egyes tantárgyakból léteznek A és B kerettantervek is. Az viszont a jogszabályból egyértelműen kiolvasható, hogy kerettantervi évfolyamokon a pedagógusok adott osztály számára tantárgyanként legfeljebb két könyv közül választhatnak.
A valóság azonban némileg árnyaltabb a jogszabályi környezetnél. A kiadók azt a tájékoztatást kapták, hogy a minisztérium szerzett jogokat nem vesz el, így az idei tanévre átdolgozott, valamint a 2013. december 31-ig a második, hatodik és tizedik évfolyamokra tankönyvvé nyilvánított munkáik elvileg a jegyzéken maradnak és rendelhetők lesznek. "A két könyv az átalakulás végének az állam által ideálisnak tartott állapotát jelzi. Most egy átmeneti időszakot élünk, a piaci kiadók lejáró engedélyű könyveik tankönyvi státuszát nem hosszabbíthatják, új eljárást nem kezdeményezhetnek, az érvényes engedélyű könyveiket azonban feltehetik a jegyzékre" - magyarázta Szarvas-Ballér Judit. A fontolva haladás egyik oka az lehet, hogy a kormány tart a kiadók kártérítési igényeitől. A decemberi kormányülésről kiszivárgott dokumentum is megjegyzi: "a tankönyvpiac felszámolására vonatkozó új szabályozás ellen" vélhetően több kiadó is panasszal fordul majd az Európai Unió különböző testületeihez vagy a nemzetközi bíróságokhoz. Lapunk információi szerint több tankönyvterjesztő cég jelenleg is perben áll a magyar állammal a strasbourgi bíróságon (erről bővebben lásd Drágább, lassúbb, de legalább nem hatékony című keretes írásunkat).
Ennél kézenfekvőbb feltételezés, hogy még a minisztérium sem látja pontosan az állami tankönyvek elkészülésének menetét. Kaposi József, az OFI főigazgatója lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint "2018-ra, esetleg 2020-ra válhatnak általánossá az új generációs, állami tankönyvek". (Lásd: "Kemény ideológiai befolyástól nem tartok", Magyar Narancs, 2014. január 30.) Az intézet honlapján elérhető információk szerint jelenleg alig több mint egy tucat tankönyv kísérleti fejlesztése zajlik, ezek ráadásul csak azután válnak a köznevelési rendszer részévé, hogy néhány iskolában egy évig "kipróbálják" őket. Pusztán a kísérleti fejlesztés tehát szemmel láthatóan kevés a gyors államosításhoz, a jogszabályok gyakorlatba ültetéséhez, így felmerült annak a lehetősége is, hogy az OFI létező tankönyvek felhasználói jogait szerezné meg, esetleg több korábbi könyvből állítana elő egy újat. Ez az eljárás azonban nem mentes a szerzői jogi bonyodalmaktól. "Ugyan lehet egy-két szerző, akit még nem fedezett fel magának a magyar tankönyvesszakma, mégis, a potenciális művek nagy része felhasználói jog szempontjából lekötött alkotás, a már szerződött tankönyvírók teljesen új könyveket nem tudnak létrehozni, ezért az OFI nincs könnyű helyzetben" - vélekedik Szarvas-Ballér Judit. Kaposi József a kísérleti fejlesztések eredményéről későbbre ígért tájékoztatást, az esetleges felvásárlásokról vagy a 8,7 milliárd tervezett sorsáról pedig nem tudott nyilatkozni lapunknak.
A még talpon maradt kiadók egyelőre várnak, és reménykednek, hogy a már tankönyvvé nyilvánított fejlesztéseiket el tudják adni. Ezek tankönyvjegyzékre tétele ugyanakkor nem kockázatmentes: ha az állam jól halad a kísérleti fejlesztésekkel, ha kiírnak egy újabb miniszteri pályázatot, vagy megvesznek egy-két kiadót, könnyen lehet, hogy a többi termék a tűrtből a tiltott kategóriába kerül. Annál is inkább, mert az új tankönyvtörvény kiköti: az iskolai tankönyvrendelést a fenntartónak is - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, azaz lényegében az államnak - jóvá kell hagynia. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az államilag nem preferált könyvekből csak nagyon kevesen - mondjuk a nem állami fenntartású iskolák - fognak rendelni. A kiadók viszont nem visszakozhatnak: ha egyszer felkerült a könyvük a jegyzékre, a rendeléseket akkor is teljesíteniük kell, ha ez rentábilisan egyáltalán nem megoldható - különben az állam komoly szankciókkal sújthatja őket.
Drágább, lassúbb, de legalább nem hatékony
Nem vizsgázott éppen fényesen az államosított tankönyvterjesztés a 2013/2014-es tanévben. A terjesztési monopóliumot egy 2011-es törvénymódosítás adta a százszázalékos állami tulajdonban lévő Könyvtárellátó Nonprofit (Kello) Kft. kezébe. A Kello a piaci terjesztők 12-15 százalékos árrése helyett 20 százalékkal dolgozott, amiből ráadásul tankönyvfelelősi jutalékot sem fizetett az iskolai dolgozóknak. A kiadóknak a korábbinál kevesebb idejük maradt a rendelések legyártására és a Kello raktáraiba szállítására, a könyvtárellátó ugyanakkor - bár a szülőktől már a nyár folyamán beszedte a tankönyvek árát - a piaci terjesztőknél később fizetett a gyártóknak. Ezek a hátrányok azonban eltörpülnek amellett, hogy a könyvek iskolákba szállítása akadozott: hiába választott ki a Kello meghívásos pályázaton úgynevezett terjesztési segédeket, a piacot ismerő források szerint "van, ahol a félévi bizonyítványt hamarabb kapták meg a diákok, mint a tanévkezdő tankönyveket". (Bővebben lásd: Majd nézi a padtársáét, Magyar Narancs, 2013. szeptember 5.)
Lapunk információi szerint több terjesztő cég is kártérítési igénnyel jelentkezett. Safranek László, a Suli-Könyv Kft. egykori ügyvezetője a Narancsnak megerősítette, hogy cége egyike azoknak, amelyek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresik igazukat, mivel úgy vélik, a kormány a vállalkozáshoz való jogukat vette el. Információink szerint a cégek korábban a hazai Alkotmánybírósághoz fordultak, ám a testület panaszukat befogadta ugyan, de másfél év alatt sem bírálta el. Strasbourgban ezzel szemben biztosan lesz valamilyen ítélet, jelenleg a magyar kormány tájékoztatására vár a bíróság. Safranek arról nem kívánt nyilatkozni, hogy pontosan mekkora kártérítési igényről van szó, de ismerve az érintett cégek forgalmát, az összeg százmilliós nagyságrendű lehet.
Titokzatos segédek
Jól jelzi az állami tankönyvellátás körüli nehézségeket, hogy Balog Zoltán január 6. és április 30. közötti időtartamra miniszteri biztost bízott meg a terület szervezésével: Hegedűs István közreműködik a tankönyvfejlesztési terv elkészítésében és végrehajtásában, az OFI szervezeti struktúrájának kialakításában, az OFI és a Kello működésének összehangolásában. Javaslatokat tehet tankönyvellátási szerződésekre és jogszabályokra. Hegedűs Istvánt a minisztérium sajtóosztályán keresztül próbáltuk elérni, de lapzártánkig nem kaptunk visszajelzést, és nem ismerhettük meg a miniszteri biztos munkájáról eddig készült írásos jelentéseket sem.
Hasonlóan keveset sikerült megtudnunk a Nemzeti Tankönyvtanács működéséről is, Károlyi Krisztina elnök csupán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tanács március 3-án megtartotta alakuló ülését, jelenleg pedig a működési keret részleteinek kidolgozása zajlik. A december 29-i kormányrendelettel létrehozott tankönyvtanács "a nemzeti köznevelés tankönyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére hivatott független, országos testület". Legfontosabb feladata az éves tankönyvfejlesztési terv elkészítése, de közreműködik a tankönyvvé nyilvánítási eljárásokban is. A független testület 13 tagjából nyolcat három minisztérium - az Emmi, a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca - delegál, a tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg. Egyelőre azonban csak Károlyi Krisztina elnök, az ELTE Tanárképző Intézetének főigazgatója neve ismert a testületből, a március 3-i alakuló ülésről szóló hír pedig különösen annak fényében érdekes, hogy az elvileg delegálási jogkörrel rendelkező szervezetek közül az Országos Nemzetiségi Tanács és a Nemzeti Pedagógus Kar ebben az időpontban még nem is működött. | https://magyarnarancs.hu/belpol/vakrepules-89306 | https://web.archive.org/web/20150606024430/http://magyarnarancs.hu/belpol/vakrepules-89306/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vakrepules | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-27 11:24:00 | [
"Balog Zoltán",
"Hoffmann Rózsa"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Kello Könyvtárellátó Nonprofit Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)"
] | [] | [
"oktatás",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"protekció",
"EU",
"könyvkiadás",
"államosítás"
] | [] |
56,356 | Nyomoz az ügyészség Vida Ildikó feljelentése alapján | Megindította a nyomozást rágalmazás gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség Vida Ildikó feljelentése alapján. Egyelőre adatot gyűjtenek, de André Goodfriend amerikai ügyvivőt csak akkor gyanúsíthatják meg, ha az Egyesült Államok lemond a nevében a diplomáciai mentességről. | Rágalmazás gyanúja miatt hétfőn nyomozást rendelt el az ügyészség Vida Ildikó NAV-elnök feljelentése alapján. Keresztes Imre főügyész közlése szerint az ügyben – jogi szaknyelven – valóságbizonyítás várható. Ez azt jelenti, hogy nem Vida Ildikónak kell védekeznie, hanem a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
Vida Ildikó a december elején megjelent, a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tett feljelentést az amerikai ügyvivő ellen. Az interjúban André Goodfriend kifejtette: az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt".
Mint arra Keresztes Imre is kitért a közleményben, a rágalmazás bűncselekménye kapcsán fontos kiemelni, hogy az valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető. Így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt", illetve „korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
Kérdés, marad-e a mentessége
A nyomozás eredménye nagyban függ attól, hogy a diplomáciai mentességet élvező amerikai ügyvivő esetében a küldő állam, az USA hajlandó-e lemondani a mentességről. Azt ugyanis az ügyészség is elismerte, hogy a feljelentettet meggyanúsítani csak az után lehet, „miután a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerinti eljárási rendben a mentelmi jogát felfüggesztette".
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást, amely a mentelmi jog felfüggesztése esetén a gyanúsítotti kihallgatással folytatható, ha pedig nincs felfüggesztés, az eljárást meg kell szüntetni. | https://www.origo.hu/itthon/20141215-nyomoz-az-ugyeszseg-vida-ildiko-feljelentese-alapjan.html | https://web.archive.org/web/20150108191405/https://www.origo.hu/itthon/20141215-nyomoz-az-ugyeszseg-vida-ildiko-feljelentese-alapjan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoz-az-ugyeszseg-vida-ildiko-feljelentese-alapjan | Origo | hungarian-news | 2014-12-15 00:00:00 | [
"André Goodfriend",
"Vida Ildikó"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"diplomácia",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [
"NAV-botrány"
] |
56,357 | A fideszes képviselők nem szeretnék, hogy a politikusoknak távozniuk kelljen az egyetemi kuratóriumokból | „Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában. | „Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.
Az összes politikust, állami és önkormányzati vezetőt, illetve a politikához kötődő egyéb megbízottakat is kizárták volna a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumából és felügyelőbizottságából.
A Fidesz–KDNP képviselői nemmel szavaztak, ez pedig azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Ez azért is érdekes, mert vasárnap Ujhelyi István EP-képviselő, majd a Népszava és a Szabad Európa is arról írt, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány javaslatait, amit a felfüggesztett Erasmus-forrásokért fogalmaztak meg pár hete.
Január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónappal később, egy február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy a miniszterek lemondtak a kuratóriumi tagságukról, és ugyanezt várják az államtitkároktól, helyettes államtitkároktól és a kormánybiztosoktól is.
Az Európai Bizottság azonban a sajtóhírek szerint mindezzel még nem volt megelégedve. Azt szeretnék, hogy a polgármesterek kivételével minden köztisztviselő, államtitkár, kormány- és a miniszteri megbízott, valamint a különféle állami hivatalok, szabályozó hatóságok vezetői is távozzanak a kuratóriumokból. Az Európai Bizottság a Népszava információi szerint a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot kétszer négyéves időtartamra korlátozná, és azt is kikötné, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe.
„Egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, aminek a következő része Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli megbeszélései lesznek, ahol mint mindig, megállapodásra törekszünk majd. Ezt tettük akkor is, amikor az unió illetékesei korábban egyvalamit, a miniszterek és államtitkárok távozását kérték a kuratóriumokból. Ezt is teljesítettük már” – reagált a hírre a Telexnek a Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.
Mindeközben a 21 alapítványi irányítás alá szervezett felsőoktatási intézmény rektora levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A Magyar Nemzet cikke szerint elfogadhatatlannak nevezték az Erasmus-program forrásainak felfüggesztéséről szóló határozatot, és
kérik annak azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
Példa nélkülinek tartják, hogy a tanácsi határozat a modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg. A rektorok szerint az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel, és azt is írják, hogy az új modellben versenyképesebbek lettek az egyetemek. | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/erasmus-europai-bizottsag-kuratoriumok-tagsaga-dk-javaslat-parlament | https://web.archive.org/web/20230306122549/https://telex.hu/belfold/2023/03/06/erasmus-europai-bizottsag-kuratoriumok-tagsaga-dk-javaslat-parlament | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-kepviselok-nem-szeretnek-hogy-a-politikusoknak-tavozniuk-kelljen-az-egyetemi-kuratoriumokbol | Telex | hungarian-news | 2023-03-06 11:42:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"támogatás",
"EU",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
56,358 | Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap | Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét. | pénz;költségvetés;MVM;rezsivédelem;
2023-03-20 15:38:00
Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap
Tavaly év végén a központi költségvetés mozgásterét alapvetően befolyásoló, hétszázmilliárdosra tervezett rezsivédelmi kassza „egyéb kiadásai” már az ezermilliárdot közelítették. A 2023-ban 2610 milliárdosra szabott keretet idén is súlyos százmilliárdokkal csapolták meg.
Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét.
A tavaly év végi költségvetés-módosító rendelet alapján idén a lakossági rezsiszámlák kiegészítésére közel másfélezer milliárdot, a központi költségvetési szervekre 400 milliárdot, a piaci cégekre 279, az állami vállalatokra 178, az egyházi és civil intézményfenntartókra 150, az önkormányzatokra pedig 145 milliárdot szánnának. Ez közel 1200 milliárd forint központi költségvetési támogatásból, az energiaágazat 716 milliárdos befizetéseiből, ugyanezen iparág 108 milliárdos osztalékaiból, a szintén ugyanezen cégkört sújtó, 334 milliárdos bányajáradékból, illetve a gyógyszergyártók 123, a távközlési cégek 96, valamint a légitársaságok 35 milliárdos extraadójából állna össze. Az eddig idén befolyt összegekre nem leltünk adatközlést. Kiadásként egy januári kormányhatározat szerint 173, egy februári szerint pedig 391 milliárdot költöttek „a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”.
Egy szintén februári kormányhatározat szerint 115 milliárd forintot kaptak a - ma is 2014-es, "rezsicsökkentett" árakon dolgozó, így az elszálló gáztőzsdéken szintén hatalmasat bukó - távhőszolgáltatók, 6 milliárdot az állami, 7 milliárdot pedig a piaci cégek rezsikiegészítésre. Egy március eleji kormányhatározat ugyane célra a központi költségvetési szerveknek 70, egyházi és civil intézményfenntartóknak pedig 23 milliárdot juttat.
A kormány 2022. május végén 700 milliárdos kerettel hirdette meg a rezsialapot. A tavalyi bevételek és kiadások a Magyar Államkincstár adatbázisában nagyjából nyomon követhetők. Eszerint a - részint az egyes ágazatokat sújtó extraadókra, részint a közvetlen költségvetési támogatásra alapuló - bevételek először júliusban kezdtek „csordogálni”. Akkor az energiaágazattól 43, bányajáradékból – a 38 milliárdos terv ellenében - 87 milliárd, a távközlési cégektől pedig – az 53 milliárdos terv ellenében - 34 milliárd folyt be. Fokozatosan emelkedő tételekkel decemberre az energiaágazat 204, a bányajáradék 241, a légitársaságok 15, a távközlési cégek pedig 97 milliárdos befizetéssel adták össze az együtt 557 milliárdos kasszát.
Októbertől ugyanakkor megindultak a kifizetések is. Az év tizedik havában „energiaügyi kiadás”-soron 337, novemberben 430, decemberben pedig már nem kevesebb mint 779 milliárd forint szerepelt. Ezek pontos összetételét nem részletezik. A nyilvántartásban ugyanis itt is külön tételként szerepel az MVM „rezsivédelmi szolgáltatásaiért” fizetendő összeg, ami októberben 158, novemberben 306, decemberben pedig 376 milliárd forintra rúgott. (Egy októberi kormányhatározat ugyane célra 157, egy novemberi pedig további 148 milliárdot nevesít - utóbbi tétel valóban a novemberi és az októberi érték különbsége.) Szembetűnő a részletes tételekkel alig-alig megfeleltethető, „egyéb működési célú kiadások” tavalyi, kormányhatározatokban közzétett alakulása is. Míg októberben e soron 169 milliárd, addig november elején 181, a hónap végén 369, december elején pedig már nem kevesebb mint 969 milliárd forint szerepelt. Szakmai – de a kormány által sem cáfolt - becslések szerint az MVM ráfizetése tavaly ennél is magasabbra, több ezer milliárd forintra rúghatott. Az MVM-tétel és az összesített értékek közötti, százmilliárdos összegeket kevéssé pontosított, egyéb célokra költötték. Egy decemberi kormányhatározat például 41 milliárdot juttatott az Energiaügyi Minisztériumhoz – illetve jogelődjéhez, a technológiai és ipari tárcához – tartozó társaságoknak, 92 milliárdot kaptak a távhőszolgáltatók és 71 milliárdot költöttek „rezsivédelmi szolgáltatásra”. A karácsony előtti hangulatban a távhőszolgáltatók további 143 milliárdhoz jutottak. (Utóbbi két tavalyi esetben, illetve idén az „egyéb működési célú kiadások” már megegyeznek a részletes tételek összegével.) | https://nepszava.hu/3188441_koltsegvetes-rezsivedelem-mvm-penz | https://web.archive.org/web/20230526125913/https://nepszava.hu/3188441_koltsegvetes-rezsivedelem-mvm-penz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-szorjak-a-szazmilliardokat-a-rezsialapbol-mintha-nem-lenne-holnap | Népszava | hungarian-news | 2023-03-20 11:38:00 | [] | [
"Energiaügyi Minisztérium",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság"
] | [] |
56,359 | Nem vizsgálja parlamenti bizottság Varga Judit politikai felelősségét a Schadl–Völner-ügyben | Ismét leszavazták a Fidesz–KDNP képviselői a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé az ellenzék határozati javaslata. | Ismét leszavazták a Fidesz–KDNP képviselői a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé az ellenzék határozati javaslata.
A bizottság az ellenzéki javaslat szerint a Schadl–Völner-ügy kormányzati érintettségét, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter lehetséges felelősségét is vizsgálta volna. Olyan kérdésekre keresték volna a választ, mint például
kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik felvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke;
ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akik többször is előkerülnek a nyomozati anyagban; és
milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben.
Megvizsgálták volna, hogy
az elmúlt négy-öt év kilakoltatással kapcsolatos döntéseit milyen módon segítette a kormányzat, illetve az Országgyűlés; és
azért indultak-e újra a kilakoltatások a járvány után, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le.
A benyújtók azt írják, nem céljuk a büntetőjogi felelősség megállapítása, hiszen az ügyben már vádat emelt az ügyészség, csak még szélesebb perspektívából szeretnének rálátni „a cinikusan nemzeti együttműködésnek nevezett rezsim működésére”. A politikai felelősség feltárása mellett azt is felderítették volna, hogyan lehetne „egy világos szabályok alapján működő, átlátható és tisztességes végrehajtási szervezetrendszert” létrehozni.
Az ellenzék tavaly már kezdeményezte egy eseti bizottság felállítását a Schadl–Völner-ügyben, de a kormánypárti képviselők akkor is leszavazták a javaslatot az igazságügyi és a törvényalkotási bizottságban.
A február közepén kezdődött tárgyaláson nem vallotta magát bűnösnek Schadl György, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, Völner Pál volt államtitkár sem. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy maffiaszerű rendszert építettek ki a végrehajtók kinevezésében, a saját embereiket ültették be a jobb körzetekbe, majd cserébe visszaszedték tőlük a bevételük egy részét sikerdíj gyanánt. A vádirat szerint Schadl közel egymilliárd forintra tett szert így, Völner Pál pedig összesen legalább 83 millió forintot kapott kézhez korrupciós szolgáltatásaiért.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen: | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/schadl-volner-vizsgalobizottsag-ellenzeki-javaslat-fidesz-parlament-igazsagugyi-bizottsag | https://web.archive.org/web/20230329123529/https://telex.hu/belfold/2023/03/06/schadl-volner-vizsgalobizottsag-ellenzeki-javaslat-fidesz-parlament-igazsagugyi-bizottsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-vizsgalja-parlamenti-bizottsag-varga-judit-politikai-felelosseget-a-schadlnvolner-ugyben | Telex | hungarian-news | 2023-03-06 11:47:00 | [
"Schadl György",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
56,360 | Újbudán 9 milliárdnyi ingatlant vinnének az egyházak, az önkormányzat nem adná | Újbudán közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzata vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében. | Újbudán közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzata vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
Mint írták, az egyházaknak egy decemberi törvény értelmében február 28-ig volt lehetőségük bejelenteni igényeiket. A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: „ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta azokat.”
Úgy vélik, Újbuda önkormányzata „mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, számos esetben díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak, hosszú távú használatra.” Azonban „a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, semmiben nem egyeztet, csak arrogánsan, diktatórikus módon elvesz. Méghozzá ellentételezés nélkül, ami példátlan állam és egyház egymást elismerő, demokratikus gyakorlatában.”
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. „A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje” – zárult a közlemény.
Békésszentandrás polgármestere sem adná át az ingatlanokat, a bilincset is vállalja
Elsőként a Hvg.hu írt arról a tavaly decemberben elfogadott jogszabály-módosításról, amely lényegében kibővítve nyitja újra a rendszerváltást követő kárpótlási folyamatot az egyházak számára. A Semjén Zsolt által kezdeményezett, majd a Fidesz és a Jobbik által támogatott módosítás értelmében az egyházak idén február végéig bármely állami vagy önkormányzati épületet ingyen kaphatnak meg, ha abban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot kívánnak ellátni.
Sinka Imre, Békésszentandrás nagyközség polgármestere hosszú Facebook-bejegyzést írt azt követően, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét. Ebben bejelentik, hogy átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.
A polgármester azt írja, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Mint írja, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.
Országszerte több száz ingatlan sorsa dőlhet el a fenti módon, és ahogy korábban a Telexen is olvashatták, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere az RTL Híradónak adott interjúban elmondta, hogy a városban a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy kis részét használják. Az egyház amúgy korábban pénzért megvásárolta volna azokat.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, vagyis az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában. | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ujbuda-ingatlan-egyhaz-9-milliard | https://web.archive.org/web/20230307111408/https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ujbuda-ingatlan-egyhaz-9-milliard | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujbudan-9-milliardnyi-ingatlant-vinnenek-az-egyhazak-az-onkormanyzat-nem-adna | Telex | hungarian-news | 2023-03-06 11:51:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"önkormányzat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
56,361 | Club Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt | A Pécsi Törvényszék kedden megsemmisítette meg a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatalt. Vagyis, miután a bíróság március elején – ahogy arról lapunk beszámolt – visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét, a Club Aliga tulajdonosának, a Bayer Propertynek nincs egyetlen érvényes építési engedélye sem, köszönhetően a helyi civileknek, az Aligai Fürdőegyesületnek, mely az önkormányzattal ellentétben megtámadta a kormányhivatal engedélyeket. | megsemmisítés;kikötő;Pécsi Törvényszék;építési engedély;Club Aliga;
2023-03-14 15:22:00
Club Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt
Ezzel a tulajdonosnak már nem maradt egyetlen érvényes építési engedélye sem. Következő lépés, hogy a civilek megnézik, mit tehetnek a korábbi Aliga II. esetében.
A Pécsi Törvényszék kedden megsemmisítette meg a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatalt. Vagyis, miután a bíróság március elején – ahogy arról lapunk beszámolt – visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét, a Club Aliga tulajdonosának, a Bayer Propertynek nincs egyetlen érvényes építési engedélye sem, köszönhetően a helyi civileknek, az Aligai Fürdőegyesületnek, mely az önkormányzattal ellentétben megtámadta a kormányhivatal engedélyeket.
A következő lépés, hogy megnézik, mit tehetnek a korábbi Aliga II. esetében: a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét felparcellázták és – mint arról elsőként a Népszava beszámolt – eladták. A tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg. A település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
– magyarázta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – A magaspartra tervezett luxusapartmanházak esetében a bíróság egyértelműen kimondta, nem érvényes rájuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházás titulus, hiszen az szállodaépítéssel megvalósuló turisztikai fejlesztésre vonatkozik. Ugyanezen elv alapján a parti telkekre sem vonatkozhat, hiszen ezeket eladta a cég, méghozzá a kiemelt státuszra hivatkozva azzal az állítással, hogy tehermentesek, nincs semmiféle követelés velük kapcsolatban. Ezzel szemben a törvény kötelezően part sétányt ír elő a területre, mely alól csak a kiemelt státusz adhatna felmentést, ám láthatóan nem ad.
hiszen ők abban a tudatban vették meg sokszázmillióért a telkeket, hogy azok a tómederig érnek. Szerencsére a követelésemre az önkormányzat még idejében kiküldte nekik a sétányra vonatkozó kötelezettséget, így, noha a Bayer Property ezt elhallgatta előttük, nem hivatkozhatnak jóhiszeműségre. Az ügyben persze az önkormányzatnak kellene pert indítana, de mint az folyamatosan látható, nem tesz egyetlen lépést sem, így vélhetően ez is ránk marad. A jogászaink már vizsgálják, hogyan lehetne megtámadni az Aliga II. felparcellázásával kapcsolatos szerződéseket – magyarázta az elnökhelyettes. | https://nepszava.hu/3187912_club-aliga-epitesi-engedely-pecsi-torvenyszek-megsemmisites | https://web.archive.org/web/20230609042548/https://nepszava.hu/3187912_club-aliga-epitesi-engedely-pecsi-torvenyszek-megsemmisites | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/club-aliga-megsemmisitettek-kikotoepulet-epitesi-engedelyet-is-uj-eljarasra-koteleztek-a-kormanyhivatalt | Népszava | hungarian-news | 2023-03-14 11:54:00 | [] | [
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Club Aliga",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
56,362 | Egyértelmű üzenet – Lázár János esete a Norvég Civil Alappal | Lázár János a múlt héten levelet írt a norvég kormánynak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) Magyarországon kifizetett pénzeinek szerinte nem civil alapon történő kiosztásáról. A hazai szervezetek cáfolnak, a norvégok később értesültek az ügyről, mint a magyar média, közben pedig még Csizmadia László is a porondra került. | A Magyar Nemzet információi szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azért bátorkodott levelet küldeni a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjainak, mert szerinte igencsak kifogásolható az, hogy „a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz; az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető”. A levélben említett párt konkrétan az LMP, tavaly ugyanis a Heti Válasz cikkében az NCTA-támogatások lebonyolítását végző Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium több tagját is LMP-közeliséggel vádolták. Az alapítvány – ahogyan akkor, úgy most is – visszautasította a vádakat. „Múlt szerdán kiadtunk egy közleményt, melyben kifejtjük, mi a véleményünk az LMP-közeliség vádjáról – mondta a magyarnarancs.hu-nak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. – Sem pénzügyi, sem politikai kötődés nincs, a személyes pártpreferencia mindenkinek a magánügye, amire pedig a Magyar Nemzet hivatkozik a kapcsolódás alátámasztása érdekében, arról már elmondtuk, hogy többéves történetek, újabbakat nem találni, mert nincsenek.” A lap értesülései szerint az Ökotárs egyik alapító tagja, Foltányi Zsuzsa 2010-ben az LMP képviselőjelöltje volt, Móra Veronikát pedig két évvel ezelőtt az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába. Erre reagált az alapítvány közleményében, miszerint „még azt megelőzően, hogy az NCTA-program elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető”.
Lázár: Ekkora levelet írtam
Az NCTA támogatásait kiosztó konzorcium egyébként kétfordulós, nyílt pályázat során, 2011 végén nyerte el az ügy lebonyolítását – ugyanez a társulás már sikerrel működtette az első Norvég Civil Alapot is 2008 és 2011 között, tudtuk meg Mórától. A konzorciumot négy alapítvány alkotja, az Ökotárs mellett benne van az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország. Feladatuk a pályázati felhívások kiírása, a pályázatok fogadása és értékelése, a szerződések megkötése, a monitorozás. „A támogatások odaítélése átláthatóan és pártatlanul, kizárólag szakmai szempontok szerint és olyan célok mentén történik, melyeket az alap mind a 15 donorországa megállapított” – mondta Móra.
A szervezet küldetése, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában” – olvashatjuk a honlapjukon. Különösen nagy figyelmet fordítanak az emberi és kisebbségi jogokra, a környezetvédelemre, a rasszizmus elleni harcra, a szegénység és kirekesztés, illetve a nemi és a családon belüli erőszak elleni fellépésre.
Az egyik támogatott csoportjuk a Humán Platform, egy olyan kezdeményezés, amely több szervezetből áll – tagja például a Hallgatói Hálózat, A Város Mindenkié vagy a Kortárs Galériák Egyesülete –, és azért harcolnak, hogy rávilágítsanak a kultúra, az oktatás, a szociális és egészségügyi szférában dolgozók óriási jelentőségére, valamint ezen szakmák működési feltételeinek sürgős javítandóságára. A Humán Platform egyébként a Krétakör Alapítványon keresztül tudott pályázni, akik befogadták ezt a projektet, vállalva az adminisztratív terhelést és a donorszervezet szerepét, így ők ebből közvetlenül nem is profitálnak. „A pályázás többfordulós, lehetetlen adminisztratív akadályok nélküli eljárás volt, amit az Ökotárs korrektül bonyolított le. Sikermutatókat kellett meghatározni, és egy fejlesztési tervet bemutatni” – tudtuk meg Gulyás Mártontól, a Krétakör ügyvezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a Krétakör tevékenységét emiatt ráadásul nyíltan összemosták az ellenzéki pártok tevékenységével, csak azért, mert a Humán Platform zászlajára tűzött olyan jelmondatokat, mint az ellenzék. Gulyás szerint Lázár János levele tulajdonképpen nem is a norvég kormánynak szól, sokkal inkább az Ökotársnak és a többi lebonyolító szervezetnek, illetve azoknak, akik az NCTA jelenlegi kedvezményezettei, vagy esetleg a jövőben pályáznának a támogatásra. „Ez egyértelmű üzenet, és főleg a kisebb vidéki szervezeteknek szól. Nem az olyan nagyobb csoportokat fogják ugyanis falhoz nyomni ezzel, mint a TASZ vagy a Krétakör – mondta Gulyás, és hozzátette: – A Norvég Civil Alap elköteleződést jelent, a kormányzati források és a külföldi támogatás kizárja egymást, így hiába végeznek ezek a kisebb csoportok közszolgálati munkát – és így jogosultak lennének az adóforintokra –, mégsem kapják meg, mert az NCTA-hoz már pályáztak.”
És hogy mégis hová pályázhatnának az említett szervezetek? Gulyás szerint ilyen, nagyságrendjét és időbeli elhúzódását – több év – tekintve is kiemelkedő támogatás, mint a Norvég Civil Alap, nincs még egy. Ráadásul, ha példának okáért egy kulturális szervezet a működését elősegítendő nyújt be pályázatot a minisztériumhoz, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) már nem adhat be másikat. „A norvég minta azért jó, mert ha egy szervezet stratégiai víziója életképes, a bizottság ezt értékeli és támogatja, akkor az adott csoport elindulhat egy úton, ahol elég már csak a tartalmi szempontokat képviselnie, és nem kell aggódnia a fennmaradás vagy az adminisztratív dolgok miatt” – mondta Gulyás.
Apropó, Nemzeti Együttműködési Alap: a NEA 2012-ben létrehozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozó szervezet, mely a hazai civilek működését és programjait szintén pályázati úton támogatja. Az ügy érdekessége, hogy a NEA tanácsának elnöke az a Csizmadia László, aki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítójaként és a békemenetek egyik szervezőjeként már kellő hírnevet szerzett magának. Megkeresésünkre kifejtette, hogy a „NEA tanácsának elnöke a pályázatokat nem bírálhatja el, szerepe a nyerő pályázatok meghatározásában nem lelhető fel, a személyével érintett civil szervezetek a civil törvény szerint a NEA-hoz nem pályázhatnak, így onnan támogatást nem is nyerhetnek”. Megjegyezte továbbá, hogy a NEA döntései nyilvánosak, a 2014. évi kiírásokra 12 390 pályázat érkezett, és tavaly a nyertes pályázók száma 4815 volt. Arra a kérdésünkre, hogy a CÖF alapítása és a NEA vezetése nem összeegyeztethetetlen-e, azt a választ kaptuk, hogy „a CÖF egy 2009-ben alakult, kifejezetten a polgárok által fontosnak tartott közügyekkel foglalkozó közösség. A fentiekből is látható, hogy a CÖF alapító-szóvivője, Csizmadia László szerepe a NEA-tanács elnökeként nem jelent összeférhetetlenséget. Mindenfajta olyan hír, amely személyemet közpénzek irányított pénzosztásával vádolja, alaptalan és részemről visszautasított.” Arra viszont, hogy mit gondol Lázár János leveléről, nem volt hajlandó nyilatkozni. Ahogyan maga Lázár János sem.
Hogy mi lesz mindennek a következménye, azt egyelőre nem tudni, ahogyan azt sem, hogyan történhetett meg az, hogy a levélről hamarabb értesült a magyar média, mint maga a címzett. Ahogy ugyanis kedden este a norvég külügyminisztérium sajtóosztályától megtudtuk, a kérdéseinkben említett levelet csak most kapták meg (míg a levélről szóló hírek már egy hete keringenek a magyar sajtóban), így arra, hogy mit kíván reagálni a norvég állam, és mi lehet mindennek a következménye a civil alapra nézve, csak húsvét után tudnak válaszolni. Az NCTA azonban megszűnni biztosan nem fog, hiszen – ahogy mind az Ökotárs vezetője, mind Gulyás Márton elmondta – a szerződést a magyar és a norvég állam közötti megállapodás szabályozza, melyre a magyar kormánynak nem lehet akkora ráhatása, hogy egyszeriben csak befagyasszák, a támogatás pedig egy norvég bankszámláról érkezik. Gulyás megjegyezte továbbá, hogy más uniós támogatások az együttműködés szempontjából nem ilyen hasznosak, mint a norvég, ami elmondhatatlanul fontos a hazai civileknek. „Jó lenne, ha akár a magyar állam, akár az önkormányzatok tudnának ehhez hasonló támogatást biztosítani, hiszen a hozzájárulásban részesülő civilek olyan feladatokat végeznek el, amelyeket az állam és az önkormányzat nem tud. Helyettük és értük dolgoznak.” | https://magyarnarancs.hu/belpol/egyertelmu-uzenet-lazar-janos-esete-a-norveg-civil-alappal-89672 | https://web.archive.org/web/20210920041514/https://magyarnarancs.hu/belpol/egyertelmu-uzenet-lazar-janos-esete-a-norveg-civil-alappal-89672 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyertelmu-uzenet-n-lazar-janos-esete-a-norveg-civil-alappal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2014-04-17 11:55:00 | [
"Csizmadia László",
"Lázár János"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"LMP",
"Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)",
"Ökotárs"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
56,363 | Brüsszel kérésére sürgős eljárásban írják át ismét a vagyonnyilatkozati szabályokat | Sürgősségi eljárásban tárgyalja az Országgyűlés kedden a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány. | Sürgősségi eljárásban tárgyalja az Országgyűlés kedden a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány.
A péntek este beterjesztett javaslat szerint az országgyűlési képviselők a jövőben elektronikus úton is benyújthatják vagyonnyilatkozatukat, de a kézzel írtakat is digitalizálni fogják, majd az adatok egyeztetése után
kereshető módon is közzéteszik a vagyonnyilatkozatokat parlament oldalán.
Ez újdonság lesz, hiszen eddig csak a kézzel írt, beszkennelt, sokszor olvashatatlan vagyonnyilatkozatok voltak elérhetőek, és a dokumentumokban nem lehetett keresni. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta követelik, hogy elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok legyenek. | https://telex.hu/belfold/2023/03/07/surgos-eljaras-parlament-vita-vagyonnyilatkozatok | https://web.archive.org/web/20230607030734/https://telex.hu/belfold/2023/03/07/surgos-eljaras-parlament-vita-vagyonnyilatkozatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brusszel-keresere-surgos-eljarasban-irjak-at-ismet-a-vagyonnyilatkozati-szabalyokat | Telex | hungarian-news | 2023-03-07 12:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"jogalkotás"
] | [] |
56,364 | Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát | A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. | Á. Z.;Sz. Zs.;
részvénypiac;magyar állam;Antenna Hungária;4iG Nyrt;Yettel;
2023-03-20 18:16:00
Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát
A finoman szólva NER-közeli cég, a 4iG Nyrt. adta el a tulajdonrészét.
A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az ügylet értelmében – derül ki a 4iG Nyrt. párhuzamosan kiadott közleményéből – a 4iG Nyrt. a Yettelben lévő 25 százalékos tulajdonrészét a Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékáért adta oda, amivel a 4iG Nyrt. részesedése a Vodafone Magyarországban 70,5 százalékra nőtt. A 4iG Nyrt.-nek szintén az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül volt 25 százalékos tulajdonrésze a Yettel Magyarországban.
A tárca szerint a tranzakció „tovább gyarapítja a magyar állam vagyonát és szerepvállalását a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban. – A részvénycserének köszönhetően a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tesz szert – utalt a Nagy Márton vezette minisztérium a Vodafone korábbi megvásárlására.
A közlemény szerint az állam így erőteljesebben és hatékonyabban lesz képes – tulajdonosi oldalról – hozzájárulni a távközlési ágazat fejlődéséhez, ami „további előnyöket biztosít az ügyfelek, a magyar gazdaság teljesítménye, valamint az ország versenyképessége számára”.
Ahogyan az elmúlt időszakban, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, most is azzal magyarázta a lépését, hogy „a kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz helyzet ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a recessziót, megvédje a családokat”. Az újabb tulajdonszerzéssel szerintük növelik Magyarország szuverenitását és stabilitását, és megerősítik a nemzeti tulajdon szerepét a stratégiailag kiemelt ágazatokban.
Az a pénzügyi tranzakció, amelyben a magyar állam és a 4iG közvetett tulajdonrészt szerzett a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben, 2023 januárjában zárult le. Az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Magyarország második legnagyobb távközlési vállalatában. A magyarországi mobilpiacon 2022 derekán a Magyar Telekom volt a vezető 44 százalékos piaci részesedéssel, a Vodafone 31 százaléknyit tudhatott magáénak. | https://nepszava.hu/3188537_yettel-kozvetett-allami-tulajdon-corvinus-4ig | https://web.archive.org/web/20230412002938/https://nepszava.hu/3188537_yettel-kozvetett-allami-tulajdon-corvinus-4ig | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-bejelentes-a-magyar-allam-a-yettelbe-is-bevasarolta-magat | Népszava | hungarian-news | 2023-03-20 11:59:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Gazdaságfejlesztési Minisztérium",
"Yettel Magyarország Zrt."
] | [] | [
"távközlés / telekommunikáció",
"tőzsde",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
56,365 | Tizenhét, vesztegetéssel vádolt határrendészt vettek őrizetbe kedd este az ártándi határátkelőnél | Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, kedd este összehangolt bűnügyi akció zajlott az Ártánd Közúti Határátkelőhelyen. Az ügyészség szerda délelőtti közleményéből kiderült: tizenhét hattárrendészt és egy civilt vettek őrizetbe a határátkelőnél. | Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, kedd este összehangolt bűnügyi akció zajlott az Ártánd Közúti Határátkelőhelyen. Az ügyészség szerda délelőtti közleményéből kiderült: tizenhét hattárrendészt és egy civilt vettek őrizetbe a határátkelőnél.
„A közel 300 rendőr és ügyész részvételével zajló bűnügyi akcióban az ügyészség felkérésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat eljárási cselekményeket végrehajtva járult hozzá az eljárás sikeréhez” – áll a közleményben.
A megalapozott gyanú lényege szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el.
Az Ártánd, illetve Nagykereki Közúti Határátkelőhelyen szolgálatot ellátó tizenhét határrendész 2022 áprilisát megelőzően
megállapodott abban, hogy az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen jogtalan előnyt fogadnak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között előre meghatározott arányban elosztják.
Az elkövetők között tiszti rendfokozatú nincs, a legmagasabb beosztású határrendész az átkelőhelyeken szolgálatot ellátó szolgálatirányító parancsnok és átkelőhely-ügyeletes volt.
A két-két szolgálatirányító parancsnok, illetve átkelőhely-ügyeletes az ügyészség közleménye szerint közvetlenül nem fogadott el jogtalan előnyt, de a kívánságuknak megfelelően olyan sávokra osztották be az alárendeltjeiket, ahol nagyobb esély volt a vesztegetési pénzek megszerzésére.
A kötelességüket megszegve a tudomásukkal zajló korrupcióról sem tettek jelentést, és nem is léptek fel ellene, amiért cserébe ők is kaptak részesedést a vesztegetési pénzből.
A nyomozó ügyészség elrendelte a 18 elkövető őrizetét, a gyanúsítotti kihallgatások jelenleg is folyamatban vannak. | https://telex.hu/belfold/2023/03/08/atrand-hataratkelo-vesztegetes-orizetbe-vetel-17-hatarrendesz | https://web.archive.org/web/20230529113732/https://telex.hu/belfold/2023/03/08/atrand-hataratkelo-vesztegetes-orizetbe-vetel-17-hatarrendesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenhet-vesztegetessel-vadolt-hatarrendeszt-vettek-orizetbe-kedd-este-az-artandi-hataratkelonel | Telex | hungarian-news | 2023-03-08 12:02:00 | [] | [
"Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség"
] | [
"Ártánd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
56,366 | Nem a közvagyon elherdálására esküdtem fel – kiakadtak, hogy ingyen vinné az egyház az óvodát, iskolát | A békésszentandrási önkormányzat már vizsgálja, milyen legális eszközökkel tudja megakadályozni, hogy az egyház ingyen átvegye azt a két ingatlant, amiben a település általános iskolája és az óvodája működik. Sinka Imre polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A Szeged-Csanádi Egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak. | A békésszentandrási önkormányzat már vizsgálja, milyen legális eszközökkel tudja megakadályozni, hogy az egyház ingyen átvegye azt a két ingatlant, amiben a település általános iskolája és az óvodája működik. Sinka Imre polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A Szeged-Csanádi Egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
Az ügy komoly felháborodást keltett a 3400 fős településen, mivel az iskola épületét a helyiek összefogásával, téglajegyből építették fel a 80-as években, értelemszerűen ragaszkodnak hozzá az emberek, mondta a polgármester. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy a település egyházellenes lenne, a lakosság 80 százaléka katolikus, ő maga pedig hittudományi végzettséggel rendelkezik.
Nem erre esküdött fel
A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy tavaly decemberben elfogadott törvény alapján jelentette be igényét az iskola és az óvoda épületére. A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás azt mondja ki, hogy egyház igényelheti az eredetileg is hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Ezt akkor teheti meg, ha az ingatlanokat később is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használnák.
Ez Békészentandrás esetében is megáll, mivel az iskola és az óvoda ugyanúgy működne tovább ezután is, csak az ingatlanok tulajdonjoga szállna át az egyházra. Az intézmények eleve egyházi fenntartásban vannak, ezért sem valószínű, hogy bezárnák őket. A korábbi törvények szerint azt az ingatlant kaphatta meg az egyház, ami az államosítás előtt is a tulajdonában volt.
A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban, ráadásul ingyen.
Hasonló helyzetben van Kübekháza, Hódmezővásárhely és a budapesti XI. is, az egyház ezeken a helyeken is a bejelentkezett az iskolák, óvodák, bölcsődék tulajdonjogáért. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, vagyis az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában. Sinka Imre azt mondta: más érintett önkormányzatokkal is kapcsolatban vannak, de erről nem kívánt további részleteket elárulni. Annyit még elmondott, hogy szerinte sok önkormányzat fél, hogy mi lesz, ha ellenállnak.
„Nem tudom, mit kapok én ezért, de nem a közvagyon elherdálására esküdtem fel.”
A békésszentandrási polgármester szerint a törvény nemcsak, hogy alkotmányellenes, de az uniós alapelvekkel is szembemegy. Úgy fogalmazott: a közvagyon elherdálásának tartja, ami most történik. Facebook-posztjában korábban azt írta: a bilincset is vállalja, de nem írja alá, hogy az egyház ingyen átvenné a helyi óvodát és iskolát. Megkeresésünkre azt mondta: ezt úgy értette, hogy akkor sem fogja aláírni az önkormányzati vagyon átruházását, ha törvény kötelezi rá. Elkeseredésében írta a bilincses fordulatot.
Focipálya, szálláshely, park kerülne ingyen az egyházhoz
De mivel járna a gyakorlatban, ha egyházhoz kerülne a két ingatlan? Sinka Imre szerint „milliárdos vagyonvesztésről” van szó, mivel nemcsak az iskolaépület kerülne az egyházhoz, hanem:
egy teljes, körülbelül 40 ezer négyzetméteres komplexum, ahol raktár, szolgálati lakás, park, focipálya, mintagazdaság és egy 40 férőhelyes szálláshely is található.
A polgármester elmondása szerint csupán az ingatlan 10 százalékán folyik oktatás, tehát legfeljebb arra a részre tarthatna igényt az egyház. Hasonlóan érvel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is az egyház ingatlanszerzése ellen.
Az ingatlan átruházása rengeteg kérdést vet fel, nem csak annyiról van szó, hogy papíron más lesz a tulajdonos, magyarázta Sinka Imre. Ott van például a mintagazdaság, ami a közmunkaprogram keretében működik, és megbüntetik az önkormányzatot, ha nem teljesíti a vállalt feltételeket. A focipálya pályázatból épült, a Magyar Labdarúgó Szövetség felé kell elszámolniuk. A turizmus hagyományosan erős Békésszentandráson, a szálláshelyből jelentős bevétele van a településnek. Kérdés, hogy ha az is az egyházhoz kerül, kié lesz a bevétel. Szerinte az egyházmegyénél egyszerűen nem gondolták végig, hogy pontosan milyen épületek vannak az ingatlanhoz tartozó helyrajziszámon.
A polgármester leginkább azt fájlalja, hogy az egyház részéről senki nem kereste meg őt, a helyi esperes és az iskola igazgatója is tőle tudta meg, hogy milyen igénnyel kereste meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az előbb említett Facebook-posztjában az 50-es évek gyakorlatához hasonlította az eljárást. Az önkormányzat 2012-ben adta át az iskolát és az óvodát (törvény kötelezte erre) az egyháznak, amiből soha nem is volt probléma, jó volt az együttműködés az önkormányzat és az egyház között, mondta Sinka Imre. Ebbe rondít most bele az ingatalnok ügye, kínos helyzetet teremtve.
A polgármester egyébként korábban is tudott a törvényről, véletlenül találta meg a salátatörvényt olvasgatva, de pont a jó kapcsolat miatt nem gondolta, hogy Szeged-Csanádi Egyházmegyének lesznek ilyen igényei. Ennek ellenére még most is úgy gondolja, hogy képesek lennének kompromisszumos megoldást találni, és bízik a párbeszédben. | https://telex.hu/belfold/2023/03/09/bekeszentandras-egyhaz-iskola-ovoda-ingatlanvagyon-polgarmester-sinka-imre-alkotmanybirosag | https://web.archive.org/web/20230529152159/https://telex.hu/belfold/2023/03/09/bekeszentandras-egyhaz-iskola-ovoda-ingatlanvagyon-polgarmester-sinka-imre-alkotmanybirosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-a-kozvagyon-elherdalasara-eskudtem-fel-n-kiakadtak-hogy-ingyen-vinne-az-egyhaz-az-ovodat-iskolat | Telex | hungarian-news | 2023-03-09 12:13:00 | [] | [
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Békés megye",
"Békésszentandrás"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"önkormányzat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
56,367 | 57 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a korrupcióval vádolt ártándi határrendészektől | Ártándon tizenhét vesztegetéssel vádolt határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe kedd este, és a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség most is azt is közölte, hogy milyen vagyontárgyakat foglaltak le. | Ártándon tizenhét vesztegetéssel vádolt határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe kedd este, és a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség most is azt is közölte, hogy milyen vagyontárgyakat foglaltak le.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala az ügyészség felkérésére több mint 190 millió forint értékben biztosított vagyontárgyakat. A nyomozással párhuzamosan folytatott vagyonvisszaszerzési eljárásban a gyanúsítottaktól hat gépkocsit, egy nagyobb értékű luxus órát, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kriptovalutát foglaltak le, továbbá négy ingatlan zár alá vételéről döntöttek. A 18 gyanúsítottól közel 57 millió forint készpénzt foglaltak le, amelynek felét külföldi devizákban, döntően euróban tartották.
Az elkövetők többsége hivatali vesztegetés elfogadása miatt két-nyolc éves börtönt kaphat.
A nyomozó ügyészség indítványozza 16 gyanúsított letartóztatását, továbbá egy határrendész – akivel szemben a vesztegetési bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alapeseti minősítését közölték – és egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelését. A kényszerintézkedésekről Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa pénteken dönt, áll az ügyészségi közleményben. | https://telex.hu/belfold/2023/03/10/57-millio-forintnyi-keszpenzt-foglaltak-le-a-korrupcioval-vadolt-artandi-hatarrendeszektol | https://web.archive.org/web/20230529120921/https://telex.hu/belfold/2023/03/10/57-millio-forintnyi-keszpenzt-foglaltak-le-a-korrupcioval-vadolt-artandi-hatarrendeszektol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/57-millio-forintnyi-keszpenzt-foglaltak-le-a-korrupcioval-vadolt-artandi-hatarrendeszektol | Telex | hungarian-news | 2023-03-10 12:19:00 | [] | [
"Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség"
] | [
"Ártánd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
56,368 | Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak | Börtönnel fenyegeti az MSZP a politikai célzatú, koncepciós eljárások indítóit és végrehajtóit, noha Polt Péter legfőbb ügyész szerint ez a műfaj nem is létezik. Fleck Zoltán jogszociológus viszont az Origónak arról beszélt: a látszat nem ez. | A szocialisták az után nyújtották be a „koncepciós büntetőeljárások önálló szankcionálása érdekében" módosító javaslatukat a büntető törvénykönyvhöz (Btk.), hogy szerdán több órán át hallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség elmúlt ötévi tevékenységéről. Pontosabban az idő nagyobb részében az ellenzék bírálta Polt Pétert és az ügyészi szervezet munkáját. Huszonketten voltak összesen az ülésteremben, a kormánypártok 132 képviselőjéből például mindössze négyen.
Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak
Akár tíz év börtönbüntetést is kaphat az az ügyész vagy bíró, aki politikai érdekből valótlan tényre vagy koholt vádra alapozva indít vagy folytat büntetőeljárást – legalábbis ezt javasolja az MSZP. Azt a hivatalos személyt is büntetnék a szocialisták, aki tud ilyen eljárásról, de nem tesz feljelentést, továbbá azt is, aki tudomás szerez arról, hogy jogtalan eljárás készül, mégsem tesz ellene semmit.
A törvénymódosító javaslat indoklása szerint „a Fidesz–KDNP pártszövetség kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény: koncepciós perekben meghurcoltak, fenyegetett gyanúsítottak és tanúk, politikai érdekből kötött vádalkuk mutatják azt az utat, amelyen a jelenlegi hatalom jár".
A büntető kódexet a fentiek miatt szigorítani kívánó szocialista képviselők még ennél is tovább mentek az indoklásban, és így folytatták: Már több esetben kiderült, és a ma még összességében függetlennek tekinthető bíróság jóvoltából később is kiderülhet, hogy különösen "az ügyészség nem válogat az eszközökben, ha politikai megrendelésről van szó."
Az ügyészek 1 százaléka a Fidesz ökle?
Hasonlóan kemény, vádló hangot ütöttek meg a beszámolóról szóló vitában is a hozzászóló szocialista képviselők. Pedig első látásra békésnek tűntek, hiszen mindegyikük előtt egy szál virág pihent – a sárga rózsát egy ideje szimbólumként használja az MSZP a nyilvános szereplései alkalmával, talán némi öniróniával is utalva az Illés együttes Miért hagytuk, hogy így legyen? című legendás dalára.
Látványos performansszal is igyekeztek bosszantani a szocialisták a legfőbb ügyészt, aki szerintük – mint a vitában elhangzott – kevéssé független a Fidesztől, sőt pártérdekeket szolgál. Az ellenzéki képviselők laptopjainak fedelére jól látható módon fotókat ragasztottak: az egyiken Polt Péter meccset néz Orbán Viktor kormányfővel, a másikon a Fidesz választmányi ülésén szólal fel 1993-ban.
Polt vélt pártosságát több MSZP-s képviselő is szóvá tette. Bárándy Gergely arról beszélt: az ügyészek 99 százaléka tisztességes, de egyes szervezeti egységek "a kormánypártok szolgálóleányaivá" váltak, aktuálpolitikai célokat szolgálnak. Úgy vélte, az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló, kettős mérce alapján működik, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig "a Fidesz ökle".
Szembesítették a „mocskos ügyekkel"
Bárándy Gergely felvetette azt is: az ügyészség miért nem tesz semmit az intézményesült korrupció ellen. Azt egyébként beszámolójában a statisztikai adatok alapján a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az utóbbi években nőtt a korrupciós jellegű bűncselekmények száma. Bárándy ezután hiányolta, hogy a dohánykoncessziók, a „trafikmutyi" ügyében a bizonyítékok ellenére sem indult eljárás.
Párttársa, Harangozó Tamás az állami földek bérbeadásának a Fideszben is bírált gyakorlatát, a „földmutyit" emelte ki, és jellemzőnek nevezte „a narancsoligarchák ügyeinek eltussolását". Harangozó utóbb az Origónak úgy értékelte a parlamenti meghallgatást, hogy „szembesítettük Polt Pétert a „mocskos ügyekkel". Idesorolta az ellenzéki politikusokat érintő „koncepciós pereket".
Példaként említette a tábornokpert, Hunvald György volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester ügyét, továbbá a Sukoró- és az UD Zrt.-ügyet. Kiemelte, hogy a Fidesz „maffiabaloldalozik", miközben a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló parlamenti bizottság konszenzusos jelentése nem talált semmilyen jogsértést vagy politikai megrendelés jelét.
Nem kímélte Poltot Schiffer és a Jobbik
„Az emberek szerint az ügyészség falaz a politikai elitnek, hogy semmire ne derüljön fény" – ezzel a nem túl hízelgő vélekedéssel már az LMP-s Schiffer András szembesítette a legfőbb ügyészt. A politikus szerint e téren egyébként nem sok változott az elmúlt 25 évben.
Emlékeztetett: „2002 után is ment a visítás az akkor ellenzéki Fidesz részéről, hogy itt a szocialisták vendettát hirdettek a volt fideszesek ellen, koncepciós perek (...) ugyanezek a szövegek elhangoztak a fideszesek részéről."
Példa a Schiffer említette "visításra"
(MTI, 2003. szeptember 1.) Bocsánatkérésre szólította fel Keller László közpénzügyi államtitkárt sorozatos rágalmaiért hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Mátrai Márta fideszes parlamenti képviselő. "Érdemes volna a kormánynak elgondolkodnia azon, hogy azt az államformát, ahol a hatalmon lévő politikusok mondják meg, hogy ki a bűnös, és ki nem, azt nem köztársaságnak, nem demokráciának és nem jogállamnak hívják" – szögezte le. Mátrai Márta rámutatott, hogy (...) a feljelentésügyi államtitkár számláját terhelő, politikai megrendelésre indított ügyekről mára pedig egytől egyig kiderült a politikai vádak tarthatatlansága és megalapozatlansága.
Nem kímélte Polt Pétert és az ügyészséget a Jobbik sem, bár képviselője elsősorban az „elszámoltatás" hatékonyságát kifogásolta. Staudt Gábor kitért arra is, hogy a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós ügyekben. Úgy vélte, az ügyészség vizsgálhatná, hogyan rendelkezhetnek kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal, mint a legális jövedelmük, továbbá a vádhatóságnak reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.
Polt és a Fidesz visszautasítja a vádat
A politikai koncepciós perekre vonatkozó utalásokat Polt Péter visszautasította. A legfőbb ügyész túlzásnak ítélte, hogy az ügyészség pártosan járna el. Hangsúlyozta: az ügyeket egyformán kezelik, "nincsenek politikai ügyek". Közölte azt is, hogy nincs adatgyűjtés arról, hányszor vontak felelősségre kormánypárti képviselőt.
Fidesz: Az ügyészség független
Az ügyészség független szervezet, nem igaz, hogy politikai megrendelésre történnének eljárások – utasította vissza az ellenzék kritikáját a legfőbb ügyész beszámolóját végighallgató kevés kormánypárti képviselő egyike. Demeter Zoltán az Origo kérdésére elmondta: „a legfőbb ügyész és mindenki független", nem is igazán értette az MSZP reakcióit. Úgy vélte, az, hogy egyes ügyekben a bíróság végül nem talált bűnösnek jelenlegi ellenzéki politikusokat, még nem jelenti azt, hogy a vádak koholtak lettek volna. „Ha meg elítélték volna őket, az lett volna a baj, mert bizonyította volna a politikai megrendelést, nem?" – vágott vissza a kormánypárti politikus.
A kitiltási ügyben az ügyészség teszi a dolgát – mondta még viszonválaszában Polt, jelezve: ha lesz bizonyítható korrupciós ügy, vádat emelnek. Hozzátette: a volt NAV-os Horváth András által felvetett ügyekben is vizsgálódnak.
Polt Péter jelezte azt is: nem az igazságszolgáltatás alacsonyabb színvonalára utal, hogy Magyarországon nem gyanúsítottak meg miniszterelnököt, mint Horvátországban.
Ő kérte ki Gyurcsány mentelmi jogát
Horvátországban egyébként nem a hivatalban lévő, hanem egy volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert gyanúsították meg korrupcióval összefüggésben, majd idén júniusban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság a többi között a magyar vonatkozású, INA–Mol-ügyek egyesített perében. Volt kormányfőt pedig Magyarországon is meggyanúsítottak – éppen a Polt Péter felügyelte ügyészség.
Három évvel ezelőtt Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a sukorói telekcsereügylettel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mindez az után vált lehetségessé, hogy a Polt Péter legfőbb ügyész által aláírt kérelem alapján az Országgyűlés kormánypárti többsége felfüggesztette a volt kormányfő mentelmi jogát.
Érdekes egybeesés, hogy Polt "A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály" problémakört választotta 2010-es doktori disszertációja témájául. Ráadásul a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen PhD fokozatot érő dolgozat mottójául Polt valamiért ezt a shakespeare-i idézetet találta a legjobbnak a VI. Henrikből: "Az első tennivaló: öljünk meg minden törvénytudót."
Gyurcsány meggyanúsításakor az ügyészség abból indult ki, hogy a politikus 2008-ban kormányfőként "túllépte a hatáskörét", amikor a King's City kaszinó beruházóival tárgyalt és a több százmilliárdos munkahelyteremtő projekt támogatása részéről "utasítás jellegét mutatta". Ám 2012-ben a vádemeléskor bizonyítottság hiányában nem lett vádlott, a nyomozást megszüntették ellene.
Fleck: Politikai szelekció zajlik
Súlyos gondok vannak az ügyészi szervezetben, a vádemelésekben „politikai szelekció látszik" – állapította meg Fleck Zoltán. A jogszociológus, egyetemi tanár az Origónak elmondta: politikai logika működik, ez pedig nem csak súlyos szakmai, hanem társadalmi károkat is okoz. Mindebből azonban szerinte kevés látható, mert az ügyészség működése – szemben a bíróságokéval – a nyilvánosságtól elzárva zajlik. A fő problémát abban a korlátlan jogban látja Fleck, hogy a legfőbb ügyész indoklás nélkül utasíthatja a vád elejtésére vagy éppen vádemelésre az eljáró ügyészt, akinek így nem biztosított a függetlensége. A jogszociológus rövid távon ebben nem vár változást, legfeljebb akkor, „amikor a hatalom jellege megváltozik, és már más fogja vezetni az ügyészséget." Fleck Zoltán az MSZP-nek a koncepciós pereket szankcionáló törvényjavaslatáról egyébként úgy vélekedett: veszélyes dolog, ráadásul a problémát nem oldja meg, ha bírókat és ügyészeket jogi szankciókkal fenyeget bármely politikai erő.
Polt 2025-ig is a posztján maradhat
Rövid, sőt középtávon sem várható a Fleck Zoltán által említett változás az ügyészség szemléletében, Polt Péter ugyanis 2022-ig, vagy akár még tovább is legfőbb ügyész maradhat. Noha a 2010 decemberében a Fidesz törvénymódosítása nyomán az addigi 6 helyett már 9 évre választotta meg az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, Polt Péternek 2019-ben nem kell feltétlenül felállnia székéből.
A legfőbb ügyész kinevezése a mandátuma lejártával vagy 70. életévének betöltése miatt szűnik meg, de a jogkörét az új legfőbb ügyész megbízatásának kezdetéig tovább gyakorolhatja. Mivel már kétharmados többséghez kötött a legfőbb ügyész megválasztása, ha 2018-ban és netán 2022-ben sem szerez egyik politikai erő sem ekkora többséget, Polt 70 éves koráig, 2025-ig is a hivatalában maradhat.
Polt Péter megítélését ellenzéki körökben jól jelzi, hogy az MSZP-ben régóta a Fidesz vállalati jogászaként emlegetik. Annak a pártnak a jogászaként, amelynek országos választmányi alakuló ülésén is részt vett 1993-ban, majd amelynek színeiben egy évvel később sikertelenül próbált parlamenti mandátumot szerezni, és amelyik támogatásával nemcsak 2000–2006 között tölthette be a legfőbb ügyész posztját, hanem most is.
A legfőbb ügyész felesége egyébként szintén jogász és ügyész. Polt-Palásthy Marianna korábban a Tolna Megyei Ügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgozott. A második Orbán-kormány idején, 2010-től az Emberi Erőforrások Minisztériumában jogi és személyügyi helyettes államtitkár volt, jelenlegi munkahelyére, a Magyar Nemzeti Bankhoz idén év elején került: a személyügyi igazgatóságot vezeti.
Figyelmeztette a politikát a bíró
Az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé – ezt egy bíró mondta ki tavaly októberben a Hunvald György volt VII. kerületi és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert a hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentő, elsőfokú ítélet indoklásban. „A bíróság nem válhat a politikai bosszúállás eszközévé" – figyelmeztetett a bíró a Népszava beszámolója szerint. Az ítélet amúgy megállapította: a per tárgyát képező tanácsadói szerződések jogszerűek voltak, amikor ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, amelyet ebben a formában jelenleg is számos önkormányzat alkalmaz. Ez a vita viszont "nem tartozik a bíróságra", a bíróság nem kíván "politikai ügyek részese lenni" – hangzott el az indoklásban. Nem sokkal korábban egyébként Meggyes Tamás, Esztergom volt fideszes polgármestere egy vádemelés előtt álló ügy lehetséges érintettjeként, mentelmi jogának felfüggesztéséről gondolkodva nyilatkozott a Népszavának úgy, hogy "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nem tudni, ki rendel: az ellenségeink vagy a barátaink".
hirdetés | https://www.origo.hu/itthon/20141211-borton-jarna-a-koncepcios-perek-kiagyaloinak.html | https://web.archive.org/web/20171224134431/https://www.origo.hu/itthon/20141211-borton-jarna-a-koncepcios-perek-kiagyaloinak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-ev-a-partos-ugyesznek-bironak | Origo | hungarian-news | 2014-12-11 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Polt Péter"
] | [
"Fidesz",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"ügyészség"
] | [] |
56,369 | Nagyon gyanús közbeszerzés a Debreceni Egyetemen | Kizárták az olcsóbb ajánlatokat adó cégeket, hogy aztán megbízhassanak egy fantomvállalkozást | Főleg egy közintézmény esetében azt gondolná a halandó átlagpolgár, hogy nem annyira bonyolult dolog egy közbeszerzés, legalábbis az a része, amikor a beérkezett ajánlatok közül választani kell. Persze alaposan és szakszerűen meg kell vizsgálni, hogy a jelentkező vállalkozások tényleg megfelelnek-e a kiírás feltételeinek, de ha minden rendben, akkor lehet is mérlegelni az ígért minőség illetve az ár alapján. Olykor persze meg lehet magyarázni, hogy a kicsit drágább talán jobb, de a Debreceni Egyetem egyik cégénél ezt most nagyon nehéz lenne. Mutatjuk, miről is van szó.
A nemrég Vlagyimir Putyint díszpolgárrá kinevező egyetem egyik cége, az UD Human Service Kft. még tavaly októberében írt ki egy közbeszerzést: számos tisztítószert, tisztítóeszközt és néhány takarítógépet szerettek volna vásárolni. A két részre osztott kiírásra több cég is jelentkezett, idén január elején döntött is az UD Human Service, egy debreceni cég, a Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó. Idáig nincs is semmi különös a folyamatban, ám ha megnézzük a szerencsés cég hátterét és a többi ajánlatot, az eljárásban több furcsaságot is találhatunk. A közbeszerzés az LMP-s Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfójának az egyik témája, nekünk a sajtótájékoztató előtt mesélt az ügyről.
Nem nagy összegről van szó – bár ez is csak nézőpont kérdése –, kicsivel több mint 36 millió forintért szerződött az egyetem kft.-je a nyertes céggel, de valamiért a feltűnően legmagasabb ajánlatot fogadták el. A két részre osztott közbeszerzés első felére volt olyan vállalkozás, amely 22 millió forintért szállított volna takarítóeszközöket és -gépeket, szemben a befutó Credo Trade 33,9 millió forintos ajánlatával. De a nyertesnél a második legmagasabb ajánlattevő is több mint 3 millió forinttal olcsóbban szállított volna. Ezek után az UD Human Service Kft. – és így az egyetem – azt mondta, nekik nem kell az olcsóbb, kizártak mindenkit, csak a legdrágább ajánlatot tevőt nem. Ezt úgy tehették meg, hogy a közbeszerzés kiírásába beleírták: ha olyan cég jelentkezik, amely 100 millió forint feletti éves árbevétel felett produkál, azt kirakhatják, ha úgy gondolják.
A Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nem csupán az a gond, hogy ők tették magasan a legdrágább ajánlatot, de a céginformációs adatokból az is kiderül, hogy gyakorlatilag alig van értékelhető eredményük: 2014. és 2016. között egy forint árbevételt sem termeltek. A portálunkhoz eljuttatott információk szerint ráadásul a cég alvállalkozóra akarja bízni a takarítóeszközök és tisztítószerek beszerzését, onnan a Credo átveszi azokat, majd valamekkora haszonnal átadja az egyetemnek. Ezzel akár 10 millió forintnál is többet kereshetnek, hiszen a legolcsóbb ajánlatot tevő ennyivel olcsóbban is leszállította volna a tételesen leírt eszközöket. Vagyis: a debreceni egyetem cége szerette volna támogatni a kisvállalkozásokat, amely rendben is van, de az már nehezen védhető, hogy egy olyan túl magas árajánlattal előálló kft. miatt zárt ki másokat, amelynek a korábbi években nem volt bevétele, és amely nem is tudja, vagy nem akarja önmaga beszállítani a kért eszközöket, hiszen alvállalkozót kell megbíznia.
(A Debreceni Egyetemet és az UD Human Service Kft.-t is megkerestük az ügyben, azt kértük, indokolják meg a közbeszerzés fentebb részletezett furcsaságait. Amint elküldik a válaszaikat, közöljük az álláspontjukat.)
„Ez vagy totális dilettantizmusra utal, vagy arra, hogy itt az irányított közbeszerzés egyik iskolapéldáját láthatjuk. Én az utóbbira tippelek” – kommentálta a furcsa esetet az LMP társelnöke. Hadházy Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a csütörtöki már a századik korrupcióinfója; noha több korrupciógyanús ügynek nem lett látványos eredménye, szerinte szerencsére nem igaz, hogy Polt Péter legfőbb ügyész minden ügy kivizsgálását meg tudja akadályozni, hiszen 45 feljelentésünkből 20-ban az ügyészség kénytelen volt nyomozást indítani. Utóbbira példa egyebek közt a kezdetben Farkas Flórián irányítása alatt működő Híd a munka világába foglalkoztatási program korrupciógyanús pénzköltései, vagy a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program körüli visszaélésgyanúk. De nyomoznak még az általunk is bemutatott bátonyterenyei és bicskei fantomraktárak kapcsán, továbbá az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, illetve a Széchenyi Programiroda pénzszórásai ügyében is.
Cikkünk megjelenése után reagált az egyetem és az UD Human Service Kft. is. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt közölte, hogy tulajdonosként az UD Human Service Kft. napi ügyeibe nem avatkozhatnak bele, azok kapcsán direkt utasítást nem adhatnak. „Az intézmény tulajdonosként elkötelezett amellett, hogy a többségi befolyása alatt álló társaságok törvényesen és hatékonyan működjenek. Tekintettel a sajtóban megjelentekre, a tulajdonos belső ellenőrzést rendel el és annak eredménye szerint, amennyiben szükséges, változtat a folyamatok végrehajtási rendjén és az ellenőrzések gyakoriságán” – jelezte az intézmény.
Az UD Human Service felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárást megindító felhívásban éltek azzal a jogszabályok adta lehetőségükkel, miszerint „árubeszerzés esetén a százmillió forint általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára teszi csak lehetővé az ajánlattételt”. Ezt azért tették, hogy a kis- és középvállalkozások számára minél hatékonyabb versenypozíciót teremtsenek. Mivel mindezt a közbeszerzési kiírásukban előírták, így nem volt más választásuk, a többi cég ajánlatát érvénytelennek kellett minősíteniük, hiszen azok 2016-os árbevétele átlépte a 100 millió forintot. Az UD Human Service külön kiemelte, hogy az általuk tett korlátozást minden ajánlattevőnek látnia kellett. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon-gyanus-kozbeszerzes-a-debreceni-egyetemen-kizartak-az-olcsobb-ajanlatokat-ado-cegeket-hogy-aztan-megbizhassanak-egy-fantomvallalkozast-108831 | https://web.archive.org/web/20231225055610/https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon-gyanus-kozbeszerzes-a-debreceni-egyetemen-kizartak-az-olcsobb-ajanlatokat-ado-cegeket-hogy-aztan-megbizhassanak-egy-fantomvallalkozast-108831 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-gyanus-kozbeszerzes-a-debreceni-egyetemen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-01-18 12:24:00 | [] | [
"Credo Trade Kft.",
"Debreceni Egyetem"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"oktatás",
"versenykorlátozás - kartell",
"protekció",
"átláthatóság",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
56,370 | 25 százalékos túlárazások az uniós beruházásoknál | 2010 előtt is volt korrupció, de a Fidesz központosította a lopást is. | Korábban a „helyi kiskirályok“ döntöttek egy-egy beruházásról, ma már viszont sokszor „igen magas szinten“ dől el, ki kap meg egy jelentős megbízást, mondta Martin József Péter a Magyar Nemzetnek. A Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója azt mondta, becsléseik szerint az uniós pénzből finanszírozott fejlesztéseket 20-25 százalékkal túlárazzák a piaci árhoz képest. Közbeszerzési eljárásokon évente tübb mint 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást osztanak szét. Azaz ha minden beszerzésnél 25 százalék a felár, akár 200 milliárd is eltűnhet.
Martin emlékeztetett, hogy az Európai Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) már több mint 40 beruházásnál bukkant szabálytalanságra. Legutóbb Tiborcz István, Orbán Viktor vejének érdekeltségénél, az Elios Zrt-nél. Ebben az ügyben az OLAF szerint 13 milliárd forintot kellene visszafizetnie Magyarországnak. A TI vezetője szerint Magyarországnak csatlakoznia kéne a 2020-tól felálló Európai Ügyészséghez, de erre a kormány nem mutat semmiféle hajlandóságot.
Martin azt is elmondta, hogy a TI költségvetésének mindössze 7 százaléka érkezik a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól. Forrásaik 53 százalékát EU-s intézményektől nyerték pályázatokon, 20 százalék pedig a TI berlini központjától érkezett.
A kormány és a hivatalok persze teljesen másképp látják a helyzetet. A Közbeszerzési Hatóság szerint ugyanis „erősödött tavaly a verseny a közbeszerzési pályázatoknál, ahol továbbra is teljes az átláthatóság“. Ezt a szervezet elnöke, Rigó Csaba Balázs mondta az Európai Bizottságra hivatkozva. Rigó azt is hozzátette az MTI szerint, hogy csökkent a korrupció és a visszaélések kockázata. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/25-szazalekos-tularazasok-az-unios-beruhazasoknal-108910 | https://web.archive.org/web/20220817112318/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/25-szazalekos-tularazasok-az-unios-beruhazasoknal-108910 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-szazalekos-tularazasok-az-unios-beruhazasoknal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-01-23 12:32:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"átláthatóság",
"csalás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
56,371 | Schadl aranya | 2020. június 6-án reggel nyolckor M. Viktor, Schadl György sofőrje leparkolta főnöke jól ismert Škoda Superbjét egy fákkal szegélyezett budapesti mellékutcában. Schadl kiszállt, és néhány lépéssel odaért kedvenc ékszerkereskedőjéhez. A vásárlás részleteiben előre megegyeztek, Schadlnál 70 millió forint volt készpénzben, amit nem sokkal korábban két beszervezett végrehajtótól, Forrai Miklóstól és Majorosi Esztertől szedtek össze. | 2020. június 6-án reggel nyolckor M. Viktor, Schadl György sofőrje leparkolta főnöke jól ismert Škoda Superbjét egy fákkal szegélyezett budapesti mellékutcában. Schadl kiszállt, és néhány lépéssel odaért kedvenc ékszerkereskedőjéhez. A vásárlás részleteiben előre megegyeztek, Schadlnál 70 millió forint volt készpénzben, amit nem sokkal korábban két beszervezett végrehajtótól, Forrai Miklóstól és Majorosi Esztertől szedtek össze.
A tranzakció gyorsan megtörtént, a pénzt megszámolták, Schadl pedig távozott. A táskájában ott lapult egy 157,1 grammos, 18 karátos arany karlánc, és egy nyakék egy 168 karátos, azaz 33,6 grammos Natural Fancy Yellow gyémánttal. Az ékszerész a garnitúra értékét valamivel korábban a hivatalos, úgynevezett GIA értékbecslés szerint 1,2 millió dollárra, azaz körülbelül 360 millió forintra becsülte, majd ezt Schadl lealkudta 350 ezer dollárra. Később az alkudozás 290 ezer, majd 248 ezer dollárig jutott, aminek a vége a 70 millió forintos vételár lett.
Schadl imádta az aranyat
Nem ez volt az első alkalom, hogy M. Viktor ennél ékszerésznél járt. Lefoglalt mobilja bejegyzései szerint 2019. október 31-én egymillió, 2020 februárjában pedig egyszer 5,9 millió, majd 6,5 millió forintot hagytak ott készpénzben. A 70 milliós tétel után még 2020 végén volt egy 12,5 milliós kifizetés, későbbi bejegyzések nincsenek.
Az ékszerekről legközelebb akkor hallunk, amikor 2021. november 5-én Schadl Györgyöt Ferihegyen őrizetbe vették, és átkutatták a lakását. A páncélszekrényben a nyomozók megtalálták azt a bizonyos ékszergarnitúrát, de mivel akkor még nem vádolták Schadlt hivatali vesztegetés elfogadásával, azokat nem is foglalták le.
Szintén átkutatták Schadl irodáját, ott egy sor másik ékszer került elő a páncélszekrényből. Ezek között van:
egy 45 centis vastag, fonott aranylánc;
egy 45 centis rizsszemű fonott aranylánc;
egy 20 centis vastag, fonott arany karkötő;
több női fülbevaló, gyűrű, és vékony lánc; valamint
egy Longines márkájú arany női karóra.
Ezen kívül a nyomozók találtak a páncélszekrényben egy csomó készpénzt, többek között dollárt, török lírát, lengyel złotyt, orosz rubelt, thai bátot, jamaicai dollárt és cseh koronát.
A lefoglalt tárgyakhoz később ékszerszakértőt rendeltek ki, aki megállapította, hogy az aranyláncok körülbelül 850, 460 és 293 ezer forintot érhetnek, valamint a többi ékszerből is kijön még valamivel több mint egymillió forint. Kifejezetten értékesnek egyedül a Schadl kezéről lefoglalt Brequet Marine típusú, 18 karátos aranyötvözetből készült karórát találták, amelyet 7,5 millió forintra becsült a szakértő.
Megjártak egy kört
Az első, novemberi házkutatáson a Schadlék lakásában tartott ékszereket még nem foglalták le, Schadlt viszont őrizetbe vették. Az őrizet nem sokkal később letartóztatássá vált, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, és a remény, hogy Schadl néhány héten belül szabadulhat, szertefoszlott.
Ekkor telefonált ki Schadl György a börtönből, és kérte meg feleségét, Schadl-Baranyai Helgát, valamint apját, idősebb Schadl Györgyöt, hogy rejtsék el az ékszereket. Ők ennek eleget is tettek, az OTP Bartók Béla úti fiókjában széfet béreltek, ahová aztán átszállították az addig a lakásban tárolt kollekciót. A nyomozók azonban ekkor már rég lehallgatták őket (Baranyait meg is figyelték), így elég hamar lelepleződött az akció.
A Bartók Béla úti OTP-fiókban március másodikán este háromnegyed hatkor jelentek meg a Központi Főügyészség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai. A bank dolgozóival együttműködve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tagjai nyitották ki a 70-es számú széfet, amelyben megtalálták a korábban már említett aranyláncokat, azon kívül körülbelül 15 karórát és egyéb ékszereket.
Eldugták az ékszert, szerintük „nem azért”
A hatóságok az eset után Schadl feleségét és apját különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolták meg, érvelésük szerint a lefoglalható értéktárgyakat akarták elrejteni előlük. Ezzel Schadl-Baranyai és idősebb Schadl a Schadl–Völner-ügy tizenheted- és tizennyolcadrendű vádlottjai lettek, akik a tárgyalás előkészítő ülésén határozottan tagadták bűnösségüket.
A nyomozati anyag szerint a kihallgatásokon azt mondták: nem a hatóságok, hanem a betörők elől akarták elrejteni az értékeiket. Azzal érveltek, hogy Schadl letartóztatása után nyilvánosságra kerültek a házkutatások jegyzőkönyvei, amiből bárki megtudhatta, hogy rengeteg ékszerük volt otthon, és el akarták kerülni, hogy kirabolják őket. Azt is mondták, hogy azt hitték, az ékszereket Schadl becsületesen szerezte, így fel sem merült bennük, hogy bűncselekmény lenne azokat elrejteni.
Schadl-Baranyai kétes ügyei, és a férjével folytatott beszélgetése ismeretében ezeket nehéz elhinni, és a nyomozókat sem győzték meg, így most mindkettőjükre felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyészség. Az ékszereket akkor a rendőrség vagyon-visszaszerzési hivatala foglalta le, valószínűleg azóta is ott vannak.
A nyomozati anyag szerint Schadl azért vette a 70 milliós ékszergarnitúrát, hogy eltüntesse a korábban végrehajtóktól beszedett több mint kétszázmillió forintot. Felmerül viszont a kérdés, hogy vajon hogyan alkudta le az eredetileg 360 millióra becsült ékszert 70 millióra. Felhívtuk az érintett ékszerészetet, de kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy Schadlról „nem tudunk semmit és nem nyilatkozunk”. A Schadl-ügyről az utóbbi hetekben több érdekes történetet is megírtunk: ezek közül néhány: | https://telex.hu/belfold/2023/03/10/schadl-ora-ekszer-millios-nyaklanc-karlanc-arany | https://web.archive.org/web/20230321020824/https://telex.hu/belfold/2023/03/10/schadl-ora-ekszer-millios-nyaklanc-karlanc-arany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-aranya | Telex | hungarian-news | 2023-03-10 12:28:00 | [
"Schadl György",
"Schadl-Baranyai Helga"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
56,372 | Szarral bekent fal, hemzsegő poloskák – panaszt tett Schadl György a fogvatartási körülmények miatt | Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak. |
Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak.
Minden előzetes értesítés nélkül magáncellába helyezték át 2022 februárjában Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, akit három hónappal korábban tartóztattak le. Ügyvédje pár nappal később panaszt tett a fogvatartási körülmények miatt, amelyek szerinte „mélyen sértik az emberi méltóságot, és semmiben sem felelnek meg a jogszabályoknak, illetve az európai uniós előírásoknak” – derült ki a Telex birtokába került nyomozati anyagból.
„Védencem a letartóztatása ideje alatt mindvégig példás magatartást tanúsított, a hatóságokkal mindenben együttműködött, magatartása ellen soha semmilyen kifogás vagy panasz nem merült fel” – olvasható a korábban Blikk által is ismertetett beadványban, amelyben Kardos Éva védő arról írt a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy
„senkinek nem könnyű az ilyen fajta életmódváltás”, de szerinte Schadl „kiválóan alkalmazkodott a számára szokatlan börtönviszonyokhoz”.
Mindezek után váratlanul érte, hogy egyik nap minden előzetes értesítés nélkül áttették egy emelettel feljebb a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai objektumában. Az ügyvéd szerint senki nem adott magyarázatot arra, hogy védencét közel öt hónappal a letartóztatása után miért kellett magánzárkába tenni, ahol
„a fal emberi fekáliával (szarral) van bekenve, hemzsegnek a poloskák”.
Azt írta, Schadl tele volt poloskacsípéssel, és a sztárvégrehajtót megviselte az is: „Hat órán keresztül próbálta kitakarítani az igencsak szűkre szabott celláját, de teljesen sikertelenül.”
Völner szabadlábon, Schadl magáncellában
A védőügyvéd szerint végtelenül megalázó volt, és semmi nem indokolta, hogy a nyomozás azon szakaszában magánzárkába helyezték át a végrehajtói kar elnökét. „Értem, hogy a nyomozó hatóság mindenképpen nyomást akar gyakorolni Védencemre, ezt a nyomozás érdekeit szem előtt tartva meg is teheti – de csak a jogszabályok és az ide vonatkozó előírások keretei között” – folytatta az írásbeli panaszt Kardos Éva, hozzátéve:
az embertelen, méltatlan és indokolatlan fogvatartási körülmények miatt védencét majd megfelelő reparáció illeti meg.
Azt kérte az ügyészségtől, hogy adjanak választ, mi indokolta Schadl „poloskás-fekáliás magánzárkába helyezését”, miközben példás magatartást tanúsított, és a nyomozás során már minden iratot, dokumentumot lefoglaltak. „Az egyenlő bánásmód alapelvének érvényesülnie kell a büntetőeljárás minden szakaszában, egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen, emberi méltóságot semmibe vevő eljárás” – fogalmazott az ügyvéd.
A védő beadványában arról is írt, hogy a nyomozati szakban is érvényes a belső arányosság elve:
„elfogadhatatlan, hogy amíg Védencem bűntársa változatlanul parlamenti képviselő és az Esztergom feletti ingatlanában szabadon él és intézi ügyeit, addig Védencemet nemcsak hogy letartóztatásban tartják, hanem minden ok nélkül majd öt hónapos letartóztatási idő után magánzárkába helyezik”.
Schadl Györgyöt 2021 novemberében állították elő, majd tartóztatták le, miközben Völner Pál mentelmi jogát ugyanazon év decemberében felfüggesztette az Országgyűlés. Noha igazságügyi államtitkári posztjáról lemondással távozott, parlamenti mandátumát a ciklus végéig, 2022 májusáig megtartotta, és nemcsak eközben, hanem azóta is szabadlábon védekezhet.
A nyomozati anyag szerint a Központi Nyomozó Főügyészségtől azt válaszolták Schadl védőjének, hogy az ügyészség „a fogva tartás körülményeivel kapcsolatban jogkörökkel nem rendelkezik”, így aztán ők nem adtak utasítást a gyanúsított áthelyezésére sem, annak okát a büntetés-végrehajtási intézménynél firtathatja.
A védő, Kardos Éva a Telexnek azt írta, hogy panaszukat a BV intézetparancsnoka alaptalannak találta és elutasította. A Fővárosi Főügyészség Büntetés-Végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Osztálya viszont már 2021 májusában részben helyt adott a panasznak, és
megállapította, hogy az intézet nem biztosította maradéktalanul az egészséges elhelyezéshez való jogot.
Továbbá az intézet jogszabályt sértett azzal, hogy nem biztosította Schadlnak a szekrényéhez való folyamatos és szabad hozzáférés lehetőségét. „Ezt követően védencem fogvatartási körülményei a lehetőségekhez képest javultak” – tette hozzá az ügyvéd, és kérdésünkre megerősítette: nem indítottak kártalanítási pert.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy „a fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat”, és a hatályos jogszabályok alapján nem válaszolhatnak konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdésekre.
Völner Pál: A börtönbiznisz sérti az emberek igazságérzetét
„A börtön nem egy romantikus hely, sőt az egy nagyon nehéz hely, és ott előfordulhat, hogy időnként egy-egy elítélt sérelmére történik valami, ami kínzásnak minősülhet”
– mondta Orbán Viktor még 2020 januárjában a közrádióban. A kormány egyik kiemelt témája volt ezekben az időkben ugyanis „a börtönbiznisz” felszámolása. A miniszterelnök szerint „10 millió ember igazságérzetét sérti”, hogy „jól ismert ügyvédi körök” ügyesen kijátsszák a jogszabályokat, és több millió forintos üzletet csinálnak a kártérítésekből.
A miniszterelnök nyilatkozata után pár héttel fel is függesztették a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. Az ügyben az egyik leggyakrabban az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólalt meg, aki történetesen nem más volt akkoriban, mint Völner Pál.
Varga Judit miniszterhelyettese arról beszélt többek között, hogy a „börtönbiznisz” egy tudatos visszaélés a joggal, és a tevékenység károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, sérti az emberek igazságérzetét. A volt államtitkár szerint a társadalom elvárása nem az, hogy a börtönben a bűnözők meggazdagodjanak, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre a börtönévek alatt úgy, hogy
„mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva”.
2020 őszén aztán alaposabban is átírták a négy évvel korábban elfogadott börtönkártalanítási szabályokat. A módosítás jócskán megnehezíti a rabok hozzáférését a kártalanítási összeghez: azt főszabály szerint a szabadulásra kell tartalékolni, csak „különös méltánylást igénylő esetben”, parancsnoki engedéllyel férhet hozzá a fogvatartott kapcsolattartója.
Elmarasztalták az államot a börtönök túlzsúfoltsága és körülményei miatt
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosítás után probléma maradt, hogy a törvényileg megkövetelt élettér megléte esetén nem lehet kártalanítást indítani, még akkor sem, ha az egyéb fizikai körülmények (pl. az elkülönített vécé hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás) sértik a szabályokat.
A szervezet 18 évig monitorozhatta a börtönökben a rabok elhelyezési körülményeit és jogainak érvényesülését, aztán 2017-ben a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága felbontotta az együttműködést, mondván, nélkülük is biztosíthatók a fogvatartottak jogai.
„Az említett eset tapasztalataink szerint nem kirívó sajnos. Évente több száz fogvatartotti, illetve hozzátartozói megkeresés alapján több olyan bv. intézet lehet az országban, ahol nagyjából kiirthatatlanok a poloskák”
– mondta Schadl panaszáról a Telexnek Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora. Mindezekre a problémákra a börtönkörülményeket vizsgáló más szervezetek jelentéseiben is lehet példákat találni (pl. az embertelen bánásmód megelőzésére szakosodott Európa Tanács-szerv, a CPT is külön kitért rá).
„Függetlenül attól, hogy ki mit követett el vagy milyen ügyben van letartóztatásban, senkinek nem szabadna olyan zárkában lennie, amely tele van poloskával, vagy emberi ürülék van a falon”
– tette hozzá. Krámer szerint a börtönök túlzsúfoltsága és a büntetés-végrehajtásban tapasztalható krónikus munkaerőhiány nagyon megnehezíti az emberi jogi standardok szerinti működést.
Felidézte, a kártalanítási rendszert azért kellett bevezetni, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben elmarasztalta a magyar államot a börtönök tömeges, rendszerszintű túlzsúfoltsága és az embertelen körülmények miatt. „Ezek a körülmények a magyar alkotmánnyal és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkkel, köztük uniós szabályokkal is ellentétesek” – fogalmazott a Helsinki Bizottság szakértője.
A végrehajtói kar elnökét bilincsben és vezetőszáron vezették be a február 17-én kezdődött bírósági tárgyalásra. Schadl és Völner is ártatlannak vallotta magát az előkészítő ülésen, hat végrehajtó azonban elismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt pozícióba.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
„Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
„Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2023/03/02/schadl-gyorgy-maganzarka-fogvatartas-fekalia-bolhak-panasz | https://web.archive.org/web/20230728130618/https://telex.hu/belfold/2023/03/02/schadl-gyorgy-maganzarka-fogvatartas-fekalia-bolhak-panasz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szarral-bekent-fal-hemzsego-poloskak-n-panaszt-tett-schadl-gyorgy-a-fogvatartasi-korulmenyek-miatt | Telex | hungarian-news | 2023-03-02 12:36:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"elfogultság",
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
56,373 | Vida Ildikó megírta a feljelentését, ötmilliót követel | Beperli Vida Ildikó az amerikai ügyvivőt – erősítette meg az Origónak a NAV-elnök ügyvédje, ám lehet, hogy a feljelentés kudarcra van ítélve. Futó Barnabás szerint a helyzet nem reménytelen. Elárulta azt is: Vida Ildikó ötmillió forint sérelemdíjat is követel az ügyvivőtől. Goodfriend reagált. | Beperli Vida Ildikó az amerikai ügyvivőt – erősítette meg az Origónak a NAV-elnök ügyvédje, ám lehet, hogy a feljelentés kudarcra van ítélve. Futó Barnabás szerint a helyzet nem reménytelen. Elárulta azt is: Vida Ildikó ötmillió forint sérelemdíjat is követel az ügyvivőtől. Goodfriend reagált.
Pert indít Vida Ildikó M. André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője ellen rágalmazásért – erősítette meg az Origónak Futó Barnabás, a kitiltási botrányban érintett NAV-elnök jogi képviselője. A részleteket firtató kérdéseinket illetően az ügyvéd időt kért, mert éppen a feljelentés hivatalos ügyeit intézi, ezért későbbre ígért pontosabb tájékoztatást.
Saját zsebből fizeti
Vida Ildikó nem NAV-elnökként, hanem magánszemélyként tette meg a feljelentését, illetve nyújtotta be keresetét – mondta kérdésünkre Futó Barnabás. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyvédi díjazást sem a NAV állja közpénzből, hanem Vida Ildikó saját maga fizeti – magyarázta az ügyvéd.
Mint kiderült, Vidáék két párhuzamos eljárást is indítottak. Egyrészt a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették föl az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet.
Konkrétan a múlt csütörtökön megjelent, a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentést Goodfriend ellen. Az interjúban az ügyvivő kifejtette: az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt".
Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.
Bíróság elé áll-e Goodfriend? Elképzelhető
Az amerikai ügyvivő gyorsan reagált a feljelentés hírére. André Goodfriend csütörtökön egy korrupcióellenes eseményen vendégként vett részt, és utána újságíróknak nyilatkozott. A Vs.hu beszámolója szerint arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e szerinte, hogy bíróság elé áll, azt felelte: mindent elképzelhetőnek tart.
A rendezvényen felszólalt Pintér Sándor is. A belügyminiszter ugyan nem mondta ki Goodfriend nevét, de neki üzenhetett, amikor úgy fogalmazott: nemcsak a korrupció, de az azzal való vádaskodás is károkat okozhat államnak, szervezeteknek és egyéneknek is. Vigyázni kell a karaktergyilkossággal, különösen, ha nemzetközi együttműködés keretében próbálkoznak ezzel – tette hozzá.
Muszáj volt lépni, Orbán kérte
Vida Ildikó kétségkívül lépéskényszerben volt ez ügyben, miután a miniszterelnök hétfőn utasította, később pedig gyakorlatilag megfenyegette a NAV elnökét, ultimátumot adva neki a jogi lépések megtételére. Orbán hétfőn azt mondta, hogy ha Vida Ildikó nem tesz feljelentést, akkor leváltja.
Kedden viszont már a Blikk szerkesztőségében a néppel csetelve egy kérdésre azt válaszolta: Goodfriendnek „kiváló lehetősége lesz arra, hogy vádjait a teljes magyar nyilvánosság előtt a bíróságon megismételhesse". Megismételte egyúttal az ultimátumot is, miszerint a NAV-elnöknek be kell perelnie Goodfriendet, „másképp nem bizonyíthatja a becsületességét".
Egy másik ilyen kérdésre Orbán még konkrétabban szólt Vida Ildikóról: „A magyar emberek joggal várják el, hogy ha egy köztisztviselőt korrupcióval vádolnak meg, azonnal forduljon bírósághoz, és bizonyítsa az igazát. Ez a pénzügyi területen dolgozó köztisztviselőktől különösen is elvárható. A NAV elnök asszonyának is ezt kell tennie. Ha nem, távoznia kell, és alapos vizsgálatokkal kell számolnia."
Garantált az eljárás kudarca?
A kormányfői ultimátum ma reggel lejárt, közben pedig nagy csend volt Vida Ildikó körül. Aztán az Indexen jelent meg először, hogy Futó Barnabás már intézkedik az ügyben. Csakhogy – mint megírtuk – hiába szólította fel Orbán Vida Ildikót elégtételre, a procedúra jogilag gyakorlatilag semmilyen eredményt nem ígér, sőt: biztos kudarc.
Valki László nemzetközi jogász az Origónak ezt azzal magyarázta, hogy kivitelezhetetlen Goodfriend feljelentése. Ha a NAV-elnök rágalmazás vagy becsületsértés miatt próbálna büntetőeljárást kezdeményezni ellene, a feljelentését az ügyészség visszadobná azzal, hogy nem indítható eljárás, mert az ügyvivő diplomáciai mentességet élvez mind a büntetőperekben, mind a polgári jogi ügyekben.
Egy esetben indítható eljárás Goodfriend ellen, ha a küldő ország lemond a diplomata mentességéről, ám Valki szerint ez az út sem járható. Egyrészt nem szokás a diplomata mentességéről lemondani, másrészt a hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a feljelentés időpontjában fennáll-e a diplomáciai mentesség. Az igazságszolgáltatás nem várhat arra, hogy az USA lemond-e a mentességről.
Magyarországon így nincsenek jogi lehetőségei Vida Ildikónak, és bár Valki szerint az Egyesült Államokban még van mód eljárásra, de ott sem könnyű a helyzet. Nem mintha ehhez Vida Ildikónak személyesen kellene pert indítania a másik kontinensen, ügyvéd útján is eljárhatna. Ám nem személyesen Goodfriend, hanem a küldő állam ellen – mondta Valki. Az Egyesült Államokban csak a vízumkérelem megtagadása miatt kezdeményezhetne Vida Ildikó jogi eljárást, vitatva a jogalapot.
Futó szerint nem reménytelen
Nem látja ilyen reménytelennek a helyzetet Futó Barnabás. Az ügyvéd szerint mind az ügyészségen tett feljelentésben, mind pedig a bírósághoz benyújtott keresetükben kérték, hogy az igazságszolgáltatási szervek nyilatkoztassák a küldő államot arról, lemond-e az Egyesült Államok Goodfriend diplomáciai mentességéről. Ha igen, folytatódhatnak az eljárások, ha nem, akkor elutasítják őket - ismerte el Futó.
Arra a kérdés, hogy a feljelentés illetve a kereset alapja milyen tény, mikor az ügyvivő nem nevezte meg a kifogásolt Heti Válasz interjúban Vida Ildikót, Futó azt válaszolta: az újságíró kérdésében azonosította a NAV-elnököt, így Goodfriend ráutaló magatartást tanúsított, sugalmazott a válaszban anélkül is, hogy megnevezte volna Vida Ildikót. Futó jelezte: a bíróságon 5 millió forint sérelemdíjat is követelnek.
Csak a szándék a fontos
Más kérdés, hogy Orbán Viktor nem is eredményes feljelentést, nyomozás vagy más hivatalos eljárás megindítását várta el Vida Ildikótól, mindössze azt, hogy tegyen feljelentést. Lehet olyan olvasata is Orbán szavainak, hogy nem baj, ha reménytelen vagy eredménytelen a lépés, a lényeg az, hogy Vida próbálkozzon, így őrizve meg a látszatát annak, hogy nem tehetetlen. | https://www.origo.hu/itthon/20141211-vida-ildiko-feljelenteset-megirta.html | https://web.archive.org/web/20220201165401/https://www.origo.hu/itthon/20141211-vida-ildiko-feljelenteset-megirta.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vida-ildiko-megirta-a-feljelenteset-otmilliot-kovetel | Origo | hungarian-news | 2014-12-11 00:00:00 | [
"André Goodfriend",
"Vida Ildikó"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"diplomácia",
"jó hírnév sérelme"
] | [
"NAV-botrány"
] |
56,374 | Elfelejtett egymilliárdot Mészáros Lőrinc | Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkoztából kifelejtett 1 milliárd 27 millió forintot, amit idén vett fel osztalékként. | A polgármester felhívta az RTL Klubot és elismerte, hogy nem volt teljesen pontos a novemberi vagyonnyilatkozat. A tévedés magyarázatot ad arra a 300 milliós többletre is, amelyre az egész magyar sajtó próbált magyarázatot találni.
Mészáros Lőrinc az RTL Klubnak azt mondta, hogy jövedelmével képes pontosan elszámolni, és nem érintett semmilyen korrupciós ügyben.
Mészáros Lőrinc korábban azt nyilatkozta, hogy sikereiben szerepet játszik a jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye. A vállalkozó egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az elmúlt néhány évben több százszorosára növelte árbevételét. | https://www.origo.hu/itthon/20141210-elfelejtett-egymilliardot-meszaros-lorinc.html | https://web.archive.org/web/20211224065131/https://www.origo.hu/itthon/20141210-elfelejtett-egymilliardot-meszaros-lorinc.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfelejtett-egymilliardot-meszaros-lorinc | Origo | hungarian-news | 2014-12-10 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
56,375 | Goodfriendék elmagyarázzák, mi a korrupció | Most először tartotta fontosnak tudatni a budapesti amerikai nagykövetség, hogy Washington hogyan harcol a korrupció ellen. A szöveg a magyar helyzetre csak áttételesen alkalmazható, a washingtoni külügy egyik friss videóján viszont szóba kerül a korrupt tisztségviselők kitiltása. | Küzdelem a bűnözés és a korrupció ellen – ezzel a címmel tett közzé bejegyzést kedden, az ENSZ korrupcióellenes világnapja alkalmából az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A képviselet honlapján – illetve blogján magyar nyelven is – elérhető poszt a washingtoni külügyminisztérium vonatkozó anyagának szó szerinti átvétele, amelyben főleg arról lehet olvasni, hogy Amerika hogyan igyekszik felszámolni a külföldi szervezett bűnözői csoportokat a Nemzetközi Kábítószer- és Rendészeti Ügyi Hivatalon (INL) keresztül. Olyan megfogalmazást, amely alapján a magyarországi helyzetre asszociálhatnánk, csak nagyon nagy áttéttel lehet benne találni. Például ilyeneket:
Az INL segít az Egyesült Államok kormányának és tengeren túli partnereinek abban, hogy hatékonyabban reagáljanak a felmerülő bűnügyi problémákra, s megragadják az ellenük alkalmazható lehetőségeket
Az INLegyezményekről és helyi kötelezettségekről is tárgyal, mint például az ENSZ korrupcióellenes egyezménye
Jelzésértékű ugyanakkor – amint ez az idézett blog 2011 márciusáig visszanyúló archívumából is kiderül –, hogy nem valamiféle hagyományról van szó: ez az első alkalom, amikor a követség efféle tartalmat tett közzé a december 9-i világnap alkalmából.
Szájbarágják
Ezzel párhuzamosan az amerikai külügyminisztérium egy videót osztott meg a YouTube-on, amelyben az INL egyik munkatársa egy percben foglalja össze a korrupció lényegét, illetve az amerikai ellenlépéseket. „Az Egyesült Államok segít a világméretű korrupcióellenes mozgalom vezetésében, kormányképviselőket, civil és felügyelő szervezeteket, újságírókat és a magánszektort is bevonva” – magyarázza Brooke Darby, majd megemlíti, hogy a harc jegyében „a korrupt tisztségviselőktől megtagadják a vízumot”. | https://www.origo.hu/nagyvilag/20141210-eloszor-kozolt-anyagot-a-korrupciorol-az-amerikai-nagykovetseg.html | https://web.archive.org/web/20150521000853/https://www.origo.hu/nagyvilag/20141210-eloszor-kozolt-anyagot-a-korrupciorol-az-amerikai-nagykovetseg.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/goodfriendek-elmagyarazzak-mi-a-korrupcio | Origo | hungarian-news | 2014-12-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"diplomácia",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"NAV-botrány"
] |
56,376 | Kiskapuzás nagypályán | Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer? | A közelmúltban két kúriai ítélet közelebb hozta az úgynevezett látványcsapatsportok társasági adó (tao) támogatásának mainál teljesebb átláthatóságát. Októberben a Transparency International (TI) közérdekű adatigénylési perében kötelezte a bíróság az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot a taorendszerben keletkezett támogatási igazolások kiadására. Novemberben a DK kezdeményezésére mondta ki a Kúria, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak nyilvánosságra kell hoznia a taotámogatás felhasználására vonatkozó adatokat, szerződéseket.
Papíron a sportszervezeteknek a rendszer indulása óta közzé kell tenniük a taotámogatásból megvalósítani kívánt sportfejlesztési programjaikat, a szövetségeknek pedig azt, hogy melyik csapathoz mennyi taofelajánlás érkezett. A támogatást adó cégek viszont jórészt homályban maradnak, esetleg éves beszámolóikból lehet kibogarászni, társasági adójuk mekkora részét fordították sportra. Így jutott arra a G7.hu portál, hogy a minden bizonnyal rekorder OTP a rendszer hat éve alatt 47 milliárd forinttal dobta meg a sportszervezeteket. Hogy pontosan kinek és mennyit adott, az az eddig rejtve maradt támogatási igazolásokból derülhetne ki. Mint ahogy egy csapat részletes taoelszámolása is a Felcsút elleni per eredményeként kerülhet először nyilvánosságra, a szabálytalanságokra, büntetésekre eddig az ellenőrzést végző szövetségek és az Emmi szórványos közléseiből következtethettünk. A TI adatigényléséből tudjuk például, hogy a vízilabda-szövetség a taorendszer első két évében 566 millió forintnyi támogatás felhasználását látta szabálytalannak (ez a vízilabdára fordított pénzek közel tizede volt), ebből 325 millió a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE-nek és a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-nek ment.
A közvélemény többnyire a hasonló botrányokra kapja fel a fejét. Megütközést keltett, hogy a felcsúti alapítvány 2015/2016-os tao-programjába 112 dolgozó fizetését tervezte be, köztük 22 takarítóét, 23 karbantartóét, a kommunikációs igazgató mellett öt kommunikációs és három marketinges munkatársét. A Direkt36 novemberben számolt be róla, hogy a balatonfüredi önkormányzat kézilabdás alapítványa több mint félmilliárdból építtetett bentlakásos akadémiát, amely egyelőre négycsillagos wellnesshotelként üzemel. A lapunk által feltárt esetben fegyelmi vizsgálat indult és rendőrségi feljelentés is született, miután három pécsi kézilabdaklub – valószínűleg tao-trükközés miatt – fiktív játékosokat és edzőket írt több utánpótlás-mérkőzés jegyzőkönyvébe (lásd: Mindent megront, Magyar Narancs, 2017. október 19.).
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy a tao-támogatások rendszere hány ponton nyitja meg a visszaélések lehetőségét; és hogy mekkora a baj.
Nagy hatalmú szövetségek
A látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong és idén júniustól a röplabda) taotámogatását a 2011/2012-es szezon előtt vezette be a kormány. Lényege, hogy a nyereséges vállalkozások a társasági nyereségadójuk egy részét sportszövetségek, sportklubok vagy alapítványok részére ajánlhatják fel, azok ezt az összeget azután utánpótlás-nevelésre, bérköltségre, eszközbeszerzésre, képzésre, versenyeztetésre, felújítási munkálatokra vagy infrastruktúra-fejlesztésre használhatják fel. Minden taoprojekthez kell valamekkora önrész, az utánpótlás-nevelésben 10 százalék, tárgyieszköz-beszerzésnél, felújításnál, infrastruktúra-fejlesztésnél 30 százalék, a profi csapat stábtagjainak kifizetésénél 50 százalék.
A rendszerbe épített ösztönzők arról is gondoskodnak, hogy a cégeknek ne pusztán mindegy legyen, hogy egy sportklubnak fizetik ki vagy a költségvetésbe fizetik be a tao összegét, de kifejezetten megérje nekik „adakozni”. A taotámogatás összegével ugyanis csökken az adóalapjuk, így jobban járnak, mintha a teljes nyereségadót a költségvetésbe fizetnék. Ez úgy működik, hogy először kiszámolják a cég adózás előtti eredményéből, azaz az eredeti adóalapból a társasági adó összegét, majd ezt az előbbiből, vagyis az így mintegy fiktívvé váló eredeti adóalapból levonják. Az így kijött összeg a tényleges adóalap, és ennek alapján számolják ki az immár sporttámogatássá vált taót – ami értelemszerűen kisebb lesz, mint az eredeti, a költségvetésbe fizetett tao lett volna. A különbség pedig a cégnél marad. (A példa kedvéért és a szabályozás bevezetésekor érvényes 10 százalékos alsó adókulccsal számolva: a Sportbarát Szegecselő Kft. 100 forintos nyereségéből, vagyis eredeti adóalapjából 10 forintot fizetett volna a költségvetésbe. Ám ha valamely sportszervezetet akarna mégis támogatni, úgy ezt a 10 forintot először levonja az adóalapjából, s az így megkeletkezett 90 forint tényleges adóalap után fizet 9 forint taót, illetve hát immár sporttámogatást. És egy forinttal már beljebb is van!) Tény, hogy az így megtakarítható összeg csökkent, miután 2013-ban előírták, hogy a cégek a sporttámogatásként nyújtott tao további 7,5 százalékát ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén utalják át a sportkluboknak (és ez már nem csökkentheti az adóalapjukat), és a tavaly óta egységesen 9 százalékos taokulcs is szűkítette a mozgásteret (ez korábban 10, illetve 19 százalékos volt). De az ügyesen számoló cég még így is jobban jár a sporttámogatással, mint a költségvetési befizetéssel. (A szisztéma ennél is bonyolultabb, de nem kuszáljuk tovább a szálakat.)
Mindenesetre a sportklubok támogatása és a cégek megtakarítása hiányzik a költségvetésből, így a taotámogatás a kormány narratívájával szemben közpénz. A sport felé pedig állami támogatás, amit az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia – ezt 2011-ben megtette, márciusban pedig 6 évre meghosszabbította az engedélyt. Az mfor.hu a 2016-os költségvetés zárszámadására hivatkozva azt írta, hogy a rendszer indulása óta 360 milliárd forint áramlott így a sportba, ez a szám 2017-ben 82–92, 2018-ban 76–86 milliárddal nőhet. 2016-ig a foci és a kézilabda vitte el az összes támogatás kétharmadát, a másik három sportág a maradékon osztozott (a röplabda ebben a szezonban taózik először, így onnan még nincsenek adatok). Mivel eközben a sport közvetlen támogatása is megmaradt, elképesztő pénzbőség állt be. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint legalább tízszeresére nőttek a megszerezhető állami források, amit alig bír felszívni a rendszer.
A klubok örülnek, hiszen a pénz – ahol jól gazdálkodtak vele – sokat lendített az utánpótlás-nevelésen. „2011 előtt a legtöbb helyen elképzelhetetlen volt, hogy egy csapat mellett több edző legyen, sok esetben egy edző két-három csapatot vitt” – mondja Doleschall Miklós, aki a MAFC és a ZTE kosárlabdaklubjainál dolgozott vezető beosztásban. „Az utánpótlás-bajnokságokban korábban a szülőknek kellett volna fedezniük az utazási költségeket, ami sok vidéki csapatot zárt be a városába. A taopénzek óta több mérkőzést lehet játszani, és mindenki azon a szinten játszhat, ahol a csapata tart. A nemzetközi tornasorozatoknak is Magyarország lett az egyik központi országa” – teszi hozzá. Egy kisebb vidéki város kézilabdacsapatának vezetője arról számol be, hogy az elmúlt három évben tao-pénzből tudták felújítani az öltözőket, a szertárat, korszerűsíteni a fűtési rendszert. Szerinte a foglalkoztatást is fehérítette a tao; míg korábban másodállásban, 60 ezer forintért dolgoztak az utánpótlásedzők, most ennek duplájáért megbízási szerződést kötnek velük, járulékot fizetnek utánuk. „A költségvetés is visszakap valamennyit” – magyarázza.
A taoigénylés minden évben azzal kezdődik, hogy az egyesületek április 30-ig az ún. sportfejlesztési programban megjelölik, mire és mekkora támogatást szeretnének lehívni. A programokat a sportági szövetségek folyamatosan értékelik, részben vagy teljesen jóváhagyják, így szeptember–október környékére kialakul, hogy egy klub mekkora taotámogatást használhat fel az adott szezonban. Az azonban nem igazán átlátható, hogy a szövetségek milyen szempontok szerint bírálják el a programokat. „Ha például egy 50 milliós beruházásra csak 20 milliót ítélnek meg, annyival indokolják, hogy hatósági jogkörükben eljárva ezt a döntést hozták. A klubok sokszor nagyot álmodnak, hogy aztán megkapják a ténylegesen szükséges összeget” – mondja Czett Szabolcs sportjogász, aki főleg a labdarúgásban folyt bele a programírásba. Lapunk forrásai szerint a rendszer sokat finomodott a 2011-es indulás óta. A szövetségek fejlesztési prioritásokat határoznak meg, benchmarkárakat tesznek közzé a különböző tételekre (mennyibe kerülhet egy kézilabdacipő, mennyi lehet egy másodosztályú utánpótlásedző bére). A nagyobb felújításokat, fejlesztéseket a klubok általában előre egyeztetik a szövetséggel, így meg is kapják az igényelt támogatást.
Ezzel együtt nem szerencsés, hogy a támogatásról döntő szövetségek sem a pályázó kluboktól, sem a politikától nem függetlenek. Jellemző például, hogy – mint arra a G7.hu cikke rámutat – a kézilabda taotámogatása azután ugrott meg, hogy Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert 2015 áprilisában a szövetség elnökévé választották. A legnagyobb támogatást begyűjtő FTC-nek Kocsis az alelnöke, a második helyezett Veszprém pedig pont a VIII. kerület tulajdonában álló telken húzna fel sportcsarnokot taós pénzből. A röplabda Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára került a taokörbe, miközben felesége a röplabdaszövetség egyik bizottságának elnöke. Az is beszédes, hogy labdarúgásban az utóbbi években a Felcsút mellett a Mezőkövesd és a Kisvárda vitte a prímet – az előbbi Tállai András NAV-elnök, az utóbbi Seszták Miklós fejlesztési miniszter szívügye. Persze a kiugró eredmények a szövetségi részrehajláson túl azt is tükrözhetik, hogy a cégek „tudják”, hová kell adniuk a pénzt.
Az ügynök belép
Miután a szövetség meghatározta a klub által maximálisan igénybe vehető tao összegét, a sportszervezetnek nyereséges, a tao felajánlására kész cégeket kell találnia. A legtöbb céggel december 20-ig, az adóelőleg-feltöltés határnapjáig kell megállapodni, az adóelőleg-fizető nagyobb társaságok akár a szezon végéig is dönthetnek a támogatásokról. Egy-egy klubnak többnyire bejáratott kapcsolatai vannak, így a keret egy részének feltöltésében már a sportfejlesztési program beadásakor biztos lehet, a maradékot azonban néhány hónap alatt kell összekalapozni. Ebben gyakran az önkormányzatok tudnak segíteni. „Egy jó önkormányzat aktív kapcsolatot ápol a cégekkel, segíti azok fejlődését. Ilyen esetekben lehet viszontszívességet kérni tőlük, például hogy a taopénzből a helyi sportklubot támogassák” – vázolja Doleschall Miklós. Ez kisebb léptékekben működik is, a legnagyobb támogatók azonban országos hatókörűek, így gyakran támogatási elveiket is az országos politikához igazítják. „Az NB I-es labdarúgásban már a nagypolitika is beleszól a taózásba. Le van osztva felülről, ki hová adja a pénzt” – állítja Czett Szabolcs.
Ha egy csapat a határidő közeledtével nem tölti fel a teljes taokeretét, nagy valószínűséggel beleütközik az úgynevezett taoügynökökbe. „Egy egész iparág jött létre a pénzek közvetítésére, hiszen főleg a kisebb klubok teljesen függővé váltak a taótól” – mondja Lakosa Zsolt profi kosárlabda-játékos, aki a taorendszer elemzéséből írta a szakdolgozatát. Dénes Ferenc úgy látja, „törvényszerű ezeknek a szereplőknek a megjelenése, különben azt kellene feltételeznünk, hogy az isteni gondviselés hozza össze a támogatókat a sportklubokkal”. „Én is találkoztam szerencsehuszárokkal. Meglehetősen vicces volt, amikor az ötödik ember jött be az irodába, hogy ugyanahhoz a céghez van kapcsolata, mint az előtte lévő négynek. Aztán kiderült, hogy a cég egyáltalán nem tud taotámogatást adni abban az évben” – meséli Doleschall Miklós.
Egyes taobrókerek a legmerészebb híresztelések szerint a támogatás 30 százalékát is elkérhetik közvetítői díjként a kluboktól, de az általános gyakorlatnak inkább az tűnik, hogy a korábban említett kiegészítő sportfejlesztési támogatást kérik el tőlük. (Még egyszer: ezt kvázi a taón felül kapják a klubok a cégektől.) A kiegészítő támogatást amúgy 2013-ban a klubok önerejének biztosításához vezették be, ám mivel egyáltalán nem kell elszámolni vele a szövetségek felé, a visszaélések melegágya lett. A taopályázatoknak is van egyébként egy 2 százalékos közvetítői díja, de ezt a programírókra, a könyvvizsgálókra, a tervezésben részt vevő szakemberekre lehet elszámolni, az ügynöki tevékenységet nem tartalmazza a szabályozás.
Időnként maga a támogató vállalat is szeretne pénzt keresni, ennek leggyakoribb módja, hogy megegyezik a sportszervezettel a taotámogatás egy részének „levásárlásáról”. „Tele van az e-mail-fiókom sportszergyártó meg táplálékkiegészítőket forgalmazó cégek leveleivel, akik 30–50 százalékos vásárlási arányért ígérnek busás támogatást” – mondja a vidéki kézilabdaklub vezetője, de az sem ritka, hogy építőipari cégek a felújítási, beruházási munkálatokat szerzik meg ily módon. Élnek azért a korrupció klasszikusabb formái is. „Volt, amikor a cégvezető azzal kezdte a tárgyalást, hogy mennyit osztok vissza. Ez az első évük a sporttámogatásban, korábban a filmiparba adtak, de azt hallották, itt jobban lehet keresni, mondta. Köpni-nyelni nem tudtam, pedig nem menedzserről, hanem családi cég vezetőjéről beszélünk, aki osztalékot is tud kivenni a vállalkozásából” – meséli egy sportvezető.
A kluboknál több forrásunk szerint elterjedt technika az utánpótlás- és a profi csapat költségeinek összemosása. Mivel a felnőtt játékosok bérét nem lehet taóból fizetni, őket gyakran az utánpótláscsapatokhoz írják be edzőnek vagy „sportszakembernek” (utóbbihoz licenc sem kell). Az persze dicséretes, ha felnőtt játékosok belefolynak az utánpótlás-nevelésbe, de az már kevésbé életszerű, hogy a profi sport mellett bruttó 300–600 ezer forintnyi hozzáadott értéket tennének a fiatalok képzésébe. „Inkább a fizetésük kiegészítéséről lehet szó. A profi sportolókat ismerve azt tartom elképzelhetőnek, hogy heti egy utánpótlásedzésre lemennek, segítenek, így mindenki nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy részt vettek a munkában. De aligha ők viszik a csapatot” – mondja Czett Szabolcs. Minthogy a felnőtt szakmai stáb fizetésének csak 50, az utánpótlásénak 90 százalékát lehet fedezni a taóból, az is észszerű megoldás, hogy a felnőttedzőket, -gyúrókat az utánpótláshoz könyvelik.
A játékosedzők országa
A technika elterjedtségét úgy próbáltam felmérni, hogy az első osztályú klubok 2017/2018-as sportfejlesztési programjait összevetettem a játékoskeretükkel. Nem volt egyszerű feladat, mert számos szervezet a törvényi kötelezettség ellenére nem teszi közzé a programját. Egyes szövetségek nem várják el az utánpótlás-szakemberek tételes felsorolását, így itt csak egy összesített bérköltség látszik. Sok klub pedig egyszerűen kihagyja vagy kitakarja a személyes adatokat. A leginkább áttekinthető programokat a kézilabdakluboknál találtam, náluk akad egy-két elég extrém példa is. A női első osztály 11. helyén álló Kecskeméti NKSE 21 felnőtt kerettagja közül nem kevesebb mint 11-en dolgoznak az utánpótlásban, bruttó 203 és 325 ezer forint közötti fizetésekért. Az MTK ugyan nem közölte női utánpótlás-szakemberek nevét, de közülük 9-nek a születési dátuma megegyezik a felnőtt keret egy-egy tagjáéval. A férfi első osztályban a Komlónak 6, az Egernek 8 profi játékosa dolgozik az utánpótlásban. A profi vízilabdaligában az olimpiai bajnok Steinmetz Ádám nyolc meccsen hét gólt dobott a Vasasban, miközben bruttó 600 ezerért ő az utánpótlás sportszakmai igazgatója is.
A maximális bérek lenyomásával, pluszkövetelmények előírásával, edzésnapló megkövetelésével a visszafoglalkoztatás jelenségét úgy-ahogy igyekeznek visszaszorítani a szövetségek. Arról viszont szinte lehetetlenség megbizonyosodni, hogy az utánpótlás-nevelés jogcímen beszerzett tárgyi eszközöket valóban a gyerekek sportolására használják-e. „Alacsonyabb korosztályban a méreteket lehet ellenőrizni, de egy ifjúsági labda vagy mez már ugyanakkora, mint a felnőtt, nem beszélve az egészségügyi felszerelésről, sportegészségügyi gépekről, táplálékkiegészítőkről, amelyeket bárki használhat a klubon belül” – mondja Czett Szabolcs. Az eszközöknél megint csak az alacsonyabb önerő miatt lehet érdemes a lehető legtöbb dolgot az utánpótlás-neveléshez írni.
Lakosa Zsolt úgy látja, a taotámogatások felhasználásának ellenőrzése elvileg szigorú és alapos, a valóságban azonban évekkel le van maradva. A 300 millió forint alatti támogatásokat a sportági szövetség, a 300 millió felettieket az Emmi ellenőrzi, ám ez első körben inkább csak formális audit, azt nézik, a csapat minden számlát a megfelelő összegben töltött-e fel. A költések valóságtartalmának ritkán mennek utána, a helyszíni ellenőrzéseket a kapacitáshiány és a szövetségek Budapest-centrikussága akadályozza. „Mire kiérnek a klubhoz, a három évvel korábban vásárolt cipők már el is használódtak” – írja le a helyzetet Czett Szabolcs. „A felkészületlenségből eredő hibázást el lehet csípni, de amíg lehet legálisan túlszámlázni, addig mit tud tenni az ellenőrzés? Ha a pályázatkiíró elfogadja a betervezett költséget vagy a referencia-árajánlatot, és ahhoz igazítja a megítélt támogatást, akkor innentől kezdve az elszámolásnál sem vonható kétségbe a kifizetett összeg. Ha a kivitelezési ár még közbeszerzéssel is alá van támasztva, akkor még annyira sem” – mutat rá Doleschall Miklós.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a tao totális ellenőrzése az ellenőrzés totális hiányába csapott át. „Körülbelül annyi esélyük van a szövetségeknek és a minisztériumnak a több mint 2 ezer pályázó ellenőrzésére, mint a Miniszterelnökségnek felügyelni az ország összes közbeszerzését” – mondja. A szövetségek ráadásul csak megállapíthatják a szabálytalanságok tényét, a szankcionálás joga – a támogatás visszafizettetése, kizárás a taóból – már a minisztériumé. Az Emmi itt is jelentős hátralékot halmozott fel. A Magyar Nemzet májusban azt írta, az MLSZ 2011 és 2014 között több mint 300 esetben állapított meg szabálytalanságot, de a minisztérium csak 10 futballklubot zárt ki a további taogyűjtésből. „Előfordult, hogy a vízilabda-szövetség megállapította, egy klub 100 százalékban szabálytalanul használta fel a taotámogatást. De nem történt semmilyen szankció, és a következő két évben ugyanúgy megítélték neki a támogatást” – mondja Mucsi Gyula, a TI projektmenedzsere.
„Eleve hibás konstrukció, hogy az a szövetség ellenőrzi a támogatás felhasználását, amelyik az odaítéléséről is döntött. Ráadásul egy csónakban evez a csapatokkal, nem érdeke, hogy valamelyik bedőljön, mert annak a saját versenyrendszere és állami finanszírozása látja kárát” – véli Czett Szabolcs. Dénes Ferenc szerint az egész rendszerre jellemző ez a mennyiségi szemlélet. „A lehívható taotámogatás egy része, az utánpótlás-nevelésre fordítható keret az igazolt gyerekek számától függ. De a hatékonyság sem a pénz odaítélésekor, sem az ellenőrzéskor nem szempont. Senki nem nézi meg, szakmailag milyen munka folyik az egyesületeknél, piaci visszajelzés pedig nincs. Ez így egy olyan állami támogatás, amelyben kódolva van az erőforrás-pazarlás.”
Titkolnák
A Kúria október 25-én a TI által kezdeményezett perben arra kötelezte az Emmit és az NGM-et, hogy adják ki a 2016. június 30-ig keletkezett valamennyi taotámogatási igazolást. Ezekből derülhet ki, hogy mely cégek mely klubokat mekkora összeggel támogatták. Felperesként a DK a 2013. január és 2015. november között felhasznált taoelszámolások közlésére bírta rá a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. Az ezt megelőző és az ezt követő időszakra is pereltek, de ott még csak elsőfokú ítélet született.
A kormány valószínűleg éppen a perek hatására változtatott a törvényi környezeten: egy tavaly őszi módosítás kizárja az adótitoknak minősülő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a 2016/2017-es szezontól kezdve teljesen titkosak lesznek a tao-pénzek, de a TI szerint a Kúria leírt ítélete ezt a benyomást módosíthatja, a tárgyaláson ugyanis mintha amellett érvelt volna a bíró, hogy az adótitok nem írhatja felül a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A DK-s perben a bíróság azért látta indokoltnak az adatok nyilvánosságát, mert a felcsúti alapítvány közhasznú szervezet. A kormány ezért júniusban úgy módosította a sporttörvényt, hogy már nem közhasznú alapítványok is igényelhetnek taotámogatást. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kiskapuzas-nagypalyan-108315 | https://web.archive.org/web/20220518223936/https://magyarnarancs.hu/belpol/kiskapuzas-nagypalyan-108315 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiskapuzas-nagypalyan | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-02-20 12:43:00 | [
"Bánki Erik",
"Kocsis Máté",
"Seszták Miklós",
"Tállai András"
] | [
"Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Ferencvárosi Torna Club",
"Kisvárda FC",
"Mezőkövesd Zsóry FC Kft.",
"OTP Alapkezelő Zrt.",
"Vízisport Üzemeltető Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"protekció",
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"csalás",
"sport",
"önkormányzat",
"visszajuttatás",
"adó",
"klientúra",
"közadat"
] | [
"Kisvárdai futball",
"Mezőkövesdi futball",
"TAO-pénzek"
] |
56,377 | Az EU korrupt harmadához tartozunk | December 9-én van a Korrupcióellenes Világnap, amelynek alkalmából a Transparency International Magyarország fesztivált rendez a budapesti A38 Hajón. Ünneplésre azonban nincs sok okunk, hiszen Magyarország mélyebbre merült a korrupcióban uniós és regionális összehasonlításban is. | A Világnapot minden év december 9-én tartják az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépésére emlékezve, a Transparency International Magyarország pedig idén rendezi a hatodik „Átláccó" Fesztivált.
A Világnaphoz immár hagyományosan a Magyar Telekom is csatlakozik, felhívva a figyelmet a korrupcióra és annak negatív hatásaira. A Magyar Telekom Csoport, a DT Csoport minden tagvállalatához hasonlóan zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben.
Romlott a korrupciós helyzet
Egy helyet - az 5-ről a 6-ra - csúszott vissza tavaly óta a régióban Magyarország a Transparency International Magyarország korrupciós listáján – tudtuk meg Martin József Pétertől, a korrupció ellen küzdő civlil szervezet vezetője.
Az elmúlt tíz évben jelentős romlás volt tapasztalható a hazai korrupció terén, hiszen a Trancparency szerint 1999-2004 között még a másodikak voltunk a régióban.
Az EU korrupt harmadához tartozunk
Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített hazánk: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.
Fontos kijelenteni, hogy a korrupció csupán közelítő értékekkel (úgynevezett proxykkal) mérhető, pontos módon nem. Nem lehet tehát például kijelenteni, hogy ennyi vagy annyi milliárd az értéke, hiszen a korrupció lényege, hogy többnyire rejtve marad.
Intézményesült korrupció
A TI már 2008-ban kimondta, hogy hazánkban intézményesült a korrupció, azonban annak mértéke azóta jelentősen nem változott, sokkal inkább a mintái, megjelenési formái módosultak.
Magyarországon a rendszer szintű, centralizált korrupció a kulcsszó. A bíróság az egyetlen terület itthon, amely a mutatók szerint átláthatóbban és elfogulatlanabbul működik, mint a régió többi 10 országában. A Trancparency szerint:
„Hazánkban a politikai pártokban kell keresni a korrupciót, amely az elmúlt években rendszerszintűvé vált"
Ennek lényege, hogy az egyéni tranzakciókon kívül egész rendszerek jönnek létre azért, hogy bizonyos embereket, vagy csoportokat hozzanak valamilyen előnybe.
Példaképpen a trafik-ügyet említette Martin József Péter, emlékeztetve arra, hogy a dohányzásról való leszokás nemes célja alatt előbb csökkentették a dohányárusító üzletek számát, majd államosították a boltokat, végül pedig feltehetőleg kormányközeli üzletembereknek osztották újra őket.
Politikai átláthatatlanság
Az idén huszadik alkalommal elkészített Korrupció Érzékelési Index szerint a kormányzati döntések átláthatatlanok Magyarországon: a Világgazdasági Fórum a közelmúltban közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll.
A tanulmány szerint az elmúlt években a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák.
A Transparency International és más nemzetközi szervezetek felmérései szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között. | https://www.origo.hu/itthon/20141209-az-eu-korrupt-harmadahoz-tartozik-orszagunk.html | https://web.archive.org/web/20150514142049/https://www.origo.hu/itthon/20141209-az-eu-korrupt-harmadahoz-tartozik-orszagunk.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eu-korrupt-harmadahoz-tartozunk | Origo | hungarian-news | 2014-12-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció"
] | [] |
56,378 | Csalást gyanít az EU a Budapest szíve program körül | A Hír TV birtokába jutó információk alapján jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni. | Erős a gyanú, hogy a Budapest szíve programban súlyos szabálytalanságok történtek – állapította meg az Európai Unió vizsgálata, amelynek eredményeit még nem hozták nyilvánosságra.
A Hír TV birtokába jutó információk szerint jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni. Kifogásolták azt is, hogy többször is kizárták az olcsóbb ajánlatot mondvacsinált okok miatt.
A Budapest belvárosának felújítására létrehozott, 15 milliárdos, többségében uniós pénzből finanszírozott Budapest szíve programot már 2012-ben vizsgálta az unió csalás elleni hivatala. | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/csalast-gyanit-az-eu-a-budapest-szive-program-korul-2442698 | https://web.archive.org/web/20220927201328/https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/csalast-gyanit-az-eu-a-budapest-szive-program-korul-2442698 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalast-gyanit-az-eu-a-budapest-szive-program-korul | HírTv | hungarian-news | 2018-01-25 13:14:00 | [] | [
"Budapest Szíve Konzorcium"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"protekció",
"csalás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség"
] | [
"Budapest Szíve program"
] |
56,379 | Novemberben vádemelés jöhet Kovács Béla ügyében | Ha nem kémkedés, hát korrupció. | Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét kémkedéssel, majd költségvetési csalással gyanúsították, s ez érhet el novemberben a vádemelés szintjére – írja a legfőbb pártharsona. A képviselő védője, Szikinger István még nyilatkozott is a Napi Orbánnak. Az ügyvéd azt mondta, mi mást is mondhatott volna, hogy a vádakra nincs bizonyíték.
Kovács Béla ügyének részletei megjelent cikkünkben olvashatóak:
Befolyásolás
Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos - a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is. | https://magyarnarancs.hu/belpol/lassan-vademeles-is-lehet-kovacs-bela-ugyeben-107497 | https://web.archive.org/web/20231216061811/https://magyarnarancs.hu/belpol/lassan-vademeles-is-lehet-kovacs-bela-ugyeben-107497 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novemberben-vademeles-johet-kovacs-bela-ugyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-11-08 13:21:00 | [
"Kovács Béla (Jobbik)"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ügyvédek",
"kémkedés"
] | [] |
56,380 | Selyemzsinórt küldött Orbán a NAV-elnöknek | Az élni és élni hagyni filozófiájáról, a fideszes korrupcióról, Vida Ildikóról és a vicces nevű amerikai ügyvivőről is véleményt mondott Orbán Viktor a néppel csetelve. A miniszterelnök válaszaiból kiderült, hogy a CBA-vezér egymillió eurós autója azt bizonyítja, csökken a szegénység, a stadionépítések mellett jut a kórházakra is, lemondani pedig nem akar, hiszen éppen csak hogy megválasztották. | Az élni és élni hagyni filozófiájáról, a fideszes korrupcióról, Vida Ildikóról és a vicces nevű amerikai ügyvivőről is véleményt mondott Orbán Viktor a néppel csetelve. A miniszterelnök válaszaiból kiderült, hogy a CBA-vezér egymillió eurós autója azt bizonyítja, csökken a szegénység, a stadionépítések mellett jut a kórházakra is, lemondani pedig nem akar, hiszen éppen csak hogy megválasztották.
Sűrű másfél órája volt Orbán Viktornak, aki kedden a Blikk szerkesztőségében az olvasók kérdéseire válaszolva csetelt a néppel. A kérdések közt volt véresen komoly és bántóan cinikus is - akárcsak a miniszterelnök néhány válasza.
Fidesz, korrupció és Vida Ildikó
Aligha lepte meg Orbán Viktort, hogy számos, akár a Fideszhez vagy a kormánypárti politikusokhoz köthető korrupciógyanús ügyekkel, az amerikai kitiltási botránnyal és Vida Ildikó NAV-elnökkel kapcsolatban rengeteg kérdést kapott, amikor kedden a Blikk szerkesztőségében tett látogatásán vállalta, hogy másfél órán keresztül az olvasók kérdéseire válaszol.
Volt, aki azt vágta Orbán fejéhez, hogy az amerikai kitiltási ügy mögött húzódó korrupciógyanúval összefüggésben általa „cetlinek" titulált korábbi amerikai diplomáciai dokumentum valójában tele van konkrétumokkal, valamint egyúttal arra is kíváncsi volt, mit szól Orbán Viktor ahhoz, hogy a fideszes polgármester vezette V. kerület korábban Portik Tamás érdekeltségében lévő céggel üzletelt.
Utóbbi kérdésre a miniszterelnök nem válaszolt, előbbire viszont André M. Goodfriend amerikai ügyvivőt megemlítve úgy reagált: „kiváló lehetősége lesz arra, hogy vádjait a teljes magyar nyilvánosság előtt a bíróságon megismételhesse". Megismételte korábbi ultimátumát is, miszerint Vida Ildikó NAV-elnöknek be kell perelnie Goodfriendet, „másképp nem bizonyíthatja a becsületességét".
Szorul a hurok a NAV-elnök nyaka körül
Egy másik ilyen kérdésre még konkrétabban szólt Vida Ildikóról: „A magyar emberek joggal várják el, hogy ha egy köztisztviselőt korrupcióval vádolnak meg, azonnal forduljon bírósághoz, és bizonyítsa az igazát. Ez a pénzügyi területen dolgozó köztisztviselőktől különösen is elvárható. A NAV elnökasszonyának is ezt kell tennie. Ha nem, távoznia kell, és alapos vizsgálatokkal kell számolnia."
A kormányfő hétfőn már az Országgyűlés ülésén is elmondta, hogy leváltja Vida Ildikót, ha nem pereli be a budapesti amerikai ügyvivőt. Mint kiderült, a NAV elnöke „megteszi a szükséges intézkedéseket" - az Origo még várja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal válaszát azt illetően, pontosan mi lesz a feljelentés tárgya.
Most viszont a kormányfő tovább ment: nem csupán távoznia kell, de alapos vizsgálatokkal is kell számolnia Vida Ildikónak, ha nem perel. Ez a lépés a körülményeket jól ismerő forrásaink szerint már egyértelműen a NAV-elnök eltávolítását célozza, egyesek szerint nem függetlenül a Simicska-Orbán háborútól.
Valki: nincs mód beperelni Goodfriendet
Hiába szólította fel Orbán Viktor Vida Ildikót arra, hogy jogi úton vegyen elégtételt az amerikai ügyvivőn, Valki László nemzetközi jogász szerint ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A szakember az Origónak elmondta: ha a NAV-elnök rágalmazás vagy becsületsértés miatt próbálna büntetőeljárást kezdeményezni André Goodfriend ellen, a feljelentését az ügyészség visszadobná azzal: nem indítható eljárás, mert az ügyvivő diplomáciai mentességet élvez mind a büntetőperekben, mind a polgári jogi ügyekben. Egy esetben indítható eljárás Goodfriend ellen, ha a küldő ország lemond a diplomata mentességéről, ám Valki szerint ez az út sem járható. Két okból sem: egyrészt nem szokás a diplomata mentességéről lemondani, másrészt a hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a feljelentés időpontjában fennáll-e a diplomáciai mentesség. Tehát az igazságszolgáltatási szervek nem várhatnak arra, hogy esetleg lemond-e az Egyesült Államok a diplomatája mentességéről. Magyarországon így nincsenek jogi lehetőségei Vida Ildikónak, és bár Valki szerint az Egyesült Államokban még van mód eljárásra, de ott sem könnyű a helyzet. Nem mintha ehhez Vida Ildikónak személyesen kellene pert indítania a másik kontinensen, ami az őt érintő beutazási tilalom miatt lehetetlen, ugyanis ügyvéd útján is eljárhatna. Ám nem személyesen Goodfriend, hanem a küldő állam ellen – hívta fel a figyelmet a nemzetközi jogász. Az Egyesült Államokban csak a vízumkérelem megtagadása miatt kezdeményezhetne Vida Ildikó jogi eljárást, vitatva az elutasítás jogalapját.
Ragaszkodjunk a tényekhez - javasolta
Volt olyan kérdező, aki kíméletlen őszinteséggel próbálta a kormányfő tudomására hozni, hogy milyen jelentős a korrupció Magyarországon. Azt kérdezte: „Mit tesz Ön a korrupció ellen? Tűri, hogy a politikustársai, haverjai, kollégiumi társai Önt félrevezetik? Önön kívül tudja az ország népe, meg a fél világ, mi folyik ma Magyarországon. Ön melyik dimenzióban él, hogy fogalma sincs a való világról?"
Erre az alábbi kimért válasz érkezett: „Szeretem, ha ragaszkodunk a tényekhez. A korrupció elfogadhatatlan, zéró tolerancia. Nem hiszem, hogy a munkatársaim félrevezetnének. Én sem a Marson élek, hanem itt önök között. Egyáltalán nem mondhatom, hogy minden tetszik, amit látok. De mindennap azért dolgozok, hogy egyre több olyasmit láthassak, ami mindenkinek tetszik."
Érti Orbán a viccet, csak nem szereti
Orbánnak volt energiája arra is, hogy az André Goodfriendet érintő kérdések egyikét viccel üsse el. Az EU-t és a hamarosan Magyarországra látogató Angela Merkel német kancellárt az USA bérenceinek nevező csetelő kérdésére, miszerint ugye nem hagyja magát, és nem hajt fejet előttük, azt válaszolta: „Az amerikaiak a barátaink. Szó szerint a Jóbarátaink, ezért már nincs is szükségünk ellenségekre."
Annak viszont nem örült, ha a kérdezők vele próbáltak viccelődni, még ha olykor meglehetősen alpári stílusban is. Arra a kérdésre például, hogy milyen érzés elsőként roma miniszterelnöknek lenni, azt válaszolta: Nem tudom. Ön szerint ez vicces? Elegánsan reagált arra is, amikor valaki azt kérdezte, tettei kapcsolatba hozhatóak-e a testmagasságával, mert erre azt felelte: Van köztük olyan.
Volt, aki a pénteki miniszterelnöki rádióinterjúkra és a protokolláris eseményeken kívül leginkább csak saját, baráti közönség előtt tartott beszédekre utalva azt tudakolta Orbántól: miért nem mer kiállni az emberek elé soha? A válasz frappáns volt: „Éppen itt ülök, és válaszolok az Ön kérdésére". A kormányfő jelezte: sok mindent vágtak már a fejéhez, de hogy gyáva lenne, azt még sosem.
Nyugdíj, vasárnapi munkavégzés
Nem sok jóval biztatta a kormányfő azt a férfit, aki 45 év munkaviszony után a korkedvezményes nyugdíj lehetősége iránt érdeklődött. Neki azt válaszolta, hogy „sem most, sem a belátható jövőben nem lesz lehetőség" erre, mert „hiányoznak a gazdasági előföltételei". A nők ilyen jogának megtartása is komoly küzdelem, „most ennyire futja" - tette hozzá Orbán Viktor.
Szóba került a már a Fidesz által is támogatott KDNP-s ötlet a boltok zárva tartásáról: egy nő azt kérdezte: „Orbán úr, ne csak a barátait támogassa, mint Mészáros úr (...), miért veszi el tőlünk a vasárnapi pótlék lehetőségét? Kinek fáj, hogy mi dolgozunk vasárnap, és kicsivel többet keresünk? Miért nem hagynak - valahogy - minket is boldogulni?"
Orbán Viktor filozófiai alapozással kezdte válaszát, mondván: „A mi filozófiánk élni és élni hagyni. Ezért nem elvenni akarunk, hanem segíteni. Remélem, az idő ezt majd az ön személyes életében is igazolni fogja. Jövőre is itt fogok csetelni, kérem, akkor erre majd térjünk vissza. Kíváncsi leszek, sikerült-e egy év alatt előrébb jutnia."
Az elmaradhatatlan stadionos kérdés
„Hogy lehet, hogy kormányuknak van pénze bankok vásárlására, stadionok építésére, Ön költöztetésére és még sorolhatnám, de nincs pénz az éhező gyermekekre, nyugdíjasokra, lepusztult kórházakra, hajléktalanokra és még sorolhatnám? (...) Most úgy tűnik, ahogy Lázár úr mondta: mindenki annyit ér amennyije van! - kesergett egy kérdező.
Orbán erre azzal nyugtatta, hogy „a gyerekek éhezésének hamarosan vége", mert jövőre kötelező lesz 3 éves kortól az óvoda, az iskolai és az óvodai étkeztetést pedig a rászorulóknak az állam fizeti. Kitért arra, hogy „a nyugdíjasok járandóságait a válság ellenére sikerült megvédeni", a tél közeledtével pedig a hajléktalanoknak több a szálláshely. Hozzátette, hogy a kórházakra 400 milliárd forintot költöttek, bár elismeri, hogy „ez sem elég".
Luxuskocsi, mert csökken a szegénység
Az egyik legmeglepőbb választ talán arra a kérdésre adta Orbán Viktor, amely azzal szembesítette egy, az interneten napok óta forgó kép alapján, hogy miközben a kormány az „extraprofit" ellen harcol, és Magyarországon 4,5 millió szegény ember él, a miniszterelnök „haverja, a CBA-vezér 1 millió eurós autóval jár".
Orbán válaszában bár nem a haverjának, hanem „decens úriembernek" nevezte a CBA-vezért, kitért a szegénység kérdésére: „az elmúlt évek gazdasági teljesítményének köszönhetően, ami az emberek munkájából fakad, a szegénység csökken". Persze - tette hozzá - „amíg akárcsak egyetlen olyan magyar ember is van, aki bár szeretne, tesz is érte, de mégsem boldogul, addig van mit tennünk".
Előkerültek a miniszterelnök gyerekei is
Milyen kétkezi szakmát tanul leánya Svájcban? - szegezte a kérdést Orbánnak valaki, mire a kormányfő türelmesen válaszolt: a lánya közgazdasági egyetemet végzett, és turisztikát tanul, két évet dolgozott nemzetközi és magyar szállodákban - kezdetben gyakornokként. „Büszke vagyok rá, hogy ott is helytállt, és munka mellett is továbbtanul" - tette még hozzá.
Kapott kérdést a kormányfő a róla szóló Wikipédia-szócikket letiltani kívánó, a profi labdarúgástól és a közélettől éppen a személyét ért támadások - Orbánnal közös fotóit közölte a sajtó a focivébé díszpáholyából - miatt visszavonult Gáspár fiára vonatkozóan is. Lesz-e király Orbán Gáspár - szólt a kérdés, Orbán válasza pedig ez volt: „Megveszekedett, kálvinista republikánus. Kérem, ne fogadjon rá!"
Cinizmusbombákat is durrogtatott
Sokaknak talán cinikusnak tűnt a kormányfő válasza arra a kérdésre, mikor várható a fideszes politikusok teljes vagyonelszámolása. Orbán azt írta: „Folyamatos. Minden évben teljes körűen el kell számolni." Ezzel alighanem a vagyonnyilatkozat tételre gondolt, bár ezt éppen most kívánják szigorítani a fideszes Papcsák Ferenc javaslatára, mert nincs szankciója, ha valaki hazudik az iratban.
A politikában töltött évtizedek rutinjával kerülte ki a miniszterelnök a két legkínosabb kérdést. Valaki arra volt kíváncsi, mikor mond már le végre, mire Orbán: De hiszen csak most választottak meg! A Miért nézi teljesen hülyének a magyar népet? kérdésre pedig azt válaszolta: „Nem nézem annak. A kormány a tisztelet kultúrájának alapján áll. Erőt, egészséget!" | https://www.origo.hu/itthon/20141209-a-neppel-csetelt-orban-viktor.html | https://web.archive.org/web/20160408080308/https://www.origo.hu/itthon/20141209-a-neppel-csetelt-orban-viktor.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/selyemzsinort-kuldott-orban-a-nav-elnoknek | Origo | hungarian-news | 2014-12-09 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"diplomácia",
"nyugdíj",
"stadion"
] | [] |
56,381 | A minisztérium pénzt kért, majd eltitkolta, volt-e zűr Lázár feleségéhez köthető alapítvány támogatásával | Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 22 ezer forintért adott át egy paksamétát Hadházy Ákosnak, de biztos, ami biztos, a lényeges részeket előtte kisatírozták. | Az LMP társelnöke szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékosan sumákolt, amikor egy újabb dokumentumcsomagot akart kikérni azzal az 1,2 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban, amelyet még tavaly kapott meg egy szegedi alapítvány, ahol a kuratóriumi tagok között ott található Lázár János kancelláriaminiszter felesége is. Ahogy arról tavaly szeptemberben már írtunk, a Korábban Érkeztem Alapítvány 2017 nyarán szerepelt sikerrel egy pályázaton, így 1,2 milliárd forintból alakíthatnak ki egy mentorhálózatot, amellyel a koraszülötteket és azok szüleit segítik. A támogatáshoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek.
Korábban Hadházy elsősorban nem Lázár János személyes érintettségét - bár az sem elhanyagolható tény - kritizálta, hanem az általa látott megvalósíthatósági tanulmány számai szúrtak szemet neki. Akkor azt állította: erős a gyanú, hogy több túlárazott tételt is beterveztek az egyébként nemes cél érdekében elindított projektbe. Szakértői díjakra, tanulmányok és kutatások elkészítésére, megrendelésre, marketingköltségekre 507 millió forintot szántak, eszközbeszerzésre, beruházásokra és felújításokra 124 milliót, az alapítvány működtetésére, vagyis arra, hogy a pályázatban bemutatott célt meg tudják valósítani, 489,9 millió forint áll rendelkezésre.
Az ügy nagy politikai vihart kavart, a kormánypropaganda beleszállt Hadházyba, Lázár János is megszólalt, de végül elcsendesedett a balhé, bár az még kiderült, hogy a Lázárnéék alapítványához hasonló tevékenységre csupán 600 millió forint támogatást kapott a pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, amely a Dél-dunántúli régióban három megyére kiterjedő mentorprogram kialakítására és működtetésére pályázott. Szintén 600 millió jutott egy debreceni alapítványnak.
Később az is napvilágot látott, hogy a Korábban Érkeztem Alapítványnak úgy ítélték meg az 1,2 milliárd forint uniós forrást, hogy a pályázati költségeik jelentős részét csak megbecsülte a szervezet, holott az eredeti pályázati kiírás egyértelműen feltételként rögzítette, hogy a betervezett összegek alátámasztására árajánlatokat kell bekérni. Ezt követően hosszú huzavona indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Hadházy Ákos között, ugyanis a politikus kikérte az alapítvány támogatási kérelmének elbírálása során született dokumentumokat. (A sztorit Hadházy a csütörtöki korrupcióinfóján mutatja be, mi a tájékoztatója előtt beszélgettünk vele a témáról.) A minisztérium először azt közölte, hogy az adatszolgáltatás nekik túl sok energiájukba és idejükbe telik, ezért elkértek 22 ezer 759 forintot az extra munkadíjak fedezésére. Hogy mi került ennyibe néhány tucat oldal beszkennelésére és elküldésére, rejtély, de ennél is nagyobb kérdőjel az, hogy miért takartak ki több részletet a dokumentumokban, például azt, ahol a pályázat értékelési adatlapján a minőségbiztosítási észrevétel szerepelt.
De a döntést előkészítő bizottság emlékeztetőjében is vannak kisatírozott részek, nem is kevés. A hétből öt oldalon vannak érdemi megjegyzések a pályázatokról, ezek közül három oldalon teljesen befeketítették a szövegeket, egy oldalon pedig részben.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a kitakarásokat azzal magyarázta Hadházynak írt levelében, hogy a másik két alapítvány adatait satírozták ki, és olyan részeket, amelyekre "az aktanyilvánosság nem terjed ki". Azt már az LMP-s politikus mondta lapunknak: képtelenség megállapítani, hogy a kitakart részeken hol vannak a másik két sikeres pályázattal kapcsolatos információk és hol a Korábban Érkeztem Alapítványra vonatkozó részek. "Egészen elképesztő, hogy lenyúlnak több mint 22 ezer forinttal, majd eltitkolják azt, amire kíváncsi lettem volna, és amit szerintem meg kellene mutatniuk" - hangsúlyozta Hadházy Ákos, aki szerint az is megdöbbentő, hogy országgyűlési képviselőként több hónapnyi levelezésébe került, hogy megtudja a semmit. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-miniszterium-eloszor-penzt-kert-majd-eltitkolta-volt-e-zur-a-lazar-janos-felesegehez-is-kotheto-alapitvany-tamogatasaval-109225 | https://web.archive.org/web/20231219074634/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-miniszterium-eloszor-penzt-kert-majd-eltitkolta-volt-e-zur-a-lazar-janos-felesegehez-is-kotheto-alapitvany-tamogatasaval-109225 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterium-penzt-kert-majd-eltitkolta-volt-e-zur-lazar-felesegehez-kotheto-alapitvany-tamogatasaval | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-02-08 13:28:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Korábban Érkeztem Alapítvány"
] | [] | [
"pályázat",
"rokonok",
"támogatás",
"protekció",
"EU",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
56,382 | Korrupcióinfó: Vajna Timea barátnőjének is jut az óvónőképzésre szánt uniós pénzből | Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut. | Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut.
Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása - ezen a címen írtak ki "egyszemélyes" uniós pályázatot az Oktatási Hivatalnak. A pályázati felhívás szerint 4,1 milliárd forint áll az OH rendelkezésére, hogy "óvodák mindennapi munkájába beépülő integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: óvodai fejlesztő program) megvalósítását támogassa".
A program lényege, hogy a szegregált településeken, hátrányos körülmények között élő óvodás korú gyermekek tanulási, beilleszkedési esélyeit növelje. Összesen 550 település 1100 óvónője vesz részt továbbképzéseken.
Hadházy Ákos LMP-s politikus, aki magát a projektet helyénvalónak és fontosnak tartja, a már lezárult pályázat részleteinek azonban utána nézett. A részleteket, dokumentumokat itt böngészhetik (Google-drive).
Tapasztalatai szerint a projekt megvalósíthatósági tanulmányán is meglátszik, hogy úgymond oldalanként fizetnek. A politikus több olyan gondolatot talált, ami később visszaköszönt, például ez a "bölcsesség" is: "a társadalom legszegényebb rétegei a hátrányos helyzetű régiókban, járásokban, jellemzően falvakban élnek".
A projekt két helyszínen is bérel irodákat, központi adminisztrációra. A belvárosi Honvéd utcában 51,7 millió forint keretösszegért, illetve a XII. kerületi Maros utcában 14,7 millióért. Hadházy emlékeztetett, a két ingatlanban az OH már bérel irodákat, összesen több mint 9 ezer négyzetmétert. A megvalósítási tanulmány szerint a projektmenedzsment az Oktatási Hivatalban dolgozik (1 projektvezető, 1 szakmai vezető, 1 pénzügyi vezető), 155 milliós, azaz havi 3,1-3,2 millió forint költséggel havonta.
Az OH közbeszerzési eljárással bízta meg rendezvényszervezéssel a Budapest Party Service Kft.-t, illetve a vele párban dolgozó Sensation Event & Congress Kft.-t. 88,6 millió forint értékben. Mindkét cég korábban már százmilliós összegben nyert megrendeléseket az Oktatási Hivataltól.
A Sensation Event Sárosi Mónika, azaz Mona tulajdona. Ő Vajna Timea barátnőjeként került be úgy a bulvár, mint a gazdasági hírekbe, idén augusztusig közös céget is működtettek - erről az Átlátszó is beszámolt.
A Party Service szerződéséből kiderül, hogy a projekt gyakorlatilag mintegy 250 db 25-50 fős, illetve 12 nagyobb (125-400 fős) képzésben merül ki. Ez rendezvényenként mintegy 7 millió forintot jelent, kalkulált a politikus
Hadházy egyéb ellentmondásokra is bukkant. A szerződés mellékletében szereplő rendezvényi táblázatból ugyanis az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 100 konzulens helyett 120 fő felkészítésével számolnak. A szupervizorok száma is jelentős mértékben, 50 főről 70 főre növekedett.
Eközben az eredeti pályázati anyaghoz képest a képzendő óvodapedagógusok száma is majdnem 200 fővel, 1296-ra emelkedett a táblázatban foglaltak alapján. Persze az is lehet, hogy lesz, aki többször is részt vesz képzéseken - ötletelt Hadházy, aki értetlenkedik az OH előkészítői munkájának precizitásán.
Kapcsolódó cikkeink
Korrupcióinfó: ukrán migráns-nyugdíjasokért lobbizik Kósa Lajos
Korrupcióinfó: Hadházynak is pénzért ad közadatot az állam
Korrupcióinfó: megbénult a hulladékszállítás, jöhetnek az oligarchák, állítja Hadházy
Korrupcióinfó: az EMMI-államtitkár volt cégtársának cége közel 5 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket
Korrupcióinfó: mire költi a közpénzt Putyin kedvenc magyar egyeteme?
Korrupcióinfó: Hadházy szerint eltussolta a NAV a túlárazott beszerzést, pedig hangfelvétel is volt | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/12/21/korrupcioinfo-vajna-timea-baratnojenek-is-jut-az-ovonokepzesre-szant-unios-penzbol/ | https://web.archive.org/web/20230128011417/https://atlatszo.hu/kozugy/2017/12/21/korrupcioinfo-vajna-timea-baratnojenek-is-jut-az-ovonokepzesre-szant-unios-penzbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcioinfo-vajna-timea-baratnojenek-is-jut-az-ovonokepzesre-szant-unios-penzbol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2017-12-21 13:39:00 | [
"Sárosi Mónika",
"Vajna Tímea"
] | [
"Budapest Party Service Kft.",
"Oktatási Hivatal",
"Sensation Event&Congress Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"támogatás",
"EU",
"szociál",
"klientúra",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
56,383 | Az EU szerint nem voltak rendben Orbán vejének közbeszerzései | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket. | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket.
Az OLAF kétéves nyomozása során 35 darab, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált, és nemcsak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségre is bukkant: a lap kérdésére elárulták, hogy a nyomozásból kiderült, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Az Elios az EU-s pénzekből a magyar települések közvilágítását modernizálta.
A Wall Street Journak megkeresésére az Európai Bizottság közölte, hogy ki fogják értékelni az OLAF-jelentést, majd megvitatják az ügyet a magyar kormánnyal, mielőtt döntenének arról, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek majd. Az OLAF a Bizottságnak azt javasolja, hogy kérje vissza a projektekre elköltött 40 millió eurót.
Az Elios 2015-ig volt Tiborcz István tulajdonában, a cég közbeszerzéseinek ügyében rendőrségi nyomozás is indult, amit egy évvel később lezártak.
Az Orbán Viktor vejének tulajdonában csúcsra tört cég már több városban korszerűsíthette a közvilágítást uniós pénzből, például Szolnokon, Hévizen, Szekszárdon, Mezőhegyesen és Zalaegerszegen is. A munka néhol hagyott kívánni valót maga után , Zalaegerszeg egyes részein például tök sötét volt azután, hogy beszerelték az Elios lámpáit, amelyeket végül ki kellett cserélni.
Az Atv.hu kérdésére a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy megkapta az OLAF ajánlását, amit a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fognak továbbítani. "Valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik" - írták.
Kovács Zoltán kormányszóvivő közleményében péntek délután azt írta: "Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015-16-ban egyszer már vizsgálták. Most az OLAF újabb vizsgálatot kér. Ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatjuk. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják.
A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését." | https://index.hu/gazdasag/2018/01/12/az_eu_szerint_nem_voltak_rendben_orban_vejenek_kozbeszerzesei/ | https://web.archive.org/web/20230926081114/https://index.hu/gazdasag/2018/01/12/az_eu_szerint_nem_voltak_rendben_orban_vejenek_kozbeszerzesei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-eu-szerint-nem-voltak-rendben-orban-vejenek-kozbeszerzesei | Index | eu-news | 2018-01-12 13:51:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Zrt.",
"Sistrade Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"csalás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
56,384 | „Arrogáns, diktatórikus” – milliárdos önkormányzati ingatlanvagyonok kerülnek egyházi tulajdonba | Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra. | Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra.
A Hvg szúrta ki, hogy december végén kihirdették a Magyar Közlönyben a 2022. évi LXXVIII. törvényt, amelynek része volt, hogy az egyház igényelheti az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Abban az esetben lehet ezt megtenni, ha azokat az egyház is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használná. A megállapodásokban az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat a helyi önkormányzat által megállapított forgalmi értéken kell megjelölni. Érdemes hangsúlyozni, hogy itt az épületek tulajdonjogáról, nem az ingatlanokban működő tevékenység fenntartásáról van szó.
Ennek ellenére az igénylések benyújtása után több önkormányzat felháborodott. A legtöbben azt sérelmezik, hogy miért ingyen kapják meg az épületeket az egyházak, és miért kapnak meg olyan ingatlanokat is, amelyek valójában sosem voltak a tulajdonukban.
Most teljesen ingyen jutnak az egyházak ingatlanokhoz, korábban ez nem így volt
Egy 1991-es törvény és az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény már utalt arra, hogy a magyarországi egyházak a hitélet körébe tartozó munkájuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával jelentős szerepet töltenek be az ország életében. A rendszerváltás előtt sok, korábban az egyház tulajdonában álló épületet államosítottak, éppen ezért akarta az Országgyűlés kártalanítani az egyházakat azzal, hogy visszaadja ezeket. Az 1991-es törvény szerint eredetileg a következők miatt akarták visszaadni az intézmények tulajdonjogát:
„az elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslása, részben pedig az egyházak tevékenységének folytatásához szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása érdekében […]”.
Az 1997. évi CXXIV. törvény szerint az Országgyűlés azért ad az egyháznak ingatlanokat, mert
elismeri a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását;
tudatában van a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban;
figyelembe veszi, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották;
szem előtt tartja az állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködésnek a követelményét.
Az akkori törvények szerint az egyház azt az ingatlant kaphatta meg, amely az államosítás előtt is a tulajdonában volt. A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, ugyanis akkor
az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellett fizetni valamilyen formában, míg most teljesen ingyen jutnának az ingatlanokhoz.
Az RTL megkérdezte a kormányt, adnak-e kárpótlást az érintett önkormányzatoknak. A Miniszterelnökségtől azt írták: „nincs szükség kártalanításra, hiszen visszakerülhet az önkormányzat rendelkezése alá az adott ingatlan” abban az esetben, ha megszűnik benne az iskola.
Az egyház a II. kerületben is átvenne iskolát, óvodát, bölcsődét
A Telex információi szerint a II. kerületi Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda épületei a Magyar Református Egyházhoz kerülnének.
Az „egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának” indoklásában a következő szerepelt:
„A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának 30. évében a magyar állam el kívánja ismerni az Egyház felsőoktatásért, annak fejlesztéséért tett erőfeszítéseit és elő kívánja segíteni minél hatékonyabb és korszerűbb közösségépítő munkáját, kiemelten az Egyház felsőoktatási tevékenységének infrastrukturális fejlesztését, a felsőoktatási tevékenységet kiszolgáló feltételek színvonalának emelését, és az ehhez elengedhetetlen beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.”
A törvénymódosítás szerint azért javasolt, hogy az ingatlanok ingyen kerüljenek egyházi tulajdonba, mert ezzel elősegíthetnék az egyház felsőoktatási tevékenységének fejlesztését, és az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.
Megkerestük az ügyben a magyar református egyházat. Azt írták, hogy az egyház csak az ingatlanokat venné át, nem az intézményi fenntartói jogokat. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a köznevelési intézmények működésére lehet-e bármilyen hatással. Erről azt írták:
„Az egyház nem kíván beleszólni az intézményekben zajló oktatásba, így ezáltal a kérdéses Szabó Magda Angol-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola és a Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda alapítványi működésébe, illetve pedagógiai programjába sem. Szándékunk az, hogy az intézményekben továbbra is a megszokott rend szerint folyjon az oktatás, nevelés, az intézmények működése pedig zavartalan maradjon, és a munka az eddigi magas színvonalon folytatódjon. Az ingatlanátvétellel az intézmények biztonságos fenntarthatóságát és további fejlődését szeretnénk szolgálni.”
Megkerestük az érintett intézményeket, hogy tudtak-e a tulajdonosváltásról, és ha igen, mit szólnak hozzá. Az intézmények alapítványi fenntartásban vannak, Szieben László, a Rózsabimbó Alapítvány kuratóriumának elnöke azt írta lapunknak, hogy ő is és az intézmények vezetői is kellő információval bírtak a tulajdonosváltásról.
„A fenntartó Alapítvány és az intézmények vezetése – tizenhét éve a jelenlegi változatlan felállásban – csendben, rendben és felelősen végzi a dolgát: gondozzuk, neveljük a bölcsődés és óvodás gyermekeinket, működtetjük az ország legjobb általános iskoláját. Ezzel nemcsak büszkén viseljük Szabó Magda nevét, hanem gondozzuk is a szellemi örökségét – a magunk lehetőségei szerint. A tulajdonosi joggyakorlás kérdésköre nem tartozik – jelenleg – az Alapítványunk és a fenntartott intézményeink kompetenciájába.”
Több helyen felháborodott az önkormányzat
Az elmúlt hetekben más településeken és kerületekben is bejelentkezett az egyház intézményekért. Március elején derült ki, hogy Hódmezővásárhelyen a Domonkos-rend tulajdonába kerülhet át az egyik hódmezővásárhelyi óvoda és általános iskola épülete. A városban a szeged–csanádi egyházmegye egy iskolára és óvodára tart igényt, de a helyi református gyülekezet is bejelentkezett az önkormányzatnál. Az egyházhoz kerülő ingatlanok összértéke milliárdos nagyságrendű.
Márki-Zay Péter polgármester az RTL Híradónak azt mondta, hogy a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy részét használják. Azt mondta: „Adott esetben csak egy igen kicsi részét, de az egész épületre nyújtották be az igényt.” Az egyház korábban pénzért megvásárolta volna az épületeket, Márki-Zay szerint most viszont a törvény miatt ingyen juthatnak hozzá az ingatlanokhoz.
Sinka Imre, Békésszentandrás polgármestere a Facebookon háborodott fel azért, mert a szeged–csanádi egyházmegye levélben jelezte: átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.
A polgármester azt írta, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Azt írta, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.
„Közvagyonról van szó, óriási értékről, és meg sem kérdeztek. Ez az 50-es évekre volt jellemző.”
A polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a szeged–csanádi egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A szeged–csanádi egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
Újbudán is több köznevelési épületre adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzat vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta őket.
Szerintük Újbuda önkormányzata mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, több esetben hosszú távú használatra, díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak. Azonban szerintük a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, és arrogáns, diktatórikus módon veszi el az épületeket.
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy a tulajdonjogát megvédje. | https://telex.hu/belfold/2023/03/12/koznevelesi-intezmenyek-ovoda-egyhaz-iskola-bolcsode-tulajdon-ingatlan-jogszabaly | https://web.archive.org/web/20230414135551/https://telex.hu/belfold/2023/03/12/koznevelesi-intezmenyek-ovoda-egyhaz-iskola-bolcsode-tulajdon-ingatlan-jogszabaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/barrogans-diktatorikusr-n-milliardos-onkormanyzati-ingatlanvagyonok-kerulnek-egyhazi-tulajdonba | Telex | hungarian-news | 2023-03-12 13:50:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"egyház",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
56,385 | A magyarokra „nyomást kell gyakorolnunk” | Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”. | Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”.
A színfalak mögött ugyanakkor hamar eluralkodott a pánik a bankon belül.
A pénzintézet vezetése egyre növekvő rémülettel fogadta, ahogy a következő napokban és hetekben előbb egy európai pénzügyi szervezet blokkolta a bank forrásait az Oroszországra kivetett szankciókra hivatkozva, majd a háború elleni tiltakozásul több tagország is bejelentette kilépését az IIB-ből, és még a hitelminősítők is sorra bocsátották ki a bankról szóló egyre negatívabb értékeléseiket.
A bank egyik belső irata szerint már pusztán a tagországok kilépése „két nap alatt sok mindent lerombolt abból, amit elértünk”. Egy másik dokumentumban pedig egyenesen úgy fogalmaztak erről, hogy ez „megbénította a bank működését”.
Ezek az iratok részei annak a dokumentumcsomagnak, amelyek az IIB-től szivárogtak ki idén februárban. A fájlokat egy hacker csoport szerezte meg és tette közzé az interneten. Az IIB elismerte, hogy a pénzintézet rendszerét feltörték, de a bank egyúttal azt is állította, hogy ennek a hacker támadásnak az eredményeként „hamis emailek” kezdtek el terjedni.
A Direkt36 is hozzájutott a hackerek által megszerzett iratokhoz, és ennek feldolgozása során összevetettük azokat a bankról korábban szerzett információkkal, valamint megkerestünk számos olyan intézményt, amely az iratok szerint kapcsolatban állt az IIB-vel. Ezek során nem merült fel semmi olyan információ, amely megkérdőjelezné az iratok valódiságát. Megkerestük egy részletes kérdéssorral a bankot is, amely közölte, hogy csak azzal a feltétellel hajlandók válaszolni, ha az összes válaszukat szó szerint és teljes terjedelmében közöljük. Mi jeleztük, hogy ilyen vállalást senki felé nem tudunk tenni, de megígértük, hogy a válaszaik érdemi részét közzé fogjuk tenni. Erre nem reagáltak, az általunk hivatkozott dokumentumok valódiságát ugyanakkor nem vitatták ők sem.
A kiszivárgott iratokból – amelyek egy részét a Hvg.hu már korábban bemutatta – nemcsak az derül ki, hogy a bank katasztrofális helyzetbe került a háború miatt, hanem az is, hogy ebben a helyzetben a többségi tulajdonos oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország volt. Az Orbán-kormány tisztviselői próbáltak segíteni abban, hogy elérjék az európai hatóságok által zárolt források megnyitását. Emellett lépéseket tettek arra is, hogy elkerülhető legyen az, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már akár direkt nyugati szankciókat is vonhatna maga után.
A nyugati szövetségesek már azt is aggodalommal fogadták, amikor 2019-ben az Orbán-kormány aktív támogatásával Budapestre tette át a székhelyét a korábban Moszkvában működő pénzintézet (a bank ügyeit akkoriban a Direkt36 több cikkben is feltárta). A most kiszivárgott iratokból ugyanakkor minden korábbinál nyilvánvalóbb módon kiderül, hogy a magyar kormány valamilyen okból rendkívül fontosnak tartja az orosz dominanciájú bankkal való együttműködést még a háborús helyzet ellenére is.
A magyar kormány több érintett szereplőjét is megkerestük, de nem érkezett tőlük reakció.
I. A KILÉPŐK
2022. március 4-én – nyolc nappal a háború kitörése után – egy olyan email érkezett az IIB-hez, amely a bank számára kellemetlen hírt tartalmazott.
Az IIB még hónapokkal korábban meghívást kapott az Európai Befektetési Bank (EIB) nevű uniós pénzintézet 2022 májusára tervezett konferenciájára, most azonban az EIB lényegében visszamondta ezt. A konferencia szervezője közölte az egyik meghívottal, hogy a „geopolitikai események fényében” az IIB munkatársainak jelenléte a konferencián „nem volna egészen kívánatos”.
A címzett vette az üzenetet. Az egyik bankvezető ezután azzal a megjegyzéssel küldte tovább a levelet, hogy „elég nehéz rá bármit mondani, de elég tömör és világos”. Hozzátette, hogy a tervezett, amúgy kockázatkezeléssel foglalkozó konferencia „közössége nem akar találkozni/beszélni az IIB-vel”. (Az EIB megerősítette a Direkt36-nak, hogy valóban visszavonták az IIB-seknek szóló meghívást.)
Ez az epizód egyértelmű jele volt az orosz vezetésű bank nemzetközi elszigetelődésének, de a konferenciameghívás lemondásánál nagyobb problémái is akadtak a pénzintézetnek ezekben a hetekben.
Csehország már február 25-én, a háború kitörésének másnapján bejelentette, hogy kilép az IIB-ből, és erre szólította fel a többi olyan EU-s országot, amely tagja a banknak. Magyarország kivételével mindegyik ilyen ország – Románia, Szlovákia és Bulgária – követte a példájukat. Bár ezek az országok közös közleményben jelentették be a távozásukat, a kilépési folyamat még hónapokig eltartott. Ez idő alatt komoly feszültség alakult ki a távozók, illetve a bankon belül maradó államok képviselői – azon belül is különösen az oroszok – között.
A kilépő országok például március 31-én közös levélben felszólították Nyikolaj Koszovot, a bank akkori orosz elnökét, hogy a pénzintézet szigorúan tartsa be az EU-s és más nemzetközi szankciókat Oroszországgal és Belarusszal szemben. Erről pedig egy határozatot is el akartak fogadtatni a bank vezető testületeivel.
A kiszivárgott levelezésből kiderül, hogy a bankvezetés lavírozni próbált, hogy bármilyen egyértelmű állásfoglalást el lehessen kerülni. Egyrészt „túl politikainak” tartották a négyek javaslatát, amit Oroszország amúgy is jó eséllyel blokkolna, másrészt úgy vélték, a javaslat leszavazásával ütőkártyát adnának a kilépő négyek kezébe, hiszen az arra utalna, hogy az IIB nem akarja betartani a szankciókat.
A tanakodás során felmerült, hogy a bankvezetés kérje meg Magyarországot, hogy ők vezessenek elő egy alternatív, semlegesebb nyelvezetű határozati javaslatot, ezzel csapdát állítva a kilépő négyeknek.
„Ha az európai négyek ellene szavaznak [ennek a javaslatnak], azzal ők maguk blokkolnak egy ilyen döntést, és ezzel mi vissza tudunk vágni nekik”
– javasolta Elliott Auckland, a bank pénzügyi igazgatója. Ebből azonban semmi nem lett, végül pár hónappal később a négyek javaslata került csak a bank részvényeseit képviselő kormányzótanács elé, amely Magyarország és Oroszország tartózkodásán elbukott.
A „négyek” miatti feszültség a bank működésének más területén is jelentkezett. Egy március végi levélben Timur Makszimov orosz pénzügyminiszter-helyettes – aki az IIB kormányzótanácsában Oroszországot képviseli – tájékoztatta az orosz energiaügyi miniszterhelyettest, hogy egy, az oroszországi Karéliában tervezett vízierőmű projekt befejezéséhez szükséges 1,3 milliárd rubelt az IIB nem fogja tudni biztosítani. Ezt azzal magyarázta, hogy az IIB négy kilépő európai tagja továbbra is bent ül a pénzintézet döntéshozó szerveiben, és az ő hozzáállásuk miatt „nyilvánvaló, hogy a bank nem fogja tudni megszerezni a szükséges jóváhagyást.”
Feszültséget okozott az elszámolás kérdése is, vagyis az, hogy a kilépő tagok mikor és hogyan jussanak hozzá a bankba betett tőkéjükhöz. A kiszivárgott levelezés szerint a bankvezetés némi egyeztetés után arra jutott: az lenne a legjobb, ha a távozó országok nem kapnának semmit.
Egy augusztus végén született, „sürgős, kiemelten fontos” jelzésű dokumentum – valószínűleg vezetői összefoglaló – legalábbis azt javasolta, hogy az IIB-ben maradó országoknak (az oroszok és a magyarok mellett Vietnám, Mongólia és Kuba) közös álláspontként az úgynevezett „zéró lehetőség” forgatókönyv mellett kell kiállniuk. Ez azt takarja, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből. Ez alól pedig a javaslat szerint „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó fellépéseik miatt” senkinek se járjon kivételezés. „A mostani problémák lavinájához hasonlóan a jelenlegi helyzetért a felelősség a négy kilépő tagot terheli” – értékelte az összefoglaló.
Voltak olyan bankvezetői levélváltások, amelyekben kifejezetten indulatosan fogalmaztak a kilépő országokról. Például, miután Roman Binder cseh pénzügyminiszter-helyettes levelet ír a banknak a kilépés ügyében 2022. szeptember 30-án. Míg az IIB szintén cseh hátterű jelenlegi alelnöke, Milan Valasek a csehek pereskedésétől félve óvatosságra intett, Elliott Auckland pénzügyi igazgató harcias fellépést javasolt.
„Nem kell félnünk semmilyen bírósági ügytől. Valójában örülnünk kellene nekik. A Bank nem okozott kárt Csehországnak. A Cseh Köztársaság okozott kárt az IIB-nek. Ezt a bíróságon be lehet bizonyítani”
– írta. Abban viszont a levelezésben Valasek és Auckland is egyetértett, hogy meg kell próbálniuk időt nyerni.
Nyikolaj Koszov bankelnök erre úgy reagált, hogy ő a keményebb álláspontot támogatja. Egy másik levelében ennél is tovább ment. „A csehekkel kevesebbet és durvábban kell beszélni. Az előző években nemigen érdeklődtek a bank iránt, csupa mocskos dolgot csináltak, most meg akarnak valamit” – írta egy emailben Koszov. A csehek képviselőjéről azt írta, meg kell neki mondani, hogy a „véleménye lényegtelen a bank számára”, „úgyis írni fog valami rágalmat”, és „jó lenne a mielőbbi távozásra rávenni.”
Az IIB menedzsmentjének álláspontja szerint az okozott károk miatt a kilépő országoknak kellene fizetniük a banknak, nem pedig fordítva. „Az én logikám, az, hogy agresszívnek kellene lennünk (olyan opciót választva, amely mindannyiuk számára az IIB-hez képest mínuszban hagyja őket), így a nullás opció kedvezőbb lesz számukra” – írta az egyik levélben Auckland pénzügyi igazgató. A nullás opcióval arra utalt, hogy mindkét fél lemond az egymással szembeni pénzügyi követelésekről.
Az Auckland által vázolt tervnek része volt egy olyan elképzelés is, hogy ezzel az IIB menedzsmentje Magyarországot tudná segíteni, mert egy ilyen agresszív IIB-s álláspont esetén a kilépő Szlovákia és Csehország talán inkább megfontolná, hogy a részesedését eladja Magyarországnak, az utóbbi számára előnyös feltételek mellett.
Erre végül nem került sor, a bank hivatalos ajánlata a kilépőknek pedig a kezdeti keménykedéshez képest némileg puhult. Lényegében arra jutottak, hogy mindegyik kilépő tagállam esetét külön-külön vizsgálják, és a befizetett tőkét hosszú lejárattal, késleltetve, részletekben hajlandóak kifizetni. A bank javaslata az lett, hogy alárendelt hitelként – vagyis bankcsőd esetén az összes többi hitelező igényének kielégítése után –, legalább 15 éves futamidővel, 5 éves türelmi idővel kezdjék meg a kifizetést.Ez azt jelentette, hogy ha a kilépők hozzá is jutnak a pénzükhöz, akkor az csak a távoli jövőben fog megtörténni.
A kiszivárgott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy míg a csehek és a románok nem hajlandóak elfogadni az IIB által ajánlott feltételeket, és gyakorlatilag mielőbbi, teljes visszafizetését követelik a befizetett tőkéjüknek, a szlovákok például hajlanak a kompromisszumra. Szlovákia nevében például a szlovák pénzügyminisztérium képviselője, Martin Polónyi úgy reagált hivatalos levélben az IIB ajánlataira, hogy bizonyos javaslataikat el tudják fogadni. Köztük azt is, hogy Szlovákia 15 év múlva jusson hozzá a pénzéhez.
Polónyi telefonon elismerte az icjk.sk-nak (a Direkt36 szlovákiai partnerének), hogy a szlovák fél teljes mértékben úgy állt hozzá a tárgyalásokhoz, hogy semmit nem fog kapni, mert szerinte az egyik dolog az, hogy mi áll a szerződésben, de a másik oldalon ott vannak a gazdasági realitások, illetve a szavazati arányok a bank vezető testületeiben. Szlovákia hiába szeretné visszakapni a befizetett tőkéje teljes összegét, ez lehetetlen, „főleg az Oroszországi Föderáció, de Magyarország álláspontja” miatt is, mert szerinte ezek az országok leszavaznák a kifizetést.
Az IIB számára ugyanakkor a négy ország kilépése csak egy volt a sok probléma közül. Legalább ekkora kihívást jelentett számukra az, hogy nem fértek hozzá a pénzeszközeik egy részéhez. Ez a probléma is nem sokkal a háború kirobbanása után jelentkezett.
II. A ZÁRLAT
2022. március 28-án az IIB egyik munkatársa levelet írt a Strelia nevű, Brüsszelben és Luxemburgban működő ügyvédi irodának, hogy tanácsot kérjenek egy számukra súlyos probléma megoldásában.
Mint a kiszivárgott iratokban szerepel, a belgiumi székhelyű Euroclear nevű intézmény tavaly február 28-án – vagyis négy nappal a háború kirobbanása után – zárolta a bank forrásait. A Euroclear egy olyan pénzügyi szolgáltató, amely értékpapír-tranzakciók nyilvántartásával, lebonyolításával foglalkozik, és ezért különböző befektetők pénzt is tartanak náluk. A zárolás az Oroszország ellen kivetett uniós szankciókkal függött össze, az IIB számláját ugyanis egy orosz pénzintézet, a Roszbank nyitotta meg. Az intézkedés jelentős összegeket érintett, az IIB tavaly év végi összesítése szerint a bank ezen a számlán összesen 50,1 millió dollárt, 11,4 millió eurót, 340,7 millió forintot és 736,7 millió rubelt tartott. Ez ekkori árfolyamon számolva összesen körülbelül 29 milliárd forintot tett ki.
A bank problémásnak tartotta az eljárást, mivel a vagyon végső haszonélvezője nem a Roszbank, hanem ők voltak, saját érvelésük szerint pedig nem tartoztak a szankciók hatálya alá.
„Melyek a valódi eszközök (panaszok beadásától eltekintve) annak elérésére, hogy az Euroclear legalább a készpénz eszközöket feloldja és elutalja az európai bankszámlánkra?” – kérdezte többek között az IIB munkatársa a belga ügyvédi irodától, amely aztán el is kezdett dolgozni az ügyön, és rendszeresen a küldte a számlákat, egy alkalommal pedig a belga adminisztráció lassúsága miatt is szabadkozott ügyfelének. (A Strelia a Direkt36 kérdéseire reagálva közölte, hogy a szakmai előírásaik nem teszik lehetővé, hogy az ügyfeleikről nyilatkozzanak.)
Ezzel párhuzamosan a banknak szembesülnie kellett a négy közép-európai tagállam kilépésének pénzügyi következményeivel is. A távozásról szóló bejelentések után ugyanis a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották le az IIB besorolásait. A Moody's tavaly március 17-én például befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a bankot, amit azzal magyaráztak, hogy a négy tagállam a jövőben feltehetően már nem fog további támogatást nyújtani az IIB-nek.
„A tagállamok egy részének megszűnt a támogatása. A bank ratingje emiatt csökkent”
– magyarázta korábban a Direkt36-nak egy, a bank működését közelről ismerő forrás. Hozzátette, hogy ez azt jelentette, hogy az IIB „kiszorult a pénzpiacokról”, utalva arra, hogy ha egy pénzintézetet leminősítenek, akkor jóval nehezebben juthat hitelhez vagy más forrásokhoz a piacról, mint korábban.
A pénzügyi nehézségek összeadódtak. A bank tisztviselőinek beszámolói szerint a különböző likviditási problémák, valamint az Euroclear-es számla zárolása miatt márciusra olyan súlyos lett a helyzet, hogy csődközeli állapot alakult ki. „A bank a fizetésképtelenség szélén állt”, „a bank márciusban egy egyáltalán nem valószínűtlen csődközeli helyzettel szembesült”– olvashatók a bank vezetői számára készült beszámolókban. Az IIB pénzügyi igazgatója pedig arról írt egy dokumentumban, hogy 2022 márciusát és azt követő időszakot csak a bank hitelportfóliója egy részének eladásával tudták átvészelni.
Ebben a helyzetben próbált meg lavírozni az IIB. A kiszivárgott dokumentumcsomagban több olyan irat is található, amelyek arról szóltak, hogy a bank a nyár folyamán hogyan próbálta kezelni az elégedetlen ügyfeleit.
Ilyen volt például az NN Group nevű nemzetközi pénzügyi szolgáltató román leányvállalata amely az IIB által kibocsátott kötvényeket birtokolt. Az alap tavaly tavasszal és nyáron is több kérdést feltett az IIB helyzetével kapcsolatban. A bank belső levelezésén szóba is került, hogy mit válaszoljanak ezekre a kérdésekre, mire Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt vetette fel: „megijeszthetnénk őket egy kicsit, mondjuk azt, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy visszavásároljuk kötvényeiket (de névérték alatt).”
A kiszivárgott levelek szerint hasonló, ijesztgetős technikával próbáltak kezelni egy másik román céget és egy dél-koreai tulajdonú bank magyarországi leányvállalatát, a KDB Bank Európát.
„Ebben a levélben szeretném megijeszteni a KDB-t, hogy engedményre kényszerítsem őket”
– írta az IIB-t hitelező pénzintézetről az IIB egyik munkatársa.
Ősszel újabb csapás érte az IIB-t, amikor több hónapnyi sikertelen tárgyalás után a bankot addig auditáló EY nemzetközi könyvvizsgáló cég 2022 október elején felmondta a szerződést. Az EY a döntését az IIB felé azzal magyarázta, hogy „alaposan mérlegelve az összes körülmény” nem tudják folytatni az auditálást.
Az EY Magyarország marketing és kommunikációs vezetője, Pellion Ágnes a megkeresésünkre azt válaszolta: az ügyfeleiket érintő kérdésekre üzleti titkok védelme miatt nem válaszolhatnak. Egy nagy könyvvizsgáló cégnek dolgozó vezető ugyanakkor azzal magyarázta a lépést, hogy az EY és a többi nagy könyvvizsgáló mind befejezték a működésüket Oroszországban, a helyi fiókcégeiket bezárták, és az IIB-nek nyújtott szolgáltatás is ennek esett áldozatául.
A bank végül egy Oroszországban működő könyvvizsgáló céggel szerződött le, ezzel tovább erősítve az IIB orosz kötődését.
Ebben a több szempontból is nehéz helyzetben az IIB különböző módokon igyekezett forrásokhoz jutni. Próbált számlát nyitni orosz és távol-keleti pénzintézeteknél, hogy kikerülje az egyes bankszámláit sújtó szankciókat és pénzhez jusson. Egy június eleji emailben pedig felvetették az IIB moszkvai épületének eladását is.
Az ingatlan a bank könyvelése szerint ekkor 48,5 millió eurót ért. A levelet megfogalmazó pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy Magyarországot egyelőre ne tájékoztassák ügyről. Emögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a magyar kormány ne gondolja azt, hogy az IIB egyedül is könnyen meg tudja oldani a problémáit. Magyarországra utalva az email azt írta: „nyomást kell gyakorolnunk rájuk, mint az egyetlen olyan országra, amely likviditást adhat nekünk”. A dokumentumokból nem derül ki, hogy végül a magyarokat tájékoztatták-e a moszkvai épület eladásának tervéről, a magyar kormány pedig az erre vonatkozó kérdéseinkre sem reagált.
Közben ugyanakkor az IIB vezetése nagyon is számított a magyarok segítségére, például annak a problémának a megoldásában, amit a négy közép-európai tagállam kilépése jelentett kifejezetten az oroszok számára.
III. A B-TERV
A kiszivárgott dokumentumok szerint az IIB menedzsmentje nem is a kilépések által okozott pénzügyi nehézségeket látta a legnagyobb veszélynek, hanem a távozások miatt előálló új tulajdonosi szerkezetet. A részvényesek számának csökkenése ugyanis azt is jelentette, hogy az eddig a bank több mint 47 százaléknyi részvényét birtokló Oroszország tulajdoni hányada bőven 50 százalék fölé kerülne.
Ez volt az, amit az IIB mindenáron el akart kerülni.
A bank nehézségeiről szóló egyik vezetői összefoglaló ugyanis azzal számolt, hogy egy hivatalosan is orosz többségű bankkal senki se akar majd üzletelni, nem beszélve arról, hogy ezzel esetleg nyugati szankciók alá is kerülhet a pénzintézet. Az orosz többségűvé válás fenyegetése „máris elzárta a levelező- és letéti számlák megnyitásának, a kincstári portfólióból származó értékpapírok értékesítésének és az adósságpiacokhoz való hozzáférésnek minden lehetőségét. Röviden, teljesen elvágja az új finanszírozási forrásokat” – áll az összefoglalóban. A kiszivárgott dokumentumok és levelezésekben vissza-visszatér, és minden bankvezető magától értetődő forgatókönyvként kezeli, hogy Oroszország 50 százalék feletti részvényessé válásával EU-s szankciók várnak a bankra.
A geopolitikai helyzet furcsa következményeként ugyanakkor az IIB lényegében két tűz közé került. Egyrészt tartania kellett a nyugati büntetőintézkedésektől, de közben konkrétan életbe is léptek ellene a bank legnagyobb részvényesének, vagyis Oroszországnak a nyugatiakkal szembeni ellenszankciói. Ennek az volt az oka, hogy az IIB európai székhellyel – konkrétan budapestivel – működött. Emiatt az IIB orosz bankoknál vezetett számláit felfüggesztették, komoly pénzek fagytak be, a banki utalások és rubelátváltások is ellehetetlenültek.
Az Putyin két elnöki rendeletében is kivetett orosz ellenszankciók feloldása érdekében az IIB Oroszország felé – például egy augusztus 17-i levelezés szerint – megpróbált minél oroszbarátabbnak tűnni. Amikor például az orosz pénzügyminisztérium pénzügyi adatokat kért be az IIB-től, Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy az IIB válasza minél inkább azt tükrözze, milyen nagy az orosz portfóliójuk, az IIB által támogatott különféle projektek mennyire fontosak Oroszországnak, hogy ezzel az orosz minisztérium előtt minél jobb színben tűnjön fel a bank, ne pedig oroszellenes („unfriendly”) országok bankjaként. (A „barátságtalan ország” egy orosz terminológia, ami a konfliktusban Oroszországgal szemben álló NATO, EU stb. tagországokat jelöli, rájuk vonatkoznak az ellenszankciók.)
Miközben az IIB pénzügyi igazgatója a kilépőkről korábban azt írta, hogy miattuk romlott drasztikusan a bank helyzete, ennek az ellenkezőjét javasolta kommunikációs stratégiának az orosz pénzügyminisztérium felé. Szerinte azt kell hangsúlyozniuk, mennyire jó, hogy az ellenséges Csehország és Szlovákia kilépésével nő Oroszország részvényaránya.
Az orosz állammal való levelezések azonban arra utalnak, hogy az IIB menedzsmentjét Moszkva magára hagyta. Koszov ugyan próbálta meggyőzni az orosz kormány tagjait, hogy ha nem segítenek, akkor az IIB a szankciók-ellenszankciók kereszttüzében csődbe fog menni. A levelek azonban arra utalnak, hogy az orosz kormány és az oroszországi bankok rendre nem teljesítették az IIB kéréseit, ami egyre jobban frusztrálta Koszovot.
„Ezek a demagógok cserben hagynak emberileg, a bankot pedig hiteltelenítik”
– fakadt ki az egyik levelében a Roszbankra, az IIB oroszországi letétkezelőjére, ahol az orosz ellenszankciók miatt pénzeik ragadtak be.
Kis eredményeket azért mégis el tudott érni az IIB vezetése. Amikor szeptember első felében Elliott Auckland a moszkvai ACRA hitelminősítőnek vázolja fel a bank helyzetét, egy levelezés szerint például azt hangsúlyozza, hogy a szankciók ellenére mennyire jó a Magyarország és Oroszország közti erős kapcsolat, valamint, hogy „jó hírnek tartjuk Cz (Csehország) és Szlovákia kilépését”, mert így a bank harmonikusabb viszonyt tud építeni a részvényesekkel. Az érvelés sikeresnek tűnt, ugyanis egy későbbi levélben Auckland büszkén újságolta, hogy az ACRA nem rontott az IIB kockázati besorolásán.
Miközben Koszov és Auckland Moszkva felé az IIB oroszbarátságát igyekezett bizonygatni, az IIB menedzsmentje ezzel párhuzamosan a nyugati politikai és pénzügyi intézményekkel éppen ennek ellenkezőjét akarta elhitetni. A legfőbb kihívás az orosz többségi tulajdon elkerülése volt, amire 2022 nyarán az IIB-ben két megoldást vázoltak fel: az egyik a „magyar forgatókönyv”, a másik pedig a „szerb forgatókönyv”. Mindkettő arról szólt, hogy Oroszország a befizetett tőkéjének egy részét átjátssza más részvényeseknek.
Az ezeket részletező egyik, 2022. augusztus 23-i dokumentum szerint az IIB-ben eredetileg a magyar forgatókönyvben gondolkodtak, vagyis abban, hogy Oroszország a 201,6 millió eurós alaptőkéjéből 67,6 milliót átad Magyarországnak, amely aztán 20 milliót rögtön továbbad az IIB új tagjának, Szerbiának. Csakhogy végül a dokumentum szerint „Budapest lehetetlennek ítélte a közvetlen átutalást, mivel fennállt annak a veszélye, hogy az ilyen tranzakció az EU szankciói alá esne, amelyek tiltják az oroszországi befektetéseket”. Vagyis a magyar forgatókönyv azért hiúsult meg, mert „a magyar fél tanácsadói úgy vélték”, hogy az orosz részvények átadása Magyarországnak „az uniós szankciók értelmében befektetésnek minősülhet”.
A szankciók kikerülésére ezért második körben egy „szerb forgatókönyvet” találtak ki, amely szerint Oroszország Szerbiának adná át ezt a 67,6 millió eurót az alaptőkéjéből, majd ennek nagy részét, 47,6 milliót Szerbia rögtön tovább passzolná Magyarországnak. A tervezet úgy szólt, hogy a részvények átcsoportosítását 1 munkanapon belül vezényelnék le. A nem EU-tag Szerbia közvetítésére itt azért lett volna szükség, hogy az oroszok és az EU-tag magyarok ne közvetlenül üzleteljenek, így elkerülve az uniós szankciókat.
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy bár Szerbia együttműködést mutatott, az IIB-ben végig megbízhatatlan partnerként tekintettek rájuk. Erre megvolt az okuk, hiszen a balkáni ország már 2021 végén csatlakozott a bankhoz, de sosem fizette be az alaptőke-részesedését, így a tagsága nem vált hivatalossá. Bár folyamatosan folytak a tárgyalások 2022 őszén, a „szerb forgatókönyv” megvalósításához is szükség lett volna arra, hogy Szerbia befizessen 20 millió eurónyi tőkét az IIB-be.
A bank menedzsmentje több levélben is értetlenkedett, hogy a szerbek miért nem teljesítik a vállalásaikat. Egy 2022 novemberi üzenetváltásban például a bank egyik orosz vezetője arról írt, hogy „van egy olyan megérzésem, hogy Szerbia át fog baszni minket”.
Mivel a szerbek nem fizették be a tőkéjüket a bankba, így meghiúsult mindkét forgatókönyv, és az IIB menedzsmentje ezért egy olyan szükségmegoldásra szánta el magát, amire több helyen „B-tervként” hivatkoznak. Ennek a lényege az volt, hogy az orosz állam a befizetett tőkéje egy részét átalakítja alárendelt hitellé. Ez azt jelenti, hogy a pénzt az orosz állam nem veszi ki a bankból, de olyan módon címkézi át, hogy az hivatalosan ne számítson többé orosz állami befizetett tőkének.
Míg a bank részvényeseinek pénze úgynevezett saját tőke, addig az alárendelt hitel idegen tőkének minősül – magyarázta egy befektetési bankár a Direkt36-nak. „Az alárendelt hitel egy olyan idegen tőkeelem, amelyik a leggyengébb követelést jelenti a bank felé. Pénzügyi nehézség esetén ezt a követelést elégíti ki legutoljára a bank, de még a saját tőke előtt” – tette hozzá. Az IIB vezetése olyan örökös lejáratú, gyakorlatilag kamatozás nélküli alárendelt kölcsönné akarta átalakítani az orosz befizetett tőke egy részét, ami csak hivatalosan nem számít tőkének (és így orosz állami tulajdonrésznek), de szinte minden gyakorlati jellemzője alapján mégiscsak úgy viselkedik, magyarázta a befektetési bankár.
A kiszivárgott levelek szerint az IIB-ben is tisztában voltak azzal, hogy ez egy nagyon szokatlan megoldás, de arra jutottak, hogy nincs más lehetőségük.
„A saját tőke alárendelt adósságra cserélése rendkívül ritka – szerintem ez valószínűleg még soha nem fordult elő, legalábbis MDB-k [nemzetközi fejlesztési bankok] esetében. Ezért lényegében nincsenek szabályok/előzmények, amelyekre ezt alapozni lehetne”
– írta Auckland 2022. november 9-én. Viszont a bank frissen megválasztott alelnökével, Milan Valasekkel együtt ő is azt gondolja, hogy „ha Oroszország részesedését (50% alatt tartását) tekintjük a legkritikusabbnak, akkor milyen más lehetőségünk van?”
2023. január 30-án az IIB Kormányzótanácsának ülésén hivatalossá vált a „B-terv”. Szlovákia és Csehország kilépett, a 28,8 és 37,4 millió eurójuk többé nem számolódik hozzá a befizetett tőkéhez, Oroszország pedig 69 millió eurót kivont a befizetett tőkéjéből, és átalakította azt alárendelt hitellé. Ezzel Oroszország részesedése a bankban némileg még le is csökkent (47,21%-ról 45,44%-ra), míg az összes többi, a bankban maradó részvényesé automatikusan növekedett. A legnagyobb növekedést (8 százalékpont) Magyarország érte el, így már 25,27%-ot birtokol az IIB részvényeiből.
Már előtte is Magyarország volt a második legnagyobb részvényese a banknak, de ezzel még tovább erősödött ez a pozíciója. Hamarosan pedig az IIB vezetése ismét a magyar kormányhoz fordult segítségért.
IV. A LEVÉL
Idén év elején elkészült egy levéltervezet, amelyen a kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton magyar gazdaságfejlesztési miniszter szerepelt feladóként, a címzett pedig a belga pénzügyminiszter, Vincent Van Peteghem volt.
A levél célja az volt, hogy meggyőzzék Belgiumot arról, oldják fel az IIB zárolt számláját az Euroclearnél. A háború kitörése utáni napokban elrendelt intézkedés ugyanis továbbra is érvényben volt, és egyre nagyobb fejtörést okozott a bank vezetésének.
Pedig tavaly év végén még úgy tűnt, hogy az IIB számára pozitívra fordulnak a dolgok. 2022 októberében az IIB-nek dolgozó belga ügyvédi iroda, a Strelia arról tájékoztatta a bankot, a belga kincstár úgy döntött: fel kell oldani az IIB-nek az Euroclearnál zárolt számláját. Egy belső iratanyag szerint a bank úgy számolt, ha hozzáférnek az itt őrzött értékpapírjaikhoz, akkor 2025 közepéig teljesíteni tudják az európai és az orosz hitelezőikkel szembeni kötelezettségeiket.
A megkönnyebbülés ugyanakkor alaptalannak bizonyult, a zárlat feloldására ugyanis nem került sor. Emiatt egy idő után az IIB egyre türelmetlenebbé vált. „Meg tudjuk valahogy sürgetni őket?”, „Jött bármi válasz az Eurocleartől?” – írta tavaly november végi és december eleji leveleiben a bank egyik munkatársa az ügyben intézkedő belga ügyvédi irodának.
Végül december közepén egy olyan döntés született, amely hátrányosan érintette az IIB-t. A belga kincstár főigazgatója, Alexandre De Geest ekkor tájékoztatta arról a belga ügyvédi irodát, hogy a bank mégsem juthat hozzá a pénzéhez. Hozzátették, ez a helyzet addig fog fennállni, amíg a bank nem bizonyítja, hogy az IIB-t nem szankcionált személyek vagy szervezetek irányítják. A kincstár főigazgatója szerint jelenleg az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
„Felháborító az a mód, ahogyan a kincstár kezeli az ügyet”
– a belga ügyvédi iroda később ilyen mondatok kíséretében tájékoztatta az IIB-t a fejleményekről.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá az Euroclearben lévő pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe 2023 végére, amit már a hitelportfoliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A legjobb minőségű hiteleiket ugyanis már 2022-ben eladták, a maradék eladása során pedig árengedményekre kényszerülnének, ami újabb veszteségeket okozna. (Erről a levélről korábban a HVG is beszámolt.)
A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel. Elliott Auckland pénzügyi igazgató – aki szerint a belgák politikai okokból blokkolják az IIB pénzeit – felvázolt egy úgynevezett „evakuációs” tervet. Eszerint a bank megállapodna az európai hatóságokkal arról, hogy visszakapja az Eurocleartől a pénzét, cserébe ezt kizárólag az európai befektetőik kifizetésére használnának fel. Ezt követően pedig az IIB elhagyná az EU-t. Auckland érvelése szerint mindez csökkentené az EU biztonsági aggodalmait, Magyarország pedig a probléma megoldásában részt vevő közvetítőként „jó pontokat szerezhetne a Nyugatnál”.
A dokumentumokból nem derült ki, hogy ezt a tervet mennyire gondolták komolyan, az viszont igen, hogy az IIB számított az ügyben a magyar kormány segítségére. Erre utal az a levéltervezet, amelyet az IIB kormányzótanácsában is helyet foglaló Nagy Márton nevével láttak el. A dokumentumban – amelyet az IIB egyik vezetője is szerkesztett – az szerepelt, hogy sem Oroszországnak, sem bármely más tagállamnak nincs túlzott befolyása a bankra, az oroszok részesedését pedig nemrég mérsékelték 45,44 százalékra, és a pénzek blokkolásának így nincs racionális és jogi alapja. Az azonban nem világos a dokumentumcsomagból, hogy azt végül el is küldték-e, de van olyan irat is, amelyikből kiderül, hogy Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki egyben az IIB kormányzótanácsának is tagja, belgiumi tárgyalásokra készült a zárlat feloldása érdekében.
A magyar kormány tehát végig stabil támasznak bizonyult az IIB számára ebben a nehéz időszakban, de a bankon belül számolnak azzal, hogy egy idő után ez már kevés lesz számukra.
Egy szeptemberi levelezésben az egyik munkatárs arról írt, hogy szerinte előállhat olyan helyzet, hogy az „orosz (állami/magán) vagyont kisajátítják az EU-ban” és „az IIB mint az orosz vagyon része, ennek alanyává válhat”. Az eshetőségek között felmerült az is, hogy az orosz állampolgárok nem utazhatnak be az EU-ba, így ebben az esetben el költözniük Magyarországról.
„Ez lényegében a Nyugat és Oroszország közötti fal újbóli megjelenését jelenti. Így vagy úgy, de kénytelenek leszünk ennek a falnak az egyik oldalán elhelyezkedni. Vagy keresnünk kell egy ilyen fal nélküli harmadik országot”
– áll a levelezésben, amely szerint mivel Magyarország az EU része, így az itteni kormány mozgástere is beszűkülhet. „Ez lehetetlenné teheti az EU-ban való maradást”- fogalmazott az IIB munkatársa.
A cikk elkészítésében közreműködött Galavits Patrik. | https://telex.hu/direkt36/2023/03/13/a-magyarokra-nyomast-kell-gyakorolnunk-kiszivargott-iratok-tarjak-fel-az-orosz-vezetesu-budapesti-bank-megroppanasat | https://web.archive.org/web/20230418072133/https://telex.hu/direkt36/2023/03/13/a-magyarokra-nyomast-kell-gyakorolnunk-kiszivargott-iratok-tarjak-fel-az-orosz-vezetesu-budapesti-bank-megroppanasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyarokra-bnyomast-kell-gyakorolnunkr | Telex | hungarian-news | 2023-03-13 14:02:00 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"diplomácia",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
56,386 | Andy Vajna, a vidék hangja | Új szelek fújdogálnak azoknál a napilapoknál, amelyeket Andy Vajna nemrég megvásárolt. Ismerősek ezek a szelek. | Átlagos szerdai munkanapnak indult október 18. a Lapcom kiadóhoz tartozó szerkesztőségekben. Noha a győri Kisalföld, a szegedi Délmagyarország és a Bors munkatársai számoltak azzal, hogy Andy Vajna feltűnése változásokkal járhat, aznap egyik pillanatról a másikra mindhárom főszerkesztő távozott, köztük az a győri vezető, aki jó két évtizede irányította szerkesztőségét. Volt olyan lap, ahol a reggeli értekezlet után kérették be a főszerkesztőt, majd hamarosan az újjal jelent meg a Lapcom vezérigazgatója, Andreas Merz, és tájékoztatta az újságírókat, hogy a tulajdonosváltás főszerkesztőváltással is jár. A távozók jó viszonyban voltak a szerkesztőség tagjaival, ráadásul gazdaságilag is sikeres lapokat csináltak. Vagyis a változtatás csakis politikai okokkal volt magyarázható.
Az eltelt bő egy hónap alatt más tartalmi és személyi változások is történtek a Lapcom-lapoknál. Ezek jól mutatják, hogyan változtatják meg egy szerkesztőség életét a megfogalmazódó politikai igények, és hogy az új, NER-ben érdekelt tulajdonos a korábbi üzleti alapon gondolkodóval szemben milyen útra tereli az amúgy gazdaságilag sikeres, azaz nemcsak önfenntartásra, de a profittermelésre is képes szerkesztőségeket. Mielőtt betekintenénk a Vajnához került szerkesztőségek mindennapjaiba, vessünk egy pillantást oda, ahonnan a kormánybiztos cége (Avalue) megvásárolta a Lapcomot – nem akárkiről beszélünk ugyanis.
Világsztár eladó
Amikor Andy Vajna szeptemberben megvette a Borsot, a Kisalföldet, valamint a Délmagyarországot (a továbbiakban: Délmagyar) kiadó Lapcomot, csak az maradt ki a hírekből, hogy a kormánybiztos valójában kitől vette át a tavaly közel 1,5 milliárd forint nyereséget termelő céget. Az eladó hivatalosan egy Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég volt (Radio Bridge Media Holdings), ám hogy ez kié, az nem derült ki. (Épp e homály miatt tartotta magát sajtókörökben korábban olyan vélemény is, miszerint valójában balos, pártközeli tulajdonban van a cég – ami egyébként nem volt igaz.) Több újságíróval beszéltünk, ám egyikük sem tudta, kié a Lapcom – viszont nem is érdekelte őket, mivel a tulajdonos nem szólt bele a szerkesztőségi tartalomba, hanem „csendben meghúzta magát”. Tény, az Elliott sosem reklámozta, hogy övé lenne a Lapcom, igaz, a londoni és New York-i irodával rendelkező tekintélyes, Paul Singer alapította befektetési alap (hedge fund) portfóliójában a magyar cég apróságnak számított. A Lapcom korábbi tulajdonosa, az Elliott Advisors a számos ágazatban (programozás, ingatlan, média, telekommunikáció stb.) gigaérdekeltségekkel rendelkező Elliott Management Corporation londoni leágazása; utóbbi a Wikipedia szerint 33-34 milliárd dollárnyi befektetést kezel, egy idei listán pedig a világ tizenegyedik legnagyobb hedge fundja lett. Az Elliott szándékosan nem verte nagy dobra, hogy övé a Lapcom, és tartotta magát ún. low profile taktikájához, bár letagadni sem akarta a magyar céget. A Lapcom felügyelőbizottságában korábban ott ült Mark Levine és Gordon Singer (az alapító fia), az Elliott vezető menedzserei, míg októberig volt fb-tag Armenio Keusseyan, az Elliott befektetési elemzője.
A világ egyik legnagyobb hedge fundja csaknem 18 év után vonul ki Magyarországról. 1999-ben vásárolták meg a Rádió Bridge-et és az Autó-Motor magazint birtokló Híd Rádió Kft.-t. Ez a befektetés azonban hamar rossz üzletnek bizonyult, mivel az első Fidesz-kormány alatt adtak ki egy sor frekvenciaengedélyt, ami betett az első magántulajdonú kereskedelmi adónak: a Rádió Bridge 2002-ben meg is szűnt. A Híd Rádió próbálkozott egy sportnapilap indításával, ez is bukta lett, ám a kezdeti nehézségek ellenére mégsem adták fel. Ott volt nekik a magyar Eurosport, és úgy döntöttek, belevágnak a bulvárba: elindították a Bors elődjét 2001-ben, és ez a húzásuk bejött. (Ez előbb Színes Mai Lap, majd a védjegyper után Színes Bulvár Lap lett, 2007-től viseli a mai nevét. Az Elliott 2005-ig vállalta névvel is e tulajdonát, ezután tűnt fel a kajmán-szigeteki tulajdonos a cégadatok szerint.)
Az Elliott sikerének kulcsszereplője Pallagi Ferenc, aki egyszerre volt ügyvezető és főszerkesztő 2005-től a Bors elődjénél. Pallagi megállította a példányszám zuhanását, majd a napi 60 ezerről feltolta közel 90 ezerre, ami azért volt bravúr, mert akkoriban már szűkült a print lapok piaca, ahogyan az a Blikk adataiból az első grafikonunkon is látszik. 2010 után aztán a Bors példányszáma is csökkenni kezdett, igaz, kisebb mértékben, mint a Blikké. 2013-ban aztán a szintén az Elliotthoz tartozó, a Borsot kiadó Kurrens Press megvásárolta a magyar piacot épp elhagyó Daily Mail-csoporttól a győri Kisalföldet és a szegedi Délmagyart tulajdonló Lapcomot (az Elliottról Pallagi is szót ejtett egy akkori Origo-cikkben). Ez újra jó befektetésnek bizonyult, hiszen a két megyei lap átlagából kijövő napi példányszám magasan verte a többi megyét uraló cégek átlagait (lásd második diagramunkat), ennek oka elsősorban a Kisalföld remek eladási mutatója, másodsorban a Délmagyar tisztes teljesítése volt.
A vidéki lappiac legzsírosabb falatja volt a Lapcom, amelynek megszerzésével 2014-től a Borsra és a két vidéki lapra alapozva évi közel tízmilliárdos árbevétellel és egymilliárdnál magasabb haszonnal számolhatott az Elliott, miközben két nyomdát (egy-egy győrit és szegedit) is sikerült megszereznie.
De akkor miért hagyta ott az Elliott ezt a jól jövedelmező üzletet, amely az idén is, de vélhetően jövőre is szép summát termel majd? „Azért, mert a Bors valójában mindig is eladó volt” – hallottunk több helyről is egy lehetséges magyarázatot, amikor az illetékeseknél erről érdeklődtünk. Példaként hozzák fel azt a 2009-es esetet, amikor a Blikk tulajdonosa, a Ringier megvenni készült a Borsot, amit aztán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akadályozott meg; de más terjeszkedési vagy éppen eladási szándékból sem lett semmi, mert mindig hiányzott valami a végső sikerhez. „Az Elliott üzleti befektető. Ha kap egy ajánlatot, azt megfontolja, és ha az jó, akkor elfogadja. Ez történt most. Nagyon jó ajánlatot kaptak. Ha úgy látták, így járnak a legjobban, miért ne adták volna el?” – értesültünk az Elliott közeléből.
Úgy tudjuk, Andy Vajna képviselője jó egy éve kopogtatott az Elliottnál Londonban. Amikor néhány találkozó után látszott, hogy az ajánlat komoly, a hedge fundnál mérlegelni kezdtek. Végül arra jutottak, hogy befektetői szempontból Magyarország sokkal rosszabb hely lett, mint amilyen négy évvel korábban, 2013-ban a Lapcom megvásárlásakor volt. Az országkockázat is nőtt ez idő alatt: még kiszámíthatatlanabb lett a törvényhozás, az ügyészség és a bíróságok helyzete még rosszabb lett, a korrupció is kiterjedtebb, továbbá a nyomtatott sajtó helyzete is romlik (ez utóbbi persze világjelenség). Ez még azonban nem biztos, hogy elég lett volna az eladáshoz, kellett hozzá legalább két másik tényező is. Egyrészt nyilvánvaló volt, hogy 2016-ban komoly fordulat állt be a hazai lappiacon (a Népszabadság bezárása, illetve jelentős számú vidéki napilap Mészáros Lőrinchez juttatása), ami egyértelműen jelezte, hogy a kormányközeli erők totálisan meg akarják változtatni a korábbi status quót a megyei lappiacon (is). „Egy külföldi befektető, aki pénzt akar keresni az üzleteivel, ilyenkor mérlegel, és felteszi magának a kérdést: miért harcoljak ezzel? Főleg, ha jól tudok kiszállni!” Azt ugyan nem tudtuk meg, pontosan mennyiért vették meg a Lapcomot, de azt igen, hogy az Elliott bőven pluszban hagyta el Magyarországot. Ha igazán meg akarnak szerezni valamit, akkor a NER-hez közeli médiavállalkozások, így Vajnáék is sokkal többet képesek ajánlani a „csak” a piacról élő szereplőknél. Azaz zsarolásról, durvulásról szó sem volt, és tavasszal már a magyar vezetők is tudták: a Lapcomnak hamarosan új tulajdonosa lesz.
Depolitizálják a Borsot
Andy Vajnának a leghatározottabb tervei jelenleg a Borssal vannak. A Lapcomot megvásárló Avalue arról tájékoztatta a Narancsot, hogy szándékaik szerint néhány éven belül a Bors lesz a piacvezető bulvárlap, azaz beelőzi a Blikket. Várhatóan megerősítik a lap online rovatát, a szerkesztőségben úgy tudják, hogy a jelenleg öt szerkesztővel működő csoport létszáma hónapokon belül megtöbbszöröződhet. Vannak, akik 10-15 fő érkezéséről tudnak, de más hallott „olyan ötletről, hogy a borsonline-t a szintén Vajna tulajdonú Tv2, illetve Rádió1 online felületével vonnák össze, és így jönne létre egy méretes online felület. Aztán a következő héten azt mondják erre, hogy nem aktuális. Talán a jövő év elejére dől ez el”.
Az viszont nagy kérdés, miként akarja a Bors megelőzni a Blikket, amikor utóbbi példányszáma még mindig csaknem a duplája Vajna újságjáénak. A Bors előtt persze óriási lehetőségek nyíltak meg: szinte korlátlan hirdetési felületként ott a Tv2 és az országosan bővülő Rádió1. Az is jótékonyan hathat a példányszámra, ha a Vajna-média vezető arcai közül egyre többen tűnnek fel a Borsban, hiszen Till Attila, Sebestyén Balázs vagy Liptai Claudia az elmúlt évek hazai celeblistáin mindig elöl – ha nem épp az első helyen – szerepeltek. Mi több, úgy tudjuk, jó néhány blikkes újságíró átcsábítása is megkezdődött. (Az állami hirdetések megugrása már most érzékelhető a Lapcom-lapoknál; korábban ez nem volt ennyire meghatározó bevételi forrás, a Borsnál például alig 5 százalékot tett ki. E változás viszont lehetővé teszi, hogy fizetésben ráígérjenek a versenytárs Blikkre.) Ugyanakkor a Blikk és a Bors sok mindenben különbözik egymástól, és emiatt az olvasók átcsábítása aligha lesz könnyű. A Borsban eddig is sokkal kevesebb közéleti, politikai téma volt, míg a Blikk klasszikusabb tabloid napilapnak számít; a kisebb méretű Bors inkább a celebekre és a show-világra koncentrál. Az utóbbi időkben – Vajnától függetlenül – kifejezetten belpolitikai újságíró már nem is volt a lapnál, bár úgy tudjuk, ebben nem volt tudatosság Pallagiék részéről, ahogyan a lap egyik munkatársa fogalmazott: „Csak valahogy így alakult, igaz, szükségét se éreztük, hogy kifejezetten belpolost igazoljunk.” Mindez nem jelenti, hogy távol tartották magukat a közélettől, Hajdú Péter zavarosnak tűnő cégügyeiről éppúgy beszámoltak, mint Rogán helikopteres kalandjáról, amelynek több részletét is a Bors derítette ki. Emellett ott volt Pallagi Ferenc még az idén is megjelenő Tízezer perc című hétvégi „beszólós” jegyzetsorozata, amelyben a szerző rendre kormánykritikus hangot ütött meg. Szintén jelentek meg kormányzati szereplők a szatirikus Hátsó szándék rovatban, de a lap munkatársai közt csak „baszogató” rovatnak nevezett részben is feltűntek fideszes politikusok, ahogyan ellenzékiek is. (E rovatban azokat „szerkesztették ki” – például politikusokat –, akik hülyeséget mondtak vagy tettek.)
Ezek a politikai tartalmak azonban már múlttá váltak. Andy Vajna érkezése után nemcsak Pallagi Ferenc karcos publicisztikái tűntek el, de a Hátsó szándék is, és szerkesztőségi forrásunk szerint a korábban mindennap jelentkező „baszogatós” rovat heti 2-3 alkalomra csökken, és nem lesznek benne politikusok – vagy legalábbis sokkal ritkábban, mint eddig. A Bors depolitizálása egyértelműen érezhető a múlt héten megjelent lapszámokban is: némi külpolitika mellett (Trump, Észak-Korea, Duterte) belpolitikával már csak nyomokban találkozhattunk. A lap új főszerkesztője, Kovács Vince bűnügyi újságíró volt korábban, úgy tudjuk, ő két, korábban a Borsnál is megfordult bűnügyist próbál visszahívni.
Távozók, maradók és újak
A Borsnál Szekeres Tamás főszerkesztőn és a helyettesén, Sal Endrén kívül két ismertebb újságíró (Földvári Zsófia, Győrik Ferenc „Lekvár”) is távozott. Rajtuk kívül egy jelenleg szerkesztőként dolgozó munkatárs is elhagyni készül Andy Vajna lapját. A nyárhoz képest többen távoztak már a Délmagyartól is. Nem ír több jegyzetet Darvasi László író, aki Szempilla-sorozatának 526. darabját augusztus végén már a 24.hu-n publikálta. Különböző okok miatt elment Cservenák Zoltán, Szlavkovits Rita és Kis Gábor Gergő is a laptól.
Kulcsszereplő a Lapcom-sztoriban Andreas Merz, aki Andy Vajna érkezése után vezérigazgató maradhatott. Merz gazdasági szakember; aki ismeri őt, kompetensnek, jó képességűnek írja le. Egy ismerője szerint „Vajna nyilván felmérte, hogy lehet vele együtt dolgozni, ismeri a céget”. Merz a nekünk küldött levelében azt írta, hogy rendszeresen találkozik Vajnával, ugyanakkor október 18-át, a három távozó főszerkesztőt és a két helyettest „neki kellett felvállalnia” – velük Merz évek óta együtt dolgozott. Azt feltételezzük, hogy az utódok kiválasztásában is lehetett szerepe.
Az elmúlt hetekben Élő Gábor is megérkezett a Lapcom Hattyú utcai székházába. Bemutatták őt a Borsban, az Avalue pedig úgy tájékoztatott, hogy Élő „feladata elsősorban a vidéki szerkesztőségek szakmai felügyelete”. Élő Gábor hivatalosan a korábban távozott Nádori Péter posztját (tartalomfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes) tölti be, bár idén januárban lett a Mediaworks stratégiai igazgatója. Korábban a Magyar Idők és a Magyar Nemzet online felületét vezette, előtte pedig az MTI Hírcentrum vezetője volt; 2011-ben a volt főbíró, Lomnici Zoltán kiretusálása miatt elbocsátották a közmédiából, ám később bíróság állapította meg, hogy a kirúgása jogellenes volt.
A szerkesztőségben azonban nincs rossz hangulat. „Sokáig bizonytalanság volt, hogy ki vesz meg minket. Ez eldőlt. Az is megnyugtat minket, hogy belülről neveztek ki új főszerkesztőt” – mondja egy újságíró. Szekeres Tamás távozása azonban többeket érzékenyen érintett, mert az október 18-án távozó főszerkesztő évek óta vitte a lapot, már akkor is, amikor Pallagi volt a főszerkesztő. „Pallagi alapvetően ügyvezetett. Az irodája nem is a szerkesztőségben volt, a lapot Szekeres rakta össze régóta. Itt ült köztünk. Amikor Pallagi tavaly év végén visszavonult, és Szekeres lett a főszerkesztő, lényegében nem történt változás.” Egy újságíró meséli, hogy a közelmúltban, már Vajna érkezése előtt is, jellemző volt egyfajta belső gát a politikai témáknál: „Nem volt ez nagyon tudatos, de nem tudtuk, hogy ki vesz meg minket, nem akartunk későbbi problémát a cikkel. Most még kevesebb politika lesz, nem mi fogjuk kideríteni, hol van Tiborczéknak kastélya, és ezt elfogadjuk. Az olvasók úgyse ezért veszik a Borsot.”
Olyan sztármagazint kell csinálni a Borsból, amelyben a propaganda- (például Soros-) hirdetések mellett mutatóban jelenik meg belpolitika, csak annyi például, hogy a nyugdíjasoknak osztott karácsonyi utalványok mennyire népszerűek voltak az érintettek körében – ilyen cikk már volt is.
„A kormányzati hirdetéseket nem adják ingyen. Ezért nemcsak felületet, hanem tudhatóan tartalmi dolgokat is elvárnak. Élő Gábor feltűnése a Lapcomnál alighanem azt a célt szolgálhatja, nehogy porszem kerüljön a gépezetbe” – mondja a cég ügyeit ismerő forrásunk.
Szegeden háború
A váltás után a Délmagyarhoz az új főszerkesztő nem a szerkesztőségből érkezett, hanem egyenesen a Fidesz közeléből. Bonifert Gábor a megyei önkormányzatnál volt a fideszes Kakas Béla kabinetvezetője, de társalapítója annak a jobbára Botka-ellenes szegedma.hu-nak is, amelyet Fidesz színeiben politizáló vállalkozó, Oláh János hozott létre. Helyi jobboldali körökben elterjedt vélemény, hogy a Délmagyar inkább balra húz, de legalábbis nem szimpatizál a Szegeden amúgy elég gyengén teljesítő Fidesszel. A szegedma.hu-t is ezért hozták létre, és ez lehet az oka annak is, hogy a Délmagyarhoz kívülről hoztak főszerkesztőt – épp a szegedma.hu környékéről. A lapot egyébként nem Bonifert rakja össze, az inkább Gidró Krisztina főszerkesztő-helyettes feladata, aki a Magyar Időktől érkezett. Információink szerint az új vezetés eddig csak szerkesztőkkel folytatott megbeszélést, az újságírók előtt nem tartottak „eligazítást”. Annyi mindenesetre elhangzott, hogy „Andy nem akar változást, mert jól működik a lap”, ám az országos politikai témát pedzegető jegyzeteket (stadionépítés, Mészáros Lőrinc vagyona stb.) ma már mellőzik – helyi témákról viszont lehet még véleményt írni. A váltás után közölt a lap Novák Katalin- és Kósa Lajos-interjút is, pedig – mondja egy szerkesztőségi tag – „korábban nem volt szokás, hogy rohantunk volna kormánypárti rendezvényekre. Az előző főszerkesztő inkább kerülte a politikát, az volt a fókuszban, hogy olyan dolgokról írjunk, amik az emberek mindennapjait érintik. Nehéz vidéken napilapot csinálni, az olvasók közt akad szoci, fideszes, jobbikos vagy LMP-s, és te mindegyikük lapja vagy.”
A Délmagyarban már szeptember elején is feltűntek kormányzati támogatással készült oldalak, és azóta több állami hirdetés is érkezik. „Azt hittük, több kirúgás is lesz. Nem úgy csinálták, mint tavaly Mészáros Lőrinc lapjainál, ahol elküldtek egy csomó újságírót. Lehet, ennek köze van ahhoz, hogy kevesen vagyunk, az elmúlt hónapokban többen is távoztak, és csak mostanában érkeztek páran. A működést kockáztatták volna, ha felmondásokba kezdenek.”
Azzal, hogy a Délmagyar a Fidesz közelébe került, a szegedma.hu eddigi formájában értelmét vesztette, és emiatt többen „összehangolásra” számítanak, arra, hogy Botkával szemben a Délmagyar lesz a jó, a szegedma.hu pedig a rossz zsaru, azaz utóbbinál lesznek az igazán durva kirohanások a polgármester ellen. A Fidesz célja egyértelműen Szeged megszerzése; a szegedma.hu a 888.hu-s vagy a pestisracok.hu-s propaganda-bulvár trasht hozza majd. Például két hete a lap olyan „levelet” közölt, amelyet állítólag Szabó Sándor szocialista képviselő írt Botka Lászlónak, arra kérve a polgármestert, hogy vesse el a Martin Schultzcal kötött megállapodást, miszerint menekülteket fogadnának be üres önkormányzati lakásokba. Szabó azonnal jelezte: hírhamisításról van szó, és beperli a kiadót. A cikk már nem elérhető, de a szegedma.hu ennek ellenére nem szállt le a témáról, a hétvégén el is kísérték a Fidesz aktivistáit egy olyan aláírásgyűjtésre, amelynek során azt kérdezték az emberektől: „Akarja-e ön, hogy Botka László segítségével közvetlen környezetébe migránsokat telepítsenek?”
Botkáék kivonulnak
Botkáék gyorsan léptek a tulajdonosváltás után: a városi közgyűlés szeptember 22-i ülése „akként módosította nyolc önkormányzati rendeletét, hogy az információk közzétételének helye a Szegedi Tükör, a város közszolgálati lapja legyen” kizárólag – tájékoztatta a Narancsot a városháza. Ez az önkormányzat és „cégei, valamint intézményei és a Polgármesteri Hivatal közleményeit, tájékoztatóit, hirdetéseit” érinti. A hivatalos magyarázat szerint a 75 ezer példányban megjelenő ingyenes lap úgyis eljut minden háztartásba, ezért a városvezetésnek ezen keresztül kell kommunikálnia a választókkal. A teljes képhez tartozik, hogy Botka személyesen ment el a Délmagyar „függetlenségének” búcsúztatására október 20-án, ahol a frissen felállított sírkő előtt gyertyát is gyújtott a szegedi belvárosban.
A teljes átszervezés részeként a Szegedi Tükör szeptembertől már hetente jelenik meg. A lap nem tipikus önkormányzati kiadvány, második oldalán – amely országos mutyimondó rovat – rendszeresen jelennek meg a Mészáros Lőrinc vagyonával kapcsolatos hírek, de a stadionépítések, a kormány menekültellenessége vagy Tiborcz István ügyei is feltűnnek. Sajátos helyzet, hogy a Délmagyar foglalkoztat olyan újságírókat, akik a Szegedi Tükörbe is bedolgoztak, bedolgoznak, néha épp a Délmagyar szerkesztőségéből. Mi több, a Szegedi Tükört szintén a Lapcom szegedi nyomdájában nyomják, ám úgy tudjuk, ez nem sokáig lesz így.
Ám ha máshol készítik is majd a városi lapot, az Vajnának aligha kottyan meg. Ne felejtsük, a tulajdonában éppen egy országos lefedésű rádióhálózat alakulgat, övé az egyik kereskedelmi tévé és a legnagyobb példányszámú közéleti napilap, továbbá ott van a Bors is. Megközelítőleg sincs ehhez hasonló sajtóhatalom az országban, Vajna immár médiacézár is, Magyarországon messze a legnagyobb.
Egy fegyelmezett szerkesztőség
Vajna érkezésével a hazai sajtó egyik legrégebben hivatalában lévő napilapos főszerkesztője, Nyerges Csaba is távozott posztjáról. Az ő esete azért is beszédes, mert hiába hangoztatja Andy Vajna stábja a fejlesztés, az előrelépés fontosságát, Nyergest, aki a 90-es években vette át a Kisalföldet, annak ellenére elküldték, hogy az újság a legolvasottabb közéleti napilap Magyarországon: 55 ezer értékesített példányszáma csaknem másfélszerese a második, 38 ezer körüli Vas Népének. Ha valakinek a teljesítmény és a számok alapján utolsónak kellene elhagyni a hazai lappiacot, az vélhetően Nyerges lenne.
A Nyugat-Dunántúl nem véletlenül teljesít ilyen jól: olvasói oldalon fizetőképes a kereslet (sokan az Ausztriában megkeresett bérüket költik el ezekben a megyékben), másfelől a kiskereskedelmi láncokon (Tesco, Lidl, Metro) túl az olyan nagyok is megjelennek hirdetőként, mint az Audi vagy az Opel. Emiatt például a Kisalföld nemcsak akciókkal lepte meg olvasóit, de az országos átlagot meghaladó különkiadású magazinjaival is. „Néplap”, „családi újság” – így írják le megyei forrásaink az eddigi Kisalföldet; miközben a „hétköznapi hősökre és problémákra” fókuszáltak, nem politizálták agyon magukat a többségében fideszes vezetésű nagyvárosokban. „Az MSZP-nek fideszesek voltunk, a kormánypártiaknak mindig szocik” – mondja egy korábbi munkatárs; utóbbi véleményt támasztotta alá sokaknál az, hogy a lap korábbi újságírója 2014-ben a baloldali Összefogás jelöltjeként futott neki – és bukott el – a választásokon.
A Kisalföld egyik munkatársa szűkszavúan annyit közölt érdeklődésünkre, hogy a „szerkesztőség fegyelmezetten vette tudomásul” a főszerkesztőcserét, ami „tulajdonosváltásnál nem meglepő”. (Amikor 2013-ban megvette őket az Elliott, Nyerges a posztján maradt – N. G. M.) Annyit tudtunk meg tőle, hogy jönnek majd új újságírók itt is, egyébként „megy minden a maga útján tovább, nincs semmi szenzáció, továbbra is saját belátásunk szerint tehetjük a dolgunkat”. Az új főszerkesztő, Garamvölgyi Imre belülről érkezett. | https://magyarnarancs.hu/riport/andy-vajna-a-videk-hangja-107770 | https://web.archive.org/web/20230322154606/https://magyarnarancs.hu/riport/andy-vajna-a-videk-hangja-107770 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/andy-vajna-a-videk-hangja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-12-10 14:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Élő Gábor"
] | [
"Avalue Befektetési Kft.",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
56,387 | Felülről jött – A Fővárosi Közbeszerzési Kft. kudarca | Egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb és korrupciótól mentes közbeszerzések lebonyolításáért hívták életre két éve a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t. És hogy mi maradt a nagy ötletből? Folyamatosan csúszó közbeszerzések, veszteséges működés és több százmilliós adósság. | Érdekesen alakult a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft. eddigi története, ugyanis már a megalakulása előtt számos kritika érte a cég alapkoncepcióját. Létrehozásáról 2015 végén döntött a Fővárosi Közgyűlés azzal az indoklással, hogy átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegyék a fővárosi közbeszerzéseket. „A koncepció célja, hogy a közbeszerzési koordináció megvalósításával az egy kézben összpontosuló beszerzések egységes rálátást, jobb tervezhetőséget, magasabb szakmai feladatellátási színvonalat és költségmegtakarítást biztosítsanak a tulajdonos önkormányzat számára” – olvasható a kft. honlapján, amely többszöri nekifutásra sem tudta megvalósítani a megfogalmazott célokat, ezért Tarlós István főpolgármester januárban akár meg is szüntetheti ezt a konstrukciót.
Előre szóltak
A főváros tulajdonában számos nagy közszolgáltató cég van (BKV, BKK, Fővárosi Közterület-fenntartó, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Fővárosi Csatornázási Művek, Fővárosi Vízművek, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. stb.), ezek éves szinten külön-külön is sok közbeszerzést bonyolítanak le. A Közbeszerzési Kft. létrehozásával azt akarták elérni, hogy egyetlen cég kezelje az összes fővárosi vállalat 100 millió forint feletti közbeszerzését. Az értékhatárt később 150 millióra emelték, viszont ilyen nagy cégeknél ez meglehetősen csekély összegnek számít; elég, ha arra gondolunk, hogy például a BKV-nál csak a 3-as metró felújítási kerete 130 milliárd, a főváros egésze pedig egy év alatt összesen 300 milliárd forint értékű közbeszerzést hajt végre. Az új cég tehát kapott bőven feladatot, hiszen nemcsak a 150 millió feletti, hanem lényegében az összes közbeszerzéssel kell foglalkoznia (a 150 millió alá tartozókat csak ellenőrzi).
Tarlós István főpolgármester akkori nyilatkozata szerint szigorúak akartak lenni az átláthatóság érdekében. A cég e nagy munkának 23 fős létszámmal vágott neki, a főváros pedig 245 millió forint működési támogatással járult hozzá a kezdetekhez – bár ez az összeg kevésnek bizonyult, ugyanis a kft. később még több tízmilliós kölcsönt kért az önkormányzattól, 2017. év végére pedig már 300 millió forintos tartozást és majdnem ugyanennyi veszteséget könyvelhetett el.
A főpolgármester sosem tagadta, hogy nem az ő fejéből pattant ki a közbeszerzések központosításának ötlete, viszont azt már az elején leszögezte, hogy semmiféle kormányzati vagy gazdasági nyomást nem tapasztalt ezzel kapcsolatban. A cég indulásakor úgy nyilatkozott, hogy utoljára 2011-ben érzékelt némi lobbizást, de akkor annak nem engedett, és ezt minden érintett szereplő tudomásul is vette; mint mondta, annak az időszaknak ezzel vége, majd hozzátette, hogy ennek az elméleti lehetősége mindenhol a világon fennáll, de majd intézkedni fog, ha újra hasonlót tapasztal. Ehhez képest városházi források szerint a Közbeszerzési Kft. létrehozása eleve fentről érkezett utasítás volt. „Tarlósról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nyugodt szívvel nézné a korrupciót. Amikor teheti, megpróbál ellenállni a fideszes oligarchák nyomulásának. Erre jó példa az, amikor nem engedte át a közgyűlésen a 3-as metró magyar gyártású pótlóbuszairól szóló tendert” – mondta Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés DK-s tagja. (Tarlós valóban ellenállt ennek, ám később az érintett Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft.-nek mégis sikerült elérnie, hogy a BKV a Volánbuszon keresztül vásároljon tőlük 180 csuklós buszt, amelyekből egyébként a megjelölt határidőre egy sem készült el, viszont közben legalább felment az áruk – erről bővebben lásd: Garázsvásár, Magyar Narancs, 2017. október 5.)
Míg a Közbeszerzési Kft. kapcsán városházi források csak erős gazdasági lobbit emlegettek, addig a Heti Válasz konkrét neveket említett: Habony Árpádot és Rogán Antalt. Mindezt arra alapozta a lap, hogy a fővárosi céget a cégbíróság előtt a Kosik Ügyvédi Iroda képviseli azzal a Kosik Kristóffal az élen, aki már Rogán Antal polgármestersége alatt is foglalkozott az V. kerület cégügyeivel, illetve aki megvásárolta Habony számára a 888.hu domainnevet.
Egy városházi forrásunk szerint nagyon lassan állt fel az új cég, és nagyon rossz hatásfokkal működött. Ám az első négy hónapban a főváros szépen megalapozta a cég jövőjét: nettó 67 milliót gép- és járműbeszerzésre, nettó 15 milliót pedig szellemi termékekre, szoftverekre költhetett a társaság. Kezdetben a Főpolgármesteri Hivatal épületében működött a cég, majd 2016 májusában egy Andrássy úti műemlék épületbe, a Krausz-palotába költözött, ahol a bérleti díj 10–15 euró négyzetméterenként.
A megalakulás után fél évvel sem kezdődött el érdemben a közszolgáltató cégeket érintő munka; 2016 nyarára érkeztek meg a szerződéstervezetek, de azok az érintett fővárosi cégek vezetőit kapásból kiakasztották. Az akkori tervek szerint a közbeszerzési folyamat lényegi részeit vitte volna el az új kft., és költségtérítési díjként az éves közbeszerzési keret 3 százalékát – azaz „ideális esetben” 9 milliárd forintot! –, a felelősség viszont a közműcégekre hárult volna. Ezt sokan kifogásolták, és sokáig nem is sikerült megállapodni. Információink szerint még ma is akad olyan közműcég, amely egyáltalán nem szerződött a kft.-vel, vagy szerződött, de a Közbeszerzési Kft. nem teljesítette a feltételeket. Tarlós akkor még meglehetősen nyugodtnak tűnt, a sajtón keresztül is azt üzente a cégvezetőknek, hogy csak olyan szerződésbe menjenek bele, amely osztott felelősségről szól és kedvező feltételeket biztosít.
Restart
Idővel kiderült, hogy a kezdeti aggodalmak nem voltak alaptalanok: a közbeszerzések nem lettek sem gyorsabbak, sem olcsóbbak. A közműcégek vezetői sorra kilincseltek Tarlósnál az értelmes változtatásért. Egy, a BKV ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a BKV igazgatóságában többször felmerült annak az igénye, hogy szerződést bontsanak a Közbeszerzési Kft.-vel, azonban ehhez soha nem lett meg a többség, vagyis maradt minden a régiben. A gyakorlatban az is súlyos problémát okozott, hogy egészen kis összegű közbeszerzéseket is érintett a központosítás, és emiatt az egyszerű karbantartások, szerelések is folyamatos csúszásban voltak. „A BKV esetében csak rossz tapasztalatunk van, az ilyen jellegű központosítás teljesen értelmetlen, hiszen a fővárosi közműcégek egymástól teljesen különböző közbeszerzéseket bonyolítottak le eddig, speciális eszközöket szereztek be, házon belül mindenhol megvan ehhez a szakértelem és a kapacitás, ennek kiszervezése csak lassított mindent” – mondja egy BKV-s forrásunk, aki szerint akkor van értelme külsős kft.-t megbízni a közbeszerzések lebonyolításával, ha évente csak néhány ilyen ügylet van.
Mivel a gondok tényleg befolyásolták a napi működést is, Tarlós 2017 tavaszára kezdte elveszíteni a türelmét, és kijelentette, felszámolja a céget, ha nem lesz változás. Városházi forrásunk szerint Tarlós a szíve szerint tavasszal már tényleg beszántotta volna a kft.-t, viszont kormányzati nyomásra kénytelen volt lenyelni pár változtatást. Az addigi ügyvezető, Kádár Attila közös megegyezéssel távozott a cégtől, majd egy olyan személyt sikerült utódként kijelölni, aki nem a korrupcióellenes küzdelmeiről lett híres. „Amikor Tarlós bejelentette, hogy Torma Szilvia lesz a cég ügyvezetője, sokan megdöbbentünk, többen azt sem tudtuk, kicsoda, a közgyűlés ülésén kerestünk rá a neten” – idézi fel Gy. Németh. Torma Szilvia korábban az I. kerületi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás jobbkeze volt, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket vizsgáló főosztályának a vezetője lett. Közismert pedig azzal lett, hogy mélyen a piaci ár alatt bérelhetett egy 86 négyzetméteres ingatlant az I. kerületi önkormányzattól a Mátyás-templom melletti Hess András téren. Torma egyébként korábban is tevékenykedett a Közbeszerzési Kft.-ben, majd kinevezésével egyidejűleg a Közbeszerzési Kft. a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vállalatcsoport alá került. Gy. Németh szerint ez csak arra volt jó, hogy így kikerült a cég a közgyűlés látóköréből: „Innen kezdve nem jutnak el hozzánk a Közbeszerzési Kft. ügyei, mindent elfed a városvezetési holding, csak egy konszolidált mérleg kerül be a gazdasági év végén a képviselők elé, magyarul az egészet eldugták a közgyűlés elől” – mondja a DK-s politikus. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egyébként ekkor elismerte, hogy a Közbeszerzési Kft. háza táján vannak zavarok, de ezeket megpróbálják korrigálni. Megkerestük természetesen a kft. vezetőségét is, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen konkrét intézkedéseket tettek a gördülékeny munkavégzés érdekében, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Sok minden azonban nem változhatott, hiszen Tarlós István nem sokkal az „átalakítások” után már arról beszélt, hogy januárban akár fel is számolhatja a céget. „Be kellene végre látni, hogy a cég létrehozása tévedés volt. Az egész elgondolás egy konstrukciós hiba, lehet új vezetőt cserélni, és még nyolcvan embert felvenni, de alapvetően ez egy kijavíthatatlan hiba” – mondta az egyik közműcégnél dolgozó forrásunk. | https://magyarnarancs.hu/belpol/felulrol-jott-108197 | https://web.archive.org/web/20231218175614/https://magyarnarancs.hu/belpol/felulrol-jott-108197 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felulrol-jott-n-a-fovarosi-kozbeszerzesi-kft-kudarca | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-01-14 14:33:00 | [
"Habony Árpád",
"Kosik Kristóf",
"Rogán Antal",
"Torma Szilvia"
] | [
"Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.",
"Fővárosi Közbeszerzési Kft.",
"Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.",
"Kosik Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"lobbi",
"adósság",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
56,388 | Milliárdokat szakít közbeszerzéseken az oktatásért felelős államtitkár korábbi cégtársa | Palkovics László egykori üzlettársa többször, valódi verseny nélkül jutott megbízásokhoz, Fauszt Zoltán érdekeltségei ráadásul pont oktatási fejlesztésekben vehetnek részt. | Az utóbbi években mindössze 500 ezer forint nettó árbevétele volt egy Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nevű vállalkozásnak, amely azóta teljesít ilyen rosszul, hogy 2014 májusában kilépett a cégből az akkori egyik tulajdonos, Palkovics László. A tulajdonrészről nem sokkal azelőtt mondott le Palkovics, hogy szerepet kapott az Orbán-kormányban, felsőoktatásért felelős államtitkár lett, később pedig megkapta a köznevelési ügyek irányítását is. Az Informin’ Kft.-ben a 2000-es alapítás óta Palkovics László üzlettársa volt Fauszt Zoltán, aki jelenleg is tulajdonos a vállalkozásban, de számos más érdekeltsége is van. A Fauszthoz köthető vállalkozásoknak feltűnően sok állami megrendelés jutott azóta, hogy Palkovics László államtitkári pozícióban van, ráadásul pont az oktatási területről érkeznek a jobbnál jobb lehetőségek a korábbi üzlettárshoz.
Palkovics László
Fotó: shogunse.hu
Neptun, Kréta – a két aranybánya
Az összefonódásra csütörtöki korrupcióinfóján hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos, aki szerint nem lehet véletlen az egybeesés. Az LMP társelnöke közölte, hogy a volt cégtárs érdekeltségei milliárdokat szakítanak a köz- és a felsőoktatás informatikai fejlesztésére kiírt közbeszerzések jóvoltából. Az egyik ilyen cég az SDA Informatika Zrt., amelyben egy másik vállalkozáson keresztül, az RC Invest Zrt. révén tulajdonos Fauszt Zoltán. Az SDA az egyetemek tanulmányi rendszere, a Neptun fejlesztője, sok felsőoktatási intézmény dolgozik a céggel, és ezért rengeteg pénzt fizetnek nekik. Milliárdos tételről van szó, csak az ELTE egy majdnem másfél milliárd forintos megbízást adott 2015-ben az SDA Informatika Zrt.-nek a tanulmányi rendszer fejlesztésére. Ugyanezért a Budapesti Corvinus Egyetem 464 millió, a Debreceni Egyetem pedig 309 millió forintot fizetett a cégnek, míg többtucatnyi más felsőoktatási intézmény ezeknél kisebb tételekre szerződött az SDA-val a Neptunnal kapcsolatos informatikai munkákra.
Szintén az RC Invest Zrt.-n keresztül köthető össze Palkovics László volt üzlettársa egy másik olyan céggel, amely az utóbbi időben nagyot szakított állami megrendeléseken. Az eKréta Informatikai Zrt. – a már korábban említett SDA Informatikával közösen – fejlesztheti a Klebelsberg Központ által fenntartott általános és középiskolákban nemrég bevezetett e-naplót, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (Kréta). Fausztéknak nem volt versenytársuk, mivel az általuk fejlesztett és fenntartott Neptun közoktatásba történő adaptálásáról és átfejlesztéséről szóltak a megbízások, így csakis ők jöhettek szóba. Az SDA még 2015 decemberében kapott egy 728 millió forintos megbízást a Kréta fejlesztésére az állami Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól. A végleges ár végül 185 millió forinttal lett magasabb az előzetesen becsültnél, de mivel más ajánlatot nem kért be az Educatio, ezt fogadták el.
Ezután már az eKréta Informatikai Zrt. kapta az e-napló rendszerének továbbfejlesztésére és működtetésére kiírt közbeszerzéseket: a Klebelsberg Központ 2016-ban 221 millió, majd idén szeptemberben 439 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatásokat a cégtől. Itt is bebiztosították, hogy ne kelljen más ajánlatot bekérniük vagy teljesen nyílt közbeszerzést kiírniuk, hiszen csak az a vállalkozás fejleszthetett tovább, amely rendelkezett a kizárólagos joggal, ez pedig az eKréta volt, amely megalakulása után nem sokkal már meg is kapta az első megbízást. Idén októberben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is megtalálta az eKrétát, ők is a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer – amelyet időközben a szakképzésben is bevezettek – működtetésével kapcsolatos szolgáltatásokkal bízták meg a céget, amelyért 163 millió forintot fizetnek.
Csak véletlen egybeesés?
Hadházy Ákos szerint meglehetősen gyanús, hogy Palkovics László volt cégtársa azután jutott a köznevelésben is zsíros állami megrendelésekhez, hogy az államtitkár 2016-tól ezt a területet ellenőrzi. A politikus szerint ráadásul sok panasz is érkezik a nemrég bevezetett e-naplóra, az idei tanévkezdéskor több helyen akadozott a működés. Erről még szeptemberben a Magyar Nemzet is írt, a lapnak nyilatkozó Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt is kiemelte, miután a rendszer még új, a pedagógusoknak nemcsak digitális, hanem papíralapon is vezetni kell a naplót egy tanéven át.
Egy korábbi korrupcióinfóján az LMP társelnöke bemutatott egy olyan, uniós forrásokból finanszírozott informatikai fejlesztést, amelyet az akkori Klik felügyelt, és amelynek része volt az e-napló kialakítása. A 900 millió forintos program egyik elemeként – sok más mellett – el is készült egy tanügyi rendszer, de azt a politikus szerint nem használhatták fel, később lecserélték a Kréta kedvéért. | https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardokat-szakit-kozbeszerzeseken-az-oktatasert-felelos-allamtitkar-korabbi-cegtarsa-107687 | https://web.archive.org/web/20211010062424/https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardokat-szakit-kozbeszerzeseken-az-oktatasert-felelos-allamtitkar-korabbi-cegtarsa-107687/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-szakit-kozbeszerzeseken-az-oktatasert-felelos-allamtitkar-korabbi-cegtarsa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-11-16 14:46:00 | [
"Fauszt Zoltán",
"Palkovics László"
] | [
"Educatio Nonprofit Kft.",
"eKréta Informatikai Zrt.",
"Informin\\' Zrt.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"RC Invest Vagyonkezelői Zrt.",
"SDA Informatika Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"k+f",
"oktatás",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell",
"protekció",
"üzemeltetés"
] | [
"Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásai"
] |
56,389 | Disznóságok a mozgáskorlátozottak autóigénylései körül: megnéztük a szerződést, elképesztő dolgokat találtunk | Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más. | Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más.
Ahogy a múlt héten megírtuk, felülvizsgálhatja a kormány a mozgássérültek autóigénylésének igen furcsának mondható rendszerét. Ezt Lázár János jelentette be, aki elmondta azt is, hogy a kormány megszünteti a kötelező kölcsönszerződést. A témáról a múlt héten Hadházy Ákos aktuális korrupcióinfójában szintén beszámolt, lapunk pedig júniusban részletesen feltárta a konstrukciót.
Miről is van szó?
Dióhéjban arról, hogy a jelenlegi jogszabály szerint a súlyosan mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékossággal élő személyek évente kétszer, március 31-ig, illetve szeptember 30-ig nyújthatnak be pályázatot új vagy használt autó vásárlására, esetleg átalakítására. Egy személy hétévente igényelheti a támogatást. Annak mértéke új autó esetén egymillió forint, használt autóra 600 ezer, átalakításra pedig 90 ezer forint jár.
Egy 2011-es kormányrendelet óta új autóként csak és kizárólag Suzukit lehet igényelni (jelenleg csak Suzuki Baleno, Celerio, S-Cross és Vitara modelleket), ami nem feltétlenül hasznos az olyan súlyosan mozgássérült személyeknek, akik például elektromos kerekes székkel közlekednek, hiszen ezekbe a típusokba nem lehet beemelőszerkezetet építeni. Ezt még a nyáron mondta el lapunknak Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke.
Korábban ilyet is lehetett
Ez azonban nem az egyetlen megkötés a pályázatban. A meghatározott típusú új autókat ugyanis a nyertes pályázó
csak a Lehetőségautó Kft.-n keresztül tudja megvásárolni, csak a Duna Lízingen keresztül igényelhet hitelt, és csak a Signalnál köthet biztosítást – és ezek mindegyike kötelező is.
Ezek a cégek egyébként egy konzorcium tagjai, amelyet a Duna Lízing Zrt. vezet, s benne van még a Suzuki Magyarország is. Amit most Lázár János bejelentett, nem más, mint a kötelező hitelfelvétel eltörlése, ami az egyik legérthetetlenebb és legfelháborítóbb eleme a szerződésnek: hiába tudná kifizetni a pályázó a teljes vételárat (a támogatással együtt), egy minimális kölcsönre akkor is szerződést kell kötnie. Ennek összege új autó esetén 25 ezer, használt autónál pedig 300 ezer forint. Ráadásul a Duna Lízing jelenleg 17,73 százalékos THM-mel dolgozik, ami korántsem mondható előnyösnek a többi piaci szereplővel szemben.
Mindehhez már csak annyit kell hozzátenni: a Duna Lízing Zrt. érdekessége, hogy korábban a Töröcskei István-féle Széchenyi Bank egyik leányvállalataként működő Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-ként volt tagja a konzorciumnak, ám miután a Széchenyi Bankot felszámolták, a lízingtársaságnak új tulajdonosa lett, méghozzá a Duna Takarék Bank (DBT), ami a miniszterelnök barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető.
Furcsa elemek
Már júniusi cikkünkkor kíváncsiak voltunk, mi lehet az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) néven működő intézmény és a konzorcium által megkötött szerződésben, illetve hogyan szólt a pályázat kiírás és kik pályáztak még, ezeket a dokumentumokat ugyanis nem találtuk az intézmény honlapján. Ezért
közérdekű adatigénylést nyújtottunk be,
majd iratbetekintési lehetőséget kaptunk.
A pályázati felhívást, a pályázó konzorcium pályázati anyagát és a megkötött együttműködési megállapodást megvizsgálva kiderült, hogy a 2011. október 3-án kiírt pályázatra
mindössze egyetlenegy pályázat érkezett: a Széchenyi/Suzuki konzorciumé.
A pályázati kiírás többek között olyan céget, konzorciumot keresett, amely legalább 350 darab gépjármű finanszírozására elegendő (minimum 600 millió forintnyi) forrással rendelkezik, országosan legalább hét, régiónként 1-1 mozgáskorlátozott személyek számára akadálymentesített ügyfélszolgálati pontja és országos szakszervizhálózata van. A pályázat kimondta, ha konzorcium pályázik, a tagok együttesen is megfelelhetnek ezeknek. Mindezt a Széchenyi konzorcium igazolta, és egyedüli pályázóként megnyerte azt, majd 2011. november 30-án szerződést is kötött a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal. Ezzel kapcsolatban két érdekesség tűnt fel az iratok átnézésekor.
Egyrészt a szerződést 2015. december 31. napjáig kötötték meg, ez állt a pályázati kiírásban is, mint a kijelölt szerződéses időszak. Ehhez képest 2013 májusában a szerződő felek a megállapodást módosították, és a szerződéses határidőt kitolták 2019. december 31-ig. Ez már csak azért is furcsa, mert a pályázati kiírásban semmi arra utaló jel nem volt, hogy a szerződést újabb pályáztatás nélkül meghosszabbíthatják, az együttműködési megállapodásban pedig csupán annyi szerepelt, hogy a határozott idő (2015. december) lejárta után, ha a szerződő felek úgy döntenek, meghosszabbíthatják a szerződést.
Ez azonban még bőven a lejárat előtt, 2013-ban megtörtént.
Másrészt a szerződés szerint, ha a lebonyolító „olyan többségi tulajdonú társaságot hoz létre, amely gazdasági társaság az együttműködési megállapodás teljesítéséhez szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, igazolással, személyi és tárgyi feltétellel rendelkezik”, akkor az lesz a jogutód. És tessék: a 2015. decemberi szerződésmódosítás értelmében, mivel a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. éppen egy ilyen gazdasági társaságot hozott létre Duna Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. névvel az összeomlásakor, az minden további nélkül a helyébe léphetett, és átvehette a konzorcium teljes körű képviseletét. Így Garancsi Istvánnak nem kellett újra pályáznia, és ha a kormány mégsem nyúlna bele a 2011 óta futó rendszerbe, 2019 végéig változatlan is maradhatna a konstrukció. | https://magyarnarancs.hu/belpol/disznosagok-a-mozgaskorlatozottak-autoigenylesei-korul-megneztuk-a-szerzodest-es-elkepeszto-dolgokat-talaltunk-106745 | https://web.archive.org/web/20231107194117/https://magyarnarancs.hu/belpol/disznosagok-a-mozgaskorlatozottak-autoigenylesei-korul-megneztuk-a-szerzodest-es-elkepeszto-dolgokat-talaltunk-106745 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/disznosagok-a-mozgaskorlatozottak-autoigenylesei-korul-megneztuk-a-szerzodest-elkepeszto-dolgokat-talaltunk | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-09-29 15:06:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Duna Lízing",
"Duna Takarék Bank Zrt.",
"Lehetőségautó Kft.",
"Magyar Suzuki Rt.",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI)",
"Széchenyi Lízing Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"szociál",
"közlekedés",
"biztosítók/biztosítás",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
56,392 | Nyilvánosságra hozta a jelentést, kirúgták | Megszüntették a munkahelyét, és megfosztották két bizottsági tagságától azt a szocialista önkormányzati képviselőt Kalocsán, aki nyilvánosságra hozta az OLAF Elios ügyben küldött észrevételeit. | Megszüntették a munkahelyét, és megfosztották két bizottsági tagságától azt a szocialista önkormányzati képviselőt Kalocsán, aki nyilvánosságra hozta az OLAF Elios ügyben küldött észrevételeit. A baloldali többségű közgyűlésben Angeli Gabriella ellen szavazatott párttársa is, aki a szocialisták helyi elnöke. Közben a Népszava arról ír, hogy Felcsút sem marad ki a közvilágítás-korszerűsítési botrányból. A lap szerint ugyanannak a cégnek a tanácsai alapján végezték el a faluban a munkát, amelyik az ELIOS ügy egyik főszereplője. | https://rtl.hu/hirado/2018/02/23/nyilvanossagra-hozta-a-jelentest-kirugtak | https://web.archive.org/web/20230530204646/https://rtl.hu/hirado/2018/02/23/nyilvanossagra-hozta-a-jelentest-kirugtak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-hozta-a-jelentest-kirugtak | Rtl.hu | hungarian-news | 2017-02-23 16:42:00 | [
"Angeli Gabriella",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Zrt.",
"Kalocsa Város Önkormányzata",
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kalocsa"
] | [
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"közigazgatás",
"közigazgatás hallgatása",
"közvilágítás",
"méltatlanság"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
56,393 | Befolyásolás | Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos – a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is. | Kovács Béla 2005-ben lépett be a Jobbikba, ahol azonnal meg is alapította a párt külügyi bizottságát, de a nyilvánosság ezenkívül mást nemigen tudott a magát üzletembernek nevező Kovácsról. 2006-ban a párt XIII. kerületi elnöke lett, 2008-tól pedig a fővárosi szervezet alelnöke. Kovács pártbeli felemelkedésével párhuzamosan következett be a Jobbik oroszbarát fordulata. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Narancsnak elmondta, hogy a putyini Oroszországgal korábban rendre kritikus Jobbik a 2008-as grúz konfliktusban már feltűnően az orosz álláspontra helyezkedett, ahogyan a 2013-as ukrán forradalom idején is. „Azokat a pártokat, melyek az ő nézőpontját közvetítették, egyre erősebben kezdte támogatni Oroszország, persze pénzzel is” – mutatott rá Krekó.
Mint a rakéta
Azt, hogy a fordulat Kovácshoz köthető, egy volt jobbikos is megerősítette. A 2010-es választások előtt a párt korábbi alelnöke, Nagy Ervin tálalt ki a Magyar Hírlapnak. Interjújában azt mondta, a Jobbik azért „isteníti” Oroszországot, mert Vona Gáborék támogatást kapnak onnan. „Ne felejtsük el, hogy Vona és felesége nemegyszer járt Moszkvában, a párt külügyi főtanácsadója, Kovács Béla pedig a szocializmus éveiben a moszkvai elitképzőn (a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében – a szerk.) végzett” – emlékeztetett Nagy. Szintén az országgyűlési választások előtt jelent meg a Heti Válaszban egy Kovácsot bemutató portrécikk. Kovács addigra már nemcsak a Jobbik „fő külügyese” volt, de Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő szakértője is Brüsszelben. Kovács apja a tokiói magyar követség gondnoka volt, és Kovács a Szovjetunió által kiemelten kezelt japán fővárosban tanult politológiát.
A Heti Válasz azt is megemlítette, hogy Kovács önéletrajza hiányos, üzletemberi karrierjéről semmit nem tudni, pártbeli előmenetelét pedig annak köszönhette, hogy milliós összeggel járult hozzá a Jobbik kampányához. Kovácsról a környezetében mindenki tudta, hogy rendszeresen jár Oroszországba, 2008-ban még Vona Gábort is elkísérte oda, ahol Putyin pártjának képviselőjével is találkoztak. Nem csoda, hogy Kovácsra a párton belül hamar ráragadt a KGBéla becenév.
Kovács idővel a nemzetközi politikában is aktivizálta magát. Vezetésével alakult meg 2009-ben az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM), amelyben a Jobbik mellett nyugat-európai szélsőjobboldali pártok vettek részt. Kovács 2010-től alelnöke és kincstárnoka, 2013-tól pedig elnöke volt a szervezetnek. Az AENM ugyan nem tudott frakciót alakítani az EP-ben, de jelentős támogatásokhoz jutott: a szervezet 2012-ben 290 ezer eurót, 2013-ban 385 ezer eurót, 2014-ben pedig 454 ezer eurót kapott az Európai Parlamenttől. Az összesen nagyjából 350 millió forintnak megfelelő juttatást főleg konferenciázásra költötték, ezt viszont a szervezeten belül sokan nem nézték jó szemmel. Az Index beszámolója szerint Sipos László jobbikos politikus azon akadt ki, hogy a hírhedt brit szélsőjobboldali pártvezér, Nick Griffin is csak lopni akart az AENM pénzéből, és családostul járt a jellemzően luxusszállodákban megrendezett konferenciákra.
Kovács 2010-ben képviselői helyhez jutott az Európai Parlamentben, miután Balczó Zoltán Brüsszelből hazatért az Országgyűlésbe. Kovács az EP-ben egyből olyan posztokat kapott, amelyek Oroszországnak kiemelten fontosak: az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság, az Oroszországgal, illetve a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásért felelős küldöttségek tagja lett. Kovács EP-képviselőként nemzetközi megfigyelő volt a Krímben 2014 márciusában, és az Oroszországhoz csatlakozás miatt tartott referendumot „szabad és igazságos választásnak” minősítette. Emiatt ki is tiltották Ukrajnából, beregszászi irodáját pedig törvénysértésekre hivatkozással bezáratták. Kovács lendületét azonban ez sem törte meg. Tavasszal indult az országgyűlési választásokon (Zuglóban 11 százalékkal a harmadik lett), és a Jobbik európai parlamenti listáján a befutó, harmadik helyet kapta meg. Erről Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lapnak azt nyilatkozta, hogy nem érti, miért jelölte a Jobbik Kovácsot, amikor egy nemzetbiztonsági átvilágításon az EP-képviselő biztosan nem menne át. Szerinte gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. Azzal pedig maga Balczó büszkélkedett el a Népszabadságnak, hogy Kovács orosz kapcsolatai a „legnyíltabban” vállaltak, és ő volt az, aki az EP energiaügyi bizottságában egy külön EP–Oroszország energetikai munkacsoportot is létrehozott. Ne feledjük, ez még mind azelőtt történt, hogy a jobbikos képviselő állítólagos kémügye nyilvánosságot kapott volna.
Az akkor még a Fidesz szolgálatában álló Magyar Nemzet egy héttel az EP-választások előtt, 2014. május 15-én robbantotta a bombát: a „Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését”. Azt is hozzátették, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tett feljelentést április elején kémkedés gyanúja miatt. Az AH szerint Kovács hírszerző tevékenységet folytatott az EU-val szemben harmadik állam részére. Egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése rutineljárásnak számít, de hogy valakit kémkedés miatt kérjen ki hazája ügyészsége, az példa nélküli az EU történetében.
A gyanú
Azt, hogy Kovácsot pontosan mivel gyanúsítják, azóta sem tudni, és az ellene folyó nyomozásról egymásnak ellentmondó információk szivárogtak ki. A Magyar Nemzet szerint a magyar hatóságok az orosz titkosszolgálat (FSZB – ennek elődszervezete volt a KGB) egyik ma is aktív ügynökét figyelték meg külföldi szolgálatok jelzései alapján, és ekkor került képbe a Jobbik EP-képviselője, aki rendszeresen találkozott a diplomáciai fedésben dolgozó orosszal, méghozzá konspiratív módon. Lapinformációk szerint a helyszínt utolsó pillanatban, titkosított csatornákon egyeztették, a találkozókra sietve Kovács többször váltogatta a taxikat és a tömegközlekedési eszközöket. A szóban forgó ügynök egy zöld dosszié felmutatásával jelezte, ha tiszta volt a terep, és piros volt a jele annak, ha valamiért el kellett halasztani a találkozót. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője 2015-ben azt mondta, hogy Kovács „a gyanú szerint információkat játszott át az oroszoknak, amiért ellenszolgáltatást kapott”, míg a Hír Tv szerint Kovács „energetikai kérdésekről referált”.
Miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta a szolgálatok beszámolóit, a jobbikos Mirkóczki Ádám kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy az eléjük tárt bizonyítékok meggyőzőek voltak. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint kép- és hangfelvételek bizonyítják, hogy Kovács rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és a jobbikos politikus hírszerző és kémtevékenységet folytatott. Szél Bernadett már talányosabban fogalmazott a 2014. májusi meghallgatás után. Az LMP-s képviselő szerint nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke pedig azt mondta, hogy a kémkedéshez nem szükséges a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető információ, azt sokkal tágabb körben is el lehet követni. Azt, hogy ezzel pontosan mire utaltak a képviselők, az ügy jellege miatt nem árulták el.
Ezzel szemben a Népszabadság szerint a magyar hatóságok maguk figyeltek fel Kovácsra, mégpedig az AENM 2009-es megalapításakor. A lap szerint Kovács „nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak”, hanem feladata a bomlasztás, az unióellenes politikai erők összeszervezése volt. A bomlasztáshoz képest csak „hab volt a tortán”, hogy Kovács rendszeresen találkozott a „köztudottan” fedésben dolgozó orosz diplomatával. A lapnak mindezt Molnár Zsolt is megerősítette, mondván, a fenti „megközelítés nem áll távol attól”, amiről őt tájékoztatták. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint „a gyanú nem arról szól, hogy Kovács Béla illegálisan szerzett meg titkos iratokat, amelyeket átadott az orosz hírszerzésnek”. Kérdés, hogy akkor viszont mi a gyanú alapja, hiszen lobbizni az EP-ben – akár az orosz érdekeket szem előtt tartva – teljesen legális.
„Ha helytállóak a róla megjelent információk, Kovács Béla orosz terminológia szerint úgynevezett befolyásoló ügynök lehetett. Egy ilyen ügynök elsődleges célja nem az információszerzés, hanem hogy a politikai, társadalmi folyamatokat a megbízó állam érdekeinek megfelelően alakítsa, befolyásolja. A befolyásoló ügynök munkája akár évtizedekig tarthat, és ebből a szempontból teljes a folytonosság a szovjet és az orosz szolgálatok munkája között” – mondta a Narancsnak Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. „Ez persze még nem feltétlenül illegális tevékenység, de a Kovács elleni nyomozás kémkedésről szól. Vagyis azt kell bizonyítani, hogy Kovács minősített információkat adott át olyanoknak, akiknek nem volt betekintési joga a dokumentumokba” – fogalmazott a posztszovjet térség biztonságpolitikájának kutatója. Egy EP-képviselő nem feltétlenül fér hozzá minősített iratokhoz, viszont úgy is jelenthet valaki biztonsági kockázatot – és ez ellen már jóval nehezebb fellépni –, hogy nem végez illegális tevékenységet. „Gondoljunk például Gerhard Schröder esetére. A volt német kancellár évek óta magas pozíciót tölt be az orosz állami gázipari vállalatnál, a Gazpromnál, és az idén kinevezték az olajipari Rosznyefty vezetésébe is. A nyilvánvaló biztonsági kockázat ellenére az ilyen helyzetekkel nem tud mit kezdeni a jelenlegi szabályozás, hiszen nem történik törvénysértés.”
Az Index cikkéből kiderült, hogy Kovács felesége, Szvetlana Isztosina a KGB megbízható ügynöke volt. Azt viszont, hogy Kovács hol volt és mit csinált 1988 és 2003 között, máig nem tudni. Hivatalos önéletrajza szerint ekkor különböző vállalkozásokat vezetett, de ezeknek semmi nyoma, életrajzát pedig már le is vették az EP oldaláról.
Ráadásul Kovácsot keveset látni az EP folyosóin, és munkásságával sem keltett komolyabb feltűnést – állítja egy parlamenti forrásunk. A politikusokat munkájuk és aktivistásuk alapján rangsoroló MEP Ranking szerint a 748 uniós képviselő közül Kovács a 726. helyen áll. 2010 óta mindössze két törvénytervezetnek volt a jelentéstevője (az irodai eszközök energiahatékonyságáról, illetve a radioaktívanyag-fuvarozók nyilvántartásáról szóló szabályozásé) és kettőt véleményezett (energiatermékek adóztatása, egy EU–orosz kereskedelmi megállapodás tervezete). Krekó Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy az EP-ben Kovács mindig az orosz érdekek mellett szólalt fel, és 2010 óta a Jobbik képviselői rendre az orosz állásponttal összhangban szavaztak. Krekó szerint az EP-ben Kovácsnak segítői is lehettek, és nem csak a euroszkeptikus pártok politikusai között. Kovács brüsszeli asszisztensei Gajdos Attila, a Magyar Gárda alapítója, Valerio Cignetti, az AENM olasz főtitkára, valamint a fehérorosz Viktorya Vinahradava, aki szintén aktívan ápolja az EU–orosz kapcsolatokat.
A kémügy óta még jobban eltűnt a képből Kovács; noha az energetikai bizottságnak tagja maradhatott, a posztszovjet térséggel közvetlenül kapcsolatos ügyeket elvették tőle, a szavazásokon viszont továbbra is részt vesz.
Mint a rétestészta
A súlyos vádak ellenére a nyomozás lassan halad. Az ügyészség 2014 májusában kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, ám a döntés szokatlanul sokáig húzódott. Ennek oka, hogy a felfüggesztésről szóló döntést előkészítő uniós bizottság csak nehezen tudott meggyőződni arról, hogy a Kovács elleni gyanú megalapozott – mondta a Narancsnak egy parlamenti forrás. „A magyar ügyészség állítólag nem tudott perdöntő bizonyítékokat szállítani, pedig Polt Péter személyesen is kiutazott Brüsszelbe Kovács kiadatásának érdekében.” Az ügyészség viszont arra hivatkozott, hogy a valódi bizonyítékok minősített iratok, így azokat nem mutathatták meg „csak úgy” az uniós bizottságnak. Az EP végül 2015 októberében felfüggesztette Kovács mentelmi jogát, és másfél évvel az ügy kipattanása után megkezdődhetett a nyomozás. Kovács Béla manapság is szabadon mozoghat.
Szakértők szerint Kovácsot vagy tetten kellett volna érni – ilyenkor nem is hivatkozhat a mentelmi jogára –, vagy titkosszolgálati módszerekkel kellett volna ellehetetleníteni és kiszorítani Európából. Az, hogy ez nem így történt, politikai döntés eredménye, ahogyan az is, hogy az egész ügy nyilvánosságra került. Ez nem csak azért probléma, mert így Kovács minden kapcsolata értesült a lebukásról. Könnyen belátható az is, hogy a nyilvánosság veszélyezteti a nyomozást, és veszélybe sodorhatja a titkosszolgálatok munkatársait is.
A nyomozás menetéről is keveset tudni. Kiszivárgott információk szerint a lengyel, a francia, a belga és az olasz szolgálatok is igyekeztek felderíteni Kovács orosz kapcsolatait. Az ügyészség házkutatást tartott Kovácsnál, kihallgatta a szüleit és őt magát is, bár ez nem ment könnyen. Kovács többször is betegségre hivatkozva nem jelent meg a különböző hatóságok előtt: kezelték mellkasi fájdalommal, szívproblémákkal, tüdőgyulladással. Egy uniós meghallgatásról azért maradt távol, mert Abháziában szorult kezelésre. Saját állítása szerint kagylóba lépett és vérmérgezést kapott. (Abházia szakadár grúz terület, amelynek függetlenségét Oroszországon kívül csak néhány másik állam ismeri el. Abháziából nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni senkit, és az általános nézet szerint a területet bizonyos titkosszolgálatok „pihentető helyként” használják ügynökeik számára.) Azt, hogy a külföldi gyógykezeléssel a hatóságok elől menekülne, Kovács egy Brüsszelben készült fotóval igyekezett cáfolni. (Az más kérdés, hogy a parlament azon a héten Strasbourgban ülésezett.) Kovács rendre tagadja, hogy valaha is bármiféle titkosszolgálatnak dolgozott volna, és többször hangoztatta, hogy áll a hatóságok rendelkezésére. Ügyvédje törvényi hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés csak 2014-től szerepel a Btk.-ban, Kovácsot viszont 2009-től megfigyelték, és 2011–2013 közötti kémkedéssel vádolják. A Jobbik szintén összezárt, és kitart Kovács mellett, mondván, kémeknek tényleg nincs helye a pártban, de pusztán azért senkit nem fognak kirakni, mert Németh Szilárd azt mondja.
A nyomozás lezárásának határideje jelenleg szeptember 20., ezt a Magyar Idők szerint újra meg fogja hosszabbítani az ügyészség. Sok idejük mindenesetre nincs, mert decemberben lejár a nyomozás kétéves végső határideje: akkor vagy vádat kell emelni Kovács ellen, vagy vádemelés nélkül kell lezárni a nyomozást. A nyomozati határidő vége éppen a választási kampány közepére esik, amikor nagyon jól jöhet a Fidesznek egy jobbikos politikus, akit bilincsben lehet mutogatni – akár korrupciós vádak miatt is (erről lásd az Állítólagos álgyakornokok című keretes írást). Krekó Péter szerint az ügyészség látványosan nem kapkodja el a munkát, miközben Kovács szabadon járkál, és minden nyomot eltüntethet. „Eddig semmi olyan információ nem került nyilvánosságra, ami arra utalna, hogy Kovács illegális tevékenységet végzett volna. Ha a magyar hatóságoknak valóban vannak olyan információi, hogy Kovács kémkedett, miért nem emeltek még vádat a majdnem két év alatt? Ez egy kül- és belpolitikai játék, aminek a kimenetétől függetlenül az látszik biztosan, hogy a hatóságok nem védik megfelelően a magyar államot a külső és belső ellenségektől.”
Rácz András szerint érdekes elméleti probléma, hogy ha Kovács tényleg orosz kém, hogyan tudnák elítélni Magyarországon azok után, hogy az elmúlt években a kormány határozottan elkötelezte magát Oroszország mellett. „Ha valaki élethosszig szolgálja a birodalmat, akkor arról általában gondoskodik Oroszország. Az ukrajnai forradalom után szinte a komplett ukrán vezetés kiment Oroszországba, több ezer ember kapott ott menedéket, nem csak Viktor Janukovics. Nem lenne váratlan, ha az eljárás vége előtt Kovácsot is kimentenék. Ő most is szabadon mozoghat a világban, és lehet, hogy az abháziai gyógykezelés csak a főpróba volt” – mondta Rácz András. „Általános tanulságként annyi mindenképp leszűrhető, hogy alaposabb szűrésnek kell alávetni azokat, akiket uniós intézménybe delegál egy tagállam. Az már nehezebb kérdés, hogy egy választott képviselőt ki lehet-e szűrni utólag, biztonsági alapon. Ilyenkor felmerül a jelölő párt felelőssége is, bár egy pártnak nincsenek meg az eszközei arra, hogy komoly háttérellenőrzést végezzen egy politikusán. És addig jó, amíg ezek az eszközök nincsenek a pártok kezében.”
Állítólagos álgyakornokok
Alig egy évvel a kémügy kirobbanása után az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzése alapján az ügyészség újabb eljárást indított Kovács Béla ellen. A Legfőbb Ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, akiknek Brüsszelben kellett volna segíteniük a képviselő munkáját. Ők azonban érdemi munkát nem végeztek és sosem jártak a belga fővárosban, ezzel pedig Kovács jogtalan vagyoni előnyt biztosított az álgyakornokoknak, és megtévesztette az EP-t, amely a cechet állta. Az ügyészség szerint mintegy 28 ezer eurót vett fel így jogtalanul a Jobbik képviselője. Polt Péter tavaly szeptemberben kérte az EP-t, hogy ebben az ügyben is függesszék fel Kovács mentelmi jogát, ezt az Európai Parlament idén júniusban meg is tette. A jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás ügyében megindult nyomozást egyesítették a kémügyben indult eljárással. Kovács ügyvédje szerint a képviselő nem követett el bűncselekményt. Szerinte Kovács csak rosszul dokumentálta a gyakornokok munkáját, az esetet az EP már ki is vizsgálta, és a feltárt adminisztrációs hiányosságok miatt megrovásban részesítette a képviselőt. | https://magyarnarancs.hu/belpol/befolyasolas-106149 | https://web.archive.org/web/20231220100110/https://magyarnarancs.hu/belpol/befolyasolas-106149 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/befolyasolas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-09-30 16:54:00 | [
"Kovács Béla (Jobbik)"
] | [] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"csalás",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"lobbi",
"EU",
"mentelmi jog",
"titkosszolgálat",
"kémkedés",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
56,394 | A CSILLEBÉRCI TÁBORT 25 ÉVEN ÁT MSZP-SEK PRÓBÁLTÁK MEGSZEREZNI, VÉGÜL EZ IS EGY FIDESZ-KÖZELI ALAPÍTVÁNYHOZ KERÜLT | Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért. | A Csillebérci Úttörőtábort 25 éven át MSZP-közeli szereplők akarták megszerezni, de nekik csak egy kis részét sikerült. Azt viszont olyan áron, amiért másfél év felfüggesztett börtön járt. Idén áprilisban aztán az egész egy Fidesz-közeli alapítványhoz került.
Mint a mókus fenn a fán
1948-ban 46 hektáros területen épült fel a Csillebérci Úttörőtábor. Önkéntesek keze által, társadalmi munkában. Az akkoriban jellemző lazasággal gyorsan felhúzták mellé a Központi Fizikai Kutatóintézet atomreaktorát is. A táborban évtizedeken át, egészen 1990-ig ingyen vagy jelképes összegért nyaralhattak a szocializmus jövőjének zálogai, a gyerekek.
Csillebércet 1948-ban a székesfőváros so called úttörőköztársaság céljára adományozta. 1963-ban államosították, 1968-ban kezelője a KISZ lett. A KISZ 1989. április 22-i XII. kongresszusán bejelentette megszűnését, vagyonát – így a kezelésében levő ingatlanokat – a jogutódjaként megnevezett Demiszre hagyta. Kivételt képezett ez alól Csillebérc, amelyet a függetlenné váló Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozott. Két szerződést is írtak június 27-i keltezéssel: az egyiket a KISZ, a másikat a Demisz nevében. A Demisz alelnöke ekkoriban éppen Gyurcsány Ferenc volt.
A dátumokból látszik is a probléma: a KISZ már hónapokkal korábban megszűnt, mint amikor elajándékozta az úttörőszövetségnek az ingatlant, a Demisz pedig sosem volt a KISZ jogutódja, de tíz éven át ez senkit sem zavart.
Az Úttörőszövetség vezetője Rácz Péter volt. Ha intézményesített szervezeti és politikai kapcsolat nem is volt az MSZP és az úttörőszövetség között, ideológiai és személyi azért akad. Rácz Péter Butor Klárával, az MSZP kampányigazgatójával élt együtt. Sőt.
A vadászház kalandja Rácz Péter rokonával és az ismeretlen, ám jóhiszemű kínaival, akinek a DK-s Varju László felesége volt a kézbesítési megbízottja
A csillebérci tábor egyik végében, a Magasútnál áll egy vadászház néven futó épület. Az épületet a Rácz Péter vezette úttörőszövetség 1999-ben 14.2 millió forintért eladta a Bérc-Bau Kft.-nek, melynek tulajdonosa ekkor Rácz Péter unokatestvére és egy kínai állampolgár volt, utóbbinak a kézbesítési megbízottja pedig a ma DK-s, akkor még MSZP-s Varju László felesége volt. Majd miután megtörtént az adásvétel, az úttörőszövetség visszabérelte a házat a Bérc-Bau Kft.-től, azért, hogy Rácz Péter lakhasson benne.
Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért.
Az állam végül 2017-ben vásárolta vissza az épületet 350.7 millió forintos áron a Bau-bérc Kft.-től. Látható, hogy a Bérc-Bau Kft., benne a főúttörő rokonával és Varju László feleségének kínaijával elég jól járt: 25-ször annyit kaptak a vadászházért, mint amennyiért megvették 18 évvel korábban.
A kafkai per
A ’90-es évek végén tárgyalásokat kezdett az Úttörőszövetség a tábor eladásáról az offshore-hátterű Mobilber Kft.-vel. Ezt mind az állam, mind az önkormányzat megpróbálta megakadályozni.
Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területen és az állam is beindult. Az ISM képviseletében eljáró Jaczkovics László ügyvéd emlékezete szerint 2000 tavaszán – miközben lázasan keresték a megoldást, hogyan lehetne megakadályozni Csillebérc eladását – felmerült bennük: meg kellene vizsgálni, törvényesen jutott-e a MÚSZ az értékes ingatlanhoz? Ennek eredményeként tizenegy évvel a MÚSZ tulajdonszerzése után a “Magyar Állam és társa” megtámadta az ügyletet. E lépés következtében az önkormányzati zárlat mellé perfeljegyzés is került az ingatlan tulajdoni lapjára, vagyis a tábor végképp elidegeníthetetlenné vált.
A per 2004-ben elakadt. Az már akkora egyértelművé vált, hogy nem a Magyar Úttörőszövetségé a telek, de azt nem tudták eldönteni, hogy akkor kié, úgyhogy vártak újabb hét évet a Földhivatalra, hogy ők is mondjanak erről valamit.
Hosszú Katinka majdnem úszóakadémiát kapott
17 év után 2017-ben ért véget a pereskedés. De nem azért mintha a bíróság 17 év alatt döntést tudott volna hozni, hanem azért, mert peren kívüli megállapodás született Rácz Péterrel, akinek az információk szerint 1.5 milliárd forintot fizetett a magyar államot képviselő MNV, hogy lelépjen Csillebércről. A pontos összeget és a szerződés részleteit nem ismerni, mert a szerződést 10 évre titkosították. Annyit tudni, hogy ez a pénz az évek során végrehajtott fejlesztésekért járt. Az akkori hírek szerint, azért lett hirtelen ennyire sürgős és fontos a dolog, mert Hosszú Katinkának akarták odaadni a területet, hogy itt hozhassa létre az új úszóakadémiáját.
Pokorni Zoltán idetette volna, amit most a BAH-nál a TE csinál
Aztán Hosszú Katinka mégsem kapott itt úszóakadémát, viszont Pokorni Zoltánnak támadt egy borzasztó ötlete, azt javasolta, hogy a Testnevelési Egyetem új sportpályái és stadionja, amik most a BAH csomópontnál épülnek, itt az egykori Csillebérci Tábor területén valósuljanak meg. Nem nehéz kitalálni, hogy mekkora természetpusztítással járt volna egy ekkora építkezés az erdő közepén. Mocsai Lajosnak szerencsére nem tetszett az ötlet, ő a BAH csomópontot választotta, valószínűleg a második legrosszabb megoldást, hiszen több rozsdaövezeti ingatlant is felajánlottak számára.
Aztán az egész a Fideszé lett
Pár év várakozás után 2021-ben az idő rohamosan telni kezdett és egy áprilisi kormányhatározat egyetemi mintára, egy Fidesz-közeli alapítványnak adta az egészet.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványról van szó. A szervezet felett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyakorolja az alapítói jogokat. Aminek pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye az alapítója. A Szent Ágota vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót a szegedi önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Az alapítvány kuratóriumi tagjai közt megtaláljuk Balog Zoltánt, az EMMI korábbi vezetőjét, a kuratórium elnöke pedig az a Hornyák Tibor, akinek korábban azért kellett távoznia az alapítvány tulajdonában levő kft. éléről, mert kiderült, hogy a rászoruló gyerekek üdültetéséért felelős hivatalnok a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyét napi 110 ezer forintos áron bérelte ki magának, és onnan járt be zánkai munkahelyére.
Hornyák Tibor 2018-ban lett a szervezet elnöke, előtte Bábiné Szottfried Gabriella vezette, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt.
Hasonlóan járt egyébként a zánkai és a fonyódligeti tábor is, ezeket is elajándékozta korábban a kormány a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak.
A sok tízmilliárd értékű, hatalmas, 46 hektáros (460 000 négyzetméter) területtel – ami szemléltetésképpen feleakkora, mint a Margitsziget – kapcsolatban egyelőre azt ígérik, hogy továbbra is gyerektáborként fog működni.
Csak ne ígértek volna már annyi mindent. | https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/05/18/a-csilleberci-tabort-25-even-at-mszp-sek-probaltak-megszerezni-maguknak-vegul-ez-is-egy-fidesz-kozeli-alapitvanyhoz-kerult/ | https://web.archive.org/web/20230323120229/https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/05/18/a-csilleberci-tabort-25-even-at-mszp-sek-probaltak-megszerezni-maguknak-vegul-ez-is-egy-fidesz-kozeli-alapitvanyhoz-kerult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csilleberci-tabort-25-even-at-mszp-sek-probaltak-megszerezni-vegul-ez-is-egy-fidesz-kozeli-alapitvanyhoz-kerult | MKKP | hungarian-news | 2021-05-18 19:14:00 | [
"Rácz Péter"
] | [
"Bau-bérc Kft.",
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Magyar Úttörőszövetség"
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
56,395 | Nincs még vége a bajai választásnak | A baloldal felülvizsgálatot szeretne, a város fideszes polgármestere pedig megválaszolhatná, hogy honnan tudja pontosan, miről társalgott Bajnai egyik aktivistája a telefonján. | A Kecskeméti Törvényszékhez fordul felülvizsgálatért az MSZP és az Együtt-PM szövetség, miután a Bács-Kiskun megyei területi választási bizottság másodfokon elutasította a bajai időközi önkormányzatiképviselő-választás végeredményét megkérdőjelező beadványaikat.
Karácsony Gergely, az Együtt-PM szövetség politikusa csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: minden kétséget kizáróan csalás történt a fideszes jelölt győzelmével végződő választáson.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: remélik, hogy a törvényszék – a szavazók szállítása miatt – megsemmisíti az egyik szavazókör eredményeit.
Karácsony Gergely hozzátette, a bíróság ellenőrizheti annak a szavazóköri delegáltnak a mobilforgalmát, aki a vasárnapi voksolás közben folyamatosan SMS-ezett. A vizsgálat szükségességét azzal indokolta, hogy felvetődik a választás titkosságával való visszaélés gyanúja, a szavazásban részt vevők kiléte ugyanis szigorúan védett adat, “amit nem lehet SMS-ekben kiszivárogtatni”.
Honnan tudta?
Közben a Cinken az jelent meg, hogy Zsigó Róbert fideszes polgármester a bajai önkormányzat ülésén egy szocialista képviselő felszólalására reagálva arról beszélt, hogy a Bajnai-párt egyik aktivistája miről társalgott a telefonján a híres bajai főtér egyik kávézójának teraszán.
A megfigyelt/kihallgatott Bogád ”Zutyu” Zoltán (újságíró, jelenleg a Bajnai-kampány embere) Zsigó szerint ugyanis arról beszélgetett a főnökeivel, hogy az Együtt beadványának elutasítása után is folytatni kéne a bajai kampányt, és arról cikkezni, hogy a városvezetők kiskirályok. | https://24.hu/belfold/2013/09/26/nincs-meg-vege-a-bajai-valasztasnak/ | https://web.archive.org/web/20231213125511/https://24.hu/belfold/2013/09/26/nincs-meg-vege-a-bajai-valasztasnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-meg-vege-a-bajai-valasztasnak | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-26 10:40:00 | [
"Zsigó Róbert"
] | [
"Baja Város Önkormányzata"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja"
] | [
"választások - népszavazás",
"adatvédelem"
] | [
"Bajai időközi önkormányzati választások"
] |
56,396 | Elfogatóparancs a Mol-vezér ellen | A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és annak elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója. | Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.
A közlemény szerint az USKOK kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezután kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget.
Horvátországban azért nyomoznak a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert Ivo Sanader volt miniszterelnök lehetővé tette a MOL számára, hogy 49 százalékos tulajdonosként irányítási és elnökdelegálási jogot szerezzen az INA horvát olajvállalatban. A vád szerint Sanader ezért 10 millió eurót kapott volna a MOL-tól – közvetítő cégeken keresztül.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Sanadert megvesztegették, és első fokon, nem jogerősen 10 évi börtönre ítélte, de másodfokon a horvát ügyészség 15 évi börtönt kér a volt kormányfőre. Sanader ellen hétfőn emelt vádat a zágrábi államügyészség.
A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.
Az OTP-vezér más miatt járt a rendőrségen
Csányi Sándor szeptember 18-án volt a horvát rendőrségen. Sokan azt hitték, hogy Ivo Sanader korrupciós ügyében hallgatták ki Csányit, de igazából egy 2010-es felvásárlási kísérletükről beszélgetttek el a Mol igazgatótanácsának elnökhelyettesi posztját is betöltő OTP-vezérrel.
A tőzsde azonnal reagált
A hírre csaknem 2 százalékot esett a Mol árfolyama péntek délután, majd igen hamar vissza is rendeződött. A Mol-papírok nyitóára pénteken 16 090 forint volt, a délután 1 órai bejelentést követően 15 805 forintra esett. Fél kettőre azonban már ismét 15 930 forintért adták a Mol-részvényt, ami a reggeli árhoz képest egy nem túl jelentős, 0,80 százalékos csökkenés. | https://24.hu/kulfold/2013/09/27/elfogatoparancs-a-mol-vezer-ellen/ | https://web.archive.org/web/20240103153016/https://24.hu/kulfold/2013/09/27/elfogatoparancs-a-mol-vezer-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogatoparancs-a-mol-vezer-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-27 10:45:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia",
"privatizáció",
"vesztegetés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
56,397 | Mol: A horvátok fenyegetik Hernádit | A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és annak elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója. | Kara Pál az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a sajtó útján értesült arról: a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató vizsgálati őrizetbe vételét. Azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
“Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől vagy hivataltól megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra” – írta a jogi igazgató.
Ügyészség: Nem történt bűncselekmény
A magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA vesztegetési ügyben – közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pénteken az MTI-vel.
A zágrábi bíróság döntésével összefüggésben közleményben tudatták: a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert “sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt”.
A kormány megvédi Hernádit
A magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli az INA-val kapcsolatos horvát vesztegetési vádakat, ezért meg kell védeni a Molt és meg kell védeni Hernádi Zsoltot – ezt a hvg.hu-nak mondta egy magas rangú kormányzati forrás. | https://24.hu/belfold/2013/09/27/mol-a-horvatok-fenyegetik-hernadit/ | https://web.archive.org/web/20231222010330/https://24.hu/belfold/2013/09/27/mol-a-horvatok-fenyegetik-hernadit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mol-a-horvatok-fenyegetik-hernadit | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-27 10:58:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia",
"privatizáció",
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
56,398 | Magyarországon a törvény sem véd meg a propaganda hazugságaitól | 16-szor és 16 pontban kell bocsánatot kérnie a TV2-nek Juhász Pétertől, miután Tények című hírműsorukban több alkalommal és bizonyítottan valótlanságokat terjesztettek róla. Egy másfél évvel ezelőtti ítélet kötelezi erre a kormánypárti televíziót, de a TV2 ennek a mai napig nem tett eleget. Januárban bírósági végrehajtást is elrendeltek a TV2-vel szemben, de a jogrend nem képes kikényszeríteni az ítélet teljesítését. Mindez a hatalom jóváhagyó támogatásával történik: a kormány évi tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít a TV2-be. | 16-szor és 16 pontban kell bocsánatot kérnie a TV2-nek Juhász Pétertől, miután Tények című hírműsorukban több alkalommal és bizonyítottan valótlanságokat terjesztettek róla.
Egy másfél évvel ezelőtti ítélet kötelezi erre a kormánypárti televíziót, de a TV2 ennek a mai napig nem tett eleget.
Januárban bírósági végrehajtást is elrendeltek a TV2-vel szemben, de a jogrend nem képes kikényszeríteni az ítélet teljesítését.
Mindez a hatalom jóváhagyó támogatásával történik: a kormány évi tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít a TV2-be.
Juhász Péter több mint hat éve küzd azért, hogy a TV2 beismerje a róla sorozatban és folytatólagosan terjesztett hazugságait. Ez még egy személyiségi jogi per esetében is hosszú időnek számít, amit jelez az is, hogy a történet szereplői közül van, aki már nem él, a felperes visszavonult a hivatásától, és az érintett cég vezetése is lecserélődött.
Az akkor még Andy Vajna tulajdonában álló TV2 2016 szeptembere és 2017 májusa között fogalmazott meg valótlan állításokat Juhász Péterről, aki nemcsak a politizálást fejezte be azóta, de pártja (Együtt) sem létezik már. A hazugságok terjesztésében több olyan médium is részt vett, amit azóta politikai megrendelői bezártak. A tévétársaságnál ebben a periódusban Dirk Gerkens volt a vezérigazgató, azóta Vaszily Miklós és Pavel Sztancsev vezetik a vállalatot.
A TV2 Tények című műsora, részben egyéb kormánypárti forrásokra hivatkozva, 2016 ősze és 2017 tavasza közt visszatérően azt híresztelte, hogy Juhászt - a '90-es évek olajügyeiből ismert, a Prisztás-gyilkosság miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő - Portik Tamás irányítja, tőle pénzt kap, az ő kéréseit és politikai megbízásait teljesíti, és az ő csicskája. A műsorokban több alkalommal elhangzott, hogy Juhász nizzai nyaralásra, luxuskiadásokra és egy rózsadombi villára költi az alapítványához befolyó adományokat. (A súlyos vádak mellett egyetlen szórakoztató akadt, amelyik szerint még a sípokat is a börtönben ülő Portik vásárolta Juhásznak, hogy követőinek legyen mivel fütyülnie a tüntetéseken.) | https://444.hu/2023/03/22/magyarorszagon-a-torveny-sem-ved-meg-a-propaganda-hazugsagaitol | https://web.archive.org/web/20230605132836/https://444.hu/2023/03/22/magyarorszagon-a-torveny-sem-ved-meg-a-propaganda-hazugsagaitol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszagon-a-torveny-sem-ved-meg-a-propaganda-hazugsagaitol | 444 | hungarian-news | 2023-03-22 00:00:00 | [
"Portik Tamás",
"Rogán Antal"
] | [
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"vesztegetés",
"hirdetés"
] | [] |
56,399 | Megkezdődött a balmazújvárosi polgármester büntetőpere | Megkezdődött a Debreceni Törvényszéken csütörtökön a balmazújvárosi polgármester büntetőpere. Veres Margitot azzal vádolják, hogy még az önkormányzat jegyzőjeként "vesztegetést fogadott el". | A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint egy helyi vállalkozás 2012 őszén rendezvénycsarnokot kezdett építeni Balmazújvárosban. A kft. tulajdonos ügyvezetője, a másodrendű vádlott az akkor jegyzőként dolgozó Veres Margittal egyeztetett azért, hogy a cég a rendezvénycsarnok megépítésére önkormányzati támogatást kapjon.
A vádlottak az ügyészség szerint előre megállapodtak a képviselő-testületi döntést igénylő önkormányzati támogatás összegében és feltételeiben. Végül olyan előterjesztés került a képviselők elé, amelyben azt indítványozták, hogy a rendezvénycsarnok építését 180 millió forinttal támogassák – derül ki a vádiratból.
Veres Margitot időközben Balmazújváros polgármesterévé választották. Egy korábbi közleményében azt írta: 2012 őszén a helyi férfi NBI-es kézilabdacsapat tulajdonosa megkereste a város előző polgármesterét, Tiba Istvánt, hogy épít egy kézilabdacsarnokot, de az városi rendezvények lebonyolítására nem lesz alkalmas. Ha viszont az önkormányzat be tud szállni az építkezésbe, akkor megépülhet egy olyan rendezvénycsarnok, amelyre az ott élők évtizedek óta várnak.
A polgármester-országgyűlési képviselő kormányzati segítséget kért és kapott, így a képviselő-testület egyhangúlag döntött a 180 millió forintos támogatásról. Ennek fejében a város 15 éven keresztül évi 20 alkalommal ingyen használhatja a csarnokot városi rendezvényekre. Az ő feladata jegyzőként a testületi előterjesztések előkészítése, törvényességének ellenőrzése és az ülések törvényes menetének ellenőrzése volt – írta Veres Margit.
Szerinte "politikai csatározás eszköze" lett, ahol a cél "Tiba István és a képviselőtársai által megvalósított városfejlesztés lejáratása volt". "Ezt csak megerősítette bennem, amikor az ügyészségen tanúmeghallgatást kértünk, amellyel egyértelműen tisztázódott volna ártatlanságom, az ügyészség azzal utasította el, hogy majd bírósági szakban tisztázható. Ez bizonyítja, hogy egyetlen cél volt, a vádemelés, és ezzel a negatív hírekhez kötni Balmazújvárost" – vélte a polgármester.
Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása miatt emelt vádat a volt jegyző ellen. A tárgyalást február 25-én folytatják a Debreceni Törvényszéken. | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151126_balmazujvarosi_polgarmester_per | https://web.archive.org/web/20151213071920/https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151126_balmazujvarosi_polgarmester_per | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkezdodott-a-balmazujvarosi-polgarmester-buntetopere | HVG | hungarian-news | 2015-11-26 11:10:00 | [
"Tiba István",
"Veres Margit"
] | [
"Balmazújváros Város Önkormányzata"
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"önkormányzat",
"ügyészség",
"közfeladati helyzettel visszaélés"
] | [] |
56,400 | Meg kell ismételni a szavazást Baján | Meglepetés Baján, a Kecskeméti Törvényszék megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság elutasító határozatát. | A Kecskeméti Törvényszék illetékes bírói tanácsának határozata szerint meg kell ismételni a szavazást a bajai 32-es számú szavazókörben – közölte a Kecskeméti Törvényszék szóvivője szombaton az MTI-vel.
Ócsai Beatrix tájékoztatása szerint, a bírói tanács megállapította, hogy a szeptember 22-én a bajai 3. választókerületben az időközi önkormányzati választáson a 32-es szavazókörben kampánycsend sértés történt, ezért ebben a szavazókörben meg kell ismételni a választást. A Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsa határozatával megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság másodfokú, elutasító határozatát.
A törvényszék sajtóreferense hozzátette: a bírói tanács végzése szerint kampánycsend sértés történt a szeptember 22-i önkormányzati választáson a bajai 32-es számú szavazókörben, mert a választói akaratot befolyásolta az, hogy szervezetten szállították az embereket a szavazásra.
A bírói tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat kompletten értékelte, a becsatolt videofelvételek és a hanganyagok, valamint a meghallgatott tanúk vallomása és egyéb rendelkezésre álló adatokat alapján állapította meg a kampánycsendsértést.
Bajnaiék: a Fidesz csalt
“Mától a Fidesznek papírja is van arról, hogy csalt Baján, és ma bebizonyosodott az is: csalás nélkül a rezsim alulmaradt volna a kormányváltók szövetségével szemben” – közölte az Együtt-PM. Közleményükben úgy fogalmaztak, “követeljük, hogy Zsigó Róbert, a rezsim bajai helytartója viselje a következményeket: mondjon le polgármesteri tisztségéről és távozzon a közéletből!
A párt szerint a mai nap üzenete az, hogy a Fidesz legyőzhető, mert az emberek többségének “elege lett az erőszakos, hazug és korrupt rezsimből.”
“És a Fidesz legyőzendő, mert csaló. Tiszta versenyben, csalás nélkül Baján sem lett tudta volna legyőzni a kormányváltók összefogását. Mi továbbra is tisztességes eszközökkel, de a korábbinál is nagyobb éberséggel készülünk a megismételt választásra, ahol azonban le fogjuk győzni a Fideszt!” – vélekedtek.
A DK ugyancsak közleményben reagált. Mint írták: a Demokratikus Koalíció üdvözli a bíróság döntését, hogy a Fidesz csalásától sújtott körzetben megismétlik a bajai időközi választást. Ezzel a közös ellenzéki jelöltet támogató három párt (Együtt.PM-MSZP-DK) közös fellebbezése sikerrel járt.
“A DK továbbra is kiáll Teket Melinda mellett, támogatni fogja a kampányát, és bízunk benne, hogy végre jogerősen megnyeri a választást” – tették hozzá.
Fidesz: újra nyerünk
A Fidesz közölte: A párt az újabb választáson is győzni fog és be fog bizonyosodni az, hogy a bajai választók ítéletétől egyedül a bukott baloldalnak kell tartani. Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője hozzátette: “állunk az újabb választás elé a bajai 32. szavazókörben”.
Mint a Fidesz szóvivője írta, az elmúlt napok is igazolták, hogy Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila Baját kizárólag egymás közötti hatalmi versengésre használták fel, valójában egy percig sem érdekelte őket a bajaiak sorsa.
És hogy mi történt korábban Baján? Arról bővebben errefelé tájékozódhat:
A Fidesz jelöltje nyert Baján
Az ellenzékiek megóvják a bajai választást
“Mesteri láncszavazás”: újabb furcsaságok derültek ki a bajai választásról
Áll a bál a bajai választás körül
Bajai választás: elutasították a kifogásokat
Ha pedig inkább a mai Fidesz-kongresszus érdekli, akkor erre kattintson: | https://24.hu/belfold/2013/09/28/meg-kell-ismetelni-a-szavazast-bajan/ | https://web.archive.org/web/20240308080633/https://24.hu/belfold/2013/09/28/meg-kell-ismetelni-a-szavazast-bajan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-kell-ismetelni-a-szavazast-bajan | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-28 11:14:00 | [
"Zsigó Róbert"
] | [
"Baja Város Önkormányzata"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja"
] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [
"Bajai időközi önkormányzati választások"
] |
56,401 | Nembesúgó besúgókat vár az MSZP | Az MSZP arra kéri az állampolgárokat, hogy a párt "botrányvonalán" jelentsék be a főváros érdekét sértő eseteket, bűncselekményeket. | Erről Horváth Csaba, az ellenzéki párt alelnöke beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: kezdeményezésükkel a demokráciát erősítenék, nem akarnak “besúgóhálózatot” létrehozni, azt ugyanis szerintük a Fidesz épít.
Feketekönyvet írnak
Az ellenzéki politikus azt mondta, a kért információkat anonim módon kezelik és korábban kiadott, budapesti “feketekönyvüket” kívánják folytatni, amelyben a városvezetés 2010-2012 közötti visszaéléseit tárták fel.
“Tükröt akarunk mutatni a Fidesznek, hogy jövőre ajtót mutathassunk nekik” – fogalmazott Horváth Csaba, aki szerint Budapest fideszes városvezetése “botrányról botrányra bukdácsol”. Példaként említette a XVIII. kerületi olajiszap-környezetkárosítást, amit az elmúlt évek legsúlyosabb hasonló bűncselekményének nevezett és amelyet közlése szerint egy képviselőtársuk állampolgári bejelentés után tárt fel.
Szerintük becsapja az emberket a Fidesz
A “Fidesz kártékonyságának bizonyítékaként” említette továbbá a Vígszínház igazgatói posztjának pályáztatását, valamint a zuglói “korrupciós botrányt”.
Horváth Csaba kiemelte, a korrupcióról szóló információk felerősödése jelzi, hogy nem lehet úgy “becsapni, megtéveszteni”, a budapestieket, “ahogy azt a Fidesz szeretné”. | https://24.hu/belfold/2013/09/28/nembesugo-besugokat-var-az-mszp/ | https://web.archive.org/web/20231209210642/https://24.hu/belfold/2013/09/28/nembesugo-besugokat-var-az-mszp/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nembesugo-besugokat-var-az-mszp | 24.hu | hungarian-news | 2013-03-28 11:22:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"adatvédelem"
] | [] |
56,402 | Visszafizette a végkielégítést a fideszes, amit a felesége szavazott meg | Saját felesége juttatta többmilliós bánatpénzhez Simon Miklós fideszes képviselőt, aki a bírósági eljárások után visszautalt az önkormányzatnak nagyjából 791 ezer forintot. Azért ennyit, mert szerinte ennyi a végkielégítés nettó összege. | A fideszes Simon Miklóst saját felesége követte a nyírbogáti polgármesteri székben, az asszony meg is szavaztatott egy ötmillió forintos búcsúprémiumot saját férjének. A fideszes országgyűlési képviselő az összefréhetetlenségi szabályok miatt nem lehetett polgármester tovább, de a poszt a családban maradt.
Miután kiderült a végkielégítés ténye, Simon Miklós úgy nyilatkozott, szerinte etikailag és törvényileg teljesen rendben van, hogy végielégítést kap, miközben nem rúgták ki, hanem a képviselőséget választotta.
Ellenzéki pártok vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek ellene, és fel is jelentették kölségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával. A járási ügyészség azonban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, a megyei kormányhivatal is jogosnak tartotta a kifizetést. A Legfőbb Ügyészség azonban felülvizsgáltatta a döntést a megyei főügyészséggel. A Bors azt írja, a vádhatóság szerint nem történt bűncselekmény, de az önkormányzat rosszul értelmezte a jogszabályokat.
Simon a lapnak most úgy nyilatkozott, a határozatot még nem kapta kézhez, de már visszautalt az önkormányzatnak 791 ezer 334 forintot, ami állítása szerint a kapott végkielégítés nettó összege. | https://hvg.hu/itthon/20151127_Visszafizette_a_vegkielegitest_a_fideszes | https://web.archive.org/web/20151214173752/https://hvg.hu/itthon/20151127_Visszafizette_a_vegkielegitest_a_fideszes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszafizette-a-vegkielegitest-a-fideszes-amit-a-felesege-szavazott-meg | HVG | hungarian-news | 2015-11-27 11:20:00 | [
"Simon Miklós"
] | [
"Fidesz",
"Nyírbogát község önkormányzata"
] | [
"Nyírbogát",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"összeférhetetlenség",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"végkielégítés"
] | [] |
56,403 | 12,5 milliárdba euróba fáj majd Paks 2 | Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak. | Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt írta alá a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőmű blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást.
Három szerződés
Az első szerződés a építés és tervezés, valamint az üzembe helyezés részleteit tisztázza. Ez lesz következő 12 év feladata - mondta el Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztatóján. A második szerződés az üzemeltetési és karbantartás részleteit tisztázza. A harmadik a kiégett üzemanyag kezeléséről szól.
12,5 milliárd euró
A 12,5 milliárd eurós (közel 4 ezer milliárd forint) keretbe mindenképp belefér majd Paks 2 - mondta Aszódi Attila kormánybiztos. Se az infláció, se más körülmény miatt nem kell majd túllépni ezt a keretet, hangsúlyozta. A teljes teljesítés 40 százaléka magyar lehet, legalábbis ez áll az aláírt szerződésben a kormánybiztos szerint. Ezekre a megbízásokra európai szabályok szerint írnak majd ki közbeszerzéseket, mondta. A reaktorszigetet az oroszok fogják építeni, az erőmű többi részét külső cégek. A magyar állam 10 milliárd euró hitelt kap az oroszoktól, a maradék 2,5 milliárdot önerőből kell beletenni a projektbe.
Lesz Moszkvának pénze?
A rendkívül olcsó olaj, a nyugati szankciók és a gyenge rubel miatt az orosz gazdaság nagyon nehéz helyzetben van, elméletileg előfordulhat, hogy Moszkvának nem lesz elég pénze a paksi beruházásra. Aszódi Attila szerint az oroszok biztosították Magyarországot arról, hogy a források rendelkezésre állnak, a jelenlegi válságuk nem érinti Paks 2-t. A 2015-ös orosz költségvetésben már benne vannak a források, sőt, a következő három évben nem fogják csökkenteni a nukleáris projektek forrásait.
Az Európai Bizottság is látta a szerződéseket
Kovács Zoltán arról is tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy az Európai Unió megfelelő szerveit is tájékoztatták a szerződésekről, azokat megmutatták az Európai Bizottságnak. Októberben a Bizottság kérdéseket tett fel a szerződésekről, ezeket a magyar fél határidőre megválaszolta, de személyes konzultáció is volt.
Tiltott állami támogatás
A legfontosabb kérdés, amin az unió felé elbukhat a projekt, az az, hogy kap-e a beruházás állami támogatást, az uniós szabályozás ugyanis ezt tiltja. Aszódi Attila azt mondta, biztosak benne, hogy az erőmű képes lesz piaci viszonyok közt kitermelni az árát, ezért az a pénz, amit az állam bele fog rakni, nem minősül tiltott támogatásnak. Ezt a Bizottságnak még el kell bírálnia, Aszódi Attila korábban azt mondta, a döntésre egy éven belül számítanak.
2025-ben indulhat
Az első kapavágásra 2018-ban kerülhet sor – mondta el a kormányszóvivő. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése.
Hatvanéves üzemidővel számolnak a beruházást előkészítő cég szakértői, vagyis a 2025-ös dátumból kiindulva az atomerőmű legalább 2085-ig meghatározza, hogy döntően miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
Már január óta tervezik
Még 2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében év eleje óta két új atomerőmű blokk építése van előkészítés alatt. Ettől kezdve folyik a most aláírt három megvalósítási megállapodás előkészítése.
Ezek után október 15-én közvetlen állami kézbe került a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 10,157 milliárd forint fizetett az állam a cég részvényeiért. Ezzel a projekt teljes egészében a Miniszterelnökség alá került.
15 évig minden szerződés titkos lehet
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. Egy benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.
A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:
A TÖRVÉNYJAVASLAT KIEMELT FIGYELMET FORDÍT AZ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRE.
És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat.
Nem szokás nyilvánosságra hozni
A projekt kivitelezésének feltételeit rögzítő szerződések magánjogi okiratok, az MVM Paks II. és a Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt kötötte őket. Az Origó kérdésére válaszolva Aszódi Attila elmondta, tudomása szerint az ilyen szerződéseket a világon sehol nem szokták nyilvánosságra hozni, mert az érintett cégek üzleti titkai sérülnének.
Közpénzből épül
A kormány nem hivatkozhat arra, hogy magánjogi szerződésekről van szó, mert közpénzt fordítanak a beruházásra, mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A közpénzek felhasználásának nyilvánosságát pedig az alaptörvény mellett számos más jogszabály, többek közt az állami vagyonról szóló törvény is biztosítja, tette hozzá. Szükség esetén az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, és a végsőkig elmegy, hogy hozzáférjen a dokumentumokhoz. Szél Bernadett felszólította a kormányt, hogy egyetlen fillért se költsön a projektre mindaddig, amíg a szükséges engedélyek rendelkezésre nem állnak. | https://www.origo.hu/gazdasag/20141209-alairtak-a-paks-2-re-vonatkozo-szerzodeseket.html | https://web.archive.org/web/20230524070511/https://www.origo.hu/gazdasag/20141209-alairtak-a-paks-2-re-vonatkozo-szerzodeseket.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/125-milliardba-euroba-faj-majd-paks-2 | Origo | hungarian-news | 2014-12-09 00:00:00 | [] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt.",
"Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergoproekt"
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"atom",
"államtitok",
"üzleti titok"
] | [
"Paks II"
] |
56,404 | Uniós pénzből építkezik a polgármester? | A badacsonytomaji polgármester telkén épül közpénzből takaros képzőközpont. | A Darányi Ignác- terv révén 35 millió forintos uniós támogatást kaptak a központ kialakítására, egész pontosan Krisztin N. László független polgármester feleségének és lányának a cége, a Bétakris Nonprofit Kft. volt a kedvezményezett. Az építkezést nem verték nagydobra, a badacsonyiak csupán egy elrejtett táblának köszönhetően értesültek a beruházásról – írja a Blikk.
Az ingatlan tulajdoni lapját megnézve kiderült, a telket két éve vette meg a polgármester családja a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól. A telek tulajdonosa a városvezető két gyereke, neki és feleségének haszonélvezete van az ingatlanra. A Balaton partjától nem messze fekvő 140 négyzetméteres háznak a kivitelezője pedig az alpolgármester, Orbán Péter cége, a Bazalt Products Kft., amely nettó 24,9 millió forintos ajánlatával nyerte el a munkát a Közbeszerzési Értesítő szerint.
Bár a Darányi-tervben uniós pénzeket osztanak szét mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra, a pályázatok nem nyilvánosak. Rajzó Ildikó helyi képviselő tudomása szerint öt évre vállalták a képzések szervezését a képzőközpontban, utána már az unió nem követelheti vissza a kifizetett 35 milliós támogatást. Így akár az is előfordulhat, hogy azután csak saját célra használják a családi házra emlékeztető épületet, hiszen amit a telkükre építenek, az az ő tulajdonuk.
A lap megkereste a polgármestert, aki a pályázatot kiíró Leaderhez küldte az újságírót a dokumentációért. A további kérdések közben azonban hirtelen rossz lett a vonal, és a polgármester nem hallotta a többször megismételt kérdéseket sem. | https://24.hu/belfold/2013/09/30/unios-penzbol-epitkezik-a-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20231223173016/https://24.hu/belfold/2013/09/30/unios-penzbol-epitkezik-a-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzbol-epitkezik-a-polgarmester | 24.hu | hungarian-news | 2013-09-30 11:28:00 | [
"Krisztin N. László",
"Orbán Péter"
] | [
"Bazalt Products Kft.",
"Bétakris Nonprofit Kft."
] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
56,405 | Fantomok kezébe adták Paksot | Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket. | Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.
A paksi atomerőmű vezetői tisztségeinek betöltésére irányuló személyzeti döntések megszülettek – válaszolta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Mint emlékezetes, Lázár János miniszter tavasz óta többször is bejelentette már az atomerőmű vezérigazgatói, gazdasági és személyzeti vezetői posztján tervezett váltást. Ez azonban mind ez ideig elmaradt.
Az ellen, hogy a hazai nukleáris termelést külföldiek irányítsák, a szakszervezetek mellett Fidesz-közeli szakmai szervezetek is tiltakoztak.
Lázár tavaly az Országos Atomenergia Hivatal mellé is külföldi tanácsadó testületet helyezett kilátásba. Ennek kapcsán érdemi előrelépés esetére tájékoztatást ígértek. | http://nol.hu/belfold/fantomok-kezebe-adtak-paksot-1577213 | https://web.archive.org/web/20220816225123/http://nol.hu/belfold/fantomok-kezebe-adtak-paksot-1577213 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomok-kezebe-adtak-paksot | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2015-11-27 11:29:00 | [] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"átláthatóság",
"atom",
"EU",
"adatvédelem",
"tiltott állami támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Paks II"
] |
56,406 | Ki kell adni a Századvég titkolt ötmilliárdos tanulmányait | Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez. | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylést követően fordult bírósághoz, ugyanis hiába kérték ki a Századvég tanulmányait, melyeket a cég ötmilliárd forintért készített a magyar kormány számára. Közel három év pereskedését lezárva a Kúria szerdán helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.
Emlékezetes, hogy noha a másodfokú ítélet után Lázár János miniszter is a tanulmányok kiadását ígérte, a kormány végül a Kúriához fordult és módosították a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, így erre is lehetett hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. Mindezek ellenére a Kúria alaptalannak tartotta a Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmét – írja a TASZ. A szervezet szerint a kormány egy gyanús megállapodást kötött a Századvéggel közel 5 milliárd forintos összegben, ezért elvállalták az adatokat kikérő Szabó Máté jogi képviseletét, aki akkor az Eötvös Károly Intézet munkatársa volt. Első körben sikerült kiperelniük az addig keletkezett számlákat és a tanulmányok listáját, de a Miniszterelnökséghez kellett fordulniuk azok tartalmáért – utóbbi adatigénylést már Joó Hajnalka újságíróval közösen vállalták.
A Miniszterelnökség szerint a tanulmányok, bár közpénzből készültek, de a szerzői jog védelme alá tartoznak, így nem kiadhatók. A törvénymódosítást követően már arra is hivatkoztak, hogy döntést előkészítő adatnak is minősülnek a tanulmányok, ezért is titkosak. Fontos, hogy a Kúria csak a már jogerősen lezárt pereknél hagyhatta figyelmen kívül a kormány törvénymódosítását, azaz a jövőben megtagadható a Századvég olyan tanulmányainak a kiadása, ami további kormányzati döntést előlegez meg – ez gyakorlatilag mindegyikre igaz lehet.
A közelmúltban egy újabb adalékkal is kiegészült a Századvég-ügy. A Magyar Liberális Párt szúrta ki Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatását követően, hogy a Századvég munkatársai csak 2013-ban kapták meg a nemzetbiztonsági minősítésüket, miközben 2010-óta van a cég szerződésben a kormánnyal tanulmányok készítésére. Felmerült a gyanúja, hogy a cég munkatársai úgy tekinthettek be minősített adatokba, hogy nem rendelkeztek megfelelő engedélyekkel és elmaradhatott az átvilágításuk is. A Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilvánosságra került, hogy a Századvég vezetősége mellett további munkatársak is hozzáférhettek 2013 után minősített adatokhoz, de a vizsgálat ezen a fórumon nem terjedhetett ki a 2010-2013 közötti időszakra. Meglehet, hogy a tanulmányok kiadása rávilágíthat egyes minősített adatok létezésére és felhasználására. Korábban a hvg.hu megszerezte a Századvég által készített titkos TTIP-tanulmányt, amit a cég a készülő transzatlanti kereskedelmi megállapodás magyarországi hatásairól és a magyar lehetőségekről készített. | https://hvg.hu/itthon/20151125_Ki_kell_adni_a_Szazadveg_titkolt_otmillia | https://web.archive.org/web/20160620095903/https://hvg.hu/itthon/20151125_Ki_kell_adni_a_Szazadveg_titkolt_otmillia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-kell-adni-a-szazadveg-titkolt-otmilliardos-tanulmanyait | HVG | hungarian-news | 2015-11-25 11:41:00 | [] | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"államtitok",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Századvég tanulmányok"
] |
56,407 | Az Interpol kiadta a nemzetközi körözést a Mol-vezér ellen | Az Interpol kiadta a körözést a Mol-vezér ellen, és hatályba lépett az európai elfogatóparancs is horvát lapértesülések szerint. | Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen – közölte a Jutarnji List horvát napilap portálja kedden délután. A lap szerint értesülését a rendőrség megerősítette. Ugyanerről az információról számolt be a Dnevnik.hr is.
A horvát portálokon megjelenő hír szerint Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás mégis hasonló erővel bír.
A lyoni székhelyű Interpol honlapján kedden kora este Hernádi nem szerepelt a vörös körözési listán. A szervezet illetékese az MTI párizsi tudósítójának azt mondta, hogy ennek három oka lehet. Az egyik, hogy a horvát kérelem még nem érkezett meg Lyonba, vagy a kérelem még elbírálás alatt áll, a harmadik pedig az, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.
A magyar rendőrséghez hivatalosan nem érkezett európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ügyében - közölte az ORFK kedden este. A Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint a horvát rendőrség a hivatalos kérvényt a keddi nap folyamán küldte tovább az Interpolnak, miután hétfőn megkapták az erre vonatkozó kérelmet a zágrábi megyei bíróságtól.
Az Interpol minden tagállama hatóságának kötelező őrizetbe venni Hernádit, ha megtalálják. Például akkor, amikor repülővel utazik valahova, vagy egy közúti ellenőrzésen akad fenn. Komoly dolog ez, a kenyai hatóságok kérésére az Interpol a minap ugyanilyen körözést adott ki a kenyai terrortámadásokat állítólag kitervelő Fehér Özvegy ellen.
A Jutarnji List szerint az Interpol körözése alapján Magyarországnak nem kötelessége kiadni a Mol-vezért, az európai elfogatóparancs szerint viszont már kötelező lesz kiadni.
Hernádi Zsoltot a horvát hatóságok azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A volt horvát miniszterelnök azóta 10 éves börtönbüntetését tölti.
A Nemzetközi Rendőrség Szervezetét, vagyis az Interpolt azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti rendőrségek munkáját segítse az országokon átívelő bűnözés visszaszorítása érdekében. Az Interpolnak saját nyomozati jogköre nincs, a tagállamok rendőrségeinek munkáját segíti adatszolgáltatással és nyilvántartással.
Nem jelent meg a kihallgatáson
Mint a hvg.hu pénteken beszámolt, a horvát bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását, ugyanis a Mol-vezér múlt szerdán nem jelent meg zágrábi gyanúsítotti kihallgatásán. A letartóztatási parancsot ezért szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt. A bíróság a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés ellenes hivatalának kérésére rendelte el a vizsgálati fogságot.
A Mol úgy reagált: érthetetlen, nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható következtetésekre épül a horvátok elfogatóparancsa. A horvát hatóság két alkalommal kért nemzetközi jogsegélyt, a magyar hatóság a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ezt követően kérte azt a horvát fél, hogy adják át Hernádi Zsoltnak a szeptember 25-ei kihallgatásra szóló idézést, a magyar hatóság azonban ezt is visszautasította biztonsági okokra, valamint ismét a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva.
Megvédi a kormány?
A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól úgy értesült, a magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli a horvát vesztegetési vádakat, ezért az az álláspontja, hogy meg kell védeni a Molt, és meg kell védeni Hernádi Zsoltot. A vesztegetési ügy piaci elemzők szerint a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalások része. A tárgyalások az INA irányítási jogáról szólnak, ugyanis a horvát olajvállalat esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy sem a Molnak, sem a horvát államnak nincs többségi részesedése, a vállalat menedzsmentjogai mégis a Molhoz kerültek. Ezt a magyar olajcég annak a megállapodásnak köszönhette, amit az Ivo Sanader vezette horvát kormánnyal kötött 2008-ban. Sanader ebben a megállapodásban adta át az INA irányítási jogait, a horvátok szerint ezért kapott kenőpénzt Hernádi Zsolttól. | https://hvg.hu/gazdasag/20131001_Kiadtak_a_nemzetkozi_korozest_a_Molvezer | https://web.archive.org/web/20210512230103/https://hvg.hu/gazdasag/20131001_Kiadtak_a_nemzetkozi_korozest_a_Molvezer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-interpol-kiadta-a-nemzetkozi-korozest-a-mol-vezer-ellen | HVG | hungarian-news | 2013-10-01 11:33:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"privatizáció",
"vesztegetés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
56,408 | Zágrábban folytatódik a Hernádi-per | Február 12-re tűzte ki a Zágráb megyei bíróság Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. korrupcióval vádolt elnök-vezérigazgatója ügyének tárgyalását.A bíróság elutasította a védelem összes javaslatát, és elfogadta a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) minden előterjesztését. | Februárban a vádak ismertetésével kezdődik a bírósági tárgyalás, a tanúkat később hallgatják meg. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. A vádirata szerint a Mol elnöke 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát - közölte honlapján a horvát állami televízió.
Budapesten felmentették
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Budapesten a múlt héten jogerősen helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indult büntetőügyben hozott elsőfokú, felmentő ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
A horvátokat nem érdekli a felementő ítélet
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje korábban úgy vélte, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) azonban a múlt héten azt közölte: várhatóan nem befolyásolja a Horvátországban a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indított büntetőjogi eljárás lefolyását a budapesti Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete. | https://www.origo.hu/gazdasag/20141208-zagrabban-folytatodik-a-hernadi-per.html | https://web.archive.org/web/20150808102413/https://www.origo.hu/gazdasag/20141208-zagrabban-folytatodik-a-hernadi-per.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zagrabban-folytatodik-a-hernadi-per | Origo | hungarian-news | 2014-12-08 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"átláthatóság",
"diplomácia"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
56,409 | Hány diák puskázik? | Megvizsgálták, mennyire korrupt a magyar felsőoktatás. A hallgatók szerint közepesen, de majd minden résztvevője mutyizik. | Kérdőívekkel és mélyinterjúkkal vizsgálta a Transparency International, mennyire korrupt a magyar felsőoktatás. Nem meglepő, de minden területen találtak jogosulatlan előnyszerzést: az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében.
A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe.
A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni.
A kérdőívek szerint a hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét.
Kattintson és nézze meg az összes statisztikát!
Ha szülők, ismerősök nem segítenek, megoldják ők maguk: a hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.
A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A diákok ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a hallgatók körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban. | https://24.hu/belfold/2013/10/01/hany-diak-puskazik/ | https://web.archive.org/web/20180701180720/https://24.hu/belfold/2013/10/01/hany-diak-puskazik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hany-diak-puskazik | 24.hu | hungarian-news | 2013-10-01 12:08:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"átláthatóság",
"antikorrupció"
] | [] |
56,410 | Orbánék elvették, Schmidt Máriáék megvették | Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót. | Orbánék elvették, Schmidt Máriáék megvették
Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.
Alig egy hónappal ezelőtt szólt nagyot a hír, hogy az állam eladja az OTP-részvényeit: a több mint 14 millió részvényt tőzsdére dobták, a befolyt milliárdok a központi költségvetést gyarapították. Az állami részvények eladását bonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tranzakció után büszkén dicsekedett azzal, hogy az állami részvények a nyilvántartási értéket jóval meghaladó áron keltek el, a pénzt „a szigorú vagyonpolitikai alapelvek betartásával a közvagyon gyarapítására, beruházásokra és fejlesztésekre fordítják majd”.
Ugyanígy állami tulajdon, vagyis közvagyon volt az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. részvényeinek (röviden: BIF-részvényeknek) 5 százaléka is. De úgy tűnik, ezen értékesítésénél nem bíbelődtek azzal, hogy tőzsdére vigyék, vagy legalább a többi BIF-részvényesnek is felajánlják a csomagot. Az állam versenyeztetés nélkül, a felkínált áron egyszerűen eladta a tulajdonában lévő papírokat az egyik részvényesnek: a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő cégnek. Ezek a részvények a hvg.hu információi szerint még a 2011-ben bekebelezett magánnyugdíj-pénztári vagyon részeként kerültek állami tulajdonba. Az várható volt, hogy az állam előbb-utóbb piacra dobja az értékpapírokban lévő tulajdonát: a BIF esetében ennek most úgy tettek eleget, hogy a részvényeket egy „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet” során kizárólag Schmidt Mária leendő kormánybiztos cége vásárolhassa meg.
Schmidt, illetve a családi cég eddig is a cég egyik legjelentősebb részvényese volt, az állami részvények megszerzése előtt a BIF-részvények közel negyedével rendelkezett, amit férjétől, Ungár András szociológus-üzletembertől örökölt 2006-ban. Ungár András a cég alapítója, halálakor az igazgatóság elnöke volt. Később lányuk, Ungár Anna lett az igazgatótanács tagja, a részvények pedig a Pió-21 Kft. tulajdonában vannak, ez Schmidték családi cége. Bár a kft. ügyvezetője ugyancsak Ungár Anna, a cégnyilvántartás adatai szerint a társaságban Schmidt Máriának van többségi, 50 százalékot meghaladó szavazati joga. Mellette a másik két kisebbségi tulajdonos a lánya, illetve fia, Ungár Péter, aki tavaly az LMP színeiben indult az önkormányzati választásokon.
Egyből egy vevőjelölt
Az államnak a társaságban valamivel több mint 5 százalékos részesedése volt, ezt adta most el. A BIF-részvények nem pörögnek annyira a tőzsdén, mint mondjuk az OTP, így bár a jogszabályok értelmében kötelező volt közzétenni egy tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde honlapján az ügyletről, ezen leginkább a többi részvényes akadhatott fel. Az állami részvénycsomag megszerzésével Schmidt Mária családi cégének a részesedése ugyanis 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt a BIF-ben.
Bár az 5 százalékos állami rész nem akkora, hogy ennek megszerzésével teljesen átalakultak volna a cégen belüli erőviszonyok, de Schmidték egyértelműen előretörtek házon belül. A legnagyobb részvényesek közt voltak eddig is, de a publikált adatok alapján szorosan felzárkóztak az igazgatótanács elnöki posztját is betöltő Nobilis Kristóf mögé. Úgy tűnik, Nobilis két cégén, a DonaDöme Kft.-n (24,48 százalék) és a Halmi út 46. Kft.-n (9,99 százalék) keresztül pár százalékkal még mindig megelőzi a Pió-21-et, de elhúztak olyan más nagyrészvényesek mellett, mint az FHB-elnök Spéder Zoltán tulajdonolta Budapest Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (14,99 százalék) és a részben a szintén közvetetten általa résztulajdonolt FHB Zrt. (10,01 százalék). (Ezen kívül a BIF-részvények között több mint tíz százalék a közkézhányad, így kisrészvényesek is ki voltak hagyva az üzletből.)
Éppen ezért a BIF-et jól ismerő informátorunk szerint a többi részvényes körében egyértelműen feszültséget keltett Schmidték megtolása az állami papírokkal. Nekik sem tetszik, hogy nemcsak a piaci értékesítést mellőzték, de őket is teljesen kihagyták az ügyletből. Ezt a tranzakciót követő másik forrásunk is megerősítette, szerinte a többi BIF-részvény-tulajdonos gyakorlatilag nem is tudott az egészről, aztán jól meglepődtek. Mint megjegyezte, nem is érti az egészet, már csak azért sem, mert nem hitte, hogy Schmidt Mária egy ennyire nyilvánvaló támadási felületet szolgáltasson. Az állami részvények kizárólag a családi cégének történő értékesítését ugyanis szerinte egyszerűen nem lehet megmagyarázni, így mindenki politikai indokokat sejt majd a háttérben. Az, hogy ebből házon belül nyíltan eddig senki nem csinált ügyet, szerinte kizárólag annak köszönhető, hogy az elhunyt férjet, a cég egykori legendás alakját szerették és nagyra becsülték.
Az állami vagyonkezelő szerint sikeres tranzakció volt
Mivel egyáltalán nem volt verseny az állami BIF-részvényekért, lehetetlen megmondani, hogy a 380 forint/részvény árfolyamon létrejött eladási ár lehetett-e volna magasabb – ezen az árfolyamon vehette meg ugyanis a 1 339 488 darab állami tulajdonú részvényt Schmidték cége.
Megkérdeztük erről az állam oldaláról eljáró Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t – amely amúgy az OTP-részvényeladást bonyolító MNV-hez tartozik –, amelynek vezérigazgatójától, Poják Zoltántól azt a választ kaptuk, hogy „egy hosszabb alkufolyamat részeként” a PIÓ 21 Kft. tett vételi ajánlatot, ezt fogadta el az állam. Arra hivatkozott, hogy a tranzakció idején „ismereteink szerint – nem volt értékelhető méretű vételi ajánlat a tőzsdei kereskedésben”, ugyanakkor kifejezett kérdésünkre elismerte, hogy meg sem keresték a „BIF Nyrt. egyéb tulajdonosait”. Vagyis nemcsak a nyílt, tőzsdei értékesítést mellőzték, de még a többi részvényes sem tehetett – esetleg több állami bevételt hozó – ajánlatot.
Az állami kezelő vezérigazgatója szerint a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint „a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak (30, 90, 180 napos) átlagos árfolyama, ezért „a tranzakció a piaci ár fölött jött létre”, ezért „véleményünk szerint nem merül fel a tiltott állami támogatás”. „Tekintettel arra, hogy a cég részvényeinek forgalmához viszonyítva jelentős részvénycsomag került értékesítésre a hasonló tranzakcióknál jellemző 3–15 százalékos értékesítési diszkont nélkül, a tranzakciót sikeresnek tartjuk” – tette hozzá Poják Zoltán. Vagyis arra hivatkozott, hogy az ilyen nagy részesedés értékesítésekor az ár inkább lefelé mozog, méghozzá kifejezetten az OTP nagyjából hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjának októberi értékesítésével példálózva. A lényeges különbség ugyanakkor az, hogy az állam OTP-részvényeinél a végleges ár a piacon alakult ki, és nem egyből egy vevőjelölt jött szóba.
Az Orbán-kormány elvette, Orbán exfőtanácsadójának cége megvette
Két forrásból is úgy tudjuk, hogy a Schmidt cégének eladott BIF-részvények a magánnyugdíjpénztárak államosításakor kerültek állami tulajdonba, ez is részét képezte az Orbán-kormány által bekebelezett, majd mostanra felélt nyugdíjvagyonnak. Rákérdeztünk erre is az állami vagyon kezelőjénél, de erre nem volt hajlandó válaszolni a vezérigazgató, csak annyit közölt, hogy a részvénycsomag hozzájuk az őket alapító MNV Zrt.-től került apportként 2013. decemberében. Újra eljuttattuk ezt az egy kérdést, amire a következő indirekt megerősítés érkezett: „a részvénycsomag a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól került állami tulajdonba”.
Vagyis úgy tűnik, valóban az Orbán-kormány által lenyelt nyugdíjvagyonból származnak ezek a BIF-részvények, így különösen rossz a píárja, hogy "az emberek pénzét" kizárólag Schmidt Mária cége vehette meg, aki a Terror Házának főigazgatójaként, valamint a nyugvópontra nem jutó Sorsok Háza projekt felelőseként közfeladatokat lát el. Utoljára most szeptemberben kapott újabb posztot a kormánytól: kormánybiztosként ő koordinálja az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeit.
Schmidt helyett lánya válaszolt: kérdezzük az államot
Szerettük volna megkérdezni Schmidt Máriát arról, nem tartja-e közfunkciói miatt aggályosnak, hogy az állam családi cégüknek értékesítette a részvényeket mindenféle verseny vagy más vevő megfontolása nélkül. A válasz Schmidtnek a Terror Háza igazgatójaként használt e-mail-címéről érkezett, de a lánya, Ungár Anna írta alá. Ezt azzal indokolta, hogy ő viszi a család üzleti ügyeit, ő tagja a BIF igazgatóságának.
Schmidt lánya szerint az állami kezelőt kérdezzük arról, hogy miért csak nekik volt lehetőségük megvenni a részvényeket az államtól ahelyett, hogy azokat a piacon értékesítették volna. „Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy az eladó mit, miért és hogyan csinált, a vevőtől nem, csakis az eladótól várhat eligazítást”, közölte. Mivel felvetettük, hogy ez különösen pikáns, mert Schmidt egy közintézmény élén áll, ráadásul a magán-nyugdíjpénztári vagyonról van szó, megismételte: „az eladó dolga, hogy mit fontolt meg, milyen döntés-előkészítés után hozta meg döntését”.
„Rám mindössze annyi tartozik, hogy növelni kívántam a tulajdoni hányadomat egy nyilvános részvénytársaságban, és megfizettem annak ellenértékét. Mivel ennek a cégnek nagyon kicsi a közkézhányada, így semmi aggályos, vagy furcsa nincsen abban, hogy ezt a csomagot valamelyik már nagyobb részvénycsomaggal rendelkező entitás tudta, illetve akarta megszerezni” – magyarázta Ungár Anna, aki szerint „a tulajdonosi összetétel ismeretében más lehetőség nem merülhetett fel”.
Schmidt lánya visszautasította, hogy az ügylet felvetheti a tiltott állami támogatás kérdését, márpedig ezt az uniós jog szigorúan tiltja. Szerinte ez a kérdés „értelmezhetetlen”, „az állam hosszú évekig volt egy olyan illikvid papír birtokában, amiből egyetlen forint haszna sem volt az elmúlt több mint tíz évben”. „Cégem által most bevételhez jutott. Ezt adásvételnek hívják, nem támogatásnak” – tette hozzá.
Az állami kezelőnek és Schmidt Máriáéknak is felvetettük, hogy az állami részvénycsomag kizárólagos megvásárlásával a többi részvényessel szemben is előnyhöz jutottak, ami akár módosíthatta a társaság irányítására vonatkozó befolyások mértékét is. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. ezt azzal hárította el, hogy nekik nem volt tudomásuk erről, ők egyszerűen publikálták az értékesítés tényét. A megkérdezett szakjogászok szerint a verseny befolyásolása, a fúziókontroll is felmerülhet egy ilyen tranzakciónál, de erre az állami szervezet azt írta: ez az irányítást megszerző felelőssége, ezért ebben nem tettek lépéseket. Schmidt Mária lánya viszont arra hivatkozott, hogy „a belső viszonyokról, a cég belső ügyeiről nem kíván nyilatkozni, azok üzleti titoknak minősülnek”.
Közvagyont nem lehet csak úgy eladni
„Még ha csak 5 százalék körüli részt értékesít is az állam, figyelni kell arra, hogy nem történik-e az EU joga szerinti tiltott állami támogatás, vagyis amikor nem piaci feltételekkel történik az értékesítés” – mondta a hvg.hu-nak Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az állami vagyon értékesítése általában ugyanis versenyeztetéssel történik, ennek rendjét rögzíti az állami vagyonról szóló törvény, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet. A versenyeztetést csak ritkább – törvényben rögzített – esetekben lehet mellőzni, például, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy kis értékű, ha helyi önkormányzatnak adják el az állami vagyont vagy ha valamilyen fontos közérdekű cél miatt erről nyilvános határozatot hoz a kormány.
A versenyjogra szakosodott ügyvéd szerint az ilyen jellegű tranzakcióknál azt is vizsgálni lehet, hogy az ügylet okoz-e úgynevezett irányításváltozást a cégben, mert ha igen, akkor a fúziókontroll szabályai alapján versenyhivatali jóváhagyás is szükséges lehet. Ennek pontos jogi feltételei vannak, így annak eldöntéséhez, hogy ebben az esetben az egyetlen részvényesnek történő részvényeladás miatt beléphetnek-e a fúziókontroll szabályai, meg kell nézni többek közt az éves forgalom nagyságát vagy azt, milyen az alapszabályban foglalt döntési kompetencia és irányítási struktúra, és ez hogyan változna a tranzakció következtében.
Változatos szereplés A BIF Nyrt. eredménye az elmúlt években változatosan alakult. 2010–2012 közötti hároméves intervallumban minden esztendőben veszteséget termelt, 2010-ben combos 836 millió forintos adózott veszteséget tud felmutatni, utána 113, majd 204 milliós mínusz jött össze. A rá következő két év azonban sokkal jobban sikerült, közel 370 milliós, aztán tavaly 512 milliós adózott eredménnyel büszkélkedhet a cég. Ráadásul a javuló tendencia úgy következett be, hogy az értékesítés nettó árbevétele szinte folyamatosan apadt, a 2010-es 3,2 milliárd 2014-re 1,8 milliárdra mérséklődött. | https://hvg.hu/itthon/20151125_Schmidt_Maria_BIF_nyugdijvagyon_manyup_ | https://web.archive.org/web/20201022132111/https://hvg.hu/itthon/20151125_Schmidt_Maria_BIF_nyugdijvagyon_manyup_ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-elvettek-schmidt-mariaek-megvettek | HVG | hungarian-news | 2015-11-25 11:52:00 | [
"Poják Zoltán",
"Schmidt Mária",
"Ungár Anna",
"Ungár Péter"
] | [
"Állami Vagyonkezelő",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Fidesz",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.",
"Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap",
"Pió 21 Kft.",
"Terror Háza Múzeum"
] | [] | [
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás",
"közfeladati helyzettel visszaélés"
] | [] |
56,411 | Feljelentik Kövér Lászlót hivatali visszaélés miatt | Szabó Tímea PM-társelnök ügyészséghez fordul az RTL Klub parlamentből való kitiltásának ügyében. Hivatali visszaélés gyanújával kezdeményez eljárást a hatóságnál Kövér László intézkedése miatt. | RTL Klub-ügyben az ügyészséghez fordul Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország társelnöke – írta a szerdai Népszabadság.
Szabó Tímea ugyan ismeretlen tettes ellen tesz büntetőfeljelentést hivatali visszaélés gyanújával a Fővárosi Főügyészségen, de az ügy nagyon is konkrét: az RTL Klub kitiltása a Tisztelt Házból. Szabó Tímea szerint Kövér László házelnök nemcsak a szólás- és a sajtószabadságot rengeti meg, hanem a jogállamiságot is.
Mint arról beszámoltunk, Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója kedden levélben kérte Kövért, hogy változtassa meg múlt hét végi döntését, amellyel kitiltotta a kereskedelmi csatorna munkatársait a parlamentből. Egy RTL-es stáb hétfőn is próbálkozott a bejutással, de már nem szerepeltek a beengedhető személyek listáján.
A kitiltásra az után került sor, hogy az RTL megpróbált tudósítani Orbán Viktor és a NATO-főtitkár félig zártkörű közös sajtótájékoztatójáról, amiről csak a közszolgálati tévé készíthetett felvételt. Kövér hivatala ez után dörgedelmes levélben kerek perec megtiltotta a parlamenti munkát az RTL munkatársainak, határozatlan időre.
Az intézkedés ellen minden ellenzéki párt tiltakozott, érthető módon, hiszen az RTL kiutálásával nagy mértékben csökken az esély, hogy parlamenti véleményeiknek országos csatorna adjon teret. | https://hvg.hu/itthon/20151125_Feljelentik_Kover_Laszlot_hivatali_vissza | https://web.archive.org/web/20151229211457/https://hvg.hu/itthon/20151125_Feljelentik_Kover_Laszlot_hivatali_vissza | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentik-kover-laszlot-hivatali-visszaeles-miatt | HVG | hungarian-news | 2015-11-25 12:13:00 | [
"Kövér László"
] | [] | [] | [
"média",
"hivatali visszaélés",
"közfeladati helyzettel visszaélés"
] | [] |
56,412 | Jön a lex Papcsák | A szocialisták módosítanák a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. | Pál Tibor és Tóth Csaba átláthatóbbá tenné az önkormányzati közbeszerzéseket. A két szocialista képviselő ezért javasolja, hogy „a kétezernél több lakosú településeken pénzügyi bizottságot”, a tízezer fősnél nagyobb településeken közbeszerzési bizottságot hozzon létre a képviselő-testület. „A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről” – írják javaslatukban az ellenzéki képviselők.
Indokolásuk szerint „2010-ig, a kormányváltásig a nagyobb települések képviselő-testületei majdnem mindenhol működtettek olyan bizottságot, amely a közbeszerzésekkel foglalkozott. Ez a gyakorlat 2010 után megszűnt, kikerültek a testületek ellenőrzése alól a közbeszerzési eljárások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok több esetben kiszervezték, az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelőnek adták át a közbeszerzések lebonyolítását.
Ezzel csökken a képviselő-testületek rálátása a helyi ügyekre. Erre jó példa – a szocialisták szerint – a nemrég Zuglóban kirobbant botrány, amely mutatja, milyen jellegű visszaélésekre ad lehetőséget az, ha nincsen megfelelő kontroll a közbeszerzések felett.
A hangfelvétel miatt egyébként Papcsák Ferenc is feljelentést tett. A XIV. kerületi önkormányzat tudatta, hogy a polgármester személyesen juttatta el a hangfelvétel ügyében tett feljelentését a szocialistáknak, s a hatóságoktól a hangfelvétel készítése körülményeinek, illetve az abban elhangzottak valóságtartalmának a vizsgálatát is kérte.
Az Index Papcsák beágyazottságáról
Az Index közben arról ír, hogy noha 100 milliós korrupcióval vádolták meg, a Fidesz kitart a zuglói polgármester mellett. Papcsák Ferenc megítélése nem változott a párton belül a múlt héten nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Annak ellenére sem, hogy a szintén Fidesz–KDNP-színekben megválasztott alpolgármester lényegében megerősítette, az ő irodájában egy valódi beszélgetésen készült a felvétel.
Az Index által meg nem nevezett országgyűlési képviselők szerint a pártvezetés azért is kitart Papcsák mellett, mert régi Fidesz-tag, sokat tett a kormánypártért. A politikust a Fidesz kongresszusán újra beválasztották a párt számvizsgáló bizottságába, amely a párt vagyonkezelésének, pénzügyeinek ellenőrzéséért felel és megtarthatja a zuglói választókerület vezető címét, vagyis nagy valószínűséggel őt indítják egyéniben a 2014-es választáson.
Az Index megkérdezte a politikust, hogy a párt elnöksége, illetve személy szerint Orbán Viktor nem jelezte-e neki, hogy a helyi botrányok miatt elvesztheti jelöltségét. Papcsák annyit mondott, hogy a pártvezetésből senki sem kereste emiatt, majd Pesti Imréhez, a Fidesz budapesti regionális igazgatójához irányította lapot, mert ilyen ügyekben ő jogosult nyilatkozni. Hozzátette: a továbbiakban is Zuglóért dolgozik, és a zuglói emberek mondanak majd véleményt a munkájáról. | https://24.hu/belfold/2013/10/01/jon-a-lex-papcsak/ | https://web.archive.org/web/20231128195224/https://24.hu/belfold/2013/10/01/jon-a-lex-papcsak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jon-a-lex-papcsak | 24.hu | hungarian-news | 2013-10-01 12:13:00 | [
"Papcsák Ferenc"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
56,413 | 120 milliót kapott Juhász Péter a belvárosi önkormányzat szívatására | 78 millióért adna el a belvárosi önkormányzat egy legalább 154 millió forintot érő lakást. Juhász Péter szerint ennek az lehet az oka, hogy a vevő ügyvédi iroda vezetője sokat dolgozik a kerületnek. Igazát bizonyítandó pénzgyűjtésbe kezdett: 2 nap alatt már össze is jött 120 millió forint, de a sikerhez még ez is kevés. | Két nap alatt 120 millió forintot dobtak össze adakozók Juhász Péter, belvárosi Együtt-képviselőnek egy Deák téri lakás megvásárlására. Juhász azért kezdett akcióba, mert ezt a lakást szerinte mélyen áron alul, 78 millió forintért akarja értékesíteni az V. kerületi önkormányzat.
A sorban már a sokadik kerületi ingatlanügy november elején került elő: egy 2015-ös becslés szerint 112,5 millió forint (475 ezer forint/négyzetméter) forgalmi értékű ingatlanhoz 78,8 millió forintért (322 ezer forint/négyzetméter) jutott az ingatlant bérlő dr. Sándor ügyvédi iroda. Az ár még jutányosabbnak tűnik, ha ahhoz a 2012-es, szintén önkormányzati becsléshez mérjük, ami az akkor pangó ingatlanpiacon 154 millióra (650 ezer forint/négyzetméter), egy lehetséges felújítás után – ami aztán nem történt meg – 192 millió forintra (810 ezer forint/négyzetméter) taksálták a lakást.
Az önkormányzat akkor úgy indokolta az RTL Klubnak az alsó hangon 65 milliós különbséget, amit benyel a kerület, hogy az ingatlan nem lakásként, hanem helyiségként funkcionál, és mint ismeretes, a lakások drágábbak, mint a helyiségek. Juhász Pétert nem sikerült meggyőzniük, neki ugyanis az tűnt fel, hogy az ügyvédi iroda vezetője, Sándor Sz. Zoltán gyakran dolgozik az V. kerületi önkormányzatnak.
Az ügyvédi iroda a kerületben hatályos, az egy évnél régebbi bérlőknek 30 százalékos kedvezményt biztosító rendeletnek köszönhetően juthat hozzá potom áron a 237 négyzetméteres luxusingatlanhoz. És mint Juhász Facebookon írta:
Sándor Sz. Zsolt pályázat nélkül kapta meg az ingatlan bérleti jogát. Soha nem költözött be, nem használja, nem zajlik felújítás, az ingatlan érintetlen azóta. A bérlés megkezdése után 2 héttel jelezte vételi szándékát. Tehát már a bérleti szerződés megkötésekor sem bérelni akarta, hanem megvenni.
Juhász úgy igyekszik bizonyítani saját igazát, hogy november elején bejelentette, tud 145 millió forintért is vevőt a lakásra. Ezért azt ígérte, hogyha Szentgyörgyvölgyi Péter, V. kerületi polgármester aláírja az adásvételi szerződést, akkor fel fogja jelenteni. Ezután kezdett pénzgyűjtő kampányba, hogy akár ő is le tudjon tenni egy korrekt összeget a lakásért, amire eddig 53 ember reagált: volt, aki néhány ezer forinttal szállt be, de többmilliós nagyságrendű összeg is landolt az Együtt politikusának bankszámláján.
Azonban van egy csavar a dologban: még ez a 120 millió sem lesz elég, mert az önkormányzat az ajánlatok megtétele után továbbra is hivatkozhat a már említett elővásárlást garantáló rendeletre. Így az ügyvédi iroda a magasabb bemondott összegből levont 30 százalékos kedvezménnyel viheti a lakást, tehát csak néhány milliót kellene hozzácsapniuk a jelenleg 78 milliós vételárhoz. Ezért Juhász még több pénzt akar gyűjteni, hogy tovább srófolja az árat. | https://hvg.hu/itthon/20151123_Juhasz_Peter_120_milliot_gyujtott_lakasva | https://web.archive.org/web/20170608094748/https://hvg.hu/itthon/20151123_Juhasz_Peter_120_milliot_gyujtott_lakasva | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/120-milliot-kapott-juhasz-peter-a-belvarosi-onkormanyzat-szivatasara | HVG | hungarian-news | 2015-11-23 12:16:00 | [
"Sándor Sz. Zsolt",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
56,414 | Így kell pesti kislánnyal állami földet nyerni | Folyik tovább a földosztás, de attól még, hogy sokszor sulykolják, még sokszor nem helyi gazdákhoz jut a föld. Babócsán a helyi téesz vezetői taroltak, azzal a nem túl rafinált trükkel is, hogy a családtagjaikkal, illetve a másik cégük nevében pályáztak. Pályázott a nagymama, és a budapesti egyetemista lány is nyert 50-100 hektárt. Mondjuk a meglévő 3000 hektárjuk mellé túlzásnak tűnik még több állami föld, pláne, hogy helyi gazda nem is jutott területhez. Persze van, akinek még simlire sem volt szüksége több sikeres pályázathoz. | A Vidékfejlesztési Minisztérium megvédi a gazdákat: „A szocialista kormányok idején a családi gazdaságokat háttérbe szorította a hatalombarát nagybirtokos lobbi. Minden állami termőföldet a baloldal mögött álló mamutvállalkozások kaptak használatba, míg a kisbirtokos réteg és az agrárközéposztály fejlődése megtorpant. Szakvégzettséggel bíró emberek szorultak ki az agráriumból, mert talpalatnyi területet sem juttattak nekik haszonbérbe.”
Egész évben a fentihez hasonló, elképesztő közleménycunamit áraszt a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyben, amikben az a közös, hogy az agrárcsatát megnyertük, a gazdák nem győznek hálálkodni, mivel most végre nem a kormány barátai kapnak nagy földeket. Hozzátéve, hogy akinek nem tetszik a földtörvény, az a spekulánsok mellé állt.
Lehet vitatkozni azon, hogy értelmes cél-e kis családi gazdaságokra építeni a magyar agrárpolitikát, de nem biztos, hogy van értelme. Ahogy ugyanis valójában folyik a földosztás, egyre nyilvánvalóbb, hogy ez igazából soha nem is volt komoly cél.
Hittek az ígéreteknek
Az új nagybirtokrendszer kialakulásának számos látható jele volt az utóbbi hónapokban az Ángyán-jelentésektől a földfoglalásokon át az Index által elsőként megírt hortobágyi esethez hasonlóan. És itt a legújabb példa, ezúttal Dél-Dunántúlról.
Hosszas várakozás után májusban Somogyban is meghirdették a nemzeti parkok által birtokolt mezőgazdasági területek hasznosítására irányuló pályázatot. A helybeli gazdálkodók nagy reményeket fűztek a programhoz, sokan a kitörés lehetőségét látták a pályázatban. Az Indexnek megszólaló Kovács István helyi gazda elmondása alapján elsősorban abban bíztak, hogy a valamikori babócsai Új Világ és a bolhói Határőr téeszek igazgatójának családja által addig elképesztően olcsón bérelt területekből kaphatnak majd egy-egy szeletet, még ha némileg magasabb áron is.
Időhúzás
Az eredményhirdetésre eredetileg kitűzött időpont augusztus 1-je volt, ám a pályázatokat elbíráló Duna–Dráva Nemzeti Park honlapján a várt időpontban csak egy olyan közlemény fogadta az érdeklődőket, hogy kitolják 15 nappal a határidőt.
Ebből már sokan arra következtettek, hogy valami nincs rendben, ráadásul ez a gyakorlatban nem is 15 napot jelentett: a határidő augusztus 16-ra tolódott, amit négynapos hosszú hétvége követett. Annyit kaptak útravalóul a gazdák, hogy „új lendületet” kapott a program, bármit is jelentsen ez.
Baljós árnyak
Ha lendület van, akkor gond nincs, hihették sokan, és azt is, hogy augusztus 20-a után majd nyilvánosságra hozzák az eredményt. De tudjuk: hamar munka ritkán jó. Teltek a napok, múltak hetek, de eredmény még mindig nem volt. Szeptember 17-én (emlékezzünk csak, az előző határidő augusztus 16-a volt) ismét dolguk akadt a nemzeti park weboldalát üzemeltetőknek: újabb közlemény várta a kíváncsi gazdákat.
Nagy üzlet olcsó földhöz jutni
Magyarországon külföldiek és gazdasági társaságok 2014. április 30-ig nem vehetnek földet. Az EU-tól kapott, több haladékkal kitolt idő azonban jövőre lejár, 2014-től már nem szoríthatunk ki senkit a piacról.
Ez azért fontos, mert a piacnyitás után a nyugat-európai szintekhez fognak közelíteni a hazai föld- és földbérletárak. Aki tehát nem jut most földhöz hosszú távra, az két év múlva a jelenlegi árak sokszorosával fog találkozni.
Ezúttal arról a kormányrendeletről, ami szerint száz hektár felett a legjobb ajánlatnál 10 százalékkal rosszabb pontszámot kapott ajánlat is lehet nyertes, és ez a folyamatban lévő pályázatokra is vonatkozik.
Nem elegáns húzás az érintetteket az eljárási határidő lejárta után 32 nappal értesíteni, hogy módosítanak a pályázatra vonatkozó szabályozáson, mégis ez történt.
A nemzeti park által meghirdetett földszeleteknél ugyan nem volt 100 hektárnál nagyobb, de azzal együtt, hogy hónapok óta ültek a már beérkezett pályázatokon, többen turpisságot gyanítottak a már a háttérben.
Másnap, 18-án feketén-fehéren várta a valóság a reményvesztett babócsai gazdálkodókat. A pesszimistábbak gyanúja beigazolódott, a helyi téesz, ami azóta zrt. formában működik, tarolt a pályázaton, noha ez csak némi utánajárás után derült ki.
A régi téesz a nyerő
A valamikori babócsai téesz telephelyén jelenleg két cég van bejegyezve. Az egyik a Babócsai Biofarm Kft., a másik a Határőr Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosaik közt és vezetőik közt szinte teljes az átfedés. A Határőr Zrt. nem pályázhatott, mivel, aki 1200 hektárnál több földet bérel vagy birtokol, annak elvileg helyből érvénytelenítik a pályázatát, nekik pedig 3000 hektárnál is több van. Az ugyanazon tulajdonosi körben lévő Babócsai Biofarm viszont pályázhatott. Szemezgessünk az előbbi cégkivonatából:
Talán nem véletlen, hogy az alábbi képen feltüntetett pályázat nyerteseivel egy címen élnek a 3000 hektár feletti mennyiségű területet művelő Határőr Zrt. tulajdonosai.
Kovács István elmondása szerint Radics Nóra és Radics Dorottya testvérek, Hegedűs Józsefné unokái, de a volt téesz vezetői és tulajdonosai közt is bőven vannak Radicsok. Radics Dorottya egyébként budapesti egyetemista, ami legfőképp azért kirívó, mert így a babócsai földpályázat nyertesei közt egy fővárosi tanuló biztosan van, viszont helyi családi gazdálkodó egyáltalán nincs.
Úgy néz ki, elég volt egyszerűen egy másik céggel, illetve nagymamával, családtagokkal pályázni. Várfalvai Gábor az egyik nyertes a Somogyi Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy nála biztosan nem voltak visszásságok. Ugyan az apjának valóban vannak részesedése a téesz utódcégében, de neki is hatalmas lehetőség a frissen elnyert 70 hektár, hiszen teljesen külön életet él, dacára, hogy azonos lakcímen lakik az apjával.
Törvényesen jártak el
Megkérdeztük a nemzeti park igazgatóságát is, ahol a késedelem okára annyit mondtak, hogy nem számítottak ennyi pályázatra. Minden továbbira azt válaszolták, hogy mindenben a földtörvény szerint jártak el, ha valakinek ez nem tetszik, akkor a VM-nél és a kormánynál reklamálhat.
Máshol is hasonló mehet
És ez még csak egy könnyebben leellenőrizhető ügy. Nyilvánvalóan az is ellentétes a lépten-nyomon hirdetett „minél több helyi gazda kapjon földet” kormányzati céllal, hogy a dél-somogyi eredmények alapján több egyéb név is többször ismétlődik.
Így a teljesség igénye nélkül Béres Gáboréknál, Gyurokovics Gáboréknál vagy Varga Györgyéknél is nagy lehet az öröm. Ők mind legalább 3 vagy több 50 hektáros területdarabhoz jutottak hozzá tíz évre, és még csak a családtagokat se kellett névleg bevenni a bizniszbe. | https://index.hu/gazdasag/2013/10/02/foldmutyi/ | https://web.archive.org/web/20221127230653/https://index.hu/gazdasag/2013/10/02/foldmutyi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-kell-pesti-kislannyal-allami-foldet-nyerni | Index | hungarian-news | 2013-10-02 12:17:00 | [] | [
"Babócsai Biofarm Mezőgazdasági Kft.",
"Határőr Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"mezőgazdaság"
] | [
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.