news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
57,251 | Van pénz: megemelték a sporttámogatásra fordítható TAO-keretet | Plusz háromszázmillió jut sporttámogatásra, igaz, az emelés köszönőviszonyban sincs az Európa-bajnok magyarországi inflációval. | Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a Magyar Olimpiai Bizottság szombati éves rendes közgyűlésén bejelentette, hogy a péntek este érvénybe lépett kormányrendelet-módosítás értelmében 124,9 milliárdról 125,2 milliárd forintra emelkedett a sporttámogatásra fordítható éves társaságiadó (TAO)-keret.
Ebből az összegből a hat látvány csapatsportág mellett újra részesülhet a MOB is, így idén lehívhatja a sportfejlesztési programjának megvalósításához szükséges 167 millió forintot, jövőre pedig a párizsi olimpiára való felkészülésre 300 millió forint állami támogatásban részesül.
Szabálytalan volt a korábbi MOB-vezetés
Gyulay Zsolt, a MOB első embere azt is elmondta, hogy a kivezetett Magyarock márkáról a Team Hungaryre váltottak, a NOB-tagságra pedig Fürjes Balázst javasolják. A felügyelő bizottság elnökének, Dávid Imrének a beszámolója szerint szabálytalanságot követett el a MOB korábbi vezetése a Magyarock márka bevezetése során. Mint elhangzott, Vékássy Bálint korábbi főtitkár az elnökség előzetes jóváhagyása nélkül döntött a kérdésben, pedig az alapszabály szerint 50 milliónál nagyobb költségvállalás esetében ehhez a testület jóváhagyása kellett volna. A jelenlegi MOB-vezetés áprilistól kivezette a Magyarock márkát – amelyre az előző menedzsment 267 millió forintot költött –, és visszatért a Team Hungary brandhez. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/van-penz-megemeltek-a-sporttamogatasra-fordithato-tao-keretet-258857 | https://web.archive.org/web/20230623190441/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/van-penz-megemeltek-a-sporttamogatasra-fordithato-tao-keretet-258857 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/van-penz-megemeltek-a-sporttamogatasra-fordithato-tao-keretet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-05-20 00:00:00 | [
"Vékássy Bálint"
] | [
"Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)"
] | [] | [
"támogatás",
"sport"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,252 | Schadl György most újra megpróbálja elmagyarázni, hogy nem bűnös, Völner Pált beidézték, de nem ment el | Kedd reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a Völner-Schadl ügy tényleges bírósági tárgyalása, a bizonyítási eljárás, miután két hete a Fővárosi Törvényszéken lezárult az előkészítő eljárás, ahol, mint megírtuk egy kivételével az összes végrehajtó és a Schadl-ügy néhány mellékszereplője is elismerte a bűnösségét és elfogadta az ügyészség által ajánlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot. | korrupció;per;Völner Pál;Schadl György;
2023-05-16 10:53:00
Schadl György most újra megpróbálja elmagyarázni, hogy nem bűnös, Völner Pált beidézték, de nem ment el
Ahogyan eddig mindig, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke maszkban érkezett. A bíróság döntése szerint továbbra is letartóztatásban marad.
Kedd reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a Völner-Schadl ügy tényleges bírósági tárgyalása, a bizonyítási eljárás, miután két hete a Fővárosi Törvényszéken lezárult az előkészítő eljárás, ahol, mint megírtuk egy kivételével az összes végrehajtó és a Schadl-ügy néhány mellékszereplője is elismerte a bűnösségét és elfogadta az ügyészség által ajánlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot.
Mint az várható volt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke nagyobb lélegzetvételekkel, de megismételte a februári előkészítő ülésen elmondott maratoni védekezését. Előtte védője szerette volna elérni, hogy szabadlábra kerüljön, ám Tóth Erzsébet bírónő ezt nem engedélyezte. Schadl György szerint neki nem volt ráhatása a végrehajtói pályázatok lebonyolítására, azt az időközben elítélt P. Béla intézte. (P. Béla ellenben elismerte, hogy Schadl György járt közben nála informálisan a végrehajtói posztok kiosztásánál, a bíróság ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 10 évre eltiltotta közhivatal viselésétől.) Szerinte Völner Pál sem tudott volna a minisztériumban elintézni pályázatokat, ők pedig „magánügyekben találkoztak”.
A Völner Pál, Schadl György, R. Róbert M. Viktor és több más, főleg letöltendő börtönbüntetéssel szembe néző vádlott az előkészítő tárgyalásokon ártatlannak vallotta magát. Schadl György az előkészítő eljárástól szokatlan, maratoni, több órás védőbeszédet tartott. Ennek lényege az volt, hogy ő csak kisebb „figyelmességeket” vitt Völner Pálnak, a végrehajtói kinevezésekért pedig nem ő, hanem hanem az MBVK irodavezetője volt a felelős, ő nem is ismerte a végrehajtókat a kinevezése előtt.
Ahogyan Völner Pál, úgy ő sem volt a felelőse ennek a területnek, hanem egy másik államtitkár, a kinevezési jogkört az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárságra delegálták.
Az ügyet át és átszövi a Völner-Schadl páros kapcsolódása a nagypolitikához, így kiderült, hogy Schadl letartóztatása előtt kétszer is járt Varga Judit minisztériumában, egy alkotmánybíró is szoros kapcsolatba került Schadl Györggyel, aki Legfőbb Ügyészség egyik ügyészének is intézett intézett „okosban” végrehajtói szakvizsgát, rejtélyes kapcsolat fűzte Trócsányi László előző igazságügy miniszterhez, továbbá a nagy hatalmú végrehajtó-főnök Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézett ezt-azt.
A vádiratból mindezek kimaradtak végül, az ügyészség csak az alapügyre koncentrált, miszerint Schadl György Völner Pálon keresztül intéztette el a végrehajtói kinevezéseket, és az így helyzetbe hozott végrehajtók a bevételük jelentős részét, összesen 920 millió forintot le kellett, hogy adják az MBVK-elnöknek. Ebből Schadl György havi rendszeres apanázsként több mint 80 millió forint kenőpénzt kapott.
A keddi tárgyalásra, ahogy eddig Schadl György maszkban érkezett meg. Völner Pált beidézték, de nincs jelen, őt jövő hét kedden hallgatja meg a bíróság. Schadl Györgyre 10 év, Völner Pálra 8 év letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség. | https://nepszava.hu/3194706_schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-tenyleges-targyalas | https://web.archive.org/web/20230521025911/https://nepszava.hu/3194706_schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-tenyleges-targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-most-ujra-megprobalja-elmagyarazni-hogy-nem-bunos-volner-palt-beideztek-de-nem-ment-el | Népszava | hungarian-news | 2023-05-16 10:50:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,253 | A 820 milliós füredi „kutatóközponthoz” kellett még egy röntgenosztály, őrző-védő cég nyert rá uniós pénzt | Ahogyan arról mi is írtunk, három építőipari cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden EU-forrásokból. Azonban az abból felépült luxuslakások és magánklinika felfuttatásához kellett egy komplett röntgenosztály is, amelynek kialakítására egy őrzéssel-védéssel és takarítással foglalkozó cég kapott kereken 30 millió forint uniós támogatást – vette észre a füredi épületen utólag egy kisebb „köszönőtáblán” Hadházy Ákos. | Balatonfüred;Kutatóközpont;Hadházy Ákos;takarító;uniós projekt;őrző-védő;röntgenkészülék;
2023-05-14 11:58:00
A 820 milliós füredi „kutatóközponthoz” kellett még egy röntgenosztály, őrző-védő cég nyert rá uniós pénzt
30 millió forint pályázati forráshoz jutottak.
Ahogyan arról mi is írtunk, három építőipari cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden EU-forrásokból. Azonban az abból felépült luxuslakások és magánklinika felfuttatásához kellett egy komplett röntgenosztály is, amelynek kialakítására egy őrzéssel-védéssel és takarítással foglalkozó cég kapott kereken 30 millió forint uniós támogatást – vette észre a füredi épületen utólag egy kisebb „köszönőtáblán” Hadházy Ákos.
Az elképesztő, uniós forrásokat felhasználó újabb gyanús üzletről a képviselő Facebook-bejegyzésében megjegyezte, hogy az érintett társaság, az Árgus-Security Kft. honlapján is szerepel. – Cinikusan azt írják, hogy újabb területen szeretnék megvetni a lábukat, pedig akkora hülyeségeket írtak bele a pályázatba, hogy leesett az állam: az állították például, hogy a digitális röntgen „jelenleg Magyarországon rendkívül ritka megoldásnak mondható”, pedig már 15 éve megjelentek az állatorvosi rendelőkben is – írja Hadházy.
Az ellenzéki politikus szerint „az őrző-védő cég ugyanahhoz az Apáthy családhoz köthető, mint az három építőipari cég, amely 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden. Kiemelte, hogy a véletlenül bemásolt szöveg szerint a magánklinika orvosi eszközeinek zömét itt is egy bizonyos „Zoli” útmutatása alapján vették a kutatóközponthoz. | https://nepszava.hu/3194459_balatonfured-eu-tamogatas-rontgenosztaly-orzo-vedo-ceg | https://web.archive.org/web/20230522181520/https://nepszava.hu/3194459_balatonfured-eu-tamogatas-rontgenosztaly-orzo-vedo-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-820-millios-furedi-bkutatokozponthozr-kellett-meg-egy-rontgenosztaly-orzo-vedo-ceg-nyert-ra-unios-penzt | Népszava | hungarian-news | 2023-05-14 10:56:00 | [] | [
"Árgus-Security Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"egészségügy",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
57,254 | 3D virtuális modellen mutatjuk be, mi került 64 millióba a lombkorona sétányon az uniós adófizetőknek | A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz. Elkészítettük hozzá a lombkorona sétány 3D modelljét, amin bárki tehet egy virtuális sétát, miközben megcsodálhatja, hogy egyes erdei létesítményekre mennyit szórtak el a lomb nélküli pusztaság közepén a bruttó 64 millió forint uniós támogatásból. Végre azt is ki tudtuk számolni, hogy egy lépés a sétányon mennyibe került az uniós adófizetőknek. Az is kiderült, hogy Nyírmártonfalva polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője pont ugyanazon a napon írta alá a szerződést, ugyanazzal a kivitelezővel a saját lombkorona sétányára. | A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz. Elkészítettük hozzá a lombkorona sétány 3D modelljét, amin bárki tehet egy virtuális sétát, miközben megcsodálhatja, hogy egyes erdei létesítményekre mennyit szórtak el a lomb nélküli pusztaság közepén a bruttó 64 millió forint uniós támogatásból. Végre azt is ki tudtuk számolni, hogy egy lépés a sétányon mennyibe került az uniós adófizetőknek. Az is kiderült, hogy Nyírmártonfalva polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője pont ugyanazon a napon írta alá a szerződést, ugyanazzal a kivitelezővel a saját lombkorona sétányára.
Egészen eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan mekkora összegből épült a lomb nélküli lombkorona sétány szerkezete Nyírmártonfalván. Ugyanis csak a komplett projekt ára volt ismert. Filemon Mihály fideszes polgármester tarra vágott telkén létesült a sétány mellett többek között erdei játszótér, védőház, tájház, sporteszközök és kívülről zárható WC is.
Ezidáig azt lehetett tudni, hogy a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program pályázatán Filemon Mihály bruttó 64 millió forint uniós támogatást nyert el, melyhez a polgármester bruttó 16 millió forint önerőt is hozzátett. A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég, a HCInternational Kft. által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz.
Filemon Mihály kiperelte saját magától a sétány árát
A lombkorona sétány botrányt kirobbantó cikkünk megjelenése után Filemon Mihály beperelte az Átlátszót, mert nem tettünk eleget helyreigazítási kérelmének, ám május 12-én első fokon ezt a pert elvesztette. Annak igazolására, hogy eredetileg milyen hosszúra tervezték az általa építtetett lombkorona sétányt, a polgármester bizonyító dokumentumként elküldte a bírónak a pályázat támogatói okiratát és a kifizetett számlákat.
A bíróságnak szánt dokumentumokat így akarva/akaratlanul az Átlátszóval is megosztotta. Ezek az iratok részletesen tartalmazzák, hogy a beruházás egyes építményeire a támogatás elnyerésekor mekkora költséget számítottak, és hogy a kivitelező végül mennyiért építette meg azokat.
Első fokon az Átlátszó kiütéses győzelmével végződött a lombkoronás sajtóper | atlatszo.hu
Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren. Győrben ismét ukrán katonai helikopterek jártak, ezúttal próbálták titokban tartani az átszállításukat.
Filemon Mihály ügyvédje egyébként a tárgyaláson elmondta, hogy azért pörögnek ennyit a sétány hosszúságán, mert nem mindegy, hogy mennyi uniós pénz jut egy méterre. Ugyanis az ügyvéd szerint a cikkünknek van egy olyan hangulata, ami azt érezteti, hogy itt uniós pénzek elherdálása forog fenn.
Egy lépés a sétányon félmillió forint
A támogatói okirat szerint a lombkorona sétány vitte el a pályázati költségek 80 százalékát. Bruttó 64,4 millió forint jutott rá, amiből az uniós támogatás 80%, tehát bruttó 51,5 millió forint volt.
Így most már végre ki lehet számolni, hogy a teljesen értelmetlen, erdő nélküli lombkorona sétány
méterenként 644 347 forintba került az uniós adófizetőknek.
Tehát vigyázni kell, mekkorát lépünk, mert egy nagyobb lépés (ami kb. 80 centiméter) már félmillió forintra jön ki.
A részszámlák számlarészletezői alapján kiderül, hogy milyen sorrendben építették az egyes elemeket. A tételes leírás alapján a lombkorona ösvény az 50 százalékos teljesítésig (amikről a számlák rendelkezésre állnak) még nem volt teljesen kész: az ösvény pallóit, illetve a sétány korlátjait nem említi egyik tétel sem. Feltételezhetően az később került a helyére és később lett kiszámlázva. Viszont a beruházáshoz tartozó egyéb építmények már az építkezési munkálatok elején elkészültek.
Mennyibe is került a lombkorona sétány valójában?
Az Átlátszó virtuális túrája Nyírmártonfalva legismertebb látványosságáról.
Először nézzük a lombkorona sétány teljes keretét a támogatói okirat szerint:
Ácsmunkára bruttó 26,4 millió forint jutott – ez a lombkorona ösvény költségének 40 százaléka;
Asztalosszerkezetek elhelyezésére bruttó 22,2 forint volt a keret;
Aljzatkészítésre, hideg- és melegburkolatok készítésére bruttó 13,3 millió forint;
Irtásra, föld- és sziklamunkálatokra, illetve síkalapozásra (betonból) pedig bruttó 2,6 millió forint.
Ha összenézzük mindezt a lombkorona sétány rendelkezésre álló számláival, akkor láthatjuk, hogy a fenti munkanemekbe belekalkulálták az anyagárakat is. Így sajnos lehetetlen azt kibogozni, hogy pontosan milyen faanyagárral számoltak.
Földmunka, beton síkalap készítése:
2,6 millió forint.
Teherhordó szerkezetre vonatkozóan ezek a tételek szerepelnek:
18 darab járóbetét tartószerkezet készítése merevítésekkel, rögzítőelemekkel, 4 méter hosszú fenyő egységekből: 15,2 millió forint, darabja 846 ezer forint (famennyiség: 0,13 m3/db, 2,55 m2/db);
21 oszlopos fenyő tartószerkezet, merevítéssel, rögzítéssel: 6,1 millió forint (famennyiség: 1,43 m3/db);
Lépcső költsége korláttal:
bruttó 5,6 millió forint.
Az alapozás, a teherhordó- és lépcsőszerkezet ára ismert, a járószint számlái még hiányoznak. Eddig összesen bruttó 29,6 millió forintot számláztak ki magára a sétányra, a hiányzó 34,9 millió forintba többek között a sétány korlátjának és a pallójának kell még beleférnie.
Az első látogatásunkkor számos kivitelezési, tervezési hiányosságra hívtuk fel a figyelmet. Ugyanis annak ellenére, hogy a beruházásnak papíron már kész kéne lennie, nem volt WC, a pavilon tetejét megbontotta a szél, nem volt lekezelve a fa és a sétány lépcsői sem voltak kellően alátámasztva – így pár helyen már akkor megrepedtek a falécek. Filemon Mihály azóta tűzoltásszerűen befejezte a WC-t, fixálta a tetőt és lekente a sétányt. A pályázat szerint a sétánynak csak 5 évig kell állnia, ugyanis addig szól az uniós fenntartási kötelezettség.
Lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálják elfedni a lombkoronabotrányt | atlatszo.hu
Érkezésünkkor épp az egyik munkás kap egy kocsiban ülő férfitől eligazítást, aki arra panaszkodik, hogy hirtelen mennyi munka szakadt a nyakukba. Kicsit odébb haladva két férfi munkálkodik a biciklitárolón, amit lazúrral kennek le. A helyszínen lévő munkások szerint semmiféle gyorsulásról nincs szó, állításuk szerint kész sem volt az ösvény, amit márciusban megtekintettünk.
Több mint 10 millió erdei létesítményekre a pusztaság közepén
A támogatói okiratban felsorolt kisebb építmények tételes költségei minden ponton nagyságrendileg megegyeznek a számlákon szereplő elemek összesített költségeivel. Ezek a bruttó összegek szerepelnek a támogatói okiratban:
27 négyzetméteres tájház: 2 723 855 forint;
31 négyzetméteres védőház: 2 807 975 forint;
egy illemhely: 471 170 forint;
erdei kirándulóhely: 5 987 009 forint.
A számlákon már kicsit részletesebben vannak felsorolva az erdei kirándulóhelyre vonatkozó tételek, az árak szintén bruttóban értendők:
a tájház 2 742 184 forint;
a védőház 2 840 609 forint;
a két illemhely darabja 474 910 forint;
tíz darab kerékpártámasz 189 230 forint (kb. 80 x 80 cm, akácból, U alakú)
egy kéttornyos játékvár lengőhíddal 1 239 139 forint, egy akadálypálya 787 400 forint, kombinált fitneszsor 662 686 forint és egy kombinált nyújtópad 683 895 forint.
négy tűzrakóhely 789 178 forint, aminek darabja 197 294 forint – az eredeti tervek szerint 80 cm belső átmérőjű, kőből készül, betonalappal
4 darab interaktív tájékoztató tábla, amit egy kisgyerek sem ér fel: 1 175 512 forint, darabja 293 878 forint – az eredeti tervek szerint 140 x 100 cm.
Észrevettünk néhány érdekességet. A számlák alapján az „erdei kirándulóhely építésének” megfelelő elemek összesített ára a számlák alapján bruttó 5 527 040 forint volt, ami bruttó 459 968 forinttal kevesebb a támogatói okiratban meghatározott összegnél. Emellett a támogatói okiratban egy darab illemhely kapott külön tételt a költségeknél, de ha az elkészült második illemhely árát hozzáadjuk az „erdei kirándulóhely építése” ponthoz, akkor ez a tétel is nagyságrendileg meg fog egyezni a támogatói okiratban leírt összeggel (bruttó 14 941 Ft eltéréssel).
A támogatói okirat szerint a bruttó 80 milliós keret fennmaradó költsége egyéb projektelőkészítő munkálatokra (pl. közbeszerzési eljárások lefolytatására) ment el, összesen bruttó 3,4 millió forint.
Ugyanazon a napon írták alá a pályázatokat
Elkészítettük a nyírmártonfalvai lombkorona sétány idővonalát is, amelynek a készítése közben újabb gyanús mozzanatok tűntek fel. Ugyanis, mint ismert, a környéken nem 1, hanem 3 lombkorona sétány épült. A másik kettőt Nyíradonyban húzták fel fideszes politikusok – egyikük nem más, mint Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Filemon Mihály, a nyírmártonfalvai polgármester azt nyilatkozta korábban, hogy a pályázatoknak nincs közük egymáshoz.
Ehhez képest, három gyanús egybeesést is találni:
Tasó László 2018. január 1-jén, Filemon Mihály agrárvállalkozó másnap nyújtotta be a pályázatát. (A furcsa egybeesésnek nem az az oka, hogy a pályázatnak ekkoriban lett volna határideje.)
Tasó és a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasi Sándor ugyanazon a napon nyerték el a 60 millió forintos támogatást.
Filemon Mihály és Tasó László ugyanazon a napon írja alá a szerződést ugyanazzal a kivitelezővel.
A 24.hu-nak mind Tasi, mind Tasó azt állította, hogy nem az uniós pénzek megszerzése miatt vágtak bele a beruházásba, hanem a közjó érdekében. Arról beszéltek, hogy a sétány miatt hitelt kellett felvenniük, és számításaik szerint a végén sokmilliós veszteséggel zárják majd a projektet.
A „rendszerszintű hibák” gyanúja miatt Hadházy és Donáth Anna az OLAF-hoz (Európai Csalás Elleni Hivatal) fordult a lombkorona sétányok ügyében. A Transparency International Magyarország pedig az Integritás Hatósághoz, mert a szervezet szerintük még közbe tudna lépni, ugyanis a támogatást majd csak utólag fizetik ki a polgármesternek.
A támogatói okiratban olvasható, hogy milyen eredménnyel kecsegteti a beruházó az Európai Uniót. Ezek a mondatok az erdőirtás után szintén azután a bizonyos röhögős fej után kiáltanak:
„A beruházás a Nyírmártonfalva 174 B erdőrészletben az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségét a fenntartható, erdőgazdálkodás hosszútávra tervező példáján keresztül mutatja be. Hazánkban a modern erdőgazdálkodás megpróbál összhangot teremteni a természeti környezet, az abban élő ember és a gazdálkodás szempontjai között, bemutatása így a fenntarthatóságra nevelés legjobb színtere. A magán erdőgazdálkodó által működtetett kirándulóhely kiváló példája a jó gazda szerep megnyilvánulásának, a társadalomtudatos viselkedésnek, a gondos és maximális odafigyelést jelentő közjóléti szerepvállalásnak.”
Az interaktív lombkorona sétány túrán az alábbi linken lehet részt venni:
Mennyibe is került a lombkorona sétány valójában?
Az Átlátszó virtuális túrája Nyírmártonfalva legismertebb látványosságáról.
Szabó Krisztián, Zsilák Szilvia
Címlapkép: A lombkorona sétány 3D modellje (forrás: Átlátszó) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/3d-virtualis-modellen-mutatjuk-be-mi-kerult-64-millioba-a-lombkorona-setanyon-az-unios-adofizetoknek/ | https://web.archive.org/web/20230530102855/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/3d-virtualis-modellen-mutatjuk-be-mi-kerult-64-millioba-a-lombkorona-setanyon-az-unios-adofizetoknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/3d-virtualis-modellen-mutatjuk-be-mi-kerult-64-millioba-a-lombkorona-setanyon-az-unios-adofizetoknek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-22 00:00:00 | [
"Filemon Mihály",
"Tasi Sándor",
"Tasó László"
] | [
"HCInternational Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Nyíradony",
"Nyírmártonfalva"
] | [
"támogatás",
"EU",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Lombkorona sétány"
] |
57,255 | 820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra | Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden. | Balatonfüred;mutyi;Kutatóközpont;Hadházy Ákos;uniós projekt;
2023-05-12 10:12:00
820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra, társasházat építettek a pénzből
Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie.
Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.
Az országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzése szerint az infarktuson átesett betegek rehabilitációjának „kutatására” három építőipari (!) cég kapott 820 millió forintot. Ebből építettek egy 16 lakásos társasházat. A „kutatóintézet” a földszinten volt, és állítólag 12 hónapig „kutattak” benne. Ráadásul a cég a honlapján már büszkén hirdeti, hogy el is adta a 16 lakásos társasházat. Hadházy Ákos a helyszínen egy magánklinikát talált. Elmondása szerint a recepciósok nem is hallottak az említett intézetről.
Az állítólagos kutatóközpont Balatonfüred legelegánsabb részén, néhány méterre a Jókai villától található. Különösen abszurd, hogy néhány utcára fekszik a balatonfüredi szívszanatórium. Hadházy Ákos erre hivatkozva is azt írja, az uniós támogatások hivatalos oldalán található projekleírásról is „messziről lerí, hogy senki nem gondolta komolyan, hogy bármit is kutatnának az infarktus utáni rehabilitáció területén”.
Majd idézi a projektleírás szerinte két legdurvább mondatát, miszerint „a projekt megvalósításának 24 hónapjából az épület építése 12 hónapot vesz igénybe”. A másik esetben pedig, mint arra felhívja a figyelmet, a „kutatáshoz” szükséges orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék az alábbi mondatot, amely szó szerint így hangzik: | https://nepszava.hu/3194261_hadhazy-akos-balatonfured-kutatokozpont-unios-projekt-mutyi | https://web.archive.org/web/20230524190850/https://nepszava.hu/3194261_hadhazy-akos-balatonfured-kutatokozpont-unios-projekt-mutyi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/820-millio-forintot-kaptak-az-eu-tol-infarktuson-atesett-betegek-rehabilitaciojat-kutato-kozpontra | Népszava | hungarian-news | 2023-05-12 11:03:00 | [] | [] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
57,256 | Kiderült: Mészárosék ajándéka volt a felcsúti jégpálya, de egyelőre nem lesz új | Egyelőre nem épül új mobil jégpálya Felcsúton, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában. A kivitelezésre kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett. Csakhogy ugyanazon a helyrajzi számon már hónapokkal ezelőtt működött egy másik jégpálya – amihez viszont nem tartozott közbeszerzési eljárás. Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, és Mészáros Lőrincék nagylelkűségébe botlottunk. | Egyelőre nem épül új mobil jégpálya Felcsúton, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában. A kivitelezésre kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett. Csakhogy ugyanazon a helyrajzi számon már hónapokkal ezelőtt működött egy másik jégpálya – amihez viszont nem tartozott közbeszerzési eljárás. Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, és Mészáros Lőrincék nagylelkűségébe botlottunk.
„Időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni: MOST ÍRJÁK KI a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már HÁROM HÓNAPJA ELKÉSZÜLT, december eleje óta üzemel is. Nagyon izgalmas, hogy ki fogja nyerni a versenyt…” – írta ki Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő február végén. Az izgalmas várakozásnak most vége, ugyanis a felcsúti önkormányzat elbírálta a beérkező ajánlatokat.
Az eredmény azonban kissé csalódást keltő: csak érvénytelen ajánlatok érkeztek ugyanis, így egy céget sem tudtak megbízni a felcsúti jégpálya építésével – derül ki az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumból.
A felcsúti Tó Étterem eszközbeszerzésének második ütemére februárban írtak ki közbeszerzési eljárást. A felhívás három részből állt:
konyhai eszközök beszerzése,
mobil jégpálya beszerzése,
kültéri mobíliák beszerzése.
A konyhai eszközök beszerzését a szajoli székhelyű Zericom Projekt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezheti nettó 45,2 millió forintért, miután a SmartGast 54,1 milliós ajánlatot adott, az Agrikon-Alfa Kft. ajánlata pedig érvénytelen lett. A kültéri mobíliák beszerzéséért a nádudvari Polyduct Műanyag- és Fémipari Nyrt. felel: 12,9 milliós ajánlatukkal a felcsúti Plant-Orient 2002 Kft.-t előzték meg.
A legérdekesebb rész azonban a „mobil jégpálya beszerzése” volt, amit eredménytelennek nyilvánítottak.
A feladatra egyedül az osztrák AST Eis-u. Solartechnik GmbH vállalkozott volna, de nem töltötte ki megfelelően az egyik űrlapot.
Vagyis egyelőre nem épül Felcsúton mobil jégpálya, de ez most, a nyári szezon elején nem tűnik éppen égető problémának. Főleg annak tükrében, hogy télen már használhattak egyet a helyiek – azt, amit Hadházy Ákos lefotózott.
Hadházy Ákos tavaly decemberben fotózta le először a felcsúti jégpályát
Mészárosék cége ajánlotta fel
Hogy az a jégpálya pontosan mennyibe került és milyen tervek alapján épült, csak találgatni lehetett. A szálak a „Víztározó turisztikai célú fejlesztése Felcsúton” elnevezésű projekthez vezettek, amelynek közbeszerzési dokumentumaiban utalnak egy jégpályára, de csak egy 2022 augusztusi szerződésmódosításban.
Ebben az áll, hogy „a megrendelő jelezte vállalkozó felé, hogy a jégpálya jobb kihasználhatósága érdekében annak nagyobb változatban történő megépítését kezdeményezi.” A szerződésmódosítás melléklete szerint a módosított műszaki tartalom 40 millió forinttal növelte a költségeket.
Ezt az önkormányzat „saját erőből, az eszközbeszerzési közbeszerzési eljárásban” fogja biztosítani egy 2022. júliusi képviselőtestületi határozat szerint.
A jégpályáról azonban a nyilvánosan elérhető eredeti tenderkiírásban egyáltalán nem esik szó, csak egy „többfunkciós sportpályát” említenek. Segítséget jelenthetne a műszaki leírás, amit azonban nem lehet megnyitni.
A választ végül a felcsúti képviselő-testület egyik 2022. novemberi jegyzőkönyvében találtuk meg. Eszerint „a turisztikai beruházás kivitelezője felajánlást tett, hogy egy teljes mobil korcsolyapályát biztosít” a falu részére, ha az önkormányzat vállalja a fenntartását.
Vagyis a kivitelezést végző Fejér-B.Á.L. Zrt. telepítette a jégpályát a faluba, külön közbeszerzési eljárás nélkül.
Az önkormányzat nem mondott nemet az ajánlatra, és vállalta a jégpálya üzemeltetését 3 hónapos időtartamra a tulajdonában álló Felcsúti Gazdasági és Szolgáltató Kft.-n keresztül.
A nagylelkű Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosa nem más, mint a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc és gyerekei. A zrt. számos közbeszerezést nyert az elmúlt években, többek között ők építették az új iskolát is Felcsúton. Egy évvel ezelőtt ilyenkorra, vagyis 2022 első 5 hónapjában már 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyertek. A cég bevétele öt év alatt 10,2 milliárdról 49,6 milliárd forintra nőtt.
Idén már közel 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyert a Mészáros-gyerekek cége | atlatszo.hu
Mészáros Lőrinc három gyermekének cége, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. nemrég újabb közbeszerzést nyert az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványtól. A cég többször is kapott már megbízást a közpénzből működő alapítványtól a fonyódligeti és a zánkai Erzsébet-táborok felújítására. A legújabb, márciusi tender alapján a fonyódligeti Erzsébet-tábor további fejlesztését végezheti a vállalkozás, ami rendszeresen indul sikerrel közbeszerzéseken. Ez meg is látszik az eredményein: az éves árbevételét 5 év alatt bő tízszeresére növelte a cég.
Téma sem lett volna, ha nem titkolóznak
Érdeklődtünk a felcsúti önkormányzatnál és a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nél is, hogy jól értelmeztük-e a határozatokat és a kiírásokat. Cikkünk megjelenéséig Sisa Andrástól, Felcsút jegyzőjétől kaptunk választ, amelyben az állt, hogy valóban a Fejér-B.Á.L. Zrt. bérelte a mobil jégpályát a falu számára.
Mindezek a kérdések azonban valószínűleg fel sem merültek volna, ha a Kisfaludy-program keretében kiszórt 200 milliárd forint – amelynek segítségével ez a fejlesztés is megvalósul – átlátható módon lett volna elköltve, és a pályázati feltételek, valamint a döntési mechanizmusok is ismertek lettek volna.
De nem voltak. Annyira nem, hogy a Transparency International Magyarországnak ki kellett perelnie az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Ezek egyikében szerepel az is, hogy a tóként funkcionáló víztározó partján
télen korcsolyapályává alakítható sportpálya épül.
Ennek fényében már könnyen érhető, hogy a mostani kiírásban szereplő mobil jégpályát miért ugyanarra a helyrajzi számra (02/4 és 467) írták ki, mint a korábbi pályázatban a sportpályát, továbbá az is értelmet nyert, miért ugyanakkora (17 m x 30 m) a tervezett mobil jégpálya és a sportpálya mérete.
A közpénzből készülő Tó Étterem üzemeltetése egyébként Mészáros Lőrincék kiváltsága lesz, miután a felcsúti képviselőtestület idén januárban megszavazta, hogy az ingatlant 5+5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forintért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc – más nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
Az új jégpálya – ha egyszer elkészül – is Mészáros Lőrinc közelében marad, ugyanis az általa elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tulajdonát képezi az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozzák létre. Ezeket a létesítményeket a telektulajdonos FUNA fogja üzemeltetni a felcsúti önkormányzat tervei szerint.
Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot a csónakázótóra, de a részletek nehezen derültek ki | atlatszo.hu
Sokatmondó adat, hogy a 2020-ban megítélt bő 200 milliárd forintos támogatások közel tizedét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el, az önkormányzati szereplőknek biztosított források több mint 80 százalékát pedig fideszes vezetésű települések kapták. Például Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc szülőfaluja, ami a stadion és kisvasút mellé egy csónakázó tavat álmodott meg gyaloghíddal, étteremmel és korcsolyapályával. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/kiderult-meszarosek-ajandeka-volt-a-felcsuti-jegpalya-de-egyelore-nem-lesz-uj/ | https://web.archive.org/web/20230530103820/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/kiderult-meszarosek-ajandeka-volt-a-felcsuti-jegpalya-de-egyelore-nem-lesz-uj/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-meszarosek-ajandeka-volt-a-felcsuti-jegpalya-de-egyelore-nem-lesz-uj | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-22 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Mészáros Gasztro Kft.",
"Polyduct Műanyag- és Fémipari Nyrt.",
"Zericom Projekt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"támogatás",
"sport"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
57,257 | Völner Pál továbbra is tagadja, hogy pénzt kapott volna Schadl Györgytől | A volt igazságügyi államtitkár meghallgatásával folytatódott az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, a Schadl–Völner-per tárgyalása a bíróságon kedden. Völner Pál továbbra is tagadja a kenőpénz elfogadását, szerinte ő csak segítőkész volt a végrehajtói kar vezetőjével. | „Egy képviselőnek mindig tágabban kell értelmeznie a munkáját, mindig bizonyítani kell a segítőkészségét. Talán ez a gondolatmenet segít megérteni, miért akartam a vádiratban megfogalmazott ügyekben segíteni. Én mint képviselő nem fordíthatok hátat a segítséget kérőknek, segítenem kell, ha tudok. Ha a képviselő elkezd válogatni, előbb vagy utóbb mindenkinek hátat fordít, mert az úgy kényelmesebb” – idézte a Telex Völner Pál szavait.
Szerinte az ügyészség minden ügyből azt próbálja kihozni, hogy azért akart segíteni, mert jogtalan előnyt kapott érte, de a volt államtitkár ezt tagadja. Visszautasította a vádat, miszerint a végrehajtókkal kapcsolatban visszaélt volna a hivatalával, és bűncselekményt követett volna el – írja a lap.
Ismét előadta, hogy a végrehajtók kinevezését nem ő, hanem Vízkelety Mariann volt államtitkár írta alá, ő pedig egyetlen esetben sem befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket. Megint kérte a bíróságtól, hogy tanúként hallgassák meg a kinevezésekért felelősöket.
Völner Pál határozottan tagadta, hogy korrupciós kapcsolatot alakított volna ki Schadl Györggyel.
Ehhez kapcsolódóan: Schadl György: „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem”
„Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle” – fogalmazott Völner Pál a Telex tudósítása szerint.
„Azt, hogy Schadl mit tett és mit nem, ez a tisztelt bíróság feladata és jogköre, hogy megvizsgálja, nem nekem kell taglalnom, de ez semmiféle összefüggésben nem állhat velem” – tette hozzá.
A Schadl–Völner-per érdemi tárgyalása egy hete kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a végrehajtói kar letartóztatásban lévő, lemondott elnökének meghallgatásával. Schadl György tagadta a végrehajtók kinevezésének befolyásolását, állítása szerint Völner Pállal csak magánügyben találkozott, mert hasonló volt az érdeklődési körük.
Schadl György szerint azért kapott pénzt a végrehajtóktól, mert korábban kölcsönadott nekik, hogy be tudják indítani az irodájukat.
Korábbi cikkünk a témában: Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon, utóbbi valótlan és alaptalan vádiratról beszélt
A korrupciós ügynek 22 vádlottja volt, tízen az előkészítő üléseken beismerték a bűnösségüket, köztük hat korábbi végrehajtó. Ők felfüggesztett börtönt kaptak.
A vád szerint Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség szerint Schadl György több mint kilencszázmillió forintot szedett be azoktól, akik a segítségével jutottak önálló bírósági végrehajtói kinevezéshez.
Az ügyészség beismerés esetén tíz év börtönt kért Schadl Györgyre és nyolc évet Völner Pálra, emellett kétszáz-, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást, valamint vagyonelkobzást jogtalan gazdagodásuk erejéig. A vádlottak azonban úgy nyilatkoztak, hogy nem ismerik el bűnösségüket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/volner-pal-tovabbra-is-tagadja-hogy-penzt-kapott-volna-schadl-gyorgytol/32424049.html | https://web.archive.org/web/20230605163228/https://www.szabadeuropa.hu/a/volner-pal-tovabbra-is-tagadja-hogy-penzt-kapott-volna-schadl-gyorgytol/32424049.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-tovabbra-is-tagadja-hogy-penzt-kapott-volna-schadl-gyorgytol | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-05-23 11:08:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,258 | Budapest-Hatvan: 160 milliárdot költöttünk erre a vonalra, mégis cammognak a vonatok | 120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium. Pedig az átadáskor az azóta menesztett Vitézy Dávid arról beszélt: a fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak. | Tiszta peron, új padok, a környező parkolók is zsúfolásig tele – áprilisban jártunk Pécelen. A Budapest-Hatvan közötti vonatot teszteltük, mert vasutas források szerint a vonatok a felújítás ellenére sem elég gyorsak. „Elnézést, tudna segíteni egy kis apróval?” – még 5 perc lenne a Gödöllőre tartó vonat indulásáig, amikor a kéregető megjelenik. Meglepő az érkezése, mivel rajtam kívül senki sem vár a vonatra. Miután nem jár szerencsével, odébbáll. Újabb utas érkezik, egy fiatal srác, a mellettem lévő padra ül. Még 2 perc az érkező vonatig, egy újabb koldus beelőzi a szerelvényt. A fiút zavarja a kéregető, inkább mellém ül.
Az S80-as vonat időben érkezik. A felújított kocsiban könnyű helyet találni, a vonattal Gödöllőig utazunk. Onnan az egri InterRégióval Aszódig vonatozunk a tavaly októberben átadott Budapest-Hatvan vasútvonalon. A MÁV honlapja erről azt írja, „Immáron magas színvonalú, korszerű és az utazó közönség igényeit maximálisan kiszolgáló vasútállomási környezet, valamint utazási élmény várja a felújított 80. sz. vasútvonalon közlekedőket. A NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak.”
Négy év, 160 milliárd, hogy gyorsabb legyen a vonat
A beruházás több szakaszból állt. „A Rákos – Gödöllő vonalszakaszon összességében 25,2 km hosszon építették át a vasúti pályát, amely immáron biztosítja a 100-120 km/h-s sebességet az áthaladó vonatok részére.”, „A Gödöllő – Hatvan szakaszon 27,3 km hosszon újult meg a vasúti pálya, ezzel biztosítva a jövőben a 100-120-160 km/h-s sebességet.”
A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső vasútállomás közötti kivitelezést a Mészáros Lőrinchez köthető R-KORD Kft. végezte nettó 9,7 milliárd forint értékben, a Rákos – Gödöllő vonalszakasz közötti vasúti pálya korszerűsítését a Strabag Vasútépítő Kft. és Belfry PE Kft. Konzorcium végezte nettó 62,2 milliárd forint értékben, a Gödöllő – Hatvan vasúti vonalszakasz pályaépítését és a kapcsolódó létesítmények korszerűsítését a Swietelsky Vasúttechnika Kft. végezte nettó 64,4 milliárd forintért, a Rákos – Hatvan vonalszakasz biztosítóberendezési, távközlési és ETCS2 kivitelezési munkáit a GTS Ground Transportation System szállította nettó 23,7 milliárdért.
Az átadón Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára beszédében elmondta: „Ennek a 160 milliárdos óriásberuházásnak a keretében 53 km-en újult meg a vasút.” A munka 2018-ban indult.
A 160 milliárdos költés eredménye az kellene legyen, hogy gyorsabb a vasút. Az új szerelvényeken könnyű követni a vonat sebességét: alig hagytuk el Pécelt, a sebességmérő 100-nál lecövekelt. Pedig a Menetrendi segédkönyv – amiben a vonatok engedélyezett sebességét rögzítik – azt írja, Rákos és Hatvan között végig 120 km/h-s a tempó. Alig érünk Gödöllőre, a vonat 90-re lassít.
A kötelező sebességcsökkentést sárga tábla – úgynevezett lassújel – jelzi a pálya mentén. Itt szállok át az egri vonatra, a kényelmes, emeletes KISS szerelvény Aszódig nem gyorsul 90 km/órás sebesség fölé. A szerelvény javarészt egyenes pályán halad, vagyis látszólag semmi sem indokolja a csökkentett tempót. Visszaúton Isaszegnél a két kéregető együtt száll fel az első kocsiba. Épp pénzért indulnak, amikor egy MÁV-os férfi erőteljesen rájuk szól, emiatt abbahagyják a kéregetést. A vonat időben érkezik Pécelre.
A felújított vonalat 2022. október 17-én, azaz közel 8 hónapja adták át. Az átadón nem beszélt senki arról, hogy sebességkorlátozás lenne a pályán. „A fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak.” – mondta akkor az időközben menesztett Vitézy. A magyarepitok.hu-n egy összefoglaló videó is megjelent a beruházásról.
Az innorail.hu 2021-es különszáma a vonal felújításáról szól. Ebben arról írnak, hogy „az állomások átmenő fővágányait 100-120 km/h-s haladási sebességre és 225 kN-os tengelyterhelésre terveztük”. „A vonalon előirányzott pályasebesség: Rákos és Aszód között 120 km/h, Aszód és Hatvan között 160 km/h, beépítettség és egyéb akadályok miatt helyenként 100 km/h.” Lassújeleket nem említenek.
MÁV: nincs végleges engedély
A MÁV-tól közel egy hónap elteltével kaptunk választ az okokra. A hosszú levél lényegi részében azt írták, „A pályasebesség 120 km/h-ra emelése a végleges használatbavételi engedély birtokában történhet meg.”
Majd arról írtak, „A hatvani vonalon az elővárosi vonatok szinte 100 százaléka korszerű motorvonat; az S80-as, G80-as vonatokon kívül a gyöngyösi Mátra és az egri Agria InterRégió vonatok is FLIRT, illetve emeletes KISS motorvonatokból állnak. A pályakorszerűsítés mellett a modern járművek is hozzájárulnak a kulturált, kényelmes, a korábbinál gyakoribb, megbízhatóbb, pontosabb közlekedéshez.
A 2022 decemberi menetrendváltástól az észak-pesti elővárosi térségben élők utazását könnyíti meg a legtöbb változás, amit a hatvani vonal felújítása, valamint a Kőbánya felső állomás és a Keleti pályaudvar között megépített harmadik vágány tesz lehetővé.
„Mátra InterRégió elnevezéssel új, óránkénti közvetlen összeköttetés jött létre Budapest és Gyöngyös között. A Mátra és az Agria InterRégió vonatokkal együtt reggel csúcsidőben 15 percenkénti kiszolgálás valósult meg Aszód, Bag, illetve Isaszeg, Pécel felől a főváros irányába. Gödöllő, Bag, Aszód, Tura és Hatvan településekre az InterRégió vonatok 30 percenkénti eljutást biztosítanak Budapestre, illetve Budapestről ebbe a térségbe. A Keleti pályaudvar és Gödöllő között 26-30 percre csökkent a menetidő. Főként az utasforgalom szempontjából kiemelt napszakokban a hatvani, gyöngyösi vonalon is forgalomba álltak KISS motorvonatok. Budapest és Gyöngyös között csak hétköznapokon, Budapest és Eger között hétvégén is közlekednek az emeletes járművek. A Tokaj és a Hernád-Zemplén InterCity-k a menetrendváltástól megállnak Hatvanban. Budapest és Hatvan között felármentesen vehetik igénybe az utasok az InterCity-ket akár az új vármegye- és országbérletekkel is. A hatvani megállás a salgótarjáni vonalról átszállók számára is fontos, mert a vonal települései és Budapest között így 25 perccel gyorsabb az utazás az átszállásnak köszönhetően. A távolsági forgalomban már több mint 20 százalékos az utasforgalmi növekedés, amiben több tényező is szerepet játszott: a Tisza-tó Expressz, az Agria és a Mátra InterRégiók óránkénti közlekedése, a kétóránként járó Hernád-Zemplén IC, illetve Mezőkövesden a vonat-busz átszállójegy bevezetése és az IC megállása is. Okosjeggyel pedig kedvező áron tudnak utazni az időben jegyet váltó utasok a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon. Az új Mátra InterRégió vonatokhoz igazodóan Gyöngyösön rendszeres buszos csatlakozást ad a Volánbusz a Mátra és Mátraalja felé, így a kedvelt hegyvidéki kirándulóközpontok elérését is gyakrabban biztosítja Budapestről, Gödöllőről és Hatvanból is. Április 5-től pedig új, Mátra24 napijeggyel utazhatnak a térségben a MÁV-Volán-csoport járatain az utasok.”
Hogy minderre miért nincs még mindig „végleges használatbavételi engedély”, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot kérdeztük, de a május elején elküldött kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Fotók: a szerző felvételei | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/23/budapest-hatvan-160-milliardot-koltottunk-erre-a-vonalra-megis-cammognak-a-vonatok/ | https://web.archive.org/web/20231207154606/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/23/budapest-hatvan-160-milliardot-koltottunk-erre-a-vonalra-megis-cammognak-a-vonatok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-hatvan-160-milliardot-koltottunk-erre-a-vonalra-megis-cammognak-a-vonatok | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-23 00:00:00 | [
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] | [
"Aszód",
"Gödöllő",
"Hatvan",
"Heves megye",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"közlekedés",
"vasút"
] | [] |
57,259 | Gerendainál is fajsúlyosabb mentorokban bízhat a We Love Budapest alapítója | A hét évvel ezelőtti egymásra találásnál Gerendai Károly és üzlettársai megjelenése szenzációnak számított, az azóta Tiborcz István és Orbán Ráhel környékén intézősködő Száraz István a fesztiválpiac nagyágyúi nélkül is biztos lehet szolgáltatásai piacában, legalábbis amíg Orbán Viktor a kormányfő. | Megvált üzletrészétől a turisztikai és gasztronómiai szakportált üzemeltető We Love Budapest Kft.-ben Gerendai Károly, és távoztak a cégtől üzlettársai, Takács Gábor és Lobenwein Norbert is, utóbbi a fesztivált szervező Volt Invest Kft. tulajdonosa. A We Love kizárólagos birtokosa Száraz István maradt.
A kreatív- és vendéglátóipar három befektetője, Gerendai, Takács és Lobenwein 2013-ban jelent meg a We Love Budapest és a We Love Balaton portált elindító Száraz István vállalkozásában, abban az időszakban, amikor Száraz egy hírportált is gründolt, a vs.hu-t. Száraz ezt követően felvásárlásba kezdett az online kiadványok között. Csak később derült ki, hogy ezekhez a befektetésekhez, pontosabban azok működtetéséhez a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól is pénzt kapott.
Ráadásul a felvásárolt Origo hírportált 2016-ban az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak adta tovább, aki pedig 2018-ban felajánlotta azt a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A tranzakciók után Száraz médiaportfóliójában csak a We Love portálok maradtak meg.
Gerendai Károly a HVG kérdésére most elmondta, hogy eredetileg egy konkrét projektre álltak össze a We Love Budapest Kft.-ben, de az nem jött össze, így csak egy technikai lépés volt, hogy visszaadták együttesen 30 százalékos részesedésüket.
Bőven gyarapodott azonban Száraz István egyéb vagyontárgyakban és megbízásokban az elmúlt években, így minden jel szerint nem marad biznisz nélkül. A még mindig csak 35 éves üzletember úgy került képbe, hogy évtizedes múltra visszamenően Matolcsy Ádám baráti körének tagja. | https://hvg.hu/360/20200430_Gerendainal_is_fajsulyosabb_mentorokban_bizhat_a_We_Love_Budapest_alapitoja | https://web.archive.org/web/20200919142006/https://hvg.hu/360/20200430_Gerendainal_is_fajsulyosabb_mentorokban_bizhat_a_We_Love_Budapest_alapitoja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gerendainal-is-fajsulyosabb-mentorokban-bizhat-a-we-love-budapest-alapitoja | HVG360 | hungarian-news | 2020-04-30 11:22:00 | [
"Gerendai Károly",
"Orbán Ráhel",
"Száraz István"
] | [
"Core Solutions Kft.",
"Felis Magántőkealap",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Uncia Magántőkealap",
"We Love Budapest Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"informatika",
"bennfentes kereskedelem",
"vendéglátás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
57,260 | Magántőkealap szállna be az egyik leggazdagabb magyar szállodaprojektjébe | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján olvasható bejelentés szerint a Market Építő Zrt. alapító vezére, Scheer Sándor minősített többségi befolyása alatt lévő cég adja el a Sárváron luxushotelt építő kft.-ben meglévő üzletrészének a felét az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapnak. | Több mint egy évvel ezelőtt, 2022 áprilisában jelentette be a Market Építő Zrt., hogy Sárváron egy Prémium kategóriás szálloda építésébe kezd. A cég Facebook-oldalára kitett poszt szerint a sárvári kórház mögött, a Csónakázó-tó mellett lévő 3,7 hektáros területen húzzák fel a Modero Health Concept Hotel Sárvárt, tízmilliárd forintból.
Bencze Zsolt, a szállodát építtető és üzemeltető Unione Sárvár Kft. ügyvezető igazgatója az alapkőletételkor elmondta, hogy a 83 szobás, prémium kategóriás hotel kivitelezése 2021-22 telén kezdődött meg, s a hotel a tervek szerint 2023 őszén nyitja meg kapuit.
Az Unione Befektetési Csoport első tagja, az Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft., 1998-ban alakult. Működését egy Andrássy úton található üzlethelyiség tulajdonjogának megvásárlásával, és az ingatlan bérbeadásával kezdte. Jelenleg 11 Andrássy úti és számos egyéb, a főváros különböző kerületeiben található üzlethelyiség tartozik a cégcsoport tulajdonába. Köztük az is, amely a Váci utcában található, s amelyet jelenleg a L’Occitane kozmetikai cég hasznosít. Emellett a cégé a győri Gastron Vendéglátóipari Rt. 22 győri és 3 budapesti üzlethelyiségének is a tulajdonjoga.
Írásunk szempontjából azonban az az érdekesebb, hogy az Unione-nak nem a sárvári lesz az első luxusszállodája, hiszen Budapesten már rendelkezik eggyel, övé a Hotel Clark. Emellett a MOM Park szomszédságában lévő Hillside Offices-t, valamint a főváros csúcskategóriás éttermét, a YAMA Budapestet birtokolja.
Az Unione Befektetési Csoport honlapján azt írja magáról, hogy "egy magánszemélyek által tulajdonolt, 1998 óta az ingatlanpiacon működő vállalategyüttes". A nyilvánosan elérhető céges adatbázisból már több derül ki. Nevezetesen az, hogy az Unione-C 2021 márciusában átalakult, jogutódja az Unione Holding Zrt. lett. Az 5 millió forintos alaptőkéjű társaságban minősített többségi (ez a törvény szerint legalább 75 százalékot jelent) befolyással rendelkezik Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatója, aki 87,5 milliárd forintos vagyonával Magyarország 18. leggazdagabb embere.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz tegnap érkezett összefonódási bejelentés értelmében az Unione Holding Zrt. a Central European Opportunity II Magántőkealappal közös irányítást szerez az Unione Sárvár Szállodaprojekt Kft. felett, méghozzá oly módon, hogy a magántőkealapé lesz a kft. ötven százalékos üzletrésze. A másik ötven százalék tehát marad a Scheer minősített többségi befolyása alatt álló Unione Holdingnál.
Az Unione Sárvár Szállodaprojekt Kft. jogelődje a Las Vegas Játék- és Pénznyerőautómaták Gyártó és Üzemeltető Kft., amely 1990 júniusában jött létre, s 1993 áprilisában Global Projektinvest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-re keresztelték át. Mai elnevezését 2007 októberében kapta - akkor szerzett benne minősített többségi befolyást az Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft., s - mint említettük - 2021 márciusától az Unione Holding az egyedüli részvényes.
Legalábbis még. Amennyiben ugyanis a GVH nem talál kifogást az összefonódásban - vagyis arra a következtetésre jut, hogy az Union Holding és a magántőkealap együttes szerepvállalása nem tekinthető a versenyt korlátozó összefonódásnak -, akkor a kft. új tulajdonosa az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity Magántőkealap lesz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2022 februárjában vett nyilvántartásba. | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/magantokealap-szallna-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar-szallodaprojektjebe.html | https://web.archive.org/web/20230610152648/https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/magantokealap-szallna-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar-szallodaprojektjebe.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magantokealap-szallna-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar-szallodaprojektjebe | mfor.hu | hungarian-news | 2023-05-24 17:41:00 | [
"Scheer Sándor"
] | [
"Central European Opportunity II. Magántőkealap",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Unione Sárvár Kft.",
"Unione-C Kft."
] | [
"Sárvár",
"Vas megye"
] | [
"tőkealap",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,261 | Elkaszálta a bíróság a milliárdos, de sokak által utált balatoni beruházást | A Pécsi Közigazgatási Bíróság másodszor is azt mondta ki, hogy nem lehet kikötőt létesíteni a Balatonföldvár Nyugati strandján. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Úgy néz ki, győzhetnek a civilek. | Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. Ezzel úgy fest, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit.
A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt.
A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt – írja a Magyar Hang. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület polgári per keretében támadta meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége.
A beruházó
A 2015-ben december közepén természettudományi kutató-fejlesztő cégként bejegyzett Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. 2021. február elején kapta mai elnevezését - nagyjából amikor kezdődött a földvári kikötő-saga. A két magyar magányszemély tulajdonolta kft.-ben 2019. október utolsó napján bukkant fel egyikük kilépésével tulajdonosként és ügyvezetőként a balatonföldvári illetőségű Deák Sándor Imre, akinek korábban például a Pizza Fortehoz is volt köze (testvére, most is vezető beosztású tisztségviselő) - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
Őt 2022. december közepén követte a megmaradt eredeti tulajdonos helyén az elektromos hajó-báró, a reklámiparban is jól ismert Viszkei András János ugyancsak tulajdonosként és ügyvezetőként, aki a látványra is sokkoló, a Balatonon rohamos tempóban elterjedő hatalmas Wia elektromos - magyar viszonylatban - szuperjachtok gyártója. Viszkei a jachtüzem mellett érdekelt a Kenese és Akarattya között elhelyezkedő jachtkikötőt üzemeltető Balatonfői Yacht Club Kft.-ben is. A 2020. május vége óta főtevékenységeként ingatlan üzemeltetést jegyző társaságnak az elmúlt 4 évben értékesítésből nem származott bevétele, üzemi és adózás előtti eredménye egyaránt 1,88 millió forint volt.
Az építkezést azonban idén kora tavasszal azonban másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel.
A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balaton-beruhazas-birosag-engedely-balatonfoldvar-kikoto-strand.html | https://web.archive.org/web/20231220070310/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balaton-beruhazas-birosag-engedely-balatonfoldvar-kikoto-strand.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkaszalta-a-birosag-a-milliardos-de-sokak-altal-utalt-balatoni-beruhazast | mfor.hu | hungarian-news | 2023-05-25 17:51:00 | [] | [] | [
"Balatonföldvár",
"Somogy megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"engedély",
"környezetvédelem",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,262 | Club Aliga: A helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos | Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint. | Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint.
A Bayer Property nem ismeri el a korábbi tulajdonos által vállalt kötelezettségeket, amelynek része egy lépcsőlejáró a magaspart északi oldalán, a beruházó területén – mondta a Szabad Európának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő. Balázs Attila cége szerinte le akarja zárni az egyetlen lejárót, arra hivatkozva, hogy nem biztonságos.
A lépcső kétszáz méter hosszan a magaspartról vezet le a Balatonhoz. Ha nem lenne, kilométereket kellene kerülni a lejutáshoz. Ez egy nagyon fontos lejáró, több ezren használják azóta, hogy a Club Aliga előző tulajdonosának finanszírozásával megépült 2010-ben – mondta Bukovszki András.
A helyiek minden évben karbantartják a korlátokkal kiépített hegyi ösvényt. Az előző tulajdonos egyébként két lejárót ígért a magaspartról a Balatonhoz, ebből ez az egy készült el, és az új tulajdonos most ezt is el akarja venni a helyiektől az aligai civil szervezet alelnöke szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
A lejárót az Aligai Fürdőegyesület tagjai tartják karban, minden évben május végén szerveznek egy egynapos eseményt erre. Eddig mindig gond nélkül megkapták a terület tulajdonosától az engedélyt a karbantartáshoz, idén azonban Balázs Attila cége igazságügyi szakértői véleményt és hatósági engedélyt kért tőlük az egyesület elnöke szerint. Hangsúlyozta, hogy a lejárót mindenki a saját felelősségére használhatja, ez a figyelmeztetés ki van függesztve a helyszínen, vagyis a terület tulajdonosát semmilyen felelősség nem terheli. 2010-ben megkapta az önkormányzat a lépcső műszaki terveit és a kivitelezési szerződést, ezért a civilek nem értik, hogy milyen új hatósági engedélyt kér a tulajdonos.
A helyi egyesület alelnöke szerint a polgármester és a képviselő-testület többsége is a beruházó oldalára állt, mindenben asszisztálnak nekik.
A magaspart tetejére tervezett öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház építési engedélyét a fürdőegyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette március elején. Később a kikötőépület építési engedélyéről is hasonló döntés született. Bukovszki András úgy tudja, ez utóbbit már nem akarja megépíteni a beruházó. Ez egy közparkban, állami területen épült volna fel, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen, ahogy erről egy korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Korábbi cikkünk a témában: Vagyonkezelő, kormányrendelet, állami milliárdok: már minden szél a Club Aliga felé fúj
A Bayer Property az új tervekről márciusban már tartott egy lakossági tájékoztatót, amelyet két nappal előtte hirdetett meg a polgármester. Az esemény nem volt nyilvános, biztonsági őrök lakcímkártyát vagy tulajdoni lapot kértek a bejutáshoz, amiről úgy tudja, csak a rendőr tehetné meg – mondta Bukovszki András. Szerinte a tájékoztató megrendezett színjáték volt, a résztvevők mintegy felét, a leendő kikötőbérlőket az új tulajdonos hívta meg. Még vége sem volt a rendezvénynek, már megjelent egy sajtóközlemény, hogy a lakosságot tájékoztatták a fejlesztésekről, és minden kérdésre választ adtak, miközben csak írásban lehetett kérdezni – tette hozzá. A végén „sör, kaja, pia” volt a résztvevőknek – számolt be személyes tapasztalatáról a szervezet alelnöke.
Az önkormányzati képviselő írt egy cikket az eseményről Aligai színjáték címmel a helyi lapba, de az önkormányzat cenzúrázta, nem engedték megjelenni – mondta Bukovszki András.
A tulajdonos szombatra újabb lakossági tájékoztatót hirdetett a magánterületén, a sajtó azon sem vehet részt, csak helyiek – lakcímkártya vagy tulajdoni lap bemutatásával – és az új kikötőbérlők. A civilek és a kisebbségben lévő három önkormányzati képviselő azt szeretné, hogy a fejlesztési koncepció ismertetése nyilvános, hivatalos lakossági fórumon történjen a kultúrotthonban. A fürdőegyesület alelnöke úgy tudja, a beruházó kitart a hatemeletes társasházak mellett, hiába vonták vissza az építési engedélyt.
„A kilencmillió éves védett löszfal teteje nem csúfítható el egy ilyen tájidegen épületegyüttessel. Itt egy ember profitja érdekében megsemmisítik az egész keleti medence természetes környezetét, az Aligától Almádiig egységes löszfalat, amely egy aktív, mozgásban lévő anyag, ezért nagyon kockázatos arra ekkora tömegű épületeket felhúzni” – fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy 540 méteres partszakaszt, amelyen a parti sétány is húzódik, az új tulajdonos felparcellázott és eladott a parttal együtt. A helyiek továbbra is abban bíznak, hogy a parti sávot önálló helyrajzi számra helyezik, és továbbra is használhatják az ott élők és a nyaralók.
Az aligai civilek szerint megsemmisítik a Balaton természetes környezetét, teljesen tájidegen épületeket terveznek oda.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették a tulajdonosoktól ezt a 47 hektárt, a helyiek elől pedig lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, itt nyaraltak a pártfunkcionáriusok, de Brezsnyev, Honecker és Ceaușescu is járt itt – mesélte Bukovszki András. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig azért küzdött harminc évig, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez a területet. Ez a három évtizedes civil munkájuk semmisült meg, amikor két éve egy kormányrendelettel kiemelt beruházássá minősítették a környéket. Szerinte most a milliárdosok akarják elvenni a helyi lakosság és a turisták elől a Balaton-partot.
Azt szeretnék elérni, hogy vonják vissza a kiemelt beruházás státuszt, mert az felülírja a helyi építési szabályzatot, a vízpart szabályozását, a Balaton-törvényt magában foglaló Településrendezési törvényt, amely szerint a parti sétányok hossza, a zöldterületek és a strandok területe nem csökkenthető. Ezeket a törvényeket mind áthúzták egy kormányrendelettel, elvehetik a teljes, 1300 méteres aligai parti sétányt. Azért küzdenek, hogy ne épülhessenek vízparti magánvillák a parti sétány helyén – mondta Bukovszki András.
Kerestük az ügyben a Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-a-helyiek-szerint-le-akarja-zarni-az-egyetlen-lejarot-az-uj-tulajdonos-aki-ujabb-zartkoru-tajekoztatot-szervez/32407399.html | https://web.archive.org/web/20230605163229/https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-a-helyiek-szerint-le-akarja-zarni-az-egyetlen-lejarot-az-uj-tulajdonos-aki-ujabb-zartkoru-tajekoztatot-szervez/32407399.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/club-aliga-a-helyiek-szerint-le-akarja-zarni-az-egyetlen-lejarot-az-uj-tulajdonos | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-05-12 19:38:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt."
] | [
"Balaton",
"Heves megye",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"környezetvédelem",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
57,263 | Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát | Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért. | Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.
Július 1-jén indul az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni.
A lakossági szegmensben nagy változás nem lesz, az értékkel bíró ipari hulladékok esetében azonban nagyot fordul a világ. Több száz olyan kis- és közepes vállalkozás, családi cég van Magyarországon, amely eddig abból élt, hogy gazdasági táraságoktól vásárolta fel a fém-, papír- vagy műanyaghulladékot, amelyet kezelt, feldolgozott és továbbértékesített.
Vállalkozókból bérmunkások
A Mol belépésével azonban július 1-jétől a koncesszió hatálya alá tartozó esetekben már nem lesznek erre jogosultak, nem rendelkezhetnek a hulladékkal, mert annak kizárólagos birtokosa a MOHU lesz.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, ezek a hulladékos cégek az új rendszerben nem köthetnek üzletet, lényegében a MOHU alvállalkozói, bérmunkásai lesznek, amennyiben a Mol koncessziós cége igényt tart a szolgáltatásaikra, és leszerződik velük. Ha nem, akkor az évek, évtizedek alatt felépített cégek becsődölnek.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
Ezt a nem túl optimista képet súlyosbítják a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által május 16-án benyújtott törvénymódosító javaslatok.
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint bő egy hónappal a koncesszió indulása előtt „még mindig óriási mértékű jogbizonytalanság és feszültség van a piacon, hogy a jogszerűen végzett gazdasági tevékenységük eredményeként létrejött e vagyonelemnek mi lesz a sorsa”.
A HOSZ még a Semjén-féle jogszabálymódosítási javaslatok előtt reagált a tervezetre a társadalmi egyeztetés során. Szerintük a hulladékkezelő cégek a július 1-jén rendelkezésére álló készleteket piaci áron, a jogszabályoknak megfelelően végzett gazdasági tevékenységük körében szerezték, jellemzően vásárolták a hulladéktermelőktől.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatot a működésük során keletkező hulladék elszállítására. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának korábban nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy elviszi egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. A papírhulladékot kezelte és értékesítette a piacon, leginkább papírgyáraknak.
A hulladékkezelő cégeknek érvényes szerződésük van a hulladéktermelő vállalatokkal, gyárakkal, így nem tehetik meg, hogy felhagynak a tevékenységükkel. Ezek nem teljesítése akár kötbérezéssel is járhat.
Július 1-jén azonban a készleteiket át kell adniuk a MOHU-nak vagy az általa kijelölt cégnek, amely valamekkora összegű kompenzációt fizet érte, viszont nem tudni, mennyit. Ezeknek a cégeknek a hulladék képezi a legnagyobb vagyonukat, nem mindegy, hogy kifizeti-e a Mol koncessziós cége érte a piaci árat, vagy kevesebbet ad érte.
Megszabadulni sem tudnak tőle a határidő előtt, mert csak nagyobb mennyiséget, több tonnát tudnak értékesíteni, vagyis meg kell várni, amíg megfelelő készlet gyűlik össze. A felvásárlási árak is befolyásolják, hogy mikor éri meg túladni rajta, hiszen amikor alcsonyabbak az átvételi árak, a hulladékos cégek kivárnak, akkor adnak túl a portékán, amikor magasabb árat kapnak érte. Emiatt jelentős mennyiség halmozódhat fel a hulladékgazdálkodó cégeknél.
Gondot okoz az is, hogy egy részük esetében már hozzáadott értéket képeztek a hulladék feldolgozásával. Kérdésként merül fel, hogy a feldolgozott hulladék is a jogszabályi rendelkezés alatt értelmezendő-e.
Bizonytalan piaci árazás
Bonyolítja a helyzetet, hogy a feldolgozás során az eredetileg a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék jellemzően keveredik a nem a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékkal. A feldolgozást követően a különválasztás nem megvalósítható.
Elméletileg e készleteket a piaci szolgáltatóknak át kellene adniuk a Mol cégének a törvény hivatkozott szabályai alapján, mindezért cserébe csupán az érintett hulladék után lettek volna jogosultak kompenzációra, ami nem feltétlenül egyezik meg a hulladék piaci árával. A kezelésen áteső hulladékok esetén pedig plusz hozzáadott értéket is képeztek a szolgáltatók, így ebben az esetben magasabb piaci árról beszélünk.
Ha nem tetszik a MOHU által felajánlott kompenzáció összege, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordulhattak volna. Azért a múlt idő, mert a Semjén-féle indítványban lecserélték a kompenzáció szót ellentételezésre, ami még hátrányosabb helyzetet teremtett a hazai cégeknek.
Ha nem fogadják el a MOHU ajánlatát, csak a bíróságokhoz fordulhatnak, vagyis egy többéves jogi procedúra veszi kezdetét. Nagy kérdés, hogy kinek ítél a bíróság. Míg ugyanis a papír és a fém esetében van egyfajta nyilvánosan elérhető piaci ár, a műanyagok esetében nincs olyan, akár nemzetközi tőzsdei index, amelyhez viszonyítani lehetne.
A HOSZ szerint a gazdálkodó szervezetek a koncesszió hatálybalépése előtt beszerzett hulladékok tekintetében több szempontból is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel a piaci viszonyoknak megfelelően már kifizetett ár és a hozzáadott érték megtérülése bizonytalan.
Az érdekvédelmi szervezet ezért átmeneti szabály kidolgozását kérte a kormányzattól, hogy év végéig lehetőségük legyen értékesíteni a koncesszió előtt megvásárolt hulladékot. Ez azonban nem jött össze, mint ahogy a HOSZ többi észrevételét sem fogadta el a kabinet.
Egy hulladékgazdálkodásban érintett cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy pánikhangulat van a piacon. „A kisebb vállalkozások pánikhangulatban vannak, próbálnak minden olyan hulladékot eladni, ami a koncesszió része” – mondta. Szerinte a nagyobb vállaltok kivárnak, de a koncessziós rendszer indulása mindenkit letaglóz.
„A bizonytalanság mindenkit kikészít. Még rengeteg cégnek nincs aláírt szerződése a MOHU-val, a gyárak nem tudják, hogy a mostani partnerük fogja-e elvinni a hulladékot, mennyit fog egyáltalán fizetni érte, mekkora EPR-díjat kell majd fizetniük, és milyen egyéb költségeket fog a Mol koncessziós cége kiszámlázni” – tette hozzá a cégvezető.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Vízjog, kedvezmények
Amennyiben a parlament elfogadja a Semjén Zsolt által beadott törvénymódosító indítványt a jövőben nem kell majd a hulladékfeltöltéshez (elföldeléshez) a MOHU-nak vízjogi vagy vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárást lefolytatnia.
De változik a települési díjkedvezmények rendszere is. Jelenleg az önkormányzatok eldönthetik, hogy adnak-e a szemétszállítási díjból szociális vagy egyéb okok miatt kedvezményt az ingatlanhasználóknak. Nemcsak iskoláknak, óvodáknak, de éppen a falu kisboltjának is adhat kedvezményt vagy vállalhatja át a teljes szemétszállítási díjat a település.
A jogszabály úgy módosulhat, hogy az önkormányzat átvállalás esetén eltérhet a korábbi díjkedvezménytől: többet és kevesebbet is átvállalhat az ingatlanhasználó helyett fizetett díjból. Újdonság a többet szó: magyarul ha a jövőben drágulna a szemétszállítás díja, a törvénymódosítás megadja az esélyt arra, hogy az önkormányzatok a korábbiaknál nagyobb összegű kedvezményt adjanak a hulladékszállítás díjából.
A HOSZ szerint ezáltal a hulladéktermelő ingatlanhasználók még a jelenleginél is kevésbé lennének érdekeltek a hulladékcsökkentésben, ami teljes mértékben ellentmond egyebek mellett a hulladékpiramisban foglalt prioritásoknak. De az is benne van a módosításban, hogy a jövőben drágulhat a szemétszállítás díja. | https://www.szabadeuropa.hu/a/igy-einstandolhatja-a-mol-a-hulladekos-cegek-vagyonat/32425763.html | https://web.archive.org/web/20231208072511/https://www.szabadeuropa.hu/a/igy-einstandolhatja-a-mol-a-hulladekos-cegek-vagyonat/32425763.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-einstandolhatja-a-mol-a-hulladekos-cegek-vagyonat | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-05-26 20:03:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"adó",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,264 | Taomutyi Tolnában Jogerős a felfüggesztett börtönbüntetés és vagyonelkobzás a DFC volt elnökének és pénztárosának | Nem tudta megtartani első félidei egygólos előnyét – Tieger finoman gurított a jobb alsó sarokba – a Dombóvár megyei 1-es futballcsapata a hajtós nagyszombati mérkőzésen. A vendég Bölcskének Kiss P. góljával sikerült kiegyenlítenie, így továbbra is kiélezett a küzdelem a tolnai bajnokság 4-6. helyéért. A Dombóvári Futball Club (DFC) jobbára saját nevelésű fiataljai biztató jövőt ígérnek. Csak a múltat, azt lehetne feledni! A 2014-es idény tao-támogatásainak felhasználását, amikor a labda helyett fűnyírótraktorokkal, mosógépekkel, pólókkal, öltözőszekrényekkel, kisbusszal játszott az akkori elnök és pénztárosa vádirat szerint, amely a minap jutott el a jogerős ítéletig. Eszerint a pénztáros még a nagyszülői ház tetőfelújítására is juttatott a közpénzből, az állam és a klub vesztesége összesen mintegy 15 millió forint. Az elkövetőket az első fokkal megegyező tényállással, a vagyonelkobzás mértékén változtatva jogerősen elítélte a törvényszék – információnk szerint kevés sikerrel kecsegtető felülbírálatért fordultak a Kúriához. A közpénzeket kezdettől takargató taomutyi főbűnöse azonban sokak szerint a Fidesz-kormány, és a jogalkotó kormánypárt feje, aki a dombóvári meccs idején békésen főzte a sonkáját valahol a magyar vidéken. | Balassa Tamás;
Dombóvár;mutyi;felfüggesztett szabadságvesztés;TAO - támogatások;
2022-04-24 15:50:00
Taomutyi Tolnában – Jogerős a felfüggesztett börtönbüntetés és vagyonelkobzás a Dombóvári FC volt elnökének és pénztárosának
Nem tudta megtartani első félidei egygólos előnyét – Tieger finoman gurított a jobb alsó sarokba – a Dombóvár megyei 1-es futballcsapata a hajtós nagyszombati mérkőzésen. A vendég Bölcskének Kiss P. góljával sikerült kiegyenlítenie, így továbbra is kiélezett a küzdelem a tolnai bajnokság 4-6. helyéért. A Dombóvári Futball Club (DFC) jobbára saját nevelésű fiataljai biztató jövőt ígérnek. Csak a múltat, azt lehetne feledni! A 2014-es idény tao-támogatásainak felhasználását, amikor a labda helyett fűnyírótraktorokkal, mosógépekkel, pólókkal, öltözőszekrényekkel, kisbusszal játszott az akkori elnök és pénztárosa vádirat szerint, amely a minap jutott el a jogerős ítéletig. Eszerint a pénztáros még a nagyszülői ház tetőfelújítására is juttatott a közpénzből, az állam és a klub vesztesége összesen mintegy 15 millió forint. Az elkövetőket az első fokkal megegyező tényállással, a vagyonelkobzás mértékén változtatva jogerősen elítélte a törvényszék – információnk szerint kevés sikerrel kecsegtető felülbírálatért fordultak a Kúriához. A közpénzeket kezdettől takargató taomutyi főbűnöse azonban sokak szerint a Fidesz-kormány, és a jogalkotó kormánypárt feje, aki a dombóvári meccs idején békésen főzte a sonkáját valahol a magyar vidéken.
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, nagyobb értékre elkövetett sikkasztás és jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében, valamint két rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében találta bűnösnek a Szekszárdi Törvényszék április 13-án a DFC egykori elnökét mint I. rendű vádlottat a másodfokú bíróság közleménye szerint. Két év szabadságvesztésre ítélték, börtönbüntetését 4 év próbaidőre felfüggesztve, és 2,4 millió forintos pénzbüntetést kapott. Emellett 3 évre eltiltották az olyan tisztségektől, amelyek gazdálkodó vagy civil szervezet vezetői felelősségével járnának. A pénztáros II. rendű vádlott mint bűnsegéd 1 év és 6 hónapos börtönbüntetését 3 évre felfüggesztették, pénzbüntetése 2 millió forint. A bűnös úton szerzett gazdagodásuk miatt vagyonelkobzást is kirótt rájuk az ítélet – a másodfokon eljáró bíróság csak ennek mértékén változtatott, de érdemben helybenhagyta a járásbírósági verdiktet.
A két dombóvári férfi 2014-ben határozta el, hogy a tárgyieszköz-beruházásra, felújításra fordítható taotámogatás egy részét a jóváhagyott céltól eltérően használják fel. Mindenfélét vásároltak, és csak részben juttatták el a szerzeményeket az egyesülethez (mosógép), vagy egyáltalán nem (fűnyírótraktor, tetőcserép). Máskor csak papíron létezett az értéktárgy (hangfal.) Mindehhez igénybe vették a sportegyesület vagyonát is önerőként, a jogszerű felhasználás látszata érdekében hamis okiratokat (szerződéseket) készítettek. Ezzel 7,5 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek, és a 30 százalékos önrész miatt több mint 3 milliós kárt az egyesületüknek. Ezen felül a taopályázatból 8,9 millióért vásároltak egy kisbuszt, amit az elnök két évvel később 3 millióért adott el, miközben a forgalmi érték 6,5 millió fölött volt. A különbözet szintén a sértett egyesületet rövidítette meg.
Pénz jött, pénz ment
– Mentőt neki! Spori! Kérje el a receptet tőle, nekem is kell belőle! – Derűsen élcelődnek a dombóvári nézők a bölcskei játékos csodás gyógyulásán, amit nem sokkal előtte jelentős ordítás előzött meg: a középpályás a combját fogva gurgulázott a gyepen. A hazaiak rutinosan öblögetik szokásos kommentjeiket, miközben boldogok: lendületes tempót diktáló fiaik a húsvéti győzelem felé menetelnek. A téttel és a játékosok nevével nem mindenki van tisztában.
– A góllövőt? Nem ismerem – mondja egy újdombóvári férfi, sörét szorongatva a szünetben. – Ritkán járok ki meccsre.
– Hallott a taomutyiról?
– Beszélnek ezt-azt. Ez egy ilyen ország, ami nincs lebetonozva… mert itt már a betonkeverőket is rég lenyúlták. Ezek meg sok pénzt eltettek állítólag.
– De sokat is hoztak – tromfol egy törzsszurkoló. – Attiláért tűzbe tenném a kezem. Rengeteget tett a város futballjáért. Ő is itt játszott, és most a fia folytatja.
– A sajátjaként kezelte a klub pénzét. Méltó Fidesz-tanítvány – riposztozik egy harmadik társuk.
P. Attilával, a DFC volt elnökével – a helyi szakiskola testnevelőjével, a PASZ Sportegyesület vezetőjével – az elsőfokú határozat után beszéltünk először. Az ügyészség sikkasztással, költségvetési csalással, hűtlen kezeléssel, okirat-hamisítás miatt vádolta meg.
– Kicsit túlzásnak tartom, de az elnöki pozíciót én töltöttem be, igen.
– Úgy tudjuk, felmentéséért, és enyhítésért fellebbeznek. Ártatlannak tartja magát?
– Mindkettő igaz. Abszolút.
– Nem történt olyan manőver a pénzekkel, ami megkárosította a költségvetést és az egyesületet?
„Nekem adtak, neki nem”
– Nem. Nem is értem a kérdést. Nem hiszem, hogy ön újságíróként kérdezhet ilyet. Ez a bíróság el fogja dönteni. Nyilván önt megbízták, az én ellenfelem, aki egy jogászok által kreált vádat adott be, amit muszáj volt kivizsgálniuk. Megvárjuk a végét, és azt el kell fogadni. Minek megyünk elébe?
– Az elsőfokú ítélet szerint számos szabálytalanság történt a taopénzekkel.
– Nem értem. Hová akarunk kilyukadni?
– Érdekli az embereket, tiszta kézzel költik-e el a közpénzt.
– Nem várhatja el tőlem, hogy olyan felvilágosítást adjak, amit nem döntött el még a bíróság sem.
– De azt elmondhatja, mit gondol a vádakról.
– Elmondtam. Egyébként Szabó Loránd volt a polgármester akkoriban, és ezt nyugodtan leírhatja a cikkben. Én négy évig voltam a klub elnöke. Én átlagban 1-2 millió forintot, az utolsó évben, 2016-ban 500 ezer forintot kaptam a sportkeretből. Ötszázezer forintot, jól hallja, nyugodtan leírhatja. Amit nem is kaptam kézhez, csak annyit ítéltek meg nekem. Húszmilliós volt a költségvetés. Most is ennyi nagyságrendileg. Ha valaki lopni akar a félmillió vagy egymillió forintból, akkor először ezt a húszmilliót kell hozzá raknia. Én így látom a matekot. Ezt elmondtam a bíróságon is. Az is engem igazol, hogy a következő évtől Szabó volt a futballklub elnöke négy évig. Utána 29 millió forintot adott a közpénzből a Dombóvári Futball Clubnak. Én átlag évi egymillióból tartottam fönn a 20 milliós költségvetést, ő meg a második évtől 29 millióból. Úgy gondolom, a számok magukért beszélnek. Lehet látni, hogy melyikből lehet elvenni, és melyikből lehet úgy elvenni, hogy ha először hozzáteszünk. Nekem most is az a szerepem, meg akkor is az volt, hogy pénzt szerezzek hivatalosan. Nekem adnak a vállalkozók, neki nem adtak, pedig ő volt polgármester.
– Ez a 20 és 29 millió költségvetési pénzeket jelent, vagy a tao is benne van?
– Nincsen tao. Sem ő nem tudott taózni, sem mi. Illetve ez nem teljesen igaz, mert ugye lehet taózni: beruházásra mi taóztunk, nem emlékszem pontosan, 3-4 millió forintra, amiből a futballpálya mellett lévő csarnokot újítottuk föl, nyílászáróktól a festésig. Használják atléták, pingpongosok, kosarasok. De ezzel együtt sem elég a pénz a költségvetésre, mert a tao-pénzeket csak utánpótláscsapatokra lehet költeni, kivéve azt, amit most mondtam.
– A 2013-2014-ben 12,833 millióval kellett elszámolniuk az MLSZ felé. Ez tao-pénz.
– Eszközbeszerzés. Nem tudtunk elszámolni vele, mert Szabó Loránd kivette azokat a számlákat az átadás-átvételkor, amivel el tudtunk volna számolni. Nem írtam alá a jegyzőkönyvet, mert nem volt reális. Ezért vagyok a bíróságon.
– Miért nem perelt?
– Mert nincs vége az eljárásnak. De őt nem is tudom beperelni, mert nem a saját, hanem a DFC nevében jelentett fel. A klubot meg nem perelem be.
– De hát mégiscsak a becsületéről van szó.
Szabó Loránd országgyűlési képviselőként indul, 229. a listán. Azt hiszem, ez önmagáért beszél. Ő már eljátszotta a becsületét, hála Istennek. De hát ez az én véleményem, meg hála Istennek 18 ezerből úgy 15-16 ezer emberé. De ne térjünk el a tárgytól. Ha írt egy emailt, akkor lehet, hogy fogunk rá válaszolni.
– A fűnyírók, a tetőfelújítási anyagok, a busz, az öltőszekrény, a pólók – ezekkel mi a helyzet?
– A bútorok mind megvannak, meglettek. Kiderült, hogy be lettek szerezve. Kamufeljelentés volt, hogy nem voltak traktorok. Kiderült a nyomozás és a tárgyalás során, hogy megtalálták őket. A bíróság dolga, hogy a többit eldöntse. Mi van még? Azért kellett eladni a buszt és a traktorokat, mert nem kaptunk támogatást az önkormányzattól. Ügyvédnél írtuk az adásvételi szerződést. Nem is érjük, mi a probléma vele. Tartozásunk is volt, úgy adtuk el valakinek, hogy abba is beszámoltunk azt hiszem egy vagy kétmillió forintot, úgy adtuk el háromért. Egymilliót beraktam a házipénztárba. Ez kiderült a tárgyaláson.
– Csalódott lesz, ha nem mentik fel másodfokon?
– Persze. De annyira azért nem. Most is szponzorálom a csapatot, most is én szerzem a pénzt, hála Istennek, 30 vállalkozóval tárgyaltam, 29 támogat. Innen van pénzünk, úgy, hogy én már nem vállalok szerepet az egyesületben. De ha engem elítélnek – a maximumot kérte az ügyész, amiben nincs letöltendő, csak pénzbüntetés van –, akkor én szponzoráltam a csapatot két éven keresztül. Így fogom fel. Én ettől tudok aludni nyugodtan. Szabó Loránd meg tudjon máshol, vagy ne tudjon. Hosszú távon úgy is kiderül az igazság.
A jogerős ítélet után is megkérdeztük P. Attilát.
– 90 százalékban nem értek egyet vele.
– És a tíz százalék?
– Ezt nem telefonon fogom elmondani.
Szabó Loránd 2002 és 2019 között volt Dombóvár polgármestere. Szerinte P. Attila azért kapott kevesebb pénzt elnökként, meg elfogyott körülötte a bizalom. „Az elnökség elfordult tőle, többen felálltak, mert érezték, valami nagyon nincs rendben a klub gazdálkodásával. Amikor 2016 májusában átvettük a stafétát, háromtagú elnökséggel, elnöki poszt nélkül, akkor kiderültek a hiányosságok. Fél évig kérleltük Attilát, hozza helyre a dolgokat, nem tette. Az év őszén elégeltük meg, és feljelentést tettünk” – mondja a volt polgármester. Hozzáteszi: büszke rá, hogy bár a megyei futballban szinte mindenhol feketén fizetnek, az ő idejükben adózott jutalmat tudtak adni a játékosoknak, amiért évi 3-3,5 milliós közterhet kellett befizetniük. Ezért is emelkedett a klub költségvetése.
Mit keres itt a Népszava?
Nagyszombat, Ujvári Kálmán sporttelep, három nappal a jogerős ítélet után. A Dombóvár és a Bölcske melegít, a nézők gyülekeznek. P. Attila volt elnök Tobak Gábor DFC elnökségi tag (Mi Hazánk képviselőjelölt) és Pintér Szilárd (Fidesz-KDNP) polgármester társaságában szotyolázik a pálya sarkában, a dél-olasz maffia arcképével jelzett kellemes pizzéria mellett. Meghökkennek a Népszava látogatásán. Tobak, akinek hetekkel korábban küldtünk emailt, hogy megtudjuk, az elnökség hogyan akarja visszaszerezni a pénzét, hűvösen fogadja érdeklődésünket.
– Telefonált? Sonkafőzés közben? Én akkor fel nem veszem!
– Az elnökségnek küldött emailre sem válaszolt.
– Tudja mennyi emailt kaptam a kampányban?
Pintér Szilárd is zokon veszi lapunk érdeklődését, amelyet kimondottan – tényleg kimondja – nem szível. Tőle azt kérdezzük, hogy T. Zoltán egykori pénztáros II. rendű vádlott – fuvarozó vállalkozó egyébként – meddig maradhat az önkormányzat sportreferense?
– Megbízási szerződéses. És az is marad, amíg nem látok jogerős ítéletet.
P. Attila végképp nem érti, mit keresünk a mérkőzésen. Ő sem látott ítéletet, és érdekli, mi miért láthattunk. Elmondjuk, hogy a bíróságok határozatok nyilvánosak, ez még a honlapon is fenn van. A fotónak Pintér nem örül ugyan, de egy olyan közszereplő, mint a polgármester nemcsak a Városunk Dombóvár című Fidesz-kampánylap Facebook-oldal nyilvánosságának tartozik elszámolással. Fél órával később mindannyian örülnek Trieger higgadtan értékesített tizenegyesének. Tobak ezután barátságosabb hangot üt meg, és elmondja, mennyit küzdött azért, hogy a Dombóvár a dombóváriaké legyen: a város fiataljai kapjanak játéklehetőséget. Ebben bizonnyal igaza van.
Kifelé menet egy néző azon mereng, „mennyire jelentéktelen bagó, amit Dombóváron pofán vágtak”, miközben ezermilliárdoknak veszik el a közpénzjellege a felső körök maffiájában.
– A mégoly szemrevaló húsvéti sonka is kukacos lesz, ha egyszer beköpi a légy – fordul a sörcsap irányába bölcs tolnai emberünk. | https://nepszava.hu/3154388_dombovari-fc-tao-birosag-itelet-mutyi-hutlen-kezeles-sikkasztas-koltsegvetesi-csalas | https://web.archive.org/web/20220430232828/https://nepszava.hu/3154388_dombovari-fc-tao-birosag-itelet-mutyi-hutlen-kezeles-sikkasztas-koltsegvetesi-csalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/taomutyi-tolnaban-jogeros-a-felfuggesztett-bortonbuntetes-es-vagyonelkobzas-a-dfc-volt-elnokenek-es-penztarosanak | Népszava | hungarian-news | 2022-04-24 12:33:00 | [] | [] | [
"Dombóvár",
"Tolna megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"sport",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,265 | Korrupció gyanúja miatt házkutatást tartottak a zuglói polgármesternél a polgármesteri hivatalban és egy helyi cégnél | Az MSZP-s Horváth Csaba szerint az eljárás pontos oka egyelőre nem ismert, Hadházy Ákos a legmagasabb kormánykörökig érő csalássorozatról írt. | ügyészség;Horváth Csaba;házkutatás;zuglói önkormányzat;Hadházy Ákos;
2022-02-23 11:35:00
Korrupció gyanúja miatt házkutatást tartottak a zuglói polgármesternél, a polgármesteri hivatalban és egy helyi cégnél
Az MSZP-s Horváth Csaba szerint az eljárás pontos oka egyelőre nem ismert, Hadházy Ákos a legmagasabb kormánykörökig érő csalássorozatról írt.
Az ügyészség munkatársai szerda reggel megjelentek a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint a zuglói polgármester otthonában – közölte egy Facebook-bejegyzésben Horváth Csaba, a kerület polgármestere.
Mint írta, az eljárás pontos oka egyelőre nem ismert, de együttműködnek az ügyészséggel.
Később a Központi Nyomozó Főügyészség a hvg.hu megkeresésére közölte, korrupciós bűncselekmények miatt jelenleg több helyszínen, köztük a zuglói önkormányzat épületében „összehangolt eljárási cselekményeket” folytat. Az eljárásról egyelőre több adat nem közölhető a nyomozás eredményessége érdekében, de közleményt fognak kiadni az ügyről.
Az esettel kapcsolatban a független parlamenti képviselő, a hatpárti ellenzéki összefogás zuglói jelöltje, Hadházy Ákos megjegyezte:
Hozzátette: | https://nepszava.hu/3147489_ugyeszseg-hazkutatas-zugloi-polgarmester-hivatal | https://web.archive.org/web/20220226084148/https://nepszava.hu/3147489_ugyeszseg-hazkutatas-zugloi-polgarmester-hivatal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-gyanuja-miatt-hazkutatast-tartottak-a-zugloi-polgarmesternel-a-polgarmesteri-hivatalban-es-egy-helyi-cegnel | Népszava | hungarian-news | 2022-02-23 12:44:00 | [
"Horváth Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"SIS Parking Kft.",
"SYS IT Services Kft.",
"Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"parkolás",
"csalás",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
57,266 | Hadházy Ákos a felújított Tomori-kúria helyett csupán egy romhalmazra bukkant | Bár az EU-s projekt eddig több százmillió forintot emésztett fel, szemmel láthatóan nem folyik semmilyen munka a területen. | felújítás;uniós pénzek;Hadházy Ákos;
2021-11-29 09:39:51
Hadházy Ákos a felújított Tomori-kúria helyett csupán egy romhalmazra bukkant
Bár az EU-s projekt eddig több százmillió forintot emésztett fel, szemmel láthatóan nem folyik semmilyen munka a területen.
- írta hétfő reggel közösségi oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő szerint a Tomori-kúrián ebből az összegből 6 darab „attrakciónak“ kellene készen lennie, de a pénzből csak nagyjából 500 milliót szántak építésre, a maradék 230 millió sorsát pedig nyomozza. Dolgát nem segíti, hogy a projektmenedzsment nem igazán bőbeszédű. „Az ezekre szánt félmilliárd forint egy rossz vicc, az meg pláne, hogy ezen kívül 230 milliót tapsolnak el »szoft költségekre«“ - magyarázta.
Emlékeztetett, hogy a Tomori-kúria felújítására kiírt közbeszerzés eredményét 2019 októberében hirdették ki. A munkát 129 millióért (plusz áfa) vitte el egy nyíregyházi cég, ami ellen időközben felszámolási eljárás indult. Az új eredményt néhány hete hirdették ki: immár 159 millió (plusz áfa) összegből kellene „ebből a romból részben kúriát építeni“, ám ebből a pénzből még nem valósul meg egy kész épület, mivel a vonatkozó közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy ebből csak a tetőt, a szigetelést és a laminált padlót fedezik, a nyílászárókat, fűtést, áramot és a vizet nem. Hadházy Ákos bejegyzése végén megjegyezte, ha sikerül legalább az állagmegóvás, az így is kisebb fajta csoda lesz. | https://nepszava.hu/3139292_hadhazy-akos-a-felujitott-tomori-kuria-helyett-csupan-egy-romhalmazra-bukkant | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-a-felujitott-tomori-kuria-helyett-csupan-egy-romhalmazra-bukkant | Népszava | hungarian-news | 2021-11-29 13:00:00 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"felszámolás - végelszámolás",
"kastély"
] | [] |
57,267 | Milliárdok mennek el a Petőfi-emlékévre, de az új állandó kiállítás nem lesz kész időben | Még tavalyelőtt, 2020. december 1-jén döntött úgy az Országgyűlés, hogy a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a 2022-2023-as évet. Jut pénz operára, képregényre, filmekre, klubhálózatra és sok egyébre is. A Lezsák Sándor vezette lakitelki Népfőiskola Alapítványnak, a gurulós turulszobrok rendező cégének és Rákay Philipnek is jut a Petőfi-emlékévre szánt milliárdokból. A Demeter Szilárd által vezetett két, e célra létrehozott ideiglenes kollégium kilencmilliárd forintot fog szétosztani, a pályázati kiírások egy része nem született még meg. A múzeum állandó Petőfi-tárlata nem készül el a startra, de gondolva arra, hogy vajon a költő milyen programokat érezne magáénak, a nyári fesztiválokon talán már találkozhatunk a reformkori DJ-szettekkel. | Csider István Zoltán;
Petőfi Sándor;Demeter Szilárd;
2022-02-10 16:00:00
Milliárdok mennek el a Petőfi-emlékévre, de az új állandó kiállítás nem lesz kész időben
Még tavalyelőtt, 2020. december 1-jén döntött úgy az Országgyűlés, hogy a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a 2022-2023-as évet. Jut pénz operára, képregényre, filmekre, klubhálózatra és sok egyébre is. A Lezsák Sándor vezette lakitelki Népfőiskola Alapítványnak, a gurulós turulszobrok rendező cégének és Rákay Philipnek is jut a Petőfi-emlékévre szánt milliárdokból. A Demeter Szilárd által vezetett két, e célra létrehozott ideiglenes kollégium kilencmilliárd forintot fog szétosztani, a pályázati kiírások egy része nem született még meg. A múzeum állandó Petőfi-tárlata nem készül el a startra, de gondolva arra, hogy vajon a költő milyen programokat érezne magáénak, a nyári fesztiválokon talán már találkozhatunk a reformkori DJ-szettekkel.
Azok a Petőfi-rajongók, akik az első híradások idején azt gondolták, most akkor jó két éven át lehet örülni és ünnepelni a (közvélekedéshez képest lényegesen színesebb) oeuvre-t, mindjárt le is higgadtak valamelyest: az emlékév kiemelt programjai a következő tanévhez igazodva, vagyis a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban valósulnak meg.
Hogy mindez magas nívón történjen, annak biztosítékát a kormány abban látta, hogy a (tágabb értelemben) Petőfire szánható pályázati forrásokat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két új, ideiglenes kollégiuma kezelje.
Háromszor három
A „sikeres és célzott pályáztatási folyamatok érdekében” a Kulturális Alap csakhamar létre is hozta a a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumot és a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumot. Mindkét testületet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd vezeti. Nem mintha nem lenne elég dolga így is: miniszteri biztosként ő felel az irodalmi közgyűjtemények, a nemzeti könyvtár és a magyar könyvszakma integrált fejlesztéséért, és a tavaly szeptemberben jelentős ingatlantulajdonnal, valamint 600 millió forintos állami tőkével kitömött Magyar Kultúráért Alapítványt kuratóriumának is ő az elnöke, hogy a könnyűzenére szánható magyar állami források egésze fölötti diszpozícióról ne is beszéljünk most.
A kormány a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül összesen 9 milliárd forintot különített el az emlékév céljaira. Ebből 3 milliárd forint jut a kárpát-medencei magyar közgyűjtemények „Magyar Géniusz”-programjára, amelynek szakmai koordinációját a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) látja el. Ugyancsak majdnem 3 milliárd forint jut az irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújulására, ezt a munkát a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (MIRE) irányítja majd. A harmadik 3 milliárdot pedig meghívásos, nyílt és egyedi támogatásokon keresztül osztja szét az NKA PS200 Ideiglenes Kollégiuma. Ezt a folyamatot szintén egy szakértői csoport segíti, amelynek tagjai között találunk történészeket, pedagógusokat és muzeológusokat, hogy a lehető legtöbb szempont érvényre juthasson.
Több mint kilenc
Összességében azonban jóval több mint 3x3 milliárdot költ az állam a bicentenárium apropóján. A Népszava úgy értesült, hogy Demeterék a Nemzeti Művelődési Intézettel (NMI) közösen, úgymond "remélt forrásbővülés alapján" elindítják a Petőfi Klubokat, amelyek 2022-ben száz, 2023-ban kétszáz vidéki városban szolgáltatnak majd kulturális programokat. A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) által lebonyolítandó támogatások is a Petőfi-bicentenáriumot szolgálják majd – ezen felül az NKA egyéb kollégiumai is csatlakoznak majd a Petőfi-bicentenáriumhoz a pályázati kiírásaikban.
S ez még mindig nem minden. Tavaly júniusban Demeter azt mondta, hogy a Petőfi-emlékév kapcsán megújul a PIM állandó kiállítása, és a Károlyi-palotát is átalakítják. A Népszava megtudta: a közelmúltban lezárult az utóbbira irányuló közbeszerzés, még februárban átadják a palotát a kivitelezőknek, a tervek szerint november végéig be is fejeződnek a munkálatok. Közben megújulnak a PIM közönségforgalmi terei, és megvalósul Demeter régen dédelgetett terve is: a Károlyi-palota udvarát összenyitják a Károlyi-kerttel.
Már az egész Kárpát-Medencét bejáró Petőfi-buszra is kiírták a közbeszerzést, a tervek szerint 2022 szeptember elején ez a „járat” el tud indulni. Az új állandó Petőfi-tárlat azonban sajnos nem készül el az emlékév startjára: majd csak valamikor az év végén lehet pogácsát majszolni a száraz rozéhoz a verniszázson.
Mostok vagy sohák
Bár úgy volt, hogy már augusztusban megjelennek az első nyílt pályázati kiírások a Petőfi-bicentenáriumról, erre végül csak októberben került sor, és a meghívásos pályázati felhívások közül eddig szintén csak egyet hirdettek ki, január végén. (Ez utóbbit kifejezetten az Országos Közgyűjtemények Szövetsége számára írta ki az ideiglenes kollégium.) A java tehát még bőven hátravan.
A nyílt pályázatok első körében kilenc pályázó részesül(t) összesen 910 millió forintos támogatásban – derült ki a december végi eredményhirdetésből. Amely nem volt híján az érdekességeknek. A lakitelki Népfőiskola Alapítvány A költő visszatér című Kárpát-medencei programsorozat megvalósítására például 90 milliót kap az NKA-tól – az alapítvány kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. A helyzet pikantériáját fokozza, hogy a pályázatot kiíró Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumnak tagja az a Závogyán Magdolna is, aki amúgy a lakitelki alapítvány tulajdonában lévő Nemzeti Művelődési Intézet Nkft. ügyvezetője, s aki korábban kultúráért felelős helyettes államtitkárként is dolgozott.)
Majdnem 69 millióból ölthet képregény-alakot Az apostol című elbeszélő költemény a Képregény Manufaktúra Kft. jóvoltából, A helység kalapácsából pedig a Coopera Művészeti Nkft. készíthet opera-feldolgozást – legalábbis nyertek rá 142 millió forintot.
De annak a Tulipántündér Film & Event Productions Kft.-nek is jutott szerény 130 millió, amely legutóbb a tavaly augusztus 20-ai, Andrássy úti felvonulás szervezésével vétette magát észre. Gurulós turulszobrok helyett ezúttal zenés színházi produkciót készítenek, Most vagy soha! címmel. Most vagy soha! Petőfi – ez lesz a címe a Myspace Produkció Kft. zenés filmadaptációjának is; Lutter Imre műsorvezető-előadóművész-producer cége 70 milliós támogatást kap a célra.
És ahogy két hete a Népszava is megírta: minden idők legmagasabb állami támogatással készülő magyar filmje ugyancsak a megfelelő pillanat megragadásának fontosságára emlékeztet. A Nemzeti Filmintézet filmszakmai döntőbizottsága 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Most vagy soha! című film számára, amelynek forgatókönyvírója Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk, producere Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip, operatőre Dobos Tamás, rendezője pedig Lóth Balázs lesz. A 106 naposra tervezett forgatás áprilisban kezdődik több ezer statiszta, és mintegy 200 megszólaló szereplő közreműködésével. A főszereplőkről egyelőre nincs hír. A premier jövőre lesz. | https://nepszava.hu/3145882_milliardok-mennek-el-a-petofi-emlekevre-de-az-uj-allando-kiallitas-nem-lesz-kesz-idoben | https://web.archive.org/web/20220210173109/https://nepszava.hu/3145882_milliardok-mennek-el-a-petofi-emlekevre-de-az-uj-allando-kiallitas-nem-lesz-kesz-idoben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-mennek-el-a-petofi-emlekevre-de-az-uj-allando-kiallitas-nem-lesz-kesz-idoben | Népszava | hungarian-news | 2022-02-10 17:07:00 | [
"Demeter Szilárd",
"Kis-Szabó Márk",
"Lezsák Sándor",
"Rákay Philip",
"Szente Vajk"
] | [
"Lakitelek Népfőiskola Alapítvány",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Nemzeti Filmintézet",
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.",
"TulipánTündér Produkciós Nonprofit Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"kultúra - művészet"
] | [] |
57,268 | A MÁV elrendelte a vágányzárat a Budapest- Kelebia vonalon, de érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható | Még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a parlamenti választásig megkezdődjön az munka. | vonatközlekedés;Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület;Belgrád-Budapest vasút;
2022-02-05 16:48:24
A MÁV elrendelte a vágányzárat a Budapest- Kelebia vonalon, de érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható
Még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a parlamenti választásig megkezdődjön az munka.
Február elején a MÁV lezárta a vasúti forgalom elől a Budapest- Kelebia vonal nagy részét, ezzel formálisan megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása és kétvágányosítása.
A teljes projekt 850 milliárd forintba kerül, azt Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás és kínai projektcégek végzik, kínai hitelből, amit egyelőre nem folyósítanak Pekingből. Az alvállalkozók között a teljes hazai NER-építőipar felvonul. A beruházás gazdasági megalapozottságát a kormánynak soha nem sikerült bizonyítania, egy, a kormány számára készült hatástanulmány szerint a beruházás 970 év alatt térülne meg, már ha az infrastruktúra kibírna ennyit.
A Budapest-Kelebia vasútvonal az ország egyik legkisebb forgalmú fővonala, a főváros környékén azonban napi 50 ezer fős elővárosi forgalmat bonyolít. (Az M3-es metró forgalma békeidőben ennek a 13-szorosa.) A beruházást a kínai kormány erőltette, indoklásuk szerint a kínai áruk ezen a vasútvonalon jutnának el az uniós piacokra. Ebbe a projektbe szállt be az Orbán-kormány, így juttatva újabb több száz milliárdos megrendeléshez a hozzá közel álló NER-cégeket.
A MÁV ugyan február elsejével elrendelte a vágányzárat, ám érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható a vonalon. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) véleménye szerint még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a választásokig megkezdődjön az érdemi munka – olvasható a szervezet Facebook-bejegyzésében. Csak azért bontanak bele a pályába, a felsővezetékbe meg a biztosítóberendezésbe, hogy igazolják, itt már folyik a munka, ami már nem csinálható vissza – írják, arra az esetre utalva, ha a választásokon olyan döntés születne, hogy új kormány áll fel. Mint az közismert, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását ebben a formában a teljes ellenzéki oldal pénzpocséklásnak tartja, és az első intézkedések közé sorolja ennek felfüggesztését. | https://nepszava.hu/3145511_fantomepitkezes-budapest-belgrad-vasut-kina | https://web.archive.org/web/20220221205021/https://nepszava.hu/3145511_fantomepitkezes-budapest-belgrad-vasut-kina | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-elrendelte-a-vaganyzarat-a-budapest-kelebia-vonalon-de-erdemi-munkavegzes-meg-honapokig-nem-varhato | Népszava | hungarian-news | 2022-02-10 17:19:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"vasút",
"klientúra",
"hitelezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
57,269 | Korrupciós pénzből szerezhetett meg Schadl György erzsébetvárosi bérlakásokat, ráadásul még válogathatott is | Ez derül ki a Niedermüller-bizottság zárójelentéséből. | korrupció;Erzsébetváros;Schadl György;
2022-04-21 06:00:00
Korrupciós pénzből szerezhetett meg Schadl György erzsébetvárosi bérlakásokat, ráadásul még válogathatott is
Ez derül ki a Niedermüller-bizottság zárójelentéséből.
Budapest belvárosában – az előző ciklusban fideszes vezetésű V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben – több mint 1200 önkormányzati tulajdonú lakás került magánkézbe jelentős kedvezménnyel 2014 és 2018 között. Ez több milliárdos vagyonvesztés az érintett önkormányzatoknak – derült ki az V. és a VII. kerület korrupciógyanús ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló fővárosi bizottság zárójelentéséből. A Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester vezette testület munkájában a fideszes képviselők nem vették részt. A Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívással élt, de ennek ellenére folytatták a munkát.
A különlegesen kedvezményes bérlakásvásárlás a NER kegyelteken túl gyorsan a kerületekben csábították a strómanokat is, akik a bérlők helyett, vagy mögéjük bújva vásárolták meg a lakásokat, majd jelentős nyereségre téve szert piaci áron adták tovább azokat. Erzsébetvárosban 2014-ben még alig 2,5 százalék volt a továbbértékesített lakások aránya, 2015-ben már 46,2 százalék, 2017-ben 62,5 százalék. 2019-re ez visszaesett 33 százalékra, míg 2020-ban nullára. Nagyon sokat elárul az is, hogy a vásárlástól számítva milyen gyorsan adták tovább a megszerzett ingatlanokat. 2015-ben a kedvezményesen megvásárolt lakások kevesebb mint 6 százaléka talált új vevőre alig 30 nap alatt, 2017-ben már 27 százalék, a következő „rekordévben” 30 százaléknál is több. A 2015 és 2019 között eladott bérlakások csaknem felét egy éven belül értékesítették, ami a bizottság szerint megkérdőjelezi az alkalmazott értékesítési modell társadalmi hasznosságát és igazságosságát.
Az önkormányzati bérlemények nyílt, átlátható és törvényes keretek közötti értékesítésére vonatkozó alapelv az V. és a VII. kerületben többször is súlyosan sérült. Már a kiindulópont is hibádzott. Az V. kerületben, illetve 2019 előtt Erzsébetvárosban nyoma se volt átfogó ingatlangazdálkodási koncepciónak. A bizottság rendelkezésére álló dokumentumokból nem derült ki, hogy milyen szempontok alapján jelölték, illetve jelölik ki az eladandó ingatlanokat.
Az ingatlanstratégia hiányából a vizsgáló bizottság arra következtetésre jutott, hogy az ingatlaneladásokat nem az érintett kerületek szükségletei, hanem az egyes, a kormánypárthoz, annak holdudvarához közelálló vevők vételi szándékai határozták meg. Ezt támasztja alá az is, hogy a képviselőtestületek elégtelen, felületes információk alapján döntöttek az értékesítésekről. A Belvárosban többnyire zárt eljárások keretében adták el a bérlakásokat, üzleteket, amelynek a végén legfeljebb a vevő neve és a vételár került nyilvánosságra. Az ügyleteket ráadásul egy külső ügyvédi irodára bízták. A most is kormánypárti vezetésű V. kerület nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal, így nem tudni, miért pont azt az irodát választották ki.
A pályázatokról jobbára bennfentes információk, kapcsolati rendszer révén lehetett információhoz jutni. A felhívások csak néhány napig jelentek meg a helyi lapban, illetve kormánypárti médiában és kevés adatot tartalmaztak. Így aligha meglepő, hogy a nem bérlők által megvett ingatlanok kikiáltási áron vagy picivel felette keltek el. A bizottság számára nyilvánvaló volt, hogy
Külön figyelmet szenteltek a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Schadl György helyiség- és lakásvásárlási ügyének, mivel ezek egyfajta esettanulmányként mutatták meg a rendszer működését. A végrehajtói kamara azóta előzeteseben ülő elnöke nyolc lakást vásárolt a VII. kerületben. Eredetileg 28 ingatlant hirdettek meg, de a bizottsági ülés előtt 1-2 órával egy módosító indítvánnyal 10 lakásra szűkült a kör, ebből vett meg végül nyolcat.
– állapítja meg a bizottság. Ráadásul Schadl előbb fizetett, minthogy az eladásokról megszületett volna az önkormányzati döntés. Valaki tehát megsúgta neki ki lesz a nyertes. A nyolcból kettőn gyorsan túladott, a többit felújítják éppen.
Az V. kerületi Városház utca 16. szám alatti bérlemény esetében a főváros majdnem keresztül húzta a számításait, lévén úgy döntött, él elővásárlási jogával. Csakhogy a kerület erre közölte, hogy kifutottak a határidőből. Ami azért is furcsa, mert az ingatlan csak később került be a pályázati csomagba. A földhivatal viszont hét nap alatt - benne a három napos karácsonnyal – be is jegyezte, mint új tulajdonost.
A vizsgálóbizottság azt javasolja Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy kérje fel az Állami Számvevőszéket a belvárosi ingatlangazdálkodás célzott vizsgálatára. De szükségesnek tartanának egy minden kerületi önkormányzatra kiterjedő általános fővárosi vizsgálatot is. A jelentést várhatóan az április végi ülésen tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. | https://nepszava.hu/3154211_schadl-korrupcio-ingatlanvasarlas-erzsebetvaros-ner | https://web.archive.org/web/20230324000549/https://nepszava.hu/3154211_schadl-korrupcio-ingatlanvasarlas-erzsebetvaros-ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-penzbol-szerezhetett-meg-schadl-gyorgy-erzsebetvarosi-berlakasokat-raadasul-meg-valogathatott-is | Népszava | hungarian-news | 2022-04-21 17:24:00 | [
"Schadl György"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)"
] | [] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"strómanok",
"önkormányzat"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,270 | Matolcsy Ádám abban a milliárdos luxusvillában lakott, amely a Matolcsy-féle jegybanki alapítványé volt | Persze, miért is ne. | Matolcsy György;MNB;alapítvány;luxusvilla;Matolcsy Ádám;
2022-02-17 20:10:00
Matolcsy Ádám abban a milliárdos luxusvillában lakott, amely a Matolcsy-féle jegybanki alapítványé volt, és nem zárja ki, hogy akar lakni még
Persze, miért is ne.
Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és felesége lakott abban a Sváb-hegyi, 1,3 milliárdos luxusvillában, amely 2018-ban átmenetileg a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványáé is volt – derítette ki Hadházy Ákos független képviselő.
A politikus állítását több olyan letöltött fotóval illusztrálta, ahol a Matolcsy-pár látható a luxusvillában. A fotót ifjabb Matolcsy Ádám felesége tette fel a közösségi médiában „végre otthon” felirattal, úgy, hogy a háttérben látható ablakok speciális alakjából, elrendezéséből azonosíthatóvá vált: a svábhegyi villában készült a kép.
Nem először merült fel, hogy a jegybankelnök fia saját céljaira használja az eredetileg az egykor közpénzen megvásárolt luxusvillát. 2021 áprilisában már Gulyás Márton is felhívta a figyelmet, hogy Matolcsy Ádám Porschéi a Mátyás úti villa kertjében parkolnak .
Az ügyben megkerestük Matolcsy Ádámot, aki a Népszavával írásban csak annyit közölt:
A villát a jegybanki Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány 2015-ben vette meg 1,3 milliárdért egy off-shore hátterű cégtől, hivatalosan azzal a céllal, hogy képzési- és kutatási központot hozzanak ott létre. Ehhez képest az alapítvány már a következő évben értékesítette az épületet. A villa tulajdonosa ma a Báthory 2015 Kft. – Matolcsy Ádám is azt közölte, hogy ettől a cégtől bérelte az épületet. A cégről azonban kevés tudható, mert egy másik társaságon keresztül a Felis Magántőkealaphoz tartozik. Ennek tulajdonosi köre pedig nem nyilvános. A magántőkealapokat az MNB ellenőrzi, vagyis azt ma csak a jegybank tudhatja, hogy pontosan kihez került a luxusingatlan, és ki adja azt bérbe a jegybankelnök fiának. Hogy baráti körben maradt az ingatlan, azt jelezi azt is: a Báthory 2015 Kft. ügyvezetője egy Matolcsyékhoz közeli üzletember hozzátartozója, a Felis-körül pedig Matolcsy Ádám bizalmasa, a jól ismert NER-szereplő, Száraz István tűnik fel.
Az ügyben megkérdeztük a MNB-t is, ám az nem reagált, és a jegybank-alapítvány vagyonkezelését végző Optima Befektetési Zrt. sem árulta el, hogy miért, mennyiért és kinek adták el a Mátyás úti ingatlant. | https://nepszava.hu/3146954_matolcsy-adam-luxusvilla-porsche-foto-hadhazy-akos | https://web.archive.org/web/20221221092322/https://nepszava.hu/3146954_matolcsy-adam-luxusvilla-porsche-foto-hadhazy-akos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-abban-a-milliardos-luxusvillaban-lakott-amely-a-matolcsy-fele-jegybanki-alapitvanye-volt | Népszava | hungarian-news | 2022-02-17 17:40:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Száraz István"
] | [
"Báthory 2015 Kft.",
"Felis Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO)"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
57,271 | A végrehajtói kar „nem tudja” mennyiért adták el irodaházukat Nagy Ádámnak | Legalábbis ezzel irányították át az erről érdeklődő Hadházy Ákos ellenzéki politikust a tulajdonukban álló céghez. | Völner Pál;Schadl György;Magyar Bírósági Végrehajtói Kar;
2022-02-08 10:22:45
A végrehajtói kar „nem tudja” mennyiért adták el irodaházukat Nagy Ádámnak
Legalábbis ezzel irányították át az erről érdeklődő Hadházy Ákos ellenzéki politikust a tulajdonukban álló céghez.
A korrupt végrehajtók szervezete nem hajlandó elárulni, hogy mennyiért adták el Rogán kabinetfőnökének az 1800 négyzetméteres irodaházat – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos a Völner-ügy egyik, pontosabban sokadik mellékszálát kutatva. A független országgyűlési képviselő bejegyzéséhez mellékelte is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar közérdekű adatigénylésére adott válaszlevelét.
A hivatalos válasz szerint „a megjelölt adatok” nincsenek a szervezet – amelynek elnöke, Schadl György a Völner-üggyel összefüggésben letartóztatásban van – kezelésében, ezért a végrehajtói kar maga helyett a tulajdonában álló Városliget-Ház 13 Zrt. nevű cég megkeresését javasolta.
A politikus gyakorlatilag a 22-es csapdájába került, s mint fejtegette, ugyan a megnevezett céghez is fordul majd, „de meglehet, ők azt mondják majd, hogy ők nem közszereplők. Akkor pedig lehet évekig pereskedni az adatért...”
A Népszava is beszámolt arról még januárban, hogy a korrupciós botrányban való érintettsége miatt a választási szövetségben induló hat ellenzéki párt lemondásra szólította fel Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert és kabinetfőnökét, Nagy Ádámot. Azt szintén Hadházy Ákos tárta fel, hogy Nagy cége vette meg korábban a botrányban központi szerepet játszó végrehajtói kar XIII. kerületi irodaházát.
Az ingatlant 2017-ben, az akkor már Schadl-vezette végrehajtói kar, és a közzétett tulajdoni lap szerint az épületet tavaly októberben eladták a Nagy Ádám alapította Nadan Property Kft.-nek. Nagy az ATV-vel annyit közölt, hogy „az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta”, míg a végrehajtói kar azt hangsúlyozta, hogy az értékesítés nyílt pályázat útján, „szabályosan zajlott”. | https://nepszava.hu/3145788_a-vegrehajtoi-kar-nem-tudja-mennyiert-adtak-el-irodahazukat-nagy-adamnak | https://web.archive.org/web/20220208093225/https://nepszava.hu/3145788_a-vegrehajtoi-kar-nem-tudja-mennyiert-adtak-el-irodahazukat-nagy-adamnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vegrehajtoi-kar-bnem-tudjar-mennyiert-adtak-el-irodahazukat-nagy-adamnak | Népszava | hungarian-news | 2022-02-08 17:45:00 | [
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Nadan Property Kft.",
"Városliget-Ház 13 Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,272 | Megtaláltuk Schadl György repülőjét, amely még a vádiratban sem szerepel | Egy hobbirepülőgépe is van a korrupcióval vádolt Schadl Györgynek. A gépet akkor vehette, amikor a vád szerint százmilliós bevétele származott a korrupciós ügyekből. | Egy hobbirepülőgépe is van a korrupcióval vádolt Schadl Györgynek. A magyar légijárműlajstrom szerint a végrehajtói kar korábbi elnöke egy Piper típusú könnyű repülő tulajdonosa. A gépet minden jel szerint abban az időszakban vásárolta, amikor a vád szerint százmilliós bevétele származott a korrupciós ügyekből, és rendszeresen csúszópénzt adott át Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárnak.
A milliárdos biznisz
A Schadl-ügy minden bizonnyal az elmúlt évek legnagyobb és legjobban dokumentált politikai korrupciós botránya. A tárgyalás a napokban is zajlik: Schadl múlt héten, a büntetőügy másik főszereplője, Völner Pál volt fideszes igazságügyi államtitkár pedig kedden tett vallomást. Utóbbiban Varga Judit igazságügyi miniszter és Bayer Zsolt publicista neve is elhangzott.
Bár a történetben rengeteg durva sztori került elő elcsalt egyetemi vizsgáktól egy bíró elleni bosszúhadjáraton át szexvideóig, a főügy a végrehajtói pénzekről szól. Röviden a lényeg, hogy a gyanú szerint
Völner Pál közbejárásával Schadl emberei jutottak pozícióba a területi monopóliumokként működő végrehajtói piacon, és a pénzt, amit ezzel kerestek, visszajuttatták Schadl-nek.
Rengeteg pénzről van szó, a végrehajtás ugyanis elég jó biznisz. Egy adott területen monopolhelyzetbe kerülhetett az, aki pályázaton elnyerte a területileg illetékes végrehajtói posztot. Ezeket a pályázatokat pedig az igazságügyi tárcánál Völner Pál vezetésével bírálták el. A vád szerint Schadl éveken keresztül rendszeresen 2-5 millió forintos összegeket adott át az államtitkárnak azért, hogy az általa kiszemelt emberek kerüljenek ezekbe a pozíciókba.
A monopóliumok hatalmas bevételhez és profithoz juttatták a pozícióba került emberek végrehajtói cégeit, és ebből jelentős összeg csorgott vissza Schadl Györgyhöz. A 24.hu azt írta, hogy az érintett vállalatok a megalakulásuk óta összesen több mint 2,3 milliárd forint profitot termeltek, Schadl pedig az ügyészség szerint 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert a korrupciós ügyek révén. A két összeg közötti közel másfél milliárd forint sorsa azonban szintén kérdéses.
Ahogy a fentiekből is látszik, ez a jól fizető hálózat nem jöhetett volna létre Völner Pál jelentős szerepvállalása nélkül, ezért fizetett neki rendszeresen milliókat Schadl. A vád szerint az államtitkár 2021 nyaráig összesen 83 millió forintot kapott a végrehajtói kar elnökétől.
A büntetőügy tárgyalása februárban indult.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért,
emellett Schadl-re 200, a volt államtitkárra pedig 25 millió forintos pénzbüntetést is kiszabnának. Több vádlott már a per első szakaszában beismerte bűnösségét, ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Schadl és Völner azonban egyaránt kitartott saját ártatlansága mellett.
Ez ugyanakkor nem gátolta meg a nyomozóhatóságot, hogy vagyonuk egy részét zár alá vegyék. Ahogy arról a 24.hu korábban beszámolt, Schadlnél, illetve cégeinél lefoglaltak:
több millió forintnyi valutát,
174,5 millió forintot Schadl bankszámláján,
feleségével közös cégének 50 százalékos üzletrészét,
egy 7,5 millió forint értékű Breguet karórát,
nyolc belvárosi lakást,
négy vidéki házat, köztük egy siófoki nyaralót,
három budapesti üzlethelyiséget,
két pincét,
továbbá egy szentendrei telket.
Emellett egy budai bankfiók széfjéből közel 110 millió forint értékben órákat és ékszereket is, amiket a vádirat szerint Schadl a börtönből kitelefonálva próbált meg elrejtetni feleségével és apjával.
Piper PA-28 Cherokee
Bár korábban is lehetett sejteni, hogy a végrehajtói kar egykori elnökének nem minden vagyonát helyezték zár alá, a vádiratban felsorolt vagyontárgyak között biztosan nem szerepel az a repülőgép, amely a magyar légijárműlajstrom szerint a tulajdonában van. Morvai Attila, Schadl György ügyvédje is megerősítette a G7 kérdésére, hogy a vádiratban nincs szó repülőről.
A legutóbb május elején frissített adatbázis szerint
Schadl Györgynek egy Piper PA-28 Cherokee típusú légcsavaros gépe van.
A képek alapján ez egy négyüléses, teljesen fémből készült, egymotoros repülő, amit a leírások szerint repülési kiképzésre, légitaxira és személyes használatra terveztek. A gép egyáltalán nem új, a lajstrom szerint 1968-ban gyártották, azaz a típus korai korszakából való, ráadásul a hivatalos adatok alapján 2017 óta érvényes légialkalmassági bizonyítványa sincs.
Újonnan egy ilyen repülő nagyjából 200 ezer dollárba, azaz jelenlegi árfolyamon durván 70 millió forintba kerül, használtan azonban jóval olcsóbb, különösen a régebbi modellek. Egy Schadl gépénél pár évvel fiatalabb repülőt például 44 ezer dollárért (15 millió forintért) hirdetnek.
A repülő az elérhető adatok alapján 2018 elején még nem volt Schadl tulajdonában. Ekkor egy komárnói bejegyzésű szlovák cég birtokolta. Azt nem tudni, hogy pontosan mikor került Schadlhöz a gép, de a szlovák vállalat beszámolói alapján valószínűleg valamikor még 2018-ban adhatták el. Ekkor már jó eséllyel zajlottak azok a korrupciós bűncselekmények, amelyekkel a végrehajtói kar egykori elnökét vádolják. Az első ötmillió forintot Schadl 2018. május 22-én adhatta át Völner Pálnak (pdf).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont azoknak nem kellene repülőre szállni, akiknek ez természetesEurópában a felső középosztály a legnagyobb környezetszennyező csoport, de a jelenlegi szabályok nem ösztönzik őket arra, hogy visszafogják a kibocsátásukat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA középosztálybeli családok is elkezdtek magánrepülővel járniA légi közlekedésen belül sem egyöntetű a járvány okozta válság, a kisgépek utazóközönsége sokkal szélesebbé vált. | https://g7.hu/kozelet/20230524/megtalaltuk-schadl-gyorgy-repulojet-amely-meg-a-vadiratban-sem-szerepel/ | https://web.archive.org/web/20231218042436/https://g7.hu/kozelet/20230524/megtalaltuk-schadl-gyorgy-repulojet-amely-meg-a-vadiratban-sem-szerepel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtalaltuk-schadl-gyorgy-repulojet-amely-meg-a-vadiratban-sem-szerepel | G7 | hungarian-news | 2023-05-24 22:14:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,273 | Nem használnák Forma 1-re a 75 milliárdért épített balatoni Forma 1-es pályát, és nem ez az egyetlen furcsaság | Két belize-i cég, százmilliós adótartozásokban érintett izraeli-magyar pilóta és a lélegeztetőgépes üzlet egyik főszereplője áll a rejtélyes beruházás mögött. | Ha az elmúlt években bárki a Balaton keleti oldala felé közeledett az M7-esen, egy jelentős építkezés körvonalait vehette észre az északi partra tartó elágazásnál. Bár csak elvétve jelentek meg róla hírek, Magyarország történetének egyik legnagyobb léptékű sportberuházását húzták fel az autópálya mellett.
A mintegy 200 millió euróból (75 milliárd forintból) felépített Balaton Park Circuit nevű autó- és motorversenypályát a múlt héten adták át. A beruházók szerint a magánpénzből épült versenypálya a legmagasabb színvonalú a világon, Forma-1-es versenyeket is rendezhetnének rajta, és Közép-Európában 15 éve nem épült ilyen szintű létesítmény.
Azért is kirívó, hogy egy ilyen léptékű versenypálya híre lényegében csak az átadásán fut végig a médián, mert korábban két sikertelen kísérlet jóval nagyobb feltűnést keltett. A szintén a Balaton közelében fekvő Sávolyon 2009-re betervezték a legrangosabb nemzetközi motorverseny-sorozat, a MotoGP egyik futamát, a 2008-as gazdasági válság és egy korrupciós botrány azonban ellehetetlenítette a projektet.
2020-ban pedig szintén kormányzati projektként jelentették be, hogy Hajdúnánáson MotoGP-pályát építenek. Az első futamot idén rendezték volna, de a 65 milliárd forintosra tervezett projektet felfüggesztették a tavaly őszi kormányzati megszorítások részeként.
A balatonfőkajári versenypályával mindenesetre nemcsak az a szokatlan, hogy magánpénzből épült és a múlt heti megnyitóig alig jelentek meg róla hírek, hanem az alábbiak is:
eredetileg 2015-re készült volna el, és akkor még tizedekkora befektetéssel terveztek;
úgy építettek akár Forma-1-es és MotoGP-futamoknak megfelelő pályát, hogy alapvetően nem terveznek ilyen versenyeket rendezni, miközben ezek generálnak jelentősebb bevételeket;
a projekt arca a Forma-1 történetének legrosszabb pilótájaként jellemzett, Budapestre települt izraeli üzletember, akinek több érdekeltsége is százmilliós adótartozást halmozott fel korábban;
a versenypálya és az üzemeltető végső tulajdonosát is belize-i cégek mögé rejtették el, arról pedig lényegében semmit nem lehet tudni, hogy milyen pénzből finanszírozták a beruházást;
egy másik központi szereplő pedig egy magyar ügyvéd, aki részt vett egy tízmilliárdos állami lélegeztetőgép-üzletben, egy korrupciós ügyben pedig vádlott volt.
Kutyába harapó ember
Először 2013-ban jelentek meg arról hírek, hogy Balatonfőkajáron versenypálya épül. Egy hónappal az építkezés elindulása után a projekt egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy 2005 óta óta tervezték a pályát, és 2015 elejére tervezik a megnyitót. Akkor azzal számoltak, hogy 500 munkahelyet fog teremteni a beruházás, és nyolc milliárdból épül fel (ez végül közel a tízszerese lett).
Ezt követően azonban semmilyen hír nem jelent meg a pályáról, egészen 2020-ig. Ekkor a Formula.hu motorsport magazin írta meg, hogy „ismét nagy erőkkel dolgoznak a balatoni versenypályán”. Az elmúlt hónapokban több beszámoló is megjelent az épülő Balaton Parkról, igazán azonban a múlt heti megnyitóból lett országos hír, amelyen többek között Giancarlo Fisichella egykori Forma-1-es pilóta is részt vett.
Amikor megkérdeztük a Balaton Parkot, hogy mi okozta a nyolcéves késést és közel tízszeres áremelkedést, annyit írtak, hogy korábban „regionális alap standardokkal” terveztek, végül azonban a legmagasabb színvonalon készült el, a „legújabb technológiával és a legmagasabb szintű biztonsággal”.
A Balaton Park úgy épült, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) legmagasabb minősítésének is megfeleljen, tehát akár Forma-1-es vagy MotoGP-futamot is lehetne tartani rajta. Jelenleg mintegy 45 ilyen pálya van a világon, ugyanakkor a Balaton Park egyelőre nem tartozik hivatalosan közéjük, és nincs licence a Forma-1-hez – de fognak rá pályázni -, mivel ahhoz további „előírásoknak kell még megfelelniük”.
A sajtótájékoztatón ugyanakkor azt mondták, hogy nem akarják elhozni az F1-futamot a Hungaroringről, mert az a versenysorozat „oda tartozik”, és a MotoGP sem „rövid távú cél”. Áprilisban a balatonfőkajári pálya szakmai vezetője, Oláh Gyárfás azt nyilatkozta, hogy az esetlegesen megépülő hajdúnánási MotoGP-pályának sem akarnak a konkurensei lenni. „Ettől függetlenül, ha egy versenypálya nem épül meg, és megkeresnek bennünket azok, akiknek e tekintetben ez fontos, nem állunk ellen semmilyen kérdésnek” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért építettek olyan minőségű pályát, amely a Forma-1-re is alkalmas, ha nem terveznek F1-es futamot rendezni, a Balaton Park annyit válaszolt nekünk, hogy azért, hogy „ne legyenek korlátjaik”.
Az egyik legnagyobb európai sportoldal, a SkySports „kutyába harapó emberhez” hasonlította, hogy egy „nagy, teljesen kész, nagyszerű versenypálya” úgy épül meg, hogy nincs kilátása Forma-1-es versenyt rendezni.
Veszély a többi versenyzőre
A projekt arca az izraeli születésű, majd Budapestre költöző és magyar állampolgárságot szerző Hanóch Nísszání, akit számos újságcikk kissé intrikusan a világ legrosszabb Forma-1-es pilótájaként jellemez.
Nísszání már Budapesten dolgozott ingatlanbefektetőként, amikor nézőként kilátogatott a 2001-es Magyar Nagydíjra. „Láttam a versenyt, és azt mondtam a barátaimnak, hogy én is F1-es versenyző akarok lenni. Ekkor még egyáltalán nem is ültem gokartban vagy versenyautóban, semmi ilyesmiben. De azt mondtam nekik, hogy versenyző akarok lenni” – mondta korábban a Motorsport.com-nak.
Ekkor már 38 éves volt, és a róla szóló cikk szerint „üzleti sikereinek köszönhetően rendelkezett a megfelelő anyagi eszközökkel” ahhoz, hogy elkezdjen versenyezni. Négy évvel később pedig lényegében sikerült is elérnie a célját. Első izraeli pilótaként – a 42. születésnapján – részt vehetett a 2005-ös Magyar Nagydíj egyik szabadedzésen egy kisebb csapat, a Minardi pilótájaként. Korábbi sajtóhírek szerint alapvetően annak köszönhetően kaphatott szerepet, hogy az egyik érdekeltsége révén jelentős mennyiségű pénzzel támogatta a Minardit.
A tesztelés nem sült el jól: nyolc kör után egy kanyarban kicsúszott és a kavicságyban végezte. A kocsiból pedig az eset után nem szállt ki, mert ehhez előbb ki kellett volna vennie az autó kormányát, viszont erre nem emlékezett.
Összefoglaló Nísszání F1-es pályafutásáról
A leggyorsabb köre is látványosan lassabb volt a többi versenyzőnél (a második leglassabbtól 7 másodperccel maradt el). „Ha valaki ennyire lassú, mint Nísszání, nem szabadna F1-es autóba engedni. Egyszerűen nagy veszélyt jelent még a többi versenyzőre is” – mondta az esetről Nick Heidfeld német pilóta. Nísszání ezt követően nem szerepelt többet a Forma-1-ben.
Százmilliós adótartozások
Nísszání F1-es kísérlete ugyanabban az évben volt, amikor elkezdték tervezni a balatonfőkajári pályát. Egy korábbi cikk alapján Nísszání volt az ügyvezetője annak a cégnek*Hungarian Motorsport Kft., amely elkezdte megépíteni a versenypályát, az akkoriban ciprusi tulajdonban lévő cég ellen azonban végrehajtás indult 2017-ben.
A 2010-es években több, Nísszáníhoz köthető cégnek is nehézsége volt az adózással. Az évtized első felében Nísszání három olyan cégnek is volt az ügyvezetője vagy akár tulajdonosa is, amelyeknek 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk volt, volt köztük olyan, amelynek öt éven keresztül*Material Építő és Design Center Kft., Metropolitan Kft., Run Management Ingatlankezelő Kft..
Magyar cégadatbázisok alapján Nísszánínak jelenleg nincsenek igazán jelentős forgalmú érdekeltségei. Néhány kisebb (jellemzően évi pár milliós vagy tízmilliós) forgalmú ingatlanos cégnek az ügyvezetője, valamint a balatonfüredi Anna Grand Hotel üzemeltetőjének. Ezeken kívül pedig több olyan céget is vezet, amelyek a balatonfőkajári autópályához kapcsolódnak, és a Balaton Park igazgatósági tanácsának is ő az elnöke.
Nísszáni egyaránt az ügyvezetője a versenypályát tulajdonló cégnek*European R.M.S. Federazion Kft. és az üzemeltetőnek*BPC Management Zrt. is. A 75 milliárd forintos projektben résztvevő két cégben közös, hogy egy XIII. kerületi, ötödik emeleti lakásba vannak bejegyezve és két belize-i cég tulajdonában állnak/álltak*A BPC Management Zrt. cégpapírjaiban nem lehet látni, hogy kik a jelenlegi tulajdonosok, de azt igen, hogy kik voltak az alapításkor, 2022 nyarán., amelyeknek nem lehet nyilvánosan megismerni a tulajdonosi szerkezetét. A Balaton Parktól megkérdeztük, hogy kik a végső tulajdonosai a pályának, de nem válaszoltak erre (viszont telefonon azt mondták, hogy lesz egy sajtótájékoztatójuk, amikor választ adnak a hasonló, gazdasági jellegű kérdésekre).
A versenypálya finanszírozása a tényleges tulajdonosi háttérhez hasonlóan homályos. Az átadáson mindössze annyit közöltek, hogy mintegy 200 millió euróból épült fel, és kérdésünkre is csak annyit árultak el, hogy nemzetközi családi vagyonkezelők befektetésiből épült a versenypálya. Oláh Gyárfás szakmai vezető ugyanakkor 2020-ban azt mondta, hogy „a létesítményt magyar kötődésű nemzetközi konzorcium finanszírozza, állami támogatás nélkül”.
A Balaton Park azt írta nekünk, hogy évi 7-9 százalékos éves hozamot várnak, alapvetően bérleti díjakból, jegyeladásból, közvetítési jogokból, reklámokból, cateringből és más rendezvényekből, például koncertekből. Ez a hozamelvárás tehát éves szinten 5-7 milliárd forint profitot jelentene, amely nehezen elképzelhető, legalábbis a Hungaroring alapján, ahol az éves bevétel (tehát nem a nyereség) alig éri el ezt az összeget, a legmagasabb éves profit pedig 160 millió forint az elmúlt öt évben.
Az autó-motorsportban viszont éppen azok a jól ismert versenyek generálnak sok pénzt – mint az F1 vagy a MotoGP -, amelyekkel nem tervez a Balaton Park. Ráadásul ezek is inkább közvetetten, az ide érkező sok turista miatt jelentenek érdemleges bevételeket, ezért is szoktak jellemzően állami beruházások lenni a hasonló versenypálya-építések. Így nehezen elképzelhető, hogy a Hungaroring befogadóképességének tizedével, jóval kisebb volumenű versenyekkel hogyan tudna elérni annyi profitot a Balaton Park, mint a Hungaroring éves bevétele.
A beruházás hátteréről és helyi fogadtatásról szerettünk volna többet megtudni, de a balatonfőkajári polgármester, Forró Zsolt nem kívánt nyilatkozni. Munkatársa azt mondta telefonon, hogy „nem is nagyon rendelkezik megfelelő információkkal”, mivel a versenypálya egy magánberuházás. Két környékbeli vállalkozóval is beszéltünk, de ők is azt mondták, hogy a sajtóhíreken kívül nem sokat tudnak a fejlesztés hátteréről.
18 milliárdos profit
A beruházás másik fontos szereplője Veréb Balázs ügyvéd, aki a Balaton Park mögött álló két belize-i cég kézbesítési megbízottja, valamint az üzemeltető cég jogi igazgatója. Veréb nemcsak a versenypályánál tölt be jelentős pozíciót, hanem az elmúlt évek egyik legtalányosabb ügyében is központi szerepe volt.
Ahogy a Válasz Online korábban megírta, Veréb egy ügyvédtársával együtt 2020. április 20-án alapított egy céget, amelyről még aznap határoztak, hogy 10 százalékos üzletrészhez juthat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben. Ráadásul úgy, hogy a 10 százalékos részesedés fejében „bizonyos tranzakciók után”a profit 87,5 százaléka Verébék cégéhez kerül.
Ennek amiatt van jelentősége, mert még mindig ugyanazon a napon a Fourcardinal adásvételi szerződést írt alá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal ezer darab kínai lélegeztetőgép megvásárlásáról 48 millió euró (akkoriban 17 milliárd forint) értékben. Ráadásul nagyrészt olyan készülékeket vett ennyiért a külügy, amelyeket a kínai gyártó – pár hónappal később – a fenti összeg tizedéért kínálta (igaz, szállítási és beüzemelési költség nélkül).
A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző év 230 milliós bevételéhez képest. A cég a következő évben is 43 milliárd forintos bevételre tett szert, majd még abban az évben elkezdték végelszámolni. Két év alatt 18 milliárd forint profitot ért el a cég, amelyet ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.
A 2020-as Válasz Online-cikk szerint Veréb egy akkor közel másfél évtizedre visszanyúló, Budapest Airporttal kapcsolatos vesztegetési bűnügyben volt vádlott. Kerestük Veréb Balázst, hogy kíván-e ezekre az állításokra reagálni, de nem kaptunk választ.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről. | https://g7.hu/vallalat/20230525/nem-hasznalnak-forma-1-re-a-75-milliardert-epitett-balatoni-forma-1-es-palyat-es-nem-ez-az-egyetlen-furcsasag/ | https://web.archive.org/web/20230602155953/https://g7.hu/vallalat/20230525/nem-hasznalnak-forma-1-re-a-75-milliardert-epitett-balatoni-forma-1-es-palyat-es-nem-ez-az-egyetlen-furcsasag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hasznalnak-forma-1-re-a-75-milliardert-epitett-balatoni-forma-1-es-palyat-es-nem-ez-az-egyetlen-furcsasag | G7 | hungarian-news | 2023-05-25 22:20:00 | [
"Veréb Balázs"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Balatonfőkajár",
"Veszprém megye"
] | [
"offshore",
"átláthatóság",
"sport",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
57,274 | Egy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elit | Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég. | Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már csak 95 százalék volt a közbeszerzések aránya a kormányközeli vállalatnál. A durván 2,5 milliárdos piaci bevétel jelentős előrelépés, némi szépséghiba, hogy a saját tulajdonosainak épített a cég.
Mi történt? Ismét rendkívül eredményes évet zárt a Magyar Építő, amely már az előző néhány esztendőben is az ország legnagyobb bevételű és nyereségű építőipari vállalatai közé tartozott.
A társaság fő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.
Számokban: A Magyar Építő 2022-ben 50,8 milliárd forintos árbevételt ért el. Ez némileg elmarad az egy évvel korábbi 53 milliárdtól, de a tulajdonosokat vigasztalhatta, hogy a cég nyeresége így is nőtt, és így minden korábbinál nagyobb, 5,5 milliárd forintos osztalékot vehettek ki a társaságból.
A cég adózott profitja közel 7,7 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a bevétel 15 százaléka nyereség soron is megmaradt. Ez rendkívül magas arány: az elmúlt években az átlag még a legnagyobb építőipari cégeknél is csak a fele-harmada volt ennek.
Miért érdekes ez? A Magyar Építőről eddig is tudni lehetett, hogy kormányközeli cégként jellemzően állami megrendelésekből él. Sok más projekt mellett dolgoztak az atlétikai stadionon, a Néprajzi Múzeumon, a Magyar Zene Házán és a Nyugati pályaudvaron is.
Bekerültek például 2018 és 2020 között a tíz legtöbb közbeszerzést elnyerő cég közé. A Transparency International adatai szerint 120 milliárd forint értékben kaptak állami megbízásokat. Ez önmagában sokat elárul az üzleti modellről, pontosan azonban nem lehetett tudni, mennyi piaci és mennyi állami megbízása van a cégnek.
Most azonban kiderült, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben száz, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a bevételükből a közbeszerzések aránya.
Ez is csak látszólagos előrelépés: a piaci bevétel ugyanis egy olyan balatoni lakópark-projektből származott, amelynek a beruházói a Magyar Építő tulajdonosai. Tehát a vállalat saját tulajdonosainak dolgozott.
Felülnézet: A Magyar Építő példája azért fontos, mert szinte a teljes kormányközeli építőipar hasonló elven működik. Ezek a vállalatok szinte (vagy ahogy itt is, nem csak szinte) teljes egészében állami megbízásokból élnek, ráadásul az esetek nagy részében a munkát nem is maguk végzik el, hanem továbbpasszolják alvállalkozóknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar MagyarországonAkárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintjaHatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett. | https://g7.hu/vallalat/20230530/egy-eldugott-tablazat-tokeletesen-megmutatja-hogyan-gazdagszik-a-ner-elit/ | https://web.archive.org/web/20230923011047/https://g7.hu/vallalat/20230530/egy-eldugott-tablazat-tokeletesen-megmutatja-hogyan-gazdagszik-a-ner-elit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-eldugott-tablazat-tokeletesen-megmutatja-hogyan-gazdagszik-a-ner-elit | G7 | hungarian-news | 2023-05-30 18:25:40 | [
"Ifj. Szeivolt István",
"Paár Attila",
"Szeivolt István"
] | [
"Magyar Építő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,275 | Vajna Tímea 200 milliós nyereséggel búcsúzik Magyarországtól | Fennállása legnagyobb profitjával zárt a néhai Andy Vajna luxusétterme: az üzemeltető Buno Vendéglátóipari Kft. csaknem 1,6 milliárd forint árbevételt és 201 millió forint nyereséget hozott adózás után 2022-ben. | Fennállása legnagyobb profitjával zárt a néhai Andy Vajna luxusétterme: az üzemeltető Buno Vendéglátóipari Kft. csaknem 1,6 milliárd forint árbevételt és 201 millió forint nyereséget hozott adózás után 2022-ben. A Kempinsky oldalában működő Nobu japán vendéglő az utolsó magyarországi érdekeltsége Vajna özvegyének, Vajna Tímeának. Mindössze ennyi maradt a néhai sztárproducer, kaszinókirály és médiamágnás magyarországi örökségéből, de a Blikk információja szerint Vajna Tímea ettől is szeretne megválni, sőt, teljesen fel akarja számolni az összes magyarországi üzleti kötődését. Vajna Tímea ugyanis egy ideje Los Angelesben él, és ott is képzeli el a jövőjét.
A búcsú évében mindenesetre jól fialt a Nobu, a nyereségből 156 millió forint osztalék kifizetését szavazták meg a tulajdonosok, azaz az 51 százalékot birtokló AV Investments Kft. és az üzletrészek 49 százalékát jegyző Buno Investments Kft. Vajna Tímea az AV Investmentsben érdekelt (Andy Vajna egykori üzlettársával, Samuel Russell Falconellóval együtt) a Cinergi Entertainment LLC-n keresztül, a Buno Investments pedig új párjához, R. Z.-hez, illetve annak debreceni milliárdos családjához köthető. Ha Vajna Tímea túlad a Nobun, akkor Falconellóval és a Reál kiskerláncról ismert családdal is vége szakad az üzleti kapcsolatnak.
A 156 millió forint tavaly megtermelt profitból bő 45 millió az eredménytartalékba került, 79,56 millió az AV Investments Kft.-é, 76,44 millió forint pedig a Buno Investments Kft.-é. A jegyzőkönyv alapján a pénz egy részét már korábban mozgósították a tulajdonosok, legalábbis a taggyűlési határozat alapján az AV Investments 51 millió, a Buno 49 millió forint kölcsönt vett fel korábban, amit leszámítanak az osztalék-kifizetésből. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/30/vajna-timea-200-millios-nyereseggel-bucsuzik-magyarorszagtol/ | https://web.archive.org/web/20231222072611/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/30/vajna-timea-200-millios-nyereseggel-bucsuzik-magyarorszagtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajna-timea-200-millios-nyereseggel-bucsuzik-magyarorszagtol | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-30 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Ráthonyi Zoltán",
"Samuel Russell Falconello",
"Vajna Tímea"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Buno Investments Kft.",
"BUNO Vendéglátóipari Kft."
] | [] | [
"vendéglátás"
] | [] |
57,276 | Kövér nyereséget mutatott ki Orbán Viktor második lányának cége | Alig több mint egy éves Szokira-Orbán Sára tanácsadó cége, melynek teljesítményével már az első teljes évben elégedettek lehetnek a tulajdonosok. | Szokira-Orbán Sára még 2021 decemberében hozta létre saját vállalkozását Art Relatad Solutions Kft. néven, melynek főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás.
Az első teljes üzleti évről, 2022-ről szóló beszámoló alapján a bevételek legnagyobb része tanácsadásból származott. Orbán Sára azonban nem egyedül vágott bele a bizniszbe, üzlettársa – a cég kisebbségi tulajdonosa – Tajnafői Zita Diána, aki 2020-ban a Paks II. Zrt. törzskari igazgatóságának koordinációs szakértője volt. Jóval korábban, 2012-ben egy akkori kiadvány szerint pedig a Nemzeti Innovációs Hivatal főosztályvezetője volt – olvasható a portálon.
A leadott beszámoló szerint ugyanis az első teljes évben 26,5 millió forintos árbevételre tettek szert. Mindezek eredőjeként már üzemi szinten is szép profitot mutattak ki, amiből az 1,3 millió forintos adófizetési kötelezettség elszámolása után 13,5 millió forintos tiszta nyereség maradt. Vagyis a profitráta is igen szépen alakult: közel 51 százalékos. Noha jelentősebb összegű nyereséget hozott a konyhára a tanácsadás, ebből osztalékot most nem fizettek maguknak a tulajdonosok – azt teljes egészében bent hagyták a cégben.
Érdemes kitérni még az Art Related kötelezettségeire is, melyek jelentős összegre híztak 2022-ben, közel 25 millió forint rövid lejáratú kötelezettséget tartanak számon, ám az eladósodottság réme nem fenyegeti a társaságot. Ennek zöme, több mint 18 millió forint ugyanis vevőktől kapott előlegként került kimutatásra, vagyis amennyiben teljesítik az előleget megalapozó szerződést, ez az összeg kikerül a kötelezettségek közül. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/30/szokira-orban-sara-orban-viktor-beszamolo-cegbeszamolo-nyereseg-uzleti-eredmeny-profit-profitrata-tajnafoi-zita-diana/ | https://web.archive.org/web/20230923073635/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/30/szokira-orban-sara-orban-viktor-beszamolo-cegbeszamolo-nyereseg-uzleti-eredmeny-profit-profitrata-tajnafoi-zita-diana/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kover-nyereseget-mutatott-ki-orban-viktor-masodik-lanyanak-cege | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-30 00:00:00 | [
"Szokira-Orbán Sára",
"Tajnafői Zita Diána"
] | [
"Art Related Solutions Képzőművészeti Galéria és Tanácsadó Kft."
] | [] | [] | [] |
57,277 | Hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán | A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására. | A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására.
Árkot ástak a tervezett Déli Körvasút töltésén május 26-án, péntek reggel Újbudán, a Sárbogárdi út mellett a Vetra Kft. emberei – erről a lapunk munkatársa által készített fotó is tanúskodik. A helyszínen azt is megtudtuk, hogy a mélyépítéssel foglalkozó cég a MÁV korábban lefektetett kábeleit keresi, mégpedig („többszörös áttéttel”) a V-Híd Zrt. megbízásából. Mészáros Lőrinc cége nyerte el ugyanis a tendert a beruházás megvalósítására.
Csakhogy a kábeleket szabálytalanul kereste a Vetra, idén január 19-én ugyanis a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet elrendelő végzéssel a munkálatok felfüggesztéséről döntött. Május 2-án pedig – szintén a Fővárosi Törvényszék – megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét.
Levonultak
A helyzettel tisztában lehetnek a Vetra vezetői is, mert amikor a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) egyik tagja a helyszínen szembesítette a munkásokat a bírósági ítéletekkel, felhívták a főnökeiket, majd abbahagyták az árokásást, és elmentek.
A Déli Körvasút keretében Kelenföld és Ferencváros között a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének. Tény, hogy ez a legforgalmasabb magyarországi vasúti pályaszakasz, itt fut ugyanis a kelet–nyugati vasúti forgalom (mind a személy-, mind a teherszállítás) nagy része.
Csúcsidőben gyakran percenként járnak a vonatok, a forgalom éjjel is folyamatos, ami nemcsak komoly zajjal jár (főleg az elavult magyar tehervagonok nagyon hangosak), de a rezgés miatt még a töltéstől távolabb álló házakban is hallani például a poharak zörgését a konyhaszekrényben.
Fejlesztés ezer fa kivágásával
A kormány szerint azért van szükség a Déli Körvasútra, mert a nagy forgalom miatt bővíteni kell az áteresztő kapacitást, ebben az esetben az elővárosi közlekedést is fejleszteni lehetne.
A beruházást támogatók azzal érvelnek, hogy olyan zajvédő falak épülnének, amelyek miatt a zaj még kisebb is lenne a jelenleginél. Csakhogy a kapacitásbővítés mintegy ezer fa kivágásával és rengeteg zöldterület beépítésével járna, elsősorban az újbudai Hamzsabégi sétány mentén, de Ferencvárosban is.
A Popék nem ellenzi önmagában a fejlesztést, de szerintük előbb a kormány által már régóta ígért V0-s vasúti körgyűrűt kellene megépíteni. Ez távol a lakott területektől futna, és ha meglenne, ide lehetne terelni a teherforgalmat, míg a Déli Körvasúton járhatnának a személyvonatok. A V0-s kiváltó hatásával egyrészt megszűnhetne Budapest belvárosában az éjszakai teherforgalom, másrészt a (ma már szerencsére jórészt korszerű) személyvonatok sokkal csendesebbek is a tehervonatoknál.
Ehhez kapcsolódóan: kihagyták a vasat a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán.
Hol vagy, V0?
A Popék szerint a V0-ssal együtt a Déli Körvasút mostani két vágánya mellé elég volna csak a tervezett új megállóknál harmadikat építeni, ezzel elkerülhető lenne, hogy a töltést kiszélesítsék, amivel hatalmas zöldterületeket semmisítenének meg. Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár ugyanakkor azt nyilatkozta a 24.hu szerint, hogy a V0-s sem váltaná ki teljesen a teherforgalmat, egy része továbbra is a Déli Körvasúton keresztül zajlana.
A MÁV és az állam ugyanakkor a jelek szerint nem veszi figyelembe a hatályos bírói ítéleteket. Az egyesület tagjai a januári, a munkálatokat azonnali hatállyal felfüggesztő határozat ellenére is több esetben észlelték és dokumentálták, hogy a V-Híd alvállalkozói dolgoznak a területen.
Május 3-án, 8-án és 9-én például (tehát már a környezetvédelmi engedély megsemmisítése után) a Vágányprofil Kft. nehéz munkagépekkel távolított el egy már használaton kívüli sínpárat a Kelenföldi pályaudvar közelében.
„Amikor kihívtuk a közterület-felügyeletet, a munkások nekik sem tudtak semmit mondani, hogy kinek a megbízásából pontosan mit csinálnak. A kiérkező rendőröknek is titkolóztak, sőt még a MÁV helyszínre érkező tisztviselője sem tudta megmondani, hogy a vasúttársaság pontosan mire adott engedélyt a Vágányprofilnak” – mondta a Szabad Európának a Popék alelnöke.
Tóth Sándor Péter szerint a MÁV és az Építési és Közlekedési Minisztérium is rosszhiszeműen áll a bírósági ítéletekhez, láthatóan nem akarják betartani. Azt állítja, ezt egy hozzájuk eljutott képernyőfotó is igazolja, amelyen az látszik, hogy az Építési és Közekedési Minisztérium egyik felelős vezetője azt írja valakinek: a vasúti építési munkák előfeltételeként szereplő vágányzárak megtartása vagy visszavonása továbbra is a vállalkozó (jelen esetben, a szerződés szerint a V-Híd mint fővállalkozó) hatás- és felelősségi köre. Mivel a levél egy korábbi, de 2023 májusában kelt levélre hivatkozik, biztosan a január 19-i és a május 2-i bírósági ítélet után született. Tény, hogy Kikina Artúr aláírása nem látszik a képernyőfotón.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nemrég a szintén a vasúti korszerűsítésben érdekelt vejével is összeveszett, ami komoly uniós forrásvesztéssel járhat.
A Vágányprofil Kft. egyébként a V-Híd csoport tagja, tulajdonosa a V-Híd Vagyonkezelő Kft. A céggel korábban mi is foglalkoztunk, hiszen a Vágányprofil is részese a GSM-R néven futó vasúti fejlesztési programnak. Mint korábban megírtuk, az R-Kord Kft. (szintén a V-Híd csoport tagja) fővállalkozásában zajló beruházás során nemcsak jelentős mértékű tartozást halmoztak fel a kivitelezőkkel szemben, de több helyen a MÁV által is súlyosan kifogásolt műszaki színvonalon végezték el a munkákat.
A januári bírósági döntés ellen az Építési és Közlekedési Minisztérium mint alperes azzal érvelt többek között, hogy a fakivágások nem is jelentenek valójában helyrehozhatatlan állapotot, mivel azok helyett később újakat lehet ültetni, de a bíróság ezt nem fogadta el.
A minisztérium arra is hivatkozott, hogy az egész beruházás érdekei költségvetési, közlekedési „és ehhez kapcsolódóan egészségügyi szempontból” is „meg kell előzzék a valószínűsített helyi érdekeket”, de a bíróság ezt sem fogadta el érvéként. Május 2-án többek között arra hivatkozott a bíró a Népszava szerint, hogy a Fővárosi Kormányhivatal formailag hibásan adta ki a környezetvédelmi engedélyt, például a becsatolt környezetvédelmi hatástanulmány sem volt megfelelő.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a fejlesztés ellen vagyunk önmagában, de ez a projekt több sebből vérzik. Egyrészt nem lehet tudni, mi kerül egy rövid, alig négy kilométeres pályaszakasz megépítésében az állam szerint nettó 337,9 milliárd forintba. Ennyi pénzből Nyugat-Európában nem vasúti pályát, de egész pályaudvarokat felépítenek. Ráadásul például hiába a drágaság, egyelőre nincsenek tervek egy majdani intelligens forgalomirányítási rendszer kiépítésére, ami önmagában sokat segítene a forgalom jobb megszervezésében. Másrészt erős a gyanúnk, hogy a Déli Körvasutat azért erőlteti ennyire a kormány, mert ha ez megépül, akkor a V0-st egyszerűen elfelejtik majd, és Budapest belvárosára szabadítják például az épülő Belgrád–Budapest vasút teherforgalmát is” – mondta lapunknak Tóth Sándor Péter.
A V-Híd egyébként egy kormányhatározattal 101 milliárd forint előleget már felvehetett a beruházásra. A Popék elnöke szerint az is kérdés, ebből mennyit fizettek már ki szabálytalanul a bírói ítéletek ellenére zajló munkálatokra.
Az ügyben kerestük a MÁV-ot, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a V-Hidat is, válaszaikat közölni fogjuk. | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-birosagi-tiltas-dolgoznak-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasan/32429335.html | https://web.archive.org/web/20231124145116/https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-birosagi-tiltas-dolgoznak-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasan/32429335.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-birosagi-tiltas-dolgoznak-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasan | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-05-30 22:32:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"MÁV",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"Vágányprofil kft."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest",
"Pest megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"közlekedés",
"vasút"
] | [] |
57,278 | Tíz év börtönre ítélték Bróker Marcsit | Bróker Marcsi nyomkövetővel a lábán érkezett, a szegedi tárgyalóteremből már fegyőrök vezették el.n | Jogerősen tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a Kun-Mediátor Kft. vezetőjét, aki több mint tíz éven át gyűjtött betétet több száz ügyfelétől, majd a pénz egy részét nem fizette vissza a sértetteknek.
A táblabíróság csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat, a szabadságvesztés mellett 5,4 millió forint pénzbüntetést is kiszabott vele szemben, és végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.
A vádlottal és a jelenleg felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön 2,079 milliárd forint, míg a vádlott két hozzátartójával szemben 16, illetve 15 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a táblabíróság.
Az elsőfokú ítéletben meghatározott 130 millió forinton túl a vádlottat további öt sértett több mint 90 millió forintnyi kárának megfizetésére is kötelezték.
Az ítélet szerint a karcagi nő az általa képviselt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként eljárva mintegy
14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre szerződéseket,
amelyek alapján a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért nekik. A nőnek e tevékenység folytatására engedélye nem volt, az általa ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott, az ügyfeleinek ezáltal különböző nagyságú, néhány millió forinttól több mint 1 milliárd forintig terjedő kárt okozott.
A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve – a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért – az érintettek egy részének kifizetésére használta fel. „Bróker Marcsi” 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról, végül mintegy másfél évvel később a közép-amerikai Belize-ben fogták el.
Gorzó Zita ügyész perbeszédében a vádlottal szemben a büntetési tételkeret felső széléhez, 15 évhez közeli büntetést kiszabását kérte. Az asszony ügyvédje az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, másodsorban védence felmentését, illetve a kiszabott büntetés enyhítését kérte.
A vádlott, aki bokáján nyomkövetővel jelent meg a táblabíróság előtt, az utolsó szó jogán hangsúlyozta, nem állt szándékában, hogy kárt okozzon ügyfeleinek. Azt is mondta, a befektetők jelentős részének – csaknem 250 ügyfélnek – nem keletkezett kára, sőt jelentős nyereséget értek el a nekik kifizetett hozamok révén.
Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az ítélet indoklásánál kifejtette, az időmúlásra, a vádlott idős korára, több mint 6 milliárd forintnyi kár megtérülésére tekintettel a táblabíróság nem látta szükségesnek súlyosabb büntetés kiszabását. A bíróság elrendelte a vádlott szabadságvesztésének megkezdését, így az asszonyt fegyőrök vezették el a tárgyalóteremből.
Első fokon tavaly januárban született ítélet az ügyben: | https://magyarnarancs.hu/bun/tiz-ev-bortonre-iteltek-broker-marcsit-259006# | https://web.archive.org/web/20231223132311/https://magyarnarancs.hu/bun/tiz-ev-bortonre-iteltek-broker-marcsit-259006 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-ev-bortonre-iteltek-broker-marcsit | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-05-25 00:00:00 | [] | [
"Kun-Mediátor Szolgáltató Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag",
"Szeged"
] | [
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"csalás",
"jogosulatlan pénzügyi tevékenység"
] | [
"Kun-Mediátor ügy"
] |
57,279 | Mészárosék természetvédelmi területet túrnak szét a gödi akkugyár víziközmű bővítése miatt | Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják. | Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják.
A Samsungtól távolabb lakó sződligeti és váci lakosok közül sokan csupán mostanában szembesültek azzal, hogy a gödi akkugyár bővítése őket is érinti. A gyár óriási vízigényét ugyanis ki kell elégíteni valahogy. Emiatt a Duna vizét 8,5 kilométer hosszú csatornarendszerrel szállítják majd Vácról a gödi iparterületre, az akkugyár szennyvizét pedig 13 kilométer hosszan lefektetett vezetékek viszik egy új szennyvíztelepre (ami a vízkivétel helyétől északra található). Az építkezés részben természetvédelmi területek érintésével zajlik.
Tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy a két gödi Samsung-gyár vízellátását napi 27 ezer köbméter ipari víz és ivóvíz fogja biztosítani. A kiadott engedély szerint a gyár ipari vízzel való ellátása érdekében újra üzembe állítják a váci déli vízbázis 40 évvel ezelőtt elszennyezett és lezárt parti szűrési kútjait. A gigaüzem kb. 10 ezer dolgozóját ellátó ivóvízmennyiséget pedig újonnan létesülő felszíni vízkivételi művek szolgálják majd. A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi.
Az új víziközművek engedélyezése kiemelt beruházásként gyorsított tempóban zajlott, ám a kormányzat így is lassúnak ítélte a folyamatot. Ezért tavaly novemberben egy kormányrendelet „kiemelten közérdekűvé” tette az építkezést, és tovább rövidítette a gödi – valamint a komáromi és iváncsai – akkugyár víziközmű-beruházásainak engedélyezési határidejét.
Annyi víz kell a gödi Samsung-gyárnak, amennyi egy százezres lakosú városnak is elegendő lenne | atlatszo.hu
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A késlekedést az is magyarázhatja, hogy – amint azt szintén megírtuk – a gödi gyár vízvezetékeinek nyomvonala többször változott. A lakosok és az érintett önkormányzatok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy a napi 8 ezer köbméter ipari szennyvizet lakott területeken vezessék el. Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő pedig a 2022-es választások előtti kampány idején megígérte, hogy a csatornázás el fogja kerülni a lakóövezeteket.
Természetvédelmi területeken haladnak át
Ám a többször módosított nyomvonal így sem tudja elkerülni a lakóházakat. A Göd, Sződliget, Sződ és Vác városszéli utcáiban lakók nyelik a port és tűrik a munkagépek keltette zajt. A nyomvonal-módosításokat az is indokolta, hogy az építkezés minél kisebb szakaszon érintsen természetvédelmi területeket. Csakhogy ezt nehéz megoldani: a Duna melletti ártéri rész védett természetvédelmi terület és Natura 2000 besorolású a gödi Debegió-hegy. Másfél kilométer hosszan a nyomvonal ezeken a természetvédelmi területeken halad át vagy érinti őket; emellett három erdőrészletben is fákat kell kivágni a csatornázási munkák miatt.
A munkálatok néhány hónapja indultak meg. Az építkezés miatt a Duna-parti szakaszon, természetvédelmi területen rengeteg fát kellett kivágni, ottjártunkkor a kivágott fákat már elszállították a bicikliút mellől.
A nyomvonallal érintett területek között van a Natura 2000 besorolású Debegió-hegy is. Kinéztünk erre a helyszínre, ahol nagyban zajlanak a munkálatok: itt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét jelző táblát is kivették a helyéről.
Az engedély kiadásához készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentum szerint ez a terület kiemelendő, ugyanis ez a térség a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból. Itt az úgynevezett szárazgyepek dominálnak; jelenleg főként a kunkorgó árvalányhaj uralja a gyepeket. (Az árvalányhajnak ez a fajtája nem áll védelem alatt.)
A helyszínen azt láttuk, hogy alaposan megbolygatták a Natura 2000 területet.
A munkagépekkel az árvalányhajas mezőkre hajtottak, és a területre földhalmokat pakoltak.
A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció azt is előírta, hogy a Göd külterületén lévő védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. A terület egyértelmű lehatárolását azonban nem láttuk, miközben a csatornázási munkálatok már javában folynak.
A hatóságok hallgatnak
Szerettük volna megismerni a védett növények áttelepítésére vonatkozó természetvédelmi engedélyt, valamint a környezetvédelmi hatóság, a beruházó cég és a DINPI (Duna-Ipoly Nemzeti Park) által lefolytatott egyeztetések és átültetések dokumentumait is. Ezért írásban fordultunk a Mészáros és Mészáros Zrt.-hez és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, hogy megtudjuk: az Előzetes Vizsgálati Dokumentációban előírt áttelepítések, köztük a fokozottan védett homoki kikerics példányainak áttelepítése valamint a védett növények területének elkerítése ügyében milyen egyeztetések és milyen tevékenységek történtek. Mivel egyik féltől sem kaptunk választ, közadatigényléseket küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a DINPI-hez.
Ezekben kértük a Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt kapcsán keletkezett dokumentumokat, azaz
a védett növényfaj egyedeinek áttelepítésére vonatkozó engedélyeket, jegyzőkönyveket
a beruházóval történt egyeztetések dokumentumait.
A zöldhatóságtól viszont csak az a válasz érkezett, hogy ők nem adtak engedélyt védett növények áttelepítésére, és semmilyen egyeztetést nem folytattak le a beruházó céggel.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a 15 napos válaszadási határidő leteltével ezt a választ küldte: „Tekintettel arra, hogy adatigénylése jelentős terjedelmű, nagyszámú adatra vonatkozik, amelynek teljesítése igazgatóságunk alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, (…) a válaszadási határidő 15 nappal meghosszabbításra kerül.”
A hosszabbítás leteltével, 30 nap után küldött válaszuk azonban egyáltalán nem tartalmazott jelentős terjedelmű és nagy számú adatot. Ugyanis figyelmen kívül hagyták, hogy az adatigénylésben a teljes víziközmű-beruházáshoz kapcsolódóan kértük a védett növényekre vonatkozó összes dokumentumot. Válaszukban csupán az adatigénylésünkben említett vízügyi létesítési engedélyre hivatkozva közölték, hogy az engedéllyel érintett beruházási területen – azaz a váci déli vízmű területén – „tevékenységet nem folytattak”, s azt ezt igazoló két jegyzőkönyvet küldték meg.
Arról, hogy a gödi iparterület víziközmű-fejlesztésének beruházási területén milyen egyéb, a védett növények védelmét szolgáló vizsgálatok és tevékenységek történtek, sem a Környezetvédelmi Hatóság, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nem nyilatkozott. De nem adtuk fel: újabb két adatigénylést nyújtottunk be, melyekben kimondottan a víz- és szennyvízvezetékek nyomvonalán zajló, természetvédelmi területeket is érintő munkálatokról kértünk dokumentumokat a Nemzeti Parktól és a Pest Megyei Kormányhivataltól – ha választ kapunk, azokat is ismertetni fogjuk.
Nyitókép: A csatornázási munkákat akadályozó, természetvédelmi területet jelző táblát „félreállították”. (Fotó: Bodnár Zsuzsa) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/25/meszarosek-termeszetvedelmi-teruletet-turnak-szet-a-godi-akkugyar-vizikozmu-bovitese-miatt/ | https://web.archive.org/web/20231212004210/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/25/meszarosek-termeszetvedelmi-teruletet-turnak-szet-a-godi-akkugyar-vizikozmu-bovitese-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-termeszetvedelmi-teruletet-turnak-szet-a-godi-akkugyar-vizikozmu-bovitese-miatt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-25 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tuzson Bence"
] | [
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye",
"Sződliget",
"Vác"
] | [
"támogatás",
"környezetkárosítás",
"vízügy",
"kiemelt beruházás",
"közadat",
"akkumulátorgyártás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
57,280 | Szabó Sándor megakadályozná, hogy ingyen legyenek az egyetemi alapítványé értékes önkormányzati ingatlanok | Hét szegedi épületet adna pusziért az Orbán-kormány az SZTE-t fenntartó alapítványnak, Szeged MSZP-s képviselője ezért módosíttatná a törvényjavaslatot. Egy másik módosító indítvánnyal pedig a Lázár János-féle új beruházási őrülettörvényen finomítana. | Hét értékes önkormányzati ingatlant ingyen kapna meg az egyetem
Közép fasor 52., Biológia Intézet,
Boldogasszony sugárút 15., Gyermekgyógyászati Klinika, Ifjúsági Pszichiátria,
Tisza Lajos körút 97., SZTK,
Vasas Szent Péter utca 1–3., volt rendelőintézet,
Kálvária sugárút 57., II-es kórház,
Vidra utca 1., Foglalkozás-Egészségügyi Szolgálat, egykori Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet,
Szent István tér 3-4.
Ezeket az ingatlanokat „Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslat értelmében
„ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adnia”
Szeged önkormányzatának. Szabó Sándor, Szeged MSZP-s képviselője ezért módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. A módosítási javaslata értelmében ezeket az ingatlanokat Szegednek nem kellene átadnia az egyetemet fenntartó alapítványnak. Szabó Sándor indoklásában azt írja, a törvényjavaslat azt írná elő, hogy a tulajdonát adja át az egyetemet fenntartó magánalapítványnak teljesen ingyen. Ez nem csupán a tulajdonhoz fűződő alapjog sérelmét jelenti, de jelentős vagyonvesztést is okozna a városnak – hangsúlyozza Szabó Sándor.
Építési törvény: ne lehetetlenítsék el az önkormányzatokat!
Lázár Jánosnak Az állami építési beruházások rendjéről című törvényjavaslatával kapcsolatosan korábban Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is elmondta már az álláspontját. A javaslat lényege, hogy a jövőben senki ne építhessen, újítson fel semmit a Lázár János vezette minisztérium hozzájárulása nélkül.
Ennek a törvényjavaslatnak az első bekezdésének két pontját módosíttatná Szeged MSZP-s képviselője. Ezt a pont azt tárgyalja, hogy mik azok a kivételek, amikre a törvény hatálya nem terjedne ki. Szabó Sándor javaslata szerint „a törvény hatálya nem terjed ki:
a megyei jogú városok önkormányzati beruházásaira, különös tekintettel azokra, ahol a központi költségvetési vagy az európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások lebonyolítását az önkormányzat szervezeti egysége, illetve az önkormányzat száz százalék vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság évek óta hatékonyan ellátja a jogszabályok betartása mellett, a pályázati előírásoknak megfelelően, valamint
a 40 ezer főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzatokra, ahol a beruházás értéke a nettó 300 millió forintot nem haladja meg és a települési önkormányzat nyilatkozik arról, hogy a beruházást maga kívánja megvalósítani, továbbá a beruházás megvalósításához szükséges szakértelemmel és képességgel rendelkezik.”
Szabó Sándor szerint erre a módosításra azért lenne szükség, mert az eredeti törvényjavaslat elfogadása után az önkormányzatoknak a nem közvetlen európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházásainak előkészítését, megvalósítását szinte ellehetetlenítené. „A javaslat a folyamatok gyorsítását nem biztosítja, indokolatlan módon helyezi át az önkormányzati feladatok megvalósítását kormányzati, minisztériumi szintre, amire az önkormányzatnak hatása nem lenne, az eddig már kialakított, megfelelően működő apparátus fennállását szükségtelenné tenné, az önkormányzat saját beruházásai felett kontrollt semmilyen módon nem tudna gyakorolni. Az önkormányzat elvesztené jogát arra nézve, hogy a saját beruházásai esetén a döntések előkészítésében, meghozatalában hangsúlyosan részt vegyen, a meghozott döntéseket végrehajtsa, a végrehajtást ellenőrizze.” | https://szeged.hu/cikk/modosito-javaslattal-akadalyozna-meg-szabo-sandor-hogy-ingyen-legyenek-az-egyetemi-alapitvanye-ertekes-onkormanyzati-ingatlanok | https://web.archive.org/web/20231214103911/https://szeged.hu/cikk/modosito-javaslattal-akadalyozna-meg-szabo-sandor-hogy-ingyen-legyenek-az-egyetemi-alapitvanye-ertekes-onkormanyzati-ingatlanok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabo-sandor-megakadalyozna-hogy-ingyen-legyenek-az-egyetemi-alapitvanye-ertekes-onkormanyzati-ingatlanok | szeged.hu | hungarian-news | 2023-05-26 00:00:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Fidesz",
"Parlament"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,281 | Győr megvenne 140 millióért egy temetkezési céget, ami a legjobb évében is csak 21 millió hasznot termelt | A kormánypárti többségű győri önkormányzat cége, a GYŐR-SZOL Zrt. meg akar vásárolni egy helyi temetkezési vállalkozást 140 millió forintért. Miközben az önkormányzat (épp a GYŐR-SZOL-on keresztül) többségi tulajdonos egy másik temetkezési cégben, amely jóval nagyobb és nyereségesebb, mint a most megvenni szándékozott vállalkozás. Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő azt állítja, hiába kérte a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, hogy mutassa meg a cégértékelést, az önkormányzati cég vezetője megtagadta ezt. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik, mert Pollreisz Balázs feljelentést tett. | A kormánypárti többségű győri önkormányzat cége, a GYŐR-SZOL Zrt. meg akar vásárolni egy helyi temetkezési vállalkozást 140 millió forintért. Miközben az önkormányzat (épp a GYŐR-SZOL-on keresztül) többségi tulajdonos egy másik temetkezési cégben, amely jóval nagyobb és nyereségesebb, mint a most megvenni szándékozott vállalkozás. Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő azt állítja, hiába kérte a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, hogy mutassa meg a cégértékelést, az önkormányzati cég vezetője megtagadta ezt. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik, mert Pollreisz Balázs feljelentést tett.
Idén januárban szavazta meg a győri közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással, hogy a GYŐR-SZOL Zrt. szerezze meg a Memento Temetkezés Kft. üzletrészének 100 százalékát 140 millió forintért. Az önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságának fideszes elnöke, Borsi Róbert által jegyzett előterjesztés szerint a Memento „a piacon másodikként szintén jól prosperáló” cég. Borsi a jegyzőkönyv szerint szóban is megerősítette: „A Memento Temetkezési Kft. mondhatni, hogy a város 2. legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása.”
A cég megszerzésének szükségességét azzal indokolta a bizottság fideszes elnöke, hogy a többségében a GYŐR-SZOL kezében lévő Jószív Temetkezési Kft. és a megvenni szándékozott Memento Temetkezés Kft. között az a különbség, hogy „a Jószív esetében nincs 100%-os tulajdonrészük, a Memento Kft.-nél pedig lehetséges. Ezáltal bővülnek a város lehetőségei.” Borsi Róbert szerint így „tudnak majd olyan lehetőséget kínálni szükség esetén a rászorulóknak, ami segítség lehet a temetkezés hirtelen fellépő költségeinél. Sokaknak nincs arra pénze, hogy több százezer forintot azonnal kifizessen. A hagyaték fedezete biztosítaná, azonban azt csak néhány hónappal később tudják feloldani. Az átmeneti időszakot 1 héten belül kell megoldani azoknak, akiknek ez nehézséget okoz.” Borsi azt írta: „Örülne, ha erre találnának megoldást a cégen belül halasztott fizetés vagy részletfizetés formájában figyelembe véve azt, hogy a cég működését ne veszélyeztesse.”
Az előterjesztéshez hozzászóló Pollreisz Balázs MSZP-s városatya „szükségesnek találja, hogy a vállalkozások befektessenek, de az összeget sokallja,” hozzátéve azt is: „ha a GYŐR-SZOL Zrt.-nek rendelkezésére áll ekkora forrás, azt akár szolgáltatás-bővítésre, vagy másfajta befektetésre is tudná fordítani a temetkezési üzletágban, így nagyobb bevételre is számíthatnának. Példaként említi a szórásos temetést, amire nagy igény van Győr városában” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Nyomozzák, mi ér a cégen 140 milliót
Pollreisz Balázs ezután, február 9-én feljelentést tett, melyben leírta: „ha egy gazdasági szakember megvizsgálja a Memento Temetkezés Kft. pénzügyi adatait, mérlegeit, akkor észre kellett volna vennie, hogy ez a társaság üzleti szempontból igencsak rossz vételnek számít. Nem vételi ajánlatot, hanem feljelentést kellett volna tenni. Ilyen magas áron ezt a céget megvásárolni indokolatlan volt. A képviselők a cégek teljes gazdasági hátterének ismerete hiányában teljesen meg lettek vezetve.”
A nyilvánosan elérhető adatok szerint a Krasznai-Borbély Viktória és Szél Imre Csaba tulajdonában lévő Mementónak 2021-ben 78 millió forintos nettó árbevétele, illetve 992 ezer forint adózott eredménye, s 22,5 millió forint saját tőkéje volt. A cégnek 2020-ban 65 milliós nettó árbevétel mellett mindösszesen 24 ezer forint adózott eredménye volt.
Összehasonlításul: az önkormányzat többségi tulajdonában lévő, piacvezető Jószívnek ugyanezen időszakban 773 milliós nettó árbevétele, és 35,6 millió forintos adózott eredménye, valamint 560 milliós saját tőkéje volt. Tehát mindhárom mutatója a Memento számainak sokszorosa.
A Győri Rendőrkapitányságon tett feljelentés nyomán indult büntetőeljárásról – amelyet Zala Vármegyébe tettek át – megkérdeztük a rendőrséget. „Az Ön által említett ügyben a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztálya folytat nyomozást hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A folyamatban lévő eljárás részleteiről nem áll módomban tájékoztatást adni” – válaszolták.
Cikkünk írása közben az Igazságügyi Minisztérium adatbázisába felkerült a Memento Kft. beszámolója a cég 2022-es pénzügyi eredményeiről. Eszerint nettó árbevételük tavaly 102,6 millió forint lett, az adózott eredményük, vagyis a haszon 21,4 millió forint, a saját tőkéjük pedig közel 44 millió. Ezek a számok ugyan magasabbak a 2021-eseknél, de még mindig messze elmaradnak a Jószív Kft. akkori mutatóitól. Az önkormányzat többségi tulajdonában álló cég 2022-es mérlegét pedig még nem tették közzé, tehát azzal egyelőre nem lehet összehasonlítani a Memento friss adatait.
Dézsi: csupán a konkurencia felvásárlásáról van szó
Megkérdeztük a Memento megvételéről, illetve az ügyben folyó büntetőeljárásról Dézsi Csaba Andrást, Győr kormánypárti városvezetőjét, aki szerint a feljelentés politikai célból született, az a választási kampány része. „Úgy gondolom, hogy az, hogy a GYŐR-SZOL-nak a vezetése úgy döntött, hogy a konkurenciát felvásárolja, hogy ennek következtében egy kézben legyen a temetkezés jelentős része Győr városában, szerintem ez nem rossz koncepció. Egy üzleti vállalkozás szempontjából a konkurencia felvásárlása egy szokványos dolog” – mondta el az Átlátszónak a GyőrPlusz Rádióban adott interjúja után, az önkormányzati média bejáratánál megkérdezett polgármester. Dézsi azt is hozzátette:
„Ma már sajnos a temetkezéseknek az ára jelentősen megnőtt. Fontos lenne az, hogy egyrészt a város tudjon a polgárainak különböző olyan temetkezési lehetőségeket adni, ahol a szegény emberek is méltó módon eltemetésre kerülnek, méltó módon el lehet tőlük búcsúzni, amikor itt hagyják ezt a földi létet. Szerintem ez egy jó dolog lehet” – fogalmazott Dézsi Csaba András, aki szerint egyéb szempontok is közrejátszottak a Memento megvételében.
„De ha jól tudom, akkor az is egy fontos szempont volt, hogy a jelenleg részleges (önkormányzati) tulajdonban lévő temetkezési vállalatban a szavazati többség nincsen meg. Tehát a döntések azok úgy születnek, hogy az a tulajdonos, aki a rendszerváltás után létrehozta ezt a céget a GYŐR-SZOL-lal, ő dominánsan tudja érvényesíteni azokat az érdekeket, amik nem feltétlenül esnek egybe Győr város polgárainak az érdekével. Ha jól tudom, akkor az is felmerült, hogy esetleg az újonnan felvásárolt, a GYŐR-SZOL tulajdonában lévő céget fejlesszék fel igazán győri cégnek és ezt pedig kevésbé, ami eddig működött és a GYŐR-SZOL nem tudta érvényesíteni azokat a szociális megfontolásokat, amik Győr város polgárainak kiszolgálása szempontjából elsődlegesek lennének” – mondta a polgármester.
Az Opten szerint viszont a Jószív Kft.-ben a GYŐR-SZOL szavazati joga meghaladja az 50 százalékot, vagyis az önkormányzati cég többségben van.
„Az az igazság, hogy erről igazán a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját kéne megkérdezni, hiszen ő van ebben igazán képben” – folytatta Dézsi. (A cég vezérigazgatóját természetesen megkérdeztük – lásd alább – de nem válaszolt.) Megkérdeztük azt is a városvezetőtől, mi a helyzet a cégértékeléssel, hogyan jött ki a 140 milliós vételár. „Az Ön tudomása szerint készült egy hivatalos cégértékelés?” – érdeklődtünk. „Úgy tudom, hogy igen. Dehát erről is a cég vezetőjét kell megkérdezni” – válaszolta a polgármester, ismét a GYŐR-SZOL vezérigazgatójához, Prédl Antalhoz küldve bennünket.
„Az Ön tudomása szerint született egy hivatalos, írásos cégértékelés, és a képviselők ezt megismerhették?” – tettük fel a kérdéseket Dézsi Csaba Andrásnak. „Úgy tudom, hogy igen, tehát ez a válasz” – felelte a polgármester. A feljelentést tevő Pollreisz Balázs azonban ezt cáfolja.
A cég értékét megállapító dokumentumot nem látták
„Hivatalos, írásos cégértékelés állítólag valóban készült, de azt az önkormányzati képviselők se a Memento Kft. megvásárlásának megszavazása előtt, sem utána nem látták, nem olvashatták el, így nem tudhatjuk, tényleg létezik-e a dokumentum. Én magam március 7-én találkoztam Prédl Antallal, a GYŐR-SZOL Zrt. vezérigazgatójával, arra kérve őt: mutassa meg a cégértékelést, de megtagadta a kérésemet.
Vagyis a képviselők, a közgyűlés tagjai mai napig nem tudhatják, milyen szempontokra, adatokra hivatkozva fizetünk ki 140 millió forint közpénzt.
Ezzel szerintem a képviselőket megtévesztették. Úgy tudom, egyelőre még nem fizették ki a képviselők által megszavazott vételárat; hogy a kifizetést a feljelentésem hatására halogatják-e, azt nem tudom” – mondta el Pollreisz Balázs, az ellenzéki összefogás listájáról a közgyűlésbe jutott MSZP-s képviselő.
A cégértékeléssel kapcsolatban írásban kérdeztük a polgármestert, de nem válaszolt. A GYŐR-SZOL-t is megkerestük a feljelentéssel, illetve a cégértékeléssel kapcsolatban, illetve hogy miért nem láthatta azt az ellenzéki képviselő, de Prédl Antal vezérigazgató és Endrődi Péter igazgatósági elnök többszöri megkeresésünkre sem reagált.
Pollreisz Balázs azt is hozzátette: „A Memento érdemben nem konkurenciája a piacvezető, többségében önkormányzati tulajdonú Jószív Kft.-nek: ezt a beszámolóik, illetve az általuk bonyolított temetkezések számai is mutatják. A Győrben lezajlott temetésekről a GYŐR-SZOL cégekre, szolgáltatókra lebontott nyilvántartást vezet, tehát egyértelműen tudnia kell ezt. Mivel konkrét adataik vannak, azok alapján egyértelműen meg kellene tudniuk mondani, mire alapozzák a cég értékét, illetve azt a szerintem alaptalan állítást, hogy Memento a második a regionális temetkezési piacon, de ehelyett hallgatnak – nyilván nem véletlenül” – fogalmaz a győri ellenzéki politikus.
Pollreisz Balázs szerint a GYŐR-SZOL vezérigazgatója és a város polgármestere ellentmondó kijelentéseket tett arról, mi is a célja a Memento Kft. megvételének. „Dézsi Csaba András arról beszél, szegény embereknek nyújtanának szociális temetéseket, nekem viszont Prédl Antal GYŐR-SZOL-vezérigazgató azt mondta: a Mementóval prémium szolgáltatásokat terveznek a temetési piacon. A két törekvés ellentmond egymásnak” – mondta az MSZP-s önkormányzati képviselő.
Az ellenzéki politikus a feljelentésében is leírta: „Egyéb források alapján tudomással bírok arról, hogy a győri temetőkben melyik cégnek mennyi megrendelése van, mennyi ember temetése kapcsolódik az adott cégekhez. Ezekről az adatokról a GYŐR-SZOL Zrt. is tud. Ezen adatokból is megállapítható, hogy a Memento Temetkezés Kft. nem a második legnagyobb szereplő a piacon.” Hozzátette: „A fentiek alapján semmi nem indokolta, hogy a GYŐR-SZOL Zrt. a Memento Temetkezés Kft. megvásárlása mellett döntsön. Sokkal célszerűbb lett volna a piaci «nagyágyú» Jószív Temetkezési Kft.-ben további részesedést vásárolni.”
A Jószív, az önkormányzat temetkezési cége 45,04 százalékban a korábbi többségi tulajdonos és ügyvezető, a 2023. május 15-én elhunyt Dr. Ladotsy Géza Károly, illetve halála után annak örököse tulajdonában van. „A GYŐR-SZOL Zrt., mint többségi tulajdonú tag az ügylet kapcsán a második legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tagot, Dr. Ladotsy Géza Károlyt meg sem kérdezte, még csak értesítés szintjén sem jelezte a vételi szándékot” – állítja a feljelentésben Pollreisz Balázs.
Mindez azért érdekes, mivel információink szerint Dr. Ladotsy Géza Károly mint a Jószív kisebbségi tulajdonosa 2022 márciusában azzal az ajánlattal fordult Endrődi Péter igazgatósági elnök, a Jószívben 50,1 százalékban tulajdonos GYŐR-SZOL vezetője felé, hogy a jövőben eladná, értékesítené a társaságban birtokolt részesedését.
Szegények temetése vagy VIP-szolgáltatások?
Az ügyben a fentieken túl még több kérdés is van, de nem kaptunk rájuk választ. A GYŐR-SZOL vezetőitől is megkérdeztük: mire alapozzák azt az állítást, hogy a Memento a Jószív után a második, van-e bármiféle olyan adat, amely alátámasztja ezt? Azt is megkérdeztük: szándékában áll-e a GYŐR-SZOL Zrt.-nek megvenni a többségében az önkormányzat kezében lévő Jószív fent említett kisebbségi részét? (A feljelentésben pont az szerepelt, hogy sokkal célszerűbb lenne az önkormányzatnak a már meglévő cégében növelni a részesedését.)
Rákérdeztünk arra is, hogy a GYŐR-SZOL a Mementóval prémium szolgáltatásokat tervez-e a temetési piacon? (A polgármester és a bizottsági elnök szociális szempontokat hangsúlyozott a megvételt indokolva.) Illetve, hogy a 140 millió forintot a GYŐR-SZOL Zrt. átutalta-e már, a Memento Kft. megvétele megtörtént-e.
Az ügyben a Mementót is megkerestük, szintén a vételár kifizetését kérdezve a cég ügyvezetőitől, Szél Imrétől és Kóczián Lászlónétól is. A Mementó Kft. vezetői nem feleltek, ahogy arra sem, milyen adat támasztja alá, hogy cégük a második volna a helyi piacon. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/31/gyor-megvenne-egy-temetkezesi-ceget-140-millioert-ami-a-legjobb-eveben-is-csak-21-millio-hasznot-termelt/ | https://web.archive.org/web/20230924234602/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/31/gyor-megvenne-egy-temetkezesi-ceget-140-millioert-ami-a-legjobb-eveben-is-csak-21-millio-hasznot-termelt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyor-megvenne-140-millioert-egy-temetkezesi-ceget-ami-a-legjobb-eveben-is-csak-21-millio-hasznot-termelt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-31 00:00:00 | [
"Borsi Róbert",
"Dézsi Csaba András",
"Krasznai-Borbély Viktória",
"Ladotsy Géza Károly",
"Szél Imre Csaba"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Győr-Szol Zrt.",
"Jószív Temetkezési Kft.",
"Memento Temetkezési Kft."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,282 | Paks II Atomerőmű: Bankbetétben áll az állami pénz, és látszik 24 milliárd forint kötbér is | 1,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki a Paks II Atomerőmű beruházására létrehozott projektcég 2022-ben. A veszteség folyamatban lévő beruházások esetében nem szokatlan fejlemény, a mérlegadatokból azonban úgy fest, komoly lehet az elmaradás a szerződéses menetrendhez képest, miközben bőven van pénz a cégben. | 1,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki a Paks II Atomerőmű beruházására létrehozott projektcég 2022-ben. A veszteség folyamatban lévő beruházások esetében nem szokatlan fejlemény, a mérlegadatokból azonban úgy fest, komoly lehet az elmaradás a szerződéses menetrendhez képest, miközben bőven van pénz a cégben. A két új blokk a kanyarban sincs, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly ősszel sort is cserélt a Paks II Zrt.-nél, mert szerinte nyolc év alatt nem történt semmi, és azóta az orosz féllel kötött szerződés módosításáról is megegyeztek.
Hogy mennyi az elmaradás, illetve hol tart az építkezés, az a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésből nem derül ki, de annyi látszik, hogy a befektetett eszközök bő 51 milliárd forinttal, 290 milliárdra nőttek 2022-ben. Ez az „állományváltozás tükrözi (…) a társaság által elvégezhető engedélyeztetési és létesítés-előkészítéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatok előrehaladását” – írják általánosságban. Ezek szerint az előrehaladás, a tárgyévi új beruházás (beszerzés) összesített hatása kerekítve 51 milliárd forint volt.
A paksi cégben jelentősen nőtt a pénzeszközök állománya a megelőző évhez viszonyítva: tavaly év végére több mint 38 milliárd forinttal, így 66,5 milliárdra növekedett. A beszámoló szerint ez a bővülés a bankbetétek értékéből adódik.
A pénzeszközök állományának növekedését jelentős részben az állami tőkeemelés, valamint a tárgyévben kapott kötbér teszi ki. Tavaly 28,1 milliárd forintot injektált a magyar állam a Paks II Zrt.-be, ezzel a stafírunggal 179 milliárdra hízott a jegyzett tőke.
A mellékletben nem nevezik meg, pontosan milyen kötbérről van szó, milyen kivitelezési munkával csúsztak meg esetleg az orosz kivitelezők, de az kiderül, hogy több mint 24 milliárd forint lehet az összeg. A szöveg szerint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek soron a tárgyévben kapott kötbért – annak egyes szerződéses feltételek teljesülése esetén történő visszafizetési kötelezettségére tekintettel tartják nyilván 24,135 milliárd forint értékben.
A kötelezettségek amúgy szintén jelentősen megugrottak: 3,8 milliárdról egy év alatt 62,2 milliárdra nőttek, a 24 milliárd forint hosszú lejáratú tartozás mellett a rövid lejáratú kötelezettségek bő 37 milliárd forintra ugrottak, és ennek jelentős részét az orosz fővállalkozó által nyújtott beruházási szolgáltatások alkotják – derül ki a beszámolóból.
A Paks II Zrt. által kimutatott, 1,3 milliárd forint veszteség kisebb, mint az előző években megszokott 3 milliárd forint feletti mínusz, ez a javulás azonban a pénzügyi műveleteknek köszönhető, amik csaknem 3,5 milliárddal javították az eredményt. Nagyobb részt a pénzintézeteknél lekötött bankbetétek után járó kamatokról van szó, de a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapír kamatai is szépítették a mérleget.
A beszámoló kitér az orosz–ukrán háborúra, amit „konfliktusként” említenek az anyagban. Az ügyvezetés úgy értékelte, hogy a konfliktus és következményei bizonytalanságot jelentenek ugyan a társaság számára, de a vállalkozási tevékenysége és fizetőképessége nincs veszélyben. Az orosz–ukrán konfliktusból adódóan a társaságnak finanszírozási kockázata nincs, mert a működéshez szükséges forrást a magyar központi költségvetésből kapja tőkeemelés útján. Pénzügyi helyzete stabil, megfelelő pénzösszeg áll rendelkezésre a bankszámláin a kötelezettségeinek teljesítésére – írják a dokumentumban. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/paks-ii-atomeromu-bankbetetben-all-az-allami-penz-24-milliard-kotber/ | https://web.archive.org/web/20230923153450/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/paks-ii-atomeromu-bankbetetben-all-az-allami-penz-24-milliard-kotber/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paks-ii-atomeromu-bankbetetben-all-az-allami-penz-es-latszik-24-milliard-forint-kotber-is | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-31 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [] | [
"atom",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,283 | Dohánybiznisz: Rekordprofit gurult Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához | Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. | Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 51 százalékos tulajdonosa a Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter – kancelláriaminiszterként azonban ő vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását – hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekeltségébe tartozó Tabán Trafik Zrt., a kisebbséget pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. jegyzi. Az osztalék kifizetésével nem várták meg az áprilist, előlegként a Tabán Trafik 3 milliárdot, a BAT 1 milliárdot már korábban felvett.
A dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta már több mint 36 milliárd forint nyereséget hozott, és abból közel 34 milliárdot haza is vihetett a Tabán Trafik-BAT duó.
Id. Sánta János 2016 óta szerepel a leggazdagabb magyar vállalkozók listáján, hat évvel ezelőtt 7,2 milliárd forint becsült vagyonnal jutott az elitbe, legutóbb már 40 milliárdra tették a családi cégcsoportja vagyonát. Birodalmát közben a dohányiparról kiterjesztette a naperőművekre és az agrárszektorra is.
Óriási pénz forog a dohánybizniszben: a dohányboltellátó belföldi nettó árbevétele 971 milliárd forint volt a múlt évben, ami 110 milliárddal meghaladja a 2021-es forgalmat. Az 1000 milliárdot megközelítő bevételhez fogható a kiadás is, a nagykereskedő cég esetében a bevétel 98,59 százaléka az eladott áruk beszerzési értéke.
Tavaly a cég 8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államnak, ami jóval több az egy évvel korábbi 3,5 milliárdnál. A 9 százalékos társasági adóval számolva 794 millió lett volna a befizetni való, az adókedvezmény levonása után azonban csak 571 milliót kellett utalnia a büdzsének. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/dohanybiznisz-rekordprofit-lazar-janos-id-santa-janos/ | https://web.archive.org/web/20231208122810/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/dohanybiznisz-rekordprofit-lazar-janos-id-santa-janos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dohanybiznisz-rekordprofit-gurult-lazar-janos-hodmezovasarhelyi-holdudvarahoz | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-31 00:00:00 | [
"Lázár János",
"Sánta János"
] | [
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Tabán Trafik Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"dohányipar"
] | [] |
57,284 | Minden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejének | Tiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. | Továbbra is exponenciálisan emelkedik Tiborcz István vagyonkezelőjének nyeresége. A miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. 2022-ben 21,6 milliárd forintos nyereséget termelt, ami közel annyi, mint a vállalat történetének teljes korábbi profitja.
Mi történt? A BDPST Zrt. Tiborcz István legfontosabb cége, amely hivatalosan saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A vállalat vagyonának azonban csak töredéke van ingatlanokban, főleg más cégeket, illetve pénzügyi eszközöket birtokol, és bevételének nagy része is ezekből származik.
A céget 2015-ben alapították, és bár a kezdetektől sejteni lehetett, hogy Orbán Viktor veje áll mögötte, Tiborcz István hivatalosan csak 2019-ben tűnt fel tulajdonosként a társaság irataiban. A BDPST ekkorra már komoly vagyont halmozott fel.
Számokban: A vállalat alapításától 2020 végéig durván 12 milliárd forint adózott nyereséget termelt, amit 2021-ben megduplázott, tavaly pedig újabb 21,6 milliárd forinttal növelt. Az előző hat évben így a cég összesen 45 milliárd forint profitot hozott össze.
A mostani közel 22 milliárdos profit rendkívül magas: 2021-ben egész Magyarországon legfeljebb néhány tucat cég volt, amely ennél magasabb nyereséget termelt. A BDPST hatékonysága ráadásul egészen döbbenetes, mindezt ugyanis 14 alkalmazottal érte el, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső profit meghaladta a másfél milliárdot.
Tiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a közel 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. A cég vagyona azonban hatalmasra nőtt az elmúlt években: a nettó eszközérték a 40 milliárd forintot is meghaladja.
Alulnézet: A BDPST-nek szinte egyáltalán nincs árbevétele, az 58 millió forint elenyésző a profithoz képest. A cég jövedelmének nagy része különböző pénzügyi műveletekből származik.
Tavaly 13 milliárd forintnyi osztalékot kapott a BDPST, amihez közel 9 milliárd forint részesedésekből származó árfolyamnyereség és 1,8 milliárd kamatbevétel is hozzájött.
A bevételi struktúra miatt a vállalat nyeresége után egy fillér adót sem fizetett, nagyrészt azért, mert a BDPST-nek osztalékot fizető vállalatok korábban már megtették ezt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég. | https://g7.hu/vallalat/20230531/minden-dolgozo-masfel-milliard-forint-nyereseget-termelt-orban-viktor-vejenek/ | https://web.archive.org/web/20230925035421/https://g7.hu/vallalat/20230531/minden-dolgozo-masfel-milliard-forint-nyereseget-termelt-orban-viktor-vejenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-dolgozo-masfel-milliard-forint-nyereseget-termelt-orban-viktor-vejenek | G7 | hungarian-news | 2023-05-31 14:32:56 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
57,285 | Gigantikus összeget költött a Fidesz plakátokra | Amíg a kormányoldalon már 3 milliárd forintos összköltségben vásároltak plakáthelyeket, addig az egyesült ellenzék mindössze 390 milliót fordított erre a célra. A Fidesz megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt azáltal, hogy a közterületi párthirdetésekre közel 1,5 milliárd forintot költött márciusban – derül ki egy friss jelentéséből. | Amíg a kormányoldalon már 3 milliárd forintos összköltségben vásároltak plakáthelyeket, addig az egyesült ellenzék mindössze 390 milliót fordított erre a célra. A Fidesz megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt azáltal, hogy a közterületi párthirdetésekre közel 1,5 milliárd forintot költött márciusban - derül ki egy friss jelentéséből. | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/plakat-hirdetes-fidesz-ellenzek.749334.html | https://web.archive.org/web/20230907122154/https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/plakat-hirdetes-fidesz-ellenzek.749334.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gigantikus-osszeget-koltott-a-fidesz-plakatokra | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-03-30 16:33:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Kövess minket 2022 Kft.",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"hirdetés",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
57,286 | Schadl György végrehajtói irodája még tavaly is termelt 128 millió forint árbevételt | A cég adózott eredménye majdnem 29 millió forint lett 2022-ben, az összeget azonban teljes egészében az eredménytartalékba helyezték. | Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnökét ugyan a korrupciós botrány kirobbanása után felfüggesztették végrehajtói állásából, de az általa vezetett végrehajtói iroda Andresin Konstantin helyettesítésével továbbra is működik.
A cég által közzétett beszámoló szerint ráadásul a tavalyi év is eredményes volt, még ha nem is annyira, mint a korábbiak:
2022-ben a Schadl és Társa Végrehajtói Iroda 126 millió forint nettó árbevételt és 28,9 millió forint adózott nyereséget ért el.
Az osztalékról szóló jegyzőkönyv szerint utóbbit teljes egészében az eredménytartalékba helyezték, azaz a cégből nem vettek ki pénzt.
Schadl György bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy felfüggesztése óta nem szerzett semmilyen rendszeres bevételt, ez alól csak a vagyon utáni bevételek (például bérbeadás) képeznek kivételt – mondta Morvai Attila, Schadl György ügyvédje az rtl.hu-nak, aki megerősítette, hogy ez megfelelt a valóságnak.
A felügyeleti hatóság nem vette el az engedélyt, így az iroda tovább termeli a pénzt
A jogszabályok szerint ugyanakkor hiába függesztenek fel egy végrehajtót, továbbra is az ő irodájában keletkezik a bevétel, ha a végrehajtó helyettese tulajdonosként jelenik meg a cégben. Feltehetően ez történt itt is, Andresin Konstantin belépett a Schadl és Társai Végrehajtói Irodába, így egyrészt továbbra is működik a cég, másrészt továbbra is a felfüggesztett végrehajtói iroda járhat el az egyes ügyekben (nem kell a folyamatban lévő ügyekben értesíteni az érintetteket, hogy más intézkedik). A bevétel is itt keletkezett, bár osztalék és – az ügyvéd szavai alapján – fizetés nem járt Schadl Györgynek.
Ha viszont a következő években kivenné az osztalékot Andresin Konstantin és Schadl György, akkor ennek semmi akadálya nem lenne, hiszen ez egy törvényesen működő cég, az osztalékarányokról pedig kettejük megállapodása döntene.
A Schadl György irodája által termelt nyereség éppen ezért érdekes, mert mint megírtuk, tavaly lejárt a 7 évre szóló megbízatása Schadl Györgynek, de a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága meghosszabbította a már börtönben ülő egykori elnök működési engedélyét, azaz lehetővé tette, hogy az iroda továbbra is pénzt termeljen.
A korábbi években egyébként 300 és 350 millió forint körüli volt az árbevétel, de például 2019-ben 643 millió forint szerepelt ezen a soron.
A végrehajtói irodában egyébként tulajdonossá is vált a helyettes, Andresin Konstantin, aki – mint a 24.hu megírta – idén rekordösszegű nyereséget könyvelhetett el saját végrehajtói cégében. Irodája forgalma ugyanis 315 millió forint volt 2022-ben, amiből az adózott nyereség 148 millió forint lett. | https://rtl.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-vegrehajtoi-irodaja-meg-tavaly-is-termelt-128-millio-forintos-arbevetelt | https://web.archive.org/web/20231213144114/https://rtl.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-vegrehajtoi-irodaja-meg-tavaly-is-termelt-128-millio-forintos-arbevetelt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-vegrehajtoi-irodaja-meg-tavaly-is-termelt-128-millio-forint-arbevetelt | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-05-31 16:56:00 | [
"Andresin Konstantin",
"Schadl György"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Schadl és Társa Végrehajtó Iroda",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,287 | Lakópark épülhet természetvédelmi területre Budapest egyik legértékesebb telkén | Védett állatok és növények élnek annak az üres teleknek a környezetében, ahová 78 lakásos társasházat akarnak építeni, penthouse lakásokkal a tetejükön. A beruházással kapcsolatban ugyan tartottak közmeghallgatást, de hétköznap délelőtt 10 órakor. A fideszes vezetésű önkormányzattól erre senki sem ment. Az itt élők a sokszorosára duzzadó autósforgalomtól is tartanak, de a kivitelező szerint, aki természetvédelmi területre költözik, az majd busszal jár. És még ott a gyermekvasút is. | A Normafa Buda egyik legértékesebb része, ami tele van fával és madárcsicsergéssel. Ide, a csillebérci volt úttörőtábor túloldalára, a gyermekvasút mellé építenének 78 lakásos lakóparkot. A telek évek óta magántulajdonban van, a kivitelező pedig most építené be, három darab négyemeletes házzal, amit a földszinten folyosókkal kötnének össze.
Az ügyben egy szerdai nap délelőtt 10 órára hirdettek közmeghallgatást. Balla Judit, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnökének elmondása szerint itt az hangzott el, hogy nem egészen akkorák lesznek az épületek, mint ahogyan a látványterveken szerepel.
Rögtön kiderült, hogy nem olyan magas lesz a ház, mert arra rájön még a penthouse szint, sőt, kérdésre kiderült, hogy az egész gépészetet is a tetőre helyezik. Gyakorlatilag az plusz két szintet rátesz arra, amit most épületmagasságnak beállítanak
– mondta Balla Judit a Házon kívülnek.
Száznál is többen jöhetnek a természetvédelmi területre
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület számára nem is az a legnagyobb probléma a beruházással, hogy milyen magasak lesznek az épületek.
Ez egy természetvédelmi terület. Ez már tendencia, nem csak itt a Normafánál, hanem az egész kerületben és az egész hegyoldalban
– tette hozzá Novák István, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnökségi tagja.
A telek a Budai Tájvédelmi körzet része, Natura 2000-es védett terület. Ide építenék fel a lakóparkot. Ez mintegy 150, állandóan itt élő embert jelentene.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park többször is nagyon határozottan a beépítés ellen foglalt állást. Egy ekkora lakópark olyan intenzív, állandó emberi jelenlétet jelent, ami egyszerűen nem egyeztethető össze a természetvédelmi területtel
– árulta el Balla Judit.
A beruházó cég erre egy furcsa magyarázattal állt el a közmeghallgatásról készült hangelvétel tanulsága szerint, amit az ülést elrendelő kormányhivatal tett közzé. „Nem mondható meg a jelen fázisban, hogy maga a létesítmény azzal a sok emberrel, aki ott fog lakni a budai tájvédelmi körzet egészére milyen plusz hatással lesz. Nem tudni, hogy a Budai-hegységbe évente hány kiránduló fog jönni. Ez nem jelent pluszterhelést a tájvédelmi körzet egészére.”
A kormányhivatal környezeti hatásvizsgálati eljárást indított, ennek eredményétől függ, hogy a beruházás megkapja-e az építési engedélyt.
Az önkormányzat nem ment el a közmeghallgatásra
Novák István szerint az önkormányzatnak sok ponton van beleszólása az ügybe – egyrészt hivatalból ő is ügyfél ebben az engedélyeztetési eljárásban –, de nem nyilatkoztak erről semmit. Az önkormányzattól nem mentek el a közmeghallgatásra, a kormányhivatal dolgozói viszont Novák István tájékoztatása szerint elmondták, hogy a közmeghallgatás azért volt szerdán délelőtt 10-kor, mert az önkormányzat ezt az időpontot adta.
Nem hívták meg, ezért nem voltak ott – ezt írta az önkormányzat sajtófőnöke a Házon kívülnek.
Szerintük a benyújtott terv „magas minőségű építészeti munka.”
Azt írták, hogy ők annyit vizsgálhatnak, hogy a beruházás illeszthető-e a településképbe, természetvédelmi szempontokat nem. A Nemzeti Park szerint egyébként ezen a területen védett állatok, növények élnek, de a beruházó szakértői ilyenekkel nem találkoztak. Azt mondták: több szakértő egymástól függetlenül megállapította, hogy valószínűleg nincs a területen védett növény és védett állat. Sőt, azzal érvelnek, hogy ez egyébként is roncsolt terület, ők csak helyrehozzák.
Korábban állt itt egy egyszintes épület, és egy kétszintes melléképület. A beruházó szakértői szerint iskola volt, egyszerre 700 gyerekkel. Az ott lakók úgy emlékeznek, a rokonaik óvodába jártak oda, ahol száznál is kevesebb gyerek volt egyszerre.
A természet utat tör magának
Az, hogy pontosan mi állt a területen azért fontos, mert a szakértők erre hivatkozva állítják, hogy nem lesz zajosabb az erdő, ha 78 család él majd itt, mint amilyenek a gyerekek voltak. Az épületeket egyébként már régen lebontották. Egy nézői felvételen látszik a helye és az is, hogy sok helyen utat tör magának a természet, fák nőnek az egykori beton helyén.
Annak a helye az a bizonyos tájseb, amire mindig hivatkoznak, hogy azt itt be kell gyógyítani. Ez olyan, mintha nekem lenne egy nagyon rossz állapotú földszintes házam, és azt mondanák, hogy ezt márpedig csak úgy lehet helyrehozni és felújítani, ha még 5 emeletet ráépítünk
– tette hozzá Balla Judit.
Fákat is kell kivágni, hogy elférjenek az épületek. Ráadásul az autóforgalom is jelentősen megnőne. A beruházó 155 autónak tervez mélygarázst. Mikor a Házon kívül ott járt, egy hétköznap reggel 8 körül, egy perc alatt tíz kocsi indult lefelé a városba.
Ahogy elindulunk egyre lejjebb a hegyről, azt tapasztaljuk, hogy lépten-nyomon hatalmas nagy építkezések vannak és ez a 150 autó valójában 150, meg még 100, meg még 150 autó. És a kerület alsóbb részein ez a torlódás komoly problémát fog eredményezni
– mondta Vadász Gábor, önkormányzati képviselő.
A beruházó szakértőinek erre is volt válasza a hatástanulmányban. Szerintük azért nem lesz torlódás, mert aki természetvédelmi területre költözik, környezettudatos ember, alig fogják használni az autóikat a lakástulajdonosok,
hiszen arra jár a 21-es busz és a gyermekvasút, az is tömegközlekedési eszköz.
Változó igényekhez változó jogszabályok
A beruházó cég tulajdonosai már évtizedek óta ingatlanfejlesztésekkel foglalkoznak. Egyikük építette a Corvin sétány épületeit, és az ő cége építene szintén lakóparkot Tihanyba. Ott is tiltakoznak a helyiek. Csillebércen a civil szervezetek az önkormányzatot hibáztatja azért, mert szerintük folyamatosan lazítottak az építési szabályzaton, úgy ahogy a beruházók igényelték.
Megnézzük azt, hogy az elmúlt 6-8-10 évben milyen engedélyeket adtak ki, 2-3 évente jön egy újabb ingatlanberuházás, jön egy újabb beruházó, tényleg egészen elképesztő, hogy mennyire kicserélődött a kerületnek is a lakossága ezeknek az építkezéseknek a hatására
– mondta Vadász Gábor. | https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/05/31/hegyvidek-normafa-elheto-hegyvidekert-termeszetvedelmi-egyesulet-epitkezes-penthouse-tarsashaz | https://web.archive.org/web/20230805065643/https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/05/31/hegyvidek-normafa-elheto-hegyvidekert-termeszetvedelmi-egyesulet-epitkezes-penthouse-tarsashaz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakopark-epulhet-termeszetvedelmi-teruletre-budapest-egyik-legertekesebb-telken | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-05-31 17:10:00 | [] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Futureal"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat"
] | [] |
57,289 | Sem az EzaLényeg szerkesztősége, sem kiadója nem kapott külföldi támogatást! | Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához. | Az EzaLényeg a híresztelésekkel ellentétben nem kapott külföldi támogatásokat, és maga sem támogatta semmilyen politikai párt kampányát. Portálrendszerünk online és offline hír- és tartalomszolgáltatói munkát végzett, törvényes szerződésesek alapján. Mindennek felderítéséhez titkosszolgálati eszközökre nem volt szükség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál minden szükséges adat rendelkezésre áll.
A hazugságokkal Orbán Viktor és tettestársai a figyelmet akarják elterelni: a tanárok és diákok lázadása, a sosem látott élelmiszerár-emelkedés, a rekordalacsony születésszám, a kormányzati bénázás miatt kovidban meghalt tízezrek, a politikai célú megfigyelések, a bezáró vállalkozások, az elképzelhetetlen méretűre duzzadt oligarchavagyonok vagy a fideszes végrehajtóbotrány mind olyan dolgok, melyek elfedésének érdekében semmilyen eszközt nem sajnál bevetni az Orbán-rendszer. A titkosszolgálatok politikai pártérdekekre és kampánycélra való felhasználása pedig szimpla hazaárulás, amely szégyent hoz a nemzetbiztonságért dolgozó hazafiakra és veszélyezteti országunk biztonságát.
Az elmúlt hónapokban összehangolt támadást indított Orbán Viktor rendszere több kormánytól független cég ellen. Az EzaLényeget és annak kiadóját, az Oraculum 2020 Kft.-t folyamatos támadások érik, elsősorban a fideszes propagandabirodalom részéről. Sajnálatos mellékszál, hogy a nem orbáni sajtó is sokszor kritika és kérdés nélkül veszi át a fideszes narratívát és az alaptalan állításokat.
Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.
Orbán Viktor az, aki rendszeresen próbálja befolyásolni a külföldi választások eredményét, erre talán a legjobb példa, amikor a francia szélsőjobboldal kampányát és LePen jelöltségét finanszírozták Mészáros Lőrinc bankjából. Ez a szokásos fideszes tempó: kövesd el a bűnt, majd állítsd az ellenfeledről ugyanazt.
Az EzaLényeg 2019 nyarán kezdte meg működését. Három év kemény munkája bizonyítja, hogy joggal bíztak munkánkban partnereink, akik meg is voltak elégedve az általunk elvégzett szolgáltatásokkal. Bárhogy próbálja ezt rejtélyes háttérhatalmi dolognak beállítani a Fidesz, valójában teljesen természetes működésmódja ez egy cégnek. A titkosszolgálatok bevetésére semmilyen ok és szükség nem volt. A NAV adatbázisában minden adat rendelkezésre áll, mi betartjuk a törvényeket. Orbánék viszont odáig süllyedtek, hogy “A haza minden előtt” szlogen mögé bújva ócska, pártpolitikai célokra használják a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire szomorú, a jogállamiság és a nemzetbiztonság szempontjából elfogadhatatlan és tragikus ez.
Orbán Viktor sokat tanult példaképeitől. Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Recep Tayip Erdogan módszereinek beépítése a Habony-Rogán gyűlöletgépezetbe sikeresnek tűnik. Mindezt pedig közpénzből finanszírozzák: az oktatás és az egészségügy helyett.
Nem kérdés számunkra, hogy Orbánék veszélyesnek tartják az övéktől eltérő véleményeket, és lehallgatásunk után az elhallgattatásunk is céljuk lett. Minél jobban támadnak minket, annál biztosabbak vagyunk abban, hogy jó utat járunk, és tovább is megyünk rajta. Ők eltitkolnák, mi megírjuk. | https://ezalenyeg.hu/velemeny/sem-az-ezalenyeg-szerkesztosege-sem-kiadoja-nem-kapott-kulfoldi-tamogatast-305999 | https://web.archive.org/web/20231209152718/https://ezalenyeg.hu/velemeny/sem-az-ezalenyeg-szerkesztosege-sem-kiadoja-nem-kapott-kulfoldi-tamogatast-305999 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sem-az-ezalenyeg-szerkesztosege-sem-kiadoja-nem-kapott-kulfoldi-tamogatast | ezalenyeg.hu | hungarian-news | 2023-01-27 20:09:00 | [
"Páva Zoltán ifj."
] | [
"Oraculum 2020 Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
57,290 | Busásan megéri Rogánnak dolgozni | Kormánypropaganda és állami hirdetések legyártása és terjesztése, valamint rendezvények szervezése. Ezekre kaptak lényegében monopóliumot Rogán Antaléktól Balásy Gyula cégei. És mindez továbbra is óriási üzlet - derült ki a most publikált éves mérlegekből. | Kormánypropaganda és állami hirdetések legyártása és terjesztése, valamint rendezvények szervezése. Ezekre kaptak lényegében monopóliumot Rogán Antaléktól Balásy Gyula cégei. És mindez továbbra is óriási üzlet - derült ki a most publikált éves mérlegekből.
Szerződések garantálják, hogy a központosított állami kommunikációs piacon 2016 óta más nem rúghat labdába, csak Balásy két cége: a New Land Media és a Lounge Design.
Ezen a két cégen 2016 óta hihetetlen összeg: 450 milliárd forint folyt át.
És ebből nemcsak bombázni lehet plakátokkal a választókat, de bőséges hasznot is hoz.
44 milliárd forintos adózott nyeresége volt a két cégnek 2016 óta. Csak tavaly 10 milliárd forint hasznot hoztak a propagandagyártásban utazó Balásy-vállalkozások.
Ezt nem is hagyják a cégekben.
Több mint 30 milliárd forintot vettek ki osztalékként 2016 óta. Csak tavaly majdnem 10 milliárdot.
És nemcsak az állami kommunikációban van monopóliuma Balásy érdekeltségeinek, rendezvényszervezőként is hasonló kiváltságot élvez. 2018 végén szállt be a Moonlight Event - azóta Lounge Eventre átnevezett - céggel a piacra, a bevételeken azonnal meglátszódott, aztán jött a covid, ami a rendezvényszakma számára maga volt a pokol. A Moonlight azonban kapott olyan állami megrendeléseket, amikkel minimalizálni lehetett a veszteségeket, hogy aztán döbbenetes ugrást produkáljon. A 2020-as 3,8 milliárdról 2021-ben 23, tavaly már 63 milliárdra ugrott a cég árbevétele. Az adózott eredménye a 2021-es 3 milliárdról 9 milliárdra nőtt.
A Lounge Eventből Balásy 9,3 milliárdos osztalékot vett ki.
A rendezvényszervezés technikai lebonyolítására is van Balásy-cég. A Visual Europe Zrt. árbevétele a 2021-es 8 milliárdról 14 milliárdra nőtt. Az adózott eredménynél az emelkedés még döbbenetesebb: a 2021-s 280 millióról 6,4 milliárdra nőtt a haszon. | https://444.hu/2023/06/01/busasan-megeri-rogannak-dolgozni | https://web.archive.org/web/20231208101532/https://444.hu/2023/06/01/busasan-megeri-rogannak-dolgozni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/busasan-megeri-rogannak-dolgozni | 444 | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft.",
"Visual Europe Zrt."
] | [] | [
"hirdetés",
"rendezvényszervezés"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
57,291 | Mészáros Lőrinc 18 milliárdos osztalékot vehetett ki az építőipari cégeiből tavaly | Tizennyolc milliárd forintnyi osztalékot vehetett ki építőipari vállalkozásaiból Mészáros Lőrinc tavaly, derül ki a cég beszámolójából. A leggazdagabb magyar első és sokáig legfőbb cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. idén megtriplázta az éves árbevételét: 21,9 milliárd forintról 74,3 milliárdra, amiből 17,3 milliárd tiszta profit maradt. | Tizennyolc milliárd forintnyi osztalékot vehetett ki építőipari vállalkozásaiból Mészáros Lőrinc tavaly, derül ki a cég beszámolójából. A leggazdagabb magyar első és sokáig legfőbb cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. idén megtriplázta az éves árbevételét: 21,9 milliárd forintról 74,3 milliárdra, amiből 17,3 milliárd tiszta profit maradt.
A Mészáros Építőipari Holding másik zászlóshajója, a vasútépítésben jeleskedő R-Kord Kft. két éve 36 milliárd, tavaly 60 milliárd forintos bevételt realizált az Mfor szerint, a nyereségből származó osztalékot pedig a tulajdonosoknak, az ivóvíz-tenderek miatt elhíresült Opus Global Nyrt.-nek és Mészáros Lőrincnek utalta át. A vállalkozónak az előbbiben is van részesedése.
A lap által átnézett cégbírósági papírok szerint az Opus 51, Mészáros Lőrinc pedig 49 százalékban tulajdonos a Mészáros Építőipari Holdingban - eszerint a felcsúti milliárdos csak ebből a két cégből 8,79 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly. | https://444.hu/2023/05/31/meszaros-lorinc-18-milliardos-osztalekot-vehetett-ki-az-epitoipari-cegeibol-tavaly | https://web.archive.org/web/20231220003042/https://444.hu/2023/05/31/meszaros-lorinc-18-milliardos-osztalekot-vehetett-ki-az-epitoipari-cegeibol-tavaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-18-milliardos-osztalekot-vehetett-ki-az-epitoipari-cegeibol-tavaly | 444 | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,292 | LEGALÁBB 5 MILLIÁRD FORINTBÓL HIRDETTÉK A CSÚSZTATÁST, HOGY A MAGYAROK 97 SZÁZALÉKA ELLENZI A SZANKCIÓKAT | Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele, mennyit költöttek a nemzeti konzultáció eredményének hirdetésére. Volt például fókuszcsoportos kutatás 1,8 millióért - a plakáttervet már itt hiányosnak és túlzónak nevezték, még egy bomba pedig sok lett volna a megkérdezetteknek. | Ezekre a sütikre mindenképpen szükség van a weboldal működéséhez, nélkülük a site nem üzemel megfelelően, így nem lehet őket kikapcsolni. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes adatot.
Ezek a sütik ahhoz kellenek, hogy követni tudjuk az oldal forgalmát, a használat jellemző módjait, és így javítani a site teljesítményét. Olyan mérőszámokat segítenek meghatározni, mint a látogatók száma, a lemorzsolódási arány, a forgalom forrása, és más hasonló mutatók. Ezek nélkül nem tudjuk megfelelően mérni az oldal forgalmát és javítani a teljesítményt és így a felhasználói élményt. | https://www.lakmusz.hu/legalabb-5-milliard-forintbol-hirdettek-a-csusztatast-hogy-a-magyarok-97-szazaleka-ellenzi-a-szankciokat/ | https://web.archive.org/web/20231009212203/https://www.lakmusz.hu/legalabb-5-milliard-forintbol-hirdettek-a-csusztatast-hogy-a-magyarok-97-szazaleka-ellenzi-a-szankciokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legalabb-5-milliard-forintbol-hirdettek-a-csusztatast-hogy-a-magyarok-97-szazaleka-ellenzi-a-szankciokat | Lakmusz | hungarian-news | 2023-06-01 13:04:17 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"kampányfinanszírozás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
57,293 | Miközben börtönben ült Schadl György, tavaly 44 millió forint folyt be feleségével közös cégébe | A vádlottak padjára került házaspár vagyonzárral sújtott vállalkozása még jobban is gyarapodott, mint amikor a végrehajtók volt elnöke még szabadlábon volt. | Bár tavaly mindvégig börtönben ült, nem lett veszteséges a korrupcióval vádolt Schadl György és szabadlábon védekező feleségének közös cége - derült ki a társaság pénzügyi beszámolójából. A végrehajtói kar volt elnöke és neje közös tulajdonában álló - a hatóságok által vagyonzár alá vett - Red Carpet Kft.-be több mint 44 millió forint bevétel folyt be 2022-ben.
A cég nyeresége pedig meghaladja a másfél millió forintot.
Ez azért is érdekes, mert az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva - amikor Schadl még szabad volt -, a társaság jobban prosperált tavaly, mint 2021-ben, amikor még mindössze 67 ezer forint profitot tudott kimutatni a cég. | https://24.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-borton-bevetel-ceg-red-carpet-44-millio-forint-feleseg-ingatlan-volner-pal/ | https://web.archive.org/web/20231208192210/https://24.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-borton-bevetel-ceg-red-carpet-44-millio-forint-feleseg-ingatlan-volner-pal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikozben-bortonben-ult-schadl-gyorgy-tavaly-44-millio-forint-folyt-be-felesegevel-kozos-cegebe | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-31 00:00:00 | [
"Schadl György"
] | [
"Red Carpet Kft."
] | [] | [
"végrehajtás"
] | [] |
57,294 | Hatalmasat zuhant Völner Pál fiának cége | Miután 2021-ben a legsikeresebb évét zárta 762 millió forintos bevétellel Völner Pál fiának cége, tavaly nagyot zuhant a főtevékenységként ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Tagba Kft.
A cég pénzügyi beszámolója szerint az árbevétel 2022-ben alig haladta meg az ötmillió forintot. | Miután 2021-ben a legsikeresebb évét zárta 762 millió forintos bevétellel Völner Pál fiának cége, tavaly nagyot zuhant a főtevékenységként ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Tagba Kft.
A cég pénzügyi beszámolója szerint az árbevétel 2022-ben alig haladta meg az ötmillió forintot.
Igaz, egyéb bevétel formájában csaknem 15 millió forintot is elkönyvelt a cég, és az sem mellékes, hogy a társaság eredménytartalékában 784 millió forint értéket tartanak nyílván. Ugyanakkor az egy évvel korábbi bevétel 150-szerese volt a 2022-es eredménynek. A társaság nyeresége végül 3,5 millió forint lett tavaly.
Mint a 24.hu megírta, a cég a Völner Pál volt államtitkárt érintő korrupciós vádakkal összefüggésben vagyonzár alá került, amiről a fideszes politikus azt mondta, történelemkönyvekben fordul elő olyan, hogy családtagokat büntettek meg, ítélet nélkül, valamint a bíróság előtt úgy fogalmazott, hogy családja vagyonának zárolása az ötvenes évek módszereit idézi.
A Tagba Kft.-nek nem csak tulajdonosa hanem ügyvezetője is Völner Pál 26 éves fia, akinek Porschéját is lefoglalták a hatóságok más családi vagyontárgyak mellett. Azóta az is kiderült, hogy a Völner elleni büntetőper másik főszereplője, Schadl György, a végrehajtók volt elnöke is próbált segíteni Völner fiának sportkocsit vásárolni a volt államtitkár kérésére. | https://24.hu/belfold/2023/05/31/hatalmasat-zuhant-volner-pal-fianak-cege/ | https://web.archive.org/web/20231213110911/https://24.hu/belfold/2023/05/31/hatalmasat-zuhant-volner-pal-fianak-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmasat-zuhant-volner-pal-fianak-cege | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-31 00:00:00 | [
"Czine Ágnes",
"Fiedler Laura",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Tagba kft."
] | [] | [
"végrehajtás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,295 | Veszteséget veszteségre halmoz Mészáros Lőrinc kukoricafeldolgozója | 2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft. | 2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft. Az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására méretezett üzem működése öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget, az akkori 1,3 milliárd forint profit azonban messze elmarad a többi évben összehozott összesen 13,3 milliárd forint mínusztól. A cég árbevétele ugyanakkor folyamatosan nőtt, 2022-ben elérte a 82 milliárd forintot, ami csaknem 30 milliárddal több volt, mint az előző évben.
A gigagyár élelmiszeripari alapanyagokat, alkoholt, valamint takarmányokat állít elő és nagyobb részt exportra termel. Zöldmezős beruházásként jött létre állami milliárdok segedelmével, támogatások és hitelek révén, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. aktív közreműködésével. Ahogy 2019-ben összeszedtük, a gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel a cég, nem kellett kockáztatnia piaci hitelekkel vagy piaci befektetőkkel. Összesen közel 60 milliárd forintnál tartott akkor már a kukoricafeldolgozó, de a sok közpénz nem látszik a tulajdonosi szerkezeten, még 16 százaléka sincs a kormány bankjának, az MFB-nek.
A cég tulajdonosai 2022 végén:
Opus Global Nyrt. (74,33 százalék)
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. (15,22 százalék)
MKB Magántőkealap (10,45 százalék)
A hatalmas tőkeinvesztíció eredménye egyelőre várat magára, és a jelek szerint a tulajdonosok sem elégedettek az eredményekkel, annyira, hogy tavaly válságintézkedésekre került sor. Nyáron új vezetést, novemberben pedig újabb 6 milliárd forint tőkeinjekciót kapott a Kall Ingredients. Ezúttal az MKB Magántőkealap emelt tőkét, mint a tőzsdei közleményből kiolvasható, a 15 millió euróból 816 860 ezer látszik a jegyzett tőkében, a többi a tőketartalékba került. Mindez azután történt, hogy az Opus az első félévben 7,1 milliárd forint tagi kölcsönnel küldte meg a cégét.
Az Eximbank Zrt.-től, az MKB Bank Zrt.-től és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től felvett hosszú lejáratú beruházási hitelek fedezeteként a fizetési kötelezettségek teljesítésére Mészáros tőzsdei óriáscége, az Opus Global Nyrt. a Konzum PE Magántőkealap, valamint a Kall Ingredients Trading Kft. és a TTKP Energiaszolgáltató Kft. készfizető kezességet vállalt. Az utóbbi kettő a kukoricafeldolgozó leányvállalata, de azt hogy a kezességük mennyit ér, nem részletezik a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben, annyi derül ki, hogy a két leánycég aktív üzleti tevékenységet nem folytat.
A tiszapüspöki gyárnál jobb évet zárt viszont a szintén Opus-csoporthoz tartozó, egyharmad részben a Duna Aszfalt Kft. által tulajdonolt Viresol keményítőgyár. Tavaly 234 ezer tonna búzát dolgoztak fel, és a termékeik a tervezettnél magasabb áron keltek el, így az eredmény is felülmúlta a várakozást – írják a cég beszámolójában. A múlt évben 53 milliárd forint árbevételt és 2,1 milliárd forint adózott eredményt könyvelt el a cég. Ez jelentős javulás, hiszen az előző évben fele ekkora bevételt és 2,5 milliárd veszteséget hoztak össze.
Hitelekből és közpénzekből ugyanakkor a Viresolnál sincs hiány, csak úgy sorjáznak a támogatások: egyedi kormánydöntéssel odaítélt 5,8 milliárd, innovatív fejlesztésre nyújtott uniós programból 886 millió, nagyvállalati beruházásra adott félmilliárdos támogatás, illetve a Pénzügyminisztérium (PM) által nyújtott 1,4 milliárd forint. Az összes kötelezettségállománya egyébként több, mint a tavalyi árbevétel volt, eléri az 55 milliárd forintot.
Arra nézve nincs információ a beszámolókban, hogy milyen időtávon számolnak a befektetett tőke megtérülésével a két gabonafeldolgozónál. Ahogy az sem látszik, mennyi idő alatt lehetséges kitermelni a tartozásaikat:
Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya összesen 127 milliárd forintra rúgott tavaly év végén.
Kiemelt képünkön Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc a tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/veszteseg-meszaros-lorinc-kukorica-allami-tamogatas-kall-ingredients-viresol/ | https://web.archive.org/web/20231211172811/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/veszteseg-meszaros-lorinc-kukorica-allami-tamogatas-kall-ingredients-viresol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veszteseget-vesztesegre-halmoz-meszaros-lorinc-kukoricafeldolgozoja | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-31 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Kall Ingredients Kft.",
"Kall Ingredients Trading Kft.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"MFB Invest Zrt.",
"MKB Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt.",
"TTKP Energiaszolgáltató Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszapüspöki"
] | [
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,296 | Ontja magából a kormány az olyan döntéseket, amelyeket aztán ok nélkül titkol | Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. | Átlagosan háromnaponta egyet, április 4-ig 29 olyan különleges kormánydöntést írt alá idén Orbán Viktor kormányfő, amelyet aztán nem tettek közzé a Magyar Közlönyben, és egy szűk, érintetti körön kívül a következő 10 évben sem ismerhető meg, pedig semmilyen titkos információ nincs bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból.
Ezek a sorozatszámuk alapján négyezresnek nevezett kormánydöntések körébe tartoznak és annak ellenére, hogy nem titkosak, nem is nyilvánosak. Ez a speciális kormányhatározat-típus 2019 előtt nem létezett, mert egy 2018-ban bevezetett új besorolási kategória, és jellemzően a kormányzati igazgatásra vonatkozó munkaszervezési döntéseket tartalmaz – emiatt tízezer embert is érinthet.
Az ilyen döntéssel érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja a határozat szövegét, csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is. Emiatt a titokzatosság lengi körül ezeket a döntéseket, pedig valójában nem titkos kormányhatározatok. Olyan is van amúgy.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak.
A legutolsó kategóriába tartozó, április elejéig hozott 29 ilyen négyezres típusú kormányhatározat közül az utolsó előtti, a valamikor március első felében született 4028/2023. számú döntés a kormány szándéka ellenére nyilvánosságra került. Hadházy Ákos független képviselőhöz jutott el a kormányhivatalokhoz szétküldött körlevél, amelyben hivatkoznak rá, és szerinte arról szól, hogy
röghöz köti a köztisztviselőket, megtilt minden előléptetést és ezzel fizetésemelést – a kormányzat igyekezett tompítani ezt az értelmezést, de utóbb nem cáfolta, hogy a határozat alapvetően megtiltja a kormánytisztviselőknek, hogy munkakört váltva magasabb fizetéssel járó pozíciót vállalhassanak.
Kiszivárgott egy másik négyezres döntés is: eszerint tavaly Orbán külön engedélye kellett ahhoz, hogy valaki home office-ban dolgozzon állami cégnél vagy a kormányzati igazgatásban. A kormányzati kontroll erősödését jelzi amúgy az a másik tervezett intézkedés is, hogy bevezetnék az igazgatási szünetet az állami szférában, így a dolgozók kevesebb szabadságról dönthetnének maguk.
Korábban két másik döntés is nyilvánosságra került. Az egyik első is a 4003/2019-es határozat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal adhatott felmentést.
Ezek a határozatok ismertek, pedig az elmúlt években volt jópár. A hvg.hu a közérdekű adatigénylésben az ilyen speciális, négyezres határozatok bevezetése óta eltelt évek összes adatát kikérte, és ebből kiderül, hogy százas nagyságrendben születtek ilyen döntések. Az első évben, 2019-ben 140 volt, 2020-ban volt a csúcs 165 darabbal, 2021-ben már csak 162 volt, tavaly pedig 111.
Tettünk egy próbát azzal, hogy kikértük a kormányzattól az összes eddigi négyezres határozatot, de különösebben nem volt meglepő, hogy azt a választ kaptuk: noha nincs bennük semmi titok, mégsem adják át őket. Az indoklás szerint az ilyen négyezres döntések a keletkezésüktől számított 10 évig döntés-előkészítő anyagok, illetve további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálhatják.
Ugyanezt, a döntés-előkészítő jellegre vonatkozó gumiszabályt vette elő a kormányzat egyébként akkor, amikor a másik nem titkos, de nem is nyilvános kormányhatározat-típus, a felsorolásban a cikk elején említett kétezres sorszámozásúak után érdeklődtünk. Sőt, ezeket még a 10 év letelte után is vonakodtak kiadni, ezért a bírósághoz fordultunk, amely első fokon lapunknak adott igazat.
Szintén a közérdekű adatigényléssel megszerzett számok alapján nemrég írtunk arról, hogy idén az év első három hónapjában, április 4-ig 96 darab ilyen kétezres kormányhatározatot írt alá a kormányfő, tavaly egész évben pedig összesen 470-et. Az ilyen típusú döntések száma az utóbbi két évben valamelyest csökkent. A 2021-es év volt a rekorder 679 darab ilyen kormányhatározattal.
A legizgalmasabbak a már szintén említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak van alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják, és mint a minap szintén közérdekű adatigénylésre kapott válasz alapján a hvg.hu írt róluk, tavaly ilyenből 24 darab született:
Ezeknek a háromezres határozatoknak nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát még körülbelül sem lehet tudni, hogy miről szólnak. Egyedül a darabszámuk ismerhető meg. Innen tudjuk, hogy csökken a számuk: míg 2021-ben 38, tavaly már csak 24, idén április elejéig pedig 2 ilyet írt alá Orbán. Korábban ilyenből is több született, a rendszerváltás utáni ciklusban különösen: | https://m.hvg.hu/itthon/20230517_Ontja_magabol_a_kormany_az_olyan_donteseket_amelyeket_aztan_ok_nelkul_titkol | https://web.archive.org/web/20231223114010/https://m.hvg.hu/itthon/20230517_Ontja_magabol_a_kormany_az_olyan_donteseket_amelyeket_aztan_ok_nelkul_titkol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ontja-magabol-a-kormany-az-olyan-donteseket-amelyeket-aztan-ok-nelkul-titkol | HVG | hungarian-news | 2023-05-17 05:05:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
57,297 | Épülhet Szijj László 12 szintes hotele, de a gyurgyalagokra vigyáznia kell | A visegrádi szállodamonstrum építéséhez pár dolgot előírt a környezetvédelmi hatóság, de a hatástanulmánytól megkímélte a befektetőt. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.05.23. 11:30 | https://m.hvg.hu/360/20230523_hvg_minerva_v50_madarvedelemre_kotelezik_szijj_laszlot | https://web.archive.org/web/20240104191515/https://m.hvg.hu/360/20230523_hvg_minerva_v50_madarvedelemre_kotelezik_szijj_laszlot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epulhet-szijj-laszlo-12-szintes-hotele-de-a-gyurgyalagokra-vigyaznia-kell | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-23 13:30:00 | [
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap"
] | [
"Pest megye",
"Visegrád"
] | [
"engedély",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,298 | Elkxrtuk után Majdnem menyasszony: százmilliós állami támogatás Kálomistáék új filmjének | Már be is jegyezték a projektcéget, amelyik a filmet gyártja. | A szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztet a német szociáldemokrata párt listavezetője az EP-választáson. A Die Zeitnek nyilatkozva elmondta, szerinte mi ad reményt a populista áttörés ellen. | https://m.hvg.hu/360/20230521_hvg_majdnem_menyasszony_allamitamogatas_kalomista_gabor | https://web.archive.org/web/20231218232610/https://m.hvg.hu/360/20230521_hvg_majdnem_menyasszony_allamitamogatas_kalomista_gabor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkxrtuk-utan-majdnem-menyasszony-szazmillios-allami-tamogatas-kalomistaek-uj-filmjenek | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-21 10:45:00 | [
"Helmeczy Dorottya",
"Kálomista Gábor"
] | [
"Majdnem Menyasszony Kft.",
"Megafilm Service Kft.",
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"választások - népszavazás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,299 | Ezután jobban megéri turistabuszt üzemeltetni Budapesten – Tiborcz ismerősei örülhetnek | Áfakedvezményt kaptak a városnéző buszok üzemeltetői, a kormány szerint sok a feketézés. Budapesten a legtöbb buszt Tiborcz István ismerősei járatják. | Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
Ausztriának van mit tanulnia az Orbán-Magyarországtól polgári kultúrából, igazságosságból, példamutatásból. Elég, ha csak megnézik a NER-nagyemberek pályáját, írja szerzőnk. Vélemény. | https://m.hvg.hu/360/20230524_budapest_thop_on_hop_off_tiborcz_istvan_hamdan_zakaryan_stajer_gabor_afacsokkentes | https://web.archive.org/web/20231225193812/https://m.hvg.hu/360/20230524_budapest_thop_on_hop_off_tiborcz_istvan_hamdan_zakaryan_stajer_gabor_afacsokkentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezutan-jobban-megeri-turistabuszt-uzemeltetni-budapesten-n-tiborcz-ismerosei-orulhetnek | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-24 19:30:00 | [
"Erdei Bálint",
"Hamdan Zakarya",
"Orbán Ráhel",
"Stájer Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"Big Bus Hungary Kft.",
"Boat & Bus Kft.",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Mr. Nilsz Kft.",
"Program Centrum Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"rokonok",
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"adó",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,300 | Újabb milliárdos cég Demeter Szilárd alapítványának – még fogalma sincs, mit kezd vele | Egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány újabb vagyonelemmel gazdagodik: a Forum Hungaricum Nonprofit Kft.-vel. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.05.26. 12:00
Egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány újabb vagyonelemmel gazdagodik: a Forum Hungaricum Nonprofit Kft.-vel.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | https://m.hvg.hu/360/20230525_hvg_forum_hungaricum_vagyonjuttatas_demeter_szilard_magyar_kulturaert_alapitvany_forum_hungarikum_ozd | https://web.archive.org/web/20231222194915/https://m.hvg.hu/360/20230525_hvg_forum_hungaricum_vagyonjuttatas_demeter_szilard_magyar_kulturaert_alapitvany_forum_hungarikum_ozd | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-milliardos-ceg-demeter-szilard-alapitvanyanak-n-meg-fogalma-sincs-mit-kezd-vele | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-26 14:00:00 | [
"Demeter Szilárd"
] | [
"Forum Hungaricum Nonprofit Kft.",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Nemzeti Filmtörténeti Élménypark"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Ózd"
] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,301 | Lehet óránként 35 millió forint bevételt csinálni az építőiparban | A Market Zrt. két év alatt több mint 50 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, köztük Orbán Viktor túravezetőjének. | Először lépte át a 300 milliárd forintot magyar építőipar vállalat árbevétele. Ez még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt: 2020-ban 200 milliárd feletti cég sem volt, 2017 előtt pedig a 100 milliárdot is csak a Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos Közgépének sikerült túlszárnyalnia.
Mi történt? Rekordforgalommal zárta a 2022-es üzleti évet a Market Építő Zrt. A társaság 306 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ez azt jelenti, hogy az év minden egyes órájában 35 millió forint bevétele volt a társaságnak.
A Market Zrt. évek óta a legnagyobb szereplő a hazai építőiparban. Az előző néhány esztendőben csak Mészáros Lőrinc barátjának, Szíjj Lászlónak az autópálya-építője, a Duna Aszfalt tudta tartani a lépést velük. Utóbbi cég tavalyi bevétele azonban közel 100 milliárddal maradt el a Marketétól.
A Market szintén kormányközeli vállalat. Többségi tulajdonosa a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István.
Számokban: A vállalatnak nemcsak az árbevétele, hanem a nyeresége is rendre a legmagasabb a teljes magyar építőiparban. Az adózott profit ezúttal 34,4 milliárd forint volt, amely a tavalyitól ugyan durván 2 milliárddal elmarad, de így is kimagasló a szektorban.
Mindez azt jelenti, hogy a cég bevételének több mint 11 százaléka maradt meg nyereség soron is. Ennél a nyereségrátánál ugyan a kormányközeli vállalatok közül több is képes magasabbra, de ágazati szinten ez a mutató is jóval átlag feletti.
A tulajdonosok a nyereség nagy részét ki is fizették osztalékként. A tavalyi 27,4 milliárd forint után ezúttal 25,8 milliárd forintot vettek ki a vállalatból.
Felülnézet: Piaci vélemények szerint a Market az a kormányközeli építőipari cég, amelynél a kellő szakértelem is megvan, így a vállalat az állami megbízások mellett piaci megrendelésekkel is rendelkezik.
Az elmúlt években a társaság egyik legnagyobb projektje a Mol-székház építése volt. Ez papíron piaci megbízás, de a képet árnyalja, hogy Garancsi István és a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt üzlettársak egy hotelcégben.
Más kormányközeli építőcégekhez hasonlóan a Market – ha kisebb arányban is – de megbízásai jelentős részét továbbpasszolja más vállalatoknak. Tavaly a 306 milliárdos bevételből közel 215 milliárd forintot fizetett ki alvállalkozóknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. | https://g7.hu/vallalat/20230531/lehet-orankent-35-millio-forint-bevetelt-csinalni-az-epitoiparban/ | https://web.archive.org/web/20231113040921/https://g7.hu/vallalat/20230531/lehet-orankent-35-millio-forint-bevetelt-csinalni-az-epitoiparban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehet-orankent-35-millio-forint-bevetelt-csinalni-az-epitoiparban | G7 | hungarian-news | 2023-05-31 18:28:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,302 | A kormány elintézi az akkugyárak kritikusait, Mészárosék pedig már kaszálnak is | Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe. | 2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában. | https://m.hvg.hu/360/20230527_visszajatszas_akkumulatorgyar_Ivancsa_God_Debrecen_HVG_SK_On | https://web.archive.org/web/20231217152611/https://m.hvg.hu/360/20230527_visszajatszas_akkumulatorgyar_Ivancsa_God_Debrecen_HVG_SK_On | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-elintezi-az-akkugyarak-kritikusait-meszarosek-pedig-mar-kaszalnak-is | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-27 10:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter",
"Tuzson Bence"
] | [
"Albury Management Ltd.",
"BMW",
"CATL",
"Eve Energy",
"Fidesz",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"SK Innovation",
"Sunwoda Electronic Co."
] | [
"Ázsia",
"Debrecen",
"Dél-Korea",
"Fejér megye",
"Göd",
"Hajdú-Bihar megye",
"Iváncsa",
"Kína",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"háttér",
"média",
"közmű",
"támogatás",
"civilek",
"útépítés",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"vasút",
"klientúra",
"vízügy",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"túlárazás / pénznyelő",
"ipari park",
"kiemelt beruházás",
"akkumulátorgyártás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
57,303 | Újabb akkumulátorgyár érkezik Debrecenbe, 400 milliárdból fejleszti a kínai tulajdonú Eve Power | A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni. | Újabb akkumulátorgyár érkezik Debrecenbe, 400 milliárdból fejleszti a kínai tulajdonú Eve Power
A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni.
Mintegy 400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai tulajdonú Eve Power, és ennek nyomán több mint ezer új munkahely jön létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a városban tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a vállalat a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Az állam a projekthez 14 milliárd forint támogatást biztosít.
Tudatta, hogy a beruházás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, ráadásul a cég a technológiai szennyvíz egy részét már a helyszínen újrahasznosítja majd. Illetve közölte, hogy a kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forint értékben korszerűsítik a vízi közműrendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést. „Én azt gondolom, hogy itt a vízért jogosan aggódók is elégedettek lehetnek” – fogalmazott.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
Szijjártó hangsúlyozta: Magyarországon kevés kérdésben van olyan széles körű konszenzus, mint a környezetvédelem fontosságát illetően. „Elektromos autók nélkül nem lehet sikerre vinni az európai zöld megállapodást, márpedig elektromos autók nincsenek elektromos akkumulátorok nélkül (.) Akkor egyszerűen elveszett a környezetvédelem ügye és elveszett az a harc, amelyet a globális klímaváltozás ellen folytatunk” – jelentette ki.
Úgy vélekedett, hogy mivel 2030-ra tízszeresére bővül a kereslet, a kérdés mindössze annyi, hogy hol épülnek fel az elektromos akkumulátorgyárak Európában, és kik fognak ezekből profitálni. „Az az ország, amely magához tudja vonzani az elektromos akkumulátorgyárak építését, hosszú távú garanciát kap arra, hogy a gazdasága növekedni fog” – szögezte le, hozzátéve, hogy hatalmas a verseny a szektor beruházásaiért, és az országok mindent megtesznek ezek elnyeréséért.
„Amikor azt mondjuk, hogy mindent megtesznek, ebben bizony benne vannak korrekt eszközök és nem korrekt eszközök is. Nem korrekt eszköz például az emberek félrevezetése, az alaptalan félelemkeltés” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy az embereknek saját lakóhelyük biztonsága a legfontosabb. Ez teljesen jogos érzés, azonban ezt kihasználni tisztességtelen módon már nem helyes és nem is tolerálható” – húzta alá.
„Ezért szeretném itt leszögezni, hogy a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt semmi félnivalójuk nincsen. Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk” – közölte. „Aki nem vállalja ezeknek a szabályoknak a betartását, az egész egyszerűen nem építhet gyárat Magyarországon” – tette hozzá.
Megnéztük a debreceni akkugyár német testvérét, és megtudtuk, mitől félnek ott az emberek - videóriport
Elmentünk Németországba, ahol a kínai CATL épített már olyan akkumulátorgyárat, mint ami Debrecennél készül. És láss csodát, helyi fideszes tempóval szembesültünk. Földes András videóriportja.
Szijjártó kijelentette: „az itt megvalósuló német-kínai együttműködés is világosan megmutatja, hogy mennyivel jobb az, ha a világ az összekapcsolódásról és nem a blokkosodásról szól”. „Köszönöm Debrecennek, a debreceni városvezetőknek, hogy mindvégig a debreceni emberek érdekét tartották a szemük előtt, nem hagyták magukat félrevezetni, és mindvégig biztosították azt, hogy Debrecen fejlődése töretlen lesz az elkövetkezendő esztendőkben is” – zárta beszédét.
A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár terve komoly helyi ellenállásba ütközött, több tüntetést is tartottak miatta, a hvg.hu is készített videóriportot az egyikről. Papp László, a város polgármestere a gyárról terjedő félrevezető és hamis információk ellen hirdetett harcot, vélhetően ennek keretében rúgta ki Pintér Sándor is a gyárról kedvezőtlen szakvéleményt jegyző vízügyes vezetőt is.
Debreceni akkugyár: jövőre már indítanák a tesztüzemet, 2025-ben az éles gyártást
Cellákat és modulokat fog gyártani elektromos autókhoz Debrecen mellett a CATL, a tervek szerint jövőre már tesztüzemben, két év múlva élesben is. A gyárépítés során áprilisban végezhetnek a mélyépítési munkálatokkal. Két engedélyüket is megtámadták, de az építkezést nem kellett leállítaniuk.
2023. április. 26. 13:21 hvg.hu/MTI Itthon
Feljelentés: Az akkumulátorüzemek a laza szabályokat sem tartják be
Kiárusított természeti kincsek, semmibe vett szabályok – feljelentést tesz a parlament szakbizottságának elnöke az akkuüzemek durva és sorozatos szabálysértései, és a szerinte elégtelen hatósági fellépések miatt.
2023. április. 29. 08:53 hvg.hu Gazdaság
Áthelyezhetnek egy debreceni vasútvonalat, amely a kínai akkumulátorgyár telkén halad át
A repülőtér kifutópályájának átépítése miatt is szükség lenne az új nyomvonalra, de egyelőre még a tervezésre sincs pénz. | https://hvg.hu/kkv/20230509_Szijjarto_Debrecen_Eve_akkumulatorgyar | https://web.archive.org/web/20231112103716/https://hvg.hu/kkv/20230509_Szijjarto_Debrecen_Eve_akkumulatorgyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-akkumulatorgyar-erkezik-debrecenbe-400-milliardbol-fejleszti-a-kinai-tulajdonu-eve-power | HVG | hungarian-news | 2023-05-09 15:29:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"BMW"
] | [
"Ázsia",
"Debrecen",
"Európa",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kína",
"Németország"
] | [
"energia",
"háttér",
"közmű",
"támogatás",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"vízügy",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,304 | Árverezik a fantomgyárat, amelyen 7-8 milliárdot bukott a magyar állam | A rejtélyes történetű befőtt-, ásványvíz- és konzervgyárhoz az utóbbi évek gazdaságtörténetének egyik legfurcsább üzleti története kapcsolódik. | A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. meghirdette árverésre azt a hatalmas kerekegyházi élelmiszeripar üzemet, amely teljesen készen áll, de élesben sosem termelt, és az utóbbi évek gazdaságtörténetének egyik legfurcsább üzleti története kapcsolódik hozzá.
Számokban:
Az üzem egy 160 ezer négyzetméteres telken felépített, 16 épületből álló, összesen 20,6 ezer négyzetméteres komplett gyár.
A fontosabb csarnokoknak használatbavételi engedélye is van, de a többi felépítmény készültségi foka is 98,5 százalékos, így az üzem 2022-es árakon 50 millió forintból beindítható lenne.
A licit 9,315 milliárd forintról indul, és 500 ezer forintos lépcsőkkel haladhat, ekkora értéket ritkán lehet látni a hasonló állami árveréseken.
A kerekegyházi üzem a felszámolás alatt lévő Hírös-Vitál Zrt.-é volt, építésekor a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, és több mint 7 milliárd forint állami támogatásban is részesítette. Emellett a Piarista Rend Magyarországi Tartománya is milliárdokkal szállt be a vállalkozásba. A zöldség-gyümölcs feldolgozó azonban élesben sosem termelt, a cég tulajdonosának büntetőpere nemrég indult el, az ügyészség 10 év fegyházbüntetést kért rá.
A telepen van kész szamóca-, alma-, zöldségfeldolgozó és ásványvízüzem, készáruraktár, labor, mirelit-, csonthéjas és lekvárüzem is.
A kiírás alapján az ingatlanon 8,45 milliárd forint és járulékai erejéig a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak van jelzálogjoga és elidegenítési és terhelési tilalma, ezután a Piarista Rend Magyar Tartománya is legalább 5 milliárd forintos kölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjogokkal rendelkezik. A korábbi hírek arról is szóltak, hogy a társaság az üzemet felhúzó építőipari cégeket sem fizette ki teljesen.
Felülnézet: az üzem a környékbeli magyar zöldség- és gyümölcstermesztés feldolgozója akart lenni, de az üzleti terv megbukott azon, hogy nem tudtak a termeléshez nyersanyagot szerezni. A történet legnagyobb rejtélye, hogy a tervek életképességéről hogyan sikerült meggyőzni az állami támogatás odaítélőit, illetve a piarista rendet – amelyhez egyébként a tulajdonos sok szállal kötődik. A bonyolult történetet a 24.hu dolgozta fel részletesen 2020-ban, majd 2021-ben.
Az árverés június 9. és 26. között folyik majd, de nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kinek kellhet egy üzletileg elég rossz helyre telepített komplett élelmiszeripari gyár.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKinél van az élelmiszerek drágulásából származó pénz?Közelítő számításaink arra utalnak, hogy nem a termelőknél, nem a feldolgozóknál, de nem is a kiskereskedőknél kell keresni a többletet. | https://g7.hu/vallalat/20230601/arverezik-a-fantomgyarat-amelyen-7-8-milliardot-bukott-a-magyar-allam/ | https://web.archive.org/web/20230601234652/https://g7.hu/vallalat/20230601/arverezik-a-fantomgyarat-amelyen-7-8-milliardot-bukott-a-magyar-allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arverezik-a-fantomgyarat-amelyen-7-8-milliardot-bukott-a-magyar-allam | G7 | hungarian-news | 2023-06-01 18:52:28 | [] | [
"Hírös Vitál Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Piarista Rend Magyar Tartománya"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kerekegyháza"
] | [
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
57,305 | Fű alatt, kétes indokkal és céllal módosította az autópályákra 35 évig vonatkozó szabályokat a kormány | Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is. | „Az elhúzódó háború okozta előre nem látható hátrányos következmények” miatt spórolni kell az állami kiadásokon idén és jövőre, a kormány ezért módosította a gyorsforgalmi utak fejlesztésére és 35 évig tartó üzemeltetésére kötött koncessziós szerződést – jelentette be a kabinet. A koncessziót egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok alkotta konzorcium nyerte el.
A bejelentés némiképp meglepő, 2021-ben az állami koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal épp azzal érvelt a koncessziós konstrukció mellett, hogy az mennyire előnyös az államnak: a koncesszornak – akkor még csak sejteni lehetett, hogy ez a Mészáros-kör lesz – az első tíz évben jelentős karbantartásokat és fejlesztéseket kell elvégeznie, amelyeket a magyar állam nem tudna finanszírozni, uniós pénzeket pedig már nem lehetne rájuk szerezni. Egyszerűen fogalmazva
a koncesszor a kezdeti, jelentős tőkeberuházást igénylő fejlesztéseket mintegy megelőlegezi, aztán cserébe 25 évig szedi az állami díjakat a hálózat üzemeltetéséért.
Sőt voltaképpen – Rogán szerint – az állam saját magának előlegezi meg a beruházások költségét, mivel az államkasszába befolyó útdíjak a teljes 35 éven keresztül finanszírozni fogják a koncesszornak fizetendő díjakat. Avagy a 2030-as, 2040-es, 2050-es években befolyó útdíjakból valósulhatnak meg a 2030-as évek fejlesztései.
Az állam spórol
A módosítás bejelentésével kapásból kiderült, hogy a fenti érvelés nem volt igaz, hiszen ezek szerint az államnak még így is keletkeznek költségei. Amelyeket most épp nem tud vállalni. A módosítást lényegében csak az M1-es autópálya háromsávúsításának kétéves csúsztatását jelenti – mondta az RTL Híradónak Szimicsku László, a koncessziós társaság (az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.) kommunikációs vezetője.
Az állam azért tud spórolni, mert csak később kell kifizetnie a bővítéshez szükséges földterület-kisajátításokat, illetve kapcsolódó beruházásokat. Emlékeztetőül: az állam csak a gyorsforgalmi úthálózatot adta koncesszióba, az alacsonyabb rendű utak fejlesztését, karbantartását és üzemeltetését nem. Ennek – eddig figyelmen kívül hagyott – következménye, hogy hiába épít a koncesszor a maga költségére új sávokat egy autópályához, sőt új utakat, a kapcsolódó alacsonyabb rendű utakat az államnak kell átépítenie/megépítenie, hogy a fejlesztésnek legyen bármi értelme.
A spórolás érthető, a költségvetés pocsék helyzetben van, de azért kevéssé tűnik reálisnak, hogy az M1-es bővítéséhez kapcsolódó kisajátításokon maximum pár milliárd forintnál többet lehetne megtakarítani. Kérdeztük a koncesszióért felelős közlekedési minisztériumot, mekkora összegről lehet szó, ha válaszolnak, közzétesszük.
Szimicsku azt hangoztatta, hogy a módosítás csak egy kétéves csúsztatást jelent, amúgy a lényegi paraméterek változatlanok.
A módosítás a 35 éves időtávot és az összértéket nem érinti. 538 kilométernyi utat fognak „szintre hozni” (vagyis rendbetenni), 10 év a fejlesztési időszak. 272 kilométer új utat építenek, 273 kilométeren sávbővítés történik. Annyi történt, hogy „ami idén kezdődött volna, az az állam kérésére átütemezésre került” (ez csak az M1-es sávbővítése), legkésőbb 2025 szeptemberéig kell elkezdeni a fejlesztést, de addig is lesznek az autópályán nagyfelületű karbantartások, javítások.
Egy pár nappal az aláírás előtt megjelent kormányrendeletre hivatkozva
A kormányzati közlemény és Szimicsku László enyhén szólva nem fejtették ki az igazság minden részletét, a szerződésmódosítás ugyanis sokkal, de sokkal jelentősebb az M1-es bővítésének kétéves csúsztatásánál. A közbeszerzési rendszerbe föltöltött dokumentum indoklásokkal, aláírásokkal együtt 62 oldal hosszú – összehasonlításképpen az eredeti szerződés mellékletek nélkül 211 oldal.
A módosítást április 13-án írták alá. A dátum egyrészt azért fontos, mert a kormány csak május 8-án számolt be róla egy szűkszavú, a részleteket teljes egészében elhallgató közleményben. Illetve ekkor töltötték fel a dokumentumot a közbeszerzési rendszerbe, és ekkor jelent meg a módosításról szóló hirdetmény az uniós közbeszerzés értesítőben.
Másrészt a módosítás indoklása szerint arra elsősorban egy kormányrendelet miatt van szükség. A rendeletben
a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva kötelezővé tette az állami közszolgáltatások biztosítását, a közfeladatok ellátását, akár a vonatkozó megállapodás módosítása útján.
Márpedig az úthálózat üzemeltetése állami feladat, a kötelezettség pedig a koncesszióval együtt a koncesszorra szállt. Aki alatt egyébként a módosítás értelmében már nem a Mészáros-Szíjj-féle magántőkalap-konzorciumot kell érteni, hanem az általuk létrehozott koncessziós társaságot, az MKIF-t.
A rendeletet április 4-én hirdették ki, másnap lépett hatályba. Teljesen kizárt, hogy a szerződésmódosítást bő egy hét alatt a felek le tudták volna tárgyalni – ellenben nem kizárt, hogy a kormányrendeletre csak és kizárólag azért volt szükség, hogy legyen jogalapja, vagy legalábbis erősebb jogalapja a koncessziós szerződés módosításának.
Ez már csak formailag egy szerződés, valójában sok
A módosítás által bevezetett legfontosabb szerződéses intézmény ugyanis a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár az MKIF hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést – így biztosítva az útüzemeltetési közszolgáltatás fenntartását.
Mondhatni, hogy ez a változás az államnak kedvez: ha mondjuk 2025-ben sem sikerül megszerezni és átadni az M1-es bővítéséhez szükséges földterületeket, akkor az M1-es bővítése ugrik a projektlistáról, de amúgy az MKIF megcsinálja a többi beruházást, folytatja az üzemeltetést. Ugyanakkor ez persze fordítva is működik,
ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést.
Ez megint csak homlokegyenest ellent mond a koncessziós konstrukció rogáni magyarázatának. A propagandaminiszter annak idején lelkesen magyarázta, hogy a konstrukció azért remek, mert szinte minden kockázatot a koncesszor visel. Most már akkor mégsem, előfordulhat, hogy az MKIF nem végez el bizonyos munkákat, mégsem bukja a szerződést. Persze ilyen esetekre vannak beépített retorziók, beleértve a kötbérezést, de a teljes szerződés elvesztésének réme elhárult Mészárosék feje fölül.
Ha nincs pénz, nincs út
Sőt, ami azt illeti a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól. Ezek:
A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése),
Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása,
Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása,
Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrégire sikeresen összekalapált MBH Bankból. Ez a kockázat is – hangoztatta Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most már akkor mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
Ami a felsorolt körülményeket illeti,
a finanszírozási környezet máris jelentősen le van romolva,
a bankközi kamatlábak az egekben vannak. A 20 éves BIRS (éven túli bankközi kamatláb) mostanában 8 százalék körül mozog – még 2022 elején is csak 4-5 százalék volt.
A magyar államadósság besorolásának „jelentős negatív változása”, vagyis az ország nagy hitelminősítők általi leminősítése reális kilátás. A hitelminősítők máris rossz szemmel nézik a kormány ad hoc, piacellenes gazdaságpolitikáját (ld. különadók és árstopok). Ahogy említettük, az államháztartás pocsék helyzetben van, márpedig az unió újra életbe fogja léptetni azt a szabályt, hogy az éves hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ha ezt a kormány nem tudja teljesíteni, akkor
az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat, aminek egyenes következménye lenne a magyar államadósság leminősítése. Méghozzá a bóvliba
(a befektetésre nem ajánlott kategóriába), a hitelminősítőknél az ország ugyanis csak egy szinttel a bóvli fölött áll.
A szerződésmódosítás bevezeti az „elhúzódó finanszírozási esemény” fogalmát is: ha a fentiek közül valamelyik legalább másfél évig áll fönn. Ebben az esetben bármelyik fél, tehát az állam és a koncesszor is jogosult felmondani a koncessziós szerződést.
Jöhetnek a „magyar” biztosítók
Ha már a finanszírozási kérdéseknél tartunk, a módosítás értelmében immár magyar biztosítók is részt vehetnek a koncesszióban minősített pénzügyi intézményként.
Feltételezni sem merjük, hogy külföldi biztosítók vonakodnának belépni a kiváló magyar koncessziós konstrukcióba, és az új szabály attól is nyilván teljesen független, hogy az utóbbi időben a magyar állam és a NER nagyvállalkozói erősen nyomulnak a biztosítási piacon. A magyar állam 2022 végén megvásárolta a Magyar Posta Biztosító, valamint a Magyar Posta Életbiztosító többségi részesedését a korábbi német tulajdonostól. A tranzakció előtt Kovács Zsolt gazdaságfejlesztési miniszteri biztos egy interjúban emlékeztette a piacot Orbán Viktor kormányfő tavalyi ukázára: a biztosítási szektor is tartozzék azon stratégiai ágazatok közé, amelyekben legalább 50 százalékos a nemzeti tulajdon. | https://m.hvg.hu/kkv/20230510_autopalya_koncesszio_modositas_hogyan_reszletek | https://web.archive.org/web/20230529212020/https://m.hvg.hu/kkv/20230510_autopalya_koncesszio_modositas_hogyan_reszletek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fu-alatt-ketes-indokkal-es-cellal-modositotta-az-autopalyakra-35-evig-vonatkozo-szabalyokat-a-kormany | HVG | hungarian-news | 2023-05-10 06:30:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Szíjj László"
] | [
"Magyar Biztosítóholding Zrt.",
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"háttér",
"közlekedés",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
57,306 | Varga Mihály fű alatt módosíthatja a Paks II-szerződést | Az éjjel Orbán Viktor aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással Paks II. orosz építésének a hitelezéséről szóló megállapodás módosítását Varga Mihály pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, aki a külügyminiszter bevonásával dönthet. | – Az éjjel Orbán Viktor aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással Paks II. orosz építésének a hitelezéséről szóló megállapodás módosítását Varga Mihály pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, aki a külügyminiszter bevonásával dönthet. Ez azt jelenti, hogy a szerződésmódosítást nem kell majd az Országgyűlés, sőt, még a kormányülés elé sem vinni – írta Jávor Benedek párbeszédes EP-képviselő, aki szerint ezzel paksi bővítés feletti parlamenti kontroll utolsó elemeit is megszüntetik, és tovább szűkítik az egész projekt átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
Mostantól a finanszírozási megállapodás tényleges tartalmának megismerhetősége is kétségessé válik – tette hozzá Jávor, aki megjegyezte, hogy milyen kínos lehet az a papír, amelyet Orbán már a „133 bátor ember” és a saját kormánya elé sem mer bevinni.
Szijjártó Péter külügyminiszter április közepén jelentette be Moszkvában, hogy beruházásról kötött korábbi szerződéseket módosítani kell.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) megbeszélést folytat Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával (b) a miniszterelnöki irodájában 2021. december 17-én. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), valamint Süli János, a Paks II. projektért felelős akkori miniszter is.) | https://24.hu/kulfold/2023/06/01/paks2-varga-mihaly-titokban-modosithatja-a-paks-ii-szerzodest/ | https://web.archive.org/web/20230923083049/https://24.hu/kulfold/2023/06/01/paks2-varga-mihaly-titokban-modosithatja-a-paks-ii-szerzodest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-mihaly-fu-alatt-modosithatja-a-paks-ii-szerzodest | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter",
"Varga Mihály"
] | [] | [] | [
"atom",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Paks II"
] |
57,307 | Habony Árpád decemberben szállt be a kaszinóbizniszbe, máris nyert 2,5 milliárdot | Ha csak a tavalyi nyereséget vesszük figyelembe, akkor a hátralévő 34 éves koncessziós időszakban 655 milliárd forintot kasszírozhatnak a tulajok. | Soha ennyi pénz nem zúdult be az öt fővárosi kaszinóba, mint tavaly: az üzemeltető LVC Diamond Kft. 48 milliárd forint bevételt könyvelt el, ami 18 milliárddal több az előző évinél.
A 19,27 milliárdos adózott eredmény pedig majdnem duplája a 2021-es profitnak.
A kaszinóüzemeltető igazi pénznyerő automata, pénzeszközei az év végén meghaladták a 21 milliárd forintot, amiből 19 milliárd bankbetétben az MKB-nál, illetve a Gránitbankban kamatozott – derül ki az éves beszámolóból.
Az állam által áttestált kaszinókoncessziós jog birtokosa eddig minden évben kasszát robbantott:
a néhai kormánybiztos, Andy Vajna kaszinói a csúcson egy év alatt 12 milliárd nyereséget hoztak (már Vajna örököseinek).
Az üzlet 2020 tavaszi átvétele után, Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonlása alatt 2020-2021-ben összesen 19 milliárd forintot hoztak a kaszinók. Akkor azt írtuk, hogy két év alatt megtérült a páros befektetése.
2022-ben minden rekord megdőlt a 19,27 milliárdos profittal, ennek az évnek a végén jelent meg kaszinótulajdonosként a miniszterelnök informális tanácsadója, Habony Árpád.
A cégiratok alapján tavaly decemberben történt meg a tulajdonosváltás, a London Capital Zrt. eladta a részét, vagyis a honvédelmi miniszterré kinevezett Szalay-Bobrovniczky megvált a kaszinóérdekeltségétől. Mint a vagyonbevallása alapján megírtuk, már miniszterként vett fel 1 milliárd 625 millió forint osztalékot a kaszinóbizniszből.
A honvédelmi miniszter 40 százalékos tulajdonrésze nem teljes egészében került Habony Árpádhoz, a részvényekből bő 7 százalék a Garancsi-féle Garinvest Zrt. részvénycsomagját növelte, így alakult ki a durván kétharmad-egyharmad tulajdoni arány Garancsi és Habony között.
A végső tulajdonosok, a miniszterelnök kötélbarátjaként emlegetett Garancsi István és a miniszterelnök informális tanácsadója, Habony Árpád cégláncolaton keresztül osztoznak a kaszinóbizniszen. A játékbarlangokat üzemeltető LVC Diamond Kft. 19,27 milliárdos osztaléka az első lépcsőben a Las Vegas Casino Zrt.-be érkezik, ebből a cégből 20,4 milliárd osztalékkivétet szavazott meg az alapító Garinvest Projekt Zrt., innen pedig 15 milliárd kifizetést hagyott jóvá a Garancsi-Habony duó. Garancsi a Garinvest Zrt.-n, Habony az Enter-TNMNT Invest Zrt.-n keresztül érdekelt a kaszinóüzletben. A közgyűlési határozat szerint tulajdoni részesedésük alapján jár az osztalék, ennek alapján azt írta a hvg.hu, hogy 10 milliárd illeti Garancsit, 5 milliárd Habonyt.
Garancsi és Habony vagyonkezelő cégeiben ekkora összegeknek egyelőre nincs nyoma. A Garinvest alapítói határozata szerint tavaly 2,27 milliárd forint adózott eredményt hozott össze és ebből Garancsi István 1,6 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának.
Habony pedig az Enter-TNMNT Zrt.-ből 2,5 milliárd osztalékkivétről döntött. „A tulajdonos az Enter-TNMNT Invest Zrt. az általa tulajdonolt vállalkozástól a mérlegkészítés napjáig elszámolt, kapott (járó) 2022. évi osztalék, valamint a szabad eredménytartalék terhére mindösszesen 2,5 milliárd forint összegű osztalékot szavaz meg, melynek kifizetésére a társaság likviditásának függvényében kerül sor.”
Ezek szerint Habony tavaly decemberi beszállásával máris 2,5 milliárd forintot kaszált a fővárosi kaszinókon.
Ahogy Andy Vajna halála után, Habony beszállásakor sem érkezett hivatalos bejelentés, közlés arról, hogy az állami monopólium kaszinóüzemeltetésben változás történt, fel sem vetődött, hogy pályáztatással keressenek üzemeltetőt az 5 fővárosi játékbarlang működtetésére. Így annak sincs nyoma, mennyiért jutott a lehetőséghez a miniszterelnöki tanácsadó. Az Enter-TNMNT mérlegében 16,7 milliárd forint szerepel a befektetett eszközök soron, ami valószínűleg a kaszinóérdekeltséget jelenti. Ha csak a kaszinós céget rejti a tétel, akkor az azt jelentené, hogy alaposan felértékelődött az üzlet. A Garancsi-Bobrovniczky kettős annak idején 19,5 milliárd forint körüli összegért jutott a 100 százalékhoz, ráadásul állami támogatású, igen kedvezményes kamatozású növekedési hitel segítségével. (A Las Vegas Casino Zrt. bekerülési értékét az átvétel évében 19,5 milliárd, tavaly év végén 22,356 milliárd forinton szerepeltették a Garinvest Projekt Zrt. könyveiben.)
A G7 néhány éve azt számolgatta, hogy Vajna évi 12 milliárdos profitjával még 60 milliárdot hozhat 2024-ig a kaszinóbiznisz. Most már át kell írni a becslést, hiszen időközben 2056-ig kitolták a koncesszió lejáratát és úgy tűnik, még jobban pörög az üzlet.
Ha csak a tavalyi nyereséget vesszük figyelembe, akkor a hátralévő 34 éves koncessziós időszakban 655 milliárd forintot kasszírozhatnak a tulajok.
A kilátásokat pedig ennél is jobbnak ítélik a Las Vegas háza táján. Úgy vélik, az orosz-ukrán háborús helyzet miatt a külföldről érkező vendégek számának alakulása nehezen prognosztizálható.
Amennyiben a háború nem eszkalálódik, akkor van rá esély, hogy a külföldi vendégek száma érdemben nem csökken. Sőt az erősödő turizmus mellett az látszik, hogy meghatározó nyugati és távol-keleti vállalatok Magyarországon építenek gyárakat, üzemeket. Ezen vállalatok külföldi menedzserei és szakemberei is szélesíthetik a játékos bázist a kaszinókban. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/01/kaszonobiznisz-penznyero-automata-habony-arpad-25-milliardos-osztalek/ | https://web.archive.org/web/20230923083006/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/01/kaszonobiznisz-penznyero-automata-habony-arpad-25-milliardos-osztalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-arpad-decemberben-szallt-be-a-kaszinobizniszbe-maris-nyert-25-milliardot | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Enter-TNMNT Invest Zrt.",
"Garinvest Projekt Zrt.",
"Garinvest Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"London Capital Zrt.",
"LVC Diamond Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
57,308 | 2-2 milliárd forint osztalékot fizettek ki Orbán Viktor apjának és vejének legfontosabb cégei | A miniszterelnök családjából a leggazdagabb magyar vállalkozók közé csak a veje, Tiborcz István tört be, de a legbefolyásosabbak ranglistáján Orbán Viktoron és rajta kívül két másik családtagnak, Lévai Anikónak és Orbán Ráhelnek is bérelt helye van. Megnéztük, hogyan teljesítettek tavaly üzleti értelemben az Orbán család főbb cégei. | A miniszterelnök családjából a leggazdagabb magyar vállalkozók közé csak a veje, Tiborcz István tört be, de a legbefolyásosabbak ranglistáján Orbán Viktoron és rajta kívül két másik családtagnak, Lévai Anikónak és Orbán Ráhelnek is bérelt helye van. Megnéztük, hogyan teljesítettek tavaly üzleti értelemben az Orbán család főbb cégei.
A szűkebb családból a legnagyobb céghálót és vagyont mozgató Tiborcz az elitklubban már a 25. helyre kapaszkodott fel, négy év alatt csaknem a duplájára, 70 milliárd forintra puffadt a becsült vagyona. Szakadatlanul nő a cégbirodalmának ékköveként ismert BDPST Zrt. is, a főként ingatlanokkal foglalkozó cég 21 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el 2022-ben – ez csaknem a duplája a 2021-es, 12 milliárd forintos eredménynek. Ehhez képest visszafogottan 2 milliárd 30 millió forint osztalékfizetésről döntöttek – derül ki a napokban közzétett mérlegekből.
A miniszterelnök veje – aki a 100 leggazdagabb magyart listázó kiadvány befolyáslistáján a 15. helyre futott be – tavaly egy új céget is megszerzett, a több mint 500 milliárd forintos vagyont kezelő Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt.-t. A korábban Jellinek Dánielhez kötődő cégek sem szerepeltek rosszul tavaly. A Tarragona 1,7 milliárdos, míg a Diófa 2,4 milliárd forintos adózott eredményről számolt be, ami mindkét esetben javulás az előző évhez képest. Tiborczék a Tarragonából 470 millió, a Diófából pedig 2,1 milliárd forintot vettek ki.
Tiborcz felesége már szerényebb eredményeket tudhat magáénak. A miniszterelnök legidősebb gyermeke, Orbán Ráhel babaruhákat és -játékokat árusító cége, az Odu Store Kft. tavaly bő 73 millió forintra pörgette fel a forgalmát, ezzel együtt azonban 55 millió forintos veszteséget könyvelt el. Így ezt eredménytartalék-csökkentő tételként számolták el, és mivel a cég sajáttőkéje mélyen a jegyzett tőke szintje alá csökkent, azt majd Orbán Ráhelnek ki kell pótolnia.
Az Orbán-lány másik érdekeltsége, a BDPST Koncept Kft. nemrég azzal került be a hírekbe, hogy a férje érdekeltségébe tartozó Gránit Banknál elnyerte az új kreatív koncepció kidolgozását, tavaly azonban veszteséges volt, 37 millió forintos forgalom mellett.
Ráhel húgának, Szokira Orbán Sárának jobban ment a biznisz: az üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó, 2021 decemberében alapított Art Related Solutions Kft. 13,5 millió forintos nyereséggel büszkélkedhet több mint 26 millió forintos nettó árbevétel mellett.
Az Orbán család idősebb tagjai közül a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző tűnik ki. A gánti kavicsbányában működő Dolomit Kft. évek óta milliárdos profittal dolgozik, ám 2018 óta először lépte át a 2 milliárd forintot, amellett, hogy mintegy 6 milliárd forintos nettó árbevételt tudhatott magáénak. Így nem meglepő, hogy 2 milliárd forint osztalékot fizettek ki. A milliárdos profitcsinálás titkát kutatva a Direkt36 oknyomozó portál nagy állami megrendelésekről és a versenytársakénál jóval magasabb árakról cikkezett korábban.
A kormányfő édesapjának egy másik, főtevékenységként habarcsgyártással foglalkozó cége, a Gánt Kő Kft. már nem futott ilyen jól: ugyan sikerült 259 millió forintos forgalmat bonyolítania, ezzel együtt 17 millió forintos veszteséget is el kellett számolnia, ami visszaesés a 2021-es hárommillió forintos profithoz képest.
Egészen más a profilja annak a cégnek, amelyben tavaly decemberben Orbán Áron, a miniszterelnök öccse lett vezérigazgató, ráadásul éppen felszálló ágban. A fegyverkereskedelemmel foglalkozó Multi Shoot Zrt. a 2020-as visszaesést követően 2021-ben már újra több mint 100 millió forintos nettó árbevételt ért el, 2022-ben pedig 272 millió forintosat, eközben a nyeresége 9 millióról 55 millió forintra emelkedett. Ahogy a Hvg.hu korábban megírta, a Multi Shoot működtet egy dunakeszi fegyverboltot, a cég tulajdonosa pedig Tűzkő Nándor nőgyógyász. Ő több állami tulajdonú meddőségi centrum felügyelőbizottságának a tagja, korábban pedig érdekelt volt egy kicsiny tőzsdei cégben az OTT-One Nyrt.-ben – az utóbbival a kormány nagy lélegeztetőgép-biznisze kapcsán foglalkoztunk.
További adalék, hogy korábban a Multi Shoot tulajdonában állt a Circle of Devils Kft., ám tavaly Orbán Áron megvásárolta. A cég tevékenységi köre egyéb máshova nem sorolható új áru kereskedelme, és egyelőre nem sok minden történik benne: a két évvel ezelőtt 23 millió forintos nettó árbevétel nullára csökkent, bár 63 ezer forint adózott eredmény úgy is keletkezett, hogy 2021-ben még hárommillió forintos veszteséggel működött. | https://24.hu/belfold/2023/06/02/merleg-2022-orban-viktor-orban-gyozo-orban-aron-tiborcz-istvan-orban-rahel-sara/ | https://web.archive.org/web/20230923073333/https://24.hu/belfold/2023/06/02/merleg-2022-orban-viktor-orban-gyozo-orban-aron-tiborcz-istvan-orban-rahel-sara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2-2-milliard-forint-osztalekot-fizettek-ki-orban-viktor-apjanak-es-vejenek-legfontosabb-cegei | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-02 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Lévai Anikó",
"Orbán Áron",
"Orbán Győző",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Szokira-Orbán Sára",
"Tiborcz István"
] | [
"Art Related Solutions Képzőművészeti Galéria és Tanácsadó Kft.",
"BDPST Group",
"BDPST KONCEPT Kft.",
"Circle of Devils Kft.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Dolomit Kft.",
"Gánt Kő Kft.",
"Gránit Bank",
"Multi Shoot Zrt.",
"Odu Store Kft.",
"Tarragona Holding Zrt."
] | [] | [
"klientúra"
] | [] |
57,309 | Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató | Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér. | Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató
Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér.
Több hónap késéssel, de elérte a kormányváltással együtt járó kádercsere a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt is, amelynek feladata – a “modellváltó” egyetemeket működtető alapítványokhoz hasonlóan – elvileg az azonos nevű egyetem fenntartása lenne. Csakhogy nincs mit fenntartania, mert a kínai intézmény nemhogy fizikailag, de még konkrét tervek szintjén sem létezik. Sőt, a megakadályozására, ha egyre fogyó politikai támogatással is, de helyi népszavazás készül.
Fudan-népszavazás: az országos elbukott, a fővárosi mögül kihátráltak, kerületi még talán lehet
Az Alkotmánybíróság által májusban elkaszált országos referendum után elbukni látszik a fővárosi népszavazás a Fudan Egyetemről, mivel kihátrált mögüle a DK és a városvezetés is. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, de abban bízik, hogy helyi, kerületi népszavazás még megakadályozhatja, hogy kínai hitelből a Diákváros területén Fudan Egyetem épüljön.
Mindennek dacára az alapítvány tavaly nyár óta működik, van kuratóriuma, van elnöke, sőt a többi hasonló, érdemi munkát is végző egyetemi alapítványtól eltérően itt a feladathiány életre hívott egy főigazgatói pozíciót is.
Az ötödik Orbán-kormány megalakulásával azonban megváltoztak a körülmények, az eddigi projektgazda, Palkovics László most a Technológiai és Ipari Minisztériumot irányítja, a Fudan-ügy és a Fudan-alapítvány pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium fennhatósága alá került Csák János miniszter hatáskörébe.
A “feladatátcsoportosítás” azt is jelentette, hogy új kádereket ültettek a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumába – derült ki a változást bejegyző, szeptember 1-i, illetve 2-i keltezésű, immár jogerős bírósági határozatokból. A módosításokat még június végén, július elején kezdeményezték, de a bíróság mostanra jegyezte be őket. Elsőként változott a kuratórium elnökének személye, mert
az elnöki tisztségből – és egyúttal magából a kuratóriumból is – visszahívták Palkovics Lászlót, a helyét pedig a Fudan-projektgazda új miniszter, Csák János foglalta el.
A kuratóriumi tagok közül Palkoviccsal együtt leváltották Kovácsics Ivánt, aki kezdettől a testület tagja volt, és a Palkovics-érában a szaktárca Kína-ügyi tanácsadója volt. Palkovics helyét Csák, Kovácsics helyét pedig Szabó László foglalta el. Egy másik döntéssel az új kuratóriumi tag Szabót ki is nevezték főigazgatónak. Az új operatív vezető Szabó neve onnan lehet ismerős, hogy tavaly ősszel Palkovics nevezte ki gyógyszeriparért felelős miniszteri biztosnak, de megbízatása a ciklus végével véget is ért.
Szabó azelőtt a kormányközeli Mediaworks Zrt. első embere volt, és posztjáról hirtelen távozott, majd követte őt a kormánypárti sajtót összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiacég öt másik vezetője is. A 444.hu akkori értesülése szerint Rogán Antal csörgött oda Szabónak, hogy ideje távozni, mert a központnak nem tetszett, hogy bezuhant az olvasottság, és nem sikerült a kormánypárti médiumoknak megszólítaniuk a fiatalokat.
A korábban a TEVA-nál is dolgozó Szabó 2014-ben lett államtitkár és miniszterhelyettes a külügyi tárcánál, innen került 2017-ben Washingtonba nagykövetnek, majd 2020-ban tért vissza és került a Mediaworks élére, most pedig rövid miniszteri biztosi ténykedés után foglalta el a helyét a Fudan-alapítványnál. Szabó nevét az utóbbi időben leginkább azért hallhattuk, mert a hvg360 feltárta, hogy a kormányzati lélegeztetőgép-bizniszből nagyot szakító egyik cég hátterében ott van a feleségének a testvére is – a cég egy év alatt 513-szorosára növelte a nyereségét, a tulajdonosok pedig 15,4 milliárdos profiton osztozhattak.
Azzal egyébként, hogy Szabó főigazgatói posztot kapott, nem vált automatikusan feleslegessé az addigi főigazgató munkája sem. Az egyetemi szférához amúgy nem kötődő egykori helyettes államtitkár Bertáné Bényi Krisztinát bár lefokozták, nem küldték el, hanem megkapta a főigazgató-helyettesi munkakört, ami eddig nem létezett az alapítványnál.
Így a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány ezentúl még többe fog kerülni az adófizetőknek, hiszen eggyel több munkatársat kell fizetni.
Pedig az alapítvány működtetése már a fennállása első hónapjaiban, 2021 végéig is tetemes összeget, 55 millió forintot emésztett fel. Erről itt írtunk:
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses.
A személyi változások egyelőre nem érintették a kuratórium többi tagját: sem Szilas Cecília volt pekingi nagykövetet, majd helyettes államtitkárt, későbbi miniszterelnöki főtanácsadót, sem P. Szabó Sándort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetőjét, sem pedig Horváth Leventét, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadóját. A hvg.hu már írt Horváth Leventéről, aki igazi Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette – amikor például 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt.
A legérdekesebb név tehát a kuratóriumban Horváthé, aki nem mellesleg a tervezett budapesti Fudan-beruházása körül tavaly felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének a férje. A 2021 januárjában alapított cég, a Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított. A magyar kisvállalkozás ügyvezetője a színtén a kínai Fudanon végzett Niu Shan. A kínai hátterű kft-t Horváth személyén kívül elvileg semmi nem köti össze az alapítvánnyal, viszont a szerepe fontos lehet, hiszen a magyar kormány és a kínai Fudan Egyetem között kötött stratégiai megállapodás nevesíti is a céget, és azt a feladatot szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
2022. június. 18. 07:00 Lengyel Tibor Itthon
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses. Nyereséges lett viszont a kínai egyetem tulajdonában álló, homályos hátterű magyar gazdasági társaság, amely majdnem 300 ezres profitot hozott össze tavaly.
2022. augusztus. 16. 17:51 Lengyel Tibor Itthon
Fudan-népszavazás: az országos elbukott, a fővárosi mögül kihátráltak, kerületi még talán lehet
Az Alkotmánybíróság által májusban elkaszált országos referendum után elbukni látszik a fővárosi népszavazás a Fudan Egyetemről, mivel kihátrált mögüle a DK és a városvezetés is. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, de abban bízik, hogy helyi, kerületi népszavazás még megakadályozhatja, hogy kínai hitelből a Diákváros területén Fudan Egyetem épüljön. | https://hvg.hu/itthon/20220908_Valtas_Fudan_Egyetem_alapitvany_Mediaworksvezer_foigazgato | https://web.archive.org/web/20230920010248/https://hvg.hu/itthon/20220908_Valtas_Fudan_Egyetem_alapitvany_Mediaworksvezer_foigazgato | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lefejeztek-a-fudan-egyetemet-fenntarto-alapitvanyt-a-volt-mediaworks-vezer-lett-a-foigazgato | HVG | hungarian-news | 2022-09-08 08:57:00 | [
"Bertáné Bényi Krisztina",
"Csák János",
"Palkovics László",
"Szabó László (Mediaworks)"
] | [
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"gazdálkodás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,310 | A MÁV-tól egy kormányközeli magántőkealaphoz kerül a vasúti járműgyártás | Folytatódik az állami vagyon kiszervezése, Dunakeszi után Szolnokot is beveszik a kormányközeli üzleti körök. Június végétől már mindkét vasúti járműjavító telep egy Hernádi Zsolthoz közel álló magántőkealap tulajdona lesz. De a történetben felbukkan egy orosz vállalat és mostani honvédelmi miniszter is. | Folytatódik az állami vagyon kiszervezése, Dunakeszi után Szolnokot is beveszik a kormányközeli üzleti körök. Június végétől már mindkét vasúti járműjavító telep egy Hernádi Zsolthoz közel álló magántőkealap tulajdona lesz. De a történetben felbukkan egy orosz vállalat és mostani honvédelmi miniszter is.
Eladják a MÁV járműjavítással és -gyártással foglalkozó leányvállalatát – jelentette be tegnap Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója Szolnokon. Az állami vasúttársaság 100 százalékos tulajdonában álló MÁV Vagon Kft. új tulajdonosa június 30-tól a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. lesz.
Az új gazda pontos kilétét azonban már nehezebb kideríteni. A vagyonkezelő vállalat a Solva II. Magántőkealap tulajdona. A magántőkealap mögötti tényleges tulajdonosokat azonban a magyar jog szerint nem kötelező feltüntetni, a NER-közeli vállalkozók előszeretettel is használják ezt a jogi formát, hogy elrejtsék vagyonukat.
A Solva II.-ről annyit tudni, hogy az alap vagyonát a Gran Private Equity kezeli, ami Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége.
Járműgyártó birodalom születik
A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. története nem Hernádival kezdődött, de mindig is a NER berkein belül zajlott.
A társaságot még 2019-ben alapította Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter. Az üzletember cége rögtön be is kapcsolódott egy több százmilliárd forintos projektbe, aminek keretében 1300 vasúti kocsit gyártottak le Egyiptomnak.
Szalay-Bobrovnizcky nem egyedül szállította le ezt a mennyiséget, az orosz Transmashholdinggal közösen vitték a projektet.
A gyártási kapacitás biztosítása érdekében az ország egyik legjelentősebb vasúti járműjavító üzemét, a Dunakeszi Járműjavítót is megvásárolták 2020-ban. (A gyárból időközben kiszállt az orosz fél, jelenleg 50 százalékban a Magyar Vagon Zrt., 50 százalékban pedig Tombor András érdekeltsége, a CATO Investments Kft. a tulajdonos.)
Tavaly májusi miniszteri kinevezését követően ugyanakkor Szalay-Bobrovniczky ebből az üzletéből is kiszállt. Helyét a Hernádi-közeli Solva II. Magántőkealap vette át.
A Dunakeszi Járműjavító mellett így hamarosan a MÁV szolnoki járműjavító bázisa is a Hernádi Zsolték által kezelt magántőkealapé lesz.
Hernádi Zsolt a Forbes legfrissebb milliárdoslistája szerint a 39. leggazdagabb magyar, 44,6 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Újabb IC- és HÉV-kocsik jönnek
A MÁV-Start vezérigazgatója az eladás ténye mellett rögzítette azt is, hogy a fúzió létrejöttével várhatóan megmarad a Magyar Vagon elnevezés, esetlegesen Ganz Ábrahám nevének megjelenítése mellett.
Újraindul az IC+ kocsicsalád gyártása, amire immáron külföldi érdeklődő is van.
Az új céget alkalmassá kell tenni az új HÉV-szerelvények és motorvonatok gyártására, mozdonyok, mellékvonalon közlekedő kocsitípusok karbantartására.
Illetve a távlati tervek között szerepel a tehervagon-gyártás és karbantartás feltételének megteremtése is.
Mosóczi László elmondta, hogy minden munkavállaló munkájára igényt tart az átvevő cég vezetése is. | https://forbes.hu/uzlet/mav-vagon-privatizacio-hernadi-solva-szalay-bobrovniczky/ | https://web.archive.org/web/20231109122121/https://forbes.hu/uzlet/mav-vagon-privatizacio-hernadi-solva-szalay-bobrovniczky/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-tol-egy-kormanykozeli-magantokealaphoz-kerul-a-vasuti-jarmugyartas | Forbes | hungarian-news | 2023-05-09 09:55:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Tombor András"
] | [
"CATO Investments Kft.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"MÁV Vagon Kft.",
"Solva II Magántőkealap"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"privatizáció",
"vasút",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás"
] | [] |
57,311 | MÁSFÉL MILLIÁRD A HÁBORÚ ÁRÁN SAJNÁLKOZÓ KAMPÁNYRA, 230 EZER FORINT EGY EGYOLDALAS ORBÁN-LEVÉL DIZÁJNJÁRA | A kormánypropaganda gyártása és terjesztése óriási üzlet, különösen Balásy Gyula cégeinek. Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele a költések részleteibe. | Ezekre a sütikre mindenképpen szükség van a weboldal működéséhez, nélkülük a site nem üzemel megfelelően, így nem lehet őket kikapcsolni. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes adatot.
Ezek a sütik ahhoz kellenek, hogy követni tudjuk az oldal forgalmát, a használat jellemző módjait, és így javítani a site teljesítményét. Olyan mérőszámokat segítenek meghatározni, mint a látogatók száma, a lemorzsolódási arány, a forgalom forrása, és más hasonló mutatók. Ezek nélkül nem tudjuk megfelelően mérni az oldal forgalmát és javítani a teljesítményt és így a felhasználói élményt. | https://www.lakmusz.hu/masfel-milliard-a-haboru-aran-sajnalkozo-kampanyra-230-ezer-forint-egy-egyoldalas-orban-level-dizajnjara/ | https://web.archive.org/web/20231208101512/https://www.lakmusz.hu/masfel-milliard-a-haboru-aran-sajnalkozo-kampanyra-230-ezer-forint-egy-egyoldalas-orban-level-dizajnjara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-milliard-a-haboru-aran-sajnalkozo-kampanyra-230-ezer-forint-egy-egyoldalas-orban-level-dizajnjara | Lakmusz | hungarian-news | 2023-06-03 09:58:05 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,312 | Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen | Írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek a momentumos Tompost Márton. Afelől érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamely tankerületi igazgatóval szemben, ha igen, milyen feltételezett bűncselekmény miatt és mely tankerületek érintettek. | Polt Péter;tankerületek;Tompos Márton;
2023-05-12 18:16:00
Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen
Sikkasztás, vesztegetés és hivatali visszaélés a gyanú.
Írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek a momentumos Tompost Márton. Afelől érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamely tankerületi igazgatóval szemben, ha igen, milyen feltételezett bűncselekmény miatt és mely tankerületek érintettek.
Polt Péter válasza szerint jelenleg három eljárás zajlik:
Egyelőre mindhárom ügy felderítési szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor - jelezte a legfőbb ügyész. Bővebb információt nem árult el az eljárásokról, ugyanakor felhívta a figyelmet, hogy a felderítési szakaszban folytatott nyomozás nem az ügyészség, hanem maga a nyomozó hatóság felügyelete alatt áll, így a felderítés szakaszára vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik. | https://nepszava.hu/3194349_tompos-marton-polt-peter-ugyeszseg-tankeruletek-eljaras | https://web.archive.org/web/20230519152633/https://nepszava.hu/3194349_tompos-marton-polt-peter-ugyeszseg-tankeruletek-eljaras | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-eljaras-zajlik-tankeruleti-vezetok-ellen | Népszava | hungarian-news | 2023-05-12 14:45:00 | [] | [] | [] | [
"sikkasztás",
"oktatás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ügyészség"
] | [] |
57,313 | A foci, a kosárlabda, a jégkorong és a röplabda után a borsodi motorsport is a NER-elité lett | Tovább növekszik az a sportbirodalom, amelybe két évvel ezelőtt szállt be az ország hatodik leggazdagabb embere, Szíjj László. | A sportegészségügybe, azon belül is a sportolók teljesítőképességének biomechanikai vizsgálatába vágott bele első egészségügyi befektetéseként, Magyar Mátyás ortopéd-traumatológussal együtt, Mészáros Lőrinc. Egy közös projektjük máris uniós pénzt kapott, ráadásul a milliárdos bankján keresztül. Interjú Magyar Mátyással.
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat.
Mire jut ma az Európai Unió és a magyar kormány Ukrajna ügyében, ezt elemzi, tárgyalja, járja körül többek közt a Washington Post, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Politico. Az EUobserverben nyilatkozó Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa szerint a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a Konzervatívok és Reformerek-frakcióba invitálja a Fideszt. A Donald Trump esetleges győzelme utáni helyzetet elemzi a Guardian és a Washington Post. | https://m.hvg.hu/360/20230602_eszakmagyarorszagi_auto_es_motorsport_dvtk_szijj_laszlo_magyar_oliver_matyas | https://web.archive.org/web/20231125161605/https://m.hvg.hu/360/20230602_eszakmagyarorszagi_auto_es_motorsport_dvtk_szijj_laszlo_magyar_oliver_matyas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-foci-a-kosarlabda-a-jegkorong-es-a-roplabda-utan-a-borsodi-motorsport-is-a-ner-elite-lett | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-02 11:30:00 | [
"Eiles Tibor",
"Leisztinger Tamás",
"Magyar Olivér Mátyás",
"Mészáros Lőrinc",
"Sántha Gergely",
"Szíjj László"
] | [
"Borsodsport Invest Kft.",
"Dereszla Bortermelő Kft.",
"DVTK (futball)",
"DVTK Jegesmedvék Jégkorong Sportakadémai Kft.",
"Észak-magyarországi Autó- és Motorsport Zrt.",
"Észak-magyarországi Fejlesztési Zrt.",
"Fájdalom-ambulancia Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Eger",
"Heves megye",
"Miskolc",
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"sport",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
57,314 | Döntött a kormány, még több pénzt lehet a sportra költeni | Megemelték a látvány-csapatsportokra lehívható támogatási keretösszeget a péntek esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel. | Az eddig tervezettnél is több pénzt lehet lehívni a társasági adóból a látvány-csapatsportok támogatására – erről adott ki a kormány egy rendeletet a péntek esti Magyar Közlönyben. A teljes keretet 300 millió forinttal növelték meg, ebből a pénzből a Magyar Olimpiai Bizottság sportágfejlesztési programjának megvalósítását lehet finanszírozni.
Így ha kevéssel is, de átlépte az idei tao-keret a 125 milliárd forintos határt, 124,9 milliárdról emelték fel 125,2 milliárdosra.
A tao-pénzek bírósági döntés alapján is közpénznek számítanak - azért volt róla vita, mert nem a központi költségvetésből mennek a sportszervezetekhez és egyesületekhez, hanem a cégek maguk dönthetik el, hogy a társasági adójukból ezt az összeget kinek utalják el. Azért nevezhető mégis közpénznek, mert ha nem a sportra menne el, akkor a költségvetés bevételei között számolnának vele. | https://hvg.hu/kkv/20230520_sport_tao_ado_tamogatas | https://web.archive.org/web/20230603101757/https://hvg.hu/kkv/20230520_sport_tao_ado_tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-kormany-meg-tobb-penzt-lehet-a-sportra-kolteni | HVG | hungarian-news | 2023-05-20 11:08:00 | [] | [
"Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,315 | Közpénz, erő, egyetértés: nyert annyit az FTC az európai kupákban, hogy meglenne az állami támogatás nélkül? | Több, mint 3,5 milliárd forintot nyert a Ferencváros azzal, hogy a legjobb 16-ba jutott az Európa Ligában, nem csoda, hogy sokan fölvetik: most már talán meg lehetne oldani állami pénz nélkül is a klub működtetését? A válasz nem egyszerű, már csak azért sem, mert nehéz követni, pontosan mennyi is az államtól vagy az állam közvetlen közeléből érkező bevétel. Összegyűjtöttük, amit a hivatalos adatok alapján tudni lehet. | A szurkolók semmit nem vettek észre ebből, de a kizárás előszobájába került a Ferencváros 2019-ben az MLSZ-nél és az UEFA-nál is. A klub nagybevásárlást tartott az előző nyáron, a játékoskeret értéke 5 millió euróval nőtt egy év alatt, de az első fordulóban kiesett az 2018/19-es Európa Liga-selejtezőn, így aztán alig jött pénzdíj, és megborult a költségvetés. Emiatt nem csak egyszerűen veszteséggel zárták az évet, hanem úgy kellett leadniuk az éves beszámolót, hogy a saját tőke negatívba fordult. Ha ez kétszer egymás után megtörténik, akkor az NB I.-ben nem indulhat el egy klub, és egy hosszú, bonyolult eljárás is megindul, amelynek a vége az, hogy az európai szövetség is kizárja őket.
Érkezett azonban a megmentő, és egy kreatív pénzügyi megoldás: az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa, az összes többi szakosztályért is felelős Ferencvárosi Torna Club megvásárolt mindössze tíz darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt a futballklubtól, összesen másfél milliárd forintért, ezzel a pénzzel pedig rögtön pozitív lett a saját tőke. Ha ez a – nem mellesleg teljesen legális – lépés a részvények valós piaci árát mutatta volna, akkor a Ferencváros összes részvénye együtt 3000 milliárd forintra jönne ki, azaz a klub értékesebbnek számított volna, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Azóta nagyot fordult a világ a Ferencvárossal. A nagybevásárlás megtette a hatását, 2019 nyarától már jöttek a nemzetközi szinten is értékelhető eredményeik, három Európa Liga- és egy Bajnokok Ligája-csoportkör a mérlegük, idén pedig a legjobb 16-ba jutottak az EL-ben. Ez gigantikus pénzdíjat is ér, csak az idei nemzetközi szerepléssel 3,7 milliárd forintnak megfelelő összeget kapnak az UEFA-tól. Így pedig felmerül a kérdés: lehet, hogy lassan már közpénz nélkül is képes lenne működni az FTC?
Aki megpróbál erre a kérdésre válaszolni, furcsa akadályba ütközik. A ferencvárosi fociklub céges papírjaiban ugyanis elsőre elég nehéz kiszúrni, hol van az állami pénz. Sőt, a tao-gyűjtésnek sem nagy bajnokai, pedig sok más csapatnál ez az első számú módja a közpénzek megszerzésének. Valójában nem közvetlenül az FTC Labdarúgó Zrt. kap rengeteg közpénzt, hanem az anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club, az pedig időről időre kisegíti a futballklubot, ha kell. A 2018-as eset után 2019-ben másfél milliárdos tőkeemelést hajtottak például végre, és korábban is érkezett tulajdonosi támogatás.
Az FTC Labdarúgó Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club. Ez utóbbi fogja egybe gyakorlatilag az összes sportágat, a curlingtől a fociig. Amíg a Labdarúgó Zrt. cégként van bejegyezve, a Ferencvárosi Torna Club egyesületi formában működik, a legutóbbi éves beszámolója szerint 168 tagja volt, elnöke Kubatov Gábor. A labdarúgóklub részvényeinek maradék 0,01 százaléka a Fotexnél maradt azokból az időkből, amikor még Várszegi Gábor próbálkozott a Ferencvárosnál.
Kezdjük ott: mennyire fenntartható a ferencvárosi foci működése, egyáltalán mennyi pénzre van szükség a csapat működtetéséhez évente?
2017-ig, amíg annyi volt a kérdés a magyar bajnokságban, hogy a három gazdag klub, a Ferencváros, a Felcsút és a Fehérvár közül melyik tudja a legjobb szakmai munkát kihozni a pénzből, évi 5 milliárd forintnál kevesebből gazdálkodtak a céges beszámolók szerint. Ez után jött a felfutás, 2020-ban és 2021-ben már évi 12 milliárd forintnál is több kiadásuk volt (az éves beszámolókat május 31-ig kell leadni, szóval a 2022-es számokat majd két hónap múlva ismerhetjük meg). Nemzetközi szinten is sikeres csapatot építeni nem olcsó: csak a fizetésekre 7 milliárd forint körüli összeget költöttek ebben a két évben.
Az is jól látszik a számokon, hogy 2013 és 2017 között nagyjából annyit költöttek, mint amennyi a bevétel volt. Majd jött a 2018-as megingás, azóta viszont profitot termel a zrt. – és nyilván itt nem az a cél, hogy a tulajdonos nagy osztalékot vegyen ki, hanem az, hogy félre tudjanak tenni, ha lenne megint egy olyan rossz nyári selejtezősorozat, mint a 2018-as. Valamennyit most már ki tudnának pótolni ilyen esetben, de azért súlyos mélyütés volna egy korai kiesés anyagilag is.
Mennyire fontos a pénzdíj?
A bevételek csoportosítását mutató grafikonunkon látszik: nagyon, de amíg nem a BL-be jutnak be, addig azért nem ez a legfontosabb. Jól követhető, hogy az értékesítés bevétele miként nő évről évre – egyre több pénz érkezik játékoseladásokból, amit aztán beforgatnak más focisták vásárlásába, és ahogy bejutnak a nemzetközi kupákba, úgy nő a jegyárbevétel is (ezért is látszik ebben a részben csökkenés 2020-ban, amikor zárt kapuk mögött kellett játszani több BL-meccset is).
De még látványosabb az, hogy a felső része az oszlopoknak, az UEFA-pénzdíj hogyan változott: 2018-ig évi 180 millió forintnál sosem volt ez több, aztán a 2019-es és a 2021-es Európa Liga-csoportkör 1,4-1,5 milliárdot ért, és a grafikonon nincs rajta, de az idei szereplés 3,7 milliárdja még komolyabb tétel lesz. Mindez viszont eltörpül a 2020. őszi BL-pénzdíj mellett, akkor 7,6 milliárd forintnak megfelelő euró jött ebből. Az UEFA pénzdíjazási rendszere miatt fájhatott nagyon az Üllői úton minden BL-selejtezős kiesés: egy Európa Liga-csoportgyőzelem, vele a legjobb 16-ba jutás is kevesebb, mint feleannyit ér, mint két szezonnal korábban hat meccsen öt vereséggel, egy döntetlennel kiesni a BL-csoportkörben.
Azaz egy olyan klubmodellt építettek fel, amely akkor fenntartható, ha évről évre bejut a csapat valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe. Sőt, igazán akkor működőképes, ha a BL-ben vannak ott, az annyival jobban fizet az EL-nél. Ahogy a 2021-es üzleti beszámoló szerzője fogalmazott:
Alapvető kockázat nem fenyegeti a vállalkozás mindennapjait, azonban bizonytalansági tényezők vannak. Az egyik ilyen tényező a játékosok magas bére, ami a térségben az egyik legmagasabb. A támogatottság fenntartható egy újabb sikeres nemzetközi szerepléssel, amire reálisan lehet számítani.
De akkor hol a közpénz?
Figyeljünk az oszlopok középső részére, a világoszöld „egyéb bevételek pénzdíj nélkül” tételre. Itt sok minden van – a közvetett állami támogatás is.
A klub a céges beszámolóiban nem sokkal többet árul el a törvényileg kötelező minimumnál. A bevételeiből annyit ad meg, hogy mennyi az értékesítésből származó pénz, az összes többit pedig beteszi az „egyéb bevételek” sorba. Mi annyival mentünk tovább, hogy ebből külön vettük azt, amennyi az UEFA-pénzdíj, hiszen arról tudjuk, hogy konkrétan mennyi (az adott év középárfolyamán váltottuk át euróról forintra, és mindig ahhoz az évhez számoltuk, amelynek a nyarán-őszén játszottak). Ebbe a kategóriába tartozhat több más tétel mellett az is, amit az anyaegyesülettől kapnak. Az anyaegyesület pedig már jókora állami támogatásokat zsebel be.
Ezeknek az állami pénzeknek a sorsa lekövethető az éves beszámolókban. Ugyan nem mindenhol lehet elkülöníteni, melyik összeget melyik szakosztálynak adják, de nagyon sok olyan pont van, ahol ez nyilvánvaló: van, ahol a támogatásról leadott dokumentumban konkrétan leírják, hogy mire ment a pénz, és azt is nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha egy támogatást mondjuk a Magyar Birkózó Szövetség utal át, akkor azt a birkózó szakosztály kapja. Ha az olyan tételeket, ahol egyértelmű, hogy nem a focira megy, kivesszük, akkor a támogatási papírokból azt látjuk:
Nézzük példaként ezt egy évre részletezve! 2021-ről, a legutóbbi évről, amelyről már van beszámoló, a következőket tudjuk:
812 ezer forint érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától a kiemelt sportegyesületek működési támogatása címen,
majd 590 millió forint ugyanezen a címen,
aztán pedig még 3,75 milliárd,
23 millió forintot létesítményfejlesztésre adott az Emmi,
963 millió forintot adott az Emmi a Covid okozta többletfeladatok ellátására,
és 1 201 696 833 forint jött az Emmitől sportlétesítmény fenntartására és üzemeltetésére.
Ezzel máris ott vagyunk a magyar sportfinanszírozás egyik legizgalmasabb kérdésénél: azt szinte senki nem vitatja, hogy a gyerekek sportolásának támogatása állami feladat is, az is rendben van, hogy piaci alapon nem működő sportágakat megsegít az állam, de
illik-e az egyesületeknek adott állami pénzt továbbküldeni egy profi focicsapatnak?
Persze egy dolog az illem és egy egészen másik az UEFA szabályrendszere a burkolt állami támogatásokról. A szabályok szerint akkor indulhat el egy nemzetközi kupában egy 5 millió euró feletti költségvetésű csapat, ha a piaci (állam nélkül számított) bevételei fedezik a kiadásait. De az UEFA nem veszi igazán komolyan a saját szabályait, félrenéz, ha az állami támogatás nem közvetlenül érkezik, különben hirtelen kénytelen volna kizárni a BL-ből a katari pénzből élő Paris Saint-Germaint vagy a szaúdi hátterű Manchester Cityt – mindkét klubnál reklámpénznek álcázzák a tulajdonosi kör befizetéseit.
És ha már reklámpénzek: a közvetlen állami támogatás mellett sok állami és önkormányzati cég is ad szponzorációs pénzeket a Ferencvárosnak. Az elmúlt tizenkét év reklámozói között megjelent a Főgáz, az MVM, a Hungarocontrol, a Szerencsejáték Zrt., vagy épp a magyarországi kőolaj-készletezésért felelős Opal Tartálypark. Az MVM pedig évente az euróárfolyam változásától függően 4,5-5 milliárd forint körüli összeggel támogatja az egyesületet. (Még egyszer: ez nem csak a focira megy. Az MVM-nél például fontos tétel a 22 ezer főt befogadni képes népligeti sportcsarnok, amelyet nagyjából 100 milliárd forint közpénzből megépíttetett az állam, majd ingyen átadta az FTC-nek, csak most épp üzemeltetni kellene valamiből.) Ezen a ponton mindenki gondolja át, mennyire lehet fontos egy ilyen cégnek a reklámozás – nyilván senkivel nem fordult még elő, hogy azon gondolkozott, kitől vegyen áramot, majd a reklámokat látva döntött.
Még egy év van feltankolni
Ami a sportszakmai oldalt illeti: a Ferencváros azzal, hogy jó eredményeket ér el, sok pontot szerez az UEFA kiemelési listáján, így egyre jobb az esélye arra, hogy gyengébb ellenféllel kerül össze a BL- vagy EL-selejtezőkben. A kiemelést mindig az elmúlt 5 szezon eredményei alapján számolják, vagyis jövőre még nőhet egy nagyot a pontszám, hiszen akkor csak a már sokat emlegetett 2018. nyári, első EL-selejtezőfordulós kiesésért kapott 1 pont hullik majd ki a mostani 27 pont közül.
Persze a pénzeső, a jó kiemelések és egy-egy sikeres év még nem garancia semmire, folyamatosan jó szakmai munkát is oda kell tenni – az FTC előtt legutóbb 2018-ban a Mol Vidi volt EL-csoportkörben, akkor Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy a fehérvári klub kinőtte az NB I.-et. Most épp két pont választja el őket a kieső helytől. | https://hvg.hu/gazdasag/20230328_ftc_ferencvaros_allam | https://web.archive.org/web/20231112103710/https://hvg.hu/gazdasag/20230328_ftc_ferencvaros_allam | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenz-ero-egyetertes-nyert-annyit-az-ftc-az-europai-kupakban-hogy-meglenne-az-allami-tamogatas-nelkul | HVG | hungarian-news | 2023-03-28 11:20:00 | [
"Kubatov Gábor"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Ferencvárosi Torna Club",
"Főgáz Zrt.",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"HungaroControl Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Opal",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"sport",
"gazdálkodás",
"tőzsde"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,316 | 2,7 milliárd forint támogatást kapott a Megafon 2022-ben | Mégis veszteséggel zárta az évet a kormányközeli nonprofit cég. | Nem tudta megismételni a 2021-es üzleti sikert a Megafon – teljes nevén Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Zrt. –, az akkori 557 millió forintos nyereség után 2022-ben 387 millió forint vesztesége lett a most beadott céges beszámoló szerint. Persze egy egyszerű nonprofit cégnél sem az a fontos, hogy nyereséges legyen, és minden bizonnyal a Megafonnál sem az a siker jele, hogy épp pluszban vagy mínuszban zár-e egy évet.
A kormánypropagandát az online térben terjesztő cég árbevétele nulla forint volt, emellett viszont mégis lett 2,7 milliárd forintja a beszámoló „egyéb bevételek” során. Az már a kiegészítő mellékletből derül ki, hogy a társaság 2 767 062 000 forintot kapott támogatásként, a hivatalos megfogalmazás szerint „tevékenysége céljának megvalósításához”. | https://hvg.hu/gazdasag/20230531_megafon_beszamolo | https://web.archive.org/web/20230601204314/https://hvg.hu/gazdasag/20230531_megafon_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/27-milliard-forint-tamogatast-kapott-a-megafon-2022-ben | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 19:45:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
57,317 | Még csak rebesgetik, hogy akkugyár lesz Győrszentiván mellett, de a talajvízben már ott van a jellemző szennyezés | Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot. | Még csak rebesgetik, hogy akkugyár lesz Győrszentiván mellett, de a talajvízben már ott van a jellemző szennyezés
Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot.
Az akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószer, az NMP jelenlétét mutatta ki civilek által megrendelt szakértői talajvízvizsgálat Győr-Győrszentiván térségében. Ez az a vegyi anyag, amit néhány gödi kútban is kimutattak tavaly, és ami miatt a katasztrófavédelem is vizsgálatot rendelt el.
A Szívügyünk Szentiván által kezdeményezett akkreditált vizsgálat célja – mint a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület által a hvg.hu szerkesztőségébe eljtuttatott közleményében írták – “egyrészt a talajvíz minőségét jellemző általános értékek meghatározása, másrészt a lakott területhez közeli ipari tevékenység talajvízre gyakorolt esetleges hatásainak ellenőrzése egy alapállapot felméréssel”.
A győri közgyűlés tavaly szavazta meg, hogy ipari területté minősítenek 400 hektár szántóföldet Győrszentiván közvetlen szomszédságában, ezért is vágtak bele a vizsgálatba a civilek. A tervezett ipari park miatt korábban már volt egy sikertelen népszavazási kezdeményezés is. A újonnan kijelölt ipari területen a feltételezések szerint a Volkswagen akkumulátorgyára épülhetne majd fel.
Győrben sem lehet népszavazás az akkumulátorgyárról
A Helyi Választási Bizottság indoklása szerint nem egyértelmű kérdés az, hogy „Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?"
A márciusi mintavétel vizsgálatának eredményei mostanra készültek el, és megletepést és aggodalmat keltettek, mert
lítiumot és akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószer, az N-metil-2-pirrolidont (NMP) jelenlétét is kimutatták, ami korábban Gödön is aggodalmakat okozott.
“A lítium koncentrációja a vizsgált mintákban 262 - 614 μg/l értékek közötti volt. Fontos tudni, hogy a lítium megengedhető mértékére nincs előírás és természetes módon is előfordulhat a talajvízben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott „Magyarország ivóvízminősége, 2020” című jelentés foglalkozik a vízbázisok természetes eredetű elemeinek országos szintű vizsgálatával. Eszerint a 2016 és 2018 közt végzett vizsgálat során a lítium jellemző értéke 9,8 μg/l volt. Ehhez képest a győr-győrszentiváni értékek jelentősen magasabbak.
A másik anyag, ami jelen volt a vízben, az NMP. Ennek a vegyületnek a megjelenése természetes okokkal nem magyarázhatóó.
Egészségügyi hatása a bőr- és szemirritáción túl a kimutatott reprodukciós toxicitásig terjed, magzatkárosító hatása van
– írták a civilek, akik emlékeztettek, hogy az anyagot általában oldószerként használják különféle iparágakban, például a petrolkémiai és felületkezelési technológiák során, illetve a gyógyszeriparban. Koncentrációja Győr-Győrszentivánon 2 és 10 μg/l érték között volt.
Vizsgálat indult a gödi kutak vízszennyezettsége ügyében
A katasztrófavédelem vizsgálatot rendelt el, miután az Átlátszó arról írt, hogy akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében. Bár a céget konkrétan nem hozták ezzel összefüggésbe, a gödi Samsung-gyár is „vízminőség ellenőrzési" kampányba kezdett.
A civilek szerint a vizsgálatok arra utalnak, hogy a jelzett oldószer koncentrációja a már meglévő ipari parkhoz legközelebb eső vízmintában volt a legmagasabb, ugyanakkor, mint írták:
“Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a mintavételi furatokban egyik komponens értéke sem haladta meg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket. Viszont egyes pontokon határértékhez közelít a bór, a molibdén és a toluol, amely fontos információ az aktuális állapot megismeréséhez.”
Az idézett rendelet azonban nem tér ki az NMP koncentrációjára.
A civilek szerint ezek alapján:
célszerű lenne kivizsgálni a jelzett anyagok jelenlétének okait, és “a vizsgálatnak humánegészségügyi kockázatelemzést is tartalmaznia kellene”,
indokolt lenne 2-3 állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé.
Az NMP jelenléte miatt az egyesület közérdekű adatigénylést nyújtott be a kormányhivatalhoz, hogy megtudja, mely cégek használják jelenleg az ipari parkban ezt az oldószert, és az önkormányzathoz fordulnak hogy a fenti javaslatok megvalósulhassanak.
2022. szeptember. 24. 20:00 Csányi Nikolett Vállalkozás
"Nem lesz más út, mint hogy elmenekülünk valahova" - nem kérnek a gyanús ipari parkból a dühös győrszentivániak
A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is. | https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Meg_csak_rebesgetik_hogy_akkugyar_lesz_Gyorszentivan_mellett_de_a_talajvizben_mar_ott_van_a_jellemzo_szennyezes | https://web.archive.org/web/20231103200911/https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Meg_csak_rebesgetik_hogy_akkugyar_lesz_Gyorszentivan_mellett_de_a_talajvizben_mar_ott_van_a_jellemzo_szennyezes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-csak-rebesgetik-hogy-akkugyar-lesz-gyorszentivan-mellett-de-a-talajvizben-mar-ott-van-a-jellemzo-szennyezes | HVG | hungarian-news | 2023-06-02 22:25:00 | [] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Volkswagen-csoport"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"egészségügy",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"adatigénylés",
"ipari park",
"kiemelt beruházás",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,318 | Nagy üzlettel ünnepli a Waberer's, hogy Tiborcz István lett a többségi tulajdonosa | Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | https://m.hvg.hu/360/20230601_hvg_wpl_ingatlanfejleszto_waberers_posta_tiborcz_istvan | https://web.archive.org/web/20231222061610/https://m.hvg.hu/360/20230601_hvg_wpl_ingatlanfejleszto_waberers_posta_tiborcz_istvan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-uzlettel-unnepli-a-waberers-hogy-tiborcz-istvan-lett-a-tobbsegi-tulajdonosa | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-01 11:30:00 | [
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter",
"Tiborcz István"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.",
"Waberer’s International Nyrt.",
"WPL Fulfillment Zrt.",
"WPL Ingatlanfejlesztő Kft.",
"WPL-Log Zrt."
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"fuvarozás - logisztika",
"klientúra"
] | [] |
|
57,319 | "Titkosrendőrségi látogatások" a cégeknél? Megelégelte Orbánék szabad rablását az EU | Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz. | A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak. | https://m.hvg.hu/360/20230601_HVG_Orban_kormany_kulfoldi_cegek_panaszok_hatarozattervezet_Europai_Parlament_titkosrendorseg_jogallamisag | https://web.archive.org/web/20231112044012/https://m.hvg.hu/360/20230601_HVG_Orban_kormany_kulfoldi_cegek_panaszok_hatarozattervezet_Europai_Parlament_titkosrendorseg_jogallamisag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkosrendorsegi-latogatasok-a-cegeknel-megelegelte-orbanek-szabad-rablasat-az-eu | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-01 10:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Európai Parlament",
"Schwenk Zement",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"energia",
"rokonok",
"EU",
"építőipar",
"távközlés / telekommunikáció",
"diplomácia",
"repülőtér / légügy",
"adó",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"kereskedelem",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
57,320 | Tovább írhatja sikertörténetét Tiborcz István korábbi üzlettársa | Paár Attila közbeszerzéseken taroló cégcsoportja új üzletágba vág bele. | A hideg téli napokon mindenféle léptékben gondot okozhat a felületek lefagyása, ezért fontos kutatási terület az autók, utak, repülőgépek, futópályák, ablakok, napelemek, elektromos vezetékek és egyéb infrastruktúra-elemek jégmentesen tartásának módja.
Brüsszelnek és a tagországoknak rugalmasabban kellene fellépniük az EU bajkeverőivel szemben, írja a Politicón megjelent véleménycikkében az ismert elemző.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
Jens Stoltenberg azt várja Magyarországtól, hogy minél hamarabb kövesse a török példát. A svéd miniszterelnök közben visszautasította Orbán meghívását. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://m.hvg.hu/360/20230505_hvg_whb_energy_paar_attila_tiborcz_istvan_whb_csoport | https://web.archive.org/web/20240128000604/https://m.hvg.hu/360/20230505_hvg_whb_energy_paar_attila_tiborcz_istvan_whb_csoport | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-irhatja-sikertortenetet-tiborcz-istvan-korabbi-uzlettarsa | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-05 14:00:00 | [
"Hauberl Gergely",
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Zrt.",
"Green Investments & Solutions Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"WHB Energy Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"közmű",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"napelem / megújulók"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
57,321 | Kilátót terveznek a Fertő tóhoz, hogy a látogatók elől elzárt kilátást pótolják | A 445 méter hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét. | Ahogy arról május közepén beszámoltunk, folytatódhat a luxusberuházás a Fertő tónál, most pedig a Fertő tó barátai Facebook-oldal Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértőre, a Fertő tavi beruházás ellen küzdő környezetvédő szervezet, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökére hivatkozva számolt be arról, hogy 445 méter hosszan épül összefüggő házsor (pirossal a képen), ami elzárja a látogatók elől a tóra való kilátást.
Azonban ezt többek között egy 23 méter magas kilátóval (sárga a képen) pótolják.
Mint írják, a dokumentáció készítői tényként rögzítették – függetlenül az apartmanházak számának változásától (20 helyett 26) –, hogy a 445 m hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét, ennek ellensúlyozása érdekében tervezték be a víz felőli oldalra a betekintő stégeket, valamint az Ökocentrum oldalára tervezett kilátót, illetve az Ökocentrum épületének sétáló rámpáját. | https://hvg.hu/ingatlan/20230601_Ferto_to_beruhazas_kilato | https://web.archive.org/web/20230929171847/https://hvg.hu/ingatlan/20230601_Ferto_to_beruhazas_kilato | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilatot-terveznek-a-ferto-tohoz-hogy-a-latogatok-elol-elzart-kilatast-potoljak | HVG | hungarian-news | 2023-06-01 14:09:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"átláthatóság",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
57,322 | Még több pénz mehet a Ménesbirtok négycsillagos hotelére | Újabb közbeszerzést írt ki az alapítványi agrárcég a Nónius Hotel felújítására azzal, hogy negyvenszázalékos készültségben van a négycsillagos hotel. Eddig 3,2 milliárd forintot nyertek el a cégek a közbeszerzéseken a komplexum felújításra. | Még több pénz mehet a Ménesbirtok négycsillagos hotelére
Újabb közbeszerzést írt ki az alapítványi agrárcég a Nónius Hotel felújítására azzal, hogy negyvenszázalékos készültségben van a négycsillagos hotel. Eddig 3,2 milliárd forintot nyertek el a cégek a közbeszerzéseken a komplexum felújításra.
A Nónius Hotel már évekkel ezelőtt bezárt, a dolgozókat elbocsátották. Még 2021-ben az RZB Invest Kft. nyert közel 1,3 milliárd forintot az egyik épület felújítására, az idén márciusban pedig 2 milliárdot egy újabb közbeszerzésen a Dél-Konstrukt Zrt. a beruházás második ütemére. Két egymás melletti épületről van szó és két kivitelezőről. Az RBZ Invest már letette a lantot, a Dél-Konstrukt most vette fel. A közbeszerzési dokumentumok szerint az RBZ feladata a Kozma u 30., az idei nyertes kivitelezőnek a Kozma utca 32. alatt akadt feladata. Helyi forrásaink szerint a 32. alatti Nónius Hotel sem készült el teljesen, de a parancsnoki épület sem áll a helyzet magaslatán. A legújabb közbeszerzést a projekt befejezésére írt ki az alapítványi agrárcég azzal, hogy a 2021 óta tartó projekt negyvenszázalékos készültségű. Júniusig lehet jelentkezni a legújabb közbeszerzésre.
Az első szakaszban a beruházást a Kisfaludy Programban meg is támogatta az állam 800 millió forinttal, de a többi pénz is az állami büdzséből folyik a mezőhegyesi négycsillagos hotelre, hiszen az épületek a tavaly márciusban 15 milliárd forinttal kistafírozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonában vannak. A közbeszerzéseket a szintén alapítványhoz került Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. írta ki. Mindenesetre ezt a sokmilliárdos beruházást nem állította le a Jövő Nemzedék földje Alapítvány elnöke, holott Lázár János, építésügyi miniszterként az utóbbi hónapokban egy sor beruházást elkaszált. | https://hvg.hu/ingatlan/20230531_Meg_tobb_penz_mehet_a_Menesbirtok_negycsillagos_hotelere | https://web.archive.org/web/20230604110614/https://hvg.hu/ingatlan/20230531_Meg_tobb_penz_mehet_a_Menesbirtok_negycsillagos_hotelere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-tobb-penz-mehet-a-menesbirtok-negycsillagos-hotelere | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 17:53:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Dél-Konstrukt Zrt.",
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.",
"RZB Invest Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
57,323 | “Én ekkor visszakérdeztem, hogy milyen Viktor. Az Orbán?" | Különös fordulatot vett a Városháza-gate-ként elhíresült ügy, amelyben a rendőrség is nyomoz. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. A gyanúsított állítását egy másik tanú is megerősítette, aki szintén ott volt a találkozón. | Egy Péter nevű férfi iPhone-jával rögzítették azokat a felvételeket, amelyekkel 2021-ben a Fideszhez közel álló sajtó azt akarta bizonyítani, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester vezette budapesti önkormányzat eladná a Városháza épületét. Ezt az értesülést először 2021 novemberében az Index írta meg, de Karácsony tagadta a Városháza tervezett eladásáról szóló hírt.
Ezután az Index és több, szintén Fidesz-közeli lap olyan videókra hivatkozva vitte tovább a már "Városháza-gate" névre keresztelt sztorit, amelyeket egy arcát maszkkal eltakaró ismeretlen személy, Anonymus törvénytelenül készített és használt fel állítólagos bizonyítékként.
A videókban Anonymus olyan beszélgetésekből vágott össze hanganyagrészleteket, amelyekben az érintettek a Városháza értékesítésének előkészítéséről beszélgetnek. Az egyik hangfelvétel tanúsága szerint egy ilyen beszélgetésen Bajnai Gordon is jelen volt. A felvételek nyilvánosságra kerülésekor Bajnai azt nyilatkozta: titkosszolgálati módszerrel húzták csőbe, hogy egy karaktergyilkos kampányt építsenek fel a Városháza eladására.
Bajnai elmesélte, hogy egy régi ismerőse, Gansperger Gyula még 2021 nyarán azzal kereste meg, hogy a vállalkozása a leggazdagabb magyarországi befektető család, az orosz Rahimkulov família által irányított cégcsoporttal működik együtt ipari infrastruktúra- és ingatlanfejlesztési projektekben. Gansperger jelezte Bajnainak, hogy a cégcsoport egyik fő tulajdonosa szeretne bemutatkozni neki személyesen és kérte, hogy vegyen részt egy rövid találkozón. | https://m.hvg.hu/360/20230603_fidesz_varoshazagate_orban_viktor_bajnai_gordon_karacsony_gergely_barts_j_balazs_budai_gyula_ruszlan_rahimkulov_berki_zsolt | https://web.archive.org/web/20231209195114/https://m.hvg.hu/360/20230603_fidesz_varoshazagate_orban_viktor_bajnai_gordon_karacsony_gergely_barts_j_balazs_budai_gyula_ruszlan_rahimkulov_berki_zsolt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/len-ekkor-visszakerdeztem-hogy-milyen-viktor-az-orban | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-03 07:00:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Barts J. Balázs",
"Berki Zsolt",
"Budai Gyula",
"Gansperger Gyula",
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal",
"Ruszlán Rahimkulov",
"Zentai Péter"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Fidesz",
"Index.hu Zrt.",
"Magyar Nemzet"
] | [
"Budapest",
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"média",
"titkosszolgálat",
"dezinformáció",
"önkormányzat",
"adatgyűjtés",
"hamis vád",
"ügyészség"
] | [
"\"Városháza-ügy\""
] |
57,324 | „Gyuri tart attól, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választást, mert akkor ki fognak derülni a dolgai” | Rogán Antal, Borkai Zsolt és „lecsúszott újságírók” is szóba kerültek a bíróságon csütörtökön. Schadl György és R. Róbert nevetgéltek, Völner Pál pedig lemondóan legyintett az ötödrendű vádlott vallomásának ismertetésekor. Schadl A. Tamás vallomásának ismertetése után azt mondta: nem tudja, hogy "a kolléga hülye, vagy instruálták". | Gyuri tart attól, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választást, mert akkor ki fognak derülni a dolgai
– ezt mondta egy korábbi, a bíróság által csütörtökön ismertetett vallomásában a Schadl-Völner korrupciós botrány ötödrendű vádlottja, A. Tamás.
A. Tamás ügyvédjelölt, de van agrármérnöki végzettsége is, ő a Schadl-körrel a harmadrendű vádlott R. Róberten keresztül került kapcsolatba. A hatóságok rá 2021-ben, Párizsból való hazatérése után csaptak le, nem sokkal azután, hogy leszállt vele a Ferihegyen a repülőgép. A. Tamás azt mondta, Schadl annyira tartott a lebukástól, hogy nemzetbiztonsági, politikai és bírósági vonalon is azon dolgozott, hogy elkerülje azt. Állítása szerint két végrehajtót is próbált akadályozni, hogy azok ne tudjanak rá terhelő adatokat kiszivárogtatni.
A. Tamás az elfogása után megtört és hosszan vallott a Schadl-kör után kutató ügyészeknek. Ő beszélt nekik arról is, hogy Schadl György pénzt adhatott át Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárának. Vallott arról is, hogy Schadlnek a végrehajtók havonta fizetnek praxisukért, korábbi, a bíróság által most ismertetett kihallgatási jegyzőkönyvek szerint A. úgy tudta, Schadl ezzel havi 300 milliót keresett. Schadl ezt tagadta A. vallomásának ismertetése után: azt mondta, sajnálja, de sem legálisan, sem illegálisan nem keresett soha havonta 300 milliót.
A. Tamás a nyomozóknak azt mondta, hogy nem első kézből származó sztorikat mesélt: szinte mindent, amit elmondott, állítása szerint R. Róberttől tudta – az R.-től hallott sztorikat pedig feldúsította saját személyes véleményeivel, meglátásaival.
Ilyen meglátás volt az is, amikor azt mondta korábbi kihallgatásán, hogy „simán elhiszem, hogy ő (mármint R. Róbert – a szerk.) a Völnerhez odamegy, és ő aláírja” amit elétesz. R. a tárgyalás ezen pontján hátranézett a mögötte ülő Völnerre, és hitetlenkedve mosolygott a volt államtitkárra, aki csak lemondóan legyintett. A hitetlenkedő mosoly és a legyintés valószínűleg annak tudható be, hogy korábban mind Völner, mind R. azt vallotta, hogy nem ismerik egymást, soha nem is találkoztak.
A. a tizenharmadrendű vádlotton keresztül került az ügybe: R. Róbert őt arra kérte fel, hogy segítsen S. Etelka iskolájának, a Mátrixsulinak engedélyeztetésében. Korábbi vallomásaiban azt mondta, R. ezért neki havonta kétmilliót ígért. Mire azonban elkezdtek dolgozni az iskola engedélyeztetésén, addigra ez az összeg egymillióra olvadt.
A. két dolog miatt került bajba: egyrészt azért, mert az R.-től kapott pénzt továbbosztotta az ügy egy másik vádlottjának, P. Kamillónak és feleségének, a szintén vádlott P. Z. Zsuzsannának azért, hogy segítsen neki az iskola engedélyeztetésével, úgy, hogy információkat szerzett R. Róbertnek az ügyben. Másrészt azért, mert a vád szerint ügyésznek adta ki magát. A. pedig – hiába tett részletes vallomást korábban a nyomozó ügyészeknek, csütörtökön pedig röviden vallott a bíróságnak is – végig kategorikusan tagadta, hogy valaha ügyésznek adta volna ki magát. Honnan jött akkor a félreértés? Onnan jöhetett, hogy A. ügyvédjelöltként volt, hogy pótmagánvádas eljárásban vett részt. Ez olyan eljárást jelent, ahol nem az ügyészség, hanem egy ügyvéd képviseli a vádat. Ezután A. találkozott R. Róberttel és S. Etelkával is – ahol viszont azt mondta, ügyészként járt el .
A. szerint akár elő is fordulhatott, hogy R. rá ügyészként hivatkozott korábban, de ő magát sosem mutatta be ügyészként. Igaz, R. szerinte sem volt azzal tisztában, hogy ő pontosan micsoda: korábbi vallomásában arról beszélt, hogy a harmadrendű vádlott valószínűleg őt „a mai napig” ügyvédnek hiszi, holott ő valójában csak ügyvédjelölt. Az pedig eszébe sem jutott, hogy S. Etelka nem tudja pontosan, hogy ő kicsoda.
A. vallomásának ismertetése közben R. és Schadl többször is remekül szórakoztak. Nevetgélve fogadták például a vallomásnak azt a részét is, amiben A. arról beszélt, hogy Schadl közvetlenül bejáratos Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterével. Rogán A. szerint – és ezt is R.-től hallotta elmondása szerint – „egyetemi ügyekben” segít Schadlnek, „ha valakinek a gyerekét át kell tolni”. Szintén mosolyogva fogadta Schadl és R. is azt, amikor a bíró A. Tamás vallomásának azt a részét idézte, miszerint az ügyvédjelölt R.-től azt hallotta, hogy Schadlnek köszönhető a Borkai Zsoltról készült szexvideó kiszivárogtatása is, sőt több „lecsúszott újságírót is felkeresett, hogy szimatoljanak” neki.
A. vallomása szerint „Gyuri kapott egy fülest, hogy lehallgatják”, R. pedig megkérdezte tőle, hogy nem tud-e ennek valahogy utánanézni. Ő viszont ekkor azt válaszolta, hogy a nemzetbiztonsági vonalnak nem tud utánanézni, nincs kapcsolata.
Schadl A. vallomásának ismertetése után azt mondta:
nem tudom, hogy a kolléga hülye, vagy instruálták.
Schadlhöz hasonlóan erős véleményt fogalmazott meg Völner Pál és R. Róbert is A. vallomásával kapcsolatban. Völner azt mondta, „egyetlen állítás nem igaz abból, amit A. Tamás velem kapcsolatban mondott”, R. szerint pedig „A. Tamás minden elmondása hamis”. Völner kiemelte: A. vallomásából kiderült, eleinte azt sem tudta, hogy ő melyik minisztériumban dolgozik (A. valóban keverte vallomásában a csak rövidítéseikben említett korábbi Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot).
Völner a csütörtöki tárgyalási nap végén „lemondott a tárgyaláson való részvétel jogáról”. Ugyanígy tett M. Viktor, Schadl sofőrje is, így nekik nem kell részt venniük a tárgyalásokon. Viszont a bíróság akár a távollétükben is hozhat döntést az ügyükben.
Arról korábban beszámoltunk, hogy A. korábbi vallomásainak egyik legsúlyosabb része nem került be a vádiratba. Ebben az ügyben A. segítségével Schadl és R. csapata azon dolgozott, hogy egy több mint tíz évre visszanyúló jogvitát próbáljanak meg elsimítani a CIB Bank és egy felszámoló között. Ezt úgy akarták megoldani A. szerint, hogy bírókat vesztegetnek meg, hogy nekik kedvező döntést hozzanak. Azonban A. Tamás szerint a Schadl-féle csapat aggódott: szerintük a felszámolók már előttük megvettek bírókat.
Arról, hogy R. Róbert pontosan kicsoda, és milyen kapcsolatban állhatott S. Etelkával, a harmadrendű vádlott azt mondta a bíróságon tett vallomásában, hogy bizalmi viszony volt kettejük között, S. Etelka komoly összeget adott neki kölcsön. A hvg360 korábban kiderítette: R. átverhette S.-t és közel hetvenmillió forinttal húzhatta őt le egy kamu emberrablási ügyben.
Mielőtt a bíróság meghallgatta volna A. Tamást, röviden felszólalt M. Viktor, Schadl György sofőrje és bizalmi embere is. Ő a legutóbbi tárgyaláson nem tett vallomást, csütörtökön pedig lemondott a tárgyalás jogáról. Azt mondta, semmilyen törvénytelen dolgot nem tett szándékosan – bár azt ő is elismerte, hogy „nem ő a legélesebb kés a fiókban”, így ha mégis bűncselekményt követett el, nem tudott róla. M. Viktor azt mondta, nem tudja, hogy őt az ügyészség miért rángatta bele az ügybe. Annyit viszont még hozzátett, hogy Schadl R. Róbertnek valóban adott rendszeresen pénzt – igaz, azt nem tudta megmondani, hogy mindezt milyen jogcímen tette.
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke éveken keresztül tízmilliókkal fizette le Völner Pál igazságügyi államtitkárt azért, hogy Völner hatalmát kihasználva azokat a végrehajtókat juttassa praxishoz, akik neki korábban ezért fizettek. Mind Schadl, mind Völner tagadott minden vádat. Schadl a bíróság előtt azt állította vallomásában, hogy a végrehajtók neki csupán korábbi kölcsönöket fizettek vissza, korrupció nem történt. Azt is tagadta, hogy valaha megvesztegette volna Völner Pált.
A korrupciós botrányról szóló összes cikkünket itt tudja elolvasni: | https://m.hvg.hu/itthon/20230601_schadl_volner_korrupcio_a_tamas_rogan_antal_borkai_zsolt | https://web.archive.org/web/20230609130148/https://hvg.hu//itthon/20230601_schadl_volner_korrupcio_a_tamas_rogan_antal_borkai_zsolt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bgyuri-tart-attol-hogy-a-fidesz-el-fogja-vesziteni-a-valasztast-mert-akkor-ki-fognak-derulni-a-dolgair | HVG | hungarian-news | 2023-06-01 11:20:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"közigazgatás",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,325 | Schadl-ügy: Völner mindent tagad, előkerültek sms-ek Varga Judittól és Bayer Zsolttól is | Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát. | Schadl-ügy: Völner mindent tagad, előkerültek sms-ek Varga Judittól és Bayer Zsolttól is
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát.
Kedden folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-korrupciós ügy tárgyalása, amiben Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt hallgatták ma meg. Völner vallomásában továbbra is tagadta, hogy bármit is elkövetett volna, a vádat minden elemében visszautasította, mi több, az ügyészség vádiratának megállapításait „súlyosan valótlanoknak, alaptalanoknak” nevezte.
Völner a bíróságon vallomásában azt mondta:
soha nem állt korrupciós kapcsolatban Schadl Györggyel, tőle nem kért és nem is kapott sem pénzt, sem semmit, soha nem állapodott meg vele semmilyen jogellenes tevékenységről.
A volt államtitkár saját életvitelének leírásával próbálta a bíróság előtt érzékeltetni, hogy mindig volt pénze, így soha nem szorult rá arra, amivel vádolják, vagyis a hivatali vesztegetés elfogadására – korrupcióra.
A volt államtitkár azt állította, hogy egész életében tisztességesen dolgozott, jövedelmét pedig mindig tisztességes munkával kereste meg, minden kötelességét teljesítette. Azt mondta, hogy akik őt ismerik, azok nem értik, hogyan lehetett egy vádat összehozni az ellen, aki nem követett el bűncselekményt. Völner azt állította, hogy Schadl Györgyön kívül egyik vádlottat sem ismeri, bűncselekményt pedig nemhogy nem követett el, de nem is tudott róla.
Völner a bíróság előtt kiemelte:
a végrehajtók kinevezését soha nem befolyásolta, hatalmával, jogkörével soha nem élt vissza. Sőt: állította, hogy egy végrehajtó kinevezésében sem döntött.
Schadl Györgyöt elmondása szerint egy protokoll-eseményen ismerte meg, ahol számára „agilis fiatalembernek tűnt”. Schadllel állítása szerint kizárólag munkakapcsolata volt, hiszen többször egyeztetniük is kellett. Az Országos Bírósági Végrehajtói Kar elnökét naprakész, tájékozott embernek írta le, aki akár telefonon, vagy nagyon rövid időn belül tudott neki információkat adni, ha kérdései voltak hozzá. Egyeztettek jogszabályváltozásoknál is. Völner vallomásában többször is határozottan tagadta, hogy pénzt vagy jogtalan előnyt fogadott volna el akár Schadltől, akár mástól.
Völner hosszú, több mint egy órán keresztül nyúló beszédében a bíróság előtt részletezte gyermekkorát, amikor állítása szerint ötéves korától segített az állattartásban, ház körüli tennivalókban. A beszéd után viszont azt is kiemelte, hogy „hierarchikus rendszer kialakításában, működtetésében” nem vett részt. „Azt, hogy Schadl György mit tett és mit nem, azt a bíróság jogköre megvizsgálni” – mondta Völner Pál. Szerinte ha igaz is az, hogy Schadl György pénzt kért a végrehajtó-jelöltektől praxisukért, ő ezekből a pénzekből soha nem kapott.
Völner vallomásában előkerült a Mátrixsuli ügye is. Az iskola egyik tagintézménye hosszú időn keresztül nem kapott működési engedélyt, a vád szerint ennek megszerzéséhez az iskola igazgatója R. Róberthez, a korrupciós botrány harmadrendű vádlottjához fordult segítségért. R.-től viszont az ügy eljutott Schadlhöz, majd Völnerhez is. Völner vallomásában azt mondta: megígérte az végrehajtói kar akkori elnökének, hogy utánanéz az ügynek. Viszont állítja, hogy nem tudott arról, hogy az iskolának fizetési elmaradása van, hiszen ha tudott volna róla, akkor nem is indul el ebben az ügyben kérdezősködni sem.
Schadl Völnert a Mátrix ügyében annyiban egészítette ki, hogy elmondása szerint ha tudott volna az iskola tartozásáról, akkor nem fordult volna Völnerhez az ügyben. Kiemelte: az iskolával kapcsolatban soha nem kért és nem is kapott senkitől pénzt.
A Mátrixról, valamint R. Róbertről itt írtunk bővebben:
Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.
A volt államtitkár ismét több tanú meghallgatását kérte. Ez visszatérő elem vallomásában, állítása szerint ezek a tanúk, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter tudnák igazolni, hogy az őt ért vádak alaptalanok. Szerinte a minisztérium működési rendjéből – aminek alapjait még 2014-ben Trócsányi László fektette le elmondása szerint – az következik, hogy ha bárki is befolyásolni akart volna bárkit, akkor az visszajutott volna a miniszterhez. Varga pedig ebben az esetben - Völner érvelése szerint - intézkedett volna.
Saját befolyásolhatatlanságát Völner kinyomtatott, 2019 és 2021 között elküldött sms-ekkel is próbálta igazolni. Az sms-ek között volt olyan, amit Varga Judit küldött neki, de volt olyan is, amit Bayer Zsolt kormánypárti publicistától kapott. Pontosan nem derült ki, hogy melyiket milyen ügyben, csak vázlatosan ismertették ezeket, de eszerint Bayer 2019. július 22-én egy kórházi ügyben kérte a segítségét. Völner hosszan ecsetelte a bíróság előtt saját segítőkészségét: szerinte azért fordultak hozzá sokan, mert feladatkörén túlnyúlva is igyekezett segítséget nyújtani nekik. Völner viszont itt gyorsan hozzá is tette vallomásához, hogy hatáskörét, jogköreit soha nem lépte át.
Vallomásában Völner sérelmezte a vagyonelkobzást. Szerinte minden pénzmozgásuk legális volt, azzal pedig, hogy mindenüket lefoglalták, előre ítéletet hajtanak végre rajtuk. A vagyonelkobzással szerinte családja negyvenéves munkáját teszik tönkre, hiszen nem csak az ő pénzét foglalták le, hanem felesége és gyermekei vagyonát is.
Semmilyen olyan vagyontárggyal nem rendelkezünk, aminek az eredete ne lett volna tisztázva
– jelentette ki.
Sérelmezte azt is, hogy a nyomozati anyag nagyon korán kiszivárgott a sajtóhoz. Szerinte az anyag egy részének semmi köze nincs konkrétan az ügyhöz, viszont a bulvársajtó azóta is lovagol rajta, holott családtagjai nem közszereplők. Majd kitért arra is, hogy mentelmi joga ellenére hallgatták le. Ha ellenzéki politikust hallgatnának így le, a sajtó vajon akkor is így tapsikolna? - tette fel a kérdést. Völner saját vallomását ezzel zárta, a bíró kérdései következtek.
A bíró kérdéseiben ismét feljött R. Róbert: Tóth Erzsébet bíró azt szerette volna tudni, hogy Völner ismeri-e a harmadrendű vádlottat. Völner erre nem válaszolt határozott nemmel: azt mondta, lehet, hogy látta már valahol. A bíró megkérdezte arról is, hogy ismeri-e a negyedrendű vádlottat, M. Viktort, mire a volt államtitkár újfent nem tagadott határozottan. Azt mondta, akár találkozhatott is vele, de nem ugrik be neki.
Többször előkerült a kérdések között is a 21-ed rendű vádlott, P. Béla, a végrehajtók korábbi hivatalvezetője is, aki terhelő vallomást tett Völnerre és Schadlre is. Völner korábbi beszédében igyekezett cáfolni P. vallomását. A bíró rákérdezett arra, hogy ha egyszer P. volt a hivatalvezető, akkor miért Schadllel tartotta a kapcsolatot, miért nem vele. Erre Völner annyit válaszolt, hogy azért, mert P. nem volt végrehajtó. A bíró ezt nem értette, viszont nem várt módon erre már Schadl György adott választ, aki hirtelen felállt, és hangosan elkezdte részletezni, hogy jogilag lett volna összeférhetetlen, hiszen a hivatalvezető nem lehet végrehajtó.
Völner a bíróságon nem volt hajlandó reagálni egyetlen lehallgatási hangfelvételre sem, valamint azok leiratára sem – azokat így lejátszva, felolvasva kontextusukból kiragadottnak tartja. Ügyvédje ezt azzal indokolta, hogy azzal, hogy a bíróság felvételeket játszik le kiragadva, ahelyett, hogy az összeset játszanák le, prejudikál, hiszen fontossági sorrendet állít fel a lehallgatási felvételek között. A bíró így nem játszott le és nem olvasott fel hangfelvételeket és azok leiratát. Völner azonban nem csak ezekre nem volt hajlandó reagálni, hanem az ügyészség kérdéseit sem méltatta volna válaszra. Azonban az ügyész az eljárás jelen szakaszában nem akart kérdéseket feltenni neki.
Völner Pált az ügyészség azzal vádolja, hogy éveken keresztül tartott fenn korrupciós kapcsolatot Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökével. Schadlt kedden – ahogy az előkészítő üléseken és a múlt heti tárgyaláson is – a büntetés-végrehajtás emberei hozták a tárgyalóterembe, oda belépve köszönt a bírónak és Völnernek is, ahogy elhaladt mellette a vádlottak padjánál.
A vád szerint Schadl éveken keresztül tízmilliókkal fizette le az államtitkárt azért, hogy Völner hatalmát kihasználva azokat a végrehajtókat juttassa praxishoz, akik neki korábban ezért fizettek. Schadlt a bíróság a keddi tárgyalási napon egyelőre nem nyilatkoztatta, de korábban ő is mindent tagadott, mi több, azt állította, hogy a végrehajtók neki csupán korábbi kölcsönöket fizettek vissza, korrupció nem történt. Azt is tagadta, hogy valaha megvesztegette volna Völner Pált.
Hajnali cikkünkben összefoglaltuk, mit érdemes tudni a tárgyalás előtt:
Völner Pál ma bíróság elé áll
„Ilyen levelet én nem írtam, a találkozó meg se történt" - mondta a hvg.hu-nak Petris Csaba végrehajtó, aki szerint visszaéltek a nevével, így kaphattak a kollégái egy körlevelet, benne a minisztériummal állítólag előre egyeztetett új elnökség névsorával, hogy rájuk kell majd szavazni.
2023. május. 18. 12:49 hvg.hu Itthon
Schadl felesége inkább nem tett vallomást, és közölte, hogy a többi tárgyaláson már nem akar részt venni
Csütörtökön is tárgyalást tartottak a Fővárosi Törvényszéken a Völner-Schadl-ügyben, ezúttal Schadl György nejét és az édesapját hallgatták meg.
2023. május. 18. 06:30 Gyenis Ágnes hvg360
"Nem is kérnek sokat a bírók" – így keresett magának prédákat Schadl és köre
A Schadl–Völner-ügy első rendes tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken kellemetlen visszatérés volt abba a világba, ahol korábban kavarni próbáltak, és prédára lestek. Erről mesél egy olyan vesztegetési kísérlet is, amely a vádiratból kimaradt. | https://hvg.hu/itthon/20230523_volner_pal_meghallgatas_schadl_gyorgy_korrupcios_ugy_targyalas | https://web.archive.org/web/20230614202222/https://hvg.hu/itthon/20230523_volner_pal_meghallgatas_schadl_gyorgy_korrupcios_ugy_targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-ugy-volner-mindent-tagad-elokerultek-sms-ek-varga-judittol-es-bayer-zsolttol-is | HVG | hungarian-news | 2023-05-23 10:39:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"közigazgatás",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,326 | Nulla forint árbevételből csinált egymilliárdos profitot Tiborcz István cége | Tovább szárnyalt az IBC-Projekt. | Az elmúlt évekhez hasonlóan 2022-ben is 0 forint árbevételt szerzett a Tiborcz István 100 százalékos tulajdonában álló IBC-Projekt Kft. A cég, amelynek a főtevékenysége ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, így sem járt rosszul, más vállalattól ugyanis kicsit több mint egymilliárd forint osztalékot kapott, így aztán 1,06 milliárd forint profittal zárta az évet.
A cég beszámolójában már egy éve is sorra jöttek a nullák, de akkor a 2,2 milliós vesztesége ellenére is egymilliárdos osztalékot fizetett. Most nem így döntött Tiborcz, ezúttal a nyereséget bent hagyta a vállalat eredménytartalékában. | https://hvg.hu/ingatlan/20230531_Tiborcz_Istvan_ibc_beszamolo | https://web.archive.org/web/20231218234110/https://hvg.hu/ingatlan/20230531_Tiborcz_Istvan_ibc_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nulla-forint-arbevetelbol-csinalt-egymilliardos-profitot-tiborcz-istvan-cege | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 15:05:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"IBC-Projekt Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
57,327 | 22,5 milliárd forinttal emelték meg Rogán Antal kommunikációs büdzséjét | Minden drágul, hát pont a kormánykommunikáció maradna ki ebből? | Most éppen 22,5 milliárd forinttal emelték meg a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációra költhető pénzét.
Ezt a keretet legutóbb május elején gazdagították a költségvetési törvényt módosító kormányhatározattal, de akkor csak századekkora összegről, 210 millióról volt szó. Most 22,5 milliárddal több mehet „kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra”. Erre az idén márciusban átírt törvényben csak 114 millió forint szerepel, ehhez képest tehát kétszázszoros a növekedés.
Ezen kívül van a költségvetési törvényben – szintén a kabinetirodánál – 39,5 milliárd „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”. Az az a költségvetési rovat, amelyből mintegy 10 milliárd forintot költöttek a „brüsszeli szankciókról” tartott „nemzeti konzultációra”, amelynek a végén a mindössze 17 százaléknyi résztvevő véleményét a kormány úgy állította be, mintha az összes választópolgár 97 százaléka utasította volna el az Ukrajna megtámadása miatt Oroszország ellen bevezetett intézkedéseket.
A Központi Maradványelszámolási Alapból most kivett 32 milliárd forint nagy részét a kormányzati infokommunikációra fordítják. Ezen kívül egy milliárdnál nagyobb pótlólagos kiutalást kapott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága, a Külgazdasági és Külügyminisztérium a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség dologi kiadásaira és – szintén sokadszor – a Bethlen Gábor Alap „nemzetpolitikai célú támogatásokra”. | https://hvg.hu/itthon/20230602_225_milliard_forinttal_emeltek_meg_a_Rogan_Antal_kommunikacios_budzsejet | https://web.archive.org/web/20230603222330/https://hvg.hu/itthon/20230602_225_milliard_forinttal_emeltek_meg_a_Rogan_Antal_kommunikacios_budzsejet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/225-milliard-forinttal-emeltek-meg-rogan-antal-kommunikacios-budzsejet | HVG | hungarian-news | 2023-06-02 08:25:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"gazdálkodás"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
57,328 | A kormány szerint még mindig korai firtatni, hogy mennyibe került a megyék vármegyére nevezése | Pedig már fél éve annak, hogy bevezették. | Még január végén azzal szerelte le az azóta lemondott Fürjes Balázs államtitkár a vármegyésítés költségeiről érdeklődő Mellár Tamást, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét, hogy „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható”. Ezt alig három héttel az átállás után még elfogadható válasznak lehetett tekinteni, azóta viszont hónapok teltek el, lassan már fél év is, úgyhogy Mellár megint időszerűnek érezte, hogy rákérdezzen az átállás költségeire.
A politikus az alábbi kérdéseket tette fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek:
Összesen hány kormányzati szervezetet érintett az átnevezés, melyek ezek?
A szervezetek nevében történt változás mennyibe került, ideértve az informatikai átállás és egyéb infrastrukturális költségeket is?
A közútkezelő mennyi táblát cserélt le, ez mekkora költséget jelent?
Mely egyéb, nem kormányzati szervezetet érintett a névváltozás, ezek a kormány tudomása szerint mekkora költségterhet jelentettek az érintett szervezetek számára?
Összességében mekkora költséggel járt az ország számára az átnevezés?
A kérdéseket a Miniszterelnökség ismételten korainak tekintette, válaszában Panyi Miklós államtitkár arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében a megye elnevezés ugyanúgy használható, mint a vármegye, mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodási elveket figyelembe véve meg nem valósul.
Panyi válasza egészen pontosan szóról szóra megegyezik Fürjes januári reakciójával, így talán célszerű lenne arra is rákérdezni, hogy mégis mennyi időbe telik még az átnevezési folyamat. | https://hvg.hu/itthon/20230526_Mellar_varmegye_atnevezes_koltsegek_miniszterelnokseg_kerdes | https://web.archive.org/web/20231217042510/https://hvg.hu/itthon/20230526_Mellar_varmegye_atnevezes_koltsegek_miniszterelnokseg_kerdes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-szerint-meg-mindig-korai-firtatni-hogy-mennyibe-kerult-a-megyek-varmegyere-nevezese | HVG | hungarian-news | 2023-05-26 17:36:00 | [
"Fürjes Balázs",
"Panyi Miklós"
] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"közigazgatás",
"közadat"
] | [] |
57,329 | Bróker Marcsit jogerősen tíz év börtönre ítélték | Az elítélt az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy senkinek sem akart ártani. | Jogerősen tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a Kun-Mediátor Kft. vezetőjét, aki több mint tíz éven át gyűjtött betétet több száz ügyfelétől, majd a pénz egy részét nem fizette vissza a sértetteknek.
A bíróság csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt a szabadságvesztés mellett 5,4 millió forint pénzbüntetést is kiszabott a „Bróker Marcsi” néven elhíresült nőre, és végleges hatállyal eltiltotta őt a gazdasági társaság vezetésétől.
Bróker Marcsival és a jelenleg felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön 2,079 milliárd forint, míg a vádlott két hozzátartójával szemben 16, illetve 15 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
Az elsőfokú ítéletben meghatározott 130 millió forinton túl a vádlottat további öt sértett több mint 90 millió forintnyi kárának megfizetésére is kötelezték.
Az ítélet szerint a karcagi nő az általa képviselt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként eljárva mintegy 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre szerződéseket, amelyek alapján a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért nekik. A nőnek e tevékenység folytatására engedélye nem volt, az általa ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott, az ügyfeleinek ezáltal különböző nagyságú, néhány millió forinttól több mint 1 milliárd forintig terjedő kárt okozott.
A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve - a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért - az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.
Az ügyész perbeszédében a büntetési tételkeret felső széléhez, 15 évhez közeli büntetést kiszabását kérte. Az asszony ügyvédje az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, másodsorban védence felmentését, illetve a kiszabott büntetés enyhítését kérte.
A vádlott, aki bokáján nyomkövetővel jelent meg a táblabíróság előtt, az utolsó szó jogán hangsúlyozta, nem állt szándékában, hogy kárt okozzon ügyfeleinek. Arról is beszélt, hogy a befektetők jelentős részének - csaknem 250 ügyfélnek - nem keletkezett kára, sőt jelentős nyereséget értek el a nekik kifizetett hozamok révén.
A bíró az ítélet indoklásánál kifejtette, az időmúlásra, a vádlott idős korára, több mint 6 milliárd forintnyi kár megtérülésére tekintettel nem látta szükségesnek súlyosabb büntetés kiszabását. A bíróság elrendelte a vádlott szabadságvesztésének megkezdését, így az asszonyt fegyőrök vezették el a tárgyalóteremből. | https://hvg.hu/itthon/20230525_Broker_Marcsit_tiz_ev_bortonre_iteltek_jogerosen | https://web.archive.org/web/20240103001914/https://hvg.hu/itthon/20230525_Broker_Marcsit_tiz_ev_bortonre_iteltek_jogerosen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/broker-marcsit-jogerosen-tiz-ev-bortonre-iteltek | HVG | hungarian-news | 2023-05-25 17:54:00 | [
"Dobrai Sándorné"
] | [
"Kun-Mediátor Szolgáltató Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag"
] | [
"ítélet/döntés",
"csalás",
"bírság",
"bankok - pénzintézetek",
"jogosulatlan pénzügyi tevékenység"
] | [
"Kun-Mediátor ügy"
] |
57,330 | Felveszik, de állítólag el is jótékonykodják 6 havi jutalmuk egy részét Dunakeszi vezetői | A fideszes polgármester és mindhárom helyettese 6 havi fizetésüknek megfelelő jutalmat kap Dunakeszin. Az egyik alpolgármester a hvg.hu-nak azt mondta, a bruttó 3-6,6 millió forint egy részét ő és a többiek is nemes célokra fordítják majd, a város büdzséje pedig kibír ekkora kiadást. | „Dunakeszi jó helyzetben lévő város, gazdaságilag rendben van, ha nem így lenne, nem készült volna előterjesztés a polgármester és az alpolgármesterek jutalmazására” – mondta a hvg.hu-nak az egyik érintett, Nyiri Márton külsős, társadalmi megbízatású alpolgármester.
Az alpolgármestert azután kérdeztük, hogy május 25-én a város képviselő-testülete tavalyi évi munkájuk elismeréseként 6-6 havi bérüknek megfelelő jutalom kifizetését szavazta meg a várost amúgy 2010 óta vezető fideszes Dióssi Csaba polgármesternek és három helyettesének.
Nyiri Márton – aki az előző önkormányzati ciklus kezdetén még jobbikos volt, majd felfüggesztette párttagságát, a 2019-es önkormányzati választáson pedig Fidesz-jelöltként indult, de veszített, emiatt most „külsős” alpolgármester – lapunknak azt mondta:
felveszi a pénzt, ami az ő esetében bruttó 3 millió forint körüli összeg, de ennek egy részét jótékony célra fordítja majd, egyesületet, vallási szervezetet támogat majd és „biztos, hogy a többiek is így tesznek, mert mindig így van, egyeztetni is szoktuk, hogy ki mire ajánl fel pénzt”.
A jutalmazási javaslat az egyik fideszes képviselőtől, illetve a magát „Szeretem Dunakeszit” képviselőcsoportnak nevező helyi Fidesz-KDNP frakciótól érkezett, és Varga Zoltán Péter jobbikos képviselő hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében, megemlítve:
Csak a szokásos – hathavi jutalom a négy városvezetőnek”.
A vezetői jutalom valóban régi hagyomány Dunakeszin. Ahogy Varga Zoltán Péter a hvg.hu-nak elmondta, 2015 óta minden évben kaptak általában 6 havi fizetésnek megfelelő jutalmat a polgármester és helyettesei, csak a koronavírus-járvány éveiben jutott kevesebb. A Telex kiszámolta, hogy
a 6 havi jutalom Dióssi polgármester esetében bruttó 6,7 milliós összeg, két főállású helyettesénél bruttó 6 millió körüli, míg a külsős alpolgármesternél, akinek a fizetése is kisebb, 3 millió körüli pénz.
A jutalmak felvételével és a felhasználásával, karitatív továbbadásának szándékával kapcsolatos kérdéseinket a többi értintettnek is elküldtük, de Dióssi Csabától, a szintén kormánypárti Erdész Zoltántól és Sipos Dávidtól azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Varga Zoltán Péter amúgy megjegyezte: miért nem közvetlenül a költségvetésből jótékonykodják el ugyanezt a pénzt? Szerinte azért nem, mert úgy a testület döntene a kedvezményezettekről, a pénz nem számítana bele a vezetők nyugdíjalapjába, és nem is „villoghatnának” a jótékonykodással.
Máshol sem ritka a többhavi fizetésnek megfelelő városvezetői jutalom. Tavaly októberben a hvg.hu is írt róla, hogy Győr fideszes polgármesterének, Dézsi Csaba Andrásnak szavazott meg a helyi képviselő-testület 5,2 milliós jubileumi jutalmat, amire ő azt mondta, hogy felveszi, „mert jár”, később azonban a botrány hatására jogi állásfoglalást kért róla, illetve jelezte, ha fel is veszi, a nettó 3 milliót egy rákbetegekkel foglalkozó alapítványnak adja tovább. | https://hvg.hu/itthon/20230526_dunakeszi_jutalom_onkormanyzat_jotekonykodas_diossi_csaba | https://web.archive.org/web/20230804170952/https://hvg.hu/itthon/20230526_dunakeszi_jutalom_onkormanyzat_jotekonykodas_diossi_csaba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felveszik-de-allitolag-el-is-jotekonykodjak-6-havi-jutalmuk-egy-reszet-dunakeszi-vezetoi | HVG | hungarian-news | 2023-05-26 15:12:00 | [
"Dézsi Csaba András",
"Dióssi Csaba",
"Nyiri Márton",
"Vass György (Fidesz)"
] | [
"Dunakeszi Város Önkormányzata",
"Fidesz",
"Fót Város Önkormányzata",
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Dunakeszi",
"Fót",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Pest megye"
] | [
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
57,331 | Négy és félszeresére nőtt tavaly a kormány kedvelt álciviljeinek apanázsa | Közzétette beszámolóját a többnyire orosz propagandát és kormányzati lózungokat visszhangzó Védett Társadalom Alapítvány. Ebből kiderül, hogy csak a Rogán Antalhoz közel álló Batthyány Lajos Alapítványtól 22 millió forint támogatást kaptak. | Az előző évhez képest tavaly négyszer annyi pénzt kapott a Földi László vezette, és korábban Trombitás Kristóf nevével is fémjelzett, nemzet- és családvédő köntösbe bújtatott, de többnyire orosz propagandát, kormányzati civil- és melegellenes lózungokat visszhangzó Védett Társadalom Alapítványt (VDTA).
A közmédiában és a fideszes sajtóban rendre titkosszolgálati szakértőként nyilatkozó Földi László és felesége, a Hír Tv műsorvezetőjeként ismertté vált Földi-Kovács Andrea családi vállalkozásaként működő alapítvány – mint arra a K-Monitor felhívta a figyelmet – a napokban tette közzé beszámolóját a tavalyi pénzügyi évről, ez alapján
2022-ben az előző évhez képest négy és félszer több pénzből: összesen 45 millió forintból gazdálkodhattak.
Ezt, egészen pontosan 45 345 000 forintot a beszámoló szerint mind köszhasznú tevékenységre fordították, amit lejjebb részleteztek is: „hagyományőrző oktatás és iskolatípus modell kidolgozása”, ami a népi kultúra megőrzését, ápolását és „civil alapú országos hálózattá fejlesztését" célozza. A dokumentum alapján 50 személy részesült a közhasznú tevékenységből, a célcsoport pedig „pedagógusok, művészek, néptánciosok (sic!), lelkészek”, de külön jelezték, hogy a résztvevők „több száz, majd több ezer gyermek feljődését szolgálják”.
Ezen kívül közhasznú tevékenységként tüntették fel, a
keresztény értékeken alapuló szexuális felvilágosítást,
gender és LMBTQ témákban kidolgozott oktatási szakmai anyagot,
a veszélyben lévő magzati életek, „késégbeeset (sic!) várandós kismamák”, bajba jutott családok megvédését,
a gyermekek védelmét „a káros ideológiai hatásoktól a szexualizációtól, az LMBTQ és transzgender lobbicsoportok befolyásától”.
család- és gyermekvédelmi műhely megalapítását – ebben 1000 fő vett részt a beszámoló szerint, így gyermekpszichológusok „caládterapeuták” (sic!), lelkészek pedagógusok.
A 45 millió forintból körülbelül 10 millió forint ment személyi jellegű, 33 millió forint pedig anyagjellegű kiadásokra. Az értékcsökkenési leírással, egyéb ráfordításokkal el is költötték csaknem az egész összeget, a pénztárban az év végére mindössze 446 ezer forint maradt.
Tavalyhoz képest idén többet tudni arról, hogy honnan érkezett a támogatás, legalábbis annak közel fele: 22 millió forint a Batthyány Lajos Alapítványtól jött, amely a „Legyen divat a Normalitás” című programot finanszírozta.
A beszámolóban elírták a fő támogató nevét, amit Batthiány Lajos Alapítványként tüntettek fel:
A Batthyány Lajos Alapítványt 1991-ben alapították, ez volt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter első munkahelye, és most is közel áll hozzá: tavaly a kabinetirodától 9,2 milliárd forintot kapott, de hogy a pénzt pontosan mire költötték, az nem derült ki beszámolójukból – hívta fel a figyelmet korábban a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet.
A VDTA beszámolója alapján most legalább annyi kiderült, hogy a 9 milliárd feletti rész hova került. | https://hvg.hu/itthon/20230526_vedett_tarsadalom_alapitvany_beszamolo_foldi_laszlo_batthyany_lajos_alapitvany_rogan_antal_trombitas_kristof | https://web.archive.org/web/20230531150731/https://hvg.hu/itthon/20230526_vedett_tarsadalom_alapitvany_beszamolo_foldi_laszlo_batthyany_lajos_alapitvany_rogan_antal_trombitas_kristof | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-es-felszeresere-nott-tavaly-a-kormany-kedvelt-alciviljeinek-apanazsa | HVG | hungarian-news | 2023-05-26 18:15:00 | [
"Földi László",
"Földi-Kovács Andrea",
"Rogán Antal",
"Trombitás Kristóf Keresztély"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Védett Társadalom Alapítvány"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
57,332 | Az illiberális állam dicsérete és az orosz propaganda terjesztésére tartja álciviljeit a kormány | Civilnek mondott ideológiai hadoszlopot küldött Orbán Viktor a Ryanair ellen – így észrevétlenül lopakodhatnak be a mindennapokba a Fidesz propagandistái. Miközben a kormány ellenséget kreált a tőle függetlenül működő szervezetekből, álcivilek sora jelentkezik be az illiberális állam népszerűsítésére, és van, amelyik azt is titkolja, mire kap közpénzt. | 2022.06.30. 04:30
Civilnek mondott ideológiai hadoszlopot küldött Orbán Viktor a Ryanair ellen – így észrevétlenül lopakodhatnak be a mindennapokba a Fidesz propagandistái. Miközben a kormány ellenséget kreált a tőle függetlenül működő szervezetekből, álcivilek sora jelentkezik be az illiberális állam népszerűsítésére, és van, amelyik azt is titkolja, mire kap közpénzt. | https://hvg.hu/360/202226__magyar_civilek__ideologiai_hadoszlopok__putyin_es_biden__megtestesult_artalmassag | https://web.archive.org/web/20220702105527/https://hvg.hu/360/202226__magyar_civilek__ideologiai_hadoszlopok__putyin_es_biden__megtestesult_artalmassag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-illiberalis-allam-dicserete-es-az-orosz-propaganda-terjesztesere-tartja-alciviljeit-a-kormany | HVG360 | hungarian-news | 2022-06-30 06:30:00 | [
"Földi László",
"Földi-Kovács Andrea",
"Horváth József (UD Zrt.)",
"Moys Zoltán",
"Rogán Antal",
"Szakács Árpád",
"Trombitás Kristóf Keresztély"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Budapest Bizottság",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Dunakanyari Védegylet Alapítvány",
"Fiatalok az összefogásért Egyesület",
"Fidesz",
"Kommentár Alapítvány",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Mi Hazánk",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány",
"Védett Társadalom Alapítvány"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"civilek",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
57,333 | Zöld lámpa a NER luxusnak a Fertő-tónál | Indulhat a gigaberuházás. | Összesen 445 méter hosszan épül összefüggő házsor (pirossal a képen), épül a Fertő tó partján, ami elzárja a látogatók elől a tóra való kilátást. Ezt többek között egy 23 méter magas kilátóval (sárgával jelölve pótolják - állítja a greenfo.hu
A NER birodalom újabb luxus beruházásának talán a fecskék örülnek, - egy másik vélemény szerint - de a 445 méter és 23 méter. házsor elveszi a kilátást a látogatóktól.
Idézet az engedélyből: A dokumentáció készítői tényként rögzítették – függetlenül az apartmanházak számának változásától (20 helyett 26) –, hogy a 445 m hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét.
Ennek ellensúlyozása érdekében a víz felőli oldalra betekintő stégeket terveztek, valamint az Ökocentrum oldalára tervezett kilátót, illetve az Ökocentrum épületének sétáló rámpáját.
Potenciális lehetőség lesz ez viszont a korábban a vízben álló „stégrendszeren” fészkelő fecskék visszatéréséhez” – idézte Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke. | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/zold-lampa-a-ner-luxusnak-a-ferto-tonal.html | https://web.archive.org/web/20230921215445/https://mfor.hu/cikkek/turizmus/zold-lampa-a-ner-luxusnak-a-ferto-tonal.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zold-lampa-a-ner-luxusnak-a-ferto-tonal | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-04 09:55:00 | [] | [] | [] | [
"környezetkárosítás",
"klientúra",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
57,334 | Tovább menetel Orbán Ráhel barátnője | Bár szinte ugyanannyi árbevétele volt a Magyar Divat & Dizájn Ügynökségnek (MDDÜ) 2022-ben, mint azt megelőzően, a nyereségét mégis sikerült megdupláznia. | Míg 2021-ben 50,2 millió forint, addig 2022-ben 50,6 milliós árbevételt ért el a Magyar Divat & Dizájn Ügynökség (MDDÜ), melynek vezetője a 30 éves Jakab Zsófia, Orbán Ráhel egykori évfolyamtársa. Immár az ő nevéhez fűződik a Nemzeti Divatipari Stratégia, melynek célja, hogy 2030-ra teljesen megújuljon a magyar divatipar.
És ő az, akit a vezérigazgatói pozíciója mellett tavaly a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója azt mondta, hogy Jakab új pozíciójában marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként az lesz a „feladata, hogy vendégeket hozzon. Tehát hozzá tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások".
Ezért az MDDÜ tavalyi számait nézve úgy tűnik, hogy a két kiemelt feladat sem fogott ki Orbán Ráhel barátnőjén.
Az MDDÜ nyeresége ugyanis 2020-ban még csak 659 ezer forint volt, 2021-ben már 5,4 millió forint, tavaly pedig 10,5 millió forintra nőtt, azaz megduplázódott.
2021-gyel szemben egyébként most nem az értékesítésből származó vagy egyéb bevételeknek köszönhető a nyereség duplázódása.
A közel azonos bevétel melletti dupla nyereségnövekedés mögött leginkább az áll, hogy egyes kiadásait a cég sikeresen lefaragta az előző évhez képest.
Például az anyagjellegű ráfordításokon közel 150 milliót spóroltak (szállítási költségek, irodai és jogi szolgáltatások, szakértői díjak, takarítás). A személyi ráfordítások 11 millióval kerültek leljebb, míg az egyéb kiadásokat is 5 millióval csökkentették.
A cég eddig minden évben kapott anyagi segítséget a kormánytól. 2019-ben 1 milliárd forint állami támogatást, 2020-ban 1,8 milliárd forintot, 2021-ben az egyéb árbevételként feltüntetett 2,6 milliárd forint lehetett a vissza nem térítendő finanszírozás. A 2022-es, legfrissebb beszámoló pedig három támogatást rögzített: működésre 2,2 milliárd forintot, beruházásra 27,6 milliót, fejlesztésekre 114,3 milliót.
Azaz tavaly összesen 2,3 milliárd forintos támogatásban részesült a cég.
A vezető tisztségviselők juttatásai 28 825 000 forintot tettek ki, így ketten együtt (a vezérigazgató Jakab és a mellette dolgozó Forintos-Szűcs Anita vezérigazgató-helyettes) átlagosan havonta 1,2 millió forintot vihetett haza.
A felügyelő bizottság 3 tagjára ismét 7,8 milliót szántak.
A 28 fős kollektívára 362 575 000 forint jutott bérköltségként, így az 1 millió forint körüli átlagkeresetet sokan elfogadnák.
A Magyar Divat & Design Ügynökséget 2018-ban alapította az állam azzal a céllal, hogy megszervezze a magyar dizájn- és divatéletet, közvetítsen tervezők és iparági szereplők között, mentorálja a helyi tervezőket, és megalkossa a kormánynak a magyar divatstratégiáját. Az MDDÜ induláskor kapott egy Istenhegyi úti villát irodának, ekkor került a cég élére a miniszterelnök legidősebb lányának barátnője. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tovabb-menetel-orban-rahel-baratnoje.html | https://web.archive.org/web/20230921215753/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tovabb-menetel-orban-rahel-baratnoje.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-menetel-orban-rahel-baratnoje | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-01 10:15:00 | [
"Bata-Jakab Zsófia",
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
57,335 | Milliárdos osztalékot hozott Mészáros Lőrincnek a Budapest-Belgrád vasútépítés | Nem lehet oka panaszra a felcsúti milliárdosnak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében résztvevő cégére. | Egyre szebb számokat produkál a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében résztvevő RM International Zrt., melynek Mészáros Lőrinc a két zászlóshajó cégén, a Mészáros és Mészáros Zrt.-n és az R-Kord Kft.-n kerestül a tulajdonosa. Az értékesítésből származó árbevétel 387 (!) százalékkal ugrott tavaly, 16,7 milliárd forintról 62,7 milliárdra köszönhetően az egyre aktívabb munkálatoknak. Igaz, a bevételek részletesebb összetételéről nincsenek információk, arra ugyanis nem tértek ki a kiegészítő mellékletben.
A bevételek megugrásával párhuzamosan a kiadások is már jelentősen növekedtek:
anyagjellegűként a korábbi 13,1 milliárd után 54,7 milliárd forintot számoltak el, melynek döntő része egyébként igénybe vett szolgáltatásként került könyvelésre - ezek alvállalkozói díjakat jelentenek.
Személyi jellegű ráfordítások távolró nézve sem ugrottak ilyen mértékben, hiszen 503 millió forint után 562 milliót számoltak el.
A növekedés hátterében egyszerre áll béremelés, valamint a létszám bővülése is, igaz, utóbbi plusz egy főt jelentett. A bérköltség alapján azt kaphatjuk, hogy
a havi átlagos bruttó bér 1,39 millió forintról 1,43 millió forintra emelkedett.
Az üzemi szinten kimutatott nyereséget némiképp mérsékelte a pénzügy műveletek vesztesége, mint a kiegészítő mellékletben ki is térnek rá
"a pénzügyi műveletek eredménye kedvezőtlen irányba változott. A kötelezettségek több mint 64,7 százalékát a devizában nyilvántartott előleg képezi" - vagyis ezen árfolyamveszteséget szenvedhettek el. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-osztalekot-hozott-meszaros-lorincnek-a-budapest-belgrad-vasutepites.html | https://web.archive.org/web/20230906192020/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-osztalekot-hozott-meszaros-lorincnek-a-budapest-belgrad-vasutepites.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-osztalekot-hozott-meszaros-lorincnek-a-budapest-belgrad-vasutepites | mfor.hu | hungarian-news | 2023-05-31 10:22:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
57,336 | Szíjj László 3 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának | Miközben 15 százalékkal kevesebb értékesítési bevételt könyvelhetett el tavaly a cége. | Nem a legjobb évek között szerepel majd a tavalyi a Szíjj László által birtokolt Duna Aszfalt Zrt. (DA) egyre vaskosabb történetében. A pénzcsapon most kisebb sugárban áramlott hozzá a nemzeti fizetőeszközünk, de a főtulajdonos még a csaknem 12 milliárdos adózott eredmény negyedéről sem akart lemondani és osztalékként kiutaltatja – derül ki a most közzé tett éves beszámolóból és a mellékletekből.
Gyászosnak azért nem mondható a 2022-es esztendő, még akkor sem, ha csupán 214 milliárd forint érkezett a cégcsoport számlájára. De a csökkenés azért szembeötlő, 2021-ben ugyanis - az akkor még futó nagyobb volumenű munkák miatt – 252 milliárd forint érkezett. A bevétel tehát csaknem 40 milliárd forinttal lett karcsúbb. Még látványosabb az adózott eredmény visszaesése, hiszen a megelőző évben még 20,3 milliárd forint volt a tiszta profit.
Mindez akkor, amikor a hatalmas anyagigényű főágazatban, az útépítésben az anyag jellegű ráfordítások a 2021-es 179 milliárd forintról tavaly 175 milliárd forintra mérséklődtek. Vagyis a közel azonosan magas anyagköltséget számottevően kevesebb bevétel kísérte.
A Magyar Építőkhöz hasonlóan a DA is a csődbe ment orosz Sberbankban tartotta pénze egy részét, mintegy 5,5 milliárd forintot. Ezt 212 millió forint híján sikerült visszaszerezni. Ugyanakkor a jövedelmezőségi mutatók mindegyike romlást jelez: a saját tőke arányos adózott eredmény 25,8 százalékról 13 százalékra esett, az árbevételhez viszonyított adózott profit pedig 8-ról 5,5 százalékra. Nem jobb a helyzet a működő tőkére vetített adózott eredménynél sem, ott 20-ról 12,4 százalékra zuhant a mutató.
A Duna Aszfalt eladósodottsága csak elhanyagolható mértékben apadt, 54,8-ról 52,7 százalékra, miközben a hosszúlejáratú kötelezettségek 5 milliárd forinttal, immár 35 milliárd forintra nőttek. Ebből 30 milliárd forint az öt év múlva esedékes kötvény visszavásárlás, tehát egyelőre nem nyomja a céget ez a teher, addig akár újra felfuthat az infrastruktúra építési biznisz, ami a cég legfőbb terepe.
Kicsit szépítette a képet, hogy a pénzügyi eszközökből a megelőző évhez képest jóval többet tudtak kasszírozni, a 2021-es 300 millió forinttal szemben tavaly már 1,2 milliárd forintot számolhattak el. Még ennél is többet termeltek a pénzügyi műveletek, ott háromszoros mutató jött ki: a tavalyelőtti 2,59 milliárd forint után 2022-ben már 9,4 milliárd forint állt ezen a soron.
A mellékletekből az viszont kiderült, hogy a szállítók átfutási ideje óriásit ugrott, a 2021-es 52 százalékról 188 százalékra, vagyis a cég jóval lassabban jut hozzá pénzéhez. Eközben a vevőktől kapott pénz sebessége csak pár százalékot csökkent.
Óvatos duhaj lehet a főtulajdonos, erre utal a fent említett osztalék mértéke, ami ugyan elmarad a megelőző évben felvett ötmilliárd forintos összegtő, viszont az arány akkor és most is a tiszta profit negyede volt.
Más nagy építőipari cégektől (például az említett Magyar Építők) eltérően az üzleti jelentésben nem szerepel semmiféle gazdasági helyzetjelentés, várakozás vagy terv az idei esztendőre, ám az tudható, hogy még jelentős út- és hídépítési projekteket végez a vállalat, így gazdálkodását rövid távon – vélhetően a jó kormányzati kapcsolatoknak köszönhetően is – semmi sem veszélyezteti. Az M6-os autópálya folytatását, az M44-es út kiépítését és a kalocsai híd építését is a DA irányítja és végzi. Ezen kívül a Dunántúlon és Dél-Magyarországon is több útépítés fűződik a nevéhez. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijj-laszlo-3-milliard-forintos-osztalekot-szavazott-meg-maganak.html | https://web.archive.org/web/20230922042204/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijj-laszlo-3-milliard-forintos-osztalekot-szavazott-meg-maganak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijj-laszlo-3-milliard-forintos-osztalekot-szavazott-meg-maganak | mfor.hu | hungarian-news | 2023-05-31 10:28:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Sberbank"
] | [] | [
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,337 | 18 milliárdos osztalékot vett ki a fő építőipari cégekből Mészáros Lőrinc | 2022-ben is tovább szárnyaltak a zászlóshajónak tekinthető építőipari Mészáros-cégek. | Rendíthetetlenül gyarapodik Mészáros Lőrinc két, talán legismertebb és legjobban prosperáló építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint az R-Kord Kft.
Előbbi több mint a triplájára növelte az éves árbevételét, 21,9 milliárd után tavaly 74,3 milliárd forint folyt be a cég kasszájába, amiből a végén 17,3 milliárd forintos tiszta profit maradt - egy évvel korábban ennek csupán a töredékét tudták elkönyvelni, 4,6 milliárd forintot. Ez a bőséges nyereség jelentős osztalék fizetésére adott lehetőséget, 14,3 milliárd forintot utaltak ki a tulajdonos, Mészáros Építőipari Holding Zrt.-nek.
A vasútépítésben jeleskedő R-Kord Kft. - mely az elmúlt időszakban meglehetősen negatív fényben tűnt fel a sajtóban a kifizetetlen alvállalkozók miatt - sem panaszkodhat. 36 milliárd forint után tavaly 60 milliárdos árbevételt realizált a cég, amiből 3,2 milliárd tiszta haszon maradt. A tulajdonos - szintén a Mészáros Építőipari Holding - úgy döntött, ezt teljes egészében kiveszi a cégből osztalék formájában.
Ez összesen 17,5 milliárd forintos osztalékot jelent a Mészáros Építőipari Holdingnak, amely szintén időben leadta éves beszámolóját és tudható, hogy ezt és még 300 milliót, vagyis összesen 17,8 milliárd forint osztalékot továbbutalt a tulajdondonosoknak, az Opus Global Nyrt.-nek és Mészáros Lőrincnek. A cégbíróságra benyújtott papírok szerint az Opus 51, Mészáros Lőrinc pedig 49 százalékban tulajdonos, ami azt jelenti, hogy | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/18-milliardos-osztalekot-vett-ki-a-fo-epitoipari-cegekbol-meszaros-lorinc.html | https://web.archive.org/web/20230921231005/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/18-milliardos-osztalekot-vett-ki-a-fo-epitoipari-cegekbol-meszaros-lorinc.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/18-milliardos-osztalekot-vett-ki-a-fo-epitoipari-cegekbol-meszaros-lorinc | mfor.hu | hungarian-news | 2023-05-31 10:34:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
57,338 | Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége | Több mint húszmilliárdnyi vagyon és ugyanennyi hitel jelent meg a jegybankelnök fiának cégében 2022-ben, egy érdekes ügylet végeredményeként. | Durván 21 milliárd forintnyi befektetés és ugyanennyi hitel jelent meg 2022-ben a jegybankelnök fiának Magyar Stratégiai Zrt. nevű vállalatában. A kölcsön és a befektetés is euróalapú, minden bizonnyal ez magyarázza, hogy Matolcsy Ádám cége százmilliókat veszített az árfolyamok alakulásán.
Miért fontos ez? Matolcsy Ádám és köre a NER-elit talán leglátványosabban urizáló tagjai. Jelentek meg már nyilvánosan milliókat érő táskával, tízmilliós autókkal vagy százmilliós órákkal. A jegybankelnök fiánál azonban eddig nem igazán lehetett beazonosítani a luxus forrását.
Matolcsy Ádám barátainak és ismerőseinek gazdagodása elég egyforma séma szerint zajlott. A 444 tavalyi összeállításában ezt úgy foglalta össze, hogy a „jegybank a közpénzt átpakolja egy alapítványba, az alapítvány azt ígéri, hogy kizárólag a köz javára fogja felhasználni, de aztán a közvagyon valahogy Matolcsy Ádám és kompániájának keze között magánvagyonná konvertálódik”.
Legtöbbször ez milliárdos céges megbízások révén történt: a jegybank és alapítványai így juttatták hatalmas bevételhez és profithoz Matolcsy Ádám barátainak vállalatait.
Bár a modell valamennyire a jegybankelnök fiánál is működött, Matolcsy Ádám látható céges jövedelme NER-mértékkel nem volt nagy. Néhány nappal ezelőttig*A 2022-es év után járó osztalék kifizetéséről 2023. május 31-én döntött Matolcsy Ádám. 311 milliós forintnyi osztalékot vett ki cégeiből, ami egy átlagembernek rengeteg, de a mutatott luxust nem valószínű, hogy fedezi.
Mi történt? Tavaly ugyanakkor egyértelműen szintet lépet Matolcsy Ádám legfontosabb cége, a Magyar Stratégiai Zrt. A vállalatban megjelent bő 21 milliárd forintnyi vagyon, elsősorban egy céges befektetésnek köszönhetően.
Napokkal a 2022-es választások után a Magyar Stratégiai Zrt. több görög betűvel jelölt leánycéget is alapított. Ezek közül az alfa jelű felét nem sokkal később eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB-nak.
Ezután a felek közel 102 millió euró (akkori árfolyamon 40 milliárd forint) értékben tőkét emeltek a cégben. Matolcsy Ádám vállalata a rá eső részt egy 85 millió eurós hitelből finanszírozta, amit szintén az MKB-tól kapott.
A hitel fedezete – ahogy a Válasz Online tavaly kiderítette – egy halom ingatlan volt. Ezek tulajdonosa azonban nem a Magyar Stratégiai Zrt, hanem egy ismeretlen hátterű magántőkealapok kezében lévő cég.
A magántőkealapokat ugyan nem lehet összekötni Matolcsyékkal – hiszen ez a funkciójuk – de ahogy a Válasz Online fogalmazott: az már biztos, hogy a közel 150 milliárdosra értékelt céget a jegybankelnök fiának hatalmában áll saját érdekében megmozdítani, ami azt jelzi, hogy már „Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik”.
Következmény: pontosan nem tudni, hogy a Magyar Stratégiai Zrt. hogyan számolja el a devizás tőkeemelést, illetve az ennek fedezetéül szolgáló hitelt, de a jelentős devizakitettség miatt 2022-ben már az árfolyamok mozgása is érdemben befolyásolta a cég eredményét.
Számokban: a vállalat beszámolója szerint a devizaalapú tételek év végi átértékelésének árfolyamvesztesége közel 380 millió forint volt, több, mint a cég teljes adózott profitja.
Ez nagyjából az az összeg, amit a 85 millió eurós hitelen bukhatott a vállalat. A kölcsönt júniusban folyósították, amikor 395-398 forint között volt az euró/forint árfolyam. Év végén azonban 3-5 forinttal feljebb járt a kurzus, ami a tartozást nagyjából 250 és 420 millió forint közötti összeggel növeli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejénekTiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. | https://g7.hu/vallalat/20230602/jobban-latni-mibol-urizal-matolcsy-gyorgy-fia-mikozben-szazmilliokat-bukott-a-cege/ | https://web.archive.org/web/20230604124538/https://g7.hu/vallalat/20230602/jobban-latni-mibol-urizal-matolcsy-gyorgy-fia-mikozben-szazmilliokat-bukott-a-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jobban-latni-mibol-urizal-matolcsy-gyorgy-fia-mikozben-szazmilliokat-bukott-a-cege | G7 | hungarian-news | 2023-06-02 14:54:00 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Strat-Alfa Zrt.",
"Magyar Stratégiai Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
57,339 | Legalább 169 millió forintba került a pénzügyminiszter balatoni luxusháza | Havi 150 ezer forintért bérelt, majd megvásárolt egy balatoni luxusnyaralót Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra nem válaszolt a politikus, hogy mennyit fizetett az ingatlanért, de a frissen nyilvánosságra hozott adatok árulkodnak az összegről. Az előző tulajdonos, a Gyenes Resort Kft. tavalyi mérlege szerint ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől. Vagyis Vargáék háza legalább 169 millióba került. Mivel más vagyontárgya és bevétele továbbra sincs cégnek, mindez újra azt a látszatot kelti, hogy a Gyenes Resortot csak a pénzügyminiszter nyaralója miatt hozták létre. | Havi 150 ezer forintért bérelt, majd megvásárolt egy balatoni luxusnyaralót Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra nem válaszolt a politikus, hogy mennyit fizetett az ingatlanért, de a frissen nyilvánosságra hozott adatok árulkodnak az összegről. Az előző tulajdonos, a Gyenes Resort Kft. tavalyi mérlege szerint ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől. Vagyis Vargáék háza legalább 169 millióba került. Mivel más vagyontárgya és bevétele továbbra sincs cégnek, mindez újra azt a látszatot kelti, hogy a Gyenes Resortot csak a pénzügyminiszter nyaralója miatt hozták létre.
Felkerültek a cégek 2022-es pénzügyi beszámolói az Igazságügyi Minisztérium honlapjára. Ezekből kiolvasható, hogy egy-egy vállalkozás mennyire sikeres, milyen bevételei és kiadásai voltak a tavalyi évben. Mivel az adatszolgáltatás kötelező, nyilvánosságra hozta eredményeit az a vállalkozás is, amelytől Varga Mihály pénzügyminiszter családja bérelte a gyenesdiási nyaralóját 2020 és 2022 nyara között.
A beszámolóból kiderült, hogy a Gyenes Resort Kft. „egyéb bevétel” címén 191 500 000 forinthoz jutott tavaly. Ebből ingatlan eladása útján 169 013 000 forint, „egyéb berendezések, felszerelések, járművek” értékesítése során 22 500 000 forint folyt be a céghez. Ezzel azonban le is nullázták a cég eszközeit az év végére.
Bár korábban nem lehetett tudni, hogy Vargáék mennyiért vették meg tőlük a házat tavaly, a beszámoló alapján arra lehet következtetni, hogy minimum 169 millióért.
Áron alul bérelték
A balatoni ingatlanról 2022 februárjában írtunk először. Ekkor találtuk meg ugyanis Gyenesdiáson az a nyaralót, amit a pénzügyminiszter 2020 óta bérelt a családjával.
A 2019 nyarán épült, 204 négyzetméteres, medencés, kertes, garázzsal ellátott luxusház akkor még a Gyenes Resort Kft.-é volt. A cég 2019. október 15-én alakult meg, és pár nappal később, október 18-án került a nevére az ingatlan. A pénzügyminiszter következő évben vette bérbe a házat családjával.
Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós medencés balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonos cégétől | atlatszo.hu
Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás.
Az akkori cégiratok alapján akkor arra következtettünk, hogy a ház 169 millió forintot ér, a Varga család pedig havi 100 ezer forintot fizet havonta a bérleményért.
Ezt később Varga Mihály cáfolta a Facebookon azzal, hogy „piaci árat”, 150 ezer forintot fizet havonta.
A Gyenes Resort ügyvezetője, Zele Sándor pedig annyit közölt, hogy a cégcsoportjuk közel harminc éve foglalkozik ingatlanok fejlesztésével, működtetésével és forgalmazásával, az ország számos helyén jelen vannak, valamint további fejlesztéseket terveznek.
A kft. legfrissebb beszámolója mindenesetre nem éppen erről tanúskodik, hiszen más bevétele látszólag nem is volt tavaly a Gyenes Resortnak, csak a Vargáék által fizetett összeg. A cég éves forgalma ugyanis nettó 1,35 millió forint volt tavaly, ami 9 havi bérleti díjnak felel meg a Varga által közölt 150 ezres havidíjjal számolva.
Legutóbb novemberben írtunk az ingatlanról, amikor az már a pénzügyminiszter és feleségének nevén volt, így akkor már nem keletkezett bevétele a cégnek a bérleti díjból. A Gyenes Resort mégis pluszban zárta a 2022-es évet: az adózott eredménye 13 millió forint lett.
Hivatalos: balatoni luxusházzal gyarapodott Varga Mihály pénzügyminiszter és felesége | atlatszo.hu
Lekerült a 204 négyzetméteres, medencés, gyenesdiási luxusingatlan tulajdoni lapjáról a „tulajdonjog fenntartással történt eladás” megjegyzés, így Varga Mihály és felesége a ház teljes jogú tulajdonosává vált. A balatoni villáról év elején derítettük ki, hogy hol található és mennyibe kerülhetett, majd arról is beszámoltunk, hogyan bérli azt évek óta mindössze havi 150 ezer forintért a pénzügyminiszter és családja. Mindezt úgy, hogy az ingatlanos szakértők szerint havi 500-800 ezer lett volna a reális bérleti díj.
Nagyon úgy fest tehát, hogy a cég csak azért alakult és vette meg a luxusházat, hogy azt jóval a piaci ár alatt bérelhesse ki a fideszes pénzügyminiszter – ingatlanszakértők szerint 500-800 ezer forint lett volna a reális havidíj. Tavaly egyébként szintén ugyanerre a következtetésre jutottunk: 2021-ben ugyanis 1,8 millió forint bevétele volt a Gyenes Resort Kft.-nek, ami pontosan megegyezett a 12 havi bérleti díjjal, amit Vargáék fizettek neki.
Nem tudni, miből vették
A pénzügyminiszter legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján valószínűleg nagyrészt kölcsönből futotta Varga Mihálynak a házra, melynek fele részben tulajdonosa. (Továbbá egyedül birtokol egy karcagi zártkertet, részlegesen pedig egy ottani telket és két budapesti lakást.)
A politikusnak a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint állampapírban 10 millió forintja van, a részvényei pedig 8,4 milliót érnek. Hitelintézettel szemben 1,6 millió forintos tartozása van, míg magánszemélyeknek 57,5 millióval tartozik.
Az egy évvel korábban, 2022 elején leadott bevallása szerint akkor még sokkal jobban állt anyagilag: állampapírban 19,8 millió forintja volt (ebből elkopott 9,8), a részvényei 18,7 milliót értek (közel 10 millióval többet), és sem hitelintézetnek, sem magánszemélynek nem tartozott egy fillérrel sem. Ha a változásokat összeadjuk, már majdnem kijön a balatoni ház feltételezett 169 milliós vételárának fele. Az ugyanis 84,5 millió forint, Varga értékpapírjainak értékcsökkenése és hiteleinek összege pedig 79,2 millió. A maradékot pedig simán összespórolhatta a többmilliós havi fizetéséből.
Varga ugyanis miniszterként havonta 2,6 millió forintot keres, ám mivel országgyűlési képviselő is, a bruttó havi illetménye közel 4 millió forint összesen. Emellett a fideszes politikus idén februárig az Óbudai Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnöke volt, és ezért a tisztségért a vagyonbevallása szerint havi bruttó 1 és 5 millió forint közötti összeget kapott tavaly nyár óta. Felesége vagyonnyilatkozata nem nyilvános, így nem tudni, ő milyen forrásból fedezte a balatoni villa felének megvásárlását.
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre pódiumbeszélgetésén Budapesten, a Lónyay-Hatvany Villában 2023. március 2-án. MTI/Kovács Tamás | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/01/legalabb-169-millio-forintba-kerult-a-penzugyminiszter-balatoni-luxushaza/ | https://web.archive.org/web/20231228002459/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/01/legalabb-169-millio-forintba-kerult-a-penzugyminiszter-balatoni-luxushaza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legalabb-169-millio-forintba-kerult-a-penzugyminiszter-balatoni-luxushaza | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Varga Mihály",
"Zele Sándor"
] | [
"Gyenes Resort Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,340 | Orbán Ráhel bababoltja 55 milliós veszteséget termelt tavaly | Orbán Viktor legidősebb lányát a luxus bababoltot működtető vállalkozása sem fogja a saját lábára állítani. Az általa 2021-ben alapított Odu Store Kft. ugyanis tavaly masszívan veszteséges lett. | Orbán Viktor legidősebb lányát a luxus bababoltot működtető vállalkozása sem fogja a saját lábára állítani. Az általa 2021-ben alapított Odu Store Kft. ugyanis tavaly masszívan veszteséges lett.
A miniszterelnök lánya a Hegyvidék Bevásárlóközpontban tavaly májusban megnyitott bababoltjának születésnapját nemrégiben ünnepelte olyan celebritások társaságában, mint Tóth Gabi énekesnő és Vasvári Vivien valóságshow-szereplő. Idén látható először, mennyire prosperált az exkluzív termékeket kínáló üzlet.
Orbán Ráhel 2021 júliusában alapította meg az Odu Store Kft.-t, ami azt az évet 1,7 millió forint mínusszal zárta. Egy kezdő vállalkozásnál, pláne alig fél év működés után nem szokatlan a veszteség, így ez nem mondható kirívónak.
Most azonban a cég nyilvánosságra hozta 2022-es mérlegét, amely arról árulkodik, hogy a döcögős indulás után sem lódult meg a biznisz. Annak ellenére sem, hogy Orbán Ráhel vállalkozása tavaly májusban nagy csinnadrattával megnyitotta luxus bababoltját a Hegyvidék Bevásárlóközpontban.
Az új, immáron teljes évre elkészült beszámolóból kiderül, hogy 2022-ben a cégtől 73,4 millió forint értékben vásároltak exkluzív babaholmikat, ám ez nem volt elég a sikerhez:
a luxus bababolt adózott eredménye -55,6 millió lett.
Ennek következtében az a helyzet állt elő, hogy a 3 milliós jegyzett tőke alá csökkent a saját tőke, így Orbán Ráhel tagi kölcsönt nyújt cégének. A beszámoló szerint ezt nem először teszi, ugyanis 227 millió forint szerepel ilyen címszóval a bababoltos cég 2022-es beszámolójának kiegészítő mellékletében. A 2021-es (töredék) évről szóló beszámolóban még nem szerepel tagi kölcsön, vagyis a 227 milliós összeget minden bizonnyal tavaly bocsátotta vállalkozása rendelkezésére a miniszterelnök lánya.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a hegyvidéki bolt és az online üzletág üzemeltetéséhez elég volt tavaly egy alkalmazott, akinek fizetése bruttó 12,4 millió forint volt az év során. Vagyis havi bruttó 1 millió forintot kapott.
A cég vesztesége egyébként nem vette el a miniszterelnök lányának jókedvét: néhány napja lufikkal és pezsgővel ünnepelték az üzlet első születésnapját.
Természetesen érthető, hogy nem aggódik az anyagiak miatt, hiszen férje, Tiborcz István számos céget tulajdonol, tavaly pedig tovább terjeszkedett. Megvette Jellinek Dánieltől a Diófa Alapkezelőt, felvásárolta a Kallos kozmetikai céget, tulajdonrészt vásárolt a szállítmányozással foglalkozó Waberer’s-ben, az év végén pedig beszállt a zöldenergiában utazó Alteóba, és a Gellért szállót is megvásárolta.
Orbán Ráhel korábban a divatiparban látta a boldogulását, majd a turizmus felé fordult. Jelenleg az Odu Store mellett egy üzleti érdekeltsége van: a férje tulajdonában lévő a BDPST Koncept Kft. ügyvezetője. Ez a cég készítette nemrég a szintén Tiborcz-tulajdonban lévő Gránit Bank új arculatát, vagyis a megbízás családban maradt.
A Forbes magazin legfrissebb összesítése Magyarország 3. legbefolyásosabb nőjeként tartja számon a miniszterelnök lányát, aki ezzel a helyezéssel olyan üzletasszonyokat utasított maga mögé, mint a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, vagy a Vodafone globális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A listán egyébként 8. helyen Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc legidősebb lánya áll. | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/01/orban-rahel-bababoltja-55-millios-veszteseget-termelt-tavaly/ | https://web.archive.org/web/20231117201107/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/01/orban-rahel-bababoltja-55-millios-veszteseget-termelt-tavaly/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-bababoltja-55-millios-veszteseget-termelt-tavaly | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Orbán Ráhel"
] | [
"Odu Store Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kereskedelem"
] | [] |
57,341 | Hamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családja | Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés. | Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök családtagjai legfeljebb néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, addig mostanában rendre évi 2-3 milliárd forint bevételük van ilyen forrásból. Korábban egyértelműen az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt esztendőkben azonban már a fiatalabb generáció befektetései hozzák a nagy pénzt.
Extraprofit a bányából
Elég jól meglovagolta 2022-ben a kedvező piaci helyzetet a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. Az építőipar szárnyalása és az alapanyagok drágulása a Covid-kilábalás kezdete óta húzza a hasonló, kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatokat. A Dolomit Kft. már 2021-ben is rekord árbevételt ért el, először átlépve az 5 milliárd forintot, tavaly azonban még ezt is sikerült megfejelni, és már a 6 milliárdtól sem maradt el sokkal a forgalom.
A bevétel elég jelentős része ráadásul nyereség soron is megmaradt. A profit ugyancsak rekordszintre emelkedett, és átlépte a 2 milliárdot. Ez nagyon magas, közel 35 százalékos nyereségrátát jelent, ami ágazati összevetésben is kiugró. Ahogy egy tavalyi cikkünkben bemutattuk, az állami beruházásokra is szállító Dolomit Kft. profitrátája több mint a duplája a konkurensekének, és ha Orbán Győző cége csak az iparági átlagot hozza ebben a mutatóban, akkor
hat év alatt ötmilliárd forinttal alacsonyabb nyereséget termelt volna.
A miniszterelnök édesapjának cége nem is szégyenlősködött: a teljes nyereséget kifizették a tulajdonosoknak. Orbán Győzőre a profitból egymilliárd forintnál valamivel (nagyjából egy fővárosi garzonlakás árával) több jutott. Ennél nagyobb összeget eddig mindössze egyszer vett ki a vállalatból: 2018 tavaszán, az akkori választások után pár nappal*A cég osztalékról is döntő közgyűlését négy nappal az április 8-i választások után tartották., amikor teljesen kisöpörték a céget, és a korábbi évek nyereségét is kifizették a tulajdonosoknak.
Ebben az időszakban fordult át valami abban, ahogy az Orbán-család az üzleti ügyeit kezelte. A 2014-et megelőző években nem is termeltek annyi nyereséget ezek a cégek, mint mostanában, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy amit hoztak, annak a jelentős részét is a vállalatokban hagyták. Ez változott meg 2015 és 2017 között.
A nagy pénz a vagyonkezelésben van
A Dolomit ebben a három évben kétszer annyi osztalékot fizetett, mint a megelőző bő egy évtizedben összesen, és Orbán Viktor szüleinek, illetve testvérének többi vállalatából is elkezdtek dőlni a százmilliók. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta
a család bányászati és kapcsolódó cégei így összesen közel 10 milliárd forintnyi osztalékot fizettek.
A felpörgő bányabiznisz ellenére azonban az utóbbi három-négy évben már így sem ebből a szektorból gazdagodott elsősorban a miniszterelnök (tágabb értelemben vett) családja. Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzletei mostanra egy nagyságrenddel több pénzt termelnek, mint a bányák.
Ahogy tegnapi cikkünkben bemutattuk, a BDPST Zrt. dolgozónként másfél, összesen közel 22 milliárd forintos nyereséget hozott össze 2022-ben. A vállalat hivatalosan ingatlan-adásvétellel foglalkozik, valójában azonban egy nagyobb cégcsoportot összefogó vagyonkezelő. Bevétele is leginkább a tulajdonában lévő cégekből származik: osztalékból és árfolyamnyereségből.
Bár Tiborcz István a BDPST előző két évben összehozott összesen közel 34 milliárd forintos nyereségéből nagyon szerényen alig több mint 2 milliárd osztalékot vett ki, a közelmúltban így is jóval nagyobb volt az ilyen forrásból származó jövedelme, mint a miniszterelnök szüleinek és testvéreinek. Az előző négy esztendőben Tiborcz cégei összesen 6,6 milliárd forint osztalékot fizettek, míg a család idősebb tagjainak csak 3,6 milliárdos osztalékjövedelme volt.
Ráadásul azzal, hogy a BDPST-ből nem söpörték ki a pénzt, a vállalat évről évre többet ér. A leadott beszámoló alapján a cég nettó eszközértéke már meghaladja a 40 milliárd forintot.
Tiborcz István vagyonát a májusban megjelent A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány közel 70 milliárd forintra becsülte, ám ekkor még nem lehetett ismerni a BDPST tavalyi, kiugró számait. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha belátható időn belül a miniszterelnök családjának látható vagyona is átlépné a 100 milliárdot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejénekTiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormányOrbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésbőlA 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van. | https://g7.hu/kozelet/20230602/hamarosan-belephet-a-szazmilliardos-vagyonu-klubba-orban-viktor-csaladja/ | https://web.archive.org/web/20230925040239/https://g7.hu/kozelet/20230602/hamarosan-belephet-a-szazmilliardos-vagyonu-klubba-orban-viktor-csaladja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamarosan-belephet-a-szazmilliardos-vagyonu-klubba-orban-viktor-csaladja | G7 | hungarian-news | 2023-06-02 14:59:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Dolomit Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat"
] | [] |
57,342 | Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon | A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. | Egy hónap múlva, július 1-jével indul a Mol hulladékkezelési rendszere, de még mindig nem tudjak a vállalatok, hogy milyen feltételek mellett szállítják el tőlük a hulladékot, és az eddigi átvételi árakhoz képest milyen feltételekkel számolhatnak – vagy hogy egyáltalán hajlandó lesz-e Mol fizetni a piacon értékes nyersanyagnak számító papírért, fémért vagy más hulladékért.
A hazai hulladékgazdálkodást a feje tetejére állító ügylettel ennek ellenére elég keveset foglalkozott a magyar média. A Szabad Európa újságírója, Wiedemann Tamás cikkei követték nyomon a koncessziós eljárás kiírását, annak piaci hatásait – vele beszélgettünk e heti podcastunkban.
https://g7.hu/uploads/2023/05/06_03_wiedemann_tamas.mp3
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A hulladékkezelés a harmadik olyan terület, amit a Fidesz koncesszió keretében ad oda baráti vállalkozásoknak. Az első a szerencsejáték volt, ezt követte a Szíjj Lászlónak és Mészáros Lőrincnek várhatóan 13 ezer milliárd forint bevételt hozó autópálya-koncesszió. A hulladékos koncessziós szerződés július 1-jén indul, és biztosít vaskos bevételt a Molnak 2058-ig.
A szerződés keretében a lakossági és vállalati hulladék kezelésének jogát kapja meg a Mol. Az elmúlt években ezek mennyisége hasonló volt, de a vállalatinál jóval magasabb volt az újrahasznosítási ráta – ahogy az az alábbi grafikonon látható.
A vállalati hulladékok közül különösen a papír, fém gyűjtésére és újrahasznosítására egy versengő iparág jött létre. A piaci árak függvényében tudtak fizetni a hulladékot termelőknek azért a cégek, hogy azt alapanyagként hasznosíthassák – ennek a versenynek jelentős szerepe volt abban, hogy magasan, az uniós elvárások felett lehetett tartani az újrahasznosítási rátát. Ennek vet véget az új rendszer.
Volt, vagyis még van Magyarországon háromezer hulladékhasznosítással foglalkozó cég, akik eddig lényegében a szabadpiac elvei szerint ajánlatot tettek a cégeknek. (…) Aki elszállította a hulladékot, az fizetett a gyárnak
– magyarázta Wiedemann Tamás.
A gyártóknak, forgalmazóknak a környezetterhelés ellentételezésére a termékeik, a csomagolás után környezetvédelmi termékdíjat kellett fizetni. Ebből az államnak évi 80-85 milliárd forint bevétele volt. A koncessziós szerződés után átszabták a szabályozást, és ehelyett bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.
Július 1-jétől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez folyik be ez a bevétel, ami várhatóan éves szinten 240 milliárd forint lehet. Ezzel a díjjal a gyártó a termékéből keletkező hulladék ártalmatlanítását fizeti meg. A gyártóknak, forgalmazóknak pedig nincsen választási lehetőségük, csak a MOHU viheti el a hulladékukat.
Miután a Mol jelentkezett erre, elég erősen átszabták a szabályokat
– elevenítette fel Wiedemann Tamás. A koncesszió kiírásakor ugyanis nem volt más jelentkező, teljesen eltűnt tehát a verseny.
Az árbevételt tekintve az ország legnagyobb vállalatának számító Mol az eddigi információk alapján nem igazán ad hozzá a hulladékgazdálkodás hatékonyságához. A 35 évre alig 185 milliárd forintos beruházási kötelezettséget vállalt – ez évente alig több 5 milliárd forintnál. A MOHU nem épített ki saját kapacitásokat, az eddig is működő vállalkozásokat használja alvállalkozóként, tehát ugyanazok fogják a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását intézni, mint eddig is – csak mindezért az eddigi termékdíjhoz képest háromszor többet kell fizetni a vállalkozóknak és végső soron a fogyasztóknak.
Az ügyletet az Európai Bizottság is vizsgálja, de a Gazdasági Versenyhivatalnál is folyamatban van vizsgálat. Az új szerződés a piaci hulladékkezelő cégeket kiszolgáltatott helyzetbe hozta, és félő hogy a hatékonyabb, főként külföldi vállalatok el fogják hagyni a hazai piacot.
A műsorban az is szóba került, hogy miért hozza kilátástalan helyzetbe a hulladékkezelő cégeket a MOHU-koncesszió, miért készülnek már román és szlovák hulladékfelvásárlók bővítéssel a magyar piaci helyzetre.
A koncesszió indokoltsága, hiányos kormányzati alátámasztása is számos kérdést vet fel. De könnyen belátható, hogy miért nem érdemes ilyen hosszú időre a piacot kiiktatni egy gyorsan változó területen:
Gondoljunk bele, hogy 1988-ban kiírtak volna egy pályázatot írógépbeszerzésre, és kiírtak volna egy 35 éves koncessziót. Most van 2023, ez most járna le
– foglalta össze egy szakértő véleményét Wiedemann Tamás.
Az átláthatóságot nagyon kerüli a kormány és a Mol is: üzleti titokra hivatkozva a több ezer milliárd forintos üzlet érdemi hátterét, pénzügyi adatait nem teszik közzé.
A 35 évre megkötött szerződés ugyan elérhető a közbeszerzési portálon, de az érdemi részleteket tartalmazó mellékleteket a kormány szokása szerint elrejtette, ezeket közérdekű adatkérés keretében sem hajlandó kiadni. A Transparency International pár napja jogerősen megnyerte a pert, így remélhetőleg hamarosan újabb részletek kerülnek nyilvánosságra.
A témában megjelent cikkek a Szabad Európán itt, itt, itt és itt olvashatók.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművekLengyelország és Románia már a legújabb moduláris technológia hasznosításán dolgozik, amivel akár a paksi fejlesztéseket is előzhetik. | https://g7.hu/podcast/20230603/sok-ezer-milliardos-bevetelhez-jut-az-orszag-legnagyobb-cege-a-monopolizalt-hulladekpiacon/ | https://web.archive.org/web/20230608224050/https://g7.hu/podcast/20230603/sok-ezer-milliardos-bevetelhez-jut-az-orszag-legnagyobb-cege-a-monopolizalt-hulladekpiacon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-ezer-milliardos-bevetelhez-jut-a-legnagyobb-magyar-ceg-a-monopolizalt-hulladekpiacon | G7 | hungarian-news | 2023-06-03 15:05:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"klientúra",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"közadat"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,343 | Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi cége gyárthat harci repülőket Ukrajnának | Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is. | Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is.
A cseh és ukrán sajtó még április végén számolt be arról, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cseh kollégájával, Petr Pavellel tárgyalt Kijevben, Pavel több olyan csehországi céget megnevezett, amelyek részt tudnának venni Ukrajnával közös hadiipari fejlesztésekben. Pavel elmondása szerint a beruházások célja harci repülők, lőszerek és kézifegyverek közös gyártása, valamint szovjet korabeli T-64 és T-72 harckocsik javítása és modernizálása lenne. Csehország hadiipara még részben kompatibilis a szovjet technológiával, és az ukránok még jelentős részben ezeket a fegyvereket használják – a háborúban álló országnak tehát égető szüksége van a keleti lőszerek és harci eszközök beszerzésére.
Magyar szempontból különösen érdekes a F/A-259 gyártási terve. Az említett könnyű csapásmérő repülőgép (amely egy korábbi modell, az L-159 korszerűsített változata) gyártója ugyanis egy Csehországban működő, de magyar állami többségi tulajdonú cég, az Aero Vodochody.
Ez volt az a vállalat, amelynek korábban a magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt a vezérigazgatója, és egy holdingon keresztül egyedüli részvényese.
A cégtől még az előző honvédelmi miniszter alatt a Magyar Honvédség 12 repülőgépet rendelt, és 53 milliárd forintos hitelt kapott a Magyar Fejlesztési Banktól.
Szalay-Bobrovniczky miniszterként jobbnak látta megválni súlyos összeférhetetlenséget jelentő hadiipari érdekeltségeitől. A repülős céget Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató vette meg, később a tavaly szeptemberi Magyar Közlöny híre szerint ő is továbbadta, az államnak. A kormányrendelet értelmében a tulajdonosi jogokat jelenleg a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. gyakorolja. Az állami holding a magyar HSC Aerojet Zrt-n keresztül birtokolja tehát a cseh repülőgyárat.
Több lehetőség is felmerült az ukránok felfegyverzésére
Az Átlátszónak a cseh Aero Vodochody sajtóosztálya megerősítette, hogy folynak az egyeztetések az ukrán hadiiparral való együttműködésről.
„Az L-159 modernizációjával és esetleges továbbfejlesztésével koncepcionálisan és hosszú távon foglalkozunk. Ennek a cseh és ukrán vállalatok jelenlegi projektjeinek előkészítése is része az ukrajnai fegyvergyártás területén. Az AERO Vodochody részletesen elemzi az együttműködés lehetőségeit egy olyan repülőgép gyártásában, amely az Aero L-159-es könnyű harci és korszerű kiképző repülőgép fejlesztésének folytatása lenne.”
Olyan kérdésekre, mint hogy mikor kezdődhet a gyártás, hogyan finanszíroznák azt, hova és mennyi gépet tudnának legyártani, a cég nem válaszolt. „A folyamatban lévő projektelemzés jelenlegi szakasza miatt több részletet nem lehet nyilvánosságra hozni” – írták.
Az F/A-259 egyelőre csak papíron létezik, a gyártása még nem indult el. A projekt lényege tulajdonképpen egy korábbi Vodochody-modell, az L-159 (Alca) modernizációja, sőt, tulajdonképpen az F/A-259 90 százalékban megegyezik a korábbi, 1997-ben kifejlesztett modellel. A fő változás, hogy az elektromos vezérlőrendszerét lecserélték, az új rendszert az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) gyártja.
Elképzelhető, hogy Ukrajna még a gyártás megkezdése előtt kap a korábbi változatból, az L-159-ből. Petr Pavel cseh elnök május 11-én egy rádióinterjúban beszélt erről:
„Érdemes megfontolni, hogy nem tudnánk-e Ukrajnának biztosítani az L-159-es repülőgépünket. Közvetlen harci támogató repülőgépként ezek jelentősen segíthetnének Ukrajnának az ellentámadásban is.”
Pavel hozzátette, hogy a gépek nyugati fegyverek hordozására is képesek: AIM-9 Sidewinder rakéták, AIM-120 AMRAAM, AGM-65 Maverick, valamint GBU-12 Paveway II és GBU-16 Paveway II lézerirányítású bombák indítására is alkalmas.
A cikkben említett, a Vodochody által gyártott repülőgép-típusok:L-39 Albatros: a ’60-as években, Csehszlovákiában kifejlesztett sugárhajtású kiképző repülőgép. Az Albatros a világ egyik legelterjedtebb, pilóták kiképzésére használt repülője, de felfegyverzett harci változata is létezik. A gépet a Szovjetunió is rendszeresítette, ahonnan az utódállamok megörökölték, köztük Ukrajna is. Már csak cserealkatrészeit gyártják.L-39NG: Az Albatros konstrukcióján alapuló, modern kiképző és könnyű harci repülőgép. Sorozatgyártása 2022-ben indult el, többek között a Magyar Honvédség is rendelt belőle 12 darabot.L-159 ALCA: A betűszó jelentése: Advanced Light Combat Aircraft, magyarul Fejlett könnyű harci repülőgép. Használják pilóták kiképzésére is, de elsősorban harci feladatokra tervezték. Az L-159-est az Iraki Légierő sokszor bevetette az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcokban. A gépet a cseh légierő is rendszeresítette, de nagy részüket mostanra kivonták a szolgálatból, újakat már nem gyártanak. Petr Pavel cseh elnök felajánlotta, hogy a meglévő gépek egy részét átadják Ukrajnának.F/A-259: Az L-159 ALCA modernizált változata. Fő jellegzetessége az elődjénél fejlettebb, izraeli fejlesztésű elektromos vezérlés. Gyártása még nem indult el, a projektbe bevonhatják az ukrán hadiipart.
Az ukrán légierőnek azért jönnének jól ezek a gépek, mert már korábban is rendszeresítettek Vodochody-gépeket: a ’60-as évekből származó L-39 Albatrost használták pilóták kiképzésére. A 2022-es háborúban Ukrajna egyik első elesett katonája egy ilyen gép pilótája volt: 2022. február 24-én, az invázió első óráiban az orosz légierő lelőtte a 39. Taktikai Légidandár L-39-esét, amelyet Dmitro Kolomijec vezetett. A pilóta posztumusz megkapta az Ukrajna Hőse érdemrendet, a legmagasabb katonai kitüntetést.
Az L-39-est egyébként szintén modernizálta a Vodochody, ebből a típusból (L-39NG) rendelt 12 darabot a Magyar Honvédség is. Az L-39NG sorozatgyártását tavaly el is indították, mivel Magyarország mellett számos más állam érdeklődik iránta, többek között Vietnám, Szenegál és Ghána készül rendszeresíteni.
Sajtóhírek szerint az L-39NG kiképzőgépek iránt Kijev is érdeklődik. Tavaly decemberben Viktor Sotona, a Vodochody elnök-vezérigazatója úgy nyilatkozott: bár az ukránokat érdekli az L-159 ALCA vadászgép, ezek gyártását nem tudják újraindítani. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna a cseh légierő raktáraiból kaphat csak ALCA-kat, amíg nem indul el a modernizált gépek közös gyártása. Sotona „sokkal reálisabbnak” nevezte viszont új L-39NG kiképzőgépek leszállítását.
A vezérigazgató hozzátette: más módon is együttműködnek az ukrán hadiiparral, a helyi Motor Sich cég például az említett L-39C Albatros gépek motorszállítója. „Még ebben a nehéz időszakban is együttműködünk a céggel a pótalkatrészek cseréjében és az Albatros motorok szervizelésében.”
MOL-os vezetők a repülős holding élén
A cseh cégadbázis a Vodochody „nem közvetlen, valódi tulajdonosaiként” három magyar üzletembert jelöl meg, 2023 januári adatok alapján: Bacsa Györgyöt, Komondi Zsoltot és Nagy Jánost. Az Opten adatbázisával összevetve kiderül, hogy ők a magyar holdingcég, a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. vezetői, vagyis úgy tűnik, az N7 ezen a cégen keresztül birtokolja a céget.
Bacsa György a MOL stratégiai igazgatója, aki akkor került a repülős cég élére, amikor az Hernádi Zsolté volt. Szintén a MOL-os kapcsolatot erősíti Világi Oszkár, a HSC Aerojet igazgatóságának elnöke: Világi a szlovák MOL-leányvállalat, a Slovnaft ügyvezetője, egyben a MOL igazgatósági tagja.
A repülős céghálóban érdekelt további magyar üzletemberek Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzlettársai a Magyar Vagon vonaláról. Ahogy korábban írtuk: Szalay-Bobrovniczky még minisztersége előtt kapott szerepet a Magyar Vagon-Transmasholding cégcsoportban, amely a vállalat orosz kötődése miatt kapott kiemelt figyelmet.
Három miniszternek még nem ismert a vagyonnyilatkozata – mutatjuk a céges érdekeltségeiket | atlatszo.hu
Három kormánytag még nem tett közzé vagyonnyilatkozatot. Egyikük a kormányszóvivő férje, az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt ígérte, lemond orosz kötődésű, állami támogatással milliárdos profitot termelő céges érdekeltségeiről. Rajta kívül Csák János, akinek korábbi cégei szintén százmilliós állami forrásokat kaptak, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, akit a napokban többször lehülyézett a Ryanair vezérigazgatója a légitársaságokra kivetett különadó miatt.
A cégcsoport a 2020-ban privatizált Dunakeszi Járműjavító köré szerveződik: a járműjavítót a TMH Hungary Invest Zrt. vette meg, amely valójában a moszkvai székhelyű Transmasholding International AG (TMH) magyarországi vállalata. Az orosz cég Szalay-Bobrovniczky cégével, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-vel közösen hozta létre a befektetési céget 2021-ben, kifejezetten a járműjavító megvásárlására. A privatizáció után nem sokkal a cég hatalmas közpénzesőnek örülhetett: a Magyar Vagon és az orosz Transmasholding egy egyiptomi projektre összesen 1,3 milliárd eurós hitelt (közel 500 milliárd forint) kaptak a magyar és orosz eximbanktól.
Tavaly júniusban végül magyar cégek kivásárolták a TMH Hungary Invest Zrt-t a Magyar Vagonból, ezzel megszűnt az orosz tulajdonrész a vasúti cégben. Az oroszok helyére a Solva Industrial Zrt. szállt be, ennek vezérigazgatója Komondi Zsolt, aki egyben a Magyar Vagon Zrt. igazgatósági elnöke is lett.
Komondi az Aerojet-cégcsoportban is feltűnt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagként. Szintén a Magyar Vagon igazgatóságából ismerős Nagy János, aki az Aerojet-cégek vezetésében is felbukkan a cégnyilvántartási adatok szerint.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022 májusában, összeférhetetlenség miatt lemondott az Aerojetben és a Magyar Vagonban tartott pozícióiról, így mostanra nekik nincsenek közvetlen pénzügyi érdekeltségei cégcsoportokban, korábbi közeli üzlettársai azonban bekerültek a cégek vezetésébe. A hadügyminiszter azóta rendszeres résztvevője azoknak a brüsszeli találkozóknak, amelyeken a nyugati szövetséges államok az ukrán védők felfegyverzését koordinálják. Ezekről a magyar kormánymédia nem számol be, az Átlátszó riporterének Belgiumba kellett utaznia ahhoz, hogy személyesen győződjön meg a magyar részvételről.
Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu
Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:
A témával kapcsolatban e-mailben kerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, valamint a Slovnaft sajtóosztályán keresztül Világi Oszkárt. Azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni az ukrán hadiipari együttműködésről szóló híreket, és hogy milyen információkat lehet tudni a tervezett gyártásról: hogyan finanszíroznák a repülőgépgyártást, mikor és hova kerülnének a legyártott gépek. Cikkünk megjelenéséig senkitől nem érkezett válasz. | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/05/26/magyar-allami-hatteru-korabban-szalay-bobrovniczky-kristof-altal-tulajdonolt-cseh-ceg-gyarthat-harci-repuloket-ukrajnanak/ | https://web.archive.org/web/20230724025206/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/05/26/magyar-allami-hatteru-korabban-szalay-bobrovniczky-kristof-altal-tulajdonolt-cseh-ceg-gyarthat-harci-repuloket-ukrajnanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szalay-bobrovniczky-kristof-korabbi-cege-gyarthat-harci-repuloket-ukrajnanak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-26 00:00:00 | [
"Bacsa György",
"Hernádi Zsolt",
"Komondi Zsolt",
"Nagy János",
"Palkovics László",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Világi Oszkár"
] | [
"Aero Vodochody",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"HSC Aerojet Zrt.",
"Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Honvédség",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.",
"Slovnaft",
"Solva Industrial Zrt.",
"TMH Hungary Invest Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"közigazgatás hallgatása",
"fegyver - hadiipar",
"infografika"
] | [] |
57,344 | A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | „Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.” | „Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
Így indokolja Reszkető Petra, a Budapest Intézet igazgatója, az Integritás Hatóság mellett működő, tíz kormányzati és tíz nem-kormányzati szakértőt a sorai között tudó Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) egyik civil tagja a munkacsoport tevékenységében való részvételtől való visszalépését. Reszkető már a harmadik a tíz, társadalmi munkában, fizetés nélkül dolgozó civil tagból, aki nem látta értelmét a további lelkes közreműködésnek. A két másik távozó, Fonyódi Krisztián és Essősy Zsombor nem fűzött nyilvános magyarázatot a kilépéséhez.
Reszkető Petra lemondásának közvetlen kiváltó oka a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) véleményezése körül kialakult vita volt a Korrupcióellenes Munkacsoportban. Az Integritás Hatóság március végén küldte meg a munkacsoportnak a „2023-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia” című dokumentumot, és a végrehajtására vonatkozó intézkedési tervet véleményezésre: a munkacsoport bevonását a kormány a kondicionalitási eljárásban vállalta.
Nem-kormányzati szervezetek (Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország) áprilisi értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan, köztük a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiával kapcsolatos vállalás is.
A stratégia tervezetének véleményezéséről szóló felkérésben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság és egyben a munkacsoport elnöke azt írta a KEMCS tagjainak, hogy „annak érdekében, hogy a Stratégiára vonatkozó észrevételekről, ajánlásokról az április végi ülésen a Munkacsoport Tagjai szavazni tudjanak, úgy gondoljuk, hogy április 25-ig egységes, ezeket tartalmazó anyagnak kell készülnie”. A civil tagok egy része, köztük az Átlátszó is írásbeli véleményt készített az anyagról az elnök által megadott határidőre, a beérkezett civil véleményekből éppen Reszkető Petra készített összefoglalót a hatóságnak.
Az Átlátszó is véleményezte a 2023-2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia tervezetét, amellyel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy pár előremutató intézkedés felvázolása mellett alapvetően hiányoznak belőle a korrupciós helyzetek hatékony kezelésének eszközei. A meglévő és tervezett korrupcióellenes intézkedések nagy részben csak a szabályozási és dokumentálási szinten jelennek meg: a szervezetek jellemzően „lepapírozzák” a jogszabályban előírt feltételek megvalósulását, elkészítik a szükséges szabályzatokat, jegyzőkönyveket és jelentéseket, a legtöbb esetben anélkül, hogy ezeknek az intézkedéseknek tényleges hatása lenne a szervezeti folyamatokra, és ebben az új stratégia elfogadása sem jelentene lényegi előrelépést. A dokumentum nem fogalmaz meg érdemi megoldási javaslatokat egyebek mellett arra sem, hogy az állami szervek kevés kivételtől eltekintve akadályozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, az érdemi párbeszédre, együttműködésre nem nyitottak, a kormánypárti sajtótermékek pedig rendszeres lejárató kampányokat folytatnak a korrupciófeltárással foglalkozó civil szervezetek ellen.
A KEMCS április 27-i ülésén azonban kiderült, hogy a munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai a megadott határidőig semmilyen észrevételt nem készítettek a korrupcióellenes stratégia tervezetére, a civil tagok által megfogalmazott véleményt pedig nem akarták munkacsoporti álláspontként megküldeni a kormánynak még akkor sem, ha kifejezetten megjelölésre kerül, hogy azt a munkacsoport nem-kormányzati szereplői készítették.
Ehelyett az állami delegáltak a stratégia tervezetére érkezett civil vélemények véleményezését határozták el, miközben a civilek véleményéről formális szavazásra nem is került sor.
Egyes civil tagok erre az ülésen, és utólag is értetlenségüknek adtak hangot: megértik, hogy az állami szervezetek delegáltjai nem véleményezik az állam által készített tervezetet, ám ebben az esetben értelemszerűen a civil vélemények összefoglalóját kellene a munkacsoport álláspontjaként prezentálni a kormánynak. Ettől az állami delegáltak elzárkóztak, és további egy hónapot kértek a civil álláspont felülvizsgálatára.
„A vége az lesz, hogy a KEMCS olyan időben küldi meg a kormánynak a nemzeti korrupcióellenes stratégiára vonatkozó észrevételeket, amikor azoknak már semmi értelme, mert túlhalad a stratégia elkészítésének a folyamata ezeken az észrevételeken” – írta az ülés után Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a munkacsoport levelezőlistájára.
Nem minden civil tag szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentését | atlatszo.hu
Szimbolikus jelentőségűnek tartja Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését, és a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat is tett mindkét oldal támogatásával. A három hónap alatt, megfeszített munkával készült jelentést a kormánynak nyújtják be – áll az Integritás Hatóság sajtóközleményében.
Az is kiderült az áprilisi ülésen, hogy a korrupcióellenes stratégia tervezetét az állami szereplők a stratégia végleges elfogadása előtt nem kívánják nyilvánosságra hozni és szélesebb körű társadalmi egyeztetésre bocsátani, hanem „a munkacsoport véleményét tekintik társadalmi egyeztetésnek”.
Tehát azt a véleményt, ahol a civil tagok határidőre elkészült véleményét most éppen az állami tagok kívánják határidőn túl felülbírálni.
A civileknek ez sem tetszett, e sorok szerzője, az Átlátszó delegáltja például úgy fogalmazott másnap a munkacsoport levelezőlistáján, hogy „tegnap nem sikerült jól a társadalmi párbeszéd, amennyiben elfogadjuk azt az álláspontot, már nem emlékszem pontosan kinek a részéről, hogy a stratégia társadalmi egyeztetése a KEMCS tíz (kilenc, nyolc, …) civil tagjával történik. Utólag itt szeretném jelezni, hogy nem érzem úgy, hogy a civil delegáltak saját magukon vagy a delegáló szervezeteken túl bárkit is reprezentálnának, tehát a véleményünk kikérése nem tekinthető társadalmi egyeztetésnek”.
Az Átlátszó is részt vesz az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjában | atlatszo.hu
Az Integritás Hatóságot nem önként hozta létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre: egyike volt annak a 17, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság.
Feltehetően ez volt az utolsó csepp a pohárban Reszkető Petrának, aki a lemondását bejelentő nyílt levelében egyebek mellett szóvá tette a stratégia társadalmi egyeztetésének hiányát is. A lemondott civil tagok helyének betöltésére a munkacsoportban új pályázatot írt ki az Integritás Hatóság. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/22/a-korrupcioellenes-strategia-koruli-titkolozas-miatt-mondott-le-a-korrupcioellenes-munkacsoport-civil-tagja/ | https://web.archive.org/web/20231207154417/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/22/a-korrupcioellenes-strategia-koruli-titkolozas-miatt-mondott-le-a-korrupcioellenes-munkacsoport-civil-tagja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcioellenes-strategia-koruli-titkolozas-miatt-mondott-le-a-korrupcioellenes-munkacsoport-civil-tagja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-22 00:00:00 | [] | [
"Korrupcióellenes Munkacsoport"
] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
57,345 | A szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba került | Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok. | Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok.
„- Figyelj! Tudok én üzletet csinálni. (…) Itt van ez a napszemüveg. Ezt 2500-ért vettem. – Boltba’ mennyi? – Háromszáz. Mondjuk ezzel pont átbasztak” – az Üvegtigrisből származó párbeszéd ma is aktuális, csak éppen másképp. A kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon keresztül uniós pénzből osztott csomagokat rászorulóknak. Emlékszik, mennyibe került egy liter tej 2017-ben? A KSH szerint 205 forintba, de az akciós katalógusok szerint ennél olcsóbban is meg lehetett venni. De nem a rászorulóknak.
„A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) a szegénység csökkentése érdekében a megfelelő étkezés és az alapvető fogyasztási cikkek hiányát kívánja enyhíteni, kiegészítve egyéb kísérő intézkedésekkel. Egyidejűleg két irányban is eredményt kíván elérni: egyrészt a rászorulóknál, másrészt fenntarthatósági oldalról” – az idézet a kormány oldaláról származik.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) által koordinált, 2018-ban indult alprogramról többször írtunk már: például itt és itt. Azt hónapokig titkolta az SZGYF, hogy pontosan mit tesznek az egyre dráguló, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba.
Üzleti titokra hivatkozva megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett záradékot, amelyben a három nyertes cég tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Az adatpert 2021 végén megnyertük elsőfokon, majd 2022 májusában jogerősen, másodfokon is. Ezután nagysokára végre megkaptuk a kért táblázatot is.
Pert nyertünk: nem titkolhatják a szegények élelmezésére kötött szerződés részleteit | atlatszo.hu
2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
Per a csomagok tartalmáért
De nézzük a részleteket. Azt korábban, a per indítása után megtudtuk, hogy pontosan mit tartalmaztak a csomagok, azok ára hogyan viszonyult a piaci árakhoz – legalábbis a mi akkori számításaink szerint. Az első, 2018-ban megrendelt csomagba az alábbi termékek kerültek: 1,5%-os tej, liszt, cukor, porcukor, méz, rizs, rövidcső tészta, tarhonya, zöldbab konzerv, szárazbab, étolaj, kakaós italpor, lekvár, gulyáskrém, mazsola, sűrített tej, sűrített paradicsom, löncshúskonzerv. Mindenből 1 darab.
A 2020-as árakat alapul véve bemutattuk, hogy a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal olcsóbb volt, mint a nyertesé.
Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja | atlatszo.hu
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
Az SZGYF holnapja a programban egy keretszerződésre hivatkozott – ezt időközben eltávolították. A főigazgatóság ezt azzal indokolta az Átlátszónak, hogy „az Ön által keresett RSZTOP projekt keretében lefolytatott eljárások még az EKR rendszerbe történő feltöltési kötelezettségen kívül kerültek lefolytatásra, az EKR-es közzétételi kötelezettség nem mérvadó. A Közbeszerzési Hatóság által működtetett CoRe rendszerében azonban valamennyi eljárás szerződése és a teljesítési adatok feltöltésre kerültek. A publikus CoRe felületén pedig mindenféle előzetes regisztráció nélkül rákereshet a kívánt szerződésre.”
A 9,5 milliárd forintos keretszerződés része, „az egyes termékekre vonatkozó egységárakat az Eladók ajánlatai tartalmazzák azzal, hogy azok táblázata jelen szerződés melléklete.” Ezt nem akarta kiadni az SZGYF, de a bíróság kötelezte rá.
2023-as árak 2017-ben
Három táblázatot kaptunk, ami 2017-ben, a szerződéskötés idején rögzítette az árakat. A keretszerződésben három cég adott ajánlatot, a Natur-Rost Kft., az Enger Kft. és a Káta-Mill Plus Bt.
Az SZGYF által megküldött melléklet szerint így alakultak az egyes termékek árai. A keretszerződést 2018-ban írták alá, de a közbeszerzés 2017-es volt, így a KSH 2017-es árait tettük melléjük összehasonlításképpen.
Az árakból egyértelmű a brutális túlárazás.
2017-ben 1 333 forintért kínálni az étolajat, ami 489 forint volt akkor a kiskereskedelemben, egyszerűen pofátlanság, ahogy a többi termék árazása is.
Ne feledjük, itt egy 9,5 milliárdos keretszerződésről beszélünk, nem arról, hogy leugrunk a kisboltba tejet venni. De a tejről se feledkezzünk meg. A Metro 2017-ben bruttó 159 forintért adta a 1,5%-os Riska tejet. A közbeszerzésen a tej ára 516 forintra ugrott. Több mint háromszorosára a piacon elérhető ajánlaténak.
A számok alapján újra lehet értelmezni a kormány oldalán lévő győzelmi jelentést. Sokkal több segítség kijöhetett volna a programból, ha piaci áron – még akkor is nyereséggel – adják a termékeket a nehéz helyzetben lévőknek. De nem így tettek, a szegényekre szánt pénzből alaposan túlárazott csomagokat osztottak. Mindezt kormánypárti politikusok tették, mint egyfajta jótevők.
Akinek esetleg az jár a fejében, hogy „de a szállítás, csomagolás nincs benne, az mennyi pénz”, annak idézzük fel első, a témában írt cikkünket. Mint akkor megírtuk, a logisztika a közbeszerzés szerint csomagonként 375 forintból is megoldható.
Címlapkép: Mihálffy Béla fideszes országgyűlési képviselő uniós élelmiszercsomagot oszt 2021 októberében (Fotó: a politikus Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/19/a-szegenyeknek-vett-unios-csomagban-a-159-forintos-tej-516-forintba-kerult/ | https://web.archive.org/web/20230523033446/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/19/a-szegenyeknek-vett-unios-csomagban-a-159-forintos-tej-516-forintba-kerult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szegenyeknek-vett-unios-csomagban-a-159-forintos-tej-516-forintba-kerult | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-19 00:00:00 | [] | [
"Enger Kft.",
"Káta-Mill Plus Bt.",
"Natur-Rost Kft.",
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"szociál",
"klientúra",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
57,346 | Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot a csónakázótóra, de a részletek nehezen derültek ki | A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban. | A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.
Sokatmondó adat, hogy a 2020-ban megítélt bő 200 milliárd forintos támogatások közel tizedét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el, az önkormányzati szereplőknek biztosított források több mint 80 százalékát pedig fideszes vezetésű települések kapták. Például Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc szülőfaluja, ami a stadion és kisvasút mellé egy csónakázó tavat álmodott meg gyaloghíddal, étteremmel és korcsolyapályával.
„A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. Ezt olyan desztinációs szemléletű, innovatív és komplex turisztikai fejlesztési projektek támogatásával éri el, amelyek gazdaságilag fenntarthatóak, és az egyes termékek összekapcsolódásán keresztül erősítik a térségi kínálatot, oldják a turizmus szezonális egyenlőtlenségeit” – ez olvasható öndefinícióként a kormányzati honlapon.
Ugyanitt a program zászlóshajójaként hivatkoznak a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióra, melynek a leírás szerint „célja, hogy elősegítse, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek meg tudjanak felelni a modern, XXI. századi turizmus kihívásainak és a vendégek igényeinek”.
A papíron szépen hangzó tervek és ígéretek a valóságban kevésbé magasztosak lettek: a Kisfaludy-program pénzeinek nagy része kormányközeli szereplőknél landolt. Néhány egyedi esetről az Átlátszó is beszámolt, a 2018 és 2021 közötti támogatásokat elemezve pedig a Válasz Online közölte a sokkoló adatot, miszerint az igénylők fél százaléka kapta a támogatások kétharmadát. A 24.hu cikksorozatban foglalkozott a Kisfaludy-programmal, amiből leginkább a Fidesz holdudvarára öntötték a közpénzt, ráadásul teljesen átláthatatlanul.
Pereskedni kellett az adatokért
Erre a problémára a Transparency International Magyarország (TI) is felhívta a figyelmet „Szoba kiváltsággal” című, 2021-ben megjelent tanulmányában, amelyben a koronavírus-járvány alatti turisztikai támogatások átláthatóságát és korrupciós kitettségét elemezte. A civil szervezet a 66 oldalas anyagban azt írja a Kisfaludy-programról, hogy annak „pályázati és elosztási mechanizmusai évek óta átláthatatlanok”, a járványhelyzet során pedig „különösen látványossá váltak e visszaélések”. A kormány ugyanis 2020-ban rekordösszegű közpénzzel támogatta a koronavírus miatti lezárások által nehéz helyzetbe került turisztikai szektort, ám a támogatásokat „meghirdetett (és átlátható feltételrendszerű) pályázat nélkül” osztották ki.
Nagy részük viszont a kormányhoz közeli szereplőkhöz került: „Miközben 2020-ban csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legjelentősebb forrásokat egy szűk kör kapta, melyben felülreprezentáltak a kormányközeli vállalkozások és települések. A száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el a teljes összeg több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot.” – olvasható a tanulmányban.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák | atlatszo.hu
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.
A TI szerette volna megismerni néhány projekt pályázati anyagát, ami alapján támogatást kaptak a beruházások. Ennek érdekében a civil szervezet 2021 áprilisában közadatigénylést nyújtott be a programot bonyolító állami céghez, a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, ám az megtagadta a válaszadást. A Transparency ezért pert indított a Hunguest Hotels Zrt., az Appeninn Hegyvidék Kft., a felcsúti önkormányzat, a Laposa Gasztro Kft., valamint a Laposa Friss Kft. támogatási anyagaiért.
A bíróság első- és másodfokon is a TI-nak adott igazat, és a kért adatok kiadására kötelezte a Kisfaludy2030 Zrt.-t. Az állami cég a Kúriánál fellebbezett a jogerős ítélet ellen, de hiába: a legfelsőbb bírói szerv is ugyanúgy döntött. Ezután a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozó állami cég megkezdte az adatszolgáltatást, ám rendkívül furmányosan, a „kíváncsiskodó” civilek dolgát lehetőleg minél jobban megnehezítve.
Nyomoz a rendőrség az adat(nem)kiadás miatt
A Kisfaludy2030 Zrt. azt egyáltalán nem volt hajlandó elárulni, hogy kik bírálták el a pályázatokat és döntöttek ezáltal a pénzek sorsáról. A többi dokumentumot pedig gyakorlatilag használhatatlanul adták ki.
„A Hunguest szállodák és a Club Aliga támogatására vonatkozó anyagokat összesen 16 e-mailben, mintegy 2500 darab, oldalanként külön-külön befényképezett PDF-ben küldte el. Méghozzá oly módon, hogy a Kisfaludy Zrt. a dokumentumokat egyenként feltöltötte a saját tárhelyére és külön jelszóval védett linkeken, 5 napon belül, egyetlen alkalommal tette letölthetővé a saját oldaláról.” – számolt be róla a TI idén február elején. De még ezzel sem volt vége a szivatásnak, az állami cég a klasszikus, feketével kitakarós eljárással is megnehezítette a papírok értelmezhetőségét.
„Ráadásul számos, az adófizetők által finanszírozott munkaórát fordítottak arra, hogy használhatatlanná tegyék a dokumentumáradatot. A rendelkezésre bocsátott iratok jelentős részét az adatszolgáltatást megelőzően olvashatatlanná tettek. Egyes dokumentumokat teljes egészében fekete színezéssel takartak el. Más esetekben meg a dokumentum sablonszerű alapadatain (pl. táblázatok fejlécein, intézmények megnevezésén és címén, tisztségviselők nevén és beosztásán, stb.) túl minden érdemi adatot rejtettek fekete szín mögé. Olyan dokumentum is bőven akadt, amit miniatűr méretűre kicsinyítve tettek olvashatatlanná.”
A Transparency szerint „az adatkiadás ilyen módja nemcsak teljességgel észszerűtlen, de törvénysértő is, hiszen nem felel meg a bíróság által a jogerős ítéletben előírt követelményeknek”. A civil szervezet ezért levélben szólította fel a Kisfaludy2030 Zrt.-t a bírósági ítéletben foglaltak maradéktalan és minél hamarabbi teljesítésére.
Ennek eredményeképpen az állami cég megismételte az adatok kiadását: nagylelkűen már 15 napos letöltési idővel és a kitakarások, valamint miniatürizálás nélkül. A döntéshozók és bírálók személyét azonban továbbra sem árulták el. A TI feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított közérdekű adattal visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt.
Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot
A TI által kiperelt iratok közül egy jókora adag a leghíresebb támogatott beruházásra, a felcsúti vasútállomás mellé épült „hattyúhidas” tóra vonatkozik. A projekt hivatalos neve „A felcsúti árvízcsúcs-csökkentő záportározó környezetének turisztikai célú fejlesztése” volt, amelynek összköltségét a helyi önkormányzat 1,479 milliárd forintra becsülte. Ehhez igényeltek és kaptak 1,45 milliárdos támogatást, vagyis a beruházás 98%-a közpénzből valósult meg.
A felcsúti záportározó létrejöttét 2001-ben az első Orbán-kormány vitatható módon segítette 2,7 milliárd forinttal. Azt a település jegyzője már 2015-ben bejelentette, hogy a helyszínen egy télen korcsolyapályaként használható csónakázótavat akar létesíteni az önkormányzat, ám a fejlesztés várható költségeiről ekkor még tudott konkrétumot mondani az Átlátszó kérdéseire.
Két évvel később, 2017-ben Felcsút 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Ennek keretében pedig a záportározóban egy mesterséges szigetet építettek, „melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával”.
Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből | atlatszo.hu
A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is.
Vagyis a megvalósítás lassan, de biztosan haladt, majd a miniszterelnök falujára rámosolygott a jóisten és a szerencse: 2019-ben a Kisfaludy2030 Zrt. állami támogatásra érdemesnek találta a csónakázótavas projektet. A felcsúti önkormányzat először 14,75 millió forintot kapott, amelyet a koncepcióterv és az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére költött.
Ezután, 2020 júliusában született meg az 1,45 milliárdos támogatásról szóló döntés a Kisfaludy2030 Zrt.-nél. Ezt pár hónappal később a 24.hu meg is írta a hivatalos nyilvántartás alapján, most pedig a TI-nak hála megismerhetők a részletek.
A felcsúti projektre vonatkozó iratok között számos, a közpénzek átláthatóságának szempontjából kevésbé releváns műszaki dokumentum szerepel a tetőlefolyó csatlakozások rajzától az étterem tűzjelzőjének tervéig. A lényeg viszont természetesen a pályázati adatlapokon és a megvalósíthatósági tanulmányokban szerepel.
Azokban írta le ugyanis a felcsúti önkormányzat a tavas-hidas-éttermes fejlesztés részleteit és várt (pozitív) hatásait, valamint azt, hogy szerinte miért indokolt és szükséges megvalósítani a beruházást. Az érvek pedig meggyőzték a Kisfaludy2030 Zrt.-t, hiszen megítéltek közel 1,5 milliárd forint állami támogatást a páratlan turisztikai attrakcióra.
Kis híd, nagy tervek
Mészáros László felcsúti polgármester 2019. augusztus elején töltötte ki a pályázati adatlapot, amelyen ismertette a kis Fejér megyei falu nagyszabású elképzeléseit. Eszerint az árvíztározó „turisztikai, sport és rekreációs célú hasznosítása során a vízpartra kisebb étterem épül”, melynek épületében egy sportszerbolt és a tavi csónakázás kiszolgáló helyiségei is helyet kapnak.
Továbbá a partról hídon megközelíthető, és szemérmesen „hullámzást csökkentő műtárgy” névvel illetett szigeten játszótér vagy pihenőpark, a tó partján pedig a kialakításra kerülő sétálóutakon kívül „télen korcsolyapályává alakítható sportpálya, közpark, tematikus játszótér épülhet”.
A pályázatban mintegy 1900 fősként szereplő falu első emberének elképzelései szerint a felcsúti kisvasút állomásépülete mellett létrejövő turisztikai fejlesztés „a természeti és közlekedési adottságok kihasználásával” jönne létre. „A Vál-völgyi Kisvasúton érkező családok az állomáson leszállva, alig pár száz méteres sétával elérhetik azt a komplexumot, ahol a család minden korosztálya találhat magának sportolási és rekreációs célú időtöltési lehetőséget” – írta Mészáros László.
Szerinte „a turizmus iránti növekvő igény” teszi indokolttá az önkormányzati szerepvállalást ezen a területen, és a várt plusz bevételek (pl. az étterem bérleti díja) mellett „a szolgáltatás közvetett pozitív hozadéka a társadalmi elégedettség növekedése útján is lemérhető” lenne. Ennél a résznél a munkahelyteremtést és a helyi intézmények (óvodák, iskolák, alapítványok) programjait támogató szolgáltatásokat sorolta fel, amelyeknek „nem minden esetben számszerűsíthető a pozitív eredménye, hozadéka”.
„Első körben az anyagi veszélyekkel kell számolni”
A Kisfaludy2030 Zrt.-től a projekthez első körben kapott 15 millió forintból 2019. szeptember végén készült Egyszerűsített Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) viszont foglalkozik a számszerűsíthető mutatókkal is. Ebben a 82 oldalas dokumentumban a projektet esetlegesen gátló/nehezítő körülmények közül az anyagi veszélyeket tették első helyre. Ide sorolták azt, ha netán a kért 1,5 milliárd forintnál kevesebb állami támogatást kapnak rá, vagy ha közbejön valami előre be nem tervezett munka.
Azt azonban több helyen is megemlítették az anyagban, hogy a projekt megvalósításába az önkormányzat fő partnerként a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt (FUNA) és az alapítvány által működtetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát vonja be. Ezek üzemeltetik ugyanis a felcsúti stadiont (Pancho Aréna), valamint az onnan induló kisvasutat, amelynek egyik megállója a tó szomszédságában található; továbbá a kisvonat végállomásánal fekvő, turisztikai szempontból szintén jelentős alcsútdobozi arborétumot, és a mellette fekvő Sport Hotelt.
„Mind infrastrukturális beruházásban szerzett tapasztalataik, mind az üzemeltetés során szerzett tapasztalataik alkalmassá és indokolttá teszik a jelen projektmegvalósítás bevonására.” – olvasható az EMT-ben kicsit zavaros magyarsággal az utánpótlásnevelő alapítványról, melynek elnöke Mészáros Lőrinc.
A FUNA tulajdonát képezi egyébként az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozzák létre. Ezeket a telektulajdonos alapítvány fogja üzemeltetni a tervek szerint, az éttermet pedig egy külsős cégnek adná bérbe a nagylelkű önkormányzat: „biztosítva ezáltal a dinamikus fejlődést a bérlőnek”.
Persze a falu is jól jár, vagy legalábbis nem rosszul: a tó, a sportpálya és az étterem bérbeadásából, valamint a bérlőktől forgalomarányosan kapott jutalékból összesen évi 11,1 millió forint bevétellel kalkuláltak az előzetes megvalósítási tanulmányban. Érdekes véletlen, hogy pont ugyanennyire saccolták a projekttel kapcsolatos működési kiadásokat (üzemeltetés, karbantartás, pótlás) is, vagyis azt hozták ki, hogy nullszaldós lesz a dolog – nem nyereséges, de nem is veszteséges. Utóbbi pedig elég volt ahhoz, hogy fenntarthatóvá nyilvánítsák, hiszen nem termel mínuszt az önkormányzatnak.
„A médiában negatív hír megjelenhet”
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány egyébként alaposnak és korrektnek mondható, mert adtak a látszatra, és a projektet esetlegesen nehezítő körülményekről is említést tesznek benne. Bár azt is elismerik, hogy ezekre meglehetősen kicsi az esély, legyen szó jogi, pénzügyi, vagy más típusú problémáról. Az EMT-ben 1-2 bekezdés foglalkozik például azzal, hogy mit szól majd a projekthez a helyi lakosság, és mennyire fontos a helyiek megelégedettségének elérése. Ennek érdekében tájékoztatják őket a beruházásról, annak munkahelyteremtő szerepéről, és a település pozitív megítélésének növekedéséről. Bár talán ez sem lesz elég, de mindegy.
„Mindezek ellenére létrejövő lakossági ellenállás, vagy a médiában szereplő negatív hír megjelenhet. Bekövetkezésének kockázata alacsony, a projekt megvalósulására csekély hatással bír.”
Az optimizmusuk indokolt, hiszen Felcsút egy ikonikus helyszín: innen származik Orbán Viktor miniszterelnök, és jóbarátja, az Orbán-kormány 2010-es hatalomrakerülése óta gázszerelőből milliárdossá vált Mészáros Lőrinc, a falu pedig igazi fideszes Disneyland lett az elmúlt években.
Mészáros Lőrinc cége bérli az éttermet
A miniszterelnök által alapított és Mészáros által igazgatott fociakadémia közpénzből (társasági adókedvezményből, vagyis az államkasszából átirányított összegekből) építhetett stadiont, kollégiumot, középiskolát, mindenféle sportpályákat és egyebeket, uniós támogatásból megépült a kisvasút a stadiontól az alcsúti arborétumig, most pedig a kettő között készül(t) a csónakázótó, a híd és az étterem. Nem mellékesen Mészáros Lőrincék cégének, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek a kivitelezésében.
Az utolsó szögig és vécékefetartóig közpénzből készülő Tó Étterem üzemeltetése szintén a híres családban marad: a felcsúti képviselőtestület a 2023. január 17-i testületi ülésen megszavazta, hogy az ingatlant 5+5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forint bérleti díjért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, más pedig nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
Úgy tűnik tehát, hogy határ a csillagos ég: minden megvalósul, amit kitalálnak, ráadásul minden közpénzből. Vélhetően nem a tó lesz az utolsó felcsúti fejlesztés, hiszen a kormány hosszú évek óta emlegeti, és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel, hogy tervben van a kisvasút meghosszabbítása. „A kisvasút bekötése Bicske állomásra a tervezés fázisában van, megvalósítása a közeljövőben várható”.
Címlapkép: Háttérben a felcsúti tó és a híd, előtérben a mellé épített korcsolyapálya 2022. december elején (fotó: Hadházy Ákos/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/16/felcsut-konnyeden-kapott-15-milliardot-a-csonakazotora-de-a-reszletek-nehezen-derultek-ki/ | https://web.archive.org/web/20230521001115/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/16/felcsut-konnyeden-kapott-15-milliardot-a-csonakazotora-de-a-reszletek-nehezen-derultek-ki/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felcsut-konnyeden-kapott-15-milliardot-a-csonakazotora-de-a-reszletek-nehezen-derultek-ki | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-16 00:00:00 | [
"Mészáros László",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Appeninn Hegyvidék Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Felcsút község Önkormányzata",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Laposa Friss Kft.",
"Laposa Gasztro Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Mészáros Gasztro Kft.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Talentis Group Beruházás-szervező Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,347 | 392 millió megy el az Európa-liga döntőre, ebből is Balásy Gyula cégei profitálnak | Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták. | Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták.
4,7 milliárd forint értékű közbeszerzést folytatott le a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2023 első negyedévében. Nagy verseny persze nem volt a tenderekért, hiszen a feladatokat egy olyan keretmegállapodás részeként osztották ki, amelynek csak egy nyertese volt korábban. Vagyis más már nem is tudott pályázni. Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből viszont annyi legalább kiderült, hogyan oszlott meg az összeg a különböző rendezvények között.
A legtöbb pénzbe a kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) eseményei kerülnek: összesen 2,4 milliárdot költenek rendezvényszervezésre. Őket követi a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. 536 millióval (pontosan meg nem nevezett célokra), illetve további 391,9 millió forinttal „komplex rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására” az UEFA Európa-liga döntőjéhez kapcsolódóan.
A listában szerepel még komplex rendezvényszervezési és kommunikációs feladatok ellátása kapcsán
a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (a 2023-as MIPIM Nemzetközi Ingatlanpiaci Szakkiállításhoz kapcsolódóan) – 25 millió Ft;
az MVM Ügyfélkapcsolati Kft. – 155,9 millió Ft;
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Szakma Sztár Fesztivál 2023 rendezvényszervezési feladatainak ellátása) – 89,9 millió Ft;
az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. külföldi rendezvényszervezési feladatok ellátása – 201 millió Ft, valamint a ProWein Düsseldorf 2023 szakkiállítás kapcsán – 97,8 millió Ft;
a HIPA Nonprofit Zrt. – 134,6 millió Ft;
a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Kft. – 220 millió Ft;
az MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. (a Budapest Central European Fashion Week AW23/24 rendezvény kapcsán) – 103 millió Ft;
a MAVIR Zrt. – 80 millió Ft;
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a Ludovika Fesztivál kapcsán) – 151 millió Ft;
és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. – 70 millió Ft.
A nyertes minden esetben a Lounge Event Kft. (korábban Moonlight Event Kft.) és a Visual Europe Zrt. párosa lett. Ennek oka, hogy a két céggel korábban keretmegállapodást kötött az NKOH, így minden rendezvényszervezési feladatot ők láthatnak el, más már nem is tud pályázni azokra.
Balásy Gyula cégei járnak jól
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A hivatal megalakulásakor a kormány azt mondta, így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ami részben meg is valósult: olcsóbb ugyan nem lett (az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre), de azt legalább már nem kell találgatni, ki nyeri el a tendereket. A megbízások többségét ugyanis Balásy Gyula cégei kapják, valamint az Antenna Hungária Zrt., amelynek kisebbségi tulajdonosa az állam, a többségi pedig a kormányközeli 4iG Zrt. 2022. február óta.
A Transparency International napokban publikált interaktív oldalán, a Tenderbajnokon ezt szépen mutatja is a grafikon. A képen azt látjuk, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt közbeszerzések többségét a Balásy-féle New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapja.
Szintén Balásy Gyula cége a Lounge Event Kft., ami a bevételét 4,2 millióról öt év alatt 23,4 milliárdra tornázta fel. Hasonló sikereket tudhat magáénak a Visual Europe Zrt., amelynek tulajdonosa a New Land Media. A cég 938 millióról 7,9 milliárdra növelte éves forgalmát 2017 és 2021 között.
Nem szereti a rivaldafényt
A Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula nem sokat szerepel a hírekben. Vélhetően mégis egyenlő azzal a B. betűvel jelzett személlyel, aki a leggazdagabb magyarok listáján a 78. helyet foglalja el.
Bár az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált illető nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, abból, hogy a „kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött”, és „állami megrendeléseket is elnyert”, nehéz lenne másra tippelni. Korábban a 92. helyen állt, és már akkor sem tetszett neki, hogy megemlékeztek róla:
Lapunk ennek ellenére 2020 februárjában bemutatta a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek tulajdonosának, Balásy Gyulának a frissen vásárolt luxusvillájáról készített drónfelvételeinket.
Balásy szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH határozata szerint azonban alaptalanul, mert a hazai és a nemzetközi jogi előírások alapján a sajtószabadságba belefér közüggyel kapcsolatban a magánszférát nem sértő drónfelvétel készítése.
A NAIH szerint is jogszerűen készítettünk drónfelvételeket a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula luxusvillájáról | atlatszo.hu
A NAIH szerint is jogszerűen készítettünk drónfelvételeket a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula luxusvillájáról. Az érveinket a Hatóság elfogadta, aminek különös jelentősége van a tényfeltáró újságírás mozgástere szempontjából. A közpénzen való gazdagodásról sokkal kevesebbet mond ugyanis az a szám, hogy valaki két év alatt nyolc milliárdot vett ki osztalékként a kormányzati propagandakampányokat vezénylő cégekből, mintha egy drónfelvételen látja a nyolc milliárd forint töredékéért vásárolt luxusvillát jó minőségű videón, illetve fényképeken. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/16/392-millio-megy-el-az-europa-liga-dontore-ebbol-is-balasy-gyula-cegei-profitalnak/ | https://web.archive.org/web/20231011040359/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/16/392-millio-megy-el-az-europa-liga-dontore-ebbol-is-balasy-gyula-cegei-profitalnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/392-millio-megy-el-az-europa-liga-dontore-ebbol-is-balasy-gyula-cegei-profitalnak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-16 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Agrármarketing Centrum Kht.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.",
"HIPA Nonproft Zrt.",
"KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Mavir Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"MVM Ügyfélkapcsolati Kft.",
"Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Visual Europe Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
57,348 | „Mindent elvettek tőlem” – Bíróság elé állt Töröcskei István egykori bankvezér | A gyanúsítottak kihallgatásával kezdte meg a bizonyítási eljárást a Fővárosi Törvényszék a Széchenyi Bank-perben. | Letöltendő börtönbüntetést kér Töröcskei Istvánra és feleségére az ügyészség, amely számos gazdasági bűncselekménnyel vádolja a korábbi Fidesz-közeli üzletembert.
Gondterhelten lépkedett a bíróság folyosóján a tárgyalás előtt a becsődölt Széchenyi Bank vezére, ami érthető, hiszen a mostani perben dőlhet el élete hátralévő része. A 73 éves Töröcskei ugyanis kilenc év fegyházat kapott volna, ha már az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét, ám ezt nem tette meg, így akár 25 évig is a rácsok mögött maradhat.
Mindent elvettek tőlem (...) A pénzügyi csődbe magam is beleroppantam - jelentette ki Töröcskei, amikor a bíró a vagyoni állapotáról kérdezte. Kiderült, nincs ingatlana, se megtakarítása, mindössze félmilliárd forint feletti tartozásról számolt be, ám még azt sem tudta megmondani, ez pontosan mekkora összeg. Nyugdíjasként éli mindennapjait, a ház, ahol a lakcíme van, a gyermekei tulajdonában van.
Vallomásában felidézte nem mindennapi banki karrierjét, és részletesen feltárta, miért hamis szerinte az ügyészség azon álláspontja, hogy fiktív hiteleket helyeztek volna ki, amelyek egy részével sajátjukként rendelkeztek, illetve állította, vagyonkezelői kötelezettséget sem sértettek.
Töröcskei szerint - noha ő próbálkozott - az állam nem volt érdekelt a Széchenyi Bank megmentésében.
“Az életemet tisztességesen éltem, a jövőben is tisztességesen fogom élni” - fogalmazott.
Míg a volt bankvezér némi bizonytalansággal, de összeszedetten olvasta fel vallomását, felesége, a másodrendű vádlott T. Zs. jóval nehezebben viselte a megpróbáltatást.
A védekezése egy részét sírva adta elő, többször meg kellett szakítania, hogy a könnyeit törölgesse, egy ponton még a bíró is megkérdezte, tartsanak-e egy rövid szünetet, amit az asszony visszautasított.
“A férjemmel mindig is tisztességesen éltünk, igyekeztünk a szabályok szerint vállalkozni. (...) Sem a bankból, sem a bank vállalkozásaiból családunk nem jutott vagyonhoz. Ellenkezőleg, gyakorlatilag tönkrementünk” - mondta elcsukló hangon.
T. Zs. - aki maga is vezető volt a bank - ma már úgy látja, “hiba volt a munkaszervezetet teljesen magára hagyni”, de bízott a pénzintézetnél dolgozó, magasan képzett szakemberekben.
Töröcskei korábban ezer szállal kötődött a jobboldalhoz, egy időben résztulajdonosa volt a Hír TV-nek és a Magyar Nemzetnek, sőt, 2011-ben a Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatói székét is megkapta. Töröcskei állítólag jó viszonyt ápolt Simicska Lajos időközben szintén kegyvesztetté vált nagyvállalkozóval és a Fidesz felső körével.
Az első szünet elrendelése után Töröcskei már jóval oldottabb hangulatban volt, mint az elején, mosolyogva fogott kezet több vádlott-társával, köztük Vitézy Tamással, aki Orbán Viktor miniszterelnök távoli rokonságához tartozik.
A Fidesztől ugyancsak eltávolodott üzletember az ügyészség szerint bűnsegédként vett részt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésében, és ezért négy év letöltendő szabadságvesztést kért rá.
A 15 vádlottnak csak egy részét sikerült meghallgatnia a bíróságnak hétfőn, a többieknek a következő tárgyalási napon, szeptemberben lesz lehetőségük előadni a saját verziójukat.
Milliárdos kárt okoztak
A vád szerint Töröcskei István és felesége saját cégen keresztül többségi tulajdonjogot szerzett a pénzintézetben, amelynek megszerzésére jelentős hitelt vettek fel. A Széchenyi Bank azonban a kezdetektől fogva veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely azonban sem erre, sem a hitel visszafizetésére nem volt képes, ezért Töröcskei István az ügyészség álláspontja szerint ekkor úgy döntött, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő.
Emellett Töröcskeiék 2013-ban több mint 3 és fél milliárd forint értékben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek. Továbbá ugyanebben az évben további olyan hitelek kihelyezéséről is döntöttek, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, ezzel pedig további több mint 2,3 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a Széchenyi Banknak. | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/mindent-elvettek-tolem-birosag-ele-allt-torocskei-istvan-egykori-bankvezer/tw169s1 | https://web.archive.org/web/20230606134110/https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/mindent-elvettek-tolem-birosag-ele-allt-torocskei-istvan-egykori-bankvezer/tw169s1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmindent-elvettek-tolemr-n-birosag-ele-allt-torocskei-istvan-egykori-bankvezer | Blikk | hungarian-news | 2023-06-05 20:55:04 | [
"Töröcskei István",
"Töröcskei Zsuzsa"
] | [
"Széchenyi Bank"
] | [] | [
"csődbűntett",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
57,349 | Stumpf István távozik a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány éléről | Kialakult némi konfliktus közte és a kuratórium között. | Stumpf azt állítja, a távozásának oka az, hogy összekülönbözött a kuratóriummal („kuratóriumi társai többségével nem tudta elfogadtatni álláspontját”).
Az ügy már csak azért is pikáns, mert annak idején Stumpf volt a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos.
Stumpf úgy folytatja, hogy – a szenátus véleményével összhangban – dr. Fiath Attilát szerette volna rektorként látni az egyetem élén.
A szenátus többsége dr. Fiath Attila mellett tette le a voksát, de a kuratórium 3:2 arányban a szenátusi állásfoglalással és a kuratóriumi elnöki előterjesztéssel szemben a megbízott rektor, dr. Horváth Ágnes munkájának folytatására szavazott. | https://rtl.hu/belfold/2023/06/05/stumpf-istvan-tokaj-hegyalja-egyetemert-alapitvany-tavozas | https://web.archive.org/web/20231112055115/https://rtl.hu/belfold/2023/06/05/stumpf-istvan-tokaj-hegyalja-egyetemert-alapitvany-tavozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stumpf-istvan-tavozik-a-tokaj-hegyalja-egyetemert-alapitvany-elerol | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-05 06:59:00 | [
"Stumpf István"
] | [
"Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
57,350 | Minden állami tulajdonú kastély magánkézbe adható lenne a benne lévő a képekkel és bútorokkal együtt, | Nemcsak az ingatlant, de a benne lévő bútorokat vagy festményeket is ingyen megkaphatják azok, akik sikerrel pályáznak az állami kastélyok tulajdonjogára. Ráadásul csak azokat az épületeket kell majd továbbra is közcélra használni, amelyekben az átadáskor működik például múzeum. A Momentum szerint több kastélyt szándékosan zárhattak be, hogy magáncélra használhassák majd azokat az új tulajdonosaik. | Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkár és miniszterhelyettese korábban azt mondta: magántőke kell a felújított állami kastélyok üzemeltetéséhez.
A magyar állam közpénzből felújította ezeket a kastélyokat, akkor hogyan hozhatók ebbe privát források ezeknek a kastélyoknak az üzemeltetésébe
Ezért javasolta Lázár János minisztériuma azt, hogy ingyen adják magánkézbe az állami tulajdonú kastélyok egy részét. A Miniszterelnökség vezetője a Híradó kérdésére március végén még arról beszélt: azért kellenek a magántulajdonosok, hogy hatékonyabban lehessen közcélokra hasznosítani az épületeket.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a korábban azt mondta, az épületek funkciójával kapcsolatban, hogy
A Momentum szerint nem véletlenül zártak be több kastélyt a törvény elfogadása előtt. Bedő Dávid képviselő szerint lehetséges, hogy a bezárások annak érdekében történtek, hogy
rá tudják fogni, hogy semmilyen közfeladatot nem lát el.
Az országgyűlés elé még be sem nyújtott törvényjavaslat értelmében ráadásul nemcsak a kastélyokat, de a bennük lévő ingóságokat, így a bútorokat vagy festményeket is ingyen átadhatják magántulajdonosoknak, kivéve, ha ezek a kastélyban működő múzeum vagy közgyűjtemény részét képezik.
Hétfőn a Híradó kérdéseire a kormány azt közölte: nem ingyen adják a kastélyokat, mert cserébe azok példaértékű fejlesztését és üzemeltetését várják el. Hozzátették: a törvénytervezet társadalmi egyeztetése és a parlamenti viták során a minisztéroum minden kérdésre választ ad majd.
Április közepén egyébként Lázár János arról beszélt: a kastélyokat nagy cégek, például a Mol, az OTP vagy a Richter kaphatná meg az államtól. Az OTP és a Richter nem zárkózna el ettől. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/05/kastelyok-magyarorszagon-allami-tulajdon-palyazat | https://web.archive.org/web/20230605173433/https://rtl.hu/hirado/2023/06/05/kastelyok-magyarorszagon-allami-tulajdon-palyazat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-allami-tulajdonu-kastely-magankezbe-adhato-lenne-a-benne-levo-a-kepekkel-es-butorokkal-egyutt | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-05 07:06:00 | [] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"állami/önkormányzati szerződések",
"kastély",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Kastélyprogram"
] |
57,351 | Rengeteget kerestek Matolcsy Ádám és barátai a Nemzeti Bankon | A Magyar Nemzeti Bank több százmilliárd forintos vesztesége ellenére is nyereségesek lettek tavaly a jegybank rendszeres partnerei. A bank székházát felújító holding több mint 13 milliárdos profitot ért el tavaly, míg a jegybank kommunikációját végző cég 3 milliárdos árbevétele mind a Nemzeti Banktól érkezett. Jól ment Matolcsy György fiának bútorcége is, Matolcsy Ádám 300 millió forint osztalékot vett fel a cégből. | Csak a ponyvára került dekoráción látható a Magyar Nemzeti Bank díszes székháza. Egy közeli lakóház tetőteréből készült fényképen látszik, hogy a műemléki épület belső terei szinte teljesen eltűntek.
A Magyar Nemzeti Bank székházát 2021-ben kezdték el felújítani és a tervek szerint a jegybank alapításának 100. évfordulójára, 2024-re lesz kész. A megbízási szerződés szerint a kivitelező 54 milliárd forintért végzi el a munkálatokat.
Ez a kivitelező a Raw Development Kft., amelynek tulajdonosa Somlai Bálint. Ő a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja. A cég árbevétele ugyan tavaly az egy évvel korábbinak a fele, profitja pedig az egyötöde lett, ám a céget tulajdonló holding, a Somlai Invest tavaly jelentősen növelte a profitját, 8,6 milliárdról 13,6 milliárd forintra. Osztalékot viszont nem vettek ki.
Somlai Bálint volt az, akit egy különleges luxus sportautóval fotózott le a Direkt36 munkatársa tavaly Budapesten.
„Egy kerekének az ára a kerékcsavarokkal együtt körülbelül 7 millió forintba kerül" – ezt mondta áprilisban a tényfeltáró lap munkatársa Házon kívül című műsorunknak. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/05/matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-szaraz-istvan-somlai-istvan-magyar-nemzeti-bank-gazdasag | https://web.archive.org/web/20230606185037/https://rtl.hu/hirado/2023/06/05/matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-szaraz-istvan-somlai-istvan-magyar-nemzeti-bank-gazdasag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rengeteget-kerestek-matolcsy-adam-es-baratai-a-nemzeti-bankon | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-05 07:10:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft.",
"Somlai Invest Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.