news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
57,352 | Eltűnt EU-s pénzek: kiderült, hogy már 2018-ban megszüntették a nyomozást | A 2016-ban kirobbant botrány után indult nyomozás során a NAV öt gyanúsítottat hallgatott ki, majd két év múlva csendben lezárták az ügyet. | Írásbeli kérdéssel fordult május 18-án Hadházy Ákos Polt Péter legfőbb ügyészhez a Bátonyterenyei logisztikai központ ügyében. A független országgyűlési képviselő azt tudakolta, hogy tart-e még a 2016-ban indult nyomozás, van-e gyanúsítottja az ügynek, hány tanút hallgattak meg, bíróságra került-e már az ügy, történt-e felelősségrevonás, vagy ha nem és az eljárást megszüntették, akkor milyen okból?
Annak idején Hadházy Ákos mutatta be, hogy egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ építésére 837 és 496 millió forintot kapott a 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból a Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. A nevét később Ökogroup Zrt.-re váltó cég az Európai Uniós támogatással megindított projekt során Bicskén a földmunkákat végezte el, Bátonyterenyén pedig a tervekben szereplő egyik épület vázát állította fel. Később a Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták. | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/05/eu-s-penzek-megszuntetett-nyomozas-bicskei-batonyterenyei-logisztikai-kozpont-hadhazy-akos-polt-peter | https://web.archive.org/web/20231109195257/https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/05/eu-s-penzek-megszuntetett-nyomozas-bicskei-batonyterenyei-logisztikai-kozpont-hadhazy-akos-polt-peter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-eu-s-penzek-kiderult-hogy-mar-2018-ban-megszuntettek-a-nyomozast | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-05 07:16:00 | [
"Polt Péter"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)",
"Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft.",
"Ökogroup Zrt."
] | [
"Bátonyterenye",
"Bicske",
"Fejér megye",
"Nógrád megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"fuvarozás - logisztika",
"ügyészség",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Bátonyterenyei és bicskei logisztikai központok"
] |
57,353 | Orbán Viktor szerint az Európai Unió miatt csúszik Paks2 építése | Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe. | Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/paks2-orban-viktor-europai-unio-javor-benedek-unios-kepviselo | https://web.archive.org/web/20230605222054/https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/paks2-orban-viktor-europai-unio-javor-benedek-unios-kepviselo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-szerint-az-europai-unio-miatt-csuszik-paks2-epitese | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-03 07:28:00 | [
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter"
] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"atom",
"EU",
"építőipar",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
57,354 | Alig egy hónap múlva bármelyik állami tulajdonú kastély ingyenesen magánkézbe adható lesz | Ezt tartalmazza a Lázár János vezette minisztérium törvényjavaslata. Korábban 12 kastély privatizálásáról volt szó, a mostani szövegben viszont már semmilyen korlát nincs. A miniszter korábban azzal indokolta az ötletet, hogy az állam nem elég jó gazdája a kastélyoknak. A Momentum minden érintett kastélynál ellenállást szervez, mert szerintük a kormány „haveroknak játssza át a milliárdos közvagyont”. | Ezt tartalmazza a Lázár János vezette minisztérium törvényjavaslata. Korábban 12 kastély privatizálásáról volt szó, a mostani szövegben viszont már semmilyen korlát nincs. A miniszter korábban azzal indokolta az ötletet, hogy az állam nem elég jó gazdája a kastélyoknak. A Momentum minden érintett kastélynál ellenállást szervez, mert szerintük a kormány „haveroknak játssza át a milliárdos közvagyont”. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/kastely-ingyenesen-magankezbe-adhato-lazar-janos-momentum-tiltakozas | https://web.archive.org/web/20230610171027/https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/kastely-ingyenesen-magankezbe-adhato-lazar-janos-momentum-tiltakozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alig-egy-honap-mulva-barmelyik-allami-tulajdonu-kastely-ingyenesen-magankezbe-adhato-lesz | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-03 07:30:00 | [] | [
"Építési és Beruházási Minisztérium"
] | [] | [
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"kastély",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Kastélyprogram"
] |
57,355 | Százmilliárdokat tehettek zsebre a kormányközeli építési cégek | Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer. | Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/epitesi-vallalkozas-kormanykozeli-market-zrt-garancsi-istvan-meszaros-lorinc-hadhazy-akos | https://web.archive.org/web/20230604104959/https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/epitesi-vallalkozas-kormanykozeli-market-zrt-garancsi-istvan-meszaros-lorinc-hadhazy-akos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliardokat-tehettek-zsebre-a-kormanykozeli-epitesi-cegek | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-03 07:33:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Market Építő Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,358 | Orbán Győző egymilliárd, Tiborcz István kétmilliárd forintot vett ki osztalékként cégeiből | Jó évük volt Orbán Viktor családtagjainak 2022-ben. Rekordnyereséget ért el a miniszterelnök apjának bányászati cége, amelyből Orbán Győző egymilliárd forint osztalékot kapott, vagyis az év minden napján 2,8 millió forintot fialt neki a bányacég. Ennél jóval többet termeltek a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásai. A BDPST Zrt.-nek sok ingatlanbefektetése és szállodája van országszerte. Tavaly megszerezték Budapest impozáns, bár leromlott állapotban lévő szállodáját, a Gellértet is. A cégbirodalom adózás utáni nyeresége közel 22 milliárd forint lett. Tiborcz István ebből kétmilliárd forintot vett ki osztalékként, a nyereség többi részét a cégben hagyta. Orbán ennél jóval szerényebb bevallott vagyonnal rendelkezik, egy ház Felcsúton, a budai otthonuk fele, és 14 millió forint a feleségével közös számlán. Orbán Viktornak ez az összes vagyona a január végi vagyonnyilatkozata szerint. | Jó évük volt Orbán Viktor családtagjainak 2022-ben. Rekordnyereséget ért el a miniszterelnök apjának bányászati cége, amelyből Orbán Győző egymilliárd forint osztalékot kapott, vagyis az év minden napján 2,8 millió forintot fialt neki a bányacég. Ennél jóval többet termeltek a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásai. A BDPST Zrt.-nek sok ingatlanbefektetése és szállodája van országszerte. Tavaly megszerezték Budapest impozáns, bár leromlott állapotban lévő szállodáját, a Gellértet is. A cégbirodalom adózás utáni nyeresége közel 22 milliárd forint lett. Tiborcz István ebből kétmilliárd forintot vett ki osztalékként, a nyereség többi részét a cégben hagyta. Orbán ennél jóval szerényebb bevallott vagyonnal rendelkezik, egy ház Felcsúton, a budai otthonuk fele, és 14 millió forint a feleségével közös számlán. Orbán Viktornak ez az összes vagyona a január végi vagyonnyilatkozata szerint. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/02/politikusok-rokonai-belfold-politika-orban-viktor | https://web.archive.org/web/20231213085919/https://rtl.hu/hirado/2023/06/02/politikusok-rokonai-belfold-politika-orban-viktor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-gyozo-egymilliard-tiborcz-istvan-ketmilliard-forintot-vett-ki-osztalekkent-cegeibol | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-02 07:48:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Hotel Management Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"bányászat",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,359 | Bayer Zsolték értékteremtő cége nagyot szakított | 104 millió forint bevételből 89 millió forint adózott eredményt ért el az 1100ÉV Kft, ami értéket teremt. | Tavalyi beszámolója szerint meghaladta a százmillió forintot a Bayer Zsolt kormánypárti publicista többségi tulajdonában álló 1100ÉV Kft. bevétele. A cég – amelynek főtevékenysége film-, video-, televízióműsor-gyártás – 2021-ben még veszteséges volt, de tavaly kifejezetten sikeres évet zárt, hiszen
a 104 millió forint bevételből 89 millió forint adózott eredményt ért el.
A nyereségből a tulajdonosok 25 millió forintot vettek ki osztalékként. Az eredménytartalék a beszámoló szerint negatív ugyan, de a cégnek van 50 millió forint lekötött tartaléka, illetve követelésként is nyilvántartanak 105 millió forintot. A cégnek nincs alkalmazottja, így bérköltsége sem keletkezett.
A hvg.hu írta meg márciusban, hogy az 1100ÉV Kft. januárban 40 millió forintot kapott támogatásként a Szerencsejáték Zrt-től. Az utóbbi időben ugyan az állami cég visszavett a szponzori tevékenységéből, de Bayer és mostohafia cége a legmagasabb összeget kapta a tavaly november és idén február közti időszakban. A kormány szerint azért, mert értékteremtő. | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/bayer-zsolt-cege-1100ev-ertekteremto | https://web.archive.org/web/20231110172705/https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/bayer-zsolt-cege-1100ev-ertekteremto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsoltek-ertekteremto-cege-nagyot-szakitott | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-01 08:08:00 | [
"Bayer Zsolt"
] | [
"1100ÉV Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,360 | Szijjártó Péter feleségének belsőépítészeti cége milliárdos bevételt termelt | 436 millió forint osztalékot vett ki a kíváncsiskodók számára szinte láthatatlan cégéből Szijjártó-Nagy Szilvia. | Szokatlan körülményei ellenére egyre jobban teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítészeti cége: rejtély, hogyan bukkannak rá az Interior Design Kft.-re megrendelői, mert nincsen honlapja, semmilyen nyilvánosan elérhető referenciája. Hiába próbáltunk telefonszámot találni a céghez, nem jártunk sikerrel, elektronikus elérhetőséget is csak a hivatalos cégjegyzékben találtunk.
Ez a nem túl információdús látvány fogadja az interiordesign.hu látogatóit, csak onnan tudjuk hogy ez tényleg a cégé, hogy a nyilvános adatok szerint az Interior Design Kft. használja:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének cége már indulása után 9 hónappal egy Porsche Cayenne luxusautót lízingelt. A 2019 nyarán létrehozott belsőépítészettel, divat- és formatervezéssel foglalkozó cég működése első bő fél évében 229 millió forint forgalmat bonyolított. 2020-ban 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétel mellett 294,2 millió forint adózott eredményt, 2021-ben 781 millió forint árbevétel mellett 418 millió forint adózott eredményt ért el.
Tavaly pedig 1 milliárd 503 millió forintos bevételt sikerült összehozni, 545,8 millió forintos adózott eredménnyel. | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/szijjarto-peter-felesege-ceg-bevetel-millio | https://web.archive.org/web/20231227081644/https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/szijjarto-peter-felesege-ceg-bevetel-millio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-felesegenek-belsoepiteszeti-cege-milliardos-bevetelt-termelt | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-01 08:11:00 | [
"Szijjártó-Nagy Szilvia"
] | [
"Interior Design Belsőépítészeti Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás"
] | [] |
57,361 | Várkonyi Andreáék még villájukkal is pénzt tudnak csinálni | Másnak viszi, nekik hozza. Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc közösen hagyta jóvá beszámolójukat. Illetve otthonuk pénzügyeit. | A múlt héten szerdán taggyűlést tartottak a budapesti Váci utcában az EKHO Belvedere Kft. tagjai: Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea jóváhagyták közös cégük tavalyi beszámolóját. Ez így nagyon hivatalosan hangzik, de valójában családi otthonuk ügyeiről döntöttek, hiszen az EKHO Belvedere Kft. birtokolja azt a luxusvillát, amelyben élnek.
Az rtl.hu tavaly írta meg, hogy az EKHO Belvedere Kft. megszerzésével hivatalosan is a Mészáros-Várkonyi házaspár tulajdonába került az a XII. kerületi a Széchenyi-hegyen található épület, amelyről már tudni lehetett, hogy ők lakják. Korábban több lap is beszámolt az ott zajló felújítási munkákról, például arról, hogy egy 800 kilós trezort emeltek be daruval az épületbe.
A cégnek valószínűleg az a fő funkciója, hogy ezen keresztül birtokolják a villát.
Saját tőkéje a mérleg szerint 1,5 milliárd forint, az eszközök közt 1 milliárd 475 millió forint tárgyi eszköz szerepel, vélhetően maga a villa. Követelésként 100 millió forintot, rövid lejáratú kötelezettségként 44 millió forintot tüntettek fel.
Az EKHO Belvedere Kft-nek 2022-ben 98 millió forint bevétele keletkezett. Emellett 65 millió forint kiadása volt, itt számolták el vélhetően a villa közüzemi díjait és a karbantartás költségeit, de a kiadások többsége nem részletezett egyéb szolgáltatás igénybevétele volt. A cégnek egyetlen alkalmazottja van, bérköltsége 2022-ben 853 ezer forint volt, ami arra utal, hogy őt csak részmunkaidőben foglalkoztatják. | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/varkonyi-andrea-villa-ceg-meszaros-lorinc | https://web.archive.org/web/20231112133114/https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/varkonyi-andrea-villa-ceg-meszaros-lorinc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varkonyi-andreaek-meg-villajukkal-is-penzt-tudnak-csinalni | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-01 08:13:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"EKHO Belvedere Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás"
] | [] |
57,362 | Schadl György feleségének végrehajtói irodája csaknem 250 millió forintos nyereséget ért el tavaly | Schadl-Baranyai Helga cége több mint 523 millió forintos árbevétellel büszkélkedhet 2022-ben. | Hiába függesztették fel állásából, igen jó évet zárt a Schadl-Baranyai Helga által vezetett végrehajtói iroda – derült ki a cég beszámolójából.
Schadl György feleségét ugyanis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felfüggesztette végrehajtói pozíciójából, miután kiderült, hogy ő is gyanúsítottja, majd vádlottja lett az utóbbi évek egyik legnagyobb korrupciós botrányának. Az ügyészség pénzmosással vádolja, amiért engedve férje kérésének egy széfben helyezett el több mint 100 millió forint értékű ékszert.
Helyettesítésére Bihari Zsófiát jelölték ki, aki egy másik saját végrehajtói irodát is üzemeltet, de e mellett tulajdont is szerzett Schadl-Baranyai Helga cégében. Schadl feleségének irodája így folytathatta a működését, méghozzá igen nyereségesen:
a Schadl-Baranyai Helga és Társa Végrehajtói Iroda a közzétett beszámoló szerint 523 millió forintos árbevételt ért el 2022-ben, az adózott eredménye pedig 249 millió forint lett.
A cég jegyzőkönyve szerint osztalékelőleget vettek fel, a maradék pénzt pedig az eredménytartalékba helyezték, de azt nem részletezték, hogy ezek pontosan mekkora összegek voltak.
A jogszabályok szerint hiába függesztenek fel egy végrehajtót, továbbra is az ő irodájában keletkezik a bevétel, ha a végrehajtó helyettese tulajdonosként jelenik meg a cégben. Feltehetően ez történt itt is, Bihari Zsófia belépett a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtói Irodába, így továbbra is a felfüggesztett végrehajtó irodája intézkedhet az egyes ügyekben (nem kell a folyamatban lévő ügyekben értesíteni az érintetteket, hogy más jár el). A bevétel is itt keletkezett, bár osztalékot nem fizettek, csak ismeretlen nagyságú osztalékelőleget vettek fel.
Schadl-Baranyai Helga helyettese, Bihari Zsófia is nagyon jó évet zárt: saját cégében 117,6 millió forintos adózott eredményt ért el, amelyből 60 millió forintot vett fel osztalékként.
Schadl György végrehajtói irodája is jól termelt tavaly, több mint 126 millió forint volt az árbevétel. | https://rtl.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-felesegenek-helyettese-60-milliot-kaszalt-a-tavalyi-ev-utan | https://web.archive.org/web/20230923201818/https://rtl.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-felesegenek-helyettese-60-milliot-kaszalt-a-tavalyi-ev-utan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-felesegenek-vegrehajtoi-irodaja-csaknem-250-millio-forintos-nyereseget-ert-el-tavaly | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-05-31 08:24:00 | [
"Bihari Zsófia Nóra",
"Schadl-Baranyai Helga"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda"
] | [] | [
"pénzmosás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,363 | Matolcsy Ádám és baráti köre jól megszedte magát a 400 milliárdos veszteséget termelő jegybankon | A Magyar Nemzeti Bank 400 milliárd forintos vesztesége ellenére is nyereségesek lettek tavaly a jegybank rendszeres partnerei. | A Magyar Nemzeti Bank 400 milliárd forintos vesztesége ellenére is nyereségesek lettek tavaly a jegybank rendszeres partnerei.
Az MNB székházát 2021-ben kezdték el felújítani és a tervek szerint a jegybank alapításának 100. évfordulójára, 2024-re lesz kész, a megbízási szerződés szerint 54 milliárdért. A Raw Development Kft. tulajdonosa Somlai Bálint, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja. A cég árbevétele tavaly az egy évvel korábbinak a fele, profitja az ötöde lett, de a céget tulajdonló holding, a Somlai Invest tavaly növelte a profitját: 8,6 milliárdról 13,6 milliárd forintra. (Osztalékot nem vettek ki.)
Matolcsy Ádám másik barátja, Száraz István látja el az MNB kommunikációs feladatait: a cége, a Frank Digital tavaly szinte teljes árbevételét (3,3 milliárd forint) az MNB-től kapta, ennek 20 százaléka, 718 millió forint volt a tiszta profit.
De jól ment Matolcsy György fiának bútorcége, a Balaton Bútor is, az MNB által felújított egykori Postapalota bútorozását végezte: a profitja tavaly az előző évi duplája, 300 millió forint lett, amit Matolcsy Ádám osztalékként ki is vett a cégből – írta meg az RTL.
Számos gazdasági csodának lehettünk tanúi az elmúlt 12 évben, de talán egy sem volt olyan extrém, olyan merész, olyan hivalkodó, mint a jegybankelnök fiának és barátainak mesés meggazdagodása. Erről szólt a Magyar Jeti egyik része is: | https://444.hu/2023/06/05/matolcsy-adam-es-barati-kore-jol-megszedte-magat-a-400-milliardos-veszteseget-termelo-jegybankon | https://web.archive.org/web/20230607015922/https://444.hu/2023/06/05/matolcsy-adam-es-barati-kore-jol-megszedte-magat-a-400-milliardos-veszteseget-termelo-jegybankon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-es-barati-kore-jol-megszedte-magat-a-400-milliardos-veszteseget-termelo-jegybankon | 444 | hungarian-news | 2023-06-06 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,364 | Bíróság: A hulladékkoncessziós szerződés mellékletei is nyilvános adatok | Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van. | Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van.
Első fokon megnyerte a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet azt a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos pert, amelyből kiderülhet, pontosan milyen feltételekkel kapta koncesszióba a hazai hulladékgazdálkodást a Mol.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.
A Transparency International azt követően fordult bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést. Most a bíróság első fokon úgy döntött, hogy a vállalatnak ki kell adnia a dokumentumokat.
A TI szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét megteremtenie.
„Emellett azonban a mellékletek olyan fontos részleteket is tartalmaznak, mint például a Mol által a három és fél évtizedes, több száz milliárdos bevételt biztosító koncessziós jogra benyújtott nyertes ajánlata, vagy az állami kártérítés mértéke arra az esetre, amennyiben idő előtt felmondanák a koncessziós szerződést” – közölte a civil szervezet.
Az adatigénylést a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) nyújtotta be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelte Nemzeti Koncessziós Irodához (NKOI).
Az NKOI előbb az időt húzta, majd még a per tárgyalása előtt megengedte a fémkereskedők egyesületének, hogy megtekintsék a koncessziós szerződés mellékleteit, azonban csak olyan formában, hogy az MFSZE képviselője a mellékletekről másolatot nem kapott, felvételeket nem készíthetett, és a telefonja és más, felvételre alkalmas eszközeinek leadása után csakis kézzel készíthetett jegyzeteket.
„Mivel véleményünk szerint az NKOI törvénysértően korlátokat állított a 35 éves szemétkoncesszió mellékleteinek részletes és széles nyilvánosság előtti megismerése elé, az MFSZE-vel karöltve bírósághoz fordultunk. A pert első fokon meg is nyertük, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy részleteiben is megismerjük a vonatkozó dokumentumok tartalmát” – közölte a TI.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Nem ez volt az első pozitív döntés a bíróság részéről. Szintén a TI javára ítélt a bíróság első fokon a Mollal szemben az olajtársaság által a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyek, valamint a szemétszállításhoz szükséges úgynevezett kapacitást biztosító szerződések megismerése érdekében.
A Mol ezekkel a dokumentumokkal tudná igazolni, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására, egyben teljesítette a törvény által rárótt kötelezettségeket. A piacon terjedő hírek szerint a Mol határidőig nem volt birtokában ezen engedélyeknek és szerződéseknek.
„Amennyiben bebizonyosodik, hogy az energetikai vállalat valóban nem szerezte be e dokumentumokat, abban az esetben megsértette a koncessziós szerződésben foglalt feltételeket, ami azt eredményezi, hogy a Mol máris bukta a három és fél évtizedes koncessziós jogot, amely a jelenlegi feltételek mellett százmilliárdos bevételt biztosít a cégnek” – tette hozzá a TI.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága mindkét ügyben vizsgálatot indított.
A Szabad Európa újságírója januárban indított pert az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei miatt. A Fővárosi Törvényszék áprilisi, elsőfokú ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.
Lényegében ebben az esetben is a mellékletek miatt indult per, mert a koncessziós iroda nem akarta nyilvánosságra hozni. | https://www.szabadeuropa.hu/a/birosag-a-hulladekkoncesszios-szerzodes-mellekletei-is-nyilvanos-adatok/32437027.html | https://web.archive.org/web/20230605163227/https://www.szabadeuropa.hu/a/birosag-a-hulladekkoncesszios-szerzodes-mellekletei-is-nyilvanos-adatok/32437027.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-a-hulladekkoncesszios-szerzodes-mellekletei-is-nyilvanos-adatok | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-01 13:15:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"hulladéküzlet",
"üzemeltetés",
"koncesszió",
"adatigénylés"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,365 | A tevetenyésztés nem, de a reklámipar nagyon bejött Várkonyi Andreának | Magyarország leggazdagabb emberének és második feleségének közös cégei nem igazán mennek jól, de Várkonyi Andrea a külön vállalkozásából 600 milliós osztalékhoz jutott. | Magyarország leggazdagabb emberének és második feleségének közös cégei nem igazán mennek jól, de Várkonyi Andrea a külön vállalkozásából 600 milliós osztalékhoz jutott.
Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátja, az egykori felcsúti gázszerelő igazán büszke lehet televíziós műsorvezetőként ismert nejére. Várkonyi Andrea ugyan már az esküvőjük előtt is üzletasszonykodott, de reklámcége a nász óta megtáltosodott.
Mészáros Lőrinc és dr. Várkonyi Andrea házasságkötésük előtt egy hónappal, 2021 augusztus végén lett tulajdonosa első közös cégüknek, az Ekho Belvedere Kft.-nek, amit július végén alapított a Mészáros Lőrinchez köthető EKHO Magántőkealap. A cég fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, valamint saját és bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. A társaság jegyzett tőkéje 50 millió forint, apportként pedig 1,4 milliárd forintnyi ingatlan szerepel benne.
A nemrégiben leadott tavalyi beszámoló szerint a friss házasok friss cége 2022-ben 98,6 millió forint nettó árbevételt és 11,2 milliós adózott eredményt produkált. Ám a hasznot nem vették ki a cégből, hanem az eredménytartalékba helyezték. A dokumentum szerint a vállalkozás csupán 1 alkalmazottat foglalkoztat, akivel kapcsolatban személyi jellegű ráfordításként 853 ezer forintot számoltak el tavaly – így feltehetően nem főállásban foglalkozik az ingatlanokkal.
Az agrobiznisz nem fial
A híres házaspár másik közös cége a Mészáros Agro Kft., amely csak úgy hemzseg a Mészáros vezetéknevű tulajdonosoktól. A cég fő tevékenysége a gabonafélék (kivéve rizs), hüvelyes növények, szőlő és olajos magvak termesztése, valamint az állattenyésztés. Kissé meglepő módon a hagyományos baromfi-, juh-, ló-, szarvasmarha-, sertés- és kecskeállomány mellett a hazánkban egzotikusnak számító tevetenyésztéssel is foglalkozik a vállalkozás.
A tulajdonosok Mészáros Lőrinc, a két lánya, a fia, a (második) felesége, illetve Mészáros Andrea. Utóbbiról csak annyit tudni, hogy nagyjából Mészáros gyerekeivel egykorú, és a Szári utcában lakik Felcsúton.
Az agrocéget 2021 augusztusában alapította Mészáros Lőrinc és három gyermeke, a két Andrea (Várkonyi és Mészáros) pedig 2022 augusztusában lett résztulajdonos benne. A vállalkozás 2021-ben sem volt nyereséges, akkor 0 forint árbevétel mellett 71 ezer forint mínusszal zárt, 2022-ben pedig szintén 0 forgalom mellett 258 ezer forint lett a vesztesége. A láthatóan egyelőre nem működő cég 3 millió forintos jegyzett tőkéjét 4,5 millióra emelték a 2022-es évben, így talán idén beindul majd a felcsúti tevetenyésztés.
A reklámbiznisz nagyon megy
Szerencsére Várkonyi Andreának nem kell mindenben férjére támaszkodnia, ugyanis az orvos, pszichológus, közgazdász végzettségű egykori műsorvezető reklámcége jól teljesít. A 2020 szeptemberében alapított Whitedog Média Kft.-ben Várkonyi Andrea 75 százalékot tulajdonol, Gergely Judit pedig 25-öt.
A vállalkozás 2021-ben 2 milliárdos forgalomból 393 milliós osztalékot tudott termelni, a 2022-es éve pedig még jobban sikerült. Tavaly ugyanis nettó 4,3 milliárd forint bevételt ért el a reklámügynöki tevékenység mellett film- és videógyártással is foglalkozó kft., vagyis megduplázta 2021-es forgalmát. Ebből a 4 milliárdos forgalomból Whitedog Media Kft. 850,4 millió forint profitot realizált, amelyet a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában ki is vettek a cégből. Ezáltal dr. Várkonyi vagyona 637,8 millió forinttal növekedett, Gergely Judit pedig 212.625.000 forintot vihetett haza. | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/02/a-tevetenyesztes-nem-de-a-reklamipar-nagyon-bejott-varkonyi-andreanak/ | https://web.archive.org/web/20231207154522/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/02/a-tevetenyesztes-nem-de-a-reklamipar-nagyon-bejott-varkonyi-andreanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tevetenyesztes-nem-de-a-reklamipar-nagyon-bejott-varkonyi-andreanak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-02 00:00:00 | [
"Gergely Judit",
"Mészáros Lőrinc",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"EKHO Belvedere Kft.",
"EKHO Magántőkealap",
"Mészáros Agro Kft.",
"Whitedog Media Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"PR",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
57,366 | Tíz év után utasította el az AB a panaszunkat, közel kétmillió forintba került az államnak a késlekedés | Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is. | Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.
Tavaly januárban írtunk utoljára annak a 2012-es adatigénylési ügyünknek a fejleményeiről, amelyben a Magyar Fejlesztési Banknak a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződés adatait szerettük volna megismerni. Akkor arról számoltunk be, hogy az alkotmánybírósági eljárás extrém elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.
Ehhez képest a múlt héten felgyorsultak az események (volt is mondjuk mihez képest). Az Alkotmánybíróság kedden, az alkotmányjogi panaszunk 2013. június 3-án történt benyújtását követő 3627. napon meghozta az ügyben a döntését, és elutasította a panaszt, azt röviden azzal indokolva, hogy a banktitok védelmére vonatkozó akkor hatályos törvényi szabályok alapján az eljáró bíróságoknak nem volt mérlegelési lehetősége abban a kérdésben, hogy a banktitoknak minősülő adatok kiadására kötelezzék az MFB-t. Ez pedig az Alkotmánybíróság szerint azért nem volt alkalmas a döntések megsemmisítésére, mert az eljárt bíróságok az ügyben alkalmazott jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül hozták meg döntésüket.
Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás | atlatszo.hu
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.
Hogy miért indok egy, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján éppen a bírói mérlegelést kizáró törvényi szabályozás miatt alaptörvényellenes döntést támadó indítvány elutasítására az, ha a bíróság egy olyan értelmezési mozgástéren belül maradt, ami eszerint valójában csak az adatigénylés megtagadására terjedt ki, azt nem sikerült megfejtenünk.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha már négy hete egy analóg ügyben az Alkotmánybíróság a Magyar Export-Import Bank esetében érzékelt alkotmányellenességet, és felhívta az Országgyűlést garanciális szabályok megalkotására, akkor ezt az MFB vonatkozásában miért nem tette meg, csak mérsékelten megnyugtató a Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök párhuzamos indokolásában adott azon válasz, hogy az eximbankos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tartalmánál fogva az MFB-re is kiterjed. Ez ugyan szerintünk is így van, de mindenki számára tisztább lett volna a döntésbe foglalni.
Az alkotmánybírósági döntésnek számunkra nem is a tartalma az igazán csalódás keltő, hanem hogy olyan időpontban született meg, ami eleve érdektelenné tette volna az eredeti adatigénylés teljesítését: a Simicska-birodalom ezredfordulón történt feltőkésítése történetének ma már csak történeti jelentősége lehetne, közéleti – három országgyűlési választással később és a kormányközeli üzleti szféra alapvető átrendeződése után – már nem.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Éppen ezért jelent némi elégtételt, hogy ugyanazon a napon, amikor az AB végre döntött, megérkezett az Átlátszó számlájára az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az EJEB által 5200 euróban megállapított kártalanítás összege. Ez forintban 2013-ban még jóval kevesebb lett volna, mostani árfolyamon viszont 1 935 804 forint.
Adataink tehát nem lettek, viszont kártalanítást kaptunk, és talán a banktitokra tekintettel minden állami banki adat megismerését megtiltó szabályok is módosulnak majd.
Címlapkép: Handó Tünde, Horváth Attila, Schanda Balázs, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcel, Salamon László, Czine Ágnes (felső sor, b-j), valamint Szalay Péter, Pokol Béla, Márki Zoltán, Juhász Miklós, Juhász Imre, Szívós Mária és Dienes-Oehm Egon (alsó sor, b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén az MTA szabályozása ügyében tartott határozathirdetésen 2022. november 15-én. MTI/Soós Lajos | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/15/tiz-ev-utan-utasitotta-el-az-ab-a-panaszunkat-kozel-ketmillio-forintba-kerult-az-allamnak-a-keslekedes/ | https://web.archive.org/web/20230604010338/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/15/tiz-ev-utan-utasitotta-el-az-ab-a-panaszunkat-kozel-ketmillio-forintba-kerult-az-allamnak-a-keslekedes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-ev-utan-utasitotta-el-az-ab-a-panaszunkat-kozel-ketmillio-forintba-kerult-az-allamnak-a-keslekedes | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-15 00:00:00 | [
"Nyerges Zsolt"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Budai Malomipari Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés"
] | [] |
57,367 | 7,8 milliárdot szórtak ki a kormányzati kommunikációra Európa jövőjét érintően | Közzétette újabb negyedéves beszámolóját a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, ezúttal a kommunikációs feladatok ellátásáról. Itt már emelték a tétet: összesen 14,2 milliárd forint sorsáról döntöttek. A legtöbb pénzbe az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” került. De jutott azért a Családbarát Magyarország kampányra és a közmédiának is. | Közzétette újabb negyedéves beszámolóját a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, ezúttal a kommunikációs feladatok ellátásáról. Itt már emelték a tétet: összesen 14,2 milliárd forint sorsáról döntöttek. A legtöbb pénzbe az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” került. De jutott azért a Családbarát Magyarország kampányra és a közmédiának is.
Tegnap írtuk meg, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) közzétette az I. negyedévi rendezvényszervezéssel kapcsolatos költések listáját. Abból többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak, a kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A mai lista még ennél is izgalmasabb.
Kezdetnek itt van mindjárt egy sokat sejtető feladat az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel” kapcsolatban. Azt nem tudni, hogy pontosan mire megy el a 7,8 milliárd forint, de a teljesítés helye minden megyére kiterjed, így nem kizárt, hogy egy újabb hatalmas plakátkampánynak nézünk elébe.
De a „Családbarát Magyarország kampány komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására” is jut majdnem 1,6 milliárd forint. A Családokért Felelős Államtitkárság legutóbb 2021-ben jelentette be, hogy 3,4 milliárdos családbarát kampányt indítanak.
Nem spórol a Várkapitányság sem, amely 495 milliót költ komplex kommunikációs feladatokra, és a Paks II. Zrt. sem, ami közel 225 millió forintot szán hasonló célokra.
Az MTVA összesen 150 milliót áldoz „kommunikációs és médiaügynökségi” tevékenységekre – de hát futja is rá a 127 milliárdos éves büdzséjéből.
A közmédiával kapcsolatban egyébként épp a napokban tettek közzé egy érdekes adatsort. A Lakmusz írta meg, hogy a 2022-s országgyűlési választások óta a közmédia havi összesítést közöl arról, hogy hány ellenzéki politikust hívtak meg a műsoraikba, és közülük hányan fogadták el a meghívást.
A lista szerint a legtöbb alkalommal (2964-szer) az MSZP-t hívták meg, de ők csak 4 esetben jelentek meg, míg az LMP 82 meghívást kapott, és azt 60-szor el is fogadta. A független képviselőket, így Hadházy Ákost és Jakab Pétert egyszer sem invitálták.
Idén is szórta a pénzt a közmédia, a szabad sajtóért tüntetőket távoltartó fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné | atlatszo.hu
Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.
A negyedéves tájékoztató szerint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 800 millió forintot, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 550 milliót, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 305 milliót, míg a MOL-Új Európa Alapítvány 400 milliót fordít komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására.
A Miniszterelnökség „a magyar bormarketing stratégia megalkotására” 118 millió forintot szán.
Hogy ez mennyire fontos a kormánynak, jól mutatja, hogy Orbán Viktor tavaly nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztost nevezett ki Rókusfalvy Pál borász, korábbi műsorvezető és kommunikációs szakember személyében. Rókusfalvy feladata lesz többek között a Nemzeti Bormarketing Stratégia kidolgozása a 2023-2026-os időszakra.
Rókusfaly közvetlen felettese a Miniszterelnökséget vezető miniszter, munkáját egy ötfős titkárság segíti. Arról, hogy Rókusfalvy Pál hogyan kapcsolódik több szállal is Fideszhez, és borászata milyen támogatásokat kapott, itt írtunk:
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu
Újabb kormánybiztossal gazdagodott az ország: a főként rádiósként ismert Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felel a jövőben. Rókusfalvy azon túl, hogy 2003-ban belépett a Fideszbe, 2016-ban együtt kampányolt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel. Cége számos állami közbeszerzést nyert, etyeki borászata pedig uniós és hazai forrásokból is kapott.
Több más szervezet mellett felbukkan a listában a Szánthó Miklós tulajdonában álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. is, amely 140 millió forint költ kommunikációra. Ami azért érdekes, mert a Fidesz-barát cég nettó árbevétele 2017 és 2021 között mindössze 16 és 33 millió forint között mozgott. Igaz, a 2022-es beszámolók még nem ismertek.
Ezt is Balásy cégei csinálják
Akárcsak a rendezvényszervezési, úgy a kommunikációs feladatokra is keretmegállapodást kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Már leírni is unalmas, hogy a nyertes a Balásy-féle New Land Media Kft. és a Lounge Desing Kft. által alkotott konzorcium lett. Vagyis ezúttal sem kellett versenyezniük senkivel, minden egyes megbízást automatikusan ők kaptak/kapnak, amely a keretmegállapodás része. Tehát a fentebb felsoroltakat is.
392 millió megy el az Európa-liga döntőre, ebből is Balásy Gyula cégei profitálnak | atlatszo.hu
Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták.
Ahogy arra korábbi cikkünkben is rámutattunk: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt közbeszerzések többségét a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapja évek óta. Talán nem véletlen, hogy a New Land éves bevétele 80,3 milliárd forint volt 2021-ben, a Lounge Desing Kft.-é pedig 19,2 milliárd. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/17/78-milliardot-szortak-ki-a-kormanyzati-kommunikaciora-europa-jovojet-erintoen/ | https://web.archive.org/web/20231207154531/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/17/78-milliardot-szortak-ki-a-kormanyzati-kommunikaciora-europa-jovojet-erintoen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/78-milliardot-szortak-ki-a-kormanyzati-kommunikaciora-europa-jovojet-erintoen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-17 00:00:00 | [] | [
"Családokért Felelős Államtitkárság",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Miniszterelnökség",
"Mol-Új Európa Alapítvány",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Várkapitányság Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,368 | Az MVM 476 milliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott tavaly a kormánytól | Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől. | Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől.
„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” – Orbán Viktor szavait a kormányportál őrzi, a miniszterelnök 2022. február elsején járt Moszkvában. Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Júliusra az is kiderült, van orosz gáz, és van rezsicsökkentés-csökkentés is. Utóbbit viszont nem a miniszterelnök jelentette be.
Azt, hogy jelentősen megnőhettek az állami tulajdonú MVM – a földgázt és a villamosenergiát a legnagyobb mértékben értékesítő vállalat – kiadásai, sejteni lehetett, hiszen tavaly augusztusban rekordáron adták a tőzsdén a földgázt, és a magyar állam be is vásárolt belőle.
476 milliárd a rezsicsökkentésre
Az MVM most a május 31-i határidő előtt közzétette a 2022-es évre vonatkozó konszolidált beszámolóját. A dokumentumban a főbb számok a következőek:
Az MVM tavaly 121 milliárdot keresett a párnagáz eladásán.
A földgáz-értékesítés bevétele 5100 milliárd forintra nőtt a korábbi 1684 milliárdról
A villamosenergia-kereskedelem bevétele 1800 milliárdra nőtt a korábbi 719 milliárdról
A beszámoló szerint tehát hiába csökkent a fogyasztás, a bevételnövekedést ez sem fékezte.
A dokumentumból az is kiderül, hogy az MVM
2022-ben „rezsivédelmi támogatás” címen 476 milliárd forint támogatást kapott az államtól.
További 56 milliárdot kapott az állami cég rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésére, távhőszolgáltatás működésére pedig 11,5 milliárdot. Ez összesen 543 milliárd forint állami segítséget jelenet.
Vagyis adóforintokból ennyivel támogatta meg a kormány az MVM-et. Ez az összeg – 4,1 millió családdal számolva – családonként 140 ezer forintot jelent.
Az MVM számai tehát cáfolják a kormányt, ami a mai napig azzal hitegeti az embereket, hogy „A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig.” Hiszen bár nem közvetlenül, a havi számlákon keresztül, hanem közvetve, az állami támogatás révén igenis fizetnek az MVM-nek.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon | Video
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és az gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
Hatalmas tartozások
A cégcsoportnak 295 milliárd forintos hitelkerete van, de ennél jóval több az adóssága. A beszámoló szerint mintegy 3400 milliárd forintot tesz ki a „Pénzügyi kötelezettségek összesen” sor, ami az előző évhez képest 1200 milliárd forinttal nőtt.
Tartoznak a szállítóknak is: a „Szállítói és egyéb nem származékos pénzügyi kötelezettségek” 1100 milliárd forintra rúgnak.
A beszámoló érdekessége, hogy az MVM a „gázkereskedelemhez tartozó pénzügyi kockázatainak csökkentése” érdekében származékos földgáz tömegáru swap ügyleteket köt és azok egy részét cash-flow fedezeti kapcsolatba vonja. Ezeknek a fedezeti ügyleteknek a valós értéke 103 413 M Ft és 427 599 M Ft. Az utóbbi, 427 milliárd forint értékű üzlet lényegesebb pontja, hogy a „fedezeti stratégia” eredményeként 2022. év végéig:
2023-ra vonatkozóan az összes vételi swap ügylet 60%-a és az összes eladási swap ügyletet 68%-a 86, illetve 118 EUR/MWh átlagáron van.
Ez a jelenlegi piaci ár több mint háromszorosa. Ugyanis a holland gáztőzsdei ár, a TTF 30-50 euró/MWh ár között mozog év eleje óta.
72 milliárdos nyereség
Az MVM jelentős állami támogatást kapott a működéshez. Mint írják, „A támogatások összege 508,8 Mrd Ft-tal növekedett, elsősorban a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésének hatására. A tárolói saját földgáz átmeneti értékesítése 108,6 Mrd Ft összegű bevételt eredményezett, melynek költségei a földgázbeszerzés ráfordításai között jelennek meg.”
Ez kellett is, hiszen
a „működési tevékenységből származó cash flow” -807 milliárd forint lett, vagyis ennyi készpénzes veszteséget hozott össze a működésével a cég.
Ahogy fogalmaznak, „a működési cash flow 851,6 Mrd Ft összegű pénzkiáramlást jelentett, mely az előző évhez képest 1 505,7 Mrd Ft-tal alacsonyabb”.
Ennek ellenére, az egyéb ügyleteknek köszönhetően az MVM-csoport nyereséggel zárta a tavalyi évet. Nettó árbevételük a 2021-es 2700 milliárddal szemben 2022-ben 7600 milliárd volt, a haszon (adózott eredmény) pedig 72,7 milliárd lett az előző évi 1 milliárdos veszteség után.
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és a gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
A céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest | atlatszo.hu
Hatósági áron átlagfogyasztás alatt 108 forint egy köbméter gáz a lakosságnak, míg a vállalkozásoknak kínált piaci ár, a világrekorder 27 százalékos áfával együtt is 444 forint. A 108 forintos lakossági hatósági ár 1728 köbméter gázfogyasztásig érvényes, utána jön a „versenypiaci” 604 forintos ár.
Azt, hogy megváltozott a piac, már márciusban megírtuk. Már akkor az látszódott, hogy a céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest. A márciusi árak 53 euró/MWh-nál jártak, most ennek közel a felébe kerülnek. A rezsicsökkentés meséjéről itt értekeztünk hosszabban.
Címlapkép: Orbán Viktor/Facebook | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/18/az-mvm-476-milliard-rezsivedelmi-tamogatast-kapott-tavaly-a-kormanytol/ | https://web.archive.org/web/20230530101419/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/18/az-mvm-476-milliard-rezsivedelmi-tamogatast-kapott-tavaly-a-kormanytol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mvm-476-milliard-forint-rezsivedelmi-tamogatast-kapott-tavaly-a-kormanytol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-05-18 00:00:00 | [] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"energia",
"támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,369 | A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát | Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka. | Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.
A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető.
A Credit Suisse által végzett tanulmány szerint a világ népességének mindössze 1,2 százaléka birtokolja a globális vagyon közel felét. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a felső egy százalék a globális vagyonból több mint 200 billió dollárt birtokolt. Ugyanakkor közel 3 milliárd ember – a kereső felnőtt népesség 53,1 százaléka – mindössze 1,1 százalék birtokában volt ugyanebben az évben, tehát egy rendkívül kis részt képviselt a világ vagyonállományában.
Törökország után a második helyen Európában
Az európai országokban a felső egy százalék átlagosan a teljes vagyon 26 százalékát birtokolta 2021-ben – derül ki a World Inequality Database (WID) adataiból. Az egyes országok között regionálisan jelentős különbségek észlelhetők, de közülük is kimagaslik a magyarországi vagyoni koncentráció.
Törökországban birtokolta az ország vagyonának legnagyobb arányát a felső egy százalék, szám szerint a teljes vagyon 37,1 százalékát. A törököket mi követtük:
hazánkban a lakosság 1 százaléka birtokolja az összes vagyon 33,5 százalékát,
de nem sokkal maradt le Észtország (32,7 százalék) és Lengyelország (30,2 százalék) sem. A legalacsonyabb koncentrációt Belgiumban tapasztalták, ahol a leggazdagabbak a teljes lakossági vagyonnak csupán 15 százalékát birtokolták.
Erős ellentétek éleződtek ki a közép- és kelet-európai országok, valamint a skandináv országok között. Míg a térségben Észtország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária kiemelkedő vagyoni koncentrációt mutatott, addig a skandináv országokban, például Svédországban (27,7 százalék), Norvégiában (22,7 százalék) és Finnországban (18,6 százalék) a koncentráció mértéke viszonylag alacsonyabb volt, mint sok más európai országban. Ezek az országok a szociális jóléti rendszereikről és a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikáikról ismertek.
Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban jelentősebben 2017-ben szakadtak el a leggazdagabbak, azonban már 2014-ben elindult a vagyonkoncentráció erős növekedése.
Magyarországot összehasonlítva a szomszédos országokkal, például Csehországgal, Horvátországgal, Litvániával, Romániával az látszik, hogy hazánkban tartósan magasabb a felső egy százalék vagyoni részesedése. A magyar felső egy százalék vagyona 2015 óta következetesen meghaladja az uniós átlagot, bár ez nem volt mindig így. 2011 és 2014 között például még alacsonyabb is volt, ezt megelőzően pedig közelítettünk az EU-s átlaghoz. Az uniós átlag a 2005-ös 24,5 százalékról érte el a 26 százalékot, míg a magyar 24,7-ről nőtt 33,5 százalékra.
Hasonló mértékű vagyoni koncentráció hazánkban utoljára a kétezres évek legelején volt.
A régióban a legnagyobb ugrás Szlovéniában figyelhető meg, ahol 2010-ben nagyjából 12 százalék volt, majd innen emelkedett négy év alatt több mint kétszeresére a felső egy százalék vagyoni részesedése. Csökkenést csak egy országban, Horvátországban mértek.
Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar
Május 11-én jelent meg a 2023-as 100 leggazdagabb magyar rangsora, melynek szerkesztője Szakonyi Péter. A lista szerint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátja megőrizte vezető helyét, 660 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg ő Magyarország leggazdagabb embere. Utána következik Csányi Sándor, 50 milliárdos különbséggel. Harmadik helyen pedig Felcsuti Zsolt áll: az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc 2021-ben előzte le a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányit.
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Pete Luca
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts tulajdonosa a Horvátország első, Mariott brand alatt üzemeltetett szállodájáról szóló megállapodás aláírásán az isztriai Ikában 2023. január 27-én. A jelenleg építés alatt álló 187 szobás luxushotel, a Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyitja meg kapuit a vendégek előtt. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | https://atlatszo.hu/adat/2023/06/02/a-magyarok-leggazdagabb-egy-szazaleka-birtokolja-a-hazai-osszvagyon-egyharmadat/ | https://web.archive.org/web/20231216052710/https://atlatszo.hu/adat/2023/06/02/a-magyarok-leggazdagabb-egy-szazaleka-birtokolja-a-hazai-osszvagyon-egyharmadat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyarok-leggazdagabb-egy-szazaleka-birtokolja-a-hazai-osszvagyon-egyharmadat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-03 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"szociál",
"infografika"
] | [] |
57,370 | Lázár Jánosnál jártak a fürdőegyesület képviselői Club Aliga-ügyben | Azt kérték az építési és közlekedési minisztertől, ne legyen kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés, továbbá egyeztetést javasoltak valamennyi érintettel. | Lázár Jánossal tárgyaltak a napokban az Aligai Fürdőegyesület (AFE) képviselői. A téma természetesen a Club Aliga-beruházás volt, mellyel kapcsolatban két pert is nyert az egyesület a közelmúltban, megtorpedózva ezzel a befektetők mindkét építési engedélyét. Ahogy arról lapunk is beszámolt, nem épülhet egyelőre sem társasháztömb a Balatonaliga feletti magaspart tetejére, sem új kikötőépület a partra. Ezen kívül jelenleg csak látványtervei vannak a Club Aliga tulajdonos cégében, a Pro-Mot Hungáriában legfrissebben tulajdont szerzett Bayer Property Zrt.-nek, Balázsa Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő társaságának, mely két hete a márciusit követően újabb nem sajtónyilvános lakossági tájékozatón mutatta be ezeket a helyieknek.
Egy kanapén Lázárral
A két pert is nyert AFE felkelthette Lázár János építési és közelekedési miniszter érdeklődését is, aki csaknem egy éve azt mondta a parlamentben – az MSZP-s Gurmai Zitának válaszolva, aki éppen a Club Aliga témájában kérdezett –, hogy „a Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz”.
A hajdani pártüdülő nyitottá tételéért a rendszerváltás óta (a kilencvenes években tüntetésekkel is) küzdő helyi fürdőegyesület vezetősége örömmel fogadta el a miniszter invitálását és mondta el régóta hangoztatott érveit, kéréseit Lázár János tárgyalójában, ahol a miniszter, Fülöp Balázs AFE-elnök és Bukovszki András alelnök egy kanapén ült.
„Három kérést fogalmaztunk meg:
vegye le a kormány a kiemelt beruházás státuszt a Club Aliga-fejlesztésről és amennyiben a helyi építési szabályzatnak kell megfelelnie, semmilyen ellenvetésünk nem lesz a fejlesztés ellen
– mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András. – Kértük a közfunkciók garantálását a közutak, a közpark és a strand köztulajdonba kerülésével, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésükkel, azért, hogy soha többé ne lehessen ezeket elprivatizálni, soha töbé ne zárhassa le sorompó a közutat. Tájékoztattuk Lázár Jánost arról is, hogy valaha a Rákosiék által kisajátított terület volt Balatonaliga faluközpontja, a református templom máig fennmaradt. Sőt, egy olyan könyvvel is megajándékoztuk, mely civil szervezetünk rendszerváltás óta tartó küzdelmét taglalja a település Balaton-partjáért. S végül javasoltuk, hogy végre üljön le minden érdekelt egy asztalhoz, vagyis a nemzeti vagyonkezelő (ez a szervezet lenne illetékes arra, hogy kezdeményezze a bejegyzéseket az ingatlannyilántartásba), az önkormányzat, a fürdőegyesület és a befektető, akár úgy, hogy az egyeztető tárgyalást Witzmann Mihály, a térség oszággyűlési képviselője kezdeményezze. Lázár Jánosnak elmondtuk azt is:
álláspontunk szerint a már felparcellázott Aliga II-es területre nem lehet építési engedélyeket kiadni, mert ez esetben elvész a Balaton-part megközelíthetősége.”
Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselőként azt indítványozta a helyi képviselő-testületnek: az önkormányzat kérje a kormánytól a szabad parti sétány állami kisajátítását, az immár felparcellázott és értékesített magántelkeken véleménye szerint így lehetne „visszaszerezni” a Balaton-partot.
„Előremutató volt”
Lapunk kérdéseket küldött Lázár Jánosnak a találkozó kapcsán, arról érdeklődve, a miniszter lát-e esélyt arra, hogy az Aligai Fürdőegyesület kérései megvalósuljanak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya ezt válaszolta: „Lázár János miniszter úr első alkalommal találkozott az Aligai Fürdőegyesület tagjaival. A megbeszélés előremutató volt. Jelenleg keressük az egyesület kéréseinek és a magyar építésügy szabályainak megfelelő megoldásokat.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lazar-janosnal-jartak-a-furdoegyesulet-kepviseloi-club-aliga-ugyben-259158# | https://web.archive.org/web/20240103142517/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lazar-janosnal-jartak-a-furdoegyesulet-kepviseloi-club-aliga-ugyben-259158 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janosnal-jartak-a-furdoegyesulet-kepviseloi-club-aliga-ugyben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-01 00:00:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
57,371 | 34 hektár szőlőt vásárol Orbán Ráhel Tokajban | Hosszú közös múltja van a sárazsadányi szőlőknek és Orbán Viktor miniszterelnök családjának: egykor Orbán felesége, Lévai Anikó vásárolt be a tokaji borvidéken, most pedig a lánya, Ráhel döntött úgy, hogy ugyanitt vásárol szőlőtermő területeket. Ráadásul részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek. | Hosszú közös múltja van a sárazsadányi szőlőknek és Orbán Viktor miniszterelnök családjának: egykor Orbán felesége, Lévai Anikó vásárolt be a tokaji borvidéken, most pedig a lánya, Ráhel döntött úgy, hogy ugyanitt vásárol szőlőtermő területeket. Ráadásul részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek.
Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint.
Mindez abból derül ki, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltsége kifüggesztette és az interneten is közzétette azt az adás-vételi szerződést, amiből látható, hogy a kontraktust 2023. március 31-én kötötték meg, április 24-én lett kifüggesztve, a kifüggesztés levételének napja pedig június 23. lesz. Amennyiben nincs más földműves, aki megvenné a kiszemelt területeket, és megelőzi Orbán Ráhelt a földtörvény által megszabott elővásárlási sorrendben, még az idén gazdát cserélhetnek a földek.
A területekre jelzálog van bejegyezve 540 millió forint értékben az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. részére, ám a jelzálog törlési engedélye már letétbe van helyezve. További 260 millió forint értékben a Takarékbank Zrt. terhelte meg a földeket, ezt a szerződés szerint 2025. március 31-ig kell kifizetnie az eladónak.
Az adás-vételi szerződésből kiderül az is, hogy a területek nagy részét a Patricius Borház Zrt. bérli 2040-ig, illetve néhány terület esetén 2041-ig, évi 30 ezer forintos bérleti díjat fizetve az egyes részekért, melyek részben Natura2000-es besorolású természetvédelmi területeken helyezkednek el.
A miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei
A száraz tényeken túl ebben a történetben – bizonyos életkor felettieknek – szinte mindenki érdekes. Az eladó, Kántor Andrea Erzsébet, a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa. Ez a cég anno Lévai Anikó résztulajdonában állt, és az Élet és Irodalom (ÉS) tényfeltáró cikksorozata tette híressé közel húsz éve annak kapcsán, hogy 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Az ÉS cikksorozatából származik az Orbán Viktornak tulajdonított híres mondás: „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet.”
A cikksorozatban leírtak miatt a Szárhegy Kft. pert indított, mert a lap azt állította, hogy olyan taggyűléseket tartottak, amelyeken Orbán Viktor is megjelent, és ilyenkor különféle állami támogatások és ingatlanok megszerzése is szóba került. A lap első fokon megnyerte, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán elvesztette a sajtópert, ám a cikksorozat nyomán parlamenti vizsgálóbizottság is felállt az Orbán család vagyonosodásának vizsgálatára.
„Dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége 1997 és 2001 között összesen 80.564 m2 termőföldet és 2478 m2 belterületi földet vásárolt Tokaj-hegyalján. Az ingatlan vásárlása mélyen a piaci árak alatt történt. Különösen kirívó, hogy Sárazsadány önkormányzata az 50.529 m2 zártkertet 2 Ft/m2, a belterületi ingatlant 44 Ft/m2 áron adta el az Orbán-családnak. A Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja kft 1997-ben alakult. A kft megalakulása után két nappal szőlőtelepítéshez állami támogatásért folyamodott. A pályázathoz csatolandó hatósági hozzájárulásokat még a megalakulását megelőzően megkapta. A kft-be dr. Lévai Anikó a megalakulás másnapján az általa vásárolt termőföld törvénytelen apportálásával kísérelt meg belépni, ezt azonban a Cégbíróság nem jegyezte be. Ezt követően üzletrészt vásárolt a kft-ben, majd később készpénzes tőkeemeléssel növelte üzletrészének értékét. A lapokban megjelenő egyre kényelmetlenebb cikkek, valamint az Élet és Irodalom című hetilap riportsorozatát megelőző oknyomozás hatására dr. Lévai Anikó 2005-ben eladta üzletrészét, de megtartotta a földtulajdont. A földbirtok jelentős részét dr. Lévai Anikó haszonbérbe adta a Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja kft-nek, de a haszonbérleti szerződést a bizottság nem ismerhette meg, és a földhivatali nyilvántartásban sincs nyoma. A kft a több lépcsőben kapott jelentős állami támogatással szőlőtelepítést hajtott végre – egyebek között dr. Lévai Anikó tulajdonán is. A telepítvény – a haszonbérlet lejártáig – a kft tulajdona. A földterület értéke a telepítés hatására jelentősen megemelkedett. A bizottság szükségesnek tartja a földterület jelenlegi piaci értékét független szakértővel fölbecsültetni, és ennek alapján megállapítani, mennyivel gyarapodott az Orbán-család vagyona dr. Lévai Anikó sárazsadányi földtulajdona révén.” – részlet a Magyar Országgyűlés „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” vizsgálóbizottsága 2005-ös jelentéséből (PDF).
Lévai Anikó húsz éve egyszer már megvásárolta ezeket a földeket
Az első Orbán-kormány bukását követő szocialista kormányzás idején felállt, az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság 2005-ös jelentésében szereplő sárazsadányi helyrajzi számokat összevetve Orbán Ráhel most kifüggesztett adásvételi szerződésével érdekes összefüggésekre bukkanhatunk.
„Dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége az 1997. március 10-én kelt adásvételi szerződés szerint Sárazsadányban 43 különböző, 1170-1235 közötti helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a sárazsadányi Szárhegy dűlőben fekvő ingatlant vásárolt a dr. Palcsó Mihály polgármester képviselte helyi önkormányzattól, 100 ezer forintért. […] Dr. Lévai Anikó a 2001 . december 11-én kelt adásvételi szerződés szerint megvásárolta a sárazsadányi ingatlan-nyilvántartásban 1166/2 helyrajzi számon nyilvántartott, 24.245 m2 alapterületű, 4.12 AK értékű, a 1236 helyrajzi számon nyilvántartott 3966 m2 alapterületű, 9,64ÁK értékű és a 091/28 helyrajzi számon nyilvántartott 1824 m2 alapterületű, 8,88 AK értékű mezőgazdasági földterületeket dr. Szász I. Attilától, 1,5 millió forintért.”
Ezek a helyrajzi számok – Sárazsadány 1170, 1166/2, 1236 – a most kifüggesztett, Orbán Ráhel és Kántor Andrea Erzsébet között köttetett adásvételi szerződésben is szerepelnek. Szúrópróbaszerűen lekértünk két tulajdoni lapot.
A Sárazsadány zártkert 1170-es helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról azt lehet leolvasni, hogy az ingatlant 1997-ben szerezte meg Lévai Anikó a sárazsadányi önkormányzattól adásvétel jogcímén, és 2009-ben adta tovább Kékessy Dezsőnek, szintén adásvétel jogcímén. Tőle 2022-ben került tovább Kántor Andrea Erzsébethez szintén adásvétel jogcímén.
A Sárazsadány zártkert 1236-os helyrajzi számú ingatlan 2001-ben, adásvétel jogcímén került Dr. Szász István Attilától Lévai Anikóhoz, majd tőle 2009-ben ugyanezen a jogcímen megint csak Kékessy Dezsőhöz. Tőle pedig megint csak 2022-ben került tovább Kántor Andrea Erzsébethez, szintén adásvétel jogcímén.
A nemrégiben elhunyt Kékessy Dezső, volt párizsi magyar nagykövet a cégadatok tanúsága szerint a Szárhegy Kft. tulajdonosai között is megfordult. Lévain és rajta kívül az elmúlt húsz évben a cégben tulajdonos volt továbbá az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. és a Patricius Borház Kft is.
Bizalmi vagyonkezelő rejti a tényleges tulajdonosok kilétét
A Szárhegy Kft. azóta a Patricius Borház Zrt.-be olvadt. A Patricius Borház Zrt. 2021-ben alakult a Patricius Borház Kft.-ből, 2023 elején pedig beleolvadt még az Arany Dűlők Kft., a Szárhegy Kft. és a Patricius Hotel Kft. is, melyeket korábban szintén mind az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolt.
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan jogviszony, amely során a vagyon tulajdonosa átruházza tulajdonát a vagyonkezelőre, abból a célból, hogy az a vagyont kezelje, megőrizze értékét, gyarapítsa azt, meghatározott kedvezményezettnek vagy kedvezményezetti körnek oda adja. Az angolszász rendszerben a vagyonos családok, személyek gyakran élnek a trust intézményével. Az Abraham Goldmann Zrt. által kezelt vagyon gazdáiról nem áll rendelkezésre nyilvános információ.
A Patrícius Borház Zrt. egyedüli részvényese szintén az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. volt, majd 2023 márciusában a BDSPT Zrt.-hez került a cég. A BDSPT tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje.
Összegezve tehát: Orbán Ráhel megvásárol 34 hektár szőlőt a tokaji borvidéken, melyeket legalább részben korábban már az édesanyja is birtokolt, most pedig a férje tulajdonában álló cég gazdálkodik ezeken.
Zimre Zsuzsa — Bodoky Tamás | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/07/34-hektar-szolot-vasarol-orban-rahel-tokajban-korabban-az-edesanyja-is-birtokolta-mar-ezeket-a-foldeket/ | https://web.archive.org/web/20231015135438/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/07/34-hektar-szolot-vasarol-orban-rahel-tokajban-korabban-az-edesanyja-is-birtokolta-mar-ezeket-a-foldeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/34-hektar-szolot-vasarol-orban-rahel-tokajban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [
"Kántor Erzsébet",
"Lévai Anikó",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Patricius Borház Zrt.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sárazsadány"
] | [
"ingatlan",
"szőlő - borászat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
57,372 | Megtört a trend: 30 milliárdos visszaesést produkált a Matolcsy-fiú barátjának cége | Tavaly megtört a NER egyik csodacégének közel egy évtizedes növekedési pályája. A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri központját felújító Raw Development Kft. 2022-ben megközelíteni sem tudta az előző évi rekorderedményeit. | Tavaly megtört a NER egyik csodacégének közel egy évtizedes növekedési pályája. A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri központját felújító Raw Development Kft. 2022-ben megközelíteni sem tudta az előző évi rekorderedményeit.
A napokban nyilvánosságra hozott beszámoló szerint a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó építőipari cég árbevétele 49 százalékos zuhanással 59,8 milliárd forintról 30,4 milliárdra esett vissza. Az adózott eredmény esetében ennél is rosszabb volt a helyzet, 77 százalékos csökkenés után tavaly 2,7 milliárddal kellett beérnie a tulajdonosnak a korábbi 11,98 milliárd helyett.
A 2,7 milliárdos tiszta nyereség persze csak egy olyan „csodacég” esetében számít gyenge eredménynek, mely az elmúlt nyolc évben képes volt újra ás újra megtöbbszörözni a bevételeit. A 2014-ban alapított Raw Development rendszeresen megduplázta az előző évek forgalmát, 2020-ban pedig kiugró, kilencszeres növekedést produkált.
A cég felfutása legnagyobb részt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, és ebből a körből érkezett az a két, méreteiben igazán grandiózus üzlet is, amely az építőipar nagypályásai közé emelte a Raw Developmentet.
Először a Magyar Nemzeti Bank egyik leányvállalata kötött összességében 32 milliárd forintot meghaladó összegre szerződést Széll Kálmán téren található a Postapalota felújítására, majd egy hasonló jellegű, 55 milliárd forintos megbízást is elnyertek az MNB Szabadság téri székházának rekonstrukciójára. Ez az utóbbi felújítás jelenleg is zajlik, és a megállapodás szerint 2024-ben fejeződik majd be. 2022-ban a Raw Development Kft. nyerte el 436 millió forintos ajánlatával a MNB napelemes közbeszerzését is, amelyben az a feladat, hogy az MNB logisztikai központjának parkolójában hétszáz napelempanelt telepítsenek.
A Raw-csoport másik cége, a Raw Facility Management Kft. mindeközben nagyot ugrott, miután 2021 végén elnyerte a jegybank, valamint leányvállalatai által használt ingatlanok teljeskörű műszaki üzemeltetésére és gondnoksági feladatainak ellátására kiírt tendert. A megrendelést követően a legfrissebb összesítés szerint a korábbi háromszorosára, 7,39 milliárd forintra ment fel a cég éves bevétele, és kétszeres, 975 milliós lett a nyereség.
Somlai a tavalyi nyereség terhére egyik Raw-cégből sem vett ki osztalékot
Somlai Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, és korábban nem volt tényező az építőiparban. Maga a Raw Development sem az ő vezetése alatt indult be. A céget eredetileg Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás egyik érdekeltsége hozta létre, Somlai csak 2018-ban, számos jegybankhoz közeli megrendelés után szállt be a menedzsmentbe. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/05/raw-development-2022-es-bevetel-somlai-balint-mnb/ | https://web.archive.org/web/20231113002621/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/05/raw-development-2022-es-bevetel-somlai-balint-mnb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtort-a-trend-30-milliardos-visszaesest-produkalt-a-matolcsy-fiu-baratjanak-cege | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-05 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft.",
"Raw Facility Management Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,373 | Olcsón termeli az áramot, sokat kereshet rajta, mégis milliárdokkal csökkent a Paksi Atomerőmű profitja | Nemcsak a versenypiaci, de még a lakossági rezsicsökkentett tarifákhoz képest is filléres áron termelte az áramot tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt., amely a hazai villamosenergia-termelés közel felét, a belföldi áramfelhasználásnak pedig több mint az egyharmadát biztosítja. Ehhez képest a társaság árbevétele alig növekedett, míg adózott eredménye közel 80 százalékkal zsugorodott 2022-ben. Hová tűnt az önköltségi ár és a végfogyasztói árak közötti hatalmas különbözet? | Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.
Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”.
„Fillérekért” termel, mégis eladósodik
Az MVM-csoport tulajdonában álló paksi atomerőmű a 35,399 gigawattórányi teljes magyar bruttó villamosenergia-termelés közel 45 százalékát állította elő, miközben a 43 097 gigawattórás belföldi áramfelhasználás mintegy 37 százalékát biztosította.
Az erőmű kiemelt pozíciója és a piaci helyzet drasztikus változásai azonban nem tükröződnek a tavalyi eredmény-beszámolóban. A Paksi Atomerőmű Zrt. árbevétele tavaly mindössze 0,66 százalékkal, 189,526 milliárd forintra nőtt 2021-hez viszonyítva. Adózott eredménye pedig közel 80 százalékkal csökkent, így 2,82 milliárdot tett ki 2022-ben. (Az állami tulajdonos ezt az összeget majdnem az utolsó fillérig ki is vette a cégből osztalékként.)
A beszámoló kiegészítő mellékletéből az derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel 2,87 milliárd forinttal nőtt, és ez egyebek közt az értékesítési ár 3,32 milliárd forintos növekedésének, valamint az értékesített mennyiség 177,9 gigawattórás csökkenésének együttes hatása.
A társaság a megtermelt villamos energiáját teljes egészében a kereskedő MVM Partner Zrt. felé értékesíti, de hogy milyen átadási áron, az a mellékletből nem derül ki.
Az azonban kitűnik, hogy tavaly az ág is húzta Paksot.
Az adózott eredmény 2021-hez képest vaskos, 10,25 milliárdos visszaesését az okozta, hogy a vállalat ráfordításai 2022-ben nőttek, de emellett a hitelállománya is gyarapodott.
A költségek ugyan nem sokkal, 2,4 százalékkal 134 milliárd forintra emelkedtek, az egyéb ráfordítások soron 23,71 százalékos megugrás látható, így e tétel összesen 54 milliárd forintos terhet okozott a cégnek. Ezen belül, közel 147 százalékkal megugrott a kiegyenlítő és helyettesítő energia díjfizetése (ennek részleteiről itt lehet olvasni), így ez összesen 16,86 milliárd forintba fájt a társaságnak. Az egyéb várható kötelezettségekre – például a radioaktív hulladék feldolgozására – a cég újabb 2,38 milliárd forint értékben képzett céltartalékokat.
Miközben az anyagjellegű ráfordítások 2,15 százalékkal 78,26 milliárdra csökkentek, addig a személyi jellegű kiadások 9,2 százalékkal 46,6 milliárdra nőttek. Csak a bérköltségeket 13,7 százalékkal kellett megdobnia az összesen mintegy 2500 főt foglalkoztató cégnek. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1,31 milliárddal nőttek, egyrészt a származékos devizaügyletek veszteségei, másrészt a szállítói kifizetéseken, a vevői bevételeken realizált magasabb árfolyamveszteség miatt.
A nettó árbevétel emelkedése azonban nem tudta kompenzálni a növekvő kiadásokat.
Mi több, a vállalat kötelezettségei összesen 42,413 milliárd forinttal bővültek: ezen belül az anyavállalat MVM-től kapott kölcsön 25,1 milliárd forinttal ugrott meg, miközben a kamatráfordítás az előző évhez képest 3 milliárd forinttal bővült. Megjegyzik, hogy az elszámolt tárgyévi anyagköltség nem nyújtott fedezetet a nukleárisüzemanyag-szállítmányokra, miközben a beszerzés értéke a bázisévhez képest 19,9 milliárd forinttal növekedett az áremelkedés és az árfolyamhatás miatt.
Ezért a szállítmányok beszerzésének kifizetésére a társaság a hiányzó forrást készlethitelből fedezte.
Összességében a finanszírozásához szükséges forrásokhoz a vállalat rövid lejáratú cash pool és rulírozó kölcsönt, valamint hosszú lejáratú készletfinanszírozási és általános beruházási kölcsönt egyaránt igénybe vett.
Paks volt az aranytojást tojó tyúk?
Abban semmi újdonság nincs, hogy a nukleáris energia olcsó, hiszen Paks évtizedek óta sokkal kevesebb egységnyi ráfordítással termel áramot, mint a szén- vagy gáztüzeléses erőművek. Ezt az eltérést csak az energiaválság tette látványossá.
Az atomerőmű alacsony önköltségi ára és a villamosenergia jóval magasabb nagykereskedelmi árai közti különbség elvileg hatalmas nyereséget kellene, hogy biztosítson, még úgy is, hogy ez utóbbi árakban szerepel például a rendszerhasználati díj és az adó is.
Ám ez a profittömeg tipikusan az MVM-csoport kereskedőcégénénél jelenik meg
– világított rá lapunknak Bank Dénes, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.
Kiderült, hogy az MVM-csoport nyeresége tavaly 524 százalékkal nőtt, eredmény-beszámolójában azonban nincs nyoma az olcsón megtermelt áramnak. Nem tájékoztatnak arról, hogy miként számolják a Paks és az anyavállalat közötti elszámolóárat, sem arról, hogy ebből hogyan jön ki a fogyasztói ár.
Paks anyavállalatának, az állami MVM-nek a beszámolójából mindössze annyi derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből befolyó árbevétele 2022-ben több mint ezer milliárd forinttal nőtt, mintegy 1800 milliárd forintra bővült a 2021-es 719 milliárdról.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az áramárak is jelentős léptékben növekedtek. Az áremelkedés mellett az értékesítési volumen növekedése is hozzájárult a bevételtöbblethez. Ugyanakkor a villamosenergia beszerzési költsége a bevételek növekedésével párhuzamosan 1114,6 milliárd forinttal emelkedett, döntően a piaci árak növekedésének hatására – írták.
Hiába sokkal olcsóbb a piaci árnál a paksi beszerzés, az MVM lényegesen magasabb csomagárakat kínál a fogyasztóinak.
Igaz, a piaci végfelhasználói áram árak csak mintegy felét teszi ki az energia díja, a másik felét a rendszerhasználati díj, illetve az adók adják, azonban a végfelhasználói árak még így is bőven a paksi termelési ár kétszerese felett vannak. Ez azzal magyarázható, hogy a hazai villamosenergia-összfogyasztásban Paksnak csak mintegy egyharmados súlya van, további kétharmadnyi energiarészt azonban igen drágán kellett megtermelni, illetve megvásárolni tavaly. Az áram piaci árára Európa-szerte a nagy hatással van a földgáz ára, és a földgázerőművek által termelt áram ára sokszorosa volt a Paks által termelt áram árának. A szenes erőművek termelése szintén csak magas áron volt lehetséges
A hazai földgáz-, és szénerőművek, illetve megújuló villamos energia termelők beszerzései mellett a felhasznált áram további 26 százalékát importból fedezte az MVM 2022-ben.
Az import- és a tőzsdei spotárak viszont tavaly hihetetlen magasságban voltak, miközben az elszálló széndioxid-kvóta (EUA) árak és a gyenge forintárfolyam szintén rávetültek a villamosenergia-költségekre – árnyalta a képet a GKI szakértője.
Mindezt megfejelte, hogy a tavalyi évnek volt egy olyan időszaka, amikor a tőzsdei pánik következtében a kiszámítható, stabil energiabeszerzés veszélybe került – úgy tűnt, nem biztos, hogy lesz egyáltalán elérhető áram a piacon. A volatilitás miatt nagy volt a kockázat, hogy amennyiben az árfolyam elszáll, a veszteséget a kereskedőknek kell fedezniük, ezért azok komoly felárat tettek a villamosenergiára.
A felmerülő plusz-mínusz költségeket az MVM-nek kellett menedzselnie, és az árszabás ahhoz a célhoz igazodott, hogy lehetőleg ne termeljen veszteséget, mert azt legvégül az adófizetők állják. Figyelembe kell venni, hogy a kormányzati rezsicsökkentés is óriási terhet ró a cégre, amely tavaly összesen 543 milliárd forintnyi állami segítséget kapott, miközben tartozásállománya 1200 milliárddal 3400 milliárd forintra nőtt.
Nyilván jelentős különbség van az alacsony paksi átvételi áramár és a piaci árak között, ám energiaszakértői szemszögből az árrobbanást érdemes teljesen különválasztani ettől a kérdésétől. Az átlagár kiszámítása ugyanis az energia-mix miatt eleve soktényezős, s ezek a tényezők gyakorlatilag percről percre változhatnak, nem csak a piaci helyzet, hanem a fogyasztás állandó ingadozása miatt is – szögezte le Bank Dénes.
A titkolózás rossz fényt vet az ügyre
A paksi áramtermelés az elmúlt években lefedte a rezsicsökkentés keretében eladott áram mennyiségét, e tekintetben többen felrótták a kormányzatnak, hogy nem volt értelme kivezetni részlegesen az áram esetén is a rezsicsökkentést 11–12 forint körüli nettó termelési költség mellett. A kormány tavaly júliusban nem válaszolt az RTL kérdésére, hogy miért volt szükség a kedvezményezetti kör szűkítésére.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is, aki szerint tavaly szeptemberben a Paksi Atomerőmű Zrt. 38-szoros profittal adta az önkormányzatoknak az áramot. Szerinte a létesítmény annyi áramot termel, amennyi a lakossági fogyasztáson felül bőven biztosítana akkora mennyiséget, hogy az összes közszolgáltatást – közvilágítás, közösségi közlekedés, ivóvíz-szolgáltatás – el lehessen látni az egész országban. Felvetésére szintén nem érkezett érdemi válasz kormányoldalról.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban plusz támogatást ígért azoknak, akik jellemzően árammal fűtenek, és csak nagyon kevés gázt használnak. Ezt az ígéretet azonban a kabinet októberben megszegte, s nem adott extra villanykvótát. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/06/paks-paksi-atomeromu-mvm-aram-villamosenergia-elektromos-energia-rezsi-rezsicsokkentes-nuklearis-atomeromu-atomenergia-beszamolo-merleg-nyereseg/ | https://web.archive.org/web/20230607182547/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/06/paks-paksi-atomeromu-mvm-aram-villamosenergia-elektromos-energia-rezsi-rezsicsokkentes-nuklearis-atomeromu-atomenergia-beszamolo-merleg-nyereseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olcson-termeli-az-aramot-sokat-kereshet-rajta-megis-milliardokkal-csokkent-a-paksi-atomeromu-profitja | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-06 00:00:00 | [
"Süli János"
] | [
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt.",
"MVM Partner Zrt. (MVMP)"
] | [] | [
"energia",
"atom",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,374 | Úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót a Mol, hogy engedélyre sem volt szüksége | Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel. | Júliustól a 100 százalékos Mol-tulajdonban lévő MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a felelős Magyarországon évi mintegy 5 millió tonna települési szilárdhulladék begyűjtéséért és kezeléséért, 35 évig. A koncessziós szerződés eddigi teljesítésével kapcsolatban több ellentmondás bukkant fel, ezeket próbáltuk meg tisztázni.
Kell engedély, mégsem gond, ha nincs?
A koncessziós szerződés szerint tavaly december 31-éig kellett megszerezniük a hulladékkezeléshez szükséges engedélyeket, illetve ezeket be is kellett mutatniuk az államnak. A szerződés 5.2, illetve 5.3 pontja alapján ennek híján érvénytelenné vált volna a koncessziós szerződés. A határidő már jócskán letelt, mégis több helyen is megjelent, például a SzabadEurópa cikkében, hogy sem a Mol, sem a MOHU nevére rákeresve nem találhatók az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) a hulladékkezeléshez szükséges engedélyek. Mivel az engedélynek mi sem találtuk a nyomát a nyilvántartásban, ezért a céghez fordultunk magyarázatért.
Azt válaszolták, hogy a szükséges (környezetvédelmi, illetve fémkereskedelmi) engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen elvégző jogi személyeknek kell rendelkezniük, azaz a koncesszori alvállalkozóknak. Vagyis
ezek szerint a Mol-nak és a MOHU-nak nem kellett saját engedély ahhoz, hogy a 35 évre szóló hulladékkoncessziót vigyék.
Ez azért furcsa, mert a koncessziós szerződésben nem az szerepel, hogy az alvállalkozóknak kellett engedélyt szerezniük (és bemutatniuk) 2022. december 31-ig, hanem az, hogy a koncessziós társaságnak. A koncessziós társaság pedig a szerződésben rögzített fogalommeghatározás szerint a koncesszor (a Mol) által a tevékenységek folytatására alapított részvénytársaság, vagyis a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. Vissza is kérdeztünk a Molnál, hogyan felelhet meg az, hogy ha csak az alvállalkozóknak van engedélyük, amikor a koncessziós szerződés szerint a MOHU-nak kellett volna megszereznie az engedélyeket, ám erre már nem reagáltak.
A jelenleginél jóval kevesebb cég szállítja majd el a hulladékot
Ha már az alvállalkozókat említettük: azt is lehetett olvasni, hogy a jelenlegi, 3200 hulladékszállító cégből alig több mint kétszázzal kötöttek szerződést a tavaly év végi határidőig arra, hogy júliustól biztosítsák a hulladékszállítási kapacitást. Az erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ. Arra is rákérdeztünk, hogy ennyi alvállalkozó elég lesz-e a szolgáltatás zökkenőmentes továbbviteléhez. Arról biztosítottak, hogy a MOHU Zrt. nyilvános pályázatán minden szereplőnek lehetősége volt pályázni. Valamint: a cél egy versenyképes, fenntartható és transzparens hulladékgazdálkodási rendszer, amiben a Mol számít a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőinek szakértelmére, tapasztalatára. De ezek szerint nem a többségére. Azt is kijelentették, hogy a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták. Magyarul a szerződő alvállalkozókkal biztosítva lesz szerintük a szükséges, vállalt szolgáltatások elvégzése.
Lefölözik a hasznot?
Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a jól hasznosítható ipari hulladék (kivéve az építési-bontási hulladékot), illetve a lakossági fémhulladék begyűjtése is a Molhoz kerül júliustól. Információink szerint ezekért nem piaci árat fognak fizetni azoknak a szolgáltatóknak, amelyek a hulladékot ténylegesen begyűjtik, kezelik és átadják a Molnak továbbértékesítésre. A lakossági hulladékbegyűjtés veszteséges, nyereség csupán a jól hasznosítható ipari, illetve fémhulladékon van. Úgy értesültünk, hogy ezt lényegében lefölözné a Mol, az eddigi piaci árakat és a versenyt kiiktatva egységes árat szabva. Hogy valóban így lesz-e, az a társaság lapunknak küldött válaszából nem derül ki.
Annyit írtak, hogy 2023 júliusától a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék begyűjtését és kezelését látja el. Megerősítették, hogy a termelési hulladék, továbbá az építési és bontási hulladék sem része a koncessziónak, kivéve a kiterjesztett gyártói felelősség körébe tartozó hulladékot. A lakossági fémhulladék ugyanakkor része, ez a jelenlegi szolgáltatói rendszeren – mint a MOHU alvállalkozói rendszerén – keresztül fog hasznosulni a körforgásos gazdaságban.
Az átvételi árral kapcsolatban annyit reagáltak, hogy a MOHU által kialakított árazás transzparens és mindenki számára elérhető lesz. Válaszukkal tehát nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy az eddigi, a begyűjtőknek hasznot biztosító piaci ár megmaradhat-e. Közölték továbbá, hogy a hulladékhasznosítók május végétől regisztrálhatnak a MOHU elektronikus ügyintézési rendszerébe.
Hosszú távon térülhet meg a Mol szerint a hulladékbiznisz
Feltételeztük, a Mol azért vállalta el a koncessziót, mert nyereséget akar termelni, ezért firtattuk, mekkora profittal számolnak évente a hulladékkoncesszió kapcsán, illetve hogy a résztevékenységek közül melyiknél számolnak nyereséggel, melyiknél veszteséggel, nagyságrendileg évente mekkorával. Ilyen részletekbe a válaszukban nem bocsátkoztak.
A Mol csupán a stratégiai célját hangsúlyozta, miszerint a hulladékgazdálkodási tevékenységével is hatékonyan járulna hozzá a körforgásos gazdaság fejlesztéséhez, illetve a környezetvédelmi, klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. Az egységes irányítás szerintük jelentős hatékonyságnövelő potenciált rejt, illetve a lakossági szemléletformálásban, kultúraváltásban is eddig nem látott lehetőségeket látnak. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/07/mol-hulladek-koncesszio-35-ev-engedely-nelkul/ | https://web.archive.org/web/20230925092252/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/07/mol-hulladek-koncesszio-35-ev-engedely-nelkul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-nyerte-el-35-evre-a-hulladekkoncessziot-a-mol-hogy-engedelyre-sem-volt-szuksege | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,375 | Zsíros osztalékot vesz fel a NER egyik think-tankje | Mozgolódások jellemezték a kormányközeli Nézőpont-cégcsoportot 2022-ben. Győri Tibor, a cégháló feje végelszámolással megszüntette a Médianéző Kft.-t, valamint visszavásárolta a Kutatópont Kft. nevű céget Mráz Ágoston Sámueltől. És ahogy évek óta megszokott, több száz millió forint osztalékot is kivett a vállalkozásokból. | Tavaly 522,7 millió forintos árbevétel és 448,6 millió forint, főleg osztalékból származó pénzügyi eredmény mellett 180,2 millió forint adózott nyereséget ért el a Győri Tibor tulajdonában álló Nézőpont Csoport Zrt. A Fidesz-közeli kutatócég-csoportot összefogó társaság tulajdonosa nem is volt szívbajos,
430,8 millió forint osztalék kifizetéséről döntött
– derül ki a szerdán közzétett 2022-es beszámolóból.
Érdekesség, hogy a cég üzemi (üzleti) eredménye jócskán negatív, az eredménykimutatásnak ezen a során 268,4 milliós veszteséget tüntet fel. A profit, azaz az adózott nyereség az akkori két leányvállalatnak, az azóta végelszámolással megszűnt Médianéző Kft.-nek 77 ezer, valamint az Observer Kft.-nek 220,1 millió forintos osztalékából jött össze, amit a szabad eredménytartalékból kiegészítve vesz fel osztalékként Győri Tibor.
A Nézőpont Csoport Zrt. kiegészítő melléklete szerint egyébként az árbevétel szoftver-felhasználási és adminisztratív szolgáltatási díjakból származik, míg a költségek, ráfordítások jelentős részét az iroda és gépkocsi bérleti díja, a szoftverüzemeltetés díja, az ügyvédi díjak, a könyvelési díj, a szakértői szolgáltatások díjai, valamint a bérköltség és járulékai adják. A pénzügyi műveletek bevételeinek szinte teljes egészét pedig minden évben a leányvállalatoktól kapott osztalék teszi ki.
A dokumentumból kiolvasható, hogy a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 2,1 fő volt, számukra bérköltségként, megbízási díjként összesen bruttó 16,6 millió forint lett kifizetve.
A Nézőpont Csoport Zrt.-nek a Médianéző Kft. nevű leányvállalata – mint említettük – végelszámolással megszűnt, viszont 2022 decemberében vételi jogot gyakorolva két év után visszavásárolta a Kutatópont Kft.-t Mráz Ágoston Sámueltől, és ugyanezzel a lendülettel a céget át is nevezte Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft.-vé. (Az egykori Kutatópont Kft. 2022-ben kifizetett csaknem 170 milliós osztaléka még Mráz pénztárcáját gyarapította, ezzel a cég eredménytartalékát teljes egészében ki is fizette magának.) Az immár a Nézőpont Csoporthoz tartozó kutatóintézet a tavalyelőtti 1,8 milliárd forint után tavaly 1,2 milliárdos forgalmat bonyolított le, a két évvel ezelőtti 8,9 milliós adózott nyeresége 4,5 millióra apadt.
A kft.-nél 2021-ben még 24,6 fő volt az átlagos statisztikai állományi létszám, részükre átlagosan havi bruttó 660 ezer forintot fizettek. A tavalyi évben viszont a létszámuk 10 főre apadt, és az átlagos havi kereset is bruttó 630 ezer forintra csökkent.
Emellett a Nézőpont Csoportnak továbbra is megvan az Observerben a 100 százalékos tulajdoni hányada. Ez a leányvállalat Győri jövő évi bevételéről már gondoskodik is, hiszen a 2021-es 2,2 milliárd forintos forgalom után tavaly már 3,3 milliárdos árbevételt könyvelhettek el, amivel párhuzamosan
a 220 milliós adózott nyereség is 264 millió forintra hízott. Ezt az összeget a tulajdonosi határozat értelmében az Observer még idén teljes egészében ki is fogja fizetni a Nézőpont Csoport Zrt.-nek.
Az Observer a kiegészítő melléklet tanúsága szerint tavaly átlagosan 3,9 főt foglalkoztatott, akiknek az átlagos havi bruttó bére 640 ezer forint volt.
És hogy továbbra is lesz megbízás, az is kiolvasható a dokumentumból. Mint a dokumentum fogalmaz, a 2020-2022 közti kormányzati médiamonitor szolgáltatás a múlt év végén lezárult, de | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/zsiros-osztalekot-vesz-fel-a-ner-egyik-think-tankje.html | https://web.archive.org/web/20231110045910/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/zsiros-osztalekot-vesz-fel-a-ner-egyik-think-tankje.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsiros-osztalekot-vesz-fel-a-ner-egyik-think-tankje | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-05 11:00:00 | [
"Győri Tibor",
"Mráz Ágoston Sámuel"
] | [
"Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft.",
"Médianéző Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nézőpont Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"piackutatás"
] | [] |
57,376 | Milliárdok nőttek ki a földből: az infláció hizlalta a két legnagyobb földesúr agrárbirodalmát | Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor a mezőgazdaságban is uralják a piacot. Kiugró inflációs környezetben mindketten nagyot kaszáltak 2022-ben, de az OTP-vezér ebben az ágazatban még messze előzi a felcsúti milliárdost. | Mészáros Lőrinc cégei nem csak a legnagyobb építőipari és bankszektori szereplők, de a felcsúti milliárdos vállalkozó egyben Magyarország egyik legnagyobb földesura is. Nem lehet pontosan kimutatni, hogy hány hektár köthető hozzá, de a sajtóban eddig megjelent becslések mintegy 45-50 ezer hektárról szólnak, ennek jelentős része pedig szántóföld.
A felcsúti földesúr agrárérdekeltségeit többnyire a Talentis Agro Zrt. fogja össze, ide tartozik 27 magyarországi cég és két romániai. A Forbes korábbi számításai szerint a cégcsoport 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ellenére több mint 25,6 milliárdos árbevétellel zárt, 2021-ben elérte a 30 milliárd forintos forgalmat. Számításaink szerint pedig tavaly már a 40 milliárd forintos határt is maga mögött hagyta Mészáros Lőrinc agrárcégeinek árbevétele. Ugyanakkor ez messze elmarad Csányi Sándor OTP-vezér Bonafarm-csoportjának forgalma mögött, mivel például a Talentisben a mezőgazdasági társaságok főleg alapanyag előállítására szakosodtak.
A felcsúti sikerembernek viszonylag könnyű dolga volt, agrárbirodalma legfontosabb részei Simicska-hagyatékok. A Fidesz volt pénztárnokának mezőgazdasági cégeit 2019 nyarán olvasztotta be sajátjaiba Mészáros Lőrinc. Ez lényegében a teljes Mezort-agrárcsoportot jelenti. Ezek privatizált egykori állami gazdaságok, mint például a három nagy nyugat-dunántúli agrárcég: a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt.
Közülük a Lajta-Hanság Zrt. a legnagyobb és remek évet zártak.
Az értékesítés nettó árbevétele a 2022. üzleti évben 2,6 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év árbevételét
- olvasható a beszámolójában. A forgalom így összesen 7,8 milliárd forint lett, ebből 4,5 milliárd forint az állattenyésztési bevétel. A 2021-es 836 millió forintos profitot pedig sikerült 3 milliárd forintra feltornázni.
De a sárvári és a szombathelyi társaság is növekedett: ketten együtt 8,7 milliárd forintos forgalmat és 2,4 milliárd forintos nyereséget raktak össze szarvasmarha-tenyésztésből, tejtermelésből, takarmány és árunövények termesztéséből.
Az Átlátszó korábbi cikke szerint a Hidasháti Állami Gazdaságot furcsa körülmények között privatizálták Fidesz-közeli üzletemberek és szereztek 50 éves földbérletet. Nagy a forgalma, a profitja kevésbé a Talentis-birodalomhoz tartozó cégnek: a 6,2 milliárd forint bevétel csak 465 millió forint nyereséget hozott.
Sok tojást is eladott Mészáros Lőrinc, hiszen a hozzá köthető Opushoz tartozik a Békés vármegyei Csabatáj Zrt., amely a dél-alföldi régió egyik legnagyobb tojástermelője. Tavaly megismételték a 2021-es 2,1 milliárd forintos forgalmat, de azonos bevételből a 145,5 millió forintos nyereség most 230 millió forintra hízott. Szintén tojás a fő profilja a székesfehérvári Aranykorona Zrt.-nek: itt a 3,9 milliárdos forgalom mintegy 280 millió forintos nyereséget ért.
Uniós jogszabályoknak megfelelően ketreces tartásban megtermelt tojásokat széles körben értékesítjük
- vall magáról az Aranykorona.
A szintén felcsúti Búzakalász 66 Kft. tulajdonában lévő Aranka Malom Kft. 2017. novemberében kezdte meg működését: 100 százalékban magyar búzát őrölnek Bicskén: napi őrlési teljesítménye 170 tonna búza. Nem túl nyereséges dolog ez: 2,5 milliárd forintos forgalom csak 25,8 millió forintot hozott Mészáros Lőrinc konyhájára.
Még két céget említünk meg: egészen kiemelkedő mutatókkal rendelkezik a KUTAS '95 Mezőgazdasági Zrt., amelyet tavaly szerzett meg a felcsúti nagyvállalkozó Kutas Management Kft. nevű vagyonkezelő cégén keresztül. Ez az egykori Biharkeresztesi Állami Gazdaság, több ezer hektáron őszi búzát, őszi árpát és napraforgót termesztenek nagy hatékonysággal: az 1,8 milliárd forintos bevétel 1,2 milliárd forintos profitot ért. Az évtizedek óta Farkas Sándor szentesi politikus kezében levő fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-t is megvette Mészáros Lőrinc. A cég 1230 hektár bérelt területen gazdálkodik: ez 3,6 milliárd forintos forgalom mellett 237 millió forint profitot termelt.
Csányi Sándor OTP-vezér Bonafarm csoportjának sem lehet oka panaszra. Tavaly decemberi hír volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kijelölt egy újabb mezőgazdasági mintagazdaságot: a pápai Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt.-t. A Bonafarm Csányi Sándor agráros cégbirodalmának ékköve. A mintagazdaság lényege, hogy 50 évben állapították meg a bérelt állami föld használati idejét. Így már három mintagazdaság tartozik az OTP-vezér agráros birodalmába, korábban a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. is megkapta ezt a státuszt.
Az Agroprodukt cégek közel 8 ezer hektáron – jelentős részben állami tulajdonban álló területen – folytatnak növénytermesztést, és rendelkeznek terménytárolókkal, vetőmag-feldolgozó üzemmel és takarmánykeverővel. Csodálatos évet zártak: az Agroprodukt Zrt. árbevétele 9,6 milliárd forintról 13,9 milliárd forintra növekedett, miközben a profit 1,5 milliárd forint lett.
Hazánk egyik legjelentősebb előkeverék (premix) és takarmánygyártójaként működünk, mely évtizedek óta olyan termékeket állítunk elő, amelyek képesek kiemelkedő termelési eredményekhez segíteni az állattenyésztést
- ez a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. bemutatkozása.
Szintén ragyogó az eredmény: a 2021-es 56,6 milliárd forintos forgalmat 71,5 milliárd forintra sikerült javítani, amihez 1,8 milliárd forintos profit társult. A már említett Bóly Zrt. a Bonafarm agrárvállalkozása, melynek sikere saját bevallásuk szerint a vidék kedvező adottságainak hasznosításán, a magyar mezőgazdasági hagyományok tiszteletben tartásán, a korszerű gazdálkodáson, a technológiai fejlesztéseken, valamint a munkatársaik szakértő és felelősségteljes munkáján alapszik. A szakértelem meghozta gyümölcsét: a 2021-es 20,6 milliárd forint bevétel 30,3 milliárd forintra korrigált felfelé, ennek pedig 4,6 milliárd forintos profit lett a vége.
A Dalmand Zrt. jogelődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok területén. 2003-tól a Bonafarm Csoport tagja, az ország egyik legnagyobb és legismertebb mezőgazdasági termelője. Jól ment a munka: 18,6 milliárd forint szerepel a bevételi oldalon, a kasszánál pedig 2,5 milliárd forintos nyereség. Csak ez a négy cég 134,4 milliárd forintos forgalmat és 10,4 milliárd forintos profitot rakott össze.
A KSH számai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022-ben 50 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek áremelkedése (51 százalék) meghaladta az állatokét, állati termékekét (46 százalék). A ráfordítási árak szintén jelentős, 45 százalékos növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 50 százalékos áremelkedése okozta, a beruházások árszínvonala 15 százalékkal nőtt. A drágulás az ellátási zavarokkal, az energiaárak emelkedésével és a kedvezőtlen időjárással hozható összefüggésbe.
Tehát számításaink szerint tavaly már a 40 milliárd forintos határt is maga mögött hagyta Mészáros Lőrinc agrárcégeinek árbevétele, amihez mintegy 7,5 milliárd forint profit társult (ami mintegy 18 százalékos árbevétel arányos nyereség). Csányi Sándor négy érdeketsége pedig 134,4 milliárd forintos forgalmat és 10,4 milliárd forintos profitot tud felmutatni (7 százalékos árbevétel arányos nyereség). | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/milliardok-nottek-ki-a-foldbol-az-inflacio-hizlalta-a-ket-legnagyobb-foldesur-agrarbirodalmat.html | https://web.archive.org/web/20230928084148/https://mfor.hu/cikkek/agrarium/milliardok-nottek-ki-a-foldbol-az-inflacio-hizlalta-a-ket-legnagyobb-foldesur-agrarbirodalmat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-nottek-ki-a-foldbol-az-inflacio-hizlalta-a-ket-legnagyobb-foldesur-agrarbirodalmat | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-06 11:04:00 | [
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Agroprodukt Zrt.",
"Aranka Malom Kft.",
"Aranykorona Zrt.",
"Bólyi Mezőgazdasági Zrt.",
"Bonafarm-csoport",
"Búzakalász 66 Kft.",
"Csabatáj Zrt.",
"Dalmandi Mezőgazdasági Rt.",
"Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt.",
"KUTAS '95 Mezőgazdasági Zrt.",
"Kutas Management Kft.",
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"állattenyésztés"
] | [] |
57,377 | Volt valami Karácsonyéknál, ami nagyon kellett Orbánéknak | A villanyoszlopokra kihelyezhető értékes fővárosi reklámfelületek körüli mizéria mint cseppben a tenger mutatja meg az Orbán-rendszer hétköznapi működését. | A villanyoszlopokra kihelyezhető értékes fővárosi reklámfelületek körüli mizéria mint cseppben a tenger mutatja meg az Orbán-rendszer hétköznapi működését.
A lámpavas-mizéria röviden
A Fidesz 2012-ben, arra hivatkozva, hogy veszélyeztetik a közlekedőket, törvényileg betiltotta az út menti oszlopokra kihelyezhető reklámokat. Ezt követően az ezzel foglalkozó spanyol-magyar cég, az ESMA a csőd szélére került. Ekkor jött Orbán Viktor jó barátja, Garancsi István, és felvásárolta a reklámcéget, majd, láss csodát, 2015-ben a Fidesz rájött, hogy mégsem veszélyesek az oszlopra lógatott reklámtáblák, így a villanyoszlop-reklámok törvényileg ismét zöld utat kaptak. Ezt követően az ESMA a főváros és cégeinek felületeit éveken keresztül ingyenesen használhatta, és jó pénzért értékesíthette, majd a szívességet úgy hálálták meg a politikának, hogy a pártoknak a 2018-as kampányban hatalmas kedvezményt adtak.
Így érkezünk el 2023-ba, a mába, amikor is Garancsiék fővárosi szerződése lejárt. Az ellenzéki vezetésű Budapest új pályázatot írt ki a villanyoszlopokra, amin meglepő módon egyetlen cég indult: Garancsiék cége, az ESMA.
A pályázat egy szokatlan szavazást követően a Fővárosi Közgyűlésben fennakadt. Nem ütötték nyélbe az üzletet. De ekkor jött az orbáni csattanó, az ügyet kicsavarták a Főváros kezéből: a kormány a háborús vészhelyzetre hivatkozva rendeletben meghosszabbította a Garancsi-szerződést. Röviden ez a sztori, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az oszlopok egy részére Pintér Sándor köre is szemet vetett, ugyanis arra szerelik majd fel „adatgyűjtő” technikájukat.
Magyar verseny
Karácsony Gergelyék május 24-én terjesztették a Fővárosi Közgyűlés elé a köztéri villanyoszlopokra kihelyezhető reklámok ügyét, mivel a Garancsi Istvánhoz tartozó ESMA Reklám Zrt. 2018-ban megkötött szerződése lejárt.
Nem egy apró-cseprő ügyről van szó. Megnyílt a lehetőség, hogy egy részterületen módosítsanak a NER által totálisan uralt „reklámpiaci” feltételeken. Egyáltalán nem mellékes, hogy a soron következő önkormányzati és országgyűlési választások előtt kinek a kezébe kerül a több mint 44 ezer villanyoszlop haszonbérleti joga. | https://444.hu/2023/06/08/volt-valami-karacsonyeknal-ami-nagyon-kellett-orbaneknak | https://web.archive.org/web/20231007081959/https://444.hu/2023/06/08/volt-valami-karacsonyeknal-ami-nagyon-kellett-orbaneknak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-valami-karacsonyeknal-ami-nagyon-kellett-orbaneknak | 444 | hungarian-news | 2023-06-08 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Esma Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"hirdetés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,378 | Önti a pénzt az állam a legatyásodott fecskendőgyáras cégbe, ahol a NAV nyomoz | „A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült. | „A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült. Videóriport.
„Áll egy gyár Mátészalkán, az ország egyik legmodernebb üzeme: egymagában képes biztosítani a hazai nitrilkesztyű- és fecskendőszükséglet 50-60 százalékát. És gyors is: akár 48 óra alatt megtölt egy kamiont sterilizált termékekkel.” Ezekkel a mondatokkal hirdeti magát az EU-Fire Kft. egészségügyi ágazata a cég honlapján. Kiderítettük azonban, hogy a kft. egyetlen ilyen jellegű közbeszerzést sem nyert, és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal sem kötöttek szerződést egészségügyi termékekre vonatkozóan.
Pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei létesítményt nagy csinnadratta mellett adták át 2022 nyarán. Erről így számolt be a cég: „Az EU-Fire Csoport üzemének beruházása példamutató, mert nemcsak az átadó ceremónia világszínvonalú, hanem a termelés is az – méltatta szelíd tréfával a múlt csütörtökön indult gyárat Varga Mihály. A pénzügyminiszter az üzemavató-ünnepség lézer-showjára utalt, amelyikben egy lézerlány dalolta, hogy »Mátészalka bennem lüktetsz, szülőföldem, hazaföldem« – és minden mátészalkai, ha el is hagyta városát, hazatér.”
A lézerlány mellett az a fontos információ is kiderült a leírásból, hogy
a 8 milliárd forintos beruházás „tekintélyes részét” a kormány finanszírozta az Egészségipari Támogatási Program keretében.
Hozzátették, ez a cégcsoport második egészségügyi beruházása, hiszen „Kocsordon már üzemel egy hatékony, kisebb gyár, és hozza az elvárásokat.”
Ezt a szintén szabolcsi üzemet is az állam támogatta: az 1,9 milliárd forintos fejlesztéshez – amely során „egészségügyi védőeszközöket, orvosi kanülöket valamint lélegeztető- és újraélesztőgépek alkatrészének gyártására alkalmas üzemet” hoztak létre –, a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal járult hozzá.
2021 nyarán azt írták, a kocsordi üzem 30 helybélinek, a két mátészalkai beruházás pedig összesen 139 embernek teremt biztos munkahelyet. Hogy utóbbit pontosan hogyan értették, nem tudni, ugyanis a cégcsoport létszáma most márciusban volt a csúcson, de az is csak 71 főt jelentett. Kocsordon – ahol elvileg ipari termelés folyik – egyetlen olyan helybélivel sem sikerült beszélnünk, aki az üzemben dolgozna, vagy legalább hallott volna arról, hogy a gyár működik.
Amikor áprilisban személyesen felkerestük a helyszíneket, a kocsordi üzemnél semmilyen mozgást, a mátészalkai gyárnál pedig visszafogott forgalmat tapasztaltunk.
A cég szerint azért, mert ugyan „mindkét gyárban zavartalan a termelés”, mivel „végletekig automatizált üzemekről van szó, így a »műszak« létszáma is kicsi.” A sajtóreferens szerint a „mátészalkai üzem parkolójában tucatnyi autó áll, és a biciklitárolóban nem akad üres hely – ez azt jelzi, számos kolléga dolgozik a falak mögött.”
A cég képviselője szerint „a kocsordi üzemben a munkavállalók mintegy fele tartózkodott délután, ugyanis a CNC-esztergagépeket működtető kollégák munkaideje 5 órától 13 óráig tart. Az ő járműveik az utcafrontról nem látható parkolóban álltak. A jelenlévők természetesen végezték munkájukat az üzem két épületében.”
Mivel első alkalommal 15 órakor jártunk az üzemnél, újra visszamentünk, ezúttal 13 órakor, vagyis amikor a műszak véget ér. Ekkor mindössze 3 autót és 3 embert láttunk a gyár területén, de miután észrevették, hogy figyeljük őket, visszamentek az épületbe, és még az ajtót is becsukták.
2,6 milliárdról 71 millióra csökkent a cég pénzeszköze
Hogy mennyire hatékony a falak mögötti munka, az kérdéses. A több milliárdos állami támogatás ellenére az Eu-Fire Kft.-nek 2021-ben mindössze 182 milliós forgalma volt. És a 2022-es adatok sem sokkal jobbak.
A most közzétett cégbeszámoló szerint 496 milliós forgalmat bonyolított a kft., az adózott eredmény 158 millió forintot tett ki, miközben a cégben 15 milliárd forint áll eszközök (ingatlan, gépek) formájában. Ami ennél is beszédesebb, hogy az EU-Fire pénzeszköze 2,5 milliárd forinttal csökkent tavaly, és 2022 végére mindössze 71 millió forint maradt. Nem csoda, hogy a kiegészítő mellékletben a következő mondat szerepel:
„a gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított”.
A korábbi 12 milliárdos hitelüket (hosszú lejáratú kötelezettség) szinte teljesen kifizették, vélhetően részben az állami támogatásból (passzív időbeli elhatárolások).
A cég jegyzett tőkéje 1,5 milliárdra nőtt, ami főként annak köszönhető, hogy az állam év végén az MFB Invest Zrt.-n keresztül tőkeemelés útján részesedést szerzett a cégben. Azóta még kétszer történt tőkeemelés, így a kft.-nek már 2 milliárdos a jegyzett tőkéje.
Vagyis az állam továbbra is önti a pénzt a cégbe, de hogy miért, az rejtély. Megkeresésünkre az MFB Invest nem reagált, de korábban arra utaltak, hogy a befektetést követő 4-7 éven belül értékesítik a részesedésüket.
Az EU-Fire másik tulajdonosa Kovács Péter, a korábbi tulajdonos, Kovács Imre tavaly kiszállt a cégből.
A cégháló egyik tagjától vették a gépeket
Az EU-Fire és a mátészalkai gyár akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozzájutott az EU-Fire szerződéseihez, és ezek alapján árajánlatokat kért ki a cég által megvásárolt gépekhez.
Az így megszerzett információk szerint a gépeket és egyéb eszközöket 1,7 milliárdért is be lehetett volna szerezni, a cég azonban 3,3 milliárdért vette meg azokat az állami támogatás keretében.
Az EU-Fire üzemeire Hadházy Ákos képviselő hívta fel a figyelmet.
A képviselő annak is utánajárt, hogy a cég gyakorlatilag „saját magától vásárolt”. A társaság a gépek leszállítására a Trust-Bau Kft.-vel szerződött. Az egyfős céget 2019-ben alapították, és 242 millió forintról 4 év alatt 9,5 milliárdra tornázta fel a forgalmát.
Az EU-Fire cégszerűen köthető volt a megbízást elnyerő Trust-Bau Kft.-hez. A kft. ügyvezetője Ürményi Viktor volt 2019 januárja és 2021 januárja között. Ürményi ezzel párhuzamosan (2020 novembere és 2021 júniusa között) a Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.-ben is felügyelő bizottsági tag volt, majd ugyanitt ügyvezető 2022 májusáig. A Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft. tulajdonosa pedig az EU-Fire volt egészen 2022 augusztusáig.
Hadházy Ákos szerint a Trust-Bau a piacról vásárolta össze a gépeket, majd dupla áron eladta a cégháló másik cégének – 100 százalékban költségvetési pénzből.
„Ennél jobban nem fogjuk tudni dokumentálni, hogy hogyan lopják szét a fideszes bárók az ellenőrizetlenül rájuk öntött gazdaságfejlesztő, százszázalékos támogatásokat” – írta akkor a képviselő.
Sokszoros árat fizettek
Megkerestük az EU-Fire Kft.-t, miért a Trust Bau Kft.-vel kötöttek szerződést, milyen más cégeket kértek fel ajánlattételre, azok milyen ajánlatokat adtak, és miért fogadták el a túlárazottnak tartott ajánlatokat.
A cég reklámvideója a Youtube-on.
A vállalkozás szerint annak, hogy az EU-Fire a Trust-Bau Kft.-vel szerződött a mátészalkai üzem berendezéseinek, gépsorainak beszerzésére, „egyetlen oka volt: a Trust Bau Kft. tette a legkedvezőbb, komplex ajánlatot. Ennek része volt az egyedi berendezések beszerzése, a szállítás, a beüzemelés, a betanítás – épp ezért nem önmagában a berendezés ára volt a döntő szempont, hanem a „csomagár” alapján választott az EU-Fire Kft.”
Arra azonban a cég nem válaszolt, hogy mely cégektől kért még ajánlatot, mivel szerintük az „üzleti titoknak minősül”.
Az EU-Fire Kft. sajtóreferense azt is írta, hogy „a mátészalkai egészségipari berendezései, gyártósorai tekintetében lényegében nem értelmezhető a „katalógustermék” és a listaár – egyszerűen azért, mert azok zöme egyedi: a gyártó azt az EU-Fire Kft. speciális igényei alapján tervezte és építette (vagy módosította)”.
Kiválasztottunk ezért hat tételt, ahol kiugróan magas volt az eltérés az EU-Fire által fizetett összeg és kontroll árajánlat között:
Műanyag fröccsöntő gép 200t + robot – 553 millió helyett 900 millió;
Fecskendő és injekciós tű összeszerelő gépsor – 138 millió helyett 400 millió;
Sterilizáló berendezés – 21 millió helyett 400 millió;
Mikroszkóp – 1,8 millió helyett 15 millió;
Csomagológép – 10 millió helyett 80 millió;
Mérőgép-szakítógép – 2,6 millió helyett 30 millió.
Megkérdeztük, milyen speciális igényeik voltak ezekben az esetekben, ami indokolta a jelentős árkülönbséget. Erre azonban a cég – szintén üzleti titokra hivatkozva – nem válaszolt.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az árak nem pusztán önmagukra a gyártósorokra és a berendezésekre vonatkoznak, de tartalmazták a szállítás díját (Olaszországból, Svájcból, Németországból, Törökországból, Izraelből, illetve Kínából, Tajvaról és Dél-Koreából), a beüzemelés költségét és a betanítás árát.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy mindennek ellenére miért nem szállítanak állami egészségügyi intézményeknek fecskendőt vagy kesztyűt, azt mondták, a cégnek egyelőre főként utóbbira vannak megrendeléseik az autó- és a szépségiparban, illetve a vendéglátásban. De hamarosan több közbeszerzési eljáráson indulnak majd.
Két ügyben is nyomoz a NAV
Hadházy Ákos ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tavaly augusztusban.
A feljelentés szövege szerint „a rendelkezésre álló tényadatok és körülmények alapján fennáll a gyanú, hogy az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részéről tudatosan mesterségesen megemelt áron, jelentősen túlárazva kerültek beszerzésre a költségvetési támogatásból finanszírozott „ETP2” és „ETP3” pályázati projektjei esetében a csatolt kimutatásban szereplő több gép és berendezés, mintegy 1,9 Milliárd forint összeg jogtalan megszerzése érdekében tévedésbe ejtve és tévedésben tartva a támogató szervezetet,
mindezek felvetik a (…) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette elkövetésének gyanúját.”
Érdeklődtünk a NAV-nál, hogy jelenleg hol tart a nyomozás, azonban mindössze annyit válaszoltak, hogy kérdésünkkel kapcsolatban „nincs nyilvánosságra hozható információ.” Az EU-Fire szintén hárított: azt válaszolták, ők nem tudnak ellenük folyó nyomozásról.
Hadházy Ákos ugyanakkor értesítést kapott a NAV-tól, hogy az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához, ahol összevonják egy másik folyamatban lévő nyomozással. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/07/onti-a-penzt-az-allam-a-legatyasodott-fecskendogyaras-cegbe-ahol-a-nav-nyomoz/ | https://web.archive.org/web/20231207154443/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/07/onti-a-penzt-az-allam-a-legatyasodott-fecskendogyaras-cegbe-ahol-a-nav-nyomoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onti-a-penzt-az-allam-a-legatyasodott-fecskendogyaras-cegbe-ahol-a-nav-nyomoz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [
"Kovács Imre",
"Kovács Péter (EU-FIRE Kft.)",
"Ürményi Viktor"
] | [
"Egészségipari Támogatási Program",
"EU-Fire Kft.",
"MFB Invest Zrt.",
"Trust-Bau Kft."
] | [
"Kocsord",
"Mátészalka",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"egészségügy",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"adatigénylés",
"nav-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,380 | A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában | Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. A osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál. | Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 879 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. Az osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.
Jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása – ezzel a címmel adott ki közleményt hétfőn a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ). A szervezet arra a pénteki rendeletre reagált, amely meghatározta az új hulladékkezelési díjakat.
Sok cég nem is tud arról, hogy július 1-jétől új díjat kell fizetnie. Ekkor indul az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel. A olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes iparihulladék-feldolgozást, -kezelést.
Csekk helyett kassza
A lakosság szemétszállítási díjat fizet, ami 2013 óta rezsicsökkentett. A cégek eddig termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében, de elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul a gyártók fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt és ez utóbbiak esetében derült ki, hogy sok cég nem is tudja, hogy júliustól fizetnie kell.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének közleménye leginkább a csomagolóanyagok után fizetett díjemelés hatásairól szól. Hiába fizet ugyanis a lakosság rezsicsökkentett szemétszállítási díjat, az ipari szereplők díjának emelése a termékek árára is ki fog hatni. A FÉSZ szerint az élelmiszeriparban nagy valószínűséggel át fogják hárítani a vásárlókra a kormányzati díjterhelés nagy részét.
A szervezet szerint a gyártók önköltségnövekedése kettős; nem csak a boltba kerülő csomagolt élelmiszerek csomagolására kell magasabb díjat fizetniük, a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak a teljes termelési és ellátási lánc mentén.
„A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani” – közölte a FÉSZ. A szervezet szerint az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-jétől bevezetendő magas díjak miatt.
De miért ennyire drámai a helyzet?
A termékdíjhoz képest jelentősen nőnek az EPR díjtételei, vagyis brutális drágulást hoz az új rendszer. Egy kilogramm műanyag csomagolásért eddig 57 forintot kellett fizetni, júliustól 219 forintot, ami 384 százalékos emelés.
A fémcsomagolás díja 884 százalékkal, az üvegé 305 százalékkal emelkedik. De más termékek EPR-díja is hatalmas drágulást hoz a termékdíjhoz képest. A számítógép-monitorok és -képernyők után fizetett díj 535 százalékkal nő a termékdíjhoz képest, az autók akkumulátora esetében 318 százalékos a díjnövekedés.
Az irodai papír után fizetett díj 574 százalékkal nő. Nagyon nehéz elképzelni, hogy ezek a termékek nem fognak többe kerülni a jövőben, vagyis az, hogy a gyártók nem hárítják át a fogyasztókra ezt a több száz százalékos költségnövekedést. Ezáltal a lakosság nem csekken, hanem a boltok kasszáinál fogja megfizetni a szemétszállítás és hulladékkezelés nem rezsicsökkentett díját, illetve a Mol profitját.
Pénzeső a Molra
Ami költség a gyártóknak és díjáthárítás esetén a vásárlóknak, az bevétel a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak. A termékdíjjal szemben az EPR-t nem az államnak kell fizetni, hanem közvetlenül a MOHU-nak. Termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalhoz, amiből mintegy 15 milliárd forint került vissza a hulladékkezelés finanszírozására, a többi a költségvetésben maradt. Emiatt volt a hazai rendszer alulfinanszírozott, a rezsicsökkentett lakossági üzletág veszteséges.
Nem csoda, hogy nem is jelentkezett más az állami koncessziós pályázatra a Molon kívül. Az olajcégnek azonban óriási mázlija volt, hiszen a kormány olyan díjazást vezet be, amely több mint háromszor annyit fial, mint a termékdíj, és éves szinten közel háromszázmilliárd forintos éves bevételt garantál a Mol hulladékkoncessziós cégének.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A kormány egy uniós rendeletre hivatkozva vezette be a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR). Érdekesség, hogy az EU öt anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR-rendszer alkalmazását: az egyszer használatos műanyag termékek egy részére; az elektromos, elektronikai berendezésekre; a csomagolásokra; a járművekre és az elemekre, akkumulátorokra.
A magyar kormány azonban további hat anyagáramra is bevezette az EPR-rendszert: a sütőolajra, a gumiabroncsra, az irodai papírra, a reklámhordozókra, a textilre és a fabútorokra. A FÉSZ egyébként kifogásolta, hogy a gyártókat képviselő szakmai szervezeteket nem vonta be a kormányzat a díjtételek kialakításába, így nem világos a költségviselők számára, mi alapján kerültek meghatározásra az új díjtételek, „következésképpen az sem látható, hogy érvényesül-e az az európai uniós irányelv, ami szerint csak a tényleges, indokolt költségeket tartalmazhatná a díj”.
Ahogy a Deloitte adótanácsadó cég felhívta a figyelmet rá, az EU-szabályozás határozottan rögzíti, hogy a gyártók által fizetett EPR-díj egyetlen anyagáram esetében sem lehet nagyobb, mint az (észszerű nyereséget is tartalmazó) indokolt költség mértéke. Az EU-szabályozás azt is rögzíti, hogy tilos a keresztfinanszírozás, tehát az intézményi résztevékenység keretében beszedett EPR-rendszer üzemeltetési díjából nem lehet a közszolgáltatás esetleges veszteségét finanszírozni.
Továbbá nyilvánosan el kell számolni a gyártók által befizetett EPR-rendszer üzemeltetési díjával. Azáltal, hogy a kormány koncesszióba adta a hazai hulladékkezelés intézményi és lakossági üzletágát is egy magáncégnek, és közvetlen díjbevételt biztosított számára, megszüntette a keresztfinanszírozás problémáját.
Utolérni Ausztriát
Kíváncsiak voltunk arra, mennyire kiugró a magyar díjszabás, ezért megnéztünk egy olyan, környezettudatos uniós országot, ahol már alkalmazzák az EPR-t. Uniós csatlakozásunk óta a politikusok kedvenc témája, hogy mikor érjük utol életszínvonalban Ausztriát.
Ha az EPR-díjakat nézzük, már le is köröztük. A magyar díjszabás ugyanis az osztrák díjakkal összehasonlítva is kimagaslónak mondható, annak ellenére hogy nem teljesen összehasonlítható a két ország.
Ausztriában ugyanis különbséget tesznek ipari és lakossági felhasználás között. Viszont vannak osztrák adatok, hogy az egyes termékcsoportok hány százaléka ipari és hány lakossági, vagyis lehet súlyozni a kétféle díjat. Ebből a súlyozott osztrák átlagból és a 380 forintos euróárfolyammal számoló magyar díjak összehasonlításából az alábbi arányok jöttek ki.
Számítógép-monitorok esetében például Magyarországon négy és félszer nagyobb az EPR-díj, mint Ausztriában. Ez úgy jön ki, hogy a lakossági célú felhasználás esetén az EPR 0,22 euró/kilogramm, míg az ipari esetén 0,16 euró/kilogramm. (Magyarországon 0,95 euró/kilogramm). Miután korábbi adatok szerint a monitorok nyolcvan százalékát a lakosságnak adják el Ausztriában, ezzel súlyoztunk, ekkora arányban vettük figyelembe a lakossági, vagyis drágább díjat.
Azokat az anyagáramokat, ahol Ausztriában nem kilogrammra, hanem darabra számolnak el, nem vettük figyelembe az összehasonlításnál, mivel a magyar EPR csak tömegalapú díjazást használ. (Például Ausztriában egy darab hűtő után kell fizetni az EPR-díjat, míg Magyarországon a hűtőgép tömege után.)
A fémcsomagolás díja több mint négyszerese, a facsomagolásé két és félszerese, az üvegé duplája Magyarországon, mint Ausztriában. A reklámhordozó papír EPR-díja közel duplája itthon, mint ott, a textiltermékeké 35, a gumiabroncsoké 22, az irodai papíré 75 százalékkal drágább itthon. Egyedül a fabútorok és a sütőolaj és -zsír hulladékdíja olcsóbb Magyarországon, mint Ausztriában. | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-baratsag-egy-monitor-hulladekdija-kozel-otszor-dragabb-itthon-mint-ausztriaban/32448045.html | https://web.archive.org/web/20231208145245/https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-baratsag-egy-monitor-hulladekdija-kozel-otszor-dragabb-itthon-mint-ausztriaban/32448045.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mol-koncesszio-ara-egy-monitor-hulladekdija-kozel-otszor-dragabb-lett-mint-ausztriaban-1 | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-08 10:26:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"adó",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,381 | Hinni kell benne. Marad a kirakatban a vádlott, 11 gyerekes szegedi képviselő | Családostul a nyilvánosság előtt éli az életét a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Joób Márton önkormányzati képviselő, és azért küzd, hogy ne ítéljék el. Politikusként a senki földjére került, de a következő választáson is indulni akar. | „Nagyon hálásak vagyunk minden Pedagógusnak, hogy gyermekeinket nevelik, gondozzák, tanítják! Hálás szívvel gondolunk rájuk ezen a napon (is)! (…) A mai napon négy lányunk is fellépett a szegedi Mátyás-templomban a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett fantasztikus hangversenyen…” – olvasható a szegedi Joób család június 4-én, vasárnap közzétett bejegyzésében a Facebookon. A Joób Family oldal két nappal korábban az édesanya és nászasszonya utószülinapi kávézásáról osztott meg fotós bejegyzést, a hét közepén pedig a szülők, Dóri és Marci házasságkötésének 20. évfordulójáról. Utóbbit több mint négyezren kedvelték, köztük Szegeden és országosan ismert emberek.
Arról egy poszt sem szól az oldalon (sem Joób Mártonén), hogy ugyanezen a héten kétszer tartott tárgyalást a Szegedi Törvényszék különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények ügyében. Az elsőrendű vádlott Joób Márton, a hívő, tizenegy gyermekes édesapa, háromszoros világbajnok kenus, önkormányzati képviselő.
Amikor 2020 szeptemberében, családja előtt őrizetbe vették a nyomozók, Botka László polgármestertől a Hit Gyülekezetét vezető Németh Sándor lelkészig sokan megdöbbentek (lásd: Derült égből, Magyar Narancs, 2020. szeptember 6.). A Joób Family oldalon Dóri az őrizetbe vétel másnapján egy időre elköszönt a követőktől, bizakodva abban, hogy hamarosan folytathatja a posztolást.
Joób Márton 184 nap után, 2021 januárjában térhetett haza az előzetesből. Szabadlábon védekezhet.
Rengeteg fronton
A vádirat szerint Joób cége, amely szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozott, bűnszervezetet hozott létre annak érdekében, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása közepette is életben maradjon a piacon. Az ügyészség olyan céghálóról ír, amely Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működött. A szórólapot terjesztő alkalmazottak egy részét nem jelentették be, fiktív számlákkal is dolgoztak, és a hierarchia alján lévő cégek nem adóztak rendesen az ügyészség szerint. 2013 és 2017 között 271 millió forint áfával maradtak adósak az államnak. Az ügy vádlottjai közül hatan – fiktív számlákat kiállító cégek vezetői – elismerték, hogy költségvetési csalást követtek el, őket már elítélte a bíróság, felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést kaptak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/hinni-kell-benne-259294# | https://web.archive.org/web/20230922010309/https://magyarnarancs.hu/belpol/hinni-kell-benne-259294# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hinni-kell-benne-marad-a-kirakatban-a-vadlott-11-gyerekes-szegedi-kepviselo | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
57,382 | A kormányhivatalhoz fordult egy civil szervezet a Normafánál tervezett lakópark miatt | Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak. | Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.
Nemrég írtunk arról a közmeghallgatásról, amelyet Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén (Budapest XII. kerület, Konkoly-Thege Miklós út 19/B, 9121/19. hrsz.) készülő, 78 lakásos lakópark miatt szervezett a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal. Az eseményen – annak ellenére hogy munkaidőben rendezték – sokan részt vettek a kerület lakosai közül. A megjelentek, köztük az eljárásban ügyfélként részt vevő Élhető Hegyvidékért Egyesület képviselői hosszasan sorolták az aggályaikat a 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik – Újabb nagyberuházás ellen tiltakoznak a budai hegyekben
Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, a beruházás az Omega 99 Kft. érdekeltsége. A cég egyik tulajdonosa dr. Futó Péter György (Corvin-negyed, Etele Plaza stb.) és dr. Nyíri Viktor Dávid; mindketten szerepeltek már a leggazdagabb magyarokat soroló listákon. Részben ennek a cégnek az érdekeltsége a helyi önkormányzattól vett telken zajló tihanyi nagyberuházás is, amelyről korábban az Átlátszó számolt be.
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület kormányhivatalnak küldött beadványa tulajdonképpen az egész környezeti hatástanulmányt kifogásolja. A dr. Balla Judit, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke által jegyzett dokumentum ezért arra kéri a környezeti hatóságként eljáró kormányhivatalt, hogy ne fogadja el a hatásvizsgálati dokumentációt.
Környezetbarát beállítottságú beruházó
A civil szervezet szerint nem igaz a hatástanulmány azon állítása, hogy a tervezett beruházás nem jár káros környezeti hatásokkal és hogy a beruházó kifejezetten környezetbarát beállítottságú. Kifogásolják többek között az olyan részleteket is, mint például azt, hogy „jelen fejlesztés azt kívánja megvalósítani, hogy a kiüresedett intézményi és természetvédelmi funkciót is megtöltse”. Szerintük ugyanis „egy ilyen léptékű lakópark sem az intézményi funkció, sem a természetvédelmi funkció betöltésére nem alkalmas, ez a kijelentés eleve értelmezhetetlen, és valószínűsíthetően ugyancsak a beruházás pozitív színben való feltüntetését szolgálja”.
Az aktivisták vitatják azt is, hogy „tapasztalat, hogy a természetvédelmi területen lakóknak a környezettudatosság életvitelük részévé válik, megőrizve annak környezeti állapotát”. Szerintük ugyanis „a XII. kerület természetközeli, felső részein az utóbbi években végbement beépítések tapasztalatai egyébként ezzel az állítással éppen ellentétesek: az új lakosok vélelmezett környezettudatosságát már az is megcáfolja, amilyen mértékben megnövekedett a kerületi utak forgalmi terhelése (az agglomerációs forgalom figyelembevétele nélkül is), holott az érintett területek többsége tömegközlekedéssel is jól elérhető, megközelíthető”.
Kivágnák a faállomány húsz százalékát
Kifogásolják azt is, hogy az új építkezések miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt a kerületben (engedély csak a tíz centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fák kivágásához kell, s még ez alól is kivételt jelentenek például a gyümölcsfák).
„Nagyon gyakran előfordul, hogy a kivágott fák pótlására a telken egyszerűen nem marad hely, ilyenkor kell fapótlás helyett úgynevezett fapótlási díjat fizetni, márpedig ez az összeg csak az utóbbi három évben összesen 222 millió forintot tett ki (forrás: a Hegyvidéki Önkormányzat közérdekű adatkikérésre adott válasza). Álláspontunk szerint ezek az adatok már önmagukban is megcáfolják a természet közelébe költözők környezettudatosságáról szóló állítást. Megjegyeznénk azt is, hogy véleményünk szerint egy valóban környezettudatos, természetvédő ember már eleve nem természetvédelmi területre épített, hatalmas lakóparkban vásárol lakást.”
Vitatják a terület jelenlegi roncsoltságára hivatkozó érvelést és azt az indokot, hogy „a környezeti hatások azért csekélyek, mert a beruházás területe elenyésző a Budai Tájvédelmi Körzet egész területéhez képest”. A civil szervezet szerint ugyanis ez a megközelítés végső soron a természetvédelmi területek teljes eltűnéséhez vezetne: lépésről lépésre fogyna el a védett terület, ha azon az alapon sorra engedélyt kapnának a káros hatású beruházások, hogy mindig csak egy elenyészően kis hányadot érintenek.
A kifogások között szerepel, hogy kivágnák a területen lévő faállomány húsz százalékát s hogy pontatlan számadatok szerepelnek a hatástanulmányban például a tervezett épületek területéről. A civil szervezet beadványa kiemelte azt a részletet is, hogy a hatástanulmány arra hivatkozik, hogy korábban iskola működött a területen, és a környezet igénybevétele szempontjából teljesen mindegy, hogy közösségi vagy magáncélt szolgáló beépítésről van-e szó. Az Élhető Hegyvidékért Egyesület szerint ugyanis más szempontok szerint engedélyezendő a környezet igénybevétele, ha közcélú vagy ha magáncélú beruházás a cél. A magáncélú, kizárólag magánérdekeket szolgáló beruházásoknál álláspontjuk szerint sokkal szigorúbb mérce alkalmazandó.
Vitatják azt a megállapítást is, hogy egy hatszintes építményekkel teljesen és szorosan körbezárt területen lehetséges lenne természetvédelmi szempontból értékes terület kialakítása, hiszen a talajt az alatta húzódó mélygarázs fölött alakítják ki, mesterségesen.
Többszörösen védett területen építkeznének
A beruházást ellenző civil szervezet emlékeztet: országos jelentőségű védett és Natura 2000-besorolású területről van szó. Szerintük egy ilyen területen már mérlegelésre is csak akkor kerülhetne sor beruházás engedélyezése kapcsán, ha az – például nyomós közérdekből – feltétlenül szükséges, és a beruházás máshol nem valósítható meg (például már meglévő, működő kórház bővítése stb.). Márpedig a most tervezett beruházás kizárólag magánérdekeket szolgál.
Az egyesület beadványa hangsúlyozza az építkezés miatt várható zaj- és forgalomnövekedést és a lebetonozott területek növekedésének környezeti (vízelvezetésre tett) káros hatását és a helyen élő növény- és állatfajok életterének jelentős csökkenését, tönkretételét.
„Határozottan visszautasítjuk az anyag azon állítását, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet itteni része emberi jelenléttel már jelenleg is oly mértékben terhelt, hogy e tekintetben a lakóövezet kialakítása nem jelent jelentős többlethatást (143. oldal). A túraösvényeken kiránduló, a szabadban sportoló embereket olyan környezeti terhelésnek tekinteni, amelyhez képest elenyésző többletet jelent egy 78 lakásos, 155 férőhelyes mélygarázsos lakótelep létesítése, semmiképpen nem fogadható el. A kirándulók, sportolók jelenléte átmeneti, továbbá semmiféle zaj- és levegőszennyezéssel nem jár, szemben a lakópark jelentette szünet nélküli, zajjal, lég- és fényszennyezéssel járó emberi jelenléttel. A hivatkozott turisztikai terhelés ráadásul évszak-, napszak- és időjárásfüggő, míg a lakópark jelentette terhelés mindezekkel szemben változó intenzitású ugyan, de folyamatos.” | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormanyhivatalhoz-fordult-egy-civilszervezet-a-normafanal-epulo-lakopark-miatt/32448563.html | https://web.archive.org/web/20230924135629/https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormanyhivatalhoz-fordult-egy-civilszervezet-a-normafanal-epulo-lakopark-miatt/32448563.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyhivatalhoz-fordult-egy-civil-szervezet-a-normafanal-tervezett-lakopark-miatt | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-07 10:36:00 | [
"Futó Péter",
"Nyíri Viktor"
] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"civilek",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"önkormányzat"
] | [] |
57,383 | Lezárták az iváncsai akkumulátorgyárat a sztrájkoló munkások | Sztrájkkal indult a szerda reggel az épülő, már majdnem teljesen kész iváncsai akkumulátorgyárnál. | Olvasási idő: 3 perc.
Sztrájkkal indult a szerda reggel az épülő, már majdnem teljesen kész iváncsai akkumulátorgyárnál.
Tartalom
Lapunk a helyszínen több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a 2000 fős településen a gyáróriást építő Fidesz-közeli vállalkozás, a Garancsi István üzletember tulajdonában lévő Market Építő egyik alvállalkozója hetek óta nem fizette ki a munkásait, ezért mintegy 3-400 ember lépett igen szervezetten, egyszerre sztrájkba.
Frissítés: június 8. 11:00: A Market Építő Zrt. cikkünk előző bekezdésében foglaltak kapcsán az alábbiak közlésére kérte lapunkat, melynek természetesen helyt adunk.
„A cikkben a »Market Építő egyik alvállalkozójaként« említett cég nem a Market Építő Zrt. alvállalkozója, vele a Market Építő Zrt.. semmilyen szerződéses kapcsolatban nem áll.”
Helyi informátoraink több százmillió forintnyi kifizetetlen bérről beszéltek lapunknak.
Blokád
A munkások lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető bekötőutat, valamint tudatosan megbénították Iváncsát is.
„Iváncsa elesett”
A kis faluban szerda reggel mozogni sem lehetett, a lakosok nem tudták óvodába vinni a gyerekeiket, nem tudtak időben eljutni munkába, nem tudtak eljutni boltba. Lapunk helyi forrása úgy fogalmazott, hogy „Iváncsa elesett”.
A falu környékén a közúti forgalom is megbénult.
A Fejér (Vár)megyei Rendőr-főkapitányság (FVMRFK) Kommunikációs Szolgálata úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrségre szerda reggel 6 órakor érkezett bejelentés arról, hogy az iváncsai ipari park területére történő bejutást mintegy 300 fő, három gépjárművel akadályozza, amelynek következtében az ipari park területére vezető 6205-ös számú úton, valamint az M6-os autópálya 50-es kilométerénél forgalmi torlódás alakult ki.
A helyszínre érkező rendőrök a közlekedés segítése, továbbá a forgalom zavartalanságának mielőbbi helyreállítása és biztosítása érdekében a gépjárműveket az autópályáról Adony, valamint Iváncsa településekre terelték, így lehetővé téve a forgalom folyamatos haladását, a közlekedési balesetek megelőzését.
FVMRFK azt is kiemelte a Gulyáságyú Médiának küldött válaszában, hogy az esettel összefüggésben a helyszínen rendőri intézkedésre nem került sor.
Kérdéseket küldtünk Molnár Tibornak, Iváncsa polgármesterének és az akkumulátorgyárnak is, amint válaszolnak, közzétesszük.
Gyors, eredményes sztrájk
A demonstráló munkások nagyjából délelőtt 10 órára feloldották a blokádot és felvették a munkát, miután ígéretet kaptak rá, hogy még a szerdai napon kifizetik őket.
Szia uram, kő’ dobálás?
Mint március elején lapunk megírta, korábban tömegverekedés, kődobálás volt a gyárnál a munkások között.
Friss fejlemény az ügyben
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon: | https://gulyasagyumedia.hu/2023/06/07/lezartak-az-ivancsai-akkumulatorgyarat-a-sztrajkolo-munkasok/ | https://web.archive.org/web/20230922090824/https://gulyasagyumedia.hu/2023/06/07/lezartak-az-ivancsai-akkumulatorgyarat-a-sztrajkolo-munkasok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezartak-az-ivancsai-akkumulatorgyarat-a-sztrajkolo-munkasok | gulyasagyumedia.hu | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Market Építő Zrt.",
"SK Innovation"
] | [
"Fejér megye",
"Iváncsa"
] | [
"támogatás",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,384 | Ausztriában nem építettek még vasbeton szállodát a Fertő tó medrébe | Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a Fertő tavi beruházást. Az LMP két politikusának adott válaszában számonkérte, hogy miért nem zavarja őket a tó osztrák oldali beépítése. A miniszter szerint a kormány „a tó természetes és turisztikai szempontjai szerint tervezi újra a beruházást”. A tó beépítése ellen küzdő civil szervezet szerint e kijelentés fényében nehezen értelmezhető, miért adta be az Építési és Közlekedési Minisztérium változatlan tartalommal a korábbi tervanyagot környezetvédelmi engedélyezésre. | Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a Fertő tavi beruházást. Az LMP két politikusának adott válaszában számonkérte, hogy miért nem zavarja őket a tó osztrák oldali beépítése. A miniszter szerint a kormány „a tó természetes és turisztikai szempontjai szerint tervezi újra a beruházást”. A tó beépítése ellen küzdő civil szervezet szerint e kijelentés fényében nehezen értelmezhető, miért adta be az Építési és Közlekedési Minisztérium változatlan tartalommal a korábbi tervanyagot környezetvédelmi engedélyezésre.
Nemrég írtunk arról, hogy a hatóság újra kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt a Fertő tavi vízitelepre, gyakorlatilag változatlan tartalommal. A dokumentum szerint 32 ezer négyzetméternyi épület, 131 ezer négyzetméternyi burkolat lesz a helyszínen, és több mint ezer autó parkolhat a korábbi zöldterületen. Az is kiderült, hogy a korábbinál tervezettnél is több apartman épülhet az új engedély szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint
Az építési és közlekedési miniszter most az LMP két képviselőjének adott válaszában elismerte: újratervezik a beruházást. Az ellenzéki politikusokon számonkérte, miért nem kifogásolják az osztrák oldalon folyó építkezést is.
Húsz helyett 26 apartmanház épülne
A Fertő tavi beruházás ellen évek óta tiltakozó környezetvédő szervezet, a Greenpeace ma bejelentette: bírósághoz fordul, mert húsz helyett 26 apartmanház építését engedélyezi a szerintük nem megfelelően kiadott engedély. A szervezet szerint ugyanis csak úgy férne el több ház, hogy nem maradna rés az épületek között.
A Greenpeace emlékeztet: a 2022 karácsonya előtt kiadott környezetvédelmi működési engedély visszavonása után kiadott újabb, korlátlan időre meghosszabbított (így a rendszeres felülvizsgálatot elő nem író) dokumentum lehetővé teszi a beruházás folytatását a megszűnt cég jogutódjának, az Építési és Közlekedési Minisztériumnak.
A zöldszervezet szerint a még nagyobb beépítés miatt (több apartman, ezerautós parkoló) a tó vize még jobban szennyeződni fog. „Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről – például a hatalmas, közel ezer férőhelyes parkolóból és az öntözött füves területekről – származó szennyvizet mind a meglévő lagúnába vezetik be (bár olajszűrés történik majd előtte), amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével.”
A Greenpeace ismét kifogásolta, hogy az újabb engedély nem foglalkozik azzal az alapvető kérdéssel, hogy a Magyarországon érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában. Mint ez a Szabad Európa korábbi riportjában is elhangzott, nemcsak hogy nem tartották be ezt a szabályt a Fertőnél, hanem gyakorlatilag magába a tóba építenék bele az apartmanházakat.
„Ugyan ez nem mostani perünk tárgya, de újra fel szeretnénk hívni rá a figyelmet, hogy a Fertő partjára már több mint négy éve nem lehet sehol lemenni Magyarországon, csak Ausztriából lehet megközelíteni, holott minden tavunk, folyónk köztulajdon. Foglaljuk vissza mind a magunk, mind az élővilág számára újra a Fertő partját és a tavat magát is!” − nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
Veszélyeztetett világörökség
A Greenpeace-től függetlenül eljárva, a Fertő tó Barátai Egyesület is bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep "rekonstrukciójához" kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen. A szervezet, amely már korábban is sikert aratott a bíróságon, beadványával azt szeretné elérni, hogy a bíróság semmisítse meg az engedélyt és írja elő, hogy a 26 apartmanház környezeti hatásait teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásban kelljen vizsgálni.
Az egyesület a Lázár János által az LMP politikusaink adott válaszra reagálva emlékeztet: Ausztriában nem építettek még a Fertő tó medrébe monolit vasbeton szállodát és 455 méter hosszú, zárt sorú apartmanházakat. A környezetvédők cáfolták, hogy nem egyenlő figyelmet szánnának az osztrák oldali beruházásoknak: az egyesület egy osztrák civil szervezettel közösen egy új osztrák ingatlanfejlesztést és az újonnan létesítendő szélerőmű parkot is bevette egy, az UNESCO-nak beadott levelébe még 2023 áprilisában. Ebben arra kérték a szervezet titkárságát, hogy vegyék fel a Fertő tavat a veszélyeztetett világörökségek listájába, hiszen sem az osztrák, sem a magyar kormány nem tudja garantálni a terület kiemelkedő egyetemes értékének védelmét. Kun Zoltán, az egyesület titkára kiemelte: ha kifogása van a tó osztrák oldalán folyó építkezések kapcsán, a magyar kormány – az ESPOO egyezményre hivatkozva – a világörökségi státuszt veszélyeztető beruházások esetében kérhetné, hogy az osztrák fél készítsen határon átnyúló hatásokat vizsgáló környezeti hatásvizsgálatot. | https://www.szabadeuropa.hu/a/ausztriaban-nem-epitettek-meg-vasbeton-szallodat-a-ferto-to-medrebe/32449976.html | https://web.archive.org/web/20231130050811/https://www.szabadeuropa.hu/a/ausztriaban-nem-epitettek-meg-vasbeton-szallodat-a-ferto-to-medrebe/32449976.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ausztriaban-nem-epitettek-meg-vasbeton-szallodat-a-ferto-to-medrebe | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-08 11:38:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"civilek",
"engedély",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
57,385 | Tényleg kivételeztek egy hallgatóval a Corvinuson, az egyetem vezetése mégis fölmentette az érintetteket | Furcsán zárultak a Corvinus egyetemen a diákkal kivételező vizsgáztatás miatt indított etikai eljárások. Az egyetem Etikai Bizottsága megállapította, hogy két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztattak egy diákot. Az egyetem rektorhelyettese viszont május 23-án, másodfokú döntésében felmentette a két oktatót, akik mindketten az egyetem magas beosztású vezetői. | Furcsán zárultak a Corvinus egyetemen a diákkal kivételező vizsgáztatás miatt indított etikai eljárások. Az egyetem Etikai Bizottsága megállapította, hogy két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztattak egy diákot. Az egyetem rektorhelyettese viszont május 23-án, másodfokú döntésében felmentette a két oktatót, akik mindketten az egyetem magas beosztású vezetői. Mindezt úgy, hogy azt nem vitatta, hogy az oktatók elkövették a vétséget, ami miatt az Etikai Bizottság elmarasztalta őket, vagyis kivételeztek az egyetem egyik diákjával. Hogy akkor most érvényes-e a hallgató vizsgája, amit az egyetem szabályzatát sértő módon tett, nem tudni. Ahogy egyelőre azt sem, hogy az ügynek van-e bármi köze ahhoz, hogy Takáts Előd, a Corvinus Egyetem rektora pénteken bejelentette, távozik az egyetem éléről.
Februárban írtunk róla, hogy etikai vizsgálat indult a Budapesti Corvinus Egyetemen, amiért egy hallgatót a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztattak le, azok után, hogy többször megbukott a tárgyból. A diák azután tehette a külön vizsgát, hogy tehetős és befolyásos szülei nyomást próbáltak gyakorolni az őt eredetileg vizsgáztató tanárra – édesanyja például az egyetem folyosóján tett utalásokat a tanárnak arra, hogy nem lenne jó, ha a férjének kellene beavatkoznia az ügyben – , majd miután ez nem sikerült, email-ben keresték az egyetem vezetőit. Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense, az etikai eljárás kezdeményezője februárban azt írta kollégáinak az az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában, hogy a hallgató családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik".
Ádám Zoltán a napokban újabb levelet tett közzé a zárt csoportban, amely eljutott a 444.hu-hoz. Ebben arról számol be, hogy a három elindult etikai vizsgálatból kettő lezárult. Az első fokon eljáró Etikai Bizottság a két oktatót elmarasztalta, majd másodfokon Szabó László általános rektorhelyettes mindkettőjüket fölmentette. A levélben részletezi a két eljárást, így viszonylag részletes képet kaphatunk arról, hogyan mentett föl az egyetem vezetője két oktatót, nem vitatva, hogy megszegték az egyetem etikai kódexét.
Az Etikai Bizottság talált valamit
Az elsőfokú eljárást a két oktató esetében, akik, ahogy Ádám Zoltán megjegyzi, magas rangú egyetemi vezetők, a Corvinus állandó, négytagú Etikai Bizottsága végezte. A bizottság közel két hónapig folytatta a vizsgálatát, amelyről több száz oldalnyi jegyzőkönyvet és egyéb vizsgálati dokumentációt készített. Az eljárás azt vizsgálta, hogy a két oktató által megsértette-e az az Etikai Kódex 1.2 alfejezetében foglalt, a vizsgáztatás megkülönböztetés-mentességére vonatkozó követelményt. A bizottság mindkét esetben megalapozottnak találta, hogy ez a követelmény sérült, és mindkét oktatót elmarasztalta. Az egyik oktatót, aki a vizsgáztatást végezte, súlyosabban elmarasztalta a bizottság, és fegyelmi eljárás lefolytatást javasolta. A másik oktatót, aki a súlyosabban elítélt vezető beosztottja, és a bizottság szerint elősegítette a kivételező vizsgáztatást, írásbeli megrovásban részesítették.
A Corvinus Etikai Kódexének hivatkozott 1.2-es pontja szerint azok követnek el etikai vétséget, akik “teljesítményértékeléskor nem pártatlanul járnak el, és ismeretségből fakadó előnyös vagy hátrányos elbírálást alkalmaznak, illetve nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján megkülönböztetnek bárkit is”.
Ezek közül a bizottság szerint a kérdéses esetben a vagyoni helyzet miatti megkülönböztetés állhatott fenn. Ezt a bizottság csak valószínűsíti, mert ugyan számos email bizonyítja, hogy a vizsgálat alá vont emberek és feletteseik között szó volt arról, hogy külön kellene vizsgáztatni a hallgatót, arról nem volt benne szó, hogy mindezt azért, mert a családja nagyon gazdag és befolyásos. Az persze elég életszerűtlen, hogy ezt beleírják a levelezésekbe, főleg, ha tudják, hogy kik a hallgató szülei, akik felkeresték az egyetemet.A vizsgáztató oktató szerint ő csak segíteni szeretett volna a hallgatónak, vagyoni helyzettől függetlenül, igaz, azt beismerte, hogy erre lényegében utasítást kapott a vele szemben a munkáltatói jogokat gyakorló felettesétől. Ezzel az egyetemi vezetővel szemben is etikai eljárás indult, ugyan ő tagadja, hogy utasított volna, szerinte csak érdeklődött a hallgató ügyéről, az elkülönített vizsgáról nem ő döntött.
Nincs itt kérem látnivaló
Az eljárás megfellebbezhető, ilyenkor másodfokon az általános rektorhelyettes végez vizsgálatot. Ez már messze nem volt olyan átlátható, mint az etikai bizottság vizsgálata, amelynek anyagaiba Ádám bejelentőként betekinthetett. Elvileg ez a jog a másodfoknál is megilletné, de Szabó Lajos rektorhelyettes az erre vonatkozó kérelmét elutasította.
A rektorhelyettes mindkét eljárás alá vont oktatót felmentette, mondván, hogy nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna a diákkal. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, hogy sérült a megkülönböztetés-mentesség, de szerinte nincs elég bizonyíték arra, hogy a hallgató vagyoni helyzete miatt kivételeztek volna vele, ezt a bizottság csak valószínűsíti. Ha pedig nem biztos, hogy vagyoni helyzete miatt kivételeztek a hallgatóval, mondta a rektorhelyettes, akkor ez alapján nem lehet az oktatókat etikai vétség miatt elmarasztalni.
“Összességében úgy gondolom, hogy rektorhelyettes úr erősen vitatható tartalmú másodfokú határozatokat hozott, erősen vitatható módon lefolytatott eljárások során” – írja Ádám a levelében. Mint írja, a másodfokú határozatok indoklásai egyoldalúan és indokolatlanul szelektálnak az elsőfokú eljárásban keletkezett meghallgatási jegyzőkönyvek között, rá, mint bejelentőre nézve számos megalapozatlan állítást tesznek, és arra utalgatnak, hogy politikai megfontolások vezették az ügyben. Azt is írja, hogy a másodfokú eljárás ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kérni, ő pedig a Társaság a szabadságjogokért segítségével mérlegeli, ezt milyen jogi alapra hivatkozva lehetne megtenni. | https://444.hu/2023/06/09/tenyleg-kiveteleztek-egy-hallgatoval-a-corvinuson-az-egyetem-vezetese-megis-folmentette-az-erintetteket | https://web.archive.org/web/20231109221017/https://444.hu/2023/06/09/tenyleg-kiveteleztek-egy-hallgatoval-a-corvinuson-az-egyetem-vezetese-megis-folmentette-az-erintetteket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-kiveteleztek-egy-hallgatoval-a-corvinuson-az-egyetem-vezetese-megis-folmentette-az-erintetteket | 444 | hungarian-news | 2023-06-09 00:00:00 | [] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"rokonok",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Vizsgabotrány a Corvinuson"
] |
57,386 | Megveszi az állam 244 milliárdért a zuglói gigaberuházást | Korábban a Népszava több ízben beszámolt arról, hogy a bosnyák téri NER-beruházást az Orbán-kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A „koordinációs feladatokat” a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánra, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterére bízta a kabinet. Az engedélyezés ennek megfelelően zökkenőmentes, környezetvédelmi engedélyt kérniük sem kellett. | beruházás;magyar állam;Balázs Attila;Bosnyák tér;Tiborcz István;
2023-06-09 18:17:00
Megveszi az állam 244 milliárdért a zuglói gigaberuházást
Hadházy Ákos szerint nagyságrendileg ennyibe kerülne a pedagógusok béremelése egy évre.
Korábban a Népszava több ízben beszámolt arról, hogy a bosnyák téri NER-beruházást az Orbán-kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A „koordinációs feladatokat” a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánra, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterére bízta a kabinet. Az engedélyezés ennek megfelelően zökkenőmentes, környezetvédelmi engedélyt kérniük sem kellett.
A cirka 250 milliárdos gigaberuházás jelenlegi tervei szerint 168 lakás épül, 10 ezer négyzetméteres kereskedelmi rész és 153 ezer négyzetméternyi irodaterület. Korábban is lehetett sejteni, hogy a kormánykörökkel igen jó kapcsolatot ápoló Balázs Attila vaskos bérleti szerződésekre számíthat az állami szektorból, így a Bosnyák mögött afféle új kormányzati negyed jöhet létre. Mindebből márciusban a helyi fórumon csupán annyi derült ki, hogy a kerületi kormányhivatal itt kap majd helyet. A prezentáción sok szó esett a zöld felületekről, ám arról kevésbé, hogy a kiadott engedélyek szerint az épületek alatt többszintes mélygarázsokat alakítanak ki, a lakó- és irodaházak kilencszintesek lesznek, jócskán kilógnak majd a zömében földszintes vagy egy-kétemeletes házak közül.
Hadházy Ákos, a zuglói választókerület független országgyűlési képviselője mindezzel kapcsolatban ma arról írt a Facebookon, hogy a magyar állam 244 milliárd forintért megveszi Tiborcz István barátjától a Bosnyák tér mögé, az egykori Csömöri úti sporttelep helyére épülő, félkész irodaházat. Számos helyi hiába ellenezte a beruházást, az építkezés már javában zajlik, sok épület szerkezeti elemeit már felhúzta a Bayer Construct Zrt.
Hadházy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései közt vette észre, hogy az adásvételi szerződést már április 6-án megkötötték, és bár a zuglói önkormányzatnak elővásárlási joga van erre a területre, a kerület vezetését mégsem értesítették, amikor eladóvá vált az ingatlan. Igaz, Hadházy azt megjegyezte hogy az önkormányzatnak amúgy sem lett volna pénze erre, de ettől még hivatalosan ezt meg kellett volna lépni.
- írta az ellenzéki politikus.
Hadházy Ákos szerint a tulajdoni lapokból az is kiderült, hogy a Bayer leánycége, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. már kapott is mintegy 31 milliárd forintot az államtól, jelzálogjoggal biztosítva. A független országgyűlési képviselő úgy véli, feltehetően az egész üzlet csak azért jött létre, hogy adófizetői pénzből megmentsék Tiborcz István barátját a csődtől. | https://nepszava.hu/3197740_zugloi-ner-beruhazas-tiborcz-istvan-balazs-attila-magyar-allam-244-milliard-vasarlas | https://web.archive.org/web/20231227230512/https://nepszava.hu/3197740_zugloi-ner-beruhazas-tiborcz-istvan-balazs-attila-magyar-allam-244-milliard-vasarlas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megveszi-az-allam-244-milliardert-a-zugloi-gigaberuhazast | Népszava | hungarian-news | 2023-06-09 20:39:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Zuglói ingatlanfejlesztés állami megvásárlása"
] |
57,387 | A TI nyílt levélben fordult Szijjártó Péterhez a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető iratok ledarálása miatt | Május végén árulta el a Kúria ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) , hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy ATV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. A pert kezdeményező Transparency International (TI) Magyarország nyílt levélben üdvözöli a minisztériumi vizsgálatot – olvasható a szervezet közleményében. | belső vizsgálat;Szijjártó Péter;Transparency International;Külgazdasági és Külügyminisztérium;lélegeztető gép;
2023-06-08 19:05:00
A Transparency International nyílt levélben fordult Szijjártó Péterhez a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető iratok ledarálása miatt
A külügyminiszter egy interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet.
Május végén árulta el a Kúria ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) , hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy ATV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. A pert kezdeményező Transparency International (TI) Magyarország nyílt levélben üdvözöli a minisztériumi vizsgálatot – olvasható a szervezet közleményében.
Az alaptörvény rendelkezései alapján az állami szervek, így a külügy is csak olyan céggel köthetnek közpénzen alapuló megállapodást, melynek tulajdonosi szerkezete és működése átlátható. A TI Magyarország ezért előbb közérdekűadat-igénylés útján, majd annak elutasítását követően peres eljárásban igyekezett elérni, hogy a KKM közreadja a GR Technologies átláthatóságát igazoló dokumentumokat. A perben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják.
A jogerős másod- és harmadfokú ítéletet követően hidegzuhanykért érte szervezetet a külügyi tárca válasza, miszerint a perben kiadni rendelt dokumentumokat már 2021 novemberében megsemmisítették. Az napokban Szijjártó Péter Külügyminiszter, az ATV műsorában azt mondta, hogy az egész ügyről fogalma sincs és különben is, ő biztosan nem adott utasítást a TI Magyarország által kiperelt iratok megsemmisítésére. A miniszter egyben ígéretet tett arra, hogy egy vizsgálat lefolytatását fogja kezdeményezni az általa vezetett tárcán belül.
A korrupcióellenes szervezet úgy véli, hogy a számukra eljuttatott, „jegyzőkönyv” névre hallgató dokumentum alapján a GR Technologies átláthatósági vizsgálatát igazoló iratok megsemmisítése minden, csak nem törvényes, és amúgy a külügyminisztérium belső iratkezelési szabályzatát is sérti – ha és amennyiben valóban megtörtént azok ledarálása. Ugyanis, mint ahogy a levéltári törvény, és a külügyi tárca – egyébiránt szigorú előírásokat tartalmazó – iratkezelési szabályzata igen pontosan és részletesen meghatározza, hogy az állami szervek milyen keretek között semmisíthetik meg az kezelésükbe tartozó iratokat. A TI megjegyzi, hogy gyakorta a jobb sorsra érdemes dokumentumokat az intézmények ténylegesen nem darálják le, hanem raktárban helyezik el, vagy más úton-módon gondoskodnak azok jövőbeni kezeléséről.
A KKM által a TI Magyarországnak megküldött „jegyzőkönyvben” azonban nyoma sincs levéltári, vagy más jellegű ellenjegyzésnek. Ebből következően a TI Magyarország úgy véli, hogy amennyiben a vonatkozó dokumentumok megsemmisítése valóban végbement, az törvénysértően történt meg. Ebből fakadóan örömmel vettük Szijjártó Péter nyilatkozatát, aki egy belső minisztériumi vizsgálat lefolytatására tett ígéretet és nyílt levélben sürgette az ügy kivizsgálását – olvasható a közleményben.
Az alaptörvény rendelkezései alapján az állami szervek, így a külügy is csak olyan céggel köthetnek közpénzen alapuló megállapodást, melynek tulajdonosi szerkezete és működése átlátható. A TI Magyarország ezért előbb közérdekűadat-igénylés útján, majd annak elutasítását követően peres eljárásban igyekezett elérni, hogy a KKM közreadja a GR Technologies átláthatóságát igazoló dokumentumokat. A perben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják.
A jogerős másod- és harmadfokú ítéletet követően hidegzuhanykért érte szervezetet a külügyi tárca válasza, miszerint a perben kiadni rendelt dokumentumokat már 2021 novemberében megsemmisítették. A napokban Szijjártó Péter az ATV műsorában azt mondta, hogy az egész ügyről fogalma sincs és különben is, ő biztosan nem adott utasítást a TI Magyarország által kiperelt iratok megsemmisítésére. A miniszter egyben ígéretet tett arra, hogy egy vizsgálat lefolytatását fogja kezdeményezni az általa vezetett tárcán belül.
A korrupcióellenes szervezet úgy véli, hogy a számukra eljuttatott, „jegyzőkönyv” névre hallgató dokumentum alapján a GR Technologies átláthatósági vizsgálatát igazoló iratok megsemmisítése minden, csak nem törvényes, és amúgy a külügyminisztérium belső iratkezelési szabályzatát is sérti – ha és amennyiben valóban megtörtént azok ledarálása. Ugyanis, mint ahogy a levéltári törvény, és a külügyi tárca – egyébiránt szigorú előírásokat tartalmazó – iratkezelési szabályzata igen pontosan és részletesen meghatározza, hogy az állami szervek milyen keretek között semmisíthetik meg az kezelésükbe tartozó iratokat. A TI megjegyzi, hogy gyakorta a jobb sorsra érdemes dokumentumokat az intézmények ténylegesen nem darálják le, hanem raktárban helyezik el, vagy más úton-módon gondoskodnak azok jövőbeni kezeléséről.
A KKM által a TI Magyarországnak megküldött „jegyzőkönyvben” azonban nyoma sincs levéltári, vagy más jellegű ellenjegyzésnek. Ebből következően a TI Magyarország úgy véli, hogy amennyiben a vonatkozó dokumentumok megsemmisítése valóban végbement, az törvénysértően történt meg – olvasható a közleményben. | https://nepszava.hu/3197625_a-transparency-international-nyilt-levelben-fordult-szijjarto-peterhez-a-lelegeztetogep-bizniszhez-kotheto-iratok-ledaralasa-miatt | https://web.archive.org/web/20240102211411/https://nepszava.hu/3197625_a-transparency-international-nyilt-levelben-fordult-szijjarto-peterhez-a-lelegeztetogep-bizniszhez-kotheto-iratok-ledaralasa-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ti-nyilt-levelben-fordult-szijjarto-peterhez-a-lelegeztetogep-bizniszhez-kotheto-iratok-ledaralasa-miatt | Népszava | hungarian-news | 2023-06-08 20:43:00 | [] | [
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
57,388 | „Én mindenkinek csak segíteni akartam” – Vallomást tett Völner Pál, tagadja a korrupciós vádakat | Messziről hangzó lánccsörgés jelezte kedd reggel a a Fővárosi Törvényszék épületében, hogy érkezik a Schadl-Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per fő vádlott. Előbb Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke jött büntetésvégrehajtási kommandósok között, kéz és lábbilincsben, ahogy eddig most is szájmaszkot viselt és nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róla. Őt követi Völner Pál volt államtitkár, akin kis idegességen kívül nem látott érzelem. Vallomástétel előtt komótosan rendezte az iratait és készült a nyilatkozatára, nagyjából mintha a Parlamentben lenne. Schadl Györggyel ellentétben Völner Pál hozzájárul, hogy kép-és hangfelvétel készüljön róla. |
„Én mindenkinek csak segíteni akartam” – Vallomást tett Völner Pál, tagadja a korrupciós vádakat
A volt politikust kedden hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb ismert korrupciós ügyében. Szerinte az, hogy ő egy minisztériumi dolgozó volt, eleve kizárta, hogy korrupciós kapcsolat létrejöhetett volna, de azt nem részletezte, hogy ezt miért gondolja így.
Messziről hangzó lánccsörgés jelezte kedd reggel a a Fővárosi Törvényszék épületében, hogy érkezik a Schadl-Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per fő vádlott. Előbb Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke jött büntetésvégrehajtási kommandósok között, kéz és lábbilincsben, ahogy eddig most is szájmaszkot viselt és nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róla. Őt követi Völner Pál volt államtitkár, akin kis idegességen kívül nem látott érzelem. Vallomástétel előtt komótosan rendezte az iratait és készült a nyilatkozatára, nagyjából mintha a Parlamentben lenne. Schadl Györggyel ellentétben Völner Pál hozzájárul, hogy kép-és hangfelvétel készüljön róla.
Alkalmasint a napi kiemelt fontosságát mutatja, hogy Völner Pál vallomástételéről gyakorlatilag testületileg hiányzik a Fidesz-közeli kormánypárti média, így nincs jelen sem a köztelevízió, de nem látni egyetlen kormánypárti orgánum képviselőjét sem a tárgyalóteremben.
Isten mentsen meg tőle – reagál Völner Pál védője, Tóth Erzsébet bírónő kérdésére, hogy újra ismertessék vele a Schadl György múlt héten tett vallomását. (Völner Pál akkor nem volt jelen, a védő akkor is arra hivatkozott, hogy már a februári előkészítő ülésen végighallgatták Schadl - maratoni hosszúságú védekezését.)
Egész életemben dolgoztam. A vád minden elemét elutasítom – kezd bele vallomásába Völner Pál. – Nem követtem el bűncselekményt , a vádiratban foglaltak minden elemét visszautasítom. Az elsőrendű vádlottal (Schadl György) nem álltam korrupciós kapcsolatban, semmilyen előnyt nem kaptam, soha nem semmilyen jogellenes cselekményt nem végeztem.
„Már politikai pályám megkezdése előtt több középkategóriás autóval rendelkeztem”
A bukott fideszes államtitkár ezután ennek alátámasztására előélete hosszas ismertetésébe kezdett – Szeretném érzékeltetni, hogy hogyan éltem eddig az életemet szüleim negyedik gyermekeként. Nem a kádár rendszer napos oldalára születtem – mesélte. Szülei állatot tartottak, földet műveltek és fizették a gimnáziumi tandíjat, mert egyházi iskolákra csak félnormatívát adott az állam. – Libát őriztem, ,kapáltam, etettem, amit éppen kellett. Mindig munkával kerestem jövedelmem. Diákkoromban keményen dolgoztam, mindig, minden kötelességemet teljesítettem.
Ezután az következik, hogy az egyetemi évei alatt építkezéseken, állattartó telepeken dolgozott. 1988 óta folyamatosan munkában áll az adóhatóságnál, majd több állás jogászként. 1990-től jogtanácsosként dolgozott, mellette ingatlanozott. – Már politikai pályám megkezdése előtt több középkatetgóriás autóval rendelkeztem – érzékeltette Völner Pál, hogy jelentős bevételei voltak. – Semmilyen okom nem volt és nincs arra, hogy jogtalan előnyre tegyek szert. Életvitelemmel, filozófiámmal ellentétesek a vádirati állásfoglalások – hangoztatja.
Völner Pál hosszasan méltatta saját munkáját, szerinte ő mindig mindenkor helyesen cselekedett, minden jó ügyet igyekezett felkarolni, mindenben, mindenkinek segített, minden esetben megoldást keresett, a munkatársai pedig szívesen dolgoztak vele. Sérelmezte, hogy a lehallgatások értékelését végző egyik elemző azt a megjegyzést fűzte az aktához, hogy hangjából hiúság érződik.
Csak néhány protokolláris kapcsolat
A volt politikus azt álította, ő mindenkinek csak segíteni akart. – Talán a gondolatmenetem rámutat, hogy miért igyekeztem segíteni mindenkinek, aki hozzám fordult – jegyezte meg, hozzáfűzve, „jellemző mód” szerint az ügyészségnek meg sem fordult a fejében, hogy az ember segíteni csak úgy tud, hogy ha mindenkinek segít kivétel nélkül. Emlékeztetett az egyik nyomozati anyagra, hogy ő javaslatot tett, hogy egy cég termékét hungarikummá tegyék, mire az ügyészség ebből korrupciós gyanút formált, miszerint Völner Pár cserébe jogtalan előnyt várt volna ezért. Ugyanígy egy egészségügyi intézmény vezetőjével is tárgyalt 200 millió forint támogatásról. Itt szerinte arra hivatkoztak a lehallgatói, hogy ő a vezető cégének kívánt pénzt szerezni. De ugyanígy sérelmezte azt is, hogy a lehallgatók és a nyomozók szerint egy polgármesternek lobbizott, hogy pénzügyi forráshoz jusson egy sportegyesület.
– Aki szerint a Magyar Falu programban bárki részesedne korrupcióból, az nem tud semmit a vidék valóságáról. Még a feltételezés is sértő és valótlan – mondta Völner Pál a korrupciós vádakra, szerint az ügyészség koncepciózus volt, minden ügyből azt próbálták kihozni, hogy csak azért próbáltam segíteni, hogy saját magának javakat szerezzen. Az Igazságügyi Minisztériumba 2015-ben nyert felvételt, hozzá tartozott az emberi jogi, kegyelmi munkacsoport és a parlamenti ügyosztály. A végrehajtókkal a Hajas Barnabás államtitkár tartotta a kapcsolatot neki csak néhány protokolláris kapcsolata volt A nevezett államtitkárok nem voltak befolyásolhatóak, feladatukat kiválóan látták el. Szerinte a közigazgatási államtitkárok nem tartoztak alá, az szmsz szerint tevékenységüket önállóan végezték. A végrehajtók felett miniszteri biztos előbb Molnár Zoltán, majd 2021-től lemondatásáig Völner Pál volt, ám ekkor nem neveztek ki végrehajtót. – Egyetlen végrehajtói kinevezésben sem döntöttem – mondta erről.
Szerinte a területért felelős Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann államtitkárt ő nem befolyásolta, soha nem utasította a végrehajtói kinevezésekre. Újra indítványozta a két államtitkár meghallgatását. A végrehajtókat kinevezés előtt nem ismerte, az ő miniszteri biztosi kinevezése alatt nem történt kinevezés.
Völner Pál azt állította, hogy Schadl György és a huszadrendű vádlott, P. György kivételével egyik vádlottat se ismerte. – Elképzelhető, hogy valami találkozóként találkoztam valamelyikükkel, de nem emlékszem ilyenre – mondta. Schadl Györgyöt 2015 óta ismeri, agilis fiatalembernek látta. A kilakoltatási moratórium folyamatos meghosszabbítása az Igazságügyi Minisztérium alá tartozott, akárcsak a magáncsőd intézménye. „Ezekben az ügyekben elkerülhetetlen volt a kapcsolattartás Schadl Györggyel, akit most gyors, pontos segítőkész kollégának jellemzett. Kapcsolatuk nem érintette a vádiratban foglalt kinevezéseket, 2019 előtt semmilyen jogokkal nem rendelkezett a végrehajtók kinevezésére, 2021 előtt csak jóváhagyta formálisan felterjesztett végrehajtói névsort, ám akkor nem neveztek ki végrehajtót.
Nem igaz, hogy „rendelkezésre állási pénzt” kaptott volna. Valótlan az, hogy megállapodott volna Schadl Györggyel, hogy bármit elintézhetett volna vele. Völner Pál szerint eleve az, hogy ő egy minisztériumi dolgozó volt, kizárta, hogy korrupciós kapcsolat létrejöhetett volna. (Azt nem részletezte, hogy ezt miért gondolja így.) Szerinte közte és Schadl György között érezhető volt tiszteletteli nexus a minisztériumi állása miatt.
Völner Pál ezután hosszan magyarázta, hogy mit nem csinált:
Abszurdnak nevezte, hogy olyan végrehajtók jövedelméből kapott volna az irodájuk jövedelméből, akiket ő nem is ismer.
A bukott fideszes államtitkár kitért arra az ügyre is, amikor Schadl Györggyel egy vízzel működő motorról szóló találmányhoz próbált uniós pályázati pénzt szerezni. Ő azért karolta fel az ötletet mivel érdekesnek találta és szakemberek is azt mondták neki, hogy az komoly találmány, pedig politikusként, kapcsolatrendszerét felhasználva lobbizott. Úgy gondolták, hogy később az állam vegye meg a találmányt. Ha ebben az országban az bűncselekmény, ha az ember felkarol egy találmányt, akkor ezzel ellehetetlenül a munkája. Előnyért hivatali vesztegetést nem követett el, minden munkáját az ország, a közösség előnyére tette – ismételte meg sokadjára.
Tóth Erzsébet bíró itt szünetet rendelt el.
Völner Pált kísérti az ötvenes évek
Völner Pál – aki Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra – a vagyona lefoglalásának a körülményeit is sérelmezi. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében a NNI 2022 júniusban 11 oldalon át részletezte a család vagyoni tranzakcióit és számlaforgalmát. Az ő számlájára 115 millió érkezett, ennek eredete legális, ebből ő 37 milliót vett fel. Ennek ellenére a zárolást minden vagyonelemre kiterjedt, így felesége és gyermeki vagyonelemeire is.– idézte fel. – A kivitelezés az ötvenes évek módszereit idézi – mondta Völner Pál. Semmilyen vagyoneleme nem volt, amely ne lenne legális, a vagyonlefoglalási intézkedések büntetést jelentenek ítélet nélkül.
Szerinte az Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az ügyészség egy koncepciót állított fel. Az ügy részletei folyamatosan kiszivárogtak a sajtóba. A vádhatóság jól láthatóan nem az igazság kiderítése, hanem saját koncepció alá rendelte tevékenységét. Ezután Völner Pál a móri gyilkosság ügyére célozgat, amikor a bíróság elítélt egy személyt (Kaiser Edét – a szerk.), aki bizonyíthatóan ott sem volt.
- tette fel a nagy költői kérdést.
Schadl György közbeszólt
Ezután Tóth Erzsébet bírónő kérdései következtek. – Lehet, hogy találkoztam vele, nem emlékszem – mondta Völner Pál a harmadrendű vádlottról, R. Róbertről. Először úgy találkozott Schadl Györggyel, hogy egy rendezvényről kellett egyeztetniük nyolc évvel ezelőtt. A bírónő arra kíváncsi, hogy alakult ki ebből, hogy Schadl György attól kezdve rendszeresen bejárt az Igazságügyi Minisztériumba. Völner Pál szerint a rendezvények előtt előfordul, hogy az ember előbb odamegy, megiszik egy kólát, beszélget, így alakult ki a kapcsolat közöttük. De miért nem P. Bélával kereste a kapcsolatot? - firtatja a bírónő. Schadl György itt közbeszól: a karon belüli hivatal nem végrehajtókból áll, így „P. Bélának a tényleges végrehajtói munkából nem sok köze van. – Mennyire látott a végrehajtói ügyekre Trócsányi László? – A miniszter úrtól némi távolságtartást érzékeltem és inkább az államtitkárok foglalkoztak a végrehajtási kérdésekkel – hangzott a válasz. – Milyen sűrűn járt Schadl György a minisztériumba? Völner Pál szerint havonta egyszer-kétszer biztosan bejárt oda és ő is volt a MBVK-elnök irodájában. – Ki fizetett amikor találkoztak? Egyszer ő egyszer én – mondta Völner Pál. Karácsonykor pedig előfordult, hogy egymásnak ajándékoztak italokat.
Az ügyész megdöbbent
Völner Pál nem volt hajlandó az ügyészség kérdéseire válaszolni, az ügyész szerint viszont azzal, hogy a bírói kérdésekre válaszol, úgy az ügyészségnek is megnyílt a joga, hogy kérdéseket tegye fel. „Döbbenten hallottam, hogy ez egy koncepciós eljárás, úgy, hogy ő annak idején az IM egy magas beosztású vezetője volt – fűzi hozzá, ugyanakkor az ügyésznek jelen pillanatban nincsenek kérdései, azokat az eljárás későbbi szakaszában teszik fel.
Papp Gábor ügyvéd szerint az ügyész „végtelenül cinikus és demagóg megállapítást” tett. Emlékeztet, az ügyészség anno Varga Judit, Hajas Barnabás, Vízkelety Mariann és a többi tanú meghallgatását azzal utasította el nyomozati szakaszban, hogy tőlük releváns vallomás nem várható.
Ügyvédje kérdésére Völner Pál elismerte, hogy volt közös találkozója is Varga Judittal és Schadl Györggyel.
Mélyen megélt vallásosság egy kis korrupcióval?
Mint ismert, a mélyen megélt, buzgó vallásosságával is tüntető, a korrupciót a Parlamentben rendszeresen ostorozó volt igazságügyi államtitkárt azzal vádolta meg az ügyészség, hogy havi rendszerességgel kenőpénzt kapott Schadl Györgytől, hogy a befolyását felhasználva folyamatosan lobbizzzon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt vezetőjének, aki bűnszervezetet működtetett a végrehajtói karon belül. Míg Schadl György 2021 októbere óta őrizetben van, addig az azóta ügyvédként praktizáló Völner Pál szabadlábon védekezhet.
A februárban indult per előkészítő tárgyalásain már hat végrehajtó elismerte, hogy Schadl György ajánlatára vállalták, hogy strómanok lesznek. Így Schadl György a volt államtitkáron keresztül kineveztette őket végrehajtónak, ők pedig az irodájuk bevételeinek jelentős részét leadták Schadl Györgynek. Ebből a szisztémából Schadl György végül legalább 920 millió forintot kasszírozott, havi, rendszeres apanázsként pedig összesen legalább 83 milliót adott Völne Pálnak. Az ügyészség ezért halmazatban Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.
Völner Pál eddig folyamatosan tagadta a bűnösségét a rendőrség előtt, majd az előkészítő tárgyaláson azt hangoztatta, hogy kenőpénzt nem kapott és nem is volt hivatali hatásköre a végrehajtók kinevezésére. A sajtónak egyáltalán nem nyilatkozott.
Völner Pál arra sem adott magyarázatot, hogy a vallomása szerint „tisztes polgári jólétben" élő államtitkárként hogyan halmozódott fel a semmiből körülette sok százmilliós ingatlanvagyont.
A Völner-Schadl ügyben sok olyan szál is van, ami arra utal, hogy politikai elitből másokat is komoly kapcsolat fűzött a Völner-Schadl pároshoz, ám a Polt Péter vezette ügyészség végül kihagyta ezeket a vádiratból. így kiderült, hogy Schadl letartóztatása előtt kétszer is járt Varga Judit minisztériumában, egy alkotmánybíró is szoros kapcsolatba került Schadl Györggyel, aki Legfőbb Ügyészség egyik ügyészének is intézett intézett „okosban” végrehajtói szakvizsgát, rejtélyes kapcsolat fűzte Trócsányi László előző igazságügy miniszterhez, továbbá a nagy hatalmú végrehajtó-főnök Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézett ezt-azt.
Mi történt eddig a perben?
Elismerte bűnösségét hat végrehajtó, így Szabó Balázs heted-, Majorosi Eszter hatod-, Forrai Miklós kilenced-, Oszlányi Ákos Döme tized-, Nagy Gábor tizenegyed- és Varga Levente Árpád tizenkettedrendű vádlott 3-4 év közötti felfüggesztett börtönbüntetéseket kaptak és öt-ötmillió forint pénzbírságot. Emellett a bíróság öt évre eltiltotta őket végrehajtói munkától, ám jogi egyetemi végzettséghez kötött munkától nem.
A végrehajtókon kívül elismerte bűnösségét a végrehajtói kar irodavezetője P. Béla István huszonegyedrendű vádlott is. A vádirat szerint ő volt az, aki Schadl György nyomására és instrukcióinak megfelelően bonyolította le a végrehajtói pályázatokat és választotta ki a végrehajtói helyekre Schadl György kádereit. A hivatali vesztegetésért pénzbüntetésben részesítette a bíróság és tíz évre eltiltotta közhivatal viselésétől.
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a két vállalkozót, akik elintézték, hogy Schadl György soron kívül és törvényellenesen kapjon használatba vételi engedélyt Schadl építési szabályok ellenére túlságosan beépített nyaralójára.
Schadl György, Völner Pál, a harmadrendű R. Róbert és a negyedrendű M. Viktor vádlott, illetve egy végrehajtó, Cs. Éva tagadja a bűnösségét, így az ügyükben bizonyítási eljárást folytat le a bíróság. Schadl György a múlt héten tett vallomást, ebben tagadta, hogy korrupciót követett volna el,
Bíróság elé állt a múlt héten Schadl György felesége, Schadl-Baranyai Helga és a volt MBVK-elnök édesapja, a per tizenheted- és tizennyolcad rendű vádlottjaiként egy több tíz milliós ékszerügy miatt. | https://nepszava.hu/3195589_volner-pal-korrupcio-schadl-gyorgy-targyalas-vallomas | https://web.archive.org/web/20230524041924/https://nepszava.hu/3195589_volner-pal-korrupcio-schadl-gyorgy-targyalas-vallomas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ben-mindenkinek-csak-segiteni-akartamr-n-vallomast-tett-volner-pal-tagadja-a-korrupcios-vadakat | Népszava | hungarian-news | 2023-05-23 20:53:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,389 | Völner Pál Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra | Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken vallomást tesz a másodrendű vádlott, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára. A bukott fideszes politikus eddigi mondanivalójáról már beszámoltunk, a tárgyalás egyik pillanatában pedig ismét bejelentette, hogy tanúként meghallgattatná Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, Molnár Zoltán exállamtitkárt, illetve Vízkelety Mariann, Hajas Barnabás államtitkárt is. |
Völner Pál Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra
Szerinte Varga Judit elődjét, Trócsányi Lászlót is meg kellene hallgatni az ügyben. Koncepciós pert emleget.
Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken vallomást tesz a másodrendű vádlott, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára. A bukott fideszes politikus eddigi mondanivalójáról már beszámoltunk, a tárgyalás egyik pillanatában pedig ismét bejelentette, hogy tanúként meghallgattatná Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, Molnár Zoltán exállamtitkárt, illetve Vízkelety Mariann, Hajas Barnabás államtitkárt is.
Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken vallomást tesz a másodrendű vádlott, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára.
Völner Pál szerint államtitkárok közvetlenül a miniszter alá tartoztak, 2014-tól pedig Trócsányi László volt a tárca vezetője. A „kiváló szervezetet kiépítő” Trócsányi László volt, aki államtitkáraival közvetlen kapcsolatban volt, ha bármilyen szabálytalanságról tudott volna, akkor intézkedik. A közigazgatási államtitkári tisztséget Molnár Zoltán töltötte be, akihez 2015 és 2019 alá tartoztak a végrehajtói kar ügyei, Vízkelety Mariann pedig ténylegesen kinevezte a végrehajtókat. Szerinte ezek az emberek tájékoztatni tudják a bíróságot, hogy ő semmilyen módon nem befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket.
Völner Pál meghallgatná Varga Juditot, sms-ket is mutatott a jelenlegi igazságügyi minisztertől, de utalt rá, hogy mindenki kért tőle információt, így van egy sms-e Bayer Zsolttól is. Szerinte Varga Judit nyilatkozni tud arról, hogy államtitkárok nem álltak egymással kapcsolatban. – Miniszter asszony szorosan kézbe tartotta a minisztérium ügyeit, nyomon követte a végrehajtói pályázati kiírások elemeit, kérte, hogy ha van eredmény, akkor tájékoztassam őt – mondta.
Völner Pál ennek bizonyításául három sms-t nyújt be a bíróságnak Varga Judittól. 2019 novemberben, 2020 januárjában és 2021. május 11-én váltottak üzenetet, de Varga Judit kért tőle tájékoztatást közjegyzői kinevezéséről is.
Völner Pál szerint számos sms igazolja, hogy őt mindenféle ügyekben megkerestek politikusok, polgármester államtitkárok. ’Konkrétan megemlíti, hogy 2019 júliusában Bayer Zsolttól kapott smst, aki egy orvos ügyében érdeklődött, mivel pereskedett egy kórházzal, és őt kérte, hogy meg tudná-e nézni.
Korábban a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Völner Pál büszkélkedett a felesége előtt, hogy mondhat ezt-azt és akkor pár embernek meginog a széke. | https://nepszava.hu/3195609_volner-pal-korrupcio-per-targyalas-vallomas-varga-judit-bayer-zsolt-sms | https://web.archive.org/web/20230527070430/https://nepszava.hu/3195609_volner-pal-korrupcio-per-targyalas-vallomas-varga-judit-bayer-zsolt-sms | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-varga-judit-es-bayer-zsolt-sms-eit-is-bevitte-a-birosagra | Népszava | hungarian-news | 2023-05-23 21:05:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] | [
"vesztegetés",
"klientúra"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,390 | Völner Pál elismerte, hogy közösen is találkozott Varga Judittal és Schadl Györggyel | A Fővárosi Törvényszéken már az ügyvédi kérdéseknél tart Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárának a meghallgatása a részben a nevét viselő korrupciós perben., a jogi képviselő, Papp Gábor pedig feltette a kérdést, volt-e olyan megbeszélés, amelyen az elsőrendű vádlott Schadl Györggyel és Varga Judit igazságügyi miniszterrel együtt vett részt. |
Völner Pál elismerte, hogy közösen is találkozott Varga Judittal és Schadl Györggyel
Kezd figyelemre méltó fordulatot venni az ügy.
A Fővárosi Törvényszéken már az ügyvédi kérdéseknél tart Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárának a meghallgatása a részben a nevét viselő korrupciós perben., a jogi képviselő, Papp Gábor pedig feltette a kérdést, volt-e olyan megbeszélés, amelyen az elsőrendű vádlott Schadl Györggyel és Varga Judit igazságügyi miniszterrel együtt vett részt.
– intézte el egy szóval a választ Völner Pál.
Varga Judit neve korábban már előkerült ma, mégpedig akkor, amikor Völner Pál a tárcavezető több sms-üzenetét is bemutatta a bíróság előtt. | https://nepszava.hu/3195619_volner-pal-varga-judit-schadl-gyorgy-talalkozo-korrupcio-per-targyalas | https://web.archive.org/web/20231113045610/https://nepszava.hu/3195619_volner-pal-varga-judit-schadl-gyorgy-talalkozo-korrupcio-per-targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-elismerte-hogy-kozosen-is-talalkozott-varga-judittal-es-schadl-gyorggyel | Népszava | hungarian-news | 2023-05-23 21:08:00 | [
"Schadl György",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"klientúra"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,392 | Háromból 3 szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek | Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban. | reklám;plakátok;Garancsi István;Mészáros Lőrinc;
2023-05-24 06:15:00
Háromból három szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek
Testvériesen felosztotta egymással a fővárosi reklámtorta újra piacra dobott szeletét, az elefántfüles hirdetéseket Pintér Sándor volt államtitkára, Tasnádi László és Garancsi István. A többi már Mészáros Lőrincé.
Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban.
Az ellenzéki pártok az óriásplakátok és az időközben Mészáros Lőrinchez került fővárosi hirdetőoszlopok után a villanyoszlopok elefántfüleiből is kiszorulhatnak a kormányközeli haszonbérlők miatt, miközben Lázár János minisztériuma szigorú szabályokat vezetne be a köztéri reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére az új építészeti törvényben.
A fenti következményeket enyhítendő a főváros a korábbi pályázattal ellentétben most kizárta, hogy a haszonbérlő a közvilágítási oszlopokon politikai hirdetést vagy társadalmi célú reklámot (így különösen kormányzati hirdetést) helyezzen el. Ugyanakkor követve a 2019 óta élő gyakorlatot – bizonyos műszaki feltételek teljesítése mellett – lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek választási kampány idején úgynevezett „vadplakátot” tehessenek ki a lámpaoszlopokra, méghozzá térítésmentesen.
Mindezek ellenére zsírosnak ígérkezik az üzlet, amiért viszont nem volt nagy harc. (Szakértői becslések szerint
Lásd keretes írásainkat.) A tender két részfeladatára egy-egy, vagyis összesen két ajánlat érkezett: egy „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, egy pedig a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámhordozókra. A döntés fő szempontja eredetileg a megajánlott ár lett volna, hiszen a fővárosnak most minden fillér számít, ezért a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat az önkormányzat, de mivel mindkét részfeladatra csupán egy jelentkező akadt, így ez elmaradt.
Budapesten összesen 44.139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. (A cégnek a fővárosi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa.) A fővárosi önkormányzat 5711, míg a Budapesti Közlekedési Központ 126 oszlopot birtokol. A pályázat kiírása előtt a főváros vagyonhasznosítási cége, a BFVK Zrt. szakértői véleményt kért, amelynek alapján oszloponként 381 forintban állapították meg a napi haszonbérleti díj minimumát. Így ez került be a pályázatba minimum árként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kellett vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi 139 millió – bruttó 174 millió forint – bevételt hoz alapáron a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak. Bár a jelenleginél kétségtelenül több, hiszen a hatályos szerződés szerint napi 250 forintot fizet oszloponként az ESMA, a minimális éves díj alig 60 millió forint.
A tender kiírásakor megelőlegeztük, hogy aligha akad kihívója az immáron a NER oszlopos tagjának számító Garancsi István által birtokolt ESMA Zrt-nek, amely a jelenlegi hasznosítója a lámpaoszlopoknak. (Az ESMA 2018-ban kerek 5 forinttal ígért többet oszloponként versenytársánál, előtte két évig viszont semmit sem fizetett a fővárosnak.) Versenytárs valóban nem akadt, de úgy tűnik, Garancsi jónak tartotta átengedni az üzlet kisebbik részét Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László által birtokolt cégnek, az SYS IT Network Zrt.-nek, amely konzorciumi tagként bevonta Tasnádi üzlettársának, Sipos Gyulának egyik érdekeltségét, a GVSX Kft-t. Ha a Fővárosi Közgyűlés rábólint, akkor az ESMA viszi tovább a lámpaoszlopok reklámcélú hasznosítását, míg a Tasnádiéknak marad a közlekedéssel kapcsolatos berendezések (például kisebb citylightok) telepítése és bérbeadása.
A SYS IT Network nem azonos a hírekbe korábban bekerült SYS IT Services Kft.-vel, amelyre 2021-ben csapott le a NAV, de a tulajdonosi kör egy ponton összeért. (A gyanú szerint számlagyárat működtető cég 2019 óta szerződéses partnere a főváros közlekedési cégének. A BKV a cég teljes informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését rá bízta, a munkáért évi 3,8 milliárd forintot fizetnek a tanúvallomások szerint esetenként brutálisan túlárazott számlákra. Alvállalkozóként becsatlakozott a 4iG Nyrt. is, amely akkoriban Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt.) A SYS IT Services Kft. vezetését a tendergyőzelem idején Várszegi Zsolt vette át, akihez a fővárosi parkolási bizniszből is nagyokat harapó SIS Parking Kft. is köthető. De a milliárdos BKV-koncot nem sokáig birtokolhatta. A céginformációs adatok szerint SYS IT Kft.-ből kivált és a BKV szerződését magával vivő SYS IT Network Zrt.-be 2020 decemberében szállt be Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft., amely azután egyedüli részvényese lett a társaságnak.
A lámpaoszlopok haszonbérleti szerződése alapkörben 5 évre szól, de további 5 évre meghosszabbítható. Karácsony Gergely által beterjesztett javaslatról szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés. | https://nepszava.hu/3195675_tasnadi-laszlo-garancsi-istvan-meszaros-lorinc-plakatok | https://web.archive.org/web/20230525095522/https://nepszava.hu/3195675_tasnadi-laszlo-garancsi-istvan-meszaros-lorinc-plakatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harombol-3-szelet-milliardos-reklamtortat-adott-oda-budapest-a-ner-nek-es-ennek-meg-sulyos-kovetkezmenyei-lehetnek | Népszava | hungarian-news | 2023-05-24 21:11:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Sipos Gyula",
"Tasnádi László",
"Várszegi Zsolt"
] | [
"4iG Nyrt.",
"A.B.Y.11 Kft.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Esma Zrt.",
"SYS IT Network Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"hirdetés",
"közlekedés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,393 | Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze | Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.” | Fővárosi Közgyűlés;lámpaoszlopok;
2023-05-24 13:25:00
Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze
Meglepő fordulatként a Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a városvezetés javaslatát, így a főváros nem szerződik Garancsi István és Pintér Sándor volt államtitkárának cégével.
Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.”
Az ügyrendi javaslatot a közgyűlés nem tudta elfogadni, mert a képviselő nem nyújtotta be írásban, de az azt követő kétszer is megtartott szavazás szürreális végeredményt hozott. Már az is beszédes volt, ahogy Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető azon lamentált, hogy milyen koalíció az ilyen, hogy nyílt színen vitázik és egyébként is „ez egy tárgyalható történet”.
A megismételt szavazáson végül Karácsony Gergely főpolgármester, mint előterjesztő mellett a 9 fideszes képviselő, a Momentum és az MSZP képviselői támogatták a javaslatot, vagyis a szerződéskötést Garancsi István és Tasnádi László cégével. Míg Baranyi Krisztina és a hat DK-s polgármester elutasították, illetve a szintén DK-s Szaniszló Sándor tartózkodott, a többi kormánypárti képviselő nem szavazott.
A javaslat hátteréről mai lapunkban írtunk: a tender eredményéből az látszott, hogy testvériesen felosztotta volna egymással a fővárosi reklámtorta újra piacra dobott szeletét, az elefántfüles hirdetéseket Pintér Sándor volt államtitkára, Tasnádi László és Garancsi István. A Simicska-féle hirdetőoszlopok már Mészáros Lőrinc cégénél vannak.
A városvezetés arra tett javaslatot a közgyűlésnek, hogy nyilvánítsák érvényesnek és eredményesnek a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak osztott volna ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt lett volna kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhatott volna a jövő évi választásokat megelőző kampányban, hiszen a hirdetési felületek többsége felett már így is kormányközeli vállalkozók rendelkeznek.
A közvilágítási oszlopok reklámcélú és egyéb hasznosítására kiírt tenderre csupán két ajánlat érkezett, egy „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, egy pedig a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámhordozókra. A döntés fő szempontja eredetileg a megajánlott ár lett volna, hiszen a fővárosnak most minden fillér számít, ezért a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat az önkormányzat, de mivel mindkét részfeladatra csupán egy jelentkező akadt, így ez elmaradt.
Budapesten összesen 44.139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. (A cégnek a fővárosi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa.)
A pályázat kiírása előtt a főváros vagyonhasznosítási cége, a BFVK Zrt. szakértői véleményt kért, amelynek alapján oszloponként 381 forintban állapították meg a napi haszonbérleti díj minimumát. Így ez került be a pályázatba minimum árként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kellett vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi 139 millió – bruttó 174 millió forint – bevételt hozhatott volna alapáron a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak. Iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is származhatna a hasznosításból. Bár a jelenleginél kétségtelenül több, hiszen a hatályos szerződés szerint napi 250 forintot fizet oszloponként az ESMA, a minimális éves díj alig 60 millió forint.
A Fővárosi Közgyűlésben ezenfelül többek között elfogadták a közösségi kertek létesítéséről, a Blaha Lujza tér átépítésének elszámolásáról, a terézvárosi önkormányzattal kötendő parkolási megállapodást, a tavalyi év zárszámadásról, valamint a cégek üzleti tervéről szóló előterjesztéseket. | https://nepszava.hu/3195793_fovarosi-kozgyules-lampaoszlopok-ner | https://web.archive.org/web/20231226214248/https://nepszava.hu/3195793_fovarosi-kozgyules-lampaoszlopok-ner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kicsuszott-a-ner-markabol-a-fovarosi-lampaoszlopok-reklambiznisze | Népszava | hungarian-news | 2023-05-24 21:19:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Sipos Gyula",
"Tasnádi László",
"Várszegi Zsolt"
] | [
"A.B.Y.11 Kft.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Esma Zrt.",
"Fővárosi Közgyűlés",
"SYS IT Network Zrt.",
"SYS IT Services Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"hirdetés",
"közlekedés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,394 | Férfiak közt az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon rosszra–Vallomást tett a bíróság előtt Schadl gazdája | A lehallgatási jegyzőkönyvekben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupció által vádolt exelnöke által csak „gazda” néven emlegetett harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Völner-Schadl néven elhíresült korrupciós per. |
„Férfiak között az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon rosszra” – Vallomást tett a bíróság előtt Schadl György gazdája is
R. Róbert azt mondta, szerette volna, hogy ő legyen a híd, a szakértő, akihez mindenki fordulhat, de nem követett el bűncselekményt
A lehallgatási jegyzőkönyvekben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupció által vádolt exelnöke által csak „gazda” néven emlegetett harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Völner-Schadl néven elhíresült korrupciós per.
A három fő vádlott negyed tízkor érkezett a tárgyalóterembe. Schadl György és R. Róbert ezúttal is a Fővárosi Törvényszék visszhangos folyosóin messziről hallható lánccsörgés közepette jött, mindketten kéz-és lábbilincset viselnek, büntetésvégrehajtási kommandósok kísérték be őket a tárgyalóterembe.
A tárgyaláson megjelent Völner Pál is. Mint arról beszámoltunk, ő másodrendű vádlottként kedden tett vallomást, melyben a vádirat minden elemét tagadta, a 2021-ig igazságügyi államtitkár Völner az ügyészséget „koncepciós ügy” kreálásával vádolta, míg szerinte a rendőrség vagyonvisszaszerzési eljárása az ötvenes éveket idézi.
Völner Pál kissé reszketeg lábakkal vonult be, majd leül a vádlottak padjára, ahol magába roskadva, szürke arccal hallgatta végig R. Róbert vallomását.
Mint ismert, az ügyészség Schadl Györgyöt és Völner Pált korrupcióval vádolja, szerintük az MBVK-elnök az akkori igazságügyi államtitkár segítségével a saját strómanjait neveztette ki végrehajtónak, akik ezután az irodájuk bevételeinek nagy részét átadták neki. Schadl György legalább 920 millió forintot kasszírozott, amelyből 83 millió forint kenőpénzt adott Völner Pálnak éveken keresztül, havi 2-3 millió forintos részletekben. A harmadrendű rendű R. Róbert Schadl György afféle mindenese, segítője volt, a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az MBVK-elnök a beszélgetéseikben csak „gazdám” néven emlegette.
R. Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedéssel, csalással vádolja. Az ügyészség szerint R. Róbert a tizenharmadrendű vádlott S. Etelkát azzal hitegette, hogy elintézi neki, hogy az S. Etelka által vezetett Mátrix Oktatási Központ Budapest nevű intézmény oktatási engedélyt kapjon. Ezen a címen jelentős összegeket vett fel S. Etelkától, majd ebből továbbosztott bűntársainak, ám végül nem intézte el az iskola engedélyezését. S. Etelkától később jelentős, 70 millió forintnyi összeget is kicsikart, azzal az ürüggyel, hogy egy üzleti útra ment Ukrajnába, ám ott egy közvetítője szerint „elrabolták a csecsenek” és váltságdíjként kellett neki a pénz. Schadl György és Völner Pál úgy került a képbe, hogy 2021 áprilisban S. Etelkát azzal hitegette R. Róbert, hogy 150 millió forinttért kijárja, hogy az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM)-nél megadja az oktatási központ működéshez szükséges hivatalos engedélyt. Az ügyben R. Róbert felhívta Schadl Györgyöt, aki vállalta a feladatot, majd hívta Völner Pált, aki – ahogy vádirat fogalmaz – „beleegyezett ebbe”.
R. Róbert személye ott válik érdekessé, hogy sajtóinformációk szerint a Schadl-féle bűnszervezet R. Róberten keresztül bukott le, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) azért kezdte lehallgatni R. Róbert telefonját, mivel egy vámhatósági tisztviselőt zsarolt. R. Róbert telefonjai lehallgatásával került képbe előbb Schadl György, majd Völner Pál.
Mint kiderült, R. Róbert már máskor is állt bíróság előtt, korábban, 2003-ban már volt büntetve. 2012-ből van 1 év 10 hónapos felfüggesztett börtönbüntetése sikkasztás miatt. Az ügyészség most 9 év börtönbüntetést és 118 millió forint vagyonelkobzást kért rá az ügyben.
R. Róbert az eddigiekből eltérően nem járult hozzá, hogy képeket készítsenek róla.
Elmondása szerint középiskolába járt, ám érettségit nem szerzett. Arra, hogy mivel foglalkozott, annyit mondott, hogy „tolmács volt” illetve cégekben dolgozott volt gazdasági igazgató is. Ő nem követett el bűncselekményt, vallomásában tételesen tagadta a vádirat minden pontját. – Soha nem vesztegettem meg senkit, soha senkinek nem ajánlottam vagy kértem semmi jogtalan előnyt, soha senkit nem juttattam jogtalan előnyhöz – állította. Vesztegetésre irányuló pénzt kérése soha nem volt. A szerinte pénzeket nem vesztegetésre kért S. Etelkával, hanem a »rengeteg találkozó megszervezésével járó rohangálásra volt szükség.
– Szerettem volna, hogy én legyek a híd, a szakértő, akihez mindenki fordulhat – írta körül a szerepét R. Róbert.
Ami a csecsen váltságdíj történetét illeti, szerinte S. Etelkával olyan bizalmas kapcsolat alakult ki, hogy egész életét elmondta neki. Elmesélte, hogy súlyos tartozásai voltak, amit S. Etelka is látta, felajánlotta a segítségét. Végül el is fogadta, hogy adjon kölcsönt. Ezzel kapcsolatban került sor a csecsen történet kitalálására, amire azért volt szükség, hogy S. Etelka fia elfogadja, hogy S. Etelka pénzt ad neki.
Teljesen egyértelmű volt, hogy hozzá forduljak az iskola ügyében. Ezért kérdeztem őt, hogy tud-e olyan szakembert ajánlani, aki segíteni tud? Soha nem volt beszédtéma közöttünk, hogy bárkinek is pénzt kellene ajánlani, hogy hivatali helyzetével visszaélve járjon el. Szerinte Schadl György azért hívta őt gazdának mivel ugratták egymást. – Férfiak között az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon semmilyen rosszra.
Völner Páltól soha nem kért semmilyen semmilyen jogszerűtlent, soha nem ajánlott neki semmilyen juttatást. – Annyit tudtam, hogy »Gyurin« keresztül munkakapcsolatban vannak – mondta erről R. Róbert, hozzáfűzve,
amelyeket megosztott Schadl Györggel. Ezekről nem kíván részletesen beszélni, és nem kíván válaszolni a bíróság további kérdéseire sem. | https://nepszava.hu/3195897_schadl-gyorgy-volner-pal-r-robert-vallomas-fovarosi-torvenyszek-korrupcio-per | https://web.archive.org/web/20230526100033/https://nepszava.hu/3195897_schadl-gyorgy-volner-pal-r-robert-vallomas-fovarosi-torvenyszek-korrupcio-per | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ferfiak-kozt-az-ilyen-elofordul-am-ebbol-senki-se-gondoljon-rosszranvallomast-tett-a-birosag-elott-schadl-gazdaja | Népszava | hungarian-news | 2023-05-25 21:26:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Mátrix Oktatási Központ"
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"csalás",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,395 | Nem akar vallomást tenni Schadl Gy sofőrje, aki azt állítja, csak pénzt szállított, bűncselekményt nem követett el | A negyedrendű vádlott, M. V. meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára körül forgó korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken. |
Nem akar vallomást tenni Schadl György sofőrje, aki azt állítja, csak pénzt szállított, bűncselekményt nem követett el
M. V. szerint ő csak hallomásból tudott arról, hogy Schadl György és Völner Pál között milyen kapcsolat lehet.
A negyedrendű vádlott, M. V. meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára körül forgó korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken.
M. V.-nek Schadl György sofőrjeként kulcsszerepe lehet az ügyben, naplóbejegyzései sok kulcsjelentőségű részletet árulnak el arról, hogyan működött a végrehajtói hálózat, amelyben ügyészségi gyanú szerint Schadl Györgynek adták a bevételük egy részét azok a végrehajtók, akiket az MBVK-elnökkel összejátszó Völner Pál segítségével neveztek ki. M. V. ma nem volt hajlandó vallomást tenni, Tóth Erzsébet bírónő olvasott fel a korábbi vallomásaiból. E szerint M. V. barátjának tartja Schadl Györgyöt, fiatalkoruk óta ismerték egymást. Azt elismerte, hogy az MBVK-elnök megbízásából rendszeresen vitt pénzt különféle személyeknek, köztük végrehajtóknak is, de jogcímről fogalma sem volt. Elfordult, hogy végrehajtók is küldtek pénzt Schadl Györgynek, néhányuk évente többször is tíz- vagy százmilliós összeget. M. V. az egyik kihallgatásán megnevezett öt olyan végrehajtót is, aki a perben már beismerte a bűnösségét. Nem mellesleg említett egy másik nevet is, mégpedig Völner Pálét, akinek Schadl György valamilyen rendszer szerint szintén küldött pénzt, több millió forintot, de ezeket az összegeket ő nem személyesen adta át a politikusnak.
Bár M. V. szerint ő csak hallomásból tudott arról, hogy Schadl György és Völner Pál között milyen kapcsolat lehet, Naplóbejegyzései tanúsága szerint tényleg közel állt Schadl Györgyhöz, a pénzszállításon kívül vitt autót Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, de süteményt is az MBVK-elnök szintén vádlott feleségének.
Kedden a Fővárosi Bíróság meghallgatja a hatodrendű vádlott Cs. É.-t is, a hét közül az egyedüli végrehajtót, aki nem ismerte be a bűnösségét, vagyis hogy a kinevezése fejében adott pénzt Schadl Györgynek. Cs. É., azt nem vitatja, hogy az MBVK-elnök háromszor is kapott pénzt tőle, de ezzel az állítása szerint csak egy tartozást egyenlített ki. Az ő ügyvédje kezdeményezte, hogy hallgassák meg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert és Vízkelety Mariann exállamtitkárt is, akinek az idején őt kinevezték végrehajtónak.
Az ügyben Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. R. tett vallomást Schadl György után. | https://nepszava.hu/3196393_schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-sofor-m-v-per-fovarosi-torvenyszek | https://web.archive.org/web/20230531160222/https://nepszava.hu/3196393_schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-sofor-m-v-per-fovarosi-torvenyszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-akar-vallomast-tenni-schadl-gy-soforje-aki-azt-allitja-csak-penzt-szallitott-buncselekmenyt-nem-kovetett-el | Népszava | hungarian-news | 2023-05-30 21:56:00 | [
"Majorosi Eszter",
"Petrik Béla István",
"Schadl György",
"Szabó Balázs (végrehajtó)",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,397 | Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat | Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is. | Európai Unió;korrupció;Szerbia;NATO;Szijjártó Péter;Svédország;V4-ek;Rónai Egon;orosz-ukrán háború;
2023-06-06 22:23:00
Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat
Rendszerszintű korrupció pedig egész biztosan nincs - állítja.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is.
Az interjú elején az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban azzal érvelt, hogy ő maga 5 kilométerre lakik légvonalban a gödi akkumulátorgyártól, továbbá Győrben nevelkedett akkor, amikor az Audi autógyárát elkezdték építeni, ezért megérti, hogy az emberek féltik a mikrokörnyezetüket, azt viszont „nem tartja tisztességesnek”, hogy az ellenzéki pártok az ezzel kapcsolatos jogos félelmekből igyekeznek politikai hasznot húzni. Rónai Egon visszakérdezett a szankciós bombás plakátokra, azt nem érezte tisztességtelennek. Azzal is érvelt, hogy az akkumulátorgyáraknak szigorú előírásoknak kell megfelelnie (az egy más kérdés, hogy az előírások megszegése esetén van-e érdemi retorzió - a szerk.).
Rónai Egon megkérdezte Szijjártó Pétert arról a Transparency International Magyarország nyomán lapunk által ismertetett ügyről is, mely szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium már 2021 novemberében megsemmisítette a másfél évvel korábban kötött gyanús, túlárazott malajziai lélegztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a gyanússá vált beszállító, a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló papírokat is. Mivel ennek következtében a vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetők, adódik a kérdés, hogy mégis mi történt, ám Szijjártó Péter meglepetten széttárta a karját:
Azt ígérte, hogy utánanéz majd, állítása szerint nem tudja, mi ennek az oka. Amiatt viszont sajnálkozásának adott hangot, hogy „bírálták meg bántották" a kormányt a lélegeztetőgép-beszerzések miatt, szerinte annyi történt, hogy mivel senkinek nem volt előzetes forgatókönyve a koronavírussal szembeni védekezésre, mindenki gyorsan próbálta elemezni a helyzetet, és egy matematikai modell alapján igyekeztek annyi gépet beszerezni, amennyi szerintük szükséges lehet.
A műsorvezetői felvetésre, hogy 7000 maláj lélegeztetőgép hasznavehetetlen vasdarabnak bizonyult, a miniszter ismét úgy válaszolt, hogy nem tudja, miről beszélnek, de azt nem gondolja, hogy át lett volna verve a kormány, azzal magyarázta a történteket, hogy nem normál piaci, hanem vadnyugati állapotok uralkodtak akkor, hiszen még orvosi kesztyűt is közelharcok árán lehetett venni. Visszakérdezésre azt ismét megígérte, hogy utánanéz az eltűnt papíroknak.
A következő téma Magyarország és az Európai Unió viszonya volt, erre vonatkozóan leszögezte, hogy hazánk uniós tagsága a gazdasági helyzetünkből adódóan sem kérdés és a komolyan vehető politikai erők közül ezt eddig nem is kérdőjelezte meg soha senki (igaz, arról már nem tett említést, hogy a fideszes propagandagépezet egyre gyakrabban pedzegeti a kilépést, élén például Bencsik Andrással és a CÖF-fel - a szerk.). Szerinte Magyarországnak azért van sokkal több vitája az EU-val mint a keleti despotákkal, mert az EU-val sokkal intenzívebbek az integrációs kapcsolatok, így több vitás kérdés merül fel. Arra a kérdésre is igenlően felelt, hogy a helyzet szerinte jobb, mint amilyennek látszik. Szerinte az EU-nak nem jogi, hanem politikai problémái vannak az Orbán-kormánnyal.
A korrupcióval kapcsolatban Szijjártó Péter arról beszélt, hogy szerinte csak egyedi esetek vannak, amelyek minden országban léteznek, rendszerszintű korrupció viszont „egész biztosan nincs” Magyarországon, ebben az esetben ugyanis szerinte nem jönnének ide nagy nemzetközi beruházók. Amikor Rónai Egon felvetette, hogy a sajtó tele van „furcsa meggazdagodástörténetekkel” százmilliárdos tételekben, a tárcavezető úgy felelt, hogy „általánosságban erről beszélgetni viszonylag értelmetlen”, majd megismételte, hogy aki szerint rendszerszintű korrupció van, az hazudik.
Az interjúban szóba került a V4-ekkel megromlott viszony is. Szijjártó Péter szerint kétségtelen, hogy „máshogy közelítik meg” az orosz-ukrán háború kérdését, de ettől még a visegrádi csoport más kérdésekben együtt tud működni. Azt elismerte, hogy a V4 „nem most éli a legjobb időszakát”, de a praktikus ügyekben továbbra is jól tudnak együttműködni.
Szijjártó Péter felelevenítette a Szerbiával való virágzó kapcsolatokat, mire Rónai Egon később utalt rá, hogy az Orbán-kormány gyanúsan hallgatott, amikor Szerbiából érkező szerb tüntetők Koszovóban nekitámadtak a magyar NATO-alakulatoknak. Erre a tárcavezető ismét információinak hiányosságaira hivatkozott, annyit mondott, hogy a magyar katonák kiválóan látták el a feladataikat, de ez szerinte a szolgálatuknak a része, ezért az Orbán-kormányt „nem érheti kritika”. Szijjártó maga beszélt a szerb miniszterelnökkel, de nem kért tőle semmilyen ígéretet. A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban a tárcavezető nem tudott konkrétumot mondani arra vonatkozóan, hogy pontosan mit kellene tennie Svédországnak a kormány bizalmának elnyerésére, mindössze a gesztusok fontosságát emlegette, továbbá, hogy ne kérdőjelezzék meg a magyar demokráciát.
Végezetül Paks 2-vel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, hogy a beruházás felgyorsítása érdekében módosítaniuk kellett mind a finanszírozási, mind a kivitelezési szerződést. Ezek megtörténtek, július elején megindulhat a résfalazás, utána a 6-os blokk alatti talajkitermelés, majd a 27 méteres talajkiemelést lehetővé tevő kiviteli tervek. A végső határidőt nem tolják ki - mondta. | https://nepszava.hu/3197371_szijjarto-peter-lelegeztetogepbiznisz-eu-v4-szerbia-orban-kormany-korrupcio | https://web.archive.org/web/20230608121507/https://nepszava.hu/3197371_szijjarto-peter-lelegeztetogepbiznisz-eu-v4-szerbia-orban-kormany-korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-nem-tud-arrol-hogy-ledaraltak-volna-a-lelegeztetogep-bizniszhez-kotheto-papirokat | Népszava | hungarian-news | 2023-06-04 22:10:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
57,398 | „Előttem és utánam is jött valaki” – Nem vallottak Boldog Istvánra a környékbeli polgármesterek | Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról. | bíróság;per;önkormányzatok;pályázatok;Boldog István;
2023-06-07 12:07:00
„Előttem és utánam is jött valaki” – Nem vallottak Boldog Istvánra a környékbeli polgármesterek
Szerintük a volt fideszes képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra jelentkeztek az önkormányzatok.
Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról.
Ugyanakkor mindkét polgármester elismerte, hogy az országgyűlési képviselőnek semmilyen jogköre vagy hatása nem volt a TOP-os pályázatok elbírálásában.
De akkor miért Boldog István jelenlétében volt ilyen megbeszélés? – tette fel a nagy kérdést Góhér Mária bírónő.
– mondta az örvényesi polgármester, és hozzá hasonlóan a kuncsorbai Rédai János (MSZP-s) volt polgármester is.
A Boldog Istvánnal szemben indult büntetőügyben az ügyészség azzal vádolja a volt képviselőt, hogy előre leosztották a képviselői területén lévő települések TOP-os pályázatait, azaz megállapodtak abban, hogy ki végezze el a közbeszerzést, azok kiket kérjenek fel kivitelezőnek, majd azok visszajuttassanak a pénzből Boldog Istvánnak. Az ügyészség hivatali visszaéléssel és vesztegetés elfogadásával vádolja Boldogot, ezért hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kért a volt képviselőre.
Boldog István az ügyben ártatlannak vallotta magát. A tárgyalás előtt megkérdeztük a volt fideszes képviselőt, hogy mi a véleménye az ügyéről, ám csak annyival vágta el a beszélgetést, hogy
A bíróságon egyik polgármester sem tudott olyanról, hogy le kellett volna adnia a tárgyalásokon a telefonját, és olyanról sem, hogy vissza kellett volna osztani a közbeszerzésre elnyert összegekből. Rédai János úgy emlékezett a kétpói megbeszélésre, hogy Boldog István titkárságáról hívták fel. Ezután Boldog István a hivatalában félórás turnusokban fogadta a polgármestereket. „Onnan tudom, hogy előttem a tiszatenyői polgármester volt és utánam is jött valaki” – mondta erről Török Tamás.
– Jó félórát vártam – emlékezett vissza a kuncsorbai polgármester. – Ha jól emlékszem Petrácska volt ott meg István. – Én nem emlékszem rá, hogy kérték volna, hogy tegyem le a telefont. Később hallottam, hogy ilyen volt – mondta a polgármester.
Szerinte ekkor már tudtak a TOP-os pályázatokról, hogy mire szeretnének majd pályázni. Így Kuncsorbán egy 54 milliós pályázatot terveztek (és végül nyertek el) a Művelődési ház felújítására, míg 20 milliót a szociális otthonéra. Egyébként pedig a közbeszerzésekkel kapcsolatban minden esetben a képviselő-testület döntött, nem a polgármester.
– Szerintem nem volt olyan, hogy Pista jelezte volna, hogy mennyit fognak nyerni. Arról sem volt szó, hogy milyen közbeszerző cégekkel kellene pályázni – Rédai János szerint őt senki sem kereste meg később azzal, hogy vissza kellene osztani az elnyert összegekből.
A bírónak csak annyit mondott, hogy szerinte ő a törökszentmiklósi polgármestertől hallott ilyenről, de csak akkor, amikor már ügyészségi szakaszban volt az ügy. – És ki kért visszaosztást? – kérdezte a bíró. – Egy férfi és egy nő – válaszolt a volt Kuncsorbai polgármester, aki ugyanakkor nem kérdezett rá a visszaosztást kérők nevére.
A tárgyalás hasonlóan sajátos pontja volt, amikor a bíró szembesítette Török Tamást Kazinczi István volt tiszatenyői fideszes polgármester vallomásával. Kazinczi azt vallotta, hogy – Török Tamás örvényesi polgármestert is megkeresték, mivel ott jártak nála Boldog emberei. Török Tamás a bíróság előtt most úgy nyilatkozott: nem volt ilyen megkeresés. – Nem is értem, hogy miért talált ilyet Kazinczi István – mondta Török Tamás. Szerinte arról lehet szó, hogy a volt polgármester ellen több nyomozás is van, talán így akart könnyíteni lelkén.
Hasonló, elvarratlan szál volt, hogy Boldog és jobbkeze, F. Petra később is megjelent egyik-másik településen érdeklődve a pályázatokról. – István volt a hangadó – mondta erről Rédai János. Ugyanakkor a bírói kérdésre kiderült, hogy Boldog és Fehér akkor járt Kuncsorbán, amikor már előkészítés alatt voltak a pályázatok.
– De akkor miről beszélték? – kérdezte ismét a bíró. – Megkérdezték, hogy vagyunk – mesélte az immáron nyugdíjas polgármester. | https://nepszava.hu/3197411_boldog-istvan-per-polgarmesterek-onkormanyzatok-fovarosi-torvenyszek | https://web.archive.org/web/20230608175053/https://nepszava.hu/3197411_boldog-istvan-per-polgarmesterek-onkormanyzatok-fovarosi-torvenyszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belottem-es-utanam-is-jott-valakir-n-nem-vallottak-boldog-istvanra-a-kornyekbeli-polgarmesterek | Népszava | hungarian-news | 2023-06-07 22:13:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
57,399 | Oltóanyaggyár még sehol, de a dolgozókra átlagosan 1,2 milliós havi bruttó már jutott | A Nemzeti Oltóanyaggyár céges beszámolójából kiderül: hiába csúszik a beruházás, már többtucatnyian dolgoznak és keresnek jó pénzt ott. A gyár, ha felépülése még odébb is van, az eszközöket már elkezdte beszerezni. | Oltóanyaggyár még sehol, de a dolgozókra átlagosan 1,2 milliós havi bruttó már jutott
A Nemzeti Oltóanyaggyár céges beszámolójából kiderül: hiába csúszik a beruházás, már többtucatnyian dolgoznak és keresnek jó pénzt ott. A gyár, ha felépülése még odébb is van, az eszközöket már elkezdte beszerezni.
2022-ben 764 ezer forintra növelte 2021-ben még csak 100 ezer forintos árbevételét az Oltóanyaggyár Zrt., amit arra alapított még 2021-ben a kormány, hogy megvalósítsa Debrecenben a 2020-ban kitalált Nemzeti Oltóanyaggyárat, ami az akkori tervek szerint tavaly év végétől gyártott volna vakcinát a Covid-19 ellen, ám eddig csak homályos ígéretek voltak vele kapcsolatban.
Tavaly őszre már kiástak néhány gödröt és homokhegyeket halmoztak fel a telephelyen, de bizony hiába ígérte korábban Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 2022 végén már termelni fog a kiemelt beruházássá nyilvánított gyár, eddig egyetlen adagnyi oltóanyag sem készült el.
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Az év elején már arról írt a HVG, hogy jó eséllyel el sem készül a gyár, nemhogy vakcinát gyártson:
Covid-vakcina biztosan nem készül Debrecenben, jó eséllyel igazi oltóanyaggyár sem lesz
Egykor európai színvonalú fővárosi centrumkórházakról, a Covid betörése után pedig saját oltóanyaggyárról szóltak az egészségügyi kormányzat nagyívű tervei. Kellő politikai akarat és tőke híján azonban egyikből sem lett semmi.
És a legutóbbi kormányinfón is csak annyi hangzott el, hogy a „brüsszeli szankciók” miatt csúszik a beruházás, ám az Mfor.hu által idézett céges beszámolóból arra lehet következtetni, hogy valami mégis történik.
Például tavaly a tulajdonos Debreceni Egyetem 4 milliárd forint finanszírozási előleget kapott a megvalósításra, amivel együtt a korábbi 75 millió forintról 4,6 milliárd forintra nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek sorában szereplő összeg, de növekedtek
az anyagjellegű ráfordítások: 53,6 millióról 130,6 millió forintra,
az egyéb ráfordítások 142 millióról 463 millió forintra,
a személyi ráfordítások is: 194 millióról 463,2 millió forintra,
miközben a létszám egy év alatt 12 főről 22 főre duzzadt (az Optenben pedig még több, már 34 fő szerepel),
a 22 dolgozó munkabérére összesen 321 642 000 forint jutott, vagyis
átlagosan havi bruttó 1,2 milliót kaptak az üzemeléstől még messze álló gyár dolgozói, emellett
63,8 millió forintot fizettek a vezető tisztségviselőknek,
a felügyelő bizottság tagjainak pedig összesen 12,3 millió forintnyi tiszteletdíj jutott.
Eközben bő ötszörösére nőtt a befektetett eszközök értéke is: 1 milliárdról 5,5 milliárd forintra, ami arra utalhat, hogy folyamatosan szerzik be a gyár berendezéseit, gyártósorait. | https://hvg.hu/kkv/20230602_nemzeti_oltoanyaggyar_debrecen_oltoanyaggyar_zrt_ceges_beszamolo | https://web.archive.org/web/20231219110629/https://hvg.hu/kkv/20230602_nemzeti_oltoanyaggyar_debrecen_oltoanyaggyar_zrt_ceges_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oltoanyaggyar-meg-sehol-de-a-dolgozokra-atlagosan-12-millios-havi-brutto-mar-jutott | HVG | hungarian-news | 2023-06-02 17:40:00 | [] | [
"Debreceni Egyetem",
"Oltóanyaggyár Zrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"juttatás",
"túlárazás / pénznyelő",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
57,400 | Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt | Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett. | A Fudan-botrány
Friss cikkek a témában
Csak a jelentős, az államtól kapott vagyona után besöpört 358 milliós kamatbevételnek köszönheti a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, hogy az alapítása utáni első, 2021-es csonka évben elért 55 milliós veszteséget tavaly sikerült pluszba fordítania és 134 milliós adózott eredményt elérnie – ez is kiderül a friss, 2022-re vonatkozó mérlegbeszámolójukból.
Az alapítvány fő feladata a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása lenne, ám az nemhogy nem működik, de az eddig is bizonytalan jövője tavasz óta még kétségesebb, hiszen a kormány szerint “a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett”, emiatt pedig a fenntartó alapítvány életben tartásának indokoltsága is megkérdőjeleződött:
Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
A tavalyi mérlegben a bizonytalan jövőnek még nem volt jele, az alapítvány éppúgy szórta a közpénzt, mint létrejöttének első hónapjaiban, 2021-ben. Ahogy arról már írtunk, az alapítványnak fennállása első négy hónapja alatt érdemi munkavégzés nélkül is sikerült több, mint 55 millió forint közpénzt elégetnie: ennek felét szolgáltatásokra, másik felét fizetésekre költötték:
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses.
A személyi jellegű kifizetések tavaly is a költségek java részét tették ki, 123 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az 2021-es évhez képest egész évre vetítve ez a költségelem 49 százalékkal nőtt tavaly, pedig közben csak eggyel lettek többen. Az alapítványnak – mint a többi, “modellváltó” egyetemet fenntartó szervezetnek – van kuratóriuma és felügyelőbizottsága.
A kuratórium elnöke amúgy az egyetlen a stábból, aki nem kap fizetést. Személye a tavalyi kormányváltás után változott, így lett Palkovics László helyett a Fudan-projektgazda új miniszter, Csák János az elnök. Később, a nyár közepén fokozták le a régi főigazgatót, Bertáné Bényi Krisztinát helyettessé. Az új főigazgató pedig az egykori Mediaworks-vezér, Szabó László lett.
Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató
Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér.
Tavaly a mérleg szerint az “ügyvezetésre” összesen 25,18 millió forintot költöttek járulékkal együtt, vagyis a főigazgató – júliusig Bertáné, majd Szabó – havi bruttó 2,1 millióba került –, a közben főigazgató-helyettessé vált Bertáné Bényi Krisztina fizetését nem találtuk meg külön feltüntetve. Ám azonosítható a kuratóriumi tagok és a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja:
az öt kuratóriumi tag fejenként havi 811 ezer forint, a három felügyelőbizottsági tag pedig 740 ezer forint megbízási díjat kapott.
Arányaiban nemcsak a személyi juttatásokra költöttek az alapítványnál éves szinten 49 százalékkal többet 2022-ben, mint 2021-ben, hanem az egyéb kiadások is nőttek – arányosítva 19 százalékkal. Az “anyagjellegű ráfordítások” 98,4 milliós tételén belül a legtöbbet – csakúgy, mint korábban –, a jogi szolgáltatások 81 milliója teszi ki, ami havi 6,75 milliós költés.
Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét
Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik - utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is.
Az nem derül ki, hogy a jogi költségeken mely ügyvédi irodák osztoznak, de az biztos, hogy az alapítvány bejegyzését és más ügyeit intéző ügyvéd, Bártfai Beatrix a Sárhegyi és Társai ügyvédi iroda tagja. A minisztériumok, állami szervek által sűrűn megbízott iroda névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán amúgy a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
A 2022-es mérleg leadása óta egyébként újabb kádercsere futott végig a Fudan Alapítványnál. A március végi változtatás szerint alig több, mint 8 hónap után leváltották az egykori Medaworks-vezér Szabó Lászlót a főigazgatói posztról. Bertáné Bényi Krisztina maradt főigazgató-helyettes, és a Szabót váltó operatív vezetőt is “házon belül” találták meg, mivel
az új főigazgató egy kezdettől fogva kuratóriumi tag, Szilas Andrea Cecília lett.
A kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Andrea Cecília 2014-2017 között pekingi nagykövet volt – idő előtt lecserélték Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő fiára –, majd helyettes államtitkár, 2021-ig pedig miniszterelnöki tanácsadó. Most van egy állami állása is: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nemzetközi igazgatója. Azzal is bekerült a hírekbe, hogy
a Pegasus-kémszoftverrel megcélzott személyek listáján az ő telefonszámát is azonosították.
Nemcsak Szilas Andrea Cecília lépett előre tavasszal a Fudan Alapítványnál, hanem más személyi változások is történtek. Kirúgták például a kuratóriumból a kezdettől, 2021-től fogva tag Horváth Leventét, aki túlzás nélkül állítható, hogy a Fudan Egyetem Budapestre telepítésének egyik ötletgazdájaként és fő támogatójaként volt ismert – ezért is került be a testületbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadójaként dolgoó Horváth igazi Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette – amikor például 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt – ő van a kormányfő balján, míg Szilas Andrea a jobbján:
Idén tavasszal, a Szabó László leváltásával és Horváth távozásával a kuratóriumban megüresedett két helyre Szászi István, a Bosch-cégcsoport magyarországi vezetője, valamint Palotai Dániel, aki jelenleg a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának tagja, az MNB volt igazgatója és főközgazdásza, valamint a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja.
A kuratóriumából kikerült Horváth Levente amúgy a beruházása körül felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének férje. A 2021 elején alapított Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított.
A magyar vállalkozás ügyvezetője a kínai Fudanon végzett Niu Shan, akit későbbi férje, Horváth a Fudanon ismert meg, mivel ő is ott tanult. A kínai hátterű kft szerepét jelzi, hogy a magyar kormány és a Fudan Egyetem között 2021-ben kötött stratégiai megállapodás nevesíti a céget, és feladatul szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
A hvg.hu megnézte a Fudan Magyarország Kft. 2022-es mérlegbeszámolóját is, és abból kiderül, hogy fennállásának első, szerény nyereséggel zárt éve után már veszteséges. A friss adatok szerint a cég a 2021-es 576 ezer forint nettó árbevétel után tavaly egy forint bevételt sem termelt, emiatt pedig a 2021-es 295 ezer forintos profit 615 ezres veszteségbe fordult. | https://m.hvg.hu/itthon/20230605_Millios_fizetesek_Fudan_Egyetem_alapitvany_foigazgato_Pegasus_ | https://web.archive.org/web/20230605144214/https://m.hvg.hu/itthon/20230605_Millios_fizetesek_Fudan_Egyetem_alapitvany_foigazgato_Pegasus_ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokat-fizet-berre-a-nem-letezo-fudan-egyetem-alapitvanya-amelynek-uj-vezetoje-a-pegasus-listan-is-szerepelt | HVG | hungarian-news | 2023-06-05 15:35:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Bertáné Bényi Krisztina",
"Csák János",
"Horváth Levente",
"Niu Shan",
"Palkovics László",
"Palotai Dániel",
"Sárhegyi Zoltán",
"Szabó László (Mediaworks)",
"Szászi István",
"Szilas Cecília"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Fudan Magyarország Kft.",
"Jiwu Research",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [
"Ázsia",
"Budapest",
"Kína"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"lobbi",
"juttatás",
"hitelezés",
"stratégiai együttműködés",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Pegasus-ügy"
] |
57,401 | Mészárosék nemrég még besegítettek az orosz banknak, ahonnan kilépett az Orbán-kormány | Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból. | Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból.
Ez a fordulat azért is volt meghökkentő, mert – mint azt a Direkt36 nemrég bemutatta belsős banki iratokra alapozva – az elmúlt egy évben az Orbán-kormány vált a bank legfőbb támaszává, miután azt az Ukrajna elleni háború miatt magára hagyta minden más kelet-európai tagországa, és zár alá került a forrásainak egy jelentős része is.
A Direkt36 birtokába került új információk szerint az IIB nemcsak a kormányra számíthatott ebben a nehéz időszakban, hanem a kormányközeli gazdasági birodalomra is. A pénzintézettől kiszivárgott iratok szerint ugyanis amikor tavaly tavasszal az OTP úgy döntött, hogy megszünteti az IIB számláit, akkor a pénzintézet a miniszterelnök régi barátjának, Mészáros Lőrincnek a résztulajdonában álló MKB Banknál talált menedéket, itt tudott pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő számlát nyitni.
A bankváltás az IIB-től kiszivárgott iratok szerint nem ment simán, az MKB egy ideig halogatta az erről szóló döntés meghozatalát, az IIB-nél ezért az is felmerült, hogy az ügyben Varga Mihály pénzügyminisztertől kérnének segítséget.
A Pénzügyminisztérium a Direkt36 azon kérdésére, hogy a minisztérium az IIB érdekében lobbizott-e az MKB-nál, azt válaszolta: „A hír kacsa, a Pénzügyminisztériumban nincs ilyen ügy.” Az MKB-nak több kérdést is feltettünk, többek között arra vonatkozóan, hogy az amerikai szankciók hogyan érintik az IIB-vel való kapcsolatukat, ezekre nem kaptunk választ.
Cikkünk megjelenése után általánosságban azt közölték: „Az MKB Bank minden tekintetben a hatályos magyar, európai uniós és egyéb alkalmazandó jogi előírások szerint működik és betartja nemzetközi szankciókat, és az előírt intézkedéseket, ideértve az orosz magánszemélyekkel és intézményekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket.” Az IIB nem reagált a megkeresésünkre.
Az OTP megszüntette az IIB számláit
Az OTP tavaly március 22-én levélben közölte az IIB-vel, hogy a náluk vezetett forint, euró és angol font levelezőbanki számláit meg fogják szüntetni. Azt írták, hogy „alapos megfontolás után, az évek óta tartó együttműködésre való tekintettel” a számlákat a korábbi tervekkel szemben nem három hét alatt fogják lezárni, hanem ennél több időt adnak az IIB-nek. Eszerint az euró- és a fontszámlákat 30, a forintszámlát pedig 60 napos határidővel fogják lezárni.
Ez a levelezés is része az IIB-től idén februárban kiszivárgott dokumentumcsomagnak, amely a Direkt36-hoz is eljutott. Ebben a levélben az OTP munkatársa még azt is közölte az IIB-vel: „A forintra vonatkozó meghosszabbított határidő miatt az IIB valószínűleg találni fog olyan helyi bankot, ahol számlát tud nyitni. Remélem, üdvözölik ezt a fejleményt.”
Az OTP az erről szóló döntését a belső üzletszabályzatával indokolta, amely többek között arra is kitér, mi a teendő nemzetközi szankciók esetén. Eszerint az OTP ügyfeleinek tulajdonosai nem lehetnek olyan személyek, akik szankciók hatálya alatt állnak. Az OTP leveléből kiderül, hogy az IIB esetében ilyen „személynek” számít az orosz állam, amely ekkor a háború miatt már az EU és az USA szankciói alatt állt. A levél nem említi, de Oroszország az IIB legnagyobb részvényese, tulajdonrésze ekkor meghaladta a 47 százalékot. (A számlák lezárásával kapcsolatban megkerestük az OTP-t, a bank azonban nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.)
Az IIB honlapja is utal arra, hogy a pénzintézet éveken keresztül az OTP-nél vezetett számlát. Az itt elérhető dokumentumok szerint az IIB 2019-ben, de még nem sokkal a háború kitörése után, 2022. április 1-én is levelező banki kapcsolatban állt az OTP-vel. A levelezőbanki megfogalmazás azt jelenti, hogy az IIB ennél a banknál folyószámlát vezet, és ennek köszönhetően tud tranzakciókat lebonyolítani.
Az OTP elvesztését az IIB komoly csapásként élte meg. Ez derült ki abból a kiszivárgott dokumentumból, amelyben a bank pénzügyi igazgatója, Elliott Auckland tavaly év végén az IIB siralmas pénzügyi helyzetéről tájékoztatta a bank többi vezetőjét. Eszerint a tagállami kilépések és a bank forrásainak zárolása miatt az IIB tavaly márciusban „a fizetésképtelenség szélén állt”.
Auckland a pénzügyi problémákat ecsetelve kitért arra is, hogy az IIB „olyan kritikus banki partnereket veszített el, mint az OTP, az ING és a Goldman Sachs, ami pénzügyi veszteségeket okozott, és fennállt annak a veszélye, hogy a banki tranzakciók során problémák léphetnek fel”. (Az ING Group azt közölte a Direkt36-tal, hogy ügyfeleikről és más pénzügyi intézményekkel való kapcsolataikról nem nyilatkoznak. A Goldman Sachs nem reagált a megkeresésünkre.)
Mészáros bankját választották
Az IIB próbált új banki partnereket találni, a választásuk pedig a kormányközeli MKB Bankra esett. Az MKB volt az a pénzintézet, amely 10,7 millió euró hitelt adott a tavalyi francia elnökválasztáson induló, Orbán Viktorral szövetséges Marine Le Pennek. A brit Financial Times szerint a bank ráadásul a hitelről Orbán közvetlen utasítására döntött. Az is mutatja, hogy az MKB mennyire kiemelt szerepet tölt be a magyar kormány számára, hogy a bank részvételével jelenleg zajlik az OTP riválisának szánt, kormányközeli Magyar Bankholding építése.
Az MKB tavaly tavasszal eleinte halogatta az IIB számlanyitásáról szóló döntés meghozatalát. Ez egy, az IIB-től kiszivárgott emailből derült ki. A Direkt36 által megismert levelezést tavaly április 1-jén az IIB pénzügyi igazgatója indította el, aki a 444 egyik cikkét osztotta meg a kollégáival. A cikk arról szólt, hogy a Paks II. építésével megbízott orosz Roszatom egyik magyarországi cége az orosz Sberbank magyar leányvállalatának csődje miatt tavaly márciusban az MKB-nál kezdett el bankolni.
Az IIB orosz alelnöke, az amerikai szankciós listára a napokban felkerülő Georgy Potapov a körbeküldött hírre reagálva azért háborodott fel, mert az ő számlanyitási kérelmüket viszont még mindig nem hagyta jóvá az MKB.
„Azt hiszem, a megfelelő választási eredmény után fel kell kérnünk Varga M.-t, hogy beszéljen dr. Barna Zsolttal, a Magyar Bankholding és az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával”
– írta Potapov arra utalva, hogy a két nap múlva esedékes magyar parlamenti választás után meg kéne kérniük Varga Mihály pénzügyminisztert, járjon közbe az ügyükben.
A kiszivárgott dokumentumokból a tervezett számlanyitással kapcsolatban további részlet nem derült ki, többek között az sem, hogy a bankváltás ügyében az IIB végül kért-e segítséget a magyar kormánytól. Az IIB honlapján elérhető információk szerint azonban az IIB-nek sikerült számlát nyitnia az MKB-nál. Az egyik ide feltöltött dokumentum azt sorolja fel, hogy 2022 júniusában milyen levelezőbanki kapcsolatai voltak az IIB-nek. Ezen a listán moszkvai és bécsi pénzintézetek mellett pedig az MKB neve is szerepel.
Az IIB-vel szemben kivetett amerikai szankciók kérdésessé teszik, hogy az IIB meddig tarthatja meg az MKB-nál vezetett számláját. Az USA szankciós döntése ugyan semmilyen kötelezettséget nem ró az MKB-ra, de egy, a Direkt36 által megkérdezett banki szakember szerint a pénzintézetek általában szabadulni szeretnek a szankciók alatt álló ügyfelektől. Magyarországnak a bankból való kilépése pedig még inkább felerősítheti ezt a hozzáállást. | https://telex.hu/direkt36/2023/04/17/orbanek-kileptek-az-orosz-bankbol-de-nemreg-meg-meszaros-penzintezete-sietett-a-segitsegukre | https://web.archive.org/web/20230501053331/https://telex.hu/direkt36/2023/04/17/orbanek-kileptek-az-orosz-bankbol-de-nemreg-meg-meszaros-penzintezete-sietett-a-segitsegukre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-nemreg-meg-besegitettek-az-orosz-banknak-ahonnan-kilepett-az-orban-kormany | Telex | hungarian-news | 2023-04-17 11:39:00 | [
"Barna Zsolt",
"Varga Mihály"
] | [
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"lobbi",
"diplomácia",
"bankok - pénzintézetek",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
57,402 | Tagadta bűnösségét a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt volt helyettes államtitkár | Nem ismerte el bűnösségét Nagy János, az Agrárminisztérium korábbi földügyekért felelős helyettes államtitkára, akit 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolnak. A Székesfehérvári Törvényszék péntek délelőtti előkészítő ülésén Nagy nem kívánt vallomást tenni, és tagadta a vádakat. Ha teljes körű beismerő nyilatkozat tett volna és lemond a tárgyalás jogáról, az ügyészség indítványa alapján hat év börtönbüntetést kaphatott volna. | Nem ismerte el bűnösségét Nagy János, az Agrárminisztérium korábbi földügyekért felelős helyettes államtitkára, akit 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolnak. A Székesfehérvári Törvényszék péntek délelőtti előkészítő ülésén Nagy nem kívánt vallomást tenni, és tagadta a vádakat. Ha teljes körű beismerő nyilatkozat tett volna és lemond a tárgyalás jogáról, az ügyészség indítványa alapján hat év börtönbüntetést kaphatott volna.
A márciusi előkészítő ülésen az ügy hét másik vádlottja is tagadta a bűnösségét. Nagy János akkor egy nappal a tárgyalás előtt jelezte a bíróságnak, hogy betegség miatt nem tud megjelenni. Az ügyészség egyezséget kötött volna az ügy másodrendű vádlottjával, Cs. Józseffel, a bíróság azonban nem fogadta el azt az első előkészítő ülésen, így kilenc vádlottal indul a tárgyalási szakasz májusban.
Nagy János ügyvédje a péntek délelőtti előkészítő ülésen jogsértőnek nevezte a vádat, mert szerinte az egymásnak ellentmondó állításokat, és tényszerű tévedéseket, hiányosságokat tartalmaz. Első körben ezért azt indítványozta, hogy a bíróság szüntesse meg a vádat. Ha pedig ez nem történik meg, akkor azt szeretné, hogy a bíróság szólítsa fel hiánypótlásra az ügyészséget, mert szerinte több fontos bizonyíték is hiányzik a vádiratból.
Tanúként szeretné továbbá beidézni Andréka Tamást, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkárát és a Nemzeti Földügyi Központ több vezetőjét.
Azt is kifogásolta a volt helyettes államtitkár ügyvédje, hogy a védők számára nem állt rendelkezésre a teljes nyomozati anyag, ez pedig nehezítette a felkészülésüket.
A tárgyalás május 9-én folytatódik, akkor hallgatják meg Nagy Jánost is. A bíróság később tanúként fogja beidézni Andréka Tamás államtitkár mellett Sélley Zoltánt, az V. kerületi önkormányzati jegyzőjét is.
2,2 milliárd forintot lapátolhattak ki pár hónap alatt az állami cégből
Három fő része van a vádiratnak, amelyet az ügyész ismertetett az ülés elején – immár harmadszor.
A fő vádpont szerint a volt helyettes államtitkár 2,2 milliárd forintot lapátolhatott ki az egyik állami tulajdonú nonprofit cégből.
Nagy 2019 elején értesült arról, hogy pár hónap múlva a kormány megszünteti az Agrárminisztérium alá tartozó Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.-t (NKP), és a feladatait az állami földek felügyeletére létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) veszi át. Helyettes államtitkárként tisztában volt vele, hogy a megszűnés szélén álló cég bankszámláján még közel 2,2 milliárd forint van, és a vádirat szerint elhatározta, hogy ezt a pénzt bizony ő még kiszervezi időben.
Ennek érdekében arra utasította Cs. Józsefet, a cég ügyvezetőjét, a másodrendű vádlottat, hogy kössön szerződéseket két meghatározott ügyvédi irodával és egy céggel. A volt helyettes államtitkár az ügyészség szerint végig nyomon követte a megbízási szerződések előkészítését, ő határozta meg az összegeket, és a szerződés végleges formáját is ő hagyta jóvá. A több százmillió forint értékű szerződések részleteit hol Nagy János minisztériumi irodájában beszélték át az ügyvédi irodák vezetőivel, hol a budapesti Dunapark étteremben találkoztak.
Nagy még arra is gondolt a vádirat szerint, hogy a márciusban megkötött szerződéseket január 1-jére dátumozzák vissza, így legalább a látszata megvolt annak, hogy van idő a szerződésben foglalt feladatok elvégzésére és kifizetésére a cég június végi megszüntetése előtt.
Az állami cég az egyik ügyvédi irodának 500 milliót, a másik, földügyekben ismert irodának 1,7 milliárd forintot fizetett ki olyan feladatokra, amelyekre az ügyészség szerint valójában nem volt szüksége a minisztériumnak.
Az ügyvédi irodáknak olyan tanulmányokat és adatbázisokat kellett kiépíteniük, amelyek a szerződés szerint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat előkészítését segítették volna. A vádirat szerint az ingatlan-nyilvántartási adatok többsége azonban már rendelkezésre állt a Lechner Tudásközpontban, és azok rendkívüli gyors változékonyság miatt gyakorlati hasznuk amúgy sem lett volna.
Nagy védője azt kifogásolta a pénteki előkészítő ülésen, hogy szerinte nincs bizonyíték arra, hogy a szerződéseket nem végezték el, mint ahogy tényszerűen nem igaz szerinte az sem, hogy 2,2 milliárd forint volt 2019 elején a cég számláján. Azt indítványozta, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Andréka Tamást, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkárát és a Nemzeti Földügyi Központ több vezetőjét is, hogy a tanulmányok hasznosításáról beszéljenek.
A két ügyvédi iroda mellett egy céggel is szerződést kötött a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kommunikációs tréning megtartásáról. Eredetileg egy székesfehérvári csárda lett volna a helyszín, de aztán áttették egy etyeki villába, amelyet történetesen Nagy János és üzlettársa, a hetedrendű vádlott, K. Kornél közös cége üzemeltetett. A kommunikációs tréninget nem tartották meg a cég megszüntetése előtt, így az ügyészség szerint a szerződés csak azt szolgálta, hogy további 22 millió forintot lapátoljanak ki az NKP Kft-ből.
24 milliós kárt okozhattak az V. kerületi önkormányzat szociális intézményének
A másik vádpont szerint az V. kerületi önkormányzat szociális intézménye úgy kötött adatvédelmi szerződést Nagy János cégével, hogy már volt egy fizetett adatvédelmi tisztviselője. A vádirat szerint több mint hatszor annyit fizetett a munkáért az intézmény a volt helyettes államtitkár cégének.
Két év alatt összesen 24 millió forintos kárt okoztak így a szociális intézménynek.
A harmadrendű vádlott, M. Péter, az Egyesített Szociális Intézmény vezetője szintén tagadta a vádakat a márciusi előkészítő ülésen. A bíróság tanúként idézi be később Sélley Zoltán V. kerületi jegyzőt.
A vád harmadik pontja szerint Nagy János helyettes államtitkárként már 2020 elején értesült arról a kormányzati szándékról, hogy szeretnék meggyorsítani a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. Az Országgyűlés csak nyáron szavazta meg a törvényjavaslatot, de Nagy már hónapokkal korábban lebeszélte az ügy hatodrendű vádlottjával, P. Zsolttal, hogy egy közbeszerzésben segíteni fogja. A törvény végrehajtásához ugyanis egy új informatikai szoftverre volt szükség, amely fejlesztésére közbeszerzést írtak ki szeptemberben.
Nagy már előre tudta, hogy a közbeszerzési eljárást mikor írják ki, milyen feltételeknek kell megfelelni, és azzal is tisztában volt, hogy maximum 130 millió forintos ajánlatot érdemes tenni.
Mindezeket az információkat Cs. József másodrendű vádlott közvetítésével továbbította P. Zsoltnak. Később ezen az úton jelezte azt is, hogy a hatodrendű vádlott cégének pályázata nem felel meg a kiírásnak, és van egy másik pályázó is, aki jóval kedvezőbb, 82 millió forintos ajánlatot adott be. P. Zsolt ez alapján még átírta a pályázatát, és a másik pályázó – az ügyészség szerint alaptalan – kizárása után a 129 millió forintos ajánlattal megnyerte a közbeszerzést.
Nagy védője a közbeszerzés részleteiről is tanúként hallgatná meg az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkárát, és több munkatársát. | https://telex.hu/belfold/2023/04/21/nagy-janos-agrarminiszterium-helyettes-allamtitkar-elokeszito-targyalas-szekesfehervar | https://web.archive.org/web/20230421082805/https://telex.hu/belfold/2023/04/21/nagy-janos-agrarminiszterium-helyettes-allamtitkar-elokeszito-targyalas-szekesfehervar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tagadta-bunosseget-a-22-milliard-forint-hutlen-kezelessel-vadolt-volt-helyettes-allamtitkar | Telex | hungarian-news | 2023-04-21 11:49:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Nemzeti Kataszteri Program Kht."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"informatika",
"tanulmányírás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
57,403 | Szerencsejátékra verte el a sikkasztott pénzt egy nógrádi kisposta vezetője | Vádat emelt a Balassagyarmati Járási Ügyészség huszonéves férfivel szemben, aki a vád szerint egy nógrádi kisposta vezetőjeként közel hét millió forintot sikkasztott és játszott el szerencsejátékon – írja az ügyészség.hu. | Vádat emelt a Balassagyarmati Járási Ügyészség huszonéves férfivel szemben, aki a vád szerint egy nógrádi kisposta vezetőjeként közel hét millió forintot sikkasztott és játszott el szerencsejátékon – írja az ügyészség.hu.
A vádirat szerint a férfi 2021 májusában helyezkedett el a postán, augusztustól pedig egy kisposta vezetője lett, ahol a készpénzállomány kezelését is ő végezte. Rendszeresen rendelt be a postafiókba készpénzt, ám azt nem szolgálta ki az ügyfelek részére, hanem 2021 augusztusa és szeptembere között alkalmanként néhány százezer forinttól 2 000 000 forintig terjedő részletekben sikkasztott az általa kezelt készpénzből, sőt olyan is előfordult, hogy az ügyfelektől átvett pénzt is eltulajdonította. A férfi 7 251 980 forintot sikkasztott el, amit szinte teljesen szerencsejátékra költött.
Annak érdekében, hogy a sikkasztásra ne derüljön fény, egy ellenőrzés után a készpénzállomány részletező okiraton a postán lévő bankjegyek számát is meghamisította, hogy leplezze a hiányt.
A Balassagyarmati Járási Ügyészség vele szemben sikkasztás miatt emelt vádat, és indítványozták szabadságvesztés kiszabását is, valamint, hogy a sértettnek okozott kárt is meg kell térítenie. | https://telex.hu/belfold/2023/04/24/postamester-sikkasztas-kisposta-vezetoje | https://web.archive.org/web/20230424091407/https://telex.hu/belfold/2023/04/24/postamester-sikkasztas-kisposta-vezetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerencsejatekra-verte-el-a-sikkasztott-penzt-egy-nogradi-kisposta-vezetoje | Telex | hungarian-news | 2023-04-24 11:55:00 | [] | [] | [] | [
"sikkasztás",
"ügyészség"
] | [] |
57,405 | Kiszivárgott, hogyan mentette offshore milliárdjait a szankciók előtt a budapesti orosz bank vezére | Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse. | Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse.
A Direkt36 birtokába került belső banki dokumentumok szerint Koszov és családja azt tervezték, hogy Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomokban tárolt vagyonukat Dubajba viszik át. Ő és felesége éppen abban az időszakban leveleztek erről egy dubaji befektetési tanácsadóval és egy, az offshore cégügyeiket évtizedek óta intéző jersey-i könyvelővel, amikor Koszov munkahelye, az IIB már rendkívül kritikus pénzügyi helyzetben próbált küzdeni a csőd ellen.
A bank körül azóta még jobban felgyorsultak az események: április 12-én nemcsak Koszovot magát, hanem az IIB-t is szankciós listára tette az Egyesült Államok, másnap pedig az orosz pénzintézet utolsó európai szövetségese, Magyarország is bejelentette kilépését. Ezután az IIB bejelentette, hogy kivonul Magyarországról.
A bank már az orosz–ukrán háború kitörése óta állandó krízishelyzetben működött: egyszerre vált ugyanis nemkívánatossá nyugaton és veszítette el az orosz állam egyértelmű támogatását. Ebben a helyzetben a budapesti székhelyű pénzintézet egyik utolsó támogatója a magyar állam maradt – erről korábban részletes cikket készített a Direkt36 az IIB-től kiszivárgott több száz belső dokumentum alapján.
Ezek között a dokumentumok között szerepeltek azok az emailek és csatolmányok is, amelyek Koszov és családja magánvagyonának ügyeibe adnak bepillantást. Az is kiderül belőlük, hogy ebben a turbulens időszakban Koszov a bankvezéri állását is elvesztette, nem sikerült ugyanis újraválasztani az elnöki posztra, az IIB pedig ezt a dokumentumok alapján igyekezett elhallgatni a nyilvánosság elől.
Koszov régóta használt offshore cégeket. Erre évekkel ezelőttről is van bizonyíték: a Direkt36 már a Panama-iratokként ismertté vált offshore-kiszivárogtatásban is több tucat olyan dokumentumra bukkant, amely többek között Koszovék és könyvelőjük levelezését tartalmazza. Ezekből kiderült, hogy a bankárcsaládnak 2015 környékén legalább 6, még a 2000-es években alapított offshore cége működött. Ezeken keresztül Koszovék elsősorban londoni ingatlanokat birtokoltak. A Panama-iratokban felbukkanó jersey-i könyvelő azonos azzal, aki tavaly év végén is segítette Koszovék ügyintézését.
A vagyon Dubajba költöztetéséről szóló tervek vélhetően összefüggtek a háború miatt megváltozott geopolitikai helyzettel. A Direkt36-nak egy, az offshore üzleti világot kutató német politológus, Andrea Binder azt mondta, Dubaj máig üzletel orosz nagybefektetőkkel, akik a világ nagy pénzügyi központjaiból kiszorultak. Ráadásul a nyugati szankciók ellen is menedéket nyújt Dubaj.
Nyikolaj Koszov az orosz pénzügyi elit prominens tagja, több bank vezetőségében megfordult, és ezen a pályán a fia, Pavel is követte. A család KGB-s múlttal rendelkezik: Koszov szülei az orosz hírszerzés felső elitjének tagjai voltak, apja például a budapesti KGB összekötője volt a hetvenes években: Nyikolaj Koszov így a fiatalkorát is Magyarországon töltötte, hogy aztán 2019-ben az IIB vezetőjeként újra visszatérjen Budapestre.
Nyikolaj Koszov és Natalja Koszova nem válaszolt a cikkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Nem reagáltak a dubaji vagyontanácsadók és a jersey-i könyvelő sem.
14 millió angol font
2022. december 15-én az IIB vezetősége és Nyikolaj Koszov – akinek bankelnöki megbízatása addigra már lejárt – nagyon rossz hírt kapott: a belga kincstár főigazgatója tájékoztatta őket, hogy nem oldják fel a bank általuk zárolt forrásait. Ezt azzal indokolta, hogy az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá a pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe, amit már a hitelportfóliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel, felmerült az is, hogy a banknak el kellene hagynia az EU-t.
Ezekben a napokban Nyikolaj Koszov figyelmét azonban valami más is lekötötte: felesége közreműködésével lépéseket tett, hogy a magánvagyonát Dubajba menekítse.
Ezt olyan dokumentumok bizonyítják, amelyek az IIB-től februárban kiszivárgott IIB-s belső iratok között vannak. A több száz, elsősorban a bank belső ügyeiről szóló email és egyéb dokumentum között ugyanis akad néhány, amely a bank ügyeit nem, csupán Nyikolaj Koszovot és családját érinti. Ennek feltehetően az az oka, hogy Koszov a munkahelyi emailcímét is használta ilyen célra, a felesége legalábbis több, magánügyekkel kapcsolatos levelezést ide továbbított.
A feleség, Natalja Koszova már december 6-án levelezésben állt egy Anton Jonov nevű, az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó befektetési tanácsadóval, akivel szerződni készültek. Koszova a szerződés tervezetét elküldte svájci ügyvédjének és jersey-i könyvelőjének, Jackie Ollerenshaw-nak is. Utóbbi néhány megjegyzést fűzött a szövegezéshez, az egyikből például kiderül, hogy két, Jersey-ben működő vagyonkezelő alapítvány (trust) és egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég tartozhatott a családhoz.
További kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy a vagyonukat vagy annak egy részét Koszovék az Egyesült Arab Emírségekbe készültek átcsoportosítani. Egy december 27-i keltezésű dokumentum, amelyben Koszov arról nyilatkozik, hogy vagyonát legális forrásból szerezte, illetve hogy úgynevezett politikai közszereplőnek (PEP) minősül-e, azt is felfedi, hogy egy Froxa Foundation nevű dubaji alapítvány létrehozásához volt szükség erre a nyilatkozatra. A Dubaji Nemzetközi Pénzügyi Központban (DIFC) bejegyzendő alapítvány tőkéjét Koszov fizeti majd be, áll a szövegben.
Egy másik, a fájlnév alapján december 14-én keletkezett dokumentum megvilágítja azt is, hogy mennyi pénzről lehet szó. Ez egy úgy nevezett KYC, azaz „Know Your Client” („Ismerd meg az ügyfeled”) űrlap, amely arra szolgál, hogy a pénzügyi szolgáltatók megismerjék a klienseik anyagi hátterét, és meggyőződjenek arról, hogy a vagyonuk tiszta forrásból származik. A kiszivárgott dokumentumok között megtalálható űrlap szerint Natalja Koszova lesz a leendő tényleges tulajdonos. A kézzel kitöltött, szkennelt dokumentumból kiderül, hogy Koszova orosz állampolgár, de svájci lakos, és svájci adószáma is van, a papírra tollal írt jegyzetek között pedig az olvasható, hogy „a vagyon teljes értéke körülbelül 14 millió angol font” (ez csaknem 6 milliárd forint). A vagyon forrásához azt írták: „Jersey-ben működő vagyonkezelői struktúrából”, illetve hogy „a férj életrajza csatolva”.
A több dokumentumban is említett dubaji vagyontanácsadó cég az M/HQ, amely többek között tehetős családok vagyonkezeléséhez nyújt segítséget, és kifejezetten ajánlja alapítványok létrehozását, amelyek alkalmasak családok vagyonának zökkenőmentes kezelésére, öröklési ügyek kontrollált intézésére, valamint vagyonvédelmet is jelentenek „hitelezőkkel, ellenséges felvásárlókkal” szemben.
Az nem világos, hogy az ügyintézés a végére ért-e már, vagy továbbra is folyik, mindenesetre cikkünk megjelenéséig a dubaji cégjegyzékekben nincs nyoma a Froxa Alapítványnak, sem pedig Koszov vagy családtagjai nevén lévő entitásoknak.
Dubaj a nagy nyugati pénzügyi központokkal és Hongkonggal, Szingapúrral szemben máig nem állította le az oroszokkal való üzletelést, vagyis logikus, hogy az orosz nagybefektetők pénze oda áramlik – mondta a Direkt36-nak a többek között az offshore világot kutató berlini politológus kutató, Andrea Binder. Másrészt Koszov számolhatott azzal, hogy előbb-utóbb maga is szankciók alá kerül. Mivel a Brit Virgin-szigetek és Jersey is a brit korona fennhatósága alá tartoznak, annak igazságszolgáltatásától sem függetlenek, magyarázta Binder, hozzátéve, hogy Dubaj viszont az, így a Nyugat keze nem ér el könnyen oda.
Korábbi dokumentumokból is kiderül, hogy Koszovtól nem idegen a nemzetközi befektetések világa, sőt, évtizedek óta érdekelt offshore cégekben. A Panama-iratok néven elhíresült, az offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkozó Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott óriási belső iratanyagban számos alkalommal felbukkan Nyikolaj Koszov neve. Ezek 2015-ös dokumentumok, részben belső levelezést tartalmaznak, köztük pedig ugyanannak a könyvelőnek – Jackie Ollerenshaw-nak – a neve bukkan fel Koszov üzleti ügyeivel összefüggésben, aki az IIB-től kiszivárgott tavaly decemberi dokumentumokban is Koszovék egyik levelezőpartnere.
Ezekből többek között az derül ki, hogy 2015-ben Koszovnak hat offshore érdekeltsége volt: az összes céget a 2000-es években jegyezték be a Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken. Jackie Ollerenshaw egyik, ebből az időből származó emailjéből pedig kiderül az is, hogy az offshore cégek londoni ingatlanokat birtokoltak elsősorban, egyikük az „ügyfél család” saját használatra fenntartott lakása volt. A többiben bérlők laktak.
A könyvelő egy 2014-es emailjében pedig utalt arra, hogy Jersey-ben – egy másik adóparadicsomban – működő pénzügyi szolgáltatók már 1994 óta intézték Koszov offshore ügyeit. „Mindig is elégedettek voltunk a Koszov úrról tárolt információkkal, és soha semmilyen szabályozási probléma nem merült fel. Az itteni szolgáltatók körében mindig a legnagyobb tiszteletet élvezte” – írta Jackie Ollerenshaw.
A Koszov család vagyonának pontos eredete – azon túl, hogy a vezető bankárokat általában jól megfizetik – nem világos, az azonban már korábban is kiderült, hogy gazdagok. Ebbe például egy 2007-es bulvárbotrány adott betekintést. Pavel Koszov ekkor házasodott, és a moszkvai esküvőjén az orosz oligarchák privát eseményein többször is éneklő Mariah Carey, illetve Mickey Rourke hollywoodi színész is fellépett. (Rourke azonban túl sokat ivott, agresszíven kezdett viselkedni, ezért sajtóbeszámolók szerint kidobták az esküvőről.)
Nem saját akaratából távozott
Tavaly év végén Nyikolaj Koszov számára nemcsak az offshore vagyon költöztetése okozott fejfájást, hanem az is, hogy elveszítette a vezetői pozícióját az IIB-ben. Bankelnöki mandátuma ugyanis 2022. szeptember 17-én lejárt, és a bank hivatalos weboldala szerint azóta se tölti be senki a helyét. Az IIB a nyilvánosság előtt Koszov távozásáról és utódlásáról semmiféle bejelentést nem tett azóta sem.
Koszov eltűnésének híre az IIB-ből már tavaly eljutott a Direkt36-hoz, ekkor rá is kérdeztünk, mikor és milyen okból hagyta ott a bank vezetését. „Az IIB alapszabályában foglaltakkal összhangban az igazgatótanács elnökének megbízatása 2022. szeptember 17-én lejárt. Az új elnök kinevezése a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik. A Bank megvárja az ezzel kapcsolatos döntést. Addig az IIB-n belüli felelősségek az igazgatótanács meglévő tagjai között oszlanak meg” – írta akkori megkeresésünkre a bank.
A kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy volt próbálkozás arra, hogy Koszov maradjon a bank élén, de ez nem volt eredményes. Az IIB tavalyi kormányzótanácsának ülésén ugyanis Koszovot, akinek lejárt 2012 óta tartó mandátuma, további két évre mint ügyvivő bankelnököt meg akarták választani. Csakhogy a bankból való kilépését az ukrajnai háború miatt bejelentő Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia ellenállásán ez a javaslat elbukott.
Az egyik 2022. decemberi dokumentum, egy kormányzótanács-ülési jegyzőkönyv szerint Koszov újraválasztása mellett szavazott Oroszország, Magyarország, Kuba, Mongólia és Vietnám, míg a távozó négy ország ellene. Bár Koszov ezzel is megszerezte a szavazatok 68,5% százalékát, a bank szabályzata alapján háromnegyedes minősített többségre lett volna szüksége.
Koszov sikertelen újraválasztásának előzménye, hogy egy tavaly szeptemberi levél szerint Románia hivatalosan jelezte, nem akar orosz elnököt a bank élére. „Románia nyilatkozata rasszista. (...) Ellene vannak mindenkinek, aki orosz nemzetiségű. Elképesztően undorítónak tartom, és sajnos nem meglepő” – kommentálta a belső emailben a román álláspontot Elliott Auckland, az IIB pénzügyi vezetője.
Az egyik szeptemberi belső levelezés szerint a bank munkatársai ezután azon tanakodtak, vajon elhallgathatják-e a nyilvánosság elől, hogy nincs bankelnök, vagy muszáj ezt a hírt közzé tenniük. A levelezés szerint a bankban tisztában voltak azzal, hogy ez a hír negatívan érintené a bank pénzügyi lehetőségeit. „Nem csupán vezérigazgatót váltottunk, hanem képtelenek voltunk egy újat megválasztani” – írta az IIB egyik vezető orosz munkatársa. „A vállalatvezetés szempontjából ezt egy fontos eseménynek kell tekinteni. De én mégis azt javaslom, ne jelentsük be nyilvánosan, hacsak nincs közvetlen kötelezettség” – írta egy másik munkatárs.
„Szörnyen néz ki számunkra. Ha nem kell törvényesen közzétennünk, akkor ellenzem. Valószínűleg médiavihart fogunk kelteni, és a bank hitelminősítései ebben érzékeny nyomás alá kerülnének. A mi feladatunk az, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, és csendben kezeljük a problémáinkat” – érvelt a már idézett Elliott Auckland. Vele egyetértve a bank egyik magyar munkatársa is a hallgatásra biztatta a többieket. „Ha bejelentjük, ismét zaj lesz körülöttünk. Ez nem tesz jót a minősítési vitánknak” – írta.
KGB-s család
A kiszivárgott levelek szerint Koszovnak november 28-án a bankból továbbítottak egy hivatalos iratot, ami a bankelnöki jogkörének törléséről szól. Koszov azt írta, erre azért van szüksége, hogy töröltesse magát és feleségét a Budapestre akkreditált diplomaták listájáról. Ezt a listát a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezeti, és a teljes körű diplomáciai mentességgel rendelkező személyek szerepelnek rajta. Ők azok, akik a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény értelmében számtalan előnyt élveznek az utazáskor, a vásárláskor (adómentesség), legfőképp pedig mentességet kapnak a fogadóországban zajló nyomozások, büntetőeljárások alól.
Az IIB központjának Magyarországra költözésekor a legnagyobb vitát éppen az váltotta ki, hogy az Orbán-kormány széles körű diplomáciai mentességet biztosított volna az intézménynek és dolgozóinak. Az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek félelme szerint ugyanis az IIB diplomáciai mentességeit kihasználva Oroszország hírszerzőket telepíthetett volna Budapestre. A Direkt36 korábban kiderítette, hogy végül az amerikai nyomásgyakorlásnak engedve az Orbán-kormány belement egy olyan kompromisszumba, miszerint korlátozzák a bank számára biztosított diplomáciai jogosultságokat.
Az IIB és az orosz hírszerzés közti aktív kapcsolatról nem jelent meg semmilyen konkrét információ, az intézményt a magyar és nemzetközi sajtó mégis gyakran „kémbanknak” nevezi. A diplomáciai mentességek körüli viták mellett ennek fő oka maga Koszov családi háttere: a korábbi bankelnök szülei ugyanis a Szovjetunió hírszerző elitjéhez tartoztak, és többek között az Egyesült Államokban kémkedtek. Koszov édesanyja, Jelena Koszova volt az első női szovjet diplomata a New York-i szovjet ENSZ-képviseletnél – valójában azonban az amerikai atomtitkok ellopásában segédkezett. Édesapja, idősebb Nyikolaj Koszov szovjet tudósítóként dolgozott mellette New Yorkban, de valójában ő is kém volt. Később, az 1956-os forradalom leverésekor Koszov tagja lett egy Magyarországra küldött KGB-s különítménynek is. Ivan Szerov KGB-főnök olyan ügynököket irányított Budapestre, akik korábbi nyugati kapcsolataik alapján részt tudtak venni a magyar forradalom mögötti állítólagos nyugati összeesküvés felderítésében. Később, a 70-es évektől idősebb Koszov lett a KGB budapesti összekötője, így ifjabb Koszov is Magyarországon töltötte fiatalkorát.
Ifjabb Nyikolaj Koszov később a 80-as években maga is diplomata lett a Szovjetunió londoni nagykövetségén, ahol együtt dolgozott és összebarátkozott Andrej Kosztyinnal, akinek hatására átnyergelt a bankári szakmára. A Direkt36 már korábban írt róla, az orosz pénzügyi elit meghatározó figurájaként Kosztyin először a Vnyesekonombank, majd a VTB bank (korábbi nevén Vneshtorgbank) elnöke lett, és közben szoros munkakapcsolatban maradt a Koszov családdal. Nyikolaj Koszovot például 1998-ban első alelnöknek vette maga mellé a Vnyesekonombankhoz, majd immár a VTB vezetőjeként főnöke lett Nyikolaj Koszov fiának, az alatta szintén alelnökségig jutó Pavel Koszovnak.
Pavel Koszov ugyan nem szerepel nyugati szankciós listákon, de 2022 októberétől Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsa, illetve antikorrupciós hatósága is szankciókkal sújtotta. Pavel Koszov állami pozíciója miatt került szankciók alá, ő ugyanis jelenleg a mezőgazdasági hitelezéssel foglalkozó orosz állami Rosagroleasing vezérigazgatója. Pavel Koszovot tavaly júniusban Vlagyimir Putyin a Kremlben személyesen hallgatta meg a Rosagroleasing munkájáról, többek között arról, hogyan segítenek a leállított európai import kiváltásában, sőt meg is dicsérte.
Nyikolaj Koszovot egészen április 12-ig elkerülték a szankciók, ekkor azonban az Egyesült Államok az IIB-vel és annak több vezetőségi tagjával együtt őt is szankciós listára tette. Ez azt jelenti, hogy ha az egykori bankelnöknek volt az USA-ban ingó vagy ingatlan vagyona, ahhoz többé nem férhet hozzá, és mostantól nem is üzletelhet amerikai személyekkel vagy szervezetekkel.
Koszov annak ellenére került az amerikai listára, hogy már tavaly szeptember óta hivatalosan nem bankelnök. Az azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy akkor micsoda, ugyanis a belső emailek szerint a hivatalos, banki emailcímét még tavaly év végén is használta. Sőt, a már említett dokumentumban, amelyben arról nyilatkozott a dubaji vagyontanácsadónak, hogy politikai közszereplőnek minősül-e, ellentmondásos állításokat tett a saját pozíciójáról. Egy helyen arra utalt, hogy már nem visel az IIB-ben magas pozíciót, a következő sorban pedig aktív bankelnöknek nevezte magát. | https://telex.hu/direkt36/2023/04/25/mikozben-a-budapesti-orosz-bank-az-osszeomlas-szelen-tancolt-az-orosz-bankvezer-az-offshore-vagyonanak-megmenteset-intezte | https://web.archive.org/web/20230425082305/https://telex.hu/direkt36/2023/04/25/mikozben-a-budapesti-orosz-bank-az-osszeomlas-szelen-tancolt-az-orosz-bankvezer-az-offshore-vagyonanak-megmenteset-intezte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszivargott-hogyan-mentette-offshore-milliardjait-a-szankciok-elott-a-budapesti-orosz-bank-vezere | Telex | hungarian-news | 2023-04-25 12:00:00 | [
"Nyikolaj Koszov"
] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [] | [
"offshore",
"diplomácia",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
57,406 | Furcsa számlákat emleget Pikó András a káptalanfüredi gyermeküdülő ügyében | Pikó András jelenlegi józsefvárosi polgármester és Kocsis Máté, a kerület korábbi polgármestere évek óta háborúban állnak egymással, részben az önkormányzathoz tartozó káptalanfüredi gyermeküdülő fejlesztésének ügye miatt. Korábban bosszúhadjáratokkal vádolták egymást, a háború legújabb fejezetében pedig Pikó arról írt szerdai Facebook-bejegyzésében, hogy szerintük „megdöbbentő eljárást” tártak fel a kerület gazdasági szakemberei | Pikó András jelenlegi józsefvárosi polgármester és Kocsis Máté, a kerület korábbi polgármestere évek óta háborúban állnak egymással, részben az önkormányzathoz tartozó káptalanfüredi gyermeküdülő fejlesztésének ügye miatt. Korábban bosszúhadjáratokkal vádolták egymást, a háború legújabb fejezetében pedig Pikó arról írt szerdai Facebook-bejegyzésében, hogy szerintük „megdöbbentő eljárást” tártak fel a kerület gazdasági szakemberei.
Pikó úgy fogalmazott, „még magyar viszonyok között is megdöbbentő eljárást tártak fel önkormányzatunk gazdasági szakemberei. A Józsefvárosi Önkormányzat káptalanfüredi gyermektáborának fejlesztése taotámogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt. A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk.”
A polgármester részletesebben is megírta, milyen számlákról van szó: „A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi taotámogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni. Ez felvetheti a költségvetési csalás és az okirat-hamisítás gyanúját, melyet eddig minden kétséget kizáró módon a Veszprém Handball Zrt.-nek nem sikerült eloszlatni, a számlák eredetiségével és felhasználásukkal kapcsolatos kérdéseink továbbra is megválaszolatlanok maradtak.”
A Telex megkereste az ügyben a Veszprém Handball Zrt.-t, beszámolunk róla, ha válaszolnak a megkeresésünkre.
Pikó András szerint nemcsak a számlák formaiságán, hanem egy tanácsadói szerződés tartalmán is megakadt a szemük. „A 378 millió forint átadott támogatásból 96 millió forintot a veszprémi klub egy olyan projektmenedzseri és tanácsadói szerződésre kívánt elszámolni”, amelyet egy olyan céggel kötöttek, „melynek képviselője Kocsis Máténak, Józsefváros akkori polgármesterének, a Magyar Kézilabda Szövetség akkori elnökének bizalmasa” – írta Pikó. A polgármester szerint felvetődik a kérdés, „vajon hat lakópavilon építése milyen tanácsadói és projektmenedzseri teendőket indokolt 96 milliós értékben.”
Káptalanfüreden még Kocsis Máté polgármestersége idején indult meg az üdülő fejlesztése az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen. A 3,5 hektáros erdő nagy részét kiirtották, hogy a helyére kézilabdacsarnokot, konferencia-központot építsenek, de a tábort a gyerekek is használhatták volna a nyári időszakban.
A G-nap után viszont megszakadt Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska kapcsolata, az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az igényelt taopénz egy részét. Többször módosítani kellett a projekt tartalmát és átadási határidejét is. A kerület új vezetése 2019 októberében egy félkész beruházást vett át, és Pikó szerint a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020 év végi határidő. | https://telex.hu/belfold/2023/04/26/jozsefvaros-piko-andras-kaptalanfured-gyerektabor-kocsis-mate | https://web.archive.org/web/20230426143229/https://telex.hu/belfold/2023/04/26/jozsefvaros-piko-andras-kaptalanfured-gyerektabor-kocsis-mate | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-szamlakat-emleget-piko-andras-a-kaptalanfuredi-gyermekudulo-ugyeben | Telex | hungarian-news | 2023-04-26 12:07:00 | [] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Veszprém Handball Team Zrt."
] | [
"Balatonalmádi",
"Veszprém megye"
] | [
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,407 | Transparency: törvénysértően indulhat a Mollal kötött 35 éves állami hulladéküzlet | Utolsó pillanatban beadott törvénymódosítással könnyítene a kormány a hulladékgazdálkodási koncesszió feltételein. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint ezzel elismerték, hogy a nyertes Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Így azonban maga a szerződés is semmis. A Momentumnál azt mondják, a kormány láthatóan képtelen működteti egy piacgazdaságot. A kormány szerint csak pontosításról van szó. | Öt éve szervezte át utoljára a szemétszállítás rendszerét a kormány. Akkor nagyon sok helyen fennakadásokkal járt az újítás, hiába fizették ki a családok a szemétszállításai díjat.
Egy éve a kormány újabb, még nagyobb átalakításról döntött: 35 évre egyetlen cégnek adta át a hulladékszállítás koncesszióját. A döntés után sok volt a kérdőjel, de a kormány nem aggódott.
„A koncessziónak bőven van ideje, mert csak 23, 2023. július 1-vel lép hatályba a koncessziós szerződés a törvény szerint” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több mint két éve, a 2021. február 25-i kormányinfón.
Vagyis kevesebb, mint egy hónap múlva lép életbe. A szerződés szerint vannak azonban korábbi határidők is. A győztes Mol által alapított MOHU nevű vállaltnak tavaly év végéig kellett minden szükséges engedélyt és a szállításhoz szükséges kapacitásról szóló szerződéseket beszereznie és megkötnie. A Trancparency International (TI) próbált utánajárni, hogy ez megtörtént-e, de nincs nyoma a nyilvános adatbázisban. Közérdekű adatigénylésükre sem kaptak választ, ezért perre mentek, de még annak sincs eredménye.
Szerintük ennek egy oka lehet. | https://rtl.hu/hirado/2023/06/10/mol-szemet-hulladek-koncesszio-uzlet-35-ev | https://web.archive.org/web/20230704184849/https://rtl.hu/hirado/2023/06/10/mol-szemet-hulladek-koncesszio-uzlet-35-ev | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-torvenysertoen-indulhat-a-mollal-kotott-35-eves-allami-hulladekuzlet | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-06-10 12:06:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"engedély",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
57,408 | 130 millió forintot tartott vissza az állam Iványi Gáboréktól | „A NAV által engedélyezett halasztás ellenére ma újabb 130 millió forintot tartott vissza a magyar állam az intézményeink működtetése után járó normatívákból, így jelenleg nem tudunk teljes fizetést biztosítani a több mint ezer munkatársunknak." | „A NAV által engedélyezett halasztás ellenére ma újabb 130 millió forintot tartott vissza a magyar állam az intézményeink működtetése után járó normatívákból, így jelenleg nem tudunk teljes fizetést biztosítani a több mint ezer munkatársunknak. Pénzügyi nehézségeink miatt a legszegényebb társadalmi réteghez tartozó húszezer ellátottunk megsegítése is bizonytalanná vált” – írja közleményében az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET).
A MET május elején adott arról hírt, hogy a Belügyminisztérium elutasította a köztartozásaik normatívából való levonása alóli mentességre vonatkozó kérelmüket. „A Belügyminisztérium (Pintér Sándor miniszter, Maruzsa Zoltán és Fülöp Attila államtitkárok) elzárkózása ellenére, a NAV-nál sikerült elérni, hogy intézményeink többségével kapcsolatban engedélyezze a köztartozások beszedése érdekében indított végrehajtási eljárások felfüggesztését.Ez azt jelenti, hogy miniszteri engedély hiányában is hozzájutunk a normatíva egy részéhez”, áll a közleményben.
Majd június 9-én, azaz a bérek kifizetésére vonatkozó törvényi határidő utolsó napján vált nyilvánvalóvá, hogy az oktatási és szociális intézményeiket június hónapban megillető normatívákból a kormányzat több mint 130 millió forintot visszatartott. „Ebből több, mint 23 millió forintot a NAV által engedélyezett végrehajtás felfüggesztés ellenére vontak le, ezért annak visszaszerzése érdekében megtették a szükséges intézkedéseket”, olvasható a közleményben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/130-millio-forintot-tartott-vissza-az-allam-ivanyi-gaborektol-259383 | https://web.archive.org/web/20231222084329/https://magyarnarancs.hu/belpol/130-millio-forintot-tartott-vissza-az-allam-ivanyi-gaborektol-259383 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/130-millio-forintot-tartott-vissza-az-allam-ivanyi-gaborektol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-09 00:00:00 | [
"Fülöp Attila",
"Iványi Gábor",
"Maruzsa Zoltán",
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET)",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"oktatás",
"egyház",
"szociál",
"végrehajtás"
] | [] |
57,409 | Pintér Bélának semennyi, a Vidnyánszky mellett bátran kiálló művésznek 56 millió jutott a színházi támogatásból | A kulturális minisztérium 6 milliárd forintra „emelte” a színházi többlettámogatások keretösszegét: azt, ami pár éve még 37 milliárd forint volt. A kivéreztetés közelében álló szakmából 1400 pályázat érkezett az összegre, a kormány csaknem ezret elutasított. | Nagy büszkén jelentette be a kulturális minisztérium, hogy 6 milliárd forintra „emelték” a színházi többlettámogatások keretösszegét: azt, ami pár éve még 37 milliárd forint volt. A kivéreztetés közelében álló szakmából 1400 pályázat érkezett az összegre, a kormány csaknem ezret elutasított.
Ezer sebből vérzik a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn délután kihirdetett színháztámogatási listája, de annyi mindenesetre jól látszik belőle: még mindig megéri jóban lenni Vidnyánszky Attilával. Ez persze nem újdonság, de jelen helyzetben, amikor a színházi műhelyeket a megszűnés szélére lökte a kormány kultúrpolitikájának teljes koncepciótlansága, kiszámíthatatlansága és a drasztikus forrásmegvonások, még látványosabbak a szakmán belüli különbségek.
Feltűnőek a puszta számbeli adatok is; a magyar színházi szakma fontos közfeladatot ellátó műhelyei alig kaptak néhány milliót, míg számos, jelentős színházművészeti eredményeket felmutatni nem tudó, vagy akár konkrétan ismeretlen tevékenységű szervezet sok független társulat teljes éves működésének többszörösének megfelelő összegeket kap. De a támogatási listával a számadatokon kívül is rengeteg gond van.
A most már minden további jelző nélkül csak „előadó-művészeti szervezetek támogatása” néven futó lista korábbi nevében még „előadó-művészeti többlettámogatás” szerepelt; ez az a támogatási forma, amelyet a kormány az után hozott létre, hogy megszüntették a kulturális intézmények tao-támogatását. A tao támogatási forma a jegybevételek alapján volt elérhető, és a cégek társasági adójának egy része képezte az alapját: ha egy színház az adott évben eladott egy 1000 forintos jegyet, akkor a következő évben ezért jogosult volt 800 forint támogatás befogadására, ami a cégeknek nem került egy fillérjébe sem, hiszen az adójukból vonták le. A támogatási formával több szervezet visszaélt, de a kormány ahelyett, hogy ezeket a sajtóban is jól dokumentált eseteket vizsgálta volna ki, inkább megszüntette az egészet – és ezzel rendszerszintűvé tette a visszaéléseket.
Az új pályázati formának azóta sem ismertek az elbírálási szempontjai; a kormány soha nem nevezte meg, ki és mi alapján dönt az így elnyerhető összegekről. Az első évben, amikor így ítéltek oda támogatásokat, a döntési lista hemzsegett az anomáliáktól és a törvénytelennek tűnő helyzetektől: rengeteg olyan szervezet kapott támogatást, amelyek a kiírás szerint még csak nem is pályázhattak volna, köztük sok olyan volt, amelynek a tevékenységei között nem is szerepelt a színház: kaptak több tízmilliós összegeket betegellátással összefüggő eszközöket áruló, követelésbehajtó és sportszerárus cégek, fideszes önkormányzatok, tűzoltóegyesületek, fideszes politikusok cégei, de 1,8 milliárd forintot kapott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amelyről csak később árulták el, egy olyan kulturális központra fogják költeni, amely három év alatt sem épült meg, de 1 milliárd forintot kapott egy olyan Vidnyánszky Attilához köthető szervezet is, amely akkor még be sem volt jegyezve, és amelyből aztán a Déryné Program lett.
A helyzet azóta sem változott: a kormány azóta sem közölte, mégis milyen szempontok alapján bírálja el a pályázatokat, szakmai forrásaink szerint a szinte komolytalanul egyszerű pályázatok leadása talán ha húsz percet vesz igénybe (szemben például a független színházak működési pályázataival, amely komoly, többhetes munkát és szakértelmet igényel), az évről évre közzétett döntési listákból pedig nem lehet szakmai alapon tendenciákat megállapítani, mert annyi biztos, hogy a színházszakmai sikerekkel semmilyen arányban nem állnak a megítélt összegek.
A többlettámogatások legfontosabb jellemzője három éve már az, hogy közvetlenül a kormány dönthet róla, bármilyen szakmai grémium bevonása nélkül.
Ez a támogatási forma az első évben még 37,4 milliárd forintot adott a színházaknak (és sportszerárusoknak és hitközségeknek), mivel az előző évben ennyi pénz volt a tao-támogatásokban. Ezt az összeget minden indoklás és szakmai konzultáció nélkül folyamatosan csökkentette a kormány, azonban minden, a hvg.hu-nak nyilatkozó szervezetet sokkolt az idei csökkentés mértéke: a várt tizenvalahány milliárd helyett végül 4 milliárd forintos keretösszegre adtak be nagyjából 1400 (!) pályázatot. Minderről hétfői közleményében a KIM az előzmények ismertetése nélkül mindössze annyit jelentett be büszkén: „a regisztrált előadó-művészeti szervezetek támogatására fordítható keretösszeget a KIM négymilliárdról emelte hatmilliárd forintra”.
Ez a 6 milliárd forint – amely nagyjából másfél kilométer autópálya árának felel meg, és ami elmarad a Vidnyánszky Attila atyáskodásával megszervezett, 6,8 milliárd forint közpénzbe kerülő Színházi Olimpia árától – ebben az évben kiemelten fontos, vagy fontos lett volna: ahogy arról beszámoltunk, 50-60 független színházi társulatot lökött a megszűnés szélére az, hogy a rezsiárak és az infláció ellenére a kormány nemhogy nem emelt az évek óta azonos, a függetlenek éves működési támogatására szánt összegen, de még 41 százalékkal vissza is vágta azt. „Ha ezt az összeget megkapják a színházak, az arra lesz jó, hogy ki tudják fizetni a költségeiket, és szépen, harag nélkül be tudnak zárni az évad végén” – mondta erről lapunknak Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) színházi és táncművészeti érdekképviseleti szervezet ügyvezetője.
„Ez az összeg talán elég lesz arra, hogy be tudjuk zárni a színházakat" - bevihette a kegyelemdöfést a kormány a független színházaknak
Sajátos akcióval próbálja felhívni a figyelmet a független színházak kivéreztetésére egy kuratórium. A miniszter már tavaly arról beszélt, minek van ilyen sok független színházi társulat, nem lenne-e elég 20-22. Ahogy a helyzet most áll, a kormány épp annyi pénzt von el minden koncepció és kommunikáció nélkül a színházaktól, hogy tényleg meg fog szűnni 50-60 társulat.
Így sok független színházi társulat 2-4 millió forint közötti összegeket kapott az egész éves működésére, sokan – köztük az Átrium vagy a szakmában évtizedek óta fontos Thealter fesztivált szervező MASZK Egyesület – egyáltalán nem kaptak semmit, de még az olyan kiemelt szervezetek, mint Pintér Béla és társulata is csak 14,4 millió forintot kapott, ami alig több mint havi egymillió forintot jelent a színészek fizetésére, rezsire, eszközökre, könyvelőre, mindenre.
Ilyen körülmények között várták a színházak a most megjelent döntési listát, abban bízva, hogy az majd kiegészíti a működésükhöz semmiképp sem elegendő támogatásokat.
Az összegek
A kormány átlátható kommunikációval kapcsolatos hozzáállásához híven már a lista is értelmezhetetlen módon jelent meg:
a 95 oldalas dokumentumban ömlesztve szerepel minden név és összeg, még az azonos szervezethez tartozó pályázatok sincsenek egymás mellé csoportosítva, de még ABC-sorrendben sem szerepelnek a nevek,
arról már nem is beszélve, hogy a táblázat nem kereshető, azaz például megítélt összeg szerint sem lehet rendezni a sorokat. Így alábbi szemezgetésünk a pár órával ezelőtt publikált listából nem is a teljesség igényével készült.
Annyi mindenesetre kijelenthető: a nagyjából 1400 pályázatból 929-nek 0 forintot ítélt az ismeretlen grémium. Néhány ezen kívül feltűnő összeg:
A Pintér Béla és Társulata két pályázatot adott be, de egyikre sem nyertek egyetlen forintot sem.
Vidnyánszky Attila színházi érdekvédelmi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság nyolc pályázatot is beadott, mégpedig olyan magas szakmai színvonalon, hogy mind a nyolc nyert: összesen 46,5 millió forintot ítéltek meg a szervezetnek, amely egyébként kérdéses, hogyan felelhet meg az előadó-művészeti szervezetek kritériumainak. Hogy mely összeget mire igényelték és nyerték meg, nem derül ki a döntési listából.
Nagyon jól járt Vincze Balázs is, akinek legnevesebb cselekedete a magyar színházi szakmában az volt, hogy bevallottan politikai okból nem engedett Pécsen bemutatni egy Alföldi Róbert főszereplésével készült előadást, második legnevesebb tette pedig az volt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem állami lenyúlásakor kiadott egy közleményt, amelyben bátran kiállt Vidnyánszky Attila mellett. Az általa vezetett Pécsi Balett ötből négy pályázaton nyert, összesen 56 millió forintot.
A Gózon Gyula Kamaraszínház, amelynek igazgatója a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, Szabó Ágnes, 58,5 millió forintot nyert.
A 26 éve létező Káva Kulturális Egyesület, amely osztálytermekbe, sokszor hátrányos helyzetű településekre viszi el színházi nevelési előadásait, ezzel közfeladatot ellátva, öt pályázatából mindössze egyben nyert, szakmai fesztivál szervezésére összesen 2,5 millió forintot. A másik hasonló munkát végző társulat, a 31 éves Kerekasztal Színház egyáltalán nem nyert semmit. A szintén hátrányos helyzetű területeken is dolgozó Láthatáron Csoport szintén nem kapott egy forintot sem.
„A gyerekek azt választották, inkább megcsinálják, amit a király kér, akármi is az igazság"
A maga eszközeivel a magyar demokrácia életben tartásán dolgozik a részvételi színház egyik legnevesebb hazai képviselője, a már több mint huszonöt éves Káva Kulturális Műhely, amelyről szombaton dokumentumfilmet mutat be a hvg360. Arról beszélgettünk a társulat vezetőjével, Takács Gáborral, milyenek a mai gyerekek, állami feladatot vállalnak-e át, amikor velük foglalkoznak, és mit üzen nekik a kormány.
Az idén 30 éves Táp Színház 0 forintot nyert.
A magyar független színházi szakma működését biztosító befogadószínházak, amelyek nemcsak játszó- és próbahelyet adnak a társulatoknak, de produkciós partnerek is tudnak lenni (például a Füge, a MU Színház, a Szkéné) 15 és 20 millió forint körüli összegeket nyertek, ami nagyon messze elmarad attól, amennyire – kiegészítve a jelentősen megvágott működési támogatással – szükség lenne a normális működésükhöz. Még rosszabbul járt a budapesti önkormányzat által fenntartott Trafó, amely ebben a körben mindössze 2,5 millió forintot kapott: ez egyetlen előadás meghívására sem elég.
Nagyot kaszált a Budapesti Operettszínház is, amelynek igazgatója az a Kiss-B. Atilla, aki olyan remek viszonyt ápol a kormánnyal, hogy még csak meg sem ingatta a pozíciójában az, hogy többen zaklatás eltussolásával vádolták meg, noha a fenntartó minisztérium még csak nem is tagadta, hogy az ügyben indított „vizsgálat” során meg sem hallgatták az áldozatokat. Kiss-B. ezzel szemben osztályt kapott az állami SZFE-n, sőt bekerült a szenátusába is. A Budapesti Operettszínház 87 milliót kapott.
A szakmában a periférián lévő Forrás Színház összesen 115 millió forintot kapott, ha minden igaz: jellemző a listára, hogy több döntés mellett bár ugyanaz a szervezet szerepel, más és más városok vannak megjelölve székhelyül, nem tudni, miért. Jelenleg a Forrás Színház tagja az a Kiss Domonkos Márk, aki Vidnyánszky Attila Déryné Programjának vezetője, és szintén osztályvezető az SZFE-n.
77 millió forintot kapott az az egri Gárdonyi Géza Színház, amelynek a NER létrehozásakor az elsők között lett botrányok után a Fidesz által áterőltetett igazgatója, akit a város új, ellenzéki vezetése hiába próbált leváltani, mivel a kormány közölte: ha a fenntartó önkormányzat más igazgatót nevez ki, megvonják a színháztól a több százmillió forintos támogatást.
Hiába döntött Egerben az ellenzéki önkormányzat, a kormány átnyomta akaratát a színházról
Az önkormányzat döntése ellenére mégis marad a kormánypárti színházigazgató Egerben. A színház ügye modellértékű: bár az új törvény szerint „egyetértésre" van szükség a városvezetés és a kormány között az igazgatók kinevezésekor, most kiderült, az önkormányzatnak nincs szava, hiába az a színház fenntartója.
98 millió forintot kapott egy bizonyos Mediakult Nonprofit Közhasznú Kft., amelynek birtokunkban lévő beszámolójából sem derül ki, hogy mivel is foglalkozik egyáltalán a cég, ahogy az interneten sem találni erről információt.
86 millió forintot kapott a Turay Idáról elnevezett szórakoztató bulvárszínház.
A Magyarock Dalszínház Színházi Egyesületnek 59 millió forint jutott.
39 millió forintot kapott a magyarpolányi pajtaszínházi egyesület.
A Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület néptáncegyüttes 82 millió forintot kapott.
0 forint jutott a rengeteg szakmai sikerrel büszkélkedő budapesti független színházi társulatnak, a Dollár Papa Gyermekeinek.
Nem csak a pénz a gond
Mindezek a számok nemcsak egymáshoz mérten abszurdak, de azt is jelentik, hogy – jóindulattal – vagy semmilyen koncepció nincs mögöttük, vagy – reálisabban nézve – a koncepció épp a fontos, a kormányhoz nem kötődő szakmai műhelyek kivéreztetése. Hiszen ebben az esetben nem igaz, ami például a függetlenek működési pályázatánál igen, hogy mindenkinek rettentő kevés jut, és azt a keveset nem is lehetett volna úgy szétosztani, hogy bárkinek is elég legyen:
ezúttal némi átcsoportosítás társulatok fennmaradását tette volna lehetővé.
Ha például a Soproni Pendelyes nem 82, csak 72 millió forintot kap – ami még mindig elképzelhetetlenül nagy összeg akár még egy olyan társulat számára is, mint Pintér Béláék –, és 10 milliót megkap a Láthatáron Egyesület vagy a Dollár Papa, utóbbiaknak körülbelül minden gondja meg is oldódott volna.
A támogatási forma átgondolatlanságát és problémásságát jelzi az is, hogy boldog-boldogtalan ide pályázott, és ebből a kalapból kapott jelentős összegeket, amihez pedig, mint írtuk, még komoly szakmai koncepció sem kell, csak egy rövidke kérelem. Akad olyan színház, amely már nem is pályázik a „rendes” működési pályázatra, csak itt kér és kap tízmilliókat.
Érthetetlen az is, miért ebből az összegből támogatja a fenntartó még a nemzeti és kiemelt minősítésű, nagy kőszínházait is, noha a kiemelt státusz lényege épp az lenne, hogy a fenntartó amúgy is megfelelő összeget biztosítson nekik. Így azonban olyan összegeket kapnak akár nemzeti színházak is, amelyek például a teljes független szakma túlélését biztosíthatnák. És ebben még politikai szándék sem feltétlenül ismerhető fel, mert az ellenzéki vezetésű Szegeden működő Szegedi Nemzeti Színház is ebből a kalapból kapott 130 milliót, hasonlóan más ilyen intézményekhez.
Ez a hatmilliárdos támogatás így tehát nemhogy nem oldotta meg a szélsőséges forrásmegvonással küzdő, szakmailag is jelentős társulatok problémáit, de tovább mélyítette azokat. Egyúttal egyszer és mindenkorra kijelölte a kormány akaratát: nincs az a válságos pénzügyi helyzet, amikor ne jutnának százmilliók a csókosoknak. | https://m.hvg.hu/kultura/20230605_szinhaz_tamogatas_vidnyanszky_attila_tobblettamogatas_pinter_bela_kulturalis_miniszterium | https://web.archive.org/web/20231221114910/https://m.hvg.hu/kultura/20230605_szinhaz_tamogatas_vidnyanszky_attila_tobblettamogatas_pinter_bela_kulturalis_miniszterium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-belanak-semennyi-a-vidnyanszky-mellett-batran-kiallo-muvesznek-56-millio-jutott-a-szinhazi-tamogatasbol | HVG | hungarian-news | 2023-06-05 19:30:00 | [
"Kiss-B. Atilla",
"Vidnyánszky Attila"
] | [
"Budapesti Operettszínház",
"Gózon Gyula Kamaraszínház",
"Kulturális és Innovációs Minisztérium",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Mediakult Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"önkormányzat",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
57,410 | NAV-végrehajtás Dél-Békésben: hogy fizet vissza 500 milliót a Miniszterelnökségnek a kistérségi társulás? | Az adóhatóság munkatársai június elején összeírták a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás vagyonelemeit. Szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség 500 millió forint visszafizetésére kötelezte a társulást, ami viszont bírósághoz fordult. | Ahogy arról a múlt év végén a Narancs.hu elsőként beszámolt, a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága 499 millió forintot követel vissza a Varga Gusztáv korábbi mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Pusztaottlaka, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). A tárca szabálytalanságokra, illetve arra hivatkozva kéri vissza a teljes támogatási összeget, hogy nem valósult meg a "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért" elnevezésű projekt. A kistérségtől 355 milliót, a konzorciumot vezető Battonyától 50-et, míg a többi településtől 14–17 millió forintot vennének vissza. Az érintett dél-békési polgármesterek egy igen heves, szóváltásoktól sem mentes tavaly decemberi kistérségi ülésen szembesültek először azzal, hogy a megállapított szabálytalanságok miatt 2022 novemberében jogerőre emelkedett a 500 milliós visszafizetésről szóló miniszterelnökségi határozat.
Az említett ülésen a társulás nem ismerte el a szabálytalanságokat; jogi lépésekről éppúgy döntöttek akkor, mint arról, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a történtek és a felelősség tisztázására.
Időközben az érintett dél-békési települések részletfizetési megállapodást kötöttek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), így fizetik ki a rájuk eső 145 millió forintot. A Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás jelenlegi elnöke, Csepreghy Elemér mezőkovácsházi polgármester kérdésünkre megerősítette, hogy
az adóhatóság munkatársai még múlt csütörtökön, június elsején a városban jártak, ahol összeírták milyen vagyonelemekkel rendelkezik a kistérség. Mindez azért fontos, mert tisztázni kell: a visszafizetési kötelezettségüknek eleget tudnak-e tenni.
Más szóval: a hatóság végrehajtási eljárása egyenesbe fordult.
Csepreghy Elemér lapunknak azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban utánajártak a történteknek, s megállapították, hogy a pályázat „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért” (EFOP-3.9.2-16.) minden eleme megvalósult. Ezért egyedi kérelemmel a NAV-hoz és a Miniszterelnökséghez fordultak, amelyben a végrehajtás felfüggesztését kérték, egyszersmind beadták keresetüket a bíróságra, amely azt célozza, hogy ne kötelezzék őket a félmilliárd forint visszafizetésére. A beadott egyedi kérelmeknek azonban a végrehajtást illetően nincs halasztó hatályuk. Azt egyedül a bíróság függesztheti fel, ám erre még az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor, és kérdés, hogy születik-e egyáltalán ilyen döntés. Az érintett települések és a kistérségi társulás végső célja, hogy bebizonyítsa, megvalósultak a programok, tehát nem terheli őket visszafizetési kötelezettség.
Közben az is nyilvánvaló, és ezt Csepreghy Elemér is megerősítette, annyi pénze és vagyona nincs a kistérségi társulásnak, hogy a végrehajtásban szereplő 355 millió forint kifizetésének eleget tudna tenni. Így felmerülhet akár a kistérségi társulás esetleges feloszlatása is. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011-ben elfogadott törvény idevonatkozó rendelkezése erre több formában is lehetőséget biztosít. Erről dönthetnek a benne részt vevő tagok, de hozhat ilyen határozatot a bíróság is. Ezzel a forgatókönyvvel azonban nem számol Csepreghy, aki azt viszont elképzelhetőnek nevezte, hogy a történtek után néhány település kilép a társulásból.
A majd' 500 milliós visszafizetést azért rendelte el a Miniszterelnökség, mert a záró szakmai beszámoló hiánypótlását a kistérség többszöri felszólításra sem nyújtotta be, de a hibák közé sorolta, hogy a projekt fizikai befejezésének határnapjáig szükséges elérni műszaki szakmai eredményeket. A tárca kifogásolta, hogy elmaradt a könyvvizsgáló alkalmazása és nem teljesültek a nyilvánosság feltételei sem. Tanulságos a kistérségi társulás 2019. március 8-i ülése, ahol a korábban Simonka György volt dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mellett pályázati ügyekben gyakran szereplő Krisztován Anna arról számolt be, hogy minden a legnagyobb rendben és ütemezetten halad. Simonka pedig azért dicsérte a pályázatot, mert ilyen képzéseken korábban a felesége is részt vett és jókat mondott róla.
Ha a társulás szerint minden megvalósult, az indikátorok teljesültek, így minden szakszerű volt, akkor miért mondhatja azt a Miniszterelnökség, hogy a projekt nem valósult meg és szabálytalanságok tömkelegére világít rá? – kérdeztük Csepreghy Elemért. A társulás elnöke mindezt alapvetően adminisztrációs hibának nevezte, amelyért a projektet irányító menedzsment, az ő munkájukért pedig a konzorciumot vezető Battonya polgármestere a felelős. Ez most jelenleg Boros Csaba, aki lapunknak elismerte, többen őt vélik felelősnek az ügyben, holott az ügyek irányítása már bőven a pályázat elkezdése után, 2019 őszén került hozzá. Ráadásul a menedzsment vitte az ügyeket. Ugyanakkor Csepreghy és Boros is azt hangsúlyozta, senki nem rakott el egyetlen fillér pályázati pénzt sem.
Bonyolítja a helyzetet, hogy ezzel az EFOP-pályázattal egyidőben három másik, ugyancsak 500 milliós projekt futott Dél-Békésben. A visszafizetésre kötelezettnek Battonyáé, a másik háromnak Orosháza, Tótkomlós és Mezőkovácsháza volt a gesztora. (A tótkomlósit ugyancsak visszafizetésre kötelezték.) Vannak, akik nem zárják ki, hogy a résztvevők regisztrálása akár össze is keveredhetett a projektek között, és a legrövidebbet a battonyai és a tótkomlósi pályázat húzta azzal, hogy a teljes összeget visszakéri az Irányító Hatóság. Ezzel együtt a történtekkel összefüggésben felmerül a büntetőjogi felelősség kérdése is.
Egy, az ügyre rálátó polgármester azt mondta portálunknak a Battonya konzorciumi vezetésű projektről: „A sok hátránnyal és nehézséggel sújtott Dél-Békésben eltapsolták ezt az 500 millió forintot is egy értelmetlen pályázatra, ahol állítólag érzelmiintelligencia-képzésre és stresszkezelésre ment el sok pénz. Lett ettől valamivel jobb a térségnek és a térségben élőknek?” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nav-vegrehajtas-del-bekesben-hogy-fizet-vissza-500-milliot-a-miniszterelnoksegnek-a-kistersegi-tarsulas-259353# | https://web.archive.org/web/20231218075710/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nav-vegrehajtas-del-bekesben-hogy-fizet-vissza-500-milliot-a-miniszterelnoksegnek-a-kistersegi-tarsulas-259353 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nav-vegrehajtas-del-bekesben-hogy-fizet-vissza-500-milliot-a-miniszterelnoksegnek-a-kistersegi-tarsulas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-08 00:00:00 | [
"Boros Csaba",
"Csepreghy Elemér",
"Krisztován Anna",
"Simonka György",
"Varga Gusztáv"
] | [
"Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Battonya",
"Békés megye",
"Dombegyház",
"Kevermes",
"Mezőhegyes",
"Mezőkovácsháza",
"Pusztaottlaka"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"végrehajtás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
57,411 | Mészáros Lőrinc bankjától vett fel hitelt Mészáros Lőrinc szállodalánca | Az áremelések ellenére is mínuszban zárta az évet a Hunguest Hotels. | 3,4 millió forint veszteséget hozott össze a Hunguest Hotels 2022-ben. A cég éves beszámolója szerint az adózás előtti nyereség 3 millió forint volt, azonban 6,5 millió forint adót be kellett fizetniük, így már mínuszba ment le a mérleg.
A vállalat 99,99 százalékos tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global, a maradék 0,01 százalékos tulajdonrész a tapolcai önkormányzaté.
2022 valóban nem volt a turizmus csúcséve, de az azért így is meglepő, hogy a cég rosszabbul teljesített, mint a járvány miatti lezárásokkal sújtott 2021-ben, akkor még összejött 96 millió forint profit. Az árbevétel nagyot nőtt, 14-ről 26,5 milliárd forintra, de az anyagköltség közel triplájára ugrott – 2,8-ról 8,2 milliárdra –, a bérekre és más személyi juttatásokra pedig 5 helyett 7,8 milliárd forintot kellett költeni.
A beszámoló mellé beadott dokumentumokból az is kiderül, hogy a cég az államilag támogatott Kisfaludy programban négy év alatt kilenc szállodáját újítja meg. Külön kiemelték, hogy
az energiaárak emelkedését takarékos energiafelhasználással részben sikerült kompenzálni,
az ételeknél az „üzemeltetési folyamatok racionalizálásával” kompenzálták az alapanyagok drágulását,
és a céges kommunikációs panelek egy gyönyörű példájaként azt a mondatot is leírták, hogy „A jelentős inflációs költségtöbblet negatív hatását a hatékonyság növelése mellett részben áremeléssel is sikerült ellensúlyozni.” | https://hvg.hu/kkv/20230531_hunguest_hotels_beszamolo | https://web.archive.org/web/20230602000526/https://hvg.hu/kkv/20230531_hunguest_hotels_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-bankjatol-vett-fel-hitelt-meszaros-lorinc-szallodalanca | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 14:39:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
57,412 | A miniszterelnök lánya további 60 hektár szőlőt vásárol a Tokaji borvidéken | Orbán Ráhelről két napja írtuk meg, hogy egy kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés tanúsága szerint 34 hektár szőlőt, legelőt és gyümölcsöst vásárol Sárazsadány határában 273 millió forintért. Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ugyanaznap további 60 hektárra is kötött egy nagyon hasonló szerződést egy másik eladóval, ezek a földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát, ha nem lesz olyan helybéli földműves, aki élne az elővásárlási jogával. | Orbán Ráhelről két napja írtuk meg, hogy egy kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés tanúsága szerint 34 hektár szőlőt, legelőt és gyümölcsöst vásárol Sárazsadány határában 273 millió forintért. Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ugyanaznap további 60 hektárra is kötött egy nagyon hasonló szerződést egy másik eladóval, ezek a földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát, ha nem lesz olyan helybéli földműves, aki élne az elővásárlási jogával.
Az Átlátszó kutatása szerint Sárazsadányban Orbán Ráhel részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek. Erről cikksorozatunk előző részében olvashat bővebben.
34 hektár szőlőt vásárol Orbán Ráhel Tokajban, korábban az édesanyja is birtokolta már ezeket a földeket | atlatszo.hu
Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint.
Azóta eljutott hozzánk egy másik kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés híre is, amiből kiderül: ugyanaznap, április 18-án, ugyanannál a budapesti ügyvédnél további 60 hektárra is kötött (Orbán Ráhel nevében a férje, Tiborcz István) egy másik eladóval még egy adás-vételi szerződést, az ebben szereplő földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát.
Az eladó ezúttal dr. Molnár Péter, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke, a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlészeti és borászati tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens, a Tokaj Nobilis Bt. társtulajdonosa, és nem utolsósorban a Patricius Borház Zrt. ügyvezetője és egyben birtokigazgatója.
Az újabb adás-vételi szerződés nagyon hasonlít ahhoz, amelyről két napja írtunk, csak az eladó személye és az adásvétel tárgyát képező földek mások benne. Orbán Ráhel így a két szerződéssel összesen 34+60, azaz 94 hektárnyi földhöz juthat hozzá összesen 327+273=600 millió forintért a Tokaj-hegyaljai borvidéken, ha mindkét adásvétel végbemegy, és egyik földrészletre sem lesz elővásárló.
Az államnak, továbbá a kiemelt tevékenységet végző földműveseknek, a szomszéd földműveseknek, a helyben lakó földműveseknek és a 20 kilométeren belül gazdálkodó földműveseknek elővásárlási joga van a területekre. Így elviekben akár az is előfordulhat, hogy a földeket más földművesek elviszik a miniszterelnök lánya elől. Termőföldet a hatályos szabályozás szerint ugyanis csak földműves vásárolhat, Orbán Ráhel is nyilvántartásba vett földműves, a Fejér megyei kormányhivatal regisztrálta 2021-ben.
Az adás-vételben szereplő földek hektáronként átlagosan 5,4 millió forintért cserélnek gazdát, ebben a szőlők mellett rétek és legelők is vannak, továbbá néhány gazdasági épület is. Nehéz megítélni, hogy ez az összeg átlag alatti, vagy feletti, ugyanis szőlő esetében nagyon sok olyan tényezőt lehet és kell figyelembe venni, ami az árakat jelentősen módosíthatja.
2023 május 1-től csak meghatározott értéken cserélhetnek gazdát a termőföldek, azoktól eltérni legfeljebb 10 százalékkal lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján ellenőrizhető az egyes besorolási ágú földek átlagára, amit az előző két év adatai alapján számolnak ki.
A Patricius Borház által bérelt szőlők cserélnek gazdát
Az adásvétel tárgyát képző szőlőterületeket bérlő Patricius Borház honlapján az olvasható, hogy 68,5 hektár szőlőbirtokuk van, melyek négy település: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, és Sárazsadány határában helyezkednek el. Az adás-vételi szerződésekből is kiolvasható, hogy a területek nagy részét a Patricius Borház Zrt. bérli 2040-ig, évi 30 ezer forintos bérleti díjat fizetve az egyes parcellákért, melyek részben Natura2000-es besorolású természetvédelmi területeken helyezkednek el.
A Patricius mellett magánszemélyek bérelnek bizonyos területeket hektáronként évi 40 ezer forintért, de az ő szerződéseik 2023-ban és 2026-ban lejárnak. Ezzel, és az előző cikkünkben ismertetett ügylettel Orbán Ráhel javarészt a Patricius Borház Zrt. bérelt földjeit veszi a nevére.
A Patricius Borház Zrt. 2021-ben alakult a Patricius Borház Kft.-ből, 2023 elején pedig beleolvadtak az Arany Dűlők Kft., a Szárhegy Kft. és a Patricius Hotel Kft. nevű cégek. Korábban az összes felsorolt céget az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolta. A Patricius Borház Zrt. tulajdonosa a cégfúziók után, 2023 márciusában a BDPST Zrt. lett, melynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje.
Az adásvétel tárgyát képező ingatlanokra ezúttal is jelzálogjog van terhelve, az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. 540 millió forint értékben, a Takarékbank Zrt. pedig 314 millió forint értékben zálogjogosult. A kifüggesztett és az interneten is közzétett szerződésből az is kiderül, hogy a jelzálog törlési engedélye már letétbe van helyezve az Abraham Goldmann Zrt. részéről, a Takarékbank Zrt. részére pedig az eladó 2025 március 31-ig rendezi a tartozását.
Dr. Molnár Péter, aki kicsit több mint egy évig tulajdonolta a földeket, 327 millió forintot kap, ám ennek az összegnek a nagy részét a Takarékbank jelzálogának rendezésére kell fordítania.
A szerződésből és az általunk szúrópróbaszerűen lekért tulajdoni lapokból (Tokaj zártkert 1847 és 1854) kiolvasható az is, hogy a Takarékbank és az Abraham Goldmann is 2022 januárjában terhelte meg az ingatlanokat: azon a napon, amelyen dr. Kékessy Catherine Elisabeth eladta azokat dr. Molnár Péternek. Kékessy Catherine – az idén elhunyt Kékessy Dezső lánya – korábban édesapjához hasonlóan a Patricius Borház Kft. résztulajdonosa is volt, és őelőtte, 2001-ben Kékessy Dezső is tulajdonosa volt ezeknek a földeknek.
Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő szerint nem jellemző, hogy egy jelzáloggal terhelt ingatlant úgy adjanak el, hogy a kölcsönt csak évekkel később rendezik, és feltehetően igen egyedi kondíciókat alkalmaztak ebben az esetben. Egyszerű hitelezési tranzakció is állhat a jelzálog hátterében, de egy bizalmi vagyonkezelő részéről ez vagyonvédelmi funkciót is betölthet. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/09/a-miniszterelnok-lanya-tovabbi-60-hektar-szolot-vasarol-a-tokaji-borvideken/ | https://web.archive.org/web/20230810085255/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/09/a-miniszterelnok-lanya-tovabbi-60-hektar-szolot-vasarol-a-tokaji-borvideken/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnok-lanya-tovabbi-60-hektar-szolot-vasarol-a-tokaji-borvideken | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-09 00:00:00 | [
"Molnár Péter",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Patricius Borház Zrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"Tokaj Nobilis Bt."
] | [
"Bodrogkeresztúr",
"Bodrogkisfalud",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sárazsadány",
"Tokaj"
] | [
"ingatlan",
"szőlő - borászat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
57,413 | GVH: Kiktatták az árversenyt, drágábban adhatták a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t | Összebeszélhetett partnereivel a Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t forgalmazó hazai cég. Ennek nyomán az üdítőket mesterségesen magas áron adhatták többek között az Aldiban, a CBA-ban, a COOP-ban és a Tescóban. A hatóság eljárást indított, a napokban összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintetteknél. | Valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP partnerekkel és a Tescóval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata, a Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft. a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alapos gyanúja szerint.
A GVH azt gyanítja, hogy a megállapodás résztvevői így
kiiktathatták az árversenyt, mesterségesen magas árszintet kialakítva.
A versenyhatóság az elmúlt napokban országszerte tartott összehangolt rajtaütéseket az üdítőgyártó és -forgalmazó cég, illetve az üzletláncok telephelyein.
A Maspex Olympost forgalmazza többek között az Olympos, Kubu, Apenta, Topjoy és Nestea márkákat. A gyanú először a (szállodákat, éttermeket, cateringet tömörítő) HoReCa ágazatnál merült fel, és már február óta vizsgálták a céget.
A vállalat valószínűleg előírta partnereinek, hogy milyen minimumáron árulhatják a termékeit a hazai vendéglátóegységekben, illetve nagykereskedelmi forgalmazás során – írták. A lefoglalt dokumentumok arra utaltak, hogy a cég az élelmiszer-kereskedelmi partnereivel is hasonlóan járt el, így a megállapodás résztvevői valószínűleg elkerülték az árversenyt az érintett üzletláncok boltjaiban.
A GVH ezért május 23-án újabb versenyfelügyeleti eljárást indított a Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft.-vel és számos élelmiszeripari forgalmazó partnerével szemben, amelynek keretén belül összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintett vállalkozások telephelyein, országszerte bizonyítékokat gyűjtöttek.
A közleményben jelezték, hogy
a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették, az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.
A bizonyításra hat hónapja lesz a hivatalnak, amit két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal hosszabíthatnak meg.
Borítóképünk illusztráció! | https://hvg.hu/kkv/20230526_rogzitett_minimalar_gvh_versenyfelugyeleti_eljaras_maspexcsoport_kubu_topjoy_olympos_nestea | https://web.archive.org/web/20230527191935/https://hvg.hu/kkv/20230526_rogzitett_minimalar_gvh_versenyfelugyeleti_eljaras_maspexcsoport_kubu_topjoy_olympos_nestea | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gvh-kiktattak-az-arversenyt-dragabban-adhattak-a-kubut-a-topjoyt-az-apentat-es-a-nestea-t | HVG | hungarian-news | 2023-05-26 18:25:00 | [] | [
"Aldi",
"CBA",
"Coop Üzletlánc",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft.",
"Tesco Global Áruházak Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
57,414 | Közokirat-hamisítás gyanújával folyik nyomozás a győri Audi szakszervezetének pénzügyi beszámolói miatt | Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyeivel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-Főkapitányság közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az AHFSZ vezetőségétől és a felügyelő-bizottság tagjaitól tájékozódni próbáltunk az ügy részleteiről, azonban választ nem kaptunk. A szakszervezet 2020-as és 2021-es beszámolóit azonban az első közzététel után módosították, a 2021-est kétszer is. Hogy erre mi szükség volt, azt egyelőre nem tudni. | Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyeivel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-Főkapitányság közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az AHFSZ vezetőségétől és a felügyelő-bizottság tagjaitól tájékozódni próbáltunk az ügy részleteiről, azonban választ nem kaptunk. A szakszervezet 2020-as és 2021-es beszámolóit azonban az első közzététel után módosították, a 2021-est kétszer is. Hogy erre mi szükség volt, azt egyelőre nem tudni.
Információink szerint feljelentés történt az Audi Hungária Zrt. gyárában működő Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyeivel összefüggésben. Úgy értesültünk, az ügy az érdekvédelmi szervezet elmúlt években közzétett, aztán majd később módosított beszámolóival kapcsolatos. A gyanúba keveredett szakszervezet 10 ezer munkavállaló érdekét hivatott védeni a befizetett tagdíjért cserébe, ami a tavalyi évben több mint 300 millió forint volt.
Miután információt kaptunk róla, először a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-Főkapitányságtól kérdeztük meg, tényleg folyik-e eljárás az Audi Hungária Független Szakszervezet tevékenységével kapcsolatban. „Az Ön által említett eset kapcsán a Győri Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt. A folyamatban lévő nyomozásról az eljárás jelenlegi szakaszában nem áll módunkban bővebb információt adni” – válaszolta a megyei főkapitányság.
Ezután megkerestük az Audi Hungária Független Szakszervezetet vezetőségét. Arra voltunk kíváncsiak, milyen ügyben történt a feljelentés, mely szakszervezeti dokumentummal kapcsolatban merült fel a közokirat-hamisítás gyanúja, kihallgatták-e az eljárás során a szakszervezet valamelyik alkalmazottját, tisztviselőjét, vezetőjét. Illetve, hogy tájékoztatták-e a szakszervezet tagjait, illetve az Audi Hungária Zrt.-t erről az eljárásról. Minderről az AHFSZ felügyelő-bizottságának tagjait is megkérdeztük. Válasz azonban nem jött a kérdéseinkre.
Értesülésünk szerint a feljelentés, illetve a nyomozás és büntetőeljárás az Audi Hungária Független Szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es, a birosag.hu Civil Szervezetek Országos Névjegyzékének közzététel keresőjében megtalálható beszámolóival kapcsolatos.
Az ÁHFSZ 2020-as beszámolóját kétszer adták le. Először 2021. május 29-én, és ebben az akkori verzióban 92,6 millió forintos mínuszos, veszteséges adózott eredmény szerepel. Míg a 2022. szeptember 27-én leadott dokumentumban 93 ezer forint nyereség áll. (Mindez abból fakad, hogy az újabb beszámolóban csökkentették az anyagjellegű kiadás összegét 92,7 millióval.)
Hasonlóképp eltérések vannak a saját tőkénél is. A 2021 májusában leadott beszámoló 568 milliós, a 2022 szeptemberében közzétett második beszámoló viszont 468 milliós összegről beszél.
A 2021-es évre vonatkozó AHSZF-beszámolót beadás után kétszer is módosították, azaz összesen három változatot adtak le belőle.
A 2022. június 1-én leadott első beszámolóban az adózott eredménynél -366,5 milliós mínuszos, veszteséges összeg szerepel,
a 2022. szeptember 27-én beérkezett másodikban az adózott eredmény 234,2 millió veszteség,
a 2022. november 6-án leadottban pedig 233 millió mínusz olvasható.
Vagyis az első, illetve a módosított összeg(ek) között jelentős, nagyjából 133 millió eltérés van. (A szervezet idén még csak egyszer adta le a beszámolóját a 2022-es évre vonatkozóan, 2023. június 1-én, ebben az adózott eredmény 66,9 millió forint.)
További probléma lehet, hogy nem alkalmazott ezen beszámolóknál az Audi Hungária Független Szakszervezet könyvvizsgálót. Pedig a 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet 16. § (1) és (2) bekezdése, annak 2019. decemberi módosítása kimondja: „Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.”
Az AHFSZ-nek már a 2018-2019-es bevételi átlaga – 280 és 443 millió forint alapján 361 millió, s későbbi, 2020-as, és 2021-es bevétele is túllépi ezt a határt. Erre is rákérdeztünk a szakszervezet tisztségviselőinél, de hiába, ugyanis nem derült ki, hogy miért nem alkalmaztak könyvvizsgálót. (A könyvvizsgáló feladata annak eldöntése, illetve véleményezése, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e az azt leadó szervezet, cég, intézmény fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről.)
Válaszolt azonban az Audi Hungaria Zrt.: „Az említett ügyről az Audi Hungariának nincs hivatalos információja. Más szervezetekkel kapcsolatos szerkesztőségi értesüléseket vállalatunk alapvetően nem kommentál, így ezt sem”.
Elijeszti a befektetőket a magyar kormány – a német tulajdonú cementgyárak is célkeresztbe kerültek | atlatszo.hu
A magyar kormányzat a kommunikációjában sem titkolja, hogy bizonyos kiemelt fontosságú szektorokban növelni próbálja a hazai tőke arányát, és ezzel együtt az állami befolyást is. Van, hogy a kormány közvetlen tulajdonosként lépne fel, de olyanra is láttunk példát, ahol az állam egy közvetítő cégen keresztül akarja a hatalmát gyakorolni adott vállalatoknál.
Címlapkép: Németh Sándor, a Független Szakszervezet Sztrájkbizottságának elnöke sajtótájékoztatót tart a győri Audi Hungaria Zrt. épülete előtt 2019. január 18-án. A sztrájkbizottság felhívására dolgozók kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a sikertelen bértárgyalások miatt. Az érdekképviselet követelései tartalmazzák, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék, úgy, hogy az alapbért kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg (fotó: MTI/Krizsán Csaba) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/09/kozokirat-hamisitas-gyanujaval-folyik-nyomozas-a-gyori-audi-szakszervezetenek-penzugyi-beszamoloi-miatt/ | https://web.archive.org/web/20231207154559/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/09/kozokirat-hamisitas-gyanujaval-folyik-nyomozas-a-gyori-audi-szakszervezetenek-penzugyi-beszamoloi-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozokirat-hamisitas-gyanujaval-folyik-nyomozas-a-gyori-audi-szakszervezetenek-penzugyi-beszamoloi-miatt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-09 00:00:00 | [] | [
"Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ)"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"könyvvizsgálás",
"szakszervezet"
] | [] |
57,415 | Ahogy most kinéz, nem kell félniük a korruptaknak a hazai korrupcióellenes intézményektől | Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet. | olvasási idő
5 perc
megjelent
2023.06.04. 06:15
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet. | https://m.hvg.hu/360/20230604_korrupcio_kozbeszerzes_HVG_Integritas_Hatosag_Korrupcioellenes_Munkacsoport | https://web.archive.org/web/20240128102048/https://m.hvg.hu/360/20230604_korrupcio_kozbeszerzes_HVG_Integritas_Hatosag_Korrupcioellenes_Munkacsoport | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ahogy-most-kinez-nem-kell-felniuk-a-korruptaknak-a-hazai-korrupcioellenes-intezmenyektol | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-04 08:15:00 | [] | [
"Integritás Hatóság",
"Korrupcióellenes Munkacsoport"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás",
"közadat"
] | [] |
57,416 | Tavaly is Magyarországon találta a legtöbb szabálytalanságot az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF | Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország. | 2022-ben 15 vizsgálatot indítottak magyar csalásgyanús ügyekben, ebből 10 esetben végződött az eljárás azzal, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Mindkét szám a legmagasabb adat és ez nem csak az EU-s tagállamokat jelenti, hanem azokat az országokat is, ahol az uniós forrásokat felhasználják. Így a balkáni országok, vagy Türkmenisztán, Banglades, Afganisztán, Ukrajna, de Uganda és Zambia is a listán szerepel. Az előbb említett országokban összesen három bűncselekmény-gyanút fedeztek fel.
A jelentésben nincs elérhető információ arról, hogy ezek a magyar esetek pontosan mit takarnak, mennyi volt az összértékük, és mennyit kellett visszafizetni az uniós költségvetésbe.
Még két összevetésben szintén az élen áll Magyarország. Az egyik az OLAF által észlelt szabálytalanságokat érinti az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén a 2018–2022 közötti időszakban. Itt 18 szabálytalanságot tártak fel, amely az összes forrás 0,53 százalékát érintette.
A másik pedig azoknak a pénzügyi szabálytalanságokat jelenti, ahol a saját források rovására elszenvedett károkat vizsgálják, ami jellemzően a vám- és adóbevételekkel kapcsolatos cselekményeket takarja. Az elmúlt négy évben ugyan csak tíz ilyen esetet tártak fel, ez azonban az összes bevétel 18 százalékát jelenti. Összehasonlításképpen: a második helyen Görögország áll, 13,6 százalékkal. Másképpen: a legtöbb szabálytalanságot Belgiumban fedték fel, a 41 eset azonban a bevételeknek csak a 0,72 százalékát érintette.
Összességében az OLAF 2022-es vizsgálati eredményeit a következőkben lehet összegezni: | https://m.hvg.hu/eurologus/20230606_Tavaly_is_Magyarorszagon_talalt_a_legtobb_szabalytalansagot_az_unios_csalasellenes_hivatal | https://web.archive.org/web/20231216001904/https://m.hvg.hu/eurologus/20230606_Tavaly_is_Magyarorszagon_talalt_a_legtobb_szabalytalansagot_az_unios_csalasellenes_hivatal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-is-magyarorszagon-talalta-a-legtobb-szabalytalansagot-az-unios-csalasellenes-hivatal-az-olaf | HVG | hungarian-news | 2023-06-06 19:02:00 | [] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
57,417 | Orbán Viktor családjának látható vagyona hamarosan átlépheti a 100 milliárdot | A miniszterelnök édesapjának bányászati cége, a Dolomit Kft. rekordárbevételt ért el tavaly, vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletei viszont még a bányáknál is több pénzt termelnek. | Gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja – írja a g7. Tíz-tizenöt éve a miniszterelnök családtagjai néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, az utóbbi években viszont már rendszeresen pármilliárd forintos bevételt könyvelhetnek el, és a lap szerint a mostani tendenciák alapján úgy tűnik, hogy
belátható időn belül a család látható vagyona eléri majd a 100 milliárdot is.
Az Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló bányászati cég, Dolomit Kft. elég jól meglovagolta a 2022-es évet; az alapanyagok drágulása és az építőipar szárnyalása eleve kedvezett a kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatoknak, így a Dolomit Kft.-nek is. Tavaly rekordárbevételre tett szert a cég, megközelítették a 6 milliárd forintot, a profit pedig átlépte a 2 milliárdot. Ehhez persze, az is kell – írja a lap –, hogy a Dolomit Kft. sokat szállít állami beruházásokra is. A jól futó bányacégről a hvg.hu is írt részletesen:
A nyereséget kifizették osztalékként a tulajdonosoknak, Orbán Győzőre több mint egymilliárd forint jutott a profitból. A g7 megjegyzi, hogy míg korábban inkább az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt években már Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletei termelnek több pénzt.
Az ingatlan-adásvétellel foglalkozó, de egyébként egy nagyobb cégcsoportot összefogó vagyonkezelőként működő BDPST Zrt. összesen közel 22 milliárd forintos nyereséget csinált tavaly. Az elmúlt két évben pedig Tiborcz összesen valamivel több mint 2 milliárd osztalékot vett ki a cégből. Tiborcz érdekeltségeinek szárnyalásáról a hvg.hu itt írt bővebben:
Az idei A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány közel 70 milliárd forintra becsülte Tiborcz vagyonát, ám ekkor még nem lehetett ismerni a BDPST 2022-es, kiugró számait.
Nem minden családtag vállalkozásának hozott azonban szerencsét a 2022-es év az üzletben. A miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel bababoltja például veszteséges lett, erről itt írtunk bővebben: | https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Orban_Viktor_csaladjanak_lathato_vagyona_atlepheti_a_100_milliardot | https://web.archive.org/web/20230603025512/https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Orban_Viktor_csaladjanak_lathato_vagyona_atlepheti_a_100_milliardot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-csaladjanak-lathato-vagyona-hamarosan-atlepheti-a-100-milliardot | HVG | hungarian-news | 2023-06-02 09:30:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Dolomit Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,418 | A Mediaworks profitja megduplázódott tavaly, a TV2-é harmadára csökkent | Csalódnia kellett annak, aki azt gondolta, hogy a kormánybarát médiánál az osztalék fizetése a legfontosabb. | Több, mint kétszeresére növelte a profitját egy év alatt a Mediaworks: a 2021-es 1,97 milliárd forint után 2022-t már 4,78 milliárd forint nyereséggel zárta. A kormánybarát médiabirodalom egyik központi cége az árbevételét 47,7-ről 56 milliárd forintra növelte, az „egyéb bevételek” sor 2-ről 7,4 milliárd forintra nőtt, így az is belefért, hogy az anyagköltség 7,1-ről 10,5 milliárdra emelkedjen.
A béreken viszont spóroltak: a 2021-es 14,9 után már csak 14,8 milliárdot fizettek ki. Pedig a dolgozóik számát még növelték is, 1927 helyett 2047 embert foglalkoztattak.
A cégvezetés úgy döntött, hogy osztalékot nem vesz ki.
Közzétette a beszámolóját a TV2 is: az egy évvel korábbi 3,4 milliárddal ellentétben most már csak 1,19 milliárd forint profit jött ott össze. Az árbevétel 1,1 milliárd forinttal csökkent, és ugyan az anyagjellegű ráfordításokon megspóroltak 1,9 milliót, a bérekre pedig csak 650 millióval többet költöttek, így is csökkent a profit. Osztalékot itt sem vettek ki. | https://hvg.hu/kkv/20230601_Mediaworks_TV2_beszamolo | https://web.archive.org/web/20231112202643/https://hvg.hu/kkv/20230601_Mediaworks_TV2_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mediaworks-profitja-megduplazodott-tavaly-a-tv2-e-harmadara-csokkent | HVG | hungarian-news | 2023-06-01 05:09:00 | [] | [
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"TV2"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
57,419 | Mészáros Lőrinc újabb többmilliárdos osztalékkivételére derült fény | A leggazdagabb magyar ezúttal a felerészben általa tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t csapolta meg több mint 2,3 milliárd forinttal. | Miközben egy sor hazai cég a nehéz körülmények miatt veszteséges tavalyi működésről számol be a napokban, Mészáros Lőrinc cégei parádéznak. Most éppen a felerészben a 660 milliárd forintos vagyonával leggazdagabb magyar, felerészben pedig egy szekszárdi illetőségű szakmai üdvöske, Keszthelyi Erik tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-ről derült ki, hogy milyen jó évet hagyott maga mögött.
Értékesítésének a 9,4 milliárd forintot közelítő 2022. évi nettó árbevétele csaknem 28 százalékkal haladta meg a 2021-est, ami szinte a duplája a 14,5 százalékos tavalyi átlagos inflációnak. A forgalom túlnyomórészt belföldi biztosítóktól befolyt jutalék bevételből állt – derül ki az éves beszámoló kiegészítő mellékletéből.
Üzleti tevékenységének az eredménye pedig a forgalomnál is jobban, majdnem 40 százalékkal, 6,2 milliárd forint közelébe rakétázott. Annak ellenére, hogy a Hungarikum anyagi jellegű ráfordításai – a szinte valamennyi céget jellemző tendenciába tökéletesen illeszkedve – is kilőttek, azok a 27,5 százalékos emelkedést követően viszont „csak” 2,4 milliárd alatt maradtak, míg a személyi jellegű ráfordításai még ha minimális mértékben is, de a tavalyelőttinél alacsonyabbak lettek, elmaradva az 1,2 milliárdtól.
Ebből csaknem 1 milliárd volt bérköltség, ami a 99 fős éves átlagos statisztikai létszámra vetítve havi 830 ezer forintos bruttó fizetésnek felel meg.
Ennél jóval többet kapott a vezérigazgatói teendők ellátásáért Keszthelyi Erik, ő 2022-ben 45 millió forintot vihetett haza, azaz havonta több mint 3,7 milliót.
Igazán a pénzügyi műveletein kaszált jóval nagyobbat 2022-ben a Hungarikum, mint 2021-ben. Közel egy milliárd forintot, miközben tavalyelőtt még szinte alig szerepel ezen a soron plusz, mindössze 42 ezer forint.
A mindezek következtében összejött 7,1 milliárd forintos – a 2021-est 60 százalékkal meghaladó – eredményből a közel félmilliárdos adó levonása után is maradt 6,65 milliárdnyi tiszta profit. Amelyből összesen 4,7 milliárddal honorálta magát a két tulajdonos, Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik tehát fejenként 2,35 milliárddal gazdagodott. Nagy ugrás ez a tavalyelőtti évhez képest, amikor egyetlen fillér osztalékot sem vettek fel, hallgatva a Magyar Nemzeti Bank tanácsára.
Megtehették, a cég saját tőkéje ugyanis a múlt év végén 11,75 milliárdra rúgott – szinte hajszálra ugyanannyira, mint egy évvel korábban –, miközben a kötelezettségei 10 milliárd alatt maradtak, ezek nagyjából fele-fele rövid, illetve hosszú lejáratú. A Hungarikum két hitellel is tartozik az MBH Bank Zrt.-nek, ezek egy éven túl lejáró része 2022 végén 4,85 milliárd forint volt, míg az éven belüli 3,1 milliárd.
A Hungarikum 2022 végén már több mint egy tucatnyi leányvállalattal rendelkezett. Közülük a legnevesebb a Budapesti Értéktőzsdén szereplő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., amelyben meglévő részesedését tavaly az alkuszcég 58 százalék fölé növelte. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-ujabb-tobbmilliardos-osztalekkivetelere-derult-feny.html | https://web.archive.org/web/20230928065331/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-ujabb-tobbmilliardos-osztalekkivetelere-derult-feny.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-ujabb-tobbmilliardos-osztalekkivetelere-derult-feny | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-07 09:47:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.",
"MBH Bank Nyrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"biztosítók/biztosítás",
"hitelezés"
] | [] |
57,420 | Több mint félmilliárdot sem sajnált földvásárlásra Orbán Ráhel | A miniszterelnök lányának napokban nyilvánosságra került földterület-vásárlása csak a teljes beszerzés kisebbik részét jelentette. Rátaláltunk ugyanis egy újabb hirdetményre, melyben még több ingatlanról van szó. | A napokban derítette ki az Átlátszó, hogy Orbán Ráhel olyan 34 hektárnyi szőlőt vásárolt meg, mely korábban az édesanyja birtokában is volt. A Sárazsadányban található ingatlanok döntő többségére a ma már a férje, Tiborcz István érdekeltségében lévő Patricius Borház Zrt.-nek van 2040-ig szóló haszonbérleti joga.
A 48 ingatlant magába foglaló "csomagot" Kántor Andrea Erzsébettől vásárolta meg Orbán Ráhel 237 millió forintért. Az eladó a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa. Ez a cég anno édesanyja, Lévai Anikó résztulajdonában állt, és az Élet és Irodalom (ÉS) tényfeltáró cikksorozata tette híressé közel húsz éve annak kapcsán, hogy 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el - írta az Átlátszó.
A hirdetményként kifüggesztett szerződésből még az is kiderült, hogy a területekre jelzálog van bejegyezve 540 millió forint értékben az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. részére (amely cég Mészáros Lőrinc jó barátja, Vida József volt Takarékbank-vezér tulajdonában van - a szerk.), ám a jelzálog törlési engedélye már letétbe van helyezve. További 260 millió forint értékben a május 1-jén az MKB Bankkal összeolvadva az MBH Bankot alkotó Takarékbank Zrt. terhelte meg a földeket, ezt a szerződés szerint 2025. március 31-ig kell kifizetnie az eladónak.
Ez csak a jéghegy csúcsa volt
Orbán Ráhel tehát 237 millió forintért jutott hozzá 34 hektárnyi - 48 helyrajzi számon szereplő - földterülethez, ám ez egy másik hirdetmény alapján csak a beszerzés kisebbik része volt.
A már részletezett szerződéskötéssel egy napon - 2023. március 31-én - ugyanis egy másik kontraktus is megköttetett. A kormányfő lánya azonban ezúttal nem Sárazsadányban, hanem Tokajban, Mádon, Bodrogkeresztúron és Bodrogkisfaludon is bevásárolt: hozzájutott szőlőhöz, réthez, legelőhöz, néhány ingatlanon gazdasági épület is található. A pakettben szerepel még kivett út, járási mintatér, községi mintatér, valamint kivett vízmosás, kivett kopárság és kivett saját használatú út is. Az összesen 98 helyrajzi számon található ingatlanok mind Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területek helyezkednek el.
A 98 változó nagyságú terület vételára - mely összesen 45,67 hektárt tesz ki - valamivel több mint 327 millió forint volt - találtunk rá a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal által a törvényi előírásoknak megfelelően közzétett adásvételi szerződésre.
A kifüggesztés április 27-én történt meg, az elővásárlási joggal rendelkező magyar államnak 60 napja van nyilatkozni, vagyis június 27-ig.
Ezek az ingatlanok is jelzáloggal terheltek:
az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. részére 540 millió forint van bejegyezve a területekre,
a Takarékbank Zrt. (vagyis immár annak jogutódja, az MBH Bank) részére pedig 314,57 millió forint.
Utóbbival kapcsolatban egyébként itt is az eladó azt vállalta, hogy azt az adásvételi szerződés aláírását követő két éven belül, tehát 2025. március 31-ig rendezi. Az előbbi jelzálog kapcsán pedig a törlési engedély letétbe van helyezve.
És ha már említésre került az eladó, akkor érdemes kitérni a személyére is pár gondolat erejéig. Orbán Ráhel ezt az ingatlancsomagot Molnár Pétertől vásárolta meg, aki nem más, mint a Patricius Borház Zrt. vezérigazgatója. Emellett tulajdonosa a Tokaj Nobilis Bt.-nek és korábban az Arany Dűlők Kft., valamint a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. operatív irányításáért is felelős volt. | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/tobb-mint-felmilliardot-sem-sajnalt-foldvasarlasra-orban-rahel.html | https://web.archive.org/web/20230928071933/https://mfor.hu/cikkek/agrarium/tobb-mint-felmilliardot-sem-sajnalt-foldvasarlasra-orban-rahel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-felmilliardot-sem-sajnalt-foldvasarlasra-orban-rahel | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-09 09:54:00 | [
"Lévai Anikó",
"Molnár Péter",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Patricius Borház Zrt.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sárazsadány",
"Tokaj"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"mezőgazdaság"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
57,421 | Hadházy Ákos megint talált valamit: a kormány egyik kedvenc üzletembere többszáz milliárdot kaszál Zuglóban | Egy jól eldugott szerződés szerint az állam valahol talált 244 milliárd forintot a Bosnyák téri beruházás átvételére. | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései között bukkant rá arra az iratra, amely szerint megveszik a Bosnyák tér mögött, a helyi lakosok és az önkormányzat tiltakozása ellenére is megindított ingatlanberuházást a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-től.
A szerződés értéke 244 milliárd forint, ez Hadházy szerint nagyságrendileg megfelelne a pedagógusok által követelt béremelés értékének.
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. a Bayer Construct leánycége, amelynek a NER egyik kedvelt vállalkozója, Balázs Attila a fő tulajdonosa. A cég beszámolója szerint a Bayer tavaly a legfontosabb építőipari és ingatlanos cégek közé emelkedett az országban, a profitot azonban a "rossz időkre készülve" benne hagyták a tulajdonosok a cégben.
Hadházy Ákos szerint a zuglóiak számára többszörösen hátrányos ügyletre azért lehetett szükség, mert az emelkedő költségek és a magas kamatok miatt a cég "nagy bajban lehet". | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/hadhazy-akos-megint-talalt-valamit-a-kormany-egyik-kedvenc-uzletembere-tobbszaz-milliardot-kaszal-zugloban.html | https://web.archive.org/web/20230609073557/https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/hadhazy-akos-megint-talalt-valamit-a-kormany-egyik-kedvenc-uzletembere-tobbszaz-milliardot-kaszal-zugloban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-megint-talalt-valamit-a-kormany-egyik-kedvenc-uzletembere-tobbszaz-milliardot-kaszal-zugloban | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-09 10:06:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Zuglói ingatlanfejlesztés állami megvásárlása"
] |
57,422 | Felfüggesztettet kapott az a hat végrehajtó, akik elismerték, hogy Schadltől pénzért cserébe kapták a pozícióikat | Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak, valamint öt évig eltiltották a végrehajtástól azok a vádlottakat, akik korábban már beismerték bűnösségüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-perben. Az ügy egyik mellékszálának kisebb halait szintén felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték csütörtökön. | Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak, valamint öt évig eltiltották a végrehajtástól azok a vádlottakat, akik korábban már beismerték bűnösségüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-perben. Az ügy egyik mellékszálának kisebb halait szintén felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték csütörtökön.
A Fővárosi Törvényszéken az ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartották meg. Még februárban, az első három napon arról kérdezték a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
Itt hétből hat vádlott elismerte, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar időközben lemondott elnöke, Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, az igazságügyi miniszter helyetteséhez, Völner Pál államtitkárhoz fordult.
A vád szerint – amiket a vádlottak a beismerő vallomásukkal elismertek – ilyen számokkal zajlottak a bizniszek:
Szabó Balázs vádlott vállalta, hogy a kinevezéséért cserébe az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot adott át Schadl Györgynek.
Majorosi Eszter vádlott a kinevezésért cserébe összesen 254,8 millió készpénzt juttatott el Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnöke pedig havonta egymillió forintot vissza is adott neki.
Forrai Miklós vádlott összesen 197,8 millió forintot adott Schadl Györgynek, cserébe a kinevezéséért. Schadl nála sem maradt hálátlan, Forrai havonta 1,8-3 millió forintokat kapott vissza tőle.
Oszlányi Ákos Döme vádlott összesen 78 milliót juttatott el Schadlnak, cserébe kapott tőle havonta 750 ezer forintot.
Nagy Gábor vádlott a kinevezéséért cserébe 42,6 millió forintot adott Schadlnak, aki meg havonta 1 millió forint feletti összegeket adott neki vissza.
Varga Levente Árpád vádlott összesen 101,5 millió forintot juttatott el Schadl Györgynek, aki meg közel 30 milliót adott neki vissza.
Több védő az ítélet előtt azt kérte a bíróságtól, védenceiket ne tiltsák el a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól, és szabjanak ki az indítványozott ötmilliós pénzbüntetésnél kevesebbet. A vádlottak az utolsó szó jogán annyit mondták, megbánták a tetteiket.
A csütörtöki ítélettel mind a hat végrehajtó három-négy év felfüggesztett börtönbüntetést és öt-ötmillió forintos pénzbüntetést kapott, emellett öt évig eltiltották őket a végrehajtói munkától (azt ugyanis a bíróság nem tartotta arányosnak, hogy minden jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltsák őket).
Egyetlen végrehajtó maradt már csak a vádlottak padján, aki nem ismerte el bűnösségét, Csiszár Éva vádlott. Az ő ügye büntetőperben folytatódik tovább a bíróságon.
A végrehajtókon kívül februárban bűnösnek vallotta magát P. Márton vádlott is, aki jogászként dolgozik és Schadl ismerőse. Ezzel pedig elismerte, hogy összekötötte az egyik olyan szereplőt Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki. Ahogy ő fogalmazott korábban, „azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette”. A vádlott szintén felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kapott csütörtökön a bíróságtól, azzal a megjegyzéssel, hogy őt „előzetes mentesítésben részesítik”, magyarán nem lesz priusza.
A végrehajtói kar egykori hivatalvezetője, P. Béla is beismerte korábban a bűnösségét abban, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. Az utolsó szó jogán azt mondta, „nagyon sajnálom, hogy nem voltam erős, amikor erősebbnek kellett volna lennem, megbántam”. Ő pénzbüntetést kapott a bíróságtól, valamint tíz évig eltiltották őt a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól.
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Egy építési vállalkozó, B. László abban ismerte be a bűnösségét, hogy segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt a túlépített nyaralójára. A bíróság őt szintén felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélte.
De az a P. Béla nevű vádlott is beismerte a bűnösségét, aki a kormányhivatal részéről intézte el az engedélyt arra a bizonyos siófoki nyaralóra, ő is felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott csütörtökön a bíróságtól, valamint hét évre eltiltották őt a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól.
A bíró több vádlottnál enyhítő körülménynek tartotta az időmúlást, a kiskorú gyerekek nevelését, egyiküknél pedig a betegséget is. De egyikük ítélete sem jogerős, mert az ügyészség szinte mindenkinél súlyosítást kért (hosszabb felfüggesztett büntetést a három-négy évnél), valamint magasabb pénzbüntetéseket, a két P. Bélánál pedig végleges eltiltást a foglalkozástól. És a vádlottak is fellebbeztek, enyhítésért.
Az ügy vádiratban is megjelenő legnagyobb halai, maga Schadl György és Völner Pál is ártatlannak vallotta magát a perben, a dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen már beismerték a bűnösségüket. A megmaradt vádlottak ügyei büntetőperben folytatódnak tovább a bíróságon, ami még májusban elindul.
A már egy ideje letartóztatásban ülő Schadl pár napja lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását. Közben a kormánypárti képviselők olyan javaslatot nyújtottak be az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának, amivel megakadályoznák, hogy a végrehajtói kar tagsága a tisztújító közgyűlésen újra Schadl Györgyöt válassza elnöknek.
Ebben a cikkben korábban összeszedtük, honnan indult a Schadl–Völner-ügy, az alábbi videóban pedig arról kérdeztük a bíróságon Schadl Györgyöt, ki az a Tóni, Barbara és Ádám, akiket egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, Schadlnek bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Rogán egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”. | https://telex.hu/belfold/2023/05/04/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-beismeres-itelet | https://web.archive.org/web/20230505141838/https://telex.hu/belfold/2023/05/04/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-beismeres-itelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettet-kapott-az-a-hat-vegrehajto-akik-elismertek-hogy-schadltol-penzert-cserebe-kaptak-a-pozicioikat | Telex | hungarian-news | 2023-05-04 10:35:00 | [
"Majorosi Eszter",
"Schadl György",
"Szabó Balázs (végrehajtó)"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,423 | Volt olyan, aki 800 ezer forint kenőpénzt fizetett egy nyelvvizsgáért | Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként több százezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt – közölte a Budapest Környéki Törvényszék honlapján kedden. | Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként több százezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt – közölte a Budapest Környéki Törvényszék honlapján kedden.
Az eljárás adatai szerint a felsőoktatásról szóló törvények alapján az egyetemi és főiskolai oklevelek megszerzésének feltétele egy idegen nyelvű középfokú komplex vizsga letétele volt a vádbeli időszakban. Továbbá a honvédségről, a közszolgálati tisztviselőkről, a NAV-ról, az igazságügyi alkalmazottak és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabályok alapján angol, német és francia nyelvvizsgával rendelkező személyek nyelvpótlékra jogosultak attól függetlenül, hogy használják-e a nyelvet.
2002-ben már létezett egy csoport, amely más bűncselekmények mellett akkreditált nyelvvizsga-bizonyítványok vesztegetéssel történő megszerzésére specializálódott. Akiknek nyelvvizsgára volt szükségük, azoknak felajánlották, hogy kenőpénzért biztosítják az írásbeli és laborfeladatok megoldását, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgázók nyelvtudásától függetlenül olyan pontszámot fognak nekik adni, amellyel megfelelnek a vizsgán. A vizsgákon részt vevők előre ismert feladatokat oldottak meg, illetve előre egyeztetett kérdésekre adtak választ – írta az MTI.
A papírok megszerzését Pest megyei és budapesti nyelviskolák dolgozói is segítették. Ezzel a módszerrel több mint egy évtizeden keresztül biztosították kenőpénzért a sikeres nyelvvizsgát ügyfeleiknek. A vádlottak elsősorban nyelvvizsgaközpontok alkalmazásában álltak. Közvetítőkön keresztül kerestek fel olyan személyeket, akik főként angol vagy német nyelvből, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát akartak tenni.
Egy komplex vizsgáért 2002 után legalább 215 ezer forintot kértek a vizsgázótól, de volt, aki ennek az összegnek a négyszeresét fizette ki.
A Monori Járásbíróság 2021. szeptember 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása miatt 2 év – 3 év próbaidőre – felfüggesztett börtönnel, pénzbüntetéssel, a nyelvvizsgáztatástól mint foglalkozástól végleges eltiltással és 27 millió 580 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta.
További 19 vádlott esetében az elsőfokú bíróság – személyenként eltérő módon – megállapította többrendbeli vesztegetés elfogadását, vesztegetést, befolyással üzérkedést, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást, illetve részben felbujtóként elkövetett befolyással üzérkedést, és e vádlottakat másféltől két évig terjedő felfüggesztett börtönre, pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte.
A bíróság mind a 120 vádlottnál vesztegetési cselekményben hozott elmarasztaló ítéletet, mindemellett több vádlottal szemben megállapította a befolyással üzérkedést, illetve a közokirat-hamisítást, ezért pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte, illetve megrovásban részesítette. Egy vádlottat felmentett a vád alól.
Kedden a Budapest Környéki Törvényszék hozott másodfokú, jogerős ítéletet 87 vádlott ügyében, akik vizsgánként 150 ezer és 800 ezer forint közötti összegért adták a nyelvvizsgamegoldásokat ügyfeleiknek. Így összességében több ezren jutottak vesztegetéssel nyelvvizsga-bizonyítványhoz. A törvényszék az elsőfokú ítélet minősítéseit helyenként pontosította, illetve járulékos kérdésekben megváltoztatta, ám az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket maradéktalanul helybenhagyta. | https://telex.hu/belfold/2023/05/09/nyelvvizsga-korrupcio-itelet | https://web.archive.org/web/20230509175046/https://telex.hu/belfold/2023/05/09/nyelvvizsga-korrupcio-itelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-olyan-aki-800-ezer-forint-kenopenzt-fizetett-egy-nyelvvizsgaert | Telex | hungarian-news | 2023-05-09 10:51:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
57,424 | Szexért cserébe írta fel a fogyáshoz is használt diabéteszgyógyszert a nyíregyházi orvos | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 43 éves budapesti nő ellen, valamint vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 48 éves nyíregyházi háziorvossal szemben, írja a police.hu. | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 43 éves budapesti nő ellen, valamint vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 48 éves nyíregyházi háziorvossal szemben, írja a police.hu.
A nyomozás adatai szerint a nő 2023. március 6-án felvette a kapcsolatot a háziorvossal, akinek szexuális szolgáltatását ajánlotta fel cserébe azért, hogy orvosi vényre felírjon neki egy fogyását elősegítő gyógyszert, amelyre ő nem jogosult, mivel azt cukorbetegek kezelésére alkalmazzák. Az orvos a nő ajánlatát elfogadta, és eleget tett a kérésének annak ellenére, hogy nem tartozott az ellátási körzetébe, valamint a kért gyógyszer felírására háziorvosként nem volt jogosult.
A gyógyszert – normatív támogatott formában – e-receptre felírta, amit 2023. március 7-én ki is váltottak. A nyomozók kutatást tartottak a nő budapesti lakásában, ahol megtalálták és lefoglalták az orvosi vényre kiváltott gyógyszert.
A rendőrök a nőt és a férfit gyanúsítottként kihallgatták, vallomást egyikük sem tett. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem történt, a büntetőeljárás alatt mindketten szabadlábon védekezhetnek. | https://telex.hu/belfold/2023/05/11/szemaglutid-cukorbetegseg-diabetesz-gyogyszer-nyiregyhazi-haziorvos-szexualis-szolgaltatas-vesztegetes | https://web.archive.org/web/20230718152934/https://telex.hu/belfold/2023/05/11/szemaglutid-cukorbetegseg-diabetesz-gyogyszer-nyiregyhazi-haziorvos-szexualis-szolgaltatas-vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szexert-cserebe-irta-fel-a-fogyashoz-is-hasznalt-diabeteszgyogyszert-a-nyiregyhazi-orvos | Telex | hungarian-news | 2023-05-11 11:05:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy"
] | [] |
57,425 | Zavarosan elköltött 819 671 398 forintot és a NER-rel jó viszonyt ápoló milliárdosokat találtunk | Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy „építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”. | Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy
„építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”.
Az egyik képen látható egy „köszönőtábla” fotója, és arról, ha nehezen is, de leolvasható, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) milyen kódszámú projektjéről van szó. Erről: GINOP-2.1.1-15-2016-01076.
Egy gyors keresés a neten – és innentől válik igazán zavarossá a dolog. Az kiderül ugyan, hogy az ilyen kódszámú projektnek az „akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása” a fő célja, csakhogy innentől mintha a mi világunkba a multiverzum egy másik szelete is betolakodna. Úgy tűnik ugyanis, hogy ez a program egyszerre két helyszínen is megvalósult.
Szívbetegek, szívkórház, logikus
Ha a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának honlapján olvasható információkból indulunk ki, akkor ez a helyzet:
„GINOP-2.1.1-15-2016-01076
Akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása, és a betegcsoport stressz fiziológiás/patológiás vonatkozásainak vizsgálata, »Stress-AMI«
Megvalósítási helyszín: MHEK Honvédkórház, Balatonfüred.
Vizsgálatvezető: Dr. habil. Kósa István” (A professzor szerepel az SZTE ÁOK belső munkatársai között is, de osztályvezető főorvos a balatonfüredi szívkórházban is.)
Ez nem is tűnik hülyeségnek, aki egy kicsit is jártas – akárcsak kényszerből, egy szívbeteg hozzátartozó miatt – a kardiológia világában, az valószínűleg ismeri a balatonfüredi szívkórházat is. Hadházy is megjegyzi ezt, amikor kifogásolja a „kutatóközpont” építését, mondván: „néhány utcával odébb ott a sok évtizede Balatonfüreden működő szívszanatórium”.
Egy helyszín helyett két másik helyszín
Csakhogy ha tovább böngészünk a Google-találatok között, azt látjuk, hogy ennek a projektnek a nyertese nem az állami intézmény – és itt már más a helyszín is. Az Ultra Projekt Kft. honlapján ugyanis (ezt a weboldalt Hadházy is belinkeli a posztjába) az alábbi olvasható:
PROJEKT ADATAI
Projekt címe: AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMÁN ÁTESETT BETEGEK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS KEZELÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA
Projekt azonosítószáma: GINOP-2.1.1-15-2016-01076
Kedvezményezettek:
ULTRA PROJEKT Építőipari és Szolgáltató Kft.
HÍD TRANSZ Építőipari és Szolgáltató Kft.
Somogyi Udvar Szolgáltató Kft.
Helyszín: 8230 Balatonfüred, belterület 122/4 hrsz, 8630 Balatonboglár, Bercsényi u. 2.
Összköltség: 1 596 854 397 Ft
Támogatás összege: 819 671 398 Ft
Mint két tojás, a két GINOP-kód olyan. Sőt, mint ugyanaz a tojás kétszer – hiszen betűről betűre, számról számra megegyeznek. Ezek szerint tehát három ingatlanos magáncég nyert néhány százezer forint híján 820 millió forintnyi támogatást arra, hogy… Hogy mire is?
A helyzet nem lett egyszerűbb. Bár a projekt címe néhány szóval rövidebb, mint a szívkórházé, az átfedés nem elhanyagolható. Azt nem zárhatjuk ki, hogy az állami egészségügyi intézmény és a három ingatlanberuházó közösen nyerte el az uniós támogatást a projektre – pénteken telefonon a szívkórház központi számán, illetve Kósa professzor szegedi egyetemi és balatonfüredi kórházi számán is hiába próbálkoztunk, majd emailben küldtünk kérdéseket –, bár az továbbra is furcsa, hogy miért kellett ehhez egy önálló ingatlanberuházás.
Amit viszont tudni lehet: a három magáncég közül legalább kettő a NER-rel gyakorta üzletelő Apáthy család közvetlen vagy közvetett érdekeltségébe tartozik: a Somogyi Udvar Kft. két cégen keresztül 60 százalékban Apáthy Endre Árpádé, míg a tavaly októberben HT Property Kft.-nek átkeresztelt Híd Transz Kft. 90 százalékban Apáthy Zoltán Endréé.
A HT Property Kft.-nek egyébként a cégadatok szerint hat telephelye van, ezek közül egy-egy az a balatonboglári és balatonfüredi cím, amely az Ultra Projekt Kft. honlapja szerint a csaknem 1,6 milliárd forintos beruházás két helyszíne volt. Különösnek nem mondható módon a Somogyi Udvar Kft.-nek is van két telephelye, az egyik épp Balatonbogláron, a másik épp Füreden – ugyanezeken a címeken.
A harmadik cég, amely a honlapon még Ultra Projekt néven fut, de 2021. január 29-e óta EFM Egészségügyi Szolgáltató Kft.-nek hívják, látszólag nem Apáthyéké: a cégnyilvántartás adatai szerint 2022 augusztusa óta azé a László Györgyé, akinek az Apáthy családdal való közös üzleteit bővebben taglalja a fentebb linkelt Átlászó-cikk (a kapcsolatra utal az is, hogy ennek a cégnek is telephelye mind a balatonboglári, mint a balatonfüredi cím). És akinek az aláírásával érkezett is egy nyilatkozat lapunkhoz néhány órával azután, hogy próbáltuk kibogozni, mit is talált Hadházy Ákos.
A nyilatkozat szerint semmit.
„Képviselő úr szándékosan csúsztat vagy súlyosan téved, amikor valótlanul állítja, hogy az »Akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása« uniós projektet »elcsalták«, és hogy az Európai Unió támogatásából »kutatóintézetnek álcázott lakások épültek« volna”
– írja válaszában László György.
Az épületben a válasza szerint „két külön beruházásként, elkülönített költségvetésből valósult meg a kutatóközponthoz kapcsolódó pályázat, illetve a 16 lakás és parkoló építése. A két külön beruházás fizikailag elhatárolt, külön bejárattal rendelkezik”.
Szerinte a konzorcium a szívműtéten átesett betegek rehabilitációjához kapcsolódó pályázati vállalásait megvalósította. „A pályázati támogatás utolsó részletének kifizetése előtt a támogatott beruházás elkészültét helyszíni ellenőrzésen is vizsgálták és jóváhagyták, a pályázati forrásokkal 2021-ben, a számlák benyújtásával az elszámolás szabályosan megtörtént” – érvel.
A beruházás úgynevezett bokrétaünnepségén a helyi tévének is nyilatkozott László György arról, hogyan működik majd az egészségközpont, ebben is említette, hogy a szívkórházzal együttműködnek majd.
Azt, hogy kutatás valóban történhetett, alátámasztani látszik az is, hogy a Magyar Kardiológusok Társaságának 2020-as tudományos kongresszusának programjában szerepel ez az előadás: Stressz és trombocyta funkció összefüggése akut koronária szindrómát és komplex kardiológiai rehabilitációt követően. A nyolcperces előadás tíz szerző munkájával állt össze, köztük van az Ultra Projekt és Híd Transz egy-egy képviselője, valamint a kutatási területen dolgozó szakemberek a füredi kórházból és más egészségügyi intézményekből.
László György mostani írásos nyilatkozata szerint az EU által támogatott beruházás helyszínén lévő magánlakások „a Támogató Hatóság által előzetesen engedélyezett módon, külön szerződés alapján, számlákkal igazolva, magánköltségvetési forrásból és bankhitelből épültek meg és kerültek értékesítésre”, és hogy a projekt teljes költségvetése 3 milliárd forint volt. | https://telex.hu/belfold/2023/05/12/hadhazy-akos-balatonfured-apathy-csalad-apathy-endre-szivkorhaz-ginop-europai-unios-tamogatas-egeszsegugyi-lakas-laszlo-gyorgy | https://web.archive.org/web/20230512192433/https://telex.hu/belfold/2023/05/12/hadhazy-akos-balatonfured-apathy-csalad-apathy-endre-szivkorhaz-ginop-europai-unios-tamogatas-egeszsegugyi-lakas-laszlo-gyorgy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zavarosan-elkoltott-819671398-forintot-es-a-ner-rel-jo-viszonyt-apolo-milliardosokat-talaltunk | Telex | hungarian-news | 2023-05-12 11:10:00 | [
"Apáthy Endre",
"Apáthy Zoltán Endre",
"László György"
] | [
"EFM Kft.",
"HÍD TRANSZ Kft.",
"HT Property Kft.",
"Somogyi Udvar Kft.",
"Ultra Projekt Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"építőipar"
] | [] |
57,426 | Felfüggesztette a MOK a háziorvost, aki szexért cserébe írhatott fel fogyáshoz is használt gyógyszert | A Magyar Orvosi Kamarában viselt tisztségeinek felfüggesztését kérte a kamarától egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvos május 12-én. A háziorvos azt írta a kamarának, hogy ellene a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya eljárást folytat, ezért kéri a vizsgálat lezárultáig tisztségeinek felfüggesztését. Ezzel az Országos Elnökség egyhangúlag egyetértett – írja az MTI-nek küldött közleményében a Magyar Orvosi Kamara. | A Magyar Orvosi Kamarában viselt tisztségeinek felfüggesztését kérte a kamarától egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvos május 12-én. A háziorvos azt írta a kamarának, hogy ellene a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya eljárást folytat, ezért kéri a vizsgálat lezárultáig tisztségeinek felfüggesztését. Ezzel az Országos Elnökség egyhangúlag egyetértett – írja az MTI-nek küldött közleményében a Magyar Orvosi Kamara.
Ahogy a hvg.hu írja, vélhetően arról a nyíregyházi orvosról lehet szó, aki szexért cserébe írhatott fel a fogyáshoz is használt diabéteszgyógyszert. Az ügyben egy 43 éves budapesti nő érintett, valamint a háziorvos.
A nyomozás adatai szerint a nő 2023. március 6-án felvette a kapcsolatot a háziorvossal, akinek szexuális szolgáltatását ajánlotta fel cserébe azért, hogy orvosi vényre felírjon neki egy fogyását elősegítő gyógyszert, amelyre ő nem jogosult, mivel azt cukorbetegek kezelésére alkalmazzák. Az orvos a nő ajánlatát elfogadta, és eleget tett a kérésének annak ellenére, hogy nem tartozott az ellátási körzetébe, valamint a kért gyógyszer felírására háziorvosként nem volt jogosult.
A gyógyszert – normatív támogatott formában – e-receptre felírta, amit 2023. március 7-én ki is váltottak. A nyomozók kutatást tartottak a nő budapesti lakásában, ahol megtalálták és lefoglalták az orvosi vényre kiváltott gyógyszert.
A rendőrök a nőt és a férfit gyanúsítottként kihallgatták, vallomást egyikük sem tett. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem történt, a büntetőeljárás alatt mindketten szabadlábon védekezhetnek. | https://telex.hu/belfold/2023/05/14/haziorvos-nyomozas-kamarai-tisztseg-felfuggesztes-mok | https://web.archive.org/web/20230514215833/https://telex.hu/belfold/2023/05/14/haziorvos-nyomozas-kamarai-tisztseg-felfuggesztes-mok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztette-a-mok-a-haziorvost-aki-szexert-cserebe-irhatott-fel-fogyashoz-is-hasznalt-gyogyszert | Telex | hungarian-news | 2023-05-14 11:18:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy"
] | [] |
57,427 | 30 milliós uniós támogatásból vett röntgengépeket egy őrző-védő cég oda, ahol Hadházy EU-pénzes csalást sejt | Újabb érdekességre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal a balatonfüredi beruházással összefüggésben, amiről a Telexen is beszámoltunk. Mint írtuk, a közel 820 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló kutatóközpont körül a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberek tűntek fel. | Újabb érdekességre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal a balatonfüredi beruházással összefüggésben, amiről a Telexen is beszámoltunk. Mint írtuk, a közel 820 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló kutatóközpont körül a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberek tűntek fel.
A GINOP-2.1.1-15-2016-01076 kódszámú projektet 2016-ban megnyerő három építőipari cég 2020-ig felhúzott egy 16 lakásos társasházat Balatonfüred központi részén, aminek a földszintjén állítólag 12 hónapig kutatták az „akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelését”. Az épületben azóta egy magánklinika működik.
Bár a pályázati anyagban szerepel a „kutatási infrastruktúra kialakítása”, már ebben is szerepel egy érdekes kiegészítés: „(itt Zoli döntése szükséges arról, hogy a Rextra ajánlatában szereplő »alap« berendezéssel, vagy a »mobil műtő« változattal szerepeljenek az eszközök, és a döntés szerinti részt kell beemelni ide)” – szerepel a végleges pályázati anyagban.
Az nem ismert, hogy ennek a projektnek a keretein belül végül milyen eszközöket szereztek be, mindenesetre – mint Hadházy írja – „egy őrző-védő és takarító cég röntgen osztály kialakítására” nyert el „30 millió forint EU-s támogatást”.
A balatonfüredi társasház és kutatóközpont/Egészségügyi Központ mögött kis tábla hirdeti, hogy az Árgus-Security Kft. az „Adaptív technológiai innovációt eredményező modern, digitális radiológiai osztály kialakítása az ÁRGUS-SECURITY Kft.-nél” című projektre nyert 30 millió forintos uniós támogatást (ez a 61 milliós projekt összköltségének fele).
A pályázatról a cég honlapján is található tájékoztatás.
De hogy jön ide egy őrző-védő cég?
A helyszín: a cégadatok szerint a budapesti központú Árgus-Security Kft.-nek 2019 eleje óta van fióktelepe a Balatonfüred 122/4 helyrajzi szám alatt – ott, ahol a közel 820 millió forintos támogatásból a kutatóközpont is felépült.
Az ügyvezető: az Árgus-Security Kft. ügyvezetője László György. Övé az EFM Egészségügyi Szolgáltató Kft., az egyik cég, ami megnyerte a kutatóközpont létesítésére az uniós támogatást (akkor még Ultra Projekt Építőipari és Szolgáltató Kft. néven futott, és a honlapján azóta is így szerepel). László György volt az, aki lapunknak az „Első füredi magánklinika” ügyvezetőjeként aláírt nyilatkozatban írta azt, hogy Hadházy „szándékosan csúsztat vagy súlyosan téved”, a lakások és a kutatóközpont ugyanis két külön költségvetésből, szigorúan elkülönülve valósultak meg.
A tulajdonos: a cégadatok szerint az Árgus-Security Kft. 54,8 százalékban Apáthy Zoltán Endréhez tartozik, 45,2 százalékban pedig Hernádi-Rózsa Judithoz. Apáthy a tavaly októberben HT Property Kft.-nek átkeresztelt Híd Transz Kft. 90 százalékos tulajdonosa – a kutatóközpont-projekt másik nyertese. A harmadik nyertes cég, a Somogyi Udvar Kft., ami 60 százalékban Apáthy Endre Árpádé, Apáthy Zoltán apjáé.
A kapcsolat: László György és a NER-rel gyakorta üzletelő Apáthy családnak nem ez az első együttműködése, összefonódásaikról korábban az Átlátszó is írt.
Miért egy őrző-védő cég vette meg a röntgengépeket?
Ezt nem tudni, de az nem újdonság, hogy az Árgus-Security nem csak őrzéssel és védéssel foglalkozik. Míg a főtevékenysége valóban a „személybiztonsági tevékenység”, közel nyolcvan egyéb tevékenységi kör is szerepel a cég adatai között: a takarítás mellett például bányászat, fodrászat, testedzés, divat-és formatervezés, villanyszerelés, bontás, használtcikk-kereskedelem, vendéglátás és szakorvosi járóbeteg-ellátás is.
A pályázatban azt írják:
„A pályázat segítségével megvalósuló fejlesztés eredményeként a jelenlegi tevékenységünkhöz kapcsolódóan egy teljesen új szolgáltatás jön létre, azaz új fajta innovatív szoláltatás nyújtására lesz alkalmas vállalkozásunk. Fontos kiemelni, hogy a radiológiai osztály kialakításával eddig nem végzett tevékenységhez kapcsolódóan jön létre a szolgáltatás, mely segíti vállalkozásunk több lábon állását és erősíti a piaci helyzetét”.
valamint azt, hogy:
„A társadalmi egészségügyi ellátásban egyre népszerűbb a magán ellátások igénybevétele, így ehhez szeretnénk mi is csatlakozni, mintegy hozzájárulva a járó beteg ellátás szűrési és prevenciós vizsgálatok elvégzésére szolgáló tevékenységgel.”
Tehát: a 820 millió forintos uniós támogatásból jött létre egy kutatóközpont, és László György nyilatkozata szerint külön magánköltségvetési forrásból és bankhitelből, a kutatóközponttól elhatárolva magánlakások – ugyanabban az épületben. A központban egy évig valóban kutatás folyhatott, majd a kutatóintézetből magánklinika lett, aminek az ügyvezetője László György, az Árgus-Security ügyvezetője. Akinek a cége röntgengépeket is beszerzett félig uniós forrásból (a pályázati adatlap szerint 2019 végéig végrehajtották a projektet, és 2020 szeptemberében meg is kapták az utolsó kifizetést) a klinikába, hogy minél több tevékenységet tudjanak ott végezni. | https://telex.hu/belfold/2023/05/14/hadhazy-akos-balatonfured-30-millio-forint-ginop-tamogatas-laszlo-gyorgy-argus-security-kft | https://web.archive.org/web/20230519210609/https://telex.hu/belfold/2023/05/14/hadhazy-akos-balatonfured-30-millio-forint-ginop-tamogatas-laszlo-gyorgy-argus-security-kft | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-millios-unios-tamogatasbol-vett-rontgengepeket-egy-orzo-vedo-ceg-oda-ahol-hadhazy-eu-penzes-csalast-sejt | Telex | hungarian-news | 2023-05-14 11:19:00 | [
"Apáthy Endre",
"Apáthy Zoltán Endre",
"László György"
] | [
"Árgus-Security Kft.",
"EFM Kft.",
"HT Property Kft.",
"Somogyi Udvar Kft.",
"Ultra Projekt Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"őrzés-védés"
] | [] |
57,428 | A neonáci kötődésű Erő és Elszántság aktív részese volt a keresztény újság új főszerkesztője | A szélsőjobboldali, neonáci Erő és Elszántság nevű mozgalom tüntetéseinek aktív részese volt az adófizetői pénzzel támogatott kormányközeli keresztény újság, a Vasárnap.hu új főszerkesztője. Horváth Tamás a Telex megkeresésére először nem erősítette meg, hogy tagja volt a szervezetnek, csak további sok sikert kívánt a munkánkhoz. Pár nappal később röviden megjegyezte egy kormánylapnak, hogy a szervezet közelében volt. Aztán mégis reagált néhány kérdésünkre, de azt nem nagyon akarta kimondani, hogy elítéli a nácikat és a nyilasokat, nem adott minden kétséget kizáró választ ezekre a kérdésekre. Gulyás Gergely minisztériumánál is érdeklődtünk, hogy mennyire tudnak azonosulni a Horváth által képviselt eszmékkel. | Július végén azt a Horváth Tamást nevezték ki a kormányközeli Vasárnap.hu új főszerkesztőjének, aki az év elején a 888.hu-tól érkezett a portálhoz. Az újságíróról kiderült, hogy korábban aktív részese volt az Erő és Elszántság mozgalom tüntetéseinek. Ez az a szervezet, amely a szélsőjobboldali Betyársereg politikai szárnya és az Identitesz egyesüléséből jött létre. Ez utóbbiból érkezett Horváth is.
Horváth érthető okokból már nem hirdeti nagyon hangsúlyosan, hogy részt vett a szélsőjobboldali csoport demonstrációin, a Telex erre irányuló kérdéseire sem válaszolt először. Egyebek mellett arról érdeklődtünk nála, hogy jelenleg is tagja-e a mozgalomnak. Azt is megkérdeztük, miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a szervezetek működésében. A főszerkesztő először csak annyit reagált, hogy köszöni a megkeresést, és további sok sikert kíván a munkánkhoz. Ezután mégis válaszolt néhány kérdésre, de erről majd később.
Tartotta a zászlót és a megafont
A szélsőjobboldali, neonáci kötődésű Erő és Elszántság 2017-ben az EU, a liberalizmus és a migráció ellen tüntetett. A demonstráción Horváth tartotta a megafont a mozgalom akkori vezetőségi tagjainak, László Balázsnak és Lantos Jánosnak. A 24.hu videójából kiderül, hogy az említett vezetők például arról beszéltek, büszkék arra, hogy ők az európai fehér rassz tagjai. Később az „ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmust kezdték skandálni a mozgalom tagjai, amelyet Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere használt, és egy 1943-as, totális háborút hirdető beszéd zárótétele volt. Horváth Tamás az Erő és Elszántság egy másik, 2017-es tüntetésén is feltűnt. Ekkor a beszédek alatt a mozgalom zászlóját tartotta a pulpitus közelében. Ebben a szintén 24.hu-s videóban a 27. másodperctől ő látható a kép bal oldalán.
A Betyársereg oldalán – szintén 2017-ben – olvasható egy Horváth Tamás aláírással szereplő közlemény, amelyet a bécsi késeléssel kapcsolatban adott ki az Erő és Elszántság. 2017-ben egy bécsi metrómegálló közelében egy négyfős, csecsenekből és afgánokból álló csoport támadt rá egy szerb és egy bolgár állampolgárra, a szerbiai fiatal meghalt. A közleményben egyebek mellett azt írja a szerző, hogy az „idegen rasszú hordákkal” egy szurkoló, egy hősies focidrukker szállt szembe. „Mozgalmunk, az Erő és Elszántság a kezdetektől fogva potenciális szövetségesekként tekint a magyar szurkolókra, legyenek ultrák, huligánok vagy mezei rajongók” – olvasható a Horváth Tamás által írt szövegben.
Az Erő és Elszántság akkori vezetőiként feltűnő, Horváth Tamás társaságában mutatkozó Lantos Jánosról és László Balázsról a fentieknél ezerszer cifrább esetek is kiderültek már évekkel korábban. Az ATV cikke szerint Lantos a 2010-es évek elején a Pax Hungarica szálasista-újnyilas mozgalom tagjaként arról beszélt a szimpatizánsoknak Hitlert idéző kar- és kézmozdulatok kíséretében, hogy „az egyedüli kiutat a nemzetiszocializmus (nácizmus) jelenti abból a pusztulásból, ami ránk vár”. Csak a bizonyítás kedvéért tesszük ide a linket az erről készült felvételről, amelyen 9:33-tól hangzanak el az idézett mondatok. (Lantos egyébként időnként szerepel a Fidesz-közeli médiában, legutóbb a Pesti TV-ben volt meghívott vendég.)
László Balázzsal kapcsolatban pedig az az egyik legérdekesebb eset, hogy amikor Mi Hazánk-tagként lefokozták olyan korábbi kijelentéseiért, amik még a szélsőjobboldali pártnak is kínosak voltak a nyilvános térben, akkor a szankciók miatt kilépett a pártból, amit azzal indokolt, hogy a radikálisok szankcionálása és kizárása miatt nem tud azonosulni a párt politikájával, és „az Erő és Elszántság értékrendjéhez és szellemiségéhez fűződő hűségem nem engedi meg számomra, hogy e párt (a Mi Hazánk) építkezésében a továbbiakban közreműködjek”. Vagyis Lászlónak még a Mi Hazánk szellemisége is túlságosan limonádé volt, az Erő és Elszántság értékrendjét közelebb érezte magához.
Horváth is propagálta a nyilas múltat
A fent felsoroltak kivételével több érdekességet is összegyűjtött a 444.hu Horváth Tamásról és a keresztény Vasárnap.hu-ról. Például azt, hogy Horváth még a 888.hu munkatársaként „Dicsőség a hősöknek: 75 évvel ezelőtt vette kezdetét a kitörés” című cikkben emlékezett meg a neonácik egyik kedvenc évfordulójáról (Ungváry Krisztián történész kitörésről szóló korábbi cikke itt olvasható.)
A 888-as cikkben Horváth közölte a náci birodalom egyik főparancsnokának „lelkesítő üzenetét” is, ami Hitlert és Szálasit éltette. Hangsúlyozta emellett a magyar szélsőjobb narratíváját, miszerint az általános történészi vélekedéssel szemben Európát és Magyarországot védelmező, heroikus küzdelem volt az a katonai akció, amelyben amúgy kevesebb mint öt nap alatt húszezer kétségbeesetten menekülő katona pusztult el, ugyanennyien estek fogságba, míg az átjutás legfeljebb 700 főnek sikerülhetett.
Horváth írásáról „Tartsuk távol a fekáliát!” címmel írt cikket Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija. Ebben úgy fogalmazott: „a nyílt antiszemita propaganda karanténban tartása nem csak a zsidó közösség érdeke”. Horváth cikkét később a főszerkesztő G. Fodor Gábor kérésére levették a portálról (bár Horváth szerint a publikálás előtt G. Fodor is elolvasta a cikket). Köves Slomó akkori írásában egyébként egy trendre hívta fel a figyelmet: „Az antiszemita Facebook-posztokkal sáfárkodó Siklósi Beatrix kinevezése a Kossuth rádió élére, a Hír TV csúnyán áthallásos Niedermüller és Izrael kapcsán leadott közlései, a »becsületnapi békés megemlékezések«️ közvetítése, a Jobbik örökségén utazó, nyíltan rasszista Mi Hazánk folyamatos közmédiás és KESMA-s szerepeltetése, mind-mind azt üzenik annak a pár ezer neonácinak, hogy most megint eljött az ő idejük.”
A szervezet közelében volt, aztán eltávolodott
Néhány nappal azután, hogy érdemi válasz nélkül jó munkát kívánt nekünk Horváth Tamás, egyszer csak elküldött egy frissen vele készült Magyar Nemzet-interjút. Ebben – külön, erre irányuló kérdés nélkül – felhozta röviden, hogy az Erő és Elszántság „közelében volt”. Egész pontosan azt mondta a kormánylapnak, hogy „amikor az Identitesz betagozódott az Erő és Elszántság Mozgalomba, egy ideig még maradtam a szervezet közelében, vettem részt EU-kritikus tüntetésen és október 23-i megemlékezésen is. Ezt követően viszonylag hamar beláttam, hogy az az út, amin az Erő és Elszántság elindult, nem vezet messzire, úgyhogy eltávolodtam a szervezettől.”
Megkértük, hogy ezt fejtse ki bővebben. Kíváncsiak lennénk, mit ért az alatt, hogy „az az út”, amin a neonáci kötődésű szervezet elindult, „nem vezet messzire”. Ez vajon azt jelenti, hogy nem értett egyet a mozgalom céljaival és eszközeivel, és nem ezek mentén a szélsőségesen gyűlöletkeltő ideológiák mentén szeretné folytatni a közéleti tevékenységét? Vagy csak annyit jelent, hogy rájött: ha ennyire nyílt lapokkal játszik, akkor marginális szereplő maradhat, nem igazán hatékony ennyire nyíltan felvállalni ezeket az eszméket, finomabban érdemes inkább csomagolni őket. Horváth újbóli megkeresésünkre csak annyit közölt: „A Magyar Nemzetnek adott interjúmban mindent elmondtam, az »ügyemet« ezzel lezártnak tekintem.”
Ezt követően mégis újra keresett minket, mert szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében az előélete más részeiről is kellene beszélni. Például a jótékonykodásról. A járvány első hulláma idején ugyanis az általa alapított veszprémi szolidáris akciócsoporttal „több mint 10, a távoktatás miatt nehéz helyzetbe került helyi fiatalnak (köztük több cigány gyermeknek) adományoztunk laptopot vagy számítógépet. Illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi otthonának vásároltunk be rendszeresen” – írta.
Valamint úgy gondolta, katonai elismeréseiről is lehetne beszélni. Például arról, hogy önkéntes tartalékos katonaként képviselte a Magyar Honvédséget a Louisiana állambeli Fort Polk bázison. Az öthetes hadgyakorlaton az „Ohiói Nemzeti Gárda parancsnokától, Woodroof ezredestől” emléktárgyat kapott a helytállásáért, „és azért, mert a szakaszom és közte fordítottam, amikor két hétig kint voltunk a gyakorlótéren, háborús körülményeket szimulálva”.
Irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el, és melyikeket nem?
Aztán mégis válaszolt az Erő és Elszántságtól való eltávolodásának okát firtató kérdésre. Azt írta: „Távlati célként megjelent a pártpolitikába való belépés terve, valamint a kommunikációt sem tartottam kellően korszerűnek. Ezeket akkor e-mail formájában tudattam is a mozgalom vezetőségével. Nevezhető ez kilépési levélnek, habár papíron sosem voltam tagja a szervezetnek.”
Ezután tisztázni akartuk, hogy az Erő és Elszántságtól tehát nem azért távolodott el, mert helytelennek tartotta például a goebbelsi „ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmus skandálását a mozgalom eseményein, vagy nem azért, mert a mozgalom egyik vezetője egyértelműen kinyilvánította korábban, hogy az „egyedüli kiutat a nemzeti szocializmus jelenti”. Megkérdeztük, hogy ezek nem zavarták-e. Érdeklődtünk, hogy ezekhez az eszmékhez milyen a viszonya jelenleg. Elítéli a nácikat, a nyilasokat, a náci ideológiát és a rasszizmust?
Erre többszöri visszakérdezés után is úgy reagált, hogy nem mondta ki konkrétan, hogy elítéli ezeket. Szerinte irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el, és melyikeket nem. De minden olyan ideológiát, eszmét elítél, ami nem összeegyeztethető a „természettörvénnyel” és „a katolikus egyház tanításával”.
„Kizárólag a magyarság és a kereszténység szolgálata motivált egész életemben, az én világnézetem soha nem valami és valakik ellen irányult” – írta.
Megkérdeztük, hogy szerinte az említett eszmék összeegyeztethetőek-e a katolikus egyház tanításával, amire úgy reagált: „a fajgyűlölet nem egyeztethető össze a katolikus tanítással”. Majd hozzátette: „Van azonban egy teológiai fogalom, az ordo caritatis (szeretet rendje), amely azt tanítja, hogy a szeretetünk nem egyenlő mindenki felé, jobban szeretjük és jobban is kell szeretnünk a hozzánk közelebb állókat. A saját gyermekemet jobban szeretem, fontosabb a számomra, mint a másik utcában lakó középkorú nő. A saját nemzettársamat jobban szeretem, fontosabb a számomra, mint a más kontinensen élő felebarátom. Ez nem fajgyűlölet, nem rasszizmus, hanem természetes distinkció – mondta. – A magyar kormány migrációs politikája is éppen ezért elfogadható keresztény szemszögből.”
Amikor azt kérdeztük tőle, hogyan viszonyul a nyilasokhoz, azt válaszolta: „A nyilasok által elkövetett túlkapásokkal nem tudok azonosulni.”
Tehát nem általános választ kaptunk, csak a túlkapásokkal van gond. (Kérdés persze, ki mit tekint túlkapásnak.) A kereszténység ügyét egyébként rendkívül fontosnak tartja. Az „Aki nem szolgál, az a Sátánnal kerül egy platformra” című, vele készült Magyar Nemzet-interjút itt lehet elolvasni.
A keresztényüldözés bemutatására kaptak közpénzt
A keresztény Vasárnap.hu-n jelent már meg olyan cikk, ami nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy egy Lego-szettben van egy nem fehérnek látszó figura is. A cikk írója egyebek mellett azt írja: „Félreértés ne essék, semmi bajom a minden ember egyenlő elvével, sőt, nagyon jól tudjuk, hogy Isten színe előtt valóban mindenki egyformán értékes. Csakhogy én nem szeretném, ha ezt a Lego üzenné meg a gyermekemnek.”
De volt olyan írás is, ami a családon belüli erőszakból próbált paródiát csinálni. Az írást nem sokkal később törölték. Egy másik cikkben arról írtak, nem szabad hagyni, hogy Magyarország is olyan hellyé változzon, „melyet gyakorlatilag már teljes egészében kisajátítottak a homoszexuálisok”.
Fideszes közszereplők és kormánytagok egyébként rendszeresen adnak interjút az újságnak. A lap kiadója a Kovács K. Zoltán Alapítvány, amely vissza nem térítendő támogatásokat kapott a Miniszterelnökségtől és a KDNP pártalapítványától is.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az új főszerkesztő szélsőjobboldali szerepvállalását, és a nyilas múlt propagálásával kapcsolatos megnyilvánulásait a kormány által képviselt értékekkel. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy összesen mekkora összeggel támogatták eddig az alapítványt, valamint hogy ezután is számíthatnak-e a minisztérium támogatására.
Megkeresésünkre a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt írta: | https://telex.hu/belfold/2021/08/11/a-szelsojobboldali-ero-es-elszantsag-tunteteseinek-aktiv-reszese-volt-a-kormanykozeli-kereszteny-ujsag-uj-foszerkesztoje | https://web.archive.org/web/20230416164156/https://telex.hu/belfold/2021/08/11/a-szelsojobboldali-ero-es-elszantsag-tunteteseinek-aktiv-reszese-volt-a-kormanykozeli-kereszteny-ujsag-uj-foszerkesztoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-neonaci-kotodesu-ero-es-elszantsag-aktiv-reszese-volt-a-kereszteny-ujsag-uj-foszerkesztoje | Telex | hungarian-news | 2021-08-11 11:25:00 | [] | [
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [] |
57,429 | Négymillió forintos kenőpénzt fogadott el két borsodi hivatalnok, három év börtönt kaptak | Három év börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a két borsodi hivatalnokot, akik 2018-ban kenőpénzt kaptak egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől, hogy a cégvezető által kezdeményezett földhivatali eljárást jogellenesen befolyásolják – derül ki a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből. | Három év börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a két borsodi hivatalnokot, akik 2018-ban kenőpénzt kaptak egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől, hogy a cégvezető által kezdeményezett földhivatali eljárást jogellenesen befolyásolják – derül ki a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből.
Az egyik gyanúsítottra 2018. december 18-án csapott le a rendőrség, éppen akkor, amikor átvette a vesztegetési pénzt. Az egyik hivatalnok először tagadta a bűncselekmény elkövetését, a társa viszont beismerő vallomást tett.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2020 februárjában emelt vádat egy észak-
magyarországi járási hivatal két vezetője ellen korrupciós bűncselekmény miatt, akiket a Fővárosi Törvényszék 2022-ben első fokon személyenként 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 4 millió forint pénzbüntetésre és 3 évre a kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ügyészség súlyosbításért, a védelem pedig enyhítésért fellebbezett.
A Fővárosi Ítélőtábla végül május 10-én jogerősen mindkét vádlott büntetését 3-3 év végrehajtandó szabadságvesztésre és 3-3 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Mindketten csak másfél év után bocsáthatók feltételes szabadságra. | https://telex.hu/belfold/2023/05/16/borsod-hivatali-vesztegetes-itelet-fovarosi-torvenyszek | https://web.archive.org/web/20230519053502/https://telex.hu/belfold/2023/05/16/borsod-hivatali-vesztegetes-itelet-fovarosi-torvenyszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negymillio-forintos-kenopenzt-fogadott-el-ket-borsodi-hivatalnok-harom-ev-bortont-kaptak | Telex | hungarian-news | 2023-05-16 11:26:00 | [] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"autópálya",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"útépítés"
] | [] |
57,430 | Schadl a bíróságon: A hajózás, a gasztronómia, és a műszaki cikkek szeretete közös Völnerben és bennem | „Nem vagyok bűnös” – vallotta Schadl György a bíróságon, majd tételesen levezette, egyes vádpontokban miért gondolja magát ártatlannak. Azt is felsorolta, mi a közös benne és a volt igazságügyi miniszterhelyettesben, Völner Pálban. | „Nem vagyok bűnös” – vallotta Schadl György a bíróságon, majd tételesen levezette, egyes vádpontokban miért gondolja magát ártatlannak. Azt is felsorolta, mi a közös benne és a volt igazságügyi miniszterhelyettesben, Völner Pálban.
A végrehajtói kar volt elnökének meghallgatásával kezdődött el az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per. Az első tárgyalási napon a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál nem jelent meg a bíróságon. Őt jövő kedden hallgatják meg.
Schadl órákig beszélt a bíróságnak, a kezében tartott papírokból olvasta fel a vallomását. Bár néha az egyik lábáról a másikra állt – ilyenkor rendre megcsörrent a lábbilincs –, magabiztos volt és határozott. Minden ellene felhozott vádat tagadott.
Vallomását azzal kezdte, mióta tart a per, azóta volt némi változás a jövedelmében: pénzt már az egyetemi docensi munkáért és a végrehajtói elnöki tisztségért sem kap, már csak a megtakarításait éli/élik fel.
Ezután arról beszélt, hogy Völner Pált a végrehajtói kar elnökeként ismerte meg, elnökként viszont szerinte nem ő döntött a fontos ügyekben, hanem a hivatal vezetője. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl szerint az ő feladata kimerült a protokolláris eseményekben – egy ilyenen ismerte meg állítása szerint Völnert – és a jogszabályi tervezetek véleményezésében.
Így aztán Schadl szerint nem az övé, hanem a hivatal vezetőjének feladata volt a leendő végrehajtók meghallgatása, pontozása és kinevezésének felterjesztése.
„Annyi jogom sem volt, mint Angliában a királynőnek”
– állította Schadl György a végrehajtói kar elnöki pozíciójáról.
Azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta Schadl.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását.
„Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek”
– mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
A végrehajtói kar volt elnöke azzal indokolta, hogy neki amúgy egyáltalán nem volt fontos az érintett végrehajtók kinevezése, hogy személyesen ott sem volt a meghallgatásaikon. A kinevezéseket Vízkelety Mariann egykori államtitkár írta alá. Schadl állította, ő semmiben sem egyeztetett Vízkeletyvel, de egyszer egy konkrét ember miatt panaszt tett nála.
Ezután arról beszélt, hogy a végrehajtók kinevezéséről döntő P. Béla – akire ő mutogat, nem a vádirat – arra már nem gondolt, hogy a nyertes pályázóknak miből lesz pénze az irodáik beindítására, hiszen ezeket az irodákat bérelni kell, kauciót fizetni, bebútorozni.
Schadl szerint ő csak finanszírozta ezeket a kiadásokat a végrehajtóknak egészen addig, amíg ők fel nem vették az osztalékaikat, hogy a kölcsönt visszaadják neki.
A vád szerint azonban Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
A mellékágak
A korrupciós ügy egyik mellékága a paksi ügylet. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál és Steiner Attila, akik szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát.
Schadl minderről azt mondta a bíróságon, hogy a találmányát ezek az emberek valóban megtekintették, Kovács Pál például azért, mert ő „ennek a pápája Magyarországon”. Azt viszont tagadta, hogy ehhez Völner Pál segítségét kérte volna. Sőt, valójában végül „el sem indultunk soha az életben pályázaton”.
Az ügy másik mellékszálában a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához.
Erről Schadl azt mondta a bíróságon, hogy őt barátja, Rehák Róbert kereste meg az ügyben. „Robi is – bocsánat, Rehák úr – csak azt akarta tőlem megtudni, hogy megkapják-e az engedélyt. (…) Férfiasan be kell vallanom, az oktatás, különösen az iskolák engedélyeztetéseihez nem értek, ezért fordultam máshoz”, de Völnertől állítása szerint nem közbenjárást vagy beavatkozást kért, hanem csak annyit, hogy ha van arra lehetőség, kérdezzen rá, rendben van-e az iskola engedélyeztetési kérelme.
A vád szerint Schadl György sofőrje, a szintén vádlott M. Viktor vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
A sofőr korábban tagadta a vádakat, Schadl pedig most erről azt mondta, „M. Viktor nem tudta, ha pénzt visz és hoz, azokat milyen jogcímen kell vinnie – egy biztos, ha korrupciós pénzről lenne szó, nem életszerű, hogy vele vitetem”.
Schadl végül azt is kérte a bíróságtól, a végrehajtói iroda munkavállalóit is tanúként hallgassák meg a perben. Kérdésekre kedden nem akart válaszolni, azt mondta, majd valamikor később. A tárgyalás elején azt is kérte, engedjék ki a letartóztatásból, de a bíróság ezt visszautasította.
Schadl György eddig sem vallotta be a bűnösségét, a dolgát viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már igen. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztettet és pénzbüntetést kapott.
Schadl áprilisban lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását.
Tóni, Barbara és Ádám nem jutott el a vádiratig
A vádiratba az a rész már nem került be, hogy Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnökének és Völner rokonának. A nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segíthetett Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun-rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül. Április végén aztán kiderült, hogy a rendőrség nyomoz ebben az ügyben, de akkor még azt állították, egyelőre senkit sem hallgattak meg, még tanúként sem.
Ahogy több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, pedig néhányukat maga Völner Pál is tanúként idézné be a büntetőperre: köztük van Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.
Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a Tóni, Barbara és Ádám nevű ember, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, és Rogán feleségét egyébként Barbarának hívják. Maga Rogán Antal egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”.
Mivel ezek nem kerültek be a vádiratba, Schadl György kedden nem is beszélt ezekről. | https://telex.hu/belfold/2023/05/16/schadl-gyorgy-meghallgatas-birosag-majus-16-volner-pal-targyalas-korrupcio-vegrehajto | https://web.archive.org/web/20230516173006/https://telex.hu/belfold/2023/05/16/schadl-gyorgy-meghallgatas-birosag-majus-16-volner-pal-targyalas-korrupcio-vegrehajto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-a-birosagon-a-hajozas-a-gasztronomia-es-a-muszaki-cikkek-szeretete-kozos-volnerben-es-bennem | Telex | hungarian-news | 2023-05-16 11:28:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Mátrix Oktatási Központ"
] | [] | [
"oktatás",
"vesztegetés",
"engedély",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,431 | Schadl felesége szerint nem eltüntetni akarták az ékszereket, csak meghibásodott az otthoni széf | A Fővárosi Törvényszéken Schadl György feleségének és apjának meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy bírósági tárgyalása. Schadl felesége egyebek mellett arról beszélt, hogy a vádiratban szereplő információkkal szemben nem eltüntetni akarták a nagy értékű ékszereket és más vagyontárgyakat, csak meghibásodott az otthoni széf, azért akarták átvinni a benne lévő dolgokat egy másik széfbe. (Schadl György apjáról és feleségéről személyiségi jogi okokból fotót nem készíthettünk.) | A Fővárosi Törvényszéken Schadl György feleségének és apjának meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy bírósági tárgyalása. Schadl felesége egyebek mellett arról beszélt, hogy a vádiratban szereplő információkkal szemben nem eltüntetni akarták a nagy értékű ékszereket és más vagyontárgyakat, csak meghibásodott az otthoni széf, azért akarták átvinni a benne lévő dolgokat egy másik széfbe. (Schadl György apjáról és feleségéről személyiségi jogi okokból fotót nem készíthettünk.)
Schadl György felesége egyelőre nem kívánt vallomást tenni, azt mondta, ezt a tárgyalás későbbi szakaszában teszi majd meg. A korábban a rendőrségnek tett vallomását fenntartja, és nem tartja magát bűnösnek.
Úgy tudja, a lefoglalt vagyontárgyak a férje legálisan szerzett vagyonából származnak, egy részükhöz pedig „a férjének semmi köze”, azok az ő személyes vagyontárgyai. A rendőrségnek korábban azt mondta, a házkutatás során „sokkos állapotban” ült a házuk nappalijában, ahol folyamatosan figyelték őt a rendőrök. Elképzelése sem volt arról, mivel gyanúsíthatják a férjét, Schadl Györgyöt. A házukban lévő széf szerinte meghibásodott, ezért hívta segítségül férje apját. Széfszerelőt is hívtak, aki megállapította, hogy valóban nem működik jól a széf, nem biztonságos benne tárolni vagyontárgyakat.
Attól félt, hogy mivel a vádirat kikerült a sajtóba, és egyes médiumok a házuknál forgattak, azt is tudhatják egyesek, hogy van széf a házukban, amiben vagyontárgyak is lehetnek. Ezért akartak nyitni egy másik széfet egy bankban, ahová átvihetik a különösen értékes vagyontárgyakat, hogy azok ne abban a széfben legyenek, ami szerintük nem működött jól.
A bíró a nyomozati iratokból idézte a lehallgatások egyes részleteit, köztük azokat a telefonbeszélgetéseket, amik Schadl felesége és apja között, illetve Schadl felesége és Schadl között zajlottak. Schadl azt mondta a feleségének, hogy nem fog bevallani olyan bűncselekményt, amit nem követett el, hanem majd „szájba bassza az ügyészt”. (Amikor ezt a részt felolvasta a bíró, Schadl György felnevetett.) Azt is sejtették, hogy lehallgatják őket.
Schadl Györgynek mindezzel kapcsolatban apróbb megjegyzései voltak csak: szerinte a telefonok lehallgatásáról készített kivonatok, írásos összefoglalók pontatlanok.
Schadl György édesapja Schadl feleségével ellentétben tett vallomást a bíróság előtt. Ő sem ismeri el bűnösségét. Vallomásában egyebek mellett arról beszélt, soha büntetőeljárás nem folyt ellene, és szerinte most sincs ellene valós bizonyíték. Azt mondta, „nincs képben”, mert a vádiratban alig vannak információk vele kapcsolatban, és ezért a bíróság előtt kérdésekre sem akar válaszolni.
A rendőrségi vallomásában arról beszélt korábban, hogy a fiának felesége nem érezte biztonságban magát a házban, mert jó páran tudhatták, hogy széf van az épületben. Ezért megkeresett egy széfszerelőt, aki ki is ment a helyszínre. Szerinte a szerelő azt mondta, nem lehet megjavítani a széfet, ezért nem biztonságos. Bezárni be lehetett, de akkor csak lángvágóval lehetett volna kinyitni – részletezte.
Ezért döntöttek úgy, hogy egy bankban nyitnak egy másik széfet. Nem tudta pontosan, hogy mik vannak az otthoni széfben, arról sem volt információja, hogy ezeket elviekben lefoglalhatta-e a hatóság. A gyanúsításban lévő állításokról, miszerint a széfben lévő vagyontárgyak büntetendő cselekményekből származhatnak, nem volt tudomása. Szerinte ha ki akart volna bújni a gyanúsítás alól, akkor nem a saját nevére nyitott volna egy másik széfet.
A vád szerint Schadl a börtönből hívta fel családját, hogy rejtsék széfbe az ékszereket és luxusórákat
Az ügyészség szerint csaknem 110 millió forint értékű ékszer és luxusóra elrejtését vezényelte le a börtönből Schadl György. Így a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar több mint egy éve letartóztatásban ülő volt elnökének felesége és apja ellen is vádat emeltek.
A végrehajtói kar korábbi elnöke 2021. november óta ül börtönben hivatali vesztegetés miatt, amelyben Völner Pál fideszes politikus is érintett. A Schadl–Völner-ügy 2021. december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
A büntetőeljárás során Schadlnál és a szintén végrehajtóként dolgozó feleségénél jelentős mennyiségű pénzt és vagyontárgyakat is lefoglaltak, miután elfogták őket a Liszt Ferenc repülőtéren. Schadlék hálószobájában a trezorból és bútorokból ékszerek és órák kerültek elő, de akkor ezeket még nem foglalták le, ennek csak novemberben állt neki a hivatal.
Az erről szóló határozatokat a börtönben ülő Schadlnak is megküldték, aki azonnal cselekedett:
a vád szerint felhívta telefonon feleségét, hogy apjával együtt egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a le nem foglalt órákat és ékszereket.
Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apja nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar (azóta lemondott) elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását. A történtekre viszont rájött az ügyészség is, és emiatt
Schadl György feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy beismerés esetén a bíróság Schadl György feleségét ítélje két év, végrehajtásban öt év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 50 millió forint pénzbüntetésre. Apjára ugyanezt a büntetési tételt kérte az ügyészség, ám mellékbüntetésként csak 5 millió forint pénzbüntetést indítványozott
Schadl nem vallotta bűnösnek magát
Az előkészítő ülések után Schadl György meghallgatásával kedden ténylegesen elkezdődött az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per, a Telex munkatársai akkor is ott voltak a tárgyaláson, amelyen Schadl György azt mondta, a hajózás, a gasztronómia és a műszaki cikkek szeretete közös benne és Völner Pál volt igazságügyi államtitkárban. Az első tárgyalási napon a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál nem jelent meg a bíróságon. Őt jövő kedden hallgatják meg.
Schadl György eddig nem vallotta be a bűnösségét, a dolgát viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már igen. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztettet és pénzbüntetést kapott. Schadl áprilisban lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását.
Ebben a cikkben korábban összeszedtük, honnan indult a Schadl–Völner-ügy, az alábbi videóban pedig arról kérdeztük a bíróságon Schadl Györgyöt, ki az a Tóni, Barbara és Ádám, akiket egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével. Rogán jelenlegi feleségét pedig Barbarának hívják. Rogán egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”. | https://telex.hu/belfold/2023/05/18/korrupcio-birosag-schadl-gyorgy-felesege-apja-luxusora-ekszer-telefon-borton-szef | https://web.archive.org/web/20230526143610/https://telex.hu/belfold/2023/05/18/korrupcio-birosag-schadl-gyorgy-felesege-apja-luxusora-ekszer-telefon-borton-szef | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-felesege-szerint-nem-eltuntetni-akartak-az-ekszereket-csak-meghibasodott-az-otthoni-szef | Telex | hungarian-news | 2023-05-18 11:31:00 | [
"Schadl György",
"Schadl-Baranyai Helga"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,433 | Hónapok óta zárva van Köves Slomóék kóser vágóhídja, amelybe százmilliókat pumpált az Orbán-kormány | Az EMIH tulajdonában álló cég szerint a munkát tavaly csupán felfüggesztették, ám az nem világos, mikor nyitnak ki ismét, már ha egyáltalán újra kinyitnak. Valójában súlyos, milliárdos bukás lett a sikersztorinak beharangozott, eximbankos hitellel és vissza nem térítendő állami támogatással indított csengelei projekt, miközben más, szintén Magyarországon működő kóser vágóhidak köszönik szépen, jól vannak, és eredményesen működnek. | – Jó napot, bemehetünk a vágóhídhoz?
– Zárva van, nincs itt senki – mondja a fülkéjéből kilépő portás a Csengele szélén álló telep kapujánál. Hozzáteszi: „Nem tudom, mikor lesznek itt újra.”
Nincs okunk kételkedni a férfi szavaiban. A vágóhídüzem előtti parkoló üres, a főépületben semmi mozgás nem tapasztalható, a bejárati ajtó csukva. Körbejárjuk az épületet, egyetlen embert sem látunk. Portásra is csak azért lehet szükség az elhagyatott üzemnél, mert odabenn a különböző gépek, hűtők komoly értéket képviselnek, azokat őrizni kell.
A portásfülkétől kicsit arrébb, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által tulajdonolt, alföldi kóser vágóhíd egyik szomszédja azt mondja a 24.hu-nak, hogy emlékei szerint már 3–4 hónapja nem folyik itt termelés, ő ennyi ideje nem tapasztalja, hogy teherautók hoznák a vágnivaló szárnyasokat, illetve szállítanák el a feldolgozott kóser húst. Egy másik szomszéd arról számol be, hogy legfeljebb műszaki karbantartásért vagy ellenőrzés miatt nyitják ki szerinte mostanában az épületet, de csirkenyakat jó ideje nem nyisszantanak ott.
Csengelére azért utaztunk el, mert több forrásból is úgy értesültünk, hogy a Köves Slomóhoz és az általa vezetett EMIH-hez kötődő, korábban már milliárdos veszteséget termelő csengelei kóser vágóhíd bezárt. A céget kerestük a nyilvánosan megadott telefonszámokon, de senkit nem értünk el. Értesülésünket, valamint a helyszíni tapasztalatainkat a vágóhidat üzemeltető Quality Poultry Kft. végül írásbeli válaszában megerősítette azzal, hogy még 2022-ban döntöttek a leállás mellett, ám hogy mit hoz a jövő a vágóhíd számára, arról egyelőre több mindent is el tud képzelni a menedzsment – biztos irány egyelőre nincs. Mielőtt azonban a cég álláspontját részletesen ismertetnénk, nézzük meg, hogyan lett a sikersztorinak beharangozott kóser vágóhídból lezárt ingatlan.
Világrengető célok után milliárdos veszteség
Hat évvel ezelőtt, 2017 nyarán nyitották meg élénk médiaérdeklődés mellett az EMIH kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. Az esemény jelentőségét David Lau izraeli főrabbi és Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. A kormány nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet: a korábbi konzervgyár helyén létesített, alapvetően libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak köszönhetően valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem is fukarkodtak a nagy szavakkal. Ekkor hangzott el, hogy ez
a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és -feldolgozója.
Emellett azt is hangoztatták: a kóser libamájra óriási a kereslet világszerte. (Korábbi cikkeinkben – itt és itt is – részletesen írtunk arról, hogy több uniós országhoz képest a jóval megengedőbb, a kóser vágást nem korlátozó magyar törvényi háttér miért teremt valóban jó alapokat ahhoz, hogy Magyarországról lehessen Nyugat-Európába, például Franciaországba és Belgiumba exportálni kóser termékeket. Magyarországon ezt a kedvező jogi környezetet több, kóser vágóhidat üzemeltető cég is kihasználja, róluk később ejtünk még szót.)
Csakhogy a 2017-ben elindított csengelei üzleti vállalkozás hamar súlyos veszteségeket kezdett termelni. A nyilvános beszámolók szerint
2017-ben mínusz 507 millió,
2018-ban mínusz 310 millió,
2019-ben mínusz 301 millió.
2020-ban mínusz 54 millió,
2021-ben pedig mínusz 64 millió forint adózott eredménnyel zárt.
A 2022-es évről egyelőre nincs adat sem az Opten, sem az Igazságügyi Minisztérium rendszerében.
Mindez összességében több mint 1,2 milliárd forintos veszteséget jelentett a hitközség által tulajdonolt Quality Poultrynak, amely ellen számos végrehajtást is kértek az elmúlt években, a legutóbbi beszámoló szerint a cégnek több mint 3,6 milliárdos hitele volt. Korábbi cikkünkben megírtuk azt is, hogy a milliárdos mínuszokat az EMIH „saját zsebből” pótolta ki. Hogy ez 2020-ban, illetve 2021-ben is így történt-e, nem tudni biztosan, csak feltételezni lehet, mivel ezekben az években az Igazságügyi Minisztérium rendszerébe feltöltött taggyűlési jegyzőkönyvekben erről – a korábbi évekkel ellentétben – már nem tettek említést. Ugyanakkor a 2020-as és 2021-es taggyűlési jegyzőkönyvekből az látszik, hogy a cég tőkéje 154 millióról 87 millió forintra esett.
Mi áll a bezárás mögött?
Aligha lehet egyetlen okra fogni, hogy miért nem lett sikeres Köves Slomóék milliárdos jelzáloggal terhelt projektje (a jegyzőkönyvek szerint az Eximbank mellett máshonnan is érkezett hitel.) Hallottunk olyan, szakmai körökből származó információt, hogy a vágóhíd vezetését többször lecserélték, de olyan verzió is eljutott hozzánk, miszerint nem volt meg a kellő szakmai tudás ahhoz az EMIH köreiben, hogy sikerre vigyék a vágóhidat. Miután a hitközség 600 milliós önerővel vágott bele ebbe a vállalkozásba, majd további 1,2 milliárdot tett bele a veszteségek pótlására, az is elképzelhető, hogy az EMIH gazdálkodásában jöhetett el az a pont, amikor már nem érezték finanszírozhatónak tovább a veszteségeket.
Megkérdeztük a csengelei vágóhíd üzemeltetőjét, a Quality Poultryt, hogy pontosan mi a helyzet az üzemben, miért zártak be, mik a terveik. Ezt a választ küldték:
2020 óta Magyarországon nyolc madárinfluenza-járvány ciklus volt. Bács-Kiskun és Csongrád megyében, ahol a vágóhíd, valamint a libatelepeink többsége működik, az elmúlt 36 hónapból nagyjából 14 hónapig zárlat volt, ami azt jelenti, hogy az állatokat nem lehetett a nevelő és tömő telepek között mozgatni, illetve tilalom alá esett a vágóhídon levágott madarak exportja Izraelbe. (A jászberényi kóser vágóhíd szerencsésebb helyzetben volt, ugyanis Jászberény lényegesen kevesebb alkalommal tartozott fertőzött területbe.) Erre tekintettel 2022 novemberében a vágóhíd tulajdonosi köre úgy döntött, hogy a vágóhíd működését az eredeti modell szerint szünetelteti, amíg a madárinfluenza problematikájára nincs rendszerszintű megoldás.
Mint írták, a csengelei vágóhíd jövője szempontjából jelenleg három lehetséges irányt vizsgálnak:
szorosabb együttműködés kialakítása más, víziszárnyast feldolgozó cégekkel, így növelve a működés rezisztenciáját a területi korlátokkal szemben,
a vágóhíd működésének szüneteltetése a madárinfluenza elleni oltás hatósági bevezetéséig (jelenleg az oltás fejlesztése kísérleti szakaszban van),
illetve a vágóhíd átalakítása kóser baromfi vágóhíddá (a víziszárnyasok vágásának megszüntetésével). | https://24.hu/belfold/2023/06/12/bezaras-emih-vagohid-koser-csengele-eximbank/ | https://web.archive.org/web/20230805144212/https://24.hu/belfold/2023/06/12/bezaras-emih-vagohid-koser-csengele-eximbank/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/honapok-ota-zarva-van-koves-slomoek-koser-vagohidja-amelybe-szazmilliokat-pumpalt-az-orban-kormany | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-12 00:00:00 | [
"Fazekas Sándor",
"Köves Slomó",
"Oirechman Sámuel"
] | [
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Quality Poultry Kft."
] | [
"Csengele",
"Csongrád megye"
] | [
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,434 | Völner a bíróságon: Varga Judit szoros figyelem alatt tartotta a végrehajtói ügyeket | Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per. | Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per.
Völner fekete zakóban, fekete aktatáskát szorongatva ült le a vádlottak padjára, a táskát aztán egy köteg papírra cserélte az ölében.
Míg vádlott társa, a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György letartóztatásban van, addig Völner Pál szabadlábon védekezhet. Így míg Schadl a börtönből, bilincsben érkezett a tárgyalásra, addig Völner most is otthonról jöhetett ide, a vádlottak padján egy fejbólintással üdvözölték egymást. A fideszes exállamtitkár a többi vádlottal ellentétben engedi magát fotózni a tárgyalóteremben is. A médiaérdeklődés pedig elég nagy az ügy iránt, bár a kormánypárti sajtó ahogy eddig, úgy most sem jött el a perre.
Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Ez a vádirat szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Libák, tehenek, templomok, végrehajtók
Völner több mint két órán át vallott, Schadl közben mögötte a padon ülve jegyzetelt. Völner azt mondta, a vád minden elemét visszautasítja, mert nem követett el bűncselekményt, és bűncselekmény elkövetéséről sem volt tudomása. A vádirat szerinte „súlyosan valótlan és alaptalan, Schadl Györggyel nem álltam korrupciós kapcsolatban, készpénzt vagy más jogtalan előnyt tőle nem kaptam. Neveltetésemtől, életfilozófiámtól és több évtizede végzett munkámtól teljesen idegenek a vádiratban megfogalmazott pontok, feddhetetlenül végeztem munkámat”.
Ezután a fideszes exállamtitkár levezette a bíróságnak, hogy milyen körülmények között született a Kádár-korszakban, hogy őrizte a libákat, etette a teheneket és lovakat. Majd arról beszélt, már tizenéves kora óta dolgozott, volt, hogy egy templomépítésbe segített be, később állattelepeken dolgozott – mindezzel arra akart kilyukadni, hogy „arra neveltek, hogy dolgozzak, mindig beértem azzal, amit tisztességes módon megkerestem”. Felsorolta azt is, melyik évben házasodott, mikor építkeztek, hogy feleségével lakásokat, földeket, takarékbetéteket vásároltak, mikor mit adtak el ezekből.
A jelenlegi helyzetben Völner szerint „nem csak számomra sérelmes, hogy nem tudom munkámat folytatni”, hanem az ügyvédi irodájának ügyfeleinek is rossz ez. Ráadásul szerinte „mindig az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem”.
Arról is megemlékezett, hogy lépkedett előre a politikai ranglétrán, előbb megyei képviselő lett – ebben a pozíciójában pedig szerinte több kórházat és intézmény felújítását is levezényelte –, majd 2010-ben országgyűlési képviselő lett. Ezután azt sorolta fel, ekkor milyen beruházások elindításában vett részt, például az emeletes vonatok bevezetésében. Végül hozzátette, hogy tudja, a peréhez ennek nem sok köze van, csak érzékeltetni akarta, mindig is fontos volt neki a munkája.
Völner ezután áttért a perére és az ellene hozott korrupciós vádakra. Levezette,
szerinte „egy képviselőnek mindig tágabban kell értelmeznie a munkáját, mindig bizonyítani kell a segítőkészségét. Talán ez a gondolatmenet segít megérteni, miért akartam a vádiratban megfogalmazott ügyekben segíteni. Én mint képviselő nem fordíthatok hátat a segítőkérőknek, segítenem kell, ha tudok. Ha a képviselő elkezd válogatni, előbb vagy utóbb mindenkinek hátat fordít, mert az úgy kényelmesebb”,
és szerinte ezt kéne megérteni az ügyészségnek, aki összeállította a vádiratot. Völner szerint „minden ügyből azt próbálják kihozni, azért akartam segíteni, mert ettől jogtalan előnyt kaptam. (…) Az egyéni képviselők munkája nem csak parlamenti felszólalásokból áll, hanem a hétköznapi apróbb dolgok elintézésben is”, személyesen tenni az emberekért, mondta Völner.
Azt is megemlítette, Nyergesújfalun él már 35 éve, szerinte az ott élők ismerik és tudják, nem követett el bűncselekményt, máig ugyanaz a megbecsültség veszi körbe, mint korábban.
Ezután tért rá arra, hogy igazságügyi miniszterhelyettesként neki csak néhány protokolláris eseményen kellett részt vennie, Varga Judit minisztert kellett helyettesíteni. Azt a vádat visszautasította, hogy a végrehajtókkal kapcsolatban visszaélt volna a hivatalával, és bűncselekményt követett volna el. Ezen a ponton újra azt emlegette, a végrehajtók kinevezését nem ő, hanem Vízkelety Mariann volt államtitkár írta alá, ő maga pedig egy olyan esetre sem emlékszik, hogy miniszteri biztosként ő valamilyen módon befolyásolta volna a végrehajtói kinevezéseket.
Újra azt kérte a bíróságtól, hallgassák meg tanúként a kinevezésekért felelős személyeket, például a volt államtitkárokat, köztük Vízkeletyt. Majd felemlegette azt is, hogy a végrehajtói kinevezések egy része alatt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter alatt történt, akinek az államtitkárok a közvetlen beosztottjai voltak. A bíró megkérdezte Völnertől, mit gondol, Trócsányi mennyire látott rá a végrehajtói karra? Völner szerint Trócsányi egyetemi embernek tekinthető, a végrehajtói dolgokkal annyira nem foglalkozott, nem véletlen, hogy kidelegálta a feladatokat az államtitkároknak.
Völner felidézte a pillanatot, amikor megismerte Schadl Györgyöt, aki „agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elhivatott a végrehajtói kar megújítása mellett”. Minden végrehajtási kérdésben tájékozott, naprakész volt, telefonon szinte mindig elérhető volt, pontos válaszokat adott a feltett kérdéseire. Völner szerint Schadl a jogszabályok megértésében is sokat segített neki, ami azért volt jó, hogy „felkészülten tudjak válaszolni a vitánk során felmerülő kérdésekben”.
A fideszes exállamtitkár ezután elismételte, hogy nem igaz, hogy korrupciós kapcsolatot alakított volna ki Schadlval, pénzt nem kapott tőle.
„Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle”,
mondta Völner, és hozzátette, mástól is úgy hallotta, Schadl mindig tisztelettel beszélt róla még a háta mögött is. Schadl a saját meghallgatásán azért kicsit többet mondott, szerinte benne és az exállamtitkárban közös „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”.
A bíró megkérdezte Völnert, hogy került hivatali kapcsolatba Schadlval, mire az exállamtitkár azt mondta, szerinte egy rendezvényre ment el, a minisztert helyettesítve. A bíró erre azt felelte, ő szeretné megérteni, mi vezet oda, hogy egy rendezvényen találkoznak, és abból kialakul egy olyan kapcsolat, ami alatt Schadl rendszeres kapcsolatba kerül vele, és bejár hozzá a munkahelyére?
Völner erre úgy felelt, az ilyen rendezvényeken általában beszélgetésbe elegyednek, „megiszunk egy kis kólát”, és valószínű, hogy valamelyik ilyen alkalommal Schadl megemlítette neki a találmányát, „lehet, ettől datálódik a közvetlen kapcsolatunk”.
Bírói kérdésre Völner azt is mondta, egyszer vagy kétszer járt Schadl irodájában, az pedig „természetes”, hogy Schadl sokat járt az Igazságügyi Minisztériumba. A bíró szerint ha Schadl a kar vezetőjeként érkezett hozzá, akkor bejelentkezett-e hivatalosan, mire Völner úgy felelt, szerinte ennél informálisabb volt a kapcsolatuk, megvolt egymásnak a telefonszámuk.
Völner elismerte, hogy többször járt ebéden Schadlval – ilyenkor pedig „nem volt vita abból, ki fizet, mert egyszer ő fizetett, máskor én” –, de szerinte az nem igaz, hogy együtt jártak volna szórakozni is – utóbbira a mögötte padon ülő Schadl elégedetlenül megrázta a fejét. Ahogy abban is ellentmondott Völnerek, ki fizette az ebédeket, mert szerinte , „kifejezett viták voltak” abból, ki fizessen.
Karácsonykor, névnapokon ajándékoztak is egymásnak, például italokat vagy bonbonokat. A vádiratban szerepel is egy ilyen ajándékozás: Schadl a munkatársának egyszer azt mondta, „figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
„Azt, hogy Schadl mit tett és mit nem, ez a tisztelt bíróság feladata és jogköre, hogy ezt megvizsgálja, nem nekem kell taglalnom, de ez semmiféle összefüggésben nem állhat velem”, összegezte ezt a részt Völner a bíróságnak, aki nem érti, hogy állt össze az ügyészségnek úgy a vád, hogy abba őt is belekeverték.
Találkozó és sms-ek Varga Judittal
Völner azt is megmagyarázta a bíróságnak, miért akarja tanúként meghallgatni Varga Juditot. Szerinte „a miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, Völnertől pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben.
Völner szerint Varga nyilatkozni tud arról, hogy az államtitkárok az ő közvetlen beosztottjai voltak, és meg tudja erősíteni, hogy a végrehajtói kinevezési jogkörök Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás egykori államtitkárok alá tartoztak.
Ezután Völner átadott a bíróságnak néhány papírt, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Közülük az egyik az, amit Völner védője egyszer már felolvasott az előkészítő ülésen, és így hangzott:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Egy másik üzenetváltásban egy minisztériumi dolgozó írta meg Völnernek, hogy Varga Judit a végrehajtói törvény módosításban intézkedett. Völner szerint ez az üzenet igazolja, hogy Varga „a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta”.
Bár Völner szerint ő maga általában törli az sms-eit, a bíróságnak benyújtott üzenetváltások valahogy mégis megmaradtak a telefonjában, a felhőjében.
Völner védője, Papp Gábor minderről csupán ennyit kérdezett Völnertől a bíróság előtt:
Papp: Olyan hármas megbeszélés volt-e, ami a miniszter, Schadl és ön között történt?
Völner: Volt.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy legalább egy ilyen találkozó volt a hármuk között: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél, vagyis az ő szavaival: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?” De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az igazságügyi miniszterrel.
Völner nem csak a Varga-féle üzeneteket, de egy Bayer Zsolttal váltott sms-ét is benyújtotta a bíróságnak. Ebben Völner szerint Bayer valamilyen orvos ügyében érdeklődött nála, mert a kormánypárti publicista és Fidesz-alapító egy kórházzal pereskedett szerinte, ő meg Bayer kérésére utánanézett ennek. Ezzel Völner azt akarta demonstrálni, hogy ha megkeresték, ő mindig próbált segíteni.
Völner a vallomását azzal zárta, szerinte a most zajló intézkedés már büntetésként fogható fel, pedig még ítélet sem volt. Szerinte az ügyészség koncepciót állított fel, és furcsállta, hogy az ügy egyes anyagai kikerültek a sajtóhoz. Majd felemlegette, hogy őt már akkor is lehallgatták a nyomozók, amikor még mentelmi joga volt. Erre feltette a kérdést: ha bármelyik ellenzéki képviselőt is lehallgatná a belügyminisztérium vagy a titkosszolgálat, vajon a sajtó akkor is tapsolna, vagy jogellenességet kiáltana?
Az nem úgy van, hogy betelefonál az ember
A korrupciós ügy egyik mellékága a paksi ügylet. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál és Steiner Attila, akik szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát.
Erről Völner a bíróságon azt mondta, az energetikai „egy nagyon érdekes terület”, és elismerte, hogy Schadl találmányát többször látta, és másokat is arra kért, nézzék meg azt, például Sülit. Ő maga azt javasolta Schadlnak, ezt a találmányt az államnak kellene eladnia, hogy abból elsősorban Magyarország profitáljon, de szerinte „ez nem úgy van, hogy betelefonál az ember, és kap x forintot”. Völner úgy vallott, „szívügyemnek tekintettem ezt a dolgot”, de ha mondjuk Süliék azt mondták volna neki, hogy „ez sarlatánság”, akkor ő maga sem foglalkozott volna ezzel tovább.
A bíró nem értette, Völner miért járt kint többször is Schadl találmányánál, ha saját bevallása szerint sem ért ehhez. Miért nem bízta az egészet azokra, akiknek ez a területe? A bíró szerint lehet, hogy Völner is országgyűlési képviselő, de ez talán inkább a helyi választókerületi képviselő feladata lenne. Völner úgy felelt, ő invitálta ki a többieket – köztük Sülit – a találmányhoz.
Az ügy másik mellékszálában a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Völner itt is tagadta a vádakat.
A bíró erre visszakérdezett, hogy ebben az ügyben miért a végrehajtói kar elnöke intézkedik, és miért az államtitkárt keresi meg? Völner erre úgy felelt, ez inkább már személyes kérésnek fogható fel Schadltól, nem a kar elnökeként kereste meg őt, és azt gondolhatta, Völner a pozíciójából adódóan könnyebben utána tud kérdezni az ügynek.
Schadl már vallott
Legalábbis azt, hogy nem bűnös. Az egy héttel ezelőtti meghallgatásán Schadl azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
Völner már az előkészítő ülésen sem vallotta be a bűnösségét, ahogy Schadl György is ártatlannak vallotta magát. A dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. | https://telex.hu/belfold/2023/05/23/volner-pal-targyalas-per-korrupcio-meghallgatas-birosag-schadl-gyorgy | https://web.archive.org/web/20230523123459/https://telex.hu/belfold/2023/05/23/volner-pal-targyalas-per-korrupcio-meghallgatas-birosag-schadl-gyorgy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-a-birosagon-varga-judit-szoros-figyelem-alatt-tartotta-a-vegrehajtoi-ugyeket | Telex | hungarian-news | 2023-05-23 08:56:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"energia",
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,435 | Bajok vannak a helyi NER-kedvenc kivitelezővel, emiatt egyetemi és sportberuházás is veszélybe került Pécsen | Két különböző, egyenként is többmilliárdos nagyságrendű pécsi beruházás kivitelezését is felfüggesztették az elmúlt hetekben. A NER-közeli vállalkozásként számon tartott B Build & Trade-del a PVSK május elején szerződést bontott, míg a Pécsi Tudományegyetemnél ez folyamatban van. Így egy multifunkcionális sportcsarnok és egy tudományos innovációs központ kivitelezése is veszélybe került. | A B Build & Trade-t azért is emlegeti a sajtó NER-közeli vállalkozásként, mert a cég az első komolyabb megbízásait, referenciáit Bánki Erik hazai pályáján nyerte, sőt a Fidesz baranyai erős emberéhez (és feleségének cégéhez) köthető lovardát is ők építették. A cég 2012-es megalapítása óta, vagyis az elmúlt bő évtizedben több mint harminc közbeszerzést nyert, köztük jó néhány milliárdos nagyságrendű beruházás volt. Pécsi állatkert, pécsi vásárcsarnok, pécsi labdarúgó-akadémia. De ezeken kívül is többnyire fideszes vezetésű önkormányzatok, önkormányzati cégek megbízásait nyerték el a Dél-Dunántúlon. A cég körüli problémákról már hónapok óta keringtek pletykák, kifizetetlen alvállalkozókat is emlegettek, most pedig már a cégadatokban is látható, hogy nemrég végrehajtást jegyeztek be a B Build & Trade-nél.
Eltérő projektek hasonló helyzetben
A Pécsi Vasutas Sportkör kormányzati támogatásoknak köszönhetően 2017 óta nagy fejlesztésekbe kezdhetett. Az első ütem sikeresen zárult: focipályák újultak meg, és egy teljesen új kosárlabda-munkacsarnokot is átadtak. Azonban az újabb, nagyszabású fejlesztésnél nagy problémák léptek fel. A projektben a régi stadiont elbontották, a helyén négy épületrészből álló sportcsarnok (labdarúgás, ökölvívás, dzsúdó), focipályák és 800 fős lelátó épül, amit elvileg idén tavasszal kellett volna átadni.
A határidőket többször módosították, és az eredetileg nettó 2,1 milliárd forintos beruházás ára év elején 400 millió forinttal ment feljebb. Ennek nagyobb részét a brutális inflációval könnyen indokolható árindexálás tette ki. Januárban az önkormányzati tulajdonú PécsMa.hu-nak még bizakodóan nyilatkoztak az illetékesek a projektről. Információink szerint viszont hetekkel ezelőtt megszakadtak a munkálatok. Ahogy a hétfő reggeli képeinken is látszik, munkavégzés nem történik a Verseny utcai területen.
A PVSK a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a vállalkozó hivatalosan még nem vonult le az építési területről, azt a részükre nem adta át. Azt is hozzátették, hogy május 3-án a kivitelezési szerződést felmondták, mivel a szerződés szerinti befejezési határidő március 12-én lejárt. A projekt teljesítése az 50 százalékot meghaladja, de a pontos mértékének felmérése folyamatban van. A szerződésbontás pedig azt is jelenti, hogy a kivitelezés folytatásához elszámolásra, és új közbeszerzés elindítására is szükség lesz. Megerősítették azt az információnkat is, hogy vannak ki nem fizetett alvállalkozók, a PVSK-nak két cég jelzett ilyen problémát.
A Pécsi Tudományegyetem leendő tudományos és innovációs parkjánál is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt még jóformán el se kezdődött a munka. Ezt a helyszínen készített fotók is jól mutatják.
A 4 milliárd forintos beruházásnak a szerződések szerint novemberben készen kellene lennie, de erre nem sok esély mutatkozik. Megkerestük kérdéseinkkel az egyetemet is, az alábbi közleményt juttatták el a Telexhez:
„A Pécsi Tudományegyetem Tudományos és Innovációs Park beruházásának jelenlegi készültségi foka messze elmarad az időarányosan várható állapottól, ami veszélyezteti a projekt sikeres megvalósítását. Egyetemünk mindent megtett annak érdekében, hogy a kivitelezésben érzékelt jelentős késedelmeket a kivitelező behozza, ugyanakkor a megbízott cég a vállalt intézkedéseknek továbbra sem tett eleget, így az Egyetem – élve a szerződésben foglalt jogával – a közelmúltban kezdeményezte a kivitelezői szerződés felbontását. A PTE a szerződés szerinti 10%-os előleget fizette ki eddig a kivitelezőnek, ugyanakkor a szerződés felbontásával egyidejűleg az abban foglaltak szerint eljárva a kivitelező céget kötbér megfizetésére, és a 10%-os előleg visszafizetésére szólította fel. Minden nehézség ellenére a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett kitart a Pécsi Tudományegyetem, és annak megvalósításáról gondoskodni fog.”
Hivatalos elérhetőségein kerestük a céget, ha kapunk válaszokat, akkor arról is beszámolunk.
Pogányi szálloda ingyenpénzből
Pécs közelében folyamatban van egy harmadik beruházás is, amelynek egy magánvállalkozás a gazdája, azonban a projekt jókora, vissza nem térítendő kormányzati támogatást kapott. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból az MPHH Hotel Invest Kft. 3,9 milliárd forint támogatáshoz jutott egy 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szálloda építésére. A szálloda támogatásáról és a cégről az mfor.hu 2021-ben azt írta, hogy a 2019-ben létrehozott MPHH két tulajdonosa Hoffmann Henrik és Márton Péter. Előbbi a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a B Build & Trade nyerte meg, és ennek a módosításai jól mutatják, hogy milyen finanszírozási problémákat kellett megoldani. A legutolsó, május elején közzétett módosítás szerint nemcsak az anyaghiány és -drágulás, de a banki folyószámlahitelek drágulása is problémákat okoz és ezen a kifizetések átütemezésével próbáltak segíteni.
Ami kész, ott már nem lehet baj
Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása az új pécsi vásárcsarnok volt, amelyet tavaly nyáron adtak át. A kivitelezési közbeszerzést azonban még az előző, fideszes városvezetés alatt, 2018 őszén hirdették meg és nem sokkal az önkormányzati választás előtt, 2019 augusztusában hirdették ki győztesként a B Build & Trade-et.
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy milyen garanciák vannak arra az esetre, ha egy ilyen fontos beruházás kivitelezője eltűnne. Az önkormányzat válasza szerint a pécsi vásárcsarnok esetében a kivitelezés befejezésétől számított 5 évig, tehát 2027. június 21-ig a teljes kivitelezési költség 5%-ának erejéig jótállási kötelezvény (banki garancia) van. Vagyis az időközben keletkező, vállalkozót terhelő hibák javítását szolgáló költségeket az önkormányzat hívja le, ha a hibát a vállalkozó nem javítja ki. A kötelezvény alapján történő lehívásokat az építési vállalkozó csődje, fizetésképtelensége nem befolyásolja, a garancia akkor is fennáll a garanciális időszak végéig, ha időközben az építést végző társaság bármilyen formában megszűnik – írta válaszában a pécsi önkormányzat. | https://telex.hu/belfold/2023/05/23/pte-pvsk-b-build-trade-pecs | https://web.archive.org/web/20230523153131/https://telex.hu/belfold/2023/05/23/pte-pvsk-b-build-trade-pecs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajok-vannak-a-helyi-ner-kedvenc-kivitelezovel-emiatt-egyetemi-es-sportberuhazas-is-veszelybe-kerult-pecsen | Telex | hungarian-news | 2023-05-23 09:53:00 | [
"Bánki Erik"
] | [
"B Build&Trade Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MPHH Hotel Invest Kft.",
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)",
"PVSK"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"támogatás",
"sport",
"építőipar",
"vendéglátás"
] | [] |
57,436 | Sem az alapítványi elnök, sem a volt igazgató nem érti, hogy mi köze a fantomdiákokkal történő csaláshoz | Folytatódott a tárgyalás annak a két szegedi alapítványi iskolának az ügyében, melyek munkatársai a vád szerint nem létező diákokra vettek fel százmilliós állami támogatást. Az egyik iskola volt igazgatóját, egy egykori szegedi fideszes képviselőt, és az iskolákat fenntartó alapítvány elnökét, egy szintén volt szegedi fideszes képviselőt hallgatott meg a Szegedi Törvényszék kedden. Nem vallották magukat bűnösnek, és azt sem nagyon értették, hogy hogyan kerülnek a képbe. | „Nem tudom, mivel vádolnak pontosan, nem tudom, milyen szabályt sértettem meg” – mondta annak az alapítványnak az elnöke, aminek a fenntartásába tartozó két szegedi iskola a vád szerint 2012 és 2014 között olyan tanulók után is vett fel támogatást, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy ha volt, nem jártak be az órákra.
Az egykori Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát (Szefi) és a Rogers Gimnáziumot fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatásáért jött létre, ám az ügyészség szerint az intézmény vezetői fantomdiákokkal csaltak, és olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest.
A vád szerint így kvázi nem létező diákok után vettek fel normatív támogatást, amivel összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. Az alapítvány elnökéhez ebből 112 millió, a Szefi volt igazgatójához pedig több mint 63 millió forintot kötnek. Az igényléseket aláíró tanárt és egy igazgatóhelyettest még novemberben hallgatott meg a bíróság, ők elismerték a bűnösségüket, az alapítvány elnöke, egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő, illetve a Szefi volt igazgatója, egy szintén volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő viszont ártatlannak vallotta magát az előkészítő ülésen.
Kinek a hatásköre?
Bár a vádat már korábban ismertették, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnöke mégsem értette érintettségét az ügyben, mivel állítása szerint a normatív támogatások igényléséhez szükséges adatokra neki nem volt rálátása. A mai tárgyaláson hosszabban ki is fejtette álláspontját, vallomásában az iskolák létrejöttéről és a Szervezeti és Működési Szabályzatról (SZMSZ), valamint a házirendről beszélt, amik a diákokra vonatkozó szankciókat írták elő a hiányzások tekintetében.
Ezek a szabályok már a 2012 és 2014 előtti időszakban is megvoltak, és a hatóságok rendszeresen ellenőrizték is az iskolákat – szerinte sem a működésre, sem a hiányzások kezelésére vonatkozóan nem emeltek kifogást.
Beszélt az iskolai hierarchiáról is, hogy fenntartóként milyen szinten szóltak bele az intézmények működésébe. A tanárok felettese az iskolaigazgató volt, fenntartóként nem adtak utasításokat az iskolák dolgozóinak, utalva ezzel a vádirat azon részére, miszerint ők mondták a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két jegyet adjanak, ha pedig nem írnak dolgozatot, akkor egyest.
A hiányzásokkal kapcsolatos szabályokat a házirend tartalmazta, amit a köznevelési törvény miatt át kellett írni. 120 órát hiányozhattak igazoltan a diákok, illetve különbözeti vizsgákat szerveztek azoknak, akik valamiért nem tudtak részt venni a félévben. A fenntartó csak annyit írt elő, hogy vezessenek jelenléti ívet és dokumentálják a hiányzásokat, amiket az osztályfőnökök összesítve továbbküldték a titkárságnak félévente. Hogy a kimaradozó diákokkal mi lesz, elmondása szerint az az igazgatók hatásköre volt.
Megsemmisültek a papírok
„Semmi érdekünk nem fűződött ahhoz, hogy a valóságtól eltérő diákszámot alkalmazzuk. Ha nem volt annyi diák, nem volt annyi költség sem”
– mondta az alapítvány elnöke a bíróságon. Mikor a tanulni kívánók jelentkeztek egy-egy intézménybe, nyilatkozniuk kellett, hogy nem szereztek még szakképesítést, így jogosultak az állami finanszírozásra.
Homokszem akkor került a gépezetbe, amikor egy ellenőrzésen kiderült, hogy ezeket a papírokat korábban megsemmisítették, mivel nem volt előírás, hogy hosszabb távon is megtartsák őket. A fenntartó ekkor maga kezdte el összeszedni és nyilatkoztatni a tanulókat újra, hogy pótolja a hiányzó papírokat, majd egy külsős céget is felkértek, amely azonban fals iratokkal, meghamisított aláírásokkal teljesítette a feladatát, így az újra rájuk hárult. A hiányzó dokumentumokat ezzel magyarázta.
Az alapítvány elnöke azt mondta, hogy csak az iskolák által megküldött dokumentumokból tájékozódhattak a támogatások igénylésekor. A lemorzsolódásról nem volt tudomásuk, a normatívával kapcsolatos papírokat az iskolai dokumentumok alapján töltötték ki, állította.
Meddig tart a jogviszony?
A Szefi volt igazgatóját is meghallgatta a bíróság. Ő bár vallomást tenni nem kívánt, néhány gondolatot azért megosztott. A bűnösségét nem vallotta meg, és az elsőrendű vádlotthoz hasonlóan ő sem értette, hogy miért vádolják. Azt mondta, hogy a vádiratban téves elszámolás szerepel, mert olyan tételeket is a rovására írtak, amik már jogviszonyának megszűnte után keletkezett. Szerinte ezt az összeget le kell vonni a ráháruló terhekből, mivel abban az időben már nem tudott részt venni a normatíva előkészítésében, illetve aláírni sem tudott.
Mivel a nyomozati szakaszban 180 órányi vallomást tett, története főbb pontjait a bíró ismertette. Kezdésként elismételte a vádat, miszerint az igazgató több mint 10 millió forintnyi támogatás felvételéhez nyújtott segítséget az alapítvány elnökének, majd a vallomással folytatta. Korábbi nyilatkozatai alapján a volt igazgatónak nem tartozott feladatai közé a normatíva elszámolása. Az iskolai vezetők a fenntartó alkalmazásában álltak, így ő csak aláírt, anyagi érdeke nem fűződött a támogatásokhoz. Hogy később lemondott igazgatói pozíciójáról, azt pont a normatíva elszámolásának menetében, a fenntartóval szemben felmerülő véleménykülönbségével magyarázta.
Felmerült ugyanis a dilemma, hogy meddig él a jogviszony, ha a diák nem jár be az iskolába. A törvények szerint félévente kell összesíteni a tanulók hiányzásait, és ezek alapján kell dönteni azok jogviszonyáról, ha túllépték a megengedett keretet. De az intézmények házirendjében jogszabályellenesen az is szerepelt, hogy ha nem vesz részt a számonkérésen egy tanuló, akkor az automatikusan egyest kap, illetve hogy ha a hiányzásai miatt nem osztályozható, attól még osztályozóvizsgát tehet, így a jogviszonya megmarad. Ezt az ellentmondást az igazgató jelezte is a vezetőségnek.
Most az a kérdés is előjött, hogy maga a jogviszony mikor köttetik. A vádlottak elmondása szerint már ha a jelentkezési lapot kitölti a diák, létrejön a jogviszony, még ha az sem biztos, hogy indul az a szak, amire jelentkezett. „Ez nem csak tájékoztató lap?” – kérdezte az ügyész. Az igazgató nemmel felelt, válaszából kiderült, hogy a lapok konkrétan a beiratkozásra vonatkoztak, de arra, hogy ha mondjuk a jelentkező meggondolta magát, és mégsem akar iskolába járni, a jogviszonyával mi történik, már nem volt rálátása.
„A KIR-be bekerültek ezek a diákok?” – kérdezte a bíró a Köznevelési Információs Rendszerre utalva. „Meggyőződésem, hogy nem” – mondta az igazgató. A tárgyalás csütörtökön további vádlottak meghallgatásával folytatódik. | https://telex.hu/belfold/2023/05/23/sem-az-alapitvanyi-elnok-sem-a-volt-igazgato-nem-erti-hogy-mi-koze-a-fantomdiakokkal-torteno-tobb-szazmillios-csalashoz | https://web.archive.org/web/20230523202347/https://telex.hu/belfold/2023/05/23/sem-az-alapitvanyi-elnok-sem-a-volt-igazgato-nem-erti-hogy-mi-koze-a-fantomdiakokkal-torteno-tobb-szazmillios-csalashoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sem-az-alapitvanyi-elnok-sem-a-volt-igazgato-nem-erti-hogy-mi-koze-a-fantomdiakokkal-torteno-csalashoz | Telex | hungarian-news | 2023-05-23 12:17:00 | [] | [
"Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány",
"Rogers Gimnázium",
"Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"civilek"
] | [] |
57,437 | Ortopédcipő-maffia: két orvost és egy cégvezetőt is elfogtak Szegeden | Nincs vége az ortopédcipő-maffia ügyének: kedden újabb két szegedi orvost és egy szegedi cégvezetőt fogtak el a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. | Nincs vége az ortopédcipő-maffia ügyének: kedden újabb két szegedi orvost és egy szegedi cégvezetőt fogtak el a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék.
A police.hu beszámolója szerint a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a KR NNI és az NVSZ nyomozói kora reggel fogták el a két orvost és egy kisebb szegedi cég ügyvezetőjét. Lakásaikban, valamint a kft. telephelyén házkutatást tartottak, lefoglaltak minden releváns iratot, illetve eszközt és készpénzt is.
A két orvost, valamint az ügyvezetőt előállították és gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás miatt, majd a két orvost bűnügyi őrizetbe vették, míg a kisebb cég vezetője szabadlábon védekezik.
Az ortopédcipő-maffia ügyén az országban már összesen tizenkét nyomozócsoport dolgozik. Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
Egy szegedi ortopédeszközöket gyártó cég a nyomozók által beszerzett bizonyítékok alapján 2018 és 2022 között összesen közel 100 millió forint állami támogatást igényelt vissza jogosulatlanul az általa legyártott gyógyászati segédeszközök után.
A nyomozás arra is fényt derített, hogy volt olyan szociális intézmény, ahol a padláson zsákszámra álltak a legyártott és a gondozottak nevével ellátott, ugyanakkor számukra szükségtelen eszközök (többek között ülőkorzettek, chenaeu-k (vagyis fűzők), járógépek, járókeretek, kerekesszékek, rollátorok, illetve botok), melyek nagy része nem is megfelelő minőségben lett legyártva.
A most elfogott három személlyel együtt az ügycsoportnak mára 44 gyanúsítottja van: 18 orvos, 14 cégvezető, 9 alkalmazott és 3 orvosi asszisztens. Jelenleg a két őrizetben lévő orvos mellett a visszaélések miatt tizenöten vannak letartóztatásban, tizenegyen bűnügyi felügyelet alatt állnak, míg a többiek szabadlábon védekeznek. | https://telex.hu/belfold/2023/05/24/ortopedcipo-maffia-ket-szegedi-orvos-cegvezeto-gyanusitott | https://web.archive.org/web/20231206172912/https://telex.hu/belfold/2023/05/24/ortopedcipo-maffia-ket-szegedi-orvos-cegvezeto-gyanusitott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-es-egy-cegvezetot-is-elfogtak-szegeden | Telex | hungarian-news | 2023-05-24 12:23:00 | [] | [
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"egészségügy",
"támogatás",
"csalás",
"adatvédelem",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
57,438 | Soha nem ajánlottam Gyurin keresztül Völnernek pénzt, mondta Gazdi, a Schadl–Völner-ügy kulcsfigurája | R. Róbert, azaz Gazdi meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy a bíróságon. Ő egy kulcsfigura ebben a súlyos korrupciós perben. Ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak a végrehajtói kar volt elnökéhez. Vallomása szerint legalább tizennyolc éve ismeri Schadlt. | R. Róbert, azaz Gazdi meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy a bíróságon. Ő egy kulcsfigura ebben a súlyos korrupciós perben. Ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak a végrehajtói kar volt elnökéhez. Vallomása szerint legalább tizennyolc éve ismeri Schadlt.
R. eddig arccal vállalta az ügyét a bíróságon, a csütörtöki meghallgatására viszont meggondolta magát, és most már nem engedte, hogy a sajtó lefotózza.
Ahogy Schadl, úgy R. is letartóztatásban van, így a börtönből bilincsben érkezett a Fővárosi Törvényszékre. Meghallgatására elment Völner Pál is, hármuk közül az exállamtitkár az egyetlen, aki szabadlábon védekezhet.
R. a bíróságon arról beszélt, letartóztatása előtt tolmácsolásból élt, abból havonta 3-400 ezer forint bevétele volt, emellett voltak saját cégei, meg olyan cégek, amikben valamilyen módon részt vett. „Megpróbálok teljesen autentikus lenni”, mondta kissé pikírten a vallomásáról a bíróságnak, majd minden ellene hozott vádat tagadott.
Gazdi és Schadl
Mik a vádak? R. többféleképpen megjelenik a szerteágazó történetben. A vádirat szerint Schadllal egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R.-t, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar volt elnöke szerint ez a személy fizetett volna azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott: „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”, mondta Schadl.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. kezdeményezett több olyan ügyet, amiben Schadl és a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár Völner Pál megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Ebben az ügyben a vádirat szerint R.-t 2020 augusztusában kereste meg a szintén vádlott S. Etelka, aki egyrészt egy magániskolák üzemeltetésével foglalkozó alapítvány kuratóriumi elnöke, másrészt egy felnőttképzéseket szervező cég tulajdonosa volt. Ez utóbbin S. Etelka nagyon sokat keresett, ami gyorsan feltűnt R.-nek. S. Etelka eredetileg azért fordult R.-hez, mert a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elutasította magániskolájuk nyilvántartásba vételét. R. megígérte, hogy kapcsolataival elintézi a nyilvántartásba vételt, amiért 8 millió forintot kért és kapott S. Etelkától, ezt a pénzt egy az egyben megtartotta. Menet közben még több tízmillió forintot kihúzott a nőből.
A vád szerint R. több szálon valóban elkezdett dolgozni az engedélyeztetésen. Az egyik kontaktja a beszélgetéseik alapján közeli barátja, Schadl György volt, aki Völnernek passzolta tovább a labdát, hogy intézkedjen a minisztériumoknál. Völner pedig nem volt rest, az az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is megkeresett munkatársakat, akikkel többször egyeztetett az ügyről.
A vádirat szerint R. egy ponton azt is elhitette S. Etelkával, hogy csecsenek rabolták el Ukrajnában, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer dollárt, S. Etelka pedig oda is adta a pénzt.
Kapott pénzt, de nem arra
R. a csütörtöki vallomásában azt állította, S. Etelka újra és újra neki szegezte a kérdést, mennyi pénzért segítene nekik elintézni az engedélyeztetést. Ő azt felelte neki, túl sok a dolga már így is, de ha mégis segítene, akkor 8 millió forintot kérne. S. Etelka szerinte ezt elfogadta, és „innen kezdődött az együttműködés”.
Ugyanakkor szerinte soha nem arra kérte a pénzt S. Etelkától, hogy azzal hivatali személyt befolyásoljon, szerinte nem ezért kapta a 8 millió forintot a nőtől. Annyit ígért a nőnek, hogy megkeres hozzáértő szakembereket, hogy „a későbbi működés akadálymentes legyen, de ez egy esetben sem jelentett lefizetést”.
R. szerint az igaz, hogy többször vett át pénzt S. Etelkától, de ebből a pénzből szakértőket és jogászokat fizetett ki, akiket azért bízott meg, hogy „a legteljesebb szakmai támogatást szerezze meg” az iskola engedélyeztetésére. R. szerint még a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy ő szakértőket bízott meg az üggyel, vagyis ahogy ő fogalmazott, „minden potenciálisan hozzáértő személyt”.
Szerinte az sem felel meg a valóságnak, hogy ő Schadl Györgyöt kérte volna meg arra, hogy Völner Pálon keresztül érje el az iskola engedélyeztetését, és nem is ígérte nekik azt, hogy hogy az S. Etelkától kapott pénzből a segítségért cserébe ad nekik.
„Soha senkinek nem ajánlottam fel egyetlen forintot sem azért, hogy jogtalan előnyhöz juttassam őket, hogy hivatali helyzetükkel visszaélve jogszerűtlenül befolyásolják az eljárást. Semmilyen lefizetés, vesztegetés nem volt szándékomban, ilyet nem akartam tenni, és nem is tettem. Szerettem volna, hogy én legyek a híd a nélkülözhetetlen szakértők és S. Etelka közt”.
Szerinte S. Etelkával ők annyira közel voltak egymáshoz, hogy nagyon sokat beszélgettek még magándolgokról is, és szerinte ezt a bensőséges kapcsolatot a nyomozati és lehallgatási anyagok nem adják vissza. Egy ilyen beszélgetésben azt is elmondta S. Etelkának, hogy tartozásai vannak, szerinte a nő emiatt adott neki pénzt kölcsön. „Ténylegesen semmi másról, csak kölcsönről volt szó”, mondta.
Amiben kellett, Gyuri segített
Ezután Schadl Györgyről is beszélt. „Nagyon régóta ismerjük egymást, emlékeim szerint 18 éve, és barátomnak tartom. Rendszeres, napi kapcsolatban állunk, amiben kellett, segítettünk egymásnak. Az utóbbi években ő állt mellettem nagyon sokszor”.
R. „Gyurit” egy értelmes embernek ismerte meg, aki „mindig önzetlenül a segítségére volt”. Így aztán szerinte teljesen természetes volt, hogy az iskola ügyében is hozzá fordult jó tanácsokért, meg azért, hátha tud nekik jó szakembereket ajánlani. De szerinte „az sosem volt beszédtéma” köztük, hogy valakit lefizessenek azért, hogy az a valaki a hivatali helyzetével visszaélve jogszerűtlenül segítsen nekik.
„Rendszeresen neveztük egymást Gazdának és Apának, ennek semmilyen negatív tartalma nem volt, ez nem mutatott hierarchiát. Sajátos kommunikáció ez, férfiak között gyakori. Egymás ugratása volt a cél”, mondta a becézgetésekről.
R. vallomásában arról is beszélt, Völnert személyesen nem ismeri, soha nem beszéltek. Annyit tud róla, hogy Schadllal ismerik egymást, de „soha nem ajánlottam neki Gyurin keresztül pénzt”.
Völner a saját meghallgatásán szintén azt állította, nem ismeri személyesen R.-t. A bíró mindenesetre nem értette, hogy egy iskola engedélyeztetése miatt miért a végrehajtói kar elnöke intézkedik, és miért az államtitkárt keresi meg? Völner erre úgy felelt, ez inkább már személyes kérésnek fogható fel Schadltól, nem a kar elnökeként kereste meg őt, és azt gondolhatta, Völner a pozíciójából adódóan könnyebben utána tud kérdezni az ügynek.
R. a vallomása végén azt mondta, később majd „minden pontocskára, vesszőre válaszolni fog”, de most még nem akar a bíróság kéréseire válaszolni.
Egy alvilági figura
R. már az előkészítő ülésén is tagadta a vádakat, azt mondta, nem követett el bűncselekményt, a vádirat pedig nem tartalmaz valóságot: „Azt gondolom, a vádat képező hanganyag tartalmi kérdéseiből fakadt ez az egész büntetőügyem, ezért én azt szeretném kérni, ismerjük meg a teljes hanganyagot, mert a kiszakított beszélgetések nem tartalmazhatják a valóságot”, mondta akkor.
R. a HVG róla szóló cikke szerint már a kilencvenes években a magyar szervezett bűnözői körökben mozgott, egy 1997-es autólopásért börtönbe is zárták. Neve később a Fenyő-gyilkosság nyomozati anyagaiban is felbukkant, de nem mint lehetséges gyilkos, hanem mint a külföldi bűnözői kör egyik magyarországi kapcsolata. Később sem tért jó útra. 2011-ben megint büntetőügybe keveredett, aminek végén, 2019-ben sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, három évre felfüggesztve.
Az összetett korrupciós ügyben Schadl György és Völner Pál is ártatlannak vallotta magát. A dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. | https://telex.hu/belfold/2023/05/25/r-robert-gazdi-targyalas-per-schadl-gyorgy-volner-pal | https://web.archive.org/web/20230525120212/https://telex.hu/belfold/2023/05/25/r-robert-gazdi-targyalas-per-schadl-gyorgy-volner-pal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soha-nem-ajanlottam-gyurin-keresztul-volnernek-penzt-mondta-gazdi-a-schadlnvolner-ugy-kulcsfiguraja | Telex | hungarian-news | 2023-05-25 12:31:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"oktatás",
"vesztegetés",
"engedély"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,439 | Fantomdiákos iskolaügy: egymás jóhiszeműségében és szaktudásában hittek, senki nem tudott semmit | Újabb tárgyalási nap köszöntött a szegedi százmilliós csalás vádlottjaira. Az ügyet, melyben az ügyészség szerint egy szegedi alapítvány és az általa fenntartott két iskola nem létező diákokra vett fel százmilliós állami támogatást, 2022 novembere óta tárgyalják a Szegedi Járásbíróságon, de eddig nem sok eredményt sikerült elérni a tárgyalóteremben. A legfontosabb témák csütörtökön a tanulói jogviszony érvényessége és a hiányzások voltak, előkerült a vezetői mozgástér és a munkatársi bizalom kérdése is. Több vallomást is felolvastak, de továbbra is minden vádlott ártatlannak vallja magát. | Folytatódott a tárgyalás abban az ügyben, amelyben a vád szerint az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány és a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), illetve a Rogers Gimnázium vezetői 2012 és 2014 között több mint százmillió forintos normatív támogatást igényeltek nem létező, vagy tanulói jogviszonnyal nem rendelkező diákok után. Az első- és másodrendű vádlott, két volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő a legutóbbi, kedden megtartott tárgyaláson nem értette, hogy miért állnak a bíróság előtt. Ez most sem változott, azonban meghallgattak még egy vádlottat, aki érzelmekkel dúsított vallomásában beszélt ártatlanságáról.
A csütörtöki tárgyalást a másodrendű vádlott, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) volt igazgatójának korábban félbehagyott meghallgatásával kezdték. A bíró ismertette a vádat, miszerint a 2012-es tanévre nagyjából 25 millió, a 2013-as tanévre nagyjából 63 millió forintos összegű költségvetési csalást követtek el, majd felolvasott a volt iskolaigazgató vallomásából, amelyben az érintett azt hangsúlyozta: ő abszolút nem folyt bele a támogatásokkal kapcsolatos adminisztrációs munkába, mivel bízott a kollégák szakértelmében és lelkiismeretességében. Kiemelte, hogy a vád által vizsgált időszak egy részében ő már nem állt az iskola élén.
„Szakirányú kompetencia hiányában sosem kaptak tőlem ilyen jellegű utasítást a kollégák” – idézte a bíró a vallomást, amelyben a volt igazgató arról nyilatkozott, hogy nem mondta kollégáinak, hogy miképpen töltsék ki a diákok létszámát és az ahhoz tartozó pénzügyi adatokat. Elmondta, hogy „nem szerepel ilyen az intézményvezetői feladatok között a jogszabályok szerint”, ez nem az ő hatásköre volt, csupán a feladatok koordinálásáért felelt. Szerinte ott hibáztak a nyomozás során, hogy profitorientált cégként vizsgálták az intézmény működését, nem vették figyelembe a Szefi társadalmi hasznosságát, valamint azt, hogy az igazgató bére nem függött a tanulók számától.
Türelmes házirend
Az utóbbi tárgyalások egyik fő kérdése az volt, mikortól érvényes a tanulói jogviszony. Előzőleg már elhangzott, hogy a jelentkezési lap kitöltésétől jogerősnek minősül, most azonban a vádlottak szinte teljes egyetértésével mondták ki, hogy a tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Vita tárgya volt az is, hogy meddig tart a jogviszony. Az akkori jogszabályok szerint ha a diák nem jelenik meg az órákon, és nem szerez legalább kettő osztályzatot, akkor a félévet elégtelennel zárja, így évet kell ismételnie. Ha az ismételt évben sem változik a helyzet, akkor kell megszüntetni a jogviszonyt. Így, ahogy ezt a vallomás is hangsúlyozta, az intézményvezetés tanügyi szempontból jogszerűen járt el, mert nem zárta ki hamarabb az örökösen hiányzó diákokat.
A másik fontos tényező, ami befolyással bírt a hiányzások kezelésére, az a házirend volt, ami az írásos vallomás szerint hangsúlyozottan csak pedagógiai szerepet töltött be. Az ügy szempontjából fontos része, miszerint 20 órát lehetett hiányozni, már 2007-ben is érvényben volt, senki sem kifogásolta, az intézmény dolgozói csak betartották, beleértve az igazgatót is, mivel ez az alapítvány jóváhagyásához volt kötve.
Az igazgatónak állítása szerint nem volt tudomása arról, hogy a fenntartó beiratkozási lapokat hamisított volna, utalt ezzel arra, hogy korábban kiderült, hogy beiratkozási lapokat semmisítettek meg, amit aztán egy külsős céget megbízva próbáltak pótolni, de az meghamisította őket. A házirend a felnőttképzés jellege miatt kezelte kevésbé szigorúan a jelenlétet, hogy a családosoknak és a munkájuk miatt elfoglalt tanulóknak, akik többet hiányoznak, ne szűnjön meg a jogviszonya. Az így 20 óra fölötti hiányzás esetén is fennmaradt a félév végéig, amikor is a jogszabály szerint összesítették.
Intézményvezető jogkörök nélkül?
„Én úgy gondolom, és jóhiszeműen hiszem azt, hogy ezek a dokumentumok rendben voltak” – jelentette ki a volt igazgató, s azt is hozzátette, hogy ő tudatosan semmilyen hamis vagy hamisított iratot nem írt alá. Elmondta, hogy az intézmény vezetését a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerint volt kénytelen intézni, így neki komolyabb mozgástere nem volt. Vallomásában az elsőrendű vádlott, az intézményeket fenntartó alapítvány elnöke sem tagadta, hogy a normatíva igénylése kizárólag az ő hatáskörük volt, és az intézményvezetőnek így nem lehetett operatív irányítói szerepe a támogatások felvételében.
Az igazgató 2014 februárjában felmondott belső szakmai és személyes konfliktusokra, illetve arra hivatkozva, hogy a fenntartó egyre inkább elodázta a tanulói jogviszonyok megszüntetését, hogy minél több nevet tudjanak dokumentálni.
„Tizenöt év után elhagytam a pedagógusi pályát, a munkaköri előírásokat mindig betartottam, jóhiszeműen írtam alá, amit aláírtam, semmilyen szándékom nem irányult arra, hogy hamis iratokat hitelesítsek” – mondta a korábbi igazgató. A bíró erre megkérdezte, hogy a nyomozóhatóságok általi gyanúsítás vezetett-e a lemondáshoz, a férfi igennel felelt. Arra ugyanakkor az igazgató nemmel válaszolt, hogy tudott-e bármit arról az elvileg általa elrendelt utasításról, amely szerint az iskola tanárai iratkozzanak be valamilyen képzésre, ezzel is növelve a létszámot.
Értekezletek zárt ajtók mögött
A hatodrendű vádlott, aki először igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként is dolgozott a Rogers Gimnáziumban, egy saját maga által írt vallomást olvasott fel, amit hivatalosan jegyzőkönyvbe is vettek. A jelenleg is iskolaigazgatóként dolgozó nő meglehetősen feszülten, könnyekkel küszködve olvasta a szöveget, amelyben ártatlannak vallotta magát. „Az értekezletek egy része számomra zárt ajtók mögött zajlott” – szögezte le. Néhány dokumentumot adott át a bírónak, amelyben a 2012–13-as tanévekben betöltött igazgatóhelyettesi feladatköreit foglalta össze.
Azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy bármilyen problémás, megkérdőjelezhető iratot írt volna alá. „Így, tíz év után azt mondom, hogy valószínűleg tudtam, hogy a papírok az Államkincstárba mennek, de ennél többet nem tudok. Én csak a kisgimnazisták létszámát rögzítettem.” Hozzátette azt is, hogy az ő felelősségébe tartozó diákok közül egyik neve sem szerepel a vádiratban sehol.
Mivel a tanárnő a Rogers Gimnáziumot vezette, a másik igazgatóval állítása szerint szinte semmilyen kapcsolatban nem volt. Időnként helyettesített a szakképzős osztályokban, ahol szerinte nem volt jellemző a nagy fokú hiányzás, amit egyébként elég szigorúan kezelt.
Előkerült az is, hogy a sajátos nevelési igényű diákokat az akkori elektronikus rendszerben kettes vagy hármas szorzóval rögzítették, vagyis a hiányzásokat úgy vitték fel, mintha kettő vagy három különböző diák hiányzásai lennének, azért, hogy ne érje őket hátrány. Ez időszakonként jelentett némi létszámbeli, nyilvántartási nehézséget a tanulók összeszámolásánál, de a tanárnő szerint általában „lefelé történtek a tévedések”, azaz inkább kisebb létszámokat jegyeztek fel, mint nagyobbakat.
Beszámolója végén a bíró megkérdezte, hogy bűnösnek érzi-e magát, amire ő – némileg elérzékenyülve – határozott nemmel felelt. A következő tárgyalás időpontját júniusra tűzték ki. | https://telex.hu/belfold/2023/05/26/fantomdiak-iskola-szeged-birosag-hianyzas-rogers-gimnazium-szefi-esely-alapitvany | https://web.archive.org/web/20230526104255/https://telex.hu/belfold/2023/05/26/fantomdiak-iskola-szeged-birosag-hianyzas-rogers-gimnazium-szefi-esely-alapitvany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomdiakos-iskolaugy-egymas-johiszemusegeben-es-szaktudasaban-hittek-senki-nem-tudott-semmit | Telex | hungarian-news | 2023-05-26 12:39:00 | [] | [
"Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány",
"Rogers",
"Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"civilek"
] | [] |
57,440 | A szórólappiacon Mészáros Lőrinccel is kiegyezett – vallomást tett a 271 milliós csalással vádolt Joób Márton | „Az indítványozott kilenc év fegyházbüntetés még a legsúlyosabb erőszakos elkövetők esetében sem megszokott” – mondta a vádlottak padján állva Joób Márton egykori szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő és többszörös világbajnoki aranyérmes kenus kedden. Joóbra korábban ennyit kért az ügyészség, mivel őt és társait azzal vádolják, hogy egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani Joób szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét. Ezek mellett a vád úgy tartja, hogy nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki, valamint alkalmazottaik után sem fizettek minden esetben járulékot. | „Az indítványozott kilenc év fegyházbüntetés még a legsúlyosabb erőszakos elkövetők esetében sem megszokott” – mondta a vádlottak padján állva Joób Márton egykori szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő és többszörös világbajnoki aranyérmes kenus kedden. Joóbra korábban ennyit kért az ügyészség, mivel őt és társait azzal vádolják, hogy egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani Joób szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét. Ezek mellett a vád úgy tartja, hogy nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki, valamint alkalmazottaik után sem fizettek minden esetben járulékot.
Az előkészítő üléseken több vádlott is bűnösnek vallotta magát az ügyben, amiben a vád szerint a képviselő és köre 2013 és 2017 között 271 millió forint vagyoni hátrányt okozott az államnak. A magukat bűnösnek vallók többségében kiegyeztek az ügyészséggel, próbaidőt és felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Mikor az ítéletek megszülettek, a bíró hangsúlyozta, hogy ez még nem bizonyítja Joób bűnösségét.
Kedden ő mint elsőrendű vádlott állt a Szegedi Törvényszék dísztermének pulpitusán, és olvasta fel vallomását. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy semmiféle bűnszervezetnek nem volt a tagja, nem is hallott ilyesmiről. Mesélt a családjáról, hogy a felmenői lelkészek, hogy a mindennapjait a „hit és az Istennel való kapcsolat határozza meg”. Szóba került sportolói múltja és tizenegy gyereke, és hogy minden vagyonukat tisztességes munkával és felesége örökségével szerezték.
Hosszasan ecsetelte a magyar szórólappiac 2013 és 2017 közötti állapotát is. A vád által vizsgált időszakban nem tudott részletekbe menően foglalkozni Műsorkalauz nevű műsorújságos cégével, mert számos más dolga volt: MSZP-s önkormányzati képviselőjeként dolgozott, emellett iskolákat végzett Pesten, és gyerekei is születtek.
„Fizikai képtelenség lett volna egy bűnszervezet irányítása”
– mondta. Állítása szerint többször is kérte a meghallgatását az ügyészség részéről, de mindig elutasították, csak azokat a vallomásokat és bizonyítékokat vették figyelembe, amik beleilleszkedtek a vádba. Úgy látja, bűnösségét már előre eldöntötték azzal is, hogy mikor a felesége befizetett a korábban felvett babaváró hitelükből 10 millió forintot, majd további 5 milliót a NAV-nak, hogy hazamehessen az előzetesből, az ügyészség ezt úgy kommunikálta, hogy Joób lényegében elismerte a bűnösségét.
Képviselőként tett nyilvános vagyonnyilatkozataiból jól látszik gyarapodása, ami szerinte ellentétben áll az ügyészség állításaival. „Az a pénz, amiről a vád szól, nincs és soha nem is volt nálunk” – mondta. Inkább a szórólappiac kárvallottjának tartja magát, mint haszonélvezőjének, akit az alvállalkozói félrevezették, mert azt állították, hogy a cégek tiszták, legálisan működnek. Mesélt arról is, hogy az általa vezetett cég ügynökség volt, terjesztést nem végzett, és nem is azért alapították.
A terjesztés, ahol a csalások történtek, a másodrendű vádlott feladata volt alvállalkozóként, és neki arról sem volt tudomása, hogy az alvállalkozók kiket jelentettek be és kiket nem.
„Szerintem nyakatekert és rosszindulatú belemagyarázás az, amivel az ügyészség a bűnszervezet megalkotását indokolja” – mondta Joób Márton. A kialakult helyzettel és a szórólappiac bedőlésével kapcsolatban a Magyar Postát és az osztrák posta Magyarországon terítő leányvállalatát hibáztatja, akik a piac nagyját uralták: a környezet változott, a cégek folyamatosan egymás alá licitáltak, az egész bedőlt és végül ki is vonultak.
Joóbot is veszteségek érték, de mégsem hagyott föl az üzlettel, majd egy átrendeződés következtében az egész terjesztési terület Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, aki a piacon egyedüliként már szabadon nyomta fel az árakat Joób szerint, aki ekkor is a szakmában maradt. Mészárosékkal kiegyezve üzletének egy részét megtarthatta azzal a feltétellel, hogy a szórólapjait Mészárosék terítik. Végül kiszállt.
Bírói kérdésre mondta el a képviselő, hogy nem tartotta jónak, hogy az alvállalkozó cégekben az ott dolgozók végeznek ellenőrzéseket. Az is a fülébe jutott, hogy van, ahol a munkavállalók után nem fizetnek járulékot, ezért arra kérte a másodrendű vádlottat, hogy ezeket tegyék rendbe. Idővel bizalmasára, a Békés megyében terjesztést végző cég képviselőjére akart bízni az üzletet, de állítása szerint a másodrendű vádlott megfenyegette, mert ezzel változott volna a hierarchia és sérültek volna az érdekei.
A vallomás során egy széf is szóba került, amiben jelentős mennyiségű készpénzt őriztek. Ez az egyik közös irodában volt. Joób elmondása alapján mindenki a saját és a cége pénzét tartotta benne, az ő titkárnőjénél volt a kulcs, aki vezette, hogy ki mennyit rakott be vagy vett ki. Hangsúlyozta, hogy ez nem a Műsorkalauz pénze volt.
„Nem szabályos, egyetértek”
– válaszolta a bíró azon kérdésére, hogy ez mennyire felel meg az előírásoknak. Azt is elmondta, hogy a vádirattal ellenkező módon ő nem osztott fel területeket.
Meggyőződése, hogy az alvállalkozók nem voltak fiktív cégek, hiszen elvégezték a munkát, könyvelője is átvilágította őket. A másodrendű vádlott, aki a terítéssel foglalkozott, folyamatosan biztosította őt, hogy minden rendben van, az emberek be vannak jelentve. Tudomása szerint túlszámlázás sem volt, azokat a számlákat állították ki, amit a cége megrendelt, az alvállalkozó meg elvégzett.
Hangsúlyozta, hogy nem kapott vissza pénzeket, nem vásárolt számlákat sem, minden számla mögött valós teljesítés volt.
„Ha bármiben hibáztam, az nem szándékos volt, hanem hanyag gondatlanság” – mondta.
Vallomása végeztével a bíró emlékeztette, hogy a korábban tett nyilatkozataiban volt szó arról, hogy tudatában volt fiktív számlák befogadásának. Joób erre azt válaszolta, hogy a kisebb volumenű dolgokra, azok körülményeire majd a későbbi tárgyalások során felel, nem akarja, hogy ezek most elvigyék a hangsúlyt az általa fontosabbnak vélt pontokról. Megjegyezte azonban, hogy a korábban tett vallomásait fenntartja, de mivel azok jó részét előzetes letartóztatása alatt tette, elképzelhető, hogy pár helyen pontatlanok az állításai, illetve bár aláírta, a vallomások pár helyen nem az ő szavait idézik.
„Kaptam olyan felajánlást, hogy segítenek abba az irányba menni, hogy minél hamarabb kikerülhessek onnan”
– jegyezte meg a fogvatartása alatt tett nyilatkozataival kapcsolatban.
Joób szerint ilyen szavak a „stróman”, mellyel vallomásában az egyik alvállalkozót illetik, vagy a „tarifa” és a „visszaosztás”, amik bevallása alapján nem tükrözik a szavajárását. Mivel az elhangzottakban sok kritika érte az ügyészséget, a vád képviselője megjegyezte: ők a törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően jártak el mindvégig. Az ügyész kérdéseket is tett fel, de azokra a képviselő nem válaszolt. „Koncepciós eljárás zajlik ellenem az ügyészség részéről” – fejtette ki az okát. A tárgyalás csütörtökön a másodrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. | https://telex.hu/belfold/2023/05/30/joob-marton-vallomas-koltsegvetesi-csalas-szeged | https://web.archive.org/web/20240104143819/https://telex.hu/belfold/2023/05/30/joob-marton-vallomas-koltsegvetesi-csalas-szeged | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szorolappiacon-meszaros-lorinccel-is-kiegyezett-n-vallomast-tett-a-271-millios-csalassal-vadolt-joob-marton | Telex | hungarian-news | 2023-05-30 12:44:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hirdetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
57,441 | A kopasz, aki oszt, 2022-ben 634 millió forint támogatást kapott | Filep Dávid, A kopasz oszt nevű kormánypárti Facebook-oldal arca 2022-ben 634 447 000 forint támogatást kapott – írja a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a Facebookon. Ma jelennek meg az éves beszámolók, és a Céginformációs rendszerben meg lehet nézni, hogy az egyes vállalatok hogy teljesítettek 2022-ben. | Filep Dávid, A kopasz oszt nevű kormánypárti Facebook-oldal arca 2022-ben 634 447 000 forint támogatást kapott – írja a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a Facebookon. Ma jelennek meg az éves beszámolók, és a Céginformációs rendszerben meg lehet nézni, hogy az egyes vállalatok hogy teljesítettek 2022-ben.
Filepet nemcsak az emeli ki a fideszes politikai influenszerek közül, hogy az egész mezőnyből őt követi egyedül Instagramon Orbán Viktor, de az is, hogy van egy saját mini-Megafonja. és tavaly év végén írtunk arról, hogy a közösségi médiás megfelelői 2021 óta már több mint 455 millió forintot költöttek hirdetésre. A koncepciónak eredetileg része lehetett egy híroldal is, ám ezzel hamar felhagytak a készítők, az aktualis.hu-n 2021 nyara óta nem találhatók friss cikkek.
Ha valaki a Céginformációs rendszerben rákeres az Aktuális Média Nonprofit Kft.-re, akkor egyrészt láthatja, hogy a cégnek egy darab tagja van, maga Filep, és azt is, hogy valóban ekkora támogatást kapott 2022-ben. A cég árbevétele 0 forint, de míg 2021-ben 47,6 milliós egyéb bevételei voltak, ez tavaly már 662,497 millió forint volt. Anyagjellegű ráfordítás címszóval 623,458 milliót, személyi jellegű ráfordítások néven pedig 34 millió forintot fizetett ki. Az adózás előtti eredménye 293 ezer forinttal haladta meg a tavalyit.
Az Aktuális Facebook-oldal az Ad Library adatai szerint 2021. novembertől 2022. december közepéig összesen több mint 296 millió forintért reklámozta posztjait, a YouTube-on pedig 159 millió forintra rúgott az összeg december 15-én. Az Aktuális hirdetési kampányai időben és témákban rendre egybevágnak a fideszes közösségimédia-úthenger csapásirányával. A választások előtt a cég a Gyurcsány-show különféle epizódjait és olyan videókat hirdetett YouTube-on, amelyek Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet járatták le. | https://telex.hu/belfold/2023/05/31/a-kopasz-oszt-filep-david-megafon-tamogatas | https://web.archive.org/web/20230604165054/https://telex.hu/belfold/2023/05/31/a-kopasz-oszt-filep-david-megafon-tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kopasz-aki-oszt-2022-ben-634-millio-forint-tamogatast-kapott | Telex | hungarian-news | 2023-05-31 12:51:00 | [
"Filep Dávid"
] | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás"
] | [] |
57,442 | „Olyan volt, mint egy földesúr, mi meg a vazallusai” – folytatódott Boldog István korrupciós pere | ,,A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél" - sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán. |
A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél
– sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán.
Kétségtelenül nem tartozik szorosan a hivatali vesztegetéses ügyéhez, de Boldog válasza szerint a pénz nem a Fidesztől és nem is a Facebooktól jön. Állítása szerint valamilyen cégtől pénzt kap, ha jól kommentelik, amikor kiírja, hogy ki a nemzetáruló, vagy milyen a jó lecsó – ráadásul az sem gond, ha a kommenteket ezrével tünteti el végül. Részletekért ide kattinthat, de a megoldáshoz akkor sem fog közelebb kerülni. De vissza a tárgyaláshoz!
Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyét tárgyalták. Az ügyben hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. A vád szerint: előre lezsírozták a települések TOP-os pályázatait (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz.
„Annyira zárt a pályázati rendszer, hogy abba SENKI nem tud belenyúlni”
A szerdai tárgyalás tanúk meghallgatásával telt. Elsőként rögtön a vádban szereplő pályázatok idején a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnökeként dolgozó Kovács Sándort hallgatták meg, aki 2018 óta fideszes országgyűlési képviselő. A fő kérdés pedig mindvégig az volt, hogy kinek milyen beleszólási jogköre volt ezeknél a TOP-os pályázatoknál, és a fideszes politikus szerint neki megyei közgyűlési elnökként gyakorlatilag semennyi, de az országgyűlési képviselőnek sem, senkinek, itt független szakértők pontoztak.
Elmondta, hogy egyeztetnek ugyan a pályázatok előtt, hogy ki, mire pályázna, hogy a települések ne szúrjanak ki egymással, de aztán a pályázatot beadják, az államkincstár formailag leokézza, aztán két, ismeretlen független szakértő pontozza. Mire a megyei közgyűlés szavaz róla, már csak annyit néznek, illeszkedik-e a pályázat a megyei fejlesztési koncepcióba. Többször fölmerült, hogy azon a napon, amikor pár óra alatt többszáz pályázatról döntöttek, ott mégis mit mérlegeltek, de Kovács szerint azokat a pályázatokat, amik eléjük kerültek, már mind elfogadásra érdemlegesnek nyilvánították.
A vita, vagyis a kérdés-felelek egy része arról szólt, hogy amikor az országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek a pályázatokról beszélnek, az akkor tehát egy tájékoztató, vagy egyeztetés, vagy mi is az valójában.
Mindenesetre a volt megyei közgyűlési elnök tartotta, hogy a titoktartást senki nem szegte meg, a folyamat teljesen zárt, azt senki nem tudta befolyásolni, nekik pedig semmilyen belelátásuk, beleszólásuk nem volt a pályázatokba. Amikor pedig pár óra alatt 40 milliárdnyi pályázatról döntöttek és szavaztak, Kovács szerint megalapozott döntést hoztak, mert a szakemberek már látták azokat a pályázatokat, a megyei közgyűlés döntése már gyakorlatilag formális volt.
Elismerte ugyan, hogy voltak egyeztetések Boldog István részvételével is, de csak a véleményét mondhatta el mindenki, beleszólása nem volt a képviselőnek, a megyei közgyűlésnek csak a “társadalmasítás” volt a feladata.
Erről az egyik ma meghallgatott polgármester másképp vélekedett: Kazinczi István tiszatenyői polgármester szerint az országgyűlési képviselő “föld és ég ura”, és hatalmas szerepe van az elnyert pályázatokban. Neki például a 2014 utáni fideszes irány nem igazán tetszett, ezt ki is fejezte, ami miatt szerinte érte megtorlás a települést, volt, hogy kihúzhatták volna egy-egy nehéz helyzetből Tiszatenyőt, de nem tették meg, “mert nem tetszett nekik, ahogyan én politizálok”.
“Ha lett volna egy vödör, belehánytam volna”
Az ügy második vádpontja arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák. Ma meghallgatták Hegedűs Istvánt, Tiszaföldvár polgármesterét is, aki elmesélte, hogyan emlékszik erre.
Azt mondta, Fehér Petra – Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott – megjelent nála Boldog másik táskás emberével, K. Péterrel, és kérték, csukja be az ajtót. Majd előadták neki, hogy 10 százalékot le kell adni a pályázati pénzekből a Fidesz részére, ezzel kell támogatni a pártot a választásokon. A polgármester elmondása szerint eléggé felháborította a kérés, sosem találkozott előtte ilyennel, ráadásul azt is mondta, hogy eleve rá kell még tenni saját forrásokból ezekhez a pályázati pénzekhez, hogy megvalósuljanak a projektek, eleve nem is lenne benne plusz. De Boldog embere, K. Péter azt válaszolta, hogy
vannak alvó cégek, amiket beindítanak a projektek miatt, és azok megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a 10 százalék.
A polgármester azt mondta, visszautasította ezt a dolgot, amire azt a választ kapta, hogy jól gondolja meg, mert a jövőben is szükség van a települése fejlődésére, és így nem biztos, hogy lesznek támogatható projektjeik. De hozzátette, hogy Boldog István neve nem hangzott el, nem Boldog kampányára kérték a pénzt. Szóban annyit mondtak, ez elvárás a Fidesz részéről a kampányra. Elmondása szerint még vagy 2-3 alkalommal keresték, de mindig lemondta a találkozókat.
A tárgyaláson Fehér Petra és K. Péter is jelen volt. Fehér Petra a tanúmeghallgatás után fel is állt, majd emelt hangon mondta a polgármesternek, hogy hazudik, a 10 százalék pedig ha valamilyen szinte el is hangzott, akkor csak úgy, hogy szerintük annyi nyereség lehet, hogy van ebben a projektben és akkor nem kell hozzátenni az önkormányzat pénzéből.
A bíróságon most a polgármester hozzátette: néhány polgármestert felhívott, hogy megbeszélje velük ezt a pénzvisszakérős történetet, és mással is történt hasonló. Martfűi kollégája egyenesen úgy fogalmazott emlékei szerint a jelenetről:
„Ha lett volna vödör, akkor belehánytam volna.”
A tiszaföldvári polgármester korábbi vallomásában azt mondta: azért nem jelentette fel a nála megjelent embereket, mert nem tudta volna bizonyítani a beszélgetést, és félt attól, hogy tényleg nem fognak a jövőben semmilyen pályázatot nyerni, ha feljelentést tesz.
A fideszes Nem Emlékszem Semmire
Már az előző tárgyaláson, február 3-án új sztár született: meghallgatták a világ legfeledékenyebb fideszesét. Berec Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok-megye egykori fideszes közgyűlési alelnöke, aki a terület polgármestereivel egyeztetett a települések különböző pályázatairól, mára sajnos semmire nem emlékszik. Berec Zsolt egy korábbi interjúban a szóban forgó pályázatokról elmondta, hogy bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott,
„komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt, hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.”
Na, ehhez képest jutottunk el oda, hogy amikor ezekről a pályázatokról és egyeztetésekről kérdezte az előző tárgyaláson a bíró, Berec a következőket válaszolta:
„Én nem emlékszem ilyenre. Nem tudom, nagyon távoli ez nekem már.”
„Nem tudom, én csak vendég voltam, igazából már akkor sem értettem emlékeim szerint, hogy miért vagyok ott, talán a szakmai kérdésekre választ tudok adni (…), igazából nem emlékszem ezekre a megbeszélésekre”
„Nem emlékszem, nincs még a kép sem előttem, hogy milyen formában kaptam ezeket a pályázatokat.”
„Én leginkább kívülállónak éreztem magam (…) a beszélgetéseknek nem én voltam a főszereplője”
„Tartalmakra nem nagyon emlékszem. Annyira nem volt szerepem, olyan emlékképem maradt meg, hogy a laptopom mögött ülök és teljesen mást csinálok”.
Berec ma is jelen volt a tárgyaláson, a tiszaföldvári polgármester meghallgatása után ki is hívták a mikrofonhoz, hogy újra azokról a megbeszélésekről kérdezzék, amiken részt vett. Többek között a kétpói önkormányzat épületében, ahol Fehér Petra kérésére mindenkinek le kellett adnia a telefonokat, ő pedig egy laptoppal ült az asztalnál, és a tiszaföldvári polgármester tippje szerint az összegeket jegyzetelte le, amikről beszéltek egy-egy pályázatnál. Erről kérdezte ma a bírónő, amikre Berec kérlelhetetlen következetességgel a következőket válaszolta:
“Igen, ahogy a tanú is elmondta, laptop volt előttem, emlékeim szerint egészen mást csináltam, de nagyon halovány, korábban is azért nem tudtam, mert távolinak tartottam.”
"Nem emlékszem erre a projektre, nem tudom, szakmai alapon javasolhattam, hogy próbáljanak meg nagyobb összegre pályázni.
“Olyan sok pályázat volt és olyan sok település.”
“Konkrétan nem emlékszem az esetre, nagyon sok pályázat volt, legalább 6 éve volt.”
“Átállt a sötét oldalra”
A mai tárgyalási napon meghallgatták Tiszatenyő és Törökszentmiklós polgármestereit is. Mindkét polgármester elmondta, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza pénzt. De náluk már egyenesen 20 százalékról beszéltek.
Kazinczi István tiszatenyői polgármester elmondása szerint Fehér Petráék azzal érkeztek, hogy
ebben a megnyert pénzben szerintük 20 százalék tartalék van, és ebből igényt tartanak egy nagy összegre.
A menete pedig az lenne, hogy ők mondják meg, ki legyen a közbeszerző, elintézik, hogy az a kivitelező nyerjen, akit ők hoznak, neki semmit sem kell tennie, de elmondása szerint ezt visszautasította. Azt mondta, Boldog neve nála sem hangzott el, bár ő nem tudott másra következtetni, ha egyszer Boldog közvetlen munkatársai keresik fel.
Majd már emelt hangon, szenvedélyesen kezdett arról beszélni, hogy Boldog István 2014-től hogyan változott meg teljesen, és adta fel korábbi önmagát, azt az önmagát, aki még küzdött az emberekért:
“olyan volt, mint egy földesúr, mi meg a vazallusai (…) átállt a sötét oldalra, nem a mi érdekinket nézte, hanem hogy a fönti vezetésnek mi a jó.”
Boldog és a Fidesz egyébként a 2019-es önkormányzati választáson is Kazinczit támogatta.
Markót Imre, Törökszentmiklós – a tárgyalt időszakban jobbikos – polgármestere is elmesélte, szerinte hogyan zajlott a megkeresés: tőle is 20 százalékot kértek a nyertes pályázatból, és elmondása szerint kifejezetten kampánytámogatásra.
Markót vallomása után is felállt Fehér Petra, aki hosszan beszélt arról, hogy mennyire megromlott a viszonya Törökszentmiklóson a polgármesterrel (itt fideszes önkormányzati képviselő is volt Fehér), és hogyan durvultak el a családja elleni kirohanások is, ezért teljesen abszurd, hogy ő bemenjen egy önkormányzati épületbe, és ott Markóttól 20 százalékokat kérjen vissza.
Volt a megyében egyébként egy Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület, amelynek elnöke a másodrendű vádlott Fehér Petra volt, és amely egyesület kiadott negyedévente egy 40 ezer példányban megjelenő magazint. Egy magazint, amely bármilyen oldalról is nézzük, gyakorlatilag a Fidesz és Boldog István kampánylapjaként funkcionált. Az ügy kirobbanásakor egy informátorunk úgy beszélt erről a magazinról, hogy “a Boldoghoz lojális polgármestereket összehívták, és elmondták, hogy minden polgármesternek kötelessége segíteni Boldogot a győzelemben, ezért kitaláltak egy magazint, aminek burkolt szándéka, hogy Boldogot reklámozza, de a képviselő-testületek előtt úgy adjuk el, hogy abban hirdetéseket veszünk a településnek, és vesznek a vállalkozók”.
A mai tárgyaláson az egyik védő minden ma megszólaló polgármestertől megkérdezte, hogy a TOP-os pályázatok azon részét, amit arra lehet költeni, hogy a pályázat sikerességéről kommunikáljanak, végül ennél a magazinnál költötték-e el. Erre így egyikük sem mondott igent, csak a tiszatenyői polgármester tette hozzá, hogy valóban azért hozták létre a magazint, hogy “politikai hátszéllel” beszámoljanak a nyertes pályázatokról. Az elején azt mondták nekik, hogy fizessenek bele önkormányzatonként félmillió forintot, mert – elmondása szerint – akkor nagyobb esélyük lesz a kisebb pályázatok megnyerésére. Hozzátette, hogy volt is a testülettel vitája erről, főleg, miután a megjelenő magazinban “5 százalék szakmai tartalom volt, a 95 százalék meg a Fidesz, a Boldog által végzett munka propagálása”.
A tárgyalás jövő héten folytatódik.
Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer
Néhány érdekesség a tavaly novemberi tárgyalás tartalmából, ahol a vádlottakat hallgatták meg, és bár senki nem tett vallomást, a korábban tett vallomások ismertetéséből egy kifejezetten érdekes volt: Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. Fehér azt írta többek között:
Beleállhatott volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kiveti magából az egész rendszer.
Boldogot úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
Boldog azt kérte tőle, ne utasítsa vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) magánéleti jellegű “próbálkozásait”, mert kell neki az az ember, majd később az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél.
Boldog István egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy ne hívják a telefonban többé főnöknek.
A jegyzőkönyvbe beleírták a Rolex óráját, pedig az hamisítvány, amit azért vett, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”.
Hivatali vesztegetés
Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el a bíróságon 2021 júniusának végén, Boldog ügyének előkészítő tárgyalásán, amiről hosszabban ebben a cikkünkben számoltunk be. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésén most be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá.
Boldog Istvánról írt portrénkat itt tudja elolvasni.
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2023/05/31/boldog-istvan-fidesz-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-korrupcio-targyalas | https://web.archive.org/web/20230601064723/https://telex.hu/belfold/2023/05/31/boldog-istvan-fidesz-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-korrupcio-targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bolyan-volt-mint-egy-foldesur-mi-meg-a-vazallusair-n-folytatodott-boldog-istvan-korrupcios-pere | Telex | hungarian-news | 2023-05-31 12:55:00 | [
"Berec Zsolt Miklós",
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"vesztegetés",
"támogatás",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
57,443 | Európa idei legdrágább politikai YouTube-kampányát futtatta le a Megafon a „háborúpárti baloldalról” | Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk. | Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk.
Az online reklámpiac nagy részét két szereplő, a Google és a Facebook (vagyis az anyacégeik, az Alphabet és a Meta) uralja, és mind a kettő fenntart a politikai-közéleti hirdetései számára egy-egy nyilvános adatbázist. A Meta Ad Libraryben és a Google Ads Transparency Centerben is az elmúlt 90 napban megjelent hirdetéseket vizsgáltuk meg.
Egy váratlan rekord
A Google világában a YouTube-videók előtt és közben megjelenő, illetve az AdSense által mindenféle oldalra kiszolgált, akár képes-szöveges, akár videós hirdetéseket mértük fel. Bár a magyar nyelvű politikai hirdetésekben itt jellemzően kisebb pénzek forognak, mint Facebookon, mégis nagyon fontos platform ez, mert olyan rétegekhez lehet itt szólni, amelyek a Facebookon már nincsenek ott, vagy csak nagyon kevés időt töltenek. Ez jellemzően a fiatalabb korosztály.
Ezek voltak az elmúlt három hónap legdrágább hirdetései itt:
Három tanulság rögtön leesik a képről:
A kormány egész más ligában játszik pénzügyileg, mint az ellenzék. A fideszes narratívát kihangosító kampányok tízmillió forintos nagyságrendben mennek, az ellenzéki hirdetések pár százezresben.
A Fidesz hivatalos kampánya, és a tőle elvileg teljesen független Megafoné gyakorlatilag copypaste ugyanazt mondja.
A Momentum nagy erőkkel építi Donáth Annát mint Orbán Viktor kihívóját, a DK viszont nem feltétlenül ugyanerre a szerepre pozicionálja Dobrev Klárát, hanem Donáth Anna ellenében.
A Megafon hirdetése annyira kiemelkedik a mezőnyben a maga több mint 10 millió megtekintésével és a 20 millió forint körüli árával, hogy megnéztük bővebb kontextusban is. Kiderült, hogy ez volt a legdrágább politikai YouTube-kampány egész Európában, nemcsak az elmúlt három hónapban, de egész 2023-ban, sőt, a tavaly május óta eltelt egész évben. De még a politikai hirdetésekre jellemzően sokkal többet költő, és Magyarországnál összehasonlíthatatlanul nagyobb piacnak számító USA-ban is odaférne az idei top10 legdrágább YouTube-hirdetés közé, ami egészen észbontó.
Ebben az az igazán megdöbbentő, hogy a propagandagépezetnek ezt a hazai politikai uborkaszezonban sikerült produkálnia, miközben az EU több országában eközben választási kampányok zajlottak, nagyon nagy tétek mellett. És mégis: a cseh, a finn, a szlovén, az olasz, a svéd, az osztrák és dán választások sem tudtak olyan drága YouTube-hirdetést kitermelni, mint amit a Megafon letett az asztalra az egy éve sulykolt „háborúpárti baloldal” üzenet erősítésére.
Felmerül a kérdés persze, hogy ennek ugyan mi értelme volt, és a válasz valószínűleg valami olyasmi, hogy a rajongótáborban és a bizonytalanokban folyamatosan fenn kell tartani a narratívát, és újra meg újra meg kell rajzolni az ellenségképet. Így hát, amikor nincs is konkrét tétje, akkor is meg kell ismételni és erősíteni az üzenetet. Nagyjából úgy, ahogy az emlékeztető oltás segít fenntartani a szervezetben az ellenanyag szintjét egy-egy kórokozó ellen.
De hogy ne csak egy-egy kiugróan drága kampányról legyen szó, megnéztük, ki mennyit költött összesen az elmúlt három hónapban magyar politikai YouTube-reklámra. A 103 ezer eurós teljes számla (38 millió forint) nagy részét hét hirdető adta össze, az összes többi költése fejenként 500 euró alatt maradt:
Megafon, 52 800 euró (19,6 millió forint)
Fidesz, 24 600 euró (9,1 millió)
Momentum, 10 900 euró (4 millió)
Demokratikus Koalíció, 5100 euró (1,9 millió)
Mi Hazánk, 3100 euró (1,1 millió)
Márki-Zay Péter, 1150 euró (430 ezer)
Jogállam és Igazság Kft. (az Alapjogokért Központ fenntartója), 1100 euró (410 ezer)
A kép nem sokat változott: a hirdetési összeg nagyjából háromnegyede a Fidesz narratívájának terjesztésére megy, az ellenzékből a Momentum és a DK mutat csak életjeleket. Itt jegyezzük meg, hogy Márki-Zay Péter hirdetései jellemzően hódmezővásárhelyi felhasználókat céloznak, vagyis a célközönséget relatíve kis pénzből is elég jól megszórták.
És ahol még több pénz forog
Az igazi nagypálya azonban a magyar politikai hirdetések számára a Facebook. Erre csak egy illusztráció: a Megafon két és félszer annyi pénzt égetett el itt, mint a YouTube-on, mégis, míg ott Európa-bajnoknak számít a pénzköltése, itt a hazai ranglistán is csak második.
Lássuk a legnagyobb hirdetőket Facebookon, az elmúlt három hónapban!
Hirdetésre költött pénz1.Mediaworks68 200 0002.Megafon48 700 0003.Magyarország kormánya21 600 0004.Egyéb kormánybarát média12 600 0005.Momentum12 100 0006.Nyugati pályán11 400 0007.Demokratikus Koalíció9 900 0008.Alapjogokért központ8 000 0009.LMP6 400 00010.Fidesz5 100 000
Az „egyéb kormánybarát média” kategória itt leginkább a Hirado.hu-t és a Pesti Srácokat jelenti.
A Momentum 12 milliójából 3,7 Donáth Anna oldalán ment el, a DK 10 milliójának a fele Dobrev Kláráén.
A listáról éppen csak lemaradt 4,5 milliós költéssel Karácsony Gergely.
A Mediaworksön belül a legnagyobb hirdetők az Origo (14,2 millió), a Mandiner (8,4), és a Magyar Nemzet (6,8), amelyek egyenként is toplistásak lettek volna ezekkel az összegekkel.
A Megafonnál a legtöbb pénz Bohár Dániel (8,7 millió), Korondy Tamás (8,3), Déri Stefi (7,6), és Apáti Bence (6,5) oldalára ment, náluk szintén egyesével is top 10-es lett volna a költés.
Bár itt jóval nagyobb pénzek forognak, mint a YouTube-hirdetői világban, az erőviszonyok nagyjából ugyanazok: az ellenzéki hangokból éppen csak foszlányokat lehet hallani a fideszes kórus mellett.
És akkor most mi lesz?
Bár láthattuk, hogy a kormánybarát propagandagépezet üresben járatva a motort is elég sokat tud fogyasztani, várhatóan ősztől fog újra felpörögni a kampány, hogy aztán jövő júniusra újra az elviselhetetlenségig fokozódjon. Fideszes oldalon várhatóan megint csúcsra jár majd Karácsony Gergely karaktergyilkolása, és a „háborúpárti baloldal” szlogen, utóbbi valószínűleg azután is futni fog, ha a háborúnak már vége.
A túloldalon eközben a DK–Momentum meccs újabb és újabb epizódjaira számíthatunk az ellenzék vezető erejének pozíciójáért. Mindenesetre élvezze ki mindenki a nyarat, mert utána jó ideig megint nem nagyon lehet majd úgy internetezni, hogy ne ömöljön mindenhonnan a politikai reklám és propaganda.
Vagy mégsem? A Megafon gigantikus YouTube-hirdetésének egy érdekes vetülete, hogy hiába ment 10 millió fölé a megtekintések száma, hiába volt ez minden idők második legnagyobb magyar nyelvű politikai YouTube-kampánya, valahogy mégis teljesen visszhangtalan maradt. Amikor 2021 tavaszán a Fidesz elkezdte a YouTube-ot elárasztani a Gyurcsány Show hirdetéseivel, annak megvolt a hatása, tényleg a csapból is ezt folyt, mindenki erről beszélt: vagy azért volt felháborodva, hogy milyen igaz, vagy azért, hogy mekkora kamu, vagy azért, hogy hagyják már békén YouTube-ot nézni. Ehhez képest most semmi érdemi reakció nem volt, se a sajtóban, se online fórumokon, se influenszereknél, sehol. Az igazat megvallva mi is csak most, utólag vettük észre, amikor az adatbázisokba belenéztünk.
Mit jelenthet ez? Vagy maga a háborúpártizás mint szlogen és üzenet fáradt el, vagy a közösségimédiás és YouTube-os hirdetés mint formátum, ami pár éve még frissnek és forradalminak tűnt a hazai politikai marketingben. Ez elvileg azt jelentené, hogy a Fidesznek friss hangokat, csomagolásokat és üzeneteket kéne találnia a ‘24-es kampányra – de amíg az ellenzék nagyrészt csendben van, vagy saját magával van elfoglalva, olyan nagyon azért nem kell izgulniuk. | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/politikai-youtube-facebook-kampany-megafon-fidesz-momentum-dk-forint | https://web.archive.org/web/20230601145753/https://telex.hu/belfold/2023/06/01/politikai-youtube-facebook-kampany-megafon-fidesz-momentum-dk-forint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/europa-idei-legdragabb-politikai-youtube-kampanyat-futtatta-le-a-megafon-a-bhaboruparti-baloldalrolr | Telex | hungarian-news | 2023-06-01 13:04:00 | [] | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"hirdetés",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
57,444 | Két és fél milliárd forintnál is több támogatást kapott a Megafon 2022-ben | Leadta a 2022-es üzleti év beszámolóját a kormánypárti Megafon, és ebből kiderült, hogy 2022-ben 2 767 062 000 forint támogatást fogadtak be – írta meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebookon. Az MKKP tájékoztatása szerint a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. által közölt adatban kizárólag a konkrét támogatások vannak benne, a „különböző Megafont érintő megbízások” nem, és kizárólag a Megafon központra vonatkozik, másra nem. | Leadta a 2022-es üzleti év beszámolóját a kormánypárti Megafon, és ebből kiderült, hogy 2022-ben 2 767 062 000 forint támogatást fogadtak be – írta meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebookon. Az MKKP tájékoztatása szerint a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. által közölt adatban kizárólag a konkrét támogatások vannak benne, a „különböző Megafont érintő megbízások” nem, és kizárólag a Megafon központra vonatkozik, másra nem.
A Megafonhoz köthető egyébként Európa idei legdrágább politikai YouTube-kampánya a „háborúpárti baloldalról” – hogy erre mennyit költöttek, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyébként évente átlagosan kb. 220 millió forintból gazdálkodik, mint írják, erre az összegre saját bevételekből, adományokból, állami támogatásból tesznek szert. 2022-ben a bevételük ettől eltért: akkor meghaladta az 569 millió forintot. | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/megafon-mkkp-beszamolo-2022 | https://web.archive.org/web/20230604231951/https://telex.hu/belfold/2023/06/01/megafon-mkkp-beszamolo-2022 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-es-fel-milliard-forintnal-is-tobb-tamogatast-kapott-a-megafon-2022-ben | Telex | hungarian-news | 2023-06-01 13:09:00 | [] | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"hirdetés"
] | [] |
57,445 | Tányér részletesen vallott Schadlra, aki szerint viszont nem is ismerték egymást | Hosszan, órákon keresztül olvasta fel Tóth Erzsébet bíró a Schadl–Völner-ügy csütörtöki tárgyalásán a Tányér néven lehallgatott A. Tamás korábbi vallomását. Tányér abban részletesen beszámolt Schadl és Gazdi hálózatáról, amelyben korrupciós pénzekért ígérték hivatalos ügyek elintézését különböző embereknek | Hosszan, órákon keresztül olvasta fel Tóth Erzsébet bíró a Schadl–Völner-ügy csütörtöki tárgyalásán a Tányér néven lehallgatott A. Tamás korábbi vallomását. Tányér abban részletesen beszámolt Schadl és Gazdi hálózatáról, amelyben korrupciós pénzekért ígérték hivatalos ügyek elintézését különböző embereknek.
A vallomás ismertetése után Schadl György szólalt fel, aki szerint Tányér vallomásában rengeteg pontatlanság vagy hazugság van. Ő azt állította, hogy életében háromszor volt egy társaságban Tányérral, egyszer beszélgettek, így Tányér nem is tudhat semmit arról, hogy ő mit hogyan csinált. Schadl szerint ő Tányér nevével először a nyomozati anyagban találkozott, mert korábban be se mutatkoztak egymással.
A vád szerint Gazdival együtt verték át S. Etelkát
A tárgyaláson először a Kés fedőnév alatt lehallgatott M. Viktor, Schadl György sofőrje szólalt fel. Bár a vádirat és a lefoglalt dokumentumok szerint ő hozta-vitte Schadl korrupciós millióit, Kés most megismételte korábbi állítását, ami szerint nem tudta, honnan van a pénz, ezért nem lehet bűnös.
A csütörtöki tárgyalás főszereplője viszont Tányér volt, aki a Völner–Schadl-ügy iskolahálózathoz kapcsolódó részében vett részt, amelyről itt írtunk bővebben. Az ügy lényege, hogy Schadl „gazdija”, R. Róbert hivatalos ügyek elintézését ígérte az alapítványi iskolák hálózatát üzemeltető S. Etelkának, amiért több tízmillió forintot kért el.
A vád szerint Tányér ebben vett részt, amikor Gazdi felkérésére ügyésznek adta ki magát (abban az időben ügyvédjelölt volt), és azt adta elő S. Etelkának, hogy „rálát az ügyére”, és elhitette vele, hogy az ügy elintézése folyamatban van. Tányér Gazdival együtt a dokumentum szerint összesen 30 millió forintot vett át S. Etelkától azzal az ígérettel, hogy abból hivatalos személyeket fizetnek le, a pénzt azonban elosztották maguk között, valamint a hálózatban részt vevő többi személynek adtak abból.
Tányér a vád szerint ezzel párhuzamosan Gazdi másik nagy lehúzásában is részt vett, amelynek részeként hamis iratokkal ijesztettek rá S. Etelkára. Ebben azzal fenyegették, hogy a fia nevére bejegyzett egyesület ellen végelszámolása miatt kényszereljárás indulhat, aminek elkerüléséhez szintén pénzt kértek és kaptak S. Etelkától.
Tányért ezért az ügyészség befolyással való üzérkedés bűntettével; valamint hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolta meg. Ennek megfelelően az előkészítő ülésen három év letöltendő börtönt, 10 millió forint pénzbüntetést, valamint 5 év jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkoztatástól való eltiltást kértek rá.
Tányér részletesen vallott Schadlra és Rehákra, de magára nem annyira
A tárgyalás elején a bíró kérdésére Tányér azzal kezdte: az ellene felhozott vádakat részben elismeri. Szerinte viszont nem adta ki magát ügyésznek, komoly jogi munkát végzett S. Etelka ügyében a dokumentáció elkészítésében, ezért kapott pénzt. Azt állította, hogy nem tudja, mikor és hol merült fel, hogy ügyész lenne, de ő biztos nem mondhatott ilyet.
A bíró ezután hosszan felolvasta Tányér korábbi vallomásait, amelyekben Gazdi és Schadl „ügyintéző” hálózatáról volt szó. Tányér összességében nem tagadta, hogy ők pénzt fogadtak el S. Etelkától, és azt vallotta, hogy ebből Gazdi korrupciós hálózatot üzemeltetett, amelyben Schadlnak is része volt. A szövegben több érdekes mondat is volt, az egyik ilyen szerint a Pécsi Egyetem jogi kara Schadl kezében van, azon „egy szamár is tud diplomát szerezni”. Amikor ez elhangzott, Schadl és Gazdi hangosan felnevettek.
A vallomások felolvasása után Schadl emelkedett szóra, aki pontról pontra magyarázta, miért hazugság szerinte Tányér nyilatkozata. Schadlnak egy csíkos füzetben részletes, kézzel írt jegyzetei voltak, amiben szóról szóra idézte Tányér vallomását, majd mondta el saját verzióját a történtekről. A felszólalása egy pontján simán lehülyézte Tányért.
Schadl olyan érveket sorakoztatott fel, miszerint „ha önök szerint én évente több százmillió forintot kerestem, akkor hogy gondolják, hogy 30-50 ezer forintokért intézek majd el vizsgákat?” Szerinte egyébként egyértelmű, hogy Tányérra az ügyészség nyomást gyakorolt, hogy rá valljon, a vallomása nagy része pedig kitaláció.
Schadl később arrogáns stílusban oktatta ki Tányért, a vallomásából kiemelve azokat a részeket, amik szerint azt bizonyítják, hogy Tányér ostoba vagy hazudik. Szerinte a jogász végzettségű Tányér egyáltalán nincs tisztában a magyar jogrendszerrel. Mikor Tányér védője közbevetette, hogy a védencének megvan a szakvizsgája, Schadl odavetette, hogy „gratulálok!”. A bíró ekkor felszólította, hogy ne személyeskedjenek.
Schadl után Völner Pál szólalt fel, aki szerint „egyetlen állítás sem igaz abból, amit A. Tamás velem szemben megfogalmazott”. A volt miniszterhelyettes szerint ő korábban soha nem is hallott a férfi nevéről. Utána Gazdi, azaz R. Róbert állt fel, aki szintén azt mondta: egyetlen állítás sem igaz. Gazdi szerint Tányér vallomása hónapról hónapra újabb hazugságokkal bővül, ő viszont fenntartja korábbi vallomását, mert ő csak az igazat mondja. | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/schadl-gyorgy-tanyer-volner-ugy-vadlott-birosag | https://web.archive.org/web/20231110122110/https://telex.hu/belfold/2023/06/01/schadl-gyorgy-tanyer-volner-ugy-vadlott-birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanyer-reszletesen-vallott-schadlra-aki-szerint-viszont-nem-is-ismertek-egymast | Telex | hungarian-news | 2023-06-01 13:12:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György"
] | [] | [] | [
"oktatás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"engedély"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,446 | A kormány kedvenc cégei tavaly is aranybányának bizonyultak | A legtöbb ismert NER-es cég, legyen szó építőiparról, kaszinóról, kommunikációról, vagy idegenforgalomról, már közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ezúttal nem panaszkodhat senki, bár a magas inflációnak megfelelő növekedést azért nem mindenki tudta hozni. | Bár a nyilvános cégregiszterekben még nem, de az Igazságügyi Minisztérium e-beszámolórendszerében már elérhetők a cégek tavalyi beszámolói. Elvileg mindenkié, hiszen május 31. volt a határidő, a gyakorlatban pedig majdnem mindenkié, pár késővel azért találkoztunk.
Két érdekességről már beszámoltunk. Egyrészt leadta a 2022-es üzleti év beszámolóját a kormánypárti Megafon, és ebből kiderült, hogy 2022-ben 2 767 062 000, tehát több mint két és fél milliárd forint támogatást fogadtak be. A Megafonhoz köthető egyébként Európa idei legdrágább politikai YouTube-kampánya a „háborúpárti baloldalról” – hogy erre mennyit költöttek, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Másrészt azt is megírtuk, hogy csak Filep Dávid, A kopasz oszt nevű kormánypárti Facebook-oldal arca egymaga 2022-ben 634 447 000 forint támogatást kapott.
Nézzük az egyéb NER-es cégeket. A leglátványosabban talán a Budapest–Belgrád vasútépítés beindulása köszön vissza az állammal gyakran kapcsolatba kerülő, „udvari” beszállítók könyveiben. A felcsúti székhelyű RM International Zrt., amelyet 49 százalékban közvetlenül Mészáros Lőrinc, 51 százalékban pedig a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. birtokol,
a 2021-es 16,7 milliárd forintról 2022-re 62,7 milliárdra növelte az árbevételét.
A cég adózott eredménye ugyanakkor nem sokat változott, a 2021-es 2,4 milliárd forintos adózott nyereség után tavaly 2,3 milliárd forintot ért el, amit osztalékként ki is fizet – mint arról az Mfor.hu is beszámolt.
A székhelyét és tulajdonosait illetően azonos felépítésű R-Kord Kft. 2022-ben 60,6 milliárd forint árbevételt ért el, vagyis majdnem duplázott a 2021-es 36,3 milliárd forintról. Az adózott eredménye ugyanakkor 4,5 milliárd forintról 3,3 milliárdra olvadt, aminek az a fő oka, hogy megduplázódott az igénybe vett szolgáltatások értéke.
Végül a teljesen Mészáros Lőrinc által birtokolt V-Híd Kft. egészen 108,7 milliárd forintig tudta növelni a forgalmát a 2021-es 62,2 milliárd forintról, és itt a jövedelmezőségre sem lehet panasz, tavaly már 23,8 (2021: 15,1 milliárd forint) lett az adózott nyereség.
Az építőipar egészében ugyanakkor nem mindenki tudta tartani a jó irányt, a növekedést, a West Hungária Bau Kft. egy kicsit megtorpant, 83 milliárd forintról 78,6 milliárd forintra csökkent a forgalom, és az adó utáni profit is visszakúszott, a 2021-es 14,3 milliárdról 13,1 milliárdra.
A kormányzati megszorítások ugyan nem látszanak, de azért az őrült növekedés sem a kommunikációs zászlóshajók számain. A New Land Media tavaly már csak 78,8 milliárd forintért kommunikált, egy évvel korábban még 80,3 milliárd forintért tehette ezt,
viszont a profit így is nőtt, 4,8 milliárd forintról 6,8 milliárdra.
Ellentétes pályát járt be a Lounge Design Kft, ahol a forgalom nőtt,19,3-ró, 20 milliárdra, viszont itt meg éppen az adózott nyereség mérséklődött, 3,6 milliárdról 3 milliárdra.
Szintén nem tűnik továbbra sem aranybányának az agrárium, a Mészáros család Talentis Agro Zrt.-jének forgalma eleve nem igazán jelentős, ami egy konszolidátornál még nem lényeges adat, de a nyereség lehetne az, abból viszont nincs sok, tavaly az agrárholding csak 91 milliós nyereséget hozott, igaz a megelőző év 70 millió forintjánál ez azért több.
Tiborcz István már kevésbé panaszkodhatott a jövedelmezőségre, a BDPST Zrt. is olyan cég, ahol az árbevétel nem érdekes, hiszen különböző érdekeltségeket fog össze, saját értékesítési forgalma nincsen. De a nyereségsoron a beszámolóban az látszik, hogy
a csoport adózott eredménye 21,6 milliárdra dagadt a korábbi 12 milliárdos értékről.
Végül jól látszik, hogy 2022-ben érdemben nőtt az idegenforgalom, hiszen már sokkal kevésbé volt jellemző a kínai koronavírus miatti lezárás. A kaszinós LVC Diamond Zrt. 30,4 milliárd forintról 48,1 milliárd forintra tudta növelni a forgalmát, amihez igazán impozáns, 19,3 milliárd forintos (2021: 10,2 milliárd forint) adózott eredmény párosult.
Az értékesítés bevétele a szállodás Hunguest Hotels Zrt.-nél is kilőtt, 26,6 milliárdra változott a 2021-es 14 milliárdról, ugyanakkor a cégcsoportnak a hitelek törlesztése után eredménye gyakorlatilag nem maradt. | https://telex.hu/gazdasag/2023/06/01/a-budapest-belgrad-vasut-es-az-idegenforgalom-javulasa-latszik-a-neres-cegek-tavalyi-eredmenyein | https://web.archive.org/web/20240105115709/https://telex.hu/gazdasag/2023/06/01/a-budapest-belgrad-vasut-es-az-idegenforgalom-javulasa-latszik-a-neres-cegek-tavalyi-eredmenyein | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-kedvenc-cegei-tavaly-is-aranybanyanak-bizonyultak | Telex | hungarian-news | 2023-06-01 13:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"LVC Diamond Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"Talentis Agro Zrt.",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"mezőgazdaság",
"építőipar",
"vasút",
"vendéglátás",
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
57,447 | „Fiktív számlák nélkül nem is működött volna a szórólapbiznisz” – csütörtökön is tárgyalták a Joób-ügyet | Hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek abban a több százmilliós csalási ügyben, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Joóbra korábban az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall, mivel a vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét. | Hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek abban a több százmilliós csalási ügyben, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Joóbra korábban az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall, mivel a vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét.
Nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki és fogadtak be, alkalmazottaik után sem fizettek több esetben járulékot: az érintettek a vádirat alapján mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak 2013 és 2017 között.
Kedden Joób Mártont hallgatta meg a Szegedi Törvényszék, aki hosszasan beszélt a szórólappiac akkori helyzetéről, hogy hogyan került az üzletág Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, és hogy szerinte alvállalkozói megvezették.
Csütörtökön azt is elmondta, hogy a vádirat szerinti formában nem érzi magát bűnösnek, a fiktív számlák befogadásáról, azok körülményeiről majd a későbbi tárgyalások során készül részletesebben beszélni.
A másodrendű vádlott, egy férfi, aki a szórólapok terjesztését végezte és Joób után lépett a bíróság elé, viszont részletes vallomást tett. Bűnösnek érzi magát, de beismerő nyilatkozatot nem tett. Már a kérdéses időszak előtt is szórólapterjesztéssel foglalkozott, Joób 2007-ben kereste meg azzal, hogy dolgozzanak együtt, többek között a hálózatfejlesztésen. Szállított, terjesztett, szervezett, később a terjesztésre saját céget is alapított a képviselő ösztönzésére. Ez nem volt hosszú életű, fiktív számlákat fogadtak be, megbuktak a NAV-nál, büntetés, majd felszámolás lett a vége.
„Hozta a Marci a nyomdai számlákat, én megkérdeztem, hogy hogyan tegyük bele a könyvelésbe. Azt mondta, hogy tegyük bele, jó lesz”
– mondta a terjesztő.
Csak egy stróman volt
Számláztak Joób Műsorkalauz Kft. nevű cégének, de ebben a férfi adójogi szempontból nem látott különösebb kivetnivalót. „Alvállalkozói cégek alatt történtek a machinációk” – fogalmazott. Elmondása szerint többször adott piszkos, a számlázások után az alvállalkozók által visszaosztott pénzt Joóbnak, aki ezt sokszor elfelejtette, így később vezetni kellett a tranzakciókat. Az ezeket tartalmazó sanyi.xls nevű fájl a bizonyítékok között is megtalálható.
Beszélt arról is, hogy mikor a harmadrendű vádlott Joób tanácsára céget alapított, azzal a képviselőnek az volt a célja, hogy később folyószámla hitelt vegyen fel rá. „Csak egy stróman volt, a bűncselekményekről nem tudott” – jelentette ki a férfi a harmadrendű vádlott vonatkozásában, majd megjegyezte, hogy bűncselekményben szerinte „Szegeden és Békés megyében csak Joób Márton és én vettünk részt”. Fizetését részben átutalással, részben borítékban kapta.
Amikor a 90-es években bekerült a szórólapbizniszbe, az már akkor is egy olyan piac volt, ahol nagyban ment a feketézés, nem voltak bejelentve az emberek. Ez a 2000-es években sem változott, 2008-ban már akkorák voltak az árak ebben a szegmensben, hogy nem lehetett egy terjesztő vállalkozást fenntartani. Ezért is jöttek képbe azok a „szolgáltatások”, amik fiktív számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot, és amik nélkül a vádlott szerint nem is működött volna az üzlet.
Ez az egész országban így ment, és elmondása alapján Joób is tudott arról, hogy fiktív számlákkal működtetik a rendszert. Korábbi beszámolókból kiderült, hogy nagyjából 300 embert foglalkoztatott a Joóbékhoz köthető alvállalkozók csoportja, amiről a terjesztő azt mondta, hogy a teljes állománynak legalább a fele, de inkább a nagyobb része dolgozott feketén. Aki nem volt bejelentve, az borítékban kapott fizetést, Szolnok és Észak-Bács megyében számlát nem is adtak, csak feketén ment a munka.
Annyi volt beleírva, hogy Marci
Ügyészi kérdésre a férfi azt is elmondta, hogy Joób Márton gazdasági cselekményben annyira vett részt, hogy bejárt tárgyalni cégekhez az árral kapcsolatban. A fiktív számlákról tudott, és alá-fölérendeltségi viszony is volt közöttük, ami a bűnszervezetben való működés megállapításának egyik fontos feltétele. A férfi alvállalkozói cégekhez volt bejelentve, de elmondása szerint Joób volt a munkaadója, a fizetését is tőle kapta, és többször is adott át a képviselőnek visszaosztott pénzeket, amiknek „jogcíme” nem volt.
„A cash flow táblázatba annyi volt beleírva, hogy Marci.”
Ezeket abban az irodai széfben tárolták, amiről már az előző tárgyaláson is szó volt. Eredetileg két kulcs tartozott hozzá, de Joób a sajátját elvesztette, így csak titkárnője tudta kinyitni. A képviselő korábban úgy nyilatkozott, hogy nem a cégének a pénzeit tartották itt, hanem több más cég és több magánszemély vagyonát, ezt most a vádlott kétségbe vonta.
„Működésünk során többször is ordibáltam Joób Mártonnal, amikor olyan dolgokat akart megcsinálni a cégekkel, ami nonszensz” – nyilatkozta a terjesztő, elmondása alapján leginkább akkor történt ilyen, amikor a pénzeket a képviselő a saját cégébe akarta belepumpálni ahelyett, hogy az embereket fizetné ki belőle. A cash flow-táblázat szerint mindig duplaannyit vett ki, mint amennyit betett, de hogy a kivett pénznek mi lett a sorsa, azt nem lehet tudni.
Ügyvédi kérdésre a férfi némileg árnyalta a közte és a képviselő között fennálló alá-fölé rendeltségi viszonyt. Úgy fogalmazott, hogy amíg ő függött Joóbtól, addig Joób is függött tőle, mondván, ő tudta, hogy „ezt mégis hogyan kell csinálni”, viszont azt is megjegyezte, hogy hiába nem a képviselő volt hivatalosan a munkaadója, szerinte Joób közbenjárásával elveszthette volna a munkáját. Már a képviselő vallomásában is felmerült, hogy gyakran kért tájékoztatást a másodrendű vádlottól azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet a cégeknél. Ahogy Joób után csütörtökön a terjesztő is elmondta, általában az volt a válasz, hogy minden rendben van. „A minden rendben van úgy értelmezhető, hogy nincs lebukásveszély” – magyarázta a férfi a bírónak.
Megettem az egészet
A pulpitusra állva a harmadrendű vádlott következett, aki nem kívánt vallomást tenni, ezért a bíró olvasta fel a korábban tett nyilatkozatait. Ő egy gyülekezetbe járt a képviselővel, onnan ismerte, és Joób később meg is kereste, hogy bővítené a cégét, számít rá. Tolna és Baranya megyét kapta volna meg, de ez nem sikerült, végül Bács-Kiskun megye déli része lett az övé. Terjesztéssel foglalkozott, heti két nap szállította az újságokat, három napot pedig Joóbéknál volt mindenes, többnyire kertészkedett és a gyerekeket vitte iskolába.
Később mondta neki a képviselő, hogy csináljon egy céget. „Megettem az egészet” – fogalmazott a férfi korábban. Mikor a cégalapítással kapcsolatban felkereste az ügyvédet, már minden elő volt készítve, csak alá kellett írnia a papírokat. Ügyfélkaput és számlaszámot is csináltattak vele, ezek kódjait a képviselőre bízta, állítása szerint ő el is felejtette. Pénzt is osztott borítékban, porciózott, de olyan is volt, hogy Joób maga borítékolta ki a pénzt. Vallomásában a harmadrendű vádlott elmondta, hogy őt becsapta és kihasználta Joób Márton, pedig szerette.
A férfihez hasonlóan a képviselő volt titkárnője sem tett vallomást. Ő negyedrendű vádlottként szerepel az ügyben, 2008 óta dolgozott a cégnél, többször is részt vett a pénzek befogadásában, kiosztásában. Korábbi nyilatkozatából kiderült, hogy a széfben tárolt pénz tudomása szerint nem a Műsorkalauz pénze volt, hanem más cégek és magánszemélyek pénzei. A titkárnő azt állította, hogy nem tudta, hogy bűncselekmény zajlik körülötte, ha tudja, azonnal megszünteti a munkaviszonyát.
Végül a hetedrendű vádlott is sorra került, aki korábban a poligráfos vizsgálatot is vállalta volna azzal kapcsolatban, hogy nem kapott a képviselőtől ellenszolgáltatást a rá kedvező vallomása miatt. Joóbot évekkel korábbról magánszemélyként ismerte, hogy az üzletbe hogyan került bele, hogy ki keresett meg kit, arra már nem emlékezett. A másodrendű vádlottal tartotta a kapcsolatot, aki a teljesítési igazolásokat is megcsinálta, majd az átutalások után visszavitte a pénzt a Műsorkalauz irodájába.
Korábbi vallomásaiból az is kiderült, egy alkalommal a telephelye felújításához kért tőle számlát a képviselő, a pénzt átutalták, majd visszaadta, de hogy fel lett-e újítva az épület, azt már nem tudni. A férfi az előkészítő ülések alkalmával már elismerte a bűnösségét, egyezséget is kötött az ügyészséggel, amitől végül elállt, mert a vádak rá vonatkozó részében szerepelt, hogy egy cég is működött az ügyvezetése alatt, amiről állítása szerint nem tud semmit. Az ügy júniusban még folytatódik. | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/joob-marton-szorolap-fiktiv-szamlak-csalas-targyalas-szeged | https://web.archive.org/web/20231221173210/https://telex.hu/belfold/2023/06/01/joob-marton-szorolap-fiktiv-szamlak-csalas-targyalas-szeged | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bfiktiv-szamlak-nelkul-nem-is-mukodott-volna-a-szorolapbizniszr-n-csutortokon-is-targyaltak-a-joob-ugyet | Telex | hungarian-news | 2023-06-01 13:26:00 | [
"Joób Márton"
] | [
"Joób Műsorkalauz Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hirdetés",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
57,448 | Ismét Lázár Jánoshoz kerülhetnek a dohánykoncessziók | A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség. | A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség.
Lázár korábban már felügyelte a dohánykoncessziókat, így lehet azt mondani, hogy a mostani rendelettel csak visszakerülne hozzá ez a jogosultság. Az ő nevéhez fűződik az a szabályozás is, hogy csak trafikokban lehet cigarettát árulni. Lázár 2018 után miniszterelnöki biztosként felelt a területért, akkor még arról is beszélt, hogy mindenkinek megtiltaná a dohánytermékek vásárlását, aki 2020 után született. | https://telex.hu/belfold/2023/06/07/tarsadalmi-egyeztetes-trafik-lazar-janos-dohanytermek-kiskereskedes | https://web.archive.org/web/20230607070505/https://telex.hu/belfold/2023/06/07/tarsadalmi-egyeztetes-trafik-lazar-janos-dohanytermek-kiskereskedes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-lazar-janoshoz-kerulhetnek-a-dohanykoncessziok | Telex | hungarian-news | 2023-06-07 13:40:00 | [] | [] | [] | [
"kereskedelem",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"Trafikmutyi"
] |
57,449 | „Boldog István félóránként váltva hívott be bennünket” – folytatódott a volt fideszes képviselő pere | Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták. | Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták.
Az ügyben hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. A per legutóbbi tárgyalásán erről is beszéltek helyi polgármesterek, akiknek azt mondták, hogy az elnyert pályázati pénzek 10 vagy akár 20 százalékát adják vissza.
Szerdán Kuncsorba egykori polgármestere, Rédai János arról beszélt a bíróságnak, ők a művelődési házat és az idősek otthonát akarták felújítani a településen, erre is akartak pályázni maguktól, és ezekre el is nyertek 54 és 20 millió forintos támogatást.
„Igyekeztünk jó pályázatokat beadni. Volt olyan, hogy egyszer Kétpóra Boldog félóránként váltva hívott bennünket. Elmentem nyilván, jó fél órát vártam arra, aki bent volt előttem”
– mondta a volt polgármester, aki szerint ezen a megbeszélésen „Petrácska volt ott, ha jól emlékszem, meg István”. (Fehér Petra Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott.)
A már nyugdíjas Rédai szerint ez a kétpói megbeszélés – ahol Boldog egy időben polgármester is volt – „rövid volt, nem sokáig tartott, mert hát kis település vagyunk”. Szerinte ezen csak arról volt szó, hogy Kuncsorba milyen pályázatokra jelentkezne, olyan pedig állítása szerint nem volt, hogy Boldog mondta volna meg, mikre pályázzanak, vagy hogy ki legyen a kivitelező cég.
Állítása szerint a találkozó már akkor történt meg, amikor a kuncsorbai pályázatok előkészítés alatt voltak. A bíró erre megkérdezte, hogy akkor egyáltalán miért jött létre a megbeszélés, volt-e szó másról is, mire Rédai úgy felelt:
„hát, megkérdezték, hogy vagyunk”.
Olyanra nem emlékezett, hogy tőle azt kérték volna, a telefonját adja le a beszélgetés előtt, igaz, mástól hallott ilyesmiről. Azt is mondta, a pályázat elnyerése után őt senki sem kereste fel azzal, hogy az elnyert összegből vissza kellene osztaniuk. „Én nagyon nem foglalkoztam ilyen dolgokkal, a kis faluban a falu dolgaival foglalkoztam. Volt nekünk elég bajunk. Engem nem kerestek. Hogy mást megkerestek-e, én azt nem tudom”. Ugyan szerinte a törökszentmiklósi polgármestertől hallott ilyet, de azt is már csak azután, hogy az egész büntetőper elindult. Úgy tudja, a törökszentmiklósi polgármestertől „egy férfi és egy nő” kérte a visszaosztást, de neveket vagy részleteket nem tudott mondani erről. (Törökszentmiklós polgármesterét már korábban meghallgatta a bíróság, akkor arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza pénzt.)
Csak a lehetőségekre hívták fel a figyelmüket
Hasonlókról beszélt az örményesi polgármester, Török Tamás is. (Törököt 2019-ben a Fidesz indította Örményesen, és Boldog István is támogatta.)
A bíróságnak Török arról beszélt: bár voltak a TOP-os pályázatokról egyeztetések Boldogékkal,
ők csak „felhívták a figyelmünket azokra a lehetőségekre, amik esetlegesen még kihasználatlanok”.
Ő is járt polgármesteri viziten Kétpón, de szerinte itt csak arról volt szó, hogy ők maguk mire szeretnének pályázni, „mi az, amit mi, polgármesterek szükségesnek érzünk. A képviselő tudni akarta, milyen pályázati céljaink vannak”. Török szerint az „teljesen természetes, hogy a polgármester megkeresi ilyen ügyben az országgyűlési képviselőt, és tájékoztatja arról, milyen fejlesztéseket szeretne a településén”.
Ezen a beszélgetésen szerinte csak Boldog István és Fehér Petra volt jelen, de pontosan nem emlékezett, Boldog pedig „biztatott engem, hogy pályázzak, amire gondolok”. Ők egy kastély felújítására akartak 100 milliót elnyerni, és a pályázat sikeres is lett végül, csak bruttó 85 milliót kaptak a száz helyett.
Azt állította a bíróságnak, olyanról nem volt szó, hogy Boldog megmondta volna, ki legyen az esetleges kivitelező: „tudomásom szerint a képviselő úrnak ezekre nem volt ráhatása”. Szerinte pénzvisszaosztásért sem kereste meg senki.
Megemlítette azt is, hogy egyszer felhívta őt Kengyel polgármestere, Nagy Szilárd, aki arról kérdezte, „van-e rajta valamilyen nyomás” a pályázatokkal kapcsolatban, és ő maga ezt furcsának találta. „Fura volt a hangszíne, fura volt, hogy felhívott. Szinte olyan volt, mintha egy újságíró tenne fel kérdéseket”, mondta erről Török a bíróságnak.
Kengyel egykori fideszes polgármestere, Nagy Szilárd volt az, aki egy vádalkuban borította Boldog István ügyét. Ő beszélt arról, hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol a vád szerint a telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki mire pályázzon, ki mit nyerhet meg.
A bíróság szerdán röviden egy harmadik tanút is meghallgatott, aki a martfűi polgármesteri hivatalban dolgozott a kérdéses időszakban. A nő annyit mondott,
a kétpói megbeszélés után a martfűi polgármester „felháborodva” érkezett vissza a hivatalba, és annyit mondott neki, hogy „pénzt kérnek vissza a pályázatokból”.
A tanú arra nem tudott válaszolni, hogy ezt pontosan ki kérte a polgármestertől, hiszen ő is csak elmondásokból tud erről, személyesen nem volt ott ezen a találkozón.
A per novemberben folytatódik majd további tanúkihallgatásokkal.
A többi polgármester másképp emlékezett
A bíróság a korábbi napokon is hallgatott meg tanúkat az ügyben. Kazinczi István tiszatenyői polgármester szerint például Boldog István országgyűlési képviselő „föld és ég ura”, és hatalmas szerepe van az elnyert pályázatokban – ő tehát kissé másképp vélekedett Boldog szerepéről, mint a szerdán meghallgatott polgármesterek. Kazinczki szerint neki például a 2014 utáni fideszes irány nem igazán tetszett, ezt ki is fejezte, ami miatt szerinte érte megtorlás a települést. Volt, hogy kihúzhatták volna egy-egy nehéz helyzetből Tiszatenyőt, de nem tették meg, „mert nem tetszett nekik, ahogyan én politizálok”.
Hegedűs Istvánt, Tiszaföldvár polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Hegedűs azt mondta, Fehér Petra – Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott – megjelent nála Boldog másik táskás emberével, K. Péterrel, és kérték, csukja be az ajtót. Majd előadták neki, hogy 10 százalékot le kell adni a pályázati pénzekből a Fidesznek, ezzel kell támogatni a pártot a választásokon. A polgármester elmondása szerint eléggé felháborította a kérés, sosem találkozott előtte ilyennel, ráadásul azt is mondta, hogy eleve rá kell még tenni saját forrásokból ezekhez a pályázati pénzekhez, hogy megvalósuljanak a projektek, eleve nem is lenne benne plusz. De Boldog embere, K. Péter azt válaszolta, hogy vannak alvó cégek, amiket beindítanak a projektek miatt, és azok megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a 10 százalék.
A polgármester azt mondta, visszautasította ezt a dolgot, amire azt a választ kapta, hogy jól gondolja meg, mert a jövőben is szükség van a települése fejlődésére, és így nem biztos, hogy lesznek támogatható projektjeik. De hozzátette, hogy Boldog István neve nem hangzott el, nem Boldog kampányára kérték a pénzt. Szóban annyit mondtak, ez elvárás a Fidesz részéről a kampányra. Elmondása szerint még vagy 2-3 alkalommal keresték, de mindig lemondta a találkozókat.
Markót Imre, Törökszentmiklós jobbikos polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza 20 százalékot, elmondása szerint kifejezetten kampánytámogatásra.
Hivatali vesztegetés
Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésen be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá. | https://telex.hu/belfold/2023/06/07/boldog-istvan-fidesz-korrupcio-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-targyalas-top-palyazat-polgarmester-tanu | https://web.archive.org/web/20230608031115/https://telex.hu/belfold/2023/06/07/boldog-istvan-fidesz-korrupcio-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-targyalas-top-palyazat-polgarmester-tanu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bboldog-istvan-felorankent-valtva-hivott-be-bennunketr-n-folytatodott-a-volt-fideszes-kepviselo-pere | Telex | hungarian-news | 2023-06-07 13:41:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"vesztegetés",
"támogatás",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
57,450 | A börtönre ítélt, büntetését töltő Kocsis Istvánt többször is elhívták a kormányzati atomtalálkozókra | Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is. | Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is.
Rajtuk kívül a megbeszélésnek volt egy különleges résztvevője is, akinek jelenlétét meglepődve fogadták többen is a helyszínen. A Direkt36 információi ugyanis szerint a találkozóra szállították a korábban gazdasági bűncselekmények miatt börtönre ítélt, jelenleg is a büntetését töltő Kocsis Istvánt, a rendszerváltás utáni politikai és gazdasági elit egyik meghatározó figuráját, aki a szocialista kormányok idején több állami nagyvállalatot vezetett, köztük Paks I.-et és az atomerőművet tulajdonló Magyar Villamos Műveket (MVM) is. Kocsis pályájában komoly törést hozott az, amikor az MVM-nél történt gazdasági bűncselekmények miatt több mint hétéves jogi procedúra után 2019 végén ítélték jogerősen öt év szabadságvesztésre.
A tavaly júniusi megbeszélés részleteit ismerő források szerint a jelenlévők közül többen sem értettek, hogy az elvileg még mindig a büntetését töltő Kocsis hogyan bukkanhatott fel a miniszteri szintű tanácskozáson. Az egyik résztvevő, aki Kocsist személyesen nem ismerte korábbról, el is bizonytalanodott, hogy valóban ő ül-e az asztalnál. A kétely azonban hamar eloszlott, miután a jelenlévők közül mindenki, így Kocsis is bemutatkozott.
„Még durvább volt, hogy hozzá is szólt a megbeszéléshez” – mondta egy, a beszélgetés részleteit ismerő forrás, aki szerint az atomerőművet korábban irányító Kocsis az üzemidő-hosszabbítás mellett érvelt.
„Nem volt rajta rabruha vagy ilyesmi. De valóban furcsa volt”
– mondta ironikusan Kocsis jelenlétéről egy másik forrás.
Nem ez volt az egyedüli alkalom, hogy Kocsis ehhez hasonló szűk körű, nukleáris témájú találkozón jelent meg tavaly nyáron. Az egyik forrás, aki információkkal rendelkezik a történtekről, azt mondta, hogy néhány héttel később Palkovics egy, az atomerőművön kívüli vidéki helyszínre is szervezett egy hasonló témájú beszélgetést, ugyancsak Kocsis részvételével. Palkovics később a paksi üzemidő-hosszabbítással összefüggésben tartott egy harmadik összejövetelt is az általa vezetett minisztérium budapesti Fő utcai épületében. A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ez utóbbin Kocsis már nem volt jelen, egy másik forrás szerint azonban Kocsis online csatlakozott a beszélgetéshez.
Nem világos, hogy a büntetését töltő Kocsis hogyan tudott részt venni ezeken a találkozókon.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága „bűnügyi személyes adatokra” hivatkozva nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, hogy Kocsis még börtönben tölti-e a büntetését, illetve mikor szabadul. A Kocsis ügyében eljáró bíróságok közül az elsőfokú Kaposvári Törvényszék azt közölte: az elsőfokú bíróság mindig értesítést kap arról, hogy az elítéltek mikor vonulnak börtönbe, és mikor szabadulnak. Eddig nem értesítették őket arról, hogy Kocsist szabadon engedték volna – közölte a bíróság május elején a Direkt36-tal.
Kocsist a korábbi ügyvédjén keresztül próbáltuk elérni, de nem jártunk sikerrel. A miniszteri posztjáról azóta távozó Palkovicsnak az általa vezetett állami cégeken keresztül több kérdést is elküldtünk, ezekre azonban nem kaptunk választ.
A Palkovics által szervezett találkozókról egy nukleáris kérdésekkel foglalkozó szakember azt mondta, az egykori miniszter célja ezekkel az volt, hogy felgyorsítsa az üzemidő-hosszabbítás előkészítését. Az Orbán-kormány ez irányú elkötelezettsége összefüggött azzal, hogy Oroszország 2021 őszén feltornázta a gáz és ezzel együtt a villamos energia árát. Az energiaellátási bizonytalanságot az oroszok Ukrajna elleni inváziója pedig még tovább növelte. Eközben Paks II. megvalósítása továbbra is lassan halad. Az érdemi építkezési munkák továbbra sem kezdődtek el, miközben a bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírásakor még 2023-as üzembe helyezésről volt szó.
Állami cégek élén
A kormány ebben a helyzetben gondolta úgy, hogy hasznát veheti a több évtizedes energetikai tapasztalattal rendelkező Kocsis István tanácsainak is. Az Index 2011-es portrécikke szerint Kocsis az Antall-kormány idején előbb iparért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1993-tól az Állami Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese lett. Kocsis a pozícióját az Állami Privatizációs és Vagyonkezelőre átnevezett állami vállalat élén a Horn-kormány 1994-es hatalomra kerülése után is megőrizte. Hozzá tartozott az energiaszektor privatizációja. Mivel ekkoriban zajlott az OTP magánosítása is, Kocsis baráti kapcsolatba került Csányi Sándor OTP-vezérrel, bekerült az OTP Bank igazgatóságába, és hosszú évekig a Csányi Pincészet vezetésében is részt vett.
Kocsis az 1990-es évek végén egy német energiacéghez ment dolgozni, majd az MSZP-s többségű Medgyessy-kormány alatt kapott újra állami pozíciót, amikor 2002-ben kinevezték a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójává. Az irányítása idején 2003-ban következett be az atomerőmű eddigi legsúlyosabb üzemzavara, amelynek során nem túl jelentős mértékben, de radioaktív anyagok kerültek ki a környezetbe. Az üzemzavar olyan komoly műszaki problémákat okozott, hogy azok kijavítása évekig tartott. Kocsis a posztját ennek ellenére is megtarthatta, sőt Gyurcsány Ferenc kormányzása idején 2005-ben a paksi erőművet is tulajdonló MVM vezérigazgatója lett.
Az MVM éléről még Gyurcsány-kormány idején, 2008 elején váltották le. Ezt követően néhány hónappal később az MSZP–SZDSZ-es vezetésű fővárosi önkormányzat a BKV vezérigazgatójává nevezte ki. Itt Kocsis feljelentései nyomán derült fény a közlekedési vállalatnál korábban történt korrupciós ügyekre, amelyek hozzájárultak Hagyó Miklós nagy hatalmú szocialista főpolgármester-helyettes bukásához. A botránysorozat kapóra jött az akkoriban javában a kormányzásra készülő, ellenzékben lévő Fidesz számára.
Gyanús pénzmozgások
Ezzel párhuzamosan folyamatosan derültek ki részletek azokról a gyanús pénzmozgásokról is, amelyek az MVM-nél történtek Kocsis irányítása idején. 2009 nyarán például több szerkesztőséghez is eljutott az az MVM-nél készült belső vizsgálati anyag, amely azt taglalta, hogy az MVM-csoport milyen milliárdos összértékű szerződéseket kötött különböző offshore cégekkel. A legnagyobb figyelmet talán az az ügy kapta, amely Kocsis feleségét is hírbe hozta. Eszerint egy „Mrs Istvan Kocsis” nevű személy volt a tulajdonosa egy olyan offshore cégnek, amely nagyjából egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, a szerződésbontás után azonban nem fizette vissza a bérleti díjat.
Kocsisék azt állították, hogy a gyanúsnak tartott szerződésekre azért volt szükség, mert azok révén készítették elő az MVM nemzetközi terjeszkedését, balkáni befektetéseit. Szerintük az MVM-et azért érte kár, mert az állami vállalat Kocsis utáni új vezetése visszatáncolt az előkészített külföldi befektetésektől. Kocsis tagadta azt is, hogy feleségének vagy neki köze lenne a szállodabérleti szerződéshez.
Hiába tagadott Kocsis, a Fővárosi Főügyészség 2012-ben vádat emelt ellene és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A vád szerint a vádlottak 2006 és 2008 közötti időszakban többek között indokolatlan szerződések révén több mint 15 milliárd forintos kárt okoztak az MVM-nek. Az elhúzódó eljárás során Kocsist 2015-ben első fokon felmentették, egy évvel később azonban a másodfokú bíróság a bizonyítékok „súlyosan okszerűtlen mérlegelése” miatt hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet.
Paks II. környékén
Miközben zajlott a büntetőeljárása, Kocsis felbukkant a Paks II. projekt környékén is. 2017 májusában komolyabb visszhangot váltott ki, hogy megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.
A Direkt36 pedig 2018-ban arról írt, hogy Kocsis feltűnt egy, a paksi bővítéssel foglalkozó lobbiszervezet környékén. A 2017 májusban alapított P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesületről van szó, amelynek célja az volt, hogy kapcsolatot építsen ki a bővítés fontosabb szereplőivel, és részt vehessen a beszállítók szűrésében. Az egyesület ezen céljait nem érte el, így végül megszüntették. | https://telex.hu/direkt36/2023/06/12/a-bortonre-itelt-bunteteset-tolto-kocsis-istvant-tobbszor-is-elhivtak-a-kormanyzati-atomtalalkozokra | https://web.archive.org/web/20230621063708/https://telex.hu/direkt36/2023/06/12/a-bortonre-itelt-bunteteset-tolto-kocsis-istvant-tobbszor-is-elhivtak-a-kormanyzati-atomtalalkozokra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bortonre-itelt-bunteteset-tolto-kocsis-istvant-tobbszor-is-elhivtak-a-kormanyzati-atomtalalkozokra | Telex | hungarian-news | 2023-06-12 13:43:00 | [
"Kocsis István"
] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér"
] | [
"Paks II"
] |
57,451 | Lebukott egy hálapénz elfogadásával gyanúsított háziorvos | Június 5-én egy Pest vármegyei település háziorvosi rendelőjébe, valamint egy páciensként nyilvántartott házaspárhoz mentek ki a rendőrök, mivel felmerült a vesztegetés gyanúja, írja a Police.hu. | Június 5-én egy Pest vármegyei település háziorvosi rendelőjébe, valamint egy páciensként nyilvántartott házaspárhoz mentek ki a rendőrök, mivel felmerült a vesztegetés gyanúja, írja a Police.hu.
A gyanú szerint a 66 éves háziorvos a köpenyébe csúsztatott ezresekért cserébe nyugtató hatású, vénykötelesek gyógyszerekből a felírható mennyiség többszörösét (3-8 doboz) írta fel az 54 éves férjnek, valamint 49 éves feleségének. Az ügyleteknél jelen lévő 59 éves asszisztensének is jutott az anyagi ellenszolgáltatásból. A nyomozók szerint az elmúlt közel másfél évben az orvos közel ezer alkalommal állította ki a recepteket a vesztegetéssel meggyanúsított házaspárnak.
Az orvos és asszisztense gyanúsítása további vesztegetési tételekkel egészült ki: orvosi igazolások, beutalók, vérvétel kiállítása/elvégzése, egyéb gyógyszerfelírás, egyszerű tanácsadás, amiknek mind megvolt a hálapénzbeli honorálása. A gyanú szerint több százezer forintot tehetett ki a vesztegetés összege.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a bűnügyi felügyeletbe került orvos, valamint szabadlábon védekező asszisztense ellen vesztegetés elfogadása bűntettének, a bűnügyi felügyeletbe került férj, valamint szabadlábon védekező felesége ellen vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást.
A rendőrség szerint erős a gyanú, hogy a nyomozás előrehaladtával a vesztegető oldalon állók létszáma bővülni fog, ahogyan az orvos által elkövetett vesztegetés elfogadásának száma is. | https://telex.hu/belfold/2023/06/12/pest-varmegye-haziorvos-vesztegetes-gyogyszerfeliras-hazaspar | https://web.archive.org/web/20230627123819/https://telex.hu/belfold/2023/06/12/pest-varmegye-haziorvos-vesztegetes-gyogyszerfeliras-hazaspar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lebukott-egy-halapenz-elfogadasaval-gyanusitott-haziorvos | Telex | hungarian-news | 2023-06-12 13:48:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
57,452 | Schadl több pénzt kért, amit azzal indokolt, hogy abból Völner Pálnak kell továbbadnia, mondta egy tanú a bíróságon | Tanúmeghallgatással folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György, és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere. Bár eredetileg meghallgatták volna a „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, aki egy alkuban borított az ügyészségnek, ez végül elmaradt. | Tanúmeghallgatással folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György, és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere. Bár eredetileg meghallgatták volna a „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, aki egy alkuban borított az ügyészségnek, ez végül elmaradt.
A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
Meghallgatta viszont kedden a bíróság F. élettársát, S. Zoltánt, aki Szabó Balázs irodájában dolgozott, aki cserébe azért, hogy kinevezzék végrehajtónak, vállalta, hogy az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot ad át Schadl Györgynek. S. meghallgatásában jobbára csak feltételezésekre és másodkézből hallott dolgokra hagyatkozott arról, hogyan mozogtak a pénzek Schadl körül.
S. azt mondta, nagyjából kétszer találkozott Schadlval, emellett régóta barátságban volt Szabó Balázzsal, aki szerinte mindig is végrehajtó akart lenni. Ez aztán sikerült is neki, Monorra került. Tőle és F. Vivientől is kért kölcsön 20 millió forintot az iroda beindítására, cserébe azt kérték, az első osztalékából fizesse ezt nekik vissza. Ezt vissza is kapták, sőt, ennél még többet is: azt már nem tudta megmondani, mennyit, de elismerte, hogy Szabó az osztalékából nem csak Schadlnak, hanem F. Viviennek is csorgatott.
Arról is beszélt, hogy Szabó Balázs végrehajtó azt mondta neki: az előzetes alku megváltozott Szabó és Schadl György között, 30 helyett 50 százalékot kellett végül visszafizetnie az osztalékból Schadlnak,
„és ez lett a Völner Pállal indokolva”, mint akinek ezt a pénzt Schadlnak tovább kell adnia.
Akkor a tanú szerint Szabó nagyon elgondolkodott azon, hogy lemond a végrehajtói pozícióról, végül mégis belement az alkuba. Azt nem tudta megmondani a bíróságnak, miért kellett volna egyébként bármennyit is továbbfizetni Völnernek.
Schadl György minderre úgy reagált, neki Szabó Balázs egy forintot sem adott. Völner Pál is azt állította, ő sem kapott pénzt Szabó Balázstól, de kiemelné azt a részt a tanú vallomásából, amikor azt mondta, nem tudja, mi lehetett ebben a történetben a fideszes exállamtitkár szerepe.
A tanú a Házipénztárról is beszélt, arról az Excel-táblázatról, amiben élettársa, F. Vivien vezette Schadl pénzügyeit. Szerinte F. Vivien többször mondta neki, hogy más végrehajtóktól is kapott pénzt, „és hogy a Házipénztárt vezeti”, amibe „nem kimondottan” olyan pénzeket jegyeztek fel, amik a végrehajtói karhoz tartoznának. Úgy tudja, a Házipénztárt is azért kezdték el vezetni, mert Schadl annyi embernek adott kölcsön, hogy azt már muszáj volt vezetni, mert különben „kuszaság” lett volna. Emellett azt is hallotta, hogy Schadl jobbkeze, M. Viktor vádlott „hozta-vitte a pénzeket”.
Miután pedig kirobbant az egész Schadl-Völner-ügy, „Schadl úr üzent nekem, hogy keressek ügyvédet a Viviennek”, vallotta a tanú. | https://telex.hu/belfold/2023/06/13/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-vegrehajtas-targyalas-per-tanu | https://web.archive.org/web/20231223080554/https://telex.hu/belfold/2023/06/13/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-vegrehajtas-targyalas-per-tanu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-tobb-penzt-kert-amit-azzal-indokolt-hogy-abbol-volner-palnak-kell-tovabbadnia-mondta-egy-tanu-a-birosagon | Telex | hungarian-news | 2023-06-13 13:49:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,453 | Megtudtuk, miért sújtott le a Vatikán a magyar ciszterci vezetésre – a Rétvári-körig érnek a szálak | Lapunk tucatnyi egyházi és civil szereplővel folytatott háttérbeszélgetést, hogy legyen válasz a „miértre” és „hogyan továbbra”. Az biztos, hogy a Vatikán az egyes ciszterci intézményekben dolgozó világiak panaszai nyomán lépett akcióba – és a vizsgálat mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében is. Hiszen az elmúlt években a Rétvári Bence KDNP-s belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi (értsd: káder- és vezetőképző) hálózatot lényegében rádrótozták az apátsági központra. | Nézzük először az eredetit, aztán igyekszünk „lefordítani” a sorokat, illetve a sorok közötti üzeneteket is.
„A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériuma 2023. május 15-én kelt dekrétumával, a fenntartott intézményekben felmerült nehézségek orvoslására és a szerzetesi élet segítésére Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot pápai biztosnak nevezte ki a Zirci Ciszterci Apátság élére. Segítségére társbiztosként Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátot és Horváth Olga kismarosi apátnőt rendelte. A pápai biztos és segítői gyakorolják mindazokat a jogokat, és viselik mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az egyetemes jog és a saját jog a zirci apátnak és tanácsának tulajdonít, mind a szerzetesközösség, mind az intézmények felé.”
A hosszú nevű dikasztérium nem más, mint a Szentszék szerzetesrendekkel foglalkozó „minisztériuma”; vagyis nem a ciszterciek valamely globális vezetője avatkozott be a zirci közösség életébe, hanem „a pápa”, vagy legalábbis a legfelsőbb pápai intézményrendszer. Az említett Mauro-Giuseppe Leporinak nem is lett volna joga arra, hogy maga függessze fel a magyarországi ciszterci elöljárókat – ő csak vizitálhat náluk, tájékozódhat a működésükről –, ahhoz José Rodríguez Carballo ferences érsek, az említett dikasztérium titkárának pecsétes papírja kellett.
Hazai és római forrásból egyaránt megerősítették lapunknak, hogy a Vatikán alapvetően a zirci pénzügyek visszásságaira kíváncsi,
ezért függesztették fel azonnali hatállyal Bérczi L. Bernát apát mellett Grónai G. Damján gazdasági vezetőt, a Ciszterci Vagyonkezelő Kft. első emberét is (aki egyébként nem pap, „csak” szerzetes). A Vatikán konkrétan azt várja, hogy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló cég világítsa át az apátság pénzügyeit. A helyzet komolyságára utal, hogy Bérczit az egyház a zirci plébánosi teendők alól is mentesítette – a templomban szolgáló többi ciszterci papot pedig máshova helyezik –, s egyben „száműzték” őt a magyar alapítású dallasi apátságba (amely szintén a zirci kongregációhoz tartozik).
A május közepe óta tartó „rendrakást” tehát nem a generális apát rendelte el – hanem közvetlenül a Szentszék –, végül mégis ő lett a kijelölt válságmenedzser. Mivel azonban a svájci származású Lepori Rómában él, az aláírási jogokat jelenleg az ugyancsak Zirc alá tartozó kismarosi apátság vezetője, Horváth Olga gyakorolja. Az a tény, hogy a pápai biztosi testületbe a pannonhalmi főapát is bekerült, gyors pletykafolyamot indított a ciszterci intézményekben, melynek lényege, hogy „biztosan a bencések veszik majd át az iskolák fenntartói jogait”. Ennek a spekulációnak azonban forrásaink szerint (egyelőre) nincs alapja, hiszen az érintett ingatlanok ciszterci kézben vannak és maradnak. Hortobágyi T. Cirillt azért delegálta a stábba a Szentszék, mert a bencések rutinosabbak mind a modern iskolafenntartásban, mind az üzleti vállalkozások működtetésében (sörfőzde, borászat, látogatóközpont, vendéglátás) – ráadásul botránymentesek.
Mindezek után adódnak a kérdések: miféle pénzügyeket rónak fel Bérczi apátnak? Hogyan értesült a Vatikán a Zirc körüli zűrzavarról? Kik voltak a panaszosok? Valóságos bűnök, visszaélések történtek, esetleg csak elszámolási vita adódott a fenntartók és fenntartott iskolák között? Van-e mindennek nagypolitikai vetülete?
Mielőtt előhozakodnánk a válaszokkal és a további tényekkel, rögzítenünk kell, hogy ez a történet nem a bő 900 éves ciszterci ethoszról vagy a magyarországi rend ma már maroknyi (tucatnyi férfi szerzetesből álló) közösségének egészéről szól. Háttérbeszélgetéseink egyik fájdalmas tapasztalata, hogy a temetés–esketés–kereszteléssel terhelt lelkipásztori munkát gyakran erőn felül végző,
a feje feletti „nagy folyamatokról” nem sokat tudó alsópapság, az őket segítő alkalmazottak, önkéntesek lesújtva figyelik a friss fejleményeket.
Egy ilyen jelentőségű vatikáni vizsgálat egy ereje teljében levő rendet is megviselne – még inkább így van ez az utánpótlási nehézségekkel hatványozottan küzdő cisztercieknél. Amikor például a fenti közleményben azt olvassuk, hogy az új biztosoknak „a szerzetesi élet segítésére” is kell törekedniük az intézményi problémák orvoslása mellett, nos, egyházi informátoraink szerint ez egyértelműen azt jelenti: a rend idehaza sajnos az utolsó óráiban van. Az elmúlt években többen kiléptek a ciszterciektől, egy tragikus haláleset is történt, újak nem jönnek, és a szerzetesi közösségnek lassan kevesebb aktivizálható tagja van, mint gimnáziuma. Pedig egy klasszikus tanítórend nyilván nem arról ismerszik meg, hogy sem szerzetes iskolaigazgatókat, sem paptanárokat nem tud kiállítani – miközben a pénzügyi-vállalkozási kérdésekhez (nem egyszer milliárdos tételek elosztásához) viszont nagyon akar érteni.
És itt értünk el az egész ügy lényegéhez. Egy rend kétféle módon állhat hozzá az iskoláihoz: üzemeltetői-működtetői, vagy fenntartói attitűddel. Előbbihez kell saját csapat: felelősséget viselő szerzetes igazgatók, paptanárok – ilyenkor a tulajdonosi és a „vállalatirányítási” jogok egy kézben vannak. Akad is néhány efféle gimnázium az országban, például a bencéseknél, a jezsuitáknál, a ferenceseknél, a piaristáknál. A másik, tehát a fenntartói jellegű modellben viszont az adott rend belátja: sem a személyi, sem a szakmai feltételei nincsenek meg annak, hogy a birtokában lévő iskolákat maga menedzselje, ezért világi profikra bízza az igazgatási és menedzsmentfeladatokat.
Ahogy egyházi forrásaink egybehangzóan állítják: a felfüggesztett ciszterci vezetők teljes szereptévesztésben voltak. Noha a rend kizárólag szelíd és alázatos fenntartóként viselkedhetett volna – hiszen már sem gimnáziumigazgatókat, sem szaktanárként is helytálló szerzeteseket nem tud biztosítani –, mégis erőből magához vonta a menedzsmentjogokat. Ha úgy tetszik: leuralta az általa foglalkoztatott világi szakembergárdát. Az apát legszűkebb stábját jelentő Ciszterci Iskolai Főhatóság megdöbbentő magabiztossággal tartotta vissza egy-egy iskolájától az állam által biztosított támogatások egy részét (ezzel veszélyeztetve akár a kréta- és vécépapírszintű beszerzéseket), illetve elvonta egyes intézmények saját – terem- és tornacsarnok-kiadásból származó – bevételeit. Mindeközben az apátsági központ brutális veszteséget termelő kirakatvállalkozást (például sörfőzdét) működtet, illetve – a legfelsőbb politikai körökkel összeszövetkezve – különös ingatlanügyletekbe bonyolódott.
Úgy tudjuk, a felfüggesztett rendi vezetés ezekre a régóta élő belső vádakra mindig azzal reagált: nekik az egész ciszterci „nagycsaládot” kell szolgálniuk, nem egy-egy gimnázium saját érdekét. Az állami köznevelési kiegészítő támogatásokat, a kormányzat által finanszírozott fejlesztési projekteket (például az új sportlétesítményeket) ugyanis nem ez vagy az az intézmény kapta, hanem az egész szerzetesrend. „Az igazgatók időnként úgy beszéltek velünk, mintha az iskolának lenne rendje, nem pedig a rendnek iskolája” – tolmácsolja a hangulatot egy Bérczi L. Bernáthoz máig lojális szereplő, hozzátéve, hogy a központban a felgyülemlett forrásokat szerinte nem elherdálták, hanem a rend nevelési alapjába folyatták, tehát azok végső soron oktatási célokat szolgálnak. Szerinte tehát az a normális működési mód, ha az úgymond bővelkedő iskoláktól elvesznek – és az így lecsípett összegekből a szegényebb (egri vagy pécsi) intézmények részesülnek. Más kérdés, hogy az érintett „szegényebbek” sem mindig érezték, hogy bármilyen extra juttatásban „részesülnének”.
A lényeg, hogy a Vatikán eljárása egyértelműen a ciszterci intézményekben dolgozók panaszai alapján indult – és Róma tanúvallomásokat, sok-sok adatot is bekért a „gyanúsításközlés” előtt. A mélyebb nyomozás aztán most, az apát felfüggesztésével kezdődött, a következő hónapokban pedig – az említett auditor cég bevonásával – a belső könyvelés és gazdálkodás átvilágítása van soron. Arról, hogy mindebből lesz-e világi jellegű büntetőeljárás is (vádemelésekkel a végén), egyelőre egyik beszélgetőtársunk sem mert felelősséggel nyilatkozni.
Mielőtt még részletesebben, pontról pontra bemutatnánk, hogy a ciszterci alkalmazottak milyen ügyekben emelhettek kifogást az apátsági vezetés ellen, ideírjuk az egész történet talán legfontosabb konklúzióját. Ennek nyilván cikkünk legvégén lenne a helye, mégis úgy látjuk, a megértést nagyban segítheti egy tételmondat, amely így szól: egy egyházi közösséget úgy is válságba lehet sodorni, ha – az eredeti szerzetesi, spirituális célokat elhomályosítva – nyakon öntik tengernyi fejlesztési pénzzel és politikai „lehetőséggel”.
Nézzük hát, hol voltak konkrét pénzügyi bökkenők:
I. Egyes iskolák „kiszárítása”, avagy az államtól kapott javak centralizált felhasználása. A sajtóban és a közéleti vitákban gyakran hallani, hogy a jelenlegi hatalom jobban támogatja az egyházi iskolákat, mint az államiakat. E cikk kereteit meghaladja, hogy ebben a kérdésben igazságot tegyünk – az viszont biztos, hogy vannak olyan fenntartók, akik a költségvetési pénzek egy tetemes hányadát egyszerűen nem adják oda a saját intézményeiknek. Igenis előfordul tehát, hogy felekezeti, szerzetesi gimnáziumok még az állami intézményekhez képest is szűkölködnek – s ennek elsődleges oka, hogy saját „tulajdonosaik” lenyelik a központi támogatások egy részét. Milyen tételekről van szó pontosan? A kormányzat három típusú forrást biztosít a felekezeti intézményeknek: átlagbéralapú költségvetési hozzájárulást a tanárok illetményéhez, működési pénzt a tanulók létszáma alapján, valamint úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást. A gond leginkább ez utóbbi tétellel szokott lenni;
tudunk olyan ciszterci gimnáziumokról, amelyeknek a zirci vezetés akár évente százmilliós nagyságrendben nem adta oda ezt a kiegészítő tételt.
A miértre mindig a fent már idézett válasz érkezett: „nekünk a ciszterci nagycsaládot” kell szolgálnunk, azaz a belső szolidaritás parancsa azt diktálja, hogy állandó átcsoportosítás legyen az úgymond gazdag intézményektől a szegények felé.
Csakhogy ennek a pénzvisszatartási gyakorlatnak az lett az eredménye, hogy napi kihívásokkal küzd egy-két elitiskola. „Ha a kötelező anyagi juttatás nem is, valami azért üzembiztosan érkezett Zircről: ajándék sör a veszteséges apátsági manufaktúrából. Azt mindig kapott a tanári kar. Kicsit úgy, mint Bulgakovnál: a gyár dolgozóit pénz nélkül, gyufával fizették ki” – ecseteli az egyik érintett intézmény tanára. Hozzáteszi: mindemellett azt is érzeték, hogy néha szó szerint kiszorulnak a saját falaik közül. „Az iskola ugyanis délután fél három és három között megszűnt létezni. Nem használhattunk tantermet szakkörre, filmvetítése, csak akkor, ha »kibéreltük«: előfordult, hogy nulla forintos bérleti szerződésekkel kellett bajlódnunk, a bürokrácia legnagyobb dicsőségére”.
A cisztercieknél az is bevett gyakorlattá vált – az egyházi kiegészítő támogatás részbeni „lenyelése” mellett –, hogy az iskolai ingatlanok bérbeadásából származó tényleges piaci bevételeket is elvonta a rendi központ. Zirc főleg a szerzetesközösség legnevesebb egységét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot „büntette”, amely nemrég gigantikus – sokak szerint tájsebnek bizonyuló – sportcsarnokot kapott az udvarára az államtól. Mi is történt pontosan? Hat-hét éve jelezte az iskola, hogy a mindennapos testnevelés követelményét rossz idő esetén csak úgy tudja teljesíteni, ha a diákok egy része a folyosókon tornászik. Született egy sportlétesítmény-fejlesztési koncepció, amelyet a kormányzat azzal egészített ki informálisan, hogy a tervezett csarnok legyen a lehető legnagyszabásúbb – tehát minél óriásibb „betontemető” –, a pénz nem számít. Végül nettó ötmilliárd forint jutott az iskolabővítés megvalósítására – a kivitelezés dandárját végző tendergyőztes konzorcium a jó referenciákkal rendelkező Horváth Építőmester Zrt.-ből és a valamivel problémásabb Possibuild Kft.-ből állt. Utóbbi cég leginkább arról híres, hogy Pálffy Balázs ügyvezetőt korábban Mészáros Lőrinc vőjelöltjeként írta körül a sajtó – s bár a „családegyesítés” végül nem valósult meg,
a Possibuild azóta is rendre felcsúti gyökerű társaságok partnereként nyer közbeszerzéseket. S mintha egy láthatatlan kéz ezt a kft.-t helyezte volna oda „biztosítékként” a kivitelező nagyvállalatok mellé több állami finanszírozású egyházi projektnél
(például a szintén a budai Villányi útra néző Szent Margit Gimnázium sportingatlanánál).
A lényeg, hogy a megépült ciszterci csodacsarnokot végül a 2022-es parlamenti választások kampányhajrájában adták át. Az iskola remélte, hogy ha már nemigen kapja meg a neki járó egyházi kiegészítő támogatást az apátsági központtól, s ha már kénytelen elviselni az eredeti neobarokk gimnáziumépülettel konkuráló betonszürke sportkomplexumot érő esztétikai bírálatokat, legalább a testmozgásra, rendezvényekre, esküvőkre alkalmas új terek esti vagy hétvégi piaci hasznosításából lesz némi saját bevétele. Nem lett. Ahogy jeleztük, a „ciszterci közösségi működés” jegyében Zirc ezeket a bérbeadási bevételeket is magához rendelte. Sokan csodálkoznak, hogy a Szent Imre igazgatója, Barlay Bence minap a Szemlélek podcastadásában éles véleményt mondott a kormányzat oktatáspolitikájáról, illetve egy – szentimrevárosi, gellérthegyi csoportokban terjedő – levélben vészjelzést adott le az immár az egyházi iskolákat is érintő végzetes tanárhiány miatt. Pedig Barlay pozíciója valójában nemcsak az „országos folyamatok” miatt vált nehézzé, hanem azért is, mert iskoláját – mint láttuk – maguk a ciszterci vezetők igyekeztek „kiszárítani”. Sőt: tudomásunk szerint az apátsági központ intenzíven kutatta az igazgató leváltásának lehetőségeit – aztán persze a vatikáni beavatkozás minden ilyen kísérletet felülírt.
Szó sincs persze arról, hogy egyedül a budai Szent Imre Gimnázium világi tisztviselői „lázadtak fel” a végül felfüggesztett Bérczi apát ellen. A fenntartó szinte minden iskolánál kiverte a biztosítékot a központosított döntéshozatallal – „a Ciszterci Iskolai Főhatóság stábja leginkább az állami KLIK-kel szerette rokonítani magát” –, illetve állandó konfliktusforrás volt, hogy a Zirc alá tartozó iskoláknak már-már kötelező volt igénybe venni a balatonalmádi Ciszterci Rekreációs Központot. Nem ingyen, hanem nagyjából piaci áron (akár a diákok szüleinek „megpumpolásával”). „Jöttek az erősen orientáló emailek a főhatóságától, hogy a gimnáziumon kívüli programjainkat, tematikus táborainkat vigyük Almádiba. Ezek formailag »ajánlások« voltak, de mindenki tudta, hogy lényegében nem mondhatunk nemet” – hallottuk. Így a rekreációs intézményt üzemeltető ciszterci cég, a Pelso Estate Kft. 2022-ben már 132,5 millió forintos bevételt „erőszakolt ki” magának, s ebből 27 milliónyi adózott eredmény keletkezett. Persze nem minden szerzetesi vállalkozás bizonyult ennyire sikeresnek.
II. A mindörökkön örökké veszteséges sörfőzde. A rendi vezetés az almádi projekt mellett más bizniszekben is érdekeltté tette a cisztercieket. Van látogatóközpont-üzemeltető és mezőgazdasági kft.-jük, de a legjelentősebb társaság a még az előző elöljáró, Dékány Árpád Sixtus idején indított Zirci Apátsági Manufaktúra. Amely tavaly közel 47 millió forintos veszteséget hozott össze. Egy évvel korábban 71 milliósat. Azelőtt majd’ 63 milliósat. A 2015-ös kezdetektől mostanáig pedig mindösszesen szűk félmilliárdosat. A felfüggesztett apát köre tudomásunk szerint arra jutott, hogy a sörfőzde azért nem hasít, mert „kicsinek nagy, nagynak meg kicsi”, de a veszteségre úgymond marketingköltségként tekintett – amely által az apátság ismertebb lehet, például a turisztikában. Mivel a szerzetesi belső könyvelést cikkünk írásakor külső szemek még nem látták, egyelőre talány, hogy milyen forrásból tömködték be évről évre a manufaktúra által ütött pénzügyi lyukakat.
III. Közös kollégiumi és apartmanprojekt a Rétvári-körrel. Idén a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök – a belügyi tárca javaslatára – a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát adományozta Drabos Erik Kassziánnak, a Familiare Társadalomszervező Központ igazgatójának „magas színvonalú jogászi tevékenysége, az egyházi fejlesztések előkészítésében végzett példaadó munkája, valamint a vezetőképzésben vállalt szerepe elismeréséül”. Kormányzati informátoraink szerint az állami kitüntetés igazi ötletgazdája a KDNP-s Rétvári Bence volt – de maga a belügyminiszter-helyettes nem válaszolt ezirányú kérdésünkre, illetve arra sem, hogyan és mikor keveredett jó viszonyba az említett ügyvéddel.
Miért hozakodtunk elő ezzel az érdemkereszttel? Azért, mert az elmúlt 10-12 évben Drabos a legbefolyásosabb ciszterci háttéremberré nőtte ki magát – először Dékány Árpád Sixtus, majd Bérczi L. Bernát mellett. Egyrészt ő a rendi vállalkozások cégjogi képviselője, illetve a zirci apátság gigaberuházásainak – például a Szent Imre Gimnázium sportcsarnokának – közbeszerzési kapcsolattartója. A sportlétesítmény-építéskor közreműködő egyik forrásunk azt állítja, Drabos Erik Kasszián messze több, mint ügyvéd; „nem tudtuk pontosan, milyen felhatalmazással, de a legapróbb kivitelezői kérdésekbe is beleszólt, az alapszínekig, festékek használatáig bezárólag voltak meglátásai”. Olyasvalakivel is beszéltünk, aki mindezt nem rosszallólag, hanem elismerésképpen mondta – tehát ez nyilván véleményes dolog. Tény viszont, hogy Drabos nemcsak jogászként képviseli a rendet, hanem 2011 óta igazgatóként is jelen van a fent említett Familiare Társadalomszervező Központban, amely az egyik legrejtélyesebb ciszterci „képződmény”. Egy úgynevezett belső egyházi jogi személy, vagyis olyan „cég”, amelynek a pénzügyi eredményei, könyvelése titkos a külvilág számára. Ha úgy tetszik, ezek a belső jogi személyek az állam és az egyház szétválasztásának biztosítékai.
A Familiare viszont ennek éppen az ellenkezője: az állam és az egyház összefonódásának egyik legfőbb bizonyítéka – hiszen a társadalomszervező központ szerves része a Rétvári Bence környezetéhez sorolt alapítványi hálózatnak.
Bár a székhelye a zirci apátság, központi irodája mégis ugyanabban az újbudai, Bartók Béla úti lakásban van, mint a politikai kereszténység orgánumát (Vasárnap.hu) kiadó Kovács K. Zoltán Alapítványé, a Drabos Erik által alapított Családháló Alapítványé, az ő kurátorságával működő Magyar Vezetőképző Alapítványé, valamint a személyileg ugyancsak a KDNP-hez kötődő Szabadságvédő Alapítványé. Sőt: korábban aktív helyi kereszténydemokrata politikusok is kaptak fizetést a társadalomszervező központtól.
S miközben a Bartók-iroda közös, a Családháló bejegyzett székhelye nem más, mint a Familiare siófoki ingatlanja – melyre még kitérünk –, a Magyar Vezetőképző hivatalos központja pedig a Zirci Ciszterci Apátság. Hogy a Drabos-univerzumban összemosódott egyházi és világi hátterű érdekeltségek hány milliárd közforintot és EU-pénzt szívtak magukba az elmúlt években – régi keresztény civilszervezeteket is megdöbbentve –, illetve miként környékezték meg a valós társadalmi bázissal rendelkező Rákóczi Szövetséget és Magyar Cserkészszövetséget, erről hamarosan külön cikkben számolunk be.
Most csak két extrém „ciszterci” ingatlanügyletről lesz szó – amelyek közül az első az államtól indult, majd a Familiarét érintve a Rétvári Bence-féle váci választókerület egyik KDNP-s bástyájánál landolt. 2012-ben az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Drabos-féle Familiare ingyen kapjon meg egy állami tulajdonban lévő, a Balaton-parttól egy utcányira lévő siófoki telket (Deák Ferenc sétány 41.) – kifejezetten „szociális, kulturális, oktatási és hitéleti célokra”. Öt évvel később egy kormányhatározat további közel 610 millió forint ingyenpénzt rendelt ugyanehhez az ingatlanhoz, hogy úgynevezett családos központ épüljön rajta. A Familiare aztán már apartmanház-kivitelezésre írt ki tendert, melyet egy LTV Interior nevű kft. nyert meg. Minő véletlen, a cég jogelődjét a Rétvári Bence-féle váci egyéni választókerület egyik KDNP-s motorja, Lukács Balázs alapította, és ma is az ő testvére vezeti.
Az LTV referencialistáján ott is szerepel hát az immár Szent Bernadett Családi Apartmanház néven futó siófoki szállásegység, továbbá sok belsőépítészeti munka mellett néhány nagy generálkivitelezési projekt: például a bekezdésekkel előbb említett Ciszterci Rekreációs Központ Balatonalmádiban, valamint a budai ciszterci Szent Imre templom díszkerítése.
Tehát a siófoki ingyentelek és állami ingyenpénz a Drabos Erik-féle egyházi szervezetnél úgy hasznosult, hogy egy Rétvári- és KDNP-közeli kft. felhúzott rá egy végül piaci formában működtetett szállodát
(s közben az „elvtársi-testvéri” kivitelező más ciszterci fejlesztéseket is megkapott). Pedig emlékezhetünk: az eredeti, 2012-es állami vagyonjuttatásnak még „szociális, kulturális, oktatási és hitéleti” célja volt; nos, ebből lett a Booking.com-on is hirdetett apartmankiadás – az épület előtt ottjártunkkor például német rendszámú vendégautók parkoltak. (A Drabosékkal megértőbbek azt hangsúlyozzák, hogy a szállóépület néha szociális célokat is szolgál, tavaly például ukrán családoknak biztosítottak itt menedéket.)
És akkor röviden a másik beígért különös Familiare-ingatlanvarázslat. Ahogy említettük, Drabos Erik Kasszián nevén szerepel egy Magyar Vezetőképző Alapítvány nevű világi szervezet is. A bírósági nyilvántartás szerint e vezetőképző alapítói jogait 2021 februárjában átruházták az egyházi Familiaréra – majd négy hónap múlva hirtelen mégis „visszamagánosították” az alapítványt. Mi történt a ciszterci négy hónap alatt? Bingó: a vezetőképző ingyenesen és illetékmentesen kapott az államtól diákotthoni célokra egy XI. kerületi, Aga utcai kutatóintézeti központot – majd közel 1,8 milliárd forintnyi közpénzt is a felújításra. A kivitelezést pedig elnyerte Mészáros Lőrinc családjának Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű érdekeltsége. Ismét áldozott hát „szent” célokra a kormány, de a szerzetesrend végül „elfogyott” az újabb projekt mögül, így immár ciszterci védjegy nélkül folyhat tovább a buli.
Itt most befejezzük a cikket, mert minden általunk ismert pénzügyi manővert érintettünk, amely a Zirci Ciszterci Apátság eddigi elöljáróinak felelősségi körébe tartozhat. Ami jó hír: bár Magyarországra gyakran rásütik, hogy következmények nélküli ország, ez a fajta következménynélküliség a Szentszéknek talán már sok volt. Róma ráadásul erőset lépett – noha nyilvánvalóan tudta, hogy az átvilágítási hullám elérheti a nagypolitikai szférát. Vagy másképpen: a vizsgálat mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében.
Ahogy ígértük, nálunk néhány nap múlva jön a folytatás – immár a Rétvári–Drabos-kör egyéb, vatikáni beavatkozást nem igénylő (illetve nem vatikáni beavatkozást igénylő) akcióira összpontosítva.
Nyitókép: Rétvári Bence, Bérczi L. Bernát és Drabos Erik Kasszián (montázs: Válasz Online)
Ezt az írást nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Bérczi Bernát#Dékány Sixtus#Drabos Erik#egyház#Rétvári Bence#Szent Imre Gimnázium#Zirci Ciszterci Apátság | https://www.valaszonline.hu/2023/06/13/zirc-ciszterci-viszgalat-berczi-bernat-drabos-erik-hatter/ | https://web.archive.org/web/20231207175545/https://www.valaszonline.hu/2023/06/13/zirc-ciszterci-viszgalat-berczi-bernat-drabos-erik-hatter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtudtuk-miert-sujtott-le-a-vatikan-a-magyar-ciszterci-vezetesre-n-a-retvari-korig-ernek-a-szalak | valaszonline.hu | hungarian-news | 2023-06-13 15:43:07 | [
"Bérczi L. Bernát",
"Drabos Erik Kasszián",
"Grónai Gábor Damján",
"Lukács Balázs",
"Rétvári Bence"
] | [
"Ciszterci rend",
"Ciszterci Vagyonkezelő Kft.",
"Családháló Alapítvány",
"Familiare Társadalomszervező Központ",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Magyar Vezetőképző Alapítvány",
"Pelso Estate Kft.",
"Possibuild Építőipari Kft."
] | [
"Európa",
"Vatikán"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"támogatás",
"hatalomkoncentráció",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,454 | Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak | Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön. | Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.
Rohamtempóban közeledik a július 1-jei határidő, amikor a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. átveszi a magyar hulladékpiac nagy részét, és szinte egyeduralkodó lesz a hazai hulladékgazdálkodásban.
A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a MOL, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről.
A MOL a szerződés értelmében létre is hozta a hulladékos koncessziós társaságot, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, nem sikerült ugyanakkor a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó engedélyeket beszereznie, pedig a hulladéktörvény és a koncessziós szerződés szerint 2022. december 31-ig meg kellett volna történnie a szükséges engedélyek beszerzésének.
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie.
Még márciusban írtunk róla, hogy szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre, a hivatalos állami nyilvántartásokban ugyanis nem szerepelt a MOHU, de még a MOL sem az engedéllyel bíró cégek között.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dobott ki találatot a kormányzati honlap, de hasonló volt a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
Pedig a koncessziós szerződés egyértelműen fogalmaz: amennyiben a koncessziós társaság nem szerzi be a szükséges engedélyeket, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A cég a Szabad Európával márciusban közölte, hogy „a szükséges engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkeznie”.
A Mol érvelése azért furcsa, mert a szerződésben egyértelműen le van írva, hogy az olajtársaság koncessziós cégének kell az engedélyt beszereznie. Ha ez nem lenne elég, a hulladéktörvény is egyértelműsíti: be kellett volna szerezni az engedélyeket. E kötelezettségek elmulasztása esetén a koncessziós szerződés az aláírását követő egy év elteltével megszűnik.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A koncessziós szerződést július 27-én a Mol rézéről Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes és Bacsa György csoportszintű stratégiai operáció- és üzletfejlesztés-ügyvezető igazgató írta alá, míg az állam részéről az ellenjegyzésre július 28-án került sor Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter aláírásával. A jogszabályok szerint jövő hónapban szűnik meg a szerződés.
Pontosabban szűnne meg. Csütörtökön, június 8-án ugyanis egy olyan törvénymódosító javaslat jelent meg a parlament honlapján, amely legalizálja a Mol álláspontját, vagyis elég lesz, ha az alvállalkozóknak van engedélyük, a Mol koncessziós cégét mentesítik a kötelezettég alól. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának fideszes elnöke által jegyzett iromány lényegében úgy módosítaná a hulladéktörvényt, hogy mentesíti a Mol koncessziós cégét az engedélyek beszerzése alól.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Szabad Európának, hogy törvénysértően indulhat a Mol 35 éves hulladékkoncessziója, a kormány egy utolsó pillanatos törvénymódosítással elismerte, hogy a nagy állami hulladékkoncessziót elnyerő Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket.
„Több forrásból sejthető volt, hogy a Mol/MOHU nem teljesítette ezeket a kötelezettségeket” – mondta Ligeti Miklós.
A jogi igazgató szerint éppen ezért próbálták közérdekűadat-igénylés útján kikérni a hazai energetikai óriástól azokat a dokumentumokat, melyek elviekben igazolnák, hogy a hulladékkezelést 35 évre elnyerő Mol valóban képes ennek a közfeladatnak az ellátására.
„Miután a vállalat mások mellett üzleti titokra hivatkozva megtagadta a vonatkozó információk kiadását, pert indítottunk az adatok nyilvánosságáért, melyet első fokon áprilisban meg is nyertünk” – tette hozzá.
A jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy a kormány szigorú formai követelményeket támasztott az olajtársasággal szemben azzal, hogy arra kötelezte: 2022. december 31-ig szerezze meg a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyeket, valamint köse meg azokat az úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására.
Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy sántít az a sajtóban megjelent Mol-reakció, miszerint a MOHU az engedélyeket és a kapacitások lekötését tulajdonképpen az alvállalkozóin és a beszállítóin keresztül tervezi megszerezni, illetve megoldani.
„Erre a hulladéktörvény jelenlegi rendelkezései nem adnak lehetőséget, ahogy a Mol és a magyar állam között létrejött hulladékkoncessziós szerződés sem” – tette hozzá.
Ligeti Miklós szerint a június 8-án benyújtott törvénymódosító javaslat tulajdonképpen utólag legitimálná, emelné törvényerőre a Mol/MOHU által választott megoldást, az engedélyek és a kapacitások alvállalkozók, illetve beszállítok útján történő intézését.
„Ez azonban egyértelműen ellentétes azokkal a hulladéktörvényben foglalt előírásokkal, amelyek mind a hulladékkoncesszióra irányuló kiírás, mind a Mol ajánlata elbírálásának, mind pedig a Mollal megkötött koncessziós megállapodás aláírásának idején meghatározták ezeket a kötelezettségeket” – tette hozzá.
A jogi igazgató szerint a törvénymódosításra azért is szükség van, mert a hulladékkoncessziós megállapodás 4.2. pontja alapján az állam a koncessziós tevékenység gyakorlásának megkezdését megelőző tizedik napon, vagyis idén június 20-án ellenőrzi, hogy a Mol/MOHU rendelkezik-e az engedélyekkel és a kapacitást lekötő szerződésekkel. „Vagyis napokon belül kiderült volna a turpisság” – tette hozzá. | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-mintha-egy-maganceg-diktalna-a-kormanynak/32455546.html | https://web.archive.org/web/20230612153008/https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-mintha-egy-maganceg-diktalna-a-kormanynak/32455546.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hulladekkoncesszio-mintha-egy-maganceg-diktalna-a-kormanynak | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-12 20:26:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"engedély",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,455 | Teljesen bekebelezte a Librit az MCC | A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata, az SQ Invest Kft. megvásárolta a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagját, ezzel a cégcsoport 98,41 százalékos tulajdonosává vált – közölte az MCC. A Libri vezetése változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos igazgatósági tagként segíti a cégcsoportot – derül ki a közleményből. | Az MCC, amely 2021 áprilisa óta kisebbségi részvényese a Libri Csoportnak, részesedésének 98,5 százalékra emelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el. Emellett a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti majd a Libri Csoport munkáját – közölte az MCC.
A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette. A Libri Csoport 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózattal, valamint webáruházzal rendelkezik.
Korábbi cikkünk a témában: Balkan Insight: fideszes káderképzőnek szánják a százmilliárdokkal kitömött MCC-t
Ahogy arról 2020 decemberében beszámoltunk, újabb 94,5 milliárd forintot kapott az MCC az államtól a korábbi háromszázmilliárd forint értékű részvénycsomag után, számos nagy értékű ingatlan mellett. A részvénycsomag a Mol és a Richter tíz-tíz százalékos tulajdonjogát jelenti.
Az óriási juttatások célja, hogy a magánszervezet a Kárpát-medence meghatározó tehetséggondozó intézményévé váljon. Alapítója a NER egyik fontos háttérembere, a Habony Árpád hitelezőjeként ismertté vált Tombor András. | https://www.szabadeuropa.hu/a/teljesen-bekebelezte-a-librit-az-mcc/32457639.html | https://web.archive.org/web/20231109114442/https://www.szabadeuropa.hu/a/teljesen-bekebelezte-a-librit-az-mcc/32457639.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljesen-bekebelezte-a-librit-az-mcc | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-13 20:35:00 | [
"Balogh Ákos",
"Tombor András"
] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"SQ Invest Kft"
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"kereskedelem",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,456 | Két főorvost fogtak el tíz-, húszezres hálapénzek miatt | Hálapénz elfogadása miatt indult eljárás két főorvos ellen Szabolcs-Szatmár-Bereg egyik kórházában, a település nevét nem közölte a police.hu. Az ügyben a betegek is gyanúsítottak. | Hálapénz elfogadása miatt indult eljárás két főorvos ellen Szabolcs-Szatmár-Bereg egyik kórházában, a település nevét nem közölte a police.hu. Az ügyben a betegek is gyanúsítottak.
Az orvosokat a kórházi rendelőikben fogták el hétfőn.
A gyanú szerint a 71 éves és 46 éves orvosok betegeiktől hálapénzt fogadtak el a kórházban nyújtott egészségügyi ellátásért, miközben állami egészségügyi jogviszonyban jártak el. A jogszabály által tiltott pénzügyi juttatások elfogadásával a két orvos rendszeres jövedelemre tett szert.
Az idősebb orvos tizennyolc, míg fiatalabb kollégája nyolc alkalommal fogadott el betegeitől készpénzt. Az orvosoknak átadott hálapénz mértéke alkalmanként tíz- vagy húszezer forint volt, de a rendőrségi közlemény szerint még több eset feltárása várható.
A két főorvost és a betegeket a rendőrség kihallgatta.
A 46 éves orvost őrizetbe vették, és előterjesztést tett letartóztatása indítványozására, míg a 71 éves orvos esetében a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése egészségügyi okokból nem volt lehetséges, így ő a büntetőeljárás alatt szabadlábon védekezhet. | https://444.hu/2023/06/14/ket-foorvost-fogtak-el-tiz-huszezres-halapenzek-miatt | https://web.archive.org/web/20230905143257/https://444.hu/2023/06/14/ket-foorvost-fogtak-el-tiz-huszezres-halapenzek-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-foorvost-fogtak-el-tiz-huszezres-halapenzek-miatt | 444 | hungarian-news | 2023-06-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"hálapénz"
] | [] |
57,457 | A legnagyobb könyves céget is bekebelezte az állam egyik kedvenc alapítványa | A cégcsoport vezetésében egyelőre nem lesz változás, a korábbi többségi tulajdonos marad igazgatósági tag. | Szerződést kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről - derül ki az MCC lapunknak eljuttatott közelményéből. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává. A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos pedig igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését.
Az MCC 2021 áprilisa óta kisebbségi részvényese a Libri Csoportnak, ebben az időszakban a vállalatcsoport óriási fejlődést mutatott fel, üzletileg és pénzügyileg még sikeresebbé vált. Az MCC részesedésének 98,5 százalékra történő növelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el. Emellett a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti majd a Libri Csoport munkáját.
„Köszönöm az elmúlt 30 évet a Libri összes dolgozójának, nélkülük ez a vállalat nem ott tartana, ahol most tart. Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt. Nem hagyom el a társaságot, igazgatósági tagként továbbra is segítem majd a Librit”
– hangsúlyozta Balogh Ákos alapító.
„A Mathias Corvinus Collegium mint Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez. A Libri vállalatcsoporttal sikeres éveket tudhatunk magunk mögött, az MCC a korábbi részesedésére is minden értelemben jó befektetésként tekint, így részünkről a leglogikusabb lépés a tulajdoni hányad növelése volt. Elkötelezett, tőkeerős tulajdonosként hosszú távon garantáljuk a magyar könyv jövőjét”
– mondta Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója.
A szerződéskötést elismert tanácsadók bevonásával zajló üzleti tárgyalássorozat előzte meg. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette.
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában. | https://mfor.hu/cikkek/kultura/a-legnagyobb-konyves-ceget-is-bekebelezte-az-allam-egyik-kedvenc-alapitvanya.html | https://web.archive.org/web/20231226100910/https://mfor.hu/cikkek/kultura/a-legnagyobb-konyves-ceget-is-bekebelezte-az-allam-egyik-kedvenc-alapitvanya.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legnagyobb-konyves-ceget-is-bekebelezte-az-allam-egyik-kedvenc-alapitvanya | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-13 10:31:00 | [] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"SQ Invest Kft"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"könyvkiadás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
57,458 | Érdekesen módosították a szerződéseket menet közben Mészáros Lőrinc cégei több építkezésen is | Több, egymástól független állami vagy államilag támogatott beruházáson is menet közben derült ki Mészáros Lőrinc cégei számára, hogy a munkálatokra nem a fordított áfa fizetésének szabályai érvényesek. Ezzel az érintett cégek jól, a ki nem fizetett kisvállalkozók duplán rosszul is járhattak. | „Az építtető és a megrendelő között létrejött keretszerződés alapján a projekt generálkivitelezési munkálatainak előrehaladtával az építtetővel pontosításra került a megvalósítandó műszaki tartalom, mely jelentős eltérést/változást mutatott az építési engedélyhez képest. Ennek eredményeként az illetékes építésügyi hatóság igazolta, hogy a projekt keretében végzett létesítményátalakítási és -felújítási munkák építésügyi hatósági engedély, illetve bejelentés nélkül megvalósíthatók” – erre hivatkozva módosíttatta egy birtokunkba került levél szerint a ZÁÉV Zrt.-re hivatkozva a büki Hunguest Hotel Répce felújításán dolgozó egyik kivitelező cég az alvállalkozójával kötött megbízási szerződést.
A módosítás lényege az volt, hogy a cégnek sztornóztatnia kellett a korábban már kiállított fordított áfás számláit, helyettük sima áfás számlákat benyújtani. Információink szerint ez a cég később ugyanúgy járt, mint Sándor, akinek az esetével már korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Grátisz pótmunkák 1.
Ő eredetileg 57 millió forint értékben szerződött a Hotel Répce elektromos felújítási munkálatainak elvégzésére a ZÁÉV Zrt.-hez tartozó Zala-Elektro Kft.-vel. A ZÁÉV és ezáltal a Zala-Elektro is Mészáros Lőrinc tulajdona.
Ehhez kapcsolódóan: olvassa el Sándor történetét!
A Zala-Elektro azonban már a munkálatok kezdetén különféle pótmunkákat kért Sándorék cégétől, azzal biztatva a vállalkozót, hogy utólag kötnek kiegésztő megállapodát ezek kifizetésére is. Erre azonban nem került sor, így Sándor állítása szerint máig 24 millióval tartozik neki a Zala-Elektro, emiatt cége pénzügyileg ellehetetlenült. Sándorékkal ugyanúgy megpróbált az addig kiállított fordított áfás számlák helyett rendes áfás számlákat kiállíttatni a fővállalkozó, de ő erre az akkor már zajló pénzügyi vitájuk miatt nem volt hajlandó.
De mi az a fordított áfa?
A fordított áfát a visszaélések kiküszöbölésére találták ki. A konstrukció elmagyarázására jöjjön egy kis áfaügyi gyorstalpaló. Adva van egy szállodafelújítás. Ezen A cég lesz a megrendelő, B cég a munka elvégzője (például egy villamos felújításé), a teljesítő. Korábban B az elvégzett munka után 27 százalékos áfával emelt összegű számlát állított ki A felé, mondjuk száz forint plusz áfa, azaz 127 forint értékben.
A cég kifizette a 127 forintot, B alapesetben ebből befizette az áfát az államnak, A cég pedig a 27 forintot levonhatta az általa befizetett adóból, sőt ha a befizetett közteher kevesebb volt, mint jelen esetben 27 forint, mondjuk csak húsz, akkor hét forintot vissza is igényelhetett. Az állam összességében nullára jött ki.
Csakhogy előfordult, hogy a munka elvégzését követően B cég fantomizálódott, és nem fizette be a maga 27 forintnyi áfáját. A céget akkor is megillette az adólevonási jog (nyilván ha a törvény egyéb feltételeinek is megfelelt), így ténylegesen kár érte a költségvetést. Az állam B cégtől már nem tudta behajtani az áfa összegét például azért, mert egy hajléktalan lett a tulajdonosa, akin nyilván nem lehetett semmit behajtani.
Ehhez kapcsolódóan: Kósa Lajos szerint igazságos, hogy milliárdos állami támogatással újították fel a Hunguest szállodáit.
Az ilyen visszaélések elkerülésére vezették be a fordítottáfa-mechanizmust. Ebben a konstrukcióban a százforintnyi szolgáltatás után A cég fizeti be az áfát, amint befut hozzá a száz forintról kiállított számla, így B-nek és valójában A-nak sem érdemes trükköznie, mivel A cég a befizetett áfát ugyanabban a bevallásban le is vonhatja, azaz az áfa összege rendezésre kerül.
Bővül vagy csökken?
Fontos tényező – bár ebben a jogszabály nem fogalmaz teljesen egyértelműen még egy általunk megkérdezett, éppen ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint sem –, hogy jellemzően az építési engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez kötött építőipari tevékenységek tartoznak a fordított áfás körbe.
Ez is logikus, hiszen ezek nagyobb léptékű munkák, ahol komolyabb pénzösszegek forognak a szereplők között. Ebbe a körbe tartozik például, ha egy épület alapterülete megváltozik (hozzátoldanak vagy elvesznek belőle), ha a homlokzat átalakul stb. Előfordulhat ugyanakkor olyan is, hogy egy építőipari munka engedélykötelesen, vagyis fordított áfásan indul, de később valóban jelentősen megváltozik a műszaki tartalom, ezért kiesik ebből a körből, és már a rendes áfafizetés szabályai vonatkoznak rá.
Mint cikkünk elején idéztük, a Hotel Répce esetében is erre hivatkozik a megrendelő. A változás ugyanakkor a már idézett, neve elhallgatását kérő ügyvéd, valamint egy szintén anonimitást kérő építőipariprojekt-menedzser szerint is ilyen esetekben azt jelenti, hogy lényegesen alacsonyabb lesz a műszaki tartalom.
Engedély: nem kell
Az általunk megismert szerződésmódosításban szerepel is, hogy a Vas Váregyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Osztálya egy 2021-es keltezésű hatósági bizonyítvánnyal utólag igazolta, hogy nem szükséges engedély vagy bejelentés a felújításhoz. (A munkálatok előző évben még az engedély megszerzésével kezdődtek.)
A beruházás 2020-ban kelt tűzvédelmi dokumentációjában valóban azt olvashatjuk, hogy „a tervezett bővítések, változtatások jelentős része elmarad”, majd pontokba szedve sorolják ezeket. Nem újítják fel például a hotelt a szomszédos termálfürdővel összekötő folyosót, nem épül meg egy grillterasz és egy új kazánház, és több emeleten nem alakítják át a szobákat úgynevezett connecting szobákká. (A hangzatos kifejezés valójában azt jelenti, hogy egybenyitnak szobákat.)
Ehhez kapcsolódóan: súlyos kifogásokat támasztott a MÁV Mészáros Lőrinc cége, az R-KORD Kft. vasúti beruházásával szemben.
Csakhogy Sándor szerint ezek megvalósultak: 18 szobát egybenyitottak, megépült a grillterasz, felújították az összekötő folyosót, és több fűtés-gépészeti szerelés is történt több szinten. Összességében a felújítási terveket birtokló Sándor szerint elmondható, hogy az eredeti tervekhez képest semmiképpen nem csökkent jelentős mértékben a beruházás műszaki tartalma.
A félkészen átadott tankgyár
Nem csak Bükön történt ilyen szerződésmódosítás. Gál Imre Zalaegerszegen dolgozott a Zala-Elektrónak egyéni vállalkozóként, de tíz alkalmazottal a német Rheinmetall és a magyar állam közös harckocsigyárán, amelyet maga Orbán Viktor adott át tavaly március 26-án. Egy teljesen új gyár felépítése nyilvánvalóan engedélyköteles, még ha kiemelt beruházásnak is számít.
Mellékszál a történetben, de a kormányfő egy még nem elkészült üzemet adott át, Imréék ugyanis szintén 2022 márciusában kezdtek dolgozni: 46 millió forintra szerződtek a Zala-Elektróval, ebből 26 millió forintot tett ki az, hogy rengeteg elektromos kábelt kellett védőcsövekbe vezetniük, és úgy felszerelni.
„Aki a szakmában dolgozik, tudja, hogy ez az összeg gyakorlatilag áron aluli, de az első munkánk volt ez a Zala-Elektrónak, úgy gondoltuk, a hosszabb távú együttűködés érdekében megéri bevállalni” – mondta a Szabad Európának Gál Imre.
Grátisz pótmunkák 2.
Csakhogy már az elején itt is hasonló gondok jelentkeztek, mint Sándor esetében: a megrendelő nem biztosította a megfelelő körülményeket, Imrééknek kellett például emelőgépeket bérelniük és anyagokat beszerezniük. Ezekre összesen hatmillió forintot költöttek, de a Zala-Elektro végül csak négymillió forintot térített meg.
Már rögtön az elején Imrééknek is olyan pótmunkákat kellett elvégezniük, amelyek nem szerepeltek a szerződésben, például kábeltálcákat felszerelni a falra. Ahhoz képest, hogy az volt a megállapodásuk a Zala-Elektróval, hogy kéthetente állíthatnak ki számlát, egy hónap után még teljesítési igazolásuk sem volt, ami a számlázás előfeltétele. Végül hat hét után vonultak le a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc cégei a Déli Körvasúton.
Másnap felhívta Imrét a Zala-Elektro vezetője, és megígérte, hogy megkapják a pénzt a pótmunkákra is, de végül összességében még így is kétmillió forintjuk ragadt bent a harckocsigyárban Imre szerint. Az időközben kiállított fordított áfás számláikat velük is sztornóztatták, rendes áfásat kellett kiállítaniuk. Itt is egy építési hatósági döntésre és a műszaki tartalom lényeges változására hivatkoztak.
Imre, Sándor és a cikkünk elején idézett cég esetén kívül még legalább egy olyanról tudunk, amikor egy kivitelezővel sztornóztatták a fordított áfás számláit, és a rendes áfa szerint kellett újakat kiállítania. (Ez Bükhöz és Zalaegerszeghez képest egy harmadik helyszínen történt.)
Cui prodest?
A már idézett ügyvéd szerint alapesetben a gyakorlat azért furcsa, mert egy megrendelői pozícióban lévő cégnek (hívjuk ismét A-nak) általános esetben előnyösebb lehet, ha fordított áfás számlákat kap, hiszen így kevesebbet kell kifizetnie. A megbízott (vagyis B) viszont értelemszerűen áfával emelt összegű vállalkozói díjat szeretne kapni, még ha ezt a pénzt később be is kell fizetnie, hiszen a két időpont között használhatja a példánkban említett 27 forintot.
Teoretikusan persze előfordulhat, hogy A eleve tudja, hogy nem fizeti ki teljes mértékben B-t. B cég így hiába állítja ki a számlát 127 forintról, lehet, hogy csak hatvanat kap. A cég ugyanakkor le tudja vonni az adójából a 27 forintot így is, vagy ha nincs ennyi adófizetési kötelezettsége, vissza is tudja igényelni akár a teljes összeget, anélkül hogy bármennyit is kifizetett volna B-nek.
Ugyanakkor B cégnek mindenképpen be kell fizetnie az államnak a 27 forintnyi áfát, hiszen elvégezte a szolgáltatást és kiállította róla a számlát. Az államot nem éri kár, hiszen az áfát végül befizeti valaki, ugyanakkor B cég gyakorlatilag a teljes áfa összegében finanszírozást tud kapni az államtól. Ügyvéd forrásunk szerint (mivel az adófizetési kötelezettség rendezésre került, az államot nem érte kár) ilyen esetben a hatóságok abból indulnak ki, hogy két cég jogvitájáról van szó, amibe nekik nincs beleszólásuk, végső esetben marad a polgári bíróság.
A sztornózás és új számlák kiállítása miatt azonban B cégnek még akkor is van pluszköltsége, ha A kifizette neki a 127 forintot. Ha például májusban derül ki, hogy egy januári fordított áfás számlát sztornózni kell, és újat kiállítani, az adószabályok szerint ez így is januári, megvalósult ügyletnek számít, januári teljesítéssel kell kiállítani az új számlát is.
Ezzel az adminisztrációs, könyvelői pluszköltségen túl önellenőrzési pótlékot is fizetni kell. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgy számítja ki, hogy egy januári számla után legkésőbb február 20-ig kell befizetni az áfát. A NAV innentől úgy kalkulál, hogy a 27 forintot februártól május végéig nem tudta használni, ezért az eltelt időszakban érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeget kéri a vállalkozótól önellenőrzési pótlék címén.
Az ügyben kerestük a Zala-Elektro Kft.-t, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk. | https://www.szabadeuropa.hu/a/erdekesen-modositottak-a-szerzodeseket-menet-kozben-meszaros-lorinc-cegei-tobb-epitkezesen-is/32455333.html | https://web.archive.org/web/20230615045011/https://www.szabadeuropa.hu/a/erdekesen-modositottak-a-szerzodeseket-menet-kozben-meszaros-lorinc-cegei-tobb-epitkezesen-is/32455333.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdekesen-modositottak-a-szerzodeseket-menet-kozben-meszaros-lorinc-cegei-tobb-epitkezesen-is | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-14 11:12:55 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"ZÁÉV Zrt.",
"Zala-Elektro Kft"
] | [
"Bük",
"Vas megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"idegenforgalom",
"építőipar",
"adó",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.