news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
57,563 | Senki pénze, mindenki büntetése Orbán az ÁSZ-szal lehetetlenítené el az ellenzéket | Hárommilliárd forintnál is többre büntetheti az ellenzéki pártokat az Állami Számvevőszék tiltott kampánytámogatás miatt. Ezzel végleg agyagba döngölnék a jövő évi választások előtt az amúgy is nagy bajban lévő ellenzéket, amely egy dologban ért egyet: mindent jól csináltak, semmiről nem tudtak. | Jelentéstervezetet küldött a napokban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2022-es parlamenti választáson együttműködő hat ellenzéki pártnak, s abban 3,2 és 3,5 milliárd forint közötti büntetést helyezett kilátásba. Az összeget a tavalyi kampányban elköltött külföldi források miatt szabnák ki. Az ellenzéki pártok első reakciója szerint teljesen ellehetetlenül a 2024-es európai parlamenti, illetve önkormányzati választási kampányuk, ha a végleges anyag is ezt tartalmazza majd. Az ÁSZ 1,6 milliárd forintnyi tiltott támogatást talált, de még minden változhat: nem zárult le a NAV saját nyomozása sem, és még az sem biztos, hogy ezt a büntetést tényleg kiszabják. Annak viszont üzenetértéke van, hogy egy agyonnyert választás után a hatalom az ÁSZ közreműködésével épp egy olyan manőver miatt akarja pénzügyileg kivéreztetni a hat ellenzéki pártot, amelyhez hasonlót a Fidesz már nagyon régóta űz – szankció nélkül. (A büntetés, bírság stb. kifejezéseket az egyszerűség kedvéért használjuk, meg azért, mert de facto erről van szó. De jure az ÁSZ, mivel nem hatóság, nem szabhat ki bírságot, csupán megállapít. Ennek azonban ezekben az esetekben az a jogkövetkezménye, hogy az adott párt központi költségvetésből juttatott támogatását a megállapított tiltott támogatás mértékének megfelelő összeggel csökkenteni kell. Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni az ÁSZ megállapításaival szemben.)
A hatalmi szervek által elvégzett vizsgálat eddigi állása szerint az Action for Democracy nevű, amerikai székhelyű szervezet összesen 3 milliárd forinttal támogathatta a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű szervezetet a 2022-es választás előtt. E pénz egy jelentékeny része az online kampányokat szervező cégeknél, főleg a DatAdat-csoportnál és az Oraculum 2020 Kft.-nél landolt. Ez pedig az ÁSZ álláspontja szerint kampányköltésnek minősül, márpedig külföldről nem fogadhatnak el kampánytámogatást a pártok. A kormányzat gyorsan felhúzta erre az egészre a „guruló dollárok” és a „dollárbaloldal” szlogenekkel ismertté vált üzenetét. | https://magyarnarancs.hu/belpol/senki-penze-mindenki-buntetese-259829 | https://web.archive.org/web/20230630134001/https://magyarnarancs.hu/belpol/senki-penze-mindenki-buntetese-259829 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/senki-penze-mindenki-buntetese-orban-az-asz-szal-lehetetlenitene-el-az-ellenzeket | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-28 00:00:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Oraculum 2020 Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"bírság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
57,564 | Tiborcz a hatvanpusztai birtok közelében vette meg egy golfklub felét | Orbán Ráhel férje Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lett a golfklubban. | Majdnem ötvenszázalékos tulajdonrészt vett a Hatvanpuszta melletti, alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Clubban Tiborcz István cége, a BDPST Group – szúrta ki a Partizán a még májusi közleményt a BDPST oldalán. Orbán Ráhel férje Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lett a klubban.
A klub Hatvanpuszta mellett van, egy húszhektáros területen. A Partizán levelében azt írta: ahogy Hatvanpuszta, úgy ez a birtok is József nádoré volt – vagyis már az egykori nádor két birtoka is az Orbán-családhoz tartozik.
Két éve a HVG tárta fel, hogy Hatvanpusztán Orbán Viktor családja az édesapja nevén lévő birtokon elképesztő építkezésbe kezdett, a birtok pedig azóta szinte el is készült. Orbán akkor annyival kommentálta a birtok építését:
a gyerek nem beszél bele a szülők dolgába. | https://hvg.hu/kkv/20230629_tiborcz_istvan_hatvanpuszta_alcsutdoboz_golfklub | https://web.archive.org/web/20231021203638/https://hvg.hu/kkv/20230629_tiborcz_istvan_hatvanpuszta_alcsutdoboz_golfklub | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-a-hatvanpusztai-birtok-kozeleben-vette-meg-egy-golfklub-felet | HVG | hungarian-news | 2023-06-29 12:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Pannónia Golf & Country Club"
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
57,565 | A két K. elintézi. Szélhámosok ajánlottak „segítséget” bajba jutott vállalkozóknak | A nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozóknak hazudva magukat, egy bűnbanda tagjai olyan vállalkozóknak ígértek segítséget, akiknek a cégeivel szemben eljárások folytak. Büntetőperük nemrég kezdődött a Gyulai Törvényszéken. Minden ízében magyar történet következik. | „Valójában nem történt semmi, csak a telefonban szájkaratéztunk egy kicsit” – mondta alig leplezett magabiztossággal az ügy hetedrendű vádlottja, F. Ferenc a június közepi előkészítő ülésen, Gyulán. Ám hogy ennél többről lehet szó, azt a vádiraton kívül az is bizonyítja, hogy az egyik vádlott a tárgyaláson megjegyezte: az érintettek között „nagy barátság” nem alakult ki az elmúlt években. Az ügyészség üzletszerűen, hivatalos jelleg színlelésével, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés és befolyásolásvásárlás bűntettével vádol tizenhárom személyt.
Az állítólagos nemzetbiztonságiak segítségnyújtására a legtöbb esetben igényt tartó és azért sok pénzt áldozni hajlandó cégeknek a szintén a vádlottak padján ülő tulajdonosai és ügyvezetői többnyire beismerték tetteiket. Az értelmi szerző és a hierarchia csúcsán álló K. Antal első-, és K. Levente másodrendű vádlott, bár megértették a vádiratban foglaltakat, mindent tagadnak és nem is értik, mit keresnek a bíróságon.
Végső kétségbeesésében két pórul járt vállalkozó fordult egymástól függetlenül a hatóságokhoz. Ők is fizettek K. Antalnak és K. Leventének, ám az ígéretek ellenére az ellenük folytatott hatósági eljárásokban semmilyen kedvező fordulat nem állt be. Részletes, feltáró vallomásaik indították el a büntetőügyet, majd a nyomozók telefonbeszélgetések tucatjait rögzítették.
Felkutatták
Minden azzal kezdődött, hogy az egymással ismeretségben lévő K. Antal azzal hülyítette K. Leventét, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozik. Mi több, azt mondta, hogy az általa képviselt nemzetbiztonságiak pénz ellenében és személyes kapcsolataik révén segítséget nyújtanak hatósági eljárások befolyásolásában, hogy azok a megbízók által kívánt eredménnyel végződjenek. K. Levente ezt bevette, és a „hivatalos személy” felkérésére vállalta, hogy felkutatja azokat a szóba jöhető vállalkozókat, akiknek ilyesfajta segítségre szükségük van. Ehhez elsősorban a gazdaság szürke és fekete zónáiban mozgó figurákat kellett ismerni. A megállapodások előkészítése érdekében és a nagyobb nyomaték kedvéért immár K. Levente is a nemzetbiztonsági szolgálatba tartozó hivatalos személynek adta ki magát. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ket-k-elintezi-259830 | https://web.archive.org/web/20231128100133/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ket-k-elintezi-259830 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ket-k-elintezi-szelhamosok-ajanlottak-bsegitsegetr-bajba-jutott-vallalkozoknak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-28 00:00:00 | [] | [] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"csalás",
"zsarolás"
] | [] |
57,566 | A Fidesz mentőövet dob a napilapoknak, amelyek nagy része persze kormánypárti | A demokratikus közélet elengedhetetlen elemének tartja a parlament egyik bizottsága a napilapokat, miközben szinte már csak kormánypárti maradt belőlük. A köztéri reklámokat viszont korlátoznák. | Nullára csökkentené a napilapok áfáját az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére. Az indoklás szerint a lépés célja, hogy „támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme”. Ez kizárólag a napilapokat érinti, az intézkedés ugyanis a hivatalos meghatározás szerint a hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra vonatkozna, a többi, színesebb palettájú sajtótermék esetében nem lenne változás. Márpedig az ilyen rendszerességgel megjelenő lapok többségét a kormányközeli Mediaworks adja ki, összesen 22-t: a húsz regionális termék mellett a Bors, a Magyar Nemzet és a Nemzeti Sport is hozzájuk tartozik.
Hogy ez mikortól lép érvénybe, az egyelőre nem világos, a bizottság erről a következő, pénteki ülésén dönt véglegesen.
Úgy tűnik, a Fidesz több fronton igyekszik megtolni a hozzájuk közel álló sajtótermékeket: a központi költségvetésből ugyanis tízezer példány Nemzeti Sportra különítettek el forrást, a lapokat közintézményekben és sportszervezetekben tervezik ingyenesen elérhetővé tenni.
Egy másik, csütörtöki ülésen tárgyalt javaslat szerint korlátoznák viszont a köztéri reklámokat. A költségvetést megalapozó csomaghoz fogadják el várhatóan azt a módosítást, amely „a településkép-védelmi szabályozásban bevezeti az országos reklámkataszter jogintézményét”. A jövőben csak olyan reklámhordozón, valamint reklámhordozót tartó berendezésen szabad majd reklámot elhelyezni, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felvett az általa vezetett nyilvántartásba. Ezzel az indoklás szerint „egy egységes, országos kép kapható, amellyel kirajzolódik az ország 'reklámzaj térképe'. Az adatbázisból kinyerhető adatok a helyi és központi – hatósági vagy stratégiai – döntéshozatal segítésére is alkalmasak lesznek.”
Aki most engedélyezett reklámhordozó tulajdonosa vagy használója, arra jövő május 1-ig nem vonatkozik a tilalom, de 2024. február 1-ig be kell jelentkeznie a hatósághoz ahhoz, hogy felvegyék az országos reklámkataszterbe. | https://hvg.hu/kkv/20230629_Afacsokkentessel_segitene_a_Fidesz_a_kormanykozeli_napilapokat | https://web.archive.org/web/20231208145610/https://hvg.hu/kkv/20230629_Afacsokkentessel_segitene_a_Fidesz_a_kormanykozeli_napilapokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-mentoovet-dob-a-napilapoknak-amelyek-nagy-resze-persze-kormanyparti | HVG | hungarian-news | 2023-06-29 15:44:00 | [] | [
"Fidesz",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
57,567 | Tízezer példányban fizeti elő a nyomtatott Nemzeti Sportot az állam | A költségvetésből az is kiderült, hogy jövőre 1,3 milliárdod adnak a propaganda-sportlap működési költségeire. | Tízezer példányban fizeti elő a K-Monitor szerint a nyomtatott Nemzeti Sportot az állam. A korrupciókutató szervezet azt írja, hogy a 2024-es költségvetés indoklásában a következő bekezdés szerepel:
Annak érdekében, hogy a megváltozott világpiaci körülmények ellenére a Nemzeti Sport print (offline) médiumként továbbra is megtartsa a széles olvasótáborát, továbbá a print napilap továbbra is első számú sportinformációforrás legyen a versenyszerűen és a sportot szabadidős tevékenységként űzőknek, a sport iránt érdeklődőknek új terjesztési csatornát (alternatív úton történő terjesztés) kezd kialakítani 2023-ban, melynek további fejlesztése szükséges 2024. évben is.
A költségvetésben azonban leírták azt is, hogy „ahhoz, hogy a jövőben minél nagyobb közösséget érjen el az oldal és ezzel az alapvető célként megfogalmazott közszolgálatiság teljesüljön, a Nemzeti Sport online fejlesztése szükséges”. És a konkrét számokat is közlik:
az állam a Nemzeti Sport működtetésének biztosítására 2024-ben 1 milliárd 338 millió 300 ezer forintot biztosít.
„Ezt az összeget pedig te fizeted, akár érdekel az államosított sportnapilap, akár nem” – teszi hozzá a K-Monitor. | https://hvg.hu/gazdasag/20230612_k_monitor_nemzeti_sport_tizezer_nyomtatott_peldany_elofizetes | https://web.archive.org/web/20230720184050/https://hvg.hu/gazdasag/20230612_k_monitor_nemzeti_sport_tizezer_nyomtatott_peldany_elofizetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizezer-peldanyban-fizeti-elo-a-nyomtatott-nemzeti-sportot-az-allam | HVG | hungarian-news | 2023-06-12 19:07:00 | [] | [
"Nemzeti Sport (újság)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
57,568 | Mindig a régi barázda. Az agrártámogatások sorsa Magyarországon | Ezermilliárd forint körüli összegben fizettek ki agrártámogatásokat tavaly is Magyarországon, ennek több mint 70 százaléka származott uniós forrásokból. A pénz javát szokás szerint a rezsimkompatibilis nagyvállalkozói kör nyelte le. | Magyarország mezőgazdasága kiemelt mértékben függ a főleg külső, európai uniós forrásokból érkező agrártámogatásoktól. Ez önmagában nem különleges, hiszen az EU agrártámogatási és vidékfejlesztési rendszerét pontosan azért hozták létre a döntéshozók, mert úgy vélték, hogy a mezőgazdaság enélkül sehol nem versenyképes (ahogyan a kistelepülések dominálta vidékek fejlődését is csak intenzív pénzinjekciókkal lehet biztosítani). Az alapvetően uniós pénzekre támaszkodó, különböző jogcímeken folyósított összegek (lásd erről Mit, mire? című keretes írásunkat) révén azonban Magyarországon szélsőséges birtok- és tőkekoncentrációt hoztak létre – holott az uniós döntéshozók szeme előtt aligha egy új latifundium-rendszer kialakítása lebegett.
Bár a magyar jogállamisági deficit (no meg az erős korrupciós kockázat) miatti uniós kifogások következményeként késnek az EU-s kifizetések, az agrártámogatási és vidékfejlesztési pénzek rendben befutottak tavaly is.
Minden év újabb csoda
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2022-ben (az Agrárközgazdasági Intézet által rendszeresen kiadott Pénzügyi Hírlevél 2023/1. száma szerint) összesen 1008,7 milliárd forintot fizettek ki december 31-ig. A folyósított támogatási összeg 72,2 százaléka (728,2 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 27,8 százalékát (280,5 milliárd forint) a hazai költségvetésből fizették ki.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások (482,6 milliárd forint) domináltak. A Vidékfejlesztési Program kifizetései 2022-ben meghaladták a 400 milliárd forintot, a nemzeti támogatásokra 84,3, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 35,6 milliárd forintot folyósítottak.
Összességében az utóbbi tíz évben mintegy 7 ezer milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban. A témával foglalkozó kutatók mindenekelőtt a területalapú támogatásokra koncentráltak, elvégre ez mutatta meg leginkább, kik rendelkeznek – akár földtulajdonosként, akár földhasználóként – a legtöbb mezőgazdasági területtel. A közvetlen támogatások több mint 70 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Bár a területalapú támogatásoknál 2014-től sapkát vezettek be (vagyis e támogatás 1200 hektár feletti területekre már nem jár), ez nem módosította jelentősen az agrártámogatások eloszlását. Számos gazdálkodó e plafon kivédése érdekében egyszerűen feldarabolta a birodalmát. A 2017-es mélypont után a legnagyobb nyertesek mára újra 2 milliárd forint felett jutnak támogatáshoz, a csúcsérték a 6 milliárdot is meghaladta. | https://magyarnarancs.hu/belpol/mindig-a-regi-barazda-259831# | https://web.archive.org/web/20231219083920/https://magyarnarancs.hu/belpol/mindig-a-regi-barazda-259831 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindig-a-regi-barazda-az-agrartamogatasok-sorsa-magyarorszagon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-28 00:00:00 | [
"Bódi László",
"Csányi Sándor",
"Joseph Janssen",
"Leisztinger Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Szatmári Zoltán"
] | [
"Claessens-group",
"Hunland Trade Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
57,569 | A friss titkosszolgálati jelentés egy paranoia-gyűjtemény | Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták. | Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
Immár a harmadik, összegzőnek mondott titkosszolgálati jelentés kerül nyilvánosságra a Márki-Zay Péter civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett amerikai adományokról. Az összefoglaló jelentést a kormány propagandaminisztere, Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) készítette, és azt már június 21-i ülésén – a nyilvánosság kizárásával – már megismerte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is.
Ahogy az előző, novemberi és januári részjelentéseket, úgy ezt azt összefoglalót is bizottsági döntés nyomán a NIK főigazgatója feloldotta a minősítés alól, így a már nem titkosított részeket hétfő délelőtt közzétették. Ez azonban nem a teljes, a bizottsági ülésen ismertetett dokumentum, hanem annak csak egy része.
Az eredetileg 2052 végéig titkosított irat 52 oldalából mintegy 44-45 oldalnyi szöveg olvasható, mivel vannak részek, amit feketével kitakartak. Ami látszik, az megismétli, amit a NIK eddig közzétett jelentéseiben is állított: a Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadójához, Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy (AD) szervezeten keresztül az Amerikai Egyesült államokból “több százmillió dollár” támogatás érkezett a 2022-es választási kampányban – és még utána is kicsivel – Magyarországra.
Az összegző jelentés kitért az eddig is ismert tényre, miszerint a DatAdat-cégcsoport több megbízást is kapott a kampány idején az egyesült ellenzéktől, viszont a jelentés egyértelmű újdonsága, hogy – politikustól nem, de titkosszolgálattól legalábbis szokatlan módon – mindössze egy meg nem erősített, akár spekulációnak is nevezhető információ alapján súlyos vádat fogalmaz meg. Azt állítja ugyanis, hogy
a rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a DatAdat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során – az MMM számára kedvezően – manipulálta az eredményeket”.
Ezt részletesen már nem fejtik ki – pontosabban vélhetően van még erről szó a jelentésben, csak éppen a fenti megállapítás utáni egy teljes oldal megint csak ki van takarva, nem ismerhető meg.
További érdekesség, hogy bár a jelentés címe a 2022-es választások külföldi befolyásának vizsgálatát ígéri, jelentősen túllép ezen és erősen spekulációs hangulatú megállapításokat tesz. A NIK összegzése oldalakon át valamilyen kormányzati beszélő fejnek a HírTV-n előadott, tényekkel alá nem támasztott eszmefuttatásait idézve
gyakorlatilag mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
A dokumentum újdonsága még, hogy abban a Karácsony Gergeéy előválasztás miniszterelnök-jelölti tevékenységét támogató 99 Mozgalmat érintően az az állítás szerepel – konkrét dátumokkal –, hogy Perjés Gábor, mint a mozgalom bankszámlájára egyedüliként pénzt befizető személy, 2021. augusztus 30 és 2022. szeptember 15 között összesen 19 tranzakcióval forintban és valutában – utóbbiból 917695 euró és 3900 angol font – összesen 506,066 millió forint befizetést teljesített. Ezzel az üggyel összefüggésben kerestük Perjést, a II. kerületi önkormányzatnál képviselő a Párbeszéd színeiben, amint válaszol, cikkünket frissítjük.
A jelentés azzal ugyanakkor nem mond újat, hogy az amerikai pénz egy része a Márki-Zay-féle MMM-hez került, egy másik része pedig egy magyar céghez, az Oraculum 2020 Kft.-hez. Utóbbiról már az előző részjelentés is megállapította, hogy az egykori MSZP-s Páva Zoltán, volt komlói polgármester fia által vezetett és tulajdonolt céghez összesen 1 970 369 542 forint külföldi pénz került: 1,08 milliárdhoz jutottak az Action for Democracy-tól, és 887 millióhoz egy svájci alapítványtól. A közben a DK-val is szerződő, és a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ifjabb Páva erről korábban a hvg.hu-nak azt mondta: nem is az ellenzéki kampányra költötték a pénzt, ez egy “hazug vád”:
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A hétfőn közzétett friss összegző NIK-jelentés hosszan részletezi az AD megalapítását, hátterét és a szervezethez köthető személyeket – újdonság ebben az eddigi ismerteken kívül nincs. Pontosabban biztosan van, csak azt nem ismerhetjük meg, hiszen ennél a résznél összesen több oldalnyi fekete kitakarást találni. Ami újdonság, hogy a NIK a korábban ismertetett összeghez képest “talált” 2,5 millió forintot pluszban, ami az AD-tól Magyarországra érkezett, méghozzá a 21 Kutatóközpont Kft. nevű közvélemény-kutató céghez, így
a titkosszolgálat szerint összesen 3,176 milliárd forint amerikai pénz landolt az AD felől Magyarországon.
Az összegző jelentés szerint ez a pénzt ilyen arányban oszlott meg:
Mindenki Magyarországa Mozgalom 8 tranzakció, összesen 1 848 603 106 Ft
Oraculum 2020 Kft. 5 tranzakció, összesen 1 082 864 792 Ft
DatAdat Professional Kft. 1 tranzakció, 147 941 520 Ft
Edemokrácia Műhely Egyesület 1 tranzakció, összesen 18 090 600 Ft
Gemius Hungary Kft. 3 tranzakció, összesen 13 267 170 Ft
Laokoon Cinema Kft. 1 tranzakció, összesen 4 242 600 Ft
Super Future Kft. 3 tranzakció, összesen 59 067 607 Ft
21 Kutatóközpont Kft. 1 tranzakció 2 583 232 Ft
Mint az látható, benne maradt a végleges listában a Laokoon Cinema Kft. 4,2 millió forintja, holott mint azt a hvg.hu megírta, erről a cég már korábban közölte, hogy ennek a pénznek semmi köze a kampányhoz, politikához, azt tévesen számolta ide a titkosszolgálat, hiszen az adomány az AD-től a 80 éves Nádas Péterről szóló potréfilmre érkezett:
Mellélőtt a titkosszolgálat: Márki-Zay kampánypénzeihez számolták a Nádas-portréfilmre jött külföldi adományt is
Ugyan az Action for Democracytól kaptak 4 millió forintot, de azt a titkosszolgálat friss jelentése tévesen azonosította ellenzéki kampánytámogatásként, mert az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre érkezett - közölte az érintett filmes cég.
Szintén ragaszkodik a titkosszolgálati jelentés a cég részéről megfogalmazott cáfolat ellenére ahhoz is, hogy az Oraculum 2020 Kft.-hez került svájci 900 millió is a 2022-es választási kampány befolyásolását szolgálta, így összességében valamivel 4 milliárd forint fölé lőtte be a NIK a jelentésében érintett külföldi kampányfinanszírozást. A NIK-jelentés egyébként azt igyekezett körüljárni, vagyis a titkosszolgálati vizsgálat alapvetően arra irányult, hogy kiderítsék,
miként folyt be a tavalyi választási kampány idején az amúgy el is ismert csaknem 2 milliárd forintnak megfelelő külföldi adomány Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt szervezetéhez, és az aztán hogyan hasznosulhatott Márki-Zay és a hat ellenzéki párt közös kampányában.
Ezt a “hasznosulást” amúgy Márki-Zay Péter annyiban ismerte el eddig, hogy a pénzt az MMM használta fel, nem direkten jutott a pártokhoz, vagyis csak kihasználtak egy törvényi kiskaput, így a tavalyi országgyűlési választási kampányban az MMM nem tett mást, mint például a Békemeneteket is szervező CÖF-CÖKA, amely szintén saját pénzből – állami cégek adományaiból is – készített az ellenzéket bíráló kampányt, segítve ezzel a Fidesz-KDNP választási szereplését. Csakhogy
míg a CÖF hasonló segítségében a kormányzat és a Fidesz–KDNP nem lát kivetnivalót, a Márki-Zay-féle MMM külföldi adományainak “hasznosulását” a választások külföldi befolyásolásának tartja.
Emiatt emleget a kormányzat már tavaly óta “guruló dollárokat”, továbbá emiatt készülnek a kampányfinanszírozás szabályainak további szigorítására. Ráadásul ezt a kormányzati narratívát igazoló álláspontra helyezkedett az Állami Számvevőszék is. A szervezet ugyanis a hat ellenzéki pártnak küldött részjelentés-tervezetében arra utalt, hogy 1,683 milliárd forintnyi tiltott támogatás történhetett és emiatt ennek dupláját, mintegy 3,3 milliárd forint büntetést szabhatnak ki a pártokra – csak egy joghézag miatt nem tudják, milyen arányban, és emiatt behajtani sem tudják.
Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak - állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok" politikai vádját.
A Datadat reakciója: Nem befolyásolták az előválasztást, nincs takargatnivalójuk
A Datadat szerint a titkosszolgálati jelentés nem állapít meg jogszerűtlenséget cégükkel kapcsolatban, viszont tele van “összeesküüvés-elméletekkel”, és azt bizonyítja, hogy “a magyar titkosszolgálatokat a miniszterelnök hivatala immáron kormányzati propagandára és belpolitikai leszámolásra használja” és szerintük ez a “valóban jelentős alkotmányos kockázat”. A Daradat szerint amúgy pedig “a jelentés sugalmazásaival és állításaival szemben” cégük nem vett részt az ellenzéki előválasztás szervezésében, így ha akarta sem tudta volna azt senki javára befolyásolni, hiszen “azt a részt vevő pártok, civil szervezetek bonyolították, és maguk ellenőrizték a folyamat tisztaságát”. Azt is jelezték, hogy “a közzétett pénzügyi információkból semmilyen takargatnivaló nem derült ki, hiszen cégünk a munkáját mindig tisztességesen, a legjobb szakmai elveknek megfelelő módon végezte”. | https://hvg.hu/itthon/20230626_kulfoldi_kampanypenzek_ellenzek_marki_zay_peter_titkosszolgalat_zarojelentes | https://web.archive.org/web/20231102131000/https://hvg.hu/itthon/20230626_kulfoldi_kampanypenzek_ellenzek_marki_zay_peter_titkosszolgalat_zarojelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-friss-titkosszolgalati-jelentes-egy-paranoia-gyujtemeny | HVG | hungarian-news | 2023-06-26 11:31:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter",
"Páva Zoltán ifj.",
"Perjés Gábor",
"Rogán Antal"
] | [
"21 Kutatóközpont Kft.",
"99 Mozgalom",
"Action for Democracy",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"DatAdat Professional",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Eagle Eye-Marketing Kft.",
"Edemokrácia Műhely Egyesület",
"Fidesz",
"Gemius Hungary Kft.",
"Hungaroplakát Kft.",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Információs Központ",
"Super Future Kft."
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Európa",
"Magyarország",
"Svájc"
] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"támogatás",
"bírság",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás",
"önkormányzat",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai",
"Pegasus-ügy"
] |
57,570 | Itt a válasz: Így jött össze Karácsony mozgalmának a félmilliárd készpénzben | Mikroadományokból, a jogszabályok szerinti zárt adománygyűjtő ládában összejött készpénzes támogatásokból állt össze Karácsony Gergely és az őt az előválasztáson támogató Kilencvenkilenc Mozgalom szerint a mozgalom számlájára befizetett 506 millió forint, amiről az ellenzék külföldi kampánytámogatásait vizsgáló titkosszolgálati jelentés írt. | Megérkezett a reakció és a magyarázat a tavalyi választások állítólagos külföldi befolyásolási kísérletéről és az ellenzék külföldi pénzügyi támogatásáról szóló titkosszolgálati jelentésre, mely az előválasztáson Karácsony Gergelyt támogató Kilencvenkilenc Mozgalom pénzügyeiről tartalmazott megállapításokat.
A Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Információs Központ által készített jelentés azt írta – konkrét dátumokkal –, hogy Perjés Gábor, mint a mozgalom bankszámlájára egyedüliként pénzt befizető személy, 2021. augusztus 30 és 2022. szeptember 15 között összesen 19 tranzakcióval forintban és valutában – utóbbiból 917695 euró és 3900 angol font – összesen 506,066 millió forint befizetést teljesített.
Ezzel összefüggésben még hétfőn kerestük Perjést, a II. kerületi önkormányzatnál képviselő a Párbeszéd színeiben és az egyesületi formában működő mozgalom vezető tisztségviselője. Perjés végül magyarázattal szolgált, és azt írta: az egyesület “a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
Arra nem tért ki, hogy miért valutában érkeztek az adományok, ahogy erre Karácsony Gergely sem tért ki, amikor még hétfő este a Facebookon egy hasonló tartalmú nyilatkozatot tett közzé. Eszerint “bármit is állít a lakájmédia, még a propagandaminiszter irányítása alatt működő titkosszolgálat sem tett olyan állítást a jelentésében, ami szerint a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület adományai külföldről származtak volna”. Ő is azt írta, hogy szabályszerűen gyűjtöttek mikroadományokat. Hozzátette:
De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se.
A hvg.hu részletesen írt a titkosszolgálati jelentésről, amely a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást – ennek azonban a "címzett" közvéleménykutató cég szerint semmi köze nem volt az ellenzék kampányához. A jelentés spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta" – ezt pedig a Datadat cáfolta, mondván: részt sem vettek az előválasztás lebonyolításában.
A jelentés amúgy mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták. | https://hvg.hu/gazdasag/20230627_Itt_a_valasz_Igy_jott_ossze_Karacsony_mozgalmanak_a_felmilliard_kapeban | https://web.archive.org/web/20231008112627/https://hvg.hu/gazdasag/20230627_Itt_a_valasz_Igy_jott_ossze_Karacsony_mozgalmanak_a_felmilliard_kapeban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-valasz-igy-jott-ossze-karacsony-mozgalmanak-a-felmilliard-keszpenzben | HVG | hungarian-news | 2023-06-27 10:39:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Márki-Zay Péter",
"Perjés Gábor",
"Rogán Antal"
] | [
"99 Mozgalom",
"Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Információs Központ"
] | [] | [
"támogatás",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,571 | Uniós százmilliókat elnyelő szellemhotelből posztolt Hadházy Ákos | Egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtott volna az a hotel, amit még az előző évtizedben húztak fel a baranyai Villánykövesden. Ötödik éve áll félkészen a szálló. | Ötödik éve áll üresen, félkészen, kihasználatlanul egy, az eredeti tervek szerint egészségügyi szolgáltatásokat is kínáló wellnesshotel Villánykövesden, aminek felhúzásához 780 millió forintos uniós és állami támogatás érkezett korábban.
A hotelről, amiről az Átlátszó tavaly is írt, Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő tett közzé friss képeket vasárnap. Mint a politikus írta, a soha el “már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot. De valamiért semmilyen szabálytalansági eljárás nem történt.”
A hotellel kapcsolatos tavalyi Átlátszó-cikkből kiderül, hogy az eredeti építtető cég 2018-ban már felszámolás alatt állt. | https://hvg.hu/kkv/20230625_villanykovesd_szellemhotel_hadhazy_unios_penz_csalasgyanu | https://web.archive.org/web/20230625095439/https://hvg.hu/kkv/20230625_villanykovesd_szellemhotel_hadhazy_unios_penz_csalasgyanu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-szazmilliokat-elnyelo-szellemhotelbol-posztolt-hadhazy-akos | HVG | hungarian-news | 2023-06-25 11:40:00 | [
"Lázár János"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Villánykövesd"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,572 | Pert vesztett az Országos Roma Önkormányzat, félmilliárdnyi támogatást kéne visszafizetniük | A mostani visszafizetési kötelezettség nem az egyetlen probléma, amivel az érdekképviseleti szervnek szembe kell néznie. | A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint, még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket.
A nem jogerős ítélet megállapította, hogy a támogatások elszámolása során az ORÖ olyan súlyos hibákat és hiányosságokat vétett, melyek lehetetlenné tették a támogatások felhasználásának ellenőrzését, ezért a Belügyminisztérium követelése jogszerű.
Az ORÖ eleve késedelmesen nyújtotta be elszámolásait, azok alkalmatlanok az elszámolási kötelezettség teljesítésére, a támogatási időszakon kívül eső és el nem számolható tételeket – például korábbi támogatás visszafizetése – is tartalmaznak. A bíróság megállapította azt is, hogy az EMMI, majd a Belügyminisztérium méltányos módon több alkalommal is felhívta az ORÖ-t a hiányosságok pótlására, annak ellenére, hogy egyszeri mulasztása esetén is helye lett volna a teljes támogatási összeg visszakövetelésének.
A mostani visszafizetési kötelezettség nem az egyetlen probléma, amivel az ORÖ-nek szembe kell néznie, korábban vesztegetés miatt emeltek vádat az érdekképviseleti szerv elnökével, Agócs Jánossal szemben, aki a nyomozati szakaszban már beismerte, hogy 30 millió forintért árulta az elnöki posztját. Agócsot egyébként álvásárlással buktatta le az ügyészség. A beismerés miatt azonban a vádhatóság a lehetőségében álló nyolc helyett hat év börtönt kért az ORÖ-elnökre. | https://hvg.hu/gazdasag/20230629_elso_fok_itelet_ORO_BM_visszafizetes_tamogatas | https://web.archive.org/web/20230701122301/https://hvg.hu/gazdasag/20230629_elso_fok_itelet_ORO_BM_visszafizetes_tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-vesztett-az-orszagos-roma-onkormanyzat-felmilliardnyi-tamogatast-kene-visszafizetniuk | HVG | hungarian-news | 2023-06-29 15:56:00 | [
"Agócs János"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"támogatás"
] | [] |
57,573 | Guruló dollárok – tagadás helyett már egymást vádolják a baloldalon | Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjainak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják. | Máté Patrik
2023.06.26. 05:15 2023.06.26. 08:14
Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjainak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják.
Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni a kampány utolsó számláit. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már három-négy nagyobb tételt. Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt.
A dollárbaloldal már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak
A kormány hozzájárulna a baloldal külföldi kampányfinanszírozásáról szóló akták minél előbbi megismeréséhez.
Az ügy kirobbanása után a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc korábban azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat a pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek. Gyurcsányhoz hasonlóan Karácsony Gergely is azt állította a Hír TV-nek, hogy nem tudott az MMM-hez érkező amerikai pénzekről.
Azt tudom, ami a nyilvánosságban ezzel kapcsolatban megjelent, amit a miniszterelnök-jelölt úr mondott, illetve az Action for Democracy hivatalos közleményét ismerem ezzel kapcsolatosan. Nem tudok se többet, se kevesebbet ennél
– hangoztatta a főpolgármester.
Ungár Péter, az LMP társelnöke egy interjúban azt állította, hogy az ellenzéki összefogás pártjai semmit nem tudtak a kampányukhoz adott milliárdokról. Ungár szerint lehet, hogy egyszerűen „elsétált” valaki ezzel az összeggel, ugyanakkor dermesztőnek nevezte azt a tényt, hogy Amerikából jött a pénz, úgy, hogy nem tudni, kitől érkezett.
Mostanra a helyzet gyökeresen megváltozott, a baloldali pártok közötti egység látszata is elpárolgott, miután kiderült, a tavalyi választási összefogásban részt vevő hat párt 3,2 milliárd forint büntetést kaphat az illegális külföldi finanszírozás miatt.
Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata megállapította, hogy közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején. Az ellenőrző szerv részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek.
Információik szerint a részjelentés megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozásában, a kampányköltések mértékének korlátozásában és a kampányelszámolásban.
Amerikában börtön jár a külföldi beavatkozás elfogadásáért
Vajon mit szól ehhez a dollárbaloldal?
Erre reagálva Márki-Zay Péter a közösségi oldalán azt állította, hogy még a titkosszolgálati vizsgálatok sem találták nyomát annak, hogy az MMM-hez juttatott adományokból akár egy fillér is került volna az ellenzéki pártokhoz. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke viszont azt írta, feltenne Márki-Zay Péternek és Karácsony Gergelynek „néhány száz millió forintos kérdést” a külföldről érkezett milliárdokkal kapcsolatban. A Jobbik elnöke a közösségi oldalán pártja érintetlenségéről írt a tiltott kampányfinanszírozás kapcsán. Közölte: „Ideje lenne, hogy végre elmeséljék, mit is pénzezgettek ők a kampány alatt.” Gyöngyösi úgy véli: érdeklődésre tartana például számot, hogy mi történt Karácsony Gergely azon kijelentése, hogy csak akkor lép vissza, ha elüti a villamos és a pár órával későbbi visszalépése között.
Sárdobálás a dollárbaloldalon
Megúszhatja a kampányfinanszírozási botrányt Márki-Zay Péter, aki szerint a felmerülő bírságokat a pártoknak kell megfizetniük.
Borítókép: Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Kurucz Árpád)
Dollárbaloldal – Egykori szövetségeseire mutogat a Jobbik
Gyöngyösi Márton szerint a tavalyi választási kampányban külföldről érkezett milliárdokhoz pártjának semmi köze.
guruló dollárok
Márki-Zay Péter
Gyurcsány-koalíció | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/06/gurulo-dollarok-tagadas-helyett-mar-egymast-vadoljak-a-baloldalon | https://web.archive.org/web/20230629182032/https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/06/gurulo-dollarok-tagadas-helyett-mar-egymast-vadoljak-a-baloldalon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gurulo-dollarok-n-tagadas-helyett-mar-egymast-vadoljak-a-baloldalon | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2023-06-26 00:00:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Jobbik",
"LMP",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Momentum",
"MSZP",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,574 | Állami kézbe kerül a Digi mobilinfrastruktúrája | Egy olyan cég vette meg, amely a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója, a rendvédelmi szervek szélessávú szolgáltatását akarják ezzel megvalósítani. | A 4iG csoport távközlési portfólióját tulajdonló Antenna Hungária Zrt. adásvételi megállapodást kötött az állami tulajdonú Pro-M Zrt.-vel a DIGI Magyarország mobilinfrastruktúrájának értékesítéséről, a tranzakció értéke 68 milliárd forint – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel pénteken.
A közlemény szerint az eladott csomag többek között 2500 tornyot, aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, valamint az 1800 megaherz (Mhz) frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt tulajdonló társaságot tartalmaza, ezek kerülnek a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt.-hez.
Azt is írták, hogy a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, az EDR hálózatot üzemeltető Pro-M Zrt. az adásvételnek köszönhetően modern mobiltelekommunikációs infrastruktúrához jut, amellyel biztosíthatja a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem szélessávú adatátviteli szolgáltatását.
A közlemény emlékeztet: a DIGI Távközlési Kft.-ből az idén májusban vált ki a MIS Omega Mobilhálózat Kft., amely a toronyhálózat mellett a saját és bérelt telephelyeket, illetve ezek teljes infrastruktúráját, valamint a 4G szolgáltatást biztosító aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, illetve átjátszó állomásokból álló mobilhálózati infrastruktúrát, továbbá az 1800 Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt is tulajdonolja.
A DIGI mobilhálózati eszközeinek értékesítésére a 4iG több potenciális vevővel is tárgyalást folytatott, amelyek közül a Pro-M Zrt. ajánlatát fogadta el. A tranzakció ellenértéke a vételár mellett tartalmazza a Pro-M Zrt. által igényelt egy éves üzemeltetési, továbbá a toronyinfrastruktúrához tartozó új core-hálózat kiépítésének költségeit is. A vevő a vételárat 2024. július 31-ig három részletben fizeti meg.
A tájékoztatás szerint a magyar állam tulajdonában lévő és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalataként működő Pro-M a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója.
A 4iG 2021 novemberében vásárolta meg a magyarországi Digit. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/allami-kezbe-kerul-a-digi-mobilinfrastrukturaja-259923 | https://web.archive.org/web/20230711145049/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/allami-kezbe-kerul-a-digi-mobilinfrastrukturaja-259923 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-kezbe-kerul-a-digi-mobilinfrastrukturaja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-30 00:00:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt."
] | [] | [
"távközlés / telekommunikáció",
"államosítás"
] | [] |
57,575 | Fót polgármesterének hathavi jutalma: Gulyás Gergely véleménye változatlan | Szűkszavú válaszban reagált a Miniszterelnökség sajtóosztálya arra, hogy Vass Györgyöt nem érdekli Gulyás véleménye a hathavi jutalmáról. A miniszter álláspontja viszont változatlan a bónuszokkal kapcsolatban. | „Azt, hogy a miniszter mit beszél, nem érdekel” – egyebek mellett ezt nyilatkozta lapunknak Vass György fóti polgármester, amikor a hathavi jutalmával kapcsolatban firtattuk. A történet előzménye, hogy még novemberben meg akarták neki szavazni a bruttó hatmilliós bónuszt, viszont Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést helytelenítette egy kormányinfón. Vass akkor még úgy döntött, hogy nem veszi fel a jutalmat.
Ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy újra a napirend elé kerül a döntés, ezért megkerestük a polgármestert, aki már merőben más álláspontot képviselt. Mint mondta, ez nem Gulyás „témája, hanem a képviselő-testület témája”. Mint mondta, megnézték a zárszámadást, hogy mennyit ruháztak be saját erőből és mennyit pályáztak, és az jött ki, hogy tavaly év végén 4,1 milliárd forint plusszal fordult a város. Hozzátette, Solymáron, Dunakeszin, Veresegyházon szintén jutalmat szavaztak meg a polgármestereknek.
Azt is elmondta, hogy nemcsak ő kap jutalmat, hanem például tavaly a polgármesteri hivatal munkatársai és az intézményvezetők is kéthavi jutalmat kaptak.
„Nem tartja furcsának, hogy mindenki kap jutalmat, a polgármester pedig egy buznyákot sem érdemel meg?”
Mint mondta, nem gondolja meg magát, mint legutóbb, ugyanis polgármester kollégái sem gondolkodtak ezen. „Ha a munkáltatóm – a képviselő-testület – ezt felajánlja, nem fogok aszkétaként felállni, hogy »jajj, nekem nem kell!«. Ennek jó része úgy is fel lesz ajánlva, már tudom is hogy kiknek”.
Írásban kerestük meg a Miniszterelnökséget, hogy mi az álláspontjuk Vass György szavaival kapcsolatban.
„A miniszter úr véleménye változatlan”
– írta válaszlevelében a sajtóosztály.
Gulyás Gergely a novemberi kormányinfón azt mondta, az önkormányzatok saját hatáskörükben járnak el, olyan döntéseket hoznak a törvényes keretek között, amit jónak látnak, de ha a kérdés az, hogy helyes-e hathavi jutalmat adni, akkor a válasz az, hogy nem helyes. Nem is értette, hogy egy ilyen előterjesztés hogyan merülhetett fel. | https://magyarnarancs.hu/belpol/fot-polgarmesterenek-hathavi-jutalma-gulyas-gergely-velemenye-valtozatlan-259912 | https://web.archive.org/web/20230711171505/https://magyarnarancs.hu/belpol/fot-polgarmesterenek-hathavi-jutalma-gulyas-gergely-velemenye-valtozatlan-259912 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fot-polgarmesterenek-hathavi-jutalma-gulyas-gergely-velemenye-valtozatlan | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-30 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Vass György (Fidesz)"
] | [
"Fót Város Önkormányzata"
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
57,576 | „Az, hogy a miniszter mit beszél, engem nem érdekel” – újra a polgármester hathavi jutalmáról szavaznak Fóton | A kormánypárti Vass György hathavi jutalmáról szavaznak a jövő héten Fóton. Már nem érdekli, hogy mit gondol erről Gulyás Gergely miniszter. Tavaly jelentős plusszal fordult a város, ezért nem utasítja vissza a jutalmat, melynek egy részét felajánl civil szervezeteknek. Ráadásul rajta kívül más városvezetők is kaptak jutalmat, de velük nem foglalkozott annyira a közvélemény, mint vele. | „Alszom erre egyet, elgondolkodom rajta” – ezt válaszolta Vass György, Fót polgármestere, amikor tavaly novemberben arról kérdezték: felveszi-e a hathavi jutalmát? Az önkormányzatban akkor azt tervezték, hogy csaknem bruttó hatmilliós jutalmat szavaznak meg neki, csakhogy ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is helytelenítette egy kormányinfón. Végül Vass úgy döntött, hogy leveszik az erről szóló előterjesztést, magyarán nem vette fel a jutalmat.
Ami késik, nem múlik, ugyanis úgy értesültünk, hogy ismét a város Pénzügyi, Jogi és Gazdasági Bizottsága elé került egy előterjesztés Vass György hathavi jutalmáról. „Igen, így van” – erősítette meg értesülésünket Vargha Nóra, független önkormányzati képviselő. „A tegnapi bizottsági ülésen került elénk az előterjesztés, amit a hat fideszes bizottsági tag meg is szavazott. A képviselő-testület elé jövő hét csütörtökön kerül” – írta Vargha Nóra.
„Egy buznyákot sem érdemlek?”
„Ez nem az ő témája, ez a képviselő-testület témája”
– reagált Vass György, amikor arról faggattuk, hogy ha több mint féléves csúszással is, de annak ellenére szavazhatják meg neki a jutalmat, hogy Gulyás Gergely ezt tavaly novemberben helytelenítette.
A polgármester azt mondta, megnézték a zárszámadást, hogy mennyit ruháztak be saját erőből és mennyit pályáztak, és az jött ki, hogy tavaly év végén 4,1 milliárd forint plusszal fordult a város. Hozzátette, Solymáron, Dunakeszin, Veresegyházon szintén jutalmat szavaztak meg a polgármestereknek. „Nem értem, miért én vagyok a célpont?” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy nemcsak ő kap jutalmat, hanem például tavaly a polgármesteri hivatal munkatársai és az intézményvezetők is kéthavi jutalmat kaptak.
„Nem tartja furcsának, hogy mindenki kap jutalmat, a polgármester pedig egy buznyákot sem érdemel meg?”
– tette fel a kérdést Vass György.
Jeleztük neki, hogy tavaly még azt mondta Gulyás Gergely reakcióját hallva: alszik a döntésre egyet. „Nem gondolkodom, a polgármester kollégáim sem gondolkodtak. Ha a munkáltatóm – a képviselő-testület – ezt felajánlja, nem fogok aszkétaként felállni, hogy »jajj, nekem nem kell!«. Ennek jó része úgy is fel lesz ajánlva, már tudom is hogy kiknek” – válaszolta, majd leszögezte, nem foglalkozik Gulyás álláspontjával.
„Az, hogy a miniszter mit beszél, engem nem érdekel. Azon egyszerű oknál fogva, mert nem ezt kellett volna mondania. Azt kellett volna mondania, hogy a képviselő-testület dönt ebben a témában”
– mondta arra, hogy Gulyás akkor úgy fogalmazott, „nem tartja helyesnek” egy ilyen nagy összegű bónusz kiadását. Vass György nem érti a rossz gazdasági helyzetre vonatkozó célzásokat sem, ugyanis ő „mindenhonnan azt hallja”, hogy milyen jól megy a gazdaság, milyen jól mennek a beruházások, árcsökkentések vannak a boltokban. „Én ezt hallom, legalábbis hozzám ez jut el. Most mi a helyzet, most mi van akkor?” – kérdezte. | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-hogy-a-miniszter-mit-beszel-engem-nem-erdekel-ujra-a-polgarmester-hathavi-jutalmarol-szavaznak-foton-259903 | https://web.archive.org/web/20240105122430/https://magyarnarancs.hu/belpol/az-hogy-a-miniszter-mit-beszel-engem-nem-erdekel-ujra-a-polgarmester-hathavi-jutalmarol-szavaznak-foton-259903 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baz-hogy-a-miniszter-mit-beszel-engem-nem-erdekelr-n-ujra-a-polgarmester-hathavi-jutalmarol-szavaznak-foton | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-30 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Vass György (Fidesz)"
] | [
"Fót Város Önkormányzata"
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
57,577 | 15 milliót kap a parlamenti imacsoport alapítványa | Pályázat nélküli egyedi támogatásokat osztott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Parlamenti Imacsoport Alapítvány a támogatásból imareggeliket szervez. | Pályázat nélküli egyedi támogatásokat osztott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kiemelt társadalmi kapcsolatokért is felel.
A támogatottak névsorát a K-Monitor szemlézte.
A portál szerint több újbudai, a Fideszhez kötődő szervezet is van közöttük, így a FICSAK 11, amely 20 millió forintot kapott, az Összefogás XI. Sportegyesület (20 millió), a Gazdagréti Összefogás (20 millió) és a Zöld Követ (20 millió). Ezekről a G7.hu írt korábban. | https://magyarnarancs.hu/belpol/15-milliot-kap-a-parlamenti-imacsoport-alapitvanya-259897 | https://web.archive.org/web/20230706115133/https://magyarnarancs.hu/belpol/15-milliot-kap-a-parlamenti-imacsoport-alapitvanya-259897 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-milliot-kap-a-parlamenti-imacsoport-alapitvanya | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-29 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Vejkey Imre"
] | [
"Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek"
] | [] |
57,578 | Állami támogatásból felszámolta a hulladéklerakót a váci Fidelitas elnöke | A váci Fidelitas elnökének civil szervezete közel kétszázmillió forintos állami támogatást kapott a városszéli illegális hulladék felszámolására. A pénz túlnyomó többségét erre is fordította, ugyanakkor jó pár millió forint ment Facebook-menedzselésre, kormánypárti lapok hirdetéseire, kiadványok, fotók, videók készítésére, valamint projektmenedzseri feladatokra. | Tavaly márciusban számoltunk be róla, hogy a váci Fidelitas elnöke, Szabó Csaba által vezetett civil szervezet, a Zöld Dunakanyar Alapítvány közel kétszázmillió forintos állami támogatásból számolja fel a város határában található több ezer köbméter nagyságú illegális hulladékot. A szemét még 2013 és 2015 között keletkezett, amikor 15 milliárd állami és uniós forrásból felújították a váci vasútállomást. Akkor egyesek hírbe hozták az illegális hulladék lerakásával a város korábbi fideszes alpolgármesterét, Pető Tibort, valamint egy helyi vállalkozót, aki bontási munkálatokat végzett a beruházás során. (A „váci szemétügyről” 2020 nyarán készült cikkünk itt olvasható.) Ezért is volt érdekes, hogy egyszercsak nekiálltak Szabóék felszámolni a hulladékot tetemes állami támogatásból, méghozzá pont a választások előtt.
A Vác és Környéke arról írt májusban, hogy az önkormányzat a hulladék felszámolására bruttó százmillió forintos ajánlatot kapott, vagyis logikusan gondolkodva mintegy százmillió forinttal kevesebbért is el fel lehetett volna számolni. Kíváncsiak voltunk, hogy mi az igazság, ezért benyújtottuk egy-egy közérdekű adatigénylést a Váci Városfejlesztő Kft.-nek, valamint a „Tisztítsuk meg az Országot!” című pályázati projektet (ebből kapott a Zöld Dunakanyar Alapítvány valamivel kevesebb, mint 200 millió forintot) menedzselő IFKA – Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-nek.
Szabó Csaba madárodúk átadásán a váci Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény udvarán 2021. február 25-én
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Drága mulatság
A városi céghez több árajánlat is érkezett, de az a lapunknak elküldött dokumentumból nem derül ki egyértelműen, hogy mikor. Az biztos, hogy már 2019 februárjában, vagyis még az előző, kormánypárti városvezetés idején is foglalkoztak a kérdéssel. A hulladék felszámolása az önkormányzatnak 92, 075 millió forintba is kerülhetett volna (72,5 millió forint + áfa azaz 19, 575 millió forint), egy későbbi árajánlat szerint már 124 269 500 milliót kellett volna fizetnie (97,850 millió + áfa, azaz 26 769 500 forint). Rákérdeztünk a vállalatnál, hogy mikor érkeztek be az ajánlatok, és miért nem fogadta el egyiket sem, vagyis miért nem számolta fel saját hatáskörben a hulladékot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az IFKA elküldte a Zöld Dunakanyar Alapítvány szakmai beszámolóját, mely szerint 2022 februárjában adták át a vállakozónak a területet; a hulladék válogatása géppel, illetve kézzel történt, helyi depóniákba és zárt konténerbe került a szemét, majd engedéllyel rendelkező lerakóban, valamint hasznosítóban végezte. „A megtisztított terület átadás-átvétele 2025. március 25-én megtörtént” – olvasható a szakmai beszámolóban, ami minden bizonnyal elütés, és valójában 2022-t kellett volna ide írni.
Az illegális hulladék újraképződésének megakadályozására akácoszlopokat telepítettek, melyekre tiltó táblákat helyztek fel, illetve két villanyoszlopra vadkamerákat szereltek. Az alapítvány – a dokumentum szerint – heti rendszerességgel ellenőrzi a területet.
A Zöld Dunakanyar Program nevű Facebook-oldalon rendszeresen posztoltak a hulladék felszámolásáról.
Szépen meghirdették
De mire ment el a kétszázmillió? Az IFKA az alapítvány pénzügyi beszámolóját is elküldte. E szerint a hulladék kitermelését, elszállítását az Uni Bau L. Kft. végezte (ilyen nevű cég nincs az Opten cégnyilvántartásában, valószínűleg a veszprémi székhelyű, Uni Bau Logistic Kft. rövidítéséről van szó). A társaság összesen bruttó 178 681 110 millió forintról állított ki számlákat az alapítványnak, ami a legnagyobb tétele az egész projektnek (vagyis jó pár tízmillió forinttal többért végezte el a munkát, mintha az önkormányzat korábban elfogadja valamelyik árajánlatot).
A projekt keretében nem csak a hulladék felszámolására mentek el milliók, hanem hirdetésekre is. Az RTDCOM Kft. bruttó kétmillió forintot keresett, méghozzá „Facebook hirdetés és menedzsment” címszó alatt. A Telex számolt be róla tavaly nyáron, hogy a cég a Fidesz-frakciónak 80 milliós keretösszeggel jelentett meg online tartalmakat, viszont a társaságnak nemhogy honlapja nincsen, de az interneten sem található róluk semmi. A X. kerületbe bejegyzett RTDCOM Kft. 2022-ben 122 millió forintos bevételt könyvelhetett el.
A Dunakanyar Média Alapítvány bruttó 1,5 millió forintot kapott, egészen pontosan nem derül ki, hogy miért, ezt csak sejteni lehet, ugyanis a beszámolóban annyi szerepel: „0627.hu online”. A lapról már többször írtunk, ugyanis tetemes támogatásban részesült a Pest megyei önkormányzat gödi Samsung SDI adóbevételeiből fenntartott pályázatából, pár hete például 20 millió forintot ítéltek neki. Egykori kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson Nagymaroson, mostani kurátora pedig Huszák-Nemes Zsuzsanna, aki az Ipoly menti Letkés polgármesterének, Huszák Tamásnak a felesége. A lap beszámolt a Zöld Dunakanyar Alapítvány projektjéről, vélhetően együttműködés keretében.
A Keszi-Press Kft. bruttó kétmillió forintot kapott „Dunakanyar Régió online és nyomtatott” címszó alatt. A Dunakanyar Régió a Dunakanyar bal oldalán fekvő települések lapja, Dunakeszin, Gödön, Vácon, Szobon stb. kapható, és szintén erősen kormánybarát cikkeket közöl. A Keszi-Press Kft.-vel a '22-es választások után foglalkoztunk, ugyanis valaki bepanaszolta a cég két kiadványát, a Dunakanyar Régión túl a Dunakeszi Polgárt is, utóbbit azért, mert véleménye szerint nem kiegyensúlyozttan szerepeltette az indulókat, hanem a fideszes jelölteknek adott teret (a Dunakeszi Polgár impresszuma szerint a lapot támogatja a fideszes Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala). A Dunakanyar Régión megtaláltuk ugyanazt a cikket, melyet a 0627.hu-n is, annyi különbséggel, hogy ennek alján feltüntették az (X)-et, magyarán fizetett tartalomról van szó.
Bruttó 2,5 millió forintot költött az alapítvány kiadványkészítésre; az összeg az M.K.ZS Kft. (1 millió forint), valamint a Már-más Bt. között oszlik meg (1 millió + 500 ezer forint). Az M.K.ZS. Kft. ügyvezetője Komáromi Zsolt, akinek több váci érdekeltsége is van, köztük a belváros környékén található irodaszerüzlet. A Már-más Bt. ügyvezetője pedig Zombori Zsuzsanna, aki a váci kistérségében található Kosdon önkormányzati képviselő. A cégnek nincs weboldala, és nem találtunk arról információt, hogy milyen kiadványok készültek a projektet érintően. Zombori márciusban ezüst érdemkeresztet kapott a „Kosdon élők szolgálatában végzett önzetlen munkája elismeréseként”. Férje Zombori Márk Ádám, aki korábban volt Kosdon önkormányzati képviselő.
Szabó Csaba büszke a projektre
A pénzügyi beszámolóban több nevet és adószámot kitakartak. Például valaki bruttó egymillió forintért készített fotókat, videókat, de ami ennél is érdekesebb, hogy több részletben fizettek ki projektmenedzseri munkákra 9,950 millió forintot (3 millió + 3 millió + 3 millió + 950 ezer forint). Egyebek mellett rákérdeztünk az IFKA-nál, hogy miért takarták ki az érintett vállalkozók nevét, és hogy vizsgálják-e a Zöld Dunakanyar Alapítvány beszámolóját, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Az említett összegeken túl 1,3 millió forint ment el kisebb tételekben olyan szolgáltatásokra, mint táblák felszerelése, villanyoszlop, vadkamerák telepítése.
„Az alapítvány kurátoraként nagyon büszke vagyok rá, hogy a Zöld Dunakanyar Alapítvánnyal sikeresen véghez vittünk egy ilyen óriási illegális hulladéklerakónak a felszámolását”
– írta megkeresésünkre Szabó Csaba, aki egy általuk készített, a közösségi médiában is megosztott videót is elküldött.
Tájékoztatása szerint minden vállalkozót a pályázat kiírásának és a támogatói okiratban foglaltak szerint kerestek és bíztak meg. „Nagyon örülök, hogy ilyen szorgalmas és a környezetvédelemért elkötelezett emberekkel dolgozhatunk együtt és, hogy a munkánknak ilyen látványos eredménye született. Fontos volt számunkra, hogy amennyiben lehetséges helyi vagy környékbeli vállalkozásokat bízunk meg. Ezért vásároljuk például a fecskebölcsöket is egy szokolyai keramikustól, mert számunkra fontos a helyiek támogatása” – fogalmazott. Hozzátette, a pályázatkiírásának és a támogatói okiratnak megfelelően fordítottak forrást a hirdetésekre, „mivel itt nem csak a hulladék felszámolásán volt hangsúly, hanem a szemetelés megelőzésén és felhívás a hulladékradar alkalmazás használatára”.
Szabó egy elkészült kiadványt is elküldött PDF formátumban. Válaszából nem derül ki, hogy kik voltak a projektmenedzserek.
Forrás: Zöld Dunakanyar Alapítvány
Forrás: Zöld Dunakanyar Alapítvány
Érdekesség, hogy Szabó a helyi kormánypárti lap, a VácOnline-t kiadó Hellodunakanyar Kft. ügyvezetője. A lap folyamatosan közöl helyreigazításokat, főleg a váci városvezetést érintő cikkei miatt. A Vác és Környéke a közelmúltban arról írt, lehet, Szabó Csaba lesz a Fidesz váci polgármesterjelöltje 2024-ben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/allami-tamogatasbol-felszamolta-a-hulladeklerakot-a-vaci-fidelitas-elnoke-de-jutottak-milliok-a-fidesz-kornyezetenek-259727 | https://web.archive.org/web/20231224211410/https://magyarnarancs.hu/belpol/allami-tamogatasbol-felszamolta-a-hulladeklerakot-a-vaci-fidelitas-elnoke-de-jutottak-milliok-a-fidesz-kornyezetenek-259727 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatasbol-felszamolta-a-hulladeklerakot-a-vaci-fidelitas-elnoke | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-29 00:00:00 | [
"Huszák-Nemes Zsuzsanna",
"Komáromi Zsolt",
"Szabó Csaba (Vác)",
"Zombori Zsuzsanna"
] | [
"Dunakanyar Média Alapítvány",
"Fidelitas",
"IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofi Kft.",
"Keszi-Press Kft.",
"M.K.ZS. Kft.",
"Már-más Bt.",
"RTDCOM Kft.",
"Uni Bau Logistic Kft.",
"Váci Városfejlesztő Kft.",
"Zöld Dunakanyar Alapítvány"
] | [
"Pest megye",
"Vác"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"hulladéküzlet",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,579 | 244 milliárd forintért vett a kormány egy „gödröt” Zuglóban | A Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonságra hivatkozva nem indokolta meg, miért. | Titkolja a kormány azt a szerződést, ami alapján a gazdasági válság kellős közepén 244 milliárdért megvesz egy gödröt Zugló közepén – írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
A képviselő arról is beszámol, hogy közérdekű adatigénylést nyújtott be azért, hogy megtudja, mi a célja a kormánynak a területtel, de a Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadta azt. Hadházy ugyanakkor nem tud a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság olyan üléséről, ahol titkosították volna a szerződést.
„Nehéz is ilyet elképzelni, hiszen a közelmúltban Gulyás Gergely miniszter elismerte, hogy az irgalmatlan mennyiségű közpénzt azért adják Tiborcz István üzlettársának, mert a NAV-ot akarják oda költöztetni. Miért lenne nemzetbiztonságilag titkos egy olyan szervezet közpénzből fizetett szerződése, amelyik a közpénzeket akarja beszedni az adófizetőktől?” – teszi fel a kérdést Hadházy. „A valódi ok az lehet, hogy az elkövetők is megijedtek, mekkora hűtlen kezelést követtek el Tiborczék kedvéért.”
A K-Monitor szintén írt az esetről: „Néhány hete bukott ki az állami vagyonkezelő honlapján megjelent bejegyzésből, hogy az állam megvenné a Zugló központjában most épülő irodakomplexumot. A döntést sokan úgy értelmezték, hogy a NER Tiborcz Istvánnal együtt mozgó, eddig is erős hátszéllel gyarapodó baráti vállalkozójának a bedőlés szélén álló üzletét menti így meg a kormányzat. Felvetődött, hogy a NAV elhelyezésére használnák az ingatlanokat, de a kormány egyelőre egy szót sem szólt az egész ügyletről, és a jogszabályok, vagy a költségvetés sem igazít el, pontosan milyen döntés alapján kerülhet sor a 244 milliárdos, közbeszerzés nélküli állami tranzakcióra.”
Hadházy most országgyűlési képviselőként, Zugló képviselőjeként betekintést fog kérni, illetve perre próbáljuk megszerezni a szerződést. | https://magyarnarancs.hu/belpol/244-milliard-forintert-vett-a-kormany-egy-godrot-zugloban-259853 | https://web.archive.org/web/20230711001118/https://magyarnarancs.hu/belpol/244-milliard-forintert-vett-a-kormany-egy-godrot-zugloban-259853 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/244-milliard-forintert-vett-a-kormany-egy-bgodrotr-zugloban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-06-28 00:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"adatigénylés"
] | [
"Zuglói ingatlanfejlesztés állami megvásárlása"
] |
57,580 | Az Integritás Hatósághoz fordult a Sámándob tervezője: a karcagi újjáépítést milliárdos lopásnak tartja | Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait. | Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.
Bejelentést tett a 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon, a „Sámándob” főtervezője, Sárkány Sándor az Integritás Hatóságnál, levelében az elmaradt újjáépítés kivizsgálását kéri. A nem megfelelő tárolás miatt a sérült elemeket nem lehet visszaépíteni, azonban ezidáig „a hűtlen kezelést elkövetők felelősségre vonása politikai alapon elmaradt” – írta a tervező.
A Sámándobot 2015-ben Olaszországban állították fel először, egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az olaszok lesznek olyan kedvesek és megszabadítják a magyarok adófizetőket a vaskupactól. Azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy hazahozza a pavilont, és kihasználja a varázserejét, például hogy több milliárd forint közpénzt képes hipp-hopp eltüntetni.
A Sámándob nagy része fából készült, ami a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint még külföldön szétrohadt. A vasszerkezet 2017-ben jutott el Karcagra, azóta a városban van. Sokáig nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy újból felépítsék, így hagyták szétrohadni a szabad ég alatt. Az egymásra dobált fémszerkezeteket 2017 októberében a HírTV akkor még létező oknyomozó műsora rejtett kamerával mutatta be.
Arra a kérdésre, hogy miért pont Karcag, az Orbán-kormány két tárcavezetője lehet a válasz, ugyanis a városban született Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is. A tervező korábban már tett feljelentéseket az ügyben.
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu
2021 nyarán hirdették ki a közbeszerzés nyertesét, és hogy csaknem nettó négymilliárdos állami támogatásból épül újra a Sámándob. A felhívás szövegében az szerepelt, hogy
„a teherhordó acél- elemei (a lebontott pavilonból származó egyedi acél termékek kötelezően felhasználandóként kalkulálandók) az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, ezeket Ajánlatkérő megrendelői szolgáltatásként térítésmentesen biztosítja a beruházás megvalósításához”.
A késlekedés több mint egymilliárd forintba került az adófizetőknek. Ugyanis 2020 nyarán nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy megfizesse a Sámándob kivitelezését, akkor a vállalkozók még 2,6 milliárdért építették volna újra a Sámándobot. 2021-re, mire megszerezték a pluszpénzt, közel 50 százalékkal, 1,2 milliárd forinttal többe fájt az újjáépítés. A nettó 3,8 milliárd forintos munkát a budapesti Zeron Zrt. és a székesfehérvári Peszter Kft. konzorciuma végzi.
Sárkány Sándor a bejelentésében azt állítja, hogy az állami vagyon átvételekor a felek szerződést kötöttek. Szigorú feltételekhez kötötték az épület acélszerkezetének szétszerelését, szállítását, Karcagon való tárolását és újjáépítését. „Karcag elöljárói a hűtlen kezelést bizonyíthatóan elkövették. A közpénz hatékony és észszerű felhasználása, törvényessége nem valósult meg” – olvasható a bejelentésben.
„A szerződés és a szakértői vélemény kikötötte, hogy a közvagyont képező acélszerkezetet szigorú feltételek között fedett helyen kell tárolni, mozgatását kizárólag megjelölt daruval, eszközzel lehet végezni. Karcag öt évig a szabad ég alatt rohasztotta a statikailag nagy igénybe vételű szerkezetet. A szerkezetben egy hajszál repedés is tragédiát okoz” – írta a tervező, aki bejelentését az Átlátszónak is megküldte.
A tervező megkeresésünkre kiemelte, hogy a régi elemek nem megfelelő beépítése életveszélyes is lehet. Azt nem tudni, milyen felhasználható része maradt az eredeti pavilonnak és mit építettek be, mi az, amit lefestettek, mi az, amit újragyártottak. A Sámándob 2023 március óta már szerkezetkészen áll Karcag városában.
A K-Monitor vette észre 2022 őszén, hogy a kivitelezőnek hibát kellett jelentenie az elöregedett acélszerkezetek miatt, és egyes elemeket újra le kellett gyártatni:
„a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának teherhordó acélszerkezet állapota nem megfelelő, azok elváltoztak, felületkezelésük elöregedett, a meglévő rétegek nem felelnek meg a vonatkozó szabványokban foglaltaknak. Mindezekből kifolyólag egyes szerkezeti elemek újra legyártása vált szükségessé, melyhez szükséges nyersanyag beszerzést megnehezíti az orosz-ukrán háború miatt kialakult negatív hatások, továbbá szükséges a megmaradt elemek beépítésre alkalmassá tétele.”
A vállalkozó akadályközlő levele 2022. szeptember 14. napján kelt, a 2022. szeptember 20-án feltöltött képek szerint az építkezés akkor így állt, ezek szerint egyes elemeket már beépítettek.
Az összeg egyelőre nem növekedett, a kivitelezés határidejét megnyújtották. A bokrétaünnep, amelyet az épület tartószerkezetének elkészültekor tartanak, 2022 december elején megvolt.
Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő januárban járt az építkezésen, akkor azt írta, hogy még mindig nem áll sehol a csodaépület. Május elején az RTL látogatott el a helyszínre, ahol azt látták, hogy a Sámándob még mindig csak szerkezetkésznek mutatkozott.
Május végén arról számolt be a kivitelező cég, hogy a látványelemek is a helyére kerültek. Az épületen belül, folyamatos a felületképzés, burkolás, gépészeti szerelvényezés, kívül pedig zajlik a parkosítás, és a térkövezés.
Szepesi Tibor fideszes polgármester legutóbb június 22-én töltött fel fotót, amin még zajlik az építkezés, és fel van állványozva az épület. Az építkezés területére július 8-ára terveznek a lakosoknak bejárást. A módosítás szerint összesen 515 munkanap áll rendelkezésre a kivitelezésre, ez 2023 augusztus közepén jár le.
Az önkormányzat honlapjára feltöltött táblázat szerint a NÉPSZER Nagykunsági Építő és Szerelő Kft-vel kötöttek bérleti szerződést a bontott építési anyagok lerakodására és raktározására, bruttó 46 millióért. 2017 és 2022 között bruttó 41 millió forintot költöttek raktározásra, a 2017-es lerakodás 5 millió forintba került.
Sárkány Sándor azt is elmondta lapunknak, hogy amikor megtervezték a pavilont, maximum 600 millió forint bekerülési költséggel számoltak, de állítása szerint folyamatosan szétlopták a beruházást. A Sámándob első felépítése sajtóinformációk szerint 2,3 milliárd forintba került.
Az épületben a közbeszerzési értesítő szerint rendezvényterem és kiállítótér, kívül pedig egy szabadtéri színpad lesz elhelyezve. 2015-es elképzelések szerint sztyeppemúzeum lesz belőle, ahol a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatják be. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/29/az-integritas-hatosaghoz-fordult-a-samandob-tervezoje-a-karcagi-ujjaepitest-milliardos-lopasnak-tartja/ | https://web.archive.org/web/20231207154511/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/29/az-integritas-hatosaghoz-fordult-a-samandob-tervezoje-a-karcagi-ujjaepitest-milliardos-lopasnak-tartja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-integritas-hatosaghoz-fordult-a-samandob-tervezoje-a-karcagi-ujjaepitest-milliardos-lopasnak-tartja | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-29 00:00:00 | [
"Szepesi Tibor"
] | [
"Karcag Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"kultúra - művészet",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,581 | Lázár János „ismerőse” és az államkassza tönkre keresték magukat a rekorddohányforgalmon | A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be. | 8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államkasszába 2022 után az Országos Dohánybolt-ellátó (Odbe) – derül ki a cég beszámolójából. Ez a vállalat (illetve az egész államosított dohánykiskereskedelem) működése óta a legmagasabb éves koncessziós díj, 5,3 milliárd forinttal haladja meg a 2021-est. Az Odbe (amely a nemzeti trafikok monopol dohánybeszállítója) árbevétele szintén rekordot döntött, meghaladta a 970 milliárd forintot.
A kiugróan magas koncessziós díj nem jelenti, hogy ne maradt volna bőven profit az Odbe-ben, az adózott nyereség 8,3 milliárd forint volt. Az Odbe nem fix koncessziós díjat fizet, hanem az állam jogszabály (kormányrendelet) alapján a dohánykereskedelmen keletkező nyereségének egy részét vonja el egy bonyolult képlet alapján.
A profitot a tulajdonosok – ahogy az szokásuk – majdnem teljes egészében kivették a cégből: 8,1 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak,
aminek egy részét már korábban megkapták osztalékelőleg formájában.
Az Odbe 49 százalékos tulajdonrésze a BAT Pécsi Dohánygyáré.
Lázár János „ismerőse”
A többségi részesedés tulajdonosi háttere meglehetősen bonyolult, a közvetlen tulajdonos a Tabán Trafik Zrt., ami mögött egy közepesen komplikált céghálón keresztül nagyjából 90 százalékos részesedéssel a hódmezővásárhelyi Sánta család áll, 10 százalékos részesedéssel pedig a szintén vásárhelyi Veszelovszki család.
Sántáékat Lázár János (volt vásárhelyi polgármester, volt kancelláriaminiszter, jelenleg építési és közlekedési miniszter) gazdasági holdudvarához szokás sorolni. Sánta János némileg visszás módon részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt,
azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázárról azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.
Mindenesetre a dohánykoncesszió szépen fial Sántáéknak, az Odbe-ből évről évre kivett osztalékok szépen végigcsorognak a céghálón – meglehetősen követhetetlenül, hiszen mindegyik cég az előző évi eredménye után fizet osztalékot, ellenben a cégek rendszeresen fizetnek osztalékelőlegeket. Illetve akadnak olyan cégek, amelyeknek más tevékenységük is akad.
A tulajdoni hányadok alapján az Odbe 2022-es év utáni 8,1 milliárd forintos osztalékából bő 4,1 milliárd forint illeti a Tabán Trafikot, ahonnan a pénz nagy része Sántáék, kisebb része Veszelovszkiék felé indulhat tovább. A Tabán Trafik 2022-ben 6 milliárd forint, 2021-ben 4,75 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosainak. A vállalat közel 80 százalékban Sántáék érdekeltsége, 20 százalékban pedig a Ventas Coffee tulajdona. Utóbbinak fele Veszelovszkiéké, fele pedig (még egy áttétellel) Sántáéké.
A Continentalnak se volt még ilyen jó éve
A Ventas Coffee nem csak azért érdekes, mert érdekeltsége van az Odbe-ben – ez a Continental Dohányipari Zrt. tulajdonosa (tehát értelemszerűen a Continental dohánygyár felerészt Sántáéké, felerészt Veszelovszkiéké).
A Continentalnak szintén rekordéve volt, az árbevétele 63,7 milliárd forintra nőtt a megelőző évi 56,4 milliárdról, az adózott eredménye 8,2 milliárdra a megelőző évi 6,4 milliárdról. A Continental nyereségével a tulajdonosok konzervatívabban bánnak, mint az Odbe-ével: 2022-ben „csak” 1,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként, 2021-ben 1,9 milliárdot, a többit eredménytartalékba helyezték.
Ezzel együtt nyugodtan kijelenthető, hogy a Sánta–Veszelovszki-körnek nem csak az Odbe fial szépen, hanem a Continental is. Arról most ne is beszéljünk, hogy a családok tagjainak, barátainak, ismerőseinek, számtalan trafikjuk van szerte az országban.
Sánta János „ismerősére”, Lázár Jánosra visszatérve, egy június 22-ei kormányrendelettel a trafikok felügyelete és a trafiküzemeltetési jogosultságok osztása visszatért a miniszterhez, a terület átkerült Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériumától az építési tárcához. Lázár elvileg nagy harcosa a dohányzás visszaszorításának, 2018 után, mikor miniszteri biztosként foglalkozott a területtel, még azt is felvetette, hogy a 2020 után születőkre vonatkozóan teljesen be kellene tiltani a dohánytermék-vásárlást. Rövid távon azért valószínűtlen, hogy a kormány tűzzel-vassal küzdeni kezdjen a dohányzás ellen. És nem – csak – azért, mert Lázár „ismerősének” hatalmas üzlet.
Dőlt a pénz az államkasszába
Az Odbe által fizetett koncessziós díj ugyanis aprópénz ahhoz képest, amit az államkassza összesen kaszál a dohánytermékeken. 2022-ben a költségvetésnek 476 milliárd forint jövedékiadó-bevétele volt a dohánytermékekből – ami megint csak rekord, 63 milliárddal több, mint a megelőző évben. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy a kormány 2022 júliusában megemelte a dohánytermékek jövedéki adóját (egyebek mellett). A dohánytermékek után általános forgalmi adót (áfát) is kell fizetni – a 2022-es államháztartási jelentés szerint nőtt a dohánytermékek utáni áfabevétel.
Az összes eddig említett rekord mögötti rekord természetesen a dohányáruk kiskereskedelmi eladási forgalmának rekordja: ez a KSH adatai szerint 2022-ben 1,1 ezer milliárd forint volt. Míg 2021-ben még csak 974 milliárd, 2018-ban pedig a 700 milliárdot sem érte el. Az 1,1 ezer milliárdos dohányforgalom brutális, az élelmiszerek forgalma 4,4 ezer milliárd forint volt úgy, hogy 2022-ben az élelmiszerek inflációja már jelentős volt. A teljes kiskereskedelmi forgalom 16,78 ezer milliárd forint volt tavaly, vagyis
a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékát a dohányáruk tették ki.
A dohányáruk forgalma negyedéves bontásban 2022 harmadik negyedévében tetőzött 305 milliárd forinttal, azóta lassul. Idén az első negyedévben 270 milliárd forint volt. | https://hvg.hu/kkv/20230629_Lazar_Janos_continental_odbe_dohanykereskedelem_trafik_koncesszio | https://web.archive.org/web/20230630082257/https://hvg.hu/kkv/20230629_Lazar_Janos_continental_odbe_dohanykereskedelem_trafik_koncesszio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janos-bismeroser-es-az-allamkassza-tonkre-kerestek-magukat-a-rekorddohanyforgalmon | HVG | hungarian-news | 2023-06-29 09:15:00 | [
"Lázár János",
"Sánta János",
"Veszelovszki László"
] | [
"Continental Dohányipari Zrt.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Ventas Coffee Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"adó",
"klientúra",
"dohányipar",
"koncesszió"
] | [] |
57,582 | Tízmilliárdokat ad a kormány a várpalotai hadiipari komplexumra | Főleg német és osztrák cégek gyártanak majd lőszert. A magyar állam most a környezetet alakítja ki ehhez több mint 20 milliárd forintért. | A szerda este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a Várpalotai Védelmi Ipari Park Komplexum fejlesztése érdekében a közműnyomvonal áthelyezésével, a közműellátás biztosítását szolgáló fejlesztések, valamint a kapcsolódó útfejlesztések (7204. számú országos közút) előkészítésével és megvalósításával, a Faller Jenő Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium korszerűsítésével, Várpalota Kálvária városrészében lévő ingatlanok közművesítésével, valamint munkásszálló kialakításával Várpalotán a „Készenléti” lakótelepen. Minderre a határozat végén szereplő összegzés szerint idén és a következő három évben 16,5 milliárd forintot fordítanak, az egyes pontokban szereplő összegeket összeadva azonban 22 milliárd jön ki.
Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját, és kijelentette: az ukrajnai háború idején látszik, hogy jó döntés volt a magyar hadiipar fejlesztési programjának elindítása. Magyarország megvédése a legfontosabb cél, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése a válság ellenére sem lassulhat. | https://hvg.hu/itthon/20230629_Tizmilliardokat_ad_a_kormany_a_varpalotai_hadiipari_komplexumra | https://web.archive.org/web/20240104071111/https://hvg.hu/itthon/20230629_Tizmilliardokat_ad_a_kormany_a_varpalotai_hadiipari_komplexumra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardokat-ad-a-kormany-a-varpalotai-hadiipari-komplexumra | HVG | hungarian-news | 2023-06-29 09:14:00 | [] | [
"HDT Védelmi Kft.",
"Hirtenberger Defence Systems (HDS)",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Rheinmetall AG",
"Rheinmetall Hungaria Zrt.",
"Várpalotai Védelmi Ipari Park Komplexum"
] | [
"Ausztria",
"Európa",
"Németország",
"Várpalota",
"Veszprém megye"
] | [
"közmű",
"támogatás",
"útépítés",
"hitelezés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
57,583 | Szijjártó Péter bejelentette, hogy Fóton kínai akkumulátor-összeszerelő üzem épül | A BYD tízmilliárd forintos beruházása száz új munkahelyet hoz létre Fóton. A kormány ehhez nagyjából egymilliárd forintos támogatást biztosított. | A BYD kínai elektromosautó-gyártó tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít Fóton – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a kínai Sencsenben.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Fóton nem gyártják, hanem csupán összeszerelik majd az elektromos akkumulátorokat.
A hamarosan elkészülő beruházás első körben száz új munkahelyet fog teremteni, a kormány ehhez nagyjából egymilliárd forintos támogatást biztosított
– tájékoztatott.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a BYD ma a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, míg az elektromos akkumulátorok terén a második legnagyobb szereplő, továbbá a távközlésben és az informatikában is a globális élvonalban van.
A cég Komáromban elektromos buszokat gyárt, amelyek rendkívül népszerűek mind Magyarországon, mind Európa többi részén, a londoni tömegközlekedésben például 80 százalék körüli a részarányuk.
Itthon az újonnan forgalomba állított elektromos buszok mintegy 42 százalékát a BYD adja, ezzel piacvezető hazánkban.
Szijjártó Péter többek között találkozott Sencsen polgármesterével, a Sunwoda akkumulátorgyártó cég alapítójával és a BYD vezérigazgatójával is. | https://hvg.hu/kkv/20230628_Szijjarto_Peter_akkumulatorgyartas_Fot_BYD_kinai_Sencsen_elektromos_autok_gyartasa | https://web.archive.org/web/20231212073311/https://hvg.hu/kkv/20230628_Szijjarto_Peter_akkumulatorgyartas_Fot_BYD_kinai_Sencsen_elektromos_autok_gyartasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-bejelentette-hogy-foton-kinai-akkumulator-osszeszerelo-uzem-epul | HVG | hungarian-news | 2023-06-28 14:46:00 | [] | [
"BYD ElectricBus & Truck Hungary Kft."
] | [
"Ázsia",
"Fót",
"Kína",
"Pest megye"
] | [
"közmű",
"támogatás",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,584 | 350 millió forintot ad a kormány vallásos könnyűzenére | Fontos "a keresztény nemzeti identitás megalapozása". | Az idén 350 millió forint áll rendelkezésre a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működésének támogatására. Pályázni július 25-én éjfélig lehet – jelentette be a kulturális tárca parlamenti államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Vitályos Eszter (képünkön) rendkívül fontosnak nevezte a keresztény nemzeti identitás megalapozását, megerősítését, ezt célozza a kormány által 2019-ben indított vallásos könnyűzenei program is, amely – szavai szerint – elősegíti a Kárpát-medencei vallásos hagyományok megőrzését.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ugyanitt arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben 957 település, 962 katolikus és más keresztény felekezethez tartozó szervezet együttese, illetve 1390 magánszemély pályázhatott a kiírt támogatásra. | https://hvg.hu/elet/20230627_KIM_tamogatas_Vitalyos_vallasos_konnyuzene | https://web.archive.org/web/20231223110010/https://hvg.hu/elet/20230627_KIM_tamogatas_Vitalyos_vallasos_konnyuzene | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/350-millio-forintot-ad-a-kormany-vallasos-konnyuzenere | HVG | hungarian-news | 2023-06-27 10:45:00 | [
"Soltész Miklós",
"Vitályos Eszter"
] | [
"Kulturális és Innovációs Minisztérium"
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
57,585 | Valóban megérkezett Magyarországra a világ 9. legnagyobb akkugyártója | A kínai Sunwodáról van szó. Budapesti székhellyel bejegyezték a Hungary Sunwoda Automative Energy Technology Kft.-t, amelynek tulajdonosa a hongkongi Sunwoda. | „Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | https://m.hvg.hu/360/202326_hungary_sunwoda_akkugyar_hvg | https://web.archive.org/web/20240103080428/https://m.hvg.hu/360/202326_hungary_sunwoda_akkugyar_hvg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valoban-megerkezett-magyarorszagra-a-vilag-9-legnagyobb-akkugyartoja | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-29 14:00:00 | [
"Fási Ferenc"
] | [
"Hungary Sunwoda Automative Energy Technology Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"SK Innovation"
] | [
"Ázsia",
"Dél-Korea",
"Kína"
] | [
"közmű",
"támogatás",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,586 | Nem Alaptörvény-ellenes a koncessziós hulladéktörvény | Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a beadványról. | Az Alkotmánybíróság 40 oldalas indoklásban magyarázza el az ellehetetlenülésük miatt panaszkodó vállalkozóknak, hogy a hulladékkezelés koncesszióba adása közérdek volt, és senkinek nincs alkotmányos joga arra, hogy továbbra is azt a gazdasági tevékenységet folytassa, amit korábban, még ha van is rá engedélye.
Az új hulladéktörvényt Áder János köztársasági elnök már 2021-ben, aláírás előtt elküldte az Ab-hoz, amely igazat adott neki: a testület szerint nem elfogadható, ha a hulladékbirtokosok széles körének magántulajdonába tartozó hulladékok tulajdonát elvonják. Ezt akkor az Országgyűlés kiigazította, majd kiírták a koncessziós pályázatot, amelyet a Mol nyert meg. Az új rendszer most július 1-én kezd működni.
A törvény elfogadása után 16 hulladékkezeléssel és -értékesítéssel foglalkozó vállalkozás tett alkotmányjogi panaszt amiatt, hogy eddigi tevékenységüket a jövőben csak a koncessziós társaság és annak alvállalkozója folytathatja. Az általuk gyűjtött hulladékot át kell adniuk. Szerintük jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogukat vonja el tőlük az állam, a kereskedéshez való jogukat hatósági engedélyük ellenére elvesztik. Speciális berendezéseiket csak a miniszter engedélyével adhatják el. Azt írták: mindez sérti a vállalkozáshoz fűződő jogukat.
Az Ab a panaszt hét hónappal érkezése után befogadta, majd a Sulyok Tamás Ab-elnök vezette öttagú tanács (ő maga volt az előadó) 16 hónap múlva megtárgyalta, és elutasította. Az indoklás szokatlanul sokat hivatkozik az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nevezett hatóság levelére, és hosszan idéz belőle. Ennek lényege, hogy a koncessziós rendszer bevezetése közérdek volt. Emellett a hatósági engedély alapján akár hosszú időn át folytatott gazdálkodásra „nem terjed ki az alkotmányos tulajdonvédelem”. Ugyanis „a vállalkozási tevékenység folytatásához való alkotmányos jog nem garantál meghatározott piaci pozíciót egyetlen vállalkozás, így az indítványozók számára sem, továbbá nem garantálja egy konkrét gazdasági tevékenység változatlan/megváltoztathatatlan jogszabályi feltételek között történő végzését sem.” Emellett a koncesszió nem terjed ki az ipari, mezőgazdasági és építési hulladékokkal végzett tevékenységekre, így a panaszosok „állításukkal szemben nem szorulnak ki a hulladékpiacról, gazdasági tevékenységük egy részét változatlan feltételekkel végezhetik tovább”.
A hulladékátadási kötelezettség az Ab szerint nem tekinthető kisajátításnak. „A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység koncesszor általi folyamatos, magas szintű ellátása közérdek”, ez mint jogalkotói cél igazoltan szükségessé tette a korlátozásokat, de ezek nem sértik a tulajdonhoz való alapjogot. Az Ab végül megismétli: „a vállalkozás joga nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül –, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.”
A panaszt mindezek alapján az öt alkotmánybíró egyhangúlag elutasította. | https://hvg.hu/gazdasag/20230621_Nem_Alaptorvenyellenes_a_koncesszios_hulladektorveny | https://web.archive.org/web/20230630081013/https://hvg.hu/gazdasag/20230621_Nem_Alaptorvenyellenes_a_koncesszios_hulladektorveny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-alaptorveny-ellenes-a-koncesszios-hulladektorveny | HVG | hungarian-news | 2023-06-21 19:23:00 | [] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,587 | Miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után? | A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi. | A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Nem sokkal a 2012 nyarán levezényelt, gazdasági témájú, ezért gazdaságvédelminek nevezett nemzeti konzultáció után tíz pontból álló intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012 szeptemberi, a nyilvánosság előtt eddig nem ismert kormányhatározatban. A pontok nagy része ebben is gazdasági jellegű volt, de ezekről nem kérdezték meg az embereket.
A sorozatszáma alapján úgynevezett „kétezres” határozatok közé tartozó, 2007/2012-es számú döntés nem titkos, de keletkezésétől számított 10 évig nem is volt nyilvános. Most a hvg.hu is csak azért láthatta, mert miután első fokon pert nyertünk a bíróságon hasonló kormányhatározatok kiadása ügyében, közérdekű adatigénylésünkre a 10 éves korlát lejárta után más hasonló, akkori határozatok mellett ebbe is betekintést biztosítottak. (A többi, a nyilvánosság elől eddig szintén elzárt dokumentumról további cikkekben számolunk majd be.)
Kormányhatározatok fajtái
Különbséget kell tenni a nyilvános és a nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak – ebből tavaly 111, 2021-ben pedig 165 darab volt.
A hvg.hu által most megismert, „kétezres” kategóriába tartozó kormányhatározat alapján bő 10 évvel ezelőtt tervezett, vizsgált vagy elhatározott kormányzati intézkedések legtöbbje nem valósult meg, ám van köztük olyan, amelyik igen. Vannak olyanok is, amelyek későbbi döntések mintájául, alapjául szolgálhattak, ezek hatásai a közelmúlt intézkedéseiből lehetnek ismerősek.
A kormányrendelet szerinti egyik legérdekesebb feladatszabás az volt, hogy Orbán arra utasította az akkor még nemzetgazdasági miniszterként dolgozó Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését. Emlékezetes: a szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint két évvel később hasonlóban gondolkodhattak a jómódú magánembereknél is.
Végül ebben a formában nem valósult meg a vagyonos réteg új adója, de a „Fizessenek a gazdagok!” jelszónak amúgy évszázados története volt eddigre, főként a baloldalon:
Már a francia forradalom előtt is volt erre törekvés: a rendi kiváltságok felszámolásával mentették volna meg a csődtől a királyságot, ám a próbálkozás elvetélt, a jelszót viszont átvette a forradalom.
Magyarországra Kun Béla hozta el Moszkvából a politikai szlogent, de mivel a Tanácsköztársaság rövid úton államosította a magántőkét, a gazdagoknak már nem lett volna miből fizetniük.
A kommunista mozgalomban aztán újjáéledt a jelszó, amit aztán Rákosi Mátyás tett kampánnyá – az 1947-es angyalföldi beszédéből kiadott füzet címe is ez: „Fizessenek a gazdagok”.
A rendszerváltás után kispártok is próbálkoztak ezzel, 2011-ben pedig a Gyurcsány Ferenc vezette DK dobta be, hogy adóztassák meg a 100 milliónál értékesebb magánvagyonokat, és a szlogent felmelegítették 2017-ben is.
Szintén 2017-ben Botka László, az MSZP – néhány hónapig – miniszterelnök-jelöltje is javasolta az adórendszer módosítását ezzel a felkiáltással az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Az utóbbi időben Jámbor András és a Szikra Mozgalom használja ezt a szlogent, a kaszinók előtt és a végrehajtói karnál bemutatott akció után a Félix nevű NER-luxusétteremnél is tüntetve.
Ha „válságadót” nem is vezettek be a vagyonosoknál, a luxuscikkekre, például a nagy értékű autókra, ékszerekre kivetendő, 30-35 százalékos „luxusáfa” ötletét már 2011-ben felvetette Matolcsy, majd 2013-ban Orbán is, de végül ebből sem lett semmi. Hasonlót végül Karácsony Gergely választási ígéretének megfelelően, „Tiborcz-adóként” a főváros vezetett be a nagy értékű ingatlanokra kivetett építményadóként az egyetlen olyan területen, amely a fővároshoz tartozik, nem pedig valamelyik kerülethez – a Margitszigeten.
Ebben a szóban forgó 2012-es kormányhatározatban merült fel az is, hogy „a profitkivitel helyett foglalkozásbővítő beruházást végrehajtó vállalkozások” kapjanak a különadók alól mentesítést a beruházás mértékéig. Ez tehát adókedvezményt jelentett volna, ha megvalósul. Hasonlóan ahhoz, amit a minap jelentett be Gulyás Gergely miniszter: eszerint a gyógyszergyártók- és fogalmazók a 40%-ra felemelt extraprofitadójuk felét leírhatják, ha a pénzt kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra fordítják.
A 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatok között volt az is, hogy a nemzetgazdasági miniszter vizsgálja meg, megvalósítható-e „a gyakori elbocsátásokat végrehajtó vállalkozásokra kivethető eljárási illeték bevezetése”. Ilyen büntetőadó végül nem lett.
A hvg.hu által megismert kormányhatározat szerint a kabinet akkoriban komolyan fontolgatta „a gépjármű-kereskedelem és ágazat vonatkozásában az állami kontroll erősítésének és kibővítésének lehetőségeit” is. Ezt is Matolcsy kapta feladatként. Ez sokakat a Kádár-korszak egyik legendás szocialista állami cégére, a Merkur autókereskedelmi vállalatra emlékeztethet.
Ha a gépjármű-kereskedelem „államosítása” el is maradt, más területeken meglépte vagy tervezi az állami kontroll alá vételt a kormány. A lista hosszú: koncesszióba kiszervezett állami monopóliummá vált a hulladékgazdálkodás, így működnek már a meddőségi centrumok is, felvásárolta az állam a Nemzeti Sportot és a honvédelmi miniszter repülőgépgyártó-cégét is, így tettek a Vodafone-nal, és ezt tervezik a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal is. Sőt, felmerült, hogy a dohányboltok mintájára nemzeti Tüzép- és faiskola-hálózatot hoznak létre.
Felvetette a kormányfő „az átlagos bruttó kereset alatti munkavállalók közterheinek csökkentését” is. Volt mit ellensúlyozni: a minimálbér 2010 előtti adómentességét például az egykulcsos adóval éppen a Fidesz szüntette meg. Arra legalább később törekedtek, hogy csökkentsék a munkajövedelmek adóterhelését, illetve részint az adórendszeren keresztül „adjanak vissza” célzottan – családi adókedvezmény, anyák, fiatalok szja-mentessége –, ám ezzel együtt a fogyasztást, forgalmat terhelő adók nőttek a Fidesz-kormányok alatt.
A kormányhatározat javaslatot tett
a fejlesztéspolitikai szakterületen az uniós források felhasználása során az egész támogatási-megvalósítási folyamatban a döntéshozók (irányító hatóságok és közreműködő szervezetek) személyes felelősségének és számonkérhetőségének megteremtésére”
is. Ez sem valósult meg ebben a formában, de hasonló irányú lépésnek mondható, hogy a jogállamisági aggályok és korrupciós veszélyek miatt visszatartott EU-s pénzek megszerzése érdekében tavaly létrehozták az Integritás Hatóságot.
A kormányhatározat szerint az egészségügyért felelős miniszternek is jutott feladat Orbán 10 évvel ezelőtti feladatszabása alapján. Például az, hogy „a társadalmi felzárkózást segítő oktatás és roma integráció elősegítése érdekében" meg kell vizsgálnia „az orvosi, egészségügyi és szociális dolgozói képzés területén a romológia oktatás bevezetését".
Szintén egészségügyi témát érintett a kormányhatározat azon pontja, amely 150 ezer fő egészségügyi szűrési vizsgálatát irányozta elő – a különböző szűrővizsgálatokra egyébként a kormányzat láthatóan jelenleg is igyekszik figyelmet fordítani.
A vidékfejlesztési miniszternek „a gabonagazdaság nemzeti értékesítési rendszerének megújítása, átalakítása, továbbá az Első Magyar Szövetkezeti Gabona Kereskedőház megalakítása” érdekében javasolt lépéseket a határozat.
Úgy csökkentek az adók Magyarországon, hogy nőttek
A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években - legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg.
A 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatlistáról lényegében egy pont valósult meg, köztük rögtön az első: ez felhívta a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének megvalósítását. A kormányfő által előző évben lebohócozott, tüntető rendvédelmisek életpályamodellje 2015-ben lépett életbe. Bár a tanárokat nem említi ez a határozat, ők is kaptak életpályamodellt, ráadásul már 2013-ban, és most éppen újabb pedagógus-életpályamodell készül, amit heves viták, tüntetések kísérnek. | https://hvg.hu/itthon/20230623_ketezres_kormanyhatarozat_orban_kormany_buntetoado_vagyonado | https://web.archive.org/web/20230714191353/https://hvg.hu/itthon/20230623_ketezres_kormanyhatarozat_orban_kormany_buntetoado_vagyonado | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miket-tervezett-titokban-orban-nem-sokkal-a-ner-indulasa-utan | HVG | hungarian-news | 2023-06-23 11:30:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Matolcsy György",
"Orbán Viktor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Integritás Hatóság",
"Nemzeti Sport (újság)",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"energia",
"oktatás",
"média",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"távközlés / telekommunikáció",
"bíróság",
"repülőtér / légügy",
"adó",
"bankok - pénzintézetek",
"dohányipar",
"kereskedelem",
"jármű / gépgyártás",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"államosítás",
"adatigénylés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
57,588 | Utólag tisztázzák: elég, ha a hulladékgyűjtő koncessziós Mol-cég alvállalkozóinak van engedélyük | Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a 35 éves koncessziót elnyerő Mol-cég segítségére sietett. | Július 1-től az állam helyett egy koncessziós magánvállalat, a Mol hulladékgazdálkodási vállalata, a Mohu Mol Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Ez veszi át, gyűjti, szállítja és előkezeli majd a lakosságtól, intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó, nagyjából évi 5 millió tonna hulladékot.
Csakhogy időközben felmerült: a hulladéktörvény szerint ha a koncesszió jogosultja 2022. december 31-ig nem tudja felmutatni az összes engedélyt, illetve nem rendelkezik az országos hulladékrendszer működtetéséhez szükséges kapacitásokkal, a koncessziós szerződés semmis. Márpedig nem tudta felmutatni. A 24.hu kérdésére azonban a Mol azt válaszolta, hogy a szükséges engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen elvégző alvállalkozóknak kell rendelkezniük. Vagyis a Molnak és a Mohunak nem kellett saját engedély ahhoz, hogy a 35 évre szóló hulladékkoncessziót elvigyék.
Lehet, hogy a bizonytalanságot a kormányban is érezték, mert „a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról” szóló törvényjavaslathoz a törvényalkotási bizottság módosító indítványt készített. Eszerint a törvényi követelmények a koncessziós társaság esetében „akkor is teljesülnek, ha az – a kapacitást biztosító megállapodások megkötésére, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettsége körében – a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, a kapacitást biztosító koncesszori alvállalkozóval, illetve a kapacitással rendelkező más gazdálkodó szervezettel megállapodott legalább a kapacitások rendelkezésre bocsátásáról vagy lekötéséről.”
Az indoklás szerint ezzel egyértelműsítik az eredeti jogalkotói szándékot: a koncessziós társaság az átmeneti (felkészülési) időszakban az engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettségét alvállalkozók és más gazdálkodó szervezetek bevonásával is teljesítheti, ami „mind időben, mind ráfordítás oldalról észszerűsíti a koncessziós tevékenység koncessziós társaság, illetve a tevékenység végzésébe bevont más harmadik személyek általi ellátását”. | https://hvg.hu/gazdasag/20230608_Utolag_tisztazzak_eleg_ha_a_hulladekgyujto_koncesszios_Molceg_alvallalkozoinak_van_engedelyuk | https://web.archive.org/web/20231220122209/https://hvg.hu/gazdasag/20230608_Utolag_tisztazzak_eleg_ha_a_hulladekgyujto_koncesszios_Molceg_alvallalkozoinak_van_engedelyuk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utolag-tisztazzak-eleg-ha-a-hulladekgyujto-koncesszios-mol-ceg-alvallalkozoinak-van-engedelyuk | HVG | hungarian-news | 2023-06-08 15:49:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"adó",
"klientúra",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,589 | Gigaüzletet ütött nyélbe a 4iG | A 4iG csoport stratégiájának megfelelően leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. megállapodást kötött a DIGI mobil infrastruktúráját tulajdonló MIS Omega Mobilhálózat Kft. értékesítésére. A többek között kétezerötszáz tornyot, aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, valamint az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt tulajdonló társaságot a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt. vásárolja meg. A tranzakció értéke 68 milliárd forint. A mobiltelekommunikációs infrastruktúrát rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem fogják használni. | A 4iG csoport távközlési portfólióját tulajdonló Antenna Hungária Zrt. adás-vételi megállapodást kötött a Pro-M Zrt.-vel a DIGI Magyarország mobilinfrastruktúrájának értékesítéséről – tette közzé a Budapest Értéktőzsde oldalán a 4iG Nyrt. A DIGI Távközlési Kft.-ből idén májusban vált ki a MIS Omega Mobilhálózat Kft.. A cég a a toronyhálózat mellett a saját és bérelt telephelyek, illetve ezek teljes infrastruktúrájának, valamint a 4G szolgáltatást biztosító aktív és passzív rádióhálózati eszközök, illetve átjátszó állomásokból álló mobilhálózati infrastruktúra, továbbá az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jog, illetve rádióengedély tulajdonosa.
A DIGI mobilhálózati eszközeinek értékesítésére a 4iG több potenciális vevővel is tárgyalást folytatott, amelyek közül a Pro-M Zrt. ajánlatát fogadta el. Az összesen 68 milliárd forint értékű tranzakció ellenértéke a vételár mellett tartalmazza a Pro-M Zrt. által igényelt egy éves üzemeltetési, továbbá a toronyinfrastruktúrához tartozó új core-hálózat kiépítésének költségeit is. A vevő a tranzakció részeként a vételárat 2024. július 31.-ig három részletben fizeti meg.
A 4iG távközlési üzletágát érintő integrációs stratégia egyik sarokpontja a vállalatcsoport társaságaiban meglévő infrastruktúra racionalizálása, illetve monetizálása. Ennek érdekében a 4iG csoport jelenleg is vizsgálja magyarországi vezetékes, valamint a nyugat-balkáni passzív mobil infrastruktúrával kapcsolatos összevonási és kiszervezési lehetőségeket a telekommunikációs üzleti folyamatainak átalakítása, a jövedelmezőség javítása, illetve tőkebevonási lehetőségek céljából.
A magyar állam tulajdonában lévő és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalataként működő Pro-M, a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója. A vállalat a szélessávú mobiladatátviteli infrastruktúra megvásárlásával hatékonyan hajthatja végre a stratégiáját, és a tranzakcióval a Pro-M hosszú évekkel lerövidíti a szélessávú mobil- és hangadatszolgáltatást biztosító PPDR rendszer fejlesztési időszakát. Az új készenléti hálózat alkalmas a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem saját készenléti rádiófrekvenciás hálózatának megvalósítására. Az infrastruktúra és a hálózat segítségével a Pro-M Zrt. a gáz-, áram- és vízszolgáltató vállalatoknak nyújtott zártláncú, szegmentált kommunikációs hálózat szolgáltatásai is kibővülnek. Az akvizícióval javul a már meglévő infrastruktúra lefedettsége és rendelkezésre állása, amely mellett a kommunikáció is biztonságosabbá válik. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/4ig-antenna-hungaria-mobil-infrastruktura.html | https://web.archive.org/web/20230708121255/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/4ig-antenna-hungaria-mobil-infrastruktura.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gigauzletet-utott-nyelbe-a-4ig | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-30 09:26:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Honvédség",
"NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt."
] | [] | [
"közmű",
"engedély",
"távközlés / telekommunikáció",
"katasztrófavédelem"
] | [] |
57,590 | Mészáros Lőrinc gyerekeitől is kapott pénzt a Fradi | Nem kevés dotációt adtak egyik cégükön keresztül a Ferencvárosi Torna Clubnak, amit az egyesület az utolsó fillérig el is költött. | Nemcsak az elsőosztályú fociklubot működtető gazdasági társaság gazdálkodik rengeteg pénzből, de a több szakágat összefogó sportegyesület is. A Ferencvárosi Torna Clubnál igazán nem lehet panasz a 2022-es évre, hiszen az éves beszámoló szerint összesen 21,8 milliárd forint bevételből gazdálkodhatott, miközben az előző évben ennek töredéke állt rendelkezésre, 8,7 milliárd forint.
Ám hiába a busás bevétel, a kiadások is hasonló mértékben ugrottak meg: összesen 21,6 milliárd forintba került a sportegyesület működtetése. Így végeredményben (a pénzügyi műveleteken elért eredmény és a fizetendő adó elszámolása után) 7 millió forintos veszteséget kellett elkönyvelni a tavalyi év végén a beszámoló szerint.
Az alapinformációk után térjünk rá a dokumentum legérdekesebb részére, a sportegyesület bevételeire.
A 21,8 milliárd forintnak több mint a fele, 14,6 milliárd forint támogatásként érkezett a kasszába, ebből 13,9 milliárd forint a központi költségvetésből származott, vagyis közpénznek nevezhető.
Részben a sportért felelős tárcától, a Honvédelmi Minisztériumtól, részben pedig az egyes sportági szakszövetségektől is érkezik nem kevés pénz az egyesülethez. A Honvédelmi Minisztérium csak a tavalyi évre összesen 4,9 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, ebből 1,2 milliárd a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és üzemeltetésének támogatása címen, 3,7 milliárd forint a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és üzemeltetésének további egyszeri támogatása címen. Emellett műhelytámogatás és különféle sportprogramok is célját képezték a támogatásoknak.
Bár jelentős nagyságú támogatás áll a Fradi rendelkezésére, ezek vagy több évig felhasználható pénzösszegek, vagy pedig valamilyen oknál fogva nem költik el az adott évben a teljes összeget. Így cikkünkben a rendelkezésre álló támogatások helyett inkább a tárgyévben felhasznált összegekre fókuszálunk.
Összesítésünk szerint tavaly kicsivel több mint 4 milliárd forintnyi támogatást használt fel a zöld-fehér egyesület, melyből
közel 3,8 milliárd forint az államkasszából származik,
634,4 millió forint más gazdálkodóktól,
10,8 millió forint pedig nemzetközi forrásból.
A központi költségvetésből érkező támogatásra sok további szót nem fecsérelnénk, hiszen nemcsak a megítélt, de a tárgyévben felhasznált összeg is a honvédelmi tárcától érkezett, kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartása címén ment el a legtöbb pénz, kicsivel több mint 1,5 milliárd forint.
Nézzük is, melyek azok a magáncégek, amelyek úgy döntöttek tavaly, hogy némi - olykor nem is annyira kevés - pénzzel megtámogatják az egyik legnagyobb múltú hazai sportegyesületet. Összesen hét társaság szerepel ezen a listán, amelyek összesen 643,2 millió forint támogatást adtak tavaly, igaz, ebből néhány milliót nem használtak fel; az elköltött összeg 634,4 millió forint. A listán egy teljesen új szereplő is feltűnik, mégpedig a legnagyobb összegű támogatással, amit cég adott.
A Fejér Tervező és Mérnöki Kft. 220 millió forint támogatást nyújtott a Fradinak. Ez a cég Mészáros Lőrinc gyerekeinek közvetett tulajdonában áll a zászlóshajó cégükön, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-n keresztül.
200-200 millió forint támogatást adott a közvetve a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában lévő Hexum Tartálypark Zrt. és a Hexum Földgáz Zrt. Ők rendszeres támogatóknak is tekinthetők, hiszen 2022-ben sorban már a második éve jelennek meg a támogatói listán. És az összegben sincs változás: 2021-ben is 200-200 milliót adott külön-külön a két zrt. Ugyanez mondható el az MKB Bankról is - csak más összeggel: a bank 2021-ben 2 millió, 2022-ben pedig már 20 millió forinttal segítette a sportegyesületet (ebből az összegből csak 11,2 milliót használtak fel). 2021 után újra támogató volt a Mobil Force Kft., szintén 1,8 millió forinttal, és az Innoprofit Kft. egy szerény 160 ezer forinttal.
Nemcsak Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége az egyetlen új szereplő ezen a listán, hiszen a Szentkirályi Magyarország Kft. is 1,27 millió forinttal támogatta tavaly a Fradit.
Nemzetközi forrásból az egyesület öt célra kapott pénzt még a korábbi években, de azokat még tavaly is felhasználhatta. Ennek megfelelően összesen 10,8 millió forintot fordítottak olyan célokra, mint a sétafoci liga, a Fradi SuLiga, iskolai egészségprogram és környezeti fenntarthatóság. | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-gyerekeitol-is-kapott-penzt-a-fradi.html | https://web.archive.org/web/20231011213401/https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-gyerekeitol-is-kapott-penzt-a-fradi.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-gyerekeitol-is-kapott-penzt-a-fradi | mfor.hu | hungarian-news | 2023-06-30 09:50:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Ferencvárosi Torna Club",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,591 | Lázár Jánoson keresi az ellopott aligai Balaton-partot az MSZP | Feltételezhető, hogy Aligán egy kikötő-fejlesztési beruházás következtében köztulajdon tűnt el, amivel felbecsülhetetlen értékű kár érte a magyar államot – mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. Gurmai Zita közölte, hogy ezért írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek. | Feltételezhető, hogy Aligán egy kikötő-fejlesztési beruházás következtében köztulajdon tűnt el, amivel felbecsülhetetlen értékű kár érte a magyar államot – mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. Gurmai Zita közölte, hogy ezért írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek.
Az ellenzéki politikus kérdéseivel arra keresi a választ, hogy
valóban megszűnt-e az állami tulajdonban álló kikötő és móló Balatonaligán,
hogyan változhatott át a közvagyon magánvagyonná,
és miért nem állami beruházásban valósult meg a kikötőfejlesztés.
Arra hivatkozott: tudomásukra jutott, hogy az Aliga Liget kikötő létesítésére vonatkozóan az illetékes szakhatóság helyt adott a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. kérelmének. A hatóság a kikötő építésének engedélyezési eljárásában megállapította, hogy a különböző helyrajzi számokon lévő ingatlanok tulajdonosa a magyar állam.
A létesítési engedély birtokában az Aliga Liget területén az egyébként közterületként és parti sétányként is működő kikötőt elbontották, és helyére egy másik, kevesebb és kisebb hajók fogadására alkalmas kikötőt létesítettek, és azt a bejáratnál kerítéssel lezárták – mondta Gurmai Zita. Hozzátette, a fejlesztő az egyik mólót megnyitotta ugyan, de mivel az nem közterület, így a helyiek tartanak attól, hogy a cég a létesítményt bármikor lezárhatja.
A frakcióvezető-helyettes kiemelte, egy vízjogi üzemeltetési engedély kiadásával kapcsolatosan derült ki, hogy a vízi létesítmények már az engedélyes tulajdonát képezik: a korábban állami tulajdonban álló kikötő és móló helyén új vízi létesítmények épültek, ezek azonban már nem közösségi, hanem magántulajdonban vannak.
Az ellenzéki képviselő szerint ezért feltételezhető, hogy a Turisztikai Alap támogatásával megvalósult beruházás következtében köztulajdon tűnt el. Ráadásul a fejlesztő a kikötő bérbeadásából évente több mint 400 millió forint bevételre tesz szert, amelynek köszönhetően a beruházás saját forrásból álló költsége két éven belül megtérül – hívta fel a figyelmet Gurmai Zita, aki mindezek alapján fordult Lázár Jánoshoz írásbeli kérdéseivel. (MTI) | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/02/lazar-janoson-keresi-az-ellopott-aligai-balaton-partot-az-mszp/ | https://web.archive.org/web/20230805142647/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/02/lazar-janoson-keresi-az-ellopott-aligai-balaton-partot-az-mszp/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janoson-keresi-az-ellopott-aligai-balaton-partot-az-mszp | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-02 00:00:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"idegenforgalom",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,592 | Ezzel magyarázta Orbán Ráhel a tokaji szőlővásárlást | Orbán Ráhel 94 hektárnyi földbirtokot vásárolt meg a tokaji borvidéken 600 millió forintért. Az egyik eladót és a vevőt, a miniszterelnök 2021 óta földművesként bejegyzett lányát is megkérdeztük az ügyletről. Bár azt egyelőre mindenki titkolja, hogy a helyben gazdálkodók közül kívánt-e élni bárki az elővásárlási jogával, vagyis létrejött-e az üzlet, az adásvétel körülményeiből ez látszik valószínűnek. A földek annak a Patrícius borgazdaságnak a szomszédságában vannak, amely már Tiborcz István érdekeltsége. | Lejárt a határidő a tokaj-hegyaljai gazdák számára, hogy ha akarják, elővásárlóként megakadályozzák Orbán Ráhel földvásárlását, amelynek révén a miniszterelnök lánya a borvidék egyik legnagyobb földbirtokosává válhat. Megkerestünk több érintett önkormányzatot, ahol ki kellett függeszteni az adásvételi szerződéseket, hogy jelentkezett-e elővásárlási jogosult a földekre, de csak a tokaji önkormányzattól kaptunk választ, ahonnan az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre hivatkozva azt közölték, erről nem áll módjukban információt adni. E kérdésünkre a reménybeli vevőtől, azaz Orbán Ráheltől sem kaptunk választ, noha nem sokkal korábban érdeklődésünkre kifejtette, hogy mit tervez a földekkel.
Néhány nappal a határidő lejárta előtt, amikor a környéken jártunk, az egyik önkormányzatnál elárulták, hogy náluk addig senki sem élt az elővásárlási jogával. Amennyiben a határidő lejártáig sem jelentkezett senki, akkor – mint arról elsőként az Átlátszó beszámolt –
Orbán Ráhel két adásvételi szerződéssel összesen 94 hektárnyi földbirtok tulajdonjogát szerzi meg a tokaji borvidék területén, és ezért mindösszesen 600 millió forintot kell fizetnie.
A miniszterelnök legidősebb lányát 2021-ben földművesként vette nyilvántartásba a Fejér megyei agrárkamara, ezáltal lett jogosult termőföld vásárlására, ám budapesti lakhelye miatt a tokaj-hegyaljai és az érintett települések húsz kilométeres körzetében élő gazdák megelőzik őt az elővásárlási rangsorban a földtörvény alapján.
Az adásvételi szerződésekben viszont megnehezítették, hogy bárki belépjen a helyére, mivel szűk határidőt szabtak a vételár kifizetésére: Orbán Ráhel azt vállalta, hogy a szerződés aláírását követő három banki napon belül átutalja a vételárat. Aki elővásárlóként belépne az üzletbe, annak a vételi szándék bejelentését követően ugyanennyi ideje lenne erre. Vagyis akinek nem áll rendelkezésre lényegében azonnal a szükséges összeg, az nem rúghat labdába. Ezt még úgy is nehéz megugrani, hogy a hat településen (Tokaj, Mád, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Sárazsadány és Tolcsva) a két szerződésben szereplő 142 ingatlant tömbösítették, 28 darabra csoportosították, így az egyes elemekért nem kell százmilliókat fizetni.
– Ki merne vele szembeszállni? – tette fel a költői kérdést Bíró László, a tarcali birtokára visszavonult egykori jobbikos megyei képviselő, aki 2020-ban az időközi országgyűlési választáson ellenzéki jelöltként indult, és szoros versenyben alulmaradt fideszes ellenfelével, Koncz Zsófiával szemben.
– Emlékszem rá, amikor idekerült a Mészáros Lőrinc-féle csapat 2017-ben, és megvásárolták Tarcalon az Andrássy-kúriát. Mindenki vigyázzba állt, hogy mi lesz a földterületével, mikor akarják megvenni, mikor jön a táskás ember. Ettől féltek a gazdálkodók, erről beszéltünk egymás között, hogy mi lesz, ha elkezd itt gazdálkodni Mészáros Lőrinc. Mi lesz akkor, ha elkezdik felvásárolni a gazdálkodóktól a földeket? Ettől félnek Orbán Ráhel esetében is, hogy most beteszi a lábát, és folyamatos lesz a terjeszkedés, nem lesz, ami kontrollálja, nem lesz, ami megállítsa – mondta Bíró László, aki szerint Hegyalján egyébként sem kapkodnak a földek után a szőlőtermelők, mert olyan alacsonyak a felvásárlási árak, a költségek pedig annyira megemelkedtek, hogy már veszteséget termel a hegyaljai gazda.
– A mostani szőlőfelvásárlási árak nem érik el a 22 évvel ezelőttit: 2001-ben 130 forintot kaptak a gazdák a 18–22 cukorszázalékos szőlő kilogrammjáért, tavaly 110 forintot. Ráadásul az egyetlen olyan szőlőterület, ahol a hozamkorlátozás működik, az a tokaj-hegyaljai. Ez azt jelenti, hogy megadják, hány kilogramm szőlőt adhatsz le egy négyzetméterről. Mi nem csinálhatjuk meg, mint más szőlővidékeken, hogy két-háromszáz mázsa szőlőket leadnak hektáronként, 80–90 mázsát vesznek át nálunk – mondta el a tarcali gazda, aki szerint egy hektár megművelésének költsége a metszéstől a szüretig már nem jön ki egy millió forintból, ha rendesen csinálja az ember.
Miért érheti meg Orbán Ráheléknek mégis a szőlővásárlás? Bíró László szerint ők más ligában játszanak.
– Desztinációkban gondolkoznak, amiknek minden területét uralni akarják. Nemcsak a turizmust, hanem a bort, a szőlőt, a feldolgozóüzemeket, a pincészeteket és persze a szállodaipart is. Komplett szolgáltatási rendszert tudnak kínálni. Ők fogják irányítani Tokaj-Hegyalját, és övék lesz minden – vetített előre.
Megkerestük Orbán Ráhelt is, hogy megtudjuk, milyen megfontolásból vásárolna 94 hektárnyi birtokot Tokaj környékén. A következő választ kaptuk:
A BDPST Group – mely cégcsoport egyik vezető tisztségviselője Orbán Ráhel – a közelmúltban megvásárolta a Patrícius Borházat, mely akvizíció kapcsán szinergiák jöhetnek létre mind a szőlőtermelés, mind a szálláshely gasztronómiai kínálatának szélesítése, mind a borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése terén a Tokaji borvidéken.
A Patrícius borgazdaság szomszédságában elterülő földeket tulajdonosa értékesíteni kívánja, amelyekre magánszemélyként az eladó felé Orbán Ráhel jelezte vételi szándékát. Mivel a földterületre elővásárlási joggal rendelkeznek más személyek/vállalkozások is, az adásvétel csak akkor jöhet létre, ha a kedvezményezett feleknek nincs vételi szándéka.
Amennyiben Orbán Ráhel szerez tulajdont, úgy az említett földterületeken a jövőben is magas szakmai színvonalú szőlőtermelés folyik tovább. Mivel a Patrícius Borház Zrt. borai kizárólag az oltalom alatt álló régióban megtermelt és felvásárolt, a borvidéki szabályozásban előírt feltételeknek mindenben eleget tevő szőlő alapanyagból készülnek, a földvásárlás eme minőségi és szakmai követelmények megtartását szolgálhatja a jövőben.
Mivel a felelet is utal arra, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők bezavarhatnak az adásvételbe, a határidő lejárta után rákérdeztünk arra, tudomása szerint jelezte-e bárki az elővásárlási szándékát, de erre már nem válaszolt a miniszterelnök lánya. Vagyis nem tudhatjuk biztosan, hogy a kinézett birtok egésze hozzá kerül-e.
Ami az eladókat illeti, mindketten köthetők az Orbán családhoz:
34 hektárnyi földet Sárazsadányban és Tolcsván Kántor Andreától vásárolt meg Orbán Ráhel. Ő volt az ügyvezetője a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek, amikor Orbán Ráhel édesanyja, Lévai Anikó tag volt a cégben. Az Átlátszó szerint a szőlők egy része korábban Lévai tulajdonában volt, ő 2009-ben adta el azokat Kékessy Dezső volt párizsi nagykövetnek, aki tavaly továbbadta Kántornak. (Kékessy Dezső idén áprilisban elhunyt.)
60 hektárnyi földet pedig a Tokaji Hegyközség elnökétől, Molnár Pétertől vásárolt a miniszterelnök lánya Tokaj és Mád környékén. Molnár szintén benne volt a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. vezetésében, először a felügyelőbizottságban, később (amikor Orbán Viktor felesége már kiszállt a cégből) ügyvezetőként. A cég az év elején beolvadt a Patrícius Borház Zrt.-be, amely a BDPST Group révén immáron Orbán Ráhel férje, Tiborcz István érdekeltsége. Molnár a Patrícius Borház birtokigazgatójaként így lényegében Tiborczék alkalmazottja.
Az elismert szakembernek számító Molnár Péter a következőképpen magyarázta a 24.hu-nak a földeladást (és Orbán Ráhelhez hasonlóan válaszának változtatás nélküli közlését kérte):
– A földterület eladásának szándéka annak okán fogalmazódott meg, hogy a mintegy 60 hektáros területen a jövőben is a legmagasabb szintű szőlőtermesztés folyhasson, megfelelő anyagi és szakmai erőforrás igénybevételével. Az értékesítés azt a célt szolgálja, hogy a tokaji borvidék mind a gazdálkodási, mind a turisztikai szegmensben tovább erősödhessen. A Patricius Borház Zrt., amely társaságot nemrégiben a BDPST Group megvásárolta, csak a borvidéken megtermelt szigorú, minőségi, szakmai és jogszabályi feltételeknek megfelelő szőlő termésből állítja elő borait. Úgy gondolom, hogy a földterület eladásával a munka ezen feltételei biztosítottak maradnak a jövőben is, a kiváló minőségű bor előállításához a jövőben is rendelkezésre áll majd az itt termesztett szőlő alapanyag. | https://24.hu/kozelet/2023/07/03/orban-rahel-tokaj-hegyalja-szolo-vasarlas-birtok-patricius/ | https://web.archive.org/web/20230805142700/https://24.hu/kozelet/2023/07/03/orban-rahel-tokaj-hegyalja-szolo-vasarlas-birtok-patricius/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezzel-magyarazta-orban-rahel-a-tokaji-szolovasarlast | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-03 00:00:00 | [
"Kántor Andrea",
"Kékessy Dezső",
"Lévai Anikó",
"Molnár Péter",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Patricius Borház Zrt.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tokaj"
] | [
"szőlő - borászat",
"klientúra"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
57,593 | Közel 7 milliárd forintért építtet 40 szobás wellnesshotelt Nyíradonyban a Tasó Lászlóhoz köthető egyesület | Január 17-én a debreceni önkormányzati hírportál, a Dehir.hu írta meg, hogy a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület eredményt hirdetett a Nyíradonyban általuk építtetendő negyvenszobás, háromcsillagos, különböző wellness-szolgáltatásokkal ellátott szálloda és gasztrofalu kapcsán kiírt európai uniós közbeszerzésen. A közbeszerzés elnevezése „Látogatóközpont fejlesztése Nyíradonyban”. | Január 17-én a debreceni önkormányzati hírportál, a Dehir.hu írta meg, hogy a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület eredményt hirdetett a Nyíradonyban általuk építtetendő negyvenszobás, háromcsillagos, különböző wellness-szolgáltatásokkal ellátott szálloda és gasztrofalu kapcsán kiírt európai uniós közbeszerzésen. A közbeszerzés elnevezése „Látogatóközpont fejlesztése Nyíradonyban”.
A wellnesshotel közbeszerzési dokumentációiból kiderül, hogy négy cég is tett ajánlatot, amelyek közül a K-TRANS 21 Kft.-ét fogadták el. A főtevékenységként közúti áruszállítással foglalkozó cég nettó 5,41 milliárd, tehát bruttó 6,87 milliárd forintért vállalta a beruházást.
Miből telik erre?
A Gúth-Kelet Egyesület a legutóbbi, 2020-as pénzügyi beszámolója szerint -141 millió forintos adózott eredménnyel zárta a tavaly előtti évet. Hogy miből van mégis közel 7 milliárd forintja arra, hogy 40 szobás hotelt építtessen a 7700 lakosú Nyíradonyban? A közbeszerzési információkból az látszik, hogy az egyesület a beruházást legalább részben valamilyen (nem uniós) támogatásból valósítja meg, amelyre az igényét legkésőbb tavaly november 30-ig kellett benyújtaniuk a forrást biztosító intézmény/szervezet felé. Tasó László (Fidesz), a választókerület egyéni országgyűlési képviselője, az egyesület egykori alapítója (hivatalosan már nem tagja) a projektről szóló 2021. február 17-i közösségi médiás bejegyzése alá írt kommentjében azt fejtegeti, hogy „a beruházás fizikai megvalósítása támogatás esetén legkorábban a III. negyedévben kezdődhet”.
Tasó 2021-ben a Cívishírnek a projekt finanszírozása kapcsán arról beszélt, hogy a Gúth-Keled Egyesület 150 millió forintos, „az állami támogatási rendszeren kívüli” támogatást kapott egy meg nem nevezett szervezettől.
Ez a szervezet a magyar állam tulajdonában álló, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) tartozó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., ahogy az a téglási önkormányzat honlapján található, a beruházással kapcsolatos február 17-i sajtótájékoztatóról készült beszámolóból kiderül.
A Tasó-családhoz került az állami pénz egy része? A képviselő szerint nem is közpénz
A Magyar Hang 2021 decemberében terjedelmes írást szentelt a beruházás területén történt ingatlanügyeknek. Ahogy a cikkben olvasható – gyaníthatóan részben a 150 millió forintos támogatásból – tavaly tavasszal a Gúth-Keled Egyesület Tasó László feleségének cégétől, a Trend-Four-T Kft.-től is vásárolt földeket. Tasó László a lap kérdésére, miszerint nem tartja-e visszásnak, hogy az egyesület által az MTÜ-től elnyert állami támogatás részben a Tasó-családnál landolt, úgy reagált, hogy ilyen nem történt, az egyesület elnökének tájékoztatása szerint ugyanis az MTÜ-támogatás nem állami forrás.
A Gúth-Keled Egyesület 2021-ben is kapott állami támogatásokat. A Válasz Online 2021. szeptemberben vizsgálta meg a Városi Civil Alap és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatainak győzteseit. Előbbi során a Gúth-Keled Egyesület 14,94 millió, utóbbiban 22,94 millió forint közpénzt kapott.
Habár az egykor többek között Tasó László által alapított egyesület jelentős támogatásokban részesült az elmúlt években, ezekből még nem látszik, honnan van közel 7 milliárd forintjuk a wellnesshotel beruházására. Az egyesület múltjából ítélve nem lenne meglepő, ha kiderülne: újabb állami forrásokról van szó. Az építkezés fedezetére vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Gúth-Keled Egyesületnek. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük. | https://www.debreciner.hu/cikk/7900_kozel_7_milliard_forintert_epittet_40_szobas_a_taso_a | https://web.archive.org/web/20221129002704/https://www.debreciner.hu/cikk/7900_kozel_7_milliard_forintert_epittet_40_szobas_a_taso_a | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-7-milliard-forintert-epittet-40-szobas-wellnesshotelt-nyiradonyban-a-taso-laszlohoz-kotheto-egyesulet | Debreciner | hungarian-news | 2022-01-18 09:53:00 | [
"Kres Tünde Tímea",
"Tasó László",
"Tasó Lászlóné"
] | [
"Gúth-Keled Egyesület",
"K-TRANS 21 Kft.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Trend-Four-T Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Nyíradony"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program",
"Városi Civil Alap"
] |
57,594 | Leállította Mészáros Lőrinc cége a Szeged–Röszke vasútvonal felújítását | A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal. | A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal.
Június 30-tól határozatlan időre felfüggesztette a V-Híd a Szeged–Röszke vasútvonal felújítási munkálatait – értesült a Szabad Európa. Mészáros Lőrinc cége kivitelező fővállalkozóként vesz részt a felújításban, információink szerint most minden alvállalkozójuknak levelet küldtek, amelyben azt írják: „A kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémák” miatt kell abbahagyni a munkát.
Az alvállalkozókat a levélben arra utasították, hogy tegyék meg július 3-án 24.00 óráig „a szükséges állagmegóvó, vagyonvédelmi, valamint balesetvédelmi és biztonságtechnikai intézkedéseket”, ezt követően információink szerint teljesen levonulnak a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: Kimaradt a vas a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásában.
Máshol is volt már gond
Ha a korábbi esetekhez hasonlóan a V-Híd intézkedése mögött a MÁV minőségi kifogásai állnának, akkor a munka felfüggesztése nyomásgyakorlás is lehet a vasúttársaság felé.
Mészáros Lőrinc vasúti beruházásaival már többször foglalkoztunk, Felcsút korábbi polgármesterének egy másik cége, az R-KORD Kft kivitelezésében zajló GSM-R nevű vasúti fejlesztés során is voltak komoly bírálatok a MÁV részéről a munka minőségét illetően. Ebben a beruházásban az alvállalkozók egy jelentős csoportját sem fizette ki rendben az R-KORD.
2021 októbere óta zajlik a Szeged–Röszke vasútvonal felújítása, a korszerűsítés után elvileg jelentősen csökkenne a menetidő, a mostani 60 helyett 80–120 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak majd a vonatok.
A felújítás része a Szeged–Szabadka vasút korszerűsítésének. Külön jelentősége, hogy ha elkészül az új Budapest–Belgrád vasút, egy esetleges vágányzár esetén a Szeged–Szabadka vonal lehet az alternatíva a közlekedés folytonosságának fenntartására.
Az ügyben kerestük a V-Hidat és a MÁV-ot is, válaszaikat közölni fogjuk. | https://www.szabadeuropa.hu/a/leallitotta-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-felujitasat/32486724.html | https://web.archive.org/web/20230922141806/https://www.szabadeuropa.hu/a/leallitotta-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-felujitasat/32486724.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leallitotta-meszaros-lorinc-cege-a-szegednroszke-vasutvonal-felujitasat | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-03 10:03:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MÁV",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Röszke",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
57,595 | Volt fideszes képviselővel íratott tanulmányt a debreceni akkugyár hatásairól Hajdúszoboszló önkormányzata | A településtől 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről íratott tanulmányt Hajdúszoboszló önkormányzata. A dokumentumot egy olyan cég készítette, amelynek egyik tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője Parragh Dénes, aki korábban fideszes politikus volt. A tanulmány szerint a fürdővárosra gyakorolt hatás értelmezhetetlen. A Párbeszéd vitatja a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tisztségét is betöltő szakértő függetlenségét, a polgármester szerint nincs probléma vele. | A településtől 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről íratott tanulmányt Hajdúszoboszló önkormányzata. A dokumentumot egy olyan cég készítette, amelynek egyik tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője Parragh Dénes, aki korábban fideszes politikus volt. A tanulmány szerint a fürdővárosra gyakorolt hatás értelmezhetetlen. A Párbeszéd vitatja a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tisztségét is betöltő szakértő függetlenségét, a polgármester szerint nincs probléma vele.
Hajdúszoboszló képviselő-testülete június 29-én tárgyalta azt a tanulmányt, amelyet azért rendelt meg az önkormányzat, hogy megismerjék, milyen hatást gyakorolhat a településre a Debrecen Déli Gazdasági Övezetében, a fürdővárostól légvonalban mindössze 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár. A testület egy januári határozatban már kimondta, hogy aggodalommal tekint a kínai óriásberuházásra.
Habár a tanulmányhoz kapcsolódó előterjesztés csak a 33. napirendi pontként szerepelt a testületi ülésen, Jónás Kálmán (független) önkormányzati képviselő kérdése nyomán rögtön az ülés elején, a tűzoltóság előző évi beszámolója kapcsán előkerült a téma. A képviselő arra volt kíváncsi, hogyan készül fel a katasztrófavédelem a debreceni ipari parkok fejlesztésére. Lakóczi Sándor hajdúszoboszlói tűzoltóparancsnok elmondta: a nagyobb gyárak létesítmény-tűzoltóságokat hoznak létre, ilyen lesz például a debreceni BMW-gyárban és az akkumulátorgyárban (nem nevezte meg, melyikben, de a CATL-ről korábban már közölték ezt a hatóságok). Mint mondta, a hivatásos tűzoltóság szakmai felügyeletet gyakorol az üzem saját tűzoltói fölött.
Már nem lehet tárgyszerű szakvéleményt írni a korábbi polgármester szerint
Sóvágó László volt polgármester, jelenleg az ellenzéki összefogás színeiben mandátumot szerző képviselő a tanulmány vitájában arról beszélt: nem kifejezetten a szakvéleményre, hanem az annak ürügyén kialakult helyzetre szavaz nemmel. A politikus szerint a jelenleg Magyarországon uralkodó légkörben nem lehet tárgyszerű szakvéleményt írni az akkumulátorgyárakról. Példaként felhozta, hogy Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) vezetőjét azt követően menesztette Pintér Sándor belügyminiszter, hogy szakvéleményt adott ki a CATL-beruházásról.
Jónás Kálmán elismerte, hogy egy komoly szakmai anyagot kapott a képviselő-testület, de nem tudja elfogadni az előterjesztést, ugyanis attól tart, hogy a gyárban nem fog teljesülni az elvárt üzembiztonság, ezzel pedig a szakértők szerinte nem tudtak számolni. „Ez egy végtelenül elhibázott döntés a kormányzat részéről. Magyarország mezőgazdasági ország. Még ezen a kis, csonka országos területen is harmincmillió embert tudnánk ellátni élelmiszerrel” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Gyermekeikért és unokáikért küzdenek az akkumulátorgyár ellen tiltakozó mikepércsi anyák
Szükség esetén további döntések
Czeglédi Gyula jelenlegi polgármester (független) hangsúlyozta: nekik a hajdúszoboszlói emberekkel, földekkel és vizekkel kell foglalkozniuk, ez a tanulmány pedig arról szól, mit kell tenniük a veszélyek felismeréséhez és szükség esetén a megfelelő védekezéshez. Hajdúszoboszlónak figyelnie kell a változásokat, szükség esetén további döntéseket kell hozniuk – mondta.
Kovács Gergely alpolgármester – aki a várost irányító, Fidesz-többségű koalíció tagja – úgy fogalmazott: ha az ő szavuk számítana, nem kérdés, hogyan szavaznának az akkumulátorgyárról. Kifejtette: reméli, hogy a CATL engedélyeiben foglaltak megfelelnek a valóságnak, vannak ugyanis aggodalmai ezzel kapcsolatban. „Tudjuk, az ázsiai cégeknél nem biztos, hogy mindig mindent kiterítenek elsőre” – magyarázta. Az alpolgármester szerint a hajdúszoboszlóiaknak fel kell készülniük arra, hogy akár egy újabb akkumulátorgyárat is építenek a közelükben. Szerinte ezt a felkészülést szolgálja a most elkészült anyag.
Saját monitoringrendszert dolgoznának ki
A tanulmány Czeglédi Gyula polgármester előterjesztése szerint megállapította, hogy a Hajdúszoboszlót érintő hatások nehezen értelmezhetők, részben a város kedvező földrajzi, részben a térség meteorológiai adottságai miatt.
A szakértők az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a képviselő-testületnek:
ajánlott monitoringrendszert kiépíteni az esetleges vízkészletcsökkenési trendek, valamint a talajvízszennyezés nyomon követése érdekében;
Hajdúszoboszlónak csatlakoznia kellene a Debrecenben működtetni tervezett monitoringrendszerhez;
érdemes rögzíteni a környezeti alapállapot felmérését az akkumulátorgyárak megépülése előtt, ezzel elkerülhetik a későbbi jogvitákat, ha olyan szennyezést tárnak fel, amely az üzemekből is származhat;
végezzenek speciális vízbázis-diagnosztikai vizsgálatokat, amelyek bizonyíthatják vagy cáfolhatják azt a felvetést, amely szerint a felszín alatti vizek intenzív debreceni kivétele befolyásolja a hajdúszoboszlói vízmű és a termálkutak üzemelését.
A előterjesztéseket is tartalmazó határozati javaslatot a várost vezető koalíció, valamint a Hajrá Hajdúszoboszló egyik képviselőjének szavazatával 8:1:3 arányban fogadták el. A Hajrá Hajdúszoboszló másik képviselője, valamint az ellenzéki összefogás színeiben mandátumot szerző Máté Lajos és a független Jónás Kálmán tartózkodott. Egyedül Sóvágó László, a település korábbi polgármestere szavazott nemmel.
Ehhez kapcsolódóan: Jól terhelhetők, szívesen túlóráznak – így ajánlják az ázsiai munkaerőt Debrecenben
Jó kormányzati kapcsolatok
Habár az ülésen megjelent a tanulmányt szerző Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. két szakértője, Parragh Dénes és Barna Sándor, hozzájuk a vita során egyetlen képviselő sem intézett kérdést. Igaz, június 21-én a testület tagjainak már prezentálták a vizsgálat részleteit és főbb megállapításait.
A helyi ellenzék kritizálta a tanulmányt Parragh Dénes, az Eco-Green Kft. tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője miatt is. Dede Tamás, a Párbeszéd Hajdú-Bihar megyei elnöke egy nappal a képviselő-testületi ülés előtt azt írta közösségi oldalán, hogy a város lakosainak megmérgezését szavazza meg, aki elfogadja az előterjesztést, ugyanis szerinte a tanulmány egy „üres lózungokat visszaböffentő »propaganda-szakvélemény«”. Azt is jelezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján megtalálható Parragh önéletrajza, amelyben azt írja, 1990-től 1994-ig a Fidesz frakcióvezetője volt a nyíregyházi önkormányzatban, a szöveg keletkezésének idején a Fidesz nyíregyházi elnöke és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének tagja.
Az NVI honlapján keresgélve egyébként az is kiderül, hogy Parragh Dénes 2002-ben a Fidesz–MDF színeiben lett országgyűlési képviselő. Ugyanebben az évben ismét beválasztották a nyíregyházi önkormányzatba is, a ciklus végét követően azonban nem találtuk nyomát annak, hogy folytatta volna politikai pályáját.
Parragh jelenleg a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a szervezet környezetvédelmi tagozatának elnöke. Egy tisztújításra készített, 2021-es videóban arról beszélt, hogy minisztériumi szakmai tanácsadóként „közelebbi kapcsolatba kerülhetett” a kormányzati munkával. Többek között azzal érvelt, hogy egy kamarai vezetőnek képesnek kell lennie jó kormányzati kapcsolatok kiépítésére. Parraghot még 2020-ban a Magyar Mérnöki Kamara delegálta a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium keretén belül működő Környezetvédelem és Vízügy Készségtanácsba.
A polgármester szerint nem megkérdőjelezhető a tanulmány függetlensége
Érdeklődtünk Parragh Dénesnél, hogyan tartja összeegyeztethetőnek fideszes múltját azzal, hogy szakértői véleményt ad egy olyan beruházásról, amely kifejezetten egybevág a jelenlegi kormány gazdaságfejlesztési terveivel, valamint kértük a reakcióját a függetlenségét kétségbe vonó kijelentésekről. A kamara alelnöke azt írta válaszlevelében: jelezzük, ha az elkészült szakértői anyaggal vagy az abban szereplő megállapításokkal kapcsolatos konkrét kérdéseink vannak, azokra válaszolni fog.
Érdemi válaszokat egyelőre Czeglédi Gyulától, Hajdúszoboszló polgármesterétől kaptunk, aki kifejtette: az önkormányzat hatályos beszerzési szabályzata alapján három, egymástól független piaci szereplőtől kért ajánlatot, a meghívottak körét pedig kizárólag a szakmai kompetenciák alapján határozták meg. Ezek közül az Eco-Green Kft. ajánlatát találták a legelőnyösebbnek, a beszerzési eljárás eredményességét a képviselő-testület hagyta jóvá.
Ebből a polgármesteri előterjesztésből kiderült, hogy a hajdúszoboszlói polgármesteri kabinetiroda előzetes piackutatást végzett, amely során megállapították, hogy kevés piaci szereplő rendelkezik szakmai háttérrel a hatásvizsgálat elkészítéséhez, több szakértő pedig elzárkózott a felkérés elől. Az Eco-Green Kft. adta a legkedvezőbb, bruttó 8,76 millió forintos árajánlatot. Az előterjesztésben egyébként Czeglédi Gyula polgármester már feltüntette, hogy a vizsgálati folyamatot Parragh Dénes vezetné. A kapcsolódó határozati javaslatot akkor egyhangúlag fogadta el a testület, többek között a most nemet nyomó Sóvágó László volt polgármester szavazatával.
Czeglédi Gyula érdeklődésünkre küldött válaszában azt is írta, hogy az elkészült szakértői tanulmány tudományos mű, amelyhez az Egyesült Államokból megvásárolt legmodernebb elemzőszoftvert használták, és „a benne szereplő megállapítások, eredmények szakmaisága a lényeg”. Megjegyezte: a mérnöki kamara Parragh által vezetett környezetvédelmi tagozata két közleményt is kiadott idén, amelyekben komoly észrevételeket tett az akkumulátorberuházásokat engedélyező hatóságok részére. A polgármester szerint Parragh Dénes korábbi közéleti szerepvállalása semmilyen hatással nincs a dokumentumra. A tanulmány szakmai függetlenségét szerinte az abban foglalt tudományos alaposság és objektivitás határozza meg. „Az elkészített tanulmányban közreműködők szakmai hozzáértése és szakmai tisztessége alapján nem áll fenn ok arra, hogy a tanulmány függetlenségét megkérdőjelezzük” – fogalmazott.
Polgár Tóth Tamás írása. | https://www.szabadeuropa.hu/a/volt-fideszes-kepviselo-cegevel-iratott-tanulmanyt-a-debreceni-akkugyar-hatasairol-hajduszoboszlo-onkormanyzata/32483682.html | https://web.archive.org/web/20230701100322/https://www.szabadeuropa.hu/a/volt-fideszes-kepviselo-cegevel-iratott-tanulmanyt-a-debreceni-akkugyar-hatasairol-hajduszoboszlo-onkormanyzata/32483682.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-fideszes-kepviselovel-iratott-tanulmanyt-a-debreceni-akkugyar-hatasairol-hajduszoboszlo-onkormanyzata | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-01 10:21:00 | [
"Parragh Dénes"
] | [
"Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft",
"Hajdúszoboszló város önkormányzata"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúszoboszló"
] | [
"környezetkárosítás",
"tanulmányírás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,596 | Mol-koncesszió: napi 12 ezer forintért adja bérbe Budapest a kukásautókat | Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban. | Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban.
Az eredeti terv az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat cége, a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) és a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) ötven-ötven százalékos részesedéssel zártkörűen működő részvénytársaságot hoz létre. Erre azért volt szükség, mert július 1-jétől a települési hulladékszállítás nem az önkormányzat dolga lesz, hanem állami feladat.
Az állam viszont továbbpasszolta ezt a lehetőséget egy magáncégnek, miután 35 évre koncessziós szerződést kötött a Mollal. A szerződés szerint a Molnak külön erre a célra egy koncessziós társaságot is alapítani kellett, ez lett a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
Érdekesség, hogy a 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után a Mol volt az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása. A G7.hu ezzel kapcsolatos cikke azt állítja, hogy „a magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas”.
Kellenek az eddigi cégek
De mivel a Molnak nincsenek eszközei, ezért alvállalkozókkal kívánja a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat elvégeztetni. A Szabad Európán több cikket is írtunk arról, hogyan változtak meg a szabályok, miután az állam leszerződött a Mollal, hogy lesz egy veszteséges üzletágból hirtelen hatalmas bevétellel kecsegtető üzleti lehetőség.
A kormány elképesztően segítőkésznek tűnt akkor is, amikor a Molnak gondot jelentett az állammal kötött szerződést betartani: pont úgy módosították a jogszabályokat, hogy a Mol számára kedvező legyen.
Így sem sikerült időben megalakítani a közös céget, pedig ez a társaság lenne felelős ellátni Budapest és Pest megye nagy részén (hetven településen) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, amelynek jelentős részét a lakossági szemétszállítás teszi ki.
Országos szinten 26 helyett hat régiókoordinátort bízott meg a Mol, a főváros és környéke lenne az egyik legnagyobb. (Jelenleg 26 közszolgáltatási régió működik.)
A MOHU szerint azért van szükség a régiókoordinátorokra, hogy fenntarthatóan, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a szemetet, amely ezt követően újra feldolgozható. A régiókoordinátorok és közreműködőik a hulladékot csak gyűjtik és szállítják, majd átadják a kezelőknek, de a kezelést nem ők végzik, illetve működtetik a régiós ügyfélszolgálatokat.
Egyetértésben
Annak ellenére nem sikerült a közös céget létrehozni, hogy az egyeztetések időben megindultak. A Mol és a BKM jogelődje, az FKF Nonprofit Zrt. már 2021. május 3-án szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben vállalta, hogy „megvizsgálják az állami hulladékgazdálkodási közfeladat koncessziós rendszerben való működése során megvalósítandó esetleges együttműködés feltételeinek keretrendszerét”.
Ekkor még nem tudhatta a Mol, hogy megnyeri az állam által kiírt koncessziós pályázatot, hiszen csak négy hónappal később, szeptemberben adta be pályázatát.
A következő dátum 2022. november 22., ekkor írta alá a Mol és a BKM azt a szándéknyilatkozatot, amely egy közös cég létrehozását határozta el, amely koncesszori alvállalkozóként fog működni idén július 1-jétől
2023. április 13-án kötötte meg a Mol és a BKM a részvényesi megállapodást a 2023. július 1. napjától történő együttműködés reményében. A közös cég, a MOHU Budapest Zrt. májusban alakult meg, a Mol százszázalékos tulajdonában van. A BKM a hulladékszállítással kapcsolatos ingó és ingatlan vagyonnal szerezne részesedést a cégben.
Az apporthoz azonban versenyhatósági engedélyre van szükség, amely csak a napokban érkezett be. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya a Szabad Európával közölte, hogy „folyamatban van a részesedésszerzés keretében apportálni kívánt vagyontárgyak értékének könyvvizsgáló által hitelesített értékbecsléssel alátámasztott meghatározása, különös figyelemmel arra, hogy az apportra csak a versenyhatósági engedély birtokában kerülhet sor”.
Vészforgatókönyv is készült arra az esetre, ha nem sikerül a közös céget június 30-ig tető alá hozni. Akkor nem a MOHU Budapest, hanem a BKM lesz „átmeneti időszakkal” a régiókoordinátor. Erről június 28-án szavazott is a Fővárosi Közgyűlés, miután a MOHU és a BKM májusban megállapodást írt alá erről.
Egyforintos kukák
A Fővárosi Önkormányzat arról is döntött, hogy a zavartalan átállás érdekében bérbe adja a hulladékszállításhoz és -kezeléshez szükséges eszközöket és ingatlanokat a BKM-nek.
A 320 ezer 120 literes kuka darabját napi nettó 80 filléres, a 83 ezer darab 240 literest pedig 1,3 forintos bérleti díjért adja oda. Az uniós pénzen vásárolt teher- és kukásautókat napi nettó 3100 és 12.200 forint közötti összegért adja bérbe, igaz, a bérbe vevőnek kell gondoskodnia a javításról és minden egyéb, használatból adódó költségről.
A Mol sajtóosztálya is elismerte, hogy „a MOHU megállapodott a BKM-mel abban, hogy a BKM a zavartalan átállás érdekében július 1-jétől folyamatosan elvégzi feladatait. Közben zajlanak az egyeztetések.”
A cég kommunikációs osztálya szerint a budapesti régióban a BKM lett a régiókoordinátor. Ez azt jelenti, hogy koordinálja a 71, a régióhoz tartozó településen végzendő közszolgáltatási résztevékenység alá sorolt gyűjtés-szállítási feladatokat, amelyeket alvállalkozók bevonásával végez.
Azt, hogy erre mennyi pénzt kap a BKM a MOHU-tól, nem tudni, mert a szerződés mellékleteiben van erről szó, azt pedig nem tették elérhetővé. Annyit tudni még, hogy a közös cégnek szánt MOHU Budapestben fele-fele arányban fognak a részvények megoszlani a BKM és a Mol között.
A társaság ügyvezetését a négytagú igazgatóság látja majd el, amelybe mindkét cég két-két tagot delegálhat. Viszont a Mol által delegált tag lesz az igazgatóság elnöke, akinek – a minősített többséget igénylő ügyek kivételével – plusz egy szavazata lesz (elnöki ügydöntő szavazat). Ezzel tehát bizonyos esetekben a Molnak nagyobb beleszólása lehet a leendő közös cég döntéseibe.
Jelenleg a Mol részéről Pethő Zsolt és Olti-Horváth Boglárka, míg a BKM részéről a jelenlegi vezérigazgató, Mártha Imre és Atkári János neve szerepel az igazgatósági tagoknál. Egy korábbi cikkünkben Mártha Imre esetében felvettettük az összeférhetetlenség lehetőségét, miután a köztulajdonban lévő BKM vezérigazgatója, és a Mol százszázalékos tulajdonában lévő cégében is vezető tisztségviselő.
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya szerint erről nincs szó, hiszen a BKM Nonprofit Zrt.-nél igazgatóság működik, ahol a vezető tisztségviselők az igazgatóság tagjai. „Mártha Imre a BKM igazgatóságának nem tagja, ezért a társaságnál nem vezető tisztségviselő, hanem vezető állású munkavállaló, ennek megfelelően összeférhetetlenség nem merül fel” – közölték.
Kerestük a fennmaradó öt régiókoordinátort is, de egy kivételével nem válaszoltak kérdéseinkre. Egyedül a DTkH, a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. reagált. Elmondásuk szerint valamennyi, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító szerződést aláírták.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor, például a kapacitást biztosító szerződést ezt felelték: „A kapacitáslekötési szerződések aláírása kellő időben megtörtént.” Vagyonátadásról, így értékbecslés vagy vagyonleltár készítéséről nincs tudomásuk. | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-a-kukasautokat-napi-12-ezer-forintert-adja-berbe-budapest/32483147.html | https://web.archive.org/web/20231214045510/https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-a-kukasautokat-napi-12-ezer-forintert-adja-berbe-budapest/32483147.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mol-koncesszio-napi-12-ezer-forintert-adja-berbe-budapest-a-kukasautokat | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-30 10:38:00 | [] | [
"BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Budapest",
"Pest megye"
] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,597 | Bizalmi válságot okozhat az ellenzékben a 99 Mozgalomhoz befolyt több száz millió forintnyi adomány | Van olyan ellenzéki vezető, aki szerint „az egész 2024-es választás rámehet” arra, ha nem derül ki pontosan, kiktől érkezett az a több mint ötszázmillió forintnyi adomány, amelyet Karácsony Gergely 99 Mozgalma használt fel az előválasztási kampányban. Az ellenzéki pártok reakcióit kérdeztük a most nyilvánosságra került ügyről. | Van olyan ellenzéki vezető, aki szerint „az egész 2024-es választás rámehet” arra, ha nem derül ki pontosan, kiktől érkezett az a több mint ötszázmillió forintnyi adomány, amelyet Karácsony Gergely 99 Mozgalma használt fel az előválasztási kampányban. Az ellenzéki pártok reakcióit kérdeztük a most nyilvánosságra került ügyről.
Amikor 2021. május 15-én Karácsony Gergely megalapította a 99 Mozgalom Egyesületet, több ellenzéki politikus is arra számított, hogy a főpolgármester saját későbbi politikai pártjának alapozott meg a civil szervezettel, mondván, mivel személyes népszerűsége nem tudta feljebb húzni pártja, a Párbeszéd támogatottságát, úgy döntött, új brandet kreál.
Ezt erősíthette az is, hogy a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea azt nyilatkozta a Népszavának: hosszabb távon terveznek a mozgalommal, céljuk az akkori ellenzéki szavazótáboron túlnyúlva is támogatókat szerezni, egyébként pedig „érdemes végiggondolni az ellenzéki oldalon a jelenlegi pártstruktúrát”.
Neves támogatók
A 99 Mozgalom indulása egybeesett azzal, hogy Karácsony Gergely bejelentette: miniszterelnök-jelöltként indul a 2022-es parlamenti választások elé szervezett ellenzéki előválasztáson. A 99 Mozgalomhoz támogatóként olyan ismert emberek adták a nevüket, mint Alföldi Róbert, Bojár Gábor, Hajós András, Jordán Tamás, Ferge Zsuzsa, Kiss János, Kenedi János, Tarr Béla.
Ehhez kapcsolódóan: Kerényi György cikksorozata a magyar párt- és kampányfinanszírozás anomáliáiról.
A mozgalom azonban – egy, főleg a közösségi médiában és óriásplakátokon futó kampányt követően – váratlanul gyorsan elhalt, Karácsony Gergely pedig októberben vissza is lépett az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péter javára, amivel gyakorlatilag garantálta a sikert a hódmezővásárhelyi polgármester számára Dobrev Klárával, a DK jelöltjével szemben.
Adományok
Ezek után úgy tűnt, a 99 Mozgalomról már sosem fogunk hallani, ezért is volt érdekes, amikor a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti információs Központ (NIK) nyilvánosságra hozta: a 99 Mozgalom összesen több mint ötszázmillió forint támogatást kapott. A jelentésről összefoglalót készítő 24.hu cikke szerint a mozgalom saját beszámolói alapján 2021-ben 263 millió forint, egy évvel később pedig – amikor elvileg már nem is működött – 390 millió forintnyi támogatás érkezett.
Ennek nagy része ráadásul nem forintban, hanem euróban vagy fontban. Az adományokat valamennyi esetben Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi képviselője fizette be. Karácsony Gergely Facebook-oldalán reagált, azt írta, a 99 Mozgalom rendezvényein pénzgyűjtő urnákat állítottak fel, a pénz nagy része innen (tehát mikroadományokból) folyt be, ezeket pedig minden esetben Perjés Gábor fizette be az egyesület számlájára.
„Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel. De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se” – fogalmazott a főpolgármester. Azt senki (még az NIK jelentése sem) állította, hogy a 99 Mozgalom megsértett volna bármilyen jogszabályt, de ahogy a 24.hu cikke is fogalmaz, életszerűtlennek tűnik, hogy ennyi pénz (több, mint amennyit ebben az időszakban a Fidesz vagy az összes ellenzéki párt gyűjtött) rendezvényeken felállított gyűjtődobozok révén folyjon be, ráadásul jelentős része valutában.
A legrosszabbkor
Az ügy több, a Szabad Európának nyilatkozó ellenzéki vezető szerint komoly bizalmi válságot okozhat a pártok között, éppen akkor, amikor el kellene kezdeni tárgyalni a 2024-es helyhatósági választásokkal kapcsolatos közös jelöltállításról.
„Attól tartok, ez nem koncepciós ügy, még ha a Fidesz és a kormánymédia azt is akar csinálni belőle. De ha valós, és nem tudjuk meg pontosan, mi történt, akkor erre az egész 2024-es együttműködés, így maga a választás is rámehet” – mondta lapunknak egy szocialista politikus, hangsúlyozva, hogy ők semmit nem tudtak a pénzről és a felhasználásáról sem. A párt az előválasztáson Karácsony Gergelyt támogatta, az MSZP hivatalosan egyelőre nem válaszolt az ügyben hozzájuk elküldött kérdéseinkre.
Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd sajtóosztálya azt írta lapunknak: „A 99 Mozgalom a Párbeszéd – Zöldektől független szervezet, így nem tudunk nyilatkozni a működését illető kérdésekről”, majd figyelmünkbe ajánlották a főpolgármester már idézett Facebook-bejegyzését.
Ehhez kapcsolódóan: Az előválasztást elfelejthetjük 2024-re, de az asztal alatti lábrugdosás már elkezdődött a pártok között.
Versenyelőny?
A legbővebben a DK reagált. A párt szerint „Karácsony Gergely az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban nem cáfolta, hogy valóban ötszázmillió forint felett kaptak támogatást az előválasztásra. Karácsony és a 99 Mozgalom az előválasztás során egyrészt ennél jóval kisebb összegről beszélt a nyilvánosságban, másrészt ígéretet tettek az adományozók személyének megnevezésére is. A támogatás összege most már elismerten a többszöröse a korábban bevallottnak, és az adományozók személye továbbra is ismeretlen.”
Mint írták, „a 99 Mozgalom vezetője elismerte, hogy ő utalta ezeket az összegeket a mozgalom számlájára, állítása szerint ládákba gyűjtött adományokból. Mivel a befizetések többsége nem forintban, hanem euróban és angol fontban történt, felmerül a kérdés, hogy ez valóban magyarországi magányszemélyek tömegének mikroadománya volt-e”.
A NIK szerint a források egy részét nemcsak Karácsony Gergely, hanem később Márki-Zay Péter előválasztási kampányában is felhasználták, a DK ezért úgy véli, „a fentiek alapján az előválasztás mindkét fordulója kapcsán felmerül a kérdés, hogy az előválasztás valóban egyenlő esélyekkel zajlott-e, vagy egyes jelöltek ismeretlen forrásokból származó, nagy összegű adományokkal versenyelőnyre tettek szert”. Ezért „Karácsony Gergely úgy tudná megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet, ha korábbi ígéretének megfelelően valóban megnevezné a támogatást nyújtó személyeket, szervezeteket és az általuk nyújtott támogatás összegét”.
Ehhez kapcsolódóan: Kétharmad az integráció mellett: egy év múlva lesznek az EP-választások (is).
Nyílt levél
Az LMP szintén támogatta az előválasztáson Karácsony Gergelyt, a párt most azt válaszolta megkeresésünkre, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy „az említett pénzösszeg hogyan és hol került elköltésre. (…) Az LMP költéseit – választási kampányban és azon kívül is – az Állami Számvevőszék ellenőrzi, ezeknek mindig eleget tettünk és mindig beszámoltunk róluk. A közeljövőben olyan javaslatokkal készülünk, amelyek azt akadályoznák meg, hogy bármilyen szereplő – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki – ne tudja egyesületen keresztül megkerülni a kampányfinanszírozási szabályokat” – írták.
A Momentum úgy reagált, hogy „a Karácsony Gergely főpolgármesterhez, illetve a 99 Mozgalomhoz érkezett adományokról, kérjük, Karácsony Gergely főpolgármestert és/vagy a 99 Mozgalmat mint illetékeseket keresse”. A Jobbik nem válaszolt kérdéseinkre, Gyöngyösi Márton pártelnök közösségi oldalán Bajnai Gordont szólította meg az ügy kapcsán, akinek cége, a DatAdat több megbízást kapott az említett adományokból (és más támogatóktól érkező pénzekből) is.
Gyöngyösi Márton ebben arra kéri a volt kormányfőt, tisztázza az NIK jelentésében tett állításokat, „hiszen ha az abban foglaltak csak részben is megállják a helyüket, az alkalmat adhat az Orbán-rezsimnek a teljes ellenzék ellehetetlenítésére egy évvel az önkormányzati választások előtt”. | https://www.szabadeuropa.hu/a/bizalmi-valsagot-okozhat-az-ellenzekben-a-99-mozgalomhoz-befolyt-tobb-szaz-millio-forintnyi-adomany/32484065.html | https://web.archive.org/web/20231208050743/https://www.szabadeuropa.hu/a/bizalmi-valsagot-okozhat-az-ellenzekben-a-99-mozgalomhoz-befolyt-tobb-szaz-millio-forintnyi-adomany/32484065.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizalmi-valsagot-okozhat-az-ellenzekben-a-99-mozgalomhoz-befolyt-tobb-szaz-millio-forintnyi-adomany | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-03 10:50:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Márki-Zay Péter",
"Perjés Gábor"
] | [
"99 Mozgalom"
] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,598 | Vádemelés a Körös Volán Rt. olajügyében | Egy korábbi büntetőperben a Békés Megyei Bíróság tanácsvezető bírája azt kérdezte az akkor még csak tanúként meghallgatott Kneifel Istvántól, a Körös Volán Rt. egykori vezérigazgatójától, hogy mit tud az üzemanyag-beszerzésekről, az éj leple alatt a céghez érkező külföldi rendszámú kamionokról, a gyenge minőségű gázolaj miatti műszaki problémákról. Kneifel azt mondta: első számú vezetőként ilyen részletkérdésekről nem tudhatott. A napokban az egykori tanúból vádlott lett, miután a Békés Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt vádat emelt a Körös Volán Rt. négy korábbi vezetője ellen. A vád szerint az általuk okozott kár eléri a 250 millió forintot. | Dávid Péter gyulai vállalkozó a kilencvenes évek második felében több mint egymilliárd forint értékben 11 millió liter azonosítatlan eredetű gázolajat szállított az érdekeltségébe tartozó három cégen keresztül a Körös Volán Rt.-nek. A szállítmányok után a közterheket nem fizette meg. (Lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29.) Dávid Péter annak a Molnár László eleki olavállalkozónak vette át a szerepét, aki kapcsolatai révén "kidolgozta annak technikáját", hogyan lehet győztes egy egymilliós törzstőkéjű kft. az olajmultikkal szemben egy meghívásos pályázaton - ráadásul úgy, hogy közben folyamatosak a minőségi kifogások a beszállított gázolajra. Ám a dél-alföldi olajbárók strómanjaként fényűző és nagyvilági életet élő Molnár 1996 tavaszán közúti balesetben meghalt. Bár a rendőrség szerint kizárható a bűncselekmény, azóta sem szűntek meg a sejtetések, miszerint az önállósodni kívánó Molnárt megbízói parancsára tették el láb alól.
Dávid Péter szinte azonnal a helyére lépett, és a Körös Volán Rt. legnagyobb beszállítójává vált. Dávid 1999-ig a Trans-Fix C, majd a Trans-Onyx, utóbb a Goldív-Trans Kft.-ken keresztül szállította a gázolajat a Békés megyei közlekedési vállalatnak - a bevált technika szerint olykor strómanokat tolva az előtérbe.
Dávidot egy kommandóakció keretében vették őrizetbe 2000 májusában, és a 2002. február 25-én született, nem jogerős ítéletben kilencéves börtönbüntetéssel sújtották. A gyulai vállalkozó a hosszúra nyúlt tárgyaláson nem árulta el, honnan szerezte be a tetemes mennyiségű gázolajat, így egyedül vitte el a balhét. Feltehetően jó oka volt a hallgatásra, mert "magasabb érdekeket" sértve akár családja biztonsága is veszélybe kerülhetne, ha "dalolna". (Lásd: Csak volt a folt, Magyar Narancs, 2001. szeptember 13.)
Nem indultak a buszok
A Körös Volán belső szabályzata szerint 1996-ban a vezérigazgató egyszemélyes feladata és felelőssége volt az üzemanyag-beszerzés, míg később háromtagú bizottság javaslata alapján a cégvezető döntött a gázolajvásárlásról. A belső szabályzat kikötötte: csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozástól lehet vásárolni. Nem nehéz kitalálni, ám annál nehezebb bizonyítani, hogy a vezérigazgatók - Orosz István, majd az őt váltó Kneifel István - a zárt meghívásos pályázaton miért a Dávid Péter érdekkörébe tartozó egymilliós törzstőkéjű cégecskéket favorizálták a Magyarországon is jelenlévő világcégekkel szemben. A kft.-knek ráadásul nem volt nagykereskedelmi forgalmazási engedélyük, sőt esetenként a nem megfelelő minőségű üzemanyag miatt nem vagy nehezen indultak a reggeli műszakban a buszok. (Lásd: Hosszú menetelés, Magyar Narancs, 2002. március 28.)
Előbb az APEH Békés Megyei Igazgatósága, majd a Körös Volán Rt. vezetésének feljelentése nyomán indult nyomozás az ügyben. A következtetéseket a közlekedési vállalat tulajdonosa, az ÁPV Rt. vonta le a leggyorsabban: előbb 1996 őszén, majd három évvel később indoklás nélkül, azonnali hatállyal menesztette a cég aktuális vezetőit.
"Valószínűleg nem l´art pour l´art vásárolták meg a Körös Volán Rt. egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől, de olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállná a helyét" - jelentette ki nemrégiben a Gyulán tartott sajtótájékoztatón Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség sajtószóvivője. A terjengő pletykákra ugyanis - miszerint a győztesnek "kihozott" beszállító cég minden liter után fizetett a közlekedési vállalat vezetőinek, az első időszakban literenként tíz forintot, utóbb egyre kevesebbet - nem lehet sikeresen vádat alapozni. Nevük elhallgatását kérő jogászok ettől az ügytől függetlenül arra hívták fel a figyelmet: a korrupció bizonyítása az okiratok hiánya és a vallomásokban meglévő szándékegység miatt igen nehéz.
Védekezés szabadlábon
Az ügyben szereplő, az éj leple alatt a Körös Volán Rt. békéscsabai telephelyére érkező cseh és szlovák rendszámú kamionok rendszámát - vezérigazgatói utasításra - magyarként tüntették fel. (Máig nem tudni, hogy a külföldi közúti tankerek honnan hozták az azonosítatlan és igazolatlan eredetű gázolajat.) Feltűnő az is, hogy a beérkező üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát a vevő (!) állította ki. A Békés Megyei Főügyészségnek sikerült megállapítania, hogy a szóban forgó bizonylatokat a Békés megyei közlekedési cég Optima írógépén írták meg.
A vádirat szerint Orosz István és Kneifel István, a Körös Volán Rt. egykori vezérigazgatói, Csuka Zsigmond személyszállítási vezérigazgató-helyettes és Szabó Gábor, a jogi iroda volt vezetője nem tettek eleget vagyonvédelmi kötelezettségeiknek, továbbá alaposan gyanúsíthatók különösen nagy kárt okozó hűtlen kezeléssel. A vádban szereplő és terhükre rótt vagyoni hátrány összege eléri a 250 millió forintot.
A Narancs információi szerint a büntetőügyet várhatóan ősszel kezdi tárgyalni a Békéscsabai Városi Bíróság és másodfokon - minden jel szerint - az újonnan felálló szegedi ítélőtábla mondja ki a jogerős ítéletet.
A Körös Volán Rt. mai vezetése az okozott károk miatt benyújtotta polgárjogi igényét a vádlottakkal szemben, akik szabadlábon védekeznek. | https://index.hu/belfold/mancs611/ | https://web.archive.org/web/20201021232713/https://index.hu/belfold/mancs611/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-a-koros-volan-rt-olajugyeben | Index | hungarian-news | 2003-06-14 10:56:00 | [
"Csuka Zsigmond",
"Dávid Péter",
"Kneifel István",
"Molnár László (Miller-Oil)",
"Orosz István"
] | [
"Körös Volán Rt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"strómanok",
"ügyészség"
] | [
"Olajügyek"
] |
57,599 | Közpénzszórás a pénzügyi felügyeletnél? | Csak a takarítónők nem utazgattak külföldre, százmilliókat fizettek ki szerződés nélkül, több vezető két csapból is kapott pénzt ugyanazon munkáért. Ilyen ellenőrizetlen rémhíreket terjesztenek kormánykörökben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, ám a pletykákat nem lehetséges ellenőrizni. A kormány ugyanis - egyébként szokás szerint - titkosította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal témába vágó jelentését, ám gyakorlatával ellentétben nem tette közzé a vizsgálat összefoglaló megállapításait. Pedig eddig úgy tűnt, a Köztársaság téren és a Parlamentben kifejezetten pikkelnek Szász Károly PSZÁF-elnökre. | A kormányváltást követően az új kabinet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feladatául szabta, hogy vizsgálja ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) működésének törvényességét. Az Index információi szerint a Kehi a felügyelet 2001. januárja és 2003. februárja közötti időszakát ellenőrizte. A kabinet februárban elfogadta a vizsgálati jelentést, egyúttal több évre titkosította az anyagot, ahogy azt minden ilyen esetben teszi. Részleteket azonban nem közölt sem a Kehi, sem pedig a kormány arról, milyen esetleges törvénytelenségeket tártak fel. A vizsgálódás eredményéről eddig egyedül Keller László közpénzügyi államtitkár tett említést "A törvényhozás a korrupció ellen" című konferencián.
A Miniszterelnöki Hivatal honlapja így tudósít a konferenciáról: " Egy másik, a napokban megjelent KEHI-jelentést említve az államtitkár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) belső működési problémáiról szólt. Mint mondta, 30 százalékos hátralék halmozódik fel azért, mert nem volt kijelölt szervezeti egysége a PSZÁF-nak arra, hogy a bírságokat beszedje. Keller László a KEHI vizsgálatának egyik megállapításával kapcsolatban jelezte: a PSZÁF-nál szerinte kijátszották az engedélyezett köztisztviselői keretet munkaerő-kölcsönzéssel, valamint olyan munkakörökben alkalmaztak embereket megbízási szerződéssel, ahol csak köztisztviselőket lehetett volna." Az Index úgy tudja, hogy ezekre a megbízási szerződésekre az elmúlt két évben több tízmillió forintot fordítottak.
Titkok és pletykák
A jelentés tartalmának közlője tehát államtitkot sért, ami nem akadályozott meg több - nem meglepő módon neve elhallgatását kérő - a dokumentum tervezetét ismerő forrást abban, hogy az Index érdeklődésére beszéljenek róla. A szigorúan nem hivatalos beszélgetésekben szó esett például arról, hogy az egyik évben a felügyelet összes munkatársainak- beleértve a portásokat és a gépírókat is - közel fele utazott volna hivatalosan külföldre. Rebesgettek olyasmit, hogy a pénzügyi szervezetek őrei szerződés nélkül fizettek volna ki több százmillió forintot egy, a PSZÁF által alapított külső cégnek meg hogy a székház fenntartása bizonyos számítások szerint évi 1 milliárdba kerül, meg hogy egyes felügyeleti vezetőkkel a munkaszerződésük mellett ugyanazon feladat ellátására megbízási szerződéseket is kötöttek volna. Nem tudhattuk, hogy ezeknek a híreszteléseknek van-e bármiféle valóságalapjuk (sőt azt sem, hogy a KEHI jelentésében szerepel-e egyáltalán ilyesmi).
A köd a felügyelet és a KEHI megkeresése után sem oszlott el. A PSZÁF kimérten a titkosságra hivatkozott és egyelőre elzárkózott bármiféle nyilatkozattól. A cikk megjelenéséig a KEHI sem reagált elküldött kérdéseinkre. Főként azt szeretnénk megtudni, hogy a korábban megszokott módon miért nem közölték a részleteiben amúgy titkosított jelentés kivonatos lényegét. Informális csatornákon azt is szerettük volna megtudni, hogy az eddig általában harciasnak mutatkozó KEHI miért nem tett feljelentéseket. Erre kaptunk - informális - választ: azért nem terveznek jogi lépéseket, mert úgy érzékelik, hogy erre nincsen kormányzati szándék. Pedig korábban még úgy tűnt, hogy a kormánykoalíció hangadói kifejezetten megorroltak Szász Károly PSZÁF-elnökre, aki elkövette például az Ősbűnt és az előző kormány alatt a Földi László-féle Defend Kft.-t szerződtette a felügyelet épületeinek őrzésére. | https://index.hu/belfold/psz0527/ | https://web.archive.org/web/20211221070559/https://index.hu/belfold/psz0527/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzszoras-a-penzugyi-felugyeletnel | Index | hungarian-news | 2003-05-27 11:06:00 | [
"Szász Károly"
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"KEHI-vizsgálat",
"utazás",
"államtitok"
] | [] |
57,600 | Ugyanazok a cégek nyerik a zöldterület-gondozásra kiírt tendereket a fővárosi kerületek felében | Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon. | „A szakmának nagyon komoly fenntartásai vannak velük kapcsolatban, de sok sikeres projektjük is volt. Szakmai kifogások nincsenek ellenük, de piaci előnyhöz jutnak – munkájuk minősége mellett – a politikai kapcsolataik révén, és nagyon sok versenyzőt kizárnak az önkormányzati piacról” – mondja egy iparági szereplő arról a cégcsoportról, amely évtizedek óta teljes mértékben uralja a budapesti önkormányzati parkfenntartó/zöldterület-kezelő piacot.
Három éve cikksorozatban mutattuk be őket (itt, itt és itt olvasható), most arra voltunk kíváncsiak, változtak-e azóta pozícióik. Akkor csak néhány kerületi önkormányzat elmúlt tíz évének zöldterület-közbeszerzéseit néztük át, most mind a 23 budapesti kerületet megkerestük. Hat nem válaszolt, de az ő elérhető szerződéseiket is átnéztük. A kutatás végeredménye szerint tíz kerületben ezek a cégek végezhetik a munkákat, tíz kerület főleg belsőben, saját cégével dolgozik, három pedig részben kiszervezve, részben belülről megoldva – de a pályázatra kiírt munkákat itt is ugyanazok a cégek nyerik.
Érdemi megrendelést tehát csak ez a céghálózat nyer el Budapesten, amelynek főbb tagjai – ahogy 2020-as sorozatunkban bemutattuk – a Parkfenntartó Kft., a Pannon Park Forest Kft., a Zöfe Kft. és a Lián Kft. E négy cég tulajdonosi szerkezete összekapcsolható, egymástól nem független. Sokszor egymás ellen indulnak a pályázatokon, sokszor konzorciumban. Tulajdonosi szerkezetükben közös, valószínűleg közvetítőcégek vannak, mint az Umbrella Holding Kft. (ötödik éve nincs árbevétele) vagy a MASAI Kft. (az elmúlt öt évben mindössze évi tíz-húszmilliós árbevétel).
A „nyerő négyes” sok vidéki önkormányzat pályázatán is befutó, például Gyöngyösön vagy Pécsett.
A budapesti zöldpiacon van még néhány nyertes cég, de egy kis keresgélés után látszik, hogy ezeknek is volt/van cégjogi kapcsolata a nyerő négyessel. Ezek a Harmat Kert, a Magyar Kőris, a Zöld Korona Garden (ők hárman például a II. kerület nyertesei), a Kobold'2003 Növénytermesztő és Parképítő Kft. és a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft. (Egyedül a legutolsónál nem találtunk az Opten céginformációs rendszerében kapcsolatot.)
Hogyan lehetnek mindig ők a befutók a kerületi közbeszerzéseken?
A Gazdasági Versenyhivatal még 2009-ben házkutatással egybekötött vizsgálatot folytatott közülük többeknél, de végül nem talált direkt bizonyítékokat a kartellezésre. A vizsgálati jelentésben olvasható, hogy „2005-2006-tól az önkormányzatoknál megfigyelhető tendencia, hogy egyben írják ki a területek fenntartását, hogy a zöldterületek egységes képet mutassanak”. Ez a kiírói gyakorlat erősen leszűkítette az egyes közbeszerzésen indulni képes parkfenntartó vállalkozások számát, ugyanis csak a nagy kapacitással rendelkező vállalkozások tudtak indulni, ami a versenyt önmagában – bár szabályosan – korlátozza. A vizsgálati jelentés megemlíti, hogy „felmerültek arra utaló információk, hogy eljárás alá vonták, befolyásolták a kiírókat, de erre vonatkozó bizonyíték nem került elő”.
A zuglói önkormányzati képviselők egy része (Civil Zugló, Momentum, Kutyapárt) javasolta is, hogy a kerület kisebb területeket pályáztasson – sikertelenül. Újbudán is volt erre kísérlet, ott információink szerint a szocialista alpolgármester egyengette azt, hogy ugyanúgy, ahogy addig, egyben írják ki a pályázatot többéves keretszerződésre a kerület zöldterületeire. A 2019 óta új vezetésű Józsefváros hat részre osztotta a korábbi kiírást, de nem területileg, hanem munkatípusonként. Mégis, a hatból ötön a nyerő négyesnek ugyanaz a tagja nyert, később majd megnézzük, hogyan.
Kevésbé a zöldterület-kezelői, inkább az építőipari közbeszerzéseknél lehet a műszaki és pénzügyi feltételekkel korlátozni a lehetséges indulók számát (a sor a speciális minőségbiztosítási tanúsítványoktól kezdve bizonyos speciális gépek meglétéig tart).
Zöldterület-kezelés esetén versenyszűkítő eszközként használható a mennyiség is: például mondjuk több tíz-, sokszor több százezer négyzetméter gyep nyírásáról szóló referencia. Piaci környezetben mozgó cégek ilyet nem nagyon tudnak szerezni, legyenek bármilyen nagyok, az államnak/önkormányzatnak viszont hatalmas területei vannak.
Ezért segíthetne a monopóliumok megszüntetésén, ha a kerületek kisebb körzetekre osztanák fel a pályázatra kiírt területüket, hogy kisebb vállalkozások is el tudjanak indulni. Ezek ráadásul speciális szaktudást nem igénylő munkák, idény- és kiközvetített munkásokkal végzik el a nagy (egyébként állandóan csak néhány tucat embert alkalmazó), szokásosan nyertes cégek is.
Ahogy Tiborcz István milliárdossá válásának kezdő lépéseinél is láttuk, a kulcs a referencia-ökoszisztéma kiépítése. Orbán Viktor vejének első nagyobb megrendelését a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat biztosította, amire hivatkozva nyerhette meg a további közvilágítási pályázatokat az Elios. A nyerő négyes már több mint két évtizede tarol a közbeszerzéseken, úgyhogy „nekik van ilyen, óvják is ezeket, mert a referenciagyűjtemény komoly erőforrás – mondja egy, a piacot ismerő forrásunk. – Ha esetleg van még valaki, akinek van ilyen, azt megkörnyékezik, megkérik vagy presszionálják, hogy ne induljon, lépjen vissza. De olyan is van, hogy rendesen, árversenyben nyernek el valamit.”
Az is látszik a budapesti parkfenntartás esetében, hogy a látszólag egymástól független cégek valójában cégjogilag (személyektől kezdve székhelyazonosságokon át közös tulajdonos cégekig) egy hálózat részei. „Látszólag több versenyző van, de valójában csak az ő szatellitcégeik, érdekeltségeik versenyeznek” – mondja egy forrásunk.
A VIII. kerületi önkormányzat 2022-ben folytatott közbeszerzési eljárást parkfenntartásra. „Az eljárást hat részre bontottuk (munkatípusok szerint), hogy a kisebb cégeket is megcélozzuk” – írták lapunknak küldött válaszukban. Ez nem sikerült, ötöt a Zöfe nyert, egyet pedig a Garden Kft. (Az Opten cégtörténete alapján ennél az egynél nem találtunk kapcsolódást a nyerő négyeshez.) A keretszerződések 2025. március 31-ig szólnak, összesen 666 millió forint értékben.
Mind a hat pályázaton elindult még két cég: a Harmat Kert Kft. és a Vinifera Hungary Kft. Az utóbbi azóta már BRIBOOKING Számviteli Kft. néven fut, tehát nem tűnik szakmabelinek, második körre vissza is vonta VIII. kerületi ajánlatát.
A másik induló, a Harmat Kert Kft., amely például a II. kerületben nyertes, a VIII.-ban valamiért mégsem nyújtotta be a pályázati hiánypótlást, a Vinifera és a Harmat Kert kiszállásával így a Zöfe maradt.
A Harmat Kert egyik tulajdonosa volt 2005–2006 között Scheffer Ildikó. Ez idő alatt (1999–2009 között) ügyvezetője, majd cégjegyzésre jogosult vezetője volt a nyerő négyes egyik zászlóshajójának, a Pannon Park Forest Kft.-nek is, amelynek 2005-től 2011-ig vezetője volt Zámbó Zsolt, akit előző cikksorozatunkban mint a cégháló központi figuráját azonosítottunk. A két cégnek egy időben ugyanott volt a székhelye is: 2000–2003 között Budapesten, az Illatos út 38/A-ban a Pannonnak, 2003–2009 között a Harmatnak.
Támogató ajánlatnak nevezik azokat a felkérésre születő ajánlatokat, amelyeket drágábbra írnak a remélt nyertesénél. Ezt a technikát nehéz, szinte lehetetlen kiszűrni – mondja egy névtelenséget kérő közbeszerzési szakértő.
„Akkor lehetne, ha három-öt kerület írná ki ugyanazt a pályázatot, és egymás után több kerületben is kirajzolódna ez a mintázat: nagyjából mindig ugyanazok indulnak, és rendre nem nyernek, mert rendre drágábbak. De egy-egy esettel nem lehet mit kezdeni” – mondja egy közbeszerzési szakértő.
Akkor már nagy valószínűséggel a Gazdasági Versenyhivatal előtt megállhatna az összejátszás gyanúja – mondja. „Mert vagy egy cégcsoportról van szó, és akkor nem kartelleznek, de megsértik a közbeszerzési törvényt, vagy önálló cégek, amelyek összebeszéltek, akkor pedig a versenyjogot. Így lehetne ilyen csiki-csukit csinálni.”
Esetünkben persze legalább hat-nyolc cégről van szó, tehát nem szükségszerű, hogy ugyanaz a kettő adjon be mindig támogató ajánlatot.
Kiszervezés vagy saját cég?
Tíz kerület saját cégével oldja meg a zöldterületek kezelését. (Azokat a kerületeket számoltuk ide, akik nem fizetnek külsős cégnek ilyen munkákra évente pár tízmilliónál nagyobb összeget.) A fűnyírás vagy a lomb összegyűjtése mindenütt ugyanúgy történik, de nehéz megmondani, hogyan, kiszervezve vagy saját erőforrással éri meg jobban, nincs ugyanis összehasonlítási alap az évtizedes monopolhelyzet miatt. Zuglóban például a pályázati kiírásban meghirdetett ár megalapozottságát firtató képviselők annyit tudtak elérni, hogy évi majdnem háromszázmillióval, húsz százalékkal kisebb összegre írta ki az önkormányzat az új pályázatot a keretszerződésre, de a nyerő négyes konzorciumban induló tagjainak így is megérte.
Az akkor még a helyi szocialisták hitbizományának számító Zuglói Zrt. 2019-ben készített egy összehasonlító tanulmányt, amelyben a saját erőforrással történő feladatellátás költségeit (létszám, gépbeszerzés és anyagköltség) hasonlította össze a külső partnerrel történő feladatellátással. A tanulmány kedvezőbb költségekkel kalkulál outsourcing esetén.
2021. január 19-én alá is írták a felek (vállalkozói oldalon a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Kft. és a Szurdokvölgy Kft.) a két évre szóló keretszerződést, 2022 decemberében pedig újból velük kötött szerződést az önkormányzat. Ebben ugyan nincs lehívási kötelezettség, tehát a kerület továbbra is megoldhatná belsőben, de új közbeszerzés kiírása nem lehetséges.
Született egy átvilágítási tanulmány a Zuglói Zrt.-ről, amely – ellentétben a cég saját, a kiszervezést pártoló álláspontjával – azt írja, hogy „a tételes munkanemek körülbelül 65 százalékát tudja a Zuglói Zrt. szakmunkások és mérnökök nélkül ellátni (segédmunkások) […] az érvényben lévő szerződésben foglalt árakhoz képest vélelmezhetően 20-25 százalékkal olcsóbban”. Ez az alacsony(abb) gép- és szakemberigényű munkák (például fűnyírás, lombgyűjtés) esetében lenne megoldható.
Rózsa András momentumos alpolgármester szerint Horváth Csaba már 2000-ben megígérte, hogy születik egy külön hatástanulmány a zöldterület-kezelés gazdaságosságáról a kerületben, ennek utolsó határideje idén április volt, de máig csak az előzetesét mutatta meg nekik a polgármester, akinek egyébként – mondja Rózsa András – áprilisban arról volt egy előterjesztése, hogy a Zuglói Városgazdálkodási Zrt. kapjon ötvenmillió forintot egy járdatakarító gép beszerzésére. Rózsa módosító javaslata ezt levitte 36 millióra, és csatolta hozzá a dokumentumokat, miszerint Józsefváros önkormányzata ennyiért (nettó harmincmillióért) vett 2021-ben ilyen gépet. A zuglói önkormányzat nem válaszolt kérdéseinkre.
Nem válaszolt a VII. kerületi önkormányzat sem, de honlapja tanúsága szerint saját cégével, az Erzsébetváros Kft.-vel végzi zöldterületei karbantartását. Az önkormányzatnak ez 2020-ban csak 362 milliójába került, igaz, a kerület nem sok zöldfelülettel rendelkezik.
Még egy kerület, a kispesti önkormányzat zöldfenntartási költségeit néztük át a külső vagy belső feladatvégzés összehasonlítására. Ők is saját céggel dolgoznak: 2019-ben 370 milliót fizettek neki a „közterületeken közlekedésbiztonsági, köztisztasági, valamint közcélú zöldterületeken kertészeti és szakipari feladatok ellátására, közterületek rendben tartására” (tehát nem csak parkfenntartásra). 2020-ban 355 milliót, 2021-ben 310-et. 2022-ben és 2023-ban a Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. egymilliárdot kapott a „kispesti zöldprogram működésére, közfoglalkoztatottak ellátására”.
Bár a fenntartási munkákat belsős céggel végzik, egyes projektekre az általunk vizsgált cégháló is nyer szerződéseket. Például 2019-ban nettó 163 millió forintot nyert a KRESZ Park rehabilitációjára a Harmat Kert Parkfenntartó és Parképítő Kft.
Politika
Információink szerint a cégek pályázati együtt mozgása a Lián Kft.-ből indult, a másik vonal pedig a főváros kertészeti cégének, a FŐKERT-nek a részbeni menedzserprivatizációja volt a kétezres évek végén. „Mindenki, aki vitte valamire ebben a körben, onnan nőtt ki, utána meg a FŐKERT-hez is be lettek csatornázva” – mondja egy forrásunk.
Budapesten a XIII. kerület volt a kiindulás, velük nagyon régi és jó együttműködésük van. Bár a kerület sajtóosztálya megkeresésünkre azt írta, hogy ők részben belsőben oldják meg a zöldterületi feladatokat, mégis itt találtuk a kiugróan legmagasabb összegű zöldközbeszerzést: három évre kilencmilliárd forintot. Ez nyílt közbeszerzés volt, amelyre egy ajánlat jött, a Parfenntartó Kft.-é.
„A parkfenntartó nagyon jól illeszkedett a kerületi ambíciókhoz. A XIII. a mai napig az egyik mintakerület Magyarországon a zöldfelület-gazdálkodásban – mondja egy forrásunk. – Ők voltak az egyik első olyan kerület, amelyik tudatosan elkezdte fejleszteni a zöldinfrastruktúrát, és ezt a politikai kommunikáció részévé is tette. Náluk stratégiai elemmé vált a zöldfelület, ez a Parkfenntartó Kft. jelentős együttműködésével egy kiemelkedő sikertörténet Budapesten.”
Forrásaink szerint a hálózat működésében kulcsszereplő a Parkfenntartó Kft. vezetője, Szarka Attila. Van olyan megkérdezettünk, aki szerint a háttérben maradó és a cégpapírokban ritkábban előbukkanó Zámbó Zsolt a piacot hozza, a kerületi önkormányzatokat, és ehhez ápolja a politikai kapcsolatokat. Ezek a cégek ugyanis az önkormányzati piacon tarolnak, más, piaci cégek nagyberuházásain nem találkozunk a nevükkel.
Politikus megkérdezettjeink mind Zámbó nevét említették, illetve hozzá kapcsolódó politikusokét, Újbudán például Hintsch György szocialista alpolgármestert, akit a volt budapesti MSZP-elnök, most pártigazgató Molnár Zsolt köréhez sorolnak. Ő – ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk – a XI. kerületi Fidesz egyik politikai vállalkozó képviselőjével, Junghausz Rajmunddal is jó kapcsolatokat ápol. Kerületi forrásunk a parkolási biznisz újbudai menedzselése kapcsán is Hintsch nevét említi.
„Ha valaki megnyer egy ilyen hosszú távú beruházást, azzal megalapozza, hogy a következőt is megnyerje, és beépüljön. Vannak olyan üzletágak, amiből akkor is nehezen száll ki egy önkormányzat, ha nem tételezünk fel semmilyen bűnös összefonódást – mondja közbeszerzési szakértő forrásunk. – Velük épül fel a számlázási rendszer, kialakul az adminisztratív kapcsolat, és mindenkinek bizalma lesz bennük: hiszen őket már ismerjük.”
Bár az önkormányzati szférában egymilliárd forint nem juthat el A-ból B-be pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül – mondta egyik előző cikkünk forrása –, de még ha feltételezzük is, hogy a pályázat kiírójának oldalán ügyködő politikusok nem a gazdasági jövőjüket (és pártjukat) építik, „ennek az együttműködésnek vagy a közbeszerzés kijátszásának vannak előnyei is” – mondja egy másik forrásunk.
A kerület is jobban tud működni egy beszállítóval, egyszerűbbek a napi szintű feladatok, rugalmasabb a működés. „Lehet, hogy lényegesen drágábbá és gyengébb minőségűvé tenné, ha csak pénzügyi alapon döntenének. Nem tudom, milyen a jó konstrukció” – mondja egy iparági forrás.
Általában – a terület méretétől függően – évi négy-ötszázmilliótól 1,2 milliárd forintig terjed a kerületi zöldterület-fenntartás évente. Újabban néhány önkormányzat az útfenntartást is hozzácsapja a parkfenntartáshoz a tenderkiírásokban. Ilyenkor az azokon rendszeres nyertes Penta Kft.-vel konzorciumban indulnak és nyernek a zöldterületesek: például a XII. kerületben, ahol a Pannon Park és a Penta 2021-ben három évre nyerte el a munkákat bruttó 3,8, nettó hárommilliárdért.
Újbudán, a Parkfenntartó és a Pannon Park a Vianova 87 Közmű- és Útépítő Kft.-vel állt konzorciumba, és nyert 5, 8 milliárd forintot négy évre.
Hogy állnak pénzügyileg ezek a cégek?
„Nem gondolom, hogy ezeknél a kerületi közbeszerzéseknél kétszeres-háromszoros árak vannak. A mi ágazatunknak viszonylag alacsony a jövedelmezősége, leszámítva az elmúlt négy-öt évet, mert akkor kialakult a hiánygazdálkodás is, nagyon sok projekt volt – mondja egy forrásunk. Szerinte versenypiaci körülmények között a zöldfelület-gazdálkodásban alacsonyabb a jövedelmezőség és a bérek szintje más ágazatokénál. – Ha kivesszük a 2017 utáni, erősen konjunktúrás időszakot, az ágazat jövedelmezősége bőven tíz százalék alatt volt, de ezé a csoporté mindig fölötte. Tehát ott van egy extra ár.”
„Csak legendákat hallunk, és nemcsak velük kapcsolatban, hanem más területen is: azt, hogy az elmúlt 10-12 évben jelentősen megemelkedett a korrupciós felár” – teszi hozzá.
Nézzük meg, milyen számokat mutatnak a notórius tendergyőztes kertészeti cégek nyilvános kimutatásai.
A Harmat Kert Kft. 2021-ig hat-hétszázmilliós árbevétele 2022-ben közel 1,7 milliárdra nőtt. Adózott eredménye ekkor 170 millió volt.
A szintén a nyertesek között szereplő Zöld Korona Garden Kft. csak három-négyszázmilliós éves árbevételt szokott elérni. A Zámbó/Szarka-birodalomba tartozó, felszámolás alatt álló Palota-Kert Kft. egyik tulajdonosa volt a Zöld Line Kft., amelynek székhely-, valamint ügyvezetői és tulajdonosi kapcsolódásai is vannak a Zöld Korona Kft.-vel.
A Magyar Kőris Kft. százszázalékos tulajdonosa Szarvas Gábor Imre. Ő a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Betéti Társaság beltagja volt, amely bt. alakult át DeerGarden Kft.-vé, a nyerő négyes egyik tagjává. 2011-ben lett a bt. beltagja Bubla Szabolcs, akkor került át a cég székhelye az Anna utcai központba.
A bt. 2012-ig létezett, Szarvas azóta viszi a Magyar Kőrist.
Az Opten szerint 2022-re a Magyar Kőris értékesítésből származó árbevétele megháromszorozódott az előtte lévő négy év bármelyikéhez képest: közel 2 milliárd 700 ezer forint lett. Adózott eredménye pár tízmillióról 237 millióra nőtt.
A Szurdokvölgy Kft. Zuglóban tagja a nyertes konzorciumnak már egy évtizede. A 2018-as kilencszázmillióról 2022-re 1,36 milliárdra nőtt árbevétele, profitja is majdnem megháromszorozódott: 335 millióra.
És ott vagyunk a korábbi cikksorozatunkban nyerő négyesként megnevezett vállalkozásoknál.
A DeerGarden Kft. nettó árbevétele a 2018-as 1,8 milliárdról 2022-re négymilliárdra nőtt. Adózott eredménye megnégyszereződött: 453 millióra.
A 17 embert foglalkoztató Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft. árbevétele négymilliárd forint volt 2018-ban, 2022-ben már 6,3. Adózott eredménye 418-ról 532 millióra nőtt, a tagok 510 millió forint osztalékot vettek föl. Egyébként általában két–ötszázmillió forint közötti osztalékot vesznek ki évente a cégből a tagok.
A Zöfe Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. árbevétele 2018-ban kétmilliárd forint, 2022-ben 3,7 volt. A nyereség 376 millióról 261-re csökkent.
A Parkfenntartó Kertészeti és Szolgáltató Kft. árbevétele 3,6-ról majdnem ötmilliárdra nőtt, adózott nyeresége 402 millióról 489-re. Összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc két építőipari cégének (Mészáros és Mészáros, valamint R-Kord) 2022-ben 74, illetve hatvanmilliárd volt az árbevétele.
Vannak tehát látható cégjogi kapcsolódások a bemutatott cégek között, de egyik forrásunk szerint hálózatként működésük alapja inkább a megegyezés és az, hogy az önálló entitásként létező kisebb cégek a nagyok állandó alvállalkozói (és néha ők is nyernek tendereket). „A cégcsoport folyamatosan ad nekik munkát, tulajdonképpen ez évtizedek óta egy alvállalkozói hálózat.”
Politikai preferenciájuk nem látszik, mind bal-, mind jobboldali vezetésű kerületekben be vannak ágyazva. Egyik forrásunk szerint jellemzően inkább régi szocialista kapcsolatokkal rendelkeztek a kilencvenes években, amikor az önkormányzatok nagy része baloldali volt, de aztán sikeresen építettek ki kapcsolatot a másik oldalon is.
Minden megkérdezettünk hangsúlyozza, hogy jó szolgáltatást nyújtanak. „Ez is a feltétele annak, ha valaki ilyen sokáig be van ágyazódva és ilyen pozíciót el tud érni. Ügyeltek arra, hogy ne lehessen belekötni a szakmai munkájukba, hogy ne kerüljenek ki a fénybe. Persze megfelelő anyagiakkal ez nem is nehéz.”
Közbeszerzési szakértő forrásunk szerint az is erősíti az ilyen monopolhelyzeteket, hogy közben ki tudják építeni a teljes struktúrát gépekkel, elszámolórendszerrel. „Ilyenből egy önkormányzat egyébként sem könnyen tud kilépni. Az csak akkor lehetséges, ha szisztematikusan, évekig dolgoznak rajta, hogy kisebb, más szereplőket is behúzzanak. De a megrendelők érthetően kényelmesek: rájuk bízzuk, ők már régóta csinálják, aztán el van kapálva az egész.”
Már ha a kényelmesség mögött nem tételezünk fel egyéb motivációt. | https://www.szabadeuropa.hu/a/ugyanazok-a-cegek-nyerik-a-zoldterulet-gondozasra-kiirt-tendereket-a-fovarosi-keruletek-feleben/32476025.html | https://web.archive.org/web/20230927194352/https://www.szabadeuropa.hu/a/ugyanazok-a-cegek-nyerik-a-zoldterulet-gondozasra-kiirt-tendereket-a-fovarosi-keruletek-feleben/32476025.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyanazok-a-cegek-nyerik-a-zoldterulet-gondozasra-kiirt-tendereket-a-fovarosi-keruletek-feleben | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-06-30 11:27:00 | [
"Hintsch György",
"Scheffer Ildikó",
"Zámbó Zsolt"
] | [
"DeerGarden Kft.",
"Főkert",
"Garden Kertészeti Kft.",
"Harmat Kert Kft.",
"Kobold'2003 Növénytermesztő és Parképítő Kft.",
"Lián Kertészeti Kft.",
"Magyar Kőris Kft",
"Pannon Park ForrestKft.",
"Parkfenntartó Kertészeti és Szolgáltató Kft",
"Parkfenntartó Kft.",
"Penta Általános Építőipari Kft.",
"Szurdokvölgy Kft.",
"Umbrella Holding Kft.",
"ZÖFE Kft.",
"Zöld Korona Garden Kft"
] | [
"Baranya megye",
"Bp. II. kerület",
"Bp. VII. kerület",
"Bp. VIII. kerület",
"Bp. XI. kerület",
"Bp. XIII. kerület",
"Bp. XIV. kerület",
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest",
"Gyöngyös",
"Heves megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"önkormányzat",
"kiszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)",
"parkfenntartás - zöldterület kezelés"
] | [] |
57,601 | Vesztegetés és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a csengeri örökösnő | P. Mária azt állítja, ő Kósa Lajosnak közvetített. | feljelentés;hűtlen kezelés;vesztegetés;Kósa Lajos;csengeri örökösnő;
2022-12-09 06:15:00
Vesztegetés és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a csengeri örökösnő
P. Mária azt állítja, ő Kósa Lajosnak közvetített.
Feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a csengeri örökösnő néven elhíresült P. Mária vesztegetés és hűtlen kezelés ügyében – értesült lapunk.
P. Mária beadványa szerint
A feljelentés nem sokkal az után született, hogy a napokban a bíróság – első fokon – igazat adott P. Máriának, akiről Kósa Lajos korábban azt állította, hogy csalásért már elítélték. Ezzel a bíróság szerint a fideszes politikus megsértette a nő jó hírnévhez való jogát. Jelenleg ugyanakkor a mátészalkai járásbíróságon folyamatban van egy eljárás csalás vádjával P. Mária ellen.
P. Mária neve akkor lett szélesebb körben ismert, amikor azzal állt elő, hogy mesés összegű, akkori árfolyamon mintegy 1300 milliárd forintnyi örökséggel rendelkezik Németországban és Svájcban, de a pénzhez nem tud hozzájutni. A meglehetősen zavaros történet szerint P. Mária az örökség hazahozatala érdekében kereste meg Kósa Lajost, aki vállalta, hogy segít a 4,5 milliárd eurónyi örökségből magyar állampapírokat vásárolni. Hogy ehhez miért kellett volna a politikus segítsége, rejtély, ahogy az is, hogy a közgazdász Kósa miért írt alá olyan közjegyzői közokiratokat, amelyek szerint a Csengeren addig egy kisboltot vezető P. Mária a kezelésébe adja az örökséget, vagy amiben később 800 millió forintnyi ajándékot is ígért Kósa Lajos édesanyjának. A politikus hosszú évekig kapcsolatban maradt P. Máriával, a nő állítása szerint közösen többször jártak Svájcban.
P. Mária szerint ennek a baráti kapcsolatnak a farvizén történt, hogy 2013-ban bizonyos K. Zoltán azzal kereste meg a Kiskun Tender nevében, hogy hozza őket össze Kósával, mivel jelentős, százmilliós kintlévőségeik ragadtak bent Debrecenben. A találkozó állítása szerint megtörtént, majd a Kiskun Tender Kft. P. Mária számlájára utalt több részletben 63,8 millió forintot.
A „csengeri örökösbotrány” kirobbanása után azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az ügyészség végül Kósa Lajosnak és K. Zoltánnak a tanúvallomásait fogadta el, miszerint a Kiskun Tender kölcsönbe adta P. Máriának a pénzt, mivel az asszony azzal hitegette a céget, hogy majd a mesés örökségből kifizeti őket. P. Mária állítja: ő nemhogy senkit sem ismert a Kiskun Tendertől – K. Zoltánnak semmiféle tisztsége nincs a cégben –, ám még a cég telephelyéül szolgáló városban sem járt életében. Ugyanakkor tény, hogy K. Zoltán és P. Mária az ügylet után évekkel aláírtak egy ilyen kölcsönszerződést. P. Mária szerint a szerződés ötlete K. Zoltántól származott, hogy utólag lepapírozzák a pénzátutalást.
Az ügyészség vádirata végül Kósa Lajost teljességgel kihagyta az ügyből, részben amiatt, mivel P. Mária a Kósára tett terhelő tanúvallomását a nyomozás során visszavonta. Ez utóbbit az asszony a feljelentésében most azzal magyarázza, hogy akkor rövid időre új ügyvédje lett, aki akkor azzal kecsegtette, ha visszavonja a Kósára terhelő vallomást, akkor szabadlábra kerülhet. | https://nepszava.hu/3178176_csengeri-orokosno-feljelentes-kosa-lajos-vesztegetes-hutlen-kezeles | https://web.archive.org/web/20230208013818/https://nepszava.hu/3178176_csengeri-orokosno-feljelentes-kosa-lajos-vesztegetes-hutlen-kezeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-es-hutlen-kezeles-miatt-feljelentest-tett-a-csengeri-orokosno | Népszava | hungarian-news | 2022-12-09 12:01:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Kiskun Tender Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"csalás",
"ügyvédek",
"jó hírnév sérelme",
"ügyészség"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
57,602 | Korrupció miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert | korrupció;polgármester;Pest megye;jogsértés;Központi Nyomozó Főügyészség;hivatali vesztegetés;tulajdonváltás;ingatlan-nyilvántartás;
2022-11-29 15:08:00
Korrupció miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert
A gyanú szerint az egyelőre ismeretlen helységben egykor kitelepített svábok kisemmizésével és egy kormánytisztviselő lefizetésével szerzett meg egy hatalmas ingatlant a településvezető.
Előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatta ki kedden gyanúsítottként a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy Pest megyei település polgármesterét és két társát – adta hírül az ügyészségi portálon a Központi Nyomozó Főügyészség. A közleményben nem szerepel az érintett település neve, és a korrupciós ügyben egyelőre a polgármestert sem nevezték meg, annak ellenére, hogy közszereplőről van szó.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg egy férfi, aki a polgármester férje, hogy felesége ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan- nyilvántartásban. A férj 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal – megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve – bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba. A polgármester, mint írják, nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A nyomozó hatóság szerint az ügyről a büntetőeljárás érdekében más adat jelenleg nem közölhető. | https://nepszava.hu/3177189_polgarmester-korrupcio-hivatali-vesztegetes-ingatlan-nyilvantartas-gyanusitas-panasz | https://web.archive.org/web/20221130095943/https://nepszava.hu/3177189_polgarmester-korrupcio-hivatali-vesztegetes-ingatlan-nyilvantartas-gyanusitas-panasz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-miatt-hallgatott-ki-az-ugyeszseg-egy-pest-megyei-polgarmestert | Népszava | hungarian-news | 2022-11-29 12:07:00 | [] | [] | [
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"vesztegetés",
"szociál",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [] |
|
57,603 | Hamarosan a vádlottak padjára ülnek a hálapénzt elfogadó orvosok | A látszat mindenesetre megvolt, ugyanis kiírták az ajtóra, hogy a hálapénz elfogadása bűncselekmény, ezért semmilyen összeget nem fogadnak el. | egészségügy;vesztegetés;hálapénz;
2022-10-17 13:03:00
Hamarosan a vádlottak padjára ülnek a hálapénzt elfogadó orvosok
A látszat mindenesetre megvolt, ugyanis kiírták az ajtóra, hogy a hálapénz elfogadása bűncselekmény, ezért semmilyen összeget nem fogadnak el.
A fővárosi rendőrök befejezték a nyomozást azzal a két főorvossal és asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 nyarán több betegtől is átvettek hálapénzt az egyik budapesti kórházban - közölte oldalán a rendőrség.
Mint írják, a nyomozás adatai szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadott el többször hálapénzt, amelyből egyikük asszisztense is kapott. A rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztal fiókokban közel kétszáz üres borítékot találtak, amelyek közül számos darabon szerepelt a „köszönettel” szó, illetve az átadó neve is.
Az egyik orvost tizennégy-rendbeli, a másikat tizenkét-rendbeli, az asszisztenst pedig hétrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, ám érdemi vallomást nem tettek. Külön érdekesség, de még az ajtóra is kiírták, hogy a hálapénz adása és elfogadása bűncselekmény, ezért ezt nem fogadják el.
Lapunknak korábban a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre. | https://nepszava.hu/3172707_halapenz-nyomozas-vesztegetes | https://web.archive.org/web/20221018063840/https://nepszava.hu/3172707_halapenz-nyomozas-vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamarosan-a-vadlottak-padjara-ulnek-a-halapenzt-elfogado-orvosok | Népszava | hungarian-news | 2022-10-17 12:11:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
57,604 | Újabb vádlottat hallgattak meg a több fideszes politikus érintettségét is felvető Pécsi buszper ügyében | A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek. |
Újabb vádlottat hallgattak meg a több fideszes politikus érintettségét is felvető Pécsi buszper ügyében, de az eljárás csak újabb abszurd elemekkel gyarapodott
A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek.
Csütörtökön folytatódott a pécsi buszper a Kaposvári Törvényszéken. Ezúttal a holland állampolgárságú S. P.-t hallgatta meg a bíróság, a 62 esztendős férfi kereskedelmi vállalkozása, a Bus and Coach adott el 115 használt Volvo-t a pécsi Tüke Busz Zrt.-nek 3,5 milliárd forintért. A vásárlásból azért lett bűnügy, mert ugyanezeket a járműveket pár hónappal korábban még 2,8 milliárdért kínálták a városnak, s akkor még 123 Volvóból állt a flotta. Így összességében egymilliárdos kár érte a várost. A buszokat az drágította meg, hogy az üzletbe bizományosi értékesítőként beugrott a Bus and Coach, és ez a cég jelentkezett a pécsi önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárásra, immár emelt áron kínálva a járműveket. Pécs fideszes többségű közgyűlése azonban nem érvénytelenítette a közbeszerzést, hanem győztesnek nyilvánította a holland céget. Az ügyben a holland rendőrség indított vizsgálatot vesztegetés és pénzmosás gyanújával, s ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is léptek.
Az ügyészség 2020-ban 700 milliós gazdasági csalás vádjával állította bíróság elé a Tüke vezetőjét, P. Istvánt, valamint a buszvétel két közvetítőjét, Cs. András, holland-magyar állampolgárt és a Németországban élő magyar-amerikai állampolgárt, P. Endrét. Utóbbiak 1,7 millió eurós és 500 ezer eurós „sikerdíj”-át sokallták a magyar nyomozók, hisz úgy tűnt, ezért a pénzért szinte semmit se tettek. Az is gyanús volt, hogy P. Endre elutalta a kapott pénzt egy thaiföldi offshore számlára. 2020 őszén, az első tárgyaláson P. Endre vallomást ugyan nem tett, de elismerte bűnösségét, így rá felfüggesztett szabadságvesztést és 170 milliós pénzbüntetést róttak ki.
A tárgyalás során elhangzottak alapján P. Istvánnak jó esélye volt, hogy tisztázza magát, ám a 62 éves mérnök idén februárban meghalt, így felelősségét már nem vizsgálják. Cs. András is ártatlannak vallja magát, állítja, hogy megszolgálta a közvetítői díjat.
S. P. ellen sokáig Hollandiában folyt nyomozás, ám mivel ugyanabban az ügyben nem folyhat vizsgálat két országban, a holland vállalkozó elleni eljárás idén már Magyarországon folytatódott. Így a per negyedik vádlottjaként csütörtökön őt is meghallgatták. A férfi azt állította, hogy nem kapott idézést a tárgyalásra, pedig a holland posta szerint valaki átvette az idézést a vádlott lakáscímén. Hogy ki vette át a hivatalos papírt, azt S. P. nem is sejti. A vádlott a tárgyalásról csak azért értesült, mert Cs. András augusztus végén tájékoztatta őt. Így viszont nem tudott felkészülni a tárgyalásra. Ráadásul a kirendelt ügyvédje nem működött vele együtt, ezért pár napja új ügyvédet fogadott, aki most még felkészületlen. Ezért a vádlott halasztást kért, amit meg is kapott a törvényszéktől. Mindamellett S. P. azért felolvasott egy rövid vallomást, s abban ártatlannak vallotta magát,
Ellenük viszont sosem folyt vizsgálat. A 2018-ban ellenzéki irányításúvá vált pécsi önkormányzat sértettként belépett a perbe, és megidéztette a bíróságra a város korábbi fideszes vezetőit, Páva Zsolt polgármestert és Csizi Péter parlamenti képviselőt, ám ők azt állították, hogy nem folytak bele az ügybe, s mivel tanúként jelentek meg, az ő felelősségük megállapítására ez a per alkalmatlan. A Fidesz legmeghatározóbb térségi politikusát, Bánki Eriket is meghallgatták tanúként, ám ő se mondott a buszvásárlásról semmit, az pedig, hogy a buszügyben Hollandiába utazó Csizi Péterrel egy gépen igyekezett Amszterdamba, Bánki szerint véletlen volt, ő csak egy koncertre ment. Az meg a tárgyaláson szóba se került, hogy a buszvétel során félmillió eurót munka nélkül zsebre vágó P. Endre korábban egy német cégben Bánki Erik üzlettársa volt, és Pécsett a politikuson kívül az amerikai magyart senki sem ismeri. Bánkit erről szerettük volna többször is megkérdezni, ám a politikus sosem válaszolt.
A buszpert december 8-ára napolták, akkor újra S. P.-t próbálja meghallgatni a bíróság. Amúgy S. P. már csütörtökön is mondott egy meglepő információt: ő azért emelte a buszok árát, mert arra számított, hogy Pécs alkudozni fog. A város azonban nem alkudozott, hanem fizetett. E közlés nyomán persze felmerülhet, hogy S. P. miért épp annyiért kínálta a buszokat, mint amennyi hitelt a város fel akart venni a buszvásárláshoz. Az is fura, hogy ha S. P. sikeresen felnyomta az árat, akkor a hasznot miért a semmit se tevő közvetítőknek adta át. Az eladó miért érte be 200 ezer euróval? Ezt talán decemberben megtudjuk. | https://nepszava.hu/3170112_ujabb-vadlottat-hallgattak-meg-a-tobb-fideszes-politikus-erintettseget-is-felveto-pecsi-buszper-ugyeben-de-az-eljaras-csak-ujabb-abszurd-elemekkel-gyarapodott | https://web.archive.org/web/20230609041423/https://nepszava.hu/3170112_ujabb-vadlottat-hallgattak-meg-a-tobb-fideszes-politikus-erintettseget-is-felveto-pecsi-buszper-ugyeben-de-az-eljaras-csak-ujabb-abszurd-elemekkel-gyarapodott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-vadlottat-hallgattak-meg-a-tobb-fideszes-politikus-erintettseget-is-felveto-pecsi-buszper-ugyeben | Népszava | hungarian-news | 2022-09-22 12:26:00 | [
"Bánki Erik",
"Csizi Péter",
"Páva Zsolt"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"csalás",
"bírság",
"közlekedés",
"önkormányzat"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
57,605 | A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő korrupt rendőröket és pénzügyőröket fogtak el | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve fogta el a rendőröket és pénzügyőröket, akik ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytatnak nyomozást. | korrupció;akció;Budapesti Nyomozó Ügyészség;rendőrök;Nagylak;határátkelő;Terrorelhárítási Központ;pénzügyőrök;Készenléti Rendőrség;
2022-09-15 14:47:00
A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő korrupt rendőröket és pénzügyőröket fogtak el
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve fogta el a rendőröket és pénzügyőröket, akik ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytatnak nyomozást.
A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő, korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított rendőröket és pénzügyőröket fogtak el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve – erről számolt be közleményében a Fővárosi Főügyészség.
Mint írják, a megalapozott gyanú szerint a nagylaki határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő rendőrök és pénzügyőrök az áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek, a rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe pedig nem tettek eleget a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiknek.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki a gyanúsítottakat.
A nagyszabású akció keretében a nyomozó ügyészek több helyszínen végeztek kutatást, amelynek során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. Bár a tájékoztatás szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, hozzáteszik, hogy további korrupciós bűncselekményeket vizsgálnak.
A terheltek – mivel személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés különös okai egyikük esetében sem állnak fenn – szabadlábon védekeznek. | https://nepszava.hu/3169429_fovarosi-nyomozo-ugyeszseg-tek-keszenleti-rendorseg-korrupt-rendorok-penzugyorok | https://web.archive.org/web/20220921003447/https://nepszava.hu/3169429_fovarosi-nyomozo-ugyeszseg-tek-keszenleti-rendorseg-korrupt-rendorok-penzugyorok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagylaki-hataratkelon-szolgalatot-teljesito-korrupt-rendoroket-es-penzugyoroket-fogtak-el | Népszava | hungarian-news | 2022-09-15 12:37:00 | [] | [
"Pénzügyőrség",
"Rendőrség"
] | [
"Csongrád megye",
"Nagylak"
] | [
"vesztegetés",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"ügyészség"
] | [] |
57,606 | Letartóztatták az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét. |
Letartóztatták az Országos Roma Önkormányzat elnökét
Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. október 2-ig – elrendelte egy férfinak a letartóztatását, akit vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítanak - közölte lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában a Fővárosi Törvényszék péntek délután.
Konkrétan nem nevezik meg, de az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökéről, Agócs Jánosról van szó. A megalapozott gyanú szerint az elnök két képviselőtársának is felajánlotta, hogy 30 millió forint ellenében lemond az önkormányzatban betöltött elnöki tisztségéről és közbenjár a korrupciós pénzt kifizető képviselő elnökké választása érdekében.
Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének, illetve meghiúsításának, továbbá a bűnismétlésnek a veszélye miatt indítványozta a letartóztatást. Megjegyzik, a nyomozás kezdeti szakaszban van, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a hatóság látókörébe még nem került személyeket jogellenesen befolyásolna vagy megfélemlítene, így törekedve a bizonyítási eljárás meghiúsítására, megnehezítésére. Hozzáteszik, Agócs büntetlen előéletű, azonban az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel egy ellene már folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt vált megalapozottan gyanúsíthatóvá.
A végzés nem végleges.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. | https://nepszava.hu/3168105_letartoztatas-agocs-janos-oro | https://web.archive.org/web/20230228161517/https://nepszava.hu/3168105_letartoztatas-agocs-janos-oro | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | Népszava | hungarian-news | 2022-09-02 12:43:00 | [
"Agócs János",
"Farkas László"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszabura"
] | [
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] | [] |
57,607 | Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét | A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt. | Országos Roma Önkormányzat;
2022-09-01 16:00:00
Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét
A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt.
Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke 30 millióért árulta a saját vezetői tisztségét – derült ki a Központi Nyomozó Ügyészség csütörtöki közleményéből. Agócsot, ahogyan arról beszámoltunk, előző nap vették őrizetbe.
A megalapozott gyanú szerint az ORÖ elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ORÖ elnöke vállalta, hogy a pénz ellenében lemond tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában – áll a közleményben, amelyhez a Központi Nyomozó Ügyészség fotót is mellékelt. A képen egy táska, abban pedig rengeteg pénz, 20 ezer forintos kötegek láthatók. A fotó a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. Elmondta, hogy péntekre Tiszaburára hívta az ORÖ képviselőit, a találkozó után ad bővebb tájékoztatást.
Kérdésünkre, hogy honnan volt 18 millió forintja, ifjabb Farkas László csak annyit közölt:
(Olyan hírek terjednek, hogy a 18 milliót az ORÖ egyik észak-magyarországi képviselője bocsátotta a rendelkezésére. Felhívtuk az illetőt, aki azt állította, hogy a pénz nem tőle van.)
Ifjabb Farkas László annak a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) az elnöke, amelynek színeiben Agócs János is mandátumot szerzett. Ifjabb Farkas hangsúlyozta, hogy Agócs nem tagja a szervezetnek, a Firoszt szerinte csak „ugródeszkának használta”, hogy az ORÖ képviselője, aztán elnöke legyen. „A cigányügynek meg kell tisztulnia” – jelentette ki ifjabb Farkas László, aki nem titkolta, hogy adott esetben kész elvállalni az ORÖ elnöki tisztséget. Hozzátette: „ezen a poszton lehet a legtöbbet tenni a magyarországi cigányságért”.
Agócs János akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, Lakatos Oszkár látja el az elnöki teendőket. Előző cikkünkben Lakatos Oszkár a Tiszapüspökiben lévő, az ORÖ fenntartásában működő iskola felújítása körüli gazdasági anomáliákkal hozta összefüggésbe Agócs János őrizetbe vételét. Véleményét arra alapozta, hogy tudomása szerint ebben az ügyben is nyomozás folyik.
Most, hogy kiderült, mi a valódi ok, Lakatos Oszkár elmondta: Agócs Jánost már fél éve foglalkoztatja a lemondás gondolata. „Úgy érezte, idegileg nem bírja tovább az alaptalan és méltatlan támadásokat” – fogalmazott. (Lapunk tavaly decemberben írt arról, hogy a kormánypárti Lungo Drom és szövetségesei többségbe kerültek az ORÖ-ben. A későbbiekben egymást érték a rendkívüli közgyűlések, amelyeket gyakran viharos jelenetek tarkítottak.)
Több olyan ORÖ-s képviselővel is beszéltünk, aki Agócs János ellenfelei közé tartozik ugyan, de nem megy el arra a pénteki találkozóra, amit ifjabb Farkas László hívott össze Tiszaburára. Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó roma politikusok – bár nincs szándékukban felmenteni Agócs Jánost – elutasították azt az „aljasnak” tartott módszert, ahogyan ifjabb Farkas „rendőrkézre adta” az elnököt. „Ez megbocsáthatatlan” – közölte egyikük. „Sok minden történt már az ORÖ történetben, de ilyen mocskos játszmára még nem volt példa” – mondta egy másik képviselő.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az ORÖ elnökét.
A nyomozó ügyészség az elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedés tárgyában a bíróság pénteken dönt. A minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. | https://nepszava.hu/3167980_egyik-helyettese-buktatta-le-az-oro-elnoket | https://web.archive.org/web/20220907063728/https://nepszava.hu/3167980_egyik-helyettese-buktatta-le-az-oro-elnoket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyik-helyettese-buktatta-le-az-oro-elnoket | Népszava | hungarian-news | 2022-09-01 12:50:00 | [
"Agócs János",
"Farkas László"
] | [
"Lungo Drom",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [] |
57,608 | A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet | A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték. | korrupció;Budapest;jelentés;
2022-12-01 08:35:00
A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet
A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték.
A fővárosi önkormányzat 2020 nyarán eseti bizottságot hozott létre az előző ciklusok korrupciógyanús beruházásainak vizsgálatára. A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték, így csak most állt össze a Fővárosi Közgyűlés számára készülő jelentés tervezete, amit legkorábban a decemberben vitathatnak meg a képviselők.
A Havasi Gábor (Momentum) vezette grémium összesen 10 ügynek próbált a végére járni. A fő cél a folyamatok jobb megértése, a rendszerszintű problémák feltárása volt. A gyanús projekteket két éve vizsgáló eseti bizottság két éves munkáját összegző 200 oldalas tervezetben mindösszesen 14-szer szerepel a korrupció szó, az is jobbára két már korábban kivizsgált ügy – a parkolás és az M4-es metró esete – kapcsán.
A jelentés leszögezi, hogy a legtöbb esetben a
Az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, s ez arány 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. A kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra. A főváros választott vezetői helyett a végső soron a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten. Több beruházás esetében „a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatóak azért, hogy a projektek félrementek.
A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok visszatérő alábecslését, a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását azonosította a bizottság. A város nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére indított grandiózus fejlesztéseket anélkül, hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna. A kiírt tenderek többnyire alkalmatlanok voltak arra, hogy felmérjék a jelentkezők alkalmasságát, a mindenkori városvezetésben pedig nem volt igény a szoros nyomon követésre.
A különböző ügyek tanulságait egyenként is részletezi a tervezet. Ezek címszavakban: a „patkány-tenderen” olyan cég nyert, amely az első időszakban nem volt felkészült a feladat ellátására. A Biodóm megvalósításához nem voltak meg a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek, miközben se a kormány, se a főváros nem gyakorolt érdemi kontrollt. A fővárosi parkolás üzemeltetését 2011-ben az önkormányzatokra bízták, ellehetetlenítve az egységes rendszer kialakítását, ennek törvényi feltételei ma is hiányoznak. A Rác fürdő projekt leállításáról úgy döntött a Tarlós István vezette főváros, hogy nem volt világos elképzelése a folytatásról. A felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a felújított épület leromlott, a fürdő még mindig nem nyithatott meg, az önkormányzatot jelentős anyagi kár érte. A 3-as metró sorsát a kormány határozta meg, a kabinet döntött a bevonható uniós forrás nagyságáról és arról is, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítsák fel.
Az induló becslés 290 milliárdról szólt. A csökkenés annak tudható be, hogy a projekt irányítását átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést súlyozás nélkül belefoglalták a költségbecslésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.
Az e-jegynél egy működő modell átvétele helyett csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíttetni egy olyan céggel, amely még hasonlót se csinált soha, a BKK pedig úgy zárta le az egyeztetési eljárásokat, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy a tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak. Ráadásul a szerződés aláírása után a kormány alapvetően megváltoztatta az üzemeltetés törvényi feltételeit. A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott.
A Bálna államnak való eladásakor nem kötötték ki, hogy az épületet legalább részben fővárosi célra kell használni. „Nagy luxus volt a fővárosnak megépíteni egy különleges rendezvényhelyszínt, ami csak arra van, hogy a Fidesz kongresszust és eredményvárót tartson benne. Ha a ferencvárosi önkormányzat szeretné kibérelni a Bálnát, nem kapjuk meg. Teljesen nyilvánvaló politikai indok miatt nem bérelhetjük ki – idézi a jelentés Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármestert. | https://nepszava.hu/3177363_budapest-korrupcio-jelentestervezet-2022 | https://web.archive.org/web/20230129102305/https://nepszava.hu/3177363_budapest-korrupcio-jelentestervezet-2022 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-balnatol-a-biodomig-n-elkeszult-a-budapesti-korrupciorol-szolo-jelentestervezet | Népszava | hungarian-news | 2022-12-01 13:01:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"parkolás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"önkormányzat",
"szúnyog / patkányirtás",
"PPP",
"vizsgálóbizottság"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása",
"BKK botrányos e-jegyrendszere",
"CET (Bálna)",
"Négyes metró",
"Városliget beépítése"
] |
57,609 | Válság ide vagy oda, a NER-média és a hatalomközeli celebek 2022-ben is kaszáltak | A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.06.11. 06:30 | https://hvg.hu/360/20230611_hvg_epitoipar_kiskereskedelem_sajto_kommunikacio_Varkonyi_Andrea_Rakay_Philip_Bayer_Zsolt_Akos | https://web.archive.org/web/20230612072147/https://hvg.hu/360/20230611_hvg_epitoipar_kiskereskedelem_sajto_kommunikacio_Varkonyi_Andrea_Rakay_Philip_Bayer_Zsolt_Akos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valsag-ide-vagy-oda-a-ner-media-es-a-hatalomkozeli-celebek-2022-ben-is-kaszaltak | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-10 08:30:00 | [
"Balásy Gyula",
"Bayer Zsolt",
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Jászai Gellért",
"Jellinek Dániel",
"Kovács Ákos (énekes)",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Ráhel",
"Paár Attila",
"Pataky Attila",
"Rákay Philip",
"Rákosfalvy Zoltán",
"Scheer Sándor",
"Szíjj László",
"Szima Gábor",
"Tiborcz István",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Atmedia Kft.",
"BDPST Group",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CarpathiaSat Űrtávközlési Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Dolomit Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Geraldton Invest Zrt.",
"Humansoft Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.",
"Hungaro DigiTel Kft.",
"Invitech ICT Kft.",
"Invitel Zrt.",
"Lounge Group",
"Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Media Dynamics Kft.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Norton Consulting Zrt.",
"P. Management Kft.",
"PBM Mélyépítő Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"Tarragona Holding Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"Whitedog Media Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Debrecen",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Magyarország",
"Miskolc",
"Pécs",
"Sopron"
] | [
"ingatlan",
"média",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"távközlés / telekommunikáció",
"kultúra - művészet",
"fuvarozás - logisztika",
"élelmiszeripar",
"vendéglátás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"szerencsejáték",
"rendezvényszervezés",
"kereskedelem",
"koncesszió",
"kastély",
"tőkealap"
] | [] |
57,610 | 520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár Ácson | Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni. | Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huanyou Cobalt, amely Ácson építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. Szijjártó azt mondta, hogy a cég kapacitása nagyjából százezer tonna lesz évente.
Szijjártó tájékoztatásából az alapadatokon kívül nem sok konkrétum derült ki, annyi azonban igen, hogy az állam támogatja a projektet. Viszont azt, hogy mennyi pénzzel, csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha a beruházáshoz nyújtott támogatást az Európai Bizottság is jóváhagyta. Szijjártó szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből pedig összesen 159 volt tavaly az egész világon, Magyarországon ez pedig már a második ilyen bejelentés idén.
„Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni" – mondta Szijjártó Péter a beruházás bejelentésekor.
Szijjártó Péter szerint a beruházás Magyarországra hozatalát az is akadályozta, hogy az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetben egy olyan folyamat volt, amely változatlan sebességgel haladt előre: az autóipar forradalma. A külügyminiszter cézári babérokra törve azt mondta: „a kocka el van vetve. Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol. A kérdés, hogy mely országok lesznek sikeresek ebben az új világgazdasági korszakban, mely országok tudják a legtöbb hasznot kiszakítani maguknak”.
A külügyminiszter „gazdasági sorskérdésnek” nevezte, hogy melyik országok tudnak sikeresek lenni a szektor beruházásaiért zajló éles versenyben. E verseny során Szijjártó szerint minden, vagy majdnem minden eszközt bevetnek a szereplők.
Szijjártó arról is beszélt szerdán, hogy a nyugati autógyárak hatalmas függésbe kerültek a keleti akkumulátoroktól, utóbbiak piacát ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja. „Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogy ha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt” – mondta.
Szerinte az együttműködésre Magyarország kiváló példa, hiszen rengeteget profitál abból, hogy „fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek”. „Ez nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné teszi Magyarországot az elkövetkezendő évek európai gazdasági fejlődésében” – mondta. „Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben” – mondta a külügyminiszter, majd hozzátette: az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát Magyarország mellett.
Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára
– mondta. Szijjártó hozzátette, hogy 2020 után idén is a kínaiak hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra, ez a lendület pedig – várakozása szerint – kitart. Mint mondta, a magyar-kínai kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot döntött 13 milliárd euróval, és az már most biztosra vehető, hogy idén újabb csúcs fog születni.
A polgármester tagadta, hogy akkugyár érkezne Ácsra
Az jó ideje sejthető volt, hogy valami készül Ácson: az Úgytudjuk június közepén azt írta, hogy ipari park épülhet Ácson, akkor azonban a portál még arról nem tudott konkrétan beszámolni, hogy min fognak dolgozni a park területén. Szentirmai István, Ács fideszes polgármestere korábban egy Facebook posztban tagadta, hogy akkugyárról lenne szó, viszont azt írta, nem árulhatja el, hogy miről.
Mivel a befektető kérésére – üzleti érdekeit szem előtt tartva – azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátorgyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne
– írta Szentirmai.
A polgármesternek szigorúan véve igaza van: Szijjártó bejelentése szerint a kínai beruházó valóban nem akkumulátorokat, csupán azokhoz katódot fog gyártani.
„Próbáljunk most meg örülni annak, hogy végre Bábolna és Igmánd után mi is felkerülhetünk a gazdasági térképre a megyében, az országban. Ha a fejlődésnek mindig, mindenkor az útjába állt volna egy-egy településközösség, akkor most nem lehetne példálózni másokkal, hogy azok milyen szerencsések, és hogy bezzeg… Most mi is szeretnénk szerencsések lenni, és természetesen nem vagyunk a magunk ellenségei, nem lesz olyan üzem, ami bármilyen veszélyt jelentene a városra" – tette hozzá a polgármester. Szentirmai a posztban azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ő, gyerekei, sőt unokái is a településen élnek.
Jávor Benedek Szijjártó bejelentésére reagálva a Facebookon azt írta: „a nemzetközi jelentések szerint ez a vállalat az elmúlt 10 évben rendszerint Afrikában gyermekmunkával bányászott kobaltot használt. Ez csak zöldre festés, a zöld átállás csakis igazságos lehet!".
Szijjártó bejelentése után kerestük Szentirmai Istvánt, azonban azt az információt kaptuk, hogy egész nap Budapesten tárgyal, nyilatkozni így sem ő, sem más nem tud Ácsról egyéb elfoglaltságaik miatt. | https://m.hvg.hu/kkv/20230621_acs_akkugyar_szijjarto | https://web.archive.org/web/20231207180653/https://m.hvg.hu/kkv/20230621_acs_akkugyar_szijjarto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/520-milliard-forintbol-epul-uj-kinai-akkugyar-acson | HVG | hungarian-news | 2023-06-21 10:44:00 | [
"Szentirmai István",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Fidesz",
"Huanyou Cobalt"
] | [
"Ács",
"Ázsia",
"Kína",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"közmű",
"támogatás",
"átláthatóság",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,611 | Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel. | Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.
Az utóbbi években csak veszteséget termelt a Völner-Schadl-büntetőügy és a bírósági eljárásból kimaradt zűrös ügyek miatt a legbotrányosabb időszakát élő Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (MBVK) a szervezet körül létrejött, több gazdasági társaságból álló cégháló. Az MBVK-hoz egy zrt., két kft., sőt még egy alapítvány is köthető, illetve csak köthető volt, mert a két kft. már nem is létezik, két társaságot érintő ingatlanértékesítések miatt pedig nyomozás is folyik hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentések nyomán. Az MBVK-hoz kapcsolható cégek, illetve szervezet:
Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft. (1999.04.-2023.01. - végelszámolással megszűnt)
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft. (2018.11.-2021.02. - végelszámolással megszűnt)
Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (2010.07. - jelenleg is működik)
Bírósági Végrehajtókért Alapítvány (1999.09. - jelenleg is működik)
A fenti lista szereplői közül egyiknek a tevékenysége sem mondható sikertörténetnek, sőt. De nézzük egyenként őket.
Lóvasút Indóház – ingatlanértékesítés kérdőjelekkel
A furcsa nevű Lóvasút Indóház Kft. onnan kapta a nevét, hogy a tulajdonában egy ikonikus épület volt a budapesti Váci úton, amely 1866-tól az első pesti közforgalmi lóvasút végállomásaként működött. A 2021-es adatok szerint az épületet is birtokló cég többségi, 96 százalékos tulajdonosa a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt, de 4 százalék erejéig számos végrehajtó közvetlenül is kisebbségi tulajdonos volt benne. A cég ügyvezetője 2019-2021 között Szarvas Balázs, majd az utolsó két évben, a cég felszámolásáig, megszűnéséig Martonosi László volt. Egy időben, a 2010-es évek elején az épületet még az akkor kamaraként működő végrehajtói köztestület “Árverező Kastélyaként”, élő árverések helyszíneként is használták, később – talán az állagromlás miatt – már üresen állt.
Azt nem tudni, hosszú távon mi volt az MBVK terve a Váci út 201. alatti egykori indóházzal, mindenesetre a vállalkozás felvette a tevékenységi körei közé a „történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetést”. Az épület a hvg.hu információi szerint eredetileg 200 millió körüli összegért vették, 2021-ben pedig már bruttó 284 millió forintos eszközértéken volt nyilvántartva a cég könyveiben. Forrásaink szerint egy 2015-ös ingatlan-értékbecslés 290 millió forintra taksálta a háromszintes, mintegy 700 négyzetméteres ingatlant. Az épület aztán 2021 végén információink szerint mintegy 148 milliós áron adta el a Lóvasút Indóház Kft., amely amúgy üzletileg nem volt sikeres. Sőt a működésnek sem volt sok nyoma az utóbbi években, veszteségnek annál inkább:
Ahogy arról a hvg360 annak idején írt is, a jellegzetes épület 2021 végén került át a Lóvasút Indóház Kft. kezéből a Monk Property Kft.-hez. A vevő cég egyébként 2022 januárjától az év április közepéig NAV-végrehajtás alatt állt. A Monk Property egy 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető cég, jellemzően évi 1-200 milliós árbevétellel és tavaly eddigi története rekordprofitjával, 165 milliós adózott eredménnyel. A cég ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek tulajdonosa Lotharidesz Balázs, üzletrészére pedig banki jelzálog van bejegyezve. Ez a cég a 2022-es évet jelentős bevétel-arányos profittal, 145 milliós adózott eredménnyel zárta. Nem lényegtelen mellékszál, hogy az MBVK – miközben a Cházár András utcában saját tulajdonú székháza van – a Hermina úton több szintet bérel, például panasziroda számára, nem mástól, mint a Monk Property-től.
Schadlék lebukása után is furcsa ingatlanügyletekbe bonyolódik a végrehajtói kar
A lóvasút indóház ikonikus épületét egy olyan cégnek adták el, amely ellen január óta adóvégrehajtás folyik. Közben akár évtizedekig húzódó történetek lesznek látszólag egyszerű végrehajtói ügyekből, még akkor is, ha az érintettek jóhiszeműek.
MBVK Informatikai Kft. – ismerős név, ismerős mínuszok
A végrehajtói kar saját, 2018-as alapítású informatikai vállalkozása, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft. sokban hasonlít az indóházas cégre. Főleg abban, hogy már ez sem létezik, mivel 2021. elején szintén végelszámolással megszüntették. Abban is hasonlítanak, hogy az informatikai cég érdemi, látható tevékenységet fennállásának nagy részében nem végzett, ügyvezetője végig az előző cégből is ismerős Szarvas Balázs volt, tulajdonosa pedig a végrehajtói kar. Bevétele általában ennek a vállalkozásnak sem volt, kiadása viszont annál inkább, így tartósan veszteségesen működött.
Az informatikai profilú céget 2018 novemberében hozta létre az MBVK, holott a karnak amúgy volt külön Informatikai Irodája. Az akkori csonka évről szóló mérlegbeszámoló melléklete szerint a vállalkozás „a szervezeti szinergiák kihasználásával kezdte meg működését.” Meg azzal, hogy az első másfél hónapban kifizetett az egyetlen munkavállaló ügyvezetőjének közel kétmillió forint bért. Mivel bevétele egyáltalán nem volt, nem meglepő, hogy a cég 2 milliós veszteséggel zárta az évet. A 2019-es első teljes évben már csaknem 15 milliós nettó árbevételt ért el – igaz, ezt részben saját tulajdonosától kapta, hiszen 2019. április 15-én Z-2090146 szerződésszámon a Kft. „információ-technológiai szolgáltatás nyújtása” fejében bruttó 1,4 millióért szerződött az MBVK-val.
Ám a 2019-es 15 milliós árbevétel is kevés volt ahhoz, hogy kitermelje az ügyvezető bérét, amire 16,7 millió ment el, így ismét veszteséggel zárta a 2019-es évet a társaság.
A 2020-as év is rosszul alakult pénzügyileg, hiszen a kft. az első pár hónapjában mindössze 78 ezres bevételt realizált, miközben bérre 1,1 millió ment el, majd a végelszámolás következő pár hónapos időszakában bevétel nélkül munkabérre közel egymilliót fizettek ki, így végül a 2020-as évet is összességében 2,2 milliós veszteséggel zárta a megszűnés előtt a cég, amelynek ráadásul ingatlanvagyona sem volt, így nem is volt mit értékesíteni.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Városliget-Ház 13 Zrt. – itt is egy eladás, ismert vevő
A végrehajtói kar által tulajdonolt cégek sorában az ingatlan bérbeadással, hasznosítással foglalkozó Városliget-Ház 13 Zrt. már egy komolyabb, de nem sokkal sikeresebb vállalkozás. A cégben ismerős neveket találunk, hiszen például 2019-2020 között Szarvas Balázs volt a vezérigazgató, azóta pedig Martonosi László. A céget 2010-ben még kft-ként alapította a 100 százalékos tulajdonos akkor még kamaraként működő testület, később zrt-vé alakult. A Városliget-Ház az utóbbi öt évben évi százmilliós nagyságrendű nettó árbevételt könyvelhetett el, ám ettől még veszteséges volt, néha csak pár tízmilliós mínuszt hozott össze, máskor negyedmilliárdosat:
Ehhez a vállalkozáshoz is kötődik egy feljelentett, nyomozással érintett ingatlanértékesítés. A végrehajtói kar cége még 2018 végén vásárolt egy irodaházat a XIII. kerületben, a Szegedi út 35-37 szám alatt. Itt egyes végrehajtók béreltek irodákat a saját szervezetük cégétől, mígnem 2021 októberében eladták az irodaházat: úgy tudjuk, a néhány évvel korábban mintegy 500 milliós összegért megszerzett ingatlant a Városliget-Ház 13 Zrt. körülbelül feleennyiért értékesíthette. Azt Hadházy Ákos független képviselő derítette ki, hogy a vevő a Nadan Property Kft. volt, amely működésének első évében, 2020-ban mindössze 33 milliós profitot termelt.
Az ingatlanügyletről még 2022 januárjában az atv.hu-nak mindkét fél azt állította, hogy minden a legnagyobb rendben volt, de számokat egyikük sem említett. A Nadan Poperty például azt közölte: „Az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolta a vállalkozás. Az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta.” A végrehajtói kar pedig tudatta: „Az ingatlan értékesítése szabályosan zajlott. Az ingatlan értékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő állapította meg, majd a tulajdonos nyílt pályázat útján hirdette meg azt.
Az ingatlan a pályázatra beérkezett érvényes ajánlatok alapján a legmagasabb árat ajánló pályázónak került értékesítésre.”
A Nadan Property Kft. tulajdonosa egyébként nem más, mint Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke és egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. Az ő személye azért érdekes, mert a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más ment el vizsgázni a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren. Szintén őt vélte Hadházy a nyomozati iratokban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de az ügy ezen szálát és a három személy kilétét nem igazán vizsgálták a nyomozó hatóságok.
Tóni, Barbara és Ádám a Schadl-Völner-ügyben: Polt Péter szerint talán igen, de akkor sem
Hadházy Ákos kitart amellett, hogy Rogán Antal minisztert, a feleségét és a kabinetfőnökét takarhatja a Schadl-Völner-ügyben előkerült "Tóni. Barbara és Ádám", ezért kérdésekkel sorozta meg a legfőbb ügyészt a témában. Polt Péter válaszait így foglalnánk össze: ki tudja, de mindegy is.
Ami viszont biztosan összeköti Rogán kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cégét, a Nadan Property Kft.-t és a végrehajtói karnak irodákat bérbeadó és a kartól egyúttal ingatlant vásárló, Lotharidesz Balázs által tulajdonolt Monk Property Kft.-t az az, hogy mindkét kft-nek ugyanaz a könyvelője és még ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket. Ahogy arra korábban Hadházy szintén felhívta a figyelmet, ezenkívül a cégek közötti összefüggés a székhelyhasználati jogosultságokon is tetten érhető, mivel Nagy Ádám a saját cégének székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz cégének.
Végrehajtókért Alapítvány – van, de minek?
Kicsit kilóg a fenti listából a végrehajtói karhoz köthető negyedik szervezet, hiszen ez nem egy vállalkozás, hanem egy 1999-ben alapított nonprofit szervezet, a Bírósági Végrehajtókért Alapítvány. Alapszabály szerinti célja „a bírósági végrehajtói szervezet tagjainak, családjainak fokozott védelme és támogatása, a jelölti képzés szakmai színvonalának biztosítása – az alapítóval együttműködve – a munkából hosszabb időre kieső végrehajtó és családja szociális segítése, a nyugat-európai jogharmonizáció folyamatában való részvétel és a csatlakozás szakmai részének elősegítése”.
Több mint 9 milliárdos nyeresége volt 2022-ben a végrehajtóknak
Schadl pénzmosással vádolt felesége keresett az egyik legjobban.
A hvg.hu forrásai szerint azonban, ha kezdetben ez működött is, az utóbbi években az alapítvány gyakorlatilag „tetszhalott” állapotban van, és lényegében nem csinál semmit. Ami biztos, hogy a kuratórium elnöke Jeney Orsolya (idén június 30-ig) végrehajtó, az igazságügyi tárca korábbi helyettes államtitkára. Az is biztos, hogy az utóbbi öt évben az alapítványnak összesen nem volt 2 milliós bevétele, az ötből négy évet zárt mínuszban és közhasznú célokra évi pár ezer forintot költött.
2023. május. 26. 10:36 Lengyel Tibor Itthon
Varga Juditék a végrehajtók új elnökéről: Tényleg évfolyamtársak voltak a miniszterrel, de 400-an diplomáztak akkor
Reagált az Igazságügyi Minisztérium is arra, hogy egy egyetemi évfolyamtársa lett a végrehajtói kar elnöke. Lupkovics Beáta úgy lett elnök, hogy alig egy éve végrehajtó. Közben, másfél évvel azután, hogy az előző elnököt, Schadl Györgyöt letartóztatták, megszólalt a kart felügyelő hatóság elnöke is, jelezve: a szakmának meg kell tisztulnia.
2023. június. 15. 05:02 Lengyel Tibor Itthon
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük. | https://hvg.hu/kkv/20230627_veszteseges_cegek_vegrehajtoi_kar | https://web.archive.org/web/20230627141225/https://hvg.hu/kkv/20230627_veszteseges_cegek_vegrehajtoi_kar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veszteseges-ceghalo-szovodott-a-vegrehajtoi-kar-korul | HVG | hungarian-news | 2023-06-27 15:16:00 | [
"Jeney Orsolya",
"Lotharidesz Balázs",
"Martonosi László",
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Szarvas Balázs",
"Völner Pál"
] | [
"Bírósági Végrehajtókért Alapítvány",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Kulturális és Innovációs Minisztérium",
"Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft.",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft.",
"Monk Property Kft.",
"Monk Solutions Kft.",
"Nadan Property Kft.",
"Városliget-Ház 13 Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"háttér",
"informatika",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"felszámolás - végelszámolás",
"hitelezés"
] | [
"Felszámolói piac újraosztása",
"Nagy Ádám közelébe eladott végrehajtói ingatlanok",
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,612 | Kiderülhet végre, hogy szállt be az állam a Vodafone-ba, a szerződést 20 millióba kerül magyarra fordítani | A bírósági ítélet szerint 15 napon belül ki kell adni a Vodafone-szerződést; a pert a szocialista Tóth Bertalan indította. | Kiperelte az államtól a Vodafone-szerződést Tóth Bertalan: a szocialista országgyűlési képviselő Facebookon vasárnap közzétett posztja szerint a Fővárosi Törvényszék döntött a Vodafone Magyarország 49%-os üzletrésze állami megvásárlási körülményeinek tisztázására indított adatigénylési perében.
Az ítélet értelmében az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 15 napon belül köteles kiadni (az üzleti titkok kitakarása mellett) a 324 milliárd forintos adásvételi szerződést, valamint az ügyletet megelőzően készített értékelési, üzleti és jogi átvilágítási jelentéseket. | https://m.hvg.hu/kkv/20230702_Vodafone_szerzodes_per_Toth_Bertalan_MSZP | https://web.archive.org/web/20230704112300/https://m.hvg.hu/kkv/20230702_Vodafone_szerzodes_per_Toth_Bertalan_MSZP | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderulhet-vegre-hogy-szallt-be-az-allam-a-vodafone-ba-a-szerzodest-20-millioba-kerul-magyarra-forditani | HVG | hungarian-news | 2023-07-02 14:25:00 | [] | [
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
57,613 | Nem csak az EU elégedetlen a magyar korrupció szintjével | Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban. | 2023.07.01. 06:30
Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban. Demokráciát a pénzünkért 8 rész. | https://hvg.hu/360/20230701_Vannak_az_EUn_kivul_is_boven_nemzetkozi_szervek_amik_a_magyar_korrupcioval_foglalkoznak_ok_sem_elegedettek | https://web.archive.org/web/20231223120812/https://hvg.hu/360/20230701_Vannak_az_EUn_kivul_is_boven_nemzetkozi_szervek_amik_a_magyar_korrupcioval_foglalkoznak_ok_sem_elegedettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csak-az-eu-elegedetlen-a-magyar-korrupcio-szintjevel | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-01 08:30:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"civilek",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
57,614 | Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében | A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek. | önkormányzat;Pokorni Zoltán;Hegyvidék;tankerület;Magyar Kétfarkú Kutya Párt;Öveges program;
2022-09-07 16:14:00
Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek.
Hiába kérte el Kovács Gergely, XII. kerületi önkormányzati képviselő, egyben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke a Hegyvidéki Önkormányzat Öveges-programos szerződéseit, azok, legalábbis a jelek szerint szőrén-szálán eltűntek.
A Népszava folyamatosan beszámolt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által is vizsgált feltételezések szerint összességében csaknem 13 milliárdos, 2014-ben indult csalási ügyről, amelynek egy szálában már bírósági ítélet is született. Arról pedig az Átlátszó számolt be idén februárban, hogy Magyarországnak 7,8 millió euró (mostani árfolyamon több mint 3 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
Az MKKP Facebook-oldalán most közzétették azt a levelet, amelyben a kerületi önkormányzat illetékese a városrész jegyzőjének megbízásából válaszolt Kovács Gergelynek a hegyvidéki iratokat kikérő levelére, amelynek lényege hogy 2017. január 1-től – a törvényi előírások szerint – a Közép-Budai Tankerületi Központ részére átadta a köznevelési intézmények működtetését, továbbá „a projektekkel kapcsolatos fenntartási kötelezettség a fenti időponttól a Tankerületi Központ feladatkörébe tartozik”. Az ellenzéki politikus még fel is hívta a polgármesteri hivatalt, ahol még hozzátették, hogy 2017. január 1-ig minden dokumentumot átadtak a Közép-Budai Tankerületi Központnak. Ehhez képest a tankerület minderre azt közölte, hogy „a Közép-Budai Tankerületi Központ nem rendelkezik a jelzett Hegyvidéki Önkormányzat által megkötött szerződésekkel”.
Amint azt lapunk is megírta, idén júliusban különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. | https://nepszava.hu/3168587_oveges-program-buncselekmenyek-xii-kerulet-eltunt-dokumentumok-mkkp | https://web.archive.org/web/20220908180623/https://nepszava.hu/3168587_oveges-program-buncselekmenyek-xii-kerulet-eltunt-dokumentumok-mkkp | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szoren-szalan-eltuntek-a-buncselekmenyekben-erintett-oveges-program-szerzodesei-pokorni-zoltan-keruleteben | Népszava | hungarian-news | 2022-09-07 14:38:00 | [
"Pokorni Zoltán"
] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Közép-Budai Tankerületi Központ"
] | [] | [
"pályázat",
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Öveges-program (akta)"
] |
57,615 | Megszüntették a nyomozást a fideszes Szabó Zsolt ellen, mert „nem volt bizonyítható” a korrupció | A feljelentő Hadházy Ákos a politikából távozni kényszerülő Boldog István büntetőügyéhez hasonlította a Heves megyei eseteket. | kartellgyanú;uniós források;Heves megye;Szabó Zsolt;nyomozás megszüntetése;
2022-09-14 15:31:00
Megszüntették a nyomozást a fideszes Szabó Zsolt ellen, mert „nem volt bizonyítható” a korrupció
A feljelentő Hadházy Ákos a politikából távozni kényszerülő Boldog István büntetőügyéhez hasonlította a Heves megyei eseteket.
Lezárták a nyomozást a Szabó Zsolt Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő körzetében (Heves megye) az EU-s támogatások ellopására létrehozott bűnszervezet ügyében – tette közzé Facebook-oldalán szerdán Hadházy Ákos ellenzéki politikus a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát, amelyben, mint hangsúlyozta – a szokásossal ellentétben – itt legalább nem azzal indokolták, hogy nem volt bűncselekmény, hanem azzal, hogy „nem bizonyítható”.
A független parlamenti képviselő szerint ugyanakkor „a csalás itt is a szokásosan primitív volt és nyilvánvaló”. Azt állítja, hogy akárcsak Boldog István (egykori Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes parlamenti képviselő) körzetében, minden faluban ugyanazokat a kamu cégeket hívták meg ajánlattételre. Egyiket, jegyezte meg a feljelentő, el is marasztalta a Gazdasági Versenyhivatal kartellezésért. Továbbá idézett is a határozatból amely a megszüntetés ellenére megállapította:
Hadházy Ákos szerint sajnos kiszámítható volt, hogy végül nem lesz „itt semmi látnivaló”, ugyanis hiába hallgatott meg a nyomozó hatóság egy sor szereplőt, ők már „nem emlékeztek” semmire. Az ellenzéki képviselőnek ügyészségi forrásai már két éve, a nyomozás elején azt mondták, hogy természetesen látják a nyomozók a dolgot, fognak is dolgozni, de fedett eszközök, például lehallgatás nélkül – amit Polt Péter legfőbb ügyész nem enged – nemigen lesz elég bizonyíték.
Az ellenzéki politikus szerint Szabó Zsolt állítólagos egymilliárdos offshore számláját érintő másik nyomozásról, ami sokkal régebben kezdődött, még nincs hír, s arról kérdést sem tehet fel Polt Péternek, mert parlamenti esküjét Kövér László házelnök a mai napig nem engedte letenni, arra hivatkozva pedig a parlamenti többség elvette tőle a kérdezés jogát. | https://nepszava.hu/3169309_szabo-zsolt-heves-megye-kartellgyanu-kozbeszerzes-eu-forrasok | https://web.archive.org/web/20230205113608/https://nepszava.hu/3169309_szabo-zsolt-heves-megye-kartellgyanu-kozbeszerzes-eu-forrasok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-a-fideszes-szabo-zsolt-ellen-mert-bnem-volt-bizonyithator-a-korrupcio | Népszava | hungarian-news | 2022-09-14 14:43:00 | [
"Szabó Zsolt (Fidesz)"
] | [] | [
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"csalás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
57,616 | Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt | A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték. | feljelentés;pénzmosás;költségvetési csalás;CÖF-CÖKA;Mindenki Magyarországa Mozgalom;
2022-10-17 14:47:00
Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt
A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték.
A múlt héten a Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett a „Békemeneteket” is szervező CÖF-CÖKA ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt - derül ki a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből.
A közleményben azt írták, a feljelentést azért tették, mert a fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, a pénzek felhasználása körül pedig szerintük jogosan merül fel a bűncselekmény gyanúja.
Márki-Zay Péter még egy korábbi bejegyzésében számolt be részletesebben az ügy lényegéről, eszerint a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től „közgondolkodás javítására” 508 millió forint támogatást kapott, a kiperelt dokumentumokból pedig megállapítást nyert, hogy az összegből mintegy 433 millió forintot összesen négy darab, 1-2 perces videóra költötték a kormánypárti álcivilek. A kisfilmek legyártását a számlák szerint a Fidesz-közeli Magno Studio Kft.-vel végezték.
A politikus beszámolója szerint az MVM mellett több más állami vállalat is jelentős összegeket biztosított a CÖF-CÖKA-nak. A Szerencsejáték Zrt. adományozó cégén, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-n keresztül 40 illetve 170 millió forinttal érezte szükségét támogatni a fideszes szervezetet, emellett a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól is 25 millió forintot kaptak.
Hozzátették, „hazánk rendőrei, ügyészei az igazság felderítésére és a törvények betartására és betartatására tettek esküt”, bíznak benne, hogy nem engednek semmilyen politikai nyomásnak. | https://nepszava.hu/3172722_mmm-cof-coka-feljelentes-koltsegvetesi-csalas-penzmosas | https://web.archive.org/web/20221018070931/https://nepszava.hu/3172722_mmm-cof-coka-feljelentes-koltsegvetesi-csalas-penzmosas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mmm-feljelentette-a-cof-ot-koltsegvetesi-csalas-es-penzmosas-miatt | Népszava | hungarian-news | 2022-10-17 14:49:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magno Studio Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
57,617 | A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő | Van benne kockázat és összeférhetetlenség, akadnak kétes esetek. | Több jel is arra utal, hogy az utóbbi években nem volt hibátlan a nyugdíjügyek egy részét kezelő informatikai hálózat, és ezen az sem változtatott, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017 novemberében magába olvasztotta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF). Az Állami Számvevőszék utolsó MÁK-ellenőrzéséről szóló 2019-es jelentésében ugyanis az áll: "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része".
A Népszavához eljutottak olyan információk is: a MÁK nem rendelkezik a nyugdíjágazatban használt jó néhány informatikai rendszer legfrissebb, teljes körű dokumentációjával. A lapunk birtokába került táblázat szerint hiányzik több forráskód, tesztelési jegyzőkönyv, üzemeltetési felhasználói kézikönyv és informatikai katasztrófa elhárítási terv. Utóbbi különösen fontosnak tűnik. Az ONYF beolvasztása előtti időszakában készült informatikai katasztrófa-elhárításra vonatkozó főigazgatói utasítás ugyanis kiemelte: Az "ONYF rendszerei több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek, mely egy részleges kiszervezési helyzetet jelent, amivel mind az üzemeltetés, mind a katasztrófahelyzetek és helyreállítási folyamatok során számolni kell."
A fenti eseteknél rendre előkerül a New Age Software (NAS) Kft., amely lassan két évtizede dolgozik - összességében több milliárd forintért - a nyugdíjbiztosítónak, majd az államkincstárnak, de más állami társaságoknál is nyert pályázatokat. (A cég megbízásairól és azok árazásáról részletek lenti írásunkban.) A NAS Kft. szállította azokat a rendszereket még évekkel ezelőtt, amelyeknek hiányos lehet a dokumentációja.
Az egyik ilyen terület a nyugdíjfolyósítás szempontjából kritikusnak tekinthető: a folyósítandó nyugdíj aktualizálását biztosító forgalmi adatokat feldolgozó rendszerek is a NAS Kft.-hez kerültek. Sőt bizonyos informatikai rendszerek katasztrófa esetén használandó háttérgépét is ez a cég szolgáltatta.
A cég esetleges mulasztása, hibája és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.
A NAS Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. Vágujhelyi Ferenc amellett, hogy az adóhivatal elnöke, kormánybiztos is májustól. Méghozzá a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos. E posztján többek között "a szervezeti folyamatok és eljárások racionalizálása" a feladata. Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.
A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi a Fidesszel együtt tért vissza az állami szférába 2010-ben: előbb a NAV szakfőigazgatója, majd informatikai elnökhelyettese volt, míg Tiborcz Pétert 2014 nyarán nevezték ki a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál. Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés. Az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tette közzé a Microsoft 2013-2015 közötti korrupciós ügyleteiről szóló jelentését, amelyből kiderült, hogy magyar állami szervezetek - köztük a NAV - túlárazva vásároltak szoftvereket és "szakértői támogatást" a Microsoft magyar leányvállalatától. A többletpénz egy részét a jelentés szerint kormányzati szereplők lefizetésére használták. A Microsoft elismerte a korrupciót. Személyi felelősöket azonban nem neveztek meg az amerikai hatóságok.
- válaszolta most a Népszava kérdésére a főügyészség, amely a büntetőeljárás érdekeire tekintettel semmi továbbit nem árult el a nyomozás részleteiről.
A NAV akkori informatikai beszerzésekért felelős főosztályvezetője, Tiborcz Péter 2015-ben egy testvére tulajdonában álló informatikai cégben folytatta pályafutását. Az adóhatóság akkori szakfőigazgatója, Vágujhelyi Ferenc pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke lett. 2021-ben a Pénzügyminisztérium államtitkárává és a NAV elnökévé nevezték ki. Mivel 2022 májusától a MÁK és a NAV adatvédelméért és adatvagyonának optimalizásáért felelős kormánybiztosa is meglehetősen nagy rálátása lehet az állami informatikai közbeszerzésekre, amelyekben mostohatestvérének 2010-ben átadott saját cége is gyakori szereplő.
Hiába kerestük meg az ügyben a NAS kft. is, onnan sem érkezett válasz. A kincstártól elkértük a cég teljesítés igazolásait, a szerződés részleteit, de nem kaptunk választ, ahogy azon kérdéseinkre sem, amely a cég által elvégzett feladatokra, illetve a díjazásra vonatkoztak.
Az olajozottan működő rendszer küllői közé azonban termetes követ dobott Rogán Antal idén májusban. Az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis a választás után egy hónappal bejelentette: Digitális Magyarország Ügynökséget hoz lére, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot és beszerzést egy platformra terelne. Az ügynökség létrehozásáért Guller Zoltán felel miniszteri biztosként. Az Orbán Ráhelt korábban segítői közt említő Guller elméletileg nem jelentene nagy veszélyt a Tiborcz-érdekkörhöz sorolható Vágujhelyinek, a családi cégeknek, de a kabinetiroda törekvése, miszerint a teljes hazai államigazgatási informatikát a felügyelete alá vonja, átrendezheti az egész kiszolgáló háttérpiacot. | https://nepszava.hu/3174413_vagujhelyi-ferenc-nav-kormanybiztos-new-age-software-kft-levai-tibor-uzlettars | https://web.archive.org/web/20221213142142/https://nepszava.hu/3174413_vagujhelyi-ferenc-nav-kormanybiztos-new-age-software-kft-levai-tibor-uzlettars | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-elnoke-kormanybiztoskent-felugyeli-a-teruletet-ahol-mostohatestvere-uzlettarsa-kirobbanthatatlan-szereplo-1 | Népszava | hungarian-news | 2022-11-03 14:55:00 | [
"Lévai Tibor",
"Tiborcz István",
"Tiborcz Péter",
"Vágujhelyi Ferenc"
] | [
"Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.",
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"NAS Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság",
"Pénzügyminisztérium",
"Professzionál Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"rokonok",
"informatika",
"csalás",
"adatvédelem",
"nyugdíj"
] | [] |
57,618 | Hárommilliárd forint jött, nyilvánosságra hozták a jelentést az MZP-féle mozgalomnak adott amerikai támogatásról | A Nemzeti Információs Központ a további vizsgálatokra hivatkozva csak a dokumentum egy részét hozta nyilvánosságra. | nemzetbiztonsági bizottság;kampánytámogatás;Márki-Zay Péter;Nemzeti Információs Központ ;
2022-11-23 15:30:00
Hárommilliárd forint jött, nyilvánosságra hozták a titkosszolgálati jelentést a Márki-Zay Péter-féle mozgalomnak adott amerikai támogatásról
A Nemzeti Információs Központ a további vizsgálatokra hivatkozva csak a dokumentum egy részét hozta nyilvánosságra.
A Kovács Zoltán András főigazgató által szignózott dokumentumban többek közt az olvasható, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) folytat eljárást, valamint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt. Az ügy koordinációját és a keletkezett információk elemzését, értékelését, összegzését a Nemzeti Információs Központ végzi.
„Az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy az Action for Democracy (AD) elnevezésű szervezet összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára nyolc alkalommal. Ebből az összegből az MMM 2022.március-július között mindegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAadat csoportnak (Datadat GmbH: 1,411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint.)”
Figyelemre méltó, hogy az 1,4 milliárdos támogatás részletezésekor a dokumentum mindössze néhány milliós összegeket említ.
A jelentés szerint az AD a már ismert összegeken és felhasználón kívül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a már említett DatAdat Professional Kft. 148, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
Az Oraculum 2020 Kft. annak az ifjabb Páva Zoltánnak a tulajdonában áll, akinek az édesapja, Páva Zoltán korábban az MSZP politikusa volt, bizonyíthatóan az egyik célpontja az izraeli kémszoftverrel, a Pegasusszal végrehajtott magyarországi megfigyelési akcióknak. Az egykori politikus a mobiltelefonját a Direkt36 2021. szeptemberi cikke szerint többször is feltörték. Ifjabb Páva Zoltán az Ez a Lényeg néven megjelenő baloldali portált működteti.
Valószínűleg Páva Zoltán politikai szerepvállalása az oka, hogy a jelentés megjegyzi, mivel a politikai pártoknak nyújtott bárminemű támogatás Magyarországon és az EU vezető tagállamaiban is tiltott, „tudatos” lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak a használata.
A Nemzeti Információs Központ szerint „tervszerű” folyamatra utal az is, hogy az AD 2022 február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. március 1-én teljesítette az Oraculum 2020 Kft.-nek. Utóbbi vállalat az összegekből 324 millió forintot utaltak a DatAdat Professional Kft-nek, amely összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült. „Jelenleg folyamatban van az elemző értékelő-tevékenység abban a tekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. A Nemzeti Információs Központ elvégezte az AD intézmény és személyközpontú kapcsolati hálójának elemzését (...) az AD-ból levezethető kapcsolatrendszer alapvetően nyílt forrású kutatásokon alapul. Már az adatok ezen kezdeti szintjén is egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között” – állapítja meg a jelentés.
A dokumentumban megjegyzik, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot rendszeresen tájékoztatja a feltárt információkról. | https://nepszava.hu/3176605_nemzeti-informacios-kozpont-kampanytamogatas | https://web.archive.org/web/20221125034325/https://nepszava.hu/3176605_nemzeti-informacios-kozpont-kampanytamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harommilliard-forint-jott-nyilvanossagra-hoztak-a-jelentest-az-mzp-fele-mozgalomnak-adott-amerikai-tamogatasrol | Népszava | hungarian-news | 2022-11-23 15:06:00 | [
"Márki-Zay Péter",
"Páva Zoltán"
] | [
"Action for Democracy",
"Datadat GmbH",
"DatAdat Professional Kft.",
"Datapraxis OÜ",
"Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft.",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Oraculum 2020 Kft."
] | [] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"pénzmosás",
"civilek",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,619 | Bűzlő szeméthegy lett az EU-s támogatásból: 4,5 milliárd forintot vonna el az OLAF Magyarországtól | Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja. | Európai Unió;Magyarország;környezetszennyezés;hulladékgazdálkodás;OLAF;szeméttelep;
2022-11-24 10:42:00
Bűzlő szeméthegy lett az EU-s támogatásból: 4,5 milliárd forintot vonna el az OLAF Magyarországtól
Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja.
Az OLAF sajtóközleményében nem említi meg konkrétan, hogy mely hálózatot érintik a megállapítások, csak annyi derül ki belőle, hogy az EU-pénzből épült regionális hulladékgazdálkodási rendszernél feltárt problémák négy projektet érintenek.
Ugyanakkor Ville Itälä OLAF-főigazgató nyilatkozata a királyszentistváni hulladéktelep problémáira emlékeztet. A több falu határában bűzlő, EU-s támogatásból épített hulladékhegy ügyében mi is számos cikket írtunk.
„Az EU finanszírozta beruházás célja az volt, hogy hatékonyabbá és környezetbarátibbá tegyék a hulladékfeldolgozást. Azonban az OLAF vizsgálói számos tervezési és kivitelezési hibát találtak a beruházásnál. Ugyancsak megállapítottuk, hogy a környezetre gyakorolt vélelmezett pozitív hatás jóval alacsonyabb lett végül. A problémák miatt számos tűzeset is történt ami rendkívül negatív hatással volt a környezetre, a levegő minőségére és a környező települések lakosai borzasztó bűzben voltak kénytelen élni” – nyilatkozta a főigazgató.
Mint arról beszámoltunk a Királyszentistván-Vilonya térségében 2010 óta üzemelő regionális hulladékfeldolgozó körül élő falvakban meleg időben elviselhetetlen bűz terjengett, mivel a gyanú szerint biológiailag aktív hulladékot is hoztak a telepre. (Ottjártunkkor hemzsegtek a madarak a szeméthegyen ami a bioaktív szemét csalhatatlan jele.) A hulladékmű körül pedig több tűz is keletkezett az évek során. Bár a környező települések lakói végül már tüntetést is tartottak az ügyben, ám a hatóságok lényegében érintetlenül hagyták a szeméttelep működését, ahogy a környék fideszes politikusai is csak ígérgették a szeméttelep bezárását, ám végül ez nem történt meg.
Igaz, különösebben nem is lettek erre rákényszerítve: a szeméttelep körül a bűztől fuldokló településeken is tavasszal jókora fölénnyel tarolt a Fidesz.
Az OLAF jelentés részletezi, hogy a biológiai hulladékkezelés célja az lett volna, hogy a bioaktív hulladékot elégethetővé tegyék. Ám a silány kivitelezés miatt ezt végül nem sikerült elérni, így a biológiai hulladékot simán kizúdították a szeméttelepre, ahol ez két súlyos tűzesethez vezetett, amiben végül elégett az EU-s támogatásból épült berendezések zöme.
Miután kezelhetetlenné vált a biológiai hulladék kezelése, így a kezeletlenül a szabad ég alá zúdított hulladék súlyos bűzt okozott. Végül több helyi tiltakozás után a döntéshozók lemondtak a biológiai hulladék odaszállításáról, így viszont az EU támogatás célja is odaveszett. Ezért az OLAF most 11 millió euró visszavonását kéri Magyarországtól, ezen túlmenően pedig ajánlásokat tett a Bizottságnak, hogy javítson az EU támogatású projekteknél „a projektek utóellenőrzésének a rendszerén”. | https://nepszava.hu/3176697_olaf-hulladekgazdalkodas-europai-unio-penzelvonas | https://web.archive.org/web/20221202224151/https://nepszava.hu/3176697_olaf-hulladekgazdalkodas-europai-unio-penzelvonas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buzlo-szemethegy-lett-az-eu-s-tamogatasbol-45-milliard-forintot-vonna-el-az-olaf-magyarorszagtol | Népszava | hungarian-news | 2022-11-24 15:15:00 | [] | [] | [
"Királyszentistván",
"Veszprém megye",
"Vilonya"
] | [
"támogatás",
"hulladéküzlet",
"EU",
"környezetkárosítás",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
57,620 | Polt Péter: két gyanúsítottja van a badacsonytomaji Tátika-ügynek | Az utóbbi két évben az OLAF, a rendőrség, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódott a badacsonytomaji önkormányzat 2,4 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott turisztikai projektjével kapcsolatban. A párhuzamos vizsgálatokban az adónyomozók jutottak legtovább: a tavasszal kéthetes monstre kihallgatás-sorozatra idézték be az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőit a NAV Veszprém megyei központjába. | Az utóbbi két évben az OLAF, a rendőrség, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódott a badacsonytomaji önkormányzat 2,4 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott turisztikai projektjével kapcsolatban. A párhuzamos vizsgálatokban az adónyomozók jutottak legtovább: a tavasszal kéthetes monstre kihallgatás-sorozatra idézték be az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőit a NAV Veszprém megyei központjába.
Polt Péter beszámolójából most az is kiderült, hogy a hosszú ideje folyó szövevényes vizsgálatnak immár gyanúsítottjai is vannak. A legfőbb ügyész pénteken a jobbikos Lukács László György kérdésére tett közzé tájékoztatást a parlament honlapján a fejleményekről.
Ebben azt írta, hogy november 3-án sor került két személy gyanúsítotti meghallgatására jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása vétség alapos gyanúja miatt.
Polt arról is beszámolt, hogy a település korábbi alpolgármesterének feljelentése alapján a rendőrség korábban két, egymástól független nyomozás is indított, de azokat bűncselekmény hiánya miatt megszüntették. Az ügyészség azonban az egyik lezárt vizsgálat esetében közbelépett, elrendelte az eljárás folytatását, majd ezt az ügyet is a NAV-nál folyó vizsgálattal egyesítette.
A legfőbb ügyész azt írta, az eljárás még vizsgálati szakaszban van, és a Székesfehérvári Járási Ügyészség végzi a nyomozás irányításával kapcsolatos feladatokat.
A Krisztin N. László polgármester vezette önkormányzat 2018-ban kapott pénzt az egykori Tátika étterem 1960-as évekből származó, műemlék épületének felújítására. A 2,4 milliárdos turizmusfejlesztési támogatásból a tóparti sétányt is fel kellett volna újítani. A pályázat szerint a beruházásnak 2020 őszére kellett volna elkészülnie.
A projekt miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság 2020-ban már elmarasztalta az önkormányzatot. Akkor derült ki, hogy a polgármester a pályázati pénzből a település jegyzőjének és több városházi alkalmazottnak is kifizetett milliós nagyságrendű összegeket projektmenedzsment címén, miközben a beruházásnak volt saját projektmenedzser cége. Az önkormányzat akkori jegyzője, Wolf Viktória 5,5 milliós szerződést írt alá a projektben. | https://24.hu/belfold/2022/11/25/polt-peter-badacsonytomaj-ket-gyanusitott-tatika-projekt/ | https://web.archive.org/web/20231216070139/https://24.hu/belfold/2022/11/25/polt-peter-badacsonytomaj-ket-gyanusitott-tatika-projekt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polt-peter-ket-gyanusitottja-van-a-badacsonytomaji-tatika-ugynek | 24.hu | hungarian-news | 2022-11-25 15:21:00 | [
"Krisztin N. László"
] | [] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség",
"nav-vizsgálat",
"jegyző",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,621 | Bizonyítottság hiányában lezárták a Híd a munka világába program ügyét, Farkas Flórián ünnepel | A Lungo Drom fideszes elnöke arról tájékoztatta szervezete képviselőit, hogy megszüntették a nyomozást a Híd a munka világába foglalkoztatási program ügyében. A hírt az ügyészség is megerősítette. | Farkas Flórián;
2022-12-12 17:18:00
Bizonyítottság hiányában lezárták a Híd a munka világába program ügyét, Farkas Flórián ünnepel
A Lungo Drom fideszes elnöke arról tájékoztatta szervezete képviselőit, hogy megszüntették a nyomozást a Híd a munka világába foglalkoztatási program ügyében. A hírt az ügyészség is megerősítette.
A Híd a munka világába program ügyét bűncselekmény hiányában lezárták – ezt írta Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke „barátainak, képviselőtársainak”. A szerkesztőségünkhöz eljutott e-mailben Farkas Flórián hangsúlyozta, hogy „személyem semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben, és a velünk dolgozó munkatársainkat is ártatlanul rágalmazták alaptalan vádak miatt”.
Lapunk kérdésére a Fővárosi Főügyészség is megerősítette a hírt, azzal a különbséggel, hogy az eljárást nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szüntették meg. „Az érdeklődött ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárást – bizonyítottság hiányában – megszüntette. A nyomozó hatóság megszüntető határozata ellen panasz a Fővárosi Főügyészségre a mai napig nem érkezett” – áll a Népszavának küldött válaszban. Ugyanezt az információt kapta az ügyészségtől a 24.hu, amely hétfő délután elsőként számolt be a 2015 óta folyó eljárás megszüntetéséről.
Farkas Flórián a történtekért az ellenzéket tette felelőssé, amelynek célja szerinte a botránykeltés volt, az, hogy „lejárassák a felzárkózás ügyét, azt az európai szinten is figyelemre méltó eredményt, amit a magyar kormány velünk és a cigánysággal közösen elért ezen a területen”.
A roma politikus állításától eltérően a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezettel – amely akkor alakult, amikor még Farkas Flórián volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke – nem kizárólag az ellenzéknek akadtak gondjai. A Híd a munka világa program ugyanis gellérthegyi székház vásárlásától kezdve sok mindenre költötte a pénzt, csak éppen a romák foglalkoztatási helyzetének javítására nem. A fideszes Balog Zoltán minisztersége idején az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a befuccsolt program miatt 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. (Más kérdés, hogy az ORÖ a hírek szerint végül ennek csak a töredékét fizette vissza.)
Vizsgálódott az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A 24.hu 2019-ben számolt be arról, hogy az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő korábban kiderítette, hogy Farkas Flórián egyik közeli munkatársát is gyanúsítottként hallgatták ki a Híd a munka világába ügyében. Összesen öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, maga Farkas Flórián azonban nem volt közöttük.
A nyomozást – a Fővárosi Főügyészség felügyelete mellett – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága folytatta. Az adóhatóságtól is szerettük volna megtudni, hogy egyáltalán meghallgatták-e, akár csak tanúként is, az ügy főszereplőjének tartott Farkas Flóriánt. Ha választ kapunk, közöljük.
Mindenesetre Farkas Flórián a már idézett levelében rögzítette: „A méltatlan támadások nem tudnak maradandó éket verni a cigányság egyre erősebb képviseletében, és abba, hogy saját érdekeinkért szervezetten, egységesen és tudatosan kiálljunk. A cigányság és a kormány továbbra is számíthat ránk, a munkánkra.” | https://nepszava.hu/3178509_buncselekmeny-hianyaban-lezartak-a-hid-a-munka-vilagaba-program-ugyet-farkas-florian-unnepel | https://web.archive.org/web/20221221000853/https://nepszava.hu/3178509_buncselekmeny-hianyaban-lezartak-a-hid-a-munka-vilagaba-program-ugyet-farkas-florian-unnepel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizonyitottsag-hianyaban-lezartak-a-hid-a-munka-vilagaba-program-ugyet-farkas-florian-unnepel | Népszava | hungarian-news | 2022-12-12 15:29:00 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Fidesz",
"Híd a Munka Világába Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Lungo Drom",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"szociál",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
57,622 | Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében | Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. |
Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében
Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek.
Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében – írja a police.hu.
Mint arról a Népszava is beszámolt, a rendőrség három ortopéd szakorvost – továbbá három cégvezetőt és egy üzletkötőt – vett őrizetbe korábban, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően támogatást hívtak le a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) több mint 200 millió forint értékben.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján folytat büntetőeljárást bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint különleges adatra elkövetett személyes adattal visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Az NVSZ és a KR NNI szorosan együttműködve folytatja a bűnszervezet további tagjainak beazonosítását, aminek köszönhetően hétfőn, 2022. december 19-én újabb ortopéd orvost sikerült elfogni. A budapesti férfit lakásán fogták el a KR NNI nyomozói, majd otthonában és munkahelyén is kutatást tartottak; laptopját és mobiltelefonját lefoglalták. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében zárolták a bankszámláit.
Az eljárás során beszerzett bizonyítékok szerint, az orvos a gyógycipőket gyártó cégektől kapott ellenszolgáltatásért cserébe közel két éve összesen 454 társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyászati készítményt írt fel vényre. A november 8-án elfogott, és azóta letartóztatásban lévő üzletkötő az általa képviselt gyógyászati eszközgyártó cég – szintén letartóztatásban lévő – vezetőinek tudtával arra ösztönözte az orvost, hogy olyan gyógyászati segédeszközöket írjon fel, amelyekre a legmagasabb összegű támogatás igényelhető vissza. Ezeket az erősen deformált lábra készülő cipőket a legtöbb esetben egy lábra szokták felírni, majd elkészíteni, hiszen a betegeknek legtöbbször csak az egyik lába sérült. A gyanúsított azonban legtöbbször párban írta fel a gyógycipőket a nagyobb haszon reményében. Az orvosi vényeken szereplő betegek – mivel orvossal nem találkoztak – tisztában sem voltak azzal, hogy a kapott lábbelik gyógyászati segédeszközök. Akadt több olyan páciens is, akinek adataival többször is visszaéltek.
Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó
A nyomozók az orvost bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználásával gyanúsították meg.
Kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették, majd a Nógrád Megyei Főügyészségen előterjesztést tettek arra, hogy indítványozzák letartóztatását, amelyet a bíróság elrendelt.
A most elfogott orvossal együtt az ügyben már 7 gyanúsított – 3 orvos, 3 cégvezető és egy üzletkötő – letartóztatását rendelte el az illetékes bíróság. | https://nepszava.hu/3179693_ortoped-orvos-orizetbevetel-koltsegvetesi-csalas-ortoped-cipok | https://web.archive.org/web/20221222063244/https://nepszava.hu/3179693_ortoped-orvos-orizetbevetel-koltsegvetesi-csalas-ortoped-cipok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-orvos-letartoztatasat-rendeltek-el-az-ortoped-cipokkel-elkovetett-koltsegvetesi-csalas-ugyeben | Népszava | hungarian-news | 2022-12-21 15:35:00 | [] | [
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"egészségügy",
"támogatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
57,623 | Tíz évig összeférhetetlen volt a dunakeszi Fidesz frakcióvezetője, most a felesége veszi át a helyét | Tíz évig egyszerre volt a városi cég felügyelőbizottságának elnöke és önkormányzati képviselő Seltenreich József, a dunakeszi Fidesz-frakció vezetője, az összeférhetetlenséget a kormányhivatal is megállapította. A városvezetés most megtalálta a problémára a megoldást: Seltenreich feleségét jelölték a megüresedett pozícióra. | Varga Zoltán Péter dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselő nemrég arról számolt be a Facebookon, hogy Seltenreich József, a helyi Fidesz frakcióvezetője 10 éve összeférhetetlen pozícióból jut milliós éves juttatáshoz. Ezt Varga bejelentésére a kormányhivatal is megállapította, ezért ugyan Seltenreich lemond a Dunakeszi Közüzemi Kft. felügyelőbizottsági elnöki tisztségéről, a helyére Kovács Zsófiát, vagyis a feleségét ültetik – értesült a Narancs.hu.
Seltenreich Varga bejegyzése szerint halmozta a pozíciókat: 2011 óta dolgozik önkormányzati képviselőként, emellett Pest megyei képviselő, főtanácsnok, sportigazgató, Fidesz-frakcióvezető és a Dunakeszi Közüzemi Kft. felügyelőbizottsági elnöke is. Valamennyi közmegbízatásért külön-külön juttatásban részesül: felügyelőbizottsági elnöki tiszteletdíja 160 000 forintot, sportigazgatóként 650 000 forintot, Pest megyei képviselőként 170 000 forintot, dunakeszi képviselőként és főtanácsnokként 220 000 forintot visz haza, vagyis szép kis jövedelemre tett szert.
„Az előző testületi ülésen nevezte ki a képviselő-testület ismételten a sportigazgatóság vezetőjének, ahol szokásom szerint megkérdeztem, hogy nem összeférhetetlenek-e a tisztségei, az egymással gazdasági kapcsolatban álló társaságok, illetve intézmények okán” – fogalmaz Varga Zoltán Péter a bejegyzésében. „A szokásos gúnyos, kioktató válaszokat kaptam, hiszen hát a nagyurak bizony vehemensen sérelmezik, ha valaki miatt fennáll a veszélye, hogy pár ezer forinttal kevesebb ütheti a markukat. Azonban a 10 éve fennálló állapotba most a Pest Megyei Kormányhivatal rondított bele: megállapította, hogy Seltenreich tisztségei között összeférhetetlenség áll fenn, a fideszes képviselő bizony nem lehet – és az elmúlt 10 évben nem lehetett volna – egyszerre a városi sportigazgatóság, mint intézmény vezetője és a Közüzemi Kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Seltenreich tehát 10 éve vesz fel törvénytelenül párhuzamos jövedelmeket összeférhetetlen pozíciókból, amit a város összes szakmai vezetője szó nélkül nézett el neki, kioktatva mindenkit, aki szóva tette a pofátlan, tízmilliós »lopást«.”
A jobbikos képviselő szerint Seltenreich József nem tehet mást, mint hogy lemond az alacsonyabb bevétellel járó felügyelőbizottsági elnöki tisztségéről, ugyanakkor egy hozzá eljutott előterjesztés szerint a helyére Kovács Zsófiát jelölnék. „Seltenreich vagyonnyilatkozata szerint házastársát véletlenül éppen Kovács Zsófiának hívják. Hát erre mondják, hogy van még lejjebb! Pofátlanul lopják ki a dunakesziek szemét nem is titkolózva, újra és újra az arcukba röhögve. Mert »megtehetik«. Amíg hagyjuk” – fogalmaz bejegyzésében az ellenzéki önkormányzati képviselő.
Megállapították az összeférhetetlenséget
Lapunkhoz is eljutott a Dióssi Csaba polgármester által jegyzett előterjesztés, amelynek értelmében a Dunakeszi Közüzemi Kft. alapító okiratát módosítani kell, ugyanis a képviselőként is dolgozó Seltenreich Dunakeszi Város Sportigazgatóságát vezeti, és a dokumentum értelmében a városvezetés a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy kivizsgálja az esetleges összeférhetetlenségét.
A kormányhivatal megállapította, hogy a sportigazgatóság vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki, és amennyiben az itézményvezető a munkáltatójával rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságban tölt be felügyelőbizottsági tagságot, akkor fennáll az összeférhetetlenség. Ugyan a Dunakeszi Város Sportigazgatósága nem áll rendszeres gazdasági kapcsolatban a Dunakeszi Közüzemi Kft.-vel (ahol Seltenreich felügyelőbizottsági elnök), de az önkormányzat igen, ezért az összeférhetetlenség ebben az esetben megállapítható.
A fentiek következtében Seltenreich május 22-én beadta lemondó nyilatkozatát a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetőjre részére, a helyére pedig egy új tag kerül kijelölésre, méghozzá Kovács Zsófia személyében. A megválasztásáról a képviselő-testület dönt.
Seltenreich József és Dióssi Csaba egy 2019-es választási plakáton
Fotó forrása: Dióssi Csaba Facebook-oldala.
„Teljes a csönd” – így írja le a fideszes városvezetés reakcióját az üggyel kapcsolatban Varga Zoltán Péter. „Tíz éven keresztül nem tűnt fel senkinek?
Most, hogy a kormányhivatal megállapította az összeférhetetlenséget, simán elintéznék azzal, hogy lecserélik a feleségére”
– teszi hozzá. Varga felhívja rá a figyelmet, hogy az előterjesztésben nem térnek ki az elmúlt tíz év jogszerűtenségére, és a Seltenreich által ezalatt felvett összegekre sem.
Nyilatkozott róla
Seltenreich 2014-től kezdve több éven keresztül nyilatkozott arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a Dunakeszi Közüzemi Kft. felügyelőbizottsági elnöki tisztségét illetően, legalábbis erről árulkodnak azok a dokumentumok, melyek eljutottak lapunkhoz. Varga Zoltán Péter a csütörtöki képviselő-testületi ülésre benyújtott egy módosító javaslatot azért, hogy a tíz éve fennálló összeférhetetlenség tisztázása miatt a jegyző a nyomozó hatóság felé „tegye meg a szükséges lépéseket”. Indítványát azonban leszavazták, Seltenreich József feleségét, Kovács Zsófiát ellenben megválasztották a felügyelőbizottság elnökének.
Dunakeszin nemrégiben volt már egy másik összeférhetetlenségi ügy is: ahogyan arról lapunk beszámolt, a városban politizáló Lukácsi Bálint egyszerre látott el politikai és végzett újságírói tevékenységet. A képviselő-testület pedig májusban hathavi jutalmat szavazott meg Dióssi Csaba polgármesternek, valamint az alpolgármestereknek – az erre vonatkozó előterjesztést pont Seltenreich nyújtotta be.
Megkerestük a témában Seltenreich Józsefet, valamint a polgármesteri hivatalt, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre. Ha érkezik tőlük válasz, beszámolunk róla. | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-osszeferhetetlen-volt-a-dunakeszi-fidesz-frakciovezetoje-most-a-felesege-veszi-at-a-helyet-259804 | https://web.archive.org/web/20230711193950/https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-osszeferhetetlen-volt-a-dunakeszi-fidesz-frakciovezetoje-most-a-felesege-veszi-at-a-helyet-259804 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evig-osszeferhetetlen-volt-a-dunakeszi-fidesz-frakciovezetoje-most-a-felesege-veszi-at-a-helyet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-03 00:00:00 | [
"Kovács Zsófia",
"Lukácsi Bálint",
"Seltenreich József"
] | [
"Dunakeszi Közüzemi Kft.",
"Dunakeszi Város Önkormányzata",
"Dunakeszi Város Sportigazgatóság"
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"klientúra"
] | [] |
57,624 | Bajnai reagált a titkosszolgálat jelentésére: a politikai célú jelentés számos, lényeges állítása hamis | A Márki-Zay Péter MMM-mozgalmához érkezett amerikai adományok felhasználásáról szóló jelentés többször is említi Bajnai Gordont. | Június végén hozták nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Az összefoglaló egyik állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak épp az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért.
A történtekre reagált most Facebook oldalán Bajnai Gordon, akit a jelentésben többször emlegetnek. Bajnai azt írja, a sejtetések ellenére a jelentésben bemutatott ügyletekben nem vett részt, azokról érdemi és közvetlen információi nincsenek. Hozzáteszi, egyetlen kisebbségi tulajdonrészen kívül a bemutatott szervezeteket sem különösebben ismeri belülről.
Szerinte a legfontosabb az, hogy ezt a jelentést (és elődeit) "annak lássuk, aminek a megrendelői szánták: politikai propagandakiadványnak. Hiszen az anyagban szereplő, szándékoltam hamis állítások egyértelmű politikai célokat szolgálnak". Ezzel szemben szerinte a tények azok, hogy az anyag nem állapít meg semmilyen jogsértést; megállapítja viszont, hogy a Datadat Professional Kft. a neki szerződés szerint kifizetett pénzeket teljes egészében elköltötte arra, amire a megbízása szólt.
Ezt követően felsorolja a szerinte hamis állításokat, miszerint
szerinte hazugság, hogy már 2014 az akkori Együtt párt bármilyen pénzügyi támogatást kapott volna a NED amerikai kormányzati szervezettől.
Szerinte az sem igaz, miszerint a Datadat manipulálta volna az ellenzéki előválasztást 2021-ben – ezt a Datadat vezetői már hét elején cáfolták: nem vettek részt a lebonyolításban, azt egy civil szervezet intézte.
Mindemellett kitér arra is, hogy az egyik korábbi titkosszolgálati jelentés is "gyakorlatilag elismerte azt, hogy az Action for Democracy által az MMM egyesületnek folyósított támogatások a magyar jogszabályokkal összhangban történtek".
Bajnai szerint
nehéz helyzetben van az ÁSZ, amikor a miniszterelnöki kabinetiroda parancsát végre akarja hajtani és az ellenzéki pártok pénzét a választások előtt elvonni, hiszen ezt jogilag semmivel nem tudja alátámasztani".
Hozzáteszi, szerinte akkor "a CÖF-nek vagy a Megafonnak ugyanilyen jogcímen nyújtott állami- és NER-oligarcha- támogatásokat is ugyanilyen módon duplázva kellene a Fidesztől elvonni".
Bajnai szerint "érdemeit messze meghaladóan" sokat emlegetik az ügyben, holott 9 éve külföldön, a szakmájában dolgozik, Magyarországon csak hétvégén van. Úgy gondolja, ritkán szólal meg a belpolitikai nyilvánosságban, szerinte a Fidesz és a holdudvara a személyében kockázatot lát és kreált ügyekkel támadja, rendszeresen rágalmazza.
Megjegyzi azt is, Magyarország korábbi miniszterelnökeként személyesen és naponta tapasztalta a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentőségét a magyar érdekek védelmében és érvényesítésében. "Ezen szervezetek hitelessége, pártpolitikán kívül- és felül tartása alapvető nemzeti értékünk és érdekünk kellene legyen. Szomorúan látom, hogy ezeket az alkotmányos és szakmai szempontokat az elmúlt néhány évben végképp alárendelték a fideszes hatalomgyárnak – ez sajnos valódi nemzetbiztonsági kockázat…." | https://magyarnarancs.hu/belpol/bajnai-reagalt-a-titkosszolgalat-jelentesere-a-politikai-celu-jelentes-szamos-lenyeges-allitasa-hamis-259954 | https://web.archive.org/web/20231215144210/https://magyarnarancs.hu/belpol/bajnai-reagalt-a-titkosszolgalat-jelentesere-a-politikai-celu-jelentes-szamos-lenyeges-allitasa-hamis-259954 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-reagalt-a-titkosszolgalat-jelentesere-a-politikai-celu-jelentes-szamos-lenyeges-allitasa-hamis | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-02 00:00:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Nemzeti Információs Központ"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"bírság",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
57,625 | 59 földbe ásott lyuk lett a félmilliárdos támogatásból, hat évet kaphatnak az elkövetők | A lehívott uniós és hazai támogatás töredékéből végzett el néhány munkálatot hét éve Bátonyterenyén és Bicskén az Ökogroup Zrt., amelynek képviselői most a vádlottak padján állnak. Ha beismerik a bűncselekmények elkövetését, hat év börtönt kaphatnak. Az ügyeket elsőként bemutató Hadházy Ákos azonban mégsem elégedett: a képviselő szerint ugyanis az igazi felelősök ezúttal is megússzák. A darabonként 9,5 millió forintba kerülő bicskei lyukakat lapunk is bemutatta 2016-ban: drónnal videóztuk le a botrányos beruházást. | A lehívott uniós és hazai támogatás töredékéből végzett el néhány munkálatot hét éve Bátonyterenyén és Bicskén az Ökogroup Zrt., amelynek képviselői most a vádlottak padján ülnek. Ha beismerik a bűncselekmények elkövetését, hat év börtönt kaphatnak. Az ügyeket elsőként bemutató Hadházy Ákos azonban mégsem elégedett: a képviselő szerint ugyanis az igazi felelősök ezúttal is megússzák. A darabonként 9,5 millió forintba kerülő bicskei lyukakat lapunk is bemutatta 2016-ban: drónnal videóztuk le a botrányos beruházást.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt emeltek vádat három ember ellen, akik megfeneklett uniós projektekben voltak érintettek. A vádlottakra többek között 6-6 év letöltendő szabadságvesztést kértek, amennyiben elismerik bűnösségüket. Az elfolyt pénzeken azonban ez már aligha segít.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő először 2016-ban hívta fel a figyelmet két beruházásra, amelyek összesen 1,3 milliárd forint uniós és hazai támogatást nyeltek el, mégsem lett belőlük semmi.
Az egyik egy intermodális logisztikai központ volt Bátonyterenyén, amire az Ökogroup Kft. majd Zrt. (illetve elődje, az Ökoenergia Hasznosító Kft.) 837 millió forintos támogatást kapott. Bár a létesítmény nem épült meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium a beruházást befejezettnek nyilvánította, és a teljes támogatási összeget kifizette.
A másik egy Budapesttől néhány kilométerre, a bicskei menekült befogadó állomással szemben épülő többfunkciós tápszergyár lett volna, amely szintén nem készült el. A beruházásra közel 500 millió forintot nyert el a Q Pharma Kft. Miután a képviselő a helyszínen járt és a beszámolt az elkészült semmiről, a kft. jelezte, hogy a projektet a támogatással együtt átadta az Ökogroup Zrt.-nek. A két szál így ért össze, és lett végül egy közös vizsgálat tárgya.
Korrupcióinfó: 558 millió forint EU-s pénz ment el 59 darab földbe ásott lyukra from atlatszo.hu on Vimeo.
Hét éve az Átlátszó stábja is felkereste a bicskei helyszínt, ahol drónvideót is készítettünk az 59, darabonként 9,5 millió forintot érő lyukról. A helyszínen ugyanis lapunk talált egy másik, 62 millió forintos beruházást, amelyből szintén nem lett semmi. Vagyis összesen 558 millió forint támogatást szippantott fel a terület.
Bár Polt Péter főügyész korábbi tájékoztatása alapján úgy tűnt, hogy a be nem fejezett létesítmények miatt senkit nem vonnak felelősségre (hiába hallgattak ki több mint 30 embert), a napokban Hadházy Ákos birtokába került egy vádirat, amely szerint mégis vádemelésre került sor az ügyben. Kérdésére (és lapunk kérdésére) a Budapest Környéki Törvényszék is megerősítette, hogy a tárgyalás folyamatban van.
260 milliós NHB-hitel és 16 éve történt brókergyilkosság a bicskei lyukas telek körüli céghálóban | atlatszo.hu
496 millió forint EU-s pénzből tápszergyár helyett csak 59 lyuk készült azon a bicskei telken, amely a támogatás idején egy brit és seychelles-szigeteki hátterű cég tulajdonában volt. A Pannon Logistic Kft. ráadásul 260 millió forintot kapott kölcsön Matolcsy György unokatestvérének bankjától úgy, hogy a hitel fedezete mindössze egy autó. A bicskei beruházást közben annak a Reichardt Richárdnak a cége vette át, akinek apját, a London Bróker tulajdonosát 2000-ben a nyílt utcán lőtték le.
A vádirat alapján a vádlottak az építkezésnél többek között olyan munkák elvégzésére használták fel az uniós és hazai támogatást, amelyekre nem lehetett volna. A két projekt önrészt is tartalmazott, így Bátonyterenyén az összesen 1,7 milliárdosra becsült beruházásból 325 millió forint, míg Bicskén az 1,3 milliárdból mindössze 81 millió forint értékű munka támasztható alá. Mindezzel a cég összesen 1,2 milliárdos kárt okozott a költségvetésnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerződésszegés miatt mindkét projekt támogatásától elállt, de a kifizetett pénzt az Ökogroup Zrt. nem utalta vissza.
A céget azóta felszámolták, a három gyanúsítottat pedig különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint folytatólagosan, elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolják. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést, közügyektől való eltiltást és pénzbüntetést is kért az érintettekre.
Hadházy Ákos a Facebookon azt írta, akár örülni is lehetne a fejleményeknek, de szerinte csak a strómanok kerültek végül a vádlottak padjára. Az igazi nagyhalak, akik a politikai hátszelet adták, várhatóan ezúttal is megússzák. Azt pedig a képviselő különösen elképesztőnek tartja, hogy a minisztérium részéről senkit sem vonnak felelősségre.
Nyitókép: A félmilliárdba kerülő bicskei lyukak madártávlatból. Fotó: archív/Átlátszó | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/04/59-foldbe-asott-lyuk-lett-a-felmilliardos-tamogatasbol-hat-evet-kaphatnak-az-elkovetok/ | https://web.archive.org/web/20231207154417/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/04/59-foldbe-asott-lyuk-lett-a-felmilliardos-tamogatasbol-hat-evet-kaphatnak-az-elkovetok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/59-foldbe-asott-lyuk-lett-a-felmilliardos-tamogatasbol-hat-evet-kaphatnak-az-elkovetok | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-04 00:00:00 | [] | [
"Ökogroup Zrt.",
"Qpharma Nutrition Kft."
] | [
"Bátonyterenye",
"Bicske",
"Fejér megye",
"Nógrád megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség"
] | [] |
57,626 | 2,5 milliárd forinttal drágul a 43 milliárdos kajak-kenu központ, amit a WHB épít | Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány. | Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány.
„Erre bezzeg van pénz.” Valószínűleg ez lesz az egyik első gondolata azoknak, akik a nyaranta szinte kiszáradó Velencei-tó miatt aggódnak, akik a pedagógusok elmaradó béremelése miatt tüntetnek, vagy akik épp egy-egy határozatlan időre felfüggesztett közpénzes beruházás miatt csalódottak. Őket valószínűleg kevésbé vigasztalja a hivatalos magyarázat is, amely szerint a pluszköltségeket a beruházó és a kivitelező sem láthatta előre.
2021 őszén írtuk meg, hogy nettó 43,4 milliárd forintért építheti fel a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. (WHB) a Velencei-tónál. A közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki, a nyílt felhívásra három ajánlat érkezett. A WHB adta a legolcsóbb ajánlatot, így ők állhattak neki a több tízmilliárdos munkának.
Az építkezésről tavaly nyáron kaptunk drónfotókat, amelyeken jól látszanak a gigászi munka fázisai. A beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította (ez lehetővé tette a tóparti telek ilyen mértékű túlzsúfolását), a Fejér Megyei Kormányhivatal határozata szerint pedig még csak környezeti hatástanulmány készítésére sem volt szükség. A zöldhatóságként eljáró kormányhivatal ugyanis azt állapította meg, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. Ehhez képest már a terület előkészítésénél számos fát kivágtak.
Az akadémia főépületét 19 ezer négyzetméter nettó alapterületűre tervezték (pince + földszint + két emelet), többek között verseny- és tanmedencékkel, 250 fős fix lelátóval, wellness részleggel, és egy multifunkciós tornacsarnokkal. Az épület mellé street workout pályát, strandkézilabda pályát, 400 méteres rekortán futópályát, műfüves labdarúgó pályát és két darab teniszpályát, továbbá egy háromszintes kollégiumot is szántak.
Nemrég azonban kiderült, hogy még így sem gondoltak mindenre a tervezők.
43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | atlatszo.hu
A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak.
Eddig sem volt olcsó, miközben a tóra nem jutott pénz
Az uniós közbeszerzési értesítőben nemrég megjelent szerződésmódosítás szerint összesen 2,5 milliárd forinttal drágul az építkezés, miután a kivitelezőt korábban nem tervezett feladatokkal bízták meg. Német szakemberekkel való egyeztetés után ugyanis a beruházó arra jutott, hogy a létesítményben szükség lesz egy ellenáramoltatott kajak-kenu medencére is.
Továbbá „a céltorony épület tekintetében áttervezési igény lépett fel annak érdekében, hogy a céltorony épülete verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson.” A szállásépületekbe emellett magaslati szoba, valamint magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem) – sportdiagnosztikai labor is kerül, és több rajtkő is lesz.
Mindez azt eredményezi, hogy a tervezett 43,4 milliárd forint helyett 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény.
Ez pedig már jóval meghaladja azt az összeget, amennyibe a Velencei-tó megmentése került volna.
A tó rossz állapotáról lapunk is beszámolt: az apadó vízszint és a megfelelő vízpótlás hiánya jó ideje téma az országban, különösen nyáron, amikor a probléma látványos jelekben, például tömeges halpusztulásban mutatkozik meg. A természetvédők évek óta próbálják elérni, hogy az állam érdemben foglalkozzon az üggyel – egyelőre kevés sikerrel. Tavaly nyáron például rekord alacsonyra apadt a tó vízszintje: mindössze 61 centiméter volt Agárdnál augusztus 2-án.
Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember | atlatszo.hu
A mikrobiológus szakértő a tó oxigénszintjét is vizsgálta: eszerint a napközbeni, erős napsütésben tapasztalt magas oxigénszint 22 óra után 10 százalék alá zuhant, s éjjel minimális szinten maradt. „Feltételezhetően az oxigénfogyás a bomló szervesanyagok bakteriális lebontása során elhasznált oxigénfogyasztás következében történt” – állítja a leirat.
Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos két éve még arról beszélt a Fehérvár TV riportjában, hogy a tóból hiányzó víz pótlására készítettek egy előterjesztést, de azt a választ kapta, hogy „a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”.
A térség fideszes képviselője akkor összegekről is említést tett: tudomása szerint a terv megvalósításához 40 milliárd forintra lenne szükség, a kormány azonban „a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani, ezért halasztják a beruházást.” Így is lett, a program nem indult el.
A tó mellett épülő kajak-kenu központra azonban akkor és most sem sajnálták a (köz)pénzt.
A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu
A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik. Sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket.
Egyszer ellenfél, egyszer partner
Egy biztos nyertese azért van a beruházásnak: a kivitelező West Hungária Bau. A cég viszonylag könnyedén húzta be a tendert, miután a másik két ajánlattevő közül az egyik, a Laterex Építő Zrt. érvénytelen ajánlatot tett. A másik, a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy fokkal nagyobb kihívást jelentett, de mivel a 43,8 milliárdos ajánlat egy kicsivel drágább volt a WHB ajánlatánál (ami egyébként majdnem forintra pontosan megegyezett a becsült értékkel), utóbbi lett a befutó.
Érdekesség, hogy a veszprémi cég ezúttal ugyan a WHB ellenfeleként indult, de a két vállalkozás olykor össze is dolgozik.
Közösen építenek például egy parkolót Veszprémben nettó 2,2 milliárd forintért.
A WHB persze egyedül is sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Legutóbb például akkor írtunk róluk, amikor az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével bízták meg őket egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében tavaly ősszel.
Emellett további nyolc közbeszerzést nyertek el 2022-ben – ennek ellenére az éves bevételük és adózott eredményük mégis csökkent az előző évihez képest.
A West Hungária Bauról tudni kell, hogy a többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 90 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/04/25-milliard-forinttal-dragul-a-43-milliardos-kajak-kenu-kozpont-amit-a-whb-epit/ | https://web.archive.org/web/20231219184209/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/04/25-milliard-forinttal-dragul-a-43-milliardos-kajak-kenu-kozpont-amit-a-whb-epit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-milliard-forinttal-dragul-a-43-milliardos-kajak-kenu-kozpont-amit-a-whb-epit | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-04 00:00:00 | [
"Paár Attila",
"Tessely Zoltán",
"Tiborcz István"
] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"túlárazás / pénznyelő",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
57,627 | Turisztikai támogatások: 70 milliót kapott a Kitörés túra szervezője | Újabb turisztikai támogatásokat hívott vissza a kormány azt követően, hogy nagyjából fél évvel ezelőtt 56 milliárd forint támogatást vont el az ágazatból. A Magyar Turisztikai Ügynökség szárnyai alá tartozó állami cég nemcsak elvett, adott is támogatást, például Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Garancsi István cégének. A második világháborús budai kitörési kísérletre emlékező túrákat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet „bakancsos turistaházat” létesít 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból. | 711 millió 647 ezer forint egyedi turisztikai támogatást osztottak ki eddig az idén a Kisfaludy Program keretében, miközben ennél jóval több, újabb 2 milliárd 280 millió forint támogatást vontak vissza – derül ki a Kisfaludy 2030 Zrt. oldalára nemrég feltöltött 2477 oldalas dokumentumból. Januárban írtunk arról, hogy 41 turisztikai fejlesztésre megítélt vissza nem térítendő támogatást von vissza az állam, melyek értéke meghaladja az 56 milliárd forintot, ez a sor bővült most tovább.
Bakancsos turistaház a Kitörés túrák szervezőitől
70 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott ugyanakkor a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, amely a Kitörés túrákat szervezi.
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet vezetője Kenyeres Oszkár, képviseleti joga van még Schödl Dávidnak és Moys Zoltánnak. Moys Lezsák Sándornak, az Országgyűlés kormánypárti alelnökének a veje. 2014-ben a 24.hu írta meg, hogy Moys cége, a Dextramedia Kft. az MTVA egyik, több százmillió forintért foglalkoztatott beszállítója lett 2010 után. Azt pedig az Átlátszó tárta fel, hogy a Dextramedia 2011-ben 4,7 millió forintért szerződött a Jobbik frakciójával, a párthoz kötődő szélsőjobboldali szervezetek és politikusok doménjeit is kezelte, illetve az N1TV számára is gyártott anyagokat, például azt az elhíresült összeállítást, amely pozitív hangvételben emlékezett meg Adolf Hitler születésnapjáról.
Az Átlátszó 2020-as cikke szerint a Kitörés túrát szervező egyesület a 2018-as beszámolója szerint működési támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Moys legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy szerepet vállalt abban az orosz propagandacsatorna, az RT által készített kisfilmben, amelyben Bencsik András igazi fasisztáknak nevezte az ukránokat.
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet Egyesület szálláshelyfejlesztés címén kapott 70 milliós támogatást. Mivel a Kisfaludy 2030 oldaláról – szokás szerint – nem derül ki, hogy hol és mi épül, megkerestük az egyesületet. Válaszuk alapján egy „bakancsos turistaház” felépítéséhez kapnak támogatást. A ház építésével 2024. második negyedévében kell elkészülniük. További részleteket nem kívántak megosztani a beruházásról, mint fogalmaztak,
a turistaház átadására meghívjuk majd a sajtó azon képviselőit is, akik korrekt módon tájékoztattak egyesületünk eddigi tevékenységéről. Legnagyobb sajnálatunkra a 24.hu-ról ez nem mondható el, így az önök megjelenésére nem tartunk majd igényt.
Szintén szálláshelyfejlesztésre kapott 194 millió forint állami támogatást Garancsi István, Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt Mol-vezér cége, az A8 Palace Hotel Zrt. Ez leginkább azért érdekes, mert év eleji cikkünkben arról számoltunk be, hogy a három nagyvállalkozó másik cége, a CDHT Hotel Projekt Kft. nem kapja meg a megítélt csaknem 8,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Januárban levélben kerestük meg a céget kérdéseinkkel, melyben arról is érdeklődtünk, hogy állami támogatás nélkül is végrehajtják-e a beruházást, de választ azóta sem kaptunk.
40 millió forintos támogatást ítéltek meg a székelyudvarhelyi Hegyalja SRL-nek szálláshelyfejlesztésre. Az internetről annyit lehet megtudni a cégről, hogy ügyvezetője Kiss Éva Gabriella, a székelyudvarhelyi KÖZ. közösségi tér egyik alapítója. A hargitai Mercury Events Management 112 millió közpénzt kapott attrakciófejlesztésre. A cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, referenciaként a 2019-es agyagfalvi falunapokat jelölték meg.
A Kisfaludy-támogatások egyik fő nyertese, a Balatonfüredi Önkormányzat most is a kedvezményezettek között szerepel, a városnak 265 milliót ítéltek meg attrakciófejlesztésre.
Az MTÜ is osztott ki támogatásokat. Így jutott közpénzhez a többi között:
a Magyar Turisztikai Szövetség (1 milliárd forint),
a Bocuse D’Or Akadémia Egyesület (150 millió forint),
az Egymillióan a magyar Esportért Egyesület (300 millió forint),
a Művészetek Völgye Nonprofit Kft. (50 millió forint)
és a Network 360 Reklámügynökség, Csetényi Csaba érdekeltsége (80 millió forint).
Nemcsak adtak, el is vettek
Közel 1 milliárd forintot kért vissza ugyanakkor a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. a karcagi önkormányzattól. A fideszes vezetésű város turisztikai keresletélénkítő projektekre kapta a támogatást. Makó egy meg nem nevezett projekt előkészítésére kapott 150 millió forintot, de ezt is visszaigényelte a kormányzat. Szintén egy meg nem nevezett projekt előkészítésének 84 milliós költségét kell visszafizetnie Zalaegerszegnek, míg Ráckevétől 83 milliós támogatást hívnak vissza. Kiskőrösnek 474 millió forintot kell visszafizetnie. A mosonmagyaróvári gyógyfürdőt üzemeltető Flexum Termelő és Szolgáltató Kft.-nek is vissza kell fizetnie 133 millió forintot, míg az a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt.-nek 155 milliót.
Határon túlról is hívott vissza támogatást a Kisfaludy Program felelőse. A Vinca Minor Egyesületnek attrakciófejlesztésre ítéltek meg 111 millió forintot, de a sepsiszentgyörgyi egyesület nem tarthatja azt meg. Ahogy a Jono Horeca Management SRL. sem, mely korábban a tusnádfürdői miniszteri villa felújítására kapott 230 millió forint magyar állami támogatást. E cégnek 91 millió forintot kell visszafizetnie.
Az MTÜ oldálára feltöltött közérdekű adatokból az is kiderül, hogy az ügynökség alá tartozó szervezetek mekkora összegből gazdálkodhatnak. A Kisfaludy 2030 Zrt. például az idén eddig már 27 milliárd forint támogatást kapott, míg a Magyar Divat és Design Ügynökség 2,3 milliárd forintot. | https://24.hu/belfold/2023/07/05/turisztikai-tamogatas-kisfaludy-2030-egyedi-tamogatas-visszavonas-kitores-tura-hazajaro-honismeret-es-turista-egylet/ | https://web.archive.org/web/20230920061714/https://24.hu/belfold/2023/07/05/turisztikai-tamogatas-kisfaludy-2030-egyedi-tamogatas-visszavonas-kitores-tura-hazajaro-honismeret-es-turista-egylet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/turisztikai-tamogatasok-70-milliot-kapott-a-kitores-tura-szervezoje | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-05 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Csetényi Csaba",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Kenyeres Oszkár",
"Kiss Éva Gabriella",
"Lezsák Sándor",
"Moys Zoltán",
"Schödl Dávid"
] | [
"A8 Palace Hotel Zrt.",
"AEG Ingatlanhasznosító Zrt.",
"Dextramedia Kft.",
"Egymillióan a Magyar Esportért Egyesület",
"Flexum Termelő és Szolgáltató Kft.",
"Hazajáró Honismereti és Turista Egylet",
"Hegyalja SRL",
"Jono Horeca Management SRL",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesület",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Mercury Events Management",
"Művészetek Völgye Nonprofit Kft.",
"Network 360 Kft.",
"Vinca Minor Egyesület"
] | [] | [
"idegenforgalom",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
57,628 | Elmarasztalta, majd mégis felmentette az időközben lemondott rektort a Corvinus belső vizsgálata a vizsgabotrány-ügyben | Négy etikai eljárás is indult a Budapesti Corvinus Egyetemen egy diák protekciós, “személyre szabott” vizsgáztatása miatt, ebből kettő részletei váltak ismertté eddig. A harmadik az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt érinti, akit első fokon elmarasztaltak, másodfokon felmentettek. A negyedik vizsgálat egy másik egyetemi vezető ellen folyik. | Lezárult a harmadik etikai vizsgálat is a Budapesti Corvinus Egyetemen a februárban nyilvánosságra került vizsgabotrány ügyében – értesült a hvg.hu. Ez az eddig nyilvánosságra került kettő eljárással egyezően annak az ügynek a részleteit és felelőseit igyekezett feltárni, amelynek lényege, hogy a téli vizsgaidőszakban
az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben a szabályok szerint elégtelent érdemelt volna a tárgyból, vagyis bukásra állt.
A protekciós vizsgát azután szervezték, hogy a hallgató szülei az eddig ismertek szerint személyesen és e-mailben is nyomást gyakoroltak az egyetem vezetőségére. Annak, hogy a hallgató családjának érdemi Mol-részesedése van, azért van jelentősége, mert a Corvinust fenntartó alapítvány vezetője Hernádi Zsolt Mol-vezér, az alapítvány vagyonának nagy részét pedig Mol-részvények adják.
A hvg.hu információi szerint a nemrég jogerősen is lezárult, a vizsgabotránnyal összefüggő harmadik etikai vizsgálat az egyetem legmagasabb rangú vezetőjét, Takáts Előd rektort érintette. Úgy tudjuk, az eseti bizottság által lefolytatott
eljárás első fokon megállapította a rektor felelősségét a vizsgabotrányban és elmarasztalta, ám a másodfokú eljárás – amelyben más egyetemi vezetők vettek részt – felmentette Takáts Elődöt.
Vagyis ugyanaz történt, mint az eddig nyilvánosságra került másik két belső vizsgálat esetében, melyekről június elején számolt be a hvg.hu. Első fokon ugyanis az Etikai Bizottság mindkét esetben megállapította a vizsgáztatás megkülönböztetésmentességének megsértését. Az egyik elmarasztaló vizsgálat érintettje maga végezte a vizsgáztatást, a másik érintettje elősegítette azt.
A fenti, elmarasztaló határozatok elleni fellebbezéseket másodfokon Szabó Lajos általános rektorhelyettes bírálta el, és itt már más volt az eredmény: mindkét esetben felmentő határozat született. Érdekes, hogy az egyik felmentés annak ellenére történt, hogy a másodfokú határozat is megállapította: az oktató megsértette az Etikai Kódex előírásait, hiszen
azzal, hogy a hallgató más hallgatóktól elkülönítve, más helyen, más időben és más vizsgasor alapján, végül az eljárás alá vont személynél magánál, a vizsgáztató tanár vizsgájáról levéve vizsgázott, megvalósult a teljesítményértékelés során a megkülönböztetés.”
Fontos kiemelni, hogy a felmentő határozatok bizonyítottság hiányára hivatkozó része nem a kivételező jellegű, szabálytalan vizsgára vonatkozott, mert azt a másodfokú eljárás is tényként kezeli, hanem az elsőfokú Etikai Bizottság azon megállapítására, hogy „a megkülönböztetésre (…) nagyon erős alappal feltételezve a hallgató vagyoni helyzetére tekintettel (…) került sor.”
Az ügy friss fejleménye volt a minap, hogy a Corvinus figyelmeztetésben részesítette az érintett hallgató oktatóját, aki az etikai eljárásokat kezdeményezte az egyedi vizsgáztatással a feje felett átnyúló kollégák ellen. Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense azért kapott figyelmeztetést, mert kikerültek az ügyről beszámoló levelei egy zárt Facebook-csoportból.
Az ügyet ismerős forrásaink szerint a figyelmeztetés munkajogilag ugyan nem értelmezhető, de egyfajta presszióként értelmezhető, amely azt is célozhatja, hogy Ádám Zoltán lehetőleg hagyja abba, amit csinál. A docens ugyanis a felmentéssel zárult első két etikai vizsgálat ügyében a közigazgatási bíróságon felülvizsgálattal élt a jogerős határozatok ellen.
Arról, hogy a vizsgabotrány szálai az egyetemi hierarchiában egész magasra, a rektorig is vezethetnek, már az első két belső vizsgálat eredményének nyilvánosságra kerülésekor is volt információnk. Ezért a hvg.hu június 9-én először az egyetem sajtóirodájánál érdeklődött emailben az összes etikai eljárásról, és arról, hogy “a vizsgabotránynak van-e köze a rektor távozásához?”
Előző nap, június 8-án jelentették be, hogy július végén távozik Takáts Előd rektor, hivatalosan azért, mert „több időt szeretne szentelni a nemzetközi tudományos munkának és kutatásnak.” A hvg.hu már akkor azt írta, hogy Takáts – akinek a vezetése alatt tavaly átverték a Corvinus belső átalakítását, amely komoly feszültségeket okozott – távozásában a vizsgabotrány is szerepet játszhatott.
Az egyetemtől nem kaptunk választ, ezért június 15-én újra elküldtük az etikai vizsgálatokra és a rektor érintettségére vonatkozó kérdéseket – nemcsak a sajtóirodának, hanem Takáts Előd rektornak, Domahidi Ákos kancellárnak és az egyetem jogtanácsosának is. Válasz azóta sem érkezett. A Corvinus az ügyben eddig egy közleményt adott ki az ügyben, február 28-án, amelyben zéró toleranciára utalva csak annyit erősítettek meg, hogy etikai eljárás zajlik.
Mint már tudható, valójában nem is egy eljárásról van szó, hiszen a két, a felülvizsgálat miatt bíróság előtt lévőn kívül ott van a Takáts Előd rektort érintő eljárás, és ezeken kívül a hvg.hu információi szerint van egy negyedik is. Ez szintén egy egyetemi vezetőt érint, és nem bejelentésre indult, hanem hivatalból, amiért a többi eljárás során felmerült, hogy ő is etikai vétséget követhetett el. | https://m.hvg.hu/itthon/20230705_Etikai_vetsegert_eloszor_elmarasztaltak_majd_felmentettek_a_protekcios_hallgato_ugyeben_a_Corvinus_idokozben_lemondott_rektorat | https://web.archive.org/web/20231207185046/https://m.hvg.hu/itthon/20230705_Etikai_vetsegert_eloszor_elmarasztaltak_majd_felmentettek_a_protekcios_hallgato_ugyeben_a_Corvinus_idokozben_lemondott_rektorat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmarasztalta-majd-megis-felmentette-az-idokozben-lemondott-rektort-a-corvinus-belso-vizsgalata-a-vizsgabotrany-ugyben | HVG | hungarian-news | 2023-07-05 05:30:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Szabó Lajos György (Corvinus)",
"Takáts Előd"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"oktatás",
"rokonok",
"protekció",
"nyomásgyakorlás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás",
"Vizsgabotrány a Corvinuson"
] |
57,629 | Kiszorítanának egy osztrák tulajdonú építőipari céget? | A cég nem kapott bányászati engedélyt. | A magyarok többsége szorong vagy depressziós, de sokan nem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Orbán Viktor abban hisz, hogy pár éven belül lesznek partnerei az Európai Tanácsban – írja a brit lap elemzése. | https://m.hvg.hu/360/20230624_lasselsberger_osztrak_kiszoritosdi | https://web.archive.org/web/20231110091814/https://m.hvg.hu/360/20230624_lasselsberger_osztrak_kiszoritosdi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszoritananak-egy-osztrak-tulajdonu-epitoipari-ceget | HVG360 | hungarian-news | 2023-06-24 11:00:00 | [] | [
"Lasselsberger Hungária Kft.",
"Zalakerámia Zrt."
] | [
"Ausztria",
"Bugyi",
"Európa",
"Pest megye",
"Tófej",
"Zala megye"
] | [
"háttér",
"engedély",
"bányászat",
"építőipar",
"vízügy",
"kereskedelem",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
57,630 | Újabb uniós támogatást buknak az alapítványi egyetemek. | A folyamatban lévő négyéves együttműködésekből is azonnali hatállyal rakják ki a magyarokat. Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe. | Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken
– írja a Twitteren Kemenesi Gábor virológus, a pécsi egyetem adjunktusa.
A COST (Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén) egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség, amely az úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.
Mivel a COST Akciókat is a Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, így a hír tulajdonképpen nem meglepő, hiszen tavaly decemberben úgy döntöttek az EU pénzügyminiszterei, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. | https://m.hvg.hu/itthon/20230704_Ujabb_unios_tamogatast_buknak_az_alapitvanyi_egyetemek#rss | https://web.archive.org/web/20231226152027/https://m.hvg.hu/itthon/20230704_Ujabb_unios_tamogatast_buknak_az_alapitvanyi_egyetemek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-unios-tamogatast-buknak-az-alapitvanyi-egyetemek | HVG | hungarian-news | 2023-07-04 20:39:00 | [] | [
"Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST)"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"tudomány",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,631 | Hiába van a Békemenet szervezőinek az egyik zsebében 102 milliós plusz, ha a másikban meg van 177 milliós mínusz | Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben. | A 2021-esnél 80 millió forinttal több pénzből, összesen 637,6 millió forintból gazdálkodhatott az Orbán-kormány mellett Békemeneteket szervező és a Fidesz tavalyi parlamenti választási kampányát kívülről támogató Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a friss éves mérlege szerint.
A tavalyi évi beszámolóból kiderül, hogy a több bevétel mellett sokkal több volt az alapítvány kiadása is 2022-ben, mint egy évvel korábban: közhasznú tevékenységük ráfordításai például megduplázódtak, és a 2021-es 236,3 millióval szemben ezek 2022-ben meghaladták a 480,4 milliót.
Adományként is többet, 517 milliót kapott a CÖKA tavaly, de az államtól például egy fillért sem. Igaz, sosem a közvetlenül a költségvetésből kapott támogatások jelentették az alapítvány fő bevételi forrását, hanem az állami cégektől odacsorgatott, esetleg pályázaton elnyert tíz- és százmilliók.
A tavalyi év több szempontból is mérföldkő volt a 2010 óta létező, de csak 2015 óta közhasznú minősítésű alapítvány történetében, hiszen
2022-ben minden korábbinál több pénzből, 637 millióból gazdálkodhatott, és történetének legtöbb, 582 milliós adományát is behúzta.
A tavalyi adomány-bevétel néhány százezer forinttal meghaladja ugyanis a 2016-os eddigi csúcsot, amikor az állami Magyar Villamos Művek Zrt. egymaga 508 milliót adott nekik a “közgondolkodás javítására”, és még a Fidesz pártalapítványa is hozzátett egy keveset.
A pénzügyi eredmény már kisebb lett, mint korábban. A tavalyi, 102 milliós eredmény – vagyis profit, bár közhasznú alapítványnál ez nem klasszikus nyereség, nem lehet például osztalékként kivenni, mint egy cégből – a 2021-es 252 milliósnak alig fele és csupán ötöde a 2016-os 511 milliósnak.
A tavaly tehát pluszos mérleggel záró CÖKA ugyan alapvetően nem profitorientált cég, de az alapítványnak van egy igazi üzleti vállalkozása is, egy 2021 elején alapított kft., amelynek szintén elérhető már a 2022-es mérlege.
Ez a cég azonban a 2021-es évhez hasonlóan ismét jelentős mínusszal zárta az évet: pénzügyi beszámolója szerint a Kövess minket 2022 Kft. tavaly 125,4 millió forintos nettó árbevétel mellett 177,2 milliós veszteséget termelt, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi, 121 milliós mínuszt is. | https://hvg.hu/kkv/20230601_Bekemenet_bevetel_veszteseg_merleg_beszamolo | https://web.archive.org/web/20230604213156/https://hvg.hu/kkv/20230601_Bekemenet_bevetel_veszteseg_merleg_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-van-a-bekemenet-szervezoinek-az-egyik-zsebeben-102-millios-plusz-ha-a-masikban-meg-van-177-millios-minusz | HVG | hungarian-news | 2023-06-01 11:35:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
57,632 | 3,2 milliárd forint profitot vettek ki Mészárosék az építőcégből, ami a MÁV szerint kihagyta a vasat a vasbetonból | Az utolsó fillérig kivették a 2022-es nyereséget az R-Kordból. | 3,2 milliárd forint profitot ért el 2022-ben az R-Kord Kft. – olvasható a cég most beadott éves beszámolójában. A felcsúti bejegyzésű építőipari cég, amelynek tulajdonosa a Mészáros Építőipari Holding – ez utóbbi 49 százalékban személyesen Mészáros Lőrincé, 51 százalékban pedig a Mészároshoz kötődő Opus Globalé – így egy kicsit rosszabb évet zár, mint 2021-ben, amikor még 4,5 milliárd forint volt a nyereség.
A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a profit teljes összegét kiveszik osztalékként.
A cég árbevétele 36-ről 60 milliárd forintra nőtt, csakhogy 23 helyett már 46 milliárd forintot fizetett az igénybe vett szolgáltatásokért. | https://hvg.hu/kkv/20230531_rkord_meszaros_beszamolo | https://web.archive.org/web/20231227125706/https://hvg.hu/kkv/20230531_rkord_meszaros_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/32-milliard-forint-profitot-vettek-ki-meszarosek-az-epitocegbol-ami-a-mav-szerint-kihagyta-a-vasat-a-vasbetonbol | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 17:33:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,633 | Szépen kaszált a török harckocsiimportból Szíjj László | Működésének ötödik évében gyümölcsözőre fordult a Mészáros Lőrinc mellett felnőtt másik milliárdos, Szíjj László hadiipari befektetése. | 2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer.
A bérnővérek hirtelen elküldése a kórházakból biztosan nem javít a helyzeten, segíti viszont a megcélzott kapacitáscsökkentést és a kórház-centralizációt. | https://m.hvg.hu/360/202321_ht_division_a_hadiipar_bejon | https://web.archive.org/web/20231207220214/https://m.hvg.hu/360/202321_ht_division_a_hadiipar_bejon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szepen-kaszalt-a-torok-harckocsiimportbol-szijj-laszlo | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-30 11:30:00 | [
"Adnan Polat",
"Orbán Viktor",
"Suat Gökhan Karakus",
"Szíjj László"
] | [
"HT Division Zrt.",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Ázsia",
"Magyarország",
"Törökország"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"kereskedelem",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
57,634 | Habony 5 milliárdos, Garancsi 10 milliárdos osztalékot tehet zsebre a kaszinóbizniszből | A legjobbkor vette át a honvédelmi miniszternek a budapesti kaszinóbizniszt lefedő cégben lévő részesedését Habony Árpád friss vállalkozása tavaly év végén, így a 2022-es év után mintegy 5 milliárdos osztalékot tehet zsebre, míg a másik végső tulajdonos, Garancsi István ennek a dupláját. | Még szerencse, hogy Habony Árpád, a magyar kendóbajnokból lett koronagondnokból lett üzletember-tanácsadó tavaly ősszel két friss vagyonkezelő céget is alapított – miután tavasszal az utolsó addigi magyar érdekeltségét is megszüntette. A két, 100 százalékban az ő tulajdonában álló új vállalkozás közül néhány hónap működés után
az egyik 5 milliós veszteséget produkált, a másik viszont csaknem 5 milliárd forintos osztalékot fizetett.
Friss mérlegbeszámolója szerint a tavaly szeptemberben, 150 milliós törzstőkével alapított Futurum Investments Zrt. egy fillér bevételt nem hozott, viszont volt némi kiadása – még ha alkalmazottat nem is foglalkoztat, tehát bérköltség nem volt –, így összességében 4,8 milliós veszteséget termelt.
Ezt a mínuszt bőven behozta viszont Habony másik, szintén tavaly ősszel, októberben alapított vagyonkezelő cége, a ENTER-TNMNT INVEST Zrt., amelyen keresztül a nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mintegy 5 milliárd forintos plusz könyvelhet el.
Ehhez a Habony-cégnek nem kellett mást tennie, mint tavaly év végén megvásárolnia a közben honvédelmi miniszterré kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristóftól a Garinvest Projekt Zrt.-ben meglévő 32,94 százalékos üzletrészét, amitől a kormánytaggá lett Szalay-Bobrovniczky az összeférhetetlenség miatt szabadult meg.
A Garinvest Projekt Zrt. viszont tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt.-nek, amely az öt budapesti kaszinót (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Atrium) és több online platformot 2056-ig koncessziós engedéllyel üzemeltető cégcsoportot tulajdonolja. A kaszinók a jegyzőkönyv szerint 20,4 milliárd forint osztalékot fizettek a Garinvestnek.
A Garinvest Projekt amúgy az egyébként Andy Vajna-örökség kaszinós érdekeltségtől érkező 20,4 milliárdos osztalék mellett „saját jogon” is termelt profitot 2022-ben. Méghozzá 10,2 milliárdot, de ez az eredménytartalékba került, amely így 13,8 milliárdra hízott.
Ez összesen elvileg 34,2 milliárd forint szabadon felvehető pénzt jelentett volna, de a Garinvest Projekt tulajdonosai úgy döntöttek, ennek alig felét, összesen 15 milliárdot szavaz meg felvehető osztalékként, amelyet a részvényesek részére 2023. június 2. napjáig kell kifizetni. Vagyis
a fennálló tulajdoni arányok alapján ennek közel harmada, 5 milliárd forint Habony érdekeltségéhez kerül.
A Garinvest Projekt Zrt. másik, 67,06 százalékos tulajdonosa ennek a dupláját kapja. Ez a hasonló nevű Garinvest Zrt., amelynek Garancsi István vállalkozó, Orbán Viktor „kötélbarátja” a tulajdonosa. A Garinvest amúgy önállóan is elért tavaly 2,2 milliárdos adózott eredményt, amelyből további 1,6 milliárdos osztalék keletkezett. | https://hvg.hu/kkv/20230531_Habony_5_milliardos_Garancsi_10_milliardos_osztalekot_tehet_zsebre_a_kaszinobizniszbol | https://web.archive.org/web/20230920154059/https://hvg.hu/kkv/20230531_Habony_5_milliardos_Garancsi_10_milliardos_osztalekot_tehet_zsebre_a_kaszinobizniszbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-5-milliardos-garancsi-10-milliardos-osztalekot-tehet-zsebre-a-kaszinobizniszbol | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 15:10:00 | [
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Orbán Viktor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Enter-TNMNT Invest Zrt.",
"Futurum Investments Zrt.",
"Garinvest Projekt Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt."
] | [] | [
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
57,635 | 1,8 milliárdos a Valton profitja, de nem árulják el, mi lesz az osztalékkal | Tovább növelte a nyereségét 2022-ben a Valton. | Az előző évi 1,7-ről 1,86 milliárd forintra növelte a Valton-Sec a profitját 2022-ben. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott őrző-védő cég 18 milliárd forint árbevételt szerzett – érdekesség, hogy Magyarország mellett megjelent külföldön is, a tovább nem részletezett ázsiai piacról is lett 134 millió forint bevétele.
A beszámolóból és mellékleteiből az már nem derül ki, hogy mi lesz a profit sorsa. Mellékletként közzétették ugyanis a céges közgyűlés 1/2023. számú határozatát arról, hogy mekkora az eredmény, a nyereség és a mérlegfőösszeg, valamint hogy az osztalékról a 2/2023. számú határozatban döntenek, azonban ez a bizonyos 2/2023. határozat már nem szerepel a feltöltött dokumentumok között.
2022-ben, amiről a beszámoló szól, a cég 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos volt (kiemelt képünkön ő látható Rogán Antal mellett), a többi 11 százalék Bessenyei Istváné, Sarka Kata férjéé. Aztán idén januárban az MNB nyilvántartásba vette a Prime Multi Magántőkealapot (amelynél a végső tulajdonost nem kell nyilvánosságra hozni, a Válasz Online írta róla azt, hogy a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által vitt cég működteti), egy héttel később az alap és Varga Lajos megalapították a Prime Multi Zrt.-t, a mostani beszámoló szerint pedig már a Prime Multi és Varga közösen 89 százalékos tulajdonos a Valtonban. | https://hvg.hu/kkv/20230531_valton_eves_beszamolo | https://web.archive.org/web/20231215075410/https://hvg.hu/kkv/20230531_valton_eves_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/18-milliardos-a-valton-profitja-de-nem-aruljak-el-mi-lesz-az-osztalekkal | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 15:39:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Mészáros Lőrinc",
"Varga Lajos"
] | [
"Prime Multi Magántőkealap",
"Valton-Sec Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Magyarország"
] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"őrzés-védés",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
57,636 | Mészáros Lőrincék 200 milliárd forintért üzemeltetik az autópályákat jövőre | A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak. | A kormány 200 milliárd forintot tervezett be a 2024-es költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére – derül ki a büdzsé Országgyűlésnek benyújtott tervezetéből. A kormány 2022-ben adta koncesszióba a hazai autópályák üzemeltetését és fejlesztését 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak, illetve az azok által gründolt projekttársaságnak. A magántőkelapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők, maga a kormány sem tagadta soha, hogy a két „üzletember” áll mögöttük.
A konstrukció úgy néz ki, hogy az állam minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak az üzemeltetésért, aki az első tíz évben jelentős fejlesztéseket is végrehajt. A szerződés azon részeit, amelyekből kiderülne, hogyan alakul a rendelkezésre állási díj a 35 éves időtávon, a kormány nem hozta nyilvánosságra, ám márciusban a Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős – ítéletben kötelezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) a szerződés mellékleteinek kiadására.
Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszter 2022 tavaszán rendkívül kedvezőnek minősítette a koncessziós struktúrát, hangsúlyozva, hogy az M5-ös és az M6-os koncessziós szerződései az állam számára sokkal kedvezőtlenebbek. Igaz, ami igaz, utóbbi két szakasz rendelkezésre állási díjára 172,6 milliárd forintot terveztek be a büdzsébe, ehhez képest a 200 milliárd forint nem sok.
Ami az első tíz évben esedékes fejlesztéseket illeti, ezekért az állam nem fizet külön, a fedezetet a koncesszornak kell mintegy megelőlegeznie. Mint kiderült, a fejlesztések kapcsán az államnak azért jelentkeznek plusz kiadásai, például a szükséges földterület-kisajátítások kapcsán. Erre hivatkozva áprilisban módosították a koncessziós szerződést: az M1-es háromsávúsítását két évvel eltolják, így az állam idén és jövőre spórolni tud.
Ugyan a kormány elmulasztotta kommunikálni, de a módosítás ennél azért sokkal jelentősebb, több ponton elég egyértelműen a koncesszor javára alakították át a szerződést. Egyértelműen a koncesszornak, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek kedvez, hogy a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól.
Ezek:
A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése).
Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása.
Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása.
Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőrinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrég sikeresen összekalapált MBH Bankból. Ez a finanszírozási kockázat is – hangoztatta annak idején a koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most már akkor mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
A módosítás által bevezetett legfontosabb új szerződéses intézmény a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár a koncesszor hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést. Vagyis ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést. Ugyanez persze fordítva is működik, ha az állam nem teljesíti valamely kötelezettségét, nem ugrik az egész szerződés. Ezzel együtt az új szabállyal az MKIF feje fölül elhárult a legnagyobb kockázat, az, hogy ha valamilyen részfeladatot nem teljesít, bukhatja az egész koncessziót. | https://hvg.hu/kkv/20230530_Meszaros_Lorinc_200_milliard_forintert_uzemelteti_az_autopalyakat_jovore | https://web.archive.org/web/20230623150446/https://hvg.hu/kkv/20230530_Meszaros_Lorinc_200_milliard_forintert_uzemelteti_az_autopalyakat_jovore | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-200-milliard-forintert-uzemeltetik-az-autopalyakat-jovore | HVG | hungarian-news | 2023-05-30 12:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Szíjj László"
] | [
"Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"útépítés",
"közlekedés",
"klientúra",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
57,637 | Nem csinált újból polgármestert a bíróság Ács Rezsőből | Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe. | Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen “trükköt”/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni – és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában –, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után – ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését – 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső – noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe – egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát – valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők – mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt – , megszólítva érezték magukat – valójában, ha szót kapott volna “az alperes”, akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a – illetékesség hiányában – a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága. | https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/ | https://web.archive.org/web/20230905153500/https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol | Szabad Pécs | hungarian-news | 2023-07-05 13:11:00 | [
"Ács Rezső"
] | [
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
57,638 | 2,5 milliárdot rádobtak még Kovács Katalin sportakadémiájára | Miközben már gyerekek és sportolók birtokba is vették Kovács Katalin „kajakkirálynő” akadémiáját, még folynak egyes munkálatok. Emiatt 2,5 milliárddal többe kerül a beruházás. | A 43,4 milliárd forintos gigaberuházás vége 45,9 milliárd forint lesz. Így módosították ugyanis a West Hungária Bau Kft-vel kötött szerződést.
Ennek több oka is van, de a legfontosabb, hogy meg kellett hosszabbítani az úgynevezett ellenáramoltatott medence elkészítésének határidejét.
A betervezett kajak-kenu medence technológiát egyébként a német kajak-kenu sport évtizedek óta eredményesen használja a Potsdami Olimpiai Központban. 2022. március elején annak rendje és módja szerint a technológia tervezőivel és kivitelezőivel megejtett helyszíni bejárás és az egyeztetések után a szükséges műszaki adatokat a német partner rendelkezésre is bocsátotta a magyaroknak.
A felek alá is írták a háromoldalú szerződést, ám a felülvizsgálat során felmerült, hogy sokkal jobb lenne laborszerű körülményeket biztosítani, hogy a sportágat a lehető legobjektívebb mérőszámokkal segítsék. Ezért úgy döntöttek: az ellenáramoltatott medencét új technológiával építik meg.
Ugyanis a vízen, versenyhajóban történő mérési környezetet kizárólag a fedett medence, illetve az ellenáramoltatott medence biztosíthatja. Kovács Katalinék (akinek a férje Schmidt Ádám, aki korábban a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén, 2022-ben pedig az ötödik Orbán-kormányban lett sportállamtitkár) úgy vélik, hogy a kajak-kenu sportág érdekeit mind kutatási, mind fejlesztési, vagy edzésalkalmassági szempontból jobban szolgálja egy újfajta ellenáramoltatott medence. A technológiaváltás lényege, hogy a kajak-kenu hosszútávú versenyzési paramétereit is mérhetővé teszi, amely mérések a 150 méteres hosszúságú medencében nem lehetségesek.
Az eredeti kiírásban egy 150 méter hosszú tanmedence szerepel, ám az új terv megvalósítása speciális, a világon egyedülálló gépész technológiát igényel, amellyel a munkák elején nem számoltak, mert menet közben merült fel az ötlet.
Az áremelkedés oka még az is, hogy a céltorony épületet áttervezik úgy, hogy verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson. Valamint a szállásépületek terveiben nem szerepelt magaslati szoba, illetve magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem), ezek is utólag merültek fel, ahogy több rajtkő kialakítása is a főépületnél.
2020 decemberében kezdte meg működését Sukorón Magyarország első, államilag támogatott kajak-kenu akadémiája, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A névadó és az akadémia elnöke Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok és harmincegyszeres világbajnok kajakozó, új rendszereken nyugvó, világviszonylatban is egyedülálló sportakadémiát álmodott meg, amely hosszú távon kiemelkedő utánpótlás-műhelye lehet Magyarország legsikeresebb olimpiai sportágának, a kajak-kenunak.
Az indulás óta az akadémiának többszáz gyerek, ifjúsági és U23-as korú sportolója van. A sportakadémia végleges létesítményének építési munkálatai jelenleg is zajlanak, a sportkomplexumot várhatóan 2024-ben vehetik birtokukba a sportolók.
Sokan illették kritikával a környezetromboló beruházást, amihez a Fejér Megyei Kormányhivatal oldalán megtalálható határozat szerint még csak környezeti hatástanulmány készítése sem volt szükséges. Sőt, a kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, mert a korábbi szabályozások nem tették volna lehetővé a Velencei-tó partján álló telek ilyen mértékű túlzsúfolását.
Bár a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal szerint a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, az Átlátszó azt írta, hogy a Google Earth archív felvételei szerint jól látszik, hogy az elmúlt időszakban a területet a tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
Időközben a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia stratégiai partnerséget kötött Magyarország legnagyobb biztosításközvetítő alkuszcégével – a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel, amely a piacon egyedülálló, exkluzív biztosításokkal garantálja az akadémia teljes körű biztosítási védelmét. | https://mfor.hu/cikkek/makro/25-milliardot-radobtak-meg-kovacs-katalin-sportakademiajara.html | https://web.archive.org/web/20231111115611/https://mfor.hu/cikkek/makro/25-milliardot-radobtak-meg-kovacs-katalin-sportakademiajara.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-milliardot-radobtak-meg-kovacs-katalin-sportakademiajara | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-04 13:07:00 | [] | [
"Hungarikum Alkusz Kft.",
"Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Sukoró"
] | [
"sport",
"környezetkárosítás",
"biztosítók/biztosítás",
"túlárazás / pénznyelő",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
57,639 | Mészáros Lőrinc gyerekei újítják fel a Nemcsák Károly fémjelezte színházat | A József Attila Színházra kiírt közbeszerzést Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L., valamint a vele közösen pályázó Építő- és épületkarbantartó Zrt., rövidítve Épkar nyerte el. | Nem kis feladat lesz a József Attila Színház bővítése és rekonstrukciója, hiszen az 5 526 négyzetméteres épületben pince, földszint és négy emelet is van, amihez még egy ötödiket is építenek, valamint 2 darab felvonót is beszerelnek.
A közbeszerzési értesítőből az derült ki, hogy a felújításra egyébként eredetileg mintegy 7,3 milliárd (egészen pontosan 7 331 491 294) forintot szántak, de a nyertes végül 5 milliárd (5 072 953 809) forintért (áfa nélkül) végzi el a feladatot.
A három pályázó közül a Fejér-B.Á.L. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. közös ajánlata volt a legmagasabb összegű, mégis ők nyertek.
A nyílt eljáráson rajtuk kívül az egyaránt alacsonyabb árajánlatot tett EB Hungary Invest Kft. és a DENCO Klímatechnikai Kft. is próbálkozott – eredménytelenül.
A szerződést június 21-én írták alá.
A színház igazgatója Nemcsák Károly színész, aki tavaly még a választási kampányba is beszállt, mégpedig Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára mellett. Az rtl.hu tavalyi gyűjtése szerint a kormánypárti jelöltek mellett számos híresség fotózkodott és posztolta ki a szemmel látható támogatásukat.
A fideszes Menczer Tamás is így tett, amikor nyilvánossá tette közösségi oldalán, hogy Nemcsák Károly is támogatja a kampányban. Menczer Pest megye 2. választókörzetében indult, amely Budakeszi-Budaörs térségét fedi le, Nemcsák pedig Budaörsön él.
A színész 14. éve igazgatja a József Attila Színházat, közben 2020 augusztus végén kinevezték a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumának felügyelőbizottsági tagjává. Az egyetem honlapján megjelent interjúban az SZFE körüli tüntetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy „itt nem pusztán egy diákzavargásról volt szó, hanem egy felépített folyamatról”, szerinte „az derült ki, hogy bizonyos emberek nem szeretnének együtt dolgozni jobboldali gondolkodású művészekkel”.
De Nemcsák a József Attila Színház nagyívű rekonstrukciójáról is beszélt az év elején:
“Kívülről fogunk építkezni. Gyakorlatilag hozzátoldunk a házhoz, egy szintet emelünk rá. A színpad szélességében lesz két oldalszínpad, valójában két torony, amelyeket raktárként is tudunk majd használni. Magához a színpadhoz szerkezetileg nem nyúlunk, de a területünk nagy részét teljesen átépítjük. Egyúttal a fény- és hangtechnikát is meg szeretnénk újítani. Az új épület kívülről a környezetére jellemző modern stílushoz fog illeszkedni.”
A színház rekonstrukcióját végző Fejér-B.Á.L. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. idén már nyert egy közös közbeszerzést, méghozzá a Magyar Vezetőképző Alapítvány Aga utcai kollégiumának fejlesztését közel 1,3 milliárd (1 288 001 303) forintért, de külön-külön is számos pályázaton indultak sikerrel 2023-ban is.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. nettó árbevétele egyébként tavaly minden addiginál magasabb lett, mivel a 2021-es évet 16 milliárddal fejelte meg, 2022-ben pedig 65 milliárdos forgalmat realizáltak, ami 3 milliárd forintos nyereséget hozott a társaságnak.
A Szeivolt Istvánhoz köthető Építő- és épületkarbantartó Zrt. pedig 2022-ben 27,7 milliárdos nettó árbevételéből 4,4 milliárd forint profitot könyvelt el. | https://mfor.hu/cikkek/kultura/meszaros-lorinc-gyerekei-ujitjak-fel-a-nemcsak-karoly-femjelezte-szinhazat.html | https://web.archive.org/web/20240103042627/https://mfor.hu/cikkek/kultura/meszaros-lorinc-gyerekei-ujitjak-fel-a-nemcsak-karoly-femjelezte-szinhazat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-gyerekei-ujitjak-fel-a-nemcsak-karoly-femjelezte-szinhazat | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-05 13:24:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Menczer Tamás",
"Mészáros Ágnes",
"Nemcsák Károly",
"Szeivolt István"
] | [
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"József Attila Színház",
"Magyar Vezetőképző Alapítvány"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
57,640 | Itt vannak az Integritás Hatóság első lezárt vizsgálatai | Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták. | A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
A közlemény szerint az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek.
A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki. Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta.
A közlemény szerint mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást.
Felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be. | https://mfor.hu/cikkek/makro/itt-vannak-az-integritas-hatosag-elso-lezart-vizsgalatai-.html | https://web.archive.org/web/20231212102428/https://mfor.hu/cikkek/makro/itt-vannak-az-integritas-hatosag-elso-lezart-vizsgalatai-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-vannak-az-integritas-hatosag-elso-lezart-vizsgalatai | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-05 13:34:00 | [] | [] | [
"Babócsa",
"Somogy megye"
] | [
"pályázat",
"oktatás",
"támogatás",
"EU",
"felszámolás - végelszámolás",
"túlárazás / pénznyelő",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
57,641 | Ki a gazda Tokajban? | Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén. | Stumpf István, az egyetemi modellváltás, vagyis a felsőoktatás alapítványok alá erőszakolásának kormánybiztosa azzal volt kénytelen szembesülni június első hetében, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erőszakot gyakorolt, és leszavazta a szenátust. Az lett a rektor, akit a kuratórium akart – a mostani ideiglenes rektor, Horváth Ágnes –, és nem az, akit a szenátus megszavazott, jelesül Fiáth Attila. Stumpf azonnal lemondott a kuratóriumi elnöki mandátumáról és elhagyta az egyetemet, mondván, a kuratórium olyanba szólt bele, amibe nem lett volna joga. Stumpf közleményében azt írta, hogy a kuratórium döntése „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”. Ebben lehet is valami, tekintettel arra, hogy az alapítványi egyetemeken a szabályozás szerint a rektort a szenátus jelöli és a kuratórium választja; márpedig a szenátus Fiáthot javasolta, és Horváthot nem javasolta. Stumpf a távozása előtt három hónappal meghosszabbította Horváth megbízatását – ennyi idő van tehát az ügy rendezésére, immár a volt kuratóriumi elnök nélkül.
Ez elsőre szórakoztató történetnek tűnik: visszanyalt a fagyi. De mi történt valójában? Lehetséges-e, hogy a kuratórium nem is annyira a maga emberét, mint inkább, ne adj’ isten, valakinek a strómanját akarta a rektori székbe ültetni? De ki vethetett szemet az egyetemre, és az állami juttatásként állampapírban parkoltatott 75 milliárd forintjának legalább egy részére? És a fenntartó alapítvány tulajdonába apportált fontos helyi cégre, a Grand Tokaj Zrt.-re (a néhai Tokaj Kereskedőházra)?
Szüretelés
Húsz évvel ezelőtt nagy port kavart, hogy Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége összesen hét hektár szőlőt vásárolt Hegyalján – Sárazsadányban és Tolcsván –, illetve tulajdonrésze volt egy cégben, amely állami támogatást kapott. Akkor ez még botrányosnak számított, így Lévai Anikó eladta a szőlőjét, és kiszállt a cégből is. Meglehet, inkább csak papíron. Az idén teljesen új ügyletként Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István több körben is szőlőket és gyümölcsösöket vásárolt, több mint 60, illetve több mint 30 hektárt. Eme 90 hektár értéke bizonyosan meghaladja a 600 millió forintot.
Ezen földek egy részét Molnár Péter adta el Tiborcznak – ugyanaz az ember, aki annak idején megvásárolta Lévai Anikótól az akkor kényelmetlennek bizonyult szőlőt. Molnár Péter egyben a Patricius Borház Zrt.-nek a birtokigazgatója is hosszú évek óta, annak a cégnek, amelynek tulajdonosa sokáig Kékessy Dezső, egykori párizsi nagykövet volt, az Orbán család és a párt jó barátja; a legutolsó időben pedig egy bizalmi vagyonkezelő alapítvány. A Patricius Borház eddig nem volt közvetlenül az Orbán családhoz köthető, hiszen a bizalmi vagyonkezelő alapítvány mögött bárki lehet. Ám idén márciusban – a földvásárlással nagyjából egy időben – új tulajdonosa lett a borháznak, mégpedig a BDPST Zrt. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-a-gazda-tokajban-260020 | https://web.archive.org/web/20240109182111/https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-a-gazda-tokajban-260020 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-a-gazda-tokajban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-05 00:00:00 | [
"Horváth Ágnes",
"Lévai Anikó",
"Molnár Péter",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Grand Tokaj Zrt.",
"Patricius Borház Zrt.",
"Tokaj-Hegyalja Egyetem"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sárazsadány",
"Tokaj",
"Tolcsva"
] | [
"oktatás",
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,642 | Visszavonták a balatonföldvári e-kikötő „építési engedélyét” is | A Pécsi Törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve döntött úgy a katasztrófa-védelmi hatóság, visszavonja a balatonföldvári „strandkikötő” vízjogi létesítési engedélyét. | „A beruházás a zavartalan strandolás érdekében szeptemberig szünetel” – tudatta korábban a balatonföldvári önkormányzat, hogy a június 15-i strandnyitásra befejezi a sokat vitatott kikötő építését a beruházó a Nyugati strandon. A Narancs.hu ekkor ezt meg is nézte a helyszínen és megállapítottuk: kisebb kőszórásrendezési munkáktól eltekintve valóban levonultak az építők, a mólószárak azonban addigra lényegében már elkészültek a Nyugati strand kellős közepén, ott a strandot építési területté nyilvánítva el is kerítették.
Cserébe azonban nyugati irányban egy kerítés elbontásával a helyi önkormányzat bővítette a strandolásra rendelkezésre álló területet, igaz, arról meg az elmúlt napokban több fotó is megjelent a kikötő ellen a tervek napvilágra kerülésétől fogva tiltakozó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook-oldalán: a partvédőmű több helyütt töredezett, elhanyagolt, balesetveszélyes.
Nincs már vízjogi engedély sem
Ahogyan a Narancs.hu ugyancsak megírta, a beruházás megvalósítására kétszer is áldását adta a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, majd e határozatokat a helyi civilek keresete nyomán a Pécsi Törvényszék először tavaly novemberben megsemmisítette (ezt felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria is hatályban tartotta), új eljárásra kötelezve a kormányhivatalt, mely ezt két nap alatt le is zárta. De a civil szervezet (Mosolygó Balatonföldvár) újfent a bírósághoz fordult, s a Pécsi Törvényszék májusban megsemmisítette ezt a határozatot is, megint csak új eljárást előírva. A bíróság álláspontja ismét csak az volt, hogy a kikötő megváltoztatná a strand funkcióját, márpedig ez ellentétes Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával. Az ítéletet értelmezve merőben más álláspontra helyezkedett Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke és Holovits Huba, a balatoni kisváros fideszes polgármestere. Előbbi szerint már a bíróság ítélete nyomán le kellett volna állítani a kikötőépítést, mert a kormányhivatali határozat megsemmisítéséből egyenesen következik, hogy a kikötő vízjogi létesítési engedélye is hatályát veszíti. A városvezető ellenben amondó volt: a kikötőépítés leállításáról a Pécsi Törvényszék ítélete nem szólt, miként a Veszprémi Vármegyei Kormányhivatal határozata sem építési engedély, ez a szerv csak azt vizsgálta ,hogy az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány birtokában van-e akadálya a kikötőépítésnek. Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű.
A Narancs.hu írásbeli kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. „A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi és vízvédelmi hatóság a Pécsi Törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Balatonföldvár nyugati kishajókikötő saját célú vízilétesítményeire és vízimunkáira vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt visszavonta – írták. – A visszavonó határozat véglegessé válását követően a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.”
Módosítják a helyi építési szabályzatot
A jelenlegi helyzet szerint tehát a beruházó a strandszezonra önként elállt az építkezéstől (sőt, fizeti a Nyugati strand szabadstranddá tételének költségeit is), de a vízjogi létesítési engedély híján már amúgy sem lenne jogosultsága, „építési engedélye” a munkákra. A Pécsi Törvényszék májusi ítélete immár a harmadik környezetvédelmi eljárás megindítására kötelezte az ügyben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt, miközben a balatonföldvári képviselő-testület módosítani szándékozik a helyi építési szabályzat vitatott pontját, úgy, hogy álláspontjuk szerint immár lehetővé váljon a kikötőépítés. „A vízjogi létesítési engedély visszavonása újabb érv egyesületünk álláspontja, egyáltalán, a jogállam, a józan ész mellett, de a helyi építési szabályzat módosítása megint csak szembemegy ezekkel – vélekedett lapunk kérdésére Herényi Károly. – Az ugyanis nem jogállami megoldás, hogy utólag a jogi környezetet jogszabályszerűvé alakítjuk. Természetesen ezt sem fogjuk annyiban hagyni!” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszavontak-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epitesi-engedelyet-is-260089 | https://web.archive.org/web/20231207162929/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszavontak-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epitesi-engedelyet-is-260089 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavontak-a-balatonfoldvari-e-kikoto-bepitesi-engedelyetr-is | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-06 00:00:00 | [
"Holovits Huba"
] | [
"Balatonföldvár Város Önkormányzata"
] | [
"Balatonföldvár",
"Somogy megye"
] | [
"engedély",
"önkormányzat",
"vízügy",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,643 | Utazásokra költötte a parlamenti imacsoport a 15 milliós támogatást | Elutazta a parlamenti imacsoport azt a 15 millió forintot, amit pályáztatás nélkül kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától. | Elutazta a parlamenti imacsoport azt a 15 millió forintot, amit pályáztatás nélkül kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
A KDNP-s Vejkey Imre a HetiTV csütörtök reggeli adásában számolt be a támogatás felhasználásáról. Kiderült, amellett, hogy az országgyűlési munka "A" hetein imareggeliket szerveznek a parlamentben, a tavaszi ülésszak ideje alatt a csoport járt
Finnországban,
Jeruzsálemben,
Washingtonban,
Bécsben
és Berlinben is.
Vejkey arra a riporteri megjegyzésre miszerint, hogy a 15 millió forint nem is elegendő ennyi útra, azt válaszolta, hogy
"igen, de még vissza is fizettünk." | https://magyarnarancs.hu/belpol/utazasokra-koltotte-a-parlamenti-imacsoport-a-15-millios-tamogatast-260078 | https://web.archive.org/web/20231129085711/https://magyarnarancs.hu/belpol/utazasokra-koltotte-a-parlamenti-imacsoport-a-15-millios-tamogatast-260078 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utazasokra-koltotte-a-parlamenti-imacsoport-a-15-millios-tamogatast | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-06 00:00:00 | [
"Vejkey Imre"
] | [
"Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány"
] | [] | [
"egyház",
"támogatás",
"utazás"
] | [] |
57,644 | 800 millió forint pályázati forrás visszatartását javasolja az Integritás Hatóság | Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az EU-s nyomásra létrejött Integritás Hatóság. | A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
Az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek.
A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta. Mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást. Felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be. | https://magyarnarancs.hu/belpol/integritas-hatosag-800-millio-260067# | https://web.archive.org/web/20240103094610/https://magyarnarancs.hu/belpol/integritas-hatosag-800-millio-260067 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-millio-forint-palyazati-forras-visszatartasat-javasolja-az-integritas-hatosag | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-05 00:00:00 | [] | [] | [
"Babócsa",
"Derecske",
"Hajdú-Bihar megye",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
57,645 | Nem csinált újból polgármestert a bíróság Ács Rezsőből | Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe. | Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen "trükköt"/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni - és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában -, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után - ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését - 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső - noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe - egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát - valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők - mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt - , megszólítva érezték magukat - valójában, ha szót kapott volna "az alperes", akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a - illetékesség hiányában - a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága. | https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/ | https://web.archive.org/web/20230921114212/https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-1 | Szabad Pécs | hungarian-news | 2023-07-05 00:00:00 | [
"Ács Rezső"
] | [
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
57,647 | Törvénysértő lehet a hulladékkoncesszió | Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI). | MOL;Transparency International;hulladékkezelés;koncessziós szerződés;
2023-06-11 19:55:00
Törvénysértő lehet a hulladékkoncesszió
Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI).
A javaslat szerint a júliustól induló rendszerben nem a koncessziós társaságnak, hanem a bevont alvállalkozóknak kell felmutatniuk a szükséges engedélyeket. A hatályos előírások ugyanakkor többek között azt is a koncessziós rendszer feltételéül támasztották, hogy a koncessziós társaság tavaly december 31-ig rendelkezzen a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel. (Az összes hazai települési szilárd hulladék begyűjtésének és előkezelésének 35 éves jogára vonatkozó kiírást tavaly a Mol nyerte meg, amely a tevékenység irányítása érdekében megalapította a Mohu Molt.) Azt, hogy a Mol, avagy a Mohu Mol, tavaly év végén, rendelkezett volna az összes engedéllyel, nyilvános adatbázisok cáfolni látszanak. | https://nepszava.hu/3197948_torvenyserto-lehet-a-hulladekkoncesszio | https://web.archive.org/web/20231228002310/https://nepszava.hu/3197948_torvenyserto-lehet-a-hulladekkoncesszio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyserto-lehet-a-hulladekkoncesszio | Népszava | hungarian-news | 2023-06-11 11:17:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,648 | Megvette a Librit az MCC, csaknem 100 százalékban a fideszes káderképzőé lett a könyvhálózat | Szerződést kötött a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává. | felvásárlás;Libri;Mathias Corvinus Collegium;
2023-06-13 13:22:00
Megvette a Librit az MCC, csaknem 100 százalékban a fideszes káderképzőé lett a könyvhálózat
A GVH jóváhagyása meg kell hozzá, de mernénk fogadni, hogy puszta formalitás lesz.
Szerződést kötött a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává.
A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését – olvasható a közleményben. Az MCC részesedésének 98,5 százalékra növelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el – írták.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nem kevesebbet állított, mint hogy az MCC mint „Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa" amely hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette - teszik hozzá a közleményben.
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában. | https://nepszava.hu/3198140_mcc-libri-felvasarlas | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvette-a-librit-az-mcc-csaknem-100-szazalekban-a-fideszes-kaderkepzoe-lett-a-konyvhalozat | Népszava | hungarian-news | 2023-06-13 11:21:00 | [] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"SQ Invest Kft"
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"könyvkiadás",
"kereskedelem"
] | [] |
57,649 | Mától a Mol felel a szemétért | Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira. | hulladék;Magyarország;MOL;koncessziós jog;Mohu Mol;
2023-07-01 10:45:00
Mától a Mol felel a szemétért
Az Orbán-kormány szokás szerint két napja még csavart egyet az újrahasznosítandó anyagok költségeire vonatkozó, szombattól érvényes szabályokon.
Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.
Az egyszer használatos csomagolások esetén EPR-díjat a belföldi értékesítő helyett a gyártónak kell fizetnie. Ha a csomagolás több típusú anyagból áll, valamennyire külön körforgásos kódot és az annak megfelelő díjtételt kell alkalmazni. Egyes meghatározott, újrahasználható csomagolószerek esetén a tulajdonos mentesülhet a díjkötelezettség alól. Míg az EPR díjfizetési kötelezettséget eddig, szerződés alapján, csak a gépjárműalkotórészek gyártói vállalhatták át, a módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti a közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésekre is, a rajtuk keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén.
Szintén nem kell EPR-díjat fizetni, ha a sütőolajgyártó vevője nyilatkozik arról, hogy az anyagot más termék előállításához közvetlenül használja fel, amelynek során a sütőolaj a beépül a termékbe. A módosítás értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni. Ebben az esetben az EPR-díj is a készlet után fizetendő. A módszertan negyedévente módosítható.
A gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának tartalmát legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig módosíthatja. Eddig a határidő a számla kézhezvételétől számított 15 nap volt.
A módosító rendelet ezen túl is számos változást eredményez az EPR szabályozásban – szögezi le a LeitnerLeitner. Ezek vizsgálatába érdemes szakértőket is bevonni. Mivel a kötelezettségek megsértése esetén az illetékes hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, de a körforgásos termék forgalomba hozatalát fel is függeszthetik, az új szabályok értelmezését nem szabad félvállról venni - figyelmeztetett Ágoston Krisztián, a cég tanácsadója.
A MEKH számítja ki a díjakat
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a Hulladéktörvény alapján végzi – válaszolták megkeresésünkre az EPR-díjak meghatározását előkészítő hatóságnál. A díjjavaslatok kidolgozásánál a MEKH - az irányadó törvényi és kormányrendeleti szabályok mellett - a vonatkozó rendeletet, valamint az ez alapján készült, nyilvános módszertani útmutatót vette figyelembe. A díjelőkészítési tevékenység mellett a MEKH rendeletben állapítja meg a B3 alkategóriájú hulladéklerakók (nem veszélyes, települési hulladék), illetve a már üzembe helyezett hulladékégetők egyes átvételi díjait is. Korábbi elemzések szerint a most bevezetett hazai EPR-díj magasabb az uniós átlagnál, az osztrák tételeket pedig többszörösen is meghaladja. Ezeket a Mohu Mol költségei alapján, negyed-, illetve fél évente vizsgálhatják felül, de szakértők inkább csak további emelkedésre számítanak.
Mától élesedik a kukakoncesszió is
Az EPR-díjfizetési kötelezettség mellett mától lép életbe a hulladékkoncesszió is. Ennek keretében a települési – lakossági, illetve ahhoz hasonló - szilárd hulladékok átvételét és előkezelését mostantól 35 évig a Mol Mohu Mol nevű leányvállalata irányíthatja. Ennek fejében a céghez folynak be - az évi 250 milliárdra becsült – EPR-díjbevételek, de a leválogatott anyagok értékesítésének haszna is a társaságot illeti. Az EPR-díjak becslések szerint 5 százalékponttal emelhetik az idei inflációt. Cserébe ugyanakkor mostantól a cég felelőssége a lakossági hulladékgyűjtés irányítása is, az általa alvállalkozóként bevont eddigi hulladékszállítók költségeinek megtérítése mellett. A Mohu Mol pályázatában tíz év alatt 185 milliárdos beruházást vállalt. | https://nepszava.hu/3200397_hulladek-magyarorszag-mohu-mol | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matol-a-mol-felel-a-szemetert | Népszava | hungarian-news | 2023-07-01 11:25:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,650 | Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe | Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével. | Budapest;reklám;Garancsi István;ESMA;reklámbevétel;Tasnádi László;Baranyi Krisztina;lámpaoszlopok;
2023-06-09 06:00:00
Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe
Alkotmánybírósághoz fordulna Ferencváros polgármestere a lámpaoszlop-reklámok ügyében. A kormány ugyanis a háborúra hivatkozva kényszerítené Budapestre a NER-reklámcégét.
– Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.
Ahogy arról a Népszava elsőként írt: az idén lejárt a közvilágítási oszlopok hasznosítási szerződése, így a fővárosi önkormányzat tendert hirdetett a folytatásra. Mindjárt kettőt: az egyik a reklámcélú hasznosításra, a másik a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére” vonatkozott. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre, illetve kamerák felszerelésére.
A tender eredményeként megkötendő szerződés alapkörben 5 évre szólt volna, de további 5 évre meghosszabbítható. A pályázat két szempontból is jelentős. Egyrészt a lámpaoszlopok hirdetései sok milliárdos hasznot hajtanak. A pályázati kiírásban napi nettó 381 forintos (áfával 476 forintos) minimális haszonbérleti díj szerepelt oszloponként, amivel fillérre megegyező ajánlatot adott be a szerződés korábbi birtokosa, az Orbán Viktor kormányfővővel közismerten jó viszonyt ápoló Garancsi István tulajdonában lévő ESMA. A cég eddig napi nettó 250 forintot adott oszloponként. Csakhogy a hirdetőktől már a 2019-es önkormányzati választás előtti kampányban 80 ezret kért ugyanezért a cég. A nyereség másik fele az önbevalláson alapuló fizetésből ered, lévén a főváros nem ellenőrzi, hogy mennyi lámpaoszlopot használ a meglévő több mint 44 ezerből hirdetőfelületként a cég, hanem elfogadja az ESMA által közölt adatot.
De még a pénznél is fontosabb a politikai haszon. A fővárosi közterületi reklámtortán ugyanis a lámpaoszlopokat felügyelő Garancsi István mellett a hirdetőoszlopokat birtokló céget a Fidesz korábbi pénztárnokától felvásárló Mészáros Lőrinc, valamint az Orbán-kormánnyal kellemesen együttműködő francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. osztozik. Az új szerződésben ugyan külön passzus rendelkezett volna arról, hogy a lámpaoszlopokon nem lehet politikai, illetve társadalmi célú hirdetéseket elhelyezni, de a jövő évi önkormányzati, illetve uniós választásokig bőven lett volna idő módosítani a szerződést, vagy felülről rendeleti úton átírni a rendelkezést.
Ehhez a módszerhez folyamodott a kormány most is. Miután a Fővárosi Közgyűlésben Baranyi Krisztina és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazatainak hiányában nem lett meg a döntéshez szükséges többség – kissé meglepő módon még a fővárosi Fidesz-frakcióban is akadt három képviselő, aki nem támogatta Garancsi bebetonozását a fővárosi reklámbizniszbe – néhány napra rá megjelent egy közlekedési tárgyú kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kimondta, hogy az ESMA 2018-as szerződése a veszélyhelyzet végéig érvényben marad – szúrta ki a 444.
Csakhogy a Népszava információi szerint
Az út nyitva áll, hiszen a tendert Baranyi javaslata ellenére sem nyilvánították se eredménytelennek, se érvénytelennek. A ferencvárosi polgármester szerint nyílt titok, hogy azért érkezett egyetlen ajánlat a felhívásra, mert a többi érdekelt céget vagy megfélemlítették, vagy saját maga ismerte fel, hogy nem érdemes begyűjteni egy ilyen erős ellenséget. Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy a szerződéskötésből származó bevétel – tekintettel a fővárosi önkormányzat kivérzett pénzügyi állapotára – ugyan nagyon fontos lenne, de valójában olyan mikrocsepp, amely a csőd elkerülésében nem igazán számottevő tényező. Éppen ezért továbbra is úgy tartja, hogy a szerződést nem szabad aláírni.
– összegez a politikus, aki szerint ennél még az is jobb, ha a lámpaoszlopokat az önkormányzat marketing cége, a Budapest Brand használja fővárosi programok, események hirdetésére.
Hasonló állásponton van a DK is. A Népszava információi szerint már volt erről egyeztetés a városvezetéssel, de a párt abba se hajlandó belemenni, hogy újra közgyűlés elé vigyék az ügyet. Mint mondják: nem változott a véleményük: a főváros ne etesse a NER-t. Baranyi és a DK támogatása nélkül az ellenzéki városvezetésnek a Fidesszel kellene összefognia, hogy meglegyen a többség.
– magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyelőre nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy a következő, június végi közgyűlésen terítékre kerül-e újra a téma.
Baranyi Krisztina azonban tovább menne. „Azt fogom javasolni a városvezetésnek, hogy forduljunk az Alkotmánybírósághoz, lévén minden bizonnyal alaptörvény-ellenes, hogy a kormány a háborús veszélyre hivatkozva nyúljon bele egy tender elbírálásába, illetve tartson életben egy reklámszerződést”. A polgármester még nem egyeztetett a javaslatról a városvezetéssel és a pártokkal. | https://nepszava.hu/3197634_elefantfulek-reklambiznisz-garancsi-istvan-ner-orban-kormany-budapest | https://web.archive.org/web/20231226214119/https://nepszava.hu/3197634_elefantfulek-reklambiznisz-garancsi-istvan-ner-orban-kormany-budapest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/diktaljak-a-hirdeteseket-erovel-betonozza-be-a-kormany-garancsi-istvant-a-fovarosi-reklambizniszbe | Népszava | hungarian-news | 2023-06-09 11:27:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Esma Zrt.",
"JCDecaux Hungary Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"hirdetés",
"közlekedés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,651 | Ma nyilatkozik a Völner-Schadl-ügy koronatanúja | Távmeghallgatásban, videón keresztül fogják a Völner-Schadl-ügy koronatanúját meghallgatni a Fővárosi Törvényszéken F. Vivient, az ügy koronatanúját. |
Ma nyilatkozik a Völner-Schadl-ügy koronatanúja
Távmeghallgatásban, videón keresztül fogják a Völner-Schadl-ügy koronatanúját meghallgatni a Fővárosi Törvényszéken F. Vivient, az ügy koronatanúját.
Úgy hírlik: ő volt az, aki végül alkut kötött az ügyészséggel és a volt munkaadójára vallott. F. Vivient mint „végrehajtó-jelöltet” alkalmazta Schadl György a budaörsi irodájában, ám az ügyészség szerint a valóságban pénzügyes volt, ő könyvelte a Schadl György és jobbkeze, a pénzfutárként alkalmazott M. Viktor által kifizetett vesztegetési pénzeket is.
Az ügyészség szerint M. Viktor IV. rendű vádlott és F. Vivien teljes mértékig tisztában voltak azzal, hogy dr. Schadl György rendszeresen fizet ki különböző hivatalos személyeknek nagyobb összegű készpénzt korrupciós kapcsolat keretében.
A pénzeket Schadl György - vagy kérésére M. Viktor - vitte el az irodából. A páncélszekrénybe betett, vagy onnan kivett pénzeket rendszerint F. Vivien könyvelte el az általa használt számítógépen vezetett "Házipénztár" és "EgyenlegMoncsi" néven elmentett Excel-táblázatokba.
F. Vivien részt vett a Schadl György által létrehozott végrehajtói hálózat működtetésében is, így a Schadl György által beszervezett végrehajtóktól időnként ő is vett át (a Schadl-nak visszaosztott) végrehajtói pénzeket.
Az ügyészség Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét azzal gyanúsítja, hogy saját végrehajtóival töltötte fel a testületét, akik a végrehajtói bevételeik túlnyomó részét, több mint 900 millió forintot leadták neki. A végrehajtókat Völner Pál ex-államtitkáron keresztül nevezték ki, aki ezekért havi rendszerességgel kenőpénzt kapott, összesen 83 millió forintot. | https://nepszava.hu/3199037_ma-nyilatkozik-a-volner-schadl-ugy-koronatanuja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-nyilatkozik-a-volner-schadl-ugy-koronatanuja | Népszava | hungarian-news | 2023-06-20 11:31:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
|
57,652 | Gyorsan meggondolta magát az Integritás Hatóság: mégis kiadták a szerződéseket | Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát. | Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, hiába kértünk ki három közpénzes szerződést az Integritás Hatóságtól, nem kaptuk meg azokat. Biró Ferenc elnök ugyanis szóban közölte velünk – erről hangfelvétel is tanúskodik –, hogy azok nem tartoznak harmadik félre, de szerinte indokolnia sem kellene ezt a döntését. Csakhogy ez nem így van, hiszen a szervezet közpénzzel gazdálkodik, így az általuk megkötött szerződések nem minősülnek üzleti titoknak (Infotörvény 27. § (3) bekezdése), és a közadatok kiadásának megtagadását is részletesen meg kellene indokolniuk (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).
Hogy írásban is nyoma legyen a szóban elutasított közadatigénylésünknek, az Átlátszó Kimittud felületén is beadtuk a kérelmet múlt pénteken.
Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre” | atlatszo.hu
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Hétfőn reggel aztán megjelent írásunk az esetről, és hirtelen csoda történt: pár órán belül ugyanis megkaptuk a korábban visszatartott szerződéseket, amelyek pár napja még „nem tartoztak harmadik félre”.
Az Integritás Hatóság azzal indokolta a döntést, hogy korábban csak „sima” újságírói megkeresést kaptak, nem közadatigénylést, ezért nem tettek annak eleget. Csakhogy a szervezet indoklása ezúttal is sántít.
A kérelmeket ugyanis minden hatóságnak azok tartalma szerint kell elbírálnia, vagyis a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem közérdekű adatigénylés.
Akkor is, ha nincsen minden egyes kérdés felcímkézve. Nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, amikor Polt Péter legfőbb ügyész egy parlamenti képviselő kérdését feljelentésként értékeli, és az adott szervezethez (pl. NAV) továbbítja azt kivizsgálás céljából.
A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
A magyarázkodás már csak azért is furcsa, mert eddig ez a kifogás egyetlen egyszer sem hangzott el a hatóság részéről, sem írásban, sem szóban.
Prémium autó, nettó 65 ezres óradíj
A három szerződést, amiket a Valton-Sec Zrt.-vel, a L’azar Advisory Kft.-vel és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel kötött az Integritás Hatóság, most már bárki megnézheti a kimittud.hu-n.
A Valtonnal kötött szerződésből például kiderül, hogy Biró Ferenc egy kívül fekete, belül bézs színű „prémium személygépjárművel” (272 lóerős, L&K felszereltségű Skoda Superb) közlekedik, és a sofőrök „átlag feletti precizitással és határozott fellépéssel” rendelkeznek.
A „biztonsági gépkocsivezetői szolgáltatás” díja nettó 1 150 000 forint/fő havonta, az autót pedig havi nettó 440 ezer forintért bérlik, és az üzemanyagot is a hatóság fizeti.
A Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft. vezetői tanácsadásért és coachingért kapott havi nettó 1,2 millió forintot, és minden tőlük elvárhatót meg kellett tenniük annak érdekében, hogy az Integritás Hatóság „üzleti jó hírneve ne sérüljön”. Ez a szerződés is hatályát veszti a hónap végén.
A legtöbb kérdést mégis a L’azar Advisory Kft.-vel kötött szerződés veti fel, abból ugyanis az égvilágon semmi konkrétum nem derül ki.
A kft. „speciális szaktudást igénylő szakértői tanácsadói feladatokat” látott el óránként 65 ezer forint + áfáért.
De hogy ezek pontosan miről szóltak, arról egy szó sem esik a szerződésben – amit egyébként már fel is bontottak. A cég a szolgáltatásaiért állítólag végül összesen 300 ezer forintot kapott.
A három megbízással kapcsolatban az Integritás Hatóság korábban azt a tájékoztatást adta, hogy nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a szerződő partnereket. | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/gyorsan-meggondolta-magat-az-integritas-hatosag-megis-kiadtak-a-szerzodeseket/ | https://web.archive.org/web/20231207154525/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/gyorsan-meggondolta-magat-az-integritas-hatosag-megis-kiadtak-a-szerzodeseket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorsan-meggondolta-magat-az-integritas-hatosag-megis-kiadtak-a-szerzodeseket | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-01 00:00:00 | [
"Biró Ferenc"
] | [
"Integritás Hatóság",
"L'azar Advisory Kft.",
"Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,653 | Hatalmasat kaszáltak Orbán és Erdogan haverjai a török hadibeszerzéseken | A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon. | A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon.
2020 októberében, a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában készült cikkünkben foglalkoztunk először a céggel, amin keresztül a magyar honvédség páncélozott járműveket vett egy török gyártótól. A jelek szerint nagyon bejött a biznisz, amit egyébként 30 évre titkosított a magyar kormány.
A Magyarország és Törökország közötti hadiipari együttműködések közül a legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának hazai beszerzése. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. Vagyis a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével.
30 évre titkosított biznisz
A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. 2022 február végén pedig, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, kivezényelték őket a keleti országrészbe gyakorlatozni.
A Gidránok áráról viszont soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem, és a beszerzés részleteit – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosították.
Orbán és Erdogan haverjai állnak a honvédség 30 évre titkosított török beszerzései mögött | atlatszo.hu
Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.
Rengeteg bevétel, óriási haszon
Szerencsére azonban a közvetítőcégre is vonatkoznak a magyar törvények, vagyis a HT Divison Zrt.-nek is minden év május végéig le kell adnia az előző esztendőre vonatkozó beszámolóját. Ezekben a pénzügyi dokumentumokban pedig fontos információk szerepelnek a török hadibeszerzésekhez kapcsolódóan.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a nurolos beszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot, mert a(z akkor még magyar nyelvű) honlapján nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést. A weboldalon ma már csak angol nyelvű, csupa nagybetűvel írt tartalmak szerepelnek, de azok között még mindig kiemelt helyet foglalnak el a Gidránnal kapcsolatos hírek.
A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy páncélkocsiért a közvetítőcégnek. Ez egyébként bőven a duplája lenne a szakportálokon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.
A 2020-as 4,3 milliárd forint árbevételből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet. 2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re:
a nettó árbevétele 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd.
Vagyis a cég tavalyi forgalma a 2020-ashoz képest bő ötszörös, a 2021-eshez képest pedig közel 14-szeres növekedést produkált. Ennek köszönhető az a gazdasági csoda is, hogy az előző évi -271 milliós „eredmény” után 2022-ben 2,6 milliárd profitot termeltek. A tulajdonosok azonban önmérsékletet tanúsítva nem vették ki a hasznot osztalékként a vállalatból, hanem a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.
Természetesen sem a Nurol Makina, sem a Magyar Honvédség nincs nevesítve a beszámolóban, de az ahhoz tartozó kiegészítő mellékletből néhány fontos dolog kiderül. A dokumentum szerint például már zajlik, vagy legalábbis hamarosan elkezdődik Magyarországon a Gidránok termelése, többször hivatkoznak ugyanis „a harci járművek gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos készültségi fok” anyagi vonzataira, és 18 milliárd forintos kiadást tüntettek fel a gyártás anyagköltségeként.
Azt is feltüntették a beszámolóban, hogy a 23,2 milliárdos árbevétel nagy része belföldi értékesítésből származik, de csekély értékű, alig 10 millió forintos exportbevételük is volt. Méghozzá EU-n kívüli ország(ok)ból, és nem terméket, hanem valamilyen szolgáltatást értékesítettek oda. Összesen egyébként 896 millió forint értékben adtak el szolgáltatást: 887 millió volt a harci járművekkel kapcsolatos support, bő 2 millió nem részletezett karbantartás, és közel 7 millió forint a sejtelmes „egyéb” szolgáltatás értékesítéséből származó bevétele a cégnek.
Azt, hogy a HT Division Zrt. csak egy közvetítő a Magyar Honvédség és a török gyár között, jól mutatja, hogy a hatalmas forgalmat bonyolító cég csupán 8 alkalmazottal működött tavaly. Tőlük azonban nem sajnálták a pénzt: a bérekre és fizetésekre 176 millió forintot költöttek, ami azt jelenti, hogy fejenként havi 1,8 millió forintot kaptak a dolgozók. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/hatalmasat-kaszaltak-orban-es-erdogan-haverjai-a-torok-hadibeszerzeseken/ | https://web.archive.org/web/20230630213905/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/hatalmasat-kaszaltak-orban-es-erdogan-haverjai-a-torok-hadibeszerzeseken/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmasat-kaszaltak-orban-es-erdogan-haverjai-a-torok-hadibeszerzeseken | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [
"Suat Karakus",
"Szíjj László"
] | [
"HT Division Zrt.",
"Magyar Honvédség",
"Nurol Holding",
"Nurol Makina (hadiipar)",
"Rheinmetall AG"
] | [] | [
"átláthatóság",
"honvédelem",
"fegyver - hadiipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,654 | Idén februárban 25 fős üzleti delegáció repült „ingyen” Orbánékkal Egyiptomba | Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől. | Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől.
Február 27-én utazott Egyiptomba a magyar miniszterelnök, aki másnap tárgyalt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfővel és vallási vezetőkkel. A kairói látogatásra Orbánt elkísérte két minisztere, valamint egy magyar cégvezetőkből álló delegáció is, akik egy üzleti fórumon vettek részt.
A miniszterelnök egyiptomi látogatását bejelentő hivatalos közleményben nem említették a delegáció létszámát, de a 24.hu megírta, hogy az utazáshoz a honvédség négy repülőjéből hármat is igénybe vettek Orbánék. Budapestről Kairóba repült a honvédség mindkét Airbus A319-es gépe, amelyek egyenként legalább 140 fő befogadására alkalmasak. A harmadik repülővel, a 606-os lajstromjelű, luxuskategóriájú Falconnal Szijjártó Péter érkezett.
Méghozzá elég kalandosan: hétfő hajnalban Törökországba kísérte a földrengés áldozatainak szánt segélyszállítmányt az egyik Airbus fedélzetén, majd az hazajött Budapestre, és vitte Orbánékat Kairóba (plusz a másik Airbus is). A külügyminiszterért pedig kiment Ankarába a 606-os Falcon, ami elreptette Stockholmba, majd onnan Egyiptom fővárosába. Ez nagyjából 7200 kilométeres repülés, amiről Szijjártó egy animációs videót tett közzé a Facebook-oldalán.
A három repülő hatalmas delegációra engedett következtetni, ezért adatigénylésben kértük ki a Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől, hogy kik voltak azok a magyar cégvezetők, akik elkísérték Orbán Viktort, Nagy Mártont és Szijjártó Pétert Egyiptomba, és mely vállalatokat képviselték az úton.
A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ők nem adatkezelők a kérdésben. A Külügy viszont érdemi választ küldött, amely szerint 21 cégtől 25 embert vittek ki. A listán ABC-sorrendbe rendeztük a cégneveket:
ANY Biztonsági Nyomda Zrt. – Zsámboki Gábor
Bonaventura Gold Kft. – Regőczi László
Care All Kft. – Varga Péter
Continest Technologies Zrt. – Kis-Márton Vidor
Cs-Process Mérnöki Kft. – Csűrös Sándor, Filipowicz Katalin Patrícia
FF Fémfeldolgozó Zrt. – Koller Zsuzsa
FIVOSZ Alapítvány – Inotay Petra Lujza
Ganz Danubius Watercraft and Crane Kft. – Jefremov Vlagyimir Vasziljevics, Szabó Norbert
Gan- MaVag International Kft. – Steklovits Balázs, Szatmáry Soma, Tamás Loránd
Grape Solutions Hungary Zrt. – Kluge Endre
Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft. – Horváth Zoltán
HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft. – Kiss Adrián
Ikarus Global Zrt. – Benkócs Tamás
Innovitech Kft. – Baják Imre
Log Valve Kft. – Meixner Áron
MVM EGI Zt. – Lakatos Balázs
Platio Solar Kft. – Sebők András
Rába Járműipari Holding Nyrt. – Fehér Roland Zoltán
Renner Bt. – dr. Renner Tamás
Rex-San Kft. – Hidasi Péter Leon
Water&Soil Kft. – Vattay Richárd
„Magyarország és Egyiptom kormánya megállapodást írt alá a szuezi különleges gazdasági övezet közös hasznosításáról, amelynek nyomán magyar vállalatok kedvezményes körülmények mellett indíthatnak ott beruházásokat” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 28-án Kairóban. A pénzügyi feltételek kapcsán pedig „arra emlékeztetett, hogy az Eximbank százmillió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi kapcsolatok támogatására”.
A kormányzati honlapon olvasható beszámoló szerint „az üzleti fórumon 21 magyar és 65 egyiptomi cég vett részt, egymással összesen 121 vállalatközi találkozót folytatva le”. A 21 cég stimmel, ennyi szerepel az Átlátszónak kiadott listában is. Azonban jól látszik, hogy két cégtől 2 fő, egy vállalattól pedig 3 ember is kiutazott Kairóba Orbán Viktorral és minisztereivel.
A Ganz-MaVag International Kft., amely 3 képviselőjét is delegálta a kairói útra, meglehetősen kormányközelinek mondható. Tulajdonosai ugyanis a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. és a Cato Investments Kft. – előbbi Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter érdekeltsége volt 2022 májusáig, az utóbbi pedig Tombor Andrásé, aki Habony Árpád hitelezőjeként szerzett hírnevet.
A külügytől kapott listán azonban a FIVOSZ a legérdekesebb, mivel ugye az nem cég, hanem – ahogy neve is jelzi – egy alapítvány. A betűszó a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének rövidítése, a szervezet jó kapcsolatokat ápol a Fidesz-kormánnyal. Rendezvényük, a Fiatal Vállalkozók Hete rendszeresen kap állami támogatásokat és szerepeltet kormányzati fellépőket. A FIVOSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke Inotay Petra, aki részt vett az egyiptomi úton, és ezt a szervezet büszkén posztolta is a Facebook-oldalán.
Adatigénylésünkben rákérdeztünk arra is, hogy az üzleti delegáció tagjai mennyit fizettek a honvédségi repülős útért. A Külügy válasza szerint semennyit, vagyis
közpénzből vitték a 25 fős delegációt Egyiptomba.
Akárcsak tavaly februárban, amikor egy 49 fős delegáció utazott Szijjártó Péterrel Kairóba, majd onnan Bahreinbe honvédségi repülővel. Arról az útról nagy nehezen sikerült kiderítenünk a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy a delegáció fedélzeti ellátása 5,5 millió forintba került, és további 6,85 millió forint volt a fedélzeti internethasználat díja. Azt sajnos nem tudni, hogy az idén februárban kivitt 25 fő mennyiért evett-ivott-netezett a honvédségi gépe(ke)n.
Címlapkép: Orbán Viktor megérkezik Kairóba a honvédség egyik repülőgépével 2023. február 28-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/16/iden-februarban-25-fos-uzleti-delegacio-repult-ingyen-orbanekkal-egyiptomba/ | https://web.archive.org/web/20231207154528/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/16/iden-februarban-25-fos-uzleti-delegacio-repult-ingyen-orbanekkal-egyiptomba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iden-februarban-25-fos-uzleti-delegacio-repult-bingyenr-orbanekkal-egyiptomba | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-16 00:00:00 | [
"Baják Imre",
"Benkócs Tamás",
"Csűrös Sándor",
"Fehér Roland Zoltán",
"Filipowicz Katalin Patrícia",
"Hidasi Péter Leon",
"Horváth Zoltán",
"Inotay Petra",
"Jefremov Vlagyimir Vasziljevics",
"Kis-Márton Vidor",
"Kiss Adrián",
"Kluge Endre",
"Koller Zsuzsa",
"Lakatos Balázs",
"Meixner Áron",
"Nagy Márton",
"Orbán Viktor",
"Regőczi László",
"Renner Tamás",
"Sebők András",
"Steklovits Balázs",
"Szabó Norbert",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szatmáry Soma",
"Szijjártó Péter",
"Tamás Lóránd",
"Tombor András",
"Varga Péter",
"Vattay Richárd",
"Zsámboki Gábor"
] | [
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.",
"Bonaventura Gold Kft.",
"Care All Kft.",
"CATO Investments Kft.",
"Continest Technologies Zrt.",
"Cs-Process Mérnöki Kft.",
"FF Fémfeldolgozó Zrt.",
"FIVOSZ Alapítvány",
"Ganz Danubius Watercraft and Crane Kft.",
"Ganz-MaVag International Kft.",
"Grape Solutions Hungary Zrt.",
"Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft.",
"HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft.",
"Ikarus Global Zrt.",
"Innovitech Kft.",
"Log Valve Kft.",
"Magyar Honvédség",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"MVM EGI Zrt.",
"Platio Solar Kft.",
"Rába Járműipari Holding Nyrt.",
"Renner Bt.",
"Rex-San Kft.",
"Water&Soil Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"utazás",
"ajándék",
"klientúra",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,655 | A bezárt Posta rezsiszámai igazolják: a lakosság 2020-ban többet fizetett a gázért, mint az állami vállalat | A 2020-as 6,1-ről 44 forint/kWh-ra nőtt a posta gázdíja 2022-re, ez közadatigénylésünk nyomán derült ki. A posta a rezsire hivatkozva zárt be számos egységet, ami nem is nyitott újra. Ennek legkevésbé sem örülnek a kis falvak lakói. A posta rezsiszámai egy dologra mégis rámutatnak: a lakossági rezsicsökkentett ár mítoszára. | Pusztaottlakát legtöbben a költségvetési csalással megvádolt Simonka Györgyről ismerik. A békési falu valójában idilli hely lehetne, de a kis települések nehézségeivel küzd. Tavaly itt is bezárt a posta, a helyieket erről is kérdeztük.
A Magyar Posta rezsiköltségekre hivatkozott; mi megpróbáltuk megtudni, miért épp a kis vidéki postákat végezték ki, de nem árulták el, ezért pereltünk. Azt viszont közadatigényléssel sikerült megtudni, hogy hogyan változott a posta gázkiadása az elmúlt években. A vizsgált szerződések szerint a posta 2020-ban 6,15 forintért kapott 1 kWh gázenergiát, ez 2022-re 43,9 forintra, több mint 7-szeresére nőtt. A közbeszerzés alapján a bezárt 366 postából 169 gázfogyasztását tudtuk azonosítani. Ezek gázdíja 2022-ben összesen 155 millió forint volt, a 2020-as 21 millióval szemben.
A lista alapján a pusztaottlakai kirendeltség fűtéséhez 3395 kWh energiára szerződött az állami vállalat. Ez a megismert szerződések szerint 2020-ban 20879, 2021-ben 51315, míg 2022-ben 149128 forintba került. Ez csak a gáz ára, egyéb díjak és áfa nélkül.
A helyieket a télről is kérdeztük, vagyis hogy spóroltak-e a téli időszakban. Mindezt jóízű falatozás közben, merthogy a krumplis fánk mellé házi lekvárt is kaptunk. Ugyanis a MEKH adatai azt mutatják, hogy a rezsiijesztés bejött. A lakosság a 2016/2017-es télhez képest közel 30 százalékkal kevesebb gázt használt. Akkor az októbertől márciusig tartó átlaghőmérséklet 4,2 fok volt. Az elmúlt időszakban ez 6,7 fokra nőtt. Ezért kerestünk egy olyan időszakot, ami átlaghőmérsékletben hasonló. 2018-2019 tele 6,9 fokos volt, vagyis melegebb, mint a mostani. Ehhez viszonyítva közel 20 százalékos a spórolás. Vagyis hidegebb télen kevesebb gáz fogyott.
Videó a postabezárásról, és a pusztaottlakai téli spórolásról. | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/06/a-bezart-posta-rezsiszamai-igazoljak-a-lakossag-2020-ban-tobbet-fizetett-a-gazert-mint-az-allami-vallalat/ | https://web.archive.org/web/20230923051550/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/06/a-bezart-posta-rezsiszamai-igazoljak-a-lakossag-2020-ban-tobbet-fizetett-a-gazert-mint-az-allami-vallalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bezart-posta-rezsiszamai-igazoljak-a-lakossag-2020-ban-tobbet-fizetett-a-gazert-mint-az-allami-vallalat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-06 00:00:00 | [] | [
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
57,656 | Matolcsy Ádám barátja 400 milliós osztalékot vett ki az MNB kommunikációs tenderein taroló cégéből | A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett. | A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett.
A cégeknek május 31-ig kell leadni az előző évi beszámolójukat, ezt megtette a fő profilja szerint reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Frank Digital Kft is. A cég tulajdonosa a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István.
A 2014-ben alapított Frank Digital éves bevétele három éve ugrott meg először jelentősen: a 2019-es 201 milliós összeghez képest akkor ugyanis közel 3 milliárdos bevétellel zárta az évet. A felfelé ívelő tendencia 2021-ben is folytatódott: a vállalat 4,25 milliárd forint nettó árbevétel mellett (ami közel 50 százalékos növekedést jelent) jelentősen feltornázta a profitot is, ami az előző évi 341 millióról akkor 790 millióra ugrott.
A tavalyi évben azonban nem sikerült ezt a növekedést folytatni: a cég 2022-es nettó árbevétele már „csak” 3,305 milliárd forint volt, ami 22 százalékos csökkenés a korábbi évhez képest. Az adózott eredmény, azaz a profit 718 millió forint lett tavaly, vagyis közel 70 millióval kevesebb, mint 2021-ben.
A nyereség közel felét ennek ellenére ki is vették osztalékként: az alapítói határozat szerint
Száraz István 400 milliós osztalék kivételéről döntött.
A foglalkoztatottak száma is nőtt: a 2020-as évben átlagosan mindössze 3 főt foglalkoztató reklámügynökség alkalmazottainak létszáma egy évvel később 8-ra, majd 2022-ben 9-re változott. A cég személyi jellegű ráfordítása 2022-ben 85,89 millió forint volt, és a beszámolóból a dolgozók bérezésének adatai is kiderültek: az átlagosan kilenc főt foglalkoztató cég bérköltsége 74,45 millió forint volt, azaz egy főre havonta nagyjából közel 670 ezer forintot költöttek.
Az Opten adatai alapján a Frank Digital Kft. egy másik cégen – a Dry Delta Kft.-n – keresztül áll Száraz István tulajdonában. A Dry Delta egyelőre még nem adta le a 2022-es beszámolóját – holott ezt május 31-ig kellett megtennie a cégeknek.
Közpénzes gyarapodás
Száraz neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója, ami több mint félmilliárdot kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaitól. Emellett az Origót kiadó New Wave Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be 2017-ig. A vezérigazgatói címet később barátja, a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vette át. A hvg.hu értesülése szerint Matolcsyék mellett Száraz jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
A Frank Digital Kft.-ről több alkalommal is írtunk már az Átlátszón, a cég ugyanis az elmúlt években rendre tarolt az MNB kommunikációs tenderein.
a 2019-2020-as, valamint a 2020-2021-es időszakra is kétmilliárd forintos keretmegbízást kötött a jegybank Száraz István cégével
a 2021-2022-es évre már hárommilliárdot kapott a Frank Digital ugyanerre a feladatra
tavaly decemberben ismét elnyerte a cég a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét.
A másik indulót tavaly decemberben egy amatőr hiba miatt kizárták a közbeszerzési eljárásból, de a korábbi években sem volt szoros a verseny: a 2021-2022-es tenderen például nem is érkezett be másik ajánlat.
Az idei év is jól indult a Frank Digital Kft. számára: januárban kiderült, hogy a nemrég alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért.
Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte a Neumann János Egyetem kommunikációs tenderét | atlatszo.hu
A kampányok egyik célja, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem országos ismertséget szerezzen, illetve, hogy egy olyan „adatokkal alátámasztható kommunikációs rendszer” alakuljon ki, amely „alkalmas az intézmény bevételtermelésének növelésére, a hallgatói létszám gyarapítására és a reputáció nemzetközi szinten való növelésére is.”
Májusban pedig újabb MNB-s megbízással gazdagodott a cég: ezúttal nettó 702 millió forint értékben kaptak megbízást a jegybanki tulajdonban lévő MNB-EduLab Kft. komplex kommunikációs feladatainak ellátására. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/matolcsy-adam-baratja-400-millios-osztalekot-vett-ki-az-mnb-kommunikacios-tenderein-tarolo-cegebol/ | https://web.archive.org/web/20231020032140/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/matolcsy-adam-baratja-400-millios-osztalekot-vett-ki-az-mnb-kommunikacios-tenderein-tarolo-cegebol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-baratja-400-millios-osztalekot-vett-ki-az-mnb-kommunikacios-tenderein-tarolo-cegebol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-07 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Száraz István"
] | [
"Dry Delta Kft.",
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB–Edulab Kft.",
"Neumann János Egyetem"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"PR",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,657 | A rendőrség számai alapján már több mint 5 millió ukrán menekültnek kéne lennie Magyarországon | Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat. | „Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat.
„Több, mint tizenegyezer menekült érkezett Ukrajnából szombaton” – ilyen és ehhez hasonló címekkel szemlézi ma is a közmédia az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határátlépésekről szóló adatait. Ezzel azt a látszatot keltik, mintha Magyarországra nap mint nap menekültek hatalmas áradatát zúdítaná az orosz-ukrán háború. Az ORFK tavaly március óta naponta közzéteszi, hányan léptek be Magyarországra Ukrajnából, illetve hány, Ukrajnából érkezett személy jött be a román-magyar határon.
A magyar határon kelet felől belépőket a média, köztük az MTVA csatornái is következetesen menekültekként, a háború elől biztonságot kereső emberekként emlegetik. A hatalmas menekültválság érzetének fenntartásáért a Hirado.hu napi hírfolyamaiban gyakori, hogy kétszer is hírt adnak a hazánkba aznap érkezett több ezer menekültről.
Ingázók és bevásárlók is menekültként jelennek meg a statisztikában
Valóban ilyen súlyos a helyzet a keleti határokon? Feltételezzük, hogy a hivatalos számok igazak, valóban annyi ember menekül rendszeresen Magyarországra a háború elől, ahányan a rendőrség jelentéseiben szerepelnek?
Az ORFK 2022. február 22-e, a harcok kezdete óta közli, hányan lépték át az ukrán-magyar határt. A legnagyobb menekülthullám érthető módon ekkor érkezett: február végén naponta több mint 15 ezren jöttek Ukrajnából Magyarországra. Az ukrán határon át márciusig 10-éig naponta több mint 10 ezer ember érkezett, ezt követően csökkenni kezdett a belépések száma. A tavaly márciustól mostanáig tartó időszakban jellemzően 4-6 ezren érkeznek egy nap Ukrajna felől.
A napi jelentésekben szereplő belépések számát az alábbi grafikonban mutatjuk:
Március végétől a rendőrség napi jelentéseinek formátuma megváltozott, ettől kezdve azokat is számon tartják, akik Románia felől lépnek be hazánkba, és úgy nyilatkoznak, hogy Ukrajnából érkeztek. A médiában ők továbbra is mind menekültekként (bár valójában menedékkérőnek kellene őket nevezni) jelennek meg.
Valójában azonban a rendőrség jelentéseibe minden határátlépést beleszámítanak, függetlenül attól, milyen célból jönnek Magyarországra.
Az ingázó munkavállalók, az itt élő rokonaikat látogató kárpátaljaiak és a bevásárolni érkezők mind bekerülnek a nyilvántartásba,
majd a nyilvánosságban menekültként könyvelik el őket – akkor is, ha egyébként még aznap vissza is térnek Ukrajnába.
Igazából csupán a napi belépők töredéke érkezik menekültként. Erre utalnak a rendőrség saját adatai is: a napi jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta néhány tucatnyi embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Ez az a dokumentum, amellyel például a menedékkérelmet intézhetnék, de még az sem biztos, hogy az igénylők nagy része élt volna ezzel a lehetőséggel. Az, hogy a belépők túlnyomó többsége nem igényel ilyen igazolást, arra utal, hogy nem tervezik sokáig elhagyni a hazájukat, vagy már eleve van valamilyen igazolványuk, amivel Magyarországon tartózkodhatnak – például kettős állampolgárként van magyar útlevelük.
Hány menekült érkezett valójában?
Ha összeadjuk a rendőrségi statisztikában közölt belépési számokat, nyilvánvaló, mennyire abszurd a napi határátlépésekről úgy hírt adni, hogy „tegnap is több mint tízezer menekült” érkezett. Így ugyanis az jönne ki, hogy a háború kezdete óta 5 193 639 menekült jött Magyarországra. Vagyis nemcsak, hogy másfélszeresére nőtt volna Magyarország lakossága, de a háború elől eddig elmenekült mintegy 8 millió ukrán többsége Magyarországra jött volna.
Mondanunk sem kell, mindezt a nemzetközi adatok nem támasztják alá. A ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a legnagyobb számban Lengyelország fogadott be ukrán menedékkérőket: több mint 1,6 millió személyt. Lengyelországot követi Németország, ahol mintegy 945 ezren kaptak menedékjogot, a harmadik helyen pedig a félmillió menedékkérőt befogadó Csehország áll.
Magyarországon valójában a háború elől menekülők kevesebb, mint egy százaléka, mintegy 36 ezer ember tartózkodik az UNHCR adatai szerint.
Hazánknál jóval több menekültet fogadtak be olyan távoli országok is, mint az Egyesült Államok, Írország vagy Spanyolország.
Az UNHCR adatai szerint emellett 2,8 millió menekült tartózkodik Oroszországban. Igaz, itt az ENSZ-szervezet megjegyzi: ez a szám az orosz hivatalos szervek adatain alapul, akik nem a regisztrált menekültek számát teszik közzé, hanem általában a határátlépéseket – érdekes egybeesés, hogy a magyar rendőrség hasonlóan kommunikál a menekültekről, bár az Idegenrendészet közben közzéteszi a hiteles adatokat is a nálunk regisztrált menekültek számáról.
Az is kérdéses, hogy lehet-e menekültnek nevezni azokat, akiket a megszálló orosz hatóságok Oroszországba telepítettek át az elfoglalt területekről, nem inkább foglyokról vagy deportáltakról beszélhetünk-e. Különösen igaz ez arra a több ezer gyerekre, akiket a szüleiktől elszakítva hurcoltak Oroszországba.
A propaganda igazolására hasznos
A kormányzati kommunikáció a háború kezdte óta túlhangsúlyozza a hazánkat érintő menekülthullámot: „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójának” nevezi a menekültek megsegítését, és azt sugallja, hogy több százezer, sőt, egyes nyilatkozatok szerint egymillió menekültet fogadtunk be.
Ezt az állítólagos, hatalmas áldozatvállalást a kormánypárti szócsövek rendre két okból hozzák fel.
Egyrészt az ukrán kormány elleni propagandára használják: úgy állítják be, hogy Zelenszkijék hálátlanok, mert annak ellenére, hogy mekkora segítséget kapnak tőlünk az ő menekültjeik, mégis „Magyarországot támadják”.
Kijev valójában olyan lépések miatt bírálja a magyar kormányt, mint például az orosz agressziót támogató szereplők elleni szankciók blokkolása, Magyarország orosz energiafüggésének mélyítése, vagy Orbán Viktor azon kijelentései, miszerint Ukrajna elkerülhetetlenül el fogja veszteni a háborút.
Másrészt előfordul, hogy a gazdaság gyenge teljesítményét is a menekültválságra fogják. Kormánypárti politikusok több esetben is hangoztatták, hogy Magyarország kénytelen a menekültek ellátását saját zsebből finanszírozni, ugyanis az Európai Unió nem segít.
Valójában az Európai Unió több forrásból – egyrészt a REACT-EU nevű alapból, másrészt az úgynevezett Belügyi Alapokból – több mint 10 milliárd forintnyi pénzt biztosított Magyarországnak az ukrajnai menekültek ellátására. A REACT-EU az egyik olyan pénzügyi alap, amit az Európai Bizottság korrupciós és egyéb aggályok miatt blokkolt, azonban a háború kitörése után egy részét mégis folyósították, hogy legyen miből kezelni a menekültválságot.
A probléma az, hogy amint azt a Miniszterelnökség is elismerte, a REACT-EU forrásokat már elköltötték más célokra. A magyar állami pénzből történő segítségnyújtás pedig szintén igen átláthatatlan pénzügyileg: a menekültek ellátására a Karitatív Tanács 3 milliárd forintot kapott, amivel tavaly nem számoltak el.
Ahogy tavaly írtuk: valójában a magyar állam által nyújtott segítség mértéke mélyen alatta van a visegrádi országokénak, annak ellenére, hogy lakosságszám-arányban jóval kevesebb menekültet fogadtunk be. Tavalyi számok alapján még az 5,4 milliós lélekszámú Szlovákia is több mint háromszor annyi menedékkérőt fogadott be, mint Magyarország, miközben egy-egy menekült is jóval színvonalasabb ellátást kapott, mint nálunk.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét. Az Átlátszó lejárta az Ukrajnából érkezők útját a határtól a Madridi úti menekültszállóig.
Magyarországon az ukrajnai menekültváláságban kezdettől fogva kulcsszerepet játszottak olyan civil szervezetek és önkéntes csoportok, amelyek támogatást nem kaptak az államtól, a segítségnyújtást társadalmi munkában és önkéntes felajánlásokból végezték. Idén májusban a Magyarországon átutazó menedékkérők továbbra is a Migration Aid civil szervezet Madridi úti szállásán kaptak ellátást. A szállás végig közösségi adakozásból működött, és júliusban úgy tűnt, az infláció miatt az önkéntesek nem tudják tovább fizetni a költségeit. Végül a „Madridi” megmenekült, de ismét nem állami, hanem civil adományoknak köszönhetően.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | https://atlatszo.hu/adat/2023/06/08/a-rendorseg-szamai-alapjan-mar-tobb-mint-5-millio-ukran-menekultnek-kene-lennie-magyarorszagon/ | https://web.archive.org/web/20231217163414/https://atlatszo.hu/adat/2023/06/08/a-rendorseg-szamai-alapjan-mar-tobb-mint-5-millio-ukran-menekultnek-kene-lennie-magyarorszagon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-szamai-alapjan-mar-tobb-mint-5-millio-ukran-menekultnek-kene-lennie-magyarorszagon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-08 00:00:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"statisztikahamisítás"
] | [] |
57,658 | Nemcsak a foci-, de a kézilabdapálya-építés is jól hoz a konyhára a baráti cégeknek | ,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez. | 1,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.
Bár a polgármester részletes magyarázatot adott a jelenségre, mégis viccelődés tárgya lett nemrég a szántó közepén épült szabadtéri kézilabdapálya Kozármislenyben. A látvány ugyanis valóban abszurd: a semmi közepén árválkodó pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sem volt márciusi cikkünk megírásakor, ahogy parkoló vagy járda sem – csak sár és szép kilátás a Pécsi TV-toronyra.
A 90 millió forintos beruházásról Biró Károly akkor az Átlátszónak elmondta, folyamatosan bővítik a pálya körül a területet, valójában egy új sportkomplexum jön majd ott létre, és a város hamarosan „körbenövi” a létesítményt.
A szántásba építettek kézilabdapályát Kozármislenyben 90 millió forintból | atlatszo.hu
Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.
Cikkünk megjelenését követően több olvasó is jelezte lapunknak, hogy „teleszemetelték” az országot ezekkel a pályákkal, amelyek egyébként vizesen csúsznak, ha pedig valaki elesik rajtuk, égési sérülésekhez hasonló horzsolásokat szerez.
Megnéztük, és valóban sok ilyen kültéri kézilabdapálya épült országszerte, de hogy pontosan mennyi, azt nem sikerült megtudnunk. Egy közbeszerzési eljárást találtunk, ahol 20+2 pályára kötöttek szerződést a nyertes kivitelezőkkel, de végül csak 16 épül(t) meg (Bácsalmáson, Budapesten a XVIII. kerületben, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Karcagon, Keszthelyen, Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Mohácson, Pápán, Pásztón, Ságváron, Sárbogárdon, Sárospatakon, Siklóson és Vásárosnaményben).
Ebbe a listában nem szerepel Kozármisleny, ahogy többek között Komló, Keszthely vagy Győr sem, így a sor még biztosan sokáig folytatható. Érdeklődtünk a Magyar Kézilabda Szövetségnél, hogy összesen hány ilyen pálya épült az országban és mennyi pénzt fordítottak erre, de nem kaptunk választ. A szövetség személyes találkozót javasolt, de miután az általuk felajánlott időpont nekünk sajnos nem volt alkalmas, további leveleinkre már nem reagáltak, és új időpontot sem adtak.
Minden út Felcsútra vezet
Az említett közbeszerzést az Alkotás Szolgáltató Kft. és Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. nyerte, amelyek alvállalkozóként bevonták a Bástya Millenium Zrt.-t is. A keretmegállapodás nem tartalmazott minden részletet, a pontos mennyiségeket a közvetlen megrendelésekben határozták meg.
A cégek nettó 1,2 milliárd forintért vállalták a munkát, és úgy számoltak, hogy egy pálya átlagosan 58,9 millió forintba kerül majd.
A két nyertes közül a Pharos ’95 neve közismertebb, hiszen a cég számos focipálya-építési munkát nyert el az előző években. A 48 fős dunavarsányi céget 1995-ben alapították, tulajdonosa Végh Gábor és Végh-Kajtár Erika.
A többek között lakó- és nem lakó épület építésével foglalkozó cég kapcsolatba került az Orbán Viktor alapította és Mészáros Lőrinc elnökölte Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával (PFLA), és épített is Felcsúton műfüves pályákat. Például azt, ami Kelet-Közép-Európa első FIFA 2 csillagos minősítésű ilyen létesítménye lett. 2010-ben a Videoton stadionjában is a Pharos végezte el a pályafelújítást
Felcsúton is van telephelye, nagyon hasít a stadionépítési piacon a ZTE tulajdonosa | atlatszo.hu
Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy ez az üzleti kapcsolat is megjelent aztán Végh személyében a miniszterelnök VIP-páholyában: a Bors 2012-es cikke mutatta be, hogy kik nézték Orbán Viktorral a Videoton-Debrecen bajnokit, és a Pharos ’95 tulajdonosa a vendégek között volt.
Sőt, Végh Gábor adományozta az akadémiának a Puskás Ferenc szobrot is,
amelyet 2014 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel a felcsúti stadion megnyitója előtt. Végh Gábor szintén 2014-ben lett cégén keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa.
A Pharos ’95 azóta sem szakadt el Felcsúttól, hiszen a Puskás Akadémia támogatói között szerepel jelenleg is. A cégnek sokáig telephelye is volt a faluban, a Fő út 0311/5. hrsz., majd a Fő út 0228/39.hrsz. alatt. Utóbbi tavaly szeptemberben szűnt meg. A Fő út 0311/5. korábban Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, valamint a Mészáros és Mészáros Kft. (most már Zrt.) székhelye volt.
Jól mutatja a NER és Végh Gábor közötti szoros kapcsolatot, hogy Végh 2018-ban Mészáros Lőrinc egyik lánya, Beatrix társaságában utazott haza a spanyolországi Malagából az OE-LEM lajstromjelű osztrák magánrepülőgéppel, amit Mészáros Lőrinc mellett Orbán Viktor is használt már.
A Pharos ’95 – köszönhetően a közpénzes kézilabdapálya építéseknek is – jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma, és a tulajdonosoknak 200 millió forint osztalékot fizettek ki a 422 milliós adózott eredményből.
A volt fideszes képviselő is jól járt
Az Alkotás Szolgáltató Kft. elsőre talán kevésbé tűnik érdekesnek, pedig ők sem éppen kispályások – csak hogy stílusosak legyünk. A cég tulajdonosa (a Gappei Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül) Urbán-Szabó Sándor volt fideszes politikus. Szintén az övé az alvállalkozóként bevont Bástya Millenium Zrt., amely többek között ötmilliárdért építhet rendelőt Rákosmentén.
Ahogy a Magyar Narancs még 2016-os cikkében összefoglalta: Urbán-Szabó Sándor ezer szállal kötődött a kormánypárthoz: 2006 és 2014 között a XIII. kerületben volt fideszes önkormányzati képviselő, 2015-ig pedig irányítója és tulajdonosa volt a Fradi reklámtevékenységért felelős FTC Brand Management Kft.-nek. Sőt, Urbán-Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját és az FTC elnökét.
Kubatov Gábor tíz éve a Fradi élén: a listavezető | atlatszo.hu
Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga – így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot az éppen tíz éve megválasztott Kubatov Gábor elnöksége alatt. A felcsúti tao-paradicsomhoz fogható mennyiségű pénz folyt be 2011 óta a Fradihoz az állam jóvoltából.
Az alapítvány kuratóriumában továbbá helyet kapott Kocsis Máté, Józsefváros egykori fideszes polgármestere– a Bástya Millenium amúgy sorra nyerte a közbeszerzéseket a nyolcadik kerületben.
De visszatértve az Alkotás Szolgáltató Kft.-re. A cég az elmúlt években nem nyert közbeszerzést, kivéve ezt az egyet a Pharos ’95 Kft.-vel 2021-ben, illetve már idén egy öltözőfelújítási munkát szintén a Magyar Kézilabda Szövetségtől.
Hogy a pályaépítés vagy valami egész más megbízás dobta meg a cég bevételeit, nem tudni, de az biztos, hogy a kft. 158 millióról 1,4 milliárd forintra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. A tulajdonosok 50 milliót vettek ki a 220 milliós nyereségből.
A kézicsapat tulajdonosának cége épít kézicsarnokokat
A kültéri kézilabdapályák mellett kézilabda csarnokok is épültek (és újultak meg) szép számmal országszerte – a Magyar Kézilabda Szövetség ezzel kapcsolatos programja már a 8. ütemnél tart. Van egy cég, amely gyakran szerepel sikerrel ezeken a közbeszerezéseken, mégpedig a Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft.
A Peszter Kft. 1998-ban alakult Siófokon Peszter Fordító Iroda és Kereskedelmi Kft. néven. A cég ellen 2007 és 2015 között több végrehajtási eljárás is indult a NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztályán. 2016-ban azonban új tulajdonosa lett a kft.-nek, Babják Csilla, ami láthatóan jót tett a cégnek.
A siófoki kézilabdacsapat tulajdonosának cége építheti 1,7 milliárdért a siófoki edzőközpontot | atlatszo.hu
A PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. neve akkor vált ismertté, amikor kevés építőipari múlttal a háta mögött elnyert egy 1,8 milliárdos tendert Siófokon, és olyan alvállalkozókat vont be a munkálatokba, mint az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., és a közbeszerzések nagy kedvence, a West Hungária Bau Kft. (WHB). A cég akkor csak lazán volt köthető Fodor Jánoshoz, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosához, ma viszont már ő a kft. egyedüli tulajdonosa. Fodor egy másik cége, a Pro Pannonia pedig azt a Part FM rádiót működtette, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került.
Rögtön a következő évben ugyanis elnyertek egy 1,7 milliárdos tendert: ők fejezhették be a szerkezetkész siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokot. A korábban 0, majd 453 millió forint árbevételű cég volt az egyetlen, amely pályázott a kiírásra, és pont meg is felelt a követelményeknek. Az ajánlatkérő Siófoki Kézilabda Sport Club egyesület ugyanis alkalmassági minimumkövetelményként fogalmazta meg, hogy a megelőző 3 lezárt üzleti évben a teljes üzleti árbevételnek el kell érnie a 450 millió forintot.
Minderről akkor az Mfor számolt be, sőt, a portál azt is kiszúrta, hogy a Peszter milyen illusztris alvállalkozókat vont be a munkálatokba. A cég keze alá dolgozott ugyanis az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., továbbá a közbeszerzések nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft. (WHB), és Bognár József egyéni vállalkozó.
A Peszter azóta – sok már beruházás mellett – elnyerte a kézilabda munkacsarnokok építését Lentiben közel 1 milliárdért, Vecsésen szintén 1 milliárdért, Hévízen 900 millióért, és Komlón ugyancsak 1 milliárd forintért.
A társaság éves forgalma 1,5 milliárdról 5 milliárdra ugrott tavaly, az adózott eredmény pedig 431 millió lett, amiből 280 millió forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
A cég tulajdonosa 2021 óta Baller András és Fodor János, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosa. Fodornak a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Sportszolgáltató Kft.-n túl érdekeltsége van a Pro Pannonia Kft.-ben és az Ürményi Kastély Kft.-ben is. A Pro Pannonia működtette a Part FM balatoni rádiót, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került. Az Echo Penisola Kft. pedig, amelyben korábban ügyvezető volt (és amelynek tulajdonosa a Pro Pannonia volt), ma már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozik. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/08/nemcsak-a-foci-de-a-kezilabdapalya-epites-is-jol-hoz-a-konyhara-a-barati-cegeknek/ | https://web.archive.org/web/20231218061512/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/08/nemcsak-a-foci-de-a-kezilabdapalya-epites-is-jol-hoz-a-konyhara-a-barati-cegeknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemcsak-a-foci-de-a-kezilabdapalya-epites-is-jol-hoz-a-konyhara-a-barati-cegeknek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-08 00:00:00 | [
"Babják Csilla",
"Baller András",
"Bognár József",
"Fodor János",
"Kubatov Gábor",
"Urbán-Szabó Sándor",
"Végh Gábor",
"Végh-Kajtár Erika"
] | [
"Albert Flórián Alapítvány",
"Alkotás Szolgáltató Kft.",
"Bástya Millenium Kft.",
"Echo Penisola Kft.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"FTC Brand Management Kft.",
"Gappei Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Kézilabda Szövetség",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Pharos ’95 Kft.",
"Pro Pannonia Kft.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Siófok Kézilabda és Tenisz Club Sportszolgáltató Kft.",
"Ürményi Kastély Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,659 | Már túl van az egymilliárd forinton Rákay Philip rácalmási ingatlanüzlete | Úgy fest, Rákay Philip annál is nagyobb ingatlanterületet szerzett Rácalmás külterületén, mint amiről tavaly nyilatkozott lapunknak. Akkor egy cégalapítás kapcsán kérdeztük, és annyit mondott, hogy 42 hektárról van szó. | Úgy fest, Rákay Philip annál is nagyobb ingatlanterületet szerzett Rácalmás külterületén, mint amiről tavaly nyilatkozott lapunknak. Akkor egy cégalapítás kapcsán kérdeztük, és annyit mondott, hogy 42 hektárról van szó. Már ez sem kis falat, csaknem egy fél Margit-sziget, és mint most kiderítettük, a forgalmi értéke is jelentős,
917 millió forintra értékelték az ipari területet
tavaly, amikor a Rácalmás Greendustry Projekt Zrt.-be apportálta Rákay tanácsadócége, a Norton Consulting Zrt.
A földdarab közvetlenül a dél-koreai gumiabroncsgyártó óriás, a Hankook szomszédságában fekszik, és mint megírtuk, a kormánypárti influencer és vállalkozó az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Az is felmerült, hogy esetleg akkumulátorbontó épül az ipari területen, Rákay azonban ezt cáfolta.
A vevő a szomszédos Hankook lett, mely a terület egy részét azonnal megvette, a maradékra pedig elővásárlási jogot szerzett.
A rácalmási ingatlansztorinak azonban ezzel nincs vége, néhány napja új RCLMS Greenfield Projekt Zrt. néven Rákay új céget alapított tanácsadó cégével, a Norton Consultinggal közösen. Rögtön egy jókora darab rácalmási földterületet is apportáltak az új társaságba. 9,76 hektár a város külterületén fekvő kivett ipari területről van szó, amit a felkért ingatlanszakértő 165,92 millió forintra becsült.
Az új cég 5 milliós jegyzett tőkéje úgy állt elő, hogy abból 1,5 millió forintot készpénzben, 3,5 milliót pedig nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként tettek bele. Az ingatlant a Norton apportálta, abból ennyi került a jegyzett tőkébe, 162,42 milliót az RCLMS Greenfield tőketartalékába könyveltek. Az alapító okiratból az is kiderül, hogy a pénzbeli hozzájárulás is nagyrészt a Nortontól származik, a tanácsadó 1,45 millió forinttal járult a jegyzett tőkéhez, Rákay pedig személyesen 50 ezer forinttal, egy részvény erejéig vett részt az alapításban.
A megállapodást a projektcég ilyetén létrehozásáról, az ingatlanapportról Rákay Philip saját magával írta alá a két társaság nevében, azt is rögzítve, hogy nem kell áfát és illetéket fizetni, hiszen a megalapított új társaság és a Norton kapcsolt vállalkozások. A megállapodásban arról viszont nincs szó, hogy mire szolgál a projektcég, illetve a benne lévő ingatlan.
Az ingatlan tulajdonosa 2022. július 27-éig ebben az esetben is a már említett Balansz volt, tehát ezt a földrészt is Csányi Sándoréktól szerezte Rákay, pontosabban a Norton Consulting. Szintén kivett ipari terület, beépítetlen, a szomszédságában termőföldek és a Hankook Tire Magyarország Kft. telephelye található. A terület déli szélén földkupacot halmoztak össze még évekkel ezelőtt, a Hankook telephelyének kialakításakor, ez befolyásolja a használhatóságot, és a Hankookkal rendezendő a sorsa. A telek középső részét magasfeszültségű vezeték keresztezi, a védőtávolságon túl, a vezetéktől északra, illetve délre eső területek beépíthetők.
A jövőbeni konkrét fejlesztési tervek híján az ingatlanértékelés a hasznosításra nem tér ki, de létezik beépítési vázrajz, amiből annyi megállapítható, hogy a beépíthető összterület 6,55 hektár.
A közel 10 hektáros ipari területet Rákay (illetve a Norton) 165,92 millió forintért vette tavaly nyáron,
és a vagyonértékelő a forgalmi értéket most sem tette ennél magasabbra, ekkora értéken állapította meg az apportértéket. Ami a kilátásokat illeti, a szakvélemény szerint a következő egy évben is legfeljebb értéktartás várható a helyi ingatlanpiacon. Az ingatlan elsősorban ipari, kereskedelmi ingatlan, telephely építésére alkalmas, a potenciális vevőkör pedig a nagy-és középvállalkozói rétegből kerülhet ki.
Ha csak az ingatlanbecslésben szereplő forgalmi értékeket vesszük alapul, akkor eddig 1 milliárd forintnál is nagyobb rácalmási ingatlanbiznisz bontakozik ki. Az egykori műsorvezető ingatlanbizniszeiről itt olvashat részletesen. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/10/rakay-philip-ingatlan-racalmas/ | https://web.archive.org/web/20230805143224/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/10/rakay-philip-ingatlan-racalmas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-tul-van-az-egymilliard-forinton-rakay-philip-racalmasi-ingatlanuzlete | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-10 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Rákay Philip",
"Vadnai Bence"
] | [
"Balansz Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap",
"Norton Consulting Zrt.",
"Rácalmás Greendustry Projekt Zrt.",
"RCLMS Greenfield Projekt Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Rácalmás"
] | [
"ingatlan",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,660 | 800 millió forint pályázati pénzt bukhat a kaposvári tankerület egy iskolafelújításon | Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság –közölte a szervezet szerdán az MTI-vel. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták. | Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság –közölte a szervezet szerdán az MTI-vel. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták.
A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
A közlemény szerint az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek. A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta. A közlemény szerint mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást.
Ugyanakkor felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/palyazati-penz-felfuggesztes-javaslat-integritas-hatosag-babocsa/ | https://web.archive.org/web/20230805142909/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/palyazati-penz-felfuggesztes-javaslat-integritas-hatosag-babocsa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-millio-forint-palyazati-penzt-bukhat-a-kaposvari-tankerulet-egy-iskolafelujitason | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-05 00:00:00 | [] | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Babócsa",
"Derecske",
"Hajdú-Bihar megye",
"Somogy megye"
] | [
"állami/önkormányzati szerződések",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
57,661 | A Mészáros-gyerekek cége újíthatja fel az MTA székházát | A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán. | A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán.
A munkálatok két szakaszban zajlanak majd, az Akadémia a mindkét rész tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. konzorciummal kötött szerződést 2023 júliusában. A projekt I. ütemének teljes szerződéses összege bruttó 8,85 milliárd forint.
A közlemény szerint a 2023 nyarán kezdődő I. ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Ezen kívül
energetikai okokból megkezdődik az épület homlokzati nyílászáróinak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje
visszakerülnek a szfinxek az épületre, illetve az épület mellé a kandeláberek
az új díszkivilágítás kiépítését a II. ütemben tervezzük
új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a Díszterem, az épület legnagyobb és legszebb terme
teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyet benne
sor kerül a 2017 óta zárva tartó Művészeti Gyűjtemény kincseit bemutató harmadik emeleti Képtár felújítására, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül.
Az I. ütem munkálatai a tervek szerint 2024 őszéig tartanak, átadás-átvételi eljárással zárulnak. Az Akadémia bízik abban, hogy 2025-re, fennállásának 200. évfordulójára megtörténhet az MTA Székház előtti tér rendezése is, ahol a mostani parkoló helyett egy közösségi tér kapna helyet, majd a jubileumi ünnepségek után 2026-ban folytatódik a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes, illetve a hozzá kapcsolódó Könyvtár felújítása. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/mta-szekhaz-felujitas-fejer-bal-zrt-elso-szakasz/ | https://web.archive.org/web/20231108162958/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/mta-szekhaz-felujitas-fejer-bal-zrt-elso-szakasz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-gyerekek-cege-ujithatja-fel-az-mta-szekhazat | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-05 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Tudományos Akadémia (MTA)"
] | [
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
57,662 | Volt fideszes polgármesterhez került a balatonboglári kemping | Baja volt fideszes polgármesterének ugyan van még két tulajdonostársa is, a cég többsége Fercsák Róbert birtokában van. | Egyáltalán nem volt eseménytelen a balatonboglári Sellő kemping elmúlt néhány éve, hiszen miután, 2020 végén az állam egymilliárd forintért eladta az ingatlant, némi túlzással élve kézről kézre adták a kulcsot a tulajdonosok. Az idei nyári szezon első heteiben történt a legutóbbi tulajdonosváltás, melyre a cégkivonatban figyeltünk fel.
"Április közepén, a megszokott felállásban, megkezdte 63. szezonját a balatonboglári Sellő Kemping. Régóta nem nyitottunk ilyen korán" - olvasható a kemping honlapján.
Ám nem ez volt az egyetlen izgalom ezekben a hetekben, hiszen a nyitás után egy hónappal új tulajdonosok érkeztek a kempinget működtető céghez, a Terebezd Trade Kft.-hez.
A társaság cégkivonata szerint 2023. május 19-étől a Terebezd Trade tulajdonosa lett Baja volt fideszes polgármestere, Fercsák Róbert, valamint két vagyonrendelő megbízásából a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. Ekkor még gyakorlatilag a három új tag egyenlő arányban tulajdonolta a kempinget, ám június első napjaiban megbolygatták az üzletrészeket, aminek eredményeként:
Fercsák Róbert 50 százalékban gazda,
a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő pedig 25-25 százaléknyi részesedést kezel.
Fercsák Róbert 2014 és 2019 között volt Baja polgármestere, és a 2019-es önkormányzati választáson is a Fidesz jelöltje volt, ám nem sikerült újráznia. "Népszerűtlen, de hűséges pártkatona" - jellemezte a 24.hu a választás után. Fercsák neve többször is bekerült ekkortájt az országos sajtóba, elsősorban azzal, hogy gyerekekkel kampányolt óvodákban, sőt, bölcsődékben is.
Mfor-vélemény
Joggal vetődhet fel, hogy a volt polgármester hogyan tudott megszerezni egy olyan értékes - mint fentebb írtuk, 2020 végén egymilliárd forintért gazdát cserélt - ingatlant, mint a balatonboglári kemping. Fercsák Róbert legutóbbi elérhető, 2019-es vagyonnyilatkozata alapján ugyan rendelkezett pár szántóval és néhány milliós megtakarítással, ám ez szinte biztosan nem fedezhette a kemping ráeső vételárát. Emellett 90 százalékban tulajdonosa az ingatlanforgalmazással foglalkozó Dominfo Bt.-nek, mely az elmúlt években stabilan 60 millió forint körüli árbevételt könyvelt el, és 40 millió forint körüli nyereséggel zárt. Ám még ez is nagyságrendekkel elmaradni látszik a kemping értékétől.
Fercsák Róbert mellett két vagyonrendelő megbízásából tulajdonosként jegyezték be a Minerva Bizalmi Vagyonkezelőt is, mely köztudottan a Mészáros Lőrinc üzlettársaként ismertté vált Szíjj László vagyonkezelő cége (a Minerva az idén májusban a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal egyesülve óriásbankot, az MBH-t formáló MKB Bank 2016-os "privatizációja" aporopóján vált híressé - a szerk.). Az azonban téves következtetés lenne, hogy Fercsák Róbert üzlettársa az egyik leggazdagabb magyar lenne.
A kemping két tényleges kisebbségi tulajdonosa a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból (vagyonkezelési szerződésekből) derült ki. A Minerva
Zsiga György András
és Tóth Sándor
25-25 százalékos tulajdonrészét kezeli.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre jobban terjeszkedik a NER a Balaton környékén, meglepő Zsiga és Tóth felbukkanása. Ők a közbeszerzéseken rendre jól szereplő francia gyökerű, tavaly 14 milliárdos árbevételt elérő Colas Hungária Zrt. vezetői (Zsiga az igazgatóság elnöke, Tóth pedig más munkavállalóként cégjegyzésre jogosult személy).
Államtól a volt polgármesterig
A balatonboglári Sellő kempinget 2020 novemberében adta el az állam, a vevő a Terebezd Trade Kft. volt, mely akkoriban még az agráriumban érdekelt Claessens Group része volt. Egy hónappal később azonban a Terebezd tulajdonosa a kecskeméti VAAB-INMO Ingatlanhasznosító Kft. lett, ez a kecskeméti focicsapatot is birtokló Horváth Építőmester egyik tulajdonosának érdekeltsége. Rövid időn belül tehát a Fercsák-Zsiga-Tóth trió a negyedik tulajdonosa a boglári kempingnek.
A Terebezd Trade Kft.-nek tavaly egyébként 78 millió forintos árbevétele volt, amiből a végén valamivel több mint 15 millió forint tiszta nyereség maradt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/volt-fideszes-polgarmesterhez-kerult-a-balatonboglari-kemping.html | https://web.archive.org/web/20231215073812/https://mfor.hu/cikkek/makro/volt-fideszes-polgarmesterhez-kerult-a-balatonboglari-kemping.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-fideszes-polgarmesterhez-kerult-a-balatonboglari-kemping | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-06 10:39:00 | [] | [
"Claessens-group",
"COLAS Hungária Zrt.",
"Terebezd Trade Kft."
] | [
"Balatonboglár",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,663 | Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány | Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége. | Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
Szlovákiai kastély és várrom, romániai szállodák, szlovéniai gyógyfürdő, horvátországi műemlék – felsorolni sem könnyű azt a rengeteg ingatlant, amelyeket a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években megvásárolt a Kárpát-medencében az épületek magyar történelemben betöltött szerepére hivatkozva.
A kormány 2021-ben hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Vagyis a KEOMA a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike, ami azt jelenti, hogy bár közpénzből hozták létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével. Persze, ahogy a többi KEKVA, ez sem maradt fideszes kontroll nélkül: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag (Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, Jákli Gergely az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi elnöke, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár, Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője) is erősen kormányközeli szereplő.
Megalapításakor a KEOMA két (addig) állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke a bíróság bejegyző végzése szerint akkor 15,2 milliárd forint volt. A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan, azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül még legalább 20 épületet vásároltak. Összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány | atlatszo.hu
Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Se honlap, se közérdekű adatok
Az alapítványnak egyébként nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, az ingatlanvásárlások is csak a bel- és külföldi sajtó kutatásainak eredményeképpen derültek ki.
Nem különbek a KEOMA tulajdonában lévő cégek sem: a Manevi Zrt.-nek sincs weboldala, a Comitatus-Energia Zrt.-nek pedig bár van, onnan semmi lényeges nem derül ki róla. Ironikus módon pedig közérdekű adatok menüpont is szerepel a honlapon, ám ott az áll, hogy ilyeneket a cégnek nem kell közzétennie, mert nem lát el közfeladatot.
Havi nettó 2 milliós fizetés
Csupán egy helyről lehet némi információhoz jutni a KEOMA és a tulajdonában lévő vállalatok működéséről: az évente kötelezően leadandó beszámolóikból. Ezek pedig meglehetősen érdekes olvasmányok.
Az alapítvány 2022-es beszámolójában például az áll, hogy egy fillér bevétele sem volt tavaly. Sem értékesítésből, sem adományokból: szemben a 2021-es 29,5 milliárd forint állami támogatással, tavaly a központi költségvetésből sem kaptak egy vasat sem.
Kiadás viszont akadt bőven. Az igénybe vett szolgáltatásokra 61 millió forintot, egyéb szolgáltatásokra 1 milliót, bérköltségre pedig 25,9 milliót költöttek. Ez az összeg pedig egy személynél landolt, hiszen a beszámoló szerint a szervezetnél csupán egy fő volt tavaly állományban. Ő pedig minden bizonnyal
Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, aki főigazgatóként szerepel a dokumentumban havi bruttó 3,2 millió forintos fizetéssel.
Annak a nettója 2,1 millió, ami az évi 12 hónappal szorozva kiadja az alapítvány által bérre költött közel 26 milliós összeget. Pacsay-Tomassich Orsolya korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára volt, jelenleg a külügy alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke.
3,6 milliárdos haszon
Mivel a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak bevétele nem, csak kiadása volt tavaly, törvényszerűen veszteséges lett. Közel 92 millió forintos mínusszal zárta a 2022-es esztendőt, de nem kell aggódni érte, hiszen 30 milliárd forintnyi tőkéje van, és összesen 30 milliárdot ér a beszámoló szerint a birtokában lévő két cég is.
A külföldi leányvállalatok (és azokon keresztül a megvett ingatlanok) többségét birtokló Manevi Zrt.-t 22 milliárd forintos, a Comitatus-Energia Zrt.-t pedig 7,9 milliárdos értéken tartják nyilván. Ez a duplája annak, amennyit a KEOMA megalakulásakor értek a bírósági bejegyző határozat szerint. A hatalmas értéknövekedés minden bizonnyal a megvásárolt sok külföldi épületnek köszönhető.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
A Manevi Zrt.-nek a beszámolója szerint 13 millió forint volt tavaly a nettó árbevétele és 684 millió a kiadása, ám mégsem lett veszteséges. A „pénzügyi műveletek eredményei” ugyanis több mint 3 milliárd forintot hoztak a konyhára, így a cég 2,3 milliárd haszonnal zárta a 2022-es évet. A tulajdonában lévő 4 külföldi leányvállalatot összesen 29,8 milliárd forint értéken tartják nyilván:
Dacia s.r.l. (Románia) – 2,46 milliárd Ft
Manevi Jagera d.o.o. (Horvátország) – 3,22 milliárd Ft
Manevi Pro Transilvania s.r.l. (Románia) – 22,75 milliárd Ft
Manevi Ingatlanfejleszto d.o.o. (Szerbia) – 1,36 milliárd Ft
A Comitatus-Energia Zrt. mérlege sokkal szerényebb, de hasonló: mindössze 93 ezer forint volt a cég tavalyi forgalma, és 195,7 millió a kiadása. Viszont, ahogy a Manevinél, a pénzügyi műveletek nagyon sikeresek voltak itt is, összesen 1,5 milliárd forint lett ezeknek az eredménye. Ennek köszönhetően a Comitatus-Energia 1,3 milliárdos profitot termelt tavaly. A cég 2 külföldi leányvállalata összesen 10,9 milliárd forint értéken szerepel a könyvelésben, ebből 5,2 milliárd a Terme Lendava d.o.o. (Szlovénia) és 5,7 milliárd a Manevi SK s.r.o. (Szlovákia).
Rózsadombi villába költöztek
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tavalyi beszámolójából az is kiderül, hogy új helyre költözött. 2021-es megalapítása óta ugyanis a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7. szám alatti Bank Centerbe volt a székhelye, ám ott – ahogy azt a 24.hu megírta – a recepciósok sosem látták őket.
A szervezet 2022-es beszámolójában viszont már egy új székhely szerepel, a II. kerületi Rómer Flóris u. 57. szám. Ezt a bírósági nyilvántartás szerint december 8-án jegyezték be. A cégadatbázis szerint ugyanitt van az alapítvány két cégének (új) székhelye is: a Manevi Zrt.-é 2022. október eleje, a Comitatus-Energia Zrt.-é pedig november eleje óta.
A Rómer Flóris (korábban Zárda) utcai villát egy híres magyar építész, Bierbauer István tervezte és építtette 1904-1906 között két család (egyes források szerint saját) részére. Az emeletes épület két szintjén két tökéletesen egyforma, ötszobás lakást alakított ki egyenként 28 és 32 négyzetméteres ebédlővel, szalonnal, hálóval és nappalival, valamint 18 négyzetméteres reggelizővel és 16 négyzetméteres verandával.
A nagypolgári villát a tulajdoni lapja szerint 1952-ben államosították. Ezután 1994-ben a II. kerület tulajdonába került, társasházzá alakult, és több kisebb-nagyobb lakásra osztva különböző magánszemélyeké lett adásvétellel. Tőlük aztán 2000 elején megvette a lakásokat a Mava Ingatlankezelő és Hasznosító Kft., amely így az egész épület tulajdonosa lett.
Az egykori Bierbauer-villát a Mava a nevéhez méltón elkezdte hasznosítani: több különböző cégnek és szervezetnek volt a székhelye azóta. Közülük a leghíresebb a Nigériai Nagykövetség, ami a cégadatbázis szerint 2014. február és 2021. február között üzemelt az épületben, ám akkor költöznie kellett, mert nem tudta fizetni a bérleti díjat.
Jelenleg csak a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. székhelye található a fővárosi védettség alatt álló ingatlanban. A Mava Ingatlankezelő pedig időközben beolvadással megszűnt, jogutódja az alapítója, a Mava Befektetési Tanácsadó Kft. lett, ami ezáltal a Rómer Flóris utca 57. szám alatti ingatlant is birtokolja.
A Mava Befektetési Kft. tulajdonosa 25-75 százalék arányban Szemerey Bertalan és apja, Szemerey Zoltán – utóbbinak 2009 és 2011 között az egykori Bierbauer-villában volt a lakcíme. Szemerey Zoltán neve ismerősen csenghet a közéletet figyelemmel követőknek, ő ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek egyik unokatestvére, aki öccsével, Szemerey Tamással közösen 2017 óta a Pécsi Sörgyárat is birtokolja. | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/13/rozsadombi-villaba-koltozott-a-szijjarto-embereivel-kitomott-ingatlanos-alapitvany/ | https://web.archive.org/web/20231207154511/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/13/rozsadombi-villaba-koltozott-a-szijjarto-embereivel-kitomott-ingatlanos-alapitvany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rozsadombi-villaba-koltozott-a-szijjarto-embereivel-kitomott-ingatlanos-alapitvany | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-13 00:00:00 | [
"Jákli Gergely",
"Kiss-Parciu Péter",
"Magyar Levente",
"Matolcsy György",
"Pacsay-Tomassich Orsolya",
"Szemerey Bertalan",
"Szemerey Zoltán",
"Szijjártó Péter",
"Virág Zsolt"
] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Dacia S.r.l.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o.",
"Manevi Jagera d.o.o.",
"Manevi Pro Transilvania s.r.l.",
"Manevi SK s.r.o.",
"Manevi Zrt.",
"Mava Befektetési Tanácsadó Kft.",
"Mava Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.",
"Terme Lendava d.o.o."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.