news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
57,664 | 722 milliárd forint közpénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül | Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására. | Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.
2022 telén kérte ki közadatigénylésben a K-Monitor a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. És nem csak azt, hogy összesen mennyi pénz ment el közbeszerzés nélkül, hanem azt is kérték a tárcától, hogy az adott beszerzési igényt pontosan melyik állami szerv vagy intézmény kezdeményezte.
A BM 45 nap haladékot kért az akkor már – Müller Cecília szállóigévé vált „Nincs erre jobb szövegünk?” kérdésével – közismertté vált kormányrendeletre hivatkozva. Ezután viszont nem válaszoltak, így a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a tárcát.
A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel | atlatszo.hu
„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”
722 milliárd 1464 sorban
A Fővárosi Törvényszék előtt a Belügyminisztérium vitatta, hogy jogalapja lenne a keresetnek, illetve, hogy a kereset szerinti adatigénylésnek eleget kellene tenniük. Azt is vitatták, hogy minden kikért adat tekintetében adatkezelőnek minősülnének, valamint azt állították, hogy a kért adatok egy része már a felperes K-Monitor birtokában van.
A bíróság az elsőfokú ítéletében kimondta, az adatokat ki kell adni, és azokat a BM kezeli. Mivel nem fellebbeztek, az ítélet jogerős lett. A K-Monitor ezután egy 1464 soros táblázatot kapott, amit az Átlátszó dolgozott fel. Az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül.
A táblázatban összesen 722 milliárd forint értékű vásárlás szerepel.
Ebből legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség például 13 milliárd forintot, a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok összesen 7 milliárdot, a Miniszterelnökség pedig 3 milliárdot költhetett el a koronavírus miatt könnyített szabályok szerint.
Logikus módon a legtöbb pénz, 139 milliárd forint gyógyszerekre és tesztekre ment el a Belügyminisztérium listája szerint. Favipiravirra 5,2 milliárd forintot költöttek, Veclury-remdesivirre 13,1 milliárdot. Oltóanyagokat 77 milliárd, maszkokat 3 milliárd forint értékben vettek, de vannak furcsa tételek is az összesítésben.
Oltóanyagok, tesztek és elajándékozott lélegeztetőgépek áfája
Az talán kevésbé meglepő, hogy az állam oltóanyagokra költött. A mintegy 77 milliárd forint kiadásból a Pfizer/BioNTech vakcinái 46 milliárd forintba kerültek, a kínai Sinopharm és az orosz Sputnik V oltások árai azonban nincsenek a listában. Hogy azt ki és milyen módon szerezte be – vagyis kérte-e az Operatív Törzs jóváhagyását –, nem derül ki a táblázatból.
Jelentős kiadás volt a „stratégiai készleten felüli lélegeztetőgépek, valamint az adományozott védőfelszerelések vámtételei és áfája”, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál szerepel. A „9023 darab lélegeztetőgép és eladományozott lélegeztetőgépek és egyéb eszközök szakanyagok áfája és vámtétele” 48 milliárd forintot tett ki. Persze érdekes megoldás, hogy az állam a közpénzből beszerzett gépek után külön nyilvántartja a saját magának befizetett adókat, de nyilván ez a számviteli törvény alapján helyes és jogszerű. Legfeljebb furcsán mutat.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
„1000 db lélegeztetőgép összeszerelése, szállítás előtti tárolása, és szállítása a kért helyszínekre” – ezért a BM saját cégének 91 millió forintot utalt, de a Honvédelmi Minisztérium cége is beszállt a lélegeztetőgépek gyártásába. A belügy által kiadott táblázat szerint „lélegeztetőgép egységek a BME által fejlesztendő lélegeztetőgépekhez” 223 millió forintba kerültek.
Az 5 milliárdos járványkórház milliárdos állagmegóvása
2020-ban elsőként írtuk meg, hogy a Kiskunhalason felépült járványkórházból hogyan profitált a kormányközeli ZÁÉV és a WHB. Később arról is beszámoltunk, hogy az intézmény 2021 novembere után nem kezelt beteget, a rezsikiadásai viszont maradtak – még ha jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt az intézményben. Azért a villanyszámlát kértük a kórháztól, mert a konténereket hőszivattyúkkal, elektromos árammal fűtötték, gázt nem használtak.
5,3 milliós a havi rezsije a kiskunhalasi járványkórház egy éve üres épületegyüttesének | atlatszo.hu
2021 novembere után a járványkórház nem kezelt beteget, a rezsikiadások viszont maradtak, még ha azok jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt.
A K-Monitornak megküldött adatok szerint további milliárdok mentek el a járványkórházra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a „Kiskunhalasi Mobil Járványkórház állagmegóvásához, további kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása” címén közel 10 millió forintért rendelt szolgáltatást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot kért és hagytak is neki jóvá.
Liftfelújítás, kisbusz, útlevél-chip csere
A K-Monitor által kiperelt 1464 soros táblázatból az is kiderül, mi mindenre lehetett ráfogni, hogy Covid. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egy teherautót és egy betegszállítót kért és kapott 22 millió forintért. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 9 fős kisbuszt igényelt 15 millióért, valamint egy targoncát 2,5 millióért. Az intézmény fehérgyarmati, valamint a nyíregyházi és nagykállói telephelyén lévő térfigyelő kamerák cseréje, beüzemelése 11 millió forintot tett ki.
A Tolna Megyei Balassa János Kórház „Elhunyt ellátáshoz szükséges EH eszközök beszerzése” jogcímmel kért 1 millió forintot. A Gróf Tisza István Kórház fizioterápiás ellátórészlegét is a Covid címszó alatt építették meg és szerelték fel 125 millió forintért. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulra közel 3 milliárd forintot hagyott jóvá az Operatív Törzs.
A „Minősített kormányhatározat végrehajtása (2021-2025.)” pedig 2,66 milliárd forintot ért. Sputnik vakcina szállításáért a DHL-nek 185 millió forintot fizetett a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az „útlevél-chip csere” 79,3 millió forintba került. A felsorolt költések mellett nincs magyarázat, vagyis nem tudni, hogy melyik mit takar pontosan.
Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy mely cégeknél költötték az intézmények a legtöbbet, vagyis kik tűntek fel a százmilliárdos közpénzeső másik oldalán.
Címlapkép: A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagok, a Comirnaty-vakcinák a Szent Margit Kórház tornatermében berendezett oltóponton 2021. november 22-én. (fotó: MTI/Kovács Attila) | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/15/722-milliard-forint-kozpenzt-koltott-el-a-kormany-a-covid-alatt-kozbeszerzes-nelkul/ | https://web.archive.org/web/20231207071708/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/15/722-milliard-forint-kozpenzt-koltott-el-a-kormany-a-covid-alatt-kozbeszerzes-nelkul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/722-milliard-forint-kozpenzt-koltott-el-a-kormany-a-covid-alatt-kozbeszerzes-nelkul | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-15 00:00:00 | [] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Belügyminisztérium (BM)",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Klebelsberg Központ",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség",
"Külügyminisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)",
"Országos Vérellátó Szolgálat",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,665 | Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt. | Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése. | Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.
A HUMDA jogelődje 2016-ban jött létre, állami tulajdonú vállalatként. Jelenlegi nevét 2020 őszén kapta egy jelentős tőkeemeléssel együtt, 2021-ben pedig az állam odaajándékozta a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak, amelynek elnöke Palkovics László.
A május végén leadott cégbeszámolóból kiderül, hogy a HUMDA Zrt. 2022-ben 58,14 millió forint nettó árbevételt ért el. Ez a korábbi év 11,9 milliós forgalmához képest jelentős, közel 400 százalékos növekedés.
Az adózott eredmény ugyanakkor hasonlóan alakult, mint 2021-ben:
a cég 2,09 milliárdos veszteséget termelt a tavalyi üzleti évben.
A kiegészítő mellékletben olvasható, hogy a HUMDA Zrt. nagyrészt tőketartalékból finanszírozta a rábízott autó-motorsporttal és közlekedésbiztonsággal, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat. Mint írják: „A stratégia végrehajtására irányuló célkitűzések és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések, valamint a kezdeti befektetések és a várható bevételek későbbi időszakban történő realizálásának eredménye a 2022. évi veszteséges gazdálkodás.”
A cégnél dolgozók létszáma 68-ról 77-re nőtt az elmúlt évben. A vezető tisztségviselők díjazása azonban ezzel párhuzamosan csökkent: 69,6 millióról 67,5 millióra.
A zrt.-nek egyébként három leányvállalata is van, a HUMDA pro Kft., HUMDA Lab Nonprofit Kft., valamint a Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt. (ZMI Zrt.) A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. A HUMDA pro Kft. promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez, a nyáron alakult ZMI Zrt. pedig főtevékenysége szerint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik.
Két leánycég az anyavállalathoz hasonlóan mínusszal zárta a tavalyi évet: a HUMDA pro Kft. 277,4 millió forint veszteséget termelt, a frissen létrehozott ZMI Zrt. pedig 4,6 millió mínuszt hozott össze. A HUMDA Lab Kft. ugyanakkor a 2021-es, 61 milliós veszteség után a tavalyi évben 46,4 milliós nyereséget ért el.
2023 helyett 2030 körül lehet verseny Hajdúnánáson
Kósa Lajos egykori polgármester, fideszes országgyűlési képviselő 2019 novemberében jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Hajdúnánás külterületén motoros versenypálya fog épülni. A pálya üzemeltetéséért eleinte a kifejezetten erre a célra létrehozott állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP) felelt, amely felett joggyakorlással a szintén állami tulajdonú HUMDA Zrt. rendelkezett. A projekt megvalósítása azonban 2021-ben a KMVP-től a BMSK Zrt.-hez került át, ugyanezen év végén pedig a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. beolvadt a HUMDA Zrt.-be.
A HUMDA honlapja szerint a MotoGP-pálya építésének szakmai felügyelete mellett a Hungaroring tervezett felújításához is támogatás nyújt, valamint a tehetségkutatásra és utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt helyez.
A 65 milliárdból megépülő MotoGP-pályáról több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Először 2021 tavaszán, amikor beszámoltunk arról, hogy a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
2021 nyarán megírtuk, hogy Szijjártó Péter a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP-pálya „jelentős felgyorsításáról” döntött. Később ugyanakkor arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. Ősszel már arról volt szó, hogy a kormány döntései egyes építőipari beruházások halasztásáról a pályaépítési terveket is felülírhatják. Ekkor arról is beszéltek a felelősök, hogy amennyiben a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, a frissen állami tulajdonba került területeket ipari parkként hasznosíthatnák – annak ellenére, hogy épp néhány éve épült félmilliárdból ipari park a városba.
Tavaly szeptember végén biztossá vált, hogy ez a projekt is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Ezt követően összeszámoltuk, hogy a MotoGP-pálya építéséért felelős cégek vezetői mennyi pénzt vihettek haza másfél év alatt. A felügyelőbizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése összesen 181 millió forint volt. Az RTL számításai szerint a pályaépítés bejelentése óta egyébként több mint 4 milliárdot költöttek el a beruházásra.
Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | atlatszo.hu
Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket.
A Debreciner írta meg idén áprilisban, hogy a Hajdúnánás Televíziónak már arról beszélt Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, hogy tudomása szerint a Dorna Sports-szal abban egyezett meg a magyar állam, hogy „2029-2030-ra már Hajdúnánáson rendeznék meg a futamokat”, illetve az sem kizárt, hogy egy pár évig ezt megelőzően a Hungaroringen bonyolítják le a versenyeket.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került a cég
A HUMDA leginkább a Hajdúnánás külterületére tervezett, egyelőre bizonytalan időre elhalasztott gyorsasági motoros versenypálya kapcsán vált ismertté. A cég ugyanakkor már régóta létezik, de az elmúlt évek során több névváltozáson esett át. Jogelődje 2016. januárban jött létre átalakulással Kárpátok-Alpok Zrt. néven, amely 2017 decemberében Valor Hungariae Zrt.-re változott.
A Valor Hungariae név leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu
2020 szeptemberében is történt egy átkeresztelés, ekkor kapta az állami cég a HUMDA nevet. A névváltás során egy egyszeri 105 milliós tőkeemelésre is sor került, illetve a cég tevékenységi köre is átalakult. A cégbeszámoló szerint a HUMDA Zrt. működése 2021 szeptemberétől két alappillérre épül, az új szemléletű autó- és motorsport fejlesztésre, illetve a Zöld Mobilitás fejlesztésre.
Idén év elején a HUMDA, valamint a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya alapítói és fenntartói jogai a Széchenyi István Egyetemet fenntartó, és Palkovics László exminiszter elnökletével működő alapítvány által létrehozott holdingcéghez kerültek.
A 2023 februárjában létrehozott cég, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt. az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában áll. Vezérigazgatója Palkovics László, aki azután lett a győri egyetem kuratóriumának elnöke, hogy lemondott technológiai és ipari miniszteri miniszteri pozíciójáról.
A HUMDA közleménye úgy fogalmaz, hogy „az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést tesz lehetővé a mobilitási területen, és így hatékonyabban lehet kiszolgálni az autóipari szereplőket, akik gyorsabban tudnak döntéseket hozni egy-egy beruházásról, fejlesztésről.”
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Két éve a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament felbecsülhetetlen értékű állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket, továbbá milliárdos működési támogatást – adott ingyen magánalapítványoknak, amelyek átvették többek között a hazai felsőoktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek. | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/15/ketmilliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-motogp-palya-epiteseert-felelos-humda-zrt/ | https://web.archive.org/web/20231108163606/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/15/ketmilliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-motogp-palya-epiteseert-felelos-humda-zrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-motogp-palya-epiteseert-felelos-humda-zrt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-15 00:00:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"HUMDA Lab Nonprofit Kft.",
"HUMDA Magyar Autó- és Motorfejlesztési Ügynökség Zrt.",
"Humda Pro Szolgáltató Kft.",
"Kárpátok-Alpok Zrt.",
"Kelet-magyarországi Versenypálya Kft.",
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt.",
"Valor Hungariae Zrt.",
"Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt."
] | [] | [
"PR",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
57,666 | Százmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankra | Az ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket. | A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.
Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.
Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.
A jegybank veszteségének legfőbb oka a kamatszint magasra emelése, amit a forint tavaly októberi megrogyása és a vágtató infláció kényszerített ki. Így viszont a pénzintézetek nála elhelyezett betétei után nagyon magas kamatot kell fizetnie, és ezt már nem képes ellentételezni a forint gyengülésének köszönhető nyereség. Ebben jelentős szerepet játszott a jegybank gazdaságélénkítő tevékenysége, amelyet még akkor is folytatott, amikor már enélkül is dinamikusan nőtt a gazdaság. (Ezt részletesen is kifejtette Surányi György korábbi jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen.)
Ezzel kapcsolatban, a veszteség magyarázataként a jegybank munkatársai az utóbbi hetekben megjelent cikkeikben az MNB koronavírus-válság kezelésben játszott szerepét hangsúlyozzák, ez számításaik szerint 10 százalékkal növelte-növeli a magyar GDP-t 2020 és 2024 között. Az érvelés lényege, hogy míg az intézkedések hasznát a teljes ország (lakosság, vállalatok, állam) élvezi, addig a költségei kizárólag a jegybanknál jelentkeznek.
Az érvelés hitelességét gyengíti, hogy nagyvonalúan olyan intézkedést, a növekedési kötvényprogramot is a válságkezelő intézkedések közé sorol, amelyet 2019 tavaszán hirdettek meg, jóval a járvány kitörése előtt. De ettől függetlenül is voltak olyan lépései a jegybanknak az utóbbi években, amelyeknek sem az inflációs célkitűzés eléréséhez (amely a jegybank elsődleges célja), sem a gazdaságélénkítéshez nincs közük, mégis rontották az MNB eredményességét, csökkentve a most felhasználható eredménytartalék nagyságát. Ezek közül a 2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok vagyontömegéről írtunk az előző cikkünkben, most az ingatlanokkal és a műkincsvásárlási programmal foglalkozunk.
Az utóbbit azért indította 2015-ben a jegybank, hogy visszaszerezze a külföldre került magyar műkincsek minél nagyobb hányadát*plusz hazánkban tartsa a hazai hagyatékokban fellelhetőeket azok megvásárlásával, a mintegy 10 milliárdos programot 2018 augusztusában zárták le. Ez az Értéktár nevű program is viszonylag sok bírálatot kapott, amelyek azt feszegették, hogy szükség volt-e rá egyáltalán, illetve hogy miért pont a szóban forgó műkincseket vásárolta meg az MNB. Mint azonban látható, egyrészt az MNB nagyságrendjéhez képest nem túl jelentős összegről van szó, másrészt a program kizárólag azokban az években működött, amikor az MNB folyamatosan nyereséges volt.
Teljesen más a helyzet az ingatlanokkal, legalábbis ha most figyelmen kívül hagyjuk a jegybanki alapítványok működését. Közvetlenül az MNB Matolcsy György 2013-as elnökké választása után még csak egy kisebb ingatlanpiaci kirándulást tett, amikor 2014-ben megvásárolta a budapesti, Nyugati téri Eiffel Palace irodaházat, valamint a tiszaroffi kastélyt együtt 15,2 milliárdért. Az előbbit pár évvel később, 2017-ben eladta 16,4 milliárdért*Ezzel 3,7 milliárdos eredményt könyvelt el az éves beszámoló szerint., míg az utóbbit 2020-ban átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak karitatív célokra. Ezeket is beleértve 2014-ben a jegybank 19 milliárdot költött ingatlanok vásárlására.
Az utóbbi néhány évben azonban már százmilliárdos tételben kezdett az MNB ingatlanozni, vagyis pont akkor, amikor fokozatosan egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvánnyal teljesen új korszak kezdődött a pénzpolitikában, és a korábban vastagon nyereséges jegybankot tartósan veszteség fenyegeti. (Ez már 2021-ben és 2022-ben is bekövetkezett, csak azokat a veszteségeket még képes volt elnyelni a jegybank tőketartaléka, így nem keletkezett költségvetési tőkepótlásra kényszer.)
A jegybanknak ezt a tevékenységét száz százalékos leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, és ennek működtetésére, az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára legalább 240-250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki az MNB kasszájából a 24.hu tavaly november végi cikke szerint.
Az előző grafikonunkon ennél részben azért szerepel kisebb összeg, mert az egyik legnagyobb egyedi tétel az MNB Szabadság téri székházának felújítása, amely 55 milliárd forintba kerül, de ennek csak egy része jelent meg 2022 végéig a kiadások között. Ugyanis bár már 2013-ban tanulmányt készíttetett a jegybank erről a munkáról, a felújítás csak azt követően kezdődhetett el, hogy 2021 decemberében kiürítették az épületet.
Az MNB-Ingatlan első szerzeménye 2016-ban a Széll Kálmán téri Postapalota volt, amelyben a felújítása után az MNB Felügyeleti Központ és a Pénzmúzeum működik. Másodikként a budai Várban lévő Bölcs Várat szerezték meg, 2019-ben, amely az MNB oktatási programjának a központja. A Krisztina körúti volt Magyar Telekom-székházat egy évre rá vették meg, jelenleg itt dolgozik a felújítás miatt a Szabadság térről a felújítás miatt átköltöztetett állomány. Szintén ebben az évben vásárolták meg a balatonakarattyai MÁV-üdülőt, hogy oktatási és konferenciaközpontot alakítsanak ki belőle. Végül a Bölcs Vár melletti Burg Hotelt tavaly nyáron vette meg az MNB-Ingatlan 1,6 milliárdért.
Mint a fenti grafikonon látható, a legnagyobb volumenű költés 2020-ban volt, az éves beszámoló szerint az MNB-Ingatlant gyarapító tőkeemelések az ingatlanberuházásokkal összefüggő vásárlásokhoz és fejlesztésekhez, az épületekben helyet kapó műalkotások beszerzéséhez, valamint az említett balatonakarattyai üdülő megvásárlásához biztosítottak forrást.
Kicsit jobban megnézve a grafikont, még egy dolog lehet feltűnő: az üzemeltetési költségek elszállása tavaly és tavalyelőtt. A beszámoló szerint a 2021-es növekedés főként az új ingatlanok bérléséből és üzemeltetéséből, valamint – a székház felújításához kapcsolódó – költöztetésből fakad. Ehhez képest is drámai ugrást hozott 2022, főként az ingatlanok bérleti díjai, fenntartási, őrzésvédelmi és a közüzemi költségei miatt.
A költségnövekedést elsősorban az új ingatlanok, a hozzájuk tartozó parkolók, valamint a Bölcs Vár egész évi bérlése, üzemeltetése és őrzésvédelme befolyásolta
– írja a beszámoló. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az MNB bérleti díjat fizet az MNB-Ingatlan Kft.-nek – azok után, hogy a Bölcs Vár épületét kétszer is megvette, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémiától, majd 2019-ben az egyik jegybanki alapítványtól, amelynek korábban odaajándékozta. Ekkor került az MNB-Ingatlanhoz a régen a városházának helyet adó épület.
Az időzítésen túl a jegybanki ingatlanos manővereket még kellemetlenebbé teszi, hogy azok több körben is hozzájárultak a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és baráti köre gazdagodásához – az egyik legnagyobb falat az MNB székházának említett felújítása. Ennek fényében különösen pikáns lenne, ha a jegybank veszteségét a költségvetésen keresztül végső soron az adófizetőknek kellene állniuk. Ha a kormány tényleg megfogadja a jegybank tanácsát a negatív tőke fenntarthatóságáról, akkor ezt sikerül elkerülni, cserébe könnyen lehet, hogy kiváltja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kritikáját és vizsgálódását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai. | https://g7.hu/kozelet/20230707/szazmilliardos-tetelben-ingatlanozott-le-is-csapott-a-szekhazatok-a-nemzeti-bankra/ | https://web.archive.org/web/20231221231034/https://g7.hu/kozelet/20230707/szazmilliardos-tetelben-ingatlanozott-le-is-csapott-a-szekhazatok-a-nemzeti-bankra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliardos-tetelben-ingatlanozott-le-is-csapott-a-szekhaz-atok-a-nemzeti-bankra | G7 | hungarian-news | 2023-07-07 13:16:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
57,667 | Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel | Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált. | Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.
Pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált.
Miután a honvédségi és más bérelt különjáratokkal megtett hivatali utak az elmúlt években tízmilliárdokat emésztettek fel, és az éves költségük is több milliárd forintra rúg, az Átlátszó utánajárt, milyen jogszabályi keretek adnak lehetőséget a szinte automatikus igénybevételükre, miként történik a „repülőjegyek” beszerzése a bérelt különjáratokra, illetve mi változott e téren az elmúlt pár évben a honvédségi repülőgépek megjelenésével.
Cikkünk külön figyelmet fordít a legtöbb időt levegőben töltő magyar politikus, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útjaira, aki a jogszabályok szerint – alapból – nincs is feljogosítva arra, hogy bérelt különjárattal utazzon, ha csak ezt saját magának nem engedélyezi.
A nemzeti büszkeség megtestesítői
A modern, profi politikusi gyakorlatnak megfelelően, pár éve hazánk elöljárói is rendszeresen posztolják hivatalos programjaik képes beszámolóit a közösségi oldalaikon. Ennek köszönhetően külföldi utazásaik részletei is sokkal inkább követhetők, mint korábban.
Ráadásul, amióta a közpénzből vásárolt, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó két csapatszállító- és két futárrepülőgép is – részben – a politikai vezetés szolgálatába állt, az épp igénybe vett légijármű fotója szinte mindig felbukkan a hivatali utak programjait megörökítő összefoglalókban.
A jelenség arra utal, hogy az egyenként tízmilliárd forintos vételárat is meghaladó – érzékelhetően kirakatba tett – honvédségi gépek 2018 óta nem csupán közlekedési eszközéül szolgálnak a jelenlegi politikai vezetésnek, hanem a nemzeti büszkeség és öntudat megtestesítői is egyben. PR-szempontból pedig a kormány által vágyott középhatalmi státusz képét erősítik.
A honvédségi repülőgépek használatával párhuzamosan, egyre csökkenő számban és egyre kevésbé szem előtt, de létezik a különjáratokkal bonyolított hivatali repülőutaknak egy másik, korábban általános gyakorlatként működő változata. Alkalmanként, a honvédségi repülőgéppel történő utazásnál költségesebb módon, magyar vagy külföldi légi fuvarozó cégektől bérelt business jetekkel hasítják az eget vezető politikusaink.
Honvédségi repülőgépek vs. bérelt járatok
Katonai repülőgépek vagy a honvédség üzemeltetésében működő repülőgépek más országokban is részt vesznek a politikai vezetők és a velük utazó küldöttségek utaztatásában.
A legtöbb országban jellemzően erre a célra külön flottát is fenntartanak, amelynek mérete és típuspalettája többnyire összefügg az ország gazdasági erejével, illetve a világpolitikában betöltött szerepével.
Bár hiteles és pontos forrásként nem hivatkozhatunk rá, mégis érdemes rápillantani az egyes államok vezetői által használt repülőgépflottákat országonként összesítő és részletező Wikipedia-oldalra, amely ha másra nem, a nagyságrendek érzékeltetésére mindenképpen alkalmas.
Az egyes országok flottái legtöbbször az államelnöknek, adott esetben a királyi családnak, és meghatározott keretek között, a miniszterelnöknek és a kormánytagoknak állnak rendelkezésére. A menetrend szerinti járatokhoz képest az ilyen gépekkel lebonyolított utak könnyebben, rugalmasabban tervezhetők és kényelmesebb utazást tesznek lehetővé, valamint a VIP-utasok személyi védelme is egyszerűbben biztosítható.
A több szempontból is racionális megoldás azonban – költségeit tekintve – adófizetői szemmel ijesztőnek tűnhet, akár egy honvédségi repülővel, akár a légi fuvarozó cégektől bérelt különjárattal történik az utazás.
Ha csupán a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek által bérelhető business jetekkel vetjük össze, úgy a honvédségi repülőgépek használata egyértelműen észszerű választás. Hiszen így az adófizetőknek „csupán” a repülőgép vételárát, valamint fenntartási és üzemeltetési költségeit kell állniuk. Vagyis megspórolhatók mindazon összegek, amelyekből a légi fuvarozó cégek nyeresége származik.
Ezek a tételek azonban önmagukban is többmilliós nagyságrendet – szakértői becslések szerint, akár 2,5-3 millió forintot – tesznek ki üzemóránként, ráadásul még további, igen jelentős költségek adódnak hozzájuk a fedélzeti étel- és italfogyasztás, valamint a légtérben méregdrága internethasználat miatt.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
A fő kérdés tehát nem az, hogy a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek business jetjeihez képest jobb megoldás-e a honvédségi gépek használata, hanem inkább az, hogy minden esetben indokolt és szükségszerű-e a különjárattal történő utazás.
A katonai repülőgépes hivatali utakkal kapcsolatban – magas költségük mellett – az is negatívumként róható fel, hogy csak részben, illetve van, hogy egyáltalán nem ellenőrizhetők a közpénzből fizetett utak.
Bár Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter, valamint több kormánytag és politikus is rendszeres élménybeszámolót tesz közzé külföldi programjairól a honvédségi repülőgépek fotóinak szerepeltetésével, mint azt az Átlátszó korábbi közadatigényléseire adott válaszokból is látható, a költségek kapcsán rendre hiányos vagy nehezen értelmezhető adatok érkeznek.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Mindez annak ellenére is így van, hogy a Miniszerelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) között létrejött – és mára hatályát vesztett – keretszerződés ismeretében az Átlátszó pontosan rá tudott kérdezni a hivatal által megrendelt, honvédségi repülőgépekkel megtett utak költségtételeire.
Még rosszabb a helyzet az átláthatóság terén azokban az esetekben, amikor a honvédségi repülőgépek útjai nem köthetők ismert, könnyen beazonosítható politikusi programokhoz. Pedig a katonai gépek – főleg hadrendbe állításuk kezdetén – többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez.
Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak az adófizetők előtt, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással. Vagyis jó esetben majd csak 2050 körül tudhatjuk meg, miért, milyen költségek mellett és kikkel a fedélzetükön jártak magyar katonai repülőgépek egzotikus nyaralóhelyeken, adóparadicsomban vagy éppen a legfelkapottabb amerikai kaszinóvárosban az elmúlt években.
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? | atlatszo.hu
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?
De a politikusok katonai repülőgépes hivatali útjai még egy további szempontból is változást hoztak a korábbi különrepülőgépes gyakorlathoz képest. Mégpedig azt, hogy az utazás e formája – a közpénzfelhasználást tekintve – az eddigieknél is szabadabban valósulhat meg, és kis túlzással csak a honvédségi kapacitás, azaz a repülőgépek rendelkezésre állása az egyetlen korlát azon túl, hogy egy kormányrendelet meghatározza, kik vehetik igénybe a honvédségi légi járműveket.
A HM és ME közötti – korábban fennálló – keretmegállapodásból kiolvasható volt, hogy az utazást igénylő ME és a HM évi egyszeri, utólagos elszámolásra szerződött, a szükséges forrást pedig a megrendelő ME biztosította egy, a HM-mel kötött, fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításáról szóló költségvetési megállapodással.
A rendelkezésre álló forrást egyébként a honvédségi repülőgéppel történő politikusi utak esetén, úgy tűnik, végtelenre tervezték: a keretszerződésben az is lefektetésre került, hogy „amennyiben a tárgyévben lebonyolításra kerülő utazások forrásigénye a HM előzetes kalkulációinak figyelembevételével várhatóan meghaladja a tárgyévi költségvetési megállapodás alapján már átcsoportosított előirányzatok összegét, akkor felek haladéktalanul rendelkeznek további tárgyévi forrás átcsoportosítása érdekében”.
A téma érzékenységét jelzi a jogszabályi környezet többszöri változása, és az is, hogy a HM-ME együttműködés részleteit lefektető keretszerződés már nincs is hatályban.
Ezt egy április közepén kezdeményezett közadatigénylésünk kapcsán tudtuk meg, amelyben rákérdeztünk, hogy a Honvédelmi Minisztérium – a Miniszterelnökségen kívül – kötött-e más állami intézménnyel hasonló tartalmú keretszerződést.
A HM érdemben nem válaszolt a kérdésünkre, hiszen azt nem árulta el, hogy volt-e más állami intézménnyel szerződése. Csupán annyit közöltek, hogy „A Honvédelmi Minisztérium jelenleg nem rendelkezik e tárgyban hatályos szerződéssel…”.
Letölthető táblázat és 5 fontos ábra a politikusok katonai repülős útjairól | atlatszo.hu
A honvédségi repülőgépek „civil” használatának törvényi háttere
A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló, 2011. évi CXIII. számú törvény alapján a Magyar Honvédség fegyverhasználati jog nélkül közreműködhet katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, illetve szállítóeszközei kérelemre, az MH parancsnoka engedélyével, külön megállapodás alapján, térítés ellenében – vagy közfeladatot érintő feladat kapcsán, akár térítésmentesen – ideiglenesen átengedhetők.
A fent idézett jogszabály, mely alapjául szolgált a honvédségi repülőgépek civil használatának 2022 október végéig volt hatályban. Másnap a helyébe lépett a már korábban alkalmazott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény.
E jogszabály 2023. január 1-jén hatályba lépő verziójában több, a témánkat érintő újdonságra bukkantunk, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a Honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatai közé bekerült „a felkészített erőkkel védett személyek személykíséretében való részvétel”.
A passzusnak azért van kiemelt jelentősége, mert indirekt módon ez a félmondat teremti meg a jogszabályi hátterét annak, hogy a külföldön is állandó személyi védelemben részesülő személyek – alapból a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külpolitikával foglalkozó miniszter – ne csak hivatali, hanem magánúton is igénybe vehessék a honvédségi repülőgépeket.
Ezt igazolja vissza az is, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nemrég bűncselekmény hiányában elutasította Hadházy Ákos országgyűlési képviselő feljelentését, miután nem talált törvénytelenséget Orbán Viktor miniszterelnök és felesége katonai repülőgéppel tett – az ügyészség által is magánútnak titulált – olaszországi kitérője kapcsán.
Indoklásuk szerint ugyanis, miután a miniszterelnök és felesége külföldi útjaik során védett személynek minősülnek – attól függetlenül, hogy utazásuk hivatalos vagy magánjellegű –, a Honvédség törvényben meghatározott feladatánál fogva segítséget nyújt a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében, és biztosítja az ehhez szükséges technikai és személyzeti feltételeket. (Azóta kiderült, hogy a bíróság utasítására mégis nyomoznia kell az ügyészségnek a toscanai leszállás miatt, mert a bíróság szerint az ügyész által hivatkozott tényállás részben felderítetlen – a szerk.)
Szintén a korábban említett kormányrendelet határozza meg azt is, hogy a mindenkori hadügyminiszternek kell döntenie a személykísérési feladat rendeletben felsorolt személyek tekintetében történő végrehajtásáról. Illetve az ő dolga az is, hogy gondoskodjon a honvédségi részvétellel kapcsolatos egyeztetésről, valamint a feladatban való részvétel végrehajtásának elrendeléséről.
A fentiek – és Orbán Viktor példája – alapján megállapítható, hogy a törvényi keretek immár arra is lehetőséget teremtenek, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter honvédségi repülőgéppel utazzon a legközelebbi családi nyaralására vagy oda, ahová épp kedvük szottyan.
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
A fent említett törvényhez kapcsolódóan – annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról – 2022 legvégén kormányrendelet is született, melynek 2023 elején hatályba lépett verziójában többek közt az is lefektetésre került, hogy a hadsereg mindenkori vezérkari főnökének kell biztosítania a honvédség számára „a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvételhez szükséges személyi és technikai feltételeket”.
A rendelet a vezérkari főnök feladatait és hatáskörét részletező paragrafusai között határozza meg a honvédségi repülőgépes utazásra jogosult „civil” személyek körét is. Ez alapján ilyen személynek minősül a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a politikai felső vezető (miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár), a kormánybiztos, az előbbiek házas- vagy élettársa és gyermeke, valamint az előbb felsorolt tisztségek küldöttségének tagjaként meghatározott személyek. Ezen felül a honvédségi gépek – rendkívül indokolt esetben – a Kormány egyedi döntésével kijelölt személyek számára is rendelkezésre állnak.
Mi a klasszikus módja a különjárattal történő hivatali utaknak?
Az elmúlt évtizedben, a Malév 2012-es megszűnését követően és a honvédségi gépek vásárlása előtti időszakban politikai elöljáróink jellemzően külföldi vagy magyar légi fuvarozók által üzemeltetett, és tőlük bérelt business jetekkel utaztak hivatalos külföldi útjaikra. Illetve utaznak még most is, ha a honvédségi gépek épp nem állnak rendelkezésre.
Az Átlátszó egy korábbi írásából például kiderült, hogy Szijjártó Péter 2019 és 2021 között legalább 65 alkalommal utazott hivatali útra bérelt – nem honvédségi – különjárattal, pedig 2018-tól már a katonai repülőgépek is szolgálatot teljesítettek.
Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben | atlatszo.hu
Közadatigénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott az elmúlt három évben nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel. Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre sem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk.
A külügyminiszter egyik ilyen útjára a kormány kedvenc őrző-védő cégének, a Valton-Sec Zrt-nek az érdekeltségébe tartozó és a Rogán Antalt is reptető Fly-Coop Kft. által üzemeltetett privát jettel ment. A magyar külügyér és csapata pár órás Pécs-Genf-Budapest villámlátogatásának „repülőjegyei” akkor, 2021 végén 7,5 millió forintba kerültek. A géppel korábban Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke többször is utazott magánútra, Kövér László és küldöttsége pedig hivatalos útra repült vele Rómába.
De a hosszabb, interkontinentális utazásra is alkalmas repülőgépek bérlése még ennél is többet kóstál: akár 4,5 millió forint is lehet üzemóránként. Így Szijjártó egy-egy ilyen, földrészeket is átívelő útjának repülőgépköltsége több 10 milliós tétel, a járulékos költségekkel együtt pedig elérheti akár a 80-100 millió forintot is.
E hosszabb utak közé sorolható például a külügyminiszter 2021 februári indonéziai útja, majd márciusi látogatása Japánba, amikor is a katonai repülőgépek máshol teljesítettek szolgálatot. Utóbbi út esetén az adsbexchange.com weboldal adatai alapján kikövetkeztethető, hogy a Szijjártó vezette küldöttségnek a máltai bejegyzésű VistaJet cégtől béreltek egy ezüstszürke Bombardier Global 6000 típusú business jetet.
Az újonnan 14 milliárd forintba kerülő típus egyébként népszerű a kormányközeli magyar milliárdosok körében is: Mészáros Lőrinc és Szíjj László is egy ilyen, osztrák bejegyzésű magánrepülőgépet használ utazásaihoz. Sőt, 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök is az oligarcha-kedvenc repülő fedélzetén ugrott ki Bulgáriába focimeccset nézni. Ráadásul Szíjj már nem is (mindig) közösködik a felcsúti nagyvállalkozóval: nemrég egy másik, ugyanolyan típusú luxusjetre váltott.
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | atlatszo.hu
Kik és hogyan repülhetnek nem honvédségi különjárattal hivatalos útra?
A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó – vagy annak rendszeréhez önként csatlakozó – állami intézmények hivatali utazásai egy „Nemzetközi utazásszervezések” tárgyú keretmegállapodás keretösszegének terhére valósulnak meg, egyedi megrendeléseken keresztül.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2019 végén nettó 35 milliárd forintos keretösszeggel kötött a témában keretmegállapodást öt utazási irodával, majd ez év elején új közbeszerzési eljárást írtak ki.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) oldaláról már letölthető az aláírt új keretszerződés, amelyből kiderül: ugyanazzal az öt utazási irodával, azaz szolgáltatóval kötött keretszerződést a KEF, a keretösszeg azonban most már nettó 48 milliárd forint, amit – csakúgy, mint az előző szerződésnél – európai uniós forrásból is finanszíroznak.
Témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a korábbi szerződéshez képest nemcsak a keretösszeg, hanem az utazási irodák szolgáltatási árai is jelentős mértékben emelkedtek: a repülőjegy-foglalások esetén – a 2019-ben megadott árakhoz képest – nagyságrendileg csaknem megháromszorozódtak.
A 48 milliárd forintos keretösszeg terhére természetesen nem csak a különjáratú repülőgéputak kerülnek kifizetésre. Az állami intézmények a keretszerződésben szerződött szolgáltatócégek közvetítésével ebből a keretből szerzik be például az utazásokhoz szükséges menetjegyeket, szállásokat, biztosításokat, vagy bérelnek autót.
Az ilyen témájú beszerzések – jogszabályban előírt módon – az úgynevezett Központi Kormányzati Utaztatási Portálon keresztül zajlanak. A portál szinkronizálva van a nagy nemzetközi repülőjegy- és szállásfoglalási rendszerekkel, a diszkont légitársaságok weboldalain megjelenő aktuális ajánlatokkal, valamint a keretszerződésben résztvevő szolgáltatók kedvezményes ajánlataival.
A rendszer lényege, hogy a foglalás megtörténtéig az állami intézmény utazásszervezője nem tudja, melyik szerződéses szolgáltató ajánlatát választotta.
Az állami intézmény utazásszervezője elsődlegesen és alapértelmezésben az Utaztatási Portál úgynevezett „aktív” felületét köteles használni. Itt a szolgáltató cégek ügyintézőinek bevonása nélkül kap ajánlatokat az általa megadott úti célok és időpontok alapján, majd választhatja ki és foglalhatja le a legolcsóbbat. Amennyiben az intézményi utazásszervező nem a legolcsóbb ajánlatot választja, akkor azt írásban indokolnia kell.
A repülőgépes hivatali utak, azaz a repülőjegy-beszerzések esetén a fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy az állami intézményeknek alapból a hagyományos, menetrend szerinti és a fapados, diszkont légitársaságok ajánlatai közül kell választaniuk, és csak akkor jöhet szóba bérelhető különjárat (charter), ha más módon nem szervezhető le a repülőút.
Erre szólít fel egy pénzügyminisztériumi utasítás is, amely az állami normatívarendszer, azaz a közbeszerzésre kerülő kiemelt termékek és szolgáltatások struktúráját, specifikációit, valamint szabályrendszerét is tartalmazza.
Persze a különjárattal történő hivatali utazás nem mindenki számára opció. Az intézményi utazásszervezőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy az utas milyen állami tisztséget tölt be és ahhoz milyen utazáshoz kapcsolódó juttatás vehető igénybe, vagyis mik a megengedett utazástípusok és komfortfokozatok a törvények szerint.
A miniszterelnök jogosultságát a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény taglalja. Ebben, a Miniszterelnök című fejezet alatt megtudhatjuk, hogy a kormány feje, más juttatások mellett, a hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, napidíjra, költségtérítésre, valamint „szükség esetén” különjáratú légi utazásra jogosult. Amennyiben a miniszterelnök menetrend szerinti járattal utazik hivatalos útra, úgy 1. osztályt vagy annak megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
A Külügyminisztérium sem tud arról, hogy jegyeket vett volna Orbán magánrepülős útjaira | atlatszo.hu
Mivel egy közérdekűadat-igénylésre valótlan választ adni bűncselekmény (visszaélés közérdekű adattal) lenne, így a három minisztérium válaszát jóhiszeműen nem kérdőjelezzük meg. Ha viszont tényleg sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Külügyminisztérium nem vett repülőjegyeket Orbán Viktor magánrepülős útjaira, akkor valószínűleg nem volt igaz Havasi Bertalan ezzel kapcsolatos állítása.
A köztársasági elnök esetén a témát a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló, 2011. évi CX. törvény szabályozza. A jogszabály szövegezése és tartalma szinte szóról-szóra megegyezik a miniszterelnöki juttatást megfogalmazó paragrafusokkal. Azaz „szükség esetén” a köztársasági elnök is különjáratú légi utazást vehet igénybe, menetrend szerinti járaton pedig az 1. osztály kényelmét élvezheti.
Az állami vezetők (miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és az állami vezetőnek nem minősülő egyéb hivatali tisztséget betöltők hivatali útjaival kapcsolatos juttatásait egy 2015-ös, azóta többször is módosított kormányrendelet tartalmazza.
Ezen jogszabály szerint, az abban felsorolt állami tisztségeket betöltő személyek egyike sem utazhat alapból különjárattal. A legmagasabb szintű utazással kapcsolatos juttatást a miniszter élvezheti, aki magán és hivatali útjaira is 1. osztályon (First Class, Premium First Class) utazhat, illetve igénybe veheti a reptéri kormányvárót és annak szolgáltatásait.
A fentiek fényében különösen érdekes, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt 5 évben 65-nél is több alkalommal repült bérelt különjárattal hivatali útra. Erre a jogszabályi felhatalmazást a már említett kormányrendeletben lévő – meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott – mondat teremtheti meg.
Ez utóbbi szerint, az utazással kapcsolatos juttatások témájában, a rendeletben foglaltaktól „…a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.”
Ha valóban erre hivatkozva repül Szijjártó bérelt business jetekkel, akkor az azt jelentené, hogy mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője, saját magának engedélyezi a különjáratú – nem honvédségi – repülőgépes utakat. Mint az cikkünk további részéből kiderül, egy másik jogszabály szerint erre akkor kerülhet sor, ha a miniszter utazása menetrend szerinti járattal nem megoldható.
Bár Szijjártó miniszterként igen aktív, és emiatt rendkívül feszes munkarend szerint végzi a feladatait, mégis beszédes, hogy pályafutása hosszú évei alatt még egyszer sem hallottunk arról, hogy menetrend szerinti járattal ment volna hivatali útra.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Szijjártónak egy, már a cikkünkben említett különgépes utazása kapcsán például azért kellett bérelt géppel repülnie Genfbe 7,5 millió forintért, mert aznapi programját Pécsett kezdte, ahol egy cég kutatólaborját és kiválósági központját avatta fel, majd a helyi kosárlabda akadémiánál járt, ahol a létesítmény további fejlesztéséről állapodott meg a vezetőkkel.
Miután Pécsről nem indul menetrend szerinti járat Genfbe, a feszített munkarend miatt pedig már nem fért volna bele a visszaautózás Budapestre, illetve a menetrend szerinti járat használata, így – ha a jogi szabályozásból indulunk ki – a miniszter kénytelen volt az utazás szervezésekor engedélyezni magának, hogy különgéppel utazzon Svájcba.
„Repülőjegy-vásárlás” a bérelt különjáratokra
Mint arról korábban szó volt, a repülőjegyek többségét az Utaztatási Portál „aktív” felületén keresztül foglalják az intézményi utazásszervezők, ahol fapados és hagyományos menetrend szerinti járatokra tudnak jegyeket vásárolni.
Ennek használatától csak meghatározott esetekben térhetnek el, és élhetnek árbekéréssel az utazási szolgáltatók felé a rendszer „passzív” felületén keresztül. Itt a szolgáltató cégek direktben adnak ajánlatokat a megrendelő intézmény utazásszervezőjének.
Repülőjegy-vásárláskor a passzív felület akkor használható, ha csoportos foglalást kell teljesíteni (9 fő fölött), ha retúrutazásnál bonyolultabb körutazásról van szó (minimum kétszeri útmegszakítás, minimum három úti cél), illetve, ha az „aktív” rendszeren keresztül nem elérhető szolgáltatást kell megrendelni. A „passzív” felületen történő beszerzést minden esetben indokolni kell írásban.
A különjáratok bérlése is az Utaztatási Portál „passzív” felületén keresztül zajlik, egy pénzügyminisztériumi utasítás iránymutatásai alapján, amely a központi közbeszerzések alkalmával beszerezhető kiemelt termékek leírását is tartalmazza.
A „nemzetközi utazásszervezés” termékkör meghatározásakor a rendelet lefekteti: charterjárat biztosítása a szolgáltató részéről csak abban az esetben lehetséges, ha az utazás se menetrend szerinti direkt járattal, se átszállással nem teljesíthető.
A foglalás teljesüléséig egyébként a portál „passzív” felületén sem látja az intézményi megrendelő, hogy melyik szolgáltató cégtől kapta az ajánlatot, de a nem menetrend szerinti, vagyis charterjáratok foglalása esetén előfordulhat, hogy nem érkezik minden szolgáltatótól ajánlat, és nem alakul ki árverseny az ajánlatok között.
A különjáratú repülőgépek „jegyvásárlásával”, értsd bérlésével kapcsolatban más furcsaságok is adódnak. A szerződéses utazásközvetítők a központosított közbeszerzési eljárás első szakaszában, amikor a szolgáltatásáraikat adják meg, különjáratra nem adnak meg foglalási árat, csak „hagyományos, menetrend szerinti” és „fapados, diszkont” légitársaságokra.
Ez azért érdekes, mert a különjáratú repülőgépek bérlése a legtöbb esetben nem e két légitársaság-típusnál történik, hanem más, kimondottan üzleti utakkal foglalkozó légi fuvarozó cégektől, akik nem szerepelnek a nemzetközi foglalási rendszerekben. A jogszabályok szerint pedig olyan szolgáltatás nem ajánlható ki és rendelhető meg, amelyet nem tartalmaz az állami normatívarendszer kiemelt termékeket felsoroló listája.
Alaposabb kutakodásunk során azonban kiderült, egy kis kreativitással minden probléma orvosolható: a két legutóbbi keretszerződésben ugyanis rögzítésre került, hogy – lényegét tekintve – minden olyan légitársaság a „hagyományos, menetrend-szerinti” típusba tartozik, amely nem felel meg a már többször idézett PM-utasításban szerepelő „diszkont, fapados” légitársaság definíciójának.
Címlapkép: Orbán Viktor felszáll az egyik honvédségi repülőre 2021. május 6-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/19/novak-katalin-orban-viktor-es-szijjarto-peter-akar-csaladi-nyaralasra-is-utazhat-honvedsegi-repulogeppel/ | https://web.archive.org/web/20231223194310/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/19/novak-katalin-orban-viktor-es-szijjarto-peter-akar-csaladi-nyaralasra-is-utazhat-honvedsegi-repulogeppel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novak-katalin-orban-viktor-es-szijjarto-peter-akar-csaladi-nyaralasra-is-utazhat-honvedsegi-repulogeppel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-19 00:00:00 | [
"Kövér László",
"Mészáros Lőrinc",
"Novák Katalin",
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal",
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Fly-Coop Kft.",
"Magyar Honvédség",
"Miniszterelnökség",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"utazás",
"államtitok",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
57,668 | Így futott versenyt a százmilliárdokért Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor túravezetője | A 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül négy Mészáros Lőrincé, de van két vállalat, amely külön-külön is 100 milliárd feletti összesített profitot hozott össze. | Nemrég bemutattuk, hogyan uralta le 2022-re a NER az építőipart a kormányközeli cégek korábbi éveknél gyengébb tavalyi teljesítménye ellenére is. Míg a Fidesz hatalomra kerülése idején a szektor legnagyobb szereplői nemzetközi, illetve a kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak, tavaly már nagyon látványosan olyan vállalkozók dominálták a listát, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel. A top 15 cégből öt Mészáros Lőrincé volt, és további öt állt egyéb NER-es milliárdos tulajdonában.
Lefölözték a piacot
A szektorban ténykedő kormányközeli vállalkozók a piac lefölözésével pedig hatalmas vagyonokra tettek szert. A NER építőipari előretörése még látványosabb, ha nem a cégek bevételét, illetve piaci részesedését nézzük, hanem a profitjukat. Egyszerűen azért, mert ezek a vállalatok ágazati összevetésben is kimagasló nyereségrátával működnek:
ugyanakkora bevételből sokkal több profitot visznek haza, mint a nem kormányközeli vállalatok.
A legutóbbi cikkünkhöz hasonlóan a lenti ábra a 15 legnagyobb nyereségű építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján ezúttal is eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-vállalatokat.
Elsőre is szembetűnő, hogy a NER-cégek 2010 után nagyon hamar teret nyertek a listán, még előbb, mint ahogy ezt az árbevételük, és piaci részesedésük indokolta volna. Ez jól mutatja, hogy már a 2010-es évek elejétől kezdve sokkal nagyobb profitrátával dolgoztak, mint az iparág más szereplői.
Bár a fenti grafikon is sokat elárul az elmúlt szűk másfél évtized trendjeiről, az éves nyereségek ábrázolása nehézkesebb, így mint mondjuk az árbevételé. Míg ugyanis a bevétel ritkán változik nagyon élesen egyik évről a másikra, a profit esetében ez könnyebben előfordulhat. Ez az oka annak, hogy vannak cégek, amelyek egy-egy évre felvillannak, majd ugyanolyan lendülettel ki is esnek a top 15-ből*A grafikon éves adatokkal dolgozik, a közte lévő szakaszokat időarányosan tölti ki..
Éppen ezért csináltunk egy olyan grafikont is, amely összesítve mutatja a legnagyobb építőipari cégek nyereségét 2010-től kezdődően. A lenti ábrán így az látható, hogy miként nőtt az egyes cégek összesített nyeresége 2010-től kezdődően egészen 2022-ig.
Ez talán még szemléletesebben mutatja a trendeket és a nem ritkán politikai eredetű fordulatokat a szektorban. Kifejezetten szembetűnő a Simicska Lajoshoz köthető Közgép összesített profitjának kezdeti növekedése, és az is, hogyan áll meg ez a gyarapodás egyik pillanatról a másikra a Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszését követő évben. A Közgép 2010 és 2015 között 35 milliárd forintnyi profitot ért el, a kormányfő és az egykori Fidesz-pénztárnok konfliktusának elmérgesedése óta eltelt hét évben viszont alig több mint 2,5 milliárdot. Ez utóbbinak nagy részét is már új tulajdonosának, a Szijjártó Péter jachtoztató Szíjj Lászlónak termelte.
Simicska ment, Mészáros jött
Bár a Közgép helyére lépő Szíjj-féle Duna Aszfalt már ekkor is előkelő helyen állt a nyereségi toplistán, akárcsak Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, Simicska lázadása után egy időre láthatóan megbicsaklott a rendszer. Kellett egy-másfél év, mire teljesen sikerült betölteni NER-es cégekkel a Közgép helyén keletkezett űrt, addig a nemzetközi cégeknek a korábbi és a következő néhány esztendőhöz képest is jobban ment.
A Simicska-modell alapján azonban már 2017-re újraszerveződött a szektor kormányközeli része. Ekkor törtek előre sorban a Mészáros-cégek, és ebben az időszakban vált hatalmasság a Duna Aszfalt, illetve az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett, Garancsi István Market Zrt. nevű cége is.
A 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül mostanra tizenegy NER-es,
és mindössze egy olyan magyar vállalat van az elitben, amely nem egyértelműen kormányközeli. A top 15-be Mészáros Lőrincnek négy cége került be együttesen több mint 200 milliárd profittal, de még mindig felfér a toplistára a Közgép; a Duna Aszfalt és a Market pedig külön-külön is jóval 100 milliárd forint feletti összesített profitot hozott össze ebben a 13 évben.
Ez a 11 cég végig látványosan magasabb profitrátával működött, mint az ágazati átlag, de még a legnagyobb konkurenseknél is nyereségesebbek voltak. Ha az árbevétel-arányos nyereségük nem ennyire magas, és csak az iparági átlagot hozza, akkor 2010 óta ténylegesnél 180-200 milliárd forinttal kisebb profitot értek volna el. (És ennyivel több pénz maradt volna a döntően állami megrendelőknél.) | https://g7.hu/adat/20230709/igy-futott-versenyt-a-szazmilliardokert-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-es-orban-viktor-turavezetoje/ | https://web.archive.org/web/20230709151011/https://g7.hu/adat/20230709/igy-futott-versenyt-a-szazmilliardokert-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-es-orban-viktor-turavezetoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-futott-versenyt-a-szazmilliardokert-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-es-orban-viktor-turavezetoje | G7 | hungarian-news | 2023-07-09 13:22:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Szíjj László"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Épkar Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Soltút Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"West Bau Invest",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"infografika"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
57,669 | Milliárdos támogatást kapott az állami tulajdonba került borsodi barnaszénbánya | Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól. | Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel. „Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt tavaly a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget – ezek egyike volt az Ormosszén.
Titkolják a vételárat
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről, illetve arról, mennyiért vásárolták meg a céget.
Az MNV válaszában azt írta,
az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani azt.
A vételárral kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk választ.
Múlt hónapban az Ormosszén Zrt.-t is megkérdeztük az állami kézbe kerüléséről, ám meglehetősen szűkszavú választ adtak. A vezérigazgató, Huszti Béla levelében mindössze annyit írt, hogy „a tulajdonos kompetenciájába tartozik a válaszok megadása”. Korábban egyébként már a Magyar Narancs is megpróbálta megtudni, mennyi volt a vételár, ám hozzánk hasonlóan ők sem jártak sikerrel.
Az állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal. Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről két éve azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.
Meglódult bevétel, de veszteség
A cégbeszámolóból azonban kiderül, hogyan futott a tavalyi évben a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt, a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.
Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze.
Beszámolója szerint a cég eszközeinek értékét 3 milliárd forinton tartották nyilván, saját tőkéje bő 800 millió forint volt, költségei 833 millióról közel 2 milliárdra emelkedtek.
1,5 milliárdos állami támogatás
Nem sokkal állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén egy nagyobb összegű, visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. A pénzügyi beszámolóhoz csatolt szöveges melléklet a hosszú lejáratú kötelezettségek között említi az alapítótól kapott támogatást, összesen 1,45 milliárd forintot. Ezt a tulajdonosi joggyakorló, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) nyújtott a barnaszén termelésének fokozása céljából december végén.
„A bányászati tevékenység hosszú előkészítést igényel, több hónapos munka előzi meg azt az időpontot, amikor a szén kitermeléséhez hozzá lehet kezdeni” – olvasható az indoklásban.
Sok a probléma a vadnai bányával
Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is. A kiegészítő mellékletből megtudhatjuk, hogy a cég fő célkitűzése 2023-ra a bányaterület hatékonyabb igénybevétele, illetve bővítése lesz. Ennek jeleit már lehet is látni. A felsőnyárádi bányaüzembe például nem sokkal az Ormosszén állami tulajdonba kerülése után ellátogatott Rétvári Bence államtitkár és Riz Gábor miniszteri biztos. A bejáráson elmondták: a kitermelés hatszorosa a tavalyi év hasonló időszakához képest.
2022 elején a Sajókaza III. szén „Kacola” védőnevű külfejtéses bánya terület- és kapacitásnövelésére irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezték a hatóságnál, májusban pedig a „Sajókaza IV.-szén és kavics” bányatelek részét képező Vadna I. bányaüzemben szerették volna növelni a kitermelést. Ez utóbbit azonban végül elutasította a Kormányhivatal.
A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található Vadna határában, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányáról május végén írtunk részletesen az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodnak.
Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya | atlatszo.hu
A kicsit több mint 600 fős lakosságszámú Vadna a festői Sajó-völgyben fekszik, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre. A lakosok egy részének azonban hosszú idő óta okoz problémát a településen működő szén- és kavicsbánya, ami a lakóházaktól alig pár száz méterre üzemel.
Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságtól kapott információk nem ezt támasztják alá. Cikkünkben bemutattuk, hogy a cég a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/22/milliardos-tamogatast-kapott-az-allami-tulajdonba-kerult-borsodi-barnaszenbanya/ | https://web.archive.org/web/20230929160508/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/22/milliardos-tamogatast-kapott-az-allami-tulajdonba-kerult-borsodi-barnaszenbanya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-tamogatast-kapott-az-allami-tulajdonba-kerult-borsodi-barnaszenbanya | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-22 00:00:00 | [] | [
"Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Ormosszén Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"üzleti titok",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [] |
57,670 | Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre” | Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben. | Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Feddhetetlenség – „Az Integritás Hatóság munkatársa csak olyan ember lehet, akit erkölcsi szempontból megrovás, feddés nem érhet. Nemcsak feddhetetlennek kell lenni, annak is kell látszani. Aki a korrupció ellen harcol, azt nem érheti gyanú. Az Integritás Hatóság tevékenységének, ugyanúgy, mint a Hatóság munkatársainak, a feddhetetlenség és pártatlanság legmagasabb szintű normáit kell betartania. A tökéletes feddhetetlenség a legkevesebb, amivel a hazánkat szolgáljuk.”
Ez a hitvallása az Integritás Hatóságnak (IH), amelyet nem önként hozott létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre. Ez volt ugyanis az egyike annak a 27, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság. A szervezet működése azonban nem éppen zökkentőmentes.
A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu
A stratégia tervezetének véleményezéséről szóló felkérésben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság és egyben a munkacsoport elnöke azt írta a KEMCS tagjainak, hogy „annak érdekében, hogy a Stratégiára vonatkozó észrevételekről, ajánlásokról az április végi ülésen a Munkacsoport Tagjai szavazni tudjanak, úgy gondoljuk, hogy április 25-ig egységes, ezeket tartalmazó anyagnak kell készülnie”.
A közpénzből működő Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már mint több mint 30 ügyet vizsgáltak.
A Magyar Hang figyelt fel nemrég a hatóság honlapján közzétett 5 millió forintot meghaladó szerződések listájára, ahol több érdekes tételt is talált. Mi a következő háromra lettünk volna kíváncsiak:
a VALTON-SEC Zrt.-vel,
a L’azar Advisory Kft.-vel,
és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel
kötött szerződéseket kértük ki. Az Integritás Hatóságtól azonban nem kaptunk írásbeli választ, hanem arra kértek minket, hogy személyesen fáradjunk be a Roosevelt téri, közel félmilliárdért bérelt, Dunára néző irodájukba. Így is tettünk, ám a beszélgetés nem nyúlt túl hosszúra.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke ugyanis mosolyogva közölte, hogy hiába mentünk be, nem adja ki nekünk a szerződéseket. Amikor visszakérdeztünk, hogy ennek mi az oka, hiszen számtalan szerződés nyilvánosan elérhető az interneten, és ez a hatóság közpénzből működik, csak megismételte a választ:
nem mutatja meg a szerződéseket, és nem hiszi, hogy meg kellene indokolnia, miért.
Mi azonban ezt másképp látjuk. Az Európai Bizottság kéréseinek megfelelően tavaly év végén módosított Infotörvény szerint ugyanis a Hatóság nemcsak a közérdekű adatnak minősülő szerződések kiadására lenne köteles, hanem a dokumentumok kiadásának megtagadása esetén részletes indokolás megadására is (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).
Továbbá: „Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.” (Infotörvény 27. § (3) bekezdése)
Ezek után megkérdeztük az elnököt arról is, bekértek-e több ajánlatot a szerződéskötéseket megelőzően. Mert bár a közbeszerzési törvény szerint 2021 óta nem kötelező három ajánlatot bekérni közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés esetén, a közpénzből gazdálkodó valamennyi szervezet rendelkezik beszerzési szabályzattal, amelyekben kivétel nélkül előírják bizonyos érték (jellemzően 1 millió Ft) felett versenyeztetés lefolytatását, és legalább három ajánlat bekérését.
Ennek megfelelően érdeklődtünk, hogy mely cégeket kértek fel ajánlattételre az egyes beszerzések kapcsán, kik tettek ajánlatot és milyen értékben. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen szempontok alapján döntöttek a nyertes kiválasztásakor.
A válasz azonban ismét rövid és meglepő volt, ugyanis kiderült:
nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a megbízott partnereket.
Hogy miért így csinálták, arra az volt a válasz, hogy „nem volt idő és ember”, aki lebonyolítsa az eljárásokat abban a negyedévben, amikor indultak. Nagy volt ugyanis a nyomás a frissen felálló hatóságon, hogy időre elkészüljenek és kezdjék meg a működést, így még azelőtt kellett dönteni egyes kérdésekben, hogy erre felvehették volna a megfelelő személyeket, és rendelkezhettek volna a technikai feltételekkel – hangzott az érvelés.
Ez persze felveti a kérdést, hogyan fordulhatott elő az, hogy az alapvetően közbeszerzések ellenőrzésére létrejött szervezeten belül már az induláskor nem volt egyetlen olyan szakember sem, aki egy egyszerű, közbeszerzésnek nem minősülő ajánlatkérést le tudott volna bonyolítani.
Így lett végül – versenyeztetés nélkül – többek között a Valton Securityvel egy bruttó 18 millió forintos szerződésük 5 hónapra, vagy a L’azar Advisory-val „speciális szaktudást igénylő szakértői feladatokra” 15 millió forintért 9 hónapra.
Ezek a szerződések azonban Biró Ferenc szavai szerint „nem tartoznak harmadik félre”, úgyhogy „a beszélgetésnek ezt a részét le is lehet zárni”.
A Fidesz kedvenc biztonsági cége vigyáz a korrupció elleni hatóság elnökére
És hogy miért pont ezeket a szerződéseket firtattuk? A Valtont talán már nem nagyon kell bemutatni senkinek. A cég karrierje 2010-ben indult be igazán, amikor a Fidesz hatalomra került. Az Index 2016-os összesítése szerint:
ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén;
a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak;
és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása.
A Valton sikere azóta is töretlen, évek óta egymás után nyerik a milliárdos közbeszerzéseket. Bő egymilliárd forintért őrizték például a vizes vb-t, de több stadion őrzését is rájuk bízták. És persze év elején ismét ők nyerték el a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt keretszerződését 2,6 milliárd forint értékben.
Továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton őrizheti a Ligetet | atlatszo.hu
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
Nem csoda, ha a cégnek futja magángépre is, amellyel olykor Szijjártó Péter külügyminiszter is utazik. 2021 novemberében írtuk meg, hogy a genfi repülőtéren lefotózott kisgép, amelyből Szijjártó kiszállt, a Valton-Sec Zrt. érdekeltségébe tartozik. Tavaly a Zrt. 18 milliárdos forgalmat bonyolított, és 1,8 milliárdos nyereséget termelt.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Nos, ez az a cég, amelyben Biró Ferenc megbízik, és elsődleges szempontnak azt tartja, hogy „a vállalt munkát profin lássák el.”
A frissen alapított L’azar Advisory összesen 300 000 forintot kapott a szolgáltatásaiért, de már fel is bontották velük a szerződést. Ahogy azt a Magyar Hang megírta, a cégről tudni kell, hogy a vezetője, Lázár Gábor korábban az Ernst and Youngnál dolgozott vezetői pozícióban, és ennél a multinál töltött hosszú éveket korrupcióellenes szakemberként Bíró is. Az Információs Hatóság elnöke a lapnak elmondta: ő kereste meg a szervezetnek végzett munka lehetőségével Lázárt, mert bízott a szakértelmében. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/az-integritas-hatosag-nem-adja-ki-kozpenzes-szerzodeseit-mert-azok-nem-tartoznak-harmadik-felre/ | https://web.archive.org/web/20230702102844/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/az-integritas-hatosag-nem-adja-ki-kozpenzes-szerzodeseit-mert-azok-nem-tartoznak-harmadik-felre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-integritas-hatosag-nem-adja-ki-kozpenzes-szerzodeseit-mert-bazok-nem-tartoznak-harmadik-felrer | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-03 00:00:00 | [
"Biró Ferenc",
"Lázár Gábor"
] | [
"Integritás Hatóság",
"L'azar Advisory Kft.",
"Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"antikorrupció",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
57,671 | Hadházy Ákos szelfije kellett, hogy kiderüljön, amit évek óta hiába kérdeztünk | Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél. | Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.
A soha el nem készült villánykövesdi medihotelnél tett látogatást a napokban Hadházy Ákos. A független parlementi képviselő Facebook-oldalán azt írta, a szellemszállodának már 5 éve működnie kellene, de „ehelyett maximum a mókusok gyönyörködnek benne.” Hozzátette, mivel a hotel nem működik, már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot a beruházótól, de „valamiért semmilyen szabálytalansági eljárás nem történt.”
A kiírást több ezren megosztották, és a hírre – szemben Polt Péterrel, aki nem tájékozódik sajtóhírekből – még aznap reagált is a területfejlesztési minisztérium. Mint közleményükben írták, a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Megtörtént tehát a csoda, amire lapunk 2018 óta várt. Azóta próbáltunk ugyanis választ kapni arra a kérdésre az államtól, hogy mi történt pontosan a projekttel.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Nem tudni, mi ment félre
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hogy megtudjuk, mi lesz a projekt és a megítélt állami támogatás sorsra, a vállalkozón és alvállalkozókon túl akkor megkerestük a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökséget, amely szerint a Magyar Államkincstár volt az illetékes. Ott érdeklődésünkre egyáltalán nem reagáltak.
Írtunk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan annyi válasz érkezett, hogy nézzük meg a projekt adatait a palyazat.gov.hu-n. Itt akkor mindössze annyi volt látható, hogy bár az időszakos beszámolókat elfogadták, záróbeszámoló nem készült (vagy nem került fel a honlapra), így nem tudni, elfogadta-e azt a minisztérium vagy sem.
Az oldalon semmilyen információ nem volt arról, hogy a beruházó esetleg kapott-e további haladékot a projekt befejezésére, vagy indult-e vizsgálat az ügyben, és ha igen, akkor mit állapítottak meg: történt-e szabálytalanság vagy sem, esetleg vissza kell-e fizetni az uniós támogatást.
780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | atlatszo.hu
Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Tavaly nyáron újra nekifutottunk az ügynek, de akkor sem jutottuk előrébb. Addigra a Geone Építőipari Kft. felszámolása lezárult, és a tulajdonost – egy másik vállalkozásán keresztül – hiába faggattuk, hogy
2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Ahogy a kft., úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem. Közadatigénylés a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze annyit közölt, hogy
„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derült ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Válaszok hiányában végül nemrég az Integritás Hatósághoz fordultunk, kérve az ügy kivizsgálását.
De erre valószínűleg már nem kerül sor, hiszen Navracsics Tibor végre elárulta, amit eddig hiába kérdeztünk. Vagyis: az irányító hatóság a teljes támogatási összeget visszaköveteli az uniós támogatásból épített hotel kivitelezőjétől, miután több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer.
Egyben azt is közölték, hogy a 2014-ben támogatást kapott projekttel szemben már korábban is állapítottak meg szabálytalanságot, amely a támogatás egy részének visszafizetésével járt.
Nyitókép: Hadházy Ákos és a villánykövesdi medihotel. Fotó: a képviselő Facebook-oldala | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/hadhazy-akos-szelfije-kellett-hogy-kideruljon-amit-evek-ota-hiaba-kerdeztunk/ | https://web.archive.org/web/20230829232206/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/hadhazy-akos-szelfije-kellett-hogy-kideruljon-amit-evek-ota-hiaba-kerdeztunk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-szelfije-kellett-hogy-kideruljon-amit-evek-ota-hiaba-kerdeztunk | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-06-26 00:00:00 | [] | [
"Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség",
"Geone Építőipari Kft.",
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"egészségturizmus",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,672 | Lázár minisztériuma bíróságon akadályozza a kisvasút-hosszabbítás adatainak kiadását | Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik. | „Az adatigénylésében kért dokumentumot az Infotv 27. § (6) bekezdésére tekintettel nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – ennyit válaszolt 2023. március 31-én az Építési és Közlekedési Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére. A kérést március 6-án küldtük el, a 15 napos határidőt jóval meghaladva érkezett az elutasítás. A Lázár János vezette minisztériumtól a „Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal létesítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése” közbeszerzés kapcsán még 2015-ben elkészült dokumentumot kértük.
A 24,8 millió forintért megrendelt dokumentum arról szól, hogy:
Bicske város térségében keskeny nyomtávú vasútvonalat kívánnak létesíteni, mely térségi ráhordó funkciót töltene be az 1. számú Budapest – Hegyeshalom – Rajka Országos Közforgalmú vasútvonalra Bicske és Herceghalom állomásokon, valamint közvetlenül kapcsolódna a kiépítés alatt lévő Felcsút Puskás Akadémia-Alcsútdoboz Arborétum közötti kisvasúthoz. A tervezett vasútvonal térségi lehatárolása: Bicske – Felcsút – Alcsútdoboz- Etyek – Herceghalom települések, a tervezett nyomvonal hossza ~ 45 km.
A projekt célja egy olyan Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban: MT, Előtanulmány: ET) elkészítése, amely alapján a kiválasztott tervváltozatra az engedélyezési tervek elkészíthetőek, az engedélyezési eljárások lefolytathatóak. Az így elkészített dokumentációk képezik a tárgyi beruházás soron következő lépcsőben való kivitelezésének alapját.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumot, miután megtagadta a felcsúti kisvasút meghosszabbítására elkészített tanulmány kiadását, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bepanaszoltuk. Már csak azért is, mert a tanulmány kikérésének időpontjában már 270 leállított beruházásnál tartott Lázár János. Talán ezért is lett meglepő az ÉKM válasza az adatvédelmi hatóságnak.
A NAIH vizsgálatot indított a minisztériummal szemben, ahonnan úgy reagáltak, hogy
a tanulmány „a Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal további előkészítéséről (engedélyezési tervek előkészítése, építési engedélyek megszerzése stb.), illetve távlatban esetlegesen kivitelezésről születő döntés megalapozását szolgálja”;
a térségben jelenleg is zajlik a Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkoló kialakítása című projekt megvalósítása, és nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”.
„a teljes tanulmány egy egységben értelmezhető, egyben szolgálja a döntés megalapozását, így a tanulmány egy részének megismerése hibás, illetve félrevezető/téves értelmezést adhat”.
Vagyis a 270 leállított beruházás mellett az ÉKM szerint „nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”
és tényleg meghosszabbítják Bicskéig a felcsúti kisvasutat.
Annak kapcsán pedig, hogy Lázárék szerint a tanulmány „megismerése hibás/téves értelmezést adhat”, emlékeztetőül: az Átlátszó sikeresen perelte ki a Szeged-Hódmezővásárhely között épült tram-train Megvalósíthatósági Tanulmányát, amit 10 évig akartak titkolni. És ezekből nem csak az derült ki, hogy felülbecsülték a várható utasszámot, de az is, hogy a többszörösére nőtt beruházási költségek miatt valójában az uniós támogatás létjogosultsága is kétséges.
De vissza a kisvasúthoz. A NAIH viszont azt hangsúlyozta, „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.”
A Péterfalvi Attila vezette hatóság hangsúlyozta: „A Minisztérium az adatigénylés megtagadásakor egyáltalán nem tért ki – a jogszabályhelyre való hivatkozáson túl –, hogy milyen későbbi döntéshez kapcsolódnak a tanulmányban szereplő adatok, sem a korábbi, sem a későbbi döntést, döntési folyamatot nem nevezte meg az adatigénylőnek, kizárólag a Hatóság második megkeresésére adott válaszban említette meg.” Azt is leírta „A közfeladatot ellátó szerv akkor jár el jogszerűen, ha részletes indokolást, felvilágosítást ad az állampolgárok részére, hogy a dokumentum mely részét és milyen okból kívánja elzárni a megismerés elől. A dokumentumok eseti mérlegelés nélküli teljes döntéselőkészítő irattá minősítése nem fogadható el.” A NAIH arra kötelezte az ÉKM-et, „hogy 8 napon belül az adatigényléssel érintett adatokat – a fentiekben kifejtett sarokpontoknak megfelelő módon.”
De nem kaptunk semmit.
Azzal védekeznek, hogy „de per van”, és amúgy is azt hamarabb kellett volna
Miközben a NAIH-ra vártunk, adatpert indítottunk az ÉKM ellen. A tárgyaláson az ÉKM azt hangsúlyozta, a keresetünk elkésett – fontos rész jön! – mert akkor kellett volna már perelnünk, amikor ők még nem is válaszoltak.
Tehát azt mondják, ha nincs válasz, tessék azonnal perelni.
Ezt a védekezést a Fővárosi Törvényszék megfelelőnek találta, így az Átlátszó első fokon elvesztette az adatpert. Ez a jogértelmezés az általunk is ismert gyakorlattal összhangban van, de problémásnak tartjuk. A törvény úgy szól, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítani. Vagyis a törvény szövege lehetővé teszi a válaszadási határidőtől harminc napon belüli perlést.
Ugyanakkor a válaszadási határidő 15 napos törvényi határidejének elmulasztását a minisztérium részéről a törvény semmivel nem szankcionálja, ahogy azt sem, ha olyan okból védekezik a közérdekű adatperben, amire a megtagadásban nem is hivatkozott. Ehhez képest ha az adatigénylésre adott válasszal az adatgazda késlekedik, akkor arra hivatkozva tud pert nyerni, hogy a pert azt követően 30 napon belül indítja az adatot igénylő újságíró, hogy a minisztérium megírta: megtagadja az adatigénylés teljesítését.
Majd miután a NAIH-nak jeleztük, hogy az ÉKM nem adja ki az adatokat, az ÉKM azt mondta: azért, mert per van. Itt tartunk most. Csak mellékszál,
ha a minisztérium – ahogy a MÁV esetében is – elbukja a pert, azt az adófizetők állják.
Pedig a magyar kormány – benne Lázár Jánossal – tavaly ősszel az uniós források eléréséért még törvényt is módosított közérdekű adatperek kapcsán. A benyújtott módosításról Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon azt írta, „a módosítás gyorsítja a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását, illetve növeli azok hatékonyságát”. Azt is ígérték, „a tervek szerint a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább öt évig elérhető módon kell majd közzétenni a közérdekű adatokat.”
Ehhez képest Lázárék minisztériuma nem válaszolt jogszerűen az adatkérésre, majd a perben olyan védekezést ad elő, ami lehet, hogy jogszerű, de inkább örkényi/Monty Python-os/kafkai – kinek-kinek ízlése szerint. | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/lazar-miniszteriuma-tesz-az-adatvedelmi-hatosagra-birosagon-akadalyozza-a-kisvasuthosszabbitas-adatainak-kiadasat/ | https://web.archive.org/web/20231108150236/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/lazar-miniszteriuma-tesz-az-adatvedelmi-hatosagra-birosagon-akadalyozza-a-kisvasuthosszabbitas-adatainak-kiadasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-miniszteriuma-birosagon-akadalyozza-a-kisvasut-hosszabbitas-adatainak-kiadasat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-01 00:00:00 | [] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"idegenforgalom",
"vasút",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés"
] | [] |
57,673 | Mészáros 7,7 milliárddal lépett 8 éve a leggazdagabbak listájára, most 660 milliárddal vezeti | Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren. | Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren.
Idén tizenkettedik alkalommal jelent meg a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar listája. A lista 2002-ben még a Magyar Hírlapban volt olvasható, később a Manager Magazinban, a Napi Gazdaságban, a napi.hu weboldalon kapott helyet, 2019-től pedig a Perche Kft. közli az adott évi listát A 100 leggazdagabb magyar című kiadványukban.
Korábban megnéztük a vagyoni koncentrációt Magyarországon, miszerint a magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát. Most megvizsgáljuk, hogy a leggazdagabb 100 magyar listája hogyan tevődik össze, és miként változott az évek során.
A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát | atlatszo.hu
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020-2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az élmezőny szinte változatlan
Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátja 2021-ben nyerte el először a Magyarország leggazdagabb embere címet. Az akkori 455 milliárd forintos becsült vagyonát további 205 milliárd forinttal növelve még 2023-ban is megtartotta az első pozíciót. A tavalyi évben folytatódott a cégcsoport expanziója: autópálya-koncessziós szerződés, agrár- és élelmiszeripari akvizíciók, energiakereskedő cég megvásárlása, őrző-védő cég felvásárlása és szállodaipari terjeszkedés külföldön – sorolja a kiadvány.
Csányi Sándor 2020-ig vezető pozícióban volt, neki 610 milliárd forinttal csak a második hely jutott. Búslakodásra nincsen oka, hiszen vagyona a becslések szerint egy év alatt közel 200 milliárd forinttal gyarapodott. Felcsuti Zsolt áll a dobogó harmadik fokán, akinek becsült vagyona 460 milliárd forint.
Kiemelkedő növekedést produkált 2023-ban Kis-Szölgyémi Ferenc, aki 21 pozíciót javítva a tavalyi 71. helyről az 50. helyre küzdötte fel magát. Lugos Roland 19 pozíciót javított, tíznél több helyezést ugrott fel Balogh Ákos, Bárdi István és Bárdi Viktor, Jászai Gellért és Tiborcz István is.
Schmidt Mária vagyona a tavalyi becsült 63 milliárd forintról 43 milliárd forintra csökkent 2023-ban, így ő zuhant a legtöbb helyezést az idei listán (22 pozíciót). Nagyot esett Vida József, aki jelenleg a 98. helyen áll, Váradi József, Tibor Dávid, Darvas Ferenc és Boros József is. Simicska Lajos 2015 óta részét képezte a 100 leggazdagabb magyar listájának, azonban 2022-ben a vagyona jelentőset zuhant, így azóta teljesen eltűnt a listáról.
Tizenkétszeresére gazdagodtak
A 100 leggazdagabb magyar összvagyona a lista indulásakor, vagyis 2002-ben 632,4 milliárd forintra jött ki. Az idei toplistásoknak egy lényeges része már akkor is jelen volt: Csányi Sándor vagyona ebből 15 milliárd forintot tett ki, a 2023-as listán szereplő nevek 2002-ben összesen 201,2 milliárd forinttal járultak hozzá az összvagyonhoz, egyéb gazdasági szereplők pedig 416,2 milliárd forinttal. Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc neve ekkoriban még fel sem merült a 100 leggazdagabb magyar között.
Felcsuti Zsolt 2003-ban került a listára legelőször, ekkoriban még 9 milliárd forinttal. Mészáros Lőrinc vagyona 2014-ben érte el először azt a szintet, hogy helye legyen a listán: ekkor 7,7 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett. 2006-ra az idei toplistás személyek már a 100 leggazdagabb összvagyonának felét alkották, 2012-re pedig meg is haladták. Idén a 100 toplistás összvagyona a 7655,2 milliárd forintot érte el, vagyis
közel tíz év alatt tizenkétszeresére növekedett a leggazdagabb magyarok vagyona.
Új arcok
Az idei 100 leggazdagabb magyar listáján négy új arc tűnt fel: Futó Gábor, Papp Edward, a „Piukovics fivérek” és Tarány Gábor. Minek köszönhetik vagyonukat?
Futó Gábor a lista 46. helyén áll, ingatlanfejlesztéssel és befektetésekkel foglalkozik. Édesapjával, Futó Péterrel alapította meg közösen a Futureal cégcsoportot, az ő nevükhöz fűződik a Corvin Sétány projekt, az Etele Plaza és az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál épült Budapest One. Becsült vagyona 89 milliárd forint.
Papp Edward a 81. helyet foglalja el, informatikával, üzleti tanácsadással és befektetésekkel foglalkozik. A három legnagyobb magyar tulajdonú rendszerintegrátori tanácsadó vállalkozás egyikének, az SMP Solutions Zrt.-nek az első számú vezetője és többségi tulajdonosa. Többek között a cégcsoport ügyfele az OTP-csoport is. Becsült vagyona 25 milliárd forint.
Piukovics András, Domokos, Gábor és István 87. a leggazdagabbak listáján, ingatlanfejlesztéssel foglalkoznak. A négy testvér egyenlő részben birtokolja a GOPD Nyrt.-t, valamint a SunDell Estate Nyrt.-t. A két cég együttes saját tőkéje meghaladja a 35 milliárd forintot, a két cég értéke pedig 30-35 milliárd forint körül van. A fivérek becsült vagyona 22 milliárd forint.
Tarány Gábor a 96. helyet foglalta el a listán, acélszerkezet-gyártással, valamint közlekedési eszközök gyártásával foglalkozik. Tarány birtokolja a magyarországi acélszerkezet-gyártó szektor egyik legjelentősebb vállalatát, a DAK Kft-t. A DAK a hazai autópálya- és útépítések jelentős beszállítója, a cégcsoport árbevétele a korábbi években a 20-22 milliárd forintot is meghaladta, tavaly megközelítette a 20 milliárdot. Emellett a repülőgépgyártó Magnus Aircraft Zrt. tulajdonosa. A cég saját fejlesztésű repülőket gyárt, illetve versenykajakok, elektromos jachtok előállítását is elkezdték. Becsült vagyona 15,4 milliárd forint.
Orbán Viktor a legbefolyásosabb, Novák Katalin zuhant a listán
Az elmúlt év kormányzati változásai néhány ponton jelentősen megbolygatták a kiadvány által készített befolyás-barométert. Vezető pozíciókból többen is hirtelen tűntek el a legbefolyásosabbak közül, a listára csekély mennyiségben felkerülő ellenzéki politikusok pedig tovább veszítettek politikai befolyásukból.
Az idén tizedik alkalommal elkészült lista rendezőelve az, hogy a politikai-gazdasági elit szereplői mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.
Nagy súllyal szerepelnek a listán kormánypárti politikusok, valamint kormányközeli nagyvállalkozók és rokonok. A lista egészét tekintve továbbra is a politikai, és a politikához kötött gazdasági szereplők magas aránya jellemző.
A 100 leggazdagabb magyar listájáról 15 név a befolyás-barométeren is előkerül. A lista 2014-es létezése óta Orbán Viktor és Csányi Sándor foglalja el a dobogó első két helyét. A listát készítő elemzők hagyományosan a kormányfőhöz leginkább közel álló erős embernek adják a harmadik helyet. Ez az illető 2018 és 2022 között Mészáros Lőrinc volt, azonban idén Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője vette át Mészáros helyét.
A tíz legbefolyásosabb szereplő között említi a lap többek között Pintér Sándor belügyminisztert, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatót és Varga Mihály pénzügyminisztert. Látványos, hogy miután tavaly Novák Katalin személyében először került női szereplő a legfelső ligába (a 10. helyezést kapta), hirtelen jött befolyása alább is csökkent. Kilenc helynyi zuhanással éppen hogy befért a top 20-ba.
A lista negyede új szereplőkből áll, például 2023-ban először szerepelt a befolyás-barométeren Soros György magyar származású amerikai üzletember, aki a 22. helyezést kapta meg. De újonnan került fel többek között Varga Judit igazságügyi miniszter, Nagy István agrárminiszter és Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója.
A két évvel ezelőtti, 2021-es leggazdagabb és legbefolyásosabb magyarok listáinak feldolgozása itt olvasható:
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Frissítés: Simicska Lajos nem 2002-ben szerepelt először a listán, hanem 2015-ben. A korrekciós megjegyzésért köszönet Szakonyi Péternek, A 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerkesztőjének.
Pete Luca
Nyitókép: Saját szerkesztés (felhasznált fotó: Mészáros Lőrinc Alcsútdobozon 2014. november 18-án; forrás: MTI/Koszticsák Szilárd) | https://atlatszo.hu/adat/2023/07/03/meszaros-77-milliarddal-lepett-8-eve-a-leggazdagabbak-listajara-most-660-milliarddal-vezeti/ | https://web.archive.org/web/20231216232048/https://atlatszo.hu/adat/2023/07/03/meszaros-77-milliarddal-lepett-8-eve-a-leggazdagabbak-listajara-most-660-milliarddal-vezeti/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-77-milliarddal-lepett-8-eve-a-leggazdagabbak-listajara-most-660-milliarddal-vezeti | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-06 00:00:00 | [
"Balogh Ákos",
"Bige László",
"Boros József",
"Csányi Sándor",
"Felcsuti Zsolt",
"Futó Gábor",
"Garancsi István",
"Gattyán György",
"Jászai Gellért",
"Jellinek Dániel",
"Kasza Lajos",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Leisztinger Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Piukovics Gábor",
"Rákosi Tamás",
"Schmidt Mária",
"Széles Gábor",
"Szíjj László",
"Tarány Gábor",
"Tiborcz István",
"Váradi József",
"Veres Tibor",
"Vida József",
"Wáberer György"
] | [
"Futureal",
"Magnus Aircraft Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
57,674 | Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség | Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál. | Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Keretmegállapodást szeretett volna kötni a Miniszterelnökség „a szervezeti egységeiként működő irányító hatóságok, valamint a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás ellátására”. A tender azonban eredménytelen lett, ugyanis a Miniszterelnökség visszavonta azt.
A kiírás öt részből állt, és mindegyik különböző uniós pályázati forráshoz kapcsolódott:
1. rész (KFF): 200 db
2. rész (IKOP és IKOP Plusz): 75 db és 1500 szakértői óra
3. rész (KEHOP és KEHOP Plusz): 310 db és 150 szakértői óra
4. rész (EFOP és EFOP Plusz): 500 db és 100 szakértői óra
5. rész (GINOP és GINOP Plusz): 70 db és 100 szakértői óra.
A Miniszterelnökség ugyanakkor leszögezte: bár a felhívást közzétették, valójában csak „tartalékosokat” keresnek, akik be tudnak ugrani, ha éppen túl sok lenne a munka. A leírásban ezt így fogalmazták meg: „Ajánlatkérőt megrendelési kötelezettség nem terheli. A fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő elsősorban saját kapacitásai igénybevételével maga látja el. Megrendelésre kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben a fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő átmeneti vagy tartós kapacitáshiány miatt határidőre nem tudja ellátni.”
Több ponton is kifogásolták a felhívást
Egy ajánlattevő többek között emiatt nyújtott be vitarendezési kérelmet.
Szerinte ugyanis a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket” (jelen esetben a pályázóknak előírt referenciákat), emellett „a kiírás nem biztosítja, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel műszakilag megfelelő, fizikailag teljesíthető és gazdaságilag reális ajánlatot tehessenek.”
Hogy mi köze a referenciáknak a lehívási kötelezettség hiányához? A közbeszerzési törvény előírja, hogy legfeljebb a becsült teljes mennyiség 75 százalékának megfelelő mértékű referencia írható elő. Tehát ha például az első tenderrész esetében 200 közbeszerzési eljárás ellenőrzése lett volna a feladat, akkor maximum 150 közbeszerzés ellenőrzésére vonatkozó referencia követelhető meg. Ennek a feltételnek a kiírás papíron meg is felelt, hiszen 100 közbeszerzési eljárás ellenőrzésére/lebonyolítására vonatkozó referenciát írtak elő. A csavar ugyanakkor az, hogy ez a 75 százalékos szabály csak akkor biztosítja a jogszerűséget, ha a kiíró lehívási kötelezettséget vállal a teljes mennyiségre. Hiszen ellenkező esetben lehetőség lenne egy eredetileg kis értékűre tervezett közbeszerzés esetében mesterségesen, minden kötelezettség nélkül megemelni a keretösszeget, és az ehhez igazított magas referenciafeltételekkel kizárni a kisebb cégeket – mindezzel a versenykorlátozás tankönyvi példáját valósítva meg.
A pályázó indítványozta, hogy a Miniszterelnökség vállaljon lehívási kötelezettséget, és ehhez igazítsa az alkalmassági követelményeket, vagy törölje a minimumkövetelményeket. Erre azt a választ kapta, hogy az eljárás nem keretszerződésre, hanem „egy gazdasági szereplővel történő keretmegállapodás megkötésére irányul”.
Ahogy arról korábban már írtunk, az egyrésztvevős keretmegállapodások alapvetően problémásak, mert magukban hordozzák a versenykorlátozás veszélyét.
Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek | atlatszo.hu
Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.
A Miniszterelnökség válaszában azt is írta, hogy mennyiséget sem tudnak meghatározni, mivel nem tudhatják előre az ellenőrzésre beküldött eljárások számát. Ezért továbbra sem vállalnak lehívási kötelezettséget, és nem módosítják az alkalmassági követelményeket sem, amelyek szerintük csak a szükséges mértékig korlátozóak.
Az ajánlattevő jelezte azt is, hogy a kiírásban túl sok a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
A pályázó emellett két további jogsértő részletre is (ld.: elszámolható óraszámok növekedése és az építési beruházások becsült értékére vonatkozóan előírt korlátozó rendelkezés) felhívta a figyelmet, amelyeket a kiíró Miniszterelnökség aztán módosított/törölt is, elismerve a jogsértést.
A cég a Miniszterelnökség (részben) elutasító válasza után a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottságához fordult, majd hirtelen – minden indoklás nélkül – visszavonták a közbeszerzési eljárást. Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez egyértelmű beismerése annak, hogy kiírás nem felelt meg a jogszabályoknak. Ami teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték volna a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna.
Érdeklődtünk a Miniszterelnökség sajtóosztályán, hogy miért vonták vissza a közbeszerzési eljárást, és hogy van-e köze a döntésnek a vitarendezési kérelemben leírtakhoz.
A Miniszterelnökség cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy jogszerűtlenség gyanúja merül fel a szabályosság vizsgálatára hivatott cégek kiválasztása során. 2016-ban írta meg a HVG, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fiktív számlákra és készpénzes kifizetésekre bukkant az EU-s támogatások elosztását akkoriban végző, azóta megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében. Vagyis azoknál az ellenőröknél, akiknek az volt a feladatuk, hogy ellenőrizzék az uniós pénzek kifizetéseinek tisztaságát.
Átalakítják a teljes közbeszerzési rendszert
Érdekesség, hogy épp a napokban fogadták el az állami építési és beruházási törvényt, amely alapvető változásokat hoz abban, hogy a jövőben kik és hogyan bonyolíthatják le a közbeszerzéseket.
A legfontosabb eleme a törvénynek, hogy
a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) mellett/helyett megjelennek az állami közbeszerzési szaktanácsadók (ÁKSZ).
A Telex gyűjtése szerint ezután akkor lehet független közbeszerzési szaktanácsadót megbízni, ha
a tender kiírója egy önkormányzat, önkormányzati tulajdonú költségvetési szerv, társaság, egy állami tulajdonú társaság vagy támogatott szervezet,
vagy ha a – várhatóan hamarosan érkező – kormányrendeletben meghatározott, jelenleg nem megnevezett költségvetési szerv árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződéséről van szó.
Amennyiben a kormány irányítása alatt álló költségvetési szerv építési és beruházási szerződése, vagy egyéb (egyelőre nem ismert) meghatározott szervezetek árubeszerzése és szolgáltatása érintett, akkor viszont már nem.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) a Közbeszerzési Hatóság névjegyzékében szereplő olyan természetes személy, aki a közbeszerzési eljárások szakszerű előkészítését és lefolytatását segíti elő. A közbeszerzési szaktanácsadónak többek között felsőfokú végzettséggel, igazolt közbeszerzési gyakorlattal és felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Bizonyos eljárásoknál kötelező, máskor választható (volt) a bevonásuk.
A pontos részletek majd a kormányrendeletből derülnek ki, de az várható, hogy egyre több területen lesz kötelező az állami közbeszerzési szaktanácsadó (ÁKSZ) igénybevétele, aki csak állami alkalmazott lehet (vagyis független szakértő nem). Egyelőre viszont azt sem tudni, hogy ki és milyen feltételekkel kerülhet fel az ÁKSZ-listára.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.
Nyitókép: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Navracsics Tibor, az uniós forrásokkal kapcsolatos feladatokért felelős területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart Budapesten 2022. december 13-án. MTI/Illyés Tibor | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/06/jogserto-kozbeszerzessel-keresett-volna-kozbeszerzesi-szakertoket-a-miniszterelnokseg/ | https://web.archive.org/web/20231111042310/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/06/jogserto-kozbeszerzessel-keresett-volna-kozbeszerzesi-szakertoket-a-miniszterelnokseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogserto-kozbeszerzessel-keresett-volna-kozbeszerzesi-szakertoket-a-miniszterelnokseg | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-06 00:00:00 | [] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"tanácsadás",
"jogalkotás",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
57,675 | Botrányos pillanatok a parlamentben a "Gyurcsányi-ügy" miatt | A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott. | Botrányos pillanatok a parlamentben a "Gyurcsányi-ügy" miatt
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerdán váratlanul tárgyalási szünetet kért a kormányprogram megvitatása közben. A Fidesz képviselői elhagyták az üléstermet és a frakcióirodába mentek. Gyurcsány Ferencnek tisztáznia kell, hogy milyen kapcsolatban volt Kulcsár Attilával - közölte a szünetről visszatérve Répássy Róbert fideszes képviselő. A kijelölt miniszterelnök közleményben utasította vissza a vádakat.
Répássy felszólalásában ismertette az internetes lap dokumetumait, és felszólította Gyurcsányt, hogy még a személyéről szóló szavazás előtt adjon magyarázatot a Kulcsár Attilához fűződő kapcsolatáról.
"Megtörtént már, hogy az Országgyűlés olyan miniszterelnököt választott meg, akiről később kiderült, hogy D-209-es ügynök volt" - mondta az ellenzéki képviselő a kormányprogram vitája közben tartott tárgyalási szünet után.
A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott.
Gyurcsány visszautasítja a vádat
"Kijelentem, hogy a K and H Equities Rt.-nél sem most, sem korábban számlával nem rendelkeztem, ott semmilyen tranzakciót nem bonyolítottam" - szögezte le szerdán közleményben Gyurcsány Ferenc. A kijelölt miniszterelnök a Kormányszóvivői Iroda által az MTI-hez eljuttatott közleményben hozzátette: "Felhatalmazom egyúttal a K and H Equities Rt.-t arra vonatkozóan, hogy ezen nyilatkozatomat megvizsgálja és megerősítse".
"Nem képzeled, hogy válaszolni fogok neked erre..."
Demeter Ervin fideszes képviselő, volt titokminiszter az ülésteremben előtte helyet foglaló Gyurcsány Ferenccel a vita ideje alatt rövid beszélgetést kezdeményezett, amelyről az MTI-nek nyilatkozott. "Azt mondtam neki, hogy Feri, tedd meg az én kedvemért, hogy válaszolsz nekem, ismered-e a Kulcsár Attilát, vagy találkoztál-e vele valaha" - idézte vissza mondatát az ellenzéki politikus. Hozzátette: Gyurcsány azt mondta, "nem képzeled, hogy válaszolni fogok neked erre, amikor olyan sok kellemetlenséget okoztál nekem". Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása ennek az ügynek, Demeter Ervin azt válaszolta: egy ellenzéki pártnak kötelessége felvetni azokat a kérdéseket, amelyeket tisztázni kell.
"Vajúdtak az egerek és Répássyt szültek"
Répássy Róbert felszólalása után bekiabálásokkal tűzdelt vita alakult ki az Országgyűlésben. Juhász Gábor kormánypárti képviselő szerint a Fidesz alulmúlta minden eddigi parlamenti tevékenységét. Kijelentette, hogy az említett honlapot elég lett volna kicsit tovább olvasni, akkor kiderült volna a vezérigazgató vallomása.
"Vajúdtak az egerek és Répássyt szültek" - kezdte rövid felszólalását Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője. A politikus azt mondta, a Fidesz a kormányprogram vitája során többször megkísérelte az érdemi vita megakadályozását, többek között azért, mert "nincs érdemi mondanivalójuk".
A „Gyurcsányi-jegyzőkönyv” Demeter régi vesszőparipája
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán már felmerült a „Gyurcsányi”-névvel dobálózó Bitvai Miklós Kulcsár Attilával folytatott lehallgatott telefonbeszélgetése. A parlament 2004. április 5-ei ülésén Demeter Ervin felszólalásában egy 2003. június 22-ei telefonbeszélgetésre hivatkozott, amely – mint a képviselő a lehallgatási jegyzőkönyvre hivatkozott - Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő vezérigazgatója és Kulcsár Attila sikkasztással vádolt, előzetes letartóztatásban lévő bróker között zajlott. Demeter megemlítette, a beszélgetés öt nappal azok után zajlott, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét megverték, kipattintva ezzel az ún. brókerbotrányt. A képviselő a lehallgatási jegyzőkönyvre hivatkozva megemlítette, Bitvai egy bizonyos „Gyurcsányi”-tól várta a botrány elsimítását. | https://hvg.hu/itthon/00000000005A41C0 | https://web.archive.org/web/20231209042510/https://hvg.hu/itthon/00000000005A41C0 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botranyos-pillanatok-a-parlamentben-a-gyurcsanyi-ugy-miatt | HVG | hungarian-news | 2004-07-15 20:40:00 | [
"Bitvai Miklós",
"Gyurcsány Ferenc",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"K&H Equities"
] | [] | [
"titkosszolgálat",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
57,676 | A tavalyinál is drágább lehet augusztus 20. | A tavalyinál is többe kerülhet idén a tűzijáték és a Szent István napi ünnepségsorozat. Ez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket a Párbeszéd kért ki a kormánytól. A tűzijáték rendezvény-szervezése 1,4 milliárd forintba, a kísérő rendezvények pedig több mint 10 milliárd forintba kerülhetnek. A Párbeszéd szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon sok. A kormány szerint az ünnepnek kiemelkedő gazdasági haszna van. | A tavalyinál is többe kerülhet idén a tűzijáték és a Szent István napi ünnepségsorozat. Ez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket a Párbeszéd kért ki a kormánytól. A tűzijáték rendezvény-szervezése 1,4 milliárd forintba, a kísérő rendezvények pedig több mint 10 milliárd forintba kerülhetnek. A Párbeszéd szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon sok. A kormány szerint az ünnepnek kiemelkedő gazdasági haszna van. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/10/meg-dragabb-lehet-augusztus-20 | https://web.archive.org/web/20230713203126/https://rtl.hu/hirado/2023/07/10/meg-dragabb-lehet-augusztus-20 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tavalyinal-is-dragabb-lehet-augusztus-20 | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-10 09:26:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Magyarország Kormánya",
"New Land Media Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"gazdálkodás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,678 | Ismerős üzletemberhez köthető cégek kereshetnek az augusztus 20-i tűzijátékon is | Csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül, de a további ünnepi rendezvényekre beállított keretösszeg egészen mellbevágó. | Közérdekű adatigényléssel kikérte Párbeszéd-Zöldek, hogy pontosan mennyibe kerül majd az augusztus 20-i ünnepségsorozat, valamint hogy kikkel szerződött a magyar állam a feladatok ellátására.
A kapott válaszokat Jávor Benedek, a párt politikusa ismertette Facebook-oldalan, e szerint
csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül,
több mint ötször ennyit – nettó 10 milliárd forintnál is többet – terveznek elkölteni a kísérő ünnepségsorozatra.
A szerződők között alvállalkozóként felbukkan a Balásy Gyula-féle New Land Média, a közbeszerzéseken rendszeresen nyertes kommunikációs cég, amely a kormányzati óriásplakátokat is teríti – e cég elsöprő sikereiről korábban itt írtunk.
További szerződő fél a Visual Europe rendezvénytechnikai cég, amely korábban Garancsi István, a miniszterelnök „kötélbarátjának” tőkealapjához volt köthető, 2020 óta azonban ez a vállalat is a Balásyhoz köthető cégcsoporthoz tartozik.
Az állami rendezvényszervező eleve 50 milliárdos keretösszeget állított be az ünnepségsorozatra lehetséges büdzsének, így az sem okozna gondot, ha addig emelkednek az árak.
Előírták a szerződésekben, hogy a csaknem nettó 12 milliárdos teljes büdzsé legalább 70 százalékát muszáj elkölteni.
„Miközben az infláció az egekben, az embereknek fogy a pénzük, az augusztus 20-i tűzijáték elleni civil tiltakozást az aHang felületén már közel 200 ezren írták alá” – fogalmazott Jávor Benedek, aki szerint ez az ünneplés drága, környezetszennyező, ráadásul az állatokat is rettegésben tartja. | https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/szerzodes-augusztus-20-i-rendezvenyek-balasy-garancsi | https://web.archive.org/web/20231225051913/https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/szerzodes-augusztus-20-i-rendezvenyek-balasy-garancsi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeros-uzletemberhez-kotheto-cegek-kereshetnek-az-augusztus-20-i-tuzijatekon-is | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-10 09:38:00 | [
"Balásy Gyula",
"Garancsi István"
] | [
"New Land Media Kft.",
"Visual Europe Production Kft."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,679 | Bőven áron alul vették meg a polgármester rokonai az önkormányzat földjét Somogyban | 2005-ben még nem sikerült a polgármesternek az erdőterület megszerzése, 2020-ban már igen. A települést 14 millió forint kár érte, az ügyészség vádat emelt. | Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyermekei egy Somogy megyei községben az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – közölte a Somogy Vármegyei Főügyészség hétfőn.
A helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének eladásával – köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével – akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan becslést szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, amelynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá. | https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/ugyeszseg-somogy-polgarmester-fold-ingatlan-csalas-rokon | https://web.archive.org/web/20230713160335/https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/ugyeszseg-somogy-polgarmester-fold-ingatlan-csalas-rokon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boven-aron-alul-vettek-meg-a-polgarmester-rokonai-az-onkormanyzat-foldjet-somogyban-rtlhu-rtlhu | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-10 09:42:00 | [] | [] | [
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [] |
57,680 | Összefogott és közösen tárna fel ügyeket kilenc független vidéki portál | Összefogtak a független vidéki portálok. A kilenc internetes médium célja, hogy együtt nyújtsanak alternatívát a vidéki nyilvánosságban a kormányközeli megyei lapokkal szemben. Nem lehet tag sem párt, sem önkormányzat tulajdonában lévő médium. A tervek szerint a jövőben nem csak átveszik egymás tartalmait, de közösen dolgoznak majd olyan témákon, amelyek az egész vidéki Magyarországot érintik. | „Megalapítottunk egy nem jogi alapú szervezetet, amit úgy hívnak, hogy Független Helyi Lapok Közössége. Kilencen írtuk alá az alapító okiratot, és nyitottak vagyunk arra, hogy mások is csatlakozzanak, azok, akik elfogadják ennek a szervezetnek az alapelveit” – fogalmazott a Híradónak Roznár Gyöngyi, a nyugat.hu főszerkesztője.
Olyan lap nem csatlakozhat hozzájuk, amelynek párt, vagy pártalapítvány a tulajdonosa, és olyan sem, amely önkormányzati tulajdonban van.
Feltétel az is, hogy a lap tartalmába a szerkesztőségen kívül senki sem szólhat bele. A jövőben nem csak átveszik egymás tartalmait, de közösen tárnak fel ügyeket.
„Sokkal jobban lehet látni majd országos folyamatokat és dolgokat, ha közösen dolgozzuk fel az egyes témákat. Például, hogy hogy szüntették be a postákat ma Magyarországon, vagy hogy mekkora várólistákkal működnek a vidéki kórházak” – mondta Roznár Gyöngyi.
A szabadpecs.hu nemrég a pécsi buszbeszerzés körüli korrupciógyanús ügyről forgatott. A portál főszerkesztője azt mondja, az ilyen, országos jelentőségű ügyek feltárásában is segíthet az együttműködés. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/09/videki-lapok-osszefognak | https://web.archive.org/web/20230716225406/https://rtl.hu/hirado/2023/07/09/videki-lapok-osszefognak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszefogott-es-kozosen-tarna-fel-ugyeket-kilenc-fuggetlen-videki-portal | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-09 09:50:00 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"média",
"antikorrupció"
] | [] |
57,681 | Többszintes, közel 80 ezer négyzetméteres központi csarnoka lesz a debreceni akkugyárnak | A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak. | A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/08/garancsi-istvan-debreceni-akkugyar | https://web.archive.org/web/20231227001634/https://rtl.hu/hirado/2023/07/08/garancsi-istvan-debreceni-akkugyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/obbszintes-kozel-80-ezer-negyzetmeteres-kozponti-csarnoka-lesz-a-debreceni-akkugyarnak | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-08 09:56:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,682 | Recski sárlavina: mégis nyomozás indul, hogy kiderítsék, ki a felelős | Az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi döntését. A júniusi, nagy esőzések következtében a település egyik utcáját többször is sártenger öntötte el. Az utca feletti bányából mosta le a víz a sarat, ami 21 család házát öntötte el. Négy házba azóta sem tudtak visszaköltözni. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tett feljelentést az eset miatt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. | Feleségével és két gyermekével élt Mezei László az egyik recski házban. Egy hónapja zúdult rájuk sár a felettük lévő bányából egy nagy esőzés után. Mindenük odalett, a házuk lakhatatlanná vált.
A munkánk felerészt odaveszett, a vagyonunk bent van, odaveszett és senki nem akar se kártalanítani semmit. Lakás szempontjából bérlakást ajánlottak fel, de ezt nem fogják elfogadni a saját tulajdonjogú emberek
– mondta az RTL Híradónak, Mezei László.
Néhány napon belül kétszer elöntötte a sár azt a recski utcát, ahol tíz családot érintett a katasztrófa. Négy ház továbbra is lakhatatlan.
Drónfelvételen jól látszik, ahogy a sárlavina lekopaszította a dombtetőt. A sár az utca feletti dombon lévő bányából zúdult le, amit 2021-ben a helyiek tiltakozása ellenére nyitottak meg. A polgármester szerint a bányában azon dolgoznak, hogy többé ne forduljanak elő a júniusihoz hasonló sáromlások. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/07/recski-banya-sarlavina-tordai-bence-nagy-istvan-kosa-lajos | https://web.archive.org/web/20231224184316/https://rtl.hu/hirado/2023/07/07/recski-banya-sarlavina-tordai-bence-nagy-istvan-kosa-lajos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/recski-sarlavina-megis-nyomozas-indul-hogy-kideritsek-ki-a-felelos | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-07 10:04:00 | [
"Fiák István",
"Kósa Lajos"
] | [] | [
"Heves megye",
"Recsk"
] | [
"bányászat",
"szociál",
"ügyészség"
] | [] |
57,683 | Gulyás Gergely azzal indokolta az állami üdülők eladását, hogy nem akarják arra kényszeríteni a munkavállalókat | „A kormány nem akarja arra kényszeríteni a munkavállalókat, hogy együtt nyaraljanak”. 74 ingatlan szerepel a kiszivárgott listán, ezek közül két honvédségiről mostanra kiderült, hogy mégis megmaradhat. A miniszterelnök szerint az a helyes, ha az állam nem foglalkozik üdültetéssel, hanem elegendő fizetést ad az embereknek. Csakhogy a szakszervezetek szerint nem ad annyit, hogy abból nyaralni lehetne. | Óriási, vízparti területen szállodák, faházak, kemping – így néz ki a Honvédségi Üdülő Balatonakarattyán Ez az egyik olyan állami tulajdonú üdülő, amelyik szerepel a Válasz Online birtokába került listán azzal, hogy eladásra javasolt. Csütörtökön a honvédelmi miniszter a Facebookon azt közölte, hogy marad, akárcsak a budapesti Stefánia Palota. Viszont a rendőrség, a vámhivatal, a büntetés-végrehajtás, a mentők, a katasztrófavédelem üdülőit eladhatják. Harangozó Tamás, szocialista országgyűlési képviselő hétfőn a Parlamentben azt mondta, hogy szerinte ez hiba.
Igal és Pilisszentkereszt, miniszterelnök úr, nem tudom, tudja-e az elmúlt években az ön kormánya alatt fogvatartottak segítségével a büntetésvégrehajtás a saját költségén újította fel európai színvonalúra, hogy a munkatársaknak legyen hol azt az elképesztő munkát kipihenni
– mondta Harangozó Tamás.
Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy egy-két kivételtől eltekintve az állam semmilyen üdülőt nem akar fenntartani.
Az a helyes, ha az állam ezzel nem foglalkozik, viszont úgy, ahogyan ön is mondta, ad elegendő pénzt az alkalmazottainak, hogy nyaralhassanak
„Ezek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, biztonsági őrök, iskolaőrök. Ők nem a szolgálati törvény alapján kapják a fizetésüket, de még a hivatásos állomány sem rendelkezik annyi illetménnyel, hogy fogja a családját, egy három-négy tagú családot és bevonuljon valamelyik szállodába” – mondta Bárdos Judit.
A kormány nem egészen 33 milliárd forint bevételt remél az állami üdülők eladásából. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/allami-udulok-eladasa-gulyas-gergely | https://web.archive.org/web/20230718143541/https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/allami-udulok-eladasa-gulyas-gergely | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gulyas-gergely-azzal-indokolta-az-allami-udulok-eladasat | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-06 10:12:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"utazás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,684 | Hadházy Ákos a toszkánai kirándulásáról kérdezte Orbán Viktort | Szőrét hullató, rossz, vidéki, sompolygó sunyi róka – ilyen jelzőkkel illette Hadházy Ákost Orbán Viktor. A független képviselő a parlament folyosóján szerette volna megtudni a miniszterelnöktől: kinek az utasítására tett az őt szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Választ nem kapott. Hadházy Ákos szerint ez is bizonyítja: a miniszterelnök gyáva. | Szőrét hullató, rossz, vidéki, sompolygó sunyi róka - ilyen jelzőkkel illette Hadházy Ákost Orbán Viktor. A független képviselő a parlament folyosóján szerette volna megtudni a miniszterelnöktől: kinek az utasítására tett az őt szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Választ nem kapott. Hadházy Ákos szerint ez is bizonyítja: a miniszterelnök gyáva. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/hahdazy-akos-orban-viktor-szoret-hullato-roka-toszkanai-utazas-allami-repulo | https://web.archive.org/web/20230712141426/https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/hahdazy-akos-orban-viktor-szoret-hullato-roka-toszkanai-utazas-allami-repulo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-a-toszkanai-kirandulasarol-kerdezte-orban-viktort | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-06 10:15:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"utazás",
"repülőtér / légügy"
] | [
"Honvédségi gépek kormányzati használata"
] |
57,685 | Kétszer kezdték el az építkezést, aztán eltűntek a munkások | Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek. | Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek. | https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/babocsai-iskolafelujitas-unios-penz-eljaras | https://web.archive.org/web/20230712161352/https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/babocsai-iskolafelujitas-unios-penz-eljaras | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszer-kezdtek-el-az-epitkezest-aztan-eltuntek-a-munkasok | Rtl.hu | hungarian-news | 2023-07-06 10:18:00 | [] | [] | [
"Babócsa",
"Somogy megye"
] | [
"pályázat",
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
57,686 | Terítékre kerülhet a járatritkítás és Simicska Lajos | Az LMP-s Jávor Benedek szerint ha nem trükköznek a kormánypártok, hamarosan megkezdheti munkáját a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság. | A szocialista és a jobbikos képviselők támogatásával az LMP 89 aláírást gyűjtött össze, így a házszabály alapján felállhat a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság – jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az LMP frakcióvezetője benyújtotta az Országgyűlésnek a testület létrehozásáról szóló javaslatot.
A bizottság azt venné górcső alá, hogy hozott-e érdemi megtakarítást a tavaszi járatritkítás, amely Jávor szerint „ellehetetlenítette a megfelelő szintű szolgáltatások igénybevételét”. Emellett azt is vizsgálnák, hogy milyen cégek kapták meg a vasúti beruházásokba fektetett közpénzeket.
Miközben a Fidesz korábban azt ígérte, hogy kiemelt figyelmet fordít a vasútra, az elmúlt két évben annak „példátlan mértékű leépítése zajlik”. Egy három hete kiszivárgott rejtett kamerás felvétel pedig megerősítette azt a gyanút, hogy „a korrupció is szerepet játszik” a vasúti beruházásokban – tette hozzá az ellenzéki párt frakcióvezetője.
Számos olyan nagyberuházást találni, amelyeket indokolatlanul felüláraztak, és ezek a beruházások „hogy, hogy nem, rendre a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgépnél landolnak” – jegyezte meg a politikus. | https://24.hu/belfold/2012/07/03/teritekre-kerulhet-a-jaratritkitas-es-simicska-lajos/ | https://web.archive.org/web/20231217205810/https://24.hu/belfold/2012/07/03/teritekre-kerulhet-a-jaratritkitas-es-simicska-lajos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teritekre-kerulhet-a-jaratritkitas-es-simicska-lajos | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-03 10:47:00 | [
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz",
"Közgép Zrt.",
"MÁV"
] | [] | [
"átláthatóság",
"vasút",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simicska-közeli cégek állami megbízásai"
] |
57,687 | Négy éve nyomoznak egy katolikus iskolát érintő költségvetési csalás miatt, még gyanúsított sincs | Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást". | Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást".
"A kérdezett ügyben sajtónyilvános fejleményekről nem tudok beszámolni, a nyomozás változatlanul felderítési szakaszban van, gyanúsított kihallgatására nem került sor"
- ezt a megyei ügyészség most, 2023. július 6-án, több mint négy évvel a nyomozást elindító feljelentés után válaszolta a megkeresésünkre. A NAV-ot időkorlát egyelőre nem köti, a büntetőeljárásról szóló törvény a felderítési szakaszra nem ír elő határidőt, csak annyit, hogy "a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni" (ha már lenne gyanúsított, azaz átkerülne az ügy a vizsgálati szakaszba, akkortól két év lenne a nyomozás határideje).
A rendszerváltás időszakában Gyulai Népfőiskola néven létrejött, most Göndöcs Benedek Katolikus Technikumnak hívott iskolát az alapítástól az a Czirok Sándor vezette, aki 1990-ben alapító tagja volt a KDNP gyulai szervezetének, és aki 1998-ban a párt parlamenti képviselőjelöltje volt a városban (1,9 százalékos eredményt ért el). Czirok Sándor és felesége, Gedeon Éva, aki addig az általános igazgatóhelyettesi feladatokat látta el az intézményben, 2019. augusztus 31-i hatállyal nemcsak a vezetői beosztásról mondott le, hanem mindketten távoztak is az iskolától. A városi lap néhány nappal később megjelent cikke szerint közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk; a cikkből az is kiderül, hogy már augusztus 26-tól megbízott vezetője volt az iskolának.
Hogy a költségvetési csalás a gyanú szerint milyen nagyságrendű lehetett, milyen időszakban és mivel összefüggésben keletkezett, az ügyészségi válaszból nem derült ki. Az ügyészség válaszából az sem derül ki, hogy ebben a felderítési szakaszban milyen lépések történtek eddig.
Mivel az eset idején még a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában volt az iskola, és közvetve most is hozzájuk tartozik, az egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Egyetem intézménye, még a múlt héten megkerestük az egyházmegyét is. Levelünkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ (korábban ez ügyben, még egy másik szerkesztőség munkatársaként szintén folytattam egyoldalú, válasz nélkül maradt levelezést az egyházmegyével).
Az ügyben nemcsak az egyházmegye hallgat, de a Magyar Narancs idén januári cikke szerint a sajtó ismétlődő megkereséseire a távozott igazgató és helyettese nem reagált eddig. Czirok Sándornak a mostani cikkünk megjelenése előtt küldtem kérdéseket sms-ben, de arra egyelőre nem reagált. Amikor 2021 őszén kerestem a nyomozás miatt, akkor is csak annyit válaszolt: „Köszönöm megkeresését, de az ügyben nem tudok és nem kívánok nyilatkozni.” | https://444.hu/2023/07/11/negy-eve-nyomoznak-egy-katolikus-iskolat-erinto-koltsegvetesi-csalas-miatt-meg-gyanusitott-sincs | https://web.archive.org/web/20231212205707/https://444.hu/2023/07/11/negy-eve-nyomoznak-egy-katolikus-iskolat-erinto-koltsegvetesi-csalas-miatt-meg-gyanusitott-sincs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-eve-nyomoznak-egy-katolikus-iskolat-erinto-koltsegvetesi-csalas-miatt-meg-gyanusitott-sincs | 444 | hungarian-news | 2023-07-11 00:00:00 | [
"Czirok Sándor",
"Gedeon Éva"
] | [
"Göndöcs Benedek katolikus középiskola"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
57,688 | Győrben tárgyalják a pécsi egyetemi vesztegetési pert | Szeptember első felében kezdődik Győrben a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési per. | Máté Kinga bíró, a kisalföldi megyeszékhely törvényszékének szóvivője elmondta: az I. Gábor és 26 társa ellen hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügy első tárgyalását a kiemelt ügyekre vonatkozó szabálynak megfelelően szeptember 19-e előtt kell megtartania Bóka Tibor tanácsának.
A szóvivő jelezte: az ügy 27 vádlottja ellen 30 pontban emeltek vádat, 16 ezer oldalnál is hosszabb nyomozati iratok alapján. Az ügy elsőrendű vádlottja jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Az április elején benyújtott vádirat szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda által (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozás adatai szerint a vádlottak padjára került emberek bűnszervezetet alkotva, csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.
Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással, postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette: “A háttérben korrupciógyanús bűncselekmények vannak.”
A Pécsi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője május végén azt közölte: a táblabíróság elfogultsága indokolja, hogy az ügyet illetékességi területükön kívül tárgyalják. Ezzel kapcsolatban a Kaposvári, a Zalaegerszegi és a szintén az ítélőtábla illetékességi területén működő Szekszárdi Törvényszéket nem keresték meg, miután a Pécsi Törvényszék mellett a Pécsi Ítélőtábla is elfogultságot jelentett be . | https://24.hu/belfold/2012/07/04/gyorben-targyaljak-a-pecsi-egyetemi-vesztegetesi-pert/ | https://web.archive.org/web/20230327232201/https://24.hu/belfold/2012/07/04/gyorben-targyaljak-a-pecsi-egyetemi-vesztegetesi-pert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorben-targyaljak-a-pecsi-egyetemi-vesztegetesi-pert | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-04 11:06:00 | [] | [
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"oktatás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Vesztegetés a PTE-n"
] |
57,689 | Újabb pofon Budai Gyulának | A bíróság felmentette a nemzeti vagyonkezelő volt elnökét. Az elsőfokú ítélet szerint nem okozott kárt Tátrai Miklós döntése. | A Tatabányai Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette csütörtökön a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét.
Tátrai és Mezei ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján. A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.
A bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében. | https://24.hu/belfold/2012/07/05/ujabb-pofon-budai-gyulanak/ | https://web.archive.org/web/20191202093639/https://24.hu/belfold/2012/07/05/ujabb-pofon-budai-gyulanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-pofon-budai-gyulanak | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-05 11:33:00 | [
"Mezei László",
"Tátrai Miklós"
] | [
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
57,691 | Veres: nálam felszálltak a Malév gépei | Veres Jánost is meghallgatta a Malév privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság szerdán. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az AirBridge azért nyerte meg a légitársaság privatizációs pályázatát, mivel egyedül ez a cég tett bankgaranciát ajánlata mögé. | Leonov Péter, a Malév korábbi vezérigazgatója pedig kifejtette, hogy a garanciát adó Vnyesekonombank olyan orosz állami fejlesztési bank, amelynek elnöke a mindenkori miniszterelnök, azaz akkor Vlagyimir Putyin volt.
Veres János volt a pénzügyminiszter a Malév privatizálásakor. A pályázatot a privatizálásra létrejött projektcég, az AirBridge Zrt. nyerte, amelynek tulajdonosai között volt Borisz Abramovics orosz üzletember is. Leonov Péter közvetítette Abramovics vásárlási szándékát a projektcég magyar tulajdonosainak, és később a Malév vezérigazgatója is volt. A bizottság rajtuk kívül meghallgatta Markó Andreát, az ÁPV Rt. akkori igazgatósági tagját, aki pénzügyminisztériumi államtitkárként szavazott az igazgatóságban a privatizáció győzteséről.
A korábbi meghallgatások során is kiderült, és ezúttal Leonov Péter is hivatkozott rá, hogy őt Kiss Kálmán – volt határőr tábornok, akkor már üzletember – kereste meg, hogy orosz partnerrel vegyenek részt a Malév privatizációjában. A szerdai meghallgatáson elhangzott, hogy a magyar állami tulajdonos az uniós csatlakozás után nem támogathatta a Malévet, így a privatizáció maradt az életben tartásához szükséges egyetlen járható út. Ehhez olyan partnerre volt szükség, amely nagy tömegű utast hoz Budapestre. Így változatlan költség mellett jelentősen nőtt volna a bevétel.
Leonov Péter kifejtette: a volt szovjet állami légitársaság, az Aeroflot feldarabolása után Borisz Abramovics egy hattagú, jelentős légi szövetséget hozott létre, előbb Airbridge, majd AirUnion néven. Ennek éppen olyan partnerre volt szüksége, amelynek van leszállási joga Európában, közös volt tehát a Malév és az orosz szövetség érdeke.
Veres János elmondta, hogy az orosz közlekedési miniszter adott garanciát neki arra, hogy a szóban forgó légi cégek hosszabb távon működőképesek. Így amikor 2008 végén – a válság hatására – nem jöttek az orosz utasok, és gond volt az ottani partnerrel, a Vnyesekonombank szállt be a Malévbe Abramovics cégei helyett. A korábbi garancia nélkül erre nem lett volna mód – mutatott rá Veres János.
A meghallgatás másik pontja a 100 millió eurós viszontgarancia volt, amelynek fejében a Vnyesekonombanknak a Malév vagyonát engedte át Abramovics. Leonov Péter ezt úgy fogta fel, mint a bank által nyújtott hitel számos garanciájának egyik elemét. A bizottság tagjai kezdettől vitatják ennek jogszerűségét, mivel Abramovicsnak – mint az igazgatóság elnökének – nem adott erre felhatalmazást maga az igazgatóság.
Veres János csak a visszaállamosításkor, a sajtóból értesült az ügyről. Amikor ez történt, akkor már a Malév privát cég volt, így neki semmi köze nem volt hozzá – mondta a volt pénzügyminiszter.
A harmadik kérdéskör a szerdai meghallgatáson a 73 millió eurós tiltott állami támogatás visszafizetése volt. Veres János hangsúlyozta: amíg ő miniszter volt, ilyen eljárás nem indult a magyar kormány ellen. Ezt azzal magyarázta, hogy ő az uniós apparátusban tárgyalt a felmerülő problémákról. Ennek hatására például addig nem írták alá a Malév privatizációs szerződését, amíg az uniós versenyjogi illetékesek nem bólintottak rá. Hangsúlyozta: az ő minisztersége alatt mindig felszálltak a gépek, és kaptak fizetést az alkalmazottak.
Az utódai nem folytatták az egyeztetést az uniós apparátussal, ezért született meg a tiltott állami támogatás visszafizetéséről szóló határozat – jegyezte meg.
A meghallgatások után a bizottság saját szakértők kijelöléséről döntött. | https://24.hu/belfold/2012/07/11/veres-nalam-felszalltak-a-malev-gepei/ | https://web.archive.org/web/20231208213513/https://24.hu/belfold/2012/07/11/veres-nalam-felszalltak-a-malev-gepei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veres-nalam-felszalltak-a-malev-gepei | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-11 13:53:00 | [
"Kiss Kálmán",
"Veres János"
] | [
"Airbridge Zrt.",
"Malév Rt.",
"Vnyesekonombank (VEB)"
] | [] | [
"privatizáció",
"repülőtér / légügy",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
57,693 | Hende Csaba feljelenti Szilvásy testvérét | Hűtlen kezelés és egyéb gazdasági vétségek gyanújával büntetőfeljelentést kezdeményezett Hende Csaba honvédelmi miniszter Szilvásy István, a volt titokminiszter testvére ellen - írja a pénteki Magyar Nemzet. | A nyugállományú dandártábornok ellen azért tesznek feljelentést, mert az általa 2007 és 2010 között vezetett HM Állami Egészségügyi Központnál, illetve a Honvédkórház jogelődjeinél számos szabálytalanságot tárt fel a honvédelmi tárca belső ellenőrzési főosztálya.
A vizsgálat szerint a honvédkórház és jogelődjei többmilliárdos értékben, a közbeszerzés megkerülésével szereztek be gyógyszereket, illetve több száz milliós értékben rendeltek meg higiéniás takarítást a 2002 és 2010 közötti időszakban. Az ellenőrzés megállapításai alapján ugyanakkor nem zárható ki, hogy sokszor szándékosan nem írtak ki pályázatot.
A feljelentés alapján a volt kórházigazgató mellett felelősségre vonhatják az egykori gazdasági igazgatót és a pénzügyi osztályvezetőt is.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a lapot arról tájékoztatta, hogy a HM jelentése az intézmények 2002 és 2010 közötti közbeszerzéseinek ellenőrzéséről a napokban érkezett meg. | https://24.hu/belfold/2012/07/13/hende-csaba-feljelenti-szilvasy-testveret/ | https://web.archive.org/web/20231107161310/https://24.hu/belfold/2012/07/13/hende-csaba-feljelenti-szilvasy-testveret/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hende-csaba-feljelenti-szilvasy-testveret | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-13 14:25:00 | [
"Szilvásy István"
] | [
"Állami Egészségügyi Központ",
"Honvéd Kórház"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"takarítás",
"egészségügy"
] | [] |
57,694 | Perelik az uniós pénzekkel csaló kiskunhalasi diszkót | Inkasszót rendeltek el a pályázati csaláson ért Disco Magic Kft. ellen. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyébként kész pert indítani az uniós támogatást szabálytalanul felhasználó cég ellen. A támogatási összeg visszafizetésének határideje december 29 volt. | A kiskunhalasi székhelyű társaság 24 millió 735 ezer forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el egy két évvel ezelőtti pályázaton, mégpedig versenyképességének erősítéséhez, új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához – áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közleményében. Az NFÜ az elmúlt év októberében indított vizsgálatot egyrészt a sajtóban megjelent híradások, másrészt a Disco Magic Kft. beszámolási kötelezettségének elmulasztása miatt.
A helyszíni ellenőrzés során nyilvánvalóvá vált, hogy bár a cég számlával igazolt, tételes elszámolást nyújtott be az NFÜ-nek, az abban feltüntetettnél jóval gyengébb minőségű és alacsonyabb árú eszközöket szerzett be. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy rendelkezett, hogy a Disco Magic Kft. fizesse vissza a teljes támogatási összeget.
Miután a vizsgálat nem csak szabálytalanságokat állapított meg, hanem bűncselekményekre utaló jeleket is felfedett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentést tett a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 első három negyedévében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi irodájának 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, más részében meg sem valósították azt. Típushibának bizonyult a pénzügyi nyilvántartás szakszerűtlensége, illetve az, hogy a kedvezményezettek eltértek a támogatási szerződésben foglaltaktól.
A sikeresen pályázók számos esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. Néhány esetben büntetőjogi értelemben vett csalás történt. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulajdonosuk, aki saját cégei között számlázott. De akadt olyan is, aki már megvalósult beruházást akart újra kifizettetni az uniós források terhére.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Disco Magic Kft. ügyében eddig hozott és szükség esetén még várható intézkedéseivel is nyilvánvalóvá kívánja tenni, hogy az Európai Uniótól érkező források lekötésekor, a pályázatokon elnyerhető támogatások odaítélése során a lehető legteljesebb körültekintéssel, és a legnagyobb szigorral jár el – álla közleményükben. | https://24.hu/belfold/2008/01/08/perelik_unios_penzekkel_csalo/ | https://web.archive.org/web/20221127052218/https://24.hu/belfold/2008/01/08/perelik_unios_penzekkel_csalo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perelik-az-unios-penzekkel-csalo-kiskunhalasi-diszkot | 24.hu | hungarian-news | 2008-01-08 14:48:00 | [] | [
"Disco Magic Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunhalas"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [] |
57,698 | Távozik a metróépítés felelőse | Közös megegyezéssel elhagyja a BKV-t a négyes metró építéséért felelős Gulyás László. A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. | A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. A DBR-t a Fővárosi Közgyűlés hozta létre, formailag azonban a BKV alapította, így mindkét szervezetnek nagy befolyása volt a cég működésére.
A hosszú BKV-s múlttal rendelkező szakember sokáig állta a sarat, de a metróépítés beindulása után megingott a főváros vezetőinek bizalma is. Nagyjából Aba Botond távozásával egyidőben gyakorlatilag lefokozták, amikor a főváros kinevezte Becker Lászlót a metróépítés koordinátorának, a projekt igazgatója pedig Balogh Árpád lett.
Gulyás László 2006-ban még Demszkyvel egyeztetett a Szent Gellért téri állomásról (Fotó: MTI) | https://24.hu/belfold/2008/01/08/tavozik_metroepites_felelose/ | https://web.archive.org/web/20230202150642/https://24.hu/belfold/2008/01/08/tavozik_metroepites_felelose/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavozik-a-metroepites-felelose | 24.hu | hungarian-news | 2008-01-08 15:03:00 | [
"Gulyás László"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"DBR Metro"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"metró",
"EU",
"közlekedés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Négyes metró"
] |
57,701 | Fizetnie kell Budai Gyulának | Egymilliót kell átutalnia a vagyonkezelő volt vezetőjének, továbbá sajnálkoznia kell két hírműsorban is, amiért megsértette Tátrai Miklós jó hírnevét. | A Fővárosi Törvényszék végzése egyelőre nem jogerős. Az elsőfokú döntés kimondta: az elszámoltatásért felelős kormánybiztos két éve a TV2 Tények című műsorában, majd a köztévé Az Este című műsorában valótlanul állította, hogy Tátrai Miklós számláján kötött ki az a 365 millió forint, amit a Bábolnai Ménesbirtok Kft. utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának.
Budainak ezt közöltetnie kell a két hírműsorban is, méghozzá a saját költségén, emellett 15 napon belül át kell utalnia egymillió forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjének. Azt nem tudni, Budai fellebez-e az ítélet ellen.
Budai: megint mellé
A napokban egyébként a Tatabányai Törvényszék nem jogerős ítélete felmentette Tátrai Miklóst, valamint Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Tátrai és Mezei ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján.
A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. A bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében.
A filozófusok is győztek
Megszüntették az összes, úgynevezett „filozófusüggyel” kapcsolatos gazdasági jellegű nyomozást – erősítette meg május végén a Népszava értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Nem találtak bűncselekményre utaló jelet, pedig csaknem másfél évig nyomoztak.
Ez azt jelenti, hogy alaptalanul hozta hírbe a pályázatok miatt a legjelesebb filozófusokat az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula ugyanis úgy vélte, több olyan külsős cég volt, amelyekhez „kiszervezték” a filozófiai tárgyú pályázatok megvalósítását, pedig – mint mondta – a filozófusok „munkaköri leírásához tartozott”, hogy részt vegyenek ezekben a projektekben. | https://24.hu/belfold/2012/07/17/fizetnie-kell-budai-gyulanak/ | https://web.archive.org/web/20191202105555/https://24.hu/belfold/2012/07/17/fizetnie-kell-budai-gyulanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fizetnie-kell-budai-gyulanak | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-17 15:08:00 | [
"Budai Gyula",
"Mezei László",
"Tátrai Miklós"
] | [
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.",
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"felszámolás - végelszámolás",
"jó hírnév sérelme"
] | [
"Filozófuspályázatok"
] |
57,702 | Vis maior miatt eredménytelen a kormánynegyed-pályázat | Előre nem látható ok – vis maior – következtében nem került sor a kormánynegyed pályázatának eredményhirdetésére – válaszolta a tenderen győztes konzorcium megkeresésére a vagyonkezelő. Ez az ok nem más, mint hogy a kabinet lefújta az építkezést. A vagyonkezelő pedig azért nem küldött értesítést, mert megszűnt. A nyertes most a jogorvoslat lehetőségét vizsgálja. | A kormányzati negyed felépítésére kiírt közbeszerzési eljárás hivatalos eredményét az ajánlatkérő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2007. december 29-én meghozta, azonban már nem volt lehetősége erről tájékoztatni az ajánlattevőt. Ezért jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV) Szuhanyik Zoltánt, a bíráló bizottság elnökét kérte fel, hogy hivatalosan tájékoztassa az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárás eredményéről.
Görözdi György miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a közbeszerzést azért nyilvánították eredménytelennek, mert előre nem látható és elháríthatatlan ok (vis maior) következtében beállt lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére – illetve megkötése esetén a szerződés teljesítésére – az ajánlattevő nem lenne képes. Az előre nem látható és elháríthatatlan ok az, hogy a kormány „megállította” a kormányzati negyed beruházását és nem biztosított forrást a megépítésére – mondta a miniszterelnöki megbízott.
Széll Csaba, az egyetlen érvényes ajánlatot tevő konzorcium egyik tagja, az Europolis Kft. ügyvezetője – a másik tag a KÉSZ Kft. – szerint az eredmény indoklása nem segítette a kormányzati negyed „megállítási okának a megértését”. A cég szakértői vizsgálják a kialakult helyzetet, többek közt az esetleges jogorvoslat lehetőségét is. | https://24.hu/belfold/2008/01/11/vis_maior_miatt_eredmenytelen/ | https://web.archive.org/web/20220927034317/https://24.hu/belfold/2008/01/11/vis_maior_miatt_eredmenytelen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vis-maior-miatt-eredmenytelen-a-kormanynegyed-palyazat | 24.hu | world-news | 2008-01-11 15:29:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
57,703 | Bűnösnek találták Princz Gábort | Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön az Ítélőtábla a Postabank-ügyben. Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítéltek a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princznek 3,6 millió forintnyi büntetést kell fizetnie. | Princz Gábort 3 millió-hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért, az ügyvédek felmentésért fellebbeztek.
Princz Gábor és társai ellen összesen 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás.
A hatályos törvények szerint ilyen esetekben akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Az ítélet szövege és annak indoklása a törvényeknek megfelelően hatvan napon belül lesz - nevek nélkül - elérhető a nyilvánosság számára.
Öt éve emeltek vádat
Mivel a másodfokú ítélet a korábbi döntéssel szemben bűnösnek mondott ki négy vádlottat, az érintettek a hatályos jogszabály szerint fellebbezéssel élhetnek.
Princz Gábor a bíróságon (
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert álláspontjuk szerint a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet. Nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A Postabank-sztori
Mint emlékezetes, 1997 februárjában azt követően rohanták meg a betétesek a Postabank fiókjait, hogy egy tudatosan terjesztett hír szerint a pénzintézet csődközelbe jutott, s így fizetésképtelenné vált. Néhány nap alatt az akkor második legnagyobb lakossági banknak számító intézetből 70 milliárd forintnyi betétet vettek ki tulajdonosaik, ami így valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit csak a Horn-kormány állami mankójával került el.
A Postabank híres macija 1995-ben még büszkén hirdetette a pénzintézetet (
Természetesen a "számla kiegyenlítése" sem maradt el, noha a bank könyvvizsgálója ’98-ban 20 milliárdos hiányt állapított meg a Postabanknál - később 30 milliárdos kárról beszéltek -, az Orbán-kormány mégis 170 milliárd forint állami pénzből konszolidálta a bankot. Ezért a lépéséért számos támadás érte az akkori kormányt, vitatták, hogy valóban ennyi pénzre volt szükség a Postabank talpraállításához. Válaszul 20 évre titkosították a konszolidáció részleteit.
Ma is sok a kérdőjel
Később arról is ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatott-e vizsgálatot a konszolidáció ügyében, készült-e erről jelentés. A kormány akkori tagjai szerint nem volt ilyen jelentés, s így nem is marasztalta el a Kehi az eljárást. Mindenesetre 2003-ban az Állami Számvevőszék nem talált igazán kivetnivalót a konszolidációban.
Az ügyhöz tartozik, hogy a magyar állam 132 milliárd forint értékben jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván hogy felületes ellenőrzésük járult hozzá a Postabank hanyag gazdálkodásához. | https://24.hu/belfold/2008/01/10/bunosnek_talaltak_princz_gabort/ | https://web.archive.org/web/20221205034749/https://24.hu/belfold/2008/01/10/bunosnek_talaltak_princz_gabort/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-talaltak-princz-gabort-1 | 24.hu | hungarian-news | 2008-01-10 15:33:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság",
"bírság",
"bankok - pénzintézetek",
"ügyészség"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
57,704 | Megszüntették a Gyurcsány Ferenc elleni nyomozást | Bizonyítottság hiányában megszüntette a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást az úgynevezett Sukoró-ügyben. Öt ember ellen ugyanakkor vádat emeltek. | Keresztes Imre főügyész pénteken arról számolt be, hogy bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor “nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem”.
A közlemény szerint ezzel egyidejűleg a főügyészség vádat emelt Tátrai Miklós, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. | https://24.hu/belfold/2012/07/20/megszuntettek-a-gyurcsany-ferenc-elleni-nyomozast/ | https://web.archive.org/web/20220518000108/https://24.hu/belfold/2012/07/20/megszuntettek-a-gyurcsany-ferenc-elleni-nyomozast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-gyurcsany-ferenc-elleni-nyomozast | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-20 15:47:00 | [
"Császy Zsolt",
"Gyurcsány Ferenc",
"Markó Andrea",
"Tátrai Miklós"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"ügyészség"
] | [
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
57,706 | Kártérítés jár a megzsarolt szegedi vállalkozónak | Több 10 millió forintot ítélt meg jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék, annak a szegedi vállalkozónak, akitől 2001-től pénzt zsarolt ki egy szegedi nyomozó. | Összesen 155 millió forintot zsarolt ki két üzletembertől az a háromfős banda, amelynek tagjait 2003 nyarán fogták el budapesti kommandósok. A zsarolókra akkor csaptak le az Országos Rendőr-főkapitányság kommandósai, amikor a szegedi vállalkozó az utolsó részletet, 14 millió forintot adott át az egyik arab férfinak, aki azt állította, hogy ő csak tartozást vett át.
A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével foglakozó vállalkozót a két arab mellett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának egykori vezetője, Kumbor Tibor zsarolta annak idején. Az egyik arabot 2008 novemberében Gyönk közelében egy álarcos férfi agyonlőtte – emlékeztetnek a Délmagyarország cikkében.
A szegedi vállalkozó kedden kereste meg a lap szerkesztőségét a Budapest Környéki Törvényszék 2012. július 6-án hozott jogerős ítéletével. A férfi azt mondta: csaknem 10 év után került pont a Kumbor-ügy végére, a bíróság jogerősen is megállapította, hogy Kumbor Tibor folytatólagosan zsarolta őt azzal, hogy ha nem ad pénzt neki, kiirtja a családját.
A Budapest Környéki Törvényszék egyetemlegesen kötelezte Kumbort és a másik arab férfit arra, hogy 30 napon belül fizesse meg a korábban átadott összeget kártérítésként a vállalkozónak. A bíróság rendelkezett a két vádlott tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok zár alá vételéről – tette hozzá. | https://24.hu/belfold/2012/07/25/karterites-jar-a-megzsarolt-szegedi-vallalkozonak/ | https://web.archive.org/web/20231218094510/https://24.hu/belfold/2012/07/25/karterites-jar-a-megzsarolt-szegedi-vallalkozonak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karterites-jar-a-megzsarolt-szegedi-vallalkozonak | 24.hu | hungarian-news | 2012-07-25 16:31:00 | [
"Kumbor Tibor"
] | [
"Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Rendőrség"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ítélet/döntés",
"zsarolás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
57,709 | Nyoma veszett a Fudan Egyetem Alapítványnak | Eltűnt a székhelyéről a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, miközben rendesen költenek, fizetésekre például százmillió feletti összeget. | Eltűnt a székhelyéről a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, derül ki Tompos Márton országgyűlési képviselő Facebook-bejelentkezéséből.
A momentumos politikus egy jó ideje próbál utánajárni annak, hogy mi a helyzet a nem létező egyetemet működtető alapítvánnyal, amely 14 milliárd forint értékű közvagyont kapott az államtól. Tompos hétfői videójában arról számolt be, hogy a szervezett felszívódott azokból az irodáházakból, ahová be volt jelentve. Miután nem találta a helyszínt a jelenlegi hatályos székhelyén (Kéthly Anna tér), elment a cégbíróságra: mint kiderült, a szervezet nem adott be székhely módosítási kérelmet, magyarán továbbra is a Kéthly Anna téren van a székhelyük, miközben onnan áprilisban eltűntek.
„Ez természetesen teljesen törvénytelen”
– fogalmazott Tompos. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyoma-veszett-a-fudan-egyetem-alapitvanynak-260160# | https://web.archive.org/web/20231216130712/https://magyarnarancs.hu/belpol/nyoma-veszett-a-fudan-egyetem-alapitvanynak-260160 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyoma-veszett-a-fudan-egyetem-alapitvanynak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-10 00:00:00 | [] | [
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás"
] | [] |
57,710 | Vádat emeltek egy somogyi polgármester ellen önkormányzati föld áron aluli eladása miatt | A polgármester gyerekei 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterülethez jutottak 20 millió helyett 5,9 millió forintért. | Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyerekei egy Somogy megyei községben
az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – tájékoztatott a Somogy megyei Főügyészség hétfőn.
Azt írták, hogy a helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének, köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan "értékvéleményt" szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, melynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá – tették hozzá.
A főügyészség hűtlen kezelés miatt emelt vádat a polgármester és társai ellen, a főügyészség közjogi szakága pedig polgári peres eljárást indított, kérve a vevők tulajdonjogának törlését és az érvénytelen bejegyzéssel érintett jogügylet előtti, eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. Ezt a Kaposvári Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte.
Az ügyészség kitért arra is, hogy a polgármester már 2005-ben megpróbálta jóval a piaci érték alatt megszerezni az önkormányzati ingatlant, a bíróság azonban érvénytelennek találta az adásvételi szerződést, így az ügylet nem jöhetett létre. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-egy-somogyi-polgarmester-ellen-onkormanyzati-fold-aron-aluli-eladasa-miatt-260145 | https://web.archive.org/web/20230718122825/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-egy-somogyi-polgarmester-ellen-onkormanyzati-fold-aron-aluli-eladasa-miatt-260145 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-egy-somogyi-polgarmester-ellen-onkormanyzati-fold-aron-aluli-eladasa-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-10 00:00:00 | [] | [] | [
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [] |
57,711 | 36 millió forintot sikkasztott a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből egy gyermekotthon vezetője | Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás illetve magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki egy Somogy megyei gyermekotthon igazgatójaként a gyerekeknek járó ellátmányi pénzt sikkasztotta el. | Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás illetve magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki egy Somogy megyei gyermekotthon igazgatójaként a gyerekeknek járó ellátmányi pénzt sikkasztotta el.
A vádlott több, mint 20 éve vezette a gyermekotthont, ahol feladatai közé tartozott a fenntartó által folyósított összegek felhasználása, és az azzal való elszámolás.
A férfi jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot vett fel készpénzben az otthon házipénztárából.
A pénzt nem a gyermekek javára fordította, nem zsebpénzt, jutalmat vagy ösztöndíjat adott belőle, hanem eltette.
A vádlott a pénz legális felhasználásának igazolására 16-szor nyújtott be hamis tartalmú nyomtatványokat a fenntartó felé, amiket korábban előre aláíratott a gondozottakkal. | https://444.hu/2023/07/12/36-millio-forintot-sikkasztott-a-gyerekeknek-jaro-ellatmanyi-penzbol-egy-gyermekotthon-vezetoje | https://web.archive.org/web/20230905143637/https://444.hu/2023/07/12/36-millio-forintot-sikkasztott-a-gyerekeknek-jaro-ellatmanyi-penzbol-egy-gyermekotthon-vezetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/36-millio-forintot-sikkasztott-a-gyerekeknek-jaro-ellatmanyi-penzbol-egy-gyermekotthon-vezetoje | 444 | hungarian-news | 2023-07-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Somogy megye"
] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"szociál"
] | [] |
57,712 | Sokasodó belvárosi botrányok | A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben. | Belváros;önkormányzat;közgyűlés;ingatlanbotrány;V. kerület;Juhász Péter;
2015-11-11 20:00:00
Sokasodó belvárosi botrányok
A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben.
Tartalmilag nem sokat várok a csütörtöki képviselő-testületi üléstől, az önkormányzat kellőképpen cinikus ahhoz, hogy ne válaszoljanak a konkrét kérdéseimre - nyilatkozta a Népszavának Juhász Péter. Az Együtt alelnöke, V. kerületi képviselője kiemelte: az ülésen elhangzó kérdésekre az önkormányzatnak 30 napja van válaszolni, azonban ezek a határidő lejárta után sem szoktak megérkezni. Kísértetiesen hasonlít ez a gyakorlat a Fővárosi Főügyészség eljárásához, hiszen a napokban már negyedszer hosszabbították meg a Juhász által indított ingatlanügyek nyomozási határidejét.
Szentgyörgyvölgyi "méltó" utód
Az Együtt alelnöke még október végén a budapesti Alkotmány utca 21. szám alatti ház bejárata előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, az önkormányzat az épületben 150 millió forintért, vagyis 178 ezer forintos négyzetméteráron adott el egy 840 négyzetméteres ingatlant. Hangsúlyozta, hogy az utcában átlagosan négyzetméterenként, 800 ezer és 1,1 millió forint közötti összegért árulják a lakásokat.
Az önkormányzati képviselő kiemelte, hogy az ingatlanról készült értékbecslés eredetileg 215 millió forintos árat állapított meg, de miután a vásárló fél éve már bérelte az ingatlant, ezért 30 százalékkal olcsóbban vehette meg a lakást. A bérleti jogot pályázaton kívül nyerték el, azzal, hogy meditációs és rekreációs központot akarnak létrehozni benne, ami nyilvánvalóan közérdek a belvárosiak számára – fogalmazott. Kitért arra is, hogy az eladásról szóló döntést az önkormányzati testületi ülésen részt vevő ellenzéki képviselők nem szavazták meg.
Juhász sajtótájékoztatóján fel is szólította Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármestert, hogy ne írja alá azt a szerződést, amelynek alapján a valós árnál legalább 60 millió forinttal kevesebbért adnának el egy belvárosi ingatlant. Arra az esetre, ha a polgármester aláírná az eladásról szóló határozatot, Juhász Péter rendőrségi feljelentést helyezett kilátásba. Az, hogy végül megtörténik-e az aláírás, a csütörtöki ülésen választ kapunk. Az Együtt politikusa hozzátette: az a különbség Rogán Antal és Szentgyörgyvölgyi Péter között, hogy az utóbbi nem rendelkezik mentelmi joggal, így nehezebb dolga lesz a bíróságon.
Az önkormányzat közleménye szerint Juhásznak lett volna lehetősége kifejteni a véleményét a testületi ülésen, de azon - sok más alkalomhoz hasonlóan - nem vett részt. Hangsúlyozták: az Alkotmány utcai épület olyan leromlott állapotú ingatlan, amely évek óta üresen áll, felújítására több mint 100 millió forintot kellene költeni. Mivel nem lakásokról, hanem helyiségekről van szó, a hasznosításra ennek az összegnek a többszörösét kellene fordítani - szögezte le a belvárosi önkormányzat.
Nem ma kezdték
Nem ez volt az első „érdekes” belvárosi ügy, hiszen korábban Juhász Péter a belvárosi ingatlanbotrányokkal kapcsolatban üzletszerűen, bűnszervezetben való hivatali visszaéléssel vádolt meg politikusokat, így a kerület korábbi polgármesterét, Rogán Antalt is. Feljelentése szerint az önkormányzat vagyongazdálkodása nem volt kiszámítható, saját szabályait sem tartotta be, és a vagyonvesztés mértéke túlmegy a hanyagság, a gondatlanság, a hozzá nem értés körén, szándékos bűncselekményt valósít meg. Juhász szerint a kerület vezetése több milliárd forinttal károsította meg a helyi költségvetést.
Annyi eredményt sikerült elérnem, hogy körülbelül fél évig szüneteltek a kerületben ezek a „furcsa” eladások – jelezte Juhász, hozzátéve: sajnos másfél hónappal ezelőtt újra indultak az ügyletek, és Szentgyörgyvölgyi folytatja elődje akcióit.
De Juhász szerint újabb botrány van készülőben a kerületben: a Belváros ingatlaneladásait intéző ügyvédi iroda vehetett nagyon kedvezményesen lakást az önkormányzattól. Az Együtt alelnöke Facebook oldalán jelentetett meg részleteket az eladásról. Mint írta: a Deák téri, 237 négyzetméteres ingatlan 154 millió forintot ér (felújítva 192 milliót), ennek ellenére 78 millióért jutott hozzá a Sándor Zsolt vezette ügyvédi iroda. Juhász ezért követeli, a kerület indítson vizsgálatot annak kiderítésére: összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel, hogy ilyen alacsony árat állapítson meg, és kéri azt is, amíg a vizsgálat tart, addig ne bízza meg ezeket a cégeket az önkormányzat. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
Nem csak olcsón kap ingatlant a belvárostól Sándor Sz. Zsolt ügyvédi irodája, de azt sem árulja el, mennyi bevétele származott az önkormányzattól – írta szerdán a Facebook-oldalán Juhász. A politikus megkérdezte az ügyvédet, mekkora bevétele származott az önkormányzattól - illetve más önkormányzatoktól -, hogy kiderüljön, mennyi közpénzhez jutottak az évek során. A válasz szerint ez nem ismerhető meg, "mert ő ügyvéd". Juhász nem hagyta annyiban, az Adatvédelmi Hatósághoz fordult. Péterfalvi Attila hivatala kötelezte Sándor Sz. Zsoltot, hogy adja ki az önkormányzati képviselő számára a kért adatokat. Juhász, amint megkapja, az iratokat, nyilvánosságra hozza, hiszen szerinte "az mégiscsak lehetetlen, hogy ne tudjuk meg mennyi ment el a mi pénzünkből ehhez az ügyvédhez".
Cseppek a pohárban | https://nepszava.hu/1076005_sokasodo-belvarosi-botranyok | https://web.archive.org/web/20230202025946/https://nepszava.hu/1076005_sokasodo-belvarosi-botranyok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokasodo-belvarosi-botranyok | Népszava | hungarian-news | 2015-11-11 11:55:00 | [
"Rogán Antal",
"Sándor Sz. Zsolt",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [] | [
"ingatlan",
"ügyvédek",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Dorottya utca 8",
"Károly körúti ingatlan féláron",
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
57,713 | Felfüggesztették a Fővárosi Főügyészség szóvivőjét | Fegyelmi eljárás indult a Fővárosi Főügyészség szóvivője ellen, akit egyben szóvivői beosztásából is felfüggesztettek. | A médiában megjelent hírek kapcsán igazoló jelentést kért az érintett ügyésztől, s miután azt megismerte, fegyelmi eljárást rendelt el – mondta Ihász Sándor fővárosi főügyész. Az Index internetes portál a napokban hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amin Varga Gergely egy tavaly szeptemberi, rendőrök ellen folyó büntetőügy tárgyalása kapcsán azt mondta: tudja, kik a valódi elkövetők, de nem ők ülnek a vádlottak padján.
Az eljárás célja, hogy tisztázza, mi történt, és amennyiben a főügyészségi szóvivő vétkesen megszegte foglalkozása szabályait, akkor megállapítsa fegyelmi felelősségét és szankciót szabjon ki. A legenyhébb szankció a feddés lehet, a legsúlyosabb pedig a hivatalvesztés. Ezen kívül fegyelmi eljárásban például vezetői kinevezéstől is megfoszthatják az érintettet, vagy fizetési fokozatában visszasorolhatják, illetve megrovásban is részesíthetik – fűzte hozzá Ihász Sándor.
Varga Gergely az ellene folyó fegyelmi eljárás közben tovább dolgozhat ügyészként, csupán szóvivői megbízatása alól van felfüggesztve. A fegyelmi eljárás határideje 30 nap, ami meghosszabbítható. Ihász kérdésre válaszolva hozzátette: csak a sajtóból értesült arról, hogy feljelentik, vagy feljelentették Varga Gergelyt. Ha ez megtörténik, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, nem pedig a Fővárosi Főügyészség – jelezte. | https://24.hu/belfold/2008/01/21/felfuggesztettek_fovarosi_fougyeszseg_szovivojet/ | https://web.archive.org/web/20220928192026/https://24.hu/belfold/2008/01/21/felfuggesztettek_fovarosi_fougyeszseg_szovivojet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettek-a-fovarosi-fougyeszseg-szovivojet | 24.hu | hungarian-news | 2008-01-21 15:27:00 | [
"Varga Gergely (ügyész)"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] | [] | [
"ügyészség"
] | [] |
57,714 | Elengedték a Terézvárosi Vagyonkezelő vezetőjét | Elutasította a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjének és egy másik személynek az előzetes letartóztatására irányuló ügyészségi indítványt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. | Az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A bíróság az alapos gyanút nem vitatta, ám az ügyészség által felhozott letartóztatási indokokat, azaz a szökés, elrejtőzés, illetve az eljárás meghiúsításának veszélyét nem látta megalapozottnak, így az őrizetbe vett gyanúsítottak szabadlábra kerültek.
A helyi bíróság döntése ellen az ügyészség fellebbezett, így a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetője és a másik személy letartóztatásának ügyében a Fővárosi Bíróság dönt majd jogerősen. Szerdán rendőrök vitték el a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről. A hvg.hu internetes portál a napokban azt írta, hogy a férfit egy nagy értékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként. | https://24.hu/belfold/2008/01/26/elengedtek_terezvarosi_vagyonkezelo_vezetojet/ | https://web.archive.org/web/20221205033349/https://24.hu/belfold/2008/01/26/elengedtek_terezvarosi_vagyonkezelo_vezetojet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elengedtek-a-terezvarosi-vagyonkezelo-vezetojet | 24.hu | hungarian-news | 2008-01-26 15:36:00 | [] | [
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] | [] |
57,715 | Gyarapodott a politikai elit a megszorítások alatt | Mindkét politikai oldalnak jól jött a 2007-es esztendő, a vezető politikusok többsége ugyanis milliókkal gyarapította vagyonát. Kóka János pedig a saját cégétől megvette a saját házát. | Úgy tűnik, a reformok idején megéri politikusnak lenni, ugyanis az Országgyűlés honlapján frissen közzétett 2007-es vagyonnyilatkozatok alapján kijelenthető, az ország vezetői jobban élnek, mint egy éve.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – annak ellenére, hogy kormányfői és képviselői tiszteletdíját civilszervezeteknek és alapítványoknak utalja – 96 millió forint nettó jövedelemre tett szert, főképp a cégei osztalékaiból. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek is bőséget hozott 2007. Ő ugyanis a könyvei után részesedett és kapott 12 millió forintot. Az ellenzéki párt vezetője így könnyen megtehette, hogy Felcsúton több mint ötezer négyzetméternyi földet ötven évre ingyenes használatba adott helyi alapítványoknak.
Kóka János szabad demokrata pártelnök három nappal a 2007-es év vége előtt is vásárolt még. Végre megvette ugyanis – igaz, saját cégétől – azt a házat, amelynek építésétől már 2006 óta hangos a sajtó. Érdekesség, hogy Kóka nem vesz fel fizetést, mint az SZDSZ elnöke, megteszi ezt helyette az exelnök Kuncze Gábor, aki – bevallása szerint – 2008 márciusáig kapja az elnöki díjazást. Talán ennek a pénznek is köszönhető, hogy Kuncze vásárolt egy Skodát is tavaly. A volt gazdasági miniszter pedig egy kétszázezer forintos telefont kapott juttatásként.
Kóka János épülő háza – sokan támadták (Fotó: MTI)
Dávid Ibolya MDF-elnöknek különösebben nem változott a vagyoni helyzete, Budán két lakása, Zamárdiban egy nyaralója van, sikeresen törlesztette viszont a hitelét, amely így a felére, hatmillió forintra csökkent. Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták elnöke viszont tavaly hozzájutott egy újabb második kerületi lakáshoz. Az egyébként antik bútorokat gyűjtő politikusnak idén már nem szerepel a vagyonbevallásában az a rendjelgyűjteménye, amely korábban részét képezte a nyilatkozatának.
Bútorokat más is gyűjt a konzervatív oldalon: a Fideszből kilépett, rendőrökkel dulakodó Lengyel Zoltán például neobarokk garnitúráját is feltüntette az értéktárgyai között.
Gyűjtők
A szabad demokrata koalíciós államtitkár, Horn Gábor könyveket gyűjt (ötezer kötet), a szocialisták részéről pedig Schiffer János gyarapítgatja évről évre a kétezer darabos matchboxgyűjteményét.
Motorosok
Vannak honatyák, akik két keréken is el tudják képzelni az életüket. Mesterházy Attila (MSZP) például egy nyolcszáz köbcentis Hondával közlekedhet, míg az ellenoldali „öreg motoros” Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester egy ezer köbcenti feletti BMW-vel szánthatja az M3-ast.
Az autós képviselők közül kiemelnénk Kubatov Gábort (Fidesz), aki továbbra is boldog tulajdonosa három veterán Opel Kadettnak, a szocialista főpolgármester-helyettes, a XII. kerületben lakó Hagyó Miklós viszont nagy értékű ingóságai közé mindössze egy autót jegyzett fel: egy 1993-as Trabantot.
Miniszterek gyalog
A kormánytagok közül még mindig Veres János az egyik leggazdagabb számtalan nyírségi földterülettel, de üzemeltet még gyógyszertárat és tésztagyárat is. A milliárdos pénzügyminiszternek saját autója nincs, mindössze egy 24 éves utánfutót szerepeltet a vagyonnyilatkozatában.
Bár autója a külügyminiszternek sincs – saját tulajdonban lévő Toyota Corolla gépkocsiját augusztusban ellopták – Göncz Kinga mégsem kénytelen gyalog járni, jelenleg 4 és fél milliós szolgálati autóját használhatja. 7,5 millió forintos hiteltörlesztését 13 millió forintos megtakarítással ellensúlyozza. A külügyminiszter életbiztosítást nem kötött, viszont kapott két afgán szőnyeget ajándékba. Jobban spórolt Kiss Péter kancelláriaminiszter, akinek megtakarítása 34,5 millió forint, ennek ellenére sem saját, sem pedig szolgálati autója nincsen.
Takács Albert igazságügyi miniszter 3000 darabos CD-gyűjteményt halmozott fel az elmúlt 20 évben. Mindez azonban kicsinek számít 4300 kötetes társadalomtudományi könyvtára mellett. 2007-ben pedig két olyan órát is vásárolt, amelynek értéke meghaladja a mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét. Saját autója sincsen, szolgálati kocsijához viszont sofőr is jár.
Miniszterek négy keréken
Az agrártárca vezetője, Gráf József két 100 négyzetméteres ingatlanja mellet 109,0908 hektár szántófölddel rendelkezik. Banki megtakarítása a bevallása szerint nincsen, készpénzállománya viszont 8 millió forint. Havi 1 millió 200 ezres miniszteri fizetéséből tartja fenn BMW 5-ös kocsiját, valamint törleszti 13 millió forintos lakáshitelét.
Vagyonnyilatkozata szerint a tavaly házasodott Horváth Ágnes nevén ingatlan nem szerepel, csupán egy Suzuki Swift 1.0. gépkocsi. Miniszteri tisztségéhez ugyanis hivatali lakást, valamint szolgálati autót is kapott az egészségügyi miniszter. SIM-kártyája viszont 4800 forintot ér. | https://24.hu/belfold/2008/02/01/gyarapodott_politikai_elit/ | https://web.archive.org/web/20230202220259/https://24.hu/belfold/2008/02/01/gyarapodott_politikai_elit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyarapodott-a-politikai-elit-a-megszoritasok-alatt | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-01 15:45:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
57,716 | Svábhegy, Andrássy út, Vár: így játszották át a Tiborcz-körnek az állam volt csúcsingatlanjait | Az állam úgy adta el az elmúlt években a Svábhegy maradékát, az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját és a magyar műemlékvédelem jelképét, hogy ezeket most részben maga veszi vissza (vagy fejleszti), de persze nem a „köz”, hanem a Tiborcz-kör javára – szúrta ki a Válasz Online. A magánosítási folyamat konkrét győztese a miniszterelnök vejével összeépült Central European Ingatlanalap – a közbeiktatott kulcsfigura pedig Jellinek Dániel volt. Mellékszereplők: Garancsi István, Balásy Gyula és Tasnádi László. Perverz privatizáció á la Orbán-kormány, legújabb fejezet. | a végső haszonélvező kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé – és még az ország is „megcsonkul” valamelyest.
Nézzük mindezt kifejtősebben! A kormányzat 2019-ben kezdte csomagban értékesíteni az állami ingatlanvagyont, s mind az eladás, mind a csomagolás mellett szóltak észszerű érvek. Sok roskatag, lerohadt vagyonelemet már régóta árultak, de ezek külön-külön nem kellettek senkinek – viszont miután egy pakkba rendeztek exkluzív fekvésű telkeket és a „kutyának sem kell” típusú épületeket, végül a gyerekkel együtt a fürdővizet is a vásárló nyakába lehetett önteni. Ekkor még azt hihette a nagyérdemű, hogy az állam a köz javát szolgálja.
Csakhogy aztán a hatalom – mint lapunk annak idején észrevette – e módszerrel lényegében két hét alatt magánszereplőkhöz juttatta a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház méretes ingatlanhagyatékát, melynek eltékozlása ellen a régi Fidesz határozottan tiltakozott. A még ellenzéki Orbán Viktor 2007-es évértékelőjében egyenesen így kommentálta a részben ősparkok közepén lévő, kastélyokba, kúriákba szorult egészségügyi intézmények megszüntetését: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” A nagy felháborodás nyomán a fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett területekre, amely csak a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. És persze a változtatási tilalommal együtt hamarosan az elvek is „feloldódtak”.
A lényeg, hogy 2019 nyarán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két csomagocskát készített. Az egyikbe a svábhegyi gyermekkórház Béla király úti tüdőszanatóriumának 3,3 hektárját tették – melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla –, továbbá jóval értéktelenebb, nevelőintézetként, laktanyaként, rakétakilövő-állomásként hasznosított vidéki ingatlanokat, egyebeket. A másik zsákba került a gyermekklinika közel 2,6 hektáros, a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közvetlen közelében lévő, Mártonhegyi úti területe, a Svábhegyi Nagyszálló épülete az Eötvös úton (a fogaskerekű mellett), valamint több egyéb budai telekszelvény. Az állam akkor közel 6 milliárd forintot szedett be a privatizáció győzteseitől.
Az első csomagot már 2019-ben a Central European Ingatlanalapnak (CEI) ítélték, csak akkor még nem lehetett tudni, hogy e „cég” annyira összefonódott Tiborcz Istvánnal, mint alább bemutatjuk. Azt meg pláne nem, hogy a CEI-t 2023-ban közpénzmilliárdokkal fogják teletömni. A második pakk viszont először az ingatlanfaló Jellinek Dániel Indotek-csoportjához került, majd most, öt évvel később az üzletember továbbadta a Mártonhegyi és az Eötvös úti egységeket is a CEI-nek. (A Jellinek és Tiborcz közötti vagyonmozgatás nem újkeletű; utóbbi előbbitől vásárolta például a Gellért szállót, illetve együtt birtokolják a tőzsdei Waberer’s International Nyrt.-t.) Az alábbi térképen sárgával jelöltük a Béla király úti területet, melynek fejlesztése az Építészfórum szerint már küszöbön áll, pirossal a CEI által frissen szerzett Mártonhegyi- és Eötvös-telkeket – és van ott egy lila folt is, nem véletlenül. A Költő utca 30. alatt épp elitpihentetőt épít a kormányfő vejének BDPST Groupja – ahol hamarosan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várják a kikapcsolódni vágyókat. Ez a négy, a miniszterelnök Cinege úti házának vonzáskörzetében található ingatlan tehát már biztosan megérkezett a Tiborcz-körhöz.
Van itt azonban egyéb látnivaló is. Két éve Jellinek Dániel újabb kilenc épületet szerzett meg az államtól 14,6 milliárdért. Lássunk csodát, ezek közül a két legpatinásabb palota,
az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának székháza az Andrássy úton, valamint az I. kerületi Táncsics Mihály utcában lévő örökségvédelmi központ szintén a CEI-hez került az elmúlt hetekben.
Sőt, ha nem csal a szimatunk, a Sofitel szállóval összeépült, ugyancsak Jellinek által privatizált volt Malév-bázis is átszállhat majd a CEI-re (vagy valamelyik társalapjára). Az üzletember Indotek-csoportja legalábbis megerősítette lapunknak, hogy a Széchenyi téri hotellel együtt ezt a volt állami ingatlant is továbbértékesítik az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított egyik alapnak – ez pedig praktikusan a CEI lehet, esetleg egy másik, szintén állami pénzzel feldúsított magántőkealap. (A márciusban bejelentett Sofitel-tranzakció befejezéséhez már csak a banki engedélyeket várják a felek, és akkor kiderülhet, ki is pontosan a vevő. Egy biztos: Orbán Ráhel férje a Budapest Business Journalnak nyilatkozva lényegében már saját projektjeként beszélt a most zajló Sofitel-átépítésről.)
Az első kulcskérdés, amelyre mindezek után válaszolnunk kell: miért állítjuk ennyire magabiztosan, hogy a CEI a Tiborcz-kör része? Nos azért, mert az ingatlanalapot menedzselő Equilor Alapkezelő testvérvállalatában, az Equilor Befektetési Zrt. nevű brókercégben már hivatalosan is tulajdonrészt szerzett a kormányfő vejének Gránit Bankja – s mind az alapkezelő, mind a brókerérdekeltség, mind a Tiborcz István-féle BDPST Group egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Noha a hivatalos kommunikáció szerint maga az Equilor Alapkezelő független a miniszterelnök családjától, ezt a képet az a tény is árnyalja, hogy a társaság mögötti egyik végső haszonhúzó entitást, a Közép-Európai II. Magántőkealapot a Direkt36 másképp is legbefolyásosabb magyar famíliához kötötte. Mi több, az Equilor Alapkezelő ingatlan- és magántőkealapjainak cégjogi, vállalatalapítási feladatait részben Tiborcz bejáratott ügyvédcsapata (Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia) látja el. Ráadásul nemcsak a CEI kapott már több tízmilliárdos állami tőkeinjekciót, hanem az Equilor Alapkezelő magántőkealapjai is – melyek tokaji, szántódi, galyatetői szállodákat, illetve napelemes és hulladékgazdálkodás-fókuszú társaságokat birtokolnak.
A második megválaszolandó kulcskérdés: honnan tudjuk, hogy a CEI a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Baross-tőkeprogramjából nyert 28,4 milliárdos befektetést is használja a fenti tranzakciókhoz – vagy fogja használni az ingatlanokon folyó építkezésekhez? Hivatalos információink erről nem lehetnek, mert az Equilor Alapkezelő pénzügyeit üzleti titokként kezelik – megkereséseinkre soha nem kapunk egyértelmű válaszokat a cégtől. Az viszont tény, hogy a Nagy Márton-féle ingatlanalapos tőkekifolyatás éppen azokra a hetekre esett, amikor a friss Jellinek–CEI-üzleteket nyélbe ütötték. (Lábjegyzet: a Baross-program nem vissza nem térítendő állami támogatásokat jelent, hanem kvázi „kamatmentes kölcsönöket”.
A kormányzat konkrétan úgy adott ki tízmilliárdokat a közkasszából, hogy később semmilyen banki jellegű kontrollt nem gyakorol például a CEI projektjei felett.
Tehát nincs folyamatos elszámoltatás a beruházások menetéről, a megtérülésről, illetve biztosítékok – zálog, kezesség, stb. – sincsenek beépítve a rendszerbe.)
A harmadik kulcskérdés a végére: Jellinek Dániel csak a Tiborcz-klubnak „szórt szét” volt állami telkeket, vagy más NER-nagyságok is részesültek a jóból? A kormányzat által frissen felpumpált többi ingatlanalapot (egyelőre) nem látjuk a Jellinek-portfolió vevői között. Alábbi gyűjtésünkből kiderül viszont, hogy Garancsi István üzletember, a rogáni állami kommunikációs tendereken hasító Balásy Gyula, továbbá Pintér Sándor bizalmasa, a volt III/II-es tiszt Tasnádi László csapott le a „resztlire” – vagyis szinte minden olyasmire, ami nem kellett Tiborczéknak.
Nem tudjuk, a fenti történet az ugyancsak a Válasz Online által megénekelt nagy üdülőkiárusítás főpróbája volt-e, azt viszont ígérhetjük, hogy továbbra is figyeljük az urak kezét – legyen szó kastélyokról, Balaton-partról, egyéb ingatlancsomagokról.
Milyen volt állami ingatlanokat szerzett meg Jellinek Dánieltől a Tiborcz Istvánnal összeépült Central European Ingatlanalap (CEI)?
1. Budapest XII. kerület, Mártonhegyi út 6/A. (Költő u. 27.): A Gyurcsány-kormány által bezárt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet 2,58 hektáros területét 2019-ben Jellinek Dániel egyik érdekeltsége privatizálta. A cégbíróság most, július 7-én hagyta jóvá a tulajdonosváltást a „hegyoldalt” birtokló Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-ben; a lejtős ingatlan – melyről remek panoráma nyílik a Dunára – új birtokosa a CEI lett. A földhivatali nyilvántartás szerint ugyanakkor az ingatlanalap javára már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be 6,7 millió euró, azaz 2,5 milliárd forint erejéig. A telken jelenleg bontási munkák folynak.
2. Budapest XII. kerület, Eötvös út 2. (Karthauzi utca eleje): A volt Svábhegyi Nagyszálló 3519 négyzetméteres ingatlanát – amely később szintén a gyermekklinikához tartozott – ugyancsak Jellinek Dániel magánosította 2019-ben. A telek tulajdoni lapján jelenleg már a CEI tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme szerepel. Ahogy fent írtuk, a Mártonhegyi és az Eötvös úti terület mellett a Béla király úti volt tüdőszanatóriumot – benne a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvillával – is a CEI birtokolja, csak ezt négy éve közvetlenül (tehát Jellinek kihagyásával) privatizálta a Tiborcz-közeli ingatlanalap. A szintén egy kőhajításnyira lévő Botaniq Budai Klub (azaz a korábbi Fonográf Klub) pedig egyértelműen a kormányfő vejéé a BDPST Groupon keresztül.
3. Budapest VI. kerület, Andrássy út 73-75. és Izabella utca 51.: Az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese közel hatezer négyzetméteren fekszik, teljes nettó alapterülete a 24 ezer négyzetmétert is meghaladja. Az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját 2021-ben vette meg az államtól Jellinek Dániel érdekeltsége, majd az ingatlant birtokló Argentat Real Estate Zrt.-t idén június 5-én jegyezte át a cégbíróság a CEI-re. A földhivatali nyilvántartás szerint ugyanakkor az ingatlanalap javára már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be 6,05 milliárd forint erejéig.
4. Budapest I. kerület, Táncsics Mihály utca 1.: A magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképeként is ismert várbéli épületet – amely közel 1500 négyzetméteren terül el – ugyancsak 2021-ben privatizálta Jellinek Dániel egyik „leágazása”. Az ingatlant birtokló Damvix Investment Zrt.-t a cégbíróság idén május 26-án írta át a CEI-re. A Táncsics utcai telek esetében is igaz, hogy már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be a Tiborcz-közeli ingatlanalap javára – itt konkrétan 1,93 milliárd forint erejéig.
+1. Budapest V. kerület, Széchenyi István tér 2.: Noha a Lánchídra „tekintő” Sofitel szállót Jellinek Dániel a piacról vásárolta, a vele összeépült, 3500 négyzetméteres volt Malév-székházat 2021-ben az államtól szerezte meg – szintén 2021-ben. Aztán idén márciusban az üzletember bejelentette, hogy a Sofitel az Equilor Alapkezelő által menedzselt egyik alapé lesz, mostanra pedig azt is tudjuk, hogy a tranzakciónak a korábbi Malév-bázis is a része. A tulajdoni lapokon az új gazda még nem szerepel, de az alighanem CEI lesz (vagy az Equilor által kezelt egyik magántőkealap).
Kiknek szórt még szét volt állami épületeket Jellinek Dániel?
– A miniszterelnök barátjaként jegyzett Garancsi István Garanimmo Zrt.-je kapta meg bő egy éve a 2021-ben privatizált Hotel Aranypartot/Erzsébet szállodát (Siófok, Beszédes József sétány 82.), a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat korábbi tóparti üdülőjét (Balatonlelle, Köztársaság utca 18.), továbbá Budán a Naphegy tér közelében lévő egykori MTI-műteremházat (I. kerület, Fém utca 8.), egy zuglói volt BRFK-ingatlant (XIV. kerület, Stefánia út 87-89.), valamint az Andrássy úti–Podmaniczky utcai zónához tartozó két egyéb épületet (VI. kerület, Vörösmarty utca 52. és Rózsa utca 109.). A Garanimmo nem közvetlenül vette meg az ingatlanokat, hanem az ezeket birtokló Jellinek-cégeket vásárolta fel, azaz – az iménti sorrendet követve – a Derval Property Zrt.-t, a Confolens Real Estate Zrt.-t, a Felletin Investment Zrt.-t, a Salers Investment Zrt.-t, a Nevers Property Zrt.-t és a Montendre Real Estate Zrt.-t.
– A Pintér Sándor belügyminiszter üzleti „énjeként” emlegetett Tasnádi László BLK Corporation Kft.-je is kapott tavaly egy tóparti, jachtkikötő melletti ingatlant (Balatonlelle, Köztársaság utca 40.). Ez a cég sem közvetlenül lett tulajdonos, hanem a telket tulajdonló Crozant Property Zrt. nevű Jellinek-érdekeltség megszerzésével. Tasnádi egyébként más lellei ügyleteket is futtat.
– A Rogán Antal kabinetminiszter által naggyá lett Balásy Gyula azt a Viharbükk Residence Zrt.-t vette magához két éve, amelyhez a Jellinek által 2019-ben privatizált svábhegyi volt MÁV-szanatórium területe tartozik (XII. kerület, Normafa út 20.).
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Budapest#NER#Svábhegy#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2023/07/11/central-european-ingatlanalap-jellinek-tiborcz-privatizacio/ | https://web.archive.org/web/20230712094754/https://www.valaszonline.hu/2023/07/11/central-european-ingatlanalap-jellinek-tiborcz-privatizacio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/svabhegy-andrassy-ut-var-igy-jatszottak-at-a-tiborcz-kornek-az-allam-volt-csucsingatlanjait | valaszonline.hu | hungarian-news | 2023-07-11 16:30:00 | [
"Balásy Gyula",
"Garancsi István",
"Hamar Endre (Dr.)",
"Jellinek Dániel",
"M. Szabó Nóra",
"Nagy Zsuzsa Klaudia",
"Tasnádi László",
"Tiborcz István"
] | [
"Argentat Real Estate Zrt.",
"BDPST Group",
"BLK Corporation Kft.",
"Central European Ingatlanalap",
"Crozant Property Zrt.",
"Damvix Investment Zrt.",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Garanimmo Zrt.",
"Indotek Group",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt.",
"Viharbükk Residence Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"támogatás",
"ügyvédek",
"tőkealap",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,717 | Lezárta a rendőrség a Borkai Zsolt körül hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával indult ügyeket | „Mivel a cselekmény nem bűncselekmény”, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette azt az eljárást, amit többek között Hadházy Ákos feljelentése nyomán folytatott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot Hadházy Ákos a Telexnek is elküldte. | „Mivel a cselekmény nem bűncselekmény”, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette azt az eljárást, amit többek között Hadházy Ákos feljelentése nyomán folytatott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot Hadházy Ákos a Telexnek is elküldte.
A feljelentés alapján azt vizsgálták, hogy történt-e bűncselekmény akkor, amikor a győri önkormányzat volt ügyvédje elkezdte felvásárolni a győri Audi-gyár közelében lévő földeket, amiket aztán Borkai Zsolt vezetése alatt az önkormányzat szántóból ipari fejlesztési területté alakított. Az NNI megállapítása szerint jogszerű volt az az értékesítés, amely során az önkormányzat az elővásárlási jogáról lemondva eladta tulajdonrészét az ügyvéd cégének.
A határozatban szerepel az is, hogy az ügylet lezárása után Borkai Zsolt fia állást kapott az ügyvéd egyik cégénél, itt az NNI vizsgálta azt is, hogy történt-e bűncselekmény, de azt állapították meg, hogy annak ellenére, hogy a volt polgármester fia havi egymilliós fizetést vett fel a gazdasági tevékenységet nem folytató cégtől, a vállalkozás az alapítótól kapott kölcsönt és az eszközállománya értékesítéséből származó bevételeket élte fel, ezért nem lehet hűtlen kezelésről beszélni. Ez a cég ugyan egy fillér hasznot sem termelt, Borkai fia havi egymilliós fizetést kapott az ügyvéd érdekeltségéből.
Azt a rendőrség is elismerte, hogy a cég gazdasági tevékenységet nem folytatott, ám a vállalkozás az alapítótól kapott kölcsönt és az eszközállománya értékesítéséből származó bevételeket élte fel, ezért a rendőrség szerint nem lehet hűtlen kezelésről beszélni. Borkai Ádám cégéről és annak tevékenységéről ebben a cikkben írtunk részleteket.
A határozat egy másik pontján azt is megállapította, hogy a Borkai család „valamennyi tagjának a legális jövedelme fedezte a vagyongyarapodást”. | https://telex.hu/belfold/2023/06/13/nemzeti-nyomozo-iroda-eljaras-nyomozas-megszuntetes-borkai-zsolt-hadhazy-akos | https://web.archive.org/web/20231111115410/https://telex.hu/belfold/2023/06/13/nemzeti-nyomozo-iroda-eljaras-nyomozas-megszuntetes-borkai-zsolt-hadhazy-akos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezarta-a-rendorseg-a-borkai-zsolt-korul-hutlen-kezeles-es-penzmosas-gyanujaval-indult-ugyeket | Telex | hungarian-news | 2023-06-13 10:56:00 | [
"Borkai Zsolt"
] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"hivatali visszaélés",
"pénzmosás"
] | [] |
57,718 | Az útdíjfizetést is kijátszotta egy fuvarozó vállalkozó, 1,1 milliárd forint kárt okozott az államnak | Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán az MTI-vel. | Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a férfi stróman ügyvezetők közreműködésével olyan céghálózatot hozott létre, amellyel éveken keresztül elkerülte az útdíjak, bírságok, valamint a munkabért terhelő járulékok befizetését. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint 90 rendbeli közokirat-hamisítás miatt emelt vádat. Vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozzák. Emellett 250 millió forint erejéig, illetve több céggel szemben további vagyonelkobzásra is indítványt tett a főügyészség.
Az ügy lényege szerint a férfi olyan céghálózatot alakított ki, amelyben a fuvarozáshoz használt járművek bejegyzett tulajdonosa és üzembentartója eltérő cég volt, a fuvarozást pedig egy tőlük független, harmadik társaság számlázta ki.
Azzal, hogy a gépjárművek tulajdonosa és üzembentartója elvált egymástól, az üzembentartó társaságok vagyonnal nem rendelkeztek, a fuvarozási tevékenységből származó bevétel pedig a számlázó társaságoknál realizálódott, a férfi ellehetetlenítette az útdíj és az egyéb közterhek behajtását. Kiderült az is, hogy a vádlott a cégeket rendszeresen cserélte annak érdekében, hogy ne keltse fel a hatóságok figyelmét. A strómanokkal szemben külön büntetőeljárások folynak. | https://telex.hu/belfold/2023/06/14/fuvarozo-koltsegvetesi-csalas | https://web.archive.org/web/20231211134610/https://telex.hu/belfold/2023/06/14/fuvarozo-koltsegvetesi-csalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-utdijfizetest-is-kijatszotta-egy-fuvarozo-vallalkozo-11-milliard-forint-kart-okozott-az-allamnak | Telex | hungarian-news | 2023-06-14 10:59:00 | [] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ügyészség"
] | [] |
57,719 | Nem állítottak ki fiktív számlát a százmilliós csalással vádolt MSZP-s képviselőnek az egyik vádlott szerint | „Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét | „Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét.
Nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki és fogadtak be, alkalmazottaik után több esetben nem fizettek járulékot: az érintettek a vádirat alapján mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak 2013 és 2017 között. A képviselőt május végén egy egész napon át hallgatták meg az ügyben, szóba került a Mészáros cégcsoport és a szórólappiac helyzete is, nem vallotta bűnösnek magát.
A másodrendű vádlott, aki korábban a szórólapok terjesztését végezte Joóbnak, viszont hosszasan beszélt a fiktív számlák kiállításáról, elmondása szerint ezek nélkül nem is lehetett volna életben maradni a bizniszben. Korábban feljött az is, hogy ezért vettek igénybe olyan „szolgáltatásokat”, amik valótlan számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot, és mivel ezt a vád szerint a nyolcadrendű vádlott biztosította a képviselőnek és körének, most ő állt a vádlottak padjára.
A legnagyobb cég akart lenni
Vallomásában elsősorban azt sérelmezte, hogy bűnözőnek titulálják, aki bűnszervezetet vezet, munkanélkülinek mondják, holott 30 éve dolgozik. A férfi börtönviselt, korábban katona is volt, majd vállalkozó lett. Elmondása szerint azt szeretné bizonyítani az eljárás során, hogy nem tagja bűnszervezetnek. Megbízottként több cégben is dolgozott, egész Pest megyét és a Dunántúlt ő irányította a szórólapbizniszben, a legnagyobb cég akart lenni az országban.
„Azok nincsenek a teremben, akik engem is átvertek”
– célzott ezzel azokra a munkaerő-kölcsönző cégekre, amik vállalkozása és az alatta lévő cégek között álltak.
Hivatalosan nála dolgozott a másodrendű vádlott is, aki korábban többször hangsúlyozta, hogy fiktív számlák cseréltek gazdát Joób és a volt katona között. Utóbbi most elismerte, hogy bár dolgoztak náluk feketén „akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt”, de volt alkalmazottja vallomása szerinte fikció.
„Én is ezt csináltam volna az ő helyében”
– jegyezte meg, majd elmesélte, hogy a másodrendű vádlott az egyik előkészítő ülés szünetében odament hozzá és bocsánatot kért, amiért korábban terhelő vallomást tett rá, és azt is mondta, hogy a továbbiakban azt vallja majd, hogy nem voltak a cégben fiktív számlák.
A nyolcadrendű vádlott szerint cége normálisan működött, minden adót befizetett, de voltak, akik borítékban kapták a fizetésüket. Őt a kérdéses időszakban már nem is érdekelte a szórólapterjesztés, más vállalkozásaira koncentrált. Vallomásához biztosítása mellett füstöltkolbász-versenyekről szóló emléklapot, valamint sportolókról készült képeket is csatolt, hogy igazolja más típusú tevékenységeit.
Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg
A bíró a korábbi vallomásaiból is felolvasott. Kiderült, hogy a férfi korábban a Magyar Posta címzett kiadványok feletti monopóliumának megszűnésére apellált, és ennek időpontjához rendezgetve próbálta meg kiépíteni médiabirodalmát. A kérdésre, miszerint honnan szerzett tudomást a Posta monopóliumának megszűnéséről, azt felelte, hogy a Magyar Közlönyből. Hat évig kilincselt kapcsolatok után, de végül a Postánál maradt a kizárólagosság, így eladta a cégét.
Egyik korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a foglalkoztatott embereknek csak a 20 százaléka volt bejelentve, és 2015 végéig állított ki fiktív bizonylatokat Joób részére.
Ezeket most visszavonta és azzal érvelt, hogy a vallomását fogvatartása alatt tette,
mikor már mindenki szabadlábon volt, ki akart jutni ő is, így két másik vallomásából rakta össze a sajátját. „Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg” – mondta.
Módosítva korábbi állításait most azt állította, hogy Joób a munkavállalóknak nem adhatott utasítást, maximum csak kérhetett tőlük, mint fővállalkozó, és a képviselő és közte sem cserélt gazdát készpénz. A sanyi2015.xls dokumentumot, melyben a vád szerint az illegális pénzmozgásokat vezették, a nyomozati szakaszban látta először, és bár
hiába szerepel benne a neve, és hogy kinek mennyi „jár”,
nem tudott róla semmit. Ügyészi kérdésre azt mondta, hogy nem állítottak ki egyetlen fiktív számlát sem Joób Márton részére.
Jelenthet Sümeget is
Sima üzleti kapcsolata volt a képviselővel, az alvállalkozója volt. A korábban emlegetett hierarchiát sem látta a másodrendű vádlott és a képviselő között, szerinte ez inkább baráti kapcsolat volt. Szóba került egy pénzes boríték is, amit a tizedrendű vádlottnál találtak egy házkutatáson.
A borítékon a „Szeged S” felirat szerepelt, amiből az „S” megegyezik a volt katona keresztnevének kezdőbetűjével,
ő mégsem tudott róla semmit. „Jelenthet Sümeget is” – mondta.
A férfit a kilencedrendű vádlott váltotta a pulpituson, aki a vádirat szerint könyvelőként vett részt a szervezet működésében. Vallomást tenni nem akart, ezért a bíró idézte korábbi szavait. Kiderült, hogy az előző vádlott beosztottjaként dolgozott éveken át, irodai adminisztrációval foglalkozott, később ügyintéző lett. Főnöke dolgaiba nem látott bele, munkáltatói utasításra végezte a feladatait annak ellenére, hogy
több közös cégben is érdekeltek voltak.
Azt mondta, hogy semmilyen bűncselekményben nem vett részt, a Csongrád és Békés vármegyében történő szórólapterjesztésről nem is tudott semmit, számlát nem állított ki, és nem is könyvelt. Ezt több vallomás is megerősítette. Ő is beszámolt arról a szóváltásról, ami korábbi főnöke és a másodrendű vádlott között hangzott el az egyik előkészítő ülés szünetében, igazolta a bocsánatkérést. Ehhez a tizedrendű vádlott is csatlakozott, aki szintén tanúja volt a beszélgetésnek. Bírói kérdésre a másodrendű vádlott is felszólalt és elmondta, fenntartja a fiktív számlákkal kapcsolatos kijelentéseit.
Más bűncselekmények miatt ugyan, de végül a tizennyolcadrendű vádlottat vezetőszáron a büntetés-végrehajtás két munkatársa kísérte a terembe. A férfi nem kívánt vallomást tenni, és mivel az eljárás korábbi szakaszaiban sem nyilatkozott, a bírónak nem volt mit felolvasnia. Az ügy, további vádlottak és egy szakértő meghallgatásával októberben folytatódik. | https://telex.hu/belfold/2023/06/14/joob-marton-csalas-fiktiv-szamlak-targyalas-bocsanatkeres | https://web.archive.org/web/20230614105913/https://telex.hu/belfold/2023/06/14/joob-marton-csalas-fiktiv-szamlak-targyalas-bocsanatkeres | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-allitottak-ki-fiktiv-szamlat-a-szazmillios-csalassal-vadolt-mszp-s-kepviselonek-az-egyik-vadlott-szerint | Telex | hungarian-news | 2023-06-14 11:00:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hirdetés",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
57,720 | Véletlenül pont a sógort hívta meg a pécsi önkormányzati cég előző vezetése egy pályázatra. Hát, nem megnyerte? | A Pécsi Vagyonhasznosító kommunikációs vezetőjének sógora nyert egy pályázaton, amire csupa ismerős arcot hívtak meg. Az önkormányzati cég volt ügyvezetőjét ebben az ügyben és egy informatikai beszerzés miatt is hűtlen kezeléssel vádolják. | Folytatódott az önkormányzati tulajdonú Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön. Az egykori cégvezetőt – ebben az ügyében – hűtlen kezeléssel vádolják: egy furcsa szoftverbeszerzés, valamint egy marketingkommunikációról szóló keretszerződés tárgyalását vonták egybe.
A korábbi tárgyalási napokon már kiderült, hogy az új cégvezetés által megbízott informatikai vállalkozás fele annyiért megvalósította azokat a fejlesztéseket, amiket az előzőnek egyáltalán nem sikerült, mégis kifizették. Korábban pedig a kommunikációs szerződés felelősét és az ügy egyik kulcsfiguráját, a volt vezérigazgató párját azért nem sikerült meghallgatni, mert életvitelszerűen Dubajban tartózkodik és ott nem működik a Skype.
A negyedik tárgyalási napon elsőként a marketingkommunikációs stratégiaalkotással megbízott budapesti cég többségi tulajdonosát, ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság. A tanú előadta, hogy a PVH volt vezérét egy korábbi munkahelyén keresztül ismerte meg, ekkor cseréltek elérhetőséget és csak később derült ki, hogy a feleségének a testvére pont ennél a pécsi cégnél dolgozik, aki egyébként a cégvezető párja. Feladatként az önkormányzati cég imázsának javítását kapták, és úgy látja, „értékhatár alatti, meghívásos beszerzésben” szabályosan választották ki őket. A vád kérdéseiből kiderült – és ezt a tanú is elismerte –, hogy az ajánlattételre felkért másik két vállalkozás tulajdonosait is személyesen ismerte. Állítása szerint erről a körülményről csak később szerzett tudomást. A tanú egyébként alapvetően úgy látja:
„az az okés, ha ismeretségi körből hívják meg a cégeket és nem az internetről vadásszák”.
Arra nem tudott magyarázatot adni, hogy a legkedvezőbb ajánlat benyújtóiként végül miért egy magasabb, a volt munkahelye által benyújtott ajánlattal megegyező összegre kötöttek szerződést. A vállalkozó szerint ők rendben teljesítették a vállalt stratégiaalkotási feladatokat, de részletekre már nem emlékezett. A heti egyeztetésekről szóló teljesítési igazolásokon végig pécsi helyszín szerepelt, azonban gyakran online, Skype-meetingeken egyeztettek a sógornőjével, vagyis az önkormányzati cég kommunikációs vezetőjével.
A védelem kérdésére már fel tudott idézni néhány gondolatot a stratégiából: leírták például, hogy hogyan lehet elindulni az imázsváltás útján.
Ezután a bíróság már a Pécsi Vagyonhasznosító jelenlegi vezetője idején megbízott informatikai vállalkozás képviselőjét hallgatta meg. A cégnek és a vagyonhasznosítónak valamint jogelődjeinek több évtizedes együttműködése volt, és 2017-ben is ők adták a legkedvezőbb ajánlatot egy új vállalatirányítási, számlázási, ingatlannyilvántartási rendszer kifejlesztésre. A NAV-kompatibilis online számlázó ekkor már működött, ezt azonnal be lehetett volna vezetni az önkormányzati cégnél. Ez 2017 végén meg is valósulhatott volna, de mivel az ígéretek ellenére nem volt aláírt szerződésük, így mégsem vezették be. Ezután már az új cégvezetés kereste meg a vállalkozást, akik gyakorlatilag majdnem ugyanazokat az igényeket fogalmazták meg, mint elődjeik évekkel korábban. Azóta ezek megvalósultak és a szerződéskötés óta folyamatosan a felhasználói igényekhez igazítják a fejlesztéseket.
Ezután az önkormányzati cég több volt és jelenlegi dolgozóját meghallgatták, akik megerősítették, hogy az előző cégvezetés idején megrendelt és kifizetett szoftvert lényegében nem tudták hasznosítani a munkájuk során. Sőt volt, aki nem is tudott róla, csak hallomásból értesült az esetleges funkciókról, amik megkönnyíthették volna a mindennapi munkát. A Pécsi Vagyonhasznosító egyik korábbi felsővezetője elmondta, hogy lényegében nem volt rálátása a marketinges szerződésre, a megbízott céggel a kommunikációs vezetőn keresztül tartotta a kapcsolatot. Az elkészített stratégiát pedig csak az új ügyvezető mutatta meg neki.
A tárgyalás szeptemberben folytatódik. | https://telex.hu/belfold/2023/06/16/pecsi-vagyonhasznosito-hutlen-kezeles-targyalas | https://web.archive.org/web/20231110213413/https://telex.hu/belfold/2023/06/16/pecsi-vagyonhasznosito-hutlen-kezeles-targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veletlenul-pont-a-sogort-hivta-meg-a-pecsi-onkormanyzati-ceg-elozo-vezetese-egy-palyazatra-hat-nem-megnyerte | Telex | hungarian-news | 2023-06-16 11:04:00 | [] | [
"Pécsi Vagyonhasznosító Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,721 | Kulturális Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés – mennyire átpolitizált a Librit megvásárló MCC? | Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít. A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket. De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés. | Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít.
A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket.
De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés.
Cikksorozatunk első része.
Június 13-án érkezett a hír, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik cége megszerezte a hazai könyvpiacon egyeduralkodó Libri-csoport többségi tulajdonát. Azóta a fél ország azt találgatja, milyen hatása lesz ennek a magyar kultúrára. Az interneten megjelentek az iLLibri-mémek, Bödőcs Tibor azzal viccelődött, hogy Németh Szilárd gondolatait, Brüsszel-űző türk csujogatókat és Goebbels prózájáról szóló elemzéseket adnak majd ki, közben Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója állítja, sem a könyvkínálatban, sem a Libri vezetőségében nem terveznek változásokat.
Az 1996-ban alapított, az Orbán-kormány által 2020-ban több százmilliárdos vagyonnal megtámogatott MCC-t a magyar kormánykritikus nyilvánosságban gyakran a Fidesz káderképzőjének, sőt janicsárképzőjének nevezik, és ha tényleg az, akkor persze érthető a Libri felvásárlása miatt érzett félelem (persze a magyar kultúra pluralitásának már önmagában a Libri-csoport könyvpiaci hegemóniája sem tett jót, függetlenül attól, ki épp a cég többségi tulajdonosa). Közelebbről nézve viszont úgy tűnik, hogy akik janicsárképzőnek nevezik az intézményt, nem csupán leegyszerűsítik a dolgot, de éppen a legfontosabbat nem látják, hiszen az MCC képzésein – egyelőre legalábbis – nincs nyoma direkt politikai agymosásnak, a magyar kultúra egészével azonban valóban komoly tervei vannak az intézményt irányító szellemi körnek.
Hogy a valóságot kiderítsük, beszéltünk az MCC több oktatójával, több tanulójával és az intézményt vezető Szalai Zoltán főigazgatóval is.
A nagy kérdés az, hogy ezzel az ezer diákkal mi a cél. A janicsárképző megnevezés azt sugallja, hogy az MCC vezetése az ott végzett fiatalokat politikai és közigazgatási pályára, a Fidesz szellemi hátországába szánja. Egy engedékenyebb megközelítés szerint a cél egy konzervatív elit kinevelése, amely közvetlenül nem venne ugyan részt a politikában, de hosszú távon biztosítaná Magyarországon a jobboldal szellemi fölényét.
Beszélgetéseink alapján az első verzió biztosan nem igaz, és valószínűleg a második sem.
A cikksorozat készítésekor megkerestük az MCC-t, akik gondoskodtak nekünk interjúalanyokról, de őket megkerülve is sikerült beszélnünk több olyan jelenlegi és volt MCC-s diákkal, akik magukat ellenzékinek vallják, és kifejezetten kritikusak voltak mind a kormánnyal, mind az MCC bizonyos lépéseivel. Azt azonban egyhangúlag és következetesen állították, hogy a képzésben sehol, senkire nem erőltetnek semmilyen ideológiát, és a véleményéért senkit nem néznek ki vagy büntetnek meg.
„Az egyetemista program első évében Orbán Balázs tartotta az egyik, politikai gondolkodásról szóló kurzust – mesélte nekünk az MCC egyik diákja. – Ezen a kurzuson sorban vesszük végig a különböző ideológiákat, világnézeteket és ezek filozófiai hátterét. Az egyik órán, már nem is tudom, mi után, a nyílt társadalom következett. Megkérdezték, hogy valaki el tudja-e mondani, mit jelent az, és tud-e mellette érveket felhozni. Senki nem jelentkezett. Végül Orbán Balázs szólalt meg, perceken keresztül magyarázott a nyílt társadalomról, és érvek egész sorozatát hozta fel mellette anélkül, hogy akár egy fél mondattal is elmondta volna, mit gondol az egészről.”
Az idézet jól jellemzi az önmagát „ideológiailag függetlennek, de nem értéksemlegesnek” tartó MCC-t. Orbán Balázsról, a kormányfő szűk környezetébe tartozó, a parlamentben is sokat felszólaló politikusról (és az MCC-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökéről) valószínűleg mindenki tudja, hogy politikusként elítéli a nyílt társadalmakat – legalábbis nehéz lehet neki a szüntelenül a nyílt társadalom ellen ágáló Fideszben, ha nem így érez. Viszont míg egy tanár esetében kifejezett elvárás az oktatott téma tárgyilagos és higgadt bemutatása, addig Orbán Balázsnál – a kormányzati kommunikációban betöltött kiemelt szerepe miatt – sok diák szemében nagyvonalú önmegtartóztatássá válik már pusztán az is, hogy nem esik ki a tanár szerepéből.
Egy másik diák azonban arról számolt be, hogy az MCC-nek vannak „kifejezetten fideszes” részei is, de ezek ritkán érnek össze az oktatási tevékenységgel. „Az egyetlen hely, ahol az MCC képzése és az MCC kifejezetten fideszes könyvkiadó részlege (MCC Press) összeér, az a rendezvények. Az egyetemi programban pontokat kapunk azért, ha részt veszünk ezeken a rendezvényeken, a meghívottak pedig túlnyomó többségben jobboldaliak. Ezt leszámítva én egyszer sem találkoztam olyannal, hogy az arcomba nyomtak volna bármilyen ideológiát.”
Az MCC-s diákok tavaly még anonim felmérést is végeztek maguk között, hogy képet kapjanak a közösség politikai preferenciáiról, erről a felmérésről minden beszélgetőpartnerünk beszámolt. Azt mondták, a kitöltők között szinte tökéletesen fele-fele arányban voltak a fideszesek és az ellenzékiek. Szerintük ez is azt bizonyítja, hogy az MCC nem janicsárképző, és senkit nem ér hátrány azért, mert máshogy gondolkodik valamiről, mint Orbán Viktor.
Az MCC Média Iskoláját vezető Boris Kálnoky azt mondta: ő soha nem kérdezte a diákjaitól a politikai véleményüket, és nem is volt arra kíváncsi. Akkor merült ez először fel, amikor külföldi újságírók jöttek be az órájára és ők kérdezték végig a diákokat. Ekkor tudta meg, hogy osztálya a társadalom tükre – van köztük konzervatív és liberális is.
Hasonlóról számolt be Gallai Sándor, a Történelem- és Társadalomtudományi Iskola vezetője. Ő egy olyan diákját említette, aki tavaly a választások előtt az ellenzéknek kampányolt. Meg is kérdezte tőle, hogy mit szólnak az ottani barátai ahhoz, hogy ő a „janicsárképzőbe” jár, de szerinte csak barátian ugratták. Egy másik diák arról mesélt, hogy több MCC-s is segített a 2021. őszi ellenzéki előválasztás lebonyolításában.
A Politikatudományi Műhelyt is vezető Gallai szerint náluk a jelentkezők többsége nem is feltétlenül politikai karrierben gondolkodik, és ő nem hiszi, hogy az MCC más iskoláiban nagyobb lenne azok aránya, akik kifejezetten politikusnak szánják magukat. A fiatalok számára ugyanis általában taszítóan hathat a politika, és erre a pályára nem is lehet akárki alkalmas, ez részben alkati kérdés, személyiségjegyektől is függ. Gallai szerint naivitás azt hinni, hogy huszonéves fiataloknak a katedráról meg lehet mondani, hogy mit gondoljanak a világról. Szerinte „a hallgatók lennének az elsők, akik fellázadnának és otthagynák az oktatót, ha az bármilyen ideológiát rájuk akarna erőltetni”.
A kormány kritizálásának persze van határa, sőt már a 2020-as kormányzati vagyonátruházás előtt is volt. Az MCC-nek korábban kifejezetten jó kapcsolata volt a CEU-val, több oktató párhuzamosan tanított a két intézményben. Az egyetem elleni kampány, és az azt elüldöző törvény 2017-es elfogadása idején az MCC-s diákok egy része kezdeményezte, hogy a legtöbb nagy egyetem polgáraihoz hasonlóan ők is fogadjanak el egy, a CEU melletti kiálló nyilatkozatot. Többek elmondása szerint ezt a kollégium vezetése akkor megfúrta, helyette egy semleges, a CEU-t nem említő nyilatkozatot adtak ki az oktatás szabadságáról.
A Fidesz mögött azonban az utóbbi években kialakult egy második, az elsőtől elég jól elválasztható szellemi hátország is. Ennek a körnek meghatározó figurái Orbán Balázs, Szalai Zoltán vagy éppen Békés Márton. Ezt a kört nevezik a magyar jobboldal harmadik nemzedékének is, legfontosabb lapjuk a Mandiner, politikai agyalásaikat a Kommentár folyóiratban szokták közölni.
Ebben a körben is nagyon erősek a személyi és intézményi összefonódások, Szalai Zoltán például egyszerre az MCC főigazgatója, a Mandiner-csoport lapigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője és a Kommentár folyóirat szerkesztője. Az egyik kéz pedig néha kisegíti a másikat, így az MCC például nemrég 11 milliárd forinttal támogatta a Kommentárt.
Bár Szalai jellemzően pont tartózkodik a közpolitikát érintő megnyilvánulásoktól, a Fidesz új szellemi hátországából sokan elég konkrétan le szokták írni, mit és hogyan szeretnének megvalósítani. A közvetlenül a miniszterelnökkel együtt dolgozó Orbán Balázs nemrég könyvet írt erről, a lényeget viszont legegyértelműbben Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője (ebben a felállásban Szalai főnöke) fogalmazta meg, amikor márciusban a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében közösségük céljaként ezt határozta meg:
„A végső politikai cél a kulturális hegemónia létrehozása, hiszen ez tetőzi be magát a politikai folyamatot: eseménysorozatát visszamenőlegesen szentesíti s önmagán túli, sőt, kívüli horizontra emeli. A kulturális hegemónia kialakításának stratégiája van, amely nem egyetlen gyors villámháború taktikai lépéseiből áll, hanem egy hosszadalmas kulturális hadviselés stratégiájával dolgozik. Ez Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés.”
A kulturális hegemónia fogalmát Antonio Gramsci marxista filozófus alkotta meg. A lényege nagyon röviden az, hogy egy bizonyos világnézet képviselői úgy befolyásolják a kultúrát (tehát a hiedelmeket, értékeket, magyarázatokat), hogy az ő világnézetük váljon az egyetlen elfogadott kulturális normarendszerré. A cél, hogy az általuk képviselt társadalmi berendezkedés természetesnek, elkerülhetetlennek és állandónak tűnjön, mint amit nem lehet és nem kell megváltoztatni.
Ahogy szövegében Békés is írja, ez nem egy egyik napról a másikra megvalósuló projekt, hanem hosszú, évtizedes távlatban megvalósítható építkezés. Olyan vállalkozás, amelynek a középpontjában a tudomány és a kultúra, ezek mögött pedig elsősorban az oktatás áll. Ha pedig úgy vesszük, hogy a Szalai Zoltán és Orbán Balázs körül csoportosuló kör célja a kulturálishegemónia-építés, akkor az MCC tevékenysége is egészen más megvilágításba kerül.
Az MCC Press a honlapja alapján sokféle könyvet kiadott az elmúlt kevesebb mint két évben, amelyek között politikai, közgazdasági és történelmi munkák is vannak. Ezen kívül néhány Fidesz-közeli alak különböző témába vágó írását is kiadták, így Orbán Balázs politikai gondolkodásról szóló fejtegetéseit, Kovács Ákos novelláskötetét vagy Thibaud Gibelin, szerelmes levélnek is beillő könyvét Orbán Viktorról.
A történelem, a gazdaság és a politika mellett van egy visszatérő témája az MCC-nek, ez pedig a gender. Az elmúlt másfél évben több, társadalmi nemekről, transzneműekről és a feminizmus kritikájáról szóló könyvet gondoztak, amelyekben más mellett „genderkomédiáról” a „genderkultuszból való kiszabadulásról” és „a feminizmus kudarcáról” írnak.
Az MCC Pressnek pedig most külön jelentőséget ad a Libri felvásárlása, hiszen az MCC 98 százalékos tulajdonosa lett az ország legnagyobb könyvkereskedési láncának számító Libri–Bookline-csoportnak. Tavaly előtt már kisebbségi tulajdonrészt szereztek, akkor úgy tűnt, több budapesti Libri-üzletben elszaporodtak az MCC Press és az Alapjogokért Központ genderkérdésről szóló könyvei. Volt olyan, ahol a ezeket a könyveket egymás mellé, kiemelt helyre rakták ki a polcokra.
A Libri tagadta, hogy ennek ideológiai okai lettek volna, azt, hogy ez felsőbb utasítás, szerencse vagy egy-egy üzletvezető túlbuzgóságának következménye, nem tudtuk kideríteni. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a piaci megtérülést a Libri nem cserélte le a politizálásra, hiszen az üzletekben kormánykritikus írók könyvei is szoktak kiemelt helyen szerepelni, a változás legfeljebb a társadalomtudományi szekciót érintette.
A könyvkiadás mellett az MCC másik, ideológiailag terhelt része a falaikon belül működő intézetek tevékenysége. Ebből öt van: a Nézőponttal közösen alapított Ifjúságkutató Intézet, a Századvéggel létrehozott Klímapolitikai Intézet, a Tanuláskutató Intézet, a Magyar-Német Intézet és a szintén századvéges Migrációkutató Intézet.
Bár az intézetek méretre és tevékenységre is elég különbözők, kutatóintézetként jellemzően rendezvényeket szerveznek és kiadványokat, elemzéseket adnak közre. Ezek egy része valóban szakmai munkának tűnik, de az ideológiai elkötelezettség elég egyértelműen látszik, az egész MCC-hez hasonlóan a Nyugatról meghívott vendégek döntő többsége itt is konzervatív-jobboldali vonalról jön.
A leginkább átpolitizált ezek közül logikus módon a Migrációkutató Intézet (MKI), amelyet 2015-ben, a menekültválság idején alapítottak. Az intézetben dolgoznak valóban neves kutatók, de az azt vezető Dezső Tamás például egyáltalán nem rejti véka alá kormánypártiságát, a kiadványaik pedig elég jó muníciót szolgálnak a kormánymédia örökös hergeléséhez.
A még 2021-ben nekünk nyilatkozó diákok szerint a Migrációkutató Intézet 2015-ös megjelenése volt a leglátványosabb jele annak, hogy a politika belépett az MCC kapuján. Sokan úgy érezték, az MKI nem tudományos, hanem propagandaintézmény, amelynek egyetlen feladata, hogy szakmai, vagy annak mondott hátteret adjon a kormány migrációellenes politikájához.
Szintén jobboldali fölény látszik az MCC rendezvényein. Bár ezek nagy részének közvetlenül nincs köze a politikához, így a meghívottak sem besorolhatók ideológiailag, a politikai jellegű előadásoknál azért többnyire az angolszász világ konzervatív és alt-right szereplői jelennek meg. Ez a leglátványosabb a 2021-es MCC Feszten volt, ahol Dennis Prager és Tucker Carlsson is előadtak, de idén májusban az MCC szervezésében lépett fel Budapesten Jordan Peterson is, akivel később maga Szalai készített interjút a Mandinerre. Idesorolható az MCC júniusi, kétnapos „békekonferenciája” is, amelyen mások mellett Szijjártó Péter, Nagy Márton és Köves Slomó szólalt fel. Az MCC szerint persze ha végignézzük a kiadott könyvek vagy a rendezvényeken felszólalók listáját, akkor mindenféle világnézetből érkezőkkel találkozhatunk, valójában viszont a konkrét politikusokat leszámítva mindenhol látszik a jobboldali túlsúly.
A hegemóniaépítés tehát nem úgy valósul meg, hogy valakinek a szájába rágják, hogy mit kell gondolni és kire kell szavazni. Sokkal inkább úgy, hogy a kiválasztott narratívát erősítő, azzal egyetértő gondolatokat hangosítják fel, állítják be fontosnak és megalapozottnak. És ezt persze így csinálja a világ minden szervezete, csak az MCC ezt több százmilliárd forint állami pénzből teszi.
Ez utóbbi csoportból a legnagyobb név talán Rod Dreher, a The American Conservative című konzervatív kéthavi lap szerkesztője. (Az amerikai lap koppintásaként 2021-ben Hungarian Conservative néven a Batthyány Alapítvány elindított egy angol nyelvű kéthavi lapot, amelynek célja szerintük a magyar konzervatív hangok eljuttatása a világ többi részére.)
Az MCC vendégoktatói közül ezen a vonalon leginkább Thibaud Gibelin francia történész tűnik ki. Gibelinnek tudományos munkássága nincs, egy párizsi egyetemen doktorál, de 2020-ban kiadott egy esszét Orbán Viktor győzelemre játszik címmel. Ebben az írásban Orbánt Napóleonhoz hasonló vezetőnek nevezi, a munkásságát pedig egészen gátlástalan kritikátlansággal dicséri az első oldaltól az utolsóig. Az eredetileg franciául írt könyvet az MCC Press magyarul is kiadta, annak ellenére, hogy abban Gibelin első ránézésre több dolgot is összekevert Közép-Európa történetében. Ahogy Dreher, úgy Gibelin is vendégeskedett Orbánnál mostanában.
Az MCC-t is megkérdeztük a vendégoktatókról, hivatalos válaszukban azt írták: „az elvi meggyőződését, ideológiai, politikai irányultságát a pályázóknak nem vizsgáljuk, így azok nem képezik szempontját a kiválasztásnak”. A vendégoktatók felvételiztetésében is részt vevő Gallai Sándor szerint az ő értékrendjük valóban nem kiegyensúlyozott, több a magyar kormánnyal szimpatizáló, és kevesebb a kormánykritikus közöttük, bár van olyan is, aki nyíltan kritizálta a kormányt. Gallai szerint viszont a jobboldali többségnek nem az az oka, hogy direkt ilyen embereket keresnének, hanem hogy ők jelentkeznek többen.
Az MCC ugyanis nem keres meg senkit, hogy jöjjön vendégoktatónak, a külföldiek maguk jelentkeznek, ami pedig már egy elég erős szűrő. Gallai szerint ez azért van így, mert „a nemzetközi sajtóban nagyon negatív kép alakult ki az MCC-ről, azok, akik itthon janicsárképzőnek nevezik az intézményt, azok külföldön is ezt mondják, ami sok potenciális jelentkezőt elrettent. Ugyanez a hír viszont olyan jelentkezőket is felbiztat, akik otthon meg nem értettnek érzik magukat. Vannak nagyon erős jelöltek, de egészen furcsa kalandorok is beadják a jelentkezésüket; a felvételinél szűrni kell, hogy csak az emberileg és szakmailag-közéletileg is vállalható jelentkezők maradjanak.”
Egy nekünk nyilatkozó diák szerint „a vendégoktatók 90 százaléka tényleg jó helyekről jön, érti a szakterületét. Aztán van a másik tíz százalék, akik mindig ugyanazt gondolják és mondják, mint Orbán, őket szerintem csak a politikai legitimáció miatt tartják. Leírják angolul, franciául meg olaszul, hogy Orbán mekkora zseni, ő meg biztos úgy érzi, hogy külföldön mennyien támogatják, és hálás az MCC-nek, hogy ilyen arcokat hoznak Budapestre. De a vendégoktatók amúgy elég kevés órát tartanak, nem hiszem, hogy érdemben befolyásolnának bármit.”
Az MCC itthoni oktatói között inkább keresni kell azokat, akik a kormányhoz kötődnek vagy nyíltan politikai véleményt szoktak alkotni. Ott van persze a kollégiumban oktató Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, vagy az MCC Szólásszabadság Műhelyét vezető Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, de ők egyértelműen a kisebbség. | https://telex.hu/komplex/2023/06/19/mcc-ideologiamentes-elitkepzes-a-kulturalis-hegemoniaepites-arnyekaban | https://web.archive.org/web/20231128142030/https://telex.hu/komplex/2023/06/19/mcc-ideologiamentes-elitkepzes-a-kulturalis-hegemoniaepites-arnyekaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulturalis-blitzkrieg-helyett-loveszarok-hadviseles-n-mennyire-atpolitizalt-a-librit-megvasarlo-mcc | Telex | hungarian-news | 2023-06-19 11:06:00 | [
"Békés Márton",
"Orbán Balázs",
"Szalai Zoltán"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Kommentár Alapítvány",
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mandiner Press Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MCC Press Kft.",
"Migrációkutató Intézet"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"könyvkiadás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,722 | Fehér jelöletlen borítékba tettem a Völner Pálnak szánt összeget, mondta Schadl bizalmasa a bíróságon | A „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, Schadl György bizalmasát hallgatta meg kedden a bíróság, aki Excel-táblázatokban vezette Schadl pénzügyeit. F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben. Azt mondta, Schadl és a fideszes exállamtitkár, Völner Pál gyakran találkozott, volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. Szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát. | A „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, Schadl György bizalmasát hallgatta meg kedden a bíróság, aki Excel-táblázatokban vezette Schadl pénzügyeit.
F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben.
Azt mondta, Schadl és a fideszes exállamtitkár, Völner Pál gyakran találkozott, volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek.
Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább.
Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak.
Szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien meghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
A keddi tárgyaláson Schadl György apja is megjelent, aki szintén vádlott – a férfi egy vállszorítással és mosollyal üdvözölte Völner Pál fideszes exállamtitkárt, akivel végül egymás mellé ültek le.
F. Vivien arról beszélt kedden a bíróságnak, hogy 2011 óta ismeri Schadl Györgyöt, Völner Pállal pedig párszor találkozott a végrehajtói irodában, ezt viszont nem nevezné ismeretségnek. F. Vivien úgy vallott, eleinte csak a pénzügyi feladatok ellátása volt a munkaköre Schadl irodájában (bankszámlára beérkező összegekkel intézkedett végrehajtási ügyekben), és „sokkal később kapott olyan feladatokat, amik nem a végrehajtáshoz, hanem Schadl privát ügyeihez kapcsolódtak”, pedig ő maga sokszor jelezte, hogy ezt ő nem szeretné.
Ennek ellenére egyre több ilyen feladatot kapott. Amikor már egyre többször jelezte, hogy túl sok a személyesen Schadlnak elintézendő feladat, például az ingatlanjaival és cégeivel, Schadl akkor vette fel M. Viktort, a szintén vádlottak padján ülő sofőrt, aki a vád szerint vitte-hozta a pénzeket Schadlnak.
A tanú szerint Schadl régóta az iroda páncélszekrényében tartotta a saját pénzét, de azt eleinte papíralapon vezette egy másik munkatársa, nem számítógépen. Később lettek ebből „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatok. Ebbe a páncélszekrénybe kerültek Schadl ékszerei, családi vagyonnyilatkozatai is, de voltak ott még autókulcsok is. Ehhez a szekrényhez F. Vivienen kívül például M. Viktor is hozzáfért.
F. Vivien elmondása szerint neki már „az is nagyobb összeg volt, amikor 5-10 millió forintok kerültek be a páncélba”, és ebből fizették ki például az építési vállalkozót, aki Schadl túlépített balatoni nyaralójával ügyeskedett. A tanú szerint „ezekből a pénzmozgásokból egyre több volt, egyre intenzívebb volt a befizetés-kifizetés”.
Schadl az osztalék felét kérte
F. Vivien szerint Schadlnak „jó szokása volt kölcsönt nyújtani, többen kaptak tőle. (…) Nem önzetlenül, de ha úgy ítélte meg, adott” a hozzá közel álló személyeknek. Több olyan esetről is tudott a tanú, amikor ezek a kölcsönök nem voltak lepapírozva, és F. Vivien szerint Schadl azért adta ezeket a pénzeket, „hogy lekötelezze azt, akinek ad”. Schadl adott kölcsön például M. Viktornak és F. Viviennek is – a nő erről azt mondta, ő maga azért kapta a pénzt, hogy abból ingatlant vegyen.
A tanú szerint kapott kölcsönt Csiszár Éva is – 21 millió forintot –, az egyetlen végrehajtó a hétből, aki nem vallotta magát bűnösnek a bíróságon, ezért továbbra is a vádlottak padján ül. A vád szerint ugyanis őt is pénzért cserébe nevezték ki végrehajtónak, Schadl pedig az irodanyitását is megtámogatta, a végrehajtói kar volt elnöke mindezért pedig azt kérte, az iroda osztalékából kapjon nagyobb összeget.
Csiszár korábban annyit ismert el a bíróságon, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott kölcsönt Schadlnak.
Ennek viszont most ellentmondott F. Vivien vallomása, aki azt mondta, a kölcsönt Csiszár egy összegben, átutalással adta vissza Schadlnak. Viszont a tanú szerint Csiszár ezen felül is adott még pénzt Schadlnak.
F. Vivien most úgy vallott, Schadl György Csiszár végrehajtói irodája osztalékának a felét kérte.
A vádakat Csiszár mellett Schadl is tagadja.
A pénzek mentek tovább Völnernek
Szóba került egy másik pénzért kinevezett végrehajtó is, Szabó Balázs. F. Vivien azt mondta, ő volt az, aki minden üzenetet átadott Schadl és Szabó között, így azt is, hogy Schadl Szabó irodája osztalékának egyharmadát kéri a férfitól. F. Vivien most azt állította a bíróságnak,
Schadl azt mondta neki, ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni „annak, aki segített”, aki pedig Völner Pál.
A tanú szerint ő maga pedig „sosem volt abban a helyzetben, hogy kérdőre vonja Schadl Györgyöt”. (A végrehajtói irodás kenőpénzeket Szabó Balázs már elismerte a bíróságon, felfüggesztettre ítélték.)
Egy idő után viszont Schadl az egyharmadot módosította: már az osztalék felét kérte Szabó Balázstól F. Vivienen keresztül, mert készpénzre volt szüksége. A nőnek viszont ez nem tetszett, ezért szerinte
kérdőre vonta Schadlt, aki „erősen felemelte a hangját, közölte, hogy ne beszéljek hülyeséget, értsem meg, hogy a felét kéri az osztaléknak, és ennek a felét fogja továbbadni Völner Pálnak”. A bíró kérésére a tanú megerősítette, hogy Schadl név szerint említette neki Völner Pál nevét.
„Amikor Schadl ezt a nevet említette nekem, tudom, hogy szégyen, de nem tudtam, kiről van szó, én is az interneten néztem utána”, mondta F. Vivien Völnerről.
Egy ponton Schadl felvetette, hogy ha már F. Vivien is ennyire részt vesz az ügyben, kapjon ő is valamennyit a pénzből. Ő maga pedig „sajnos” beleegyezett ebbe, ezzel pedig körülbelül 40 millió forinthoz jutott így, készpénzben.
F. Vivien ezután részletesen vallott a többi végrehajtóról is: osztalékok odaadása, juttatások visszacsepegtetése, így ment ez szerinte. A gépén lévő táblázatból arra következtetett, hogy több végrehajtó (például Nagy Gábor, aki szintén bevallotta a bűnösségét) az egész osztalékát odaadta Schadlnak, aki ezért vissza néhány milliót adott nekik havonta. A „havi elszámolás” nevű táblázatban lehet szerinte vezetve az, hogy havi 1, másfél és 2 millió forintok voltak ezek a visszajuttatások. Volt olyan alkalom is szerinte, amikor Schadl sofőrjét, M. Viktort már a bankhoz rendelték oda, és egyenesen onnan vitte a pénzt.
Barátunk, Völner Pál
F. Vivien szerint Schadlnak „olyan habitusa volt, aki maga köré gyűjti az embereket. Presztízs volt a közelében lenni, többen a kegyeibe akartak kerülni. Volt, aki azt gondolta, ha szorosabbra fűzi vele a kapcsolatot, nem kell tőle tartania”. A köré gyűlt embereket viszont nem becézte, csak Völner Pálra hivatkozott úgy, hogy Pali (amikor Schadl Paliról beszélt, F. Vivien a biztonság kedvéért még vissza is kérdezett, hogy biztosan Völner Pálról van-e szó, nehogy eltévessze a neveket. Róla volt szó.), vagy barátunk, más közeli ismerősét nem jellemezte így. „Ha elhangzott, hogy barátunk, az Völner Pál volt. Nem volt egyébként közös barátunk, amúgy sem cseverésztünk a barátairól”. Ez a barátunk meg is jelent a nyilvántartásban, táblázatban, amit Schadl kérésére kezdett el vezetni.
F. Vivien arról is beszélt, Schadl bejárt az Igazságügyi Minisztériumba is, ahol Völner Pállal találkozott. A fideszes exállamtitkár is járt a végrehajtói irodában, négyszemközt beszélgetett Schadllal a végrehajtói kar elnökének irodájában, senki mással nem kommunikált. Azt viszont nem tudja, milyen egyeztetések voltak Schadl és Völner között, de a személyes egyeztetések kettőjük között egyre gyakoribbak voltak, „kéthetente biztos, hogy találkozgattak (...) Pénzátadást sosem láttam, de onnantól kezdve, hogy ezt a nyilvántartást elkezdtem vezetni, abban a tudatban éltem – és ezt semmi sem cáfolta –, hogy ezeket a pénzeket Schadl György Völner Pálnak adja át”.
Volt, hogy Schadl beíratta vele a táblázatba, hogy pénzt visz Völnernek, de arra is volt példa, hogy Schadl nem emlékezett, mikor adott át pénzt Völnernek, ezért visszanézték a naptárában, mikor volt köztük találkozó. Ez alapján ment a pénzügyeket összegző táblázatba is a fideszes exállamtitkár neve. „Természetesen” olyan is volt, hogy F. Viviennek kellett a széfből kivennie a pénzt, a nő erről azt mondta:
„Fehér jelöletlen borítékba tettem a Schadl által meghatározott összeget”, ami ment tovább Völner Pálnak.
Schadl nem magyarázta, de F. Vivien sem kért magyarázatot arra, mik voltak ezek a pénzügyletek. Egyszer az is megtörtént, hogy egy pénzátadás meghiúsult – F. Vivien szerint bár egy összeg Völnernek ment volna, inkább átváltották devizára.
Egy ideig „nem merült fel bennem a korrupciós kifejezés, sem az, hogy bűncselekmény történik. Nyilván ha belegondolok, ez egyértelmű”, mondta F. Vivien, aki viszont arra nem gondolt, hogy ezzel Schadlt szembesítse. Schadl „nagyon határozott, nagyon céltudatos jellem, szerintem ő maga is elhitte, de velem és másokkal is elhitette, hogy ő érinthetetlen, és minden célját eléri. És nagyon sokáig így is ment. Sajnos egy burokban éltem”, mondta.
Röviden szóba került a Gazdiként ismert R. Róbert vádlott, aki többször találkozott Schadllal a végrehajtói irodában. A tanú szerint a két ember „baráti viszonyban volt”. Gazdinak „az átlagostól eltérő a stílusa, egyedi, sokan nehezen tudják elfogadni. Egy vehemens, nagyhangú, jó kedélyű úriember” – az úriember jellemzés kisebb mosolyt csalt a bíróság és a védők arcára is.
Szóba került Schadl túlépített siófoki nyaralója, amiben egy építési vállalkozó segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt (a vállalkozó és az ügyben szintén ügyeskedő kormányhivatali dolgozó már elismerte a bűnösségét). F. Vivien szerint a nyaraló felhúzásánál egy számlát sem állítottak ki, mert Schadl az áfa befizetését akarta elkerülni.
F. Vivien kihallgatása csütörtökön folytatódik.
A bíróság az előző tárgyaláson meghallgatta F. Vivien élettársát, aki a pénzért cserébe végrehajtói pozícióhoz jutott Szabó Balázs végrehajtó irodájában dolgozott. Szabó cserébe azért, hogy kinevezzék végrehajtónak, vállalta, hogy az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot ad át Schadl Györgynek. A tanú, S. Zoltán szintén azt mondta, az előzetes alku egy idő után megváltozott Szabó és Schadl György között, 30 helyett 50 százalékot kellett végül visszafizetnie az osztalékból Schadlnak, „és ez lett a Völner Pállal indokolva”, mint akinek ezt a pénzt Schadlnak tovább kell adnia. | https://telex.hu/belfold/2023/06/20/schadl-gyorgy-volner-pal-tanumeghallgatas-per-birosag-targyalas-korrupcio | https://web.archive.org/web/20230626094522/https://telex.hu/belfold/2023/06/20/schadl-gyorgy-volner-pal-tanumeghallgatas-per-birosag-targyalas-korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feher-jeloletlen-boritekba-tettem-a-volner-palnak-szant-osszeget-mondta-schadl-bizalmasa-a-birosagon | Telex | hungarian-news | 2023-06-20 11:12:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,723 | Vádemelés az adóügyekre szakosodott székesfehérvári bűnszervezet ellen | A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az adóügyek elintézésére szakosodott székesfehérvári bűnszövetkezet tagjai ellen; az ügynek 66 vádlottja van. | Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint a vádlottak ellen összesen 297 bűncselekmény – vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, hivatali visszaélés, kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés, valamint más bűncselekmények – miatt emeltek vádat. Három tisztviselő és három vállalkozó esetében döntően bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a főügyészség.
Az ügy vádlottjai között 14 adóhatósági tisztviselő – köztük négy osztályvezető -, valamint 52 magánszemély (vállalkozó, könyvelő) és egy ügyvéd van. Az ügyben az érintett gazdasági társaságok képviselői, illetve néhány esetben könyvelői, valamint az adóügyekkel érintett magánszemélyek mellett vádlottként olyan adóhatósági tisztviselők is szerepelnek, akik a bűnszervezet működésében nem vettek részt, de alkalmi anyagi ellenszolgáltatásért vagy szívességből a kötelességüket megszegve jártak el.
A vádirat szerint a korrupciós bűncselekmények többségét a legalább nyolc emberből álló, N. Lajos volt társadalombiztosítási tisztviselő által vezetett bűnszervezet tagjai követték el. (A feltételezett vezető ellen 104 bűncselekmény miatt emeltek vádat.) A bűnszervezetnek a székesfehérvári adóhatóság részéről egy osztályvezető, három végrehajtási ügyintéző, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző, valamint egy ügyvéd volt a tagja.
A Székesfehérvári Törvényszékhez benyújtott, 110 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet 35 cég és 10 magánszemély adóügyében igyekezett – sokszor eredménnyel – befolyásolni az ellenük indult eljárást. Ennek nyomán az adóhatóság – s azon keresztül a magyar állam – 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el. A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 200-300 ezer forinttal, összesen 10,9 millióval vesztegették meg.
Az ügyben 2010 elején indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon, mert a titkos információgyűjtés során felmerült adatok szerint fennállt annak gyanúja, hogy az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának egyes munkatársai – köztük vezető beosztású dolgozók – és velük kapcsolatban álló közvetítők az adóhatósági eljárásokban anyagi ellenszolgáltatás fejében jogtalan előnyben részesítenek egyes érintett cégeket és magánszemélyeket.
Miután a nyomozás során a gyanú megerősödött, egy párhuzamos nyomozás keretében a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is bekapcsolódott az ügy felgöngyölítésébe.
Házkutatások, s több ember – köztük egy osztályvezető – őrizetbe vétele után, az ügyészi nyomozás hatásköri szabályainak változása miatt az ügy iratait áttették a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ott a korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben.
A nyomozás végére 73-ra bővült a gyanúsítottak száma. Az egyikük időközben elhunyt, így a vádelőkészítő szakaszban 72 terhelt – 17 adóhatósági tisztviselő, köztük 4 osztályvezető, és 55 magánszemély cselekvőségét kellett értékelnie az ügyészségnek.
A vádirati tényállás lényege szerint az APEH (jelenleg NAV) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán folyamatban levő adóigazgatási eljárásokban érintett magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok képviselői személyesen vagy közvetítő útján megkeresték a bűnszervezet vezetőjét azzal a kéréssel, hogy azok segítsenek az ügyeiket különböző összegű készpénzért, illetve egyéb jogtalan előnyért cserében az illetékes hivatali ügyintézők, illetve vezető beosztású dolgozók befolyásolásával számukra kedvező módon elintézni. N. Lajos határozta meg az ügyben szükséges lépéseket, illetve az azokért kérhető vagyoni előny nagyságát.A vádirat szerint az adóigazgatási eljárások befolyásolásának három iránya volt.
A működésüket fenntartani kívánó adózók esetében a végrehajtási eljárásoknál igyekeztek számukra kedvezőbb helyzetet teremteni, illetve az ügyintézők megkeresésével, kisebb ajándékokkal, a hivatali helyzettel való visszaéléssel és személyes ismeretség révén elérni, hogy az adózó fizetési kedvezmény iránti kérelmeit kedvezően bírálják el.
A tevékenységüket folytatni nem kívánó adózók esetében jogellenesen közreműködtek abban, a hátralékkezelési, végrehajtási eljárások olyan irányba terelődjenek, hogy az adózónak az adótartozás fedezetéül szolgáló vagyontárgyai ismeretlenek maradjanak az adóhatóság előtt, lehetővé váljon azok elidegenítése, majd miután az érintett nem tudja az adótartozását kifizetni, vele szemben felszámolási javaslat készüljön, illetve behajthatatlanság címén a tartozását töröljék.
Jellemző elkövetési módként az adóhatóság által lefoglalt ingó, illetve ingatlanvagyon vonatkozásában – általában jogtalan anyagi előnyért cserébe – az ügyintézők úgy jártak el, hogy azokat vagy feloldják, vagy a végrehajtás során piaci értéküknél alacsonyabb becsértéken értékesítsék az adósnak vagy az általa kijelölt személynek.
A bűnszervezet tagjai – ha arra igény volt – befolyásukat a konkurens vállalkozások adóhatósági vizsgálatokkal történő ellehetetlenítésére is felhasználták. A bűnszervezet vezetője jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, az ügy többi vádlottja szabadlábon védekezik. | https://24.hu/belfold/2012/08/16/vademeles-az-adougyekre-szakosodott-szekesfehervari-bunszervezet-ellen/ | https://web.archive.org/web/20230926162315/https://24.hu/belfold/2012/08/16/vademeles-az-adougyekre-szakosodott-szekesfehervari-bunszervezet-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-az-adougyekre-szakosodott-szekesfehervari-bunszervezet-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2012-08-16 12:14:00 | [] | [
"APEH",
"APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"protekció",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"adó",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
57,724 | Kijátszották az önkormányzati földet egy somogyi polgármester gyerekeinek | A 4,5 hektáros területért 5,9 milliót fizettek, holott az húszmillió forintot ér. | Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Siófoki Járási Ügyészség négy személy ellen, akik közreműködtek abban, hogy áron alul adjanak el önkormányzati területet a polgármester közeli hozzátartozóinak.
A vádirat szerint a község polgármestere először 2005-ben próbálta meg jóval a piaci értéke alatt megszerezni a 4,5 hektáros, jórészt erdős önkormányzati földet, azonban akkor ez még nem jött össze neki.
2020-ban azonban a település önkormányzata nehéz helyzetbe került, így a képviselő-testület elhatározta, hogy az önkormányzati ingatlanvagyon egy részét eladják és így fognak bevételhez jutni. Így került elő ismét az a terület, amire a polgármester már korábban is szemet vetett. A terület valójában viszont húszmilliót ér, az alpolgármester viszont – a polgármester tudtával – egy olyan értékbecslést szerzett be, miszerint a forgalmi értéke csupán 5,9 millió. A becsléssel viszont volt egy komoly probléma: az értékbecslőnek a faállomány értékének meghatározására nem volt joga.
A képviselő-testület viszont ennek ellenére megszavazta, hogy a polgármester gyerekeinek fogják eladni a földeket.
A szerződést 2020-ben az alpolgármester írta alá, ezzel pedig 14 milliós kárt okoztak a településnek. A Somogy Vármegyei Főügyészség korábban már polgári peres eljárást indított az ügyben, a Kaposvári Törvényszék pedig elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte a vevők tulajdonjogának törlését és visszaadta a területet az önkormányzatnak. | https://hvg.hu/itthon/20230710_somogy_hutlen_kezeles_vademeles | https://web.archive.org/web/20230711004744/https://hvg.hu/itthon/20230710_somogy_hutlen_kezeles_vademeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kijatszottak-az-onkormanyzati-foldet-egy-somogyi-polgarmester-gyerekeinek | HVG | hungarian-news | 2023-07-10 08:50:00 | [] | [] | [
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
57,725 | A Rogánt és Habonyt reptetők cége veszi át a budaörsi repülőteret | Több évtized után a Magyar Repülő Szövetség csütörtökön kivonul a budaörsi reptérről, az üzemeltetést pedig az a cég veszi át, amely ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogánék helikopteres útját is intéző Fly-Coop – tudta meg a hvg.hu. Egyesek szerint bejött a papírforma azzal, hogy pályázat nélkül kerül a Habonyt is reptető családi cégcsoporthoz az ország második legnagyobb reptere. Az állami vagyonkezelő szerint viszont mindez csak átmeneti, a végleges üzemeltetésre pályázatot fognak kiírni. | A Rogánt és Habonyt reptetők cége veszi át a budaörsi repülőteret
Több évtized után a Magyar Repülő Szövetség csütörtökön kivonul a budaörsi reptérről, az üzemeltetést pedig az a cég veszi át, amely ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogánék helikopteres útját is intéző Fly-Coop – tudta meg a hvg.hu. Egyesek szerint bejött a papírforma azzal, hogy pályázat nélkül kerül a Habonyt is reptető családi cégcsoporthoz az ország második legnagyobb reptere. Az állami vagyonkezelő szerint viszont mindez csak átmeneti, a végleges üzemeltetésre pályázatot fognak kiírni.
Három héttel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra, hogy nagy változások lesznek a budaörsi repülőtéren, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. visszaveszi az ingatlant az évtizedek óta ezt üzemeltető Magyar Repülő Szövetségtől (MRSZ). Informátoraink már akkor azt jósolták, hogy a stafétát a Fly-Coop Kft. veheti át, amely tavaly arról lett ismert, hogy ennek a cégnek a helikopterével repült egy vidéki lagzira üzletasszony feleségének hála Rogán Antal, de Habony Árpád is velük utazik.
Egy kanyarral ugyan, de bejött a jóslat: Magyarország második legjelentősebb repülési központjának új üzemeltetője az Aeroglobe Kft. – tudta meg a hvg.hu. Az Aeroglobe ugyanúgy a Jakab család – Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás – tulajdonában és vezetésében van, mint a Fly-Coop. Jakabék működnek a Somogy megyei Kadarkút repterén is, ide van bejegyezve az Aeroglobe, amely ráadásul az a cégük, amellyel összebútoroztak a kormány kedvenc biztonsági cégével, a Valtonnal. Az Aeroglobe és a Valton-Sec Kft. év elején alapított közös céget Hun-Jet néven, az állami események állandó biztonsági cége ezzel szállt be a légi bizniszbe. A Fly-Coop, Aeroglobe vezetésében részt vevő Jakab Tamás egyben a Valtonnal közös cég egyedüli ügyvezetője is.
A vagyonkezelő is megerősítette
Az MNV Zrt. kommunikációs osztálya megerősítette információnkat, a vagyonkezelő már meg is kötötte a „határozott – 180 napos – időtartamra szóló bérleti szerződést kötött az Aeroglobe Kft.-vel”. „A reptér birtokátruházásának lefolytatására tervezetten augusztus 31-én fog sor kerülni. A bérlő ettől az időponttól kezdve veszi át a reptér működtetésének feladatait” – közölték.
A döntést azzal indokolták, hogy a cég „kellő tapasztalattal rendelkezik már repterek működtetésében, mely fő szempont volt a kiválasztás során annak érdekében, hogy a reptér biztonságos és folyamatos működése kellően biztosított legyen”.
Korábbi cikkünkben felmerült, vajon hogyan biztosítható a zökkenőmentes váltás, hiszen egy reptér üzemeltetéséhez speciális engedélyek sora, hatósági eljárások végigjárása szükséges. A repülőszövetség ezekkel mind rendelkezik, utódjának viszont ezeket mind be kell szereznie. Forrásaink egyetértettek abban, hogy a budaörsi reptér egy napra sem zárhat be, hiszen innen indulnak a katasztrófavédelem, a rendőrség gépei, de a műtéti szervszállítások is, sok bérlő cégnek pedig a megélhetése függ az ország második legnagyobb légi központjától.
Ideiglenes a hatalomátvétel, a végső üzemeltetőt tenderen keresik
Az állami vagyonkezelő szerint az új bérlő „intézkedett a szükséges engedélyek beszerzése iránt annak érdekében, hogy a működtetés továbbra is zavartalanul folytatódjon”. „Információink szerint az Aeroglobe a zavartalan működés elősegítése érdekében tárgyalásokat folytat a jelenleg ott dolgozó szakszemélyzet több tagjával” – közölték.
Miközben erre a fix, 180 napos időtartamra átveszi a repteret az Aeroglobe, az MNV megkezdi a pályázat előkészítését – ezen dől majd el ugyanis, ki kerül véglegesen birtokba (erről az MNV igy tájékoztatott).
"Szereljük le az irányítótornyot?"
Mindössze egyetlen nappal a váltás dátuma előtt, szerdán a jelenlegi üzemeltető, a Magyar Repülő Szövetség vezetője nem tudta megmondani, mégis hogyan zajlik majd le a reptér átvétele. Mészáros László elnök szerint erre nézve nem kapott részletes tájékoztatást a vagyonkezelőtől, így egy sor tisztázatlan kérdés van. „Olyan alapvető dolgokat sem tudunk például, hogy szereljük-e le az irányítótorony berendezését, hiszen ingyen csak nem hagyjuk itt nekik. De olyan dokumentumokat meg kér tőlünk a vagyonkezelő, aminek náluk is meg kell lennie, illetve ami nem is létezik, ilyen az egykori átadás jegyzőkönyve” – sorolta Mészáros. Neki ezért kétségei vannak, vajon sikerül-e csütörtökön valóban zökkenőmentesen, kényszerszünet nélkül átvenni a stafétát tőlük több évtized után.
Az országos sportszövetség az elnök szerint mindenesetre patthelyzetbe kerül, mivel a napi üzemeltetést végző embereiket – légi irányítókat, hangármestereket – az utód cég ugyan átvenné, de nem jogfolytonosan. „Azt akarják, hogy mondjunk fel mindenkinek, és majd ők felveszik őket. Csakhogy akkor a szervezetnek ki kell fizetnie a szeptemberi bérüket és a végkielégítéseket, ami nagyjából 15 millió forint. De erre nekünk nincs forrásunk” – jelentette ki.
Mészáros László úgy tudja: többen is bejelentkeztek, hogy szeretnének a helyükbe lépni. „Az világos, hogy a végleges üzemeltetés majd pályázaton dől el, de most mégis mi alapján választottak? Hiszen ha több cég is szóba jöhetett, miért nem írtak ki pályázatot, illetve milyen alapon hoztak döntést arról, ki vegye át ideiglenesen?” – tette fel a kérdést az elnök.
Velük utaznak, de "attól még nem a cégük"
Egy az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásunk viszont azt állította, hogy „mindenki megnyugodott” a reptéren, mert sem a dolgozók, sem a bérlők nem voltak igazán elégedettek azzal, ahogy a repülőszövetség üzemeltette az objektumot. Szerinte nincs jelentősége, hogy a cég tulajdonosait politikusokkal hozták összefüggésbe. „Kétségtelen, hogy szokták szállítani a nevezett személyeket, de ettől nekik még nincs közük a céghez, csak mert velük repülnek” – fogalmazott. Jakabék cége pedig már csak azért is jobb gazdája lehet a reptérnek, mert „helyben érdekeltek”, hiszen régóta itt működnek – jegyezte meg.
Forrásunk szerint a céget hátszéllel beprotezsált befutónak tekinteni már csak azért sem lehet, mert az ideiglenes megbízásuk rövidsége miatt nem is számít „nagy biznisznek” a reptér átvétele. „Kötelesek az állagmegóvásra, így valamennyi pénzt biztosan bele is kell tenniük. A felújítás viszont már több százmilliós, akár milliárdos nagyságrend lenne, ilyen szintű beruházásról csak a tulajdonos állam dönthetne” – mondta.
Már első cikkünkben felmerült, hogy bizonytalan, hosszú távon mi lesz a sorsa a mostanra leromlott ingatlannak. Egy forrásunk akkor azt prognosztizálta: az is lehetséges, hogy a repülőszövetség kiebrudalása után az állam hirtelen pénzt fog pumpálni a reptérbe, amelynek központi műemlék épülete mellett a Budaörs és Budapest határán fekvő telke éri a legtöbbet. És semmi akadálya nem lesz annak sem, hogy – mondjuk meghívásos tendereken kiosztott beruházások után – ugyanilyen „váratlanul” akadjon majd egy alkalmas vevőjelölt a milliárdos értékű, állami vagyonra. | https://hvg.hu/itthon/20170831_Rogan_es_Habony_kedvenc_legi_cege_veheti_at_a_budaorsi_repteret | https://web.archive.org/web/20220628215200/https://hvg.hu/itthon/20170831_Rogan_es_Habony_kedvenc_legi_cege_veheti_at_a_budaorsi_repteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rogant-es-habonyt-reptetok-cege-veszi-at-a-budaorsi-repuloteret | HVG | hungarian-news | 2017-08-31 12:26:00 | [
"Habony Árpád",
"Jakab Ernő",
"Jakab Tamás",
"Rogán Antal"
] | [
"Aeroglobe Kft.",
"Fly-Coop Kft.",
"Hun-Jet Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [
"Budaörs",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"protekció",
"engedély",
"üzemeltetés",
"repülőtér / légügy",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,726 | Versend polgármestere csődöt jelentett, aztán kiderült, hogy 4,5 milliót nyúlt le a falu kasszájából | Az első nyomozás több mint egy évtizede indult ellene, mégis mindig újraválasztották. | Ahhoz képest, hogy a baranyai Versenden alig ezren élnek, a falu mégis sokat szerepel a hírekben. 2011-ben Kárász István polgármester csődöt jelentett, de nem sokkal később kiderült, hogy Kárász a közmunkaprogramban úgy foglalkoztatott embereket, hogy ők erről nem is tudtak. Az ügyben költségvetési csalás miatt indított nyomozást a rendőrség.
Az első ügy kirobbanása után újabb nyomozás indult a polgármester ellen, mivel fiktív önkormányzati beruházásokat fizetett ki közpénzből. Kárász mintegy 4,5 millió forintot vett fel az önkormányzat házipénztárából olyan munkákra, amiket senki sem végezett el a valóságban, az összeget pedig egy társával megosztva zsebre tette.
Ebben az ügyben idén tavasszal találták bűnösnek a polgármestert, gazdasági csalás miatt egy év börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.
Az RTL Híradója szerint a helyzet most már ott tart a közétkeztetés és az önkormányzati dolgozók bére is veszélybe került.
Az önkormányzat több szolgáltatónak is tartozik, ezért a falu két buszát végrehajtók akarják elvinni.
Ennek ellenére Kárász István, aki 2010-ben lett polgármester, azóta minden választást megnyert.
A Pécsi Törvényszék szóvivője, Barkaszi Attila azt mondta: a bíróság már megállapította, hogy a jogerősen elítélt Kárász méltatlan a polgármesteri pozícióra, vagyis megszűnik ez a tisztsége. Sőt, mivel a bíróság „nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól”, a következő választáson nem is indulhat el. | https://hvg.hu/itthon/20230711_Versend_polgarmestere_csodot_jelentett_aztan_kiderult_hogy_45_milliot_nyult_le_a_falu_kasszajabol | https://web.archive.org/web/20230712012118/https://hvg.hu/itthon/20230711_Versend_polgarmestere_csodot_jelentett_aztan_kiderult_hogy_45_milliot_nyult_le_a_falu_kasszajabol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/versend-polgarmestere-csodot-jelentett-aztan-kiderult-hogy-45-milliot-nyult-le-a-falu-kasszajabol | HVG | hungarian-news | 2023-07-11 20:25:00 | [
"Kárász István"
] | [
"Versend Község Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Versend"
] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
57,727 | A 7 milliárd forint közpénzből készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt Novák Katalin | "Készül a magyar Trónok harca” - fűzte hozzá a képekhez a köztársasági elnök. | A 7 milliárd forint közpénzből készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt Novák Katalin
"Készül a magyar Trónok harca” - fűzte hozzá a képekhez a köztársasági elnök.
Novák Katalin a készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt - írja a köztársasági elnök a Facebook-oldalán.
Az államfő a „magyar Trónok harca” fóti forgatásán Robert Lantos és Krskó Tibor producerek kalauzolták körbe a Hunyadi János nagy csatáit megidéző díszletek között. A köztársasági elnök találkozott a Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellérttel is, és kijelentette, "a forgatás kulisszáit látva biztos a sikerben."
Korábban írtunk arról, hogy közel 7 milliárd forintot ad a kormány a Hunyadi-sorozatra (a Nemzeti Filmintézet pedig további 3,5 milliárdot). A tévésorozat első trailerét idén áprilisban a televíziós szakma fontos eseményén, az évente megrendezett cannes-i MIPTV vásáron és konferencián mutatták be.
A hvg.hu-n és a hvg.hu podcastokban részletesen foglalkoztunk a NER történelmifilm-fétisével: a Rákay Philip-féle Petőfi-filmtől és Aranybullától kezdve a Blokádon át a mohácsi csatáról szóló, szintén készülőfélben lévő Rákay-produkcióig közpénzmilliárdok folynak olyan filmekbe, amelyek minden szakmai megmérettetésen és a jegypénztáraknál elhasalnak, cserébe remekül ábrázolják a rendszer magáról alkotott "nemzeti-heroikus", de a valósággal köszönöviszonyban sem lévő természetét.
Gőzerővel száguldunk neki a falnak, és nem fogunk megállni - A magyar film 2022-ben
Noha tavaly az ElkXrtukot nézve azt gondoltuk, ennél már nehéz mélyebbre süllyedni, a magyar film idei éve sokkal tragikusabb volt az előzőnél is. És úgy tűnik, ebbe az irányba indultunk el, nagy sebességgel és elágazások nélkül.
Fülke: Van-e különbség egy 1953-as és egy 2023-as kurzusfilm között?
Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.
Nem az a baj, hogy történelmi film készül, hanem hogy rossz - Deák Kristóf és Madarász Isti a Fülkében
Az Oscar-gála előre megy, a magyar nevezések hátra: évek óta közünk nincs a világelithez, pont amióta kurzusfilmeket nevezünk minden díjra. De miért tartunk ott, hogy a feltörekvők kezét elengedjük, a tehetségeket feketelistázzuk, a rendszerhű dilettánsok viszont végtelen pénzből dolgozhatnak?
„A történelem nem szolgája az ideológiának" - interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel
Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói. | https://hvg.hu/elet/20230707_Hunyaditevesorozat_Novak_Katalin | https://web.archive.org/web/20230715104957/https://hvg.hu/elet/20230707_Hunyaditevesorozat_Novak_Katalin | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-7-milliard-forint-kozpenzbol-keszulo-hunyadi-tevesorozat-forgatasan-jart-novak-katalin | HVG | hungarian-news | 2023-07-07 17:50:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
57,728 | Botrány a TF-en: szabálytalanul kapott diplomát a fideszes képviselő fia? | Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia. | Botrány a TF-en: szabálytalanul kapott diplomát a fideszes képviselő fia?
Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia.
Július közepén L. J. és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucat évfolyamtársukkal együtt átvették a testnevelő-edző szakos diplomájukat Tóth Miklós dékántól. Tették ezt úgy, hogy a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája.
A dékán – a kari adminisztráció ellenállását letörve és jelzéseit figyelmen kívül hagyva – saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékán-helyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet. A friss diplomások egyike egy sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő, Lasztovicza Jenő fia, két társa pedig a fiú korábbi kollégiumi szobatársai. A diplomaszerzés körülményeit a BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a hvg.hu birtokába jutott többoldalas, mellékletekkel ellátott névtelen feljelentés részletezi.
Vizsgázni se mehettek volna
A dokumentumokból rekonstruálható történet szerint a három egyetemista 2012. június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr), ami sok szempontból szabálytalan lenne, sőt elvileg lehetetlen is.
Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára. A TF tanulmányi és vizsgaszabályzatának kikötése szerint az abszolutórium feltétele „a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele”. A végbizonyítvánnyal ugyanis azt igazolják az egyetemek, hogy a végzős hallgató megszerezte az előírt kreditpontokat.
A feljelentéshez csatolt, a tantárgyakat és érdemjegyeket tartalmazó táblázat szerint a három diák négy félévnyi edzésmegfigyelést és edzésvezetési gyakorlatot, valamint több szemeszternyi Sportági elmélet és módszertan nevű tantárgyat alig néhány perc alatt teljesített. A Neptun nevű rendszer – leegyszerűsítve: az említett táblázat – közokiratnak minősül, így minden bejegyzést hitelesen naplóz, azaz minden változtatásnál megjegyzi például a bejegyző kódját vagy a bejegyzés időpontját. A hallgatók pár perc alatt bejegyzett tantárgyait és a 2-es, 3-as és 4-es jegyeket az államvizsga napján Tóth Miklós dékán kódjával vitték fel az elektronikus indexekbe, holott a szabályzat szerint ezeknek még a képzés során, legkésőbb a vizsgaidőszak lezárását megelőzően kellett volna bekerülniük a nyilvántartásba.
A Schmitt-ügy dékánja
Pozíciójánál fogva Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, nem is akárhogyan. Amikor az év elején a hvg.hu feltárta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját. Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.
A bizottsági tagok nevét a jelentést elkészítéséig titokban tartották, de utóbb kiderült, a plágium tényét elismerő testület több tagja is kapcsolatba került a korábban Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), vagy annak valamilyen szervezetével. Tóth volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, hogy Schmittet az 1992-es ügy hátteréről megkérdezze. A bizottságnak egyébként maga a dékán is a tagja volt, akitől nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a MOB orvosbizottságának a tagja. (Ebben az évben hagyta ott Schmitt Pál a MOB elnöki posztját.) A Schmitt-ügy januári kirobbanása után egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökévé választották.
A mostani történetben is feltűnő ügyvéd, Istvánfi Dániel a Testnevelési Egyetem jogtanácsosa, tanácskozási jogú tagja a kar vezető testületének, a Kari Tanácsnak. Istvánfi édesapja, Istvánfi Csaba nagy tekintélyű professzor, 1988 és 2000 között pedig a MOB elnökségi tagja is volt. Schmitt Pál doktori disszertációjának opponense, Kertész István emlékei szerint az idősebb Istvánfi a Testnevelési Egyetem rektoraként jelen volt akkor, amikor a plágiumbotrány miatt lemondott államfő megvédte a doktori disszertációját.
„Kapott információim alapján”
A dékán már korábban jelezte a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesnek, Hamar Pálnak, hogy a három hallgató hiányzó tantárgyait és a kívánt jegyeket vigyék fel az elektronikus rendszerbe, de a táblázat bizonyítja: ez az államvizsga napjáig nem történt meg. A dékán június 15-én – azaz három nappal az államvizsga előtt – keltezett, hivatalos levelében az szerepel, hogy a Lasztovicza fiának és F. M.-nek hat-hat, Gy. Zs.-nek pedig összesen kilenc jegyet milyen bontásban kellene Hamarnak igazolnia. A dékán indoklásként azt írta: „kapott információim alapján” a tanulmányaikat levelező tagozaton befejező hallgatók még a nappali tagozaton teljesítették a hiányzó krediteket, ezért kéri azok pótlását.
A hvg.hu kérdéseire reagáló Tóth Miklós pénteken több, fénymásolt dokumentumot is bemutatott, amelyek szerinte ezeket a bizonyos „kapott információkat” tartalmazzák. A dékán által átadott másolt okmányok közül az egyik a három hallgató Tóth-hoz címzett június 13-i „méltányossági kérelme”, melyben tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. Ebben arra hivatkoztak, hogy „most, a záróvizsga előtt szembesültünk azzal", hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak: míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.
A birtokunkban lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat. (A három egyetemista az utolsó évre kérte át magát nappaliról levelező tagozatra.)
A Szalma-szál
A dékán a hvg.hu-nak megmutatott egy másik levelet is, amelyet a nemrég kinevezett sportszakmai dékánhelyettes írt alá, és amely Tóth szerint alátámaszthatja a hallgatók állításait és őt magát is „megnyugtatta”, hogy helyesen jár el (lásd Kreditekvivalencia című keretes írásunkat). Az egykori világklasszis távolugró, Szalma László nevét tartalmazó dokumentum szerint a diákok a kari előírásokhoz képest jóval korábban, évekkel az előírt idő előtt teljesítették a formálisan hiányzó tantárgyakat, csak a Neptun nevű számítógépes rendszer nem engedélyezte azok hivatalos felvételét.
A levél szerint a kurzusokat tanulmányaik olyan korai szakaszában vették föl, hogy a formális szabályokat szigorúan betartó elektronikus rendszer még nem is engedte kezelni az adataikat. A dokumentumban az szerepel, hogy a nappali tagozaton az Edzésmegfigyelés című tantárgy például csak a 4. félévtől vehető fel, ám azt korábban teljesítették a kurzusokat tartó tanároknál, így annak a Neptunban formálisan nincs nyoma.
Egy a tanulmányi ügyekben napi gyakorlattal rendelkező egyetemi forrás cáfolta Szalma dékánnak írt teóriáját, mondván: az a variáció, hogy teljesítették ugyan az órákat, de azt nem vitték fel a Neptunba, azért nem lehetséges, mert ha a hallgatók az órákat nem vehették föl, akkor nem is teljesíthették a kurzusokat.
A dékán arra hivatkozva, hogy engedélyt kell kérnie Szalmától a levél átadásához, visszatartotta a megmutatott dokumentumot. Végül három nappal később Szalma László e-mailben reagált, melyhez csatolva átküldte a június 13-i levele másolatát, illetve egyetlen mondatot fűzött ehhez, hogy a levél tartalmát megerősíti. Arra a kérdésünkre viszont nem reagált, honnan tudja, hogy a diákok a tantárgyakat valóban elvégezték és időben vizsgáztak.
"Ezt rögzíteni nem lehetett"
Miután a feljelentés a birtokunkba került, négy napon keresztül többször hívtuk Szalma Lászlót a munkahelyi és a mobiltelefonján is. Pénteken késő délután sikerült utolérnünk a dékánhelyettest, aki megkeresésünkre azzal zárkózott el a válaszoktól, hogy nincs engedélye a nyilatkozattételre. Így Szalma László nem reagált többek között arra sem, miképpen bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a rendszerből formálisan hiányzó tantárgyakat, és valóban ő igazolta-e Tóth felé az órák és a vizsgák teljesítését.
Cikkünk megjelenése előtt, vasárnap levelet kaptunk a Szalma-ügyben a dékántól, aki megismételte korábbi állításait, és azt hangsúlyozta, hogy a tanulmányi és vizsgabizottságot bevonva hétfőn "a már megkezdett vizsgálatot" kiterjeszti, hogy kiderítsék, miért nem garantált a nappali-levelező képzés közti átmenet, amivel ő „a három hallgató esete kapcsán” szembesült először. Azt is hangsúlyozta, hogy a diákok nappalin sokkal több órát teljesítettek, mint levelezőn kellett volna, ezért szerinte „elfogadhatatlan lett volna a hallgatok diplomáit nem kiadni levelező tagozaton”. A levélből továbbra sem derül ki, Szalma László – és rajta keresztül a dékán – hogyan bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a tantárgyakat.
Szalma hétfőn másolatban átküldött június 13-i levelében az szerepel, hogy "a nappali tagozat óra- és vizsgaterve szerint a Neptunban az említett tantárgyakat a 4., az 5. és a 6. félévben lehet fölvenni és teljesíteni". A Tóthnak átadott igazolás szerint a Neptunban "ezt rögzíteni nem lehetett, (...) mert a mintatantervükhöz ezek az óra- és vizsgaterv miatt nincsenek hozzárendelve". A dékánhelyettes szerint ezzel szemben a hallgatók levelező tagozaton fejezték be a tanulmányaikat, ahol "minden félévben szerepelnek ezek a tantárgyak". A dékánhelyettes egyéb kommentárt nem fűzött az e-mailben csatolt leveléhez.
Mint a villám
A dékán által pénteken a hvg.hu-nak bemutatott dokumentumok közül az egyiken egy ügyvéd, a kar jogtanácsosa, Istvánfi Dániel neve szerepelt. Az ügyvéd a június 13-i levélben azt írta: „a fent nevezett hallgatók – eddigi tudomásom szerint – levelező tagozatra történő átvételük idején semmilyen külön tájékoztatást, felhívást nem kaptak a Kartól arra nézve, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tantárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek”. (A levélből az nem derül ki, honnan tudta az ügyvéd, hogy a hallgatók valóban nem kaptak az évek alatt tájékoztatást.)
A hvg.hu-nak átadott dokumentum szerint az ügyvéd ebből, illetve abból az alapelvből kiindulva, hogy a nappali és levelező tagozat közti átjárhatóság biztosítása elemi feltétel, levezette, hogy az egyetemnek a méltányossági kérelmet meg kellene adnia. "Különös tekintettel arra is, hogy egy esetleges peres eljárásban az Egyetemnek kellene igazolnia, hogy a hallgatók milyen tájékoztatást kaptak” – írta.
Tehát azon a napon, amikor a három hallgató megírta Tóthnak a kérelmét és megszületett a Szalma-féle igazolás is, a dékán már kapott is egy jogi szakvéleményt, mely szerint még a per sem zárható ki, melyben az egyetemnek kell majd magyarázkodnia. A dékán másnap, június 14-én levelet írt Hamar Pál dékánhelyettesnek, melyben azt írta: helyt ad a hallgatók kérelmének, és kéri a tanulmányi osztály intézkedését, hogy a Neptun rendszerben ezek adminisztrációja megtörténjen. Aztán írt egy másikat június 15-én is, melyben az szerepel, hogy vigyék is fel a Neptunba a jegyeket.
A játékszabályok
A TF tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint a gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell megszerezni. Ha ez nem sikerül, akkor az etr-be elégtelennek kell kerülnie, és a tantárgyat az illetőnek újra fel kell vennie. De az „újrafelvétel ideje a tantárgy ismételt meghirdetésének féléve”. A szabályzat azt is világosan kimondja, hogy „az etr-en történő jelentkezés nélkül a hallgató nem vizsgázhat”, sőt azt is, hogy a leckekönyv (jelesül az internetes nyilvántartás) közokirat, és abban „bármiféle illetéktelen bejegyzés okirat-hamisítás”.
A jegyek ellenőrzéséről a kari vizsgaszabályzat úgy rendelkezik, hogy „az oktató köteles a megszerzett érdemjegyet a vizsgalapra a vizsga napján az etr-rendszerbe legkésőbb a vizsgált követő napon – utolsó vizsganap esetén aznap – bejegyezni. A vizsgalapot a tanár aláírásával hitelesíti”.
A feljelentésből rendelkezésünkre álló dokumentumok, illetve a dékán által bemutatott okmányok alapján úgy tűnik, Tóth Miklós a hallgatók bemondására és Szalma László levelére támaszkodva, a tanulmányi osztályt meg sem kérdezve, a szabályzatot és a vonatkozó jogszabályokat, valamint a teljesítési időpontokat figyelmen kívül hagyva, az ügyvéd által említett per elől kitérve saját maga vette kezébe az ügy kezelését. Erre Tóth sem adott másfajta magyarázatot a hvg.hu kérdéseire válaszolva.
„Pancser dolog volt”
Egy a TF tanulmányi ügyeiben járatos, de a hírzárlat és saját maga védelmében névtelenséget kérő forrás azt hangsúlyozta, éppen az a kreditrendszer lényege, hogy csak akkor tekinthető teljesítettnek egy tantárgy, ha a jegyek a megfelelő időpontban bekerülnek a Neptunba.
Ezt a felsőoktatási törvény szavatolja, mert előírja az elektronikus tanulmányi rendszer használatát, amit a Semmelweis Egyetemen épp a jelenlegi rektor, Szél Ágoston irányítása alatt vezettek be, sőt a TF kari tanácsa is már több éve az elektronikus index használatát írja elő. „A hallgatóknak föl kell venniük az etr-be a tantárgyat, a tanárnak pedig be kell írnia a jegyet, és igazolnia kell a kurzust. Csak az létezik, ami oda be van írva. A lapok, cetlik, igazolások nem számítanak” – mondta a szakember.
Megkerestük a kérdéses tantárgyak ügyében illetékes oktatókat is, akiknek fel kellett volna vinniük az érdemjegyeket a rendszerbe. Vágó Béla, az atlétika tanszék tanára az az ember, aki a kérdéses jegyek egy részét eredetileg igazolhatta volna, sokirányú, többszöri megkeresésünket végül azzal az sms-ben küldött üzenettel hárította el, hogy „A TF Nyilatkozattételi Szabályzata alapján csak a Dékáni Hivatal engedélyével nyilatkozhatom! Kérem, hogy ennek hiányában ne keressen!”.
Több tanszéken ugyanakkor egyértelműen megerősítették: teljesen kizárt, hogy bármelyik hallgató észrevétlenül, egyetlen nyom nélkül végezhessen el ennyi kurzust. Az egyik, kizárólag név nélkül nyilatkozó tanár szerint azért nonszensz az egész feltevés, mert az a hallgatóknak is elemi érdeke, hogy a saját elvégzett kurzusaik után, a kreditjeik érdekében ezt az iktatást, igazolást a nyilvántartásban rögzíttessék.
A Semmelweis Egyetemen a hallgatók minden hivatalos egyetemi ügyletét ügyintézőn keresztül kezelik, így ebben az esetben a diákokat jó előre ki kellett értesíteni, hogy ki-ki még mely kreditek teljesítésével „adós” ahhoz, hogy államvizsgára jelentkezhessen. Az egyik név nélkül nyilatkozó tanszékvezető azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „pancser dolog volt” így intézni az ügyet, mert ha már a három diák minden határidőből kicsúszott, egy fél év halasztással, a szeptemberben felvetetett tanegységekkel az egész adminisztráción észrevétlenül át lehetett volna vinni az ügyet. Igaz, így júliusban viszont nem kaphattak volna diplomát. Most viszont szerinte az a helyzet, hogy a vizsgaszabályzat sokszoros megszegésének és okirat-hamisítások gyanújának kivizsgálására egy újabb egyetemi belső vizsgálat indulhat, ami szerinte nem tesz majd jót a Schmitt-botrány után az intézmény hírnevének.
Privilegizált dékán
A hvg.hu birtokában lévő dokumentumokból kiderül, hogy Tóth dékánhelyetteséhez címzett június 15-i kérése a tanulmányi osztályon dolgozó ügyintézők ellenállásán megbukott. A feljelentés szerint senki nem volt hajlandó a hiányzó jegyeket utólag beírni a rendszerbe, így végül az összes adminisztrációs munkát a dékán saját hatáskörét kibővítve, saját kódjával végezte el.
A birtokunkban lévő dokumentáció szerint három nappal a dékán írásos kérése után, az államvizsga napján Tóth Miklós tanszéki adminisztrátori jogosultságot kapott az addigi oktatói jogosultsága helyett – az erre vonatkozó tanulmányi osztályhoz intézett írásos utasítást az osztályvezető, Hrabacsik Mihály írta alá.
A dékán saját kódjával elvégzett pótlásokkal kapcsolatban ráadásul az is felmerül, hogy Tóth Miklós úgy tömte be az indexekben tátongó lyukakat, hogy azokra semmiféle szakmai kompetenciája nincs. A TF dékánja ugyanis az orvosi egyetemen volt korábban oktató, belgyógyászati és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, ám a sportszakmai tantárgyakhoz nincs meg a szükséges végzettsége.
Erős ellenállásba ütköztek
A BRFK-nak címzett feljelentésből kiolvasható, hogy a TF bürokráciája ellenezte a különleges eljárást. A tanulmányi osztály hallgatói ügyekben is illetékes ügyintézője még a diplomaosztó előtt írásban jelezte az osztályvezetőnek, hogy határozottan ellenzi Gy. Zs. és L. J. diplomájának átadását. Hrabacsik Mihály azonban szó nélkül átvette és aláírta a diplomát kapó hallgatók névsorát. A tanulmányi osztályvezető ezzel kapcsolatos megkeresésünket azzal hárította, hogy a Schmitt-ügy óta semmiféle nyilatkozatot nem tehetnek a médiában. Majd amikor a megkeresés okát mégis végighallgatta, egyszerűen lecsapta a telefont.
A diplomaátadóra készült listát készítő ügyintéző sem nyilatkozott, azonban annyit elismert, hogy a kérdéses dokumentum valódi, ahogyan a két hallgató neve mellé tett megjegyzés is tőle származik. Ám arról, hogy miért írta oda a két név után, hogy „??? Határozottan elítélem”, szintén nem beszélt.
Noha a záróvizsgára a vizsgaszabályzat szerint csak az engedhető, akinek a szakra vonatkozó minimális kreditpontja megvan – az utólag a rendszerbe felvitt kurzusok az egyetem óra- és vizsgaterve szerint kötelező tantárgyak voltak –, a három hallgató államvizsgája végül rendben lezajlott. Akkor is, ha a vizsga megkezdése előtt a sportszakmai dékánhelyettes, az államvizsga-bizottsági elnökjelölt Szalma László a kezdés előtt lemondta a megbízatását. (Az egykori világklasszis a hvg.hu erre vonatkozó kérdéseire sem reagált.)
A vizsgabizottság egy másik tagjától, Soós Csabától (mesteredző, tanszékvezető) azonban megtudtuk, hogy a június 18-i államvizsga bizottságba Szalma helyett végül Kovács Etele ugrott be (ő a Schmitt-ügyet vizsgáló bizottságnak is tagja volt).
Ráütötte a pecsétjét
A karon az ügyben kialakult feszült hangulatot jelzi, hogy a dékán végül magánál tartotta Lasztovicza fiának oklevelét. A feljelentésben az áll, hogy Tóth Miklós arra hivatkozott, saját kezűleg akarja megmutatni a parlamenti képviselőnek a fia diplomáját. A dékán végül a diplomát nem is a más hallgatók okiratánál használt intézményi pecséttel hitelesítette, hanem – és ez a diplomán egyértelműen látható – a saját dékáni pecsétjét használta.
A július 14-én tartott diplomaosztón Lasztovicza fiának és Gy. Zs.-nek átadott oklevélen szerepel egy záradék is: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a(z) Testnevelő tanári szakképesítés megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.” Az állítás igazságtartalmát Tóth Miklós dékán, és Kovács Etele, a záróvizsga-bizottság elnöke is aláírásával igazolta.
Kreditekvivalencia
hvg.hu: Kért-e extra jogosultságot a tanulmányi ügyintézői rendszerben való tevékenységéhez?
Tóth Miklós: Igen.
hvg.hu: Mi az oka, hogy három hallgatónak összesen 21 érdemjegy beírását kérte a vizsgaidőszak befejezését követően?
T. M.: Ennek az az oka, hogy a nappali tagozatról levelező tagozatra jelentkeztek át, a törvény szerint az átjárhatóságot biztosítani kell a két tagozati forma között, és a hallgatók nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy nekik milyen kreditjük hiányzik. A levelező tagozat követelménye némiképpen eltér a nappalitól, olyan előfordul, hogy egy-egy tantárgyat nappali tagozaton 3 félévben, levelezőn 6 félévben tanulnak. Óraszámilag kiteljesítették a tanulmányi kötelezettségüket, ezért úgy döntöttem, hogy a hallgatói jog nem sérülhet az átjárhatóság kérdésében és kreditekvivalenciát gyakorolok.
hvg.hu: Mi a magyarázat arra, hogy ezek a hallgatók az említett jegyeiket, mint az elektronikus nyilvántartásból kiolvasható, az államvizsgájuk napján, Tóth Miklós dékán kódjával írták be?
T.M.: Az ügy fontosságára való tekintettel, és tekintettel arra, hogy egy rendszeranomáliát fedeztünk föl, úgy gondoltam, hogy a dékánnak, mint felelős vezetőnek kell felvállalnia a felelősséget a megoldás mikéntjéért.
(Tóth Miklós július 20-án lapunknak szóban válaszolt az írásban korábban feltett kérdéseinkre. Minden egyéb kérdést azzal hárított el, hogy azoknak egyelőre nincs helye.) | https://hvg.hu/itthon/20120723_botrany_tf_diploma | https://web.archive.org/web/20220404191603/https://hvg.hu/itthon/20120723_botrany_tf_diploma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-a-tf-en-szabalytalanul-kapott-diplomat-a-fideszes-kepviselo-fia | HVG | hungarian-news | 2012-07-23 12:56:00 | [
"Hamar Pál",
"Hrabacsik Mihály",
"Lasztovicza Jenő",
"Szalma László",
"Tóth Miklós (SOTE)"
] | [
"Fidesz",
"Semmelweis Egyetem (SE/SOTE)"
] | [] | [
"oktatás",
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"rokonok",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"protekció",
"sport",
"elfogultság",
"nyelvvizsga"
] | [] |
57,729 | 1,4 milliárdba kerül majd a tűzijáték, de tízmilliárdot még elkölt az állam az ünnepségekre is | Balásy Gyula és Garancsi István is kaszálni fog. | Nettó 1,4 milliárd forintba fog kerülni az augusztus 20-i tűzijáték, emellé pedig még több mint tízmilliárdot tapsol el az állam a robbanásokat kísérő ünnepségsorozatra
– derült ki a Párbeszéd adatigényléséből.
A párt ugyanis kikérte, pontosan kikkel is szerződött minderre az állam: kapott feladatot augusztus 20-a körül a Balásy Gyula-féle New Land Média kommunikációs cég is, akik a kormányzati plakátokat szokták csinálni, valamint a Garancsi Istvánhoz köthető Visual Europe rendezvénytechnikával foglalkozó cég is. A pluszköltségeket egyébként a fellépők, valamint a hang-, és színpadtechnika fogja elvinni.
A költségek azonban augusztusig még nőhetnek:
az állami rendezvényszervező a Párbeszéd szerint ötvenmilliárd forintos keretösszeget állított be lehetséges büdzsének. | https://hvg.hu/itthon/20230710_tuzijatek_milliardok | https://web.archive.org/web/20230818082433/https://hvg.hu/itthon/20230710_tuzijatek_milliardok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliardba-kerul-majd-a-tuzijatek-de-tizmilliardot-meg-elkolt-az-allam-az-unnepsegekre-is | HVG | hungarian-news | 2023-07-10 12:31:00 | [
"Balásy Gyula",
"Garancsi István"
] | [
"New Land Media Kft.",
"Visual Europe Production Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"gazdálkodás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,730 | 70 milliót szán az MTVA a dolgozói utazásaira | Ez 30 millióval több, mint tavaly. | 170 millió forintot szán a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársai külföldi utaztatására, 30 millióval többet az előző, szeptemberben lejáró szerződéshez képest – írja a Media1.
Mint írják, a nyertes vállalkozás feladatai közé tartozik majd az Európán belüli és kívüli hagyományos és fapados járatokra szóló repülőjegy mellett a transzfer, az autóbérlés, és a vízumügyintézés is, valamint vasúti hálókocsi, hajó- vagy autóbuszjegy megrendelése, és az esetleg elvesző poggyászok miatti kártérítés rendezése is.
Csepp a tengerben az MTVA működtetésére a 2024-es állami költségvetésben előirányzott 126,5 milliárd forinthoz képest, mégis, 20 százalékkal több az előző kétéves szerződéshez képest.
A közbeszerzésen 2019-ben és 2021-ben egyaránt a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert, egyedüliként pályázott ugyanis. Tavalyi pénzügyi beszámolója nincs, pedig a határidő már lejárt, de 2021-ben csaknem 3 milliárd forintos bevétel mellett 169 millió forint volt az adózott nyeresége.
Nemcsak az MTVA bízta utazásait a Maurira, hanem többek közt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative is
A Media1 azt írja, valószínűleg idén is ők nyernek, ha indulnak, persze. | https://hvg.hu/itthon/20230626_170_milliot_szan_az_MTVA_a_dolgozoi_utazasaira | https://web.archive.org/web/20230628093544/https://hvg.hu/itthon/20230626_170_milliot_szan_az_MTVA_a_dolgozoi_utazasaira | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/70-milliot-szan-az-mtva-a-dolgozoi-utazasaira | HVG | hungarian-news | 2023-06-26 14:39:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Mauri Utazási Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"gazdálkodás",
"utazás",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
57,731 | Újabb, Rogán államtitkárához köthető, illegális gumilerakatot mutatott meg a Momentum | Úgy tűnik, a Zala vármegyei Zajda mellett Devecseren is volt egy hatalmas, környezetpusztító járműabroncs-lerakata Benkő Tamás János közigazgatási államtitkár testvérének. | Szerdán számolt be róla Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, hogy Rogán Antal államtitkárának családjához köthető, illegális gumilerakatot talált Zalában, ahol több ezer tonnányi gyúlékony abroncsot tárolnak. Most egy újabb telepre bukkant, ezúttal Devecseren. Erről a Facebook-oldalán számolt be a politikus.
„Benkő Ádám, Rogán államtitkárának testvérének cége még 2016-ban kezdte Devecserre hordani a gumikat, aztán egy idő után az önkormányzatnak elege lett és eljárást indított ellenük, azonban csakúgy, mint Zajdán, itt is felszívódtak a környezetszennyezők” – mondja a videóban Tompos Márton, miközben az otthagyott abroncshegyeket mutatja be.
A Momentum politikusának elmondása szerint az önkormányzat arról tájékoztatta, hogy az otthagyott hulladék 90 százalékát ők már elhordták. „Egészen elképesztő, hogy ezek szerint, amit most látunk, már csak a teljes hulladék 10 százaléka” – teszi hozzá Tompos, miközben drónfelvételeket mutat a lerakatról. | https://hvg.hu/itthon/20230706_Ujabb_Rogan_allamtitkarahoz_kotheto_illegalis_gumilerakatot_mutatott_meg_a_Momentum | https://web.archive.org/web/20230706155132/https://hvg.hu/itthon/20230706_Ujabb_Rogan_allamtitkarahoz_kotheto_illegalis_gumilerakatot_mutatott_meg_a_Momentum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-rogan-allamtitkarahoz-kotheto-illegalis-gumilerakatot-mutatott-meg-a-momentum | HVG | hungarian-news | 2023-07-06 17:41:00 | [
"Benkő Tamás János",
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Devecser",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"környezetkárosítás",
"klientúra"
] | [] |
57,732 | Luxusóvoda főhivatalnokoknak | Budapest — Nincs gondja óvodára, bölcsődére egy sereg kisgyermekes kormánytisztviselőnek. A köztisztviselők krémjének számító réteg három csodálatos budai intézmény között is válogathat, ha csemetéjét biztonságban akarja tudni, ráadásul a többiekhez képest potom pénzt fizet a szolgáltatásért. | – Cél a kormánytisztviselők életkörülményeinek javítása – hirdeti a tavaly bejelentett Ereky Terv. Ez az a program, amely célul tűzte ki a kormánytisztviselők – többek közt a Miniszterelnökség, a tárcák, a kormányhivatalok dolgozóinak egy része, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok – helyzetének jobbítását. Az intézkedések közé tartozik a kedvezményes bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása is. A kezdeményezésben immár három intézmény is fogadja a kormánytisztviselők gyermekeit, s a környezetet, ellátást nézve senkinek nem lehet oka panaszra. Mind a három Budán van, ezeket az állami tulajdonú Human-Jövő 2000 Nonprofit Kft. üzemelteti.
A Humán-Mini Művész Utcai Óvoda és Bölcsőde honlapján hirdeti: a kicsikkel angolul vagy németül felső fokon beszélő nevelők foglalkoznak, s játékos keretek között oktatják őket a nyelvre. A csemeték fejlődését logopédus, pszichológus és gyermekorvos vigyázza, biztonságos játszótéren ugrálhatnak vagy sókamrában gyógyulhatnak. A foglalkozásokon balettozni, karatézni, úszni, focizni tanulhatnak. Igény esetén különbusszal szállítják a belvárosból az ősfás parkú intézménybe a gyermekeket, s nap végén ide is hozzák vissza a csöppségeket. Az óvodai tarifáról nincs információnk, de a bölcsőde 90 ezer forintba kerül a külsősöknek, a kormánytisztviselőknek pedig havi 20 ezer forint.
A Humán-Mini Pikler Emmi Bölcsődében személyre szabott nevelésről gondoskodnak a szakképzett gondozónők. A gyerekek a nap nagy részét a szabadban töltik, ott is alszanak. Az ár az internetes honlap szerint havi 80 ezer forint plusz az étkezés, ám a hivatalnoknak ismét kevesebb mint a negyedét, 20 ezret kell leróni. Magasabb, havi 35 ezer forint a fizetnivaló a Bíró Utcai Óvoda és Bölcsőde esetén, bár úgy tudjuk, itt nem ilyen nagy a különbség a külsős és a kormánytisztviselők csemetéi szolgáltatási árai között. A 80-90 ezer forintos árak egyébként a budai magánintézményekben általánosak.
Az állam minden bölcsis és ovis gyerekre költ, tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Előbbieknél havi bő 41 ezer, utóbbiak esetében közel 16 ezer forint/hó az állami hozzájárulás. Ezzel szemben a kormánytisztviselők csemetéi után gyakran 60 ezer forintot is fizet az állam, miközben az intézmények a minden gyermek után járó állami támogatásra is jogosultak. | https://www.blikk.hu/aktualis/luxusovoda-fohivatalnokoknak/sg2q0pc | https://web.archive.org/web/20231222153945/https://www.blikk.hu/aktualis/luxusovoda-fohivatalnokoknak/sg2q0pc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusovoda-fohivatalnokoknak-1 | Blikk | hungarian-news | 2012-08-03 13:28:00 | [] | [
"Human-Jövő 2000 Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"protekció",
"sport"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
57,733 | Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből | Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része. | Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
Egyre nagyobb léptékben nő a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) vagyona. Az Orbán Viktor által 2006-ban alapított, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által működtetett és éppen a miniszterelnök felesége magánbirtokai mellett épülő intézmény az atlatszo.hu kutatásai szerint májusban hat hektár újabb földterülettel gyarapodott: ezúttal az épülő stadion és az azt övező sportpályák földterületeit vásárolta meg, amit korábban a tulajdonosoktól 50 évre használatba kapott. Ennek egy részét az önkormányzattól szerezte meg, egy másik részét pedig az állami földbérleti pályázatok egyik helyi nyertesétől, Flier Tamástól, az Akadémia támogatójától. Februárban pedig a szakiskola építéséhez vásárolt fel három ingatlant. A kivett sporttelep övezeti besorolása „különleges sportterület” lett.
Talpalatnyi föld – A felcsúti Orbán-uradalom terjeszkedése from atlatszo.hu on Vimeo.
A földeken jelentős beruházások zajlanak, szakiskola és futballstadion épül. Lapunk Talpalatnyi föld című sorozatának újabb részéből kiderül, hogyan gyarapodott az Orbán-féle alapítvány az elmúlt években, és az is, hogy milyen pénzekből tervezik a fejlesztést.
Adókedvezményből magánklub?
Több milliárd forintos nagyságrendű lehet az a beruházás, amely ezekben a hónapokban zajlik Felcsúton. A miniszterelnök által létrehozott alapítvány fociakadémiát működtet, szakiskola létesül mellette és a tervek szerint egy futballstadion is épül a településen. A milliárdos összeg a földterületekre költött forintokból, és az egyéb fejlesztésekből jön össze.
Cikkünk előző részéből kiderült, hogy akár 600 millió forintot is költhetett a miniszterelnök által létrehozott alapítvány a fejlesztésekhez szükséges földterületek megvásárlására. Ezen túl az alapítvány februárban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával szemben lévő telkeket vásárolta fel az akadémia szakiskolája részére. A több épületből álló, és a tervek szerint szeptemberben megnyíló iskola rohamtempóban épül, a beruházás aligha marad a százmilliós nagyságrend alatt. (Mint az atlatszo.hu korábbi cikkéből kiderült, a szakiskola tangazdasága a helyi polgármester, egyben akadémiai elnök Alcsútdoboz-Göböljárási mezőgazdasági telepe lesz. Mészáros Lőrinc a vitatott és tíz évre titkosított állami földbérlet pályázatok egyik helyi nyertese, összesen 1377 hektár állami földbérletet nyert el. Az előző évtizedekben állattartással nem foglalkozó gázszerelő több száz marhával népesítette be az elmúlt hónapokban földjeit).
Ékszerdoboz Felcsúton
Az atlatszo.hu megszerezte a stadion terveit. A fedett lelátós stadion beépített területe a Makovecz tanítvány által készített építési terven 8 650 négyzetméter, az összes burkolt felület több mint 22 ezer négyzetméter lesz. A létesítmény a labdarúgó mérkőzéseken 3500 fő befogadására lesz alkalmas. Koncerteket, kulturális fesztiválokat is terveznek a Közép-Európa ékszerdobozának tervezett, Makovecz-stílusú építményben – a focipályára tett székekkel akár 15 ezerre is növelhető a befogadóképesség. Orbán Viktor a pfla.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a stadion „több lesz, mint futballpálya (…)ha technikailag és akusztikailag sikerül jól megépítenünk, akkor a négyhetes nyári szünetben kulturális fesztiválokat is idehozhatunk majd.”
A földterületek megvásárlásán, és a szakiskola felépítésén túl azonban az igazi nagyberuházás az a fedett stadion, amelynek megvalósítása több milliárd forintos befektetés lehet. A tervek szerint az építkezés pénzügyi hátterét az a törvénymódosítás tette lehetővé, amelyet tavaly hagyott jóvá a parlament. Eszerint meghatározott feltételek mellett társasági adókedvezményben részesülhetnek azok a cégek, amelyek látványsportokat, így labdarúgással kapcsolatos beruházásokat támogatnak. Az atlatszo.hu értesülései szerint az alapítványnál úgy számolnak, hogy stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint folyik be hozzájuk társasági adókedvezmény formájában az építkezéshez pedig további 810 millió forintos önrészt szednek majd össze. (Hozzávetőlegesen ugyanezt a becslést közölte korábban egy másik sajtóértesülés is.) Az atlatszo.hu szerette volna megtudni a beruházás pontos terveit, számadatait, de kérdéseire nem kapott választ. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök által létrehozott alapítványról, az adókezdvemények felhasználása miatt pedig lényegében közpénzek, adóbevételek hasznosításáról van szó, Szöllősy György a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szóvivője lapunknak azt hangsúlyozta: itt magánpénzek felhasználásáról van szó, vagyis a nyilvánosságnak, a sajtónak nem osztanak lapot az adatok megismeréséhez.
Zsinór és gödör
A stadionépítkezés előkészületi munkálatai már javában zajlanak. Első lépésben áprilisban elbontották a meglévő pályákat: felszedték a Magyarországon egyedülálló, a FIFA által két csillagos kategóriába sorolt füvet, és elszállították a százmillió feletti értéket képviselő, és egyébként az akadémia beruházásával megvalósult tesztpályát is. Az atlatszo.hu riportere helyszíni bejárása során azt tapasztalta, hogy az építkezésen vélhetően nem tartják be a biztonsági előírásokat. Mint az általunk elkészített fenti fotó bizonyítja a mintegy 7 méter mély építési gödröt egy jelentős szakaszon hetek óta egyetlen, felnőtt ember mellmagasságában elhelyezett zsinór választja el az utcától, és semmi nem jelzi a közúton gyanútlanul közeledő járókelő számára, hogy itt építkezés folyik.
Az akadémia helyszínen tartózkodó biztonsági őre kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte a szülők felelőssége, ha mondjuk egy gyerek véletlenül beesik a gödörbe. A másik őr hol trágár szavakkal, hol a kezében fenyegetően tartott kötéllel és farkaskutyával próbálta elkergetni az átlátszó.hu munkatársát. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2012/08/07/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol/ | https://web.archive.org/web/20230603050211/https://atlatszo.hu/kozpenz/2012/08/07/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2012-08-07 13:47:00 | [
"Flier Tamás",
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Fidesz",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"oktatás",
"sport",
"adó",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"kiemelt beruházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,734 | 35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly | A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is. | 35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly
A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
35,4 millió forinttal támogatta a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast a választás évében a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd – írja a K-Monitor korrupciókutató civil szervezet a V-Híd 2022-es beszámolója alapján.
Szabad Európa: Nem fizet Mészáros cége, nehéz helyzetbe került több magyar vállalkozás
A lap információi szerint az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam neki sem fizet.
A szervezet a Facebook oldalán felidézi: az amúgy 100 milliárd forintos árbevételű V-Híd építi többek között a déli körvasutat és a Kétegyháza és Lökösháza közötti, kilométerenként csaknem ötmilliárd forintba kerülő vasúti szakaszt is. A K-Monitor azt írja: a Fidelitas 350 millió forintból gazdálkodott tavaly.
Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása, Mészáros Lőrinc többszörösen örülhet
A Ferencváros-Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is. | https://hvg.hu/gazdasag/20230621_meszaros_lorinc_v_hid_fidelitas_tamogatas_k_monitor | https://web.archive.org/web/20230928193330/https://hvg.hu/gazdasag/20230621_meszaros_lorinc_v_hid_fidelitas_tamogatas_k_monitor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/354-millio-forinttal-tolta-meg-meszaros-lorinc-cege-a-fidelitast-tavaly | HVG | hungarian-news | 2023-06-21 07:48:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fidelitas",
"Fidelitas Ifjúsági Egyesület",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"klientúra"
] | [] |
57,735 | Vádat emeltek Kocsis István ellen | Kocsist és társait 15 milliárdos károkozással gyanúsítják. | Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a főügyészség pénteken.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség.
Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) “szállodabizniszeire” is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét.
Kocsis István szerint nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt a cégnek – írta egy éve a Magyar Nemzet. A lap szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást. | https://24.hu/belfold/2012/08/10/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen/ | https://web.archive.org/web/20210516021101/https://24.hu/belfold/2012/08/10/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2012-08-10 14:30:00 | [
"Kocsis István"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
57,736 | Csigalassú szuperlézer | Senki sem érti, miért akar széles körű vizsgálatot indítani a nemrég alakult Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a szegedi szuperlézer-beruházás, az ELI késése ügyében. | Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kissé pikírten azt nyilatkozta akkor az MTI-nek: a kormánynak minden formális vizsgálat nélkül is lehetősége van kideríteni, mitől csúszik a tudományos nagyberuházás megkezdése, mivel a tervek szerint 60 milliárd forintba kerülő lézerkutató központot egy olyan, Budapesten működő projektcég menedzseli, amely 90 százalékban állami tulajdonban van. (A maradék 10 százalékon osztozik az SZTE és Szeged város önkormányzata.)
A korábbi tervekhez képest lassan egy év késésben van a beruházás elindítása –miközben az Európai Unió költségvetési ciklusa miatt 2015 végére be is kellene fejezni. Emiatt azonban a kormány csak a saját háza táján keresheti a felelőst. Bár a kormányszóvivői iroda közleménye hangsúlyozta, hogy „a kormány számára kiemelt fontosságú és nemzetközi vonatkozásai miatt rendkívüli jelentőségű fejlesztés megvalósítása elsődleges nemzeti érdek”, korántsem biztos, hogy e szöveg a tényleges helyzetet tükrözi. Az előzmények tükrében inkább kommunikációs blöffről, annak a szándéknak az elkendőzéséről lehet szó, hogy a kormány más célokra akarja elvonni a beruházásra szánt európai uniós támogatás egy részét.
Hosszas kutatás után sem találtunk olyan illetékest, aki érdemben, névvel nyilatkozott volna. Lehrner Lóránt, a nagyberuházást menedzselő projektcég, az ELI-HU Fejlesztésszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője kérdéseinket azzal hárította el, hogy a közeljövőben nyilatkozatot adnak ki az ügyről. Több forrásból származó háttérinformációink szerint az ELI ügyében az Orbán-kormány megalakulásától kezdve ellentétes álláspontot képviselt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fellegi Tamás, majd Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Hatvanmilliárd forint elég nagy összeg ahhoz, hogy az állandóan megtakarítható forrásokat kereső NGM figyelmét felkeltse. Ugyanakkor a lézerberuházás az egyik legígéretesebb projekt, amely az európai gazdasági térség fokozódó lemaradását hivatott mérsékelni a kutatás-fejlesztés területén. A beruházás nem csupán Magyarország ügye: összesen három ilyen, egymást kiegészítő központ épül, Szegeden kívül Prágában és Bukarestben. A program 2006 óta tartó előkészítésében egy 14 uniós tagország által alakított konzorcium vett részt. A szegedi beruházás leállítása egyrészt veszélyeztetné a prágai és a bukaresti központ megvalósulását is.
Másrészt olyan mértékű és jellegű presztízsveszteséggel járna, amelyet nem lehet a „gazdasági szabadságharc” paneljeivel kommunikálni. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy az EU nálunk fejlettebb országai vagy azok cégei, bankjai kivisznek értéket az országból, hanem éppen arról, hogy a 2004-től csatlakozott közép- és kelet-európai félperiféria országai bizalmat kaptak: ők is képesek megvalósítani és működtetni a világ tudományos élvonalába tartozó kutatóhelyeket. Az ELI jelentőségét nem is vitatja senki – mégis nehezen illeszthető az Orbán-kormány gondolkodásába és politikai gyakorlatába. A lézerközpont hosszú távú befektetés a rövid távú érdekekre koncentráló, kapkodó politizálás idején.
Ha elkészül is 2015-re, első eredményei majd csak 2016–2020 között jelennek meg, miközben a kormánypártok minden lehetséges forrást a 2014-es újraválasztásuk szolgálatába kívánnak állítani. A beruházás Szegedre került, mert Bor Zsolt és Szabó Gábor nevével fémjelezve a szegedi egyetemen működik a világ egyik legjobb lézerfi zikus iskolája. Ugyanakkor Magyarországon Szeged az egyetlen nagyobb város, ahol nem fideszes a polgármester, hanem MSZP-s, aki rá adásul a párt országos választmányának elnöke: Botka László. Nem véletlen, hogy már a 2010-es helyhatósági választások előtt azt találta mondani Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki a Fidesz ügyvezető alelnökeként kampányolt Szegeden Botka ellen, hogy Szegednek nem lézerközpontra, hanem munkahelyekre van szüksége.
Ez a pökhendi kijelentés sok szavazatot hozott Botkának. Kósa Lajos ellenérzését az is motiválhatta, hogy Debrecen végül nem kapta meg a másfél milliárd euróba kerülő nemzetközi neutronkutató központ felépítésének lehetőségét – helyette a svédországi Lundot választották az európai döntéshozók. Nincs szó arról, hogy ha a szegedi lézerközpont elbukna, akkor Debrecen mégis megkaphatná a neutronkutatót – az a kérdés már 2009-ben eldőlt. Debrecen kudarca azonban erősítette Szeged esélyeit – mint amikor a sportversenyek bírái egyik ítéletüket egy másikkal igyekeznek kompenzálni. Csakhogy Magyarországon köztudomásúan a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitás érvényesül, ezért azok a politikusok és tudománypolitikusok, akik a debreceni nagyberuházás megvalósulásában voltak érdekeltek, enyhén szólva kevésbé támogatják a szegedit.
Van még egy probléma a szegedi lézerközponttal: az, hogy nem Budapestre kerül. Az Európai Unió támogatási rendszere jelentős mértékben még mindig a területi és társadalmi felzárkózást, kiegyenlítést szolgálja. Azok a térségek kapnak a kohé ziós alapokból támogatást, ahol a regionális GDP az uniós átlag 75 százaléka alatt van. Magyarországon a Budapestet is magába foglaló központi régió egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagának 109 százaléka, önmagában a fővárosé pedig 136 százaléka. A Szegedet is magába foglaló Dél-Alföld régió GDP-je ugyanakkor nem éri el a 42 százalékot – ezzel az Európai Unió 271 régiója közül a 20 legfejletlenebb közé tartozik. Ezért szóba sem jöhetett, hogy – az első szándék szerint – ez a beruházás is Budapesten, a Központi Fizikai Kutatóintézet területén valósuljon meg.
Illetve szóba jöhetett volna, de akkor nem 85 százalékos uniós támogatással, hanem 100 százalék magyar önerővel lehetett volna csak finanszírozni. A 15 százalékos magyar önerő nem sok – mindössze néhány kilométernyi autópálya ára. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az ELI-programban részt vevő országok nem kapnak külön uniós pénzt a beruházásra, hanem a saját, hétéves keretükből kellett elkülöníteni a megfelelő összeget. A csehek 260, a románok 280, a magyarok 200 millió eurót ajánlottak fel erre a célra. Ez a felajánlás még a Bajnai-kormány időszakában született. Abból a keretből – a gazdaságfejlesztési operatív programból – azonban, ahonnét ezt a pénzt elvennék, más célokat is lehet támogatni. Többek között a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amitől az Orbán-kormány a foglalkoztatás bővülését reméli még a 2014-es választások előtt.
A jelenlegi kormány mindeddig ellentmondásosan és következetlenül foglalkozott az ELI ügyével. Közvetlenül a hatalomra kerülésük után majdnem egy évre befagyasztották azt az egymilliárd forintot, amit a Bajnai-kormány a projekt előkészítésére elkülönített. Mivel az új kormány elődje gyanús örökségének tekintette az ELI-t, meg akarta vizsgálni – de nem jutott rá ideje, mert energiáit még gyanúsabbnak tartott ügyek vizsgálata kötötte le. Botka László 2010 őszén kétszer is interpellált a lézerközpont ügyében. Először azt a választ kapta Fónagy Jánostól, az NFM parlamenti államtitkárától, hogy vizsgálják az ügyet, másodszorra azt, hogy támogatják. 2011 tavaszán az Orbán-kormány valóban hozott egy határozatot, amelyben nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette az ELI-t. Ez azzal járt volna, hogy például a közbeszerzési eljárások során számos könnyítést és mentesítést kaphatnak a normál ügymenethez képest.
Amikor kiírták a közbeszerzési pályázatot a tervezésre, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozzájárult, hogy speciális épületnek nyilvánítsák a lézerkutató épületét, mivel eddig ilyet senki sem tervezett Magyarországon. Később azonban az engedélyt visszavonták, az eljárás elnyúlt, újabb 4-5 hónapot elvesztegettek. Ez annál furcsább, mivel Lehrner Lóránt, az ELI-HU Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese volt előzőleg. Az ügyet ismerő forrásaink szerint nincs szükség semmilyen széles körű vizsgálatra.
Arra volna inkább szükség, hogy a kormány még augusztusban határozatot hozzon a projekt támogatásáról, mert akkor szeptemberben – közel egyéves késéssel – be lehetne adni Brüsszelben a pályázati dokumentációt. Így is nagyon feszített ütemben kellene a munkát végezni, hogy 2015 végére elkészüljön a beruházás. Többen attól tartanak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság köztes megoldást választ: elvonnak egy jelentős összeget az ELI-nek szánt pénzből, s azt esetleg a kisvállalkozók támogatására csoportosítják át.
Ugyanakkor legalább az építkezést elkezdik, hogy a 2014-es választási kampányra valamilyen szerkezetkész épületet fel lehessen avatni Szegeden, a volt szovjet laktanya területén kijelölt helyszínen. Csakhogy, ha a beruházás lelkét jelentő lézertechnikai berendezésekre nem lesz elég pénz, akkor a beruházás nem lesz kész időben. 2014-től új vagy legalább más összetételű kormány lehet Magyarországon, és az euróválság miatt az új uniós költségvetési ciklus körül is nagy a bizonytalanság. Ha pedig ez a tudományos próbaprojekt kudarcba fullad, az arról győzi meg az Európai Unió döntéshozóit, hogy a keleti perifériára nem érdemes semmilyen tudásközpontot telepíteni.
Szeged Mercedese
Szeged gazdasági kitörését várják sokan a szuperlézertől. A tervek szerint közvetlenül mintegy 200 munkahelyet teremt a beruházás, de a világ minden részéből jönnek majd ide fizikusok kutatni. Az ELI tízhektáros területe mellett hatvanhektáros tudományos parkot terveznek, ahová vállalkozások sora települhet be. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora korábban elmondta: a lézertechnikát hasznosító fotonukleáris és fogyasztói elektronikai piacon Európa általános versenyhelyzete kedvező. Ez egy 270 milliárd eurós piac, amely a válság idején is évente 7,5 százalékkal nő.
Az élenjáró lézertechnika idevonzza a világ vezető kutatóit, de nagyon sok kis- és középvállalkozás is megél a központ mellett benépesülő tudományos parkban. A 245 millió euróból létrejövő beruházás 600 milliós eurós jövedelemgeneráló ha tással bír majd. Fenntartási költsége évente 15 millió euró lesz. Lengyel Imre, az SZTE Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének professzora szerint 100 kutatói hely kétszer annyi fejlesztői és 600 kiszolgálói munkahelyet is teremthet. Más forrásunk szerint a hazai gazdaság legnagyobb szereplői egyelőre nem érdeklődnek: a nemzeti nagytőkének idegen a kutatás-fejlesztés területe; eddigi tapasztalataik alapján nem látják át, hogyan lehetne pénzt kivenni ebből a beruházásból. (T. I.) | http://nol.hu/belfold/20120811-nem_terul_meg_a_valasztasig-1324857 | https://web.archive.org/web/20170123002848/http://nol.hu/belfold/20120811-nem_terul_meg_a_valasztasig-1324857 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csigalassu-szuperlezer | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2012-08-11 15:07:00 | [] | [
"ELI-HU Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"k+f",
"támogatás",
"engedély",
"EU",
"tudomány",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
57,737 | Több mint ezermilliárd forint agrártámogatást osztottak ki tavaly, bőven jutott pénz Mészárosnak és Csányinak is | Az összeg rekord, a legnagyobb nyertesek továbbra is a legnagyobb gazdálkodók. | 2022-ben rekord összegű, 1017 milliárd forint támogatást osztottak ki, a vidékfejlesztési kassza kiadásai pedig megközelítették a közvetlen támogatások összegét, áll a K-Monitor friss agrártámogatási elemzésében.
A támogatási rendszer az adatok szerint továbbra is a legnagyobb gazdálkodóknak kedvez, a támogatások csaknem 80 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Tavaly azok az agrárgazdálkodók nyerték el a legtöbb pénzt, akik hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására pályáztak, értelemszerűen ez is a nagyobb, tőkeerősebb, hitelképesebb vállalkozások irányába tolta el a mérleget.
A legnagyobb összegeket – hasonlóan az eddigi évekhez – a területalapú és a zöldítési támogatások képében osztották szét: mintegy 148 ezer földhasználó részesült összesen 257 milliárd forint értékben területalapú, 140 milliárd forint értékben pedig zöldítési támogatásban.
A beruházási támogatások kissé átrendezték a megszokott rangsort: a legtöbb pénz az OTP alá tartozó Nagisz-csoporthoz jutott (8,6 milliárd forint), ezt követik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárcégek (6,7 milliárd forint), illetve a Somogyban gazdálkodó Claessens-család vállalkozásai (5,9 milliárd forint). A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoport stratégiai partnereivel együtt 4,8 milliárd forint támogatásban részesült, de rajtuk kívül milliárdos nagyságrendű támogatásban részesültek a korábbi évekből ismert külföldi és belföldi nagy gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások is. | https://hvg.hu/gazdasag/20230711_agrartamogatas_Meszaros_Csanyi_EUs_penzek | https://web.archive.org/web/20231226183915/https://hvg.hu/gazdasag/20230711_agrartamogatas_Meszaros_Csanyi_EUs_penzek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ezermilliard-forint-agrartamogatast-osztottak-ki-tavaly-boven-jutott-penz-meszarosnak-es-csanyinak-is | HVG | hungarian-news | 2023-07-11 10:50:00 | [
"Bódi László",
"Csányi Sándor",
"Flier János",
"Joseph Janssen",
"Leisztinger Tamás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Béta Magántőkealap",
"Bonafarm-csoport",
"Carrbridge Investment Kft.",
"Claessens-group",
"DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Gallbreed Kft.",
"GALLFOOD Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft.",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.",
"Nagisz Mg.-i Termelő és Szolgáltató Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Portfoliion Zöld Magántőkelap",
"Prime Deal Magántőkealap",
"Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Status Food Magántőkealap",
"Takarék Mezőgazdasági Befektetési Magántőkealap",
"Talentis Agro Zrt.",
"ZA-Invest Béta Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"EU",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
57,738 | 36 millió forintot inkább magára költött a gyerekek helyett egy somogyi gyermekotthon volt vezetője | Sikkasztás miatt vádat emeltek az egyik Somogy vármegyei gyermekotthon korábbi vezetője ellen, aki a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből eltulajdonított 36 millió forintot. | Az illető több mint 20 éve vezette a gyermekotthont, feladatai közé tartozott a fenntartó által ellátmányként folyósított összegek célnak megfelelő felhasználása és az azzal való elszámolás is. Az igazgató azonban vezetői jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, majd 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot úgy vett fel készpénzben az otthoni házipénztárából, hogy azt nem a gyerekek javára – zsebpénz, jutalom, ösztöndíj – fordította, hanem megtartotta.
A Somogy Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi az elsikkasztott 36 millió forint legális felhasználásának igazolására 16 alkalommal nyújtott be valótlan tartalmú nyomtatványokat a fenntartónak, a kitöltetlen okiratokat előre aláíratta a gondozottakkal.
A férfit jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. | https://hvg.hu/itthon/20230712_Elsikkasztotta_a_gyerekeknek_jaro_ellatmanyi_penzt_egy_somogyi_gyermekotthon_volt_vezetoje | https://web.archive.org/web/20230712080910/https://hvg.hu/itthon/20230712_Elsikkasztotta_a_gyerekeknek_jaro_ellatmanyi_penzt_egy_somogyi_gyermekotthon_volt_vezetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/36-millio-forintot-inkabb-magara-koltott-a-gyerekek-helyett-egy-somogyi-gyermekotthon-volt-vezetoje | HVG | hungarian-news | 2023-07-12 10:02:00 | [] | [] | [
"Somogy megye"
] | [
"sikkasztás",
"szociál",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség"
] | [] |
57,739 | Budai tagadja a dinnyekartellt | Az államtitkár állítja, nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. | Mint Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak. Jelezte, az üzletláncokkal történt megbeszélésen “árakról nem is volt szó”.
Elmondása szerint az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. | https://24.hu/belfold/2012/08/14/budai-tagadja-a-dinnyekartellt/ | https://web.archive.org/web/20231208130711/https://24.hu/belfold/2012/08/14/budai-tagadja-a-dinnyekartellt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budai-tagadja-a-dinnyekartellt | 24.hu | hungarian-news | 2012-08-14 15:30:00 | [
"Budai Gyula"
] | [
"MSZP",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"mezőgazdaság"
] | [] |
57,740 | Momentum: Rogán államtitkárának a testvéréhez tartozik az illegális zalai gumilerakat | A párt szerint ez a környezetszennyezés még az űrből is látszik. | Több ezer tonnányi gyúlékony abroncshulladék áll gazdátlanul a Zala megyei Zajdán, a volt laktanya területén – ezt videófelvételen mutatta meg szerda délelőtt Tompos Márton a Facebookon.
A Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese ezután szerda este még egy poszttal-jelentkezett a témában, amiben azt mutatta meg, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a kivételes környezetszennyezésért Rogán Antal államtitkárának a testvére felelős.
Az ellenzéki politikus Tompos az interneten elérhető cégadatok alapján vezeti le, hogy hogyan kötődik a lerakó dr. Benkő Tamás János – közigazgatási államtitkár – testvéréhez. Sőt, arról is beszél a videóban, hogy nem ez az egyetlen gumilerakata az államtitkár családjának.
Azt látjuk, hogy van az országban több ilyen lerakat, odahozzák Ausztriából a gumikat, majd otthagyják. A környezetvédelmi hatóságok pedig ott állnak, hogy ez van, nincs pénz az elszállításra. Ez a cég pedig egyértelműen Benkő államtitkárhoz kötődik, úgyhogy meg fogom kérdezni tőle, hogy itt mégis mi a terv | https://hvg.hu/itthon/20230705_Momentum_Rogan_allamtitkaranak_a_testverehez_tartozik_az_illegalis_zalai_gumilerakat | https://web.archive.org/web/20231218000131/https://hvg.hu/itthon/20230705_Momentum_Rogan_allamtitkaranak_a_testverehez_tartozik_az_illegalis_zalai_gumilerakat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/momentum-rogan-allamtitkaranak-a-testverehez-tartozik-az-illegalis-zalai-gumilerakat | HVG | hungarian-news | 2023-07-05 21:47:00 | [
"Benkő Tamás János",
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Zala megye"
] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"környezetkárosítás",
"klientúra"
] | [] |
57,741 | Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezette be a Mol | Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog. | Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is.
Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki valami különlegesen hatékony rendszert.
A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.
Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”
Megkerestük a Mol sajtóosztályát, hogy szerintük a magyar hulladékkezelési rendszer európai összehasonlításban miért ilyen drága, ám kérdéseinkre konkrét, érdemi választ nem adtak. (A részletek a csillagra kattintva olvashatók *-Van információjuk arról, hogy a hazai EPR költségek európai összehasonlításban mekkora terhet jelentenek a hazai vállalatoknak és fogyasztóknak?
Az EU elvek alapján bevezetett EPR már 2018 óta több tagállamban sikeresen működik. Magyarországon ezt 2023-tól egyszerre vezetik be, ezért ennek a hatása eleinte jobban érezhető. Az alapelv itt is ugyanaz, mint az EU-ban mindenhol – a termékből származó hulladék költségeiért a gyártónak kell felelnie, és az EPR díj pedig kizárólag azt a költséget fedezi, ami a hulladék kezeléséért jár. Az EU-s hulladék célértékeket mindenhol teljesíteni kell, és az EPR rendszer ezt támogatja.).
A fenti gyűjtésünk a Packaging Recovery Organisation Europe jelentése alapján készült, azon országokat vettük figyelembe, ahol a magyarral összevehető EPR-rendszerek működnek. Az összehasonlítás nem lehet tökéletes az egyes eltérések miatt, de a nagyságrendi különbségek olyan nagyok, hogy az egyes részletszabályok eltéréseinek nincs is igazán nagy szerepe:
az európai mezőnyből a magyar rendszer messze kilóg magas áraival.
Hazánkkal 15 országot lehetett összehasonlítani, és azokat a hulladéktípusokat mutattuk ki, amik Magyarországon is megjelennek az EPR-rendszerben. Emellett feltüntettük a hazai rendszerben nem szereplő alumínium és PET árakat is.
Jól látható, hogy szinte minden kategóriában a legmagasabbak az EPR-díjak Magyarországon. A műanyagok után fizetendő EPR-díj Svédországban és Csehországban, a fa csomagolás négy másik országban drágább, de
a papír és karton csomagolás, illetve a fém csomagolás EPR díja Európa-bajnok a MOL rendszerében.
A négy fő hulladékkategóriában, amire minden országban volt EPR-ár, kiszámoltuk, hogy mekkora lenne a hazai termelők költsége, ha a Mol rendszerében, illetve ha más, alapvetően fejlettebb és jóval magasabb jövedelmi színvonalú országban termelnének. Ahogy az alábbi ábrán látható, a korábbi termékdíjas rendszer Európa középmezőnyébe tartozott,
a MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.
A fenti számításban csak a 2020-as magyarországi csomagolási hulladék mennyiségének 88 százalék szerepelt, amire minden országban sikerült adatokat találni*Svédország esetében nem volt a fa csomagolásra költség, ezért a Magyarországon kívüli átlagot vettük figyelembe.. A termelt csomagolási anyagok és a keletkező hulladék mennyisége sem teljesen esik egybe, de megközelítő számításnak ez megfelelő részletességű.
A legfontosabb hulladékáramokkal kalkulálva is nagyon közel van a négy fő hulladékáram mennyiségéből számított termékdíj költség a 2022-ben ténylegesen befolyt 80 milliárdos tényhez. Ha ugyanezekre az új EPR-díjakat is kalkuláljuk, akkor
a hazai csomagolási hulladék felhasználók 280-290 milliárd forint költséggel számolhatnak éves szinten, ami 3,5-szeresére emeli eddigi költségeiket.
Pedig változásra biztosan szükség lenne, mert Magyarország a hulladékok újrahasznosításában is az utolsók egyike az EU-ban, ahogy az az alábbi grafikonon látható.
Az utolsó, 2020-as adatok alapján Magyarország szinte minden kategóriában az utolsó harmadban van. Egyedül a papírban áll jobban az ország – amiben a MOHU megjelenése a hatszorosára emelte a termelők költségeit egyes papírtermékek, illetve háromszorosára mások esetében*a kartonok ára 57 forint volt, de az italos kartoné 19 forint, a papíré 19 forint. Mostantól egységesen 173 forint.. Ráadásul a lemaradás legfőbb oka, hogy a lakossági hulladékok esetében nagyon alacsony a szelektív gyűjtés, míg a vállalatoknál sokkal közelebb áll az uniós szinthez.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a MOHU szerint reálisak-e a számításaink, de konkrét választ nem adtak arra, hogy éves szinten tényleg 230-300 milliárdos EPR-költség várható-e: Mint írták, “a jövő évi EPR bevételek meghatározása az idei második féléves adatok alapján kerül meghatározásra.”
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk a fémhulladékok példáján keresztül, hiába nő meg rendkívül a MOHU bevétele a termékdíjakhoz képest, az átvett hulladékért jóval alacsonyabb árat adnak, mint a piaci. A nagyon alacsony átvételi árakkal kapcsolatban a MOHU azt írta, hogy “az árakat a nemzetközi jegyzésárak és speciális földrajzi viszonyok benchmarkja határozza meg a jelenlegi piaci árakhoz hasonlítva.” Mivel a nemzetközi piaci árak nem változtak érdemben, ahogy Magyarország földrajzi helyzete sem, érthetetlennek tűnik az átvételi árak óriási mértékű csökkenése.
A vállalatoknak az fáj a legjobban, hogy nagyon erőteljesen emelkedik az eddigi termékdíj helyett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díj. Minden csomagolóanyag és a külön meghatározott anyagok után meg kell ezt fizetni, ami számításaink szerint egy százalékkal dobhatja meg az Európa-bajnok magyar inflációt.
A két díj eltérő kategóriákat használ részben a hulladéktípusokra, de összehasonlítva jól látható, hogy egyrészt több termékre kell megfizetni, illetve minden esetben jelentős a növekedés. Környezetvédelmi szempontból viszont erősen megkérdőjelezhető, hogy a műanyag zacskók és a lebomlónak mondott, ám csak speciális körülmények között komposztálható zacskók díja végső soron csökken, ezek ugyanis már nem képeznek kiemelt kategóriát*A műanyag hordtasak a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak kivételével 1900 Ft/kg, a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak 500 Ft/kg, a műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru 1900 Ft/kg, illetve a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek 11 Ft/kg, valamint a szépség- vagy testápoló készítmények 57 Ft/kg díjtétele az új rendszerben nem fellelhető.
Megpróbáljuk néhány példán szemléltetni, hogy mennyire nem életszerűen állapították meg az EPR díjakat. Az irodai papír 128 forintos EPR díja kilónként nemcsak azért sok, mert eddig 19 forint volt. Egy ezer darabos A4-es papír után, aminek kilója körülbelül 700 forint, a korábbi termékdíj a termék árának 3 százaléka volt, az új 128 forintos EPR-díj 18 százaléka, ami aránytalanul soknak tűnik.
A csomagolási papír azonban ennél olcsóbb: például a többrétegű papírból készült orsó kilója körülbelül 200 forint, ezután kell szinte ugyanekkora összegű termékdíjat fizetni. A csomagolási papír EPR díja ugyanis 171 forint. Elég nehezen érthető, miért kerül a begyűjtés annyiba, mint a gyártás és kiszállítás – ráadásul a használt papírért még fizetnek is a papírgyárak.
Nemcsak a rekorder díj miatt fogják a fejüket a cégek
A vállalatok jelentős része egyébként a mai napig nem érti, hogy kell-e regisztrálniuk a MOHU rendszerébe, és ha igen, hogyan. A cég honlapján mindössze egy pár bekezdéses információ van erről. Talán ez lehet az oka, hogy a vállalatok jelentős része nem is regisztrált a rendszer indulásáig: ahogy a MOHU-nál elmondták:
Az intézményi elkülönítetten gyűjtött hulladék volumenének közel 30 százalékát termelő szervezetek nem regisztráltak még a MOHU-nál.
Mivel a darabszámot nem adta meg a MOHU, feltételezhető, hogy még mindig cégek tízezrei nem regisztráltak.
A megrendelés sem igazán működik, mert a MOHU informatikai rendszere az indulás előtti napokban gyakorlatilag elérhetetlen volt, és vállalati vezetők elmondása szerint azóta is akadozik.
De aki sikeresen belépett, az sem biztosan örülhetett: mert olyan vállalatok is megjelentek az alvállalkozói listában, akik le sem szerződtek a MOHU-val, és ez jogilag is aggályos lehet. Rákérdeztünk az okokra, amire a MOHU azt válaszolta: “A hulladékbirtokos regisztráció indulásakor minden cég, aki pályázatott bekerült a rendszerbe, ezért fordulhatott elő, hogy olyan cég is megjelent, aki még nem szerződött. Csak azon cégek kerültek ki a rendszerből időközben, akikkel nem állapodott meg a MOHU”.
A költségvetés nem jár jobban az új rendszerrel
A vállalatok a fentiek alapján a következő évben legalább 200 milliárd forintnyi többletköltségre számíthatnak, aminek java részét a fogyasztókra lesznek kénytelenek áthárítani. Azonban nem csak ők járnak rosszul:
a költségvetés 2024-es tervezete szerint a MOL hulladékkoncessziója egyáltalán nem csökkenti az állami kiadásokat sem.
A 2022-es 93 milliárd forintos támogatást kapó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t. (NHKV) meg fogja vásárolni a MOHU. Ezt a jövőben már nem kell támogatni. Ez a szervezet fizette a rezsicsökkentett lakossági szemétszállítást a szolgáltatók felé.
A MOHU-nak a továbbiakban a termékdíjakból kell finanszírozni egyrészt a rezsicsökkentett lakossági személyszállítást, aminek forrásigénye az infláció miatt bizonyosan növekszik, és évi 100 milliárd forint felé is nőhet.
Eddig a piac vállalati hulladékkezelést meg tudta oldani a vállalatok saját költségén. Ezek a szállítási díjak a jövőben ugyanúgy megmaradnak, csak a MOHU-nak kell fizetni a nem értékes hulladék iránt, az értékkel bíró hulladékok után pedig ugyan nem piaci alapon, hanem a MOHU belátása szerint, de kapnak pénzt a vállalatok, intézmények. Így összességében a MOHU ugyanazt a munkát végzi el nagyjából hasonló költségek mellett, mint az eddigi piaci szolgáltatók.
Nem csak drága, nincs is alátámasztva
Azért sem tudhatjuk, hogy miért pont így határozta meg a kormányzat az EPR-díjakat, mert a saját szabályaikat sem tartják be. A termékdíjat váltó EPR rendszerről szóló kormányrendelet* 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősség kapcsán előírja, hogy az átvételi árak kialakításában fórumot és díjtanácsot kell létrehozni hulladékáramonként.
Magyarán az adott terület érintettjei, például a kartonpapírgyártók, a begyűjtésért felelős szervezetként a MOHU, a terméket felhasználó vállalatok és az újrahasznosításban érintetteknek le kellene ülni, és kitalálni, hogyan lehet minél nagyobb arányban – de legalább az uniós irányelvekben meghatározott mértékig – újrahasznosítani. Ez a papír esetében 2030-ra 85 százalékot jelent.
Azonban a kormány rendeleti úton hirdette ki a a díjakat. Kerestük a témában illetékes Energiaügyi Minisztériumot, de egy hét alatt sem kaptunk választ tőlük.
A hivatkozott rendelet szerint rendszeres párbeszédet kell biztosítani az EPR-díjak kapcsán. Ezért termékáramonként működő országos konzultatív testületeket kell létrehozni, amelyek
kiterjesztett gyártói felelősség fórumok
kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok
A körforgásos gazdaság megteremtésében, a környezet védelmében nem látszik semmilyen érdemi előrelépés, a kaotikus viszonyok inkább a visszalépés irányába mutatnak. Továbbra sem lehet arra választ kapni, a Mol-on kívül kinek jó az egész nemzetközi szinten is példátlan hulladékkoncesszió.
Senki nem láthatja, hogy milyen alapon sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia, de a hatásaival mindenki találkozni fog a boltokban: az élelmiszerek ára várhatóan 3 százalékkal növekedhetnek az év második felében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig pár helyen lehet mától fémhulladékot leadni, térképre vittük a telephelyeketElindult a hulladékkoncesszió, ami a lakossági fémátvételben egyelőre alacsonyabb árakat és sokkal kevesebb leadási lehetőséget hozott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer magyar dolgozó várja, összeomlik-e néhány nap múlva a hazai hulladékkezelésAggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliumaDe hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. | https://g7.hu/kozelet/20230711/europa-legdragabb-hulladekkezelesi-rendszeret-vezette-be-a-mol/ | https://web.archive.org/web/20231221095811/https://g7.hu/kozelet/20230711/europa-legdragabb-hulladekkezelesi-rendszeret-vezette-be-a-mol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/europa-legdragabb-hulladekkezelesi-rendszeret-vezette-be-a-mol | G7 | hungarian-news | 2023-07-11 15:30:00 | [] | [
"Energiaügyi Minisztérium",
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,742 | Liberalizáltak egy piacot, a Habony-Garancsi duó kapta az első engedélyt | Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett. | Évekre visszanyúló nemzetközi vita után, EU-nyomásra nyitotta meg a magyar kormány az online sportfogadási piacot. A „liberalizáció” utáni első engedélyt a kaszinóbizniszből is ismerős kormányközeli szereplőknek, a Habony Árpádhoz és Garancsi Istvánhoz köthető Las Vegas Casino-csoportnak adták ki – vette észre az Mfor.hu.
Mit jelent ez? A budapesti kaszinókat üzemeltető LVC Diamond Kft. sikeresen pályázott online sportfogadási szolgáltatásra, vagyis „távszerencsejáték szervezési engedélyt” kapott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH), így jól ismert NER-háttéremberekhez köthető cég lett az első hivatalos versenytársa a TippMixPro-rendszerrel állami monopóliumot élvező Szerencsejáték Zrt.-nek.
Számokban: Több nyilatkozatból tudható, hogy tavaly az online sportfogadás a Szerencsejáték Zrt. árbevételének mintegy 20 százalék adta ki, ami körülbelül 160 milliárd forint. Erre a szegmensre kapott most belépési engedélyt a Vegas. Ráadásul mind a magyar sportfogadás, de főleg az online sportfogadás piacán jelentős a növekedési potenciál: a régióban a sportfogadás egy főre jutó forgalma messze Magyarországon volt a legalacsonyabb 2021-ben.
Az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogát birtokló LVC Diamond masszív nyereséget termelt tavaly: 48,1 milliárd forint árbevétel mellett 19,2 milliárd forint profitja volt.
Kormányközeli tulajdonosaiknak a pandémia idején is nyitva tartó kaszinók a nehéz időkben is milliárdokat hoztak.
Tágabb kontextus: Az online sportfogadás 2014-ben került állami monopóliumba, onnantól a külföldi sportfogadó cégek a magyar jogértelmezés szerint lényegében illegálisan szolgáltattak Magyarországon. Az olyan cégek, mint az Unibet vagy a Sporting Odds viszont az EU-s elvekkel ellentétes versenykorlátozásra hivatkozva támadták a szabályozást az Európai Unió Bíróságán. A bíróság megállapította, hogy az EU-engedéllyel rendelkező szolgáltatókat nem lehet csak úgy kizárni az országos engedélyeztetési eljárásból. Végül az új szabályozást a magyar kormány tavaly dolgozta ki, és év végére vitte át a törvényhozási eljáráson.
Szürke zóna: Bonyolítja a képet, hogy például az Unibet – vagy a Bet365 – magyar nyelvű oldalon vár magyarországi online sportfogadókat, egy máltai bejegyzésű engedély alapján. Fontos kérdése a piacnak, hogy a „liberalizáció” után a hatóságok hogyan fogják kezelni az efféle működési modellt.
Mindenesetre június végén a SZTFH közölte: a bankokkal együttműködve megkezdi az illegális szerencsejátékokkal összefüggő bankszámlák pénzforgalmi blokkolását, és júliustól korlátozzák az engedély nélküli szerencsejáték-oldalakkal kapcsolatos be- és kifizetéseket.
Kormányközelből kormányközelbe: A szerencsejáték-biznisz kulcspozícióit korábban sem engedte ki közeléből a NER: a budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban, így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Szalay-Bobrovniczky akkor adta le ezeket az érdekeltségeket, amikor honvédelmi miniszter lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinókA játékasztal-bevételek nagyot estek, de a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés, az online bevételek pedig még emelkedni is tudtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne. | https://g7.hu/kozelet/20230711/liberalizaltak-egy-piacot-a-habony-garancsi-duo-kapta-az-elso-engedelyt/ | https://web.archive.org/web/20230711115644/https://g7.hu/kozelet/20230711/liberalizaltak-egy-piacot-a-habony-garancsi-duo-kapta-az-elso-engedelyt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/liberalizaltak-egy-piacot-a-habony-garancsi-duo-kapta-az-elso-engedelyt | G7 | hungarian-news | 2023-07-11 15:37:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Las Vegas Casino Zrt.",
"LVC Diamond Kft.",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"EU",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [] |
57,743 | Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja | A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára. | Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Nagy bajban vannak az ellenzéki pártok, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is igazolva látja a Fidesz és a kormányzat által már régóta tényként kezelt tiltott kampányfinanszírozás, és a „guruló dollárok” vádját. Az egyik ellenzéki párt a hvg.hu-nak megerősítette: mind a 6 párt megkapta az ÁSZ részjelentés-tervezetét, amelyben leírják, hogy
a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmán keresztül – nagyrészt a vitatott amerikai adományokból – összesen 1,683 milliárd forintnyi „tiltott párttámogatást” fogadott el a 6 ellenzéki párt, ezért ennek az összegnek a duplájára, mintegy 3,3 milliárd forintra büntethetik őket.
Az ÁSZ egyelőre nem végleges jelentésében, csak részjelentés-tervezetében szereplő fenti megállapításról és annak következményeiről kedden a 24.hu írt először, de a hvg.hu-nak azóta a hat közül három érintett ellenzéki párt is megerősítette a hírt, amely alapján az ellenzék komoly bajba kerülhet a 2024-es önkormányzati és Európai Parlamenti választás előtt. Mivel
ha a büntetést behajtja az ÁSZ, akkor lényegében a hat párt egyikének, tehát még a legnagyobbaknak sem marad egy fillérje se a jövő évi összevont választás kampányára.
Az ÁSZ egyelőre a nem végleges részjelentés-tervezetet küldte el az ellenzéki pártoknak, akik észrevételeket tehetnek, reagálva a számvevőszék megállapításaira, de ez többük szerint érdemben már aligha befolyásolja a végleges jelentést, mivel az ÁSZ nagyon magabiztosan megállapítja már most, hogy az ellenzéki pártok tavalyi évi választási kampányköltésekről leadott beszámolói nem pontosak, mert azokban nem szerepelt a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezetétől, az MMM-től „tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás, tiltott párttámogatás". Az ÁSZ szerint ez,
az összesen 1,683 milliárd forint a miniszterelnök-jelölt és rajta keresztül a hatpárti összefogás érdekeit szolgálta."
Tóta W.: Hej, Rákóczi, Bercsényi, Márki-Zay!
Nyugi, lehet rendes hazafi az a magyar, aki amerikai vagy brüsszeli pénzből próbál több szabadságot kivívni ennek a népnek, amely önerejéből már nem képes erre. Vélemény.
Ez az a pénz, amely az Action for Democracy-n (AD) keresztül érkezett amerikai adomány, amire hivatkozva a kormányzat és a Fidesz már régóta „guruló dollárokat" emleget, sőt, a 2022-es magyar parlamenti választás külföldi befolyásolásáról beszél. Azt korábban Márki-Zay Péter is elismerte, hogy az AD-n keresztül kaptak külföldi adományt, de szerinte csak egy „kiskaput" használtak ki:
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
Egy januári, időközben titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztató már arra jutott, hogy a korábban ismert 3 milliárdos összegnél 160 millióval több pénz érkezett amerikai támogatásként az AD-tól a tavalyi kampányba, javarészt Márki-Zay mozgalmához, vagyis „a pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft”. A jelentés szerint ennek az összegnek az 58 százaléka landolt az MMM-nél, ez pedig meg is felel annak a közel 1,7 milliárdnak, amiről most az ÁSZ megállapította, hogy tiltott párttámogatás.
A hvg.hu által elért, de név nélkül nyilatkozó ellenzéki pártvezetők közül az egyik fel is olvasott néhány megállapítást az ÁSZ nekik megküldött, 70 oldalas részjelentés-tervezetéből. Eszerint például „figyelemmel a választók befolyásolásának igen összetett mechanizmusára, az nem képezheti jogi eljárás tárgyát, hogy egy konkrét kampánytevékenység ténylegesen mely jelölt vagy párt választási eredményét befolyásolta".
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A fenti idézettel az ÁSZ elismeri, hogy a közös kampányra – jogi álláspontjuk szerint törvénysértően – költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vett hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra. És ez a probléma a büntetés kiszabásánál is. Az ÁSZ jelentéstervezete is elismeri a "jogkövetkezmények" résznél, hogy
mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett, a törvény szerinti dupla összegű, vagyis mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.
Nem tudják ugyanis, hogy egyenként mennyit fizettessenek meg a 3,4 milliárdból a hat párttal: egyenlően osszák-e fel a büntetés összegét közöttük, vagy például a választáson elért listás eredmények arányában. Ezt az ÁSZ szerint a jogalkotó – vagyis végső soron a kormány és a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP – feladata tisztázni, mondjuk egy jogszabály-pontosítással, módosítással.
Törvénymódosítással állná útját a „guruló dollároknak" a kormány
Május végéig módosíthatják a kampányfinanszírozási szabályokat.
Ezután hajtható csak be az arányok ismeretében a büntetés összege. A behajtás a pártoknál a nekik járó állami támogatás terhére levonással történik: várhatóan az idei harmadik negyedéves utalástól kezdve folyamatosan visszatartják majd a költségvetési támogatásukat, amíg így „le nem dolgozzák" a büntetést. Ez azonban a kisebb pártoknál akár 1,5-2 éves támogatásmentes időszakot is jelenthet, de a nagyobbaknál is akár egy teljes évet. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő egy évben pénz nélkül maradnak a pártok – mivel a legtöbbnek nincs jelentős cash flow-ja, inkább csak adóssága –, vagyis a 2024-es összevont Európai Parlamenti (EP), és önkormányzati választások kampányát az ellenzéknek lényegében egy fillér nélkül kell végigcsinálnia, miközben a kormánypártoknak lesz pénzük bőben plakátra, kampányhirdetésre – a „támogató" állami-kormányzati hirdetéseken túl.
2023. március. 30. 14:21 Lengyel Tibor Itthon
Mind fideszes a tavalyi választás három olyan jelöltje, aki szabálytalanul használt fel állami kampánypénzt
A 2022-es parlamenti választás több képviselőjelöltjénél is szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék vizsgálata, az érintett összeg dupláját fizettették vissza velük. Mindhárman Fidesz-KDNP-s jelöltek voltak: Mészáros Lajos, Pánczél Károly és Pócs János.
2023. január. 27. 12:09 hvg.hu Itthon
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | https://hvg.hu/itthon/20230620_Kiszabhatja_az_ASZ_a_MarkiZayfele_vitatott_kampanytamogatas_miatt_a_33_milliardos_buntetest_a_6_ellenzeki_partra_de_behajtani_meg_nem_tudja | https://web.archive.org/web/20230928193325/https://hvg.hu/itthon/20230620_Kiszabhatja_az_ASZ_a_MarkiZayfele_vitatott_kampanytamogatas_miatt_a_33_milliardos_buntetest_a_6_ellenzeki_partra_de_behajtani_meg_nem_tudja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszabhatja-az-asz-az-ellenzeki-partokra-a-33-milliardos-buntetest-de-behajtani-meg-nem-tudja | HVG | hungarian-news | 2023-06-20 14:49:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Action for Democracy",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Jobbik",
"LMP",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Momentum",
"MSZP",
"Párbeszéd (párt)"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Magyarország"
] | [
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,744 | DK-közeli médiavállalkozó: Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak | Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el. | Megszólalt az a cég, amelyik az ellenzék kampánytevékenységének pénzügyi hátterét vizsgáló titkosszolgálati anyagokban visszatérően felbukkan mint az egyesült ellenzék, valamint annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter választási kampányában felhasznált, külföldről érkező anyagi támogatások hazai kedvezményezettje. A vállalkozás az Oraculum 2020 Kft., amely az ellenzéki hírportált, az Ez a lényeg kiadója, ügyvezetője és tulajdonosa pedig a korábbi MSZP-s képviselő és komlói polgármester azonos nevű fia, Páva Zoltán.
A hírportál 2019 őszén, az önkormányzati választásokra időzítve indult, és hirdetési kampánya volt a Facebookon a tavalyi választás előtt is. A cég neve tavaly novemberben bukkant fel egy titkosszolgálati jelentésben, mint amelyiknél 1,08 milliárd forint landolt, méghozzá a Márki-Zay Péter kampányát segítő Action for Democracy-tól (AD). A minapi újabb titkosszolgálati anyag pedig további 887 milliót azonosított a céghez érkező külföldi kampánytámogatásként, ezúttal egy svájci alapítványtól:
Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
A jelentés nyilvánosságra kerülése után a hvg.hu számos ezzel kapcsolatos kérdést feltett az Oraculum 2020 Kft.-t vezető és tulajdonló Páva Zoltánnak, ám nem kaptunk ezekre semmilyen választ. Megírtuk viszont, hogy a korábban a Pegasus kémprogrammal is megfigyelt, egy másik cégével pedig a DK-val szerződő Páva vállalkozásához a jelek szerint 2 milliárd forint folyt be.
Ki az a Pegasussal megfigyelt, DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához?
Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.
Ha fenti cikkünk megjelenéséig nem is, egy nappal később levelet kapott a hvg.hu Páva Zoltántól. Ebben a cégvezető egy közleményt küldött – amely közben a cég által kiadott Ezalenyeg.hu-ra is felkerült –, és ebben “hazug vádakat” említve azt írja: “sem az EzaLényeg szerkesztősége, sem kiadója nem kapott külföldi támogatást”.
A híroldal főszerkesztőjével közös Páva-közlemény magyarázata szerint a portál “a híresztelésekkel ellentétben nem kapott külföldi támogatásokat, és maga sem támogatta semmilyen politikai párt kampányát”. Mint írták, “portálrendszerünk online és offline hír- és tartalomszolgáltatói munkát végzett, törvényes szerződésesek alapján“. Úgy fogalmaztak:
Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.”
A közlemény nyomán újabb, tisztázó kérdéseket küldtünk Pávának, ám ezekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig – ha jól értjük –, az Action for Democracytól kapott 1,08 milliárdra és a svájci 887 millióra egyaránt vonatkozó állítása, miszerint nem politikai kampányt támogattak belőle, és ezeknek semmi köze az ellenzék és Márki-Zay Péter kampányához, némi magyarázatra szorulna.
Ha ugyanis így van, miért nem jelezték ezt korábban, amikor novemberben nyilvánosságra került az 1,08 milliárdos első összeg. Érdekes az is, hogy az amúgy Márki-Zay kampányát támogató AD miért éppen a kampányidőszakban és miért pont ezt a céget találta meg egy piaci megbízással – a cég méretéhez és forgalmához képest jelentős, milliárdos értékben. Kérdés maradt az is, hogy
az Oraculum 2020 Kft. vajon pontosan milyen, az ellenzéki kampánnyal össze nem függő, politikamentes feladatot végzett a két, összesen csaknem 2 milliárd forintos értékű megbízásért, ami a vállalkozás teljes, 2021-es árbevételének a háromszorosa?
Nem sokkal Páváék előtt egyébként közleményben válaszolt Korányi Dávid, az AD elnöke is a titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait:
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | https://hvg.hu/itthon/20230127_Nem_is_az_ellenzeki_kampanyra_kaptak_a_2_milliardot_ezek_politikamentes_szerzodesek_volt__allitja_a_DKkozeli_mediavallalkozo | https://web.archive.org/web/20230129165349/https://hvg.hu/itthon/20230127_Nem_is_az_ellenzeki_kampanyra_kaptak_a_2_milliardot_ezek_politikamentes_szerzodesek_volt__allitja_a_DKkozeli_mediavallalkozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dk-kozeli-mediavallalkozo-nem-is-az-ellenzeki-kampanyra-kaptak-a-2-milliardot-ezek-politikamentes-szerzodesek-voltak | HVG | hungarian-news | 2023-01-27 16:25:00 | [
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter",
"Páva Zoltán ifj."
] | [
"Action for Democracy",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Ez a Lényeg (újság)",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Nemzeti Információs Központ",
"Oraculum 2020 Kft."
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Európa",
"Magyarország",
"Svájc"
] | [
"háttér",
"média",
"hirdetés",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,745 | Több százmilliós buktával adta el ingatlanait a végrehajtói kar, de a rendőrség szerint ez nem hűtlen kezelés | Biztos, hogy ráfizetett Schadl György elnöksége idején a végrehajtói kar arra, hogy eladta két budapesti ingatlanát. Hogy mennyire járt rosszul, arra több számítás is van: legalább 163, de akár 384 milliót is bukhatott. Jól járt viszont Rogán Antal kabinetfőnöke, az egyik ingatlan vevője. A rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozást, mondván: az áron aluli értékesítés lehetett akár figyelmetlen véletlen is. | Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, még a végrehajtói kar hivatalvezetőjének is – körülbelül így fordítható le a szállóigévé vált Simicska-bölcsességet továbbgondolva a rendőrség június 29-i határozata, amellyel bűncselekmény hiányát megállapítva megszüntették a nyomozást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar két ingatlanának értékesítése ügyében.
Az irodaként használt két ingatlanról, az azokat birtokló, a végrehajtói kar tulajdonában álló cégekről és az épületek értékesítéséről nemrég írtunk, kiemelve, hogy nyomozás folyik amiatt, hogy az ingatlanokat féláron adhatták el. Az egyik vevő Rogán Antal miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cége. Az eladás után az egyik ingatlan addig tulajdonló saját cégét a kar bedöntötte:
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont - feljelentések szerint áron alul - értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni.
A hvg.hu fenti cikke június 27-én jelent meg. Másnap rákérdeztünk a rendőrségnél a csaknem egy éve zajló vizsgálatra, mire június 29-én reggel azt válaszolták, hogy a hűtlen kezelés gyanújával folyamatban lévő nyomozásnak gyanúsítottja nincs, és “bővebb tájékoztatás nem adható”. Néhány órával később a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályán meg is szüntették az eljárást, mondván:
a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.”
Pedig maguk a nyomozók is leírták – derül ki a hvg.hu birtokába jutott, az eljárást megszüntető határozatból –: “felmerült annak a gyanúja, hogy az ingatlanok kezelése, majd később az értékesítése során – az MBVK elnöke, dr. Schadl György utasítására – dr. Takács Katalin, az MBVK Hivatalának vezetője olyan döntéseket hozott, melyek az észszerű gazdálkodással ellentétesek voltak.” Az ügy lényege, hogy
a végrehajtói kar – azóta egyébként megszüntetett – cége, a Lóvasút Indóház Kft. az 1999-ben vásárolt, a főváros XIII. kerületében álló, Váci út 201. szám alatti ingatlant 2021 őszén 142 millió forintért adta el.
A végrehajtói kar egy másik, most is működő cége, a Városliget-Ház 13 Zrt. pedig a 2018-ban 490 millió forintért vásárolt, szintén a főváros XIII. kerületében álló, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaházat ugyancsak 2021 őszén adta el.
Vagyis a végrehajtói kar – amelynek elnöke korrupciós bűncselekmények vádjával bíróság előtt áll, hivatalvezetője pedig továbbra is a helyén van, miközben élettársa szintén a büntetőeljárás vádlottja – a saját cégein keresztül 2021 őszén két ingatlanától is megszabadult. Az egyiktől egy hónappal Schadl őrizetbe vétele előtt, a másiktól 4 nappal azután.
Mindkettőn áron alul adtak túl, százmilliós nagyságrendű összeget bukva.
Hogy mennyi veszteséggel adták el az ingatlanokat, azt többféleképp is számolhatjuk, és ezeket az adatokat a rendőrségi dokumentum is tartalmazza. A Váci úti, 3 szintes műemléki épület az egykori lóvasúti indóház a tulajdonos cég mérlegében 2021-ben 284 milliós eszközértéken szerepelt, végül felennyiért kelt el. Ez így 142 milliós különbség. Az ingatlant a végrehajtók által kért, a Deutsche Immo Hungary Kft. által készített 2014. december 31-i értékbecslés 290 millióra értékelte, ami közel azonos a könyv szerinti értékkel, azaz a különbség így számolva is szinte pontosan ugyanannyi.
Ám mivel az értékbecslés régi volt, és az ingatlan 2015 után üresen állt, úgy, hogy állagmegóvási munkákat sem nagyon végeztek rajta, az állapota romolhatott. A nyomozás során a rendőrség is ingatlanforgalmi szakértői véleményt szerzett be, és ez alapján az ingatlan 2021 őszi, eladáskori becsült értéke 199,5 millió volt. Így 57,5 millió forint az az összeg, amennyivel olcsóbban eladták az ingatlant.
A másik ingatlan, a Szegedi úti irodaház 2018 őszén került a végrehajtói kar másik cégéhez, a Városliget-Ház 13. Zrt.-hez, 490 millió forintért. Erről a kar megbízásából az évek során három ingatlanforgalmi szakvélemény is készült, és mind jóval a vételár alá becsülte az épület értékét: a 2020-as 243,4 millióra, a 2021 tavaszi 243,6 millióra, míg a 2021 nyári 285,8 millióra.
Ehhez képest 2021 szeptember végén 248 millióért adták el, vagyis 37,8 millióval a frissen becsült forgalmi értéke alatt. A nyomozás során a rendőrség itt is kirendelt saját szakértőt, az ő becslése pedig az ingatlan eladáskori értékét 354,1 millióra tette, ami 106,1 millióval volt magasabb az eladási árnál. Összességében tehát
a végrehajtói kar az ingatlanok eladásán a saját, friss nyilvántartásai, illetve értékbecslése alapján 180 milliót bukott, a rendőrségi nyomozás során becsült értékeket alapul véve 163 millióval járt rosszabbul, de ha a Szegedi úti ingatlan egykori vételárát is nézzük, akkor a kar összes vesztesége eléri a 384 milliót.
Mindez a rendőrség szerint bár felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, nem feltétlenül minősül annak. A nyomozást megszüntető határozatban ugyanis azt írják: ugyan a vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyont lehetőség szerint gyarapítsa, bűncselekményt csak akkor követ el, ha szándékosan szegi meg ezt a kötelességét, felismerve, hogy vagyoni hátránya keletkezhet.
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? - erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője - akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja - és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat.
Furcsa a felismerés hiányát emlegetni azonban akkor, amikor a gazdálkodásért felelős végrehajtói kari hivatalvezető, Takács Katalin és az ingatlanok adásvételi szerződéseit aláíró két saját cég ügyvezetője, Martonosi László számára a rendelkezésre álló adatokból minimális matematikai tudással is egyértelmű kellett legyen, hogy biztosan 180 millió forintot buknak az értékesítéseken.
Persze előállhat olyan vis maior helyzet, nem várt külső körülmény, ami miatt még vesztességgel is muszáj vagyonelemet értékesíteni. Ilyet azonban a nyomozás nem tárt fel. A rendőrségi határozat rögzíti is: “az értékbecsléssel megállapított értékkel kapcsolatban lényeges körülmény, hogy nincs 'kényszer eladás', az eladó határozhatja meg, hogy milyen árat kíván az ingatlan fejében”.
Ezen a ponton egyébként a rendőrségi határozat átalakul “közgazdaságtan kezdőknek” munkafüzetté és olyan megállapításokat tesz, mint például:
ha kereslet magasabb a kínálatnál, akkor válik jövedelmezővé az ügylet;
a piacgazdaság elmélete szerint az árat az egyensúlyi szakasz határozza meg, ahol a kínálat függvény keresztezi a keresleti függvényt;
a gyakorlatban az ingatlanpiac nem tökéletes piac, nem teljesek az információk, valamint jelen vannak befolyásoló és gátló tényezők;
az értékbecslés fő feladata, hogy megpróbálja felbecsülni az ingatlan árát, szem előtt tartva a rengeteg piaci befolyásoló tényezőt.
A rendőrségi nyomozás végül rögzíti, hogy már csak azért is szüntetik meg a hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozást, mert az általuk kirendelt ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján a Váci úti ingatlan értékénél az eladási ár csak 28,83%-kal volt kevesebb, a Szegedi úti irodaház esetében az értékbecslésnél 13,23%-kal volt alacsonyabb az eladási ár. Mindez pedig
nem mutat olyan kirívó értékkülönbözetet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy nem érvényesültek a rendes gazdálkodás szabályai vagy hogy a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetési magatartásai – különös tekintettel a szándékosságra – megvalósultak volna".
A Váci úti ingatlan vevője a Monk Property Kft. volt. A 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető 2022-ben 165 milliós rekordprofitot ért el. Ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek a tulajdonosa Lotharidesz. A végrehajtói kar – miközben a Cházár András utcában saját székháza van – a Hermina úton többszintnyi irodát bérel a Monk Propertytől.
A Szegedi úti ingatlan vevője pedig a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke, egyben egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. A Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más vizsgázott a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren.
Belezavarodott a Schadl-ügybe? Elmagyarázzuk, hol tart az eljárás és mi derült ki eddig
Schadl, Völner és Gazdi mindent tagadnak, a korrupciós botrány kirakósának darabjai viszont ha nagyon lassan is, de elkezdtek a helyükre csúszni - a jogerős ítéletre viszont még éveket kell várni.
Nagy Ádámot vélte Hadházy Ákos független képviselő a Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de ezt aztán nem igazán vizsgálták a hatóságok. A Nadan Propertyt és a Monk Propertyt összeköti, hogy ugyanaz a könyvelőjük, ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket, és Nagy a saját cége székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz vállalkozásának.
Az ingatlanügynek még nincs vége, mert a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat ellen a hvg.hu információi szerint a feljelentő panasszal élt. Ebben például arra hivatkozott – és itt a Váci útira utalt – "2015-2021 között az ingatlanárak nem megfeleződtek, hanem a duplájára emelkedtek még abban az esetben is, ha az ingatlan állagában romlás következett be". A feljelentő ehhez hasonlóan az eredeti vételár dupláját tartotta volna reális eladási árnak a Váci úti irodaház esetében is, e számítás alapján pedig összességében még nagyobb, 870 milliós veszteség is érhette a végrehajtókat.
(Nyitóképünkön a végrehajtói kar Cházár Andás utca 13. szám alatti, zuglói székháza, amit még nem adtak el) | https://hvg.hu/itthon/20230705_vegrehajtoi_kar_ingatlan_eladas_nyomozas_schadl | https://web.archive.org/web/20231111075611/https://hvg.hu/itthon/20230705_vegrehajtoi_kar_ingatlan_eladas_nyomozas_schadl | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szazmillios-buktaval-adta-el-ingatlanait-a-vegrehajtoi-kar-de-a-rendorseg-szerint-ez-nem-hutlen-kezeles | HVG | hungarian-news | 2023-07-05 10:10:00 | [
"Lotharidesz Balázs",
"Martonosi László",
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Takács Katalin"
] | [
"Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft.",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Monk Property Kft.",
"Monk Solutions Kft.",
"Nadan Property Kft.",
"Városliget-Ház 13 Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"végrehajtás"
] | [
"Nagy Ádám közelébe eladott végrehajtói ingatlanok",
"Völner-Schadl ügy"
] |
57,746 | Megroppant az 1 százalékos adókból milliárdokat begyűjtő alapítvány-birodalom | A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt. | A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt.
A jógaközpont és az állatok nélküli állatmenhely
Három alapítványt mutattunk be a „Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki” című cikkünkben 2018 végén. Az
az Országos Állatmentő Alapítványról,
a Gyermekmentő Támogató Alapítványról
és a Daganatos.hu Alapítványról van szó. | https://444.hu/2023/07/14/megroppant-az-1-szazalekos-adokbol-milliardokat-begyujto-alapitvanybirodalom | https://web.archive.org/web/20230905152915/https://444.hu/2023/07/14/megroppant-az-1-szazalekos-adokbol-milliardokat-begyujto-alapitvanybirodalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megroppant-az-1-szazalekos-adokbol-milliardokat-begyujto-alapitvany-birodalom | 444 | hungarian-news | 2023-07-14 00:00:00 | [] | [
"Daganatos.hu Alapítvány",
"Gyermekmentő Támogató Alapítvány",
"Országos Állatmentő Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"civilek",
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat",
"adó"
] | [] |
57,747 | Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki | Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva. Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról. Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez. | Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva.
Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról.
Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.
„Hány állat van most itt?
Ja, itt nincsen most egy sem.”
A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.
A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak:
„Az Önök összefogásával megtudjuk valósítani a célunkat, hogy egy európai szintű állatmenhelyet nyithassunk! Kérjük járuljanak adó 1%-ukkal hozzá, hogy az Országos Állatmentő Alapítvány, minél több állatkának adhasson az élethez egy új esélyt!”
Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajanlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért.
Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”.
Érdeklődtünk az alapítványról, de a helyben talált munkatárs azt mondta, hogy ő csak egy önkéntes, keressük az elnökasszonyt emailben. Hogy ez mekkora csapda, az később derült ki. Az önkéntes tanácsát megfogadva ugyanis írtunk a kuratórium elnökének, Gombár Györgyinek, de egy hónap is kevés volt ahhoz, hogy válaszoljon.
Egyebek között arra lettünk volna kiváncsiak, hogy az adóhatóság miért zárta ki idén az egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtő szervezetek közül az Országos Állatmentő Alapítványt.
Elég sikeresek voltak eddig, összesen 185 millió forintot húztak be csak az adófelajánlásokból 2012 és 2017 között, további tízmilliókat egyéb adományokból, támogatásokból. Az alapítvány már a kezdet kezdetén sem csinált titkot abból, hogy eleve az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtése a céljuk, a 2011-es beszámolójukban ezt írták: az alapítványnak a
„hosszú távú tervei megvalósításához komolyabb bevételi forrásokra van szüksége, melyre kiválóan alkalmas lehet az adó 1 százalékos felajánlás”.
A hosszú távú terv volt például a központ, amit meglátogattunk Csobánkán.
Azt, hogy idén nem gyűjthetnek adófelajánlásokat, elég sajátosan jelentették be:
Valójában arról van szó, hogy a NAV letiltotta őket. Ez az adóhatóság nyilvántartásából derül ki. Hogy miért, azt nemcsak Gombár Györgyi elnökasszonytól, hanem az egyszázalékos homályzóna oszlatásában nem kifejezetten segítőkész NAV-tól is hiába kérdeztük, nem kaptunk választ.
Nem szüntették meg a tevékenységüket, mert a honlapon megjegyezik azt is, hogy „Egyéb anyagi és tárgyi támogatásaikat/felajánlásukat továbbra is szívesen fogadjuk”.
Az alapítvány úgy lett letiltva az egy százalék gyűjtéséről, hogy éppen tavaly a Nemzeti Együttműködési Alaptól 1,1 millió forintot kaptak működési költségre, amit a beszámolójuk szerint könyvelési és ügyvédi díjra költöttek.
A meg nem született kutyák alapítványa
Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben áthangolták a tevékenységüket. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Volt, hogy pályázatot írtak ki civil szervezetek részére ivartalanítás támogatására (2015-ben, 10 milliós kerettel), de 2014-ben például oktatási segédanyagra fordítottak 34,3 millió forintot. Hogy pontosan mire, azt nem tudni, vélhetően az ivartalanítás a téma. A név maradt Országos Állatmentő Alapítvány, az adománygyűjtés aligha menne ilyen jól Alapítvány Az Állatok Ivartalanításáért néven.
Korábban büszkén hirdették, hogy nem költenek bérekre, a személyi jellegű kiadások mégis elkezdtek megszaladni. 2015-ben 2,6 millió, 2016-ban 5,5 millió, tavaly már 11,5 millió szerepelt ennél a tételnél.
A fonyódi faház
A csobánkai állatmentőknél is sikeresebben gyűjti az egyszázalékokat a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2007 óta 600 millió forintot húztak be adózóktól az agresszív, az adófelajánlásokból bőségesen finanszírozott online kampánnyal. Lehetne ez a szám még magasabb is, ha két évre nem lettek volna letiltva ők is. 2017-ben visszatérhettek az egyszázalékos pályára, újra sikeresek, tavaly és idén összesen 120 millió forintot kaptak.
Fonyódon a Mecsek utca a vasút mellett van. Egyik oldalon a sínek, a másikon házak. Így aztán ebben az utcában nincs páros és páratlan oldal a számozásban, egyesével nőnek a házszámok. A 10. és a 12. között ez az épület van.
Vagyis feltételezhetően ez a Mecsek utca 11.. Nincs kiírva házszám, ahogy semmilyen felirat sem.
Pedig a faház a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye. (Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.) Hetek óta próbáltuk őket elérni a honlapon megadott telefonszámon, de hiába. A ház elhagyatottnak tűnik, nem úgy nézett ki, mintha csak a boltba ugrottak volna ki. A kukásmatricából is az derül ki, hogy csak nyáron kérnek szemétszállítást. A leveleket sem ide irányítja az alapítvány, hanem egy csobánkai postafiókba. Ez megegyezik az Országos Állatmentő Alapítvány postacímével.
A két alapítványnak nemcsak a postacíme azonos. Mindkét kuratórium elnöke Gombár Györgyi.
A két alapítvány sokáig egy címen is működött, Budapesten a XIII. kerületben, a Párkány utca 33-ban. Innen költöztek Csobánkára, illetve Fonyódra. Mindkét kuratóriumban tag volt Gombár Györgyi mellett Radó Krisztina is.
A kuratórium elnökéről, a sminktetoválóként dolgozó Gombár Györgyitől nem találtam olyan nyilatkozatot, ahol az arcát vállalva állt a nyilvánosság elé. A honlapon sincs róla fotó.
Bár az egyszázalékok elkérése bizalmi dolog, és igényelné az átláthatóságot, arról, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítvány az elmúlt években mire költötte a nekik átutalt pénzt, szinte semmi sem derül ki.
Megemlítik, hogy vettek ingatlant, ahol a rászoruló gyerekek nyarlhatnak majd, a munkálatok is megkezdődtek. Hogy hol, azt nem említik. Van időbeli egybeesés az átjelentkezéssel Fonyódra. Lehet, hogy a székhelyükön lesz a nyaraló, de ez nem állítható biztosan. A munkálatoknak sem látni nyomát.
A honlapra kötelező minimumként az éves beszámolóka tették ki. Ezekben a gazdálkodás alapadatain kivül lényegében semmi sincs. A tavalyi évről például ennyi tudható meg: az alapítvány „2017-ben is folytatta közhasznú tevékenységét. Fő célja 2017-ben is alapító céljainak megfelelően a gyermekek egészségmegőrzése, betegségmegelőzése”.
Ami eleve egy óriási csúsztatás. Az alapítvány eredeti célja - akárcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál - ugyanis messze nem ez volt. A neve - különösen a rövidebb névváltozat, Gyermekmentő Alapítvány - sem azt sugallja, hogy a betegségmegelőzés lenne a fő feladatuk.
Az eredeti célok ezek voltak:
a gyermek intenzív, illetve a baleseti sebészeti osztályok műszerezettségének korszerűsítése;
országos és megyei szinten segíteni az egészségügyi intézményekben a betegellátást;
újszülött osztályok, szülőszobák és égési sérültek ellátását;
rossz szociális helyzetben levő balesetet szenvedett gyermekek megsegítése;
fontos kórházi osztályok támogatása, a bezárásuk megelőzése érdekében
Klasszikusan olyan célok, amikre könnyű az emberek támogatást kérni. Annak viszont semmi nyoma, hogy ilyen célokra költene az elmúlt években az alapítvány.
Küldtünk ide is kérdéseket, de nem kaptunk tőlük sem választ.
A beszámolójuk azzal zárul, hogy a tevékenységükről bővebben az alapítvány honlapján lehet tájékozodni. Itt valóban megtalálható egy tevékenységünk menüpont, amire kattintva fájdalmasan sok, segítségre szoruló beteg gyerek fényképe látható. Valószínűleg nem véletlenül nincs jelezve, hogy a szívszorító esetek közül a legutolsó is jó régen volt már, hét évvel ezelőtt került fel a honlapra. Ez onnan derül ki, hogy a Facebookra a 12 éves, agydaganattal műtét Zsolt történetét ekkor tették ki.
Ezek a 2011-es, vagy még régebbi posztok sem arról szólnak, hogy mennyi pénzzel támogatta a bemutatott gyerekeket az alapítvány, hanem arról, hogy számukra külön gyűjtéseket indítottak, egyben felhasználták ezt a lehetőséget is arra, hogy kampányoljanak saját maguk mellett és az egy százalékokat is elkérjék.
A honlapon két friss cikk van. Az egyik egy tájékoztató arról, hogy 15 éve működnek. Ebben van két olyan videó is, amiben műszert ajándékoznak kórháznak. Mindkettő még 2012-es. A másik egy családi napról szól, amit egy kalandparkban tartottak szeptemberben.
Mintha hat éve megállt volna az idő a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál. Pedig azóta is kaptak 250 millió forintot az egyszázalékokból.
A Facebook-oldaluk sűrűbben frissül. Itt a tevékenységüknél a „beteg gyermekek és családjuk támogatása” van feltüntetve. Többnyire más posztjait osztják tovább, soknak semmi köze nincs beteg gyerekekhez. Ami saját: tavasszal kérik az egy százalékot, még játékot is hirdetnek, tabletet sorsolnak ki azok között, akik megosztják a felajánlásokat kérő posztjukat.
A facebookos posztok és a honlapon az egyetlen friss cikkben talált bekezdés alapján egyetlen egy konkrét tevékenységük látszik az elmúlt évekből. Az nem a beteg gyerekek, családjaik vagy a kórházak megsegítése: félévente beszállnak egy egészségnapként hirdetett családi rendezvénybe (idén ősszel és tavasszal Nőtincsen, tavaly Pilisvörösváron). Elsősorban azért, hogy 200 gyerek számára ingyenes ételintolerancia tesztet végezzenek el. Nem rászorultsági alapon, jelentkezési sorrendben. Az alapítvány bőkezűen fizet érte, alkalmanként 11 millió forintot. Az eseményen készült fotók alapján ez erősen az 55 ezer forintos tesztet forgalmazó cég reklámja is.
A beszámolókból kinyerhető töredékes információk alapján az elmúlt években ezekre a tesztekre összesen megközelítőleg százmillió forintot fordíthatott az alapítvány, és mindig ugyanattól a cégtől vásárolták ezeket. Csak egy példa a 2011-es beszámolóból, ami beszédesen mutatja az arányokat:
kórházból hazatérő beteg gyerekeknek steril szoba és élhetőbb környezet kialakítása 607 296 forint értékben
az alapítvány által megfinanszirozott ételintolerancia vizsgálatok: 21,7 millió forint
Hogy melyik az a szerencsés cég, amelyiktől ilyen mennyiségben vesz ételintolerancia teszteket az alapítvány, és az milyen viszonyban van az alapítványbirodalom legfontosabb szereplőjével, arról mindjárt bővebben.
Akik miatt szigorították az egyszázalékos szabályokat
Nemcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál nem fedi le hajszál pontosan a tevékenységüket az, amire eredetileg pénzt kérnek.
Az egyszázalékos adománygyűjtés évekig legsikeresebb, eddig összesen 1,7 milliárd forintot gyűjtő szereplőjénél, a Daganatos.hu-nál sem arra gondolna az ember, hogy gyerekjógaközpontra megy az egy százalék jelentős része.
Ők stabilan az első helyen álltak az 1 százalékos toplistán, amíg le nem tiltották őket is, a Gyermekmentő Támogató Alapítvánnyal együtt.
2017-ben visszatértek, rögtön a második helyre.
A három alapítvány bevétele 1 százalékos felajánlásokból (Ft) Adóév Gyermekmentő Támogató Alapítvány Daganatos.hu Országos Állatmentő Alapítvány 2007 2,391,516 2008 6,959,550 5,775,861 2009 23,960,948 103,474,094 2010 70,003,313 285,688,249 2011 129,979,764 338,566,849 2012 110,002,795 328,058,831 13,223,017 2013 111,387,738 346,934,063 35,854,578 2014 19,045,586 71,773,902 46,712,517 2015 31,090,488 2016 32,513,206 2017 44,347,775, 122,268,275 25,964,422 2018 75,509,622 140,928,234 Összesen: 593,588,607 1,743,468,358 185,358,228 Forrás: 444-gyűjtés/NAV
Nem meglepő, de a Daganatos.hu alapítványnál is megtalálható Gombár Györgyi. Kivételesen nem kuratóriumi elnökként, hanem alapítóként és egyszerű kuratóriumi tagként.
Ezt a kuratóriumot Bornemissza Tamás vezeti, aki alapító a korábban említett alapítványoknál. Hogy még erősebb legyen az összefonódás: mindhárom kuratóriumban tag volt Radó Krisztina, és kettőben Fazekas Krisztina Tünde.
Van még azonosság. A Dagantos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány annak is köszönhette a sikerét, hogy valódi tevékenységet folytató alapítványhoz hasonló néven működtek. De annyira hasonló néven, hogy a Dagantos.hu-nak ez már egy módosított neve. Az eredeti Daganatos Gyermekekért Alapítvány volt. Ez egyetlen szó kivételével megegyezett egy évek óta működő alapítányéval, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítványéval. A régebb óta működő szervezet bírósághoz fordult és nyert is, 2012-ben névváltoztatása kötelezték a Bornemissza-Gombár-féle alapítványt. Ebből lett a Daganatos.hu. A Gyermekmentő Támogató esetében a Nemzetközi Gyermekmentőre és a Magyar Gyermekmentőre rímel a név. Az nagy különbség, hogy Gombár alapítványának nincs mentőautója, mint arra sajátos védekezésként maguk is felhívták a figyelmet, amikor kirobbant körülöttük a botrány 2012-ben. Ezzel próbálták jelezni, hogy biztosan nem róluk van szó, amikor egy meg nem nevezett gyermekmentő alapítvány gyanús ügyeiről kezdett beszélni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
A Heti Válasz foglalkozott először a két alapítvánnyal 2012-ben.
A cikkben az szerepelt, hogy a két alapítványba a befolyt támogatásoknak mindössze hét százalékát költötték elsődleges céljukra, a betegek családjainak megsegítésére. Miközben arra, hogy a Google keresője az ő honlapjukat dobja ki első helyen, s így további adományokat gyűjtsenek, több mint százmillió forintot fordítottak.
Az egyszázalékos adományokra keresőoptimalizálással és agresszív online kampánnyal hajtó két alapítvány rettenetesen zavarta a hasonló területen tevékenykedő szervezeteket. Arra panaszkodtak, hogy vagy elkezdenek ők is költeni hirdetésekre, de akkor kevesebb jut a beteg gyerekek támogatására, vagy a céljaikra koncentrálnak, de akkor besöpri az egy százalékokat a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. A Gombár-féle alapítványoknak ilyen dilemmája nem volt: a két alapítvány 2010 után elfoglalta az első két helyet az egyszázalékos toplistán.
A Heti Válasz 2012-es cikke után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálódni kezdett, a parlament pedig módosította az egyszázalék felhasználására vonatkozó szabályokat. A bevétel negyedét lehetett csak működésre fordítani, és 10 százalékban maximalizálták a reklám- és marketintköltségeket, amit addig nem szabályoztak. (A dagantos.hu kuratóriumának elnöke, Bornemissza Tamás a Heti Válasznak évekkel ezelőtt azt mondta, hogy egy informatikai cég projektmenedzsere.)
A Kehi 2012 őszén bejelentette, hogy a két, általuk ekkor még meg nem nevezett alapítványnál is súlyos visszaéléseket tárt fel. Erről Varga András, a KEHI osztályvezetője egy előadásban beszélt 2013 novemberben.
Varga utalt arra, hogy az alapítványok hirdetett tevékenysége gyermekmentés, anyagi támogatás nyújtása beteg gyermekek családjainak, illetve kórházak fejlesztése volt. „A valós tevékenységek kis átfedést mutattak ezekkel a célokkal. A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy „hívószó" volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta.
Az ellenőrzés arra kereste a választ, hogy milyen törvénysértő, pazarló és magáncélú kiadások voltak a kiadások között. „Ilyennek tekinthető végső soron az internetes reklám is, de itt professzionálisak voltak az alapítványok. A felhasználásnál azonban már nem. Találtunk magáncélú mobiltelefon-használatot, illetve elegáns lakóparkban bérelt többszobás lakásokat, mint irodákat. Személygépkocsikat is vásároltak, ami önmagában nem lenne gond, de ezeket nem az alapítvány céljainak megvalósítására használták. Egyik alapítványnál ismerősöket támogattak a pénzből, és bár tökéletesen „lepapírozott" esetekről volt szó, de mégis feltételezhető, hogy nem ez volt a támogatói cél. A legnagyobb költési kört a túlárazott eszközbeszerzések és vizsgálatfinanszírozások jelentették. Mintegy 250 millió forint értékben finanszíroztak az alapítványok orvosi vizsgálatokat, a vizsgálatok végrehajtója jellemzően egy azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég volt. Ezek az árak a piacinál jóval magasabbak voltak, és jó részének elvégzését nem is tudták igazolni. Az eszközbeszerzéseknél is ez volt a jellemző, a túlárazás" - mondta az előadó.
Bőcz Sándor, a KEHI kabinetfőnöke 2013-ban az általuk lezárt vizsgálatakról azt mondta, hogy volt olyan alapítvány, ami a piacon 37 millió forintért beszerezhető eszközt nem közvetlenül a forgalmazótól, hanem egy másik cég közbeiktatásával 87 millió forintért vett meg. Az ötvenmilliós különbség a közbeiktatott cég haszna volt.
A KEHI megállapította, hogy céltól eltérően használtak fel 127,7 millió forintot, és pazarlónak ítéltek 287 millió forintnyi felhasználást. Összesen 231 millió forint ment reklámra a 966 millió forintos bevételből, végül összesen 68 millió forintot kaptak meg ténylegesen a rászorultak. Mindezek alapján a Hivatal feljelentést tett költségvetési csalás bűncselekmény miatt.
Annak ellenére, hogy meglehetősen konkrét dolgokat említett a Kehi osztályvezetője és a kabinetfőnöke, a Legfőbb Ügyészség végül megszüntette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást 2016 végén, illetve 2017 márciusban. Megkeresésünkre bizonyítottság hiányával indokolták a vádemelés elmaradását. A fellebezéseket is elutasították.
A KEHI-t is megkerestük, hogy megismerhessük az akkor készült jelentésüket. Azt azonban nem adták ki, arra hivatkozva, hogy az döntés megalapozását szolgáló adat, ezért tíz évig titkos.
A Daganatos.hu Alapítvány a vizsgálatok idején közelményet adott ki, amiben azt írták: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az évről-évre csökkenő adóbefizetések miatt rendkívül éles-, és mára lejárató kampány is indult a civil szervezetek között. Emiatt nem csak bennünk, hanem az összes alapítványban megrendülhet a támogatók bizalma, pedig mi hiszünk abban, hogy minden egyes segítő- és támogató alapítvány azért jött létre, hogy valóban megfogja az elesettek kezét”.
Parádés visszatérés az eltiltásból
Az egyszázalékos mezőre kétéves száműzetés után visszatérő Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány 2017-ben ismét tarolt, ahogy idén is sokan támogatták őket.
A három alapítvány együtt eddig 2,5 milliárd forinthoz jutott egyszázalékos felajánlásokból.
Ehhez jön még több száz millió forint egyéb támogatásokból, adományokból.
Egy pillantra visszatérve, honnan is indult az egyszázalékos adománygyűjtés egykori és lendületesen visszatérő királya:
„A Daganatos Gyermekekért Alapítvány fő célja a daganatos, hematolgóiai daganatos betegségben szenvedő gyerekek támogatása, felépülésének elősegítése. Fő tevékenységünket alapítványunk neve is kiválóan tükrözi” - írták a 2009-es közhasznúsági jelentésükben, megerősítve, hogy mégiscsak a daganatos gyerek a fő hívószó.
Ehhez képest - akárcsak a Gyermekmentő Támogatónál - mostanra már főleg a megelőzés lett a céljuk. Az alapítvány az új irányvonalat már így foglalja össze:
„Nagy öröm számunkra ha egy daganatos gyermek meggyógyul, ám még nagyobb, ha meg se betegszik!”
Amivel nehéz vitatkozni. Amennyiben jut az eredeti célra, a daganatos betegek és családjainak támogatására.
És mintha a Facebook-oldalul kezelője is elfeledkezne néha arról, hogy kikről is szól az alapítvány neve.
A Dagantos.hu a Pünkösdfürdő utca 48. szám alatt vásárolt egy lakást 2016-ban. Ott egy Egészségközpontnak nevezett "gyermekvitál stúdiót" alakítottak ki. Erre tavaly és tavalyelőtt összesen 61 millió forintot fordítottak. Ezt az egészségközpontot nem úgy kell elképzelni, hogy oda elsősorban daganatos betegséggel küzdő gyerekek járnak. Ez várja a gyerekeket:
Mora Nova kezelés (Ez az orvosok körében finoman szólva is vitatott módszeren alapul. Az alapítvány így foglalja össze: „a természetgyógyászat hatókörében működő, biofizikai állapotfelmérő és energetikai harmonizáló rendszer”. Állításuk szerint sem helyettesíti a klinikai diagnosztikát és kezelést.).
Spirituális Választerápia (ez „egy szellemi-lelki, tanácsadó módszer amely életünk bármely területét akadályozó okok feltárására szolgál”).
elektroszmog mérés
Yin jóga
gyerekjóga
Utóbbinál kissé furán vette ki magát, amikor a Daganatos.hu nevében az RTL Klub reggeli műsorában nyilatkozó Almási Fannitól tavaly megkérdezték, hogy egészséges gyerekek jönnek-e a jógára vagy valamilyen mozgáskoordinációval vagy bármilyen problémával rendelkező gyerekek, a válasza pedig az volt, hogy alapesetben egészséges gyerekeknek tart gyerekjógát, de „vannak enyhe olyan problémák, amiket tudunk ezzel kezelni”, akár dadogás, akár mozgáskoordinációval kapcsolatos vagy tanulási zavar. Szerinte fontos célja az alapítványnak, hogy a daganatos gyerekeket és családokat támogassa, de aztán arra jutottak, hogy mi lenne, ha ezt kiterjesztenék az egészséges gyerekekre, mert testi és szellemi egyensúllyal sok betegséget meg lehet előzni. Egy későbbi posztból az derült ki, hogy várják azért gyerekjógára a daganatos gyerekeket is. A központ idén januárban nyílt meg, így néz ki, felnőtteknek is tartanak jógát.
Amikor a 100 négyzetméteres ingatlant megvette az alapítvány, a kuratórium arra is felhatalmazta az elnököt, hogy adja el a hozzá tartozó garázst, és vegyen egy jobb parkolásra alkalmas garázshelyet 2,5 millió forintért.
A Pünkösdfürdő utcai, 61 millió forintos jóga- és életmódközpont mellett Balatonfüreden is vett ingatlant az alapítvány.
Hogy hol van, azt kérdésünkre nem árulták el az alapítványnál telefonon, ahogy mást sem. („Miért lenne kötelességünk tájékoztatni a sajtót?” - kérdezte az adófelajánlásokból élő alapítvány munkatársa.) Ő is írásban kérte a kérdéseinket, elküldtük, tőlük sem kaptunk választ. Végül más úton megtaláltuk a balatonfüredi nyaralót, de előtte muszáj átfutni a történetét.
Az alapítvány 2008-ban gyűjthetett először egyszázalékot, egy évvel később, 2009-ben az ebből befolyó pénzből már vásároltak is ingatlant a Balatonnál, rögtön kettőt is, hogy ott beteg gyerekek családostul nyaralhassanak. Egyszerre akár öt család is.
A nyaralóra eddig minimum 76 millió forintot költöttek az adófelajánlásokból, csak tavaly 12 milliót.
Az elmúlt hosszú 9 év kronológiája az alapítvány kuratóriumának rövid beszámolóiból:
2009: „A 2 db egymás mellett elhelyezkedő telek egy helyrazji számra történő rendezése, és az építési engedélyezési tervek elkészítése elkezdődőtt.” A munkák befejezését 2011 végére ígérték.
2010: „a többször módosított építési engedélyezési tervek elkészítése sikeresen befejeződött, az építési engedély jogerőre emelkedett”. Áthelyezték a közműveket (vízóra, gázóra), kerítést építették, kiválasztották a kivitelezőt.
2011-ben - amikor eredetileg be kellett volna fejezni a közösségi házat - a beszámoló szerint az épület szerkezetkész állapotban volt, épületgépészeti munkák folytak.
2012: szerződtek nyílászárók legyártására és beszerelésére, épületgépészeti munkákra, medence vásárlásra, villanyszerelési munkákra, belsőépítészeti munkákra, burkolatok vásárlására, homlokzati hőszigetelésre, biztonságtechnikai rendszer kiépítésére, távfelügyeletre. Saját beszámoljuk szerint 2012 végéig 50 millió forintot fordítottak a nyaralóra.
2013: beltéri megfigyelőrendszer kiépítésére, dryvitozásra, a régi kisház elbontására, ablakpárkány megrendelésére és beszerelésére, kerítésépítésre, konyhabútorok beszerzésére és beszerelésére, külső faborításra, térburkolatra, bádogos munkákra, belső takarításra, kertkarbantartásra, kukakihelyezésre, bútorbeszerzésre. 2013-ra 1,1 milliót írtak kiadásra, hogy „kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét”.
2014: „a daganatos, leukémiás gyermekek részére épülő rehabház építésének folytatása”
2015: „ rehab. ház építésének folytatása”. Medence karbantartására is szerződtek és szakipari javítási munkálatokat végeztettek. Kiderült, hogy el akarták adni az ingatlant, legalábbis váratlanul felbukkant egy kuratóriumi döntés arról, hogy a visszavonják a balatonfüredi ház értékesítését. Ezután még a pinceszint utólagos szigeteléséről is elfogadtak ajánlatot. Beszámolójuk szerint ebben az évben 5,4 millió forintot költöttek a rehabilitációs házra, hogy még kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét.
2016: rehabilitációs ház építésének folytatása. Nehéz hova tenni a döntést, hogy elfogadták a kuratórium elnökének a javaslatát kültéri medence építésére, amire 9 milliót szánnak, hiszen négy évvel korábban már vettek medencét és annak karbantartására is szerződtek 2015-ben. Lehet, új medencét vettek.
2017: rehabilitációs ház építésének folytatása, erre 12 milliót költöttek abban az évben.
A balatonfüredi egybenyitott ingatlan a Balaton utca-Oszlop köz sarkán van. Felirat ezen sincs, csak annyi, hogy kamerával megfigyelt terület. Viszont teljesen más, mint a déli parton a Gyermekmentő Támogatók fonyódi székhelye, és egészen késznek tűnik.
Arról eddig egyetlen egy hír sem jelent meg az alapítvány honlapján vagy akár a Facebookon, hogy dagantos, leukémiás gyerekek nyaraltak volna itt. Pedig nem az az alapítvány, amelyik szemérmesen elhallgatja, ha odaad/átad valamit, a gyerekjógáról is rendszeres beszámolnak, mástól is átvesznek posztokat. Különös lenne, ha éppen a nyaraló beteg gyerekek maradtak volna ki. 2013-ban - amikorra már régen működnie kellett volna a háznak - posztolták a látványtervet. Az épület befejezéséről viszont egy szó sincs sehol.
A balatonfüredi ház egyébként többször is előjött hivatkozásként, amikor járművet vásárolt az alapítvány. Az autóvásárlás egyébként is kötelező ezeknél az alapítványoknál. A Gyermekmentők 2011-ben 8 millió forintért vettek egy autót „rossz szociális helyzetben lévó beteg gyermekek családjának látogatására, környezettanulmány készítésére, eszközök szállítására, kórházlátogatásokra”. A Daganatos.hu két éven belül két autót is vett. 2010-ben 5,5 millióért egy Mercedes Viano 2.2 cdi-t „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, családlátogatáshoz”. Egy évvel később 9,9 millió forintért vettek egy Toyota Avensis 2.2 WG D-Catot is, „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, balatoni nyaraló építésének koordinálásához.”
Aztán 2016-ban is hivatkoztak a nyaralóra egy járművásárlásnál. Egy 7 személyes kisbuszt vettek 10,5 millió forintért „az Alapítvány által szervezett célszerinti programok, rendezvények kiszolgálására, továbbá a gyermekek rehabilitációs házba történő szállítására a szükséges használatba vételi engedélyek megszerzését követően”. Közben lecseréltek egy Mazdát is egy Skoda Octaviára. A kuratórium 2016 végén felhatalmazást adott az elnöknek, hogy a pár hónappal korábban vásárolt kisbuszt 8 millióért eladja. Azt, amivel a balatonfüredi nyaralóba vitték volna a gyerekeket. Hogy sikerült-e eladni, kinek és vettek-e azóta újabb buszt, autót, arról nem tudni, mert a tavalyi kuratóriumi döntések már nincsenek fent a honlapon.
Alapítvány az egészséges gyerekeknek
A Daganatos.hu - számos egyéb támogatás és adomány mellett - csak egy százalékokból 1,7 milliárd forintot gyűjtött eddig. Ebből saját - a két másik alapítványnál egyébként részletesebb, de fontos információkat így is kihagyó - számításaik szerint is csak 899 millió forintot fordított „daganatos, és leukémiás beteg gyermekek kezelésére, és a betegség kialakulásának megelőzésére”. Előbbibe sorolható például a 9 éve épülő nyaraló, utóbbi meg például a jógaközpont, és még egy sor meglepő dolog, ami elsőre furcsán hangzik egy daganatos gyerekek megsegítésére gyűjtő alapítványtól.
Itt például azt hirdetik, hogy megfelelő táplálkozással megelőzhető a rák.
Az összefonódásokat ismerve aligha véletlen, hogy a Gyermekmentő Támogató és a Daganatos.hu is ugyanabban találta meg a beteg magyar gyerekek megsegítésének nagyon fontos eszközét: ez nem a családok anyagi támogatása vagy az onkológiai központok felszereltségének javítása, hanem az ételintolerancia vizsgálat. Az ezt központba állító családi egészségnapot lényegében közös rendezvényként hirdetik a teszt forgalmazójával.
A meglehetősen drága, 55 ezer forintos tesztet az alapítványok több százas tételben vásárolják annak forgalmazójától. A Gyermekmentőnek - mint írtuk - nagyjából ez a látható tevékenysége az elmúlt években. A tesztet forgalmazó cég egy diósdi címre, az Álmos fejedelem utca 27. szám alatt van bejegyezve. Az itt található cégek egy tulajdonosi körhöz tartoznak, Suchman Béla és fia, Ádám érdekeltségei. Cégük, a Laborexpert erősen összefonódott a Daganatos.hu-val, volt közösen finanszírozott kutatásuk is.
A KEHI utalt rá a vizsgálata lezárásakor, hogy az alapítvány több esetben sem a gyártótól vett eszközöket, hanem közbeiktatott egy céget, amitől piaci ár felett vásárolt műszert, amit aztán egy kórháznak adományozott. A Daganatos.hu honlapjáról az nem derül ki, hogy mely cégektől vették az eszközöket, főként ugye 2011-ben és 2012-ben.
Nem tudjuk, hogy a KEHI a Laborexpertre gondolt-e, az biztos, hogy a Daganatos.hu vásárolt a Laborexperttől is. Sőt, éppen egy olyan, 2011-es vásárlást is megtámadott a KEHI, amit a Laborexperttel bonyolított le a Daganatos.hu. A KEHI ebben a konkrét esetben amellett érvelt, hogy az egyszázalék közpénz, így az abból finanszírozott vásárlásoknál közbeszerzést kellene kiírni, hogy valódi verseny alapján dőljenek el a beszerzések. De a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy valóban közpénzről van szó, viszont nem célzott támogatás, így az elköltésére nem kell közbeszerzést kiírni. Vagyis attól vesz az alapítvány, akitől akar.
A Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány nemcsak ételintolerancia tesztet vásárol a Laborexperttől nagy tételben. A Daganatos.hu finanszíroz Down-kór szűréseket is, arra hivatkozva, hogy a Down-kórosok között sokan leukémiások lesznek. Ami igaz, az immunrendszerük is gyengébb, számos egyéb kockázattal élnek együtt. Más kérdés, hogy egy daganatos gyerekek megsegítésére létrehozott, és ezért pénzt kérő alapítvány feladata-e a Down-szűrések finanszírozása. Nem annyira meglepő, hogy az alapítvány abban az időben kezdett ebbe bele, amikor a Laborexpert azt közölte: „2002-2012: Cégünk jelentős szerepet vállalt az anyai vérből történő Down-kór szűrés hazai bevezetésében. A Down szindróma biokémiai szűrésének tekintetében a Laborexpert Kft. piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, számos egészségügyi centrumban végeznek szűrést termékeinkkel és szakmai támogatásunkkal.” A Daganatos.hu ilyen típusú teszteket finanszírozott, 70 millió forint értékben.
A sok mindennel megbízható Laborexpert működtet több honlapot is, amit a Daganatos.hu finanszíroz. Az elozdmeg.hu-ra 15,6 millió forintot költött az egy százalékokból alapítvány, ezen „dietetikai, és elektroszmog tanácsokat olvashatnak a megfelelő életmód, táplálkozás, és lakókörnyezet kialakításáról”. Az elektroszmognál nem derült ki, mennyit költöttek rá, ezt a honalpot is a Laborexpert működteti.
Finanszírozott videókat is a Daganatos.hu, amikhez szintén köze volt a Laborexpertnek, alighanem gyártóként. A melanóma szűrés fontosságáról készült filmre és a kampányra 23 millió forintot költött az alapítvány az adótámogatásokból. A videó végén ez a felirat látható:
Ugyanez a felállás, ugyanezzel a felirattal a Lassabban egyél, vagy a kampánnyal együtt 29 millió forintba kerülő gyermekgyógytorna oktatófilm esetében. Az ár ellenére nem kifejezetten igényes videókról van szó.
Az alapítvány természetesen nem feledkezik meg az egyszázalékok gyűjtéséről sem, akárcsak a Gyermekmentő Támogató Alapítvány, ők is tabletet sorsoltak ki azok között, akik megosztják az alapítvány posztját.
Az látszik, hogy a három alapítvány tudatosan alapozott arra, hogy legalábbis a nevükben tökéletesen lefedjék azokat a területeket, amire szívesen terelik át adóforintjaikat az adományozók.
Hogy a nekik juttatott összesen 2,5 milliárd forintot egészen pontosan hogyan használják fel, kiktől vásárolnak eszközöket, mi alapján döntik el, hogy a beteg gyerekek családjainak támogatásánál vagy az állatok megmentésénél mit tartanak fontosabb feladatnak, arról semmit sem árulnak el. Tavasszal pedig újra előveszik az eddigi használt, kipróbált eszközöket, és írhatják ki a Facebookra megint:
„Nincs más dolgotok, csak a szokásos”.
A megszokás helyett egy javaslat: érdemes olyan alapítványt választani, amelyik teljesen átláthatóan költi el a támogatásokat, és arra, amire kérik. | https://444.hu/tldr/2018/12/04/ha-beteg-gyerekekre-hivatkozva-trukkoznenek-az-1-szazalekos-adoval-az-pont-igy-nezne-ki | https://web.archive.org/web/20221201090858/https://444.hu/tldr/2018/12/04/ha-beteg-gyerekekre-hivatkozva-trukkoznenek-az-1-szazalekos-adoval-az-pont-igy-nezne-ki | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-beteg-gyerekekre-hivatkozva-trukkoznenek-az-1-szazalekos-adoval-az-pont-igy-nezne-ki | 444 | hungarian-news | 2018-12-04 00:00:00 | [
"Bornemissza Tamás",
"Gombár Györgyi",
"Radó Krisztina"
] | [
"Daganatos.hu Alapítvány",
"Gyermekmentő Támogató Alapítvány",
"Országos Állatmentő Alapítvány"
] | [] | [
"civilek",
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat",
"adó",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
57,748 | Hulladékügy: Megérkezett a Mol, az ország nagy részén lefagyott a rendszer | Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től. | Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
„Rendszeresen viszek újságpapír-hulladékot a Söptei útra, ahol ugyan nem sokat, de kilónként húsz forintot fizettek érte. Nos, ma van az első (munka)nap, hogy az állam üzemelteti az ágazatot, és bár több hónapjuk volt felkészülni rá, láthatóan mégsem sikerült” – írta egy olvasó a Nyugat.hu szerkesztőségének.
Fotót is készített a telephely bejáratáról:
Az átvételi helyet a Hozd Ide Papír Hulladék Kft. működteti. A cég weboldalán azt írják: a hulladék átvétele egészen addig szünetel, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
Július 1-jétől a Mol, pontosabban a Mol erre a célra alakított leányvállalata, a MOHU Zrt. látja el koncesszióban a hulladékgazdálkodás feladatait az országban.
Bár a lakossági szolgáltatás nem működik megfelelően, a nagyobb kockázatot nem ez, hanem a vállalati hulladékkezelés jelenti, aminek ellátására többek szerint nem készült fel a koncesszor. Azt még nem tudni, hogy a hulladékszállítás hogyan vizsgázik a rendszerben, de ebben nem számítanak komoly fennakadásra. A hulladékot gyakorlatilag ugyanazok a cégek szállítják el a háztartásokból, mint korábban. A MOHU sem tehetett mást, mint hogy tovább foglalkoztatja a korábbi alvállalkozókat (ez Szombathelyen a SZOVA Zrt.).
Székesfehérvártól nyugatra nincs partnercég
Nagyon sok vállalkozás alakult az elmúlt időszakban a nagyobb mennyiségű újrahasznosítható hulladék, mint például a papír vagy a fém átvételére, kezelésére, és a rendszer jól működött. Most viszont fennakadások vannak, mint a fent említett papírhulladék-átvételi helyen.
A MOHU ugyanis – mint írtuk – még nem kötött szerződést az érintett vállalkozásokkal. A G7 gazdasági lap szerint a fémhulladék-átvételi helyek csak kis százaléka működik, mert az érintett vállalkozások csak kis részével kötött szerződést a MOHU. (A G7 cikke óta több átvételi helyet is felvitt a cég a térképre.)
A MOHU térképre rakta a jelenleg is működő fémhulladék-átvételi helyeket:
Jóval kevesebbet fizet a hulladékot leadóknak a MOHU
A térképen jól látszik, hogy Székesfehérvártól nyugatra nincs egyetlen szerződéses partnere sem a MOHU-nak. A G7 cikke kitér arra is, hogy nemcsak az átvételi hely lett kevesebb, de a MOHU kevesebbet fizet az átvett fémhulladékért is. Mint írják, az eddigi lakossági átvételi ár az alumínium esetében öt-hatszáz forint volt minőségtől függően, a MOHU-nál ez 368–370 forint kilónként (az italosdoboz 144 forint).
A vörösréz 2000–2200 forintos kilónkénti ára helyett a MOHU csak 1844-et ad. A legalább 35 százalékos vörösréz kábelért piaci alapon adtak kilónként hétszáz forintot, a MOHU a legalább harmincszázalékosért 237 forintot ad.
Az új rendszer szombat óta működik, a szakma egyelőre kivár, de sokak szerint jelzésértékű, hogy közel egy év alatt sem sikerült felkészülni az új struktúra működtetésére. | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer/32488570.html | https://web.archive.org/web/20231208144115/https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer/32488570.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-04 13:10:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,749 | Mészáros Lőrinc hároméves unokája is földtulajdonos lett Alcsút-Hatvanpusztán | Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció is a földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán. | Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció isa földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán.
A legújabb fejlemény az alcsúti Orbán-birtok kapcsán az volt, amit a Szabad Európa írt meg nemrég: a miniszterelnök édesapja további földet (5 hektár 174 m²-t) vett a több mint 13 hektáros birtokhoz.
Évekkel ezelőtt az Index írt arról, hogy a hatvanpusztai birtok körül az egykori felcsúti polgármester, Orbán Viktor gyerekkori barátja és családja birtokolja a földek jelentős részét. A földhivatali adatok szerint ez azóta sem változott.
Egy részlet mégis különbözik a korábbi állapothoz képest: az Orbán-majorság melletti telkek közül az egyik tulajdonost váltott. 2021 szeptemberéig három földrészlet tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc egyik lánya, a Magyar Bankholding Zrt.-ben igazgatósági tag Mészáros Beatrix. Azóta azonban már csak két földterület van a nevén, a harmadik, 3449 négyzetméteres telek a tulajdoni lap szerint már 2020-ban született lányáé. A gyerek ingatlana közvetlenül az édesanyja által tulajdonolt, közel összesen egy hektár területű két telek mellett fekszik.
Mészáros Lőrinc unokájának családneve (amit adatvédelmi okokból nem közlünk) megegyezik az egyik igazgatósági tag nevével Mészáros Lőrinc egyik nagy érdekeltségénél. A pár gyermekének születéséről 2020-ban hírt adott egy helyi újság – névvel és képpel. | https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-3-eves-unokaja-is-foldtulajdonos-lett-alcsut-hatvanpusztan/32499301.html | https://web.archive.org/web/20231221201214/https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-3-eves-unokaja-is-foldtulajdonos-lett-alcsut-hatvanpusztan/32499301.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-haromeves-unokaja-is-foldtulajdonos-lett-alcsut-hatvanpusztan | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-13 13:23:00 | [
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok"
] | [] |
57,751 | Belháború és kiszorítósdi kezdődhetett a magyar vasúton, ezért állhatott le a Szeged–Röszke vasútvonal építése | A V-Híd saját leánycége biztosítóberendezését telepítette a vasútvonalra, a MÁV azonban ragaszkodna azokhoz a típusokhoz, amelyeket eddig használt. Nem biztos, hogy most nem Mészáros Lőrinc cégének van igaza. A MÁV szerint alaptalan a felvetés. | Még július 3-án írtuk meg, hogy a V-Híd mint kivitelező fővállalkozó június 30-án egy levélben arra szólította fel alvállalkozóit, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a Szeged–Röszke vasútvonal korszerűsítésének kivitelezési munkálatait.
A levélben a V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozott, az alvállalkozóknak július 3-ig a szükséges állagmegóvó, vagyon- és balesetvédelmi megelőző munkákat kellett még elvégezniük, majd az építők levonultak a munkaterületről.
Előző cikkünkben azt írtuk: mivel más vasútépítési munkáknál korábban már felmerültek komoly minőségbeli és műszaki kifogások a MÁV részéről Mészáros Lőrinc cégeivel szemben, nem elképzelhetetlen, hogy jelen esetben is hasonlóról lehet szó. Most konkrét részleteket tudtunk meg a fejlesztés részleteire rálátó két, egymástól független forrásunktól.
Eszerint komoly vita alakulhatott ki a MÁV és a V-Híd között a korszerűsítés részeként a Szeged–Röszke vasútvonalra telepített biztosítóberendezések típusa miatt. A nézeteltérés hátterének jobb megértéséhez egy kis vasúti biztosítóberendezési szakmai kitérőt kell tennünk. (Nem lesz hosszú.)
Vissza az időben
A vasúti biztosítóberendezések – nevüknek megfelelően – a vonatközlekedés biztonságát hivatottak elősegíteni. Nagyon leegyszerűsítve működésük lényege, hogy a pályán haladó szerelvény csak akkor kaphat zöld jelzést, ha megfelelők a körülmények. A vasúti váltók és fényjelző berendezések között, illetve nagyobb biztonsági szint esetén a mozdonyok fedélzeti eszközei között kell összeköttetést teremteni.
Ma már csak a legkorszerűbb, tisztán elektronikus, számítógép vezérelte berendezéseket lehet kapni a piacon, de a hazai vasútvonalak mentén még bőven találni félig mechanikus, úgynevezett jelfogós, számítógépes felülvezérléssel ellátott megoldásokat is, amelyek néhány hazai cég kizárólagos felségterületének számítanak.
Ehhez kapcsolódóan: Így állították le a munkákat a vasútvonalon.
Az eladó diktál
Mivel évek óta egész Európában – többek között azért is, mert rengeteg uniós pályázati pénz áll rendelkezésre – hatalmas konjunktúrája van a vasútépítésnek, -korszerűsítésnek, a piacon jelenleg hatalmas a kereslet az ilyen berendezésekre, ami értelemszerűen az árakat is nagyon felhajtja.
A piaci szereplők száma kevés, a nyereséghányad igen magas, hallottunk horribilisnek számító 90%-os adatot is. Az egyébként is elszálló építési költségek között is kirívóan nagy mértékben emelkedett a vasúti biztosítóberendezések költsége.
Kényelmes helyzetben
Magyarországon a MÁV-nál döntő részben a globális multi Siemens és Thales cég termékeit használják, a legnagyobb szereplő pedig a magyar tulajdonú Prolan Kft., amely saját gyártású eszközök mellett nagyrészt a Siemens gyártmányait telepíti. Egy szakmai forrásunk szerint a vasútépítési monopóliumra törő V-Híd korábban a Prolant szerette volna megvenni, de az akvizíció végül sikertelen volt.
Ehhez kapcsolódóan: Volt már vitája Mészáros Lőrinc cégének a MÁV-val máskor is.
Ez a helyzet is közrejátszott abban, hogy Mészáros Lőrinc cége, a V-híd tavaly decemberben az AZD Praha nevű cseh céggel alapított V4SIL Kft. néven közös magyarországi leányvállalatot.
Az AZD Praha éppen biztosítóberendezéseket gyárt a legkorszerűbb minőségben (referenciaként elég arra gondolni, hogy a magyarénál nagyságrendekkel korszerűbb cseh vasúthálózaton is jellemzően ennek a cégnek a termékei találhatók), és mint az Index tavaly decemberi cikkében szerepel, az alapításkor Sárváry István, a V-Híd igazgatója külön kiemelte a Szeged–Röszke vasútvonalat mint ahová az AZD berendezéseit az elsők között telepíthetik majd Magyarországon. (Az alapító okirat aláírásán egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett.)
Forrásaink szerint a telepítés megtörtént, a rendszert üzembe helyezték, működőképes, a tehervonatok forgalma – erről a Magyar Építők is beszámolt – már zajlik a Szeged–Röszke vonalon. Csakhogy a jelek szerint a MÁV-nak valamiért nem felel meg az AZD biztosítója. A vasúttársaság megkeresésünkre „teljesen alaptalan felvetésnek” nevezte ezt, ugyanakkor azokra a kérdéseinkre nem válaszolt, amelyek a leállás okát firtatták.
Átrendeződés
A magyar kormány időközben látványosan összeveszett vasútügyben a Siemensszel. Lázár János építési és közlekedési miniszter májusban jelentette be, hogy „már nem barátkoznak” a német céggel, sőt egy folyamatban lévő, 115 új villamos mozdony beszerzésére kiírt közbeszerzést is felülvizsgálnak.
A MÁV-nak azonban eddig szoros és évtizedes kapcsolata volt mind a Siemensszel és a Prolannal, mind a Thalesszel.
Az AZD megjelenésével tehát új szereplő lépett be a hazai vasúti biztosítóberendezések magas nyereséggel kecsegtető piacára, és ez nyilván komoly változást hozott volna már önmagában is. A közbeszerzéseket elvileg versenysemlegesen kell kiírni, vagyis a MÁV mint megrendelő nem írhat ki beszerzést egy konkrét gyártó konkrét eszköztípusára, legfeljebb annyit köthet ki, hogy a szállítandó megoldásnak azzal egyenértékűnek kell lennie. Ezt a feltételt forrásunk szerint az AZD által szállítottak teljesítik.
Egy másik forrásunk azt mondta: a MÁV arra hivatkozva emelt kifogást a cseh eszközök ellen, hogy a MÁV szakemberei még sosem dolgoztak ezekkel, így át kellene képezni őket. Ilyen esetekben viszont a kivitelezőnek kötelezően vállalnia kell a képzés költségeit. A már idézett Index-cikkben szerepel is, hogy a V-Híd egy, „az üzemeltető munkájához elengedhetetlen labor- és szimulátorközpont kiépítését” is vállalta.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc több alvállalkozóját sem fizette ki időben.
Kiszorítósdi
A képhez az is hozzátartozik, hogy a V4SIL megalapítása ugyanúgy része a Mészáros-cégek terjeszkedésének a hazai vasúti szektorban, mint ahogy Homlok Zsolt cégei, például a Vasútvill Kft. kiszorítására tett lépések. | https://www.szabadeuropa.hu/a/belhaboru-es-kiszoritosdi-kezdodhetett-a-magyar-vasuton-ezert-allhatott-le-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-epitesevel/32493443.html | https://web.archive.org/web/20230824144550/https://www.szabadeuropa.hu/a/belhaboru-es-kiszoritosdi-kezdodhetett-a-magyar-vasuton-ezert-allhatott-le-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-epitesevel/32493443.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belhaboru-es-kiszoritosdi-kezdodhetett-a-magyar-vasuton-ezert-allhatott-le-a-szegednroszke-vasutvonal-epitese | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-07 13:39:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MÁV",
"Prolan Irányítástechnikai Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"V4SIL Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Röszke",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
57,752 | Csak a (vár)megye-táblák cseréje 36 millió forintba került, de az átnevezés teljes árát még a kormány sem tudja | Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki. | Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségről azonban fogalma sincs, ez majd csak később derül ki.
„A történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik” – 2022 nyarán az újabb kétharmados győzelem után módosított az alkotmányon immár tizenegyedik alkalommal a Fidesz-KDNP többségű országgyűlés. A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban – ahogy a Fidesz-barát mandiner.hu szemlézte – arról is írnak, hogy „a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak”.
A kormánypárti Napi.hu arról írt akkor, hogy „Igaz, ami igaz, a megnevezés visszaállítása rengeteg plusz kiadással és teendővel járt, mivel a közhivatalok, állami szervek átnevezése mellett megannyi táblát, feliratot ki kellett cserélni, például a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a levéltárak, a kórházak, az önkormányzatok és a kormányhivatalok névhasználata is vármegyeire módosult, illetve változtatásra szorultak a hivatalok és a megyehatárok (bocsánat, vármegye-határok) eligazító táblái is. Csupán ebből az utóbbiból országosan összesen 714 jelzőtáblát módosítottak, cseréltek, vagy átmatricáztak.”
Közúti táblacserék 36 millióért
De hogy mégis mennyibe került az átnevezés miatti táblacsere, arról nem írtak. Közadatigénylésben kértük a Magyar Közút Zrt.-től, hogy mégis mennyibe került ez a váltás. Az állami cég azt írta válaszában, hogy „az országos közúthálózaton, a Társaságunk kezelésében lévő megye-táblák, vármegye-táblákra cserélésével kapcsolatosan összesen
589 db táblát cseréltünk ki, mellyel kapcsolatosan a teljes összköltségünk bruttó 36.397.673, – Ft összegű.”
(Azért lehet eltérés a Napi.hu által említett 714 jelzőtábla és a Közút által cserélt 589 tábla között, mert az autópályákat nem az utóbbi kezeli.)
A végösszeg még ismeretlen
Ez a 36,3 milliós összeg persze elenyésző a névváltás miatt szükséges valamennyi kiadás végösszegéhez képest, amit a Telex egy decemberi cikkében 600 millió és 1 milliárd forint közötti összegre saccolt. Ehhez a lap Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére való 2020-as átnevezésének költségét vette alapul, ami egy kormányhatározat alapján 35 millió forintra rúgott – a közúti táblák cseréje nélkül. Ez a kiadás a 19 megyével felszorozva 665 millió forintot tesz ki a 2020-as árakon, vagyis manapság tényleg könnyen lehet 1 milliárd forint, vagy akár még több.
A pontos költségeket viszont még május végén, közel fél évvel a megyék vármegyékre való átnevezése óta sem tudta megmondani a kormány. Az ügyben Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nyújtott be írásbeli kérdést a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelynek. A tárcavezető helyettese azonban azt válaszolta Mellárnak, hogy a névcsere még nem valósult meg teljeskörűen minden területen, ezért „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások pontos összege csak később lesz meghatározható”.
Vagyis úgy hozták meg a megyék vármegyévé való átnevezéséről döntő alkotmánymódosítást, hogy fogalmuk sem volt, mennyibe fog kerülni.
Címlapkép: Heves vármegye határát jelző új közúti tábla a 23-as főúton Mátraballa közelében 2023. január 2-án. Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a megyék neve vármegyékre változott. (fotó: MTI/Komka Péter) | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/14/csak-a-varmegye-tablak-csereje-36-millio-forintba-kerult-de-az-atnevezes-teljes-arat-meg-a-kormany-sem-tudja/ | https://web.archive.org/web/20231207154556/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/14/csak-a-varmegye-tablak-csereje-36-millio-forintba-kerult-de-az-atnevezes-teljes-arat-meg-a-kormany-sem-tudja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-varmegye-tablak-csereje-36-millio-forintba-kerult-de-az-atnevezes-teljes-arat-meg-a-kormany-sem-tudja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-14 00:00:00 | [] | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Magyar Országgyűlés"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"közigazgatás",
"jogalkotás",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,753 | Titkolja a kormány, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék 5,5 millióért a kairói repülőúton | Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022. februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt. | Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022 februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt.
A politikusok katonai repülőgépes útjairól nagyon nehéz bármilyen konkrétumot kideríteni, mert a kormány a gépek 2018-as megvásárlása óta következetesen hallgat arról, hogy mennyi közpénzbe került Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, Novák Katalin köztársasági elnök, vagy más prominens kormányzati személy egy-egy kiruccanása.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, ám a részleteket következetesen rejtegeti a kormány. A nagy közérdeklődés miatt az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, továbbá a két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról.
Ennek ellenére a repülők mozgása szerencsére nyomon követhető, mert a gépek jeladóit nem kapcsolhatják ki, az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange pedig azok alapján közzéteszi, hogy melyik mikor, merre jár. Idén év elején pedig egy hosszú közadatigényléses és adatfeldolgozós procedúra után sikerült a politikusi repülőutak költségeiről is információkat kapnunk a gépeket üzemeltető Honvédelmi Minisztériumtól (HM). Bár a tárca sok esetben még az üzemanyag árát sem tüntette fel az egyes repülőutak mellett, még így is 644 millió forintra jött ki a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Köztársasági Elnöki Hivatal által megrendelt katonai repülős utak költsége.
Ebből az összköltségből a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása pedig 36,4 millió forint volt. A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter 2022 februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került. Itt merült fel a negyedik legmagasabb netezési költség is: 6,85 millió forint. Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került csak ezen az egy úton. Az erről szóló cikkünk után a Külügyminisztérium azt közölte az RTL érdeklődésére, hogy Szijjártót a stábján kívül egy „49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló üzleti delegáció” is elkísérte, és a delegáció számára „a folyamatos internetkapcsolat hiánya megengedhetetlen”.
Ezután rögvest benyújtottunk a Külügyminisztériumnak egy adatigénylést, amelyben kikértük az említett 49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló delegáció névsorát, valamint az általuk képviselt vállalatok nevét. A listát megkaptuk, április végén közzétettük, és ezzel elkezdődött Komjáthi Imre kálváriája.
A Külügy és a HM nem tud semmit
Az MSZP társelnöke és országgyűlési képviselője a névsoros cikkünk után nagyjából 2 héttel, május 11-én írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben a külügyminiszternek. Komjáthi azt tudakolta, hogy mi volt a menü ezen az úton, milyen ital volt hozzá, mennyi alkohol fogyott, melyik cég szállította az étel-italt, ki szolgáltatta a fedélzeti internetet, milyen eljárásban választották ki a szolgáltatót és az üzleti delegáció tagjait.
(Arra is rákérdezett, hogy az üzletemberek/asszonyok mekkora összeggel járultak hozzá az útiköltséghez, de a Külügy már korábban közölte az Átlátszó adatigénylésére, hogy semekkorával. Minisztériumi virágnyelven fogalmazva: „Az üzleti delegáció tagjai részéről a Minisztérium részére befizetés nem történt.”)
Komjáthi kérdéseire május végén Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára (és a Kárpát-medencében vásárolgató ingatlanos alapítvány elnöke) mindössze két rövid mondattal válaszolt: „A külügyminiszter a Magyar Honvédség repülőgépein utazik külföldre. A repülőgépek üzemeltetési kérdései tekintetében a KKM nem rendelkezik hatáskörrel.”
Ezután, május utolsó napján Komjáthi Imre a honvédelmi miniszterhez, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz fordult, akitől ugyanazokat kérdezte, mint korábban a külügyminisztertől. Szalay-Bobrovniczky azonban túltett Magyar Leventén, mert csupán egyetlen mondattal válaszolt az MSZP-s képviselőnek:
„Tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium nem adatkezelő.”
Nyugi, minden szabályos
Végső tanácstalanságában ezt követően, június vége felé Komjáthi magához a kormányfőhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult. Először az Átlátszó cikkét és adatigénylését belinkelve ismertette vele az alapsztorit, miszerint Szijjártó Péter és üzleti kísérete 2022 februárjában egy honvédségi repülő fedélzetén 5,5 millió forintért evett-ivott a kairói út során, plusz közel 7 millióért interneteztek.
Hozzáfűzte, ő különösen visszásnak tartja, hogy „amikor a kormány hibájából szinte mindenki rosszabbul él és elviselhetetlen terhet ró az emberekre a napi megélhetés, az ezért felelős kabinet tagjai külön repülőgépekkel repkednek és dőzsölnek. A miniszter úr delegációjának tagjaira leosztva ugyanis fejenként 102 ezer forintra jött ki csak az étkezésük és a hozzá felszolgált italok költsége. Ez az összeg több, mint egy közmunkás havi nettó bére, de még a minimálbérből élőknek [is] háromheti nettó fizetése.”
Az MSZP-s képviselő egyébként eltévesztette a számot, hiszen Szijjártó Péter és az őt kísérő 49 fő összesen 50 ember, és ha az 5,5 millió forintos ellátási költséget elosztjuk ennyivel, akkor fejenként 110 ezer forint értékű étel- és italfogyasztást kapunk. Az persze még több, mint a közmunkások havi nettó 77-84 ezer forintos keresete.
Komjáthi ezután részletesen elmesélte Orbánnak a részletek kiderítésére eddig tett, sikertelen próbálkozásait a Külügyminisztériumnál és a Honvédelmi Minisztériumnál, hiszen mindkét tárca lerázta azzal, hogy nem tudnak semmit. Mint írta, ez alapján úgy tűnhet, örök rejtély marad, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék, és egyáltalán miként kerültek oda a honvédségi repülőre az üzleti delegáció tagjai. Közölte a miniszterelnökkel, hogy ez nagyon súlyos probléma.
„Ha ugyanis valóban nincs információjuk a feltett kérdésekről, akkor alkalmatlanok a tisztségük betöltésére. Ha van információjuk, de nem adják ki, azzal mélységesen lenézik a választókat, és hazudnak a közpénzen folytatott urizálásukról, így ugyancsak alkalmatlanok a tisztségük betöltésére.”
Ezután levele végén az MSZP-s képviselő a miniszterelnöktől is megtudakolta azt, amire május közepe óta keresi a választ: mit ettek-ittak Szijjártóék a 2022-es kairói repülőúton, melyik cég szolgáltatta az ellátást és az internetet, hogyan kerültek a delegációtagok a honvédségi gépre, és fizettek-e az útért. Végül pedig megkérdezte, hogy Orbán szerint elfogadható-e, hogy „egy ilyen repülőúton a miniszter és környezete közpénzből fejenként 102 ezer forintért (helyesen 110 ezer – a szerk.) egyen és italozzon?”
Nagy meglepetésre Orbán helyett nem más, mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter válaszolt. Ugyanaz, aki korábban a Honvédelmi Minisztérium nevében azt közölte Komjáthi érdeklődésére, hogy a repülőgépeket üzemeltető Honvédséget irányító tárca a kért adatok tekintetében nem adatkezelő. Most, a miniszterelnök helyett reagálva Szalay-Bobrovniczky ismét nem adott érdemi válaszokat a konkrét kérdésekre, csupán annyit írt vissza, hogy a honvédségi gépek útjaival kapcsolatban minden szabályos.
„Tájékoztatom, hogy a Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépekkel történő személyszállítás a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik.”
Ez a „válasz” természetesen nem meglepő, mert egyrészt más kényes ügyekhez hasonlóan a honvédségi repülőgépes utakról sem szoktak információkat szolgáltatni, másrészt pedig a Fidesz-kormány egyik jellegzetessége, hogy kénye-kedve szerint hozza a jogszabályokat – néha egészen váratlanul, egy átlagos csütörtök hajnalban megjelentetve őket a Magyar Közlönyben.
Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált. Vagyis Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel. Idén februárban egyébként egy 25 fős üzleti delegáció utazott Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel Egyiptomba egy honvédségi gép fedélzetén, ismeretlen összegű közpénzből.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter Tiencsinben (Kína) 2023. június 26-án, háttérben a 607-es honvédségi Falcon (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/13/titkolja-a-kormany-hogy-mit-ettek-ittak-szijjartoek-55-millioert-a-kairoi-repulouton/ | https://web.archive.org/web/20231207154523/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/13/titkolja-a-kormany-hogy-mit-ettek-ittak-szijjartoek-55-millioert-a-kairoi-repulouton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-a-kormany-hogy-mit-ettek-ittak-szijjartoek-55-millioert-a-kairoi-repulouton | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-13 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Külügyminisztérium"
] | [] | [
"átláthatóság",
"utazás",
"államtitok",
"vendéglátás",
"közigazgatás hallgatása",
"túlárazás / pénznyelő",
"közadat"
] | [] |
57,754 | Eddig 5 milliárd forint értékben vett festményeket a Nemzeti Bank cége | A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára. | A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára.
2020 szeptemberében írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leánycége, az MNB-Ingatlan Kft. elkezdett festményeket vásárolni. Onnantól kezdve néhány hetente, de maximum havonta vett a cég újabb alkotásokat, alig egy év alatt összesen közel 4 milliárd forint értékben. A képek tárolási helyét hosszú ideig titkolták, majd nagy sokára egy online galériában mutatták meg őket, újabban pedig a nagyközönség is láthatja egy részüket egy-egy kiállításon.
2020 őszén, az MNB-Ingatlan Kft. festménybeszerzéseinek kezdetén a Nemzeti Bank azt válaszolta a Népszava érdeklődésére, hogy a megvásárolt alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben és irodáiban helyezik el. Bő két éve annyit sikerült kiderítenünk közadatigényléssel, hogy
2021 április végéig 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért.
Azonban a képek hollétéről hiába érdeklődtünk, az MNB-Ingatlan Kft. nem árulta el, hol tárolják őket, csak annyit közöltek, hogy vigyáznak rájuk. Bő fél évvel később, 2021. december végén viszont a Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy aznaptól elérhető a honlapjukon az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában lévő kortárs gyűjteményről készült online katalógus.
A virtuális gyűjtemény és az egész festményes üzletág ma már az MNB Arts & Culture fantázianevet viseli, melynek célja a honlapja szerint a kollekciót „a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren”. A weboldal alapján már legalább hat kiállításon megjelentették a megvásárolt festményeket, vagy legalábbis egy részüket – hazai és nemzetközi közönség előtt egyaránt.
Még 546 kép 1,2 milliárdért
Idén áprilisban ismét közadatigénylést nyújtottunk be az MNB-Ingatlan Kft.-nek, amelytől a 2021 áprilisa óta vásárolt műalkotások listáját és tárolási helyét kértük. A jegybank cége erre válaszul május elején küldött egy 19 oldalas listát, természetesen szkennelt pdf-ben.
Az összesítésből az látszik, hogy két év alatt, 2021. április vége óta
2023. április végéig további 546 képet vettek nettó 1,2 milliárd forintért.
Ebből az összegből 796,6 millió forintot 2021-ben, 341,2 milliót 2022-ben, 91,7 milliót pedig idén költöttek el.
A legtöbb közpénzbe Mengyán András 16 képe került, amelyekért 2021 októberében 133,5 millió forintot fizettek – bár a közbeszerzési értesítőben akkor 126,4 milliós ár jelent meg. A lista szerint a második legnagyobb kiadás Cseke Szilárd 23 alkotásának megvétele volt, ami 107,8 millió forintba került 2021 szeptemberében. A harmadik legdrágább tétel Hortobágyi Endre 18 festménye volt 96,2 millióért: 13 darabot 2021 augusztusában, majd még 5 alkotást 2021 novemberében vásároltak meg.
A Lengyelországban született, de 1992 óta Magyarországban élő Tomasz Piars alkotásaiból vettek a legtöbbet az elmúlt két évben: összesen 29 darabot 13,1 millió forintért. A második helyen darabszám szerint Kusovszky Bea áll, akinek 27 képét vette meg az MNB-Ingatlan Kft. összesen 20,5 millió forintért. A harmadik helyezett pedig Csáji Attila, akinek 25 művéért 80 millió forint közpénzt fizettek ki 2021 augusztusában.
Legtöbbjük raktárban áll
A korábbi titkolózással ellentétben a jegybank cége most a képek tárolási helyét is megadta az adatigénylésünkre küldött válaszában. A cég által küldött lista szerint a 2021. április vége és 2023. április vége között vásárolt 546 festményből május elején
309 darab raktárban
109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.)
91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.)
25 Veszprémben, a Folyékony Időszeletek című saját kiállításon
6 Kaposváron, a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ kiállításán bérletben
és szintén 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatt volt.
Azt, hogy mely festők alkotásai hol voltak májusban az MNB-Ingatlan Kft. közlése alapján, az alábbi ábrán mutatjuk:
Kétszer megvásárolt ingatlan
A 6 darab képnek helyt adó Úri utca 21. szám alatti ingatlan régen a budai városháza volt, melynek meglehetősen kalandos az újkori története. Az épületet 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg a Magyar Tudományos Akadémiától a Nemzeti Bank az akkor még működő, Pallas Athéné Domus Animae (PADA) nevet viselő alapítványának. A PADA nettó 3,6 milliárd forintért felújítatta az ingatlant, és létrehozott benne egy Bölcs Vár nevű „doktori iskolát”.
Azt azonban 1 év után, 2021 őszén be kellett zárni, mert vendéglátó egységek is működtek benne, amiknek zaja zavarta a szomszédokat, mert hangszigetelésre nem költöttek a puccos renoválás során. Két hónappal később, 2021 novemberében az MNB bejelentette, hogy az egyik leányvállalata nettó 8,7 milliárd forintért megvásárolta az épületet.
A jegybank akkori közlése szerint az egykori városháza a festményvásárlásokról elhíresült MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került, és annak 2019-es beszámolójában szerepel is egy 8,7 milliárd forint értékű ingatlannövekedés. A cég 2022-es beszámolója szerint még mindig övé az Úri utca 21. szám alatti épület, bár székhelye vagy telephelye a társaságnak sosem volt ezen a címen.
Az ingatlan 2018 ősze óta a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. székhelye, a kiadó tulajdonosa pedig a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a birtokában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-n keresztül. A PADME 2020 eleje óta az egyetlen jegybanki alapítvány: akkor a korábbiak egyesítésével hozta létre az MNB.
Közbeszerzés nélkül vásárolgattak
Az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott listában az a legérdekesebb, hogy rengeteg olyan vásárlás szerepel benne, amelyekről eddig semmilyen hivatalos információt nem tettek közzé. A Közbeszerzési Értesítőben nem jelentek meg ezek a tételek, vagyis nyilvános eljárás nélkül, gyakorlatilag „fű alatt” szerezték be a legtöbb képet.
Rögtön a táblázat elején, 2021. május 6-i dátummal szerepeltetik például 5 alkotó (Károlyi Zsigmond, Pintér Dia, Rákóczy Gizella, Ujházi Péter, Veszely Ferenc) 80 festményének beszerzését összesen nettó 125,5 millió forint értékben, ám a képek megvásárlásának nyoma sincs a Közbeszerzési Adatbázisban.
Igazából azonban könnyebb azokat a tételeket felsorolni, amelyekről közbeszerzési hirdetményt tettek közzé, és ezáltal a nyilvánosság értesülhetett róluk. Ugyanis a 2021. április végétől 2021. december 31-ig 796,6 millió forintért megvásárolt 292 alkotás többségét ilyen dokumentum nélkül vették. Csupán két vásárlás jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: Mengyán András 16 alkotásának megvétele 126,4 millió forintért, és Szentpéteri Ádám 20 képe 82 millió forintért. Vagyis összesen 208,4 millió forint, ami az adott időszak költésének mindössze 26 százaléka, tehát kb. a negyede. Ez azt jelenti, hogy a kifizetések háromnegyedéről (74%) és az alkotások 88 százalékáról nem értesülhetett a nyilvánosság.
Hasonló a helyzet a 2022-es vásárlásokkal is: tavaly összesen 199 képet vettek 341,2 millióért, de csak Kucsora Márta 20 alkotásának 58 millió forintos beszerzése jött ki a Közbeszerzési Értesítőben. Vagyis mindössze a teljes tavalyi költés 17 százalékáról, és a megvett művek tizedéről tettek közzé nyilvános hirdetményt. Ha fordítva nézzük az arányokat, akkor a 2022-es költések 83 százalékát és az alkotások 90 százalékát kvázi titokban tartották.
Az MNB-Ingatlan Kft. által 2021. április vége és 2023. április vége között megvásárolt műalkotások by atlatszo on Scribd
Idén még durvább lett a helyzet. Míg az MNB-Ingatlan Kft. által küldött táblázat szerint 2023. január 1. és április vége között 51 festményt vettek 91,7 millió forintért, ezek közül semmi nem szerepel a Közbeszerzési Értesítőben. Ott csupán egy idei festményvásárlás található: Bak Imre 4 alkotásának beszerzése nettó 250 millió forintért (az eladó eredetileg 289 milliót kért értük), ám ez már májusi, tehát az adatigénylésünkben kérdezett időszak utáni beszerzés.
Ha az MNB-cég által küldött összes adatot egyben nézzük, akkor az látszik, hogy az említett 2 év alatt, 2021. április vége és 2023. április vége között megvett
546 festményből csak 56 darab (10,2%), és a rájuk elköltött 1,2 milliárd forintból csupán 266,4 millió (22,2%) jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Ennek fényében meglehetősen pikáns az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetőjének, Bozó Péternek az a közlése, amelyet 2022. április végén, a megvásárolt képeket kiválasztó testület tagjairól érdeklődő levelünkre adott válasza alá fűzött kiegészítésként.
Bozó ugyanis akkor azt írta, hogy „Az országgyűlési választások és Társaságunk műtárgybeszerzései között semmilyen összefüggés nincs. Társaságunk mind azt megelőzően, mint azt követően transzparens módon végzi és fogja végezni ezen tevékenységét.”
Ezt egy előző cikkünkre reagálta, abban ugyanis azt feltételeztük, hogy mivel a korábbi gyakorlattal ellentétben nem jelennek meg heti rendszerességgel újabb és újabb festményvásárlásokról szóló közbeszerzési papírok, valószínűleg „az áprilisban esedékes országgyűlési választás miatt jegelték kicsit a programot, mert túl sok figyelmet kapott, és nagyon negatív visszhangot váltott ki.”
Most kiderült, hogy tévedtünk, nem szüntették meg a képbeszerzést, csak nem jelentették meg a vásárlásokat a Közbeszerzési Értesítőben. Ez persze Bozó állításával ellentétben egyáltalán nem transzparens gyakorlat, sőt. Ha most nem kérdezünk rá a megvett alkotások listájára, talán sosem derül ki, hogy mikor mit és mennyiért vettek.
Adatigényléseinknek köszönhetően viszont már tudjuk, hogy 2020. január eleje és 2021. április vége között 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért, 2021. április vége és 2023. április vége között pedig további 546 képet vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért. Vagyis az MNB-Ingatlan Kft. ebben az időszakban 5 milliárd forint közpénzt költött el 1276 festményre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/12/eddig-5-milliard-forint-ertekben-vett-festmenyeket-a-nemzeti-bank-cege/ | https://web.archive.org/web/20231211055011/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/12/eddig-5-milliard-forint-ertekben-vett-festmenyeket-a-nemzeti-bank-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eddig-5-milliard-forint-ertekben-vett-festmenyeket-a-nemzeti-bank-cege | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-13 00:00:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB Ingatlan Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
57,755 | Szeméttelepek lángokban – Mi rejlik a magyarországi tűzesetek mögött? | Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket. | Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.
Az évekig bűzölgő, többször kigyulladt és az OLAF által is elmarasztalt királyszentistváni hulladéktelepről írott cikkeink készítésekor sok hulladéktűzről szóló hírbe botlottunk a magyar sajtóban. Ekkor határoztuk el, hogy kíváncsiságból összegyűjtjük, mennyire gyakoriak az ilyen tűzesetek az országban. Ez először egyszerű feladatnak tűnt, mert felfedeztük a Katasztrófavédelem honlapján a nyilvános eseménynaptárt, amiben az ország összes karambolja, viharkára, meteorológiai riasztása stb. mellett mindenféle tűzesetről szóló hír is szerepel. Örömünk hamar szertefoszlott, amikor kiderült, hogy nem lehet keresni az adatbázisban: naponként lehet lekérni az összes katasztrófahírt, azokban megkeresni a tűzeseteket, végigböngészni a leírásokat, majd kiválasztani azokat, amelyek esetében hulladék égett. Ez több évre visszamenőleg sok ezer kattintást igényelt volna részünkről, így egyszerűbbnek tűnt közérdekű adatkérésben kikérni az információkat. Abban a hiszemben, hogy az eseménynaptár mögött létezik egy eredeti adatbázis, amely a készítői számára kereshető, szűrhető. Ismét tévedtünk.
Próbálkoztunk a Katasztrófavédelemnél és felettes szervénél, a Belügyminisztériumnál is. Adatkérésünkre azonban több körben is megtagadták a válaszadást: a Katasztrófavédelem állítása szerint nem végez ilyen jellegű adatgyűjtést, valamint nem áll rendelkezésére olyan adatbázis, amiben keresni és szűrni tudnának.
A többedik elutasító válasz után sikerült telefonvégre kapnunk egy szakmai munkatársat a Katasztrófavédelemnél, aki elárulta, hogy a Belügyminisztérium kérésére nem sokkal korábban készítettek el egy ugyanilyen tartalmú összeállítást. Ezután már célzottan ezt a gyűjtést kértük el mindkét hivataltól, de ez a próbálkozásunk is kudarcba fulladt: a Belügyminisztérium azt írta, hogy nem minősül adatkezelőnek, a Katasztrófavédelem pedig fenntartotta azon állítását, hogy „az adatigénylésében megfogalmazott kategóriákban a BM OKF adatgyűjtést nem végez.”
Ezután folyamodtunk olvasónk és a technológia segítségéhez, és gyűjtöttük le az adatokat a Katasztrófavédelem által üzemeltetett online adatbázisból gépi úton. Az adattáblázatot kérésre akár a belügy, akár a katasztrófavédelem számára szívesen rendelkezésre bocsátjuk.
Az online eseménynaptár archív bejegyzéseiben a hulladék, szemét, lerakó, lerakat, tároló és tűz kulcsszavakra kerestünk, ezeket a találatokat tartalmazza legyűjtött adatbázisunk az eseménynaptár első híre (2017. július 10.) és cikkünk megjelenése között eltelt időszakban.
Az adatok szerint 350-szer gyulladt meg hulladék Magyarországon az elmúlt hat évben.
2022-ben 87 esetben égett szemét, vagyis átlagosan minden negyedik napra jutott egy hulladéktűz. 2021-ben 55, 2020-ban 41, 2019-ben 57, 2018-ban pedig 72 alkalommal kapott lángra nagyobb mennyiségű, összegyűjtött, lerakott hulladék az országban. Legtöbb alkalommal Jánossomorján (Győr-Moson-Sopron megye) valamint a Fejér megyei Polgárdiban lévő hulladéklerakó gyulladt ki. A leghosszabb ideig, három napig pedig a királyszentistváni telep (Veszprém) égett egyhuzamban 2019. augusztusában. Számos esetben vélelmezhetően illegálisan lerakott hulladék fogott tüzet, jellemzően külterületeken, külvárosokban. A tűzesetek helyszínét, időpontját, és rövid leírását mutatja meg adatvizualizációnk (az egyes leírások elolvasásához le kell állítani a lejátszást):
Rengeteg káros anyag kerül a levegőbe
A 350 tűzesetről szóló hír között 34 olyat találtunk, amikor a katasztrófavédelmi mobil labor is „elindult” vagy „kiérkezett a helyszínre”, hogy az égés és a füst által okozott légszennyezést mérje. A mérések eredményeit azonban a hírek jellemzően nem ismertetik, amikor mégis, akkor „egészségre ártalmas értékeket nem mutattak ki a szakemberek”, „nem mutattak ki káros anyagot a levegőben” és „nem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot a levegőben”.
Hulladék égésekor ugyanakkor mindig kerül káros anyag a levegőbe, tehát az, hogy semmilyen káros anyagot ne mutattak volna ki a levegőben, biztosan nem lehetséges.
Hogy határértéket nem lépett át a károsanyag-koncentráció, az lehet igaz, bár az nem derül ki, hogy milyen anyagokat vizsgált a mobil labor, illetve pontosan milyen időpontban, hol, és milyen hosszan. Állítólag szintén nem történt határérték-túllépés a 2019-es királyszentistváni tűznél, amely óriási fekete füsttel égett és három napig nem tudták eloltani a tűzoltók. Ez azonban az általunk akkor megkérdezett lakosok szerint nem igazán hihető, illetve elmondásuk szerint amikor közérdekű adatigénylésben kikérték a mérési adatokat, az derült ki számukra, hogy a hatóságok nem is mértek semmit.
A hulladék égésekor többek között szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, metán, hidrogén-klorid, szálló por, és akár fémek, pl. ólom, higany, arzén stb. is a levegőbe kerülhet. Közülük a szálló por az egyik legkárosabb szennyezés, elsősorban a 10 mikron vagy annál kisebb szemcséjű por (PM 10 és PM2.5), mert ez nem akad fent az orrban és szájban, hanem túljut a garaton, akár a tüdőbe is és nehezen jut ki onnan. Így légúti (asztma, krónikus légcsőhurut) és szív-érrendszeri megbetegedéseket okoz, bizonyos koncentráció felett pedig számszerűsíthetően növeli a halálozás kockázatát. Számítások szerint a szálló por évente mintegy 2500 budapesti korai halálát okozza.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Konkrétan a hulladéktelepeknél maradva: egy két évvel ezelőtti kutatásban 79 nagy, 2018-ban bekövetkezett lengyelországi hulladéktűz hatását vizsgálták kutatók. Az eredmények szerint a 79 kigyulladt hulladéktelep annyi metánt bocsátott a levegőbe, mint amennyit a teljes lengyel vegyipar bocsát ki egy teljes évnyi vegyianyag-gyártás során. A 79 tűzeset szén-dioxid-kibocsátása összemérhető öt Mátrai Erőmű teljes éves kibocsátásával, a kibocsátott szálló por (PM10) mennyisége pedig hasonló volt a közlekedési porszennyezéséhez Berlin és agglomerációjában egy év alatt.
A légszennyezés nem csak a kigyulladt hulladéktelep közvetlen környezetében élőkre van hatással: a fent említett kutatás lemodellezte például egy Dél-Lengyelországban 2018. március 10-én kigyulladt hulladéktelep porszennyezésének területi eloszlását. (A tűz 6400 m2-en, 7 órán keresztül égett, vagyis egy nagyobb tűzesetnek minősült.). Az eredmények szerint a megnövekedett szállópor-koncentráció még 4 órával a tűz eloltása után is érzékelhető volt 160 kilométeres távolságban is. A kutatók számítása szerint így 6.5 millió lakost ért el ennek az egy tűznek a károsanyag-kibocsátása valamilyen mértékben. Közülük több mint 360 ezren komolyabb, 100 mikrogramm/m3 átlagos órás PM10 koncentrációnak voltak kitéve. Összehasonlításul: ez nagyjából az a szint, amikor Magyarországon szmogriadót kell kihirdetni. Az egészségügyi határérték, tehát amíg a szennyezés nem okoz tartós egészségkárosodást, 50 mikrogramm/m3 napi átlagban.
„Miért e tűz? Kinek a mulasztása ez?”
Tette fel a kérdéseket a Jánossomorjai hulladéklerakó tűzesetei kapcsán Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője egy 2021-es videóbejegyzésében.
Megkeresésünkre a miniszter összekötött minket a Rekultív Magyarország Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-vel, amely az önkormányzati tulajdonú hulladéklerakó üzemeltetését végzi. A cég ügyvezetője, Garanandra Gyula elmondta, hogy a „B3 alkategóriájú hulladéklerakókban, amilyen a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó is, jelentős mennyiségű szerves hulladék kerül lerakásra, amelynek bomlása során depóniagáz keletkezik, amely éghető. A lerakott hulladékok jelentős része szintén éghető.”
Konkrétan a jánossomorjai tűzesetek álláspontja szerint arra vezethetők vissza, hogy korábban, az előző vezetés idején a depóművelési feladatok szakszerűtlenül lettek elvégezve, például nem vagy nem megfelelően valósult meg a rendszeres földtakarás, és az ennek következtében a depótestbe jutó oxigén táplálta a tüzet. Emellett a korábbi depóniagáz-hasznosító nem megfelelően, majd egyáltalán nem végezte el a keletkező depóniagáz hasznosítását, illetve ártalmatlanítását, ami szintén táplálta a tüzet. További problémát jelentett, hogy a hulladékok beszállítása során nagyobb frakciójú hulladékok kerültek a lerakóra, és ez akadályozta a megfelelő tömörítést.
A szerves anyag a királyszentistváni hulladéktüzekben is szerepet játszott: a 2019. augusztusi tűz a biológiai csarnokból indult, ahol az ömlesztett hulladékból válogatták szét és kezelték a szerves anyagot. (Mivel Királyszentistvánon az egyik cél pont az volt, hogy ne kerüljön szerves anyag a lerakóra.) A biológiai csarnokból azonban a tűz továbbterjedt a közelben tárolt másodlagos tüzelőanyag-bálákra, vagyis a már különgyűjtött, és erőművi hasznosításra alkalmas hulladékokra.
Ez a nemzeti kukaholding, az NHKV Zrt. tulajdona volt (idén júliusban a MOL leányvállalata lépett piacra), amely gyakran hosszú ideig vagy egyáltalán nem szállította el ezeket a bálákat a telepekről.
Garanandra Gyula érdeklődésünkre megerősítette, hogy „az országban korábban valóban sok esetben gondot okozott, hogy a kezelt, leválogatott SRF/RDF hulladék hasznosítása nem volt megoldott, azok telephelyeken történő hosszútávú tárolása pedig kifejezetten tűzveszélyes volt, számos esetben elő is fordultak tűzesetek. Az újra hasznosításra szánt SRF/RDF bálák a helyi közszolgáltató telephelyünk mellett levő telephelyén is meggyulladt 2022-ben, de a mi telephelyünkön SRF/RDF bálák miatti tűzesetekre nem került sor.”
Az ügyvezető elmondása szerint a probléma a hasznosítási kapacitások elégtelen voltában keresendő, mert az erőművek közül jelen állapotában nem alkalmas mindegyik ezen hulladékok energetikai hasznosítására. Ezért bár a közszolgáltatók számára elő van írva ezen hulladékok előállítása és hasznosításra történő átadása, az NHKV nem tudta hova elszállítani azt.
„Ennek nem kívánt hozadéka, hogy az az SRF/RDF hulladék, amelyet nem hasznosítanak, lerakásra kerül, ez pedig növeli az esetleges depótüzek kockázatát, mivel ez a hulladék gyúlékony. A telephelyen történő tárolásuk szintén jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent.” – mondta el Garanandra Gyula, aki egyben a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesületének is elnöke.
Polgárdiban szintén gyakoriak a tűzesetek a hulladéklerakóban. Nyikos László polgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a problémát részben a kommunális hulladékba bedobott és így a lerakóra kerülő veszélyes hulladékok okozzák, pl. spray-s dobozok, flakonok, elemek, egyéb gyúlékony anyagok, illetve akár a kályhákból származó parázsló hamu is. Elmondása szerint Polgárdiban akkor voltak gyakrabban komoly tüzek a hulladéktelepen, amikor más lerakók fejlesztése miatt ideiglenesen nagy mennyiségű plusz hulladék lett hozzájuk irányítva.
A polgármester korábban facebook-bejegyzésében ugyanakkor azt is közölte, hogy „az újrahasznosítandó vagy energia előállítására depózott, elszállításra váró anyagok gyulladnak fel megnövekedett gyakorisággal. (…) Fontos leszögezni, hogy nem kommunális hulladék, nem veszélyes hulladék égett a legutóbbi esetben sem. A további hasznosításra váró, már bálába kötegelt, egyéb hasznosítható frakciók gyulladtak ki.”
A vonatkozó jogszabály értelmében a kiszabható tűzvédelmi bírság min. 20 ezer és 3 max. millió forint lehet azokban az esetekben, ahol a tűzvédelmi szabályok megsértése miatt tűz vagy robbanás keletkezik, és szükségessé válik a tűzoltóság beavatkozása is. A Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2022-ben pl. 1,7 millió Ft tűzvédelmi bírsággal sújtotta az oroszlányi hulladéklerakót üzemeltető Vertikál Nonprofit Zrt-t, mert a tűzesetek miatt tartott helyszíni vizsgálatokon kiderült: nem megfelelően és nem megfelelő gyakorisággal mérték a telephelyen tárolt, öngyulladásra hajlamos hulladék hőmérsékletét az oroszlányi hulladéklerakón. Újabb 1 milliós bírság járt azért, mert nem volt biztosított az oltóvíz-ellátás a helyszínen. (A Vertikál Nonprofit Zrt. üzemelteti többek között a polgárdi hulladéklerakót is.)
A másodlagos tüzelőanyagok problémájával az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027” is foglalkozik, és megállapítja, hogy „minőségét javítani kell, a tárolási kapacitások hiánya miatt pedig a termelés és szállítás, és a hasznosítói átvétel összhangját növelni szükséges. Ellenkező esetben, a közszolgáltatási rendszerben előállított, energetikai hasznosításra előkészített RDF hulladék hasznosítása csak részben megoldható.” Magyarországon ezek hasznosítását jellemzően az erőművek és a cementipar végzi: pl. a váci és a beremendi cementgyár, a Mátrai Erőmű és a Lafarge Magyarország Kft rendelkezik a hasznosításra alkalmas berendezéssel.
Nem csak magyarországi probléma
Egy 2017-es cikk szerint az Egyesült Királyságban évente több mint 300-szor gyulladtak ki hulladékkezelő létesítmények 2001 és 2013 között. Lengyel adatok szerint 2017 és 2022 között összesen 754 tűzeset történt lengyelországi hulladékgyűjtő telepeken, beleértve az illegális lerakókat is.
Szabó György, a Humusz Szövetség programvezetője érdeklődésünkre számos külföldi tűzesetet osztott meg velünk. Ezek közül sok esetben az illegális hulladékexport/-import, illetve akár országon belüli illegális hulladékkezelés okoz problémát, és sok esetben felmerül a szándékosság gyanúja is. Ilyen volt például az az évekkel ezelőtti lettországi eset, ahol egy hivatalosan kávé, kakaó és tea nagykereskedő vállalat telepén illegálisan tárolt műanyaghulladék gyulladt ki. „Feltehetőleg összegyűjtötték a hulladékot, felvettek ezért a „szolgáltatásért” a pénzt , és utána nem tudtak mihez kezdeni vele, ezért felgyújtották” – magyarázta Szabó György.
Az illegális hulladékimport Lengyelországban is problémát jelentett a korábbi években. „Gyakran ezek a tűzesetek szándékosak, de vélhetően az esetek többségében illegális hulladéklerakókban történnek. A legtöbb hulladékot külföldről importálják, mivel ez egy nagyon jó üzlet lehet.” Az üzleti modell lényege nagy vonalakban az, hogy a külföldi hulladékkezelőnek jobban megéri fizetnie mondjuk egy lengyel hulladékkezelőnek, mint saját országában kezelni a hulladékot. Az átvevőnek pedig esetleg olcsóbb felgyújtani, mint megfelelően kezelni és elhelyezni. A lengyel hulladékimport és a tűzesetek száma 2018-ig nőtt rohamosan, az azóta bevezetett szigorítások enyhítettek a problémán.
Magyarországon tetézi a gondokat a hulladékgazdálkodási rendszer alulfinanszírozottsága is. „A rendszerből továbbra is hiányzik évi kb. 100-150 milliárd Ft., amelynek oka többek között a több évnyi elégtelen finanszírozás és az elmaradt fejlesztések. A finanszírozás elégtelen voltát a jelenlegi szabályozás ismeretében egyelőre a koncessziós rendszer sem orvosolja, a működésre előirányzott összeg alultervezett, az elszámolható költségek, alkalmazható díjak nem egységesek. Vagyis ezen a téren jelentős változásokra lenne szükség és nem a jövőben, hanem mielőbb, mivel a késlekedés a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok megvalósítását veszélyezteti.” – véli Garanadra Gyula.
Adatvizualizáció: Pete Luca. Közreműködött: Erdélyi Katalin, frontstory.pl és Olvasónk. Címlapfotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság / Csondor Henrietta / Facebook | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/ | https://web.archive.org/web/20231207154529/https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szemettelepek-langokban-n-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-13 00:00:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF)",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"infografika"
] | [] |
57,756 | Az egyik Matolcsy környékéről a másik környékére vándorol a Lánchíd 19 Design Hotel | Megint tulajdonost cserélt az a vállalat, amely a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemelteti. | Nem meglepő módon az európai sajtót megmozgatta Orbán Viktorék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelik a történéseket. A The Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A The Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk. | https://m.hvg.hu/360/20230706_hvg_gtc_lchd_matolcsy | https://web.archive.org/web/20231209054924/https://m.hvg.hu/360/20230706_hvg_gtc_lchd_matolcsy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egyik-matolcsy-kornyekerol-a-masik-kornyekere-vandorol-a-lanchid-19-design-hotel | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-06 13:20:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Stofa György",
"Száraz István"
] | [
"Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap",
"G-Gamma LNCHD Kft.",
"Globe Trade Center S.A.",
"GTC LCHD Zrt.",
"GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Lánchíd 19 Design Hotel",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Optima Ventures Magántőkealap"
] | [
"Budapest"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
57,757 | Gigabírság, titkosszolgálati jelentések, plakátpropaganda – padlóra kerülhetnek az ellenzéki pártok | Koncepciós perekből ismert elemekkel átszőtt titkosszolgálati és ÁSZ-jelentéssel próbálja igazolni az államigazgatás az orbáni propaganda állítását: hatalomra kerülve az ellenzék külföldi érdeket szolgálna. | Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében. | https://m.hvg.hu/360/20230702_kampanyfinanszirozas__elfogult_asz__spekulacios_jelentes__politikai_megrendelesre_HVG | https://web.archive.org/web/20231223145212/https://m.hvg.hu/360/20230702_kampanyfinanszirozas__elfogult_asz__spekulacios_jelentes__politikai_megrendelesre_HVG | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gigabirsag-titkosszolgalati-jelentesek-plakatpropaganda-n-padlora-kerulhetnek-az-ellenzeki-partok | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-02 08:33:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Dessewffy Tibor",
"Ficsor Ádám",
"Karácsony Gergely",
"Korányi Dávid",
"Márki-Zay Péter",
"Rogán Antal",
"Szigetvári Viktor"
] | [
"Action for Democracy",
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"DatAdat Professional Kft.",
"Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Információs Központ"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás",
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás",
"hamis vád"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,758 | Bábolnán is borzolja a kedélyeket az ácsi katódgyár, nyílt levelet kapott a polgármester | Nyílt levelet írtak polgármesterüknek bábolnai civilek a szomszédos Ács hozzájuk közel eső határába tervezett kínai katódgyár ügyében. Azt szeretnék, ha Horváth Klára bábolnai polgármester állást foglalna a beruházással kapcsolatban, és válaszolna egy sor kérdésre. | Állásfoglalásra kérik a polgármesterüket a Bábolnaiak a szomszédos Ács határában megépíteni tervezett kínai katódgyárral kapcsolatban. Azt várják a 2019-ben függetlenként megválasztott, de korábban MSZP-s színekben még országgyűlési képviselőként is politizáló Horváth Klárától, hogy a katódgyárral kapcsolatos augusztus végére tervezett ácsi lakossági fórum előtt foglaljon állást az ügyben.
A többi kínai tulajdonban, kínai üzemeltetésű, és kínai ellenőrzés alatt tartott gyárak működéséből okulva, vannak félelmei a lakosságnak
– írták a hvg.hu-nak is eljuttatott nyílt levélben, és emlékeztetnek a volt Hong Kong Dragon Food 2012-ben indult tésztaüzemére, aminek „maradványai a mai napig a település szégyenfoltja”.
A Komárom-Esztergom vármegyei Ács határának déli szélén 520 milliárd forintból, a kínai Huayou Cobalt által megvalósítani tervezett, majdan elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges katódokat előállító gyár két héttel ezelőtti bejelentése Ácson is nagy port vert fel, ahol a helyi kévpiselő-testület nagy része lemondott, mivel úgy érezték, az ő és az általuk képviselt ácsiak tudomása nélkül, a fejük felett döntöttek a beruházásról.
"Napi 300 tonna katódról beszélünk, és az útjaink már így sem bírják" - videóriport Ácsról
Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből?
A bábolnai levél írói szeretnék tudni, hogy
az új üzemnek mennyi vízre lesz szüksége,
milyen tisztítási technológiát alkalmaznak a szennyvíz esetében, és ezt hol vezetik el,
milyen hatással lesz a talajvízre az üzem számára a víz kivétele, és ennek milyen hatása lesz a fúrt kutakra és a termálvízre – utaltak a 2020-ban megnyitott, eleinte kisebb-nagyobb fennakadással működő, a városnak összesen több mint 2,5 milliárd forintjába kerülő termálfürdőre;
tervezi-e a város, hogy független szakértőtől kér véleményt,
hogy az uralkodó északi és északnyugati szélirány – amerre az üzem számára kinézett terület fekszik majd a várostól – hogyan befolyásolja majd Bábolna levegőjét;
milyen légterhelésre, zajártalomra, járműforgalom-növekedésre, lehet számítani;
honnan lesz munkaerő, jönnek-e majd vendégmunkások és honnan;
hogyan készülnek egy esetleges havária-helyzetre, és
miként tájékoztatják minderről a lakosságot?
A katódgyár ellen aláírásgyűjtés is zajlik a településen, a szervező és a nyílt levelet is feladó Pintér Róbert helyi civil aktivista a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a bábolnaiak 95 százaléka ellenzi a beruházást. | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230706_acsi_katodgyar_babolnai_nyilt_level_kinai_akkumulatorgyar | https://web.archive.org/web/20230920162650/https://m.hvg.hu/gazdasag/20230706_acsi_katodgyar_babolnai_nyilt_level_kinai_akkumulatorgyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/babolnan-is-borzolja-a-kedelyeket-az-acsi-katodgyar-nyilt-levelet-kapott-a-polgarmester | HVG | hungarian-news | 2023-07-06 16:49:00 | [
"Horváth Klára"
] | [] | [
"Ács",
"Ázsia",
"Bábolna",
"Kína",
"Komárom-Esztergom megye",
"Magyarország"
] | [
"civilek",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"vízügy",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
57,759 | Megvált félmilliárdos állami támogatást elnyert cégétől a Pál István Szalonna és Bandája vezetője | A Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas, érdemes művésze, Pál István (becenevén Szalonna) ezúttal is az állammal üzletelt. | Nem meglepő módon az európai sajtót megmozgatta Orbán Viktorék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelik a történéseket. A The Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A The Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk. | https://m.hvg.hu/360/20230705_hvg_ertekeink_oroksege_kft_Pal_Istvan_Magyar_Turisztikai_Ugynokseg | https://web.archive.org/web/20231010010531/https://m.hvg.hu/360/20230705_hvg_ertekeink_oroksege_kft_Pal_Istvan_Magyar_Turisztikai_Ugynokseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvalt-felmilliardos-allami-tamogatast-elnyert-cegetol-a-pal-istvan-szalonna-es-bandaja-vezetoje | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-05 12:00:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Pál István Szalonna"
] | [
"Értékeink Öröksége Kft.",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Magyar Turizmus Akadémia"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"rokonok",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"rendezvényszervezés"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
57,760 | Horn Gábor és az SZDSZ-es „politechnikum” | Számos szerződést kötött baloldali pártokkal és önkormányzatokkal Horn Gábor és köre – közölte honlapján az Adatradar. A közérdekű adatigénylések portáljának feltűnt, hogy a volt SZDSZ-es politikus alapítványa által fenntartott Republikon Intézet Kft. és a Weber und Mill Kft. gyakran egy időben és ugyanannak a megbízónak dolgozik. | Számos szerződést kötött baloldali pártokkal és önkormányzatokkal Horn Gábor és köre – közölte honlapján az Adatradar. A közérdekű adatigénylések portáljának feltűnt, hogy a volt SZDSZ-es politikus alapítványa által fenntartott Republikon Intézet Kft. és a Weber und Mill Kft. gyakran egy időben és ugyanannak a megbízónak dolgozik.
Ez azért érdekes, mert a Weber und Millt 2011. január 24-től 2019.szeptember 1-ig Horn barátja, Hann Péter vezette. A társaság a 2014-es országgyűlési választások idején hívta fel magára a figyelmet egy botrányosra sikeredett, kampányvideóval, amit a szocialisták megrendelésére készített. A Horn Gábor-féle Republikon ugyanakkor tanácsokkal és elemzésekkel segítette Mesterházy Attiláékat. „Kevés szakpolitika, erős negatív kampány – stadion helyett kórház”, így foglalta össze Horn a győztes stratégiát, s ez a hozzáállás köszönt vissza a „Magyarország ma” című videóban.
A két társaság közel egy időben tűnt fel a Párbeszédnél is. Az elérhető adatok alapján 2019. január 1-vel írta alá Szabó Tímea a Republikon és február 1-vel a Weber und Mill megbízását. Az előbbitől kutatásokat és elemzéseket rendelt, az utóbbit pedig social marketinges feladatokkal és tanácsadással bízta meg. Mindkét szerződés az év október 31-én vesztette hatályát – írta az Adatradar.
A Hannt ezután Dominikné Nagy Szilvia váltotta a Weber und Mill élén, az korábbi ügyvezető pedig a Republikon igazgatója lett. A cégek továbbra is együtt mozogtak: 2020. március 1-től május 31-ig a zuglói önkormányzat, június 15-töl december 31-ig pedig a Zugló Információs és Médiacsoport Kft. (ZIM) foglalkoztatta a Weber und Millt. Az intézetet ugyanabban az éveben, az április 1-je és május 31-e közötti időszakra szintén a szocialista Horváth Csaba szerződtette, majd ezt követően a ZIM.
A Párbeszéd frakciója 2019. december 1-vel ismét megbízta mindkét céget, s tavaly szilveszterig bizonyosan el is látta őket megrendelésekkel. Erzsébetvárosban is együtt tűntek fel: 2021 májusától áll Niedermüller Péter szolgálatában a Weber und Mill, és ugyancsak 2021-ben a Republikon is kapott egy megbízást a VII. kerülettől, melynek polgármestere, Niedermüller Péter Horn Gábor apósa. További érdekesség, hogy a társaságok ugyanarra a címre vannak bejegyezve (1026 Budapest, Harangvirág utca 7.).
Ami Dominikné Nagy Szilviát illeti, az Adatradar kiderítette, hogy 1995-ben lett a Soros Alapítvány munkatársa, a közoktatási programban dolgozott asszisztensként. A projektet felügyelő kuratórium ügyvezető alelnöke akkoriban Horn Gábor volt, és később Hann Péter is részt vett a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik oktatás-fejlesztési programjában. Dominikné később a Horn Gábor és Hann Péter nevével fémjelzett Közgazdasági Politechnikum évkönyvében is feltűnik, mint a szülői és az iskolatanács tagja.
A portál – az Átlátszóra hivatkozva – felidézte, hogy 2015-ben 213 millió forintot kapott a Horn Gábor vezette Budapesti Politechnikum Alapítvány egy olyan program létrehozására, amelyben fiatalok vállalkozóvá válását segítették a Dél-Alföldön. Az alapítvány a megvalósításra közbeszerzést írt ki, amin az Önkonet Kft. (72,4 millió forint), a Limerence-Trust Kft. (23,8 millió forint) és a Weber und Mill Kft. (15,2 millió forint) nyertek. Az Önkonet ügyvezetője Petrus László, Horn egykori kabinetfőnöke, aki Dominiknéhoz hasonlóan Hann Pétert váltotta korábban.
Király Dávid pedig a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője; 2016 óta van a cégnél. 2021. március 16-tól viszont, Murányi Marcell halálát követően, őt ültették ZIM élére, s mint kommunikációs referens, kapcsolattartóként szerepel az önkormányzat és a Republikon Intézet az évi szerződésében. | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20221117-horn-gabor-es-az-szdsz-es-poliptechnikum | https://web.archive.org/web/20230711101252/https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20221117-horn-gabor-es-az-szdsz-es-poliptechnikum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horn-gabor-es-az-szdsz-es-bpolitechnikumr | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2022-11-17 09:26:00 | [
"Hann Péter",
"Horn Gábor",
"Király Dávid",
"Niedermüller Péter",
"Petrus László"
] | [
"Önkonet Kft.",
"Republikon Intézet Kft.",
"SZDSZ",
"Weber und Mill Kft.",
"Zugló Információs és Médiacsoport Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"PR",
"tanácsadás",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
57,761 | Zárva van, nem használják, de legalább sokba került a vámospércsi „jóléti park” | Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos parlamenti képviselő. | Jóléti park épült Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében, de az valójában egyetlen épületből áll, és nem használják. A közpénzből, uniós forrásból megvalósuló projekt eredetileg „szabadtéri kondipark és játszótér megépítése” címen futott, de ebből nem minden valósult meg. A közbeszerzésben például már nincs szó játszótérről és kondiparkról.
„Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is” – írta le a vámospércsi „komplexumot” Hadházy.
A politikus a helyi önkormányzati képviselőre, Kosztin Mihályra hivatkozva azt is leírja, hogy Vámospércs számos utcája nincsen lebetonozva, az ivóvízellátás nem jó minőségű, de az önkormányzat mégsem felelősen gazdálkodik. A polgármester 2006 óta a fideszes Ménes Andrea.
A közbeszerzési értesítő szerint az önkormányzat – a megvalósult eredményt tekintve feltűnően sokat – 93,3 millió forintot költött a „Jóléti park (Marinka) Fejlesztése” projektre.
A tender nyertese a debreceni székhelyű NNK Környezetgazdálkodási Kft. volt, ami két magánszemély tulajdonában áll, és további 82 millióért a városi piac építését is elvégezhette. | https://magyarnarancs.hu/belpol/zarva-van-nem-hasznaljak-de-legalabb-sokba-kerult-a-vamospercsi-joleti-park-260298 | https://web.archive.org/web/20230716095606/https://magyarnarancs.hu/belpol/zarva-van-nem-hasznaljak-de-legalabb-sokba-kerult-a-vamospercsi-joleti-park-260298 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zarva-van-nem-hasznaljak-de-legalabb-sokba-kerult-a-vamospercsi-bjoleti-parkr | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-15 00:00:00 | [
"Ménes Andrea"
] | [
"NNK Környezetgazdálkodási Kft.",
"Vámospércs Város Önkormányzata"
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Vámospércs"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,762 | Megbüntette a Kutyapártot az ÁSZ, segítséget kérnek | A költségvetésük jelentős része tűnt el egyik pillanatról a másikra. | „Veszélybe került a működésünk: megbüntetett minket az ÁSZ. Április végén számoltunk be arról, hogy »tiltott pártfinanszírozással« vádol bennünket az Állami Számvevőszék. Ez elég rosszul hangzik, de a mi esetünkben nem amerikai magyarok szorgosan gyűjtögetett mikroadományairól van szó, az ok ennél jóval prózaibb. 2 vizsgálat folyt le, a 11 milliós bírság már biztos, a másik kérdőjeles.
Más pártoknak ez csak aprópénz, nekünk viszont súlyos érvágás: a költségvetésünk jelentős hányada esett ki egyik pillanatról a másikra.
Így azt sem tudjuk folytatni, amit eddig csináltunk – nem hogy fejleszteni eddigi tevékenységünket” – írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) az oldalán. | https://magyarnarancs.hu/belpol/megbuntette-a-kutyapartot-az-asz-segitseget-kernek-260272 | https://web.archive.org/web/20230715175845/https://magyarnarancs.hu/belpol/megbuntette-a-kutyapartot-az-asz-segitseget-kernek-260272 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbuntette-a-kutyapartot-az-asz-segitseget-kernek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-13 00:00:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"bírság",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
57,763 | Viszik az egyházak az iskolaépületeket Orosházán, Békésszentandráson patthelyzet alakult ki | Azzal, hogy a kormány a szívéhez közel álló egyházaknak újra kinyitotta az 1991-es vagyonjuttatási törvényt, megnyílt az út, hogy oktatási intézmények tulajdonjoga is tömegesen hozzájuk kerüljön. Orosházán most egyeztetés nélkül, nagyon rövid határidőt szabva akarja áttolni ezt a fideszes többség, Békésszentandráson állóháború alakult ki. | Egy tavaly decemberi törvénymódosítás szerint az egyházak ingyenesen megkaphatják azokat az ingatlanokat, amelyekben hitéleti vagy közcélú tevékenységet folytatnak – még akkor is, ha az adott épület soha nem volt az övék –, köztük iskolákat és óvodákat is, s csak a mértékletesség, e szép emberi tulajdonság szabhat gátat az egyházak bírvágyának. Mindez lényegében egyetlen szavukba kerül, az önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetőségük – írtuk még egy márciusi cikkünkben.
Békésszentandráson nem csak az iskolát vihetik
Országos hír volt március elején, hogy a holtágáról híres Békésszentandrás polgármestere erőteljesen tiltakozott, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye a jogszabály alapján igényelte az iskolaépületet. Ahogy akkor megírtuk, a település polgármestere, Sinka Imre egy Facebook-posztban erőteljesen kikelt az ellen, hogy a katolikus egyház bejelentette, átvenné a tulajdonjogát a település általános iskolájának és óvodájának. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta tavasszal közösségi oldalán a nagyközség első embere.
Ráadásul Békésszentandráson speciális a helyzet, hiszen az iskola és az óvoda épülete, valamint a helyi ivóvízkút, egy 40 személyes szálláshely – ami korábban kollégium volt –, egy műfüves focipálya és a közmunkaközpont is egy helyrajzi számon van. Így az iskola és óvoda tulajdonjogának megváltoztatása bonyolult eljárást igényel, arról nem beszélve, hogy ezek közül korábban soha egyetlen vagyonelem sem volt az egyházé.
Az iskola tornatermét például az 1980-as években a helyiek összefogása eredményeként téglajegyekből építették fel, de most ehhez is ingyen jutna a katolikus egyház.
Sinka Imre polgármester négy hónappal ezelőtt kilátásba helyezte, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ez eddig nem történt meg, de felvették a kapcsolatot a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyével, azt kérve tőlük, hogy vonják vissza az igényüket. „Jellemző, hogy a tavaly év végi törvénymódosítás után az idén február 28-a volt az utolsó határidő, hogy ez alapján az egyházak beadják az igényüket az iskolaépületekre. Ehhez képest a katolikus egyház február 27-én értesített bennünket, hogy ezt megtette. No comment” – mondta most a Narancs.hu-nak Sinka. Az ügyben több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de nem jutottak egyezségre. Felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
Sinka Imre
Fotó: Facebook/Sinka Imre
„Az érintett helyrajzi számon lévő ingatlanok együttes értéke 2,2 milliárd forint, miközben a nagyközség teljes vagyona 5 milliárd forint” – érzékeltette az arányokat portálunknak a polgármester. Hozzátette, a beérkezett és a kérés ellenére vissza nem vont egyházi igény nyomán a békésszentandrási testületnek szeptember elsejéig kell döntést hoznia, ám ha ez nem történik meg, akkor Sinka Imre szerint a kormányhivatal mulasztásos törvénysértés miatt jogi eljárást kezdeményez az önkormányzat ellen. „Ha ez megtörténik, akkor fordulunk az Alkotmánybírósághoz, de ezt a döntést én akkor sem fogom megszavazni” – mondta Sinka Imre. Persze kérdés, hogy a kizárólag fideszes összetételű taláros testülettől várható-e érdemi döntés.
„Ha az egyház megkapja a tulajdonjogot és az elkövetkezendő tíz évben EU-s forrásokból százmilliókat költ az iskolára, akkor egy adott jogszabályváltozás esetén azt mondhatja: fizesse ki az önkormányzat ezt a pénzt. Csak így kerülhetne vissza a tulajdonába az ingatlan. Erre pedig a település képtelen lenne” – vázolta fel a jövő lehetséges forgatókönyvét a településvezető. A helyiek elmondása szerint a történtek miatt az egyébként katolikus többségű községben igen nagy az ellenérzés a Szeged-Csanádi Egyházmegyével szemben.
A békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola felújításának visszásságairól egy hat évvel ezelőtti cikkünkben számoltunk be.
Orosházán vannak egyenlőbbek
Minden különbségével együtt hasonló a helyzet az ugyancsak Békés megyei Orosházán is. Az egyházak igényjelzése, február 28-a óta eltelt öt hónapban a fideszes városvezetés nem tárta sem a képviselők, sem a helyi nyilvánosság elé, hogy mely iskolaépületek tulajdonjogát igényelték az egyházak. Annak ellenére sem, hogy több héttel ezelőtt Fetser János MSZP-s önkormányzati képviselő írásban érdeklődött erről a jegyzőnél. Burai Mihály azonban válasz helyett csupán annyit írt, hogy majd lesz ezzel kapcsolatos testületi előterjesztés, ott megismerheti a részleteket.
A nagy és hosszú hallgatás után, némiképp derült égből villámcsapásként, hétfőn a képviselő-testület tagjai előterjesztést kaptak a négy nappal későbbi, pénteki rendkívüli ülésre, ahol egyebek mellett a napirendek között szerepelt az is, hogy mely iskolák tulajdonjogát adják át a katolikus és a református egyházaknak.
„A nagyon buta Dávid (Dávid Zoltán orosházi fideszes polgármester – a szerk.) és sunyi, alattomos bandája hosszas sumákolás, hazudozás után a következő, július 14-i, pénteki testületi ülésen ingyen adja át a hatalmas ingatlanvagyont a református és a katolikus egyházaknak – a tulajdonosok, az orosházi emberek megkérdezése nélkül! Bár már most is ezek az egyházak működtetik ezeket az oktatási intézményeket, de miért kell az épületeket is tulajdonba adni nekik?!” – írja friss Facebook-bejegyzésében Fetser János ellenzéki önkormányzati képviselő.
Ehhez hozzáteszi, hogy milliárdos vagyonról van szó, amelyre az utóbbi években százmilliókat költöttek az adófizetők pénzéből. Bírálja az eljárást is, hogy a nyár kellős közepén döntenek ilyen horderejű ügyekben, alig négynapos határidőt szabva a képviselőknek és a közvéleménynek. Bejegyzésében kikel az ellen is Fetser, hogy mindehhez helyben elég lesz tíz fideszes szavazat.
A modern Eötvös iskolakomplexum Orosházán
Forrás: oroshaza.hu
Orosházán az Előd utcai óvodáról és iskoláról, valamint a város központjában található Eötvös iskolakomplexumról van szó, amelyhez egy jókora udvar és lelátóval rendelkező, NBI-es kézilabda-mérkőzések lejátszására alkalmas sportcsarnok is tartozik.
A szocialista önkormányzati képviselő „az aljasság netovábbjának” tartja, hogy
„a helyi fideszes banda az Iványi Gáborék-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösség által működtetett Wesley Iskola kérelmét nem támogatja!
A hátrányos helyzetű, speciális oktatási igényű, autista, mozgássérült, tanulási problémákkal küzdő orosházi és Orosháza közeli településekről érkező óvodásokat, kisiskolásokat kirekeszteni, a gyermekek fejlesztéséért elhivatottan dolgozó pedagógusok körülményeit tovább rontani: ez a fideszes tempó?! Az épület – ami a város tulajdona – beázik, a tornaterem fűtése rossz – de azt bezzeg nem adja a MET tulajdonába, csak a közpénzen, uniós forrásokból felújítottakat! Szégyellje magát minden fidesznyik, aki pénteken ezt a gyalázatot megszavazza! (…) Tiltakozzanak! Árasszák el őket e-mailekkel, hátha mégis felébred péntekig a lelkiismeretük” – írja bejegyzésében Fetser. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/viszik-az-egyhazak-az-iskolaepuleteket-oroshazan-bekesszentandrason-patthelyzet-alakult-ki-260238 | https://web.archive.org/web/20230714122155/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/viszik-az-egyhazak-az-iskolaepuleteket-oroshazan-bekesszentandrason-patthelyzet-alakult-ki-260238 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viszik-az-egyhazak-az-iskolaepuleteket-oroshazan-bekesszentandrason-patthelyzet-alakult-ki | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-12 00:00:00 | [
"Dávid Zoltán"
] | [
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Református Egyház",
"Orosháza Város Önkormányzat",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Békés megye",
"Békésszentandrás",
"Orosháza"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"önkormányzat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,764 | 2,4 milliárdért épít iskolát Debrecenben a közpénzzel megtolt katolikus egyház | A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik. | A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik.
Június 6-ig 270 beruházást függesztett fel Lázár János építési és közlekedési miniszter tárcája. Ez ugyan kevesebb, mint a tavaly ősszel közzétett 284 tétel, de azért így is szép számmal akad köztük híd-, út- és iskolaépítés, valamint sport-, és egészségügyi beruházás is.
Ha csak az iskolákat nézzük: elesett például a Kodály Kórusiskola infrastrukturális fejlesztése, az új, 16 osztályos iskola építése Csömörön, a kistarcsai 16 osztályos iskola építése, a 24 osztályos iskola építése Dunaharasztiban, valamint a működő létesítmények bővítése Délegyházán, Diósdon, Nagykovácsiban és Őrbottyánban; de felfüggesztették a gödi iskola fejlesztését is.
Nem úgy Debrecenben, ahol éppen az épülő akkumulátorgyár miatt parázs a hangulat. Ott megépülhet „a 16 osztályos általános iskola modern vonalakat követő, visszafogott, a városképbe illeszkedő négy szintes épülete.” Az uniós közbeszerzési értesítő szerint lesz udvar, füvesített labdarúgópálya, sőt, az iskola épületével egybeépítve egy tornacsarnokot is kapnak a diákok. De parkolóból sem lesz hiány.
A földszinten tálalókonyha, karbantartó műhely, étterem és büfé, erőnléti terem és tornacsarnok épül majd, míg az első emeleten egy nagy központi aula, igazgatási, nevelőtestületi irodák, kápolna, könyvtár, a tornateremhez szükséges öltöző blokkok lesznek. A második és a harmadik emeleten kapnak helyet a 16 osztály számára szükséges csoportszobák, tantermek, szaktantermek.
A Dehir interjúja az épülő iskoláról.
És hogy miért pont Debrecen (az egyik) szerencsés kivétel? Vélhetően azért, mert a Szent György Római Katolikus Általános Iskola építését a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye vállalta magára. Igaz, csak részben saját forrásból: Palánki Ferenc megyéspüspök egy riportban elárulta, hogy
a beruházás költségeinek nagyjából felét állami támogatásból, vagyis közpénzből állják.
Megkerestük azért mi is a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, ahonnan rövid időn belül válaszolták is. Viszont csak annyit közöltek egyelőre, hogy az egyházmegyei gazdasági igazgató majd csak az alapkőletételkor ad bővebb információt a sajtónak az iskolát érintő kérdésére. Ennek időpontja azonban még nincs kitűzve.
A kormány amúgy igazán bőkezű az egyházakkal: két éve a Magyar Hang szedte össze, hogy tíz év alatt ezermilliárd forint feletti összeget kaptak az államtól, majd idén derült ki, hogy a kormány jelentősen emelte a bevett egyházak kiegészítő jövedelempótlékait is. Arról nem is beszélve, hogy épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
A kivitelezést nettó 2,4 milliárd forintért végezheti el a debreceni TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. Bár a nyertes nem ismeretlen a városban és környékén, érdekesség, hogy nem valamelyik másik nagyágyú nyerte a tendert.
Rengetegen versenybe szálltak ugyanis a munkáért: összesen 12 ajánlat érkezett. Pályázott még a Mészáros-család cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt., az uszoda- és stadionépítésről ismert LATEREX Építő Zrt., a szintén nagypályás KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., a verhetetlennek tűnő TÖMB 2002 Szolgáltató Kft., a szintén kedvenc EB Hungary Invest, a Hunép Építőipari Zrt. és a Nyírépszer Kft., a Mester-Építő Kft.2-41, a Tompa Társasház Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., de még a nyírmártonfalvai Vespertinus Kft. is.
Az egyház – különleges jogaival élve – gyakran közbeszerzés nélkül is kiadhat megbízásokat.
Az, hogy a legnagyobbak is indultak – a nem kiemelkedően magas összegű – pályázaton, egy általunk megkérdezett építési szakember szerint annak a jele is lehet, hogy komoly gondok vannak az építőiparban: kevés a beruházás és a külföldi megrendelés, miközben drasztikusan megnőttek a költségek. Emiatt már a nagyobb cégek is „lehajolnak az apróért”. A probléma év végére válhat igazán komollyá, amikor akár jelentős elbocsátások várhatók.
A 2000-ben alapított, 190 fős TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. tulajdonosa Kovács Tamás és Kovács Tamásné. A cég tavaly hat közbeszerzést is nyert, köztük a debreceni Latinovits Színház munkálataiban is részt vehettek. A kft. bevétele az elmúlt években 4,9 és 6,7 milliárd forint között mozgott. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/13/24-milliardert-epit-iskolat-debrecenben-a-kozpenzzel-megtolt-katolikus-egyhaz/ | https://web.archive.org/web/20231207084922/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/13/24-milliardert-epit-iskolat-debrecenben-a-kozpenzzel-megtolt-katolikus-egyhaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/24-milliardert-epit-iskolat-debrecenben-a-kozpenzzel-megtolt-katolikus-egyhaz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-13 00:00:00 | [] | [
"Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye",
"Magyar Katolikus Egyház",
"TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"egyház",
"támogatás",
"építőipar"
] | [] |
57,766 | Valami kapcsolat volt az NBH és az Egy-Másért között | Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. | A nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentumot egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadta el, mert álláspontja szerint a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységig tisztázni, ehhez ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól.
Mint mondta, a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét. Közölte: indokolt lett volna újbóli meghallgatása, ám ezt a bizottság január végéig tartó mandátuma már nem tette lehetővé.
A bizottság azt megelőzően fejezte be a munkáját, hogy Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány főkurátorát újból meghallgatta volna. A kuratóriumi elnök a múlt héten, bizottsági meghallgatását követően kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól, ám nem tudni, megkapta-e.
Vámmentesség
Az üggyel összefügg, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és mások ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre.
Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni".
Nagy siker
A bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "óriási fegyvertény" a közösen elfogadott jelentés, amely feladatokat is előír. Így például a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától azt kéri, hogy annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, vizsgálja meg.
A pénzügyminisztert arra kérték, vizsgálja át az adományozások szabályozását. Demeter Ervin közölte, hogy miután a vám és pénzügyőrség és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől, tegyenek intézkedéseket.
Ködös működés
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, mert az "rendellenesen, célszerűtlenül és ködösen" működött.
Az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. "Ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni (...) kockázatos, nem tartható, tehát ezen változtatni kell" - fogalmazott a bizottság elnöke, hozzátéve: a változtatások "hogyanja" már a miniszterek feladata.
Maszek
Demeter Ervin szerint "az a baj, ha az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem (...) maszek titkosszolgálatként". "Az alapítvány képviselői titkosszolgálatosdit játszottak, (...), ez nem rendjén való" - jegyezte meg.
Közölte azt is: meglátása szerint az NBH főigazgatója nem segítette a munkájukat, ezért "ebben az esetben egy vizsgálóbizottság, ha jól végzi a dolgát, kezdeményezi, hogy indítsanak fegyelmi eljárást ellene". Hozzátette: ezt azért nem tették, mert a "másik oldal" ezt nem támogatta volna. Arra hívta fel a figyelmet ezzel összefüggésben, hogy csak azok a megállapítások kerültek be a jelentésbe, amit közösen támogattak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az NBH és az alapítvány közötti, a jelentésben említett "jelentős összegű szerződés" "pontos tartalmával a bizottság nincs tisztában". A jelentés megállapításai között szerepel az is: a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt. | https://24.hu/belfold/2008/01/29/valami_kapcsolat_volt_nbh/ | https://web.archive.org/web/20220811093230/https://24.hu/belfold/2008/01/29/valami_kapcsolat_volt_nbh/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valami-kapcsolat-volt-az-nbh-es-az-egy-masert-kozott-1 | 24.hu | hungarian-news | 2008-01-29 12:04:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"csempészet",
"vizsgálóbizottság"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
57,767 | Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban | Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam? | Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam?
Orbán Viktor miniszterelnök június 29-én posztolt ki egy mémet Twitter-oldalán, amelyben azt kérdezi: hol van a pénz, Európai Bizottság?
Mint ismert, a brüsszeli testület több tízmilliárd eurót kért a tagállamoktól a közös költségvetésbe, mert az infláció miatt megugrottak a költségek és a kamatkiadások, de kell a pénz Ukrajna pénzügyi támogatására is.
A magyar miniszterelnök lényegében arra utalt, hogy a bizottság elherdálta a pénzt, ezért kér újabb összegeket a tagállamoktól.
Zöldülj vagy fizess!
Ez azért érdekes kérdés, mert 2021 óta újabb tétellel gazdagodott a közös uniós költségvetés. (Eddig a vámok, a tagállamok befizetései adták az EU saját bevételeinek nagy részét.) Ez az új bevétel a tagállamok által termelt, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló nemzeti hozzájárulás nevet viseli.
Jelentős bevételről van szó. Egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentum szerint Magyarország 2022-es befizetési kötelezettsége 75 milliárd forint volt. Ez majdnem akkora összeg, mint amit termékdíjként fizettek be a cégek az államnak (éves szinten 80-85 milliárd forint).
Az uniós stratégia szerint ez a fizetési kötelezettség arra sarkallhatja a tagállamokat, hogy minél nagyobb arányban hasznosítsák újra a termelődött műanyagot, ami hozzájárul „a műanyag csomagolási hulladék okozta szennyezés csökkentéséhez”.
A befizetés az egyes tagállamokban nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével arányos nemzeti hozzájáruláson alapul, ösztönzi az egyszer használatos műanyag termékek fogyasztásának csökkentését, az újrafeldolgozást és a körforgásos gazdaság térnyerését. Az Európai Unió szabad kezet adott a tagállamoknak, vagyis eldönthetik, hogyan akarják elérni ezeket az uniós célokat.
Az EU-s előírások szerint minden egyes nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék kilogrammja után nyolcvan eurócentet kell a közös kasszába fizetni.
Az uniós irányelv szerint a számítási mód egyszerű: az adott évben keletkezett műanyag csomagolási hulladék tömegéből ki kell vonni az adott évben újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegét.
Egyes tagállamok esetében egyösszegű csökkentést lehet alkalmazni. Ez Magyarország esetében harmincmillió euró (mintegy 11 milliárd forint), vagyis ennyivel kevesebbet kell befizetni, így jött ki a 75 milliárdos végszámla.
Ehhez kapcsolódóan: Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
2020-ban Magyarországon a műanyag hulladék csupán 33 százaléka lett újrahasznosítva, vagyis kétharmada nem, ezzel a tagállamok között az utolsó harmadban foglaltunk helyet.
Ahogy a grafikonon is látszik, az Eurostat adatai szerint Litvániában például ez az arány hetven, míg Csehországban 61 százalék, az uniós átlag 41 százalék volt 2020-ban.
Koncesszió kockázat nélkül?
Nem lesz könnyű ezen változtatni Magyarországon, úgy tűnik, még évekig súlyos milliárdokat kell fizetnünk hogy az EU-nak. Kérdés, kinek.
A kormány ugyanis 35 éves koncessziós megállapodást kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol) a hazai hulladékgazdálkodás jelentős részére. Ebben benne van a műanyag csomagolás is.
Viszont a nyilvánosan elérhető szerződésben nincs arra utaló jel, hogy az EU-nak fizetendő hozzájárulást kinek kellene teljesítenie. Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Egy koncessziós rendszerben az uniós előírások szerint a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be a díjakat és fedezi a költségeket. Ebben a relációban a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak kellene fizetnie a hozzájárulást, hiszen ezáltal lenne motivált abban, hogy minél gyorsabban és minél több műanyagot hasznosítson újra.
Az uniós jog ugyanakkor tagországi, vagyis állami hozzájárulást vár el, már csak azért is, mert egyetlen országban sem működik a hazaihoz hasonló koncessziós rendszer a hulladékgazdálkodásban, és a jogszabály elfogadásakor Magyarországon sem így volt.
Így Brüsszelben nem is tudják értelmezni, hogy egy cég fizeti a tagállami hozzájárulást. Ettől függetlenül a kormány rögzíthette volna a koncessziós szerződésben ezt a fizetési kötelezettséget, például úgy, hogy a Mol utal az államnak, az állam pedig az EU-nak.
Ha viszont az állam fizeti, akkor nem csinált túl jó üzletet a kormány, hiszen a termékdíjból még befolyt 80-85 milliárd forint az államkasszába, ami fedezte az uniós befizetés 75 milliárdos költségét.
A július 1-jén elindult koncessziós rendszerben azonban egy új díj, az EPR veszi át a termékdíj szerepét. Ezt már nem az államnak fizetik a cégek, hanem a Mol leányvállalatának, MOHU-nak.
Így érdemi állami bevétel 2023 második felétől nem érkezik a költségvetésbe, de az államnak mégis éves szinten hetvenmilliárd forintos összegbe fog kerülni a fel nem dolgozott műanyagok utáni befizetés.
Felvetődik, hogy mi értelme volt az egész koncessziós rendszernek, ha az államnak továbbra is mínuszos a hazai hulladékgazdálkodás fenntartása. Ha az uniós közös költségvetésről van szó, nemcsak az a kérdés, hogy hol a pénz, hanem az is, hogy honnan jön, vagyis ki fizeti be. | https://www.szabadeuropa.hu/a/akadt-egy-75-milliard-forintos-kerdes-a-hulladekkoncesszioban/32499320.html | https://web.archive.org/web/20231208072511/https://www.szabadeuropa.hu/a/akadt-egy-75-milliard-forintos-kerdes-a-hulladekkoncesszioban/32499320.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akadt-egy-75-milliard-forintos-kerdes-a-hulladekkoncesszioban | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-14 12:33:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"EU",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,768 | Bíróság elé citálják a kulturális fővárost? | Bírósághoz fordul a pécsi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója, amennyiben a város nem hozza nyilvánosságra negyvennyolc órán belül a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megvalósíthatósági tanulmányát. | „Ha Tasnádi Péter szocialista polgármester két napon belül nem teszi közzé az anyagot és az azt készítő konzorciummal kötött szerződést, akkor ezt a bíróságtól fogjuk kérni, melynek törvényi kötelessége, hogy soron kívül döntsön ebben az ügyben” – mondta Páva Zsolt, a frakció vezetője.
A képviselők a napokban csak titoktartási nyilatkozat aláírásával vehették át a 3000 oldalas, 324 millió forintért készíttetett és a közgyűlés által a múlt év végén elfogadott dokumentumot tartalmazó CD-lemezeket. A Fidesz szerint azonban a tanulmány közérdekű adatokat tartalmaz, titkosítása nem indokolt. „Tanulmányoztuk az anyagot, nyilvánosságra kerülése nem sérti Pécs érdekeit, tárgyalási pozícióit. Nincs benne olyan, melynek megjelentetéséből a baranyai megyeszékhelynek kára származna” – hangsúlyozta Páva Zsolt.
A frakcióvezető megjegyezte: az viszont kiderült a tanulmányból, hogy az EKF nagyprojektjei a rendezvénysorozat kezdetére, 2010 elejére nem, csak az év közepére készülhetnek el. Ha pedig ez így van, „a közzététel az őszinte szembenézést, a program nyílt kommunikációját segítené” – mondta. Tasnádi Péter polgármester későbbre ígért reagálást a frakcióvezető sajtótájékoztatóján elhangzottakra. | https://24.hu/belfold/2008/02/04/birosag_ele_citaljak_kulturalis/ | https://web.archive.org/web/20220522054451/https://24.hu/belfold/2008/02/04/birosag_ele_citaljak_kulturalis/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-ele-citaljak-a-kulturalis-fovarost | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-04 12:09:00 | [
"Tasnádi Péter (Pécs)"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"EKF"
] | [] |
57,770 | Demszky vizsgálatot kért a buszvásárlásokról | A főpolgármester a BKV-buszok vásárlásával kapcsolatban megjelent hírek valóságtartalmának vizsgálatára kérte városüzemeltetési helyettesét. Hagyó Miklós már a kérés előtt vizsgálatot indított. | Az elmúlt 24 órában olyan információk jelentek meg a buszbeszerzéssel kapcsolatban, például a Heti Válasz című lapban, amelyek kapcsán felmerült kérdésekre a BKV vezetésének kell választ adnia – jelentette ki a főpolgármester.
Demszky Gábor azt várja városüzemeltetési helyettesétől, hogy a Főpolgármesteri Kabinet jövő hétfői ülésén írásban számoljon be a buszvásárlás valamennyi körülményéről, s vizsgálja meg a tudósításokban megjelent információkat is.
Hagyó: nincs hatásköröm
Hagyó Miklós közleményben reagált Demszky Gábor sajtónyilatkozatára. Ebben kifejti, hogy már tegnap tényszerű és sürgős felvilágosítást kért a BKV Zrt. vezérigazgatójától a sajtóhírekben említettekkel kapcsolatban. Ugyancsak kérte az Igazgató Tanács és a Felügyelő Bizottság tájékoztatását is az eseményekről.
Hagyó felhívta a figyelmet, hogy a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatosan a főpolgármester-helyettesnek nincsen vizsgálati hatásköre. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi – múlt heti – ülésén nem a BKV konkrét buszbeszerzését bírálta el, illetve hagyta jóvá, hanem a buszbeszerzésre rendelkezésre álló források átcsoportosításáról döntött.
A járművásárlás közlekedésszakmai kérdés, amely szakmai – s nem politikai – döntést igényel, így az egyértelműen a vállalatvezetés döntési kompetenciája, felelőssége – írja közleményében Hagyó.
Gyanús körülmények
A Heti Válasz szerint a buszbeszerzési pályázat felveti a korrupció gyanúját. A lap arról ír többek között, hogy a BKV vezérének fia havi fizetést kap attól az Alfa Busz Kft.-től, amelyre a több milliárd forintos csuklósjármű-tendert kiírta a közlekedési vállalat.
A lap szerint a múlt csütörtöki tenderbontás után a BKV első embere, Antal Attila egy szóval sem jelezte érintettségét az őt megbízó Fővárosi Közgyűlésnek. | https://24.hu/belfold/2008/02/07/demszky_vizsgalatot_kert_buszvasarlasokrol/ | https://web.archive.org/web/20230330112115/https://24.hu/belfold/2008/02/07/demszky_vizsgalatot_kert_buszvasarlasokrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demszky-vizsgalatot-kert-a-buszvasarlasokrol-1 | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-07 12:44:00 | [
"Antal Attila",
"Antal Zsolt"
] | [
"Alfa Busz Kft.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"rokonok",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"BKV buszbeszerzés"
] |
57,771 | Előzetesben a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezetője | Megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését és előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjét csütörtökön. | A másodfokú bíróság szerdán megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által első fokon hozott határozatot és K. P. gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte, J. K. gyanúsítottal szemben házi őrizetet rendelt el. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a gyanúsítottak esetében fennáll az eljárás meghiúsításának, megakadályozásának veszélye.
Az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről vitték el a rendőrök január 23-án. A férfit egy nagy értékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként. | https://24.hu/belfold/2008/02/07/elozetesben_terezvarosi_vagyonkezelo_zrt/ | https://web.archive.org/web/20220813025817/https://24.hu/belfold/2008/02/07/elozetesben_terezvarosi_vagyonkezelo_zrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elozetesben-a-terezvarosi-vagyonkezelo-zrt-vezetoje-1 | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-07 13:02:00 | [] | [
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vesztegetés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,772 | Zuschlag csak politikai felelősségét ismerte el | Vallomást tett Zuschlag János az ellene és 13 társa ellen folyó bűnügyben, amelyben politikai felelősséget vállalt az MSZP ifjúsági szervezete és a civil szervezetek esetleges finanszírozási szabálytalanságaiért. | Zuschlag a kormányokon és politikai oldalakon átívelő ifjúsági intézményrendszer működéséről, a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozási módjáról tett vallomást – mondta el Kovács M Gábor, Zuschlag János ügyvédje. Beszámolt a Fiatal Baloldal gazdálkodásról is, ahol „bevett gyakorlat volt, hogy politikai ifjúsági szervezetek más civil szervezetekkel közösen valósítják meg programjaikat”.
Vallomásában elismerte: „a büntetőeljárásban érintett egyesületek a Fiatal Baloldallal sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdésék is összefolyhattak. Így, ha ennek keretében szabálytalanságok történtek, azért, mint a FIB elnökhelyettese, politikai felelősséget vállal” – idézte a védő. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese megerősítette Zuschlag János vallomásának tényét. | https://24.hu/belfold/2008/02/19/zuschlag_csak_politikai_felelosseget_ismerte/ | https://web.archive.org/web/20230202202451/https://24.hu/belfold/2008/02/19/zuschlag_csak_politikai_felelosseget_ismerte/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-csak-politikai-felelosseget-ismerte-el | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-19 14:36:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"gazdálkodás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
57,773 | Kóka: lehetett szabálytalanság | A Szabad Demokraták Szövetségében erős a gyanú, hogy a tavalyi elnökválasztáson és tisztújításon szabálytalanságok történtek - közölte Kóka János, aki szerint új választás is lehet. | A pártelnök hozzátette: sem ő, sem a párt vezetése nem tudja, hogy pontosan mi történt, de nagyon gyanítják, hogy voltak szabálytalanságok. Kedden azonnali vizsgálatot kezdeményezett, amelynek lefolytatásával a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, Jüttner Csabát bízta meg. Jüttner Csabának maximum 30 nap áll a rendelkezésére, hogy ezt lefolytassa és az eredményt a liberálisok ügyvivő testülete, illetve országos tanácsa elé tárja.
Kóka János közleményt adott ki, amelyben többek között tudatta: “Az SZDSZ vezetősége teljes egészében támogat, de a jelenlegi helyzetben ez nekem kevés. Ha a vizsgálat után az SZDSZ vezetőiben a legkisebb kétség is felmerül, hogy jogszerűen lettem-e a párt elnöke, akkor azonnal dönteni kell. Decemberben könnyű volt lemondanom a gazdasági tárca vezetéséről, mert ez volt az SZDSZ érdeke. Most is a párt érdekei szerint fogok eljárni. Nekem a legfontosabb a párt becsülete és a saját tisztességem. Ezért ha bármilyen kétség felmerül, kész vagyok újra ringbe szállni, és újra megmérettetni magam.
Erről a kérdésről, a vizsgálat lezárásáig nincs több mondanivalóm, mindent elmondtam, amit tudhatunk. Ezért az ilyen irányú kérdésekre nem kívánok válaszolni.” | https://24.hu/belfold/2008/02/16/koka_volt_szabalytalansag/ | https://web.archive.org/web/20220817220020/https://24.hu/belfold/2008/02/16/koka_volt_szabalytalansag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-lehetett-szabalytalansag | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-16 14:43:00 | [
"Kóka János"
] | [
"SZDSZ"
] | [] | [
"csalás"
] | [
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
57,774 | Weiszenberger gyanúsított lett | Befolyással üzérkedés miatt gyanúsítottá nyilvánították Weiszenberger László, volt MSZP-s önkormányzati képviselőt. | A volt kistérségi megbízott eddig nem tett vallomást. A
Magyar Nemzet írása szerint az ügyben a nyomozók jelenleg tanúkat hallgatnak
ki.
Tavaly ősszel a Zuschlag János-ügy egyik mellékszálaként a HírTV mutatta be
azt a rejtett kamerás felvételt, amelyet 2005-ben egy vállalkozó készített a
Weiszenberger Lászlóval folytatott megbeszéléséről.
Weiszenberger László (Fotó: MTI) | https://24.hu/belfold/2008/02/28/weiszenberger_gyanusitott_lett/ | https://web.archive.org/web/20220813132034/https://24.hu/belfold/2008/02/28/weiszenberger_gyanusitott_lett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/weiszenberger-gyanusitott-lett | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-28 14:47:00 | [
"Weiszenberger László"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"önkormányzat"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
57,775 | A főváros is vizsgálná a BKV-szerződéseket | A fővárosi közgyűlés vizsgálatot kér a BKV által kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. | A közgyűlés az ellenzék, a szabad demokraták és a teremben lévő két szocialista képviselő szavazataival hozott döntést arról, hogy vizsgálatot kér a BKV Zrt. vezetése által tavaly kötött több milliárd forint értékű, jórészt tanácsadásról szóló szerződésekkel kapcsolatban.
Ezt megelőzően Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgató-helyettese, aki a beteg Antal Attila vezérigazgatót helyettesíti, szólt a szerződések címéről és az azokkal előirányzott, illetve már kifizetett összegekről. A 2012 végéig szóló szerződés alapján az AAM Zrt. több mint 2,5 milliárd forintot kapna, amiből már több száz millió forintot kifizettek számukra.
A BKV megbízott vezérigazgatója kifejtette, hogy a tanácsadó cég több ezer munkaórában milyen hatalmas mennyiségű, több tízezer oldalnyi tanulmányt készített a BKV-nak és a DBR Metró Projekt Igazgatóságnak.
Csak a BKV-nál kukkanthatnak bele az iratokba
Bojár Iván (SZDSZ) felvetésére válaszolva azt azonban nem tartotta teljesíthetőnek Balogh Zsolt, hogy az általa felolvasott anyagot átadja a helyszínen a képviselőknek. Arra viszont nyitott volt, hogy a cégnél minden iratot megtekinthetnek a képviselők. A válaszaiból kiderült az is, hogy a szerződések többségét Antal Attila vezérigazgató írta alá.
Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartotta a cégvezető válaszait, s megjegyezte, hogy Demszky Gábor helyében elgondolkodna azon, mi is zajlik a BKV-nál. Wintermantel Zsolt (Fidesz) furcsállotta, hogy a főpolgármester, aki a város vezetője, nem tud semmit a BKV-nál történő dolgokról. Meglepőnek nevezte, hogy miközben járatritkításokat szorgalmaz a BKV, “milliárdok röpködnek” tanácsadókra.
Úgy vélte, hogy jó lenne, ha a főpolgármester rendet tenne a háza táján. Megjegyezte, hogy nehezen megfogható “gumiszerződések” rajzolódtak ki a cégvezetés tájékoztatójából.
Az ellenzékiek elfogadhatatlannak tartották azt is, hogy a tanácsadók gyakorlatilag olyan feladatokat végeznek a BKV-nak és a 4-es metró projekt igazgatóságának, amelyeket a dolgozóknak kellene teljesíteniük.
Válságban a BKV vezetése?
Bagdy Gábor (KDNP) frakcióvezető szerint a jelek arra utalnak, hogy a BKV jelenleg vezetési válságban van.
Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes egyetértett azzal, hogy a BKV felügyelőbizottsága tárja fel ez ügyben a teljes igazságot. Hangsúlyozta, hogy szerinte viszont az lenne a probléma, ha a városházáról bárki belelátna bármelyik cég bármilyen szerződésébe.
A cégek vezető szerveinek a feladata ellenőrizni e szerződéseket – jegyezte meg. Cáfolta a DBR projekt irányítóinak működését ért kritikákat, s kijelentette: szerinte átlátható az irányítási struktúra.
Nem volt meg a szükséges többség annak az ellenzéki javaslatnak az elfogadásához, hogy a BKV-nál elrendelt vizsgálat lezárásig utasítsák a cégvezetést arra, hogy függessze fel ezeknek a tanácsadói szerződéseknek a végrehajtását. | https://24.hu/belfold/2008/02/28/fovaros_is_vizsgalna/ | https://web.archive.org/web/20220523201805/https://24.hu/belfold/2008/02/28/fovaros_is_vizsgalna/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovaros-is-vizsgalna-a-bkv-szerzodeseket | 24.hu | hungarian-news | 2008-02-28 16:01:00 | [
"Antal Attila",
"Balogh Zsolt"
] | [
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"DBR Metro"
] | [
"Budapest"
] | [
"átláthatóság",
"metró",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,776 | Bajnai egymillióra perli Orbánt | Egymilliós nem vagyoni kártérítést kér Bajnai Gordon Orbán Viktortól az uniós pénzek szétosztásával kapcsolatos kijelentései miatt. | Egymilliós nem vagyoni kártérítést kér Bajnai Gordon Orbán Viktortól az uniós pénzek szétosztásával kapcsolatos kijelentései miatt.A kifogásolt kijelentések közzétételekor az uniós pénzek szétosztásáért felelős miniszteri posztot betöltő Bajnai Gordon a Fidesz elnökének szeptemberben a Magyar Nemzet online kiadásában nyilvánosságra hozott kijelentéseit kifogásolta.Orbán Viktor akkor többek között arra utalt, hogy az új baloldal elfoglalta a szocialista pártot, s az „új baloldal” emblematikus figuráinak a miniszterelnököt, az uniós pénzek szétosztásáért felelős minisztert és a „Zuschlag Jánosokat” nevezte. Továbbá hozzátette azt is: az állami, uniós pénzeket „maffiamódszerekkel” osztják szét, tüntetik el.A Fővárosi Bíróságon folyó eljárás során a felperes jogi képviselője azzal érvelt, a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet addig, hogy ügyfelét megpróbálják befeketíteni, valótlan tényállításokkal úgy beállítani, hogy bűncselekmények elkövetésének részese lenne.Az alperes jogi képviselője ugyanakkor azzal érvelt: felperes tévedett, amikor úgy vélte, Orbán Viktor tényállításokat tett, holott az alperes csupán közszereplőként fogalmazta meg politikai véleményét azzal az uniószerte közismert jelenséggel kapcsolatban, hogy problémák vannak az EU-s pénzek szétosztása körül. | https://24.hu/belfold/2008/03/03/bajnai_egymilliora_perli_orbant/ | https://web.archive.org/web/20221005013902/https://24.hu/belfold/2008/03/03/bajnai_egymilliora_perli_orbant/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-egymilliora-perli-orbant-1 | 24.hu | hungarian-news | 2008-03-03 16:12:00 | [
"Bajnai Gordon"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU"
] | [] |
57,777 | Vádat emeltek Gergényi ellen | Vádat emelt az ügyészség Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt. | A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője nevek említése nélkül azt mondta: két volt vezető beosztású rendőr ellen szolgálati visszaélés vétsége miatt emeltek vádat szerdán.
Ács Tibor annyit közölt, hogy az ügyben korábban három rendőrt gyanúsítottak meg, de egyikükkel szemben megszüntették az eljárást. A másik két rendőr közül az egyiket egy-, a másikat hatrendbeli szolgálati visszaéléssel vádolták meg. A távirati iroda értesülése szerint az utóbbi Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány.
Felmentése után ünnepélyes keretek között köszönt el a rendőröktől (Fotó: MTI)
A szóvivő a tényállásról sem beszélt részletesen, azt azonban elmondta, hogy az ügyészség kérte a bíróságtól az ügy soron kívüli tárgyalását.
Sajtóhírek szerint Gergényi Péter ellen többek között azért indult eljárás, mert menesztése előtt lefokozta egy akciócsoport főtörzszászlósát, és áthelyezte börtönőrnek. A rendőr, akit korábban elküldeni is megpróbáltak, hét másik rendőrrel együtt feljelentette Gergényit. | https://24.hu/belfold/2008/03/12/vadat_emeltek_gergenyi_ellen/ | https://web.archive.org/web/20220926232715/https://24.hu/belfold/2008/03/12/vadat_emeltek_gergenyi_ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-gergenyi-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2008-03-12 16:18:00 | [
"Gergényi Péter"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)",
"Rendőrség"
] | [] | [
"szolgálati visszaélés"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.