news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
57,778 | Nincs következménye az SZDSZ-botránynak | Bár az kiderült az SZDSZ belső vizsgálatából, hogy valóban olyanok szavaztak a pártelnök-választáson, akik nem voltak erre jogosultak, a liberálisok nem találtak felelőst. Arra sem derült fény, hogy tartanak-e új voksolást. | Jüttner Csaba Szabolcs megyei elnök az ügyvivő testület ülése után azt mondta: terjedelmes volt az ügyvivő testület elé tárt anyag. A háromtagú vizsgálóbizottság három megállapítást tett. Négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldött nem vett részt a küldöttgyűlés egyik napján sem. Ők meghallgatásukkor egyértelműen azt mondták, hogy nem voltak ott az eseményen, ugyanakkor a jelenléti íven a nevük mellett aláírások voltak.
Kóka nem felelős
A vizsgálat azt is megállapította, hogy sem Kóka Jánosra, sem Fodor Gáborra nincs olyan terhelő tény, hogy ők, vagy a hozzájuk kapcsolódó stáb szervezte volna ezeket a szabálytalanságokat – jelentette mi Jüttner.
A bizottság nem talált tényeket arra, hogy ténylegesen szavaztak-e és kikre adták esetleg voksukat. Az ülés után sem Jüttner, sem a testület egyetlen tagja sem válaszolt kérdésre, sőt a párt teljes vezetése titokban hagyta el a liberális párt székházát. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy megismétlik-e az elnökválasztást, vagy elfogadják a tavaly márciusi választás eredményét. | https://24.hu/belfold/2008/03/14/nincs_kovetkezmenye_szdsz_botranynak/ | https://web.archive.org/web/20230127172617/https://24.hu/belfold/2008/03/14/nincs_kovetkezmenye_szdsz_botranynak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-kovetkezmenye-az-szdsz-botranynak | 24.hu | hungarian-news | 2008-03-14 16:21:00 | [] | [
"SZDSZ"
] | [] | [
"csalás"
] | [
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
57,779 | Tetten érték a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost | Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával indított eljárást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség egy szolnoki orvos ellen. Az eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indították meg, miután a nyomozók 2023. július 17-én tetten érték. | Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával indított eljárást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség egy szolnoki orvos ellen. Az eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indították meg, miután a nyomozók 2023. július 17-én tetten érték.
A rendőrség gyanúja szerint az orvos 2023. május 31. és június 20. között a betegeitől hálapénzt fogadott el "a kórházban" [Szolnokon két kórház van, a rendőrség közleményéből nem derül ki, hogy melyikben] nyújtott ellátásért, annak ellenére, hogy állami egészségügyi jogviszonyban járt el.
Az orvosnál tartott házkutatás során a nyomozók több mint 37 millió forintot, tízmillió forintnyi valutát, mobiltelefonokat, ékszereket, üres és készpénzt tartalmazó borítékokat foglaltak le. | https://444.hu/2023/07/18/tetten-ertek-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost | https://web.archive.org/web/20230801000000*/https://444.hu/2023/07/18/tetten-ertek-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tetten-ertek-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost | 444 | hungarian-news | 2023-07-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
57,780 | Mészáros Lőrinc osztrák cégtől vett cementgyárat, mészkőbánya is jár hozzá | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria. | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria.
A csoport ezúttal Bosznia-Hercegovinában terjeszkedik, horvátországi és romániai érdekeltségei mellett tovább erősíti külföldi jelenlétét, hangsúlyozták a közleményben. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt., az aláírt szándéknyilatkozat értelmében, kizárólagos jogot szerzett ahhoz, hogy az Asamer Baustoffe AG 100 százalékos tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. megvásárlásáról tárgyalásokat kezdeményezzen – írták.
A tranzakció várhatóan 2023 végén, az átvilágítási folyamat befejezését követően zárulhat. A tranzakció a versenyhatóság jóváhagyásától függ – tették hozzá.
A régióban kiváló piaci pozícióval rendelkező Lukavac Cement cementgyártó vállalatot 1974-ben alapították, és 2001-ben az osztrák Asamer csoport sikeresen privatizálta. A cementgyár éves termelési kapacitása 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. A vállalat 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a Vijenac mészkőbányában, amely más üzemeknek és építőipari vállalatoknak is szállít adalékanyagot. A vállalat 2014-ben készbeton gyártásával bővítette tevékenységét. A betonüzemek Szarajevóban és Banja Lukában találhatók – ismertették a csoport közleményében.
A közlemény idézte Mészáros Lőrincet, a Talentis Group Zrt. tulajdonosát, aki úgy fogalmazott, hogy
az akvizíció egyrészt hozzájárul a hazai alapanyag-ellátási hiányok csökkentéséhez, másrészt vertikálisan tovább bővíti a Mészáros Csoport építőipari portfólióját egy stabil lábakon álló, a régióban kiemelkedő eredménytermelő képességű iparvállalattal. Külön hozzáadott érték számomra, hogy ezzel a Mészáros Csoport építőipari szegmense is kilép a nemzetközi piacra. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/18/meszaros-lorinc-cementgyar-meszkobanya-akvizicio-talentis-group/ | https://web.archive.org/web/20231126104726/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/18/meszaros-lorinc-cementgyar-meszkobanya-akvizicio-talentis-group/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-osztrak-cegtol-vett-cementgyarat-meszkobanya-is-jar-hozza | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-18 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Asamer Baustoffe AG",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"építőipar"
] | [] |
57,781 | Karácsony Gergely havi 15 millió forintért kaphat „külön bejáratú" tanácsokat a kormánnyal vívott harcban | Idén 406 millióba kerülnek a Főpolgármesteri Hivatalban dolgozó tanácsadók és főtanácsadók, akik most éppen 42-en vannak, közülük 17 segíti közvetlenül Karácsony Gergely munkáját. A tanácsadók bruttó átlagbére nem elképesztően magas, az elmúlt évek emeléseit pedig elvitte a mostani inflációs hullám. A városházi tanácsadók 2020-2023 közötti adatait közérdekű adatigényléssel kértük ki és elemeztük. Kiderült: nincsenek sokkal többen és nem is kerülnek jelentősen többe, mint Tarlós István idején. | 2023.05.12. 04:30
2023.05.12. 07:38
Idén 406 millióba kerülnek a Főpolgármesteri Hivatalban dolgozó tanácsadók és főtanácsadók, akik most éppen 42-en vannak, közülük 17 segíti közvetlenül Karácsony Gergely munkáját. A tanácsadók bruttó átlagbére nem elképesztően magas, az elmúlt évek emeléseit pedig elvitte a mostani inflációs hullám. A városházi tanácsadók 2020-2023 közötti adatait közérdekű adatigényléssel kértük ki és elemeztük. Kiderült: nincsenek sokkal többen és nem is kerülnek jelentősen többe, mint Tarlós István idején. A részletes adatokat interaktív infografikákon is mutatjuk. | https://m.hvg.hu/360/20230512_Karacsony_Gergely_tanacsadok_Budapest_fovaros_fopolgarmester_berek_varoshaza | https://web.archive.org/web/20230524092129/https://m.hvg.hu/360/20230512_Karacsony_Gergely_tanacsadok_Budapest_fovaros_fopolgarmester_berek_varoshaza | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-gergely-havi-15-millio-forintert-kaphat-bkulon-bejaratu-tanacsokat-a-kormannyal-vivott-harcban | HVG360 | hungarian-news | 2023-05-12 06:30:00 | [
"Karácsony Gergely"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata - Főpolgármesteri Hivatal"
] | [] | [
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
57,782 | Pénzmosás gyanúja miatt is nyomozás indulhat Karácsony Gergelyék 500 milliója után | Hollik István a legfőbb ügyésznek küldött kérdést a főpolgármester és a 99 Mozgalom által pénzadományokból finanszírozott kampányköltésekről. | Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Karácsony Gergely főpolgármester és a 99 Mozgalom kampányköltéseivel kapcsolatban kért tájékoztatást Polt Péter legfőbb ügyésztől. Azt tudakolta, tett-e bárki feljelentést a „pénzmosási botrány” ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV).
Irományában Hollik furcsállotta, hogy azután is befizettek 457 085 565 forintot a 99 Mozgalom számlájára, hogy Karácsony visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, és az országgyűlési választás után is érkezett 126 904 368 forint adomány.
A felvetésre reagálva Polt azt közölte, hogy a kérdést pénzmosás bűntette miatt tett feljelentésnek értékelte, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának.
Azt is írta, hogy már egy magánszemély is tett feljelentést a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán. Mivel ott már megkezdték a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda oda csoportosította át Hollik kérdését is.
Karácsony Gergely és a 99 Mozgalom álláspontja szerint az utóbbi számlájára befizetett 506 millió forint mikroadományokból és jogszabály szerinti zárt adománygyűjtő ládákban jött össze, az adományok bankszámlára történő befizetése törvényesen történt. | https://hvg.hu/itthon/20230717_penzmosas_karacsony_gergely_feljelentes_mikroadomany | https://web.archive.org/web/20230721171912/https://hvg.hu/itthon/20230717_penzmosas_karacsony_gergely_feljelentes_mikroadomany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzmosas-gyanuja-miatt-is-nyomozas-indulhat-karacsony-gergelyek-500-millioja-utan | HVG | hungarian-news | 2023-07-17 16:54:00 | [
"Karácsony Gergely",
"Polt Péter"
] | [
"99 Mozgalom",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"ügyészség"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
57,783 | A lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai céggel fog össze Tiborcz Waberer'se | Az új vállalkozás Ázsiából érkező piaci szereplőknek akar teljes logisztikai megoldást nyújtani. | Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_sinowa_international_waberers_kina_tiborcz | https://web.archive.org/web/20240129071732/https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_sinowa_international_waberers_kina_tiborcz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lelegeztetogep-bizniszbol-ismert-kinai-ceggel-fog-ossze-tiborcz-wabererse | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-14 14:00:00 | [
"Gazsó Balázs",
"Tiborcz István"
] | [
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"Ghibli Raktárlogisztika Kft.",
"Ghibli Szállítmányozási Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Magyar Posta Zrt.",
"SinoWa International Kft.",
"Waberer’s International Nyrt.",
"WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft."
] | [
"Ázsia",
"Kína",
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"fuvarozás - logisztika",
"lélegeztetőgép",
"klientúra"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
57,784 | Sértheti az uniós jogot, ha százmilliárdokat varázsol magának a hulladékból a Mol | A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. | olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.07.14. 07:10
A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. | https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_hulladekgazdalkodas_szemetszallitas_jogtisztasag_mol_mohu | https://web.archive.org/web/20231210193010/https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_hulladekgazdalkodas_szemetszallitas_jogtisztasag_mol_mohu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sertheti-az-unios-jogot-ha-szazmilliardokat-varazsol-maganak-a-hulladekbol-a-mol | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-14 09:10:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"EU",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"tiltott állami támogatás"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,785 | A Mol-koncesszió indulásával a hulladékgazdálkodás sok szereplője megy a süllyesztőbe | Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt. | 2023.07.13. 09:10
2023.07.13. 09:25
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt. | https://hvg.hu/360/20230713__a_szemet_ara__nyeregben_amol__ujabb_piacok_einstandolasa__udvari_tisztogato_HVG_hulladekgazdalkodas_MOL | https://web.archive.org/web/20231114113851/https://hvg.hu/360/20230713__a_szemet_ara__nyeregben_amol__ujabb_piacok_einstandolasa__udvari_tisztogato_HVG_hulladekgazdalkodas_MOL | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mol-koncesszio-indulasaval-a-hulladekgazdalkodas-sok-szereploje-megy-a-sullyesztobe | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-13 11:10:00 | [
"Áder János",
"Hernádi Zsolt",
"Tiborcz István"
] | [
"ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.",
"FE-Group Invest Zrt.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap",
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"hulladéküzlet",
"EU",
"klientúra",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,786 | Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül? | Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül. | Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül?
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
Jelentős drágulásra, és az infláció további fokozódására figyelmeztetnek sorra a szakmai szervezetek az Európai Unió által előírt kiterjesztett gyártói felelősség vagyis EPR-rendszer július elsejei bevezetése nyomán. Legutóbb a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (Mahusz) kongatta meg a vészharangot, amely a papírcsomagolás díjának kilencszeresére növelése nyomán az élelmiszerinfláció további 5 százalékos emelkedésére figyelmeztetett. Szerintük a kormányzat által iparági egyeztetés nélkül, irreálisan magas szinten megállapított díjak amellett, hogy inflációt gerjesztenek, szembemennek a körforgásos gazdaságra irányuló kormányzati törekvésekkel, és a rendszer bevezetésének eredeti céljával is: a környezet és a klíma védelmével.
Nem ők az elsők, akik felemelik a szavukat a Magyar Közlönyben június 2-án – alig egy hónappal az új rendszer bevezetése előtt – megjelent energiaügyi miniszteri rendeletben megállapított új, a korábbiaknál jóval magasabb díjtételek ellen. Június elején a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, majd a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) is felhívta a figyelmet az ebből fakadó drágulásra, ők 3 százalékosra tették az intézkedés inflációnövelő hatását.
Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára például kiszámolta, hogy az eddig évente az államkasszába környezetvédelmi termékdíjként befizetett 42,5 milliárd forintnak majdnem nyolcszorosát, 240 milliárdot kell majd befizetniük csak a csomagolószerek után, ráadásul immár nem is az államnak, hanem az állami hulladékkoncessziót tavaly 35 évre elnyerő Mol Nyrt. által az erre a tevékenységre alapított a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek.
A szövetségek ugyanakkor jelezték, hogy nem magával a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerével (EPR) van bajuk – ez ugyanis uniós vállallás és előírás, ami azt szolgálja, hogy a klímavédelem és a kibocsátáscsökkentés érdekében minden tagállam, így Magyarország is, fokozatosan áttérjen a körforgásos gazdaságra –, hanem az irreálisan magasan megállapított díjakkal és az előzetes iparági egyeztetés hiányával.
Utolsó pillanatban változó szabályok, nehézkes adminisztráció
Az új rendszer indulásával kapcsolatban azonban nem csak költségek emelkedése okozta pluszterhekre figyelmeztet közölte az Andersen Adótanácsadó Zrt. Egyrészt az EPR-rendelettel kapcsolatban június 19-én közzétettek egy átfogó módosító javaslatcsomagot – amelynek társadalmi egyeztetése még csak négy nappal a rendszer életbe lépése előtt, kedden zárult –, és ami miatt még az utolsó pillanatban is módosulhatnak a szabályok, pedig az érintetteknek már július 1-től részletes napi szintű nyilvántartás kell vezetniük a keletkező és felhasznált hulladékokról és körforgásos termékekről.
Az adótanácsadó kevésnek értékelte a felkészülési időt, és jelezte, az új szabályrendszer nem is fedi le az összes hulladékgazdálkodási folyamatot, sok a nyitott kérdés és a megoldandó probléma, amiknek a jelzett a módosítók is csak egy részét rendezik.
Jelezték azt is, hogy jelentős nehézséget jelent a cégeknek a regisztráció: a kormányhivataloknál kell kérni nyilvántartásba vételüket, ahol többlépcsős folyamat indul, ami során a Mohu-nál is regisztrálniuk kell. Sokan ráadásul az utolsó pillanatban ébredtek. Emellett bonyolultak a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok, amiket sokan még a nagyobb cégeknél sem értenek.
Pénzügyi felelősség
A körforgásos gazdaság lényege, hogy a termékek és az alapanyagok a lehető legtovább megőrizzék értéküket, a keletkező hulladéknak pedig a lehető lenagyobb részét ismét visszaforgassák, illetve alapanyagként használják fel gyártásban. Ezt azzal szolgálja az EPR-rendszer, hogy felelősséget helyez gyártóra, hogy úgy gyártsa le a termékét, hogy az minél kevésbé terhelje a környezetet: legyen tartós és javítható, készüljön minél inkább környezetbarát, újrafelhasználható alapanyagokból. Emellett azt is elvárja, hogy számoljanak azzal is, miként lesz majd (újra)hasznosítható és ártalmatlanítható a gyártás, valamint a felhasználás során keletkező hulladék, illetve a termék, amikor majd az élettartama végén maga is hulladékká válik – ezt a felelősséget pénzben kell vállalni, vagyis a gyártónak kell állnia az összes fentiekhez kapcsolódó költséget.
Hogy ez mekkora drágulást jelent az egyes termékek esetében azt a most június 2-i miniszteri rendelet, illetve a környezetvédelmi termékdíjakat korábban szabályzó 2011-es kormányrendelet alapján készült alábbi (nem teljes) válogatásból kaphat képet:
kategória
környezetvédelmi termékdíj 2023.07.01. előtt (ft/kg) kiterjesztett gyártói felelősség díja 2023.07.01. után (ft/kg)
gépkocsi-akkumulátor
57 238
(karton) papír (csomagolószer)
57 173
textil (korábban egyéb) csomagolószer
57 67
üvegcsomagolás
19 77
fémcsomagolás
19 186
gumiabroncs
57 137
irodai papír
19 128
reklámhordozó papír
85 94
képernyők, monitorok
57 362
hőcserélő berendezések
57 116
(elektromos, 50 cm-nél nagyobb) nagygépek
57 124
kisebb elektromos számtech. gépek (50 cm alatt)
57 261
napelem (most fotovoltaikus panel)
114 63
Bár adja magát az összehasonlítás a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolt “pénzügyi felelősség” és a korábbi környezetvédelmi termékdíjak között, és a szakmai szervezetek is előszeretettel hivatkoznak az esetenként ordító különbségekre, ez elvileg nem amiatt van, mert valaki nyerészkedni akarna rajta, hanem
abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket
– közölte egy, az új hulladékrendszer életbe lépése alkalmából szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen Pethő Zsolt, a díjak beszedését július 1-vel végző Mohu vezérigazgatója. Valóban, a termékdíjak 2011 óta nem változtak, pedig azóta jelentősen nőtt az infláció, saját jövőnk és a klímavédelem érdekében pedig sokkal többfajta hulladékfajtát kell sokkal nagyobb figyelemmel és hatékonyabban kezelni.
Ez kicsit olyan, mint az utcai szemetelés. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb csak úgy eldobni az utcán a szemetet, ezzel szemben nagyobb “költsége” van annak, hogy az ember megkeressen egy szemetest, és ott adott esetben szelektív módon dobja ki a szemetet. Az EPR is ilyen, nagyobb erőfeszítést igényel mindenkitől.
Ehhez fillérre ki kellett számolni minden meghatározott hulladékáram (hulladékfajta) esetében a költségeket, belekalkulálva a gyűjtés, a szállítás, az előkezelés, és egyes esetekben – amikor ez náluk történik – a feldolgozás költségeit, amit befizetett díjaknak fedeznie kell. Ennek felhasználását pedig az állam rendszeresen ellenőrzi. Az EU-s rendszer lényege, hogy a szennyező – vagyis a gyártó – fizesse meg a legyártott termékből keletkező hulladék kezelésével járó költségeket, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy ezt egy harmadik szereplő irányítsa, a magyar rendszerben ez a Mohu felelőssége lesz. Azért van szükség erre, mert az EU nagyon szigorú hulladékcélokat írt el. 2040-re az újrahasznosítás arányának a jelenlegi 32 százalékról 65 százalékra kell nőnie. Jelenleg a hazai hulladék felét egyszerűen lerakjuk, vagyis eltemetjük, ezt az arányt 2040-re 10 százalékra kell csökkeneteni.
Ezeknek az arányoknak az elérését támogatja az EPR díj, amely kötelező EU-s előírás, és 2018 óta már több tagállamban sikeresen működik.
Ők adták az inputot
Az új termékdíjakat az állam határozta meg, ezek előzetes kalkulációit eredetileg viszont eredetileg a Mohu végezte a náluk, illetve az alvállalkozóknál jellemző költségek alapján. Pethő Zsolt jelezte, hogy ez csak tájékoztatás volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felé, amely ugyan ez alapján állapította meg a díjakat, de csak azután, hogy maga is bekérte a vonatkozó költségadatokat a különböző cégektől, különböző szegmensekben. A MEKH szerinte ezzel “egyfajta benchmark vizsgálatot végzett,
nem csak egyszerűen elfogadta a Mol számait.
A hvg.hu kérdésére, hogy volt-e olyan kalkulációjuk, amit vitatott a MEKH, azt mondta, nem tud ilyenről.
Pethő Zsolt hangsúlyozta, hogy az EPR hazai bevezetése a klímacélok teljesülése érdekében tett uniós előírás teljesítése, aminek a bevezetéséhez így is féléves halasztást kapott Magyarország. A MEKH-nek ugyanakkor - amikor megállapítja a díjakat, joga van bekérni minden hulladékkezeléssel foglalkozó cégtől – tőlük és az alvállalkozóktól is – a konkrét költségadatokat, és ezeket folyamatosan vizsgálni is fogják, és ha úgy adódik, felülvizsgálják a termékdíjakat. Az EPR-rendelet alapján az első számlákat majd csak az idei harmadik negyedév végén kapják meg a cégek.
Övék lett szemétpiac nagyja
Az új hulladékrendszernek és a Mohu koncessziónak az EPR-rendszer azonban csak az egyik része. A cég átveszi mind a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ami a lakossági kommunális és szelektív hulladékok elvitelét és kezelését jelenti –, mind a cégek és intézmények számára biztosított hulladékszolgáltatást.
Utóbbi esetben nem arra a hulladékra kell gondolni, ami a termelés, az épületek bontása, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezik, illetve nem a szennyvízre – ezek feldolgozását maguk a szereplők szervezik meg –, hanem arra, amit egy-egy vállalkozás dolgozói dobálnak a céges kukákba, vagy élelmiszer-kereskedőknél, szállás- és vendéglátóhelyeken stb. keletkező lakossági jellegű hulladékra – ezt szokták intézményi résztevékenységnek is nevezni.
Összességében a Magyarországon keletkező 20 millió tonna hulladék közel negyede, 4,7 millió tonna, jórészt települési szilárd hulladékot kezelik majd.
Elvileg minden úgy megy tovább, mint eddig
Az igazgató szerint a lakossági szegmensben az érintettek szinte semmit nem fognak észrevenni, ugyanazok és ugyanakkor viszik majd el a kukákat, és továbbra is az önkormányzati cégek végzik majd ezt csak már az ő alvállalkozóikként. A lakossági díjak sem változnak, hiszen a kormányzat által bevezetett hatósági ár marad érvényben. Ott érzik majd csak a változást, ahol fix kukára váltják a jelenlegi nylonzsákos megoldást, ez az első félévben 200 ezer háztartást érint majd.
Az intézményi résztevékenységre összesen 102 vállalkozással kötöttek szerződést, saját alvállalkozóikkal együtt 300-400-an vannak.
Pethő Zsolt biztos benne, hogy zökkenésmentes lesz a szombati átállás, mint elmondta, a Mohu több mint 150 munkatárssal, megfelelő felkészültséggel, aláírt alvállalkozói szerződésekkel, készen áll az indulásra. Szerinte ehhez felülvizsgálták a jelenleg működő rendszert, beszervezték a szolgáltatókat, szállítókat, hulladékválogatókat lerakókat és komposztálókat. Ezek felmérése során találtak olyan létesítményeket, amikre nincs szükség: körülbelül 10 százalékot. A hvg.hu kérdésére azt mondta, sok esetben nem arról van szó, hogy mindenestül bezárják őket, hanem csak a több funkcióval bíró telepek egy-egy feleslegesnek bizonyuló funkcióját szüntetik meg.
Sok cég nem regisztrált még
Jelezte ugyanakkor, hogy a hulladékbirtokosok – így nevezte az intézményi résztevékenység hulladék-kibocsátóit, a különböző vállalkozásokat és intézményeket – közül sokan még nem regisztráltak a rendszerükbe. Ez azonban szerinte nem probléma, a legnagyobb kibocsátók már túl vannak rajta – amivel az összes itt keletkező hulladékmennyiség 90 százaléka le van fedve –, a kisebb és közepes vállalkozások viszont várhatóan majd július 1. után fognak felocsúdni.
A hvg.hu kérdésére, hogy mi történik azzal, aki nem regisztrál időben, például számíthat-e bírságra, az igazgató jelezte, nekik nincs hatósági jogkörük, így nem is fognak senki megbüntetni. Ez persze később még felmerülhet a hulladékhatóság részéről, de egyelőre, rövid távon nem lesznek büntetések. Mindenesetre igyekeznek felhívni a vállalkozások figyelmét: már kampány is fut a regisztrációról a szakmai fórumokon és a kamarai oldalakon.
185 miliárd
Ennyit terveznek beruházni az első tíz évben, a következőkre:
hulladék nyomkövető informatikai rendszer, amivel kilogrammra tudni lehet majd, mennyi keletkezik és mennyit kezelnek;
szemléletformálási kampány, “hulladékos kultúraváltás szükséges”;
a korszerű optikai szenzorokkal felszerelt “szuperválogatók” – amivel a szelektív hulladékot válogatjék, és amikkel jelentősen javítani lehet a jelenlegi kézzel végzett munka hatékonyságán. Ezek nem csak a fémet és műanyagokat tudják majd szétválogatni, hanem a különböző színű PET-palackokat is. Terveik szerint 10 év múlva minden megyében lesz egy-egy ilyen válogatómű;
új szemetes gyűjtőedények (kukák) ott, ahol jelenleg nylonzsákokban gyűjtik a hulladékot;
új járművek a begyűjtéshez;
kidolgozzák a visszaváltási rendszert (DRS), ami jövő év elején indul. Ezzel kapcsolatban az igazgató jelezte, hogy az itthon forgalomba kerülő, évi 60 ezer tonnányi PET-palack újrahasznosítása nem megoldott. Bár ma is feldolgozzák egy részüket, csakhogy ez nem újrahasznosítás, hanem downgrading: vagyis valamilyen más, alacsonyabb szintű funkciót kap a feldolgozott anyag (pl. tojástartó lesz belőle). “Itthon egyetlen kilogram PET-palackból sem lesz ismét PET-palack“;
új, elkülönített háztartási hulladékáramok gyűjtését alakítják ki és bővítik, mint például a sütőolaj, a textil, az elektronikai hulladék külön visszagyűjtése;
új égetőművet építenek – hogy hol, arra az év második felében tesznek javaslatot az igazgatótanácsnak;
megszervezik a begyűjtött és előkezelt hulladékok ártalmatlanítását, hasznosítását;
bővítik a hulladékudvarok számát: minden 10 ezer fő feletti településen lesz egy ilyen, a kisebb létszámú településeke pedig mobil hulladékudvarok fognak járni, amiből összesen 5-10 ezret állítanak rendszerbe.
Ugyanannyit fizetnek?
A figyelmük kiterjed a jelenlegi rendszerben a legalitás határán működő hulladék- és fémgyűjtőkre is. Mint mondta, párbeszéd indult roma szervezetekkel arról, hogy az ezzel foglalkozók hogyan terelhetik legális mederbe a tevékenységüket. Azt mondta, nem céljuk megszüntetni ezt a tevékenységet, mert jó begyűjtési módnak tartják.
Szerinte továbbra is megmaradnak azok a helyek, ahol le lehet adni a gyűjtött fémhulladékot – csak az üzemeltetők már a Mohu megbízásából folytatják a tevékenységet –, ahol
ugyanazt az ösztönzőt fizetik, mint eddig, csak annyi a kérés, hogy legálisan végezzék a tevékenységet.
Az igazgató azt is jelezte, hogy szándékukban áll valamiféle anyagi ösztönzőt bevezetni a használt sütőolaj, az elektronikai hulladék és más jól hasznosítható hulladékfajta esetében is. A begyűjtött sütőolaj mennyiségét egyébként szeretnék megtízszerezni, amihez mindenki számára elérhető távolságban – 10 percre vagy 10 kilométeren belül – terveznek gyűjtőpontokat kialakítani, de a jelenlegi 1500 textilgyűjtő konténer számát is 6000-re növelnék, hogy meglegyen az országos lefedettség;
Hiányzó engedélyek, kártérítés, uniós vizsgálat
Az ambíciózus tervek – sokak által kétkedve várt – megvalósítása egy dolog, de az utóbbi időszakban számos kérdés merült fel a koncesszió ügyében. Például, hogy miért a cég volt az egyedüli induló – az ügyben uniós vizsgálat is indult – miért a koncessziós eljárás lezárulta után határozták meg a nyertest jelentős árbevételekhez juttató díjakat – a fentiek értelmében ennek mértékéről pont az ő kalkulációjuk alapján döntöttek –, és miként történhetett, hogy bár koncessziós feltétel volt a hulladékkezelési engedély megléte, amivel azonban nem rendelkezett a cég tavaly év végén, ez mégsem érintette a koncessziót.
Többször is felmerült az a vád, hogy a kormányzat a Mol leányvállalata érdekében hoz jogszabályokat. A hvg.hu is megírta például, hogy a koncessziós szerződés értelmében már tavaly év végéig be kellett volna szereznie a Mohunak a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket és megkötnie a szerződéseket azonban ezek egy része nem történt meg határidőre. Akár el is veszíthették volna a koncessziós szerződést, de egy salátatörvényben az Országgyűlés elé került egy javaslat, ami értelmében elegendő lehet, ha a koncessziót megnyerő cég alvállalkozói rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.
Transparency: a Mol elismerte, hogy törvénysértően indul a hulladékkoncesszió
Hiábavaló lehet az utólagos törvénymódosítás a civil szervezet szerint.
Ez a módosítás a Transparency International Magyarország szerint hiábavaló, és a koncessziós szerződés semmis, a Mohu vezérigazgatója érvelése alapján viszont logikus és megfelelő lépés. Azt mondta, hogy minden olyan tevékenységre megvan az engedélyük, amit maguk végeznek. Amit viszont az alvállalkozóikon keresztül intéznek, ahhoz nem nekik, hanem az alvállalkozóknak kell, hogy legyen engedélyük, hiszen övék az eszközök, a telephelyek, fizikailag ők végzik a munkát. Egy hasonlattal érzékeltette: ha valaki bérel egy autót, akkor nem rajta fogják számonkérni, hogy a rendben van-e a kocsi forgalmija, hanem az üzemeltetőn. Szerinte csak annyi volt a jogalkotó szándéka, hogy ezt rendezze.
Ugyancsak őket érinti az a rendelettervezet, amit még a múlt hét elején bocsátottak társadalmi egyeztetésre. Ebben arról van szó, hogy kártérítéshez juthat a Mol Nyrt., ha rajtuk kívül álló okok miatt nem lép hatályba a koncessziós szerződés július 1-jén. A vezérigazgató érvelése alapján ez csak formaság (ami számukra megnyugtató), de ez a fajta kártérítési lehetőség a Ptk.-ban is szerepel, és benne van a koncessziós szerződésben is – ami azt mondja ki, hogy kell készíteni egy ilyen a rendeletet –, és egyszerűen csak most jutott odáig az kormányzat, hogy társadalmi egyeztetésre bocsássa.
Az koncessziós ügylettel kapcsolatban vizsgálódik az Európai Bizottság (és a Gazdasági Versenyhivatal is), a vezérigazgató azonban nem aggódik. Szerinte az uniós vizsgálat csak a koncesszió kiírásának körülményeit érinti, de magát a koncessziót nem. És ugyan az ágazati szereplők valóban fordulhatnak különböző uniós és hazai hivatalokhoz, ha úgy érzik, hogy érdekeikkel ellentétes az ügy, ők azonban nem tudnak olyan vizsgálatról, ami konkrétan veszélyeztetné a koncesszió jövőjét.
Miért pont 35 év?
Pethő Zsolt szerint részben azért, mert évtizedes távlatban kell teljesíteni a hulladékkezelési célokat: 2025-ig például 50, 2040-re pedig 65 százalékosra kell növelni a keletkező hulladék újrafeldolgozási arányát, és 2040-re 10 százalékra csökkenteni azt a mennyiséget, ami a lerakókba kerül. Az újrahasznosítás aránya jelenleg összességében 32 százalék, a lakosságtól begyűjtött hulladék esetében pedig nem éri el a 20 százalékot, szóval van hova fejlődni.
A célok eléréséhez szerinte komoly fejlesztések és beruházások is szükségesek. “Nem egy 3-4 éves fejlesztési programról van szó.” Az igazgató szerint a Mohu eleve az első 10 évre tett vállalásokat. Ez idő alatt egyébként 185 milliárd forintnyi beruházást terveznek, de igazából 15-20 éves távlatban gondolkodnak, mert szerinte várhatóan ennyi idő után fordul jövedelmezőre a tevékenység. Jelezte ugyanakkor, hogy vannak részcélok is, amik teljesítését számon fogják kérni rajtuk, és ha nem teljesítenek, akkor el is veszíthetik a koncessziót.
Az igazgató nem beszélt a bevételek várható mértékéről. A G7.hu, amely ágazati szereplők erős kétségeit tolmácsolta az új rendszer működőképességével kapcsolatban, úgy kalkulált, hogy a 35 éves koncesszió alatt több mint 8 ezer milliárd forintos bevétel jöhet majd az EPR-díjakból. A számításuk alapjául szolgáló 240 milliárd forintos éves EPR-díjfizetési kötelezettség azonban csak az egyébként leghangosabban tiltakozó csomagolóanyag ágazatban keletkezik, vagyis a Mohu majdani összes bevétele jócskán 8 ezer milliárd forint feletti lehet. | https://hvg.hu/kkv/20230629_mohu_mol_hulladekkoncesszio_hulladekkezeles_szemetszallitas_visszavaltas_kiterjesztett_gyartoi_felelosseg_epr_rendszer_dsr_rendszer | https://web.archive.org/web/20231030140700/https://hvg.hu/kkv/20230629_mohu_mol_hulladekkoncesszio_hulladekkezeles_szemetszallitas_visszavaltas_kiterjesztett_gyartoi_felelosseg_epr_rendszer_dsr_rendszer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indul-az-uj-tipusu-hulladekkezeles-de-mit-hoz-a-magasabb-koltsegeken-kivul | HVG | hungarian-news | 2023-06-29 06:30:00 | [] | [
"Energiaügyi Minisztérium",
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"engedély",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,787 | Megvan az Integritás Hatóság első tényleges intézkedése | Egy 1,822 milliárdos projekt kapcsán állapították meg szabályszegés gyanúját. | Az Integritás Hatóság (IH) szerdán közzétette az első két lezárt vizsgálatának összefoglalóját.
Az egyik vizsgált ügy a babócsai, Gábor Andor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése volt, amire a Kaposvári Tankerületi Központ európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben összesen 1,822 milliárd forint támogatást nyert el. Ebből csaknem 1 milliárdot már megkaptak, de a projekt a mai napig sem valósult meg.
Az IH vizsgálata arra jutott, hogy
felmerül a támogatási szerződések előírásainak megsértése,
és a projekt meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
Ezek alapján szabálytalansági eljárás lefolytatását kezdeményezi a Miniszterelnökségnél, emellett javasolja, hogy a projektben még nem folyósított mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
A másik vizsgált ügy a derecskei önkormányzat konfliktuskezelési tréningjének beszerzése volt, ám mivel ezeket nem EU-s projektben számolták el, az IH nem tett megállapítást. | https://hvg.hu/itthon/20230705_integritas_hatosag_elso_tenyleges_intezkedes | https://web.archive.org/web/20230718170205/https://hvg.hu/itthon/20230705_integritas_hatosag_elso_tenyleges_intezkedes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-az-integritas-hatosag-elso-tenyleges-intezkedese | HVG | hungarian-news | 2023-07-05 16:39:00 | [] | [
"Kaposvári Tankerületi Központ",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Babócsa",
"Derecske",
"Hajdú-Bihar megye",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
57,788 | Körömben is közpénzmilliárdokból építhet iskolát a katolikus egyház | Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak. | Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak.
Csak pár napja írtuk meg, hogy bár Lázár Jánosék sorra függesztik fel az állami beruházásokat, köztük számos iskola építését is, miután az unió elzárta a pénzcsapot, azért a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 16 osztályos iskolájára csak jutott több mint egymilliárd forint. Ennél is többnek örülhet azonban az Egri Főegyházmegye, amely most nettó 2,2 milliárd forint közpénzből építheti fel a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületét és tornatermét.
Hogy a pénzt az állam – vagyis az adófizetők – biztosítják, már tavaly kiderült, de a létesítmény kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárásnak csak most lett eredménye. Eszerint a Zrínyi Miklós u. 26. szám alatt épülő új iskolát a Denco Klimatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. húzhatja fel nettó 2,2 milliárd forintért. A kft. tulajdonosa Jankovich Henrik László, a cég éves bevétele 1 – 3,1 milliárd között mozgott az elmúlt években. Idén már 21 közbeszerzést nyertek, például a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatától vagy épp a Készenléti Rendőrségtől.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a beruházás keretében a régi felépítményeket elbontják a területen, majd új, részben földszintes, részben földszint plusz egy emeletes épületeket alakítanak ki. A terület déli részen az iskola és a kiszolgáló épületek helyezkednek majd el, a tornaterem pedig az északi részen kap majd helyet. A beruházáshoz összesen hat telket vonnak össze 7821 négyzetméteren, ahol lesz gépkocsiparkoló és zöldterület is.
Az épületegyüttesről emellett kiderül még, hogy lesz benne 16 tanterem, öt szaktanterem (zene, informatika, biológia-földrajz, fizika-kémia és technika/gyakorlókonyha), tanári terem, tornaterem öltözőkkel és vizesblokkal, főzőkonyha, gyakorlókonyha, 120-140 fős étkező, szertárak, tanári szobák, sportudvar és tankert is.
A dokumentum rögzíti, hogy
az iskola a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által biztosított forrás felhasználásával valósul meg, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.
A nyílt felhívásra összesen tíz ajánlat érkezett, a nyertes a gödöllői Denco Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. lett. Rajtuk kívül pályázott még a Fenstherm Kontakt Kft. és a Pesti Építő Zrt. (közösen), az FK-Raszter Építő Zrt., a D-Gesztor Építő és Acélszerkezet Gyártó Kft., az EB Hungary Invest Kft., a Tömb 2002 Szolgáltató Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Build It Mérnökiroda Kft., a CreativEnergy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.
A tankerületnek nem volt rá pénze, az egyház kapott rá a kormánytól
Ahogy arról az MTI tavaly márciusban beszámolt, a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületének alapkőletételén Ternyák Csaba egri érsek azt mondta: „Köröm általános iskoláját 2017-ben vette át fenntartásra az Egri Főegyházmegye a miskolci tankerülettől. Már akkor látszott, hogy a meglévő, az önkormányzat tulajdonában lévő épület a helyiségeinek mérete és kedvezőtlen adottságai miatt – hiányzó termek, szűk étkező, kis kapacitású kiszolgálóhelyiségek – nem biztosít megfelelő környezetet a kizárólag hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű roma tanulók neveléséhez és oktatásához.”
Emiatt az Egri Főegyházmegye egy új iskolaépület megépítése mellett döntött, megtartva a jelenlegi épületet is. Erre a célra a jelenlegi iskolával szemközt hat ingatlant vásárolt meg, ezek területén kezdődik meg a kivitelezés, az iskola megépítéséhez pedig kormányzati támogatást nyertek el.
Ami nem is meglepő annak fényében, hogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára akkoriban jelentette be, hogy
a kormány mintegy 110 milliárd forintot biztosít a református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig még 2020-ban ismerte be, hogy uniós szinten Magyarország költ a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására – emlékeztetett 2022 márciusi cikkében a Népszava.
Hogy eközben az állami intézményekre mennyit áldoznak, azt még az Index.hu számolta ki 2019-ben: akkor arra jutottak, hogy négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra. Azóta pedig az anyagi támogatáson és különleges jogszabályi körülményeken túl a Fidesz-kormány azt is lehetővé tette, hogy épületek százai kerülhessenek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
Nem csoda, hogy Magyarországon egyre több a felekezeti iskola, és van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/18/koromben-is-kozpenzmilliardokbol-epithet-iskolat-a-katolikus-egyhaz/ | https://web.archive.org/web/20230922105311/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/18/koromben-is-kozpenzmilliardokbol-epithet-iskolat-a-katolikus-egyhaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koromben-is-kozpenzmilliardokbol-epithet-iskolat-a-katolikus-egyhaz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-18 00:00:00 | [] | [
"Denco Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Egri Főegyházmegye"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Köröm"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"egyház",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
57,789 | Az MBH Bank megvásárolja a Duna Takarék Bank 98,46 százalékát | Megszerezheti a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos részesedését az MBH Bank a Danube Magántőkealaptól, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írták alá. Tovább duzzad a Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet. | Megszerezheti a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos részesedését az MBH Bank a Danube Magántőkealaptól, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írták alá – közölte a pénzintézet hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció előzetes felügyeleti engedélyezése folyamatban van.
A Magyar Bankholding (MBH Bank) Mészáros Lőrinchez, valamint Matolcsy György jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádám barátjához, Száraz Istvánhoz köthető, és az MKB Bank, valamint a Takarékbank egyesülésével jött létre április végén, melyet megelőzően a Budapest Bank Beolvadt az MKB Bankba.
Az MBH Bank csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki, összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot, a betétállomány csaknem 6500 milliárd forint, a bruttó hitelállomány több mint 5000 milliárd forint, írja a közlemény. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-mbh-bank-megvasarolja-a-duna-takarek-bank-9846-szazalekat-260341# | https://web.archive.org/web/20231110141411/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-mbh-bank-megvasarolja-a-duna-takarek-bank-9846-szazalekat-260341 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mbh-bank-megvasarolja-a-duna-takarek-bank-9846-szazalekat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-17 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Száraz István"
] | [
"Duna Takarék Bank Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
57,790 | Az ügyészség lezárta Orbán pisai kitérője miatt indított nyomozást | A „szőrét hullató, rossz vidéki róka” tett feljelentést, de lepattant a hatóságokról. | „Az »ügyészség« már le is zárta a »nyomozást« Orbán pisai gépeltérítős magánútja ügyében. A feljelentésem után először kerek perec megtagadták a vizsgálatot, azonban indítványomra a bíróság mégis nyomozásra kötelezte őket. A bírósági ítélet alapján a nyomozásnak annyit kellett VOLNA kiderítenie, hogy mennyire volt költséghatékony az, hogy Orbán és felesége toszkánai hosszúhétvégéje kedvéért 1000 kilométeres kerülőt tett.
Ehhez az Orbán pincsikutyájaként lihegő ügyészségnek két egyszerű nyomozati cselekményt kellett volna foganatosítania. Meg kellett volna kérdeznie egy légitársaságot, hogy mennyibe kerül egy Airbus repülő ezer kilométeres kitérő és egy extra leszállás az üzemanyag, az amortizáció, a karbantartás , a biztosítás , leszállási illeték, földi kiszolgálás költségeinek tükrében. Ezt kellett volna összevetnie azzal, hogy mennyibe került volna 2-3 testőr Budapest-Pisa retúr menetrendszerinti repülőjegye (hiszen a magán úton a miniszterelnök maga fizette volna a jegyét), azaz be kellett volna pötyögnie az utat valamelyik online jegyeladó rendszerbe...
A különbség 3.5-4 millió forint lett volna. Ehelyett azonban az »ügyészség« kilenc oldalon próbálja megmagyarázni, hogy miért nem tette meg azt, amire a bíróság ítélet kötelezte. Ez az »indoklás« több helyen egészen hajmeresztő” – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Orbán Viktor február végén Kairóban tárgyalt, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi repülőgéppel, hanem Olaszország felé vette az irányt, ahol a Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a miniszterelnök „magánúton tartózkodott”. A kormánygép egy órára szállt le a pisai repülőtéren, mielőtt visszarepült Magyarországra, a kormányfőt pedig nem sokkal később Firenzében és Velencében is látták. Stefano Bottoni történész arról írt a Twitteren, hogy lányát látogatta meg a miniszterelnök.
Hadházy a minap a parlamentben próbálta volna meg szembesíteni az olaszországi kiruccanással Orbánt, aki „szőrét hullató, rossz vidéki rókának” nevezte ezért. | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-lezarta-orban-pisai-kiterojeben-inditott-nyomozast-260351 | https://web.archive.org/web/20231110212522/https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-lezarta-orban-pisai-kiterojeben-inditott-nyomozast-260351 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-lezarta-orban-pisai-kiteroje-miatt-inditott-nyomozast | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-18 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [
"Európa",
"Olaszország"
] | [
"gazdálkodás",
"bíróság",
"utazás",
"repülőtér / légügy",
"ügyészség"
] | [] |
57,791 | Szűk körben hirdeti több száz milliós eladó ingatlanjait a belvárosi önkormányzat | Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon. | Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon.
„Mivel Belváros-Lipótváros fideszes vezetése soha nem hajlandó az ingatlanpályázatokat kifejezetten ingatlanhirdetésekkel foglalkozó oldalakon meghirdetni, ezért helyettük mi hirdetjük meg” – ez a közlemény olvasható egy országos online ingatlanoldal egyik ingatlanhirdetésében. A hirdetést a budapesti V. kerületi ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció adta fel, mert szerintük a kerület vezetése így próbálhatja baráti kézbe juttatni az ingatlanokat.
A hirdetésből kiderül az ingatlan címe, helyrajzi száma, mérete és ára, valamint a vételi pályázatok leadási határideje. A hirdetések rövid ideig érhetők el: 2023. július 14. és július 23. között. Az ingatlanok megvételére akkor jelentkezhet az érdeklődő befektető, ha megvásárolja a befektetői tájékoztatót egy ügyvédi irodában (300.000 forint + áfa). Utóbbira egy hét áll rendelkezésre, július 24. és július 31. között.
Túl rövid határidők
A kerület ellenzéki frakciója kifogásolja a határidők rövidségét és azt, hogy a hirdetéseket olyan felületeken tette közzé a kerület vezetése, amelyek kevés potenciális vevőt érnek el. A Budapest egyik legdrágább területén értékesítésre kerülő ingatlanok hirdetései ugyanis az önkormányzat weboldalán kívül csak a kerülettel szerződésben álló, de magánkézben lévő, ingyenes, a postaládákba dobott lapban, a Mai Belvárosban jelennek meg.
„A pályázat július 14. és 23. között lesz meghirdetve (szokás szerint az önkormányzat honlapján és a kereskedelmi forgalomban nem kapható Mai Belváros című fideszes sajtpapírban – nehogy túl sokan tudomást szerezzenek róla), a pályázati anyagokat pedig ezt követően hat munkanapon, naponta négy órában lehet megvenni a »jól bevált« ügyvédi irodában. Ennyit a nyilvánosságról, a versenyről és az észszerű határidőkről” – közölte az ügyben közzétett Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor, Beváros-Lipótváros egyik ellenzéki önkormányzati képviselője.
Mivel angol nyelven is közzéteszik a hirdetéseket, az önkormányzat ezt nemzetközi pályázatként hivatkozza – tájékoztatta a Szabad Európát a politikus. Kovács emlékeztetett rá: az önkormányzatnak már évek óta nincs saját lapja, a Mai Belvárost kiadó céggel (Impress-Régió Kft.) állnak szerződésben az önkormányzati hírek megjelentetésére, évi több tízmillió forintért. Korábban az RTL Klub derítette ki, hogy Habony Árpád annak idején egy olyan lakásba volt bejelentve, amely ennek a cégnek a tulajdonában volt.
Ehhez kapcsolódóan: „Úgy éreztem, mindent el lehet venni tőlem, ami számomra érték az országban” – öt éve döntött a Bécsbe költözésről a CEU
Belváros önkormányzata nem illetékes
A Belváros-Lipótváros által értékesített ingatlanokról a Telex és az RTL is beszámolt, az egyik – 1,8 milliárd forintért kínált – épületet korábban a CEU bérelte. Megkerestük Belváros-Lipótváros vezetését, hogy megtudjuk, hol jelent meg hirdetés a jelenleg eladásra meghirdetett ingatlanjairól, ezek mennyi ideig elérhetők, és hogy miért értékesíti az önkormányzat az ingatlanokat. A kerület sajtóosztályának küldött e-mailünkre az alábbi válasz érkezett:
„A pályázat kiírása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat 20/2009. (VI. 02.) tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó rendelete és annak mellékletét képező versenyeztetési szabályzata alapján történik. A pályázatban szereplő ingatlanok jellemzően hosszú évek óta üresen álló, használaton kívüli, többségében elavult műszaki állapotú, jelentős beruházással hasznosítható helyiségek. A pincei és nagy alapterületű helyiségek bérbevételi potenciálja alacsony. Még inkább jellemző ez az olyan ingatlancsoportokra, amelyek egy egységet képeznek, közműveik egyben vannak, külön-külön azok nem hasznosíthatók. Az ilyen ingatlanok közös költsége és állagmegóvása milliós nagyságrendű kiadást jelent az önkormányzat részére. Az elidegenítés bevételéből a Belváros fejlődését szolgáló értéknövelő beruházások valósulhatnak meg, társasházak felújításának támogatása, egészségügyi eszközök beszerzésének finanszírozása, nevelési, oktatási intézmények korszerűsítése, fejlesztése.”
Arra a kérdésünkre, hogy ki adja ki a Mai Belváros című nyomtatott lapot, az önkormányzat sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a Mai Belváros című független lap készítői és kiadója kérdésében nem a Belváros önkormányzata az illetékes, a szerkesztőségnél lehet érdemes érdeklődni”. Ekkor emlékeztettük a sajtóosztályt, hogy szerintünk igenis illetékes a hivatal ebben, mert az önkormányzatnak évek óta szerződése van a kiadóval az önkormányzati hirdetmények közlésére. Erre az e-mailünkre mostanáig nem jött válasz. | https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-szuk-korben-hirdeti-a-tobb-szazmillios-elado-ingatlanjait-belvaros-lipotvaros-onkormanyzata/32507329.html | https://web.archive.org/web/20231107154211/https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-szuk-korben-hirdeti-a-tobb-szazmillios-elado-ingatlanjait-belvaros-lipotvaros-onkormanyzata/32507329.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szuk-korben-hirdeti-tobb-szaz-millios-elado-ingatlanjait-a-belvarosi-onkormanyzat | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-18 12:59:00 | [] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
57,792 | „Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer” – elindult a hulladékkoncesszió | Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának. | Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának.
Döcögősen indult a Mol koncessziós cégével az új hulladékgazdálkodási rendszer. A piac több szereplőjével beszéltünk, kíváncsiak voltunk, hogy működik.
"Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer" - így jellemezték piaci szereplők az első két hét tapasztalatai után a Mol nevével fémjelzett szisztémát.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) kapta meg a magyar államtól a hazai hulladékgazdálkodás jogát. Ez a kommunális, vagyis lakossági és ipari hulladékrendszereket érinti. Az olajcég erre a célra létrehozott egy leányvállalatot, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU), és azt ígérte, hogy hatékonyabbá teszi a rendszert és emeli az újrafelhasználási arányt.
Ez jelenleg harminc százalék körüli. Magyarországnak az Európai Uniónak tett vállalás szerint 2040-re el kell érnie a 65 százalékos újrahasznosítási arányt. Érdekesség, hogy a lakossági szegmensben kisebb az újrafelhasználási arány, olyannyira, hogy az itt keletkező hulladék fele a lerakókban végzi, magyarul elföldelik.
Az ipari vagy más néven intézményi szegmensben több anyagáram esetében már most hozzuk az uniós elvárásokat, például a 2025-re kitűzött ötvenszázalékos hasznosítási arányszámot.
A kommunális, lakossági hulladékszállítás esetében nincs fennakadás, hiszen lényegében ugyanazok a cégek és kukásautók viszik el a szemetet, amelyek eddig.
Beszélgetőpartnereink szerint a legtöbb gond az intézményi, vagyis az ipari szemétszállításnál tapasztalható. Ez volt az az ágazat, ahol rengeteg magáncég működött önállóan, szállította, hasznosította leginkább a fém-, műanyag- és papírhulladékot.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Jobb volt régen
Az új rendszerben csak lényegében bérmunkásként, a MOHU alvállalkozójaként dolgozhatnak a koncessziót érintő hulladékok esetében. Egy részük aláírt, más részük nem. Utóbbiak pénteken harminc-negyven teherautóval mintegy 150-en tüntettek a Mol székháza és az Energiaügyi Minisztérium előtt Budapesten.
Akik aláírták az alvállalkozói szerződést, azok már az új rendszer szerint dolgoznak. Ez úgy néz ki, hogy van a megrendelő és a szállító, köztük a MOHU. A cég, amelynél hulladék keletkezik, a MOHU honlapján keresztül jelzi, hogy tele van, jó lenne, ha valaki elvinné a felhalmozódott műanyag-, papír- vagy fémhulladékot. A MOHU rendszerében kitölti a szükséges adatokat, majd kiválaszt egy napot, amikorra szeretné a szállítást.
"Itt kezdődnek a gondok. Átláthatatlan, érthetetlen, tele szakmailag értelmezhetetlen megfogalmazásokkal. Én segítek a helyszínen sok régi ügyfelemnek bevinni a megfelelő adatokat a gépbe" - mondta egy hulladékszállítással foglalkozó alvállalkozó.
Elmondása szerint az ügyfél műanyag csomagolóanyagot akart elszállíttatni, de ahhoz, hogy megtalálja a rendszerben, az egyszer használatos műanyag termékek hulladéka címszóra kellett klikkelni. De már eleve a cég regisztrálása sem volt egyszerű, mivel a MOHU rendszere nem ismeri az egyéni vállalkozói formát, mindenképpen fel kellett tölteni a társasági szerződést.
"Ezt is megoldottam, igazából mindegy, mit töltesz fel - lehet az egy felmutatott középső ujjat tartalmazó dokumentum is -, a lényeg, hogy csatolt fájl legyen, és akkor a rendszer továbbenged" - mondta.
Ha a beazonosítás sikerül, jön a következő akadály: a MOHU rendszerében közölni kell, hogy milyen edényzetben szállítsák el a hulladékot - leginkább a konténer mérete a lényeg. A rendszer nem enged tovább a megrendelés elküldéséhez addig, amíg konténert nem választ az ügyfél.
"Csakhogy van olyan, amikor nem kell konténer, ilyen például az előkezelt, bálázott hulladék. Ezt egyszerűen egymás mellé és tetejére tesszük a teherautóra" - mondta.
A szállító szerint ha a megrendelőnek nagy nehezen sikerül beazonosítania, hogy mit szeretne elszállíttatni, és megoldja az edényzet problémakörét, már csak a szállítás napját kell kiválasztania, amikor a teherautó megérkezik.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Mikor, hová?
"Itt kezdődnek a gondok. Én mint szállító köteles vagyok a megrendelőhöz alkalmazkodni, viszont nagy valószínűséggel nem az általa megadott nap lesz számomra a legoptimálisabb" - tette hozzá.
Elmondása szerint korábban a szállító és a megrendelő közvetlen kapcsolatban állt. Megbeszélték, hogy mikor kellene elszállítani a hulladékot, és úgy alakították a dátumot, hogy mindenkinek jó legyen.
"Jövő kedden megyek Kecskemétre, úgy állítom össze az útvonalat, hogy fel tudjam venni a különböző cégektől a hulladékot. Ha az új rendszerben az egyik ügyfél csütörtököt ikszelt, míg a másik hétfőt, nem fogok mindkét napon Kecskemétre menni egy hatalmas teherautóval. Ennek semmi értelme nincs, nem éri meg" - mondta.
Az új rendszerben a MOHU intézi a közvetítést, vagyis a megrendelő és a szállító nincs kapcsolatban egymással. Elvileg.
Annyira döcögősen indult a koncessziós rendszer, hogy már a MOHU ügyfélszolgálatán is azt tanácsolták, hogy beszélje meg a szállító és a megrendelő egymás között, hogyan legyen a szállítás. A Szabad Európa birtokába került hangfelvételen is ezt tanácsolja a MOHU ügyfélszolgálata a vállalkozónak.
"Akkor minek a MOHU? Elindult a rendszer, nem értjük, hogy lesz hatékonyabb a hazai hulladékgazdálkodás a MOHU közbeiktatásával, miért volt erre a koncessziós rendszerre szükség, ha a régi módszer hatékonyabb volt" - mondta a vállalkozó.
A szállítási gondokat tetézi, hogy bár a megrendelőktől elviszik a hulladékot, a szállító cég telephelyéről már döcögősebben megy. Sok vállalkozás a telephelyére gyűjti be a hulladékot, amit kezel, szétválogat, báláz stb., és várja, hogy elszállítsa tőle a MOHU valamelyik alvállalkozója, illetve várja, hogy a MOHU megrendelje tőle a szállítást, ha rendelkezik nagyobb teherautóval. Többen arról számoltak be, hogy túl sok hulladék halmozódott fel a telephelyükön.
"Pedig a koncessziós rendszer indulása előtt minden cég tisztára tette a placcot, vagyis amit lehetett, eladott, félt, hogy július 1-jétől a MOHU einstandolja a hulladékát. Szóval hely volt bőven a telephelyeken" - mondta egy másik, hulladékkereskedelemmel foglalkozó vállalkozó.
A szakember azt is elmondta, hogy nagyon sok alvállalkozót eltántorított a MOHU a szerződéskötéstől, mert el kellett fogadni egy önszámlázásra vonatkozó részt, amelynek során az adott cégnek hozzáférést kellett biztosítania a számlázóprogramjához.
"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszerén keresztül kell megbízni a MOHU-t. Ez arra kell, hogy ha kompenzációra lesz jogosult a hasznosítható hulladék tekintetében, akkor a MOHU ki fog állítani erről egy számlát" - mondta.
Ez esetleges dolog, és igen csekély összegről lehet csak szó, de nem lehetett továbbklikkelni a regisztrációban, ha valaki nem adta meg a kért adatokat.
"Ettől a megrendelők ódzkodnak, mert nem akarják, hogy bárkinek is hozzáférése legyen a számlázóprogramjukhoz, viszont kötelező megadni az adatot, mert addig nem tud szerződést kötni. Ha nem tud szerződést kötni, ebben a rendszerben nem tud megrendelést leadni" - mondta.
Sokan attól féltek, hogy a MOHU láthatja a cégük üzletmenetét, erről azonban nincs szó.
Így látja a Mol a helyzetet
Azt a választ kaptuk a Mol kommunikációs osztályától, hogy a kompenzáció kifizetése önszámlázással zajlik a hulladékbirtokosok és a tranzakciók számossága miatt, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen az elszámolás, ami mindkét fél érdeke.
"Ehhez szükséges bizonyos adatok megadása, azonban nem kérünk hozzáférést a megrendelő számlázási rendszeréhez, és nem lesz rálátásunk sem a partner számlázási rendszerére" - közölte a cég.
A Mol szerint egyébként rendben zajlik a hulladék elszállítása, egyenként kezelik a felmerülő vevői panaszokat. A cég szerint az időpont-egyeztetés miatt lépnek a szállítók és a megrendelők kapcsolatba egymással, de ez normális.
"A hulladékbirtokos és a hozzárendelt szolgáltató között folyamatos és aktív kapcsolatnak kell lennie, ahogy ez korábban is volt" - tették hozzá.
A Mol elismerte, hogy hiba csúszott a program fejlesztésbe, folyamatban van az edényzetek és edényméretek hibáinak javítása.
"Ennek oka, hogy országosan bizonyos edényzetek eltérő megnevezéssel szerepeltek. A megjegyzés rovatban lehet addig is jelezni az edényzettel kapcsolatos észrevételeket. Az edényzet nem befolyásolja sem a megrendelést, sem a teljesítését" - közölte a társaság.
A Mol szerint összegyűlhet készlet, de ennek oka nem a koncesszió indulása, hanem az előtte felhalmozódott készletek. "Ezek az esetek nagy többségében értékkel nem bíró anyagok. Elszállításukról folyamatosan gondoskodunk" - tették hozzá. | https://www.szabadeuropa.hu/a/toketlenseg-tudatlansag-es-tulbonyolitott-rendszer-elindult-a-hulladekkoncesszio/32504007.html | https://web.archive.org/web/20230929105826/https://www.szabadeuropa.hu/a/toketlenseg-tudatlansag-es-tulbonyolitott-rendszer-elindult-a-hulladekkoncesszio/32504007.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/btoketlenseg-tudatlansag-es-tulbonyolitott-rendszerr-n-elindult-a-hulladekkoncesszio | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-18 13:25:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
57,793 | Tízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja felé | Tiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik. | Orbán Viktor rohamosan gazdagodó vejének cégbirodalmába 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint érkezett egy rejtélyes forrásból. A pénz eredetéről Tiborcz István vállalata eddig semmit nem volt hajlandó elárulni. Pedig ez az összeg még az ő mértékével mérve is hatalmas: teljes becsült vagyonának felét-harmadát teszi ki. A G7 azonban most talált egy dokumentumot, amely arra utal, hogy a pénz forrása az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel lehetett.
Jellinek és Tiborcz kapcsolatáról sokszor sokan sejtették már, hogy túlmutatnak a nyilvánosságra hozott tőzsdei ügyleteken, cég- és ingatlan-adásvételeken. Ezt a felek rendre cáfolták, és korábban nem is sikerült alátámasztani, hogy a hagyományos üzleti kapcsolatnál szorosabb pénzügyi viszony van a két milliárdos között. Az említett dokumentum és az ez által jelzett pénzmozgás az első olyan, amely erre utal. Jellinek Dániel, aki a G7 tapasztalatai alapján korábban mindig reagált a hasonló megkeresésekre, ezúttal is fogadott minket. Ám miután egyértelmű lett számára, hogy miről kérdezzük, kérdéseinkre írásban már az ügyvédje reagált, és megtiltotta, hogy bármit nyilvánosságra hozzunk válaszaiból.
Budapesti autószalonoktól a rejtélyes tízmilliárdokig
Pécs külvárosában, úton az ország egyik legmagasabb tévétornya felé egy ház előtt egy Porsche parkol három tölgyfa szomszédságában. A tölgy a bükkfavirágúak rendjébe tartozik. Ennek a rendszertani kategóriának a latin nevéről, a Fagalesről nevezték el a Porsche fölé magasodó házba bejegyzett egyik céget. És ez az a szó, amely egy céges dokumentum egyik mellékletében megbúvó táblázatban feltűnve megmutatja több tízmilliárd forint útját Jellinek Dániel felől Tiborcz István irányába.
A Fagales Zrt.-t hat éve alapította egy akkor 36 éves vállalkozó, Hornung Áron. A Hornung név országos szinten nem igazán ismert, helyi ingatlanos körökben azonban jól cseng. A család 2006 óta a Duna House (DH) pécsi franchise-tulajdonosa, ma már négy irodájuk van a megyeszékhelyen, és további egy Komlón.
Hornung Áron pályafutása ennek ellenére nem az ingatlanbizniszben kezdődött: egy autókereskedőnél dolgozott értékesítési vezetőként, több szalon eladásait irányítva. A 2008-as válság kirobbanását követően azonban visszatért a családi üzlethez, fél év múlva pedig már irodavezetőként felelt a DH pécsi Király-házi kirendeltségéért. Az irányítása alatt álló iroda, illetve később irodák, országos szinten is kiemelkedően teljesítettek: sorra érték el az országos dobogós helyezéseket a DH versenyében.
Nem kellett sok idő, hogy Hornung Áron a franchise-t felügyelő cégben is fontosabb szerepet kapjon. 2015-ben a vállalat ügyvezetője lett, és ezzel egy időben egy BMW-ért és egymillió-ötvenezer forintért cserébe 35 százalékos tulajdonrészt is szerzett az így teljesen családivá váló pécsi DH-bizniszben*A franchise-partner céget hárman alapították, ám 2015-ben már csak két tulajdonosa volt 50-50 százalékos arányban. Az egyik tulajdonos ekkor úgy lépett ki, hogy a részesedéséből 35 százalékot Hornung Áronnak, a maradékot addigi üzlettársának, Hornung Tibornak engedte át összesen 1,5 millió forintért. Ezen kívül a kilépő tagot az előző üzleti év nyereségéből még megillette volna 3,5 millió forint osztalék, ám ehelyett az általa használt, de a cég tulajdonában lévő BMW-t kérte..
Hornung Áron első saját cégének, a Fagales Zrt.-nek is az ingatlankezelés lett a főtevékenysége. A szektor nagyon pörgött ekkor Baranya megyében, Hornung maga is többször nyilatkozott arról, mennyire kelendőek az ingatlanok a térségben. A családi cégnek is jól ment: az elmúlt öt évben összesen több mint 100 millió forint osztalékot vettek ki belőle.*A cég kedvezményes állami hitelben is részesült időközben.
A Fagales Zrt. felívelésének ütemét azonban semmilyen ingatlanpiaci boom nem magyarázhatja. Hornung Áron ugyanis alig
két évvel a cég alapítása után, 2019 áprilisában közel 5,4 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött, a következő bő három évben pedig további 23,4 milliárd forintot fizetett ki ilyen formában a társaság.
A rengeteg pénz azonban nem ingatlaneladásokból jött: a vállalatnak alapítása óta egyetlen fillér árbevétele nem volt. A pénzt Hornung cége maga is osztalékként kapta, az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel egyik érdekeltségétől.
Raktáraktól a luxushotelekig
Jellinek Dániel neve akkor robbant be a köztudatba, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, méghozzá egyből nagyon előkelő pozícióba. Az előző néhány évben már fix helye volt a top 10-ben, vagyonát rendre 200 milliárd forint fölé becsülték.
Bár gazdagodásának üteme mesésnek tűnik, Jellinek nem egyik pillanatról a másikra halmozott fel százmilliárdos nagyságrendű vagyont. Saját bevallása szerint már 2006-tól felkerülhetett volna ezekre a listákra, ám mivel kevésbé látványos üzletekben utazott (raktárakat, ipari ingatlanokat, alsóbb kategóriás irodákat adott és vett, illetve bedőlt hitelekből csinált pénzt), nem figyeltek fel rá.
A neve akkor vált ismertté, amikor birodalma túllépett az alsóbb kategóriás ingatlanokon, és látványosabb projektekbe fektetett. A 2020-as évek elejére már közel két tucat plázájuk volt, hotelekkel és előkelőbb irodaházakkal üzleteltek. Ebben az időszakban kezdték el megtalálni az államhoz köthető bizniszek és a közpénzmilliárdok is. Az elmúlt években Jellinek Dániel
cégcsoportja vette meg az MKB állami szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések nagy részét;
tízmilliárdokért vásárolt ingatlanokat az államtól;
a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programjában a résztulajdonában álló cégek együttesen tízmilliárdos nagyságrendben nyertek támogatást;
a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Banktól az elmúlt években 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe;
tavaly pedig egy uniós pályázati csalás ügyében bűnsegédként marasztalta el a bíróság.
Ekkor kezdték el a sajtóban egyre gyakrabban pedzegetni Jellinek kapcsolatát a NER-rel és ezen belül is elsősorban Orbán Viktor családjával. Jellinek interjúiban konzekvensen cáfolta a politikai kötődést. A politikamentes üzletelés narratíváját azonban kissé gyengítette, míg az Orbán-kapcsolatról szóló pletykákat erősítette, hogy az ingatlanmágnás az elmúlt években nyíltan is rengeteget üzletelt a szintén az ingatlanbizniszben utazó Tiborcz Istvánnal. Jellinek adta el a miniszterelnök vejének a Gellért Szállót, míg az Appennin ingatlanos cégnél pont fordított volt a felállás, és mostanra közösen birtokolják a tőzsdén is jegyzett Waberer’s logisztikai vállalatot.
A milliárdos ügyletek egyik közös pontja pedig egy rejtélyes cég, a Geraldton Zrt. volt.
Nyugat-Ausztráliától Pécsig
Jellinek Dániel egy korábbi interjújában azt nyilatkozta: komoly hatással volt életére, hogy egy évig Ausztráliában élhetett. Angol nyelvtudása mellett könyvelési ismereteit is részben ebben az egy évben szedte össze, és pályája során mindkettőt kamatoztatni tudta. Előbbit amerikai üzleti kapcsolatai során, utóbbit mostanra három-négyszáz vállalatot számláló cégbirodalmában.
Egy negyvenezer főt számláló nyugat-ausztrál település nevét viseli a milliárdos egyik vagyonkezelő cége, a Geraldton Zrt. is. A vállalatot 2017 júniusában alapították, épp két héttel a Fagales Zrt. létrehozása előtt.
A társaságban az alapításkor első ránézésére semmi rendkívüli nem volt, legalábbis Jellinek cégcsoportjának mércéjével mérve. A vállalat tulajdonosa két másik, Jellinek Dániel által irányított vagyonkezelő volt, míg a hálózat végén amerikai bejegyzésű, részben offshore hátterű cégek álltak*Később utóbbiak eltűntek, a háló kissé letisztult, és a végén tulajdonosként is jól beazonosíthatóan Jellinek Dániel tűnt fel..
Az évek folyamán azonban az alapító vagyonkezelők részvényei szép lassan elkezdtek elpárologni.
A Geraldtonnak először csak az egy százaléka került egy árnyékban maradó tulajdonoshoz, 2020-ban viszont a két vagyonkezelőnek már csak 80 százalékos részesedése volt. A részvények átruházásáról egy véletlen jegyzőkönyvi bejegyzésen kívül szinte semmi nem árulkodik*A Geraldton alig egy évvel az alapítása után közgyűlést tartott, ahol a hagyományos törzsrészvények egy részét elsőbbségi részvénnyé alakították. A közgyűlési meghívóban a napirendi pontok között még ez, a részvényátalakítás szerepel, a hivatalos jegyzőkönyv szerint azonban már részvényátruházásról döntöttek a tulajdonosok. Az új részvényesnek sem a jegyzőkönyvben, sem az itt elfogadott alapszabályban nincs nyoma, de a hivatalos iratok szerint 5 részvény már ekkor máshoz került az alapítóktól.. Pedig az átadott részvények között akadt kettő különösen fontos, amelyek azóta tízmilliárdokat hoztak új tulajdonosuknak.
Jellinek Dániel cégbirodalmában egyáltalán nem ritka ugyanis, hogy a vállalatok úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Ez egy jogilag teljesen elfogadott gyakorlat, a lényege, hogy az a tulajdonos, aki ilyen papírt birtokol, a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosult a cég profitjából. A Geraldton esetében sokkal nagyobbra: ugyanis a két osztalékelsőbbségi részvény
mindenkori tulajdonosát a társaság részvényesek között felosztható eredményének 99 százaléka illeti meg.
Ennek pedig már egy év múlva is hatalmas jelentősége volt, hiszen 2019 áprilisában a Geraldton – részben állami ügyletekhez köthető üzletekből származó nyereségéből – 5,4 milliárd forint osztalékról döntött. A következő három évben pedig ezt további 23,6 milliárd forintnyi kifizetés követte. Szinte hajszálpontosan annyi, amennyi pénz ilyen formában Hornung Áron cégéhez befolyt.
A Fagales minden évben a Geraldton által kifizetett osztalék tízezredre pontosan 99,2008 százalékát kapta. Ez pont az az összeg, ami a két osztalékelsőbbségi részvény és az alapító tulajdonosoktól elpárolgó 20 százalékos részesedés után jár. Persze ettől – a hazai viszonylatban kiugró összeg ellenére – akár még véletlen is lehetne az egyezés, az érintettek pedig nagyon figyeltek rá, hogy az új tulajdonos kiléte és a pénz útja a céges iratokból ne derüljön ki. Jellinek Dániel néhány hónappal ezelőtt a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy
nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak.
A Geraldton 2021-es éves jelentésében azonban véletlenül bekerült, hogy a társaság egy évvel korábban a Fagalesnek fizettet ki közel 5 milliárd forintnyi osztalékelőleget*Az összeg ugyanabban az évben a pécsi cég beszámolójában is megjelent., így egyértelművé vált a cégek közötti kapcsolat, és az, hogy a Geraldton-osztalék haszonélvezője nem Jellinek Dániel családja, hanem a Fagales Zrt.
Sőt, a Fagales beszámolóiból az is kiderül, hogy a Geraldton-részesedésért túl sok pénzt biztosan nem fizettek. Hacsak nem rontottak el valamit a kimutatásokban, akkor 2 millió 20 ezer forintnál többet nem adhattak a részvényekért, amelyek utána tízmilliárdokat hoztak a cégnek.
Pécsi buliktól a milliárdos bizniszekig
A Geraldton Zrt. mesés osztaléka tehát nem Jellinek Dánielhez és családjához, hanem az ismeretlen ingatlanoshoz, Hornung Áronhoz került. Több jele is van azonban, hogy a pénz annak ellenére nem állt meg a pécsi vállalkozónál, hogy a hivatalos céges iratok szerint ő a Fagales Zrt. egyetlen tulajdonosa.
Hornung Áron ugyanis amellett, hogy a pécsi ingatlanos világ egyik meghatározó alakja, Tiborcz István baráti körének is a tagja.
Számos pécsi forrásunk megerősítette, hogy Hornung abba a társaságba tartozik, amely a gimnáziumi évek óta jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével. A baráti kör tagjai az egymás tőszomszédságában található belvárosi középiskolákba jártak (a Leőwey Klára Gimnáziumba*A cikkben először hibásan Leövey Klára Gimnáziumnak írtuk az iskola nevét, amit utólag javítottunk. A hibáért elnézést kérünk., a Nagy Lajos Gimnáziumba, illetve a Janus Pannonius Gimnáziumba). Abban az időben elég erős klikkesedés volt a pécsi iskolák között, és a belvárosiak alkották az egyik kört – mesélte a G7-nek több az érintettekkel nagyjából egyidős pécsi is. A három gimnázium tanulói rendszeresen összejártak bulizni, de fontos találkozópont volt a belvárosi műjégpálya is.
Ezeken a helyeken kovácsolódott össze az a baráti kör, amelynek tagjai azóta is rendszeresen feltűnnek a kormányfő veje körül. A társasághoz tartozott például a Tiborcz István számos cégében – köztük az EU Csalás Elleni Hivatala szerint többmilliárd forintos csalásban érintett Elios Zrt.-ben is – különböző szerepeket betöltő Hamar Endre, a pécsi dohánybizniszben és idegenforgalomban taroló Czéh-Tóth Márk, valamint Hornung Áron is.
A kapcsolat azóta is megmaradt az egykori belvárosi gimisek között. A Direkt36 év elején azt írta, hogy Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. Hornung és Czéh-Tóth*hivatalos címük alapján pedig jelenleg is egy utcában lakik Pécsett*Illetve a közvetlen környezetükben a Hamar-családnak is van egy ingatlanja, ahonnan egy időben a már említett, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. egyik tulajdonos cége is működött..
Pécstől BDPST-ig
A gimnáziumi kapcsolat pedig – ahogy a társaság más tagjai esetében – Hornung és Tiborcz között is üzleti együttműködés alapja lett*Szintén a Direkt36 derítette ki, hogy a pécsi ingatlanos a többségi tulajdonosa két olyan magántőkealapnak, amelyek vagyonát Tiborcz István egy másik üzlettársának és barátjának a cége kezeli. A két tőkealapnak – amelyekről több forrásunk egybehangzóan azt állította, hogy „a kormányfő vejének köre áll mögöttük” – ugyanabban az irodaházban van a székhelye, ahol Tiborcz István BDPST-je és több más vállalata is székel.. Számos jel utal arra, hogy a Fagales Zrt. Jellinek Dániel cégcsoportjától kapott milliárdjainak nagy része végül a BDPST-csoportnál köthetett ki. A G7 már tavaly írt róla, hogy a Tiborcz-birodalom hatalmas nyereségének jelentős részéről nem tudni, honnan érkezik.
A BDPST Zrt. 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forintnyi olyan osztalékbevételt mutatott ki, amelynek eredetét nem árulták el a beszámolójukban, és kérdésünkre sem.
Az osztalék beérkezésének üteme pedig nagyon látványosan lekövette a Fagales Zrt. kifizetéseit. A BDPST minden érintett évben a Fagales által kifizetett pénznek pontosan a 94,0975 százalékát kapta ilyen formában*nem kapcsolt vállalkozástól kapott osztalékként. Ilyen pontos egyezés pedig – ahogy korábban már láttuk – véletlen egybeesésként elég nehezen elképzelhető.
A leadott hivatalos iratok szerint a Fagales egyetlen tulajdonosa Hornung Áron, azaz a Jellinek Dániel cégcsoportjából érkező pénznek a pécsi vállalkozót kellett volna gazdagítania. A NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásából azonban kiderül, hogy a hivatalos cégiratok nem pontosak: Hornungnak csak 76 százalékos részesedése van a cégben. Így pedig már elképzelhető, hogy a Geraladtontól kapott, majd lényegében azonnal ki is fizetett pénz nagy része nem hozzá, hanem egy rejtőzködő tulajdonoshoz került.
A Fagales Zrt. ugyanis Jellinek Dániel gyakorlatát követve már az alapításkor olyan elsőbbségi részvényeket bocsátott ki, amelyek tulajdonosa a teljes osztalék 99 százalékára jogosult*A Fagalesnél a részvények ötöde ilyen osztalékelsőbbségi részvény, így 20 százalékos részesedéssel az osztalék 99 százalékát lehet megkapni.. Ez egy egyszemélyes vállalatnál teljesen logikátlan lépés, hiszen ha egy cégnek egyetlen tulajdonosa van, így is, úgy is minden nyereség őt illeti. Elsőbbségi részvénynek csak többszemélyes társaságoknál van értelme, nem ritkán akkor, ha a profit tényleges haszonélvezője rejtőzködni akar. A Fagales beszámolóiban egyébként van is utalás rá, hogy ez a cég is ilyen: az osztalékról szóló döntéseknél rendre többes számban hivatkoznak a tulajdonosokra.
Azaz a Tiborcz Istvánnal gimnazista kora óta jó kapcsolatot ápoló, eddig ismeretlen pécsi vállalkozó könnyen továbbjátszhatta a Jellinek Dániel cégbirodalmától kapott szinte teljes összeget. A BDPST-hez érkező tízezred százalékra egyező összegek pedig azt is megmutatják, hol lehetett a pénz végállomása.
BDPST-től Sukoróig
A számok mellett van egy másik kapcsolat is az ügyben érintett vállalatok között. A fővárosi BDPST és Geraldton, illetve a pécsi Fagales beszámolóit évek óta ugyanannak a székesfehérvári könyvelőirodának ugyanaz a Sukorón élő könyvelője készíti egységes sablon alapján.
A kis könyvelőiroda akkor emelkedett fel, amikor a milliárdok elkezdtek csorogni Jellinek Dániel birodalmából Tiborcz István köre felé. A cég bevétele 2018-ban alig haladta meg a 2 millió forintot, 2022-re azonban ennek több mint százszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan a létszám is bővült: a 2019 közepén még egyetlen főt sem foglalkoztató vállalatnál az elmúlt hónapokban már több mint egy tucat ember dolgozott. A felfutásban az Orbán-család cégei is szerepet játszottak. A BDPST-csoporthoz tartozó vállalatok jelentős részének ők készítik a beszámolóit, de Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvelnek.
A vállalkozás egyik tulajdonosa Facebook-profilján a BDPST egyik cégét jelölte meg munkahelyeként. Bár megkeresésünk után a közösségi oldaláról ezt az adatot törölte, egy szakemberek elérhetőségét gyűjtő adatbázisban továbbra is szerepel a munkakapcsolat.
Röviden összefoglalva tehát:
Jellinek Dániel cégcsoportjából az elmúlt években tízmilliárdok áramlottak ki egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó, Hornung Áron cégéhez úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron Hornung, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a cég kifizetett nyereségének szinte egészét megkaphatta.
A pécsi vállalkozó Tiborcz István ismerőse.
Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett Tiborcz István legfontosabb vállalkozásában, minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
Az ügyben érintett cégeknek – így Hornung és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa a BDPST-csoportnak dolgozott, és amely az Orbán-család számos cégének beszámolóit készíti évek óta.
Ahogy a bevezetőben is írtuk, a közel 30 milliárd forintos pénztranszfer még a miniszterelnök vejének mércéjével mérve is sok pénz. Tiborcz István az elmúlt években 35-70 milliárd forint közötti összegekkel került fel a gazdaglistákra. Azaz a Jellinek Dániel (cégcsoportja) által kezelt és minden jel szerint Orbán Viktor vejét gazdagító vagyon Tiborcz teljes vagyonának nagyon jelentős részét tette ki. Ez erősíti azt – az egyébként az érintetteket és üzleti ügyeiket ismerő forrásaink szerint nagyon leegyszerűsített – narratívát, hogy Jellinek a miniszterelnök családjának frontol.
Az út vége
A Jellinek-birodalomhoz kötött Geraldton és a Tiborcz-kör kapcsolata évekig rejtve maradt, tavaly decemberben azonban a történetnek ez a része lezárult. Jellinek Dániel ugyanis értékesítette a korábban is kifizetőhelyként működő Geraldton Zrt.-t, amit egy indokolatlanul bonyolult ügylet keretében Tiborcz István BDPST-je vett meg.
A hivatalos magyarázat szerint a tranzakcióra azért volt szükség, mert Jellinek így adta el a Gellért Szállót a miniszterelnök vejének. A Geraldton azonban a hotelt több másik cégen keresztül birtokolja, így amellett, hogy eladhatta volna magát az ingatlant, a láncban a szállóhoz közelebbi cégeket is értékesíthetett volna. Azzal, hogy a BDPST a Geraldtont vette meg, nagyon megbonyolította az ügyletet, amivel év elején a magyar sajtót is megzavarta.
A Geraldtonban ugyanis a Gellért mellett más vagyonelemek, például plázák is voltak, amiket Jellinek Dániel cégcsoportja visszavásárolt. A korábbi pénzáramlás fényében így nehéz más magyarázatot találni az ügyletre, mint hogy a Gellért Szálló átadása mellett a Geraldton státuszát is tisztázni akarták a felek.
Az ügyben minden érintettet megkerestünk. Ahogy már írtuk, Jellinek Dániellel személyesen is találkoztunk, és írásban is elküldtük kérdéseinket. Utóbbira azonban már nem ő, hanem az ügyvédje reagált. Bár a kérdések egy részére kaptunk válaszokat, a levélben jelezték, hogy ezeket nem használhatjuk fel a cikkhez, amelyben a korábban a sajtóban rendszeresen szereplő Jellinek Dániel sem kíván feltűnni, és egyben emlékeztették a G7-et a lehetséges jogi következményekre. Így számos egyéb dolog mellett hiába kérdeztük meg, hogy korábbi állításával szemben hogyan kerülhetett egy ismeretlen pécsi vállalat az egyik legnyereségesebb cége tulajdonosai közé, és miért kapott ez a vállalat több tízmilliárdos osztalékot a cégbirodalmától. Ahogy azt is, hogy miért a BDPST egyik alkalmazottjának cége könyvelt ennek a vállalatának.
A BDPST elég hosszú kérdéssorunkra röviden válaszolt, megismételve a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékbevételük eredetét firtató korábbi kérdéseinkre írtakat. Ezúttal úgy fogalmaztak, hogy
a BDPST Zrt., transzparensen működő vállalatként, a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el az üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre. Ugyanakkor minden egyéb, a társaság gazdálkodására vonatkozó adat üzleti titok részét képezi. A BDPST Zrt., ahogy az éves beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettségének, úgy minden egyéb, a működésére vonatkozó jogszabályi előírásnak és számviteli kötelezettségének eleget tesz; és ugyanezt minden üzleti partnerétől is elvárja.
Az érintett cégeknek könyvelő iroda nevében annak többségi tulajdonosa, a három vállalat beszámolóit is készítő könyvelő reagált megkeresésünkre, de kérdéseinkre ő sem válaszolt, csak jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Ugyanezt tette Hornung Áron is. Bár a pécsi vállalkozó telefonon először azt ígérte, hogy egy későbbi időpontban válaszol a Fagales Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinkre, miután azokat előzetesen emailben is megküldtük neki, válaszlevelében elzárkózott a válaszadástól, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A cikk megírásában közreműködött Fabók Bálint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | https://g7.hu/kozelet/20230719/tizmilliardok-folytak-az-egyik-leggazdagabb-magyartol-orban-viktor-csaladja-fele/ | https://web.archive.org/web/20231028080520/https://g7.hu/kozelet/20230719/tizmilliardok-folytak-az-egyik-leggazdagabb-magyartol-orban-viktor-csaladja-fele/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardok-folytak-az-egyik-leggazdagabb-magyartol-orban-viktor-csaladja-fele | G7 | hungarian-news | 2023-07-19 13:23:00 | [
"Hornung Áron",
"Jellinek Dániel",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Fagales Zrt.",
"Geraldton Invest Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
57,794 | A tervezettnél sokkal drágábban építheti meg Sopronnál a közúti alagutat a Duna Aszfalt | Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre. | Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre.
Az inflációra, a költségek megemelkedésére és a nem várt geológiai akadályokra hivatkozva kér mintegy 12 milliárd forint pluszpénzt az SDD Konzorcium a kormánytól az M85-ös gyorsforgalmi út és a hozzá tartozó alagút megépítésére – értesült a Szabad Európa.
A beruházás eredetileg 43,99 milliárd forintba került volna, de ehhez már hozzácsaptak egy úgynevezett turbó körforgalmat 3,76 milliárd forintért, így – ha 12 milliárd forinttal számolunk – az összesen 15,76 milliárdos emelkedés 35 százalékos drágulást jelenthet. Ez jelentősen meghaladja még az egyébként Európa-bajnok magyar inflációs rátát is.
Megírja a Közbeszerzési Értesítő
Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre annyit közölt, hogy jelenleg zajlik az SDD-vel a kivitelezési szerződés újratárgyalása, a végeredményről majd a Közbeszerzési Értesítőben adnak tájékoztatást.
Ehhez kapcsolódóan: Így drágul egy magyar nagyberuházás.
Az M85-ösről már többször írtunk. A gyorsforgalmi út Sopront köti majd össze az országhatárral, és eredetileg a beruházás része lett volna egy onnan Bécsig vezető útszakasz megépítése is, ettől azonban az osztrák kormány időközben elállt, így az autósoknak osztrák oldalon egy alacsonyabb rendű úton kell majd haladniuk.
Lerobbant a Dömper
A kivitelező SDD Konzorcium főszereplője eredetileg a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. volt, de az M100-as út építésének elmaradása miatt a cég nehéz pénzügyi helyzetbe került, így tavaly novemberben átvette a Duna Aszfalt. (Hivatalosan fúziónak hívták az akvizíciót.) A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László, az ország egyik leggazdagabb embere, többek között több olyan luxusjacht tulajdonosa, amelyeken rendszeresen megfordulnak a kormány politikusai vagy más, NER-közeli üzletemberek.
Egy, a beruházás részleteire rálátó forrásunk szerint már a turbó körforgalom is jelentősen túlárazott lehetett, ráadásul feleslegesnek is tűnik, kiváltható lett volna olcsóbb megoldással, egy pár száz méterrel arrébb már működő körforgalom felturbósításával (vagyis két sávosra bővítésével).
Ehhez kapcsolódóan: NER-es cég nem vész el, csak átalakul.
Informátorunk szerint a 12 milliárdos pluszköltség is túlzottnak tűnik, az pedig, hogy a kivitelezők „geológiai meglepetésekre” hivatkoznak a csúszás fő okaként, azt jelezheti, hogy egyszerűen nem megfelelően készítették elő az alagútépítést, amely a hivatalos nyilatkozatok szerint jelenleg is féléves késésben van, de forrásunk szerint ez végül akár egy évre is nőhet.
Ehhez képest Szlovákiában, Eperjesnél 45,7 milliárd forintnyi euróból zajlik egy hosszabb alagút építése egy völgyhíddal és egy autópálya-szakasszal együtt. Ezt információink szerint határidőre, még nyáron át is adják, és a kivitelező tartja magát az eredeti költségvetéshez. Az ügyben kerestük részletesebb tájékoztatásért az SDD Konzorciumot és a Dömper Kft.-t, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
Nem verték nagy dobra Mészáros milliárdjait
Zajlik egy másik nagy értékű kivitelezői szerződés újratárgyalása is. Információink szerint novemberre dőlhet el, mennyivel kap többet Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. a GSM-R-nek nevezett vasúti informatikai fejlesztés kivitelezéséért. A kormány még február 6-án, egy kihelyezett soproni ülésen döntött arról nem nyilvános határozatban, hogy az 58,8 milliárd forintból megvalósuló beruházásra még 17 milliárd forintot biztosít az R-Kordnak.
Bár a tárgyalások eredményeként ez az pénz lehet akár kevesebb is, de egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint nagy meglepetés lenne, ha a szerződésmódosításban szereplő végösszeg nem lenne nagyon közel a 17 milliárdhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Zajlik a belháború Mészáros Lőrinc cégei és más vasúti fejlesztő vállalkozások között.
A GSM-R-re eredetileg 58,8 milliárd forintot szánt a kormány, így itt a drágulás „csak” 28 százalékos. Csakhogy a kivitelező nemcsak drágábban fejezné be a munkát, de a műszaki tartalmat is csökkentené: az eredetileg tervezett 270 vasúti távközlési torony helyett csak mintegy 130 darab épülne meg, a száloptikás hálózatot pedig nem 2225 kilométeren, hanem 1800 kilométeren húznák ki. Szakmai forrásunk szerint ezzel jelentősen esik majd a többek között vasútbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó GSM-R színvonala.
A beruházást 37 milliárd forintból támogatja az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében, de a kormány ezt is kiváltaná inkább saját forrással, vagyis a magyar adófizetőknek nem csak 17 milliárddal kerülhet majd többe. A beruházás megvalósítása során ráadásul Mészáros Lőrinc cége máig nem fizetett ki rendesen számos alvállalkozót. | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-sopronnal-epulo-kozuti-alagutat-sokal-dragabban-epitheti-meg-a-tervezettnel-a-duna-aszfalt/32502116.html | https://web.archive.org/web/20231230092221/https://www.szabadeuropa.hu/a/a-sopronnal-epulo-kozuti-alagutat-sokal-dragabban-epitheti-meg-a-tervezettnel-a-duna-aszfalt/32502116.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tervezettnel-sokkal-dragabban-epitheti-meg-sopronnal-a-kozuti-alagutat-a-duna-aszfalt | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-14 13:32:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Dömper Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"SDD Konzorcium"
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"útépítés",
"EU",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
57,795 | Több száz milliárdos tendert nyert az állam kedvenc takarító cége | A sokak által csak udvari söprögetőként emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc cége nyerte el a magyarországi kórházak felújítására kiírt 400 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot. | Az „udvari söprögetőként” is emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc cége korábban is rendre nyerte a közbeszerzéseket, egyebek mellett a kórházak, a MÁV, a Mol és a Volánbusz takarítási feladatait ellátva.
Nos, ismét a kötvényei révén a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett B+N Referencia Zrt. lett a szerencsés kiválasztott, amely ezúttal Magyarország 89 kórházának a "ráncait" varrhatja fel nem kevesebb mint 400 milliárd forintért.
A közbeszerzési kiírás szerint Kelet-Magyarországon nagyságrendileg 26 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben, 116 telephelyen, összesen körülbelül nettó 1,2 millió négyzetméter alapterületen kell az épületeket ráncba szedni. A régióban Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád vármegyei intézményekről van szó.
Budapesti és országos intézményből 30 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény van, 118 telephellyel, összesen mintegy nettó 1 millió négyzetméter alapterületettel.
Nyugat-Magyarországon (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy és Tolna vármegyében) pedig 33 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt, 138 telephelyet, összesen közel nettó 1,3 millió négyzetméter alapterületet érint a közbeszerzés.
Az összesen 89 intézménynél a következő feladatok várnak a B+N Referencia Zrt.-re:
leromlott állagú épületek felújítása
épületátalakítási munka
villamos gépészeti szerelési munkák
gépészeti szerelések
javítási és karbantartási szolgáltatások
Ezek azonban számtalan feladatot takarnak: például a klíma- és légkezelő berendezések, a fűtési rendszerelemek, szivattyúk, szennyvízhálózat, felvonók, ajtók, kapuk, sorompók, erősáramú hálózat, gyengeáramú berendezések, épület-, felügyeleti- és szabályozó rendszerek, árnyékolástechnikai berendezések, tűz- és balesetvédelmi berendezések, fürdők, medencék, tangentor berendezések karbantartását és javítását, de még a külterület kipofozását, és kártevőmentesítést is.
A tenderre pályázott még a Neo Property Services Zrt., és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
Július 1-jétől új világ
Tény, hogy július elsejétől új világ köszöntött be a kórházaknál egy új kormányrendelet-módosításnak köszönhetően: először a fővárosi, majd 2024. január elsejétől már országosan is minden kórház ingatlanüzemeltetési szolgáltatását központilag látja el az állam a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) keresztül. Lényege, hogy a KEF biztosítja az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi és vármegyei költségvetési intézmények számára az ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokat.
A cég már nem csak söpröget
A B+N Referencia egyébként évek óta kimagaslik a közbeszerzéseken, tíz év alatt 158-szor szerepelt sikeresen – erről tavaly a Forbes írt. Ezek közül 29 pályázat érte el az egymilliárd forintos értéket, a létesítménygazdálkodással foglalkozó cég 2012 óta összesen 608 milliárd forint értékben húzhatott be állami megrendeléseket.
A B+N eddigi legnagyobb állami megrendelése 2021-ben volt, amikor 300 milliárd forintért elnyerte az ország 107 kórházának (közel 400 telephely) „teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti” takarítását és fertőtlenítését.
Innen már csak egy ugrás volt a 400 milliárdos, az intézmények feljavítását célzó közbeszerzés elnyerése.
Kis-Szölgyémi vállalata megkerülhetetlen a tenderekben, ami meg is látszik cége adataiban is: a B+N 2010 és 2020 között az árbevételét több mint a negyvenszeresére, az adózott eredményét pedig a százszorosára növelte. 2020 és 2021 között pedig a forgalmát szinte megduplázta a cég (67,3 milliárd forintról 127,4 milliárdra), profitja pedig 5,7 milliárdról 19,1 milliárdra nőtt. A 2022-es árbevétele szinte hajszálra megegyezett a 2021. évivel: 127 milliárd forint, amiből 10,8 milliárd forint tiszta nyeresége lett. Osztalékként 9,5 milliárdot vett ki az egyedüli tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc.
A 41,3 milliárd forintos vagyonával a 100 Leggazdagabb magyar kiadvány 50. helyére rangsorolt nagyvállalkozó tulajdonában lévő B+N egykoron Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott. A társaság mára 7500 fős nagyfoglalkoztató lett Magyarországon, a régióban 22 ezer alkalmazottja van összesen, és most már az ingatlanüzemeltetéstől kezdve a robotikáig több mindennel foglalkozik.
A 2022. évi pénzügyi beszámolójuk kiegészítő melléklete szerint a cég épül-szépül: tavaly új raktárat üzemelt be az agglomerációban, tardonai székhelyükön napelemparkot építettek ki.
2022 januárjában a társaság megvásárolta a lengyel piacon jelentős szereppel rendelkező takarítással és ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó három cégből az IMWEMER, az IMWEMER Partner és az IMWEMER System sp. z.o.o társaságokat. Augusztusban a bolgár piacon is akvizíciót hajtott végre és megvásárolta a „I+Facility” EOOD Társaságot, amely szintén takarítási és ingatlanüzemeltetési tevékenységet végez. Októberben pedig a cég megvásárolta az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Diesel Mobil Kft-t. | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/tobb-szaz-milliardos-tendert-nyert-az-allam-kedvenc-takarito-cege.html | https://web.archive.org/web/20231220124411/https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/tobb-szaz-milliardos-tendert-nyert-az-allam-kedvenc-takarito-cege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-milliardos-tendert-nyert-az-allam-kedvenc-takarito-cege | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-11 10:26:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc"
] | [
"B+N Referencia Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"egészségügy",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
57,796 | Szijjártó Péter feleségének mindkét cége nyereséges, az egyikből 436 milliós profitot vett ki | A külügyminiszter feleségének belsőépítészeti vállalkozása tavaly a korábbi duplájára, 1,5 milliárdra növelte az árbevételét, és Szijjártó-Nagy Szilvia ki is vett belőle 436 milliós osztalékot. Van egy másik céges érdekeltsége is, ahol sikerült a 2021-es veszteséges év után 4,6 milliós nyereséget elérni. | Bevételének több mint harmadát könyvelhette el profitként tavaly Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének 100 százalékos tulajdonában álló vállalkozása, az Interior Design Belsőépítészeti Kft. – derül ki a cég 2022-re vonatkozó éves beszámolójából.
Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítésezti vállalkozása a jelek szerint növekedési pályára állt, mivel a 2021-es 781 milliós nettó árbevételét csaknem megduplázva tavaly 1,502 milliárd forintos árbevételt produkált, és a profitja is szépen hízott:
míg az adózott eredménye 2021-ben 417,9 millió forint körül volt, tavaly ez 545,8 millióra nőtt, és ebből Szijjártó Péter felesége ki is vett 436 milliót osztalékként.
Ha ennyire nem is ment jól, de Szijjártó-Nagy Szilvia másik vállalkozása is sikeres volt tavaly és néhány milliós profitot termelt. Az üzletasszony ugyanis az ingatlanüzemeltetéssel és -bérbeadással foglalkozó dunakeszi vállalkozás, a Varázshíd Rental Kft.-nek is többségi, 51 százalékos tulajdonosa.
Ez a cég a belsőépítészeti vállalkozáshoz képest nagyságrenddel kisebb ligában focizik, hiszen 2022-ben mindössze 11,8 milliós nettó árbevétele volt – igaz, ez jelentősen nagyobb, mint a 2021-es 7 millió. A Varázshíd ezzel a fejlődéssel a 2021-es 5,3 milliós veszteséget tavaly pozitívba fordította:
a cég így tavaly 4,6 milliós nyereséget termelt, ám ebből nem vettek ki osztalékot, bent hagyták a pénzt eredménytartalékba. | https://hvg.hu/kkv/20230602_Szijjarto_Peter_felesegenek_mindket_cege_nyereseges_az_egyikbol_436_millios_profitot_vett_ki | https://web.archive.org/web/20231221103811/https://hvg.hu/kkv/20230602_Szijjarto_Peter_felesegenek_mindket_cege_nyereseges_az_egyikbol_436_millios_profitot_vett_ki | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-felesegenek-mindket-cege-nyereseges-az-egyikbol-436-millios-profitot-vett-ki | HVG | hungarian-news | 2023-06-02 12:37:00 | [
"Szijjártó-Nagy Szilvia"
] | [
"Interior Design Belsőépítészeti Kft.",
"Varázshíd Rental Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
57,797 | Nagyot ugrott a Tigris: 291 milliós profitot termelt az MSZP-s Tóth Csaba cége, 80 millió az osztalék | Folytatódik a sikerszéria a Tigris-1993 Kft.-nél: a 2021-es 200 milliós osztalékfizetés után a 2022-es év is jól sikerült, mivel a nyereség csaknem 300 millió forint volt a cégben, amiből a tulajdonosok – Tóth és a felesége – 80 milliót vettek ki. | A politikában elhagyta, az üzleti életben viszont tartósan Tóth Csaba mellé szegődött a szerencse, mióta sikeres ingatlanbizniszt bonyolított pártja egyik alapítványával. Ennek a zuglói ügyletnek köszönhette a többségi (76%) tulajdonában álló cége, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit, és a sikerszéria folytatódott.
A cég (amelynek másik, kisebbségi tulajdonosa Tóth felesége) a tavalyi mérlegbeszámolója szerint jelentősen növelni tudta az árbevételét és a nyereségét. A főként ingatlanokkal foglalkozó cég a 2021-es nettó 388 milliós árbevételét 2022-re 435 millióra tornázta fel, miközben az MSZP volt országgyűlési képviselőjének vállalkozása
a 2021-es 140 milliós profitját is megduplázta, így a tavalyi évet 291 milliós nyereséggel zárta.
Az országos politikától – már a 2022-es parlamenti voksolást megelőző előválasztás során – visszavonult, de a főváros XIV. kerületében a helyi pártszervezetet még mindig vezető „erős ember” Tóth és felesége tulajdonosokként azonban csak a tavalyi profit egy részét, 80 milliót vette fel osztalékként.
A cég mérlegbeszámolójából kiderül, hogy biztos lábakon állnak: a Tigris-1993 Kft.-nek nincs se rövid-, se hosszú lejáratú tartozása, saját tulajdonú ingatlan és telek bruttó 310 milliós értéken van nyilvántartva, ráadásul a társaság tavaly év végén 199.9 millió forint „forgatású célú értékpapírral” is rendelkezett.
A 2021-es évben elért 140 milliós profit után úgy vehettek fel 200 milliós osztalékot, hogy az eredménytartalékban volt még pénz. Amúgy a tavalyi 435 milliós árbevételhez társult 291 milliós nyereség is szép, de az előző évinek csak a duplája, míg 2021-ben az azt megelőző évihez képest a cég megszázszorozni is tudta.
Ahogy arról a hvg.hu írt, az akkori, látványos pénzügyi robbanás egyik oka volt, hogy Tóth cége az MSZP alapítványától 128 millió forintért vett 900 négyzetméteres zuglói irodaházat lakásokká és társasházzá minősíttette át, majd némi felújítás után apránként értékesíteni kezdte. Ezt Tóth később a hvg.hu-nak úgy jellemzett:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt.
A tavalyi választáson a Tóth addigi egyéni képviselői körzetét megnyerő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint viszont túl jónak is tűnt ez az üzlet, ezért – ismeretlen tettes ellen – feljelentést tett miatta. A hvg.hu tavasszal írt róla, hogy gyanúsítottja még nincs a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak, de már „szakértők” bevonásával vizsgálódik a rendőrség: | https://hvg.hu/kkv/20230531_Tigris_291_millios_profit_MSZP_Toth_Csaba_cege_80_millio_osztalek | https://web.archive.org/web/20230605124231/https://hvg.hu/kkv/20230531_Tigris_291_millios_profit_MSZP_Toth_Csaba_cege_80_millio_osztalek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyot-ugrott-a-tigris-291-millios-profitot-termelt-az-mszp-s-toth-csaba-cege-80-millio-az-osztalek | HVG | hungarian-news | 2023-05-31 13:31:00 | [
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"MSZP",
"Tigris-1993 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
57,798 | Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást | Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket. | Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást
Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Magyarország és Oroszország nem barátok már – legalábbis a paksi bővítés finanszírozási megállapodásában. A hitelmegállapodást módosító jegyzőkönyv elején ezúttal nem szerepel, hogy az "a két ország között meglevő baráti viszony továbbfejlesztése és erősítése céljából” született – a kitétel az eredeti megállapodáson, illetve annak 2021-es módosításán még rajta volt.
A hitelmegállapodás előző módosításához képest újdonság, hogy ezt a kormány rendeletben hirdette ki, míg amazt még az Országgyűlés törvénybe foglalta.
A hitelmegállapodás legfontosabb paraméterei, a nyújtott hitelösszeg (10 milliárd euró) és a kamatozás (4-5 százalék) változatlanok maradnak. Változatlanul 16 év a törlesztési idő – ez eredetileg 21 év volt, akkor rövidítették le, amikor a törlesztés kezdő időpontját az előző módosítással kitolták öt évvel a projekt csúszása miatt.
Új orosz bank(ok) jön(nek) a képbe
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az “ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
Akiket szankciók nem érintenek
A módosítással Moszkva és Budapest felkészíti a megállapodást arra az esetre, ha az az ügynököt vagy ügynököket cserélni kell. Ez logikus, Moszkva ukrajnai agressziójának nem látszik a vége, az Európai Unió de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, lehetnek, sőt minden bizonnyal lesznek még szankciók. Tehát könnyen előfordulhat, hogy az új ügynök is képtelenné válik a hitelrészletek folyósítására, a törlesztőrészletek fogadására.
A módosítás értelmében a hitelügyletben csak olyan szereplők (személyek és szervezetek), csak olyan bankszámlák és “a teljesítést befolyásoló egyéb tényezők” vehetnek részt, “amelyeket nem érint semmilyen olyan nemzetközi jogi – beleértve az Európai Unió joga szerinti – szankciós korlátozás, amely a jelen Megállapodás szerinti feladataik ellátását nem teszi lehetővé, akadályozza vagy veszélyezteti”.
Ha ebben változás történne, tehát ha például orosz oldalon a kijelölt bank szankciók alá kerülne, akkor 30 napon belül kell új ügynököt kijelölni.
Magyarország számára kedvező, hogy a módosítás leszögezi: ha bármiféle magyar fizetési kötelezettség teljesítése azért nem lehetséges, mert az orosz oldalon valamely tényező nem a fentiek szerint került kijelölésre (tehát gyakorlatilag ha az orosz felet sújtó szankció miatt nem lehetséges teljesíteni egy kötelezettséget), az nem minősül a magyar fél szerződésszegésének.
Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti
Felmerül persze a kérdés, mi történne, ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek? A módosítás értelmében
ilyen esetben az orosz fél 90 nap után egyoldalúan felfüggesztheti a hitel felhasználását.
Ez a kitétel alapvetően logikus, ha az orosz fél képtelen a megállapodás teljesítésére, akkor képtelen rá. Azért fontos szem előtt tartani, hogy a “megfelelő szereplő” meghatározása eléggé laza, már akkor nem megfelelőnek nyilvánítható egy szereplő, ha valamilyen szankciós korlátozás feladatainak ellátását “akadályozza vagy veszélyezteti”. Vagyis nem kell, hogy mondjuk egy orosz bankot közvetlenül a legteljesebb körű szankciók sújtsanak, levágják a globális bankközi SWIFT-rendszerről, stb.
Innentől Moszkva – ha akar – hivatkozhat arra, hogy nem tud olyan ügynököt kijelölni, amelynek feladatellátását ne akadályoznák vagy veszélyeztetnék szankciók, majd 90 nap után felfüggesztheti a finanszírozást.
Ha a magyar fél ezzel nem ért egyet, akkor persze el lehet menni nemzetközi döntőbíróságokra pereskedni, de egy eljárás biztosan hosszú évekig húzódna.
A megállapodás a vitarendezés körülményeit és feltételeit továbbra sem részletezi, csak annyit tartalmaz: a megállapodás kapcsán “felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik”.
Ezen túlmenően a hitelmegállapodás azt sem rögzíti, mi történik azt követően, hogy az orosz fél egyoldalúan felfüggeszti a finanszírozást. Meddig, milyen körülmények közt maradhat felfüggesztve? Mikor jön el az a pont, ahol a megállapodás semmissé válik, vagy a magyar fél elállhat tőle? Akkor is vissza kell fizetni a már felvett részleteket, ha a paksi bővítés a finanszírozás ellehetetlenülése miatt nem valósul meg? Milyen kamatokkal és milyen ütemezéssel? (Jelen állás szerint a hitel törlesztését legkésőbb 2031. március 15-én el kell kezdeni, akkor is, ha az erőművi blokkok nem készülnek el addigra.)
Moszkva leveheti a pénzeket egy helyi magyar számláról
A szankciós nehézségek leküzdését segítő módosításnak tűnik az a lehetőség, hogy a magyar fél fizetési kötelezettségeit teljesítheti egy oroszországi banknál nyitott eurószámláról. Amelyről az orosz fél azonnali beszedési megbízással emelhet le pénzeszközöket.
Ez amolyan B terv, ha a magyar fél nem képes tranzakciókat bonyolítani az orosz fél felé, akkor az leveheti a pénzeket egy Oroszországban tartott számláról.
Mivel a tranzakció Oroszországon belül történik, nem befolyásolják nemzetközi szankciók
– legalábbis, amíg el nem fogy a pénz a magyar fél által Oroszországban fenntartott számláról. Illetve olyan helyzet is előállhat, hogy az orosz bank, ahova utalni kellene szankciók alá kerül, ám az a bank nem, ahol a magyar fél számlát tart fenn. Ilyen esetben a magyar fél utalhat a saját oroszországi számlájára, ahonnan a pénzt az orosz fél leemelheti.
Az orosz fél a pénzeket a magyar fél oroszországi euró számlájáról bármilyen devizanemben leemelheti – ám ha nem euróban teszi, akkor az árfolyamkülönbözet költségét neki kell viselnie.
Mi történne a kivitelezéssel?
Jó lenne tudni, hogyan érinti a finanszírozás esetleges ellehetetlenülése az erőműépítést – ám a kivitelezési szerződés módosítását egyelőre se a kormány, se a Paks2 Zrt. nem hozta nyilvánosságra. Igaz, az elállási, meghiúsulási feltételeket és körülményeket szabályozó részek az eredeti szerződésből sem nyilvánosak, így valószínűleg a módosításban is ki lesznek takarva – ha azt egyszer nyilvánosságra hozzák.
Mivel a finanszírozás és a kivitelezés egy csomagot képez, vélhetően a finanszírozás felfüggesztése-ellehetetlenülése magával vonja a kivitelezés felfüggesztését-ellehetetlenülését. De nagyon nem mindegy, milyen feltételek és retorziók mentén.
A finanszírozás kapcsán látható, hogy Oroszország ukrajnai agressziója és az arra adott uniós/nemzetközi válaszok nagyon is megnövelik a paksi bővítés kockázatait – ami azt illeti, továbbra is kérdés, az orosz Roszatom a háborús-szankciós környezetben képes lesz-e egyáltalán kivitelezni a projektet, és ha nem, akkor a szerződés milyen garanciákat és jogokat biztosít Magyarország számára. A projekt helyzete a háborútól függetlenül sem rózsás, az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2025-re el kellett volna készülniük, az eredeti finanszírozási megállapodást is ennek megfelelően paraméterezték.
A csúszás elsődleges oka, hogy a Roszatom nem volt képes EU-kompatibilis engedélyezési tervdokumentációt összeállítani, olyat, ami alapján kiadhatták volna a létesítési engedélyt. Nem csak Magyarországról van szó, ugyanez történt Finnországban ugyanilyen típusú erőművel. A finnek a háború kitörése után lényegében azonnal kidobták a Roszatomot a Hanhikivi-projektből. A magyar Atomenergia Hivatal már kiadta a létesítési engedélyt, ám csak feltételes módban: az alapozási és szerkezetépítési munkákat el lehetett kezdeni, a magyar fél saját kockázatára, de semmi sem garantálja, hogy a reaktorokat is fel lehet majd építeni. | https://hvg.hu/gazdasag/20230721_Paks_2_szerzodesmodositas_finanszirozas_hitel | https://web.archive.org/web/20231004170936/https://hvg.hu/gazdasag/20230721_Paks_2_szerzodesmodositas_finanszirozas_hitel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paks-ii-szerzodesmodositas-moszkva-egyoldaluan-felfuggesztheti-a-finanszirozast | HVG | hungarian-news | 2023-07-21 12:00:00 | [] | [
"Atomenergia Hivatal",
"Gazdaságfejlesztési Minisztérium",
"Roszatom"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"atom",
"engedély",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Paks II"
] |
57,799 | Ismeretlenek kapják a milliárdokat, de az állami élelmiszermentésből máig nem lett semmi | Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég. | 2023.07.21. 15:10
Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég. | https://m.hvg.hu/360/20230721_hvg_elelmiszermentes_informatika_szoftver_emelkedo_koltsegek_kartekony_homaly | https://web.archive.org/web/20230721160840/https://m.hvg.hu/360/20230721_hvg_elelmiszermentes_informatika_szoftver_emelkedo_koltsegek_kartekony_homaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeretlenek-kapjak-a-milliardokat-de-az-allami-elelmiszermentesbol-maig-nem-lett-semmi | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-21 17:10:00 | [
"Halasi Tibor",
"Kis Pogány Tamás",
"Orbán Viktor",
"Szarvas Ferenc"
] | [
"Államadósság-kezelő Központ",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.",
"Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"Malév Rt.",
"MÁV",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)",
"Polaris Holding Zrt.",
"SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt.",
"Turigum Capital Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"kereskedelem",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"tőkealap"
] | [] |
57,800 | Újabb útépítő céggel bővült Szíjj László útépítő-birodalma | Az ország hatodik leggazdagabb emberének cégcsoportja növelte tagjai számát, miközben forgalma csökkent. | A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg. | https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_duna_group_nem_csak_utepites | https://web.archive.org/web/20231224121810/https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_duna_group_nem_csak_utepites | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-utepito-ceggel-bovult-szijj-laszlo-utepito-birodalma | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-20 10:30:00 | [
"Polyák József",
"Polyák-Szíjj Zsuzsanna",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Duna Group International Kft.",
"Duna Group Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"rokonok",
"hulladéküzlet",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
57,801 | Mészáros Lőrinc beszállni készül az áfacsalásokkal sújtott, ám sok EU-pénzzel kecsegtető kertészkedésbe | Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol. | 2023.07.20. 07:10
2023.07.21. 16:11
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol. | https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_zoldseg_gyumolcs_mezogazdasag_elelmiszeripar_adopres_adoelkerules_afacsalas_robbano_vitaminbomba | https://web.archive.org/web/20240103060612/https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_zoldseg_gyumolcs_mezogazdasag_elelmiszeripar_adopres_adoelkerules_afacsalas_robbano_vitaminbomba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-beszallni-keszul-az-afacsalasokkal-sujtott-am-sok-eu-penzzel-kecsegteto-kerteszkedesbe | HVG | hungarian-news | 2023-07-20 09:10:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Apple Heaven Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"élelmiszeripar",
"adó",
"klientúra",
"kereskedelem",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [] |
57,802 | Bayer Zsolt cége 89 milliós pluszba fordult tavaly, 25 milliós lett az osztalék | A Fidesz-alapító publicista vállalkozása válság idején is jól zakatol. | Bayer Zsolt cége 89 milliós pluszba fordult tavaly, 25 milliós lett az osztalék
A Fidesz-alapító publicista vállalkozása válság idején is jól zakatol.
Szerencsés évet zárt tavaly a Bayer Zsolt vállalkozása, pedig a 2022-es év mérlegébe még bele sem számolhatta a Szerencsejáték Zrt.-től csak idén januárban kapott 40 milliós szponzorpénzt. A tavalyi év e nélkül is jól sikerült az 1100ÉV Kft.-nek, amely cég
fő tulajdonosa Bayer Zsolt publicista, aki emellett a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének 1988 óta, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének pedig 2016 óta tulajdonosa.
Elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél, de azért jutott 40 millió Bayer Zsolt cégének
Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott. Jóval visszafogottabban jótékonykodott a szokásosnál az elmúlt időszakban az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt.
A kft éves beszámolójából kiderül, hogy a nettó árbevétel a 2021-es 91,84 millióval szemben 2022-ben 104,57 millióra nőtt, a profit pedig még látványosabban emelkedett: 2021-ben még 25,1 milliós veszteséggel zárták az évet, ez tavaly pozitívba fordult és 89,4 millió forint nyereség lett.
A cégéből fizetést nem kapó kormánypárti publicista annak örülhetett, hogy a profit terhére 25 milliós osztalékot fizet az 1100ÉV Kft., amelyben neki 72 százalékos tulajdonrésze van, egy családtagjának 3 százaléka, további 25 százalék pedig – még idén júliusig – sajátcég-üzletrész.
Ahogy arról korábban a hvg.hu írt, Rogán Antal miniszter helyettese, Dömötör Csaba államtitkár nemrég a DK-s Vadai Ágnes képviselő kérdésére azzal magyarázta Bayer Zsolt vállalkozásának közpénzből juttatott 40 milliót, hogy
a Fidesz-alapító cége “értékteremtő tevékenységet folytat” például a magyar kultúra területén.
Hogy ezt az értékteremtő tevékenységet jobban el tudjuk képzelni, álljon itt példaként néhány idézet Bayer Zsolttól:
A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen.
Csak akkor nincsen riadó, amikor milliószámra özönlenek befelé az idegenek. Akiket a második emeletről kiugorván is még le kell lőni.
A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.
No, hát akkor, kedves Blanka! Az a helyzet, hogy te nem hős vagy, hanem egy szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli.
Ez így elég érthető? Ha esetleg nem, akkor még egyszer: a kurva anyátokba!. Mégis mit képzeltek ti magatokról? Kik vagytok ti? Ki a fasz hívott ide benneteket?
A puszta létezésetek egyre is egyre elviselhetetlenebb és irritálóbb. Takarodjatok haza a teveszaros sivatagotokba, és zabáljatok ott, amit találtok.
Zelikének meg elmondom majd, hogy semmiképpen se vágja magát az ártatlanok pózába, mert nem ártatlan. S hogy CIA ügynökként hazafit játszani legalább annyira ripacskodás, mint fasszal zongorázni.
(Nyitóképünkön Bayer Zsolt egy vadászati kiállításon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel)
2023. május. 31. 15:10 Lengyel Tibor Vállalkozás
Habony 5 milliárdos, Garancsi 10 milliárdos osztalékot tehet zsebre a kaszinóbizniszből
A legjobbkor vette át a honvédelmi miniszternek a budapesti kaszinóbizniszt lefedő cégben lévő részesedését Habony Árpád friss vállalkozása tavaly év végén, így a 2022-es év után mintegy 5 milliárdos osztalékot tehet zsebre, míg a másik végső tulajdonos, Garancsi István ennek a dupláját.
2023. május. 31. 13:31 Lengyel Tibor Vállalkozás
Nagyot ugrott a Tigris: 291 milliós profitot termelt az MSZP-s Tóth Csaba cége, 80 millió az osztalék
Folytatódik a sikerszéria a Tigris-1993 Kft.-nél: a 2021-es 200 milliós osztalékfizetés után a 2022-es év is jól sikerült, mivel a nyereség csaknem 300 millió forint volt a cégben, amiből a tulajdonosok – Tóth és a felesége – 80 milliót vettek ki. | https://hvg.hu/kkv/20230602_Bayer_Zsolt_cege_89_millios_pluszba_fordult_tavaly_25_millios_lett_az_osztalek | https://web.archive.org/web/20230609015207/https://hvg.hu/kkv/20230602_Bayer_Zsolt_cege_89_millios_pluszba_fordult_tavaly_25_millios_lett_az_osztalek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsolt-cege-89-millios-pluszba-fordult-tavaly-25-millios-lett-az-osztalek | HVG | hungarian-news | 2023-06-02 05:05:00 | [
"Bayer Zsolt"
] | [
"1100ÉV Kft.",
"Fidesz",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,803 | Ismét milliárdokat osztott ki Rogán Antal hivatala a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeinek | 2023 második negyedévében is ugyanazok a kormányközeli cégek kaptak megbízásokat a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, mint az előzőben. | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) nyilvánosságra hozta az idei 2. negyedéves beszámolóit arról, hogy mennyit költöttek a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent, a Media1 által megtalált szerződések szerint – ahogy az már szokásos gyakorlatnak mondható – kizárólag Balásy Gyula médiacégei és a Mediátor reklámügynökség szerepelnek a megbízottak között.
A Rogán Antal minisztériuma alá tartozó NKH két szerződést is kötött áprilisban és júniusban a New Land Media Kft.-vel és a vele konzorciumban induló Media Dynamics Kft.-vel. Mindkét cégnek ugyanaz a Balásy Gyula a tulajdonosa, akiről a Media1 már többször is írt, mivel 2018 óta sorozatban nyeri az állami cégek kommunikációs megbízásait. Nemrég azért került be lapunk hírei közé, mivel nyomdába adás előtt levetette magát a Marketing&Media legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról, egy másik alkalommal pedig a 444 elcsípte őt egy különös beszélgetésre Balatonalmádiban egy autós találkozó előtt, ahová a Ferrarijának meghibásodása miatt egy különleges Lamborghinivel érkezett.
A Media1 által megtalált dokumentum szerint ezúttal nettó 4 milliárd 388 millió forintot kaptak a NER-kedvenc Balássy-cégek médiaügynökségi és kutatási feladatokra.
Ebből 528 millió forintért vállalták el Magyarország légiforgalmi desztinációinak népszerűsítését egy nemzetközi légimarketing kampányban. Emellett 3 milliárd 860 milliót nyertek egy keretmegállapodás újabb ütemének lebonyolítására, ami a Visit Hungary Nonprofit Zrt. 2023. évi kommunikációs tevékenysége körében végzendő médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátásáról szól.
Az előző negyedévben, ugyanerre a célra 2 milliárd 690 millió forintot kaptak, akkor a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t és a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-t kellett kiszolgálniuk.
A sajtóban rendszeresen Orbán Ráhel befolyása alatt állónak mondott divatügynökség és a Visit Hungary népszerűsítésére Rogán Antal hivatala kötött egy másik céggel is keretmegállapodást, ami komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátásáról szól.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal július 20-án nyilvánosságra hozott másik negyedéves beszámolójából kiderül, hogy ez alapján kötöttek áprilisban egy 2 milliárd 440 millió forintos szerződést a Mediátor Group Kft.-vel, amelyben ezúttal csak a Visit Hungary volt az ajánlatkérő. Majd a reklámügynökséget június 21-én megbízták 1,6 milliárd forintért egy gasztroturisztikai kampány megszervezésével is.
A Balásy-cégek mellett a Mediátor is kirobbanthatatlan az elmúlt években a Rogán-féle állami kommunikációs tenderekből. A reklámügynökség tavalyi évi nettó árbevétele az Opten adatai szerint csaknem 28 milliárd forint volt, amiből a Bíró László által vezetett cégnek mintegy 4,6 milliárdos adózás előtti nyeresége származott.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Balásy Gyula kormányközeli magyar milliárdos megérkezik Lamborghini típusú autóval Balatonalmádiba, majd a 444 újságírójának válaszol | https://media1.hu/2023/07/21/ismet-milliardokat-osztott-ki-rogan-antal-hivatala-a-ner-kedvenc-balasy-gyula-cegeinek/ | https://web.archive.org/web/20240125103709/https://media1.hu/2023/07/21/ismet-milliardokat-osztott-ki-rogan-antal-hivatala-a-ner-kedvenc-balasy-gyula-cegeinek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-milliardokat-osztott-ki-rogan-antal-hivatala-a-ner-kedvenc-balasy-gyula-cegeinek | Media1 | hungarian-news | 2023-07-21 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Bíró László",
"Orbán Ráhel",
"Rogán Antal"
] | [
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Media Dynamics Kft.",
"MEDIATOR GROUP Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
57,804 | Vármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NER | Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja. | Van két vármegye Magyarországon, amelyek építőipara évek óta kiugróan teljesít országos összevetésben. Az idén májusban Fejérben például másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke, mint a közép-dunántúli régió másik két megyéjében összesen (Veszprémben és Komárom-Esztergomban). Bács-Kiskun pedig még ennél is nagyobb mértékben szárnyalta túl közvetlen térségét. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az érintett megyék egyszerűen gyorsabban fejlődnek környezetüknél, és néhány nagyberuházás okozza az eltérést. Valójában azonban szó sincs erről. Az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik.
Élenjáró vármegyék
Ahogy a gazdaság egésze, az építőipar is erősen fővárosközpontú Magyarországon. Az ágazat termelésének bő harmada összpontosul Budapesten. Ez egy hajszállal alacsonyabb ugyan, mint amekkora részt a teljes hazai GDP-ből kihasít magának a főváros, de így is rendkívül jelentős. Az egyes megyék között ugyanakkor már nincs ennyire nagy különbség. Pest vármegye némileg kimagaslik, de ez mindig is így volt, már csak a többi megyénél jóval nagyobb népessége és Budapest közelsége miatt is.
Az elmúlt években azonban – ahogy a fenti ábrán is látszik – két másik vármegye építőipari teljesítménye is elég látványosan elvált a többiétől. Bács-Kiskun esetében különösen szembetűnő ez, de most már jó ideje Fejér megye is tízmilliárdokkal előzi az egyébként jóval népesebb Hajdú-Bihart és Borsod-Abaúj-Zemplént.
Még látványosabb ez a folyamat, ha egy főre vetítve vizsgáljuk az építőipari termelés értékét. Így Fejér és Bács-Kiskun már Pest vármegyét is előzi, az országos átlagot pedig messze túlszárnyalja még a fővárosi számokat figyelembe véve is.
A két vármegye látványos előretörése azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezekben sokkal több beruházásra került volna sor, mint az ország többi pontján. A statisztikai hivatal ugyanis nem az építkezés helye, hanem az építést végző vállalkozás székhelye alapján összesíti az iparági adatokat. Azaz
Bács-Kiskunban és Fejérben nem azért szárnyal az építőipar, mert ezekben a vármegyékben rengeteget építkeznek, hanem azért, mert az itt bejelentett cégek rengeteg megbízást kapnak.
Nem feltétlenül helyben, hanem bárhol az országban.
Márpedig – a főváros mellett – épp ez a két megye a legfontosabb központja a kormányközeli építőipari cégeknek. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának bázisa a Fejér megyei Felcsúton van, míg a kormány legtöbbet foglalkoztatott autópálya-építője, Szíjj László Duna Aszfaltja a Bács-Kiskun vármegyében található Tiszakécskén székel.
Szíjj-Mészáros tandem
Első ránézésre azt gondolnánk, hogy ennek sok jelentősége nem lehet, hiszen néhány cég nem tudja elmozdítani egy egész megye iparági statisztikáit, de minden jel arra utal, hogy pont ez történt. A Fejér megyei építőipar teljesítménye például nagyon látványosan követi le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, előfordultak olyan évek, amikor a felcsúti Mészáros-cégek bevétele még meg is haladta a teljes megyei építőipar termelési értékét. Ez úgy lehetséges, hogy a statisztikai hivatal nem az árbevételből indul ki, hanem a tényleges termelési értékből, a kettő pedig – ha vélhetően cégenként azért együtt is mozog – nem azonos.
Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg Bács-Kiskun megye és a Duna Aszfalt esetében is. Kifejezetten látványos, hogy 2015-ről 2016-ra Szíjj László cégének megzuhanásával egy időben hogyan esett vissza a megyei építőipar teljesítménye. Kisebb mértékben, de tavaly ugyanez megismétlődött.
A NER-hatást erősíti az is, hogy 2010-ben még sem Bács-Kiskun, sem Fejér nem lógott ki jelentősen az országos átlagból, nagyjából azt hozták, amit a többi megye is. A Fidesz hatalomra kerülése, és különösen 2015-2016 óta sokkal meredekebb felfutást mutatnak, mint az ország többi része. Utóbbi dátum azért fontos, mert az Orbán-Simicska háború kirobbanását követően a Mészáros-Szíjj tandem ekkor került igazán pozícióba.
Mindez nagyon jól megmutatja, hogy a NER mekkora súllyal bír mostanra az építőiparban. Korábban már írtunk róla, hogy a kormányközeli vállalatok részesedése országosan is évek óta 10 százalék körül mozog a szektorban, most pedig az is látszik, hogy megyei szinten teljes statisztikákat tudnak eltorzítani ezek a vállalatok.
Egyébként ez nem csak a két említett kiugróan teljesítő vármegyében figyelhető meg. Bár Zala felfutása nem volt ennyire látványos, a megyei építőipar teljesítménye itt is párhuzamosan mozgott egy időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő cég növekedésével. | https://g7.hu/adat/20230721/varmegyebol-huberbirtok-mar-hivatalos-statisztikakat-torzit-el-a-ner/ | https://web.archive.org/web/20230721073703/https://g7.hu/adat/20230721/varmegyebol-huberbirtok-mar-hivatalos-statisztikakat-torzit-el-a-ner/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varmegyebol-huberbirtok-mar-hivatalos-statisztikakat-torzit-el-a-ner | G7 | hungarian-news | 2023-07-21 15:44:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Fejér megye"
] | [
"háttér",
"építőipar",
"klientúra",
"infografika"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
57,805 | Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt | A legújabb állami megbízásokat kizárólag a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. | 30 darab kommunikációs szerződést kötött a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok megbízásából az idei második negyedévben – derül ki a Media1 által a Közbeszerzési Értesítőben megtalált és áttanulmányozott 92 oldalas beszámolóból.
A szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint. Kivétel nélkül mind a harminc esetben a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula két cége, az ugyanazon a budapesti címen működő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. volt a nyertes ajánlattevő.
Mint arról a Media1 a múlt héten elsőként beszámolt, az NKH július 20-án is közzé tett már két negyedéves beszámolót, amelyekből az derült ki, hogy április és június között a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is kiosztottak összesen 8 milliárd 428 millió forint közpénzt Balásy cégeinek, valamint a Mediátor reklámügynökségnek.
A Media1 által most megismert legújabb szerződések és a keretösszegek (csökkenő sorrendben) a következők:
„2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása az MVM Csoport részére” nettó 4 milliárd 601 millió forintért;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása (Miniszterelnöki Kabinetiroda)” nettó 3 milliárd 150 millió forintért;
„A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – III. ütem” nettó 1 milliárd 483 millió forintért;
„A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – II. ütem.” nettó 1 milliárd forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, 2023-2024” nettó 500 millió forintért;
„Az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) 2023. évi tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása” nettó 320 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részére, 2023-2024” nettó 252 millió forintért;
„Mobilfizetést népszerűsítő kampány komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára, 2023” nettó 247 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2023” nettó 204 millió forintért;
„Kommunikációs ügynökségi, gyártási feladatok ellátása az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére, 2023” nettó 169 millió forintért;
„A Diákhitel Központ Zrt. 2023. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása” nettó 161 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. számára, 2023” nettó 150 millió forintért;
„Az MTVA kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása, 2023” nettó 110 millió forintért;
„A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2023. évi kommunikációs, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatainak ellátása” nettó 109 millió forintért;
„Komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára, 2023” nettó 90 millió forintért;
„Piackutatási és utasszámlálási feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. részére, 2023” nettó 75 millió forintért;
„Médiaügynökségi és gyártási feladatok ellátása a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. részére, 2023. II. ütem” nettó 65 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. részére” nettó 59 millió forintért;
„Komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” nettó 50 millió forintért;
„Kommunikációs ügynökségi és filmgyártási feladatok ellátása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére, 2023” nettó 50 millió forintért;
Valamint szerepel még a negyedéves beszámolóban 10 kisebb kommunikációs és médiaügynökségi szerződés többek között az az Igazságügyi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, az ORFK, a Volánbusz, a Szépművészeti Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem számára, amelyek keretösszege nem éri el az 50 millió forintot.
A szerződéseket április 3. és június 26. között írták alá. A megbízásokat elnyerő New Land Media és Lounge Design több estben is jelezte, hogy a teljesítés során alvállalkozókat is bevonnak majd, de csak a rendezvényszervezés területén.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Súlyos milliárdokba került az adófizetőknek a kormány Európa jövőjéről szóló kommunikációs kampánya
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Rogán Antal a Parlamentben 2023. április 12-én. Fotó: YouTube | https://media1.hu/2023/07/25/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt/ | https://web.archive.org/web/20230907172309/https://media1.hu/2023/07/25/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt | Media1 | hungarian-news | 2023-07-25 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
57,806 | Mégis folytatják a sokak által utált balatoni kikötő építését | Úgy nézett ki, hogy a helyi civileknek sikerül megakasztaniuk a balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe tervezett - és már építés alatt álló – kikötőt, ám most a város vezetője azt mondta, hogy az építkezés felfüggesztésére semmi okuk. Szerinte „mindössze” jogtechnikai, másrészt eljárásjogi hiányosságokat talált a Pécsi Törvényszék a balatonföldvári kikötő építésénél. | Megy a jogászkodás a balatonföldvári kikötő építése körül. Bár a vízjogi engedélyt visszavonták, a kikötő - legalábbis most úgy néz ki - mégis megépül. A polgármester sajátosan értelmezi a bíróság legutóbbi ítéletét, szerinte az nem az építés leállításáról szól.
„A mi értelmezésünk szerint a törvényszék döntése nem érinti magát az építkezést, az változatlanul folyhat, ha a katasztrófavédelmi hatóság nem vonja vissza a vízjogi létesítési engedélyt, de ez jogi álláspontunk szerint nem várható” – idézi a sonline.hu Holovits Huba polgármestert a végzéssel kapcsolatban. A polgármestert úgy véli, a törvényszék most azt állapította meg, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal mulasztott, amikor nem biztosította az általa kiadott határozat nyilvános véleményezését 21 napon keresztül. Másrészt a törvényszék a helyi építési szabályzatukra hivatkozott, ám annak a módosításáról már áprilisban döntött a képviselő-testület és várhatóan július végén léphet hatályba, tehát onnantól már ez sem lesz akadály.
Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta – másodjára -, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Ezzel úgy festett, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit.
Most azonban úgy fest, a beruházó Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. – amely egyébként a Magyar Narancs szerint szeptember 15-ig a strandszezonra tekintettel leállította a munkálatokat – és a beruházást támogató helyi önkormányzat értelmezése alapján nem kell leállítani az építkezést.
A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt.
A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt. A civilek polgári per keretében támadták meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége. Az építkezést azonban idén kora tavasszal másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel. A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű. A Narancs.hu kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. Ennek nyomán pedig a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.
„A HÉSZ-módosítás a szakhatóságokon »átment«, az eljárás az utolsó fázisába lépett, a közeljövőben, a képviselő-testület döntését követően életbe léphet – mondta lapunknak Holovits Huba polgármester. Így a harmadik környezetvédelmi eljárást már e módosítás figyelembe vételével bonyolíthatja le az illetékes hatóság, a magunk részéről kiiktattuk, amit a bíróság kifogásolt, ez tehát nem lehet már akadálya a kikötő zavartalan továbbépítésének. | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megis-folytatjak-a-sokak-altal-utalt-balatoni-kikoto-epiteset.html | https://web.archive.org/web/20230720201158/https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megis-folytatjak-a-sokak-altal-utalt-balatoni-kikoto-epiteset.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megis-folytatjak-a-sokak-altal-utalt-balatoni-kikoto-epiteset | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-13 12:04:00 | [
"Holovits Huba"
] | [
"Balabo Kft."
] | [
"Balatonföldvár",
"Somogy megye"
] | [
"hajózás",
"engedély",
"építőipar",
"önkormányzat",
"katasztrófavédelem",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
57,807 | 300 millió forintnyi TAO-ból újítja fel a stadionját a Felcsút | TAO-ból épült, TAO-ból megy a felújítás is. Közel 10 évnyi használat után elérkezettnek látják a renoválást a felcsúti létesítményen. | Ahhoz képest, hogy az elmúlt években szinte az utolsók között derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány mennyi TAO-támogatást igényelt egy-egy szezonban, idén meglehetősen korán megjelent az információ a Magyar Labdarúgó Szövetség adatbázisában. Eszerint a 2023/24-es szezonban szokatlanul kevés pénzre van szüksége az egyébként milliárdokból gazdálkodó sportalapítvány.
Olyannyira keveset, hogy a támogatási rendszer 2011-es indulása óta egyetlen egyszer nem kértek ilyen alacsony összeget: 599,8 millió forintot.
Eddig a legkisebb támogatás is meghaladta az egymilliárd forintot, 2021/22-ben 1,08 milliárd volt, amivel szemben a legnagyobb TAO 2017/18-ra jutott, valamivel több mint 10 milliárd forint.
Ezt a közel 600 millió forintot két részletben "kérték" - lévén az ingatlanberuházásokról, -fejlesztésekről egy külön sportfejlesztési programot/dokumentumot kell készíteni a sportszervezeteknek:
299,9 millió forintot hagyott jóvá az MLSZ tárgyi eszköz (ingatlan) beruházásra
és néhány tízmillió forintos eltéréssel, de szintén 299,9 milliót "egyebekre".
Utóbbi programja még nem érhető el a felcsúti focialapítvány honlapján, így pontosan nem tudható még, hogy ebből a majd' 300 millió forintból mennyit szeretnének bérekre, utánpótlás-nevelésre, képzésre, vagy épp nem ingatlanjellegű tárgyi eszköz beszerzésre (például sportszerekre) felhasználni.
A másik közel 300 millió forintról már elérhető a sportfejlesztési program, ami szerint minden fillér a stadion egyes részeinek felújítására fog elmenni idén. A programot a dokumentum szerint még idén be is fogják fejezni, tehát év végéig elkészülnek a rögzített feladatokkal.
Az MLSZ-hez eljuttatott anyag szerint
"az Akadémia olyan infrastrukturális csúcslétesítménnyé vált, ahol az utánpótlás felkészülés és a meccsek lebonyolítása nemzeközi színvonalú.(...) Jelen sportfejlesztési programunkban felújítást kívánunk megvalósítani: - Élőfüves centerpálya gyepszőnyeg cseréje - Nézőtéri biztonsági kamerarendszer modernizáció".
A részletek szerint utóbbi lesz a költségesebb, hiszen kereken 200 millió forintba kerül, míg a gyepcsere 90,9 millióba fog.
Az idei szezonra megigényelt 600 millió forinttal egyébként 38,72 milliárd forintnyi TAO-támogatást használt fel a felcsúti focialapítvány 2011-től kezdődően.
Milliárdos nyereség az alapítványnál
A felcsúti focialapítványnál nincsenek anyagi gondok - ezt erősítette meg a 2022-es évről szóló beszámolójuk is. Mint lapunk arról elsőként beszámolt, az előző évi 5,6 milliárdos nyereség után 1,55 milliárdos pluszt mutattak ki év végén. A csökkenés hátterében a bevételek megcsappanása állhat, hiszen 12,1 milliárd után tavaly már "csak" 9,7 milliárd forint folyt be a kasszába.
Ez azonban még mindig sokkal üdvözítőbb helyzet, hiszen az NBI-es csapat mögött álló gazdasági társaságnál brutális veszteséget kellett elkönyvelni 2022-ben. A bevételek negyedével estek vissza, a költségek azonban egyáltalán nem követték ezt az irányt. Így végeredményben 2014 után először mínusszal zárt a Puskás Futball Club Kft.: 1,55 milliárd forintos veszteséget mutattak ki. | https://mfor.hu/cikkek/makro/300-millio-forintnyi-tao-bol-ujitja-fel-a-stadionjat-a-felcsut.html | https://web.archive.org/web/20231117225625/https://mfor.hu/cikkek/makro/300-millio-forintnyi-tao-bol-ujitja-fel-a-stadionjat-a-felcsut.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-millio-forintnyi-tao-bol-ujitja-fel-a-stadionjat-a-felcsut | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-13 12:10:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"stadion"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,808 | Hadházy Ákos most egy értelmetlen, ám drága "jóléti parkra" bukkant | Egy semmire sem jó, úgynevezett jóléti parkot talált egy eldugott szegletben a képviselő. Viszont jó sokba került. | Hadházy Ákos most egy jóléti parkra hívja fel a figyelmet Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében.
"Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is" - írja Facebook-posztjában a képviselő.
Csütörtökön járt lakossági fórumon a kisvárosban, ahol még mindig ijesztően sok a földút, a helyiek a pocsék ivóvízre is panaszkodnak, de ehhez képest az EU-s pénzeket sikerült méregdrágán elkölteni teljesen felesleges beruházásokra. Ezek közül kiemelkedik a bizarr „Közjóléti park”, de van egy – szintén zárva tartó – múzeumocska, és egy vicckategóriás piac is. | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-most-egy-ertelmetlen-am-draga-joleti-parkra-bukkant.html | https://web.archive.org/web/20231110064311/https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-most-egy-ertelmetlen-am-draga-joleti-parkra-bukkant.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-most-egy-ertelmetlen-am-draga-joleti-parkra-bukkant | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-15 12:21:00 | [] | [] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Vámospércs"
] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,809 | Micsoda nyár: naphegyi tetőbárt nyitott Mészáros Lőrinc | Már biztos, hogy felejthetetlen marad 2023 nyara: kinyitott a felcsúti mindenes tetőbárja naphegyi panorámával. Mészáros Lőrinc diktálja a tempót: a balatoni Skyrose után itt a Sunhill Skybar. Csak vastag pénztárca kell hozzá. | Mészáros Lőrincnek a pénzügyek, az építőipar és a mezőgazdaságon kívül a vendéglátás is a kisujjában van. Ezt bizonyítja, hogy dinamikusan fejlődik a naphegyi étterme. Lapunk írta meg, hogy március 7-e óta már egyedüli tulajdonosa a NER-körökben és a celebvilágban is kedvelt Oxygen Wellness Naphegy alsó szintjén található Sunhill Bistro nevű étteremnek. Június vége óta pedig ez a hely nem csupán egy bistro, ahol pizzát lehet enni, hanem skybar, vagyis tetőbár is. Ezért Mészáros Lőrinc vendéglátó egységének hivatalosan már Sunhill Bistro & Skybar a neve.
Skybar a Naphegyen, a városban, mégis zöld környezetben. A csodás panoráma elbűvölő hangulata, a magával ragadó ízvilág itt marasztal. Lebegni a város felett, csodálni az este is csillogó Dunát, a teraszon belefeledkezni a naplementébe, belevetni magad a táncolók forgatagába, meghitten koccintani a pergola árnyékában vagy az exkluzív teraszon. Élvezni, ahogy a DJ fokozza a hangulatot, vagy átadni magad az andalító élőzenének.
- szól a bár bemutatkozása.
Az itallap áraiból néhány tétel:
limonádé 1500 forint,
espresso 890 forint,
Vivien ásványvíz (Mészáros Lőrinc gyártja) 0,75l - 1190 forint,
Talisker whisky 3390 forint,
Mojito 3890 forint,
Rémy Louis XIII. konyak 219 000 forint.
A számla végösszege 13 százalékos szervizdíjat tartalmaz. A Naphegyen nem csak az étterem és a tetőbár tartozik a felcsúti sikerember birodalmához, hanem maga az Oxygen Wellness is, hiszen Budapest egyik legexkluzívabb fitness-wellness-komplexumában is résztulajdonos lett.
Csak Budapesten ez Mészáros Lőrinc tetőbárja, a Balatonnál már nyílt egy. Tavaly nyári hír volt, hogy Balatonalmádiban, teljes körű felújítást követően kinyitott a 209 szobás, saját partszakasszal rendelkező Hunguest BÁL Resort. Az összköltség 35 százalékát, 1,4 milliárd forintot tett ki a vissza nem térítendő állami támogatás. A 13. emeleten egy tetőbár terpeszkedik: 270 fokos panorámával a Balatonra és a Balaton-felvidékre. Ezt Skyrose-nak hívják.
A felcsúti vállalkozó amúgy egy kicsit le van maradva, hiszen az elmúlt években sorra nyíltak az ilyen tetőbárok. Nehéz összevetni, de kicsit szebb lehet a panoráma például a Danubius szállodalánchoz tartozó White Raven (fehér holló) skybarból a budai Hilton tetejéről. Ennek kialakítása eleve közel egymilliárd forintba került a világörökségi környezetben. Eleve csak tavaly nyitott, de az italkínálat már meg is újult.
Italválasztékunk a koktélok mellett prémium minőségű és csak nálunk kóstolható champagne-okat, valamint lenyűgöző borválasztékot foglal magába.
Néhány tétel:
limonádé 2290 forint,
San Pellegrino ásványvíz 0,75l 2490 forint,
espresso 1320 forint,
Talisker 5490 forint,
Dom Perignon 2008 400000 forint.
A Hilton tetején tehát drágább italozni, mint Mészáros Lőrinc naphegyi bisztrójának a tetején. | https://mfor.hu/cikkek/makro/micsoda-nyar-naphegyi-tetobart-nyitott-meszaros-lorinc.html | https://web.archive.org/web/20230719162639/https://mfor.hu/cikkek/makro/micsoda-nyar-naphegyi-tetobart-nyitott-meszaros-lorinc.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/micsoda-nyar-naphegyi-tetobart-nyitott-meszaros-lorinc | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-16 12:24:00 | [] | [
"Oxygen Wellness Befektetési és Ingatlanhasznosító Kft.",
"Sunhill Bistro Kft."
] | [
"Balatonalmádi",
"Bp. I. kerület",
"Budapest",
"Veszprém megye"
] | [
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
57,810 | Varga Judit utódjának nincs oka a panaszra - van mit a tejbe aprítania | Hetek kérdése, és elhagyja a magyar kormányt az utolsó női miniszter, Varga Judit, ez pedig egy új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence érkezése mellett azt is jelenti, hogy létrejön az európai ügyek minisztériuma, amelyet Bóka János vezet majd. Összehasonlítottuk vagyonnyilatkozataikat. | Varga Judit
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, Varga Judit összesen hat olyan ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, amelynek társtulajdonosa:
egy balatonhenyei 195 négyzetméteres házat;
egy balatonhenyei 7926 négyzetméteres telket;
egy balatonhenyei 8018 négyzetméteres telket;
egy XII. kerületi 216 négyzetméteres társasházi lakást;
egy XII. kerületi 49 négyzetméteres társasházi lakást;
valamint egy XII. kerületi 25 négyzetméteres garázst.
Ezek, valamint a szintén feltüntetett közös tulajdonú Volvo XC60 sorsa egyébként annyiban mindenképpen kérdéses, hogy a válófélben lévő miniszternek és férjének az elosztásról meg kell osztoznia majd.
Varga Judit egyébként a zenét is szereti, hiszen 1993-ban ajándékba kapott egy Péteri Károly mesterhegedűt, valamint 2017-ben vásárolt egy Yamaha pianínót is.
Tuzson Bence
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára augusztus elsejétől már kormánytagként folytatja, ehhez pedig magasabb fizetés is jár majd – igaz, Tuzson Bencét korábban sem fenyegette a szegénység. A kormany.hu oldalon elérhető vagyonnyilatkozata szerint összesen három ingatlanban érdekelt:
egy mátraszentimrei 47 négyzetméteres üdülőben résztulajdonos;
egy mátraszentimrei 3550 négyzetméteres telket vásárolt 2008-ban;
valamint egy tihanyi 112 négyzetméteres hétvégi ház társtulajdonosa.
Autója egy 2014-ben vásárolt Volkswagen Phaeton, de amikor nem ezzel közlekedik, felpattanhat motorkerékpárjára is, ami egy Piaggonre MC4 DD, ezt 2013-ban vásárolta.
Tuzsonnak más nagyobb értékű ingósága nincsen, azonban megtakarításaiból nincsen hiány, így a vagyonnyilatkozat leadásakor éppen valamivel több mint 18,3 millió forintot tartott Magyar Állampapírban – ez minden bizonnyal örömére lenne annak a kormányzati törekvésnek, amely állampapír vásárlásra ösztönzi a magyarokat. Bankszámláján 33,2 millió forintot, míg készpénzben 5,1 millió forintot tartott. Tuzson Bencének emellett van még egy kintlévősége: valaki 62,2 millió forinttal tartozik neki.
A leendő miniszter azon képviselők közé tartozik, akiknek céges érdekeltsége is akad: a Tuzson Mérnöki Iroda Kft. többségi tulajdonosa (96 százalék) egy ügyvédi iroda mellett, a mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó cég évek óta 3-4 millió forint közötti árbevételt termel, amely mellett pár százezres veszteséggel zár.
A szintén feltüntetett Beta Consulting Kft.-ben társtulajdonos, a főtevékenysége szerint tanácsadással foglalkozó cég két éve gyakorlatilag inaktív, nem termel bevételt.
Bóka János
Az eddig az európai ügyekkel államtitkárként foglalkozó Bóka János miniszteri minőségében folytatja ezt a tevékenységét. Vagyonnyilatkozatában összesen öt ingatlanérdekeltséget jelölt meg:
egy IX. kerületi, 72 négyzetméteres lakást, amelynek többségi tulajdonosa;
egy IX. kerületi lomtárolót és teremgarázs helyet;
egy szegedi 49 négyzetméteres lakás, amelynek társtulajdonosa;
valamint egy szegedi garázs, amelynek szintén társtulajdonosa.
Autója az Opel Astra egy sportváltozata, más nagyobb értékű ingósága nem volt, bankszámláján azonban a nyilatkozat leadásának pillanatában nagyjából 20 millió forintot tartott.
Vagyonosabb vezető érkezik az Igazságügyi Minisztériumba
A távozó, valamint a két leendő miniszter vagyonnyilatkozatát megnézve egyértelműen kiemelkedik Tuzson Bence, hiszen a pénzeszközeinek és befektetéseinek sora eléri az 55 millió forintot, és akkor a jelentős, több mint 60 millió forintos tartozást, amelyre még igényt tarthat, nem is említettük. | https://mfor.hu/cikkek/makro/varga-judit-utodjanak-nincs-oka-a-panaszra--van-mit-a-tejbe-apritania.html | https://web.archive.org/web/20230720164608/https://mfor.hu/cikkek/makro/varga-judit-utodjanak-nincs-oka-a-panaszra--van-mit-a-tejbe-apritania.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-judit-utodjanak-nincs-oka-a-panaszra-van-mit-a-tejbe-apritania | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-17 12:30:00 | [
"Bóka János",
"Tuzson Bence",
"Varga Judit"
] | [
"Beta Consulting Kft.",
"Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda",
"Tuzson Mérnöki Iroda Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
57,811 | Végül 5,7 milliárdért építkeztek a Citadellán | Június közepén újra hozzá kellett nyúlni a 2021 legvégén aláírt szerződéshez. | Még 2021 utolsó napjaiban (december 22-én) kötött szerződést a Citadella Vagyonkezelő Zrt. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel és a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt.-vel egy igazán nemzeti projekt kivitelezésére, mely szerint a Citadella várfalakkal körülvett területén kellett zászlórudat állítaniuk.
A feladat leírása szerint
"a zászlótartó rúdszerkezet több elemből álló változó (feltehetően felfelé vékonyodó - a szerk.) keresztmetszetű előregyártott acél cső, amely csúcsmagassága a helyszíni összeszerelés után 35 méter. A nemzeti zászló mérete 6*12 méter, melyet motoros szerkezet von fel. A mozgató szerkezet elektromos betáplálásának kiépítése és az áramellátást biztosító ideiglenes transzformátor telepítése szintén jelen beszerzés tárgya. A zászlórúd alapozása a dolomit sziklára készített ágyazatra épített vasbeton tömbalappal történik."
Nos, ezt a munkát az ajánlatkérő Citadella Vagyonkezelő nettó 5,8 milliárd forintra árazta be anno, a nyílt eljáráson azonban egyedüli ajánlattevőként a Mészáros-Garancsi páros ennél olcsóbban, 5,3 milliárdért vállalta el a munkát. Ám úgy tűnik, hogy végül majdnem megkapják a kivitelezők az eredetileg becsült értéket.
A szerződést ugyanis immár harmadik alkalommal módosították 2023. június 15-én. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint egyes munkák elmaradtak, ezért ennek értékével módosítani kell a szerződés ellenértékét is - a műszaki leírás, költségvetés, pénzügyi és műszaki ütemterv mellett. Az elmaradt munkák ellenértéke a tájékoztatás szerint nettó 185,9 millió forint,
így a projekt végső ára 5,75 milliárd forintra csökken a korábbi módosítások miatt megemelt 5,9 milliárd forintról. Vagyis összességében jelen állás szerint 417 millió forinttal drágult a projekt az első szerződéses árhoz képest.
Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a zászlórúd-projekttel összefüggésben számos más, például előkészítő, feltáró munkákat is el kell végeznie a ZÁÉV-Market párosnak, tehát nem önmagában a rúdállítás kerül ilyen bődületes pénzbe. Sőt, a Várkapitányság egy korábbi tájékoztatása szerint maga a zászlórúd építése a teljes büdzsé mintegy 2 százalékát teszi ki. A többit a falfelületek rekonstrukciója, tisztítása és a vörös mészkő fedlapok újjáépítése viszi el. A zászlórúd egyébként tavaly március 15-e óta a főváros számos pontjáról látható már.
A ZÁÉV és a Market a hazai - NER-uralta - építőipar két kiemelkedő szereplője, nemcsak a tulajdonosi kör, de méretükből fakadóan is. A ZÁÉV tavaly 79 milliárd forintos árbevételéből 10,4 milliárdos tiszta profitot tudott csinálni, melyet 37 millió forint híján osztalékként kifizetett a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt. birtokában lévő Pannon Speed Pro Zrt.-nek. Nem lehetett oka panasznak Garancsi Istvánnak sem a Market teljesítményére, hiszen 306 milliárdos árbevételből 34,4 milliárd forint nyereség maradt. Ebből 25,7 milliárd osztalékot vett ki a tulajdonos, a Garhartt Invest 2004 Zrt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/vegul-57-milliardba-kerulhet-a-zaszlorud-a-citadellan.html | https://web.archive.org/web/20240102175210/https://mfor.hu/cikkek/makro/vegul-57-milliardba-kerulhet-a-zaszlorud-a-citadellan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegul-57-milliardert-epitkeztek-a-citadellan | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-17 12:50:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Citadella Vagyonkezelő Zrt.",
"Garharrt Invest 2014 Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Pannon Speed Pro Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Citadella felújítása"
] |
57,812 | Benyelnek egy újabb bankot Mészáros Lőrincék | Az MBH Bank hétfőn állapodott meg a Danube Magántőkealappal a Duna Takarék Bank közel 98,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról. | Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) május 12-én nem talált kivetnivalót abban a négy nappal korábban neki tett összefonódás-bejelentésben, miszerint a győri Duna Takarék Bank beolvadna az MBH Bankba. Ennek megfelelően hétfőn meg is született az adásvételi szerződés, mely szerint az MBH megvásárolja a Duna Takarék 98,46 százalékos közvetlen részesedést megtestesítő részvénycsomagját a Danube Magántőkealaptól - tette közzé az MBH a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Gyakorlatilag tőkeátcsoportosításról van szó, hiszen az MBH és a Danube tulajdonosi szerkezete erősen átfedi egymást, mindkettőben Mészáros Lőrincé a többségi részesedés. Ez az MBH esetében nyilvános adat, a Danube-nál már kevésbé köztudott, lévén, hogy a magántőkealapok nem kötelesek felfedni a kilétüket, csupán a Magyar Nemzeti Banknak kell bejelentést tenniük (utóbbi már közel 200 magántőkealapot tart nyilván). Így csak abból lehet következtetni Mészáros szerepvállalására, hogy a Danube-ot is a 660 milliárd forintos vagyonával leggazdagabb magyar által tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli.
Az, hogy a Duna Takarék a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesüléséből 2023. május 1-jén elindult MBH-ba olvad, egyáltalán nem váratlan. Hiszen azt laptársunk, a Privatbankar.hu már 2020-ban meglebegtette.
A Duna Takarékbank jogelődje az a Duna Takarékszövetkezet volt, amely a takarékszövetkezeti integráció elől menekülve váltott működési formát 2013-ban. Sokáig Garancsi István, a Videoton futballcsapatának tulajdonosának érdekeltségébe tartozott, de még 2020 szeptemberében is közel 20 százalékos volt a részesedése, mint ahogy Hernádi Zsolt feleségének is, sok kisbefektető mellett. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/benyeltek-egy-ujabb-bankot-meszaros-lorincek.html | https://web.archive.org/web/20231223123712/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/benyeltek-egy-ujabb-bankot-meszaros-lorincek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benyelnek-egy-ujabb-bankot-meszaros-lorincek | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-17 13:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Danube Magántőkealap",
"Duna Takarék Bank Zrt.",
"MBH Bank Nyrt.",
"Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
57,813 | Orbáni családpolitika: új bányacéget gründolt a kormányfő édesapja az unokájával és egy győri ügyvéddel | Új bányacége van az Orbán családnak: DG Kőbánya Projekt Kft a neve. A többségi tulajdonos még Orbán Viktor édesapja, de a harmadik generáció, Orbán Dávid és egy ismeretlen győri ügyvéd is részt kapott az üzletben. | Egyre jobban bevonják az üzletbe az Orbán-család eddig kevésbé ismert harmadik generációját a gánti kőbányában. Egészen pontosan Orbán Dávidról van szó, aki a miniszterelnök öccsének, Orbán Győzőnek a fia. Most az történt, hogy az Orbán Győző Bálint - aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja -, 100 százalékos tulajdonában lévő Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek lett egy leánycége. A DG Kőbánya Projekt Kft.-t július 10-én jegyezték be, a székhelye Gánt, a törzstőkéje 5 millió forint, az ügyvezetője Orbán Dávid, főtevékenysége pedig a kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, de foglalkoznak még:
kavics-, homok-, agyagbányászattal,
habarcsgyártással,
építési betontermék gyártással,
fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelemmel,
vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel,
közúti áruszállítással is.
Az új cég többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., de Orbán Dávid is tulajdonos benne, aki tehát így nem csak ügyvezető, hanem résztulajdonos is. Az 1987-es születésű vállalkozó otthonosan mozog a bányák világában, hiszen például 2017 szeptemberétől 2020 novemberéig az egyik tulajdonosa volt a győri Vörös Kavics Bányászati Kft.-nek. Ezt a céget idén márciusban átnevezték Győr Inert Kft.-nek, és Orbán Dávid újra tulajdonos lett benne a kavics-, homok- és agyagbányászattal foglalkozó, szintén győri Murobán Kft.-n keresztül.
Innen már feltűnő lehet, hogy erősödik az Orbán-család győri kapcsolata. Itt jön a képbe egy győri ügyvéd, Mürkl Máté. Eddig csak az volt a hivatalos kapcsolat, hogy a 2017-ben alapított Murobán Kft.-ben Orbán Dávid és Mürkl Máté közösen voltak tulajdonosok.
Lapunk is megírta, hogy a Murobán Kft.-nek tavaly nagyon meglódult a szekere, hiszen az előző évi 46,8 millió után majdnem ötször nagyobb, 212,7 milliós árbevétele lett, ami mellé egyéb bevételként még 10,3 milliót is elszámoltak. A bevételek megugrásával párhuzamosan a kiadások is magasabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 181,2 milliót költöttek a korábbi 33 millió után, személyi jellegűként pedig kicsivel több mint 6 millió forintot, ami egyetlen alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kiadásokat fedezte.
Mürkl Máté számára azonban most következett be a nagy ugrás, hiszen az Orbán Viktor apjához tartozó Gánt Kő új leánycégében, a DG Kőbánya Projekt Kft.-ben nem csak Orbán Dávid, hanem a győri ügyvéd is kisebbségi tulajdonos lett. Az pedig a feltétlen bizalom jele lehet, ha valakit résztulajdonosként befogadnak az Orbán-család egyik bányacégébe. Róla egyelőre keveset tudni: 1985-ös születésű, ügyvéd és a Dr. Mürkl Kft.-nek Győr belvárosában van a központja, de ez sem ügyvédi iroda, hanem egy 208 millió forintos saját tőkével rendelkező kis bányászcég.
A székesfehérvári lakos Orbán Dávid pedig 2022 eleje óta kapcsolódott be aktívabban az Orbán-bányák igazgatásába, hiszen tavaly januárban lett ügyvezetője az Orbán-család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek. Ez igazi aranybánya: 2 milliárd forintos profittal zártak 2022-ben, a vállalat 51,1 százalékos tulajdonosa Orbán Győző, a miniszterelnök 83 éves apja.
Arról pedig a G7 számolt be, hogy összességében százmilliárdos vagyon közelében jár a tágabb Orbán-család. | https://mfor.hu/cikkek/makro/orbani-csaladpolitika-uj-banyaceget-grundolt-a-kormanyfo-edesapja-az-unokajaval-es-egy-gyori-ugyveddel.html | https://web.archive.org/web/20230719090148/https://mfor.hu/cikkek/makro/orbani-csaladpolitika-uj-banyaceget-grundolt-a-kormanyfo-edesapja-az-unokajaval-es-egy-gyori-ugyveddel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbani-csaladpolitika-uj-banyaceget-grundolt-a-kormanyfo-edesapja-az-unokajaval-es-egy-gyori-ugyveddel | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-17 13:07:00 | [
"Mürkl Máté",
"Orbán Dávid",
"Orbán Győző"
] | [
"DG Kőbánya Projekt Kft.",
"Gánt Kő Kft.",
"Murobán Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Gánt",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"rokonok",
"bányászat",
"ügyvédek"
] | [] |
57,814 | Kaszinóbiznisz után sportfogadás: a Habony-Garancsi páros lett a Szerencsejáték Zrt. kihívója | Hatalmas lesz a verseny az online sportfogadás százmilliárdos piacán: vége az állami Szerencsejáték Zrt. monopóliumának, mert itt a Vegas Sports. Habony Árpád és Garancsi István cége megkapta az állami engedélyt. | A Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport lett az első hivatalos riválisa az állami Szerencsejáték Zrt-.nek az online sportfogadási piacon. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ugyanis június 27-én távszerencsejáték szervezési engedélyt adott az LVC Diamond Kft.-nek Vegas Sports néven. Így a budapesti kaszinókat is üzemeltető cégnek a vegas.hu oldalán már különböző sporteseményekre is legálisan lehet fogadni - derül ki a hatóság nyilvántartásából.
Százmilliárdos piacról van szó, ezért nem meglepő, hogy kinézte magának a Garancsi-Habony duó. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 822 milliárd forintos árbevétellel zárt, Mager Andrea vezérigazgató pedig több interjúban is elmondta, hogy az online sportfogadás a bevételük 20 százalékát adja, ami mintegy 160 milliárd forintot jelent. Az eddigi szabályozás szerint 2014 óta a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. fogadási monopóliuma határozta meg a piacot a TippmixPro oldallal, idén januártól viszont Magyarország is megszüntette az állami monopóliumot.
A vegas.hu sportfogadási felületete már éles is, regisztráció után bárki fogadhat. Jelenleg a legismertebb bajnokságokban nyári szünet van, így vietnámi, koreai és algériai labdarúgó-meccsek végeredményére lehet tippelni, de tenisz, kosárlabda, vízilabda és golf is szerepel a fogadási menüben. Az állami cég és a kormányközeli kaszinós társaság közötti sportfogadási verseny tehát elkezdődött, lehet böngészni, hogy melyik oldalon kedvezőbbek az oddsok. A rivális érkezése aligha lepte meg az állami szerencsecéget.
Tudjuk, hogy hazai és külföldi versenytársak is készülődnek, hogy belevágjanak ebbe a tevékenységbe. Az év második felében egy teljesen más online sportfogadási piacot láthatunk majd itthon. Állunk elébe!
- fogalmazott a Mandinernek adott interjúban Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős korábbi tárca nélküli minisztert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 2022. június 15-i hatállyal nevezte ki az állami cég élére.
Bognár Dániel, a Deloitte Magyarország igazgatója szerint hatalmas potenciál van még a magyar piacban, ugyanis részben a legális online fogadási alternatívák hiánya miatt a sportfogadási szolgáltatók nem tudtak áttörő sikert elérni a játékosok online térbe szólításában. Szerinte ebben óhatatlanul szerepe volt a Szerencsejáték Zrt. rendkívül erős hagyományos fogadási jelenlétének is: Tippmix játékuk Magyarország legnagyobb értékesítési hálózatában érhető el.
A magyar sportfogadási piac azonban még jelentős növekedési potenciált rejt: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer (474 euró), Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora (323 és 311 euró) volt, mint a legalacsonyabb értéket produkáló Magyarországon (107 euró). A piac liberalizációjának eredményeképpen a magyar online fogadások aránya szinte biztosan növekedni fog a hagyományos fogadásokkal szemben, de hogy ki lesz az, aki ezeket a bevételeket realizálhatja, az eddig rejtély volt.
Lapunk írta meg, hogy az öt budapesti kaszinó (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium) koncessziós jogát 2056-ig birtokló LVC Diamond Kft.-nek brutális éve volt 2022-ben: tavaly 48,1 milliárd forint árbevétel és 19,2 milliárd forint profit jött össze a kaszinós cégben. Főleg a nyerőgépek pörögtek jól. A tulajdonosi lánc pedig így néz ki: az LVC tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt., a társaság többségi, közvetett (67,06 százalék) részvényese a Garinvest Zrt., amelynek 100 százalékos tulajdonosa Garancsi István.
Az idén januárban derült ki, hogy Habony Árpád 2022 októberében bejegyzett cége, a 100 millió forintos alaptőkével létrehozott ENTER-TNMNT Invest Zrt. a cégbírósági bejegyzés szerint megjelent a Garancsi Istvánhoz köthető Garinvest Projekt Zrt.-ben, Habony cége 32,94 százalékos tulajdonos lett. Korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt Garancsi társa hasonló konstrukcióban, azonban ő a honvédelmi miniszteri kinevezése után lemondott céges érdekeltségeiről. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kaszinobiznisz-utan-sportfogadas-a-habony-garancsi-paros-lett-a-szerencsejatek-zrt-kihivoja.html | https://web.archive.org/web/20230717035856/https://mfor.hu/cikkek/makro/kaszinobiznisz-utan-sportfogadas-a-habony-garancsi-paros-lett-a-szerencsejatek-zrt-kihivoja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaszinobiznisz-utan-sportfogadas-a-habony-garancsi-paros-lett-a-szerencsejatek-zrt-kihivoja | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-10 13:28:00 | [
"Garancsi István",
"Habony Árpád"
] | [
"Enter-TNMNT Invest Zrt.",
"Garinvest Zrt.",
"Las Vegas Játékkaszinó Üzemeltető Kft.",
"LVC Diamond Kft."
] | [] | [
"sport",
"engedély",
"szerencsejáték"
] | [] |
57,815 | Szőrén-szálán eltűnt a Fudan Egyetem alapítványa | Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szerint újabb fordulat történt a Fudan ügyben. Gyakorlatilag felszívódott a működtető alapítvány. | Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese hónapok óta próbál utánajárni annak, hogy mi a helyzet a Fudan egyetemmel és az azt működtető alapítvánnyal, amely 14 milliárd forint értékű közvagyont kapott az államtól. A politikus legújabb videójában bemutatta, hogy a cégbíróságon nincs olyan kérelem, hogy az alapítvány át szeretné helyezni a székhelyét.
"Ez az alapítvány egy nem létező egyetemet működtet nem kevés adófizetői forintból, úgyhogy még februárban sétáltam be hozzájuk azért, hogy feltehessek pár kérdést. Akkor nem fogadtak, úgyhogy 2 héttel ezelőtt megint elmentem hozzájuk a Kéthly Anna térre, de akkor már az egész emelet ki volt ürítve és nem csak ők, de az irodát nekik kiadó ingatlanos cég is eltűnt onnan" - emlékszik vissza beszámolójában Tompos.
Annak érdekében, hogy megtudja pontosan mi is történt az alapítvánnyal, Tompos elment a cégbíróságra, ahol kiderült, hogy nem adtak be székhely módosítási kérelmet. "Most úgy néz ki, hogy átmentek a Kéthly Anna térre, de onnan most áprilisban nyom nélkül eltűntek, ami természetesen teljesen törvénytelen" - tette hozzá a Momentum politikusa.
Videója végén Tompos elmondta, hogy elment a korábbi székhelyükre, de ott sem tudtak semmit az alapítványról, mindössze egy kontakt személyt említettek, aki talán tud segíteni megtalálni a felszívódott alapítványt - áll az Országos Sajtószolgálat közleményében. | https://mfor.hu/cikkek/makro/szoren-szalan-eltunt-a-fudan-egyetem-alapitvanya-20230710.html | https://web.archive.org/web/20230710170159/https://mfor.hu/cikkek/makro/szoren-szalan-eltunt-a-fudan-egyetem-alapitvanya-20230710.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szoren-szalan-eltunt-a-fudan-egyetem-alapitvanya | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-10 13:38:00 | [] | [
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
57,816 | Szépen megugrott a TV2 tulajdonosának a szekere | Az előző évinél kétszer akkora árbevétel mellett több mint négyszer nagyobb nyereséggel zárta a 2022-es évet Vida József bizalmi vagyonkezelő cége. | Május 31-éig kell azoknak a cégeknek közzétenniük és letétbe helyezniük az előző éves pénzügyi beszámolójukat és az adózott eredményük felhasználásáról szóló határozatukat, akik üzleti éve december 31-én zárul. Ám minden évben szép számmal akadnak olyan társaságok, akik késlekednek, annak ellenére, hogy ennek törvényi szankciója bírság, felszámolás és eltiltás is lehet, a csúszás időtartamától függően.
Harmincnapos mulasztás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még csak felszólítja az adott céget, hogy pótolja a mulasztását, ha ez nem történik meg, akkor újabb 30 napig van erre lehetősége, de akkor már 200 ezer forint mulasztási bírságot is le kell rónia. Ha még ez sem lesz eléggé elrettentő, akkor a NAV törli a cég adószámát, egyúttal kezdeményezi a cégbíróságnál a társaság törlését.
Eddig már biztosan nem jut el az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amelynek 2022-es általános üzleti évet záró beszámolója negyvennapos késéssel, hétfőn jelent meg az Igazságügyi Minisztérium erre rendszeresített honlapján.
Ebből kiderül, hogy a társaság könnyedén kiköhögheti a 200 ezres mulasztási bírságot, lévén, hogy a tavalyi évét közel 22,6 millió forintos adózott nyereséggel zárta. Több mint négyszer annyival, mint a 2021-es évét. Ami nem tekinthető meglepőnek, miután a nettó árbevétele is megugrott, annak 101 milliós értéke több mint a duplája a tavalyelőttinek.
Szükség is volt erre, hiszen 2022-ben az Abraham Goldmann anyagjellegű ráfordításai másfélszer akkorára rúgtak, mint 2021-ben, és a személyi jellegű ráfordításai is meglódultak. Igaz, azok csak 27 százalékkal – a csaknem 17,5 milliós összeg az egy szem szellemi munkavállaló zsebébe vándorolt, aki nem más, mint a cég egyedüli tulajdonosa, azaz Vida József.
Míg az Abraham Goldmannt Vida alapította 2017 februárjában, később hárman is beszálltak mellé: a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, aztán az ő kisebbségi tulajdonában lévő Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint az Adam Goldenberg Kft., amely gazdájaként a nadapi illetőségű Nagy Szilvia szerepel. A négy tulajdonos testvériesen, 25-25 százalékos arányban osztozott meg az Abraham Goldmann 70 millió forintos jegyzett tőkéjén.
Az eredeti felállás állt vissza ez év márciusában, akkortól ugyanis már ismét csak Vida az egyedüli részvényes. Akinek neve több mint két évtizedes bankárkodás után a takarékszövetkezeti integráció befejezésének levezénylése kapcsán vált széles körben is ismertté. 2021 végén távozott a Takarékbank elnök-vezérigazgatói, illetve a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank idén május 1-jén bekövetkezett egyesülését előkészítő Magyar Bankholding vezérigazgatói posztjáról, de azért a Takarék Jelzálogbank Nyrt. igazgatósági elnöki tisztségén keresztül még kötődik a bankszakmához. S a Mészáros Lőrinchez fűződő baráti viszonya is töretlen, ennek is betudható, hogy Vida a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó cégbirodalma központi eleme, a Budapesti Értéktőzsdén szereplő Opus Global Nyrt. igazgatóságának az elnöke.
Az Abraham Goldmann 2019 áprilisában került országos fókuszba, midőn Vida bejelentette, hogy megbízottjai útján előrehaladott tárgyalásokat folytat az Andy Vajna három hónappal korábbi halála miatt gazdátlanná vált TV2 Média Csoport Zrt. megvásárlásáról. Ez az ügylet aztán meg is valósult, így, ha közvetve, több áttételen keresztül is, de ma Vida a legnagyobb tulajdonosa a 14 csatornából álló médiaportfoliót igazgató TV2 Médiacsoport Zrt.-nek, mely értéke 36 milliárd forintra tehető, igaz, ezzel szemben jelentős, közel 30 milliárdos hitelállomány áll.
Visszatérve az Abraham Goldmannra, a kamatemelkedések hatása alól értelemszerűen ő sem tudta kivonni magát, pénzügyi műveleteinek már tavalyelőtt is negatív eredménye tavaly még nagyobb, csaknem háromszoros mínuszt mutatott. Saját tőkéje 2022 végén 119 millióra rúgott, amivel szemben 775 milliós kötelezettsége állt fenn, ennek a döntő, 626 milliós része hosszú lejáratú, azaz csak legalább egy év múlva teljesítendő.
Az Abraham Goldmann közel 22,6 milliós adózott nyeresége tovább hizlalja a már azelőtt is testesnek tekinthető, 22,5 milliós eredménytartalékát, miután a társaság egyedüli tulajdonosaként Vida úgy dönthetett, a múlt évi profitból egy fillért sem vesz ki osztalékként, azt egy az egyben a cégben hagyja. A feltételes módot az indokolja, hogy a Vida által aláírt, július 1-jén kelt alapítói határozatban mindössze annyi szerepel, a társaság 2022-es eredményét elfogadja – noha általában a tulajdonosok azt is közzé szokták tenni, hogy mit terveznek a nyereséggel.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.) | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szepen-megugrott-a-tv2-tulajdonosanak-a-szekere.html | https://web.archive.org/web/20231216074210/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szepen-megugrott-a-tv2-tulajdonosanak-a-szekere.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szepen-megugrott-a-tv2-tulajdonosanak-a-szekere | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-11 13:44:00 | [
"Vida József"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
57,817 | Újabb fideszes földmutyi Kabán | Helyi gazdák helyett Fidesz-közeliek jutottak földhöz Kabán – közölte az MSZP. A fideszesek Hajdú-Bihar megye legjobb minőségű termőterületeit kapták meg. | Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: a kabai állami földek kényszerhasznosításáról 2011 májusában döntöttek, a hasznosítási jogot helyi gazdák helyett a Fideszhez köthető érdekcsoport nyerte el. Szavai szerint azonban Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár megígérte, hogy egy év elteltével, a végleges hasznosításkor a helyi termelők kapják a földet.
Ezzel szemben néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy a földbérletpályázaton ugyanaz a kör nyert – jelentette ki.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja – bár a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) még nem hozta nyilvánosságra honlapján a győztesek nevét – azt mondta: noha Bodó Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője a Hajdú-Bihari Naplónak nyilatkozva elképzelhetetlennek tartotta, hogy a komoly agrárkultúrával rendelkező Kabán csaknem harminc helyi földbérleti pályázatból egy se nyerjen, mégis ez történt.
Földhöz jutott viszont Módos Imre, a Kabától harminc kilométerre fekvő Bihartorda fideszes polgármestere és Lendvai Csaba püspökladányi főállatorvos, aki közismerten baráti viszonyban van Bodó Sándorral – közölte a szocialista politikus, felháborítónak nevezve a döntést.
Az MTI kérdésére Gőgös Zoltán arról is beszélt, hogy a rendőrség elutasította a földbérletpályázatok ügyében tett feljelentését. A szocialista politikus elmondta, arról az esetről van szó, amikor egy Bács-Kiskun megyei pályázat eredménye miatt tett feljelentést, miután Kaskantyún egy tanyasi családi gazdálkodó által bérelt állami földeket - – ellentétben a helyben lakók segítését célzó pályázati kiírással –- egy másik, három faluval távolabb lakó, szintén birkatartó gazdának adták oda.
A szocialista képviselő érthetetlennek nevezte azt a rendőrségi érvelést, hogy a földalapkezelő munkatársai nem számítanak hivatalos személynek, így nem követhettek el hivatali visszaélést, mondván, az NFA korábban éppen azért ellenezte az ott dolgozók bizottsági meghallgatását, mert köztisztviselőkről van szó. Az MSZP most további jogi lépéseket fontolgat, a pályázaton vesztes gazdálkodó pedig polgári bírósághoz fordulhat – jelezte.
Tart viszont még az eljárás a borsodi mezőségi állami földek haszonbérbe adása miatt – hivatali visszaélés gyanújával – tett MSZP-s feljelentés ügyében. Erről szólva Gőgös Zoltán azt mondta, az ügyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság átadta a budapestinek.
Kitért arra is, hogy a földbérletpályázatok nyerteseinek egy év alatt teljesíteniük kell a szerződésben foglalt vállalásokat, így az állatállomány megtartását és bővítését. Ha ezt nem teszik meg, az szerződésszegésnek számít, így a földek visszakerülhetnek az államhoz. | https://24.hu/belfold/2012/08/30/ujabb-fideszes-foldmutyi-kaban/ | https://web.archive.org/web/20231208201711/https://24.hu/belfold/2012/08/30/ujabb-fideszes-foldmutyi-kaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fideszes-foldmutyi-kaban | 24.hu | hungarian-news | 2012-08-30 16:16:00 | [
"Ángyán József",
"Bodó Sándor"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Kaba"
] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság",
"protekció",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
57,818 | Tompos ismét felkereste a Fudan Alapítványt | De most sem talált ott senkit. | Kedden, munkaidőben ismét meglátogatta a kínai egyetem magyarországi tevékenységét előkészítő, 14 milliárd forint közpénzből gazdálkodó Fudan Alapítvány székhelyét Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese.
A politikus Facebook-bejegyzése szerint kétszer hiába kereste a szervezetet, aztán sikerült elérnie Bertáné Dr. Bényi Krisztina főigazgató-helyettest, aki ugyanazt mondta neki, amit az RTL Híradójának Csák János kulturális és innovációs miniszter, az alapítvány elnöke: a Fudan Alapítvány márpedig tényleg abban az épületben működik, csak a VI. emeletre költözött.
„Az mondjuk fura, hogy ezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy az irodaház recepcióján sem tudtak róla, de sebaj. Ma fel is mentem a VI. emeletre, ahol a Tempus Közalapítvány igazgatója megerősítette, hogy igen, a Fudan tőlük bérel egy irodát, de nincs bent senki. Mindezt kedden délután 3 körül, azaz bőven munkaidőben” – írja Tompos Márton.
A lift mellett ugyanakkor talált egy feliratot, az alapítvány e-mail-címét, amelyen lehet érdeklődni. A Momentum írt erre a címre, és tudósítani fog, ha választ kap.
A Kormányinfón nemrég elhangzott, hogy a Fudan Alapítvány munkája a beruházási stop áldozata, most nincs előrelépés a projektben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/tompos-megint-felkereste-a-fudan-alapitvanyt-260526 | https://web.archive.org/web/20230727050109/https://magyarnarancs.hu/belpol/tompos-megint-felkereste-a-fudan-alapitvanyt-260526/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tompos-ismet-felkereste-a-fudan-alapitvanyt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-25 00:00:00 | [
"Bertáné Bényi Krisztina"
] | [
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
57,819 | Volt alelnöke ment neki a Magyar Orvosi Kamarának | Voltak-e gyanús kifizetések a Magyar Orvosi Kamaránál? – ezt kellene kiderítenie a kamara országos felülgyelőbizottságának. | Vizsgálatot kér a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi alelnöke az országos felügyelőbizottságtól, több olyan ügyben, ami szerinte legalábbis aggályos. Lénárd Rita a Narancsnak elmondta, első körben objektív és alapos vizsgálatot szeretne, ha az nem hoz megnyugtató eredményt, akkor végiggondolja, mi legyen a következő lépés.
A felügyelőbizottságnak Lénárd kérése alapján pénzügyi problémákat kellene tisztáznia. Július 20-án este Lénárd egy Facebook-bejegyzést tett közzé arról, hogy szerinte több mint 20 millió forint értékben történtek vitatható kifizetések a kamaránál az elmúlt időszakban. Egy kommunikációs-tanácsadói szerződésről, illetve több tisztségviselő irreálisan magas díjazásáról tett említést. A bejegyzés alatt részletezte is ezeket, állítása szerint az Open Communication öt hónapon át dolgozott a kamarának, és ezen idő alatt nem végzett értékelhető tevékenységet, emellett név szerint említi Meglécz Katalint, a kamara titkárát, aki állítása szerint irreálisan magas díjazásban részesül – havi juttatása húsz kolléga éves befizetésének felel meg.
Lénárd júniusban mondott le alelnöki posztjáról, miután a kamara küldöttközgyűlése botrányba fulladt. Lemondásának részben az volt az oka, hogy az elnökség többségét egy mindig együtt szavazó kör alkotta, amely kör nem vette figyelembe a tagság esetleg eltérő véleményét. "Volt ez a kör, a másik fele meg egyszerűen inaktív volt" – mondta Lénárd. Ennek tudható be szerinte, hogy a kommunikációs szerződést sem vizsgálták felül azonnal, hiába kérte.
A kamara közleményben reagált a volt alelnök bejegyzésére. Szerintük Lénárd valótlan állításokat közölt.
„Rágalmaival – melyeket határozottan visszautasítunk – a szervezet egészének jó hírét kockáztatja, működését veszélyezteti.
A Kamara működése transzparens, a külső szerződéseit nyilvános pályázat útján kötötte, ezek a mok.hu honlapon elérhetőek, a szerződések részletes tartalma a tagok számára megismerhető.”
A rágalmazást viszont Lénárd utasítja vissza. A Facebook-bejegyzést időközben törölte, indoklása szerint azért, mert a bejegyzés alkalmat adott volna arra, hogy személyében érje támadás. Kétségtelen, olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek önmagukban is perképesek lehetnek, egyebekről nem is szólva. Ezzel együtt az állításait nem vonja vissza, a bejegyzés törlésével egyidőben hivatalos vizsgálatot kért a kamarai felügyelőbizottságtól. Hogy az FB mit határoz, azt egyelőre nyilvánvalóan nem tudni.
(Cikkünk megjelenése után Lénárd Rita a hvg.hu-val azt is közölte, hogy augusztus elsejével ki is lép a Magyar Orvosi Kamarából. )
Az Open Communicationnel tavaly ősszel kötött szerződést a kamara. Annak tárgya általános PR-tevékenység volt, az orvosi tevékenység társadalmi szerepének ismertetése, az orvos imázs javítása, az orvosi lét, munka ismertetése, az esetleges orvosellenes konfliktusok kezelésének támogatása. Az internetes gyorskeresések alapján az ügynökség nem hagyott hátra maradandót, nem találtunk utalást az elvégzett munkára – ez természetesen nem zárja ki a háttértevékenységet, tanácsadást.
Ez az ügy azért is rendkívül kellemetlen, mert a kormány egy jogszabálymódosítással eltörölte a kötelező kamarai tagságot, illetve elvette a kamarától az etikai ügyek kivizsgálásának jogát. A kormány célja a kamara gyengítése voltk, hiszen egy nem kellően megtámogatott kamara nem tud hatékonyan fellépni. Nem tudja akadályozni, lassítani az egészségügyi átalakításokat, nem tud hatékony bérköveteléssel előállni. Márpedig a MOK elég jól érvényesítette az érdekeit az utóbbi időben, elég csak a kötelező ügyeleti rendszer átalakítására vagy a bértárgyalásokra gondolni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/volt-alelnoke-ment-neki-a-magyar-orvosi-kamaranak-260450 | https://web.archive.org/web/20230722194126/https://magyarnarancs.hu/belpol/volt-alelnoke-ment-neki-a-magyar-orvosi-kamaranak-260450 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-alelnoke-ment-neki-a-magyar-orvosi-kamaranak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-21 00:00:00 | [] | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"juttatás",
"kamara",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
57,820 | Több mint fél éves csúszás után adják át az új Ipoly-hidat | Üdülőövezeteket köthet össze a Helemba és Ipolydamásd között épült híd, melyet fél évnyi bizonytalanság és találgatás után a napokban adnak át. Az időközben dráguló projekt elhúzódását előre nem várt bonyodalmakkal indokolják. | Július 28-án, pénteken lesz a Helemba és Ipolydamásd között létesülő új Ipoly-híd átadója – értesült a Narancs.hu. Az elmúlt hónapokban több, főleg szlovákiai magyar lap számolt be arról, hogy habár a 2021-ben elkezdett hidat tavaly novemberben átadta a kivitelező, az átadása folyamatosan csúszik, nem lehet tudni a pontos dátumot.
Folyamatos találgatások
A Dunakanyar Régió tavaly decemberben számolt be róla, hogy már a télen átadhatják a hidat, és megindulhat rajta a gépjármű- és kerékpáros forgalom. Rétvári Bence országgyűlési képviselő akkor azt nyilatkozta a lapnak, hogy az aszfaltozás után napokon belül elkezdődik az 58 méter hosszú, 12 métes széles híd terhelési tesztje.
Az Újszó.com januárban arról írt, hogy a híd és a felvezetőút elkészült Helembán, már csak apróságok vannak hátra, de lehet, hogy az átadás csúszik, ugyanis a projekt magyarországi vezető partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. megszűnt. A NIF feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át, amely csak akkor állt még fel. A lap azt írta, hogy így az áprilisi átadás is csúszhat. Rományik Ferenc, Ipolydamásd polgármestere azt nyilatkozta a lapnak, hogy a magyar oldalán minden elkészült, a szlovákiai oldalán vannak kisebb, elvégezendő munkák.
A Napunk.sk szintén januárban azt írta, hogy a projekt három részből áll: a híd, valamint egy szlovákiai és egy magyarországi bekötőút megépítéséből. A fejlesztést az Interreg együttműködési program keretében finanszírozták, a teljes építkezés költsége pedig nettó 3,8 millió euróra rúgott. A lap akkor azzal számolt, hogy a hidat a második negyedévben adják át.
Az Újszó.com-nak márciusban azt nyilatkozta Balkó József, Nyitra megye közlekedési osztályvezetője, hogy „a felvezető út technikai átadása is megtörtént, a jegyzőkönyv aláírására várunk, a jövő héten ez a folyamat is befejeződik. Ezt követi szlovákiai oldalon az ún. használatbavételi eljárás, azt pedig már az Érsekújvári Járási Hivatal közlekedési osztálya folytatja le”. Mivel sok az érintett, ezért a használatbavételi folyamat több hétig is elhúzódhat, illetve a lap szerint időközben drágult is a projekt.
A Parameter.sk csodát várt a hídtól májusban, amely megnyithatja az utat Párkány és Vác között. Farkas Iván, aki a Nyitra Megyei Önkormányzatban a Szövetség párt frakcióvezetői posztját tölti be, azt mondta, a szlovákiai oldalon a létesítményre vezető út megyei beruházásként épült és csupán áprilisban adták át. Ennek oka, hogy előre nem látható bonyodalmak léptek fel, különösen az esővíz elvezetését illetően. Májusban kezdődött az építkezés műszaki, hatósági átadás-átvétele, és ez a felülvizsgálat még mindig folyamatban van. Ezért a használatbavételi engedélyezés is elhúzódhat. Ekkor már gyalogosok és kerékpárosok használták a hidat.
A Napunk.sk legfrissebb témában született cikke szerint a hidat július végén adhatják át. Ipolydamásd önkormányzata azt írta a Facebookon, hogy „sajnos a híd átadása a szlovák oldali forgalomba helyezési eljárás elhúzódása miatt csúszik. Ez egy bonyolult folyamat, amire innen Magyarországról senkinek semmilyen ráhatása nincs. (…) Magyar oldalon a híd minden szükséges engedéllyel rendelkezik, átadásra kész”. Akkori információk szerint július végén megtörténhet a híd átadása.
„A június 25-i Hídünnepet már hónapokkal ezelőtt leszerveztük, sajnos elhalasztani nem tudjuk.
Jó lett volna, ha addig sikerül átadni a hidat, de most egyelőre örüljünk annak, hogy van hidunk, gyalog és kerékpárral már járható.
Az autósoktól pedig már csak egy pici türelmet kérünk! Annál nagyobb lesz az öröm, amikor végre megnyílik” – tette hozzá Ipolydamásd Község Önkormányzata.
Átadásra kész
„Tervezetten 2023. július 28-án (pénteken) 10:00 órakor kerül megrendezésre az Ipolydamásd - Chl’aba (Helemba) Ipoly-hídátadó sajtótájékoztatója.
Az »Ipolydamásd – Chl’aba (Helemba) közötti határmenti kapcsolat fejlesztése« c. projekt kivitelezési munkái korábban elkészültek, műszaki átadás-átvétele sikeresen megtörtént. Az Ipoly-híd átadására ugyanakkor csak valamennyi, magyar és szlovák hatóság általi forgalomba helyezési eljárás sikeres lezárását követően kerülhet sor.
Az Ipoly-híd ideiglenes forgalomba helyezési engedélye, valamint a magyar oldali útcsatlakozásra vonatkozó határozat hatóság általi kiadása korábban megtörtént.
A szlovák útcsatlakozás kapcsán a forgalomba helyezési eljárás – információink szerint – 2023. július hónapban zárul. Ezen eljárás sikeres lezárása a feltétele a híd forgalomnak történő átadásához. Hivatalosan a fenti átadó időpontjától lehetséges a híd használata mind a gépjárművek, mind pedig a gyalogosok és kerékpárosok számára” – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Andrej Dolezal szlovák közlekedési és építésügyi miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) az Ipolydamásd és a felvidéki Helemba (Chľaba) közötti Ipoly-híd alapkőletételi ünnepségén 2021. július 2-án Fotó: MTI/Komka Péter
Végre van időpont
Megkerestük Farkas Ivánt, a Nyitra Megyei Önkormányzatban a Szövetség párt frakcióvezetőjét, aki válaszai leközléséhez csak úgy járult hozzá, ha azt teljes terjedelmében publikáljuk.
Narancs.hu: A híd átadása hónapok óta csúszik, még most sem lehet tudni a pontos dátumot. Mi ennek az oka?
Farkas Iván (FI): A Helemba és Ipolydamásd között megépült Ipoly-híd ünnepélyes átadásának időpontja 2023. július 28., péntek, 10.00 óra.
Narancs.hu: A csúszás sajtóértesülések szerint azzal indokolható, hogy a szlovák oldalon vannak még elvégezendő munkák. Milyen munkák ezek pontosan?
FI: Nem beszélnék szlovák oldalról, hiszen a mi oldalunkon, az Ipoly jobb partján is zömében, döntő többségben magyarok élnek, élünk…. Megfelelőbb kifejezés talán a szlovákiai oldal. Nos, a szlovákiai oldalon volt némi késés, a következő ok végett: maga a híd 2022 decemberére megépült. Ám a szlovákiai oldalon, az Ipoly jobb partján a hídra felvezető út építése közben alakultak ki előre nem látható, súlyos bonyodalmak. Itt a felvezető út teljes egészében a szlovákiai társberuházó, vagyis Nyitra megye hatáskörében van. Az előre nem látható, komoly műszaki bonyodalmakat a víz elvezetésének megoldása okozta. Ennek köszönhetően csupán 2023 tavaszának végére sikerült megépíteni a felvezető utat. Azt követően a szlovákiai oldalon kezdetét vette a híd, valamint a felvezető út műszaki ellenőrzése és a mű hatósági jóváhagyása. Ezt szlovákiai állami hatóság végezte és e folyamat 2023. július 12-én fejeződött be. Majd következett a mű átadása / átvétele. E folyamattal veszi át a beruházó a kivitelezőtől az elkészült művet. Majd a fent olvasható időpontban következhet a híd ünnepélyes megnyitása.
Narancs.hu: Pontosan mekkora forrásból valósult meg a beruházás?
FI:
A híd és mindkét oldalon a felvezető utak megépítésének összköltsége nagyjából 5 millió euró (1,8 milliárd forint – B. M.) volt.
Narancs.hu: Mit várnak a fejlesztéstől?
FI: Mindenekelőtt tudni kell, hogy az új Ipoly-híd üdülőövezeteket köt majd össze. A Dunakanyart – a folyam bal oldali, északi partját – Kovácspatakkal (amely Helemba külterületén található) és Párkánnyal. Vagyis az egyik-másik oldalról eddig elzárt üdülőövezeteket köti majd össze, megnyitja számukra az észszerű megközelítés lehetőségét. Mindez új lendületet adhat mindkét kistérségnek. Ezen felül új közlekedési folyosó nyílik meg, ám csupán a személygépkocsival közlekedők számára. Mivel az előző évtized derekán népszavazást tartottak az egyik érintett településen, Helembán, ahol azzal a feltétellel járult hozzá a helyi lakosság a híd megépítéséhez, ha a hídon áthaladó gépkocsik tömegének közlekedési (KRESZ) határértéke legfeljebb 3,5 tonna lesz. Ezt további két közlekedési ponthiba is megerősíti, mely Helemba és Párkány között korlátozza majd az áthaladó forgalmat csupán személygépkocsik és kiszbuszok számára.
Narancs.hu: Sok a környéken az ingázó?
FI: Helembáról Párkány irányába nyilván nincsenek sokan, akik ingáznak. Hiszen Helemba esetében kis lélekszámú, festői zsáktelepülésről beszélhetünk. Inkább az üdülők, kirándulók, borkóstolók, ínyencek megnövekedett forgalmára számítok. Itt, Helembán található ugyanis a térség, a borrégió legimpozánsabb látványpincészete. Sőt, kiváló lehetőségeket kínál a régió a kerekezők és a vízi turizmus számára. Ezen felül az áthaladó magyarországi járműforgalom lehet számottevő a szobi kistérség és Vác térsége, valamint Esztergom között. A Letkésen és Szalkán áthaladó gépkocsiforgalom egy része fog kisebb kerülővel mint eddig, erre haladni. Ám az ebből fakadó kellemetlenségeket hatványozottan túlszárnyalja majd a két üdülőövezet számára megnyíló új közlekedési folyosó. Szinergiát fog képezni számukra, idővel akár összenőhet a Budapesttől nem is oly távol található két üdülőövezet. Meggyőződésem, hogy mindkét kistérség számára ez ma a legfőbb kitörési lehetőség.
Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, amely a projektben azzal tudott segíteni, hogy „jó diplomáciai kapcsolatunkat kihasználva éveken át napirenden tartottuk a témát és a testvérmegyénk, Nyitra megye támogatását is kértük az ügyben”. Tájékoztatásuk szerint Nyitra végig pozitívan állt a kérdéshez. „Az előző elnökük, Milan Belica, rendszeresen egyeztetett erről Szabó István elnökkel.”
Pest Megye Önkormányzatának azért fontos a híd, mert megvalósulhat a határszakasz társadalmi-gazdasági kapcsolatainak aktívvá tétele, ugyanis a közlekedési kapcsolatok hiánya miatt az együttműködés meggyengült az Ipoly túloldalán lévő településekkel.
„A Budapest és Bécs közötti Eurovelo-6 kerékpárút jelenleg Szobon véget ér, majd Esztergomnál folytatódik. Ez most kitolódik egészen Helembáig (már kész van a kerékpárút Szobtól az új hídig).
A Dunakanyar is átjárhatóbb lenne, Szob és Vác irányából elérhetővé válnának az esztergomi és párkányi munkahelyek, amelyek eddig hosszú kerülővel közelíthetőek meg”
– tájékoztatott Pest Megye Önkormányzata. Válaszukban mellékelték az átadó meghívóját is, melyből kiderül, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter, Peter Dovhun szlovák gazdasági miniszter, valamint Rétvári Bence országgyűlési képviselő (a Belügyminisztérium államtitkára) is beszédet mond. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-fel-eves-csuszas-utan-adjak-at-az-uj-ipoly-hidat-260493 | https://web.archive.org/web/20230728194030/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-fel-eves-csuszas-utan-adjak-at-az-uj-ipoly-hidat-260493 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-fel-eves-csuszas-utan-adjak-at-az-uj-ipoly-hidat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-24 00:00:00 | [] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Interreg Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program"
] | [
"Európa",
"Ipolydamásd",
"Pest megye",
"Szlovákia"
] | [
"támogatás",
"útépítés",
"EU"
] | [] |
57,821 | 100.000 Ft-ba kerülhetett Novák Katalin egyedi, monogramos úszódressze | A vasárnapra halasztott Balaton-átúszáson több mint tízezer amatőr és profi sportoló vett részt a szombatról vasárnapra halasztott 41. Balaton-átúszáson. Az állami hírügynökség sietett kiemelni, hogy az átúszók között ott van Novák Katalin is. A köztársasági elnök férjével együtt, első alkalommal úszta át a Balatont a csaknem 200 vitorlásból és kishajóból kialakított úszófolyosóban. | Olvasási idő: 2 perc.
A vasárnapra halasztott Balaton-átúszáson több mint tízezer amatőr és profi sportoló vett részt a szombatról vasárnapra halasztott 41. Balaton-átúszáson. Az állami hírügynökség sietett kiemelni, hogy az átúszók között ott van Novák Katalin is. A köztársasági elnök férjével együtt, első alkalommal úszta át a Balatont a csaknem 200 vitorlásból és kishajóból kialakított úszófolyosóban.
Mind az MTI, mind a Novák Katalin által megosztott fotókon jól látszik és mint azt először a Magyar Hang megírta, hogy az államfő egy saját nevének kezdőbetűivel („NK”), valamint Magyarország címerével ellátott, egyedileg gyártott úszóruhát viselt. A ruhadarab tulajdonképpen nem is fürdőruha, hanem leginkább egy triatlonos versenymezre hasonlít.
Mint a Gulyáságyú Média a gyártóhoz közeli forrásból megtudta, a köztársasági elnök (és férje) az 575 nevű magyar profi sportolói ruházati márka egyedileg készíttetett modelljét viselte az 5,2 kilométeres távon.
A Novák Katalin által viselt sportruhát ennek megfelelően hiába is keresnénk, nem lehet megvásárolni a sportmárka üzleteiben, ugyanis mint megtudtuk, azt egyedileg, saját grafikával terveztette és gyártatta magának a köztársasági elnök, a sportruházati cég másnak nem adhat el a köztársasági elnöki mintával ellátott ruhát.
Ilyen szolgáltatást bárki kérhet az 575 márkánál, ám a zsebébe kell nyúlnia. Az egyedi minta tervezése körülbelül 40-50 ezer forint, és maga a ruha legyártatása egy példányban is hasonló összeg. Így amennyiben Novák Katalin fizetett az úszódresszért, úgy körülbelül 100.000 Ft-ot kellett leszurkolnia érte.
Rongyrázás, asszonyizálás
Novák Katalin bő egy éves államfői ténykedése alatt nem először kerül a hírekbe fennhéjázó attitűdje miatt.
Májusban 66,4 millió forintért vásároltak a Köztársasági Elnöki Hivatal számára egy Steinway & Sons hangversenyzongorát. Míg korábban, márciusban az derült ki, hogy Novák Katalin férje, Veres István mindössze öt hét képzés után egyből alezredes lett a honvédségnél.
Szintén áprilisi hír, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalt hivatalosan is Sándor-palotára nevezték át. A Sándor-palota elnevezés eddig is elterjedt volt, de főként magára az épületre vonatkozott, nem a hivatalra.
Tavaly 200 millióból újult meg Novák Katalin autóparkja.
Kerestük a Sándor-palotát, hogy megtudjuk, ki fizette az államfő és férje egyedi ruhadarabjait. Amint válaszolnak, frissítjük írásunkat.
Frissítés 18:00:
Az M1 felvételén látszik, hogy melegítőből is beszerzett Novák köztársasági elnök egy, a monogramjával ellátottat.
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon: | https://gulyasagyumedia.hu/2023/07/24/novak-katalin-monogram-furdoruha-balaton-atuszas/ | https://web.archive.org/web/20231112093916/https://gulyasagyumedia.hu/2023/07/24/novak-katalin-monogram-furdoruha-balaton-atuszas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/100000-ft-ba-kerulhetett-novak-katalin-egyedi-monogramos-uszodressze | gulyasagyumedia.hu | hungarian-news | 2023-07-24 00:00:00 | [
"Novák Katalin",
"Veres István"
] | [
"575 Sportswear Webshop Kft."
] | [] | [
"sport"
] | [] |
57,823 | Vette a lapot Mészáros Lőrinc, elkezdtek kifektetni a cégei | Horvát agrárcéget vesz a múlt héten bejelentett boszniai cementgyár után a Mészáros-csoport. | Orbán Viktor 2019-ben hirdette meg a kifektetési stratégiát, amelynek keretében a kormány ösztönzi a magyar cégek külföldi terjeszkedését, hogy aztán az ott megtermelt profitot hazahozzák. A járvány után a kormányfő tavaly ismét előhozta ezt a témát, és most régi jó barátja, Mészáros Lőrinc cégbirodalma rákapcsolt a megvalósításra.
Mi történt? Mészáros Lőrinc és a tulajdonában álló Talentis Agro Zrt. az MKB Magántőkealappal közösen megvásárolja a horvát RABO d.o.o.-t (kft.-t), amely a közlemény szerint Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelője, illetve –exportőre.
Hova fektet? A vállalat évi 8000 tonna gyümölcsöt adó termőterületei a magyar határtól mintegy 25 kilométerre vannak a Drávaszögben, Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) környékén. Ez a terület Trianon után még 1941 és 1945 között tartozott Magyarországhoz. A térség elérhetőségét javítja az M6-os autópálya drága és kétséges megtérülésű utolsó hazai szakasza.
Összegek: a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A horvát cégnyilvántartás szerint a RABO tavaly 64,3 millió kuna árbevételt ért el (3,4 milliárd forint), és közel 1,1 millió kuna (57 millió forint) nyereséget termelt. A Mészáros-csoport nagyságrendjéhez képest tehát nem túl nagy volumenű üzletről lehet szó, így valószínűleg a finanszírozásához sem kell sok kört futni.
Idézet: „Egy olyan egyedülálló gyümölcstermesztési, tárolási és termékskála know-how birtokába kerül a vállalatcsoport, amelyet itthon is sikerrel alkalmazhatunk a gyümölcstermesztés területén” – mondta Mészáros Lőrinc.
Mit vettek még? Bár még nem lezárt, de minden bizonnyal jóval nagyobb volumenű üzlet lesz abból a múlt heti bejelentésből, amely szerint Mészáros Lőrinc egy másik cége, a Talentis Group Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá a boszniai Lukavac Cement felvásárlásáról.
Mit tud? A cementgyár éves kapacitása évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. Emellett 50 százalékos részesedése van egy mészkőbányában.
Mi a cél? Mészáros szerint a boszniai akvizíció hozzájárul a hazai alapanyag-ellátási hiányok csökkentéséhez. Ez azért érdekes, mert a magyarországi (külföldi tulajdonú) cementgyáraknak bányajáradékot kell fizetniük, hamarosan pedig szén-dioxid kvóta adót is. Ez az importot hozza versenyelőnybe – ebből Mészáros cementgyára is profitálhat.
Nagykép: az Albániában és Montenegróban bevásárló 4iG-t leszámítva eddig a kormányközeli szereplők – hazai súlyukhoz mérten – nem igazán jeleskedtek a külföldi terjeszkedésben, ez a Mészáros-csoport esetében változni látszik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volnaBige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával. | https://g7.hu/kozelet/20230726/vette-a-lapot-meszaros-lorinc-elkezdtek-kifektetni-a-cegei/ | https://web.archive.org/web/20231212081113/https://g7.hu/kozelet/20230726/vette-a-lapot-meszaros-lorinc-elkezdtek-kifektetni-a-cegei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vette-a-lapot-meszaros-lorinc-elkezdtek-kifektetni-a-cegei | G7 | hungarian-news | 2023-07-26 12:54:31 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Bosznia és Hercegovina",
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"mezőgazdaság",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
57,824 | Lemondott az elnök: 50 millió a tét? | A Kapuvári Hús Zrt. igazgatósági elnöke Foltányi Árpád ellen az adóhatóság folytat nyomozást. | A férfi a gyanú szerint korábbi tisztségében, gazdasági vezetőként követett el ötvenmilliós adócsalást. Foltányi Árpád információink szerint ártatlannak tartja magát, de az ügy megnyugtató lezárulásáig nem vállal a társaságban semmilyen feladatot. | https://24.hu/belfold/2012/09/02/lemondott-az-elnok-50-millio-a-tet/ | https://web.archive.org/web/20230128201235/https://24.hu/belfold/2012/09/02/lemondott-az-elnok-50-millio-a-tet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-az-elnok-50-millio-a-tet | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-02 12:58:00 | [
"Foltányi Árpád"
] | [
"Kapuvári Hús Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"élelmiszeripar",
"adó"
] | [] |
57,825 | Megadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volna | Bige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával. | Politikai céljait és költségvetési szempontokat is érvényesít, így több legyet üt egy csapásra a kormány egy múlt hét hétfői rendeletben kihirdetett új adónemmel, ami a meglehetősen technokrata hangzású „szén-dioxid kvóta adó” névre hallgat.
Amellett ugyanis, hogy az adóemeléssel a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.
A múlt hétfőn megjelent rendelet alapvetően Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóira vonatkozik. Azt, hogy mely cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, az EU ipari szereplőkre vonatkozó fő környezetvédelmi szabályrendszere alapján vezeti le. Az adónem az uniós rendszertől tehát független, de arra épül rá.
Nagy fordulat egy év alatt
Mielőtt az új adónem részleteibe belemennénk, röviden összefoglaljuk az említett uniós rendszer működését. Ez alapján lesz ugyanis érthető az új magyar adónem működése is. Az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük.
Egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken, tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor ezt csak vásárolt kvótákkal tudják fedezni. A rendszer így ösztönzi őket a kibocsátásuk csökkentésére.
Az ingyenkvóták létének és a csökkenés fokozatosságnak az az oka, hogy ha a rendszert az összes kibocsátás megadóztatásával vezették volna be, akkor az érintett cégek pillanatok alatt versenyképtelenné váltak volna olyan globális szereplőkkel szemben, akiknek nem vagy csak jóval kevesebbet kell fizetniük a szennyezésért.
A múlt hét hétfőn megjelent rendelet ezzel az elgondolással szembemenve a teljes kibocsátást adóztatja, és
kifejezetten a legtöbb ingyenkvótát kapó létesítményekre, a magyar ipar legnagyobb szennyezőire vonatkozik.
Azoknak a cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, amelyeknél egy adott év előtti évet megelőző három évben mért szén-dioxid-kibocsátásuk átlagának felénél nagyobb részét lehetne azzal a mennyiségű ingyenkvótával fedezni, amelyeket a cégek az adott év előtti évben kaptak. (Tehát az idei adófizetésnél 2019-2021 átlagkibocsátását kell vizsgálni.)
Emellett az is fontos, hogy az adott évet megelőző három évben átlagosan meghaladja a 10 ezer tonnát a szén-dioxid-kibocsátásuk. A rendelet szerint ezeknek a cégeknek az adott évi kibocsátásuk után 40 eurónak megfelelő forintot megfizetniük tonnánként, méghozzá negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap közepéig.
Amíg tehát az EU-s rendszerben ezért a szennyezésért nem kell fizetni, a magyar kormány ezt a szennyezést viszonylag jelentősen adóztatja majd, hiszen az uniós rendszer szerint megvásárolandó kvóta ára az elmúlt két hónapban 85-90 euró körül mozgott (de ezt csak bizonyos kibocsátási szint felett kellett megfizetni).
Emiatt azok a cégek, amelyeknek a szennyezését az ingyenkvóta nem fedezi, a megadott szint feletti szennyezésükért az uniós kvóta árát és a magyar kvótaadót is megfizetik majd. Ezzel kapcsolatban érdekes mellékszál, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi nemzetközi sajtótájékoztatóján az energiaválság kontextusában még ennek az EU-s rendszernek a teljes felfüggesztése mellett érvelt.
Mivel a rendelet már hatályba is lépett, az érintett cégeknek már idén kell majd kvótaadót fizetniük.
A számításaink szerint idén összesen 40 cégre igazak a fenti kitételek a tavalyi egész éves kibocsátásuk alapján.
Ez a kör valamivel több cégből állna egyébként össze, ugyanakkor mivel a rendelet külön részletezi, hogy olyan cégekre nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség, amelyek az adott évet megelőző évben csőd- vagy végelszámolási eljárás alatt álltak, a Dunaferrhez tartozó négy üzem és a Tungsram nagykanizsai üvegolvasztó kemencéjének kibocsátása után idén nem kell majd adózniuk az üzemeltető vállalatoknak (annak ellenére, hogy a fenti feltételeknek megfelelnek – bár a bedőlt Tungsram esetében amúgy is kérdéses, hogy lenne-e, aki fizessen).
A rendelet bizonyos mértékű egységnyi előállított termékre eső kibocsátás-csökkentés esetén*Ha az adóalany szén-dioxid kibocsátással járó termelésének szintje legalább az egységes környezethasználati engedélyben foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitásának 90%-át elérte vagy meghaladta,
a főtevékenységéhez tartozó kapacitása az adott évet megelőző évi egységes környezethasználati engedélyében foglalt kapacitásához képest nem csökkent, és
az egységnyi előállított termékre eső szén-dioxid kibocsátása legalább az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt adott évre vonatkozó lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent, az adóalany jogosult az adó alapját adóbevallásában 50%-kal csökkenteni. lehetővé teszi az adóalap felezését. Azonban mivel a cégek gazdálkodására és kibocsátására ilyen részletességgel nyilvános adatok alapján nem lehet rálátni, az ebben érintett cégeket nem tudtuk kiszűrni. Emiatt lehetséges, hogy a listánkban szereplő egyes cégeknek kevesebb adót kell majd fizetniük, mint amennyit mi a számításunk alapján becsültünk.
Mol, Nitrogénművek
Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy 2022-es kibocsátásuk alapján az érintett cégeknek mennyit kellene adózniuk. A szén-dioxid kvóta adóból bejövő összes állami bevétel több mint negyven százalékát, körülbelül 35 milliárd forintot fizetnének be a tavalyi évben rekordprofitot elérő Mol-csoport tagvállalatai (az ábrán szereplő Dunai Finomító és a Petrolkémia mellett a Zalai Finomító is fizetne ilyen adót, bár jóval kevesebbet, mint az előbbi létesítmények).
Az adóteher konkrét nagyságára, a létesítmények egyéb szennyezési költségeire vonatkozó megkeresésünkre a Mol csak annyit közölt, hogy „jelenleg is vizsgálják és számolják”, hogy az új adónem mekkora pluszköltséget jelent a cégcsoportnak.
A legnagyobb befizetők között a harmadik helyen van az elmúlt időszakban a kormányt nyilvánosan sokat kritizáló Bige László tulajdonában lévő, a tavalyelőtti jelentős veszteség után a műtrágyaszektor nehézségei ellenére tavaly 28 milliárdos profitot realizáló Nitrogénművek. A vállalatnak a 2021-ben kiszabott 11 milliárdos – idén áprilisig be nem fizetett – GVH-bírságéhoz hasonló nagyságrendű tétel, 7 milliárd forint lenne a befizetendő kvótaadója. A Nitrogénművek a megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kommentálta az új adónem bevezetését.
A negyedik legnagyobb befizető a svájci Holcim tulajdonában lévő királyegyházi cementgyár lenne. Cikkünk megjelenéséig az általunk megkeresett hat legnagyobb mértékben érintett létesítmény tulajdonosa közül egyedül ez a társaság válaszolt részletesebben a kérdéseinkre.
A tavalyelőtti nyereséges év után a tavaly csaknem másfél milliárd forintos veszteséget elkönyvelő vállalat válaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években jelentős összegeket költöttek környezetvédelmi beruházásokra, de a 2021 júliusában bevezetett bányajáradék – amely alapján az államilag meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát be kell fizetniük a büdzsébe – és az új szén-dioxid kvóta adó „nemcsak a tervezett további beruházások megvalósítását veszélyezteti, de a vállalat gazdaságos működését is ellehetetleníti”.
A vállalat szerint „egy teljes kapacitáson működő cementgyár esetében a szén-dioxid-felhasználásra vonatkozó új adó piaci értéken számítva akár több mint 6 milliárdos tételt is jelenthet”, ami arra utal, hogy megközelítőleg jól becsültük meg a királyegyházi cementgyár adóterhét (6,8 milliárd forintra). Ehhez hozzátették azt is, hogy tavaly az üzem kibocsátását fedezte a kapott ingyenkvóta mennyisége, de a megelőző években volt rá precedens, hogy az ingyenesen biztosított kvótán felül további egységeket kellett vásárolniuk, ami már akkor milliárdos tételt jelentett a költségvetésükben.
Azóta a szén-dioxid ára többszörösére növekedett, amit most tovább súlyosbít ez az új adó
– írták. A Holcim úgy látja, hogy már önmagában a bányajáradék is versenyhátrányt jelent a hazai székhelyű cementgyárak számára a külföldi gyártókkal szemben, mivel az import cementet nem terheli adófizetési kötelesség, de ezt a hátrányt tovább növeli az új adónem. Az új adóval kapcsolatban megkerestük a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetséget is, amely a hét második felére ígért válaszokat, ezeket közöljük, amint megkaptuk őket.
Újabb sarc a külföldi építőanyag-gyártóknak
Habár a szén-dioxid kvóta adó több iparágban működő céget is érint, a fenti lista alapján
a kormány azon céljához is jól illeszkedik, hogy kiszorítsa a külföldi szereplőket a hazai építőanyag-gyártásból.
A fenti listán a cementgyártók között a létesítményenként nagyjából hatmilliárdos adóteherrel szereplő váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. ugyanis német tulajdonú. Ugyan a listára nem került fel, de számításaink szerint adóköteles az a négy jelentősebb külföldi tulajdonú építőanyag-gyártó is, amelyek termékeire a kormány idén februárban terjesztette ki a bányajáradék hatályát.
Becslésünk szerint a 2022-es kibocsátása alapján az osztrák tulajdonú, égetett tégla- és cserépgyártásban idehaza piacvezető Wienerberger négy téglagyárát (Balatonszentgyörgy, Tiszavasvári, Solymár, Békéscsaba) együtt csaknem 1 milliárd forintnyi kvótaadó terhelné. De az osztrák hátterű Leier két magyarországi téglagyárára (Mátradercske és Devecser) is hasonló adóteher hárulna együttesen.
A szintén osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámia tófeji és – több mint kétséges jövőjű – romhányi gyáregységét együtt körülbelül 350 millió forint, a német tulajdonú, tetőcserepeket gyártó Creatont pedig nagyjából szintén ugyanennyi adó terhelné a tavalyi szennyezése alapján.
Inkább már a kormány költségvetési céljaival összefüggésbe hozható, de még említésre érdemes, hogy a mostanában gyakran különadóztatott magyar gyógyszeripari multit, a Richtert is körülbelül 250 millió forintnyi költség terhelné a tavalyi szennyezése alapján. Szintén nagyjából hasonló összeget (240 millió forintot) kellene fizetnie Mészáros Lőrinc elmúlt években többnyire veszteséges kukoricafeldolgozójának, a Kall Ingredients Kft.-nek.
Egy újabb különadónyi tétel a büdzsé bevételei között
Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, az idei és jövő évi költségvetéssel is vannak problémák. Az elemzők egy része már szinte biztosra veszi, hogy a – főleg a fogyasztás lassulása miatt – megcsappanó bevételek és az elszálló kamatkiadások nyomán billegő kiadási oldal miatt az idei tervezett hiányszám nem fog teljesülni. A kormány pedig az ilyen esetekben gyakran használt eszközéhez, a cégek adóztatásához nyúlt a kvótaadó formájában.
Költségvetési oldalról így az az érdekes, hogy összesen mennyi bevételt várhat ettől az új adónemtől a kormány idén és jövőre, és hogy ez hogyan viszonyul más, nehéz költségvetési helyzetben kitalált adónemekből várható bevételekhez.
Számításaink szerint a tavalyi szennyezés után az idei év egészében a kormány nagyjából 86 milliárd forintot tudna beszedni a kvótaadóból, de mivel az adónem csak az év második felében lesz hatályos, az idei költségvetésben hozzávetőlegesen 43 milliárd forint várható belőle. Ez nagyjából akkora bevételi tétel, amely a korábbi különadók sorába illeszkedik a bevétel nagysága alapján.
Ez egy évre kivetítve az idei büdzsében a kisadózók tételes adójából várt bevételhez (81 milliárd forint) vagy a cégautóadóhoz (79 milliárd forint) hasonló összeg, de ahogy a fenti ábrán is látszik, például a különadók közül jelentősen több a légitársaságok különadójából várt bevételnél (35 milliárd forint), és megközelíti a távközlési különadót vagy a gyógyszergyártók különadóját (96 és 122 milliárd forint).
Frissítés: A cikk megjelenése után több iparági szervezetet és érintett céget is sikerült elérnünk, és a beszélgetéseink alapján az érintettek többsége úgy értelmezi a rendeletet, hogy az idei első két negyedévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is meg kell majd fizetniük a szén-dioxid kvóta adót. Erről részletesebben frissebb cikkünkben írtunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásbólLázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen | https://g7.hu/kozelet/20230726/megadoztatja-a-kormany-amit-orban-nemreg-meg-teljesen-ingyenesse-tett-volna/ | https://web.archive.org/web/20231212081125/https://g7.hu/kozelet/20230726/megadoztatja-a-kormany-amit-orban-nemreg-meg-teljesen-ingyenesse-tett-volna/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megadoztatja-a-kormany-amit-orban-nemreg-meg-teljesen-ingyenesse-tett-volna | G7 | hungarian-news | 2023-07-26 12:57:00 | [] | [] | [] | [
"vegyipar",
"építőipar",
"adó",
"jogalkotás"
] | [] |
57,826 | Átvizsgálják a terézvárosi önkormányzati bérleti szerződéseket | Az önkormányzat pénzügyi bizottsága azt kezdeményezte, hogy vizsgálják felül Batiz András volt kormányszóvivő és RTL Klub-riporter lakáscseréjét. Verók István (MSZP) polgármester javaslatára viszont minden VI. kerületi önkormányzati bérlemény bérleti szerződését átvizsgálják a közeljövőben. | Budapesten a terézvárosi vezetés úgy döntött, hogy felülvizsgáltatja minden önkormányzati bérlemény bérleti szerződését – közölte Szilágyi Erika, a VI. kerület sajtóreferense. Batiz András lakáscseréjének átvizsgálásáról szerdán dönt az önkormányzat gazdasági bizottsága.
Egy volt önkormányzati képviselő nemrég feljelentette Batiz Andrást, a volt kormányszóvivőt, mert állítólag jogsértő módon jutott hét évvel ezelőtt „egy titokzatos lakáscserével” az Andrássy úti önkormányzati lakásához, amelyért azóta is szociális lakbért fizet. A Magyar Hírlap értesülése szerint Batiz András a tavalyi, egyébként a terézvárosi rászorultak körében „horribilisnak” számító százötven százalékos lakbéremelés után is csupán 13 ezer forint szociális lakbért fizet lakásáért. | https://24.hu/belfold/2008/04/23/atvizsgaljak_terezvarosi_onkormanyzati_berleti/ | https://web.archive.org/web/20230130141838/https://24.hu/belfold/2008/04/23/atvizsgaljak_terezvarosi_onkormanyzati_berleti/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atvizsgaljak-a-terezvarosi-onkormanyzati-berleti-szerzodeseket | 24.hu | hungarian-news | 2008-04-23 13:18:00 | [
"Batiz András"
] | [] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,827 | Egyszerűsítik a közbeszerzést | Egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a közbeszerzési eljárásokat a kormány által tervezett törvénymódosítás. | A jövőben például csak a közbeszerzési eljárás nyertesének kellene beszereznie bizonyos igazolásokat, és azok közül is csak azokat, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles elektronikus adatbázisból nem tud megszerezni – részletezte a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé tételét Draskovics Tibor igazságügyi miniszter.
A jelenlegi három eljárásrend többféle eljárástípusa helyett a jövőben csak kető lenne. Az egyik a legmagasabb értékű beszerzéseket szabályozná, és biztosítaná az EU-jognak való megfelelést, a másik a kisebb beszerzések esetében egyszerűbb, rugalmasabb, gyorsabb eljárást tenne lehetővé.
Az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a törvénytervezet szerint 2009. július 1-jétől a nagyértékű közbeszerzések, 2010. január 1-jétől pedig a kisebb értékű közbeszerzések esetében is kötelezővé tennék az elektronikus eljárást. | https://24.hu/belfold/2008/04/29/egyszerusitik_kozbeszerzest/ | https://web.archive.org/web/20220816122908/https://24.hu/belfold/2008/04/29/egyszerusitik_kozbeszerzest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyszerusitik-a-kozbeszerzest | 24.hu | hungarian-news | 2008-04-29 13:24:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
57,828 | Újabb fideszes roham az esztergomi polgármester ellen | Tétényi Éva hamis állításokkal akarta új adósságrendezési eljárás indítására kérni a város képviselő-testületét, ezért kell mennie – állítja a Fidesz helyi frakciója. | A szervezet szerint a polgármester a Reneszánsz Zrt.-vel szemben fennálló, 90 napon túli tartozásra hivatkozva akart új adósságrendezési eljárást indítani, pedig a társaság belement volna abba, hogy a város részletekben fizessen, Tétényi Éva azonban ezzel nem volt hajlandó foglalkozni.
„A polgármester számára a valós munkavégzésnél fontosabbnak tűnik folyamatos szereplési kényszerének kiélése, ezért frakciónk felszólítja őt, hogy a város működésének érdekében mondjon le polgármesteri megbízatásáról!” – olvasható a Fidesz esztergomi képviselő-csoportjának közleményében.
Tétényi Éva szerint a 90 napon túli, lejárt tartozások esetén a polgármesternek kötelező az adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezni, melyről a testület dönthet. Az, hogy a társaság visszavonta a fizetési meghagyást, csupán annyit jelent, hogy nem inkasszóval jut a pénzéhez, de maga a tartozás és ezzel az adósságrendezési eljárás feltételei továbbra is fennállnak.
A polgármester közölte, azon túl, hogy pénz nincs a kifizetésre, jogcím sincs rá. A Déli Kanonoksor épületegyüttesén végzett munkák kifizetéséhez szükséges határozatok április óta hét alkalommal kerültek a testület elé, azonban a többségi Fidesz-frakció minden alkalommal vita nélkül levette a kérdést a napirendről. Legközelebb a szeptember 6-i ülésen tárgyalhatnak újra az ügyről – jegyezte meg Tétényi.
Esztergomnak filléres gondjai vannak, gyakorlatilag a szakadék szélére került: a polgármester szerint szeptember 30-án fizetésképtelenné válhat a város, ha nem kap állami segítséget. Mindeközben állóháború zajlik a polgármester és a képviselő-testület többségét adó Fidesz-frakció között, folyamatosan torpedózzák egymást a felek.
Marad az inkasszó
A hatályos törvényi rendelkezés alapján a nemzetgazdasági miniszternek nincs hatásköre arra, hogy felfüggessze az Esztergommal szembeni inkasszót – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI megkeresésére.
Az állam 2011 decemberében a város anyagi gondjai miatt átvette az esztergomi intézményeket, de az önkormányzattól inkasszóval leemeli a működtetési költségeiket, ezért a város költségvetését 1,1 milliárd forintos fedezetlen hiánnyal fogadták el.
Esztergom képviselő-testülete pénteken egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amelyben az állami inkasszó felfüggesztését kérik a nemzetgazdasági minisztertől, miután a város a fizetésképtelenség szélén áll, a 733 millió forintos inkasszó felfüggesztésével azonban elérhető, hogy a város alapszinten működjön, és végrehajthassa az adósságrendezést. | https://24.hu/belfold/2012/09/03/ujabb-fideszes-roham-az-esztergomi-polgarmester-ellen/ | https://web.archive.org/web/20231217173012/https://24.hu/belfold/2012/09/03/ujabb-fideszes-roham-az-esztergomi-polgarmester-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fideszes-roham-az-esztergomi-polgarmester-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-03 13:15:00 | [
"Tétényi Éva"
] | [
"Reneszánsz Kőfaragó Zrt."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"adósság",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
57,829 | Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Gelse polgármestere | A másodfokú bíróság három év próbaidőre felfüggesztette Rácz József (SZDSZ), Gelse polgármesterének börtönbüntetését, az ítélet jogerős. A bíróság nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától, ezért továbbra is hivatalában maradhat. | Rácz Józsefet adócsalásért és magánokirat-hamisításért 2008. január 24-én egy év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Városi Bíróság. A döntés ellen a politikus fellebbezett. A másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet, a letöltendő börtönbüntetést három év próbaidőre felfüggesztette.
A vádirat szerint Rácz József, aki 1997-től volt ügyvezetője az azóta felszámolás alá került Gihon 97 Kft.-nek, 2002 és 2004 között olyan alvállalkozói számlákat jegyzett be a vállalat könyvelésébe, majd vonta le azok áfatartalmát – mintegy 18 millió forintot – a fizetendő adóból, amelyek mögött nem voltak valós teljesítések. | https://24.hu/belfold/2008/04/25/felfuggesztett_bortonbuntetest_kapott_gelse_polgarmestere/ | https://web.archive.org/web/20230129091006/https://24.hu/belfold/2008/04/25/felfuggesztett_bortonbuntetest_kapott_gelse_polgarmestere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-bortonbuntetest-kapott-gelse-polgarmestere | 24.hu | hungarian-news | 2008-04-04 13:28:00 | [
"Rácz József"
] | [
"SZDSZ"
] | [
"Gelse",
"Zala megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
57,830 | Kiszervezné az óriásberuházásokat a főváros | Több mint 20, összességében 110 milliárd forint értékű, s jórészt EU-forrásból megvalósuló fővárosi beruházás előkészítését, bonyolítását szerveznék ki a főpolgármesteri hivatalból az önkormányzat vagyonkezelő részvénytársaságához - tudta meg a távirati iroda. | Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek közös előterjesztésükben független tanácsadók, köztük az AAM Kft. véleménye alapján megállapítják, hogy a főpolgármesteri hivatal jelenlegi struktúrája nem támogatja a projekt szervezetek működését, és a hivatalban a szükséges szakértelem sincs meg.
A döntés szorgalmazói a településfejlesztés “gumijellegű” törvényi szabályozására hivatkoznak javaslatukban, e körbe ugyanis minden olyan feladat bevonható, amit az önkormányzat annak minősít. A feladatkiszervezés révén elérnék azt is, hogy közbeszerzések nélkül valósulnának meg a projektek. Az úgynevezett projektmegvalósító egységek működtetéséhez szükséges humán és dologi erőforrásokra a beruházások két százalékát, 2009-től évi 750 millió forintot különítenének el.
A távirati iroda által megkérdezett jogi szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a tervezetet. Szerintük például jogszerűen nem kaphat lehetőséget a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a közbeszerzések mellőzésére. | https://24.hu/belfold/2008/04/13/kiszervezne_oriasberuhazasokat_fovaros/ | https://web.archive.org/web/20230925095824/https://24.hu/belfold/2008/04/13/kiszervezne_oriasberuhazasokat_fovaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszervezne-az-oriasberuhazasokat-a-fovaros | 24.hu | hungarian-news | 2008-04-13 13:35:00 | [] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata - Főpolgármesteri Hivatal",
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,831 | Befagyasztották az egri kórház eladását | Az alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztette az egri kórház vagyonkezelésének átadása kapcsán indított eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság. Nem világos ugyanis, hogy a megyei önkormányzat pályáztatás nélkül is átadhatja-e az intézmény működtetését. | A közbeszerzési törvény kötelezővé teszi ugyan az önkormányzatok számára a közbeszerzést, az Országgyűlés 2007-ben úgy módosította a 2006-os egészségügyi törvényt, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői jog átadása esetében a törvény nem követel meg közbeszerzést. Ennek a módosításnak az alkotmányossági vizsgálata azonban jelenleg is zajlik – közölte Benkár József, a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzője.
Nem dönthet a döntőbizottság
Az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal ugyanakkor – éppen a közbeszerzési törvény alapján – azért kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál a Heves Megyei Önkormányzat ellen, mert a közbeszerzési eljárás mellőzésével írt ki pályázatot a Markhot Ferenc Kórház működtetésére – magyarázta a főjegyző.
A döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossági vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen. Vagyis csak az alkotmányossági döntés után kerülhet a jogvitát elbíráló Közbeszerzési Döntőbizottság abba a helyzetbe, hogy állást foglalhasson: jogszerűen mellőzte-e a megyegyűlés a pályáztatás során a közbeszerzési törvény rendelkezéseit.
Az önkormányzat döntése (fotó: MTI)
Többen is pályáztak
A Heves Megyei Önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat. A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat.
A Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Továbbá demonstráció keretében civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen. Ugyanakkor a kórház 1.300 dolgozója közül 918-an írták alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem kívánnak lemondani közalkalmazotti jogviszonyukról. | https://24.hu/belfold/2008/04/12/befagyasztottak_egri_korhaz_eladasat/ | https://web.archive.org/web/20210805120603/https://24.hu/belfold/2008/04/12/befagyasztottak_egri_korhaz_eladasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befagyasztottak-az-egri-korhaz-eladasat | 24.hu | hungarian-news | 2008-04-12 13:40:00 | [] | [
"HospInvest Zrt.",
"Markhot Ferenc Kórház"
] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"privatizáció",
"egészségügy",
"protekció",
"önkormányzat"
] | [] |
57,833 | Két év a korrupt helyszínelőnek | Jogerősen kétévnyi letöltendő börtönre ítélte a Győri Ítélőtábla kedden azt a volt baleseti helyszínelőt, aki pénzért részesített előnyben egy céget a roncsok elszállításakor. | Kovács Tamás tanácsvezető bíró elmondta: a három esetből egyben – amikor utóbb részt kért az előny fejében kapott edényszettből – úgy ítélték meg, hogy csupán a vesztegetés alapesete állapítható meg.
Ugyanakkor helybenhagyták a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság minősítését a másik két esetben. Azaz hivatalos személyként, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben marasztalták el J. J-t, amiért ötezer forintot kapott hasonló ügyben, egyszer pedig azért, mert nem jelentette a tudomására jutott edényes ügyet.
A férfi az utolsó szó jogán azzal védekezett: “nem úgy” követte el a cselekményeket, ahogy azokat a terhére róják, bizonyítani azonban mindeddig nem volt módja saját változatát, ugyanakkor élete tönkrement az eljárás indulása óta eltelt fél évtizedben. | https://24.hu/belfold/2012/09/04/ket-ev-a-korrupt-helyszinelonek/ | https://web.archive.org/web/20220705024001/https://24.hu/belfold/2012/09/04/ket-ev-a-korrupt-helyszinelonek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-a-korrupt-helyszinelonek | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-04 13:59:00 | [] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
57,834 | Felmentette a bíróság Molnár Gyulát és társait | A Fővárosi Törvényszék felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét és Lakos Imrét, a kerület egykori alpolgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól. | Az elsőfokú ítélet szerint a harmadrendű vádlott ügyvédet a bűnsegédlet vádja alól mentette fel a bíróság.
Az ügyészség a három férfit azzal vádolta, hogy 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket. | https://24.hu/belfold/2012/09/04/felmentette-a-birosag-molnar-gyulat-es-tarsait/ | https://web.archive.org/web/20231130005916/https://24.hu/belfold/2012/09/04/felmentette-a-birosag-molnar-gyulat-es-tarsait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentette-a-birosag-molnar-gyulat-es-tarsait | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-04 14:13:00 | [
"Lakos Imre",
"Molnár Gyula"
] | [
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"ügyvédek",
"önkormányzat"
] | [] |
57,835 | Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból – drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet | Nemcsak 30 milliárd forint közpénz, hanem rengeteg fantázia is kellett a Hungarikum Ligethez, ami Lezsák Sándor, az országgyűlés fideszes alelnöke, költő fejéből pattant ki: turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, csodaszarvas alakú úthálózat, hungarikumok háza planetáriummal. Személyesen Lezsák Sándor vezetett minket körbe Lakiteleken, ahol drónvideó segítségével a magasból is megnéztük az elkészült és folyamatban lévő beruházásokat. Kiderítettük, hogy a négycsillagos Hungarikum Szállodát Mészáros Lőrinc érdekeltsége építi fel egy szegedi politikus cégével közösen, bruttó 10 milliárd forintból. Azt is megtudtuk, hogy a Kárpátia Rendezvényház bruttó 3,4 milliárdba fog kerülni, és egy 400 milliós napelempark is készül. A Hungarikumok Háza pedig bruttó 1,3 milliárd forintból épült fel, és még egy planetárium is befért. | Kecskeméttől 23 kilométerre nőtt ki a szántóföldből Lezsák Sándor birodalma. A liget a 4 500 fős Lakitelek szélén található, amit külön közúti tábla jelez, ugyanis egy teljesen új városrész született 30 milliárd forint közpénzből. Az országgyűlés alelnöke személyesen vezette körbe stábunkat (ez ritka gesztus manapság, és ezúton is köszönjük – a szerk.), forgatásunk pedig egy kis mozizással kezdődött: megnéztük a Lakitelekről szóló filmet, amit Lezsák nemrég Orbán Viktor miniszterelnöknek is bemutatott, akinek „nagyon tetszett a film”.
Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból – drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet from atlatszo.hu on Vimeo.
Azért látogattunk ki a helyszínre, hogy megnézzük, az ide áramló közpénzeket mennyire hatékonyan költötték el a kulturális és szellemi fellegvárban. Az első ránézésre egyértelmű, hogy a Hungarikum Liget a jelenlegi hatalom kultúrpolitikáját híven tükrözi, és hogy az országgyűlés alelnöke jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
Miért pont Lakiteleken épült a Hungarikum Liget? A történet a 80-as évekbe nyúlik vissza, ugyanis ide gyökerezik az MDF (Magyar Demokrata Fórum) nevű politikai párt, ami a rendszerváltás egyik kulcsszereplője volt. Az MDF 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor tanító házának az udvarán, a „lakiteleki sátorban” alakult meg. Lezsák később az MDF elnöke lett, 2004-ben azonban kizárták a pártból. A politikus ma már fideszes országgyűlési képviselő, Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületében (Kiskunfélegyháza) egyéni mandátumot szerzett.
Az egyház a biztosíték
A Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította és álmodta meg a kilencvenes évek elején. Lezsák 1991-től a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója.
Ma már azonban a Népfőiskola a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában van, aminek a Fidesz mellett kampányoló Kiss-Rigó László a vezetője. Nem titok, hogy a szegedi püspök érdeklődik az állami finanszírozású nagyprojektek után, például futballstadionra korábban 14 milliárd forintot kapott.
Nem írtunk a hadi sírokról, templomokról, ezért nem nézhettük meg a püspöki stadiont
Plácido Domingo koncertjével és a Lazio elleni meccsel nyit augusztusban Kiss-Rigó László „püspöki stadionja” Szegeden. A mintegy 8 000 férőhelyes Szent Gellért Fórumba, azaz a Szeged-Csanádi Egyházmegye sportközpontjába nemrégiben sajtóbejárást szerveztek. Több helyen lehetett olvasni azonban, hogy „akárkiket” nem engednek be a 12,7 milliárd forint közpénzből épült stadionba. Mi is tettünk egy próbát.
A tulajdonosváltásra a Népfőiskola eladósodása miatt került sor: 2000-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegye megváltotta a Népfőiskola adósságát, cserében annak ingatlanjai az egyházmegye tulajdonába kerültek, de 20 évig Lezsák alapítványai maradnak a kezelői.
Azt a Magyar Narancs írta meg annak idején, hogy bagóért szállt az egyházmegyére a vagyon: a Népfőiskola 170 milliós adósságával szemben még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a Népfőiskola az egyházé lett. (Akkor még Gyulay Endre volt az egyházmegye püspöke.) A népnemzeti élményközpontot 2020-ban adták át a püspökségnek.
Népfőiskolából népnemzeti élményközpont
Az elmúlt 10 évben a Népfőiskola Alapítványnak bőségesen jutott közpénz: csak a beruházásokra 30 milliárd forintot biztosított az állam. A Népfőiskola Alapítvány 1992-ben mindössze három épületben kezdte meg a működését. Lezsák többször nyilatkozta, hogy a Népfőiskola a „leánykori neve” a Hungarikum Ligetnek. Ma már az épületeket is nehéz megszámolni, az eredetileg 4 hektáros területen fekvő Népfőiskola időközben 26 hektárossá hízott.
A közhasznúsági jelentésekben látszódik, hogy 2010-ben még nem kaptak a működéshez állami támogatást,
a második Orbán-kormány megválasztása utáni évben viszont elkezdett dőlni a pénz.
2011-ben 330 millió forintot, 2012 és 2014 között minden évben 300 millió forintot, 2015-ben 458 millió forintot, 2016-ban 456 millió forintot, 2017-ben 624 millió forintot, 2018 és 2020 között minden évben 625 millió forintot kaptak.
!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);
A Lezsák Sándortól kapott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban a Népfőiskola Alapítvány tervezett nettó árbevétele 604 millió forint volt, de a pandémiás helyzet következtében végül 355 millió forint lett a nettó árbevétel.
2020-ban csak a fenntartási költségek 1 milliárd 363 millió forintra rúgtak.
A legnagyobb kiadást a bérköltségek jelentették, amire 656 millió forintot költöttek, központi igazgatásra pedig közel 300 millió forintot.
Lakiteleki Népfőiskola fenn… by atlatszo
Lezsák Sándor azt is elmondta, hogy a fejlesztésekkel igyekeznek lefaragni a költségeket, azonban a Népfőiskola soha nem lesz teljesen önfenntartó, mindig is szükség lesz a működéshez állami támogatásra, amit azzal igazolt, hogy fontos kulturális feladatot látnak el.
A működési támogatásokon felül dőltek az állami támogatások is a beruházásokra. Lezsák Sándor az átláthatóság érdekében összekészített számunkra egy táblázatot, ami a beruházások bruttó árait tartalmazza. A táblázatban néhány tervezett projekt ára is szerepel, ami eddig még nem jelent meg a sajtóban. A közbeszerzési értesítőben ráadásul több tétel egy közbeszerzés alatt futott, így nem látszódott külön az egyes épületek felújítási vagy építési ára. (Az összes beárazott fejlesztést a dokumentum tartalmazza, lentebb csak a nagyobb beruházásokat részletezzük.)
Népfőiskola: Beruházások ár… by atlatszo
A Club Tisza Hotel, a Széchenyi ház és a Tisza Étterem felújítására, valamint a Lakodalmas-ház kialakítására 2013–2017 között közel bruttó 4 milliárd forint jutott. A többi támogatást 2019-ben és 2020-ban kapták.
Jurta egyenesen Mongóliából, de épül a 10 milliárdos szálloda is
Hungarikum Szálloda: a négycsillagos, 160 férőhelyes hotel most épül, és közvetlen összeköttetésben lesz a fürdővel. A szobák egy-egy hungarikumról kapják a nevüket. A szálloda már igen előrehaladott állapotban van, azonban a kivitelező cég nevét nem találjuk a közbeszerzési értesítőben. Az EKR-ben csupán azt látni, hogy az eljárás fajtája „Közvetlen felhívással induló tárgyalásos értékhatár alatti beszerzés”. A 444.hu számolt be arról, hogy Lezsák alapítványa 2019-ben 18 milliárdot kapott a kormánytól, hogy felépítse a Hungarikum Hotelt (ez az összeg a felső korlátot jelöli). A Lezsáktól kapott táblázat szerint a szálloda kivitelezésének a bruttó ára 10 milliárd forint, a befejezési határidő 2022. 01. 31. Azt is megtudtuk, hogy
a Hungarikum Hotel kivitelezését a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és egy szegedi üzletember-politikus cége, a FERROÉP Zrt. konzorciumban nyerte el.
Kincsem Fogadó: 2019-ben újították fel, 79 férőhelyes, ár: bruttó 729 millió forint.
Hotel Club Tisza és Wellness: háromcsillagos, 94 férőhelyes, 2016-ban újították fel, 2020 nyarán bővítették ki wellness részleggel. A wellness részleg ára: bruttó 464 millió forint. Az üvegházban (bruttó 297 millió forint) 2018 óta termesztenek zöldségeket, amiket a szomszédos zöldségfeldolgozóban dolgoznak fel. A termés egy része a Tisza Vendéglőben kerül felhasználásra.
Jurták: a hét darab jurta egyenesen Mongóliából érkezett, bennük 49 személyt tudnak elszállásolni.
Avarok Szálláshelye Kemping: fentről látszik, hogy az életfa motívumát rajzolja ki, a kemping területe 24 férőhelyes.
Több mint ötmilliárd termálfürdőre
Nyitott termálfürdő, kemping és kiszolgálóépületek: ára bruttó 1,6 milliárd forint.
Zárt termálfürdő és Ligetszépe Gyógyászat: 2021-ben adták át a gyógyászati központot. Ára bruttó 4 milliárd forint.
Lezsák veje a footgolf szerelmese
A turult mintázó lovarda: 2019 szeptemberére készült el, a díjmentes iskolai lovasoktatás, az egyéni edzések, a lovaspolgárőrképzés központja. Ár: bruttó 591 millió forint.
Nimród Footgolf Park: erről a sportról Laktiteleken hallottunk először, a labdarúgás és a golf ötvözete. A 7,5 hektáros pálya kialakításánál a Nimród csillagképet vették alapul. Lezsák veje, Molnár Arnold a footgolf szerelmese, emiatt lett footgolf pálya Lakiteleken. A sportnak csak egy hibája van, nincs magyar elnevezése, de a magyarok ősapjának a neve ment valamit a helyzeten. Ára: bruttó 832 millió forint.
„A Kunhalom az alföld katedrálisa” – mondta Illyés Gyula, Lezsák pedig megcsinálta
Borkatedrális: Lezsák katedrálist álmodott meg a boroknak, amik egy kunhalom alatt hűsölnek. Ár: bruttó 363 millió forint.
Hungarikumok Háza: az épület még nincs kész, de az igazgatóval betekinthettünk a színfalak mögé. A Csillagnéző planetáriumban moziszékekben csodálhattuk meg a félgömb alakú kupolát, amire majd a csillagokat és a bolygókat vetítik. A mozitermet Lezsák csak annyival kommentálta, hogy „huh, ez nem volt olcsó”. A ház ára bruttó 1,3 milliárd forint. A Hungarikumok csarnokába is épülnek már a vitrinek, a Géniuszok nevet viselő kiállítótéren pedig a grafikákat helyezték fel a falra. Irigykedve néztük ezt a beruházást, ugyanis a Budapesti Planetárium 2017-ben bezárt, mert az épület olyan szinten leromlott, hogy használhatatlanná vált.
Nagy-Magyarország Tájoló: a Hungarikumok Háza mellett fa cölöpökből kiépített, 230 négyzetméteres Nagy-Magyarország térkép is található, ami interaktív vaktérképként funkcionál. A ligetben egyébként nagy tömeg volt, ami annak köszönhető, hogy Közösségépítő kultúránk előadó-művészeti programsorozat keretében, több héten keresztül, napi 400 embernek mutatják meg egy-egy körséta alkalmával a Hungarikum Liget területét.
Tiltott pálinkafőző eszközök múzeuma: a felújított Kacsor Tanya egyik szobájában található a pálinka-zug, ez az egy épület, ami turistaszemmel egy kicsit csalódás volt, igaz, még nincs kész, de kicsit többet vártunk a tiltott pálinkafőző eszközöket is bemutató tárlattól.
Csodaszarvas alakú úthálózat: felülről nézve a fogadótér a csodaszarvas fejét jelöli ki, az innen induló utak a szarvas agancsait mintázzák. A csodaszarvas-alakja szintén a magyar mondakörből lett Lakitelekre alkalmazva.
7 milliós négyzetméteráron épült a Biblia háza
Bibliaház: a szakrális épületek sem hiányozhatnak a Hungarikum Ligetből, a Szent-István Kápolna és a Keresztény Panteon szomszédságában található a Bibliaház. A 21,5 négyzetméteres alapterületű épületben lemásolhattunk egy soron következő mondatot a Bibliából. A szakrális hely ára elég ütős: egy négyzetmétere 6 976 744 forintjába került az adófizetőknek. Az épület ára: bruttó 150 millió forint.
Nemzeti Művelődési Intézet: a 2020 októberében átadott székház a magyar kormány támogatásával valósult meg. Közel négyezer négyzetméter alapterületű, a homlokzaton található frízen a teremtéstörténet és a magyarságtörténet ölt testet. A teraszon található a magyarság harangja, aminek a társai például Erdélyben és Kárpátalján lettek elhelyezve. Ár: bruttó 4 milliárd forint (nettó: 3,18 milliárd forint).
Bolyai Ház: az épület ad otthont a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat központjának. Az értékfeltáró Kollégiumok keretében a Kárpát-medence értékeit tárják fel. A felújítás ára: bruttó 200 millió forint.
Antológia Kiadó és Nyomda: 1990 óta működik, az ajtó mellett a Kína Kollégium címet viselő könyvek tornyosulnak.
Kölcsey-Ház felújítása: ára bruttó 540 millió forint.
Rendszerváltó Archívum építési munkái: ára bruttó 332 millió forint.
3,4 milliárdos rendezvényház és 400 milliós napelempark készül
20×40 méteres focipálya: 2022-re készül el.
Kárpátia Rendezvényház: 1 000 fő befogadására lesz alkalmas. Ár: bruttó 3 milliárd 410 millió forint lesz, 2022. december végére készülhet el.
Napelem-park: ára bruttó 400 millió forint, 2022. december végére készülhet el.
A strandparkoló és a kerítése: ára bruttó 400 millió forint.
Ősök sírja: A jurta sátrak mellett készül el a nyitott, kupolás épületben egy avar vezér jelképes sírja. Ár: bruttó 50 millió forint.
Tornacsarnok: tervezés alatt.
Két állami intézet is az alapítványé lett. 2016-ban Lezsák Sándor magánalapítványához került a Nemzeti Művelődési Intézet és ezzel adóforintok milliárdjai. Az épületet a Budai Vigadóból költöztették át. A történet a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiéhoz hasonló, amikor is a közvagyon alapítványba szervezésével a közpénz elveszti a közpénz jellegét, a jelenlegi hatalom ezzel pedig bebetonozza magát az intézményekbe. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI) feladatait 2021. január 1-jétől a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el. Az új feladattal pedig több százmilliós állami támogatás is jár. A kormány a 2021-es költségvetésbe a RETÖRKI számára betervezett 275 millió forintot átcsoportosította az új intézet számára, és hozzátett 145 millió többletet, 2022-től pedig évi 436 millió forint jár a nonprofit kft-nek.
Fideszes támogatottságú politikus is kaszált a közbeszerzéseken
Amikor Lezsák Sándort arról kérdeztük, hogy van-e olyan cég, aki esetleg kirívóan sokat keres az építkezéseken, akkor azt válaszolta, hogy a munkákat a közbeszerzéseken szabályosan nyerik el a kivitelezők.
Ha megnézzük a közbeszerzési értesítőt, akkor látjuk, hogy több cég is dolgozott a beruházásokon, a FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt. azonban kiemelkedően sok tendert nyert el. Ők újították fel a Kincsem Fogadót, építették fel Rendszerváltó Archívumot, a Hotel Club Tisza wellnessépületét, a jurta tábort, a Nimród szabadidő és tájparkot, a borkatedrálist, a lovardát, ők húzták fel a nyitott és a zárt termálfürdőt a kempinggel. Az is kiderült, hogy a cég az eddigi legnagyobb beruházásnál, a Hungarikum Hotelnél is konzorciumtag.
A FERROÉP többségi tulajdonosa Nemesi Pál, a vállalkozó gazdaságfejlesztési kormánybiztosként tevékenykedik. A 2019-es önkormányzati választáson Botka László polgármester kihívója volt Szegeden, függetlenként indult a Fidesz támogatásával. Korábban az Átlátszó írt arról, hogy tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei.
Sok közbeszerzés, kevés munkavállaló a szegedi fideszes polgármesterjelölt építőipari cégénél
Tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma. A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak.
A mórahalmi BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. neve is több beruházásnál feltűnik. Ők építették a Hungarikum házat, a Bibliaházat és az NMI székhelyét. A BAUSZER Kft. tulajdonosa Laczkó József.
A környező üres földeket és Lezsák Sándor töretlen vállalkozókedvét elnézve pedig bármi megépülhet még, ha érkezik rá állami támogatás. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/07/20/nepnemzeti-elmenykozpont-30-milliard-adoforintbol-dronvideon-mutatjuk-a-lakiteleki-hungarikum-ligetet/ | https://web.archive.org/web/20231207154500/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/07/20/nepnemzeti-elmenykozpont-30-milliard-adoforintbol-dronvideon-mutatjuk-a-lakiteleki-hungarikum-ligetet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nepnemzeti-elmenykozpont-30-milliard-adoforintbol-n-dronvideon-mutatjuk-a-lakiteleki-hungarikum-ligetet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-20 14:36:00 | [
"Lezsák Sándor",
"Mészáros Lőrinc",
"Nemesi Pál"
] | [
"Bauszer Kft.",
"Ferroép Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"vendéglátás",
"túlárazás / pénznyelő",
"NER HOTEL"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
57,836 | Luxusautót keresnek Nagykanizsa polgármesterének | Sízsákot, televíziózásra is alkalmas fedélzeti képernyőt, fa vagy bőr kormányt és betéteket is tartalmaznia kell a legalább 220 lóerős, 10 millió forintos polgármesteri szolgálati autónak, amelynek közbeszerzési kiírásáról a napokban döntöttek Nagykanizsán. | A város költségvetésében elkülönített keretből olyan autót vásárolnának, amely nem lehet régebbi kétévesnél, maximum 35 ezer kilométert futhatott, külső-belső felszereltségének pedig számos extrát kell tartalmaznia.
Marton István szereti a kényelmet (Fotó: MTI)
A közbeszerzési eljárás dokumentációja felsorolja, hogy a tévén kívül CD-tárral, első sportülésekkel, elektromos toló- és billenőtetővel, könnyűfém keréktárcsákkal is rendelkeznie kell az autónak, de fantomfekete gyöngyház színét és Alcantara üléshuzatát – vagy azokkal egyenértékűeket – szintén tételesen felsorol a kiírás – olvasható a helyi Szuperhír hírportálon és a Zalai Hírlapban.
Már savaztak rá
Marton István, a Fidesz és a KDNP támogatásával megválasztott polgármester az MTI-nek az autóbeszerzés kapcsán szombaton azt mondta: a városban régóta a saját kocsijával jár, azóta is, hogy hónapokkal ezelőtt valaki maró folyadékkal leöntötte az autóját.
Új szolgálati kocsira pedig szükség van, mert a jelenlegi Opel Vectra már 8 éves, 300 ezer kilométert futott, és az elmúlt két évben 2 millió forintot költöttek rá. Volt, hogy Budapestre menet a zalaegerszegi polgármester vette fel az autójába, mert menet közben meghibásodott a kocsi – jegyezte meg.
Szereti a kényelmet
Arra a kérdésre, hogy Nagykanizsa általa sokszor hangoztatott jelentős hitelállománya mellett szükségesnek tartja-e ekkora értékű autó beszerzését, a polgármester azt mondta: ezt a kocsit két polgármesteri ciklusra vásárolnák, és az lenne az igazi pénzpocsékolás, ha “veszek egy autót és azt két év múlva kidobják”.
Hogy luxusnak tűnő felszereltségek miért szerepelnek a kiírásban, azt felelte, hogy nem ismeri pontosan a kiírás tartalmát. “Öreg vagyok már, szeretem a biztonságot és szeretem a kényelmet” – tette hozzá a polgármester.
Ragaszkodott hozzá
Marton István jelezte: nem kellett volna közbeszerzési eljárást kiírni, ha bruttó 9,6 millió forintig vásárolnának autót, de ő ragaszkodott hozzá, hogy a 10 millió forintos keretre hirdessék meg az ajánlattételi procedúrát.
A távirati iroda felvetésére, hogy a kiírás részletei gyakorlatilag egyetlen típusú és felszereltségű autóra, egy Audi A6-osra vonatkoznak, a polgármester közölte: szerinte minimum három, de lehet, hogy öt ajánlat is lesz a szolgálati autóra. | https://24.hu/belfold/2008/05/17/luxusautot_keresnek_nagykanizsa_polgarmesterenek/ | https://web.archive.org/web/20220815005503/https://24.hu/belfold/2008/05/17/luxusautot_keresnek_nagykanizsa_polgarmesterenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusautot-keresnek-nagykanizsa-polgarmesterenek | 24.hu | hungarian-news | 2008-05-17 14:49:00 | [
"Marton István (Nagykanizsa)"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Nagykanizsa",
"Zala megye"
] | [
"közbeszerzés",
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
57,837 | Lakitelki adósságok: Isten, fizesse meg! | A Reorg Apportnak nincs szerencséje a postabankos portfólióval. Nem megy neki se a vagyonkezelés, se a követelésértékesítés. A múlt héten is csak egy jó szándékú közvetítő segítségével sikerült megszabadulniuk a Princz-örökség egyik neves darabjától, a Lakitelek Alapítvánnyal és a Lakitelki Népfőiskola Alapítvánnyal szembeni kétes postabankos követelésektől. A vevőt, a neki tetszőt, maga az adós, az alapítványokat gründoló Lezsák Sándor szállította. | Az örömhírt - hogy tudniillik egyházi segedelemmel tehermentessé vált a Lakitelki Népfőiskola - maga Lezsák Sándor hirdette ki a múlt hét közepén az MTI útján. A vevő a Szeged-csanádi Római Katolikus Egyházmegye, vagy ahogy Lezsák fogalmazott: "A mentőövet Gyulay Endre püspök úr nyújtotta." Bár a lakitelki alapítványokkal szembeni - Lezsák által bevallottan 170 millió forintos - követelés vételárát az üzleti titok homálya fedi, Gyulay püspök annyit mégis elárult az egyik kereskedelmi televíziónak: nemhogy 170, de még 100 millió forintot sem adott érte.
De akkor mennyit?
Az állami zseb
Találgatnia tehát 100 milliótól lefelé érdemes annak a honpolgárnak, akit érdekel, hogy egy államilag garantált postabankos adósságon hány forintért is ad túl a követelésértékesítésre létrehozott Reorg Apport Rt.
A Lezsák-féle alapítványokkal szembeni követelés a bank könyvvizsgálója által 41,5 milliárd forint értékűre taksált postabankos portfólió része volt. A DJ Princz 1998. augusztusi menesztése után kinevezett Auth Henrik-féle menedzsment ezeket a követeléseket "politikailag kényesnek" minősítette, és kirámolta a bankból. Az állam a garanciát egyébként oly módon vállalta a rossz postabankos portfólióért, hogy a Reorg Apport Rt. 41,5 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, amelyet azután a Postabank jegyzett le állami garanciával.
Az 1998. december végén az állami tulajdonú Reorg Rt.-nek átadott csomagot, amely követeléseket és befektetéseket is tartalmazott, tavaly ősszel új gazdája, az ugyancsak állami tulajdonú Reorg Apport Rt. egy nemzetközi auditorcéggel újból felértékeltette, ami után kiderült: a csomag még annyit sem ér, mint amennyire korábban taksálták. Az új értékbecslés következményeként az államnak a 158 milliárdos Postabank-apanázs után - amellyel a biztos csődtől mentette meg a bankot - újból a zsebébe kellett nyúlnia, és vagyonkezelő szervezetén keresztül újabb tízmilliárd forintot kellett áldoznia rá.
A Lakitelek Alapítvány előbb 10 milliót, majd 50 milliót kapott Princz bankjától. 1998 végére a vele szembeni követelés kamatokkal együtt 75 millió forintra dagadt. Ezt a két kölcsönt egyenként ezer-ezer forintra, azaz lényegében nullára, azaz lényegében behajthatatlannak értékelték a szakértők. (A 74 998 000 forintot ama 158 milliárd állami apanázsból kapta meg a bank akkor, amikor feltőkésítették.) A Reorg Apport kettőezer forintért adhatta volna el ezt a követelést úgy, hogy nem lett volna veszteséges "vagyonkezeléssel" vádolható. A Népfőiskola Alapítvány 120 millió forint kölcsönben részesült, amit az auditorok 60 millióra taksáltak. Ezek szerint a lakitelki alapítványok adóssága csak úgy lehetett a múlt héten 170 millió forint, ha az 1999. évi kamatterhet, a 15 millió forintot figyelmen kívül hagyjuk, és azt feltételezzük, hogy Lezsákék tavaly 25 millió forintot leperkáltak a Reorg Apport házipénztárába.
Mellékszál, de Lezsák a múlt héten a 170 millió forint felhasználásáról is beszámolt. E szerint a hitelből a már korábban elkezdett népfőiskolai beruházást folytatták: kollégiumot, konyhát, mosodát, utat, új tantermeket építettek, és bevezették a gázt is. Csupa hasznos, nemzeti vagyont bővítő beruházás, szó se róla. A Lezsák-nyilatkozatból az is kiderült, miféle "visszafizetési elképzelésekre" hitelezett Princz bankja az MDF közeli alapítványnak: Lezsákék "a tervezett Közép-európai Oktatási Központ létrehozásához joggal remélt európai uniós támogatásokból" akarták törleszteni a hitelt.
A fentiek figyelembevételével nem járhatunk messze a valóságtól, ha azt vélelmezzük, hogy a Reorg Apport a múlt héten szerdán 60 millió forint körüli összegért vált meg a lakitelki követelésektől. Ennél többet nyilván hülye lett volna fizetni értük a vevő, ha már egyszer csupán ennyire értékelték őket, ennél kevesebbet meg talán mégsem - hacsak a Reorgnál valakik nem akarták magukat nagyon megszerettetni a katolikus egyházzal.
Ám a múlt héten nem ez az egyetlen szerződés íratott alá a lakitelki népfőiskola ügyében.
Ami tudható,és ami nem
Lezsák Sándor nyilatkozatából tudható az is, hogy a szeged-csanádi egyházmegye a múlt héten nemcsak követelést szerzett a lakitelki alapítványokkal szemben, hanem még aznap a két alapítvány vezetőivel is szerződést kötött az alapítványi ingatlanok tulajdonjogáról. E szerint az ingatlanok is egyházi tulajdonba kerültek, mégpedig azzal a kikötéssel, hogy húsz évig a Lezsák vezette alapítványok lesznek a kezelői.
Arról, hogy mennyiért kerültek a katolikus egyház tulajdonába azok az ingatlanok, amelyeken az állam - Princz Gábor nagyvonalú közvetítésével - a fentiek értelmében legalább 110 millió forintot bukott, lapunknak semmit sem sikerült megtudnia. Nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, hogy Gyulay Endre vajon a 170 milliós névértékű adósság elengedése fejében jutott az ingatlanhoz (amely esetben a vételárnak azt a 60 millió forintot nevezhetjük, amelyet a Reorg Apportnak leperkáltak - ha az valóban 60 millió volt), esetleg még Lezsákéknak is fizettek egy szerényebb összeget; netán az történt, hogy Lezsák és Gyulay együtt spendírozták meg a 60 milliót, és aztán mutyiztak az árun. Az bizonyosnak tűnik, hogy Lezsák jó üzletet csinált az alapítványi bulival. Először hitelt szerzett hozomra, valami homályos EU-támogatásra hivatkozva, aztán koalíciós döntéssel a költségvetésből kipótoltatta az imigyen elbukott banki pénzt, majd felhajtott egy követelésvásárló megyés püspököt, aki "egy üzleti titoknyit" perkált a Reorg Apportnak, és tulajdonjogot szerzett az ingatlanra - végül a következő húsz évre megtartotta magának a kezelői jogot is.
És ez lenne az újabb furcsaság ebben az ügyletben. Hogy a vevőt maga az adós szerezte! Lezsák ugyanis elmondta azt is, hogy a Reorg Apport Rt. a múlt nyáron meghirdette az alapítvánnyal szembeni követelést, de egyetlen befektető sem jelentkezett érte - őt viszont a Reorggal ellentétben többen is megkeresték. Egyenesen zaklatták az érdeklődők ajánlataikkal; voltak közöttük magáncégek és állami szervek is. Ám Lezsák számára a "legszimpatikusabb ajánlat" épp a püspökségtől érkezett. Áldassék érte az ő szent elhatározásuk! - tesszük hozzá, bár ha nem lennénk olyan istenfélők, mint amilyenek vagyunk, nyilván felmerülne bennünk a gondolat: vajon egyes adósok miért egyenlőbbek másoknál, s hogyan tehette meg Lezsák, hogy a nála jelentkező vevőjelölteket nem irányította a Reorg Apporthoz, mondván: "Kérem, az én alapítványom csak egy fránya adós, akinek az a Postabank hitelezett, aki immár az államnak az adósa, oda tessék menni, ahol a követelést hivatalosan és szabályosan lehet megvenni, nekem ehhez már semmi közöm!"
Most mindenesetre a püspökségnek köszönhetően "a nemzeti vagyon részeként" megmaradt, egyházi tulajdonba adott népfőiskolán az egyházmegye követi majd az alapító okiratban megjelölt célokat. Az egyházmegye ugyanis - mint azt Gyulay Endre püspök kijelentette - olyan intézményt kíván "hitéleti célból világiak képzésére" hasznosítani, amely alkalmas konferenciák, lelkigyakorlatok, hosszabb nevelőszülői és egyéb képzések, családi hétvégék szervezésére, lehetővé teszi a lelkészek pihenését, és a még üres területen mód nyílik papi otthon építésére is. Léleknemesítő elképzeléseknek is nevezhetjük e terveket, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a lakitelki alapítványok eddig felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül látták el alapító okiratukban rögzített feladataikat - és ha eltekintünk attól, hogy a központi költségvetésből is vándoroltak ide szép számmal a milliók.
De mi ez az ár ahhoz képest, hogy embertársunk, Lezsák Sándor melléről legördült egy hatalmas kő?
"Politikailag kényes követelések"
Az Authék által politikailag kényesnek minősített követelések között szerepel egyebek mellett a Fidesz közeli márkajelű A Reklám Kft.-vel szembeni követelés. Az A Reklám Schlecht Csaba cégeladása után Josip Totnál (avagy Kaya Ibrahimnál) a 110 millió forint postabankos hitellel és több tíz millió tb-adóssággal együtt fantomizálódott. A Reorg Apport egyezer forintért jutott hozzá a követeléshez - ennyire értékelték. Schlecht Csaba több Fidesz közeli Mahir-cégnél is vezetőként szerepel mind a mai napig. Ezt azonban egy rossz szóval sem illethetjük, hiszen a Fidesz közeli cégek ügyeinél fokozottan érvényesül az ártatlanság vélelme.
A Reorg Apportnál van még jelenleg az a postabankos befektetés is, amelyet névértéke sokszorosán sikerült megvásárolnia a banknak annak idején a Fidesz közeli Mahir Cityposter Kft.-től, amelyre a Mahir Rt.-nek visszavásárlási jogosítványa van. Igaz, ez már kétszer is lejárt, először 1998 decemberében, majd fél évvel később. Ehhez a portfólióhoz betegesen ragaszkodik a Reorg Apport Rt., és csak e kórral magyarázható, hogy a Mahir visszavásárlási jogosítványa ma is él és virul.
A lakitelki alapítványok mellett az MDF közeli Fodema Kft. is kapott két olyan kölcsönt a Postabanktól, amely ´98 végén a politikailag kényes csomagba került. Mindkét szerződés 1998-ban köttetett, a céggel szembeni 355 millió forintos követelést 244 millió forintra taksálták az auditorok. | https://magyarnarancs.hu/belpol/lakitelki_adossagok_isten_fizesse_meg-61289 | https://web.archive.org/web/20220525093358/https://magyarnarancs.hu/belpol/lakitelki_adossagok_isten_fizesse_meg-61289 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakitelki-adossagok-isten-fizesse-meg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2000-01-27 14:51:00 | [
"Lezsák Sándor"
] | [
"Lakitelek Alapítvány",
"Lakitelek Népfőiskola Alapítvány",
"Reorg Apport Rt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [] | [
"egyház",
"adósság",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
57,838 | 370 milliót kaptak Dzsudzsákék a győri egyetemtől a cégükért | Soha nem vett ki osztalékot, majd 370 millió forinttal szállt ki egészségügyi cégeiből a társaival Dzsudzsák Balázs. A vevő a győri egyetem volt, a tranzakciót pedig annak a kuratóriumnak kellett jóváhagynia, amelynek tagja volt a futballista jó barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter. | 370 millió forintért vette meg Dzsudzsák Balázsék egészségügyi cégcsoportját a győri Széchenyi István Egyetem – tudta meg a 24.hu a közérdekű adatigénylésének köszönhetően. A jelenleg Debrecenben futballozó Dzsudzsák, a válogatott egykori csapatkapitánya négy társával, köztük menedzserével, Vörösbaranyi Józseffel 2019-ben alapította a Rába Medical Invest Kft.-t és a Rába Medical Center Kft.-t, ezt a két céget adták el a felsőoktatási intézménynek az idén tavasszal.
Hogy mennyire kötött jó üzletet az egyetem, azt a nyilvánosságra hozott cégbeszámolókból nem lehet megítélni, de Dzsudzsákék nem járhattak rosszul, mivel a 2019-ben alapított két cégből eddig egyszer sem tudtak osztalékot kivenni.
Az viszont első ránézésre furcsa, hogy egy nem orvostudományi egyetem – amelynek ugyanakkor van egészség- és sporttudományi kara – miért tartja fontosnak két egészségügyi cég megvételét. Ezzel ugyanis egy MR-készülékkel rendelkező, a győri ETO-Parkban található modern magánrendelőt vett át, ahol elsősorban ortopéd- és balesetsebészeti szakrendelés folyik, míg az egyetemen védőnőket, ápolókat és egészségügyi szervezőket képeznek.
„Egyetemünk az egészségtudományi területen meglévő tapasztalatára, tudására építve részt kíván venni a győri térség egészségügyi szolgáltatásainak biztosításában is, amelyet a jövőben erősíteni szeretnénk olyan korszerű, a világ fejlődését meghatározó technológiákkal, mint a robotizáció, a digitalizáció, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia. Ezen törekvéseink részét képezi a nemrégiben megvásárolt két cég, amelyek közül a Rába Medical Invest Kft. egy korszerű MR-berendezéssel rendelkezik, a Rába Medical Center Kft. pedig erre alapozva képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújt, hozzájárulva a térség lakosságának egészségmegőrzéséhez” – magyarázta a Széchenyi István Egyetem vezetése a 24.hu kérdésére.
„Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése kapcsán egyetemünk is kereste a lehetőségeket Győrben és térségében, ami találkozott a Rába Medical cégcsoport tulajdonosainak szándékával, így közös megállapodás született. A cégek átvilágítása és értékelése hivatalos úton megtörtént, ennek megfelelően került elfogadásra a végleges ár, figyelembe véve a kft.-k eddigi eredményes működését, valamint a társaságok tulajdonában lévő MR-berendezést és egyéb eszközöket. Intézményünk a jól működő, modern infrastruktúrával, kialakult pacientúrával és alkalmazotti körrel rendelkező
Rába Medical cégcsoport 100 százalékos üzletrészét bruttó 370 millió forintért vásárolta meg
– írták az üzletről.
Az egyetem vezetése egy ekkora tranzakcióról nem dönthetett önállóan, ehhez a tulajdonosnak, azaz a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának is hozzá kellett járulnia. Az egyetem alapító okirata szerint ugyanis a 25 millió forintot meghaladó cégvásárlásokat a fenntartó alapítványnak kell jóváhagynia. Dzsudzsák Balázs jó barátja, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az alapítvány kuratóriumának tagja volt a tranzakció idején.
Dzsudzsákék tavaly kaptak egy vételi ajánlatot, amit a november végi taggyűlésükön fogadtak el, a tulajdonosváltást pedig március 13-án jegyezte be a cégbíróság. Szijjártó a többi minisztertársával együtt február közepén mondott le a kuratóriumi posztjáról az Európai Bizottság összeférhetetlenségi aggályai miatt, de nem azonnali hatállyal, hanem április elejéig maradt a posztján.
A tulajdonosváltás után mindkét cég új ügyvezetőt kapott a győri fideszes parlamenti képviselő, Simon Róbert Balázs felesége, Simon Róbert Balázsné Nagy Bernadett személyében. | https://24.hu/belfold/2023/07/26/dzsudzsak-balazs-szijjarto-peter-370-millio-gyori-egyetem-raba-medical-simon-robert-balazsne/ | https://web.archive.org/web/20230805143734/https://24.hu/belfold/2023/07/26/dzsudzsak-balazs-szijjarto-peter-370-millio-gyori-egyetem-raba-medical-simon-robert-balazsne/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/370-milliot-kaptak-dzsudzsakek-a-gyori-egyetemtol-a-cegukert | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-26 00:00:00 | [
"Dzsudzsák Balázs",
"Simon Róbert Balázs",
"Simon Róbert Balázsné Nagy Bernadett",
"Szijjártó Péter",
"Vörösbaranyi József"
] | [
"Rába Medical Center Kft.",
"Rába Medical Invest Kft.",
"Széchenyi István Egyetem",
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"egészségügy",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,839 | Több mint ötvenmillió forinttal nem számolt el egy szegedi futballklubvezető | A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint Szegeden és egy Szeged közeli kistelepülésen két utánpótlás futballklubot is üzemeltető férfi ellen emeltek vádat azért, mert 58 millió forint tao-támogatással nem számolt el az évek során. A férfi két alapítvány és egyesület elnöke is volt, melyek mind jogosultak voltak társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásoktól társasági adó gyűjtésére, amelyben ellenőrző szervezetként a Magyar Labdarúgó Szövetség járt el. | A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint Szegeden és egy Szeged közeli kistelepülésen két utánpótlás futballklubot is üzemeltető férfi ellen emeltek vádat azért, mert 58 millió forint tao-támogatással nem számolt el az évek során. A férfi két alapítvány és egyesület elnöke is volt, melyek mind jogosultak voltak társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásoktól társasági adó gyűjtésére, amelyben ellenőrző szervezetként a Magyar Labdarúgó Szövetség járt el.
A két klub képviseletében a vádlott 2014 és 2017 között három bajnoki szezonra, mint támogatási időszakra adta be a támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokat, de az ellenőrzések során kiderült, hogy a többszöri hiánypótlások ellenére sem számolt el megfelelően. A vádlott által benyújtott számlák hiányosak vagy nem teljes körűek voltak. A Magyar Labdarúgó Szövetség a két civil szervezetet összesen 58 millió forint támogatás és annak kamatainak visszafizetésére kötelezte, amelyekre soha nem került sor.
A Szegedi Törvényszék a fentieket követően a két civil szervezetet megszüntette és törölte a nyilvántartásból. A három rendbeli, költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntettével vádolt férfi bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. | https://szegeder.hu/helyi/2023-07-19/tobb-mint-otvenmillio-forinttal-nem-szamolt-el-egy-szegedi-futballklubvezeto/64b7c72647d3c06f8eab62d3 | https://web.archive.org/web/20240105071013/https://szegeder.hu/helyi/2023-07-19/tobb-mint-otvenmillio-forinttal-nem-szamolt-el-egy-szegedi-futballklubvezeto/64b7c72647d3c06f8eab62d3 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-otvenmillio-forinttal-nem-szamolt-el-egy-szegedi-futballklubvezeto | szegeder.hu | hungarian-news | 2023-07-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"támogatás",
"civilek",
"sport"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,840 | Csigatempóban halad, miközben 825 millióról 1,2 milliárdra drágult egy kosárlabda-sátor felújítás Győrben | Több mint egyéves késéssel és jóval drágábban valósul meg a győri Adyvárosi Sportcentrum TAO-pénzből való felújítása. Az Átlátszó megtudta, hogy bruttó 825 millió helyett 1,2 milliárdba kerül a győri női kosárlabda új otthona. Az eredetileg 2022 nyarára kitűzött átadást először idén tavaszra, aztán nyárra, majd pedig 2023 őszére halasztották. Ugyanakkor a Grabo-sátorként emlegetett létesítmény azon kevés helyi beruházáshoz tartozik, amelyek – ha adott esetben késlekedve is – de legalább remélhetőleg megvalósulnak. | TAO-támogatásból újul meg az Adyvárosi Sportcentrum, azaz a Grabo-sátor, ami a győri kosaras-utánpótlás új otthona lesz. A 2022-ben indult projekt átadása már nemegyszer tolódott. Legutóbb idén nyárra ígérték a befejezést, ezért kimentünk a helyszínre megnézni, hogy állnak a munkálatokkal.
Július 18-án az építkezés helyszínén készített fotóink a befejezéstől távol lévő állapotokat rögzítették. Bár hétköznap, munkaidőben jártunk arra, a létesítményben és környékén nem volt jele munkálatoknak, senki nem dolgozott lázasan a felújításon. Laikus szemmel pedig nem igazán vettünk észre jelentős különbséget a tavaly őszi és a mostani készültségi fokozat között.
Az épület környékét benőtte a fű, a régi létesítmény egyik darabja is ott árválkodott. A csarnok belseje is nagyrészt üres, építőanyagok hevernek odabent szanaszét. Nem úgy tűnik, hogy néhány nap vagy pár hét múlva itt kulcsrakész objektum fog állni.
Megkérdeztük hát az illetékest, mi az oka az ismételt csúszásnak?
„A létesítmény teljes körű átadása a kosárlabda bajnoki szezon naptárához, illetve az optimális felhasználás idejéhez lett igazítva (a nyári időszak az iskolai és bajnoksági szünet miatt »csendes«) így szeptember végén, október elején lesz a hivatalos megnyitó. Minden eszköz beszerzésre került, a készültségi fokozat 75 százalék” – mondta el az Átlátszónak Fűzy András, a győri Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület elnöke.
Az egyesület a Magyar Kosárlabdázók Szövetségéhez benyújtott 2016/2017-es nyertes TAO-pályázatból, és saját forrásból valósítja meg a beruházást. „Két tényezőt kellett figyelembe vennünk: az egyik a bizonytalan energiaárak miatti alternatív üzemeltetési mód kiépítése, valamint a hiányzó támogatási keret feltöltése, amelyet a május végi felajánlásokból sikerült megvalósítanunk. A beruházásnak az eredetileg tervezett nettó 650 millió, bruttó 825 millió forinthoz képest 950 millió, vagyis áfával együtt 1,2 milliárd forintra emelkedett teljes bekerülési értékének növekedését a támogatási keretösszeg növelésével sikerült biztosítanunk, így további forrásokra nincs szükségünk. Mivel az összeg emelkedésével párhuzamosan műszaki tartalom-növekedés is történt, így a tényleges növekedés 30 százalék” – tette hozzá Fűzy András.
A Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület elnöke szerint a felújított Adyvárosi Sportcentrum, közismertebb nevén a Grabo-sátor „egy modern, teljes energetikával, legkorszerűbb sporttechnológiával felszerelt edzőközpont lesz. Helyet kap benne hat öltöző, két szertár, orvosi szoba, akadálymentes női és férfi mosdó, két kosárlabda pálya, kondicionáló terem, sószoba, 180 fős lelátó, kosárlabda sport specifikus analisztikai rendszer, speciális sportparketta rendszer, a szigetelés és energetika pedig az épület egész éves üzemeltetését biztosítja, majd ellenben a korábbi csak nyártól őszig intervallummal”.
Akit arról is megkérdeztünk, melyik cég végzi a kivitelezést, illetve írtak-e ki közbeszerzést, ahogy arról korábban szó volt. 2021 nyarán arról szólt a hír: a kiviteli tervek elfogadása után az a cél, hogy „közbeszerzés keretein belül derüljön ki, ki lesz a klub partnere abban, hogy Adyvárosban egy modern otthont építsenek a győri női kosárlabdának.”
Ezt firtató kérdéseinkre Fűzy András úgy válaszolt: „A beruházásnak nincs generálkivitelezője, takarékossági okokból, valamint a helyi vállalkozások mellett levő elkötelezettségünk végett. A szakipari vállalkozásokat árverseny alapú pályáztatás útján választottuk ki, az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, közbeszerzési tanácsadó közreműködésével” –, azt is hozzátéve, hogy a felújítás nem tartozik a közbeszerzési törvény alá „miután sem állami, sem önkormányzati támogatást nem vesz igénybe. Így tudtuk tartani a közel 2500 négyzetméter építési, eszközbeszerzési továbbá külső építészeti, valamint a szükséges közmű fejlesztések kivitelezési árát a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül. (380 ezer forint/négyzetméter.)” – fogalmazott Fűzy András. (A TAO-pénzek valóban nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, de – mint a Kúria 2017-ben jogerősen kimondta – közpénznek minősülnek.)
A felújításon dolgozó vállalkozások közül a sportegyesület elnöke az alábbi cégeket említette:
Graboplan Kft.
Ronek Kft.
Vatam Kft.
Patent-csoport
SZERVA-BÁR Kft.
Az Opten adatai arról tanúskodnak: a fenti cégek valóban rendelkeznek győri és/vagy környékbeli székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel.
Már a harmadik céldátum hiúsul meg
Tavaly még arról beszéltek, hogy 2022 nyarára készül majd el az új Adyvárosi Sportcentrum. A munkálatok 2022 tavaszán (a választási kampány idején) valóban elindultak, ám nyárra nem fejeződtek be. Az ingatlant egy helyi sportcégnek, a MIZSE-Sport Szolgáltató Kft.– nek adták üzemeltetésre. A MIZSE-Sport Kft. a Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület tulajdonában van.
2022 őszén azt az információt kaptuk, hogy a beruházás elkészül 2023 első negyedévében, ezt Fűzy András a leállított vagy késlekedő helyi beruházásokról szóló riportunkban mondta el. Majd hozzátette, hogy „a kivitelezési idő két okból tolódik ki.” Az egyik, hogy az építési területen található közművek fejlesztése az előzetes felméréshez viszonyítva sokkal több időt és energiát vett igénybe.
„A másik pedig egyértelműen a jelenlegi energiapiacon meglévő bizonytalanság, és várható nagy mértékű drágulás által okozott kockázatok. Amelyeket az Akadémiánk forráshiány miatt felelősen nem vállalhat fel. A beruházás jelenleg közel 70%-os készültségi fokozatban áll. Október második hetétől, már csak belső gépészeti és sporttechnológiai munkálatok fognak zajlani” – mondta Fűzy András.
2023 januárjában pedig azt ígérték, hogy nyárra kész lesz a felújítás. Fűzy András akkor a Kisalföldnek azt mondta, hogy „nagyjából 60 százalékos készültségben van a létesítmény, és nagyon jó esély van arra, hogy ezen a nyáron már itt kezdjék meg a felkészülést az akadémiai korosztályok”. Ehhez képest az őszi átadással már több mint egyéves késésben vannak. Az pedig némiképp vicces, hogy a 2022. október 12-i cikkünkben Fűzy András által közel 70 százalékosra becsült készültségi fokozat a 2023. január 25-i Kisalföld-riportban „visszament” nagyjából 60 százalékosra. A szokatlan jelenség a műszaki tartalom-növekedéssel magyarázható.
Dráguló, csúszó beruházások Győrben
Amennyiben ősszel valóban befejeződik a felújítás, az adyvárosi sportlétesítmény egyike lesz azon kevés győri beruházásnak, amelyek ebben az önkormányzati ciklusban befejeződtek, vagy legalább ténylegesen elkezdődtek. A fejlesztések közül nem a Grabo-sátorban létesülő kosárlabdapálya az egyetlen, mely a tervezettnél jóval drágábban tudott megvalósulni. Ebben valószínűleg az élményfürdő a rekorder: az eredetileg 8,5 milliárdra saccolt beruházás felment több mint a duplájára, 19 milliárdra, aztán még ennél is jóval drágábban, 24 milliárdból készült el. Ehhez képest az, hogy a 3, 3 milliárdra tervezett győri mentőállomás 3,8 milliárdból épül meg, szinte csak aprópénz. S a 2,5 milliárd forintból épülő adyvárosi parkolólemez – vagyis oldalt nyitott parkoló – is majdhogynem bagatell összegnek tűnik a csaknem tízszer annyira rúgó fürdős gigaberuházással összevetve.
De ezekből legalább lett valami. Az új Mosoni Duna-híd építését viszont lefújták, a hírek szerint ebben a formában végleg, de előtte még sikerült Natura 2000-es területen fákat kivágni – eszerint teljesen feleslegesen. Elmaradt a Győri Nemzeti Színház, illetve a körülötte lévő tér felújítása is. Mégpedig azért, mivel a Borkai Zsolt utódaként megválasztott Dézsi Csaba András a színház-, és térfelújítás (illetve az oda tervezett mélygarázs) összesen 40 milliárd forintra becsült projektje helyett egy kulturális negyedet álmodott 600 milliárdért, mely úgy tűnik, még jó ideig csak álom marad. A színház körüli tér felújítására ősszel írnak ki tervpályázatot, vagyis abból jó eséllyel csak a következő ciklusban lehet valami. Egyelőre csak látványterv a Radó-szigeti csónakház felújítása is, melyre eddig 200 milliót költött az önkormányzat. Ahogy a Lukács Sándor Szakképző Iskola felújításának tavaly bejelentett lefújása óta sincs biztató hír az épületkorszerűsítési projektről.
Szöveg és képek: Papp László Tamás | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/csigatempoban-halad-mikozben-825-milliorol-12-milliardra-dragult-egy-kosarlabda-sator-felujitas-gyorben/ | https://web.archive.org/web/20230727081416/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/csigatempoban-halad-mikozben-825-milliorol-12-milliardra-dragult-egy-kosarlabda-sator-felujitas-gyorben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csigatempoban-halad-mikozben-825-milliorol-12-milliardra-dragult-egy-kosarlabda-sator-felujitas-gyorben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-25 00:00:00 | [] | [
"Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"sport",
"építőipar"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
57,841 | Nincs pénz a szegedi gyermekklinika bővítésére, hiába szerződtek a volt kormánybiztos cégével 4,3 milliárdért | A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult. | A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult.
„Az egyetem a régió legnagyobb gyermekellátó intézménye, nemcsak regionális vonzáskörzetük, hanem regionális felelősségük is van, ezért nagyon fontos, hogy a mostani beruházás mielőbb elkészüljön” – ezt Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja mondta 2022 márciusában a Délmagyarországnak. A napilapnak a gyermek sürgősségi betegellátóosztály (SBO) felújítása kapcsán azt is mondta, „az országban több helyen is megvalósul vagy már megvalósult hasonló fejlesztés a kormány által támogatott uniós program által.” A kancellár tévedett. Hiába nyerte meg a közbeszerzést 2022-ben az egykori fideszes kormánybiztos, Nemesi Pál többségi tulajdonában lévő cég a Ferroép, hiába kötötték meg a szerződés, az egészből nem lesz semmi.
Pedig a nettó 4,3 milliárdos beruházásra igencsak szüksége lenne nem csak az SZTE-nek, hanem a térségben élő gyerekeknek is.
„Már készültek a kipakolásra, szinte minden leállt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a súlyos és életveszélyes, valamint a legbonyolultabb ellátásokat igénylő betegek ellátására új helyet jelölt ki, Budapesten, Pécsett és Debrecenben. Ez azt jelentette, ha bárkivel baj történt Csongrád-Csanád megye térségében, akkor őt nem Szegeden, hanem onnan jóval távolabb látják el. De ez a normális menetrend egy ilyen beruházáskor” – ezt forrásunk jelezte közel három héttel ezelőtt.
Az Átlátszónak megküldött Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozat szerint „traumatológia szakmában (szakmakód: 1002) II. progresszivitási szinten — kizárólag gyermekkorú betegek esetén” Gyulát és Kecskemétet jelölte. Az irat szerint a döntés „határozatom annak közlésével végleges.”
Az indoklás szerint „Ezúton bejelentjük; hogy a Szegedi Tudományegyetem 6725 Szeged, Korányi fasor 14-15. szám alatti telephelyén lévő Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ Gyermeksebészeti Osztály (NNK kód: 001086120) szervezeti egységének – az EFOP-2.2.1-VEKOP¬16-2016-00001 »Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése« című pályázat keretében történő felújítási munkálatai miatt, a 2023. július 05. napjától 2023. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan – a 6725 Szeged, Tisza Lajos körút 111. szám alatti telephelyünkre történő költözésére kerül sor.” Emiatt kell az osztályokat átszervezni.
Vagyis az SZTE 2023. június 27-én még abban bízott, hogy a hét éve megítélt uniós forrásból elindulhat a gyermek SBO építése. Hogy mi történt, rejtély.
Amikor a költözésről/nem költözésről információt kaptunk az SZTE sajtóosztályát kerestük. Azt kérdeztük, mi lett a 2022 tavaszán beharangozott Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi és Traumatológiai szárnnyal. De az intézmény nem válaszolt. Az SZTE és a Ferroép közötti szerződést 2022. augusztus 19-én írták alá. Az I.2. pont szerint:
Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés megkötésekor még nem áll rendelkezésre teljes mértékben az EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001 számú „Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése” megnevezésű Projekt (továbbiakban: Projekt) költségvetésében a Közbeszerzési Eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítéséhez kapcsolódó fedezet (…)
Jelen Szerződés azon a napon lép hatályba, amely napon Megrendelő értesíti Vállalkozót arról, hogy a teljes fedezet rendelkezésre áll és a Projekt fizikai zárásának időpontja meghosszabbításra került
Amennyiben ezen feltételek a Szerződés megkötésétől számított 6 (hat) hónapon belül sem valósulnak meg, a jelen Szerződés nem lép hatályba, hanem Vállalkozó irányába bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb térítési kötelezettség nélkül megszűnik.
Ezek alapján az egyetemnek közadatigénylést küldtünk, hogy hatályba lépett-e a szerződés. 15 nap után azt a választ kaptuk, „A megkeresésében hivatkozott szerződés I.2. pontja késleltetett hatálybalépésről rendelkezik, ezen pontban rögzített időtartamon belül a hatálybalépéshez szükséges feltételek nem valósultak meg, így a szerződés nem lépett hatályba. A szerződés az I.2. pontjában rögzített 6 hónap elteltével automatikusan
megszűnt forráshiány miatt.”
Vagyis erre most épp nincs pénz. A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot 2016-ban írták ki a Széchenyi 2020 programban. A palyazat.gov.hu mostani adatai szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezette konzorciumnak 18,5 milliárdot ítéltek oda fejlesztésre. Az unió ebből 11,6 milliárd forintot áll, a többit Magyarország központi költségvetéséből fizetik. (Az ÁEEK 2020 végén szűnt meg, helyébe az Országos Kórházi Főigazgatóság lépett.)
A beruházások
Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház,
a Debreceni Egyetem,
a Szegedi Tudományegyetem,
a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikáin,
a miskolci B-A-Z Megyei Kórház
és a győri Petz Aladár Kórház területén valósulnak meg.
A projekt befejezésének várható dátumaként 2023 októbere van feltüntetve.
A projekt összköltsége már többször módosult az évek alatt, legutóbb idén februárban emelkedett. 2017-ben a hat intézményre 14 milliárd forintot szántak.
A projekt célja:
A gyermeksürgősségi ellátás elérhetőségének és a szolgáltatás színvonalának emelése.
A szükséges és legmagasabb szintű speciális, szakmailag kontrollált ellátás biztosítása.
Egy Európában is mintaértékű, hatékony, magas színvonalú és fenntartható gyermek sürgősségi-baleseti ellátó rendszer kialakítása.
A gyermekellátásban felhalmozott szakmaspecifikus tudás koncentrálása, a gyermeksebészeti, gyermeksürgősségi és gyermektraumatológiai szakmák erősítése.
Betegút-racionalizálás.
Elkerülhetővé tenni a gyermekkori késedelmes vagy hibás, sikertelen ellátást, amely az egész életre kiható életminőség romlást eredményezhet a gyermek és a családja számára is.
A program győri eleme elkészült, 2018 decemberében az Országos Kórházi Főigazgatóság azt írta, „2020-ra kialakítja a gyermektraumatológiai és gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét, létrehozza a III. progresszivitási szintű országos központot és térségi alközpontokat.” Ez nem sikerült, és mivel nincs pénz a szegedi építkezésre, kérdéses, mikorra lesz meg a 2016-ben megítélt program Dél-alföldi eleme.
Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a Fidesz mellett kampányoló, szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult az úgynevezett szankciós infláció miatt. Igaz, ezt a beruházást 2021-ben jelentették be és azóta is épül, erről itt írtunk nemrég bővebben.
Címlapkép: A Szegedi Tudományegyetem gyermekklinika, ahol egy rendszeres járványügyi ellenőrzés során klebsiella pneumoniae fertőzést fedezték föl a koraszülött intenzív osztályon. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/nincs-penz-a-szegedi-gyermekklinika-bovitesere-hiaba-szerzodtek-a-volt-kormanybiztos-cegevel-43-milliardert/ | https://web.archive.org/web/20230727081709/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/nincs-penz-a-szegedi-gyermekklinika-bovitesere-hiaba-szerzodtek-a-volt-kormanybiztos-cegevel-43-milliardert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-penz-a-szegedi-gyermekklinika-bovitesere-hiaba-szerzodtek-a-volt-kormanybiztos-cegevel-43-milliardert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-25 00:00:00 | [
"Nemesi Pál"
] | [
"Ferroép Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"adatigénylés"
] | [] |
57,842 | Két új tehénistálló épül a mezőhegyesi Ménesbirtokon 3,3 milliárd forintért | Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el. | Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig azóta is dől a mintagazdaságba, ahol egymást érik a milliárdos fejlesztések.
Kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért: csak néhány az utóbbi évek fejlesztéseiből, amelyek a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi telephelyén valósultak meg. 2020 őszén kezdték használni a tangazdaságban a 2,6 milliárd forintból megvalósított csúcsmodern, robotizált tehenészetet, most pedig ismét a szarvasmarhák örülhetnek: új épületeket kapnak az állatok.
A Ménesbirtok 2023. január elején írt ki közbeszerzést a területén fekvő 81-es majorban építendő istállók kivitelezésére. Április végén pedig elkezdték keresni a beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására is a megfelelő jelentkezőt.
A két tender eredménye néhány napja jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: a mérnöki feladatokat négy pályázó közül az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. fogja elvégezni közel 38 millió forintért, az eredetileg 2,9 milliárd forintosra becsült kivitelezést pedig hat jelentkező közül nettó
3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyerte el.
A Mórahalomra bejegyzett cég tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt 3,3 milliárd forint forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cégiratok szerint fő tevékenységi körként útépítéssel foglalkozó cégnek a tenderleírás szerint Mezőhegyesen először el kell bontania hat darab istállót a körülöttük lévő utakkal, jászlakkal, karámterekkel, majd két vadonatúj épületet felhúzni a szarvasmarhák részére.
Az egyik egy 150 férőhelyes istálló lesz a 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére közel bruttó 2500 négyzetméter alapterületen, a másik pedig a 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgáló, 400 férőhelyes létesítmény bruttó 3 715 négyzetméter alapterületen. A második istálló tetején 50 kWp teljesítményű napelem-rendszer kerül elhelyezésre, továbbá épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tüzivíztároló, valamint silófermentáló is – utóbbival a takarmány erjedését szabályozzák.
A Ménesbirtok EU-s pénzből fejlődik
A közbeszerzési dokumentumokban az is szerepel, hogy a beruházást részben a VP2-4.1.1-20 számú európai uniós pályázatból fedezik. Az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. közel 1,2 milliárd forintot nyert el. A tangazdaság honlapján tervezett befejezési dátumként 2024 harmadik negyedéve szerepel, vagyis jövő őszre készülhet el a két új tehénistálló.
„A fejlesztés célja, hogy az üszők a XXI. századot képviselő módon legyenek elhelyezve az állatjóléti feltételeket a legmagasabb szinten figyelembe véve. A beruházás biztosítani tudja a különböző korcsoportok legmodernebb elhelyezését. Biztosítani tudjuk a tömegtakarmány elhelyezését legalább egy évi időtartamra, a minőség megőrzése mellett. A trágyarendszer emberi beavatkozás nélküli üzemelhet a telepen. A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. (…) A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok” – írják a projektről.
A cég ekkor még nem a Lázár János-féle alapítvány, hanem a Magyar Állam tulajdonában volt – ez szerepel a honlapjukon olvasható projektleírásban is.
„A beruházás technológiája innovatív az üszőnevelésben Magyarországon. A tejelő telepeken már alkalmazzák ezeket hazánkban, de a növendékek esetében még nem elterjedt ez a színvonalú tartás technológia. Az üszőnevelés a beruházással megkapja azt a figyelmet és szükséges fontosságot, amely biztosítja a tejtermelés hatékonyságát és gazdaságosságának javítását. A telep bemutató beruházásként is szerepel az állami tulajdonú cégben, így marketing értékkel bír, a magyarországi tehenészetek számára. Emellett biztosítja az információhoz jutást és tapasztalat szerzést minden egyes érdeklődőnek, segítve a későbbi beruházásaik döntés előkészítését” – áll a Ménesbirtok honlapján.
Az európai uniós támogatásokat összegző kormányzati honlap szerint a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a támogatási kérelmet 2020 novemberében nyújtotta be. A két új istálló építésének költségét akkor még „csak” 2,5 milliárd forintra becsülték, és ehhez kértek 50 százalékos támogatást. 2021-ben a kormány ezt jóváhagyta, így kapott 1,2 milliárd forint EU-s pénzt a beruházás.
Az államtól Lázárig
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. A mezőhegyesi lovaskomplexum 2022-ben került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
A 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. Az Mfor cikke szerint ugyanis a mezőhegyesi gazdaságot igazgató cég tavaly minden korábbinál magasabb, közel 10 milliárd forintos bevételt és majdnem 1 milliárd forint nyereséget termelt – ami most már nem az államkasszát, hanem a Lázár János vezette alapítványt gazdagítja.
Címlapkép: Szarvasmarha-borjak a mezőhegyesi Ménesbirtokon 2023. június elején (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/ket-uj-tehenistallo-epul-a-mezohegyesi-menesbirtokon-33-milliard-forintert/ | https://web.archive.org/web/20230726091603/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/ket-uj-tehenistallo-epul-a-mezohegyesi-menesbirtokon-33-milliard-forintert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-uj-tehenistallo-epul-a-mezohegyesi-menesbirtokon-33-milliard-forintert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-24 00:00:00 | [
"Lázár János"
] | [
"A-Mezőgép Kft.",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"állattenyésztés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
57,843 | Tönkrement orgona, beázott mennyezet – elbarmolták a műemlék templom felújítását Tiszaföldváron | A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívők előtt. | A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívők előtt.
„A templom felújítás miatt zárva, de Isten országa ma is nyitva számodra” – ez a megkopott felirat fogadja a tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom látogatóit már egy jó ideje. A több mint 200 éves, Jász-Nagykun-Szolnok megyei templomot 2020-ban kezdték felújítani bruttó 163 millió forint állami támogatásból. Azonban a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozón kifogott a tető felújítása. A munkálatok 2020 decemberében megtorpantak, a nejlon fóliát idővel letépte a szél, pénz pedig nem volt újra, így hosszú hónapokig ázott a templom. Mivel az épület zárva volt, a belső károkat külső szemlélő ezidáig nemigen láthatta.
Ellátogattunk Tiszaföldvárra, ahol konstatáltuk, hogy ugyan az új kivitelező végzett a tetővel, de a hosszú ázásnak meglett a böjtje: a templom belső tereiben óriási károk keletkeztek.
„Siralmas, ami történt a templomunkkal!” – mondja felháborodva egy tiszaföldvári asszony. „Itt valaha élet volt, nyári táborok voltak, vasárnap Istentisztelet. Itt konfirmáltam. Most olyan minden, mint a sivatag.”
A templom ugyan rendszerint zárva van, de a látogatásunkkor a tekintélyes fa ajtó éppen nyitva állt. A templom kertjében lévő árkon átlépve, a nyitott ajtón Isten házába belépve szerettük volna megtudni, igazak-e a hírek, hogy eláztak a padok és az értékes orgona.
Sittes zsákok között hatalmas por fogadott, éppen az épület takarítása zajlott. Nagyon sokat dolgoztak azért, hogy a sitt legalább már zsákokban legyen. Az első ránézésre látszódott, hogy a munka arányaiban sokkal nagyobb, mint amit két-három takarító el tud pár nap alatt végezni. Ezért önkéntesként másnapra bejelentkeztünk.
Az orgona és a mennyezet bánta
Amikor körbenéztünk a templomban, akkor megláttuk az orgona romos állapotú játszóasztalát, az orgonista innen szólaltatja meg a hangszert, itt található a billentyűzet.
Egyúttal újabb aggodalomra okot adó jelenség is tapasztalható volt a templomban: a kék színű kazettás mennyezeten foltok ütöttek ki, amiket szabad szemmel is lehet látni. Mivel évekig ázott a templom, a mennyezet újrafestése is szakértelmet igényelne.
Szerettük volna megtudni, hogy mekkora kár keletkezett a templomban, és mi tudható be a szakszerűtlen felújításnak, és a beázásnak. Az Átlátszó kérdésére Fekete Károly Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nevében Vojtkó Ferenc kommunikációs tanácsadó válaszolt.
„Sajnos a kivitelezők jelentős károkat okoztak” – írta levelében a kommunikációs tanácsadó.
„Ennek feltárása, illetve a feltárt eredmények alapján megszületett intézkedések most vannak folyamatban. A károk felmérése az egyházközségi oldalról megtörtént és a napokban várjuk az Örökségvédelmi Hivatal illetékeseinek javaslatát, hogy a helyreállítás módját, anyagát az előírásoknak való megfeleltetését megfogalmazzák, ennek alapján tudjuk megállapítani a kár valós anyagi vonzatát.”
A lelkész rendőröket hívott
Amikor másnap elmentünk takarítani, akkor Muzsik Tamás lelkész egy másik férfivel épp a kék kazettás mennyezetet vizsgálta. A foltok nem odavalók, valószínűleg meg kell majd valakiknek „szakérteni”, hogy az éveken át vizesedő falak milyen festéket viselnek majd el – kaptuk el a beszélgetést.
Muzsik Tamás szemmel láthatóan nem örült érkezésünknek, amikor nem voltunk hajlandóak távozni, akkor pedig rendőrt hívatott. A rendőrök tanácstalanul hívták a főnöküket, aki azt mondta, nem igényel intézkedést a szituáció. Muzsik Tamás végül azzal oldotta fel a helyzetet, hogy elment ebédelni, és bezárta a templomot. A templomon kívül azért még pár gyalázkodást eleresztett a tiszaföldvári gyülekezet lelkipásztora.
A felújítás kálváriája
A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során összesen bruttó 163 millió forintot költöttek a templom felújítására. Ebből a torony felújítására bruttó 13 millió forintot szántak, a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára pedig bruttó 150 millió forintot. A Tiszántúli templomépítési programra összesen 5,7 milliárd forintot (EGYH-KCP-17-P-0169) költött az állam.
A templom felújításával eredetileg a Creator Building Szociális Szövetkezet bízták meg. A torony renoválása még időben befejeződött, ám a tetőfelújítás 2020 decemberében megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották. A céget azóta felszámolták.
A tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladta volna a 600 ezer forintot, amire nem volt pénzük. A helyi lelkész, Muzsik Tamás akkoriban az Átlátszónak elmondta, hogy a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk.
A Tiszántúli Egyházkerületnek további kérdéseket is feltettünk, de ezekre a kérdésekre a cikkünk megjelenésig, azaz egy hét alatt nem érkezett válasz. Így abban sem lehetünk biztosak, hogy a Muzsik Tamás által belengetett közbeszerzést egyáltalán kiírták. Amennyiben válaszolnak, akkor frissítjük a cikkünket.
Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy kaptak-e pluszpénzt az államtól a felújítás befejezéséhez:
A Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezetnek mennyi pénzt fizettek ki?
Végül melyik másik cég, mikor és mennyiért fejezte be a kivitelezési munkálatokat?
Mikor nyitják meg a hívők előtt a templomot?
A tető felújításra kapott 150 millió forint támogatás elég volt-e, vagy kaptak-e még az államtól pluszpénzt?
Az egyházak 2018 óta számos esetben mentesülnek a közbeszerzés alól. Ma már egy bevett módszer: az állam adja a közpénzt, az egyház pedig – különleges jogaival élve – meghatározott esetekben akár közbeszerzési eljárás nélkül is választhat kivitelezőt. Így aztán a közpénz látszólag akadálytalanul folyhat át a kormánynak vagy a helyi vezetőségnek kedves cégekhez.
A templom egyébként Boldog István körzetében található, a volt fideszes országgyűlési képviselő sokszor megfordult a városban. Boldog István ellen jelenleg korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere azt mondta a legutóbbi tárgyaláson, hogy őt is megközelítették Boldog emberei, azonban ő maga nem állt kötélnek. A polgármester állítása szerint alvó cégekről beszéltek neki, amiket beindítanak a projektek miatt, a munkát megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a tíz százalék, ami utána vissza lehet osztani.
Kármán Irén
Címlapkép: A tiszaföldvári templom belső tere 2023-ban, a felújítás után (fotó: a szerző felvétele) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/tonkrement-orgona-beazott-mennyezet-elbarmoltak-a-muemlek-templom-felujitasat-tiszafoldvaron/ | https://web.archive.org/web/20231017225605/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/tonkrement-orgona-beazott-mennyezet-elbarmoltak-a-muemlek-templom-felujitasat-tiszafoldvaron/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tonkrement-orgona-beazott-mennyezet-n-elbarmoltak-a-muemlek-templom-felujitasat-tiszafoldvaron | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-07-26 00:00:00 | [] | [
"Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezet"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszaföldvár"
] | [
"közbeszerzés",
"műemlékvédelem",
"egyház",
"támogatás"
] | [] |
57,844 | Civil győzelem Világoson: „Ha itt elvérzünk, az egész Balatont letarolhatták volna” | A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen. | A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen.
Több cikkben és a Balatonról szóló videóriport-sorozatban is foglalkozott a Szabad Európa a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó tervezett vízi élményparkjával Balatonvilágoson.
Az önkormányzat februári döntésével eredetileg tíz négyzetméternyi partterületet adott bérbe a strandon a vállalkozónak – lejutást biztosítva ezzel a vízhez –, hogy vízhasználati engedélyt kapjon a parttól távolabb hétezer négyzetméteres vízi élménypark kialakítására. A vállalkozó azonban a hétezer négyzetméter helyett majdnem húszezret kerített le hatalmas cölöpökkel, bójákkal, és nem a parttól távolabb, hanem vele párhuzamosan. A helyiek csak akkor értesültek a vízi élményparkról, amikor már elkezdték hozzá építeni a 120 négyzetméteres stéget a tóban.
Noha a vállalkozó szerint elektromos csónakokon szállították volna a vendégeket, a helyiek attól féltek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, és a világosi strandot sem tudtál volna úgy használni, ahogy eddig.
Ehhez kapcsolódóan: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
A június végi képviselő-testületi ülésen helyiek és üdülőtulajdonosok együtt tiltakoztak a már épülő vízi élménypark ellen, amelyet úgy engedélyezett az önkormányzat, hogy előtte nem tájékoztatta a lakosságot. Követelték az önkormányzattól a partra kiadott területhasználati engedély visszavonását, mert az egyet jelent a vízjogi engedély megszűnésével.
Július elején a hajózási hatóság saját hatáskörében visszavonta a balatonvilágosi vízi élménypályára kiadott létesítési engedélyt, mert számos beadvány érkezett helyiektől érdeksérelemre hivatkozva, akiket ügyfélként be kellett volna vonni az engedélyezési eljárásba. A hajózási hatóság az eljárás folytatásáról döntött, és közölte, hogy az ügyben érintett ügyfelek, valamint az ügyféli jogállást igazoló további érintettek nyilatkozatainak mérlegelése után hozza meg döntését – számolt be a fejleményről közösségi oldalán az Aligai Fürdőegyesület.
Megfordították a szavazati arányt
A civil szervezet most arról tájékoztatott közösségi oldalán, hogy Balatonvilágos képviselő-testülete július 26-án négy igen szavazattal, egy tartózkodás és két ellenszavazat mellett visszavonta a zárt vízi sportpályára még február 27-én megszavazott önkormányzati hozzájárulási határozatait. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat hozzájárulása és a világosi önkormányzati strandon létesített tíz négyzetméteres bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges engedélyeket.
A civilek szerint sikerült megfordítani a sokszor a helyi érdekek ellen hozott önkormányzati döntéseknél megszokott, 4:3-as szavazati arányt a másfél hónapja zajló kitartó, a közvetlenül érintett parti ingatlantulajdonosokkal összefogásban végzett tiltakozással és a kétórás testületi ülésen felsorakoztatott érvekkel.
Bukovszki András önkormányzati képviselő, egyben az Aligai Fürdőegyesület alelnöke név szerinti voksolást kezdeményezett az ülésen, amelyen a polgármester szavazatával továbbra is támogatta a beruházást, az alpolgármester azonban az ellenzők mellé állt.
Ehhez kapcsolódóan: Visszavont engedélyek a Balatonnál: Földváron és Világoson is fellélegezhetnek a civilek?
„Nem csak Aliga, a Balaton menekült meg; nem álltak volna meg itt”
Ezt Bukovszki András mondta a képviselő-testületi ülés után a Szabad Európának. Szerinte a döntés jóval túlmutat Balatonvilágos és Aliga sorsán.
„Ha itt ma elvéreztünk volna, akkor ez precedens lehetett volna, és sok balatoni település kerülhetett volna ilyen helyzetbe. Azzal, hogy Aligán ezt megállítottuk, szerintem bizonyos értelemben az egész Balatont mentettük meg, mert ennek nem lett volna vége, ha ez itt átmegy; őrült nagy pénzekről lehet szó.”
Bukovszki András szerint a településnek ebből anyagi kára nem származott, a vállalkozónak az eredeti állapotot kell visszaállítania, tudomása szerint fellebbezésre nincs lehetőség. | https://www.szabadeuropa.hu/a/balaton_vilagos_aligai_furdoegyesulet/32521005.html | https://web.archive.org/web/20230927172322/https://www.szabadeuropa.hu/a/balaton_vilagos_aligai_furdoegyesulet/32521005.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-gyozelem-vilagoson-bha-itt-elverzunk-az-egesz-balatont-letarolhattak-volnar | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-26 18:20:00 | [] | [
"Balatonvilágos Község Önkormányzata"
] | [
"Balaton",
"Balatonvilágos",
"Heves megye",
"Somogy megye",
"Veszprém megye"
] | [
"civilek",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
57,845 | Rogán Antal hivatala három hónap alatt 21 milliárd forint értékben szerződött kommunikációra | Ismét a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól a kormányzati megbízásokat. A legnagyobb értékben, 4,6 milliárd forintért az MVM Csoport 2023–2025. évi komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására szerződtek. | Harminc kommunikációs szerződést kötött a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok részére az idei második negyedévben a Közbeszerzési Értesítő alapján – írja a Media1.
A szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint. Mindegyik esetben Balásy Gyula NER-es médiavállalkozó két cége, a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. volt a nyertes.
A Media1 múlt héten írta meg, hogy az NKH július 20-án közzétett beszámolói szerint a második negyedévben a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is szerződtek összesen 8 milliárd 428 millió forint értékben Balásy Gyula cégeivel, valamint a Mediator reklámügynökséggel.
Ehhez kapcsolódóan: Minden eddiginél több közpénz mehetett az EU hibáztatására tavaly
A legnagyobb értékben, 4,6 milliárd forintért az MVM Csoport 2023–2025. évi komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására szerződtek.
Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása nettó 3 milliárd 150 millió forint közpénzt fordít a kormány.
A szerződéseket április 3. és június 26. között írták alá. A megbízásokat elnyerő New Land Media és Lounge Design több esetben is jelezte, hogy a teljesítéshez alvállalkozókat is bevonnak majd – írja a lap. | https://www.szabadeuropa.hu/a/rogan-antal-hivatala-harom-honap-alatt-21-milliard-forint-ertekben-szerzodott-kommunikaciora/32518534.html | https://web.archive.org/web/20231208130911/https://www.szabadeuropa.hu/a/rogan-antal-hivatala-harom-honap-alatt-21-milliard-forint-ertekben-szerzodott-kommunikaciora/32518534.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-hivatala-harom-honap-alatt-21-milliard-forint-ertekben-szerzodott-kommunikaciora | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-25 18:27:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MEDIATOR GROUP Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
57,846 | Lépett a kerület, mert nagy múltú budai sportpályát érinthet az állami ingatlanok eladási hulláma | A II. kerületi MSZP-s polgármester a sajtóban megjelent hírek után úgy döntött, hogy helyi védelem alá helyezi a pasaréti Pénzügyőr sportpályát. A kerületi Fidesz-frakció vezetője, aki nemrég lett a Pénzügyőr Sportegyesület elnöke, tagadta az eladásról szóló híreket, közölte, hogy megmarad a sportpálya. | A II. kerületi MSZP-s polgármester a sajtóban megjelent hírek után úgy döntött, hogy helyi védelem alá helyezi a pasaréti Pénzügyőr sportpályát. A kerületi Fidesz-frakció vezetője, aki nemrég lett a Pénzügyőr Sportegyesület elnöke, tagadta az eladásról szóló híreket, közölte, hogy megmarad a sportpálya.
Pár hete jelent meg a sajtóban az állami tulajdonban lévő üdülők, szállodák és sportkomplexumok eladásának híre. A 74 tételből álló listán szerepel a NAV-hoz tartozó Pénzügyőr Sportegyesület pasaréti sportpályája is – mondta a Szabad Európának Őrsi Gergely polgármester. Szerinte nem érkezett egyetlen cáfolat sem az eladásra vonatkozó kérdésekre, sőt a kormány elismerte az értékesítési szándékot. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt az Országgyűlésben, hogy az államnak egy-két kivételtől eltekintve nem kell üdülőket fenntartania, hanem annyi fizetést kell adnia az alkalmazottaknak, hogy abból nyaralhassanak.
A kerület vezetése a Margitkert étterem 2020-as lebontása óta fokozottan ügyel arra, hogy ahhoz hasonló rombolás ne forduljon elő újra, ezért gyakran él azzal az eszközzel, hogy egy-egy épületet vagy területet helyi védetté vagy funkciójában védetté tesz. Általában akkor lépnek, amikor felmerül vagy elindul egy ingatlan adásvételi folyamata – mondta a polgármester.
Eddig már több mint 76 épületet helyeztek helyi védettség alá; nem minden esetben építészeti értéke, hanem kulturális vagy helytörténeti jelentősége miatt, például ilyen a Bambi presszó vagy Göncz Árpád egykori lakhelye a Vérhalom téren – tette hozzá Őrsi Gergely.
Az önkormányzat csak ezzel a módszerrel tudja szabályozni ezeknek a fontos épületeknek és létesítményeknek a sorsát. Mivel a Pénzügyőr sportpálya is rajta van az eladásra javasolt állami ingatlanok listáján, és semmilyen tájékoztatást nem kaptak az ügyben, ezért léptek – mondta a polgármester.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb siker az OPNI-lakások ügyében
Ellenvetés nélkül szavazta meg a képviselő-testület a védelembe vételt
A Fidesz helyi frakcióvezetője pár hónapja lett a Pénzügyőr Sportegyesület elnöke. Őrsi Gergely szerint Gór Csaba a testületi ülésen nem cáfolta az eladást; ugyanakkor azt mondta, bármilyen fejlesztés történik, az megőrzi a sportfunkciót.
A polgármester szerint jobban bíznak a helyi védettségi rendeletben, ezért a képviselő-testület – egyhangúlag – megszavazta, hogy felvegyék az értéktárba, ami azt jelenti, hogy a Pénzügyőr sportpályán később is csak sportcélú fejlesztés valósulhat meg, és meg kell őrizni a funkcióját.
A polgármester úgy tudja, a helyi védettséget még a kiemelt kormányberuházás-státusz sem írja felül, de mint fogalmazott, naiv lenne, ha a kerületben az elmúlt években látottak alapján azt hinné, hogy a kormánynak ne lenne mindenre megoldása. Ugyanakkor bízik benne, hogy mivel a Pénzügyőr Sportegyesület egy történelmi hagyományokkal rendelkező, a helyiek számára fontos klub, csak sportfejlesztések várhatók a jövőben is a területen.
Őrsi Gergely az mondta, az önkormányzat erre nyitott lenne, például jó lenne egy futókör a focipálya körül, mert Pasaréten nincs kültéri futópálya. Ebben szívesen együttműködnének az egyesülettel, kíváncsian várják a fejleményeket.
Ugyanakkor – tette hozzá a polgármester – látják, hogy milyen gazdasági körök részéről milyen bevásárlások történnek a kerületben és Pasaréten, ezért egyszázalékos kockázatot sem hagyhatnak arra, hogy újabb beépítés történjen a zöldövezetben. A sportcélú fejlesztéseket támogatják, de stadiont nem szeretnének.
Ehhez kapcsolódóan: Két bezárt postát megmentett a II. kerület
Komoly bevételekre számít az állam az ingatlaneladásokból
A hvg.hu írta meg június 7-én, hogy a kormány jövőre több mint négyszer annyi bevételt vár ingatlaneladásokból, mint idén. Az állami vagyonért felelős vezető, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendeletben jelöli ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. Hatásköre nemcsak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójában lévő ingatlanokra terjed ki, hanem minden, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanra.
A Válasz Online június 29-én írta meg, hogy a birtokába került egy Nagy Márton által már jóváhagyott kormány-előterjesztés, amely 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladásáról szól. A listában gyermeküdülők, egyetemi és rendőrségi üdülők, sporttelepek is szerepelnek, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja és a Honvéd Üdülő is rajta volt. Később a honvédelmi miniszter közölte, hogy mindkét ingatlan állami kézben marad.
Gór Csaba, a Fidesz II. kerületi frakcióvezetője azt írta Facebookon, hogy a NAV ingatlanjai közül megmarad a pasaréti sportpálya. Hozzátette, hogy ezt ő a képviselő-testület ülésén is elmondta, a polgármester azonban ezt nem említette meg az erről szóló Facebook-bejegyzésében, Gór Csaba szerint „inkorrekt módon alapot adva a találgatásoknak, álinformációknak”. | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-enged-mas-funkciot-a-pasareti-penzugyor-sportpalyan-a-ii-kerulet/32518409.html | https://web.archive.org/web/20230924130635/https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-enged-mas-funkciot-a-pasareti-penzugyor-sportpalyan-a-ii-kerulet/32518409.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lepett-a-kerulet-mert-nagy-multu-budai-sportpalyat-erinthet-az-allami-ingatlanok-eladasi-hullama | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-25 18:42:00 | [
"Őrsi Gergely"
] | [
"Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat"
] | [] |
57,847 | Döntött a bíróság, nem titkolhat tovább több tucat kétezres határozatot a kormány | Mintegy három tucat, több mint tíz évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntésről van szó, amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak. A közérdekűadat-pert a hvg.hu indította. | A hírportál a Miniszterelnöki Kormányirodától kérte ki az úgynevezett kétezres kormányhatározatokat, ezek ugyanis nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, csak az érintetteknek küldik ki.
A kormányiroda ugyanakkor arra hivatkozott, hogy ezek a dokumentumok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, mert döntés-előkészítő anyagnak minősülnek. Azokat is hiába kérte a szerkesztőség, amelyeknél már lejárt a tízéves időkorlát. Ekkor fordultak bírósághoz tavaly augusztusban; ezt a pert nyerte meg most a hírportál jogerősen is. Mint a hvg.hu írja, a bírósági döntés értelmében hamarosan legkevesebb 33 korábbi döntésről kiderülhet, mit tartalmaz.
Ehhez kapcsolódóan: Ugyanazok a cégek nyerik a zöldterület-gondozásra kiírt tendereket a fővárosi kerületek felében
Áprilisban a Szabad Európa nyert pert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalát illetően. Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését; júniusban pedig a Transparency International javára döntött úgy nem jogerősen a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit. | https://www.szabadeuropa.hu/a/kozerdeku_adat_ketezres_hatarozat/32517854.html | https://web.archive.org/web/20230929044601/https://www.szabadeuropa.hu/a/kozerdeku_adat_ketezres_hatarozat/32517854.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-birosag-nem-titkolhat-tovabb-tobb-tucat-ketezres-hatarozatot-a-kormany | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-25 18:56:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] | [] | [
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
57,848 | Rászólt a kormányhivatal Márki-Zay önkormányzatára, hogy szabálytalanul működött a pénzügyi bizottsága | A csongrádi kormányhivatal június 20-án törvényességi felhívással élt a Márki-Zay Péter által vezetett hódmezővásárhelyi közgyűlés felé, mivel tavaly szeptemberben úgy választották a pénzügyi bizottság elnökévé Gyutay Katalint (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület), hogy erre nem lett volna lehetőség, hiszen a politikus az ügyrendi bizottságban is elnöki posztot töltött be. | A csongrádi kormányhivatal június 20-án törvényességi felhívással élt a Márki-Zay Péter által vezetett hódmezővásárhelyi közgyűlés felé, mivel tavaly szeptemberben úgy választották a pénzügyi bizottság elnökévé Gyutay Katalint (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület), hogy erre nem lett volna lehetőség, hiszen a politikus az ügyrendi bizottságban is elnöki posztot töltött be.
A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata alapján egy képviselő csak egy bizottságot vezethet. A törvényességi felhívás szerint a bizottságnak a politikus elnöklete alatt valamennyi átruházott hatáskörben és saját szervezetének kialakítása érdekében hozott csaknem 37 döntését újra kellett tárgyalnia.
Gyutay Katalin már május 25-én lemondott a pénzügyi bizottság vezetéséről, helyére Fejes Pétert választották meg. Később a kormányhivatal jelezte, hogy nem megfelelő szavazati aránnyal döntöttek a pénzügyi bizottság elnökéről. Márki-Zay Péter polgármester előterjesztése szerint a pénzügyi bizottság július közepén a törvényességi felhívásnak megfelelően újratárgyalta a döntéseket. (MTI) | https://444.hu/2023/07/26/raszolt-a-kormanyhivatal-marki-zay-onkormanyzatara-hogy-szabalytalanul-mukodott-a-penzugyi-bizottsaga | https://web.archive.org/web/20230905145507/https://444.hu/2023/07/26/raszolt-a-kormanyhivatal-marki-zay-onkormanyzatara-hogy-szabalytalanul-mukodott-a-penzugyi-bizottsaga | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/raszolt-a-kormanyhivatal-marki-zay-onkormanyzatara-hogy-szabalytalanul-mukodott-a-penzugyi-bizottsaga | 444 | hungarian-news | 2023-07-26 00:00:00 | [
"Gyutay Katalin",
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"összeférhetetlenség",
"önkormányzat"
] | [] |
57,849 | Újabb pofonba futott bele Budai Gyula | Bűncselekmény hiányában a rendőrség nemrég megszüntette a nyomozást az úgynevezett "filozófus-ügyben". Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a döntés ellen panasszal élt, de az ügyészség is úgy vélte: nem történt törvénysértés. | Bűncselekmény hiányában a rendőrség nemrég megszüntette a nyomozást az úgynevezett "filozófus-ügyben". Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a döntés ellen panasszal élt, de az ügyészség is úgy vélte: nem történt törvénysértés.
Elutasította az ügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mindhárom panaszát az úgynevezett filozófusügyekben – ezt a BRFK közölte. Mint ismert, a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon megindult büntető eljárásokban a nyomozó hatóság májusban megszüntette a nyomozást, mondván nem történt bűncselekmény.
Budai Gyula a nyomozás folytatását kérte és mindhárom határozat ellen panaszt jelentett be. „A Fővárosi Főügyészség az azonos indokokra támaszkodó panaszokat, mint nem jogosulttól származót, a törvény kötelező rendelkezése folytán elutasította, ugyanakkor a megszüntető határozatokat hivatalból felülvizsgálta” - közölte a BRFK illetékese.
A Fővárosi Főügyészség a vizsgálat eredményeképp megállapította, hogy az eljáró hatóság a nyomozás során beszerzett, az ügy szempontjából releváns valamennyi adat és bizonyíték értékelésével törvényesen vonta le a nyomozások megszüntetésére okot adó következtetéseket, így a határozatok meghozatalára megalapozottan került sor. A Fővárosi Főügyészség a fentiekről Budai Gyula elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztost is tájékoztatta. | http://nol.hu/belfold/ujabb_pofonba_futott_bele_budai_gyula-1317711 | https://web.archive.org/web/20220404184418/http://nol.hu/belfold/ujabb_pofonba_futott_bele_budai_gyula-1317711 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-pofonba-futott-bele-budai-gyula | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2012-07-11 11:13:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"ügyészség"
] | [
"Filozófuspályázatok"
] |
57,850 | A medvehagymás út lebetonozása ellen küzdenek, de a történet valójában arról szól, hogy milyen faluban fognak élni | A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is. A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra. | A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is.
A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra.
Riport a Tolna megyei Szálkából, ahol a helyiek attól félnek, hogy hirtelen beáramló források végleg átalakíthatják azt a falut, amit megismertek.
Szálka festői, 5-600 fős falu Szekszárdhoz közel, a Tolnai-dombságban, egy erdőkkel övezett gyönyörű tóval. Pár évvel ezelőtt jártam itt először, és rögtön az egyik kedvenc magyar falvam lett, vissza is tértem már azóta. Emiatt aztán idén tavasszal meglepve olvastam az online petíciót, ami a szálkai strand partjának lebetonozása ellen szerveződött.
A szálkai tónál nyugodtabb és természetközelibb tavat ugyanis nehéz elképzelni, és egyszerűen érthetetlennek tűnt, hogy mi szükség lehet ott betonozásra. Már akkor megkerestem a tiltakozást elindító, frissen alakult Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződést, hogy szívesen írnék a történtekről, de hosszú időn át nem akartak a sajtó elé állni. Mint a kezdeményezés szóvivője, Nemes Richárd elmondta, hónapokon át arra törekedtek, hogy az ügyet helyben rendezzék.
A tiltakozás végül részben sikeresnek bizonyult, a civilek mégsem elégedettek: az elmúlt hónapokban a tópart betonozásán túl több olyan tervezett beruházásra is fény derült, ami szerintük alapjaiban változtathatná meg a falu képét, és végleg odalehet az a Szálka, amit ismernek. És eljött az a pont is, amikor arra jutottak, hogy helyi tiltakozással és petíciókkal nem fogják más belátásra, vagy legalábbis egyeztetésre bírni a polgármestert, ezért készek újságíróknak is beszélni a kialakult helyzetről.
A helyszínen járva aztán kiderült, hogy Szálka egyedi, sajátos sztorija mögött olyan rendszerszintű okok is felbukkannak, melyek egy rakás további magyar település életét is alakíthatják: az uniós pályázatok és források hatása, a beköltöző, tudatosabb lakók és a régi viszonyokban szocializálódott helyi vezetés konfliktusa, vagy a minden áron fejleszteni és növekedni akarók, illetve a meglévő értékeket védeni kívánok érdekütközése.
Elhordták a domboldalt
Nemes Richárd tíz éve költözött családjával Szálkára, előtte a közeli Szekszárdon, azelőtt pedig Budapesten éltek. Egyik alapítója a Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződésnek, ami a petíciót is indította, és ami az elmúlt hónapokban több alkalommal is igyekezett ötletekkel, véleményekkel befolyásolni az önkormányzat terveit, egyelőre nem sok sikerrel. Mint meséli, ahhoz, hogy a helyiek szervezkedni kezdjenek és aláírásgyűjtésbe fogjanak a strandra szánt betonozás miatt, az is kellett, hogy 2019-ben egyszer már tehetetlenül végignézzenek egy komolyabb területrendezést.
Szálka központjából indul el a domb teteje felé a Napfény utca, ahova az elmúlt évtizedben a legkülönfélébb stílusú és méretű házak és villák épültek, az utca mára pedig gyakorlatilag betelt. Az utca végén, ahonnan korábban egy földút vezetett végig a dombgerincen, melynek egyik oldalán egy Natura 2000-es erdő fekszik, az elmúlt hónapokban új betonút épült, és minden jel szerint hamarosan megindulhat majd az új ingatlanok építése az út másik, nem erdővel borított oldalán. Bár a terület besorolása hivatalosan nem változott meg, Nemes elmondása szerint a Natura 2000-es tábla az erdő széléről pár hónapja egyszerűen eltűnt.
Ez a beruházás alapvetően alakíthatja majd át Szálka képét, hiszen a falu egy völgyben fekszik, melyet eddig fákkal borított dombok vettek körbe, de az egyik dombra most pazar panorámájú ingatlanok kerülhetnek.
A falukép átalakulása már e építkezések előtt elkezdődött: 2019 nyarán az egyik dombtetői ingatlan tulajdonosa komoly földmunkákba kezdett, rézsűsen kivájta a domboldalt és elhordott egy csomó földet. Mint utólag kiderült, engedély nélkül, amiért aztán a bejelentés után az illetékes hatóság meg is bírságolta. De a bírság persze már nem változtatott azon, hogy odalett a korábbi, növényekkel borított domboldal. Mint Nemes meséli, Szálka völgybeli része a mai napig magán viseli egy sváb falu sok jellegzetességét, és ennek részét képezték a dombra felfuttatott kertek: a helyiek régen ugyanis inkább a völgybe építkeztek, és a domboldalra telepítették gyümölcsöseiket, szőlőjüket. Ebből vájt ki egy komolyabb darabot a telektulajdonos 2019-ben, és aztán az ő telkéhez is vezető 700 méteres utat épített az önkormányzat uniós forrásokból, amelyet hamarosan át is adnak majd.
„Ez kész van, ezzel már nem tudunk mit csinálni, sosem lesz már olyan, mint volt” – mondja erről Nemes, aki leginkább azt kifogásolja, hogy a helyieknek fogalmuk sem lehet arról, mit tervez a tulajdonos a telekre, és az önkormányzathoz is hiába fordultak, nem kaptak tájékoztatást. Másfél év elteltével még mindig nem tudják, hogy egyetlen villa, esetleg szálloda vagy lakópark épülne majd oda. „Ha ennek a területnek a tulajdonosa megkereste volna az érintett lakosokat, bedob egy tájékoztatást a postaládákba, megmutatja a látványterveket, és szól előre a földmunkáról, szerintem már rég túl is lennénk az egészen” – mondja erről.
Önmagában abban persze semmi meglepő nincs, hogy a helyiek, akik megszokták, hogy hogy néz ki a falu, nem feltétlen szeretnék, ha tovább nőne a település.
„Valahol logikus ez, azért költözöl ide, amit látsz. Nyugi van, csend van, ez a falu még mindig nagyon jó, a turisták is ezért jönnek ide” - mondja Nemes, aki hangsúlyozta, hogy a civil közösségük alapvetően nem fejlesztésellenes, és tudják, hogy nem az a realitás, hogy semmi ne változzon meg a faluban: „A közös véleményünk, hogy ésszerűen bővüljön a falu. De ennek a módja nem az, hogy a falu közepébe zsúfolunk be félmilliárdért egy új utcát, ahol lesz majd 24 telek, 24 új ház, várhatóan negyvennyolc autó és száz ember, jelentős közlekedéssel.”
Épp ezért inkább azt szeretnék, hogy Szálka közigazgatási határain belül, de térben kifele, mondjuk Szekszárd felé bővüljön a falu, mert akkor a város felől érkező, megnövekedett autóforgalomnak csak addig kéne elhajtania.
A dombgerincen futó 700 méteres út száz százalékos uniós forrásból épült meg, és ezt a pénzt a település elvben vízelvezetésre nyerte egy pályázaton. Igaz, hogy Szálka 2014-ben elfogadott, tíz évre szóló rendezési tervében közútként szerepelt. Ezt hangsúlyozta Pálfi János polgármester is, amikor irodájában fogadott minket. A települést 2002 óta vezető Pálfi elmondása szerint a megépített út kettős szerepet tölt be: útbeli funkciója mellett összegyűjti a csapadékot, és segít eljuttatni a tóba.
„Vízelvezetőként sikerült erre pályázaton forrást találni, de természetesen útként is szerepel. Földút volt, ami sáros, nyáron meg poros, mindenféle hátrányokkal járt. Ha voltak fenn, akkor látják, hogy ez a környezetet annyira nem rombolja, szilárd útburkolat készült, ami a vízelvezetést is megoldja” - mondja a polgármester az útról.
Nemes azonban azt is vitatja, hogy nemhogy betonútra, de egyáltalán, ennyire masszív vízelvezető rendszerre szüksége volt-e a településnek: mint meséli, az általuk megkérdezett szakértők sem értették, minek ide vízelvezetés, hiszen ez egy gerincút, mindkét irányba lejt körülötte a domb, ezért ez maximum azt a vizet tudja összegyűjteni, ami ráesik. Úgy látják, hogy ennek a beruházásnak az egyetlen szerepe, hogy közútként funkcionáljon a dombtetőn lévő új telkekhez és már említett ingatlanfejlesztéshez
Ugyanakkor hasonlóan az elhordott domboldalhoz, ez az út is megépült már, így tudják, hogy ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Ezért jelenleg azt próbálják meg elérni, hogy legalább az útból eltervezett leágazást ne építsék meg, ami Szekszárd fele, végig a Natura 2000-es erdő mellett, egy jelenlegi földút helyén, a település kedvenc medvehagyma-lelőhelye mellett haladna el. Nemes szerint beszédes, hogy a gerincre az új utat már úgy építették meg, hogy került rá egy lefelé lejtő betonkanyar, ami épp a medvehagymás út felé lejt, azaz ezentúl a gerincen összegyűjtött csapadékot rá fogja terelni erre az erdei útra, és szerintük ezzel is lehet majd megindokolni, hogy miért van szükség oda is vízelvezetőre/útra.
Erről az útról nyílik a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye, egy kisebb rét, ami hónapokon át tele van medvehagymával. Mint Nemes meséli, a környéken ugyan máshol is nő medvehagyma, de ez a legnagyobb egybefüggő terület, amely gyalog a legkönnyebben megközelíthető, ezért a helyiek mellett kiránduló turisták is szoktak idejárni szüretelni. Ha közvetlenül mellette épülne meg az autóút, akkor ennek szerintük alighanem vége lenne. Ezért is írtak júliusban nyílt levelet a polgármesternek az útépítés leállítását és alternatív megoldás kidolgozását kérve. Ehhez elmondása szerint 150 helyi ingatlantulajdonos csatlakozott.
Nemes szerint ráadásul a vízgazdálkodás terén ma már bőven meghaladott az a pár évtizede még magától értetődőnek számító szemlélet, hogy az ideális az, ha mindenhonnan a lehető leggyorsabban, betonon elvezetik a vizet egy csatornába, és elkezdtek felértékelődni a különféle vízmegtartó megoldások. (Véletlen egybeesés, hogy itthon is fut egy mintaprogram a WWF és a Belügyminisztérium szervezésében, melyben ezeket a zöld megoldásokat mutatják be, és amiről hamarosan részletesen is írunk majd a 444-en.)
„Szárad ki a domboldal, és ma már ismertek azok a faék egyszerűségű módszerek, melyekkel meg lehetne fenn is tartani a vizet. Nálunk a kertben idén nyáron kiszáradt egy diófa, és a kútjainkban is látjuk, hogy kevesebb a víz. Az idei aszályos év volt persze, de ez a tendencia” – mondja Nemes, aki szerint ezeknek a módszereknek a terjedésében érdekeltek lehetnének a környező dombokon sok hektáron termelő mezőgazdasági nagyvállalkozók is, akiknek egyre több problémát okoznak az aszályos időszakok.
Út lesz, de ha kell, akkor lezárják
„Benne van a nevében, hogy út? Ha út, akkor milyen medvehagyma, már bocsánat?” – vág vissza kérdésünkre Pálfi János polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy a helyiek által csak medvehagymás útként emlegetett erdei utat miért tervezik lebetonozni. Ez persze lehetett csak amolyan tréfásnak szánt kekeckedés a polgármester részéről, aki rögtön azután arról beszélt, hogy a település már a sokadik vízrendezési pályázatát nyerte meg, és ahhoz, hogy a fenn összegyűlő víz ne a Napfény utcán menjen végig le, szükség van az önkormányzati földút átalakítására.
„Volt ilyen pályázat, hogy csinálunk egy vízelvezetőt, de ez egyben szolgálhat útként is” – mondta el Pálfi az út másik, már megépült szakasza esetében már előkerült érvet. A polgármester szerint az útra alapvetően azért van szükség, hogy azoknak, akik falu végéből a temetőbe szeretnének eljutni, többé nem kéne megkerülniük az egész falut ehhez. Ugyanakkor a civilek attól tartanak, hogy az erdei út jóval nagyobb autóforgalmat generálna. Nemcsak az esetleg újonnan épülő házak tulajdonosai miatt, hanem mert ezzel létrejönne egy szép erdei autóút, ami elvezet a turisták által kedvelt grábóci ortodox kolostorhoz.
Amikor erre az aggodalomra rákérdeztünk, a polgármester váratlan válasszal állt elő. Mint mondta, hogy ha az lesz a lakosság igénye, hogy itt ne közlekedjen autó, akkor az út megépítése után lesorompózzák majd, kirakják a behajtani tilos táblát, és az út csak vízelvezetőként fog funkcionálni. De, tette hozzá, 18 éve polgármester, és pontosan tudja, hogy a következő aláírásgyűjtés akkor majd azért lesz, hogy nyissák meg az utat. Ami szerinte azért is fontos lenne, mert a Napfény utca lefelé egy nagyon veszélyes kanyarban fut bele a falu főútjába, és szerinte az elterelő utak megépítésével lehetne ezt a helyzetet megoldani.
„De ha az a kívánalom, hogy ne legyen út, akkor lezárjuk, mert vízelvezetőről van szó, de elvileg szolgálhatna útként is” – mondta el Pálfi János.
Azt a polgármester is hangsúlyozta, hogy hatalmas az igény a falubeli ingatlanok iránt, az önkormányzatban folyamatosan csörög a telefon, hogy emberek szeretnének házakat vagy telkeket venni, és ha valami eladóvá válik, pillanatok alatt horribilis áron kel el. A dombtetőn, a frissen épített út mellett jelenleg is folynak a telekkialakítások, és ott a magántulajdonosok mellett az önkormányzatnak is lesz 4-5 telke, amit értékesíteni akarnak majd.
Ötletbörzeszerűség
A medvehagymás rét mellett elhaladó út/vízelvezető egy másik, szintén csak tervezés alatt álló útba futna majd bele, ami mellé szintén új lakóépületek kerülhetnek majd. Erre az útra, illetve a hozzátartozó közművek kiépítésére 550 millió forintot tervezne elkölteni az önkormányzat, amelyről Nemes elmondása szerint gyakorlatilag véletlenül értesültek, amikor ráakadtak a Tolna megyei fejlesztési terv szálkai vonatkozású részleteire.
Ebben a tervben szedte össze az önkormányzat, hogy a következő uniós ciklusban milyen beruházásokat szeretnének megvalósítani a településen. Szálkai léptékekhez képest gigantikus, 2 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési tervekről van szó, miközben a falu éves költségvetése a polgármester elmondása szerint 33 millió forint.
Nemes Richárd leginkább azt kifogásolta, hogy idén június közepén tartottak egy civil fórumot, ahol a település- és turizmusfejlesztés volt a téma, amelyen részt vett a polgármester, sőt, vele együtt a megyei fejlesztési tervekért felelős szekszárdi osztályvezető is. A polgármester és az osztályvezető egy szóval sem említették, hogy készült közben egy hét évre szóló fejlesztési terv, amelynek éppen a következő napon indul a társadalmi egyeztetése. Nemes elmondása szerint a polgármester annyit közölt velük, hogy ősszel jönnek majd a pályázatok, és ha valakinek van ötlete, keresse őt bátran.
Ezen felbuzdulva a helyi civilek elkezdtek ötleteket összegyűjteni, és mint Nemes meséli, készültek éppen egy felmérést is indítani ezzel kapcsolatban a faluban, amikor teljesen véletlenül megtudták, hogy létezik amúgy a fent említett fejlesztési terv is, benne többek között a tavon átívelő híddal meg egy 550 millió forintos új utca tervével. Mivel a terv kész helyzet elé állította őket, az általuk felmerült fejlesztési ötletek mellé a tervből megismert elképzeléseket is bevették a felmérésbe, amit végül 90 helyi lakos töltött ki.
A kutatás eredményét elküldték az önkormányzatnak, de Nemes elmondása a polgármester másfél hónapja nem reagált a felmérés eredményeire. Nekünk arról beszélt, hogy a civilek által küldött ötletek 90 százaléka már eleve be volt építve a fejlesztési tervükbe, és beleírtak olyan kisebb ötleteket is, melyeknek nem a megyei fejlesztési tervben van a helye. Nemes szerint viszont nem az az igazán lényeges, hogy mik azok az ötleteik, amik benne vannak a megyei tervben is, hanem hogy mik azok a megyei tervben benne lévő ötletek, aminek a megvalósítását nem támogatnák.
A polgármester a megyei fejlesztési tervet eleve egy „ötletbörzeszerűségnek” nevezte, amibe beleírtak mindent, amire esetleg vonatkozhat majd uniós pályázat. „Igyekszik az ember minél több dolgot beletenni, mert ha lesz rá pályázat pontozásos rendszerrel, akkor valószínűleg plusz pontot adnak rá, ha benne van a megyei közgyűlési tervben is. De ez semmiféle kötelezettséggel nem jár” – mondta erről a polgármester, aki hangsúlyozta, hogy ha kiírják a pályázatot, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell majd arról, hogy induljanak-e rajta egyáltalán.
Azzal pedig egyáltalán nem értett egyet, hogy a helyiek ne tudhattak volna a fejlesztési tervekről: mint meséli, tavaly novemberben levelet írt minden helyi lakosnak arról, hogy milyen fejlesztéseket tervez az önkormányzat, és akkor senki nem reklamált, csak idén márciusban kezdtek el tiltakozni nála, de akkor már egy megnyert pályázatot kritizáltak.
„Ez ellen sok mindent már nem lehet tenni. Ha egyszer visszaadunk egy nyertes pályázati forrást, akkor soha többé nem fogunk nyerni semmit, ezt tudja mindenki”– mondja Pálfi, aki a beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta, hogy egyrészt a minden információ elérhető a szálkai önkormányzat honlapján, másrészt ezek a tervek benne vannak a 2014-től hatályos rendezési tervben is, a rendezési terv elfogadása előtt pedig muszáj volt közmeghallgatást tartani róla, mindenki véleményezhette a tervet.
Vagy túl korán vagy túl későn szólnak
„Ha a szalka.hu valamelyik menüpontjára fel voltak töltve a rendezési tervek, és erre mondja a polgármester, hogy volt társadalmi egyeztetés, akkor mi erre azt mondjuk, hogy nem sikerült túl jól, mert nem tudtunk róla” – mondja Nemes, aki szerint már a közvetlen közelükben is látni jó példákat: Bonyhádon például online kérdőív segítségével gyűjtötték össze a helyiek véleményét és ötleteit, majd a polgármester civilek és szakemberek bevonásával műhelymunkába kezdett, és így készítik most közösen a város fejlesztési stratégiáját. „Ha egy vidéki kisvárosnak sikerült, akkor egy 500 fős falunak gyerekjáték kéne legyen” – teszi hozzá Nemes.
Szerinte egy olyan rendszer alakult ki, melyben gyakorlatilag lehetetlen a helyieknek érdemben hozzászólni a fejlesztési tervekhez: „Mindig két dolgot szoktak mondani. Vagy azt, hogy ez csak egy terv, valamit be kellett írni. Vagy azt, ami a strand esetén is elhangzott, hogy kevés volt az idő, már nem tudnak hozzányúlni, gyorsan be kellett adni a pályázatot, vagy már megadták rá a forrást és ezért meg kell csinálni. Soha nem tudsz jó ütemben érkezni, hogy elmondhasd a véleményed.”
A megyei fejlesztési tervekből kiderül, hogy az 550 milliós új utca mellett a tó mellett készül komolyabb beruházásokra az önkormányzat: több száz millióból fejlesztenék a strandot és kempinget, épülhetne egy vízicsúszda, illetve egy híd is, valamint közvilágítással ellátott bicikliutat terveznek a tó körül.
E források igénylője ugyan az önkormányzat, de közvetve a polgármester érdekeltségei is jól járhatnak velük: a strandot és a kempinget ugyanis Pálfi János cége tulajdonolja. A polgármester hangsúlyozza, hogy ezeket még a 2002-es megválasztása előtt szerezte meg: mint meséli, a kilencvenes évek elején döntött arról a korábbi faluvezetés, hogy strandot szeretnének nyitni, de az önkormányzatnak nem volt ehhez saját forrása, ezért kérdezték meg őt, hogy nincs-e kedve belevágni. A polgármester szerint az utóbbi időben többen is jelezték, hogy a kemping kezd lepukkanni, és a látogatók szeretnék, ha több minden lenne ott elérhető, ezért döntöttek úgy, hogy berakják a strandot a fejleszteni tervezett területek közé.
Nemes hangsúlyozta, hogy számukra nem az a gond, hogy a polgármesternek érdekeltségei vannak a faluban, és részükről teljesen rendben van, hogy ő sikeres vállalkozó. Mint fogalmazott, számukra az az aspektus a problémás, hogy vállalkozói érdekköre ütközik a falu valós érdekeivel, és ez összeférhetetlenséget szül. Erre példa szerinte a strandmenti partszakasz fejlesztése is, ami miatt végül a Szálkai Civil Összefogás is létrejött.
A szálkai viszonyokra jellemző, hogy a partmenti betonozás történetét is egész másképp látják a civilek, illetve a polgármester. Nemes Richárd elmondása szerint eleve nem értik, hogy mi szükség van a strand partvédelmére, hiszen a szálkai tó egy völgyzáró gátas tó, se apály, se dagály nem fordul itt elő, nem érkezik bele jelentős folyóvíz sem, és a strandot végig nádas szegélyezi, ezért az általuk megkérdezett szakértők szerint nonszensz földbemosódásról és erózióról beszélni. A hivatalos pályázati kiírás szerint ráadásul másra is lehetett volna pályázni, például a strandhoz vezető biztonságos gyalog- és bicikliútra, ami a helyieknek, a turistáknak, és a strand tulajdonosának is kedvezett volna.
Amikor ezeket a kételyeiket felvetették, azt a választ kapták, hogy a település már megnyerte rá a pályázatot, ráadásul több mint egy évtizede fiókban lévő tervekről van szó, amire most végre lett pénz. De Nemes szerint éppen az, hogy ez egy ennyire régóta porosodó terv, egyben azt is jelzi, hogy jó eséllyel egy mára meghaladott koncepciót takar. A civilek végül ügyfélként bejelentkeztek a vízügyi hatósághoz, és onnan tudták meg, hogy a betonalapú megoldás helyett az általuk kompromisszumként szorgalmazott facölöpös megoldás fog megvalósulni a strandnál.
Ugyanezt a történetet Pálfi polgármester úgy mesélte el, hogy a tóban korábban volt már cölöpös partvédelem, amire az erős déli szél miatt volt szükség, de az mára tönkrement, ezért valami természetközeli, de tartósabb megoldáson gondolkodott. Ekkor jutott eszébe, hogy terméskövet használjanak, és csak a lépcsőknél betonoztak volna. Így is adták be az eredeti pályázatot, ám mint meséli, később elgondolkodott, hogy mégis a cölöpös megoldást kellett volna választani. Ezért ő a területfejlesztési tanácsnál már a helyi tiltakozások előtt jelezte, hogy meggondolta magát, és szerinte a tiltakozó civilek végül már csak nyitott ajtókat döngettek.
„Ők úgy kezelték utána, hogy ez sikerélmény és győztek. Holott itt nem kell győzni senkinek, itt faluérdekről van szó, értsük meg egymás nyelvét, ez a lényeg” – mondja erről a polgármester.
Az alatt az egy nap alatt, amit Szálkán töltöttünk, mind Nemes, mind Pálfi polgármester többször hangsúlyozta, hogy alapvetően Szálka érdekeit tartják szem előtt, de mégis nehéz lenne elképzelni, hogy a jövőben együttműködjenek egymással. A polgármester szerint a civil szervezet tagjai több alkalommal is valótlanságokat állítottak, és kampányaikkal megtévesztették az embereket, hiszen például a petíció címébe azt írták, hogy „állítsák le a szálkai tó strandjának lebetonozását!”, holott elmondása szerint csak a lépcsők alá kevertek volna betont. Pálfi azt is kétli, hogy tényleg 150 helyi lakos írta volna alá a medvehagymás út lebetonozása ellen indult aláírásgyűjtést, és szerinte jó ha 80 tényleges helyben lakó aláírása volt köztük, ennyi ellenszavazatot pedig a választásokon is szokott kapni.
Nemes Richárd ezzel szemben azt meséli, hogy amikor júliusban elküldték a nyílt levelüket az aláírásokkal, arra kérve a polgármestert, hogy álljon el a betonozós megoldástól, és helyette alternatív vízmegtartó megoldásokban gondolkodjanak a medvehagymás út mellett, egy pár soros választ kaptak csak, hogy mivel a vízügy a terveket már előzetesen jóváhagyta, nem áll módjukban elállni tőle. Majd nem sokkal később minden helyi postaládába bekerült a polgármester levele, melyben arról írt, hogy minden helyi tiltakozás mögött ugyanaz a pár ember áll, akik valótlanságokat terjesztenek, és hozzájuk csatlakoztak az utóbbi időben Szálkára költözők közül néhányan, és ha e tiltakozásoknak teret adnak, akkor a település előbb-utóbb élhetetlenné válik.
„Lehet azzal érvelni, hogy ezek a tervek már léteznek egy ideje, és eddig senki nem tiltakozott miattuk. De most lett meg rájuk a forrás, ezért most kezdtek el megvalósulni. És közben a társadalmi aspektus is megváltozott: a kétezres évek eleje óta sokan költöztek be ide, akik már nem úgy gondolkodnak, hogy van régóta egy polgármester, nem szólunk bele abba, mit csinál. Itt az emberek egyre inkább úgy gondolkodnak a faluról, hogy felelősséget is szeretnének vállalni érte, de közben közük is van hozzá. A »semmit rólunk nélkülünk« lett a belső mottónk: nehogy már elköltsünk itt kétmilliárdot a mi pénzünkből, anélkül, hogy beleszólhatnánk, mi legyen belőle” – mondja Nemes Richárd arról, hogy miért dolgoznak tovább.
A civil szerveződésük munkájába nagyjából tizenöten vonódtak be aktívan, de úgy látják, hogy kampányaikkal sok embert sikerült maguk mellé állítaniuk. Szerettek volna helyi népszavazást is kezdeményezni a fejlesztésekről, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt erre egyelőre nincs lehetőségük. Létrejött közben a faluban a helyi szállás- és vendéglátósokat összefogó munkacsoport is, és Nemes elmondása szerint az ő belső felmérésük is azt mutatta, hogy mind a vendégeik, mind a vendéglátósok azt szeretnék, ha a falu megtartaná a jelenlegi értékeit.
Adja magát a kérdés, hogy ebből a civil kezdeményezésből kinőhet-e az, hogy valamelyik tagjuk indulna a polgármesteri címért is a következő választáson (a legutóbbin végül kihívója sem volt Pálfi Jánosnak), de Nemes szerint ez egyelőre nem aktuális, hiszen a következő önkormányzati választás csak 2024 őszén lesz, addig pedig sok minden megváltozhat a faluban: a medvehagymás út lebetonozása már jövőre megtörténik, a tó körüli nagyobb fejlesztések, például az erdőben vezető, közvilágított bicikliút, a híd,a strandfejlesztés és a vízicsúszda pedig a fejlesztési terv ütemezése alapján a hétéves ciklus első éveire van betervezve.
„Ha lenne bármiről látványterv, ha lenne egy falugyűlés, ahol elmondanák, hogy ezt és ezt tervezzük, mit szóltok hozzá, teljesen más lenne minden. Olyan könnyű lenne erről kommunikálni egy pár száz fős településen” – mondja erről Nemes. | https://444.hu/2021/10/29/a-medvehagymas-ut-lebetonozasa-ellen-kuzdenek-de-a-tortenet-valojaban-arrol-szol-hogy-milyen-faluban-fognak-elni-10-ev-mulva | https://web.archive.org/web/20230905150222/https://444.hu/2021/10/29/a-medvehagymas-ut-lebetonozasa-ellen-kuzdenek-de-a-tortenet-valojaban-arrol-szol-hogy-milyen-faluban-fognak-elni-10-ev-mulva | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-medvehagymas-ut-lebetonozasa-ellen-kuzdenek-de-a-tortenet-valojaban-arrol-szol-hogy-milyen-faluban-fognak-elni | 444 | hungarian-news | 2021-10-29 00:00:00 | [] | [] | [
"Szálka",
"Tolna megye"
] | [
"EU",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
57,851 | Kedden folytatódik a Hagyó-per | Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes kihallgatásával folytatódik kedden az ellene és 14 társával szemben június 13-án megkezdődött büntetőper tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. | A Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádolta meg Hagyó Miklóst és társait. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke februárban úgy döntött, kilenc kiemelt pert a fővárosból vidékre helyeznek át, így került azok egyike, a Hagyó-ügy a Kecskeméti Törvényszékre.
A vád szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig oly módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek. A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, azóta pedig szabadlábon védekezhet.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a nyári ítélkezési szünet előtt két tárgyalási napot tartott. Június 13-án a vádat ismertette a vádhatóság, míg a július 13-i tárgyaláson Sz.-né Sz. Eleonóra tizennegyedrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi humánpolitikai igazgatójának kihallgatása zajlott. | https://24.hu/belfold/2012/09/10/kedden-folytatodik-a-hagyo-per/ | https://web.archive.org/web/20231129170517/https://24.hu/belfold/2012/09/10/kedden-folytatodik-a-hagyo-per/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kedden-folytatodik-a-hagyo-per-1 | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-10 11:49:00 | [
"Hagyó Miklós"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"DBR Metro",
"MSZP"
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"BKV-ügyek"
] |
57,852 | Sem az oligarchákat, sem a földmutyit nem vizsgálhatják | Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága döntött: nem állhat fel sem a földpályázatokat vizsgáló parlamenti bizottság, sem az "oligarcha-vizsgálóbizottság". | A Jobbik még májusban kezdeményezte a “Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító” országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását, ezt a többi ellenzéki párt képviselője is támogatta aláírásával.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége – az MSZP-s képviselők által kezdeményezett, földpályázatokat vizsgáló bizottság elutasításához hasonlóan – az országgyűlési törvény által támasztott feltétekre hivatkozva nem szavazta meg az “oligarcha-vizsgálóbizottságról” szóló előterjesztés tárgysorozatba vételét.
A testület elutasította az állami földpályázatok kapcsán kialakult “erősen vitatható döntéseket” vizsgáló testület felállítását is. Azt Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Gőgös Zoltán szocialista képviselő kezdeményezte. A bizottság 2010-től vette volna górcső alá a földbérleti pályázatokat.
Az előterjesztéshez csatolták a szükséges aláírásokat. A korábbi szabályozás szerint ez elég is lett volna a testület létrehozásához. Az új országgyűlési törvény azonban már szigorúbb. Kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre.
Nem állhat fel vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, és olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége hosszas vita után erre a szabályozásra hivatkozva nem vette tárgysorozatba a vizsgálóbizottságról szóló kezdeményezést.
VM: sikertörténet az állami földek haszonbérletbe adása
Eddig 18 400 hektár föld talált gazdára haszonbérleti pályázat keretében, ami mintegy 1000 haszonbérleti szerződés megkötését jelenti az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) részéről – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ebből 425 családi gazdaság és 233 őstermelő jutott földhöz.
Az 1200 hektáros birtokmaximumot – melyhez hozzá számítják a nyertes pályázó jogszabályban meghatározott családi és üzleti kapcsolatait is – nem lépte át egyik győztes sem – állítja a szaktárca. A NFA összesen 3510 pályázatot értékelt. Az állami kassza pedig jelentősebb bevételre tesz szert, mert minden bérlőnek aranykoronánként 1250 forint bérleti díjat kell fizetnie. A haszonbérleti szerződés a területek megszerzését állattartáshoz köti. Ennek köszönhetően kimagaslóan nőtt a szarvasmarha-állatállomány száma tavalyhoz képest.
A minisztérium külön kiemeli, hogy a pályázati rendszer úgy van felépítve, hogy abban nincs lehetőség spekulációra. A pályázatokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig szakmai szabályok szerint történik. | https://24.hu/belfold/2012/09/11/nem-vizsgalhatja-bizottsag-a-foldmutyit/ | https://web.archive.org/web/20240104201725/https://24.hu/belfold/2012/09/11/nem-vizsgalhatja-bizottsag-a-foldmutyit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sem-az-oligarchakat-sem-a-foldmutyit-nem-vizsgalhatjak | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-11 11:57:00 | [
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Országgyűlés"
] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"mezőgazdaság",
"protekció",
"vizsgálóbizottság",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,853 | Hagyó mindent tagadott | Budapest egykori főpolgármester-helyettese kedd délután folytatta vallomását, amelyben sorra tagadta a vádirat rá vonatkozó állításait az ellene és 14 társa ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben. | Hagyó Miklós állítja, nem hozott létre bűnszervezetet, mindig a törvényes úton járt el. Ha bármilyen szabálytalanságot észleltem, azonnal megtettem a szükséges lépéseket – hangsúlyozta. Elmondása szerint nem volt komoly politikai szerepe, mert sem az MSZP 40-50 tagú budapesti párttanácsának, sem a fővárosi elnökségének nem volt tagja.
Hagyó életszerűtlennek és kivitelezhetetlennek nevezte, hogy főpolgármester-helyettessé választása után azonnal bűnszervezetet hozott volna létre. A vádlott szerint a vádirat azon megállapítása sem felel meg a valóságnak, hogy a BKV-t “kifizetőhelynek” tekintette.
A volt főpolgármester-helyettes szerint a vádirat több állítása teljesen megalapozatlan és számára érthetetlen.
A vádiratban szereplő első vádponttal kapcsolatos vallomások felolvasása után befejeződött a keddi tárgyalás. Csütörtökön a második és a többi vádponttal kapcsolatos vallomását olvassa fel Hagyó Miklós.
Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel felbujtóként, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett zsarolással vádolják. | https://24.hu/belfold/2012/09/11/hagyo-mindent-tagadott/ | https://web.archive.org/web/20231220155910/https://24.hu/belfold/2012/09/11/hagyo-mindent-tagadott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hagyo-mindent-tagadott | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-11 12:19:00 | [
"Hagyó Miklós"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"zsarolás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"BKV-ügyek"
] |
57,854 | Megsértette az MSZP jó hírnevét a Fidesz-KDNP pécsi frakcióvezetője | Hoppál Péter "lényeges adatok és tények elhagyásával a valós tényeket hamis színben feltüntetve" állította, hogy több mint hárommilliárd forinttal jutalmazták meg magukat a szocialista városvezetők. | A Szekszárdi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint megsértette az MSZP jó hírnevét a pécsi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának vezetője, amikor azt állította, hogy a szocialista városvezetők 2002 és 2009 között több mint hárommilliárd forinttal jutalmazták meg magukat – tájékoztatta a törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-t.
A kedden hozott ítélet szerint Hoppál Péter “lényeges adatok és tények elhagyásával a valós tényeket hamis színben feltüntetve” állította 2011. szeptember 27-ei közleményében, hogy több mint hárommilliárd forinttal jutalmazták meg magukat a szocialista városvezetők.
A törvényszék ítélete szerint “a valós tény az, hogy 2002 és 2009 között a szocialista polgármester a szocialista városvezetők javára 22 millió 187 ezer 169 forint jutalmazásról döntött” – tette hozzá a szóvivő.
A törvényszék – amelyet elfogultság miatt a Pécsi Ítélőtábla jelölt ki a per tárgyalására – kötelezte Hoppál Pétert a jogsértés abbahagyására és arra, hogy az mti.hu honlapon 15 napon belül ismertesse az ítélet rá vonatkozó rendelkezéseit, valamint fejezze ki sajnálkozását a jogsértések miatt.
A perben a másodrendű alperes Páva Zsolttal, Pécs fideszes polgármesterével szemben benyújtott keresetet a törvényszék elutasította.
A bíróság kötelezte Hoppál Pétert 80 ezer forint perköltség megfizetésére az MSZP javára, míg a felperes szocialista pártnak Páva Zsolt javára kell 50 ezer forint perköltséget megfizetnie. | https://24.hu/belfold/2012/09/13/megsertette-az-mszp-jo-hirnevet-a-fidesz-kdnp-pecsi-frakciovezetoje/ | https://web.archive.org/web/20231129151012/https://24.hu/belfold/2012/09/13/megsertette-az-mszp-jo-hirnevet-a-fidesz-kdnp-pecsi-frakciovezetoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsertette-az-mszp-jo-hirnevet-a-fidesz-kdnp-pecsi-frakciovezetoje | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-13 12:53:00 | [
"Hoppál Péter",
"Páva Zsolt"
] | [
"Fidesz",
"KDNP",
"MSZP"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"jó hírnév sérelme"
] | [] |
57,855 | Hagyó tagadta, hogy pénzt vett volna át | Tagadta azt a vádat Hagyó Miklós, hogy nokiás dobozban 15 millió forintot vett át. "Egy szó sem igaz belőle" - mondta az egykori szocialista politikus az ellene és 14 társa ellen folyó büntetőper csütörtökön délután megtartott, folytatólagos tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. | Budapest egykori főpolgármester-helyettese arra a vádra reagált így felolvasott vallomásában, amelyet Balogh Zsoltnak, a per negyedrendű vádlottjának, a BKV Zrt. 2008-ban megbízott vezérigazgatójának állítása alapján fogalmazott meg a vádhatóság. E szerint Hagyó Miklós, hivatali helyzetével visszaélve, arra utasította, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki.
Az egykor szocialista főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: sem Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, sem mást nem utasított arra, hogy 15 millió forintot átadjon neki.
A per fővádlottja ezután részletekbe menően próbált érvelni állítása mellett. Vallomása szerint Balogh Zsolt kért tőle tanácsot ahhoz, hogy a 4-es metró ügyében készülő európai uniós pályázat sikeres legyen, ezért találkozott vele hozzátartozójának lakásán.
Hagyó Miklós azt mondta, hogy ezt a találkozót Balogh Zsolt kérte, azon semmire nem utasította, semmit sem kért tőle.
Részletesen beszámolt egy olyan “túráról”, amelyen Balogh Zsolt is részt vett, a nap eseményeivel kapcsolatban azonban azt mondta, hogy annak részleteiről csak a negyedrendű vádlott kihallgatása után fog vallomást tenni.
A vádiratban szereplő második 15 millió forint 2009-es átadásáról azt állította: sem nokiás dobozban, sem másmilyen módon nem adott át neki Balogh Zsolt pénzt. Valamennyi ezzel kapcsolatos állítása valótlan – mondta az elsőrendű vádlott, hozzátéve, a pénzátadásokat semmi nem támasztja alá.
Hagyó Miklós azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy közvetlen munkatársának, Lelovics Ottó ötödrendű vádlottnak az irodájában találkozott és egyeztetett Balogh Zsolttal. Vallomásában hangsúlyozta: Balogh Zsolt negyedrendű vádlott az őt terhelő interjút közvetlenül a 2010-es országgyűlési választások előtt adta az egyik jobboldali lapnak, majd az egyik tévének.
Balogh Zsoltnak semmilyen félnivalója nem volt, korábban is a hatóságokhoz fordulhatott volna, de ezt csak a választások előtt tette meg – mondta Hagyó Miklós.
Vallomása végén, amely két tárgyalási napon át tartott, kiemelte: főpolgármester-helyettesi tevékenysége idején a legteljesebb jogszerűséggel járt el, az eljárás kezdetétől arra törekszik, hogy feltárja az igazságot.
Hangsúlyozta: szocialista politikusként mindig “az ország és a főváros érdekeit” vette figyelembe.
Hagyó Miklós csütörtökön befejezte vallomásának felolvasását.
A bizonyítási eljárást szeptember 18-án folytatja Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, akkor az elsőrendű vádlott zár alá vett vagyonáról tárgyalnak.
A perben szeptember 20-án hallgatják ki Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja. | https://24.hu/belfold/2012/09/13/hagyo-tagadta-hogy-penzt-vett-volna-at/ | https://web.archive.org/web/20240308081333/https://24.hu/belfold/2012/09/13/hagyo-tagadta-hogy-penzt-vett-volna-at/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hagyo-tagadta-hogy-penzt-vett-volna-at | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-13 13:06:00 | [
"Balogh Zsolt",
"Hagyó Miklós",
"Lelovics Ottó"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"zsarolás",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"BKV-ügyek",
"Négyes metró"
] |
57,856 | Feljelentés egy közgépes közbeszerzési ügyben | Az LMP szerint „újra és újra irreális feltételeket támasztottak" egy gátépítési pályázatban, hogy „kiszorítsák a Közgép riválisait". | Hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az LMP abban a közbeszerzési ügyben, amelyben egy, a Közgép által vezetett konzorcium nyerte el Csongrád város Tisza-gátjának felújítási munkálatait. Schiffer András és Karácsony Gergely, a párt parlamenti képviselői pénteken Budapesten újságírók előtt írták alá feljelentésüket az ügyben ismeretlen tettes ellen.
Karácsony Gergely elmondta, szerintük az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság követett el törvénysértést, mivel az ötször kiírt pályázatból háromszor a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kiíró olyan feltételeket is támasztott az induláshoz, amelyek nem voltak szükségesek a munka elvégzéséhez.
Ennek ellenére az igazgatóság „újra és újra irreális feltételeket támasztott, hogy kiszorítsa a Közgép riválisait” – hangsúlyozta a politikus. | https://24.hu/belfold/2012/09/14/feljelentes-egy-kozgepes-kozbeszerzesi-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20240308081752/https://24.hu/belfold/2012/09/14/feljelentes-egy-kozgepes-kozbeszerzesi-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentes-egy-kozgepes-kozbeszerzesi-ugyben | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-14 13:23:00 | [] | [
"Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság",
"Közgép Zrt."
] | [
"Csongrád",
"Csongrád megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"protekció",
"vízügy"
] | [] |
57,857 | Beintettek az állami mobilszolgáltatónak | Az állami mobilszolgáltató jogszerűtlenül építhette volna ki a negyedik mobilhálózatot. | A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató, a MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat.
Annak eldöntése, hogy az NMHH-nak az eredeti állapotot kell helyreállítania, vagy új tendert hirdetnie, meghaladta a bíróság hatáskörét, így arról nem szól az ítélet. | https://24.hu/belfold/2012/09/17/beintettek-az-allami-mobilszolgaltatonak/ | https://web.archive.org/web/20211018033528/https://24.hu/belfold/2012/09/17/beintettek-az-allami-mobilszolgaltatonak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beintettek-az-allami-mobilszolgaltatonak | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-17 13:55:00 | [] | [
"MPVI Mobil Zrt.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"pályázat",
"média",
"ítélet/döntés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,858 | Kezdődik a Hunvald-per 2.0 | Összesen mintegy ötvenmilliós hűtlen kezelés vádjával indul újabb büntetőper Hunvald György ellen. | A korábbi erzsébetvárosi szocialista polgármester, országgyűlési képviselő mellett Gál György, az egykori kerületi szabaddemokrata gazdasági bizottsági elnök és korábbi párttársa, Weinek Leonárd volt zuglói polgármester is a vádlottak padján ül a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a VII. és a XIV. kerületi polgármester úgy döntött a másik kerület egyes képviselői, illetve egy közös barátjuk külső tanácsadóként történő alkalmazásáról, hogy meg sem vizsgálták, az önkormányzat maga el tudja-e látni a tanácsadói munkát. Erzsébetváros három zuglói képviselőnek összesen mintegy 20 millió forintot fizetett ki tanácsadói díj gyanánt, Zugló pedig hasonló jogcímen szintén három embernek fizetett összesen mintegy 28 milliót. Tényleges tanácsadás azonban a vádirat szerint nem történt, több esetben úgy állították ki a teljesítésigazolást, hogy azt okmány nem támasztotta alá.
A vádirat rögzíti azt is, hogy az elkövetők többsége nem rendelkezett az érdemi tanácsadás ellátásához szükséges szakirányú végzettséggel, a megbízási díjakat tényleges szerződésszerű teljesítés nélkül elfogadták, a két volt kerületi polgármester a tanácsadói szerződésekkel valójában az érdekkörébe tartozó személyeket akarta pluszjövedelemhez juttatni.
Az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával korábban indult perben első fokon, nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Hunvaldot, míg nyolc és fél évre Gált. Fellebbezések folytán az a büntetőügy az ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Amennyiben az elsőfokú döntés emelkedne jogerőre, Hunvaldnak már nem kellene börtönbe vonulni, mert másfél évnél jóval többet töltött előzetes letartóztatásban.
Abban az ügyben az elsőfokú bíróság – idén februárban – Hunvaldot hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, Gált vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt mondta ki bűnösnek. Hunvaldot a milliárdos ingatlanpanamával kapcsolatos súlyos vádak alól bizonyítottság hiányában mentette fel a törvényszék, viszont éppen tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban marasztalta el azért, mert azokkal összefüggésben érdemi teljesítés nélkül fizetett ki milliókat az önkormányzat. A törvényszék Gált az ingatlanpanamához kötődő kenőpénz összegének megfelelően 366 millió forintos vagyonelkobzásra és az önkormányzat sok száz milliós polgári jogi igényéből több mint 230 millió, Hunvaldot pedig mintegy 21 millió forint megfizetésére kötelezte.
Hunvald és Gál tagadta bűnösségét a korrupciós vádak kapcsán. | https://24.hu/belfold/2012/09/17/kezdodik-a-hunvald-per-2-0/ | https://web.archive.org/web/20231211204510/https://24.hu/belfold/2012/09/17/kezdodik-a-hunvald-per-2-0/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezdodik-a-hunvald-per-20 | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-17 14:09:00 | [
"Gál György",
"Hunvald György",
"Weinek Leonard"
] | [
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás",
"tanácsadás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,859 | Egymilliárdért jönnek a honatyák új segítői | Budapest — Kaszálhatnak a parlamenti képviselők személyi asszisztensei. Szeptember elseje óta akár dupla bért is kaphatnak, vagyis havi nettó 120 ezer forinttal is nőhetett a fizetésük. Közben ez nekünk évi egymilliárdba kerülhet. | A képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény eddig a képviselőnek egy alkalmazottat engedélyezett. Az Országgyűlés a foglalkoztatás költségét a képviselői alapfizetés 75 százalékáig finanszírozta. Ez az összeg a 231 900 forintos tiszteletdíj arányában majdnem havi 174 ezer forint volt. Csakhogy ez a keret most a duplája, 347 850 forintra emelkedett.
A növelés már tavaly szeptemberben is szóba került, de nem mint fizetésemelés.
Akkor a politikusok úgy nyilatkoztak: a jövőben a képviselők egy személy helyett majd kettőt alkalmazhatnak az állam pénzén. Ám a most életbe lépett törvény nem ezt tükrözi.
– Az Országgyűlés hivatali szervezete havonta, képviselőnként ... biztosítja a képviselő alapdíjának 150 százaléka erejéig az alkalmazott(ak)ra, illetőleg vállalkozó(k)ra vonatkozó kiadás pénzügyi feltételeit – írja a jogszabály. Vagyis szó sincs arról, hogy újabb embert kell felvenni a dupla pénzhez. A pénz fizetésemelésre is használható, amit az Országgyűlés is megerősített.
– A 347 850 forint egy keretösszeg. A képviselő döntésétől függ, hogy ebből hány asszisztenst foglalkoztat – írták.
Ez a lépés nem lesz olcsó nekünk adófizetőknek. Ha a 386 képviselő mind elkölti a 174 ezer forintos pluszt, úgy évi 805 milliót szórnak el. Ha ehhez hozzászámoljuk a munkaadó – Országgyűlés – által fizetett 28,5 százaléknyi foglalkoztatási járulékot, a teljes számla egymilliárd forint fölé ugrik.
Eközben a politikusok segítői igen jól járnak. A pénzből az adózás után 241 500 forint tiszta fizetésük maradhat.
Megkerestük a frakciókat is, hogy mire használják majd a potya százmilliókat. – Nem fogjuk megemelni a fizetéseket, új munkatársakat fogunk felvenni, akik segítik a képviselők munkáját az egyéni választókörzetekben – tájékoztatta a Blikket a Fidesz frakciójának sajtóosztálya. A KDNP viszont még nem döntött. Szerintük ez a ma kezdődő sárvári frakcióülésen is szóba kerül, s azt követően határoznak. Az MSZP-t hiába kerestük, tőlük nem kaptunk választ.
– Az alkalmazottak után járó összeg az LMP frakciójánál egy tömbösített keret – válaszolta a párt. – A képviselőcsoport az összeget a parlamenti szakpolitikai munka támogatására, így asszisztensi és szakértői feladatokat ellátó munkatársakra fogja fordítani. | https://www.blikk.hu/aktualis/egymilliardert-jonnek-a-honatyak-uj-segitoi/n3zv1b8 | https://web.archive.org/web/20180203030932/https://www.blikk.hu/aktualis/egymilliardert-jonnek-a-honatyak-uj-segitoi/n3zv1b8 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardert-jonnek-a-honatyak-uj-segitoi-1 | Blikk | hungarian-news | 2012-09-04 14:23:00 | [] | [
"Magyar Országgyűlés"
] | [] | [
"juttatás"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
57,860 | Fiókban tartotta a főváros a Vitézyt szorongató jelentést | Szabálytalan tankolásokról és vacsoraszámlákról, illetve kockázatos szerződésekről szól az a belső jelentés, amelyet a Fővárosi Önkormányzat ellenőrei készítettek a Budapesti Közlekedési Központ átvilágításakor. A jelentés nyár eleje óta megvan, de még nem terjesztették a fővárosi közgyűlés elé. A felsorolt szabálytalanságoknak viszont közük lehet ahhoz, hogy Tarlós István megpróbálta lefokozni a BKK-t vezető Vitézy Dávidot. | Szabálytalan tankolásokról és vacsoraszámlákról, illetve kockázatos szerződésekről szól az a belső jelentés, amelyet a Fővárosi Önkormányzat ellenőrei készítettek a Budapesti Közlekedési Központ átvilágításakor. A jelentés nyár eleje óta megvan, de még nem terjesztették a fővárosi közgyűlés elé. A felsorolt szabálytalanságoknak viszont közük lehet ahhoz, hogy Tarlós István megpróbálta lefokozni a BKK-t vezető Vitézy Dávidot.
Indokolatlanul kötött szerződésekről, nem hasznosuló jogi tanácsokról, szabálytalan tankolásról és eltűnt számlákról is ír az a fővárosi jelentés, amely a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavalyi működését vizsgálta. Az [origo] birtokába került vizsgálati jelentés szerint - amelyet a Fővárosi Önkormányzat belső ellenőrei készítettek tavasszal -, a BKK 2011-ben többször is indokolatlanul kért jogi tanácsokat ügyvédi irodáktól.
A június elejére elkészült jelentés megállapítja, hogy 2011-ben 37,1 millió forintot költött a BKK ügyvédi megbízásokra és jogi, közjegyzői szolgáltatásokra, holott a cég jogi igazgatósága "megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik". A jelentés szerint a megállapodások alapján történt kifizetések "teljesítési igazolásai részben indokolatlan feladatellátást mutatnak". A fővárosi ellenőrök hozzáteszik, hogy ez a szerződéskötési gyakorlat kockázatos. A BKK erre [origo]-nak úgy reagált: "A jelentés valóban felhívta a figyelmet az ügyvédi irodákkal történő szerződéskötés kockázatos voltára, azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a 2010 ősze és 2012 tavasza közötti feladataink olyan egyedi és rendkívül speciális szakértelmet igénylő feladatok, melyekre nem célszerű, gazdaságos állandó jelleggel főállásban speciális szakértelemmel bíró jogi munkatársat foglalkoztatni."
Eltűnt számlák, hiányos szerződések
A jelentésben konkrét példák is szerepelnek erről a kockázatos gyakorlatról. Előfordult például, hogy a BKK érintett szervezeti egységeinek "tudta nélkül látnak el ügyvédi irodák feladatokat". A dokumentumban szerepel például, hogy a Kovács Kond ügyvédi irodával 585 ezer forintért kötött szerződést a BKK a belső ellenőrzési és juttatási szabályzatának véleményezéséről, de erről a területi felelősök, az érintett osztályvezetők nem is tudtak. "Ezáltal nem hasznosul a megadott vélemény, és a kifizetés indokolatlanná válik" - állapítja meg a jelentés. A BKK szerint "vannak olyan jogi feladatok, amelyek csak közvetetten kapcsolódnak a szakmai feladatot ellátók munkájához, ezért a kialakítandó jogi álláspont nem igényli a szakterület egyenkénti bevonását a jogalkotói munkába".
Három esetben azt kifogásolták az ellenőrök, hogy az eredeti számlák elvesztek, ezért azokat késve rögzítették a könyvekben. A BKK szerint viszont az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolatok alapján fizettek, és "ilyen eset bármely társaságnál előfordulhat, a számla a szállítónál, a postai küldés során vagy akár a vevőnél is eltűnhet".
Emellett az ellenőrök olyan kifizetéseket is találtak, "amelyekhez tartozó szerződések nem szerepeltek a bemutatott szerződés-nyilvántartásban", illetve az ellenőrök olyan szerződésre is rábukkantak, amelyeknél "sem a megbízás tárgyából, sem a teljesítésigazolásból nem derül ki a konkrét feladatvégzés". A BKK szerint azonban "a BKK a teljesítésigazolások mellékleteként követeli meg a részletes feladatleírást és nem annak részeként. Az ügyvédeket például óránkénti feladatkimutatásra kötelezzük."
Vitézy Dávid és Tarlós István
Szabálytalanul tankoltak és vacsoráztak
Az ellenőrök más területen is találtak hiányosságokat, például az üzemanyag-vásárlásnál. A BKK-sok ugyanis úgy vásároltak benzint az üzemanyagkártyára, hogy a bizonylatokon nem töltötték ki, hogy ki vett benzint, milyen rendszámú autóba és milyen kilométerállásnál. Az ellenőrök szerint ezek a hiányosságok "kockázatot hordoznak, mert visszaélésre adnak lehetőséget". Mivel a BKK véleményezhette a dokumentumot, lábjegyzetben a cég jelzi, hogy új szabályozást készítenek, amely "kezelni fogja a jelentésben leírtakat".
Egy másik esetben egy 34 ezer forintos éttermi számla kifizetését kifogásolták az ellenőrök. A jelentés szerint ugyanis egy munkatárs nem a cég hitelkártyájával fogyasztott, és utólag a pénztárból elkérte az összeget. "A dokumentumon BKV Zrt. üzleti megbeszélés szerepel, aláírás azonban nem található az igazoláson" - állapítják meg az ellenőrök.
A belső vizsgálat több általános problémát is feltárt a BKK működésében. A jelentés szerint ugyan figyelembe vették és tekintettel voltak rá, hogy a 2010-ben alapított BKK szervezete még kialakulatlan, és a szabályai ennek megfelelően folyamatosan változnak, mégis több hiányosságot is felróttak. Az ellenőrzés szerint a pénzkezelési gyakorlat problémás volt, néha ugyanaz volt az utalványozó, mint aki ellenőrizte a pénztárt, ez pedig összeférhetetlen. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a pénzügyi igazgató érkezése után sok szempontból javult a helyzet.
Tarlós emiatt is szabadult volna Vitézytől
A BKK működését és szerződéskötési gyakorlatát kifogásoló jelentés már nyár elején elkészült, de a főpolgármester eddig még nem terjesztette a közgyűlés és az illetékes pénzügyi bizottság elé. A BKK szerint nem rendkívüli, hogy egy céget átvizsgál a fővárosi önkormányzat, jelenleg például a BKV-t ellenőrzik. A BKK a következményekről azt mondta, hogy készült egy "intézkedési terv", amelynek alapján felülvizsgálják a szabályokat. A cég hozzátette: "a jelentés javaslatai nem tartalmaztak a szerződések felbontására és személyi konzekvenciák levonására vonatkozó kötelezettséget a BKK számára, így ilyen nem is történt".
Megkérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot is, milyen következményei lesznek a jelentés megállapításainak, de Szűcs-Somlyó Mária sajtófőnök, aki nem cáfolta a jelentés létezését, későbbre ígért részletes válaszokat. Egy városházi forrásunk szerint a jelentés is "szerepet játszott" abban, hogy Tarlós le akarta váltani Vitézy Dávidot a BKK éléről. A Fidesz-frakció azonban megvédte Vitézyt, így a vezérigazgató a helyén maradt. A főpolgármester korábban az Indexnek annyit mondott a leváltás tervéről, hogy szerinte "Vitézynek a belső cégvezetés dolgában még van tanulnivalója", ezért jó ötletnek tűnt számára a BKK-nál a szakmai és a vezetői pozíció ideiglenes szétválasztása. Felvetődött például, hogy Vitézy általános vezérigazgató-helyettes legyen, széles szakmai szabadsággal. A BKK nem lát összefüggést Vitézy leváltásának terve és a jelentés között, mert a dokumentum nyár elején készült el, és egy helyen az szerepel benne, hogy "a BKK-nál a vezetői, irányítói kontrollrendszerek kiépítése és működtetése megfelelő". | https://www.origo.hu/itthon/2012/09/indokolatlan-szerzodeseket-kifogasol-a-fovarosi-onkormanyzat-bkkrol-keszult-jelentese | https://web.archive.org/web/20201021004453/https://www.origo.hu/itthon/20120917-indokolatlan-szerzodeseket-kifogasol-a-fovarosi-onkormanyzat-bkkrol-keszult-jelentese.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiokban-tartotta-a-fovaros-a-vitezyt-szorongato-jelentest | Origo | hungarian-news | 2012-09-18 14:56:00 | [
"Tarlós István",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"átláthatóság",
"ügyvédek",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
57,861 | Kiderül-e valaha is, ki tette tönkre a Malévot? | Vita alakult ki a Malév felszámolásához vezető, az elmúlt nyolc évben elkövetett hibákat feltáró vizsgálóbizottság szerdai ülése előtt: a testület az ellenzéki politikusok szerint még azelőtt megszűnt, mielőtt sikerült volna bármit is kideríteni. Valójában a bizottság mandátuma csak jövő hétfőn jár le, addig tehát a parlament még meghosszabbíthatja azt; Varga ezt már kezdeményezte is. | Vita alakult ki a Malév felszámolásához vezető, az elmúlt nyolc évben elkövetett hibákat feltáró vizsgálóbizottság szerdai ülése előtt: a testület az ellenzéki politikusok szerint még azelőtt megszűnt, mielőtt sikerült volna bármit is kideríteni. Valójában a bizottság mandátuma csak jövő hétfőn jár le, addig tehát a parlament még meghosszabbíthatja azt; Varga ezt már kezdeményezte is.
A bizottság megszűnéséről szóló érv szerint az annak létrehozásáról szóló országgyűlési határozat szerint a Varga vezette bizottságnak a megbízatástól számított 180 napon belül kellett volna elkészítenie és benyújtania a jelentését arról, hogy mely 2002-2010 között meghozott intézkedések vezettek a Malév csődjéig. A bizottságról március 14-én jelent meg a határozat, ezért úgy is lehetett értelmezni a szabályokat, hogy a testület aznap kapta a megbízatását. Ebben az esetben a határidő szeptember 10-én lejárt volna, a bizottság mandátuma megszűnt anélkül, hogy bármilyen jelentést is letettek volna az asztalra. Valójában azonban csak néhány nappal később választották meg a tagjait.
Bár a fideszes Varga észlelte, hogy kifutnak az időből, ő úgy számolt, hogy a bizottság még szeptember 30-ig működik, így szeptember 13-án benyújtott egy képviselői indítványt, amelyben azt kéri, hogy az Országgyűlés december 30-ig hosszabbítsa meg a mandátumukat. Kérdés, hogy erre lesz-e ideje a parlamentnek, mert akárcsak a bizottság létét már vitató ellenzékiek, Varga is elszámolta magát: a megbízatás szeptember 24-én lejár. Ha eddig sikerül dönteni a bizottság mandátumának meghosszabbításáról, nem kell teljesen előlről kezdeni a procedúrát, és új bizottságot felállítani. A jelenlegi bizottság egyébként tíz főből állt, ebből négy fideszes, egy kereszténydemokrata, két szocialista, két jobbikos és egy LMP-jépviselő. | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/19/nem_sikerult_kideriteni_ki_tette_tonkre_a_malevot/ | https://web.archive.org/web/20220405021537/https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/19/nem_sikerult_kideriteni_ki_tette_tonkre_a_malevot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderul-e-valaha-is-ki-tette-tonkre-a-malevot | Index | hungarian-news | 2012-09-19 15:25:00 | [
"Varga István (ügyvéd)"
] | [
"Malév Rt."
] | [] | [
"vizsgálóbizottság"
] | [] |
57,862 | Stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalat lett a Mal | A társaság ugyan több mint 20 milliárd forintot ér, mégis összeroskadhat. A térség legnagyobb munkáltatója immáron papír szerint is a kormány kezében van. | Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t – az erről szóló kormányrendelet a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. Ez a többi között azt jelenti, hogy mostantól a hitelezők nem kezdeményezhetnek csődeljárást a nehéz helyzetben lévő vállalat ellen, mert azt a bíróság kapásból elutasítja.
A csődtörvény szerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el, és az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, akár meghívással is levezényelheti.
Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került. A tulajdonosok idén februárban jelentették be, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak, végül azonban erről nem született megállapodás.
A szerencsétlenséggel közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forinttal terhelték meg a Mal kasszáját, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából. Ezen kívül a vállalat tetemes, mintegy 1,5 milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. Épp ezért jelentette be egy hete a Kormányszóvivői Iroda, hogy a kabinet tárgyalási ajánlatot tesz az erőmű megvásárlására.
A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt 5-6 ezer embernek ad munkát. | https://24.hu/belfold/2012/09/20/strategiailag-kiemelt-jelentosegu-vallalat-lett-a-mal/ | https://web.archive.org/web/20210419131138/https://24.hu/belfold/2012/09/20/strategiailag-kiemelt-jelentosegu-vallalat-lett-a-mal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/strategiailag-kiemelt-jelentosegu-vallalat-lett-a-mal | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-20 15:47:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya",
"MAL Magyar Alumínium Zrt."
] | [] | [
"adósság",
"államosítás",
"erőmű"
] | [] |
57,863 | Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött | Az állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé. | „A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.”
A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek.
A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába.
Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz?
Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva:
Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt.
Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta.
A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse.
Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta.
A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t.
A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén.
Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat*más cégeken keresztül mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott.
Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott.
A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett.
Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben.
Milliárdok a nem fizető hitelekből
Jellinek Dániel ingatlanokból gazdagodott meg. A 2000-es évek elején a piac sokak számára kevésbé vonzó szegmenseibe fektetett be: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba. Vagyona akkor kezdett el látványosan nőni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor ráadásul már amerikai társtulajdonosokkal: cégbirodalmába ugyanis beszállt egy tengerentúli dollármilliárdos család is, jelentős tőkéhez juttatva a csoportot.
Ehhez a fajta ingatlanbizniszhez elég jól illik a követeléskezelési tevékenység, amit szintén jó érzékkel ismert fel az üzletember. Az üzlet lényege, hogy Jellinek csoportja megvásárolja a bankok olyan hiteleit, amelyeket az adósok nem törlesztenek megfelelően. Ezek – az úgynevezett nem teljesítő hitelek – legtöbbször csak nyűgöt jelentenek a bankoknak: meg kell próbálni behajtani őket, perek lehetnek belőlük, ráadásul még az üzleti eredményeiket is rontják. Azért, hogy ettől megkíméljék magukat, sok esetben hajlandóak a valósnál jóval alacsonyabb értéken, akár annak 30-40 százalékán megválni az ilyen kölcsönöktől.
Mindez viszont azt is jelenti, hogy
ha valaki az így megszerezett hiteleknek csak a felét be tudja hajtani, akkor rengeteg pénzt kereshet rajtuk. Jellinek Dániel cégei pedig épp ezt csinálják.
A kölcsönök mögött az esetek többségében ráadásul ingatlanfedezet van, azaz a követelések megvásárlásával adott esetben kifejezetten olcsón juthat ingatlanhoz a vevő, ez pedig abszolút Jellinek Dániel terepe.
A bankok és a vevő szempontjából is az a kulcskérdés, hogy jól becsüljék meg a hitelek kockázatát, behajthatóságának esélyeit, és ez alapján a követelés eladási árát. Ha valamelyik fél rosszul értékel, akkor rengeteget bukhat a dolgon, miközben a másik fél hatalmasat kaszálhat*Az üzlet alapfeltevése, hogy az erre specializálódott vevő hatékonyabban tudja behajtani az ilyen követeléseket, mint a bank. Így normál esetben mindkét fél jól járhat a biznisszel. Ha a bank csak a hitelei 30 százalékát tudná visszaszerezni, míg a követeléskezelő cég ugyanebből a portfólióból 40 százalékot képes behajtani, akkor a teljes érték 35 százalékán átadott követeléscsomaggal mindenki nyer. Ha azonban ugyanezt a bank 25-ért adja, vagy a követeléskezelő 45-ért veszi, akkor az egyik fél nagyot bukik, míg a másik sokat keres az ügyleten..
Jellinek Dániel cégcsoportjának egyik legnagyobb, ilyen tevékenységet végző cége a Hungarian Real Estate Financing Zrt. A vállalat az elmúlt években sok tízmilliárd forintért vásárolt bedőlt hiteleket. Négy éve az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) vett 71 milliárd forintért hitelezői követeléseket, de mások mellett ehhez a céghez került az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések egy jelentős része is.
A nagy MKB-üzlet
Utóbbi üzlet azért érdekes, mert azt követően került rá sor, hogy az állam megvette, majd több tízmilliárd forintnyi állami támogatással megmentette az MKB-t. Azaz itt
egy rengeteg közpénzt felemésztő folyamatba került bele Jellinek Dániel cégcsoportja is.
Az MKB-sztori még a 2008-as válság idején indult. Az ekkor német tulajdonban lévő bank kifejezetten nehéz helyzetbe került, mivel rengeteg olyan projekt bedőlt, amelyhez a korábbi években ők nyújtottak hitelt. A baj akkora volt, hogy – amint az Index fogalmazott egy korábbi cikkében – „az MKB ebben az időben, ha kinyitott, 500 millió forintos bukást termelt” naponta. A németek nagyon meg akartak szabadulni a banktól, amely hosszú tárgyalásokat követően 2014-ben került az államhoz.
Az állam ezt követően szanálta (azaz átszervezéssel működőképessé tette) a hitelintézetet. Ennek a folyamatnak az egyik fontos lépése volt, hogy ezektől a bedőlt hitelektől megszabadították az MKB-t. Rengeteg pénzről volt szó, hiszen a rossz hitelportfólió teljes értéke elérte a 214 milliárd forintot. Az állományt végül a frissen létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vette meg, amely ugyan csak 96 milliárdot fizetett a hitelekért, de azok a behajthatóság kockázata miatt még ennyit sem értek. Az ár 32 milliárd forinttal haladta meg a tényleges piaci értéket. Ez volt az az összeg, amivel az állam – az Európai Bizottság jóváhagyásával – megtámogatta az MKB megmentését (pdf).
A rossz hitelek nélküli MKB-t ezután már viszonylag gyorsan értékesítették. A bank kerülőutakon végül kormányközeli milliárdosok, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal, létrehozva a Magyar Bankholdingot, illetve új nevén MBH Bankot.
Az állami támogatással megvásárolt rossz hiteleken azonban már nehezebb volt túladni, még ha nem is annyira, mint azt előzetesen várták. Az MSZVK azzal számolt, hogy 8-10 év alatt szabadulhat meg a teljes állománytól, azonban Jellinek Dániel csoportjának hála ez már 2018-ban sikerült. Az üzletember érdekeltségei már a korábbi években is vásároltak az MKB hagyatékából, így került a csoporthoz például a Sopron Pláza 2017-ben. Egy évvel később azonban egy nyílt pályázaton a teljes maradék állományt megvették, igaz, azt már nem árulták el a felek, hogy pontosan mit és mennyiért adott el az MSZVK Jellinekéknek.
Átengedett tízmilliárdok
Több forrásunk is ehhez az ügylethez kötötte Jellinek Dániel és a NER közötti kapcsolat megerősödését. Mindenesetre a milliárdos cégcsoportja az ügylettel több tízmilliárd forintnyi, jellemzően ingatlannal fedezett követeléshez jutott, és a portfólióját a következő években – például a már említett OBA-biznisszel – tovább bővítette.
Ezek nagy része pedig a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-hez került. Az elmúlt hetekben is tucatnyi olyan ingatlant árvereztek felszámolási eljárások keretében, amikhez még az MKB-portfólió révén jutott hozzá a HREF.
A vállalatnak a csúcson, 2021-ben közel 70 milliárd forintnyi követelése volt ügyfeleivel szemben, és ezeket tényleg nagyon hatékonyan hajtotta be. A társaság az előző öt évben több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott össze, amiből bő 46 milliárdot osztalékként ki is fizetett*A cégnek van egyéb pénzügyi tevékenysége is, bevételének döntő hányada azonban a vásárolt követelések kezeléséből származott.. Ez még az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott Jellinek Dániel mércéjével mérve sem kevés. A profit több, mint amennyire teljes vagyonát 2018-ban taksálták, és a jelenlegi becsült vagyonának is negyedét–ötödét teszi ki. Azaz csak tette volna, ha a pénz teljes egészében hozzá kerül. De nem ez történt.
A HREF ugyanazzal a módszerrel terelte el a kifizetett nyereség jelentős részét, ahogy a pénz később a Jellinek-birodalmat is elhagyta Tiborcz István irányába: osztalékelsőbbségi részvényekkel. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, ezek olyan részvények, amelyek tulajdonosai a többi részvényesnél előbb, és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a cég profitjából. A HREF-ben 2018 óta vannak ilyen papírok, és az osztalék kétharmada jut annak, aki birtokolja ezeket.
Így hiába van a HREF honlapján szereplő információknak megfelelően 96 százalékos részesedése Jellinek Dánielnek*egy másik cégén keresztül a vállalatban, a hatalmas profit nagy része nem hozzá került. Hanem még egy vállalaton átfolyatva a Geraldtonhoz (részletek és további érdekes adalékok a csillagra kattintva olvashatóak)*A HREF teljes osztalékának kétharmadára jogosító, és így azóta összesen bő 30 milliárd forintot hozó elsőbbségi részvényeket a nagyon hasonló nevű Hungarian Real Estate Holding Zrt. szerezte meg mindössze 2 millió forintért. A társaságot 2018 júliusában alapította Jellinek Dániel és az üzletember cégbirodalmába tartozó két vagyonkezelő vállalat. Bár Jellineknek közvetlenül csak minimális részesedése volt, ezt azonban ő is elsőbbségi részvényeken keresztül gyakorolta, amelyek közül kettő a Hungarian Real Estate Holding Zrt. profitjának 99 százalékára tette jogosulttá. A két osztalékelsőbbségi részvény azonban egy idő után tulajdonost váltott: Jellinek Dánieltől két céghez kerültek a papírok. Ezek közül az egyik volt a Geraldton Zrt. Ez azért érdekes, mert ebben az esetben közvetlenül Jellinektől került át a tízmilliárdos nagyságrendű értéket képviselő részesedés ahhoz a vállalathoz, amelyen keresztül aztán a pénz elhagyta a cégbirodalmát. Emellett további fontos adalék, hogy a Hungarian Real Estate Holding Zrt. beszámolóit is évek óta az a könyvelőiroda végzi, amely Tiborcz István cégcsoportjának és Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvel, és amelynek egyik tulajdonosa Facebook-profilján Tiborcz egyik cégét jelölte meg munkahelyeként..
Összefoglalva tehát:
Jellinek Dániel cégcsoportja rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a több tízmilliárdos állami segítséggel megmentett MKB Banktól is.
A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas, szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével foglalkozó Jellinek-cég.
A vállalat azonban hiába van a Jellinek Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi részvényekkel eltérítették.
A nyereség jelentős része így a korábbi cikkünkben bemutatott Geraldton Zrt.-hez került, majd ezen a cégen keresztül elhagyta Jellinek Dániel cégbirodalmát, és a jelek szerint végül a miniszterelnök vejénél landolt.
Jellinek Dánielnek a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, amikor személyesen találkoztunk vele. Az üzletember ezek egy részére akkor válaszolt is, de később ügyvédjén keresztül levélben jelezte, hogy válaszait nem használhatjuk fel a cikkhez, és egyben figyelmeztetett a lehetséges jogi következményekre is. Így hiába kérdeztük rá egyebek mellett a cégcsoportban több helyen feltűnő osztalékelsőbbségi részvényekre, a HREF ügyleteire és arra is, hogy végső soron miért engedte át másnak a vállalatnál keletkező nyereség egy jelentős hányadát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/ | https://web.archive.org/web/20231025115938/https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott | G7 | hungarian-news | 2023-07-27 16:28:43 | [
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Geraldton Invest Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"MBH Bank Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"strómanok",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"MKB eladása"
] |
57,864 | Az Integritás Hatóság pont ugyanazt találta gyanúsnak Szálkán, ami miatt civilek már évek óta tiltakoztak | Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el. | Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el.
Szálka történetével 2021 őszén mi is részletesen foglalkoztunk: az apró, rendkívül szép helyen fekvő falu lakói kezdtek el tiltakozni, eredetileg a strand lebetonozásának terve ellen, de aztán kiderült, hogy jóval nagyobb beruházásokat is tervez az önkormányzat, melyek szerintük ráadásul nem a falu, hanem csak pár ingatlanbefektető érdekeit szolgálnák.
Most, több mint másfél évvel később gyakorlatilag ugyanerre az eredményre jutott az azóta EU-s nyomásra létrehozott Integritás Hatóság vizsgálata is. A vizsgálat során három EU-s projektet vizsgáltak, egyrészt a strand esetét, ahol az az érdekes helyzet áll fenn, hogy a falu polgármestere egyben a strandot üzemeltető cég tulajdonosa is, és a hatóság szerint itt a fejlesztés célja a vállalkozás tényleges profittermelő képességének növelése volt.
A másik két projekt a papíron a település vízrendezését szolgáló összefüggő beruházás volt, és a hatóság ezek esetében is ugyanarra jutott, amit ott jártunkkor a civilek is kifogásoltak: hogy a vízelvezetés helyett a beruházás tényleges célja elő-közművesítés és betonút építése, amely az út környezetében lévő ingatlanok értékét többszörösére növeli. Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál.
A vizsgálat nyomán a hatóság elrendelte a szálkai önkormányzat által kiírt közbeszerzés eljárás 50 napra történő felfüggesztését, valamint feljelentést tettek a NAV-nál bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően elküldték a feljelentést az Európai Ügyészségnek és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is. | https://444.hu/2023/07/28/az-integritas-hatosag-pont-ugyanazt-talalta-gyanusnak-szalkan-ami-miatt-civilek-mar-evek-ota-tiltakoztak | https://web.archive.org/web/20230905144035/https://444.hu/2023/07/28/az-integritas-hatosag-pont-ugyanazt-talalta-gyanusnak-szalkan-ami-miatt-civilek-mar-evek-ota-tiltakoztak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-integritas-hatosag-pont-ugyanazt-talalta-gyanusnak-szalkan-ami-miatt-civilek-mar-evek-ota-tiltakoztak | 444 | hungarian-news | 2023-07-28 00:00:00 | [
"Pálfi János"
] | [] | [
"Szálka",
"Tolna megye"
] | [
"EU",
"önkormányzat",
"vízügy",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
57,865 | Megsemmisítették a Hunwald György elleni ítéleteket | A volt MSZP-s polgármester tizenöt éve állt büntetőeljárás alatt, amikor is néhány napja a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt. Az időközben ledoktorált és immáron dr. Hunwald György néven jegyzett volt politikus ellen indult perújítási eljárást megszüntették. A határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, így az végleges. | 2023.03.18. 06:45
A volt MSZP-s polgármester tizenöt éve állt büntetőeljárás alatt, amikor is néhány napja a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt. Az időközben ledoktorált és immáron dr. Hunwald György néven jegyzett volt politikus ellen indult perújítási eljárást megszüntették. A határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, így az végleges.
Ítélkezési kuriózum, amit tanítani kellene a jogi egyetemeken – máris így emlegetik jogászi körökben a volt szocialista polgármester és országgyűlési képviselő, dr. Hunwald (a névváltoztatás és jogi egyetemi doktorátus előtt Hunvald) György ügyében a Kúria által minap meghozott végleges döntést, amellyel
megsemmisítették az egykori politikust korábban elmarasztaló ítéleteket, a perújítási eljárást pedig megszüntették.
Elítélték az MSZP volt polgármesterét, országgyűlési képviselőjét
Egy év letöltendő börtönt és mintegy 27 millió forint pénzbírságot szabott ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre.
A legfelsőbb bírói fórum kimondta, hogy az ügyben az ügyészség valójában a perújítás törvényi szabályait megkerülő indítványt tett. Mint közölték, sérült az egyszeri eljárás követelménye azzal, hogy ugyanazon tények alapján született egy jogerős felmentő, később pedig egy új, jogerős elítélés. „A Kúria ettől nem tud eltekinteni, ha eltekintene, akkor saját maga lenne részese egy ügy kétszeri megítélésének, amint azt az eljárt bíróságok megtették” – indokoltak.
A Kúria azt is megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény értelmében a bíróság a vád alapján ítélkezik, Hunwald büntetőjogi felelősségének megállapítására pedig vád hiányában került sor.
Bár a Kúria nem mondta ki, hogy az egykori erzsébetvárosi polgármester nem bűnös, ám maga Hunwald úgy érvel: törvénytelen eljárásban kizárólag törvénytelen megállapítások születhetnek, azaz nem tartja magát bűnösnek.
A volt politikus a Facebook-oldalán így summázta a végkifejletet: „A felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívül helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek, és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást. Hét éven keresztül három bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, de nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből.”
Az erzsébetvárosi polgármestert 2009 februárjában vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama kapcsán 2010 novemberében hűtlen kezelés miatt emeltek ellene vádat. A vádpontok közt százmilliós csalástól kezdve kerékbilincsek levetetéséig sokféle bűncselekmény szerepel. Az ügyészség szerint Hunwaldék bűnszervezetben dolgoztak.
Hunvald György azt állítja, Gyurcsány megfenyegette
Gyurcsány Ferenctől és az önmaguk által „legeurópaibbnak” nevezett DK-tól enyhén szólva sem áll távol a fenyegetőzés, zsarolás.
Az eltelt évek során több, akár egymásnak is ellentmondó ítélet született az ügyben. Hunwaldot legutóbb 2020. január 13-án ítélték el perújításban, és letöltendő szabadságvesztést szabtak ki rá. Az ügyészség még 2016-ban kezdeményezte a perújítást és a több mint tíz évvel azelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte a szocialista politikus elmarasztalását.
Az utolsó szó jogán Hunwald tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, mint mondta, a polgármestersége alatt történt visszaélések kapcsán ő csupán szemlélője volt a történteknek, tevékenyen nem vett részt a csalásokban.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, az ügyészség szerint Hunwald György a VII. kerület MSZP-s polgármestereként színlelt szerződéseket kötött ismerőseivel, barátaival, ami után nem történt teljesítés, munkavégzés, és ezzel negyvenötmillió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak. A vád szerint volt olyan szerződő, aki ugyan havi kétszázezer forintot kapott, de a büntetőeljárás során sem tudta megmondani, mi volt a dolga. Ezért és más kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt az ügyészség három év szabadságvesztést kért, amely másfél év letöltendő börtönbüntetést jelentett volna Hunwaldnak.
A Kúria most ezt az ítéletet is megsemmisítette.
Borítókép: Hunwald György nevet változtatott, ledoktorált és a Kúria megsemmisítette az őt elmarasztaló ítéleteket (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
felülvizsgálat
VII.KERÜLET
MSZP
HUNWALD GYÖRGY
MSZP-S POLGÁRMESTER
Erzsébetváros Önkormányzata
kúria
Hunvald-ügy
erzsébetváros
perújítás | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/megsemmisitettek-a-hunwald-gyorgy-elleni-iteleteket | https://web.archive.org/web/20230920143821/https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/megsemmisitettek-a-hunwald-gyorgy-elleni-iteleteket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsemmisitettek-a-hunwald-gyorgy-elleni-iteleteket | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2023-03-18 16:16:00 | [
"Hunvald György"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"MSZP"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"csalás",
"önkormányzat"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
57,866 | Duplán örülhet Mészáros Lőrinc: két gyárát is megmenti Orbán Viktor | Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja a leggazdagabb magyar gyárainak energetikai beruházásait:
Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
Bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. Stabilan nyereséges társaságról van szó.
Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki. | Mészáros Lőrincnek két gyárát is megmenti az Orbán-kormány a tavaly ősszel bejelentett Gyármentő Programmal - derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium múlt szerdai oklevélátadó ünnepségén készült felvételből. Első körben 25 cég kapta meg a támogatási oklevelet, összesen 27,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokhoz. Tehát átlagban közel egymilliárd forintot kaptak a nyertes cégek. Lapunk írta meg, hogy ezek egyike pedig a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
A nyertesek listáján azonban szerepel Mészáros Lőrincnek még egy gyára: a bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. A támogatási oklevelet a cég műszaki igazgatója vette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől.
A HARD-CONCRETE Betonelemgyártó Kft. ipari, kereskedelmi, kommunális, vasútépítési, útépítési, hídépítési, mezőgazdasági és egyéb magas – és mélyépítési előregyártott vasbeton szerkezetek kivitelezésével foglalkozik. A szerkezetépítési munkáknál cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt a gyártmánytervezéstől az elemek gyártásán és szállításán át a szerkezetek összeszereléséig
- szól a cég bemutatkozása.
A beszámolói alapján nem tűnik olyan gyárnak, amelyet közpénzből kellett volna megmenteni. Stabilan nyereséges társaságról van szó, az árbevétele pedig évről évre gyarapodik: 2020-ban például 3,1 milliárd forint forgalom 302 millió forint nyereséghez volt elég, 2022-ben pedig 5,2 milliárd forint bevételből 334 millió forint profit lett. A saját tőkéje pedig eleve 1,8 milliárd forint. A gyár a baranyai Bóly város legnagyobb adózója, a termelési tevékenységet pedig 7 ezer négyzetméter területű üzemben végzik.
A Hard-Concrete Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari gigászának, a ZÁÉV Zrt.-nek a leánycége. A ZÁÉV végképp nem szorult rá, hogy közpénzből támogassák (eleve állami megrendeléseket során dolgozik): tavaly 79 milliárd forintos árbevételéből 10,4 milliárdos tiszta profitot tudott csinálni, melyet 37 millió forint híján osztalékként kifizetett a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt. birtokában lévő Pannon Speed Pro Zrt.-nek. A Talentis pedig a felcsúti sikeremberhez tartozik.
Mészáros Lőrincnek tehát két gyárát is megmentette az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programja, de nem ő az egyetlen milliárdos, aki örülhet. Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A hivatalos magyarázat szerint a kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. A díjazott gyárak azonban vagy eleve nyereségesek, vagy Magyarország leggazdagabb embereinek tulajdonában vannak.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki. | https://mfor.hu/cikkek/makro/duplan-orulhet-meszaros-lorinc-ket-gyarat-is-megmenti-orban-viktor.html | https://web.archive.org/web/20230731080729/https://mfor.hu/cikkek/makro/duplan-orulhet-meszaros-lorinc-ket-gyarat-is-megmenti-orban-viktor.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/duplan-orulhet-meszaros-lorinc-ket-gyarat-is-megmenti-orban-viktor | mfor.hu | hungarian-news | 2023-07-24 11:28:00 | [
"Garancsi István",
"Kasza Lajos",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hard-Concrete Kft.",
"Jász-Plasztik Kft.",
"Kall Ingredients Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Prebeton Zrt.",
"Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"építőipar",
"covid-19",
"klientúra"
] | [] |
57,867 | A Bajnai Gordon-féle DatAdat a baloldal bukott kampányának nyertese | A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki. | 2023.07.31. 04:45 2023.07.31. 08:13
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki.
A baloldali kampány agya és legfőbb haszonélvezője a DatAdat volt. Ennél a cégcsoportnál találkozott a régi baloldali gárda és a külföldről érkezett pénz, valamint kampánytechnika.
A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.
Rajta kívül jelentős résszel bír Bajnai korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, de a tulajdonosok között ott van az exminiszterelnök egykori kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor és egy meghatározó baloldali értelmiségi, Dessewffy Tibor.
A külföldről, főképp Amerikából érkező pénzekkel összefüggésben kulcsszerepe volt a korábban Bajnai Gordon és Karácsony Gergely tanácsadójaként is tevékenykedő Korányi Dávidnak, aki az általa vezetett Action for Democracy (AD) nevű amerikai nevű szervezeten keresztül Magyarországra csatornázta a baloldali kampánypénzek nagy részét.
A guruló dollárok Soros-dollárok
Az Amerikából érkező támogatások mögött lényegében mindig feltűnnek a spekuláns körei.
A titkosszolgálatok az ország szuverenitását súlyosan sértő külföldi beavatkozás vizsgálatakor megállapították, hogy bár a Márki-Zay Péter által létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Action for Democracyn keresztül 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról, a pénz nagy része nem maradt náluk. Több mint 1,4 milliárd forint ugyanis az MMM-től továbbvándorolt a DatAdat-csoport számláira. Az AD közvetlenül is pénzelte a DatAdatot, méghozzá 148 millió forinttal. Mindemellett azonban egy harmadik pénzcsatorna is kinyílt az AD és Bajnaiék között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett.
Utóbbi egy volt szocialista tanácsadó, Páva Zoltán vállalkozása. Az Oraculum működteti az EzaLényeg nevű lejáratóportált, amely kampányszerű, fizetett hirdetésekben próbálta már 2019-ben és 2022-ben is befolyásolni a választókat. Az Oraculum egymilliárd forintot kapott Korányiéktól, de ebből 324 milliót tovább is utaltak a DatAdatnak. Páváék ezenfelül 887 millió forintot kaptak egy svájci alapítványtól is.
Így elmondható, hogy lényegében a baloldal teljes kampányát külföldről finanszírozták, az amerikai és a svájci alapítványon keresztül összesen több mint négymilliárd forint érkezett magyar számlákra. De ez még nem minden, hiszen kiderült az is, hogy nem csupán a Márki-Zay Péter-féle MMM-hez és az Oraculum 2020 Kft.-hez ömlött gyanús eredetű pénz, hanem a Karácsony Gergely által életre hívott 99 Mozgalom Egyesület számláján is több mint félmilliárd forintnyi rejtélyes eredetű pénz landolt.
Az 506 millió forintot tizenkilenc részletben a párbeszédes Perjés Gábor fizette be készpénzben.
Az összeg négyötödét valutában – nagy részét euróban, kisebb részben fontban – helyezte el Karácsony Gergely párttársa a mozgalom számlájára. A 99 Mozgalmat és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, valamint az Oraculum 2020 Kft.-t egyvalami bizonyosan összeköti, mégpedig az, hogy mindhárom hatalmas összegeket költött a DatAdat-csoportnál.
Nyomoznak Karácsony mozgalmának ötszázmilliós támogatása miatt
Költségvetési csalás gyanújával vizsgálódik az adóhatóság.
Tisztázatlan okból az MMM az Action for Democracytól kapott források jelentős részét nem a magyarországi DatAdat-cégek számára, hanem a csoport Ausztriában bejegyzett vállalatának, a DatAdat GmbH-nak utalta tovább, és ettől a társaságtól rendelt meg különböző marketing- és kampányszolgáltatásokat.
A külföldi támogatás jelentős része tehát közvetve, lényegében Bécsből áramlott vissza a DatAdat magyar cégeihez. Itt főként a DatAdat Professional Kft.-re kell gondolni, hiszen a cégcsoporton belül ez a vállalkozás szolgálta ki az egységes ellenzékhez köthető politikai szervezeteket. Ez a társaság a titkosszolgálatok által vizsgált időszakban nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forint értékben bocsátott ki számlát, vagyis ekkora összeget zsebelhettek be a cég vezetői.
Összességében tehát elmondható, hogy a baloldal elbukott országgyűlési választásából Bajnai Gordonék, vagyis a DatAdat-csoportot tulajdonló kör, bizonyosan jól járt. A külföldről érkező pénzek – több mint négymilliárd forint – egy nagyobb része és a Karácsony-féle mozgalom rejtélyes forrásból eredő félmilliárdjának egésze a DatAdatnál kötött ki.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon exkormányfő (Fotó: Máthé Zoltán)
Karácsony pénzes embere Bajnai bizalmi embere volt a kétezres években
Kicsoda Perjés Gábor: honnan jön, és hogyan mertek rábízni ennyi pénzt?
Action for Democracy
DatAdat GmbH | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/a-bajnai-gordon-fele-datadat-a-baloldal-bukott-kampanyanak-nyertese | https://web.archive.org/web/20231018015133/https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/a-bajnai-gordon-fele-datadat-a-baloldal-bukott-kampanyanak-nyertese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bajnai-gordon-fele-datadat-a-baloldal-bukott-kampanyanak-nyertese | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2023-07-31 12:15:23 | [
"Bajnai Gordon",
"Dessewffy Tibor",
"Ficsor Ádám",
"Szigetvári Viktor"
] | [
"99 Mozgalom",
"DatAdat Professional Kft."
] | [] | [
"titkosszolgálat",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"adatgyűjtés"
] | [] |
57,868 | A létéért küzd Iványi Gábor egyháza, már a dolgozókat sem tudja kifizetni | Ebben a hónapban eddig 75 ezer forintot kaptak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alkalmazottai. Pedig sokan alig élnek jobb körülmények között, mint azok, akiket ellátnak. Iványi Gábor az Euronewsnak azt mondta, Magyarországon diktatúra van. | A fennmaradásáért küzd Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. A több mint 40 intézményben 20 ezer rászorulóval foglalkozó szervezet jelentős köztartozást halmozott fel, miután a kormány 2012-ben elvette egyházi státuszát, és ezzel a bevételeinek 40 százalékát is.
Már fizetésre sincs pénz
Bár a státuszt azóta sikerült visszaszerezni (részben azért, mert az elvételének jogellenességét az Alkotmánybíróság is kimondta), az elmaradt támogatásokat nem. Az elmúlt hónapokban pedig a NAV elkezdte levonni a felgyülemlett tartozást a még nekik járó normatívából. Az egyháznál dolgozó ezer ember bére havonta 220 millió forint körül van, és nagyjából ennyi pénzt kaptak eddig az államtól - a NAV azonban most havi több mint 100 milliót von le a támogatásból.
Az egyház ezer alkalmazottjának ezért ebben a hónapban még csak 75 ezer forint fizetést tudtak adni, ami óriási gondokat okoz, mert sokan alig élnek jobban, mint az ellátottjaik.
A kormány tönkre akarja tenni az egyházát Iványi szerint
Iványi Gábor úgy érzi, hogy fokozatosan visszatér a rendszerváltás előtti berendezkedés Magyarországon, és az ellehetetlenítésük is ennek a trendnek a része.
„Megfosztanak olyan jogainktól, amikért a kommunizmusban nyolc évig küzdöttünk. Még fölfüggesztett börtönbüntetést is kaptam akkor, az utcán prédikáltam öt éven át. Hát ez a világ jön vissza az egyik rendszerváltó pártnak a vezetésével, amely elnökének az első két gyerekét például én kereszteltem" - mondta Iványi, majd elmesélt egy történetet a 2010-es évek elejéről:
A lelkész Orbánék távozásában látja a nemzet felemelkedésének egyetlen esélyét
Iványi szerint az egyik legutolsó összezördülése a Belügyminisztériummal volt, a minisztérium államtitkára ugyanis azzal az érvvel vette el a rászoruló iskolásoknak nyújtott segítség pénzügyi alapját, hogy ez nem megtérülő befektetés a kormánynak.
„Kérdeztem tőle, hogy hogy mondhat ilyet? Hát gyerekek százai érettségiztek le, vagy kaptak szakmunkás bizonyítványt, mióta mi ezeket az iskolákat működtetjük. Megvonta a vállát és azt mondta, hogy így is lehet nézni a dolgokat, ahogy én nézem, és kész. Nem folytattunk erről beszélgetést, de elvette azt a pénzt, amiből mi meg tudjuk etetni naponta háromszor a gyerekeket, mert a legszegényebbeknek sokszor péntektől hétfőig ez probléma."
A lelkész lesújtó véleménnyel van a hazai állapotokról:
Krízisalapot létesítettek, hogy ki tudják fizetni a dolgozókat
Iványi Gábor szerint a hatalom pusztán azért üldözi az egyházát, mert ő nyíltan kritizálja Orbán Viktor autokrata módszereit. A MET azonban nem adja fel. Az évtizedek alatt bejáratott rendszert építettek ki, szerdánként például a központjukban önkéntesek pucolják a zöldségeket a rászorulók ebédjéhez.
„Én 56 évesen diplomáztam a Gábornál, úgyhogy úgy gondoltam, hogy én ide tartozom. Tehát kötelességemnek is érzem, hog mindenképpen aktivizáljam magam, amennyire csak tudom" - mondta az egyik önkéntes, Kádárné Rajzó Kinga.
Az egyház most szponzorokat keres, az adományozóktól pedig egy krízisalapba gyűjti a pénzt a dolgozók fizetésére. A MET eddigi fennmaradásában kulcsfontosságú szerepet játszott, hogy még mindig nagy a társadalmi beágyazottságuk, és a bajban sem hagyják őket magukra az emberek. Tavaly 52 ezren adták nekik az adójuk 1 százalékát, ezzel negyedikek lettek az egyházak sorában. | https://hu.euronews.com/2023/07/26/magyarorszag-diktatura-ivanyi-gabor-orban-viktor | https://web.archive.org/web/20230925112316/https://hu.euronews.com/2023/07/26/magyarorszag-diktatura-ivanyi-gabor-orban-viktor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-leteert-kuzd-ivanyi-gabor-egyhaza-mar-a-dolgozokat-sem-tudja-kifizetni | Euronews | hungarian-news | 2023-08-26 00:00:00 | [
"Iványi Gábor",
"Orbán Viktor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"oktatás",
"egyház",
"civilek",
"adósság",
"szociál"
] | [] |
57,869 | Letartóztatták a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost | A másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől. | A Szolnoki Törvényszék másodfokú határozatával egy hónapra elrendelte annak a szolnoki orvosnak a letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható 41 rendbeli vesztegetés elfogadásával – tájékoztatta a törvényszék csütörtökön az MTI-t.
A törvényszék ezzel megváltoztatta az elsőfokon eljáró nyomozási bíró végzését, amely még nem tartotta szükségesnek a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelését. Mint írták:
a másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, figyelemmel arra, hogy a bűncselekményeket sorozatosan követte el és azok büntetési tétele 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés.
Ezen kívül a gyanúsított feltehetően jelentős vagyonnal rendelkezik, amely biztosíthatja számára, hogy a büntetőeljárás alól megpróbálja magát kivonni. A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy az eljárás jelen szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban részt vevő más személyt vagy személyeket jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtene el. A másodfokú bíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. | https://magyarnarancs.hu/bun/letartoztattak-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost-260603 | https://web.archive.org/web/20230801045047/https://magyarnarancs.hu/bun/letartoztattak-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost-260603 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-07-27 00:00:00 | [] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
57,870 | Versenyeztetéssel adta el a Vasivíz Zrt. a szombathelyi termálfürdő területének részét | Meg is hirdették egy ingatlanközvetítő oldalon, öten érdeklődtek, végül csak egy maradt. | as
Egy ingatlanközvetítőn keresztül adta el a szombathelyi termálfürdő mögötti területet a Vasivíz Zrt. A területet egy ingatlanközvetítő oldalon meg is hirdették, a hirdetés 28 napig (május 4. – 31.), majd plusz öt napig kint is volt az oldalon - írja Facebook-posztjában Czeglédy Csaba városi képviselő (független).
Hírek, vélemények, tudás.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom
A képviselő ugyanis - hivatalos személyként, önkormányzati képviselőként - megvizsgálta a Vasivíz ingatlaneladását, miután kiderült, hogy nem volt licit.
Megállapította, hogy az ügyben a Vasivíz Zrt. erősen vitatható jogi álláspontot alakított ki, súlyos hiányosságára derült fény.
A vállalat azonban mégis törvényesen járt el, mert volt versenyeztetés
- írta Czeglédy. Megjegyezte, hogy a szombathelyi közgyűlés hozzájárult az ingatlan értékesítéséhez, de arra nem tért ki, hogyan hajtsa azt végre a vállalat.
Nemzeti vagyon, vagy nem nemzeti vagyon?
A Vasivíz igazgatósága - a felügyelőbizottság egyetértésével - azt az álláspontot képviselte, hogy az ingatlanvagyonuk nem a nemzeti vagyon része, és így nem kötelező a vevőjelöltek versenyeztetése sem.
Czeglédy szerint ez nem igaz, a Vasivíz vagyona önkormányzati vagyon, ez pedig a nemzeti vagyon része. Viszont nyilvánosan meghirdették az ingatlant, öt érdeklődő jelentkezett, aki meg is nézték a területet, ketten részletes tájékoztatás kértek, egy érdeklődő tett konkrét ajánlatot, végül ő vette meg az ingatlant.
A képviselő szerint az ingatlaniroda tisztességesen járt el, és ennek következtében valóban volt versenyeztetés az érdeklődők között, ezért a Vasivíz törvényesen járt el.
A képviselő megjegyezte, hogy a vállalatnak nem volt és nincs versenyeztetési szabályzata. Mint írta, Nemény András polgármester jelezte egyetértését abban, hogy kötelezzék a Vasivíz Zrt.-t, és valamennyi önkormányzati tulajdonú társaságot versenyeztetési szabályzat elkészítésére, ha azzal még nem rendelkeznek.
Nyugdíjasotthont épít az új tulajdonos
A Vasivíz Zrt. nemrég eladta a szombathelyi termálfürdő mögötti ingatlant, ami gyakorlatilag a termálfürdő területéhez tartozott. A térképen bejelöltük az eladott ingatlant.
Az ügy komoly hullámokat vetett, ahogyan ez az ingatlanértékesítésekre jellemző, de való igaz, hogy a város egyik legértékesebb területét adták el. Nem sokkal később lapunk kiderítette , hogy a közel 1,1 hektáros területet Horváth Roland vállalkozó vette meg 221 millió + áfa összegért.
Kérdésünkre Horváth Roland elmondta, hogy a tervei szerint prémium minőségű nyugdíjasotthon épül ide. Most kezdték el készíteni a terveket, és mintegy 2,5 év múlva épül fel az otthon. Hozzátette, nem terveznek magas épületet.
Az ingatlan értékesítésekor megkerestük a szombathelyi önkormányzatot, a Vasivíz Zrt. többségi tulajdonosát. Kérdéseinkre azt válaszolták, hogy a szóban forgó ingatlan kizárólagos tulajdonosa a Vasivíz, így az ingatlan értékesítéséről, annak módjáról a vállalat igazgatósága döntött. | https://www.nyugat.hu/cikk/vasiviz_ingatlan_termalfurdo_eladas_verseny | https://web.archive.org/web/20230727103129/https://www.nyugat.hu/cikk/vasiviz_ingatlan_termalfurdo_eladas_verseny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/versenyeztetessel-adta-el-a-vasiviz-zrt-a-szombathelyi-termalfurdo-teruletenek-reszet | nyugat.hu | hungarian-news | 2023-07-27 00:00:00 | [] | [
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"VasiVíz Zrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"vízügy",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
57,871 | A kormányzati magángép-használat jól leköveti a közvagyon fosztogatását | A kőolajban és földgázban gazdag autokratikus rendszerek magánrepülői feltűnően gyakran járnak Genfbe, Bázelba, Londonba és más pénzügyi központokba. | Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége.
Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat.
Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.
Genf, Bázel, London
A kutatók a Dictator Alert nevű közösségi projekt által begyűjtött adatokat nézték át, amelyek autokratikus rezsimek elitjének globális pénzügyi központokba – egyebek mellett Genf, Bázel, Párizs, London, New York – tartó repülőútjait követi nyomon. Ezeket a repüléseket az érintett országok nyersanyagvagyonával vetették össze, miután ez hagyományosan jó indikátora a kleptokráciának: skandináv közgazdászok egy 2017-es tanulmányban arra jutottak, hogy a fejlődő országokban az állami olajbevételek nagyjából 15 százaléka megy közvetlenül a rezsim zsebébe, és az olajár duplázódása jellemzően 22 százalékos növekedést hoz az ilyen pénzügyi központokban parkoltatott vagyonban.
Az összevetésből az jött ki, hogy népszerű globális pénzügyi központokba tett magánrepülős látogatások mértéke erős összefüggést mutat az adott ország kőolaj-vagyonával. A legnagyobb magángép-használók az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Bahrein, és természetesen az orosz és az azeri elit is rengeteget utazott Genfbe, Párizsba és Londonba magángépein, legalábbis 2019 és 2022 között, amely évekből az adatok származnak.
Ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedő a fentieknél jóval szegényebb afrikai olajdiktatúrák magángép-használata is: Gabon, Egyenlítői Guinea, Angola és Líbia is az élmezőnyben szerepel. Míg Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában egy jóval nagyobb gazdaság népesebb elitje repülőzik, addig Afrikában sokkal alacsonyabb fejlettségi szint és sokkal mélyebb társadalmi nélkülözés mellett egy jóval szűkebb elit használja magáncélra az ország erőforrásait.
A kutatók ezt Egyenlítői Guinea alelnökének, Teodoro Nguema Obiang Mangue példáján vezetik le, aki egyébként az 1,6 milliós országot 1979 óta vezető diktátor, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo fia. Bár a méretéhez képest számottevő olajkinccsel rendelkező ország egy főre eső GDP-je afrikai összevetésben relatíve magas, a lakosság több mint kétharmada a szegénységi küszöb alatt él. Teodoro Nguema Obiang Mangue ennek ellenére egyebek mellett egy 35 millió dollárra taksált malibui villát, egy magánrepülőt, egy szuperjachtot, valamint impozáns sportautó-kollekciót is összegyűjtött.
Nemrég a nem a korrupcióellenes harc vezéreként ismert Dél-Afrikában két villáját és jachtját is lefoglalták, és korábban a szintén nem a feltűnő vagyonok forrásának kajtatásáról ismert Svájcban tizenegy sportautót koboztak el tőle (ezeket később 27 millió dollárért árverezték el), ahogy az amerikai villát már 2014-ben elkobozták korrupció vádjával. Ezzel együtt magángépe 2019 és 2022 között is tíz utat tett Madridba (Egyenlítői Guinea spanyol gyarmat volt), valamint Dubajban, Genfben, Milánóban és Rómában is féltucatszor fordult meg, míg tucatnyi isztambuli és néhány párizsi, washingtoni és moszkvai út is belefért.
A hasonló szereplők között van Islom Karimov néhai üzbég diktátor lánya, Gulnara Karimova, aki Obianghoz hasonlóan az Instagramon is közvetítette nagyzolását. Apja halála után azonban kiesett a pikszisből, és az Egyesült Államok 850 millió dollár értékű vagyont foglalt le tőle.
Katar, Glencore
A katari rezsim, amelynek nemzetközi pénzügyi befolyásszerzése a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának megszerzése óta erős sajtófigyelmet kapott, elsősorban az Egyesült Királyságba szeret repülni, 2019 és 2022 között több mint 350 alkalommal landoltak Londonban, míg a második helyezett Iszambul és Párizs alig több mint száz úttal szerepel, míg New York-i, nizzai, Los Angeles-i útjaik száma nem érte el a százat sem, Genfben, Milánóban és Rómában pedig 50-nél is kevesebbszer jártak az államhoz köthető gépek.
Ez részben annak a jele, hogy a katari rezsim jelentős londoni befektetésekkel rendelkezik, mint például a patinás Harrods áruház, a Heathrow repülőtér, a Barclays bank, a Sainsbury’s üzletház, a Shard nevű ikonikus felhőkarcoló, valamint számos további nagy értékű ingatlanprojekt. Ugyanakkor a kutatók által idézett mélyebb megoldás, hogy a brit parlamentáris rendszer kedvező táptalajt biztosít a katari dinasztia külföldi pénzügyi tevékenysége számára: a parlamenti lobbizás csatornái minden vagyonos entitás előtt nyitva állnak; az ingatlanpiac vonzza a szupergazdag befektetőket; a fegyveripari jelentős politikai befolyása miatt a katonai megrendeléseken keresztül is jól puhítható a brit elit.
Vézina korábbi kutatásaiból az is kiderül, hogy a katonai költés kéz a kézben jár az olajkinccsel, és a fegyverkezésre is jelentős összegeket fordítanak az országuk nyersanyagvagyonából frissen meggazdagodott elitek. A nem demokratikus, magas korrupciós mutatókat produkáló fejlődő országok egy nagyobb olaj- vagy földgáz-lelőhely feltárását követő öt évben átlagosan 30 százalékkal növelik fegyverimportjukat. Ez a hatás ugyanakkor általában inkább az Oroszországból és Kínából származó importot növeli rövidebb távon; az amerikai, brit, francia vagy svéd beszerzések inkább a hosszabb ideje vagyonos, nagyobb összegek felett diszponáló olajmonarchiákra jellemző, mint például Szaúd-Arábia.
De a magánrepülőzés nemcsak a kőolaj- és földgázvagyon esetében feltűnő jelenség, a bányászati vagyon birtokosai, illetve annak kiaknázói is kiveszik a részüket a dologból. A Glencore nevű svájci központú bányászati és nyersanyagkereskedő vállalatot 2022-ben azért büntették 280 millió fontra az Egyesült Királyságban, mert magángépekkel szállította a különböző szolgáltatási díjként és üzleti kiadásként elszámolt kenőpénzeket Kamerunba, az Egyenlítői Guineába, Elefántcsontpartra, Nigériába és Dél-Szudánba.
A kuatók elismerik, hogy a magángép-használat csak a nép kifosztásának közvetett jele, de a repülők követését manapság a sajtó és a hatóságok is egyre gyakrabban használják a közpénz törvénytelen privatizációjának feltárására, és a módszer az ilyen rezsimek külföldi befolyásszerzési kísérleteire vonatkozóan is hasznos információkkal szolgálhat. | https://g7.hu/vilag/20230730/a-kormanyzati-magangep-hasznalat-jol-lekoveti-a-kozvagyon-fosztogatasat/ | https://web.archive.org/web/20231220102611/https://g7.hu/vilag/20230730/a-kormanyzati-magangep-hasznalat-jol-lekoveti-a-kozvagyon-fosztogatasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-kormanyzati-magangep-hasznalat-jol-lekoveti-a-kozvagyon-fosztogatasat | G7 | world-news | 2023-07-30 09:43:00 | [] | [] | [
"Afrika",
"Ázsia",
"Egyenlítői-Guinea",
"Katar",
"Üzbegisztán"
] | [] | [] |
57,872 | Vizsgálatot sürgetnek a megkent Gripen-ügy miatt | A Demokratikus Koalíció azt várja, hogy az ügyészség indítson vizsgálatot a vadászgépek beszerzésével összefüggő korrupciógyanú miatt. | Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja, a Gyurcsány-kormány korábbi honvédelmi államtitkára arra hivatkozott, hogy a Profil című osztrák hetilap arról írt: egy tanúvallomás szerint kenőpénzek kifizetéséről is szó volt a BAE Systems fegyverkonszern és kelet-európai tanácsadója, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly megbeszélésén a 2000-es évek eleji vadászrepülő-beszerzések kapcsán.
Vadai Ágnes azzal a kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, tervezi-e, hogy az új információk miatt vizsgálatot indít, ami – szerinte – hivatali kötelessége lenne. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy az ügyészség korábban alapos gyanú hiányában megtagadta a nyomozást az ügyben, amelyben a brit, a svéd és az osztrák hatóságok is vizsgálódtak.
“A legfőbb ügyész az elmúlt években sok-sok vizsgálatot indított olyan ügyekben, ahol láthatóan politikai motiváció volt. (…) Itt viszont egy több százmilliárdos beszerzésről beszélünk (…), nagyon remélem, hogy a legfőbb ügyész tekintetét nem homályosítja el az a tény, hogy ezt a szerződést 2001-ben, az Orbán-kormány ideje alatt kötötték” – mondta a DK-s politikus.
Vadai Ágnes javasolta, hogy oldják fel annak a jelentésnek a titkosságát, amelyet az előző kormányzati ciklusban az általa vezetett bizottság készített, és amely bár a korrupciót nem vizsgálta, szabálytalanságokat állapított meg a Gripen-beszerzés körül. | https://24.hu/belfold/2012/09/25/vizsgalatot-surgetnek-a-megkent-gripen-ugy-miatt/ | https://web.archive.org/web/20210515124012/https://24.hu/belfold/2012/09/25/vizsgalatot-surgetnek-a-megkent-gripen-ugy-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalatot-surgetnek-a-megkent-gripen-ugy-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-25 16:19:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems"
] | [] | [
"vesztegetés",
"átláthatóság",
"repülőtér / légügy",
"ügyészség",
"fegyver - hadiipar"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
57,873 | Gyenesei István tagadja a magánokirat-hamisítás vádját | A Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere, korábbi megyei közgyűlési elnök ellen - pénzbüntetés kiszabását kérve - a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat. | A vádirat szerint Gyenesei István 2011. szeptember 14-én a területi választási iroda vezetőjének valótlan tartalmú iratot adott át, amely szerint Ormai István, a Somogyért Egyesület korábbi alelnöke Nagyatád polgármestere lemond megyei közgyűlési mandátumáról, amelyet 2010-ben az egyesület tagjaként szerzett – Gyenesei Istvánnal és Kövér Istvánnal, Nagyszakácsi polgármesterével együtt.
Az ügyben a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság tett feljelentést ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisítás miatt, miután két, egymásnak ellentmondó dokumentumot kapott. Két nappal a Somogyért Egyesület beadványa után ugyanis Ormai István írásban azt közölte, hogy nem mond le a mandátumáról, a lemondó nyilatkozatra pedig nem ő írta rá a 2011. szeptember 12-ei dátumot.
A feljelentés szerint az egyesület elnöke a Somogy Megyei Közgyűlés képviselőjének nyilatkozatát annak ellenére nyújtotta be, hogy a lemondás nem állt az érintett Ormai István szándékában. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon január 4-én kezdődött nyomozás, amely május 5-én vádemelési javaslattal zárult, május 29-én pedig vádat emeltek Gyenesei István ellen.
A tárgyaláson Gyenesei István hozzávetőleg egyórás, a nyomozati szakban elmondottakkal egyező vallomást tett, amelyet azzal kezdett: “Nem vagyok vétkes, és a Somogyért Egyesület egyetlen tagja sem vétkes.” Azt állította: szabályosan, Ormai István tudtával jártak el, a lemondó nyilatkozatot ugyanis Ormai István korábbi megbízása alapján nyújtották be.
Felidézte: éppen Ormai István kezdeményezésére hatalmazták fel az elnökséget a mandátumot szerzők, hogy ha kilépnek az egyesületből, akkor érvényesítsék, azaz lássák el a kilépés dátumával a mandátumról lemondásról szóló nyilatkozatukat, amelyet 2010. október 6-án foglaltak írásba – mondta Gyenesei István. Hozzátette: ennek megfelelően jártak el, amikor Ormai István írásban közölte velük, hogy kilép az egyesületből, és a korábbi lemondó nyilatkozatot a kézírásával kiegészítette. (A lemondó nyilatkozatra a dátumot az egyesület egyik alelnöke írta rá.)
A tanúként megidézett Ormai István ezzel szemben az állította, hogy a kilépéssel együtt a mandátumról lemondó, “kényszer hatására” aláírt, dátum nélküli nyilatkozatra a géppel írt szöveg alá – miként a többiek is – 2010. október 6-án, és nem 2011. szeptember 12-én írta le kézzel azt a szöveget, amelyet elé raktak. “Ennek a dátumnak a ráírására soha senkit nem hatalmaztam fel, tudtomon és akaratomon kívül történt” – mondta a keltezésre utalva. A bíró kérdésére, hogy a becsatolt iratok közül miért csak az ő nyilatkozatán van a lemondást megerősítő kézzel írott nyilatkozat, azt mondta: erre nem tud válaszolni.
Ormai István azt is közölte: már akkor tudta, amikor megírták, hogy a lemondó nyilatkozat csak “formaság”, nem érvényes, ám a vádlott védője, Bárándy Péter kérdésére, hogy ezt miért nem közölte akkor a többiekkel, azt mondta: erre nem akar válaszolni.
A védő felvetésére – magára nézve miért nem érezte követendőnek azt az általa a tárgyaláson többször is hangoztatott kijelentést, hogy “általánosságban és elvileg” egyetért azzal, hogy ha valaki listán jut mandátumhoz, akkor az őt jelölő szervezetből való kilépéskor azt vissza kell adnia – azt mondta: nem az ő, hanem az egyesület elnökének a közgyűlésben tanúsított hozzáállása vezetett ehhez a helyzethez.
Kedden a bíróság még öt tanút – valamennyien az egyesület tagjai – hallgatott meg; mindannyian a Gyenesei István által elmondottakat erősítették meg. | https://24.hu/belfold/2012/09/26/gyenesei-istvan-tagadja-a-maganokirat-hamisitas-vadja/ | https://web.archive.org/web/20230610082148/https://24.hu/belfold/2012/09/26/gyenesei-istvan-tagadja-a-maganokirat-hamisitas-vadja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyenesei-istvan-tagadja-a-maganokirat-hamisitas-vadjat | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-26 16:36:00 | [
"Gyenesei István"
] | [
"Somogyért Egyesület"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
57,874 | Németh Szilárd akadémiája beszerzett egy buszt a Veronában balesetező vállalkozás vezetőjének új cégétől | Czakó Tibor tavaly egy új, olaszos nevű céget alapított. A megrendelő, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány lapunknak azt írta: ők minden törvényi előírást betartottak. | Új, olaszos nevű céget alapított tavaly a Veronában balesetező buszos társaság vezetője, Czakó Tibor, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány pedig már be is szerzett egy buszt a Settebello Invest Vagyonkezelő Zrt.-től – tudta meg a 24.hu. A Settebello jelentése luxus expresszvonat, de az olasz vízilabda-válogatottat is szokták így nevezni. A közbeszerzési értesítő szerint a Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Fidesz-alelnök által alapított Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) egy legalább 56 fős buszt szeretett volna, mely 2012 decemberénél nem régebbi, és legfeljebb 650 ezer kilométert futott. A buszt végül 39 370 000 forintért vásárolták meg.
A közbeszerzési kiírásra egyetlen ajánlat érkezett, a negyedik kerületben bejegyzett Settebello Invest Zrt.-től. Az Opten adatai szerint a cég egyértelműen a Pizolit Kft. ügyvezetőjének, Czakó Tibornak a tulajdona, viszont a közbeszerzési értesítőben nem az ő, hanem az Agrárpályázatok oldal e-mail címe van megadva. A közbeszerzési értesítőben feltüntetett telefonszám szintén az Agrárpályázatok oldalát üzemeltető Agro-Assistance Kft. ügyvezetőjének, dr. Privóczki Zoltánnak az elérhetősége. Miután a cégközlöny szerint sem a két cégnek, sem a két vezetőnek nincsen semmi köze egymáshoz, így Privóczki Zoltántól próbáltuk első körben megtudni, milyen kapcsolat van közte és a közbeszerzésen nyertes cég, illetve Czakó Tibor között. A gazdasági mérnök, főiskolai docens Privóczki nem válaszolt a levelünkre, a telefont pedig többszöri próbálkozásunkra sem vette fel.
A KIMBA-tól viszont érkezett válasz, igaz, kérdéseink többségére nem reagáltak. Az kiderült, hogy
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány az ide járó akadémista fiatalok napi szállításának költséghatékony megoldása érdekében írt ki nyílt közbeszerzési eljárást – azaz olyan eljárást, amelyben bármely gazdasági szereplő tehet ajánlatot – autóbusz beszerzésére vonatkozóan.
Mint írták: valamennyi törvényi előírást betartva, szabályosan folytatták le az eljárást, melynek során a céljuk az volt, hogy a lehető legjobb minőségű buszt vásárolják meg a rendelkezésükre álló fedezetből. „Kiemelt szempontunk volt a beszerzés és lesz az üzemeltetés során az akadémistáink és a közlekedésben résztvevők biztonsága” – tették hozzá.
Miután mostanáig semmilyen elmarasztaló ítélet nem született Czakó Tibor és cégei ellen, így valóban nincs jogi akadálya annak, hogy elinduljon közbeszerzéseken. A veronai baleset előtt nyert is közbeszerzéseket a Pizolit Kft.: egy 54,4 milliós megbízás jutott a cégnek a Honvédelmi Minisztériumtól, és bár a pályázat elbírálása a busztragédia előtt történt, a szerződést a HM már a baleset után kötötte meg a céggel, miközben a nyomozás még tartott. Igaz, addigra már Czakó Tibor akkor 71 éves édesanyja lett a kft. többségi tulajdonosa. Friss fejlemény egyébként az is, hogy Czakó Tibor közben a Settebello nevű cégével többségi tulajdonosa lett a Pizolit Kft.-nek. Mindenesetre a baleset óta egyetlen közbeszerzésen sem nyertek, de most az új céggel sikerült behúzni egyet.
A vásárlás jogi részére tehát választ kaptunk az akadémiától, ám az erkölcsi részét firtató kérdéseinkre nem. Nem reagáltak arra, tudtak-e arról, hogy kitől vásárolnak, nem kaptunk választ arra sem, nem érzik-e visszásnak, hogy egy olyan vállalkozó cégétől vásároltak buszt, akinek az engedély nélkül átalakított járművében Veronában 18 ember lelte halálát. Végül azt sem árulták el, pontosan milyen márkájú és mikori évjáratú buszt vásároltak.
Czakó Tibort is próbáltuk elérni a mobilján, valamint a Pizolit Kft.-n keresztül is, de nem jártunk sikerrel.
Nyár végén perelhetik be Czakó Tibort
2017. január 20-án a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói és kísérői – tanárok, szülők, rokonok – egy, az iskola által szervezett sítúráról tartottak hazafelé, amikor Verona közelében autóbuszuk letért az útról, és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd az egyik autópályahíd pillérének csapódva kigyulladt. A busz 56 utasa közül 18-an életüket vesztették, 26-an megsérültek. Csaknem öt évvel a tragédia után született meg a jogerős ítélet: 2021-ben a másodfokon eljáró bíróság hat évre ítélte V. Jánost, aki a tragédia idején az autóbuszt vezette.
A kirándulókat szállító jármű a Pizolit Kft. autóbusza volt, melyet a cég alkalmazásában álló két sofőr vezetett. (Kalmár Zoltán, a másik buszvezető a balesetben életét vesztette.) Az olaszországi nyomozáshoz készített szakértői jelentés szerint a buszt 53 személy szállítására vizsgáztatták le, ám engedély nélkül átalakították, beépítettek még egy sor ülést, így már 58 személy fért el benne. Szintén a szakértői vélemény tartalmazza, hogy egy 370 literes üzemanyagtartályt is beépítettek – ugyancsak engedély nélkül és műszakilag is szabálytalanul. 2017 februárjában a Pizolit Kft. ügyvezetője, Czakó Tibor közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: „a gyári leírások bizonyítják, a busz elől jobb- és baloldalon gyárilag üzemanyagtartályokkal van felszerelve.” Sándor Zsuzsa korábbi 24-es cikkében azt írja: természetesen a gyári leírás csak a gyárilag beépített tartályokat tartalmazza, de ez semmit sem bizonyít. Ellenben számos, az eljárás során készült fotó és szakértői vélemény bizonyította a póttartály utólagos és műszakilag sem megfelelő beépítését.
Három hónappal a baleset után Czakó Tibor a TV2-ben úgy nyilatkozott, hogy „hivatalosan” nem tudja, ki vezette a buszt, továbbá nem ismeri el, hogy apnoés volt a buszvezető. (Az alvási apnoe egy súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.) Czakó nyilatkozatát azonban később maga V. János is cáfolta, amikor 2017 júliusában azt mondta: nem aludt el a volánnál, vagyis „nincs összefüggés a korábban napvilágra került alvászavara és a történtek között.” De cáfolta Czakó állítását a baleseti jegyzőkönyv is, amelyből kiderült, hogy a buszvezetőt korábban már felfüggesztették, ám mivel később egy szak- és üzemorvosi papírt is bemutatott a gyógyulásáról, újra engedték vezetni. A jegyzőkönyv szerint azonban a gyógykezeléséhez használt készülék és a szedett gyógyszerek miatt ezt nem tehették volna meg.
Az áldozatok hozzátartozói sérelmezték, hogy a járművet üzemeltető cég működését még csak fel sem függesztették, miközben itthon is folyt a nyomozás. Kérésüket azonban az összes hivatalos szerv elutasította. Eközben Czakó Tibor arról beszélt, hogy a hozzátartozók „pénzt akarnak kicsikarni gyermekük halálából.”
Az unokahúgát a balesetben elveszítő Szendrei Endre a 24.hu-nak korábban úgy fogalmazott: várják az írásba foglalt jogerős olaszországi ítéletet, és annak tükrében itthoni eljárásokat akarnak kezdeményezni. Miután Olaszországban az ítélet már 2021 végén megszületett, így most telefon megkérdeztük Szendrei Endrét, kezdeményeztek-e már eljárást Czakó Tiborral szemben.
Szendrei Endre elmondta, hogy még nem indult el az eljárás, de már minden szükséges dokumentumot összegyűjtöttek, lefordították az olaszországi ítélet indoklását, így az ítélkezési szünet után azonnal beadják a keresetet. Indítanak egy kártérítési pert is, de ezen kívül egy büntetőeljárást is kezdeményeznek.
Szeretnénk elérni, hogy a bíróság az olaszországi ítélet fényében mondja ki a Pizolit Kft. felelősségét is, illetve minden olyan személy felelősségét a cégnél, aki tisztában volt Varga János egészségi állapotával. A tanúvallomásokból az derült ki, hogy szinte mindenki tudott erről, és volt, aki rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Varga Jánost és Kalmár Zoltánt küldték erre a hosszú útra. Ráadásul eredetileg nem is Varga Jánosnak kellett volna mennie Olaszországba, egy e-mailváltásban egy másik buszról és egy másik sofőrről volt szólt. Végül egy soha meg nem indokolt döntés miatt lecserélték a sofőröket, és Varga Jánosékat rendelte ki Czakó Tibor az útra. | https://24.hu/belfold/2023/07/31/czako-tibor-veronai-buszbaleset-settebello-invest-vagyonkezelo-nemeth-szilard-kozma-istvan-magyar-birkozo-akademia-alapitvany-buszvasarlas/ | https://web.archive.org/web/20230805144000/https://24.hu/belfold/2023/07/31/czako-tibor-veronai-buszbaleset-settebello-invest-vagyonkezelo-nemeth-szilard-kozma-istvan-magyar-birkozo-akademia-alapitvany-buszvasarlas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemeth-szilard-akademiaja-beszerzett-egy-buszt-a-veronaban-balesetezo-vallalkozas-vezetojenek-uj-cegetol | 24.hu | hungarian-news | 2023-07-31 00:00:00 | [
"Czakó Tibor",
"Németh Szilárd",
"Privóczki Zoltán"
] | [
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány",
"Pizolit Kft.",
"Settebello Invest Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
57,875 | Tagadta a vádakat Gyurcsány minisztere | Tagadta az ellene felhozott vádakat a magánokirat-hamisítással vádolt Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke a Kaposvári Városi Bíróságon kedden kezdődött perben. | A Somogyért Egyesület színeiben a megyei közgyűlésben mandátumot szerző 64 éves politikus, a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere, korábbi megyei közgyűlési elnök ellen – pénzbüntetés kiszabását kérve – a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat.
A tárgyaláson Gyenesei István hozzávetőleg egyórás, a nyomozati szakban elmondottakkal egyező vallomást tett, amelyet azzal kezdett: “Nem vagyok vétkes, és a Somogyért Egyesület egyetlen tagja sem vétkes.” Azt állította: szabályosan, Ormai István tudtával jártak el, a lemondó nyilatkozatot ugyanis Ormai István korábbi megbízása alapján nyújtották be.
A tanúként megidézett Ormai István ezzel szemben az állította, hogy a kilépéssel együtt a mandátumról lemondó, “kényszer hatására” aláírt, dátum nélkül nyilatkozatra a géppel írt szöveg alá – miként a többiek is – 2010. október 6-án, és nem 2011. szeptember 12-én írta le kézzel azt a szöveget, amelyet elé raktak.
Kedden a bíróság még öt tanút – valamennyien az egyesület tagjai – hallgatott meg; mindannyian a Gyenesei István által elmondottakat erősítették meg.
A tárgyalás november 20-án folytatódik, akkor várhatóan ítéletet is hoz a bíróság. | https://24.hu/belfold/2012/09/25/tagadta-a-vadakat-gyurcsany-minisztere/ | https://web.archive.org/web/20240325170112/https://24.hu/belfold/2012/09/25/tagadta-a-vadakat-gyurcsany-minisztere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tagadta-a-vadakat-gyurcsany-minisztere | 24.hu | hungarian-news | 2012-09-25 16:47:00 | [
"Gyenesei István"
] | [
"Somogyért Egyesület"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
57,876 | BKV: eltűnt milliárdok nyomában | Több milliárd forintos kárt okozhattak a fővárosnak a Demszky-korszakban a BKV-nál történt áron aluli ingatlaneladások - írja a Magyar Nemzet kedden. | A Budapesti Közlekedési Központ – részben a napilap információja, részben saját adatai alapján – felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményez az M5-ös autópálya felhajtója melletti telekegyüttes privatizációja miatt.
Az említett kéthektáros területet, amely a svéd Skankska Népliget Center irodaházával átellenben található, 2005 végén bruttó 500 millió forintért adta el a BKV egyik saját cége a Central Ingatlan Kft.-nek, amely azt kilenc hónap után 4,4 milliárd forintért adta tovább a Skankska leányvállalatának, az S.O.I. Ingatlan Kft.-nek.
A Demszky-korszakban, az MSZP–SZDSZ-es városvezetés idején nem ez az egyetlen terület tűnt el a közvagyonból. A Könyves Kálmán körúton egy csaknem héthektáros BKV-ingatlanegyüttesből a Centrál Kft. megszerezte a fent említett ingatlannal szomszédos, háromhektáros telek tulajdonjogának több mint a kilencven százalékát is. Az ügyletekben lényegében strómanszerepet játszó vevő ellen az APEH 2010 szeptemberében rendelt el végrehajtást.
A Könyves Kálmán körúti ingatlanok ügyében még a héten vizsgálatot kezdeményez a BKK – mondta a Magyar Nemzetnek Zana Tibor, a társaság szakterületi vezetője. | https://24.hu/belfold/2012/10/02/bkv-eltunt-milliardok-nyomaban/ | https://web.archive.org/web/20231225055010/https://24.hu/belfold/2012/10/02/bkv-eltunt-milliardok-nyomaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkv-eltunt-milliardok-nyomaban | 24.hu | hungarian-news | 2012-10-02 10:23:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Centrál Ingatlan Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"strómanok",
"végrehajtás",
"vizsgálóbizottság"
] | [] |
57,877 | Vádat emeltek az ajkai polgármester ellen | Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás bűntette miatt vádat emeltek Schwartz Béla (MSZP) ajkai polgármester ellen. | Az ajkai polgármester két társa ellen is vádat emeltek bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – közölte Gulyás Ildikó, a Veszprémi Megyei Főügyészség sajtószóvivője.
A vádirat szerint az ajkai futballklub licenckérelmét a Magyar Labdarúgó Szövetség 2008-ban egy vissza nem fizetett tartozás miatt a bajnokság következő idényére nem fogadta volna el, ezért a polgármester a sportegyesület támogatása érdekében – tisztségéből fakadó vagyonkezelői kötelezettségét megszegve – a polgármesteri hivatal egyik dolgozójának, valamint egy építőipari cég munkatársának közreműködésével biztosított anyagi forrást a tartozás visszafizetéséhez.
Az ajkai önkormányzat az építőipari céggel egy korábban már elvégzett és kifizetett beruházásra fiktív vállalkozási szerződést kötött, amelynek alapján a tényleges munkavégzés nélkül leszámlázott vállalkozói díjat a gazdasági társaság, majd onnan a futballklub számlájára utalták át – mondta a szóvivő.
A sportegyesület számlájára utalt pénzből a kölcsön egy részét visszafizették, de jogosultja a teljes összegre igényt tartott.
A polgármester ezért az építőipari vállalkozást működtető sértettel fenyegető hangnemben közölte, hogy ha követelését továbbra is fenntartja, a városban nem kap munkát, illetve az önkormányzatnak már elvégzett munka díját sem fizetik ki. A sértett végül a fenyegetés hatására beleegyezett, hogy követelésének egy részéről lemond, s azt támogatás címén az egyesületnek átadja.
Az ügyben indult nyomozásról a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság június 8-án közölte, hogy az ajkai önkormányzatnál három embert gyanúsítanak hűtlen kezeléssel. A Magyar Nemzet aznapi számában azt írta, hogy Schwartz Bélát, Ajka MSZP-s polgármesterét gyanúsította meg a rendőrség.
A nyomozás adatai szerint az ajkai Park Center mögött egy már létező járda megépítésére 10,7 millió forintot fizettek ki a polgármester irányításával. A kivitelezővel 2008 májusában kötött szerződést az önkormányzat, de a képviselő-testület csak a júniusi testületi ülésén fogadta el az erre vonatkozó költségvetési módosítást. A képviselők nem tudták, hogy a szerződést már megkötötték – közölte Léber Gabriella szóvivő. Hozzátette: a képviselőknek arról sem volt tudomásuk, hogy az érintett járdaszakaszt a Park Center kivitelezésekor a beruházó már 2008 márciusában megépítette, sőt április 16-án hivatalosan át is adta.
Schwartz Béla az MTI-vel akkor azt közölte, hogy megalapozatlanul vádolják hűtlen kezeléssel, az ügy a baloldali politikusok elleni lejárató kampány része. “A rendőrség által megfogalmazott vádakat cáfoltuk, azokat tisztáztuk” – írta közleményében a polgármester. | https://24.hu/belfold/2012/10/02/vadat-emeltek-az-ajkai-polgarmester-ellen1/ | https://web.archive.org/web/20231222075611/https://24.hu/belfold/2012/10/02/vadat-emeltek-az-ajkai-polgarmester-ellen1/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-az-ajkai-polgarmester-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2012-10-02 10:48:00 | [
"Schwartz Béla"
] | [
"MSZP"
] | [
"Ajka",
"Veszprém megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"támogatás",
"sport",
"zsarolás",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [] |
57,878 | Adócsalásért ítélték el a Kulcsárt milliókért segítő államtitkárt | A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát. | Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést kért a hivatali befolyással üzérkedéssel és adócsalással vádolt államtitkárra. A vád szerint Kodela hivatali beosztásával visszaélve ígéretet tett Kulcsár Attila exbrókernek, miszerint elintézi, hogy a K and H Equities Rt. által a 2002 márciusa után tett, pénzmosás gyanújára utaló bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás.
Az ügyészség szerint Kodela később telefonon tájékoztatta Kulcsárt: hivatalos értesítést fog kapni arról, hogy a bejelentések kapcsán nem indul rendőrségi eljárás. Ezután azt közölte: az ügyintézés ára ötmillió forint.
Az ügyészek szerint amikor megérkezett a rendőrségről a hivatalos levél, hogy bűncselekményre utaló nyomot nem találtak, Kulcsár Attila egy találkozón ki is fizette a kért összeget Kodela Lászlónak. Az ügyészség azzal is vádolja a volt helyettes államtitkárt, hogy mintegy 18 millió forintos bevételkiesést okozott az államnak. | https://24.hu/belfold/2008/06/20/adocsalasert_iteltek_el_kulcsart/ | https://web.archive.org/web/20221003040436/https://24.hu/belfold/2008/06/20/adocsalasert_iteltek_el_kulcsart/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsalasert-iteltek-el-a-kulcsart-milliokert-segito-allamtitkart | 24.hu | hungarian-news | 2008-06-20 10:54:00 | [
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] | [
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hatalommal való visszaélés",
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"pénzmosás",
"ügyészség"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
57,879 | Fidesz: MSZP-s monopólium Hódmezővásárhelyen | A helyi szocialista párt vezetőjének családjához és az MSZP-hez kötődő személyekhez került a vidékfejlesztést szolgáló, a helyben 1,2 milliárd forinttal gazdálkodó Leader-program hódmezővásárhelyi koordinálása - jelentette ki Benkő Zsolt önkormányzati képviselő. | A Leader-programot nem “az MSZP pénzosztó műhelyeként” hozták létre, hanem azért, hogy segítse a vidék fölzárkóztatását, a munkahelyteremtést az elmaradott kistérségekben – mondta a hódmezővásárhelyi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes elnöke.
A hódmezővásárhelyi kistérség elkövetkező öt évének fejlesztéseit meghatározó, a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, a források elosztásáról döntő akciócsoportban azonban meghatározó befolyást szerzett a szocialista párt, valamint helyi vezetője, Hernádi Gyula és családja – közölte az önkormányzati képviselő.
Csak MSZP-sek vesznek részt?
Benkő Zsolt szerint “felháborító és visszatetsző”, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagjai Hernádi Gyula közvetlen családtagjai, a kistérség szocialista támogatású polgármesterei és MSZP-s képviselők.
Hozzátette: nem az a baj, hogy a szocialista párt helyi vezetői részt vesznek a Leader-program helyi munkájában, hanem az, hogy “csak ők vesznek részt” ebben.
A kistérség fejlesztési elképzeléseit a nyilvánosság teljes bevonásával kellene megalkotni, úgy, hogy az unióban már tizennyolc esztendeje sikerrel működő program forrásai azokhoz jussanak el, akiket az illet, a mikro- és kisvállalkozásokhoz, a civilszervezetekhez és az önkormányzatokhoz – hangsúlyozta Benkő Zsolt.
Hernádi méltánytalannak tartja a feltételezést
Hernádi Gyula – aki megdöbbentőnek, és méltánytalannak tartja a támadást – elmondta, a helyi Leader közösség egy esztendeje jött létre, tagjai ingyen, társadalmi munkában dolgoznak.
Az alapításakor a kistérség 128 civil szervezetét keresték meg, fórumokat szerveztek, a csatlakozásra buzdító hirdetéseket jelentettek meg újságokban, rádióban, egy helyi lapban pedig jelenleg is folyamatosan szerepel a felhívásuk. A hódmezővásárhelyi önkormányzatot is megkeresték – más településekkel ellentétben – azonban elutasító választ kaptak – közölte a képviselő.
Az akciócsoport megalakulása feltétele annak, hogy a kistérség számára elérhető legyen az 1,2 milliárd forintnyi uniós forrás. A szervezőmunka ellenére a közösségnek jelenleg csak 36 tagja van. Úgy tűnik sokaknak “nem fűlik a foga az ingyenmunkához” – mondta Hernádi Gyula. | https://24.hu/belfold/2008/06/18/fidesz_mszp_monopolium_hodmezovasarhelyen/ | https://web.archive.org/web/20221006113251/https://24.hu/belfold/2008/06/18/fidesz_mszp_monopolium_hodmezovasarhelyen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-mszp-s-monopolium-hodmezovasarhelyen | 24.hu | hungarian-news | 2008-06-18 11:08:00 | [
"Hernádi Gyula"
] | [
"MSZP",
"Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"LEADER"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.